LATIN NYELV II.

SEGÉD- ÉS KIEGÉSZÍTŐANYAG JOGÁSZHALLGATÓK SZÁMÁRA

Bánóczi Rozália – Rihmer Zoltán: Latin nyelvtankönyvhöz

Római lakóház alaptípusa, domus

Iustitia et constans et perpetua voluntas ius suum cuqiue tribuendi. (Ulpianus Dig. 1. 1. 10. pr.)

PPKE JÁK – NYELVI LEKTORÁTUS 2018

LĒCTIŌ NŌNA REPETITIO

I. TESZT

1. Melyik praepositio áll más esettel, mint a többi?

a) sine b) ad c) dē d) ab

2. Melyik főnév nőnemű?

a) verba b) poeta c) causa d) tempora

3. Melyik főnév hímnemű?

a) corpus b) manus c) ius d) senatus

4. Melyik főnév nem áll genitivusban?

a) lēgum b) servum c) actionum d) rerum

5. Melyik nem lehet a magistratus egyeztetett jelzője?

a) bonus b) Romani c) nostrorum d) omnēs

6. Melyik melléknév van egyeztetve a gēns főnévvel?

a) magna b) naturalia c) omnēs d) suus

7. Melyik névmás nem áll genitivusban?

a) eorum b) eius c) ei d) earum

8. Melyik névmás nem lehet dativus?

a) tibi b) nostris c) eo d) meo

9. Melyik ige nem tartozik a 3. coniugatióba?

a) constituo b) ago c) facio d) appello

10. Melyik nem praesens imperfectum?

a) vidit b) capit c) dicit d) permittit

11. Melyik nem lehet a létige ragozott alakja?

a) suus b) sumus c) sum d) sunt

12. Melyik a „kakukktojás”?

a) potest b) potuit c) possunt d) possum

13. Melyik a „kakukktojás”?

a) constituere b) videre c) facere d) tollere

14. Melyik meghatározás igaz a constituit igealakra?

a) ind. praes. impf. b) ind. praes. perf. c) mindkettő d) egyik sem

15. Melyik ige nem álszenvedő?

a) nascor b) utor c) morior d) videor

6. lecke (60. p.) – 1. bekezdés fordítása

GRAMMATICA

SZÁMNEVEK - BR. TK. 63/163. p.

A latin tőszámnevek ragozhatatlanok, kivéve: ūnus, ūna, ūnum – egy

duo, duae, duo – kettő

trēs, tria – három

valamint a többszázasok és ezresek.

I II III CC M

nom.

acc.

gen

dat.

abl.

ūnus ūna ūnum

ūnum ūnam ūnum

← ūnīus →

← ūnī →

ūnō ūnā ūnō

duo duae duo

duōs duās duo

duōrum duārum duōrum

duōbus duābus duōbus

duōbus duābus duōbus

trēs tria

trēs tria

trium

tribus

tribus

ducentī ducentae ducenta

ducentōs ducentās ducenta

ducentōrum ducentārum ducentōrum

← ducentīs →

← ducentīs →

mīlia

mīlia

mīlium

mīlibus

mīlibus

A sorszámneveket az I-II. declinatio szerint ragozzuk.

GRAMMATATICAI GYAKORLATOK AZ ISMÉTLŐ ZH-HOZ

1. Töltse ki a táblázatot a 6. lecke alapján! MEGHATÁROZÁS:

Fn. – szám/eset;

Mn. – szám/eset, nem;

Ige – teljes meghatározás.

SZÓ SZÓTÁRI ALAK MEGHATÁROZÁS

1. de -------------------------------------------------

2. iure

3. personarum

4. summa

5. omnes

6. homines

7. est

8. servi

9. liberi

10. sunt

11. divisio

12. liberorum

13. hominum

14. nati sunt

15. qui

16. ingenui

17. libertini

18. ex ---------------------------------------------------

19. iustā

20. servitute

21. manumissi sunt

22. sequitur

23. sui

24. iuris

25. subiectae sunt

26. alieno

27. iuri

28. quos

29. potestate

30. manu

31. dominorum

32. quae

33. gentium

34. nostrā

35. civium

36. proprium

37. Romanorum

2. Fordítása le az lábbi mondatokat szótár segítségével; majd írja be a táblázatba a mondatokban szereplő

szavak teljes szótári alakját és a hozzájuk tartozó meghatározást!

Unus testis nullus testis.

Nemo duarum civitatum civis esse potest.

Inter duos litigatores tertius gaudet.

Homo trium litterarum: fur.

Tres faciunt collegium.

Quindecim liberi homines populus est, totidem servi familia, totidem vincti ergastulum.

(vinctus 3 itt: hadifogoly)

SZÓ SZÓTÁRI ALAK MEGHATÁROZÁS

1. unus

2. testis

3. nullus

4. nemo

5. duarum

6. civitatum

7. civis

8. esse

9. potest

10. inter ---------------------------------------------------

11. duos

12. litigatores

13. tertius

14. gaudet

15. homo

16. trium

17. litterarum

18. fur

19. tres

20. faciunt

21. collegium

22. liberi

23. homines

24. populus

25. est

26. servi

27. familia

28. vincti

29. ergastulum

LĒCTIŌ DECIMA COMPARATIO

KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK

M. Porcius Cātō māior cēnsōrius; ad maiōrem Dei glōriam; Deō Optimō Maximō; vīrī illūstrissimī; (vīrī) clārissimī; pontifex

māximus; cīvitās fidēlissima; rēx iunior, pontifex maximus, civitas fidēlissima, servus humillimus, capitis

dēminutio, aqua et igni interdicere, persona sui iuris, morēs maiorum, cura minorum

Lēx posterior dērogat lēgi priori.

Melior condicio nostra per servos fieri potest, dēterior fiēri non potest.

