A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja16. évf. 1. szám (47)2011. tavasz

... a fenntarthatóság feléLépések...

Tartalom:

Emberi tényező:

Sándor György

2. oldal

Másért vállalkozó:

mtd Tanácsadó Kft.

4. oldal

Új KÖVET-tagok

6. oldal

KÖVET-hírek

7. oldal

CSR központú

szervezetfejlesztés

8. oldal

Munkahelyi egészség-

fejlesztés

10. oldal

Önismeret másképp

11. oldal

A vállalati önkéntesség

lehetőségeinek kiaknázása

12. oldal

Vállalati ökolábnyom

számítása

14. oldal

CSR-mesék

16. oldal

Jogszabályok

18. oldal

Greenlex – környezetvédel-

mi jogszabályi megfelelés

19. oldal

Milyen lovat…?Amikor a 90-es évek elején a Budapesti Corvinus Egyetemen egy feldolgozóipari vállalatok körében készítendő felmérés céljából kérdőíveket küldtünk ki több száz vállalathoz, számos kérdőív áthúzva, kitöl-tetlenül érkezett vissza. Ezen kérdőívek címzettjei – akik emlékeim szerint elsősorban a textiliparból ke-rültek ki – úgy érezték (és ezt rá is írták a visszaküldött kérdőívekre), hogy a környezeti teljesítményükre vo-natkozó kérdéseink „nem relevánsak” tevékenységük szempontjából.

Visszatekintve több tanulsággal is szolgál a történet. Egyrészt a kutató nosztalgiázva tekint vissza azokra az időkre, amikor a kérdőívek ritkasága, érdekessége miatt a megszólítottak még szívesen megválaszoltak né-hány kérdést magukról, tevékenysé-gükről, és ha ezt nem tették meg, ak-kor is úgy érezték, hogy legalább az üres ív visszaküldésével jelezniük kell, hogy „vettük a lapot, de miránk ez nem vonatkozik”.

Másrészt ma már senki sem állítaná azt, hogy a tex-tilipar – vagy bármilyen más iparág, beléértve a szol-gáltatásokat is – ne rendelkezne valamilyen figyelem-re érdemes környezeti hatással. A rendszerváltást kö-vetően azonban a legfontosabb környezeti problé-mákat még a Bős-Nagymarosi vízlépcső és a „piszkos tizenkettő”, a nehéziparnak otthont adó települések

jelentették. A textilipar, a könnyűipar, illetve a szolgál-tatások környezeti hatása ezek mellett eltörpült, a fo-gyasztás korlátozása – akkoriban még inkább: növe-kedésének a megelőzése – pedig csak a legradikáli-sabb gondolkodók fejében fordult meg.

Az elmúlt húsz év alatt azonban környezeti szem-pontból jelentős változáson ment át a hazai vállalati szféra – még ha erről gyakran el is felejtkezünk. A 90-

es években számos környezeti kárt felszámoltunk, a legszennyezőbb ipa-ri létesítmények bezártak és megte-remtettük a környezetvédelem sza-bályozásának az alapjait. Később megjelentek a vállalati környezetvé-delem önkéntes eszközei, mint pél-dául a Környezeti Irányítási Rendsze-rek vagy az ökocímkék. Megtanultuk, mit jelent a Tisztább Termelés, az Ipari Ökológia és a környezeti számvitel, il-letve meghonosítottuk az Európai Unió környezetvédelmi jogszabályait.

A környezetvédelem bolondos hóbortból a vállala-ti mindennapok részévé vált.

Sokat utazván akaratlanul is figyelemmel kísérem a nemzetközi pályaudvarok, repülőterek reklám-kínála-tát és felfigyeltem arra, hogy bizonyos útvonalakon a hirdetések túlnyomó többsége egy-egy vállalat kör-nyezetvédelmi, társadalmi tevékenységét mutatja be.

(Folytatás a 7. oldalon)

Magyar Nemzeti Bank, a köztudatosintézmény

Interjú Sándor Györggyel, az MNB ügyvezető igaz-gatójával, a Jegybank tár-sadalmi felelősségvállalásáról.

(Részletek a 2. oldalon)

Másért vállalkozó?

Az mtd Tanácsadói Közösség célja, hogy a vállalkozások életére gyako-roljon pozitív hatást azáltal, hogy se-gíti őket a felelősebb munkaadóvá válásban.

(Részletek a 4. oldalon)

Ökolábnyom számítás „bevetésen”

A Sinergy Kft. történelmet írt, amikor környezeti hatásának megvizsgálására az ökológiai lábnyom módszert alkalmazta, amelyben a KÖVET szakértői voltak segítségükre.

(Részletek a 14. oldalon)

Greenlex

A Greenlex olyan spe-ciális jogszabályköve-tő rendszer, amely a felhasználók számára lehetővé teszi annak megál-lapítását, hogy működésük megfelel-e a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak.

(Részletek a 19. oldalon)

16. évfolyam 1. szám (47)

2

... a fenntarthatóság feléLépések... Emberi tényező

Magyar Nemzeti Bank,a köztudatos intézmény

A Magyar Nemzeti Bank 2010-ben a Zöld Iroda verseny „intézményi/nonprofit” kategóriájában a „Legzöldebb Iroda” díjat érdemelte ki. A jegybank idei célja az EMAS-tanúsítvány megszerzése. Interjú Sándor Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető

igazgatójával, a jegybank társadalmi felelősségvállalásáról.

Hogyan definiálja a társadalmi felelős-ségvállalást egy független közintéz-mény?

A Magyar Nemzeti Banknak már az alap-feladatai, az árstabilitás vagy a pénzügyi stabilitás fenntartása is közjavak előállítá-sa, tehát köztudatos cselekvést igényel. Részben emiatt a köztudatosság áthatja egész tevékenységünket. Így a hitelessé-günk fenntartása érdekében kiemelten fontosnak tartjuk a költségtakarékos gaz-dálkodást, azt, hogy jó gazdaként bán-junk az adófizetők pénzével. Úgy érzem, ebben sikeresek vagyunk, hiszen – az az-óta bekövetkezett infláció ellenére – mű-ködési költségeink nominálisan meg-egyeznek a 2003-as év szintjével. A leg-utóbbi két évben, 2008-hoz viszonyítva évi két milliárd forinttal, több mint 10 szá-zalékkal csökkentettük a működési költ-ségeinket. A közpénzekkel való felelős gazdálkodás olyan eleme a mi köztuda-tosságunknak, ami egy piaci, profitorien-tált vállaltnál nem jelenik meg.

A jegybank 2008-ban alkotta meg tár-sadalmi felelősségvállalási stratégiáját „A köztudatos jegybank” címmel. Itt megha-tároztuk azokat a tennivalókat, amelyeket – a törvényekben rögzített feladatainkon kívül – tennünk kell a tágabb környeze-tért, a társadalomért, a hosszú távú fenn-tartható fejlődésért.

Mennyiben voltak újak ezek a kezdemé-nyezések a jegybank életében?

Az MNB-ben korábban is voltak különbö-ző kezdeményezések a társadalmi felelős-ségvállalásért, csak korábban ezek egy-mástól „elszigetelten” működtek. A teljes-ség igénye nélkül: már évek óta támogat-juk a lakosság, de különösen a diákok pénzügyi kultúrájának fejlesztését, lépé-seket tettünk a papírmentes iroda irányá-ba, támogatjuk a bankba biciklivel érke-zőket, vagy roma fiatalok számára kíná-

lunk fel ösztöndíjprogramot. A stratégiá-tól a tudatosság, a tervezettség és az ösz-szehangoltság területén vártunk előrelépést.

Ezek tehát régebb óta futó programok. Melyek a legújabb kezdeményezések a társadalmi felelősségvállalás területén?

Az MNB virtuális szerverparkot hozott lét-re. A virtuális környezet kiépítésével jelen-tős energia takarítható meg a kevesebb szerver és a gépterem hűtésére felhasz-nált energia csökkenése miatt. A virtuális környezet kialakításával 28 szerver látja el azt a munkát, amit korábban 140 szerver végzett. Továbbá legújabb kezdeménye-zésünk egy jégakkumulátor és napkollek-tor beépítése a rendszereinkbe, mellyel szintén energiát tudunk megtakarítani.

Hogyan kapcsolódott ehhez a Zöld iroda versenyben való részvétel, mi volt a céljuk?

A Zöld Iroda versenyben való elindulás-nak alapvetően két célja volt. Egyrészt ke-retet kívántunk adni az alulról jövő kezde-ményezéseknek, másrészt pedig fontos-nak tartottuk, hogy objektív, külső ítéletet kapjunk zöld irodai működésünkről.

Miért határozták el magukat az EMAS rendszer bevezetésére?

Részben a verseny sikerén felbuzdulva, részben pedig a stratégiánk értékelésekor fogalmaztuk meg magunknak, hogy a kö-vetkező lépés a környezettudatossággal

NévjegyNév Sándor György

Beosztás ügyvezető igazgató

Végzettség okleveles közgazdász

2010-ben, a Föld napján indította el az MNB a nemzeti park érmesorozatot, első elemeként az Őrségi Nemzeti Park emlékérmével.

3

... a fenntarthatóság feléLépések...Emberi tényező

kapcsolatos európai tanúsítvány, az EMAS regisztráció megszerzése. Adtunk ennek egy magyar nevet is: KÖVHIR, mert az EMAS a Környezetvezetési és Hitelesítési Rendszer rövidítése. A regisztrációval a mi-nősítésen túl az a célunk, hogy koordinálja az e téren folytatott tevékenységünket, ugyanis az EMAS regisztrációnak van egy olyan fontos sajátossága is, hogy el lehet veszíteni. Tehát folyamatossá válik a fele-lősségünk a rendszer kritériumainak való megfelelésért. Nem kívánunk megállni a regisztráció elérésénél. További, középtá-vú célunk, hogy a regisztráció működteté-sének sikeressége esetén annak nyilván-tartó és visszamérő rendszerét kiterjesz-szük a környezettudatosságon túli köztu-datossági akcióink visszamérésére is.

Van olyan jegybank külföldön, amely példaként állt Önök előtt?

Két évvel ezelőtt hallottam az Osztrák Nem-zeti Bank előadását az EMAS tanúsítvány megszerzéséről. Ez ösztönzőleg hatott rám.

Irodán kívül is alkalmazza a felelősség elveit?

Én is olyan vagyok, mint az MNB többi mun-katársa: személyesen is azonosulok velük. Az MNB-ben létező programok sok kicsi programból állnak, az én életemben ez ugyanígy működik. Ezek nagyon egyszerű dolgok, például nem fűtöm túl a lakásunkat, elkezdtem lecserélni az otthoni izzókat, il-letve mindig a szezonnak megfelelő gyü-mölcsöket vásárolok. Igyekszem ezt a szem-léletet a gyermekeimnek is átadni.

Bíró Imola / KÖVET

Pénzbrikettek jótékony célra. A Magyar Nemzeti Bank évek óta jótékony célra ajánlja fel bankjegybrikettjeit, amelyek a jegybankban a forgalomban elhasználódott bankjegyek meg-semmisítésekor keletkeznek. Mivel ezek a „pénztéglák” igen magas fűtőértékkel rendelkeznek,

ezért nagy segítséget jelenthetnek a pályázó szervezeteknek.

Az MNB 2008-ban elnyerte a kerékpárosbarát munkahely címet. A kerékpártárolást, átöltözést infrastrukturálisan is támogatja az MNB. 2008-ban csatlakoztunk a Bringázz a munkába! kam-

pányhoz első ízben. A BAM-on belül a bankoknak meghirdetett iparági versenyt az MNBkezdeményezte 2009-ben.

Rekreációs és közösségi tér a Szabadság téri épületen belül, ahová a kollégák betérhetnek egy kávéra, egyeztetésre,de lehet itt névnapot is ünnepelni vagy közösen filmet nézni.

16. évfolyam 1. szám (47)

4

... a fenntarthatóság feléLépések... Másért vállalkozó?

Egy másért vállalkozó az etikus vállalkozásokért

Eddigi esettanulmányainkban többségében olyan vállalatokkal találkoztunk, melyek a termelés vagy a szolgáltatás egy-egy területén tevékenykednek és ezen belül különböző társadalmi

vállalásokat tesznek (pl. környezetbarát termékek előállítása, korlátozott munkaképességűek foglalkoztatása, helyi közösségek támogatása stb.). A most bemutatott vállalkozás kicsit más, hiszen alapvetően azzal a céllal jött létre, hogy más vállalkozások életére gyakoroljon pozitív hatást azáltal, hogy segíti őket a felelősebb munkaadóvá válásban. Németh Judittal az mtd

Tanácsadói Közösség ügyvezetőjével és a szakmai vezetővel, Dr. Tardos Katalinnal beszélgettünk arról, hogy egy ilyen típusú vállalkozás milyen kihívásokkal néz szembe ma Magyarországon.

Működhet-e Másért Vállalkozóként?

