15

I. Natura 2000 élőhelyek, növény- és állatfajok országos felmérése és értékelése- EVITA adatbázisok -

Horváth Ferenc, Báldi András, Papp Orsolya és mtsai:

Ambrus András, Bagi István, Bihari Zoltán, Botta-Dukát Zoltán, Böhm Éva Irén, Bölöni János, Csiky János, CsorbaGábor, Dobrosi Dénes, Farkas Sándor, Fehér Zoltán, Forró László, Galambos István, Horváth András, JuhászMagdolna, Juhász Péter, Kecskés Ferenc, Kevey Balázs, Korsós Zoltán, Kovács J. Attila, Kovács Tibor, Kun András,Lájer Konrád, Lesku Balázs, Máté András, Molnár Attila, Merkl Ottó, Molnár Zsolt, Nagy Barnabás, Nagy József,Papp Beáta, Papp Viktor Gábor, Puky Miklós, Rédei Tamás, Riezing Norbert, Ronkay László, Sallai Zoltán,Seregélyes Tibor, Sulyok József, Szalma Elemér, Szél Győző, Szurkos Gábor, Tímár Gábor, Tóth István Zsolt, TóthTamás, Vidéki Róbert

1. Szakmai alap: Élőhelyvédelmi Irányelv

⇨ Függelékes élőhelyek

Az európai jeletőségű magyaroszági élőhelyek listája

Natura 2000kód Az élőhely magyar neve Az élőhely angol neve

1530 Pannon szikesek Pannonic salt steppes and salt marshes2340 Mészkerülő ezüstperjések Pannonic inland dunes

3130 Törpekákás iszapnövényzet Oligotrophic to mesotrophic standing waters with vegetation of theLittorelletea uniflorae and/or of the Isoëto-Nanojuncetea

3150 Eutróf sekély tavak és holtmedrekhínárja

Natural eutrophic lakes with Magnopotamion or Hydrocharition - typevegetation

3160 Láptavak Natural dystrophic lakes and ponds

3260 Patakok hínárja Water courses of plain to montane levels with the Ranunculionfluitantis and Callitricho-Batrachion vegetation

3270 Ártéri ruderális magaskórósfolyómedernövényzet

Rivers with muddy banks with Chenopodion rubri p.p. and Bidentionp.p. vegetation

4030 Száraz fenyérek, csarabosok European dry heaths40A0 Kontinentális cserjések Continental deciduous thickets (Prunion spinosae, Spiraeion mediae)5130 Borókásodó szárazgyepek Juniperus communis formations on heaths or calcareous grasslands

6110 Fehér varjúhájas mészkedvelősziklai pionír növényzet

Rupicolous calcareous or basophilic grasslands of the Alysso-Sedionalbi

6190 Pannon sziklagyepek Rupicolous pannonic grasslands (Stipo-Festucetalia pallentis)

6210 Szálkaperjés-rozsnokos xero-mezofil gyepek

Semi-natural dry grasslands and scrubland facies on calcareoussubstrates (Festuco-Brometalia) (* important orchid sites)

6230 Fajgazdag szőrfűgyepek Species-rich Nardus grasslands, on silicious substrates in mountainareas (and submountain areas

6240 Pannon lejtősztyeppek éssziklafüves lejtők Sub-Pannonic steppic grasslands

6250 Síksági pannon löszsztyeppek Pannonic loess steppic grasslands6260 Pannon homoki gyepek Pannonic sand steppes

6410 Kékperjés láprétek Molinia meadows on calcareous, peaty or clayey-silt-laden soils(Molinion caeruleae)

6430 Üde, tápanyaggazdag magaskórós Hydrophilous tall herb fringe communities of plains and of themontane to alpine levels

6440 Ártéri mocsárrétek Alluvial meadows of river valleys of the Cnidion dubii6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek Lowland hay meadows (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)6520 Hegyi kaszálórétek Mountain hay meadows

16

7110 Dagadólápok Active raised bogs 7140 Tőzegmohás lápok és ingólápok Transition mires and quaking bogs

7210 Télisásosok Calcareous fens with Cladium mariscus and species of the Cariciondavallianae

7220 Mésztufás források Petrifying springs with tufa formation (Cratoneurion)

7230 Mészkedvelő (meszes talajú) üdeláp- és sásrétek Alkaline fens

72xx Mészkerülő forrásgyepek Montane soft water springs (Montio-Cardaminetaila)

8150 Közép-európai mészkerülősziklatörmeléknövényzet Medio-European upland siliceous screes

8160 Közép-európai mészkedvelősziklatörmeléknövényzet Medio-European calcareous scree of hill and montane levels

8210 Mészkedvelő sziklanövényzet Calcareous rocky slopes with chasmophytic vegetation8220 Mészkerülő sziklanövényzet Siliceous rocky slopes with chasmophytic vegetation

8230 Pionír, mészkerülősziklanövényzet

Siliceous rock with pioneer vegetation of the Sedo-Scleranthion or ofthe Sedo albi-Veronicion dillenii

8310 Nem idegenforgalmi hasznosításúbarlangok Caves not open to the public

9110 Mészkerülő bükkösök Luzulo-Fagetum beech forests9130 Szubmontán és montán bükkösök Asperulo-Fagetum beech forests

9150Sziklai bükkösök és sziklaihárserdők / hársas-berkenyéssziklaerdők

Medio-European limestone beech forests of the Cephalanthero-Fagion

9180 Törmeléklejtő- és szurdokerdők Tilio-Acerion forests of slopes, screes and ravines

91E0 Fűz-, nyár-, éger-, éskőrisligetek/ligeterdők

Alluvial forests with Alnus glutinosa and Fraxinus excelsior (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

91F0 Keményfás ligeterdőkRiparian mixed forests of Quercus robur, Ulmus laevis and Ulmusminor, Fraxinus excelsior or F. angustifolia, along the great rivers(Ulmenion minoris)

91G0 Pannon gyertyános tölgyesek Pannonic woods with Quercus petraea and Carpinus betulus

91I0 Euro-szibériai erdősztyepp-tölgyesek Euro-Siberian steppic woods with Quercus spp.

91K0 Illír bükkösök Illyrian beech forests (Aremonio-Fagion)91L0 Illír gyertyános-tölgyesek Illyrian oak-hornbeam forests (Erythronio-Carpinion)91M0 Pannon cseres-tölgyesek Pannonic-Balcanic turkey oak-sessile oak woods91N0 Pannon homoki borókás-nyárasok Pannonic inland sand dune thicket (Junipero-Populetum albae)91H0 Pannon molyhos tölgyesek Pannonian woods with Quercus pubescens

⇨ II. függelékes fajok és nem függelékes ‘hungaricum’-ok

Egyesített fajlista: a CORINE Biotopes európaiés (Phare) regionális jelentőségű állat- ésnövényfajok, valamint az Élőhelyvédelmi

Irányelvek fajainak közös listája

"CO

RIN

E B

ioto

pes"

list

a

Haz

ai v

édet

tség

/ Pr

otec

tion

stat

us in

Hun

gary

Élőh

elyv

édel

mi I

rány

elve

k /

Hab

itats

Dire

ctiv

eII.

függ

elék

es fa

jok

/ Spe

cies

list

of A

nnex

IIIV

. füg

gelé

kes

fajo

k / S

peci

es li

stof

Ann

ex IV

V. fü

ggel

ékes

fajo

k / S

peci

es li

stof

Ann

ex V

17

Fajok / Species CB M.o. HD F-II F-IV F-VEMLŐSÖK

Insectivora Neomys anomalus Miller-vízicickány Phare VNeomys fodiens közönséges vízicickány Phare V

ChiropteraBarabastella barbastellus piszedenevér + FV + + +Eptesicus nilssoni északi késeidenevér + V + +Eptesicus serotinus késeidenevér V + +Miniopterus schreibersi hosszúszárnyú denevér + FV + + +Myotis bechsteini nagyfülű denevér + FV + + +Myotis blythi hegyesorrú denevér + V + + +Myotis brandti Brandt-denevér + V + +Myotis dasycneme tavi denevér + FV + + +Myotis daubentoni vízi denevér + V + +Myotis emarginatus csonkafülű denevér + FV + + +Myotis myotis közönséges denevér + V + + +Myotis mystacinus bajuszos denevér + V + +Myotis nattereri horgasszőrű denevér + V + +Nyctalus lasiopterus óriás koraidenevér + FV + +Nyctalus leisleri szőröskarú koraidenevér + V + +Nyctalus noctula koraidenevér + V + +Pipistrellus kuhli fehérszélű törpedenevér + V + +Pipistrellus nathusii durvavitorlájú törpedenevér + V + + +Pipistrellus pipistrellus törpedenevér V + +Hypsugo savii alpesi törpedenevér + V + +Plecotus auritus barna hosszúfülű-denevér + V + +Plecotus austriacus szürke hosszúfülű-denevér + V + +Rhinolophus euryale kereknyergű patkósdenevér + FV + + +Rhinolophus ferrumequinum nagy patkósdenevér + FV + + +Rhinolophus hipposideros kis patkósdenevér + V + + +Vespertilio murinus fehértorkú denevér Phare V + +

RodentiaCastor fiber közönséges hód + V + + +Cricetus cricetus1 közönséges hörcsög + A +Dryomis nitedula erdei pele Phare V + +Microtus oeconomus északi pocok + FV A +Muscardinus avellanarius mogyorós pele Phare V + +Nannospalax leucodon (= Spalax leucodon) nyugati földikutya Phare FV ASicista subtilis csíkos szöcskeegér FV A +Spermophilus citellus ürge V + + +

CarnivoraCanis aureus aranysakál Phare + +Canis lupus farkas + FV + + +Felis silvestris vadmacska + V + +Lutra lutra vidra + FV + + +Lynx lynx hiúz + FV + + +Martes Martes nyuszt V + +Mustela eversmani molnárgörény V A +Mustela putorius görény + +Ursus arctos barna medve + V + + +

ArtiodactylaRupicapra rupicapra alpesi zerge V + +

MADARAK

GaviiformesGavia arctica sarki búvár + VGavia immer jeges búvár + VGavia stellata északi búvár + V

Podicipediformes

18

Fajok / Species CB M.o. HD F-II F-IV F-VPodiceps auritus füles vöcsök + V

PelecaniformesPelecanus crispus borzas gödény + FVPelecanus onocrotalus rózsás gödény + FVPhalacrocorax carbo sinensis kárókatona +Phalacrocorax pygmeus kis kárókatona + FV

CiconiiformesArdea purpurea vörös gém + FVArdeola ralloides üstökösgém + FVBotaurus stellaris bölömbika + FVCiconia ciconia fehér gólya + FVCiconia nigra fekete gólya + FVEgretta alba nagy kócsag + FVEgretta garzetta kis kócsag + FVIxobrychus minutus törpegém + FVNycticorax nycticorax bakcsó + FVPhoenicopterus ruber rózsás flamingó + VPlatalea leucoradia kanalasgém + FVPlegadis falcinellus batla + FV

AnseriformesAnser erythropus kis lilik + FVAythya nyroca cigányréce + FVBranta leucopsis apácalúd + VBranta ruficollis vörösnyakú lúd + FVCygnus cygnus énekes hattyú + VMarmaronetta angustirostris márványosréce + FVOxyura leucocephala kékescsőrű réce + FVTadorna ferruginea vörös ásólúd + V

FalconiformesAccipiter brevipes kis héja + FVAegypius monachus barátkeselyű + FVAquila chrysaetos szirti sas + FVAquila clanga fekete sas + FVAquila heliaca parlagi sas + FVAquila nipalensis pusztai sas + VAquila pomarina békászó sas + FVButeo rufinus pusztai ölyv + FVCircaetus gallicus kígyászölyv + FVCircus aeruginosus barna rétihéja + VCircus cyaneus kékes rétihéja + VCircus macrourus fakó rétihéja + FVCircus pygargus hamvas rétihéja + FVFalco cherrug kerecsensólyom + FVFalco columbarius kis sólyom + VFalco eleonorae eleonóra-sólyom + FVFalco naumanni fehérkarmú vércse + FVFalco peregrinus vándorsólyom + FVFalco vespertinus kék vércse Phare FVGyps fulvus fakókeselyű + VHaliaeetus albicilla rétisas + FVHieraaetus pennatus törpesas + FVMilvus migrans barna kánya + FVMilvus milvus vörös kánya + FVNeophron percnopterus dögkeselyű + FVPandion haliaetus halászsas + FVPernis apivorus darázsölyv + FV

GalliformesBonasa bonasia császármadár + FVTetrao tetrix nyírfajd + VTetrao urogallus siketfajd + V

19

Fajok / Species CB M.o. HD F-II F-IV F-VGruiformes

Anthropides virgo pártásdaru Phare VCrex crex haris + FVGrus grus daru + VOtis tarda túzok + FVPorzana parva kis vízicsibe + VPorzana porzana pettyes vízicsibe + VPorzana pusilla törpe-vízicsibe + FVTetrax tetrax reznek + FV

CharadriiformesBurhinus oedicnemus ugartyúk + FVCharadrius morinellus havasi lile + VChlidonias hybridus fattyúszerkő + FVChlidonias leucopterus fehérszárnyú szerkő + FVChlidonias nigrer kormos szerkő + FVCursorius cursor futómadár +Gallinago media nagy sárszalonka + FVGelochelidon nilotica kacagócsér + VGlareola nordmanni feketeszárnyú székicsér Phare FVGlareola pratincola székicsér + FVHimantopus himantopus gólyatöcs + FVLarus melanocephalus szerecsensirály + VLimicola falcinellus sárjáró Phare VNumenius tenuirostris vékonycsőrű póling + FVPhalaropus lobatus vékonycsőrű víztaposó + VPhilomachus pugnax pajzsoscankó + VPluvialis apricaria aranylile + VRecurvirosta avosetta gulipán + FVSterna albifrons kis csér + FVSterna caspia lócsér + VSterna hirundo küszvágó csér + VSterna paradisaea sarki csér + VSterna sandvicensis kenti csér + VTringa glareola réti cankó + VTringa stagnalis tavi cankó + FVXenus cinereus terek cankó + V

StrigiformesAegolius funereus gatyáskuvik + VAsio flammeus réti fülesbagoly + FVBubo bubo uhu + FVGlaucidium passerinum törpekuvik + VNyctea scandiaca hóbagoly + FVStrix uralensis uráli bagoly Phare FV

CaprimulgiformesCaprimulgus europaeus lappantyú + V

CoraciiformesAlcedo atthis jégmadár + VCoracias garrulus szalakóta + FV

Piciformes Dendrocopos leucotos fehérhátú fakopáncs + FVDendrocopos medius közép fakopáncs + VDendrocopos syriacus balkáni fakopáncs + VDryocopus martius fekete harkály + VPicus canus hamvas küllő + V

PasseriformesAcrocephalus melanopogon fülemülesitke + VAcrocephalus paludicola csíkosfejű nádiposzáta + FVAnthus campestris parlagi pityer + VCalandrella brachydactyla szikipacsirta + FVEmberiza hortulana kerti sármány + FV

20

Fajok / Species CB M.o. HD F-II F-IV F-VFicedula albicollis örvös légykapó + VFicedula parva kis légykapó + VLanius collurio tövisszúró gébics + VLanius minor kis őrgébics + VLullula arborea erdeipacsirta + VLuscinia svecica kékbegy + VMelanocorypha calandra kalandrapacsirta + VPyrrhocorax pyrrhocorax havasi varjú + VSylvia nisoria karvalyposzáta + V

KÉTÉLTŰEK ÉS HÜLLŐK

Kétéltűek

CaudataTriturus cristatus tarajos gőte + V + + +

SalientiaBombina bombina vöröshasú unka + V + + +Bombina variegata sárgahasú unka + V + + +Bufo viridis zöld varangy + V + +Hyla arborea levelibéka + V + +Pelobates fuscus barna ásóbéka + V + +Rana arvalis mocsári béka + V + +Rana dalmatina erdei béka + V + +Rana esculenta kecskebéka V + +Rana lessonae kis tavibéka V + +Rana ridibunda kacagó béka V + +Rana temporaria gyepi béka V + +

Hüllők

TestudinesEmys orbicularis mocsári teknős + V + + +

SquamataAblepharus kitaibelii ( fitzingeri) magyar gyík (pannon gyík) + FV + +Lacerta agilis fürge gyík + V + +Lacerta viridis zöld gyík + V + +Zootoca vivipara elevenszülő gyík (hegyi gyík) V + +Podarcis muralis fali gyík + V + +Podarcis taurica homoki gyík V + +

Squamata (Serpentes) +

Coluber caspius haragos sikló FV + +Coronella austriaca rézsikló + V + +Elaphe longissima erdei sikló + V + +Natrix tessellata kockás sikló + V + +Vipera berus keresztes vipera + VVipera ursinii parlagi vipera, rákosi vipera + FV + + +

HALAK

CyclostomataEudontomyzon danfordi tiszai ingola Phare FV + +Eudonotmyzon mariae dunai ingola Phare FV + +

Pisces

PalaeopterygiiChondrostei

Acipenser gueldenstaedti vágótok Phare V + +Acipenser nudiventris sima tok Phare V + +Acipenser ruthenus kecsege Phare + +Acipenser stellatus sőregtok Phare V + +Huso huso viza V + +

21

Fajok / Species CB M.o. HD F-II F-IV F-V Neopterygii (Teleostei)

Alosa caspia nordmanni dunai kis hering + +Coregonus lavaretusCottus gobio botos kölönte V + +Hucho hucho dunai galóca + FV + +Salmo trutta (morpha fario) sebes pisztráng +Thymallus thymallus pénzes pér + V + +

Haplomi Umbra krameri lápi póc Phare FV A +

OstriophysiAbramis ballerus lapos keszeg +Abramis sapa bagolykeszeg +Alburnoides bipunctatus sujtásos küsz + VAspius aspius ragadozó őn + + +Barbus barbus rózsás márna +Barbus meridionalis (peloponnesins) petényi márna FV + +Chalcalburnus chalcoides állasküsz V + +Cobitus aurata balkáni csík PhareCobitis taenia vágó csík V + +Cyprinus carpio (native population) ponty (csak a természetes

populációja)+

Gobio albipinnatus (belingi) halványfoltú küllő Phare V + +Gobio kessleri homoki küllő Phare V A +Gobio uranoscopus felpillantó küllő V + +Leucaspius delineatus kurtabaing + VLeuciscus idus jász +Leuciscus souffia (agassizi) vaskos csabak + VMisgurnus fossilis réticsík + V + +Pelecus cultratus garda Phare A +Rhodeus sericeus szivárványos ökle + V + +Rutilus frisii gyöngyös koncér + V + +Rutilus pigus leánykoncér + V + +Sabanejewia aurata törpecsík V + +Silurus glanis harcsa +

AnacanthiniLota lota menyhal +

Percomorphi Proterorhinus marmoratus tarka géb Phare V A +Gymnocephalus baloni széles durbincs Phare V A +Gymnocephalus schraetzer selymes durbincs V + +Stizostedion volgensis PhareZingel streber német bucó + FV + +Zingel zingel magyar bucó + FV + +

INVERTABRATES

MOLLUSCA

GASTROPODA

ArchaeogastropodaTheodoxus praevostianus fekete csiga V + +Theodoxus transversalis bödöncsiga Phare V A +

MesogastropodaFagotia esperi pettyescsiga Phare VPaladilhia hungarica magyar vakcsiga Phare V A +Sadleriana pannonica patakcsiga Phare V A +Viviparus acerosus magyar fiallócsiga Phare

BasomatophoraSegmentia nitida gombcsiga +Anisus vorticulus apró fillércsiga + +

22

Fajok / Species CB M.o. HD F-II F-IV F-VStylomatophora

Balea perversa törékeny orsócsiga PhareChilostoma banatica bánáti csiga V A +Helix pomatia éti csiga + V + +Hygromia kovacsi dobozi pikkelycsiga FV A +Vallonia enniensis PhareVertigo angustior balogcsiga + V + +Vertigo genesii +Vertigo moulinsiana nagy hasascsiga + V + +

BIVALVIA

EulamellibranchiaPseudanodonta complanata lapos tavikagyló Phare VUnio crassus (bosniesis) tompa folyamkagyló Phare V + + +

ANNELIDA

HirudineaHirudo medicinalis orvosi pióca + + +

ARTHROPODA

INSECTA

EphemeropteraAmetropus fragilis PhareChoroterpes picteti PharePalingenia longicauda tiszavirág Phare V

OdonataAeshna viridis zöld acsa + V + +Anaciaeschna isosceles lápi acsa + VBrachytron pratense szőrös szitakötő PhareCeriagrion tenellum lápi légivadász + VCoenagrion hastulatum lándzsás légivadász + VCoenagrion lunulatum holdkék szitakötő + VCoenagrion ornatum díszes légivadász + VCoenagrion scitulum ritka légivadász + VCordulegaster bidentatus hegyi szitakötő + VCordulegaster boltonii sárgafoltos hegyiszitakötő + VCordulegaster heros ritka hegyiszitakötő + FV A +Epitheca bimaculata kétfoltú szitakötő + VGomphus flavipes sárgás szitakötő +Gomphus vulgatissimus feketelábú szitakötő + VLestes dryas réti rabló + VLeucorrhinia caudalis tócsa szitakötő + V + +Leucorrhinia pectoralis piros szitakötő + V + + +Onychogomphus forcipatus csermely szitakötő + VOphiogomphus cecilia erdei szitakötő + V + + +Somatochlora flavomaculata sárgafoltos szitakötő + VStylurus flavipes sárgás szitakötő V + +Sympecma fusca erdei rabló +Sympetrum depressiusculum lassú szitakötő + V

PlecopteraBrachyptera braueri PhareIsogenus nubecula füstös álkérész PhareIsoperla obscura Phare

OrthopteraGampsocleis glabra tőrös szöcske Phare VIsophya costata magyar tarsza FV A +Isophya stysi Stys-tarsza FV A +Odontopodisma rubripes vöröslábú hegyisáska Phare V A +Paracaloptenus caloptenoides ál-olaszsáska FV A +

23

Fajok / Species CB M.o. HD F-II F-IV F-VPholidoptera transsylvanica erdélyi kurtaszárnyú szöcske V A +Saga pedo fűrészlábú szöcske + V + +Stenobothrus eurasius eurázsiai rétisáska V A +

Dictyoptera Mantis religiosa imádkozó sáska Phare V

NeuropteraAcanthaclisis occitanica pusztai hangyaleső Phare VDendroleon pantherinus párducfoltos hangyaleső Phare VDistoleon tetragrammicus négyfoltos hangyaleső PhareLibelloides macaronius rablópille PhareMantispa styriaca fogólábú fátyolka PhareMyrmeleon formicarius erdei hangyaleső Phare V

TrichopteraOecetis tripunctata Phare

LepidopteraApatura ilia kis színjtátszólepke + VApatura iris nagy színjátszólepke + VApatura metis magyar színjátszólepke + V + +Argyronome laodice keleti gyöngyházlepke Phare VArytrura musculus keleti lápibagoly FV A +Brenthis hecate rozsdaszínű gyöngyházlepke +Carterocephalus palaemon kockás busalepke +Catopta thrips sztyepplepke FV A +Chondrosoma fiduciarium magyar ősziaraszoló FV A +Coenonympha oedippus ezüstsávos szénalepke + FV + +Coenonympha tullia +Colias myrmidone narancsszínű kéneslepke + V A +Colias palaeno +Cucullia mixta vértesi csuklyásbagoly FV A +Dioszeghyana schmidtii magyar tavaszi-fésusbagoly FV A +Erannis ankeraria Anker-araszoló FV A +Eriogaster catax sárga gyapjasszövő + V + +Euphydryas aurinia lápi tarkalepke + V + +Euphydryas maturna díszes tarkalepke + VEuplagia (Callimorpha) quadripunctaria csíkos medvelepke + +Glyphipterix loricatella budai szakállasmoly FV A +Gnophus obscuratus sötét sziklaaraszoló PhareGortyna borellii nagy szikibagoly FV A +Heteropterus morpheus tükrös busalepke +Hypodryas maturna + +Leptidea morsei keleti mustárlepke Phare V A +Lignioptera fumidaria füstös ősziaraszoló FV A +Limenitis populi nagy nyárfalepke + VLopinga achine sápadt szemeslepke + V + +Lycaena dispar nagy tűzlepke + V + + +Lycaena helle +Maculinea alcon szürkés boglárka + V AMaculinea arion nagyfoltú boglárka + V + +Maculinea nausithous zanótboglárka + V + + +Maculinea rebeli karszti hangyaboglárka + VMaculinea teleuis vérfű boglárka + V + + +Melitaea trivia kis tarkalepke +Mellicta britomartis barnás tarkalepke +Neptis rivularis nagy fehérsávos lepke Phare VNeptis sappho kis fehérsávos lepke + VNymphalis vau-album L-betűs rókalepke Phare V + +Nymphalis xanthomelas vörös rókalepke Phare VParnassius apollo Apolló-lepke +Parnassius mnemosyne kis Apolló-lepke + V + +Phyllodesma ilicifolia +Phyllometra culminaria csüngőaraszoló FV A +

24

Fajok / Species CB M.o. HD F-II F-IV F-VPlebejus pylaon fóti boglárka +Polymixis rufocincta villányi télibagoly FV A +Proserpinus proserpina törpeszender + V + +Saturnia pyri nagy pávaszem Phare VScolitantides orion (battus) szemes boglárka +Zerynthia polyxena farakasalmalepke + V + +

ColeopteraBolbelasmus unicornis szarvas ganéjtúró V A +Buprestis splendens pompás díszbogár (nem él M.o.-on!) ? +Calosoma sycophanta aranyos bábrabló + VCarabus hampei beregi futrinka FV A +Carabus hungaricus magyar futrinka FV A +Carabus intricatus lapos kékfutrinka + VCarabus variolosus vizifutrinka V A +Carabus zawadszkii zempléni futrinka FV A +Cerambyx cerdo nagy hőscincér + V + + +Cucujus cinnabarinus skarlátbogár + V + + +Dorcadion (fulvum) cerrae pusztai gyalogcincér FV A +Duvalius gebhardti Gebhardt-vakfutrinka V A +Duvalius hungaricus magyar vakfutrinka V A +Dytiscus latissimus óriás csíkbogár + V + + +Graphoderus bilineatus széles tavicsíkbogár + V + +Limoniscus violaceus kék pattanóbogár V + +Lucanus cervus szarvasbogár V + +Morimus funereus gyászcincér + V + +Osmoderma eremita remetebogár + FV + +Pilemia tigrina atracélcincér FV A +Probaticus subrugosus ráncos gyászbogár V A +Rosalia alpina havasi cicncér + V + + +

HymenopteraAnthidium montanum PhareFormica polyctena kis vöröshangya + FVFormica pratensis réti hangya + FVFormica rufa erdei vöröshangya + FV

CRUSTACEA

Anostraca Phare

Branchinecta paludosaDecapoda folyami rák + + +

Astacus astacusAustropotamobius torrentium kövi rák Phare V + +

NÖVÉNYEK

BRYOPHYTADrepanocladus vernicosus karcsú sarlósmoha + +Dicranum viride zöld seprőmoha V + +Buxbaumia viridis zöld koboldmoha V + +Mannia triandra sziklai illatosmoha V + +Orthotrichum rogeri alhavasi szőrössüvegűmoha V + +

PTERIDOPHYTABotrychium matricariifolium ágas holdruta + VBotrychium multifidum sokcimpájú holdruta + VBotrychium virginianum virginiai holdruta + VLycopodium sp. korpafüvek V + +Marsilea quadrifolia mételyfű + V + + +

ANGIOSPERMATOPHYTAAchillea horanszkyi Horánszky-cickafark + FVAchillea ochroleuca homoki cickafark + VAdenophora liliifolia csengettyűvirág Phare V A +

25

Fajok / Species CB M.o. HD F-II F-IV F-VAdonis flammea lángszínű hérics PhareAdonis x hybrida erdélyi hérics Phare FVAgropyron pectinatum taréjos tarackbúza PhareAjuga laxmanni szennyes ínfű V A? ?Aldrovanda vesiculosa aldrovanda Phare V + + +Allium suaveolens illatos hagyma + VAlyssum montanum ssp. brymii tornai ternye + VAngelica palustris réti angyalgyökér FV + + +Apium repens kúszó celler + V + + +Arnica montana árnika V + +Astragalus dasyanthus gyapjas csüdfű + FVAstragalus exscapus szártalan csüdfű Phare VBerula erecta keskenylevelű békakorsó +Brassica elongata harasztos káposzta PhareBupleurum falcatum ssp. dilatatum sarlós buvákfű +Caldesia parnassifolia szíveslevelű-hídőr + FV + + +Camelina alyssum duzzadt gomborka PhareCampanula macrostachya hosszúfüzérű harangvirág Phare VCarex repens kúszó sás Phare VCarex stenophylla keskenylevelű sás PhareCirsium brachycephalum kisfészkű aszat V A +Coeloglossum viride zöldike + VColchicum arenarium homoki kikerics + FV A +Corispermum canescens szürke poloskamag + VCrambe tataria tátorján Phare FV ACypripedium calceolus rigópohár + FV + + +Dactylorhiza fuchsii erdei ujjaskosbor + VDianthus arenarius ssp. borussicus balti szegfű V + +Dianthus diutinus tartós szegfű FV A +Dianthus plumarius ssp. regis-stephani István király-szegfű FV A +Dianthus plumarius ssp. lumnitzeri Lumnitzer-szekgű + FV A +Dianthus serotinus kései szegfű + VDiphasium complanatum ssp. issleri Issler-laposkorpafű +Dracocephalum austriacum osztrák sárkányfű + FV + + +Echium maculatum (russicum) piros kígyószisz V A +Elatine alsinastrum pocsolyalátonya + VElatine hexandra cseplesz látonya + VElatine hungarica magyar látonya + VEleocharis carniolica sűrű csetkáka + V + + +Eriophorum gracile vékony gyapjúsás (kipusztult) + VFerula sadleriana magyarföldi husáng Phare FV A +Galanthus nivalis hóvirág + +Gladiolus palustris mocsári kardvirág FV A +Hammarbya paludosa tőzegorchidea + FVHelleborus dumetorum kisvirágú hunyor PhareHerminium monorchis minka (kipusztult) +Herniaria hirsuta borzas porcika PhareHesperis vrabelyiana Vrabélyi-estike + FVHimantoglossum adriaticum adriai sallangvirág FV A +Himantoglossum caprinum bíbor sallangvirág FV A + +Iris aphylla ssp. hungarica magyar nőszirom FV A +Iris humilis ssp. arenaria homoki nőszirom V A +Iris sibirica szibériai nőszirom V A +Leucojum vernum ssp. carpaticum tavaszi tőzike + VLigularia sibirica szibériai hamuvirág (kipusztult) + FV + + +Lindernia procumbens heverő iszapfű + V + +Linum dolomiticum pilisi len + FV A + +Liparis loeselii hagymaburok + FV + + +Lotus borbasii Borbás-kerep Phare VLythrum thesioides zsellérkefüzény (kipusztult) +Lythrum tribracteatum apró füzény Phare VMyosotis scorpioides mocsári nefelejcs PhareNajas marina nagy tüskéshínár +

26

Fajok / Species CB M.o. HD F-II F-IV F-VNepeta parviflora borzas macskamenta FV A? ?Onosma arenaria homoki vértő + VOnosma tornensis tornai vértő + FV A +Orchis laxiflora ssp. palustris mocsári kosbor + VOrnithogalum sphaerocarpum gömbtermésű sárma Phare VPaeonia officinalis ssp. banatica bánáti bazsarózsa Phare FV A +Plantago maxima óriás útifű Phare FVPotentilla thyrsiflora terpedt pimpó PharePulsatilla grandis leánykökörcsin V A +Pulsatilla pratensis subsp. hungarica magyar kökörcsin + FV A +Pulsatilla patens tátogó kökörcsin + FV + + +Pyrus magyarica magyar körtefa Phare FV A +Ranunculus polyphyllus buglyos boglárka Phare VRuscus aculeatus szúrós csodabogyó V + +Salicornia prostrata sziksófű PhareSerratula lycopifolia fénylő zsoltina + V + +Seseli leucospermum magyar gurgolya + FV A +Sesleria heufleriana ssp. hungarica erdélyi nyúlfarkfű + VSilene vulgaris hólyagos habszegfű +Sorbus hazslinszkyana Hazslinszky-berkenye +Spiraea crenata csipkés gyöngyvessző (kipusztult) +Spiraea media sziklai gyöngyvessző Phare VSpiranthes aestivalis nyári füzértekercs + V + +Stipa borysthenica homiki árvalányhaj V AStipa crassiculmis ssp. euroanatolica vastagszárú árvalányhaj PhareStipa dasyphylla bozontos árvalányhaj + VSuaeda maritima ssp. pannonica magyar sóballa PhareTaraxacum obliqum ferde pitypang PhareThlaspi jankae Janka-tarsóka Phare V A +Thlaspi kovatsii Schudich-tarsóka + VTrapa natans sulyom + VTypha minima apró gyékény +Typha shuttleworthii gyékényfaj (kipusztult) +Pseudolysimachion spurium subsp. foliosum bugás veronika V A? ?Vicia sparsiflora pilisi bükköny + VVincetoxicum pannonicum magyar méreggyilok FV A +Viola biflora sárga ibolya + V

FUNGIBoletus satanas sátántinorú +

2. Országos értékelés minden egyes élőhelyről és fajrólIII. függelék (módszertan) szerint

A közösségi jelentőségű területek kiválasztásának szempontjai és kijelölésük különlegestermészetmegőrzési területekként 1. SZAKASZ: A területek relatív jelentőségének országos vizsgálata az I. mellékletvalamennyi természetes élőhelytípusa, illetve a II. melléklet valamennyi faja (köztük akiemelt jelentőségű természetes élőhelytípusok, illetve a kiemelt jelentőségű fajok)kapcsán.

A. A terület értékelésének szempontjai az I. melléklet egy adott természetes élőhelytípusaesetében:

27

(a) A szóban forgó területen milyen arányban képviselteti magát az adott természetesélőhelytípus.(b) A terület természetes élőhelytípus által lefedett részének aránya az országon belüliugyanazon természetes élőhelytípus által lefedett terület összfelszínéhez.(c) Az adott természetes élőhelytípus struktúrájának és funkciónak védelmi foka,továbbá a helyreállítás lehetőségei.(d) A terület értékének általános vizsgálata az adott természetes élőhelytípus

megőrzésének szempontjából.

B. A terület értékelésének szempontjai a II. melléklet egy adott faja esetében:(a) Az adott faj szóban forgó területen élő populációjának mérete és sűrűsége azország egész területén élő populációinak a viszonylatában.(b) Az élőhely azon elemeinek védelmi foka, amelyek jelentősek a szóban forgó fajszempontjából, továbbá a helyreállítás lehetőségei.(c) A területen élő populáció elszigeteltségének foka az adott faj természeteselterjedésének viszonylatában.(d) Az adott faj megőrzését szolgáló terület értékének általános vizsgálata.

C. E szempontok alapján a tagállamok az általuk országos listára javasolt Közösségszempontjából jelentősnek megítélt területeket osztályozzák relatív fontosságuk szerint azI. melléklet egyes természetes élőhelytípusainak, illetve a II. melléklet egyes fajainakmegőrzésében.

D. Ez a lista feltűnteti azokat a a kiemelt jelentőségű természetes élőhelytípusoknak, illetvekiemelt jelentőségű fajoknak otthont adó területeket, melyeket a tagállamok az A. és B.kritériumok alapján kiválasztottak. 2. SZAKASZ Az országos listára felvett területek közösségi jelentőségének értékelése

1. Közösségi szempontból jelentősnek tekintendő valamennyi olyan terület, amelykiemelt jelentőségű természetes élőhelytípusnak, illetve kiemelt jelentőségű fajnakad otthont.

2. A tagállamok listáin szereplő további területeknek Közösség szempontjából valójelentőségének vizsgálata – vagyis az I. mellékletben felsorolt természetes élőhelytípusok,illetve a II. mellékletben felsorolt fajok kedvező védelmi helyzetének fenntartásához,illetve helyreállításához, továbbá a Natura 2000 koherenciájához való hozzájárulásának –az alábbi szempontok alapján történik:

(a) a terület relatív értéke országos szinten;(b) a terület földrajzi helyzete a II. mellékletben felsorolt fajok vándorlási útvonaláhozképest, továbbá annak figyelembevételével, hogy a terület egy olyan folyamatosökoszisztémához tartozik-e, amely átnyúlik egy vagy több Közösségen belüliországhatáron;(c) a terület kiterjedése;(d) az I. mellékletben felsorolt természetes élőhelytípusok, illetve a II. mellékletbenfelsorolt és jelen lévő fajok száma a területen;

28

(e) a terület globális ökológiai értéke az érintett bioföldrajzi régiók, illetve a 2.cikkben megadott terület egészének szempontjából, figyelembe véve elemeinekjellegzetes vagy egyedi voltát, illetve azok együttes megnyilvánulását.

II. Élőhelyvédelmi Irányelv: függelékes élőhelyek és fajok

• függelékes élőhelyek 47 kiemelt: 19

• II. függelékes állatok 108 kiemelt: 12

• II. függelékes növények 40 kiemelt: 8

• ÖSSZESEN: 195 kiemelt: 39

III. CORINE Biotopes és Natura 2000 (KJT)

• először: területkiválasztás• majd: dokumentálás

• először: országos adatgyűjtés• majd: országos értékelés

• majd: területértékelés és végleges dokumentálás

• majd: élőhely-monitorozás, fajmonitorozás és „kezelés” (terv ...) és a beavatkozásokellenőrzése

IV. Országos értékelés: szempontok

• Leírás, jellemzésritkaság - gyakoriságtudásunk, ismereteink mértékebiogeográfiai, természetvédelmi értékelésirodalmak és szakértők(élőhelypreferencia)

• Állományok, populációk térképe és jellemzéseborítás / populációméretrelatív borítás / relatív populációméret (ABCD)reprezentativitás / izoláltság (ABC)védettségi állapot (ABC)összesített értékelés (ABC)

29

V. Feladatok, gondok és az NGO-k lehetséges szerepe

• Az országos felmérés nincs teljesen készen, nem elég részletes, nem elég pontos (lásd aCirsium brachycephalum példáját) ⇒adatgyűjtés NP-okkal és specialistákkal együttműködve

(felismerhető élőhelyek-fajok, nem destruktív módszerek, oktatás-képzés) • A területkiválasztás, értékelés, dokumentálás folyamatban van ...

⇒ NP-okkal, TvH-val való együttműködés• A társadalmi szerep még betöltetlen ⇒ az európai, országos és helyi természeti értékek, természetvédelmi érdekekérvényesítésének erősítése, tudatformálás, kezelési feladatok

• Majd ⇒ NP-okkal együttműködve a Natura 2000 területek és az ottani természeti értékekállapotának monitorozása, kutatása, a területek természetvédelmi kezelésének kérdése

VI. Mit lehetne tenni, példák

• A faj könnyen és egyértelműen felismerhető, de nem keresi, nem monitorozza senki (vagykevesen) – pl. mocsári teknős, unkák, keleti lápibagoly (kocsordon!), szarvas ganéjtúró,remetebogár, skarlátbogár

• Van országos program, specialista munkacsoport: csatlakozni ... - pl. Lárva-team,Természetes növényzeti örökségünk (Széchenyi Program), Maculinea-kutató csoport

• A faj biológiája „rejtélyes” (nem elég jól ismert), vagy olyan ritka, hogy nem lehettalálkozni vele: intenzív, gyakori (de kíméletes keresés) együttműködve a specialistával ésa természetvédelem szakembereivel – ilyen a csíkos szöcskeegér és rovarok egy része

30

A vadon élő madarak védelméről szóló (79/409/EEC) EUirányelvhez kapcsolódó jogi és természetvédelmi

kötelezettségek teljesítésének stratégiai szintű összefoglalása1

Összeállította: Szilvácsku Zsolt, MME Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálat

1. Jogi szempontú áttekintés

A magyarországi természetvédelmi jogszabályok - ha néhány nem elhanyagolható hiányosságtóleltekintünk (lásd lentebb) - megfelelnek az Európai Unió előírásainak, sőt több tekintetbenszigorúbb előírásokat is tartalmaznak, ami az irányelvek természetét, és az Európai Bíróság(European Court of Justice) ítélkezési gyakorlatát tekintve megengedhető, bizonyos esetekbenkívánatos is.

A hazai természetvédelmi jog legnagyobb erőssége, hogy törvényi szinten tartalmazza a legtöbbalapvető előírást és korszerű jogi keretet (lásd Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere,ökológiai hálózat, ökológiai víz, kezelési tervek, védőzóna stb.). Itt most azok közül ahiányosságok közül mutatunk rá néhányra, amelyek a meghatározott jogi keretek pontosítását ésvégrehajtását segítenék elő, illetve, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek az SPA területek(Special Protection Areas - Különleges Madárvédelmi Területek) védelmének biztosítására is. Ahiányzó jogszabályok többségének elkészítését és kihirdetését elő kell, hogy segítse atermészetvédelmi jogharmonizációs kötelességünk a madárvédelmi és az élőhelyvédelmiirányelvek vonatkozásában.

Jelentős problémát jelent, hogy a legmagasabb szintű jogszabályok gyakran a természetvédelmiszabályokat tekintve nem teljesítik a rendszerszemléletű jogalkotás követelményit, így közel semolyan súllyal veszik figyelembe a természetes folyamatok működőképességének fenntartását, atermészeti értékek védelmét, mint az szükséges lenne.

Előfordul az is, hogy a különböző finanszírozási rendszerek nem csupán egymással ellentétestevékenységeket és célokat támogatnak, de figyelembe sem veszik a természetmegőrzésszükségességét és feladatait.

Ha a bírósági és ügyészségi gyakorlatot tekintjük ott is csekélyebb az természetvédelmi jogiügyforgalom, mint ahogy azt a természetvédelmi érdekek megfelelő érvényesítése megkövetelné.

Magyarországon a természetvédelmi célú jogi szabályozás törvényi szinten lényegébenösszhangban van az EU Madárvédelmi Irányelvében foglaltakkal, azaz magában foglalja azérvényesítéshez alapvetően szükséges törvényi előírásokat. A jogharmonizáció azonban nem csaka jogszabályi előírások nemzeti jogba történő beépítését jelenti, hanem ennél szélesebb körreterjed ki. Ilyen megközelítésben további feladatot jelent az előírások megfelelő módon történő 1 Az eredeti tanulmány a Phare HU9807-01-0202 számú projektjének keretében készült a TermészetvédelmiTanácsadó Szolgálat koordinálásával

31

végrehajtása, illetve sok esetben a végrehajtáshoz szükséges alacsonyabb szintű jogszabályok (pl.rendeletek), gyakorlat- orientált útmutatók és egyéb eszközrendszer kidolgozása és alkalmazása.Ezen a téren az alábbiakban ismertetett problémák és célok fogalmazhatók meg általánosságban.

Az irányelv igen határozott és korlátozó módon állapítja meg, hogy az SPA-kra vonatkozószabályoktól milyen jelentős okok miatt lehet eltérni. A gazdasági és szabadidős igényekönmagukban nem merítik ki ezen (a legszükségesebb közérdekhez tartozó) indokok körét. Ahazai gyakorlat azonban az, hogy a gazdasági és rekreációs szempontok gyakorta felülkerekednek a természetvédelmi érdekeken. Az irányelv előírásai szerint az SPA-kon a kijelöléstkövetően ez nem megengedhető. Az ehhez szükséges garanciákat ezért meg kell teremteni aszabályozás és a végrehajtás keretein belül.Esetjog

Ugyancsak problémát jelent, hogy a természetvédelmi érdekek horizontális integrációja akülönböző szakpolitikákba és programokba még nem kielégítő módon megoldott. Így például amezőgazdaság, erdőgazdálkodás, területfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés, vízgazdálkodás stb.alacsonyabb szintű szabályozóiban, programjaiban és terveiben, ill. gyakorlatában még nemérvényesülnek megfelelő mértékben a természetvédelmi érdekek szempontjából fontos elemek(természetvédelmi fogalmak és célok helyes értelmezése, program és tervszintű hatásvizsgálatikötelezettségek, védőövezetek, indikátorok, monitoring, konzultációk stb.).

Az irányelv 2. cikke kimondja, hogy "a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az 1.cikkben hivatkozott fajok állományait megfelelő szinten fenntartsák, vagy megfelelő szintre hozzák,amely megfelel különösen az ökológiai, tudományos és kulturális igényeknek, mindamellettfigyelembe veszik a gazdasági és szabadidős igényeket is". Ilyen formán az irányelv általánoskötelezettséget ró a tagállamokra és körvonalazza az irányelv általános filozófiáját is.

Eltekintve a tagállamokra rótt általános kötelezettségektől, a 2. cikk megjeleníti a MvI filozófiájánakalapjait is. A vadon élő madarak védelmét határozza meg, mint az ökológiai, tudományos éskulturális igények kiszolgálását, és ezek világosan nagyobb súllyal szerepelnek, mint a gazdasági ésszabadidős igények.

Valójában, az előbbi hármas szempontrendszerhez illeszkedő teljesítés által válnak valóra az irányelvelőírásai (ezek a elsődleges követelmények - primary requirements), a további két szempont csupánmásodlagosan vehető figyelembe (ezek a másodlagos követelmények - secondary requirements)

Lásd: ECJ, 247/85 számú ügy

Előzetes kérdésként felmerül hogy mi a kapcsolat a 3. és 4. cikkben foglalt élőhelyvédelmikötelezettségek és az irányelv általános célja között, amely a vadon élő madarak védelme, megőrzése(1. cikk). A kérdés az, hogy a 3. és a 4. cikk csupán arra terjed-e ki, hogy a benne foglalt előírásokrafigyelemmel a vonatkozó fajokat megőrizze és megóvja azokat az említett hatásoktól, vagy pedig ezeka cikkekben foglaltak ettől bizonyos mértékben független, önálló kötelezettséget jelentenek azélőhelyek megérzésére vonatkozóan?

Egy 1993-as döntésében a Bíróság félreérthetetlenül az utóbbi értelmezés mellett tette le a voksát:"Az irányelv 3. és 4. cikke kötelezi a tagállamokat, hogy megőrizzék, fenntartsák és helyreállítsák azélőhelyeket, mint olyanokat, azok ökológiai értéke alapján. Ezen felül az irányelv preambulumának 9.bekezdése (recital) alapján következik, hogy a megfelelő biológiai sokféleség, valamint a megfelelőkiterjedésű és változatosságú élőhelyek megőrzése, fenntartása és helyreállítása nélkülözhetetlenvalamennyi madárfaj védelme érdekében. A tagállamok kötelezettsége a 3. és a 4. cikkben előírtakalkalmazására, még mielőtt a madarak számának csökkenése vagy a védett fajok eltűnésénekkockázata felmerülne."

Lásd: ECJ, C-355/90 számú ügy

Harmadik kiemelendő probléma - és ez az előzőekben említettek egyik legfontosabb alapfeltétele- a fajokra és az egyes élőhely típusokra vonatkozó stratégiai anyagok hiánya, illetve azonhiányossága, hogy nem határozzák meg a természetvédelmi politika és gyakorlat prioritásait és azérvényesítés lehetséges módjait. Ezen a téren előbbre kell lépni mind az országos, de a regionálisés helyi szinteken is.

A követelmények és a jogérvényesítés szempontjából meg kell említeni még azt a fontosproblémakört, amelyet egyes jogi eszközök, illetve azok használatának hiánya jelent. Fel kellkészülni arra is, hogy az irányelvek egyes rendelkezései alapján közvetlenül hazai bírósághoz islehet majd fordulni, aminek a feltételeit meg kell teremteni (képzések, kapacitás, tájékoztatásstb.)

MindtermMadáismer

Az Eülésékörnyjogkö

1. a

2. az

3. gy

4. a

Az Élőhelyvédelmi Irányelv (ÉvI) 6. cikk 2., 3. és 4. bekezdéseinek előírásai közvetlenülalkalmazhatók a tagállamokban. A Bíróság a C-57/85 és a C-355/90 számú ügyek kapcsán kifejtette,hogy a Madárvédelmi Irányelv (MvI) 4. cikk 4. bek. első mondata kellően egyértelmű és feltételnélküliahhoz, hogy a Bíróság önállóan alkalmazza az egyes esetek elbírálására. Az ÉvI említettrendelkezései ebből a szempontból nem különböznek.A MvI 5., 6., 7., 8. és 9. cikkeiben lefektetett előírások mind közvetlenül alkalmazhatók. Akereskedelmi tilalmak (6.cikk), az I. függelékben nem szereplő fajok vadászata (5. és 7. függelék),vadászat a szaporodási időszakban (7. cikk 4. bek.), a nem szelektív vadászati módszerek (8. cikk),úgy mint az 5. cikk többi rendelkezései is világosak, félreérthetetlenek és kellően operatívakönmagukban is ahhoz, hogy a bíróságok közvetlenül alkalmazhassák.

Néhány tagállamban (Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában) a nemzeti bíróságok jelentősszerepet játszottak a MvI érvényesítése során, a legtöbb ügy az 5-től a 9. cikkig terjedő szabályokkalkapcsolatosan született. Ez azt mutatja, hogy a magyarországi bíróságoknak is fel kell készülni azesetleges ügyek fogadására, mivel ahogy korábban említettük több helyen is, a MvI egyes cikkei

32

ezen kiemelt problémák mellett is megállapítható azonban, hogy a Magyarországon aészetvédelmi célú jogi szabályozás nagymértékben összhangban van az EUrvédelmi Irányelvében foglaltakkal és a hazai természetvédelmi szakembereketei és gyakorlata is alapvetően megfelelő a követelmények teljesítésére.

U Környezetvédelmi Tanácsa a társult országokkal közösen megtartott 1996. március 4-ire munkaanyagot készített "A társult közép- és kelet-európai országok felkészülése az EUezetvédelmi jogalkotáshoz való közelítésre" címmel. A munkaanyag III. pontjában azelítés négy lépcsőjét különböztetik meg:

prioritások meghatározása;

uniós jog hazai jogba történő beépítése;

akorlati jogérvényesítési mechanizmusok kialakítása; illetve a

jogszabályok alkalmazása és tényleges érvényesítése.

33

Fentiekből is következik, hogy nem elegendő az adott irányelvnek megfelelő jogszabályi keretekkialakítása, biztosítani kell azok érvényesülését is, amelyre természetvédelmi szempontból is felkell készülni.

Főbb feladatok összefoglalása:

Madárvédelmi Irányelvvel kapcsolatos főbb végrehajtási feladatok

1. Tervezés1.1. Illetékes szervezet létre hozása, megbízása az irányelvből adódó feladatok végrehajtásának

koordinálására1.2. Az illetékes hatóságnak ki kell fejlesztenie egy védelmi rendszert az irányelvben

meghatározott fajok (az I. mellékletben felsorolt hazánkban természetesen előforduló, és felnem sorolt vonuló madarak) számára.

1.3. Az illetékes hatóságnak kell azonosítani és kijelölni a különleges madárvédelmi területeket(SPA) az irányelv előírásai és a Európai Bíróság (ECJ) döntéseinek értelmében, tekintettel azI. mellékletben felsorolt fajokra, a vonuló fajokra és a vizes élőhelyekre.

1.4. Biztosítani kell a módosított környezeti hatásvizsgálatokról szóló irányelv (85/337.EEC)megfelelő érvényesítését. A hatálya alá tartozó projektek engedélyezése során a természetiérdekeket megfelelő módon képviselni kell. Ki kell alakítani a tervek és programokhatásvizsgálatára vonatkozó szabályozást és gyakorlatot.

2. Szabályozás2.1. Meg kell tenni mindazon szükséges intézkedéseket, amelyek a madárfajok állományainak

megfelelő szinten tartásához, a megfelelő szintre hozásához, illetve az élőhelyek megfelelősokféleségének és nagyságának megőrzéséhez, fenntartásához vagy helyreállításáhozszükségesek.

2.2. Speciális megőrzési intézkedéseket kell tenni az I. mellékletben szereplő és a vonulómadárfajok érdekében, különösen azon fajokra vonatkozóan, amelyek állománya anemzetközi jelentőségű vizes élőhelyektől függ.

2.3. Minden egyes SPA területen meg kell hozni a szükséges intézkedéseket a terület megfelelőkezelése érdekében, illetve, az élőhelyek leromlásának és a fajok zavarásának megelőzéseérdekében.

2.4. Általános védelmi rendszert kell létrehozni az I. mellékletben felsorolt fajok érdekében,amely védelmi rendszer kiterjed a zavarás, a tartás, a befogás és az ölés elleni védelemre is,illetve az irányelv követelményei szerint az élőhelyek védelmére is. Meg kell tiltani a fajokkereskedelmét, kivéve a III. mellékletben lévőkét. Ez a tilalom ki kell, hogy terjedjen atojásokra és a fészkekre is.

2.5. Gondoskodni kell arról, hogy a II. mellékletben felsorolt fajok vadászata olyan formábantörténjen, hogy az megfeleljen a 7. és a 8. cikkek előírásainak, amelynek alapvető célja, hogya szelektív módszerek használatával megelőzze a madárfajok nagyarányú befogását ésmegölését

2.6. és biztosítsa a populációkkal való bölcs gazdálkodást.2.7. Gondoskodni kell arról, hogy minden - az 5-8. cikkek körében, a 9. cikk alapján

megállapított - mentesség szigorú ellenőrzés és monitoring alatt álljon és az ezekkelkapcsolatos éves jelentések eljussanak a Bizottsághoz.

34

2.8. Gondoskodni kell arról, hogy a természetesen elő nem forduló madárfajok bármineműbetelepítése ne károsíthassa a helyi növény- és állatvilágot.

2.9. Meg kell teremteni a hatáselemzés feltételeit minden olyan projekt vagy terv esetén, amelyönmagában vagy más tervekkel vagy projektekkel együtthatásban vélhetően jelentős hatássallesz egy vagy több SPA területre. Biztosítani kell, hogy olyan projektek vagy tervek nevalósuljanak meg, amelyek ártanak a terület épségének, kivéve a legszükségesebb közérdekfelmerülése esetét.

2.10. Amennyiben - egyéb változat hiánya és kiemelt közérdek miatt - a várható negatív hatásokellenére - mégis a projekt megvalósítására kerül sor, , akkor is biztosítani kell, hogymegtegyenek minden szükséges kárcsökkentő intézkedést a Natura 2000 hálózat egészénekkoherenciája védelmében.

2.11. Végre kell hajtani javító intézkedéseket az SPA területek ökológiai értékeinek fenntartásaés növelése érdekében. Monitoring tevékenységet kell folytatni az élőhelyek minőségének ésaz I. mellékletben szereplő fajok helyzetének értékelése céljából.

3. Monitoring és kutatás3.1. Szükség van a kijelölésre kerülő területek és a vonatkozó fajok védelmének megerősítése

céljából speciális kutatásokra és tudományos tanulmányok, elemzések készítésére.Különleges figyelmet kell fordítani az irányelv V. függelékében felsorolt témaköröknek. Atagállamoknak minden olyan információt meg kell küldeniük, amely szükséges aBizottságnak a 10. cikkben hivatkozott kutatások összehangolásához.

3.2. Létre kell hozni egy olyan monitoring rendszert, amely az irányelvből fakadó tevékenységekteljes körére kiterjed. A monitoringnak ki kell terjednie: az I. mellékletben felsorolt fajokhelyzetére; az SPA-k ökológiai értékére és integritására; a II. mellékletben felsorolt fajokvédelme érdekében bevezetett intézkedések hatékonyságára, amelyek a túlzott mértékű,ártalmas tevékenységek megelőzést szolgálják. Létre kell hozni a jelentési és védelmicéloknak megfelelő madártani adatbázist, amelynek összevethetőnek kell lennie azélőhelyvédelmi irányelv céljaira létrehozandó adatbázissal.

3.3. A monitorozó rendszert olyan módon kell kialakítani, hogy megfelelő módon lehessenkövetni a következőket: a vadon élő madárfajok kereskedelmét, a vadászat és atermészetvédelmi intézkedések hatását (külön és együttesen), valamint a természetesen nemelőforduló fajok betelepítésének hatását.

4. Egyeztetések és jelentések4.1. Konzultáció a lakossággal az SPA területre vélhetően jelentős hatással bíró tevékenységek,

ill. projektek engedélyezése előtt.4.2. Konzultáció a Bizottsággal az ország területén természetesen elő nem forduló fajok

betelepítéséről.4.3. A Bizottságnak benyújtásra kerülő jelentések- az irányelv előírásainak átültetése és érvényesítése- a különleges madárvédelmi területek kijelölése (SPA)- a vadászati rendelkezések gyakorlati alkalmazása- az irányelv szabályai alóli mentességek- az irányelv előírásainak megfelelő intézkedések- kutatási tevékenység- az Élőhelyvédelmi Irányelv 6. cikk szerinti kárpótló intézkedések- az irányelv előírásainak való megfelelést biztosító rendelkezések.

35

A Madárvédelmi irányelv egy cikkének kiemelése a követelményektekintetében

ad 4. cikk

4.1. Kötelezettség a tagállamok számára a számuk és területük szerint legalkalmasabb területek(mint különleges madárvédelmi területek) kijelölésére az Irányelv I. mellékletében felsorolt fajokvédelme érdekében,

4.2. Kötelezettség a tagállamok számára a számuk és területük szerint legalkalmasabb területek(mint különleges madárvédelmi területek) kijelölésére az Irányelv I. mellékletében nem felsorolt,rendszeresen előforduló vonuló fajok védelme érdekében.

4.3. A területek kijelölése során kiemelt figyelmet kell fordítani a vizes élőhelyek védelmére éskülönösen a nemzetközi fontosságú vizes élőhelyekre.

A 4. cikk 1. és 2. bekezdésének alkalmazási körében az a kritikus pont, hogy milyen mértékű atagállamok diszkrecionális ('saját belátása szerinti') joga abban a kérdésben, hogy mely területeketjelöljék ki SPA-nak. Bíróság esetjoga azt mutatja, hogy az említett diszkrecionális jogkörmegszorítással, szűken értelmezendő.

A Bíróság C-3/96 sz. kijelölési ügyben Hollandiával szemben hozott állásfoglalása meghatározójellegű pontjai az alábbiak:- Az MvI 4. cikke 1 bekezdésébe foglalt területkijelölési előírás egy kötelezettség, amely alól nem

vonhatja ki magát egy tagállam sem azáltal, hogy egyéb természetvédelmi intézkedéseket vezetbe a fajok védelme érdekében.

- A tagállamok mérlegelési mozgástere - a legalkalmasabb területek osztályozásánál - nem adlehetőséget arra, hogy az alkalmazható és megfelelő ornitológiai kritériumok alapján alkalmasterületeke ne jelöljék ki madárvédelmi területként. Csak arra van lehetősége a tagállamoknak,hogy a kijelölési kritériumokat és a védelmi intézkedéseket a tudományos és gyakorlatiszempontoknak megfelelően alakítsák ki.

- 1989-es IBA könyv (jelenleg a 2000-ben kiadott) tartalmazza a legalkalmasabb területeket akijelölések szempontjából.

Végezetül a Bíróság határozottan megtagadta annak a lehetőségét, hogy az irányelv 2. cikkébenemlített gazdasági igényekre hivatkozva egy tagállam, hogy nem tett eleget a 4. cikk 1. és 2.bekezdésében meghatározott követelményeknek vagy azon követelmények szűkítő értelmezésétkövette a gazdasági igényekre alapozva: "A Bíróság C-57/89 számú ügyében adott értelmezésbőlkövetkezik, hogy a tagállamok nincsenek felhatalmazva önhatalmúlag arra, hogy az irányelvalkalmazása során egyéb érdekek alapján kivételeket állapítsanak meg. Főként az irányelv 4. cikkevonatkozásában a határozottan és világosan utalt a döntésében arra, hogy a kivételekmegállapításának okainak meg kell felelniük azoknak az általános érdekeknek, amelyek feletteállhatnak az irányelvben képviselt ökológiai alapérdekeknek. Azok az érdekek, amelyeket a 2. cikk, amásodlagos érdekek sorában említ, a gazdasági és szabadidős igények, nem vehetők ebből aszempontból figyelembe." (ECJ, C-57/89. sz. eset)

36

Az Élőhelyvédelmi Irányelv (ÉvI) 6. cikk 2-4. bekezdése (a MvI 4. cikk 4. bekezdés 1. mondata helyett az ÉvI 7. cikk szerint)

4.4. Kötelezettségek és intézkedések bevezetése a kijelölésre került területeken, amelyekkel azélőhelyek leromlása és azon madárfajok háborgatása elkerülhető, amelyek alapján a területetkijelölték.

4.5. Intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az I. mellékletben felsorolt fajok élőhelyeimegfelelő sokféleségének és nagyságának megőrzését, fenntartását és helyreállítását biztosítsák.

4.6. Biztosítani kell azon projektek vagy tervek hatásainak vizsgálatát, amelyek a kijelöltterületekre önmagukban vagy más tervekkel vagy projektekkel együtthatásban vélhetőenjelenetős hatással lehetnek.

4.7. A szabályozásra kerülő eljárás során meg kell győződni az engedélyezés előtt arról, hogy aterv vagy projekt nem fogja sérteni a területek épségét, és csak azt követően adható engedély, ill.hozzájárulás az engedély kiadásához.

4.8. Az eljárás során biztosítani kell a lakosság részvételét.

4.9. Az eljárás során vizsgálni kell a tervek és projektek több lehetséges változatát.

4.10. A kiemelt közérdekből megvalósítandó projektek vagy tervek esetében meg kell határozni aszükséges hatáscsökkentő, kárpótló és kiegyenlítő intézkedéseket és biztosítani kell azokmegvalósítását.

4.11. Kötelesek a tagállamok minden szükséges információt megküldeni a Bizottság részére,annak elősegítése érdekében, hogy a kijelölt területek összefüggő rendszert képezzenek a fajokvédelme érdekében.

Az MvI 4. cikk 4. bek. első mondatát a Bíróság úgy értelmezte, hogy az csak az élőhelyek jelentős(szennyezés vagy) leromlására vonatkoztatható.Az ÉvI új rendelkezései, amelyek felváltották az említett mondatot szigorúbb kötelezettségeket rónak atagállamokra azzal kapcsolatosan, hogy az élőhelyek leromlását megélőzzék, ill. elkerüljék.

A védelmi előírások nem csak azokon a területeken kell alkalmazni, amelyek kijelölésre kerültek, mintSPA területek, hanem azokon is, amelyeket ki kell, hogy jelöljenek a MvI 4. cikk 1 és 2. bek. értelmében,de az adott tagállam ezt még nem tette meg. (C-355/90 sz. eset)

Az ÉvI 6. cikk 3. bekezdése szerint "Azoknak a terveknek vagy projekteknek, amelyek a területkezelésével nincsenek közvetlen kapcsolatban vagy ahhoz nem szükségesek, de arra vélhetően jelentőshatással lehetnek, akár önmagukban, akár más tervekkel vagy projektekkel együtthatásban, megfelelőhatáselemzést kell elvégezni a területre való kihatásaival kapcsolatban, figyelemmel a terület megőrzésicéljaira. A területtel kapcsolatos hatáselemzés eredményeit figyelembe véve, továbbá a 4. bekezdésrendelkezéseinek értelmében az illetékes nemzeti hatóságok csak akkor járulhatnak hozzá a szóbanforgó tervhez vagy projekthez, ha előzőleg megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja sérteni azérintett terület épségét, továbbá ha szükség esetén kikérték a lakosság véleményét." Ez a rendelkezéshasználható rendelkezéssel bővítette ki a korábbi szabályokat (MvI 4. cikk 4. bek.).

37

4.12. Kötelesek a tagállamok a kijelölt területeken kívül is arra törekedni, hogy az élőhelyekszennyezését és leromlását elkerüljék.

A MvIvonatkozócikke ill.szakasza

Megfelelő hazaiszabályozás

Érvényesülés foka(0-5 skálán)

Hiányzó hazaiszabályozás

Állapot(előkészítettség

foka)

Résztvevők (felelősterület, intézmény,

partnerek)

4.1, 4.2,4.3

4. cikk 1.bek. elsőhárommondata

Tvt. 22.§, 23.§,43.§

4(az állományszintekbenbekövetkezőváltozásokkövetésénekrendszerefejlesztésre szorul,ill. beindításakésik; nagy terület jut egyőrre (átlag min. kb.5000 ha); a védettterületeken afolyamatoskezelést biztosítanikell)

- monitoring szervezettbevezetése

nemzeti és helyibiodiverzitás-védelmitervek/stratégiák (BVT);

- természetvédelmitámogatások /kifizetésekszabályozása

- ökológiai vízkészletmeghatározása;

- védett területekvédőövezete

NBDM2 jelentősrésze bevezetésrekész;nemzeti készül(NBSAP3) ahelyi BVT nincsszabályozva ;

készül;

nem készül;

nem készül

KöM, TVH, NPI,civil szervezetek

KöM, TVH, NPI,civil szervezetek,régiók,önkormányzatok,kutatóintézetek

Kormány, KöM,TVH

KöM, TVH,KöViM, NPI, kutatóintézetek éscivilszervezetekKöM, TVH, NPI,kutatóintézetek,civil szervezetek

4.4

4. cikk 1.bek. utolsómondata

Tvt. 22.§, 23.§,30.§

4(a kijelölésttekintve, ugyanis.kihirdetni acsatlakozás előttkell

- kihirdetési és avédelmirendelkezésekspeciális szabályai;

- védett területekvédőövezete;

- végleges területlista

készül

nem készül

a javasolt listakész

KöM, TVH, NPI,kutatóintézetek,civil szervezetek

KöM, TVH, NPI,kutatóintézetek,civil szervezetek

KöM, TVH, NPI,kutatóintézetek,civil szervezetek

4.5

4. cikk 2.bek.

Tvt. 16.§, 17.§,18.§, 21.§;

1990/7InternationalAggreement fromthe Minister ofEnvironment.(Convention on theconservation of

4(kezelési tervekszerinti kezeléshiánya;vízbiztosításproblémái)

- AEWA4 aláírása éskihirdetése

- ökológiai vízkészletmeghatározása;

- védett területekvédőövezete;

előkészítve(?)

nem készül

nem készül

KöM

KöM, TVH,KöViM, NPI, kutatóintézetek éscivil szervezetek

KöM, TVH, NPI,kutatóintézetek,civil szervezetek

2 NBDM – Nemzeti Biodiverzitás Monitoring 3 NBSAP - Nemzeti Biodiverzitás Stratégia Akció Program4 AEWA - Afrikai-Eurázsiai Vízimadárvédelmi Egyezmény

38

European wildlifeand naturalhabitats) 2. cikk;

1993. évi XLII.törv. (on thepromulgation ofthe Convention onwetlands ofinternationalimportanceespecially aswaterfowl habitat2. cikk

l

4.6

4. cikk 3.bek.

A csatlakozás utánalkalmazható

0 - - -

4.7

ÉvI 6. cikk2-4.bekezdései(a 4. cikk4. bek elsőmon-datahelyett)4.8

ÉvI 6. cikk2. bek.

Tvt. 30.§, 31.§,35.§, 36.§, 37.§,38.§, 39.§ ill. a 6-21.§§

4(az előírások

szerinti védelmitevékenység, és ajogérvényesítési

hatékonyságerősítése)

- védett területekvédőövezete;

nem készül KöM, TVH, NPI,kutatóintézetek,civil szervezetek

4.9

ÉvI 6. cikk3. bek.

Tvt. 38-39.§§,54.§;Kvt. 6-7.§§, 12.§,23.§, 43-44.§§, 67-72.§§;KHVr. 6.§, 8.§, 3.sz. melléklet, 10.§,15.§, 24-28.§§Tft. és a Tfr.AB(He)

3(monitoring ésadatbázisokhiánya; társadalmikonzultáció éstájékoztatáshiányosságai;intézményifeltételek éskapacitásiproblémák;

- változatokvizsgálatának hiánya;

- közvetett éskumulatív hatásokvizsgálata hiányzik;

- adatforgalombiztosítása;

- iránymutatások akonzultációkmegtartásához ésütemezéséhez;

- programok és tervekhatásvizsgálatánakszabályai

részbentartalmazza avonatkozórendelet mindkétfeladatot

nincsinformációnk

nincsinformációnk

előkészítőtanulmányokkészülnek

KöM

KöM

Kormány, KöM

KöM, TVH, NPI,KöFe, civilszervezetek

Kormány, KöM,FVM

4.10

ÉvI 6. cikk4. bek. elsőszakasza

- 0 - védett területen folyóegyestevékenységekrevonatkozófelelősségbiztosítás;

nincsinformációnk

nincs

KöM

KöM, TVH

39

4.11

másodikszakasza

Tvt. 38-40.§§ 3

- kárpótló intézkedésekszabályozása;

- a NPI engedélyezésikörénekmeghatározása akiemelt közérdekfelmerülésénekeseteivelkapcsolatosan (azirányelv szerint)

információnk

nincsinformációnk

KöM, TVH

4.12

4. cikk 4.bek.másodikmondata(össze-függésbena 3. cikkel)

Tvt. 6.§, 7.§, 16.§,17.§, 18.§, 31.§

3(31.§ következetesérvényesítése; a táj

általánosvédelemének

erősítése; nincselegendő kapacitásilletve intézményi

feltétel)

- - KöM, TVH, NPI,KöFe, civilszervezetek

Néhány javaslat a végrehajtáshoz:

A különleges madárvédelmi területek (SPA) védelmének biztosítása érdekében nem mindenesetben lehet szükség az országos szintű védelemre, hanem elegendő lehet a védőzónákszabályozásához hasonló védelmi kategória kialakítása a kijelölésre kerülő egyes SPAterületeken (pl. nagykiterjedésű szántók esetén).

Az ÉTT (ESA) rendszer önmagában nem jelenti ugyan az irányelv szerinti védelem megfelelőjogi formáját, de az ÉTT (ESA) területek kijelölése és a szabályozás életbeléptetése, illetveműködtetése sok terület fajainak és azok élőhelyeinek kezeléséhez, fenntartásához és újabbaklétrehozásához jelentene hatékony eszközt. Ehhez azonban ki kell alakítani azt a szerződésiformát és gyakorlatot, amely a magyarországi jog és joggyakorlat számár a legmegfelelőbb,illetve fel kell készülni a szerződéses jogviszonyokból eredő viták rendezésére is.

Az elkészült rendelet tervezeteket, mint például a kezelési tervek vagy természetvédelmi célúkifizetések és kompenzációk szabályozása, minél előbb ki kell hirdetni. Az FVM-el kapcsolatostárgyalásokat segítheti a csatlakozás, illetve a MvI követelményeire való hivatkozás.Javasoljuk, hogy a végrehajtás során kiemelt figyelmet fordítson a KöM (TvH) a NPI-k, a civiltermészetvédelmi szervezetek és kutató intézetek munkájának összehangolására, hiszen amegfelelő rendszeres együttműködés megsokszorozhatja a természetvédelmi munkaeredményességét.

2. Fajok védelmi helyzete és igénye

A MvI. mellékletében felsorolt fajok védelmi helyzete és védelmi igénye széles határok között mozogMagyarországon. A fajok rangsorolása a védelem szempontjából a szűkös humán és anyagi erőforrásokhatékony és koncentrált felhasználását segítheti elő. Az általunk javasolt prioritási sorrendmegállapításában az alábbiakat vettük figyelembe (magyarázat a tanulmányban található):

40

- hazai állomány trendje;- SPEC státus;- hazai státus;- MME vörös lista;- Európai populáció;- Hazai populáció;- Élőhelyigény;- Védelmi helyzet.

A besorolás alapja az egyes kategóriák alapján kapott pontszámok egyszerű összege. Alegkevesebb pontot kapott faj a legfontosabb hazai viszonylatban, stb.A lista mellett összehasonlításként szerepel a Báldi-Csorba-Korsós-féle (1995) értékelésirendszerben kapott pontszámok összege, az ott legveszélyeztetettebbnek talált 74 fajnál. A mostani besorolás nem veszi figyelembe a fajok biológiai jellemzőit, aminek oka a madarakéletmenet- és költési stratégiáinak relatív hasonlósága. A besorolás hangsúlyosabb része azállomány és annak trendje és a veszélyeztetettség mértéke.

A fenti besorolás az aktuális állapotok alapján készült el, javasoljuk ötévenkénti felülvizsgálatát.

1. A kapott eredmények alapján az alábbi 31 madárfaj esetében javasoljuk védelmi tervazonnali kidolgozását:

Barna kánya (Milvus migrans),Békászó sas (Aquila pomarina)Bölömbika (Botaurus stellaris)Cigányréce (Aythya nyroca)Csíkosfejű nádiposzáta

(Acrocephalus paludicola)Fekete gólya (Ciconia nigra)Gulipán (Recurvirostra avosetta)Haris (Crex crex)Kanalasgém (Platalea leucorodia)Kék vércse (Falco vespertinus)

Kerecsensólyom (Falco cherrug)Kerti sármány (Emberiza hortulana)Kígyászölyv (Circaetus gallicus)Kis héja (Accipiter brevipes).Kis lilik (Anser erythropus)Kis őrgébics (Lanius minor)Kormos szerkő (Chlidonias niger)Parlagi sas (Aquila heliaca)Rétisas (Haliaeetus albicilla)Szalakóta (Coracias garrulus)Széki lile (Charadrius alexandrinus)

Székicsér (Glareola pratincola)Törpe vízicsibe (Porzana pusilla)Törpegém (Ixobrychus minutus)Törpesas (Hieraaetus pennatus)Túzok (Otis tarda)Ugartyúk (Burhinus oedicnemus)Uhu (Bubo bubo)Üstökösgém (Ardeola ralloides)Vékonycsőrű póling

(Numenius tenuirostris)Vörös gém (Ardea purpurea)

2. Az alábbi fajok bár kisebb prioritással rendelkeznek, de középtávon (4 éven belül) szinténmeg kell vizsgálni fajvédelmi akció beindításának lehetőségét és szükségességét. Többfajnál az általános élőhelyvédelmi-kezelési (pl. mezőgazdasági, erdészeti) gyakorlatszabályozása jöhet szóba.

Bakcsó (Nycticorax nycticorax)Batla (Plegadis falcinellus)Császármadár (Bonasa bonasia)Darázsölyv (Pernis apivorus)Erdei pacsirta (Lullula arborea)Fattyúszerkõ (Chlidonias hybridus)Fehér gólya (Ciconia ciconia)Fehérhátú fakopáncs

(Dendrocopos leucotos)Fülemülesitke (Acrocephalusmelanopogon

Gólyatöcs (Himantopus himantopus)Hamvas küllő (Picus canus)Hamvas rétihéja (Circus pygargus)Jégmadár (Alcedo atthis)Kékbegy (Luscinia svecica).Kis csér (Sterna albifrons)Kis kárókatona(Phalacrocorax

pygmeus)Kis kócsag (Egretta garzetta)Kis vízicsibe (Porzana parva)Közép fakopáncs

(Dendrocopos medius)

Lappantyú (Caprimulgus europaeus)Pettyes vízicsibe (Porzana porzana)Pusztai ölyv (Buteo rufinus)Réti fülesbagoly (Asio flammeus)Szerecsensirály

(Larus melanocephalus)Szikipacsirta

(Calandrella brachydactyla)Szirti sas (Aquila chrysaetos)Vándorsólyom (Falco peregrinus)Vörös kánya (Milvus milvus)

41

Bár pontszám alapján a harmadik csoportba tartozna, de hazánkon az európai vonuló állománynagy része megjelenik, így a darut (Grus grus) is e csoportba soroljuk.

3. A fajok harmadik csoportjánál nem tartjuk szükségesnek külön védelmi tervekkidolgozását.

Aranylile (Pluvialis apricaria)Balkáni fakopáncs

(Dendrocopos syriacus)Barna rétihéja (Circus aeruginosus)Fekete harkály (Dryocopus martius)Halászsas (Pandion haliaetus)Havasi lile (Charadrius morinellus)

Karvalyposzáta (Sylvia nisoria)Kékes rétihéja (Circus cyaneus)Kis bukó (Mergus albellus)Kis légykapó (Ficedula parva)Küszvágó csér (Sterna hirundo)Nagy kócsag (Egretta alba)

Örvös légykapó (Ficedulaalbicollis)

Pajzsoscankó(Philomachus pugnax).

Parlagi pityer (Anthus campestris)Réti cankó (Tringa glareola)Tövisszúró gébics (Lanius collurio)Uráli bagoly (Strix uralensis)

3. Fajvédelmi tervek követelményeinek meghatározása

A fajok hatékony védelmének alapkövetelménye, hogy rendelkezésre álljon a legfontosabb fajokszámára külön-külön egy speciális fajvédelmi kezelési terv, amely elsődleges célja a gyakorlativédelem (megvalósítás, tervezés, értékelés) elősegítése, illetve összefoglalt formában jólalkalmazható a különböző természetvédelmi érdekérvényesítési folyamatokban is. Azalábbiakban a javasolt fajvédelmi terv tartalmi vázát ismertetjük, amit a TvH útmutatásai és aBirdLife International elvárásai, segédletei alapján készítettünk. A követelmények részletesleírása a tanulmányban található.

1. A fajvédelmi tervet megalapozó dokumentáció:

1.1. Általános információk1.1.1. Taxonómia1.1.2. A faj leírása1.1.2.1. Költésbiológia1.1.2.2. Táplálkozás1.1.2.3. Vonulás1.1.2.4. Állománynagyság1.1.2.5. Természetvédelmi státus1.1.3. Tudományos és kulturális jellemzők1.1.3.1. Kutatás, kutatottság1.1.3.2. Adatbázisok1.1.3.3. Folklór, kulturális háttér1.1.3.4. Fotóanyag1.2. Célkitűzések meghatározása1.2.1. Ideális természetvédelmi célkitűzések meghatározása1.2.2. Az ideális célkitűzéseket korlátozó tényezők, veszélyforrások1.2.3. A természetvédelmi kezelés korlátai

42

2. Gyakorlati célkitűzések, stratégiák és feladatok meghatározása2.1. Gyakorlati célkitűzések2.2. Természetvédelmi stratégiák2.3. Kezelési feladatok2.4. Munkaterv2.5. A fajvédelmi kezelési terv végrehajtásának ellenőrzése és a terv felülvizsgálata3. A fajvédelmi kezelési terv

4. Mellékletek4.1. Bibliográfia4.2. Címjegyzék4.3. Fényképek, térképek, stb.

4. Stratégiai javaslatok az élőhelyek védelmére vonatkozóan

Áttekintés

A stratégiai jellegű áttekintést korábban ismertetett szempontok alapján meghatározottprioritásfajok (elsődleges és másodlagos fontosságú fajok) élőhelyi igényei és az azokatveszélyeztet tényezők meghatározásával alapoztuk meg. Az élőhelyeket három csoportbafoglaltuk össze: a vizes, erdős illetve az agrár- és gyepterületek élőhelyeit tekintettük át és ezekmentén fogalmaztuk meg az átfogó, speciális és ágazati javaslatainkat, figyelemmel a hazai és anemzetközi iránymutatásokra és szükségletekre. Alapvetően a BirdLife International útmutatásaiszerint jártunk el, illetve tekintettel voltunk az EU Bizottság alábbi stratégiai javaslataira is:Communiction from the Commission to the Council and the European Parliament - BiodiversityAction Plans in the areas of Conservation of Natural Resources, Agriculture, Fisheries andDevelopment and Economic Co-operation.

4.1. Vizes élőhelyek

A vizes élőhelyek védelme kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon, mivel a Madárvédelmi Irányelvis külön hangsúlyozza azok védelmének jelentőségét és a magyarországi javasolt különlegesmadárvédelmi területek között is szép számmal vannak veszélyeztetett vizes élőhelyek. Atanulmányban nem különböztettük meg a különböző típusú vizes élőhelyeket, hanem a stratégiaiszinthez igazodva csak ott említettük az eltéréseket, specialitásokat, ahol annak szükségétéreztük.

Természetvédelmi javaslatok a Madárvédelmi Irányelvben meghatározott feladatokteljesítésére a vizes élőhelyeken

Széleskörű természetvédelmi célok1. A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek teljes vagy részleges elvesztésének megelőzése

és a jelenlegi kiterjedés fenntartása.2. A vizes élőhelyek leromlásának megállítása és a prioritás fajok számára fontos élőhelyi

sajátságok, jellemzők fenntartás, ill. növelése.

43

3. A prioritás fajok leromlott vagy mesterséges élőhelyeinek minőségi javítása éshelyreállítása.

4. Vizes élőhelyek létrehozása a prioritás fajok számára, más természetvédelmi érdekek,célok sérülésének elkerülésével.

5. El kell készíteni minden terület számára a természetvédelmi kezelési terveket és aterületek számára ki kell jelölni a megfelelő védőzónát.

Ökológiai célok az élőhelyekre vonatkozóanAz élőhelyek minőségi javítása és fenntartása érdekében alapvető fontosságú a prioritás fajokszámára fontos élőhelyi sajátosságok, jellemzők megőrzése és növelése, amely cél érdekébenaz alábbiaknak kell teljesülniük:

1. A vonuló fajok számára fenn kell tartani a pihenő és költőhelyek összefüggő hálózatát(flyway networks).

2. Gondoskodni kell a talajvíz és a felszíni vizek megfelelő szinten tartásáról, illetve helyrekell állítani a lehetséges szinten.

3. Fenn kell tartani a természetes hidrodinamikai folyamatokat, illetve, ahol kivitelezhető,helyre kell állítani azokat. Az intézkedéseknek ki kell terjedniük a természetszerű ártérinövényzet helyreállítására, összekötve a holtágakat "csatornákkal", amelyekkialakításánál a természetes, meanderező mederalakítást kell a mesterséges egyenesvonalvezetéssel szemben előnyben részesíteni, lehetővé téve az időszakosvízszintingadozást.

4. A módosított folyómedreket természetes kialakulásuk jellemzőit figyelembe véve kellkialakítani (mint pl. a mederfejlődés dinamikai jellemzői, oldalágak, szigetek, tocsogók).A vizes területek további fontos jellemzőit (pl. víztisztaság, áramlási sebesség,hőmérséklet) a természetes állapotokhoz közeli szinten és a természetszerű változásokatfigyelembe véve kell kezelni. A vízszintet és a vízáramlást úgy kell szabályozni, hogy aza fészkelést, a táplálékforrásokat és a táplálkozási lehetőségeket se veszélyeztesse atermészetesnél nagyobb mértékben.

5. A part menti élőhelyek fenntartása során kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbijellemzőkre: a természetes partszerkezetre és profilra (pl. homokszirtek, sekély sárospartszakaszok, kapcsolódó lápok, mocsarak, üledékes szigetek), honos fákra, holt fákra,a part menti vegetációra és a víz fölé emelkedő vegetációra. Ezen élőhelyi összetevőket,mozaikokat úgy kell fenntartani, hogy az megfeleljen a prioritásfajok igényeinek.

6. Az emberi tevékenység okozta eutrofizációt meg kell előzni, illetve, ahol lehetséges,vissza kell fordítani a folyamatot, mivel az eutrofizáció következtében megszűnik a nyíltvízfelület, csökken a víztisztaság, az oxigéntartalom és a tápanyagforrás.

7. A toxikus szennyezések mértékét a prioritás fajokra bármilyen negatív hatással bíró szintalá kell csökkenteni minden egyes vizes élőhelyen.

8. A vizes élőhelyek kémhatásának a természetestől eltérő megváltozását meg kell előzni,mert ez a halak és más vízi táplálékforrás pusztulásához vezethet, vagy megnövelheti atoxikus vegyületek mobilitását.

9. Az emberi tevékenység okozta zavarásokat (pl. vadászat, halászat és szabadidőstevékenységek) meg kell előzni a fészkelési területek környékén, és az elfogadhatószintre kell csökkenteni - a faj igényei és az adott hely adottságainak megfelelően.

Egyéb ágazatokkal összefüggő politikák és tevékenységek

44

Az előző pontokban lefektetett célok teljesülése érdekében az alábbiak megvalósítására vanszükség.

Átfogóan1. Vizes élőhelyek gazdasági, szociális és kulturális értékeit, úgy is, mint a vadonélő

madarak és más fajok szempontjából betöltött jelentőségüket, széles körben ismerté kelltenni.

2. Különösen lényeges a politikusok, tanácsadóik, területkezelők, gazdálkodók és vízépítőmérnökök számára az integrált vízgazdálkodás és a vízgyűjtő területek jelentőségénektudatosítása, illetve, hogy a különálló vizes területek nem kezelhetők elszigetelten, vagycsak az egyedi, helyi igények figyelembe vételével. Az integrált vízgyűjtő tervek ésprogramok célja a fenntartható föld-, vízhasználat, illetve a biológiai sokféleségmegőrzése kell, hogy legyen.

3. A vizes élőhelyeket, vízgyűjtőterületeket érintő beruházásokra, fejlesztésekre (autópályaépítése), programokra projekt-, ill. programszintű hatásvizsgálatokat kell készíteni, többlehetséges változat vizsgálatával. Amennyiben elkerülhetetlen károsítások merülnek fel,ellentételezésként rehabilitációs intézkedéseket kell foganatosítani, ill. újabb vizesélőhelyeket kell létrehozni az élőhelyek fragmentálódásának elkerülése érdekében.

4. A vízgazdálkodás szabályozásban alkalmazni kell a jogharmonizáció következtében a EUVízgazdálkodási keretirányelvét (Council Diretive 2000/60/EEC), amely szükségestermészetvédelmi stratégiát és szempontrendszert is ki kell alakítani.

Folyók ártere és vízgyűjtője5. A folyóvizek szabályozása, rendezése során a természetes szerkezeti rendszerek

fenntartására, ill. helyreállítására kell törekedni (meanderező meder, part mentinövényzet). Ennek szervesen be kell épülnie az árvédelmi célú koncepciókba úgy, hogya tervezés és a kivitelezés során a természetvédelem követelményei is beépüljenek azárvizek elleni védelem kialakításának folyamatába.

6. Tudatosítni kell a part menti növényzet (élőhelyek) jelentőségét a partstabilizálásban, azárvédelemben, a vizek öntisztulásában stb. Kezelési útmutatót kell készíteni az árterekértfelelős (vízügyi) hatóságok számára az árterek, part menti területek kezelésénektermészetvédelmi irányelveiről és megoldásairól (pl. RSPB/NRA/RSNC 1994) és azismeretek széles körben való terjesztését biztosítani kell, akár képzésekkel kiegészítve.

7. A szabályozott és mesterségessé alakított folyó- és patakmedreket lehetőség szerinttermészetes szerkezetük szerint helyre kell állítani. A folyóvizek és környezetükhelyreállítása az érzékeny természeti területeken (ÉTT) és a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Vizes élőhely-hasznosítási célprogramjának keretébenkiemelt figyelmet és támogatást kell, hogy kapjon.

Vízkészlet megőrzése8. A kormányzatnak határozott intézkedéseket kell tennie az ökológiai szempontból is

megfelelő vízszintszabályozás és a vízkészletek hosszú távú megőrzőse érdekében.9. A vízhasználatot hosszú távú tervezési folyamatra, széleskörű adatbázisra építve az

elővigyázatosság elve szerint kell végezni. A vízhasználati programokra vonatkozóanstratégiai hatásvizsgálatot kell készíteni és a szakágazatok integrált, holisztikusszemléletű együttes vízhasználatára van szükség.

45

10. Az időszakosan belvizes-száraz területeken a természetes domborzati viszonyokhozigazodva, meg kell oldani a vízvisszatartást, a nedves élőhelyek fenntartása érdekében,illetve a belvíz és árvízvédelmi tervekbe, vízgazdálkodási folyamatokba, szabályozókbabe kell építeni a természetvédelmi követelményeket. Például: a prioritásfajok fészkelésiidőszakban történő elárasztását (a belvízvédelmi célokhoz kapcsolódva) meg kell előzni;a természetvédelmi területekről történő túlzott mértékű vízelvezetést meg kell szüntetni,ahol erre lehetőség és szükség van.

Egyéb intézkedések11. Az értékes vizes természeti területeken erdősítésre csak indokolt esetben (pl. ártereken)

és kizárólag a területnek megfelelő honos fafajokkal kerülhet sor, az ilyen területerdősítése természetvédelmi szempontok figyelembevétele mellett támogatható. Anagyobb mértékű erdősítésekre projekt-, ill. programszintű hatásvizsgálatot kell végezni(SEA/EIA).

12. Új értékelési rendszert kell kialakítani a vizes ökoszisztémák gazdasági értékelésére,tekintettel azok különböző funkcióira és az elvesztésükből adódó károkra, bevételiveszteségekre.

13. Mintaprogramokat kell indítani a vizes élőhelyek fenntartható hasznosítására, bevonva ahelyi közösségeket és azokat pénzügyileg is támogatva (lehetséges források: SAPARD,Hermann Ottó Terv, Széchényi Tervhez hasonló fejlesztési tervek, Nemzeti FejlesztésiTerv stb.). Ennek a folyamatnak részét képezi az eredmények hatékony bemutatása, aprogramok kiterjesztése.

14. Az extenzív gazdálkodással hasznosított mesterséges halastavakra vonatkozóan az ÉTT-hez hasonló rendszert kell bevezetni (kompenzációs kifizetések, csökkentett adók,csökkentett vagy megszüntetett vízdíj, kedvezményes kölcsön biztosítása).

15. Az emberi tevékenység okozta zavarások hatásait és a korlátozás szükségességét széleskörben ismertetni, publikálni kell, különösen a vadászokat, a vízi sportot űzőket és ahorgászokat célcsoportként tekintve. Szabályozni kell a vizes élőhelyek ezen csoportokáltali, időbeli és térbeli használatát, ha szükséges akár önkormányzati rendeletekkeretében is. Biztosítani kell, hogy a vizes területek használatára kiadott engedélyek akezelési tervekben lefektetetett szempontok alapján készüljenek. A zavarásmegelőzésének hatékonyságát monitorozni kell és a tapasztalatokat áttekintve,amennyiben szükséges, a kezelési tervet is módosítani kell.

15. Ratifikálni kell az Afrikai-Eurázsiai Vízimadárvédelmi Egyezményt Magyarországon is avizes területek védelme érdekében.

4.2. Erdei élőhelyek

Az erdei élőhelyek védelmének legjelentősebb kérdése a különböző tulajdonosi körrel rendelkezőerdeinkben folyó gazdálkodás természetvédelmi követelményeinek és érvényesítésénekkialakítása. Ehhez a kérdéskörhöz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a ProSilva Hungaria Egyesület által kiadott "Természet-Erdő-Gazdálkodás" c. könyv fogalmaz meg astratégiai tervezés és a gyakorlat számára is kézzel fogható szempontokat az erdei élőhelyekvédelméhez. A jelen tanulmányban az erdei élőhelyeket csupán összefoglaló jelleggel értékeltük.

46

Itt is le kell szögezni azonban, hogy az elkészített anyagot csak kiindulási alapnak szántuk ajavaslatok megfogalmazásához és, hogy a TvH és területei szerveinek munkatársait segítsük afeladatok és a prioritások közös megfogalmazásában.

Természetvédelmi javaslatok a Madárvédelmi Irányelvben meghatározott feladatokteljesítésére az erdős élőhelyeken

Széleskörű természetvédelmi célok1. Szigorúan védeni kell minden meglévő természetes ill. természetszerű idős erdőt.2. A természetszerű idős erdők fenntartását és létrehozását elő kell segíteni a természetszerű

erdő folyamataihoz illeszkedő erdőgazdálkodással.3. Helyre kell állítani a természetszerű erdők degradált területeit, különösen azokban a

régiókban, ahol a természetszerű erdők jelentősen megfogyatkoztak és fragmentálódtak.4. Természetszerű, honos fafajokból álló erdőket kell létre hozni azokon a területeken, ahol a

meglévő erdők nem megfelelő borítottsággal bírnak, úgy, hogy ez más természetvédelmicélokkal ne kerüljön ellentmondásba.

5. El kell készíteni minden terület számára a természetvédelmi kezelési terveket és aterületek számára ki kell jelölni a megfelelő védőzónát.

Ökológiai célok az élőhelyekre vonatkozóanAz erdei élőhelyek megfelelő minőségének, állapotának biztosítása érdekében, alapvetőfontosságú a prioritás fajok számára fontos élőhelyi sajátosságok, jellemzők megőrzése ésnövelése, amely cél érdekében az alábbiaknak kell teljesülniük:

1. Létre kell hozni a védett erdők ökológiailag összefüggő és életképes hálózatát, amelyneka természetes erdőket teljes egészében, a természetszerű erdőknek pedig nagy részétmagába kell foglalnia.

2. El kell kerülni a meglévő nagyobb kiterjedésű erdeink - különösen a jelentősebbtermészeti értékkel bírók - emberi tevékenység okozta fragmentálódását. A prioritáserdők - pl. természetes és természetszerű, honos - telepítését elő kell segíteni; a nemhonos fafajok leváltásával, kitöltő telepítéssel csökkenteni kell a fragmentálódást.Mindezeket más prioritás fajokra gyakorolt káros hatások elkerülésével kell végezni.

3. Az erdei fajok számára fontos kapcsolódó élőhelyek - mint a vizes élőhelyek, agrár ésgyepterületek, mocsarak és lápok stb. - fenntartását is biztosítani kell a táj jellegének ésaz alapvető táplálkozási és fészkelési követelményeknek megfelelően.

4. Az ártéri erdők hidrológiai viszonyait a lehetőségekhez mérten a természeteshez közeliállapotban kell fenntartani, de minimálisan az alapvető feltételekről kell gondoskodni(pl. rendszeres elárasztás).

5. A régióra és az élőhelyre jellemzőhonos fafajoknak kell dominálnia az erdőkben. Azerdőgazdálkodás során meg kell előzni a nem honos fák telepítését és a nagyterületűtarvágásokat.

6. A természetes erdőkben hagyni kell a természetes folyamatokat érvényesülni. A kezelt ésgazdasági erdőkben fenn kell tartani, ill. ha szükséges, helyre kell állítani a természeteserdőszerkezet jellemzőit (mint pl. a nagyméretű, idős fák, odvas fák, elegyesség, vegyeskorúság, többszintű faállomány, honos cserjefajok, gyepszint, elhalt faanyag jelenléte).Tarvágásokat és a nagyterületű, közel egykorú foltok keletkezését el kell kerülni a

47

kisterületű, csoportos jellegű felújító vágás, a szálaló vágás módszerénekalkalmazásával.

7. Előnyben kell részesíteni az erdő természetes regenerálódását a telepítéssel szemben, aholcsak lehet (vagy a magvetést), szükséges esetben a legelés korlátozásával (vadak).

8. Ahol lehetséges, ott az erdőgazdálkodás során el kell kerülni a rovarirtók, gyomirtók és aműtrágya használatát a tápanyagforrások, tápláléklánc megőrzése érdekében.

9. Az érzékeny prioritás fajok zavarását el kell kerülni, különösen az érzékenyéletperiódusokban (pl. költési szezonban). Zavarást okozhatnak az egyes erdőgazdaságiműveletek, a szabadidős tevékenységek és más emberi tevékenység (pl. vadászat).

Egyéb ágazatokkal összefüggő politikák és tevékenységek

Az előző pontokban lefektetett célok teljesülése érdekében az alábbiak megvalósítására vanszükség.

Átfogóan1. Érvényre kell juttatni a fenntartható erdőgazdálkodás alapelveit:

a) Az erdőgazdálkodásnak meg kell védenie, fenn kell tartania, és/vagy helyre kellállítania az erdő ökoszisztémák és azok részeinek életképességét és szerkezetét, illetvea természetes folyamatok működését - beleértve a természetes bolygatásokat - azerdőre jellemző valamennyi tér- és időléptékben.

b) Az erdőgazdálkodásnak meg kell védenie, fenn kell tartania és/vagy helyre kellállítania a talaj termőképességével, produktivitásával és stabilitásával kapcsolatostermészetes folyamatokat, ill. meg kell őriznie a talajvíz és a vízfolyások minőségi ésmennyiségi jellemzőit.

c) Az erdőgazdálkodásnak meg kell védenie, fenn kell tartania és/vagy helyre kellállítania az erdő természetes fajainak (flóra, fauna stb.) faji és fajon belüliváltozatosságát és természetes dinamikai egyensúlyát az erdő ökoszisztémákegészségének hosszú távú fennmaradása érdekében.

d) Az erdőgazdálkodásnak elő kell segítenie az őshonos fajok felújulását az őshonosértékes génállomány védelme érdekében.

2. Meg kell teremteni a természetes felújulás lehetőségét elsősorban a nagyvadállományokszerű szabályozásával.

3. Meg kell vizsgálni a biodiverzitás indexek alkalmazásának lehetőségeit - az erdőkökológiai értékelése céljából -, kiegészítve a tanulmányunkban említett monitoringadatokkal, amely együttesen lehetővé teszi, hogy minden előfordult fajra megállapítsuka denzitás és abundancia értékeket (pár/ha). Az így kapott listák és további elemzéseksegítségével konkrét információkat kaphatók a vizsgált területekről.

Erdőgazdálkodás4. Az állami erdőkben olyan igazgatási és kezelési rendszert kell bevezetni, amely

segítségével biztosítható a természeti értékek megőrzése.5. Az erdőtervekbe szervesen be kell építeni a természetvédelmi követelményeket

(különböző szinteken gazdasági, jóléti, és védelmi erdőknek megfelelően). Biztosítanikell a prioritásfajok számára szükséges védőövezetek fennmaradását, az előre nem

48

látható esetekre is, ill. gondoskodni kell az értékes élőhelyeken a zavarás és egyébkárosítás megelőzéséről.

6. Az erdőgazdálkodás minősítésére kidolgozott FSC akkreditációs rendszer bevezetését előkell segíteni, és előnyben kell részesíteni a minősített gazdálkodói szervezeteket.

7. Ki kell dolgozni erdőtípusonként a lehetséges beavatkozások szakmai, elvi és gyakorlatialapjait.

8. Meg kell fogalmazni a folyamatos erdőborítottságot biztosító erdőkezelési eljárásokerdőtervezési és erdőfelügyeleti (ellenőrzési) szabályait.

9. A támogatási rendszer keretein belül is elő kell segíteni a természetközeli eljárásokterjedését.

10. Biztosítani kell a erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törv. és avégrehajtására kiadott 29/1997. (IV.30.) FM rend. maradéktalan betartását mindenszinten.

4.3. Gyepterületek és agrárélőhelyek

A gyepterületek és az agrárélőhelyek védelme a magyar természetvédelem számár akulcsfontosságú, mivel hazánkra jellemzően a területhasználat nagy részét, csaknem 70%-t tesziki. Ezen a területen különösen jelentős hangsúlyt kell kapni a természetvédelmi érdekek ágazatiintegrációjának, mivel ezek a területek sok esetben nem állnak természetvédelmi oltalom alatt.Ennek igényét szeme lőtt tartva készítettük el az összefoglaló áttekintéseket és állítottuk összejavaslatainkat.Le kell szögezni azonban, hogy az elkészített anyagot csak kiindulási alapnak szántuk azajánlások megfogalmazásához és, hogy a TVH és területei szerveinek munkatársait segítsük afeladatok és a prioritások közös megfogalmazásában.

Természetvédelmi javaslatok a Madárvédelmi Irányelvben meghatározott feladatokteljesítésére a füves és agrár élőhelyeken

Széleskörű természetvédelmi célok1. A gazdálkodási rendszer és az élőhelyek természeti értékeinek megőrzése és növelése.2. A leromlott agrár-élőhelyek állapotának és természeti értékeinek helyreállítása.3. Az alacsony természeti értékkel bíró mezőgazdasági területek átalakítása során tekintettel

kell lenni azok élőhelyi hálózatban betöltött szerepére is.4. El kell készíteni minden terület számára a természetvédelmi kezelési terveket és a

területek számára ki kell jelölni a megfelelő védőzónát.

Ökológiai célok az élőhelyekre vonatkozóanAz élőhelyek megfelelő minőségének, állapotának biztosítása érdekében alapvető fontosságú aprioritás fajok számára fontos élőhelyi sajátosságok, jellemzők megőrzése és növelése, amely célérdekében az alábbiaknak kell teljesülniük:

1. A fészkelő területek és a táplálékforrások nagyarányú változatosságát a termesztettkultúrák és/vagy a művelési rendszerek (pl. különböző kaszálás, vízszint vagy legeltetés)mozaikjainak fenntartásával kell biztosítani a mezőgazdasági jellegű tájakon. Újabb

49

kultúra bevezetését el kell kerülni, ha nagyobb kiterjedésű természetszerű élőhelyalapvető fontosságú egy prioritás faj számára.

2. Speciális gyepeket és szántóföldi kultúrát kell fenntartani, amennyiben az a prioritásfajfennmaradásának ez alapvető feltétele.

3. A fontos szegélyjellegű élőhelyek jellemzőit, mint a fák, sövények, vizes árkok, gyepekstb. fenn kell tartani, és ahol lehetőség van rá, ott helyre kell állítani, létre kell hozniezeket az élőhelyeket.

4. Az élőhelyek nyitottságát fenn kell tartani, különösen ott, ahol ez a prioritásfaj számárafontos, a sztyepp jellegű és nedves gyepeken.

5. A nagykiterjedésű természetszerű élőhelyek fragmentálódását el kell kerülni, mint pl.száraz, nedves, hegyi rétek és a fás legelők esetében.

6. A földön fészkelő prioritásfajok számára biztosítani kell a megfelelő szerkezetű ésösszetételű növényzetet, az alábbiak segítségével:

a) műtrágya használatának csökkentése;b) az öntözés és a természetszerű gyepek gyorsan növő fajokkal való felülvetésének

elkerülése;c) a gyepek megfelelő kaszálása és legeltetése;d) tavaszi vetés előnyben részesítése.

7. A nem földön fészkelő prioritásfajok számára megfelelő és elérhető fészkelési lehetőségbiztosítása pl. régi épületekben (ahol lehetséges);, ahol szükséges, ki kell alakítanimesterséges fészkelési lehetőségeket (mesterséges odú, fészek).

8. Fenn kell tartani a gerinces, gerinctelen és növényi tápanyagforrásokat, az alábbiaksegítségével:

a) a rovarirtók használatának elkerülése, vagy a szelektív és gyors bio-rovarirtókhasználata;

b) ugar, szántók menti élőhelyek (set-aside) fenntartása, tarlók megtartása (különösen, anem vegyszerezetteket) a tél folyamán (elősegíteni a magevők táplálékhoz jutását);

c) mesterséges műtrágyák helyett a szerves trágya használata (megfelelő korlátokközött, megelőzve a szennyezést), termelési rendszer, amely során ugaroltatást,vetésforgót alkalmaznak, és az intenzív művelési technikák (pl. mélyszántás) gyakorialkalmazásának elkerülése (a talajban élő gerinctelenek megőrzése érdekében).

9. Egyes földön fészkelő prioritásfajok számára lelegelt gyepre és csupasz talajra vanszükség.

10. A nedves gyepek szezonális hidrológiai rendszerének olyannak kell lennie, hogy anövényzet (gyep) magassága és a vízszintje megfelelő legyen, és hogy a prioritásfajokszámára a talajlakó gerinctelenek hozzáférhetőek legyenek. Az ártéri gyepeken és abelvizes területeken biztosítani kell a rendszeres téli és kora tavaszi árasztásokat atermészetes folyamatokhoz közeli szinten, és a költési szezonban magas talajvízszintetkell biztosítani (viszont el kell kerülni a emberi tevékenység okozta árasztást).

11. A gyümölcsösökben, ahol lehet, meg kell hagyni egy-egy idősebb termőfát és azaljnövényzet kezelésénél tekintettel kell lenni a prioritásfajok jelenlétére.

12. A fáslegelők kezelése során biztosítani kell a tölgyfák hosszú távú fennmaradását,regenerálódását, pótlását, úgy mint a legelt gyepek, gabonafélék és cserjés foltokmozaikjainak fennmaradását.

13. Az érzékeny fajok zavarását el kell kerülni, illetve minimálisra kell csökkenteni amezőgazdasági műveletek során, különösen az érzékeny életszakaszok során.

50

14. A toxikus vegyületek használatát olyan alacsony szintre kell csökkenteni, amely márnem veszélyezteti a madár populációt.

15. A földön fészkelő fajok tojásainak, fiókáinak és adult egyedeinek pusztulásátminimálisra kell csökkenteni mind a gazdálkodási műveletek (széna és siló betakarítássorán), mind pedig az állatállomány taposása során (száraz és nedves gyepeken) amegfelelő időzítés és gazdálkodási vertikum kialakításával (pl. számosállatok száma).

16. Predátorok jelenlétét a természetes szinten kell tartani, megakadályozva az emberitevékenységek következtében történő elszaporodásukat.

17. Az elektromos áram okozta pusztulásokat a tervezés során meg kell előzni vagyszigeteléssel stb. kell csökkenteni a negatív hatását.

Egyéb ágazatokkal összefüggő politikák és tevékenységekAz előző pontokban lefektetett célok teljesülése érdekében az alábbiak megvalósítására vanszükség.

Átfogóan (a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést érintő javaslatok)1. Minél előbb el kell érni, hogy a Nemzeti Agrár-Környzetvédelmi Program beinduljon, és

kiemelt figyelmet kell, hogy kapjanak a javasolt különleges madárvédelmi területek,mivel ezeken a területek nagy százalékán rendkívül fontos, hogy megfelelő szintenfolyon a gazdálkodás a területek fenntartása érdekében. Különösen a fontos az ÉrzékenyTermészeti Területek, a Vizes élőhelyek, a Gyephasznosítási célprogramok és a Képzési,szaktanácsadási program.

2. El kell érni, hogy az Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program (NAKP) kétminisztérium a Környezetvédelmi és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési közöserővel valósítsa meg, mivel így biztosítható idővel a tényleges integrálódás az agráriumterületén.

3. A Nemzeti Fejlesztési Terv során érvényesíteni kell a természetvédelmi érdekeket, azagrár-környezetvédelmi és a vidékfejlesztési területén keresztül a termelés orientáltmezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztéssel szemben. Javasoljuk, hogy aTermészetvédelmi Hivatal hozzon létre egy érdekérvényesítő Bizottságot, amelytartalmazza az érdekelt oktatási, kutatási és civil szervezet képviselőit is, hogy jólkifejezhető módon megjelenítse a természetvédelem érdekeit a mezőgazdaság és avidékfejlesztés területén is.

4. Az agrárkörnyzetben található élőhelyek minőségi állapotára és az ott élő fajokállományainak helyzetére vonatkozó monitoringot el kell indítani és az ott keletkezőadatokat, elemzéseket fel kell használni a mezőgazdasági - különösen az agrár-környezetvédelmi -, és a vidékfejlesztési programok tervezése és ellenőrzése során.

5. Ki kell alakítani ezen élőhelyek minősítéséhez megfelelő indikátorok rendszerrét,amelyben helyet kell kapniuk egyes madárfajoknak is.

6. El kell készíteni a Nemzeti Biodeverzitás Stratégiát és Akció Tervet, amely konkréttermészetvédelmi stratégiát kell, hogy tartalmazzon amellett, hogy be kell mutatnia,hogy az egyes ágazatok - különösen kiemelve a mezőgazdaság és a vidékfejlesztésterületét, területhasználatra gyakorolt hatásuk miatt - hogyan járulhatnak/járuljanakhozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Ennek a hozzájárulásnak két módját kellmeg különböztetni:

51

a) egyik, hogyan tud az adott szakterület a jelenlegi állapotában, meglévő, jelenlegiszabályozási, intézményi rendszerében olyan módon alakítani a gyakorlatát, hogyazzal a biológiai sokféleség védelmét is szolgálja;

b) másik, milyen módosítások szükségesek az adott ágazat szabályozásában, intézményirendszerében, ahhoz, hogy a természetvédelmi érdekek megfelelő módon képviselvelegyenek.

7. Az elkészült Stratégia mondani valóját, üzenetét megfelelően elkészített, érthetőösszefoglalókkal, célcsoportokat megcélozva és az általános közönségnek is el kelljuttatni.

8. Stratégiai hatásvizsgálatok elvégzésére van szükség mind a mezőgazdasági, mind pedig avidékfejlesztési programok és tervek készítése során, amelyek segítségével még idejébenvizsgálhatók a lehetséges alternatívák, amelyek vizsgálatára a környezetvédelmiengedélyezést megelőzően készülő projekt szintű hatásvizsgálatok (KHV) során márnincs lehetőség.

9. Ki kell dolgozni a stratégiai hatásvizsgálatok természetvédelmi követelményeit, illetveútmutatókat a természeti értékek programok és tervek szintjén történő figyelembevételére.

10. El kell érni, hogy az agrártámogatásokba is integrálódjanak a természetvédelmiszempontok (pl. egyes kifizetések feltétele, ellenőrzés során a megvalósítás hatásainakvizsgálata a természeti értékekre).

5. Egyes a fajokat és az élőhelyeket általánosan érintő kérdések

Itt a tanulmányból csak két lényeges részt emelünk ki az alábbiakban.

5.1. A különböző védettségi szintek és kategóriák összehangolásának szükségessége

A jelenlegi természetvédelemmel kapcsolatos területi minősítő rendszer óriási zavarokat okozhategy átlagember fejében, legyen az tulajdonos, gazdálkodó vagy akár politikus. A védett terület(helyi vagy országos, ex lege), a nem védett terület, a természeti terület, a nemzeti ökológiaihálózati elem (puffer, magterület, folyosó), a környezetileg érzékeny terület, Ramsari terület,bioszféra rezervátum, stb. és ehhez a rendszerhez kapcsolódik most a különleges madárvédelmiterületek hálózata. A jelenlegi helyzetben előfordulhat, hogy olyan változatos címkékkel kerülfelruházásra egy adott területet, hogy egymásnak ellentmondó, illetve nehezen harmonizálhatókövetelményeknek kellene megfelelnie. Ezen probléma rendezése mindenképpen szükségeslenne. Nyilvánvaló, hogy minden természetvédelmi szempontból kijelölt terület része azökológiai hálózatnak, viszont, hogy milyen hálózati elemekké válnak a kijelölés során (puffer,rehabilitációs terület, magterület, folyosó), az már egyáltalán nem egyértelmű. Mivel a különbözőhálózati elemek igen eltérő természetvédelmi stratégiát, kezelést igényelnek, így avagyonkezelési és tulajdonosi jogok rendezése ebben a problémakörben is tisztázható lenne.Másrészt felmerül aktuális kérdésként az a probléma, hogy a különleges madárvédelmi területekkijelölését követően sor kerül a különleges természetmegőrzési területek kijelölésére is, amely atulajdonosok számára adott esetben két alkalommal is el kell magyarázni, hogy mi a területekrendeltetése. Mindenképpen olyan megoldás javasolható, amely az ökológiai hálózat elemeiként

52

kezeli az egyes védelmi kategóriákat. Ennek részletes átgondolása, kimunkálása meghaladja ajelenlegi projekt kereteit.