Qui prior est tempore, potior est iure.

Minus est actionem habēre, quam rem.

Summum ius summa iniuria.

Optima lēgum interprēs consuētudo.

KÖTELEZŐ SZÓANYAG

a(d)gnatio, -onis f

accido 3, -cidi

amitto 3, -misi, -missum

coepi, -isse

cognatio, -onis f

commutatio, -onis f

condicio, -onis f

consuetudo, -inis f

decem

deminutio, -onis f

deporto, 1

duo, duae, duo

efficio, 3, -feci, -fectum

fio, fieri factus sum

hic, haec, hoc

insula, -ae f

libertas, -tatis f

malus 3

medius, -a, -um

mitto 3, -misi, missum

modus, -i m

multus 3

novem

octo

parvus 3

posterior, -ius

potior, -ius

prior, prius

quattuor

quinque

retineo, 2, -tinui, -tentum

septem

sex

tres, tria

unus, una, unum

vetus (veteris)

7. lecke (70. p.)

GRAMMATICA – MELLÉKNÉVFOKOZÁS

A középfok két dolgot jelent: vagy egy másik személlyel/dologgal összevetve nagyobb mértékű tulajdonság áll fenn a

jelzett szóban, vagy a szokásosnál nagyobb tulajdonságot hordoz a jelzett főnév.

pl. felicior = boldogabb, meglehetősen boldog

A felsőfok egyrészt a magyarhoz hasonlóan valamely tulajdonság kiemelését jelenti minden máshoz képest, másrészt

nagyítást

pl. felicissimus = a legboldogabb, igencsak boldog.

KÖZÉPFOK KÉPZÉSE:

A melléknév ragozási tövéhez illesztjük –ior (m, f) –ius (n) képzőt.

A középfokú melléknevek sing. genitivusa mindhárom nemben –ioris.

N. B. A középfokú melléknevek kétvégűek, tehát ragozásuk a III. declinatio szerint történik, mássalhangzós tövűek.

A FELSŐFOK KÉPZÉSE:

A melléknév ragozási tövéhez illesztjük – issimus 3 képzőt.

N. B.: A felsőfokban a mellékneveket az I-II declinatióban ragozzuk!

Példák: Alapfok Középfok Felsőfok

longus 3 longior, longius longissimus 3

fortis 2 fortior, fortius fortissimus 3

felix (-icis) felicior, felicius felicissimus 3

RENDHAGYÓSÁGOK:

Eltérő tövekből képzik különböző fokú alakjait az alábbi melléknevek:

ALAPFOK KÖZÉPFOK FELSŐFOK

bonus 3 – jó melior, melius

(Sing. gen.: melioris)

optimus 3

malus 3 – rossz pēior, pēius

(Sing. gen.: pēioris)

pessimus 3

magnus 3 – nagy maior, maius

(Sing. gen.:maioris)

maximus 3

parvus 3 – kicsi minor, minus

(Sing. gen.: minoris)

minimus 3

multus 3 – sok plus (Sing. gen.: pluris) plurimus 3

N. B. A plus egyes számában csak a semlegesnemű alak használatos.

GYAKORLÓ FELADATOK

1. Adja meg az alábbi melléknevek hiányzó alap-, közép-, ill. felsőfokát!

iustus 3 ……………………… ………………………

sapiens (-entis) ……………………… ………………………

bonus 3 ……………………… ………………………

brevis 2 ……………………… ………………………

…………………. longior, -ius ………………………

…………………. ……………………… plurimus 3

liber, libera, liberum ……………………… ………………………

…………………. sanctior,-ius ………………………

magnus 3 ……………………… ………………………

prudens (-entis) ……………………… ………………………

malus 3 ……………………… ………………………

parvus 3 ……………………… ………………………

publicus 3 ……………………… ………………………

naturalis 2 ……………………… ………………………

generalis 2 ……………………… ………………………

certus 3 ……………………… ………………………

iniustus 3 ……………………… ………………………

longus 3 ……………………… ………………………

humanus 3 ……………………… ………………………

specialis 2 ……………………… ………………………

2. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket

dominus maior, homo melior, res felicior, tempus longius

3. Fordítsási gyakorlat!

Sole clarius

Exegi momentum aere perennius. (Horatius)

Iuris civilis scientiam plurimi et maximi viri professi sunt.

Oculi plus vident, quam oculus.

L(ucium) Cassium populus Romanus verissimus et sapientissimus iudicem putavit.

(verus 3 – őszinte, egyenes)

Quo quis est doctior, eo est modestior. (modestus 3 – szerény)

Pessima res publica, ubi plurimae leges. (Cicero)

Qui maiora cupit, saepe minora capit.

Est difficillimum se ipsum vincere.

(dificillimum – difficilis 2 felsőfoka)

Gloria in altissimis Deo, et in terra pax hominibus bonae voluntatis.

LĒCTIŌ ŪNDECIMA PARTICIPIUMOK

KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK

Res publica, res Romana, bona fides, mala fides, ante/post meridie; in medias res.

Iūs cōgēns; ius permittēns; latitāns; īnfāns; parēns; frūctus pendēns.

Frūctus sēparātus; frūctus perceptus; rēs dērelicta; rēs iūdicāta; numerus clausus; dē lēge lātā; ante Chrīstum

nātum; post Chrīstum nātum; patrēs cōnscriptī; ab urbe condita.

Nāscitūrus; moritūrus; dē lēge ferendā; agenda; legenda.

Nēque absēns, nēque dissentiēns adrogāri potest.

Sui hērēdēs existimantur, quī in potestāte morientis fuērunt.

Melior est condiciō possidentis.

Volenti non fit iniuria.

Lēgātum est dōnātiō testāmentō relicta.

Confessī dēbitōrēs prō iūdicātīs habentur.

