Embed Size (px)
Citation preview
LEKLI BÉLA:
NAPKOR KÖZSÉG FÖLDRAJZI NEVEI
Napkor község Szabolcs-Szatmár megye közepén található, területe 6515 kh. Határos Oros, T u r a , Sényö, Tét, Apagy, Pócs-p e t r i , Kállósemjén és Nagykálló településekkel. A középkorban Harangoddal és Maggyal i s .
Az alábbi adattár felöleli mind az o k l e v e l e k b e n , térképeken, Napkor község római k a t o l i k u s matrikulájában előforduló i r o t t források, mind p e d i g a n a p k o r i lakosság szájhagyományának a d a t a i t . A nevek a f a l u évezredes múltját, természeti és társadalmi v i s z o n y a i t tükrözik.
GyŐrffy György történész két X I I I . századi - de csak 1611-es átírásban fennmaradt - oklevél alapján a település és nevé-
2 nek kialakulását a X I . századba h e l y e z i . Az I . István-kori t e -
3 metőben talált pénzérmék és a román s t i l u s u ablakmaradványok az 1271-es oklevélben i s e m i i t e t t . Szent Istvánról e l n e v e z e t t templomban - megerősitik e megállapítást.
A község földrajzi neveinek legkorábbi rétege - a Napkor /Napokor/ név "okor" eleme, a Butur földe, a Töt, a Korhán, a C s e r e , a P i r i p u c , a Kalács-hegy, a Meszes, Harangod, Gut és Sámér - a z t mutatják, hogy e területet i s török-fajú, kabarbesenyő elemek szállták meg az Árpád-korban. B u t u r , P i r i p u e ós szomszédos Apagy, v a l a m i n t a X I I I . s z . e l e j e óta Napkort f o l y a matosan birtokló Balogh-Semjén nemzetség ősének i s m e r t Obul neve az Aba nemzetség, a Kalács-hegy, a szomszédos Kalló, 111. Pa zony nevek pedig a Bor-Kalán nemzetség i t t e n i birtoklására u t a l nak. A Tét település- és személynév változatát képező Töt a Zsombor /Tótény-Töhötöm/ nemzetség e g y k o r i jelenlétére enged következtetni. A Meszes-hjd és Mesz e s - k u t , v a l a m i n t Napkor nevek a Nopok-Mezte nemzetség emlékét őrzik. (Ennek ősei: Neko-por / T Nokopor Nopokor/ és Mesta.) Mindegyik nemzetséget számos kutató nemcsak török-fajúnak, de egyenesen besenyőnek mondja. A Napkor /Napokor/ X I I I - X I V . századi nevében előforduló "okor" viznév, mely ebben a korban kimutathatóan besenyők által l a k o t t területen v o l t található, megerősiteni látszik a f e n t i állitást. A Várdi-szőllő hegy nevének n y e l v i sajátosságai /a
"vár" török eredetű szavunk, a "d" és " i " településnévképzö e l sősorban az Árpád-korra jellemző/ arra.engednek következtetni, hogy a Kisvárda-Debrecen-Nagyvárad, v a l a m i n t a Tokaj-Szatmárné-meti főútvonalak kereszteződésében levő, kivételesen magas dombon k a t o n a i létesítmény, földvár létezett, ami legkésőbb a t a tárjárás idején e l p u s z t u l t .
A XIV-XV. századi o k l e v e l e k b e n e m i i t e t t , k i v e s z e t t T h e s á r települést a kutatók a kora-középkori királyi szolgáltató népek falvaként tartjók szómon, melynek jelentése a szláv tesár = ács szóval függne össze. Magunk azonban e z t i s inkább a Tét /Tet-es Tes/ változatának tekintjük. A " P u s z t a " , "Haraszt " és "Gu t " i s k i v e s z e t t k i s e b b településekre u t a l n a k . /Gut a Gut-Keled nemzetségre i s . / A k i v e s z e t t Ha rangod neve i s besenyő településre v a l l .
A n a p k o r i víznevek között még egy másik i s akad, a Sámér /Sam-ér/, amelyet a párhuzamos előfordulások alapján, szintén az Árpád-korra tehetünk.