Németh Judit hosszú évek óta dolgozott már sikeres HR-szakemberként és fejva-dászként, jól ismerte a magyar vállalkozói piacot és a magyar munkaadói gondolko-dásmódot. Harmadik gyermekével volt otthon, mikor felmerült benne a gondo-lat, hogy szeretne eredeti szakmájához kapcsolódva valami olyan tevékenységet is folytatni, melynek jelentős társadalmi haszna van hosszú távon. HR-esként ta-pasztalta, hogy a munkavállalói oldal fel-készítésére – hogy megfeleljenek a mun-kaadóknak – sokkal jobban odafigyel a szakma, mint arra, hogy a „felelős HR” ki-alakulhasson és megerősödhessen a cé-geknél. Innen jött az ötlet, hogy miért ne lehetne a HR-vezetőkkel és a cégek dön-téshozóival dolgozni azért, hogy érzé-kennyé tegyék őket az esélyegyenlőség és a munkahelyi sokszínűség elveire, és hogy ezzel segítsék a hátrányos helyzetű munkavállalók beilleszke-dését a munka világába. Ez nem kis vállalás és célkitűzés egy olyan or-szágban, ahol nem egyszer még a törvényileg előírt diszkrimináció-mentesség sem evidens és magá-tól értetődő dolog.

Ennek ellenére Judit lelkesen kezdett bele a tervezésbe, és mtd Tanácsadói Közösség néven létre-hozta vállalkozását. A sokszínűség és a rugalmasság már a cég műkö-désében is természetes módon ér-vényesül, hiszen külső szakértőik számára nagyfokú mozgékonysá-got tesznek lehetővé. Ezzel a for-mával Judit elérte, hogy a munka-társak – akik egyébként jelenleg mind hölgyek –, a szakma legkü-lönbözőbb területeiről érkezzenek, a civil szektortól a vállalati szakem-

bereken át egészen a tudományos világig. Emellett, mivel nem tartanak fenn irodát, és a feladatokat projektalapon szervezik – mindig azokat a munkatársakat mozgat-ják, akik éppen érintettek az adott fel-adatban – a vállalkozás által okozott kör-nyezeti hatás elhanyagolható. „A családi házunk kertjében ültetünk néhány fát, hogy még ezt is ellensúlyozzuk” – mondja nevetve Judit.

Működésüket egy online benchmark kutatással kezdték, mellyel a piacot kíván-ták monitorozni. Nagy örömükre közel 350 cég töltötte ki a kérdőívet és érdeklő-dött a téma iránt. Ez nem tűnik nagy számnak a Magyarországon működő vál-lalkozások összlétszámához képest, ugyanakkor motivációt jelentett számuk-ra, hogy érdemesnek lássák ezért a célért

tovább dolgozni.A cég alapvetően két szolgálta-

tástípust dolgozott ki, az egyik a képzés, mely többek között egy hatnapos tréninget foglal magába. „Fontos megjegyeznem, hogy nem csodát várunk a cégektől” – teszi hozzá Tardos Katalin. „A hatnapos tréning keretében felmérjük a cé-gek jelenlegi állapotát ezen a terü-leten és olyan személyre szabott tervet állítunk össze, mely önma-gukhoz képest megléphető és tel-jesíthető célokat tűz ki, és ahol erre lehetőséget biztosítanak és igény-lik a cégek, a megvalósulás folya-matát is nyomon követjük és segít-jük”. A másik terület a tanácsadás, ami már sokkal erősebb bizalmi vi-szonyt feltételez tanácsadó és megbízó között.

Egy ilyen szakmai terület eseté-ben kérdés, hogy mit tehet a ta-

VállalatrólCégnév mtd Tanácsadó Közösség

Alapítás éve 2008

Tevékenység képzés, tanácsadás, szakmai rendezvényszer-vezés, kutatás

Foglalkoztatottak 8-9 külső tanácsadó

Tulajdonos Németh Judit és Hajdu Károly

Éves forgalom 10 millió Ft

NévjegyNév Németh Judit

Életkor 37

Beosztás ügyvezető

Végzettség angol nyelvtanár, közgazdász, HR-menedzser

Korábbi munkata-pasztalat

Man In Time Consulting : HR-tanácsadó, mun-kaerő-közvetítés, fejvadászat, coaching, karri-er tanácsadás

Család négy gyermek (11, 8, 3 éves és 7 hónapos)

Hobbi fotózás, jóga, tánc, olvasás

5

... a fenntarthatóság feléLépések...Másért vállalkozó?

nácsadó cég, ha olyan ügyféllel kerül szembe, aki nem felel meg az mtd etikai elvárásainak. Judit kicsit elgondolkodott a válaszadás előtt. „Tudatosan nem keressük azokat a cégeket, melyek rendszeresen megsértik a munkavállalók jogait és ezért különböző feketelistákon szerepelnek, igaz, ők sem keresik velünk az együttmű-ködést, hogy javítsanak a rossz gyakorla-tokon. Ez talán azért is van, mert mi a po-zitív kommunikációra, a jó példák össze-gyűjtésére helyezzük a hangsúlyt, így va-lószínűleg a hozzánk hasonlóan gondol-kodó vállalatvezetők figyelmét keltjük fel. Ugyanakkor a képzéseinken azért már előfordult olyan kellemetlen eset, hogy egy HR-es kolléga kijelentette, hogy ezen a területen kár tevékenykedni, mert ha egy munkavállaló elismeri hátrányos hely-zetét, onnantól kezdve ne számítson egyenlő bánásmódra. Ez természetesen nem meglepő egy olyan társadalmi kö-zegben, ahol még nincs széles körben el-terjedt kultúrája annak a területnek, mely-lyel mi foglalkozunk.”

Az mtd a közszféra, a civil szervezetek, és a kisvállalkozások képviselői számára a képzéseken, konferenciákon való részvé-telt kedvezményekkel teszi lehetővé, ezál-tal szolgáltatásaik nem csak a nagyválla-latok számára elérhetőek. „Ha egy kisvál-lalkozó megkeres minket, hogy szeretne együttműködni velünk, de a jelenlegi, egyébként korrekt áraink magasak neki, biztos vagyok benne, hogy meg fogjuk ta-lálni a megoldást, hogy ez ne legyen aka-dály számára.” A KKV-ket – mint a legna-gyobb foglalkoztatói kört – mindenképp szeretnék, akár nem piaci alapon is be-kapcsolni a tevékenységükbe, hiszen nél-

külük az etikus és gondoskodó vállalati kultúra széles körű elterjedését elképzel-hetetlennek tartják. Nehéz azonban áttör-ni ezt a korlátot, mert tapasztalataik sze-rint inkább azok a nagyvállalatok nyitot-tak az együttműködésre, ahol arra a köz-

ponti vállalati politika is motiválja őket.„Én profitorientált embernek tartom

magam – mondja Judit – csak számomra az ember mindig fontosabb a pénznél.” – teszi hozzá. „Ugyanakkor azt is bizonyítani szeretnénk a cégeknek, hogy a felelős munkaadói magatartás, az esélyegyenlő-ség és sokszínűség erősítése egyben gaz-daságilag is megéri a cégeknek. A kettő nincs ellentmondásban egymással.” Ter-mészetesen az mdt célja a társadalmi hasznosság mellett a profittermelés is, ugyanakkor mind a két vezető hangsú-lyozza, hogy fontos, hogy ez tisztességes és elfogadható mértékű haszon legyen. Hogy beleférjen a vállalat működésébe a kevésbé tehetős ügyfelek számára nyúj-tott kedvezmény, a civil együttműködé-sek, a kutatás, vagy éppen a KKV szektor-ban aktivitásuk növelése is.

„Sok előttünk a kihívás, van hová fej-lődni a magyar vállalkozói kultúrának, hogy megtanuljunk egymással nyitottan, a pozitív lehetőségeket keresve dolgozni, munkaadóként és munkavállalóként egy-aránt.”

Polgár Emese

Valóban felelős vállalat?A valóban felelős vállalat kritériumai mtd Tanácsadói Közösség

Minimális szállítás A cég Magyarországon nyújt szolgáltatást. Projektalapon szerve-ződnek a feladatok, kevés utazással jár, így környezeti hatásuk el-hanyagolható.

Maximális igazságosság Céljuk, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalók boldogulását se-gítsék, mindezt úgy, hogy a munkaadó és munkavállaló emberi-leg és gazdaságilag egyaránt profitáljon az együttműködésből.

Nulla ökonomizmus A profitszerzés fontos szempont, de a profitmaximalizálás nem cél. A tisztességes profit és a munkába bekapcsolódó emberek, az általuk képviselt értékek a meghatározóak.

Optimális méret Családi vállalkozás (férj-feleség), 8-9 külső tanácsadóval.

Termék (hasznos, szükséges, fenn-tartható)

A szolgáltatás (tanácsadás, képzés a diszkriminációmentes, esély-egyenlőségre és sokszínűségre épülő munkahelyek elterjedésé-ért) valódi társadalmi űrt tölt be, és hosszú távon a szemléletmód elterjedése jelentős társadalmi hasznot hoz.

Másért vállalkozó?Egy átlagos CSR tanácsadó cég mtd Tanácsadói Közösség

Cél, küldetés: Szolgáltatásokat nyújtani olyan cégek-nek, melyek az adott piaci árat meg tud-ják fizetni. Ezáltal minél jelentősebb ha-szon elérése.

Az esélyegyenlőség elveit ismertté ten-ni a vállalatok körében, és emellett tisz-tességes haszon elérése úgy, hogy a ke-vésbé tehetős vállalkozások számára is elérhetővé tehessék szolgáltatásaikat.

Termék, értékesítés: Lehetőleg minél több ügyfél megnye-rése.

Fontos a bizalmi viszony kialakítása, a minőség a mennyiséggel szemben.

Profit: Minél több profit szerzése (optimális esetben úgy, hogy ne menjen a minő-ség rovására).

A tisztességes pénzügyi profit fontos, de az ember az első.

Alkalmazottak: Humánerőforrás. A cég vezetője Németh Judit és férje. Rugalmasan, projektalapon tevékeny-kedő, külső szakértői csapattal dolgoz-nak.

16. évfolyam 1. szám (47)

6

... a fenntarthatóság feléLépések... KÖVET-hírek

Becton Dickinson Hungary Kft.

A BD gyógyászati esz-közöket, műszerrend-szereket és reagense-ket gyártó globális orvostechnológiai cég. A BD fő célja: „Segí-tünk mindenkinek egészségesen élni.” Olyan szervezetté szeretnénk válni, amelyet a betegségek által okozott szükségtelen szenvedés és halálozás megszüntetése tesz ismertté és ezáltal válik a világ egyik legjob-ban teljesítő vállalatává.

A 2015 Fenntarthatósági Stratégiánk cél-ja, hogy a környezetvédelmi gondolkodás az üzleti életünk része legyen. A BD folya-matosan dolgozik azon, hogy fejlessze a környezettudatosságot a különböző gyártó egységeiben és a környezettudatos vállalati működésben is élenjáró szervezetté váljunk az iparágunkban.

További információ:Vecsernyés Csabagyárigazgató+36 34 519 000www.bd.com

Franklin Covey Magyarország – FC Pannon Tanácsadó Kft.

A FranklinCovey globális külde-tése: képessé tenni egyéneket és szervezeteket, hogy kivá-lóvá váljanak. 1500 partner dolgozik 140 or-szágban, hogy professzionális szolgáltatások és termékek szolgálják ezt. Az FC-PANNON Tanácsadó Kft. 2006 óta látja el a magyaror-szági képviseletet. Szervezeti és egyéni ered-ményesség fejlesztését célzó szervezetfej-lesztési és képzési programokkal szolgáljuk ügyfeleinket. Küldetésünk: a kiválóság alap-elveinek gyakorlásával és tanításával alterna-tívát mutatva jobbá tenni Magyarországot. Vezérlő értékeink: a teljes ember tisztelete, elkötelezettség a kiválóság alapelvei mellett, példamutatás, fenntartható fejlődés.

További információ:Tóth Annamáriatréner, tanácsadó +36 30 901 1116annamaria.toth@franklincovey.huwww.franklincovey.hu

Grundfos Magyarország Gyártó Kft.

A Grundfos a világ egyik vezető szivaty-tyúgyártója. A dániai anyavállalat 1945-ös alapítása óta a cégcsoport a világ 57 orszá-gában folytat üzleti tevékenységet forgal-mazó és gyártó cégein keresztül azzal a cél-lal, hogy olyan kiváló minőségű szivattyú-kat és szivattyú rendszereket fejlesszen és gyártson, amelyekkel hozzájárulhat a ma-gasabb életszínvonal és az egészségesebb környezet kialakításához.

A Grundfos magyarországi gyártótevé-kenysége 2000-ben kezdődött meg Tatabá-nyán, majd 2007-ben Székesfehérváron. A telephelyeken villamos motor és kompo-nens gyártás, valamint szivattyú összeszere-lés zajlik. 10 éves fennállása alatt a cégcso-port második legnagyobb gyártóbázisává nőtte ki magát.

A cégcsoport célkitűzése az, hogy a Grundfos tevékenysége során nem fog több CO2-t kibocsátani, mint 2008-ban, azaz hosszabb távon CO2 szempontjából semle-ges vállalattá szeretne fejlődni.

További információ:Nyeste ZsoltISP (Industrial Support Processes) vezető+30 274 4859znyeste@grundfos.comwww.grundfos.hu

Soldat Kft.

Roosevelt szerint „soha eddig nem volt ilyen ke-vés időnk arra, hogy ilyen sok mindent meg-tegyünk”. A globális felmelegedés, a klíma-változás, a környezet nagyfokú szennyezé-se, kizsákmányolása már nemcsak elvétve szerepelnek a híradásokban, nem egy borús jövőkép lehetséges melléktermékei, hanem a szomorú valóság. A környezeti problémák, a fenntartható fejlődésért való küzdelem már nem csak szervezeti szinten várnak megoldásra, hanem egyénileg is nagyon sokat tehetünk azért, hogy még sokáig él-vezzük a bolygónk adta élőhelyet. Cégünk profilja számviteli szolgáltatás és tanács-adás, ebből kifolyólag munkavégzésünk el-sősorban az irodában eltöltött időre fóku-

szálódik. Miután rátaláltunk a KÖVET Egye-sületre és a Zöld Iroda Program által nyúj-tott lehetőségekre, hamar körvonalazódni kezdett előttünk egy kép arról, hogy az üz-leti tevékenységen kívül hogyan tudunk fe-lelősen szerepet vállalni a környezettudatos gondolkodás kialakításában.