Iniūriam quī factūrus est, iam facit.

Nāscitūrus prō iam nātō habētur, quotiēns dē commodīs ēius quæritur.

In dubiō prō reō iūdicandum est.

Pacta sunt servanda.

KÖTELEZŐ SZAVAK

absens (-entis)

addico, 3, -dixi, -dictum

adquiro, 3 -quisivi, -quisitum adrogo/arrogo 1

alienatio, -onis f

alius 3

annus, -i m

argentum, -i n

articulus, -i m

aurum, -i n

bona, -orum n

cedo, 3, cessi, cessum

certus 3

cessio, -onis f cogo 3 coegi, coactum

confiteor, confiteri, confessus sum

consentio, 4, -sensi, -sensum

consisto, 3, -stiti

corporalis 2

debitor, -oris m

deus, -i m

dissentio, 4, -sensi, sensum

divinus 3

divisio, -onis f

dominium, -ii n

donatio, -onis f fero, ferre, tuli, latum

fides, -ei f

fundus, -i m

habeo 2 passivuma+ pro+ablativus (ld. haberi pro)

hereditas, -tatis f heres, -edis mf

immobilis 2

incorporalis 2

infans (-antis)/infans, -antis mf

iudico, 1

libripens, -pendis m

mobilis 2

murus, -i m

nolo, nolle, nolui

obligatio, -onis f

parens, -entis mf permitto, 3, -misi, -missum

porta, -ae f

possessio, -onis f

possideo, 2, -sedi, -sessum

praesens (-entis)

quaero 3 quaesivi, quaesitum (act+ pass)

religiosus 3

relinquo, 3, -liqui, -lictum

sacer 3

sanctus 3

species, -ei f

tango 3 tetigi, tactum trado 3, tradidi, traditum

universitas, -tatis f

volo, velle, volui

BR. TK. 9. lecke (90. p.)

GRAMMATICA

A PARTICIPIUM (Melléknévi igenév)

A participiumok igéből képzett melléknevek, azaz mind a névszói, mind az igei tulajdonságokból részesülnek (partem

capit). Melléknévi mivoltuk abban nyilvánul meg, hogy melléknévként ragozhatók, s a mondatban melléknévi

funkciót látnak el. Igei tulajdonságuk, hogy cselekvő és szenvedő értelműek lehetnek, s időviszonyt is kifejezhetnek,

továbbá kifejezik a cselekvés állapotát, valamint tárgyat és határozót is vehetnek maguk mellé.

PARTICIPIUM IMPERFECTUM ACTIVI (folyamatos melléknévi igenév)

KÉPZÉSE: imperf. tő + -(ē)ns, -(ĕ)ntis (A kötőhangra a 3-4. coniugatiós igék esetében van szükség.)

Ragozása a III. declinatiós egyvégű melléknevek mintájára történik (erős –i-tövű).

Magyarra -ó, -ő képzős folyamatos melléknévi igenévvel, határozói igenévvel vagy mellékmondattal fordítjuk. pl.

nominans – nevező; aki nevez; nevezve.

1. 2. 3. 4.

nomināns (-antis) vidēns (-entis) legēns (-entis) audiēns (-entis)

PARTICIPIUM PERFECTUM PASSIVI (befejezett melléknévi igenév)

KÉPZÉSE: szótári alak 4. eleme (supinum tő + -us 3)

(– supinum tő: szótári alak 4. eleméből levágjuk az –us végződést.)

Ragozása az I-II. declinatió szerint történik.

Magyarra -t, -tt végű befejezett melléknévi igenévvel, határozói igenévvel vagy mellékmondattal fordítjuk.

pl. nominatus – nevezett; akit neveztek; nevezve.

1. 2. 3. 4.

nominatus 3 visus 3 lectus 3 auditus 3

PARTICIPIUM INSTANS ACTIVI (cselekvő értelmű beálló melléknévi igenév)

KÉPZÉSE: supinum tő + -urus 3

Ragozása az I-II. declinatió szerint történik.

Magyarul a szándék, akarat kifejezésére szolgál (tenni készülő, szándékozó, akaró; tenni készülvén ,

szándékozván; aki tenni készül).

pl. nominaturus – nevezni szándékozó, akaró; aki nevezni szándékozik, akar; nevezni szándékozván, akarva.

1. 2. 3. 4.

nominaturus 3 visurus 3 lecturus 3 auditurus 3

PARTICIPIUM INSTANS PASSIVI (beálló melléknévi igenév)

KÉPZÉSE: imperf. tő + -(e)ndus 3 (A kötőhangra a 3-4. coniugatiós igék esetében van szükség.)

Ragozása az I-II. declinatió szerint történik.

Magyarra –andó, -endő képzős beálló melléknévi igenévvel fordítjuk.

pl. nomnandus – nevezendő; amit nevezni kell.

1. 2. 3. 4.

nominandus 3 videndus 3 legendus 3 audiendus 3

GYAKORLÓ FELADATOK

1. Képezze az alábbi igék összes participiumát, majd fordítsa magyarra!

erro 1, habeo 2, iubeo 2, cogo 3, mitto 3, ago 3, duco 3, dico 3, capio 3, appello 1

Activum Passivum

Imperfectum

Perfectum

Instans

2. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket!

pater conscriptus fructus pendens res iudicata

3. Fordítsa le szótár segítségével!

praescriptio rei iudicatae

Homo verum non dicens mendax appellatur.

(mendax – hazug)

Caesar in mari navigans a piratis catus est.

Plato uno et octogesimo anno scribens mortuus est.