A "Lökös " dülő névben a Balogh-Semjén nemzetségbeli Kállay-ak egyik-másik tagjának megkülönböztető nevét t a r t o t t a fenn a hagyomány, mely a X I I I - X V . századi o k l e v e l e k b e n i s f e l b u k k a n . A "Peckes" i s i g e n régi eredetű kaszóló-név, mely bizonyóra a Péc személy- és nemzetségnév "k" és "es" képzővel ellótott a l a k j a .
Igen k o r a i n a k k e l l tekintenünk az a r c h a i k u s hangzású, / t a lán iráni eredetű/ "ördöngős" nevünket i s , melyhez egy település eltűnéséről szóló legendát i s füz a szájhagyomány.
Más nevek, mint p l . a N y i l a s , PásI- >m , öt köb lós, Oroszkert,. Urbáristák földje, Bá ró ré sz , Paptag , Papu r-ke r t , Magos-ke r e s z t , Tankos, s t b . társadalmi v i s z o n y o k a t tükröznek. A N y i l a s a közösen használt földek nyilhuzásos felosztására, az Dtköblös az öt-köbölnyi gabona-féléve 1 bevethető terület nagyságóra u t a l t . A Páskom a f a l u belterületének közvetlen közelében levő legelő v o l t . Az O r o s z - k e r t , Orosz-vég- és Sváb-vég a X V I I I . s z . közepén - a p e s t i s m i a t t meghalt jobbágyok helyére - b e t e l e p i t e t t szláv, i l l . sváb nemzetségü lakosságról kapta a nevét. A Bóró-rész a Kállay Erzsébetet feleségül vevő báró Oósika Miklós történetíróról n e v e z t e t e t t e l . Az Urbáristák földje még a jobbógy-földesuri b i r t o k v i s z o n y t szabályozó szerződésről, az urbóriumról n y e r t e nevét. A Magos-kereszt a Mária-Pócsra /búcsújáró h e l y / vezető ut mentén található dülő neve. A P a p n i - k e r t és a Paptag
a n a p k o r i egyházközség tulajdonában levő föld v o l t . A tanyák elnevezései /Kállay ^ I l o n a t a n y a , H a r s t e i n t a n y a , C z u k o r t a n y a / , v a l a m i n t a B e r i és B e r s t e i n - 1 a g , a XIX-XX . századi t u l a j d o n o sok nevét örökítették meg. A Kállayak kivételével mindannyian zsidó bírtokosol-'. A Tankos a I I . világháború szomorú emlékét őrzi.
A természeti v i s z o n y o k a t tükröző elnevezések - mint a Haj nalháqó, Nyá r j asheqy, Aranyhegy, Kásás-hegy, Keményhegy, S z i g e t , Csikós l a p o s . Ludas tó. Sós tó. T i t k o s , Kigyós, B o r j u - hát, Méneskut, Rókalyuk, Rókás, Bodzás, Tövis-szer, s t b . - nem Napkorra vonatkozó o k l e v e l e s párhuzamok s z e r i n t - akár az Árpádkorba i s visszanyúlhatnak. E nevek egyébként magyar nyelvű névadókra u t a l n a k .
A domborzati-természeti v i s z o n y o k a t tükröző nevek könnyebb megértéséhez érdemes idézni a I I . József k o r i térképhez fűzött 200 évvel ezelőtti megjegyzéseket 4: "A f a l u körül néhány tó sohasem szárad k i . A Tesór mocsár föl van s z e r e l v e a szükséges h i d a k k a l , amelyeken kivül a mocsáron, Semjén m e l l e t t i eredetéi g , s e h o l sem l e h e t átkelni. Kalló és Pócs-Petri irányában o l y a n magas sürü. tölgyerdő van, hogy az utakon kivül s e h o l nem l e h e t áthatolni r a j t a . Kálló-Semjén irányában f i a t a l , helyenként i g e n sürü a bozót. A mezők mocsarasak és csupán szükség esetén lóval vagy könnyű k o c s i v a l , nyáron, a megjelölt h e l y e k e n k e l n e k át r a j t u k . A f a l u utcái és az országutak jók. Az Apagy irányában elterülő dombok, amelyeken k i s szöllőskertek vannak, egészen a Sényő felé húzódó m a g a s l a t i g , uralják a helységet, a környező vidéket, a völgyet és az Apagy irányában elterülő túloldali táj a t . " E z t a z z a l k e l l kiegészíteni, hogy a f a l u határának Or.os felé eső lankásabb részében nagy szántó terület, Tura irányában p e d i g magas dombvonulat és több tó v o l t található. K i s - és Nagy-kálló irányában i s homokdombok húzódtak.