A Soldat Kft. célja az, hogy az irodában bevezetett „zöld” intézkedésekkel példát mutassunk a mi saját mikrokörnyezetünk-ben élőknek és a megfelelő kommunikáció-val minél szélesebb körben felhívjuk a fi-gyelmet a környezet megóvásának fontos-ságára!

További információ:Körösztös Krisztinaügyvezető+36 20 314 6093kkorosztos@etora.hu

mtd Tanácsadó Kft.

Az mtd Tanácsadói Kö-zösséget működtető mtd Tanácsadó Kft. tár-sadalmi célú üzleti vál-lalkozás. Tanácsadási, képzési tevékenységünkkel, évenkénti kuta-tásunkkal és a jó gyakorlatok megosztásá-nak teret adó szakmai rendezvényekkel tá-mogatni kívánjuk a munkaerőpiacon hát-ránnyal élő, dolgozni kívánó személyekre nyitott, befogadó szervezeti kultúrák kiala-kulását, elterjedését. Hisszük és tapasztal-juk, hogy az üzleti célokkal harmonizáló, tu-datosan felépített, stratégiailag megalapo-zott esélyegyenlőségi intézkedések nagy-ban hozzájárulnak a vállalatok pozitív társa-dalmi megítéléséhez, CSR tevékenységük sikeréhez.

Felelős vállalkozásként nagy figyelmet fordítunk az etikus működésre, a lassú, de biztos, fenntartható fejlődésre. Irodánkat környezetbarát módon, interneten keresz-tül történő kommunikációval, szinte pa-pírmentesen, minimális költségen üze-meltetjük.

További információ:Németh Juditügyvezető+36 30 201 1199nemeth.judit@mtdtanacsado.huwww.mtdtanacsado.hu

Új KÖVET-tagok

7

... a fenntarthatóság feléLépések...Hirdetés

HIRDETÉS

(Folytatás a címlapról)A korszerű világítástechnika vívmányait, melyek segítségével a városokban jelentős energia-megtakarítást érhetünk el, az olaj-vállalatok megújuló energia-projektjeit, a telekommunikáció környezeti problémá-kon segítő megoldásait.

A környezet védelmét repülés közben sem hagyhatjuk magunk mögött: az IATA által előállított és egyes járatokon vetített reklámfilm biztosít arról, hogy megismer-kedjünk a repüléssel kapcsolatos környeze-ti problémákkal és azok megoldási lehető-ségeivel.

De hiszen akkor elértük a húsz évvel ez-előtti célunkat: a környezeti teljesítménnyel kapcsolatos információk elérhetővé váltak és a vállalatok is úgy gondolják, hogy ezeket – akár sok pénzért hirdetve is – érdemes megosztani az érdeklődő fogyasztókkal.

A napi hírek szomorú környezeti valósá-ga azonban visszaránt a földre és kénytelen vagyok elgondolkodni. Mit is mondott a reklám a falon? Megtakarították már a vá-rosok azt a 30%-ot? Vagy csak egy lehető-ségről van szó? Csökkentek már a légiközlekedés szén-dioxid kibocsátásai? Vagy csak a 2020-as tervekről hallottam né-

hány hevenyészett megjegyzést? Javul az energiahatékonyság, de hogyan is alakul-nak majd az abszolút értékben vett kibocsá-tások? Mikor is készül el az a nulla kibocsá-tású, napenergiával működő repülő, ami a filmen olyan szépen csillogott? Miért is az az első információ a filmben, hogy a légiközlekedés „csak” 2%-kal járul hozzá a globális szén-dioxid kibocsátásokhoz?

Úgy tűnik, hogy a sok információ, az idil-li zöld képek gyakran éppen arra hivatot-tak, hogy eltávolítsák tőlünk és a hirdetők-től a környezeti ügyet: elbagatellizálják a problémákat, térben és időben eltávolítják a gondokat, miközben csak elnagyolt, ide-alizált képet festenek a megoldásokról. Túl-hangsúlyozzák a műszaki lehetőségeket, miközben részleteket nem közölnek. Vagy éppen az átfogó képpel maradnak adósok: az egységnyi termékre, szolgáltatásra jutó fajlagos javulást hangsúlyozzák, miközben az abszolút kibocsátások egyre csak növe-kednek. A fejlett országokban elért környe-zeti javulást emelik ki, miközben a terme-lés jelentős részét már a fejlődő országok-ban realizálják.

A realitásokat célzó környezeti kommu-nikáció eszköztára egyre bővül: növekszik a

GRI indikátorait, a Környezeti Irányítási Rendszerek útmutatásait használó vállala-tok száma. Azonban úgy tűnik, hogy ezzel párhuzamosan megjelentek azok is, akik csak a rövid távú előny reményében kom-munikálnak felszínes információkat, vagy akik alaposságukat a fogyasztók felé való kommunikáció területére nem terjesztik ki.

A GM két-három éve mutogatja elektro-mos autóját, a Chevrolet Volt-ot. A műszaki áttörésként bemutatott jármű hosszú távo-kon azonban ugyanúgy fosszilis tüzelő-anyaggal működik, mint a ma használatos járművek általában. Az elvileg már régen „szériaérett” autó piacra kerülésére mintegy két évet kellett várni és mire a kereskedé-sekbe került, kiderült: ára jóval a felett lesz, amit egy átlagos amerikai család egy hason-ló képességű járműért hajlandó vagy képes kifizetni. Vajmi kis esélye van ezért annak, hogy a GM fejlesztése nagyságrendi javu-lást hozzon a környezet állapotában, arra azonban elegendő volt, hogy néhány évre védelmet nyújtson a vállalatnak a termékei környezeti teljesítményét érő támadások el-len: hiszen már fejlesztjük, itt a megoldás a tarsolyunkban.

Zilahy Gyula / TTMK

16. évfolyam 1. szám (47)

8

... a fenntarthatóság feléLépések... KÖVET-hírek

2011. január elsején indult a NeGOSE, Network for Green Office Standardization in the EU elnevezésű, Európai Unió által támo-gatott Leonardo da Vinci projekt, melynek fő célja európai zöld iroda standardok kidol-gozása, olyan oktatóanyag és irodai ökoló-giai lábnyom kalkulátor kidolgozása, amely segíthet a szervezeteknek az irodájuk kör-nyezetbarát működése megvalósításában. A kidolgozott standardok tesztelésére egy 6 országra kiterjedő verseny kerül megren-dezésre, melynek eredményhirdetése jelen-ti majd a program zárását a nagyközönség számára. A nyitóértekezlettel kezdetét vette a munka, melyben először a meglévő jó gyakorlatok gyűjtésére fókuszálnak a part-nerek. A standardok alapját a KÖVET Zöld Iroda Programja képezi.

A KÖVET Egyesület koordinálásával 6 or-szágból (Belgium, Bulgária, Észtország, Szlo-vénia, Románia és Magyarország) 7 szakmai szervezet vesz részt a program megvalósítá-

sában. Az első találkozót Budapesten tartot-ták, ahol minden ország képviseltette ma-gát. A január 10 és 12 közötti megbeszélé-sen a résztvevő partnerek egyeztettek a te-endő intézkedésekről és határidőkről.

Szakmai partnereink: Groupe One, Stock-holm Environmental Institute, TIME-Eco-project Foundation, Eco-conseil Enterprise scrl, Asociatia Eco-Trend Egyesület, Umanotera, the Slovenian Foundation for Sustainable Develeopment.

Programvezető: Besenyei Mónika (besenyei@kovet.hu)

NeGOSE - Leonardo da Vinci projekt

Povodör Artúr va-gyok. Több kisebb-nagyobb együttmű-ködés és Nyári Egye-tem után 2011. ja-nuár 3-án hivatalo-san is csatlakoztam a KÖVET Egyesület stábjához. Legfon-tosabb feladatom egy 3 éves nemzet-közi zöld iroda projektben való részvétel és az ökológiai lábnyom elemzés továbbfej-lesztése és csiszolása (Network for Green Office Standardization in the EU). Tanulmá-nyaimat a Debreceni Egyetemen fejeztem be, környezetkutató geográfusként. Na-gyon örülök, hogy a tudásomat egy olyan szervezetnél gyarapíthatom, ami nagy ha-tással van Magyarország környezetvédelmi szemléletére. Legfőbb célom a KÖVET-nél a tanulás és tanítás, a fejlődés és a fejlesztés!

Új munkatárs a KÖVET-nél

A KÖVET 2010-ben részt vett az ENSZ Fej-lesztési Programja CSR projektjében, mely-nek kettős célja volt. A projekt egyrészről célul tűzte ki egy olyan CSR-teljesítménymérő rendszer ki-alakítását, mellyel lehetőség nyílik az adott ország CSR-ban való kivá-lóságának mérésére és ellenőrzé-sére. Másrészről olyan gyakorlati módszertant és önértékelési esz-közt alakított ki, mely alkalmas a vállalatok társadalmi felelősség-vállalási teljesítményének értéke-lésére. A vállalati indikátorokat a gyakorlatban is tesztelték minden, a kuta-tásban részt vevő országban (Bulgária, Lengyelország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia), így hazánkban is. A projekt záró konferenciájára 2011. február 25-én került sor a projektet kezdeményező ország, Lit-vánia fővárosában, Vilniusban.

A konferencián az Európai Bizottság, a projektben résztvevő országok projekt-partnerei, a kutatásban résztvevő szerve-zetek és az országok kormányai képvisel-tették magukat. A nap célja az volt, hogy a projektben résztvevő országok képviselői megosszák a kifejlesztett vállalati és

országszintű CSR-teljesítménymérő rend-szerrel kapcsolatos tapasztalataikat. Ennek

keretében megvitatták a rendszer bevezetésének lehetőségeit a pro-jektben résztvevő országokban, valamint az összes EU tagállam-ban. A résztvevők kis csoportok-ban értekeztek az országszintű CSR-teljesítményértékelés előnye-iről és hátrányairól, és arra követ-keztetésre jutottak, hogy egy ilyen jellegű összehasonlítás képes vol-na a CSR-ban élenjáró államok versenyképességét növelni azál-

tal, hogy befektetőket és fogyasztókat vonzana a régióba.

A konferencián bemutatásra került a vállalatok számára készített CSR önértéke-lő kézikönyv és az országszintű CSR-teljesítményértékelő rendszer metodológi-ája. Minden, a projekttel kapcsolatos infor-máció a www.acceleratingcsr.eu honlapon található. A vállalatok számára készített CSR önértékelő kézikönyv magyar nyelven letölthető a KÖVET honlapjáról.

Lontayné Gulyás Mónika / KÖVET

Konferencia a CSR teljesítményértékelő rendszerekről

A Chinoin Zrt. több, mint 100 éve főszerep-lője a hazai gyógyszeriparnak. A cég a Sanofi-aventis csoport magyar tagvállala-ta, telephelyein megtalálható a kutatás-fej-lesztéstől a termelésen keresztül a disztri-búcióig minden gyógyszeriparhoz kapcso-lódó tevékenység. Újpesti központjában K+F tevékenység folyik, hatóanyagokat és intermediereket állítanak elő, valamint prosztaglandin származékok kémiai fej-lesztésével, gyártásával és értékesítésével foglalkoznak. Itt található a cég adminiszt-ratív központja, és az értékesítő hálózat irá-nyítása is.

A KÖVET Egyesület által szervezett szak-mai céglátogatás keretében a vállalat kör-nyezetvédelmi teljesítménye és a zöldkémia gyakorlata volt a fő téma, valamint a részt-vevők megtekinthették az üzem ehhez kap-csolódó egységeit, mint például a szelektív hulladékgyűjtő udvart, a talajvíztisztító tor-nyot, a termikus hidrolízissel történő szennyvíz-előkezelés berendezését, és be-léphettek a folyamatfejlesztési és a gyártási egységekbe is.

KÖVET céglátogatás a Chinoinnál

9

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET-hírek

Kemény legények, puha tényezők

CSR központú szervezetfejlesztés az organikus szervezetfejlesztés eszközeivel

A társadalmilag felelős vállalkozásról való gondolkodás megváltozni látszik.

Több szervezet túl van már azon, hogy kommunikációját és marketing munkáját erősítve próbálja felelős vállalkozás képét megalapozni.

Napjaink legnagyobb kihívása ezért az, hogyan tudják üzleti stratégiájuk magjába integrálni a társadalomért vállalt felelőssé-get, képesek-e társadalmi vállalkozássá válni?

Egyre több közgazdasági kutatás beszél a kemény tényezők mellett arról, hogy a versenyképesség megalapozásában miért is van komoly jelentőségük az ún. puha té-nyezőknek.

A versenyképesség puha tényezői között tartják számon a társadalmi tőke erősségét, a cégek etikus magatartását, a vezetők hite-lességét, a vállalkozó szellem erősségét a társadalomban, a társadalmi felelősségér-zet erősségét, a környezet védelmét, az

egészség és a biztonság fontosságát a cé-geknél, az alapkutatás fontosságát, az élet-minőséget és a társadalmi értékrendet.