LĒCTIŌ DUODECIMA GERUNDIVUMOS SZERKEZET

KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK

Fōrmula familiæ hercīscundæ;

fōrmula cōmmunī dīvidundō;

fōrmula fīnium regundōrum;

dē adqīrendō rērum dominiō;

dē administrandō imperiō;

iūs testāmenti faciendī;

iūs aquæ dūcendæ;

SC dē rē pūblicā dēfendendā;

decemvirī lēgibus scrībundīs;

trēsvirī reī pūblicæ cōnstituendæ;

animus dērelinquendæ possessiōnis;

aliēnandæ reī potestās.

Aquædūctus est iūs aquæ dūcendæ per fundum aliēnum.

Cōnūbium est uxōris dūcendæ facultās.

Iūs prætōrium est, quod prætōrēs intrōdūxērunt corrigendī iūris cīvīlis grātiā.

Quī in potestāte parentis est, testāmenti faciendī iūs nōn habet.

Is, quī actiōnem habet ad rem reciperendam, ipsam rem habēre vidētur.

Iūs bonōrum possessiōnis intrōductum est ā praetōre ēmendandī veteris iūris grātiā.

KÖTELEZŐ SZAVAK

actus, -us m

aedificium, -ii n

ambulo 1

aquaeductus, -us m

contineo, 2, -tinui, -tentum

conubium, -ii n

corrigo, 3, -rexi, -rectum

debeo, 2, -ui, -itum

divido, 3, -visi, -visum

dono, 1

duco, 3, duxi, ductum

eo, ire, ivi, itum

facultas, -tatis f

finis, -is m

fruor, frui, fructus sum

iter, itineris n

iumentum, -i n

locus, -i m

praedium, -ii n

rego, 3, rexi, rectum

rusticus 3

servitus, -tutis f (!)

socius, -ii m

substantia, -ae f

tribuo, 3, tribui, -utum

urbanus 3

uxor, -oris f

vehiculum, -i n

vendo, 3, vendidi, -ditum

via, -ae f

vicinus, -i m

voluntas, -tatis f

BR. TK. 10. lecke (98. p.)

GRAMMATICA

GERUNDIVUMOS SZERKEZET

Melléknévi igeneves szerkezet.

Alakilag egyeztetett jelzős szerkezet, ahol a jelzői funkciót egy participium instans passivi (azaz gerundivum) látja el.

FORDÍTÁSA:

Magyarra FORDÍTOTT JELZŐS SZERKEZETTEL fordítjuk.

A gerundivumból, a tulajdonképpeni jelzőből –ás, -és képzős főnevet csinálunk, amit a jelzős szerkezet

esetének ill. a praepositionak megfelelő raggal látunk el.

a főnévből pedig jelzőt, méghozzá birtokos jelzőt.

ACCUSATIVUS Az ad praepositióval álló accusativusa a leggyakrabban használt alakja, amely célhatározásra

szolgál. (Puszta accusativusa egyes adást, vevést, küldést jelentő igék mellett fejezhet ki

célhatározást.)

pl. locus ad urbem condendam – hely a város alapítására

GENITIVUS locus urbis condendae – a városalapítás helye

urbis condendae causā / gratiā – város alapítás végett, céljából

DATIVUS aptus locus urbi condendae – alkalmas hely város alapítására

ABLATIVUS dē urbe condendā – a város alapításáról

GYAKORLÓ FELADATOK

Határozza meg a mondatokban található participiumokat, majd fordítsa magyarra!

Példa mondat Paticipium Ige

Magistratus est loquens lex. ……………………………………… ………………………………………

Ford.: ………………………………………………………………………………………………………………………………….

Audentes fortuna adiuvat. ……………………………………… audeo 2 – mer, merészel

Ford.: …………………………………………………………………………………………………………………………………..

Melior est certa pāx, quam spērāta victōria. ……………………………………… ………………………………………

Ford.: ………………………………………………………………………………………………………………………………….

Hīc vōbīs vincendum aut moriendum est, militēs. ……………………………….. ………………………………………

Ford.: ………………………………………………………………………………………………………………………………….

Avē, Caesar, moritūrī tē salūtant! ……………………………………… ………………………………………

Ford.: ………………………………………………………………………………………………………………………………….

LĒCTIŌ TERTIA DECIMA GERUNDIUM

KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK

iūs agendī cum patribus;

iūs agendī cum populō;

iūs agendī cum plēbe;

iūs respondendī;

iūs ēdīcendīi;

iūs exulandī;

iūs migrandī;

iūs expōnendī;

iūs nōxæ dēdendī;

iūs vēndendī;

condemnandī absolvendive potestās;

animus possidendī;

iūs resisitendī et contradīcendī;

iūs murmurandī;

error in iūdicandō;

iūs intercēdendī;

potestās manūmittendī;

tempus nascendī;

tempus moriendī;

dē in iūs vocandō

Iter est iūs eundī ambulandī homini.

Āctus est iūs agendi vel iūmentum vel vehiculum.

Via est iūs eundī et agendī et ambulandī.

Iūstitia est constans et perpetua voluntās iūs suum cuīque tribuendī.

Cuī iūs est dōnandī, eīdem et vēndendī et concēdendī iūs est.

Ūsusfrūctus est iūs aliēnīs rēbus ūtendī frūendī salvā rērum substantiā.

KÖTELEZŐ SZAVAK

conductio, -onis f

contraho, 3, -traxi, -tractum

creditor, -oris m

datio, -onis f

emptio, -onis f

littera, -ae f

locatio, -onis f

maleficium, -ii n

mandatum, -i n

mutuum, -i n

necessitas, -tatis f

sequens (-entis)

sequor, sequi, secutus sum

societas, -tatis f

solutio, -onis f

solvo, 3 solvi, solutum

venditio, -onis f

vinculum, -i n

BR. TK. 11. lecke (106. p.)

GRAMMATICA

GERUNDIUM

Cselekvő értelmű főnévi igenév. Magyarra –ás, -és képzős főnévi igenévvel fordítjuk.