Végül hangsúlyozni k e l l a z t i s , hogy a f a l u t Apagy irányá ba eső fólkörivben, a középkor évszázadaiban, k i s e b b patak f o l y t a körül, amely S z a b o l c s - B a l s a környékén ömlött a Tiszába és a Berettyót kötötte össze a Tiszával. Neve pedig h o l Kék-Kálló, h o l Kálló-ér, h o l Berettyó, h o l Okor / p l . S z a k o l y és Napkor mell e t t / , h o l Tur, h o l egyszerűen csak Ér /=Okor/ l e h e t e t t . Ma azonban mór csak a sok tó, nádas és néhány kanális, no meg a ré-
g i , 2-300 éves térképek őrzik az emlékét. E r r e a p a t a k r a u t a l a Napkor és Sényő határában eltűnt k i s településnek, a feke te f a l u nak /=0kor/ a neve i s , mely Napkor nevének i s részét képezi /Láp-okor, Nap-okor/. Beret tyó, Ér, Érfolyas v o l t az O r o s i ka nális neve i s a csatornázások előtt. A Lápos, Csikós l a p o s . Nagylapos a terület régebbi lápos jellegét b i z o n y i t j a . A "láp"-nevek v i s z o n t a z t mutatják, hogy Napkor neve első /1213. évi/ Lopecur / <v Láp-okor/ i r o t t alakjának előtagja számára i s megv o l t a k a természeti feltételek.
A D A T T A R
I . Oklevéli adatok : 1. Napkor: Lopecur / 1 2 1 3 / 5 , Nucupul / 1 2 7 1 / 6 , Nopcul /1292/ 7,
N a p c o l / 1 3 0 7 / 8 , Napocur / 1 3 1 2 / 9 , Napokor / I 3 l 4 / 1 0 , Nopkur / 1 3 1 3 / 1 1 , Napkur / 1 3 1 0 / 1 2 , Napakur /1319 és 1341/ 3 , Napkor 1357-ben először f o r d u l elő''"4,
15 1444-től ez a végleges a l a k I l l i k megemlíteni, hogy a település nevének 1341. évi formája, a Napakur, egy Kraszna megyei b i r t o k o s nemesnek, a Nopok-Mezte nemzetségből származó Bo-ziási Napakurnak a nevében i s előfordul, ugyanabban az évben, de más oklevélben.
2. Töt /1271/, k i v e s z e t t k i s e b b település Kálló-Semjén irá- • nyában
3. Batur-földe /IZH/^7, k i v e s z e t t k i s e b b település, melyet a P i r i p u c / P i r i - p u c < Piri-pócs < B i r i - B u t / , az a p a g y i és o r o s i határban régebben elfolyó Büdös-ér /Bud-es ér/ és a két Pécs neve őrzött meg. 18 — — —
4 * Thesar /1395/, /1436/ k i v e s z e t t település neve, melyet nemcsak o k l e v e l e k , de a Tesár, Tesár-föld, és a Tézsár, Tézsári kanális nevekben a k a t a s z t e r i f e l mérések, v a l a m i n t a szájhagyomány i s megőrzött.
19 I I . Kállai Manó ur n a p k o r i t a g j a térképének h e l y n e v e i :
/ó. n., valószinüleg 17.-18. századi/:
5. Tö t i rét, a kis-kállói határ közelében 6. Rókávár u.o.
I I I . I I . József-kori k a t o n a i térkép h e l y n e v e i /1782-85/ : Te s a r , 1. 4. s s z . a l a t t
7. Kovács tó, a Várdi szőlőhegytől nyugatra 8. K i k o s / T i k o s / , szántó és rét az apagyi határ közelében 9' Peckes, rét a pócs-petri határ közelében
10. Biró rét, a Peckes és Csikós Lapos között 11. Csikós Lapos, legelő, régen lápos i s , a pócs-petri és
kálló-semjóni határ m e l l e t t 12. Aranyhegy, a nagy-kállói úttól Kis-Kálló felé elterülő
aranyló homok-dombok /később egy részén szőlő/ 13. Sómér, náddal b o r i t o t t tó, / v a l a m i k o r ér v e z e t t e vizét a
T i s z a felé/, a f a l u l a k o t t része közelében, az o r o s i ut m e l l e t t
14. 'Lökös, a Ludas tó és Sós tó közötti terület I 5 • Ludas tó, a Ludas hegy előtti tó 16. Ludas hegy, szőlős domb a Hajnalhágó m e l l e t t , Oros irá
nyában 17. Sós tó, a t u r a i határ közelében
21 IV. Az 1805-ös canonoca v i s i t a t i o h e l y n e v e i
Biró rét, 1. 10. s s z . a l a t t 18. Kásás hegy, talán a pócsi ut m e l l e t t i homokdombok e g y i k e 19. Korhán, talán a Várdi szőlői előtti homokdomb /Tankos/,
vagy talán az I l o n a s o r és Sényői ut közötti homokdomb, a h o l I . László-kori temetőket tártak f e l . Pontosan nem lokalizálható.
20. Kigyós, tó és l a k o t t terület, a f a l u szélén, Nagykálló irányában, ma Bem, Damjanich és Dózsa utcák
Ki k o s 1. 8. s s z . a l a t t Ludas tó, 1. 15. s s z . a l a t t
21. S z i g e t , Sényő irányában található, a Várdi szőllőn t u l , két ér /kanális/ találkozásánál
Töt, 1. 2. s s z . a l a t t Sós tó, 1. 17. s s z . a l a t t
22. Kásás, bizonyára a Kásás hegy
Peczkés, 1. 9. s s z . a l a t t 23. "Via R e g i a " Király u t , a Nagy u t c a , I . / S z e n t / István
királyról e l n e v e z v e , a k i a tenplom védőszent' j e i s
24. " V ia v e r s u s Naqykólló" - Nagykóllói ut 25. "Via v e r s u s Kiskálló" = Kiskóllói ut
V. Az 1855-ös k a t a s z t e r i térkép h e l y n e v e i : Ludas tó, 1. 15. s s z . a l a t t
26. Bor.j uh át, a f a l u és az o r o s i határ közti óriási terület 27. Bodzás, a f a l u és a h a r a n g o d i , i l l e t v e nagykóllói határ
közti terület 28. Kenderátó, = kenderáztató tó, a f a l u m e l l e t t , Kiskálló
irányában, Kenderes m e l l e t t 2 9 • G u l y a k u t , Kenderátón t u l Kiskálló irányában 30»Méneskut, a kálló-semjóni határ közeléban 31. Rókalyukas, a Töt és a kólló-semjéni határ környékén
Peczkés, 1. 9. s s z . a l a t t 32. Nyár.jasheqy, a téti és a p a g y i ut között, a vórdi szőlő
előtt 33. Gut, talán k i v e s z e t t település neve maradt fenn a téti
és sényői határ menti terület dűlő nevében
23 VI..Napkor adóközség birtokrészleti jegyzőkönyve /1870/
Tezsári föld = Tesár, a Tézsóri kanális menti terület * 34* K i s csapó rét, a P i r i p u c m e l l e t t , a Pócsi ut felé 35. Füves k e r t , a Fő u t c a P i r i p u c irányába nyúló k e r t j e i
mögötti rét 36. Csapó rét, a K i s Csapó rét m e l l e t t 37. Kemény hegy, nem tudjuk lokalizálni 38. Tövis s z e r , = Töviskes, a Semjéni ut és a Tézsóri kaná
l i s között Peczkés, 1. 9. s s z . a l a t t
39. Orosz k e r t , az Apagy és Napkör között húzódó szőlősdombok e g y i k e
40. K i s erdő, az Orosz k e r t m e l l e t t i szőlősdomb 41. ördöngös, a K i s erdő m e l l e t t i szőlősdomb 42. Rókás, az ördöngös m e l l e t t i szőlősdomb
43. Apaqyi u t , az Apagyi ut településen kivüli része Kik a s , 1. a 8. s s z . a l a t t
44. Veres nád, nádas és szántó a Kikas és Nyárjashegy között
Nyárjas hegy, 1. a 32. s s z . a l a t t 45. Várdi k e r t , a régi szőlős domb Tét irányában
Kovács tó, 1. a 7. s s z . a l a t t Gu t, 1. a 33. s s z . a l a t t
46. Széles rét, a Ludastó szőlő m e l l e t i rét, Sényő irányában
47. K u r i a , a t u r a i határba ékelődik 48. Pap rét, a Sényői út m e l l e t t i rét
Lökös, 1. a 14. s s z . a l a t t Ludas tó, 1. a 15. s s z . a l a t t Sós tó, 1. a 17. s s z . a l a t t
49. Papúr-kert, szőlős domb a Hajnalhágó m e l l e t t Ludastó szőlő,- a Hajnalhágó és Papur-kert m e l l e t t
50. Haj nalhápó, a Papür-kert és Ludas tó m e l l e t t i szőlő 51. Bornyu kut, o r o s i határ felé eső szántó, régebben l e
gelő i s 52. Hosszú föld, o r o s i határ felé eső szántó, régebben a
jobbágytelkek külső részei i t t területek e l 53. Nagy föld, 1. 51. s s z . a l a t t 54. Nagy k e r t , 1. 51. s s z . a l a t t , talán a Puszta 55. Nyári legelő, 1. 51. s s z . a l a t t , talán a Páskom 56. Lóké r t , szántó a nagykállói ut közelében, nem messze
a falutól 57. N y i l a s , szántó a Lókért m e l l e t t 58. Csere, a Csikós Lapos és a Semjéni ut között 59. K i s tag, szántó a sényői ut m e l l e t t
Bodzás, 1. a 27. s s z . a l a t t Gulyakut, 1. a 29. s s z . a l a t t
60. Töviskes kátyú, szántó a Gulyakut m e l l e t t 61. Rókalyuk, szántó a Töviskes kátyú m e l l e t t 62. Nagy l a p o s , legelő, szántó a Rókalyuk melett
Csikós l a p o s , legelő a Nagy lapos m e l l e t t Kállósemjén és Pócs-Petri határa közelében
t
V I I . Magyarország helységnévtára /1951/ h e l y n e v e i ; 2 4
63. A r a n y o s i szőlőtelep, a Telep a nagykállói határ köze lében
64. A p a g y u t i házak, az Apagyi ut 1951-ben külterületi házai 65. B l a u t a n y a , a f a l u közelében Pócs-Petri irányában
Csikós l a p o s , 1. a 11. s s z . a l a t t 66. C z u k o r t a n y a , a Töt, i l l . Kiskólló irányéban 67. H a r t s t e i n szőlő, a Sényői ut mentén 68. H a r t s t e i n major, az Apagyi u t o n , a település szélén 69. I l o n a t a n y a , a Sómér m e l l e t t
Kállósemjéni u t , 1. a 103. s s z . a l a t t Ludastó szőlő, 1. a 15. s s z . a l a t t
70. Országúti átvágás, nem tud j u k lokalizálni 71* P a p t a g , a Sényői ut mentén, a Ludastó irányában, v a l a
mint a Páskom mögött, Oros irányában, a vasút közelében
72. Peckéstanya, a Peckesen 73. F i r i p u c , a Füveskert mögötti rét, szántó; ma több
h e l y e n l a k o t t .74. Sényői u t i szőlők, a Sényői ut menti szőlők a sényői