5.2. Kezelési tervek

A Madárvédelmi irányelvet kiegészítő Élőhelyvédelmi Irányelvben foglalt kötelezettségeknekrésze, hogy a Natura 2000 hálózat területekre kezelési terveket szükséges kidolgozni. A jelentanulmányban már korábban említett Phare projekt keretében bemutatásra került a következőkbenaz ott leírtakból emelünk ki néhány megkerülhetetlen szempontot és annyiban egészítjük ki,amennyiben azt lényegesnek ítéljük. A természetvédelmi területek kezelése Magyarországoneddig is szakmailag megalapozott koncepciók és célok alapján történt. Viszont még napjainkbanis nagyon sok területre nem készültek el a szükséges kezelési tervek, illetve, ha el is készülteksokszor a kapacitási és finanszírozási problémák és a részletes szabályozás, útmutatók hiányajelent gondot.

A kezelési tervek készítésére megfelelő alapot nyújt a hazánkban is széles körben ismertEUROSITE kezelési tervekhez készített követelmény rendszere, amelynek megfelelő szintűadaptálása ismereteink szerint a végéhez közeledik. Ezen követelmények szabályozás formájábantörténő megjelenése elengedhetetlen a kötelezettségek teljesítése szempontjából.A kezelési tervek készítése nem cél, hanem eszköz, amely a természeti értékek hosszú távúmegőrzését szolgálja és lényegében az ehhez szükséges intézkedések, beavatkozások rendszeréthatározza meg. Ebből következően az adott területekre kidolgozandó kezelési tervek elkészítése ahazai természetvédelem általános céljai, feladatai, és tevékenysége körébe tartozik, nem csak azirányelvek érvényesítése céljából van jelentőségük.

Fentiek alapján a szükséges intézkedések köre a következő:• Minthogy a direktívában a kezelési tervekre vonatkozó részletes követelmények nem

szerepelnek, mérlegelni és dönteni szükséges abban a kérdésben, hogy a hazai Natura2000 területekre milyen, lehetőség szerint egységes módszertani elvekre épülő, a hazaiés a nemzetközi gyakorlat elemeit ötvöző, harmonizáló kezelési terveket kíván a hazaitermészetvédelem készíteni, és ki kell adni az annak megfelelő útmutatókat, illetve kikell hirdetni az elkészítéshez szabályokat a legmegfelelőbb jogszabályi formában is.

• A jóváhagyott különleges madárvédelmi területekre vonatkozóan ennek alapján meg kellvizsgálni, készültek-e már ezen hazai területekre kezelési tervek és ha igen,megfelelőek-e.

• Azon esetekben, ha a kezelési tervek tartalmukban, formájukban nem elégítik ki adirektívákból következő szakmai szempontokat, ill. a kezelési tervekkel kapcsolatosáltalános tartalmi és formai követelményeket, gondoskodni kell a meglévő tervekkiegészítéséről, harmonizálásáról, figyelembe véve a hazai sajátosságokat.

• Ha van olyan területek, amelyre még nem készült kezelési terv, gondoskodni kell anemzetközi gyakorlatnak és a hazai szempontoknak megfelelő kidolgozásukról.

• Dönteni kell a kezelési tervek „karbantartásának” rendszeréről, valamint amegvalósításukkal, a végrehajtás értékelésével kapcsolatos esetleges további teendőkről(pl. projektszerű felépítés, éves és hosszú távú értékelés).

53

6. Javaslat a hazai monitorozási, koncepció, programokkialakítására a kötelezettségek teljesítése szempontjából

A tanulmányban foglaltak alapján a Madárvédelmi Területeken tervezett kutatások ésbiomonitoring programok legfontosabb követelményei az alábbiakban fogalmazhatók meg:

• Részletes botanikai, zoológiai és az élettelen természeti viszonyokra vonatkozóalapállapotfelmérést kell indítani.

• A kijelölés alapjául szolgáló fajok mellett, kiemelt figyelmet kell fordítani a nagyegyedszámú (közönséges) fajok állományainak felmérésére, folyamatos vizsgálatára is.

• Állandó mintavételi helyeket kell kijelölni a reprodukálhatóság és az összehasonlíthatóságérdekében.

• Kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az invázív fajok állományainak vizsgálatára.• Kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a különböző területhasználati módok hatásának,

elterjedésének rögzítésére.• Folyamatosan vizsgálni kell az olyan legfontosabbnak minősített háttérinformációkat

(háttérváltozókat), mint a vízellátás, közlekedés, zaj, stb.• Legalább 5-10 évente rögzíteni kell az aktuális területhasználati módokat (élőhelytérkép).• Adott fajok szempontjából kitüntetett jelentőségű kutatási mintaterületeket kell kijelölni

(referencia-területek).• Elérhető adatbázist kell létrehozni a vizsgálati eredményekből.

A fent említett és az irányelvek által megkövetelt igények jelentős részét az alábbimonitoring programok működtetésével lehet teljesíteni:

• A Ritka és Telepesen Költő Madárfajok Fészkelő állományának Monitorozása (RTM)• Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM)• Vízimadár monitoring program

Részletesebb bemutatásukat és a mellékletben szereplő hazai fajok lefedettségét a monitoringprogramok által a tanulmány tartalmazza.

54

7. Módszertani segédanyagok a Bizottság részéről

Handbook on the Implementation of EC Environmental Legislation (2001), EuropeanCommission (DG ENV)

MANAGING NATURA 2000 SITES. THE PROVISION OF ARTICLE 6 OF THE‘HABITAT’ DIRECTIVE 92/43/EEC. Published in October 2000.

Assessment of the plans and projects significantly affecting Natura 2000 sites – 2002(Methodological guidance on the provisions of Article 6(3) and (4) of the Habitats Directive92/43/EEC)

Communiction from the Commission to the Council and the European Parliament - BiodiversityAction Plans in the areas of Conservation of Natural Resources, Agriculture, Fisheries andDevelopment and Economic Co-operation, Brusseles, 2000

SUSTAINABLE TOURISM AND NATURA 2000. Guidelines, initiatives and goodpractices in Europe. Published in September 2001.

EUROPEAN UNION ACTION PLANS FOR EIGHT PRIORITY BIRD SPECIES. Bittern(Botaurus stellaris), Ferruginous Duck (Aythya nyroca), Steller's Eider (Polystica stelleri),Lammergeier (Gypaetus barbatus), Greater Spotted Eagle (Aquila clanga), Lesser SpottedEagle (Aquila pomarina), Bonelli's Eagle (Hieraaetus fasciatus), Little Bustard (Tetrax tetrax).Prepared by BirdLife international on behalf of the European Commission. Published inSeptember 2001.

55

Natura 2000 program - kommunkáció az érdekcsoportok feléBőhm András-Outi Airaksinen

KvVM-Természetvédelmi Hivatal

BevezetésAz Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelve elvárásainak megfelelően hazánkban az EU-csatlakozásig létrehozandó Natura 2000 hálózat kapcsán igen jelentős tájékoztatási,kommunikációs tevékenységeket kell folytatni. A témával kapcsolatosan számos megbeszélést ésegyeztetést tartott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, és a vitaülések, egyeztetéseknyomán kialakult a „Natura 2000 tájékoztatási és egyeztetési program” (Airaksinen, 2001). Atájékoztatás és egyeztetés szükségessége és a célcsoportok. Magyarország Európai Unióhoz valócsatlakozása az Élőhelyvédelmi és a Madárvédelmi Irányelvek alapján új természetvédelmikötelezettségeket jelent (pl. a Natura 2000 hálózat felállítása), melyek maradéktalan teljesítésekülönösen fontos feladata az országnak. A kialakítandó Natura 2000 területekre vonatkozóanországos javaslatot kell készíteni, ki kell jelölni ezeket a területeket és védelmi illetve kezelésiintézkedéseket kell végrehajtani a természeti értékek megőrzése érdekében. A Natura 2000területek javaslatának elkészítése és a hálózat kialakítása roppant nehéz feladat, melyet az országegész területére, számos élőhelytípus és faj figyelembevételével kell végrehajtani. Mivel azirányelvek végrehajtása kötelező a tagállamok számára, a területek kijelölésének jogikövetkezményei vannak. A feladatok véghez viteléhez a résztvevők teljes együttműködésére vanszükség a lehetséges legjobb eredmények elérése érdekében. A társtárcákkal (pl. földművelésügy,erdészet), a földtulajdonosokkal és más területhasznosítókkal is alapvetően fontos megismertetniaz új feladatokat és kötelezettségeket. Az kommunikációs tevékenység kialakításakor legjobbgyakorlat az, ha a főbb érdekcsoportok már a folyamat legelejétől kezdve részesei az előkészítőmunkáknak és nem csupán az új feladatok vagy kötelezettségek végrehajtásakor értesülnek atörténtekről. Éppen ezért érdekelteknek, partnereknek kell tekintenünk ezeket a csoportokat.

A Natura 2000 hálózat kialakításának lépéseiA hálózat létrejöttének lépései két fő részre oszthatók: (1) A Natura 2000 hálózat jövőbeni területeinek meghatározása, ami az irányelv függelékeibenszereplő élőhelytípusok és fajok országos felmérését igényli.Az Élőhelyvédelmi Irányelv alapján ennek szigorúan tudományos kritériumokon kell alapulnia.

(2) Az országos jegyzékben szereplő területeken az Európai Bizottság jóváhagyása után, atagállamoknak kötelességük az ott található természeti értékek védelmének biztosítása. Atagállamok szuverén joga meghatározni a közösségi jelentőségű élőhelytípusnak vagy fajnakotthont adó terület ökológiailag fenntartható használatának garantálásához szükségestermészetvédelmi intézkedések formáját.

A tájékoztatás szerepe kissé különbözik az érintett főbb érdekcsoportoktól függően. Az elsőlépésben a hangsúly az adatgyűjtésen van, a lehető legjobb javaslat elkészítése érdekében.Ugyanakkor minden lehetséges érdekcsoportnak biztosítani kell annak a lehetőségét, hogyaktívan bekapcsolódjon a folyamatba, ha kívánja. A területkijelölési fázisban a tájékoztatásmegkezdésekor már biztosan kell tudni a védelem biztosításának főbb irányvonalait: hogyanilleszkednek majd a területek a védett területek nemzeti rendszerébe és milyen jogi vagy egyébszabályozások vonatkoznak majd rájuk. A kommunikációnak még nagyobb szerepe lesz akkor,amikor már a területek kiválasztása és kijelölése megtörtént és sor kerül a védelmi és

56

természetvédelmi kezelési intézkedések megvalósítására. Ez lesz a valódi interaktív párbeszéd éstárgyalás ideje, mivel ez sokkal inkább gyakorlati, területfüggő feladat, ami kétségtelenül igénylia partnerek aktív bevonását. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az egyes tagállamok jogameghatározni az alkalmazott védelmi eszközöket a természeti értékek megóvására.

A Natura 2000 hálózat kiépítésére a következő főbb érdekcsoportokat állapítottuk meg: földtulajdonosok, gazdálkodók, egyéb földhasználók illetve azok képviselői, vadászok, halászok, horgászok, látogatók, a területeket rekreációs céllal használók, környezet- és természetvédelmi társadalmi szervezetek, kutatók és szakemberek, hatóságok, közvélemény, döntéshozók.

Diákok, gyermekek és azok tanárai nem tartoznak külön célcsoportba, bár általában nagyonfontos csoportnak számítanak természetvédelmi szempontból és természetesen a folyamatokbaazokon a területeken vagy esetekben, ahol az indokoltnak tűnik, szintén bevonhatók. Pl. bizonyostanárok és osztályaik jelezhetik részvételi szándékukat egyes felmérések végzésében. Ugyanígy aLIFE-Nature projektekben való részvételüknek fontos szerepe lehet, pl. a területek kezelésénekvégzésekor. Külső, professzionális kommunikációs cég alkalmazását a tájékoztatási kampánytervezéséhez és lebonyolításához külön megtárgyaltuk a munka során. Megállapítást nyert, hogyegy ilyen vállalkozás kiválasztásánál különös gondossággal kell eljárni, mivel atermészetvédelem egy erősen specializált terület és a tájékoztatás ezen a területen is különszakismereteket igényel. Általánosan elfogadtuk, hogy amennyiben egy ilyen céget alkalmaznánka célra, az országos és területi természetvédelmi állami szervek munkatársait és szakértőit teljesegészében be kell vonni a folyamat elejétől a végéig.

A fő üzenet• a természetvédelem Magyarországon magas színvonalú, hazánknak már megvannak azeszközei a természeti értékei megőrzésére, ami alapját képezheti az Élőhelyvédelmi ésMadárvédelmi Irányelvek végrehajtásának;• a megművelt földterületeken a természetvédelem támogatja az extenzív és hagyományos földművelési módok alkalmazását, amelyek gyakran szükségesek is lehetnekaz adott Natura 2000 terület természeti értékeinek fenntartásában;• területi szinten Magyarország dönti el, hogyan akarja megóvni a Natura 2000 területeket; itta természetvédelmi kezelési tervek készítése és végrehajtása fontos fázis lesz.

Az egyes kommunikációs eszközök jelentőségének felméréseA televízió, mint médium fontos a közvélemény formálásában, de a gazdálkodóknak és az egyéniföldhasználóknak kevésbé fontos. Riportokon keresztül lehet hatásosan felhasználni.Általánosságban az EU ügyeket tekintve a TV fontos médium a közönség szempontjából,befolyásolja azok általános megítélését. A rádió feltehetően fontosabb szerepet játszik aföldművesek esetében, mint a TV. Sok régióban a helyi adók különösen fontosak lehetnek.Programok és interjúk szakértőkkel. A riportereket el kell látni segédanyaggal. Az újságok aközvélemény esetében fontosak. A lapok ugyan sok esetben erősen politikai töltetűek, de a helyilapok fontosak lehetnek a gazdálkodók és a helyi lakosság számára. Az interjúk mellett szakértők

57

és hatóságok cikkei is szükségesek. Az internet különösen a társadalmi szervezetek esetébenfontos, de egyre fontosabbá válik a többi érdekcsoport számára is. A közlés tartalma könnyenfrissíthető. Praktikusan alkalmazható a belső információáramlás megkönnyítésére. A helyihatóságok a legfontosabbak az egyéni földhasználók számára. A legfontosabbak közülük anemzeti park igazgatóságok és a falugazdász hálózat. Mivel az információ helyi jelentőségű kell,hogy legyen és gyakorlati példákkal illusztrálva kell átadni, ezek a legfontosabbak aföldhasználóknak. A helyi kapcsolatrendszer úgy, mint szomszédok, rokonok az információfontos forrásai lehetnek. Kiadványok terén egy általános ismertető anyag „elsősegély” szerepettölt be, elsősorban az újságírók, szakértők és egyéb csoportok felé. A Natura 2000 hálózatotismertető magyar nyelvű kiadvány első kiadása (8 000 példány) nem lesz elég ahhoz, hogyminden egyes földhasználó saját példányt kapjon. Egy kézikönyv készül a kutatóknak, különbözőszintű hatóságoknak, társadalmi szervezeteknek 2000 példányban. Többek között az irányelvekszövegét és függelékeit is tartalmazni fogja. Az irányelvek függelékében szereplő fajok ésélőhelytípusok felvételeiből hasznos lenne egy diasorozat oktatási és bemutató célokra, melyet aTermészetvédelmi Hivatal és a Környezetvédelmi Minisztérium egyéb részlegei használhatnak.A nemzeti park igazgatóságok is hasznát vehetnék hasonló diasorozatoknak. Sok csoport számárafontos: a földhasználóknak, társadalmi szervezeteknek stb. A földhasználók esetébeneredményesebb kisebb csoportokban dolgozni, és gyakorlati problémákat megbeszélni, nempedig nagy nyilvános üléseket szervezni, ahol nem mindenki tudja tisztázni a számára kérdésesdolgokat a területükkel kapcsolatosan, és az ügy gyakorlati részleteibe nehéz betekintést nyerni.Az EU irányelvek nem térnek ki arra, hogy a Natura 2000 megvalósítása során milyen jellegűtájékoztatási és egyeztetési programot kell lefolytatni, hanem az egyes tagállamokra bízza ennekaz ügynek a megítélését. A vonatkozó hazai jogszabályok útmutatásai alapján kell eljárni ebben akérdésben.

Különböző célcsoportok tájékoztatása1. Földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb egyéni földhasználók célcsoportA mezőgazdasággal foglalkozók körében az Európai Unióhoz történő csatlakozást nem mint amezőgazdaság fellendülését szolgáló eseményt várják, hanem sokkal inkább azt veszélyeztetőtényezőként, melynek hatása lehet a gazdálkodók hozzáállására a témához. Ez a negatívviszonyulás az EU-hoz ugyanakkor befolyással lehet a gazdálkodók és más vidéki csoportokvéleményére és válaszára a Natura 2000 ügyekkel kapcsolatosan is. A földtulajdonosokkal ésföldhasználókkal való valódi interaktív kapcsolat létesítéséhez az ideális helyzet az lenne, ha őkis szükségét éreznék annak, hogy a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartsák.Amennyiben a természeti értékek védelme nem szívügye a földműveseknek, a természetvédelmitörekvések, mint pl. a Natura 2000 könnyen negatív visszhangra találhatnak. Végeredményben aföldművesek valódi törekvései jelenleg teljesen más jellegűek: hogyan fektessenek be, hogyanjavítsák a termést és növeljék a bevételt stb. A természetvédelem érdekei miatt adódóterméskiesés vagy a művelési módok megváltoztatásának kompenzálására előirányzottpénzforrások megfelelő megoldást jelenthetnek a földhasználó vagy a földműves számára.Amennyiben nincsenek ilyen kompenzációk kilátásba helyezve, a farmerek részéről pozitívvisszajelzésre nem sok esély van. Ez a probléma nem oldható meg egyszerűen tájékoztatásieszközökkel. A helyi lakosság esetében az információ személyes átadása a legjobb megoldás. Azországos tájékoztatás során valamennyi magyarázatnak és információnak ugyan annak kelllennie! Az egyéni kapcsolatfelvétel és –tartás a hatóságokat erősen leterheli. A munkatársaknakbármilyen kérdést meg kell válaszolniuk, bármennyire is jelentéktelennek tűnhetnek azok. Aföldtulajdonosokkal való kapcsolatfelvételnek minél előbb meg kell történnie.