A participium instans passivi főnevesült alakja:

II. declinatiós neutum,

csak singulárisa van,

nominativusátaz infinitivus pótolja,

accusativusa csak praepositióval használatos.

II. DECLINATIO, NEUTRUM

Singularis

Nom. ------------- agere

Acc. ad agendum agere

Gen. agendi (causa, gratia)

Dat. agendo

Abl. agendo

Actus est ius agendi vel iūmentum vel vehiculum. – Az actus vagy az igásállat vagy a kocsihajtás joga.

Inter ambulandum. – Séta közben.

Cupidus sum te videndi.- Vágyom a látásodra.

Aqua utilis est bibendo. -

(bibo 3 – inni)

Docendo discimus.-

Mens alitur artem discendo. –

ars bene vivendi –

modus vivendi –

LĒCTIŌ QUARTA DECIMA ACCUSATIVUS CUM INFINITIVO,NOMINATIVUS CUM INFINITIVO

KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK

Neque absēns, neque dissentiēns adrogārī potest.

Corporālēs rēs sunt, quæ tangi possunt.

Veterēs voluērunt fēminās in tūtēlā esse.

Lēgem brevem esse oportet.

Iūre nātūræ æquum est nēminem cum alterīus dētrīmentō et iniūriā fierī locuplētiōrem.

Possibile est omnēs rēs in pecūniam converti.

Rēgula est iūris quidem īgnōrantiam cuīque nocēre, factī vērō īgnōrantiam nōn nocēre.

Nūllus vidētur dolō facere, quī suō iūre ūtitur.

Nēmō vidētur fraudāre eōs, quī sciunt et cōnsentiunt.

Nōn videntur, quī errant, cōnsentīre.

Cēterum cēnseō Carthaginem esse dēlendam.

KÖTELEZŐ SZAVAK

arrha, -ae f

brevis 2

converto, 3, -verti, -versum

dolus, -i m

factum, -i n

femina, -ae f

fraudo, 1

fraus, fraudis f

ignorantia, -ae f

impero 1

locuples (-letis)

noceo 2 -ui, -itum

numero 1

oportet 2

pecunia, -ae f

permutatio, -onis f

possibilis 2

praeceptor, -oris m

pretium, -ii n

schola, -ae f

scio, scire (4), scivi, scitum

tutela, -ae f

veto 1, -ui, vetitum

virtus, -utis f

BR. TK. 12. lecke (116. p.)

GRAMMATICA

INFINITIVUS

Activum Passivum

Imperfectus

1. -āre

2. -ēre

3. -ere

4. -īre / a szótári alak 2. eleme/

-ārī

-ērī

-ī

-īrī

1.-2.-4. Imperf. tő +-ri, 3. –ere végződés helyett –ī

ACCUSATIVUS CUM INFINITIVO

A mondást, érzékelést, akarást jelentő igék után a latin nyelv acc. cum inf. –s szerkezetet használ.

Magyarra „hogy” kötőszóval bevezetett kijelentő (ritkán felszólító) alanyi vagy tárgyi mellékmondattal

fordítjuk.

Pl. Video patrem venire.

Neratius EXISTIMAT TRES FACERE collegium.

(verbum regens= vezérige) (accusativus) (infinitivus) (az ige tárgya)

fm. Á mm. A mm. Á

N. azt gondolja, hogy hárman alkotnak testületet.

A latinban a mellékmondat állítmánya helyén infinitivust találunk, alanya helyén pedig accusativust. A fenti

példában a mellékmondat és a főmondat egyidejű.

NOMINATIVUS CUM INFINITIVO

A mondást, gondolkodást, észrevevést jelentő igék passiv alakjához a latinban nom. cum inf.-s szerkezet

kapcsolódik. Fordítása: lásd acc. cum inf.! Pl. Pater videtur venire.

DICITUR TICIUS USUCAPERE fundum.

(verbum regens= passív vezérige) (nominativus) (infinitivus) (az ige tárgya)

fm. Á mm. A mm. Á

Az mondják, hogy Ticius elbirtokolja a telket.

KÖTELEZŐ SZÓANYAG (első, második félév)

a(d)gnatio, -onis f

a, ab (+abl.)

absens (-entis)

accido 3, -cidi

actio, actionis f

actus, -us m

ad (+acc.)

addico, 3, -dixi, -dictum

adquiro, 3 -quisivi, -quisitum

adrogo/arrogo 1

advocatus, - ī m

aedificium, -ii n

aequus, -a, -um

agō 3, ēgī, actum

alienatio, -onis f

alienus 3

alius 3

ambulo 1

amicus, - ī m

amitto 3, -misi, -missum

animal, -is n

animus, -i m

annus, -i m

appello 1

aquaeductus, -us m

argentum, -i n

argumentum, -ī n

arrha, -ae f

articulus, -i m

audiō 4, audīvī, audītum

aurum, -i n

bellum, -i n

bona, -orum n

bonus, -a, -um

brevis 2

capio 3, cepi, captum

caput, capitis n

casus, -us m

causa (+gen.)

causa, -ae f

cedo, 3, cessi, cessum

certus 3

cessio, -onis f

ceterus 3

civilis, -e

civis, civis mf

civitas, civitatis f

coepi, -isse

cognatio, -onis f

cogo 3 coegi, coactum

collega, ae m

communis, -e

commutatio, -onis f

condicio, -onis f

conductio, -onis f

confiteor, confiteri, confessus sum

consensus, consensus m

consentio, 4, -sensi, -sensum

consisto, 3, -stiti

cōnstituō 3, -stituī, -stitūtum

constitutio, -ionis f

consuetudo, -inis f

contineo, 2, -tinui, -tentum

contractus, contractus m

contractus, -us m

contraho, 3, -traxi, -tractum

contrarius 3

conubium, -ii n

converto, 3, -verti, -versum

corporalis 2

corpus, corporis n

corrigo, 3, -rexi, -rectum

creditor, -oris m

crimen, -inis n

culpa, -ae f

cum (+abl.)