határ közelében Téti u t , l . a 100. s s z . a l a t t
75. Töti u t , a Tötön, a Kiskállói ut egy része 76. Várdi szőlő. Napkor legrégibb és legmagasabb szőlő
dombja, a téti ut m e l l e t t , ma meteoro- -lógiai állomás van r a j t a
25 V I I I . Magyarország földraizinévtárának h e l y n e v e i ;
A r a n y o s i hegy, 1. a 62. s s z . a l a t t Bodzás-dülő, 1. a 27. s s z . a l a t t Csikóslapos, 1. 11. s s z . a l a t t Csikós-lapos, 1. 61. s s z . a l a t t G u l y a k u t , 1. a 29. s s z . a l a t t
77. Harangod, nagyobbrészt Nagykálló és Oros határába o l v a d t k i v e s z e t t f a l u n a p k o r i része /= a P u s z t a /
78. K i s . L a p o s i erdő, a Csikós-laposon 79. Kossuth T s z , a f a l u szólén, a Nagykállói ut m e l l e t t
80. L e v e l e k i tábla, a Nagykállói ut és a Telep között; t u l a j d o n o s a a földreform előtt Lev e l e k i Magdolna v o l t
Ludas-tó, 1. 15. s s z . a l a t t Nagy-föld, 1. az 52. s s z . a l a t t
81. N a p k o r i / V I I / 2 / - f o l y a s , az O r o s i kanális /a mult századi csatornázásig: Berettyó, Ér vagy Nagy-folyás a neve/
82. N a p k o r i szőlők, az ördöngös, Rókás, Kiserdő, Bárórész és O r o s z k e r t
Nyárias hegy, 1. a 32. s s z . a l a t t P i r i p u c , 1. a 72." s s z . a l a t t Sényői u t i szőlő, 1. a 73. s s z . a l a t t Sóstó, 1. a 17. s s z . a l a t t Töti u t , 1. a 2. s s z . a l a t t Töviskes kátyú, lásd az 59. s s z . a l a t t Várdi szőlő, 1. a 45. s s z . a l a t t
83. Zsombékos /VI/1./-folyás, a N a p k o r i szőlők mögött, a Peckes közelében
I X « Salát gyűjtés /1986-1987-ben/ 2 6
84. Páskom, legelő, majd u t c a az O r o s i ut m e l l e t t 85. Kántortag, a Paptag mögött, az o r o s i határnál 86. Urbánisták földje, a jobbágytelket megkapó gazdák
szántóföldje, a Nagyföld és K i s zóld környéke
87. Kisföld, /= Hosszuföld/, a Kántortag és a P u s z t a között
88. C s o r d a k u t , a Temető /Béke/ u t o n , a Temető közelében 89. ötköblös, szántó a Pusztán innen 90. P u s z t a , az o r o s i , h a rangodi földekkel határos, szán
tó, szőlő, ami e r e d e t i l e g Oroshoz t a r t o z o t t , de az 1959-60-as t s z - s z e r vezések idején közigazgatásileg i s Napkorhoz csatolták
91. O r o s i kanális, a régi Berettyó, Ér vagy Nagyfolyás, az o r o s i határban f o l y i k
9 2 # T e l e P « szőlő a nagykállói határ közelében
93. Vásá ros üt, Apagyot és Nagykállót közvetlenül összekötő középkori vásáros u t ; ma i s használ a t o s földút
94. Meszes h i d , a Vásáros u t o n , a Semjéni és Pécsi ut között, a Csikós lapos közelében
95. Meszes k u t , a Vásáros u t o n , a Meszes h i d m e l l e t t 96. Betyár Csárda, a Pécsi ut és a Vásáros ut keresztező
désénél v o l t 9 ^ • Veres erdő, a Betyár Csárda m e l l e t t 98. Magos k e r e s z t , homokos szántó a pócs-petri határ kö
zelében 9 9 * Bárórész, a Rókás m e l l e t t i szőlő
100. Fekete kanális, Apagy és Napkor határán f o l y i k , a Tét i u t a t a Napkor határában lévő F e k e t e - h i d ná1 m e t s z i .