58

2. Vadászok, halászok, horgászok célcsoportBevonásuk a kommunikációs folyamatba alapvető, mivel ez a célcsoport közvetlenül érintett atermészeti értékek megőrzésében. Partnerkapcsolat kialakítása lenne kívánatos velük.

3. Társadalmi szervezetek és csoportok célcsoportA civil szervezeteknek általában saját véleményük van a Natura 2000 hálózat kialakításáról. AzNGO-k ezzel együtt minél inkább tájékozottak szeretnének lenni, hogy részt vehessenek afolyamatban. Az országos természetvédelmi társadalmi szervezetek mellett az egyéb regionálisvagy helyi civil szervezeteket is tájékoztatni kell. Általában a lakosság erősen bízik a társadalmiszervezetekben a környezet- és természetvédelmi ügyek esetén.

4. Kutatók és más szakértők célcsoportjaA kutatóknak általában tudományos céljaik vannak a munkába való bekapcsolódás ésközreműködés során. Ugyanakkor bizonyos szakértők és kutatók hajlandók természetvédelmitevékenységgel összefüggő munkákat végezni. Az ügy gyakorlati pl. a közigazgatásifolyamatokkal és hatósági ügyekkel kapcsolatos oldala ugyanakkor nem teljesen világos aszakértők számára.

5. Hatóságok célcsoportA természetvédelmi hatóságok a kezdeményezői a Natura 2000 folyamat tervezésének és akapcsolódó szükséges tárgyalásoknak. A szükséges konzultációk és tárgyalások során nagyonfontos motiválni a munkatársakat a feladatokból eredő többletmunkára. A jogi kötelezettségekkela munkatársaknak tisztában kell lenniük, hogy pontos információval láthassák el az embereket. Atöbbi hatóság esetében a saját területükről származó feladatoknak és célkitűzéseknek vanelsődlegessége. Mindezek mellett fontos, hogy ismerjék a Natura 2000 alapjait, hogy azokatfigyelembe vehessék szükség esetén és hogy ne terjesszenek felesleges és nem helytállóelőítéleteket az emberek között. A természetvédelem mellett a főbb érintett hatóságok a vízügy ésa földművelésügy, az erdészet és az önkormányzatok. Az agrár-környezetvédelmi programot aNatura 2000 végrehajtásának egyik eszközének tekintve, a megyei földművelésügyi hivatalokkalés a nemzeti park igazgatóságokkal folytatott kommunikáció elengedhetetlen. A programhoz valócsatlakozás a földművesek számára önkéntes alapon történik; a helyi földművelésügyi hatóságokvannak kulcspozícióban, mivel ők felelősek a gazdálkodókat a rendszerhez való csatlakozásbansegíteni. Erdős területeken a nemzeti park igazgatóságok és az erdőfelügyelőségek közöttiegyüttműködés feltétlenül szükséges a Natura 2000 területek védelmének és fenntarthatókezelésének a kialakításához és végrehajtásához. Ugyanígy országos szinten, az agrár-környezetvédelmi program különböző intézkedéseinek kialakítása során, vagy az erdészeti ágazatesetében a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala és a Földművelésügyi ésVidékfejlesztési Minisztérium közötti együttműködés elengedhetetlen.

6. Közvélemény és döntéshozókA közvélemény folyamatos tájékoztatása alapvető fontosságú, hiszen az új elvárásokból eredőfeladatok elfogadtatásához társadalmi háttér szükséges. A döntéshozók célcsoportja ebből aszempontból kiemelt jelentőségű, hiszen mind országos, mind helyi szinten az irányelveknekmegfelelő lépéseket, intézkedéseket kell tenni.

59

Belső információszolgáltatás és más projektekkel való kapcsolatA belső információáramlás elengedhetetlenül szükséges a projekthez. A regionális és országoshivatalokban a munkatársakat már tájékoztatták a Natura 2000 kialakításának folyamatáról. Éenteegy vagy két országos szeminárium szervezése szükséges a természetvédelmi szervek számára,melyeken a program állását meg lehet vitatni. Belső honlapokat (intranet) intenzívebbenszükséges információ szolgáltatásra használni. Egyéb természetvédelmi témájú tájékoztatásiprogramok:– stratégia a természetvédelmi tudatosság kialakítására Magyarországon (ECNC, 1996) – vizes élőhelyek kommunikációs program (KöM, Természetvédelmi Hivatal)– kommunikációs terv a hiúz és farkas védelmére (WWF Magyarország)A KvVM Természetvédelmi Hivatala Natura 2000 kommunikációs munkacsoportot tervezlétrehozni a tájékoztatási tevékenységek lefolytatására és irányítására. A munkacsoport aTermészetvédelmi Hivatal és a nemzeti park igazgatóságok képviselőiből fog várhatóan állni. Afentiek mellett a Környezetvédelmi Minisztérium Szemléletformálási, Tudománypolitikai ésKépzési Önálló Osztályának képviselőjét is kívánatos a munkacsoportba meghívni. A társadalmiszervezetek képviselőit szintén szükséges azokra az ülésekre meghívni, melyeken ez indokoltnaklátszik.

Felhasznált irodalomAirkasinen, O.: (2001): Natura 2000 tájékoztatási és egyeztetési program. EU-Training for

Nature Conservation Officials, ELTE-KöM, TvH-SZIEDemeter A. (szerk.) (2001): Magyarország és a Natura 2000. Európai hálózat a természeti értékek

megőrzésére. KöM Természetvédelmi Hivatal, Budapest (megjelenés alatt).Rientjes, S. (ed.) (2000): Communicating nature conservation. A Manual using communication in

support of nature conservation policy and action. European Centre for Nature Conservation.Tilburg, 95 pp.

60

JAVASOLT KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLETEKMAGYARORSZÁGON

Lovászi Péter, Magyar Madártani és Természetvédelmi EgyesületMagyar Gábor, KvVM Természetvédelmi Hivatal

Hazánknak európai uniós jogharmonizációs kötelezettségvállalásának megfelelően a csatlakozásidőpontjáig a Madárvédelmi Irányelv (79/409/EGK) előírásai szerint ki kell jelölni a különlegesmadárvédelmi területek (Special Protection Area – SPA) hálózatát.

Az Irányelv követelményeinek megfelelő területhálózat kiválasztásához alkalmazandókritériumrendszer kidolgozását az egyes államokra bízza. Alapvető kikötés, hogy a hálózat területeinbiztosítani kell az irányelv I. mellékletében szereplő fajok védelmét, de egyidejűleg tekintettel kelllenni a kipusztulással veszélyeztetett, az élőhelyük meghatározott változásaira érzékeny, a kisállományuk vagy korlátozott helyi elterjedésük miatt ritkának minősített és az élőhelyük különlegesjellege miatt kiemelt figyelmet érdemlő egyéb fajokra is. A különleges madárvédelmi területekkijelölésénél és a kezelés során az irányelv I. mellékletében fel nem sorolt, rendszeresen előfordulóvonuló fajok igényeit is figyelembe kell venni, azok szaporodási, vedlési és telelőterületeit egyarántszem előtt tartva. A tagállamoknak külön figyelmet kell fordítaniuk a vizes élőhelyek védelmére,különösen a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekre. A kijelölt területeknek olyan összefüggőhálózatot kell képezniük, amely megfelel a fentebb felsorolt fajok védelmi szükségleteinek az irányelvalkalmazási területén. A különleges madárvédelmi területek és az Élőhelyvédelmi Irányelv(92/43/EGK) alapján kijelölt különleges természetmegőrzési területek együttesen alkotják majd aNatura 2000 hálózatot.

A javasolt területek kiválasztására az eddig leírt legátfogóbb kiválasztási elvet, a BirdLifeInternational Fontos Madárélőhelyek (Important Bird Area – IBA) C kritériumrendszerét vettükalapul, melyek felhasználásával alakítottuk ki a HU1–HU5 kiválasztási feltételeket (ld. táblázat). Akiválasztás alapjául a globálisan veszélyeztetett fajok jelentős élőhelyei (HU1), a közösségijelentőségű állományok élőhelyei (HU2), az egyéb vonuló fajok jelentős állományai (HU3), a vonulóvízimadárfajok jelentős állomása (HU4) és a közösségi jelentőségű madárfajok legjelentősebb hazaifészkelőterületei (HU5) szolgáltak. A számszerű küszöbértékek megállapításához a FontosMadárélőhelyek Európában (Heath & Evans 2000) és a Magyarország madarainak névjegyzéke(Magyar et al. 1998) munkák szolgáltak.

A kiválasztáshoz szükséges adatbázist a rendelkezésre álló aktuális szakirodalomból, anemzeti parkok területi és igazgatósági munkatársai valamint a Magyar Madártani ésTermészetvédelmi Egyesület önkéntes adatszolgáltatói által megadott információkból állítottuk összea Phare HU9807-01-02-02 számú és „Preparation for Implementing the Habitat Directive in Hungary”című projektjének keretében. A kijelöléshez az 1997–2001 közötti állományadatokat használtuk fel.

A kiválasztásnál nem vettük figyelembe azokat a fajokat, amelyek Magyarországon csakalkalmilag fordulnak elő, fészkelésük esetleges vagy amelyeknél nem áll rendelkezésre olyan adatsor,amelyre országos szintű területkiválasztást lehet alapozni. A következő fajok hazai állományaelterjedésük peremén van, ezért az évről évre ingadozik, de legalábbis nagyságánál fogva stabil,öneltartó populációnak nem tekinthető: vörös kánya, törpesas, kis héja, pusztai ölyv, vándorsólyom.Az alábbi, többnyire széles elterjedésű, gyakori fajora nem állnak rendelkezésre megfelelőállományadatok: törpegém, kis vízicsibe, pettyes vízicsibe, törpevízicsibe, lappantyú, jégmadár, feketeharkály, balkáni fakopáncs, közép fakopáncs, erdei pacsirta, parlagi pityer, karvalyposzáta, kislégykapó, örvös légykapó, tövisszúró gébics.

A megadott kritériumok alapján 54 terület kijelölése javasolható (ld. táblázat). Ebből 30 területminősül világszerte veszélyeztetett faj globális jelentőségű élőhelyének. A Madárvédelmi Irányelv I.mellékletében felsorolt madárfajok közül 13 terület ad otthont közösségi szinten jelentős állománynak.Az irányelv I. mellékletében fel nem sorolt, de rendszeresen előforduló vonuló madárfajok jelentősállománya alapján 17 terület különleges madárvédelmi területkénti kijelölése javasolható. Tizenkétterület az ott rendszeresen előforduló legalább 20 000 vízimadár alapján is nemzetközi jelentőségű

61

vizes élőhelynek minősül. Az irányelv I. mellékletében szereplő, Magyarországon rendszeresenfészkelő madárfajok öt legjelentősebb hazai élőhelye közé 47 terület tartozik.

A madártani alapokon javasolható területek teljes kiterjedése 1 301 629 ha, Magyarországterületének 14%-a. Adataink szerint a javasolt területek összkiterjedésének 43,2%-a (562 470 ha)védett természeti terület, mely arány a közeljövőben kihirdetendő védett természeti területekkel együttjelentősen megnő.

A javasolt területek alapján az egyes közösségi szinten veszélyeztetett, Magyarországonfészkelő fajok hazai állományának a javasolt különleges madárvédelmi területek általi lefedettségeszéles határok között változik. A kellően ismert állományú, rendszeresen fészkelő fajoklefedettségének számított értéke 21% és 100% között változik. Egyes fajok állománya, vagyállományának egy része lakott területekhez vagy intenzíven művelt mezőgazdasági területekhezkötődik, így ezeknél nem különleges madárvédelmi területek kijelölése jelenti a teljes állományrészére legcélszerűbb védelmi eszközt. E miatt a fehér gólya, kerecsensólyom, ugartyúk, székicsér, kisőrgébics országos állományának lefedettsége 60% alatt van. Ugyanebbe a lefedettségi kategóriábatartozik az általánosan elterjedt kékbegy és hamvas küllő, valamint a ritka, de diszperz elterjedésűbékászó sas. A javasolt területek tartják el az ország fészkelőállományának legalább 60%-át 33 fajesetében, amelyből 21 faj gyakorlatilag teljes állománya a javasolt különleges madárvédelmi területekterületén fészkel.

A BirdLife International IBA C és a magyarországi javaslattétel során alkalmazott kritériumokáttekintése

IBA C kritérium Magyarországon alkalmazott kritériumC1 Globálisan veszélyeztetett fajok élőhelyeiA területen rendszeresen és jelentős számban előfordul egyvagy több világszerte veszélyeztetett madárfaj vagy más olyanmadárfaj, amelynek globális természetvédelmi jelentősége van.

HU1 Nemzetközi természetvédelmi jelentőségűfajok élőhelyeiMegegyezik a C1 kritériummal.

C2 EU szinten veszélyeztetett faj csoportosulásaiA területről ismert, hogy ott rendszeresen előfordul az egyvonulási útvonalhoz tartozó, vagy egy EU-szintenveszélyeztetett faj EU-populációjának 1%-a.

HU2 Közösségi jelentőségű állományok élőhelyeMegegyezik a C2 kritériummal.

C3 EU szinten nem veszélyeztetett vonuló fajokcsoportosulásai A területről tudott, hogy ott rendszeresen előfordul egy vonulásiterülethez tartozó vonuló faj 1%-a, figyelmen kívül hagyva azEU szinten veszélyeztetett fajokat.

HU3 Egyéb vonuló fajok jelentős állományainakélőhelyeMegegyezik a C3 kritériummal.

C4 Csoportosulások – nagy méretű csoportosulásokA területről tudott, hogy ott rendszeresen előfordul legalább20 000 vonuló vízimadár és/vagy 10 000 pár vándorló tengerimadár egy vagy több fajból.

HU4 Vonuló vízimadárfajok jelentős állomásaLegalább 20 000 vonuló vízimadár fordul elő aterületen.

C5 Csoportosulások – szűk keresztmetszetű területekA terület olyan szűk keresztmetszetű terület, amelyen a tavaszivagy őszi vonuláskor legalább 5000 gólya és/vagy legalább3000 ragadozó (Accipitriformes vagy Falconiformes) és/vagy3000 daru vonul át.

Nem alkalmazható.

C6 EU szinten veszélyeztetett fajok fontos élőhelyeA terület egyike az európai régió (NUTS régió) öt legfontosabbterületének az EU-ban veszélyeztetett fajokat és alfajokatfigyelembe véve.

HU5 Közösségi jelentőségű madárfajoklegjelentősebb hazai fészkelőterületeiA terület egyike Magyarország öt legfontosabbterületének az EU-ban veszélyeztetett fajokatfigyelembe véve.

C7 egyéb madártani kritériumokA terület SPA-ként van kijelölve vagy SPA-k azonosításánálmár bevett madártani kritériumokon alapuló SPA jelöltként vankiválasztva (hasonló, de nem azonos C1-C6 kritériumokkal).

Nem alkalmazható.

Megjegyzés: európai uniós szinten veszélyeztetett faj alatt a Madárvédelmi Irányelv I. mellékletében felsoroltfajokat értjük

62

A javasolt területek és kiterjedésük, az alkalmazott kritériumok, védettség aránya

Nem

zetk

özi

term

észe

tvéd

elm

ije

lentős

égű

fajo

kélőh

elye

Köz

össé

gi je

lentős

égű

állo

mán

yok

élőh

elye

Egyé

b vo

nuló

fajo

kje

lentős

állo

mán

yain

akélőh

elye

Von

uló

vízi

mad

árfa

jok

jele

ntős

állo

más

a

Köz

össé

gi je

lentős

égű

fajo

k le

gjel

entő

sebb

haza

i fés

zkelőh

elye

i

Telje

s ter

ület

(ha)

Véd

ett t

erül

etek

ará

nya

(%)

HU1 HU2 HU3 HU4 HU5Abonyi kaszáló-erdő 1 400 -Aggteleki-karszt 4 22000 90Alsó-Tisza-völgy 2 7 3 * 22 29500 83Balaton 7 * 60000 -Béda-Karapancsa 3 6 9600 100Belső-Somogy 2 5 35600 24Bihari-sík 2 1 6 50000 38Bodrogzug–Taktaköz 2 5 19 31900 17Borsodi-sík 3 10 39000 46Börzsöny hegység 1 1 27800 94Bükk hegység 1 8 62900 69Csanádi-puszták 1 1 1 9200 78Cserebökényi-puszták 3 18200 25Dél-Hevesi puszták 1 3 57200 0Dévaványai-sík 1 3 30000 41Dinnyési-Fertő és Velencei-tó 4 * 1 2000 48Dráva 2 12900 54Északi-Bakony 2 34300 27Felső-Tisza hullámtere (Tuzsér–Tokaj) 1 1 2 9500 13Fertő tó 2 4 * 6 8500 100Gemenc 2 2 4 17800 100Gerecse hegység 1 1 26000 34Gerje-sík 3 8000 -Hanság 2 10800 82Hernád-völgy 1 25600 1Hevesi-sík 1 7 64000 13Hortobágy és Tisza-tó 7 13 6 * 23 90000 90Ipoly-völgy 1 6300 34Karancs-Medves 2 8000 84Kesznyéteni-puszta 2 1 6100 100Kis-Balaton 2 4 6 * 10 12100 90Kiskunsági szikes puszták térsége 2 8 44400 33Kiskunsági szikes tavak térsége 1 1 2 * 11 34500 32Kis-Sárrét (Biharugra térsége) 1 4 * 2 12300 68Kolon-tó 2 3600 79Közép-Tisza 2 7700 100Mátra hegység 1 5 60000 19Mosoni-sík 1 1 7400 -Nagy-berek 2 2 1 9300 19Őrség 2 66000 66Pacsmagi tavak 1 1 950 51Péteri-tó 2 2 750 99Putnoki-dombság 1 6500 -Sárvíz-völgye 1 1 4 * 4 5300 96Sumonyi-halastó 2 * 270 -Szatmár-Bereg 1 5 52800 44Szigetköz 4 9200 100Tatai Öreg-tó 2 * 259 100Tiszaalpár–bokrosi ártér 1 4 5000 6Tolnai-Hegyhát 1 4100 -Vásárhelyi-puszta 2 3 * 2 10100 4Vértes hegység és Zámolyi-medence 1 2 21900 71Zempléni-hegység és Szerencsi-dombság 2 9 94200 28Zselic 1 19900 42

Összesen / total: 30 13 17 12 47 1 301 629 43,2A HU1-HU3, HU5 kritériumnál a szám a küszöbszintet elérő fajok számát mutatja. A HU4 kritériumnál a * a kritériumteljesülését jelzi.