.,)

l

l.

VOJTECH L. LEVSK'l

AIONVEoELEM

500FOGASA

s p o RT, V V D A V A T E t: STV O S V C S TV.BRATISLAVA 1968

Lektorált a: A ján TamásDoc. PhDr . Vladimir Cernusák , CSe.Dr. Ján V iea.zka

Translation © Oská r K ardos, 1968

Photography © Vo jt ech L. Lev slcfj, 1968

© Vojtech L. Leosk s}, 1968

E L ŐSZÓ

" A z önvéde lem 500 fogása" cimű k ön y v et biz on yáraöröm m el fogadja majd az olv asóközönség, különösenaz ifjúság, inert ú tbaigaz ítást ad ügyességünk, erőnk ésharcikészségün k fejlesztésére, fo ko zására .Szeci alista hazán k ban a nők éppúgy, mint a férfiak azországé pítés szo lgálatá ba állí tották m inde n ere jüket,úgy hogy egyen jogú par tnerek lettek. Megváltozottéletsti lusu lc , m ások kötelességeik, érde keik . Tudjukazo nban , hogy még ma is akadnak egyén ek, akik kerü­lik a munkát, m egbontják a rendet, brutálisan beleavat­k oznak éle tünkbe, és ezzel korlátozzá k a többi polgársz em ély es szabad ságát . Huligánoknak. garáz dáknak n e­vezzü k őket, de e lsősorban is gyáva, durva lelkű nap­lopók az ilyen eleIgaz, hogy személyi és v agy oni biztonságunk fölött azállam megfelelő testületei őrködnek, de ők sem lehetnekott mindenütt . A kö zre n d megőrzéséből és a törvényekbetartásából n emcsak valamennyi állami szervnek, szer­»ezein ek , de az egyéneknek is ki kell venniök a ré­szük et .A. modern önvédelem azon az elv en alapszik, hogy azc 1'őszaktó l m egv édjük magunkat és közben kíméljüka támadó egé szségét és életét . Törvényeink elism eri kazt az ala pelv et , hogy életünkflt és egészségünket ve­szélyeztető támadás esetén mindenkinek joga van v éde­k ezni a jogtalan erőszak ellen . A büntető t örvény a

5

6

sz ük séges önvéde lemre vonatkozó rendelkezések bei k ta­tásával gondo l erre az alapelvre .K özel 50 éve foglalk ozom az önvédelemmel és tevékeny­ségem <:orán sok alkalmam volt ki pró bálni az önvédelmijogásokat a gyakorlati életben - Le Havre és Mar seillefrancia városok kikötőiben, és m int közbiz tonsági taga gonosztevők, rendbontók és más gará zda elemek ellen .- Franciaország , Románia és Cseh szlo vákia több nagy­városában éveIdg tartó oktatói munkásságom alatt ­m elyek során a párizsi, a román és legújabban a cseh­sz lovák rendőrség oktatójaként te v ékenyked em - sike­rült összegyűjteni azokat a leghatásosabb önvédelmifogásokat, melyeket ebben a könyvben közreadok.A felsorolt fogások egyszerűek, pra ktikusak és am ia legfontosabb, könnyen elsajátíthatók.A z erkölcsi fölény , sok év i fi zikai felkészülés, ügyesség,gyorsaság, lélekjelenlét és az önvédelmi fogások töké­letes ísmerete lehetővé tette, hogy bármiféle ellenfelek- még a legalattomosab bak is - mindig alulmaradtak .A z egyes fogá sok leírása jobbkezes védőre és támadórav onatk oznak és a fényképeken tÖ'rténő sz em lélt etésükis igy történik. Természe te sen alkalmazásuk mindkétoldalra lehetsége s.A z egyes fogások leírásánál - az érthetőség határainbelü l - tömörségre szoritkozom, de a fo gások helyesmegértéséhez és elsajátításához szükségesnek tartoma sorozat jelvételek (ábrák) figyelmes m egszemlélését .Mivel az önv éd elem elsajátítása is bizonyos sportbeli(különösen cselgán cs ) előképzettséget kíván, ameiurekö nyvem ben núnimálisan térek csak ki - eb ből kö v et ­kezik , hogy " Az önvédelem 500 fogá sa" c. könyv ­sz in t e jogásgyűjteményként elsősorban a sport ban járta­sabbak ré szére íródott , de nem zár ja ki azt, hogy bárkiminimális előtanulmánnyal ne sajátíthatná el bármely ikfogást.Bízom benne, hogy ez a kiadvány örömet nyúj t és útba­igazítást ad önö knek. A z önvédelmi fogá sok elsajátítá ­sáv al sok ese tben hozzájárulhatnak olyan egyének ártal­matlanná té te léhez. akik megsértik sz ocialista egy ütt­élé sünket .

A SZERZO

A fegyverhasználat nélküli tá­madás és védekezés művészete,

amely egyrészt az élet meg­mentésére, másrészt az élet­szükségletek megszerzéséreszolgált, már ősrégtőlaz embertestedzésének szerves részevolt,A társadalom, de különösen atechnika fejlődésével párhuza­mosan egyre jobban háttérbeszorult a fegyver nélküli táma­dás és védekezés életszükség­letek megszerz ésére irányulótevékenysége és mindinkább,mint az egyént ért támadás ki­védésének lehetősége jelent­kezett.Különböző társadalmi rendsze­rekben az önvédelemnek más­más fonnái, rendszerei alakul­tak ki, amelyek legtöbb esetbenmagukon viselték az illető népnemzeti sajátosságait. Nohalétrejöttük indítéka ugyanaz"olt, technikájuk különbözikegymástól. Az alábbiakban rö­vid betekintést nyújtok a ja­pánok által rendszerezett ésközreadott - jiu-jitsu - ejtsd:

ONVéDELEMFEGYVER NÉLKUL

dzsiu-dzsicu, karate és azorosz SZAMBO önvédelembe.

MI A KARATE?

A karate japán szó, melynekmagyar jelentése puszta kéz.(gy nevezik a japánok a fegy­ver nélküli küzdelem egyiklegrégebbikét, amely valószí­nűleg időszámításunk előtt ke­letkezett Indiában, és JapánbaKínán és Indokínán keresztüljutott el.A karatében a fő hangsúlyt avillámgyors támadásra helyez­ték, miközben az ütéseket több­nyire a kézfej külső (kisujjfelőli) élével hajtották végre(a harcosok rendszeresen edzet­ték a kézfej élét, hogy az ke­mény legyen, nyitott tenyérrelszögletes tárgyakra sújtottak,később pedig deszkát és egyébtárgyakat tördeltek). vagy ö­köllel, könyökkel és fejjel ütöt­tek, illetve lábbal rúgtak azellenfél érzékeny és könnyensebezhető testr észeíbe. Ezeketa testrészeket az emberi ana-

7

Karate -edz és (Vo tava fotó, Bécs )

tómia akkori ismeretei alapjánjelöHék ki.A karate régi hírnevét a japá­nok 1945-ben kezdték felújíta­ni . A sportként űzött karaté­ben az ütéseket és a rúgásokatazonban nem fe jezik be telje­sen, hanem csupán jelzik. Bi­zonyos előfeltételek mellett akarate önvédelcmre is felhasz­n ál h ató.A karatét az arcot fedő spe­ciális maszkban (alarcban),

valamint az ellent élnek a has­ra, a gy om orra és avesékreirányuló rúgásait felfogó spe­ciális védőeszközbe öltözvegyakorolják, a fő hangsúlyugyanis az ellenfél arcába, á l­lába és más testrészébe valórúgáson van.A karatét az életveszélyes üté­sek és rúgások miatt "halálossportnak" , "csendes öldöklés­nek" , " ltözna pi gyilkolásnak"stb. is nevezik.

MI A JIU-JITSU?

Japánban a ~VI. században akarate helyett a fegyver nél­külí harci művészet új formá­ját kezdték oktatni, amelyetjiu-jitsunak (lágy művészet­

nek) neveztek el. Ez főként

a felső és alsó végtagok, ill.a kéz, a láb és más testrészekhajlítására, csavarására és fe­szítésére összeállit ott fogásoltösszessége volt.A jiu-jitsut később Akyamaorves módosította és tökélete­sít ett e. Az ő nevéhez fűződik

a jiu-jitsu önvédelmi rend­szer kén t való bevezetése, amelyidővel az egész világon közis­mertté lett. Európában főként

a ~~. században kezdték a l­kalmazni, elsősorban a karha­talmi testületek.Jigoro Kano orvosprotesszor1882-ben eltávolította a jiu­jitsublÍl a veszélyes 1'0J{ásokatés ütéseket (nyomásokat), hogyezzel egy olyan új snortot hoz­zon létre, amely meg í'elcl a Ja­pánok nemzeti mentut ít ás áuak.Ezt a sportot judónalt (csel­gáncsnak ) nevezte el.Azó ta a j udo (cselgáncs ) ja­pán nemzeti sportt á lett, ésgyorsan elterjedt, n épszer űv é

vált az egész világon.

MI ASZAMBÓ?

A SZAMBÓ a szov jet birkózásspeel álls önvédelmi fo rmája ­Szamozascsita bezoruzsi ja (ön­véde le m fegyv er n él kül) - rö­vldltése.A legtöb b ügyességet, gy orsa­sá got, r obbanékonyságot k ívánónemzeti harci játékel emek aSZ AMBÓ elter jedésével jötteklétre. Fogásanyaga á llandóanfejlődi k, ú j elemekkel gazda­godik, a birkózás m ás válfajá-

hoz viszonyítva solekal gazda­gabb és tökéletesebb. A SZ AM­BÓ fogásait kipróbálták a NagyHonvédő Háború idején az el­lenséggel vívott közelharcban.A SZAMBÓ nem közvetlenülaz erőt állítja szembe a z ellen­fél erejével, hanem váratlanul,fortéllyal igyekszik az ellen­fe let legyőzni. Fő elve: úgy ki ­térni a támadás elől, hogy ki­sebb erőkifejtés is elegendő

legyen a támadó ártalmatlannátételéhez.ASZAMBÓ sportként is űzhe­

tő, ebben az esetben azonbannem alkalmazzuk az önvéde­lem valamennyi fogását, csaka külön szabályok által meg­határozott módosított fogáso­kat, amelyeknél nem á ll fe nna sérülés veszélye. Egyenesentiltott azonban az érzékenyh elyek re mért veszélyes ü tés,nyomás, arculütés és az érzé­keny helyek megrúg ása.

AZ ÖNVÉDELEMRÖL

ÁLTALÁBAN

KI TANULHATJA MEG

AZ ÖNVÉDELMET?

Az önvédelmet m inden fér fi ,nő és 10 évnél idősebb diákelsajátíthatja. Cs opo rtosa n is­kolá kban, fegy ver es a lak u latok­ban, üzemek ben, valamint m ín­den spor tegyesületben gyako­r olható. Nagy előnyt jelent aza tén y, ho gy a fogások begya­korlásához nincs sziikség pá­lyára , k ülön leges tornaszerek­re, terem re. fe ls zerelésre st b.Elegendő egy k isebb gyepsző­

nyeg, szellős, világos helyiség,h aszná lt m atracok, nag yob bpokróc, st b. Télen-nyáron foly­tathat juk a z edzést.

9

10

HOGYAN SAJÁTfTHATJUKEL AZ öNVf:DELMET?

Minden emberben megvan avédekezésre való készség.Szükség esetén az is verekednifog, aki soha nem kényszerültrá az életben. Az azonban,hogy ki hogyan védekezik,nemcsak testi erejétől és ügyes­ségétől, hanem főként lelki tu­lajdonságaitól, jellemétől isfügg. A félénk és gyáva embernem sokra megy a legnagyobberővel sem, ha igazi veszély­ben - kivált fegyveres táma­dóval szemben ~ elfogja a pá­ni félelem és rémület, amilehetetlenné teszi számára amegfontolt és az adott helyzetkiváltotta ésszerű cselekvést.Az önvédelmi fogások elsajátí­tása egyúttal az önbizalmat és abiztonságot is növeli, és ezáltalkihat a jellemváltozásra - afélénkből bátor és kiegyensú­lyozott ember lesz.Persze csupán a kézikönyvelolvasásával senki se tanuljameg az önvédelmi fogásokat.Ahogy minden sportág, az ön­védelem is intenzív felkészü­lést - gyakorlást kíván. Ehhezpedig szorgalom, türelem éskitartás kell. Valamennyi fo­gást tüzetesen kell ismernünk,a legapróbb részletekig be kellőket gyakorolnunk. Gyakorlatialkalmazásukkor már nincsidőnk azon gondolkodni, ho­gyan hajtjuk végre őket. Vagy­is a fogásnak biztosnak és tö­kéletesnek kell lennie, szinteautomatizálódnia kell, hogy agondolattal egyidőben- reflex­szerűen - elvégezhessük, Ezértminden fogást lassan gyakoro­lunk be, felbontjuk néhányrészletre, amelyeket külön-k ü­lön gyakorolunk. Ha a részekettökeletesen tudjuk, és elég

gyorsan végezzük el, akkor va­lamennyit folyamatos egységgékapcsoljuk össze, majd az egészfogást többször maximális se­bességgel hajtjuk végre. A rea­gáló készség és gyorsaság kétolyan tényező tehát, amelyeketfeltétlenül ki kell magunkbanfejleszteni.Mindjárt kezdettől azt az elvetkell követnünk, hogy jobb ki ­fogástalanul megtanulnunk tízfogást és biztonsággal, ponto­san és hatékonyan alkalmazniőket, mint száz fogást felülete­sen ismernünk.E kiadványban úgy írtuk le azegyes fogásokat, mintha ben­nünket támadtak volna meg ésvédékeznénk. A jobb megértéskedvéért csaknem minden fo­gást fényképpel szemléltetünk.A gyakorlati kiképzéshez lehe­tőleg velünk egykorú, ugyan­olyan magas és súlyú barátun­kat választjuk ellenfelül. Arraalkalmas, biztonságos helyenvégezzük a gyakorlatokat fü­vön, havon vagy szőnyegen.

Edzéskor társunk ne fejtsen kitúl nagy ellenállást a fogások­kai szemben, legyen engedé­keny. Gyakorláskor feleslegesellenállni, mert az ellenfél ­edzőtárs - előre tudja, mi kö­vetkezik majd és főként azért,hogy ne történjen feleslegessérülés. Különösen a földreesések és dobások gyakorlásá­nál legyünk óvatosak. Az egyesfogások begyakorlásakor úg yjárunk el. hogy előbb az egy­szerÍí fogásokat tanuljuk meg,és fokozatosan térünk rá a bo­nyolultabbakra. A nő férfit vá­lasszon partnerül, mert csak ígytanulja meg a fogások helyesalkalmazását férfi ellenfél el­len. A védelmi fogások gyakor­lásakor mindig gondosan ügyel­nünk kell arra, hogya támadás

és védekezés a lehető legjob­ban megközelítse a valóságot.Az edzés során minden táma­d ást teljes erővel és gyorsaság­gal kell végrehajtani úgy, minta va lódí támadáskor.A támadást - ha a védekezésmég nem sikerülne - az utolsópillanatban (közvetlenül edző­

társunk megfogása előtt) a sé­r iilés megakadályozása végettfé lbeszakít juk. A védekező félszintén teljes határozottsággalvégzi a védekezést. Csak a fáj­dalmas és veszélyes fogásokat(iitéseket, fojtást, feszítést)nem csináljuk végig. Az ütéstközvetlenül a test előtt fejez­zük be, a fojtogatást és feszí­tést abban a pillanatban hagy­juk abba, amikor edzőtársuni.jelt ad, hogy engedjük el őt.

A gyakorlás során célszerű apartnerek szerepének megcse­rél ése, először A, majd B edző­

társ a támadó.A többi sportághoz hasonlóanaz önvédelem is megkíván bi­zonyos előzetes testi felkészü­lést és ügyességet. Az érdeklő­

dőknek a testnevelésről és afizikai képességek fejlesztéséről

szóló irodalom olvasását aján­lom.

AZ ÖNVf:DELEMALAPFOGALMAI

Az önvédelemben fontos atesthelyzet, amit figyelő állás­nak neveznek. Lényegébenmegkülönböztetünk támadó ál­lást, (amelyből az ellenfél tá­madni kezd, vagy mi magunkk észülünk ellentámadásra) ésvédő állást (amelyben védeke­zünk a támadás során).l. Támadóállás: a jobb (bal) lábelől van, a testsúly nagyobbáraaz elől levő lábra nehezedik.Az a személy, aki így áll fel,

nyilván bal (jobb) kézzel, vagybal (jobb) lábbal szándékozikránk támadni (1.,2. kép). Ilyenesetekben fokozzuk óvatossá­gunkat és a támadás pillanatá­ban védekezzünk.2. Védőállás: mérsékelt ter­peszállás, a testsúly egyenlően

oszlik meg mindkét lábon (3.kép). Ha az ismeretlen emberilyen állást vesz fel, kicsi a va­lószínűsége, hogy megtámadbennünket.

2

11

12

3

V édelrni helyzet földönhanyatt fe kv e

Ha a t ámad énak sikerült föld­re dobni bennünket, és várhatóaz álló ellenfél támadása, ak­kor a földön hanyatt fekvevesszük fel a védelmi helyzetet.Igyekezzünk hátunkra feküdni,beha jlí tot t lába ink a támadófelé n ézzenek, térdeink nyitot­tak. Karjainkat I.önyökben(kb. derékszögben) behajlit­juk, és a kézfej kisujji élévela támadó felé fordítjuk, a testizomzata laza. A jelzett helyzetcsal. átmeneti. Mihelyt alka­lom adódik, nyomban támadóállásba megyünk át (4. k ép),

A támadó(e lle n fél ) figyelése

lia az ellenfél előttünk áll,összpontositva figyeljük. Fe­jünket felemeljük, ellenfelünkszemébe ~éiünk, miközbentekintetünkkel . ellenőrzzük,

hogy a leg-kisebb mozdulatotés szándékot is ...észrevegyülc,

4

Testtartásán kivül meg kellazt is figyelnünk, hogy az el­Jenfé lnek nyitott-e a tenyere(arculütést várhatunk példá­ul) , vagy karját behajlítvatar t ja-e és keze öltölbe szorul,illetve nincs-e kezében vala­milyen tárgy. Vi selkedése alap­ján kés ziilünk fel a támadóak cióra való h elyes reagálásra.

Hely ezk ed és

Orrv édelemkor fe l kell készül­nünk arra, hogy igen gyorsmozdulatot tegyünk bármelyirányba. Testünk helyzetét éstartását villámgyorsan meg kelltudnunk változtatni anélkül,hogyegyensúlyunkat elveszite­n énk, Járás közben sohasemkeresztezzük lábunkat, és vé­dekezéskor nem ugrálunk. Ke­resztezett lábbal igen nehéz azegyensúlyt megtartaní. A tá­madónak szinte lehetőséget

teremtünk azzal, ha keresztez­zük lábunkat, melyet ha a tá­madó elzár, könnyen földrekényszerithet. Oldalra történő

lépésnél szintén nem szabad

közel helyezni lábainkat egy­máshoz, nehogy túlságosan le­csökken tsü k a t ámaszfelületet.

A támadó'rnegfogása

Ön védelem kor ellentámadásbakell átmennünk, mindig a ru­hájánál fogva igyekezzünkmegfogni a támadót. Enneka végtagok vagy a test megfo­gásával szemben a következő

előnyei vannak (kivált azegyensúlyi helyzetből való ki­zökken téskor ): a védekező ke­ze nincs Itiizv etlen kapcsolat­han a támad" kezével, a tá­mad" nem v(~sz i észre az elhaj­lá s irányát ol yan gyorsan, mintamlknr a tl' st(,nél vagy a vég­tagjainá l ta rtjuk őt fogva.A ruházaton való fogás erő­

seb b és ki ln ny ebb (lásd azegyensúlyvesztésről szóló fe­jezetet).

A tám adóm eglepetésszerűm egtám adása

A meglepetés olyan állapot,a m ely csökkenti, illetve telje­sen kizárja a hirtelen érzéke­Iésre való tudatos reagálást,vagy a váratlanul kialakulthelyzethez való alkalmazko­dást. Igen fontos tényező, fő­

ként több ellenfél támadásaeset én, A meglepetés gyors, vá­ratlan akeió révén keletkezik.Például az ellenfél támadásaesetén, ha tenyerünkkel villám­gyorsan és váratlanulráütünkhomlokára, szemére, felkiál-

tunk stb. - mielőtt szándékátmegvalósithatná. Ezáltal meg­leptük a támadót, és elvontuka figyelmét, időt nyertünk avédekezésre, esetleg az ellen­támadásra. A legalkalmasabbfogás, amelyet ilyenkor alkal­mazunk, a kibillentés, amelynem más, mint megfelelő fo­gással a támadó földre dobása.Olyankor, amikor a támadóelveszti egyensúlyát és elesik.a legnagyobb a meglepetés mo­mentuma, A megingott támadóegy ideig nem tud magáhoztérni, és gyakran mozdulatla­nul fekve marad.A meglepetés kihat a védőre

(ránk) is, abban az esetben, hanem ismeri jól az önvédelmifogásokat, nem alkalmazzaőket megfelelően, ha sokkalnagyobb és erősebb támadó tá­madja meg, ha a támadó kés­sel, revolverrel stb. van fel­fegyverezve, ha a támadó vá­ratlanul bukkan fel , vagy hatöbb támadóval van dolga.A váratlan felfedezés kelle­metlen szorongást vált ki, meg­ijedünk. Ijedségkor míntha egypillanatra kihagyna tudatunk,képtelenek vagyunk a fenyege­tő veszély ellen védekezni.A nagy ijedségtől (főként nők­

nél) sokk okozta halál is be­állhat.A hidegvér és a lélekjelenlétazok a tulajdonságok, ame­lyek önbizalmat biztositanaka látszólag reménytelen hely­zetben is.

Védekezé s

Az a tev ékenység, amellyelmegakadályozzuk az ellenféltámadását, és nem más, minta saját reakciónk az ellenféltámadási szándékára vagy akezdődő támadásra.

13

14

Fogás

Fogásnak azt az akciót nevez­zük, amellyel legyőzzük az el­lenfelet. Akkor alkalmazhat­juk, ha támadás ér bennünket.Ha sikeresen végrehajtottuk afogást, a támadót visszaverjükvagy legyőzzük.

Ha a fogás nem sikerűlt, igyek­szünk egy másik fogás alkal­mazásával visszaverni a táma­dót.Az önvédelemben igen sokfélefogás van. Nehézségi fokukszerint feloszt juk öket egysze­rű fogásokra, - amelyek min­den helyzetben alkalmasak, éshosszabb felkészülés nélkülkönnyen elsajátithatók -, ésnehezebb, bonyolaltabb fogá­sokra, amelyeket hosszabb ide­ig kell gyakorolnunk.Ismerünk fogásokat, amelyeketnyújtott karral, illetve haj­lított karral közeledő táma­dóval szemben alkalmazunk.Vannak fogások, amelyekkela támadót kiméljük, vagyolyanok, amelyekkel meg tud­juk sebezni, vagy amelyekkela támadó halálát okozhatjuk.Arra a kérdésre, hogy melyikfogás veszélyes és melyik nem,nem lehet egyértelmű feleletetadni, mert a támadó és védő

fizikai felkészültsége a döntő

tényező.

Úgyszintén leheletlen mindenfogást leírni. A továbbiak soránismertetjük a leghasználtabbés a gyakorlatban kipróbált fo­gásokat. Fontos a fogások jóbeg'yakorlása, hogy automati­kusan, hosszabb gondolkodásnélkül alkalmazhassuk őket azellenféllel szemben.