101. F e k e t e - h i d , a Várdi szőlőn t u l , a Fekete kanális és a Téti ut találkozásánál
102. Zsinór u t , a régi köves Apagyi u t a t köti össze, a Tét i úttal, az Őrházon t u l
103. Tankos = Nyárjashegy 104. Fingós k u t , a Téti u t o n , a Várdi szőlő közelében 105. Golyóbis hegy, a Várdi szőlő dombja 106. H a r a s z t , p u s z t a , tanya a téli határnál, talán k i v e
s z e t t k i s e b b település maradványa i s 107. K i s t a g , szántó a sényői ut mentén, a f a l u közelében 108. Sóskahegy, talán a Sámér m e l l e t t i domb 109. Kalácshegy, szőlősdomb az o r o s i határ közelében 110. Lápos, az o r o s i u t i k e r t e k alján található rét, a Pás
kom m e l l e t t 111. Legelő, a f a l u és a N a p k o r i szőlők közötti füves terü
l e t 112. Orosz vég, a f a l u Kállósemjén felé eső része, a h o l fő
l e g a X V I I I . s z . közepén b e t e l e p i t e t t szláv /rutén/ származású lakosság él
113. Sváb vég, a f a l u Sényő felé eső része, a h o l főleg a X V I I I . s z . közepén b e t e l e p i t e t t sváb származású lakosság él
114. B e r i t a g , a Pócsi és Semjéni ut között
115. B e r s t e i n - t a g , a Pócsi és Semjéni ut között 116. F r i c i - t a n y a , a Pócsi ut mentén, a f a l u közelében 117. Czukor tanyák, a Tötön, a Kiskállói ut közelében 118. Temető /görög és római k a t . / , a Temető /ma Béke/ ut
végén 119. Zsidó temető, a töti erdőben, a kiskólló határ kö
ze lé ben 120. Dögtemető, az O r o s z - k e r t m e l l e t t , a Legelő közelében 121. Uj u t , /= Szabadság u t / , az O r o s i és Apagyi u t a t köti
össze, a Muúttal párhuzamos, a Pi n c e és az Őrház m e l l e t t h a l a d e l
122. Nagy u t c a , ma Kossuth L. u t c a 123. Sáros u t c a , ma Petőfi S. u t c a 124. Temető u t c a , ma Béke ut 125. Kenderes, a f a l u Kálló-Semjén irányába eső széle, ma
Bacsó Béla és B a j c s y - Z s i l i n s z k y u t c a 126. I l o n a - s o r , az I l o n a - t a n y a , a v o l t Kóllay-tanya terü
letén, a Sámér m e l l e t t 127. U j - s o r , az Aranyos szőlőtelep irányában, a régi Gyu
laházi tanya , 128. O n c s a - t e l e p , a Vasútállomás és az Apagyi ut között 129. Rákosi u t c a , talán a mai H a j n a l u t c a 130. M e g y e r i u t , már felszámolt országos föld-ut, a Ludas-
tó szőlő és a Kalács-hegy között h a l a d t Vasme-gyerről Nagykállóba
131. Pócsi u t , még használt föld-ut, mely Pócs-Petrin át Pócsra vezet
132. Kiskállói u t , még használt föld u t , amely a Nagykálló ba o l v a d t Kiskállóba v e z e t
133. Nagykállói u t , a Nagykállóba vezető u t , f a l u n belüli részét ma Vörös-Hadsereg utjának hivják
134. Muut, 1952-ben épitett, Nyíregyházáról Vásárosnamény ba vezető 41-es s z . müiit
135. P i n c e , a Vasútállomással szemben 136. Vasútállomás, a f a l u szélén, a Sényői uton 137. N a g y b o l t , a Sényői ut kezdetén 138. Községháza, a f a l u közepén, a Kos s u t h L. uton 139. Templom, /róm . k a t . / a Kossuth L. ut közepén
140. Templom, /görög kat ./ a Kiskállói ut elején 141. N a q y i s k o l a , a Ko s s u t h L. ut közepén 142. f o s t a , a Kossuth L. u t o n , a Kallói ut közelében
27 A Napkor községi Tanács Vb-a által megadott utca-nevek:
143. Ady Ej u t c a , a Sényői úttal párhuzamos, Apsgy irányában
144. Ady E. köz, a Sényői u t a t köti össze az Ady E. u t cával
145. Arany J . u t c a , a Sényői u t a t köti össze az Ady E. u teával
146. A p a g y i u t c a . Napkort köti össze Apaggyal 147. Bacsó B. u t c a , a v o l t Kenderes e g y i k része I 4 8 • B a j c s y - Z s i l i n s z k y u t c a , a v o l t Kenderes másik része 149. Bem u t c a , a v o l t Kigyós része 150. Béke u t c a , a v o l t Temető u t c a 151. Damjanich u t c a , a régi Kigyós e g y i k része 152. Dózsa György u t c a , a régi Kigyós másik része 153. Gárdonyi u t c a , a v o l t O n c s a - t e l e p 154. H a j n a l u t c a , a v o l t Rákosi u t c a , a Pócsi útból veze
t e t t a Füves-kert felé 155. Hunyadi ut = U j - s o r , v o l t Gyulaházi-tanya 156. I l o n a u t c a , a v o l t I l o n a s o r 157. József A. u t c a , a v o l t Józsa A. u t c a 158. K i n i z s i u t c a , a Pócsi útból n y i l i k a P i r i p u c felé 159. Kossuth L. u t c a , a régi Király, i l l e t v e Nagy u t c a 160. L e n i n u t c a , a régi Pócsi ut 161. Nyárfa u t c a , az A p a g y i útból n y i l i k a P i r i p u c felé 162. Orgona u t c a , az A p a g y i útból n y i l i k a P i r i p u c felé 163. O r o s i u t c a , az Orosra vezető ut f a l u n belüli része 164. Páskom u t c a , az O r o s i utcából n y i l i k a vasút köze
lében 165. Petőfi u t c a , a v o l t Sáros u t c a 166. Rákóczi u t c a , a Pócsi utcából n y i l i k a P i r i p u c felé 167. S a l l a i I . u t c a , a régi Füves-kerti u t c a , a Pócsi u t
cából n y i l i k 168. Semjóni u t c a , a Kóllósemjénbe vezető ut f a l u n belüli
része
169. Sényői u t c a , a Sényőre vezető ut f a l u n belüli része 170. Sényői köz, az Uj ut O r o s i u t c a és Sényői u t c a köz
t i s z a k a s z a 171. Sényői u t i szőlő, a Sényői ut m e l l e t t , a falutól tá
v o l 172. Szabadság u t c a , az Uj útnak a Sényői utcától az Őr
ház felé eső s z a k a s z a 173. Táncsics u t c a , a Sényői utcából n y i l i k , a Muúttal
párhuzamosan 174. Vörös Hadsereg u t j a , a v o l t Nagykállói út 175. Téti u t , a Tétre vezető v o l t földút, régi országot 176. MÁV Vasúti Őrház, a vasút m e l l e t t , Apagy irányában 177. ördöngös szőlő, a Kiserdő szőlő m e l l e t t
Jeqyze tek
1. Magyarország helységnévtára, 1951. 119. 2. Györffy, Magyarország Árpád-kori történeti földrajza,
Bp. 1987. I I I . h. 510-511. J
3. L e k l i Béla, Napkor község története, I . rész Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetirás, I - I I . 303.
4. HL Térképtár, C o l l . XXV., S e c t i o 14., S z a b o l c s m., Napkor, 1782-85
5. Váradi Regesztrum, 144. §. 171 5. Fejér, Codex d i p l o m a t i c u s Hungáriáé, V / l . , 105. 161 7. Hazai Okmánytár, V I I . 255. 8. A n j o u k o r i Okmánytár, I . 121. 9. Fejér, CD, V I I I / 1 , 443
10. AO, I . 334 11. Fejér, CD, V I I I / 1 , 445 12. Fejér, CD. V I I I / 6 , 19 13. AO, I . 527-528 és I V . 146 14. AO, V I . 612 15. Csánki, Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korá
ban, I . 522. 16. Lád a 6. s z . lábjegyzetet! 17. U.o. 18. Zsigmondkori Oklevéltár, I . 4146. r e g . és Z i c h y ... okmány
tára, V I I I . 537. 19. M. Országos Levéltár, S l27-No.3 20. Lásd a 4. s z . lábjegyzetet ! 21. Napkor község.matrikulája, N a p k o r i róm.kat. plébánia 22. MOL, S 78., K a t a s z t e r i térképek, 218. téka /1855/ 23. MOL, S 79., 729. csomó, 898. tétel /1870/ 24. Magyarország helységnévtára, 1951, 297 25. Magyarország földrajzinévtára, 1981. Napkor. M. 14. 26. A szerző saját gyűjtése idős személyektől szülőfalujában,
1976 és 1986 között 27. A Napkor községi Tanócs VB-a által megadott utca-nevek,
1987.