A valóban felelős vállalati működés el-érésében próbál segíteni egy speciális mód-szerre épülő szervezetfejlesztési támogatás, mely azt vallja, hogy a felelős működés a szervezeti tudattalanból indul ki, ahol alap-vető szemléletei rejlenek. Így a hagyomá-nyos szervezet–folyamatok–eszköz gondol-kodáson túl megjelennek a célok–alapel-vek–küldetés szempontjai.

Sok szervezetfejlesztési folyamat csak az alsó tengelyen fut és ennek köszönhetően gyakran nem járnak tartós eredménnyel a ra-cionalizálásra koncentráló projektek, mert a szervezeti kultúrában nem érnek el változást.

A vállalatok szellemi életének (felső ten-gely) működésbe bekapcsolása igen fontos, mivel a munka értelmével kapcsolatos kér-dések azok kapcsán fogalmazódnak meg

Az organikus szervezetfejlesztésben az ember kiemelt helyet foglal el, mivel a mun-kát elvégző ember személyes szintjén bekö-vetkező változások fogják létrehozni a rend-szerek változásait.

2011-ben a KÖVET és a HUMANIKUM Nonprofit Kft. közös kísérleti projekteket in-dít, melyben fenntartható vállalati működés képzéseket és a szervezetfejlesztés eszköze-it kombináljuk.

Amennyiben érdekli a részvétel lehető-sége, érdeklődését várjuk az alábbi elérhe-tőségeken:

Bodroghelyi Csaba (KÖVET),bodroghelyi@kovet.huHenn Péter (Humanikum)henn.peter@humanikum.hu

A KÖVET Egyesület Zöld Iroda Vándorkiállí-tása 2011-ben januártól májusig öt város-ban – Szegeden, Pécsett, Győrött, Dombó-váron és Tatabányán – állomásozik egy-egy hétig, ahol minta irodasarokkal, ingyenes képzéssel és oktatóanyaggal segíti megismerni a környe-zet- és emberbarát munkahe-lyek kialakításának módszereit és előnyeit. Január és február hónapokban a vándorkiállítás első két állomásán, a szegedi és a pécsi helyszínen nagy volt az érdeklődés, már több mint 450 látogató fordult meg a minta zöld iro-dában, és közel 100-an vettek részt az in-gyenes zöld iroda képzéseken.

A rendezvény tavasszal még 3 helyszí-nen, márciusban Győrött, áprilisban Dom-bóváron, májusban pedig Tatabányán várja a látogatókat. A vándorkiállítás valamennyi programja ingyenes, ugyanakkor a zöld iro-da képzésre előzetes regisztráció szükséges! Részletek: www.zoldiroda.hu

Mi várja a látogatókat?

• Zöld mintairoda: a KÖVET berendezett egy ideális zöld munkaállomást, környe-

zetbarát és ergonomikus bútorokkal, asz-talokkal, székekkel, környezetbarát irodai eszközökkel. Nem csak a szemnek!

• Ingyenes Zöld Iroda képzés: a vándorkiál-lítás minden állomásán, fél napos, ingye-

nes képzést tartanak a KÖVET szakértői. A képzést elsősor-ban intézmények és vállalatok középvezetőinek, beszerzési munkatársainak ajánlják. A tréning résztvevői megismer-kedhetnek a környezet- és em-berbarát irodai működés alap-jaival, az iroda működéséből

fakadó káros környezeti hatásokkal, ezek csökkentésével, a munkatársak környe-zettudatosságának növelésével. A felme-rült problémákra gyakorlati megoldáso-kat, a témával kapcsolatos kérdésekre vá-laszokat is kapnak.

• A rendezvényre környezetbarát közleke-dési eszközzel érkező látogatók meglepe-tést kapnak.

Hol találkozhat még a zöld irodával?

Interaktív oktatóprogram: az irodahaz.zoldiroda.hu oldalra ellátogató érdeklődők egy virtuális zöld irodaházat járhatnak be,

az alagsortól az emeletig. Minden helyiség-be benézhetnek és a különböző elemekre, berendezésekre, bútorokra és irodai eszkö-zökre, valamint a szereplőkre kattintva zöld irodához kapcsolódó információkat tudhat-nak meg. A virtuális barangolás végeztével a látogató tesztelheti is a megszerzett tudá-sát, és ha jól válaszol a kérdésekre, névre szóló oklevelet kap.

Bővebb információ: www.zoldiroda.hu

Zöld Iroda Vándorkiállítás állomásaiTelepülés Helyszín Időpont

Szeged Szegedi Tudomány-egyetem

január17-21.

Pécs Pécsi Tudomány-egyetem

február14-18.

Győr Bartók Béla Megyei Művelődési Központ

március 28. –április 1.

Dombóvár Dombóvár Város Pol-gármesteri Hivatala

április11-15.

Tatabánya Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

május16-20.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinan-szírozásával valósult meg.

Útra kelt a Zöld Iroda

16. évfolyam 1. szám (47)

10

... a fenntarthatóság feléLépések... Tagvállalati hírek

A dolgozók egészsége lehet befektetés is

A felelősen gondolkodó vállalatvezetők felismerik a piaci előnyt nyújtó lehetőségéket!A munkahelyi egészségfejlesztés hazánkban még olyan kiaknázatlan terület, amely ha jól

tervezett, és átgondolt formában valósul meg, nemcsak megtérül, hanem anyagilagkimutatható nyereséghez is vezet.

Egy híres autóipari cég szakmai nyílt nap-ján ismertette az új munkavédelmi rend-szerük előnyeit. Bemutatták, hogyan vég-zik a bejárást, az ott felderített műszaki hi-bákat, balesetveszélyes eseteket hogyan kerülik el a munkavédelmi jogszabályok-nak megfelelően.

Amikor az emberi tényezőkre tértek, és ismertették a fiatal és jól képzett dolgozói állományt, az egyik résztvevő feltett egy kérdést: „Mi lesz ezekkel a fiatal munka-vállalókkal 20-25 évvel később?”

Míg a legtöbb cég súlyos milliókat költ berendezések karbantartására, irodahá-zak fenntartására, addig sokszor a legfon-tosabb tényezőről, magáról a munkaerő „karbantartásáról” megfeledkezik. A munkavállaló későbbi lecserélése, arra hi-vatkozva, hogy már nem rugalmas, lassú és ízületi problémákkal küzd, nem lenne etikus, sőt törvényes. Mit tehet a munkál-tató?

A win-win szituáció érvényesülésének elve

A magyar fordításban nyertes-nyertes po-litika filozófiáját De Greef és Van den Broek, a munkahelyi egészségfejlesztési program modelljének kidolgozói is felvet-ték alaptéziseik közé. Szerintük a munka-helyi egészségfejlesztésben a munkavál-laló-munkáltató kapcsolatát is ilyen szem-léletre kell építeni.

Eszerint a munkahelyi egészségfejlesz-tést bevető vállalatok pénzösszegben ki-fejezhető nyereséghez jutnak azáltal, hogy egészséges életmódot népszerűsítő programokat (pl. Life Balance Program, Employee Assistance Programs) vezetnek be. Ezek hatására csökken a táppénzes napok száma, nő a munkavállalók teher-bíró képessége és lojalitása, amely csök-kenő fluktuációt eredményez. Így a tobor-zási és képzési költségek drasztikus csök-kenése kimutatható. A Munkahelyi Egész-ségfejlesztés Európai Hálózata – amely-nek tagja 31 európai ország, köztük hazánk is – kiszámolta, hogy minden egyes munkahelyi egészségfejlesztésbe fektetett euró további négy euró nyeresé-get hoz a vállalatoknak.

Váz- és izomrendszeri panaszok, mint vezető hiányzási ok

Az Európai Munka- és Egészségbiztonsági Hivatal 2000-ben készült jelentése szerint Európában 146 millió munkanap veszik el a betegségek okozta hiányzás miatt. Ez közel 15 000 egészséges ember pályakez-déstől nyugállományig terjedő munka-ideje. Ennyi idő alatt az egyik hazai orszá-gos hipermarket hálózat 50 évig tudna működni! Tehát az egészségnek nem ne-héz feltárni a gazdasági értékeit!

Ezek közül a váz- és izomrendszeri zava-rok jelentik a leggyakoribb munkával ösz-szefüggő egészségügyi problémát, amely a munkavállalók 48%-át érinti az EU-ban. Ezen betegségekre fordított egészségügyi kiadások, kártérítések csökkentik a vállalko-zások nyereségességét. A folyamatosan egyoldalú testhelyzetben végzett, mono-ton, ismétlődő mozdulatokból álló munka-végzés, a folyamatos ülő munkavégzés mind olyan tényezők, amelyek szerepet játszhatnak a váz- és izomrendszeri megbe-tegedések kialakulásában.

Mit tehet a munkáltató, ha felismerte, hogy a szóban forgó témakör súlyos anya-gi károkat okozhat neki? Ezen problémák nagy része megelőzhető, vagy mérsékel-hető a jogszabályok betartásával, vala-mint a helyes gyakorlat alapelveinek kö-vetésével.

Magyarországon a leghatékonyabban vagy egy önálló programot lehet bevezet-

ni vagy érdemes a törvény által előírt éves kötelező kockázatértékelés alkalmával az ülő munkát érintő kockázatokat is bele-venni az értékelésbe, és azokra hatékony kezelési javaslatot kínálni.

A Personal Best az elmúlt 12 éves műkö-dése során kiemelt figyelmet fordított a mozgásszervi problémák kezelésére. Min-taprojektek megvalósításával kidolgoztunk néhány, a problémát hatékonyan kezelő megoldást, amelyek önmagukban vagy egy komplex programba integrálva is alkal-mazhatóak. Tapasztalataink igazolták, hogy már néhány minimális változtatással, akár egy-egy kockázatkezelő programelem be-vezetésével (pl. irodai masszázs, irodai tor-na stb.) is kiemelkedő változást érhetünk el munkavállalóink egészségében.

A probléma hatékony kezelésére a problémát komplexen kezelő rendszerek bizonyultak hosszú távon megtérülőnek. Egy ilyen program (Personal Best program, több magyarországi nagyvállalat min. 100 fős irodai munkavállalói állományán tesz-telve) csupán féléves alkalmazása már a résztvevők 20%-ánál jelentősen csökken-tette a mozgásszervi fájdalom mértékét, mindhárom gerincszakaszuk terheltsége csökkent, 36%-uknál csökkent a medence-aszimmetria, 27%-uknál javulást tapasz-taltunk a vállízületeik általános állapotá-ban. Mindez megmutatkozott a betegsza-badságok 10%-os csökkenésében is.

A probléma kezelése, a munkahelyi egészségfejlesztési programok tehát akár önmagukban, akár munkavédelmi rend-szerbe integrálva valóban kimutatható – vállalati, egészségügyi és a foglalkoztat-hatóság révén morális – nyereséget hoz a vállalatok számára.

Tegyünk érte!

Gazsó József / Personal Best Kft.

Kérje ingyenes tanácsadásunkat!

Personal Best Kft. 1132 Budapest, Visegrádi u. 39.

+36 1 412 1144www.personalbest.hu

11

... a fenntarthatóság feléLépések...Tagvállalati hírek

Önismeret másképp

2010 augusztusától 2011 januárjáig tesztelhették magukat az érdeklődők a Dreher Sörgyárak Zrt. önismereti játékában. Közel 15 ezren voltak kíváncsiak arra, milyen döntést hoznának olyan

élethelyzetekben, amikor alkohollal kerülnek kapcsolatba. A legszerencsésebb játékos vacsorán vehetett részt Talmácsi Gábor motoros világbajnokkal.

Játékos és szórakoztató módon elemezte a Dreher Zrt. játéka azt a komoly kérdést, hogy felelősen döntünk és viselkedünk-e konkrét élethelyzetekben, illetve milyen tudással és tévhitekkel rendelkezünk az alkohollal kap-csolatban. A magyar söripar meghatározó vállalata Felelős Alkoholfogyasztás Program-jának (FAP) keretében információkkal, tények ismertetésével, szakértői véleményekkel se-gítette a fogyasztókat az egyéni döntés meg-hozatalában. A programban rámutattak: a fe-lelős alkoholfogyasztás alapját jelentő felelős döntéshez a hiteles információ mellett valós önismeret is szükséges.

„Vállalatunk elkötelezett a felelős alko-holfogyasztás ösztönzése és a felelőtlen fo-gyasztási szokások visszaszorítása mellett.

Reklámjainkon, cím-kéinken is jól látható-an feltüntetjük a fele-lős fogyasztásra felhí-vó üzenetünket és egyedülállóan szigo-rú kereskedelmi és marketing kommuni-kációs szabályzatunk szerint működünk, iparági önszabályozást is alkalmazva. A Fe-lelős Alkoholfogyasztás Programunkon ke-resztül pedig olyan információkat nyújtunk fogyasztóinknak, amelyekkel tovább segít-hetjük egyéni döntésüket. Programunkat anyavállalatunk, a SABMiller is a legjobb gyakorlatként mutatta be világszerte a tag-

vállalatai számára" – hangsúlyozta Kovács Sándor Lóránt, a cég vállalatfejlesztési igaz-gatója.

A Dreher Sörgyá-rak Zrt. Felelős Alko-holfogyasztás Prog-ramját nem csak az önismereti tesztet ki-

töltő játékosok, hanem a szakma is elismer-te: a Magyar Public Relations Szövetség CSR Best Practice díjjal jutalmazta a kezdemé-nyezést 2010-ben.