A támadócisszaoerése

Önvédelemben a támadó visz­szaverésére rossz szándékáhozarányított bármilyen eszköztfelhasználhatunk. Ezek az ér­zékeny helyekre mért ütések ésnyomásolt (veszélyes ütések).Olyankor, amikor nincs ve­szélyben életünk, mérsékeltehbeszközt választhatunk.Az önvédelem során alkalma­zott ütések célszerűségben éstechnikában is eltérnek azökölvívó ütésétől. Az önvéde­lemben csak az ütés pontoselhelyezése a fontos, nem pe­dig az ereje. Az ökölvivó csu­pán ököllel üt, és csak akkor,amíker az ellenfél állóhelyzet­ben van. Az önvédelembenminden helyzetben és m índenirányban üthetünk, miközbenütésre testünk más részeit ishasználjuk, nemcsak öklünket.Előnyös és igen használatos pl.a kézfej külső élével történő

ütés. Önvédelemben némelyütést más fogással kombiná­lunk, hogy a támadót olyanhelyzetbe hozzuk, amelybendöntő fogást alkalmazhatunk.Az önvédelemben megkülön­böztetünk gyors és lassú, ne­héz, és könnyű ütéseket.­A könnyű iités zúzódást, szakí­tott sebet okozhat azon a test­részen, amelyet ért. A nehéziités súlyosabb sérülést, sőt ha­lált is okozhat. Az önvédelem­ben azokat a testrészeket hasz­náljuk fel ütésre, amelyeket a15. oldalon levő felsorolásbanés az 5. képen tüntetiink fel.E testrészeket (kéz, láb, térd,fej és mások) jól meg kell je­gyezni, mert vannak esetek.amikor a támadó érzékenypontjaira épp e testrészekkel

mér t ütésekkel kerülünk kiolyan helyzetekből, amelyek­ben látszólag már nem védhet­j ük meg magunkat.Az ütések technikáját edzőtárs­sal, vagy vélt ellenfél ellen(ár nyékolás segítségével ) gya­koroljuk be. Az ütések gyorsa­ságá na k begyakorlásához fű­

részporral töltött zsákot, ho­mokot, esetleg szalmap árnathasználunk.A fej és láb részei azok, ame­lyekkel nyomunk, ütünk és rú­gunk ,l. Mindkét keziink mutatóujjafe lhasználható az önvédelem­ben, úgy, hogy belenyomjuk atámadó szemébe. vagy nyomástfe jt ü nk ki vele a fültőmiri­

gyekre.2. Ugyancsak nyomást fejthe­tiink ki a fültőmirigyre (mínd­két oldalról), a szemekre, akulcscsont-árokra.3. »V« alakban nyitott muta­tó- és középsőujjunk beledöf­hető a támadó szemébe, gyom­r ába .4. Zárt, nyújtott ujjaink hegyé­vel erőteljes ütést mérhetünka vesékr e.5. A kéz külső élével ütésekmérhetőkaz érzékeny helyekre.6. Zárt ököllel mindenhová üt­hetünk.7. Nyitott tenyérrel homlokra,orra, áll alá üthetünk.8. Részben zárt tenyérrel a fül­re (arcra) ü t ű nk,

9. Fejjel, homlokkal orra, gyo­morra mérhető ütés, az áll be­lenyomható a szembe, fejünkhátsó részével orrba vághatjuka támadót.10. Könyökkel gyomorba, bor­dák közé, hátgerincre sújtha­tunk.ll. Térddel gyomorba rúgha­tunk.12. Lábbal (különösen ha a föl·

dön fekszik a támadó), _ bár­mely testrészbe - sarokkal alábszárba és nemi szervbe (he­rébe), a láb külső élével a láb­szárcsontba rúghatunk.

A támadóföldre dobása

Az önvédelemnek igen fontoseleme. A dobás olyan fogás,amellyel a támadó testénekesését idézzük elő, miközbenmagunk állva maradunk. Többtámadó, vagy fizikailap erő­

sebb ellenfél támadása eseténel örerdul, hogy a legcélraveze­tőbb, ha a támadót vagy táma­dókat saját szándékos esésünk­kel rántjuk földre. E fogás vég­rehajtásánál tudnunk kell,hogy hogyan dobjuk meg a tá­madót, és melyik testrészéreessen. A támadó eséskor Súlyo­san, sokszor halálosan is meg­sérülhet. Az esés fejtörést, agy­r ázk ódást, légzésmegállást éseszméletlenséget okozhat.Az esés révén a támadó olyanhelyzetbe kerülhet, amelyetsaját előnyünkre használunkki. A dobással a támadót meg­lepjük, amely alkalmas lehető­

séget nyújt az ellene irányulótovábbi lépéshez (lásd: ,,110­gyan lepjük meg a támadót"c. fejezetet).A dobás alapelve a támadósúlypontjának kibillentése. ­A dobás sikeres végrehajtásaérdekében kölönösen figyelnikell arra, hogy a védő súly­pontja a támadó súlypontjaalá kerüljön. Amikor a táma­dó támadásra készül ellenünk(testtartásáből ezt kivehetjük),igyekszünk egyensúlyából ki­zökkenteni. Közben vigyáznunitkell saját súlypontunk helyesalátámasztására és biztos test-

15

A - Mindenhová lehet vele ütni

homlokra, orrba, áll alá

B - Nyitott tenyér

7

6

7

tar tásunkra, mert saját egyen­súlyunk legkisebb megingásais megfoszt bennünket a tá­madó leszereléséhez szükségesbiztonságtól és akcióképesség­töl. Kivétel az a helyzet, ami­kor szándékosan veszítjük elegyensúlyunka t azzal a szán­dékkal, hogy a támadót aföld re rántsuk.A támadó egyensúlyvesztésé­hez különböző módon járulha­tunk hozzá. A legbiztosabbmód, amikor az egyensúlyát az

~t/

ún. kizökkentés, elhajlás révénveszíti el a támadó. Az ellen­felet abba az irányba mozdít­juk ki, amelyben kicsi a stabi­litása, vagy amelyben csökkenaz egyensúly szilárdsága. Köz­ben meg kell akadályoznunka támadót abban, hogy szán­dékunk ellen védekezzen (6.­ll. kép).A támadó többféle módonmozdítható ki:l. A kilépő láb elzárásával (atámadó nem változtathatja

8

9

17

19

17

A fájdalom problémája igenbonyolult. Az ön védelem szem­pontjából csak arra a fájda­lomra mutatunk rá, amelyet azérzék eny helyre kifejtett nyo­mással, ütéssel okozunk, vagyamelyet a test bármely részé­nek kellemetlen helyzetbe ho­zása vált ki. A fájdalom egy­részt érzékc'issel (a bőr, csont­hártya, nagyobb ere". hashár­tya, az agy- és gerincvt.iőburok

idegrostvégződésein levő \\rzé­keny testecskék ingerlése ré-

Fájdalom

AZ EM BERI TESTÉRZÉKENY

ÉS SEBEZHETÖ HELYEI

Érzékeny hely alatt a test a zonrészét ér t jük, a hol a nyomásvagy ütés nagy fájda lmat oko znagyobb és tartós á rtalom(megkárosítás) n élkül, Sebez­hető hely a testnek az a része,ahol az ütés könnyen előidéz

tartósabb jellegű sé rül ést. Ön­véde lemImr ezekre az érzékenyhelyekre nyomást fejtünk ki ésüté s t mérünk.

meg a támaszfeliilet et , a kilépő

lá b védő által történő megtá ­masztá sa miatt (12. kép).2. A tá madó kilépő lábának el­gá ncsolásával, elhúzásával(13.- 15. kép) .3. Annak a lábnak eltolásával ,amellyel a támadó lelépni ké­szül (16. kép).A támadót kib ill entése utánföldre dobjuk és ott feltartóz­ta tjuk, (lásd: '"ö nvédelem aföldön" című fejezetet). A tá­madó kizökkentésével előnyö­

sebbé tettük saját helyzetünketazá lt a l, hog y megleptük azellenünk irányuló támadásá­ban .Ha jól akarjuk els ajátítani azönvédelem nek a támadó földredobására vonatkozó valameny­nyi fázisát, nemcsak azt kellism er n ünk, mikor van vagylesz a támadó olyan helyzet­ben, amely lehetővé teszi föld­re dobását, hanem a körül­ményekr e való tekintettel ne­künk magunknak is fel kellven nünk bizonyos testtartást.Ez attól függ, hogyan támadtránk (mílyen fogással stb.)a támadó (17. kép).

16

15

10

11

12

18

20

2

vén), másrészt a szimpatikusidegrendszer közvetlen inger­lése következtében kiváltottérzés.Az önvédelem szempontjábóla fájdalom három fokát külön­böztetjük meg:Az elsőfokú fájdalmat akaratiúton le lehet győzni.

A másodfokú fájdalmat csakrövid időre lehet legyőzni óriá­si akarati megfeszítésscI.

A harmadfokú fájdalom elvi­selése igen nehéz, szinte lehe­tetlen.Az önvédelemben igyekezzünka támadónak olyan fokú fáj­dalmat okozni, amellyel meg­törjük bátorságát, megzavarjuktájékozódását, és így megaka­dályozzuk ellenállás (pl. to ­vábbi támadás) kifejtésében.Fájdalmat az alábbi módonokozhatunk:

3

4

1. A test mozgatható ízületei­ne k kellemetlen helyzetbe ho­zásáva l (feszítés révén) - (1.,2. kép).2. Az érzékeny és sebezhető

helyek re mért ütéssel, vagyezek re kifejtett nyomással (3.­4. kép).Az érzéken y helyekre kifejtettny om ás :Ha nem akarunk sérülést okoz­n i, véd ekezéskor nyomást fej­t ün k ki a támadó valamelyikér z ék eny pontjára. Az érzé­keny hely megnyomása nemvált ki olyan következménye­ket , mint az ütés. Az érzékenyhe ly megnyomásával olyanhelyzetbe hozzuk a támadót,a m elyben más fogást is alkal­mazhatunk ártalmatlanná téte­lére, vagy arra kényszeríthet­j ült, hogy elengedjen bennün­ket. Az érzékeny helyre kifej­tett nyomással fájdalmat oko­zun k a támadónak, melynekkövetkeztében elveszti bátor­ságát és tájékozódását.

Veszé ly es ütések

Nem lehet pontosan meghatá­rozni, melyik ütés vagy beavat­kozás okoz sérülést vagy ha­lált. Bizonyos körülményekközött súlyos sérülést vagy ha­lált idézhet elő olyan fogásvagy ütés, amely máskor csaknagyobb fájdalmat okoz, ésellenkezőleg - igen veszélyesfogás vagy ütés néha komolykövetkezmények nélkül ma­radhat.Am ennek ellenére is különö­sen veszélyesnek jelölhetjükmeg az emberi test bizonyoshelyeit és a velük kapcsolatosfogásokat. Csak végső esetbenalkalmazzuk őket (pl. élet­veszélyesetén).

Mielőtt közelebbről megismer­kedünk az önvédelmi fogások­kai, frissítsük fel a natóm ia iismereteinket.Az 5. és 6. k épen felvázoltukaz önvédelem szempontjábólérzékeny és sebezhető helye­ket : l . homlok, 2. halánték, 3.orrtő, 4. szem, 5. külső hallóút,6. az orr csontos rész ének vég­ződése, 7. orrhegy, 8. felső áll­kapocs (fogmeder) , 9. az állhegye, 10. a tarkócsont dudora,ll. tarkóízület, 12. fülcimpaalatti mélyedés, 13. nyakerek,14. gége, 15. kulcscsont köztiárok, 16. hónalj mélyedés, 17.mellcsont, 18. Lapockacsonttüskéje (felső éle) , 19. hátge­rinc, 20. a szívcsúcs tájéka, 21.a kari ér-idegfonat középső

része, 22. plexus solar is, 23.lágyék, 24. vesék, 25. tarcsont,26. a könyökcsont csőrszerű

hegye, 27. a könyök hátsó bel­ső oldala, 28. köldök, 29. hasal­ji táj (húgyhólyag) , 30. lábik­ra, 31. orsócsont, 32. Itönyök­csont, 33. here, 34. kézcsontocs­kák, 35. lábszár (elülső oldala) ,36. belső boka, 37. köbcsont(lábtőcsont), 38. külső boka,39. a láb hüvelykujj töve, 40.Achilles-ín.

A z érzékeny helyekremért ütések és fá jdalm atokozó fo gások

Az önvédelcmben mindig igye­kezzünk a lehető leggyorsab­ban megszabadulni a támadó­tól. Ezért vitl ámgyorsan kellvégrehajtanunk a fájdalmasfogásokat és ütéseket, amelye­ket nagyobbára a kézfej külső

élével, tenyerünkkel, öklünk­kel, illetve rúgással végzünk el.Az emberi testen találhatófentebb említett érzékeny pon-

21

l. Homlo k - 2. Orrtő - 3. Szem - 4. Az orr csontos részén ek végződése - 5. Felső állkapocs (fogmeder) _ 6. Kulcs­csont - 7. Mellcsont - 8. Köldök - 9. Lágyék, húgyhóly ag - 10. Here - 11. A lábszár elülső oldala _ 12. l.ébhü­velykujj töve - 13. Halánték - 14. Külső hallóút - 15. Or rhegy - 16. Az áll hegye - 17. Gége - 18. Kulcscsontközti árok - 19. A szivcsúcs tájéka - 20. A kori ér·idegfonat középső része - 21. Plexus solaris - 22. Könyökcsont _23. Hosalji tá j - 24. Köbcsont ( lábtőcsont)

!"...til ·

"

....

-oO OD c» .... O'Ulbo tAlN-o

!"...til ·

"

~

..~ ...

UI ..- ...tAl

...N

1. Tarkócsont dudora - 2. Fülcimpa alatti mélyedés - 3. Lapockacsont tüskéje (felső éle) - 4. Hátgerinc - 5. A kö­nyökcson t csőrszerű he gye - 6. Orsó csont - 7. Kézcsontocská k - 8. Külső boko - 9. Achilles·in - 10. Tarkóizület ­11. Hónaljmélyedés ( korhajlat) - 12. A könyök hátsó belső oldala - 13. Vesék - 14. Keresztcsont - 15. Lábikra16. Belső boko

13

14

15

Szem

A szem igen érzékeny hely.A szem golyó hüvelykujjal, ál-

tékra a nyitott kézfej külső

élével mérünk erős ütést (11.­12. kép).

10

11

12

Halánték

Koponya

H om lok

Az egész koponyatájék érzé­keny és könnyen sebezhető.

A koponya valamely részérem ért ütés m ás h elyen is ki­válthat csontsérülést (olyanonis, amelyet nem ért ütés). Igypéldául a fejtetőre vagy a tar­kó felső részére mért erős ütéseseté n koponyaalaptörés kö vet ­kezhet be. Ezenkivül a kopo­nyát ér t ütés kihat a központiidegrendszerre is. A koponyanéhány helye (sajátos alakjavagy a központi id egrendszerfontos r észeihez va ló viszonyamiatt) különösen könnyen vi­szi á t az ütést. Ilyen főként

a koponya egész hátsó része,a halántékcsont szemölesszerű

d údora, a külső hallóút torko­lata, az áll hegye. A fej arcré­szét tagolt csont kép ezi. Ez acsont ütésre és nyomásra eg y­a rán t érzékeny.A fej bármely irányban valócsavarása kellemetlim fájdal­mat vagy veszélyes sérüléstokozhat a támadónak (7 .-8.kép).

Minden ellentámadás előtt nyi­tott tenyérrel homlokon lehetütni a támadót (9.-10. kép),amellyel pillanatnyi agyrázkó­dást okozhatunk, amelyet el­lentámadásra használunk ki .A hátraszegett fej homlok­csontjára mért erősebb ütéséletveszélyes lehet.

A halántékcsont szemölcsszcrúdudorára kifejtett nyomás Vlllty

ütés' harmadfokú fájdalm 'ltokoz a t ámad énak. A hal án-

tokra kifejtett ütések és nyo­mások által vérkeringési zavar,eszméletlenség, sérülés és vég­ső soron halál á llhat be.Részletesen ismertetem az em­ber i test érzékeny és sebezhető

helyeit és az azokra m ért üté­sek és nyomások fajtáit.

22

23

24

19

21

20

18

17

15

Nyo másra érzékeny a felső áll­kapocs (f ogmeder) is. A fe lsáá llkapocs ra (közvetlenül a tá­m adó orra a lá ) m ért ütés ha­lált okozhat . Csak végső eset­ben alkalmazzuk (23-26. kép).

Az orrhegyre mért ütés vérzéstés néha (a szemet elárasztókönnyek miatt) részleges va­kulást idéz elő. A támadó or­rát elölről homlokkal, ököllel,térddel vagy nyitott tenyérrel,hátulról fejjel üthetjük meg(17.-21. kép). Nyomásra leg­veszélyesebb az orr csont- ésporcrésze határán levő él.A nyitott kéz kisujjának élé­velorrtőre mért ütés a támadóhalálát is okozh at ja (22. kép).Ezt a védelmi módot csal.olyankor alkalmazzuk, amikorveszélyes támadó ró l van szó.

Orr

Az áll ra a kézfej külső élévelr áüthetünk előlről, felülről,

nyitott t enyérrel, ököllel vagykönyökkel alulról és oldalról.Az áll ra m ért ütés kiterjed ahalántékcsontra, és kihat a ko­ponyaalapra is. Nagyon fájdal­mas, és eszméletlenséget isokozhat (27.-33. kép).

Felső állkapocs

All

lal való nyomása elviselhetet­len fájdalmat ok oz (13.-16.k ép ), A m utató- és középsőujj

bedöfését a támadó szemeibesikerrel alkalmazhatjuk főként

több személy támadása esetén,

26

Fülek

35

34

Igen kellemetlen fájdalmatokozunk a támadónak füleimegfogásával és megcsavar á­sával, valamint a fültőmiri­

gyekre kifejtett nyomással (34.- 35. kép). A külső hallóútramért ütés fülzúgást és szédü­lést idéz elő. A tenyérrel fülremért erősebb ütés után kisebb 29agyrázkódást kaphat a támadó,illetve elrepedhet a dobhártyá-ja (36.-37. kép).

31

33

32

30

28

29

25

26

27

45

46

Gége

A gége tájé ka igen érzékenymind ütésre (42.-43. kép ),mind nyomásra (44.-45. kép).Igen veszélyes és halált okozólehet a kézfej külső élével gé ­gére történő ütés (46. kép).

Kulcscsontközti árok

Am ikor ujjunkkal hátra és fe l­felé nyomást fejtünk ki a kules­cson t közti árokra, hasonlófájdalmat okozunk a támadó-nak, mint a gége nyomása ese- 31tén (47r48. kép). A kulcs­cson t közti árokra mért ütéssok kot vált ki.

N y ak

A n yaker ekr e a kézfe j élével(oldalról) m ér t hirtele n ütés­sel eszméletlenség okozható,illetve a támadó halála is elő­

idézhető (38.-39. kép ). A nyak­izmnkra kifejtett nyomásnagy fájdalmat okoz (40.-41.ké p ).

42

43

44

39

38

37

.,'... eJ

Amellcsont megütése és nyo-

Mellcson t

A kulcscsontot nem takarjákizmok, ezért a kézfej külső

élével vagy könyökkel mértjól irányzott ütéssel könnyeneltörhetjük a kulcscsontot (49.­51. kép). A kulcscsontra kifej­tett nyomás is fájdalmas.Ugyancsak halálos lehet a kéz­fej élével az első nyakesígo­lyára (az ún. atlaszraj mértütés is. Csak életünk veszé­lycztctésekor alkalmazzuk (52.­53. kép).

53

54

55

50

51

52

48

49

47

35

65

66

67

62

63

64

61

mása egyaránt igen fá jdalm as( 54. kép).

A has bármely helyét ért ütésfájdalmas és életveszélyes.A támadó hasának alsó részé­be rúghatunk lábbal, térddel,vagy üthetünk ököllel, fejjel,könyökkel (60.-64. kép).

Has

A szív csúcs tájékára m ért ütésszívbur ok - vagy sz ívizom -sé­r ül ést okozhat (59. kép).

A szivcsúcs tájéka

Az egész hátgerinc ér zékenynyomásra. Erős ütés kárt teheta csigolyában vagy gerincvelő­

ben (55.-56. kép). A hátgerincerős megrúgása életveszélyes(5 7.-58. kép).

Hátgerinc

Plexus solaris

A plexus solarisra fejjel, ököl­lel, könyökkel stb. mért ütéssajgó fájdalmat, sőt eszmélet­lenséget is okozhat (65.-68.kép).

58

69

70

Bordák

A bordák a mellkas oldalaina hónalj m élyedés alatt a leg­érzéken yebbek. Erre a helyre(mlndk ét oldalról egyszerre)mért ütés légzés megállástokozhat (69.-70. kép) . Erős

üt ésset vagy rúgással törést isokozhatunk (71.-73. kép) .

Vesék

A veséket ért ütés és nyomásigen fájdalmas és életveszélyes.A vesetájra könyökkel, a kéz­fej külső élével, ököllel és uj­jakkal ütünk (74.-76. kép).

IVemi szerv (here)

A here megütése vagy meg­szor ítása a legnagyobb fájdal­mat okozza (77 .-78. kép).A herébe rúghatunk lábbal(79.-81. kép), vagy üthetünkököllel (így főleg több sze­mély támadása ese tén véde­kezzünk).

71

73

74

75

76

17

37

87

86

85

K éz

A kéz bármely oldal ra . izül et ihatáron túl történő feszítéseigen fájdalmas (85.-89. kép).A kézhátra (a k ézköz épeson­tok között) kifejtett nyomásszintén fájdalmas (90. kép) .Az ujjpereek törése a kézhátirányában és az ujjak széthú­z ása igen fájdalmas (91.-9t.k ép},

8381

K önyök és a kariér-ideg fonat középső része

A könyök hátsó oldalára (akisujj irányában) m ért ütésvag y kifejtett nyomás zsibba­dást és az eg ész alkar pillanat­nyi bénulását okozza (82. kép).A könyök- és orsóesontra m értütés (úgyszintén a kari ér­idegfonat középső r észére k i­fejtett nyomás is) igen fájdal­mas (83.-8t. kép) .

41

9893

91 96

Láb szárcson tok

A sípcsontba vagy térdbe r ú-gás fájdalmas, és törést isokozhat (95.-99. kép).

Belső boka

A belső boka megrúgása (100.kép), valamint a láb hüvelyk-

88 ujjára való rálépés (101. kép)

89 szin tén fájdalmas.

94

959792

90

40

99

100

101

öNVÉDELMIFOGÁSOK

42

Az em be r i test érzéke ny éssebczhet ű lrel yeluek m egism e­r ése után rátérlink I~Z iinvéd cl ­mi fOgilSolt (~I S l~.l lÍtitáslÍra "

CSUKLOFOGÁS

VÉDÉSEI

A csukló megfogása (megraga­dása) a férfiaknál nem jelentakkora veszélyt, mint a nők­

nél.Általános érvényű elv, hogykarunkat mindig a támadó hű-

vclykujjai felé sza bad it juk ki,mert a hüvelykujjakban ke­vesebb az erő (1.-3. kép).A hirtelen történő kiszabadí­tást összekötjük a támadó egy­idejű vagy utána következő

á r talm atl ann á tételéveI.

A kar k iszabadításaa következőképpen

tortéruk:

l. Ha a támadó mindkét kezévelmegfogja egyik karomat (a tá­madó hüvelykujjai felfelé néz­nek), szabad karomat feszítő­

ként használom. Megfogott ke­zemet ököibe szorítom, szabadkezemmel megfogom fogvatartott kezem öklét, nekitá­masztom a támadó csuklójá­nak, amelyen keresztül feszí­téssei Itiszabadítom kezemet(4.-7. kép).Az ökölbe zárt kezem megfo­gása előtt a kézfej élével erő­

sen rácsapok a támadó csukló­jára. Ha az ütés elég erős,

elegendő a támadó egyik kezé­ből történő megszabadulásra,a másikból már erőteljes rán-

43

1

2

3

4

5

6

7

8

tással kiszabadítható karom.2. Ha megtámadott az eIIen­fél, és két kezével tartja karo­mat (a támadó hüvelykujjailefelé néznek), nem alkalmaz­ható az eolőbbi fogás, mivel atámadó ujjainak többsége isfelfelé helyezkedik el. A táma­dó hüvelykujja lent van, azelv itt is érvényesül és karo­mat a hüvelykujja irányábanszabadítom ki. A kezemet,amelyet a támadó tart, ököl­be szorítom, szabad karommalalulróllenyúlok a támadó

9

mindkét alkarja közé, megfo­gom bezárt öklömet, majdgyors mozdulattal hirtelenmegrántom mindkét karomatlefelé és oldal irányba, miköz­ben a támadó által nem fogottalkaromat feszitőként haszná­lom (8.-11. kép).

Kétkezes felsőfogás

védése

l. Ha a támadó mindkét kezé­vel felső fogással elkapja balcsuklórnat, jobb kezemmelmegfogom bal öklömet, ma­gamhoz húzom bal alkaromat(hogy becsapjam a támadót és

10

19

20

mindkét könyökömet. Egyiklábammal kilépek a támadófelé és behajlítom térdemet(süllyesztem a súlypontot).Törzsem hátrahajlításával éshasam domborításával kifeszí­tem kezemet a fogásból. (Köz­ben térddel belerúghatok a tá­madó nemi szervébe). A feszí-tést egész erőmből és teldes 47testsúlyommal végzem, nem-csak kezem erejével (16.-18.kép).

18

Védekezés mindkét ké zmegfogása ellen

1. Ha a támadó megfogja mínd­két kezemet, miközben keze­men fekvő hüvelykujjai felfelénéznek, testemhez szorítom

ellentétes irányú erőkifejtésre

kényszerítsem) , majd alkaro­mat eltolva magamtól karomatelfordítom a hossz-tengely kö­rül tenyérrel a testem felé, le­felé történő rántással kiszaba­dítom megfogott kezemet (12.­15. kép).