datio, -onis f

de (+abl.)

debeo, 2, -ui, -itum

debitor, -oris m

decem

delictum, -i n

deminutio, -onis f

deporto, 1

derogo 1

deus, - ī m

deus, -i m

dico 3, dixi, dictum

dies, diei mf

dissentio, 4, -sensi, sensum

divido, 3, -visi, -visum

divinus 3

divisio, -onis f

dō 1, dedī, datum

doceo 2. –ui, doctum

dolus, -i m

dominium, -ii n

dominium, -ii n

dominus, -ī m

donatio, -onis f

dono, 1

dubius 3

duco, 3, duxi, ductum

duo, duae, duo

ēdico 3, -dixi, -dictum

edictum, -i n

efficio, 3, -feci, -fectum

emptio, -onis f

eo, ire, ivi, itum

errō1, errāvī, errātum

ex (+abl.)

faciō 3, fēcī, factum

factum, - ī n

factum, -i n

facultas, -tatis f

familia, -ae f

femina, -ae f

femina, -ae f

fero, ferre, tuli, latum

fides, -ei f

fides, -ei f

fīlius, -iī m

finis, -is m

fio, fieri factus sum

fraudo, 1

fraus, fraudis f

fructus, fructus m

fruor, frui, fructus sum

fundus, -i m

generalis, -e

gēns, gentis f

genus, generis n

gradus, -us m

gratia (+gen.)

habeo 2 passivuma+ pro+ablativus (ld. haberi pro)

habeō 2, habuī, habitum

hereditas, -tatis f

heres, -edis mf

hic, haec, hoc

historia, -ae f

homo, hominis m

honor, -oris m

humanus 3

ignorantia, -ae f

immobilis 2

impero 1

impero 1

in (+abl.)

in (+acc.)

incorporalis 2

infans (-antis)/infans, -antis mf

iniuria, -ae f

insula, -ae f

is, ea, id

iter, itineris n

iudex, iudicis m

iudico, 1

iumentum, -i n

iurisprudentia, -ae f

ius, iuris n

iustitia, -ae f

iūstus 3

laedo 3, -si, -sum

legalis, -e

lego 3, legi, lectum

lēx, lēgis f

līber, lībera, līberum

liberi, -orum m

libertas, -libertatis f

libertas, -tatis f

libripens, -pendis m

licet 2, -uit

littera, -ae f

locatio, -onis f

locuples (-letis)

locus, -i m

magistratus, magistratus m

magnus, -a, -um

maleficium, -ii n

maleficium, -ii n

malus 3

mandatum, -i n

manumitto 3, -misi, -missum

manus, -us f

mare, -is n

mātrimōnium, -iī n

medius, -a, -um

meus, -a, -um

mitto 3, -misi, missum

mobilis 2

modus, -i m

morior, mori, mortuus sum

mors, mortis f

mos, moris m

multus 3

murus, -i m

mutuum, -i n

nascor, nasci, natus sum

natura, -ae f

naturalis, -e

necessitas, -tatis f

noceo 2 -ui, -itum

nolo, nolle, nolui

nomen, nominis n

noster, nostra, nostrum

noster, -tra, -trum

novem

nullus, -a, -um

numero 1

obligatio, -onis f

obligo 1

octo

omnis, -e

oportet pactum, -ī n

papa, -ae m

parens, -entis mf

parvus 3

pater, patris m

pecunia, -ae f

permitto 3, -misi, -missum

permitto, 3, -misi, -missum

permutatio, -onis f

persona, -ae f

personalis, -e

pertineo 2, -ui, tentum

pignus, -oris n

plebs, plebis f

poena, -ae f

poeta, -ae m

populus, -ī m

porta, -ae f

porta, -ae f

possessio, -ionis f

possessio, -onis f

possibilis 2

possideo, 2, -sedi, -sessum

possum, posse potuī

posterior, -ius

potestas, -atis f

potior, -ius

prae (+abl.)

praeceptor, -oris m

praeceptum, -i n

praedium, -ii n

praesens (-entis)

pretium, -ii n

prior, prius

privatus 3

pro (+abl.)

proprius 3

publicus 3

punio 4, -ivi, -itum

quaero 3 quaesivi, quaesitum (act+ pass)

quattuor

qui, quae, quod

quinque

Quiritēs, -ium m

ratio, -ionis f

rego 3, rexi, rectum

rego, 3, rexi, rectum

regula, -ae f

religiosus 3

relinquo, 3, -liqui, -lictum

respondeo 2, -si, -sum

responsum, -i n

retineo, 2, -tinui, -tentum

reus, -ī m

rex, regis m

Rōmānus 3

rusticus 3

sacer 3

sanctus 3

schola, -ae f

schola, -ae f

scio, scire (4), scivi, scitum

senatus, -us m

septem

sequens (-entis)

sequens (-entis)

sequor 3, secutus sum

sequor, sequi, secutus sum

servitus, servitutis f

servitus, -tutis f (!)