További információ:http://alkohol.info.hu/onismeret

„Láncreakció” a Dreher Sörgyáraknál

A Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara „Láncreakció” elnevezésű rendezvénysorozatának februári házigazdája a Dreher Sörgyárak Zrt. volt. A nagyvállalati tagok társadalmi felelősségvállalási gyakorlatát bemutató sorozat legutóbbi állomásán a részvevők

megismerkedhettek a Dreher Sörgyárak Zöld Béka díjas fenntarthatósági jelentésével,a felelősségvállaláshoz kapcsolódó programokkal, levezetésképpen pedig exkluzív

sörkóstolón vehettek részt.

Greg Dorey brit nagykövet, és Mikola Ger-gely, a Brit Kereskedelmi Kamara elnöke is részt vett az eseményen. „Azt szeretnénk, ha a ChainReaction sorozat katalizátorként működne és szikraként ösztönözne min-denkit a vezető nagyvállalatok társadalmi felelősségvállaláshoz fűződő szemléletének további tanulmányozására, az eddigi telje-sítmények értékelésére, valamint a kialakult legjobb megoldások népszerűsítésére” – nyilatkozta Greg Dorey.

Andrei Haret, a Dreher Sörgyárak Zrt. vezérigazgatója rendezvényen ismertette azt a 10 pontot, amely köré a gyár fenn-tarthatósági tevékenysége épül, össz-hangban az anyavállalat, a SABMiller cél-kitűzéseivel. „A fenntartható fejlődés üz-leti stratégiánk integráns része, a fenn-tarthatóság terén elérendő céljainkat a gazdasági céljainkhoz hasonlóan tervez-zük, monitorozzuk, és értékeljük” – fogal-mazott Andei Haret.

Kovács Sándor Lóránt vállalatfejlesztési igazgató a Zöld Béka díjjal elismert fenn-tarthatósági jelentést mutatta be a jelenlé-vőknek. Részletesen beszélt arról, hogy mi-ért is van szükség a jelentésre, és mit kell tartalmaznia egy ilyen kiadványnak. „Büsz-kék vagyunk, hogy a Dreher Sörgyárak a magyar sörpiaci szereplők közül elsőként je-lentkezett fenntarthatósági jelentéssel, amelyet két céllal készítettünk: egyrészt, hogy számba vegyük mit tettünk, hol tar-

tunk, milyen eredményeink vannak, más-részt pedig partnereinknek, érintettjeink-nek is szerettünk volna egy átlátható beszá-molót készíteni” – mondta Kovács Sándor Lóránt.

A Dreher Sörgyárak számára kiemelten fontos a felelős alkoholfogyasztás, az ehhez kapcsolódó programról Fertetics Mandy fenntartható fejlődés vezető beszélt. „A fele-lős alkoholfogyasztás terén az önszabályo-zásra építünk, 2008-ban megerősítettük fe-lelős kommunikációs irányelveinket. Ma-gyarországon elsőként sikeresen indítot-tunk társadalmi párbeszédet FAP progra-munk által, amelynek kulcsüzenete, a „Te is lásd tisztán tetteidet” több, mint 340 millió alkalommal érte el a felnőtt lakosságot”– összegzett a fenntartható fejlődés vezető.

További információ:www.fenntarthatosag.dreherzrt.hués www.dreherzrt.hu

16. évfolyam 1. szám (47)

12

... a fenntarthatóság feléLépések... Tagvállalati hírek

A vállalati önkéntességben rejlőlehetőségek kiaknázása

2011 az önkéntesség területén számos új lehetőséget kínálhat a vállalatok számára is. Miközben az Európai Unió Tanácsa az Önkéntesség Európai Évének nyilvánította 2011-et, az ENSZ a 2001-es Önkéntesek Nemzetközi Évének 10 éves évfordulója alkalmából

szintén felhívta a figyelmet az önkéntességre. Mindezek pozitív hatását tovább erősítheti, hogy Magyarország tölti be az EU elnöki posztját ez év első felében.

Számos program, rendezvény kezdődött or-szágszerte, amelyek az uniós célkitűzések el-érésére törekedve igyekszenek lehetőséget biztosítani az önkéntességet támogató kör-nyezet kialakítására; az önkéntes szerveze-tek megerősítésére, az önkéntesség minősé-gének javítására; az önkéntes tevékenysé-gek elismerésére; valamint az önkéntesség értékének és fontosságának tudatosítására.

Miből építkezhet itthon a vállalati önkén-tesség?

Lassan hazánkban is feledésbe merülnek a kötelezően végzett társadalmi munkához kapcsolódó negatív sztereotípiák, s egyre népszerűbb a valóban szabad akaratból végzett, pénzbeli ellenszolgáltatástól men-tes önkéntesség, amely az egyénnek, a kö-zösségnek és nem utolsó sorban a vállala-toknak is hasznos lehet.

A tapasztalatok ugyanakkor azt mutat-ják, hogy bár sok cég próbálkozott az elmúlt években vállalati önkéntes program beindí-tásával, néhány pozitív példától eltekintve kevés az igazán átgondolt, hosszú távú együttműködésre építő, valódi szükséglete-ken alapuló, s nem utolsó sorban a dolgo-zók igényeit figyelembe vevő projekt.

Az Outdoor Mission Kft. hazai vállalkozá-sok önkéntes tevékenységét elemző kutatá-sa (Lépések, 15. évf., 4. szám) is alátámasztja azt az általános tapasztalatot, hogy a tevé-kenységek szinte mindig a fizikai munkát előtérbe helyező, gyors és látványos ered-ménnyel záruló, rövid távú akciókra korláto-zódnak, például óvodák-iskolák kifestésé-vel, játszóterek építésével, természetvédel-mi területek rendezésével stb.

Mindezek persze nem haszontalan tevé-kenységek, de egyrészt az esetek többségé-ben egyáltalán nem illeszkednek az önkén-tességet végző cég főtevékenységéhez, működési környezetéhez, másrészt a civil szervezetek számára gyakran nagyobb se-gítséget jelent a folyamatos szakmai támo-gatás, amire számos külföldi jó gyakorlat is

létezik. A csapatépítés fontos, kiaknázandó hozadéka a vállalati önkéntességnek, de nem lehet a hosszú távon hatékony és elő-nyös önkéntes program egyedüli célja.

Az önkéntesség hozadékai

Egy jól felépített program nem csak a ked-vezményezettek számára jár előnyökkel, de a munkaadó, valamint az önkéntességet végző számára is számos pozitív hozadékot jelent:• javítja a cég külső megítélését, hírnevét;• pozitívan hat a vállalat belső életére,

hozzájárul a vállalati kultúra megerősö-déséhez;

• növeli a dolgozói elkötelezettséget, mo-tivációt, a cég iránti lojalitást;

• fejleszti a belső csapatmunkát és a mun-ka során hasznosítható új készségek el-sajátításával jár;

• javítja az alkalmazottak kommunikációs készségeit,

• hozzájárul az egyéb CSR-tevékenységek hatékony megvalósulásához is.

Az önkéntesség típusai

A dolgozók a vállalat támogatásával szak-értelmüket, tehetségüket, ötleteiket vagy fizikai erejüket állíthatják a helyi közössé-gek szolgálatába.

Nemzetközi szinten is – de hazánkban még in-kább – jellemző a szakér-telmet nem igénylő válla-lati önkéntesség túlsúlya. A Deloitte 2010-es felmé-rése ugyanakkor válto-zást sugall: a szintén Egyesült Államok-beli megkérdezett vállalatok több mint 90%-a egyet-értett azzal, hogy a mun-katársak üzleti képessé-gei értékesek lennének a nonprofit szektorban,

ami 13%-os(!) emelkedés az egy évvel ko-rábbi adatokhoz képest.

Az önkéntes program esetleges buktatói

Egy rosszul sikerült önkéntes program hosz-szú időre visszavetheti a dolgozók részvéte-li és a kedvezményezett szervezetek foga-dási kedvét. Néhány potenciális probléma, amelynek megelőzésére célszerű figyelmet fordítani:• a munkatársak/csoport felkészületlensé-

ge az adott feladat és a körülmények kapcsán;

• a végzett munka minőségi hibái;• a feladat ellátása nem teljes körű, pl. ját-

szótér-építéskor a támogatottól várnák a műszaki tudást, ellenőri tapasztalatot, vagy eszközök beszerzését;

• a munkatársak részvétele kimondott vagy érezhető nyomásra, elvárásra tör-ténik;

• a nonprofit szervezetek és vállalatok munkamódszerének eltérősége, amelyet nem kezelnek.

Az ideális vállalati önkéntes program jel-lemzői

Jól átgondolt és kidolgozott célrendszer, lehetőség szerint a CSR-stratégia egyik ele-meként. Egyelőre inkább külföldön elter-

Az önkéntesség típusai

Plusz kéz Infrastruktúra és vezetés

Fizikai önkén-tesség

Készség/tudás alapú önkéntesség

Általánoskészség

Testületitámogatás

Jótékony célú szakértelem

Élelemosztás Oktatás Bizottsági/elnök-ségi tagság IT támogatás

Erdőtakarítás Teljesítmény-értékelés

Tagokfelkészítése HR tanácsadás

IskolafestésTudományosan alátámasztott

értékelés

Pénzügyitanácsadás

A Corporate Voluntarism Council – Twin Cities ábrájának felhasználásával.

13

... a fenntarthatóság feléLépések...Tagvállalati hírek

jedt gyakorlat, hogy harmadik felet (civil szervezetet, tanácsadó céget) is bevonnak a vállalati önkéntesség megvalósításába, ami stratégiai és operatív szinten egyaránt fokozza a program sikerét.

Keresletalapú program kialakítása, va-gyis olyan projekt, ami a támogatottak va-lódi igényeire reagál. A szervezeteket a fi-zikai és szellemi jellegű önkéntesség egy-aránt segítheti, de gyakran az jelenti a legnagyobb segítséget, ami a munkatár-sak mindennapi munkájának is része, mint pl. az IT berendezések rendszeres karbantartása vagy a pénzügyi tervek ki-

alakítása. A munkatársak bevonása célszerű, nö-

veli a program sikerét. A részvételnek min-den esetben önkéntesnek kell lennie, s leg-jobb, ha erre munkaidőben van lehetőség. Ha az önkéntességre mégis munkaidőn kí-vül kerül sor, a kompenzáció jogos elvárás a munkatársak részéről.

Fontos az eredmények értékelése, kom-munikálása, vagyis az elszámoltathatóság és mérhetőség a CSR ezen elemének is szükségszerű része. Miután a teljesítmény-mérésben a vállalatoknak jellemzően lé-nyegesen nagyobb tapasztalatuk van és

szélesebb eszköztárat használnak, mint a civil szervezetek, célszerű lehet ezen szak-értelem átadása.

A külső kommunikáció kihasználható lehetőség, nem szabad azonban, hogy az önkéntes programok kidolgozását, esetleg tartalmát elsősorban a PR és marketing cé-lok motiválják. Az elért hatásokról való tá-jékoztatás és a jó ügyhöz való hozzájárulás emléke egyaránt fokozza a munkatársak elkötelezettségét a vállalat és a fenntartha-tó fejlődés iránt.

A fentiekből is kitűnik talán, hogy a jó önkéntesség program nem egyszerű ren-dezvényszervezésből áll, hanem stratégiai szinten átgondolt, külső és belső kommu-nikációt egyaránt felhasználó, a civil szférát valóban segítő egyszeri vagy rendszeres akció, amely végső soron pozitív hatással van a vállalatok belső szervezetére is. Sok sikert és kitartást kívánunk azoknak a cé-geknek, amelyek belevágnak e szép és ko-moly feladatba.

Tóth Gabriella és Francsics Dorina / RTG Vállalati Felelősség Kft.

Jó gyakorlatok

• A HP világszerte számos önkéntes programmal járul hozzá a fiatalok oktatásához. Brazíliában 19 HP dolgozó vett szárnyai alá 64 hátrányos helyzetű fiatalt, hogy meg-értsék a munkaerőpiac működését, bővítsék látókörüket, motiválják őket. Mexikó-ban több száz általános iskolás fiatal oktatásához járultak hozzá a munkavállalók, hogy jobban megértsék az alapvető üzleti, gazdasági elméleteket.

• A Deloitte felismerte, hogy a civil szervezetek számára az egyik legnagyobb segítség, amit nyújtani tudnak, a stratégiai tanácsadás. A vállalat vezetői közül sokan szerepet vállaltak valamely civil szervezet vezetőségében, hogy tapasztalatukkal, ismereteik-kel segítsék működésüket.

A Kinnarps bútorozza be a világ egyik legzöldebb épületét

A fenntartható fejlődés zászlóvivőjeként ismert nemzetközi szervezet, az IUCN új székhelyet épít Gland városában (Svájc). A szervezet a Kinnarps céget választotta az összes belsőépítészeti

berendezés szállítójául. Az IUCN a világ egyik legzöldebb irodaépületét szeretné létrehozni, a Kinnarpsra a fenntartható termelés és fejlődés melletti hosszú távú elkötelezettsége miatt

esett a választás.

Az IUCN új székhelye, az IUCN Megőrzési Központ energiaigényének 95%-át meg-újuló forrásokból, mint például nap- és geotermikus energiából fogja kielégíteni. Az IUCN olyan partnereket választott, ame-lyek ágazatukon belül világos fenntartható profillal rendelkeznek. A Kinnarps az egyet-len svéd szállító.

Az IUCN választása a Kinnarps fenntart-hatóságra irányuló törekvéseinek nagy ha-gyományai miatt esett a cégre, amiben ko-moly szerepet játszott a felelős erdőgaz-dálkodás független nemzetközi szerveze-tének, az FSC-nek nyújtott aktív támoga-tás. 1942-es megalapítása óta a Kinnarps Európa harmadik legnagyobb, termékeit 25 országban forgalmazó irodabútor-szál-lítójává vált.