13

11

12

27

26

Ha két támadóval állok szem­be, akik a mindkét oldalamonelhelyezkedve külön-külön kétkézzel fogjált karjaimat, egyen­ként kell megszabadulnom tó­lük. Először a számomra elő­

nyösebb helyzetben levőnek

rúgok a hasába, vagy ha egyiklába elöl van, térden vagy láb­száron rúgom. (Gyakorláskora rúgásokat csupán jelzem).Majd felhúzva és azonnal be­felé irányuló mozgással meg­támasztom karommal a táma­dó alkarját, így kiszabadítha-

Védekezéskét támadó ellen

1. Ha a támadó kezeimet há­tulról csuklónál történő fogás­sal mindkét kézzel megfogja(hüvelykujjai felfelé néznek),mérsékelten behajlítom térdei­met, hirtelen behajlítom kö­nyökben karjaimat, és így sza­badulok ki (22.-23. kép).2. Ha a támadó megfogja keze­met (24., 25. kép), és nem tu­dom kiszabadítani az ismertmódon a hüvelykujjakkal ellen­kező irányban, a másik keze­met a szájára teszem. Kisujjamélével nyomom az orrát, és fo­kozódó nyomássallábamon áthátradöntöm (26.-27. kép).

Védekezés mindkét kézhátulról történőmegfogása ellen

2. Ha a támadó megfogja mind­két kezemet, és közben keze­men fekvő hüvelykujja lefelénéz, kezeimet oldalt és felfelélendítem a támadó hüvelykuj­ja felé. Ez esetben is belerúg­hatok térdemmel a támadó ne­mi szervébe (19.-21. kép).

23

21

22

48

lemkor, vagy ha berúgott em­ber fogja meg a kabátomat, azalábbi fogást alkalmazom:l. Szétnyitom két ujjamat (aI.özépsót és a mutat ót), és uj­jaimmal (felülről lefelé) sze­mére ütök a támadónak, vagymindkét ujjamat szemébe nyo­mom (1.-2. kép). Lábammalsípcsonton rúghatom, vagy rá­léphetek sarkamrnal a támadólábánk hüvelykujjára.

Más védekezési móda ruha megfogása ellen

2. Bal kezemmel elkapon a tá­madó jobb karját (amellyelmegmarkolt), és eltolom kar­ját a testemtőI. Jobb kezemet(kézfej éle előre mutat) a tá­madó hüvelykujja alá teszem,amellyel fogva tart, és nyomástfejtek ki az ellenfél irányában.A nyomás elviselhetetlen fáj-

30tom egyik karomat. A másikkezemet már a szabad karom­mal teszem szabaddá úgy, hogya kézfej külső élével ráütöka támadó csuklójára (28.-30.kép). Két támadó ellen a kö­vetkező kiszabadítási mődot isalkalmazhatom : behajlított is­bamat magasan a kezemet tar­tó kéz fölé emelem, és a táma-

51

4

5

2

3

31dó csuklójára térdemmel mértüt ésset kiszabadítom karomat.Szabaddá vált karom s~gítsé­

gével kirántom az ellenfél ál-tal fogvatartott karomat a tá­madó hüvelykujjai irányába.Másik mód, hogy szabad ke­zem két ujját a támadó szemé-be döföm (31. kép),

semmiképpen nem szabad meg­ijedni. A támadásnak ez aformája nem veszélyes, csakmaga a fogás kellemetlen, mertgátol a mozgásban. Önvéde-

RUHA, KABÁTMEGFOGÁSA ELLENI

YÉDEKEZÉS

Ha a támadó egyik kezévelmegfogja ruhámat (megmar­kolja az övemet) a menekülésmagakadályozása végett, és amásik kez ével meg akar ütni,

50

52

6

7

8

dalrnat okoz a támadónak,amely által a kezét kénytelenkinyítni és elengedni. Ha azellenfél bal kézzel fog meg,jobb kézzel ragadom meg akarját és bal kezemmel feszí­tem hüvelykujját (3.-6. kép).3. Bal kezemmel megfogom atámadó jobb kezét úgy, hogyujjaimat belehelyezem tenye­rébe és hüvelykujjamat rászo­rítom kezének hátára. Jobb ke­zemmel magamhoz szorítom azellenfél kezét. Megcsavaromcsuklóball és hüvelykujja irá­nyába fordítom. Addig csava­rom az ellenfél karját, mígföldre nem juttatom. A gya­korlatban ezt a fogást gyorslendülettel hajtom végre (7.­11. kép).4. Az előbbi fogást ellenkező

irál1Yú csavarással (körmoz­gással) is elvégezhetem. Meg­ragadom jobb kezemmel a tá­madó jobb kezét úgy, hogy uj­jaimat tenyerébe esúsztatomés hüvelykOjjamat rányomomjobb kezének hátára. Bal ke­zemmel megfogom az ellenfélkezét. A támadó kezének ol­dalra történő fordítása után akét kezem különböző iránybatörténő mozgásával feszítést al­kalmazhatok az ellenfél csuk­lójára és könyökére, miközbentérddel orrba is rúghatom(12.-14. kép). A befejezés másváltozatát a 15. kép szemlél­teti.5. Amikor komolyabb esetről

van szó és a támadó mindkétkezével megragad, a következő

védő fogást alkalmazom: mind­két karomat felemelem kb.fejmagasságig, és nem törődve

közben azzal, mit szándékoziktenni a támadó, mindkét kéz­fejem külső élével teljes erő­

vel ráütök a támadó alkarjára.(Ha elég erős az ütés, eltörheti

11

12

13

53

15

16

17

54

a támadó alkarját), Majd mel­lemhez szorítom kezét, gyorselőrehajlás után hátraugrom.A fogás a támadóra nézve igenveszélyes kartörést eredmé­nyezhet (16.-18. kép).

ATKAROLASOKVÉDÉSEI

VEDEKEZÉS A KAROKALATTIIUELLSŰ

ATKAROLAS ELLEN

A mellső átkarolással végzetttámadási mód férfiakra nemveszélyes. Inkább az ifjúságalkalmazza szabad idejében -

18 birkózásként - az ellenfél föld·re dobása céljából.A karok alatt történő megra­gadással végzett támadásokasszonyokra veszélyesebbek,akiket gyakran megtámadnakígy részeg, erőszakoskodó em­berek.Felsorolunk néhány példát amellső és hátsó átkarolás el­leni védekezésre.l. Ha az ellenfél karok alattimellső átkarolással ragad meg,bal kezemmel üstökön raga­dom, fejét hátrafordítom, hogyhozzáférjek az állához. Tenye­rem belső oldalával alulrólkönnyedén állon ütöm. Ha azütés erős, eltörheti a támadónyakszirtjét. Ezért jobb az ál­lat ínkább hátrafelé nyomnimindaddig, míg el nem enged(1.-2. kép).2. Kézfejem élével ráütök a tá­madó kulcscsontjára (3. kép).3. Jobb kézfejem élével ráütöka támadó halántékára (4. kép).4. Mindkét kézfejem külső élé­vel ráütök a támadó nyakütö­ereire (5. kép).5. Két ujjamat (a mutató- ésközépsőujjamat ) a támadószemébe nyomom, illetve hü­velykujjammal megnyomom aszemgödreit (6. kép),6. Két ujjammal nyomhatoma támadó szemeit, miközbenmásik kezemmel megfogoma derekát. A támadó kénytelena fejét hátrahajtani és ekkorerősen mellbe taszítom úgy,hogy hanyatt essen (7.-8. kép).7. Ha a támadó karok alattimellső átkarolással fog meg ésfel akar emelni, tenyeremethelyezzem a támadó szájára ­a kéz kisujji éle az orr alatt,vagy a gégén legyen -. A kézkisujji élével az orra (fölfelé)kifejtett nyomással nagy fáj­dalmat okozok a támadónak,

2

3

55

4

5

7

8

9

10

11

12

hátradől és abban a pillanat­ban hirtelen mellbe vághatomvagy állon üthetern. A támadóígy elveszti egyensúlyát, és aföldre esik (9.-11. kép).8. A mellső átkarolás elölről

úgy is védhető, hogy jobb kéz­fejem élét a támadó álla alá(nyakára) helyezem és nyo­mást gyakorolok a támadóádámcsutkájára. Az ilyen foj­togatás arra kényszeríti a tá­madót, hogy kiengedjen az öle­lés ból. Ennél a módnál is mell­be lökhetem a hátradőlés pil­lanatában (12.-13. kép).9. Ha a támadó a magasbaemel, bal lábamat jobb lábaköré fonom. Majd az orrfogástalkalmazom jobb oldalról. Atámadó a fájdalomtól balfeléhátrahajlik. Mihelyt érzem,hogy meginog egyensúlya, ab-ban a pillanatban hirtelenmegütöm (melIbe lököm). A tá­madó a földre esik (14. kép).10. A támadót eltolom magam-tól az állára kifejtett nyomás-sal, mint az előbbi esetben. Deabban a pillanatban, amikor atámadó hátrahajtja a fejét éskiszabadulok szorításából, visz-szatartom bal karhajlatomalatt a támadó jobb karját.Ráteszem jobb kezemet a tá­madó jobb vállára, bal ke­zemmel megfogom jobb alka­romat (bal alkarom alulról azellenfél jobb könyökén van).A test hátrahajlásával könyök-ben feszítem ellenfelem karját.Ezenfelül még elgáncsolhatomjob.b lábammal, vagy belerúg­hatok nemi szervébe. A táma-dó nem kezdeményezhet to-vább, mert az újjabb támadásrairányuló legkisebb kísérletnél 57eltörhetem karját. Figyelmetforditok arra, nehogy a támadókihúzza karját akarhajlatomalól. Ezt a könyökére kifejtett

59

22

23

á llandó nyomással akadályo­zom meg (1 5.-20. kép). Másmódot a 21.-23. képek szeml él­tetnek.

19

20

21

16

17

18

13

14

15

58

6D

ONVl'.:DELEM KAROKFELETTI ATKAROLAS

ELLEN

l. Ha a támadó szemből át­karol a karok felett és felemel,villámgyorsan rá'nyomom álla­mat a szemére, és dörzsölnikezdem szemét vagy homlokát.Úgyszintén homlokkal orrbavághatom, ugyanakkor térddelbelerúghatok a nemi szervébe(24.-25. kép).2. Ha a támadó úgy karol át,hogy karjaimat könyök alattátfogja, hátrahajlok. és jobbrameg balra végzett törzsdöntés­seI egyenként kiszabadítomkarjaimat. Ezzel karok alattimellső átkarolásba kerülök.Szabadok tehát karjaim és bár­mely előzőkben leírt hatékonyfogást felhasználhatom, hogykiszabaduljak ebből a helyzet­ből.

3. Ha a támadó elölről átfogjakarjaimat és fel akar emelni,úgy védekezem, hogy (szaba­dabb) kezemmel megfogom atámadó heréjét (nemi szervét),és addig szoritom, míg el nemenged (26.-27. kép). Ez igenfájdalmas fogás. Csak komolyveszélyesetén alkalmazem.4. Ha a támadó átfogja karjai-

24

2S

26

ONVl'.:DELEM HATSOATKAROLAS ELLEN

29

mat, térddel belerúghatok ahasába vagy a her éj ébe. majdgyorsan felemelem mindkétkaromat, ezzel kiszabaduloka meglepett támadó öleléséből.

A fogást befejezhetem az érzé­keny helyekre mért ütésselvagy kifejtett nyomással (28.­29. kép) .

l. Ha a támadó karok alattihátsó átkarolást végez, úgyvédekezem, hogy jobb vagy ballábammal a sípcsontjába rú­guk,2. Megragadás után ökölbe szo­rított kezem ujjperceit ráte­szem a támadó kezének hátára.Nyomással és fel-Ie végzettmozgással gyúrom• .dörzsölöma támadó kezének hátát. A fáj­dalomtól el kell hogy enged­jen (30.-32. kép).3. A fenti átkarolás ellen igencélszerű, ha fejem hirtelen 61hátravetésével eltalálom a tá­madó orrát, ugyanakkor bele­rúghatok a lábába is. Közben

30 33 35

36

38

63

39

5. Ha a támadó karok alatt há­tulról karol át és ujjait egy­másba fűzte, hüvelykujjaimatmegtámasztom a támadó kéz­hátán, ujjaimat a támadó ujj­végei alá tolom, egyiket a má­sik után megfogom és jobbra­balra való sz éth úzogatással fe­szegetem őket. lia a támadónem akarja. hogyeltörjem uj­jait, el kell ho~y engedjen(38.-40. kél».

37

34

gyors előrehajlás után terpesz­tett lábaim között megfogoma támadó lábát. A támadó lá­bának hirtelen előre és felfelérántásával háttal a földre do­bom. Földetérés után még fe­szítést is alkalmazhatok a tá­madó lábán (33.-36. kép).4. A hátulról történő karokalatti átkarolás ellen úgy is vé­dekezhetek, hogy megfogom atámadó nemi szervét, melynekszorításával kényszerítem,hogy elengedjen (37. kép).Gyakorláskor ezt az önvédelmimódot mindig csal, jelzem.

31

32

65

46

47

48

em lített fogást úgy is befejez­hetern. hog y jobbra fordulvaa tám.uhí jobb karját megcsa­varom, és a es uklóján feszítéstvégzek (45. kép).8. Más védekezési m ód a há tul­ról történő karok alatti átka­rolás ellen a jobb kar könyö­kén végzett feszítés (46. kép).Bal kezemmel megfogom a tá­madó jobb esuklóját, karjátkifeszítem, és ugyanakkor be­esúsztatom jobb kezemet azellenfél jobb keze alá. Jobb

44

45

42

43

esek. Földetérés után jobb al­karomat a támadó torka aláhelyezem és fojtogatást végzek(41.-43. kép).7. A hátulról történő átkarolásellen való védekezés másikmódja, hogy a támadó felkar­ját a mellkasomhoz szorítom,bal kézzel a támadó kezét kö­nyökben feszítem. Ezzel elvi­selhetetlen fájdalmat okozok,amellyel rákényszeríthetem,hogy elengedjen (44. kép). Az

6. Ha a támadó hátulról átka­rol karjaim alatt, jobb lábamatodahelyezem a támadó mellé(szorosan a lábai mögé),ugyanakkor jobb kezemmeljobb karhajlatom alá szorítoma jobb karját. Jobbra hajolokés miközben jobb oldalra dő­

lök, bal kezemmel megrántoma támadó jobb kezét. Ezzel ma­gammal rántom a támadót aföldre úgy, hogy a hátára es­sen, én teljes súlyommal rá-

40

41

64

49 kezemmel megfogom bal csuk­lómat (47. kép). A támadó jobbkezének nyomásával és hajlí­tás áva l rákényszerítem, hogyelőrehajoljon (48. kép). Sajátesésemmel lerántom a t ámadéta földre (49. kép), és jobb láb­bal végzett rúgás segítségévelátdobom őt (50. kép).

67

56

ss

54

53

52

5150

testemhez, hogy el ne enged­jen. Mérsékelten behajlítomtérdeimet, ezzel testem súly­pontja a támadó alá kerül.Mély előrehajlássalés térdhaj­lításból állásba való gyors á t­menettel fejemen átdobom atámadót a földre (51.-53. kép ).2. Jobbra fordulva a támadótbal könyökömmel hasba vá­gom. Gyors mozdulattal ter­pesztem a lábam, előrehajlással

megfogom a támadó mindkétlábát terpesztett lábaim között,és a lábainak omelésével esés­re kényszerítem (54.-56. kép) .3. Ha a támadó felemel a ma­gasba, megfogom vagy sarok­kal belerúghatok a heréjébe,illetve a sÍpcsonjába (57.-58.kép).

4. A hátsó átkarolás ellen úgyis védekezbetem, hogy a lehelöleggyorsabban leguggolok, ma­gasba emelve mindkét karo-

öNVf:DELEMA KAROK FELETTI

HATSÓ ATKAROLASELLEN

l. Ha a támadó hátulról átfog­ja könyök fölött karjaimat (al­karom szabad), könyökben be­bajlítom karjaimat, és a táma­dó kezeit erősen hozzászorítom

66

57

58

59

68

60

61

62

63

VEDEKEZES A NYAK

ES FEJ

MEGFOGASA ELLEN

l. Ha az ellenfél megtámad, ésoldalról jobb kezével átfogjanyakamat úgy, hogy fejem jobbkarhajlata alá kerül, a követ­kezőképp védekezem: bal ke­zemet átemelem a támadó jobbvállán és a kézfejem külső élétráteszem a szájára az orraalatt. A kézfej élével balra föl­felé kifejtett nyomással kény-

mat, kiszabadulok a támadóöleléséből, miáltal a támadókezei a vállaimra kerülnek.Bal kezemmel megfogom jobbfelkarját és gyors előrehajlás­

sa i jobb vállamon átdobom atámadót a földre (59.-62. kép).Néha elegendő, ha guggolóhelyzetben kiszabadított kar­jaimmal elkapom a támadólábait, és előre felfelé rántvaőket, hanyatt esésre kényszeri­tem (63. kép). Abban az eset­ben, ha hátrarántom, kiszaba­dulás után feszítést alkalmaz­hatok a támadó lábára (lásda 36. képet).

szerítem a támadót, hogy el­fordulva balra végül is eleresz­szen. A védekezés másik m ödfa,hogy az orra vagy szemre ki­fejtett nyomással egészen hát­rahajtom a fejét, ezáltal elta­szítom a támadót úgy, hogya földre essen (1.-4. kép).2. Az előbbivel azonosan tá­madó ellen úgy is védkezhe-

69

2

3

4

70

tem, hogy jobb kezemmel meg­fogom a támad ét alulról atérdhajlatban, és felfelé eme­lem. Egyidejűleg jobb térdem­re ereszkedve a támadót baltérdemre ejtem hátgerincével(5.-8. kép).3. Ha a támadó oldalról fogjameg fejemet, felemeléssel vé­dekezhetem úgy, hogy lábaiközött egyik kezemmel elöl ésmásikkal hátul ragadom meg.Felemelés után fejjel elő­

re a földre dobom (9.-11. kép ).

5

6

7

8

4. Ha a támadónak sikerültelölről megfogni a fejemet, ésa hónalja alatt tartja, megfo­gom a nemi szerv ét, belerúgoka sipcsonjába, és így rákény­szerítem, hogy elengedjen (12.­14. kép).5. Ha a támadó a fejemet fogjameg elölről, és a learhajlat a­latt tartja, a következőképp ismegvédhetem magam: oldalá­nak támasztom a fejem, kétkezemmel átfogom a támadóhibát (ha a támadó jobb kezé-

9

10

11

71

73

19

20

21

16

17

18

14

15

hogy jobb kezemmel megfogoma támadó fejemet szorító kezét,szabad kezemet beesúsztatoma támadó lábai közé, és szilár­dan megmarkolom a lábát, le­guggolok, a vállamra emelema támadót és ugyanakkor balvállamon átdobom a földre(19.-22. kép).7. A fej elölről történő meg­fogása esetén előrehajolással

és a támadó mindkét lábánakegyidejű kirántásával is véde­kezhetem (23.-24. kép).

vel markolt meg, a jobb lábátfogom meg), és szorosan ma­gamhoz szorítom. Majd hírte­len hátrahajolva hanyatt dőlök

(a támadóval együtt). Ha a tá­madó nem engedett el, arcra­vágódik (betörheti a hómlo­kát, orrát stb.), Ezt a fogástcsak végső esetben alkalma­zom, mert az esés életveszélyesa támadó számára (15.-18.kép).6. Az előbb vázolt fogásból úgyis kiszabadíthatom magam,

12

13

12

75

31

30

29

9. A támadótól úgy is megsza­badulhatok, hogy felemelvejobb kezem, elkapont könyökfölöt t a támadó ruháját, gyorsmozdulattal előrehajolok, ezzelh átamra kerül a támadó, hir­telen előrehajlással és letérde­lé ssei átdobom őt magam elé.A támadó arccal esik a földre(30.- 32. kép).10. Egy további változat: habal kezemmel megfogom a tá­madó jobb felkarját, és jobb

28

2725

26

8. lia a támadó hátulról balalkarjával a torkom alatt ra­g-ad meg, jobb kezével pedigjobb Imromat kapja el (hog~'

ne tudjak védekezni), először

s ípcs on ton r úgom, ezután balkezemmel megfogom jobb fel­karját. Rögtön előrerántom atámadót, hirtelen előrehajolva

leguggolok (vagy letérdelek),és fejemen át földre dobva.sza bad ul ok meg tőle (25.-29.kép) .

23

22

24

32

33

76

ké zzel á tfogom a derekát.Ugya nakkor elfordulok úgy,ho gy jobb lábammal egy lépéstteszek jobbra és hátra. Balravé gzet t gyors fordulattallerán­tom a gáncsul odatett lába­mon keresztül (33.-37. kép).ll. Ha a támadó bárhogy meg­ragad ott hátulról, és nincs m ö­domban más önvédelmi fogástalkalmazni, elhajlok, jobb vagybal kezemmel megfogom a tá­madó nemi szerv ét, melynekszor itás ával rákényszeritem,

ho gy elenged jen, esetleg meg­p róbá lkozom a támadó átdobá ­sáva l. Il yenkor elkapom a fe­jénél, ruhájánál, ruhaujjánál,gallér já ná l st b. fogva, és gyorselőrehajlással oldalamon, feje­men, illetve hátamon keresztülmagam elé dobom (38.-44.kép) . Más védekezési mód atámadó lábainak kirántása(45.-46. kép).12. Ha a támadó veszélyeztet.és az ún. nelsonfogást akarjaalkalmazni (nyakfogás hátul-

34

3537

38

39

40

41

77

79

514845

49ról két kézzel), villámgyorsan43 46magasba emelem mindkét ke-zemet, gyorsan leguggolok, ez-által kicsúszom a szorításból.Ugyanakkor megfegom (ma-gam mögött) a támadó mind-két lábát bokamagasságban,magamhoz húzom, fejemrnelhátraütök (a nemi szervére,gyomrára), és előre-felfelé ki-rántom lábait. A támadó háttalesik a földre (47.-50. kép).13. Más mód: mihelyt a táma-dó nelsonba fogott, testemhezszorítom felkarját és balfordu-lattal földre dobom (51.-53.kép).

50 52U 47

42

78

53

80

FOJTAS VÉDÉSE

A nyak megfogása és fojtogatá­sa igen gyakori támadási for­ma. Nyakunk megfogása ese­tén tudnunk kell, hogy - 'n evesztegessük fölöslegesen erőn­

ket, hanem a legcélszerűbb fo­gást alkalmazva villámgyorsanigyekezzünk fájdalmas fogás­sal, feszitéssel, az érzékeny he­lyekre mért üt éssel, rúgássalstb. megszabadulni a támadó­tól.A támadó fojtogathat elölről,

oldalról és hátulró l. Valameny­nyi fojtogatási módnál néhányhatékony védekező fogást al­kalmazunk.

ELÖLROL TÖRTÉNOFOJTAS VÉDÉSE

Ha a támadó mindkét kezévelmegfogja elölről a nyakamat, ésföldre akar gyűrni, vagy való­ban meg akar fojtani, a követ­kező védő fogásokat alkalmaz­hatom:1. Amikor a támadó megfogjaa nyakamat, míndig , gyorsanmeIIkasomhoz szoríto'm álla­mat, és közben összehúzomnyakizmaimat ( l. kép). Ezzeleltolom nyakamtól a támadóhüvelykujjai t, eltakaromádámcsutkámat, ugyanakko rbiztosítom m agamnak a sza­bad I égzést. Ha a támadó nya­ko n ragad, sose m ,szabad hát-

ravetnem a fejemet (2. kép).Ezzel kiszolgáltatnám maga­mat a támadónak, és egyúttallehetővé tenném számára, hogymegfojtson, esetleg eltörjeádámcsutkámat. A támadóvisszaverésére és nyakam ki- •szabadítására a következőkép­

pen folytatom a védekezést.Mélyen belélegzem, és 90 fok­kal elforgatott egymásbazárttenyereimmel nagy lendületetvéve ráütök elölről és oldalróla támadó bal alkarjára, ezzeleIIököm nyakamról a kezét, ésa fogást a nyakára (ütőerére)

jobb kézzel mért ütéssel feje­zem be (3.-7. kép). Ha ko­molyabb támadásról - életről

van szó -, úgy teszem ártal­matlanná a támadót, hogy nagylendülettel felülről ráütök afelkarjára, így eltöröm a kezét(8. kép).2. Ha a támadó megfogja anyakamat, összehúzom nyakíz­malmat, meIIkasomhoz szorí­tom áIIamat, mérsékelten elő­

rehajlok, összefűzöm kezeimet,- mint az előbbi fogásnál -,ráütök előbb a támadó egyik,majd gyorsan a másik alkar­jának belső oldalára. így meg­szabadulolt a támadó kezétől.