servō 1, -āvī, -ātum

servus, servī m

sex

sine (+abl)

societas, -tatis f

socius, -ii m

solutio, -onis f

solvo, 3 solvi, solutum

specialis, -e

species, -ei f

species, -ei f

specto 1

status, -us m

subicio 3, -ieci, iectum

substantia, -ae f

sum, esse, fuī

summus 3

suus, -a, -um

tango 3 tetigi, tactum

tempus, -oris n

terra, -ae f

testāmentum, -ī n

testis, testis mf

tollo 3, sustuli, sublatum

traditio, -ionis f

trado 3, tradidi, traditum

tres, tria

tribuo 3, -ui, -utum

tribuo, 3, tribui, -utum

tutela, -ae f

tuus 3

universitas, -tatis f

unus, una, unum

urbanus 3

urbs, urbis f

usus, -us m

ususfructus, -us, -us m

utilitas, -atis f

utor, uti, usus sum

uxor, -oris f

vehiculum, -i n

venditio, -onis f

vendo, 3, vendidi, -ditum

veniō 4, vēnī, ventum

verbum, -i n

vester, -tra, -trum

veto 1, -ui, -itu

veto 1, -ui, vetitum

vetus (-eris)

vetus (veteris)

via, -ae f

vicinus, -i m

videō 2, vīdī, vīsum

vinco 3, vici, victum

vinculum, -i n

virtus, -utis f

vis, vis f

vita, -ae f

vivo 3, vixi, victurus

voco 1

volo, velle, volui

voluntas, atis f

SZÖVEGGYŰJTEMÉNY

1. ISMÉTLÉS - DĒ RŌMULŌ ET RĔMŌ

Amūlius frātrem suum, Numitōrem expulit et inde sōlus rēgnāvit. Mox Rhēa Silvia, filia Numitōris, sacerdōs Vestae

filiōs geminōs, Rōmulum et Rĕmum peperit et Martem deum patrem filiōrum nuncupāvit. Sed avunculus, vīr impius

sacerdōtem in cūstōdiam dedit, et filiōs in aquā interficĕre voluit. Servī imperiō dominī impiī nōn paruērunt. Lupa

sitiēns infantēs in aquā Tiberis tenui invēnit, et pueris mammas praebuit. Faustulus, pāstor rēgius cum uxōre Lārentiā

Rōmulum et Rĕmum ēducavit.

Longō tempore post corporibus animisque validi gemini Amūlium interficērunt, et Numitōrem rēgem fēcērunt. Posteā

Rōmulus et Rĕmus novam urbem condĕre cupivērunt. Novae urbis prīmus rēx Rōmulus fuit et sōlus imperium

habēbat, nam Rĕmus eō tempore nōn vixit.

Acca Lārentia, -ae f – Faustulus

felesége

amor, -ōris m – szeretet, szerelem

Amūlius, -iī m – Alba Longa

királyának neve

animus, -ī m – lélek, elme

aqua, -ae f – víz

avunculus, -ī m – nagybáty

brevis 2 – rövid

brevis 2 – rövid

condō 3, -didī, -ditum – elrejt, alapít

contrā (+acc) – ellen, szemben

cum (+abl.) – -val, -vel

cupiō 3, -īvī, ītum – kíván, óhajt

cūstōdia, -ae f – örizet, fokság,

börtön

dominus, -ī m – úr

ēducō 1 – (fel)nevel

exigō 3, -ēgī, -āctum – elvégez,

befejez

faciō 3, fēcī, factum – tesz, csinál

Faustulus, -ī m – pásztor

fēlix (-icis) – szerencsés, boldog

filia, -ae f – lánya vkinek

fortis 2 – bátor, erős

frāter, -tris m – fivér, (fiú)testvér

gaudeō 2, gavisus sum – örül

habeō 2, -uī, -itum – bír, van

valamije

illūstris 2 –ragyogó, kiváló, híres

imperium, -iī n – parancs, hatalom

impius 3 – kegyetlen

inde- ezután; ezért, ennélfogva

īnfāns, -āntis mf – gyerek, csecsemő

interficiō 3, -fēcī, -factum – megöl,

meggyilkol

inveniō 4, -vēnī, -ventum –

(meg)talál, feltalál

is, ea, id – ő, az

longus 3 – hosszú

lupa, -ae f – nőstény- v. anyafarkas

mamma, -ae f – emlő

mare, -is n – tenger

monumentum, -ī n – emlékmű

mox – nemsokára, ezután

nam – ugyanis

Numitor, -ōris m – Amūlius testvére,

Rhēa silvis atyja, albai király

nuncupō 1 – megnevez

pāreō 2, -uī, -itūrus –

engedelmeskedik

pariō 3, peperī, partum – szül

pāstor, -ōris m – pásztor

posteā – azután, később

potestās, -ātis f – hatalom

praebeō 2, -uī, -itum – (oda)nyújt,

aad, szolgáltat

prudens (-ntis) – okos

puer, -erī m – gyerek, fiú

rēgius 3 – királyi

Rhēa Silvia –ae f – Numitor lánya,

Rōmulus és Remus anyja

sacerdōs, -ōtis mf – pap(nő)

sed – de

servus, -ī m – (rab)szolga)

similis 2 – hasonló (amihez: dat.)

sitiēns (-entis) – szomjazó, szomjas

sōlus 3 – egyedül(i), magányos

tenuis 2 – sekély

tristis 2 – gyászos, szomorú

uxor, -ōris f – feleség

validus 3 – erős, hatalmas

Vesta, -ae f – a családi tűzhely

istennője

vincō 3, vicī, victum – győz

vīvō 3, vīxī, victūrus – él

volō, velle, voluī – akar

2. MELLÉKNÉV FOKOZÁS - A VEZÚV KITÖRÉSE (ifj. Plinius. Epistularum liber VI. 16.)

Plīnius Tacitō suō salūtem dicit.

…

Interim ē Vesuviō monte plūribus locīs lātissimae flammae altaque incendia relūcēbant. Iam diēs alibī, illīc nox

omnibus noctibus nigrior dēnsiorque. Ubī diēs redditus1, corpus inventum

2 integrum, inlaesum opertumque

3, ut fuerat

indutus4; habitus corporis quiescenti quam defuncto similior.

1. visszatért; 2. találták; 3. betakarva; 4. ahogy fel volt öltözve;

LEXICA

alibī – máshol, másutt

quam – mint

dēfunctus 3 = mortuus 3 – halott

illīc – ott, amott, odaát

nox, noctis f – éjszaka

niger, nigra, nigrum – fekete, sötét

dēnsus 3 – sűrű

ubī – ahol, mihelyt; hol?

integer, -gra, -grum – ép, sértetlen;

fedhetetlen

habitus, -ūs m – magatartás, alkat,

helyzet; viselet, öltözet

inlaesus 3 – sértetlen

quiēscēns (-entis) – nyugvó, pihenő

iam – már

diēs, -ēi mf – nap(pal)

fidēlis 2 – hűséges, megbízható

salūs, -ūtis f – üdv(özlet), jólét,

menekvés

interim – közben, ezalatt; egyelőre

Vesuvius, -iī m – Vezúv

mōns, mōntis m – hegy(ség)

locus, -ī m (plur. loca) – hely, tér,

vidék

lātus 3 – széles, terjedelmes

flamma, -ae f – láng, tűz(csóva),

fénysugár

altus 3 – magas, mély

incendium, -iī n – gyújtogatás,

tűzvész

relūceō 2, -lūxī – visszasugárzik,

visszfényt vet

cīvitās, -ātis f – város(állam)

illūstris 2 – fényes, ragyogó, híres;

világos

pontifex māximus, -icis m – főpap

ad (+acc.) – -hoz, -hez, -höz

Cātō, -ōnis m – római államférfi,

szónok és író (Kr. e. 234-149)

cēnsōrius 3 – censori, censorviselt

3. A SCIPIO CSALÁD ŐSÉNEK SÍRFELIRATA (Kr. e. 3. század)

CORNELIUS LUCIUS SCIPIO BARBATUS

GNAEO PATRE PROGNATUS FORTIS VIR SAPIENSQUE

CUIUS FORMA VIRTUTI PARISSIMA FUIT

CONSUL CENSOR AEDILIS QUI FUIT APUD VOS

TAURASIAM CISAUNAM SAMNIUM CEPIT

SUBIGIT OMNEM LUCANIAM OBSIDESQUE ABDUCIT

4. DE MANU

Nunc de his personis videamus1, quae in manu nostra sunt. Quod

2 et ipsum

3 ius proprium civium Romanorum est. Sed

in potestate quidem et masculi et feminae esse solent; in manum autem feminae tantum conveniunt. Olim itaque tribus

modis in manum conveniebant: usu, farreo, coemptione. Usu in manum conveniebat, quae anno continuo4 nupta

5

perseverabat. …. Farreo in manum conveniunt per quoddam genus sacrificii6, quod Iovi Farreo fit, in quo farreus panis

adhibetur, unde etiam confarreatio dicitur. … Coemptione vero in manum conveniunt per mancipationem, id est per

quandam imaginariam venditionem.

1. videamus: „vizsgáljuk meg”; „lássuk”; 2. quod: relatív mondatfűzés – megfelelő mutaatónévmással fordítandó; 3. et ipsum: „maga is”; „szintén”; 4. anno

continuo: időhatározó; 5. nupta: „asszonyként”; „feleségként”; 6. quoddam gennus sacrificii: egy bizonyos áldozatfajta.

5. DĒ RĒRUM DIVISIONE

Summa rērum divisio in duos articulos diducitur: nam aliae sunt divini iuris, aliae humani. Divini iuris sunt, veluti rēs

sacrae et religiosae. Sacrae sunt, quae diis superis consecratae sunt; religiosae, quae diis Manibus relictae sunt.

Sanctae quoque rēs, velut muri et portae, quodammodo divini iuris sunt. Hae autem rēs, quae humani iuris sunt, aut

publicae sunt, aut privatae. Quae publicae sunt, nullius in bonis sunt: ipsius enim universitatis sunt. Privatae sunt, quae

singulorum hominum sunt.

6. DĒ MANCIPATIONE

Magna autem differentia est inter mancipi rēs et nec mancipi. Nam rēs nec mancipi ipsa traditione pleno iure alterius

fiunt, si modo corporalēs sunt et ob id recipiunt traditionem. Mancipi vēro rēs sunt, quae per mancipationem ad alium

transferuntur. Mancipii rēs sunt praedia in Italico solo; item iura praediorum rusticorum, velut via, iter, actus, aquae

ductus; item servi, et quadrupēs, quae dorso collove domantur, velut bovēs, muli, equi, asini. Cēterae rēs nec mancipii

sunt.

7. DE USUFRUCTU

Ususfructus est ius alienis rebus utendi fruendi salva rerum substancia. Constituitur autem ususfructus non tantum in

fundo et aedibus, verum etiam in servis et iumentis ceteerisque rebus, quae ipso usu non consumuntur. Isdem istis

modis, quibus ususfructus constituitur, etiam nudus usus constitui solet. Minus autem iuris in usu est, qua min

ususfructu. Sed habitatio neque usus videtur, neque ususfructus, sed quasi proprium aliquod ius.

8. DE TUTELA

Tutela autem liberantur ingenuae quidem trium liberorum1 iure, libertinae vero quattuor

1, si in patroni liberorumve

eius2 legitima tutela sint

3; nam et ceterae, quae alterius generis

4 tutores habent, trium liberorum iure tutela liberantur.

Masculi autem cum puberes esse coeperint, tutela liberantur: Puberem autem Sabinus quidem et Cassius ceterique

nostri praeceptores eum esse putant5, qui habitu corporis pubertatem

7 ostendit, id est eum, qui generare potest.

1. három gyermekes, négy gyermekes

2. eius – t.i patroni

3. sint=sunt

4. másfajta

5. Puberem eum esse putant – acc. cum inf.

6. genero 1 – nemzeni

7. pubertas, -atis f – serdültség