„Az új IUCN Megőrzési Központ egyik fő feladata, hogy az ökológiai hatékonyság

legmagasabb szintjének globális kirakata legyen – hangsúlyozza Julia Marton-Lefevre, az IUCN vezérigazgatója. – A fenn-tarthatóság elve mellett elkötelezett part-nerekkel, mint például a Kinnarps céggel folytatott együttműködésünknek köszön-hetően teljes potenciáljában valósíthatjuk meg ezt az elképzelést.”

Az IUCN a világ legrégebbi és legna-gyobb globális környezetvédelmi hálóza-ta, melyben 10 000 tudós, valamint több mint 1000 állami szerv és civil szervezet működik együtt 181 országban. Az IUCN Megőrzési Központ a világ fenntartható fejlődésért dolgozó valamennyi szerveze-tének találkozóhelye lesz.

„A fenntarthatóságot szem előtt tartó hozzáállás a környezethez mindig is a Kinnarps egyik alapeszméje volt. Ezért még jobban örülünk annak, hogy partne-

réül választott bennünket egy olyan jelen-tős globális szervezet, mint az IUCN. Ez egyúttal új lendületet ad törekvésünknek, hogy a jövőben még magasabb szintű fenntarthatóságot biztosítsunk” – jelentet-te ki Henry Jarlsson, a Kinnarps elnök-ve-zérigazgatója, aki a két alapító, Jarl és Evy Andersson fia.

Az épület architektúrája az energiafo-gyasztás minimalizálására törekszik. Az er-kélyek és az állítható redőnyök segítenek a nyári túlmelegedés megakadályozásában, télen pedig lehetővé teszik a napfény pasz-szív felerősítését, az egész térben kihasz-nálva a természetes fény előnyeit. A Kinnarps skandináv formatervezésű és kör-nyezettudatos profilú termékei tökélete-sen beleillenek majd ebbe a zöld épületbe.

Miseta Georgina / Kinnarps

16. évfolyam 1. szám (47)

14

... a fenntarthatóság feléLépések... Ökolábnyom

Kinek mi a felelőssége? – Ökolábnyom számítás „első bevetésen”

Újra és újra felvetődik a kérdés, hogy kinek milyen szerepet kellene vállalnia a gazdaság fenntarthatóvá válásában. Az egymásra mutogatás természetesen ebben a vonatkozásban is jellemző reakció, csakhogy a globális problémák előtérbe kerülésével

ez egyre hevesebbé válik, és csak kevesek szánják el magukat valódi lépésekre. De mit tehetnek azok, akik úgy érzik, felelősen akarnak cselekedni, legyenek akár magánszemélyek, döntéshozók vagy pedig cégvezetők. Hogyan induljanak el, és

melyik úton ahhoz, hogy fenntarthatóan működhessenek?

Amikor egy vállalat felismeri a működése által okozott környe-zeti károkat, válaszút elé kerül, mivel először azt kell mérlegelni, hogy képes-e tudomásul venni a tényeket és felkészült-e arra, hogy tegyen a fennálló helyzet javításáért. Amikor a vezetés amellett dönt, hogy működése környezeti és társadalmi hatásait felméri, elérkezik az első akadály-hoz, amit maga a mérés jelent.

Még ha nyilvánvalóak is a gaz-dasági ámokfutás által a környe-zetre és a társadalomra rótt ter-hek, szükséges a megoldás irá-nyának megmutatásához és a megvalósulás méréséhez alkal-mas mutatók bevezetése. Ugyan-akkor az is nagyon fontos, hogy ne tévesszük szem elől a valódi célt. Az eredmények csak akkor jelentenek sikert, ha a hatásuk is látható, és a számok a valóságot tükrözik.

A környezeti hatások mérésé-re több módszer és sok mutató-szám létezik, ilyen módszernek és mutatószámnak tekinthető többek között a tevékenységek ökolábnyomának kiszámítása, és ennek eredményeként megelőző intézkedések ki-dolgozása és megvalósítása.

Az 1. ábrán az ökológiai lábnyom mére-tének változását követhetjük nyomon kom-ponensenként. Világosan látszik, hogy a legtöbb összetevő elenyésző növekedést mutat, és a túllövésért főképp a karbon ösz-szetevő a felelős. Az egyszerűség kedvéért az ábrán a biokapacitást „Föld”-ben mérjük, melyből egy áll a rendelkezésünkre. Ez nem változott az idők során.

Az ökolábnyom fogalmát és számítási módszerét először 1992-ben publikálták, és

azóta is használják a különböző embercso-portok (országok, régiók, városok) eseté-ben, azonban ennek a módszernek az ipari tevékenységekre való alkalmazása kevésbé elterjedt, annak ellenére, hogy „az ember ökológiai lábnyomának zsugorítását nevez-te miniszteri tevékenysége fő céljának már 1997-ben Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter az MTI-nek adott nyilatko-zatában.” (Zöldtech, 2007.07.12 - http://zoldtech.hu/cikkek/20070712fodor)

Pedig ha tudjuk, hogy mennyi természe-ti erőforrást használunk, és hogy mennyi áll a rendelkezésünkre – azaz tisztában va-

gyunk az ökológiai lábnyomunk méretével, akkor csökkenteni is tudjuk azt.

Ennek a gondolatnak a jegyé-ben vállalkozott a Sinergy Kft. a KÖVET egyesülettel közösen arra, hogy Magyarországon az iparági gyakorlatban először a 2009. évi tevékenységéből eredő környe-zeti terheket számszerűsítse az ökolábnyom számítás segítségé-vel a tavalyi évben.

A Sinergy Kft. működésének ökológiai lábnyoma

A Sinergy Energiaszolgáltató, Be-ruházó és Tanácsadó Kft. 3 fő te-rületen az ipari energiaellátás, az épület energetika, és a távhő-ellátás területén tevékenykedik. A társaság feladatai közé tartoz-nak a zöldmezős energetikai be-ruházások, meglévő rendszerek esetén energetikai hatékonyság-növelő beruházások megvalósí-tása, valamint meglévő energeti-kai rendszerek üzemeltetése, karbantartása, integrált energia-szolgáltatás. Ezen túlmenően a

Sinergy komoly hangsúlyt helyez az ener-giaellátás környezetvédelmi kérdéseire, a kapcsolt hő- és villamosenergia termelésre, valamint a megújuló energiaforrások alkal-mazására.

A társaság tevékenységét figyelembe vé-ve a számítás során első lépésként az adat-gyűjtés körét, a főbb fogyasztási osztályokat, a rendszer határait kellett meghatározni.

Mivel a szervezetek környezeti hatásának csökkentése életciklus-szemléletű kell, hogy legyen, vagyis a termékek és szolgál-tatások teljes életútja alatt; azaz az erőfor-rások kitermelése, a gyártás, a használat, az

1. Az Ökológiai lábnyom összetétele (1961 – 2005)

Forrás: http://www.globalfootprintnetwork.com/

2. A komplex energiaellátás és szolgáltatás általános struktúrája

15

... a fenntarthatóság feléLépések...Ökolábnyom

újrafelhasználás, a szállítás, az újrahasznosí-tás és a hulladék végső elhelyezése, ártal-matlanítása során kell törekedni a környe-zetre gyakorolt káros hatások minimalizálá-sára, ezért az ökológiai lábnyom kiszámítá-sához is az életciklus szemléletű anyag- és energiaáram számszerűsítése volt az első feladat. Ennek során a technológiai és a ki-egészítő folyamatok valamennyi anyag- és energiaszükségletét számításba vettük, és vizsgáltuk a kibocsátásokat is.

Majd elkészítettük azt az egyszerűsített folyamatábrát, amely a Sinergy Kft. fő tevé-kenységeit és bemenő-kimenő erőforrásait mutatja (3. ábra).

Az adatgyűjtés két fő területre koncent-rálódott, amely felosztást a számítások so-rán is figyelembe vettük:

1. Technológiai működés (energiater-melés, hőszolgáltatás, ioncserélt víz stb.)

2. Irodai tevékenység, adminisztráció, takarítás, karbantartás, alvállalkozók

A módszertan két módszert különböztet meg az ökolábnyom kiszámítására. Az egyik módszer a különböző embercsoportok (or-szágok, régiók, városok) esetében alkalmaz-ható. Ezt nevezzük Top Down módszernek. A másik út, amikor valamely termék, szolgálta-tás, vagy szervezet lábnyomát szeretnénk ki-számítani, amely a Bottom Up módszer se-gítségével lehetséges. Ez egy I/O analízisen

alapuló módszer, amelynek lényegét az inputok és out-putok, vagyis az anyag- és energia-áramok, valamint a különböző kibo-csátások számba-vétele adja.

Mivel az ÖL módszer életciklus szemléletű, ezért a számítása során a szervezethez tar-tozó tevékenysé-gek határainak megállapítása, il-letve kijelölése kri-tikus és a számítá-sok szempontjából kulcsfontosságú feladat volt.

A Sinergy Kft. ökológiai lábnyo-mának kiszámítá-sakor kétfelé bon-tottuk a tevékeny-ségét. Egyrészt m e g v i z s g á l t u k ,

hogy mekkora a technológiából adódó láb-nyom mérete (ezt a felhasznált alapanyagok lábnyom összetevőinek – főleg karbonlábnyom – összegzésével számítot-tuk). Másrészt kiszámítottuk, a nem techno-lógiai tevékenységből adódó lábnyom nagyságát. Ide elsősorban az irodai tevé-kenységet és a takarítást soroltuk. Határte-rületre tartoznak a karbantartási munkák (inkább tekinthetjük a technológia részének őket, de a lábnyomának aránya eltörpül a

technológiai lábnyomhoz képest), valamint a különböző alvállalkozók által a Sinergy Kft.-nek végzett tevékenységek lábnyomai (anyagfelhasználás és kibocsátások alapján).

A Sinergy Kft. nem technológiai lábnyoma

Az irodai munkával járó környezeti terhelé-sek nagyban hasonlítanak egy hagyomá-nyos család működésének a környezeti ter-heihez. A nem technológiai adatok gyűjtése során az irodai beszerzések és egyéb (pl. gépkocsi, hulladék) nyilvántartásokat vet-tük figyelembe, valamint az alvállalkozók kérdőíves felmérését összesítettük.

A számítások végeredményét az ún. föld-használati mátrixban foglaltuk össze (4. táb-lázat).

A várakozásnak megfelelően az energia (beépített és közvetlen) felhasználása adja a nem technológiai lábnyom elsöprő hánya-dát, közel 70%-át! Az energiafogyasztáson belül az épületekhez és a közlekedéshez kö-tődik jelentős felhasználás. Ez szintén alátá-masztja azokat a feltételezéseket, amelyeket a tanulmány kezdetekor fogalmaztunk meg.

A másik jelentősebb tényező az erdőte-rület használat. Itt a papírfelhasználásra (iro-dai-, csomagoló-, higiéniai papír stb.), illetve a bútorok, berendezési tárgyak előállításá-hoz szükséges faanyagra kell gondolni.

A Sinergy Kft. technológiai lábnyoma

A számítások során a technológiák legfőbb anyagáramait vettük figyelembe (bemeneti oldalon: energia-, földgáz-, veszélyes anyag felhasználás és vízfogyasztás, valamint a ki-meneti oldalon a termelt villamos energia, hő- és hűtési energia).

Mivel a Sinergy Kft. fő tevékeny-sége az energiaszolgáltatás, így az általa előállított termékek (villamos energia, hő, kezelt víz) a fogyasztók lábnyomában jelennek meg. Azt is megmutatjuk, hogy ez fajlagosan mekkora „továbbadott” lábnyomot jelent. A technológiai adatok a Sinergy Kft. éves beszámolójával megegyeznek(5. táblázat).

A várakozásnak megfelelően a technológia lábnyomának legje-lentősebb része a fosszilis üzem-anyag felhasználás, ami a Sinergy Kft. esetében javarészt földgázfel-használást jelent. Az elektromos áram felhasználás lábnyomának ki-számításakor a magyarországi energiamixet vettük alapul (6. táb-lázat).

(Folytatás a 17. oldalon)

3. Életciklus elemzés (LCA) az ISO 14040 szerint

4. A Sinergy Kft. nem technológiai fogyasztási és földhasználati mátrixa (gha)

Energia Szántó Legelő Erdő Beépí-tett Össz.