Majd kilépek a támadó felé,akit, ha újból fojtani akar. ál­Ion üthetek, vagy más módon,pl. dobással szerelhetek le (9.­10. kép).3. Ha ' a támadó megfogja anyakamat, ismét azonnal mell­kasomhoz szorítom áIIamat,és összehúzom nyakizmaimat.Jobb kezemet a szájára teszem,kézfejem élével nyomom az or­rát, ezzel eltolom őt magamtól.Majd bal kezemmel hirtelenráütök a támadó jobb csukló­jára, jobb kezemmel pedigmegmarkolom bal csuklóját.Nyomban az ütés után, amely-

2

3

81

82

4

5

6

7

8

9

10

11

Iyel meglazítom a támadó ke­zeinek szorítását, erősen meg­fogom a támadó csuklóit éskeresztbefonom karjait úgy,hogy bal könyöke jobb könyö­kízületének belső oldalán le­gyen, feszítéssel földre kény­szerítem a támadót (11.-17.kép). Ez a védekező fogás sokgyakorlatot igényel, és veszélyeseten csak akkor alkalmaz­hatom, ha jól tudom. Fől,ént azíit és begvakortas ához és a tá-

12

13

14

83

15

16

17

84

madó kezeinek keresztbetevé­séhez kell tökéletes begyakor­l ás.4. Ha a támadó elölről fogj ameg a nyakamat, nyomban amellkasomhoz szorítom az ál­Iamat, Jobb kezemmel elkapoma támadó jobb csuklóját, és balkezemmel alulról felfelé törté­nő mozgással feszítést alkal­mazok jobb könyökére. Hírte­len jobbra fordulással megfe­szítem a vállát, ezzel kényszerí­tem, hogy fejjel essen a földre,

18

19

20

21

esetleg térddel orrba rúghatom,és feszítést alkalmazok a kö­nyökén és csuklóján (18.-21.kép).5. Más védelmi mód: ha a tá­madó magához ránt és fojtogat,összehúzom nyakizmaimat, ál­lamat mellkasomhoz szorítomés tenyérrel hirtelen állon ü­t-öm. Kézfejem külső élét r áte­szem az orrtövére, és az orrakifejtett erős nyomással kibil­lentem egyensúlyából, földrekényszerítem, miközben térd-

del belerúghatok a heréjébe(22 .-24. kép).6. Ha a támadó megfogja elöl­ről a nyakamat, mellkasomhozszor ítom az államat, fejem föléemelem mindkét karomat,gyorsan összekulcsolom őket,

és míndkét alkarjára mért hir­telen történő ütéssel szabadu­lok ki a fogásból. Ugyanakkorhomlokommal még orron isvághatom a támadót, belerűg­

hatok nemi szervébe stb. (25.­28. kép).

22

23

85

24

25

26

86

27

23

29

7. Nyomban megtámadáskorösszehúzom nyakizmaimat,mellkasomhoz szorítom álla­mat, felemelem bal karomat(magastartásba emelem), gyorsfordulatot végzek kb. 50 fok­kal jobbra, ugyanakkor rá­ütök a támadó karjaira. Ezzelmegszabadulok a támadó foj­togató kezeitől. E fogásnálazonban a kart ki kell nyújta­ni, az ütést és fordulatot úgykell végrehajtani, hogy az el­lenfél karjai egészen bal kar­hajlatom alá kerüljenek. Kii­lönben a védekezés nem sike­rülne.Ezt a védekezést úgy is végre­hajthatom, hogy a támadókezének elütése után lehajoloka lábaihoz, jobb kezemmelvagy mindkettővel megfogoma támadó lábát és felrántom.A támadó a földre esik (29.­33. kép).8. Ha a támadó egyik kezévelmegfogja nyakamat, a másikatpedig nyakszirtemre teszi, ésmaga felé rángatva fojtogat,összehúzom nyakizmaimat,mellemhez szorítom államat(noha a támadó keze az államalatt van), előrehajolok, ésalulról (a támadó nyakszirte­men levő bal keze alatt) meg­markolom jobb csuklóját, éseltolom magamtól. A támadókezét úgy fogom meg, hogy uj­jaimat a tenyerébe és hüvelyk­ujjaimat kezének hátára helye­zem. Mindkét kezemmel addigesavarom lefelé a támadó kar­ját, míg el nem enged, és föld­re nem esik (34.-39. kép).9. Ha egy rendkívül erős tá­madó támad meg, és valami­lyen okból nem sikerülne azelőbb ismertetett fogások vala­melyikével a támadót vissza­vernem, egy igen hatásos védel­mi fogást alkalmazok, amely

30

31

32

87

34

35

88

36

37

3S

39

40

azonban az esések alapos elsa­játítását kívánja meg. Mi e fo­gás lényege?A támadó nyakamat szorítvafojtogat, miközben állandóanfelém közeledik, karjaí mér­sékelten hajlítottak. Ekkor rá­támaszkodom (az államat ezesetben is a mellemhez szorí­tom, és összehúzom nyakízmai­mat), hogy a támadót még erő­

sebb nyomás kifejtésére kény­szerítsem. Ugyanakkor megfo­gom oldalról a támadó ruhá­jának ujjait, és arra törek­szem, hogy jobb lábamat hir­telen a támadó hasának tá­masszam, mindkét kezemmelmagamhoz rántom őt, ésugyanakkor hátraesek. Esésközben (a támadó hasának tá­masztott) jobb lábam hirtelenkinyújtásával átdobom magamfölött a támadót a földre. En­nél a fogásnál igen fontos, hogyesés és átdobás közben is állan­dóan magamhoz húzzam mind­két kezemmel a támadót, éshogy az esés kezdetekor minélszorosabban a támadó alá (kö­zel hozzá, nem pedig távol tőle)üljek. Igy biztosan sikerül át­dobnom a támadót. Ha a kirú­gás pillanatában nem tartoma támadó karjait, közvetlenüla tarkómra eshetek és eltörhe­tem a nyakszirtemet. Ezért afogás begyakorIásakor elen­gedhetetleniil szűkséges, hogya "megtámadott" mindkét ke­zével magához húzza a "táma­dót" egészen az esés befejezé­séig. Ezenkívül edzéskor a lá­bamat nem a hasra, hanem amedenceesontra helyezem. ­A támadót vagy abban a pilla­natban engedem el, amikorjobb lábammal feldobtam, vagy 89a másodperc töredékével ké-sűbb (40.-44. kép).10. Elölről történő fojtogatás

91

51

52

támadó bal lába elé.az ellenfelet földrefejjel el őre (45.-47.

vetek aKözbenr ántom,kép),

ll. Könnyebb ellenféllel szem­ben megengedhetem magam­nak a gáncsvetést is. Mihelyta támadó fojtogatni kezd, meg­fogom a felső karjait, feleme­lem és ugyanakkor oldalrahajlok. Az ilyen labilis hely­zetben gáncsot vetek lábammala támadó lába elé, és ledoboma földre (48.-51. kép).

48

50

49

47

ellen úgy is védekezhetek, hogya hátamra esem. Bal lábam­mal elzárom a támadó jobblábát, s jobbal pedig gáncsot

43

44

53

54

92

12. Ha a támadó elölről fojto­gat, államat mellemhez szorí­tom és mindkét öklömmel hir­telen a támadó oldalába ötök(52.-54. kép).13. Más mód: bal karomat ma­gastartásba emelem a támadókarjai között, és kivülről feszí­tem jobb karját. Jobb kezem­mel nyomást rejtek ki a táma­dó jobb vállára, ugyanakkorbelerúgok a nemi szervébe (55.-57. kép).

14. A fojtásfogás alkalmazásaután bal kezem ujjait beledö­föm a támadó szemeibe, jobbkezemmel megfogom jobbcsuklóját. A meglepett támadóelereszti nyakamat, amit úgyhasználok ki, hogy gyorsmozdulattal a támadó jobb ol­dala mellé lépek, erőteljes

nyomást alkalmazok bal kéz­zel a jobb lapockájára, jobbkezemmel le és hátra történő

mozgással hátracsavarom a tá-

55

56

57

ss

59

60

61

62

93

63

64

65

94

madó kezét. Jobb kezemmelfölfelé nyomom karját, bal ke­zemmel elkapom gallérját, éselvezethetem (58.-62. kép).15. Erőteljes mozdulattal olda l­irányba mozgatom a t ámad ét­elfordulok balra és jobb lábamkasz ál ő mozdulatával gánesotvetve földre kényszerítem(63.-66. kép) .

66

VEDEKEZÉSOLDALRÓL TÖRTENÖ

FOJTÁS ELLEN

Ha a támadó rám ront, és ol­dalról történő fojtást alkalmaz,ez veszélyesebb mint a z elölről

történő fojtás.1. Ha a támadó balról fojt,jobb kezemet ráteszem áll ár a .( ill. ujjaimat a szem eir e ) ésa dd ig nyomom hátra az állát,míg el nem enged. A támadó­nak megfoghatom a heréjél,belerúghatok a s ípcsontf ábast b. (67.-71. kép).2. Ha a támadó jobbról fojt,job b kezemmel megfogom jobbcsuklóját, és bal kezemmel el­kapom jobb keze h üvelykujj át,Közben jobb kezemet letolomesuk lójá ról a keze fejére úg y,hogy hüvelykujjam a támadókezének hátán legyen, ujjaimpedig tenyerében nyug od janak .Addig csavarern balra csukló­ban a támadó karját h üvelyk­u jja irányában, m íg el ne menged, és földre nem esfk (7 2.­75. kép).

70

71

72

73

74

75

VÉDEKEZÉSHATULRÓL TÖRTÉNÖ

FOJTAS ELLEN

Ha az ellenség alattomosanhátulról támadott meg, ésmegfogta nyakamat, elsősor­

ban azt kell tudnom, hogy atámadó szorosan mögöttemáll-e (karjai hajlítottak), vagypedig nagyobb-e a távolság kö­zöttünk (karjai nyújtottak).l. Ha a támadó fojtáskor köz­vetlen mögöttem áll, az állammellkasomhoz szorítom. Köz­ben gyors mozdulattal el őreha­

jolok, hogy a támadó ne tud­jon hátrafordítani. A mély elő­

rehajlással egyidőben terpesz­állásba helyezkedem, lábaimközött megfogom a támadóelöl levő lábát, és felemelem,így a támadó hanyattesik. Majdrögtön elengedem a támadólábát, és nyomban arccal feléjefordulok (76.-80. kép). Ha vé­letlenül leesek magam is a tá­madóval együtt, elkapom lábátés coinbom alátámasztásávalfeszítem (SI. kép).2. Ha a támadó nyakon ragadhátulról, ismét mellkasomhozszorítom átlamat, ugyanakkormindkét kezemmel vállam fö­lÖtt hátranyúlok, megfogom atámadó mindkét hüvelykujját

76

17

78

97

úgy, hogy ujjaimmal alájukjussak, miközben hüvelykujja­mat a csuklójára támasztomfelülről. Amikor sikerült a tá­madó hüvelykujjait megmar­koinom, erélyes oldalra törté­nő mozgással kiszabadítomnyakamat a támadó szorításá­ból (82.-84. kép). Ezután elen­gedhetem a támadó egyik ke­zét, és gyors fordulatot tehe­tek a támadó felőli oldalra (haa támadó kezét jobb kézzeltartom, akkor jobbra, ha balkézzel balra). Majd gyorsanrátéve szabad kezern hüvelyk­ujját a támadó elkapott kezé­nek hátára, azt mindkét ke­zemmel addig feszitem, míga földre nem kényszerítem(85.-86. kép).3. Ha a támadó úgy fogott meg,hogy közvetlen mögöttem áll,vagy alkarjával is fojtogat, úgyis megvédhetem magam, hogymegfogom a támadó fejét,gyorsan mélyen előrehajlok,

ezzel átdobom fejem fölött aföldre. A támadó ennél a vé­delmi fogásnál a legtöbbszöra fejére szokott esni, ezért ed­zés során óvatosan kell eljár­nunk, és a fogást lassan hajt­suk végre (87.-90. kép).4. Gyors térdhajIítást végzek.Félfordulatot teszek balra éskönyökkel hirtelen belevágoka támadó gyomrába vagy ne­mi szervébe (91.-93. kép).5. Ha a támadó hátulról fojt,mérsékelten behajlítom térdei­met. Villámgyorsan megfogoma támadó jobb kezét, kifordí­tom tenyerével felfelé, kinyúj­tom és feszítem a támadó kar­ját (94.-98. kép).6. Ha valaki a 99. képen lát-ható módon fojtogat, bal kéz- 99zel megfogom a támadó balkezének ujjait, és gyors moz­dulattal lerántom a kezét (100.

87

82

83

84

79

81

80

138

89

90

100

91

92

93

94

95

96

97

98

99

101

103

108

109

kiszabadulhatok a fojtásból atámadó könyökére mindkét ke­zemmel felfelé kifejtett nyo­mással. Bal kezemmel megfo­gom a támadó csuklőját, éshátracs ávarem kezét. ahogy aJ Ot.-109. kép mutatja.

-101. kép). Majd jobbra for­dulva a könyökömmel a táma­dó gyomrába vag~' nemi szer­vébe ütök (102. kép), esetlega szorításból való kiszabadulásután hasba rúgom (103. kép).7. Ha szabad mindkét kezem.

106

107

105

103

104

102

100

101

102

104

ÜTÉSEK VÉDÉSEI

Hogy hatásosan védekezhessekütések ellen, igen körültekin­tőnek kell lennem. A szabad­ban vagy helyiségében mindigúgy állok fel a támadóvalszemben, hogy a fényforrás(nap, lámpa) ne vakítsun el,mögöttem legyen. Ha a fény­forrás mögöttem van, könnyeb­ben feltartom a támadó kezétegy esetleges támadás esetén,mintha szemben állnék a fény­nyel. Ezenkívül állandóan ré­sen kell lennem, és előre felkell ismernem annak a sze­mélynek a szándékát, akiről

nem tudom biztosan, nemakar-e megtámadni. A támadószándékára a testtartásábólkövetkeztethetek. Testtartásá­ból nemcsak arra jöhetek rá,hogy meg akar-e támadni, deazt is megállapíthatom, melyikkezével vagy lábával akarmegt ámadni.Ha például terpeszállásban állfel velem szemben egy ember,nem valószínű, hogy támadószándéka van (1. k ép ),Harántterpeszben elhelyezkedő

egyén inkább támadó hajlamú(2 kép). Ha bal harántterpesz

helyzetét veszi fel, tehát ballába van elöl, valószínűleg

jobb kézzel fog támadni.Ha a gyanús egyén fordítva állfel - jobb lába van elöl, ésbalra tesz fordulatot, nyilván­valóan bal kézzel vagy lábbalszándékozik megtámadni (3.kép).Ilyen esetekben fokozni kell azóvatosságot, és a támadás pil­lanatában nyomban alkalmaz­ni kell valamelyik ellentáma­dási módot.A testhelyzeten kívül arra iséberen kell ügyelni, nyitott-ea támadó tenyere (arculütéstvárok), vagy pedig behajlította karja és ökölbe szorul-e akeze (ökölvívó ütést várhatok- leggyakrabban alsó horgot).Támadás esetén igyekszemminden ütést a lehetőség sze­rint kézfejem külső kisujji élé­vel vagyalkarommal m értvisszaütéssel kivédeni.A visszaütésekben biztonságotismét esak hosszú gyakorlattalszerézhetek. Előbb kettesbengyakorolunk. Az egyik gyakor­ló (támadó) különböző irány­ból osztogatja az ütéseket ke-

2

3

4

zével, a másik (védő) kézfejjel 5és alkarral fogja fel az ütése­ket. Edzéskor az ütéseket nemvégezzük nagy erővel, merteléggé fájdalmasak. Beérjükcsupán azzal, hogy mindkétkezünkkel helyesen hajtsukvégre a mozgást, mert balkezesemberekkel is kell számolnunk(4. kép).Az ütések elleni védekezéstmindjárt összekapcsoljuk a tá­madó ártalmatlanná tételével.mégpedig úgy, hogy kizökkent­jük egyensúlyából. Ezt kézfe­jünk orra (5. kép), állra (6. kép),mért ütésével. mellbe lökéssel(7. kép), a támadónak ruhauj­jánál fogva hirtelen oldalra tör­ténő elrántásával, lábának el­kaszálásával (8. kép), vagy el­gáncsolásával (9.-10. kép). 6

107

16

NYITOTT KÉZZELTÖRTÉNÖ tlTESEK

VÉDÉSEI

kirántással (11.-12. kép) és másmódon (13.-16. kép) érhetjükel.Az egyensúlyból kizökkentetttámadó elveszti a támadáshozszükséges biztonságot és erőt

(ökölcsapás, rúgás stb.) éskö nnyebben Ind íthatunk ellen­támadást.

l. Ha a támadó jobb kézzel akarmegütni, nyomban félfordula­tot végzek jobbra, bal alkaro-

13

14

15

10

11

12

9

106

24

2S

109

23

karn baloldalán. Jobb kezem­mel csuklón ragadva megfo­gom kezét, majd félfordulatotv égzek jobbra. és hajlított jobbkarommal gyors mozdulattalr á ü tve a támadó vállára, föld­r e kényszerítem (25.-26. kép).5. Ha a támadó jobb kézzela k a r megütni, nyomban a tá­madó karja elé tartom bal al­karomat. Ugyanakkor jobb ke­zem ujjait szemébe döföm.Ezután jobb kézzel elkapomj obb csuklóját. és bátracsava-

22

2119

20

3. Amikor az ütés alkaromr acsapódik. nyitott bal (jobb) ke­zem élévelodaütve jelentős

fá jd a lm a t okozok a támad éna k.vagy nyomban az ütés utá nszemeibe döföm két ujjama t(a mutató- és középsóujjat).lá­bába r úgok, esetleg sarkamrna lrálépek lába nagyujjára. é smellbe taszítom (20.-24. kép ).4. Ha a támadó jobb kezéve lhadonászik. nyomban odatar­tom arcom elé bal alkaromat.Felfogom a támadó kezét nya-

mat a támadó keze elé tartom.A másik kézzel vezetett táma­dást ellenkező módon védem(17.- 18. kép).2. Ha nem vagyok biztos ben­ne, melyik kézzel akar a táma­dó megütni. villámgyorsan oda­tar tom alkarjaimat fejemmindkét oldalán a támadó le­sú j tó keze elé. és fedezem fe­jemet mindkét oldalról (19.kép). Igy az ütés vagy a jobb,vagy (ha balkezes a támadó)bal alkaromra esik.

17

18

108

26

27

28

110 31

32

FELÜLRŰL TORTENOFEJBE, VAGY ARCUL

ÜTESEK Vf:Df:SEI

Az effajta ütések ellen az ún."kulccsal" védekezem. A "kul­csot" másféle támadások ellenis alkalmazzuk: késsel, üveg­palackkal, fejszével, bottal, stb.való fejbeütés ellen. Különbö­ző "kulcsokat" ismerünk. Tud­nunk kell, hogy kés ellen más"kulcsot" használunk, mint bot,stb. ellen, mert a fejszét vagybotot használó ellenfél Iassab-

rom a háta mögé. Bal kézzelsegítek magamnak azzal, hogyujjaimat belenyomom a táma­dó jobb könyökének mélyedé­sébe, A hátán fölfelé emelemkezét, a másik kezemmel pedigmegfogom a gallérját. Igy el­vezethetem a támadót (27.-32.kép).

ban támad, mint az, aki késttart a kezében. A bottal, fej­szével való ütés ellen mindigbal karommal (alkarommal)fedczem a fejemet, m íg késszú­rás esetén bal oldalamat sza­badon kell hagynom. A táma­dó szúró kezét jobb karomgyorsaságával és ügyességévelvédem ki.A "k u I c SU t e c h n i k á j á­n a k I e í r á s a: a támadó súj­tó karja ellen arcom elé tartomkönyökben behajlított jobb ka­romat, tenyérrel a támadó kar­ja felé, hogy az ütés az alkaro­mat érje. A támadó karjánaknem szabad az alkaromról le­esúsznla. Ezt úgy akadályozommeg, hogy csuklóban lebilIen­tem a kezem. Közben negyedfordulatot végzek jobbra, ballábbal kiIépek a támadó felé,és ugyanakkor bal karomatalulról ráteszem a támadó be­hajlított jobb karjára, azonnalmegfogom jobb alkaromat. ez­zel a támadó jobb karját"kulcsban" tartom (a támadójobb karját jobb karom felül­ről, a bal pedig alulról szorít-

111

113

P é l d á li a ..k u l c e s a l" va­l ó v é d e k e z é s r e : pl. felül­ről jövő késszúrás ellen (6.kép), ököllel vagy kővel arcramért ütés ellen (7. kép), bottal(8. kép), fejszével (8a. kép) ésmás módon (9.-12. kép) vég­rehajtott ütés ellen.A felülről jövő ütés elleni vé­dekezés más módja: a lesújtókéz elé tartom jobb alkaromat.A támadó karjának alkaromrólvaló lecsúszása megakada­lyozására karomat könyökbenbehajlítom. Szabad bal kezem­mel rögtön megfogom a táma­dó követ vagy más tárgyat tar­tó kezét úgy, hogy hüvelykuj-

6 hogy csak akkor fejtsünk kinyomást a ..támadó" karjára,

7 amikor könyöke hegyes szög­8 ben van behajlítva, mert akkor

nem fenyeget a törés veszélye.Ezzel szemben a kevésbé be­hajlított vagy kinyújtott kar a..kulcs" erősebb nyomásáramindjárt eltörik.

5

4

ja). A bal és jobb karomnaka támadó jobb alkarjára kifej­tett nyomásával nagy fájdal­mat okozhatok a támadónak.Testét hátra döntve, esetlegjobb lábbal gáncsot vetve vagynemi szervébe belerúgva aföldre dönthetem (1.-5. kép).A fogás gyakorlásakor kezdet­ben lassan kell támadni. Hosz­szabb ismétlés után rájövünk,hogy ez igen egyszerű fogás.Ügyelni kell azonban arra,

114jam ráJwriiljön a támadó ke­z ének hátára és összekapcs0­

Jódjék bal kezern hiivelykuj­jával. Majd a támadó hüvelyk­ujjának ir ány ában kifcjtett

13

14

15

16

17

nyomással fe szítcm a kezét éskicsavarom kczéből a követ(13 .-14. kép).További v édek ez és! m ód azarcra irányuló támadás ell cn :a lesújtó kéz el é tartom jobbalkaromat. Jobb karom gyorsjobboidaira t ört én ő mozg ás á­val kissé elfordítom a táma­dót. Nyomban előrehajlok, balkezemmel clkapom a támadójobb lábát, és jobb kezemmelhátba taszítom. A támadó arc­cal a földre bukik (1 5.-18.kép).

Az ellcnfél jobb kézbcn tartottkemény tárggyal való fejbe,vagy arcul ütése ellen úgy vé­dekezem, hogy jobb karomatnyújtva balra felfelé gyorsmozdulattal a támadó karja elétartom testem bal felső olda­lán. A támadó karja nekiütő­

dik karomnak, és lcsiklik raj­ta. A támadó mellé lépek, fel­em elt karommal elölről átkaro­lom a nyakát úgy, hogy ádám­csutkája könyököm belső olda­lán legyen. Majd a támadónaktámasztom hátam, és jobbról-

18

19

115

20

21

22

116

balra történő elfordulás k öz­be n gyors előrehajlást végzek .mi közben a tám adó m ögöttelhelyezkedő jo bb lába mcombján keresztül á tdobom(19.-23. ké p).

ÖKÖLLEL TÖRTf:N OÜTÉSEK Vf:DÉSEI

1. Az ökölIci történő támadásellen a v éde ke z és viszonylagkönnyű feladat , de igen jóhelyzetfelismerő ké pességet és

23 gyorsaságot kíván, mivel a tá­madó is gyo rs és mo zgékony.Az ütésre mindi g fel k ell ké­sz ülnöm, nehogy váratlanulér jen. Taktikailag feltétlenüljó, és időt nyerhetek, ha azellen felet va lam ilye n formá­ban (meglepetést idézve elő)

fcltar tóztatom, pl. "tűz van",vagy "vigy ázz" stb. kiáltással.Ilyen vagy hasonló cs elekede­t emmel megtorpanásra késztet­hetem a támadót. Ezután azon­nal ell ép ck a támadótól, ésolyan tá volságban tartózko­dom, hogy ütéseivel ne érh es­sen el. Mihelyt a z ell enfé l új­ból felém közeledik, hogy meg­üthessen, elhajló testhelyzet­ben a lábszárába , a hasába vagya nemi szervébc r úgok (24.-31.kép), esetleg gyors mozdulat­tallehajolok, homokot, ports tb. markolok fel és azt a tá­madó szemébe szór om.2. Ha az ellenfél öklével szán­dékozik megütní, különösenegyen es ütéseknél igen jó , degya kor la tot kívánó védekezésimód a lábollóval való elhárí­tás.A védő az üt és pillanatábana támadó ütő k ezének megfe­l elő oldalra hajolva a földretámaszkodik (kb. mcllső fek­vőtámasz helyzetben) , miköz­ben az elhajlás irányával el­lentétes oldalú lábát a támadóelöl levő lábának belső eomb­rész éhez, a z azonos oldali lá­bát a támadó lábának bokájá­hoz támasztja. A gyors ugrás­szerű mozdulattal végrehajtottlábollóval hanyattesésre kény­szerítem a támadót (32. kép).Abban az esetben, ha a z ütéselőtt elhajlás közben elesnékés a fenti fogást nem tudomvé gr eh a jta n i, feltétlenül töre­kedjek arra, hogy m ár esésközben vagy földetérés után

24

25

26

117

rúgással akad ályozzam meg atámadót további szándékában(33. kép). A fogás sikeres al­kalmazása után a földhöz szo-

rítva feltarthatom (3<l.-36.ll.ép).Ez a fogás egyébként alkalmasa késsel felfegyverzett támadóelleni védekezésre is.

32Az ökölcsapáso kat kézzel, al­karral fogom fel, vagy két uj­jamat a támadó szemeibe döf­ve, esetleg kézfejem élével atámadó torkára mért ütésselv édekezem (37.-38. kép).

36

37

119

39

120

Védekezés a hasrairányuló ütések ellen

Mindkét kezemmel megfogoma támadó karját (39. kép) .Erősen tartva hirtelen feleme­lem és átbújva alatta a táma­dó háta mögé kerülök. Ugyan­akkor csavarást is alkalmaz­hatok ellenfelern karján, m ígteljesen hátra nem csavartam.Majd jobb kezemet felfeléemelve megemelem a támadó

40

41

42

43

44

45

karját, bal kezemmel viszontmegragadom a kabátját, ingét,gallérját stb. Ezzel a fogássalkőrmyen elvezethetem az ellen­felet (40.-43. kép). Más eljá­rást a 44.-45. képek szem lé l­tetnek.

KtJLÖNBÖZÖESZKÖZÖKKEL

TÖRTÉNÖTAMADASOK VÉD1!:SEI

A különböző eszközökkel tá­madók elleni védekezésre lé­nyegében ugyanazok az alap­elvek érvényesek, mint a pusz­ta kézzel történő ütések ellenivédekezésre. A védő fogásokis azonosak. Jóformán vala­mennyit alkalmazhatjuk a "fel­fegyverzett" támadó ellen is.Csupán a rendkívüli esetekrevaló tekintettel szükséges másfogásokat begyakorolni és agyakorlatban alkalmazni. Azellenfél a következő eszközzeltámadhat ránk: fejszével, üveg­palackkal és a háztartásbanhasználatos egyéb tárgyakkal.

Késtámadások v édései

A késsel ,.felfegyverzett" tá­madó elleni védekezés begya-

121

bal kezemmel azonnal megfo-gom a támadó k ést tartó kezétúgy, hogyahüvelykujjamatkezének hátára, többi ujjamatpedig hüvelykujja párnájárahelyezem. Jobb kezemet, (a- 123mellyel a támadást feltartot-tam) úgy csúsztatom tovább,hogy fogást nyerjek a támadó

122

korlásánál a már ismert fogá­sokból indulhatunk ki. A véde­kező a késsel történő szúrásellen pl. az egyszerü ütések(ökölcsapás az arcba vagy ahasba) elhárítására alkalmasönvédelmi fogásokat használjafel. A gyakorlást fakéssel, bot­tal stb. kezdjük el, nehogymegsebezzük magunkat vagyedzőt ársunkat. Ha már jól el­sajátítottuk a védő fog ásokat,akkor rendes késsel folytatjuka gyakorlá st, hogy hozzászok­junk.A támadó "fegyveré re" való te­kintettel azonban csakis a mártökéletesen begyakorolt fogáso­kat választhatjuk. A leggyak­rabban használt és a viszonylaglegbiztonságosabb védekezés ajól irányzott rúgás (az ellen­fél sípcsontjába, nemi szerv é­be), vagy a. támadó érzékenytestrészeire (szemébe, orrtöv é­re stb.) kézzel mért ütés.Késsel való támadás elleni vé­dekezés gyors asá got és pontos­ságot igényel. Ezért a védeke­ző fogásokat jól be kell gyako­rolnunk, hogy hosszabb ideigtartó tétovázás nélkül, gyorsanés folyamatosan hajthassukvégre.A kés tartásából következtet­hetünk, miként szándékozikránk támadni ellentelünk. Haa kést úgy tartja kezében, hogyannak éle (hegye) felfelé irá­nyul, akkor biztosan alulrólvagy oldalról akar belénk szúr­ni (1.-2. k ép), Ha viszont a késéle (hegye) lefelé irányul, ak­kor felülről szá n d ék ozik szúr­ni a támadó (3. kép). Esetleghajlított karral amelliinkbedöfhet (4. kép), - (így azonbancsak ritkán támad az ellenfél).Fokozott figyelemmel kell kí­sérnünk a késsel felfegyverzett

2

3

4

PÉLDAK A KÉSSELTÖRTÉNŰ SZÚRAS

ELLENIVÉDEKEZÉSRE

l. Ha a támadó felülről a ka rszúrni, jobb lábbal villámgyor­san feléje lépek, lendülő karjaelé tartom könyökben hajlítottkaromat, és egyúttal félfordu­latot végzek balra. Alkaromatúgy tartom, hogy a tenyeremvagy az öklöm a támadó arcafelé irányuljon. Majd szabad

támadó legkisebb mozdulat átis, mivel az elárulja a döfésirányát. lUindezt figyelembevéve jobban felkészülhetünka védekezésre.Meg kell még jegyeznünk,hogy a notórius verekedők

gyakran használnak cselfogá­sokat is. Az ilyen ellenfél fe­lülről irányuló döfést jelezhet,de ugyanakkor a hasunkbaszúr, vagy megforditva: hasbatörténő szúrást jelez, de köz­ben a torkunba döf, esetleg akést egyik kezéből a másikbadobálja át. Fel kell készülnünktehát ezekre az eshetőségekre

is.

5

124

6

7

8

csuklóján, vagy a hüvelykuj­jamat a támadó kezének h á­tára helyezem, hogy azt össz e­kapcsolhassam a saját bal ke­zem hüvelykujjával. Ezutána hüvelykujj felé irányuló n yo­m ással feszítem a támadó ke­zét és derékszögbe törve k i­csavarom kezéből a kést (5.­10. k ép).2. A támadó kést tartó, felül­ről lendülő jobb karját a mlud­két kezemmel kialakított ún.villafogással tartom fel , amel ya legalkalmasabb a szúrás el­hárítására és ugyanazon moz­dulattal a támadó alkarjánakmegragadására. (A villafogásnem más, mínt a nyújtott kéz­fejek ékszerű összeillesztéseúgy, hogy a hüvelykujjak azellenkező tenyér, ill. kézhát ol ­dalához símulnak.) A sz úr áselhárítása után a bal kezemhüvelyltUjját ugyanúgy csúsz­tatom a támadó kezének hátá ­ra, mint az előző pontban le írtfogásnál, és addig csavarom akarját, amíg el nem engedi a.ké st (11.-14. kép).3. Ha a z ellenfél jobb kézbentartott késsel hadonászik, le­sújtó keze el é odatartom jobba lkar omat . úgy fordulva hirte­len balra, hogya támadó al­karja pontosan a sa já t alka­romra essen. Ezzel egyidejűleg

bal kezemet az ellenfél alkar­jának belső oldalán a könyök­hajlatába csúsztatom és a jobba lka rom a t megfogom közvetle­nül a csuklónál. Amikor m árígy befogtam a támadó késttartó kezét, erőteljes szorítás­sai és hátrafelé irányuló nyo­mással feszítem a kezét. A fe­szítéssel kiváltott fájdalommalrákényszerítem ellenfelemet,hogy elengedje a kést, melyet,ha a földre esik, elrűgok. Azellenfelet karja hátrar ánt ása-

11

12

13

14

125

126

val és jobb lábának elgáncso­lásával a földre lököm. Ezeketa fogásokat nagyon gyorsan ésfolyamatosan kell végrehajta­nom, nehogy a támadó a ke­zemre nyomhassa kését ésmegsebezhessen. Ezért hosz­szabb ideig kell gyakorolni afogásokat, hogy kellő gyorsa­ságra tegyek szert, és mindkétkezem fogása biztonságossáváljék (15.-17. kép).4. Ha balkezes vagyoI., úgy vé­dekezem a késsel történő tá­madás ellen, hogy az ellenfélsújtó karja elé a bal karomattartom oda, jobb kezem hátul­ról ráhelyezem az ellenfél mármegfogott karjára és hátra­rántva feszítést alkalmazok(18.-20. kép). Ezt a fogást atámadó bal lábának elgáncso­lásával is kombinálhatom (míntaz előbbi esetben).5. A késszúrás elleni védekezéstovábbi módja: a döfést balkezem élének vagy tenyeréneka támadó alkarjához való rá­tartásával fogom fel. Majdgyorsan balra fordulva mínd­két kézzel megragadom a tá­madó kést tartó karját, tenyér­rel fölfelé fordítom, könyökéta jobb vállamra helyezem ésa vállamon keresztül lefeléirányuló erőteljes rántássalkarfeszítést alkalmazok (21.­23. kép).6. Ha a támadó jobb kézzel ol­dalról akar belém szúrni, akkorvillafogással (jobb kezem hű­

velykrijját keresztbe teszem abal kezem hüvelykujján ) tar­tom fel az ellenfél lesújtó kar­ját. Amikor a támadó lecsap,erősen megragadom a karját,gyors mozdulattal felemelem,és ügyesen átbújok alatta. Azellenfél karját a felemelésselés alatta történő átbújásommalegyidejűleg meg is csavarom.

15

16

17

19

20

21

22

23

127

24

25

26

128

27

28

29

30

31

32

Ezzel a kés elengedésére kény­szerítem a támadót (24.-28.kép).7. Ha az ellenfél mellbe akarszúrni (pl. jobb kezét bal vál­lától lendíti döfésre), akkor atámadás pillanatában jobb ke­zemmel megragadom az ellen­fél jobb könyökét, bal kezem­mel megfogom a bal vállát ésmagamhoz húzom. Ezzel egyi­dejűleg jobb lábbal úgy vetekgáncsot a támadó hozzám kö­zelebb eső lábának, hogy ellen­felem fejjel essen a földre(29.-31. kép). Elgáncsolás he­lyett, bal kezemmel erőteljes

ökölcsapást mérve aveséjéretehetem ártalmatlanná a tá­madót (32. kép).

ALULRÚL TöRTf:NÖ

DöFf:S

(HASBASZÚRAS

Vf:Df:SE

l. lia az ellenfél megtámad ésjobb kézzel alulról akar belémszúrni, előrehajolok és bal ke­zem élével rávágok a támadóalkarjára (33. kép). 1292. Ha a támadó jobb kézzelalulról akar belém szúrni, a dö-fés irányát megfelelő fogással

41

3. A hasba történő szúrás ellena következő módon is védekez­hctcm: előrehajolva, kereszt­betett karokkal tartom fel a tá­madást. Karjaimat úgy keresz­tezem, hogy abai karom alul,a jobb karom pedig felül van.Az ellenfél támadásának fel­tartása után azonnal ellentá­madásba lendülök: jobb kezemkét ujját a támadó szemébedöföm, vagy jobb kezem éléveloldalról az cllenfél nyakáracsapok, esetleg a nemi szervébcrúgok stb. (36.-39. kép).4. Ha a támadást keresztbetettkarokkal tartom fel. Jobb kéz-zel megragudom az ellenfél ka­bátujját a jobb könyöke fölött,és erőteljes mozdulattal balkönyökömhöz húzom könyökét.Majd bal karomat a támadójobb könyökc hajlatába hátra­csúsztatom, megragadom a ka-bátját vagy kabátjának ujjáta válla alatt és szorosan ma­gamhoz húzom. Ezzel a táma-dó háta mögé ker ülök. A kést,alkarjának fölfelé nyomásával 131feszítcm ki a kezéből. Ez a vé­dekező mód hosszú és pontosbegyakorlást igényel (40.-45.kép).

38

39

40

36

37

úgy változtathatom meg, hogyaz cllenfél önmagát szúrja megkésével. Ezt a következőképp

ér h e tern el: behúzom a hasa­mat, bal kezem élével ráütöka támadó kést tartó karjánakkönyökére és jobb kezemmela kczére csapok. Az ütések ha­tására a támadó karja könyök­ben fölfelé befelé hajlik. Hanem engedi el a kést, akkorönmagát szúrja mellbe (34.­35. kép).

35

130

47

133

50

51

525. Biztos védekezés a hasbatörténő szúrás ellen: ha az el­lenfél felém lendülő karját vil­lafogással tartom fel, (közbena hasamat beh űzom), Amikora támadó alkarja a kezeim ál­tal kialakított villába csapódik,erősen megfogom karját, gyorsmozdulattal felemelem és ügye­sen á tbújok alatta. Az ellenfélkarját a felemeléssel és az alat­ta való átbújásommal egyide­jűleg meg is esavarom. Az el-

48

49

45

46

42

43

44

132

59

61

60

56

57

58

lenfelet karjának megcsavará··sával a kés elengedésére kény­szeritem (<16.-50. kép).6. A támadó lendülő karját"villafogással" tartom fel, (köz­ben behúzom a hasamt). Ami­kor az ellenfél karja a "vill.l­ba" csapódik, erősen megfo­gom a karját, gynrsan a ma­gasba emelem, és jobbra fOI'­dúlva, tenyer ével felfelé a balvállamra helyczem. Ezután te l­jes, le fc lé irányuló ránditássa la vállamon keresztül feszítemaz cllenfél karját (51.-5<1. kép).7. A támadást keresztbctettkezekkel tartom fel. Majd hü­velykujjamat a támadó jobbkézfejének hátára esúsztatom.melyet hátrafelé a háta mögécsavarok és fölfelé emelek. Ez­zel rákényszerítem az ellcnfe­let, hogy elengedje a kést. Haa támadó tovább erőszakos­

kodik, az areába is rúghatok(55.-59. kép).8. A támadó lendülő learj át a"villafogással" tartom fel, (köz­hen a hasam behűzorn). Azellcnfél karját jobb kézzel erő­

sen megragadom és lefelé r án­tom. Ugyanakkor bal kezemetaz ellenfél vállára helyezve aztszintén lefelé nyomom. A tá­madó ily módon kinyújtott éskicsavart kezére r át érdelek.Térdem nyomásával és mind­két kezem fölfelé irányuló hú­zásával törési helyzetbe hozomaz ellenfél karját. amelynekhatására biztosan elengedi akést. Gyakorlás közbcn a töré­si helyzetre nagyon vigyáz­zunk! (60.-62. kép). A 63. kél)a támadó karjának könyökbentörténő feszitését szemléltetia térd segítsége nélkül.ll. A késsel vagy tőrrel orvultámadó ellenfél cselfogást ishasználhat: pl. egyik kezéből

a másikba dobálja át a kést.

53

54

55

ko r hirtel en hátrahajolok, és 70sz ükség esetén az ell enfé l á llá- 71ba , térdébe vagy nemi szerv é-be rúgok (66.-67. kép). Hanem siker ül a támadóba r úg­nom és kö zb en a földre esek,mindig a hátamra vagy a z 01­dalamra kell a zon na l fordul­nom - lábbal a z ellenfél fel é.Ebben a testhelyz etben hasz­nálhato m ugyanis a legsikere­sebben a földön fekve az ön­védelem valam ely ik védekező

fogását (68. kép) .ll. Ha a z ellenfé lnek sike r ülta fö ldre dobnia és késsel támadr ám ( belé m a kar szúrni ) , a k ­kor abban a pillanatban, a mi­lto r a z ell en fé l fölém hajolvak és ét belém akarja döfni, tel- 131jes erőmből a z álla alá, a s íp-cson t jába vagy nemi szervéberúgok (69. kép) , esetl eg az ún.

67 r e gy ors ütést m érhetünk, vagy68 bele r úg hatu nk (64.-65. k ép ),

10. Ha m ár nincs időm arra ,hogy kezemmel feltartsam atámadó fe lé m súj tó karját, a k -

69

65

66

Ezt azért teszi, hogy meg­r évesszen az eredményes önvé­delemben és hogy ne tudjukmegfigyelni, vajon melyik ke­zével támad meg. Ilyenkor, hapor vag"y h om olt van a köze­lii nkben, gyorsan felmarkolunkbelőle és a z ellenfél szemébeszó rjuk. lIa sa pkán k, kabátunkvan, azt a megfelelő pillanat­ban a támadó arcába dobhat­j uk . Ezzel egy ki s időre "elva ­kítjnk" az ellen felet, s ezala ttvalamely ik érzékeny testr ész é-

62

63

64

136

72

73

138

"ollózást" használom ellene(70.-73. kép). Az "oll ózás" leí­rásával az ..Önvédelem a föl­dön" címií fejezetben foglalko­zunk.

KÉSSZÚRAS VÉDÉSE

FÖLDÖN FEKVE

l. Ha a támadó a bal oldalam­nál térdepel és a kést döfésreemeli fel, lesújtó karja eléodatartom a bal (vagy jobb)alkaromat, majd szabad jobbkezemmel azonnal elkapom azellenfél csukl ój át. Bal kezem(amellyel a támadást teltartot­tam) hüvelykujját a támadókést tartó kézfejének hátára .a többi ujjamat pedig a h ű­

velykuj] párnájára esúsztatomés rászorítom. A hüvelykujjfelé irányuló nyomással a tá­madó kezét derékszög helyze­tébe feszít em és kiesavaromkezéből a kést. Ugyanakkorbalra fordulok, hogy fölébe k e­rüljek az ellenfélnek (74.-77.kép).2. A támadó késsel felém len­(}ülő karját úgy tartom fe l,hogy mindkét kezemmel villa­fogással elkapom az alkarj át.Ezután bal kezem hüvelykuj­ját az ellenfél kezének hátáracsúsztatom ugyanúgy, mint azelőbbi fogásnál, majd addigcs ávarom a kezét, amíg el nemengedi a kést (78.-79. kép).3. Ha az ellenfél mellettemtérdepel és magasba emeli a

74

75

76

77

73

79

139

80

kést, lesújtó karját úgy tartomfel , hogy mindkét kezemmel,villafogással elkapern az alkar­ját, bal kezem élével azonnal,erőteljes lendülettel alulról atámadó felkarjára csapok,amellyel harcképtelenné te­szem (80.-82. kép).4. Ha más személyt támadnakmeg késsel, akkor a vesz élyez­tetetten a következőképpen se­gítek: hátulról megközelítema támadót, és jobb kezemmelelkapom csuklónál a karját.

83

84

Bal kezemmel úgy fogom mega támadó kezét, hogy hüvelyk­ujjam a kézfejének hátán le­gyen, majd mindkét kezemmeladdig csavarom a karját, amígel nem engedi a kést. A meg­támadott személy egyúttalegyik kezével megfoghatja el ­lenrel ének orrát, másik kezé­vel pedig a fejét és igy hátra­lökheti őt a földre (83.-S!.kép).Valamennyi esetben a támadószemeibe döfhetem a két ujja­mat, esetleg a kézfej élével azorrára csaphatok és ezzel el­kábíthatom. Az ütést követő

pillanatnyi megtorpanást hely­zetem javítására használom fel.

ZART HELYISf:GBENKf:SSEL TAMADO

ELLENI Vf:DEKEZf:S

l. Ha részeg ember zárt helyi­ségben késsel veszélyeztet, alejfjobb védekezési mód, haa hozzám legközelebb eső szé­ket magam elé tartva védeke­zem ellene. A szék ülőfelülete

a mellemet takarja, a széklá­bak viszont a támadó feléirányuljanak. A széket igytartva az ellenfélhez közele­dem és hirtelen mozdulattalúgy lököm a támadénak. hogy

annak feje és mindkét kezea széklábak közé kerüljön.Majd hátulról az ellenfélhezugrom, megragadom a késttartó karját és kezét kicsavar­va megszerzem tőle a kést (akést egyébként a segíts égülhívott személy is elveheti a tá ­madótóI) (85.-88. kép).2. A széket a mellem elé eme­lem az ülőfelületénél fogvaúgy, hogya támlája a jobb vál­lamnál legyen. A sz éklábaka támadó felé irányulnak.

85

86

141

r:7

8B

89

142

Amikor az ellenfél hozzám kö­zeledik, a széklábakkal hirte­len rátámadok. A szék e t na­gyon gyorsan kell a támadófelé löknöm, nehogy megfog­hassa azt. A szék lá bak k a l valóellen tám adás nagyon v es zélyesaz ellenfélre nézve, hi szen afelső szék lá ba k az arcába vagya nyakába vágódhatnak, aza ls ók viszont a gyomrába vagya hasába. Ha a széklábak ne­tán célt tévesztenének, és csu­pán a támadó teste vagy karjakerülne közéjük, akkor a szé­ket erőteljesen oldalra csavar­va földre kényszerítem az el­lenfelet (89. kép).

3. Az olyan támadó ell en, a k ife lé n k dobja k és ét, nagyon n e­hezen tudunk védekezni. Zárthelyiségben, ahol szé k ek van­n a k, szék k el védekezünk a fe­lé n k dobott kés ellen . A sza ­bad ba n viszont ol yan testhely­ze t et kell elfoglalnunk a táma­d óval szemben, hogy a lehető

leg k isebb célfelületet nyújtsukszám á r a, esetleg v illámgyorsanfé lre ug runk a fe lé n k dobottkés elől (90.-91. k ép).

BOROTVAvALT AMADÚ

ELLENI VEDEKEZES

A borotvával támadó ellenfélr en dkívül v es zélyes, és ezér ta védekezés is nagyon igényesfe lad a t. A zárt helyi ségben bo­rotvá val támadóval szembensz ék k el v édekezem úgy, hogya széket magam elé emelem ésa továbbiakban a "v éd ek ezészárt helyi ségben a k éssel táma­dó ellen" címú fejezetben leírtmódon cselekszem.Más helyzetben (pl. a szabad­ban) igyekszem megfelelő tá­volságban tartózkodni az ellen­féltől mindaddig, amíg le nemvetem a kabátomat. Majd ad­dig hadonászok a kabáttal a tá­madó felé, míg s ik er ül vala-

melyik érzékeny testrészébe(térdébe, n emi szer v ébe stb.)r úgnom.Védekezés közben cselfogást ishasználhatok: meglephetern a.tám a d ót azzal , hogyalábáhoLv etem magam és a földre r án­tom őt , vagy a szemébe dobok(szórok) v a lam ilyen tárgyat(homokot, port st b. ) .

PISZTOLL YALTAMADÚ

ELLENI VED EK EZES

P isztollyal szem ben csak is a b­ban az esetben védekezhetemsik er rel, h a a támadó közvet­len közelről fenyeget. Ameny­n y íben az ellenfél távolabb(k ét v agy több lépésre) tartóz­kod ik tőlem , a k kor passz ívanketl v isel ked n em mindaddig,m íg nem adódik alkalom arra ,hogy k íüthessem v agy kirúg­hassam kezéből a pi sztolyt.A v édek ezés sik er e a lélekje­lenléttől, a határozottságtól, aziigyességtől és a bátorságtúrfügg.Nálunk a polgári személyek r előfegyverviselési tilalom vo­natkozik, s ezért ebben a kiad- 143ván yba n nem foglalkozunkr észletesebben ezzel a problé-m ával.

144

BOTTAMADAsOKVf:Df:SEI

Olyan esetben, amikor a táma­dó karját "m eghossza bbító"tárgy által fenyegető veszély­nek vagyunk kitéve, egyarántérvényes az a szabály: annálkisebb a veszély, minél köze­lebb vagyunk a támadóhoz.f:ppen ezért mindig igyekez­zünk lehetőleg egyetlen ugrás­sal közvetlenül az ellenfél mel­lé vagy háta mögé jutni, merta támadónak így több időre

van szüksége arra, hogy az újirányba sújthasson. A védeke­zőnek viszont éppen ezt idő­

többletet kell jól kihasználniaa további, aktív védekezésre.1. A bottal támadó ellenfél ál­talában olyan távolságra igyek­szik hozzám kerülni, mint ami­lyen hosszú a botja, hogy ala­posan ráüthessen a fejemrevagy a vállamra. Amikor azellenfél már ütésre lendítettea jobb kezében tartott botját,villámgyorsan a fejem fölétartom - tenyérrel fölfelé ­a bal karomat, s közben egyiklábammal elrugaszkodva a tá­madó felé ugrom. Az ugrássalén kerülök támadó helyzetbeközvetlenül az ellenfél k özelé-

ben, és jobb öklömmel erősen

a gyomrába vagy a nemi szer­vébe ütök. Fölemelt bal ka­rommal föltartom az ellenféllesújtó kezét az alkarjánál, ­a bot szinte önmagától kirepüla támadó kezéből. Abban azesetben, ha netán már megkés­ve ugranék az ellenfélhez és azlecsap rám a bottal, akkor sema fejemre (v államra) üt, ha­nem (a tenyérrel fölféle fordí­tott), fejem fölé tartott bal ka­romra, A fájdaimon kívül sem ­mi különösebb bajom nemtörténhet, mivel karom belső

oldalát viszonylag olyan vastagizomszövetek borítják, amelyekeléggé letompítják az ütés ha­tását (1.-3. kép).2. Ha a támadó hátrahajol,hogy botjával a fejemre üssön,abban a pillanatban, amikorütésre lendíti karját, bal l áb­bal felejé lépek, (közben a te­nyérrel fölfelé forditott bal ka­rommal a fejem védem). Ballábamnak az ellenfél két lábaközé való belépésével egyide­jűleg úgy hajolok le, hogy afejem a támadó hasa alá ke­rüljön. Majd azonnal és mind-

2

két kezemmel megra gadom azellenfé l nadrágját hátulról atérdc m a gass.ígában. A támadókarjának leslÍ,itásá val egy ide­jííleg hirtch~n Idegyen esed em :a fejemm el. a h űtunnnal, va la­mint mindkét kez emmel föl e­melem az ellen felemet, aki ez­zel elveszíti az egyens ú lyát ésmagatehetetlenül a h átamraesik. Ezután már könnyüszer­rel átdobhatom őt magamonkeresztül a földre. Az ily enföldreesés nagyon veszélycs ól

támadóra nézve, mivel a háta ­mon át csúszva a fejévci zuhana földre és így könnycn n yak­szir t tör és t szenvedhet (".- 6.

3 kép).

4

3. Ha a támadó szék kcl vagymás kemény, sú lyos tárggyala ka r megütni és minden erejétbele a ka r ja adni az ütésbe,nagy lcndület et kell vennie.I~zért a tárgya t vi szonylag m a­gasan a feje föl é emeli, s kö z­ben egy Ilill anatra hátrahajlik.Ez lehetövé teszi , ho gy a z el­lenfelcmet a föld re ta sz íthas­sa m, s ezér t ezt a z a lkalmatkésedclem nélkül kell kihasz­n álnom. Az onnal a támadóhozugrom (közb en fejemet a te­nyérrel fölfcl é fordított karom­mal vé dem ) és egyúttal jobbkezem m el magam felé rántomaz ellenfél lábát, amivel a há­tára dobom. Ha a támadó lábát 5

147

13

14

15

tartó karját és a vállamra tévea zt, gyorsan előrehajolvaátdo­bom az ellenfelet magam elé(9.-11. kép).5. Ha a támadó bottal akarrá m vágni, az iitést bal kezem­mel tartom fel. Jobb kézzela lu lr ól feszítést alkalmazok(12.- 14 . kép).6. Ha az ellenfél mindkét kar­ját a magasba emeli és hátra­hajlik, hogy botjával teljeserőből sújtson a fejemre, vil­lámgyorsan hozzáugrok ésmindkét karját megragadom.Fejemet Iehajtom és a támadógyomrába vágom, esetleg a ne-

11

12

9

10

abban a pillanatban rántommeg, amikor éppen hátrahaj­lik, akkor viszonylag könnyenelérem, hogy hanyatt essen.A védekező fogásokat tehát amegfelelő időben és villám­gyorsan kell végrehajtanom(7.-8. kép).4. Az ellenfél bottal vagy máskemény tárggyal oldalról akarmeg ütni. Azonnal hozzáugrom(közben fejemet a tenyérrelfölfelé tartott karommal vé­dem), és jobb kezemmel a ha­sába, (nemi szervébe) ütök,Hirtelen balra fordulok, egyút­tal megragadom a támadó botot

6

7

8

146

mi szervébe r űgok (15.-17. kép).7. A támadót úgy is legyőzhe­

tem, hogy fejemmel (homlo­kommal) a hasába vágok, ésközben mindkét lábát kirán­tom alóla, amitől hanyatt vágó­dik (18. kép).8. A bottal történő ütés ellenakkor is sikerrel védekezhe­tem, ha a földön fekve ér atámadás. Az ..Önvédelem a föl­dön" utasításaihoz tartom ma­gam (lásd: ..Önvédelem a föl-

19

20

21

FEJSzf:VEL TÖRTf:NÖTÁMADÁS Vf:Df:SE

1. Ha az ellenfél a jobb kezé­ben tartott fejszével fenyeget,következőképpenv égedekezemeabban a pillanatban, amikora fejszét a magasba emeli, atenyérrel fölfelé fordított balkaromat a fejem fölött tartvavillámgyorsan a támadóhozugrom és bal alkarommal elöl­ről feltartom a támadó karját.A rákövetkező pillanatban jobbkaromat alulról az ellenféljobb alkarja és felkarja közécsúsztatom. Jobb kézzel meg-

dön-ollózás" fejezetet), de egy­úttal a fejemet is védenem kellaz ütés ellen. Ezért mindig afejem elé tartom a tenyérrelfölfelé fordított bal vagy jobbkaromat, illetve mindkettőt

egyszerre, hogy felfoghassamaz ütést. Majd megpróbálomártalmatlanná tenni a támad éta nemi szervébe, vagy más ér­zékeny testrészébe történő rú­gással (19.-21. kép).

fogom a háta mögött a bal ke­zemet, s magamhoz szorítomI,önyökét, hogya támadó nehúzhassa ki karját. Kissé balrafordulok, és egyúttal mindkétkezemmel hátra, jobbra és le­felé nyomom az ellenfél alkar­ját, míg el nem engedi a fej­szét (22.-25. kép).A fogás begyalcorl ása közbenvigyázzuni. a társunk karjára,mivel könnyen eltörhet.Az ellenfelet a földre is lök­hetem, ha karjának feszítésé-

22

149

30

31

sípcsonton rúgni) - (28. kép).4.. Ha más személyt fenyegetfejszével a támadó, akkor há­tulról hirtelen hozzáugrem, balalkaromat az ádámcsutkájáraszorítom, szorosan magamhozhúzom őt és egyúttal jobb k e­zemmel feltartom a fejszét fo­gó karját. A megtámadott sze­mély belerúghat a támadóba ,megüthetí stb. A támadó lábá­ba történő rúgással és fejénekhátrafeszítésével addig fojto­gatom, amíg abba nem hagyjaaz ellenállást (29.-31. kép).

let a mellemet fedje, a szék­lábak az ellenfél felé irányul­janak. Megközelítem az ellen­felet úgy, hogy amikor felemelia fejszéjét, a szék lábainakgyors támadó felé lökésével(a támadó magasban levő kar­jai a szék lábai között legye­nek) és jobbra vagy balra tör­ténő elfordításával kényszerit­hessem a fejsze eldobására.Ezzel egyidejűleg - a támadóagresszivitásától függően - va­lamilyen hatásos fogást vag.vrúgást is alkalmazhatok (pl.

29

25

27

vel egyidejűleg jobb lábammdlgáncsot vetek a támadó jobblábának.2. Ha az ellenfél ütésre emelifel karját és hátrahajol, hogyerőteljesebben csaphasson ráma fejszével, hasonló módon vé­dekezem, mint amikor bottaltámadnak rám (26.-27. kép).3. A fejszével történő támadásellen (zárt helyiségben) szék­kel is védekezhetem. Felkapoma közelemben levő széket ésmagam elé tartom. Az ülőfelű-

24

25

150

SZÉKKEL TÖRTÉNÖTAMADAS VÉDÉSE

32 35 38

152

l. Amikor a támadó fölemeltea széket, villámgyorsan hozzá­ugrom és megfogom mindkétkarját (32. kép). Az ütés fel­tartása után az ellenfél síp­csontjába, nemi szervébe stb.rúgok (33. kép). Jobb lábam­mal gáncsot is vethetek a tá­madó mindkét lábának és ajobb kezemmel a mellére mértütéssel a földre lökhetem. ­Ugyanezt elérhetem úgy is,hogy előbb a lábára lépek ésazután lököm mellbe,2. Amikor a támadó a magasbaemeli a széket, tenyérrel fölfe­lé fordított bal karommal feje­met védve, villámgyorsan hoz­záugrom. Az 'ugrá ssa l egyide­jűleg jobb öklömmel alulrólhasba, nemi szervbe ütöm. Azellenfél a fájdalomtól azonnalelengedi a széket, majd kis elő­

rehajlással jobb kezemmel ma­gamhoz rántom a támadó lá­bát, aki ettől elveszíti az egyen­súlyát és hanyatt esik (34.-36.kép).

3. Ha az ellenfél zárt helyiség­ben magasra emelt székkel

33

34

39

40

153

4

5

6

dülő lábát a sa r k án ál. jobb ke­zem alábujjaira esúsztatom éslábfejét befelé cs ávarom. Ezz elrákényszerítcm a t árnad ét.hogy arccal bukjon a föld re

támad rám, én is felkapok egymásik széket és erősen fogvamagam elé tartom. A támadófelé ugrom és nagy lendülettelúgy lököm feléje a széket, hogya feje és mindkét keze a szék­lábak közé kerüljön (37.-38.kép). A szék megesavarásávalaztán könnyen a földre kény­szeríthetem a támadót (39.kép).4. A székkel történő ütés ellenúgy is sikerrel védekezhetem.hogy az ellenfél lesújtó székeelé odatartok egy másik széketés egyúttal a támadó hasába,sípeson t já ba stb. rúgok (40.-41.kép).

szegek és a hullg ánok által ki­provokált bármilyen rendzava­rás alkalmával számolnunkkell az efféle támadással is. Azalábbiakban néhány olyan fo­gást ismertetünk, amelyek ré­vén sikeresen védekezhetünka rúgás ellen álló vagy fekvő

testhelyzetben.l. Amikor észreveszem, hog~'

az ellenfél a hasamba akarrúgni, azonnal előrehajolok, ahasarnat minél távolabbra hú­zom vissza a tám ádétöl, és eg~'­

úttal jobb kezem élével erősen

ráütök az ellenfél rúgásra len­dülő lábának sípesontjára. Klaz egyetlen ütés elegendő arra ,hogy az ellenfél abbahagyjaa további támadást (1. kép).Jobb kezem élével a támadósí pcson tjá ra mért ütés után balkezemmel megfogom az ellen­fél sarkát, és a lábát hirtelena magasba emelem. A támadóettől nagy lendülettel hanyattesik (2.-3. kép).2. Támadás közben bal kézzelelkapom az ellenfél felém len-

RÚGAs VÉDÉSE

Bármel yik te st részünket ér trúgás na gy fájda lmat okoz.Néhány es etben (a kül ün öseuérzéke ny és könnyen sebezhető

testrészeken ) a brutális rúgássú lyos testi sé r ülést okozhat:csonttörést. nyílt se bet, bels ő

sér ül ést , ájulást st b.Éppen ezért a vereked ő k, a ré-

41

154

(4.-7. kép). A földreesés utánazonnal a támadó hátára tér­depelek, s miközben egyik ke­zemmel állandóan fogom azellenféllábujjait, másik ke­zemmel megragadom ahajánálvagy az orrhegyénél fogva ésa fejét hátrahúzom a lába felé.A lábát viszont egyúttal a fejeirányába feszítem (8. kép).3. Más mód, hogy a támadólendülő lábát mindkét kezem­mel elkapom, bal kezemmelalulról a boka külső részét fo­gom át, szorosan a testemhezhúzva az ellenfél lábát. Ezzelegyidejűleg jobb kezemmelnyomást gyakorolok a térdé­nek belső oldalára, hirtelenmozdulattal jobbra fordítom ,melytől a támadó hasra vágó­dik (9.-13. kép). A földön azelőbb leírt feszítést alkalmaz­hatom (14. kép).4. Ha a támadó belém akarrúgni, hirtelen előrehajolok ésrúgásra lendült lábát megfo­gom a jobb kezemmel a térdé­nél vagy kissé lejjebb. Hirte­len a hónaljam alá szor ítoma lábát és bal kezemmel meg­fogom a jobb csuklömat, Az

11

ellenfelet lábának felfelé eme­lésével, előre vagy hátra törté­nő erőteljes rángatásával ha­nyatt esésre kényszerítem (15.­17. kép).5. Egyszerű, gyors és hatásosvédekezés a rúgás ellen: vil­lámgyorsan (bal vagy jobb)oldalammal fordulok a támadófelé és lábfejemnek (cipőmnek)

az ellenféllábfejéhez vagy alsólábszárához történő odatartá-

13

14

156

9 1012 15

157

159

24

25

26

máshol, lásd: a 20.- 25. k épe­k e t). Az il yen támadások ell enelh a j lássa l, elr úg ással, karunkfe ltar tásával, az e ll en fél lábá-

2319

20

sáva l teszem ártalmatlanná arúgást (18.-19. kép).Az utóbbi időben a képesla­pokban (főként a kiilföldiek­ben) a Karate-rendszer külön­féle ütéseit és rúgásait szem­léltető fényképeket és cikkeketközölnek. Ezek a rúgások ésütések tökéletes felkészülést ésbegyakorlást igényelnek. Hasz­nosan lehet ezeket a fogásokatfelhasználni, de vissza is lehetéln i velük. Nagyon vesz élyesek,mert a támadó rendkivül ha­tásosan ütheti meg és sebez­heti meg a megtámadottat (pl.a gyomron, fejen, aveséken,a bordákon, a nemi szer ven és

16

17

18

158

nak megfogásával, a támadólábába (karjára) irányuló el­lenrúgással (ütéssel) stb. véde­kezhetünk (26.-39. kép).

30

31

32

34

35

36

37

38

161

39

162

LABTAMADASOKVÉDÉSEI

FÖLDÖN FEKVE

l. Ha földön fekszem, és azellenfél belém akar rúgni, hir­telen mozdulattal a bal vagyjobb oldalamra fordulok, arc­cal a támadó felé. Ha az ellen­fél a fejembe akar rúgni, akézfej élével alábfejére ütök.Bal kezemmel megfogom a tá­madó karját és egyúttal jobbkezemmel a lábujjait, majdpedig erőteljesenoldal irányba

csava r om a lábát, amellyel rá­kényszerítem az ellenfelet,hogy arccal bukjon a földre.Felugrom és a támadó földönvaló feltartására alkalmas va­lamelyik fog ást használom(40.-45. kép).2. Ha a támadó mellbe (fe­jembe) akar rúgni, kiváromaz alkalmas pillanatot, mely­ben elkaphatom az ellenfél fe­lém lendülő lábát, magamhozszorítom és szabad kezemmelaz ellenfél térdhajlatánaktestem felé történő erőtel­

jes húzásával testemen keresz­tül arcra buktatom, majd meg­felelő fogással ártalmatlannáteszem. (Lásd: Önvédelem aföldön című fejezetet) (46.-49.kép).

3. Ha a támadó mellbe (fe­jembe) akar rúgni, az elő­

nyösebb helyzetben levő kéz­fejem élével alábfejére ütök,egyidejűleg jobb karommal el­kapom az ellenfél rúgásra len­dült lábát és jobbra fordulvakényszerítem, hogy testem fe-

42

43

44

45

46

47

48

164

lett arccal bukjon a földre (50.kép).

A rúgás elleni védekező fogá­sokat kezdetben lassan végre­hajtva gyakoroljuIt, hogy azegyes mozdulatokat helyesensajátíthassuk el és az edzőtár­

sunknak ne okozzunk felesle­gesen fájdalmat.

49

50

ÖNVÉDELEMA FÖLDÖN

Ha az ellenfél váratlanul (or­vul) támad rám és a földretaszított, illetve ha álló test­helyzetemben nem sikerült el­lene a védekező fogásom ésvele együtt esem a földre, vagyha úgy látom, hogy az ellenfe­let álló testhelyzetben nem tu­dom legyőzni, akkor inkábba földre rántom. ~lindannyiszorigyekszem villámgyorsan a há­tamra feküdni, mindkét lába­mat az ellenfél felé tartva (1.kép).Az önvédelem szempontjábóla háton fekvés mindenképpena legelőnyösebb, mivel így azerősebb támadónak (esetleg tá­madóknak) lehetetlenné teszem;hogy megltözelítsen. Ezenkívülez a testhelyzet lehet évé teszi,hogy az ellentámadásra (aktívvédekezésre) nemcsak a kar­jaimat, de a lábaimat is fel­használhassam.Háton fekve rendkívül fontosa jó lábmunka. Már a gyakor­lás ideje alatt le kell szoknunkarról, hogy csupán a kezünk­kel védekezzünk, és céltudato­san ki kell próbálnunk a láb-

bal történő védekezést is. Lá­bunk erősebb a kezünknél ésezért lehetővé teszi, hogyelőnybe kerüljünk az ellenfél­lel szemben.A földön való önvédelembenne feledjük el az alábbi szabá­lyokat:1. Amíg az ellenfél támad, neálljunk fel és ne forduljunkháttal feléje. Mindig látnunkkell a támadót!2. A kezünket minél keveseb­bet használjuk. Mindig a lá­bunkban bízzunk jobban.3. Legyünk elkészülve arra,hogy a fejünket a vállunk közéhúzzuk, vagy ha az ellenfél anyakunkra támad, úgy próbál­junk minél közelebb simuInia támadó testéhez, mivel ezál­tal megakadályozzuk, hogyesetleges fojtásnál nagy erőt

tudjon kifejteni.4. Behajlított lábainkat ma­gunk és a támadó közé helyez­zük,

A földön való önvédelmet - azalkalmazandó módszerek szem­pontjából - három része bont­juk:a) A támadó közeledésénekmegakadályozása.b) Védekezés a földre esés után- ha a támadó alatt vagyok.c) Védekezés a földre esés után- ha a támadó fölött vagyok.

a) A támadó közeledésé­nek megakadályozása

A mindkét lábunkkal a táma­dó lábába történő ellentétesirányú rúgást "ollózásnak" hív­juk. Az "ollózás" oldal- vagyharánt irányú lehet. A külön­böző helyzetekben aszerint al­kalmazzuk őket, amilyen irány­ból felénk közeledik a támadó:

165

1 oldalról, hátulról vagy elölről.

2 A 2.-4. képek az oldalirányú3 "ollózást" szemléltetik. A tá-

madó ebben az esetben a hátá­ra esik. Az 5.-6. képeken be­mutatott, ellentétes iránybanvégrehajtott "ollózás" haszná­latakor a támadó a hasára esik.A haránt irányú "ollózást",

amelytől a támadó hanyattesik, a 7.-8. képek szem lélt e­tik.Az alábbiakban néhány olyaneljárást ismertetünk, amelyek­kel meggátolhatjuk a támadóIelénk való közeledését:l. A földön hanyatt fekve mind­két lábam állandóan a támadóirányába tartom. Amikor azellenfél olyan közel lép hoz­zám, hogy elérhetem őt a lá­bammal, pl. a ballal, akkorvillámgyorsan a bal oldalamrafordulok, a ballábfejemet(kamp ókéntj beakasztom há­tulról a támadó lábába boká­jának magasságában, és jobbtalpamrnal elölről belerúgok a

térdébe (megnyomom a tér­dét).Lábának térdben történő erő­

teljes megrúgásával hátradön­töm a földre (lásd: az arcirá­nyú támadást a 7.-8. képeken).Ennél a védekezésnél mindkétlábbal egyszerre és gyorsankell cselekednem. A támadóföldre esése után azonnal fel­állok, gyorsan hozzáugrom ésfeltartására, valamint ártal­matlanná tételére alkalmas fo­g-ást használok ellene, lásd:"Önvédelem a földön" a táma­dó feletti testhelyzetben (9.-10.kép).2. Ha az ellenfél balról léphozzám, a hátamon fekve lá-

baim hirtelen oldalirányú ,,01- 8lózásával" a támadó lábait a 9lábaim közé fogom és erőteljes 10jobbra fordulással a földrebuktatom az ellenfelet (2.-6.kép).3. Ha a támadó hanyatt dobotta földre és rám akar ugrani.

11

168

behajlított lábakkal azonnalfeléje fordulok és mindkét lá­bam hirtelen kinyújtásávalhasba rúgom az ellenfelet (11.kép).

b) V édekezés, ha a tám adóalatt vagy ok

Abban a kedvezőtlen helyzet­ben is, amikor a támadó alákerülök, nagyon fontos, hogykülönösen a szememet, a nemiszervem et és más érzékenytest részeim et vé d jern. Minda­mellett meg kell őrizni a nyu­godts ágomat és az adott hely­zetnek megfelelő határozottcselekvő képességemet.1. Ha a támadó a hasarnon tér­depel és fojtogat, kezem élévelaz érzékeny testrészekre mértütésekkel, harapással, két uj­jamnak a szemébe történő dö­fésével, az orrára mért ököl­csa pássa l stb. védekezem (12.­13. kép).2. Ha a földön fekszem és a tá­madó terpesztett lábakkal aha samra ül és fojtogat, az el­lenfelet mellem és hasam hir-

telen kidomborításával dobom 12le magamról. A támadó a fe- 13jemen keresztül zuhan át. Esé s 14közben a nemi szervébe ütök,amellyel mindjárt ártalmat­lanná is teszem az ellenfelet(14.-15. kép).3. Ha a hátamon fekszem, az

ellenfél a baloldalamnál tér­depel és fojtogat, ebből úgyjuthatok ki , hogy mindkét láb­bal elrugaszkodva a földtől

magasba emelem őket (mínthahátrafelé akarnék bukfencezni)és a támadó nyakát a térdeimközé zárom. A lábakat jól ösz­szeszorítom, majd jobbra és le­felé irányuló húzásukkal a tá­madót átbuktatom a fejére(16.-18. kép).4. Ha az ellenfél a lábam kö­zött térdepelve fojtogat. Nyak­izmaimat összehúzom, az álla­mat a mellemhez szorítom, balkezemmel megfogom a támadójobb csuklóját, jobb kezemet,melyet becsúsztatok a karjaiközé, az állára helyezem. Ezzelegyidejűleg jobb lábamra tá­maszkodva felemelkedek, hir­telen oldalra fordulok és kiug­rom balra: a támadót ezzelmagam m ell é buktatom a föld­re. Majd a továbbiakban úgyvédekezem, ahogy azt a 19.-21.k épek szemléltetik.5. Amikor a támadó bal felől

fojtogat , összehúzom a nyak­izmaimat és az állama t a m el­lernhez szor ít om. egy úttalmindkét kezemmel megfogomaz ellenfél bal csuklóját. Baloldalra fordulok, hogy jobb lá­bam szabad legyen, amelyethirtelen r áhelvczek a támadófejére és azt erőteljesen lefelényomom. Az ellenfél átgurulrajta, én viszont még mindigfogva tartom a bal csuklóján á l.Gyorsan ráteszem a támadóraa bal lábamat is, méghozzáúgy, hogy az ellenfél bal vállaés karja a lábaim közé kerül­jenek. A támadó nyaka és fejemost már a jobb combom alattvan. Az ellenfél bal karját szo­ro san a sa já t m ell emre szor í­tom. A hasam magasba emelé­sé vel (a birkózók hídállásához

169

ham a támadó oldalának tá- 27masztom és eltolom őt magam-tól. Balra fordulva kiszabadí- 28tom jobb lábam és hirtelenmozdulattal át teszern az ellen-fél fejc fölött úgy, hogy a láb­Iejern az álla alatt legyen. Ballábbal és bal kézzel a támadó,jobb karját magamtól balratolom, s ezzel könyökben fe­szítést alkalmazok (25.-26.kép).7. Az cllenfél a lábam közöttt érdepelve fojtogat. Behajlítommindkét lábamat és a lábfeje­

met elölről nekitámasztom a tá­madó oldalainak, majd a lábakhirtelen kiegyenesít és ével elto­lom magamtól az ellenfelet,aki így nyújtott karokkal, te-hát a számára már kevésbé 171előnyös helyzetben tud csakfojtogatni tovább, Ezután gyor-san felemelem térdben behaj-

irányuló erőteljes megrántásá­val (a jobb csípőmön keresz­tül) feszítcm.6. Ha a támadó a földre dön­tött és fojtogat, mindenekelőtt

összeh úzom a nyakizmaimat ésaz államat a mellemhez szorí­tom. lUaj(l mindkét kezemmelmegfogom az ellenfél jobbcsuklóját, ugyanakkor a bal lá-

hasonlóan) könyökben feszítemaz ellenfél karját (22.-24. kép).A támadó bal karját mellem­ről a jobb oldalamhoz történő

tovább tolásával és a föld felé

18

19

20

173

36

37

c) V éd ek ezés, ha a támadóf e le tt vagy ok

Ha már a földre do btam azellenfele t, mindig arra kell tö ­rekednem. hogy olyan előnyös

helyzetbe kerüljek felette,amelyben sikerrel folytatha­tom a küzdelmet , ő vi szont netámadhas son tovább engem.A földön egyrészt fogva tart­hatom az ellenfelet, amíg se­gítséget (erősítést) kapuk, más­részt azonnal ártalmatlanná,a további küzdelemre képte-

33 irányuló húzásával és karjaim34 segítségével az ellenfé l r ajtam

keresztül a hátára es ik (3 5.-35 37. kép). Gyakorlás közben

legyünk nagyon óvatosak, mertedzőtársunk nem tud kiáltaniés ezzel figyelmezt etni, ho gytúlságosan beszorítottuk. Azátbuktatást gyakorláskor hagy­juk ki.

tott kezének alkarj át hirtelen 30felemelem, könyökben eltörhet. 319. Ha az ellenfél a fejem mő­

gött t érdepelve fogtogat, erő- 32sen megfogom a nyakamat sze­rító karjait, a magasba eme­lem a lábaimat és a támadófejét a térdeim közé fogom.A lábakat szorosan egymáshozzárom. Majd lábaim lefelé

lított lábaimat, illetve a táma­dó állába vagy karjaiba rúg­hatok (27.-29. kép).8. Ha az ellenfél térdelő ter­peszben helyezkedik el fölöt­tem és fojtogat. Összehúzoina nyakizmaimat, az á llam a t am ell emhez szorí tom , bal kézzelm egfo gom a támadó bal cs uk­ló ját, jobb kézz el a l;:önyöké­n ek támaszkodom és egész te s­tem m el hirtelen balra fordu­lok. A támadót a fordulattala földre kényszerítem , n ek emaz onban á llandóan tartanomkell a bal csukl óját. Az ellen ­fé l bal karját ezután úgy fe­szítem ki , hogy te st év el derék ­szöget zá r jon be és a tenyer ea földön feküdjön (bal kezem­mel továbbra is a csuklój át,jobb kezemmel viszont közvet ­lenül a váll áná l fogom), m ajdjobb térdemmel rátérdelek akönyökére (30.-34. kép). Azegész fogást gyorsan kell vég­rehajtanom, hogy a támadótmeglepetésként érje. Ezzel a fo­gással az ellenfelet addig tart­hatom a földön fekve, míg nemjön valakí a segítségemre. Haaz ellenfél térdemmel leszorí-

29

172

174

lenné tehetem. Az utóbbi eset­ben eltörhetem a karját, ütésselelkábíthatom stb.

Néhány példa

l. Ellenirányú ráfekvés. Eza fogás viszonylag jelentős erőt

és testsúlyt kíván. Főként ak­kor használom, amikor a há­tulról támadó ellenfelet a feje­men keresztül magam elé do­bom a földre. Hogy az ellenféla háton fekvő testhelyzetbőlnekelhessen föl és ne folytathas­sa állva a támadást, azonnalrá kell vetnem magam. Eztúgy hajtom végre, hogy mínd­két lábbal a feje mőg é térde­pelek és mindkét kézzel meg­ragadom a nadrágszíját (övét)az oldalainál fogva: bal kezem­mel bal felől, jobb kezemmeljobb felől. Majd gyorsan rá­hasalole a támadó arcára, a sa­ját arcomat pedig rászorítomaz ellenfél hasára. A lábamatállandóan terpesztve tartom,hogy az ellenfél ne fordíthassonát jobbra vagy balra (38. kép).2. A hason fekvő támadó nya­kát átfogom jobb kezemmel ésaz alkarommal fojtogatom.Hogy az ellenfél ne szabadul­hasson ki az átkarolásból, balkezemmel megfogom a jobbkaromat (39. kép). Amilmr ér­zem, hogy a támadó teste eler­nyed, amely azt jelenti, hogymár elvesztette az eszméletét,elengedhetem.3. Amikor az ellenfelet sikerülta földre vinnem és elveszíti azeszméletét, olyan előnyös test­helyzetet foglalok el, amelyből

a támadó nem tud kiszabadul­ni. Egyik lábbal azonnal a ha­nyatt fekvésben levő támadófejéhez lépek és úgy fogom mega tenyérrel felfelé fordított

38karját, hogy abai válla és a bal 39karja a lábam között legyen,a nyaka és a feje pedig a jobb 40combom alatt. Ráfekszem a há­tamra. Az ellenfél bal karjátátteszem a ballábamon és ígyfeszítem könyökben karját(40.-41. kép).

4142 4. Ha a támadóval együtt olyan

helyzetbe kerültem a földre,43 hogy a hátán fekszik, én pedig

őrajta és jobb vagy bal kezévela nyakamat próbálja megfogni,kissé fölemelkedem, kezeim­mel megragadom az ellenfélkönyökét és alkarját, melyet

erőteljes magam felé történő

húzással könyökben feszítek(42. kép).5. Ha küzdelem közben kény­telen vagyok a támadóvalegyütt a földre esni, mindigarra kell törekednem, hogy fö­lébe kerüljek. Felső fogással,jobb kezemmel megragadoma jobb csuklóját. Bal karomatáttolom az ellenfél karja alattés megfogom a jobb csuklórnat.A támadót testemmel időköz­

ben állandóan a földre szorí­tom. A bal kar felemelésévelés mindkét kezemnek az ellen­fél jobb csuklójára lefelé irá­nyuló nyomásával könyökbenfeszítem a támadó karját. En­nél a fogásnál fokozottan fi­gyelni kell a helyes testhely­zetre. Az ellenfél jobb oldalamellett kell ülnöm, testsúlyom­mal a támadó mellére nehe­zedve. A lábak terpesztésévelszilárd testhelyzetem biztosí­tom (43. kép).5. Az előző fogás változata: hanem bírom befogni az ellenféljobb karját akarhajlatomalatt, baloldalammal hirtelenaz ellenfélre dőlök és karjátjobb combom alá dugom. Balcombom közvetlenül az ellen­fél jobb oldala mellett van,ezen fekszik keresztbe a táma­dó jobb keze, (melynek alkar­ja a jobb combom alatt van).Jobb lábam kinyújtásávalcombjaim között feszíthetemaz ellenfél jobb karját (44.­45. kép).7. Ha a támadót úgy dobtama földre, hogy térdelő helyzet­be került és én a jobb oldalamellé kerültem, gyors mozdu­lattal mindkét kezemmel meg­ragadom az ellenfél bal csuk­lóját, balra rántom, majd ajobb karhajlatom alá teszem éserősen beszorítom. Egyúttal

175

balra fordulok, kinyújtom be­hajlított jobb lábam, háttala támadóra fekszem és a föld­re nyomom. A helyzetből adó-

dóan az ellenfél bal karját fe- 47szíthetem (46. kép), (47.-51. 48kép).8. Ha a támadó hasra esett. 49terpeszülésben helyezkedem ela hátán, arcommal a feje irá­nyában mindkét kézzel meg­ragadom az ellenfél állát, ésmagam felé irányuló erős r án-

50 tással hátracsavarom fejét,51 melIyel ártalmatlanná tehetem.

(52. kép).52 9. Ha az ellenfél hasra esett,

hozzáugrom és egyik lábam­mai rátérdenelek a térdhajla­tára. Bal kézzel belemarkoloka támadó hajába, jobb kezem­mel pedig megfogom az egyik

lábfejét és mindkét kezemet 53magam felé húzom. Az ellenfél 54a fejének és lábának egymásfelé húzása következtében te­hetetlenné válik (53. kép).10. Fojtogatás keresztfogássaI.Az ellenfél földön történő foj­togatására mindig érvényes aza szabály, hogy elsősorban asaját gallérjával vagyalkarunkbelső vagy külső élével fojto­gassuk. Az alkar élei a legke­ményebbek és ezért a legköny­nyebben mélyednek bele a nyakpuha részeibe. Sohasem fojto­gatunk tenyérrel, kezünk hátá-val, vagy a nyak felé forditottalkarral. mert ezek a Imrfelü-letek laposak és ezért a velüktörténő fojtogatás hatástalan 177lenne. Fojtogatáskor gyakranfelhasználhatjuk az ellenfélruházatát is - főként az inge

5556 vagy a kab átja gallérját. A gal­

lér szorosan ráfekszik a nyalt-57 ra és keskeny sávban köröskö­

rül fojtogat. A fojtogatást min­dig csak egy kézzel végezzük,a másikkal csupán segédke­zünk. Mindkét kezünk vagy

alkarunk egyidejű nyakra tör­ténő szorítása csak akadálytjelent a fojtásfogásnál. A fojto­gatást a végső célnak megfelelő

ütemben végezzük. Fojtogatásközben éberen figyeljük az el­lenfél szemét és arcát. Ha azellenfél elveszíti az eszméletét,ami a fojtásfogás helyes alkal­mazásakor nagyon gyorsan be­következik, hagyjuk abba a foj­togatást.A fojtásfogás gyakorlását na­gyon óvatosan végezzük, miveledzőt ársunk nem tud beszélniés ezért figyelnünk kell, mikorad jelt arra, hogyelengedjük.A fogás félbeszakitására előre

megbeszélt jeleket használunk,pl. háromszor a testre, a földrestb. koppintunk (a SZAMBOés cselgáncs sportversenyekhezhasonlóan).Tekintettel arra, hogy az ittfelsorolt valamennyi fojtásfo­gás halálos kimenetelű lehet,az ellenfél eszméletének el­vesztése után hagyjuk abba.A fojtásfogás helyes alkalma­zása néhány másodpercen be­lül öntudatlan állapotba ejti azembert. Ezt könnyen észreve­hetjük, mivel a fojtogatott félteste elernyed, vagy görcsösenrángatózni kezd.Ha az ellenfelet sikerült a föld­re dobnom, vagy ha vele együttén is a földre zuhanok, arrakell törekednem, hogy a hasá­ra ü1jek vagy feküdjek, mégmielőtt feleszmél az esést kö­vető meglepetésből. Bal kézzelmegfogom a támadó gallérjá­nak bal szélét a vállán, jobbkézzel a gallérjának jobb szé­lét oldalt és hátul. A gallértfelső fogással markolom meg(hüvelykujjam alatta, többiujjam felette tartom). Amikormindkét kezemben biztos fo­gással tartom a gallért, könyö-

58

59

60

kömben behajlítom, majd jobbkezem könyökben történő haj­lításával és egyenletes nyomá­sával az alkart elölrőlaz ellen­fél nyakához nyomom, mellyelhatásosan fojtogathatom. E fo­gás alkalmazásánál fontos,hogy bal alkarom ne aka­dályozza a fojtogatásban a jobbalkaromat (54. kép).A támadó ártalmatlanná téte­lére néha elegendő az is, ha azeséssel egyidejűleg az ellenfélnyakára teszem előlről egyikaikaromat és földre esés utánerőteljes nyomást gyakorolokaz ellenfél nyakára.A fojtogatás fentebb leírt alap­elveinek betartása mellett kű­

lünböző változatokat is hasz­nálhatok a gyakorlatban (55.­60. kép).

TÖBB TAMADÓELLENI Vf;DEKEZf;S

Ha több ellenfél támad meg,a r ra kell törekednem, hogy va­lamennyien velem szemben(előttem) legyenek. Zárt helyi­ségben előnyös helyzetet te­remtek, ha falhoz lépek, vagyha a sarokba húzódom, mivelott hátulról teljesen védett va-

179

180

gyok és a t ámad ók nem tud­nak bekerítení. A sarok ba ntehát eléggé fedezem magamés jó helyzetáttekintésem isvan. Nyugodtnak és határozott­nak kell lennem akkor is , ami­kor többen támadnak m eg.Behajlított karjaimat az arcomelé emele m, hogy az a lkarok­kaI és kezeim élével védjemmagam a z ell en fe lek ü té seivelszem ben és hogy ugyanakkorén is visszaüthessek a támadóérzé keny testrésze ire (szem,orr, nyak st b.) , Mindig a leg­közelebb á ll ó ellenfel e t kellmegütnöm a zza l a karommal,amellyel a legkönnyebbenelé r hetem. (Ezért fontos, ho gyaz ütéseket míndk ét k ezemmeljól begyalwroljam). A karok­kal mért ütések mell e t t a lá­bakkal is véd ek ezem. Azokkala támadók a lsó t estrészeinekér zé k eny pon t jaiba r úgole (has,sípcsont, boka st b. ),Több támadó ell en siker r el vé­dekezhetek sz élek el is, a melyetm agam előtt tartsak lábaivala t ámad ók felé. Ha valamelyi kellenfél m egközeIítene, a szé kerőteljes k i ldk és év e l, a szék Iá ­bakat az ell en fé l a rc á ba, m el­lébe nyomhatom, majd hirte­len visszah úzom magamhoz aszék et, vá rva az újjabb táma­dót. Székkel jól v édhetern a fe­jem is kövek, poharak, palac­kok st b. ellen.Ha tö bben támadnak meg sza­badban és nem találok a há­tamnal. megfelelő tedezéket.fut ásnak eredek. Amennyibena támadók egyenként érnekutol, hirtelen fordulatokkal ésjól választott üt ésekkel foko­zatosan ártalmatlanná tehetemőket.

A TAMADÓELVE ZETÉSE

Vannak olyan fog ások, a me­lyekkel sikeresen á r ta lm a tlan­ná tehetem a z ellenfelet, enge­delmességre és járásra k ény­szer ít ve bárhová elvezet hetem.Az alábbiakban a tá madó elve­zetésének néhány bevalt mód­ját Ismertet j ük :l. Az ellenfél fel é lépek és ba lten yeremmel a homloká ra ütök..Job b kezemmel hirtelen m eg­fogom a jobb csuk lóját vagytenyeré t. Jobbra fordulva ma­gamhoz r ántom, bal kezemráteszern a mellérc és az alkar­ral hátranyomom te stét. A ka­romat az ellenfél vállán ke­resztül teszem amellére.A jobb kéz magam felé húzá­sá va l és a bal alkarnak a tá­madó mellére irányuló nyo­másával kinyújtom (kifeszítem)az ellenfél jobb karját (1.-2.kép). Ezután a bal karom elöl­ről betolom az ellenfél jobbkarja alá és megfogom a sajátjobb alkaromat. Jobb kezem­mel az ellenfél karját a sajátbal alkaromon keresztül feszí­tem. Ezzel igen nagy fájdalom

2

3

okozható az ellenfélnek. Miv elminden ellená ll á si k ísérle tecsak növeli a fájdalm á t és alegk isebb fájdalm a t akkor érzi,ha nyugodtan vel em jön, való­színű, ho gy ellenállás nélk ülkövetni fog (3.-4. kép) . Ugyan­ez t a fog ást csupán a kéz meg­fogásával is h aszná Ihatom (5.­6. kép).

2. Az előbbi fog ást ketten isa lkalm azhat já l. , különösen a k­kor, ha életves zé lyes, dühöngöember a támadó. Az egyil. félm egfogja a támadó jobb kezétéppúgy, mint a z előbbi es etben,

4

5

181

182

a másik fél ugyanezt a fogástfordítva használja. Ha mármindketten megfogták a táma­d öt, egyszerre indulnak el. Azellenfélnek követnie kell őket

(7.-8. kép).3. Az ellenfelet hirtelen hom­lokon ütöm a tenyeremmel, ésmielőtt feleszmél, jobb kezem­mel villámgyorsan megfogoma jobb csulel éj át és megcsava­rom a karját úgy, hogy fölfelélegyen a tenyere. A bal karombetolom az ellenfél jobb karjaalá és megragadom a gallérját,A kabátját húzva és egyúttalkezét az én bal alkaromon ke­resztül nyomva, engedelmes­ségre kényszerítem a támadót(9. kép).E fogások gyakorlása közbenne feszítsűle feleslegesen tár­sunk karját, figyeljül. jelad á­sát, hogy elengedhessük.4. A részeg és dühöngő elve­zetésére más mód: ha a homlo­kára ütök és jobb kézzel elka­pom a jobb esuklóját. A karjáttenyérrel fölfelé fordítom,ugyanakkor aláhelyezem balkaromat. Segítőtársam ugyan­ezt teszi bal oldalról. Az ellen­fél mellén a kezünket jó erősen

megfogjuk és a míndkét fel­karjára irányuló nyomással rá­k ényszerftjűk, hogy kövessenbennünket (10.-12. kép), Hale akarna ülni és felhúzza lá­bait, ezzel a fogással így istovább vezethető.

5. Ha a támadó ellenállást fejtki elvezetésekor, akkor az egyikfél úgy tartja őt, amint az a 8.képen látható, a másik fél vi­szont hátulról felfelé nyomjaaz ellenfélorrhegyét (13. kép).6. A támadó elvezetésének na­gyon egyszerű módja, ha ahomlokon történő ütés utánjobb kézzel hátulról megraga­dom a gallérját, bal kézzel pe-

6

7

8

10

11

12

13

14

183

184

di g a nadrágját. Bal kézzelá llandóa n fölfelé húzom a nad­r ágjánál tartva, miközben jobbkézzel a gallérjánál fogva előre

nyomom az ellenfelet. Igy arrakényszerítem a támadót, hogya bba az irányba menjen, amer­re tolom (14. kép).7. Más mód, hogy homlokonütöm a támadót , mindkét k e­zemmel megfogom jobb esuk­lóját, tenyérrel fölfelé fordítoma karját és jobbra fordulva azell enfél háta mögé kerülök.A támadó karjának könyökéta bal vállamra helyezem, m i­közben kissé előrehajolok, majdIdegyenesedek és egyúttal aesuklóját lefelé nyomom. Ezzelaz ellenfél karját a v államonkeresztül fe szítem és engedel­mességre kényszerítem (15.­16. kép).8. Jobb kézzel elkapern az el­lenfél jobb kezét, bal kézzelmegfogom a bal vállát. A jobbkarjának és bal kezének egy­m ás felé történő húzása álta laz ellenfélnek engedelmesked­nie k ell és abba az iránybamegy, amerre löl,dösöm (17.­20. kép).9. Ha veszél yes , dühöngő sz e­mény a támadó, akkor öl,öllela gyomrába ütök. Mihelyt elő­

rehajol, a fejét lefelé nyomom,a kabátját pedig hirtelen a fe­jére húzom. Mindkét karjáthátra húzom a lábai között.Karjainak fölfelé és gallérjá­nak előre irányuló húzásávalelvezethetem a támadót (21.­24. kép).] O. Tenyeremmel erősen a tá­madó homlokára ütök. Ezutánbal kézzel alulról megfogoma jobb csuklóját. Jobb kezernélével ráütök a fogva tartottkarjának könyökére, az így be­hajóit kart a hónom alá fogom,majd jobbra fordulva és az

15

16

17

18

19

20

21

22

23

185

186

ellenfél könyökének fölfelényomásával és hátrafeszítésé­vei kényszerítem a támadót azáltalam meghatározott irányba(25. kép). A fogást ketten isalkalmazhatják (26. kép).ll. Tenyérrel az ellenfél hom­lokára ütök és mielőtt fölesz­m élne , jobb kézzel villámgyor­san elkapom a jobb csuklójátés tenyérrel fölfelé fordítoma karját. Bal karomat az ellen­fél jobb hónalja alá tolom, te­nyerem a tarkójára (fejére)teszem és azt erősen lefelé nyo­mom. A fejét , és bal alkaro­mon keresztül karját nyomva,menésre kényszeritem a táma­dót az általam kivánt helyre(oldalt nyomom előre) - (27.'k ép), Ezt a fogást is alkalmaz­hatják ketten (28. kép).12. Megfogom a támadó karjátés hátracsavarom. Bal kézzel.a hátán felfelé nyomom akarját, jobb kézzel megraga­dom a hajánál vagy a gallér­jánál fogva és így vezetem el(29.-30. kép).

"13. Mindkét kézzel erősenmeg­fogom az ellenfél jobb csukló­ját, hirtelen fölemelem a kar­ját és ügyesen átbújok alatta.A kar magasba emelésével és.az átbújással egyidejűleg meg­-esavarom az ellenfél kezét.A kar csavarásával és a hátonfölfelé irányuló nyomássalnagy fájdalmat okozok az el­lenfélnek. Bal kézzel megfo­gom a gallérját, majd jobbkezemmel a megcsavart karjátfölfelé és egyúttal bal kezem­mel a gallérjánál fogva előre­

nyomva rákényszerítem, hogyaz általam kijelölt iránybamenjen (31.-34. kép).14. A támadót hátulról fogommeg, bal kézzel a cs uklóját,jobb kézzel a haját vagy a jobbvállát ragadom meg. Fejének,

24

25

26

27

28

29

30

31

32

187

42

illetve vállánalt lefelé irányulóerőteljes nyomásával és balkarjának hátra és fölfelé hú­zásával olyan - a számomraelőnyös - testhelyzetbe jutta­tom az ellenfelet, amelybena karját és a csuklóját feszít­hetem és csavarhatom. Ezzelrákényszeritem a támadót.hogy előrehajolva haladjon(35.-36. kép).15. Homlokon ütöm az ellenfe­let, elkapern és fölemelem ajobb karját, fordulattal mell é­lépek, s egyúttal bal karomatráfúzöm jobb felkarjára. Jobbés bat kezem ellentétes irányúmozgásával feszítést alkalma­zok az ellenfél jobb karj án(37.-40. kép).16. A támadó karját hátracsa­varern (41. kép), megfogom agallérját, másik kezemmela könyökét tartom, és máriselvezethetem (42.-43. kép).17. Erősebb ellenfél elvezeté-sére a következő változat al­kalmazható: mindkét oldalról 189megfogják a támadó csuklóit, ésaz előre megbeszélt jeladásrafelemelik karjait, a bal olda-

40

41

3936

37

38

34

33

35

188

48

49 Ion álló személy viszont a Imr­50 jánál fogva lefelé húzza a tá­

madót. Majd vállaikon keresz­tül lefelé nyomj ák az ellenfélmindkét karját. A csuklókraI,ifejtett nyomással engedel­mességre kényszeríthető a tá­madó (44.-47. kép).18. Ha bármilyen oknál fogvanem siker ül t jól megragadnoma támadót, arra törekszem,hogy legalább vala m elyik ki­sebb te strészén él (ujj, könyök,tenyér stb.) fogva tartsam.Ezeken a testrészeken igen jóla lkalmazhatá k a feszitések,melyek szintén nagy fájdalmatokoznak (48.-54. kép).19. Ha az ellenfél elvezetés köz­ben leül és nem akar menni,s ezzel lehetetlenné teszi to­vá bbvezet ésé t, akkor bal kezemráhelyezem az ülő ellenfél tar-

St

52

53

191

54

55

S6

192

kójára (nyakszirtjére), jobbkezem pedig úgy helyezem aszájára, hogy annak éle az or­ra alatt legyen. Kezem felfelé,az orra fejt ki nyomást.Egyidejiíleg bal kézzel előre­

nyomom a támadó fejét, ezzelrákényszerítve az ellenfelet,hogy fölálljon és továbbmen­jen (55.-56. kép).20. Az ellenfélnek, ha a földreült, hátracsavarhatom a jobbkarját. Jobb kézzel a fejétnyomva és hátracsavart karját

57

58

a magasba emelve fölállásrakényszeríthetem (57.-58. kép).21. Ha zárt helyiségből olyanerőszakos embert akarok elve­zetni, aki nem megy tovább ésnem akarja elhagyni a helyi­séget (vagy belépni oda), ésmindkét kézzel az ajtófélfábakapaszkodik, akkor bal kézzelmegragadom a bal csukl éj át,jobb kézzel a hüvelykujjáts mindkettőt magam felé for­dítom. A feszítés által kiváltottfájdalom hatására kénytelentovábbmenni.

TÖBB SZEMÉLYELVEZETÉSE

Ha több gyanús személyt na­gyobb távolságra akarok elve­zetni, be kell biztositani ma­gam szökési kísérleteik ellen.A feltartóztatott személyektől

elveszem a nadrágszíjukat(nadrágtartéjukat), esetleg le­tépem nadrágjaikrtil az övtar­tó gombokat. Mivel így csípő-

Ha az ellenfél megfogta az aj­tót, jobb kezemet hátulról afejének támasztom, bal kezempedig úgy teszem a szájára,hogy mutatóújjam az orraalatt legyen. A fejét mindkétkezemmel magam felé fordí­tom, s közben állandóan nyo­mást fejtek ki az orrára. Ezzelrákényszerítem, hogy elenged­je az ajtót és felém forduljon.Mihelyt megfordult, hátrafelényomva kényszerítem az ellen­felet az ajtón keresztül a helyi­ségbe.

jükön kezükkel kell tartanioka nadrágjaikat, sem támadás­sal, sem pedig szökéssel nemkisérletezhetnck, mert lábaikrahulló nadrágjaik megakadá­lyoznák őket a mozgásban (59.kép).