Élelmiszer 2,44 1,26 0,13 0,00 1,05 4,89

Épített környe-zet (épületek) 55,49 0,00 0,00 4,45 0,27 60,21

Közlekedés/szállítás 57,70 0,00 0,00 0,00 7,83 65,52

Fogyasztásicikkek 1,12 0,00 0,00 37,70 0,14 38,96

Hulladék 0,55 0,00 0,00 0,22 1,05 0,84

Összes 117,30 1,26 0,13 42,37 9,36 170,42

5. Fő termelési adatok, amelyre a fajlagos ökológi-ai lábnyomot kiszámítottukTermelt villamos energia 698 628 941 kWh

Hőenergia termelés (és gőz) 6 424 337 GJ

Hűtési energia: 32 150 GJ

Magyarország lakossági energiafel-használás (2008) 402,5 PJ

[http://www.energiakozpont.hu]

6. A Sinergy Kft technológiai ökolábnyomaSinergy Kft. ökológiai lábnyoma (korlátozott számítás alapján) 166 506,58 gha

Sinergy Kft. ÖL / 1000 GJ * 18,14 gha

Magyaroszág ÖL (32,4 millió gha, [Ecological Footprint Atlas 2009]) 3,23 gha/fő

Magyaroszág Biokapacitása [Ecological Footprint Atlas 2009]) 2,6 gha/fő

* Az anyag- és energiafelhasználás nem vízelőkészítésre eső részének és a szolgáltatott villamos, hő és hűtési energia figyelembevételével

16. évfolyam 1. szám (47)

16

... a fenntarthatóság feléLépések... CSR-mesék

A végső összecsapás(CSR-mesék - 12/3. rész *)

A döntés egyre halasztódott. Közben a Királynő jól feltalálta magát az üzemben és a malomban, nem vetette meg a kétkezi munkát sem, okos tanácsokkal segített, és az

üzem egyre jobban fellendült. A királylány még mindig testvéreinél volt, egyre jobban hiányzott Jánosnak egyszerű bölcsessége. Az angyal nem mutatkozott, sem nappal, sem álmokban. Jancsi egyre több időt töltött a fővárosban a Mária ügy elrendezése

végett, sokszor ottani fogadókban aludt, kérvényeket írt, kapcsolatokat keresett, zsoldosokat toborzott.

Őbefektet a végén már nem tudta tovább halogatni a döntést, és egy madárcsicsergé-ses reggelen a Főkamarás nagy alázattal hozta a hétpecsétes iratot, miszerint Őbefektet Uraság, mint a Dr. Őbeketet & ass. Co. Ltd. vezérigazgatója, egyben az ország leggazdagabb ura, nyomatékkal felhívja a tisztelt vállalkozó kollégái figyelmét a mél-tatlanul elűzött, elárult, özvegységre és föl-dönfutóságra kárhoztatott Boldog Mária ki-rályi fenség megsegítésére. Egyben állam-polgári mozgalmat hirdet a Zöldköztársa-ság boszorkánymételyezte, pénzéhes ural-kodói ellen, aminek egyúttal élére is áll, s kerek egy, azaz 1 arannyal maga válik az el-ső adományozóvá, sőt ha egészségi állapo-ta engedi, jóillatú személyében, de legalábbis kiküldött haditudósítója ál-tal maga is részt vesz a dicső kezdemé-nyezésben!

Az uraktól összegyűlt további 84 arany, János pedig egész megtakarí-tott vagyonával, kerek ezer arannyal támogatta a kezdeményezést, majd a had élére állt. A Királynő nem győzött hálálkodni. A fényes sereg nagy ün-nepségek után fővárosból a Zöldköz-társaság ellen indult, a menet élén Já-nos lovagolt. Már csak a Jancsiművekben akartak megpihenni, hogy búcsút vehessenek szeretteiktől. Egy félórányi járás választotta el őket Határmezőtől, amikor az úton Jancsi megpillantotta a rókát.

– János, Becsületes János, egyszer megsegítettél, emlékszel-e rám? Lá-tom, fontos ügyben jársz, nem is za-varnálak újból, ha nem az életem múl-na rajta. Jótanácsodnak és ajándékaid-nak köszönhetően jóra fordult az éle-tem Luxusországban, találtam ma-gamnak egy szép feleséget is, aki hét gyönyörű kölyökkel ajándékozott meg. A három fiú híres vadász lett, öröm volt nézni őket, ahogy összedol-

goztak. Ám a fejükbe szállt a dicsőség, vak-merővé váltak, s a fácános őrei elfogták mind a három fiamat. Holnap megnyúzzák őket, kérlek, segíts!

Mielőtt Jancsi válaszra nyithatta volna a száját, Mária megvetően ripakodott a róká-ra:

– Ej, te lompos ördögfajzat! Nem átallod a fattyaid nyavalyájával terhelni ezt a dicső hadvezért, aki országot indul menteni? Ha belekeveredtek a kölkeid a csapdába, hát csak maguknak köszönhetik, másszanak is ki onnan a maguk erejéből! Menjünk, János Úr!

Jancsi szomorúan azt mondta a rókának, hogy majd visszafelé meglátja, mit tehet, s

az még szomorúbban nézett vissza rá. De nem szólt semmit. A királynőt viszont olyan mély gyűlölettel méregette, amibe belebor-zongott volna János, ha hátrafordul. De ő előre nézett…

Éjszaka János nyugtalanul aludt, forgoló-dott, verejtékezett, dobálta magát. Rövid, éber álmában újból látta az Angyalt, aki most nem szólt semmit, de már nem éne-kelt, hanem sírt. Szomorúnak látszott, mér-hetetlenül szomorúnak. A forrás az álom-ban teljesen elapadt. Másnap délelőtt Ha-tármezőhöz értek. Jancsi olyan fáradt volt, hogy majdnem leesett a lóról, ezért pihenőt rendelt el. A katonák egymásra néztek, a Ki-rálynő bosszús volt, de mindenki engedel-

meskedett.A házból a királylány szaladt Jancsi

elé:– János, Jánosom! De hiányoztál,

egyetlen szerelemem! Rossz híreket hallottam felőled, ezért hazajöttem. Nézd, amíg nem voltál itt, eltört a ma-lomkerék, megint elmentek az embe-rek, s agyagot is alig találunk már. De ami a legrosszabb, lásd, a forrás telje-sen elapadt! – A királylány ekkor látta meg a Királynőt. Némán egymás sze-mébe néztek, majd az utóbbi megha-jolt a ház úrnője előtt. Mégis, volt vala-mi felsőbbrendű a mozdulatában. Vál-tottak néhány semmitmondó, udvari-as mondatot, majd a Királynő szétné-zett az üzemben. Egészen otthon érezte már magát. A katonák szalon-názni kezdtek. Totó bácsi, aki kelletle-nül, de urát hűségesen követve, kapi-tányi rangban lovagolt a seregben, könnyes szemmel vette szemügyre a gazdátlan üzemet. A királylány Jancsi-hoz fordult:

– Jánosom, ki ez az asszony? Hallot-tam, hogy valami hősies hadivállalko-zásba fogtál, de nem gondoltam, hogy ilyen komoly. Én a te hű feleséged va-Rajzolta: Tóth Ágoston, 12 éves

17

... a fenntarthatóság feléLépések...

(Folytatás a 15. oldalról)Az eredmények közérhetőbbé tétele

kedvéért kiszámoltuk a Kazincbarcikai Fűtő-erőmű lakossági hőtermelésre vonatkozó ökolábnyomát (7. ábra).

Ezekből látható, hogy ha egy átlagos ma-gyar ökológiai lábnyoma: 3,23 gha/fő (2009)

és a magyarországi lábnyom energiavonat-kozású összetevője (tényleges energiafel-használás (villamos, fűtés, hűtés) közlekedés és beépített energiák) 1,29 gha/fő. A Kazinc-barcikán levő, a Sinergy Kft. által távhővel el-látott lakások esetében egy átlag lakos láb-nyomának energiavonatkozású összetevőjé-

nek a 64%-át a távhőszolgálta-tások adják. Más megközelítés-ben úgy is mondhatjuk, hogy a lábnyomuk 26%-át adja a min-dennapi komfort.

A környezeti hatások éven-kénti számszerűsítése az ökolábnyom módszere segítsé-gével módot ad a kitűzött célok értékeléséhez.

A lábnyom, mint „közös mér-tékegység” segít a benchmark-ban, számszerűsíthető a javulás

mértéke és értékelhetővé válnak a stratégiák jövőbeli hatásai. A lábnyom belső összeha-sonlítást is lehetővé tesz, így az egyes részle-gek teljesítménye külön is értelmezhető és akár össze is hasonlítható. A módszer segít-ségével meghatározhatóak a fejleszteni kí-vánt területek, segít a legmegfelelőbb straté-gia kiválasztásában, legyen szó erőforrás op-timalizálásról, vagy technológiaválasztásról.

A Sinergy Kft. példáját követve ágazati szinten megvalósuló ökolábnyom bench-mark pedig döntéshozatali eszköz lehet a ha-zai környezetpolitika szintjén. Ezzel Magyar-ország csatlakozhatna azon élen járó uniós országokhoz, amelyek az alternatív mutatók mindennapi használatának gyakorlata mel-lett döntöttek.

Besenyei Mónika / KÖVETPálfyné Huszka Ágnes, EBK vezető /

Sinergy Kft.

CSR-mesék

gyok, és tudom, mindig jól döntöttél. De most nagyon félek. Kérlek, küldd el a hadat és térj vissza a birtokodra. Nézz körül, min-den tönkremegy, amit oly keservesen épí-tettünk fel!

A rövid pihenő éjszakai táborveréssé ala-kult, a katonák méltatlankodtak, a Királynő dühöngött. Jancsi élete legnehezebb éjsza-káját töltötte szeretett hitvese mellett. Ő nem szólt semmit többet az ügyről, de sze-mét könyörgően emelte Jánosra, aki nem tudott többé belenézni. Megbánta már ezerszer a napot, amikor befogadta Máriát, de nem futamodhatott meg ország-világ színe előtt. Másnap lóra ült, Istenhozzádot mondott hitvesének és indulót fúvatott.

Egész nap lovagoltak. Vigasztalan idő volt, a napot nem lehetett látni. János át-kozta magát. Éppen elhagyták volna Luxusország nyugati határát, amikor nagy kiabálás ütötte meg a fülüket. Jancsi a sze-mét a távolba mélyesztette, s megpillantot-ta az embereket, akik rókanyúzásra gyűltek össze. Hirtelen eszébe jutott a róka kérése, a tündér bánata és a királylány néma könyör-gése. Döntött. Megsarkantyúzta volna lo-vát, de a Királynőre pillantott, aki megmar-kolta a tekintetét. Jancsi tagjai nem enge-delmeskedtek, lova berzenkedve prüszkölt, nem tudott mozdulni a kéz nélküli szorítás-ból. Gazdag Gizi, merthogy ő volt a Királynő, kárörvendően nevetett. Nem volt már sem-mi szép vagy nemes rajta, aranygyűrűi és smaragdjai hivalkodóan villogtak. A boszor-kány gúnyos kacaja betöltötte az erdőt, a katonák lovai megbokrosodtak, a gazda-gabbak pénztárcája hirtelen iszonyú súly-ként rántotta a földre a lovasokat. Közben Jancsi tehetetlenül nézte, hogy egy mészá-

ros kinézetű ember felemeli a bárdot, hogy lesújtson az első kis rókára.

– Először a rókafira, majd terád, te tak-nyos senkiházi! – folytatta a gondolatát hangosan Gizi – Ellenséges had élén léptél Luxusország határára, eltaposnak hát az emberek, ahogy megérdemled. Mit képzel-tél, hogy velem dacolhatsz? Tudd meg, hogy minden pénz engem szolgál, temö-götted meg csak zsoldosok vannak. Ural-mamba kerítettem már az egész világot, csak te és a szukád dacoltatok velem. Le-győztétek a szolgáimat és újból ellenem for-dítottátok az embereket, a koszos fazekas kócerájotokkal! De ennek most vége, ütött az utolsó órád!

Jancsi minden erejét megfeszítette, de mozdulni sem tudott. Utolsó gondolatával Istenhez fohászkodott. Ebben a pillanatban Totó bácsi, jószerivel az egyetlen, aki még nyeregben volt a hadból, észrevétlenül a go-nosz boszorkány háta mögé lopózott és fej-be akarta suhintani. Gizi azonban villám-gyorsan hátrapördült, ehhez viszont el kel-lett engednie Jancsit. Kardjával Totó bácsira sújtott, de Jancsi kivédte a csapást. A boszor-kány ekkorra felmérte, hogy puszta erővel semmire sem megy a két férfi ellen, ezért hát a levegőbe emelkedett, s felemelte varázs-pálcáját, hogy halálra sújtsa áldozatait.

Ebben a minutumban feje felett nagy fé-nyesség támadt. Gizi mintha megfagyott volna, mozdulni sem bírt. Az Angyal állt ott haragos tekintettel.

– Megállj, gonoszság tündére! Kapzsi uralmadnak mától vége. Az elsők között voltál közöttünk, és abban a kiváltságban részesültél, hogy személyesen szolgálhatod az embereket. De eszed elvette a hiúság és

a nagyravágyás. A pénzzel, melyet áldásul adott az Úr az embernek, te elvetted az em-ber eszét. Mit gondoltál, te balga, hogy örökké tűri? Elsorvasztottad a világot és el-emésztetted volna ezt a legényt is. Elfordí-tottad tőlem, Forrástól, az emberek szívét, akik voltak olyan balgák, hogy önként masí-roztak egyre mélyebben a kelepcédbe. Ne-kem pedig hagynom kellett őket, mert sza-bad akaratot kaptak. Szomorúan tűrtem hát, hogy szegények mérgezett hiúságodat, a Pénzt imádják Isten gyanánt, ócska talál-mányodat, a Hatalmat szerették egymás he-lyett, s észre sem vették a jót, a Természetet. De látod, most emberedre akadtál. Vannak, akik felett nincs hatalmad. Ezek az emberek most elfelejtenek mindent, mint egykor el-felejtették a szép időket és átkodat, de im-már nem kapsz hatalmat többet felettük. Takarodj hát vissza a pokol mélyére, ahova való vagy, s ott kushadj az utolsó ítéletig!