59

193

194

GYANÚS SZEMÉLYEKCSELFOGÁSAI

ÉSFELTARTÚZTATÁSA

Az aszociális elemek (társada­lomra káros személyek) kifino­mult ravaszsága közismerttény. Az álcázás, a rnegtévesz­tésrc használt ldilönböző trük­kök és furfangok mellett (pl.a házunk közelében, a lakás­ban vagy más hclyen) gyakranfolyamodnak cselfogásokhoz.Előfordul, hogy öntudatlan ál­lapotban fekvő emberre buk­kanunk. Lehetségcs, hogy ez azember részeg, vagy tényleg el­ájult, de az is lehetséges, hogytolvaj, bűnöző stb., aki észre­vett, s azért vctette földre ma­gát ájulást színlelve, mert nemtudott másként kitérni a ve­lem való találkozás clől.

Ugyanakkor abban bízik, hogymíg segítségért megyek, idő­

közben elszökhet, vagy végre­hajthatja credeti elgondolását,bűntervét. Az ilyen esetekbenrendkívül óvatosnak kell len­nem. Nem szabad a fckvő sze­mélyt túlságosan megközelíte­nem, még kevésbé föléje ha­jolnom, meghallgatni, vajondobog-c a szíve, esetleg gyufá­val a szemébe világítani stb.

Tudatában kell lennem annak,hogy az illető személy szímu­lálhat, be akar csapni. Ezértóvatosan, mindcn eshetőségre

fclkészülvc cselekszem. Ha azillető személy a hátán fekszik,bal kezemmel megfogom a jobbsarkánál. jobb kezemmel pcdiga lábujjaínál. Kezeim által ki­fejtctt karkörös mozgással arc­cal a föld felé fordítom a maga­tehetetlen személyt, óvatosanmegközelítem, míközbcn ébe­ren figyelek arra, hogy meg nefogja a lábam és a földrc nerántsen. A szimuláló, testénekátfordításakor segít, az öntu­datlan tehetetlenül fordul át(60.-62. kép).Ha a gyanús személy karjaia teste alatt maradnak, óvato­san kihúzom alóla azokat ésa teste mellé helyezem, aztána gallérjánál vagy hajánálfogva néhány centiméter ma­gasra emelem a fejét, majdhirtclen clcngedem. Ha a gya­nús szcmély az orrára esik, ak­kor eszméletlen, nyugodtanfekve hagyhatom és segítségértmehetek, Ha viszont az illctő

személy abban a pillanatban,amikor a fcje a földhöz csa­pódna, oldalra fordítja a fejét,hogy ne üsse meg az orrát,(vagy a homlokára esik), ak­kor szimuláns (63.-65. kép).Ebben az esetben fokozottanébernek kell lcnnem. Fclszólí­tom az illetőt, hogy keljen fcl,esetleg segitséget hívok.A gyanús személyt a kövétke­zőképpen tarthatom a földön(amíg nem kapok segítségct):lábait terpesztem. megragadoma jobb aIlábszárát és bal lá­bának térdhajlatába helyezem.Ezután behajlítom a szimulánsbal lábát is és azt a jobb alsólábszárán keresztül feszítem(66.-67. kép).

60

61

62

63

64

65

197

75A feszítést tulajdonképpen nemakarjaimmal végzem, hanem 76úgy. ho gy letérdelek és arccala gyanús szem ély feje irányá-ba fordulva, hasammal ráfek­szem a lábára. Mindkét kezemsza ba d tehát és ezért ráparan­csolhatok a szimulánsra, hogytegye hátra a karjait. Ebbena helyzetben esetleg meg is kö­tözhetem (68.-·69. kép).Ha az illető megpróbál föl­em elked ni va gy előrecsűszni,

fokozhatom a feszitést azzal.ho gy erőteljesebben a hátára.ill. a behajlított bal lábára ne­hezedek a feje irányában.Ha m ár m eg állapítottam, hogy

72

73

74

69

70

71

66

67

68

196

19B

17

78

szim ulá nsról van szó, jobb láb­bal rálépek jobb térdének haj­Ia tára , bal lábát felemelem ésúgy helyezem keresztbe a szin­tén felemelt jobb lábára, hogyeipőjének hegyét beakaszthas­sam jobb alsó lábszáramba.Közben jobb lábammal állan­dóan a szimuláns lábán állok(70.-72. kép). A szimulánst

eg-yé bként úgy is feltartóztat­hatom, am int az t a 73.-76. ké­pek szemléltetik.lia észreveszem, ho gy az ellen­fél a szememet veszélyezteti(ujjait a szemeimbe akarjadöfni), hirtelen a szemem elétartom a kezem (77 . kép). Majdelkapom az ujjait és a k ézh átfelé feszítem (78.-79. kép ) ,Ha az ellenfél el akar futni(80. k ép) , hátulról a lábára

79

81

ugrom (81. kép), és az előb­

biekben felsorolt valamelyikfogáss al feltartóztatom.

199

5

6

7

4

ütéssel, megragadással, fojto­gatássai stb. Ez viszont azt isjelenti egyben, hogy az ebbena kiadványban leírt bármelyikvédekezést felhasználhatják.Az itt felsorolt fogásokon kívülV. L. Levsky "A nő önvédel­me" cimű brosúrájában leírtkülönböző, hatásos védekező

módokkal is megismerkedhet­nek az érdeklődők. A védekező

fogásokat a szakleírás alapjánkönnyen elsajátíthatják, hiszenviszonylag egyszerűek, és min­dig hatásosak.Természetesen ebben sem ér­hetünk el könnyű sikert lelki­ismeretes és rendszeres gya­korlások és többszöri ismétIé­sek nélkül. A mozgásból fakadóöröm és az életben oly fontostulajdonság: a biztonságérzetmegszerzése meIlett rájönneka nők, hogy őket sem sérthetikmeg megtorlás nélkül a része­gek vagy más garázda elemek,akik kihasználják a férfiakvagy a közbiztonsági szervektávoIlétét és nem respektáljákaz együttélés szabályait. Né­hány szemléltető példának az1.-27. képek szolgálnak.

A NO ÖNvf;DELME

Szocialista társadalmunkbana nők egyre felelősségteljesebb

szerepet töltenek be. Némelyfeladat teljesítése közben olyanhelyzetbe kerülhetnek, amely­ben a fizikai erő hiányát siker­rel helyettesítheti az önvéde­lem ismerete. Főként azokróla nőkről van szó, akik napon­ként szolgálatban vannak, azüzletekben, a közlekedésbenstb. Ez azonban még nem je­lenti azt, hogy az önvédelmetcsupán az említett munkasza­kaszoko II dolgozó nőknek kel­lene elsajátitaniok. Hiszen azönvédelem sokoldalúan for­málja az embert, a fizikai fel­készültség meIlett továbbfej­leszti az erkölcsi-akarati tu­lajdonságokat is, növeli az ön­bizalmat, a lélekjelenlétet s bá­torságot, a gyors reagáló ké­pességet és a határozottságot.Mindezek a tulajdonságok va­lamennyi foglalkozási ágbanéppúgy szükségesek, mint bár­mely más helyzetben.A nőt természetesen szinténmegtámadhatják az előbbiek­

ben felsorolt bármely módon:

200

17

18

19

14

15

16

11

12

1310

202

20

21

22

23

24

25

26 27

205

206

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Az önvédelmi fogások gyakor­lása közben sérülések is előfor­

dulhatnak, az oktatónak és azedzőtársaknak is jártasaknal,keH lenniük az elsősegély­

nyújtásban.Az elsősegély fogalma alatta sebesült személynek nyújtottápolást értjük az orvos megér­kezése előtt, aki azután szak­kezelésben részesíti a balesetetszenvedőt. Az elsősegélynek

célszerűnek (hatásosnak) kenlenni, hogy könnyítsen a sebe­sültön és megelőzze a komplt­kációt.Az önvédelem gyakorlása köz­ben keletkezett sérülésekkornyújtandó elsősegély azonos atöbbi sportok gyakorlásánálelőforduló sérülések elsőse­gélynyújtásávaI. A gyakorlássorán mindig kéznél keH len­nie az előírt felszerelésekettartalmazó elsősegélynyújtó

doboznak.Csonttöréskor vagy ficamnálsohasem szabad a csontot ere­deti helyére visszatenni! Ele­gendő, ha kötéssel rögzítjüka sérült testrészt.A ficam a nagy fájdalom, duz-

zadás és a csontízület mozdu­latlansága és alakjának feltű­

nő megváltozása alapján is­merhető fel. Elsősegély: rögzít­jük a sérült testrészt. Orvosisegítség nélkül sohasem igazít­juk helyre.Rándulás az ízületi szövet hú­zódása vagy rántása nyománkövetkezik be. Elsősegély:

a randulást szenvedett test­részt bekötjük. Mindkét eset­ben orvoshoz visszük a sebe­sültet.Az ízület mindenfajta sérülésenyugalmat kíván. A friss sérü­lést nem szabad helyreigazgat­ni, nyomkodni vagy masszi­rozní,

Sebápolás

A legjelentéldelenebb sérüléstsem szabad elhanyagolni, mí­vel a legkisebb seb is veszé­lyessé válhat. A külső sebeketóvatosan kitisztítjuk hidrogén­nel, a seb környékét 18 száza­lékos jódtinktúrával bekenjükés steril gézzel befedjük, majdsebtapasszal vagy kötéssel rög­zítjük. A sebben levő nagyobbszennyeződést csakis hídrog é­nes gézzel vagy vattával szabadeltávolítanunk. A sebesültetmielőbbi orvosi ellátásban keHrészesíteni.

Csonttörések

A csonttörést a heves fájdalom,a törés környékének jelentős

megduzzadása, az eltört test­rész alakjának megváltozása,feltűnő és szokatlan mozgé­konysága alapján ismerjük fel.Kétféle csonttörést különböz­tetünk meg: egyszerű és nyílttörést. Az egyszerű törésnél

a bőrfelület sértetlen marad.Nyílt csonttörésnél a bőr isfelszakad. A nyílt törés sokkalveszélyesebb, mint az egyszerű

törés (magas láz, fertőzés ve­szélye áll fenn.)Elsősegély: a sérült testrésztóvatosan megfogjuk, megfelelő

helyzetbe tesszük és sín segít­ségével rögzítjük (sínbe tesz­szűk). Ha nincs erre a célrakészített deszkánk, akkor pál­cát, kartonlemezt, bádoglemezt,fagaHyat stb. használhatunk.Ezeknek olyan hosszúnak kelllenni, hogy a csonttörést szen­vedett testrész végén levő

csontízületeket is rögzítse. A se­besiiltet elsősegélynyújtásutánnyugodt testhelyzetbe helyez­zük. Nyílt csonttöréskor a seb­re előbb steril védőkötést te­szünk és csak ezután tesszüksínbe a sérült testrészt. Min­den es'etben mielőbb orvostkell hívnunk.

~4z eszméletlenség(ájult állapot)

Az eszmélet elvesztésekor nyúj­tott elsősegély különféle lehet.Mindig az eszméletlenséget ki­váltó körűlmények szerint já­runk el. Az önvédelem gyakor­lásakor leggyakrabban a követ­kezű okok válthatnak ki esz­méletlenséget.1. Fejre, vagy olyan helyzetbe

történő esés, amíkor az ütéshatása átterjed a fejre.

2. Esés okozta légzési zavar.3. Nagyobb fokú sérülés.4. Fojtogatás.

Fejreesés által kiváltotteszméletlenség

Fejreesés vagy az olyan esésokozta eszméletlenségnél. ami-

kor az ütés hatása átterjed afejre, a sebesültnek nyugalmihelyzetet kell biztosítaní. Haa sérülés vagy agyrázkódásnem súlyos, akkor az ájult sze­mély rövid időn belül magáhoztér. Az eszméletlent nem sza­bad mozgatni, mivel ha súlyo­sabb sérülést szenvedett, amozgatásával sok komplikációtokozhatunk. Ezért mindig na­gyon óvatosan kell cseleked­nünk.Az agyrázkódásra a következő

tünetek jellemzőek: ájulásvagy rossz közérzet közvetle­nül a sérülés után, gyenge, sza­bálytalan és lelassult érverés,gyenge légzés és hányinger.Elsősegély: teljes nyugalom, hi­deg (jeges) borogatás a fejre.Hány ás közben oldalra keHfordítani a sebesült fejét, ne­hogy fulladás következhessenbe. Azonnal orvost kell hívni!

Esés okozta lég zésizavar

Légzési zavar a rekeszizomgörcsös összehúzódása követ­keztében áH be, amely lehe­tetlenné teszi a légző mozgást,A sebesült személy rosszulérzi magát, de eszméletét nemveszíti el teljesen.Ebben az esetben legjobb, haa sebesültet a hátára fektetjükés könnyű hasizom masszázs­ban részesítjük. A légzési za­varral egyidejűleg ugyanis ko­molyabb belső sérülés lehető­

sége is fennáll, s ekkor a másformában nyújtott elsősegély

többet árthatna, míntsem hasz­nálna a sebesültnek.

207

208

Eszméletlenség na gy obbfokú sérüléskor

A sebesültet elsősegélynyújtás­

ban, ápolásban részesítjük ésazonnal orvost hívunk!

Eszméletlenségfojtogatáskm'

Fojtogatáskor nem mindig kd­vetkezik be mély és hosszabbideig tartó eszméletlenség.Természetesen erre az eshető­

ségre is fel kell készülnünk. Azeszméletlen személyt mester­s éges légzésben részesítjük éshaladéktalanul orvost hívunk!

Lélegeztetésszájból szájba

Igen hatásos élesztési eljárása szájból szájba történő léle­geztetés és a közvetett külső

szívmasszázs. Mesterséges léle­geztetéskor fontos, hogy a lég­utak szabadok legyenek, ezértelső dolgunk, hogy megoldjuka balesetes ruháját (gallért,nyakl{endőt, szoros nadr ágtar­tót). Aztán mélyen hátrahajt­juk a fejét úgy, hogy egyikkezünkkel leszorítjuk a homlo­kát, a másikkal pedig hozzá­nyomjuk az alsó állkapcsota felsőhöz (1. kép). Azáltal,hogy a fej hátrahajlik, az 01'1'­

garat hátra és lefelé görbül, ésanyelvgyök elhúzódik az 01'1'­

garat falától. Igy a felső légu­tak szabaddá válnak, és a le­vegőnek szabad utat biztosí­tunk a tüdőbe. A lélegeztetéstszájon vagy orron át végezzük.Ma elsősegélyként jobbára aszájból orrba lélegzés haszná­latos. csak később, amikor a

betegnek kezdenek pirosodniaz ajkai és körmei, amikor azagysejtek már oxigénnel teli­tődtek, folytathatjuk a lélegzéstszá jból szájba.Belégzéskor a levegő egy részea gyomorba kerülhet, ezért nemárt, ha olykor enyhén meg­nyomjuk a balesetes gyomrát,hogy belőle a levegőt kiszorít­suk. A fej hátrahajtása utánmélyen belélegzünk, a balese­tes ajltait jól összeszorítjuk.hogy a szá já n a befújt levegő

ne távozzék el, szájunkat jólkínvítjuk és szorosan a sebe­sült orrára tapasztjuk (2. kép).Egyszerre lélegezzük ki a leve­gőt és figyeljük, hogyan emel­kedik abalesetes mellkasa (3.kép). Újból teleszívjuk tüdőn­

ket levegővel, és amikor a se­besült mellkasa lesüllyed, is­mét belélegeztetünk. Ily m ö­don folytatjuk az eljárást rit­musosan percenként kb. tíz-­szel'.A szájból szájba való lélegez­tetéskor befogjuk a beteg orrát,és a szájába fújjuk a levegőt,

ám kisebb erővel, mint amikoraz orrba lélegzünk.Gyermekeknél gyakorlatilag azorrba és szájba is lélegezünk,miközben a percenkénti léleg­zetvételt 20-ra, sőt 50-re kellgyorsítani. A befújt levegő­

mennyiség természetesen ki­sebb, úgyhogy csecsemőknél

tulajdonképpen csak szájunktartaimát fújjuk be.Akinek elsősegélynyújtáskor

esztétikai gátlásai volnának,gézzel takarhatja be orrát vagyszáját, vagy belélegzés előtt vi­zes zsebkendővel megtisztítjaa balesetes szájának és orrá­nak környékét.Szívmúködési zavarok esetén,amikor megállapítjuk, hogy aszív nem ver, és a pulzust sem

tapinthatjuk ki a csuklón, köz­vetett szívmasszázst alkalmaz­zunk. A mellkast ritmikusannyomkedjuk azon a helyen,ahol a szív fekszik. Hogy amasszázs minél hatásosabblegyen, a beteget kemény fek­vőhelyre, földre kell helyezni.Ilyenkor a m cllkasra kifejtettnyomás elég erős, úgyhogy si­kerül a szívből a vért a szív­táji részekbe kinyomni.A masszázst úgy kell vé gez­nünk, hogy saját testsúlyunkatarra a tenyérre visszük át ,amely a mellcsont kardszerű

nyúlványán fekszik, és másik

k ez ünkkel nyomkodjuk a mell­csontot a hátgerinc irányában.Minden nyomás után meglazít­juk tenverünket. a mellkas ki­tágul, és a szív jól magábaszívhatja a vért (4. kép). Ilyenmódon tartható fenn a mester­séges vérkeringés.Nagyjából tehát kb. Iü-sze r lé­legeztetünk, és 60-szor nyom­juk meg amellkast percen­ként, vagyis gyakorlatilag vál­takozva kb. 8-szor masszíroz­zuk a szívet és 2-szer fújunka tüdőbe. Ha két személy vég­zi az elsősegélyt. felváltvahajhatja végre az említett m ű-

209

210

veleteket. vagy az egyik sze­mély az élesztési eljárás egészideje alatt a sebesült fejéttartja hátra, hogy a tüdőbe

könnyen bejusson a levegó.A masszámt érzéssel kell vé­gezni, nem erőszakkal, nehogybordatörés történjen, vagy amáj, esetleg a lép megsérül­jön.

Sebesültszállítás

Ha nincs szállító eszközünk, azalábbi módon visszük el a se­besült személyt.

l. Ha egyedül vagyok és olyanmagatehetetlen embert kellelvinnem, aki eszméletlen, éssemmiben nem tud a segít­ségemre lenni, akkor testétülóhelyzetbe emelem, jobbtérdemnek támasztom és in­nen állóhelyzetbe emelem.Ezután a férfi testét gyorsanarccal magam felé fordítom,előrehajolok, és a testét avállamra helyezem, hogy lá­bai elől, kezei hátul lógnak.Egyik kezemmel térd alatta lábainál, másikkal hátula kezénél tartom a testet(5.-9. kép).

2. Ha olyan emberről van szó,aki eszméleténél van, és le­galább részben segítségemrelehet, lábra állítom, össze­hajtott kabátját átvetem avállán (kezei a kabátujjak­ban maradnak), jobb keze­met alulról a hátán a kabátalá teszem, vállamra eme­lem a sebesültet, és elviszem(10.-19. kép).

3. Részben lehúzom a sebesültválláról a kabátot. A kabátalsó részét a nyakához hú­zom, amelyet jobb kezem­mel erósen megfogok és a

5

6

7

8

9

10

11

12

13

211

14

15

16

212

17

18

19

20

21

22

23

24

25

213

214

jobb vállamon tartok, előre­

dőlt helyzetben. Bal kezem­mel nadrágjánál tartva szo­rítom magamhoz a sebesül­tet, akit így könnyedén el­vihetek (20.-23. kép) .

4. Elszállítás ölben. A sebesültmögé állok, bal karommalmegfogom a eombjait, job­bal pedig a lapockái alatt,és felemelem. A sebesült á t­fogja a nyakamat, aki ígyelszállítható (29.-30. kép).

5. Sebesültszállítás háton. Asebesült elé állok, terpeszál­lásban mérsékelten behajlí­tom térdemeit, kezeimet 01­daltartásba emelem. A sebe­sült karjaival vállamba ka­paszkodik, elöl úgy helyezikeresztbe kezeit, hogy en­gem a légzésben ne gátoljon.Lábaival átfonja a dereka­mat, Alulról megfogom a lá­bait, felemelkedem, és el­szállítom a sebesültet.

6. Jobb kezemmel kabátja gal­lérjánál, ballal egyik lábfe­jénél vagy térdénél fogommeg a sebesültet, aki a há­tamra emelés után elszállít­ható (31.-32. kép).Ha nem rendkívül nehézszemélyről van szó, a fen­tebb felsorolt első hat eset­ben elég nagy távolságra el­vihető a sebesült, Az emlí­tett fogásokon kívül a sebe­sült személyeket - ha esz­méletnél vannak - az alábbimódon is elvihetjük.

7. Sebesültszállítás vállon. Fel­állítom a sebesültet, s balkezemmel megfogom jobbalkarját, előrehajolok, jobbkarommal megfogom a jobblábszárát és felegyenesedem.A, sebesült a vállamon nyug­szik, lábai zárva, bal karjaszabad (33. kép).

26

27

28

29

3D

31

32

33

34

215

35

36

38 40 9. Ha az ekképp elszállítandószemélynek sú lyosa n sé­rült a lába, három kézből

készítünk "széket" , és egyi­künk szabad kezével megtá­masz tja a sebesült lábát(3 8.- 40. kép).

8. Sebesültszállítás kettesben.Szembe állunk egymással,csu k lófogással széket képe­zünk (jobb kezemmel meg­fogom bal csukl ömat, part­nerern ugyanezt teszi, majdsza ba d bal kezünkkel köl­csönösen megfogjuk jobbcsu k lón ka t ), a sebesült r áüla "szék re" és karjaival vál­lainkba fogódzkodik (34.­37. kép).

39

217

TARTALOMJEGYZÉK

ELŰSZÓ

ÖNVÉDELEM FEGYVER NÉLKÜL

lm a karate

Mi a jiu-jHsu

Mi a szamb é

AZ ÖNVÉDELEMRŰLALTALABAN

Ki tanulhatja meg az önvédelmet •

Hogyan sajátithatjuk el az önvédelmet

Az önvédelem alapfogalmai .

Az emberi test érzékeny és sebezhető helyei

ÖNVÉDELMI FOGASOK

Csuklófogás védései •

Ruha, kabát megfogása elleni védekezés

Atkarolások védései •Védekezés a karok alatti mellső átkarolás ellen .Önvédelem karok feletti átkarolás ellen .Önvédelem hátsó átkarol ás ellen .Önvédelem a karok feletti hátsó átkarolás ellen

Védekezés a nyak és fej megfogása ellen

Fojtás védése .Elölről történő fojtás védéseVédekezés oldalról törtenő fojtás ellenVédeliezés hátulról történő fojtás ellen

5

..

..9

9

9

9

10

II

19

43

50

515160

6166

69

80

809597

Üt és ek védéseiNyitott kézzel történő ütések védéseiFelülről történő fejbe, vagy arcul ütések védéseiOköllcl történő ütések védései

Különböző eszközökkel történő támadások védéseiPéldái. a késs el történő szúrás elleni védekezésreAlulról történő döfés (hasbasz úr ás) védése .Késszúrás védése földön fekveZá rt h el yi s égben ké ssel támadó elleni védekezés

Borotvával támadó elleni v édekez és

Pi sztotlyal támadó elleni védek ezés

Bottámadások védés ei

Fejszével történő támadás védése

Székkel történő támadás védése .

Rúgás védése .

Lábtámadások védései földön fekve

Onvédelem a földön .

Több támadó elleni védekezés

A támadó elvezetése .

Több személy elvezetése

Gyan ús személyek cselfogásai és feltartóztatása

A nő önvédelme .

ELSOSEGELYNYUJTAS

104107III116

121123129138141

143

143

14.4

149

152

154

162

165

179

180

193

194

199

205

VOJTECH L. LEVSK'Y

Al ONV ÉD El EM500 FOGÁSA

A szlovák nyelvű eredeti cime: 500 ch matov se ba c brany. A \) 0­

ritólap Jozef Slovák munkája. Képszerkeszlő Jozef Mich al ác.Első kiadás. Kiadta a Sport, vydava tefs tvo SY C8 T V, Bratisl av a1968, 315. kiadv áuvak ént , 244 oldal. Felelős szerkeszt ő Júlia

Perútková.

Engedélyezve IOtO/I-67. Példányszám 10 OOO. Nyomta: Západo­slovenské tla őlarne, n. p., Bratislava, závod Nit ra .

77 -016 - 68