Ezzel mindkét földöntúli jelenség eltűnt, bár ellenkező irányban, János és Totó bácsi pedig eszméletlenül a földre zuhant. Hosszú idő múlva tértek magukhoz, kissé kábán, mintha nagy utazást tettek volna meg, de ki-pihenten. Körülöttük eldobált fegyverek, né-hány ló legelészett, János oldalához bújva pe-dig három kisróka aludt békésen. Jancsi felült:

– Mi történt, Totó bácsi?– Nem tudom, János Úr, de azt hiszem,

eltévedtünk. – Totó bácsi mélyen elgondol-kozott, majd kis idő múlva bizonytalanul hozzátette: – Legalábbis majdnem, azt hi-szem…

VÉGETóth Gergely / KÖVET

----------*A CSR-mesék korábbi részei a Lépések előző számaiban je-lentek meg.

7. A Kazincbarcikai Fűtőerőmű lakossági hőtermelésre vonatkozó ökolábnyomaKazincbarcika Fűtőerőmű ökológiai lábnyoma 12 697,8 gha

Kazincbarcika Fűtőerőmű lakossági hőterme-lésre fordított ökológiai lábnyoma

6947,8 gha

Villamos energiatermelés 53 527 365 kWh

Lakossági hőtermelés 446 525 GJ

Ellátott lakosok száma 8376 fő

Egy lakosra jutó lábnyom („távhő lábnyom”) 0,83 gha/fő

ÖL /1000 GJ 19,86 gha

16. évfolyam 1. szám (47)

18

... a fenntarthatóság feléLépések... Jogszabályok

Új és módosított jogszabályok2010. november – 2011. január

Bioüzemanyagok

2010. évi CXVII. törvény a megújuló ener-gia közlekedési célú felhasználásának elő-mozdításáról és a közlekedésben felhasz-nált energia üvegházhatású gázkibocsátá-sának csökkentéséről, valamint az ehhez kapcsolódó rendeletek

A megújuló forrásból származó energia felhasználásának részarányát a közlekedés-ben 2020-ig 10%-ra kell növelni. Az üzem-anyag-forgalmazók kötelesek a 343/2010. (XII. 28.) Kormányrendeletben előírt bioüzemanyag-részarányt teljesíteni, vala-mint az általuk értékesített energiatermékek-re vonatkozóan az energiaegységre jutó üvegházhatású gázkibocsátást nyilvántarta-ni és 2020 végéig 6%-kal csökkenteni. A bioüzemanyag akkor vehető figyelembe, ha a 343/2010. (XII. 28.) Kormányrendeletben foglalt fenntarthatósági követelményeknek megfelel: a 42/2010. (XII. 20.) VM rendeletben meghatározott területen állították elő a kör-nyezetvédelmi követelmények figyelembe vételével; továbbá a használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás elkerülés mér-

téke legalább 35% (ennek számítási szabá-lyait a 36/2010. (XII. 31.) NFM rendelet tartal-mazza). A fenntartható minősítés igazolásá-val kapcsolatos díjakat a 7/2011. (I. 28.) VM rendelet határozza meg.

EMAS

308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a kör-nyezetvédelmi vezetési és hitelesítési rend-szerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyil-vántartásáról

A EMAS) nyilvántartásába (a továbbiak-ban: nyilvántartás) vételéről az Országos Kör-nyezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség dönt. Az OKTVF a nyilvántar-tásba vételi eljárás során megvizsgálja, hogy a szervezet a működése során megfelel-e az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, továbbá tájékozódik arról, hogy a szervezet betartja-e a hatályos környezet-védelmi jogszabályokat, illetve terheli-e a szervezetet elmarasztaló hatósági határozat-tal vagy bírósági ítélettel megállapított kör-nyezetvédelmi, illetve természetvédelmi kö-telezettség.

Levegőszennyezés

306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről, valamint az ehhez kapcsolódó rendeletek

A rendelet meghatározza a légszennye-ző források létesítésének, engedélyezésé-nek feltételeit és menetét. Az engedélyezés feltételei az elérhető legjobb technika alap-ján kerülnek meghatározásra, úgy, hogy a terhelés ne eredményezze az egészségügyi határértékek túllépését. A rendelet szabá-lyozza az Országos Légszennyezettségi Mé-rőhálózat működését, továbbá légszeny-nyezettségi agglomerációk vagy zónák kije-lölését írja elő, ahol a határértéket meghala-dó szennyezettséget mutató zónák eseté-ben levegőminőségi terv készítése szükséges. A rendelet meghatározza a szmogriadó elrendelésének feltételeit is. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak ha-tárértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, a mérés és ellenőrzés feltételeit pedig a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet szabályozza.

Módosított jogszabályokMódosító rendelkezés Módosított rendelkezés

2010. évi CLXXXI. törvény 1997. évi LXXVIII. törvény az egyes energetikai témájú törvények, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről

2010. évi CLXXII. törvény 2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről2007. évi LX. az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről

376/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálko-dás szabályairól

369/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet, 270/2010. (XII. 8.) Korm. rendelet

389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról

362/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 109/2006. (V. 5.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázoknak a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egysé-geivel való rendelkezés részletes szabályairól213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. tör-vény végrehajtásának egyes szabályairól323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól

333/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról

307/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól

286/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról

35/2010. (XII. 31.) NFM rendelet 17/2003. (IV. 4.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről

5/2011. (I. 14.) VM rendelet Egyes levegővédelemmel összefüggő miniszteri rendeletek

45/2010. (XII. 23.) VM rendelet 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról

43/2010. (XII. 20.) VM rendelet 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról66/2010. (V. 12.) FVM rendelet a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint ezek hatósági ellenőrzéséről

19

... a fenntarthatóság feléLépések...Jogszabályok

A német Környezetvédelmi Hivatal (Umweltbundesamt) 2008-ban kezdemé-nyezte a nemzetközi ACT-CLEAN Projek-tet, melynek keretein belül a BCE-TTMK 2009-ben kezdte meg a munkát a vállala-tok környezeti innovációját elősegítendő eszközök kifejlesztésén. A projekt célja, hogy információkkal, gyakorlati eszközök-kel segítse a vállalatokat különböző inno-vatív környezeti megoldások alkalmazá-sában. Ennek a célkitűzésnek a szellemé-ben kezdeményezte a TTMK a GreenLex® alkalmazás kifejlesztését, mely a Dandelion Kft. segítségével mára kész rendszerré nőtte ki magát.

A GreenLex® alkalmazásával a regisztrált vállalkozások időt és energiát takaríthatnak meg a mindennapi környezetvédelmi feladataik végzése, telephelyeik és tevékenységeik belső auditja, ellenőrzése során, emellett csök-kenthetik a jogszabályok nem-teljesítéséből adódó adminiszt-ratív bírság kockázatát is.

A GreenLex® web-böngé-szővel használható interaktív alkalmazás, amely egy személyre szabott kérdéslistán vezeti végig a felhasználót, lefedve a kör-nyezetvédelem teljes területét, beleértve a hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, zaj- és rezgésvédelem, vízvéde-lem, talajvédelem, veszélyes anyagok, és a környezetvédelem általános szabályait. A GreenLex® egyaránt kiterjed az engedé-lyeztetési, regisztrációs folyamatoktól, a nyilvántartáson és adatszolgáltatáson ke-resztül a mindennapos tevékenység jog-szabályi előírásainak értékelésére.

A szolgáltatás igénybevételéhez re-gisztráció és tetszőleges számú licenc megvásárlása szükséges. A vállalatok két csomag közül választhatnak, foglalkozta-tottjaik létszámától függően. A több te-lephellyel rendelkező vállalatok számára alakították ki a fejlesztők a GreenLex Multisite funkcióját, amely alkalmazás

elősegíti több különböző telephely, diví-zió önálló értékelését, illetve a telephe-lyek megfelelőségének összehasonlítását. A GreenLex Multisite alkalmazásával azo-nosítani lehet a rendszerszintű, illetve az egyedi hiányosságokat is.

A program által feltett kérdések meg-válaszolása nem igényel speciális környe-zetvédelmi szaktudást, azonban a kitöltő-nek rendelkeznie kell a vizsgált területek-re (pl. a hulladékgazdálkodás, a vizekbe,

levegőbe történő kibocsátások stb.) vo-natkozó pontos vállalati információkkal. A válaszok függvényében a rendszer folya-matosan tájékoztat arról, hogy hány jog-szabálynak felel meg, illetve nem felel meg a vállalat.

A kérdőív befejezésekor a licenc lezárul és az eddig csak darabszámokat mutató kategorizált jogszabályok témakör szerint csoportosítva, és részleteikben is látható-vá válnak. Az eredménylista mindig valós időben készül, a pillanatnyilag érvényben lévő jogszabályok alapján. A GreenLex® hátterét képező adatbázist környezetvé-delmi szakemberekből álló csoport készí-tette el, akik a rendszer naprakész állapo-tának érdekében folyamatosan követik a jogszabályi változásokat, és azokat azon-nal beépítik a rendszerbe.

Az alkalmazás előnyei közé tartozik, hogy használatával szakértő előzetes be-

vonása nélkül tárhatóak fel a vállalat hiá-nyosságai, támogatja az ISO 14001:2004 szabvány szerint működő környezetirá-nyítási rendszert, illetve a tanúsítására történő felkészülést, áttekinthetőbb, sze-mélyre szabhatóbb az általános jogsza-bálygyűjteményeknél és alkalmas a válla-latvezetés tájékoztatására. A GreenLex® felhasználói komplex képet kapnak a vál-lalati tevékenységekről, az alkalmazás mégis könnyen kezelhető; a kérdésekhez kapcsolódó magyarázatok segítségével üzemeltetési vezetők, cégvezetők is meg-válaszolhatják a kérdőív kérdéseit, amely-nek kitöltése bármikor abbahagyható és

újrakezdhető.A DANDELION Kft. a környezet-

védelmi jogszabályi megfelelést elősegítő további szolgáltatásokat is kínál, így a felhasználók a jogsza-bályi változásokat tartalmazó hír-leveleket és értesítéseket kapnak, amelyek kiváltják más tematikus adatbázisok használatát, valamint akár helyszíni környezetvédelmi jogszabályi átvilágítást, illetve

szakmai tanácsadást is kérhetnek a felme-rült nem megfelelőségek megszüntetésére.

Az érdeklődő vállalkozások a GreenLex® honlapján (www.greenlex.hu) további in-formációkat kaphatnak az alkalmazásról, megtekinthetik a program demo-videóit, a regisztrációt követően pedig lehetőségük van licencek vásárlására.

További információ: Zilahy Gyula / TTMK

GreenLex: a vállalatok környezetvédelmi jogszabályi megfelelését segítő interaktív alkalmazás

A gazdasági társaságok környezetvédelmi jogszabályoknak történő megfelelését elősegítendő a Budapesti Corvinus Egyetem Tisztább Termelés Magyarországi Központja a DANDELION Kft-

vel közösen, GreenLex® néven olyan speciális jogszabálykövető rendszert dolgozott ki, mely használói számára lehetővé teszi annak megállapítását, hogy működésük megfelel-e a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak. Az alkalmazás emellett segít azonosítani azon előírásokat,

amelyekre a vállalatoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk.

A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával

valósul meg.

16. évfolyam 1. szám (47)

20

... a fenntarthatóság feléLépések... KÖVET-hírek

Impresszum

A Lépések a fenntarthatóság felé c. szaklap negyedéven-te jelenik meg a KÖVET és a TTMK szerkesztésében. A cik-kek a szerkesztőség jóváhagyásával és a forrás megjelölé-sével sza ba don kö zölhetők. Várjuk észrevételeiket, közle-ményeiket a KÖVET címére.

A KÖVET Egyesület a kör nye zet tu da tos és társadalmi-lag felelős szer ve ze ti mű kö dést se gí tő non-profit, füg get-len szer ve zet, amely az INEM, a CSR Europe és a Global Footprint Network nem zet kö zi há ló za tá nak tag ja. H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/B. | +36 1 473 2290 | info@kovet.hu | www.kovet.hu

A TTMK (Tisztább Termelés Magyarországi Központja) a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter me lé si köz-pontok nemzetközi hálózatának a tagja, amely nek célja a megelőző környezetvédelem magyarországi elter jesz tése. H-1093 Budapest, Fővám tér 8. | +36 1 482 5251 | ttmk@uni-corvinus.hu | http://hcpc.uni-corvinus.hu

Felelős szekesztő: Bíró Imola (KÖVET)Szerkesztő: Széchy Anna (TTMK)Tördelő: Tóth-Baltási Péter (KÖVET)

Szaklapunk előfizethető a KÖVET honlapjáról letölthe-tő megrendelőlappal: www.kovet.hu/view/main/61.htmlA szaklap KÖVET-tagok számára ingyenes.

A kiadvány az EMAS-hitelesített Crew Nyomdában készült, anyaga Cyclus Offszet papír, mely újrahasznosított hulla-dékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítő felhasz-nálása nélkül készült.

Megjelenik 800 példányban.

ISSN 1786-9536

2011

Fedezd fel azirodád zöldítésébenrejlő lehetőségeket!

• Egész napos kiállítás – környezet- és emberbarát irodai termékek, szol-gáltatások

• Szakmai előadások – a zöld iroda gyakorlati megvalósítása

• Ünnepélyes díjátadó – a Zöld Iroda verseny győzteseivel

Időpont: 2011. június 23. (csütörtök)Helyszín: Kinnarps Irodaház (Bp. XIII., Váci út 92.)

A belépés látogatók számára ingyenes, előzetes regisztráció szükséges.Kiállítók és látogatók jelentkezését várjuk!

www.zoldiroda.huTámogatók: Kiemelt Médiatámogatók: Kommunikációs

méditámogatók: partner: