LII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 735 Ft 2008. MÁRCIUS 12 ...A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. -a (3) bekezdésének e), h), i) és j) pontjában

LII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 735 Ft 2008. MÁRCIUS 12.

TARTALOM

oldal oldalJOGSZABÁLYOK349/2007. (XII. 21.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló

1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról ............. 458

372/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a felsõoktatás területétérintõ egyes kormányrendeletek módosításáról .............. 465

39/2007. (XII. 22.) OKM rendelet az alap- és mesterképzésiszakok képzési és kimeneti követelményeirõl szóló15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról ................. 494

40/2007. (XII. 22.) OKM rendelet a tankönyvvé nyilvání-tás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyv-ellátás rendjérõl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendeletmódosításáról .................................................................. 585

41/2007. (XII. 22.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intéz-mények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM ren-delet és a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról,valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított in-tézményekrõl szóló 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet mó-dosításáról ....................................................................... 598

43/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a képzési kötelezettség-rõl és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI. 24.) MKM rendelet módosításáról ........................... 603

44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni vé-dekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól ........... 605

45/2007. (XII. 29.) OKM rendelet az oktatási és kulturálisminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szak-értõi szakterületeken az igazságügyi szakértõi tevékeny-

ség folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirá-nyú jellege igazolásának eljárási rendjérõl ................... 607

HATÁROZATOK91/2007. (XII. 28.) ME határozat fõiskolai rektor felmen-

tésérõl............................................................................ 61092/2007. (XII. 28.) ME határozat fõiskolai rektor megbí-

zásáról ........................................................................... 61093/2007. (XII. 28.) ME határozat fõiskolai rektor megbí-

zásáról ........................................................................... 611

KÖZLEMÉNYEKA Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet tájékoz-

tatója a 2003. évi LXXXVI. törvény, valamint a végre-hajtására kiadott 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet 1. §(1) bekezdésében foglaltak alapján teljesítendõ beje-lentkezési kötelezettségrõl, illetve a 2007. évi szakkép-zési hozzájárulási kötelezettség elszámolásáról, beval-lásáról és befizetésérõl .................................................. 611

A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület döntése alapján ho-zott jogerõs akkreditációs határozatok .......................... 612

Pályázati felhívás felsõoktatási intézmény vezetõi, oktatóiés egyéb állásaira .......................................................... 619

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézményekvezetõi állásaira............................................................. 625

Pályázati felhívás pedagógus- és egyéb munkakörök be-töltésére......................................................................... 630

Zárás után érkezett pályázatok .......................................... 632Helyesbítés........................................................................ 647

JOGSZABÁLYOK

A Kormány349/2007. (XII. 21.) Korm.

rendeletea közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendeletmódosításáról

A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.törvény 94. §-a (3) bekezdésének e), h), i) és j) pontjábanfoglalt felhatalmazás és az Alkotmány 35. § (1) bekezdésb) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõketrendeli el:

1. §

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végre-hajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (a továb-biakban: R.) 1. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató a pedagógus igazolvány elkészítésé-hez szükséges adatokat a közoktatási információs rendsze-ren keresztül igényli meg, a közalkalmazotti jogviszony,munkaviszony létesítését követõ tizenöt napon belül a12/D. §-ában meghatározott jelentési kötelezettség teljesí-tésével egyidejûleg. A közoktatási információs rendszer azadatokat, rögzített, szerkesztett, meg nem változtathatóformában küldi meg a munkáltatónak, aki ennek alapjánkiállítja a biztonsági követelményeknek megfelelõ peda-gógus igazolványt, továbbá érvényesíti azt az e rendelet-ben foglaltak szerint. A pedagógus igazolvány kiállításá-nak költségeit a pedagógus viseli.

(4) Annak a részére, akit pedagógus-munkakörbõl he-lyeznek vagy helyeztek nyugállományba az utolsó mun-káltatója, ha a munkáltató megszûnt, a jogutód munkál-tató, ha a munkáltatónak nincs jogutódja, az OktatásiHivatal állítja ki a pedagógus igazolványt.”

2. §

Az R. 3. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következõrendelkezés lép:

„(1) A pedagógus igazolványokról az Oktatási Hivatalelektronikus nyilvántartást vezet a KIR adatbázisában.

(2) Ha a pedagógus igazolvány elveszik vagy megsem-misül, a pedagógus kérésére az új igazolványt a kérelembenyújtásától számított tizenöt napon belül ki kell állítani.A munkáltató az elveszett vagy megsemmisült igazolvá-nyokról a KIR-en keresztül jelentést tesz.

(3) Ha a jogosult közalkalmazotti jogviszonya, munka-viszonya a munkáltatónál megszûnik, a pedagógus igazol-ványt az utolsó munkában töltött napon a munkáltató ré-szére le kell adni. A pedagógus igazolványt a munkáltató

megsemmisíti, és teljesíti a 12/D. § (5) bekezdésében meg-határozott bejelentési kötelezettséget.”

3. §

Az R. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõrendelkezés lép:

„(5) A munkáltató a helyettesítõ pedagógus foglalkoz-tatásáról öt napon belül írásban tájékoztatja az állandó he-lyettesítési rendszert mûködtetõ önkormányzatot.”

4. §

Az R. a következõ 10/A. §-sal egészül ki:„10/A. § A 8–10. §-ban foglalt feladatokat a többcélú

kistérségi társulás, valamint a szakképzés-szervezési tár-sulás is elláthatja a társulási megállapodásban foglaltakszerint.”

5. §

Az R. 11. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:

„(1) A közoktatási információs rendszert (a továbbiak-ban: KIR) az Oktatási Hivatal mûködteti. A KIR a közok-tatás feladataiban közremûködõk által szolgáltatott ada-tokra épülõ, országos, elektronikus nyilvántartási és adat-szolgáltatási rendszer. A KIR adatbázisában tárolt adatokstatisztikai célra feldolgozhatók és statisztikai felhaszná-lás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átad-hatók. A statisztikai adatok a KIR honlapján megjelenít-hetõk.

(2) Az Oktatási Hivatal a KIR részeként nyilvántartja:a) a közoktatási feladatot ellátó intézmények közér-

dekû, illetõleg közérdekbõl nyilvános adatait,b) a tanulói, alkalmazotti adatokat,c) a fenntartói adatokat,d) a közoktatási diák- és pedagógus igazolványok adatait,e) a középiskolai felvételi, a kétszintû érettségi és a tan-

könyvrendeléssel kapcsolatos adatokat,h) a fõjegyzõ, jegyzõ által szolgáltatott adatokat,i) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványok

adatait.(3) Az Oktatási Hivatal feladata annak biztosítása, hogy

a (2) bekezdésben felsorolt nyilvántartások – e rendeletbenés külön jogszabályban meghatározottak szerint – elektro-nikus formában hozzáférhetõk, ellenõrizhetõk legyenek,valamint segítsék az ágazati és fenntartói tervezések fel-adatait, továbbá alkalmasak legyenek más, az oktatáshozkapcsolódó elektronikus információs rendszerekkel valóegyüttmûködésre. Az Oktatási Hivatal a KIR-ben meglévõstatisztikai adatokból az Országos Statisztikai Adatgyûj-tési Program keretében adatot szolgáltat.”

458 OKTATÁSI KÖZLÖNY 5. szám

6. §


„(1) A jegyzõ, fõjegyzõ a közoktatásról szóló törvény91. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján közremûködika KIR létrehozásához és mûködtetéséhez szükséges ada-tok, információk gyûjtésében, feldolgozásában. A jegyzõ,fõjegyzõ évente egy alkalommal az Oktatási Hivatal általmeghatározott idõpontban és formában a KIR-en keresztülösszesítõ jelentést készít az illetékességi körébe tartozóközoktatási feladatot ellátó intézmények létesítéseirõl,adatainak módosításairól, illetve megszûnéseirõl.”

7. §

(1) Az R. 12/A. §-ának (2) bekezdés c) pontja helyébea következõ rendelkezés lép:

[(2) A közoktatási intézménytörzsbe be kell jelentkeznie]„c) a bölcsõdének, a fogyatékosok ápoló, gondozó ott-

honának, a fogyatékosok rehabilitációs intézményének,a fogyatékosok nappali intézményének, a gyermekott-honnak, amennyiben közremûködik a gyógypedagógiaitanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztõ iskolaioktatás, illetve a fejlesztõ felkészítés feladatainak a meg-valósításában,”

(2) Az R. 12/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:

„(3) Az OM azonosító igénylése a KIR részére megkül-dött nyilatkozattal, az e rendeletben meghatározott formá-ban és módon történik. A 3. számú melléklet szerinti belé-pési nyilatkozatot és adatlapokat (a továbbiakban: belépé-si nyilatkozat és adatlapok, együtt: adatlap) a fenntartóvagy a fenntartó megbízásából az intézményvezetõ küldimeg a KIR részére. Az adatlap a KIR honlapján érhetõ el.”

(3) Az R. 12/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:

„(7) Az elektronikus úton felvitt adatokat és a (4) bekez-désben elõírt okiratokat az Oktatási Hivatal megvizsgáljaés dönt a közoktatási feladatot ellátó intézmény nyilván-tartásba vételével kapcsolatos kérelemrõl. A közoktatásifeladatot ellátó intézmény OM azonosítója és a közérdekûadatai a KIR honlapjáról tölthetõek le. Az Oktatási Hivatalgondoskodik arról, hogy a beküldött dokumentumok és aközérdekbõl nyilvános adatok a közoktatási intézmény-törzsben elektronikus formában mindenki számára ingye-nesen hozzáférhetõvé váljanak, és a feldolgozást követõenintézkedik a papíralapú adathordozók (adatlapok és okira-tok) megsemmisítésérõl.”

8. §

(1) Az R. 12/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:

„(2) A közoktatási feladatot ellátó intézménynek egyOM azonosítója lehet. A nevelési-oktatási intézmény OM

azonosítója csak a tanév rendjében meghatározott utolsótanítási napot követõ naptól, szeptember utolsó munka-napjáig változtatható meg. A tanév során alapított iskolaifeladatot ellátó közoktatási feladatot ellátó intézmény OMazonosítót a tanév rendjében meghatározott utolsó tanításinapot követõen igényelhet.”

(2) Az R. 12/B. §-a (7) bekezdésének bevezetõ rendel-kezése és a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(7) A (4)–(5) bekezdésben meghatározott változáskorés a közoktatási feladatot ellátó intézménynek a megszû-nésekor az Oktatási Hivatalnak a következõk szerint kelleljárnia:

a) Ha a fenntartó megszüntette a közoktatási feladatotellátó intézményét, az OM azonosítót be kell vonni, a be-vont OM azonosító a továbbiakban nem adható ki. A meg-szûnt intézmény adatait, okiratait, OM azonosítóját a nyil-vános közoktatási intézménytörzsbõl törölni kell. A meg-szüntetett intézmények adatait külön nyilvántartásbantovábbra is kezeli annak biztosítása céljából, hogy azono-sítani lehessen a kiadott bizonyítványokat, az intézményáltal létesített tanulói és foglalkoztatási jogviszonyokat.”

(3) Az R. 12/B. §-ának (7) bekezdése a következõf) ponttal egészül ki:

[(7) A (4)–(5) bekezdésben meghatározott változáskorés megszûnéskor az Oktatási Hivatalnak a következõk sze-rint kell eljárnia:]

„f) Ha az intézményi átszervezéskor vagy fenntartó-vál-táskor a közoktatási feladatot ellátó intézmény megszünte-tésére nem került sor, új OM azonosító nem adható ki.”


„(9) Az OM azonosító visszavonásáról – elektronikusformában, a bejelentést követõ tizenöt napon belül – azOktatási Hivatal értesíti a közoktatási feladatot ellátó in-tézmény fenntartóját. Ha a 12/A. § (3)–(4) bekezdésébenés a 12/B. § (4)–(6) bekezdésében leírtak szerint az adat-szolgáltatás megtörtént, az Oktatási Hivatal a (7) bekez-désben meghatározottak szerint jár el.”


„(11) Az Oktatási Hivatal a közoktatási intézménytörzsadatai alapján összeállítja a közoktatási intézmények hiva-talos jegyzékét, és azt az Oktatási és Kulturális Miniszté-rium honlapján is közzéteszi.”

9. §

Az R. 12/C. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:

„(2) A közoktatási feladatot ellátó intézmények infor-mációs tájékoztató rendszerének (a továbbiakban: tájékoz-tató rendszer) alapjául szolgáló adatok begyûjtéséhezszükséges kérdõív elektronikus formában a KIR honlapjánérhetõ el.

5. szám OKTATÁSI KÖZLÖNY 459

(3) Ha a közoktatási feladatot ellátó intézményt törlik aközoktatási intézménytörzsbõl, a törlés együtt jár a közok-tatási feladatot ellátó intézménynek a tájékoztató rendszer-bõl történõ törlésével.”

10. §

Az R. 12/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:„12/D. § (1) A munkáltató a pedagógus-munkakörben,

illetve a nevelõ- és oktatómunkát közvetlenül segítõ alkal-mazotti munkakörben, a pedagógiai elõadó vagy a peda-gógiai szakértõ munkakörben foglalkoztatottak (a továb-biakban: alkalmazottak) adatait – a foglalkoztatási jogvi-szony létesítésének napját követõ tizenöt napon belül – kö-teles az Oktatási Hivatalnak a KIR-en keresztül az azono-sító szám kiadásához megadni. Az Oktatási Hivatal atizenegy jegyû azonosító számot – az igénylés befogadásanapjától számított tizenöt napon belül – a KIR-en keresztülteszi elérhetõvé a munkáltató részére. A munkáltató gon-doskodik arról, hogy az érintett megismerje a részére ki-adott azonosító számot. Ha az érintett kéri az azonosítórólszóló igazolás kiadását, a munkáltató köteles – térítésmen-tesen – az igazolást nyolc napon belül kiállítani. Az Okta-tási Hivatal az igazoláson szereplõ adatokat és az igazolásformátumát a KIR rendszerében teszi hozzáférhetõvé.

(2) Az azonosító szám – a közoktatásról szóló törvény2. számú mellékletében szabályozott módon – a KIR-benvaló megjelenésének idõpontjától kezdve kezelhetõ éshasználható fel. Az azonosító szám képzésének szabályaitaz 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) A KIR-ben nyilvántartott személyes adatokban be-következett változásokat az érintett haladéktalanul, de leg-késõbb három napon belül köteles a munkáltatónak beje-lenteni. A munkáltató a változások megismerését követõtizenöt napon belül köteles a változásokat a KIR-en ke-resztül bejelenteni. Az igazolás tartalmát érintõ adatválto-zásnak az átvezetése után az alkalmazottnak a munkáltató– kérelemre – térítésmentesen igazolást állít ki. A munkál-tató az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott iga-zolás helyett az érintettnek a kérésre új igazolást állít ki.

(4) Ha a munkáltató olyan személyt alkalmaz, aki ren-delkezik azonosító számmal, a jogviszony létesítését kö-vetõ tizenöt napon belül köteles a jogviszony létrejöttétbejelenti a KIR-en keresztül. A bejelentésnél az e rendelet-ben elõírtakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azérintett részére nem lehet új azonosítót kiadni. Mindenalkalmazottnak, függetlenül attól, hogy hány helyen állfoglalkoztatási jogviszonyban, csak egy azonosítója lehet.

(5) Ha az alkalmazott foglalkoztatása megszûnik, amunkáltató a jogviszony megszûnését – a megszûnés idõ-pontjától számított – tizenöt napon belül köteles bejelente-ni a KIR-en keresztül. Amennyiben az érintett nem létesítmásik közoktatási feladatot ellátó intézménnyel újabb fog-lalkoztatási jogviszonyt, az Oktatási Hivatal – a közokta-tásról szóló törvény 2. számú mellékletében szabályozotthatáridõvel – törli az adatait a nyilvántartásból.

(6) A közoktatási feladatot ellátó intézmény a hivatalosiratain – jogszabályban meghatározott esetekben – kötelesfeltüntetni az alkalmazotti azonosító számot. Az azonosítószám hiányában az irat érvénytelen.

(7) Foglalkoztatási jogviszony megszûnését követõen– az (5) bekezdésben meghatározott határidõn belül – azérintett a korábbi azonosító számáról igazolást kérhet azOktatási Hivataltól. Az igazolás kiállítására akkor vanlehetõség, ha az érintett a személyazonosságát igazolja.”

11. §

Az R. 12/E. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:„12/E. § (1) Az intézményvezetõ a tanulói jogviszonyt

létesítõ tanuló adatait – a jogviszony létesítését követõtizenöt napon belül – köteles az Oktatási Hivatalnak aKIR-en keresztül az azonosító szám kiadásához megadni.Az Oktatási Hivatal a tanulónak a tizenegy jegyû azonosí-tóját – az igénylés befogadása napjától számított – tizenötnapon belül a KIR-en keresztül elérhetõvé teszi az intéz-ményvezetõ részére. Az intézményvezetõ gondoskodikarról, hogy a tanuló vagy annak törvényes képviselõjemegismerje a kiadott azonosító számot. Amennyiben a ta-nuló vagy törvényes képviselõje kéri az azonosítóról szólóigazolás kiadását, az intézményvezetõ köteles az igazolásttérítésmentesen, nyolc napon belül kiállítani. Az igazolá-son szereplõ adatokat és az igazolás formátumát az Okta-tási Hivatal a KIR rendszerében teszi hozzáférhetõvé.

(2) Az azonosító szám a közoktatásról szóló törvény2. számú mellékletében szabályozott módon a KIR-benvaló megjelenésének idõpontjától kezdve kezelhetõ éshasználható fel. Az azonosító szám képzésének szabályaitaz 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) A KIR-ben nyilvántartott személyes adatokban be-következett változásokat a tanuló haladéktalanul, de leg-késõbb három napon belül köteles az intézményvezetõnekbejelenteni. Az intézményvezetõ a változások megismeré-sét követõ tizenöt napon belül köteles a változásokat aKIR-en keresztül bejelenteni. Az igazolás tartalmát érintõadatváltozásnak az átvezetése után a tanulónak az intéz-ményvezetõ – kérelemre – térítésmentesen igazolást állítki. Az intézményvezetõ az elveszett, megsemmisült vagymegrongálódott igazolás helyett a tanulónak kérésre újigazolást állít ki.

(4) Ha az intézményvezetõ azonosító számmal rendel-kezõ tanulóval tanulói jogviszonyt, kollégiumi tagságiviszonyt létesít, a jogviszony létesítését követõen tizenötnapon belül köteles a KIR-en keresztül a létesített jogvi-szonyt bejelenteni. A bejelentésnél az e rendeletben elõír-takat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintettrészére nem lehet új azonosítót kiadni. Minden tanulónak,függetlenül attól, hogy hány tanulói jogviszonya van, csakegy azonosítója lehet.

(5) A tanulói jogviszony megszûnését az intézményve-zetõ – a megszûnéstõl számított tizenöt napon belül – köte-


les a KIR-en keresztül bejelenteni. Az Oktatási Hivatal aközoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében szabá-lyozott határidõvel törli a tanuló adatait a nyilvántartásból.

(6) A közoktatási feladatot ellátó intézmény a hivatalosiratain – jogszabályban meghatározott esetekben – kötelesfeltüntetni a tanulói azonosító számot. Az azonosító számhiányában az irat érvénytelen.

(7) A tanulói jogviszony megszûnését követõen – az(5) bekezdésben meghatározott határidõn belül – az érin-tett a korábbi azonosító számáról igazolást kérhet az Okta-tási Hivataltól Az igazolás kiállítására akkor van lehetõ-ség, ha az érintett a személyazonosságát igazolja.

(8) Az (1)–(7) bekezdés alkalmazásában tanulói jog-viszonyon érteni kell a magántanulói, a vendégtanulói jog-viszonyt, a kollégiumi tagsági jogviszonyt, továbbá a fej-lesztõ felkészítésben, fejlesztõ iskolai oktatásban valórészvételt is.”

12. §

Az R. 12/G. §-ának helyébe a következõ rendelkezéslép:

„12/G. § A közoktatási célú normatív állami hozzájáru-lás és támogatás igénylésének feltétele az azonosító szá-mok intézményi szintû nyilvántartása, valamint a különjogszabályban meghatározott tanügyi okiratokon való fel-tüntetése.”

13. §

Az R. 13. §-ának (7)–(10) bekezdése helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:

„(7) Új fenntartó esetén az igénylési lapot az (5) bekez-désben meghatározott határidõt megelõzõ 30 napon belül afenntartó székhelye szerint illetékes Igazgatóság – a fenn-tartó írásos kérelmére – küldi meg a kérelem benyújtásátólszámított tizenöt napon belül. E rendelkezések alkalmazá-sában új fenntartó az a fenntartó, amely elsõ alkalommalnyújt be normatív hozzájárulás és támogatás iránti igényt.Az új fenntartó az igénylési laphoz köteles csatolni:

a) aláírási címpéldányát, adószámát, a 12/A. § (4) be-kezdés b) pontja szerinti okiratot, valamennyi bankszám-laszerzõdésének hiteles másolatát,

b) az intézmény nyilvántartásba vételérõl rendelkezõhatározatát, a jogerõs mûködési engedélyét, alapító okira-tát, bankszámlaszámát, adószámát,

c) az e bekezdés szerinti valamennyi bankszámláravonatkozóan az inkasszó benyújtásához szükséges nyilat-kozatát,

d) nyilatkozatát arról, hogy sem neki, sem az intézmé-nyének harminc napon túli köztartozása nincs,

e) a közoktatásról szóló törvény 82. §-a (6) bekezdésé-ben meghatározott feladat ellátásában való közremûködéstényérõl szóló nyilatkozatát.

(8) A (7) bekezdésben felsorolt okiratok másolatát aközjegyzõ vagy – az eredeti okiratok alapján – az Igazga-tóság hitelesíti. Az OM azonosítót az Igazgatóság a KIRadatbázisában ellenõrzi.

(9) Ha a fenntartó a (7) bekezdés e) pontja szerinti fel-adatellátásának nem vagy részben tesz eleget, nyilatkoza-tában köteles azt indokolni. A nyilatkozatot az illetékesönkormányzat jegyzõje hitelesíti.

(10) Ha a fenntartó új intézményt, új telephelyet létesít,új feladattal bõvíti az intézmény feladatát, az igénylési lap-hoz csatolni kell a (7) bekezdésben meghatározott okiratokközül azokat, amelyeket a változás érintett. Új intézmény,új telephely, új feladat, az az intézmény, az a telephely, aza feladat, amelyre vonatkozóan a fenntartó elsõ alkalom-mal nyújt be igénylést normatív hozzájárulásra és támoga-tásra.

(11) A fenntartó a támogatási igénylés benyújtásakorcsatolja az intézmény székhelye és telephelye szerintihelyi önkormányzat által kiállított hatóság igazolást arról,hogy sem neki, sem az intézményének nincsen – a szep-tember 15-i, illetve február 1-jei állapotot figyelembevéve – az önkormányzatnál lejárt köztartozása, valamintnyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy az Igazgatóság azadó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozással kapcsolatbanadatot kérjen az illetékes hatóságoktól.”

14. §


„(3) Az Igazgatóság a szeptember 15-ei tényleges lét-számadatokról november 5-éig, a február 1-jei ténylegeslétszámadatokról május 5-éig tájékoztatja az oktatási éskulturális minisztert. Az adatszolgáltatást intézményfenn-tartó típusonként, egyházi intézmények esetében egyhá-zanként is összesítve, fõvárosi, megyei összesítésben, jog-cím szerinti részletezéssel kell elkészíteni. Az Igazgatóságbiztosítja az oktatási és kulturális miniszter részére azadatbázis adataihoz való hozzáférést, a statisztikai célúadatok lekérdezésének lehetõségét, továbbá havonta jelen-tést küld a köztartozással kapcsolatos adatokról.”

15. §

(1) Az R. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõrendelkezés lép:

„(3) A fenntartó az általa jogtalanul igénybe vett támo-gatás után igénybevételi kamatot fizet, ha az igényelt nor-matív hozzájárulások és támogatások összege legalább há-rom százalékkal meghaladja a fenntartót ténylegesen meg-illetõ összeget. Az igénybevételi kamat mértéke az átlagosjegybanki alapkamat kétszerese. Az átlagos jegybankialapkamat, amennyiben


a) az igénybevétel évében történik a visszafizetési kö-telezettség megállapítása, akkor a megelõzõ év átlagosjegybanki alapkamata,

b) az igénybevétel évét követõen történik a visszafize-tési kötelezettség megállapítása, akkor az igénybevételévének átlagos jegybanki alapkamata.”

(2) Az R. 16. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:„(9) Ha elszámoláskor a fenntartó által közölt létszámok

az igénylési létszámokhoz képest tíz százalékot megha-ladó mértékben lecsökkentek vagy a fenntartó befizetésikötelezettsége tíz százalékkal meghaladja az õt ténylege-sen megilletõ támogatás összegét, az Igazgatóság köteleshelyszíni vizsgálatot tartani.”

16. §

Az R. 17/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõrendelkezés lép:

„(2) A kiegészítõ támogatásról az oktatási és kulturálisminiszter által hivatalból megküldött és a hivatalos honla-pon közzétett adatlapon kell a fenntartónak – az Igazgató-sággal történt elõzetes egyeztetés után – az oktatási és kul-turális miniszter részére elszámolni.”

17. §

Az R. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:„18. § Ha a helyi önkormányzat a nemzeti és etnikai ki-

sebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 47. §(4) bekezdése alapján az országos kisebbségi önkormány-zatnak átadja az intézményét, akkor az államháztartás mû-ködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet52. § (1) és (2) bekezdéseit kell alkalmazni. Az országoskisebbségi önkormányzat által az illetékes Igazgatóság ésaz oktatási és kulturális miniszter részére megküldött, a13. § (7) bekezdésben elõírt dokumentumok, valamint azintézményt átadó helyi önkormányzat által megküldöttnormatívánkénti létszámadatokat tartalmazó kimutatásalapján a normatív hozzájárulás és támogatás tekintetébenaz illetékes Igazgatóság elõleget folyósít július 1-jétõl azországos kisebbségi önkormányzat részére. Egyebekbena 13–17/B. §-okban foglalt rendelkezések irányadók. Apénzügyminiszter jóváhagyását követõen a közoktatásimegállapodásban rögzített támogatás utalásának kezdetea szerzõdés aláírását követõ második hónap.”

18. §

Az R. a következõ 18/B. §-sal egészül ki:„18/B. § (1) A közoktatási feladatot ellátó intézmény

vezetõje az október 1-jei állapot szerinti közérdekû adatai-ról, minden év október 15-ig köteles – a KIR-en keresztülés az ott meghatározott formában – adatokat szolgáltatni.

(2) Az Oktatási Hivatal 2008. április 30-áig állítja fel astatisztikai adatok gyûjtésére alkalmas elektronikus rend-szert.”

19. §

Az R. 18/C. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki,egyidejûleg a jelenlegi bekezdés (1) bekezdésre változik:

„(2) Az Oktatási Hivatalnak 2008. augusztus 15-éig kellfelállítania a pedagógus igazolvány igénylésére, nyilván-tartására alkalmas rendszert. A 2008. szeptember 2-a elõttkiadott pedagógus igazolványok érvényességét az új ren-delkezések nem érintik.”

20. §

Az R. a következõ 18/D–18/F. §-sal egészül ki:„18/D. § (1) E rendelet szerint elektronikus úton küldött

adatokat az ügyfél kérésére postai úton is meg kell küldeni.(2) Ha az Oktatási Hivatal az e rendelet szerint benyúj-

tott kérelmet részben vagy egészben elutasítja, a döntésrõlaz ügyfelet határozatban értesíti.

18/E. § A fenntartó a 2008. márciusi igénylésekor azigénylési laphoz köteles csatolni a 13. § (7) bekezdésébenfelsorolt bankszámlaszerzõdéseket, az inkasszó benyújtá-sához szükséges nyilatkozatot, adószámokat, valaminta közoktatásról szóló törvény 82. §-a (6) bekezdésébenmeghatározott feladat ellátásának tényérõl szóló nyilatko-zatát is.

18/F. § Az elektronikus nyilvántartás kezeléséhez szük-séges informatikai háttér biztosítását, valamint a KIR-relkapcsolatos adatkezelés tekintetében a személyes adatokvédelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló1992. évi LXIII. törvény szerinti adatfeldolgozói feladatotaz Oktatási Hivatal – az Educatio Társadalmi SzolgáltatóKözhasznú Társaság bevonásával – látja el. Az EducatioTársadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság jogosult afeladatellátással összefüggésben felmerült, szükséges ésigazolt költségeinek számla ellenében történõ megtéríté-sére. Az igazolt költségtérítés kifizetésérõl az Oktatási Hi-vatal gondoskodik.”

21. §

(1) Az R. 1. számú melléklete helyébe az e rendelet1. számú melléklete lép.

(2) Az R. 8. számú melléklete helyébe az e rendelet2. számú melléklete lép.

22. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételé-vel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.


(2) E rendelet 1–2. §-a 2008. augusztus 15-én lép ha-tályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R.a) 1. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 2. §-ának (1)–(2) és

(4) bekezdésében a „Pedagógus” szövegrész helyébe„pedagógus” szöveg,

b) 2. §-ának (3) bekezdésében az „állítja ki” szövegrészhelyébe az „igényli meg” szöveg,

c) 4. §-ának (2) bekezdésében az „egyetemi, fõiskolai”szövegrész helyébe a „felsõoktatási” szöveg,

d) 9. §-ának (2) bekezdés bevezetõ rendelkezésében az„alkalmazás” szövegrész helyébe a „nyilvántartás” szöveg,

e) 10. §-ának (2) bekezdésében a „szerzõdtetett peda-gógus” szövegrész helyébe az „az állandó helyettesítésirendszerben nyilvántartott pedagógus” szöveg,

f) 11. §-ának (6) bekezdés c) pontjában, 12/B. §-ának(8) bekezdésében az „Iroda” szövegrész helyébe az „Okta-tási Hivatal” szöveg,

g) 12. §-ának (2) bekezdésében, 12/A. §-ának (5) be-kezdésében, 12/B. §-ának (6) bekezdésében „az Iroda”szövegrész helyébe „a KIR” szöveg,

h) 12/B. §-ának (5) bekezdésében „az Irodának” szö-vegrész helyébe „a KIR-nek” szöveg,

i) 13. §-ának (1) bekezdésében az „Igazgatóságnál”szövegrész helyébe a „Magyar Államkincstár TerületiIgazgatóságánál (a továbbiakban: Igazgatóság)” szöveg,

j) 13. §-ának (4) bekezdésében, 17/A. §-ának (1) be-kezdésében az „OM” szövegrész helyébe az „oktatási éskulturális miniszter” szöveg,

k) 16. §-ának (1) bekezdésében, 16. §-ának (6) be-kezdésében, 17/C. §-ának (2)–(3) bekezdésében, a17/C. §-ának (5) és (7) bekezdésében az „OM” szövegrészhelyébe az „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szöveg,

l) 16. §-ának (2) bekezdésében az „OM-et” szövegrészhelyébe az „oktatási és kulturális minisztert” szöveg,

m) 17. §-ának (1) bekezdésében „a Hivatal” szövegrészhelyébe „az Oktatási Hivatal” szöveg,

n) 17/B. §-ában „A Hivatal” szövegrész helyébe „AzOktatási Hivatal” szöveg,

o) 2. számú mellékletének I. Tájékoztató adatok a köz-oktatási intézményekrõl és fenntartóikról cím bevezetõszövegében az „Iroda” szövegrész helyébe az „OktatásiHivatal” szöveg,

p) 2. számú mellékletének I. Tájékoztató adatok a köz-oktatási intézményekrõl és fenntartóikról cím Fenntartókalcím 3. pontjában az „Irodától” szövegrész helyébe az„Oktatási Hivataltól” szöveg,

q) 6. számú mellékletének bevezetõ szövegében, vala-mint 3. pontjának bevezetõ szövegében az „Iroda” szöveg-rész helyébe az „Oktatási Hivatal” szöveglép.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályátveszti az R.

a) 1. §-ának (2) bekezdés a) pontjában a „fényképét,aláírását,” szövegrész,

b) 10. §-ának (1) bekezdése,c) 12. §-ának (3) bekezdése,d) 12/B. §-ának (10) bekezdése,e) 12/C. §-ának (5) bekezdése,f) 12/F. §-a, valamintg) 19. §-ának (2)–(5) bekezdése.

(5) Az R. 18/B. §-ának (2) bekezdése, 18/C. §-a és18/E. §-a 2008. október 30-án hatályát veszti.

(6) Ez a rendelet 2008. október 31-én hatályát veszti.

Gyurcsány Ferenc s. k.,miniszterelnök


1. számú melléklet a 349/2007. (XII. 21.) Korm. rendelethez

„1. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez

Jegyzék a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságainak a közoktatási célú humánszolgáltatásfinanszírozását biztosító lebonyolítási számlaszámokról

Regionális Igazgatóság Megye Számlaszám

Közép-magyarországi Fõváros 10032000-00289146-000000000

Pest

Közép-dunántúli Fejér 10029008-00289029-000000000

Komárom-Esztergom 10036004-00288949-000000000

Veszprém 10048005-00288808-000000000

Nyugat-dunántúli Gyõr-Moson-Sopron 10033001-00289005-000000000

Vas 10047004-00288822-000000000

Zala 10049006-00288781-000000000


Regionális Igazgatóság Megye Számlaszám

Dél-dunántúli Baranya 10024003-00289122-000000000

Somogy 10039007-00288901-000000000

Tolna 10046003-00288846-000000000

Észak-magyarországi Borsod-Abaúj-Zemplén 10027006-00289067-000000000

Heves 10035003-00288963-000000000

Nógrád 10037005-00288925-000000000

Észak-alföldi Hajdú-Bihar 10034002-00288987-000000000

Szabolcs-Szatmár-Bereg 10044001-00288884-000000000

Jász-Nagykun-Szolnok 10045002-00288860-000000000

Dél-alföldi Bács-Kiskun 10025004-00289108-000000000

Békés 10026005-00289081-000000000

Csongrád 10028007-00289043-000000000”


„8. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez

Adatok az iskolai tankönyvmegrendelésrõl

A közoktatási intézmény neve:

Az OM azonosítója:

Az intézményvezetõ neve:

Az iskola a közoktatási tankönyvjegyzékre felvett tankönyvek közül az alábbiakat rendelte meg a .............. tanévre

Sorszám A tankönyv kiadói kódjaMegrendelt mennyiség

(db)Sorszám A tankönyv kiadói kódja

Megrendelt mennyiség(db)

Az iskola a közoktatási tankönyvjegyzéken nem szereplõ könyvek közül az alábbiakat rendelte meg a ............. tanévre

Sorszám A könyv kiadói kódjaMegrendelt mennyiség

(db)Sorszám A könyv kiadói kódja

Megrendelt mennyiség(db)

Kelt: ..........................................................

P. H.

....................................................intézményvezetõ aláírása”

A Kormány372/2007. (XII. 23.) Korm.

rendeletea felsõoktatás területét érintõ egyeskormányrendeletek módosításáról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdés b) pont-jában foglalt feladatkörében eljárva, a felsõoktatásrólszóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban fel-sõoktatási törvény) 153. §-ának (1) bekezdés 3., 5., 7.,8., 10., 11., 14., 15. és 20. pontjában kapott felhatalma-zás alapján, figyelembe véve a 129. § (5)–(6) bekezdé-seiben foglaltakat – a 13–15. § tekintetében a MagyarRektori Konferencia, a 28. § tekintetében a Magyar Fel-sõoktatási Akkreditációs Bizottság egyetértésével – akövetkezõket rendeli el:

A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényegyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet módosítása

1. §

(1) A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényegyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006.(IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VHR.) 2. §(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) A kollégium, valamint a diákotthon (a továbbiak-ban együtt: diákotthon) mûködésének minimális (kötele-zõ) feltételeit e rendelet 2. számú melléklete határozzameg.”

(2) A VHR. 2. § (4) bekezdés helyébe a következõ ren-delkezés lép:

„(4) A felsõoktatási intézmény maximális hallgatói lét-száma meghatározásának szabályait e rendelet 4. számúmelléklete állapítja meg.”

2. §

A VHR. 3. § (1)–(2) bekezdés helyébe a következõ ren-delkezés lép:

„(1) A felsõoktatási intézmény – beleértve a szakközép-iskolában megállapodás alapján történõ indítást – az Or-szágos Képzési Jegyzékben szereplõ felsõfokú szakképzésindításáról, a szakképesítésért felelõs miniszter által ki-adott szakmai és vizsgakövetelmények alapján kidolgo-zott intézményi szakképzési program jóváhagyásáról a fel-sõoktatási törvény 27. §-a (6) bekezdése a) pontjában,31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában és a 32. §-a(1)–(2) bekezdésében meghatározott rendelkezései figye-lembevételével dönt.”

(2) A felsõfokú szakképzés indításának feltétele – bele-értve a felsõoktatási törvény 32. § (4) bekezdése alapján aszakközépiskolával kötött megállapodás szerint szervezettfelsõfokú szakképzést is –, hogy a felsõoktatási intézménya felsõfokú szakképzésnek – a 6. számú mellékletben meg-határozottak szerint – megfelelõ képzési területen legalábbalapképzést folytasson, rendelkezzen a szakmai és vizsga-követelményeknek megfelelõ, a szakképesítéséért felelõsminiszter által ajánlott szakképzési program figyelembe-vételével készült szakképzési programmal, a szakmai ésvizsgakövetelményekben elõírt eszközjegyzékkel, vala-mint az elméleti ismeretek átadásához és a gyakorlati kép-zés oktatásához megfelelõ szervezeti, tárgyi és személyifeltételekkel, továbbá a felsõoktatási intézmény az adottszakmacsoportban jogosult legyen felsõfokú szakképzéstfolytatni.”

3. §

(1) A VHR. 3. § (3) bekezdés felvezetõ mondata helyé-be a következõ rendelkezés lép:

„A felsõfokú szakképzés indítására vonatkozó doku-mentáció tartalmazza”

(2) A VHR. 3. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:

[A felsõfokú szakképzés indítására vonatkozó dokumen-táció tartalmazza]

„g) a felsõoktatási intézményben a felsõfokú szakkép-zésért felelõs szakmai vezetõ nevét, oktatói azonosítóját,munkakörét, továbbá amennyiben a képzést szakközépis-kola indítja, a felsõfokú szakképzés szakközépiskolaiszakmai irányítójának nevét, alkalmazotti azonosítóját,”

(3) A VHR. 3. § (3) bekezdés m) pontja helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:

[A felsõfokú szakképzés indítására vonatkozó dokumen-táció tartalmazza]

„m) a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény(a továbbiakban: szakképzési törvény) szerint létrejött ta-nulói, hallgatói szerzõdésekre vonatkozó megállapodást.”

4. §

A VHR. 3. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következõrendelkezés lép:

[A felsõfokú szakképzés a felsõoktatási intézmény kép-zési programjának részét képezõ szakképzési program sze-rint folyik, amelynek kötelezõ elemei:]

„b) a felsõoktatási intézmény által indított azon alap-képzési szakok megnevezése, amelyeken – a (2) bekezdésszerint meghatározottak szerinti szakirányú továbbtanulásesetén – kredit beszámítható, illetve krediteket feltétel nél-kül be kell számítani,”


5. §

A VHR. 4. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következõrendelkezés lép:

[(1) Felsõfokú szakképzés szakközépiskolában – a fel-sõoktatási intézmény, a szakközépiskola fenntartója és aszakközépiskola között létrejött együttmûködési megál-lapodás alapján – a szenátus által elfogadott szakképzé-si program szerint folytatható. A megállapodás tartal-mazza:]

„f) a felsõoktatási intézményben – a 3. § (4) bekezdésb) pontja szerint – az alapképzésben kreditértékként figye-lembe vehetõ, illetve figyelembe vett ismeretköröket,”

6. §

A VHR. 5. § (2) bekezdés helyébe a következõ rendel-kezés lép:

„(2) A Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság afelsõoktatási törvény 110. §-ának (1) bekezdése c) pontjaszerinti eljárás során a vizsgálatot a szakképzési programszakmai és vizsgakövetelményeknek való megfelelése, aszakképzési program megvalósulása tekintetében is le-folytatja, beleértve a szakközépiskolával folytatott együtt-mûködést, a szakképzésre vonatkozó követelményekre fi-gyelemmel.”

7. §

(1) A VHR. 6. §-át megelõzõ cím helyébe a következõrendelkezés lép:

,,Az adattovábbítás eljárási kérdései a felsõoktatási in-formációs rendszerben, a kötelezõen használt nyomtatvá-nyok tartalmi és formai követelményei [az Ftv. 35. §-ának(11) bekezdéséhez]”.

(2) A VHR. 6–9. §-a helyébe a következõ rendelkezéslép:

„6. § (1) A felsõoktatási információs rendszer (a továb-biakban: FIR) a felsõoktatási törvény 2. számú mellékleté-ben meghatározott személyes adatokat, valamint e rende-let 7. számú mellékletében meghatározott adatokat tartal-mazza.

(2) A FIR-be adatot közöla) a felsõoktatási intézménytörzs tekintetében a Hiva-

tal;b) az alkalmazotti személyi törzs tekintetében a felsõ-

oktatási intézmény;c) a hallgatói, doktorjelölti személyi törzs tekintetében

a felsõoktatási intézmény;d) a 7. számú mellékletben meghatározott további ada-

tok esetében az ugyanott meghatározott szerv, személy.(3) A FIR-t elektronikus nyilvántartásban kell kezelni,

melyet az Oktatási Hivatal mûködtet. Az elektronikusnyilvántartás kezeléséhez szükséges informatikai háttér

biztosítását, valamint a FIR-rel kapcsolatos adatkezelés te-kintetében a személyes adatok védelmérõl és a közérdekûadatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényszerinti, adatfeldolgozói feladatot az Oktatási Hivatal – azEducatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság be-vonásával – látja el. Az Educatio Társadalmi SzolgáltatóKözhasznú Társaság jogosult a feladatellátással összefüg-gésben felmerült, szükséges és igazolt költségeinek szám-la ellenében történõ megtérítésére. Az igazolt költségtérí-tés kifizetésérõl az Oktatási Hivatal gondoskodik.

(4) A FIR részére történõ elektronikus adatközlés hite-lesítése közigazgatási célra alkalmas elektronikus aláírás-sal vagy a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerüzemeltetõjével kötött megállapodás alapján az Ügyfélka-pu által biztosított rendszerben történhet.

(5) A felsõoktatási intézmény rektora, illetve a diákott-hon vezetõje kijelöli azt a személyt, aki a FIR kérdésében aHivatallal tartja a kapcsolatot. A kijelölt kapcsolattartókadatait a Hivatal részére továbbítani kell, aki ezeket – a(4) bekezdés szerinti hitelesítés ellenõrzése érdeké-ben – nyilvántartja.

7. § (1) A FIR mûködtetéséhez szükséges informatikairendszert úgy kell megtervezni és mûködtetni, hogy

a) a FIR, illetve alrendszerei kapcsolódni tudjanak másinformációs rendszerekhez;

b) a FIR útján a felsõoktatási intézményekkel, a képzé-si rendszerükkel és oktatási tevékenységükkel összefüggõés a FIR-ben tárolt egyéb adatok, információk elektroni-kus formában hozzáférhetõek legyenek a felsõoktatási in-tézmények és fenntartóik, a felsõoktatás mûködésében ér-dekelt szervezetek, a felsõoktatás irányításában közremû-ködõk, az oktatók, a hallgatók, a felsõoktatásba jelentke-zõk, a szakmai és érdek-képviseleti szervezetek vala-mint – személyes adatok esetén – az érintettek részére;

c) a FIR a Hivatal által meghatározott szakmai specifi-káció szerint biztosítsa

ca) a FIR-rel kapcsolatos hatósági feladatok ellátásá-nak lehetõségét;

cb) a diákigazolványok kiadásával kapcsolatos felada-tok ellátásának lehetõségét;

cc) a felsõoktatási statisztikai adatközlési feladatok el-látásának lehetõségét.

(2) A FIR mûködésével összefüggésben, a Hivatal ható-sági feladataihoz kapcsolódóan – saját szolgáltatásaival ésa Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer igénybevé-telével – biztosítani kell

a) a felsõoktatási intézmények számára azokat a köve-telmény-meghatározásokat (specifikációkat), amelyekalapján a felsõoktatási intézmények fel tudják készíteni azáltaluk üzemeltetett nyilvántartó rendszereket az adatszol-gáltatásra;

b) a jelen rendeletben meghatározott adatok szolgálta-tásához és az adatszolgáltatás hitelesítéséhez szükségestechnikai feltételeket;

c) együttmûködve a Központi Elektronikus SzolgáltatóRendszerrel az e rendeletben meghatározott nyilatkozatok


elektronikus kitöltéséhez és kinyomtatásához szükségesprogramokat;

d) a FIR létrejöttéhez, mûködéséhez szükséges in-fo-kommunikációs rendszerek, programok fejlesztését,üzemeltetését;

e) a FIR mûködésével kapcsolatos tájékoztatás meg-szervezését, tájékoztató kiadványok elkészítését és megje-lentetését, telefonos és egyéb ügyfélszolgálat fenntartását;

f) a FIR mûködéséhez szükséges adatrögzítési felada-tok ellátását;

g) a FIR-ben kezelt közérdekû, illetõleg közérdekbõlnyilvános adatok nyilvánosságát, valamint – ügyfélszolgá-latán és honlapján – a személyes adatokba való betekin-tést, az érintettek jogainak érvényesítését, a felsõoktatásiintézmények és fenntartóik, a felsõoktatás mûködésébenérdekelt szervezetek, a felsõoktatás irányításában közre-mûködõk, az oktatók, a hallgatók, a felsõoktatásba jelent-kezõk, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, ésegyéb jogosultak, valamint – személyes adatok esetén – azérintettek elektronikus és egyéb módon történõ tájékozta-tását.

8. § (1) A FIR mûködtetéséhez szükséges informatikairendszer keretében biztosítani kell, hogy

a) a felsõoktatási intézmények eleget tehessenek azelektronikus információszabadságról szóló 2005. éviXC. törvény szerinti közzétételi kötelezettségeiknek;

b) a doktori fokozatot szerzett személy a doktori érte-kezését – kérésére és az adott felsõoktatási intézményegyetértõ nyilatkozatával – térítésmentesen az internetennyilvánosságra hozza.

9. § (1) A hatályos mûködési engedéllyel rendelkezõfelsõoktatási intézmény, illetve diákotthon részére, legké-sõbb a mûködési engedély hatálybalépésével egyidejûlegegyedi – e rendelet 8. számú mellékletében leírt módonképzett – intézményi azonosítót kell kiadni.

(2) A felsõoktatási intézmény, illetve a diákotthon ok-iratain, szerzõdésein, pályázatain, továbbá e rendeletbenvagy más jogszabályban meghatározott esetben hivatalosiratain köteles feltüntetni az intézményi azonosítót. Azazonosító hiányában az irat érvénytelen.

(3) A felsõoktatási intézmény a 6. § (5) bekezdés szerin-ti meghatalmazásoknak a Hivatalhoz történõ benyújtásá-val teljesíti a felsõoktatási törvény 35. §-ának (2) bekezdé-sében meghatározott bejelentkezési kötelezettségét.”

8. §

(1) A VHR. 12–13. §-a helyébe a következõ rendelke-zés lép:

„12. § (1) A felsõoktatási intézmény a hallgatói jogvi-szony létrejöttétõl számított tizenöt napon belül kötelesbejelenteni a hallgató személyes adatait és a hallgatói jog-viszony létrejöttének tényét a FIR felé.

(2) A felsõoktatási intézmény a hallgatónak a FIR-bennyilvántartott személyes adataiban bekövetkezett válto-

zást a saját nyilvántartásában történt átvezetést követõ ti-zenöt napon belül köteles bejelenteni.

(3) A hallgatói jogviszony megszûnésének tényét az in-tézmény vezetõje a megszûnést követõ tizenöt napon belültovábbítja a FIR felé. Amennyiben a hallgató újabb hallga-tói jogviszonyt nem létesít, a felsõoktatási törvényben sza-bályozott határidõvel a hallgató adatait törölni kell aFIR-bõl.

(4) A felsõoktatási intézmény az oktatói, kutatói, illetvetanári munkakörben foglalkoztatottakat (a továbbiakban:oktatók) a jogviszony létrejöttét követõ tizenöt napon be-lül köteles a FIR-be bejelenteni.

(5) A felsõoktatási intézmény az oktatónak a FIR-bennyilvántartott személyes adataiban bekövetkezett válto-zást a saját nyilvántartásában történt átvezetést követõ ti-zenöt napon belül köteles bejelenteni.

(6) Amennyiben az oktató foglalkoztatása megszûnik, amunkáltató a jogviszony megszûnését a megszûnést köve-tõ tizenöt napon belül jelenti a FIR felé. Amennyiben azoktató másik felsõoktatási intézménnyel jogviszonyt nemlétesít, a rá vonatkozó adatokat a felsõoktatási törvénybenszabályozott határidõvel törölni kell a FIR-bõl.

(7) A felsõoktatási intézmény a felsõfokú bizonyítvá-nyok, alap- és mesterképzési, valamint szakirányú tovább-képzési oklevelek és doktori fokozatok adatait, legkésõbbazok kiadásától számított 30 napon belül megküldi a FIRrészére.

13. § A felsõoktatási intézmény a kollégiumi tagságijogviszonnyal rendelkezõ hallgatók adatairól, azok válto-zásáról a jogviszony létrejötte, megszûnése, illetve e hall-gatók adataiban bekövetkezett változásokat követõ tizenötnapon belül tájékoztatást ad a FIR felé.”

(2) A VHR. 14. § (1)–(2) bekezdése helyébe a követke-zõ rendelkezés lép:

„14. § (1) A Hivatal félévente – szeptember 30-ig, illet-ve február 28-ig – tájékoztatja a felsõoktatási intézménye-ket a hallgatóik által igénybe vett államilag támogatott fél-évek számáról. Az ebben bekövetkezett változásról a FIRüzemeltetõje a változást eredményezõ adatközlést követõ5 munkanapon belül tájékoztatja az érintett felsõoktatásiintézményt. A felsõoktatási intézmény – szükség ese-tén – intézkedik a hallgató átsorolásáról.

(2) A felsõoktatási intézmény a felsõoktatási törvény34. §-ának (6) bekezdése alapján mûködtetett pályaköve-tési rendszer statisztikai adatait az oktatási és kulturálisminiszter (a továbbiakban: miniszter) által meghatározottkörben továbbítja a FIR felé.”

(3) A VHR. 14. §-a kiegészül a következõ (3)–(6) be-kezdéssel:

„(3) A felsõoktatási intézmények részére megküldött ál-landó diákigazolványok, ideiglenes diákigazol-vány-nyomtatványok, valamint a 15/A. § (1) bekezdés c),g), o)–r) pont szerinti iratok formanyomtatványai a 7. szá-mú mellékletben meghatározott adatait az elõállító a felsõ-oktatási intézmény felé történõ továbbítást követõ 5 mun-


kanapon belül bejelenti a Hivatal felé, amely a közölt ada-tokat nyilvántartásba veszi.

(4) A felsõoktatási intézmények a (3) bekezdésben meg-határozott nyomtatványok átvételét, illetve az átvételvisszaigazolását követõ 15 munkanapon belül bejelenti a7. számú mellékletben meghatározott adatokat a Hivatalfelé, amely a közölt adatokat nyilvántartásba veszi.

(5) A felsõoktatási intézmények a (3) bekezdésben meg-határozott nyomtatványok felhasználásáról (kiállításáról,átadásáról, rontásáról, megsemmisítésérõl) a felhasználástkövetõ 15 munkanapon belül bejelenti a 7. számú mellék-letben meghatározott adatokat a Hivatal felé, amely a kö-zölt adatokat nyilvántartásba veszi. Az oklevél, oklevél-melléklet esetében az adatközlés a 12. § (7) bekezdés sze-rinti adatközléssel együttesen is teljesíthetõ.

(6) A felsõoktatási intézmény az elveszett, ellopott,megsemmisült oklevél, oklevélmelléklet, leckekönyv for-manyomtatványokról a tudomására jutástól számított15 munkanapon belül bejelenti a 7. számú mellékletbenmeghatározott adatokat a Hivatal felé, amely a közölt ada-tokat nyilvántartásba veszi.”

9. §


„(3) A Hivatal a Minisztérium hivatalos lapjában az el-veszett vagy megsemmisült üres oklevél-nyomtatvány,oklevélmelléklet-nyomtatvány érvénytelenségérõl szólóközlemény közzétételét kezdeményezi.”

10. §

A VHR. a 15. §-t követõen a következõ alcímmel és–15/N. §-sal egészül ki:

„Kötelezõen használt nyomtatványok

15/A. § (1) A felsõoktatási intézmények által kötelezõ-en használt nyomtatványok:

a) törzslap;b) doktorjelölti törzslap;c) leckekönyv;d) beiratkozási lap;e) doktorjelölti regisztrációs lap;f) adatbejelentõ lap;g) jogviszony igazolás;i) záróvizsga-jegyzõkönyv;j) doktori szigorlati jegyzõkönyv;k) doktori védési jegyzõkönyv;l) vizsgalap;m) átadókönyvekma) az oklevél-, illetve bizonyítvány-átadókönyv;mb) az oklevélmelléklet-, illetve bizonyítvány-kiegé-

szítés átadókönyv;

mc) a leckekönyv-átadókönyv;n) felsõoktatási törvény 84. § (5) bekezdése szerinti ok-

tatói, kutatói, tanári nyilatkozat;o) a felsõoktatási törvény 62. § (7) bekezdése szerinti

igazolás;p) az oklevél kiállításáról szóló igazolás;q) oklevél;r) oklevélmelléklet;s) kreditigazolás;t) a hallgatói adatkezelési nyilatkozat.(2) Az (1) bekezdés d) és f) pontjában, valamint az

m) pont alpontjaiban meghatározott formanyomtatványokösszevonhatók.

(3) Az (1) bekezdés g), n)–t) pont szerinti formanyom-tatványok magyar nyelvû szövegét a 10. számú melléklettartalmazza.

15/B. § (1) A törzslap a hallgató személyes és tanulmá-nyi adatainak nyilvántartására szolgál.

(2) A törzslapon fel kell tüntetni a felsõoktatási intéz-mény nevét, intézményi azonosítóját, címét, a hallgató ne-vét és hallgatói azonosítóját.

(3) A törzslap sorszámozásáról a felsõoktatási intéz-mény szabadon dönt azzal, hogy a törzslapok egyedi sor-számozását biztosítani kell.

(4) A törzslap minden lapján fel kell tüntetni a felsõok-tatási intézmény nevét és intézményi azonosítóját, a hall-gató nevét és hallgatói azonosítóját, a törzskönyvi számotés az oldalszámot. Az oldalszámozás egyesével növekvõszámozás, a kiállítás sorrendjében. A törzslap elsõ lapja atörzslap részét képezõ oldalak sorszámát és funkciójátösszesítõ felsorolás.

(5) Egy felsõoktatási intézményben ugyanarról a sze-mélyrõl hallgatói jogviszonya fennállása alatt egy törzslapvezethetõ. A hallgatói jogviszony megszûnése után, újabbjogviszony létesítésekor új törzslapot kell nyitni. A felsõ-oktatási intézmény folytathatja az eredeti törzslapot,amennyiben a hallgató jogviszonya egy éven belül szûntmeg.

(6) A törzslapon fel kell tüntetni – a teljes képzési idõrekiterjedõen – a hallgató tanulmányi értékelésének adatait,továbbá a hallgató számára jogokat és kötelezettségeketmegállapító rendelkezések alapján hozott döntéseket éshatározatokat.

(7) A törzslap részei:a) a hallgató felsõoktatási törvény szerint nyilvántar-

tandó személyes adatai, a hallgató részére kiadott lecke-könyv-nyomtatvány sorszáma, a részére kiadott diák-igazolvány-nyomtatvány sorszáma;

b) a hallgatói jogviszony létesítésével és a bejelentke-zéssel, a hallgatói jogviszony szüneteltetésével, a vendég-hallgatói, a további (párhuzamos) hallgatói jogviszonnyal,az átvétellel és a hallgatói jogviszony megszûnésével kap-csolatos adatok;

c) a hallgató képzéseinek adatai (szak megnevezése, fi-nanszírozási forma, munkarend);

d) az államilag támogatott félévek nyilvántartása;


e) a kreditnyilvántartásra épülõen a tanulmányi köve-telmények teljesítésének, a vizsgák, a szakmai gyakorlat, aszakdolgozat vagy diplomamunka, a végbizonyítványadatai és a záróvizsga adatai;

f) a fegyelmi és kártérítési adatok;g) a fogyatékossággal kapcsolatos adatok, feltüntetve a

szakvéleményt kiállító szakértõ, bizottság neve, címe, aszakvélemény kelte;

h) a hallgatói jogok és kötelezettségek tárgyában ho-zott határozatok;

i) a nyelvi követelményekre és azok teljesítésére vonat-kozó adatok.

(8) A teljes egészében idegen nyelven vagy a nemzeti ésetnikai kisebbség nyelvén folyó oktatásban a törzslapotmagyar nyelven és az oktatás nyelvén is vezetni kell.

(9) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – arendelkezésre álló iratok és adatok alapján – póttörzslapotkell kiállítani.

(10) Elektronikus ügyintézés esetén a törzslap részeit akövetkezõ rend szerint kell kinyomtatni és személyi irat-gyûjtõben elhelyezni:

a) személyes adatok esetében a hallgatói jogviszonylétrejöttekor és megszûnésekor;

b) hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó adatok eseté-ben a hallgatói jogviszony megszûnésekor;

c) államilag támogatott félévek nyilvántartása részt ahallgatói jogviszony megszûnésekor;

d) tanulmányi követelmények teljesítése esetén a tanul-mányi idõszak lezárását követõen;

e) fegyelmi és kártérítési adatok esetében a hallgatóijogviszony megszûnésekor;

f) fogyatékossági adatok esetében a hallgatói jogvi-szony megszûnésekor;

g) a hallgatói jogok és kötelezettségek alapján hozotthatározatok esetében a hallgatói jogviszony megszûnése-kor.

(11) A vendéghallgatói jogviszonyban a hallgatóról afogadó felsõoktatási intézmény a törzslapot azzal az elté-réssel vezeti, hogy a törzslapon csak a következõ adatokatkell feltüntetni:

a) a hallgató felsõoktatási törvény szerint nyilvántar-tandó személyes adatai, törzskönyvi száma;

b) a vendéghallgatói jogviszony létesítésével és a beje-lentkezéssel, megszûnésével kapcsolatos adatok;

c) a hallgató hallgatói jogviszonyával érintett felsõok-tatási intézmény neve, címe, intézményi azonosítója, otta-ni törzskönyvi száma;

d) a kreditnyilvántartásra épülõen a tanulmányi köve-telmények teljesítésének, a vizsgák adatai;

e) fegyelmi és kártérítési adatok;f) fogyatékossággal kapcsolatos adatok, feltüntetve a

szakvéleményt kiállító szakértõ, bizottság nevét, címét, aszakvélemény keltét;

g) a hallgatói jogok és kötelezettségek alapján hozotthatározatok.

15/C. § (1) A felsõoktatási intézmény a doktorjelöltijogviszony létesítésekor a doktorjelöltrõl doktorjelöltitörzslapot állít ki.

(2) A doktorjelölti törzslapon fel kell tüntetni a felsõok-tatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját, címét, ahallgató nevét és hallgatói azonosítóját.

(3) A doktorjelölti törzslap sorszámozásáról a felsõok-tatási intézmény szabadon dönt azzal, hogy a doktorjelöltitörzslapok egyedi – a törzslapoktól is eltérõ – sorszámozá-sát biztosítani kell.

(4) A törzslap minden lapján fel kell tüntetni a felsõok-tatási intézmény nevét és intézményi azonosítóját, a hall-gató nevét és hallgatói azonosítóját, a törzskönyvi számotés az oldalszámot. Az oldalszámozás egyesével növekvõszámozás, a kiállítás sorrendjében. A törzslap elsõ lapja atörzslap részét képezõ oldalak sorszámát és funkciójátösszesítõ felsorolás.

(5) A felsõoktatási intézményben ugyanarról a személy-rõl doktorjelölti jogviszonya fennállása alatt annyi doktoritörzslapot kell vezetni, ahány doktori fokozat megszerzé-sére elfogadták jelentkezését.

(6) A doktorjelölti törzslapon fel kell tüntetni a doktorieljárás adatait, továbbá a doktorjelöltre jogokat és kötele-zettségeket megállapító rendelkezések alapján hozott dön-téseket és határozatokat.

(7) A doktorjelölti törzslap részei:a) a doktorjelölt felsõoktatási törvény szerint nyilván-

tartandó személyes adatai;b) a doktorjelölti jogviszony létesítésével és megszûné-

sével kapcsolatos adatok;c) a doktorjelölt doktori képzéseinek adatai (egyéni

vagy szervezett képzés, ez utóbbi esetében: intézmény,program megnevezése, intézmény intézményi azonosítója,abszolutórium adatai, finanszírozási forma, munkarend);

d) a doktori fokozat megszerzésének feltételei teljesíté-sére vonatkozó adatok;

e) fegyelmi és kártérítési adatok;f) fogyatékossággal kapcsolatos adatok, feltüntetve a

szakvéleményt kiállító szakértõ, bizottság nevét, címét, aszakvélemény keltét;

g) a doktorjelölti jogok és kötelezettségek tárgyábanhozott határozatok.

(8) A teljes egészében idegen nyelven vagy a nemzeti ésetnikai kisebbség nyelvén folyó eljárásban a törzslapotmagyar nyelven és az eljárás nyelvén is vezetni kell.

(9) Elektronikus nyilvántartás esetén a doktorjelöltiadatlap részeit a következõ rend szerint kell kinyomtatni ésszemélyi iratgyûjtõben elhelyezni:

a) személyes adatok esetében a doktorjelölti jogvi-szony létrejöttekor és megszûnésekor,

b) a többi rész esetében a doktorjelölti jogviszony meg-szûnésekor.

15/D. § (1) A felsõoktatási intézmény által alkalmazottleckekönyv lehet

a) nyomdai úton elõállított, lapjaiban sorszámozott,szétválaszthatatlanul összefûzött formanyomtatvány;


b) elektronikus okirat;c) a felsõoktatási intézmény elektronikus ügyintézési

rendszerébõl kinyomtatott, a szervezeti és mûködési sza-bályzatban meghatározott rend szerint hitelesített és szét-választhatatlanul összetûzött okirat.

(2) A leckekönyv tartalmazza:a) a hallgató személyazonosító adatait (név, születési

név, születési hely és idõ, anyja születési neve);b) a felsõoktatási intézmény nevét, székhelyét, intéz-

ményi azonosítóját;c) a hallgatói jogviszony adatait, törzskönyvi számát;d) a hallgató képzésének adatait;e) a képzési idõszaknak megfelelõ bontásban a tanul-

mányok során felvett tantárgyakat, (tantervi egységeket),hozzárendelt kreditértékeket, értékelések adatait;

f) a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolását;g) a szakdolgozat vagy diplomamunka adatait, illetve

teljesítésének igazolását;h) a nyelvvizsga adatait;i) a záróvizsga, illetve szakmai vizsga részeit, eredmé-

nyét;j) az oklevél, illetve bizonyítvány minõsítését;k) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozatokat;l) más felsõoktatási intézményekben folytatott tanul-

mányok igazolását;m) korábbi tanulmányok alapján beszámított tanulmá-

nyok igazolását;n) az okirat egyedi sorszámát.(3) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetbena) egy felsõoktatási intézményben ugyanarról a sze-

mélyrõl a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt – a kü-lönbözõ képzési szinten egyidejûleg folytatott tanulmá-nyok kivételével – egy leckekönyvet kell vezetni;

b) a leckekönyvnek a hallgató személyes adatait tartal-mazó részét a felsõoktatási intézmény szervezeti és mûkö-dési szabályzatában meghatározott módon kell kitölteni,illetve hitelesíteni;

c) a felsõoktatási intézmény rektora vagy a szervezetiés mûködési szabályzatban meghatározott vezetõ a lecke-könyvben a hallgató felvételét és beiratkozását aláírásávaligazolja;

d) a bejelentkezett hallgató tantárgyainak (tantervi egy-ségeinek) adatait és felvételét, valamint az oktató, tanárnevét a felsõoktatási intézmény szervezeti és mûködésiszabályzatában meghatározott módon kell bejegyezni aleckekönyvbe, a bejegyzés hitelességét a tanulmányi hiva-tal igazolja;

e) a tantárgy, tantervi egység követelményeinek teljesí-tését az oktató, tanár, illetve akadályoztatása esetén az in-tézmény szervezeti és mûködési szabályzatában meghatá-rozott más személy saját kezû aláírásával igazolja;

f) a tanulmányi idõszak lezárását követõen a hallgatóáltal felvett és megszerzett kreditek számát, a kreditinde-xet, a tanulmányi átlagot a leckekönyvben fel kell tüntetni;az adatokat a felsõoktatási intézmény vezetõje vagy a szer-

vezeti és mûködési szabályzatban meghatározott vezetõigazolja;

g) javítást a leckekönyvben csak az végezhet, aki ajavítandó bejegyzés megtételére jogosult; a javítást azarra jogosult személy aláírásával és keltezéssel kötelesigazolni.

(4) A felsõoktatási intézmény az (1) bekezdés b) ésc) pontja szerinti leckekönyvet az alábbi feltételek együt-tes fennállása esetén alkalmazhatja:

a) szóbeli számonkérés esetén a hallgató a számonké-rés értékelésének megállapításakor, egyéb esetben az in-tézmény szervezeti és mûködési szabályzatában meghatá-rozott idõpontban írásbeli (papír alapú) értesítést kap azeredményrõl;

b) a hallgató a tárgyfelvételrõl az intézmény szervezetiés mûködési szabályzatában meghatározott idõpontbanírásbeli (papír alapú) vagy elektronikus levélértesítést kapaz általa felvett tárgyakról;

c) az intézmény szervezeti és mûködési szabályzatábanszabályozott annak módja, hogy a hallgató a tanulmányiidõszak lezárulta után legalább 14 napon belül kifogássalélhet a nyilvántartásban szereplõ értékelésre vonatkozóadattal szemben;

d) az intézmény szervezeti és mûködési szabályzatábanszabályozott annak módja, hogy a hallgató a tárgyfelvételiidõszak lezárulta után legalább 5 napon belül kifogássalélhet a nyilvántartásban szereplõ értékelésre vonatkozóadattal szemben;

e) a c)–d) pont szerinti kifogás kivizsgálásának és eset-leges javításának módja a szervezeti és mûködési szabály-zatban rendezett.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti leckekönyv alkal-mazása esetén

a) a kinyomtatott okiratnak tartalmaznia kell a felsõok-tatási intézményben a hallgató egyazon képzési szintenfolytatott valamennyi tanulmányának adatát;

b) a tanulmányi idõszak lezárását követõen a hallgatóáltal a felvett és megszerzett kreditek számát, a kreditinde-xet, a tanulmányi átlagot az elektronikus ügyintézõ rend-szerben rögzíteni kell;

c) a szervezeti és mûködési szabályzatban szabályoznikell az elektronikus ügyintézõ rendszerhez való hozzáfé-résnek, a bejegyzések rögzítésének szabályait;

d) a hallgató félévente egy alkalommal jogosult ingye-nesen kivonatot kapni a leckekönyvrõl.

(6) Ha a hallgató tanulmányait átvétellel más felsõokta-tási intézményben folytatja, az elbocsátó felsõoktatási in-tézmény a hallgatói jogviszony megszûnésének idõpontjáta leckekönyvbe bejegyzi és a leckekönyvet – a hallgatóijogviszony megszûnését követõ tizenöt napon belül – hi-vatalból átteszi az átvevõ felsõoktatási intézményhez.

(7) A tanulmányok folytatásától történõ eltiltást, a felsõ-oktatási intézménybõl való kizárást vagy a tanulmányoksikertelen befejezését a tanulmányi és vizsgaszabályzatmegfelelõ rendelkezésére hivatkozva a leckekönyvbe bekell vezetni.


(8) A hallgató részére hallgatói jogviszonyának meg-szûnésekor – a (6) bekezdésben írt eset kivételével – a lec-kekönyvet ki kell adni. A leckekönyv betelése esetén ahallgató részére újabb leckekönyvet kell kiadni úgy, hogyazt az eredeti leckekönyvhöz szétválaszthatatlanul hozzákell fûzni, és a leckekönyvekben a hozzájuk rögzített lec-kekönyvek sorszámát fel kell tüntetni.

(9) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti leckekönyv eseténa Hivatal által kibocsátott vagy a Hivatal által erre irányulókérelem alapján jóváhagyott nyomtatványt lehet alkalmaz-ni. Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti leckekönyv ese-tén a Hivatal által – erre irányuló kérelem és a tartalmi ele-mek alapján, hatósági eljárás keretében – jóváhagyottnyomtatási képet és formát kell alkalmazni.

(10) A vendéghallgatónak külön leckekönyvet kiadninem lehet. Ez alól kivételt képeznek azok a külföldi felsõ-oktatási intézményben tanuló hallgatók, akik számá-ra – erre irányuló írásbeli kérelemre – vendéghallgatói lec-kekönyv adható ki, amely tartalmazza

a) a hallgató személyazonosító adatait;b) a hallgatói jogviszony adatait, törzskönyvi számát;c) a képzési idõszaknak megfelelõ bontásban a tanul-

mányok során felvett tantárgyakat (tantervi egységeket),hozzárendelt kreditértékeket, értékelési formák adatait;

d) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozat hivat-kozási számát.

15/E. § (1) A beiratkozási lap a beiratkozáskor a hallga-tói jogviszony létesítésének igazolására szolgáló nyomtat-vány.

(2) A beiratkozási lap tartalmazza:a) a hallgató nevét, hallgatói azonosítóját, a hallgató

aláírását, egyéb nyilvántartási alapadatokat;b) szak, felsõfokú szakképzés, doktori iskola megneve-

zését, munkarendjét;c) a felsõoktatási intézmény nevét, intézményi azonosí-

tóját;d) a hallgató nyilatkozatát az intézményi tanulmányi

tájékoztató átvételérõl és megismerésérõl.(3) A beiratkozási lap mellékletei:a) a felsõoktatási intézmény és hallgató között létrejött,

a tanulmányok folytatásának feltételeire (is) vonatkozóképzési szerzõdés egy példánya, mely megfelel a különjogszabályban meghatározott felnõttképzési szerzõdés-nek;

b) a hallgatói adatkezelési nyilatkozat.(4) Amennyiben a hallgató – jogviszonya fennállása

idején – ugyanazon intézményben újabb szakot vesz fel,ennek tényét az eredeti beiratkozási lapon kell feltüntetni.

15/F. § (1) A doktorjelölti regisztrációs lap a doktorje-lölti jogviszony létesítésének igazolására szolgáló nyom-tatvány.

(2) A doktorjelölti regisztrációs lap tartalmazza a hall-gató nevét, hallgatói azonosító számát, a doktori téma cí-mét, a témavezetõ nevét, a hallgató aláírását, a felsõoktatá-si intézmény nevét, intézményi azonosítóját, egyéb nyil-vántartási alapadatokat.

(3) A doktorjelölti regisztrációs lap része a doktorjelöltnyilatkozata az intézmény doktori fokozatszerzés feltéte-leirõl és folyamatáról szóló tájékoztatója átvételérõl ésmegismerésérõl.

15/G. § (1) Az adatbejelentõ lap szolgál a hallgató, dok-torjelölt számára személyi adataiban bekövetkezett válto-zások bejelentésére.

(2) Az adatbejelentõ lap tartalmazza:a) a hallgató, doktorjelölt nevét, azonosítóját;b) a felsõoktatási intézmény nevét, intézményi azono-

sítóját;c) a bejelentett adatokat;d) a hallgató, doktorjelölt aláírását.(3) A felsõoktatási intézmény elektronikus ügyintézési

rendszer alkalmazása esetén a hallgató, doktorjelölt aláírá-sától az értesítési adatok (levelezési cím, telefonszám,e-mail cím) esetében eltekinthet.

15/H. § (1) A jogviszony-igazolás (a továbbiakban e §tekintetében: igazolás) tanúsítja a hallgató, a doktorjelölt,illetve a mûvészeti elõkészítésben részt vevõ ezen jogvi-szonyának fennállását vagy korábbi fennállását.

(2) Az igazolás kiállíthatóa) a Hivatal által kibocsátott, nyomdai úton elõállított

nyomtatványon;b) a felsõoktatási intézmény elektronikus ügyintézõ

rendszere által elõállított nyomtatott formában.(3) Az igazolás tartalmazza:a) a felsõoktatási intézmény nevét, címét, intézményi

azonosítóját;b) a hallgató, doktorjelölt nevét, személyazonosító

alapadatait, hallgatói azonosítóját (ennek hiányában törzs-könyvi számát);

c) annak tényét, hogy a hallgató jogviszonya az igazo-láson megjelölt tanulmányi félévben (oktatási idõszakban)szünetel-e, és ha igen, milyen indok alapján;

d) annak tényét, hogy a hallgató mely szakon, illetveszakokon, milyen munkarend szerint, államilag támogatottvagy költségtérítéses formában folytat tanulmányokat;

e) a jogviszony kezdetét és várható végét;f) az igazolás kiadásának célját;g) a felsõoktatási intézmény illetékesének aláírását és

bélyegzõlenyomatát.(4) Az igazolást sorszámmal kell ellátni, amelya) a (2) bekezdés a) pontja szerinti nyomtatvány eseté-

ben sorfolytonos számozású;b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti kiállítás esetén tar-

talmazza a felsõoktatási intézmény intézményi azonosító-ját, egy nyolc számjegyû, évenként 1-el indított, egyesévelnövekvõ sorszámot és a kiállítás évét.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti alkalmazás esetén asorszámozás rendjét a felsõoktatási intézmény a Hivatal-nak bejelenti.

(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti nyomtatványokatúgy kell nyilvántartani, hogy a gyártás pillanatától kezdvea kiadásukig folyamatosan nyomon követhetõ legyen fel-


lelhetõségük és sorsuk; továbbá megsemmisítésüket jegy-zõkönyvezni kell.

(7) Az igazoláson – amennyiben a jogviszony nem szû-nik meg félév közben – az elsõ félév esetén a szeptember 1.és január 31. közötti, a második félév esetén a február 1. ésaugusztus 31. közötti idõszakot kell feltüntetni.

(8) A kiállított igazolásokat nyilván kell tartani.15/I. § (1) A záróvizsga jegyzõkönyv – hallgatón-

ként – a záróvizsga jegyzõkönyvezését szolgáló nyomtat-vány. A záróvizsga jegyzõkönyv tartalmazza a hallgatónevét, hallgatói azonosítóját, a záróvizsga idõpontját, ré-szeinek megnevezését, értékelését, a záróvizsga bizottságtagjainak nevét, aláírását, a szakdolgozat vagy diploma-munka címét, a szakdolgozat vagy diplomamunka megvé-désének idõpontját, a szakdolgozat vagy diplomamunkatémavezetõjének és külsõ bírálójának nevét. A záróvizsgajegyzõkönyvet a hallgató törzslapjához kell csatolni.

(2) A doktori szigorlati jegyzõkönyv tartalmazza a fel-sõoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját, adoktorjelölt nevét, hallgatói azonosítóját, egyetemi vég-zettségét, a témavezetõ nevét, oktatói azonosítóját, a meg-szerzendõ fokozat tudományágát, a szigorlaton elhangzottkérdéseket és a válaszok minõsítését, a szigorlat minõsíté-sét, a szigorlati bizottság elnökének és tagjainak nevét, ok-tatói azonosítóját és aláírását.

(3) A doktori védési jegyzõkönyv tartalmazza a felsõok-tatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját, a doktor-jelölt nevét, hallgatói azonosítóját, egyetemi végzettségét,a megszerzendõ fokozat tudományágát, az értekezés, alko-tás címét, a témavezetõ nevét, oktatói azonosítóját, a nyil-vános vita idõpontját, helyét és nyelvét, a bíráló bizottságelnökének és tagjainak nevét, oktatói azonosítóját, aláírá-sát, a hivatalos bírálók véleményét, a nyilvános vitábanfeltett kérdések és az elhangzott felszólalások lényegét, avitában részt vevõk nevét, a bírálóbizottság véleményét ésértékelését.

(4) A vizsgalap tartalmazza a tantárgy (tantervi egység)megnevezését, a vizsga idõpontját, a vizsgáztató oktatónevét, oktatói azonosítóját és aláírását, a vizsgán résztvevõ hallgató nevét, hallgatói azonosítóját, a vizsga érté-kelését. Nem vizsga keretében szerzett érdemjegyekrõl isvizsgalap állítandó ki.

15/J. § (1) Az oklevél-, bizonyítvány-átadókönyv az ok-levél, bizonyítvány átadásának igazolására szolgálónyomtatvány, amely tartalmazza:

a) a hallgató nevét, hallgatói azonosítóját, törzskönyviszámát;

b) a felsõoktatási intézmény nevét, intézményi azono-sítóját;

c) az átadott oklevél, bizonyítvány kiállítására szolgálónyomtatvány sorszámát;

d) az átvétel idõpontját, az átvevõ nevét, lakcímét ésaláírását.

(2) Az oklevélmelléklet-, bizonyítvány-kiegészítés át-adókönyv az oklevélmelléklet, bizonyítvány-kiegészítés

átadásának igazolására szolgáló nyomtatvány, amely tar-talmazza:



c) az átadott oklevélmelléklet, bizonyítvány-kiegészí-tés kiállítására szolgáló nyomtatvány sorszámát;


(3) A leckekönyv-átadókönyv a leckekönyv átadásánakigazolására szolgáló nyomtatvány, amely tartalmazza:



c) az átadott leckekönyv kiállítására szolgáló nyomtat-vány sorszámát;


15/K. § A felsõoktatási törvény 62. § (7) bekezdése sze-rinti igazolást és az oklevél kiállításáról szóló igazolást aHivatal által kibocsátott, nyomdai úton elõállított forma-nyomtatványon kell kiadni, mely egy A4 méretû lapból áll,amelyen a Magyar Köztársaság címere nyomdai úton fel-tüntetésre került.

15/L. § (1) Az oklevél-formanyomtatvány a Hivatal ál-tal kibocsátott nyomtatvány, mely

a) két (az egyik a magyar nyelvû a másik az idegennyelvû változat kiállítására szolgáló) A4 méretû lapból áll,melyeken a Magyar Köztársaság címere nyomdai úton fel-tüntetésre került, vagy

b) egy A3 méretû lapból áll, melyen a Magyar Köztár-saság címere nyomdai úton feltüntetésre került.

(2) Az oklevél-formanyomtatványt a felsõoktatási in-tézmények dossziéban kötelesek kiadni.

15/M. § (1) Az oklevélmelléklet a képesítések és a szak-mai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi ke-retérõl (Europass) szóló, az Európai Parlament és a Tanács2241/2004/EK határozata (2004. december 15.) szerintiokirat.

(2) Az oklevélmelléklet formanyomtatványa A4 mére-tû, mindkét oldalon nyomtatható lapokból és egységes, le-fûzésre alkalmas dossziéból áll. A formanyomtatvány ki-bocsátói feladatait a Hivatal látja el.

(3) Az oklevélmelléklet magyar nyelvû formaszövegéta 10. számú melléklet tartalmazza azzal, hogy a magyarfelsõoktatási rendszerre vonatkozó adatokat tartalmazórészt évente egy alkalommal a Hivatal határozza meg.

15/N. § (1) A kreditigazolás a hallgató által teljesített ta-nulmányi követelményekrõl kiadott igazolás, mely tartal-mazza a tantárgy (tantervi követelmény) tematikájánakolyan leírását, mely lehetõvé teszi a felsõoktatási törvény58. §-ának (7) bekezdése szerinti döntéshozatalt.

(2) A hallgatói adatkezelési nyilatkozat a nem kötelezõenkezelt adatok kezeléséhez való hozzájárulásra szolgál.”


11. §

A VHR. 18. § (5) bekezdés b) pontja a következõ bg) al-ponttal egészül ki:

[Beszéd- és más fogyatékos (különösen súlyos beszédhi-ba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) hallgató esetében:[...]

b) a diszlexiás – diszgráfiás hallgató]„bg) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag

elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli köve-telményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizs-ga letétele alól,”

12. §


„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvéleménykiadására

a) amennyiben a jelentkezõ fogyatékossága már a köz-oktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel ta-nulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben ré-szesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény-ben meghatározott szakértõi és rehabilitációs bizottság,

b) amennyiben a fogyatékosságot késõbb állapítottákmeg, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi In-tézetjogosult.”

13. §


„(5) Az intézmény az általa ajánlott tantervben – a szak-irányú továbbképzések kivételével – az egyes félévek kre-ditértéke – figyelembe véve az intézmény által meghatáro-zott képzési idõszakot – legfeljebb három kredittel térhetel felfelé vagy lefelé a harminc kredittõl. Szakirányú to-vábbképzés esetében az intézmény az általa ajánlott tan-tervben a szakdolgozat tíznél nem nagyobb kreditértéké-nek levonása után az egyes félévekre jutó átlagos kreditér-téktõl legfeljebb tíz százalékkal térhet el.”

14. §

(1) A VHR. 24. § (5) bekezdés a következõ o)–r) ponttalegészül ki:

[A kreditrendszerû képzésben szabályozni kell]„o) a felsõoktatási törvény 44/A. §-a szerinti részisme-

retek megszerzése érdekében folytatott képzés meghirde-tésének és az arra történõ felvétel szabályait,

p) a továbbtanulást vagy áthallgatást megelõzõ elõze-tes kreditátviteli eljárás szabályait,

q) a felsõfokú szakképzés során elsajátított ismeretekkötelezõ beszámításának, az o) pont szerinti képzés soránelsajátított ismeretek, valamint a korábbi munkatapaszta-latok beszámításának módját.”

(2) A VHR. 24. §-a a következõ (6)–(7) bekezdésselegészül ki:

„(6) A kreditrendszerû képzés keretében a hallgató rész-képzése során az intézmény részérõl tett elõzetes nyilatko-zat a hallgatói teljesítmény elismerésérõl utólagosan nemvonható vissza. Az elõzetes nyilatkozathoz szükséges afelsõoktatási törvény 58. §-a (7) bekezdése szerinti bizott-ság döntése.

(7) A felsõoktatási intézmény kérelemre köteles az elõ-zetes kreditátviteli eljárást lefolytatni. Az elõzetes kre-ditátviteli eljárás során a kérelmezõ által teljesített, vala-mint a kérelem benyújtásakor folyamatban levõ félév vé-géig várhatóan teljesítendõ tanulmányi követelmények (ateljesítés feltételéhez kötött) kreditelismerésérõl és egybena felvételi feltételekben szereplõ kreditek (teljesítés felté-teléhez kötött) meglétérõl hoz döntést a kreditátviteli bi-zottság. A felsõoktatás intézmény a kreditátviteli bizottságáltal elismert krediteket a tanulmányok tényleges megkez-désekor újabb kérelem nélkül elismertnek tekinti.”

15. §

A VHR. 25. § (1) bekezdésének felvezetõ szövege he-lyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A felsõoktatási intézményben folytatott tanulmá-nyok kreditekben mért teljesítésérõl az intézmény a felsõ-oktatási törvény 57. §-ának (5) bekezdése alapján nyilván-tartást vezet, melynek során a felsõoktatási törvény 2. szá-mú melléklete I/B rész 1. bb) pontja alapján a következõadatokat tartja nyilván:”

16. §

(1) A VHR. 36. § (6) bekezdés helyébe a következõ ren-delkezés lép:

„(6) A 2006. január 1-jén államilag elismert felsõoktatá-si intézmények esetében a 4. számú melléklet elõírásaitóleltérõen a 2005. október 15-i állapotot rögzítõ statisztikaiadatszolgáltatásban szereplõ hallgatói létszám a maximá-lis hallgatói létszám. Ezt a létszámot a 4. számú mellékletelõírásai szerint legkésõbb 2008. március 31-ig az intéz-mény kérelme alapján felül kell vizsgálni. A maximálishallgatói létszámot az eljárás megindításakor ténylegesenmeglévõ feltételek és adatok alapján kell meghatározni.”

(2) A VHR. 36. §-ának (8) bekezdése helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép, egyidejûleg a 36. § a következõ(9) bekezdéssel egészül ki:


„(8) Az e rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltelõírásokat a rendelet hatálybalépésekor mûködõ intézmé-nyekre 2010. december 31. után kell alkalmazni.

(9) A rendelet hatálybalépésekor mûködõ gyakorló köz-oktatási intézmények esetében a 3. számú mellékletbenmeghatározott feltételeket az intézmény maximális hallga-tói létszámának megállapításkor vizsgálni kell.”

17. §

A VHR. a következõ 37. §-sal egészül ki:„37. § (1) Az 1993. évi LXXX. törvény alapján indított

egyetemi szintû képzés, fõiskolai szintû képzés, szak-irányú továbbképzés esetén e rendelet hatálybalépésekorhasznált okleveleket kell alkalmazni.

(2) A felsõoktatási intézmény a 15/B. § (10) bekezdés, a15/C. § (8) bekezdés, 15/D. § (14) bekezdés, 15/H. §(3) bekezdés szerinti eljárást 2015. július 15-ét követõenakkor alkalmazhatja, ha az általa alkalmazott elektronikusügyintézési rendszer rendelkezik a Hivatal által kiadottmegfelelõségi igazolással.”

18. §

A VHR. 2. számú mellékletének „Személyi feltételektekintetében biztosítandó” címû felsorolása helyébe azalábbi szövegrész lép:

„– diákotthon vezetõ,– pedagógiai szakképzettséggel rendelkezõ, teljes

munkaidõben foglalkoztatott munkatárs,– 24 órás ügyelet,– 24 órás portaszolgálat, ami kiváltható beléptetõ rend-

szerrel,– a fûtés üzemeltetése.”

19. §

(1) A VHR. 3. számú mellékletének elsõ mondata he-lyébe a következõ rendelkezés lép:

„A gyakorló közoktatási intézményként való mûködé-sének feltételei:”

(2) A VHR. 3. számú melléklete kiegészül a következõrendelkezéssel:

„Közoktatási intézmény részbeni gyakorló intézmény-ként való mûködésekor a közoktatásról szóló 1993. éviLXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény)33. §-ának (1) bekezdése a)–c) pontja szerinti intézmény-nek – a felsõoktatási intézmény pedagógusképzési felada-tainak megfelelõ –, a közoktatási törvény 8. §-ának (1) be-kezdése szerinti nevelési szakaszok, illetve a kollégiumfeladatai vizsgálandók.”

(3) A VHR. 4. számú melléklete helyébe az 1. számúmelléklet lép.

(4) A VHR. 6. számú melléklete helyébe a 2. számú mel-léklet lép.

(5) A VHR. 7. számú melléklete helyébe a 3. számú mel-léklet lép.

(6) A VHR. 10. számú melléklete helyébe a 4. számúmelléklet lép.

A felsõoktatásban részt vevõ hallgatók juttatásairólés az általuk fizetendõ egyes térítésekrõl szóló51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosítása

20. §

A felsõoktatásban részt vevõ hallgatók juttatásairól ésaz általuk fizetendõ egyes térítésekrõl szóló 51/2007.(III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TJR) 3. §-ának(1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

[Államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatónakminõsül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és]

,,f) 2006. március 1-je elõtt felsõfokú szakképzés kere-tében tanulmányokat kezdett hallgató a felsõfokú szakkép-zés képzési idejét kettõvel meghaladó számú félévig.”

21. §

A TJR. 5. § (1) bekezdés helyébe a következõ rendelke-zés lép:

„(1) A képzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége alólmentesül – a bejelentkezett hallgatókról szakonként, kép-zési áganként, képzési területenként vagy az intézményszervezeti és mûködési szabályzatában meghatározottegyéb tanulmányi osztályozás szerint – az összesített kre-ditindex alapján képzett rangsor szerint a képzési hozzájá-rulás fizetésére kötelezett hallgatók tizenöt százaléka.”

22. §

A TJR. 26. § (1) bekezdés helyébe a következõ rendel-kezés lép:

„(1) A kétoldalú nemzetközi szerzõdés alapján állami-lag elismert felsõoktatási intézményben államilag támoga-tott képzésben részt vevõ hallgató részére – az államilagtámogatott doktori képzésben részt vevõ hallgatót kivé-ve – az oktatási és kulturális miniszter ösztöndíjat adomá-nyoz. Az adományozott ösztöndíj évente tíz vagy tizenkéthónapra szól.”

23. §

A TJR. a következõ 26/A. §-sal egészül ki:„26/A. § (1) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó,

államilag elismert felsõoktatási intézményben államilagtámogatott képzésben részt vevõ hallgató részére – az álla-milag támogatott doktori képzésben részt vevõ hallgatót


kivéve – az oktatási és kulturális miniszter tíz hónapraszóló ösztöndíjat adományozhat.

(2) A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel a költ-ségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva15%-ának.

(3) A hallgató az ösztöndíjat pályázat útján nyerheti el.A pályázatot az oktatási és kulturális miniszter által kije-lölt szervezet bonyolítja le.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:a) az ösztöndíj célját,b) az ösztöndíjra jogosultak körét;c) az ösztöndíjasnak az ösztöndíjjal összefüggésben

álló jogait, illetve az õt terhelõ kötelezettségeket;d) a döntésre jogosultat;e) a pályázat lebonyolítóját, illetve a szerzõdéskötésre

jogosultat;f) az ösztöndíjas adatszolgáltatási és elszámolási köte-

lezettségeit;g) a pályázati határidõk (benyújtás, elbírálás, értesítés)

megnevezését és ezek idejét, helyét;h) hiánypótlási lehetõséget.(5) Az ösztöndíj kifizetésére a 26. §-ban foglaltakat kell

alkalmazni.”

Záró rendelkezések

24. §

(1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – akihirdetését követõ napon lép hatályba.

(2) E rendelet 1–7. §-a, 8. §-ának (1)–(2) bekezdése,9–11. §-a, 13. §-a, 15–19. §-a, 25. §-a, 29. §-a, 32. §-ánaka)–g) pontja 2008. február 1-jén, 32. §-ának j) pontja 2007.december 31-én, 12. §-a, 20–23. §-a, 26. §-ának (2) bekez-dése, 28. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.

(3) A VHR. – e rendelet 2–5. §-ával módosított – 3. §(3)–(4) bekezdését, 4. § (1) bekezdés f) pontját az e rendelethatálybalépését követõen indított felsõfokú szakképzések, il-letve megkötött együttmûködési megállapodások tekinteté-ben kell alkalmazni. A felsõoktatási intézmény az e rendelethatálybalépésekor már folytatott felsõfokú szakképzése te-kintetében 2008. április 30-ig köteles módosítani szakképzésiprogramját, együttmûködési megállapodását.

(4) A VHR. – e rendelet 10. §-ával megállapított15/A–15/N. §-ait a rendelet hatálybalépést követõen hall-gatói jogviszonyt létesített személyek esetében kötelezõalkalmazni.

(5) E rendelet 2008. május 1-jén hatályát veszti.

25. §

A VHR.a) 5. §-a (1) bekezdésében, 10. §-ának (3) bekezdésé-

ben, 30. §-ának (12) bekezdésében „a regisztrációs köz-pont” szövegrész helyébe „a Hivatal” szövegrész;

b) 5. §-a (1) bekezdésében „a regisztrációs központtól”szövegrész helyébe „az Oktatási Hivataltól (a továbbiak-ban: Hivatal)” szövegrész;

c) 10. §-ának (2) bekezdésében „az Országos Felsõok-tatási Információs Központ” szövegrész helyébe „a Hiva-tal” szövegrész;

d) 21. §-ában „Az Országos Felsõoktatási InformációsKözpont” szövegrész helyébe „A FIR” szövegrész,

e) 27. §-ának (1) bekezdésében, a 28. §-ának (3) bekez-dése elsõ mondatában, 28. §-ának (5) bekezdésében,30. §-ának (1) bekezdésében, 33. §-ának (1)–(2) bekezdé-sében, 34. §-ának (2)–(3) bekezdésében „az oktatási mi-niszter” szövegrész helyébe „a miniszter” szövegrész;

f) 27. §-ának (2) bekezdésében „az oktatási miniszter-nek” szövegrész helyébe „a miniszternek” szövegrész;

g) 28. §-ának (3) bekezdése második mondatában „Azoktatási miniszter” szövegrész helyébe „A miniszter” szö-vegrész;

h) 28. §-ának (5) bekezdésében, 30. §-ának (10) bekez-désében „az Oktatási Minisztérium” szövegrész helyébe„a Minisztérium” szövegrész;

i) 30. §-ának (12) bekezdésében „Az Oktatási Minisz-térium” szövegrész helyébe „A Minisztérium” szövegrész;

j) 28. §-ának (7) bekezdésében „az Oktatási Minisztéri-umnak” szövegrész helyébe „a Minisztériumnak” szöveg-rész lép.

26. §

(1) A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint aszakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.)Korm. rendelet (a továbbiakban: BR.)

a) 6. §-ának (2) bekezdésében, 10. §-ának (1) bekezdé-sében „az oktatási miniszter” szövegrész helyébe „az okta-tási és kulturális miniszter” szövegrész;

b) 10. §-ának (3) bekezdése b) pontjában, 11. §-ának(2) bekezdésében, 11. §-ának (4)–(5) bekezdésében a„Magyar Akkreditációs Bizottság” szövegrész helyébe a„Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság” szöveg-rész lép;

c) 1. számú mellékletének harmadik oszlopa a mûszakiképzési területen, a bio-, környezet- és vegyészmérnökiképzési ágban, a vegyészmérnöki alapképzési szakotkövetõen kiegészül a „molekuláris bionika” szöveg-résszel;

d) 1. számú mellékletének informatika képzési terület,informatikai képzési ág sor helyére a következõ rendelke-zés lép:

[Képzési terület] [Képzési ág][Alapképzési

szakok]

[Szakhozrendeltkreditekszáma]

„informatika informatikai gazdaságinformatikus 210

mérnökinformatikus 210

programtervezõinformatikus

180”


e) 1. számú mellékletének harmadik oszlopában, a mû-vészeti képzési területen, film- és videómûvészet képzésiágban a „televíziós mûsorvezetõ, mûsorrendezõ” szöveg-rész helyébe a „televíziós mûsorkészítõ” szövegrész lép;

f) 2. számú mellékletének, a teljes alapképzési szak be-számításával induló mesterképzési szakok felsorolását tar-talmazó oszlopában, a mûvészeti képzési területen, a film-és videómûvészet képzési ágban a „televíziós mûsorveze-tõ, mûsorrendezõ mûvész” szövegrész helyébe a „televí-ziós mûsorkészítõ mûvész” szövegrész lép;

g) 3. számú melléklete az „ógörögtanár” szövegrészalatt kiegészül a „hollandtanár” szövegrésszel.

(2) A TJR.a) 10. § (4) bekezdésében a „havonta” szövegrész he-

lyébe a „havonta vagy egyszeri alkalommal” szövegrész,b) 33. § (3) bekezdésében a „képzés helyén bejelentett

lakcímmel rendelkezõ” szövegrész helyébe a „képzés he-lyén bejelentett lakóhellyel rendelkezõ” szövegrész lép.

27. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az OktatásiHivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet(a továbbiakban: OHR) 1. számú melléklete helyébe az5. számú melléklet lép.

28. §

(1) A doktori iskola létesítésének eljárási rendjérõl és adoktori fokozat megszerzésének feltételeirõl szóló33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DOR.)10. § (9) bekezdése helyére a következõ rendelkezés lép:

„A felsõoktatási intézmény a doktori tanács által oda-ítélt doktori fokozatról a doktori törzslapon rögzített hatá-rozat alapján a tudományterületet, azon belül tudomány-ágat, illetve mûvészeti ágat is megjelölõ oklevelet állít kiés teljesíti adatközlés kötelezettségét a felsõoktatási infor-mációs rendszer felé.”

(2) A DOR. kiegészül a következõ 10/A. §-sal:„10/A. § A doktori fokozatszerzési eljárás a doktori ta-

nács döntésével zárul, a doktori fokozat odaítélését a dok-tori tanács – doktorjelölti törzslapon is rögzített – határo-zatban mondja ki.”

29. §

A Deák Ferenc Ösztöndíjról szóló 101/2007. (V. 8.)Korm. rendelet 4. § (2) d) pontja helyébe a következõ ren-delkezés lép:

[(2) A pályázónak a pályázathoz mellékelni kell:]

„d) a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényegyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006.(IV. 5.) Korm. rendelet szerinti jogviszony-igazolást”

30. §

(1) A felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairólszóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban:FR.) 3. §-a (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A felsõoktatási intézmények adatokat szolgáltatnaka Felsõoktatási felvételi tájékoztató (a továbbiakban: Tájé-koztató) összeállításához, továbbá a felvételi kérelemhezkapcsolódó eljáráshoz és ennek keretében a központi nyil-vántartás létrehozásához az Oktatási Hivatal (a továbbiak-ban: Hivatal) számára.”

(2) Az FR. 3. § (4) és (5) bekezdésében, a 12. § (2) be-kezdésben, a 13. § (1) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdés-ben „Az OFIK” szövegrész helyébe „A Hivatal” szöveg-rész lép.

(3) Az FR. 3. § (7) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdésa) pontjában, a 8. § (3) bekezdés e) pontjában, a 11. §-ban,a 12. § (1) és (5) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a29. § (3) bekezdésben, a 30. § (1) bekezdésben, a 38. §(2) bekezdésben, a 42. § (2) bekezdésben, a 45. § (8) be-kezdésben „az OFIK” szövegrész helyébe „a Hivatal” szö-vegrész lép.

(4) Az FR. 8. §-a (3) bekezdés h) pontjában, a 9. §(5) bekezdésében, a 45. § (11) bekezdésben „az OFIK-ot”szövegrész helyébe „a Hivatalt” szövegrész lép.

(5) Az FR. 12. § (3) bekezdésében, a 45. § (7) bekezdé-sében „az OFIK-hoz” szövegrész helyébe „a Hivatalhoz”szövegrész lép.

(6) Az FR. 39. § (2) bekezdésében, a 43. § (2) bekezdé-sében „az OFIK-nak” szövegrész helyébe „a Hivatalnak”szövegrész lép.

(7) Az FR. 7. § (2) bekezdésében a „regisztrációs köz-pont” elnevezés helyére a „Hivatal” elnevezés kerül.

(8) Az FR. 1. számú mellékletének I. pontja kiegészül az„Agrár képzési terület: állatorvos” szövegrésszel.

31. §

(1) A diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm.rendelet (a továbbiakban: DGR.) 6. § (1) bekezdésében „azadatkezelõ” szövegrész helyébe „az Oktatási Hivatal” szö-vegrész lép.

(2) A DGR. 6. § (2) bekezdésében „Az adatkezelõ” szö-vegrész helyébe „Az Oktatási Hivatal” szövegrész lép.

(3) A DGR. 13. § (1) bekezdésében az „Országos Felsõ-oktatási Információs Központhoz” szövegrész helyébe az„Oktatási Hivatalhoz” szövegrész lép.


32. §

Hatályát veszti:a) a BR. 15. §-ának (3)–(4) bekezdése;b) a Nemzetközi Ösztöndíj Fórumról, valamint a Ma-

gyar Ösztöndíj Bizottságról szóló 147/2002. (VI. 29.)Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdése;

c) a VHR. 10. §-ának (1) bekezdése, 11. §-a, 19. §-ának(3) bekezdése, 35. §-ának (3) bekezdése, 36. §-ának (2) be-kezdése;

d) a VHR. 1. számú melléklet „Személyi feltételkéntbiztosítani kell” rész b) pontjában és „Tárgyi, infrastruktu-rális feltételként biztosítani kell” rész a) pontjának máso-dik francia bekezdésében a „felvehetõ” szó;

e) az OHR. 13. § (6) bekezdése és 2. számú melléklete;f) a DOR. 12. § (2)–(5) bekezdése;g) a TJR 26. §-a (2) bekezdésének a) pontja;h) az FR. 9. § (4) bekezdése;i) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII. törvény felsõoktatásban való végrehajtásáról és afelsõoktatási intézményekben történõ foglalkoztatás egyeskérdéseirõl szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet módo-sításáról szóló 233/2007. (IX. 4.) Korm rendelet.


1. számú mellékleta 372/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez

„4. számú mellékleta 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A felsõoktatási intézmény maximális hallgatóilétszámának meghatározása

1. A maximális hallgatói létszámot a felsõoktatási in-tézmény feladat-ellátási helyeiként, a teljes idejû, a rész-idõs képzés és a távoktatás tekintetében elkülönítve, to-vábbá

– a felsõfokú szakképzés tekintetében szakmacsopor-tonként,

– az alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbkép-zés tekintetében képzési területenként,

– a doktori képzés tekintetében tudományterületenkéntkell megállapítani.

2. Feladat-ellátási helyek azok a települések, amelye-ken a felsõoktatási intézmény képzést folytat. Feladat-ellá-tási helynek tekintendõ továbbá az az ingatlan (ingatlan-csoport), melyben a felsõoktatási intézmény oly módonfolytat képzést, hogy az ugyanazon a településen levõ más

feladat-ellátási helyet az adott képzés során legfeljebb10%-os mértékben veszik igénybe.

3. A maximális hallgatói létszám az államilag támoga-tott és költségtérítéses képzésekre együttesen vonatkozik.

4. A maximális hallgatói létszámot a felsõoktatási in-tézmény kérelme alapján kell meghatározni. A kérelem-ben a felsõoktatási intézmény a maximális hallgatói létszá-mot az egyes képzésekre felvenni tervezett létszám(a továbbiakban: évfolyamlétszám) és a képzési idõ alap-ján számítja ki.

5. Az Oktatási Hivatal elutasítja a kérelemben megje-lölt létszám megállapítását, amennyiben

a) a felsõoktatási intézmény által a kérelemben az adottképzési területen, szakmacsoportban oktató alkalmazottakszámát és a megtartandó órák számát figyelembe véve nemteljesíthetõ a felsõoktatási törvény 84. §-ában elõírt köve-telmény azzal, hogy amennyiben ugyanaz a személy többképzési helyen (településen) is részt vesz az oktatásban,akkor óraszámát – a közalkalmazotti kinevezésében, illet-ve munkaszerzõdésében munkavégzés helyeként megje-lölt települést kivéve – másfélszeres számban kell figye-lembe venni;

b) a hallgatók számára ingyenesen és szabadon, egy-idejûleg igénybe vehetõ, hálózati kapcsolattal ellátott szá-mítógépek száma nem éri el a maximális hallgatói létszámtáblázatban meghatározott arányát;

c) a hallgatók számára ingyenesen rendelkezésre állókönyvtári infrastruktúra, illetve szolgáltatás keretében akönyvtári olvasóhelyek száma nem éri el a maximális hall-gatói létszám táblázatban meghatározott arányát;

d) a rendelkezésre álló oktatásirányítási létszám (külö-nösen tanulmányi adminisztráció, életpálya és tanulmányitanácsadás) nem éri el a maximális hallgatói létszám0,2%-át;

e) a feladatok ellátásához szükséges, az oktatói lét-számhoz igazodó egyéb technikai személyzet nem biztosí-tott;

f) a felsõoktatási intézmény nem rendelkezik a képzéslebonyolításához szükséges teremkapacitással, melynekmegállapítása során

fa) a felsõoktatási intézmény által – a befogadóképes-ség és az intézmény minõségi elvei alapján – megállapítottcsoportlétszámot, a felsõoktatási intézmény által meghatá-rozott évfolyamlétszámot és óraszámot kell figyelembevenni,

fb) két tanóra megtartásához százperces idõszakot kellfigyelembe venni,

fc) a képzésekhez egy tantermet hetente legfeljebb 60órás idõtartamra – amennyiben a felsõoktatási intézmény-ben a heti pihenõnapon is sor kerülhet képzésre további 12órás idõtartamban – lehet figyelembe venni,

fd) a foglalkozások teremszükségletét a következõ ka-tegóriákba kell besorolni: laborgyakorlat (max. 5 fõig), la-


borgyakorlat (max. 15 fõig), laborgyakorlat (max. 25fõig), számítógépes gyakorlat (max. 15 fõig), számítógé-pes gyakorlat (max. 25 fõig), számítógépes gyakorlat(max. 50 fõig), gyakorlat (max. 15. fõig), gyakorlat (max.25 fõig), gyakorlat (max. 50 fõig), elõadás (max. 50 fõig),elõadás (max. 100 fõig), elõadás (max. 150 fõig), elõadás(max. 200 fõig), elõadás (max. 300 fõig), elõadás (max.400 fõig), elõadás (max. 600 fõig), külsõ helyszíni gyakor-lat,

fe) a termeket a következõ kategóriákba kell besorolni:labor (max. 5 fõig), labor (max. 15 fõig), labor (max. 25fõig), számítógépes labor (max. 15 fõig), számítógépes la-bor (max. 25 fõig), számítógépes labor (max. 50 fõig), tan-terem (max. 15. fõig), tanterem (max. 25 fõig), tanterem(max. 50 fõig), tanterem (max. 100 fõig), tanterem (max.150 fõig), tanterem (max. 200 fõig), tanterem (max. 300fõig), tanterem (max. 400 fõig), tanterem (max. 600 fõig),külsõ helyszíni gyakorlat,

ff) csak a használatba-vételi engedéllyel rendelkezõ éslegalább 8 éven keresztül az intézmény kezelésében (hasz-nálatában, tulajdonában) levõ épületek vehetõk figye-lembe;

g) a felsõoktatási intézmény – az egyes képzésekhezigénybe veendõ – tantermei (a szakmai vagy terepgyakor-latokat kivéve) irreális utazási távolságra vannak;

h) a felsõoktatási intézmény által benyújtott kérelemszerint az egyes képzéseken nem teljesül a felsõoktatásitörvény 33. §-a szerinti elõírás;

i) a felsõoktatási intézmény által benyújtott kérelemszerint az egyes képzéseken nem teljesül a felsõoktatásitörvény 147. §-ának 3/A., 26/A. pontja szerinti elõírás;

j) a képzési terület (a mûvészeti és mûvészetközvetítésiképzési terület kivételével), a tudományterület (a mûvé-szetek tudományterület kivételével), a szakmacsoport év-folyamlétszáma nem éri el a húszat;

k) a felsõoktatási intézmény nem tudja szerzõdéssel,vagy legalább 3 év tapasztalatával igazolni, hogy képes aféléves szakmai gyakorlatok biztosítására;

l) a felsõoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogy acsoportbontásokra (párhuzamos tanórákra) valóban lehe-tõséget biztosít;

m) a felsõoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogybiztosított a tanulmányi és életpálya, valamint az egész-ségügyi tanácsadás;

n) a felsõoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogybiztosított a hallgatók legalább heti 2 óra idõtartamú in-gyenes sportolásának lehetõsége;

o) a felsõoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogylegfeljebb 3 éven belül a kialakított tanulótereken az elér-hetõ hálózati végpontok (vezeték nélküli kapcsolódási le-hetõségek) száma eléri a maximális hallgatói létszám táb-lázat szerinti arányának kétszeresét.

6. Közös képzés esetében a hallgatókat minden intéz-ményben teljes mértékben figyelembe kell venni, azonban

a tanórák közül csak az adott intézmény által oktatott tan-órákat kell megfelelõ számban biztosítani.

Képzési terület5. b) pont

szerinti arány5. c) pont

szerinti arány

agrár (kivéve állatorvosi) 5% 2%

állatorvosi képzés 5% 2%

bölcsészettudományi 3% 4%

társadalomtudományi 3% 4%

informatika 10% 2%

jogi- és igazgatási 3% 4%

nemzetvédelmi és katonai 5% 2%

gazdaságtudományok 5% 4%

mûszaki 5% 2%

orvos- és egészségtudományi 10% 2%

pedagógusképzés 5% 4%

sporttudomány 5% 2%

természettudomány 10% 2%

mûvészet 5% 2%

mûvészetközvetítés 5% 2%

”



A felsõfokú szakképzésnek megfelelõ képzési területekaz Országos Képzési Jegyzékrõl szóló

37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerintiszakmacsoportok esetében

Szakmacsoport Képzési terület

egészségügy orvos- és egészségtudomány

szociális szolgáltatások társadalomtudomány

oktatás (oktatás, pedagógia) pedagógusképzés

mûvészet, közmûvelõdés,kommunikáció (zene-, tánc-,képzõ- és iparmûvészet,színmûvészet-bábmûvészet,színházmûvészet, sajtó,közmûvelõdés)

mûvészetmûvészetközvetítéstársadalomtudomány

gépészet (gépgyártás,gépszerelés, gépkezelés,bányászat, kohászat,finommechanika,anyagvizsgálat, automatika,hegesztés, felületkezelés,minõségbiztosítás)

mûszaki

elektrotechnika-elektronika(elektrotechnika, elektronika,távközléstechnika)

mûszaki informatika

informatika (szoftver) informatika


Szakmacsoport Képzési terület

vegyipar (vegyipar,laborvizsgálatok)

mûszakitermészettudományok

építészet (építészet, építõipar,építõanyag-ipar)

mûszaki

könnyûipar (ruha-, textil-,bõr-, szõrme-, cipõipar)

mûszaki

faipar mûszaki

nyomdaipar mûszaki

közlekedés mûszaki

környezetvédelem-vízgazdál-kodás

mûszaki

közgazdaság gazdaságtudományok

ügyvitel bölcsészettudomány,gazdaságtudományok, jogi ésigazgatási

kereskedelem-marketing,üzleti adminisztráció(kereskedelem, marketing,üzleti adminisztráció,menedzselés, nem gazdaságiügyintézés, szervezés)

gazdaságtudományok

vendéglátás-idegenforgalom(vendéglátás, idegenforgalom,turizmus)


egyéb szolgáltatások(személyi, biztonsági, polgárivédelmi, rendészetiszolgáltatások, honvédelem,tûzvédelem, munkavédelem,kis- és kézmûvesipar)

nemzetvédelmi és katonai

mezõgazdaság(növénytermesztés,kertészet,állattenyésztés, erdészet,vadászat, halászat,térképészet)

agrár

élelmiszeripar agrár

A felsõfokú szakképzésnek megfelelõ képzési területekaz Országos Képzési Jegyzékrõl

és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvételés törlés eljárási rendjérõl szóló

1/2006. (II. 17.) OM rendelet szerintiszakképesítések/elágazások esetében

Szakképesítés Képzési terület

adóigazgatási szakügyintézõ gazdaságtudományok

agrárkereskedelmimenedzserasszisztens

agrár, gazdaságtudományok

általános rendszergazda informatika, mûszaki

audiovizuális szakasszisztens társadalomtudomány,mûvészet,mûvészetközvetítés, mûszaki,informatika

banki szakügyintézõ gazdaságtudományok


baromfitenyésztõ ésbaromfitermék-elõállítótechnológus

agrár

bortechnológus agrár

csecsemõ- és gyermeknevelõ-gondozó

pedagógusképzés,társadalomtudomány

élelmiszeripari menedzser agrár, gazdaságtudományok

energetikai mérnökasszisztens mûszaki,gazdaságtudományok

építettkörnyezetmérnök-asszisztens

mûszaki

értékpapírpiaci szakügyintézõ gazdaságtudományok

Európai Uniós üzletiszakügyintézõ

gazdaságtudományok,társadalomtudomány

faipari terméktervezõ mûszaki

faipari termelésszervezõ mûszaki

farmakológus szakasszisztens természettudomány

felületvédelmi technológus természettudomány, mûszaki

gazdálkodásimenedzserasszisztens

gazdaságtudomány

gazdasági idegen nyelvûlevelezõ

bölcsészettudomány

gépipari mérnökasszisztens mûszaki

gyakorlati oktató pedagógusképzés

gyógynövény- ésfûszernövénytermesztõ és-feldolgozó

agrár, természettudomány

hálózati informatikus mûszaki, informatika

hulladékgazdálkodásitechnológus

agrár, mûszaki

idegenforgalmiszakmenedzser


idegennyelvi kommunikátor bölcsészettudomány,társadalomtudomány

ifjúságsegítõ pedagógusképzés,társadalomtudomány

informatikai statisztikus ésgazdasági tervezõ

informatika,gazdaságtudományok

intézményi kommunikátor bölcsészettudomány,társadalomtudomány

jogi asszisztens jogi- és igazgatási

képi diagnosztikai ésintervenciós asszisztens

orvos- és egészségtudományi

képzési szakasszisztens pedagógusképzés,társadalomtudomány

kereskedelmi szakmenedzser gazdaságtudományok

kis- és középvállalkozásimenedzser


kohómérnök asszisztens mûszaki

költségvetés-gazdálkodásiszakügyintézõ


könnyûiparimérnökasszisztens

mûszaki

külgazdasági üzletkötõ gazdaságtudományok



logisztikai mûszakimenedzserasszisztens

mûszaki,gazdaságtudományok

mechatronikaimérnökasszisztens

mûszaki,gazdaságtudományok

médiatechnológus asszisztens társadalomtudomány,mûvészet,mûvészetközvetítés, mûszaki,informatika

ménesgazda agrár

mezõgazdasági laboratóriumiszakasszisztens

agrár, mûszaki

mezõgazdaságimenedzserasszisztens

agrár, gazdaságtudományok

mezõgazdasági mûszakimenedzserasszisztens

agrár, mûszaki

minden más felsõfokúszakképzés

az Oktatási Hivatal döntéseszerint

moderátor bölcsészettudomány,társadalomtudomány

mûszaki informatikaimérnökasszisztens

mûszaki

nemzetközi szállítmányozásiés logisztikai szakügyintézõ

gazdaságtudományok,mûszaki

növénytermesztõ ésnövényvédõ technológus

agrár

orvosdiagnosztikailaboratóriumi technológus

orvos- és egészségtudományi

ökológiai gazdálkodó agrár

pénzügyi szakügyintézõ gazdaságtudományok

projektmenedzser-asszisztens gazdaságtudományok

reklámszervezõszakmenedzser


sajtótechnikus bölcsészettudomány,társadalomtudomány

sertéstenyésztõ éssertéstermék-elõállítótechnológus

agrár

sportkommunikátor bölcsészettudomány,társadalomtudomány

számviteli szakügyintézõ gazdaságtudományok

telekommunikációsasszisztens

informatika, mûszaki

televíziómûsor gyártószakasszisztens

társadalomtudomány,mûvészet,mûvészetközvetítés, mûszaki

terméktervezõ mûszakimenedzserasszisztens

mûszaki

titkárságvezetõ gazdaságtudományok,bölcsészettudomány,társadalomtudomány

üzletviteli szakmenedzser gazdaságtudományok

vadgazdálkodási technológus agrár

vegyész mérnökasszisztens mûszaki, természettudomány

vegyiparigépészmérnök-asszisztens

mûszaki, természettudomány


vegyipari méréstechnológus természettudomány, mûszaki

vendéglátó szakmenedzser gazdaságtudományok

villamosmérnök-asszisztens mûszaki

web-programozó informatika, mûszaki

”



A felsõoktatási információs rendszerbena felsõoktatási törvény 2. számú mellékletében

meghatározott adatokon túl tárolt adatok

I. Hozzájárulás esetén tárolt adatok

1.1. a hallgató telefonszáma, e-mail címe;

1.2. adatközlõ a felsõoktatási információs rendszer felé:felsõoktatási intézmény;

2.1. oktató, kutató, tanár telefonszáma, e-mail címe;

2.2. adatközlõ a felsõoktatási információs rendszer felé:felsõoktatási intézmény;

II. Kötelezõ adatszolgáltatás alapján tárolt adatok

1.1. a felsõoktatási intézmény számára átadott oklevél,oklevélmelléklet, leckekönyv és jogviszony-igazolás, for-manyomtatványok gyártási azonosítói, ezek felhasználásimódja (felhasznált, rontott, érvénytelenített);

1.2. adatközlõ a felsõoktatási információs rendszerfelé: elõállító, illetve a felsõoktatási intézmény;

III. Az intézménytörzs keretében tárolt adatok

A. Felsõoktatási intézmények:

1. az alapító okiratban szereplõ és ahhoz kapcsolódóadatok:

a) az intézmény hivatalos neve (magyarul és idegennyelven), rövidített neve, székhelyének címe, intézményiazonosítója, internet címe, gazdálkodási rendje, gazdaságitanács mûködtetésének ténye, fenntartójának típusa, sta-tisztikai számjele (a Magyar Állam kivételével);

b) a felsõoktatási intézmény jogelõdjeinek intézményazonosítója, megnevezése, a jogutódlás típusa;

c) alaptevékenység; kiegészítõ tevékenység; alaptevé-kenységhez kapcsolódó egyéb feladatok;

d) azok a képzési területek, tudományterületek, mûvé-szeti ágak, képzési szintek, ahol képzést folytat(hat) aszékhelyen, illetve telephelyen;


e) azok a képzési területek, tudományterületek, mûvé-szeti ágak, képzési szintek, ahol képzést folytat(hat) aszékhelyen kívül (a székhely megjelölésével);

f) felsõfokú szakképzés szakmacsoportjai, ahol az in-tézmény képzést folytathat;

g) ellátott közoktatási feladatok (a közoktatási intéz-mény OM azonosítója, megnevezése, típusa, gyakorlóin-tézményi jellege);

h) közmûvelõdési, közgyûjteményi, egészségügyi, ag-rár- és vidékfejlesztési, más feladatok (megnevezés, típus,engedélyezés, gyakorlóintézményi jelleg);

i) szakképzési, felnõttképzési, pedagógus továbbkép-zési tevékenység (megnevezés, engedélyezés, azonosító),felnõttképzési azonosító és felnõttképzési akkreditációsazonosító;

j) vállalkozási tevékenységek (megnevezés, besorolás,tevékenység kezdete és vége);

k) székhely; telephelyek és székhelyen kívüli képzésihelyek települése, szakirányú továbbképzés helyszíne(i);

l) kutatási alaptevékenység tudományterületei és fajtái,és annak helyszínei;

m) szervezeti tagolás elvei, az intézmény szervezeti ta-golása;

n) használt ingatlanvagyon (az ingatlan címe, helyrajziszám, a rendelkezés módja és mértéke);

o) az alapító okiratban foglalt maximális hallgatói lét-szám;

2. további intézményi adatok

a) a kollégium hivatalos neve, rövidített neve, székhe-lyének címe, szakkollégiumi jellege, férõhelyeinek számakomfortfokozat szerint, felsõoktatási tevékenységben valórészvételére, a felsõfokú tanulmányokra való felkészítés-ben való részvételre vonatkozó adatok;

b) képzéssel kapcsolatos együttmûködési megállapo-dásokról az együttmûködõ szervezet típusa, hivatalosneve, azonosítója, székhelyének címe, megállapodás célja,kelte, kezdete és tervezett vége;

c) a mûködési engedélyben engedélyezett képzési he-lyek és képzési területek, tudományterületek, szakmacso-portok;

d) a mûködési engedélyben engedélyezett maximálishallgatói létszám;

3. az intézmény által bejelentett képzések (felsõfokúszakképzések, alapszakok, mesterszakok, doktori iskolák,szakirányú továbbképzések, egyetemi és fõiskolai szintûszakok) adatai:

a) megnevezés;b) esetleges szakirányok, specializációk;c) doktori képzés tudományága, mûvészeti ága, kutatá-

si területe;d) megszerezhetõ végzettség(ek) és szakképzett-

ség(ek), illetve szakképesítések, címek;e) a képzés folytatásához szükséges határozat adatai;f) meghirdetés kezdõ tanéve;g) meghirdetés utolsó tanéve;

h) kapcsolódó képzési együttmûködések;i) a képzés helye;j) a képzés közös képzés keretében történõ megvalósí-

tására vonatkozó adatok, az adminisztrációt ellátó intéz-mény azonosítója;

k) a képzés végén az oklevelet (bizonyítványt) kiállítóintézmény adatai;

4. a közhasznúsági nyilvántartás keretében kezelt ada-tok:

a) közhasznúsági fokozat;b) a közhasznúsági fokozat megszerzésének, módosítá-

sának és törlésének idõpontja;

5. a nyilvántartott adatok bejelentésének idõpontja, tu-domásul vevõ intézkedés száma;

6. az intézmény mûködésével kapcsolatos határozatok

B. A diákotthonokról:

1. az alapító okiratban szereplõ és ahhoz kapcsolódóadatok:

a) az intézmény hivatalos neve, rövidített neve, székhe-lye, OM azonosítója, internetcíme, gazdálkodási rendje,telephelyeinek száma;

b) fenntartó(k) típusa, statisztikai számjele (a MagyarÁllam kivételével);

c) az intézmény jogelõdjeinek OM azonosítója, megne-vezése;

d) a diákotthon szakkollégiumi jellege, férõhelyeinekszáma komfortfokozat szerint, felsõoktatási tevékenység-ben való részvételre, a felsõfokú tanulmányokra való fel-készítésben való részvételre vonatkozó adatok;

e) ingatlanvagyon (az ingatlan címe, helyrajzi megjelö-lése, birtokolt terület és annak aránya az összterületben, arendelkezés módja);

f) a felsõoktatási intézményekkel kötött megállapodá-sokról az érintett felsõoktatási intézmény azonosítója, azegyüttmûködés célja, keretei, kezdete és vége, az együtt-mûködési megállapodás kelte.

C. Magyarországon engedéllyel mûködõ külföldi felsõ-oktatási intézményekkel kapcsolatban kötelezõen nyilván-tartandó adatok:

1. Az intézményrõl

a) az intézmény hivatalos neve;b) az intézmény székhelye, postacíme;c) a Magyarországon mûködtetni kívánt intézmény

megnevezése;d) a magyarországi mûködési forma;e) a külföldi mûködési engedélyre, illetve az akkreditá-

cióra vonatkozó adatok;f) a felsõoktatási intézményt külföldön felsõoktatási in-

tézménnyé minõsítõ jogszabály azonosító száma/egyébmegjelölése;


2. Az intézmény által folytatott képzésekrõl

a) a képzés megnevezése (honos nyelven/magyar nyel-ven);

b) a képzés szintje, szintjének ISCED besorolása;c) a képzési idõ (tanulmányi félévekben);d) a képzés elvégzését követõen megszerezhetõ vég-

zettség;e) a képzés elvégzését követõen megszerezhetõ szak-

képzettség;f) az egyenértékûnek tekintett magyarországi végzett-

ség/szakképzettség.

IV. A felsõfokú képzésekrõl

1. A képzés

a) megnevezése;

b) szintje és annak ISCED szerinti besorolása, esetle-ges típusa;

c) besorolása képzési terület, képzési ág vagy tudo-mányterület vagy szakmacsoport szerint;

d) képzési ideje félévekben;e) során megszerezhetõ szakképzettség vagy szakképe-

sítés;f) képzés során megszerzendõ kreditek száma;

2. A képzés képzési és kimeneti követelménye vagyszakmai és vizsgakövetelménye;

3. A képzés azonosítója;

4. A képzés létrejöttével, megszûntetésével kapcsola-tos határozatok, jogszabályok adatai.”



„10. számú melléklet a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A kötelezõen használt okiratok formaszövegei

I. Jogviszony-igazolás

I/A. Magyar állampolgárságú személyek hallgatói (vendéghallgatói) jogviszony-igazolás a

Sorszám: 00000000

Hallgatói jogviszony-igazolás(magyar állampolgárságú személyek esetére)

A ... nevû ... címû ... intézményi azonosítójú felsõoktatási intézmény igazolja, hogy... nevû ... születési nevû hallgatója/vendéghallgatója akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ide-

je ... év ... hónap ... nap,anyja születési neve: ...állampolgársága: magyar; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);hallgatói azonosítója: ...hallgatói jogviszonya a ... tanév ... félévében (melynek elsõ hónapja ... év ... hónap, utolsó hónapja ... év ... hó-

nap)aktív (nem szünetelõ)1

passzív (szünetelõ), a hallgató bejelentése szerint a hallgató betegsége, illetve szülése miattpasszív (szünetelõ), egyéb okból

Nevezett hallgató hallgatói jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és hallgatói jogviszonya megszûnésének – atanulmányi teljesítmény és a követelmények alapján – becsült idõpontja: ... év ... hó ... nap.

A hallgató az intézményben a következõ képzéseken folytat tanulmányokat:

Sorszám KépzésSzint (a felsõoktatási törvény

11. §-a szerint)Munkarend Finanszírozási forma


Az igazolás kiadásának célja:1

ösztöndíj-igénylésállami, önkormányzati juttatások igénylése, jogosultság igazolásamagyar vagy külföldi hatóság elõtti felhasználásmunkavállalásegyéb, ...

Keltezés, bélyegzõ, aláírás

1 A megfelelõ X jellel megjelölendõ.

I/B. Külföldi állampolgárságú személyek hallgatói (vendéghallgatói) jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Hallgatói jogviszony-igazolás(külföldi állampolgárságú személyek esetére)

A ... nevû ... címû ... intézményi azonosítójú felsõoktatási intézmény igazolja, hogy... nevû ... születési nevû hallgatója/vendéghallgatója, akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ide-

je ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ...állampolgársága: ...; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);hallgatói azonosítója: ...hallgatói jogviszonya a ... tanév ... félévében (melynek elsõ hónapja ... év ... hónap, utolsó hónapja ... év ... hó-

nap)aktív (nem szünetelõ)1

passzív (szünetelõ), a hallgató bejelentése szerint a hallgató betegsége, illetve szülése miattpasszív (szünetelõ),

A hallgató állami (miniszteri) ösztöndíjban részesül/nem részesül.1

Az intézmény által folyósított támogatás havi mértéke:Nevezett hallgató hallgatói jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és hallgatói jogviszonya megszûnésének – a

tanulmányi teljesítmény és a követelmények alapján – becsült idõpontja: ... év ... hó ... nap.A hallgató az intézményben a következõ képzéseken folytat tanulmányokat:

Sorszm KépzésSzint (a felsõoktatási törvény

11. §-a szerint)Munkarend Finanszírozási forma


ösztöndíj-igénylésállami, önkormányzati juttatások igénylése, jogosultság igazolásamagyar hatóság elõtt a magyarországi tartózkodás jogszerûségének igazolásamagyar vagy külföldi hatóság elõtti felhasználásmunkavállalásegyéb, ...

keltezés, bélyegzõlenyomat helye, aláírás



I/C. megszûnt jogviszonyú személyek hallgatói jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Jogviszony-igazolás(megszûnt jogviszonyú személyek esetére)

A ... nevû ... címû ... intézményi azonosítójú felsõoktatási intézmény igazolja, hogy... nevû ... születési nevû hallgatója/vendéghallgatója akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ide-

je ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ...állampolgársága: ...; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);hallgatói azonosítója (ennek hiányában törzskönyvi száma): ... hallgatói jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre

és ... év ... hó ... napján szûnt meg. Nevezett hallgató jogviszonya ... félév idõtartamban nem szünetelt.Az igazolás kiadásának célja:1




I/D. Magyar állampolgárságú személyek doktorjelölti jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Jogviszony-igazolás(magyar állampolgárságú személyek esetére)

A ... nevû ... címû ... intézményi azonosítójú felsõoktatási intézmény igazolja, hogy... nevû ... születési nevû doktorjelöltje akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ide-

je ... év ... hónap ... nap,anyja születési neve: ...állampolgársága: magyar; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);hallgatói azonosítója: ...Nevezett doktorjelölti jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és doktorjelölti jogviszonya megszûnésének – a

teljesítmény és a követelmények alapján – becsült idõpontja: ... év ... hó ... nap.A doktorjelölti jogviszonyra – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – a hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályo-

kat kell alkalmazni.Az igazolás kiadásának célja:1





I/E. Külföldi állampolgárságú személyek doktorjelölti jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Jogviszony-igazolás(külföldi állampolgárságú személyek esetére)

A ... nevû ... címû ... intézményi azonosítójú felsõoktatási intézmény igazolja, hogy... nevû ... születési nevû doktorjelöltje, akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ide-

je ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ...állampolgársága: ...; lakóhelye ... (irsz) ... település... utca, hsz;hallgatói azonosítója: ...Nevezett doktorjelölti jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és doktorjelölti jogviszonya megszûnésének – a

teljesítmény és a követelmények alapján – becsült idõpontja: ... év ... hó ... nap.A doktorjelölti jogviszonyra – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – a hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályo-





I/F. Megszûnt jogviszonyú személyek doktorjelölti jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Jogviszony-igazolás(megszûnt jogviszonyú személyek esetére)

A ... nevû ... címû ... intézményi azonosítójú felsõoktatási intézmény igazolja, hogy... nevû ... születési nevû doktorjelöltje akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hó-

nap ... nap, anyja születési neve: ...állampolgársága: ...; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);hallgatói azonosítója (ennek hiányában törzskönyvi száma): ... doktorjelölti jogviszonya ... év ... hó ... napján jött

létre és ... év ... hó ... napján szûnt meg.A doktorjelölti jogviszonyra – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – a hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályo-






I/G. Magyar állampolgárságú személyek mûvészeti elõkészítõ jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Jogviszony-igazolás(magyar állampolgárságú személyek esetére)

A ... nevû ... címû ... intézményi azonosítójú felsõoktatási intézmény igazolja, hogy... nevû ... születési nevû személy akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hó-

nap ... nap,anyja születési neve: ...állampolgársága: magyar ; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);hallgatói azonosítója: ...a ... nevû ... OM-azonosítójú középfokú mûvészetoktatási intézmény tanulója, az igazolást kiállító intézmény a mû-

vészeti felsõoktatási intézménybe való belépésre készíti fel, és ekként ... év ... hó ... napján nyilvántartásba vette.Nevezett elõkészítõ jogviszonya megszûnésének – a teljesítmény és a követelmények alapján – becsült idõpont-ja: ... év ... hó ... nap.





I/H. Külföldi állampolgárságú személyek mûvészeti elõkészítõ jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Jogviszony-igazolás(külföldi állampolgárságú személyek esetére)

A ... nevû ... címû ... intézményi azonosítójú felsõoktatási intézmény igazolja, hogy... nevû ... születési nevû hallgatója, akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hó-

nap ... nap, anyja születési neve: ...állampolgársága: ...; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);hallgatói azonosítója: ...a ... nevû ... OM-azonosítójú középfokú mûvészetoktatási intézmény tanulója, az igazolást kiállító intézmény a mû-vészeti felsõoktatási intézménybe való belépésre készíti fel, és ekként ... év ... hó ... napján nyilvántartásba vette.Nevezett elõkészítõ jogviszonya megszûnésének – a teljesítmény és a követelmények alapján – becsült idõpont-ja: ... év ... hó ... nap.Az igazolás kiadásának célja:1





I/I. megszûnt jogviszonyú személyek mûvészeti elõkészítõ jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000Jogviszony-igazolás

(megszûnt jogviszonyú személyek esetére)

A ... nevû ... címû ... intézményi azonosítójú felsõoktatási intézmény igazolja, hogy... nevû ... születési nevû hallgatója akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hó-

nap ... nap, anyja születési neve: ...állampolgársága: ...; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);hallgatói azonosítója (ennek hiányában törzskönyvi száma): ... a ... nevû ... OM-azonosítójú középfokú mûvészet-oktatási intézmény tanulója, az igazolást kiállító intézmény a mûvészeti felsõoktatási intézménybe való belépésre készítifel, és ekként ... év ... hó ... napján nyilvántartásba vette. A jogviszony ... év ... hó ... napján szûnt meg.Az igazolás kiadásának célja:1




II. Oktatói, kutatói, tanári nyilatkozat

II/A. Az intézmény mûködési feltételeinek meglétének mérlegeléséhez adott nyilatkozat

Alulírott ... (név) (születési név: ..., anyja születési neve: ..., születési hely és idõ: ...) felhatalmazoma ... nevû, ... intézményi azonosítójú felsõoktatási intézményt, hogy

a) a mûködési feltételek mérlegelése (szakindítás, doktori iskola létesítése, mûködési engedélyezés, a MAB eljárásai,maximális hallgatói létszám megállapítása stb.) és a felsõoktatási törvény szerinti normatív állami költségvetési támoga-tás megállapítása során

b) a mûködési feltételek mérlegelése (szakindítás, doktori iskola létesítése, mûködési engedélyezés, a MAB eljárásai,maximális hallgatói létszám megállapítása stb.)figyelembe vegyen.1

Tudomásul veszem, hogy az a) pont választása esetén– 2007. szeptember 1-jét követõen más magyar felsõoktatási intézmény által kezdeményezett szakindítási vagy dok-

tori iskola létesítésére irányuló eljárás,– 2007. szeptember 1-jét követõen kezdeményezett más magyar felsõoktatási intézmény létesítésére irányuló eljárás,– 2010. szeptember 1-jét követõen más magyar felsõoktatási intézmény mûködési engedélyezése, MAB eljárása, ma-

ximális hallgatói létszám megállapításasorán nem vehetnek figyelembe.

Tudomásul veszem, hogy a b) pont választása esetén a fent megjelölt intézmény által– 2007. szeptember 1-jét követõen kezdeményezett szakindítási vagy doktori iskola létesítésére irányuló eljárás– 2010. szeptember 1-jét követõen a mûködési engedélyezésre, MAB eljárásra, maximális hallgatói létszám megálla-

pításra irányuló kérelem elbírálásasorán nem vehetnek figyelemben.

Tudomásul veszem, hogy a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény elõírásai szerint nyilatkozatom megté-telét a megjelölt intézmény a felsõoktatási információs rendszer felé jelenti.

Tudomásul veszem, hogy amennyiben egyidejûleg több, egymásnak ellentmondó vagy a felsõoktatásról szóló 2005.évi CXXXIX. törvénnyel ellentétes nyilatkozatot tettem, egyik nyilatkozatomat sem veszik figyelembe.

Dátum, aláírás



II/B. Az intézmény mûködési feltételei meglétének mérlegeléséhez adott nyilatkozat visszavonása

Alulírott ... (név) (születési név: ..., anyja születési neve: ..., születési hely és idõ: ...) a ... nevû, ... intézményiazonosítójú felsõoktatási intézmény részére a mûködési feltételek meglétének mérlegeléséhez és a költségvetési támoga-táshoz adott nyilatkozatomat ... dátummal visszavonom.1


Dátum, aláírás

1 A nem kívánt rész törlendõ.

II/C. Az intézmény költségvetési támogatásának megállapításához tett nyilatkozat

Alulírott ... (név) (születési név: ..., anyja születési neve: ..., születési hely és idõ: ...) felhatalmazoma ... nevû, ... intézményi azonosítójú felsõoktatási intézményt, hogy a költségvetési támogatás megállapítása soránfigyelembe vegyen.


Tudomásul veszem, hogy amennyiben egyidejûleg több felsõoktatási intézmény számára tettem ilyen nyilatkozatot,egyik nyilatkozatomat sem veszik figyelembe.

Dátum, aláírás

II/D. Az intézmény költségvetési támogatásának megállapításához tett nyilatkozat visszavonása

Alulírott ... (név) (születési név: ..., anyja születési neve: ..., születési hely és idõ: ...) a ... nevû, ... intézményiazonosítójú felsõoktatási intézmény részére a költségvetési támogatás megállapítása során való figyelembevételhezadott nyilatkozatomat ... dátummal visszavonom.


Dátum, aláírás

III. A felsõoktatási törvény 62. § (7) bekezdése szerinti igazolás

Sorszám:Intézményi azonosító:Törzskönyvi szám:

IGAZOLÁS

Igazolom, hogy ... hallgató, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született,a(z) ... nevû felsõoktatási intézmény ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett (abszolutóriumot szerzett).

A záróvizsga-bizottság elõtt ... év ... hó ... napján sikeres záróvizsgát tett.A hallgató az oklevél kiállításának feltételéül szabott nyelvvizsga kötelezettségének nem tett eleget, így részére az ok-

levél nem adható ki.Az elõírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követõ 30 napon belül a felsõoktatási intézmény kiállítja és kiadja az

oklevelet a jogosult részére.Jelen igazolás az oklevelet nem helyettesíti, szakképzettséget nem igazol.

Keltezés, aláírás


IV. Igazolás az oklevél kiállításáról

Sorszám:Intézményi azonosító:Törzskönyvi szám:

IGAZOLÁS

Igazolom, hogy ... hallgató, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született,a(z) ... nevû felsõoktatási intézmény ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett (abszolutóriumot szerzett).

A záróvizsga-bizottság elõtt ... év ... hó ... napján záróvizsgát tett és annak határozata alapján ... szakképzettsé-get szerzett, oklevelének minõsítése ...

Fent nevezett az oklevél kiállításához szükséges valamennyi feltételt teljesítette, az oklevél kiadása ... számon folya-matban van.

Keltezés, aláírások, záradékok

V. Az oklevél formaszövege

V/A. Alapképzésben szerezhetõ oklevél

Sorszám:Intézményi azonosító:

OKLEVÉL

Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született,és a(z) ... nevû felsõoktatási intézmény ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A szak képzési ideje ... fél-év.

A záróvizsga-bizottság ... év ... hó ... napján kelt határozata alapján nevezett alapfokozatot és ... szakképzettsé-get szerzett, oklevelének minõsítése ...


V/B. Alapképzésben szerezhetõ oklevél, közös képzés esetén


OKLEVÉL

Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született,és a(z) ... , és a(z) ...., és a(z) .... nevû felsõoktatási intézmények közös képzésének keretében ... szak tanulmányi kö-telezettségeinek eleget tett. A szak képzési ideje ... félév. A tanulmányi adminisztrációt a(z) ... nevû felsõoktatási in-tézmény végezte.



V/C. A felsõfokú szakképzés után szakirányú továbbtanulás esetén alapképzésben szerezhetõ oklevél


OKLEVÉL

Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született,és a(z) ... nevû ... intézményi azonosítójú intézményben folytatott ... félév idõtartamú tanulmányai végén megszer-zett ... szakképesítést igazoló bizonyítvány birtokában, a bizonyítvány által tanúsított ismeretekbõl 30–60 kredit beszá-mításával a(z) ... nevû felsõoktatási intézmény ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A szak képzési ide-je ... félév..




V/D. Mesterképzésben szerezhetõ oklevél


OKLEVÉL

Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született,és a(z) ... nevû felsõoktatási intézmény ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A szak képzési ideje ... fél-év.

A záróvizsga-bizottság ... év ... hó ... napján kelt határozata alapján nevezett mesterfokozatot és ... szakképzett-séget szerzett, oklevelének minõsítése ...

Keltezés, záradékok, aláírás

V/E. Mesterképzésben szerezhetõ oklevél, közös képzés esetén


OKLEVÉL

Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született,és a(z) ... , és a(z) ...., és a(z) .... nevû felsõoktatási intézmények közös képzésének keretében ... szak tanulmányi kö-telezettségeinek eleget tett. A szak képzési ideje ... félév. A tanulmányi adminisztrációt a(z) ... nevû felsõoktatási in-tézmény végezte.

A záróvizsga-bizottság ... év ... hó ... napján kelt határozata alapján nevezett mesterfokozatot és ... szakképzett-séget szerzett, oklevelének minõsítése ...

Keltezés, záradékok, aláírás

V/F. Szakirányú továbbképzésben szerezhetõ oklevél


OKLEVÉL

Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született,és a(z) ... nevû felsõoktatási intézményben szerzett ... év ... hó ... napján kelt ... számon kiállított oklevéllel iga-zolt ... fokozat és ... szakképzettsége alapján a(z) ... nevû felsõoktatási intézmény ... szak tanulmányi kötelezettsé-geinek eleget tett.

A záróvizsga-bizottság ... év ... hó ... napján kelt határozata alapján nevezett ... szakképzettséget szerzett, okle-velének minõsítése ...


VI. Az oklevelekben használható záradékok

Másodlat kiadásakor:„Másodlat! Ezt az oklevelet a ... számú törzslap alapján állítottuk ki, tartalmában az eredeti oklevéllel mindenben

megegyezik. Keltezés, bélyegzõlenyomat, aláírás”Korábbi tanulmányok beszámításakor ugyanazon képzési szinten:„Az oklevél tulajdonosa a tanulmányi követelményeket a ... felsõoktatási intézményben folytatott tanulmányai-

ból ... számú kredit beszámításával teljesítette. Keltezés, bélyegzõlenyomat, aláírás”


Jogelõd felsõoktatási intézmény megjelenítésére:„Az oklevél tulajdonosa tanulmányait a kiállító intézmény jogelõdjében, a ... nevû felsõoktatási intézményben foly-

tatta. A jogutódlásra ... év ... hó ... napján került sor. Keltezés, bélyegzõlenyomat, aláírás”Specializáció (önálló szakképzettséget nem eredményezõ szakirány) elvégzésekor:„Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a ... specializáció (önálló szakképzettséget nem eredményezõ szakirány)

követelményeit teljesítette. Keltezés, bélyegzõlenyomat, aláírás”

VII. Az oklevélmelléklet formaszövege

Oklevélmelléklet

Az oklevéltörzskönyvi száma:A kiállítás éve:1. Az oklevél megszerzõjének adatai

1.1. Vezetéknév

1.2. Utónév

1.3. Születési hely (ország, város) és idõ

1.4. Hallgatói azonosító

2. Az oklevél adatai

2.1. A szakképzettség és a vele járó cím (teljes és rövidített formában)

2.2. Az oklevél megszerzése érdekében elvégzett szak/szakok

2.3. Az oklevelet kibocsátó intézmény neve, intézményi azonosítója és jogállása

2.4. A képzést folytató intézmény neve, intézményi azonosítója és jogállása (amennyiben eltér a 2.3. pontban megje-lölttõl)

2.5. A képzés nyelve

3. A képzés szintjének adatai

3.1. A képzés szintje

3.2. A képzési idõ a képzési és kimeneti követelmény szerint

3.3. A képzésbe való belépés feltételei

4. A képzés tartalmára és az elért eredményekre vonatkozó adatok

4.1. A képzés munkarendje

4.2. A képzés követelményei4.2.1. A szak követelményeit meghatározó jogszabály, határozat4.2.2. A képzési cél4.2.3. A megszerzendõ kreditek száma4.2.4. Az ismeretek ellenõrzésének rendszere4.2.5. A szakmai gyakorlat jellege, hossza, kreditértéke

4.3. Az egyes tantárgyak/érdemjegyek/kreditpontok4.3.1. Más tanulmányok alapján elismert tudás(követelmény megnevezése, kreditpont, érdemjegy)4.3.2. Munkatapasztalat alapján elismert tudás(követelmény megnevezése, kreditpont, érdemjegy)


4.3.3. Tanulmányok során megszerzett tudás(követelmény megnevezése, kreditpont, érdemjegy)

4.4. Az értékelés rendszere

4.5. Az oklevél minõsítése

5. Az oklevéllel járó jogosultságok

5.1. Továbbtanulási jogosultságok

5.2. Szakmai jogosultságok

6. További információk6.1.1. Egyéb információk6.1.2. Intézményi információk

6.2. Egyéb hasznos információk forrásának megjelölése

7. Az oklevélmelléklet hitelesítése

8. A magyar felsõoktatási rendszer leírása

VIII. Kreditigazolás

Kreditigazolás

1. Törzskönyvi szám:

2. A hallgató adatai

2.1. Vezetéknév

2.2. Utónév

2.3. Születési név

2.4. Születési hely (ország, város) és idõ

2.5. Hallgatói azonosító

3. Szak/szakok

4. A képzést folytató intézmény

4.1. neve

4.2. intézményi azonosítója

5. A képzés

5.1. nyelve

5.2. munkarendje

6. Az egyes tantárgyak/érdemjegyek/kreditpontok(tantárgy (kurzus) megnevezése, számonkérés módja, tematikája, kreditpont, érdemjegy)

7. A kreditigazolás hitelesítése


IX. Hallgatói adatkezelési nyilatkozat

Alulírott ... (hallgató neve) (születéskori név: ... születési hely, idõ: ..., anyja születéskori neve: ...) hozzájárulok,hogy a ... nevû ... azonosítójú felsõoktatási intézmény az alábbi adataimat nyilvántartsa:

telefonszáme-mail cím.........

Hozzájárulok továbbá, hogy a telefonszámomat és e-mail címemet a megjelölt felsõoktatási intézmény a felsõoktatá-si információs rendszer részére átadja.1

Hozzájárulok, hogy az Oktatási Hivatal az értesítési adataim segítségével tanulmányaimmal kapcsolatos értesítése-ket, információkat juttasson el részemre.1

Hozzájárulok, hogy az Oktatási Hivatal más szervezet megbízásából megkeressen engem.1

Dátum, aláírás

1 A megfelelõ X jellel megjelölendõ.”


„1. számú melléklet a 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Az Oktatási Hivatal közoktatási értékelési és vizsgaközpontként ellátandó feladataihozkapcsolódó regionális szervezeti egységei

1. Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság

Illetékességi területe: Gyõr-Moson-Sopron megye, Zala megye, Vas megye.Központja: Gyõr

2. Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság

Illetékességi területe: Veszprém megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye.Központja: Veszprém

3. Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság

Illetékességi területe: Tolna megye, Baranya megye, Somogy megye.Központja: Kaposvár

4. Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság

Illetékességi területe: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye.Központja: Miskolc

5. Észak-alföldi Regionális Igazgatóság

Illetékességi területe: Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.Központja: Debrecen

6. Dél-alföldi Regionális Igazgatóság

Illetékességi területe: Csongrád megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye.Központja: Szeged

7. Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság

Illetékességi területe: Budapest, Pest megye.Központja: Budapest”

Az oktatási és kulturális miniszter39/2007. (XII. 22.) OKM

rendeleteaz alap- és mesterképzési szakok

képzési és kimeneti követelményeirõl szóló15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról

A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény153. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalma-zás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- éshatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet1. § a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva, a Ma-gyar Rektori Konferencia egyetértésével a következõketrendelem el:

1. §

Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimenetikövetelményeirõl szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet(a továbbiakban: Rendelet) 4. § (1) bekezdése a következõrendelkezéssel egészül ki:

„A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szak-jaira épülõen választható elsõ és második szakképzettsé-gek megválasztásának – táblázatba foglalt – elõképzettsé-gi feltételeit e rendelet 4/A. melléklete tartalmazza.”

2. §

A Rendelet 2. számú mellékletének VIII. Mûszaki kép-zési terület része kiegészül e rendelet 1. számú mellékleteszerinti rendelkezésekkel.

3. §

A Rendelet 2. számú mellékletének X. Pedagóguskép-zés képzési területen a 2. Tanító alapképzési szak 7. pontjaelsõ bekezdésében „az 1–6. osztályban legalább egy mû-veltségi terület oktatási-nevelési feladatainak az ellátásá-ra” szövegrész helyébe „az 1–6. osztályban legalább egymûveltségi terület, illetve a közoktatásról szóló 1993. éviLXXIX. törvényben meghatározott nem szakrendszerûoktatás oktatási-nevelési feladatainak ellátására” szöveg-rész lép.

4. §

A Rendelet 2. számú mellékletének XIII. Mûvészet kép-zési terület része kiegészül e rendelet 2. számú mellékleteszerinti rendelkezésekkel.

5. §

(1) A Rendelet 3. számú mellékletének I. Informatikaképzési terület 4. Info-bionika mesterképzési szak 4.1. al-pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„4.1. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsõsorban figyelembe vehetõ alapképzé-si szakok: a molekuláris bionika, biomérnöki, villamos-mérnöki, mérnök informatikus, vegyészmérnöki, biológia,kémia alapképzési szakok, valamint az orvos, fogorvos,gyógyszerész egységes, osztatlan mesterképzési szakok.”

(2) A Rendelet 3. számú mellékletének I. Informatikaképzési terület 5. Orvosi biotechnológia mesterképzésiszak 4.1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„4.1. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsõsorban figyelembe vehetõ szakok: azorvosi, fogorvosi, gyógyszerészi egységes, osztatlan mes-terképzési szakok; a molekuláris bionika, biomérnöki, ve-gyészmérnöki, orvosi laboratóriumi és képalkotó diag-nosztikai analitikus, biológia, valamint kémia alapképzésiszakok, valamint a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX.törvény szerinti egyetemi szintû okleveles vegyész, bioló-gus, biológiatanári, kémiatanári szakok.”

6. §

A Rendelet 3. számú mellékletének VII. Társadalomtu-domány képzési terület része kiegészül e rendelet 3. számúmelléklete szerinti rendelkezésekkel.

7. §

A Rendelet 3. számú mellékletének IX. Bölcsészettudo-mány képzési terület része kiegészül e rendelet 4. számúmelléklete szerinti rendelkezésekkel.

8. §

A Rendelet 3. számú mellékletének XII. Természettu-domány képzési terület 11. Vegyész mesterképzési szak2. pontjában, a 7. pont b) alpontjában, valamint a 8.3. pontb) alpontjában a „kémiai informatika” szövegrész helyébeaz „informatikai kémia” szövegrész lép.

9. §

(1) A Rendelet 4. számú mellékletének 11. és 12. pont-jában foglalt rendelkezések helyébe az e rendelet 5. számúmelléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet – 4/A. számú mellékletként – kiegészüle rendelet 6. számú mellékletével.


10. §

E rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatálybaés az azt követõ 15. napon hatályát veszti.

Dr. Hiller István s. k.,oktatási és kulturális miniszter

1. számú mellékleta 39/2007. (XII. 22.) OKM rendelethez

[2. számú mellékletaz alap- és mesterképzési szakok képzési

és kimeneti követelményeirõl szóló15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

,,19. MOLEKULÁRIS BIONIKA ALAPKÉPZÉSISZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: molekuláris bio-nika

2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint ésa szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bache-lor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: molekuláris bionikus szakember– a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: BSc in

Molecular Bionics

3. Képzési terület: mûszaki

4. Képzési ág: bio-, környezet- és vegyészmérnöki

5. A képzési idõ félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre-ditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz mini-mális kreditértéke: –

6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték:40 kredit;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõminimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhetõ minimáliskredit: 60 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggõ gyakorlati képzés-ben szerezhetõ minimális kredit: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandószakmai kompetenciák:

A képzés célja molekuláris bionikus szakemberek kép-zése, akik szelektív biológiai, molekuláris fizikai-kémiai,elektronikai és számítástechnikai, valamint orvosi alapis-mereteket és kísérleti metodikákat elsajátítva, ezeket agyakorlati és elméleti munkában integrálni képesek. Isme-reteiket alkalmazni tudják a gyógyszeripar, orvosi biotech-nológiai és orvosi- és bioelektronikai ipar, nanotechnoló-giai ipar, bio-protézis ipar, bio-képalkotó berendezés iparés rokon iparágak területén és más kapcsolódó területeken(környezet- és közegészség-védelem, ipari és természetikatasztrófavédelem, köz- és személyi biztonság, személy-re szóló orvosi és gyógyszer-technológiák stb). Képeseklesznek nagyértékû berendezések készségszintû mûködte-tésére az egészségügyi és ipari alkalmazásokban, továbbákellõ mélységû elméleti ismerettel rendelkeznek a képzésmásodik ciklusban történõ folytatásához.

a) A molekuláris bionika alapképzési szakon végzettekismerik:

– a molekulák világának fizikai, kémiai, elektromos,mágneses és optikai alapeffektusait,

– a molekuláris biológiai laboratóriumi alapméréseketés metodikákat – beleértve az elektronikai és számítás-technikai szakismereteket is,

– a választott témacsoportnak megfelelõ szakterületena mélyebb szakmai-gyakorlati alkalmazásokat,

– az ellenõrzési, minõsítési feladatokat és kutatás-fej-lesztési területeken a kísérleti munka részfeladatait,

– azokat az elméleti alapokat, amelyek birtokában újszakmai irányokba léphetnek tovább,

– azon közgazdasági alapokat, melyekre további isme-retanyag építhetõ a gyakorlati munkához kapcsolódóan.

b) A molekuláris bionika alapképzési szakon végzettekalkalmasak:

– az elsajátított ismeretek alkalmazására elsõsorban agyógyszeripar, orvosi biotechnológiai és orvosi- ésbio-elektronikai ipar, nanotechnológiai ipar, bio-protézisipar, bio-képalkotó berendezés ipar és rokon iparágak te-rületén,

– az elsajátított ismeretek alkalmazására a környezet-és közegészség-védelem, ipari és természeti katasztrófa-védelem, köz- és személyi biztonság, személyre szóló or-vosi és gyógyszertechnológiák stb. területeken is,

– az egészségügyi és ipari alkalmazásokban egyre je-lentõsebb szerepet kapó nagy értékû mûszerkomplexumokhasználatára, ezen berendezések mûködtetésére,

– szakmai ismereteik önálló és szervezett formábanvaló bõvítésére, alkalmazására,

– jó kommunikációra, csapatmunkában való együttmû-ködésre, konfliktuskezelésre,

– elsajátított ismereteik alapján a jövõt formáló ipar-ágakban és szolgáltatásokban való mûködésre.


8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meg-határozó) ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 40–60 kreditmatematikai alapismeretek, fiziko-kémiai alapismere-

tek, kémiai alapismeretek, biológiai alapismeretek;

gazdasági és humán ismeretek: 15–25 kreditközgazdaságtani alapismeretek, vállalat-gazdaságtani

és menedzsment ismeretek, tudománytörténeti és jogi is-meretek, iparjogvédelmi, filozófiai és egyéb humán isme-retek;

szakmai törzsanyag: 70–103 kreditelektronikai ismeretek, számítástechnikai ismeretek,

biofizikai ismeretek, molekuláris biológiai ismeretek,idegtudományi ismeretek, az információtechnológia fizi-kája, genetikai ismeretek, bioinformatikai ismeretek az in-tézmény hagyományainak és lehetõségeinek megfelelõ to-vábbi, a törzsanyag részét képezõ ismeretek.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelmé-nyei:

A molekuláris bionika alapszakhoz kapcsoltan nem tar-tozik kötelezõ szakmai gyakorlat; a képzés során lehetõsé-get kell biztosítani egy-egy szûkebb szakterület gyakorlativonatkozásainak megismerésére (pl. önálló laboratóriumtárgyak keretein belül).

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert leg-alább középfokú C típusú angol nyelvvizsga vagy azzalegyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szük-séges.”




,,19. TELEVÍZIÓS MÛSORVEZETÕ,MÛSORRENDEZÕ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: televíziós mûsor-vezetõ, mûsorrendezõ

2. Az osztatlan képzési szakon szerezhetõ végzettségiszint és a szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve:BA)

– szakképzettség: televíziós mûsorvezetõ, mûsorren-dezõ

– a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: Televi-sion Presenting and Directoring

3. Képzési terület: mûvészet, film- és videomûvészet


5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre-ditek száma: 180 kredit;

5.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek szá-ma: 50–54 kredit;

5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhetõ kreditek szá-ma: 26–30 kredit;

5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhetõ kre-ditek száma a szakmai gyakorlattal együtt: 63–67 kredit;

5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõkreditek minimális értéke: 20 kredit;

5.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit;

5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tan-terv szerint legalább 60%.


A képzés célja olyan televíziós szakemberek képzése,akik mûsorvezetõi, riporteri, publicisztikai, rendezõi, ope-ratõri ismereteik és fejlett kommunikációs képességeik,valamint a mozgóképek kifejezõ eszközeinek ismerete bir-tokában felkészültek televíziós mûfajokban mûsorok önál-ló készítésére. Cél továbbá, hogy az alkotás valamennyirészegységében kompetens szakemberként hiteles képer-nyõs személyiséggé váljanak. Megfelelõ szintû idegennyelvi felkészültségük alapján alkalmasak szakmájuk gya-korlására mind a hazai, mind a nemzetközi média terüle-tein. Megfelelõ ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaikmesterképzési szakon történõ folytatásához.

a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik:– a vizuális nevelés és az ahhoz társuló mûvészeti ágak

ismeretanyagát,– a médiaismeretek rendszerét,– a mûfajok rendszerét,– a televíziózás technikai mûködésével kapcsolatos is-

mereteket,– a mûsorvezetés, a szerkesztés, a riporteri ismeretek, a

képi kifejezés, a vágás, az operatõri ismeretek, a hang, alátvány, a dramaturgia vonatkozó ismeretanyagát,

– a logopédiai alapismereteket,– a televíziós jogait és lehetõségeit.b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:– bármilyen mûvészeti alkotás, társadalomtudományi

jelenség kritikai elemzésére,– önálló televíziós mûfaj (interjú, riport, dokumentum

stb.) megvalósítására,


– a televíziós mûsorkészítés valamennyi folyamatátönállóan átlátni és irányítani,

– elemzések és prezentációk elkészítésére,– egyre bonyolultabb gyakorlatok elkészítésére a tele-

víziós mûfajok alapegységén át a komplex mûsorokig.c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges szemé-

lyes adottságok és készségek:– csapatmunkában való részvétel képessége,– munkahierarchiába való beilleszkedés képessége,– nagyfokú önállóság,– kiemelkedõ magyar és idegen nyelvû kommuniká-

ciós képességek,– kritikai attitûd,– alkotókészség,– tolerancia,– empátia,– hír- és témaérzékenység,– felelõsségvállalás.

7. Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjábólmeghatározó ismeretkörök:

7.1. Alapozó ismeretek: 50–54 kredit

vizuális nevelés (mûvészettörténet, filmtörténet, vizuá-lis kommunikáció, vizuális antropológia); társmûvészetek(irodalom, zene); társadalomtudományi ismeretek (törté-nelem, politológia, szociológia); filozófiai ismeretek (re-torika, logika).

7.2. A szakmai törzsanyag kötelezõ ismeretkörei:26–30 kredit

újságírás; kiegészítõ médiaismeretek (médiajog, média-történet, médiamenedzsment, reklámpszichológia); szak-dolgozati szeminárium.

7.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható is-meretkörei:

differenciált szakmai ismeretek: 63–67 kreditképernyõs ismeretek (mûsorvezetés, stúdiógyakorlat,

beszéd-logopédia, elemzés-prezentáció; rendezés – dra-maturgia; szerkesztõi-riporteri ismeretek; képalkotás(operatõri ismeretek, vágás, látvány, hang, multimédia);intézményen kívüli szakmai gyakorlat;

diplomamunka: 15 kredit.


A televíziós mûsorvezetõ, mûsorszerkesztõ szakmaigyakorlatának idõtartama legalább 4 hét, amelyet a felsõ-oktatási intézmény tanterve határoz meg.


Az alapfokozat megszerzéséhez egy államilag elismertlegalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzalegyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szük-

séges bármely olyan élõ idegen nyelvbõl, amelyen az adottszakmának tudományos szakirodalma van.

20. KAMERAMAN ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: kameraman



– szakképzettség: kameraman– a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: Kamera-

man



5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre-ditek száma: 180 kredit;








Az alapképzési szak képzési célja olyan filmes és televí-ziós operatõr szakemberek képzése, akik megszerzett gya-korlati és elméleti vonatkozású szakmai ismereteik birto-kában alkalmasak vezetõ munkatársként részt venni a kü-lönbözõ mûfajú filmes és televíziós mûsorok elkészítésé-ben. A felkészítés során elsajátított tudás olyan mozgóké-pes szakmai alapot eredményez, amelyre építve a végzet-tek elsõsorban játékfilmek operatõri feladataira felkészítõmûvészeti mesterképzési szakon folytathatnak tanulmá-nyokat.

a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik:– a filmtörténet legfontosabb fejezeteit és jelenét,– az egyedi mozgóképi alkotások és a mûsorfolyama-

tok rendszerét,– a filmnyelv és a dramaturgia eszközeit és szabály-

rendszerét,


– a mozgóképgyártás technikáját és technológiáját,– a gyártásszervezés alapfogalmait és eljárásait,– a szakterülethez kapcsolódó angol szakkifejezéseket.b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:– az operatõri filmes és televíziós technikai eszközök

kreatív alkalmazására,– megérteni és megismerni a kapcsolódó szakmák és

szakemberek feladatát a filmes és televíziós filmkészítés-ben,

– alkotó módon együttmûködni a különbözõ techni-kákkal elõállított filmes és televíziós termékek gyártásasorán a rendezõvel és a saját stábbal,

– társalkotóvá válni egy filmes folyamatban,– beilleszkedni a produkciók munkájába beosztott és

irányító munkakörökben egyaránt,– követni a szakma változó technikáit és technológiáit,– mozgóképi alkotások vizuális nyelvének önálló meg-

alkotására.c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges szemé-

lyes adottságok és készségek:– csapatmunkában való részvétel képessége,– a munkahierarchiába való beilleszkedés képessége,– jártasság megszerzésének képessége a filmkészítés-

hez szükséges egyéb mesterségekben,– partneri együttmûködési készség,– az alkotói függetlenség megõrzésére való képesség,– alkalmazkodási képesség,– jó vizualitás.



társmûvészetek (irodalom, zene).


filmtörténet – filmelmélet operatõröknek; operatõri is-meretek (dokumentumfilm, játékfilm, tv-mûsor, reklám-film); képtechnikai ismeretek (hangtechnika és labortech-nika); szakdolgozati szeminárium.


differenciált szakmai ismeretek: 40–54 kreditrendezés és dramaturgiai gyakorlat operatõröknek;

szerkesztés, vágás, digitális tér; produceri gyártási ismere-tek (jog, menedzsment); intézményen kívüli szakmai gya-korlat;



A kameraman szakmai gyakorlatának idõtartama leg-alább 4 hét, amelyet a felsõoktatási intézmény tanterve ha-tároz meg.


Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert leg-alább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenér-tékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bár-mely olyan élõ idegen nyelvbõl, amelyen az adott szakmá-nak tudományos szakirodalma van.

21. GYÁRTÁSSZERVEZÕ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: gyártásszervezõ



– szakképzettség: gyártásszervezõ– a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: Producer



5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre-ditek száma: 180 kredit








A képzés célja olyan gyártásszervezõ szakemberek kép-zése, akik film-, televízió- és videostúdiók, valamint pro-duceri irodák számára végeznek gyártásszervezési mun-kát. A gyártásszervezõ szakemberek gazdasági szervezõ-munkájukkal tevékenyen végigkísérik a produkció létre-jöttét. Szakmai, technikai, gazdasági, pénzügyi, szervezésiés jogi ismereteik birtokában a forgatókönyv alapján fel-vázolják a megvalósítás teljes folyamatát, ezek fázisait éslevezénylik az alkotás létrejöttének gazdasági háttérmûve-leteit. Megfelelõ ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaikmesterképzésben történõ folytatásához.


a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik:– a filmfajtákat: televíziós magazinmûsor dokumen-

tumfilm betétekkel, kisjátékfilm, reklámfilm, televíziósfilm, játékfilm stb.,

– a szinopszist,– a szerzõi jogokra vonatkozó háttérismereteket,– a dokumentumfilm és a televíziós stúdiómûsor meg-

valósítására vonatkozó ismeretanyagot,– a filmetûd elkészítésének módját,– a gyártási-megvalósítási terv elkészítési módját,– a költségvetés kidolgozásának formáit,– a televíziós technikákat,– a stúdiók, a televíziós mûsorok, az élõadás rendszeré-

nek folyamatát.b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:– a rendezõvel való együttmûködésre, csapatmunkában

való részvételre,– egy film teljes gyártási-megvalósítási tervének elké-

szítésére,– forgatás elõkészítésére, az utómunkálatok megszer-

vezésére,– a jogi háttér kereteinek értelmezésére,– a forgatás és az utómunkálatok megszervezésére,– a produkciók gazdasági szervezõi irányítására és el-

lenõrzésére,– a legújabb és a hagyományos technikák használatára,– a mûvészi morál felmutatására.c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges szemé-

lyes adottságok és készségek:– jó szervezõkészség,– felelõsségtudat,– irányítási képességek,– jó kommunikációs készség,– gyakorlatias látásmód,– jó problémamegoldó készség.



társmûvészetek (irodalom, zene); társadalomtudományiismeretek (történelem, politológia, szociológia).


gyártási ismeretek (dokumentumfilm, játékfilm, tv-mû-sor, reklámfilm); gazdasági és jogi ismeretek (pénzügyi,média és szerzõi jog, koprodukció, pályázatok); szakdol-gozati szeminárium.


differenciált szakmai ismeretek: 63–67 kreditrendezés és dramaturgiai gyakorlat producereknek;

képfelvételi, operatõri ismeretek; szerkesztés – vágás (ri-porter mesterség, digitális vágás);


8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követel-ményei:

A gyártásszervezõ szakmai gyakorlatának idõtartamalegalább 4 hét, amelyet a felsõoktatási intézmény tantervehatároz meg.


Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert leg-alább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenér-tékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bár-mely olyan élõ idegen nyelvbõl, amelyen az adott szakmá-nak tudományos szakirodalma van.”




,,9. KOGNITÍV TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSISZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kognitív tanul-mányok

2. A mesterképzési szakon szerezhetõ képzettségi szintés a szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master;rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles kognitív tudományi kutató– a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: Cogni-

tive Scientist– választható szakirányok: a tudomány kognitív mo-

delljei, kognitív idegtudomány, pszicholingvisztika ésnyelvfeldolgozás

– a szakirányok angol nyelvû megjelölése: CognitiveModels of Science, Cognitive Neuroscience, Psycholin-guistics and Language Processing

3. Képzési terület: társadalomtudományok

4. A mesterképzésbe történõ belépésnél elõzménykéntelfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetõk figye-lembe: a pszichológia, a mérnök informatikus, a program-tervezõ informatikus, a biológia alapképzési szakok, a sza-bad bölcsészet alapképzési szak filozófia szakirányon.

4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsõsorban számításba vehetõ alapképzé-si szakok: a szabad bölcsészet kommunikáció és médiatu-domány szakirányon, a kommunikáció és médiatudo-


mány, a gazdaságinformatikus, az alkalmazott közgazda-ságtan, a gazdaságelemzés, a magyar alapképzési szaknyelvtechnológia, elméleti nyelvészet szakirányokon, apedagógia, a biomérnök, a vegyészmérnök, az építészmér-nöki, az építõmérnöki, a gépészmérnöki, a mechantronikaimérnöki, a villamosmérnöki, a gazdálkodási és menedzs-ment, a mûszaki menedzser, a matematika.


6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre-ditek száma: 120 kredit

6.1. Alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek száma:12–20 kredit;

6.2. Szakmai törzsanyaghoz rendelhetõ kreditek szá-ma: 40–50 kredit;

6.2. Differenciált szakmai anyaghoz rendelhetõ kredi-tek száma: 30–40 kredit;


6.4. A diplomamunkához rendelt kreditek értéke:20 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretek aránya: 40–60%.

7. A mesterképzési szak célja, az elsajátítandó szakmaikompetenciák:

A képzés célja olyan kutatók képzése, akik a tudáselem-zés és tudásszervezõdés természettudományos módszerei-vel hajtják végre az emberi megismerés és a tudás komplexvizsgálatát. A végzettek képesek kognitív tudományi kuta-tási feladatok végrehajtására a tudáselemzés formális (ma-tematikai, logikai, filozófiai, nyelvelméleti), biológiai(biológiai rendszerek, idegrendszeri szervezõdések és za-varaik), valamint mérnöki (gépi rendszerek, számítógépestechnikák) komponenseinek ötvözésével. Megszerzett is-mereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktoriképzés keretében történõ folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:– a megismeréssel foglalkozó filozófiai részdiszciplí-

nákat: ismeretelmélet, logika,– a kognitív pszichológia szemléleti keretét és a kap-

csolódó területek: az informatika, a matematika, az idegtu-domány, a neurobiológia és a nyelvészet megfelelõ isme-retanyagát,

– a számítógépes kommunikáció és elemzés alkalma-zói szintû ismereteit,

– a kutatáshoz és tudományos munkához szükséges,széles körben alkalmazható problémamegoldó techniká-kat,

– a szakmai-etikai normákat és azok alkalmazási felté-teleit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:– aktív számítógép-használatra,

– a szakirodalom kritikus használatára,– kritikus fogalmi elemzések végzésére,– empirikus kutatás tervezésére, kísérletek kivitelezé-

sére és az eredmények feldolgozására,– komplex viselkedési mutatók mûszeres, kísérleti

vizsgálatára,– a humán kutatások módszertani és etikai szempont-

ból megfelelõ kezelésére,– önálló kutatási munkák megtervezésére és végrehaj-

tására,– a kutatási eredmények interpretálására, illetve a szak-

mai tudás nyilvánosság elõtti szakszerû megjelenítésére.c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges szemé-

lyes adottságok és készségek:– multidiszciplináris, természettudományos gondolko-

dás,– problémafelismerõ és -megoldó készség,– intuíció és módszeresség,– kreativitás, nyitottság és rugalmasság,– tanulási készség és jó memória,– idegennyelv-tudás, jó kommunikációs készségek,– elkötelezettség és igény a minõségi munkára,– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzá-

állás,– környezettel szembeni érzékenység.

8. A mesterfokozat és szakképzettség szempontjábólmeghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket kiegé-szítõ, alapozó ismeretek: 12–20 kredit;

– neurobiológiai, matematikai, informatikai ismeretek,bevezetés a kognitív pszichológiába: 9–14 kredit;

– gazdasági és humán ismeretek: 3–6 kredit.


statisztika, kísérlettervezés, a kognitív pszichológia fõ-ágai: észlelés, emlékezet, tudat és figyelem, gondolkodásés nyelv; nyelvészeti alapismeretek; pszicholingvisztika;neuropszichológia; evolúciós pszichológia; ismeretelmé-let; programozás; intelligens rendszerek; tudományfilozó-fia; kultúraszociológia.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható is-meretkörei 50–60 kredit:

differenciált szakmai ismeretek: 30–40 kredita) a kognitív tudomány egyes ágainak mûveléséhez

szükséges speciális elméleti, módszertani ismeretkörök:– a tudomány kognitív modelljei szakirány: tudomány-

elmélet, tudománytörténet, tudományfilozófia, evolúciósmegismerés, továbbá a szakirányhoz kapcsolódó, a tan-tervben meghatározott kötelezõen választható ismeretek;

– kognitív idegtudomány szakirány: kognitív idegtudo-mány, percepció és tanulás, kognitív fejlõdés, kognitív in-formatika, kognitív látás, továbbá a szakirányhoz kapcso-


lódó, a tantervben meghatározott kötelezõen választhatóismeretek;

– pszicholingvisztika és nyelvfeldolgozás szakirány:kognitív nyelvszemlélet, pszicholingvisztikai módszerek,nyelvi megértés, gyermeknyelv, továbbá a szakirányhozkapcsolódó, a tantervben meghatározott kötelezõen vá-lasztható ismeretek;

b) a szakirányokhoz kötelezõen választható további is-meretkörök;



A mesterfokozat megszerzéséhez legalább középfokúC típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyen-értékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükségesangol nyelvbõl.

10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A 4.2. pontban felsorolt alapképzési szakokról a mester-képzési szakra való felvétel feltétele, hogy a hallgatónaklegalább 10–12 kredit elismerhetõ legyen a korábbi tanul-mányai alapján az alábbi ismeretkörök közül legalább há-rom ismeretkörben: matematika, statisztika; informatika;ismeretelmélet; logika; nyelvészet; élettani ismeretek.”




,,3. VALLÁSTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSISZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: vallástörténet

2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szintés szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master,rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles vallástörténész– a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: Master

in History of Religions– szakirányok: vallástörténet (History of Religions),

hebraisztika (Hebrew and Judaic Studies)

3. Képzési terület: bölcsészettudomány


4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetõk figye-lembe: történelem, ókori nyelvek és kultúrák, keleti nyel-vek és kultúrák alapképzési szakok.

4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésé-vel vehetõk figyelembe tovább azok az alap- vagy mester-fokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsõoktatásrólszóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai vagyegyetemi szintû alapképzési szakok, amelyeket a kreditmegállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésealapján a felsõoktatási intézmény kreditátviteli bizottságaelfogad.


6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre-ditek száma: 120 kredit;



6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhetõ kre-ditek száma: 45–55 kredit;


6.5. A diplomamunkához rendelhetõ kreditérték:30 kredit;

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya legalább 40%.

7. A mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kom-petenciák:

A képzés célja olyan vallástörténész szakemberek kép-zése, akik vallástörténeti, valláselméleti, társadalomtörté-neti és kutatásmódszertani felkészültségüknek megfele-lõen behatóan ismerik a történeti tudásanyag, illetve azemberi társadalom eszmetörténetének valamely részterü-letét. Vallástörténeti, valamint történeti folyamatok és je-lenségek egymásra hatásának megértését segítõ interdisz-ciplináris ismeretekkel rendelkeznek. Felkészültségükalapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés kereté-ben történõ folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:– a társadalomismereti és társadalomtörténeti ismeret-

anyagot,– az eszmetörténeti és vallástörténeti ismeretanyagot,– a történeti antropológia rendszerét,– a történeti tények és jelenségek fogalomrendezési és

fogalomértelmezési módjait;hebraisztika szakirányon továbbá– a zsidó vallás- és kultúrtörténetet.


b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:– önálló szakmai álláspont kialakítására, továbbá a tör-

téneti tényekre és jelenségekre vonatkozó nézetek és állás-pontok kritikai értelmezésére,

– a történészi hivatásra vonatkozó szakmai-etikai nor-mák érvényesítésére,

– az elméleti ismeretek professzionális szintû alkalma-zására,

– a történelemmel kapcsolatos kutatások tervezésére,irányítására és szervezésére,

– az önálló és a csoportkeretek közt folyó kutatómunkavégzésére,

– a tanult kutatási módszerek gyakorlatban történõ al-kalmazására,

– a kutatási eredmények interpretálására, illetve a szak-mai tudás nyilvánosság elõtti szakszerû megjelenítésére,

– önálló szakmai álláspont kialakítására,– a történelemre vonatkozó nézetek és álláspontok kri-

tikai értelmezésére;hebraisztika szakirányon továbbá– az ókori Izraellel és a késõbbi zsidósággal kapcso-

latos tudományos, oktatási és egyéb tevékenységek vég-zésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges szemé-lyes adottságok és készségek:

– érdeklõdés és nyitottság az új történettudományieredmények, illetve az emberi társadalom történetének újjelenségei iránt,

– önálló tájékozódási képesség a történeti irodalom-ban,

– kritikai attitûd,– jó kommunikációs képesség,– hajlam az együttmûködésre,– jó problémamegoldó képesség.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjábólmeghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket továbbbõvítõ, mesterfokozathoz szükséges kötelezõ alapozó is-meretkörök 6–10 kredit:

vallásfilozófia, vallásszociológia, vallás és jog, régészetés vallás.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelezõ ismeretkörei30–40 kredit:

Vallástörténet szakirányon: az ókori és modern keletikultúrák (a Termékeny Félhold, Izrael, Irán, a judaizmusés az iszlám, India, Kína és a Távol-Kelet vallásai), aklasszikus antikvitás (görög és római vallás) és a modernEurópa (kereszténység) vallási rendszereinek és történeté-nek részletes ismerete.

8.3. Szakmai törzsanyag kötelezõen választható isme-retkörei:

differenciált szakmai ismeretek: 45–55 kredit

– vallástörténet szakirányon: a szakmai törzsanyag is-meretköreibõl választott ismeretek;

– hebraisztika szakirányon: az ókori és modern keletikultúrák, a klasszikus antikvitás és a modern Európa vallá-si rendszereinek és történetének átfogó ismerete mellett ajudaizmus és zsidóság története, korszakai, forrásai, a hé-ber és arámi nyelvû források (szent iratok és kommentár-jaik, vallási irodalom) ismerete és eredeti nyelven történõelemzése; felsõfokú szintû nyelvi ismeretek;


9. Az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez két államilag elismertC típusú középfokú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékûérettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges élõ ide-gen nyelvekbõl.


A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismere-tek – felsõoktatási törvényben meghatározott összevetésealapján – a hallgatónak a korábbi tanulmányai alapján elis-merhetõ legyen legalább 50 kredit értékû ismeret a tanáriszakirány történelem szakmai moduljából, amelybõl leg-alább 16 kredit ókortörténeti és egyetemes és magyar egy-háztörténeti ismeret.

A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzéséreirányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtõl számítottkét féléven belül, a felsõoktatási intézmény tanulmányi ésvizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kellszerezni.

4. FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSISZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: fordító és tol-mács

2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szintés a szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése:


– szakképzettség: okleveles fordító és tolmács– választható szakirányok:

= fordítói szakirány (anyanyelv:...; elsõ választottidegen nyelv: ... ; második választott idegen nyelv:....)

= tolmács szakirány (anyanyelv:... ; elsõ választottidegen nyelv: ...; második választott idegennyelv:....)

– a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: MA inTranslation and Interpreting

– a szakirányok angol nyelvû megnevezése: with spe-cialisation in Translation, with specialisation in Interpreting




4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetõ figye-lembe: bölcsészettudományi, társadalomtudományi (pl.gazdasági), mûszaki és agrár tudományterületekhez tarto-zó alapképzési szak; valamint fõiskolai és egyetemi szintûbölcsészettudományi, társadalomtudományi (pl. gazdasá-gi, jogi) mûszaki és agrár tudományterületekhez tartozóalapképzési szak.

4.2. Meghatározott kreditek teljesítésével vehetõkfigyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatotadó alapképzési szakok, illetve a felsõoktatásról szóló1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai vagy egyetemiszintû alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapítá-sának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján afelsõoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.




6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhetõ kreditekszáma: 30–32 kredit;

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhetõ kre-ditek száma: 30 kredit;



6.6. Az elméleti órák és a gyakorlati foglalkozások ará-nya: 34% elmélet és 66% gyakorlat.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandószakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan fordítók és tolmácsok képzése,akik szakszerûen látják el az írásbeli és a szóbeli nyelviközvetítés feladatát idegen nyelvrõl magyarra és magyar-ról idegen nyelvre. Az írott vagy hallott forrásnyelvi szö-veget tartalmilag pontosan és nyelvileg helyesen tudjákvisszaadni a célnyelven, és ismerik a nyelvi közvetítés eti-kai és retorikai szabályait. Tájékozottak a forrásnyelvi és acélnyelvi országok, valamint az Európai Unió országainakpolitikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében.Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmá-nyaik doktori képzés keretében történõ folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:– a fordítási és tolmácsolási tevékenység elméleti kér-

déseit,

– a forrás- és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturá-lis ismeretanyagát,

– a megfelelõ gazdasági, jogi és politikai ismeretanya-got,

– az Európai Unió társadalmi és intézményi rendszerét,– a fordító és tolmács szakma intézményrendszerét,

mechanizmusait, szabványait, etikai kódexeit,– a vonatkozó kommunikációs és protokoll alapismere-

teket.b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:– szóbeli és írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: for-

dítás, szakfordítás, tolmácsolás,– célnyelvi szövegalkotásra,– célnyelven történõ szóbeli közvetítésre,– szövegelemzésre forrásnyelven,– filmfeliratozás megalkotására,– kiadványszerkesztésre,– nyelvi tanácsadásra,– szoftver lokalizációra,– terminológiai gyûjtemények készítésére,– fordítástámogató eszközök használatára,– tolmácsberendezések használatára.c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges szemé-

lyes adottságok és készségek:– idegennyelv-tudás,– jó kommunikációs képességek magyar és idegen

nyelven,– állóképesség,– monotónia-tûrés,– megbízáselemzés,– kritikai attitûd,– kreativitás,– problémamegoldó gondolkodás,– jó memória,– figyelemmegosztás és koncentráció,– folyamatos önképzésre való készség,– minõségre való érzékenység,– stratégiatervezés.


8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket továbbbõvítõ, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök(18–20 kredit):

bevezetés a fordítás elméletébe, bevezetés a fordításgyakorlatába, bevezetés a tolmácsolás elméletébe, beveze-tés a terminológiába, a fordítás nyelvhelyességi kérdései,szakmai intézményrendszer, Európa tanulmányok.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelezõ ismeretkörei:(30–32 kredit)

általános fordítástechnika; elsõ idegen nyelvrõl anya-nyelvre, anyanyelvrõl elsõ idegen nyelvre, második ide-gen nyelvrõl anyanyelvre, tolmácsolástechnika; elsõ ide-gen nyelvrõl anyanyelvre, anyanyelvrõl elsõ idegen nyelv-


re, második idegen nyelvrõl anyanyelvre, számítógépessegédeszközök mûködése; terminológia.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható is-meretkörei: 50 kredit

kötelezõen választandó szakirányú modul (30 kredit)gazdasági alapismeretek, jogi alapismeretek, nemzetkö-

zi szervezetek, protokoll ismeretek;

– fordítói szakirány:szakfordítás: elsõ idegen nyelvrõl anyanyelvre, anya-

nyelvrõl elsõ idegen nyelvre, második idegen nyelvrõlanyanyelvre;

– tolmács szakirány:konszekutív tolmácsolás: elsõ idegen nyelvrõl anya-

nyelvre, anyanyelvrõl elsõ idegen nyelvre, második ide-gen nyelvrõl anyanyelvre;

diplomamunka (20 kredit).


A szakmai gyakorlat idõtartama legalább 4 hét, amelyeta felsõoktatási intézmény tanterve határoz meg.


A mesterfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvbõlszükséges nyelvvizsga megszerzése: az elsõ idegen nyelv-bõl államilag elismert felsõfokú C típusú nyelvvizsga, amásodik idegen nyelvbõl államilag elismert középfokúC típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.


A 4. pontban felsorolt szakterületekrõl jelentkezõk ese-tében feltétel az elsõ idegen nyelvbõl államilag elismertfelsõfokú C típusú nyelvvizsga, a második idegen nyelv-bõl államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsgamegléte.

5. NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSISZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: neveléstudo-mányi



– szakképzettség: okleveles neveléstudomány szakosbölcsész

– a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: Masterin Education

– választható szakirányok: kora gyermekkor pedagó-giája, családpedagógia, elméleti és történeti kutatások, fel-

sõoktatás-pedagógia, gyermek- és ifjúsági tanulmányok,intézményfejlesztés, mérés és értékelés, nevelési és oktatá-si kutatások, segítõ-fejlesztõ pedagógia, tanterv- és prog-ramfejlesztés, multikulturális nevelés

– szakirányok angol nyelvû megnevezése: early child-hood and primary education, family education, history andphilosophy of education, higher education, childhood andyouth studies, institution development, measurement andevaluation, research on education, development and sup-port in education, curriculum and program development,multicultural education.



4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetõk figye-lembe: pedagógia, konduktor, tanító, óvodapedagógus,gyógypedagógus alapképzési szakok.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott felté-tellel számításba vehetõ alapképzési szakok: andragógia,pszichológia, szociálpedagógia.





6.3. A differenciált szakmai anyaghoz (szakirányok-hoz) rendelhetõ kreditek száma: 40–44 kredit;



6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: törzsképzésben40%, szakirányban legalább 40%.


A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik meg-szerzett ismereteik birtokában megfelelõ tudással rendel-keznek a neveléstudomány mûvelése és alkalmazása terü-letén. Képesek a közoktatásban és a felsõoktatásban, illet-ve az oktatásügyben kutatói és/vagy alkalmazói feladato-kat ellátni, részt vállalni a rendszerszintû mûködtetés fel-adataiból, a kutatás és a fejlesztés terén feladatokat végez-ni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a nevelésügyhazai eredményeit kommunikálni. Megfelelõ ismeretekkelrendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében tör-ténõ folytatásához.


a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:a neveléstudomány, ezen belül a neveléstörténet, a ne-

velésfilozófia, a nevelés- és oktatáslélektan, a nevelésel-mélet, az oktatáselmélet, a nevelésszociológia, az oktatás-ügyi komparatisztika, a kutatásmódszertan szaktudomá-nyos és alkalmazói ismereteit;

továbbáa kora gyermekkor pedagógiája szakirányon végzettek:– a kora gyermekkori fejlõdés biológiai és pszicholó-

giai alapjait,– a kora gyermekkori nevelés intézményi hátterét,– a kora gyermekkor nevelési kérdéseit,– a kora gyermekkori nevelés módszertani sajátossá-

gait,– a kora gyermekkor pedagógiai kutatásait;

a családpedagógia szakirányon végzettek:– a szülõi szerep és a gyermekvállalás evolúciós és tör-

téneti hátterét,– a családi élet különbözõ formáit, azok antropológiai

és szociológiai kontextusát,– a család lehetséges funkcióit, mûködését, a családi

kommunikáció és a család életciklusait,– a családi élet mai jellegzetességeit, fejlõdésirányait

és a jellegzetes családi konfliktusokat,– az értékorientációs tendenciákat a mai magyar csalá-

dokban,– a diszfunkcionálisan mûködõ családtípust,– a nem a saját családban nevelés és nevelkedés jelleg-

zetességeit,– a családjogi ismeretanyagot és a családgondozás szo-

ciálpolitikáját,– a családi élet segítése, a családi konfliktusmegoldás

gyakorlatának alternatíváit,– a család és az oktatási-nevelési, valamint a családokat

segítõ intézmények kapcsolatát;

az elméleti és történeti kutatások szakirányokon végzet-tek:

– az elméleti és pedagógiatörténeti kutatási metodoló-giát: a kvalitatív kutatások, a narratív megközelítés külön-bözõ formáit, az összehasonlító elemzéseket és a forrás-elemzés különbözõ változatait,

– a neveléstudomány elméleti és történeti kérdéseivelhatáros tudományterületeket: ismeretelmélet, történeti éspedagógiai antropológia, történeti szociológia, társada-lomtörténet, narratív pszichológia,

– a könyvtári és a levéltári kutatás gyakorlatát,– a tudományos kommunikáció és szövegalkotás kér-

déseit;

a felsõoktatás-pedagógia szakirányon végzettek:– a hazai és a nemzetközi felsõoktatási modelleket,– a felsõ- és felnõttoktatásban résztvevõk tanulási sajá-

tosságait,– a felsõ- és felnõttoktatásban az adekvát tanulási kör-

nyezet jellemzõit, fejlesztési és értékelési lehetõségeit, a

felsõoktatás terén folytatható pedagógiai kutatások speci-fikumait,

– felsõoktatási projektek tervezésének, szervezésének,irányításának, lebonyolításának elméletét és gyakorlatát;

a gyermek- és ifjúsági tanulmányok szakirányon vég-zettek:

– a gyermekfelfogás történeti változásait,– a gyermekek mindennapi életének alakulását a külön-

bözõ történeti korokban,– a gyermek- és ifjúságpolitika kérdéskörét,– a gyermekkor különbözõ szociológiai megközelíté-

seit,– a tömegkommunikáció hatását a felnövekvõ nemze-

dékekre,– a gyermeki jogok kérdéseit,– a gyermek- és ifjúsági szabadidõs programok terve-

zésének és a fiatal korosztály szabadidõs foglalkoztatásá-nak módszertanát,

– a gyermek- és ifjúkor körében végzendõ kutatásimegközelítéseket;

az intézményfejlesztés szakirányon végzettek:– az iskolaelméleteket,– az európai és a magyar iskolarendszer helyzetét és

problémáit,– az iskola antropológiáját,– a reform- és alternatív pedagógiákat,– az iskolafejlesztés elméleti és gyakorlati problémáit,– a fejlesztési irányzatokat,– az iskolák sajátosságaiból kiinduló, a helyi igények-

hez és szükségletekhez igazodó innováció megtervezésé-nek, irányításának és segítésének technikáit,

– az iskolafejlesztési koncepciók, folyamatok értékelé-sének módszereit,

– az iskolafejlesztési projektek szervezésének, irányí-tásának és lebonyolításának folyamatait,

– az innováció szakmai, etikai kérdéseit;

a mérés és értékelés szakirányon végzettek:– a kutatásmódszertani és pszichológiai alapokat,– a mérés, tesztelés, tesztfejlesztés statisztikai alapjait,– a pedagógiai mérések, az adatgyûjtés, az elemzés, az

interpretáció szabályait,– az értékelés pszichológiai hátterét,– a mérés-értékelés funkcióit, modelljeit és formáit,– a mérés, tesztelés módszereit és eszközeit,– a legfontosabb nemzetközi és hazai mérések (IEA,

PISA, MONITOR stb.) módszertanát, eredményeit,– a vizsgáztatás, a vizsgarendszerek európai és Euró-

pán kívüli modelljeit, a hazai tapasztalatok elemzési anya-gát;

a nevelési és oktatási kutatások szakirányon végzettek:– a neveléstudomány tudományos környezetét,– a tudományos kutatás tudományfilozófiai hátterét,– az innovációs célú intézményi, országos és nemzet-

közi rendszerszintû kutatások eredményeit,


– a nevelési és oktatási kutatások kutatásmetodoló-giáját,

– a nevelési és oktatási kutatásokat,– az alkalmazott és akciókutatások folyamatainak

problémaközpontú tervezési módszerét,– a kutatásmenedzsmentre vonatkozó ismeretanyagot;

a multikulturális nevelés szakirányon végzettek:– a többkultúrájú társadalmak kialakulásának történe-

tét és különbözõ modelljeit,– a multikulturális társadalmak szerkezetének össze-

függéseit az oktatással-neveléssel,– a migrációval kapcsolatos regionális összefüggé-

seket,– a szegregáció kialakulását,– az érdekartikuláció és érdekérvényesítés lehetõségeit

az õshonosok és bevándorlók között, a társadalmi jelensé-gek gazdasági, munkaerõpiaci összefüggéseit az iskolá-zás, szakképzés szempontjából,

– a multikulturális nevelés történeti és mai lehetõsé-geit, formáit, az inkluzív nevelésben hatékonynak mutat-kozó oktatási-nevelési metódusok elméletét és gyakorla-tát;

segítõ-fejlesztõ pedagógia szakirányon végzettek:– az egyéni tanulói igényekhez való alkalmazkodás

alakulását a tömegoktatás történetében, a tehetséges tanu-lókkal való foglalkozás történetét,

– történeti és összehasonlító pedagógiai szempontból ahazai és külföldi megoldásokat,

– a segítés-fejlesztés „jó gyakorlatának” a példáit,– az esélyegyenlõtlenség megjelenési formáit az isko-

larendszer és az iskolai nevelés-oktatás szintjén és azesélyegyenlõség–esélyegyenlõtlenség problematikáját ajogi szabályozásban,

– a különbözõ teljesítményzavarok és a tehetség peda-gógiai diagnosztikáját,

– a teljesítményzavarok prevencióját, korrekcióját,– a tehetségfejlesztés elméleti kérdéseit, gyakorlati le-

hetõségeit és problémáit;

tanterv- és programfejlesztés szakirányon végzettek:– a tartalmi szabályozás rendszerét, mûködését, az ok-

tatási rendszerben betöltött szerepét,– az egyetemes és a magyar tantervtörténet legfonto-

sabb tantervi paradigmáit és a tantervtípusokat,– a tantervelméleti és az alkalmazott kutatások eredmé-

nyeit,– a tantervértékelési paradigmákat, módszereket és a

tantervfejlesztõ munka elméleti alapjait,– a pedagógiai programok, helyi tantervek, tantárgyi

programok elemzését, értékelését, illetve projektmunkakeretében történõ fejlesztését,

– a tanítás és tanulás elméleti modelljeinek alkalmazásilehetõségeit, a tananyagok és taneszközök, oktatási segéd-anyagok elemzésének, értékelésének módszereit,

– képességfejlesztõ tantárgyi programok, taneszközök,oktatási segédanyagok fejlesztését,

– a kompetencia alapú fejlesztésre irányuló külföldi éshazai törekvéseket,

– a tananyag- és tankönyvelemzés elméletét és gyakor-latát.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:– a nevelés- és oktatásügyben, a köz- és felsõoktatás-

ban kutatói és/vagy alkalmazói feladatok ellátására,– pedagógiai rendszerek fejlesztésében, mûködtetésé-

ben és irányításában való részvételre,– a szakterületre vonatkozó magyar és idegen nyelvû

információ feltárására és elemzésére, a nevelés- és oktatás-ügy eredményeinek hazai és nemzetközi fórumokon valókommunikálására, jó szövegalkotásra,

– önálló tanulással meglevõ képességeik fejlesztéséreés új kompetenciák kialakítására;

továbbáa kora gyermekkor pedagógiája szakirányon végzettek:– az intézmények nevelési stratégiájának pedagógiai

megalapozására,– a nevelés szervezeti kereteinek és pedagógiai kultú-

rájának fejlesztésére,– a plurális társadalom igényeibõl fakadó sajátos neve-

lési feladatok megfogalmazására,– szakértõként megoldásukban való aktív részvételre, a

pedagógusok munkájának támogatására,– közremûködésre egyes gyermekek és gyermekcso-

portok fejlesztésére-nevelésére vonatkozó programok ki-alakításában, megvalósításában,

– kora gyermekkori pedagógiai kutatások végzésére;

a családpedagógia szakirányon végzettek:– nevelési-oktatási intézményekben, a családokat segí-

tõ intézményrendszerben szakszerû támogatás nyújtásáraaz erre aktuálisan vagy folyamatosan rászoruló családok-nak,

– szakértõ részvételre kutatásokban;

az elméleti és történeti kutatások szakirányokon végzet-tek:

– pedagógiatörténeti és pedagógiaelméleti kutatásokvégzésére, elméleti és történeti kutatások tervezésére, tá-mogatására, értékelésére és tudományos fórumokon törté-nõ kommunikálására,

– az elméleti és történeti kutatásokkal foglalkozó hall-gatók munkájának segítésére, tanácsadásra;

a felsõoktatás-pedagógia szakirányon végzettek:– felsõoktatási fejlesztések tervezésére, támogatására,

értékelésére,– szakértõként részt venni a felsõoktatási menedzsment

munkájában,– felsõoktatás-pedagógiai kutatások végzésére;

a gyermek- és ifjúsági tanulmányok szakirányon vég-zettek:

– ifjúságsegítõ szolgálatokban való fejlesztõ közremû-ködésre,


– a tanórán kívüli nevelés tartalmi és szervezeti keretei-nek tervezésére, e nevelési alkalmak szakszerû vezetésére,pedagógiai irányítására,

– szakértõ részvételre gyermek- és ifjúságsegítõ kuta-tásokban;

az intézményfejlesztés szakirányon végzettek:– a pedagógiai intézményfejlesztés elméleti kérdései-

ben tudásuk továbbfejlesztésére és alkalmazására az isko-lai innovációkban a helyi társadalmi igényeinek, elvárá-sainak megfelelõen;

a mérés és értékelés szakirányon végzettek:– a tanulók, tanulóközösségek, nevelési-oktatási intézmé-

nyek, illetve az oktatási rendszer értékelését szolgáló méré-sek lebonyolítására, ilyen célú mérõeszközök fejlesztésére;

a nevelési és oktatási kutatások szakirányon végzettek:– a nevelés-oktatás különbözõ szintjein megjelenõ pe-

dagógiai problematika felismerésére,– fejlesztõ jellegû nevelési-oktatási kutatások megter-

vezésére, végzésére;

segítõ-fejlesztõ pedagógia szakirányon végzettek:– általános tanulástechnikai fejlesztésre és tanácsadásra,– az eltérõ bánásmódot igénylõ tanulók szakszerû segí-

tésére;

a multikulturális nevelés szakirányon végzettek:– eltérõ kultúrájú fiatalok együttmûködésének meg-

szervezésére, irányítására,– a felmerült konfliktusok értelmezésére, kezelésére,

hatékony kommunikáció elõsegítésére;

tanterv- és programfejlesztés szakirányon végzettek:– a központi tantervekhez igazodó helyi tantervek, tan-

tárgyi programok, fejlesztõ programok kidolgozására.


– önálló munkavégzésre való képesség,– kreativitás,– jó problémamegoldó képesség,– döntéshozatali képesség,– jó együttmûködési készség,– a közösségbe történõ beilleszkedés képessége és igé-

nye,– saját tevékenység kritikus értékelésének és irányítá-

sának a képessége,– önszabályozás, az önfejlesztés igénye,– értékek kialakítására és megtartására törekvõ maga-

tartás.


8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket továbbbõvítõ, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkö-rök: 18–22 kredit

neveléstörténeti tanulmányok, kutatások (nevelésfilo-zófiák és elméletek története), elméleti pedagógia (a neve-

léstudomány szaknyelve), nevelés- és oktatáslélektan(kognitív pszichológia, neveléslélektan), oktatástudo-mány (tanítás- és tanuláselméletek), a nevelésszociológiaalkalmazásai (a nevelésszociológiai információ), oktatás-ügyi komparatisztika (világgazdasági változások és az ok-tatás).


neveléstörténeti tanulmányok, kutatások (pedagógiaiproblématörténet, történeti antropológia), elméleti peda-gógia (neveléselmélet – pedagógiai antropológia, nevelés-tudományi modellek és paradigmák), nevelés- és oktatás-lélektan (pedagógiai szociálpszichológia), oktatástudo-mány (tantervelméletek, képességek fejlõdése és fejleszté-se), a nevelésszociológia alkalmazásai (iskolaszociológiaiszemléletek és szakirodalom, kutatások a nevelésszocioló-giában), oktatásügyi komparatisztika (oktatási rendszerekaz EU-ban, oktatásstatisztikai elemzések).


differenciált szakmai ismeretek: 40–44 kreditszakirányok ismeretkörei;



A szakmai gyakorlat a köz- és a felsõoktatás különbözõszínterein, intézményeiben végzett terepmunka, amelynekidõtartamát a szakirányokhoz kapcsolódóan a szakot indí-tó felsõoktatási intézmény határozza meg.


A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismertközépfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékûérettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.


A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallga-tónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismere-tek – felsõoktatási törvényben meghatározott – összeveté-se alapján elismerhetõ legyen legalább 15 kredit az alábbiismeretkörökben: neveléstörténet, neveléspszichológia,kutatásmódszertan, informatika és számítógép-használat,nevelési – segítõszolgálati terepgyakorlat.

6. ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: anglisztika




– szakképzettség: okleveles anglisztika mesterszakosbölcsész

– a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: MA inEnglish

– választható szakirányok: angol alkalmazott nyelvé-szet, angol elméleti nyelvészet, angol irodalom, angol kul-túra és társadalom, posztkoloniális irodalmak és kultúrák(ír, s. k.,ót, kanadai, ausztrál)

– szakirányok angol nyelvû megnevezése: Englishapplied linguistics, English theoretical linguistics, Englishliterature, British cultural studies, postcolonial studies(Irish, Scottish, Canadian, Australian)



4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetõ figye-lembe: anglisztika alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsõsorban számításba vehetõ alapképzé-si szakok: a magyar, germanisztika, szlavisztika, roma-nisztika, romológia, a történelem, a szabad bölcsészet, in-formatikus könyvtáros, kommunikáció és médiatudo-mány, kulturális antropológia, szociológia, társadalmi ta-nulmányok alapképzési szakok.

4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésé-vel vehetõk figyelembe továbbá azok az alap- vagy mes-terfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsõokta-tásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolaivagy egyetemi szintû alapképzési szakok, amelyeket a kre-dit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összeve-tése alapján a felsõoktatási intézmény kreditátviteli bizott-sága elfogad.


6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre-ditpontok száma: 120 kredit;

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek szá-ma: legalább 20 kredit;



6.4. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõkreditek minimális értéke: 10 kredit;




A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik meg-szerzett elméleti, módszertani, gyakorlati ismereteik birto-kában magas szinten ismerik és alkalmazzák az angolnyelvet. Ismerik az angol nyelvû országok, közöttükNagy-Britannia, Írország és Kanada irodalmát, kultúráját,társadalmi-politikai berendezkedését, történelmét, továb-bá a modern elméleti és alkalmazott nyelvészet alapelveit,fõbb mai irányzatait, kutatási területeit, és azoknak elsõ-sorban az angol nyelvre vonatkoztatott eredményeit. Ké-pesek arra, hogy az üzleti életben, a médiában, az oktatás-ban, a könyvkiadásban, a diplomáciában, a nemzetközikapcsolatokkal foglalkozó intézményekben, az idegenfor-galomban, pályázati irodákban, a helyi regionális és orszá-gos önkormányzati hivatalokban és általában a kulturálisközéletben alkalmazzák megszerzett ismereteiket. Felké-szültségük alapján képesek tanulmányaik doktori képzés-ben történõ folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:– az angol nyelvû kultúrákra vonatkozó ismeretanya-

got (pl. nyelv, nyelvészet, irodalom, történelem).b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:– az anglisztika területén szerzett speciális jártasságok

és mûveltség birtokában fogalmi és absztrakt gondolko-dást, valamint gyakorlati készségeket igénylõ feladatok ésmunkakörök ellátására,

– szakmájuk interdiszciplináris és multidiszciplináriselméleti és gyakorlati mûvelésére,

– önálló kutatásra,– önálló tudományos és publicisztikai munka végzésé-

re az angol nyelv és az angol nyelvû népek kultúrájának,történelmének és irodalmának területén,

– az angol és a magyar nyelvû kultúrák közti magasszintû közvetítésre a kulturális, gazdasági, politikai stb.élet különbözõ területein,

– az angol nyelvre, valamint az angol nyelvû kultúrákraés társadalmakra vonatkozó ismeretek közvetítésére.


– magas szintû szakmai motiváltság és elkötelezettség,– fejlett elemzõ képesség,– különbözõ kultúrák közötti hasonlóságok és különb-

ségek feltárásának képessége,– interkulturális attitûd,– magas szintû angol nyelvû kommunikációs készség,– jó elõadókészség.


8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket továbbbõvítõ, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkö-rök: legalább 20 kredit

az angol nyelv interdiszciplináris közelítésben (társa-dalmi és kulturális kontextusban); a modern brit társada-


lom; nyelv-, irodalom- és kultúratudományi alapfogalmakés elméleti hátterük; kutatásmódszertan; az angol értekezõstílus és formátum (5-5 kredites kurzusok kialakításával).


az angol nyelvészet, irodalomtudomány és kultúraelmé-let irányzatai; az angol nyelv, irodalom és kultúra történetiaspektusai (5-5 kredites kurzusok kialakításával).

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható is-meretkörei: 70–75 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 50–55 kreditangol alkalmazott nyelvészet, angol elméleti nyelvé-

szet, angol irodalom, angol kultúra és társadalom, poszt-koloniális irodalmak és kultúrák (ír, skót, kanadai, auszt-rál) szakirányokhoz tartozó ismeretek (5-5 kredites kurzu-sok kialakításával);



A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy állami-lag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzalegyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szük-séges élõ idegen nyelvbõl, amely nyelv nem lehet az angol.


A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismere-tek – felsõoktatási törvényben meghatározott – összeveté-se alapján a hallgatónak elismerhetõ legyen legalább50 kredit a korábbi tanulmányai szerint anglisztika isme-retkörbõl. Továbbá felsõfokú C típusú államilag elismertvagy azzal egyenértékû nyelvvizsga angol nyelvbõl.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a fenti is-meretkörbõl legalább 38 kredittel rendelkezzen a hallgató.A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irá-nyuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtõl számított kétféléven belül, a felsõoktatási intézmény tanulmányi ésvizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kellszerezni.

7. AMERIKANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: amerikanisztika



– szakképzettség: okleveles amerikanisztika mester-szakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: MA inAmerican Studies

– választható szakirányok: etnikai és multikulturális is-meretek, amerikai irodalom és irodalomtudomány, ameri-kai kultúra és média, amerikai angol nyelv és nyelvészet,összehasonlító tanulmányok (más angol nyelvû kultúrák-kal)

– szakirányok angol nyelvû megnevezése: ethnic andmulticultural studies, American literature, American cul-ture and media, American English language and linguis-tics, comparative cultural and literary studies (within theEnglish-speaking world)



4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetõ figye-lembe: anglisztika alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsõsorban számításba vehetõ alapképzé-si szakok: a magyar, a történelem, a szabad bölcsészet,germanisztika, romanisztika, romológia, szlavisztika, in-formatikus könyvtáros, kommunikáció és médiatudo-mány, kulturális antropológia, szociológia, társadalmi ta-nulmányok alapképzési szakok.

4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésé-vel vehetõk figyelembe továbbá azok az alap- vagy mes-terfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsõokta-tásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolaivagy egyetemi szintû alapképzési szakok, amelyeket a kre-dit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összeve-tése alapján a felsõoktatási intézmény kreditátviteli bizott-sága elfogad.


6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre-ditpontok száma: 120 kredit;

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek szá-ma: legalább 20 kredit;



6.4. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõkreditek minimális értéke: 10 kredit;





A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik azamerikanisztika területén megszerzett elméleti, módszer-tani, gyakorlati ismereteik és készségeik birtokában magasszinten ismerik és alkalmazzák az amerikai angol nyelvet.Ismerik az angol nyelvû országok, közöttük elsõsorban azAmerikai Egyesült Államok kultúráját, társadalmi-politi-kai berendezkedését, történelmét, az amerikai jelen ésmúlt valamennyi lényeges vonatkozását. Megszerzett tu-dásuk birtokában képesek arra, hogy szaktudásukat az üz-leti életben, a médiában, a könyvkiadásban, a diplomáciá-ban, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézmé-nyekben, az idegenforgalomban, pályázati irodákban, ahelyi és országos önkormányzati hivatalokban és általábana kulturális életben alkalmazzák. Felkészültségük alapjánképesek tanulmányaik doktori képzés keretében történõfolytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az amerikai angol nyelvet,

– az amerikai angol nyelvû kommunikáció sajátossá-gait,

– az Egyesült Államok kultúráját, történelmét és iro-dalmát,

– a meghatározó amerikai kommunikációs rendszere-ket (tv, újságok, internet stb.).

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– az amerikanisztika területén szerzett speciális jártas-ságok és elmélyült mûveltség birtokában fogalmi és abszt-rakt gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igény-lõ feladatok és munkakörök ellátására,

– szakmájuk interdiszciplináris és multidiszciplináriselméleti és gyakorlati mûvelésére,

– az önálló kutatásra,

– önálló tudományos és publicisztikai munka végzésé-re az Egyesült Államok kultúrájának, történelmének ésirodalmának területén,

– az amerikai és magyar kultúra közti magas szintûnyelvi közvetítésre a kulturális, a gazdasági, a politikai stb.élet különbözõ területein,

– az amerikai angol nyelvre, valamint az amerikai kul-túrára és társadalomra vonatkozó ismeretek közvetítésére.


– magas szintû szakmai motiváltság és elkötelezettség,

– fejlett elemzõ képesség,

– különbözõ kultúrák közötti különbségek és hasonló-ságok feltárásának képessége,

– interkulturális attitûd,

– magas szintû, angol nyelvû szóbeli és írásbeli kom-munikációs készség,

– jó elõadókészség.


8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket továbbbõvítõ, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkö-rök: legalább 20 kredit

az amerikai irodalom, kultúra és nyelv történeti aspek-tusai; az amerikai társadalom és kultúra kialakulásának ésfolyamatainak történeti összefüggései; az amerikai angolnyelv sajátosságai interdiszciplináris közelítésben; nyelv-,irodalom- és kultúratudományi fogalmak és elméleti hátte-rük; kutatásmódszertan (4-5 kredites kurzusok kialakításá-val).


az amerikanisztika mint tudományág meghatározása,módszereinek ismertetése és nemzetközi irányzatai; azamerikanisztika társadalomtudományi komponensei; azamerikai kultúra, társadalom, irodalom és nyelv összefüg-gésrendszerei, kommunikációs rendszerek (5-5 krediteskurzusok kialakításával).

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható is-meretkörei: 70–75 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 50–55 kreditetnikai és multikulturális ismeretek, amerikai irodalom

és irodalomtudomány, amerikai kultúra és média, amerikaiangol nyelv és nyelvészet, összehasonlító tanulmányok(más angol nyelvû kultúrákkal) szakirányokhoz tartozó is-meretek (5-5 kredites kurzusok kialakításával);



A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy állami-lag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzalegyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szük-séges élõ idegen nyelvbõl, amely nyelv nem lehet az angol.


A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismere-tek – felsõoktatási törvényben meghatározott – összeveté-se alapján a hallgatónak elismerhetõ legyen legalább50 kredit a korábbi tanulmányai szerint anglisztika és ame-rikanisztika ismeretkörökbõl, amelybõl az amerikai angolnyelv, valamint az amerikai irodalom és kultúra ismeretegyüttesen legalább 30 kredit értékû. Továbbá felsõfokúC típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékû nyelv-vizsga angol nyelvbõl.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a fenti is-meretkörökbõl legalább 38 kredittel rendelkezzen a hall-gató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzéséreirányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtõl számítottkét féléven belül, a felsõoktatási intézmény tanulmányi ésvizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kellszerezni.”





„11. TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGENKÉNT

11.1.1. AZ ELSÕ TANÁRISZAKKÉPZETTSÉGKÉNT VÁLASZTHATÓ

SZAKKÉPZETTSÉGEK SZAKTERÜLETIISMERETEI

a) A KÖZOKTATÁS MÛVELTSÉGI TERÜLETEINVÁLASZTHATÓ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGEK

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MÛVELTSÉGITERÜLET

Magyartanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles magyartanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of Hungarian lan-

guage and literature.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben ésa felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, terve-zési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok dok-tori képzésben történõ folytatására való felkészítés.

A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismerete-ken túli, sajátos ismeretkörök:

Szakterületi ismeretek:

A szakterületi ismeretek köre az irodalomtudomány és anyelvtudomány iskolai nevelés szempontjából adekváttartalmaira épül, figyelemmel a Nemzeti alaptanterv és akétszintû érettségi követelményeire.

a) Irodalomtudomány– Irodalmi mûvek elemzése (az antikvitástól a 19. szá-

zad végéig; 20. század)A középiskolai szövegértelmezést segítõ eljárások, ter-

minológiai apparátus elsajátítása és gyakorlása magyar ésvilágirodalmi mûvek elemzése során. Korszerû irodalom-tudományi interpretációs eljárások és elméletek. A mûvé-szeti/irodalmi (ön)megértés és a tanítási cél (kulturális,szociális kompetenciafejlesztés, szövegértés, szövegalko-tás-fejlesztés, a kulturális kánon átadása) szempontjábólhasznos és jelentõs, az érettségi követelményeihez illesz-kedõ mûvek, szövegek kiválasztásának módja, elemzése.

– Korszakok, mûnemek és kulturális folyamatok. Kor-szerû irodalomtörténeti szemléletmód a középiskolában,

az irodalom történetisége, folyamatszerûsége. A hagyo-mány megkerülhetetlensége: a hagyomány mint az újításmindenkori feltétele. Az irodalmi korszakolás elméletei.Az irodalmi mûnemek és jelenkori elméleteik, pedagógiaiszerepük. A stílusok története, irodalmi korszaktudat ésdiszkurzus, az irodalmiság ismérveinek történetisége. Amai kultúra jelenségei, elméletei, kultúraköziség: a saját ésaz idegen megértés kölcsönössége.

– Az irodalom, az irodalmi folyamat nyelvi-materiálisés formai-poétikai komponensei, illetve az irodalomtaní-tás extern és intern elemei. Az irodalmi szöveg nyelviségeés mediális megalkotottságának sajátszerûségei. Verstani,szövegpoétikai és klasszikus retorikai alapfogalmak, al-kalmazásuk az iskolai szövegelemzés során. Az irodalmifolyamat szociológiai és pszichológiai vonatkozásai. Azesztétikai tapasztalat közvetettsége és közvetített jelle-ge – ennek sajátosságai az irodalomban, következményeiaz irodalomtanításban.

– Az élõ irodalom és a mai kultúra középiskolában. Akortárs irodalom jelenségei, irányzatai. Jelenkori irodalmifolyóiratok, csoportosulások, régiók, alkotók. A kortársirodalomtudomány és irodalomkritika eredményeinekmegismertetése a középiskolában. Irodalmi intézmények.Az irodalom szerepe a mai társadalomban; társadalmi vi-ták az irodalomról és annak intézményrendszerérõl. A tö-megirodalom és magas irodalom viszonya. A médiakuta-tás, a tömegkommunikáció, a film, a televízió, az internet,kapcsolata az irodalommal és az irodalomtanítással.

b) Nyelvtudomány– Kultúra, társadalom és nyelv összefüggései. A világ

nyelvi, kulturális képe. A nyelv, a nyelvhasználat és a tár-sadalom összefüggése, a nyelvi tervezés és a nyelvi politi-ka, a nyelv és a kulturális identitás összefüggései, az inter-kulturális kommunikáció alapfogalmai. Szemiotikai kere-tek. A nyelv társadalmi és területi változatai, a nyelvválto-zatok leírása, nyelvföldrajz, kisebbségi nyelvhasználat,nyelvünk az EU-ban.

– Nyelvtörténeti ismeretek. A történeti-összehasonlítónyelvészet elméleti és kutatás-módszertani alapjai. A nyel-vi változás általános törvényei, irányai. A nyelvrokonságbizonyítékai, a magyar nyelvtörténet forrásai, korszakai, anyelvi standardizáció folyamata, a nyelvi szinteknek meg-felelõen a magyar nyelv rendszerének alakulástörténete,nyelvemlékek elemzése.

– A magyar nyelv leírása. Hangtani, alaktani, mondat-tani, jelentéstani ismeretek. A magyar nyelv leírásánaklegfontosabb irányzatai és módszerei: a klasszikus, atranszformációs generatív, a funkcionális és a kognitívgrammatika elemzésmódjai. A nyelvi szintek rendszer-nyelvészeti leírása. A korpusznyelvészeti elemzés megkö-zelítésmódjai. Nyelvtipológiai és kontrasztív nyelvészetikitekintés.

– Beszédelmélet és szövegkutatás. Kommunikációtan,szövegtan, stilisztika, retorika és pragmatika. A verbális ésnonverbális kommunikáció kutatásának alapkérdései. Akommunikációs stratégiák, a kommunikációs folyamat


(tervezéstõl az interpretációig), a szövegtípusok és a stí-lusváltozatok kapcsolata. Írott és beszélt szövegek elem-zésének elmélete és gyakorlata. Az iskolai kommunikációsajátosságai. Tárgyalási stílusok és tárgyalási technikák.

Szakmódszertani ismeretek:

– Az irodalom tanításának elmélete és gyakorlata. Azirodalompedagógia fogalma, az irodalom tanításának cél-jai és feladatai; az irodalomtanítás szemléletmódjai, alter-natív formái;

– A Magyar irodalom címû tantárgy mûvelõdési anya-ga; a magyar nyelvi és irodalmi érettségi vizsga követel-ményei. A magyarórák felépítése; az óraelemzés és az óra-tervezés szempontjai; magyar irodalmi tankönyvcsaládokés segédkönyvek; a képességfejlesztés eljárásai; az isme-retbõvítés speciális eljárásai (elméleti iskolák eredményei-nek felhasználhatósága az oktatásban, az élõ irodalom je-lenségeinek közvetítése).

– Az irodalomtanítás korszerû, befogadásközpontú,kognitív, személyes és/vagy szociális kompetenciákat fej-lesztõ, interaktív és reflektív módszer- (kooperatív tanu-lás, projekt, tanulói portfólió, drámapedagógia, folyamat-olvasás, folyamatírás, kreatív írás, vita) és eljáráskészlete(grafikai szervezõk, a reflexivitás technikái, elõzetes tu-dást elõhívó technikák, stb).

– Az anyanyelvi nevelés módszertana. Az anyanyelvinevelés története, cél- és feladatrendszere, alapelvei. A ta-nulói nyelvfejlõdés 6–18 éves korig. Az anyanyelvi neve-lés módszerei, munkaformái, gyakorlattípusai és taneszkö-zei. Az anyanyelvi nevelés tervezése. Motiváció, ellenõr-zés és értékelés az anyanyelvi órán. Anyanyelvi kísérlet(mikrotanítás), iskolai hospitálás, óraelemzés. A tömeg-kommunikáció és a számítógép szerepe az anyanyelvi ne-velésben. Az anyanyelvi nevelés és más mûveltségi terüle-tek kapcsolata.

– Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése. A szövegér-tés, a szövegelemzés, a szövegalkotás, a szókincs, a stílus-érzék, a nyelvhelyesség, a helyesírás, a beszédkultúra, a ta-nulási képesség fejlesztésének módszerei; a helyesírás, azérvelés tanítása. A készség- és képességfejlesztés speciáliseljárásai: felzárkóztatás és tehetséggondozás.

– A magyar nyelv címû tantárgy mûvelõdési anyaga. Afunkcionális szemléletû anyanyelvtanítás. A magyar nyel-vi ismeretek: a grammatikai, a kommunikációs, a szocio-lingvisztikai, a jelentéstani, a szövegtani, a stilisztikai, anyelvtörténeti, az általános nyelvészeti ismeretek tanításá-nak speciális eljárásai. Anyanyelvi nevelés a tanórán kí-vül.

IDEGEN NYELV MÛVELTSÉGI TERÜLET

Angoltanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles angoltanár;

– angol nyelvû megjelölése: teacher of English lan-guage and culture.




– Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalma-zott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocio-és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészetés kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhozszükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések.

– Angol alkalmazott nyelvészet: Az idegen nyelv elsa-játításának elmélete és gyakorlata. A nyelvtanítás mód-szertani ismereteinek elméleti megalapozása. Az elsõ ésmásodik nyelv elsajátításának elméletei. A köztes nyelvtanulmányozásából fakadó ismeretek. A második nyelv ésaz idegen nyelv. A nyelvtanulás stílusai és stratégiái, a ta-nulás tanítása. Egyéni sajátosságok a nyelvtanulásban:nyelvérzék, életkor, nyelvi szorongás, motiváció.

– Angol nyelvi stúdiumok: magas szintû angol nyelvûkommunikációs készség elsajátítása, az angol nyelvhe-lyesség szabályainak magabiztos alkalmazása, az angolnyelvi változatok ismerete. A szinkrón nyelvállapot fono-lógiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmati-kai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikaisajátosságok. Stilisztikai ismeretek.

– Az angol nyelvi mûveltségterületen felhalmozódottkultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányza-tok, amelyek meghatározóak az adott kultúra sajátos arcu-latának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egye-temes emberi kultúrának. Egyes angol nyelvû kultúrák(amerikai, ausztrál, ír, kanadai, skót stb.) ismerete. Kortársirodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. Az an-gol nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiségfejlesztése érdekében.


– Az angol nyelv tanításának módszertana: a nyelvtaní-tás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközitendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermiértékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyel-vi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok ké-szítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgákminõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. AKözös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.

– Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multi-mediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkafor-mák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális


munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, órater-vezetek, óravázlatok készítésének módszertana.

– Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre sza-bott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdina-mika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoportmint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításánakeszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma.

– A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szak-képzõ intézményekben és a felnõttképzésben.

Sajátos kompetenciák:

Az angoltanár

– rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációskompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képesmagabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyenjártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásá-ban;

– a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képesa nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbbmódszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, anyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvikultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása,mérése és értékelése során;

– ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulástsegítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó ta-nulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka),valamint az ún. frontális osztálymunka;

– ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és fel-adatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgy-közi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamintlegyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokattervezni, irányítani és értékelni.

Némettanár/német- és nemzetiséginémet-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése:a) okleveles némettanárb) okleveles német- és nemzetiséginémet-tanár;– angol nyelvû megjelölése:a) teacher of German language and cultureb) teacher of German as a minority language and

culture.

Választható szakirányok: némettanár, nemzetiséginé-met-tanár.




– Német nyelvészet: alapvetõ rendszernyelvészeti is-meretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek isme-retanyaga (szocio- és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás,szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílusstb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti ala-pok és kérdések. A magyar és a német nyelv kontrasztívnyelvészeti ismeretei.

– A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai,szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének ma-gas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Sti-lisztikai ismeretek.

– Ismeretek a német irodalom és kultúra területén: a né-met nyelvterület kultúrájának (irodalom, film, képzõmû-vészet, alkalmazott mûvészetek) legfontosabb szellemi ésmûvészeti irányzatai, amelyek meghatározóak a németkultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyekszerves részei az egyetemes emberi kultúrának, a kultúraés a német nyelvû országok társadalmának (beleértve a po-litika és gazdaság) aktuális kérdései. Az irodalmi mûfajokértõ ismerete (mûelemzés és befogadási modellek) az iro-dalomtörténet tükrében/alapján, az irodalom és a médiaösszefüggései, a komparatisztika aktuális szempontjai(magyar–német és egyéb európai nyelvek és kultúrák vo-natkozásában). Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes,zenei ismeretek. A német nyelv és kultúra tanításának je-lentõsége a személyiség fejlesztése érdekében.

A nemzetiséginémet-tanár szakirányhoz tartozó sajátosismeretek (8–14 kredit):

– A hazai német kisebbség története, tárgyi és szellemikultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalom-tudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropo-lógia bevonásával. A német kisebbség mint a sokszínû eu-rópai kultúra szerves része – különös tekintettel a közép-és délkelet-európai régióra.

– Szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvûség, dig-losszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat amagyarországi németeknél. Nyelv – kultúra – társada-lom – identitás.

– Közép- és délkelet-európai német nyelvû regionálisirodalom a 20. században.


– A német nyelv tanításának módszertana: A nyelvtaní-tás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Nemzetközitendenciák és a magyarországi gyakorlat.


– Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multi-mediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkafor-mák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális


munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, órater-vezetek, óravázlatok készítésének módszertana.




A némettanár és a nemzetiséginémet-tanár





Franciatanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles franciatanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of French lan-

guage and culture.




– Francia nyelvészet: a modern francia általános,szinkrón, diakrón és alkalmazott nyelvészet fõbb területei-nek (lexikológia, szemantika, pragmatika, szövegnyelvé-szet, stilisztika), valamint a francia nyelv történetének át-

fogó ismerete. A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvé-szeti alapok és kérdések.

– A szinkrón nyelvállapot rendszerének magas fokú is-merete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai is-meretek.

– A francia nyelvi mûveltségterületen felhalmozódottkultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányza-tok, amelyek meghatározóak a francia kultúra sajátos arcu-latának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egye-temes emberi kultúrának.

– Francia irodalom és civilizáció: az irodalomelméletés a francia irodalom történetének áttekintõ ismerete. Afrancia irodalom alkotásainak értõ elemzése. Kortárs iro-dalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A francianyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fej-lesztése érdekében. Széles körû tájékozottság a frankofónországok kultúrájának, civilizációjának (történeti, mûve-lõdés- és mûvészettörténeti, társadalmi, politikai) vonat-kozásában.


– A francia nyelv tanításának módszertana: a nyelvta-nítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzet-közi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.


– Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multi-mediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkafor-mák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontálismunka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, órater-vezetek, óravázlatok készítésének módszertana.




A franciatanár






Olasztanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles olasztanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of Italian lan-

guage and culture.




– Olasz nyelvészet: a modern olasz általános, szinkrón,diakrón és alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek (lexiko-lógia, szemantika, pragmatika, szövegnyelvészet, stilisztika),valamint az olasz nyelv történetének átfogó ismerete. A taní-táshoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések.

– A szinkrón nyelvállapot rendszerének magas fokú is-merete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai is-meretek.

– Az olasz nyelvi mûveltségterületen felhalmozódottkultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányza-tok, amelyek meghatározóak az olasz kultúra sajátos arcu-latának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egye-temes emberi kultúrának.

– Olasz irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet ésaz olasz irodalom történetének áttekintõ ismerete. Az olaszirodalom alkotásainak értõ elemzése. Kortárs irodalmi,képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. Az olasz nyelvés kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejleszté-se érdekében. Széles körû tájékozottság Olaszország kul-túrájában, civilizációjának (történeti, mûvelõdés- és mû-vészettörténeti, társadalmi, politikai) vonatkozásában.


– Az olasz nyelv tanításának módszertana: a nyelvtaní-tás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközitendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermiértékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyel-vi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok ké-

szítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgákminõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. AKözös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.





Az olasztanár





Spanyoltanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles spanyoltanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of Spanish lan-

guage and culture.






– A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai,szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének ma-gas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Sti-lisztikai ismeretek. A nyelvtanítás módszertanának szak-nyelve, a nemzetközi szakmai testületekben és szerveze-tekben való részvételhez szükséges kompetenciák.

– A spanyol és latin-amerikai nyelvi mûveltségterüle-ten felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi ésmûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak az adottkultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyekszerves részei az egyetemes emberi kultúrának.

– A spanyol nyelvû irodalom és civilizáció: az iroda-lomelmélet és a spanyol irodalom történetének áttekintõismerete. A spanyol irodalom alkotásainak értõ elemzése.Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismere-tek. A spanyol nyelv és kultúra tanításának jelentõsége aszemélyiség fejlesztése érdekében. Széles körû tájékozott-ság a spanyol nyelvû országok kultúrájának, civilizációjá-nak (történeti, mûvelõdés- és mûvészettörténeti, társadal-mi, politikai) vonatkozásában.


– A spanyol nyelv tanításának módszertana: a nyelvta-nítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzet-közi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermiértékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyel-vi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok ké-szítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgákminõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság.A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.





A spanyoltanár– rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs

kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képesmagabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen

jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazá-sában;




Romántanár/román- és nemzetiségiromán-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése:a) okleveles romántanárb) okleveles román- és nemzetiségiromán-tanár;– angol nyelvû megjelölése:a) teacher of Rumanian language and cultureb) teacher of Rumanian as a minority language and

culture.

Választható szakirányok: romántanár, nemzetiségi-román-tanár.




– Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalma-zott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (pragma-tika, szocio- és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szö-vegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.).A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok éskérdések.


– A román nyelvi mûveltségterületen felhalmozódottkultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányza-tok, amelyek meghatározóak a kultúra sajátos arculatának


kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemesemberi kultúrának.

– Román irodalom és civilizáció: az irodalomelméletés a román irodalom történetének áttekintõ ismerete. A ro-mán irodalom alkotásainak értõ elemzése. Kortárs irodal-mi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A románnyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fej-lesztése érdekében. Széles körû tájékozottság a román kul-túra és civilizáció (történeti, mûvelõdés- és mûvészettörté-neti, társadalmi, politikai) vonatkozásában.

A nemzetiségiromán-tanár szakirányhoz tartozó, továb-bi sajátos ismeretek (8–14 kredit):

– Szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvûség, dig-losszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat amagyarországi románoknál. Nyelv – kultúra – társadalom– identitás.

– A hazai román kisebbség története, tárgyi és szellemikultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalom-tudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropo-lógia bevonásával. A román kisebbség mint a sokszínû eu-rópai kultúra szerves része – különös tekintettel a közép-és délkelet-európai régióra.

– Román nyelvû regionális irodalom.


– A román nyelv tanításának módszertana: a nyelvtaní-tás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközitendenciák és a magyarországi gyakorlat.






A romántanár és a nemzetiségiromán-tanár





Romológiatanári szakképzettségek

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése:okleveles romológiatanár (romani nyelv és kultúra)okleveles romológiatanár (beás nyelv és kultúra);– angol nyelvû megjelölése:teacher of Romology (Romani language and culture);teacher of Romology (Beash language and culture).

Tanári szakképzettségek az adott nyelv alapján választ-ható.




– Az adott nyelvi és közösségi kultúra átfogó ismerete– ezen belül a magyarországi és az európai cigányság nyel-vei, kultúrája, problémavilága, története, a kisebbség éstöbbség közötti viszony, oktatási, munkapiaci helyzetstb. –, továbbá ezen ismeretek korosztály-specifikus köz-vetítésének ismeretei.

– Nyelvészeti ismeretek: a romani vagy a beás nyelvalapvetõ rendszernyelvészeti ismeretei, az alkalmazottnyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocio- éspszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet éskompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhozszükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések.

– A romani vagy a beás nyelv szinkrón nyelvállapotá-nak, fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai éspragmatikai rendszerének magas fokú ismerete, kommuni-kációs készség elsajátítása. Szociolingvisztikai sajátossá-gok, a dialektusok szerepe. Stilisztikai ismeretek.


– Ismeretek a magyar és cigány nyelvû irodalom és mû-vészet területén: az irodalom, film, képzõmûvészet, alkal-mazott mûvészetek stb. legfontosabb irányzatai, a népikultúra ismérvei, a roma közösségek által lakott országoktársadalmának (politikájának, oktatásügyének, gazdaságá-nak) aktuális kérdései. A cigány nyelvû irodalom alkotása-inak értõ elemzése (mûelemzés és befogadási modellek) azirodalomtörténet tükrében/alapján, az irodalom és a médiaösszefüggései, a komparatisztika aktuális szempontjai amagyar, a romani, a beás és egyéb európai nyelvek és kul-túrák vonatkozásában. Széles körû tájékozottság a romaközösségek kultúrájának és civilizációjának (történeti,mûvelõdés- és mûvészettörténeti, társadalmi, politikai) te-rületén.

– A hazai cigány kisebbség története, tárgyi és szellemikultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalom-tudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropo-lógia bevonásával. A cigány közösségek mint a sokszínûeurópai kultúra szerves részei – különös tekintettel a kö-zép- és délkelet-európai régióra.

– Szociolingvisztikai és pszicholingvisztikai kérdések:kétnyelvûség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbséginyelvhasználat a magyarországi cigány nyelvû csoportok-nál. Nyelv – kultúra – társadalom – identitás, magyar és ci-gány anyanyelvû roma közösségek.

A szakirányok az adott nyelv és az adott nyelvi és kultu-rális közösségek sajátosságaira vonatkozó ismeretek men-tén válnak el egymástól. A szakirányokhoz tartozó sajátosismeretek mennyisége legalább 15 kredit.


– A nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati isme-retei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gya-korlat.

– A négy alapkészség (beszéd, beszédértés, olvasás,írás) fejlesztésének módjai, a nyelvoktatási óratípusok, azóra részei és annak speciális sajátosságai a romani vagy abeás nyelv és kultúra tanítása során. A romani, illetõleg abeás nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyi-ség fejlesztése érdekében.




– A nyelvoktatás a nemzetiségi iskolákban, a szak-képzõ intézményekben és a felnõttképzésben.


A romológiatanár

– rendelkezzék magas szintû célnyelvi (romani vagybeás) kommunikációs kompetenciával (legalább C1-esszinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adottnyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek(regiszterek) alkalmazásában;




Orosztanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles orosztanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of Russian lan-

guage and culture.





– A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai,szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének ma-gas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok.Stilisztikai ismeretek.

– Az orosz nyelvi mûveltségterületen felhalmozódottkultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányza-tok, amelyek meghatározóak az orosz kultúra sajátos arcu-


latának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egye-temes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmûvé-szeti, filmes, zenei ismeretek. Az orosz nyelv és kultúra ta-nításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében.

– Orosz irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet ésaz orosz irodalom történetének áttekintõ ismerete. Azorosz irodalom alkotásainak értõ elemzése.


– Az orosz nyelv tanításának módszertana: a nyelvtaní-tás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközitendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– Az orosz nyelv és kultúra tanítása során felmerülõspeciális oktatási jelenségek: a betûtanítás korszerû mód-szerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertanijelentõsége; az igeidõk tanításának módszertani fontos-sága.


– Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multi-mediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkafor-mák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontálismunka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óra-tervezetek, óravázlatok készítésének módszertana.




Az orosztanár




– ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és fel-adatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgy-közi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint

legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokattervezni, irányítani és értékelni.

Bolgártanár/bolgár- és nemzetiségibolgár-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése:a) okleveles bolgártanárb) okleveles bolgár- és nemzetiségibolgár-tanár;– angol nyelvû megjelölése:a) teacher of Bulgarian language and cultureb) teacher of Bulgarian as a minority language and

culture.

Választható szakirányok: bolgártanár, nemzetiségi-bolgár-tanár.






– A bolgár nyelvi mûveltségterületen felhalmozódottkultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányza-tok, amelyek meghatározóak a bolgár kultúra sajátos arcu-latának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egye-temes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmûvé-szeti, filmes, zenei ismeretek. A bolgár nyelv és kultúra ta-nításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében.

– Bolgár irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet ésa bolgár irodalom történetének áttekintõ ismerete. A bol-gár irodalom alkotásainak értõ elemzése.

A nemzetiségibolgár-tanár szakirányhoz tartozó, továb-bi sajátos ismeretek (8–14 kredit):

– A hazai bolgár kisebbség története, tárgyi és szellemikultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalom-tudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropo-lógia bevonásával. A bolgár kisebbség mint a sokszínû eu-rópai kultúra szerves része – különös tekintettel a közép-és délkelet-európai régióra.


– Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, dig-losszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat amagyarországi bolgároknál. Nyelv – kultúra – társadalom– identitás.

– Bolgár nyelvû regionális irodalom.


– A bolgár nyelv tanításának módszertana: a nyelvtaní-tás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközitendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– A bolgár nyelv és kultúra tanítása során felmerülõspeciális oktatási jelenségek: a betûtanítás korszerû mód-szerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertanijelentõsége; az igeidõk tanításának módszertani fontos-sága.






A bolgártanár vagy nemzetiségibolgár-tanár





Lengyeltanár/lengyel- és nemzetiségilengyel-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése:a) okleveles lengyeltanárb) okleveles lengyel- és nemzetiségilengyel-tanár;– angol nyelvû megjelölése:a) teacher of Polish language and cultureb) teacher of Polish as a minority language and cul-

ture.

Választható szakirányok: lengyeltanár, nemzetiségilen-gyel-tanár.






– A lengyel nyelvi mûveltségterületen felhalmozódottkultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányza-tok, amelyek meghatározóak a lengyel kultúra sajátos ar-culatának kialakulásában, és amelyek szerves részei azegyetemes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmû-vészeti, filmes, zenei ismeretek. A lengyel nyelv és kultúratanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdeké-ben.

– Horvát irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet ésa horvát irodalom történetének áttekintõ ismerete. A hor-vát irodalom alkotásainak értõ elemzése.

A nemzetiségilengyel-tanár szakirányhoz tartozó, to-vábbi sajátos ismeretek (8–14 kredit):

– A hazai lengyel kisebbség története, tárgyi és szelle-mi kultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az iroda-lomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális ant-ropológia bevonásával. A lengyel kisebbség mint a sokszí-nû európai kultúra szerves része – különös tekintettel a kö-zép- és délkelet-európai régióra.

– Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség,diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat amagyarországi lengyeleknél. Nyelv – kultúra – társadalom– identitás.

– Lengyel nyelvû regionális irodalom.



– A lengyel nyelv tanításának módszertana: a nyelvta-nítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzet-közi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– A lengyel nyelv és kultúra tanítása során felmerülõspeciális oktatási jelenségek: a kiejtés tanításának korsze-rû módszerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának mód-szertani jelentõsége; az igeidõk tanításának módszertanifontossága.






A lengyeltanár és a nemzetiségilengyel-tanár





Horváttanár/horvát- és nemzetiségihorvát-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése:a) okleveles horváttanárb) okleveles horvát- és nemzetiségihorvát-tanár;– angol nyelvû megjelölése:a) teacher of Croatian language and cultureb) teacher of Croatian as a minority language and

culture.

Választható szakirányok: horváttanár, nemzetiségihor-vát-tanár.






– A horvát nyelvi mûveltségterületen felhalmozódottkultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányza-tok, amelyek meghatározóak a horvát kultúra sajátos arcu-latának kialakulásában és amelyek szerves részei az egye-temes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmûvé-szeti, filmes, zenei ismeretek. A horvát nyelv és kultúra ta-nításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében.

– Horvát irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet ésa horvát irodalom történetének áttekintõ ismerete. A hor-vát irodalom alkotásainak értõ elemzése.

A nemzetiségihorvát-tanár szakirányhoz tartozó, továb-bi sajátos ismeretek (8–14 kredit):

– A hazai horvát kisebbség története, tárgyi és szellemikultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalom-tudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropo-lógia bevonásával. A horvát kisebbség mint a sokszínû eu-rópai kultúra szerves része – különös tekintettel a közép-és délkelet-európai régióra.

– Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, dig-losszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat amagyarországi horvátoknál. Nyelv – kultúra – társada-lom – identitás.

– Horvát nyelvû regionális irodalom.



– A horvát nyelv tanításának módszertana: a nyelvtaní-tás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközitendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– A horvát nyelv és kultúra tanítása során felmerülõspeciális oktatási jelenségek: a kiejtés tanításának korsze-rû módszerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának mód-szertani jelentõsége; az igeidõk tanításának módszertanifontossága.






A horváttanár és a nemzetiségihorvát-tanár





Szerbtanár/szerb- és nemzetiségiszerb-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése:a) okleveles szerbtanár

b) okleveles szerb- és nemzetiségiszerb-tanár;– angol nyelvû megjelölése:a) teacher of Serbian language and cultureb) teacher of Serbian as a minority language and culture.

Választható szakirányok: szerbtanár, nemzetiségi-szerb-tanár.






– A szerb nyelvi mûveltségterületen felhalmozódottkultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányza-tok, amelyek meghatározóak a szerb kultúra sajátos arcu-latának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egye-temes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmûvé-szeti, filmes, zenei ismeretek. A szerb nyelv és kultúra ta-nításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében.

– Szerb irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet ésa szerb irodalom történetének áttekintõ ismerete. A szerbirodalom alkotásainak értõ elemzése.

– A szerb nyelv és kultúra tanítása során felmerülõ spe-ciális oktatási jelenségek: a betûtanítás korszerû módsze-rei; a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani je-lentõsége; az igeidõk tanításának módszertani fontossága.

A nemzetiségiszerb-tanár szakirányhoz tartozó, továbbisajátos ismeretek (8–14 kredit):

– A hazai szerb kisebbség története, tárgyi és szellemikultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalom-tudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropo-lógia bevonásával. A szerb kisebbség mint a sokszínû eu-rópai kultúra szerves része – különös tekintettel a közép-és délkelet-európai régióra.

– Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, dig-losszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat amagyarországi szerbeknél. Nyelv – kultúra – társadalom –identitás.

– Szerb nyelvû regionális irodalom.



– A szerb nyelv tanításának módszertana: a nyelvtaní-tás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközitendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– A szerb nyelv és kultúra tanítása során felmerülõ spe-ciális oktatási jelenségek: a betûtanítás korszerû módsze-rei; a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani je-lentõsége; az igeidõk tanításának módszertani fontossága.






A szerbtanár és a nemzetiségiszerb-tanár





Szlováktanár/szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése:a) okleveles szlováktanár

b) okleveles szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár;

– angol nyelvû megjelölése:

a) teacher of Slovakian language and culture

b) teacher of Slovakian as a minority language andculture.

Választható szakirányok: szlováktanár, nemzetiségi-szlovák-tanár.






– A szlovák nyelvi mûveltségterületen felhalmozódottkultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányza-tok, amelyek meghatározóak a szlovák kultúra sajátos ar-culatának kialakulásában, és amelyek szerves részei azegyetemes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmû-vészeti, filmes, zenei ismeretek. A szlovák nyelv és kultúratanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdeké-ben.

– Szlovák irodalom és civilizáció: az irodalomelméletés a szlovák irodalom történetének áttekintõ ismerete.A szlovák irodalom alkotásainak értõ elemzése.

A nemzetiségiszlovák-tanár szakirányhoz tartozó, to-vábbi sajátos ismeretek (8–14 kredit):

– A hazai szlovák kisebbség története, tárgyi és szelle-mi kultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az iroda-lomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális ant-ropológia bevonásával. A szlovák kisebbség mint a sok-színû európai kultúra szerves része – különös tekintettel aközép- és délkelet-európai régióra.

– Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, dig-losszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat amagyarországi szlovákoknál. Nyelv – kultúra – társada-lom – identitás.

– Szlovák nyelvû regionális irodalom.



– A szlovák nyelv tanításának módszertana: a nyelvta-nítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzet-közi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– A szlovák nyelv és kultúra tanítása során felmerülõspeciális oktatási jelenségek: a kiejtés tanításának kor-szerû módszerei; a nyelvtani esetrendszer tanításánakmódszertani jelentõsége; az igeidõk tanításának módszer-tani fontossága.






A szlováktanár és a nemzetiségiszlovák-tanár





Szlovéntanár/szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése:a) okleveles szlovéntanár

b) okleveles szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár;

– angol nyelvû megjelölése:

a) teacher of Slovanian language and culture

b) teacher of Slovanian as a minority language andculture.

Választható szakirányok: szlovéntanár, nemzetiségi-szlovén-tanár.






– A szlovén nyelvi mûveltségterületen felhalmozódottkultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányza-tok, amelyek meghatározóak a szlovén kultúra sajátos ar-culatának kialakulásában, és amelyek szerves részei azegyetemes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmû-vészeti, filmes, zenei ismeretek. A szlovén nyelv és kultúratanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdeké-ben.

– Szlovén irodalom és civilizáció: az irodalomelméletés a szlovén irodalom történetének áttekintõ ismerete.A szlovén irodalom alkotásainak értõ elemzése.

A nemzetiségiszlovén-tanár szakirányhoz tartozó,további sajátos ismeretek (8–14 kredit):

– A hazai szlovén kisebbség története, tárgyi és szelle-mi kultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az iroda-lomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális ant-ropológia bevonásával. A szlovén kisebbség mint a sok-színû európai kultúra szerves része – különös tekintettel aközép- és délkelet-európai régióra.

– Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, dig-losszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat amagyarországi szlovénoknál. Nyelv – kultúra – társada-lom – identitás.

– Szlovén nyelvû regionális irodalom.



– A szlovén nyelv tanításának módszertana: a nyelvta-nítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei.; nemzet-közi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– A szlovén nyelv és kultúra tanítása során felmerülõspeciális oktatási jelenségek: a kiejtés tanításának korsze-rû módszerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának mód-szertani jelentõsége; az igeidõk tanításának módszertanifontossága.






A szlovéntanár és a nemzetiségiszlovén-tanár





Ukrántanár/ukrán- és nemzetiségiukrán-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése:a) okleveles ukrántanár

b) okleveles ukrán- és nemzetiségiukrán-tanár;– angol nyelvû megjelölése:a) teacher of Ukrainian language and cultureb) teacher of Ukrainian as a minority language and

culture.

Választható szakirányok: ukrántanár, nemzetiségi-ukrán-tanár.






– Az ukrán nyelvi mûveltségterületen felhalmozódottkultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányza-tok, amelyek meghatározóak az ukrán kultúra sajátos arcu-latának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egye-temes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmûvé-szeti, filmes, zenei ismeretek. Az ukrán nyelv és kultúra ta-nításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében.

– Ukrán irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet ésaz ukrán irodalom történetének áttekintõ ismerete. Az uk-rán irodalom alkotásainak értõ elemzése.

A nemzetiségiukrán-tanár szakirányhoz tartozó, továb-bi sajátos ismeretek (8–14 kredit):

– A hazai ukrán kisebbség története, tárgyi és szellemikultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalom-tudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropo-lógia bevonásával. Az ukrán kisebbség mint a sokszínû eu-rópai kultúra szerves része – különös tekintettel a közép-és délkelet-európai régióra.

– Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, dig-losszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat amagyarországi ukránoknál. Nyelv – kultúra – társadalom –identitás.

– Ukrán nyelvû regionális irodalom.


– Az ukrán nyelv tanításának módszertana: a nyelvtaní-tás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközitendenciák és a magyarországi gyakorlat.


– Az ukrán nyelv és kultúra tanítása során felmerülõspeciális oktatási jelenségek: a betûtanítás korszerû mód-szerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertanijelentõsége; az igeidõk tanításának módszertani fontos-sága.






Az ukrántanár és a nemzetiségiukrán-tanár





Latintanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles latintanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of Latin.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg

ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben ésa felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, terve-zési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok dok-tori képzésben történõ folytatására való felkészítés.



– A latin szöveg grammatikája, lexikája, történeti, filo-zófiai, vallás- és kultúrtörténeti vonatkozásai.

– A latin irodalom legfontosabb alkotói életmûvénekáttekintése, a latin irodalom fõbb tendenciáinak ismerete;a modern irodalomtudomány és esztétika elemzési mód-szerei szerinti irodalomértés.

– Az ógörög nyelv alapvonalai, könnyebb görög szöve-gek fordítása.

– Az antik (görög-latin) világ történetének (földrajzá-nak), irodalmának, vallásának, mûvészetének fõbb vona-lai, történeti, nyelvi és kulturális (fõképp irodalmi) kap-csolatai az ókori keleti és az antikra támaszkodó közép- ésújkori európai civilizációkkal, különös tekintettel Pannó-niára és a latin nyelv szerepére Magyarország kultúrájá-ban.

– Az ókori gyûjteménnyel rendelkezõ múzeumokanyagának ismerete. Tárlatvezetési ismeretek, a topográfiaés a tárgytörténet kérdései, a feliratok olvasásához szüksé-ges epigráfiai alapvetés.


– Latin szakmódszertan: a latintanításban alkalmaz-ható módszerek az irodalmi szövegek feldolgozásában(pl.: szöveg szituálása, lexikai, nyelvtani feldolgozása, ahozzá kapcsolódó mûvelõdéstörténeti ismeretek bemuta-tásának lehetõségei, a szöveg magyar nyelvû értelmezése).A tankönyvek és segédletek kipróbálásához szimulációsgyakorlatok. A gyakorlatok, szemléltetõ anyagok, játékokönálló elkészítése. A latin nyelv és kultúra tanításánakjelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében.

– A latin tanításának klasszikus, kétnyelvû tradíciója, aközvetítõ készség mérésének elmélete, a fordítás elméleté-nek alapkérdései, a lexika fordításnak problémái, gramma-tika, az egyszerû és az összetett mondat fordításának kér-dései.

– Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Tan-anyagkészítés, projektmunka. Felkészülés a tanítási gya-korlatra. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differen-ciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoport-munka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, temati-kus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének mód-szertana. A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztály-termi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A vizsgafel-adatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása.A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízha-tóság.


Japántanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles japántanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of Japanese

language and culture.





– A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai,szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének ma-gas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Sti-lisztikai ismeretek. Magas szintû japán nyelvû kommuni-kációs készség elsajátítása, a japán nyelvhelyesség szabá-lyainak magabiztos alkalmazása.

– A japán nyelvi mûveltségterületen felhalmozódottkultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányza-tok, amelyek meghatározóak a japán kultúra sajátos arcu-latának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egye-temes emberi kultúrának.

– Japán irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet ésa japán irodalom történetének áttekintõ ismerete. A japánirodalom alkotásainak értõ elemzése. Kortárs irodalmi,képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A japán nyelv éskultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztéseérdekében. Széles körû tájékozottság Japán kultúrájának,civilizációjának (történeti, mûvelõdés- és mûvészettörté-neti, társadalmi, politikai) vonatkozásában.


– A japán nyelv tanításának módszertana: a nyelvtaní-tás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközitendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermiértékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyel-vi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok ké-szítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgákminõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság.

– A japán nyelv magyar anyanyelvû tanulók számáratörténõ oktatásához szükséges speciális ismeretek, a ma-gyar és a japán nyelv sajátosságai, a japánul tanuló magyardiákok speciális nyelvi problémái: a tónusok és a szórend

szerepe, nyelvjárási ismeretek, az írásjelek elsajátításánakmódszertani kérdései stb.




A japántanár

– rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációskompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képesmagabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyenjártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazá-sában;




Kínaitanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles kínaitanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of Chinese lan-

guage and culture.




– Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalma-zott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocio-


és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészetés kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhozszükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések.

– A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai,szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének ma-gas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Sti-lisztikai ismeretek. Magas szintû kínai nyelvû kommuni-kációs készség elsajátítása, a kínai nyelvhelyesség szabá-lyainak magabiztos alkalmazása.

– A kínai nyelvi mûveltségterületen felhalmozódottkultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányza-tok, amelyek meghatározóak a kínai kultúra sajátos arcula-tának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyete-mes emberi kultúrának.

– Kínai irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és akínai irodalom történetének áttekintõ ismerete. A kínaiirodalom alkotásainak értõ elemzése. Kortárs irodalmi,képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A kínai nyelv éskultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztéseérdekében. Széles körû tájékozottság Kína kultúrájának,civilizációjának (történeti, mûvelõdés- és mûvészettörté-neti, társadalmi, politikai) vonatkozásában.


– A kínai nyelv tanításának módszertana: a nyelvtaní-tás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei.; nemzetkö-zi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermiértékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyel-vi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok ké-szítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgákminõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság.

– A kínai nyelv magyar anyanyelvû tanulók számáratörténõ oktatásához szükséges speciális ismeretek, a ma-gyar és a kínai nyelv sajátosságai, a kínaiul tanuló magyardiákok speciális nyelvi problémái.



– Multikulturális környezetben (pl. a kéttannyelvû is-kolában) történõ nyelvi és kulturális oktatás sajátosságai.


A kínaitanár





Újgörögtanár/újgörög- és nemzetiségigörög-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése:a) okleveles újgörögtanárb) okleveles újgörög- és nemzetiségigörög-tanár;– angol nyelvû megjelölése:a) teacher of Modern Greekb) teacher of Modern Greek as a minority language

and culture.

Választható szakirányok: újgörögtanár, nemzetiségi-görög-tanár.




– Újgörög nyelvészet: alapvetõ rendszernyelvészeti is-meretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek isme-retanyaga (szocio- és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás,szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílusstb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti ala-pok és kérdések.

– A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai,szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének ma-gas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Sti-lisztikai ismeretek. A magyar és a görög kontrasztív nyel-vészeti ismeretei.

– Ismeretek a görög irodalom területén (vázlatos átte-kintés az ókori és bizánci görögségrõl, alapos ismerek azúj- és modern kori görög irodalomról). A görög kultúra(irodalom, film, képzõmûvészet, alkalmazott mûvészetek)legfontosabb irányzatai, a kultúra és a görög nyelvû orszá-


gok (Görögország és Ciprus), továbbá a diaszpóra társa-dalmának (beleértve a politika és gazdaság) aktuális kér-dései.

– A bizánci kereszténység: vázlatos áttekintés történe-térõl, a bizánci egyházszervezetrõl és egyházi kultúráról(templomépítészet, liturgia). Az irodalmi mûfajok értõ is-merete (mûelemzés és befogadási modellek) az irodalom-történet tükrében/alapján, az irodalom és a média össze-függései, a komparatisztika aktuális szempontjai (ma-gyar-újgörög és egyéb európai nyelvek és kultúrák vonat-kozásában), a bizánci (orthodox) kereszténység szerepe aközépkori Magyarország kultúrájában. Kortárs irodalmi,képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek.

A nemzetiségigörög-tanár szakirányhoz tartozó, továb-bi sajátos ismeretek (8–14 kredit):

– A hazai görögök története, tárgyi és szellemi kultúrá-ja – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalomtudo-mány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológiabevonásával. A görög kisebbség mint a sokszínû európaikultúra szerves része – különös tekintettel a közép- ésdél-európai régióra.

– Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, dig-losszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat amagyarországi görögöknél. Nyelv – kultúra – társadalom –identitás.

– Görög nyelvû regionális irodalom.


– Az újgörög nyelv tanításának módszertana: a nyelv-tanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzet-közi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– A betûtanítás korszerû módszerei, a nyelvtani eset-rendszer tanításának módszertani jelentõsége.






A görögtanár vagy nemzetiségigörög-tanár

– rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációskompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes

magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyenjártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásá-ban;




Ógörögtanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles ógörögtanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of Ancient Greek.




– Az ógörög szöveg grammatikája, lexikája, történeti,filozófiai, vallás- és kultúrtörténeti vonatkozásai.

– Az ógörög irodalom legfontosabb alkotói életmûvé-nek áttekintése, az ógörög irodalom fõbb tendenciáinak is-merete; a modern irodalomtudomány és esztétika elemzésimódszerei szerinti irodalomértés.

– A latin nyelv alapvonalai, könnyebb latin szövegekfordítása.

– Az antik (görög-latin) világ történetének (földrajzá-nak), irodalmának, vallásának, mûvészetének fõbb vona-lai, történeti, nyelvi és kulturális (fõképp irodalmi) kap-csolatai az ókori keleti és az antikra támaszkodó közép- ésújkori európai civilizációkkal, különös tekintettel az ógö-rög nyelv, a bizánci kereszténység, a hazánkban élõ görög-ség szerepére Magyarország kultúrájában.

– Az ókori gyûjteménnyel rendelkezõ múzeumokanyagának ismerete. Tárlatvezetési ismeretek, a topográfiaés a tárgytörténet kérdései, a görög feliratok olvasásáhozszükséges epigráfiai alapvetés.



– Ógörög szakmódszertan: az ógörög tanításában al-kalmazható módszerek az irodalmi szövegek feldolgozá-sában (pl. szöveg szituálása, lexikai, nyelvtani feldolgo-zása, a hozzá kapcsolódó mûvelõdéstörténeti ismeretekbemutatásának lehetõségei, a szöveg magyar nyelvû értel-mezése). A tankönyvek és segédletek kipróbálásához szi-mulációs gyakorlatok. A gyakorlatok, szemléltetõ anya-gok, játékok önálló elkészítése. Az ógörög nyelv és kul-túra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése ér-dekében.

– Az ógörög tanításának klasszikus, kétnyelvû tradí-ciója, a közvetítõ készség mérésének elmélete, a fordításelméletének alapkérdései, a lexikafordításnak problémái,grammatika, az egyszerû és az összetett mondat fordításá-nak kérdései.

– Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Tan-anyagkészítés, projektmunka. Felkészülés a tanítási gya-korlatra. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differen-ciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoport-munka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, temati-kus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének mód-szertana. A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztály-termi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A vizsgafel-adatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása.A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízha-tóság.

Portugáltanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles portugál-

tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of Portuguese lan-

guage and culture.






– Portugália (és a portugál ajkú világ) nyelvi mûvelt-ségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok aszellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóakaz adott kultúra sajátos arculatának kialakulásában, ésamelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának.Portugál irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és afrancia irodalom történetének áttekintõ ismerete. A portu-gál irodalom alkotásainak értõ elemzése. Kortárs irodalmi,képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A portugál nyelvés kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejleszté-se érdekében.


– A portugál nyelv tanításának módszertana: a nyelvta-nítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzet-közi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermiértékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintûnyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatokkészítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgákminõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság.A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.





A portugáltanár




– ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és fel-adatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgy-közi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint


legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokattervezni, irányítani és értékelni.

MATEMATIKA MÛVELTSÉGI TERÜLET

Matematikatanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles matematika-

tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of mathematics.




Algebra és számelmélet:

– Fejezetek az elemi számelméletbõl: Kvadratikusreciprocitás tétele. Legendre- és Jacobi-szimbólum, maga-sabb fokú kongruenciák, primitív gyök, diszkrét logarit-mus (index). Lánctörtek, diofantikus approximáció. Neve-zetes diofantikus egyenletek (pl. Pell-egyenlet). Algebraiszámtestek. Prímszámok eloszlása, prímtesztek. Kombi-natorikus számelmélet. A fogalomalkotás folyamata.

– Fejezetek az algebrából: Testbõvítések, felbontásitest. Kapcsolat a középiskolai algebrával: bonyolultabbnevezõk gyöktelenítése. Legfeljebb negyedfokúra vissza-vezethetõ egyenletek. Testbõvítés Galois-csoportja, ma-gasabb fokú egyenletek megoldhatósága gyökjelekkel.Geometriai szerkeszthetõség, nevezetes és hétköznapiszerkeszthetõségi kérdések megoldása, komputeralgebraiutalásokkal. Hálók, hálóazonosságok, Boole-algebrák.Kapcsolat a tanári munkával: halmazokkal való számolás,a legnagyobb közös osztóra és legkisebb közös többszö-rösre vonatkozó disztributív azonosság.

Analízis:

– A komplex függvénytan elemei alkalmazásokkal:Reguláris függvények. Hatványsorok, elemi függvényekkiterjesztése komplex változóra. Alkalmazás másodrendûközönséges differenciálegyenletek megoldására. Komp-lex változós függvény differenciálhatósága. Komplex vo-nalintegrál. Cauchy-féle integráltétel és integrálformula.Az algebra alaptétele. Szingularitások. Reziduumszámí-tás. A fogalomalkotás folyamata.

– Valós függvénytan elemei alkalmazásokkal: Lebes-gue-mérték. Mérhetõ függvények. Lebesgue-integrál éskapcsolata a Riemann-integrállal. Alkalmazások avalószínûség-számításban: véletlen változó eloszlásfügg-

vénye és sûrûségfüggvénye. Fourier-sor. Alkalmazások aparciális differenciálegyenletek elméletében: a hõvezetésdifferenciálegyenlete. Fourier módszere a változók szétvá-lasztására. A fogalomalkotás folyamata.

– Differenciálegyenletek: Közönséges differenciál-egyenletek és rendszerek megoldásának létezése, elõállítá-sa. Lineáris és nemlineáris rendszerek kvalitatív tulajdon-ságai. A parciális differenciálegyenletek alaptípusai.A Fourier-módszer.

Geometria:

– A geometria alapjai: Az axiomatikus módszer, a rela-tív ellentmondás-mentesség. Modellek. Az abszolút geo-metria axiomatikus felépítése. A párhuzamossági axiómá-val egyenértékû állítások. Az elliptikus, euklideszi és hi-perbolikus geometria modelljei. Hiperbolikus trigono-metria. Transzformációcsoportok, az Erlangeni program.A fogalomalkotás folyamata.

– Diszkrét és konvex geometria: Pontrendszerek, mo-zaikok, elhelyezések és fedések. Rácsok. Konvex halma-zok. Extremális pontok. Konvex poliéderek. Polaritás, du-ális poliéderek. Szimmetrizációk. Az izodiametrálisegyenlõtlenség. Az izoperimetrikus probléma. A fogalom-alkotás folyamata.

– Topológia és differenciálgeometria: Metrikus és to-pologikus terek, folytonos leképezések, homeomorfizmu-sok. Összefüggõség, kompaktság. Görbék és felületek to-pológiai vizsgálata: gráfok, Jordan-tétel, Euler-karakte-risztika, irányíthatóság, osztályozás. A felületek differen-ciálgeometriája: alapformák, fõgörbületek, fõirányok,Minkowski- és Gauss-görbület, geodetikusok. A Gauss-Bonnet-tétel. Nevezetes felületek. A fogalomalkotás fo-lyamata.

– Projektív geometria: Az affin geometria elemei. Azeuklideszi sík és tér projektív bõvítései. Perspektivitásokés projektivitások. Kettõsviszony, Papposz tétele. Centrá-lis kollineációk és alkalmazásaik. A projektív geometriaanalitikus modellje. A másodrendû görbék projektív elmé-lete. Pólus-poláris kapcsolat. Pascal, Brianchon és Steinertételei. Másodrendû felületek. Fogalomalkotási folyamata.

Sztochasztika:

– Elemi valószínûség-számítás: A diszkrét modell.Geometriai valószínûség. Valószínûségi változók, elosz-lások. Feltételes valószínûség. A nagy számok törvénye.Bolyongási problémák. A matematikai statisztika alap-fogalmai. Matematikai játékok, rejtvények.

– Valószínûség-számítás alkalmazásai: Sztochasztikusmodellek és statisztikai vizsgálatok. Véletlen bolyongás(arkusz szinusz törvény, nagy eltérések, iterált logaritmustétel, tönkremenési problémák). Pontfolyamatok(Poisson-folyamat). Elágazó folyamatok (Galton-Watson-folyamat, folytonos idejû Markov-féle elágazófolyamat). Sorbanállási modellek (stacionárius születési-kihalási, sorbanállási rendszerek). A fogalomalkotásfolyamata.


– További fejezetek a valószínûség-számításból és amatematikai statisztikából: Nevezetes abszolút folytonoseloszlások, rendezett minták. Véletlen bolyongás. Generá-tor függvény. Minta, nevezetes statisztikák. Becslések éstulajdonságaik. A hipotézisvizsgálat elemei. Nevezetesstatisztikai eljárások. Iskolai kísérletek tervezése és kiérté-kelése.

– Információelmélet és sztochasztikus folyamatok:Markov-láncok. Felújítási folyamatok. Poisson-folyamat.Elágazó folyamatok. Entrópia, divergencia. Redundanciaés nyelvészet. Egyértelmûen dekódolható kódok. Hibaja-vítás.

Diszkrét matematika:

– Kriptográfia alapjai: Alapvetõ kriptográfiai fogal-mak. Szimmetrikus, aszimmetrikus kriptorendszerek.Eltolásos, lineáris rendszer, DES, RSA. Alapvetõ kripto-gráfiai protokolok. Digitális aláírás. PGP bemutatása.

– Kombinatorikai érdekességek, matematikai játékok:Dominók, hamis pénz feladatok, minimax tételek interval-lumrendszerekre. Ramsey-tételek véges és végtelen eset-ben. Kombinatorika és geometria. Pozíciós játékok,Grundy-számok, amõba.

– Kombinatorika és alkalmazásai: Síkbeli konvex alak-zatok, Helly tétele és alkalmazásai. Kombinatorikus geo-metriai problémák. Elemi topológiai feladatok. A skatu-lyaelv. A logikai szitaformula. Az invariáns módszer al-kalmazásai. Partíciós problémák. Sakktáblával kapcsola-tos feladatok. Különbözõ típusú, színezéssel kapcsolatosfeladatok.

– Gráfelmélet és algoritmusok: Gráfelméleti alapfogal-mak. Egyszerû gráfok. Fák, erdõk. Többszörös élû gráfok.Euler-vonal, Hamilton-kör. Síkban rajzolható gráfok. Pá-ros gráfok, házasítási probléma. Turán-típusú tételek.Ramsey tétele. Irányított gráfok. Fokszámsorozatok reali-zációja. Szélességi és mélységi keresés, legrövidebb út.Párosítás páros gráfokban, folyamok, Menger tételei.Gráfszínezések. Extremális gráfok.

Elemi matematika és módszertan:

– Demonstráció és kísérletezés a matematikaórán:A matematikai fogalmak, fogalmi rendszerek kialakításátmegalapozó tapasztalatszerzés, konkrét tevékenységek.A tanulói tevékenységhez, szemléltetéshez szükséges ha-gyományos és modern eszközök (pálcika-modellektõl aszámítógépes animációkig) alkalmazhatóságának bemuta-tása pozitív és negatív példákon.

– Az „egyetemi matematika” az iskolai matematiká-ban: Számfogalom, mûveletfogalom, relációk és függvé-nyek, a matematikai logika alapismeretei, a geometriamegalapozása, geometriai transzformációk, mérés, mér-ték, valószínûség-számítás, statisztika. A válogatott téma-körök feladatanyaga alapján annak a vizsgálata, hogyan ésmit lehet egy-egy témakörbõl továbbadni a gyerekeknekaz egyes iskolatípusokban úgy, hogy abban korrekt mate-

matikai tartalom jelenjen meg az életkornak megfelelõ for-mában.

– Indoklások és bizonyításuk az iskolai matematika-oktatásban: Az indoklási, bizonyítási tevékenység, minta matematikai gondolkodás egyik alapvetõ összetevõje.A bizonyítási igény felkeltésének módszerei. Tételek meg-sejtését elõsegítõ eljárások. Szemléletes okoskodások,indoklások, bizonyítási stratégiák.

– Válogatott fejezetek az elemi matematikából:A 10-tõl 18 évesek számára rendezett országos versenyekfeladatainak megoldása. Ismerkedés más országok tanul-mányi versenyeinek feladataival. Régi könyvek feladatai,történeti érdekességek.

A szakmai modul ismeretanyaga legalább 65%-banszakterületi szakmai ismeretet tartalmaz.


– A matematika tanítása: a matematikadidaktika mintinterdiszciplináris tudomány; a matematikadidaktika fõbbelméleti kérdései. A fogalmak, tételek, bizonyítások taní-tásának alapkérdései. Néhány fontosabb témakör tanításá-nak fõbb kérdései, módszerei, eszközei. Számelmélet, al-gebra, függvények. Geometriai alapfogalmak, geometriaitranszformációk. Vektorok, trigonometria. Kombinatori-ka, valószínûség-számítás, gráfok. Statisztika.

– A matematika oktatásának a tanulók életkori sajátos-ságainak megfelelõ módszereinek ismerete, különös tekin-tettel a matematikai fogalmak kialakulásának korosztá-lyonkénti különbözõ szintjeire:

– A számfogalom fejlesztése. Számérzet komponensei.Mûveleti modellek az egész számok körében. Számkör-bõvítés, permanenciaelv.

– Feladattípusok, nyitott feladatok, problémamezõk,problémavariációk. Problémamegoldási stratégiák, heu-risztikus elvek. Bizonyítási stratégiák, algoritmikus gon-dolkodás.

– A matematikai modellalkotás az oktatásban. Alkal-mazásorientált matematikaoktatás.

– Matematikai fogalmak tanításának alapkérdései. De-finíciók fajtái. Követelmények definíciókkal szemben.Feladattípusok a fogalmak tanításával kapcsolatban.

– A geometriai gondolkodás fejlõdésének szintjei.– A magyarországi matematikatanítás fõbb sajátossá-

gainak, a múlt századbeli tantervi változások tartalmi lé-nyegének megismerése. Matematikai-didaktikai elméle-tek, matematika-didaktikai kutatások eredményei.

– A zsebszámolók, személyi számítógépek matemati-katanításban való felhasználása.


A matematikatanár rendelkezzék:

– a matematikatanítással kapcsolatos saját kutatásai-hoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széleskörben alkalmazható problémamegoldó technikák ismere-tével;


– fejlett fogalmi gondolkodással és absztrakciós képes-séggel, ami képessé teszi õt a matematikadidaktikai tudo-mányban az aktuális kutatások és tudományos munkákkritikus értékelésére;

– eredeti (matematikai) látás- és gondolkodásmóddal,amely a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlatihasznosíthatóságában, valamint a speciális matematikaiproblémamegoldó technikák felhasználhatóságában is je-lentkezik;

– a tanulók speciális matematikai képességei korai fel-ismerésének képességével, amelynek kihasználásával a te-hetséges tanulókat ösztönzi a megoldandó problémákmegértése és megoldása területén eredeti ötletek felveté-sére;

– a matematika iránti megfelelõ attitûd kialakítanitudásának képességével;

– matematika versenyek szervezésének képességével,– a matematika tanulásához gyenge képességekkel ren-

delkezõ tanulókkal való foglalkozás módszertani eszköz-tárával.

EMBER ÉS TÁRSADALOM MÛVELTSÉGITERÜLET

Történelemtanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles történelem-

tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of history.




– A magyar, illetve egyetemes történelmi korszakokpolitika-, gazdaság-, társadalom- és mûvelõdéstörténetéreépülõ, egy-egy korszakkal (ókor, középkor, újkor, modernkor) vagy régióval (Magyarország, Európa, Ázsia, Ameri-ka stb.) vagy témakörrel (gazdaság és társadalomtörténet,eszmetörténet, hadtörténet, egyháztörténet stb.) kapcsola-tos, tudományos mélységû ismeretek.

– A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás,tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Az egyeskorszakok és tárgykörök forrásai, forrástípusai. Az újszemléletû, ún. forrásközpontú történelemtanítás követel-ményei.

– A történelem segéd- és rokontudományainak ismere-te (topográfia, kronológia, paleográfia, genealógia, heral-

dika stb. és régészet, néprajz, mûvészettörténet, történetiantropológia stb.), amelyek a tanár tudásának kibõvíthetõ-ségét és a tanítás során azok hasznosíthatóságát biztosít-ják. A legújabb történetírói irányzatok (mentalitástörténet,mikrotörténelem, nõtörténet, történeti demográfia, kisebb-ségtörténet stb.) és feldolgozási módszerek, azok alkalma-zási lehetõségei.

– A történelem tantárgy által közvetített általános ésspecifikus ismeretek és képességek: ismeretszerzés és -fel-dolgozás (a források és feldolgozások megkülönböztetése;forráskritika, tájékozódás könyvtárakban, kézikönyvek-ben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztõ és tudo-mányos folyóiratokban, internetes keresõprogramokban,CD-ROM-ok kezelésében; a feldolgozás során a lényegesés lényegtelen jelenségek elhatárolása; az oksági viszo-nyok az okok és következmények bonyolult rendszerébenvaló eligazodás; alternatívák, az egyén és a csoport szere-pének és felelõsségének megértése, a tettek mögött meg-húzódó szándékok felismerése).

– Kifejezõképességek: a források és feldolgozások ál-tal közvetített adatok, gondolatmenetek, nevek felidézése;a problémák és kihívások világos megfogalmazása, az erreadott magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formái-nak elsajátítása, a történelem és a társtudományok legfon-tosabb fogalmainak és szakkifejezéseinek ismerete; azírásbeli kifejezõképességek: a vázlat- és feleletterv-készí-tés, kivonatolás, jegyzetelés, táblázatkészítés technikái,szövegszerkesztõ programok alkalmazása; a képi kifeje-zés módszerei: diagramok, grafikonok elemzése, készíté-se, képi ismerethordozók gyûjtése, válogatása, készítése.

– Tájékozódási képességek: térben és idõben való tájé-kozódás kronológiai és topográfiai adatok segítségével, atörténelmi események és a földrajzi viszonyok kölcsönha-tásának felismerése, szinkronszemlélet, ökológiai szemlé-let s ezek továbbfejlesztése.

– A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a tár-sadalomtudományokhoz és a mûvészeti oktatáshoz; a tör-ténettudomány és -tanítás nemzetközi tendenciái, különöstekintettel az EU gyakorlatára.


– A történelem tanításának módszertana: A történelem-órán folyó kompetenciafejlesztés módszerei, a történelem-tanítás tervezésének kérdései. A történelemtanítás elméletitudnivalói és gyakorlati ismeretei. Nemzetközi tendenciákés a magyarországi gyakorlat.

– Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multi-mediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált mun-kaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, fron-tális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek,óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana.

– Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre sza-bott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdina-


mika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának je-lentõsége a személyiség fejlesztése érdekében.

– A történelem oktatása a középiskolákban, a szak-képzõ intézményekben és a felnõttképzésben.

Kommunikációtanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles kommuniká-

ciótanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of communica-

tions studies.


Az általános képzési és kimeneti követelményektõl elté-rõ sajátos követelmény: a szakterületi ismeret kreditértékelegalább 16 kredit, az iskolai gyakorlat legalább 6 kredit.



– A kommunikáció segéd- és rokontudományainak is-meretei, amelyek a tanár tudásának, oktatási-nevelési cél-lal történõ összekapcsolását, rendszerbefoglalását, bõvít-hetõségét és a tanítás során azok alkalmazhatóságát bizto-sítják.

– Interdiszciplináris ismeretek a kommunikáció, a mé-dia, a digitális és nyomtatott sajtó, a Public Relations, amozgóképkultúra, a szociálpszichológia, a szociológia, akulturális antropológia témaköreiben, valamint a közgaz-daságtan, a jogtudomány, a politológia és a filozófia met-széspontján.

– A kommunikációelmélet és a társtudományok leg-fontosabb fogalmainak és szakkifejezéseinek ismerete, al-kalmazása, továbbadásának képessége. A kommunikációtantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudomá-nyokhoz, a mûvészeti oktatáshoz, különös tekintettel azEU gyakorlatára.

– Információszerzési és feldolgozási módszerek, azokalkalmazási lehetõségei a kommunikációs munkakörök-ben. A források által közvetített adatok, gondolatmenetek,nevek rögzítésének és felidézésének módszerei.

– Kifejezõképességek: a problémafelvetés, magyará-zat, következtetés, érvelés szóbeli formái, az írásbeli kife-jezõképességek: a vázlat- és feleletterv-készítés, kivonato-lás, jegyzetelés, táblázatkészítés technikái, szövegszer-kesztõ programok alkalmazása, a képi kifejezés módsze-rei: diagramok, grafikonok elemzése, készítése, képi isme-rethordozók gyûjtése, válogatása, készítése.

– A mesterségbeli tudás és a speciális kommunikációsképességek fejlesztésének módszerei. A kommunikációstechnikák és csatornák megismerése, alkalmazásuk és ala-kításuk lehetõségei, módszerei. A hatékony kommuniká-ció és együttmûködés.

– A kommunikáció lehetséges terepei, formái és gya-korlata. Kommunikációs projektek tervezésének, szerve-zésének módszertana.


– A kommunikációelméleti ismeretkörök tanításánakmódszerei a közoktatás, a szakképzés valamint a felnõtt-képzés területén.

– A reflektív gondolkodás és tevékenység fejlesztésé-nek lehetõségei, módszerei. Korszerû tanulásszervezési,irányítási és értékelési technikák a kommunikáció tárgyakoktatásában.

– A kommunikációórák tervezésének kérdései. Megfi-gyelések, gyakorlatok szervezésének, irányításának és ér-tékelésének kérdései.

– Tudományos mélységû ismeretek, kutatás és fejlesz-tõmunka a kommunikáció tárgyak oktatása kapcsán – kü-lönös figyelemmel a közoktatás igényeire.

– A szakterületen alkalmazható tankönyvek, taneszkö-zök, oktatást segítõ médiumok szakszerû értékelése, azok-ból a tanulók egyéni sajátosságainak, elõzetes felkészült-ségének, összetételének megfelelõ ismeretforrások kivá-lasztása, az alkalmazást segítõ segédanyagok készítése.

– Felkészítés a kommunikációfejlesztési gyakorlatokvezetésére.

Ember és társadalom mûveltségterületi tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles, ember és tár-

sadalom mûveltségterületi tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of specialization

of people and society.




A következõ tématerületek diszciplináris ismereteinekoktatási-nevelési céllal történõ összekapcsolása, rendszer-be foglalása különös tekintettel a történettudomány, apszichológia, a szociológia, a kulturális antropológia is-meretanyagára, valamint a közgazdaságtan, a jogtudo-mány, politológia és a filozófia vonatkozó ismeretköreire.


– A kultúra. Hagyományok és értékek a kultúra intéz-ményeiben, a tárgyi környezetben, a viselkedésben és amentalitásban. A civilizáció. A kulturális identitás. Nem-zeti kultúra és nemzettudat. A magyar mûvelõdéstörténetfõbb jellemzõi. Európai integráció és kulturális közösség.

– A társas kapcsolatok és az emberi személyiség. Azember társas magatartásának evolúciós alapjai. Interper-szonális kapcsolatok: érzelmek, megismerés, viselkedés.Szocializációs folyamatok és az énkép alakulása. A sze-mélyiség szerkezete és konzisztenciája. Választási szabad-ság és a döntések tudatossága.

– A biológiai és a társadalmi nemek. A nemek evolú-ciós jellemzõi. A nemek kultúrtörténete és pszichológiaisajátosságai. Deklarált nemi ideológiák és implicit viszo-nyulások a társadalomban és a mûvészetekben.

– A termelés és a gazdaság. A klasszikus közgazdaság-tan alapfogalmai: a javak, az árucsere, a pénz, a tõke.A technikai fejlõdés kölcsönhatása a társadalmi és termé-szeti viszonyokkal. A modern piacgazdaság elõfeltételei,intézményei és szabályszerûségei. A gazdasági fejlettségmutatói, válság és stabilitás gazdaságtörténete. A fogyasz-tói magatartás és következményei.

– A társadalmi szerkezet. Csoportok, tömegek és szer-vezetek a társadalomban. Az állam és funkciói. A társadal-mi tagolódás dimenziói, társadalmi típusok és hierarchiák.A társadalmi kommunikáció rétegzõdése és csatornái.A társadalmi esélyegyenlõség és a hátrányos helyzet.

– Csoportközi viszonyok. Az elõítéletek és sztereotí-piák szociálpszichológiai elméletei, kísérletek, a társadal-mi egyenlõtlenségek rendszerszerû mûködése, a csoport-közi konfliktusok kialakulása, fennmaradása és megszün-tetésük lehetõségei, történeti összehasonlításuk. A társa-dalmi traumák több generációs hatásai, a kollektív és aszemélyes emlékezet, viszonyuk a történelemmel.

– A társadalmi változások. Az egyéni és csoportérde-kek érvényesítése, társadalmi konfliktusok. A háború éskövetkezményei, a terrorizmus. A forradalmak dinamiká-ja. Társadalmi szerzõdések. Reformok és stratégiai fejlesz-tés. A társadalmi programok hatékonyságának értékelése.

– A társadalmi közélet. A politika szervezõdési formáiés intézményei. Uralmi rendszerek és államformák. Köz-gondolkodás és ideológia. Tekintélyelvû és diktatórikusberendezkedések. A plurális demokrácia. A társadalmimozgalmak, pártrendszer és pártpolitika. A politikai meg-gyõzõdés és a választói magatartás.

– A társadalmi normák. A normák funkciói és fajtái. Azerkölcsi szabályok, valláserkölcs és a szekularizált civilerkölcs. A jogi szabályozás: jogalkotás, jogi szankcionálásés igazságszolgáltatás. Az emberi és állampolgári jogok.Erkölcsi magatartás, érzelmek és tudatosság.

– Az életút és az életmód. A születés, a gyermekkor, abetegség és öregség, a halálozás kultúrtörténete. Az egész-séges élet feltételei, az épített és természetes környezethez

való viszony. A munka és a szabadidõ. Testkultúra, él-ménykeresés és szórakozás.

– A társadalom és az egyén megismerése. Laikus és tu-dományos ismeretek a társadalomról és az emberrõl.A laikus ismeretszerzés buktatói. A gondolkodás egyénistílusa. A tudományos ismeretszerzés típusai, forrásai,eszközei, rendszere. Tételek és kételyek a társadalmi tör-vényszerûségekkel kapcsolatban.

– A modul céljaihoz kapcsolódó pedagógiai folyama-tok – mint a személyiség és az emberi jogok tiszteletére ne-velés, a nemzeti identitás, a történelmi és az állampolgáritudat erõsítése, a szociális érzékenység, az életkornakmegfelelõ társadalmi problémák iránti nyitottság, az épí-tett és természetes környezetért érzett felelõsség, más kul-túrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeketvédõ magatartás fejlesztése, a demokratikus intézmény-rendszer használatához szükséges ismeretek és képessé-gek kialakítása – tervezéséhez, irányításához szükséges is-meretek.


– Emberismeret, társadalomismeret, társadalmi ismere-tek, állampolgári ismeretek; az interdiszciplinaritás kérdé-sei. Kiemelt nevelési területek: állampolgári nevelés, mul-tikulturális nevelés, médiapedagógia, környezeti nevelés,emberi kapcsolatok.

– A társadalom- és emberismeret tanításának történeteEurópában és az Amerikai Egyesült Államokban ésMagyarországon. Tantervi modellek, eltérõ megközelíté-sek. A jelenlegi hazai szabályozás: Nemzeti alaptanterv,kerettantervek, érettségi követelmények.

– A társadalom- és emberismerethez tartozó kompeten-ciák azonosítása és értelmezése.

– Tantervfejlesztési dilemmák, döntési pontok azEmber és társadalom mûveltségi területen. A tantárgyi in-tegráció lehetõségei. A tanár tervezõmunkája: tématerv ésóravázlat készítése. Tankönyvek és más taneszközök.

– A projektmódszer, kooperatív és dramatikus techni-kák alkalmazása az ember- és társadalomismeret tanításá-ban. Az ellenõrzés és értékelés módszerei.

Pedagógiatanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles pedagógia-

tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of educational

science.





– A pedagógiaoktatás nevelésfilozófiai, társadalom-elméleti, társadalompedagógiai alapjai, iskolapedagógiaivonatkozásai.

– A pedagógiaoktatás jelentõsége a hazai iskolarend-szer fejlesztése szempontjából, a bolognai folyamat hatásaa pedagógiaoktatás színtereire. A felnõttoktatás sajátossá-gainak szerepe a pedagógia tárgyak oktatásában.

– Pedagógusképzési, tanárképzési modellek, koncep-ciók a nemzetközi és a hazai gyakorlatban. A pedagógiaitárgyak oktatásnak módszertani kérdései.

– A pedagógus szakma pályaképének formálási lehetõ-ségei. A mesterségbeli tudás és a speciális pedagógiaiképességek fejlesztésnek módszerei. A pedagógiai elõfel-tevések, nézetek megismerése, alakításuk lehetõségei éstechnikái. A hatékony pedagógia kommunikáció ésegyüttmûködés.

– Pedagógusszerepek, -feladatok az iskolai szerveze-ten belül és kívül. A pedagógiai innováció lehetséges tere-pei, formái, gyakorlata.


– A reflektív pedagógiai gondolkodás és tevékenységfejlesztésének lehetõségei, módszerei. Korszerû tanulás-szervezési, irányítási és értékelési technikák a pedagógiaitárgyak oktatásában.

– A pedagógiaórák tervezésének kérdései. A pedagó-giai megfigyelések, gyakorlatok szervezésnek, irányításá-nak és értékelésnek kérdései formális és nemformális kere-tek közt.

– Pedagógiai projektek tervezésének, szervezésnekmódszertana. Kutató, fejlesztõ munka a pedagógiai tár-gyak oktatása kapcsán.


A pedagógiatanár képes a közoktatásban, a szakképzés-ben és a felsõoktatásban is a pedagógia korszerû tartalmaitegy újszerû didaktikai megközelítésben tanítani, a pedagó-giai tárgyak oktatása során az ismeretközlésen túl speciálispedagógiai képességeket fejleszteni és a pálya gyakorlás-hoz nélkülözhetetlen attitûdöket alakítani, végsõ soronegy kompetenciaalapú oktatási folyamatot tervezni, irá-nyítani és értékelni.

EMBER A TERMÉSZETBEN MÛVELTSÉGI TERÜLET

Biológiatanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles biológiatanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of biology.A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú

végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg

ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben ésa felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, terve-zési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok dok-tori képzésben történõ folytatására való felkészítés.



Molekuláris biológia és genetika

– A biomolekulák szerkezeti hierarchiája. A makromo-lekulák, elsõsorban a fehérjék és nukleinsavak szerkezeteés mûködése. A térszerkezet kialakulása, stabilitása, mole-kuláris interakciók. A biológiai szabályozás molekulárismechanizmusai. A biológiai információtárolás és átadásmolekuláris alapjai: replikáció, transzkripció, transzláció.

– A genom molekuláris szervezõdése. Replikáció, hi-bajavítás, rekombináció. A transzkripció folyamata ésposzttranszkripciós módosítások. A genetikai kód, és atranszláció folyamata. A génexpresszió szabályozása pro-és eukariótákban. A géntechnológia alapjai. Fehérje szer-kezeti szintjei. A térszerkezet kialakulása, stabilizálása ésdinamikája. Fehérjeevolúció. Fehérjeszerkezet és funkcióbemutatása az oxigéntároló és szállító fehérjék, valamint amolekuláris motorok mûködésének és szabályozásánakpéldáján. A biokatalízis termodinamikai alapjai, moleku-láris mechanizmusai és szabályozása. Az enzimreakciókkinetikája. A bioenergetika alapjai, anyagcsere-hálózatok.

– A genetikai információ szervezõdése: szerkezete,mûködése, és kifejezõdésének szabályozási lehetõsége.A genetikai alapfogalmak: Gén: ortolog, paralog. cisztron,ORF, exon, intron, allél, gén-géntermék, gén-könyvtár fo-galma. A mutáció és típusai DNS szinten, allélek szintjén,spontán és indukált mutációk. Az állandóság és változásegyensúlyának jelentõsége és szerepe a különbözõ bioló-giai szervezõdési szinteken. A Mendel törvények: geno-típus, fenotípus, teszt-cross, öröklés menetek. Rekombi-náció. Géntérképezés. Crossing over: 2 és 3 pontos és de-lációs logika. Chiasma. Holliday szerkezet. Fágok, bakté-riumok géntérképezése. Kromoszóma: genom, meiozis,mitózis, kromoszóma szerkezete, kariotípus, ploidia, nemikromoszómák, mesterséges kromoszómák, a kromoszómatérképe, Tetrád: jelentése gaméta, kromoszóma, kromati-da, gén szinten. Genetikai szabályozás: a gén cisz/transzrésze, pozitív és negatív szabályozás elve. Lac operon,lambda fág lizogéniája. Plazmidok és fágok géntechnoló-giai jelentõsége. Fejlõdésgenetika. Humángenetika: csa-ládfaelemzés, LOD elemzés, DNS diagnosztika, igazság-ügyi, bûnügyi alkalmazások. A Humán Genom Program ésmás genom programok jelentõsége. Transzgénikus élõ-lények. A molekuláris biológiai és genomikai módszerekalkalmazása a taxonómiában.


Sejt- és fejlõdésbiológia

– A vírusok, a prokarióta és eukariota, (állati, gomba ésnövényi) sejtek összehasonlítása: A vírusok és prokariótákszerkezetének jellemzése, fõbb molekuláris sajátságai:energianyerésük, szaporodási stratégiáik, örökletes anya-guk szerkezete. Az élõvilágban elfoglalt helyük és szere-pük az egymással és a környezettel kialakult kölcsönhatá-saiknak molekuláris jellemzõi: együttmûködés, versengés,élõsködés, molekuláris adaptáció, egészségügyi és gazda-sági jelentõségük.

– A sejtek közötti kapcsolatok szerepe soksejtû élõlé-nyekben: A sejt-sejt kapcsolatok és a sejt-EC matrix kap-csolatok. A sejtek közötti kommunikációt biztosító mole-kuláris jelek és továbbítóik csoportosítása. A jelátvitelimechanizmusok általános tulajdonságai, néhány típusánakbemutatása konkrét példa alapján. A sejtmembrán felépí-tése. Átjutás a membránon. Csatornák, transzporterek,pumpák. Receptorok. Szignalizáció. A sejtváz és a sejtekmozgása. A sejtosztódás szabályozása. A sejtpusztulás ésmechanizmusai.

– A fejlõdésbiológia alapjai. A megtermékenyítés.A szegmentáció és szabályozása. A gasztruláció mecha-nizmusai és szabályozása. A szelvényesség meghatáro-zottsága, genetikai szabályozása. A neuruláció és az azt in-dukáló anyagok. Az embrió szerkezete a csíralemezek ki-alakulása után.

– A szövetek kialakulása, típusai, elõfordulásuk aszervrendszerekben és szervekben.

– Az ember egyedfejlõdése. A pre- és posztnatális nö-vekedés sajátosságai és szervezõdése. Szekuláris növeke-dési változások jelenségei, okai. A genetikai kontroll és akörnyezeti tényezõk hatása a növekedésre és az érésre.

Evolúcióbiológia

– Replikákáció és replikátorok. Kvázispéciesz. AzEigen-egyenlet. Replikátorok osztályozása. Az élet kelet-kezése. Szerves, abiogén szintézisek. Metabolizmus.Kompartmentalizáció. Ribozimek jellegzetességei és mes-terséges szelekciójuk. A genetikai kód eredete. A transzlá-ció megjelenése. Az eukarióta sejt eredete. Szimbiontaeredetû sejtszervecskék. A transzport-rendszerek kialaku-lása. A rekombináció elõnyeinek és hátrányainak evolú-ciógenetikája. A kapcsoltság megtörésének evolúciós je-lentõsége. A szexuális szaporodás megjelenése. A többsej-tûek eredete. A többsejtûség fajtái. Epigenetikai öröklõ-dés. Az öregedés megjelenése. Zootípus és az állatok evo-lúciója. Az állattársadalmak eredete. Az együttmûködésevolúciója. Az állati társadalmak típusai. A munkameg-osztás és a kasztok. Az emberi társadalom eredete. Az em-beri nyelv eredete és szimulációs megközeítése. Hominintörzsfejlõdés. Eszközhasználat.

– A genetikai diverzitás, mint az evolúció alapja.A genetikai diverzitás mérése, enzimpolimorfizmus ésDNS-szintû polimorfizmus (mitokondriális és nukleárisgének). A populációs szintû elemi evolúciós folyamatok.

Evolúciósan stabil stratégiák, az evolúció játékelméletimodellezése. A fajkeletkezés genetikai alapjai és módjai.Az adaptív radiáció. A genomikai szintû változások jelen-tõsége a makroevolúcióban. A bioszféra evolúciója.A nagy radiációk és tömegkipusztulások.

– A biológiai és a kulturális evolúció összefüggései:A hominid jellegek kialakulása, az ember evolúciójánakfázisai. Ember és kömyezete: a Homo sapiens biodiverzi-tása; a földrajzi rasszok kialakulása és az europid, a mon-golid, a negrid és az ausztralid földrajzi rasszok jellem-zése.

Ökológia, környezet- és természetvédelem

– Az ökológia, mint tudomány, szünbiológia. Szupra-individuális szintek és topográfiájuk. Ökológiai tényezõkés a tûrõképesség. Környezet fogalma, alrendszerei, skálajellege. A környezet és körülvett dialektikus fogalom pár.Természeti környezet.

– Az élõlények földrajzi elterjedése. Legfontosabb nö-vény- és állatföldrajzi régiók ismerete. Áreatípusok, flóra-és faunaelemek, ökotípusok. Az elterjedés változásainakelemzése molekuláris módszerekkel, molekuláris bioge-ográfia és filogeográfia. A pannóniai életföldrajzi régió fõsajátosságai. Életfeltételek és környezeti erõforrások, azökológiai környezet és tolerancia. A niche-fogalom törté-neti és tartalmi fejlõdése.

– A populációdinamika alapfogalmai. Élettáblák és túl-élési görbék. Denzitásfüggés és intraspecifikus verseny.Életmenetek és optimalizáció. Elemi populációs kölcsön-hatások: interspecifikus verseny, predáció, parazitizmus,mutualizmus. Az életközösségek szervezõdése. Táplálko-zási hálózatok. Az életközösségek idõbeni változása, aszukcesszió. Az életközösségek sokfélesége, a diverzitásés mérése. Szigetbiogeográfia. Bolygatás és a társulásokstabilitása.

– Az ökoszisztéma fogalma, anyagforgalom és enger-giaáramlás az ökoszisztémában, a szerves anyag-termeléssajátosságai vízi és szárazföldi ökoszisztémákban. A víziés szárazföldi élõhelyek sajátosságai, tagozódása, életkö-zösségei. A napenergia hasznosulása vízi ökoszisztémák-ban. A plankton és a bentosz szerkezete és mûködése.A bioszféra. Az éghajlat elemei és fõ meghatározói, mak-roklíma és mikroklíma. A globális klímaváltozás általánosés regionális következményei. A talaj fogalma, talajképzõ-dés, a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai.

– A biológiai invázió és következményei. A természet-és környezetvédelem ökológiai alapjai. A biológiai sokfé-leség megõrzésének fontossága. Fajképzõdés és kipusztu-lás. Faj- és élõhelyvédelem. Természeti örökségünk a Kár-pát-medencében. A védett természeti területek típusai.Natura 2000 területek. Természetvédelem az EurópaiUnióban és Magyarországon.

– Globális környezeti problémák környezetterhelés,biológiai indikáció. A biológiai monitorozás alapelve ésjelentõsége. A környezet-egészségtan alapjai.


Szabályozásbiológia, fiziológia

– A növények élettana= Anyagcsere-élettan: A növények ásványi táplálko-

zása. A víz- és ásványi anyagok felvétele. Foto-szintézis. A növényi légzés jellegzetességei. Szén-hidrát anyagcsere. N-és S-anyagcsere a növények-ben. A növényi anyagcsere áttekintése: az univer-zális és speciális anyagcsere összefüggései.

= Fejlõdésélettan: Az egyedfejlõdést és anyagcserétbefolyásoló belsõ (hormonok és hormonhatásúanyagok) és környezeti (fény, gravitáció, hõmér-séklet, tápanyagellátás) tényezõk, hatásmechaniz-musuk. A növény egyedfejlõdésének szakaszai.

= A növényi stressz biológiája: A stresszorok. Azoxigénaktiválás, mint a növényi stresszreakciókalapja. A stressz ökológiai hatásai (globális klíma-változás, üvegház hatás és a növénytakaró állapo-tának összefüggései).

= A növényi hormonok hatása és hatásmechaniz-musa.

= A virágzás biológiája: A virágzás élettani szaka-szai. A virágindukció exogén és endogén felté-telei:

= A fotoszintézis és evolúciója: A fotoszintetikusrendszerek morfológiája és mûködése a baktériu-mokban, az algákban és a magasabb rendû növé-nyekben. A fotoszintetikus pigmentek. A fényre-guláció, akklimatizáció, adaptáció, fénygátlás.A CO2 megkötés útjai a prokarióta és eukariótaszervezetekben. A fixációs folyamatok és enzim-rendszerek evolúciója.

– Az állatok és az ember élettana= Sejtélettan. A membránok transzportfolyamatai,

az elektromos potenciálok generálása, azizom-összehúzódás, az idegsejtek közötti kommu-nikáció molekuláris mechanizmusa.

= A homeosztázis. A szervezet, mint rendszer. A bel-sõ környezet fogalma. Cannon homeosztázis el-mélete és a dinamikus homeosztázis szemlélet.

= A táplálkozás és az anyagcsere élettana. A szerve-zet metabolikusan aktív részei (máj, izom, zsírszö-vet, vese, vér, idegszövet) és mûködésük. A bél-hormonok szerepe a tápanyag-feldolgozás elõké-szítésében. A táplálékfelvétel perifériás és centrá-lis és szabályozása.

= A kiválasztás élettana. Vizelettermelés és folya-dékfelvétel. A vizelet koncentrálásának és hígítá-sának szabályozása: az ADH és az aldoszteron, azANP és az angiotenzin kölcsönhatásai. A szomjú-ság és ivás szervezeti integrációja. A sejtanyagcse-re és az ozmózis kapcsolatai. A légzés és a vese-mûködés hatásai a testfolyadékok pH-jára; a sza-bályozásuk integrációja. A Ca++ anyagcsere, acsontfelépítés és degradáció szabályozása. A ke-ringés és a légzés élettana.

= Neuronális- endokrin- és immunrendszerek és köl-csönhatásaik. A központi idegrendszer zsigeri ésviselkedésirányító funkciója; ezek kölcsönhatásai.A vegetatív és bélidegrendszer. A szomatomoto-ros rendszer. A hipotalamusz és a limbikus struk-túrák integratív mûködései. A kognitív (pszichikaiés elme-) mûködések.

= Az endokrin rendszer és kölcsönös kapcsolatai azidegrendszerrel. Neuro-endokrin és endokrin-neu-rális átalakítók.

= A viselkedés élettana. A viselkedés fogalma, a bel-sõ és külsõ környezet leképezõdése: késztetések ésemóciók; a viselkedés közvetlen mozgatói: moti-vációk; akció- és reakció-mintázatok. A viselke-dés zavarai, a viselkedés és magatartás Stressz,stresszor és stresszválasz, a szervezet védekezõmechanizmusai. A stresszválasz fiziológiája:vészreakció, általános adaptációs szindróma, ki-merülés. Az idegrendszer szimpatikus kimenete, amellékvese velõje és kérge. A stresszválaszt sza-bályozó központi neuronkörök: hipotalamusz,mandulamag komplexum, agytörzs, elõagy.A stressz és a betegségek.

= A népbetegségek (magasvérnyomás, szívinfark-tus, agyvérzés, rák, depresszió, HIV fertõzés, alko-hol és kábítószerfüggés) okai, a hátterükben állóbiológiai alapmechanizmusok. Megelõzés, gyógy-kezelés.

– Az immunrendszer és mûködése: Az immunrendszersejtjei és szervei. Az antigén fogalma, az immunválasz fo-lyamata. Ellenanyag szerkezet és funkció. Effektor funk-ciók. A természetes és az adaptív immunrendszer össze-hangolt mûködése.

– Társulások (közösségek) struktúrái és mûködése.A trofikus struktúra (táplálékláncok, táplálékhálózatok).

Etológia

– A viselkedés és a magatartás fogalma, neurobiológiaialapjai. A magasabb idegi szervezõdésû állatok és az em-ber viselkedése. A szociális viselkedés formái és evolúció-ja. Kognitív etológia. A viselkedésökológia és viselkedés-evolúció alapjai. A szexuális viselkedés alapjai, genetikaiszabályozottsága. Az ember és a domesztikált állatok kap-csolata. Kísérleti állatok kezelésének szabályai. Az állat-védelem biológiai és etikai alapjai.


A tanári szakterületi ismeretek második szakképzett-ségként választók számára továbbá matematikai-fizi-kai-kémiai ismeretek, biológiai laboratóriumi gyakorlatok(alapozó gyakorlat, biokémia és mikrobiológia gyakorlat,állat- és növényélettan gyakorlat, terepgyakorlat), bioló-giaelméleti ismeretek (genetika, molekuláris biológia,mikrobiológia, biotechnológia, növény- és állatélettan,ökológia, etológia, környezet- és természetvédelem).



– Az induktív és deduktív szemléletû biológiaoktatáselméleti és gyakorlati kérdéseinek ismerete és használata,kiemelten az alap- és középszintû biológiaoktatásban.

– A feladat- és problémamegoldás szerepe és jelentõsé-ge a biológiai gondolkodás fejlesztésében.

– A természeti és társadalmi környezetet kímélõ kör-nyezetbarát életmód szerepének oktatási szerepe, lehetõ-ségei.

– Elméleti és gyakorlati ismeretek a terepi és laborató-riumi kísérletezés, szakmai kirándulások, környezet- éstermészetvédelmi táborok, szakkörök a tanulókísérletekszerepérõl, feladatairól, szervezésérõl és lehetõségeirõl azalapozó és középszintû oktatásban.

– A tantárgyi értékelési formák, mérésmetodikai alap-elvek (validitás, reliabilitás) speciális tantárgyi vonatkozá-sainak ismerete és használata.

– Az informatika biológiatanításban történõ alkalma-zása, világháló alapú tanulási módszerek, valamint a mul-timédiás módszerek alkalmazási lehetõségeinek ismereteés használata.

– A biológia oktatásának tárgyi feltételei (szaktante-rem, szertár, labor, tankönyv, füzet), szemléltetõ anyagokés eszközök elõállítása.


A biológiatanár képes:

– érzékeltetni diákjaival a természettudományok köztiszoros kapcsolatot, látja, és tanítványaival láttatni tudja abiológiai és társadalmi problémák kapcsolatrendszerét;

– a biológia tudomány régebbi és folyamatosan meg-újuló ismereteit az iskolán keresztül a társadalom felékommunikálni, az egzakt természettudományos eredmé-nyeket megérteni és elemi és közép szinten – azok igazság-tartalmának meghamisítása nélkül – érthetõ formában ta-nítani;

– a tanulók tévképzeteit felismerni és meggyõzõen cá-folva megváltoztatni;

– a tanulók életkori sajátosságaihoz és tudásszintjéhezigazodva képes magyarázatot adni az életmóddal, életvi-tellel, betegségekkel, a természeti környezet megõrzésévelkapcsolatos biológiai problémákra és a mögöttes mecha-nizmusokra;

– kialakítani a tanulók önmagukkal és a környezetük-kel szemben érzett társadalmi felelõsségérzetét;

– a megtanult tudományos ismereteket kisebb-nagyobbközösségekben ismeretterjesztõ szinten népszerûsíteni,magyarázni, terjeszteni, motivációt adva ezzel az ismere-tek elsajátítására.

Kémiatanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles kémiatanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of chemistry.




– Természettudományos és környezettudományosalapismeretek. Matematika, fizika, informatika, környe-zettan.

– Általános és szervetlen kémia, elméleti kémia. Azatomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer.Atomszínképek. Forgási és rezgési spektrumok. Elektron-átmenetek és jellemzõik. A molekulák elektronszerkezete,kvantumkémiai alapfogalmak. A kémiai kötés. Kötéstípu-sok. A molekulák szerkezete, sztereokémia. A koordiná-ciós kémia alapjai, egyensúly, szerkezet, kinetika. A mole-kulák elektromos és mágneses tulajdonságai.

– A periódusos rendszer. Az elemek gyakorisága ésgeokémiai rendszere. Fémek és nemfémek jellemzése.Hidrogén, nemesgázok és vegyületeik. A nemfémes ele-mek, vegyületeik, kémiájuk és sztereokémiájuk. Az s-me-zõ elemei, vegyületeik, kémiájuk és sztereokémiájuk. Ap-mezõ elemei, vegyületeik, kémiájuk és sztereokémiájuk.Átmenetifémek és vegyületeik. Zárt és nyílt szerkezeteksztereokémiája. Szerkezet és a reakciómechanizmus kap-csolata. Lantanoidák és vegyületeik, aktinoidák és vegyü-leteik: kémiájuk és sztereokémiájuk. Szervetlen láncok,gyûrûk, klaszterek és kalitkavegyületek. Fém- és elemor-ganikus kémia.

– Fizikai kémia, kolloidkémia, magkémia. Az egyensú-lyi termodinamika alapjai. Gázok, folyadékok és szilárdanyagok termodinamikai leírása. Elegyek termodinamikaileírása. Fázisátalakulások és fázisegyensúlyok. Kémiaiegyensúlyok. Transzportfolyamatok leírása és anem-egyensúlyi termodinamika alapjai. Formális reakció-kinetika. Összetett reakciók kinetikája. Heterogén reak-ciók. A határfelületi reakciók kinetikája. Katalízis, katali-zátorok, homogén és heterogén katalitikus reakciók. Ké-miai reakciók molekuláris dinamikája. Elektrolitok. Hete-rogén elektrokémiai egyensúlyok. Elektródfolyamatok ki-netikája.

– Diszperz rendszerek és stabilitásuk. A kolloid álla-pot. A határfelületi jelenségek és adszorpció. Makromole-kulák és asszociációs kolloidok.

– A radioaktív bomlás. A radioaktív sugárzások kémiaihatása. Magreakciók. Az elemek származása, kozmológiaifolyamatok.


– Szerves kémia. A szerves kémiai reakciók típusai ésmechanizmusa. Szerves vegyületek szerkezete és tulaj-donságai. Szerves vegyületek térkémiája: geometriai ésoptikai izoméria, a konformáció fogalma, konformációsegyensúlyok. Szénhidrogének: alkánok, aliciklusos szén-hidrogének, alkének, diének és poliének. alkinek. Alkoho-lok, éterek és epoxidok. Fenolok és származékaik. Oxove-gyületek. Karbonsavak és karbonsavszármazékok. Szén-hidrátok: mono-, di- és poliszacharidok. Aromás szénhid-rogének. Alifás és aromás halogénezett szénhidrogének.Nitrogént, ként vagy egyéb heteroatomot tartalmazó szer-ves vegyületek (aminok, nitrovegyületek, szulfonsavak ésszármazékaik). Heterociklusos szénvegyületek. Aminosa-vak, peptidek és fehérjék.

– Egyszerû és összetett lipidek. Nukleinsavak és építõ-köveik. Biológiailag aktív természetes szénvegyületek (al-kaloidok, antibiotikumok, vitaminok, hormonok).

– Analitikai kémia. Ionok kimutatása csapadékos és re-doxireakcióik alapján. Titrimetriás és gravimetriás analiti-kai módszerek. Az elektroanalitika alapjai: potenciomet-ria, konduktometria, elektrolízisen alapuló módszerek. El-választástechnikai módszerek. Spektroszkópiai szerkezet-vizsgáló és analitikai módszerek. Mágneses magrezonan-cia spektroszkópia. Diffrakciós módszerek.

– A kémia gyakorlati alkalmazásai. Vegyipari nyers-anyagok és alapanyagok. Energiaforrások. Szervetlen,szerves és biotechnológiai vegyipari eljárások. Mûanya-gok és polimerek. Esettanulmányok, a kémiai ismeretekkontxtusalapú tárgyalása (kémia és társadalom, fenntart-ható fejlõdés, kémia és környezet stb.).

– Kémiai határterületi ismeretek. Környezetszennye-zés és környezetvédelem. Zöld kémia. A biokémia alapjai.Bioszervetlen kémia. Ásványtani alapismeretek. A kémiatudománytörténeti vonatkozásai. Paradigmaváltások a ké-miában (pl. Dalton-féle atommodell, kvantummechanikaimodell). A fogalmi váltás nehézségei.

– A környezettudatos életvitelhez, a biztos, baleset-mentes kísérletezéshez, a gyakorlati munka során a fegyel-mezett és felelõsségteljes tanulói magatartás kialakításá-hoz szükséges ismeretek.

– A kémia jelentõsége a modern társadalmakban. Amindennapok kémiája.



– A kémia elméleti modelljeinek elemi szintû magyará-zata és tanítása.

– A kémiai fogalmak fejlõdési sajátosságai, tanításá-nak-tanulásának lehetõségei és nehézségei.

– A tanulók fogalmi rendszerének ismerete: naiv elõfo-galmak, tapasztalati fogalmak és tévképzetek problémái, afogalmi váltás nehézségei.

– A feladat- és problémamegoldás szerepe és jelentõsé-ge a kémiai gondolkodás fejlesztésében.

– Információforrások a kémia tanításában.

– A szemléltetés lehetõségei a kémia tanításában. Amodellezés szerepe, feladatai és gyakorlata az alapozó ésközépszintû kémiaoktatásban.

– A kísérletezés (demonstrációs, mérõ- és tanulókísér-letek) szerepe, feladatai és gyakorlata az alapozó és közép-szintû oktatásban. A kémiaoktatás tárgyi feltételeinek(szaktanterem, szertár, laboratórium) szerepe és jelentõ-sége.

– Multimédiás technikák ismerete és alkalmazásánaklehetõségei a kémiaoktatásban a jelenségbemutatás, kísér-letezés, modellezés, kiértékelés és az adatelemzés terüle-tén.

– A kémia és más természettudományos tantárgyakkapcsolata, a kereszttantervek, tantárgyak közti kapcsola-tok jelentõsége az általános és középiskolában.

– A diákok differenciált fejlesztésének lehetõségei akémia tanításában (tanórán kívüli lehetõségek, tanulmányiversenyek stb.).

– Kémiai ismeretek felhasználása a környezetvédelem-ben. Környezettudatos magatartás erõsítése.


A kémiatanár

– magas szinten ismeri a fenomenologikus és elméletikémia alapvetõ törvényeit, a kémiatudomány jellemzõ is-meretszerzõ módszereit;

– felkészült az alapvetõ természeti jelenségekben meg-nyilvánuló kémiai törvényszerûségek bemutatására;

– képes tanítványainak megmutatni a kémia szerepét azanyag szervezõdésének leírásában, láttatni tudja a társada-lom mindenkori technikai szintjének szoros kapcsolatát atermészettudományos, kiemelten a kémiai ismeretekkel;

– a tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva ké-pes bemutatni, kísérletekkel demonstrálni, kvalitatív, illet-ve elemi kvantitatív szinten értelmezni a szervetlen ésszerves kémia jelenségeit.

Fizikatanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ

– magyar nyelvû megjelölése: okleveles fizikatanár;

– angol nyelvû megjelölése: teacher of physics.





– A mechanika alaptörvényei, általánosított megmara-dási tételek. A klasszikus mechanikai törvények érvényes-ségi köre, a mechanika szerepe a természeti jelenségek-ben, a mindennapi életben és a technikai gyakorlatban (pl.közlekedés, sport, játékszerek stb.). A nemlineáris jelensé-gek elemi szintû értelmezése.

– Az energiafogalom centrális szerepe a klasszikus és amodern fizikában. A korpuszkuláris anyag, az erõterek ésaz energia kapcsolata. Az általánosított energia-megmara-dás elve és alapvetõ jelentõsége a fizikai és a rokon termé-szettudományos problémák megoldásában, illetve a ter-mészeti jelenségek széles körének magyarázatában.

– Folytonos közegek, gázok, folyadékok és szilárdanyagok makroszkopikus mechanikai tulajdonságai, aero-és hidrosztatika, rugalmas alakváltozás, hidro- és aerodi-namika.

– A hõtan fõtételei, az entrópia makroszkopikus fogal-ma, termodinamikai potenciálok, irreverzibilis folyama-tok, a termodinamika alkalmazása egyszerû speciális rend-szerekre.

– A statisztikus fizika valószínûségi szemlélete, a mak-roszkopikus termodinamika fogalmainak és törvényeinekstatisztikus értelmezése.

– Elektromágnesség, elektrosztatikus tér vákuumban,dielektrikumokban és vezetõkben. A statikus mágneses térés az anyag mágneses tulajdonságai. Az elektromos áramés hatásai. A Maxwell-egyenletek vákuumban és anyagiközegben, az anyagállandók értelmezése.

– Az elektromágneses hullámok elmélete, hullámjelen-ségek, az elektromágneses hullámok energiája, Az elekt-romágneses spektrum. Az elektromágneses hullámok atermészetben és a technikai gyakorlatban. Az elektromág-neses hullámok és a korpuszkuláris anyag kölcsönhatása.Az elektromágneses sugárzások alkalmazása az orvosidiagnosztikus és terápiás eljárásokban. A relativitáselmé-let alapjai, fizikai világképformáló jelentõsége.

– Mikrofizika. A mikrofizika klasszikus elõzményei. Akvantumfizika kísérleti alapjai, kvantummechanikai és aklasszikus fizikai mennyiségek kapcsolata.

– Magfizika. Atommag-modellek, a természetes ésmesterséges radioaktivitás jelensége és alkalmazásai.Magreakciók, a magenergia alkalmazásai, nukleáris koc-kázatok. Az elemi részek fizikájának alapjai.

– A csillagászat alapjai. A klasszikus leíró csillagászat,Kepler-törvények, csillagrendszerek, csillagfejlõdés. Amodern kozmológia alapjai. A modern ûrkutatás elméletiés gyakorlati vonatkozásai.

– A társadalmi közegben értelmezett természettudo-mány és természettudományos kutatás, nagy felfedezéseka fizikában, a tudósok szerepe és felelõsségének kérdései arégebbi korokban és napjainkban.

A szakterületi modul ismeretanyaga legalább 65%-banszakterületi szakmai ismeretet tartalmaz.


– A mechanika tanításának tartalmi alapkérdései, az is-kolai kísérletezés, a tanulók önálló kísérleti munkájánakszervezése és irányítása. A fizikatantervek szükségszerûenspirális felépítése, az egyes fogalmaknak, jelenségkörök-nek, törvényeknek a tanulók kognitív fejlõdéséhez igazo-dó fokozatos bõvítése és annak alkalmazása a tanításban.Jellegzetes és újratermelõdõ mechanikai tévképzetek ere-dete, azonosítása és kezelése (az arisztotelészi és a newto-ni szemléletmód, centrifugális és centripetális erõ stb.).

– Az energiafogalom kialakítása és a fogalom folyama-tos tartalmi bõvítése az alapozó és középszintû fizikaokta-tásban. (Legyen képes a fokozatosság elvét követvemeggyõzõen elfogadtatni a diákokkal az általánosítottenergia-megmaradás elvét, és ennek sokirányú alkalmaz-hatóságát. Tudjon kialakítani diákjaiban józan fenntartá-sokat minden olyan „új” elmélettel szemben, amelyik el-lentmondásban áll az általánosított energia-megmaradástételével. Jellegzetes áltudományos nézetek szakértõi ke-zelése.)

– A folytonos közegekkel, gázokkal, folyadékokkal ésszilárd anyagokkal kapcsolatos hétköznapi tapasztalatok,technikai alkalmazások és a fizikai ismeretek szoros kap-csolatának bemutatása a tanításban. Az iskolai tananyag-ból kimaradó témakörök élményszerû ismeretterjesztõszintû bemutatására.

– A hõtan általános és középiskolai tanításának alap-problémái. A statisztikus sokaságok viselkedésének tör-vényszerûségei, az átlagérték és az ettõl való eltérések,várható ingadozások fogalmának a diákok életkori sajátsá-gaihoz illeszkedõ elemi tárgyalása. A modellalkotás kifej-lesztése és alkalmazása a középiskolában, statisztikus mo-delljátékok, döntésjátékok. Számítógép alkalmazása asokelemû rendszerek vizsgálatánál. A fizikai hõtanalaptörvényeinek szerepe más természettudományokban(pl. a kémia, biológia geológia stb.). A determinisztikus ésstatisztikus törvények közötti fogalmi váltás nehézségei.

– Az elektromágnesség elméleti és gyakorlati problé-mái a gimnáziumi fizikatanításban. Demonstrációs kísér-letek bemutatása, az iskolai mérõkísérletek kiértékelése. Afizikai ismeretek alkalmazása a mindennapi, háztartásielektromosság gyakorlati kérdéseivel (baleset-megelõzés,energiatakarékosság) kapcsolatban.

– Az elektromágneses hullámok alapvetõ jelentõsége amodern technikában, a gyakorlati energetikában, valaminta kommunikációs eszközökben. A fény kettõs természeteés a kérdéskörrel kapcsolatos ismeretelméleti problémák.

– A modern fizika (atom- és részecske-fizika, statiszti-kus fizika, anyagtudomány) tanításának elvi és gyakorlatiproblémái az alapozó és a középszintû oktatásban. A mo-dellalkotás szerepe a fizikai megismerés folyamatában és afizika tanításában. A klasszikus atomfizika és héjfizikaszerepe más természettudományokban, kémiai és bioló-giai alkalmazások fizikatanítási integrációja. A mikrofizi-kai és makrorendszerek törvényeinek kapcsolata.


– Az atomenergia jelentõsége a modern társadalomban,döntési kockázatok. Az atomenergiára vonatkozó új ered-mények elsajátításának és az ezzel kapcsolatos társadalmivitáknak jelentõsége.

– A csillagászati törvények szerepe a fizika történetifejlõdésében. Klasszikus és modern csillagászati ismere-tek beillesztésére a fizika tantárgy kereteibe.

– Motivációs stratégiák a fizikatanításban. Az általánosés középiskolai fizika oktatás kezdõ- és peremfeltételei, afizika tananyag jellegzetességei, szerkezete, vezérelvei.Fizikatanítás külföldön.

– Az induktív és deduktív szemléletû fizikaoktatás el-méleti és gyakorlati kérdései a középiskolai fizika tanítá-sában.

– A feladat- és problémamegoldás szerepe és jelentõsé-ge a fizikai gondolkodás fejlesztésében. A fizikatanításfeladata és lehetõségei a tanulók olvasási és szövegértõ ké-pességének fejlesztésében.

– A kísérletezés (demonstrációs-, mérõ- és tanulókísér-letek) szerepe, feladatai és gyakorlata az alapozó és közép-szintû oktatásban. Tanítási, tanulási környezet, a fizika ok-tatásának tárgyi feltételei (szaktanterem, szertár, labor,tankönyv, füzet, számítógép használat, Internet stb.), sze-repe és jelentõsége.

– A fizika elméleti modelljeinek elemi, középiskolaimatematikai ismeretekre építõ magyarázata.

– A természettudományos tárgyak egybehangolása, azintegrált természettudományos oktatás hazai és külfölditapasztalatai.

– A diákok differenciált foglalkozásának, fejlesztésé-nek lehetõségei a fizikatanításban. A felzárkóztatás és a te-hetséggondozás speciális feladata és fórumai (iskolaiszakkör, KÖMAL, regionális, országos, nemzetközi ver-senyek).

– A szakköri foglalkozások lehetõségeirõl az iskolai ésaz iskolán kívüli tanulói aktivitások lehetõségei, a fizikaiismeretterjesztés formái és feladatai.

– Multimédiás technikák ismerete és alkalmazásánaklehetõségei a fizikaoktatásban a szemléltetés, kísérletezés,modellezés és a mérési adatok kiértékelése területén.

– Fizikai ismeretek felhasználása a környezetvédelem-ben. Környezettudatos magatartás erõsítése.


A fizikatanár

– képes érzékeltetni diákjaival a természettudományokközti szoros kapcsolatot, a társadalom felelõsségét a ter-mészeti környezet megõrzéséért;

– látja és tanítványaival láttatni tudja a társadalom min-denkori technikai szintjének szoros kapcsolatát a termé-szettudományos, kiemelten a fizikai ismeretekkel;

– a tanulók életkori sajátosságaihoz, absztrakciós ké-pességeihez és tudásszintjéhez igazodva képes bemutatni,kísérletekkel demonstrálni, kvalitatív, illetve elemi kvanti-tatív szinten értelmezni a mechanika, termodinamika,elektromágnesség, optika jelenségeit, a modern fizika

(mikrofizika, statisztikus fizika, anyagtudomány, kozmo-lógia) legfontosabb eredményeit;

– képes a megtanult tudományos ismeretek, az alapve-tõ természeti jelenségekben megnyilvánuló, fizikai tör-vényszerûségek bemutatására;

– érti és képes érzékeltetni a természeti folyamatok ma-tematikai leírásának jelentõségét a tudományos és gyakor-lati életben;

– ismeri és alkalmazza a fizikatanításban a modern pe-dagógia módszereit iskolai és iskolán kívüli környezetben(projekt módszer, kooperatív technikák, konstrukciós fel-adatok stb.).

FÖLDÜNK-KÖRNYEZETÜNK MÛVELTSÉGITERÜLET

Földrajztanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles földrajztanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of geography.




Természettudományi és általános földtudományi isme-retek:

– Földünk belsõ szerkezetének geofizikai magyaráza-ta. A magmatikus folyamatok (földrengések) geofizikai,geokémiai alapjai. A szilárd kéreg geofizikai tulajdonsá-gai.

– A kõzettípusok csoportosítása, a magmatikus diffe-renciálódás rendszere. A kõzetek, ásványok és ércek fo-galmának elkülönítése. Környezetföldtani alapfogalmak.

– A talajtani jellemzõk és folyamatok számára fontosásványok, elemek, nehézfémek. Az élõvilág számára lét-fontosságú elemek, nyomelemek környezetföldtani elõ-fordulása.

– A légkör kialakulása, jelenlegi összetétele. A légkörvertikális tagolódása, fizikokémiai folyamatai. A levegõmozgásának fizikai alapjai. Felhõ- és csapadékképzõdés.

– A légcirkuláció globális rendszere, akciócentrumok.A globális rendszer sérülékenysége.

– Az üvegházhatás természeti, ill. társadalmi okai, kö-vetkezményei.

– Klasszikus és modern éghajlati rendszerek ismerete(a Köppen-rendszertõl a Walter-Lieth-féle éghajlati rend-szerig). Az idõjárási elõrejelzések megbízhatósága,


hosszú távú becslések, különös tekintettel a Kárpát-me-dencére.

– A globális éghajlatváltozás kérdése (jelei, regionáliskülönbségek). Városi levegõminõség, a fotokémiaiszmog. A levegõszennyezettség hazai összetevõi, mér-téke.

– A víz fizikai és kémiai alaptulajdonságai, ezek szere-pe a hidroszféra adottságaiban. A hordalékmozgás fiziká-ja. A jég sajátos fizikai jellemzõi.

– A víz szerepe a Földön. A víz körforgása, folyók ta-vak, óceánok, sarki jégtömegek. A felszíni vizek csoporto-sítása, fõbb típusaik, a vizek szennyezése és annak lehetsé-ges következményei. A felszínalatti régiók hidrológiája. Ahidrogeológiai megközelítés jelentõsége a víz- és környe-zetvédelemben.

– Felszínalatti vizek jellemzése, vízáramlási rendsze-rek, kapcsolatuk a felszíni vizekkel. A felszínalatti vizekszerepe a vízellátásban. Környezetföldtani vonatkozások(szennyezõdési lehetõségek és azok következményei, víz-ellátási problémák). A medencehidraulika elvei és gyakor-lata. A felszínalatti vízrendszerek jellemzõi.

– A fizikai, kémiai és biológiai folyamatok jellemzésea felszíni és felszín alatti vizekben, a hazai felszíni vízmi-nõsítési rendszer. A vízminõség és vízminõség védelem.

– Hidrobiológiai alapfogalmak, a vízháztartás, ill. vi-zek kémiai típusainak ökológiai jelentõsége. A Balatonvízminõségi állapota.

– A karsztformák kialakulásának kõzetkémiai és hidro-lógiai összetevõi. A karszthidrológiai folyamatok környe-zetérzékenységének magyarázata.

– Az aprózódás és a mállás kõzetfizikai, kõzetkémiaimagyarázata. Az aprózódás/mállás kapcsolata az éghajlat-tal és a talajképzõdéssel.

– A lejtõs tömegmozgások fizikai és hidrodinamikaimagyarázata. A tömegmozgásos felszínek tulajdonságai-nak építésföldtani következményei.

– A környezettudományok és a földrajz kapcsolata. Akörnyezetminõsítés, környezetértékelés alapelvei, a moni-torozási rendszer kiépítése.

– Földünk anyag- és energiaháztartása (szén-, oxigén-,nitrogén-, víz-körforgás). Az emberi tevékenységek kör-nyezetkárosító hatásának történelmi fázisai.

– A földfelszín ábrázolása. Vetülettípusok és torzítá-sok. A térkép sík és domborzati rajza. Mérések a térképen.Távérzékelés és ûrfelvételek kartográfiai szerepe.

– Matematikai-statisztikai eszközök alkalmazása aföldtudományban. Lineáris és regressziós korreláció.Sztohasztikus összefüggések.

Természetföldrajzi ismeretek:

– A kontinensek és az óceánok keletkezése. A lemez-tektonikai folyamatok magyarázata, a kontinensek mozgá-sa a földtörténet során. Jelenleg aktív alábukási, eltolódási,ill. távolodási zónák, helyek, ezek hatása a felszíni termé-szeti folyamatokra és a társadalmi tevékenységekre.

– A vulkánosság típusai. Földünk legaktívabb vulkániterületei. A posztvulkáni folyamatok hasznosítási lehetõ-ségei.

– Kõzetgeomorfológia; a karbonátos kõzetek, a gránit,a homokkõ, a bazalt, a lösz sajátos formakincse. A sajátosgeomorfológiai formák helye a természetvédelemben.

– Az éghajlati geomorfológia eszmetörténeti jelentõsé-ge, sikere a földfelszíni folyamatok magyarázatában. Azelegyengetett felszínek kérdése.

– A földi vízháztartás és vízkörforgás alapelemei.Óceonográfiai alapfogalmak, a tengeráramlások. A ten-gerpartok formakincse. Tengerpartok és globális klíma-változás.

– A szárazföldi vízhálózat alakrajzi jellemzõi. Folyó-és völgyszakaszok morfometriai paraméterei. A folyósza-bályozás, vízrendezés és egyéb beavatkozások a természe-tes fluviális folyamatokba.

– A vízfolyások víz- és hordalékszállítása. Folyósza-kaszjellegek, völgytípusok, hordalékkúpok, delták. Pota-mikus kultúrák és folyóhasználati lehetõségek.

– A tavak legfontosabb típusai, a tavak fejlõdésénektermészetes útja. Létesített víztározók, és egyéb antropo-gén beavatkozások az állóvizek életébe (pl. rekreációs ki-használás).

– A felszín alatti vizek típusai. Karsztosodás és karszt-formák. A trópusi és nem trópusi karsztok. A karsztok sze-repe az emberi területhasználatban.

– Eljegesedett sarkvidéki, ill. magashegységi területekformakincse. A periglaciális felszínformák. A szélsõségesélõhelyek környezetérzékenysége.

– A tömegmozgásos folyamatok geomorfológiai típu-sai, jellemzõ elõfordulási helyei. Hazai felszínmozgásosterületek aktuális problémái.

– Az eolikus formák rendszere és típuscsoportjai. Föl-dünk legjellemzõbb sivatagi területei.

– A Szahel-övezet problémája.– Az antropogén geomorfológia rendszere. Példák az

emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának jel-lemzésére.

– A természeti és antropogén veszélyek és értékek.Szerepük a társadalmi tevékenységek területi megoszlásá-ban.

– A földrajzi övezetesség rendszere, az övezetekre leg-jellemzõbb talajok és biogeográfiai típusok. Azonális tala-jok. A talajerózió.

– Földünk élõvilágának területi elrendezõdése. Poten-ciális és aktuális vegetáció. A Föld erdõtípusai és a mezõ-gazdasági haszonnövényzet ökológiai szerepe.

– Az ember által legveszélyeztetettebb élõrendszerek.A természetvédelem és az emberi tevékenység konfliktu-sának regionális példái. Védelmi kategóriák (világ, euró-pai, nemzeti).

– A táj mint komplex természeti rendszer rendszerel-méleti bemutatása. A tájföldrajz helye a geográfiában. Táj-típusok.


– A táji rendszer stabilitása, érzékenysége és antropo-gén befolyásoltsága. A tájanalízis és szintézis, környezetihatásvizsgálat.

– Területi információs rendszerek, GIS, számítógépestérképezés, ill. ezen módszerek alkalmazásai, felhasználá-sa a földrajzoktatásban. A prezentációs technikák általá-nos és geográfiai eszköztára.

Általános társadalom- és gazdaságföldrajzi ismeretek:

– A társadalom és a környezet kapcsolata. A földi öko-rendszer teherbíró képessége és a népességszám gyarapo-dás. A népességnövekedés területi különbségei.

– A népesség szerkezeti változásai, foglalkozási meg-oszlása és a migráció területi eltérései. A Föld népességé-nek kulturális és vallási tagolódása.

– A települések kialakulásának természeti és gazdaságiokai. Településtípusok és megoszlásuk kontinensenként.Településhálózat.

– A városok funkcionális belsõ tagozódása. Agglome-rációk és szuburbanizáció. Élhetõ városok, városökológiaigondok.

– A gazdasági fejlettség helyzete a Földön. A világgaz-daság funkcionális és területi szerkezete.

– Centrum és periféria.

– Az ipar és bányászat területi elrendezõdésére hatótermészeti tényezõk. A világ iparának szerkezeti és területiátrendezõdése. A világ ipari centrumai. Az ipari termeléskörnyezetvédelmi vonatkozásai.

– A Föld energiapotenciálja, hagyományos és megúju-ló energiaforrások. Atomenergia és környezetvédelem.

– A mezõgazdasági termelés történeti fejlõdése és kör-nyezetformáló hatása. A mezõgazdasági tevékenység és atermészeti adottságok kapcsolata.

– A mezõ- és erdõgazdálkodás földrajzi típusai. A me-zõgazdaság fõbb termékcsoportjai és az élelmiszergazda-ság területi sajátosságai.

– A közlekedés és kereskedelem területi szerkezete. Anemzetközi munkamegosztás. A nemzetközi gazdasági in-tegrációk.

– Az idegenforgalom földrajza és válfajai. A turizmusáltalános gazdasági szerepe, a turizmus és környezetvéde-lem kapcsolata. Területi tendenciák a világ turizmusában.

– Globális társadalmi-gazdasági és környezeti problé-mák, valamint perspektíváik, mérséklésük és megoldásukelvei, lehetõségei. A világ akut problémái; a túlnépesedés,az energiahiány, a vízhiány regionális különbségei, ennekföldrajzi, területi differenciái.

– Globális politikai földrajzi jelenségek, folyamatokill. a várható tendenciák. Érdekellentétek a fejlett, ill. fej-lõdõ országok között.

Regionális természeti és gazdaságföldrajzi ismeretek:

– Nyugat- és Észak-Európa természeti és társadal-mi-gazdasági jellemzõi, ill. a régiók változó helyzete, sze-repe a kontinens fejlõdésben. A táj- és természetvédelemeurópai rendszere.

– Közép-Európa, Kelet-Európa és a Mediterráneumösszehasonlító természeti-gazdasági elemzése a kontinensegésze szempontjából.

– Az Európai Unió regionális természeti és társadal-mi-gazdasági különbségei, ezek hatása az uniós gazdaság-politikai, társadalompolitikai folyamatokra. Az Unió vi-dékpolitikája.

– Az európai tengerpartok és hegyvidékek összehason-lítása természeti, gazdasági, idegenforgalmi, társadalmipotenciál szempontjából.

– Ázsia „a XXI. század kontinense” természeti poten-ciáljának kihasználása és társadalmi fejlõdése. Környezet-védelmi aggályok.

– Az Angolszász-Amerika és Ausztrália világgazdasá-gi szerepének változása és a természeti adottságok kihasz-nálása. Természet- és környezetvédelem a fejlett ipari or-szágokban.

– Latin-Amerika és Afrika természeti adottságainak ki-használása, társadalmi-gazdasági fejlõdési problémái.

– Táj- és erõforrás-használat Magyarországon és a Kár-pát-medencében. A történelmi szakaszok és a jelenlegi táj-használat bemutatása. Az adott szakaszok domináns ésalárendelt erõforráselemei, a mindenkori energianyerés fõtípusai.

– A magyar kultúra és életvitel története, jelene és fej-lõdési lehetõségei történeti földrajzi értelmezésben. Ha-zánk népességének demográfiai jellemzõi, a hazai telepü-léshálózat sajátosságai.

– Magyarország a Kárpát-medencében; a természetiadottságok szerepe az ország mezõgazdasági, bányászati,valamint ipari tevékenységében.

– Hazánk társadalomföldrajzi régióinak egyedi voná-sai, a területi differenciálódás történelmi gyökerei és jelen-legi tendenciái.

– Hazánk, Európa és a világ politikai földrajzi helyzeteés tendenciái. Természetföldrajzi keretek és világgazdasá-gi erõvonalak. Az energiaforrások és a víz egyre meghatá-rozóbb szerepe, az ezek birtoklásáért folyó politikai-kato-nai törekvésekben rejlõ veszélyek.



– A földrajztanítás-tanuláshoz szükséges eredményes,egymásra épülõ tanulási stratégiák;

– A különbözõ tanulói képességekhez és oktatási célki-tûzésekhez igazodó differenciált földrajztanítás módsze-rei, eszköztára;

– A felzárkóztatás és a tehetséggondozás kihívásai éslehetõségei;


– A kooperatív és a reflektív tanulási technikák, a pro-jektmódszer;

– A tanulói képességeket, kompetenciákat fejlesztõmódszerek: módszertani (pl. megfigyelés, stratégiai terve-zés), intellektuális (pl. térbeli és idõbeli tájékozódás, lé-nyegkiemelés, rendszerezés, gondolkodási képességek),kommunikációs (pl. szóbeli és írásbeli munka, információ-kezelés és -feldolgozás), személyes és társas kompeten-ciák (pl. társas aktivitás, döntésképesség, környezettuda-tosság);

– Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat:olyan, élményszerû helyzetek teremtése, amelyekben a ta-nulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fela környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggé-seket, azokból következtetéseket vonhatnak le; alkalmaz-hatják korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségei-ket; megfogalmazhatják egyéni és csoportosan kialakítottvéleményeiket, megvédhetik azokat érvekkel vitákban;

– A terepi oktatás módszerei (tanulmányi séták, kirán-dulások, üzem- és intézménylátogatások, terepfoglalkozá-sok, erdei iskolák, természeti és társadalmi terepfelmérésés vizsgálódás stb.);

– A múzeumpedagógiai, a könyv- és médiatár-pedagó-giai, illetve a drámapedagógiai módszerek a földrajztaní-tásban;

– Az ellenõrzés és az értékelés korszerû módszertana,mérésmetodikai alapismeretek;

– Felhasználói szintû számítástechnikai ismeretek, aszámítástechnika által nyújtott lehetõségek felhasználása amindennapos földrajztanári munkában.


A földrajztanár

– rendelkezzen széles körû, a többi tantárgy tanulásá-ban és a mindennapi életben hasznosítható földrajzi-kör-nyezeti tájékozottsággal, valamint biztos és átfogó topo-gráfiai ismeretekkel; továbbá kronologikus szemlélettel,problémamegoldó gondolkodási képességgel, igazodjonel a földrajztanításban alkalmazott nagyságrendek között;

– legyen képes a bármely iskolatípusban való földrajz-oktatásra; rendelkezzen – az 5–6., a 7–8. és a 9–12. évfo-lyamos korosztályok sajátos pedagógiai igényeihez iga-zodva – a szak szemléletével és mûveltségtartalmával(amely eligazítja a ma emberét a környezeti, a természeti, atársadalmi-gazdasági kérdésekben és a mindennapos tevé-kenységekben tapasztalható földrajzi jelenségek megérté-sében, illetve az ismeretek gyakorlati alkalmazásában);

– rendelkezzen komplex látásmóddal, amely magábanfoglalja a természeti, a társadalmi-kulturális és a gazdaságikörnyezetet, valamint a lokális, a regionális és a globálisszemléletû földrajzi és környezeti gondolkodást;

– rendelkezzen vizuális intelligenciával;– rendelkezzen környezeti intelligenciával, a környe-

zeti elemek felismerésének és kategóriákba helyezésének,valamint a környezeti elemek közti kapcsolatok felfedezé-sének képességével;

– rendelkezzék a tudatos és értékelvû gondolkodás ké-pességével, a jövõ iránt való elkötelezett magatartás, és afenntartható fejlõdés iránti felelõsséggel. Ismerje és alkal-mazza nevelõ-oktató munkájában a fenntarthatóságra ne-velés pedagógiájának interaktív, képességfejlesztõ mód-szereit;

– legyen képes folyamatosan felhasználni, tudásrend-szerében alkalmazni, új logikával integrálni a földrajzi tu-dományágak, valamint a rokon- és társtudományok isme-retanyagát;

– képes legyen arra, hogy életvitele a környezettudatosmagatartása mintáját adja a tantestületben és a tanítványaiközött;

– legyen képes az iskolai környezeti nevelési progra-mok elkészítésére és a tantestület bevonásával történõmegvalósítására; tantárgyi program készítésére, a tan-anyag feldolgozása során pedig a haza- és Európa-centri-kus szemléletmód érvényesüljön;

– építse a földrajztanítás-tanulás folyamatát részben azelektronikus kommunikációs, információs technikák al-kalmazására, amely lehetõvé teszi a világ egészének ésegyes régióinak bemutatását, a természeti és társadalmiaktivitást és a közöttük lévõ kölcsönhatások számtalan as-pektusát. Kapjon helyet az általános iskolai, de különös-képpen a középiskolai földrajzoktatásban a hálózat-alapútanulási környezetekre épülõ tanulás, a vizuális prezentá-ciós technikák, a GIS alkalmazása;

– ismerje és munkája során tudatosan alkalmazza majda tanulói személyiség egészének fejlõdését szolgáló tevé-kenységterületek: a szociális és társadalmi kompetenciák,a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikusszemélyiség kialakításának, a társas aktivitás fejlesztésé-nek módszereit;

– rendelkezzen az új típusú tanári attitûddel, a tanulásifolyamatot irányító, segítõ, támogató és innovatív pedagó-gusként tevékenykedjen;

– legyen képes erõsíteni az iskolai életben a földrajzsokféle és egyre inkább fontossá váló tartalmi, szemléleti,viselkedésmódbeli érték- és mintaközvetítõ szerepét, ki-alakítani a tanulókban – más szaktanárokkal együttmû-ködve – a környezet iránti érzékenységet és a környezettu-datos magatartást.

Környezettan-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles környezet-

tan-tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of environmental

science.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben ésa felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, terve-


zési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok dok-tori képzésben történõ folytatására való felkészítés.



– A környezet fizikai szennyezésének fõbb formái. Aszennyezõk terjedése. Áramlás, sodródás jelensége. Glo-bális áramlási jelenségek (légkör, óceánok).

– A zaj fogalma, a zajjal kapcsolatos környezeti problé-mák és azok kezelése.

– Az ionizáló és nem-ionizáló részecske- és elektro-mágneses sugárzások jellege és környezeti, egészségügyihatásai. Sugárvédelem alapelvei. A radioaktív hulladékokkezelése és elhelyezése.

– Az energetika szerepe az emberi társadalmak fenntar-tásában. Az energiatermelés fizikai folyamatai és ezekmelléktermékei. A maghasadásos energiatermelés, a nuk-leáris fûtõanyagciklus. A nukleáris energiatermelés fõbbproblémái, kilátásai. Az energiatakarékosság lehetõségei,jelentõsége. A jövõ energiatermelése, a megújuló ener-giák. Az energiatermelõ ágazatok környezeti hatásai. Azenergetika folyamataiból származó környezetszennyezéscsökkentésének lehetõségei.

– A légkör kialakulása, folyamatai. A Föld õslégköre ésjelenlegi összetétele. A légkör és az óceánok közötti köl-csönhatás. A kémiai folyamatok szerepe a légkör összeté-telének alakulásában, a légkör kémiai minõsítése.

– Az atmoszféra felépítése, nyomás és hõmérsékleti vi-szonyai. A sztratoszférikus ózon kémiája és szerepe. Váro-si levegõminõség, a fotokémiai szmog kialakulás és jel-lemzõi, a troposzférikus ózon. A légköri aeroszol tulajdon-ságai, jelentõsége és hatásai.

– A Föld energiamérlege, globális éghajlatváltozás éslehetséges következményei. Az üvegházhatás természetiés társadalmi okai és következményei.

– A víz szerepe a Földön. A víz körforgása, folyók ta-vak, óceánok, sarki jégtömegek. A felszíni vizek csoporto-sítása, fõbb típusaik, a vizek szennyezõdése és annak le-hetséges következményei. A felszínalatti régiók hidroló-giája. A hidrogeológiai megközelítés jelentõsége a víz- éskörnyezetgazdálkodásban.

– A fizikai-kémiai valamint biokémiai folyamatok jel-lemzése a felszíni és felszín alatti vizekben, a hazai felszínivízminõsítési rendszer. A szennyezõdés lehetséges mód-jai, a szennyvizek jellemzése, a fontosabb szennyvíztisztí-tási eljárások.

– Felszínalatti vizek jellemzése, vízáramlási rendsze-rek, kapcsolatuk a felszíni vizekkel. A felszínalatti vizekszerepe a vízellátásban. Környezetföldtani vonatkozások(szennyezõdési lehetõségek és azok következményei, víz-ellátási problémák). A medencehidraulika elvei és gyakor-lata. A felszínalatti vízrendszerek jellemzõi.

– A kémiai folyamatok jellemzése a felszíni és felszínalatti vizekben, a hazai felszíni vízminõsítési rendszer. Avízminõség és vízminõség -védelem. Az ivóvíz minõsíté-se, ivóvíz elõállítása felszíni és felszín alatti vizekbõl.

– A környezet minõsítése során alkalmazott monitoro-zási vizsgálatok alkalmazását lehetõvé tevõ fizikai, ké-miai, biológiai és ökotoxikológiai módszerek bemutatása.

– Az ásványok (természetes szilárd vegyületek) és je-lentõségük a környezettudományban. A környezetvéde-lem szempontjaiból legfontosabb ásványcsoportok. Az ás-ványok kapcsolata biológiai folyamatokkal és az emberiegészséggel.

– A földkérget felépítõ kõzetek. Vulkáni jelenségek.Magmás eredetû hasznosítható ásványi nyersanyagok. Azépített környezet kõanyagainak (építõ- és díszítõkövek) át-alakulásai környezeti hatásokra, mûemlékvédelmi kapcso-latok.

– A Föld belsõ felépítése. Lemeztektonika és konti-nensvándorlás. A Föld kontinentális litoszférájának fejlõ-dése. Alapvetõ szerkezetföldtani folyamatok. A földren-gések leírása, földrengés veszélyeztetettség. A szeizmoló-gia és szerepe a Föld belsejének megismerésében.

– Az üledékes folyamatok környezetföldtani vonatko-zásai (folyószabályozás, gátépítés hatásai az üledékfelhal-mozódásra/elmosásra stb.). Hasznosítható ásványi nyers-anyagok az üledékes folyamatsorban. A mállás jelenségeés kapcsolata az éghajlattal.

– A Kárpát-Pannon régió kialakulásának fõbb lépései(idõben és térben). A földtani felépítéssel összefüggõ spe-ciális környezeti problémák (felszínmozgásos területek,bányakárok, vízbeszerzési nehézségek, geokémiai anomá-liák, törésvonalak stb.).

– Klíma és klímaváltozások. Az éghajlatot meghatáro-zó tényezõk. Klímajelzõ üledékek. Klímaváltozások a föl-történeti múltban. Éghajlati és biológiai fordulópontok aFöld története során.

– A zonális talajok képzõdése jellemzõ tényezõik és fo-lyamataik tükrében (összehasonlító elemzés). A Föld ésMagyarország klímazonális talajtípusai.

– A hidromorf, a savanyú és a szikes talajok képzõdé-sének természetes és antropogén okai, javításuk eljárásai,anyagai. Növényzetük jellegzetességei.

– A talajok fizikai tulajdonságainak antropogén válto-zásai, a talajerózió kiváltó és befolyásoló tényezõi, a talaj-védelem kérdései. A talajok antropogén eredetû szervetlenés szerves szennyezõi és meghatározásuk módjai.

– A bioszféra evolúciója. A földi élet kialakulása, fejlõ-dése a rekonstrukció lehetõségei (õsmaradványok). Aföldtörténeti idõ és mérése, kronológia. Az emberi tevé-kenység káros hatásai a bioszférára.

– Vírusok, baktériumok, cianobaktériumok és protis-ták. Gyakorlati szempontból fontos mikroorganizmusok.Környezetvédelmi biotechnológiák. Biotranszformáció,


biodegradáció, bioelimináció, mineralizáció, bioakkumu-láció, biomagnifikáció, reszisztencia és perzisztencia.

– Algák, zuzmók, mohák, hajtásos növények és gom-bák evolúciója, jellemzése és rendszerezésük elve. Gya-korlati szempontból fontos taxonok környezettani vonat-kozásai.

– Álszövetes (szivacsok), testüregnélküli (csalánozók),testüreges gerinctelen állatok (férgek, ízeltlábúak és puha-testûek) és a gerincesek (halak, kétéltûek, hüllõk, madarakés emlõsök) evolúciója, rövid jellemzésük, környezeti je-lentõségük.

– A biológiai organizáció és az ökológia alapelvei. Akörnyezeti és a toleranciai tényezõk fogalma. Az indikációés a limitáció. Populációs alapjelenségek. Términtázat,életmenet stratégiák.

– A populációs kölcsönhatások. Populációdinamika,alapmodellek. Túlélési görbék. A kompetíció és a niche.

– Társulások (közösségek) struktúrái és mûködése. Atrofikus struktúra (táplálékláncok, táplálékhálózatok). Abiodiverzitás és megõrzésének fontossága.

– A biológiai produkció. Az anyagforgalom és az ener-giaáramlás. Elsõdleges termelést korlátozó környezeti té-nyezõk (fény, víz, hõmérséklet, tápanyagok, széndioxid).

– A szukcesszió fogalma és fõbb folyamatai. Az ökoló-giai rendszerek stabilitása, a degradálódás és az eutrofizá-lódás, illetve az azokat kiváltó fõbb környezeti tényezõk.

– A víz, mint életközeg. Élõhelyek, életközösségek ter-mészetes vizekben. A trofitás és a szaprobitás fogalma. Alebegõ életforma. Fitoplankton. Zooplankton. Anyag ésenergiaszintek természetes vizekben.

– A bioszféra evolúciója. A földi élet kialakulása, fejlõ-dése a rekonstrukció lehetõségei (õsmaradványok). Aföldtörténeti idõ és mérése, kronológia. Az emberi tevé-kenység káros hatásai a bioszférára. A szén, nitrogén, kénés a foszfor biogeokémiai cilkusai. A szén és vegyületei-nek felhalmozódása az üledékképzõdés során.

– A környezet- és természetvédelem, a környezetgaz-dálkodás fogalma, a fenntartható fejlõdés. A természet- éskörnyezetvédelem története. A környezetvédelmi mozgal-mak. Nemzetközi környezetvédelmi, természetvédelmiegyezmények.

– Az élõ és élettelen természet védelme. A természet-védelem célja és szervezetei. A védett természeti területektípusai. Natura 2000 területek. Természetvédelmi straté-giák. Természetvédelem az Európai Unióban és Magyar-országon. Természetvédelmi kezelés (prezerváicó, kon-zerváció, rehabilitáció és rekonstrukció). Ökológiai folyo-sók természetvédelmi jelentõsége.

– Globális környezeti problémák környezetterhelésbiológiai indikátorai, a jelzõ és mérõ élõlények. A biológi-ai monitorozás alapelve és jelentõsége az ökológiai hatás-vizsgálatokban. A környezet-egészségtan alapjai.

– Az ipari és mezõgazdasági termelés során keletkezõ,valamint a kommunális hulladékok osztályozása, minõsí-

tése. Hulladékgazdálkodás, a hulladékok hasznosítására ésártalmatlanítására alkalmazott eljárások ismertetése.

– A környezeti és a gazdasági érdekek összehangolásá-nak, a felelõs környezeti magatartás kialakításának lehetõ-sége, a vállalati önkéntes környezetirányítási rendszerekszerepe. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közös-ségek szerepe, felelõssége a környezet értékeinek, harmó-niájának megóvásában és továbbadásában. A személyesfelelõsség kialakítása és cselekvési lehetõségek keresése aközvetlen környezet (lakóhely) megóvásában.

– A tanulók, iskolájuk, családjuk, lakóhelyük cselekvé-si lehetõségei saját környezetük védelmére, a környezetigondok helyi mérséklésére az érintett környezeti jelensé-gek körében. A környezettudatos szemléletet kialakítása atermészeti jelenségek megértésében, azok tudatos környe-zetkímélõ felhasználásában.

– A természeti, az épített, a társadalmi és a gazdaságikörnyezetre, valamint a lokális, a regionális, kontinentálisés a globális szemléletû környezeti gondolkodásra vonat-kozó komplex látásmód kialakulásához, a környezeti té-mák, kérdéskörök integrált, ill. inter- és transzdiszcipliná-ris szemléletû átlátásához és a gondolkodásmód átadásá-hoz szükséges ismeretek.

– Környezeti intelligencia kialakulásához, a környezetielemek felismerésének és kategóriákba helyezésének, va-lamint a környezeti elemek közti kapcsolatok felfedezésé-nek képességéhez szükséges ismeretek. A környezet- éstermészetvédelem történetérõl.



A környezeti elemek (víz, levegõ, talaj) és szennyezõk,a hulladék- és energiagazdálkodás kérdései tanításánakmódszertana. Alapvetõ ismeretek fenntarthatóságra neve-lés pedagógiájának az iskolai életben való elfogadtatásá-hoz. A környezeti neveléssel kapcsolatos tanórán- és isko-lán kívüli programok (pl. erdei iskola, jeles napok, nyáritáborok, szakkörök stb.), kísérletek és terepi feladatokszervezéséhez és vezetéséhez szükséges ismeretek. Ezenbelül:

– A környezettan tanítás általános alapkérdései, hagyo-mányai és jelene, törvényi szabályozása. Tantervi szabá-lyozás a Nemzeti alaptanterv követelményei.

– Iskolai szabályozás: az iskola környezeti nevelésiprogramja, a környezettan tárgy tananyagának beillesztéseaz iskolák tantervébe, az ökoiskola cím.

– A környezettan oktatás tanórai keretei, a környezet-tan tantárgy tartalma, felépítése, létezõ tantervi programokmegismerése, a tanórai munka, tervezése, környezeti tar-talmak a szaktárgyi órákon, az oktatás módszerei a Nem-zeti alaptanterv, a kerettanterv és az érettségi követelmé-nyek alapján.


– A környezettan tanítás tanórán kívüli iskolai lehetõ-ségei, formái, tartalma, szerepe: nemzetközi és hazai kör-nyezeti nevelési programok, a szakköri munka, a verse-nyek, iskolai akciók szervezése, vezetése és mûködtetése,iskolanap, témanap (jeles napok), témahét.

– A környezettan tanítás iskolán kívüli lehetõségei, for-mái, tartalma, szerepe: az erdei iskola, a környezettani te-repgyakorlatok, a tematikus környezettani táborok, a tan-ösvények. Intézmények látogatása: üzemlátogatás szerve-zése, vezetése, múzeumpedagógia, zoopedagógia, védettépületek, területek látogatása. Környezeti neveléssel fog-lalkozó iskolák, oktatóközpontok meglátogatása tanulmá-nyi kirándulás keretében.

– A környezettan tanítás és környezeti nevelés módsze-rei, eszközei. A projektmódszer. Tevékenységek: önállómérések, vizsgálatok, laboratóriumi kísérletek, szituációsjátékok, drámajátékok, riportkészítés, kérdõívkészítés,helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat), cikkelemzés,poszterkészítés, házi dolgozatírás, tanulói elõadások, öko-lógiai lábnyom, modellkészítés, asszociációs feladatok,csoportmunka, önálló munka stb. Az írott és digitális mé-dia, az oktatócsomagok használata. Pályázatok írása.

– Készségfejlesztések: problémamegoldó, konfliktus-kezelési, együttmûködési, önálló ismeretszerzési, elemzõ,megfigyelõ, kommunikációs, vita, elõadói készségfejlesz-tés.

Sajátos kompetenciák

A környezettan-tanár:

– rendelkezzen komplex látásmóddal, ami magábanfoglalja a természeti, az épített és a társadalmi környezetet,valamint a lokális, a regionális, kontinentális és a globálisszemléletû környezeti gondolkodást;

– képes legyen egy téma, kérdéskör integrált, ill. inter-és transzdiszciplináris szemléletû átlátására, és a gondol-kodásmód átadására; rendelkezzen környezeti kultúrával,a környezeti elemek felismerésének és kategóriákba helye-zésének, valamint a környezeti elemek közti kapcsolatokfelismerésének képességével;

– rendelkezzék a tudatos és értékelvû gondolkodás ké-pességével, a jövõ iránt való elkötelezett magatartás, és afenntartható fejlõdés iránti felelõsséggel; ismerje és alkal-mazza nevelõ-oktató munkájában a fenntarthatóságra ne-velés pedagógiájának interaktív, képességfejlesztõ mód-szereit;

– képes legyen arra, hogy életvitele a környezettudatosmagatartása mintáját adja a tantestületben és a tanítványaiközött; legyen képes az iskolai környezeti nevelési progra-mok elkészítésére és a tantestület bevonásával történõmegvalósítására.

MÛVÉSZETEK MÛVELTSÉGI TERÜLET

Ének-zene tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,

– magyar nyelvû megjelölése: okleveles ének-zene ta-nár;

– angol nyelvû megjelölése: school music teacher.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképesítésre, illetõleg is-meretekre alapozva olyan iskolai ének-zene tanárok kép-zése, akik magas fokú zenei és pedagógiai tudásuk birto-kában alkalmasak a közoktatás zenei-kulturális területeinaz ének-zene oktatására, valamint – karvezetõi felkészült-ségük alapján – az iskolai kórusmunka vezetésére és az ab-ban rejlõ zenei nevelési feladatok ellátására, valamint azalapfokú mûvészetoktatási intézményben az oktatási-ne-velési feladatok ellátására, továbbá akik képesek a tanul-mányok doktori képzésben történõ folytatására.



– Szolfézs (zenei írás-olvasás, zenei készségfejlesztés),zeneelméleti és zenetörténeti ismeretkörök (zeneirodalmimûveltség és ismeretterjesztés, zenemûvek elemzése),partitúraolvasási, transzponálási, improvizálási ismeretek.

– A magyar népzene rétegzõdése, népi hangszerek,népi hagyományok megismerése, népdalrepertoár kialakí-tása.

– A tanórán kívüli zenei nevelés megszervezésének is-meretei: hangverseny-látogatásra nevelés, táncház, zeneiszakkörök (pl. furulya-, ütõ-, vonósegyüttes).

– Karvezetés, iskolai énekkarok vezetése, iskolai kul-turális rendezvények szervezése, megfelelõ kórusreper-toár kialakítása.

– Vokális és hangszeres képzettségi ismeretkörök: be-szédmûvelés, egyéni- és kórushangképzés, ill. zongora,furulya és egyéb hangszeres tudás (vonós és ütõhangszer).

– A hazánkban élõ nemzetiségek, etnikumok zenéjé-nek ismerete (pl. német, román, szerb, szlovák, ill. romanépzene, ezekhez kapcsolódó népi hagyományok megis-merése).


– Az ének-zenei nevelés és oktatás fõbb módszeres el-járásainak ismerete: Kodály Zoltán elvei, összehasonlítvaa világban használatos, ismertebb zenei nevelési koncep-ciókkal (Orff, Dalcroze, Willems, Suzuki stb.); a 3–18éves korosztály zenei nevelési módszereinek átfogó isme-rete.


– Daltanítás, ritmikai és dallami ismeretek tanításánakmódszerei.

– A zenei írás-olvasás, zenei készségfejlesztés módsze-rei.

– A többszólamúságra nevelés módszerei.– A zenehallgatás módszerei.


Az ének-zene tanár– karvezetõi felkészültsége alapján alkalmas az iskolai

kórusmunka vezetésére és az abban rejlõ zenei nevelésifeladatok ellátására;

– ismereteit a zeneoktatás egészének, valamint a zene-pedagógia elméletének és gyakorlatának szolgálatába tud-ja állítani;

– képes iskolája zenei életének megszervezésére éscselekvõ részese az iskolán kívüli kulturális életnek.

Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles mozgóképkul-

túra- és médiaismeret-tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of moving image

and media education.




– A kommunikáció formái.– Mozgóképi szövegek; az elemi mozgóképi szövegal-

kotó kódok, mozgóképolvasás; az elemi mozgóképi szö-vegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás.

– Egyszerû (idõben és térben egybefüggõ) cselekmé-nyek képsorozatokkal történõ megjelenítése, tagolása.

– Sztereotípiák és konvenciók a mozgóképi szövegkör-nyezetben.

– Mozgóképi szövegek értelmezése.– Értelmezés, elemzés; mozgóképi szövegkörnyezet-

ben megfigyelt egyszerû (teret és idõt formáló) képkap-csolatok értelmezése; mozgóképi szövegkörnyezetbenmegfigyelt kép-hang kapcsolatok értelmezése.

– A média társadalmi szerepe, mûködési módja.– Médiakategóriák.– Médiahasználati szokások.– Médianyelvek.– Egyszerû mozgóképi szövegek létrehozásával kap-

csolatos ismeretek.

– Elektronikus médiumok (videó, számítógép) alapfo-kú alkotó használatával kapcsolatos ismeretek.


– A médiapedagógia elméleti tudnivalói és gyakorlatiismeretei. Nemzetközi tendenciák és a magyarországi gya-korlat.

– A fejlesztési céloknak (megismerõ, alkotó, elemzõ,ítélõképesség, ízlés, érzelmi intelligencia, kooperativitás)megfelelõ módszerek ismerete.

– Tanítási módszerek és stratégiák: frontális, egyéni,csoportos, projekt, felfedezéses, differenciálás.

– Tanítási munkaformák: egyéni munka, páros, csopor-tos, frontális munka.

– A tanítás tervezése: jogszabályok, kerettantervek, pe-dagógiai program, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat.

– Értékelési célok: tudás, diák, tanár, iskola. A tanulásértékelési formái: formatív, diagnosztikus, õsszegzõ. Szó-beli, írásos, megbeszélés, kiállítás. Mérés.

– Taneszközök, számítógép, vetítõk, cd-készítés, po-werpoint.

– Iskolai gyakorlatok (hospitálás, tanítás) a kezdõ tanárproblémái.

Vizuális- és környezetkultúra-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles vizuális- és

környezetkultúra-tanár,– angol nyelvû megjelölése: teacher of visual culture.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben ésa felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, terve-zési és fejlesztési feladatokra, valamint az alapfokú mûvé-szetoktatási intézményben az oktatási-nevelési feladatokellátására, továbbá a tanulmányok doktori képzésben tör-ténõ folytatására való felkészítés.



– Az emberi környezet értékelése a hasznosság és aszépség szempontjából.

– Az emberi környezet, a közlõ, kifejezõ szándékú vi-zuális alkotások társadalmi, történelmi, szociális beágya-zottságának ismerete.

– A vizuális alkotó és befogadó képességek fejlõdésé-nek ismerete (gyerekrajz-fejlõdés).

– A képi-plasztikai gondolkodás, alkotás, a vizuálismegismerés, képi látásmód elméleti ismerete és gyakorlatialkalmazása. A konkrét és fogalmi gondolkodás és cselek-vés kapcsolata.


– A kreativitás jelentõségének és fejlesztési lehetõsé-geinek (vizuális alkotó tevékenységeken keresztül) isme-rete.

– A látvány érzelmeket keltõ szerepe, az érzelmi intel-ligencia kifejlesztésében betöltött szerepe.

– Az esztétikum felismerése és értékelése minden lát-ható jelenségben.

– A környezetkultúra funkcionális, esztétikai, gazdasá-gi szempontjai.

– A vizuális mûvészetnek, mint az emberi megismerésés kifejezés egyik módjának az ismerete. A képzõmûvé-szetnek, mint a legkomplexebb vizuális üzenetnek és ér-tékközvetítõnek a megismerése.

– A látás, az ábrázolás és a vizuális kifejezés szerepe azemberi kommunikációban.

– A vizualitásnak az önismeretben, identitás kialakítá-sában, az önkifejezésben betöltött szerepe.

– A látható minõségeknek a napi gyakorlatban, a tudo-mányban és a mûvészetben betöltött szerepe.

– A fogyasztói és állampolgári nevelés a tárgyvilág, avárosi környezet értõ használatához.


– A vizuális és környezetkultúra tanításának módszer-tana, elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Nemzet-közi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– A fejlesztési céloknak (megismerõ, alkotó, elemzõ,ítélõképesség, ízlés, érzelmi intelligencia, kooperativitás)megfelelõ módszerek ismerete.

– Tanítási módszerek és stratégiák: frontális, egyéni,csoportos, projekt, felfedezéses, differenciálás.

– Tanítási munkaformák: egyéni munka, páros, csopor-tos, frontális munka.

– A tanítás tervezése: jogszabályok, kerettantervek, pe-dagógiai program, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat.

– Értékelési célok: tudás, diák, tanár, iskola. A tanulásértékelési formái: formatív, diagnosztikus, õsszegzõ. Szó-beli, írásos, megbeszélés, kiállítás. Mérés.

– Taneszközök, számítógép, vetítõk, cd-készítés, po-werpoint.

– Iskolai gyakorlatok (hospitálás, tanítás) a kezdõ tanárproblémái.

INFORMATIKA MÛVELTSÉGI TERÜLET

Informatikatanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles informatikata-

nár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of informatics.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és

a felnõttképzésben, az informatika, az informatikai szak-képzésben emellett az informatikusi szakképzettségnekmegfelelõ szakmai tantárgyak oktatási, pedagógiai kutatá-si, tervezési és az iskolai informatikai eszközök, oktatásiinformációs és kommunikációs technológiák alkalmazásá-val kapcsolatos fejlesztési feladatok, továbbá a tanulmá-nyok doktori képzésben történõ folytatására való felkészí-tés.



Az informatikai alkalmazások felhasználási módszerta-na, fõ komponensei, fogalomrendszere, informatikai tech-nológiák, az oktatás megalapozását biztosító ismeretkörökaz alábbi területeken:

– Informatika és társadalom: Az informatika fejlõdés-története. Információs és kommunikációs technológiák atársadalomban. Adatbiztonság, személyes adatok védel-me. Jogi, etikai, pszichológiai és szociológiai vonatkozá-sok. (2–4 kredit)

– Informatikai alkalmazások: Dokumentumkészítés.Prezentációtervezés és kivitelezés. Médiainformatika.Képfeldolgozás. Grafikai alkalmazások. Táblázatkezelés.Adatbázis-kezelés. Alkalmazói versenyfeladatok megol-dása. (6–20 kredit)

– Algoritmizálás és programozási nyelvek: Algoritmi-kus problémamegoldás módszerei. A közoktatásban hasz-nált programozási nyelvek. Programfejlesztõi környeze-tek. Programozási versenyfeladatok megoldása. (4–15kredit)

– Információs technológiák: Infokommunikáció, infor-mációs technológiák szerepe a kommunikációban. Infor-matikai közhasználatú felületek, információs hálózatiszolgáltatások, információs technológiák alapjainak isme-rete, használata. Könyvtár alapismeretek. Oktatóprogra-mok, e-learning. (4–15 kredit)

– Számítástudományi ismeretek: Logikai alapok aprogramozáshoz és az alkalmazásokhoz, számításelmélet,automaták és formális nyelvek, mesterséges intelligencia,egyéb számítástudományi ismeretek. (Legfeljebb 8 kredit)


– Informatikai fogalmak, eszközök, módszerek tanítá-sának alapkérdései. A problémamegoldás módszertana.Informatikai alapismeretek (hardver, szoftver), dokumen-tumkészítés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, prezentá-ció és grafika, algoritmizálás és programozási nyelvek,programozási eszközök, információs társadalom, informá-ciós hálózati szolgáltatások témakörök tanításának fõ kér-dései, módszerei, eszközei. Az értékelés módszerei (külö-nös tekintettel az érettségire, illetve a tantárgyi verse-nyekre).



Az informatikatanár– alkalmas szakszerûen használni az iskola informati-

kaoktatási eszközeit, bevonni oktatómunkájába az infor-matikai eszközöket, távoktatási anyagokat;

– közoktatási informatikai tananyagfejlesztésre, másszakos tananyagfejlesztés informatikai megvalósításánaktámogatására;

– informatikai tehetséggondozásra, versenyfelkészí-tésre;

– hátrányos helyzetûek informatikai képzésére;– új, korszerû informatikai alkalmazások megismeré-

sére és ezen ismeretek átadására;– problémák megoldásának algoritmikus kifejezésére,

a megoldások helyességének igazolására és hatékonysá-guk elemzésére;

– együttmûködõ készsége alapján csoportmunkára;– az informatika és a társadalom kölcsönhatásának kö-

vetésére.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MÛVELTSÉGI TERÜLET

Testnevelõ tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles testnevelõ ta-

nár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of physical educa-

tion.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban, az iskolai testneve-lés és sport oktatási-nevelési feladatainak ellátására, aszakképzésben, a felsõoktatásban és a felnõttképzésben,emellett a sportszakmai tárgyak oktatási, valamint mindenszinten a sportpedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztésifeladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésbentörténõ folytatására való felkészítés.



– Az iskolai testnevelés szempontjából legfontosabbsportágak és egyéb lehetséges mozgásterületek (pl. tánc,stretching) oktatásának elmélete és módszertana.

– Szabályismeret a testnevelés és az iskolai sport fontossportágaiban, játékvezetõi, illetve versenybírói ismeretekés gyakorlottság.

– A kondicionális és koordinációs képességek fejlesz-tésének elmélete és módszertana az egyes korcsoportoksajátosságainak figyelembevételével.

– A különbözõ korcsoportok mozgásigénye, eltérõ ter-helhetõsége, a kondicionális és koordinációs képességekmérése.

– A sportszakember-képzés területén lehetséges szak-mai tantárgyak elmélete, gyakorlata és módszertana.

– A sporttevékenység megszerettetéséhez, az életen áttartó fizikai aktivitás iránti elkötelezettség kialakításához,e területen a tehetségek felismeréséhez és a tehetséggon-dozás feladataihoz szükséges ismeretek, tehetséggondozás(mentorálás).

– Ismeretek és készségek a testi fejlettség státuszánakmegállapítására, az egyéni fejlettség programjának elké-szítésére, ezzel összefüggésben ismeretek és készségekmotorikus próbák szervezésére, lebonyolítására, értékelé-sére és az adatok tárolására.

– Ismeretek, jártasságok, készségek az iskolai sportszervezeteinek mûködtetéséhez, illetve diák-sportverse-nyek rendezésére, lebonyolítására.

– A sajátos fejlesztést igénylõ (fogyatékkal, krónikusbetegségekkel élõ, testi fejlõdésükben lemaradó, elhízott)tanulók, hallgatók és felnõttek pszichoszomatikus fejlesz-tésének speciális ismeretei, a prevenció kérdései.

– Ismeretek és gyakorlottság sport- és rekreációs tábo-rok szervezésében és vezetésében.

– Gyakorlottság az integrált testnevelés- és sportfoglal-kozás vezetésében.


– A testnevelés elmélete és módszertana, a pszichomo-toros tanítás-tanulás különbözõ stratégiái, tantárgy-peda-gógiai sajátosságai.

– A tanítás-tanulás folyamatának sajátosságai a tanóraiés a tanórán kívüli testnevelésben az egyes korosztályokszerint. Az iskolai és iskolán kívüli sportköri foglalkozá-sok szervezése és levezetése.

– A tanítási-tanulási folyamat motoros és kognitív as-pektusának tudatos transzferáló eszközként való alkalma-zása tanórai és tanórán kívüli testnevelésben az egyes kor-osztályok oktatási ismereteinek figyelembevételével.

– Ismeretek és készségek a testnevelési tananyag terve-zésére (tantervfejlesztés, tanmenetkészítés, óravázlat-ké-szítés).

– Ismeretek és készségek a testnevelési óra és a sport-foglalkozás szervezésére és vezetésére.


– Az iskolai és iskolán kívüli sportköri tevékenységek-hez tartozó játék és sportfoglalkozások szervezése és leve-zetése, különös tekintettel az olyan kreatív foglalkozások-ra, ahol a közösségben végrehajtandó feladatok dominál-nak.

– A tanult mozgáskészlet kreatív használata, eredetimozgások, mozgásfolyamatok, játékok alkotása.


– Olyan mozgásformák, tevékenységek, sportágak is-merete, amelyek egyrészt divatosak, megfelelnek a kor-szellemnek, és amelyek bizonyítják, hogy a sport elsõsor-ban örömforrás, kaland, játék, másrészt életük bármelyszakaszában nehézségek nélkül ûzhetik majd a diákok.

– Olyan szakmai módszertani felkészültség, amely agyengébb testi-lelki adottságú diákok számára is vonzóváteszik a testnevelés és az iskola sportéletet, sikerélménnyelszolgálnak nekik.

– Nyitottság az új és bevált nemzetközi, elsõsorbaneurópai módszertan, illetve gyakorlat iránt, hogy hivatá-suk gyakorlása során megfeleljenek az új követelmények-nek.

Egészségfejlesztés-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles egészségfej-

lesztés-tanár;– angol nyelvû megjelölése: health promotion teacher.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben ésa felnõttképzésben, az iskolai egészségfejlesztéssel kap-csolatos oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesz-tési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzés-ben történõ folytatására való felkészítés.



– Az egészségfejlesztés célja, fogalma, tárgya, értékei,az egészségtan (mint elméleti tudományág és gyakorlatidiszciplína) oktatásának nemzetközi és hazai helyzete aziskolai és iskolán kívüli egészségfejlesztési foglalkozásoksajátosságai, az egészséggel kapcsolatos döntések és kívá-natos viselkedések, az egészségfejlesztés-tanár feladatai atudatos egészségmagatartás kialakítása érdekében.

– Az iskola-egészségügy, az egészségnevelés, egész-ségfejlesztés, mentálhigiéné általános kérdései, a fogya-tékkal élõk, az idõsek, a leszakadók, más kisebbségek, ahajléktalanok sajátos problémái, azok kezelési technikái,az egész életen át való tanulás és a rendszeres szabadidõsaktivitás mentálhigiénés és makrotársadalmi hatásai, amunkahelyi egészségvédelem (work site health promo-tion) gazdasági és humán aspektusai, a tudományos kuta-tás, a terepen végezhetõ (tudományos) felmérések szabá-lyai, azok eredményeinek felvilágosító és tudományoscélú bemutatása.

– Az addiktológia, a drogprevenció, a magatartástudo-mány, a biológia, a pedagógia, a pszichológia, a sporttudo-mány, a szociológia, a szociális munka egészségre és

egészségtudományra vonatkozó elmélete és gyakorlata,oktatási és kutatási módszerei, eredményei.


– A Nemzeti alaptantervben, az érettségi vizsgaköve-telményekben, illetve a közoktatási törvényben az egész-séges életmódra nevelés területére vonatkozó iskolaiegészségfejlesztési, egészségnevelési, készségfejlesztési,mentálhigiénés prevenciós feladatok, követelmények ésmódszerek.

– A tanítási-tanulási folyamat sajátosságai a különbözõtípusú egészségfejlesztõ foglalkozásokon a különbözõkorosztályok (óvodáskorúak, kisiskolások, általános ésközépiskolai tanulók, ifjú- és felnõtt korúak) szerint, azegészségtanórán és a szakképzés alapozó szakmai tárgyai-ban alkalmazható eljárások és módszerek, az elsõsegély-nyújtás gyakorlata és oktatási módszerei.

– A pozitív beállítódás, magatartás, a stabil és rugalma-san alkalmazkodó szokásrend megteremtésének módszer-tana.

– A dohányzással, az alkoholfogyasztással, a droghasz-nálattal, a szexuális magatartással, a fizikai aktivitással, azobezitás megelõzésével, a védõeszközök használatával, astresszel és más felmerülõ egészségügyi kockázati ténye-zõvel kapcsolatos ismeretek, a szükségletek felmérése,komplex iskolai prevenciós programok, projektek kialakí-tása, implementálása, a programok eredményességénekértékelése, a szükséges szakterületek tanárainak vagy másszakemberek (pl. védõnõ, iskolaorvos, iskolapszicholó-gus), valamint a szülõk bevonásával kapcsolatos ismere-tek.

– A helyes önismeretre való nevelés módszertana.

– A függõségekre NEM-et mondás gyakorlatának, ahelyes döntések kialakításának módszertana.

– A balesetmentes társas együttélés, közlekedés gya-korlatai, a prevenció módszertana.

– A veszélyes anyagok, eszközök (petárda, tûzijáték,kisgépek stb.) épséget veszélyeztetõ használata megelõzé-séhez szükséges módszerek.

– Az egészséges iskolai környezet kialakításához szük-séges eljárások gyakorlata.


– A személyes tanácsadásban, a kooperatív módszerek,a teammunka alkalmazásában való jártasság.

– Az egészségtábor a felvilágosító és rekreációs cso-portfoglalkozások szervezési, lebonyolítási feladatai, ha-gyományos és új módszerei.

– Elsõsegélynyújtási rutinok (sebellátás, sérültekrõlvaló gondoskodás, újraélesztési technikák stb.).


b) A SZAKKÉPZÉS, MÛVÉSZETI SZAKKÉPZÉS,ILLETVE ALAPFOKÚ MÛVÉSZET-OKTATÁS

TERÜLETEIN VÁLASZTHATÓ SZAKMAI, MÛVÉSZETITANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGEK

MÛSZAKI, INFORMATIKAI SZAKKÉPZÉS

Mérnöktanári szakképzettségek

A szakképzettség oklevélben szereplõ– magyar nyelvû megjelölése:mérnöktanár (anyagmérnök)mérnöktanár (faipari mérnök)mérnöktanár (könnyûipari mérnök)mérnöktanár (biomérnök)mérnöktanár (környezetmérnök)mérnöktanár (vegyészmérnök)mérnöktanár (építõmérnök)mérnöktanár (földtudományi mérnök)mérnöktanár (építészmérnök)mérnöktanár (ipari termék- és formatervezõ mérnök)mérnöktanár (gépészmérnök)mérnöktanár (közlekedésmérnök)mérnöktanár (mechatronikai mérnök)mérnöktanár (had- és biztonságtechnikai mérnök)mérnöktanár (energetikai mérnök)mérnöktanár (villamosmérnök)mérnöktanár (gazdálkodási mérnök)mérnöktanár (mérnök informatikus)– angol nyelvû megjelölése:teacher of engineering (materials engineer)teacher of engineering (wood technology engineer)teacher of engineering (light industry engineer)teacher of engineering (bioengineer)teacher of engineering (environmental engineer)teacher of engineering (chemical engineer)teacher of engineering (civil engineer)teacher of engineering (earth science engineer)teacher of engineering (architectural engineer)teacher of engineering (industrial design engineer)teacher of engineering (mechanical engineer)teacher of engineering (transportation engineer)teacher of engineering (mechatronical engineer)teacher of engineering (military and safety engineer)teacher of engineering (energetics engineer)teacher of engineering (electrical engineer)teacher of engineering (engineering manager)teacher of engineering (computer engineer)

A képzés célja a felsõfokú mûszaki képzésre alapozvaaz iskolai rendszerû és az iskolarendszeren kívüli, vala-mint az akkreditált szakképzésben az elméletigényes tan-tárgyak tanítására, a mûszaki szakoktatás területén a peda-gógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra valófelkészítés, továbbá a szakképzési irányultságú tudomá-nyos minõsítés megszerzésének megalapozása.


– Az alapképzésben megszerzett ismereteket továbbbõvítõ alapozó ismeretkörök.

– Horizontális kitekintés a szakmai képzéshez kapcso-lódó Nemzeti alaptanterv mûveltségterületeire, a felnõtt-képzéssel kapcsolatos sajátos ismeretek.

– A szakmai törzsanyag ismeretkörei: a szakirányúszakképzés gyakorlati alkalmazást támogató mûszaki/in-formatikai alaptantárgyainak elmélyítése a mérnöki/infor-matikai alapképzési szak szerint.

– A szakmai törzsanyag kötelezõen választható isme-retkörei, differenciált szakmai ismeretek: mûszaki/infor-matikai ismeretek bõvítése a mérnök/informatikai képzésiterület adott alapképzési szakjának megfelelõ szakirányúismeretkörökkel.

A szakterületi ismeretek mérnöktanári szakképzettsé-genként:

– okleveles mérnöktanár (anyagmérnök): elméleti ala-pozó, valamint anyagtudományi, technológiai, mûszakialapozó, szakmai alapozó (fém-kerámia-polimer-kompo-zitok) ismeretkörök;

– okleveles mérnöktanár (faipari mérnök): elméleti ala-pozó, valamint faanatómia, faipari alapszerkezetek, fû-részipari technológia, faipari lemez és lapgyártás, faiparigépek, bútor-, ajtó-, ablakgyártás, faanyagvédelem isme-retkörök;

– okleveles mérnöktanár (könnyûipari mérnök): elmé-leti alapozó, valamint termelési és kiegészítõ folyamatok,könnyûipari anyagok, mûveletek és technológiák,könnyûipari méréstechnika, minõségirányítás, környezet-védelem, munkavédelem ismeretkörök;

– okleveles mérnöktanár (biomérnök): elméleti alapo-zó, valamint biológiai rendszerek mûködése, fizikai kémiaalkalmazásai és anyagtudomány, mérés és irányítástechni-ka, géptan és mûvelettan, technológia ismeretkörök;

– okleveles mérnöktanár (környezetmérnök): elméletialapozó, valamint földtudományi szakismeretek, egész-ségvédelem, környezeti mérések, monitorozás, környezet-védelmi mûszaki mûveletek, környezettan, környezeti ele-mek védelme, környezetelemzés ismeretkörök;

– okleveles mérnöktanár (vegyészmérnök): elméletialapozó, valamint fizikai kémia alkalmazásai és anyagtu-domány, mérés és irányítástechnika, vegyipari géptan ésmûvelettan, technológia ismeretkörök;

– okleveles mérnöktanár (építõmérnök): elméleti ala-pozó, valamint anyagtudomány, szerkezettan, geotechni-ka, geoinformatika, létesítményi, települési és környezet-mérnöki ismeretkörök;

– okleveles mérnöktanár (földtudományi mérnök): el-méleti alapozó, valamint alkalmazott földtudományi, tech-nológiai, bánya- és geotechnikai, olaj- és gázmérnöki, elõ-készítéstechnikai ismeretkörök;


– okleveles mérnöktanár (építészmérnök): elméleti ala-pozó, valamint mintázás-modellezés, épületszerkezetek,építõanyagok, épületgépészet, tartószerkezetek, épületter-vezés, kivitelezés-szervezés ismeretkörök;

– okleveles mérnöktanár (ipari termék- és formaterve-zõ mérnök): elméleti alapozó, valamint anyagtudomány,ipari technológiák, gépszerkezetek, formatervezés(rajz/ábrázolás, formatan/modellezés), ergonómia, fo-gyasztóvédelem ismeretkörök;

– okleveles mérnöktanár (gépészmérnök): elméleti ala-pozó, valamint mechanika, illetve gépészeti alapozó, gép-szerkezettani, alakítástechnológiai, gyártástechnológiaiismeretkörök;

– okleveles mérnöktanár (közlekedésmérnök): elméletialapozó, valamint közlekedési rendszerek, forgalomtech-nika, szállítmányozás, közlekedés-gazdaságtan, ügyfél-szolgálati menedzsment ismeretkörök;

– okleveles mérnöktanár (mechatronikai mérnök): el-méleti alapozó, valamint elektronikai rendszerek, elektro-nikai tervezési és gyártási technológiák, mechanizmusok,gépészeti szerkezetek, robottechnika, automatizálás isme-retkörök;

– okleveles mérnöktanár (had- és biztonságtechnikaimérnök): elméleti alapozó, valamint biztonságtechnikairendszertervezés és szervezés, vállalkozásbiztonság, sze-mély- és vagyonvédelem, fegyver és fegyverzet ismeret-körök;

– okleveles mérnöktanár (energetikai mérnök): elméle-ti alapozó, valamint információtechnológia, elektrotechni-ka, szerkezet- és üzemtan, energetika ismeretkörök;

– okleveles mérnöktanár (villamosmérnök): elméletialapozó, valamint villamosságtan, elektronika, digitálistechnika, méréstechnika, villamos energetika ismeretkö-rök;

– okleveles mérnöktanár (gazdálkodási mérnök): elmé-leti alapozó, valamint rendszer- és szervezetfejlesztés, in-fokommunikációs szolgáltatások, adatbázis-menedzs-ment, folyamatmenedzsment, kockázatkezelés ismeretkö-rök;

– okleveles mérnöktanár (mérnök informatikus): elmé-leti alapozó, valamint adatstruktúrák, párhuzamos rend-szerek, továbbá

= adatbázisok elmélete és adatbázis-tervezés, adat-biztonság, szoftverfejlesztés, alkalmazásmenedzs-ment vagy

= számítógépes grafika, vizuális alkalmazásfejlesz-tés, multimédia ismeretkörök.

GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉS

Közgazdásztanári szakképzettségek

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése:okleveles közgazdásztanár (elméleti gazdaságtan),

okleveles közgazdásztanár (kereskedelem és marke-ting),

okleveles közgazdásztanár (pénzügy és számvitel),okleveles közgazdásztanár (turizmus-vendéglátás),okleveles közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek),– angol nyelvû megjelölése:teacher of economics (theoretical economics),teacher of economics (commerce and marketing),teacher of economics (finance and accounting),teacher of economics (tourism and catering),teacher of economics (entrepreneurial studies).

A képzés célja olyan közgazdásztanárok képzése, akikalkalmasak a közoktatásban, az iskolarendszerû és iskola-rendszeren kívüli szakképzésben, valamint a felnõttokta-tásban a tanulók közgazdasági szemléletének és általánosgazdasági, vállalkozási ismereteinek, üzleti szaktudásánakmegalapozására, a gazdasági üzleti szakképzésben pedigaz adott közgazdász-tanári szakképzettségüknek megfele-lõ szakmai tárgyak elméleti és gyakorlati oktatására, a tan-órai és gyakorlóirodai, tanüzleti tanulás szervezésére, a pe-dagógiai kutatási feladatok ellátására, továbbá a tanulmá-nyok doktori képzésben történõ folytatására.


Szakterületi közös ismeretek:

– A közgazdász alapképzésben elsajátított ismeretekbõvítése, illetve elmélyítése a szakterület szerint.

– A szakképzés és a gazdaság kapcsolatrendszere, agazdasági képzés helye és szerepe a középiskolában, aszakképzésben. A felnõttképzéssel kapcsolatos sajátos is-meretek.

– Kitekintés a kapcsolódó Nemzeti alaptanterv mûvelt-ségterületre. Modularitás a szakképzésben, élethosszigtartó tanulás.

– Az oktatásban hasznosítható, legkorszerûbb informa-tikai alkalmazások ismerete.

– A közgazdasági ismeretek bõvítése a közgazdász ta-nári szakképzettségnek megfelelõ szakirányú ismeretkö-rökkel.

Szakterületi ismeretek szakképzettségenként:

– közgazdásztanár (elméleti gazdaságtan): Mikroöko-nómia, makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan. Köz-gazdasági elmélettörténet. Hazai és nemzetközi pénzügyi,finanszírozási és banki ismeretek. Nemzetközi gazdaságikapcsolatok, európai integrációs ismeretek, külgazdaságiismeretek. Magyar és nemzetközi jogi ismeretek. Marke-ting, nemzetközi marketing.

– közgazdásztanár (kereskedelem és marketing): Lo-gisztika. Üzleti döntések matematikai megalapozása. Üz-leti szimulációs gyakorlatok, esettanulmányok. Kultúra ésfogyasztás. Fogyasztóvédelem. Modern kereskedelem.Business Games a kereskedelemben. Árutõzsde. Vezetõiszámvitel.


Marketingstratégia. Marketing kommunikációs straté-gia. Marketingmenedzsment. Kapcsolati marketing és net-working. Marketingstratégiai döntések – szimulációs ésszintetizáló gyakorlatok. Reklámjog és etika. TQM mo-dellek. Fogyasztáspszichológia és fogyasztásszociológia.

– közgazdásztanár (pénzügy és számvitel): Hazai gaz-dasági-jogszabályi környezet, nemzetközi jogszabályikörnyezet, EU-ismeretek

Pénzügyi számvitel, vezetõi számvitel, számviteli infor-mációs rendszer, számítógépes könyvelés, kontrolling is-meretek. Pénzügyi, finanszírozási, befektetési és banki is-meretek, adózás, pénzügyi tervezés, pénzügyi számítások,nemzetközi pénzügyi ismeretek. IKT-ismeretek.

– közgazdásztanár (turizmus-vendéglátás): Regionálisés környezetgazdaságtan. Településmenedzsment. Ide-genforgalmi területfejlesztés. Ökoturizmus. Egészségtu-rizmus. Konferenciaturizmus. Szállodai menedzsment.Business Games a turizmusban. Magyar és európai mûve-lõdéstörténet. Nemzetközi idegenforgalmi földrajz. Nem-zetközi protokoll. Vezetõi számvitel.

Mikrobiológia. Higiéne. Táplálkozástudományi isme-retek. Fogyasztóvédelem a vendéglátásban. Business Ga-mes a vendéglátásban. Nemzetközi protokoll. Nemzetitáplálkozási sajátosságok. Vendéglátó mûszaki, technoló-giai ismeretek.

– közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek): Válogatottfejezetek a mikro- és makroökonómiából. Közgazdaságielmélettörténet. Vállalkozások menedzsmentje. Üzleti ter-vezés. Vállalkozás befektetéseinek értékelése. Humánerõforrás gazdálkodás. A vállalkozások költségvetési kap-csolatai, adózás.

Gazdaságstatisztika. Jogszabályi környezet. Kkvk agazdaságban. E-business, információtechnológia. A vál-lalkozások társadalmi felelõsségvállalása (CSR).

Szakmódszertani közös ismeretek:

– A gazdasági ismeretkörök tanításának módszerei aközoktatás, a szakképzés, valamint a felnõttképzés terüle-tén. A szakterületen alkalmazható tankönyvek, taneszkö-zök, oktatást segítõ médiumok szakszerû értékelése, azok-ból a tanulók egyéni sajátosságainak, elõzetes felkészült-ségének, összetételének megfelelõ ismeretforrások kivá-lasztása, az alkalmazást segítõ segédanyagok készítése.

GYÓGYPEDAGÓGIAI SZAKKÉPZÉS

Gyógypedagógia-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles gyógypedagó-

gia-tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of special educa-

tion.

A képzés célja olyan gyógypedagógia-tanárok képzése,akik alkalmasak közép- és felsõfokon, valamint a felnõtt-oktatás különbözõ területein gyógypedagógiai ismeretekoktatására (felsõoktatás, gyógypedagógiai felsõfokú szak-képzés, szakoktatók képzése, segítõ szakemberek képzése,gyakorlati képzést irányító gyógypedagógusok tovább-képzése, szülõk felkészítése a speciális nevelési feladatokellátására stb.); továbbá a tanulmányok doktori képzésbentörténõ folytatására.



– Meghatározó antropológiai és etikai ismeretek agyógypedagógia elméletben, a fogyatékos emberekkelkapcsolatban kialakuló társadalmi megítélésben, a gyakor-lati gyógypedagógiában. Az összehasonlító gyógypedagó-gia kutatásának és alkalmazásának szerepe a gyógypeda-gógia nemzetközi irányzatainak megismerésében. Agyógypedagógiai problématörténet átfogó kérdéseinekrendszerezése.

– A kognitív pedagógia és a kognitív pszichológia is-mereteinek alkalmazása a gyógypedagógia valamennyi te-rületén (fogyatékossági csoportok, életkori csoportok, fej-leszthetõség és nevelhetõség, nevelési eljárások eredmé-nyessége, hatékonyságvizsgálatok). Mindkét tudományágkutatási eredményeinek gyógypedagógiai alkalmazásátelõsegítõ innovációk tervezése, fejlesztése, bevezetése ku-tató szeminárium keretében.

– Az integráló és differenciáló pedagógia összefüggé-sei. Az integrációs pedagógia gyógypedagógiai vonatko-zásainak kidolgozása. Gyógypedagógusok felkészítése azintegráló nevelésben való részvételre (az integrált neveléstársadalmi körülményeinek és pedagógiai feltételeinek ku-tatása, a tanácsadás fõ területei, az eredményesség vizsgá-lata).

– Gyógypedagógiai ismeretek oktatása a felsõfokúszakképzésben (gyógypedagógiai asszisztensek képzése)és a felsõoktatásban (gyógypedagógusok, valamint szociá-lis szakemberek alapképzése, mesterképzése és tovább-képzése, valamint a pedagógusok továbbképzése), képzésiprogramok kidolgozása. Szülõk felkészítése a speciáliscsaládi nevelés feladatainak ellátására.

– Tanterv- és programfejlesztés a gyógypedagógiai in-tézmények számára, szakértõi feladatok ellátása a gyógy-pedagógiai közoktatási intézmények pedagógiai program-jainak és helyi tanterveinek, módszerfejlesztõ eljárásainakértékelésében. Tanulásszervezés és tanulásirányítás nehe-zített tanulási helyzetben. A tanulást és az élethelyzet javí-tását elõsegítõ technikai, informatikai eszközök alkalma-zása a gyógypedagógiában.

Az általános képzési és kimeneti követelményektõl elté-rõ sajátos követelmény, hogy a szakterületi ismeret kereté-ben összegyûjtendõ 50 kredit, valamint az 5.1.2. pontbanfoglalt, pedagógiai, pszichológiai ismeretek 40 kredit ke-


retébõl együttesen és legalább 30 kredit teljesítettként be-számítandó az elõtanulmányok alapján.


– A gyógypedagógiai oktatás, nevelés, fejlesztés, reha-bilitáció területén mûködõ szakmai szolgáltatások ismere-te és ezek fejlesztése (a sajátos nevelési igény megállapítá-sa, beiskolázás, tanulási tanácsadás, komplex fejlesztõprojektek tervezése, tanulást segítõ eszközök fejlesztése,pályaválasztás és életvezetés segítése).

Alapképzésben szerzett ismereteken túl a gyógypeda-gógia többi népességcsoportjára (értelmileg akadályozott,hallássérült, látássérült, beszédfogyatékos, viselkedésza-vart mutató, mozgáskorlátozott, tanulásban akadályozott)vonatkozó alapvetõ ismeretek összefoglalása.

A gyógypedagógia oktatásához szükséges elméleti ésgyakorlati szakterületi ismeretek elsajátítása és rendszere-zése.


A gyógypedagógia-tanár

– felkészült a gyógypedagógiai ismeretek oktatására aközépfokú és felnõttképzésben (felsõoktatás, felsõfokúszakképzés, szakoktatók képzése, speciális segítségetigénylõ hallgatók a felsõoktatásban);

– képes a gyógypedagógiai ismereteket a társadalminyilvánosság felé közvetíteni.

A tanári szakképzettség a mesterfokozatot adó nem ta-nári szakképzettséggel párhuzamosan vagy annak meg-szerzése után szerezhetõ két tanári szakképzettséget adóképzésben. A gyógypedagógia-tanár szakképzettség bár-mely közismereti tanári szakképzettséggel társítható. Az5.1.1. pontban fogalt szakterületi ismeretek kreditjeibõl,valamint az 5.1.2. pontban foglalt, pedagógiai, pszicholó-giai ismeretek 40 kredit keretébõl együttesen legalább 30kredit teljesítettként beszámítandó. A második tanári szak-képzettség megválasztásának elõfeltételeként meghatáro-zott 50 kredit értékû szakterületi ismeret követelményei agyógypedagógia-tanár szakképzettséggel párhuzamosanis teljesíthetõk.

c) A HITÉLETI KÉPZÉSI TERÜLETEN SZEREZHETÕTANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

Hittanár-nevelõ tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ– magyar nyelvû megjelölése: okleveles hittanár-neve-

lõ tanár– angol nyelvû megjelölése: Teacher of Religious Edu-

cation

A képzés célja a hittanár-nevelõ tanár szakképzettségmegszerzésére irányuló képzés felkészít a hittanár-nevelõtanári hivatásra a hitoktatás különbözõ színterein (iskola,plébánia/gyülekezet, felnõttképzés), továbbá a tanulmá-

nyok doktori képzésben történõ folytatására. A hitta-nár-nevelõ tanár szakképzettség a közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. törvény 127. §-ának (1) bekezdése sze-rint jogosít pedagógus-munkakör betöltésére.

Az általános képzési és kimeneti követelményektõl elté-rõ sajátos követelmények és ismeretkörök: a valamennyiegyház tekintetében elfogadott és a Magyar FelsõoktatásiAkkreditációs Bizottság által támogatott, az általánoskompetenciákat kiegészítõ sajátos szakmai kompetenciákmegtalálhatóak a Szegedi Hittudományi Fõiskola honlap-ján.

A képzés szempontjából lényeges más rendelkezés: azegyes egyházak, illetve egyházi felsõoktatási intézményeka szak és a szakképzettség oklevélben történõ megnevezé-sére – az egyház saját, belsõ szabályai szerint – más elne-vezést, felekezeti meghatározást is használhatnak.

11.1.2. KIZÁRÓLAG MÁSODIK TANÁRISZAKKÉPZETTSÉGKÉNT FELVEHETÕSZAKKÉPZETTSÉGEK SZAKTERÜLETI

ISMERETEI

a) A KÖZOKTATÁS, SZAKKÉPZÉS,MÛVÉSZETOKTATÁS TANÁRI

SZAKKÉPZETTSÉGEINEK SZAKTERÜLETIISMERETEI

Magyar mint idegen nyelv tanára

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: a magyar mint idegen

nyelv okleveles tanára;– angol nyelvû megjelölése: teacher of Hungarian as a

foreign language.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben ésa felnõttképzésben a magyar nyelv idegen nyelvként törté-nõ tanulásával és a magyarság kultúrájának elsajátításávalkapcsolatos oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fej-lesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori kép-zésben történõ folytatására való felkészítés.



– A magyar mint idegen nyelv oktatásának története,diszciplináris kérdései, fogalmának értelmezési lehetõsé-gei, jelenlegi intézményei.

– A magyar (és általában a finnugor) nyelv(ek) specifi-kumai, különbözése más európai nyelvek struktúrájától. Amagyar mint idegen nyelv oktatásának grammatikai kérdé-sei, különbségek az anyanyelvi és idegen nyelvi megköze-lítések között, a funkcionális nyelvészet, a nyelvtipológia,


az összevetõ nyelvvizsgálat és a fordítástudomány elméle-te és gyakorlata. Mérés és értékelés. Kommunikatív nyelv-pedagógia.

– A nyelvhasználat szociolingvisztikai kérdései, nyel-vészeti pragmatika, interkulturális kommunikáció, a ma-gyar nyelvhasználat sajátosságai interkulturális összefüg-gésben, a nyelv és kultúra viszonya, a kultúra közvetítésé-nek problematikája, a különféle kultúrákból érkezõ diákoktanítása közben felmerülõ nyelvi és szociokulturális ne-hézségek, ezek leküzdésének mikéntje. Kulturális diplo-mácia.

– A hungarológia fogalma, a magyarsággal kapcsolatosismeretek sikeres átadásának nehézségei. A magyar mûve-lõdéstörténet és a magyar mûvészet közvetítése. Kapcso-lattörténet. A magyarságkép változatai. Kisebbségtudo-mány és nyelvpolitika.

Az általános képzési és kimeneti követelményektõl elté-rõ sajátos követelmény, hogy a szakterületi ismeretek kö-rében legalább 10 kredit tantervileg elágazik a szakkép-zettség megválasztásának feltételéül elõírt alapképzésiszakon teljesített követelmények tartalmától függõen:

– nyelvészeti ismeretekre a néprajz, kulturális antropo-lógia, történelem esetén,

– hungarológiai ismeretekre a magyar, illetve bármelyidegen nyelv esetén.


– A magyar mint idegen nyelv oktatásának elmélete ésgyakorlata, az újabb nyelvoktatási módszerek, azok alkal-mazási lehetõségei, a szakterület hazai és külhoni törekvé-sei.

– Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multi-mediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkafor-mák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontálismunka).

– Tananyagismeret, tankönyvelemzés, a magyar nyelv-tan azon jelenségei, amelyek az idegen ajkúak oktatásábana legnagyobb nehézséget jelentik. Tantervek, tanmenetek,tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésénekmódszertana.

– Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre sza-bott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdina-mika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoportmint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításánakeszköze.

Nyelv- és beszédfejlesztõ tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles nyelv- és be-

szédfejlesztõ tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of speech and lan-

guage.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben ésa felnõttképzésben a kisgyermekkortól a felnõttkorig a be-széd- és anyanyelvi kommunikációs készségek fejleszté-sével kapcsolatos területen az egyéni és csoportos fejlesz-tési, nevelési, oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési ésfejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktoriképzésben történõ folytatására való felkészítés.



– A beszédtervezési folyamat (a beszédtervezés meg-határozása, a közlés szándékától a kiejtésig, a produkciósfolyamat szintjei, transzformációs mûködések: grammati-kai megformálás, fonológiai és fonetikai tervezés; meg-akadásjelenségek, beszédtípusok: spontán, félspontán be-széd, felolvasás; kivitelezési szabályok és tendenciák).

– A beszédmegértési folyamat (a hallás folyamata, azészlelési szintjei, hallás és észlelés egymásra hatása, amondatértés és szövegértés folyamata, a szövegösszefüg-gések felismerése, a mentális lexikon, a nyelvi jelek akti-válása, a megértési folyamat fejlõdése, a megértési folya-mat zavarai, életkori sajátosságok, felismerés és fejlesztésiterületek).

– Beszédképzés és beszédfejlesztés (a magyar artikulá-ciós bázis, a beszéd ép és kóros jelenségei, köznyelvihangképzés és a prozódiai jellemzõk, a hangos megszóla-lás szabályai, tendenciái, elvárások és reakciók a verbáliskommunikációban, a hibás beszédprodukció felismerése,fejlesztési területek és módozatok gyermek- és felnõttkor-ban).

– Hangzó nyelv: a beszéd (a beszédhangok, a hangkap-csolatok és a hangsorok létrehozása, kiejtési jellemzõk, fi-ziológiai sajátosságok, akusztikai következmények; a be-széd szupraszegmentumai: beszéddallam, hangsúly, tem-pó, ritmus, szünet, hangszínezet; hangképzés és a szövegmeghangosítása, megakadásjelenségek, a félspontán és aspontán beszéd jellemzõi, a beszéd fejlesztésének lehetõ-ségei).

– Beszédpercepció (a beszédfeldolgozás alsóbb szint-jei, a hallás jellemzõi, fonetikai és fonológiai folyamatok,szófelismerés, a mentális lexikon aktiválása, észlelés ésmegértés összefüggései, mondatazonosítás, a szöveg audi-tív feldolgozása, a szövegértés célzott fejlesztése, beszéd-észlelés és beszédmegértés az osztályteremben, a tanáribeszéd jellemzõi, anyanyelvi és felnõttkori beszédpercep-ciós sajátosságok).

– Beszédzavarok (a beszédzavar fogalma, beszédhi-bák, beszédpercepciós zavarok, beszédmegértési nehézsé-gek, kóros beszédprodukciós folyamatok, organikus ésfunkcionális beszédzavarok; a zöngeképzés zavarai, a be-szédhangképzés zavarai, a prozódiai jellemzõk kóros meg-jelenési formái, retorikai hibák; a gyermekek leggyakoribb


beszédhibái, felnõttkori beszéd- és ejtéshibák, a beszédza-varok felismerése, beszédhigiéné).

– Beszédviselkedés (a hangos megnyilatkozások típu-sai, tanári verbális magatartás, anyanyelv-fejlõdési sajá-tosságok a beszédviselkedésben, prozódia és szöveg egy-sége, a beszédalkotás mint viselkedés, nyelvi tartalom ésverbális elõadásmód, hangzó és nem-verbális gesztusok,mimika és beszéd, mozgás és beszéd, kapcsolattartás,megjelenés, a verbális érintkezés jellemzõi, fejlesztési le-hetõségek).


– A nyelv- és beszédtanítás elmélete (a verbális kom-munikáció oktatásának elméleti háttere; az anyanyelv ésannak hangzó változatát érintõ tanításnak a teoretikus kér-dései; a didaktikai és gyakorlati feladatok összehangolása;a módszertani rugalmasság problémája; a tanulók adottsá-gainak és a fejlesztési lehetõségeinek összefüggései).

– A nyelv- és beszédtanítás gyakorlata (a nyelv- és be-szédtanítás metodológiai tényezõi; a nyelv- és beszédtaní-tás módszerei: egyénileg, osztálytermi körülmények kö-zött, valamint kiscsoportos foglalkozások keretében; akészség- és képességfejlesztés eljárásai; a nyelv- és be-szédtanítás gyakorlattípusai; a szemléltetés).

– Nyelv- és beszédtanítási gyakorlatok (a módszertaniismeretek gyakorlati alkalmazása; a különféle nyelv- ésbeszédtanítási formák, szemléltetési lehetõségek gyakor-lati alkalmazása; a didaktikai feladatok gyakorlati megva-lósulásai: a bemutatás, a gyakorlás, az ismétlés, az ellenõr-zés, az értékelés szerepe).

Ábrázológeometria- és mûszakirajz-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles ábrázológeo-

metria- és mûszakirajz-tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of descriptive geo-

metry and technical drawing.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben ésa felnõttképzésben az ábrázológeometria és a mûszaki rajzterületén az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fej-lesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori kép-zésben történõ folytatására való felkészítés.



– Projektív geometria. Affinitás és az ellipszis. Kolli-neációk, korrelációk, involúciók. A projektív sík és tér-geometria analitikus modellje. Másodrendû és másodosz-tályú alakzatok. Pascal, Brianchon, Steiner tételek. Speci-ális projektív transzformációs csoportok. A témakörök tár-

gyalásakor kiemelendõk az ábrázoló szakhoz fontos feje-zetek.

– Monge és kótás projekció. A tér kölcsönösen egyér-telmû leképezése síkra. Helyzetgeometriai és metrikus fel-adatok. Képsík-transzformáció és rotáció. Poliéderek.Gömb, kúp, henger. A kótás projekció alapfeladatai. Tetõ-szerkezetek és terepfeladatok. Kiemelten kerüljenek tár-gyalásra azok a legfontosabb fejezetek, amelyek tanításáraa középfokú intézményekben sor kerülhet.

– Axonometria. A leképezés fogalma, Pohlke-tétel ésaz alaptétel, térelemek ábrázolása. Testek ábrázolása, ár-nyékszerkesztés. Speciális axonometriák. Általánosvizuális nevelési szempontok.

– Centrális projekció. A vizuális ábrázolás fõbb törté-neti állomásai. A centrális projekció matematikai megala-pozása. Térelemek ábrázolása, helyzetgeometria felada-tok, metrikus feladatok, mérési kör. Testek ábrázolása, ár-nyékszerkesztés. Speciális perspektívák.

– Mûszaki rajz. A szimbolikus ábrázolás alapelvei, alegfontosabb szabványok. Grafikus szoftverek, mûszakirajzok gépi úton való elõállítása. Az AutoCAD elemei.Szerkesztések. Síkbeli és térbeli objektumok ábrázolása.

– Programozási ismeretek.

Kötelezõen választható szakterületi ismeretek:

– Térinformatika. A térinformációs rendszerek modell-alkotása. Térképészeti alapok, fontosabb vonatkozásirendszerek és adatnyerési eljárások. Néhány térinformati-kában érdekes algoritmus megvalósítási kérdései. Egykonkrét térinformációs rendszer (pl. Autodesk Map) meg-ismerése a gyakorlaton.

– Konstruktív geometria. Görbék, kúpszeletek. Másod-rendû felületek, forgásfelületek. Síkmetszetek és áthatá-sok. Kontúr-, képkontúr-, árnyékproblémák. Steiner ro-konság. A kúp tengelyei. Szférikus kúpszeletek. Felületekkifejtése. Konstruktív differenciálgeometriai problémák.Csavarok és csavarfelületek. Konstruktív geometriai szer-kesztések grafikai szoftverekkel (pl. CADKey).

– Lineáris leképezések. Az általános kétképsíkos,nyomelemes és axonometrikus ábrázolás. A helyzetgeo-metriai és metrikus feladatok egységes megoldása. Paral-lel és centrálaxonometria. Az összemetszési eljárások Fo-togrammetria. Reliefperspektíva. Kinematikus geometria.Nullarendszer.

– Nemlineáris leképezések. Ciklográfia. Az Apolló-niusz-féle feladatok megoldása. Általánosítási lehetõsé-gek. Képzetes térelemek. Sztereografikus projekció ésgyakorlati alkalmazása, gömbi tükrözés. Földrajzi hálóza-tok. Geometriai modellek ekvivalenciája.



– Ábrázoló geometria tanítása. Az Ábrázoló és mûvé-szeti geometria érettségi tárgy részletes tartalmi követel-ményrendszere alapján a konkrét tananyagrészekhez kap-


csolódó pedagógiai tudnivalók. A vizuális ábrázolás törté-nete és az ábrázoló geometria története.

– Iskolai ábrázoló geometria. Feladatmegoldó rutinmegszerzésének módszerei standard, szakköri és verseny-feladatok esetén.

– A mûszaki rajz oktatásának lehetséges színterei ésszakmódszertana.


Az ábrázológeometria- és mûszakirajz-tanár– képes a fejlett térszemlélet kialakítására, rendelkezik

olyan felkészültséggel, hogy a tanulók érzelmeire is hatvaértelmi és manuális, rajzi képességeiket fejlesztve, bennükönálló ismeretszerzési és cselekvési igényt alakítson ki;

– rendelkezik magas szintû problémamegoldó képes-séggel, tér- és modellszemlélettel.

Filozófiatanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles filozófiatanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of philosophy.

A képzés célja olyan filozófiatanárok képzése, akik al-kalmasak az iskolai oktatásban, szakképzésben, felsõ- ésfelnõttoktatásban a filozófiai alapfogalmak, a legjelentõ-sebb filozófusok és filozófiatörténeti korszakok megis-mertetésére, és képesek felkelteni a tanulókban a filozófiaigondolkodás iránti fogékonyságot. A képzés célja továb-bá, hogy a hallgatók szert tegyenek a filozófia bármilyenszintû mûveléséhez szükséges kompetenciákra: legyenekképesek önálló filozófiai kérdésfeltevésre, kritikai értéke-lésre, birtokolják a filozófiai kérdések megközelítéséhezszükséges technikákat, és tudják ismereteiket önállóan bõ-víteni, továbbá akik képesek a tanulmányok doktori kép-zésben történõ folytatására.



– A filozófiatörténet nagy korszakainak átfogó ismere-te, mely néhány korszak elmélyültebb ismeretére is tá-maszkodik.

– A jelenkori filozófia problémafelvetéseinek és vitái-nak átfogó ismerete, melyet ebben az esetben is egy kor-társ megközelítésmód (az analitikus ill. posztanalitikusirányzatok, a fenomenológia, ill. a hermeneutika) behatótanulmányozása alapoz meg.

– A filozófia szisztematikus mûvelésének áttekintõ is-merete, és az alapvetõ területek közül (logika, ismeretel-mélet, tudományfilozófia, nyelvfilozófia, metafizika, el-mefilozófia, etika, politikai filozófia, társadalomfilozófia,történelemfilozófia, vallásfilozófia) néhánynak a részletesés elmélyült megismerése.

– Az alkalmazott filozófia problémakörei, ezek kap-csolatrendszere a filozófia szisztematikus területeivel.


– Kompetenciafejlesztés a filozófiaoktatásban (pl. szö-vegértelmezés, önálló kérdésfelvetés, filozófiai problémákproblématörténeti elemzése).

– A filozófia tanításának módszertana: A filozófiataní-tás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Tanításitechnikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális tanítá-si ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka,pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek,tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatokkészítésének módszertana.

– Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre sza-bott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdina-mika szerepe a filozófiaoktatásban.

– Felkészülés a tanítási gyakorlatra.


A filozófiatanár

– képes önálló filozófiai kérdésfeltevésre, kritikai érté-kelésre, birtokolja a filozófiai kérdések megközelítéséhezszükséges technikákat, és tudja ismereteit önállóan is foly-tonosan bõvíteni.

– A filozófiatanár képes arra, hogy segítse a tanulókatkomplex fogalmi struktúrák felépítésében, a logikai viszo-nyok átlátásában, és hogy megismertesse velük az argu-mentáció alapvetõ szabályait.

Etikatanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles etikatanár (er-

kölcstantanár);– angol nyelvû megjelölése: teacher of ethics.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben ésa felsõoktatásban, illetve a felnõttképzésben az etika terü-letével kapcsolatos nevelési, oktatási, pedagógiai kutatási,tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányokdoktori képzésben történõ folytatására való felkészítés.



– Etikai tradíciók. A filozófiatörténet jelentõs irányza-tainak és gondolkodóinak etika-specifikus megközelítéseés ezek egy részének elmélyült feldolgozása. A nagy vi-lágvallások írásos hagyományaiból és élõ gyakorlatábóllevezethetõ erkölcsi tanítások átfogó ismerete. A kortárs


magatartáselméletekkel és személyiségetikákkal való is-meretség.

– Etikai argumentáció. Az erkölcsi dilemmák feloldá-sának legfontosabb módjai. A szándékokra és a következ-ményekre apellálás, általánosíthatóság, alapértékek. Azerkölcs elvek megalapozásának különféle módjai. Vála-szok az erkölcsi relativizmusra.

– A mai társadalom morális kérdései. Demokratikusalapértékek, emberi jogok, multikulturalizmus, környezet-védelem, a globalizáció kihívásai, társadalmi egyenlõtlen-ség, bioetikai és szociáletikai kérdések. Az erkölcsi hagyo-mányok szerepe a gyorsan változó világban.

– Alkalmazott etikák. Az egyes tevékenységi körökhözkötõdõ speciális etikai kérdésekkel való ismeretség – or-vosetika, etika és nevelés, üzleti etika.


– Az etika tanításának módszertana: Az etikatanítás el-méleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei.

– Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Cso-portos vita kialakítása és mederben tartása. Multimediálistanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyénimunka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tan-tervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óra-vázlatok készítésének módszertana.

– Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre sza-bott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdina-mika szerepe az etikaoktatásban.



Az etikatanár

– Naprakész ismeretekkel rendelkezik gyorsan változóvilágunkról és az egyén életvezetését befolyásoló társadal-mi-gazdasági folyamatokról. Képes régi és új ismereteitfolyamatosan szintetizálni, s az így kialakult személyes ésszakmai értékeit – kongruens módon – tanítványai erkölcsifejlesztésére fordítani. Tudatosan segíti a közös gondolko-dást és a szabadon kibontakozó termékeny morális kom-munikációt.

– Hangsúlyozottan tájékozott a modern nevelési és ok-tatási koncepciók területén, valamint kiemelkedõen jártasa kooperatív, kommunikatív és interaktív pedagógiai mód-szerek és a konfliktuskezelõ eljárások használatában. Is-meri az egyén és a társadalom életének etikai szempontbólhangsúlyos területeit és képes ezeket megjeleníteni a tanu-lók sajátos világában. Az erkölcsi fejlõdés különbözõ sza-kaszaiban járó növendékeinek adekvát irányítást és/vagytámogatást tud adni személyes értékrendjük és konstruktívéletvezetésük kialakításához.

Hon- és népismerettanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles hon- és népis-

merettanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of ethnography

and ethology.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben, afelsõoktatásban és a felnõttképzésben a magyar kulturális(természeti, gazdasági stb.) örökség értékeinek és etnikaisajátosságainak a megismertetésére, e területen az oktatá-si, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra,továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folyta-tására való felkészítés.



– A hon- és népismeret tárgykör interdiszciplináris ésholisztikus jelleggel. A hagyományismeret átfogó, törté-neti és néprajzi ismerete.

– Magyarország társadalomtörténete a 19–20. század-ban. Zsellérek, jobbágyok, a szegény és gazdag parasztirétegek vagyoni viszonyainak ismerete. A paraszti polgá-rosodás történeti és néprajzi vonatkozásai, a 19. századmásodik felében. A nemesi, munkás, városi stb. kultúra.

– Magyarország településtörténete, különös tekintettela falvakra és mezõvárosokra, valamint a tanyásodásra. Afalu szerkezete, társadalmi és közéletének tényezõi. A fa-luközösség.

– A természetközelben élõ, annak erõforrásait, termé-szeti kincseit felhasználó paraszti életmód. A nemzetiidentitástudat elemeinek ismerete, a nemzeti örökség fo-galmának, megismerésének gyakorlata.

– Magyarország néprajzi tájai, régiói. Népcsoportok,etnikumok a történeti és a jelenlegi Magyarországon. Amagyarországi nemzetiségek, illetve a szomszéd országoknépeinek története, interetnikus kapcsolatrendszere.

– A magyar paraszti kultúra elemeinek ismerete: öltöz-ködés, viselet, étkezés, ház- és településtípusok, lakberen-dezés, mezõgazdasági és használati eszközök, munkarend,egyéni és közösségi munkaformák. A népmûvészet hagyo-mányai, irányzatai, legfontosabb kortárs alkotó egyénisé-gei.

– A népi hagyományok értékeinek elsajátítása a fo-gyasztói társadalom viszonyai között.

– A paraszti család- és háztartásszerkezet ismerete. Er-kölcs és vallásosság a magyar népcsoportok körében.Nemi szerepek és generációk a magyar népéletben. Nép-szokások, hiedelmek, népmesék és népi játékok.

– Hétköznapok és ünnepnapok (karácsony, húsvét,pünkösd, farsang stb.), periódusok (évszakok és heti mun-karend) a paraszti életmódban.


– A népi kultúra forrásanyagának (fénykép, film, mu-zeális tárgyak, írott dokumentumok és szájhagyomány)feldolgozási és alkalmazási képessége.

– A parasztság a magyar irodalomban, a paraszti életszépirodalmi megörökítése.


– A hon- és népismeret tanításának módszertana: Azempirikus ismeretátadás különféle speciális formái, a haté-kony tanulási környezet változatainak ismerete. A tanításelméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Nemzetközitendenciák és a magyarországi gyakorlat.

– Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multi-mediális tanítási ismeretek. Differenciált munkaformák(egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális mun-ka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óraterveze-tek, óravázlatok készítésének módszertana. Sajátos méré-si-értékelési rend.

– Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre sza-bott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdina-mika szerepe az oktatásban, a csoport mint motiváló ténye-zõ. A hon- és népismeret mint a kultúra tanításának eszkö-ze, az interkulturális kommunikáció fogalma.

– A hon- és népismeret oktatása a középiskolákban, aszakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben.


Gyógytestnevelõ tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles gyógytestne-

velõ tanár;– angol nyelvû megjelölése: adapted physical educa-

tion teacher.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben, afelnõttképzésben az egészségmegõrzést, egészség-helyre-állítást, rehabilitációt szolgáló gyógytestnevelés foglalko-zások megtartására, e területen a nevelés, a szakmai isme-retek, szaktárgyak oktatási, pedagógiai kutatási, tervezésiés fejlesztési feladatainak ellátására, valamint a felnõtt, in-tézményesített testedzésbõl kiszorult, gyógytestneveléstigénylõ lakosság ellátására, továbbá a tanulmányok dokto-ri képzésben történõ folytatására való felkészítés.



A szakterületi ismeretek köre az egészség- és sporttudo-mány iskolai nevelés és oktatás szempontjából adekváttartalmaira épül, figyelemmel a sérült, beteg, valamint asajátos nevelési igényû (SNI-s) gyermekek gyógytestne-velés keretein belüli ellátására.

– A gyógytestnevelés törvényi háttere, rehabilitáció-ban betöltött szerepe, annak iskolai keretek között történõszervezése.

– A habilitáció-rehabilitáció értelmezése a gyógytest-nevelésen belül, a preventív szemlélet, a mozgásterápia, atestedzés, a sport életmód meghatározó szerepe.

– Az egészségügyi és oktatási intézményekkel, szak-embereikkel, valamint a tanulókkal, szülõkkel, családok-kal való kommunikáció és a kapcsolattartás formái. Az is-kolai kommunikáció sajátosságai.

– A gyermekkorban leggyakrabban elõforduló vele-született, és szerzett belgyógyászati és mozgás-szervrend-szeri betegségek patomechanizmusa, azok korai felisme-rése, kezelésükben a beteg állapotához, a betegség súlyos-ságához igazított mozgás- és sportterápia.

– A gyermekkorban leggyakrabban elõforduló vele-született, és szerzett belgyógyászati és mozgás-szervrend-szeri betegségek, elváltozások megelõzése, a betegségekpszichés következményei, a gyógytestnevelés eszközei ateljes személyiség fejlesztésben.

– A gyógytestnevelés klasszikus terápiás és általánoskondicionálást szolgáló elemei, a foglalkoztatás módja.

– Egyéni és csapatsportágak adaptálása az adott bel-gyógyászati és mozgás-szervrendszeri elváltozások moz-gásterápiájában.

– A sportágak kondicionális képességek szerinti cso-portosítása, a különféle betegségek és mozgásterápiájuk-ban az adekvát kondicionális képességek megfeleltetése.

– A különféle elváltozásokban szenvedõ, gyógytestne-velésre járó gyermekek sajátos sportágválasztási szem-pontjai, a gyógytestnevelõ tanár tanácsadói feladatai agyermekek sportágválasztásában.

– Az SNI-s gyemekek mozgásterápiája a gyógytestne-velés eszközeivel a személyiségfejlesztés szolgálatában.

– A sérült, akadályozott emberekkel kapcsolatos fogal-mak, megsegítésük hazai rendszere.

– Az akadályozott emberek önellátásának segítése,edzése mozgás és sportterápiás eszközökkel, a parasportpszichés és kondicionális alapjai.



– Egészségügyi szakemberek által a megfelelõ testne-velési, gyógytestnevelési kategóriába sorolt tanulók szá-mára kompenzáló, fejlesztõ, egészségmegõrzõ mozgás- éssportprogramok tervezése, készítése (egyéni és csoportosfejlesztési programok).

– A gyógytestnevelés tanítás korszerû, befogadás köz-pontú, kognitív, személyes és/vagy szociális kompetenciákatfejlesztõ, interaktív és reflektív módszer- és eljáráskészlete.

– A gyógytestnevelési foglalkozások gyakorlatanyagá-nak adekvát megválasztása, közlésének technikája, a gya-korlatvezetés és hibajavítás módszerei.

– A gyógytestnevelési óra vezetésének különbségei,egyéni és közösségi tevékenységek munkaformái.

– A vegyes diagnózisú gyermekek együttes foglalkoz-tatásának módszerei, a koedukált csoportok életkori-, pe-dagógiai-, pszichológiai sajátosságai.

– A gyógytestnevelés szemléletû sportolás készség- ésképességfejlesztõ hatásai: felzárkóztatás, esetleges tehet-séggondozás.

– A gyógytestnevelés tantárgy mûvelõdési anyaga atestkulturális intelligencia fejlesztésében.

– Motiváció, ellenõrzés és értékelés a gyógytestnevelé-si órán.

– A tanulók hosszú távú felkészítése az intézményesí-tett testedzés megszûnése utáni idõszakra a terápiás meg-oldások egyéni folytatása érdekében.

– A gyógytestnevelési foglalkozások hatékonyságánakrövid- és hosszú távú ellenõrzése, annak regisztrálása, tu-dományos feldolgozása, interpretálása.


A gyógytestnevelõ tanár

– pszichomotoros, testkulturális, egészségügyi ésgyógypedagógiai ismeretei szintézise alapján tudását al-kotóan és eredményesen használja fel a mozgásszervi, bel-gyógyászati és pszichoszomatikus betegségek megelõzé-sében és/vagy rehabilitációjában.

– Olyan pszichomotoros képességekkel, mozgáskultúrá-val és készségekkel rendelkezik, amelyek lehetõvé teszik tu-dása gyakorlati alkalmazását, a mozgásos cselekvések magasszintû oktatását, a testkultúra értékeinek közvetítését a test-kultúra és betegellátás sajátos interdiszciplináris területein.

– Képes együttmûködni az egészségügyi és szociálisszolgáltatások rendszerének fejlesztésében, meg-valósításában és ellenõrzésében.

– Képes a gyógytestnevelési feladatokat ellátni a köz-oktatási, gyógypedagógiai, nevelési és oktatási, valamintaz inkluzív nevelést alkalmazó közoktatási intézmények-ben.

Technikatanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles technikatanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of technology.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben ésa felnõttképzésben a technikai alapismeretek a technikaimûveltség közvetítésére, az e területtel kapcsolatos oktatá-si, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra,továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folyta-tására való felkészítés.



– Technikai alapismeretek: szintetizáló, integratív jel-leggel a szakirányú alapképzésben megszerzett ismerete-ket bõvíti, különös tekintettel a technika iteratív fejlõdésé-nek jellegzetességeire, tendenciáira térben és idõben, a ter-mészeti-technikai (mûvi)-társadalmi környezet kölcsön-hatására, dinamikájára.

– Technikai alapelvek: tudományosan, történeti kere-tekbe illesztve elemzi az alapelvek (célorientáltság, terv-szerûség, gazdaságosság, rendszerszemlélet és modell elv)gyakorlati alkalmazásával a technika alapkategóriáit(anyag, energia, információ, rendszer, modell), a legfonto-sabb összefüggéseit.

– A technikatudomány és a társtudományok kapcsolata.Áttekinti a természettudományok, a társadalomtudományokés a technika kapcsolatrendszerét, a közöttük lévõ szervesösszefüggések jelentõségét a társadalmi szervezõdésben.

– A választható szakmai ismeretek gyakorlatorientál-tak, a problémafelismerést, -megoldást, a gyakorlati (ma-nuális) mûveletek és kísérletek tervezését, kivitelezését ésértékelését erõsítik.



– A technikatanítás szakmódszertana korszerû techni-kai mûveltségi háttérrel biztosítja az elméleti és gyakorlatijártasságot a technika oktatásában.


A technikatanár a képzési szinteknek megfelelõen ké-pes értelmezni, átfogni, bemutatni és megértetni a termé-szet, a társadalom, a technika és a technológia kapcsola-tait, a makro-, a mikrokörnyezet és a környezetvédelemszerepét, az agrotechnikai, a technikai és a technológiairendszerek felépítését, mûködését, elõnyeit, veszélyeit, atechnikai fejlõdés törvényszerûségeit.

Háztartásgazdálkodás-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles háztartásgaz-

dálkodás-tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of household eco-

nomics.


A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben ésa felnõttképzésben a háztartásgazdálkodással kapcsolatosismeretátadás és készségfejlesztés oktatási, pedagógiai ku-tatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanul-mányok doktori képzésben történõ folytatására való felké-szítés.



– A Háztartástani alapismeretek a szakirányú alapkép-zésben megszerzett tudást rendszerezik, bõvítik, különöstekintettel az ember-ember (családon belül és kívül), azember és a multikulturális környezet kapcsolatának jelleg-zetességeire, kölcsönhatására.

– A szakmai törzsanyag elmélyíti az alapelvek (törté-netiség és hagyomány, célorientáltság, tervszerûség, gaz-daságosság, rendszerszemlélet) gyakorlati alkalmazásávala háztartási ismeretek és háztartásgazdálkodás fontosabbfogalmait. Széles körû tájékozottságot biztosít a háztartás-technika, a háztartásökonómia, a környezetbarát háztartás,az ergonómia, a kertkultúra, a mikrogazdálkodás, a családés a vállalkozás, a fogyasztás és a piac területeken. Nemze-ti-nemzetközi tendenciák figyelembevételével elemzi aháztartásgazdálkodás összefüggéseit, kapcsolatrendsze-rét, jellegét és mindennapi gyakorlatát; a rugalmas együtt-mûködés, a munkamegosztás és a munkaszervezés, apénzgazdálkodás, a háztartás és a piacgazdaság szerepét.

– A kötelezõen választható differenciált szakmai isme-retek (pl. háztartások kultúrtörténete, falusi turizmus, táp-lálkozás, konyhatechnológia, egészséges életvitel, gazdál-kodói-vállalkozói alapismeretek, közgazdaságtani és jogialapok, pénzügyi alapismeretek, környezetgazdálkodás,biogazdálkodás, energiagazdálkodás stb.) a háztartástech-nikai és -technológiai ismeretek gyakorlati alkalmazására,az innovatív problémamegoldásra, a gyakorlati (manuális)mûveletek szakszerû, kreatív, balesetmentes elvégzéséreirányulnak.


– A háztartásgazdálkodás-tanítás szakmódszertanakorszerû szakmûveltségi háttérrel, komplex háztartásgaz-dálkodási problémák megoldásával és a gazdaságosságiszemlélet kialakításával biztosítja az elméleti és gyakorlatijártasságot a tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazko-dó háztartási ismeretek oktatásában.



A háztartásgazdálkodás-tanár a képzési szinteknekmegfelelõen (közoktatásban és szakképzõ iskolákban) ké-pes értelmezni, elemezni, bemutatni és megértetni a ház-tartásgazdálkodás fontosságát, a racionális döntéseknek a

mindennapi életben betöltött szerepét, a családellátó és aháztartási feladatokat, az életmód és a fogyasztás kapcso-latát, a kritikus fogyasztói magatartást, és a technikai kör-nyezettel összefüggõ korszerû életvezetési szemléletet.

Életviteli és gyakorlati ismeretek mûveltségterületitanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles életviteli

és gyakorlati ismeretek mûveltségterületi tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of life manage-

ment and practical knowledge.

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokúvégzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõlegismeretekre alapozva a közoktatásban az életvitel és gya-korlati ismeretek mûveltségi területen a mindennapi élet-vezetési szokások kialakítására, valamint a szakképzésbenés a felnõttképzésben háztartásvezetéssel kapcsolatos ok-tatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési felada-tokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõfolytatására való felkészítés.



– Életvitel és gyakorlati alapismeretek: az alapképzés-ben megszerzett ismeretekre épít, az ember-környe-zet-technika, az életvitel-életmód, a mûszaki kommuniká-ció és a számítógépes környezet témáit dolgozza fel.

– Életvitel szakmai törzsanyaga: olyan tudományosanmegalapozott ismerteket közvetít, amelyek az alkalmazás-ra, a gyakorlati ismeretekre helyezik a hangsúlyt. Így azanyagok és alkalmazásuk, környezetünk energetikai rend-szerei, kommunikációs és informatikai rendszerek, kör-nyezetünk gépei témákat elméleti megalapozás után gya-korlatorientáltan dolgozza fel. Az életvitel laboratóriumintegrálja a bemutatott témaköröket és komplex, kreatívkonstruálást tesz lehetõvé. A törzsanyag integrálását arendszer- és modelltechnika, társadalmi vetületét az élet-mód és életvitel jogi és szociológiai elemzése zárja. A fel-dolgozás a történetiség, a célorientáltság, a tervszerûség, agazdaságosság és a rendszerszemlélet technikáinak, illetvea munkamegosztás, a munkaszervezés, a baleset-elhárítás,a tûzvédelem fontos szabályainak a figyelembevételéveltörténik.

– A választható szakmai kurzusok gyakorlatorientál-tak, a problémamegoldásra, cél-funkció-forma elemzésre,anyag-módszer-eszköz célszerû megválasztására és mûve-letek szakszerû elvégzésére irányulnak. Kiemelt témák:közlekedéskultúra, kertkultúra, háztartásökonómia, grafi-kus kultúra, munka- és termeléskultúra.




– A szakmódszertan korszerû általános mûveltségi ésgyakorlati háttérrel biztosítja a jártasságot az életvitel ésgyakorlati ismeretek oktatásában, a mértéktartó és egész-séges életvitelre, a személyiség és az emberi jogok tisztele-tére nevelésében.


Az életviteli és gyakorlati ismeretek mûveltségterületitanár a képzési szinteknek megfelelõen képes jó kommu-nikációs készséggel, metodikai tudatossággal értelmezni,elemezni, bemutatni és megértetni az életvitel és a gyakor-lati ismeretek fontosságát, életpálya-kompetenciák min-dennapi életben betöltött szerepét, és képes a köznapi élet-ben felmerülõ korszerû és hagyományõrzõ életvezetésikérdések magyarázatára.

Ügyviteltanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles ügyviteltanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of business admi-

nistration.

A képzés célja olyan tanárok képzése, akik birtokábanvannak az ügyvitel elméleti és gyakorlati szakmai ismere-teinek és képesek az ügyviteli és a kapcsolódó szakterüle-teken a szakterülethez tartozó ismeretek magas szintû ok-tatására a közoktatásban, a szakmai elõkészítésben, az is-kolarendszerû és iskolarendszeren kívüli szakképzésben, afelnõttképzésben. A képzés sajátos ismeretkörei gyakorla-ti, elméleti és módszertani területeket foglalnak maguk-ban, amely által a hallgatók felkészülnek a szakterület ok-tatási feladatain túl a pedagógiai kutatási feladatok végzé-sére. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésbentörténõ folytatására.



– Az alapképzésben megszerzett gyakorlati ismerete-ket és készségeket elmélyítõ alapozó ismeretek, a gazda-ság ügyviteli területének (mint gyakorlati diszciplínának)leíró jellegû tevékenységformái (gépírás, gyorsírás, szö-vegszerkesztés, táblázat- és adatbázis-kezelés).

– Gazdaságmenedzsment-ismeretek: a gazdaság és azügyvitel kapcsolata, a gazdaság ügyviteli területének átfo-gó megismerése, az ügyviteli adminisztráció és a különbö-zõ szervezetek információs rendszerének kapcsolata, azügyviteli munka megszervezésének és a kapcsolatok ki-alakításának gazdasági, jogi, szervezési-vezetési vonatko-zásai (szervezeti magatartás, projektismeretek, marketing,pr és ügyfélkapcsolat), valamint a hivatali kapcsolatok in-

terkulturális sajátosságai a gazdasági szféra különbözõ te-rületein.

– Az ügyviteli terület magas szintû mûveléséhez szük-séges diszciplináris, elméleti kérdések (írástörténet, infor-mációelmélet, gépírás- és gyorsíráselmélet), a szakirányúszakképzés gyakorlati alkalmazást támogató ügyvitelialapismereteinek elmélyítése, az általános ügyviteli folya-matok és folyamatszabályozási rendszerek (automatikusirodaszervezés), tevékenységformák megismerése, vala-mint az ügyvitel személyiségformáló, társadalmi és gazda-sági mobilitást elõsegítõ, kulturális funkciót betöltõ isme-retei, kutatási módszerei és területei.


– Az ügyviteli ismeretkörök tanításának lehetõségei aközoktatás, a szakmai elõkészítés, illetve az érettségire fel-készítõ képzés, a szakképzés, valamint a felnõttképzés te-rületén; a mindenkori szakképzési struktúra, ennek törté-neti háttere, fogalmai, jogszabályi háttere, az Országosképzési jegyzék által szabályozott ügyviteli szakmacso-port és szakmák felépítése, szakmai és vizsgakövetelmé-nyei; a képzés és vizsgáztatás megszervezésének körül-ményei.

– Az ügyvitel összetett ismeretköreinek (információke-zelés, szövegszerkesztési gyakorlatok, gépírás, gyorsírás,viselkedéskultúra, irodatechnika, ügyviteli, ügyintézõ is-meretek, jegyzõkönyvvezetés, levelezési ismeretek stb.)tanítási-tanulási sajátosságai, folyamata, oktatási felada-tai, a szakterület oktatási módszerei, a tanítás folyamataisorán alkalmazható eljárásai; tehetséggondozó és felzár-kóztató feladatai, az eltérõ fejlõdésûek és sérültek oktatá-sának lehetõségei; a vizsgára felkészítés teendõi; alkal-mazható mérési-értékelési módok, eljárások. Az ügyviteliismeretkörök tanításának nemzetközi tendenciái.

– Az ügyviteli szakterületet szabályozó pedagógiai do-kumentumok (kerettantervek, központi programok, szak-mai és vizsgakövetelmények, egyéb szakképzési doku-mentumok) ismerete, készítésének gyakorlata. Az ügyvi-teli területen elsajátított tudás alkalmazásának módjai,speciális lehetõségei a gyakorlati készségek és a problé-mamegoldó képesség fejlesztésében. A szakterületen al-kalmazható tankönyvek, taneszközök, oktatást segítõ mé-diumok szakszerû értékelése, azokból a tanulók egyéni sa-játosságainak, elõzetes felkészültségének, összetételénekmegfelelõ ismeretforrások kiválasztása, az alkalmazást se-gítõ segédanyagok készítése.

– A tehetséggondozás különleges, szakmai hagyomá-nyokon alapuló hazai és nemzetközi szakmai versenyei-nek ismerete, a versenyre való felkészítés pedagógiai,szakmai teendõi, a felkészítést segítõ segédanyagok készí-tése.

– Választható ismeretkörök, differenciált szakmai is-meretek: az ügyvitel speciális területének elméleti, törté-neti, kutatási és módszertani ismeretkörei.


b) A KÖZOKTATÁSBAN, A SZAKKÉPZÉSBEN,ILLETVE A MÛVÉSZETI NEVELÉSBEN-OKTATÁSBAN

EGYARÁNT ALKALMAZHATÓ, SPECIÁLIS,PEDAGÓGIAI JELLEGÛ TANÁRI

SZAKKÉPZETTSÉGEK SZAKTERÜLETI ISMERETEI

Szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles [szaktárgy]-t

[idegen nyelv] nyelven tanító tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of [subject] in

[language].

A szakképzettség megnevezésében [szaktárgy]-on aközoktatásban megtalálható, közismereti, szakmai, mûvé-szeti és testkulturális tanári szakok, illetve szakképzettsé-gek értendõk, [idegen nyelv]-en az adott idegen nyelv, be-leértve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelveit és a ma-gyart mint idegen nyelvet is.

A képzés célja a tanárképzés keretében megszerzett va-lamely tanári szakképzettség területén a közoktatásban, aszakképzésben és a felnõttképzésben oktatható tan-tárgy(ak) valamely idegen nyelven való oktatására, vala-mint az idegen nyelven történõ oktatási, pedagógiai kuta-tási tervezési és fejlesztési feladatokra történõ felkészítés,továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folyta-tására való felkészítés.



– Felsõfokú, C típusú nyelvvizsgának megfelelõ nyelv-tudás.

– A szaktárgy szaknyelvére vonatkozó felsõfokúnyelvtudás.

– A célnyelvi országok és közösségek kultúrájának is-merete, különösen azok oktatási rendszerével, helyzetével,azon belül a szaktárgy adott nyelvû oktatásával kapcsola-tos tudás; ez utóbbi elhelyezése hazai és nemzetközi össze-hasonlításban. Interkulturális tudás.

– A szaktárgyi szakmai nyelv, szakmai nyelvhasználat,szaknyelvi kommunikáció tanításának módszertana. Aszaktárgytanítás módszertanának és az idegennyelv-taní-tás módszertanának ötvözete. A célnyelvi kultúrában al-kalmazott szaktárgytanítási metodikák.

– Az idegen nyelven való tanítás pedagógiai szaknyel-vének, a (tannyelv-)pedagógia szakmai nyelvének magasszintû ismerete.


– Az idegen nyelven folyó tanítás sajátos didaktikája.Az idegen nyelvû tanítási és vizsgaanyagok, segédanya-gok (tantervek, tananyagok, taneszközök, vizsgakövetel-mények stb.) kiválasztásához, készítéséhez, felhasználásá-hoz, adaptálásához szükséges ismeretek.

– Az idegen nyelvû óravezetési és pedagógiai kommu-nikációs technikák ismerete, módszertana, szakmaiegyüttmûködés különbözõ anyanyelvû kollégák között.

– Az idegen nyelven tanulás támogatását szolgáló pe-dagógiai, nyelvpedagógiai, pszicholingvisztikai stb. tudás,a hozzá speciálisan társuló nevelés elmélete és gyakorlata.Az idegen nyelven folyó tanulás tanítása.

– A nemzetközi kooperációhoz és médiahasználathoz,az infokommunikációs technológia és az audiovizuáliseszközök idegen nyelvû használatához és tanításáhozszükséges tudás.

Drámapedagógia-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles drámapedagó-

gia-tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of creativ drama.

A képzés célja a nevelési-oktatási intézmények pedagó-giai programjában a nevelõ-oktató, személyiségfejlesztõ,közösségépítõ tevékenységekhez szükséges innovatívszakmai kultúrával rendelkezõ pedagógusok képzése, akikfelkészültek a drámapedagógia alkalmazására, valamint azalapfokú mûvészetoktatási intézményben a tárgynak meg-felelõ oktatási-nevelési feladatok ellátására. A képzés fel-készít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatá-sára.



– A drámapedagógia történetével, útjaival, intézmé-nyeivel összefüggõ ismeretkörök.

– A drámapedagógia pszichológiai vonatkozásai, kü-lönbözõ megjelenési formái, iskolái.

– Dramaturgia a drámatanári gyakorlatban.– Hozzáértõ aktivitás a drámával, színházzal összefüg-

gõ extracurriculumokban – (kollektív színházlátogatás, in-tézményi színjátszócsoport, tehetségfejlesztõ versenyekstb.)

– A dráma mint módszeregyüttes beépítése a pedagó-giai programokba, az egyes mûveltségi területek és/vagytantárgyak anyagába. Tantervek, tanmenetek, projektváz-latok készítése drámára építve/a drámát alkalmazva.

– A dráma/drámapedagógia gazdag eszközrendszeré-nek alkalmazása nevelési, oktatási intézmények oktatá-si-tanulásszervezési és nevelési (személyiségfejlesztési,közösségépítési redukciós, rekreációt szolgáló) feladataisorán curriculumban és extracurriculumban.


– Drámapedagógia alkalmazási lehetõségei: a tanításiórán, osztályfõnöki órán, az iskolai élet konfliktusainak


megoldásában, intézményi ünnepek és szertartások koor-dinációjában, szabadidõs/tanítási órán kívüli fejlesztõ já-tékprogramok kezdeményezésében, szervezésében.

– Tantárgy-pedagógiák és alkalmazott drámapeda-gógia.

– Drámaóra tervezése/adaptálása, vezetése, elemzése.– Dramatikus módszerek, technikák különbözõ tantár-

gyak tanításában.– Mûelemzõ játékok.

Múzeumpedagógia-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles múzeumpeda-

gógia-tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of museumpeda-

gogy.

A képzés célja olyan ismeretek közvetítése, készségekés képességek fejlesztése, amelyeknek eredményeként apedagógusjelölt képes a múzeumlátogató gyermekek, fia-talok és felnõttek fejlettségi szintjének megfelelõ tan-anyagrendszerek tervezésére és tanítására, forrásalapúmúzeumi tanórák tervezésére és megtartására, a múzeumióra tartalmának leginkább megfelelõ eszközök megválasz-tására és alkalmazására, a múzeumi órán a tanulói önálló-ságot, aktivitást és a tanulók közötti interaktivitást inspirá-ló tanulási környezet biztosítására. A képzés felkészít a ta-nulmányok doktori képzésben történõ folytatására.


– A múzeumpedagógia fogalma, tárgya, a múzeumpe-dagógia (mint elméleti tudományág és gyakorlati diszcip-lína) nemzetközi és hazai helyzete. A múzeumi környezet-ben történõ tanítás-tanulás sajátosságai, a múzeumpedagó-gus feladatai. Különbözõ típusú múzeumi foglalkozásokelemezése, az ott folyó tanítási-tanulási folyamat, a mú-zeumi órák során alkalmazható eljárások.

– A múzeumok szervezete, a muzeológiai szakágak, amúzeumokban õrzött kulturális javak rendszerezésének,feldolgozásának és bemutatásának módjai, a gyûjtõmun-ka, és a gyûjtött anyag tudományos feldolgozásának krité-riumai.

– A múzeumpedagógiai, muzeológiai, mûvészetpeda-gógiai, mûvészetpszichológiai, mûvészettörténeti, régé-szeti, történeti és néprajzi kurzusokon szerzett elméleti tu-dás elsajátítása, szintetizálása.

– Elméleti, valamint szakmai módszertani tudásukalapján, segítséggel, majd önállóan végzett gyakorláseredményeként képessé válnak a specifikus, konkrét mú-zeumi körülményekhez és konkrét tanulócsoportokhozigazodó programok tervezésére, szervezésére, kivitelezé-sére és értékelésére.

Játék- és szabadidõ-szervezõ tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles játék- és sza-

badidõ-szervezõ tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of leisure time.

A képzés célja olyan ismeretek közvetítése, készségekés képességek fejlesztése, amelyeknek eredményeként apedagógusjelölt képes a játék különbözõ formáit motiváló,személyiségfejlesztõ eszközként használni, valamint fel-mérni a csoport, az emberek igényét, a hely és az idõtartamadta lehetõségeket, illetve különbözõ játék- és szabadidõstevékenységeket kezdeményezni, megszervezni és vezet-ni. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésbentörténõ folytatására.



– Az emberrõl szóló, legfontosabb tudományos ered-mények, a különféle emberképek, az azokhoz kapcsolhatónevelésfelfogások; a megközelítésmódokat befolyásolószociokulturális tényezõk, mindezeknek a személyiségfej-lesztésre vonatkozó hatásai.

– Az ember egész életen át tartó fejlõdésére vonatkozólegfontosabb tudományos eredmények, különös tekintettela gyermek-, serdülõ- és ifjúkori fejlõdésre; a gyermekkor-ral, serdülõkorral kapcsolatos különbözõ kulturális, szo-ciológiai felfogások.

– A szocializáció lényegesebb szociológiai, szociál-pszichológiai, oktatásszociológiai elméletei; a szocializá-ció fõbb terepei, hatásai, különös tekintettel a családi szo-cializációra, a szabadidõ eltöltésének tereire és a média vi-lágára.

– A gyerekek, serdülõk, fiatalok értékvilága, szubkul-túrái. A kultúratudományok tanulókat is érintõ kulturálisközegekre vonatkozó kutatási eredményei, különös tekin-tettel az ifjúsági (szub)kultúrákra, a kulturális tevékenysé-gekre, a médiára, a kisebbségi kultúrákra és az iskolára,mint kulturális világra. A kultúraköziségre, multikultura-lizmusra és kulturális keveredésre vonatkozó kutatásokfõbb eredményei és a legfontosabb elméleti megközelí-tések.

– A médiában, az internet világában és a szabadidõhözköthetõ más kulturális közegekben megjelenõ értékek éshatásaik a tanulók világára. A demokratikus berendezke-dés fõbb általános és hazai intézményei és jellemzõi. Azonforrások és szervezetek megismerése, amelyek szakmai,gondozói, nevelõi, fejlesztõi munkájában segíthetik (gyer-mekjóléti, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális és sza-badidõ, illetve az ifjúsági civil világ, a gyerekekhez, kama-szokhoz, fiatalokhoz forduló média intézményrendszeré-nek jelene és fontosabb történeti változatai).



– Szakmai szakmódszertani tudás érdekében az isme-retek elmélyítése a játékkal és a szabadidõvel kapcsolat-ban (különös tekintettel az életkori specifikumokra); meg-figyelés, élményszerzés, gyakorlás szintjén a tervezés,szervezés, irányítás, motiválás stb. különbözõ módjainakmegismerése, támogatással majd önállóan történõ alkal-mazása.

Multikulturális nevelés tanára

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: a multikulturális nevelés

okleveles tanára;– angol nyelvû megjelölése: teacher of multicultural

education.

A képzés célja olyan tanárok képzése, akik az iskola vi-lágában tudatosan kezelik az értékek sokféleségét, nyitot-tak mások véleményének, értékeinek tiszteletben tartásá-ra, képesek olyan pedagógiai helyzetek teremtésére, ame-lyek ezeknek az értékeknek az elfogadását segítik. Céljatovábbá a multikulturális szemlélet formálása. A képzésugyanakkor a csoportközi, az interkulturális kommuniká-ció sajátosságainak megértésével, az elõítélet és etnocent-rizmus csökkentésével a különbözõ kultúrájú tanulók ésmunkatársak együttes munkájának eredményes szervezé-sére, és a folyamat közben szükségszerûen fellépõ feszült-ségek, konfliktusok hatékony kezelésére is felkészít. Aképzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõfolytatására.



– A multikulturális nevelés elmélete és gyakorlata. Amultikulturális iskola. Nemzetiségi és etnikai kisebbsé-gek, népcsoportok és bevándorlók gyermekei az iskolá-ban.

– A globalizáció hatása az oktatásügyre. Európai iden-titás és oktatás. Kultúra, szocializáció, identitás.

– Család, iskola, kultúra. Az iskolával, tanulással, tu-dással kapcsolatos kulturális értékek. A média hatása aszocializációra.

– A csoportközi kapcsolatok, a hatalmi viszonyok és atársadalmi konfliktusok szociálpszichológiája.

– Migráció, szegregáció és kultúraközi interakció. Et-nikai és vallási konfliktusok, nemzetközi krízisek, népirtá-sok, terrorizmus. Antiszemitizmus. Társadalmi traumákemlékezete és oktatása. Holokauszt: társadalmi stigmati-záció és politikai elnyomás. Demokrácia és diktatúra: tár-sadalmi kényszerek és egyéni döntési lehetõségek.

– A társadalmi nemmel kapcsolatos nézetek, nemi szo-cializáció a különbözõ kultúrákban. A szexualitás társa-dalmi konstrukciói, homoszexuális identitások.

– Interkulturális készségek, elõítélet-mentes gondolko-dás, sajátélmény-tréning.


Szakmai szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozóismeretek mélyítése a multikulturális oktatás, nevelésszakmódszertanának területén. Kiemelten: multikulturáliskonfliktuselemzés a gyakorlatban (terepmunka, kutatás,forráselemzés, programfejlesztés.) Az elõítéletek kezelé-sének módszertana (felismerés, alakítás).

Fogyatékosokrekreációja-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles fogyatékosok-

rekreációja-tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of recreation for

people with disabilities.

A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik elmé-leti és módszertani tudásuk birtokában készek és képesek afogyatékos emberek valamennyi életkori csoportja rekreá-ciós tevékenységét megtervezni, szervezni, irányítani éskísérni, szakterületük legújabb ismereteit alkalmazni és to-vábbfejleszteni, a rekreáció értékeit átszármaztatni és bel-sõvé tenni. A képzés felkészít a tanulmányok doktori kép-zésben történõ folytatására.



– A különleges gondozásra jogosult (a sajátos nevelésiigényû és a tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ) gyer-mekek, tanulók és foglalkoztatásuk. Prevenció, rekreáció,rehabilitáció – fogalmak, tevékenységek, folyamatok,színterek.

– A természeti környezet és a rekreáció kapcsolatrend-szere, összefüggései a fogyatékos gyermek, fiatal, felnõttélethelyzetével és életmódjával. A szociális helyzet és afogyatékosság összefüggései, a társadalmi rétegzõdés és arekreáció kapcsolata. A rekreáció szerepe a fogyatékosemberek társadalmi integrációjában.


– A rekreációs tevékenységre nevelés kérdései, a szo-kások kialakításának módjai, módszerei és eszközei. Atestnevelés, gyógytestnevelés, adaptált testnevelés, moz-gásnevelés és a rekreáció kapcsolata. A sport és az adaptáltspeciális sporttevékenységek, a fogyatékosok sportja, esz-közei, mint a rekreáció sajátos formái. Fogyatékos gyer-mekek és fiatalok egészségnevelése, egészségmegõrzése,egészségfejlesztése. Prevenciós célú, az egészség megõr-zését szolgáló mentálhigiénés programok, a család bevo-nása. Fogyatékos emberek szellemi rekreációja.

– Szabadidõs programok, táborok, versenyek és ren-dezvények szervezése.


– A pedagógiai, gyógypedagógiai rehabilitáció – minta fogyatékos emberek rekreációjának kihagyhatatlan esz-közei – a minõségi élet megteremtésében.


– Az adott fogyatékkal élõk érzékszervi-mozgatószervimûködésének és életérzésének átélése.

– Sajátos mozgáskultúra, amely lehetõvé teszi tudásagyakorlati alkalmazását, a mozgásos cselekvések oktatá-sát, a testkultúra értékeinek közvetítését az adott fogyaté-kosság ismeretében.

– Az akadályozott ember iránt érzett empátia, a szakte-rületnek megfelelõ rehabilitációs, mozgásterápiás tevé-kenységek (egészségügyi intézményekben is).

– Együttmûködés az egészségügyi és szociális szolgál-tatások rendszerének fejlesztésében, megvalósításában,ellenõrzésében.

– A fogyatékos emberek szabadidejének szervezése:önálló tervezése és irányítása, együttmûködés az egész-ségügyi, a szociális és a különbözõ közoktatási, felsõokta-tási és felnõttképzési szolgáltatások szakembereivel, a csa-ládokkal és a kortárscsoportokkal.

– Az akadályozott ember iránt érzett empátia (a saját él-ményû gyakorlatok módszerének alkalmazásával).

Inkluzív nevelés tanára

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: az inkluzív nevelés okle-

veles tanára;– angol nyelvû megjelölése: teacher of inclusive edu-

cation.

A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik elmé-leti, módszertani és gyakorlati tudásuk birtokában készekés képesek a különleges gondozásra jogosult gyermekek,tanulók befogadó nevelésére, differenciált csoportos fog-lalkoztatására többségi keretek között, együttmûködésre asegítõ szakmák képviselõivel és a szülõkkel. A képzés fel-készít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatá-sára.



– Az inkluzív nevelés elmélete és gyakorlata, az inklú-zióval kapcsolatos és arra hatással lévõ elméletek, oktatás-politikák és gyakorlati megoldások. Szegregáció, integrá-ció, inklúzió. Az inkluzív nevelés interdiszciplináris, mul-tiprofesszionális megközelítései az intézményi/iskolaiinklúzió különbözõ szintjein.

– Hazai és nemzetközi eredmények, koncepciók, isko-lamodellek, jogi szabályozók. A társadalmi és az isko-lai/intézményi folyamatok kirekesztõ tendenciái.

– A különleges gondozásra jogosult (a sajátos neve-lési igényû és a beilleszkedési, tanulási, magatartási ne-hézséggel küzdõ) tanulók foglalkoztatása többségi ke-retek között. Az egyéni, a társadalmi, etnikai, nemzeti éskulturális különbözõségek elfogadása és elfogadtatása amultikulturális és interkulturális nevelés szemléletéhezkapcsolódóan.

– Az együttnevelést segítõ szakszolgálatok és pedagó-giai szakmai szolgáltatások rendszere, felépítése, a gyógy-pedagógussal való együttmûködés lehetõségei és meg-szervezésének módjai, szakmai kompetenciák és kompe-tenciahatárok.

– Kompetencia-fejlesztés a kommunikáció, a konflik-tuskezelés, az attitûdformálás, a csoportépítés és a kölcsö-nös együttmûködések befogadást segítõ tartalmai terüle-tén.


– Módszertani tudás elsajátítása, amely a sajátos neve-lési igényû és a beilleszkedési, tanulási, magatartási ne-hézségekkel küzdõ tanulók iskolai befogadásának segíté-séhez szükséges. A módszertani tudás elmélyítése, gya-korlati vonatkozásainak pontosabb megismerése a már el-sajátított módszertani ismeretek birtokában, a közoktatásgyakorló szinterein történik.

Család- és gyermekvédõ tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles család- és

gyermekvédõ tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of family and child

protection.

A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik képe-sek az oktatási és nevelési intézményekben gyermekvédel-mi feladatok ellátására, valamint rendszerszemléletükbõladódóan a gyermek-család diádot egységben kezelni; akika kompetencia körükbe tartozó intervenciókra alkalmasak;akik készek a család- és gyermekvédelmi munkát segítõszak- és szakmai szolgáltatást biztosító intézményekkelegyüttmûködni; akik mûködési területükön a jogi és etikainormákat betartják és betartatják. A képzés felkészít a ta-nulmányok doktori képzésben történõ folytatására.



– Szociológiai és szociálpolitikai alapismeretek: azegyenlõtlenségek, a mobilitás problémái, társadalmi-, ok-tatási- és szociálpolitikai megoldások a jóléti társadalmak-ban és a hazai gyakorlatban.

– A család- és gyermekvédelem jogi háttere, alapvetõjogi ismeretek, a gyermekvédelem jogi szabályozása.


A gyermekvédelmi szakellátás rendszere, és kapcsolata aközoktatási intézményekkel.

– A pedagógiai mentálhigiéné és prevenció: a szociali-zációs színterek kielégítõ mûködésének mentálhigiénésfeltételei, az iskola mentálhigiénés feladatai, módszerei.

– Családpszichológiai és családszociológiai ismeretek,a családi mûködés rendszerszemléletû megközelítései,családi életciklusok áttekintése, családi krízisek. A családikonfliktusok kríziskezelõ mechanizmusai.

– A gyermek- és serdülõkori érzelmi, tanulási és beil-leszkedési zavarok háttere, a károsodás tünetei, okai, a de-viáns életút, magatartásforma felismerése és a beavatkozásmódszerei. A szociális inadaptáció kezelésének iskolai le-hetõségei.

– Otthont nyújtó bentlakásos gyermekvédelmi intéz-ményekben folyó pedagógiai munka sajátosságainak meg-ismerése.


– A család- és a gyermekvédelmi munka módszertanialapjai. Az elméleti és a gyakorlati ismeretek szintetizálásaaz eredményes (egyéni és kooperációban történõ) mód-szertani eljárások elsajátítása érdekében. Tapasztalatcsere,esetelemzés.

Tanulási- és pályatanácsadási-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles tanulási- és

pályatanácsadási-tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of education and

career counselling.

A képzés célja, hogy a megismertesse a hallgatókat a ta-nulási és pályatanácsadási-tanár szerepével, kapcsolat-rendszerével és feladataival, valamint az összetett pálya-tervezés legfontosabb elemeivel. A modul célja továbbá,hogy képessé tegye a hallgatókat a szakszerû és rugalmasfeladatvégzésre, és olyan alapvetõ pedagógiai, pszicholó-giai módszerek alkalmazására, amelyek segítik tanácsadóimunkájának eredményes végzésében. A képzés felkészít atanulmányok doktori képzésben történõ folytatására.



– Tanulás-lélektani alapkérdések. A tanulási nehézsé-gek típusai, háttere. Egészségi és egészségpszichológiaiproblémák, mint tanulást gátló tényezõk. A tanulási haté-konyság fejlesztése. Az egyéni és a csoportos tanulási ta-nácsadás módszerei.

– Képességek és személyiségjegyek felismerésének ésfejlesztésének módszerei. Az egyéni és a csoportos tanulá-si- és pályaválasztási tanácsadás módszerei.

– A pályaválasztás elméleti háttere. Az ember- és pá-lya-megfelelés alapkérdései. Pályaválasztási és pályafej-lõdési tanácsadás a közoktatásban, az átmenet elõkészítésea középiskolai szintre, a felsõoktatásra és az iskolából amunka világába való belépésre. A pályainformációk és apályaismeret rendszere, forrásai. A pályaorientáció, pálya-választási ismeretek. A pályaismeret közvetítésének mód-szerei az iskolában. Munkaerõ-piaci ismeretek.

– Az esélyegyenlõség növelése a tanulási és pályavá-lasztási tanácsadás segítségével.

– Egészségi és egészségpszichológiai problémák, minttanulást gátló tényezõk. Prevenció, intervenció.

– A család értékrendszerének szerepe a tanuláshoz valóviszony kialakulásában és a pályaválasztásban.


– Szakmai szakmódszertani tudás fejlesztésére vonat-kozó ismeretek mélyítése a tanulási és pálya-tanácsadásitanár módszerei és tevékenységi területein. A tanulóval, anevelõtestülettel és a családdal való együttmûködés lehe-tõségei és módszerei a tanulók tanulási teljesítményeinekés megfelelõ pályaválasztásának elõsegítése érdekében.

Tehetségfejlesztõ tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles tehetségfej-

lesztõ tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of talent develop-

ment.

A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik meg-bízható ismeretekkel rendelkeznek a tehetségazonosítás és-fejlesztés témakörében; képesek a különbözõ életkorú éstársadalmi helyzetû tehetséges gyerekek, ifjak, felnõttekszenzitív fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására,gazdagítására. A képzés felkészít a tanulmányok doktoriképzésben történõ folytatására.



– Tehetségpedagógiai és -pszichológiai ismeretek. Atehetségre vonatkozó legfontosabb tudományos kutatásokeredményeinek ismerete: a tehetségfogalom és -modellek,a tehetség összetevõi, a tehetségtípusok kiemelt területei.

– A tehetséges tanuló identifikációja, a mérõeszközökproblematikájának ismerete; a komplex megközelítés el-vén alapuló diagnosztizálási jártasság kialakítása.

– A tehetségfejlesztés színterei.– A tehetséges tanulók tanulásával, beilleszkedésével

kapcsolatos sajátos problémák ismerete. Személyre sza-bott segítségnyújtás és tanácsadás. A tehetségesek konf-liktusai.


– A különleges bánásmódot igénylõ tanulókra (köztüka potenciálisan tehetséges tanulókra) vonatkozó pszicho-lógiai, szociológiai, pedagógiai ismeretek. A képességeikalatt teljesítõ (tehetséges) tanulókkal való bánásmód.

– Tehetségfejlesztéssel kapcsolatos oktatáspolitikai in-tézkedések, jogi dokumentumok ismerete és értelmezése atanulók esélyeinek növelése érdekében.


– Tehetségpedagógiai módszerek és stratégiák ismere-te; differenciálás és individualizálás, gazdagító program,egyéni tehetségfejlesztõ programok. A tantárgyakon átíve-lõ, a tanteremtõl eltérõ iskolai és iskolán kívüli tanulásihelyszínek tehetségfejlesztésben játszott szerepének isme-rete és érvényesítése.

Kollégiumi nevelõtanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles kollégiumi ne-

velõtanár;– angol nyelvû megjelölése: pedagogue in a hall of

residence.

A képzés célja a bentlakásos intézmények, alap- és kö-zépfokú kollégiumok, gyermekotthonok számára olyan ta-nárok képzése, akik képesek a színtérspecifikus szociali-zációs, szociális, motivációs, életmód-mintaadó, tanulásttámogató, tudás- és értékközvetítõ, személyiségfejlesztõintézményi funkciókat segíteni; képesek a helyi szükségle-tekhez igazodó intézményi programokat, egyéni és cso-portos tevékenységeket megtervezni, megszervezni, vé-gigvezetni, elemezni, értékelni. A képzés felkészít a tanul-mányok doktori képzésben történõ folytatására.



– A hallgatók ismereteket szereznek a kollégiumi neve-léstörténet progresszív irányzatairól, a kollégiumi nevelésfunkció- és hagyományrendszerérõl, a hazai és európaibentlakásos intézményrendszer fejlõdéstörténetén túl an-nak társadalmi progresszióban betöltött szerepérõl.

– Ismereteket sajátítanak el a magyar bentlakásos in-tézmények jelenlegi rendszerérõl, szerkezetérõl, struktúrá-járól, jogi és tanügyigazgatási környezetérõl, a társadalmi,szocioökonómiai háttérrõl.

– Megismerik az érintett korosztályok szociális és fej-lõdési determinációit, az egyéni bánásmód lélektanát éspedagógiáját, a motiválás módszertanát, a felzárkóztatás, atehetséggondozás a pályaorientáció, a kooperativitás fel-adatait. Módszereket sajátítanak el a tanulók, a kollégiumiközösségek megismerésére, fejlesztésére vonatkozóan.

– Megismerkednek a kollégiumpedagógia elméletévelés gyakorlatával, a minõségbiztosítás rendszerével, kollé-

giumpedagógiai mûhelyekkel, a kollégium mint mikrotár-sadalom jellemzõivel. Ismereteket kapnak a diákönkor-mányzatiságban rejlõ pedagógiai lehetõségekrõl, a tanu-lók nevelésében érintett egyéb intézményekkel valóegyüttmûködésre vonatkozó elvárásokról és módszerek-rõl.

– Ismereteket kapnak a kollégiumpedagógustól elvár-ható személyiségvonásokról és viselkedésrepertoárról, pe-dagógiai és kommunikációs készség- és képességstruktú-ráról.

– Ismeretet szereznek az inkluzív nevelés, a multikul-turális nevelés elméletérõl, kollégiumspecifikus módsze-reirõl.

– Felkészülnek a gyermekvédelem preventív és problé-makezelõ feladatainak megoldására, különös tekintettel azéletvezetési, megküzdési stratégiák kialakítására és erõsí-tésére, a személyes és szociális kompetenciák fejlesztésérea tanulók nevelésében érintett ágensekkel együttmûködve.


– A képzés során – mind elméletben, mind gyakorlat-ban – nagy hangsúlyt kap a kollégiumi nevelés módszerta-nának megismerése, elsajátítása. A gyakorlatokon elsajá-títják a kollégiumi kultúra fejlesztését elõsegítõ módszere-ket. Fókuszálnak az életkori sajátosságokon alapuló neve-lési megközelítésekre.

Pedagógiai értékelés és mérés tanára

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: a pedagógiai értékelés

és mérés okleveles tanára;– angol nyelvû megjelölése: teacher of educational as-

sessment and measurement.

A képzés célja a nemzetközi és a hazai pedagógiai érté-kelési kultúra elméleteinek, gyakorlatainak és eljárásainakmegismertetése, olyan tanárok képzése, akik képesekezeknek az ismereteknek önállóan és kreatív módon valóalkalmazására a tanulói és az iskolai értékelés területén. Is-mereteik birtokában képesek a hazai és nemzetközi méré-sek lebonyolítására, azok eredményeinek értelmezésére. Aképzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõfolytatására.



– A pedagógiai értékelés társadalmi hátterére vonatko-zó ismeretek. (A teljesítményértékelés története és társa-dalmi funkciói. Értékelési és vizsgarendszerek összeha-sonlító vizsgálata.)

– A tudásra vonatkozó ismeretek. (A tudás pszicholó-giai, szociológiai, filozófiai elméletei. A tudáskoncepciókfejlõdése. Modern tudáskoncepciók.)


– A pedagógiai értékelés folyamatára és formáira vo-natkozó ismeretek. (A tanulói teljesítmények, tantárgyi éstantárgyközi kompetenciák diagnosztikus, fejlesztõ és mi-nõsítõ értékelése az oktatási folyamatban. Intézményiszintû értékelések, mérések, vizsgák. Rendszerszintû érté-kelés, a legfontosabb hazai és nemzetközi mérések.)

– Az értékeléssel és méréssel kapcsolatos kompeten-ciák. (Kompetenciamérések megtervezése, mérõesz-köz-készítés, az adatok értelmezése. A hozzáadott értékmérése. Rendszerszintû mérések eredményeinek sokolda-lú értelmezése. Statisztikai adatfeldolgozás.)

– A szakma gyakorlásával összefüggõ (pl. a tantestüle-teken belüli, új, szakmai és presztízshelyzetekkel is össze-függõ) sajátos módszerek és kompetenciák kiemelt kezelé-se ( pl. az együttmûködéshez, a teammunkához, a feladat-meghatározáshoz, a tervezéshez, a programszervezéshezszükséges felkészültség).


– Szakmai szakmódszertani tudás fejlesztésére vonat-kozó ismeretek mélyítése. Az értékelés metodikájára vo-natkozó ismeretek. (Az értékelés mérés- és tesztelméleti,statisztikai, pszichometriai alapjai. Kvantitatív és kvalita-tív értékelés. Informatikai technológiák az értékelés, mé-rés folyamatában.)

Tantervfejlesztõ tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles tantervfejlesz-

tõ tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of curriculum de-

velopment.

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik készekés képesek a tantervfejlesztéshez nélkülözhetetlen diszcip-línák tudáskészletének alkotó felhasználására; a konkrétoktatástervezõ/képzéstervezõ tevékenység koordinálása,végrehajtása, elemzése, értékelése során az oktatás/képzéscél- és folyamatrendszerének rendszerszintekbe és rend-szeregészbe illesztésére; az oktatás/képzés gyakorlatátorientáló tantervi dokumentumok fejlesztésére. A képzésfelkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folyta-tására.



– A tanterv és a tantervfejlesztés tanulás- és tanításel-méleti, tudástani háttere.

– A gyermek- és ifjúkorra vonatkozó ismeretek és al-kalmazásuk a tantervek tartalmának kialakításában.

– A tantervre és a tantervi szabályozásra vonatkozó is-meretek és jelentõségük a tantervek fejlõdésében és a tan-tervfejlesztésben.

– A mûveltségre vonatkozó ismeretek és szerepük atantervek kialakulásában és fejlesztésében.

– A mûveltség kanonizációjának történeti, kulturálisösszefüggései, mûveltségi kánon és tanítási kánon, mû-veltség és kompetencia, mûveltség és tantárgy/típusok/,tanterv-szervezési modellek.

– A tantervfejlesztésre, a tantervértékelésre vonatkozóismeretek és technológiák, értelmezési keretek, rendszer-komponensek, rendszerszintek, folyamatok és módszerek,tantervfejlesztési tradíciók, tantervi implementáció, tan-terv-értékelési modellek.


– A tantervfejlesztés interdiszciplinárisan alapozotttechnológiai tudás meglétét feltételezi, ezért az ún. mód-szertani tudás alapozása, a hallgatói alkotótevékenység, aszakmai önfejlesztés mozgósítása lehetõség szerint integ-rálódik a modul mindegyik elemébe. Hangsúlyozottan je-len kell lenniük a szakma gyakorlásával összefüggõ (pl. atantestületeken belüli, új, szakmai és presztízshelyzetek-kel is összefüggõ) olyan sajátos módszereknek és kompe-tenciafejlesztési törekvéseknek, amelyek pl. az együttmû-ködéshez, a teammunkához, a feladatmeghatározáshoz, atervezéshez, a programszervezéshez szükségesek.

Minõségfejlesztés-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles minõségfej-

lesztés-tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of quality deve-

lopment in education.

A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik rendel-keznek azokkal a kompetenciákkal, amelyek szükségeseka közoktatási intézmények minõségirányítási rendszeré-nek kialakításához, bevezetéséhez és folyamatos fejleszté-séhez. Megfelelõ tudással rendelkeznek a rendszerépítésés -tervezés, folyamatszabályozás, értékelés és fejlesztésterületén. A képzés felkészít a tanulmányok doktori kép-zésben történõ folytatására.



– Az Európai Unió minõségpolitikája; minõségfilozó-fiák, minõségirányítási rendszerek, modellek (TQM,EFQM, ISO), ágazati modellek Magyarországon, díjmo-dellek (KMD, SZÖM).

– Intézményi értékelés, önértékelés az európai iskolák-ban és Magyarországon.

– A minõségfejlesztés emberi tényezõi, a változás sze-repe a szervezetek és az egyén életében. Minõségfejleszté-si technikák (ötletroham, Pareto, Isikhawa-diagram, prob-lémamegoldási technikák, KJS stb.), adatgyûjtés és -elem-


zés, mérõeszközök készítése szervezeti/minõségügyi vizs-gálatokhoz, adatbázisok létrehozása és kezelése.

– A minõségfejlesztés mint a stratégiai tervezés része.ÖMIP, IMP tartalma, szabályozó szerepe a közoktatásitörvény vonatkozó rendelkezései alapján. Fejlesztési tervés projektterv kapcsolata. Partnerek azonosítása, igény-,elégedettségvizsgálatok, ezek eredményeinek felhasználá-sa a fejlesztésben. Folyamatszabályozás.

– A közoktatási intézmények minõségértékelési sajá-tosságainak megismerése a közoktatási rendszer különbö-zõ típusú intézményeiben.

– A szakma gyakorlásával összefüggõ (pl. a tantestüle-teken belüli, új, szakmai és presztízshelyzetekkel is össze-függõ) sajátos módszerek és kompetenciák, pl. az együtt-mûködéshez, a teammunkához, a feladatmeghatározás-hoz, a tervezéshez, a programszervezéshez.


– Módszertani felkészültség a minõségfejlesztés nem-zetközi trendjeinek megismerésére, elemzésére; a közok-tatás minõségfejlesztési feladatainak önálló, illetve koope-rációban történõ elvégzésére.

Andragógus tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles andragógus

tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of adult educa-

tion.

A képzés célja olyan, a felnõttképzés elméletében jár-tas, gyakorlati megoldásokra felkészült, innovációra fogé-kony tanárok képzése, akik a képzéshez kapcsolódó önfej-lesztés révén az élethosszig való tanulás segítésében a köz-oktatás, a szakképzés és a felnõttoktatás bármely területénrészt tudnak venni. A képzés felkészít a tanulmányok dok-tori képzésben történõ folytatására.



– Az andragógia tudománya. A felnõttkori tanulásszükségessége, a felnõttképzés kialakulásának történelmi,társadalmi, gazdasági okai. A felnõttképzés elmélete. Afelnõttek tanulása. A felnõttoktatás/-képzés rendszerei,szervezetei, szereplõi, jellemzõ szektorai, hazai és nemzet-közi szabályozása.

– Humánerõforrás-fejlesztési, -gazdálkodási stratégiáka felnõttképzés és a mûvelõdés világában. Karriertervezés.Vezetéselméleti alapok, szervezet- és munkaerõ-fejlesz-tés.

– A felnõttképzés oktatás- és szolgáltatásmarketingje.A piackutatás alapvetõ módszerei.

– A felnõttoktatás/-képzés szociológiai vonatkozásai.A tudás és a tanulás társadalmi meghatározottsága. Az em-beri beruházás elmélete. Képzettségi és társadalmi hierar-chia. A felnõttoktatás/-képzés mentálhigiénés és szociálisfunkciói, kapcsolat a társadalmi mobilitással, élethosszigtartó tanulás.

– Tanulás- és oktatásszervezés a felnõttek körében.Andragógiai curriculumtervezés és tananyagfejlesztés.Tájékozottság a nemzetközi programokban, felkészültségprogramtervezésre.


– A felnõttképzés didaktikai alapjai. A felnõttek tanu-lásának jellemzõi A felnõttoktatók kulcskompetenciái.

– Stratégiák, módszerek a felnõttképzésben. Nyitottképzés, távoktatás, e-learning, kooperativitás, projekt-munka – elmélet és gyakorlat.

– Gyakorlati ismereteinek mélyítése a felnõttképzésgyakorló szinterein.

Könyvtárpedagógia-tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ– magyar nyelvû megjelölése: okleveles könyvtárpeda-

gógia-tanár;– angol nyelvû megjelölése: teacher of library peda-

gogy.

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik elmé-leti és gyakorlati felkészültségük birtokában képesek az is-kolai könyvtár (médiatár) hatékony bevonására az iskolainevelõmunkába mind az oktatás segítése, mind a tanulókolvasóvá nevelése által. A képzés felkészít e tanári szak-képzettségnek megfelelõ szakképzési, felnõttképzésiszakmai tantárgyak oktatására, továbbá a tanulmányokdoktori képzésben történõ folytatására.



– A könyvtár-pedagógia (mint elméleti tudományág ésgyakorlati diszciplína) nemzetközi és hazai helyzete. Akönyvtári környezetben történõ tanítás-tanulás sajátossá-gai, a könyvtárpedagógus feladatai. Különbözõ típusúkönyvtári foglalkozások elemzése, az ott folyó tanítási-ta-nulási folyamat, a könyvtári órák során alkalmazható eljá-rások.

– Az iskolai könyvtár szerepe az oktatásban, az infor-mációs társadalomban, a szabadidõ hasznos eltöltésében.Az iskolai könyvtár szervezete, helye az oktatási intéz-ményben. Az iskolai könyvtár kapcsolata a könyvtárirendszer más könyvtártípusaival. A könyvtárakban õrzöttkulturális javak, az iskolai oktatást és tanulást segítõ infor-


mációk gyûjtésének, a gyûjtött anyag tudományos feldol-gozásának, rendszerezésének és szolgáltatásának módsze-rei. A szabadidõ hasznos eltöltését szolgáló programokszervezésének módszerei.

– A gyakorlati foglalkozásokon a hagyományos és azelektronikus könyvtári ismeretek szintetizálása, specifi-kus, a szaktárgyi tanárok bevonásával megvalósuló, konk-rét könyvtári körülményekhez igazodó tantárgyi progra-mok tervezése, kivitelezése és értékelése.


– A szakmai szakmódszertani tudás mélyítése a nevelé-si-oktatási intézmények könyvtáraiban végzendõ speciálispedagógiai munkában történhet meg. Itt nyílik annak meg-ismerésére és begyakorlására lehetõség, hogy megfelelõinformációs technológiák használatával hogyan lehetmegszerezni és terjeszteni a szakirodalmi információkat;melyek a megfelelõ gyakorlati és menedzsment technikákaz iskolavezetéssel fenntartott kapcsolatokban; milyenkonkrét módszertani felkészültséggel lehetséges színvo-nalas könyvtári órák tartása, a könyvtárlátogató gyerme-kek és fiatalok fejlettségi szintjének megfelelõ tananyag-rendszerek tervezése, az elsajátítás segítése.

– A szakmai gyakorlat a 8.4. pont alapján történik,figyelembe véve a szakterület specifikumait.


A könyvtárpedagógia-tanár

– képes a nevelési-oktatási intézmények könyvtáraibanvégzendõ speciális pedagógiai munkákra,

– a tanári munka pedagógiai információforrásokkaltörténõ támogatására,

– a hozzáférhetõ és költséghatékony pedagógiai infor-mációs szolgáltatások fejlesztésére és szervezésére, a fel-használók képzésére,

– a megfelelõ információs technológia használatávalmegszerezni, szervezni és terjeszteni a szakirodalmi infor-mációt,

– az információs szolgáltatások fontosságának az elis-mertetése érdekében megfelelõ gyakorlati és menedzs-ment technikák alkalmazására az iskolavezetéssel fenntar-tott kapcsolatokban,

– speciális információs termékek fejlesztésére az okta-tási-nevelési intézményen belüli és kívüli használat céljáravagy egyedi igények szerint,

– a könyvtárlátogató gyermekek és fiatalok fejlettségiszintjének megfelelõ tananyagrendszerek tervezésére éstanítására, forrásalapú könyvtári tanórák tervezésére ésmegtartására, a könyvtári óra tartalmának leginkább meg-felelõ eszközök megválasztására és alkalmazására, akönyvtári órán a tanulói önállóságot, aktivitást és a tanulókközötti interaktivitást inspiráló tanulási környezet biztosí-tására.

11.1.3. A SZAKKÉPZÉS, ILLETVE MÛVÉSZETISZAKKÉPZÉS TERÜLETÉN MESTERFOKOZATRA

ÉS NEM TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGRE ÉPÜLÕTANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGEK

INFORMATIKAI, MÛSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET

Mérnöktanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles mérnöktanár

(...);– angol nyelvû megjelölése: teacher of engineering (...),

zárójelben megjelölve a mesterfokozatot adó szakon szer-zett szakképzettséget.

A tanári szakképzettségek a mesterfokozatot adó nemtanári szak szakképzettségei szerint differenciálódnak.

A képzés célja elméletileg megalapozott, módszertani is-meretekkel rendelkezõ szaktanárok képzése. A szakterületiismeretek a mesterszakon nem tanári szakképzettséget adóképzésben szerzett, tanári szakképzettséghez tartozó szakte-rületi ismereteket foglalja magába. A képzés felkészít a tanáriszakképzettségnek megfelelõ pedagógiai vagy a szakterüle-ten a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására.

GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET

Közgazdásztanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles közgazdászta-

nár (...);– angol nyelvû megjelölése: teacher of economics (...),

zárójelben megjelölve a mesterfokozaton szerzett szak-képzettséget.

A tanári szakképzettségek a mesterfokozatot adó nemtanári szak szakképzettségei szerint differenciálódnak.

A képzés célja elméletileg megalapozott, módszertani is-meretekkel rendelkezõ szaktanárok képzése. A szakterületiismeretek a mesterszakon nem tanári szakképzettséget adóképzésben szerzett, tanári szakképzettséghez tartozó szakte-rületi ismereteket foglalja magába. A képzés felkészít a tanáriszakképzettségnek megfelelõ pedagógiai vagy a szakterüle-ten a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására.

GYÓGYPEDAGÓGIAI KÉPZÉSI ÁG

Gyógypedagógus tanár

A szakképzettség oklevélben szereplõ,– magyar nyelvû megjelölése: okleveles gyógypedagó-

gus tanár;– angol nyelvû megjelölése: special education teacher.


A képzés célja olyan tanárok képzése, akik képesek– a sajátos nevelési igényû gyermekeket, tanulókat el-

látó közoktatási feladatokat végzõ intézményekben a jog-szabályokban elõírt gyógypedagógiai oktató, nevelõ, fej-lesztõ, rehabilitációs feladatok végzésére/teljesítésére;

– a felnõtt fogyatékos emberek gyógypedagógiai kísé-résére, segítésükre az élethosszig tartó tanulási folyama-tokban;

– a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban, fejlesz-tésben, rehabilitációban közremûködõ partnerekkel (szak-emberekkel, intézményekkel) és a szülõkkel (hozzátarto-zókkal) megfelelõ együttmûködésre, kommunikációra;

– a gyógypedagógiai oktatás, nevelés, fejlesztés, reha-bilitáció területén tudományos kutatómunkára, a szakmaiszolgáltatások fejlesztésére (programok, tantervek, tan-eszközök, tankönyvek kidolgozására), gyógypedagógiaitémakörû doktori képzésbe való belépésbe.



– a nehezített tanulási folyamat biológiája, pszicholó-giája és gyógypedagógiája;

– a tanulási folyamatok tervezése, irányítása, értékelé-se, módszertani ismeretek;

– gyakorlati ismeretek.


A gyógypedagógus-tanár

– ismeri a fogyatékos népesség valamely csoportjagyógypedagógiai nevelésének, oktatásának, fejlesztésé-nek és rehabilitációjának elméleti és gyakorlati ismereteit,az életkori csoportok és az intézményi színterek szerint kü-lönbözõ gyógypedagógiai megsegítés szakszerû formáit;

– ismeri a gyógypedagógiai folyamat (diagnoszti-kus, nevelési és rehabilitációs folyamat) egyes szaka-szaiban alkalmazott gyógypedagógiai tevékenységeket,módszereket, a különnevelés és az együttnevelés peda-gógiai feltételeit és formáit, a gyógypedagógiai tevé-kenységeket meghatározó szakmai és jogi dokumentu-mokat, az ellátórendszer mûködését, a gyógypedagógiaitanácsadás módszereit;

– felkészült a gyógypedagógiai tervezõ munkára (tan-terv-, taneszköz- és programfejlesztés), az együttnevelésgyógypedagógiai módszereinek fejlesztésére;

– képes a gyakorlatban eredményesen elvégezni a meg-felelõ nevelési, oktatási rehabilitációs feladatokat (külön-bözõ intézményekben, különbözõ életkori csoportokban),megtervezni a gyógypedagógiai folyamat aktuális szaka-szait, az egyéni igényekhez alkalmazni a gyógypedagógiaimódszereket, a pedagógiai diagnosztikai eljárásokat;

– képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni (tanu-lási/nevelési környezetet kialakítani, feladatot kiválaszta-ni, az eredmény kialakulásának folyamatát megfigyelni, ahibák okait feltárni, a képességfejlesztési folyamat továbbilépéseit pontosan meghatározni), amelyekben a gyógype-

dagógiai segítséget igénylõ érintett személyek dokumen-tálhatóan az állapotuknak megfelelõ segítséget kaptak;

– a fogyatékossági területek szerinti sajátos kompeten-ciák leírását lásd a gyógypedagógus tanár szakterületi is-mereteinek leírásánál.

Az általános képzési és kimeneti követelményektõl elté-rõ sajátos követelmény:

A tanári szakképzettség két tanári szakképzettséget adóképzésben is szerezhetõ a mesterfokozatot adó nem tanáriszakképzettséggel párhuzamosan vagy annak megszerzéseután. A gyógypedagógus-tanár szakképzettség bármelyközismereti tanári szakképzettséggel társítható. Az5.1.1. pontban fogalt szakterületi ismeretek kreditjeibõl,valamint az 5.1.2. pontban foglalt, pedagógiai, pszicholó-giai ismeretek 40 kredit keretébõl együttesen legalább30 kredit teljesítettként beszámítandó. A második tanáriszakképzettség megválasztásának elõfeltételeként megha-tározott 50 kredit értékû szakterületi ismeret követelmé-nyei a gyógypedagógus-tanár szakképzettséggel párhuza-mosan is teljesíthetõk.

11.2. Az egy vagy két tanári szakképzettség megszerzé-sére irányuló szakterületi elem megválasztásának, illetvetársításának elõfeltételei

A tanári szakon az elsõ végzettség és tanári szakképzett-ség megszerzésekor – az alábbi esetek kivételével – két ta-nári szakképzettséget kell megszerezni. Egy tanári szakké-pesítés szerezhetõ

– a szakmai tanári, a mûvészeti tanári, illetve a hitta-nár-nevelõ tanár szakképzettségekre felkészítõ képzések-ben,

– a nem tanári mesterszakot követõ vagy azzal párhu-zamosan folytatott tanári mesterszakon,

– pedagógus szakképzettséget nyújtó alapképzési sza-kot követõ tanári mesterszakon, továbbá

– a korábbi, az 1993. évi LXXX. törvény szerinti, fõis-kolai szintû tanári oklevéllel rendelkezõk vagy az egyete-mi szintû tanári, illetve nem tanári képzésben okleveletszerzettek tanári mesterszakon folytatott tanulmányai so-rán.

A tanári szakra történõ belépésnek a 6.2.1. pontbanmeghatározott, a tanári felkészítést megalapozó, pálya-orientációt segítõ 10 kredit értékû ismeretek követelményealól mentesülnek a pedagógusképzési területhez tartozóalapképzési szakokon, illetve más, szintén pedagó-gus-munkakörre felkészítõ, pedagógiai jellegû szakkép-zettséget nyújtó (szakoktatói, szociálpedagógia, pedagó-gia) szakokon oklevelet szerzettek.

11.2.1. A kormányrendelet szerinti elsõ tanári szak-képzettség megválasztására vonatkozó követelmények:

A képzésbe az egyes elsõ tanári szakképzettségek sze-rint meghatározott – az alábbiakban és a 4/A. számú mel-lékletben megfelelõ alapképzési szakként megneve-


zett – alapképzési szak(ok)ról vagy szakirányokról, vala-mint az ezeknek megfelelõ mesterképzési, illetve a koráb-bi – az 1993. évi LXXX. törvény szerinti – fõiskolai vagyegyetemi szintû szakokról lehet belépni. A korábbi fõisko-lai és egyetemi szintû szakok megfeleltetését a kormány-rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Ha a megfelelõ-ség e szerint nem állapítható meg, a megfelelõ szakterüle-ten szerzett 110 kredit értékû tanulmányok teljesítése azadott tanári szakképzettség megválasztásának feltétele,melynek megfeleltethetõségét a felsõoktatási intézménysaját hatáskörben ítéli meg.

Az elsõ tanári szakképzettség megválasztásához meg-felelõnek tekintendõ alapképzési szakok, szakirányokszakképzettségenként:

a) A közoktatás mûveltségi területein választható köz-ismereti tanári szakképzettségek:

magyar nyelv és irodalom mûveltségi terület– magyartanár:magyar alapképzési szak;

idegen nyelv mûveltségi terület– angoltanár:anglisztika alapképzési szak;– némettanár/német- és nemzetiséginémet-tanár:a germanisztika alapképzési szak német vagy német

nemzetiségi szakiránya;– franciatanár:a romanisztika alapképzési szak francia szakiránya;– olasztanár:a romanisztika alapképzési szak olasz szakiránya;– spanyoltanár:a romanisztika alapképzési szak spanyol szakiránya;– romántanár/román- és nemzetiségiromán-tanár:a romanisztika alapképzési szak román vagy román

nemzetiségi szakiránya;– romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás

nyelv és kultúra):a bölcsészettudományi, társadalomtudományi, jogi és

igazgatási, nemzetvédelmi és katonai, gazdaságtudomá-nyok, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés,sporttudomány, mûvészet, mûvészetközvetítés képzési te-rület bármely alapképzési szakján szerzett alapfokozat ésromani, illetve beás nyelvbõl tett C típusú, középfokú, ál-lamilag elismert nyelvvizsga;

– orosztanár:a szlavisztika alapképzési szak orosz szakiránya;– bolgártanár/bolgár- és bolgárnemzetiségi-tanár:a szlavisztika alapképzési szak bolgár szakiránya;– lengyeltanár/lengyel- és lengyelnemzetiségi-tanár:a szlavisztika alapképzési szak lengyel szakiránya;– horváttanár/horvát- és nemzetiségihorvát-tanár:a szlavisztika alapképzési szak horvát vagy horvát nem-

zetiségi szakiránya;– szerbtanár/szerb- és nemzetiségiszerb-tanár:

a szlavisztika alapképzési szak szerb vagy szerb nemze-tiségi szakiránya;

– szlováktanár/szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanára szlavisztika alapképzési szak szlovák vagy szlovák

nemzetiségi szakiránya;– szlovéntanár/szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár:a szlavisztika alapképzési szak szlovén vagy szlovén

nemzetiségi szakiránya;– ukrántanár/ukrán- és nemzetiségiukrán-tanár:a szlavisztika alapképzési szak ukrán vagy ukrán nem-

zetiségi szakiránya;– latintanár:az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika

filológia szakiránya;– japántanár:a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán

szakiránya;– kínaitanár:a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak kínai szak-

iránya;– újgörögtanár:a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak újgörög

szakiránya;– ógörögtanár:az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika

filológia szakiránya;– portugáltanár:a romanisztika alapképzési szak portugál szakiránya;

matematika mûveltségi terület– matematikatanár:matematika alapképzési szak;

ember és társadalom mûveltségi terület– történelemtanár:történelem alapképzési szak;– kommunikációtanár:magyar, kommunikáció és médiatudomány, szociológia

alapképzési szakok vagy a szabad bölcsészet alapképzésiszak filmelmélet és filmtörténet, vagy kommunikáció ésmédiatudomány szakiránya;

– ember és társadalom mûveltségterületi tanár:történelem, néprajz, pszichológia, szabad bölcsészet,

kulturális antropológia, kommunikáció és médiatudo-mány, szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzésiszakok;

– pedagógiatanár:pedagógia, andragógia, pszichológia, szociálpedagógia

alapképzési szakok vagy szabad bölcsészet alapképzésiszak filozófia szakiránya;

ember a természetben mûveltségi terület– biológiatanár:biológia vagy biomérnöki alapképzési szak;– fizikatanár:fizika, gépészmérnöki, energetikai mérnöki vagy

anyagmérnöki alapképzési szak;


– kémiatanár:kémia, vegyészmérnöki vagy anyagmérnöki alapképzé-

si szak;földünk-környezetünk mûveltségi terület– földrajztanár:földrajz vagy földtudományi alapképzési szak;– környezettan-tanár:környezettan, földrajz, földtudományi, környezetmér-

nöki, erdõmérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnökivagy természetvédelmi mérnöki alapképzési szak;

mûvészetek mûveltségi terület– ének-zene tanár:ének-zene, elõadómûvészet, alkotómûvészet és muzi-

kológia alapképzési szak;– mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár:mozgóképkultúra- és médiaismeret, kommunikáció és

médiatudomány vagy média design alapképzési szak, aszabad bölcsészet alapképzési szak filmelmélet és filmtör-ténet vagy kommunikáció és médiatudomány szakiránya;

– vizuális- és környezetkultúra-tanár:kézmûves, környezetkultúra, plasztikai ábrázolás, képi

ábrázolás, elektronikus ábrázolás, kerámiatervezés, üveg-tervezés, fémmûvesség, formatervezés, textiltervezés, ter-vezõgrafika, fotográfia, alkalmazott látványtervezés, ani-máció, design- és mûvészetelmélet, média design vagyépítõmûvészet alapképzési szak;

informatika mûveltségi terület– informatikatanár:programtervezõ informatikus, gazdaságinformatikus,

mérnök informatikus vagy informatikus könyvtáros alap-képzési szak;

testnevelés és sport mûveltségi terület– testnevelõtanár:testnevelõ-edzõ alapképzési szak;– egészségfejlesztés-tanár:rekreációszervezés és egészségfejlesztés, testneve-

lõ-edzõ, humánkineziológia, ápolás és betegellátás, egész-ségügyi gondozás és prevenció, egészségügyi szervezõ,gyógypedagógia, vagy szociálpedagógia alapképzésiszak.

b) A szakképzés, mûvészeti szakképzés, illetve alapfo-kú mûvészetoktatás területein választható szakmai, mûvé-szeti tanári szakképzettségek:

mûszaki, informatikai szakképzés– mérnöktanári szakképzettségek:a mûszaki/informatikai képzési területen a mérnöktaná-

ri szakképzettségnek megfelelõ mérnöki/informatikaialapképzési szakok (anyagmérnök, faipari mérnök,könnyûipari mérnök, biomérnök, környezetmérnök, ve-gyészmérnök, építõmérnök, földtudományi mérnök, épí-tészmérnök, ipari termék és formatervezõ mérnök, gépész-mérnök, közlekedésmérnök, mechatronikai mérnök, had-és biztonságtechnikai mérnök, energetikai mérnök, villa-mosmérnök, gazdálkodási mérnök, mérnök informatikus),valamint a mûszaki szakoktató alapképzési szak.

A mûszaki szakoktató alapképzési szakról belépõk ese-tén a belépési feltétel az adott mérnöktanári szakképzett-ségnek megfeleltethetõ mûszaki szakoktatói szakirány,valamint hogy a mérnöki ismeretek tekintetében a szak-iránytól függõen 130–150 kredit elismerhetõ legyen. Azadott alapképzési szak mérnöki/mérnökinformatikai szak-képzettség hiányzó ismereteinek kreditjeit a mesterfoko-zat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan – amesterszintû mérnöktanári képesítõ vizsgára való jelent-kezésig – a felsõoktatási intézmény által meghatározottakszerint kell megszerezni. A tanári képesítés pedagó-giai-pszichológiai ismeretei tekintetében 25 kredit teljesí-tését kell elismerni. Az e rendelet 4. számú mellékletének6.2.1. pontja szerinti, a tanári felkészítést megalapozó pá-lyaorientációt segítõ ismeretek követelményeinek teljesí-tése szakoktató alapképzési szakon szerzett szakképzett-ség esetén nem feltétele a mesterképzésbe való belépés-nek;

gazdasági szakképzés– közgazdásztanári szakképzettségek:a gazdaságtudományok képzési területen meghatározott

alapképzési szakok:elméleti közgazdaságtan szakirányon: alkalmazott köz-

gazdaságtan, gazdaságelemzés alapképzési szakok; keres-kedelem és marketing szakirányon: kereskedelem és mar-keting, nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok,pénzügy és számvitel szakirányon: pénzügy és számvitelalapképzési szak; turizmus-vendéglátás szakirányon turiz-mus-vendéglátás alapképzési szak, vállalkozási ismeretekszakirányon: gazdálkodás és menedzsment, emberi erõfor-rások, nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok az üz-leti szakoktató alapképzési szaknak az adott közgazdászta-nári szakképzettségnek megfeleltethetõ szakiránya;

Az üzleti szakoktató alapképzési szakról belépõk eseténa belépési feltétel az adott tanári szakképzettségnek meg-feleltethetõ üzleti képzési ág alapképzési szakja. Továbbifeltétel az üzleti szakoktató szakképzettséggel rendelke-zõk esetében, hogy a gazdaságtudományi ismeretek tekin-tetében a szakiránytól függõen 130–140 kredit elismerhetõlegyen. Az adott alapképzési szak közgazdász szakkép-zettség hiányzó ismereteinek kreditjeit a mesterfokozatmegszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan – a mes-terszintû közgazdász-tanári képesítõ vizsgára való jelent-kezésig – a felsõoktatási intézmény által meghatározottakszerint kell megszerezni. A tanári képesítés pedagó-giai-pszichológiai ismeretei tekintetében 30 kredit teljesí-tését kell elismerni. Az e rendelet 4. számú mellékletének6.2.1. pontja szerinti, a tanári felkészítést megalapozó pá-lyaorientációt segítõ ismeretek követelményeinek teljesí-tése szakoktató alapképzési szakon szerzett szakképzett-ség esetén nem feltétele a mesterképzésbe való belépés-nek;

gyógypedagógiai szakképzés– gyógypedagógia-tanár:a gyógypedagógia alapképzési szak.


c) A hitoktatás területén választható tanári szakképzett-ség:

– hittanár-nevelõ tanár:katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szak, to-

vábbá olyan alapképzési szak, amelyen a hallgatónak akredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – afelsõoktatási törvényben meghatározott – összevetésealapján elismerhetõ legalább 50 kredit a korábbi tanulmá-nyai szerint a filozófiai-teológiai ismeretkörökben.

11.2.2. A kormányrendelet szerinti második tanáriszakképzettség megválasztására vonatkozó követelmé-nyek:

a) közismereti tanári szakképzettségek:Valamennyi elsõ közismereti szakképzettség választha-

tó második tanári szakképzettségként is bármely elsõ taná-ri szakképzettséggel párhuzamosan.

A közismereti tanári szakképzettségek mellé – az ottmeghatározott elõfeltételek betartásával – a kizárólag má-sodikként jelölt tanári szakképzettségek bármelyike is vá-lasztható.

Az elsõ tanári szakképzettség második vagy újabb taná-ri szakképzettségként való megválasztásának elõfeltételeaz adott tanári szakképzettségnek megfelelõ alapképzésiszak ismereteibõl legalább 50 kredit értékû – tantervbenmeghatározott – szakterületi ismeret elsajátítása. Az50 kredites elõtanulmányi követelmény alól mentesülnekazok, akik olyan alapképzési szakon, illetõleg az ennekmegfelelõ – az 1993. évi LXXX. törvény szerinti – fõisko-lai vagy egyetemi szintû szakon szereztek szakképzettsé-get, amelyet e rendelet 11.2.1. pontja a tanárképzésbe valóbelépésnél az elsõ tanári szakképzettség megválasztásá-nak feltételeként jelölt meg. A korábbi fõiskolai és egyete-mi szintû szakok megfeleltetését a kormányrendelet 4. szá-mú melléklete tartalmazza. Ettõl eltérõ, illetve további elõ-feltételek a következõk:

– az idegen nyelv mûveltségi területhez tartozó, nyelv-tanári szakképzettségek második szakképzettségként valómegválasztásának további feltétele – a latintanár, az ógö-rögtanár, a japántanár és a kínaitanár szakképzettségek ki-vételével – az adott idegen nyelvbõl tett, felsõfokú, C típu-sú, államilag elismert nyelvvizsga;

– a romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beásnyelv és kultúra) szakképzettség második szakképzettség-ként való megválasztásának feltétele a tantervben megha-tározott legalább 50 kredit értékû ismeret és romani, illetvebeás nyelvbõl tett, C típusú, középfokú, államilag elismertnyelvvizsga;

– a természetismeret-tanár, valamint a kizárólag máso-dikként felsorolt ember és természet mûveltségterületi-ta-nár szakképzettség másodikként vagy újabb szakképzett-ségként csak a biológia-, fizika-, földrajz-, kémia- vagykörnyezettan-tanár szakképzettség mellé vagy annak bir-tokában választható, az 50 kredites elõtanulmány nem elõ-feltétel;

– az informatikatanár szakképzettség második vagyújabb szakképzettségként való megválasztásának feltételea legalább 50 kredit értékû számítástudományi alapismeretés informatikai ismeret (tartalma: matematika és termé-szettudományi alapismeretekbõl legalább 8 kredit, számí-tástudományi ismeretekbõl legalább 4 kredit, informatikaiismeretekbõl legalább 28 kredit) elsajátítása;

b) szakmai, mûvészeti tanári szakképzettségek:A szakmai és mûvészeti tanári szakképzettségek mellé

vagy azt követõen – az ott meghatározott elõfeltételek be-tartásával – a közismereti tanári szakképzettségek és a ki-zárólag másodikként jelölt tanári szakképzettségek bárme-lyike választható.

A gyógypedagógia-tanár szakképzettség a mesterfoko-zatot adó nem tanári szakképzettséggel párhuzamosanvagy annak megszerzése után szerezhetõ két tanári szak-képzettséget adó képzésben. A gyógypedagógia-tanárszakképzettség bármely közismereti tanári szakképzett-séggel társítható. Az 5.1.1. pontban fogalt szakterületi is-meretek kreditjeibõl, valamint az 5.1.2. pontban foglalt,pedagógiai, pszichológiai ismeretek 40 kredit keretébõlegyüttesen legalább 30 kredit teljesítettként beszámítandó.A második tanári szakképzettség megválasztásának elõ-feltételeként meghatározott 50 kredit értékû szakterületiismeret követelményei a gyógypedagógia-tanár szakkép-zettséggel párhuzamosan is teljesíthetõk;

c) hittanár-nevelõ tanár szakképzettség:A hittanár-nevelõ tanári szakképzettség megszerezhetõ

elsõ vagy második tanári szakképzettségként, illetve aképzés végezhetõ egyszakos képzésként is.

Az elsõként választott hittanár-nevelõ tanár szakkép-zettség mellé vagy azt követõen a közismereti tanári szak-képzettségek és a kizárólag másodikként jelölt tanári szak-képzettségek bármelyike választható.

A második vagy újabb tanári szakképzettségként valómegválasztásának elõfeltétele a hittanár-nevelõ tanárszakképzettséget megalapozó filozófiai-teológiai ismere-tekbõl legalább 50 kredit értékû – tantervben meghatáro-zott – szakterületi ismeret elsajátítása. Az 50 kredites elõ-tanulmányi követelmény alól mentesülnek azok, akik hit-életi alapképzési szakon vagy az 1993. évi LXXX. törvényszerinti fõiskolai vagy egyetemi szintû ember-, erkölcs- ésvallásismert tanár szakon szereztek szakképzettséget, illet-ve akik ilyen irányú tanulmányait a képzõ intézmény a kre-dit-beszámításra vonatkozó hatályos rendelkezések alap-ján elismeri.

11.2.3. A kormányrendelet szerinti kizárólag másodiktanári szakképzettségként felvehetõ szakképzettség nyúj-tására vonatkozó követelmények:

A kizárólag második tanári szakképzettségként felvehe-tõ a) pont alatti csoportban felsorolt szakképzettségek fel-vételének elõfeltétele a szakképzettségenként alább felso-rolt alapképzési szakok ismereteibõl legalább 50 kredit ér-tékû, tantervben meghatározott szakterületi ismereteinekelsajátítása.


Az a) pont szerinti tanári szakképzettségek újabb peda-gógusi szakképzettséget nyújtó képzésként is felvehetõk,amennyiben a felvétel feltétele valamely pedagógusi(gyógypedagógusi, tanítói, szociálpedagógusi, szakokta-tói) alapképzési szak is lehet. A nem tanári mesterszakotkövetõen is szerezhetõ egy – elsõ – tanári szakképzettség akizárólag második tanári szakképzettségként meghatáro-zott szakképzettségek a) pont alatti csoportjában, az aláb-bi, szakterületi ismeretekre vonatkozó követelmények ésmentességek figyelembevételével.

Az 50 kredites elõtanulmányi követelmény alól mente-sülnek azok, akik

– a felsorolt alapképzési szak(ok)on alapfokozatot ésszakképzettséget szereztek vagy

– az adott szaknak megfelelõ elsõ tanári szakképzettsé-get választottak vagy az ilyen tanári szakképzettséggelmár rendelkeznek vagy

– e szakoknak megfelelõ – az 1993. évi LXXX. törvényszerinti – fõiskolai vagy egyetemi szintû szakon szereztekszakképzettséget. A korábbi fõiskolai és egyetemi szintûszakok megfeleltetését a kormányrendelet 4. számú mel-léklete tartalmazza.

a) Az 50 kredit értékû szakterületi ismeret teljesítése azelõfeltétele az alábbi tanári szakképzettségek felvételének:

– magyar mint idegen nyelv tanára:magyar, bármely idegen nyelvi, történelem, néprajz

vagy kulturális antropológia alapképzési szak;A magyar mint idegen nyelv tanára szakképzettség má-

sodik szakképzettségként való megválasztásának továbbifeltétele bármely élõ idegen nyelvbõl tett, felsõfokú, C tí-pusú, államilag elismert nyelvvizsga;

A magyar mint idegen nyelv tanára szakképzettség amagyartanár, a történelemtanár, illetve bármely idegen-nyelv-tanár szakképzettséggel társítható.

– nyelv- és beszédfejlesztõ tanár:magyar vagy bármely idegen nyelvi alapképzési szak, a

gyógypedagógia alapképzési szak logopédia vagy a hal-lássérültek pedagógiája szakiránya, a szabad bölcsészetkommunikáció és médiatudomány szakiránya, óvodape-dagógus, tanító vagy a kommunikáció és médiatudományalapképzési szak;

– ábrázológeometria- és mûszakirajz-tanár:matematika, építõmûvészet alapképzési szak vagy a

mûszaki vagy az informatikai képzési terület valamelyalapképzési szakja, illetve az iparmûvészeti vagy képzõ-mûvészeti képzési ág bármely szakja keretében legalább50 kredit értékû ábrázoló-geometriai és mûszaki rajz szak-területi ismeret;

– hon- és népismerettanár:magyar, történelem, néprajz, kulturális antropológia

alapképzési szak;– etikatanár (erkölcstantanár):szabad bölcsészet etika, filozófia, vallástudomány szak-

iránya, katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szak,az 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai szintû em-ber-, erkölcs- és vallásismeret szak;

– pedagógiatanár:

pedagógia, andragógia, pszichológia, szociálpedagógiaalapképzési szak; legalább 25 kredit értékben be kell szá-mítani a pszichológia, tanító, gyógypedagógia alapképzésiszakon szerzett pedagógiai ismereteket;

– gyógytestnevelõ tanár:testnevelõ-edzõ, rekreációszervezés és egészségfejlesz-

tés alapképzési szakok;– technikatanár:fizika, környezettudomány alapképzési szak, a mûszaki

képzési terület valamely alapképzési szakja, a tanító (tech-nika mûveltségi terület) alapképzési szak;

– életviteli és gyakorlati ismeretek mûveltségterüle-ti-tanár:

pedagógia, szociálpedagógia, továbbá a tanító (technikavagy családi, háztartási, gazdasági ismeretek mûveltségiterület) alapképzési szak, valamint az 1993. évi LXXX.törvény szerinti fõiskolai szintû háztartásökonómia-életvi-tel tanár szak vagy a gazdaságismeret-tanár szak;

– háztartásgazdálkodás-tanár:gazdasági vagy az agrár képzési terület valamely alap-

képzési szakja, továbbá a tanító (technika vagy családi,háztartási, gazdasági ismeretek mûveltségi terület) alap-képzési szak, az 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõisko-lai háztartásökonómia-életvitel tanár szak;

– a fogyatékosokrekreációja-tanár:gyógypedagógia, a rekreációszervezés és egészségfej-

lesztés, testnevelõ-edzõ alapképzési szak;– ügyviteltanár:magyar alapképzési szak ügyvitel szakiránya, üzleti

szakoktató ügyviteli szakiránya.

b) Nyelvvizsga a feltétele az alábbi tanári szakképzett-ség felvételének:

– szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár:a szakképzettség az adott szaktárgy oktatására jogosító

elsõ tanári szakképzettség mellé vagy annak birtokábanválasztható; felvételéhez az adott idegen nyelvbõl – amelynem lehet azonos az elsõ tanári szakképzettségként válasz-tott nyelvtanári szakkal – legalább felsõfokú, C típusú, ál-lamilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékû érett-ségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

c) Nincs meghatározott elõfeltétele az alábbi tanáriszakképzettségek felvételének:

– drámapedagógia-tanár– múzeumpedagógia-tanár– játék- és szabadidõ-szervezõ tanár– multikulturális nevelés tanára– inkluzív nevelés tanára– család- és gyermekvédõ tanár– tanulási- és pályatanácsadási-tanár– tehetségfejlesztõ tanár– kollégiumi nevelõtanár– pedagógiai értékelés és mérés tanára– tantervfejlesztõ tanár– minõségfejlesztés-tanár– andragógus tanár– könyvtárpedagógia-tanár.


6. számú melléklet a 39/2007. (XII. 22.) OKM rendelethez

[4/A. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeirõl szóló 15/2006. (IV. 3.)OM rendelethez]

A CIKLUSOKRA BONTOTT, OSZTOTT KÉPZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAKJAIRA ÉPÜLÕENVÁLASZTHATÓ ELSÕ ÉS MÁSODIK SZAKKÉPZETTSÉGEK MEGVÁLASZTÁSÁNAK

ELÕKÉPZETTSÉGI FELTÉTELEI

1. Az elsõ tanári szakképzettség megválasztásához megfelelõnek tekintendõ alapképzési szak vagy alapképzési szakszakiránya (a 4. számú melléklet 11.2.1. alpontjához):

a) A közoktatás mûveltségi területein választható közismereti tanári szakképzettségek:

Mûveltségi terület Elsõ tanári szakképzettségek1 Az elsõ tanári szakképzettség választásához megfelelõalapképzési szakok2 vagy alapképzési szak szakirányai

magyar nyelvés irodalom

magyartanár magyar

idegen nyelv angoltanár3* – anglisztika

némettanár/német- ésnemzetiséginémet-tanár*

– germanisztika német szakiránya– germanisztika német nemzetiségiszakiránya

franciatanár* – romanisztika francia szakiránya

olasztanár* – romanisztika olasz szakiránya

spanyoltanár* – romanisztika spanyol szakiránya

romántanár/román- ésnemzetiségiromán-tanár*

– romanisztika román szakiránya– romanisztika román nemzetiségiszakiránya

romológiatanár* (romani nyelv és kultúravagy beás nyelv és kultúra)

– bölcsészettudományi,társadalomtudományi, jogi és igazgatási,nemzetvédelmi és katonai,gazdaságtudományok, orvos- ésegészségtudomány, pedagógusképzés,sporttudomány, mûvészet,mûvészetközvetítés képzési terület összesszakja, valamint romani/beás nyelvbõl tettC típusú, középfokú államilag elismertnyelvvizsga

orosztanár* – szlavisztika orosz szakiránya

bolgártanár/bolgár- ésnemzetiségibolgár-tanár*

– szlavisztika bolgár szakiránya– szlavisztika bolgár nemzetiségi szakiránya

lengyeltanár/lengyel- ésnemzetiségilengyel-tanár*

– szlavisztika lengyel szakiránya– szlavisztika lengyel nemzetiségi szakiránya

horváttanár/horvát- ésnemzetiségihorvát-tanár*

– szlavisztika horvát szakiránya– szlavisztika horvát nemzetiségi szakiránya

szerbtanár/szerb- és nemzetiségiszerb-tanár* – szlavisztika szerb szakiránya– szlavisztika szerb nemzetiségi szakiránya

szlováktanár/szlovák- ésnemzetiségiszlovák-tanár*

– szlavisztika szlovák szakiránya– szlavisztika szlovák nemzetiségiszakiránya

szlovéntanár/szlovén- ésnemzetiségiszlovén-tanár*

– szlavisztika szlovén szakiránya– szlavisztika szlovén nemzetiségiszakiránya



ukrántanár/ukrán- és nemzetiségiukrán-tanár* – szlavisztika ukrán szakiránya– szlavisztika ukrán nemzetiségi szakiránya

latintanár – ókori nyelvek és kultúrákklasszika-filológia szakiránya

japántanár – keleti nyelvek és kultúrák japán szakiránya

kínaitanár – keleti nyelvek és kultúrák kínai szakiránya

újgörögtanár/újgörög- ésnemzetiségigörög-tanár*

– keleti nyelvek és kultúrák újgörögszakiránya

ógörögtanár – ókori nyelvek és kultúrákklasszika-filológia szakiránya

portugáltanár* – romanisztika portugál szakiránya

matematika matematikatanár – matematika

ember és társadalom történelemtanár – történelem

kommunikációtanár – kommunikáció és médiatudomány– magyar– szabad bölcsészet kommunikáció- ésmédiatudomány szakiránya– szabad bölcsészet filmelmélet ésfilmtörténet szakiránya– szociológia

ember és társadalom mûveltségterületi tanár – történelem– néprajz– pszichológia– szabad bölcsészet– kulturális antropológia– kommunikáció és médiatudomány– szociológia– társadalmi tanulmányok

pedagógiatanár – pedagógia– andragógia– szociálpedagógia– pszichológia

ember a természetben biológiatanár – biológia– biomérnöki

fizikatanár – fizika– gépészmérnöki– energetikai mérnöki– anyagmérnöki

kémiatanár – kémia– vegyészmérnöki– anyagmérnöki

földünk éskörnyezetünk

földrajztanár – földrajz– földtudományi

környezettan-tanár – környezettan– földrajz– földtudományi– környezetmérnöki– erdõmérnöki– környezetgazdálkodási agrármérnöki– természetvédelmi mérnöki



mûvészetek ének-zene tanár – ének-zene– alkotómûvészet és muzikológia– elõadómûvészet

mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár – mozgóképkultúra és médiaismeret– kommunikáció és médiatudomány– szabad bölcsészet filmelmélet és -történet

szakiránya– szabad bölcsészet kommunikáció ésmédiatudomány szakiránya

vizuális- és környezetkultúra-tanár – kézmûves– környezetkultúra– plasztikai ábrázolás– képi ábrázolás– elektronikus ábrázolás– kerámiatervezés– üvegtervezés– fémmûvesség– formatervezés– textiltervezés– tervezõgrafika– fotográfia– alkalmazott látványtervezés– animáció– design és mûvészetelmélet– média design– építõmûvészet

informatika informatikatanár – gazdaságinformatikus– mérnök informatikus– programtervezõ informatikus– informatikus könyvtáros

testnevelés és sport testnevelõ tanár – testnevelõ-edzõ

egészségfejlesztés-tanár – rekreációszervezés és egészségfejlesztés– testnevelõ-edzõ– ápolás és betegellátás– egészségügyi gondozás és prevenció– egészségügyi szervezõ– gyógypedagógia– szociálpedagógia– humánkineziológia

1 Az a) pont alatt felsorolt elsõ közismereti tanári szakképzettségeket – a szakterület ismereteibõl megszerzett 50 kredit teljesítése esetén – második tanáriszakképzettségként is választani lehet, bármely elsõ tanári szakképzettség mellé vagy újabb tanári szakképzettséget nyújtó képzésben. Meghatározott alap-képzési szakon végzettek mentesülnek az 50 kredit teljesítése alól (lásd a jobb oldali oszlopban és lábjegyzetében), valamint mentesülnek az azonos szakkép-zettséget nyújtó nem tanári mesterképzési szakon végzettek is.

2 Az elsõ szakképzettség második vagy újabb tanári szakképzettségként való választásakor azon szakképzettségek választásakor jár a mentesség az 50 kredi-tes elõképzettség követelménye alól, amelyek jobb oldali oszlopában több megfelelõ alapképzési szak is szerepel bemeneti feltételként.

3 Az elsõ szakképzettség második vagy újabb tanári szakképzettségként való választásakor a *-gal jelölt tanári szakképzettség felvételének feltétele felsõfokúC típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékû nyelvvizsga.


b) A szakképzés, mûvészeti szakképzés, illetve alapfokú mûvészetoktatás területein választható szakmai, mûvészetitanári szakképzettségek:

Szakképzés, mûvészeti szakképzés,illetve alapfokú mûvészetoktatás területei

Szakmai vagy mûvészetitanári szakképzettségek

Az elsõ tanári szakképzettség választásáhozmegfelelõ alapképzési szakok4

mûszaki, informatikai szakképzés mérnöktanár (anyagmérnök)mérnöktanár (faipari mérnök)mérnöktanár (könnyûipari mérnök)mérnöktanár (biomérnök)mérnöktanár (környezetmérnök)mérnöktanár (vegyészmérnök)mérnöktanár (építõmérnök)mérnöktanár (földtudományi mérnök)mérnöktanár (építészmérnök)mérnöktanár (ipari termék- ésformatervezõ mérnök)mérnöktanár (gépészmérnök)mérnöktanár (közlekedésmérnök)mérnöktanár (mechatronikai mérnök)mérnöktanár (had- ésbiztonságtechnikai mérnök)mérnöktanár (energetikai mérnök)mérnöktanár (villamosmérnök)mérnöktanár (gazdálkodási mérnök)mérnöktanár (mérnök informatikus)

a belépéshez a mûszaki, informatikaiképzési területen a mérnöktanáriszakképzettségeknek megfelelõmérnöki/informatikai alapképzésiszakok, valamint a mûszakiszakoktató szak azonos vagy hasonlószakiránya; ez utóbbi esetben apedagógiai-pszichológiai ismeretektekintetében 25 kredit teljesítését kellelismerni

gazdasági szakképzés közgazdásztanár (elméletigazdaságtan)közgazdásztanár (kereskedelem ésmarketing)közgazdásztanár (pénzügy ésszámvitel)közgazdásztanár(turizmus-vendéglátás)közgazdásztanár (vállalkozásiismeretek)

a gazdaságtudományi képzésiterületen meghatározott az adotttanári szakképzettségével azonosvagy azonos képzési ághoz tartozóalapképzési szak, valamint agazdasági szakoktató szak azonosvagy hasonló szakiránya; ez utóbbiesetben a pedagógiai-pszichológiaiismeretek tekintetében 30 kreditteljesítését kell elismerni

gyógypedagógiai gyógypedagógia-tanár – gyógypedagógia

c) A hitoktatási területen szerezhetõ tanári szakképzettség:

Hitoktatási terület hittanár-nevelõ tanár – katekéta-lelkipásztori munkatárs5

4 A b) pont alatt felsorolt elsõ szakképzettségek második (vagy újabb) szakképzettségként – azonos területen belül meghatározott néhány kivételtõl eltekint-ve – nem választhatók. Ezek mellé is választhatók azonban az a) pont alatt felsorolt szakképzettségek az adott szakterületen szerzett 50 kredites tanulmányokteljesítése esetén.5 A hittanár-nevelõ tanári szakképzettség megszerezhetõ elsõ vagy második tanári szakképzettségként, illetve a képzés végezhetõ egyszakos képzésként. Amásodik tanári szakképzettségként való felvétel elõfeltétele 50 kredit értékû szakterületi ismeret teljesítése filozófiai-teológiai ismeretkörökben felsõoktatásitörvényben meghatározott összevetése alapján.


2. A kizárólag másodikként vagy újabb szakképzettségként megszerezhetõ tanári szakképzettségek (a 4. számú mel-léklet 11.2.2. alpontjához):

a) 50 kredit értékû szakterületi ismeret teljesítését követõen felvehetõ tanári szakképzettségek:

Bármely tanári szakképzettség mellé vagy után választhatókizárólag második tanári szakképzettségek

Az 50 kredit alóli mentességhez6 megfelelõ alapképzési szakokvagy alapképzési szak szakirányai, továbbá a szakképzettség elsõ tanári

szakképzettség mellé választásának a feltétele

magyar mint idegen nyelv tanára* – magyar– bármely idegen nyelvi alapképzési szak– kulturális antropológia– történelem– néprajz

nyelv- és beszédfejlesztõ tanár7 – magyar– bármely idegen nyelvi alapképzési szak– gyógypedagógia logopédia szakiránya– gyógypedagógia hallássérültek pedagógiája szakiránya– kommunikáció és médiatudomány– szabad bölcsészet kommunikáció és médiatudomány

szakiránya– óvodapedagógus– tanító

ábrázológeometria- és mûszakirajz-tanár – matematika– mûszaki képzési terület bármely szakja– informatikai képzési terület bármely szakja– építõmûvészet– az iparmûvészeti vagy képzõmûvészeti képzési ág

bármely szakjáról az, aki 50 kredit értékûábrázológeometriai és mûszaki rajz szakterületiismertet szerzett

hon- és népismerettanár – magyar– történelem– néprajz– kulturális antropológia

filozófiatanár – szabad bölcsészet filozófia szakiránya

etikatanár – szabad bölcsészet etika szakiránya– szabad bölcsészet filozófia szakiránya– szabad bölcsészet vallástudomány szakiránya– az 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai szintû

ember- erkölcs- és vallásismeret-tanár– katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szak

pedagógiatanár7 – pedagógia– andragógia– szociálpedagógia– pszichológia

gyógypedagógia, tanító alapképzési szakon szerzettpedagógiai ismereteket legalább 25 kredit értékben bekell számítani

gyógytestnevelõ tanár7 – testnevelõ-edzõ– rekreációszervezés és egészségfejlesztés


Bármely tanári szakképzettség mellé vagy után választhatókizárólag második tanári szakképzettségek

Az 50 kredit alóli mentességhez6 megfelelõ alapképzési szakokvagy alapképzési szak szakirányai, továbbá a szakképzettség elsõ tanári

szakképzettség mellé választásának a feltétele

technikatanár7 – fizika– környezettudomány– mûszaki képzési terület bármely szakja– tanító (technika mûveltségi terület)

életviteli és gyakorlati ismeretek mûveltségterületi-tanár7 – pedagógia– szociálpedagógia– tanító (technika vagy családi, háztartási, gazdasági

ismeretek mûveltségi terület)– az 1993. évi LXXX. törvény szerinti

háztartásökonómia-életvitel szakos tanár– az 1993. évi LXXX. törvény szerinti gazdaságismeret

szakos tanár

háztartásgazdálkodás-tanár7 – gazdasági képzési terület bármely szakja– agrár képzési terület bármely szakja– tanító (technika vagy családi, háztartási, gazdasági

ismeretek mûveltségi terület)– az 1993. évi LXXX. törvény szerinti

háztartásökonómia-életvitel szakos tanár

fogyatékosokrekreációja-tanár7 – gyógypedagógia– rekreációszervezés és egészségfejlesztés– testnevelõ-edzõ

ügyviteltanár – magyar ügyvitel szakiránya– üzleti szakoktató ügyviteli szakiránya

6 Az a) pont szakképzettségeit azonos szakterületen szerzett mesterképzési szak elvégzését követõen újabb, tanári mesterfokozatot adó szakon elsõ tanáriszakképzettségként, az 50 kredit elõfeltétel nélkül is meg lehet szerezni.7 A jobboldali oszlopban meghatározott egyéb pedagógusi szakképzettség után, elsõ tanári szakképzettséget adó mesterképzési szakként is el lehet végezni.

b) Nyelvvizsga teljesítését követõen felvehetõ tanári szakképzettség

szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár (megjelölve azelsõ tanári szakképzettséget)

bármely elsõ tanári szakképzettség mellévagy annak megszerzését követõen választhatótanári szakképzettség egy államilag elismertvagy azzal egyenértékû felsõfokú C típusú nyelvvizsgabirtokában(az adott idegen nyelv nem lehet azonos az elsõnyelvtanári szakképzettségként szerzettidegen nyelvvel)

c) Intézményi hatáskörben meghatározott feltétellel választható kizárólag második tanári szakképzettségek:drámapedagógia-tanár, múzeumpedagógia-tanár, játék- és szabadidõ-szervezõ tanár, multikulturális nevelés tanára,

inkluzív nevelés tanára, család- és gyermekvédõ tanár, tanulási- és pályatanácsadási-tanár, tehetségfejlesztõ tanár, kollé-giumi nevelõtanár, pedagógiai értékelés és mérés tanára, tantervfejlesztõ tanár, andragógus tanár, könyvtáros-tanár.



rendeletea tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,

valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény(a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a(1) bekezdésének f) pontjában, a tankönyvpiac rendjérõlszóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tan-könyvpiac rendjérõl szóló törvény) 29. §-ának (1) bekez-désében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatásáltalános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. §(2) bekezdés a) pontjában, valamint az illetékekrõl szóló1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében fog-lalt felhatalmazás alapján – a szakképzés szakmai tan-könyvei tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszter-rel, az igazgatási szolgáltatási díj, valamint a közigazgatásihatósági eljárásban közremûködõ szakértõk díjazásatekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – azoktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõlszóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pont-jában meghatározott feladatkörömben eljárva a követ-kezõket rendelem el:

1. §

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, vala-mint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 23/2004.(VIII. 27.) OM rendelet (a továbbiakban: Tr.) 1. §-ának(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) Tankönyvvé a nyomtatott formában megjelentetett,vagy elektronikus adathordozón rögzített kiadvány,könyv, imprimatúra, az oktatási program (pedagógiairendszer) részeként jóváhagyott információhordozó(a továbbiakban együtt: könyv) és a digitális tananyagnyilvánítható.”

2. §

(1) A Tr. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõrendelkezés lép:

„(2) A tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a könyv kiadó-ja, illetve szerzõje nyújthatja be az Oktatási Hivatalhoz(a továbbiakban: Hivatal). Ha a könyvnek több szerzõjevan, a kérelmet közösen nyújthatják be.”

(2) A Tr. 2. §-ának (4)–(7) bekezdése helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:

„(4) A kérelmet a Hivatal által felügyelt elektronikusrendszer segítségével papír alapon vagy – legalább foko-zott biztonságú elektronikus aláírással ellátva – elektroni-kus formában lehet benyújtani.

(5) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemhez csatolni kell:a) az 1. számú mellékletben meghatározott adatokat,

valamint – az 5. §-ban szabályozott eljárások kivételével –szerkesztõi (kiadói szerkesztõi) jelentést,

b) azt a könyvet, vagy a valamely tankönyvhöz kapcso-lódó kiadványt, amelynek tankönyvvé nyilvánítását kérik,

c) a kiadói lektor véleményét, illetve nem kiadói kérel-mezõ által benyújtott kérelem esetén egy lektori véle-ményt,

d) a szerzõ – több szerzõ esetén valamennyi szerzõ – ésa kiadó közös nyilatkozatát arról, hogy a kiadó a tankönyv-vé nyilvánítás idõtartama alatt folyamatosan rendelkeznifog a könyv kiadói szerzõdésben rögzített felhasználásijogaival, illetve – amennyiben a szerzõ nyújtja be a kérel-met – a szerzõ nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyúj-tásakor a könyv kiadására mással nem kötött kiadói szer-zõdést és a könyvnek nincs kiadója, vagy arról, hogy a tan-könyvkiadói, illetve tankönyvforgalmazói tevékenységetnem üzletszerûen végzi,

e) az imprimatúra tankönyvvé nyilvánítási kérelemkivételével a kiadó vagy – ha a tankönyvvé nyilvánításikérelmet a szerzõ nyújtja be – a szerzõ nyilatkozatát arról,hogy a könyv tartalmaz-e átvett szerzõi mûvet vagy kap-csolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, arrólis, hogy a kiadó, illetve a szerzõ a tankönyvvé nyilvánításidõtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog az átvettszerzõi mû vagy szomszédos jogi teljesítmény felhaszná-lási jogaival,

f) a könyvbõl véletlenszerûen kiválasztott mintát, vala-mint a lektori vélemény mellékletét, mely bemutatja abírálatra beadott könyv vizsgálati szempontjait, illetvea 3. számú melléklet A) részének II. pontjában *-gal jelöltvizsgálati szempontok számszerûsített adataihoz (a továb-biakban: számszerûsített adatok) való megfelelõség igazo-lását,

g) a 2. számú mellékletben meghatározott igazgatásiszolgáltatási díj megfizetésérõl szóló igazolást, kivéve, haa kérelem elõterjesztése, illetve a bírálati díj befizetéseelektronikus úton történik.

(6) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott adato-kat a könyvbõl véletlenszerûen kiválasztott minta (tetszõ-leges oldalpárt követõ minden 7. oldalpár) alapján kellmegadni, a minta oldalszámának feltüntetésével. A mintaterjedelme el kell hogy érje a könyv terjedelmének15%-át.

(7) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemnek az (5) bekez-dés a), b) és c) pontjaiban meghatározott mellékleteithárom-három, a d), e) és g) pontjaiban felsorolt mellékle-teit egy-egy példányban kell benyújtani. Az f) pontbanmeghatározott mellékleteket a Hivatal által felügyeltelektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani.”


„(9) Az eljárás tartama alatt a benyújtott könyvet vagyimprimatúrát – a 10. § (1) bekezdésében meghatározotteset kivételével – a kiadó vagy a szerzõ sem tartalmában,sem kivitelében nem változtathatja meg.”


3. §

A Tr. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:

„(1) Külön eljárásban kell kérni a könyv különbözõkötésmódban megjelenõ nyomtatott változatainak tan-könyvvé nyilvánítását. Egyazon könyv több változatánaktankönyvvé nyilvánítása iránt egyidejûleg több eljárás ismegindítható, amelyekért a 2. számú mellékletben megha-tározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

4. §

A Tr. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:„4. § Ha a tankönyvet tartalmában vagy – kötésmódja,

illetve borítója kivételével – kivitelében megváltoztatták,a tankönyvvé nyilvánítási eljárást ismételten le kell foly-tatni. E rendelet alkalmazásában nem jelenti a könyv tar-talmi változtatását a benne szereplõ helyesírási, illetvenyomdahibák, továbbá a tankönyvvé nyilvánítás idejealatt megváltozott tényeknek, adatoknak a tankönyv adottoldalain lábjegyzetben történõ javítása, feltéve, hogy a ja-vításról készült jegyzéket – ellenszolgáltatás nélkül – meg-küldik a Hivatalnak és azoknak az iskoláknak, amelyek azadott tankönyvbõl a javítás évét megelõzõ három évbenrendeltek.”

5. §

(1) A Tr. 5. § (2) bekezdésének c)–d) pontja helyébea következõ rendelkezés lép:

[A bejelentéshez csatolni kell:]„c) az új jogosult és a szerzõ, több jogosult, több szerzõ

esetén valamennyi bejelentõ nyilatkozatát arról, hogy atankönyvvé nyilvánítás idõtartamára az új jogosult rendel-kezik a könyv kiadói szerzõdésben rögzített felhasználásijogaival,

d) az új jogosult, több jogosult esetén valamennyi beje-lentõ nyilatkozatát arról, hogy a tankönyv tartalmaz-eátvett szerzõi mûvet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt,és amennyiben tartalmaz, úgy arról is, hogy a tankönyvvényilvánítás idõtartama alatt az új jogosult folyamatosanrendelkezni fog az átvett szerzõi mû vagy szomszédos jogiteljesítmény felhasználási jogaival.”


„(6) Kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, ha a jóváha-gyott tankönyv borítóját vagy kötésmódját megváltoztat-ják. A kérelemhez csatolni kell a megváltoztatott borítójúvagy kötésmódú tankönyvet két példányban, a 2. számúmelléklet szerinti igazgatási díj befizetésérõl szóló igazo-lást – kivéve, ha a kérelem elõterjesztése, illetve a bírálati

díj befizetése elektronikus úton történik –, továbbá azta nyilatkozatot, hogy a jóváhagyott tankönyvet – a kötés-módon vagy a borítón kívül – sem tartalmában, sem kivite-lében nem változtatták meg. A változtatás tényét már a be-nyújtott tankönyvben fel kell tüntetni. A nemzeti és etnikaikisebbségi iskolai neveléshez és oktatáshoz készült tan-könyvek esetében az eljárás díjmentes.”

6. §

A Tr. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:„7. § A Hivatal a beérkezett kérelmeket és mellékletei-

ket megvizsgálja. Ha a kérelem és mellékletei megfelelnekaz e rendeletben meghatározott követelményeknek, aHivatal szakértõket rendel ki a benyújtott könyv vélemé-nyezésére. A 3. § (1) bekezdésében, valamint az 5. § (4) és(6) bekezdéseiben szabályozott eljárás esetén legalább egyszakértõt kell kirendelni.”

7. §

(1) A Tr. 8. § (2) bekezdés a) pontjának ab) alpontjahelyébe a következõ rendelkezés lép:

[A tankönyvvé nyilvánítási eljárás során vizsgálni kell,hogy]

„ab) a könyv végén tartalmazza-e az egyes tantárgyak-hoz rendelt új szakszavak szószedetét – kivéve az idegennyelvi könyvek esetében azokat a szakszavakat, amelyeketa magyar nyelv tanítása során a tanulók már elsajátítot-tak –, az általános iskolában használt tankönyvek esetébenazok rövid értelmezését, kivéve az általános iskola 1. év-folyamán alkalmazott tankönyveket, 2–4. évfolyamainalkalmazott matematika tankönyveket, valamint olvasó-könyveket;”

(2) A Tr. 8. § (2) bekezdés a) pontjának ae) alpontjahelyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg aza) pont az alábbi af) alponttal egészül ki:

[A tankönyvvé nyilvánítási eljárás során vizsgálni kell,hogy]

„ae) alkalmazásában új szakszó-e az, amely a megelõ-zõ tanítási idõszakban még nem került alkalmazásra, és azadott évfolyamon az adott tantárgyhoz, mûveltségterület-hez kapcsolódóan a könyvben megjelenik, kivéve az ide-gen nyelvi könyvek esetében azokat a szakszavakat, ame-lyeket a magyar nyelv tanítása során a tanulók már elsajátí-tottak;

af) idegen nyelvi könyvek esetében a könyv vagya könyvhöz tartozó munkafüzet végén tartalmaz-e két-nyelvû szószedetet, kivéve az érettségire felkészítõ egykö-tetes összefoglaló jellegû tankönyvek esetében;


(3) A Tr. 8. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe akövetkezõ rendelkezés lép:

[A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kellkülönösen a könyv]

„b) tartalmaz-e az egyenlõ bánásmód követelményét, anemek egyenlõségét sértõ vagy a nemzeti, etnikai, vallásiközösségre nézve sértõ, gyûlöletkeltõ, illetve az esély-egyenlõtlenséget erõsítõ sztereotípiát, kijelentést, ábrát,fotót, grafikát,”


„(5) Amennyiben a tankönyv nem az oktatási és kulturá-lis miniszter által kihirdetett vagy jóváhagyott kerettan-tervhez, illetve az oktatási és kulturális miniszter által köz-zétett Világ-Nyelv Program: Idegen nyelvi program az1–3. évfolyam számára (Ajánlás a 6–9 éves korosztály ide-gennyelv-tanításához) címû ajánláshoz illeszkedik, csatol-ni kell az adott, a fenntartó által jóváhagyott helyi tanter-vet.”

8. §

A Tr. 9–11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:„9. § (1) A 8. §-ban meghatározottak vizsgálatát a Hiva-

tal által kirendelt szakértõk végzik. A szakértõk vizsgála-tuk eredményérõl írásban véleményt készítenek.

(2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásbana) a tudományos-szakmai szakértõ a feldolgozott tan-

anyag tárgyi pontosságáról, tudományos hitelességérõl,terminológiájáról,

b) a tantárgypedagógiai szakértõ a tananyag tanítható-ságáról és tanulhatóságáról, a tartalmi szabályozással kap-csolatos összhangról, továbbá az érintett korosztály élet-kori sajátosságainak figyelembevételével az érthetõségé-rõl, verbális és vizuális kommunikációjáról, a nyelvhe-lyességérõl és helyesírásáról, nem magyar nyelvû kiad-vány esetén továbbá a nyelvi szabatosságról,

c) a technológiai szakértõ a technikai kivitelezésrõl, azesztétikai és az egészségügyi követelményeknek valómegfelelésrõl, az elektronikus adathordozón megjelenõkönyv esetén a felhasználói igényeknek való megfelelés-rõl, a kivitelezésrõl,

d) az idegen nyelvre történt fordítást ellenõrzõ szakértõa fordításnak a szakmai szempontoknak való megfelelésé-rõl, az érintett korosztály tipikus fejlettségi szintjét figye-lembevevõ érthetõségérõl, az adott nyelven való szakmaimegfelelõségérõl, verbális és vizuális kommunikációjáról,nyelvhelyességérõl és helyesírásáról, nyelvi és stilisztikaiszabatosságárólkészít szakértõi véleményt.

(3) A (2) bekezdés a)–b) pontjaiban felsorolt szakértõka 8. § (1)–(3) bekezdésének való megfelelésrõl készítenekszakértõi véleményt a 3. számú melléklet A) Bírálati szem-pontok a könyvekhez címben meghatározott szempontokalapján.

(4) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítási eljárás-ban a szakértõ az (2) bekezdés b) pontjában meghatározottszempontoknak való megfelelõségrõl készít szakértõivéleményt.

(5) A tankönyvvé nyilvánítás idõszakában, illetve a 3. §(1) bekezdés szerinti eltérõ változat tankönyvvé nyilvání-tási eljárásában a (2) bekezdés a)–d) pontjai szerinti szak-értõk közül csak azt kell kirendelni, aki szakmailag illeté-kes.

(6) Amennyiben a tantárgypedagógiai szakértõ bizony-talan az egyenlõ bánásmód követelménye, a nemek egyen-lõségét sértõ vagy a nemzeti, etnikai, vallási közösségrenézve sértõ, gyûlöletkeltõ, illetve az esélyegyenlõtlensé-get erõsítõ sztereotípia, kijelentés, ábra, fotó, grafika meg-ítélésében, szakirányú végzettséggel rendelkezõ szakértõtkell kirendelni.

(7) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban az mûködhetközre

a) tantárgypedagógiai szakértõként, aki elvégezte azOrszágos Köznevelési Tanács által ajánlott és a Hivataláltal nyilvános pályázat keretében kiválasztott pedagó-gus-továbbképzési programot, valamint akit az Országosszakértõi és Országos vizsgáztatási névjegyzékrõl ésa szakértõi tevékenységrõl szóló jogszabályban rögzítettszakterület szakértõjeként tartanak nyilván,

b) tudományos-szakmai szakértõként, aki az adottszakterületen tudományos címmel vagy tudományos foko-zattal rendelkezik, vagy 10 év gyakorlati idõ meglététtanúsító igazolást tud bemutatni az adott szakterületrõl afelsõoktatásban.

(8) Ha nincs a (7) bekezdésben meghatározott szakértõ,vagy a szakértõ az eljárásban nem mûködhet közre, illetvea közremûködést nem vállalja, a szakértõi vélemény elké-szítésére a Hivatal megfelelõ felkészültségû és hozzáértés-sel rendelkezõ szakértõt rendel ki. A nemzeti, etnikai,kisebbségi iskolai neveléshez és oktatáshoz készített tan-könyv esetén az Országos Kisebbségi Bizottság által java-solt szakértõ is kirendelhetõ. A hit- és vallásoktatás tan-tárgyhoz készített tankönyv esetén az illetékes egyházijogi személy által javasolt szakértõ is kirendelhetõ.

(9) Nem lehet szakértõ az, aki a könyv tankönyvvé nyil-vánításában érdekelt (különösen szerzõ, szerkesztõ, kiadó,forgalmazó, illetve a döntéshozó szerv tagja) vagy ellenér-dekelt, továbbá ezen személyeknek közeli hozzátartozója[Ptk. 685. § b) pontja]. E rendelkezés alkalmazásábanellenérdekelt az, aki az eljárást megindító kérelem benyúj-tásának évét megelõzõ öt éven belül azonos vagy hasonlótartalmú könyvnek volt szerzõje, szerkesztõje, kiadójavagy forgalmazója; akinek a neve alatt azonos vagy ha-sonló tartalmú tankönyv szerepel a tankönyvjegyzéken;akinek a neve alatt ilyet az iskolai oktatásban tankönyv-ként használt kiadványként forgalmaztak; vagy aki ha-sonló tartalmú könyv szerzõje, kiadója, feltéve, hogy atankönyvvé nyilvánítási kérelmét elutasították. A szakértõkirendelése elõtt be kell szerezni az érintett szakértõ írásosnyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn össze-férhetetlenségi ok.


(10) Az eljárásban közremûködõ szervezet, illetvea döntéshozó szerv tagjaként nem járhat el az, aki a könyvelkészítésében – különösen írásában, szerkesztésében,szakmai vagy nyelvi lektorálásában és fordításában – résztvett, illetve a könyv kiadójával közvetlenül vagy gazda-sági társaságon keresztül munkavégzésre irányuló jog-viszonyban, illetve megbízási jogviszonyban áll.

(11) A (2), (6) és (7) bekezdésekben meghatározottszakértõket szakértõi véleményük megfelelõ elkészíté-séért e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott dí-jazás illeti meg.

10. § (1) A Hivatal a nem egybehangzó szakértõi véle-ményeket megküldi a kérelem benyújtójának azzal, hogya szakértõi véleményekben foglaltakról – a kézhez vételtõlszámított – nyolc napon belül fejtse ki véleményét, illetvenyilatkozzon arról, hogy a javítások teljesítését milyenhatáridõre vállalja. Ha a kérelem benyújtója a Hivatal általmeghatározottak teljesítését vállalja, az általa megadotthatáridõig – kérelmére – az eljárást fel kell függeszteni.

(2) A meghatározott feltételek teljesítésének ellenõrzé-sére – legfeljebb tíznapos határidõ kitûzésével – a Hivatalszükség esetén szakértõt rendel ki.

(3) A Hivatal félévente tájékoztatást ad az OrszágosKöznevelési Tanácsnak a tankönyvvé nyilvánítási eljárás-ról.

11. § (1) Ha a tankönyv a nemzeti és etnikai kisebbségioktatás céljaira készült, a tankönyvvé nyilvánítási eljárás-ra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkal-mazni, hogy a Hivatal – az 5. § (1), (4) és (6) bekezdései-ben, továbbá a 16. § (3) bekezdésében foglalt eljárásokkivételével – a kérelmet, annak mellékleteit és a szakértõivéleményeket – javaslattétel céljából – megküldi az Orszá-gos Kisebbségi Bizottságnak.

(2) Az Országos Kisebbségi Bizottság a megküldött ira-tok megérkezésétõl számított harminc napon belül a be-érkezett iratok alapján elkészíti javaslatát, és megküldi aHivatalnak.”

9. §

A Tr. 13. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:„(2) Az oktatási program (pedagógiai rendszer) része-

ként jóváhagyott információhordozó tankönyvvé nyilvá-nításáról szóló határozatnak tartalmaznia kell az oktatásiprogramnak (pedagógiai rendszernek) a megnevezését,továbbá azt a rendelkezést, hogy ez a tankönyv kizárólagaz oktatási program részeként alkalmazható.”

10. §

A Tr. 15–16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:„15. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetését a

Hivataltól az kérheti, aki valószínûsíti, hogy a tankönyvnem felel meg az e rendelet 8. §-ában foglaltaknak. A kére-lemhez – kivéve, ha a kérelem elõterjesztése, illetve a bírá-

lati díj befizetése elektronikus úton történik – mellékelnikell a 2. számú mellékletben meghatározott igazgatásiszolgáltatási díj megfizetésérõl szóló igazolást.

(2) Amennyiben a Hivatal a kérelemben leírtakat meg-alapozottnak tartja, szakértõt rendel ki a 9. § szerint.

(3) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetési eljárásbana 10–11. §-okban foglaltakat kell alkalmazni.

16. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás az e §-ban meghatá-rozott eljárás keretében meghosszabbítható. Az e rendelet-ben foglaltakat a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbí-tása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljá-rást a tankönyvvé nyilvánítás határidejének lejártát meg-elõzõ százhúsz nappal korábban kell kérni.

(2) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbításával kap-csolatos eljárásban a 8–11. §-okban foglaltakat azzal az el-téréssel kell alkalmazni, hogy a Hivatalnak legalább egyszakértõt kell kirendelnie a tankönyv ellenõrzésére.

(3) A nemzetiségi nyelv és irodalom, népismeret, azönálló fejlesztésû kisebbségi nyelvû közismereti tanköny-vek, valamint a magyar nyelven jóváhagyott tankönyveknemzetiségi nyelvre történõ fordítása tankönyvvé nyilvá-nításának meghosszabbítása során az elsõ és a másodikmeghosszabbítási eljárásban – az Országos KisebbségiBizottság által a kiadónak írásban adott elõzetes egyetértésesetén – szakértõi véleményt nem kell bekérni, és a kiadó-nak, illetve a pályázat kiírójának az eljárási díjat sem kellmegfizetnie.

(4) A sajátos nevelési igényû tanulók oktatásához, neve-léséhez készített tankönyvek tankönyvvé nyilvánításánakmeghosszabbítása során az elsõ és a második meghosszab-bítási eljárásban szakértõi véleményt nem kell bekérni, ésa kiadónak, illetve a pályázat kiírójának az eljárási díjatsem kell megfizetnie, amennyiben legalább öt iskola iga-zolja, hogy a tankönyv bevált, és az a kérelem benyújtásátmegelõzõ tanévben szerepelt az iskola tankönyvrendelé-sében.

(5) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása – a ren-delet 13. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak sze-rint – öt évre szól.”

11. §

A Tr. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:„18. § (1) A tankönyv tankönyvjegyzékre történõ felvé-

telét a kiadó kérheti a Hivataltól a Hivatal által felügyeltelektronikus rendszer segítségével papír alapon vagy leg-alább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátvaelektronikus formában.

(2) Az oktatási és kulturális miniszter az Oktatási ésKulturális Minisztérium honlapján minden év szeptember30-áig közzéteszi azt az összeghatárt, amelynél magasabbfogyasztói ár alkalmazása esetén a következõ tanévbena tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre.


(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza:a) a tankönyvjegyzékre felkerülõ adatokat,b) a tankönyvjegyzékre felkerülõ adatok közzétételé-

hez való hozzájáruló nyilatkozatot,c) szakképzési tankönyvek esetében a kiadó nyilatko-

zatát a tankönyv forgalmazni tervezett példányszámáról,illetve az ez alapján meghatározott árat alátámasztó ada-tokról (az elõzõ tanévben eladott példányszám; más, a pél-dányszámot befolyásoló változás),

d) a kiadó nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvet a ki-adó a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövet-sége részére – megkeresésre – elektronikus formában átad-ja a tankönyvpiac rendjérõl szóló törvény rendelkezéseiszerint,

e) a kiadó nyilatkozatát arról, hogy a tankönyv tartal-maz-e átvett szerzõi mûvet vagy szomszédos jogi teljesít-ményt, és amennyiben tartalmaz, úgy arról is, hogy a kiadóa tankönyvvé nyilvánítás idõtartama alatt folyamatosanrendelkezni fog az átvett szerzõi mû vagy szomszédos jogiteljesítmény felhasználási jogaival,

f) azt a tényt, hogy a tankönyv a Nemzeti FejlesztésiTerv I. keretében kifejlesztett információ- vagy feladat-hordozó felhasználásával készült.

(4) A kérelemhez – elektronikus formában – kapcsol-ható a tankönyv rövid – legfeljebb negyed nyomdai ív ter-jedelmû – ismertetõje, és a tankönyv legfeljebb tizenötoldalának digitalizált változata (a továbbiakban: bemutatórész).

(5) A Hivatal évente összeállítja a tankönyvek hivatalosjegyzékét, és közzéteszi azt az Oktatási és KulturálisMinisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a jegyzékfolyamatos felülvizsgálatáról és frissítésérõl. A tankönyv-jegyzék a 4. számú melléklet alapján a kérelemben feltün-tetett adatokat tartalmazza.

(6) A tankönyvjegyzék összeállítását követõ naptári évjanuár 1-jétõl a tankönyvjegyzékre történõ felvétel folya-matos. A következõ tanévi tankönyvjegyzékbe azokat – atankönyvpiac rendjérõl szóló törvény 4. §-ában meghatá-rozott feltételeknek megfelelõ – tankönyveket kell fel-venni,

a) amelyeknek a felvételét a kiadó az adott év október31-éig kérte;

b) amelyeknek a tankönyvvé nyilvánításáról az adottév október 31-éig jogerõs döntés született;

c) amelyek legalább a következõ naptári év június30-áig érvényes tankönyvvé nyilvánítási határozattal ren-delkeznek – a rendelet 24. § (3)–(5) belezdéseiben megha-tározott esetek kivételével.

(7) A tankönyvjegyzékre történõ felvételi kérelem be-nyújtása elsõ alkalommal ingyenes. A tankönyvjegyzékretörténõ felvétel iránti minden további kérelem benyújtása-kor a 2. számú melléklet szerint igazgatási szolgáltatásidíjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj magábanfoglalja az elektronikus formában megjelenõ nyilvántar-tásba történõ felvétel költségeit is, beleértve a bemutatórész és az elektronikus megrendelés elérhetõségét.

(8) A nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai neveléshezés oktatáshoz készített tankönyvek esetén a jóváhagyottimprimatúra feltehetõ a tankönyvjegyzékre. A tankönyv-ként történõ forgalmazás feltétele a végleges tankönyvvényilvánítás. Ha a végleges kivitelû tankönyv a 5. § (4) be-kezdése alapján lefolytatott eljárás során a tankönyvvényilvánítás feltételeinek nem felel meg, akkor az eljárásköltségei a kiadót terhelik.

(9) Az adott tanévi tankönyvjegyzékre felvett tankönyvára a tankönyvjegyzék érvényességi idõtartama alatt nememelhetõ.”

12. §

A Tr. 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:„20. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a szakképzés

szakmai tankönyvei tekintetében a következõ eltérésekkelkell alkalmazni:

a) a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a szakképesíté-sért felelõs miniszterhez kell benyújtani, és az igazgatásiszolgáltatási díjat is ide kell befizetni;

b) a szociális és munkaügyi, valamint az oktatási éskulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésektankönyvei tekintetében a 11. § (2) bekezdésében meg-határozott feladatokat – szakmacsoportonként létrehozottbizottságai közremûködésével – a Szakképzési Tankönyvés Taneszköz Tanács látja el azzal a megszorítással, hogya Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanácsnak csaka nem egybehangzó szakértõi vélemények esetében kelljavaslatot tennie;

c) a nem a szociális és munkaügyi, valamint a nem azoktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szak-képesítések tankönyvei tekintetében

ca) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokata szakképesítésért felelõs miniszter által létrehozott Szak-mai tankönyv bizottság látja el azzal a megszorítással,hogy a Szakmai tankönyv bizottságnak csak a nem egybe-hangzó szakértõi vélemények esetében kell javaslatottennie,

cb) a tankönyvjegyzékre kerülés iránti kérelmet a szak-képesítésért felelõs miniszterhez kell megküldeni,

cc) a tankönyvjegyzéket a szakképesítésért felelõsminiszter állítja össze és küldi meg az adott tanévi tan-könyvjegyzék esetében elsõ alkalommal november 15-éig– közzététel céljából – a Hivatalnak;

d) ha a szakmai tankönyv a nemzeti, etnikai kisebbségiskolai neveléséhez és oktatásához készült, az érintettminiszter beszerzi az Országos Kisebbségi Bizottságegyetértését.

(2) A Szakmai tankönyv bizottság legalább öt fõbõl áll.Mûködése feltételeit a szakképesítésért felelõs miniszterbiztosítja, a bizottság szervezeti és mûködési szabályzatáta szakképesítésért felelõs miniszter hagyja jóvá.

(3) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács tag-jait és elnökét az Országos Szakképzési és FelnõttképzésiTanács javaslata alapján a szociális és munkaügyi minisz-


ter, a Szakmai tankönyv bizottság tagjait és elnökét a szak-képesítésért felelõs miniszter kéri fel és bízza meg öt évre.

(4) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács mû-ködésének feltételeit a szociális és munkaügyi miniszterbiztosítja.

(5) Az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tar-tozó szakképesítésekhez készített tankönyvek benyújtása-kor a Hivatal jár el azzal, hogy e rendelet 9. § (9) bekezdé-sében foglaltak fennállása esetén a Szakképzési Tankönyvés Taneszköz Tanács szakmacsoport szerint illetékes tag-jához kell fordulnia.

(6) Az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tar-tozó szakképesítésekhez készített tankönyvek esetében aHivatalnak a 11. §-ban foglaltakat kell alkalmaznia.

(7) A nem az oktatási és kulturális miniszter hatásköré-be tartozó szakképesítések esetén a Hivatal feladatait azilletékes miniszter látja el.”

13. §


„(1) Az iskola igazgatója minden év november 15-éigköteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a tan-könyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobábóltörténõ tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobánelhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbáhányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmé-rés során tájékoztatni kell a szülõket arról, hogy a tan-könyvpiac rendjérõl szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdésealapján várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre(a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha aziskolának lehetõsége van, további kedvezmény nyújtására,és mely feltételek fennálása esetén lehet azt igénybe venni.Az iskolába belépõ új osztályok tanulói esetében a felmé-rést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.”

(2) A Tr. 22. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:

„(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felméréseredményérõl az igazgató minden év november 30-áigtájékoztatja nevelõtestületet, az iskolaszéket, az iskolaiszülõi szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormány-zatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámo-gatás rendjének meghatározásához.

(7) Az iskola igazgatója minden év december 15-éigmeghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és errõltájékoztatja a szülõt, illetve a nagykorú cselekvõképestanulót.”


„(9) Az iskola minden év február 28-áig elkészíti a tan-könyvrendelését, és megküldi azt a Hivatal által felügyeltelektronikus rendszeren keresztül a kiadóknak és a közok-tatás információs rendszerének. A kiadó a Hivatal által fel-

ügyelt elektronikus rendszerbõl megkapott megrendelése-ket harminc napon belül elfogadja, majd az elfogadást aziskolának a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszerenkeresztül visszaigazolja. Az iskola a kiadó visszaigazolá-sát öt napon belül elfogadja, ezzel a megrendelése végle-gessé válik. Amennyiben a kiadó az iskola megrendelésétnem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell – a visszaigazo-lásra rendelkezésére álló határidõn belül – a Hivatal általfelügyelt elektronikus rendszeren keresztül annak módosí-tását vagy visszavonását. Az iskola pótrendeléseket szep-tember 5-éig küldhet a kiadóknak. A kiadó a Hivatal általfelügyelt elektronikus rendszerbõl megkapott pótrendelé-seket tíz napon belül elfogadja, majd az elfogadást az isko-lának a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszerenkeresztül visszaigazolja. Az iskola a kiadó visszaigazolá-sát öt napon belül elfogadja, s ezzel a pótrendelése végle-gessé válik. Amennyiben a kiadó az iskola pótrendelésétnem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell – a visszaigazo-lásra rendelkezésére álló határidõn belül – a Hivatal általfelügyelt elektronikus rendszeren keresztül annak módosí-tását vagy visszavonását. A tankönyvrendelésnél az isko-lába belépõ új osztályok tanulóinak várható, becsült lét-számát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést olymódon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, atankönyvkölcsönzés, a tankönyv napközis, illetve tanuló-szobai elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biz-tosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetõségét.”

14. §

(1) A Tr. 24. §-ának (1) bekezdése a következõ f)–g) pont-tal egészül ki:

[A tankönyvpiac rendjérõl szóló törvény 3. §-ának(2)–(7) bekezdésében szabályozott nyilvános pályázatieljárás keretében benyújtott könyv elbírálására az e ren-deletben foglaltakat a következõ eltéréssel kell alkal-mazni:]

„f) a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban – a technológiaiszakértõ mellett, az e) pontban foglaltak alkalmazásával –legalább egy szakértõt kell felkérni az imprimatúra vagy avégleges kivitelû könyv és a kézirat szakmai szempontúösszevetésére,

g) közismereti tankönyvek kisebbségi nyelvre fordítottkéziratának elõzetes tartalmi elbírálását követõen a készkönyvet kell benyújtani tankönyvvé nyilvánításra.”

(2) A Tr. 24. §-a a következõ új (3)–(4) bekezdéssel egé-szül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3)–(7) bekezdés szá-mozása (5)–(9) bekezdésre változik:

„(3) Ha a két tanítási nyelvû oktatásban a tankönyvellá-tás nem megoldott, a tankönyvellátást az oktatás nyelvé-nek megfelelõ, külföldrõl behozott tankönyvvel is biztosí-tani lehet. Ebben az esetben a tankönyvvé nyilvánítási el-járásra vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltéréssel kellalkalmazni. A tankönyvvé nyilvánítást és a jegyzékre tör-


ténõ felvételt az iskola is kérheti. A kérelemben nyilatkoz-ni kell arról, hogy az adott könyvet külföldön tankönyv-ként használják. A könyvet a Hivatal egy szakértõvel meg-vizsgáltatja abból a szempontból, hogy az az általánosetikai követelményeknek megfelel-e. Az iskola kérelmeesetén a tankönyvvé nyilvánítási eljárás díjmentes.

(4) A nemzetiségi nyelv és irodalom, a kisebbségi nép-ismeret, valamint a kisebbségi nyelvû közismereti munka-tankönyvek esetében a tankönyvvé nyilvánítás meg-hosszabbítására nincs mód, a tankönyvvé nyilvánítás meg-szûnését követõen a munkatankönyveket át kell alakítanitartós használatra készült tankönyvvé és munkafüzetté. Azátalakított tankönyvek után fizetendõ igazgatási szolgálta-tási díj mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fize-tendõ igazgatási szolgáltatási díj 30%-a. Az átalakított tan-könyvek szakértõi díjazásának mértéke a tantárgypedagó-giai szakértõ esetében a tankönyvvé nyilvánítási eljárás-ban fizetendõ szakértõi díjazás 50%-a, a technológiaiszakértõ esetében annak 100%-a. Az átalakított tanköny-veknél tudományos-szakmai szakértõt nem kell kirendel-ni. Az átalakítás költségeit, valamint a tankönyvvé nyilvá-nítás igazgatási szolgáltatási díját az átalakítás kezdemé-nyezõje vagy az eljárás megindítója viseli.”

15. §

A Tr. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:

„(2) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj – a fellebbe-zés díja kivételével – közismereti tankönyvek, valamint azoktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szak-képesítések szakmai tankönyvei esetén a Hivatal bevé-tele.”

16. §

A Tr. az alábbi 26/C–D. §-sal egészül ki:„26/C. § E rendelet alkalmazásábana) munkatankönyv az a tankönyv, amelynek alkalma-

zása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tan-könyvtõl elválasztható és utánnyomással önállóan elõállít-ható feladatlapon kell az elõírt feladatot megoldania;

b) munkafüzet az a szerzõi jogi védelem alá esõ, nyom-tatott formában megjelentetett vagy elektronikus formá-ban rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerinttankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas egyvagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyako-roltatására, elsajátíttatására, alkalmaztatására;

c) szöveggyûjtemény, feladatgyûjtemény, képletgyûj-temény, táblázatgyûjtemény vagy képgyûjtemény, atlasz,kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagyaudiovizuális mû, szótár, tananyagelem, oktatóprogram,feladatbank az a szerzõi jogi védelem alá esõ, nyomtatottformában megjelentetett vagy elektronikus formában rög-

zített és az e rendeletben meghatározottak szerint tan-könyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag,amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyvismeretei nem sajátíthatók el, illetve amelynek alkalmazá-sa nélkülözhetetlen valamely mûveltségi terület, mûvelt-ségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület,szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagánakátadásához, feldolgozásához.

26/D. § (1) A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (a továb-biakban: Kft.) nem tagadhatja meg a tankönyv-forgalma-zási szerzõdés megkötésére irányuló iskolai megkeresést,kivéve, ha nem sikerül olyan ellenszolgáltatásban megál-lapodni, amely fedezi a gazdaságilag indokolt költségeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerinta Kft. köteles

a) megszervezni a használt tankönyv forgalmazását,illetve kölcsönzését,

b) segítséget nyújtani a szükséges tankönyvek, ajánlottés kötelezõ irodalom beszerzéséhez,

c) közremûködni a külföldi tankönyvek beszerzésében,d) segíteni az iskola által kifejlesztett könyv tankönyv-

vé nyilvánítási eljárásának lefolytatását a tankönyv, tan-könyvnek nem minõsülõ egyéb kiadvány elõállítását.”

17. §

(1) A Tr. 1. számú melléklet A) Közismereti nyomtatottkönyv cím helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzelegyidejûleg a melléklet a következõ D) ponttal egészül ki:

„A) Közismereti nyomtatott könyv (imprimatúra)

1. A kiadó vagy a szerzõ adataiNeveCíme, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcímeAz ügyintézõ neve, telefon- és faxszáma, elektronikus

levélcíme

2. A könyv (imprimatúra) adataiCímeAlcíme (amennyiben van ilyen)SzerzõjeSzerkesztõje, fordítójaElsõ kiadásának éve*A jelenlegi kiadás éve*A jelenlegi kiadás helye*Elõzõ kiadója (külföldi kiadója)*Kiadói (forgalmazói) kódjaKapcsolódó kiadványok

3. A könyv (imprimatúra) jellemzõiMegjelenési forma (imprimatúránál a tervezett)Vágott méret (szélesség x magasság)Tartós könyv-e*Kötésmód (imprimatúránál a tervezett)Terjedelem (A/5 ív)


Tömege grammban kifejezve*Borító színnyomásaBelsõ oldalak színnyomásaMellékletek színnyomása (ha van)OldalszámAz ábrák aránya

4. Az oktatás típusa, amelyhez a könyvet (imprima-túrát) készítették

Sajátos nevelési igényû tanulók oktatásaNemzetiségi, etnikai kisebbségi oktatásKét tanítási nyelvû iskolai oktatásAlapfokú mûvészetoktatásNat mûveltségterületKapcsolódó kerettantervTantárgyAjánlott iskolatípusÉvfolyam (-tól -ig)Emelt szintû képzésEmelt óraszámú képzésFelnõttképzés

5. A befizetett igazgatási szolgáltatási díj összege

A *-gal jelölt adatokat imprimatúra esetében nem kellmegadni.”

„D) A szerkesztõi (kiadói szerkesztõi) jelentéstartalmi szempontjai

A tankönyva) fejlesztésének – elsõsorban módszertani – indoklásab) szaktudományi felfogásának ismertetésec) pedagógiai, didaktikai, tantárgypedagógiai (tanítás-

és tanulásmódszertani) koncepciójának bemutatásad) tartalmának, a tananyagválasztás szempontjainak

összegzésee) szerkezetének ismertetésef) tananyag-feldolgozási módszereinek bemutatásag) elsajátítást segítõ apparátusának ismertetéseh) motivációs eszközeinek leírásai) tanulás-módszertani megoldásainak bemutatása ésj) a rendeletben meghatározott bírálati szempontok

kapcsolatának ismertetések) használatához szükséges tanítást-tanulást segítõ esz-

közök felsorolása, azok rövid bemutatásal) beválás-vizsgálata (amennyiben volt ilyen) tapaszta-

latainak összegzése.”

(2) A Tr. 1. számú melléklet B) Szakképzési nyomtatottkönyv 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„3. A könyv (imprimatúra) jellemzõiMegjelenési formaVágott méret (szélesség x magasság)Tartós könyv-eKötésmód (imprimatúránál a tervezett)Terjedelem (A/5 ív)Ábraszám:

Borító színnyomásaBelsõ oldalak színnyomásaMellékletek színnyomása (ha van)OldalszámAz ábrák aránya”

(3) A Tr. 1. számú melléklet B) Szakképzési nyomtatottkönyv része 4. Az oktatás típusa, amelyhez a könyvet(imprimatúrát) készítették pontja a következõ új III. be-kezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi III. be-kezdés számozása IV. bekezdésre változik:

„III. Az új, moduláris szakképzés esetén (ha a könyvtöbb szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesí-tésenként):

SzakmacsoportSzakképesítés OKJ azonosító számaSzakképesítés OKJ megnevezéseKövetelménymodul száma*Követelménymodul megnevezése*Tananyagegység száma*:Tananyagegység megnevezése*Tananyagelem száma*Tananyagelem megnevezése*Iskolai rendszerû képzésben ajánlottIskolarendszeren kívüli képzésben ajánlott (Felnõtt-

képzés)

* amennyiben van ilyen”

(4) A Tr. 1. számú melléklet C) Digitális tananyag,elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv része4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„4. A digitális tananyag vagy elektronikus könyv, digi-tálisan rögzített könyv típusai:

I. Tudáskörnyezet

1. Információátadása) digitális tudás-, illetve ismeretforrás: a nem kurzus

alapú média-tárak, a tematikus médiagyûjtemények, a ma-gyarázó jegyzetek, ábrák, grafikonok, térképek stb., ame-lyek az adott célcsoport igényeinek, illetve az oktatásihelyzetnek megfelelõen szükség szerint kezelhetõk;

b) e-könyv: az a strukturált szöveg, amelyben a hiper-text/hipermédia megoldások egyszerûsítik az informá-ciókhoz való hozzáférést és azok kezelését. Az eredetihezképest bõvebb, esetleg multimédia-illusztrációk szemléle-tesebbé teszik a tananyagot. Az esetlegesen alkalmazottspeciális „könyvolvasó” programokban pl. jegyzetelési,könyvjelzõ és szöveg-kiemelési funkció is adott;

c) digitális szótár: az egyvagy többnyelvû, fordítási,etimológiai vagy szinonimaszótár funkciójú képes szó-gyûjtemény, esetleg nyelvtani összefoglalókkal. Az inter-netes kiterjesztés frissítési, bõvítési lehetõség. Illusztrá-ciós lehetõségei a képes (minden szócikkhez, illetveegy-egy szóbokorhoz képet rendelõ), illetve az illusztrált(a bonyolult fogalmakat vagy egyes szócsaládokat ábránszemléltetõ) változat;


d) digitális tezaurusz: a digitális szótár speciális megje-lenési formája, általában valamilyen komplex rendszerhasználatához készített segédanyag;

e) digitális lexikon: egy szûkebb szakterületrõl vagytágabb ismeretkörbõl merített szócikkek rendszerezett,többféle keresési lehetõséggel ellátott gyûjteménye. Inter-netes frissítési és bõvítési lehetõséggel rendelkezhet, demegjelenhet internetes publikáció formájában is, ilyenkorállandó szerkesztõbizottság dolgozik a meghatározott idõ-közönkénti frissítésen.

2. Információfeldolgozás és alkalmazása) digitális tananyagegység/objektum, objektumtár: a

tantervtõl és tanmenettõl lényegében független, sokfélepedagógiai környezetben felhasználható, kisebb tematikusegység. Kiegészítõje a tantárgyi, életkori, módszertaniajánlás. Önmagában és tananyagelem-gyûjteményben isszerepelhet, ez utóbbiban rendszerezve, metaadatokkalkiegészítve;

b) digitális tananyag: az a pedagógiai elvek alapján, azinformatika lehetõségeit az oktatási célok mentén kihasz-nálva felépített oktatási anyag, amely felépülhet a digitálistananyagegység/objektum, objektumtár elemeibõl, deönálló, tartalmi, módszertani szempontból zárt egészet isalkothat. Alapvetõ célja egy adott kompetencia fejlesztése.Egy vagy több tantervhez illeszkedhet, és minta-tanmenetvagy oktatási javaslatokat tartalmazó leírás kapcsolódhathozzá. Terjedelmi keretei szerint lefedhet egy évfolyam-ban egy tantárgyat, egy epochát vagy projektet, egy kultúr-kör számára egy tantárgyat vagy tananyagegységet. Fon-tos részei az oktatási célkitûzések meghatározása, a célki-tûzés eléréséhez szükséges taneszköz megjelenítése IKTeszközökkel (pl. képes, hangos, szöveges magyarázó,kiegészítõ részekkel, kifejezések, fogalmak, személyekadatait tartalmazó, a szöveg megfelelõ helyeihez kapcso-lódó kislexikon vagy szómagyarázat), az egyes részekhezkapcsolódó gyakorló, önellenõrzõ feladatok a megoldásuksorán aktivizálható magyarázó, segítõ funkcióval, azalkalmazást segítõ komplex feladatok, a tananyag megér-tését és alkalmazását vizsgáló értékelõ, tesztelõ rendszer.A kommunikációs csatornától, adathordozótól függetlenültartalmazhatnak hivatkozásokat a témához kapcsolódóweb helyekre, bármilyen formájú taneszközre;

c) digitális oktató játék: a meghatározott célcsoportkonkrét fejlesztési feladatait támogató, egy játék szabály-rendszerébe illesztett tudásanyag, amely a játszás során is-merhetõ meg és aktivizálható. Fontos részei a tudásforrás,a lexikon, a mintajáték a szabályok elsajátítására, segítségaz egyes játékfázisoknál. Elõny, ha a karakterek tulajdon-ságai, a feladatok és a játékterep változtathatók, testreszabhatók. Kiegészítõje a pedagógiai elveket bemutató ésoktatási használati mintákat adó leírás;

d) pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek: peda-gógiai munkát támogató tartalmi elemek az oktatási prog-ram megvalósításához kapcsolódó ötletek, háttér-informá-

ciók, szükséges anyagok/eszközök listája, idõterv, fejlesz-tési terv stb.;

e) digitális feladatbank: a bemért, súlyozott, korosz-tályhoz kötött, tematizált feladatok rendszerezett, kereséstés leválogatást támogató környezetben közlõ gyûjte-ménye. Tesztelési környezethez kapcsolódhat (Szükségeskiegészítõje: a feladatbank létrehozását és bõvítését ismer-tetõ, a feladatok típusait közlõ, a felhasználáshoz pedagó-giai módszereket ajánló leírás. Ebben a tantervi kapcsola-tok – a feladatbankban számon kért tudás kapcsolódásaiközponti és helyi, alap- és kerettantervekhez – is megjele-níthetõk.).

II. Támogató környezet és/vagy rendszer

a) digitális feladatkészítõ és gyakorló környezet: az atanár részére kidolgozott, tömegtároló eszközön és on-lineegyaránt megjeleníthetõ szerzõi keretrendszer, amely akorszerû pedagógiai elveknek megfelelõ feladatok és tesz-tek egyszerû létrehozását támogatja. Lényeges részei a fel-adatbank, a képes, hangos és szöveges tudásforrások– ezek lehetnek a rendszer részei vagy kapcsolódó fejlesz-tések – és a felhasználást segítõ pedagógiai útmutató. Eza taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, fel-használási lehetõségeit a kapcsolódó tudásforrás és fel-adatbank tantervi háttere szabja meg;

b) adaptív képességfelmérõ és vizsgakörnyezet: a tanu-lók tudását mérõ, az egyes tesztelési szakaszok mérésieredmények szerint különbözõ nehézségû feladatokat ki-jelölõ, az eredményeket naplózó és feldolgozó komplexkörnyezet. Lehetséges részei pl. tesztelési felület bemutatóprogrammal és minden feladattípusnál elõhívható, a fel-adat megoldásának megkezdését segítõ, illetve az ered-ményt értékelõ segítségadással, amely a tanár által a vizs-gán kikapcsolható, feladatbank, képes, hangos és szövegestudásforrások – ezek lehetnek a rendszer részei vagy kap-csolódó fejlesztések –, értékelõ rendszer, amely grafikusmegjelenítésre is képes (az egyes tanulók, csoportok, osz-tályok stb. szerinti bontásban) és a felhasználást segítõ pe-dagógiai útmutató. Ez a taneszköz nem kapcsolódik köz-vetlenül tantervhez, felhasználási lehetõségeit a kapcsoló-dó tudásforrás és feladatbank tantervi háttere szabja meg;

c) digitális portfoliókészítõ környezet: a tanulók hala-dását dokumentáló munkák (kutatási feljegyzések, fogal-mazások, prezentációk, képgyûjtemények, megoldott fel-adatok és tesztek stb.) összegyûjtését, értékelését és rend-szerezését segítõ környezet. Ez a taneszköz nem kapcsoló-dik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetõségeit akapcsolódó oktatási program tantervi háttere szabja meg.Lényeges részei az adatbeviteli, kategorizáló, rendszerezõés értékelõ lehetõségek és a módszertani leírás a portfoliósértékelésrõl;

d) kommunikációs platform oktatási célra: az az egy-szerû tudásmegosztó platform, amely támogatja a tanár-tanár, tanár-diák, diák-diák és diák-tanár-külsõ szakértõkommunikációt, különféle csoportmegosztásban. A plat-form más digitális taneszközökkel összekapcsolható.


Kiegészítõje a módszertani leírás a használat lehetõségei-rõl. Internetes és intranetes változatban is alkalmazható;

e) képzésmenedzsment rendszer: a hallgató tevékeny-ségét fókuszba állító informatikai rendszer, melynek céljaa hallgató azonosítása, a tartalom hozzá történõ eljuttatása,az ezzel végzett tevékenységek rögzítése és ennek értéke-lése. A tanulási tevékenység történhet saját ütemben, illet-ve kollaboratív módon, melynek szinkron és aszinkronformái a tanár-hallgató, hallgató-hallgató relációs kapcso-latait modellezi. Megjelenési és alkalmazási formája felté-telezi az on-line kapcsolat meglétét. Internetes és intrane-tes változatban is alkalmazható;

f) tartalommenedzsment rendszer: az az informatikairendszer, melynek fókuszában az oktatási tartalom elõállí-tása, tárolása, adatbázis-funkciókon keresztüli keresése ésszûrése, valamint annak a célcsoporthoz közvetlenül, vagyképzés-menedzsment rendszereken keresztüli eljuttatása.Internetes és intranetes változatban is alkalmazható;

g) elektronikus, pedagógiai teljesítmény-támogatórendszer (pedagógiai EPSS): az i) pedagógiai munkát tá-mogató tartalmi elemek pont tartalmát megjelenítõ, azt ke-zelõ rendszer.”

(5) A Tr. 1. számú melléklet C) Digitális tananyag,elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv rész5. pontja II. bekezdésének b) alpontját megelõzõ cím azalábbiak szerint módosul, valamint a következõ c) alpont-tal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi c) alpont szá-mozása d) alpontra változik:

„b) Szakképzés esetén (ha digitális tananyag vagy azelektronikus könyv több szakképesítéshez is alkalmazható,akkor szakképesítésenként):”

„c) Az új, moduláris szakképzés esetén (ha digitális tan-anyag vagy az elektronikus könyv több szakképesítéshezis alkalmazható, akkor szakképesítésenként):

SzakmacsoportSzakképesítés OKJ azonosító számaSzakképesítés OKJ megnevezéseKövetelménymodul száma*Követelménymodul megnevezése*Tananyagegység száma*Tananyagegység megnevezése*Tananyagelem száma*Tananyagelem megnevezése*Ajánlott iskolatípusIskolai rendszerû képzésben ajánlottIskolarendszeren kívüli képzésben ajánlott (Felnõtt-

képzés)* amennyiben van ilyen”

18. §

(1) A Tr. 2. számú melléklet 3. a) pontja helyébe a kö-vetkezõ rendelkezés lép:

[Fellebbezési eljárás esetén]„a) Határozat elleni fellebbezés esetén 55 000 Ft”

(2) A Tr. 2. számú melléklet 5–10. pontja helyébe a kö-vetkezõ rendelkezés lép:

[Fellebbezési eljárás esetén]„5. Tankönyv borítójának megváltoztatása

esetén címenként 25 000 Ft6. Tankönyv kötésmódjának megváltozta-

tása, illetve különbözõ kötésmódú vál-tozata esetén címenként 25 000 Ft

7. A tankönyv felhasználási jogainak áten-gedése esetén 15 000 Ft

8. Hibajavítás bejelentése esetén 7 500 Ft9. A tankönyvvé nyilvánítás megszünte-

tése esetén 25 000 Ft10. Tankönyvjegyzékre történõ felvételi

kérelem benyújtása címenként 5 500 Ft”

19. §

(1) A Tr. 3. számú melléklet A) Bírálati szempontok akönyvekhez része I. Tudományos-szakmai bekezdése he-lyébe a következõ rendelkezés lép:

„I. Tudományos-szakmai1. A tartalom szakmai hitelessége, pontossága, szemlélete2. A tartalom strukturáltsága3. A szakmai tartalom naprakészsége”

(2) A Tr. 3. számú melléklet A) Bírálati szempontok akönyvekhez része II. Pedagógiai bekezdés 7. alpontjahelyébe a következõ rendelkezés lép:

[II. Pedagógiai]„7. Nemzeti, etnikai, vallási közösség szerepe”

(3) A Tr. 3. számú melléklete A) Bírálati szempontok akönyvekhez része II. Pedagógiai bekezdés Vizsgálatiszempontok cím a következõ szöveggel egészül ki:

[Vizsgálati szempontok]„A szakértõi bírálat során a vizsgálati szempontokat

nem kell alkalmazni a tankönyvben szereplõ szöveges for-rásokra, kiegészítõ olvasmányokra, s más egyéb szövegré-szekre, amelyeket a tankönyv egyértelmûen elkülönít amegtanulandó ismeretanyagot bemutató szövegrészektõl.

Nem kell alkalmazni a vizsgálati szempontokat a ma-gyar nyelven jóváhagyott tankönyvek nemzetiségi nyelvûvagy két tanítási nyelvû oktatást szolgáló fordításaira,a matematika tankönyvekre, az olvasókönyvekre, az ének-zene tankönyvekre, az idegen nyelvi tankönyvekre, az ok-tatási és kulturális miniszter által 2008. június 30-ig közzé-tett oktatási programok (pedagógiai rendszerek) informá-cióhordozóira, az általános iskola 1. évfolyamán alkal-mazni kívánt olvasókönyvekre (ábécés könyvek), a szö-veggyûjteményekre, forrásgyûjteményekre, munkafüze-tekre, feladatgyûjteményekre, atlaszokra s az olyan egyébkönyvekre, amelyek elsõsorban az ismeretanyag illusztrá-lására, illetve a tanultak gyakorlására és ellenõrzéséreszolgálnak”.


(4) A Tr. 3. számú melléklet A) Bírálati szempontok akönyvekhez része a következõ bekezdéssel egészül ki:

„IV. Olvasókönyv szempontok az 1. évfolyamon alkal-mazott olvasókönyvekhez (ábécés könyvek)

Az elsõ évfolyamon alkalmazni kívánt olvasókönyvek(ábécés könyvek) tankönyvvé nyilvánítási eljárásában aII. Pedagógiai pont szempontjai helyett az alábbi szem-pontokat kell alkalmazni:

a) A magyar nyelv helyesírási és alaktani sajátosságai-nak megfelel

b) Az összes betût a tanév egészére elosztva tanítjac) A betû-hang megfelelés tanításához olyan hívóképe-

ket használ, amelyek összhangban vannak az életkori sajá-tosságokkal és a nyelvi szervezõdés törvényszerûségeivel

d) Figyelembe veszi a gyermek anyanyelvi fejlettségéte) Figyelembe veszi a nyelvi szervezõdés sajátosságait

(például: szógyakoriság, szóhossz, elsajátítási életkor)f) Az olvasmányok szókincse és a mondatok szerkezeti

komplexitása összhangban van az életkorralg) Az olvasmányok hossza összhangban van az olva-

sástechnika szintjévelh) Az olvasmányok szövegtípusai összhangban vannak

az életkorral, a szövegtípusok elõfordulási aránya ki-egyenlített

i) A betûtanítás hangoztatáson alapul, hangos olvasta-tásra ösztönzi a tanítót. A helyes nyelvi kiejtés érdekébenbeszédgyakorlatokkal egészül ki minden egyes betû taní-tása

j) Hangoztatásra épít, a betûkbõl kiindulva tanítja aszótagokat és a szavakat

k) Kellõ idõt szán a gyakorlásra és az ismétlésrel) A betûtanítás sorrendje figyelembe veszi az alaki és

hangzásbeli hasonlóság hatásának elkerülésétm) A betûk formája egységes, az induló méret na-

gyobb, majd fokozatosan csökkenn) A hívóképek magas színvonalúak és összhangban

vannak a gyermek világávalo) A képanyag a gyermekek számára egyértelmû,

könnyen érthetõ rajzokból áll”

(5) A Tr. 3. számú melléklet B) Bírálati szempontok adigitális tananyaghoz részt megelõzõ címe helyébe a kö-vetkezõ rendelkezés lép:

„B) Bírálati szempontok a digitális tananyaghoz, azelektronikus könyvhöz, a digitálisan rögzített könyvhöz”

(6) A Tr. 3. számú melléklet B) Bírálati szempontok adigitális tananyaghoz részének I. Tudományos-szakmaicím helyébe a következõ rendelkezés lép:

„I. Tudományos-szakmai1. A tartalom szakmai hitelessége, pontossága, szemlélete2. A tartalom strukturáltsága3. A szakmai tartalom naprakészsége”

(7) A Tr. 3. számú melléklet B) Bírálati szempontok adigitális tananyaghoz része II. Pedagógiai cím 7. és9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[II. Pedagógiai]„7. Nemzeti, etnikai, vallási közösség szerepe”„9. A digitális tananyag pedagógiai rendszerbe ágya-

zódása”

(8) A Tr. 3. számú melléklet B) Bírálati szempontoka digitális tananyaghoz részének III. Technológiai szem-pontok cím helyébe a következõ rendelkezés lép:

[III. Technológiai szempontok]1. A mûködési környezeta) A hardver leírásab) A szoftver leírásac) A digitális írástudás meghatározása

2. A funkcionalitása) A digitális tananyag tartalmab) A támogató környezet és/vagy rendszer

3. A megjelenés (digitális tipográfia)a) A képernyõ elrendezéseb) A kivitelezés minõsége

4. Az információbiztonsága) A digitális tananyag stabilitásab) A hozzáférési jogosultságok kezelésec) A jogosultsági rendszer leírása

5. A technológiai kidolgozottsága) A digitális tananyag tartalmab) A támogató környezet és/vagy rendszer

6. A szabványoknak való megfelelésa) A digitális tananyag szabványossága és kompatibili-

tásab) A digitális tananyag szabványos bemenetei és kime-

netei”

(9) A Tr. 3. számú melléklet B) Bírálati szempontoka digitális tananyaghoz része IV. Olvasókönyv szempon-tok az 1. évfolyamon alkalmazott olvasókönyvekhez címb) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, ezzel egy-idejûleg a cím az alábbi szöveggel egészül ki:

[IV. Olvasókönyv szempontok az 1. évfolyamon alkal-mazott olvasókönyvekhez (ábécés könyvek)]

„Az elsõ évfolyamon alkalmazni kívánt olvasókönyvek(ábécés könyvek) tankönyvvé nyilvánítási eljárásában aII. Pedagógiai pont szempontjai helyett az alábbi szem-pontokat kell alkalmazni:”

„b) Az összes betût a tanév egészére elosztva tanítja”

20. §

(1) A Tr. 4. számú melléklete I. A közismereti tan-könyvjegyzék tartalmazza cím tizedik gondolatjele helyé-be a következõ rendelkezés lép:

[I. A közismereti tankönyvjegyzék tartalmazza:]„– a tankönyvvé nyilvánítás tényét (a jogerõs határozat

számát és a jogerõre emelkedés idõpontját),”


(2) A Tr. 4. számú melléklete II. A szakképzési tan-könyvjegyzék tartalmazza cím hatodik gondolatjele a kö-vetkezõ új rendelkezéssel egészül ki:

[II. A szakképzési tankönyvjegyzék tartalmazza:]„– az évfolyam(ok) megjelölését (a szakmai elõkészí-

tés és a régi OKJ esetében),”

(3) A Tr. 4. számú melléklete II. A szakképzési tan-könyvjegyzék tartalmazza cím a következõ új rendelke-zéssel egészül ki:

„Az új, moduláris szakképzés esetén (ha digitális tan-anyag vagy az elektronikus könyv több szakképesítéshezis alkalmazható, akkor szakképesítésenként):

SzakmacsoportSzakképesítés OKJ azonosító számaSzakképesítés OKJ megnevezéseKövetelménymodul száma*Követelménymodul megnevezése*Tananyagegység száma*:Tananyagegység megnevezése*Tananyagelem száma*Tananyagelem megnevezése** amennyiben van ilyen”

21. §

A Tr. 6. számú melléklete a következõ u) ponttal egé-szül ki:

[A tankönyv-bemutatóhelyek jegyzéke]„u) Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet.”

22. §

A Tr. 7. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számúmelléklete lép.

23. §

A Tr. 9. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számúmelléklete lép.

24. §

2008. január 1-jétõl 2008. június 30-áig tantárgypeda-gógiai szakértõként a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban

az mûködhet közre, aki elvégezte az Országos Köznevelé-si Tanács által ajánlott akkreditált pedagógus-továbbkép-zési tanfolyamot, és akit az Országos szakértõi és Orszá-gos vizsgáztatási névjegyzékrõl és a szakértõi tevékeny-ségrõl szóló jogszabályban rögzített szakterület szakértõ-jeként tartanak nyilván.

25. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével – 2008. ja-nuár 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a ha-tálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárá-sokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet 2. §-ának (3) bekezdésével megállapítottTr. 2. §-a (7) bekezdésének második mondata, valaminte rendelet 8. §-ával megállapított Tr. 9. § (7) bekezdéséneka) pontja 2008. július 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Tr.5. §-ának (1) bekezdésében a „Vizsgaközpontnak” szö-vegrész helyébe a „Hivatalnak” szöveg; a Tr. 5. §(4)–(5) bekezdésében a „Vizsgaközponthoz” szövegrészhelyébe a „Hivatalhoz” szöveg; a Tr. 5. §-ának (1) és(7) bekezdésében, a Tr. 14. §-ának (2) bekezdésében ésa Tr. 17. §-ának (1) bekezdésében a „Vizsgaközpont” szö-vegrész helyébe a „Hivatal” szöveg; a Tr. 19. § (2) bekez-désében a „c)–e) pontjaiban” szövegrész helyébe a„c)–g) pontjaiban” szöveg lép.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályátveszti a Tr. 6. §-a, Tr. 12. §-a, a Tr. 19. §-ának (2) bekez-désében a „ , valamint a 6. §-ban” szövegrész, a Tr.19. §-ának (3) bekezdésében „az esztétikai és az egészség-ügyi követelményeknek való megfelelésrõl,” szövegrész,valamint a Tr. 22. §-a (2) bekezdésének bb) pontja, illetvea Tr. 26. §-a.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a tan-könyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az is-kolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 23/2004. (VIII. 27.)OM rendelet módosításáról szóló 10/2006. (III. 27.) OMrendelet hatályát veszti.

(6) Ez a rendelet 2008. július 2-án hatályát veszti.





[7. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez]

A tankönyvben feltüntetendõ adatok

a) A szerzõ(k) neveb) A tankönyv címe, megnevezésec) A kiadó/forgalmazó neved) A kiadásért felelõs személy nevee) A szerkesztõ (alkotószerkesztõ) nevef) A szakmai, nyelvi lektor neveg) A kerettanterv vagy a helyi tanterv megnevezéseh) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértõk nevei) A tankönyvre vonatkozó információk (pl. kiadás sorszáma; verziószám; átdolgozás, bõvítés, javítás ténye)j) A tankönyvvé nyilvánítás ténye (a jogerõs határozat száma és idõpontja), a benyújtott könyvben megjelölve,

hogy ezeket az adatokat a kiadó a borítón vagy a belsõ címoldalon kívánja feltüntetnik) Könyv esetében a kiadói/forgalmazói azonosítól) A nemzetközi szabványos azonosító könyvszám (pl. ISBN/ISSN-szám)m) A szerzõi jogra vonatkozó információn) Könyv esetében a terjedelme (A/5 nyomdai ívben)o) A tankönyv tömege grammban kifejezvep) A könyv tartós használatra készült tankönyv-eq) Az oktatási program (pedagógiai rendszer), valamint annak megnevezése, hogy az információhordozó tan-

könyvként annak részeként alkalmazható (amennyiben van ilyen)


[9. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez]

A szakértõk díjazása

1. Új eljárás eseténa) Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített)

aa) Tantárgypedagógiai szakértõ 3 000 Ft (A/5) ívenkéntab) Tudományos-szakmai szakértõ 2 500 Ft (A/5) ívenkéntac) Technológiai szakértõ 20 000 Ft címenkéntad) Bírálati szakértõ 3 500 Ft (A/5) ívenként

b) Nem online digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.)ba) Tantárgypedagógiai szakértõ 4 500 Ft 25 MB-onkéntbb) Tudományos-szakmai szakértõ 3 750 Ft 25 MB-onkéntbc) Technológiai szakértõ 4 500 Ft 25 MB-onkéntbd) Bírálati szakértõ 5 250 Ft 25 MB-onként

c) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.)ca) Tantárgypedagógiai szakértõ 3 000 Ft 15 percenkéntcb) Tudományos-szakmai szakértõ 2 500 Ft 15 percenkéntcc) Technológiai szakértõ 2 500 Ft 15 percenkéntcd) Bírálati szakértõ 3 500 Ft 15 percenként

d) Online digitális tananyagda) Tantárgypedagógiai szakértõ 100 000 Ft tananyagonkéntdb) Tudományos-szakmai szakértõ 85 000 Ft tananyagonkéntdc) Technológiai szakértõ 100 000 Ft tananyagonkéntdd) Bírálati szakértõ 120 000 Ft tananyagonként


rendeletea nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló

11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletés a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról,

valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosítottintézményekrõl szóló

9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tör-vény 97. §-ának b) pontjában, a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének b) ésh) pontjában, a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. tör-vény 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazásalapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és ha-táskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a kö-vetkezõket rendelem el:

1. §

A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.)21. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezéslép:

„(8) Ha a tanuló a tanév végén – a tantárgyak számátólfüggetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgáttehet.”

2. §

Az R. 26. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a követke-zõ rendelkezés lép:

„(2) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, ré-szeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét anevelõtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és ahelyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanul-mányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szerve-zik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, afüggetlen vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizs-gáztatásra kijelölt intézmény vezetõje bízza meg. A tanul-mányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kelllenni e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire.

(3) Az alapfokú mûvészetoktatási intézményben a mû-vészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjébenmeghatározott idõpontban kell megszervezni. A mûvésze-ti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottságelõtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait avizsga szervezõje bízza meg. A mûvészeti alapvizsga észáróvizsga vizsgakövetelményeit és témaköreit, erre épít-ve a vizsgatantárgyait az alapfokú mûvészetoktatás köve-telményei és tantervi programjának bevezetésérõl és ki-adásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben fog-laltak alapján kell az alapfokú mûvészetoktatási intéz-mény helyi tantervében meghatározni. A vizsgafeladato-kat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. Amûvészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizs-gáztató intézmény feladata. A mûvészeti alapvizsgát és zá-róvizsgát az alapfokú mûvészetoktatási intézmények kö-zösen is megszervezhetik.”


2. Hosszabbítás

a) Tankönyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített) 3 000 Ft (A/5) ívenkéntb) Nem online digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.) 4 500 Ft 25 MB-onkéntc) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.) 3 000 Ft 15 percenkéntd) Online digitális tananyag 100 000 Ft tananyagonként

3. Különbözõ kötésmódú megjelenés, tankönyv borítójának, kötésmódjának megváltoztatása, valamint felfüggesztésutáni hibajavítás ellenõrzése esetén

a) Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített) 10 000 Ft címenkéntb) Nem online digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.) 2 000 Ft 25 MB-onkéntc) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.) 1 000 Ft 15 percenkéntd) Online digitális tananyag 25 000 Ft tananyagonként

4. Különbözõ nyelvû megjelenés esetén

a) Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített) 2 500 Ft (A/5) ívenkéntb) Nem online digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.) 3 750 Ft 25 MB-onkéntc) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.) 2 500 Ft 15 percenkéntd) Online digitális tananyag 85 000 Ft tananyagonként

5. Kézirat imprimatúraként vagy végleges kivitelû könyvként történõ benyújtása esetén 6 250 Ft címenként

3. §

Az R. 30. §-ának (5) bekezdés d) pontja helyébe a kö-vetkezõ rendelkezés lép:

(A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületétérintõen – be kell szerezni)

„d) a szintvizsga részeinek és feladatainak meghatáro-zásához.”

4. §

(1) Az R. 39/H. §-át megelõzõ alcím helyébe a követke-zõ rendelkezés lép:

„A Hátrányos Helyzetû TanulókArany János Kollégiumi Programja

és a Halmozottan Hátrányos Helyzetû Tanulók AranyJános Kollégiumi-Szakiskolai Programja”

(2) Az R. 39/H. §-a a következõ (8)–(12) bekezdésselegészül ki:

„(8) A Halmozottan Hátrányos Helyzetû TanulókArany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában(a továbbiakban: Kollégiumi-Szakiskolai Program) résztvehetnek azok a szakiskolai tanulókat is ellátó kollégiu-mok, amelyek vállalják, hogy a program célcsoportjáhoztartozó, meghatározott számú gyermeket szakiskolában,nappali rendszerû iskolai oktatásban tanuló osztályokbanállamilag elismert szakképesítés megszerzéséhez segíte-nek.

(9) A Kollégiumi-Szakiskolai Programba a közoktatásitörvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja szerinti halmo-zottan hátrányos helyzetû tanulók vehetõk fel.

(10) A Kollégiumi-Szakiskolai Programban részt vevõkollégium kiválasztása – az Oktatási és Kulturális Minisz-térium által kiírt – nyilvános pályázat útján történik. A pá-lyázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapjánkell meghirdetni.

(11) A Kollégiumi Szakiskolai-Programban az a kollé-gium vehet részt, amely pedagógiai programját az OktatásiKözlöny 2007. évi LI. évfolyam 11. számában közzétett„Halmozottan Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany JánosKollégiumi-Szakiskolai Programjában” meghatározottakszerint készítette el.

(12) Az intézmény tájékoztatja a tanulót a Kollégiu-mi-Szakiskolai Programban való részvétel során õt megil-letõ jogokról és az õt terhelõ kötelezettségekrõl.”

5. §

Az R. a következõ 39/K. §-sal és alcímmel egészül ki:

„A központi mûhelyek

39/K. § (1) A központi mûhely alapfeladata a neve-lési-oktatási intézmények részére a természettudományosmegismeréshez szükséges tárgyi feltételek biztosítása. A

központi mûhely önálló közoktatási intézményként, vagytöbbcélú közoktatási intézmény intézményegységekéntláthatja el feladatát. A központi mûhely a nevelési-oktatásiintézmények igénye szerint

a) gondoskodik a szükséges anyagok, eszközök, szer-számok (a továbbiakban együtt: anyagok) beszerzésérõl,tárolásáról, elõkészítésérõl és szállításáról,

b) gondoskodik az eszközök, szerszámok állagának el-lenõrzésérõl és karbantartásáról,

c) segíti az anyagok megtervezését és beszerzését,d) közremûködik a pedagógusok továbbképzéséhez

szükséges technikai eszközök biztosításában.(2) A központi mûhely vezetõjének technika tanári vég-

zettséggel és szakképzettséggel vagy mûszaki egyetemi,illetõleg mûszaki fõiskolai végzettséggel és szakképzett-séggel kell rendelkeznie.

(3) A központi mûhely vezetõje dönt a központi mûhelymûködésével, a munkavállalók, közalkalmazottak munka-viszonyával, közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatosminden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy sza-bályzat nem utal más személynek vagy szervnek a hatás-körébe.

(4) A központi mûhelyt a központi mûhely vezetõjeképviseli.

(5) Azokban az ügyekben, amelyekben a közoktatásitörvény rendelkezései szerint a nevelõtestületnek döntési,véleményezési, javaslattevõ joga van, a központi mûhely-ben a vezetõkbõl és az alapító okiratban meghatározottalapfeladatok ellátását szolgáló munkakörben foglalkozta-tottakból álló alkalmazotti közösség jár el.

(6) A központi mûhely szervezeti és mûködési szabály-zatában kell meghatározni

a) a mûködés rendjét,b) a vezetõk közötti feladatmegosztást,c) a belsõ szakmai ellenõrzés rendjét,d) a külsõ kapcsolatok rendszerét, formáját és módját,e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket jogszabály ír

elõ.”

6. §

Az R. 4. számú melléklete „A nevelési-oktatási intéz-mények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabá-lyai és a tanügyi nyilvántartások” cím 4. d) és e) pontja he-lyébe a következõ rendelkezés lép:

„d) Ha az óvoda, az iskola beilleszkedési, tanulási, ma-gatartási nehézséggel küzdõ, illetve sajátos nevelési igé-nyû gyermek, tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a felvé-teli naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni aszakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó, a szakértõi ésrehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény szá-mát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat idõpontját.

e) Az óvoda, az iskola a d) pontban meghatározott ada-tok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékesnevelési tanácsadó, illetve szakértõi és rehabilitációs bi-


zottság részére azon gyermekek, tanulók nevét – a nevelésitanácsadó, illetve a szakértõi és rehabilitációs bizottságiszakvélemény számával együtt –, akiknek a felülvizsgála-ta a következõ tanévben esedékes.”

7. §

Az R. e rendelet melléklete szerinti 9. számú melléklet-tel egészül ki.

8. §

A szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, vala-mint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmé-nyekrõl szóló 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 2. §-a he-lyébe a következõ rendelkezés lép:

„2. § Az ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai ésvizsgakövetelményeiben meghatározott központi feladat-sorokat a Magyar Mûvelõdési Intézet és KépzõmûvészetiLektorátus, illetõleg külön megállapodás alapján a Nem-zeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet adja ki.”

9. §

(1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – akihirdetését követõ 7. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 1. §-a 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályátveszti

a) az R.16. §-a (8) bekezdésébõl a „ , továbbá alapmû-veltségi vizsgát tehet” szövegrész, az R. 27/B. §-ából az„alapmûveltségi vizsgára,” szövegrész, az R. 39/A. §-ának(1) bekezdés d) pontja és (6) bekezdése, az R. 39/B. §-ának(5) bekezdés b) pontjából „alapmûveltségi vizsgát, illetve”szövegrész, az R. 4. számú melléklete A nevelési-oktatásiintézmények ügyintézésének, iratkezelésének általánosszabályai és a tanügyi nyilvántartások cím 7. a) pontjából„az alapmûveltségi vizsga,” szövegrész,

b) a központi mûhelyekrõl szóló 5/1988. (II. 17.) MMrendelet,

c) az egyes mûvelõdési és oktatási jogszabályok módo-sításáról szóló 15/1991. (X. 3.) MKM rendelet,

d) az egyes mûvelõdési és oktatási jogszabályok módo-sításáról szóló 17/1994. (VII. 29.) MKM rendelet,

e) az egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló20/1994. (XI. 10.) MKM rendelet,

f) az alapmûveltségi vizsga vizsgaszabályzatának ki-adásáról szóló 24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet,

g) a két tanítási nyelvû iskolai oktatás irányelvének ki-adásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet 1. §(4) bekezdése,

h) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésénekirányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásá-nak irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKMrendelet 2. számú melléklete Elsõ részének II. A kisebbsé-gi oktatás tartalmi követelményei címû részben „az alap-mûveltségi vizsgára és”, továbbá „az alapmûveltségi vizs-gára, valamint” szövegrész,

i) a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló8/2000. (V. 24.) OM rendelet,

j) a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló30/2004. (X. 28.) OM rendelet,

k) az Országos szakértõi, az Országos vizsgáztatási, azOrszágos szakmai szakértõi és az Országos szakmai vizs-gaelnöki névjegyzékrõl, valamint a szakértõi tevékenység-rõl szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet 1. § (2) bekezdésa) pontja, valamint

l) a Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelé-sének irányelve és a Sajátos nevelési igényû tanulók isko-lai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.)OM rendelet 3. §-ában az „és alapmûveltségi vizsga letéte-lére” szövegrésze.

(4) E rendelet 2008. szeptember 2-án hatályát veszti.


Mellékleta 41/2007. (XII. 22.) OKM rendelethez

[9. számú mellékleta 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez]

A tanulmányok alatti vizsgák eljárásiszabályai

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága

1.1. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerûés törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényesmûködéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai külö-nösen:

a) meggyõzõdik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizs-ga megkezdésére, illetõleg teljesítette-e a vizsga letételéhezelõírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi aszabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,

b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság érte-kezleteit,

c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a sza-bályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,

d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés ese-tén szavazást rendel el.


1.2. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottságtagjait bevonhatja. A kérdezõ tanár csak a vizsga tárgyaszerinti tantárgynak megfelelõ szakos tanári végzettséggelés szakképzettséggel rendelkezõ pedagógus lehet.

1.3. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató ké-szíti elõ. Az igazgató felel a vizsga törvényes elõkészítéséértés zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért.

1.4. Az igazgató feladata különösen:a) dönt minden olyan, a vizsga elõkészítésével és lebo-

nyolításával összefüggõ ügyben, amelyet a helyben meg-határozott szabályok nem utalnak más jogkörébe,

b) írásban kiadja az elõírt megbízásokat, szükség ese-tén gondoskodik a helyettesítésrõl,

c) ellenõrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érde-

kében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessenkezdeni és be lehessen fejezni.

1.5. Az igazgató feladatainak ellátásában közremûköd-het – az igazgató megbízása alapján – az igazgató helyette-se vagy más megbízottja.

1.6. A vizsga reggel nyolc óra elõtt nem kezdhetõ el, éslegfeljebb tizennyolc óráig tarthat.

Az írásbeli vizsga menete

2.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseketkell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizs-gafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsgabefejezését követõen a vizsgáztató tanár által javítható for-mában kell elkészíteni (pl. rajz, mûszaki rajz, festmény,számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a2.8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha avizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérõ ren-delkezést nem állapítanak meg.

2.2. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdete-kor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizs-gázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

2.3. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztatótanár jelenlétében megállapítja a jelenlévõk személyazo-nosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd ki-hirdeti az írásbeli tételeket.

2.4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazí-tás, segítség nem adható.

2.5. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervezõ iskolabélyegzõjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon(a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A raj-zokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával(golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap elõírhatja azírógép, számítógép használatát.

2.6. Az íróeszközökrõl a vizsgázók, az iskola helyi tan-terve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökrõl az

iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserél-hetik.

2.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásánakmegkezdése elõtt mindegyik átvett feladatlapon feltüntetinevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázla-tot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

2.8. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolá-sához rendelkezésre álló maximális idõ vizsgatantárgyan-ként

a) negyvenöt perc,b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv

használata esetén hatvan perc,c) magyar nyelv és irodalom, valamint nemzeti, etnikai

kisebbségi anyanyelv és irodalom vizsgatantárgy eseténhatvan perc.

2.9. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megza-varja, a kiesett idõvel a rendelkezésre álló idõt meg kellnövelni.

2.10. A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdésealapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján

a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelke-zésre álló idõt legfeljebb harminc perccel meg kell nö-velni,

b) lehetõvé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok so-rán alkalmazott segédeszközt használja,

c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szó-beli vizsgát tegyen.

2.11. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásábanlegfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgákközött pihenõidõt kell a vizsgázók részére biztosítani. Apótlóvizsga (2.15–2.16. pontok) harmadik vizsga-ként – szükség esetén újabb pihenõidõ beiktatásával – ismegszervezhetõ.

2.12. Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán sza-bálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráír-ja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvé-tel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, akifolytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a sza-bálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelentiaz igazgatónak.

2.13. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését köve-tõen haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elköve-tésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletesjegyzõkönyvbe foglalja. A jegyzõkönyvnek tartalmazniakell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továb-bá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírá-sát, amely lehetõvé teszi a szabálytalanság elkövetésénekkivizsgálását. A jegyzõkönyvet a vizsgáztató tanár, az is-kola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön vé-leményét a jegyzõkönyvre rávezetheti.

2.14. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készítettjegyzõkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszko-


zatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozásiidõ lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzõ-könyveket aláírásával – az idõpont feltüntetésével – lezár-ja és a vizsgairatokhoz mellékeli.

2.15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róhatóokból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról enge-déllyel eltávozik mielõtt a válaszadást befejezné

a) az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthe-tõek – hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon,vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhetõlegközelebbi idõpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen,

b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írás-beli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell.

2.16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható ok-ból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélküleltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet azigazgató által meghatározott idõben.

2.17. A 2.16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónakfel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételtgátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nemvezethetõ vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan ma-gatartására.

2.18. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató ta-nár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanu-ló által használt tintától jól megkülönböztethetõ színû tin-tával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adottmegoldásokat.

2.19. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása so-rán arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem en-gedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe,megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazga-tót.

2.20. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságotkövetett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsga-bizottság munkájában részt nem vevõ – tanárból álló há-romtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelé-sével a következõ döntést hozhatja:

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagyegészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelenrész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtottteljesítményt,

b) az adott vizsgatantárgyból – a javítóvizsga kivételé-vel – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja.

2.21. A szabálytalansággal összefüggésben hozott dön-tést és annak indokait határozatba kell foglalni.

A szóbeli vizsga menete

3.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizs-gatárgyból szervezhetõ szóbeli vizsga.

3.2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban megkell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely idõpontban aza vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

3.3. A vizsgateremben egyidõben legfeljebb hat vizs-gázó tartózkodhat.

3.4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyankénthúz tételt vagy kifejtendõ feladatot, és kiválasztja a tételkifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyakszóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökrõl a vizsgáz-tató tanár gondoskodik.

3.5. A tételben szereplõ kérdések megoldásának sor-rendjét a vizsgázó határozza meg.

3.6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önál-lóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy avizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizs-gateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nemsegíthetik.

3.7. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként leg-alább húsz perc gondolkodási idõt kell biztosítani a felké-szülésre. A felkészülési idõ alatt a vizsgázó jegyzetet ké-szíthet, de gondolatait szabad elõadásban kell elmondania.

3.8. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés idõtartamatíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétel-lel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel,ha meggyõzõdtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtésétbefejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázótnem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejté-sében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkorszakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idõ letelt.

3.9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájé-kozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételthúzat vagy pótfeladatot biztosít részére.

3.10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következõvizsgatantárgyból történõ tételhúzás elõtt, legalább har-minc perc pihenõidõt kell számára biztosítani, amely alatta vizsgahelyiséget elhagyhatja.

3.11. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsga-bizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsga-jegyzõkönyvre.

3.12. A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) be-kezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedé-lye alapján

a) a húsz perc gondolkodási idõt legfeljebb tíz perccelmeg kell növelni,

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írás-beli vizsgát tegyen.

3.13. Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy azírásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsgaírásbeli és szóbeli vizsgarészekbõl áll, két vizsgatételt kellhúznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtésé-


hez rendelkezésre álló idõt tételenként kell számítani. Avizsgázó kérésére a második tétel kifejtése elõtt legfeljebbtíz perc pihenõidõt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizs-gahelyiséget elhagyhatja.

3.14. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbelivizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiség-ben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dol-gozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dol-gozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztatótanár felolvassa.

3.15. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalansá-got követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizott-ság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizs-gát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, avizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megál-lapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmez-tetést a vizsga jegyzõkönyvében fel kell tüntetni.

3.16. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elköve-tett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okbóltörténõ vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jele-nés esetében az igazgató a 2.13., 2.15–2.18., 2.21. pontok-ban leírtak szerint jár el.

A gyakorlati vizsgarész

4.1. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésõbb a vizs-gát megelõzõ két hónappal – a vizsgabizottság elnöke ja-vaslatára az igazgató hagyja jóvá.

4.2. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni,ha a vizsgabizottság elnöke meggyõzõdött a feltételekmeglétérõl. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok el-végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglé-te esetén kezdhetõ meg, illetõleg folytatható.

4.3. A gyakorlati vizsgarész megkezdése elõtt a vizsgá-zókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjérõl ésa vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá agyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonat-kozó munkavédelmi, tûzvédelmi, egészségvédelmi elõ-írásokról.

4.4. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához azadott tantárgynál helyben meghatározott idõ áll a rendel-kezésére. Ebbe az idõbe a vizsgafeladatok ismertetésénekideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtá-sához rendelkezésre álló idõ feladatok szerinti megosztásatekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendel-kezéseket.

4.5. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtá-sára rendelkezésre álló idõbe a vizsgázónak fel nem róhatóokból kiesõ idõ.

4.6. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok szá-mától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni.

4.7. A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Azértékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születésihelyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunkatárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztály-zatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végzõ szaktanárírja alá.

4.8. A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát avizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gya-korlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatá-rozni.


rendeletea képzési kötelezettségrõl

és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tör-vény 97. §-ának b) pontjában, valamint a közoktatásrólszóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közok-tatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjábanfoglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális mi-niszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.)Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkö-römben eljárva a következõket rendelem el:

1. §

A képzési kötelezettségrõl és a pedagógiai szakszolgá-latokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet (a továb-biakban: R.) 10. §-ának (2) bekezdés b) és c) pontja helyé-be a következõ rendelkezés lép:

[A fõvárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szak-értõi és rehabilitációs feladatok:]

„b) az autizmus megállapítása vagy kizárása gyermek-és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vizsgálat lefolytatásával,

c) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésé-nek – organikus okra visszavezethetõ vagy vissza nem ve-zethetõ – tartós és súlyos rendellenességének megállapítá-sa vagy kizárása gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakor-vosi vagy gyermekneurológiai szakorvosi vizsgálat lefoly-tatásával.”

2. §


„(4) Ha a gyermek, tanuló elsõ vizsgálatát végzõ fõvá-rosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértõi és re-habilitációs bizottság megítélése szerint a gyermek, tanulóhalmozottan fogyatékos, a szülõ egyetértésével szükségszerint kezdeményezi a gyermek, tanuló testi, érzékszervifogyatékosságának megfelelõ országos szakértõi és reha-


bilitációs feladatokat ellátó bizottságnál a kiegészítõ vizs-gálat elvégzését. Amennyiben a kiegészítõ vizsgálat szük-ségességével a szülõ nem ért egyet, a 18. § b) pontja szerintállamigazgatási eljárást kezdeményezhet.”

3. §

Az R. 14. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:„(7) Ha a sajátos nevelési igény megállapítására a meg-

ismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikusokra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességemiatt kerül sor, a szakértõi vélemény – a 14. § (1) bekezdésh) pontja szerinti kijelölt iskolaként – olyan iskolát jelölhetmeg, amelyben a tanuló a többi tanulóval közösen veszrészt az iskolai nevelésben, oktatásban.”

4. §


„(2) Ha a szakértõi véleményben foglaltakkal a szülõírásban egyetért, a szakértõi és rehabilitációs bizottság aztmegküldi a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek, illetveha a gyermek óvodába, iskolába jár, a nevelési-oktatási in-tézménynek és a tanköteles gyermeket nyilvántartó jegy-zõnek, továbbá – ha a sajátos nevelési igény megállapítá-sára a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésénekorganikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rend-ellenessége miatt került sor – a gyermek, tanuló lakóhelyeszerint illetékes nevelési tanácsadó részére.”

5. §

Az R. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõrendelkezés lép, ezzel egyidejûleg a következõ új(5)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szakértõi és rehabilitációs bizottság az enyhe ér-telmi fogyatékos tanuló, valamint a megismerõ funkciókvagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra vissza nemvezethetõ és organikus okra visszavezethetõ tartós és sú-lyos rendellenességével küzdõ tanuló fejlõdését az elsõvizsgálatot követõ elsõ tanév eltelte után, azt követõen atanuló tizenkét éves koráig minden második, azt követõenés a nem említett többi fogyatékosság esetén minden har-madik tanévben hivatalból felülvizsgálja. Az enyhe értel-mi fogyatékos tanuló, valamint a megismerõ funkciókvagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra vissza nemvezethetõ és organikus okra visszavezethetõ tartós és sú-lyos rendellenességével küzdõ tanuló elsõ felülvizsgálatá-ban nem vehet részt az, aki a szakértõi vélemény megalko-tásában közremûködött. A felülvizsgálatra alkalmazni kella 8. § (14) bekezdésében foglaltakat. Az e bekezdésbenfoglaltakat nem kell alkalmazni, ha a testi fogyatékos, a

beszéd vagy az érzékszervi fogyatékos tanuló a többi tanu-lótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelõen létre-hozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménybentanul, valamint – a fogyatékosság típusától függetlenül –akkor, ha a tanuló már nem tanköteles.

(5) A nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásbanrészt vevõ, nem tanköteles korú tanuló esetében felülvizs-gálatra a tanuló és az iskola, illetve ha a tanuló nem cselek-võképes, a szülõ és az iskola együttes kezdeményezéseesetén kerülhet sor.

(6) A felülvizsgálat idõpontjáról és helyérõl a szakértõibizottsággal történõ egyeztetés alapján a gyermek, tanulónevelését, nevelését-oktatását ellátó intézmény legalábbegy héttel a felülvizsgálat idõpontja elõtt értesíti a szülõt.A felülvizsgálat során a 13. § (2) bekezdésében foglaltakatalkalmazni kell. Erre a tényre a szülõ figyelmét az értesí-tésben fel kell hívni.”

6. §

(1) Az R. 22. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe azalábbi rendelkezés lép:

[A nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt ké-szíteni]

„c) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggelküzdõ gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetõleg isko-lai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meg-határozása céljából.”

(2) Az R. 22. §-a a következõ (8)–(9) bekezdéssel egé-szül ki:

„(8) A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a szakvéle-ményében foglaltak végrehajtásának ellenõrzése kereté-ben feltárja a gyermek, tanuló fejlõdését segítõ, illetve hát-ráltató körülményeket, hiányosságokat. A hiányosságokmegszüntetése érdekében – szükség szerint – tájékoztatástnyújt az intézmény érintett vezetõinek, pedagógusainak,nevelõtestületének, közremûködik a megoldási javaslatokkidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha az intéz-kedés megtétele azt indokolja.

(9) A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a (8) bekez-désben meghatározott feladatainak végrehajtásához évesmunkatervet készít.”

7. §

(1) Az R. 23. § (1) bekezdésének d)–e) pontja helyébe akövetkezõ rendelkezés lép:

[A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmazniakell:]

„d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló a ta-nulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget,illetve javaslatot a nevelési-oktatási intézmény által bizto-sítandó egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra, felzárkóz-tatásra vagy fejlesztõ foglalkoztatásra,


e) annak elõírását, hogy a gyermeknek, tanulónak a ne-velési tanácsadás keretében biztosított fejlesztõ foglalko-záson kell részt vennie, ennek idõkeretét,”

(2) Az R. 23. § (2) bekezdésének b)–c) pontja helyébe akövetkezõ rendelkezés lép:

[A nevelési tanácsadó]„b) a fejlesztõ foglalkozáson részt vevõ gyermekek, ta-

nulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót vezet,c) a nevelési tanácsadás keretében fejlesztõ foglalkoz-

tatásban részesülõ gyermekek, tanulók fejlõdését, állapo-tát nyilvántartási lapon kíséri figyelemmel.”

(3) Az R. 23. § (5) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:

„(5) A nevelési tanácsadó a beilleszkedési, tanulási, ma-gatartási nehézséggel küzdõ gyermek, tanuló fejlõdését – afejlesztõ foglalkoztatás fennállása alatt – az elsõ vizsgála-tot követõ második évben, ezt követõen háromévenkéntfelülvizsgálja.”

8. §

Az R. 25. §-a a következõ negyedik mondattal egészülki:

„Az ellátást nyújtó intézmény a sajátos nevelési igényûgyermek, tanuló és kísérõje részére a közforgalmú sze-mélyszállítási utazási kedvezmény igénybevételére jogo-sító, központilag kiadott igazolást és utazásnyilvántar-tó-lapot ad ki, amelyekrõl – az átadás idõpontját és az átve-võ aláírását tartalmazó – nyilvántartást vezet.”

9. §

Az R. 26. §-a a következõ (12)–(13) bekezdéssel egé-szül ki:

„(12) Ha a felnõttoktatásban részt vevõ tanuló – a köz-oktatási törvény 78. § (7) bekezdésének d) pontjában fog-laltak alapján – nem veheti igénybe a pedagógiai szakszol-gálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, a sajá-tos nevelési igény megállapításának kérdésében a SzakmaiSzolgáltató Intézmény jár el. A szakmai feladatra jutó fo-lyó kiadásokból fakadó költségeket a vizsgálatot kérõ, fel-nõttoktatásban részt vevõ tanuló viseli.

(13) A közoktatási törvény 126. § (1) bekezdése szerintiszakértõi bizottság a nevelési tanácsadó részére a vizsgálatalapján a következõ iratokat küldi meg:

a) a szakértõi vélemény egy példánya,b) a szakértõi vélemény készítésére irányuló – a szülõ

által aláírt – kérelem, és annak mellékleteinek másolata,c) amennyiben a vizsgálatra a 20. § (4) bekezdése sze-

rint került sor, a szakértõi vizsgálaton való részvételre kö-telezõ határozat másolata.”

10. §

Az R. 26/A. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:

„(1) A szakértõi és rehabilitációs bizottságok a pszichésfejlõdési zavar miatt (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia,mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitásza-var) sajátos nevelési igényûvé nyilvánított gyermekek, ta-nulók esetén a 2007. március 31. és 2007. július 10. közötthivatalból indított eljárás keretében lefolytatott vizsgálateredményei alapján 2007. december 31-éig megállapítják

a) a sajátos nevelési igény fennállásátaa) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésé-

nek organikus okra visszavezethetõ tartós és súlyos rend-ellenessége miatt,

ab) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésé-nek organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyosrendellenessége miatt;

b) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségfennállását.

(2) A szakértõi és rehabilitációs bizottság 2007. január1-je után a pszichés fejlõdési zavar megállapítása vagy ki-zárása iránt indított eljárásban a gyermek, a tanuló sajátosnevelési igényét akkor állapíthatja meg, ha azt a megisme-rõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyosrendellenessége indokolja.”

11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép ha-tályba.

(2) E rendelet hatálybalépésének napján hatályát vesztiaz R. 8. § (6) bekezdése harmadik mondatában a „ , feltéve,hogy a fejlesztési évbõl legalább hat hónap még hátra van”szövegrész, a bekezdés utolsó mondata, valamint a 17. §(3) bekezdésének harmadik mondata.

(3) Ez a rendelet 2008. január 31-én hatályát veszti.



rendeletea katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem

ágazati feladatairól

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szerveze-térõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balese-tek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény(a továbbiakban: Kat.) 53. §-ának b) és c) pontjában, vala-mint a polgári védelemrõl szóló 1996. évi XXXVII. tör-vény (a továbbiakban: Pvt.) 42. §-ának (3) bekezdésébenkapott felhatalmazás alapján – e tekintetben az önkor-mányzati és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben –,az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõlszóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) ésd) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a kö-vetkezõket rendelem el:


Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed az Oktatási és KulturálisMinisztériumra (a továbbiakban: minisztérium) és a fel-ügyelete alá tartozó költségvetési szervekre; továbbáazokra a felsõoktatási intézményekre, amelyek fenntartóifeladatait az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiak-ban: miniszter) látja el (a továbbiakban együttesen: a mi-nisztérium fenntartásában lévõ intézmények), valamint afelsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény hatályaalá tartozó intézmények oktatóira, alkalmazottjaira, hall-gatóira, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényhatálya alá tartozó nevelési-oktatási intézmények pedagó-gusaira, alkalmazottaira és tanulóira.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a katonai és rendvé-delmi oktatási intézményekre és ezek oktatóira, dolgozói-ra, hallgatóira, tanulóira.

A minisztérium feladatai

2. §

(1) A védekezésre való felkészülés idõszakában külö-nösen az alábbi feladatok kerülnek ellátásra:

a) tevékenység az Operatív Törzsben és a védekezésimunkabizottságokban;

b) védelmi bizottság létrehozása és feladatainak meg-határozása;

c) a közoktatásban tanulók katasztrófa-, tûz- és polgárivédelmi felkészítése alapjainak megjelenítése a Nemzetialaptantervben;

d) részvétel a katasztrófavédelmi gyakorlatokon a Kor-mányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB)kijelölése szerint;

e) az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer-ben együttmûködõ, kijelölt egyetemi laboratóriumok mû-ködésének koordinálása, célirányos mûszerfejlesztésük tá-mogatása;

f) a minisztérium fenntartásában lévõ intézmények ka-tasztrófa-, tûz- és polgári védelmi feladatai végrehajtásá-nak elõsegítése, alkalmazottai és hallgatói katasztrófa-,tûz- és polgári védelmi felkészítésének koordinálása, ezenbelül a katasztrófa-, tûz- és polgári védelmi tevékenységetirányító munkatársak továbbképzése.

(2) A védekezés idõszakában, katasztrófa veszélyénekelõrejelzését, veszélyhelyzet kihirdetését, valamint az or-szág meghatározott részének katasztrófa sújtotta területtényilvánítását követõen ellátandó feladat különösen:

a) a védelmi bizottság szükség szerinti mûködtetése;b) a minisztérium fenntartásában lévõ intézményeknél

létrehozott munkahelyi polgári védelmi és tûzvédelmiszervezetek alkalmazásának elõsegítése;

c) a KKB és munkabizottságai rendszeres tájékoztatása.

(3) A következmények felszámolása és a helyreállításidõszakában ellátandó feladat:

a) közremûködés az ágazati károk felmérésében, a sé-rült intézmények helyreállítása fontossági sorrendjénekmeghatározásában;

b) a rendelkezésre álló pénzügyi források lehetõségszerinti átcsoportosításával a katasztrófa által okozott ká-rok felszámolásának elõsegítése.

Ágazati feladatok

3. §

A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok kataszt-rófa-, tûz- és polgári védelmi felkészítése a külön jogsza-bályban meghatározott pedagógus-továbbképzés kereté-ben is történhet a beiskolázási tervnek megfelelõen.

4. §

A felsõoktatási intézmények hallgatóinak katasztrófa-,tûz- és polgári védelmi felkészítését az általános munkavé-delmi és tûzvédelmi oktatás, valamint a szakirány szerintiképzés tantárgyainak oktatása során kell megvalósítani.

5. §

A felkészítéshez igénybe vehetõ a katasztrófavédelmi, apolgári védelmi szervek és a tûzoltóságok segítsége, tájé-koztatói, segédletei.

A minisztérium fenntartásában lévõ intézményekfeladatai

6. §

(1) Az intézmény vezetõjea) meghatározza a katasztrófa-, tûz- és a polgári védel-

mi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intéz-mény szervezeti és mûködési szabályzatában, irányítja ésellenõrzi a felkészülési és a védekezési idõszakra megha-tározott feladatok végrehajtását;

b) kiadja az intézmény tûzvédelmi szabályzatát, annakmellékleteként tûzriadó tervét, amelyet szükség szerint, delegalább évente gyakoroltat;

c) elrendelés esetén kidolgoztatja az intézmény veszé-lyeztetettségének megfelelõ veszélyelhárítási terveket, ésegyezteti az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságterületi szervével;

d) együttmûködik a felkészülés, a védekezés, a kárfel-mérés, valamint a katasztrófa következményeinek felszá-


molása és helyreállítása során a katasztrófavédelem terüle-ti szervezeteivel, az intézmény mûködési helye szerint ille-tékes polgármesterrel, a megyei (fõvárosi), helyi védelmibizottsággal, továbbá a minisztérium védelmi bizottsá-gával;

e) elõsegíti az intézmény dolgozóinak, oktatóinak,hallgatóinak, tanulóinak, valamint, megalakítása esetén, amunkahelyi polgári védelmi szervezetnek a felkészítését,kiképzését;

f) közremûködik az intézmény dolgozóinak a településpolgári védelmi besorolása szerinti egyéni védõeszközök-kel ellátottságát, illetve óvóhelyi védelmét szolgáló intéz-kedések megvalósításában a hatóság rendelkezései alap-ján, valamint a hatósági elrendelésen alapuló kitelepítés,kimenekítés végrehajtásában;

g) elõsegíti a rendelkezésre álló épületek, anyagok éseszközök felhasználását a katasztrófa elleni védekezésszükségletének megfelelõen.

(2) A minisztérium fenntartásában lévõ intézményévente tájékoztatót készít a katasztrófa-, a tûz- és a polgárivédelmi feladatok végrehajtásáról, amelyet a tárgyévet kö-vetõ március 31-éig megküld a minisztérium védelmiügyekben illetékes szervezeti egységének.

7. §

A minisztérium fenntartásában lévõ intézményben azalkalmazottak, a tanulók és a hallgatók kollektív védelmé-re, a polgári védelmi tervek készítését meghaladóan, ameglévõ életvédelmi létesítmények karbantartásával, máscélú hasznosításuk esetén funkciójuk gyors visszaállításá-nak lehetõségével, illetve szükségóvóhelyek kialakításafeltételeinek megteremtésével kell felkészülni.

Az Országos Sugárfigyelõ, Jelzõ és Ellenõrzõ Rendszerbekijelölt egyetemi radiológiai laboratóriumok feladatai

8. §

(1) Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerrészét képezõ Országos Sugárfigyelõ, Jelzõ és EllenõrzõRendszerbe kijelölt egyetemi laboratóriumok az ágazatiNukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv, valamint fel-építési és mûködési rendjük és a vonatkozó jogszabályokszerint oldják meg katasztrófavédelmi feladataikat.

(2) A kijelölt egyetemi laboratóriumok tevékenységét aBudapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nuk-leáris Technikai Intézeténél létrehozott Ágazati Informá-ciós Központ szervezi és koordinálja, amelynek keretében

a) közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium védelmiügyekben illetékes szervezeti egységével és az OrszágosNukleárisbaleset-elhárítási Rendszer illetékes szerveivel;

b) összehangolja a kijelölt egyetemi laboratóriumokmunkáját, kialakítja együttmûködésük és adatszolgáltatá-suk rendjét;

c) kidolgozza és bevezeti a nukleáris veszélyhelyzetidõszakának mérési metodikáját, összesíti, feldolgozza éstovábbítja a laboratóriumok mérési eredményeit;

d) gyakoroltatja a nukleáris veszélyhelyzetben szüksé-ges mérési, szakmai elemzési feladatok végrehajtását.

Záró rendelkezések

9. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatály-ba, egyidejûleg a katasztrófák elleni védekezés és a polgárivédelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OMrendelet és a 2/2002. (II. 13.) NKÖM rendelet hatályátveszti.



rendeleteaz oktatási és kulturális miniszter ágazati irányításaalá tartozó igazságügyi szakértõi szakterületeken az

igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásáhozszükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege

igazolásának eljárási rendjérõl

Az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköré-rõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ánaka) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló 2005. éviXLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 31. §-a (8) be-kezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõketrendelem el:

1. §

(1) Az igazságügyi szakértõi szakterületekrõl, valamintaz azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai felté-telekrõl szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiak-ban: R.) 8 és 9. számú mellékletében felsorolt szakterüle-ten történõ igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásá-hoz szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegénekigazolására irányuló eljárás során e rendelet szabályait kellalkalmazni.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben aközigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános


szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és az illetékek-rõl szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseit kell meg-felelõen alkalmazni.

(3) E rendelet alkalmazásában kérelmezõ az a természe-tes személy, aki a Szaktv. 3. §-ának (5) bekezdésében fog-laltak alapján az R. 8. és 9. számú mellékletében meghatá-rozott szakterületeken az igazságügyi szakértõi tevékeny-ség folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányújellegének igazolása iránti kérelmet nyújt be.

2. §

A kérelmet az R. 8. és 9. számú mellékleteiben megha-tározott szakterületek tekintetében az oktatási és kulturálisminiszterhez (a továbbiakban: miniszter) írásban kell be-nyújtani.

3. §

(1) A kérelemnek tartalmaznia kell:a) a kérelmezõaa) személyazonosító adatait (név, születési hely és

idõ, anyja neve) és lakcímét,ab) végzettségét igazoló oklevelének (bizonyítványá-

nak) számát és keltét (szak, szakirány feltüntetésével),ac) jelenlegi foglalkozását, beosztását,ad) jelenlegi munkáltatójának megnevezését, címét;b) az engedélyezni kért igazságügyi szakértõi szakterü-

let(ek) megnevezését.

(2) A kérelem tartalmazhatja a kérelmezõ nevéhez köt-hetõ egyéb, a szakmai mûködés és szaktudás magas szín-vonalát alátámasztó szakmai publikációk témáját, megje-lenésének idõpontját és helyét, illetve tudományos tevé-kenységének ismertetését.

(3) A kérelemhez csatolni kell:a) a képesítést igazoló okirat hiteles másolatát (honosí-

tott okirat esetében a magyar nyelvû fordítás hiteles máso-latát);

b) a kérelem benyújtásáig végzett szakmai tevékenységleírását, azon gyakorlat(ok) részletes leírásával, mely(ek)figyelembevételét a szakirányú szakmai gyakorlat számí-tása szempontjából a kérelmezõ kéri, kitérve arra, hogy akérelmezõ mikor, hol, milyen munkakört töltött be, milyenidõtartamú szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) a b) pontban részletezett gyakorlati idõ alatt fennállójogviszony munkáltató általi igazolását, amely tartalmazzaa munkavégzés idejét, valamint jellegét;

d) szakértõjelölt esetén az igazságügyi szakértõi intéz-ménynek vagy szervezetnek a vezetõje által a foglalkozta-tási viszonyra vonatkozó igazolását;

e) a kérelmezõ nyilatkozatát arról, hogy a kérelembenfoglalt személyes adatainak az eljárással összefüggõ keze-léséhez hozzájárul;

f) az eljárás díjának megfizetését igazoló dokumentu-mot (csekkmásolat, banki átutalás banki igazolása).

(4) A (3) bekezdés d) pontjában foglalt igazolásnak tar-talmaznia kell:

a) a kérelmezõ nevét, lakcímét;b) tájékoztatást az igazságügyi szakértõi intézmény

vagy szervezet és a kérelmezõ közötti szakmai kapcsolatminõségérõl és idõtartamáról;

c) a legalább napi 6 órás idõtartamban végzett munkaigazolását.

4. §

(1) A névjegyzékbe az a kérelmezõ vehetõ fel, aki a név-jegyzékbe való felvételi kérelmét vagy a szakterület kiter-jesztése iránti kérelmét (a továbbiakban együtt: kérelem)az R. 8. és 9. számú mellékleteiben felsorolt szakterületekvalamelyikére nyújtja be és – a Szaktv.-ben foglalt egyébfeltételek teljesítése esetén – a szakterülethez kapcsolódóképesítési, valamint az e rendeletben elõírt egyéb feltéte-lek teljesítését igazolja.

(2) Az R. 8. és 9. számú mellékleteiben meghatározottszakterületekhez kapcsolódó képesítési feltételekkel kü-lön jogszabály alapján egyenértékû végzettséggel vagyszakképzettséggel rendelkezõ kérelmezõ is felvehetõ anévjegyzékbe.

(3) Az R. 8. és 9. számú mellékleteiben meghatározottszakterületekhez kapcsolódó képesítési feltételként meg-jelölt végzettségek és szakképzettségek egymásnak a(2) bekezdés szerint történõ megfeleltetése a felsõoktatásialap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárásirendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet, illet-ve e rendelet 15. § (3) bekezdésének b) pontja alapján2006. III. 1-jétõl hatályon kívül helyezett 5. számú mellék-lete, valamint az abban megjelölt, az alapképzési szakokképesítési követelményeirõl szóló kormányrendeletekalapján történik.

(4) A külföldi bizonyítvánnyal, oklevéllel rendelkezõkérelmezõ esetében a névjegyzékbe való felvételhez amellékletekben megjelölt képesítéssel Magyarországonegyenértékûnek elismert, illetve honosított bizonyítvány,oklevél fogadható el. Az elismerésre a külföldi bizonyítvá-nyok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvényrendelkezései az irányadóak.

5. §

(1) Szakmai gyakorlati idõn a szakirányú felsõfokú vég-zettség vagy a szakképzettség megszerzése után, a kérelembenyújtását megelõzõen fennálló, a megjelölt szakterüle-ten eltöltött gyakorlati idõt kell érteni. A különbözõ mun-kahelyeken szerzett gyakorlatok idejét össze kell adni.

(2) Szakmai gyakorlati idõként a szakértõjelölt eseténaz alkalmazotti vagy más jogviszonyban legalább napi


6 órás idõtartamban végzett tevékenységet figyelembe kellvenni.

(3) Nem számítható be a szakmai gyakorlati idõbe amegszakítás nélkül hat hónapot meghaladó fizetés nélküliés rendkívüli szabadság, a szülési szabadság, illetve agyermekgondozási díj és – a családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény 21. §-a szerinti keresõ tevé-kenység kivételével – a gyermekgondozási segély tényle-ges idõtartama.

6. §

(1) A szakmai gyakorlati idõ meglétének igazolásáraa) munkaviszony, köztisztviselõi, közalkalmazotti, hi-

vatásos szolgálati jogviszony keretében végzett tevékeny-ség esetén a munkáltató vagy a korábbi munkáltató,

b) megbízási jogviszonyban végzett tevékenység ese-tén a megbízó,

c) gazdasági társaság tagjaként, illetve alkalmazottja-ként végzett tevékenység esetén a gazdasági társaság,

d) igazságügyi szakértõi intézményben vagy szervezetkeretében szakértõjelöltként dolgozó kérelmezõ esetébenaz intézmény vagy szervezet vezetõje,

e) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony kereté-ben végzett tevékenység esetében a foglalkoztatóáltal kiállított igazolást a kérelemhez csatolni kell.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazzaa) a kérelmezõ személyazonosító adatait (nevét, szüle-

tési helyét és idejét, anyja nevét) és lakcímét,b) a kérelmezõ által betöltött munkakör megnevezését

és részletes leírását,c) a jogviszony fennállásának pontos naptári idõtarta-

mát (naptári év, hónap, nap szerinti megjelöléssel),d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti kérelmezõ esetén

az igazságügyi szakértõi intézmény vagy szervezet nyilat-kozatát arról, hogy a kérelmezõ legalább napi 6 órás idõ-tartamban végzi a tevékenységét.

(3) A szakmai gyakorlat idõtartamát a kérelmezõ koráb-bi foglalkoztatójának jogutód nélküli megszûnése eseté-ben szerzõdéssel vagy a munkavégzés igazolására alkal-mas és a szakmai gyakorlat idõtartamát alátámasztó egyébdokumentummal kell igazolni.

7. §

(1) A gyakorlati idõ szakirányú jellegének megléte ese-tén a miniszter a kérelem benyújtásától számított 30 naponbelül hatósági bizonyítványt állít ki.

(2) A szakmai gyakorlat szakirányú jellegét igazoló ha-tósági bizonyítvány tartalmazza

a) a kérelmezõ személyazonosító adatait (nevét, szüle-tési helyét és idejét, anyja nevét);

b) az engedélyezni kért igazságügyi szakértõi szakterü-let(ek) megnevezését;

c) a nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a b) pont sze-rinti szakterület(ek)nek a kérelmezõ által megszerzettszakmai gyakorlat szakiránya megfelel.

8. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

9. §

E rendelet hatálybalépését megelõzõen indult igazság-ügyi szakértõi névjegyzékbe vételi vagy szakterület kiter-jesztése iránti eljárásokban annak a kérelmezõnek, aki leg-alább 5 évig szakértõjelöltként dolgozott és a 3. § (1) be-kezdés szerinti kérelméhez csatolja a 4. § szerinti igazo-lást, a miniszter a szakmai gyakorlat szakirányú jellegétigazoló hatósági bizonyítványt kiadja.



HATÁROZATOK

A Miniszterelnök91/2007. (XII. 28.) ME

határozatafõiskolai rektor felmentésérõl

A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény101. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörömben, a2007. évi CXLI. törvény 3. §-ában foglaltakra tekintettel– az oktatási és kulturális miniszter elõterjesztésére –a Berzsenyi Dániel Fõiskolán

dr. Gadányi Károly fõiskolai tanárt a rektori megbízatá-sa alól

2007. december 31-i hatállyal

felmentem.



határozatafõiskolai rektor megbízásáról

A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény101. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörömben – azoktatási és kulturális miniszternek a fenntartóval egyetér-tésben tett elõterjesztésére –

a Budapesti Gazdasági Fõiskolán

Sándorné dr. Kriszt Éva fõiskolai tanárt – a 2008. január1-jétõl 2011. június 30-ig terjedõ idõtartamra –

a Károly Róbert Fõiskolán

dr. Magda Sándor egyetemi tanárt – további, a 2008. ja-nuár 1-jétõl 2012. december 31-ig terjedõ idõtartamra –

a rektori teendõk ellátásával megbízom.



Melléklet a 45/2007. (XII. 29.) OKM rendelethez

MINTA

Az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlatszakirányú jellegének igazolása

Oktatási és Kulturális MinisztériumBudapest

Ügyiratszám: ............/.......

Ügyintézõ: ....................

HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY

................................................................. (név, születési neve, helye és ideje, anyja neve) kérelmére a kulturális/gyógy-pedagógiai és az egyes pszichológiai területekhez kapcsolódó szakterületeken az igazságügyi szakértõi tevékenységfolytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl szóló .../2007. (...) OKMrendeletben foglaltak alapján – figyelemmel a rendelkezésre álló dokumentumokra – igazolom, hogy

az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához ...........................................................................................................

szakterületen (szakterületeken) .......................................................... (év, hó, nap) szakirányú szakmai gyakorlati idõtszerzett.

Az igazolást az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe történõ felvétel iránti külön eljárásban való felhasználás céljábóladtam ki.

Budapest, .......... év ................................ hó ..... nap

P. H.

....................................................................................(kiadmányozó neve, hivatali beosztása)


határozatafõiskolai rektor megbízásáról

A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény101. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörömben – azoktatási és kulturális miniszternek a fenntartóval egyetér-tésben tett elõterjesztésére –

a Harsányi János Fõiskolán

dr. Kondorosi Ferenc egyetemi docenst – a 2007. de-cember 1-jétõl 2012. november 30-ig terjedõ idõtartamra –

a rektori teendõk ellátásával megbízom.


KÖZLEMÉNYEK

A Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézettájékoztatója

a 2003. évi LXXXVI. törvény,valamint a végrehajtására kiadott

13/2004. (IV. 27.) OM rendelet 1. § (1) bekezdésébenfoglaltak alapján teljesítendõ bejelentkezési

kötelezettségrõl, illetve a 2007. évi szakképzésihozzájárulási kötelezettség elszámolásáról,

bevallásáról és befizetésérõl

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésé-nek támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény(a továbbiakban: Szht.) végrehajtására kiadott 13/2004.(IV. 27.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §(1) bekezdése értelmében: „Az a hozzájárulásra kötelezett,aki az Szht. 4. §-ának (1) bekezdése szerinti gyakorlatiképzés szervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulásikötelezettségét (a továbbiakban: hozzájárulásra kötele-zett), a gyakorlati képzés szervezésére irányuló elsõegyüttmûködési megállapodás, tanulószerzõdés, illetvehallgatói szerzõdés megkötését követõ 30 napon belül kö-teles a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézethez(a továbbiakban: NSZFI) bejelentkezni az NSZFI által aMagyar Közlönyben közzétett bejelentkezési nyomtat-ványon. Az NSZFI az elfogadott bejelentkezési nyomtat-vány másolatát megküldi a hozzájárulásra kötelezettnélfolyó gyakorlati képzés telephelye szerint illetékes területigazdasági kamara (a továbbiakban: területi gazdasági ka-mara), továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalterületileg illetékes igazgatósága (a továbbiakban: APEHilletékes igazgatósága) részére.”

A Szht. 4. § (10) bekezdése alapján a gyakorlati képzésmegszervezésével teljesítõ hozzájárulásra kötelezettnek aRendeletben elõírtak szerint bejelentkezési, bevallási éselszámolási kötelezettsége van az NSZFI-vel szemben.

A bejelentkezési kötelezettségnek a „BEJELENTKE-ZÉSI NYOMTATVÁNY a szakképzési hozzájárulási köte-lezettségüket gyakorlati képzés megszervezésével teljesítõkrészére” kitöltésével és benyújtásával kell eleget tenni.

A „2007. ÉVES BEVALLÁS a gyakorlati képzést szer-vezõk részére a szakképzési hozzájárulási kötelezettségteljesítésérõl” nyomtatvány kitöltésével és a tárgyévet kö-vetõ második hónap 15. napjáig történõ benyújtásával kelleleget tenni.

A nyomtatványok és a hozzájuk tartozó kitöltési utasítá-sok az NSZFI www.nive.hu honlapjáról, a Támogatás ésbevalláskezelés/Szakképzési hozzájárulás oldalról letölt-hetõ.

Aki az Szht. 4. § (1) pontja szerint gyakorlati képzésmegszervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási köte-lezettségét és az Szht. 4. § (9) pontja szerint a bruttó köte-lezettségük és a kötelezettségcsökkentõ tételeik egyenle-geként – nettó kötelezettségként – befizetési kötelezettségáll fenn, úgy azt a tárgyévet követõ év második hónapjá-nak 15. napjáig kell befizetni a Munkaerõpiaci AlapMagyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01744260-70000007 számú NSZFI-MPA területi elõirányzat-felhasználási keretszámlájára.

FIGYELEM!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy az NSZFI a honlapján awww.nive.hu, a Támogatás és bevalláskezelés/Szakképzésihozzájárulás oldalon közzéteszi mindazon nyomtatványo-kat és ûrlapokat, valamint a hozzájuk tartozó kitöltési utasí-tásokat, segédleteket, amelyek a szakképzési hozzájárulásbevallásával, elszámolásával, illetõleg az évközi többlet-költség visszaigénylésével kapcsolatosan használandók.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az Szht.– 5. § (1) bekezdése szerint:„Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez a 4. §

szerint gyakorlati képzést, köteles bruttó kötelezettségét– a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az ál-lami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulásszámlára befizetni.”

– 6. § (1) bekezdése szerint:„Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez gya-

korlati képzésta) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó

kötelezettségét,b) az 5. § (2) bekezdése szerint elszámolható módon és

mértékben felmerült kötelezettségcsökkentõ tételek évesösszegét,

c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerintiösszegek különbözeteként megállapított éves nettó kötele-zettségét maga állapítja meg és vallja be az adóévet követõév második hónap 15. napjáig az állami adóhatóságnak.”


A fentiek egyben azt is jelentik, hogy a gyakorlati kép-zést nem szervezõ hozzájárulásra kötelezetteknek a 2007.évi szakképzési hozzájárulási kötelezettségükrõl azNSZFI felé nem kell bevallást, elszámolást, tájékoztatástküldeniük, és a kötelezettségük befizetését az APEH Szak-képzési hozzájárulás beszedési számla 10032000-06056061 számlájára kell teljesíteniük.

Tájékoztatjuk Önöket, hogy az NSZFI az elõzõektõl el-térõen tévesen közvetlenül az NSZFI-MPA Képzési Alap-rész területi elõirányzat-felhasználási keretszámlára fize-tett 2007. évre vonatkozó befizetéseket kérelemre visszafi-zeti. A kérelembe a befizetõ azonosítását szolgáló adato-kon (pontos név, cím, adószám, pénzforgalmi jelzõszám)kívül feltétlenül fel kell tüntetni azt, hogy a visszafizetés a2007. évi hozzájárulási kötelezettség téves befizetése mi-att vált szükségessé, továbbá a befizetés dátumát és annaka számlának a számát, amelyre a befizetés történt. A kére-lem mellékleteként kérjük csatolni a befizetést igazolóbankkivonat másolatát.

Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet

A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület döntése alapjánhozott jogerõs akkreditációs határozatok

HATÁROZAT

A Debreceni Egyetem (4032 Debrecen, Egyetem tér 1.)által benyújtott nyelvvizsgaközpont és nyelvvizsgarend-szer akkreditációja iránti kérelem tárgyában a Nyelvvizs-gát Akkreditáló Testület 2007. április 16-i ülésén a követ-kezõ döntést hozta: A kérelmezõ nyelvvizsgaközpont ésnyelvvizsgarendszer akkreditációja iránti kérelmét az Ok-tatási Hivatal a következõk szerint

engedélyezi:

1. A nyelvvizsgaközpont:neve: Debreceni Egyetem Idegennyelvi Központ

DExam Vizsgaközpontcíme: 4032 Debrecen, Komlóssy út 56.

2. A nyelvvizsgarendszer:neve: DExamfajtája: általános, egynyelvûnyelve: angol

3. Akkreditált vizsgahely:neve: Debreceni Egyetem Idegennyelvi Központ

DExam Vizsgaközpontcíme: 4032 Debrecen, Komlóssy út 56.

Az akkreditált nyelvvizsgaközpont köteles az államilag el-ismert nyelvvizsgáztatás során a vizsgázókról a Nyelv-vizsgáztatási Akkreditációs Központ elektronikus felüle-tén anyakönyvet vezetni.

Az akkreditált nyelvvizsgaközpont a nyelvvizsgáztatás so-rán a sikeres vizsgázóknak a többször módosított 71/1998.(IV. 8.) Korm. rendelet szerint a Központ elektronikus for-manyomtatványán keresztül államilag elismert nyelvvizs-ga-bizonyítványt készíttet.

Az elsõ akkreditációs felülvizsgálat határideje: 2009. áp-rilis 16.

A határozat ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon be-lül jogszabálysértésre, illetve elfogultságra hivatkozva azoktatási és kulturális miniszterhez címzett, hivatalosanbenyújtott fellebbezéssel lehet élni, amelynek illetéke5000 Ft.

Az akkreditációs eljárás díja kiegyenlítésre került.

INDOKOLÁS

A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület a 2007. 02. 26-án át-vett hiánytalan kérelem, valamint a Szakértõi Bizottság je-lentése alapján 2007. 04. 16-án hozta meg döntését.

A Szakértõi Bizottság összetétele ellen a kérelmezõ kifo-gással nem élt.

A határozat rendelkezéseire az idegennyelv-tudást igazolóállamilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjérõl és a nyelv-vizsga-bizonyítványokról szóló, többször módosított71/1998. Korm. rendelet (a továbbiakban: KR) 4. §-ának(3) bekezdésében, 6. §-ának (3) bekezdésében, az állami-lag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeré-rõl és annak felülvizsgálatáról, az akkreditációs eljárásról,valamint a nyelvvizsga díjairól szóló 30/1999. (VII. 21.)OM rendelet 7. §-ában és az Akkreditációs Kézikönyvbenfoglaltak az irányadók.

Az Oktatási Hivatal illetékessége az Oktatási Hivatalrólszóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-án és a KR4. §-ának (3) bekezdésén alapul.

A fellebbezés lehetõségérõl a KR 6. § (4) bekezdése rendel-kezik. A fellebbezésért fizetendõ illetékrõl az illetékekrõlszóló 1990. évi XCIII. tv. 29. § (2) bekezdése rendelkezik.

Budapest, 2007. április 18.

Ügyszám: AK-XXVIII/1/2007.

Az Oktatási Hivatal elnökének nevében és megbízásából:

Fazekas Márta s. k.,igazgató

* * *


HATÁROZAT

A SZIE Zöld Út Nyelvvizsgaközpont (2103 Gödöllõ,Páter K. u. 1.) akkreditált vizsgaközpont által új szak-irány akkreditációja iránt benyújtott kérelem tárgyában aNyelvvizsgát Akkreditáló Testület 2007. októberi 8-i ülé-sén a következõ döntést hozta: A kérelmezõ új szakirányakkreditációja iránti kérelmét az Oktatási Hivatal a követ-kezõk szerint

engedélyezi:

Név: Zöld Út Szaknyelvi VizsgaNyelv: angol és német kétnyelvûFajta: szaknyelviSzakirány: mûszaki szaknyelv

A határozat ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belüljogszabálysértésre, illetve elfogultságra hivatkozva az okta-tási és kulturális miniszterhez címzett, hivatalosan benyúj-tott fellebbezéssel lehet élni, amelynek illetéke 5000 Ft.


Ez a határozat csak az AK-XV/1/2001. és azAK-XV/6/2002. számú határozattal együtt érvényes.

INDOKOLÁS

A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület a 2007. 09. 4-én át-vett hiánytalan kérelem, valamint a Szakértõi Bizottság je-lentése alapján 2007. 10. 8-án hozta meg döntését.


A határozat rendelkezéseire az idegennyelv-tudást igazoló ál-lamilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjérõl és a nyelvvizs-ga-bizonyítványokról szóló, többször módosított 71/1998.Korm. rendelet (a továbbiakban: KR) 4. §-ának (3) bekezdésé-ben, 6. §-ának (3) bekezdésében, az államilag elismert nyelv-vizsga egységes követelményrendszerérõl és annak felülvizs-gálatáról, az akkreditációs eljárásról, valamint a nyelvvizsgadíjairól szóló 30/1999. (VII. 21.) OM rendelet 7. §-ában és azAkkreditációs Kézikönyvben foglaltak az irányadók.



Budapest, 2007. október 10.

Ügyszám: AK-XV/16/2007.



* * *

HATÁROZAT

Az EURO Nyelvvizsga Kft. (1012 Budapest, Vérmezõu. 4.) akkreditált vizsgaközpont által bejelentett vizsga-hely létesítése iránt benyújtott kérelem tárgyában a Nyelv-vizsgát Akkreditáló Testület 2007. októberi 8-i ülésén akövetkezõ döntést hozta: A kérelmezõ bejelentett vizsga-hely létesítése iránti kérelmét az Oktatási Hivatal a követ-kezõk szerint

engedélyezi:

Név: Universitas Tanoda 2004 Bt.Cím: 7400 Kaposvár, Fõ u. 29.

A kérelmezõ köteles a vizsgahely tekintetében folyamato-san biztosítani a hatályos jogszabályokban, illetve az Akk-reditációs Kézikönyvben foglalt feltételeket.



Ez a határozat csak az AK-XVI/1/2001. és azAK-XVI/44/2004. számú határozattal együtt érvényes.

INDOKOLÁS

A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület a 2007. 08. 15-én átvetthiánytalan kérelem, valamint a helyszíni szemle alapján meg-állapította, hogy a rendelkezõ részben jelölt vizsgahely– mint a kérelmezõ bejelentett vizsgahelye – tárgyi ésinfrastrukturális feltételei megfelelnek a jogszabályokban ésaz Akkreditációs Kézikönyvben foglalt feltételeknek.

A határozat rendelkezéseire az idegennyelv-tudást igazolóállamilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjérõl és a nyelv-vizsga-bizonyítványokról szóló, többször módosított71/1998. Korm. rendelet (a továbbiakban: KR) 4. §-ának(3) bekezdésében, 6. §-ának (3) bekezdésében, az állami-lag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeré-rõl és annak felülvizsgálatáról, az akkreditációs eljárásról,valamint a nyelvvizsga díjairól szóló 30/1999. (VII. 21.)OM rendelet 7. §-ában, a 12. § (1) bekezdésében és azAkkreditációs Kézikönyvben foglaltak az irányadók.



Budapest, 2007. október 10.

Ügyszám: AK-XVI/64/2007.



* * *


HATÁROZAT

Az ELTE Idegennyelvi Továbbképzõ Központ (1085Budapest, Rigó u. 16.) akkreditált vizsgaközpont által be-jelentett vizsgahely létesítése iránt benyújtott kérelem tár-gyában a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület 2007. novem-ber 5-i ülésén a következõ döntést hozta: A kérelmezõ be-jelentett vizsgahely létesítése iránti kérelmét az OktatásiHivatal a következõk szerint

engedélyezi:

Név: Katedra Közép-Magyarország Oktató, Kereske-delmi és Szolgáltató Kft.

Cím: 2112 Veresegyház, Köves u. 2/A

A kérelmezõ köteles a vizsgahely tekintetében folyamato-san biztosítani a hatályos jogszabályokban, illetve azAkkreditációs Kézikönyvben foglalt feltételeket.



Ez a határozat csak az AK-I/1/2000. számú határozattalegyütt érvényes.

INDOKOLÁS

A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület a 2007. 10. 15-én át-vett hiánytalan kérelem, valamint a helyszíni szemle alap-ján 2007. 11. 05-én megállapította, hogy a rendelkezõrészben jelölt vizsgahely – mint a kérelmezõ bejelentettvizsgahelye – tárgyi és infrastrukturális feltételei megfe-lelnek a jogszabályokban és az Akkreditációs Kézikönyv-ben foglalt feltételeknek.



A fellebbezés lehetõségérõl a KR 6. § (4) bekezdése ren-delkezik. A fellebbezésért fizetendõ illetékrõl az illetékek-

rõl szóló 1990. évi XCIII. tv. 29. § (2) bekezdése rendelke-zik.

Budapest, 2007. november 7.

Ügyszám: AK-I/101/2007.



* * *

HATÁROZAT

A Gábor Dénes Fõiskola LEXINFO InformatikaiNyelvvizsga-központ (1037 Budapest, Bécsi u. 324.) akk-reditált vizsgaközpont által akkreditált vizsgahely létesí-tése iránt benyújtott kérelem tárgyában a NyelvvizsgátAkkreditáló Testület 2007. november 5-i ülésén a követ-kezõ döntést hozta: A kérelmezõ bejelentett vizsgahely lé-tesítése iránti kérelmét az Oktatási Hivatal a következõkszerint

engedélyezi:

Név: Pannon Egyetem Nyelvvizsga Iroda 5. sz.LEXINFO akkreditált vizsgahely

Cím: 8200 Veszprém, Egyetem u. 3.Nyelvvizsgarendszer: LEXINFONyelvek: angol, kétnyelvû; német, kétnyelvûFajta: informatikai szaknyelvi




Ez a határozat csak az AK-XVIII/2/2004. számú határo-zattal együtt érvényes.

INDOKOLÁS

A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület a 2007. 10. 15-én át-vett hiánytalan kérelem alapján 2007. 11. 05-én megállapí-totta, hogy a rendelkezõ részben jelölt vizsgahely – mint akérelmezõ akkreditált vizsgahelye – tárgyi és infrastruktu-rális feltételei megfelelnek a jogszabályokban és azAkkreditációs Kézikönyvben foglalt feltételeknek.

A határozat rendelkezéseire az idegennyelv-tudást igazolóállamilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjérõl és a nyelv-vizsga-bizonyítványokról szóló, többször módosított


71/1998. Korm. rendelet (a továbbiakban: KR) 4. §-ának(3) bekezdésében, 6. §-ának (3) bekezdésében, az állami-lag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeré-rõl és annak felülvizsgálatáról, az akkreditációs eljárásról,valamint a nyelvvizsga díjairól szóló 30/1999. (VII. 21.)OM rendelet 7. §-ában, a 12. § (2) bekezdésében és azAkkreditációs Kézikönyvben foglaltak az irányadók.




Ügyszám: AK-XVIII/6/2007.



* * *

HATÁROZAT

A GB Resources Oktatási és Tanácsadó Kft. (1028 Bu-dapest, Fuvola u. 5/A), mint a London Chamber of Com-merce and Industry Examinations Board, Education Deve-lopment International Plc (LCCI International Qualifica-tions Siskin Parkway East, Middlemarch Business Park,Ceventry CV3 4ST) magyarországi képviselõje, akkredi-tált vizsgaközpont által bejelentett vizsgahely létesítéseiránt benyújtott kérelem tárgyában a Nyelvvizsgát Akkre-ditáló Testület 2007. november 5-i ülésén a következõdöntést hozta: A kérelmezõ bejelentett vizsgahely létesíté-se iránti kérelmét az Oktatási Hivatal a következõk szerint

engedélyezi:

Név: Feran-2 Bt.Cím: 6725 Szeged, Gõz u. 7.




Ez a határozat csak az AK-XXV/1/2004. számú határozat-tal együtt érvényes.

INDOKOLÁS

A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület a 2007. 10. 10-én át-vett hiánytalan kérelem alapján megállapította, hogy a ren-delkezõ részben jelölt vizsgahely – mint a kérelmezõ beje-lentett vizsgahelye – tárgyi és infrastrukturális feltételeimegfelelnek a jogszabályokban és az Akkreditációs Kézi-könyvben foglalt feltételeknek.





Ügyszám: AK-XXV/13/2007.



* * *

HATÁROZAT

A Goethe-Institut Budapest (1092 Budapest, Rádayu. 58.), mint a Goethe Institut Goethe vizsgarendszer (Da-chauer Straße 122 80637 München Postfach 19 04 19,80604 München) magyarországi képviselõje akkreditáltvizsgarendszerének új vizsgaszinttel történõ bõvítését ké-relmezi. A benyújtott kérelemrõl a Nyelvvizsgát Akkredi-táló Testület 2007. november 12-i ülésén a következõ dön-tést hozta: A kérelmezõ Goethe-Zertifikat B2 nevû vizs-gaszintjét az Oktatási Hivatal

engedélyezi.

A kérelmezõ köteles az államilag elismert nyelvvizsgázta-tás során az új vizsgaszinten vizsgázókról az Oktatási Hi-vatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (a továb-


biakban: OH-NYAK) elektronikus felületén anyakönyvetvezetni.

A kérelmezõ a nyelvvizsgáztatás során az új vizsgaszinttekintetében a sikeres vizsgázóknak a többször módosított71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet szerint az OH-NYAKelektronikus formanyomtatványán keresztül államilag el-ismert nyelvvizsga-bizonyítványt készíttet.

A kérelmezõ köteles az új vizsgaszint tekintetében folya-matosan biztosítani a hatályos jogszabályokban, illetve azAkkreditációs Kézikönyvben (a továbbiakban: AK) fog-lalt feltételeket.



Ez a határozat csak az AK-X/1/2000. számú határozattalegyütt érvényes.

INDOKOLÁS

A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület a 2007. június 29-énátvett formailag hiánytalan kérelem, a 2007. október 9-énátvett tartalmi kiegészítés, valamint a Szakértõi Bizottságjelentése alapján 2007. november 12-i ülésén azt a döntésthozta, hogy támogatja a Goethe vizsgarendszer jelen kére-lemben szereplõ Goethe-Zertifikat B2 önálló vizsgaszintetképviselõ vizsgájának akkreditációját.


Hatáskörömet az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006.(XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-a, az idegennyelv-tudástigazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjérõl és anyelvvizsga-bizonyítványokról szóló, többször módosított71/1998. Korm. rendelet (a továbbiakban: KR) 4. §-ának(3) bekezdése, 6. §-ának (3) bekezdése, az államilag elis-mert nyelvvizsga egységes követelményrendszerérõl ésannak felülvizsgálatáról, az akkreditációs eljárásról, vala-mint a nyelvvizsga díjairól szóló 30/1999. (VII. 21.) OMrendelet határozza meg, az akkreditáció részletes feltétele-it és dokumentációját az AK tartalmazza.

A jogorvoslatról való tájékoztatás a közigazgatási hatóságieljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény (Ket.) 98–99. §-ain, valamint a KR 6. §(84) bekezdésén alapul.

Az eljárásért fizetendõ akkreditációs díj mértékét az álla-milag elismert nyelvvizsga egységes követelményrend-szerérõl és annak felülvizsgálatáról, az akkreditációs eljá-rásról, valamint a nyelvvizsga díjairól szóló 30/1999.(VII. 21.) OM rendelet 1. számú melléklete határozza meg,melyet a kérelmezõ hivatalomnál megfizetett.

A fellebbezésért fizetendõ illetékrõl az illetékekrõl szóló1990. évi XCIII. tv. 29. § (2) bekezdése rendelkezik.


Ügyszám: AK-X/22/2007.



* * *

HATÁROZAT

A Károli Gáspár Református Egyetem Idegen NyelviLektorátus (1091 Budapest, Kálvin tér 9.) által benyújtottnyelvvizsgaközpont és nyelvvizsgarendszer akkreditáció-ja iránti kérelem tárgyában a Nyelvvizsgát AkkreditálóTestület 2007. november 26-i ülésén a következõ döntésthozta: A kérelmezõ nyelvvizsgaközpont és nyelvvizsga-rendszer akkreditációja iránti kérelmét az Oktatási Hivatala következõk szerint

engedélyezi:

1. A nyelvvizsgaközpont:neve: Theolingua Egyházi Szaknyelvi Vizsgaközpontcíme: 1088 Budapest, Reviczky u. 4.

2. A nyelvvizsgarendszer:neve: Theolingua Egyházi Szaknyelvi Vizsgafajtája: egyházi (hittudományi) szaknyelvi, kétnyelvûnyelve: angol, német

3. Akkreditált vizsgahely:neve: Theolingua Egyházi Szaknyelvi Vizsgaközpontcíme: 1088 Budapest, Reviczky u. 4.

Az akkreditált nyelvvizsgaközpont köteles az államilag el-ismert nyelvvizsgáztatás során a vizsgázókról a Nyelv-vizsgáztatási Akkreditációs Központ elektronikus felüle-tén anyakönyvet vezetni.

Az akkreditált nyelvvizsgaközpont a nyelvvizsgáztatás so-rán a sikeres vizsgázóknak a többször módosított 71/1998.(IV. 8.) Korm. rendelet szerint a Központ elektronikus for-manyomtatványán keresztül államilag elismert nyelvvizs-ga-bizonyítványt készíttet.

Az elsõ akkreditációs felülvizsgálat határideje: 2009. no-vember 26.




INDOKOLÁS

A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület a 2007. 10. 29-én át-vett hiánytalan kérelem, valamint a Szakértõi Bizottság je-lentése alapján 2007. 11. 26-án hozta meg döntését.


A határozat rendelkezéseire az idegennyelv-tudást igazolóállamilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjérõl és a nyelv-vizsga-bizonyítványokról szóló, többször módosított71/1998. Korm. rendelet (a továbbiakban: KR) 4. §-ának(3) bekezdésében, 6. §-ának (3) bekezdésében, az állami-lag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeré-rõl és annak felülvizsgálatáról, az akkreditációs eljárásról,valamint a nyelvvizsga díjairól szóló 30/1999. (VII. 21.)OM rendelet 7. §-ában és az Akkreditációs Kézikönyvbenfoglaltak az irányadók.




Ügyszám: AK-XXIX/1/2007.



* * *

HATÁROZAT

A BME Nyelvvizsgaközpont (1111 Budapest, Egry J.u. 1.) akkreditált vizsgaközpont által bejelentett vizsga-hely létesítése iránt benyújtott kérelem tárgyában a Nyelv-vizsgát Akkreditáló Testület 2007. december 3-i ülésén akövetkezõ döntést hozta: A kérelmezõ bejelentett vizsga-hely létesítése iránti kérelmét az Oktatási Hivatal a követ-kezõk szerint

engedélyezi:

Név: Katedra Nyelviskola Kft.Cím: 1075 Budapest, Madách tér 4.




Ez a határozat csak az AK-VII/1/2000. számú határozattalegyütt érvényes.

INDOKOLÁS

A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület a 2007. 12. 03-án át-vett hiánytalan kérelem alapján megállapította, hogy a ren-delkezõ részben jelölt vizsgahely – mint a kérelmezõ beje-lentett vizsgahelye – tárgyi és infrastrukturális feltételeimegfelelnek a jogszabályokban és az Akkreditációs Kézi-könyvben foglalt feltételeknek.




Budapest, 2007. december 6.

Ügyszám: AK-VII/42/2007.



* * *

HATÁROZAT

Az EURO Nyelvvizsga Kft. (1012 Budapest, Vérmezõ u.4.) akkreditált vizsgaközpont által bejelentett vizsgahelylétesítése iránt benyújtott kérelem tárgyában a Nyelvvizs-gát Akkreditáló Testület 2007. december 3-i ülésén a kö-


vetkezõ döntést hozta: A kérelmezõ bejelentett vizsgahelylétesítése iránti kérelmét az Oktatási Hivatal a következõkszerint

engedélyezi:

Név: Katedra Nyelviskola Kft.Cím: 1075 Budapest, Madách tér 4.

A kérelmezõ köteles a vizsgahely tekintetében folyamato-san biztosítani a hatályos jogszabályokban, illetve azAkkreditációs Kézikönyvben foglalt feltételeket.A határozat ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belüljogszabálysértésre, illetve elfogultságra hivatkozva az okta-tási és kulturális miniszterhez címzett, hivatalosan benyúj-tott fellebbezéssel lehet élni, amelynek illetéke 5000 Ft.


Ez a határozat csak az AK-XVI/1/2001. számú és azAK-XVI/44/2004. számú határozattal együtt érvényes.

INDOKOLÁS

A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület a 2007. 11. 12-én át-vett hiánytalan kérelem alapján megállapította, hogy a ren-delkezõ részben jelölt vizsgahely – mint a kérelmezõ beje-lentett vizsgahelye – tárgyi és infrastrukturális feltételeimegfelelnek a jogszabályokban és az Akkreditációs Kézi-könyvben foglalt feltételeknek.





Ügyszám: AK-XVI/65/2007.



* * *

HATÁROZAT

A KJF Nyelvvizsgaközpont (8000 Székesfehérvár, Sza-badságharcos út 55.) akkreditált vizsgaközpont által beje-lentett vizsgahely létesítése iránt benyújtott kérelem tár-gyában a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület 2007. decem-ber 3-i ülésén a következõ döntést hozta: A kérelmezõ be-jelentett vizsgahely létesítése iránti kérelmét az OktatásiHivatal a következõk szerint

engedélyezi:

Név: Nyíregyházi Fõiskola Idegennyelvi IntézetCím: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B




Ez a határozat csak az AK-XXII/1/2003. számú határozat-tal együtt érvényes.

INDOKOLÁS

A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület a 2007. 11. 26-án át-vett hiánytalan kérelem alapján megállapította, hogy a ren-delkezõ részben jelölt vizsgahely – mint a kérelmezõ beje-lentett vizsgahelye – tárgyi és infrastrukturális feltételeimegfelelnek a jogszabályokban és az Akkreditációs Kézi-könyvben foglalt feltételeknek.





Ügyszám: AK-XXII/11/2007.




Pályázati felhívás felsõoktatási intézmény vezetõi, oktatói és egyéb állásaira

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMpályázatot hirdet azÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARGyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központjábaegyetemi docensi munkakörre

A kinevezendõ egyetemi docens feladata a klinika oktató, betegségmegelõzõ, gyógyító és tudományos munkájában valórészvétel, tantermi elõadások, konzultációk tartása, gyakorlatvezetés orvostanhallgatók részére magyar, angol tagoza-tos, valamint szigorló orvostanhallgatók számára, továbbá a szak- és TDK-dolgozatok témavezetése. Részt kell vennie aszakorvosképzésben, a továbbképzésben és közre kell mûködnie a szakdolgozó képzésben is. További feladata posztgra-duális, valamint szinten tartó tanfolyamok szervezése és tartása magyar és angol nyelven, eredményes gyógyító és tudo-mányos kutatómunka végzése, a Gyermek Onkológiai Osztály vezetése, konzultatív tevékenység folytatása, együttmû-ködés fenntartása és továbbfejlesztése társintézményekkel, intézetekkel, klinikákkal, valamint eredményes pályázatitevékenység folytatása.A pályázónak rendelkeznie kell orvosi diplomával, szakképesítéssel gyermekgyógyászatból, klinikai haematológiából,klinikai onkológiából, az orvostudomány területén szerzett PhD fokozattal, egyetemi szintû oktatásban, betegellátásbanszerzett legalább nyolcéves tapasztalattal, továbbá egy világnyelvbõl államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizs-gával, hazai és nemzetközi szakmai-tudományos elismertséggel és publikációs tevékenységgel, valamint különös jártas-sággal a gyermek haematológiai és onkológiai ellátásban.

Neurológiai Klinikájáraegyetemi docensi munkakörre

A kinevezendõ egyetemi docens feladata a klinika oktató, betegségmegelõzõ, gyógyító és tudományos munkájában valórészvétel, tantermi elõadások, konzultációk tartása, gyakorlatvezetés orvostanhallgatók részére magyar, angol tagozatosszigorló orvostanhallgatók számára, továbbá szakdolgozatok és TDK-munkák témavezetése. Részt kell vennie a szakor-vosképzésben, továbbképzésben és a szakdolgozó képzésben, valamint posztgraduális tanfolyamok szervezésében éstartásában magyar és angol nyelven. További feladata eredményes gyógyító és tudományos kutatómunka végzése, azosztályos munka mellett az SM (Sclerosis Multiplex) Ambulancia vezetése, továbbá a társintézményekkel, intézetekkel,klinikákkal együttmûködés fenntartása és továbbfejlesztése, és eredményes pályázati tevékenység folytatása.A pályázónak rendelkeznie kell orvosi diplomával, szakképesítéssel neurológiából, az orvostudomány területén szerzettPhD fokozattal, egyetemi szintû oktatásban, betegellátásban szerzett legalább nyolcéves tapasztalattal, egy világnyelv-bõl államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsgával, hazai és nemzetközi szakmai-tudományos elismertséggel éspublikációs tevékenységgel, valamint különös jártassággal a Sclerosis Multiplex epidemiológiájában, genetikai hátteré-ben, terápiájában.

Pszichiátriai KlinikájánakNeuropszichiátriai Rehabilitációs Osztályáraegyetemi docensi munkakörre

A kinevezendõ egyetemi docens feladata a klinika oktató, betegségmegelõzõ, gyógyító és tudományos munkájában valórészvétel, tantermi elõadások, konzultációk tartása, gyakorlatvezetés orvostanhallgatók részére magyar, angol, németnyelven, vizsgáztatás, továbbá szakdolgozatok és TDK-munkák témavezetése. Részt kell vennie a szakorvosképzésben,továbbképzésben, posztgraduális tanfolyamok szervezésében és tartásában, valamint a szakdolgozó és pszichológus-képzésben, továbbképzésben, az osztály eredményes gyógyító és tudományos kutatómunkájában, különösen a pszicho-diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai tevékenységben. További feladata az Általános Pszichológiai és Pszichoterápi-ás Ambulancia vezetése, a klinika vezetõ pszichológusi feladatainak ellátása. Feladata még a társintézményekkel, inté-zetekkel, klinikákkal együttmûködés fenntartása és továbbfejlesztése, valamint eredményes pályázati tevékenységfolytatása.


A pályázónak rendelkeznie kell gyógyszerészi diplomával, pszichológusi végzettséggel, klinikai szakpszichológusi, hip-noterapeuta, magatartásterapeuta, pszichoterapeuta képesítéssel, PhD fokozattal a pszichológia tudomány területén,egyetemi szintû oktatásban, betegellátásban szerzett legalább nyolcéves tapasztalattal, egy világnyelvbõl államilag elis-mert középfokú C típusú nyelvvizsgával, hazai és nemzetközi szakmai-tudományos elismertséggel és publikációs tevé-kenységgel, különös jártassággal a primer fejfájások, elsõsorban a tenziós típusú fejfájások differenciáldiagnosztikájá-ban és a pszichoterápiás ellátásban.

Szemészeti Klinikájáraegyetemi docensi munkakörre

A kinevezendõ egyetemi docens feladata a klinika oktató, betegségmegelõzõ, gyógyító és tudományos munkájában valórészvétel, tantermi elõadások, konzultációk tartása, gyakorlatvezetés orvos-, fogorvostan-hallgatók részére magyar ésangol nyelven, vizsgáztatás, továbbá szakdolgozatok és TDK-munkák témavezetése. Részt kell vennie a szakorvoskép-zésben, továbbképzésben és szakdolgozó képzésben is. További feladata posztgraduális tanfolyamok szervezése és tar-tása, a klinika retinarendelésének ellátása (lézer, FLAG-, OCT-laborok), eredményes gyógyító és tudományos kutató-munka végzése, valamint a társintézményekkel, intézetekkel, klinikákkal együttmûködés fenntartása és továbbfejlesz-tése, és eredményes pályázati tevékenység folytatása.A pályázónak rendelkeznie kell orvosi diplomával, szakképesítéssel szemészetbõl, PhD fokozattal az orvostudomány te-rületén, egyetemi szintû oktatásban, betegellátásban szerzett legalább nyolcéves tapasztalattal, egy világnyelvbõl álla-milag elismert középfokú C típusú nyelvvizsgával, hazai és nemzetközi szakmai-tudományos elismertséggel és publiká-ciós tevékenységgel, továbbá különös jártassággal az operatív munkában, a vaszkuláris eredetû szemfenéki kórképek lé-zerterápiájában, retinopathia diabetika, glaukóma kezelésében.

Traumatológiai Klinikájáraegyetemi docensi munkakörre

A kinevezendõ egyetemi docens feladata a klinika oktató, betegségmegelõzõ, gyógyító és tudományos munkájában valórészvétel, tantermi elõadások, konzultációk tartása, gyakorlatvezetés orvos-, fogorvos- és gyógytornászhallgatók részéremagyar és angol nyelven, vizsgáztatás. További feladata szakdolgozatok és TDK-munkák témavezetése, magyar nyelvûoktatásban a tanulmányi felelõsi, valamint a tanszék minõségirányítási és szakképzési felelõsi feladatainak ellátása.Részt kell vennie a szakorvosképzésben, továbbképzésben; posztgraduális tanfolyamok szervezésében és tartásában, va-lamint a mûtõsnõ- és szakasszisztens-oktatásban is. Eredményes gyógyító és tudományos kutatómunkát kell végezniekülönös tekintettel az általános traumatológia mellett a kéz-, mikro- és replantációs sebészet területére, és részt kell ven-nie az újszülöttkori és felnõttkori plexus brachialis sebészeti ambulancia és ellátás munkájában is. Feladata még a társin-tézményekkel, intézetekkel, klinikákkal való együttmûködés fenntartása és továbbfejlesztése, valamint eredményes pá-lyázati tevékenység folytatása.A pályázónak rendelkeznie kell orvosi diplomával, szakképesítéssel sebészetbõl, traumatológiából, kézsebészetbõl,PhD fokozattal az orvostudomány területén, egyetemi szintû oktatásban, betegellátásban szerzett legalább nyolcéves ta-pasztalattal, egy világnyelvbõl államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsgával, hazai és nemzetközi szakmai-tu-dományos elismertséggel és publikációs tevékenységgel, különös jártassággal a válltáji és felsõvégtagi sérülések korsze-rû kezelésében, a kéz-, mikro- és replantációs sebészetben, az újszülöttkori és felnõttkori plexus brachialis sérülések se-bészeti ellátásában.

Egészség-gazdaságtani Intézetébeegyetemi docensi munkakörretanszékvezetõi megbízással

A kinevezendõ tanszékvezetõ egyetemi docens feladata a karon az egészség-gazdaságtani képzés elõkészítése, tantárgyitematikák kidolgozása, kötelezõ és szabadon választható kurzusok meghirdetése, az intézet tárgyi és személyi feltételei-nek megteremtése, a graduális kreditalapú oktatásban tantermi elõadások, konzultációk tartása magyar és angol nyelven,


vizsgáztatás. További feladata a hallgatói tudományos diákköri munka és a PhD-képzés szervezése, doktoranduszok té-mavezetése, a szakorvosképzés, továbbképzés keretében elõadások meghirdetése, szakirányú képzés elõkészítése, azakkreditálást követõen beindítása, valamint elemzések készítése a kar betegellátási, gazdálkodási tevékenysége vonat-kozásában. Közre kell mûködnie a tapasztalatok birtokában készülõ szabályzatok, intézkedések elõkészítésében, kutatá-si programok elindításában is. Feladata még magas szintû tudományos-, kutató- és kutatásirányító munka végzése, az el-méleti intézetek és a klinikák pályázati tevékenységének segítése, hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerkiépítése, kiemelkedõ publikációs, eredményes pályázati és szakmai közéleti tevékenység folytatása.A pályázónak rendelkeznie kell okleveles közgazdászi és orvosi diplomával, akkreditált egészségügyi közgazdász ésPhD fokozattal, habilitációval, legalább tízéves szakirányú, egyetemi szintû oktatói gyakorlattal, továbbá dokumentáltegészség-gazdaságtani gyakorlattal társuló szakmai-tudományos, valamint önálló kutatási tevékenységgel, jelentõs ha-zai és nemzetközi publikációs aktivitással, felsõvezetõi tapasztalattal, angol nyelvbõl elõadói és vitakészséggel, a hazaiés nemzetközi közéletben való részvétellel.

A tanszékvezetõi megbízás 5 évre szól.

Igazságügyi Orvostani Intézetébeegyetemi docensi munkakörretanszékvezetõi megbízással

A kinevezendõ tanszékvezetõ egyetemi docens feladata az intézet oktató, gyógyító-megelõzõ és tudományos tevékenysé-gének irányítása, a szabályoknak megfelelõ gazdálkodás az intézet anyagi eszközeivel, az igazságügyi orvostan, biztosí-tási orvostan elõadások, konzultációk tartása magyar és angol nyelven orvos-, fogorvostan-hallgatók és más karok hall-gatói számára, vizsgáztatás igazságügyi orvostan tárgyból magyar és angol nyelven. További feladata az intézet tudomá-nyos diákköri tevékenységének, valamint a doktoranduszképzés irányítása, a szakorvosképzés és folyamatos továbbkép-zés szervezése, magas szintû kutató- és kutatásirányító munka végzése, társintézményekkel, intézetekkel, klinikákkal azegyüttmûködés fenntartása és továbbfejlesztése, eredményes pályázati tevékenység folytatása.A pályázónak rendelkeznie kell orvosi diplomával, szakképesítéssel igazságügyi orvostan és egészségbiztosítás téma-körbõl, PhD vagy akadémiai doktori fokozattal, habilitációval, jártassággal az igazságügyi orvostan gyakorlati mûvelé-sében, az igazságügyi orvosszakértõi névjegyzékbe való felvétellel, hazai és nemzetközi szakmai tudományos elismert-séggel és publikációs tevékenységgel, továbbá egyetemi szintû oktatásban szerzett legalább tízéves gyakorlattal és angolnyelvbõl elõadó- és vitakészséggel.Elõnyben részesülnek azok a pályázók, akik jogász diplomával is rendelkeznek.


Orvosi Biológiai Intézetébeegyetemi docensi munkakörretanszékvezetõi megbízással

A kinevezendõ tanszékvezetõ egyetemi docens feladata az intézet oktató, kutató, tudományos munkájának irányítása,gazdálkodásának szervezése a hatályos rendeletek, egyetemi, klinikai központi és kari szabályzatok alapján. Továbbifeladata tantermi elõadások, konzultációk tartása sejtbiológia és molekuláris genetika tárgyakból, vizsgáztatás, fakulta-tív tárgyak hirdetése, a magyar, angol és német nyelvû képzés szervezése a kar egyéb intézeteiben és az MTA SZBK-banrendelkezésre álló oktatók bevonásával, továbbá eredményes kutatómunka végzése, irányítása. Feladata még aPhD-képzés szervezése, elõadások tartása, témavezetés, az intézet tudományos diákköri munkájának irányítása, mole-kuláris biológus szakember-utánpótlás nevelése, kiemelkedõ hazai és nemzetközi publikációs, eredményes pályázati te-vékenység folytatása, valamint az intézet gazdasági és finanszírozási ügyeinek szervezése, társintézményekkel, intéze-tekkel, klinikákkal együttmûködés fenntartása és továbbfejlesztése. Részt kell vennie a szakdolgozó-, asszisztensképzésés -továbbképzés szervezésében is. Tevékeny szerepet kell vállalnia a kar molekuláris medicina fejlesztésére vonatkozóelképzeléseinek végrehajtásában.


A pályázónak rendelkeznie kell orvosi vagy biológusi egyetemi végzettséggel, az MTA doktora címmel, habilitációval,hazai és nemzetközi szakmai-tudományos elismertséggel és publikációs tevékenységgel, egyetemi szintû oktatásban, or-vosképzésben szerzett legalább tízéves gyakorlattal, angol (esetleg német) nyelvbõl elõadói és vitakészséggel.A pályázat elbírálásánál elõnyben részesülnek az orvosi diplomával rendelkezõ pályázók.

A tanszékvezetõi megbízás legfeljebb 5 évre szól.

Reumatológiai Klinikájáraegyetemi docensi munkakörretanszékvezetõi megbízással

A kinevezendõ tanszékvezetõ egyetemi docens feladata a klinika oktató, gyógyító-megelõzõ, az immunbiológiai betegsé-gekre kiterjedõ tudományos-kutató munkájának irányítása, gazdálkodásának szervezése, irányítása a hatályos rendele-tek, egyetemi és kari szabályzatokban foglaltak alapján. További feladata a kötelezõ, kötelezõen választható, szabadonválasztható kurzusok hirdetése, tantermi elõadások, konzultációk tartása magyar és angol nyelven orvostanhallgatókszámára, vizsgáztatás, továbbá tudományos diákköri szakdolgozatok és diplomamunkák témavezetése, a szakorvoskép-zés, szakdolgozó képzés és továbbképzés szervezése, irányítása a régióban és a klinikán. Feladata még az oktatási szer-vezeti egységben folyó PhD képzés szervezése, koordinálása, eredményes tudományos kutatómunka végzése, pályázatitevékenység folytatása, összefogása, a klinika igazgatási, gazdálkodási tevékenységének irányítása, valamint társintéz-ményekkel, intézetekkel, klinikákkal együttmûködés fenntartása és továbbfejlesztése.A pályázónak rendelkeznie kell orvosi diplomával, szakképesítéssel belgyógyászatból, reumatológiából, klinikai im-munbiológiából (ezek megléte mellett elõnynek számít a nephrológiai szakképesítés), a reumatológia szakterületén szer-zett PhD fokozattal (elõnynek számít az MTA doktora cím megléte), habilitációval, hazai és nemzetközi szakmai-tudo-mányos elismertséggel és publikációs tevékenységgel a klinika feladatkörébe tartozó tudományterületen, legalább tíz-éves folyamatos betegellátási, oktatási és tudományos tevékenységgel, legalább tízéves vezetõi gyakorlattal a betegellá-tásban, gazdálkodási, finanszírozási tapasztalattal, valamint angol nyelvbõl elõadói és vitakészséggel.


A pályázatokhoz mellékelni kell:– pályázati szöveget,– kitöltött pályázati kérdõívet,– tanszékvezetõi pályázat esetén vezetõi elképzeléseket, eddigi vezetõi tevékenység leírását,– szakmai önéletrajzot,– teljes publikációs jegyzéket és különlenyomatokat,– végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelv-tudást tanúsító okiratok hiteles (belsõ pályázóesetén az egyetem fõtitkára által hitelesített) másolatát,– külsõ pályázó esetén 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,– hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy a pályázó anyagát a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ szerint erre jogosultbizottságok és testületek megismerhetik.

Valamennyi kiírt pályázat esetén a pályázóknak meg kell felelniük a felsõoktatási törvényben és a Szegedi Tudomány-egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében rögzített feltételeknek.A pályázatok elbírálásának határideje a beadási határidõtõl számított 60. nap.A pályázatokat a megjelenéstõl számított 30 napon belül 1 eredeti és 5 fénymásolt példányban a Szegedi Tudomány-egyetem Rektori Hivatalába (6720 Szeged, Dugonics tér 13.) kell benyújtani. A pályázatok formai feltételeirõl a(62) 544-008-as telefonszámon kérhetõ felvilágosítás.


BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARdékáni tisztségének betöltésére

A megbízandó dékán feladata a kar vezetése, az oktató és tudományos tevékenység irányítása, valamint a gazdaságimunka felügyelete. Feladat- és hatáskörét az SZTE szervezeti és mûködési szabályzatában foglaltaknak megfelelõengyakorolja.Pályázhatnak a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán fõállásban dolgozó egyetemi tanárok és docen-sek.

A megbízás 3 évre szól.

A pályázathoz mellékelni kell:– pályázati szöveget,– kitöltött szakmai adatlapot,– szakmai önéletrajzot,– teljes publikációs jegyzéket,– vezetõi programot, korábbi vezetõi tevékenységet tartalmazó összefoglalót,– végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelv-tudást tanúsító okiratok hiteles másolatát,– hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy a pályázó anyagát a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ szerint erre jogosultbizottságok és testületek megismerhetik.

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARdékáni tisztségének betöltésére

A megbízandó dékán feladata a kar vezetése, az oktató és tudományos tevékenység irányítása, valamint a gazdaságimunka felügyelete. Feladat- és hatáskörét az SZTE szervezeti és mûködési szabályzatában foglaltaknak megfelelõengyakorolja.Pályázhatnak a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán fõállású munkaviszonnyal rendelkezõ egyetemitanárok, illetve egyetemi docensek.


A pályázathoz mellékelni kell:– pályázati szöveget,– kitöltött szakmai adatlapot,– szakmai önéletrajzot,– teljes publikációs jegyzéket,– vezetõi elképzeléseket, amely tartalmazza a kar fejlesztésére vonatkozó legfontosabb terveket, valamint eddigi vezetõitevékenység leírását,– végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelv-tudást tanúsító okiratok hiteles másolatát,– hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy a pályázó anyagát a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ szerint erre jogosultbizottságok és testületek megismerhetik.

A pályázatok elbírálásának határideje a beadási határidõtõl számított 60. nap.A pályázóknak meg kell felelniük a Szegedi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszerében rögzített fel-tételeknek.A pályázatokat a megjelenéstõl számított 30 napon belül a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalába (6720 Sze-ged, Dugonics tér 13.) kell benyújtani 1 eredeti és 2 fénymásolt példányban. A pályázatok formai feltételeirõl a(62) 544-008-as telefonszámon kérhetõ felvilágosítás.


TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KARElméleti Fizikai Tanszékéretanszékvezetõi tisztség betöltésére

A megbízandó tanszékvezetõ feladata a tanszék oktatómunkájának, a fizika BSc- és MSc-szintû oktatási programjának irá-nyítása és folyamatos fejlesztése, valamint a területre szakosodó hallagatók szak-, diploma- és doktori munkafeltételeinekmegteremtése és a szak vezetésében való részvétel. Biztosítania kell a tanszék munkatársainak részvételét hazai és nemzet-közi viszonylatban sikeres, új ismeretekkel és pályázati támogatásokat eredményezõ kutató-fejlesztõ munkákban is.

A pályázónak rendelkeznie kell egyetemi tanári vagy egyetemi docensi kinevezéssel, kiemelkedõ tudományos és sikerespályázati tevékenységgel az elméleti és matematikai fizika területén, legalább tízéves egyetemi oktatási gyakorlattal, va-lamint kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal, tapasztalatokkal. Elõnyt jelent, ha a pályázó rendelkezik az MTA doktoracímmel.


A pályázathoz mellékelni kell:– pályázati szöveget,– kitöltött szakmai adatlapot,– szakmai önéletrajzot,– teljes publikációs jegyzéket,– vezetõi elképzeléseket, az eddigi vezetõi tevékenység leírását,– végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelv-tudást tanúsító okiratok hiteles másolatát,– hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy a pályázó anyagát a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ szerint erre jogosultbizottságok és testületek megismerhetik.


JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZÕ KARInformatika Alkalmazásai Tanszékérefõiskolai tanári munkakör betöltésére

A kinevezendõ fõiskolai tanár feladata elõadások tartása és tantárgyvezetés a tanszék által oktatott képzéseken, fõként azAdatbázisok, Programozás (C++, Java, Pascal) és Számítógépes Hálózatok témakörökben, valamint választható tárgyakkeretében saját kutatási területéhez kapcsolódóan. További feladata szakdolgozatot készítõ hallgatók témavezetése, ön-álló kutatási és pályázati tevékenység végzése, valamint a tanszék tudományos munkájának és pályázatainak koordinálá-sa. Felkérésre be kell kapcsolódnia az SZTE által indított informatikus szakok és szakirányok BSc- és MSc-szintûoktatásába.

A pályázónak rendelkeznie kell legalább tízéves felsõoktatási gyakorlattal, matematikai vagy szakirányú PhD fokozattalés angolnyelv-ismerettel. Kutatási területének magában kell foglalnia a kombinatorikus optimalizálás témakörét, vala-mint ezek gyakorlati alkalmazását. Vegyen részt magyar és nemzetközi kutatási pályázatokban, végezzen aktív kutatásitevékenységet, tartson rendszeresen nemzetközi konferencia-elõadásokat.

A pályázathoz mellékelni kell:– pályázati szöveget,– kitöltött szakmai adatlapot,– szakmai önéletrajzot,– teljes publikációs jegyzéket,


– végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelv-tudást tanúsító okiratok hiteles másolatát,– hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy a pályázó anyagát a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ szerint erre jogosultbizottságok és testületek megismerhetik,– külsõ pályázó esetén három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt.


Dr. Szabó Gábor s. k.,rektor

Pályázati felhívásnevelési-oktatási és egyéb intézmények vezetõi állásaira

A pályázat benyújtásával kapcsolatos rendelkezéseket és a pályázati feltételeket a közoktatásról szóló 1993. éviLXXIX. törvény, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ– többször módosított – 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, továbbá a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a közlemény szövegében feltüntetett egyéb jogszabály tartalmazza.

A jogszabályok által kötelezõen elõírt pályázati feltételeket az itt közölt pályázati felhívás nem tartalmazza.Eltérõ pályázati feltétel hiányában a pályázathoz az iskolai végzettség igazolására az oklevél másolatát, a büntetlen

elõélet igazolására erkölcsi bizonyítványt kell csatolni.A pályázat benyújtásának határideje – ha a pályáztató hosszabb idõt nem határoz meg – a közzétételtõl számított

30. nap.A pályázat elbírálásának határidejét a pályázati felhívásban kell meghatározni.A pályázatokat a pályázatot meghirdetõ szerv címére kell benyújtani, kivéve, ha a pályáztató ettõl eltérõ címet jelöl

meg.

Rövidítések:ÁEI: állás elfoglalásának idejePbhi: pályázat benyújtásának határidejePehi: pályázat elbírálásának határidejePc: pályázat címzéseill: illetményp: pótléktp: területi pótlékvp: vezetõi pótlékls: letelepedési segélyszl: szolgálati lakásszsz: szolgálati szobaszf: szolgálati férõhelyif: illetményföldétkh: étkezési hozzájárulásszgy: szakmai gyakorlatvpr: vezetõi programv: végzettségvgy: vezetõi gyakorlatom: oklevélmásolatb: erkölcsi bizonyítványf: felvilágosításön: önéletrajz


Vezetõi álláshelyek

A pályázatot meghirdetõ szerv Meghirdetett munkahely Képesítési és egyéb feltételek Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1. 2. 3. 4.

Budapest FõvárosXVII. Kerület Önkor-mányzatának Képvise-lõ-testülete1173 Budapest,Pesti út 165.Tel.: (1) 253-3376Fax: (1) 256-0661

Csicsergõ Óvoda1173 Budapest,Kaszáló u. 48.Óvodavezetõ

Gesztenyés Óvoda1172 Budapest,VI. u. 14.Óvodavezetõ

Eszterlánc Óvoda1173 Budapest,Gyökér u. 1.Óvodavezetõ

Robogó Óvoda1172 Budapest,Robogó u. 2.Óvodavezetõ

Fõiskolán szerzettóvodapedagógusi v.,legalább 5 év szgy.Elõny: pedagógus-szak-vizsga.

ÁEI: 2008. aug. 1.A megbízás 2013. júl. 31-ig,5 évre szól.Pehi: 2008. jún. 30.A pályázathoz csatolni kell: b.(1 eredeti, 1 másolat), adatvédel-mi nyilatkozat.A pályázatot 2 példányban,„Óvodavezetõi pályázat” megje-löléssel kell benyújtani.Pc: Budapest Fõváros XVII. Ke-rület Önkormányzata Polgár-mesteri Hivatalának Oktatási,Mûvelõdési és Sport Irodája.f: Oktatási CsoportTel.: (1) 253-3375

Diadal Úti Általános Is-kola1172 Budapest,Diadal út 43–49.Igazgató

Egyetemi vagy fõisko-lai szintû tanári/tanítóiv., legalább 5 év szgy.Elõny: pedagógus-szak-vizsga.

ÁEI: 2008. aug. 1.A megbízás 2013. júl. 31-ig,5 évre szól.Pehi: 2008. jún. 30.A pályázathoz csatolni kell: b.(1 eredeti, 1 másolat), adatvédel-mi nyilatkozat.A pályázatot 2 példányban,„Igazgatói pályázat” megjelölés-sel kell benyújtani.Pc: Budapest Fõváros XVII. Ke-rület Önkormányzata Polgár-mesteri Hivatalának Oktatási,Mûvelõdési és Sport Irodájaf: Oktatási csoportTel.: (1) 253-3375

Újlak Utcai Általános,Német Nemzetiségi ésMagyar–Angol Két Ta-nítási Nyelvû Iskola1173 Budapest,Újlak u. 110.Igazgató

Egyetemi vagy fõisko-lai szintû tanári/tanítóiv., legalább 5 év szgy.Elõny: pedagógus-szak-vizsga, angol- és/vagynémetnyelv-tudás.


1. 2. 3. 4.

XVII. Kerületi Pedagó-giai Központ1172 Budapest,Ferihegyi út 36.Intézményvezetõ

Egyetemi vagy fõisko-lai v. és szakképzettség,legalább 10 év szgy.Elõny: pedagógus-szak-vizsga.

Eger Megyei JogúVáros Önkormányzata3300 Eger,Dobó tér 2.Tel.: (36) 523-705Fax: (36) 523-779

Deák Ferenc Úti Óvoda3300 Eger,Deák Ferenc út 17.Tel.: (36) 441-968Óvodavezetõ

Csillagfény (Tittel Pálúti) Óvoda3300 Eger,Tittel Pál út 8.Tel.: (36) 441-984Óvodavezetõ

Farkasvölgy Úti Óvoda3300 Eger,Farkasvölgy út 4.Tel.: (36) 422-891Óvodavezetõ

Pásztorvölgyi ÁltalánosIskola és Gimnázium3300 Eger,Pásztorvölgy út 25.Tel.: (36) 429-186Igazgató

Szilágyi Erzsébet Gim-názium és Kollégium3300 Eger,Ifjúság út 2.Tel.: (36) 517-542Igazgató

Városi Nevelési Ta-nácsadó és LogopédiaiIntézet3300 Eger,Bem tábornok út 3.Tel.: (36) 441-986Igazgató

Felsõfokú óvodapeda-gógusi v. és szakkép-zettség, legalább 5 évszgy.Elõny: pedagógus-szak-vizsga, óvodapedagó-gusi, vagytanügyigazgatási vagyközoktatás-vezetõiszak.

Egyetemi szintû tanáriv. és szakképzettség,legalább 5 év szgy.Elõny: pedagógus-szak-vizsga, tanügy-igazga-tási vagy közoktatás-vezetõi szak.

Egyetemi szintû pszi-chológus, vagy gyer-mekpszichiáter, vagylogopédus szakképesí-tés, legalább 5 év szgy.,a 14/1994. (VI. 24.)MKM rendelet 3. §(7) bekezdésében elõírtszakvizsga.

ÁEI: 2008. aug. 1.A megbízás 2013. júl. 31-igszól.Pbhi: a közlönyben történõ köz-zétételtõl számított 40. nap.Pc.: Eger Megyei Jogú VárosPolgármesteri Hivatala Közokta-tási Iroda


1. 2. 3. 4.

Kulcs KözségÖnkormányzatánakKépviselõ-testülete2458 Kulcs,Kossuth L. u. 83.Tel.: (25) 440-400Fax: (25) 509-080

Fekete István ÁltalánosIskola és Alapfokú Mû-vészetoktatási Intéz-mény2458 Kulcs,Kossuth L. u. 75.Intézményvezetõ

Általános iskolai taní-tói, általános iskolai ta-nári v. ésszakképzettség, leg-alább 5 év pedagó-gus-munkakörbenszerzett szgy., pedagó-gus-szakvizsga.

ÁEI: 2008. júl. 1.A megbízás 2013. júl. 1-ig,5 évre szól.Pehi: 2008. ápr. 31.Juttatás: vp.: 200%, szl. nincs.A pályázatot írásban kell be-nyújtani.Pc: Lénárd Béla polgármester.

Pusztaszabolcs Nagy-községi ÖnkormányzatKépviselõ-testülete2490 Pusztaszabolcs,Velencei út 2.Tel./fax: (25) 273-002,(25) 273-036,(25) 271-833e-mail: [email protected]

József Attila KözösIgazgatású Általános Is-kola és Óvoda2490 Pusztaszabolcs,Mátyás király u. 14.Intézményvezetõ

Szakirányú felsõfokúiskolai v., 5 év pedagó-gus-munkakörben szer-zett szgy.

ÁEI: 2008. júl. 1.A megbízás 2013. júl. 31-ig,5 évre szól.Közalkalmazotti jogviszony léte-sítése esetén 3 hónap próbaidõ.Pehi: 2008. máj. 30.Juttatás: vp.: a pótlékalap300%-a.A pályázathoz csatolni kell:adatvédelmi nyilatkozatot is.Pc.: Czompó István polgármester

Pécsi Tudományegye-tem Rektor7633 Pécs,Szántó Kovács J. u. 1/B7602 Pécs,Pf.: 219Tel.: (72) 501-500Fax: (72) 501-508E-mail: [email protected]

Pécsi Tudományegye-tem Babits MihályGyakorló Gimnáziumés Szakközépiskola7633 Pécs,Dr. Veress E. u. 15.Igazgató

Pécs Tudományegyetem1. sz. Gyakorló Általá-nos Iskola7624 Pécs,Alkotmány u. 38.Igazgató

Egyetemen szerzett ta-nári vagy szakirányúegyetemi v., legalább5 év pedagógus-munka-körben szerzett szgy.,pedagógus-szakvizsga.Elõny: gyakorlóiskolaitapasztalat, vezetõi gya-korlat, idegennyelv-tu-dás.

Fõiskolai vagy egyete-mi szakirányú v., leg-alább 15 év szgy.,pedagógus-szakvizsga.Elõny: gyakorlóiskolaitapasztalat, vezetõi gya-korlat.

ÁEI: 2008. aug. 16.A megbízás 5 évre szól.Pehi: a beadástól számított60. nap.A pályázatot személyesen vagypostai úton, 3 példányban, zártborítékban, „Igazgatói pályázat”megjelöléssel kell benyújtani.Pc.: Dr. Gábriel Róbert rektor.

Tarcal KözségÖnkormányzatánakKépviselõ-testülete3915 Tarcal,Fõ u. 61.Tel./fax: (47) 580-444,(47) 580-450,(47) 580-441

Klapka GyörgyÁltalános Iskola3915 Tarcal,Árpád u. 1.Igazgató

Általános iskolai peda-gógus-munkakör betöl-téséhez szükségesfelsõfokú v. és szakkép-zettség, pedagógus-szakvizsga, legalább5 év pedagógus-munka-körben szerzett szgy., aKlapka György Általá-nos Iskola pedagógus-munkakörben fennállóhatározatlan idõre szólóalkalmazás, illetõleg amegbízással egyidejûleg

ÁEI: 2008. júl. 15.A megbízás 2013. júl. 14-ig,5 évre szól.Pehi: a pályázatok beérkezésétkövetõen, a véleményezési ha-táridõ lejártát követõ elsõ testü-leti ülés.Juttatás: szl.A pályázathoz csatolni kell: is-kolai végzettséget, szakképzett-séget tanúsító okiratok hitelesmásolatát, fényképpel ellátottrészletes szakmai ön.-t, adatvé-delmi nyilatkozatot is.


1. 2. 3. 4.

pedagógus-munkakör-ben történõ, határozat-lan idõre szólóalkalmazás.Elõny: igazgató munka-körben szerzett gyakor-lat, középfokúnyelvvizsga, számító-gép felhasználói szintûismerete.

A pályázatot „Pályázat a KlapkaGyörgy Általános Iskola igazga-tói munkakörére” megjelölésselkell benyújtani.Pc.: Baracskai László polgár-mesterf.: dr. Kovács Zoltán jegyzõTel.: (47) 580-455

Beloiannisz KözségÖnkormányzatánakKépviselõ-testülete2455 Beloiannisz,Szarafisz u. 2.

Általános MûvelõdésiKözpont2455 Beloiannisz,Rákóczi út 24–26.ÁMK vezetõ

Szakirányú felsõfokúv., legalább 5 év szgy.

ÁEI: 2008. júl. 1.A megbízás 2013. jún. 30-igszól.A próbaidõ 3 hónap, amelynekkezdete azonos a megbízás kez-dõ napjával.A pályázat véleményezésénekhatárideje: a benyújtási határidõlejártát követõ 60. nap.Pehi: a véleményezési határidõlejártát követõ 30. nap.Juttatás: szl. nincs.A pályázathoz csatolni kell: apályázó vezetõ programját, isko-lai végzettséget és szakvizsgátigazoló okiratok hiteles másola-tát is.A pályázatot „ÁMK vezetõi pá-lyázat” megjelöléssel kell be-nyújtani.Pc., f.: Rizojannisz Kosztaszpolgármester.Tel.: (25) 225-001

Berhida VárosÖnkormányzatánakKépviselõ-testülete8181 Berhida,Veszprémi u. 1–3.Tel.: (88) 596-580

Családsegítõ KözpontIntézményvezetõ(részfoglalkozású)

(részben önálló költség-vetési szervként mûkö-dõ intézmény)

Az intézmény tevékeny-ségi köre: szociális alap-szolgáltatások (étkeztetés,házi segítségnyújtás, csa-ládsegítés, idõsek nappaliellátása), gyermekjólétialapellátás (gyermekjólétiszolgáltatás), egészség-ügyi ágazat (védõnõiszolgálat).

Az 1/2000. (I. 7.)SZCSM rendelet 3. sz.mellékletében elõírt fel-sõfokú szakirányú szak-képzettség, valamint a15/1998. (IV. 30.)NM rendelet 2. sz. mel-léklete szerinti képesí-tés, legalább 5 évfelsõfokú végzettségetvagy felsõfokú képesí-tést igénylõ, a gyermek-védelem, a szociálisellátás, az egészségügyiellátás, illetve a közok-tatás területén végzettmunkakörben szerzettszgy.

ÁEI: 2008. ápr. 1.A megbízás 2013. jún. 30-igszól.Pehi: 2008. márc. 27., melyenszemélyes megjelenés szüksé-ges.Juttatás: vp. a részfoglalkozásmiatt a 250% 50%-a.A pályázathoz csatolni kell: ké-pesítést igazoló okiratok hitele-sített másolatát, a pályázónyilatkozatát arról, hogy a gyer-mekek védelmérõl és a gyám-ügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 15. §-ának(8) bekezdésében meghatározottkizáró ok vele szemben nem állfenn, adatvédelmi nyilatkozatot is.


1. 2. 3. 4.

Az intézményvezetõ ál-tal ellátandó feladatok:az intézmény tevékeny-ségi körébe tartozó fel-adatok vezetõiirányítása.

Elõny: vezetõi gyakor-lat, szociális szakvizs-ga.

A pályázatot postán vagy sze-mélyesen, 1 példányban, zártborítékban, „Berhida Családse-gítõ Központ intézményvezetõipályázat” megjelöléssel kell be-nyújtani.Pc.: Berhida város polgármeste-re.f.: Berhida Város ÖnkormányzatPolgármesteri HivatalaTel.: (88) 585-620

Pályázati felhívás pedagógus- és egyéb munkakörök betöltésére





meg.

Rövidítések:ÁEI: állás elfoglalásának idejePbhi: pályázat benyújtásának határidejePehi: pályázat elbírálásának határidejePc: pályázat címzéseill: illetményp: pótléktp: területi pótlékls: letelepedési segélyszl: szolgálati lakásszsz: szolgálati szobaszf: szolgálati férõhelyif: illetményföldétkh: étkezési hozzájárulásszgy: szakmai gyakorlatv: végzettségom: oklevélmásolatb: erkölcsi bizonyítványf: felvilágosításön: önéletrajz


Pedagógus- és egyéb álláshelyek


1. 2. 3. 4.

Gyermekmosoly Óvoda1203 Budapest,Bíró Mihály u. 1.Tel.: (1) 289-0073

Kertész Lehet pályakezdõ ÁEI: azonnal.Pbhi: folyamatos.Pehi: folyamatos.Pc.: Soós Jánosné óvodavezetõ

Szobi Kistérség Önkor-mányzatainak TöbbcélúTársulása2628 Szob,Szent Imre u. 12.

Bözsönyvidéki Bölcsõ-de, Óvoda, ÁltalánosIskola, EGYMI Nagy-börzsönyi Tagóvoda2628 Szob,Iskola u. 2.Tel.: (27) 570-685Német nemzetiségióvodapedagógus

Bözsönyvidéki Bölcsõ-de, Óvoda, ÁltalánosIskola, EGYMI FeketeIstván Általános Iskola2628 Szob,Iskola u. 2.Tel.: (27) 570-685Matematika–fizika sza-kos tanár

Pc.: Járik Izabella igazgató

ÁEI: elbírálást követõen azon-nal.Juttatás: szl.Pc.: Járik Izabella igazgató

Bárdos László Gimná-zium2800 Tatabánya,Gál I. ltp. 701.Tel.: (34) 339-571Fax: (34) 311-749E-mail: [email protected],[email protected]

Matematika–fizika–szá-mítástechnika (informa-tika) szakos tanár(határozatlan idõre szó-ló, teljes foglalkoztatá-sú közalkalmazottijogviszony)

Spanyol–bármelynyelvszakos tanár (ha-tározatlan idõre szólórészfoglalkozású közal-kalmazotti jogviszony)

Egyetemi v.

Egyetemi vagy fõisko-lai v.

ÁEI: közös megállapodás alap-ján (lehet azonnal is, de legké-sõbb 2008. aug. 16.)Pehi: a pályázat benyújtását kö-vetõ 30. nap.Juttatás: étkh., szf.Pc.: Sándor János igazgató.f.: tel.: (34) 512-351,(20) 953-1945

Papp Bertalan ÓszõlõiÁltalános Iskola5430 Tiszaföldvár,Ószõlõ, Fõ út 3.Tel.: (56) 470-141Fax: (56) 742-372

Testnevelés–technikaszakos tanár

Fõiskolai v. ÁEI: 2008. szept. 1.Pbhi: 2008. máj. 30.Pehi: 2008. jún. 20.Juttatás: étkh., utazásiköltség-té-rítés.Jelentkezés írásban.Pc.: Marton Jánosné igazgató.


Zárás után érkezett pályázatok

Pályázati felhívás felsõoktatási intézmények vezetõi, oktatói és egyéb állásaira

SZENT ISTVÁN EGYETEMYBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KARApályázatot hirdetMagasépítési Tanszékéreegyetemi docensi munkakör betöltésére

A pályázó feladata:– a tanszék által meghirdetett Energia és Környezettudatos Építés, Épületdiagnosztika, Épületfizika II. c. tárgyak gondo-zása oktatási tevékenységének szervezése és a tárgyak folyamatos fejlesztése,– folyamatos tantárgyfejlesztés, tantárgyak, jegyzetek, oktatási segédanyagok készítése,– Környezeti hatások címmel elõadások és gyakorlatok vezetése,– oktatási segédanyagok, jegyzetek, esetenként tankönyvek készítése,– diplomamunkák, és TDK-dolgozatok konzulensi és bírálói feladatainak ellátása,– részvétel a záróvizsgák lebonyolításában,– pályázatok elkészítése, menedzselése,– tevékeny részvétel a kari közéletben,– önálló tudományos munka és rendszeres hazai és nemzetközi tudományos publikációs tevékenység folytatása,– országos és nemzetközi szakmai közéleti tevékenység végzése, valamint rendszeres kapcsolattartás szakmai szerveze-tekkel,– az oktatással és kutatással kapcsolatos minden olyan munkában való részvétel, amellyel az oktatási szervezeti egységvezetõje megbízza.

A pályázati feltétel:– feleljen meg az egyetemi docensi munkakör követelményeinek, a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény-ben és az egyetem oktatói követelményrendszerében elõírtaknak,– álljon az egyetemi karral közalkalmazotti jogviszonyban,– rendelkezzen az oktatott tantárgyaknak megfelelõ szakirányú egyetemi végzettséggel,– PhD fokozat (mûszaki tudomány területén),– tízéves felsõoktatási gyakorlat,– a szaktudományának, illetve az oktatott tananyag nemzetközi szintû ismerete, ennek egyetemi szinten történõ elõadá-sára való képesség,– külföldi szakmai tapasztalat, nemzetközi kapcsolatok, kutatásokban való részvétel,– rendelkezzen saját kutatási eredményeket dokumentáló önálló publikációval, illetõleg errõl hazai tudományos konfe-rencián tartott elõadással, továbbá elméleti vagy gyakorlati jegyzettel, illetve jegyzetrészlettel,– legalább egy világnyelvbõl „C” típusú középfokú állami vagy azzal egyenértékû nyelvvizsga és elõadóképes idegen-nyelv-ismeret,– a tudományos munkásságot bizonyító magyar és idegen nyelvû publikációs tevékenység,– nyilvános bemutatkozó elõadás megtartása.

A pályázatnak tartalmaznia kell:– a pályázó szakmai, tudományos tevékenységét tartalmazó részletes önéletrajzot,– a pályázó jelenlegi munkahelyét és beosztását,– hazai és nemzetközi szakmai, tudományszervezõi és közéleti tevékenységének leírását, tudományos publikációinakjegyzékét,– a pályázó eddigi szakmai munkájának részletes leírását,– szakmai, oktatói, tudományos munkáját és annak eredményeit,– a bemutatkozó nyilvános elõadás témáját és vázlatát,– jelentõsebb külföldi tanulmányútjait, hazai és nemzetközi tanácskozásokon megtartott elõadásainak jegyzékét, szak-mai díjait, idegennyelv-tudását.

A pályázathoz mellékelni kell:– iskolai végzettséget, tudományos fokozatot, szakmai elismerést és nyelvvizsgát igazoló oklevelek és bizonyítványokhiteles másolatát,– fontosabb publikációk jegyzékét,– három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,


– a dékáni hivatalban beszerezhetõ személyi adatlapot, és a tudományos tevékenység nyilvántartásához szükséges adat-lapot,– nyilatkozatot arról, hogy a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy a pályázati anyagát a jogszabályokban és az intézmény sza-bályzataiban megjelölt bizottságok és testületek megismerjék.A pályázattal kapcsolatban információt a Magasépítési Tanszék vezetõje ad. A pályázatot a SZIE YMÉK dékánjához(1146 Budapest, Thököly út 74.) kell megküldeni öt példányban, a megjelenéstõl számított 30 napon belül.A pályázat elbírálása a beadási határidõ lejártát követõ 30 napon belül történik.

Dr. Makovényi Ferenc s. k.,dékán

NYÍREGYHÁZI FÕISKOLA rektorapályázatot hirdet aTERMÉSZETTUDOMÁNYI FÕISKOLAI KARdékáni magasabb vezetõi megbízatásának ellátására

A dékán fõbb feladatai:– a karon folyó képzési, tudományos kutatási, igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása, összehangolása, ellenõrzése,– a kar rendelkezésére álló költségvetési elõirányzatok, vagyon és más források feletti – jogszabályok szerinti – rendelkezés,– a kar nemzetközi kapcsolatainak irányítása, kapcsolattartás szakmai-érdekképviseleti és egyéb külsõ szervezetekkel,– a fõiskola gazdasági, gazdálkodási irányításának tanácsadói szintû segítése (a dékán által irányított területen át).A dékán a feladatát a rektor közvetlen irányítása és ellenõrzése mellett látja el.

Pályázati feltételek:– magyar állampolgárság,– felsõfokú szakirányú képzettség és szakképzettség,– a természettudományok területén szerzett tudományos fokozat,– a fõiskolán határozatlan idõre szóló teljes munkaidejû vezetõ oktatói kinevezés,– az angol nyelv társalgási szintû ismerete,– a pályázó feleljen meg a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló1992. évi XXXIII. törvény, valamint a fõiskola vezetõi követelményrendszere által meghatározott követelményeknek.A megbízás 2008. július 1-jétõl legfeljebb 5 évig terjedõ idõtartamra szól.

A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó:– munkahelyének megnevezését, beosztását, munkaköri besorolását,– tudományos fokozatát, szakmai díjait, idegennyelv-tudását,– szakmai, illetõleg oktatási, tudományos-kutatási munkáját, eddigi vezetõi tevékenységét,– hazai és nemzetközi tudományos, illetõleg szakmai szervezetekben végzett munkáját, a nemzetközi életben való rész-vételét,– a fõiskola megpályázott karának tevékenységével kapcsolatos terveit és azok megvalósítására vonatkozó elképzelését.

A pályázathoz mellékletként csatolni kell:– részletes szakmai önéletrajzot,– a végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, vezetõoktatói kinevezést, idegennyelv-tudást tanúsító okira-tok hiteles másolatát,– fontosabb publikációk, tudományos és mûvészeti alkotások, díjak jegyzékét,– érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványt,– továbbá minden olyan iratot, amelyet a pályázó fontosnak tart,– nyilatkozatot a pályázó hozzájárulásáról, hogy a pályázati anyagát a vonatkozó jogszabály és a fõiskola szervezeti ésmûködési szabályzata szerint erre jogosult bizottságok és testületek megismerhetik.

A pályázat benyújtásának határideje: a felhívás közlönyben való megjelenését követõ harmincadik nap.A pályázat elbírálásának határideje: a pályázat benyújtásának határidejét követõ minimum harminc nap.A pályázatot a Nyíregyházi Fõiskola rektorának címezve kell benyújtani, a borítékon fel kell tüntetni: „Pályázat a Nyír-egyházi Fõiskola Természettudományi Fõiskolai Kar dékáni megbízatására”.


GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FÕISKOLAI KARdékáni magasabb vezetõi megbízatásának ellátására

A dékán fõbb feladatai:– a karon folyó képzési, tudományos kutatási, igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása, összehangolása, ellenõr-zése,– a kar rendelkezésére álló költségvetési elõirányzatok, vagyon és más források feletti – jogszabályok szerinti – rendel-kezés,– a kar nemzetközi kapcsolatainak irányítása, kapcsolattartás szakmai-érdekképviseleti és egyéb külsõ szervezetekkel,– a fõiskola gazdasági, gazdálkodási irányításának tanácsadói szintû segítése (a dékán által irányított területen át).A dékán a feladatát a rektor közvetlen irányítása és ellenõrzése mellett látja el.

Pályázati feltételek:– magyar állampolgárság,– egyetemi végzettség és szakképzettség,– tudományos fokozat,– a fõiskolán határozatlan idõre szóló teljes munkaidejû vezetõ oktatói kinevezés,– egy élõ idegen nyelv felsõfokú ismerete, elõny az angol nyelv,– a pályázó feleljen meg a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló1992. évi XXXIII. törvény, valamint a fõiskola vezetõi követelményrendszere által meghatározott követelményeknek.A megbízás 2008. július 1-jétõl legfeljebb 5 évig terjedõ idõtartamra szól.

A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó:– munkahelyének megnevezését, beosztását, munkaköri besorolását,– tudományos fokozatát, szakmai díjait, idegennyelv-tudását,– szakmai, illetõleg oktatási, tudományos-kutatási munkáját, eddigi vezetõi tevékenységét,– hazai és nemzetközi tudományos, illetõleg szakmai szervezetekben végzett munkáját, a nemzetközi életben való rész-vételét,– a fõiskola megpályázott karának tevékenységével kapcsolatos terveit és azok megvalósítására vonatkozó elképzelését.

A pályázathoz mellékletként csatolni kell:– részletes szakmai önéletrajzot,– a végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, vezetõoktatói kinevezést, idegennyelv-tudást tanúsító okira-tok hiteles másolatát,– fontosabb publikációk, tudományos és mûvészeti alkotások, díjak jegyzékét,– érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványt,– továbbá minden olyan iratot, amelyet a pályázó fontosnak tart,– nyilatkozatot a pályázó hozzájárulásáról, hogy a pályázati anyagát a vonatkozó jogszabály és a fõiskola szervezeti ésmûködési szabályzata szerint erre jogosult bizottságok és testületek megismerhetik.

A pályázat benyújtásának határideje: a felhívás közlönyben való megjelenését követõ harmincadik nap.A pályázat elbírálásának határideje: a pályázat benyújtásának határidejét követõ minimum harminc nap.A pályázatot a Nyíregyházi Fõiskola rektorának címezve kell benyújtani, a borítékon fel kell tüntetni: „Pályázat a Nyír-egyházi Fõiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Fõiskolai Kar dékáni megbízatására”.

MÛSZAKI ÉS MEZÕGAZDASÁGI FÕISKOLAI KARpályázatot hirdet aMûszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszékénfõiskolai tanári kinevezésre

A kinevezendõ fõiskolai tanár feladata:– elõadások tartása és szemináriumok vezetése Gépelemek, Mechanizmusok tantárgyakból,– részvétel szakdolgozati témavezetõként a hallgatók képzésében,– az új BSc- és MSc-képzés tematikájának kidolgozása és irányítása,– hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétel,


– a tanszéken folyó oktatási és kutatási feladatok irányítása, koordinálása,– részvétel a társegyetemeken mûködõ doktori iskolák munkájában, a tanszék doktorandusz hallgatóinak szakmai segí-tése,– a tanszéken folyó oktatásfejlesztõ munkák irányítása, kiadványok szerkesztése,– monográfiák és tanulmánykötetek publikálása gépészeti témakörben,– részvétel az intézmény és a régió szakmai testületeiben és a város közéletében.

A pályázó rendelkezzen:– szakirányú egyetemi végzettséggel,– PhD fokozattal a mûszaki tudomány területén,– tárgyalóképes nyelvismerettel,– jelentõs publikációs tevékenységgel, önálló kötetekkel,– legalább 15 éves egyetemi v. fõiskolai oktatási tapasztalattal,– oktatási, szervezési irányítási múlttal,– megfelelõ nemzetközi kapcsolattal, ami elõsegíti a tanszék együttmûködéseinek bõvítését, ezúttal a kutatási fejlesztésilehetõségeket,– konferenciák szervezése, konferenciakiadványok szerkesztése,– szakirányú doktori iskola tagsággal,– nemzetközi pályázatokban való részvétellel.

A pályázatnak tartalmaznia kell:– a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, munkaköri besorolásra vonatkozó adatait,– eddigi szakmai munkájának ismertetését,– publikációs tevékenységet,– külföldi tanulmányútjait, konferenciákon való részvételét,– jövõbeni terveit.

A pályázati kérelemhez csatolni kell:– az egyetemi oklevél és az idegennyelv-tudást igazoló dokumentum másolatát,– a tudományos fokozatot igazoló dokumentum másolatát,– a publikációs jegyzéket,– részletes szakmai önéletrajzot,– kitöltött személyi adatlapot,– az adatvédelmi törvény alapján készült nyilatkozatot a pályázati anyag kezelésérõl.

A pályázatokat a megjelenést követõ 30 napon belül kell benyújtani a Nyíregyházi Fõiskola rektorának címezve (4401Nyíregyháza, Sóstói út 31/B).A kinevezésre 2008. szeptember 1. napjától kerül sor, a bérezés a Kjt. szerint történik.

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MÛVÉSZETI FÕISKOLAI KARApályázatot hirdet azIrodalom Tanszékénfõiskolai tanári kinevezésre

A kinevezendõ fõiskolai tanár feladata:– elõadások tartása és szemináriumok vezetése a Klasszika és romantika, a Klasszicizmus és a romantika mûfajai címûtárgyakból, valamint a Mûfaji kérdések a klasszicizmus és a romantika irodalmában témakörbõl,– részvétel szakdolgozati és tudományos diákköri témavezetõként a hallgatók képzésében,– részvétel új szakirányú továbbképzés és BSc-képzés tematikájának kidolgozásában,– hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétel,– részvétel a társegyetemeken mûködõ doktori iskolák munkájában, a tanszék doktoranduszhallgatóinak szakmai segí-tése,– a tanszéken folyó oktatásfejlesztõ munkák irányítása, jegyzetek, oktatási segédletek írása, szerkesztése.


A pályázó rendelkezzen:– szakirányú egyetemi végzetséggel,– PhD tudományos fokozattal irodalomtudomány területén és sikeres habilitációval,– német középfokú nyelvvizsgával,– jelentõs publikációs tevékenységgel,– több mint tízéves fõiskolai oktatási-kutatási tapasztalattal.

A pályázatnak tartalmaznia kell:– a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, munkaköri besorolásra vonatkozó adatait,– eddigi szakmai munkájának ismertetését,– publikációs tevékenységet,– külföldi tanulmányútjait, konferenciákon való részvételét,– jövõbeni terveit.


A pályázatokat a megjelenést követõ 30 napon belül kell benyújtani a Nyíregyházi Fõiskola rektorának címezve (4401Nyíregyháza, Sóstói út 31/B).A kinevezésre 2008. szeptember 1. napjától kerül sor, a bérezés a Kjt. szerint történik.

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MÛVÉSZETI FÕISKOLAI KARpályázatot hirdet azIrodalom Tanszékéntanszékvezetõi megbízatásra

A megbízandó tanszékvezetõ feladata:– szervezi a tanszék oktató, tudományos-kutató és egyéb tevékenységét,– irányítja és ellenõrzi a hozzá beosztott oktatók, ügyintézõ és demonstrátor munkáját,– képviseli a tanszéket az intézmény, a kar és a külsõ szervek elõtt,– véleményt nyilvánít az egységet érintõ valamennyi kérdésben,– gondoskodik az oktatói utánpótlásról,– gondozza a tanszék által akkreditáltatott szakokat, képzéseket,– ellenõrzi a tantervi és tanrendi követelmények betartását,– támogatja a tudományos diákkörök, a hallgatói önképzõ körök és az egyéb tehetséggondozás formáit,– rendelkezik a tanszék pénzügyi forrásaival,– koordinálja és elvégzi a kar mûködési rendjében meghatározott egyéb feladatokat.A pályázaton a Nyíregyházi Fõiskolán közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott egyetemi vagy fõiskolai tanárok ésdocensek vehetnek részt.A tanszékvezetõi megbízás határozott idõre, legfeljebb 5 évre szól.

A pályázó rendelkezzen:– szakirányú egyetemi végzettséggel,– tudományos fokozattal (PhD),– legalább egy idegen nyelv tárgyalóképes ismeretével,– többéves felsõoktatási gyakorlattal,– tanszéki tudományos-oktatói és kutatói munka fejlesztésére vonatkozó elképzelésekkel.


A tanszékvezetõi pályázatnak tartalmaznia kell:– a pályázó jelenlegi munkahelyét és beosztását,– szakmai, tudományos önéletrajzát, ezen belül eddigi vezetõi, oktatói-kutatói tevékenységének leírását,– a hazai és nemzetközi szervezetekben végzett tevékenység felsorolását.


A pályázatokat a megjelenést követõ 30 napon belül kell benyújtani a Nyíregyházi Fõiskola rektorának címezve (4401Nyíregyháza, Sóstói út 31/B).A kinevezésre 2008. július 1. napjától kerül sor, a bérezés a Kjt. szerint történik.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI FÕISKOLAI KARpályázatot hirdet aFizika Tanszékéntanszékvezetõi megbízatásra

A megbízandó tanszékvezetõ feladata:– szervezi a tanszék oktató, tudományos-kutató és egyéb tevékenységét,– irányítja és ellenõrzi a hozzá beosztott oktatók és ügyintézõ munkáját,– képviseli a tanszéket az intézmény, a kar és a külsõ szervek elõtt,– véleményt nyilvánít az egységet érintõ valamennyi kérdésben,– gondoskodik az oktatói utánpótlásról,– gondozza a tanszék által akkreditáltatott szakokat, képzéseket,– ellenõrzi a tantervi és tanrendi követelmények betartását,– támogatja a tudományos diákkörök, a hallgatói önképzõ körök és az egyéb tehetséggondozás formáit,– rendelkezik a tanszék pénzügyi forrásaival,– koordinálja és elvégzi a kar mûködési rendjében meghatározott egyéb feladatokat.A pályázaton a Nyíregyházi Fõiskolán közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott egyetemi vagy fõiskolai tanárok ésdocensek vehetnek részt.A tanszékvezetõi megbízás határozott idõre, legfeljebb 5 évre szól.

A pályázó rendelkezzen:– szakirányú egyetemi végzettséggel,– tudományos fokozattal (PhD),– legalább egy idegen nyelv tárgyalóképes ismeretével,– többéves felsõoktatási gyakorlattal,– tanszéki tudományos-oktatói és kutatói munka fejlesztésére vonatkozó elképzelésekkel.

A pályázatnak tartalmaznia kell:– a pályázó jelenlegi munkahelyét és beosztását,– szakmai, tudományos önéletrajzát, ezen belül eddigi vezetõi, oktatói-kutatói tevékenységének leírását,– a hazai és nemzetközi szervezetekben végzett tevékenység felsorolását,– vezetõi programot és fejlesztési koncepciót.

A pályázati kérelemhez csatolni kell:– az egyetemi oklevél és az idegennyelv-tudást igazoló dokumentum másolatát,– a tudományos fokozatot igazoló dokumentum másolatát,– a publikációs jegyzéket,


– részletes szakmai önéletrajzot,– kitöltött személyi adatlapot,– az adatvédelmi törvény alapján készült nyilatkozatot a pályázati anyag kezelésérõl.

A pályázatokat a megjelenést követõ 30 napon belül kell benyújtani a Nyíregyházi Fõiskola rektorának címezve (4401Nyíregyháza, Sóstói út 31/B).A kinevezésre 2008. július 1. napjától kerül sor, a bérezés a Kjt. szerint történik.

A TESSEDIK SÁMUEL FÕISKOLA rektorapályázatot hirdet aGAZDASÁGI FÕISKOLAI KAR (Békéscsaba)dékáni megbízás betöltésére

A megbízás 2008. június 1-jétõl 2012. május 31-ig szól.

A megbízás feltételei, a pályázóval szemben támasztott követelmények:– egyetemi végzettség a kar profiljába tartozó tudományterületek valamelyikén,– ismertség a kar képzéséhez kapcsolódó tudományágak valamelyikében hazai és nemzetközi téren, elismertség felsõok-tatási és/vagy szakmai fórumokon,– legalább hároméves felsõoktatási vezetõi gyakorlat,– alkalmasság a kar oktatási, tudományos, igazgatási, gazdálkodási, humánpolitikai tevékenységének irányítására,– koncepciózusság a kar oktatási, tudományos tevékenysége fejlesztésében és korszerûsítésében.

A dékán feladata:– a fõiskolai kar képviselete,– a kar szervezeti egységeinek összehangolt irányítása és ellenõrzése,– gazdálkodás a kar költségvetési kereteivel,– a fõiskola szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározottak szerinti munkáltatói jogkör gyakorlása,– a kar oktatási, kutatási, tudományos és továbbképzési tevékenységének vezetése,– a karon folyó képzés fejlesztése és korszerûsítése,– a kar szakmai-közéleti és nemzetközi tevékenységének irányítása,– a felsõoktatási törvényben, valamint a fõiskola szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott további felada-tok,– a kar pályázati tevékenységének felügyelete.

A dékáni megbízásra pályázhatnak tudományos fokozattal rendelkezõ egyetemi tanárok, fõiskolai tanárok, egyetemidocensek és fõiskolai docensek.

A benyújtandó pályázatnak tartalmaznia kell:– a pályázó jelenlegi munkahelyének megnevezését, beosztását, munkaköri besorolását,– eddigi szakmai, oktatói, tudományos munkásságának, vezetõi tevékenységének részletes ismertetését,– a kar vezetésével és fejlesztésével kapcsolatos terveit és azok megvalósítására vonatkozó elképzelését,– szakmai kapcsolatait és fontosabb tanulmányútjait.

A pályázathoz mellékelni kell:– szakmai önéletrajzot,– a végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelv-tudást tanúsító okiratok hiteles másolatát,– tudományos publikációk jegyzékét,– minden olyan okiratot, amelyet a pályázó a pályázat elbírálása szempontjából fontosnak tart,– 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,– nyilatkozatot arról, hogy a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy pályázati anyagát a jogszabályokban és a fõiskolai szabály-zatokban rögzített testületek megismerhetik.


A pályázatot az Oktatási Közlönyben történõ megjelenést követõ 30 napon belül kell két példányban a Tessedik SámuelFõiskola rektorához benyújtani (5540 Szarvas, Szabadság út 2.).A pályázatokkal kapcsolatban bõvebb felvilágosítást a Tessedik Sámuel Fõiskola rektora ad, telefon: (66) 216-581.

gazdasági fõigazgatói magasabb vezetõi beosztás ellátására

A gazdasági fõigazgatói megbízással járó lényeges feladatok:Az intézmény mûködésével összefüggõ gazdasági és pénzügyi feladatok ellátása, a felsõoktatásról szóló 2005. éviCXXXIX. törvény, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a felsõok-tatási intézmény szervezeti és mûködési rendje és gazdálkodási szabályzata szerint– szervezi és irányítja az intézmény költségvetési és egyéb központi bevételekkel való gazdálkodását,– irányítja a Gazdasági Fõigazgatóság ügyviteli tevékenységét,– gondoskodik a fõiskola gazdasági-pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésérõl, követeléseinek érvényesítésérõl,– szervezi és ellenõrzi a tervezést, a gazdálkodást, biztosítja a gazdálkodási és pénzügyi jogszabályok végrehajtását,– a gazdálkodási egységekkel együttmûködve biztosítja az anyagi-pénzügyi eszközök rendeltetésszerû, gazdaságos ésésszerû felhasználását,– kidolgozza és a szenátus elé terjeszti elfogadásra az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos szabályzatokat,– a pénzügyi év lezárása után beszámol az intézmény elõzõ évi gazdálkodásáról,– összehangolja és felügyeli a beruházások szakszerû megszervezését és lebonyolítását,– koordinálja a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzéseket,– felel a személyi juttatási és járulék-elõirányzat, valamint a költségvetési létszámkeret betartásáért,– feladata továbbá a gazdasági vezetõi információrendszer fejlesztése,– hivatalból ellátja a Gazdasági Tanács tagsággal járó teendõket,– ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára jogszabály, szabályzat, szenátusi határozat és a rektor meghatároz.

A vezetõi megbízás betöltéséhez elvárt képzettség, végzettség, tapasztalat:– az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak,– szakirányú felsõfokú iskolai végzettség vagy felsõfokú iskolai végzettség, és emellett legalább mérlegképes könyvelõiképesítés vagy ezzel egyenértékû képesítés,– legalább hároméves, gazdasági területen szerzett vezetõi gyakorlat (a felsõoktatásban szerzett gazdasági vezetõi gya-korlat elõnyt jelent).

A pályázathoz mellékelni kell:– felsõfokú végzettséget, szakképzettséget tanúsító okiratok közjegyzõ által hitelesített másolatát,– három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,– a pályázó nyilatkozatát a fõiskolán kívül fennálló munkaviszonyról, közalkalmazott/köztisztviselõi jogviszonyairól,munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyairól, azok tartalmáról és idõbeni behatároltságáról,– nyilatkozatot, amelyben a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy a pályázati anyagába a vonatkozó jogszabályok és az intéz-ményi szabályzatok szerint az arra illetékes személyek, bizottságok és testületek betekinthetnek,– a pályázó eddigi szakmai, vezetõi tevékenységének bemutatását,– a pályázó jelenlegi munkahelyének megnevezését, beosztását, munkaköri besorolását tanúsító okiratot,– a gazdasági fõigazgatói megbízás betöltésére vonatkozó részletes vezetõi programot, a fõiskola mûködésével kapcso-latos gazdasági, pénzügyi koncepciót.

A pályázat benyújtásának határideje: az Oktatási Közlönyben való megjelenéstõl számított 30. nap.A pályázat benyújtásának módja: ajánlott küldeményként.

A pályázat benyújtásának feltételei:– a fentebb felsoroltak szerinti végzettség,– büntetlen elõélet és cselekvõképesség.

A pályázat elbírálásának határideje: 2008. május 31.A pályázat elbírálásának módja, rendje: a vezetõi pályázatok rangsorolásáról a szenátus dönt. A rektor javaslatára a gaz-dasági fõigazgatót az oktatási és kulturális miniszter bízza meg.


A pályázati kiírás közzétételének helye, ideje, határideje (a szolgáltató központ honlapján való közzétételen kívül): Okta-tási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapja.A pályázattal kapcsolatos információadásra feljogosított személy neve: dr. Puskás János, telefon: (66) 216-581, intéz-mény: Tessedik Sámuel Fõiskola, Rektori Hivatal, telefonszáma: (66) 216-581.

Dr. Puskás János s. k.,rektor

Pályázati felhívás nevelési-oktatási intézmények állásaira





meg.

Rövidítések:ÁEI: állás elfoglalásának idejePbhi: pályázat benyújtásának határidejePehi: pályázat elbírálásának határidejePc: pályázat címzéseill: illetményp: pótléktp: területi pótlékvp: vezetõi pótlékls: letelepedési segélyszl: szolgálati lakásszsz: szolgálati szobaszf: szolgálati férõhelyif: illetményföldszgy: szakmai gyakorlatvpr: vezetõi programv: végzettségvgy: vezetõi gyakorlatétkh: étkezési hozzájárulásom: oklevélmásolatb: erkölcsi bizonyítványf: felvilágosításön: önéletrajz


Vezetõi álláshelyek


1. 2. 3. 4.

BakonyszentkirályKözség Önkormányzata8430 Bakonyszent-király,Kossuth u. 69.Tel.: (88) 585-320

Bakonyszentkirály–Ba-konyoszlop–CsesznekÖnkormányzata általfenntartott Békefi AntalÁltalános Iskola ésAlapfokú Mûvészetok-tatási Intézményigazgató

Felsõfokú tanári v., pe-dagógus-szakvizsga,legalább 5 év pedagó-gus-munkakörben szer-zett gyakorlat.Elõny: vezetõi tapaszta-lat

ÁEI: 2008. aug. 15.A megbízás 2013. aug. 15-igszól.Pehi: 2008. júl. 15.Juttatás: szl. nincs.Pc: körjegyzõség

Biatorbágy Város Kép-viselõ-testülete2051 Biatorbágy,Baross G. u. 2/aTel.: (23) 310-174Fax: (23) 310-135

Napközi Otthonos Óvo-da2051 Biatorbágy,Fõ u. 61.óvodavezetõ

Pedagógus-munkakörbetöltéséhez szükségesfelsõfokú iskolai v., pe-dagógus-szakvizsga ke-retében szerzettintézményvezetõiszakképzettség, leg-alább 5 év óvodapeda-gógus munkakörbenszerzett szgy.

ÁEI: 2008. szept. 1.A megbízás 2013. júl. 31-ig,5 évre szól.A pályázathoz csatolni kell: vég-zettséget igazoló eredeti okmá-nyokat vagy azok hitelesmásolatát, adatvédelmi nyilatko-zatot is.Pc., f: dr. Palovics Lajos polgár-mesterTel.: (23) 310-174/112, 113, 142

Magyarországi Evangé-likus Egyház OrszágosIroda Oktatási és Isko-lai Osztály1085 Budapest,Üllõi út 24.Tel.: (1) 429-2035Fax: (1) 486-3515

Magyarországi Evangé-likus Egyház BudapestiKollégiumai Közép-iskolai Kollégiuma1077 Budapest,Rózsák tere 1.igazgató

Egyetemi szintû peda-gógus-oklevél, legalább5 év pedagógusi vagyegyetemi oktatói gya-korlat, vagy evangéli-kus lelkészi végzett-séget igazoló oklevél,és legalább 5 év közok-tatási intézménybenszerzett oktatói, hitok-tatói gyakorlat, evangé-likus vallás, 5 évemegfelel az egyházköz-ségi tagság feltételei-nek, konfirmáció,lelkészi ajánlás

ÁEI: 2008. aug. 1.A megbízás 6 évre szól.Pehi: 2008. máj. 31.A pályázathoz csatolni kell: leg-magasabb iskolai végzettségetigazoló irat(ok) hiteles másola-tát, lelkészi ajánlást gyülekezetilelkészétõl, lelkész esetében azilletékes püspöktõl, konfirmációiemléklap hiteles másolatát, vagykonfirmáció igazolását is.A pályázatot „Igazgatói pályá-zat” és az intézmény nevénekmegjelölésével kell benyújtani.Pc., f: Mihályi Zoltánné osztály-vezetõ

Dévaványa–EcsegfalvaIntézményfenntartóTársulás5510 Dévaványa,Hõsök tere 1.Tel.: (66) 483-100

Általános MûvelõdésiKözpont(óvoda, általános isko-la, nevelési tanácsadóés egységes pedagógiaiszakszolgálat, könyvtár,mûvelõdési ház és alap-fokú mûvészetoktatásiintézmény)5510 Dévaványa,Vörösmarty u. 6–8.intézményvezetõ

Felsõfokú pedagógusvagy könyvtárosi vagyközmûvelõdési szakirá-nyú iskolai v. és szak-képzettség, legalább5 év pedagógus (vagykönyvtárosi vagy köz-mûvelõdési) munkakör-ben szerzett szgy.Elõny: pedagógus-szak-vizsga vagy azzal egyen-értékû szakképesítés

ÁEI: 2008. aug. 1.A megbízás 2013. júl. 31-ig szól.Pehi: a véleményezési határidõlejártát követõ képviselõ-testüle-ti ülés.Juttatás: szl.A pályázathoz csatolni kell: ed-digi munkaviszonyokról szólóigazolást, az intézmény elfoga-dott közmûvelõdési pedagógiaiprogramját alapul vevõ vpr-t aszakmai helyzetelemzésre épülõ


1. 2. 3. 4.

vezetési, fejlesztési elképzelé-sekkel, adatvédelmi nyilatkoza-tot is.A pályázatot zárt borítékban,3 példányban, „ÁMK intéz-ményvezetõi pályázat” megjelö-léssel kell benyújtani.Pc: Pap Tibor polgármesterf: Tel.: (66) 483-034

Gyöngyöspata KözségÖnkormányzata3035 Gyöngyöspata,Fõ út 65.Tel.: (37) 364-142

Napközi Otthonos Óvo-da és Konyha3035 Gyöngyöspata,Fõ út 65/aóvodavezetõ

Felsõfokú szakirányúv., 5 év szgy.

ÁEI: 2008. szept. 1.A megbízás 5 évre szól.Pehi: 2008. máj. 31.Juttatás: étkh.Pc: Molnár József polgármester

Litér Község Önkor-mányzatának Képvise-lõ-testülete8196 Litér,Álmos u. 37.Tel./fax: (88) 598-016

Óvodaóvodavezetõ

Óvodapedagógusi v.,5 év szgy.Elõny: vezetõi gyakor-lat, közoktatás-vezetõiszakon szerzett oklevél

ÁEI: 2008. aug. 16.A megbízás 2013. júl. 31-ig,5 évre szól.Pehi: a véleményezésre jogosul-tak által készített jegyzõkönyvekbeérkezését követõ képvise-lõ-testületi ülés, de legkésõbb2008. jún. 30.A pályázatot 4 példányban (1eredeti és 3 másolati példány),valamint elektronikus (CD vagyfloppy) úton kell benyújtani.Pc: Szedlák Attila polgármester

általános iskolaigazgató

tanárképzõ fõiskolánvagy bölcsészkaronszerzett tanári szakosv., pedagógus-szakvizs-ga, legalább 3 év szgy.Elõny: vezetõi gyakor-lat, közoktatás-vezetõiszakon szerzett oklevél

ÁEI: 2008. júl. 1.A megbízás 2013. júl. 31-ig,5 évre szól.Pehi: a véleményezésre jogosul-tak által készített jegyzõkönyvekbeérkezését követõ képvise-lõ-testületi ülés, de legkésõbb2008. jún. 20.A pályázatot 4 példányban(1 eredeti és 3 másolati pél-dány), valamint elektronikus(CD vagy floppy) úton kell be-nyújtani.Pc: Szedlák Attila polgármester

Magyarcsanád KözségÖnkormányzatánakKépviselõ-testülete6932 Magyarcsanád,Templom tér 1.Tel./fax: (62) 520-630

Általános Humán Köz-pontigazgatómunkakörébe tartozikaz általános iskola igaz-gatói feladatainak ellá-tása is

A nevelési-oktatási in-tézményben pedagó-gus-munkakörbetöltéséhez szükséges– a közoktatási törvény17. § (1) bekezdésébenfelsorolt – felsõfokú is-kolai v. és szakképzett-ség, legalább 5 év

ÁEI: 2008. aug. 16.A megbízás 2013. aug. 15-ig,5 évre szól.Pehi: a véleményezési határidõleteltét követõ 30 napon belültartandó képviselõ-testületi ülés.Juttatás: szl.A pályázathoz csatolni kell:iskolai végzettséget, szakkép-


1. 2. 3. 4.

pedagógus-munkakör-ben szerzett szgy.[szgy-ba kizárólag az a)pontban meghatározottv. és szakképzettségbirtokában teljesítettgyakorlati idõ számítbele].Elõny: román vagyszerb nyelv ismerete

zettséget igazoló okirat hitelesmásolatát is.Pc., f: Farkas Jánosné polgár-mester

MosonmagyaróvárVáros Önkormányzata9200 Mosonmagyar-óvár,Fõ u. 11.Tel.: (96) 577-815Fax: (96) 211-764

Bóbita Óvoda9200 Mosonmagyar-óvár,Soproni u. 63.óvodavezetõ

Õzikés Óvoda9200 Mosonmagyar-óvár,Kórház u. 13.óvodavezetõ

Felsõfokú óvodapeda-gógusi v., 5 év szgy.

ÁEI: 2008. aug. 1.A megbízás 5 évre szól.Pehi: 2008. jún. 30.A pályázatot 2 példányban kellbenyújtani.Pc: Polgármesteri HivatalHumánszolgáltató Osztály

Bolyai János ÁltalánosIskola és KözgazdaságiSzakközépiskola9200 Mosonmagyar-óvár,Régi Vámház tér 6.igazgató

egyetemi szintû tanáriv. és szakképzettség,5 év szgy.

Fekete István ÁltalánosIskola9200 Mosonmagyar-óvár,Gorkij u. 29.igazgató

felsõfokú szakirányú v.és szakképzettség, 5 évszgy.

Móra Ferenc ÁltalánosIskola9200 Mosonmagyar-óvár,Dr. Gyárfás J. u. 5.igazgató

Nevelési Tanácsadó9200 Mosonmagyar-óvár,Szt. István király u. 97.igazgató

pszichológus v., 5 évszgy.


1. 2. 3. 4.

Mosonyi Mihály Zene-iskola Alapfokú Mûvé-szetoktatási Intézmény9200 Mosonmagyar-óvár,Erkel F. u. 12.igazgató

felsõfokú szakirányú v.és szakképzettség, 5 évszgy.

Apáczai Nevelési ésÁltalános MûvelõdésiKözpont7632 Pécs,Apáczai körtér 1.Tel.: (72) 550-620Fax: (72) 550-621

Óvoda – Iskola7666 Pogány,Széchenyi u. 11.tagintézmény-vezetõ

Fõiskolai v., 5 év szgy. ÁEI: 2008. júl. 1.A megbízás 2013. júl. 31-ig,5 évre szól.Pehi: 2008. jún. 15.A pályázathoz csatolni kell:szakmai ön-t, vpr-t (különös te-kintettel az intézményi integráci-óban betöltött szerepre, aszakmai helyzetelemzésre épülõfejlesztési elképzelésekre).Pc: Turi Katalin igazgató

Könyvtárintézményegység-vezetõ

szakirányú egyetemivagy fõiskolai v., 3 évszgy.

ÁEI: 2008. szept. 1.A megbízás 2013. júl. 31-ig,5 évre szól.Pehi: 2008. jún. 15.A pályázathoz csatolni kell:szakmai ön-t, vpr-t (különös te-kintettel az intézményi integráci-óban betöltött szerepre, aszakmai helyzetelemzésre épülõfejlesztési elképzelésekre).Pc: Turi Katalin igazgató

Csongrád Megyei Ön-kormányzat Közgyûlése6741 Szeged,Rákóczi tér 1.Tel.: (62) 566-010Fax: (62) 425-435

Csongrádi OktatásiKözpont Gimnázium,Szakképzõ Iskola ésKollégium6640 Csongrád,Szent György u. 1.igazgató

Horváth Mihály Gim-názium és SzakképzõIskola6600 Szentes,Szent Imre herceg u. 2.igazgató

Zsoldos Ferenc Közép-iskola és Szakiskola6600 Szentes,Szent Imre herceg u. 1.igazgató

Az adott nevelési-okta-tási intézményben pe-dagógus-munkakörbetöltéséhez szükségesfelsõfokú iskolai v. ésszakképzettség, leg-alább 5 év pedagó-gus-munkakörbenszerzett szgy.,a nevelési-oktatási in-tézményben pedagó-gus-munkakörbenfennálló, határozatlanidõre szóló alkalmazás,illetve a megbízássalegyidejûleg pedagó-gus-munkakörben törté-nõ, határozatlan idõreszóló alkalmazás

ÁEI: 2008. júl. 1.A megbízás 2013. júl. 1-jéigszól.Pehi: 2008. júniusi közgyûlés.A pályázathoz csatolni kell:adatvédelmi nyilatkozatot is.Pc: Csongrád Megyei Önkor-mányzat Közgyûlésének elnökef: Mike Csaba oktatási szakrefe-rensTel.: (62) 566-059


1. 2. 3. 4.

Makói Oktatási Köz-pont, Szakképzõ Iskolaés Kollégium6900 Makó,Posta u. 4–6.igazgató

Bedõ Albert Közép-iskola, Erdészeti Szak-iskola és Kollégium6783 Ásotthalom,Kiss Ferenc krt. 76.igazgató

Kozmutza Flóra Óvoda,Általános Iskola, Szak-iskola, Diákotthon ésGyermekotthon6800 Hódmezõvásár-hely,Kutasi út 34–36.igazgató

Pápay Endre Óvoda,Általános Iskola, Alap-fokú MûvészetoktatásiIntézmény, Szakiskola,Diákotthon, Gyermek-otthon és EgységesGyógypedagógiai Mód-szertani Intézmény6900 Makó,Vásárhelyi u. 1–3.igazgató

TörökszentmiklósVáros Önkormányzata5201 Törökszent-miklós,Kossuth Lajos út 135/aTel.: (56) 590-421Fax: (56) 590-437

Városi Óvodai Intéz-mény5200 Törökszent-miklós,Hunyadi út 14.óvodavezetõ

Szakirányú felsõfokúv., legalább 5 év szgy.,szakvizsga.Elõny: óvodavezetõigyakorlat, óvodavezetõiszakvizsga, felhasználóiszintû informatikai is-meretek (WORD,EXCEL, internet)

ÁEI: 2008. aug. 1.A megbízás 2013. júl. 31-ig,5 évre szól.Pehi: 2008. júl. 31.A pályázathoz csatolni kell: ok-levél(ek) hitelesített (munkáltatóvagy jegyzõ vagy közjegyzõ)másolatát is.Pc: dr. Juhász Enikõ polgármes-ter


Pedagógus-álláshelyek

1. 2. 3. 4.

Törcsvár Utcai Óvoda1112 Budapest,Törcsvár u. 19–23.Tel./fax: (1) 319-3403

Óvodapedagógus Felsõfokú óvodapeda-gógusi v.

Pc: Steixnerné Strausz Ildikóóvodavezetõ

„Magyar-kút” ÁltalánosMûvelõdési Központ2091 Etyek,Magyar u. 2.

„Magyar-kút” ÁMK –Könyvtár-közmûvelõ-dés intézményegysége2091 Etyek,Alcsúti út 1.könyvtári és közmûve-lõdési kisegítõ (félállás)

Érettségi.Elõny: könyvtári-köz-mûvelõdési feladatellá-tásban való jártasság

ÁEI: azonnal.Pc: Bodó Gabriellaintézményvezetõf: Bauerné Hell Ilona intézmény-egység-vezetõTel.: (22) 353-618

II. Rákóczi FerencÁltalános Iskola2750 Nagykõrös,Kecskeméti út 39–41.Tel.: (53) 351-982

Fizika–bármely szakostanár(fizika tanítás + napkö-zis nevelõi munka)

Fõiskolai v. ÁEI: 2008. április

FMÖ Tanulási Képes-séget Vizsgáló Szakér-tõi és RehabilitációsBizottsága és EgységesPedagógiai Szakszolgá-lata8000 Székesfehérvár,Mátyás király krt. 13.Tel.: (22) 500-011,(20) 919-2242Fax: (22) 500-010

3 fõ gyógypedagógusFeladatkör:1 fõ nevelési tanácsadásSárbogárdi telephelyen,2 fõ TKVSZRB bizott-sági tevékenység

Logopédia és/vagy szo-matopedagógiai szakosgyp. tanári v.Elõny: szakvizsga, pszi-chológus v., autizmus-sal élõk fejlesztésébengyakorlat

ÁEI: a pályázat elbírálása utánazonnal.Pehi: Pbhi lejárta után azonnal.Pc: Vámos Éva igazgató

Vörösmarty Mihály Ál-talános Iskola, Óvoda,Bölcsõde, NevelésiKözpont5052 Újszász,Kossuth út 13.Tel.: (56) 552-060

Gyógypedagógus (teljesmunkaidõre, 2009. jún.30-ig közalkalmazottijogviszonyban)

Felsõfokú iskolai v., fõ-iskola, gyógypedagó-gus, pszichopedagógusvagy logopédus

ÁEI: 2008. aug. 18.Pbhi: 2008. márc. 31.Pehi: 2008. ápr. 30.A borítékon fel kell tüntetni apályázati adatbázisban szereplõazonosító számot: 82/2008., va-lamint a munkakör megnevezé-sét: gyógypedagógus.A pályázatot elektronikus útonkell benyújtani.Pc: Szabó Gyõzõ igazgatóE-mail: [email protected]: www.unk.hu


Helyesbítés

A Magyar Közlöny 2007. évi 152. számában kihirdetett, az érettségi vizsga részletes követelményeirõl szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításárólszóló 38/2007. (XI. 13.) OKM rendelet 560 oldalas melléklete a 152/II. számában, CD formátumban jelent meg, mely az alábbiakban helyesbítésre szorul:

A rendelet– 13. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Emelt szintû vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, A szóbeli vizsgarész értékelése alcím, Az értékelési szempon-

tok utáni rész (CD 100. oldal) helyesen:

,,A felelet tartalmi összetétele, felépítésének szerkezete 10 pontEzen belül:

A témakörbe illõ definíció megtalálása 1 pontA témakörbe illõ tétel megtalálása 1 pont

A további 8 pont megítélésére az alábbi szempontok javasoltakLogikus felépítés, szerkesztettség, tartalmi gazdagság 4 pontA felelet matematikai tartalmi helyessége 4 pont

A feleletben szereplõ, a témához illõ definíció helyes kimondása 2 pontHa több definíciót is elmond, akkor a definícióra adható 2 ponttal a legjobbat kell értékelni.

A feleletben szereplõ, a témához illõ tétel helyes kimondása és bizonyítása 6 pontEzen belül:

A tétel helyes kimondása 2 pontA tétel helyes bizonyítása 4 pont

A kitûzött feladat helyes megoldása 8 pontHa a feladatot csak a vizsgáztató segítségével tudja elkezdeni, akkor maximum 5 pont adható

Alkalmazások ismertetése 4 pontEgy odaillõ alkalmazás megemlítése 1 pontEnnek részletes kifejtése vagy további 2-3 lényegesen eltérõ alkalmazás említése 3 pont

Matematikai nyelvhasználat, kommunikációs készség 5 pontEzen belül:

Matematikai nyelvhasználat 2 pontÖnálló, folyamatos elõadásmód 2 pontKommunikáció 1 pont

Ez utóbbi 1 pont akkor is jár, ha a jelölt önálló felelete után nem volt szükség kérdésre .”

– 20. számú melléklete, II. A vizsga leírása, Nyilvánosságra hozandók táblázat 1. sorában a 2. és 3. oszlopban, illetve a 4. és 5. oszlopban cellaegyesítésszükséges és az Emelt szint, Szóbeli vizsga 2. sorának szövege (CD 170. oldal) helyesen:

„

Középszint Emelt szint

Írásbeli vizsga (projekt) Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga

Anyag vizsgaidõszakonkénthárom projekttéma

NINCS NINCS témakörök

Mikor? tavaszivizsgaidõszakra:elõzõ évdecember 1.õszi vizsgaidõszakra:adott év május 1.

NINCS NINCS jogszabály szerint

,,A táblázat Emelt szint, Szóbeli vizsga 2. sorának szövege írandó a 214. és 219. oldalak hasonló táblázatába is.

– 25. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Emelt szintû vizsga cím, összesítõ táblázatának elsõ oszlopában „Gyakorlati vizsga” szöveg szerepel az„Írásbeli vizsga” szöveg helyett (CD 223. oldal). Helyesen:

„

Emelt szint

Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga

240 perc 20 perc

feladatsor tétel kifejtése

75 pont 75 pont,,


– 26. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Középszintû vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, A szóbeli vizsgarész értékelése projektmunka bemutatásaesetén alcím, A projektmunka értékelésének szempontjai megnevezésû táblázatában a maximálisan adható 30 pont Az olvasottak ismertetése, A módszerekbemutatása, valamint Az eredmények értékelése kritériumokra egyaránt vonatkozik (CD 227. oldal). Helyesen:

„

Szempontok Részpontszámok Maximális pontszám

A projektmunka írásos részeTartalmi szempontok 25 45Formai szempontok 20A szóbeli beszámolóAz olvasottak ismertetése 10 30A módszerek bemutatása 10Az eredmények értékelése 10

Összesen 75 75,,

– 33. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Emelt szintû vizsga cím, Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzõi alcím összesítõ táblázatában azEgyháztörténet alcím 2. sorában leírt példák egymás alatt szerepelnek, a) és b) alpontok elkülönülve (CD 259. oldal). Helyesen:

„

Megadott események és helyszínek, szerzõk ésmûvek, események és dátumok, események ésszemélyek párosítása. (2×4 db)

Keresse meg a párokat!a) Ph.J. Spener ... Orthographia Ungarica

Dévai B.M. Krisztus követéseid. Ács M. ... Zengedezõ mennyei karKempis T. ... Pia Desideria

b) Husz J. halála ... ... 1534Luther M. Wartburgban ... 1415Luther teljes bibliafordítása kész 1539Loyolai I. rendet alapít .. .1521

8 p

”

– 35. számú melléklete, Református hittan fõcím, I. Részletes vizsgakövetelmények cím, Követelmények címû táblázat Emelt szint címet követõ rész(CD 273–275. oldal) tördelése helyesen:

,,35. számú melléklet a 38/2007. (XI. 13.) OKM rendelethez

[Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez]

„REFORMÁTUS HITTAN

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Követelmények

Témakörök Középszint Emelt szint

I. Bibliaismeret1. Ószövetség Õstörténet:

A teremtés, az ember teremtése, proto-evangélium, bûnesetek, az özönvíz;Õsatyák történetei:Ábrahám, Izsák, Jákób, József;A választott nép történetének fõbbszakaszai, fontos eseményei:Mózes elhívása, kivonulás Egyiptomból,szövetségkötés, honfoglalás, bírák kora:Sámson, Gedeon, Jefte, Sámuel, Debora,Saul-Dávid-Salamon királysága; Illés ésElizeus próféta, babiloni fogság, hazatérésa fogságból; Jézusra vonatkozó próféciák,azok keletkezési körülményei, messiásivárakozás:Ézsaiás, Jeremiás, Dániel, Mikeás,Haggeus, Zakariás

Leviticus: léviták, papok, áldozatok azÓszövetségben; Numeri: A 40 éves pusztaivándorlás oka és következményei. Bálámtörténete; Deuteronomium: Izráelkiválasztásának „indoklása”. A nagytörvények és hétköznapi értelmezésükpéldái; Az asszír fogság, keveredés ésannak következményei


Követelmények


2. Alapvetõ ószövetségibevezetés-tudományiismeretek

A Biblia keletkezése, az ószövetségkönyveinek keletkezése és felosztása:történeti, tanító és prófétai

A Tóra

3. Újszövetség Jézus Krisztus földi életének eseményei,tanítása: születése, megkeresztelkedése,megkísértése, a tanítványok elhívása,hegyi beszéd, az Isten országáról szólópéldázatai, az „én vagyok” mondások,gyógyítási csodái, megváltó áldozata,kereszthalála és feltámadása,mennybemenetele és a missziói parancs;Az apostoli kor: A Szentlélek kitöltetése, akeresztyén egyház születése, Péter ésJános apostol munkássága, Saulusmegtérése, Pál missziói útjai;Apostoli kor a levelekben: Róma,Korinthus I–II, Filippi,Timóteus I–II., Jakab

Keresztelõ János élete és munkássága;Lukács evangéliumának saját anyaga;Találkozások az evangéliumokban:Nikodémus, samáriai asszony;A nagyhét eseményei a négy evangéliumösszefüggésében;Galata, Efezus, Filemon, János I.;A jelenések könyve és az apokaliptika

4. Alapvetõ újszövetségibevezetés-tudományiismeretek

Az evangéliumok keletkezésének történeteés célja, párhuzamok és eltérések, ezekokai; Az újszövetségi levelek felosztása:páli levelek: tanító és pásztori; egyetemes

Az apostolok cselekedetei;A szinoptikus evangéliumok

5. Kortörténeti ismeretek Jézus és az apostolok korának történetiháttere: az intertestamentális kor

A palestinai zsidóság vallási élete, vallásimozgalmak, irányzatok: farizeus,esszénus, szadduceus, zélóta

II. Egyháztörténet6. Krisztus egyházánaktörténete

A Szentlélek munkájáról szóló bibliaitanítás; Az egyház történelmének kezdetei,fontos fordulópontjai: Pünkösd eseményei,a keresztyén egyház születése,õskeresztyénség, az istentiszteletliturgiája, ókatolicizmus,keresztyénüldözések, a keresztyénség,mint államvallás;Szerzetesrendek kialakulása Keleten ésNyugaton; Keresztes háborúk, avignonifogság; Eretnekmozgalmak és azinkvizíció;Elõreformációs törekvések: Wyclif ésHusz; A reformáció német és svájci ága;Az ellenreformáció Európában, a jezsuitarend; A protestáns ortodoxia és apietizmus;A puritanizmus; Az ökumenikusmozgalmak kezdetei;A katolicizmus és aprotestantizmus a XX. században;Kiemelkedõ egyháztörténetiszemélyiségek példák Krisztus elkötelezettkövetésére: Augustinus, I. István, AssisiFerenc, Luther Márton, Zwingli Ulrich,Kálvin János

Nyugat és Kelet eltérõ fejlõdése, a nagyegyházszakadás;Keleti és nyugati nagy egyházatyák, akorai keresztyénség dogmái;

A felvilágosodás, egyházellenesirányzatok

Albert Schweitzer DietrichBonhoeffer Teréz anya


Követelmények


7. A saját felekezettörténete

A saját felekezet kialakulása, annak okai,történetének fontos pontjai: A reformációtanainak elterjedése Magyarországon;Kiemelkedõ személyiségei: Dévai BíróMátyás, Sztárai Mihály Szegedi KisIstván, Kálmáncsehi Sánta Márton, HuszárGál; A reformáció és a mûvelõdésösszekapcsolódása: Méliusz Juhász Péter,Dávid Ferenc, Károli Gáspár, SzenciMolnár Albert; A bécsi békétõl a szatmáribékéig (Bocskai István) – a Habsburgudvar valláspolitikája:1606–1711: ellenreformáció, agyászévtized, gályarab prédikátorok;Az erdélyi fejedelemség valláspolitikája:1571–1690. Bethlen Gábor, I. RákócziGyörgy, Lorántffy Zsuzsánna; Csendesellenreformáció: A magyarprotestantizmus helyzete III. Károly ésMária Terézia uralkodása idején;II. József valláspolitikája, a TürelmiRendelet; A két világháború közöttiegyház története: Makkai Sándor, BaltazárDezsõ, Ravasz László, Révész Imre;Állam és egyház viszonya aII. világháború után: Egyezmény 1948,államosítások; Bereczky Albert, PapLászló, Ordass Lajos

Magyarországi hitvallások,zsinatok,kánonok, teológiák

A debreceni alkotmányozó zsinat 1881.;A belmisszió irányzatai és fõbb képviselõi:Szabó Aladár, Balogh Ferenc,Kiss Ferenc;

A szolgáló egyház teológiája

III. Dogmatika8. Az egyház tanítása A keresztyén egyház tanításának alapvetõ

tételei: Isten megismerése, a kijelentés(Istenérvek); Különös kijelentés,az Ige hármas alakja reformátorifelfogásban; Az ember Istenszövetségében; Evangélium a törvényben;A keresztyén hit; Egyetemes hitvallások;Istenrõl, mint Szentháromságról;A teremtõ, Mindenható Atya; Az istenigondviselés; Jézus Krisztus személyeés titka;Jézus Krisztus prófétai, fõpapi és királyitiszte; A Szentlélek személye és munkája;Az anyaszentegyház; A sákramentumok:keresztség és úrvacsora; Az eljövendõvilág és az örök élet; A saját felekezetdogmatikai tanítása: A reformátorigondolkodás jellegzetességei: solusChristus, sola gratia, sola fide, solaScriptura;Az üdvtörténet alapigazságainakvizsgálata, Isten mindnyájunkateggyé tesz Krisztusban: ökumenikusmozgalmak, a II. vatikánizsinat

A kegyelmi kiválasztás tanítása

A látható és láthatatlan egyház

A felekezetek kialakulása, a hitvédelemalapjai, a XIX–XX. századiuniótörekvések


Követelmények


IV. Az egyházi esztendõ9. Ünnepek, ünnepiidõszakok

Az egyházi esztendõ ünnepei, ünnepiidõszakai, a saját felekezet ünnepei, azünnepek gyökerei, jelentõsége: Advent,karácsony, böjt, virágvasárnap,nagypéntek, húsvét, áldozócsütörtök,pünkösd, újkenyér, újbor, október 31, areformáció emléknapja; Az ünnepekliturgiája; A református istentisztelet éskegyesség

Liturgikus szövegek: a reformátusistentisztelet fogalmainak ismerete,apostoli köszöntés, elõfohász, lekció,textus, a sákramentumok szereztetési igéi,a kazuálék vonatkozó szövegei

V. A keresztyén erkölcsi élet – etika10. A keresztyénségerkölcsi tanítása

Az ószövetségi és a jézusi etika: Az emberfeladata a világban, felelõsségünk ateremtett világ, az élet védelme ésembertársaink iránt: Erkölcs, erkölcsidöntés, etika fogalma; Az erkölcskeresztyén megítélése a bûn és kegyelemfényében; Kicsoda az ember? A törvényátka és haszna; A belsõ törvény: alelkiismeret; Szabadság és rend;A keresztyén etika normái a családi élet,munka és társadalmi élet területénA Tízparancsolat etikai üzenete: másistenek, az Egy és kiábrázolhatatlan Istentisztelete, Isten nevével élni és visszaélni,az idõ rendje, ünnepek és hétköznapok, amunka és pihenés, a teremtett világnyugalma, ökológiai etika, kultúra,civilizáció, technika, szülõk, gyermekek,szerelem, házasság, válás, szexualitás,család, nemzedékek, szülõföld, haza; Azélet védelme: szenvedélybetegségek,abortusz, eutanázia, géntechnológia,öngyilkosság, halálbüntetés; Keresztyénember a gyülekezetben és a társadalomban

Az élet transzcendens megalapozásánakigénye

A keresztyén diakónia hétköznapimegélési formái;Hivatás, munka, tulajdon;A média szerepe életünkben, amanipuláció veszélye;Tolerancia és megalkuvás

,,

– 39. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Középszintû vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Értékelés alcím alatti üres oldal szövege a következõ:(CD 301. oldal):

,,ÉrtékelésA szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A nyelvi és irodalmi altétel kifejtését a szaktanár együtte-

sen értékeli. A vizsgázó a feleletére egy összegzõ pontszámot kap. A vizsgateljesítmény értékelése a következõ általánosértékelési kritériumokat tartalmazó értékelési útmutató alkalmazásával történik:

TARTALOM25 pont

ELÕADÁSMÓD25 pont

– Irodalmi, nyelvtani és kulturális tájékozottság – Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés

– Tárgyi tudás – Lényegkiemelés

– Gondolatgazdagság – Logikus érvelés

– Rendszerezés – Megfelelõ szóhasználat

– Érthetõ elõadásmód

A BESZÉDMÛ (A NYELVI ÉS IRODALMI FELELET EGYÜTTESEN)

50 pont


TARTALMI MINÕSÉG

Elérhetõ pontszám: 25 pont

Teljesítménytartomány: 25–20 pontA vizsgázó – a tételének megfelelõ (átfogó) összefüggések, gondolatok, megállapítások önálló közlésével bizonyítja,

hogy jól érti és ismeri a tétel témáját (összefüggéseit, fõ kérdéseit). Megfogalmazza a tétel kívánta értékelõ véleményét.Nyelvi, irodalmi ismereteit meggyõzõen alkalmazza, kifejtését releváns példákkal támasztja alá. A feladat megoldásaminden lényeges elemében meggyõzõ.

Teljesítménytartomány: 19–10 pontA tétel kifejtése lényegében önálló, a fõbb megállapítások lényegében helytállóak. A tétel kifejtése rendszerezésre

törekvõ, de néhány tartalmi elem bizonytalan, esetleg hiányos. A felelet kifejezi a felelõ témával kapcsolatos vélemé-nyét. Elõfordulhat némi felületesség, túlzott általánosítás, irreleváns narráció.

Teljesítménytartomány: 9–0 pontA vizsgázó a tétel témáját nem ismeri kielégítõen, de rendelkezik a feladatmegoldáshoz tartozó összefüggések,

tények, mûvek, fogalmak töredékes ismeretével. A felelethez szükséges a kérdezõ tanár segítsége.

ELÕADÁSMÓD

Elérhetõ pontszám: 25 pont

Teljesítménytartomány: 25–20 pontAz elõadásmód önálló, folyamatos, érthetõ. A felelet gondolati íve rendezett, átlátható. Az érvelés, kifejtés szerkezete

meggyõzõ; a vizsgázó elkerüli a lényegtelen elemeket, kitérõket. Fogalomhasználata világos, pontos, szókincse gazdag,egészében megfelel a téma és a vizsgahelyzet nyelvi, stiláris regiszterének.

Teljesítménytartomány: 19–10 pontA tétel kifejtése, a mondandó elrendezése, gondolati íve általában átlátható. Az elõadásmód esetleg néhol akadozó,

körülményes. Fogalomhasználata, szókincse a témának megfelelõ, csak néhány kisebb nyelvi, stilisztikai, mondatszer-kesztési hiba fordulhat elõ benne.

Teljesítménytartomány: 9–0 pontA felelet gondolatmenete nem vagy kevéssé azonosítható. A felelet nem eléggé folyamatos, érvelése bizonytalan,

kevéssé elfogadható. A nyelvi, stilisztikai kifejezésmódja nem igényes (pl. bizonytalan mondatszerkesztés, szegényesszókincs).”

– 56. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Középszintû és Emelt szintû vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, A szóbeli vizsgarész értékelése alcím tábláza-tát követõ rész tagolása (CD 410. és 414. oldal) helyesen:

,,A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemeléseHogyan tudja hangsúlyozni a lényeges dolgokat?Elveszik-e a részletekben, vagy tisztában van a téma súlyponti részeivel?Tartalmaz-e minden lényeges elemet, ami az adott témakörhöz szükséges?

Fogalmak (ill. eszközök) ismerete, definiálása és alkalmazásaA fogalmak (ill. eszközök) ismereteA fogalmak definiálása és alkalmazása

A szaknyelv alkalmazásaMennyire pontos a fogalmazása?Szakkifejezések korrekt használata.Milyen súlyúak a betanult, de meg nem értett tananyagok?

A feladat felépítettsége, a téma teljességeMilyen az idõbeosztása?A tárgyi tévedéseket hiányosságként kell figyelembe venni

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítéseA vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki a gondolatait.Szabatosan fogalmaz.A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére. (A felelet logikai felépítésének értékelése.)

Kommunikatív készségA vizsgázónak az adott témakörben akkor is kell egy kérdést feltenni, ha egyébként a folyamatos feleletével erre nem adott

okot. Ezzel a vizsgázó kommunikatív készségét, rugalmas gondolkodását, alkalmazkodóképességét lehet értékelni.”


(414. oldal),,A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemeléseHogyan tudja hangsúlyozni a lényeges dolgokat?Elveszik-e a részletekben, vagy tisztában van a téma súlyponti részeivel?Tartalmaz-e minden lényeges elemet, ami az adott témakörhöz szükséges?Látja-e az összefüggéseket a téma egyes részelemei között?

Fogalmak (illetve eszközök) ismerete, definiálása és alkalmazásaA fogalmak (illetve eszközök) ismerete.A fogalmak definiálása és alkalmazása.

A szaknyelv alkalmazásaMennyire pontos a fogalmazása?Szakkifejezések korrekt használata.Milyen súlyúak a betanult, de meg nem értett tananyagok?

A feladat felépítettsége, a téma teljességeMilyen az idõbeosztása?A tárgyi tévedéseket hiányosságként kell figyelembe venni.

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítéseA vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki a gondolatait.Szabatosan fogalmaz.A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére. (A felelet logikai felépítésének értékelése)

Kommunikatív készségA vizsgázónak az adott témakörben akkor is kell egy kérdést feltenni, ha egyébként a folyamatos feleletével erre nem adott

okot. Ezzel a vizsgázó kommunikatív készségét, rugalmas gondolkodását, alkalmazkodóképességét kell értékelni.”

– 59. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Középszintû és Emelt szintû vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzõialcímhez tartozó szöveg (CD 431–432. és 434. oldal) tördelése helyesen:

„A szóbeli vizsga témakörei:

Öltözködéskultúra:A divattal kapcsolatos alapfogalmak.Szakmai információk, divattrendek beszerzési forrásai.A divattervezés fogalma, feladatai.Az öltözet kialakulási folyamata.Az öltözködéstörténet fõbb szakaszai.A természeti népek, az õskor öltözete.Az ókori egyiptomi, görög, római öltözetek.A románkori viseletek.A gótika korának öltözetei.Reneszánsz viseletek.Barokk és rokokó viseletek.Klasszicizmus korának öltözetei.A francia forradalom és direktórium korszakának öltözetei.A romantika öltözetei.A biedermeier kora.A szecesszió és art deco öltözetei.Az 1920-as évek öltözetei.A XX. század viseletei, divatirányzatai.

Könnyûiparban alkalmazott anyagok:A könnyûiparban használt alapanyagok fajtái.Az alapanyagok fizikai és kémiai jellemzõi.A textilipari szálas anyagok csoportosítása.A szálas anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai.A bõripari nyersanyagok fajtái, a nyersbõr szerkezeti felépítése, topográfiája.A szõrmeiparban használt prémfajták, a szõrme topográfiája.A könnyûiparban használt ragasztók fajtái, jellemzõi, ragasztási kötések kialakítása.A könnyûiparban használt kellékek fajtái, jellemzõi, kiválasztási szempontok.


A fonás fogalma, fonalak jellemzõi.A cérnázás fogalma, a cérnázás jellemzõi, a varrócérnák alkalmazása.A szövetkészítés elve, a szövés menete.Alapkötések fajtái, jellemzõi.A kötött-hurkolt kelmék jellemzõi.A nemszõtt-kelmék fajtái, jellemzõi.A bõrgyártás folyamata.A szõrmekészítés folyamata.A mûbõrök fajtái, elõállítása.A cipõipari talpmûbõrök fajtái, alapanyagai.

TételtípusokMinden szóbeli tétel két részbõl („A” és „B”) tevõdik össze. Az „A” feladat az Öltözködéskultúra, a „B” feladat a

Könnyûiparban alkalmazott anyagok témakörei. Minden feladat egy témakör általános bemutatását és a témakör megha-tározott részeinek részletesebb kifejtését igényli.

A tételcímek jellemzõi, összeállításukA szóbeli tételek címét és részleteit az elõírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni. A tételek

összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönzõ, az alkalmazó tudás bemutatását elõsegítõ,egyértelmû megfogalmazásokra.”

(434. oldal),,A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzõi

A Könnyûipari alapismeretek szóbeli vizsgatétel „A” része az öltözködéskultúra, „B” része a könnyûiparban alkalma-zott anyagok központi követelményekben meghatározott ismereteinek bemutatását igényli a vizsgázóktól. A szóbelivizsgán ad képet a vizsgázó arról, hogy képes-e az egyes témarészeket szabatosan elõadni, értelmezni, megmagyarázni,az összefüggéseket alkalmazni, és a szükséges összehasonlításokat elvégezni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel kérdéseire válaszol.

A szóbeli témakörei megegyeznek a középszint témaköreivel, azon túl összefüggések, elemzések bemutatása.

A szóbeli vizsga témakörei:

Öltözködéskultúra:A divattal kapcsolatos alapfogalmak.Szakmai információk, divattrendek beszerzési forrásai.A divattervezés fogalma, feladatai.Az öltözet kialakulási folyamata.Az öltözködéstörténet fõbb szakaszai.A természeti népek, az õskor öltözete.Az ókori egyiptomi, görög, római öltözetek.A románkori viseletek.A gótika korának öltözetei.Reneszánsz viseletek.Barokk és rokokó viseletek.Klasszicizmus korának öltözetei.A francia forradalom és direktórium korszakának öltözetei.A romantika öltözetei.A biedermeier kora.A szecesszió és art deco öltözetei.Az 1920-as évek öltözetei.A XX. század viseletei, divatirányzatai.

Könnyûiparban alkalmazott anyagok:A könnyûiparban használt alapanyagok fajtái.Az alapanyagok fizikai és kémiai jellemzõi.A textilipari szálas anyagok csoportosítása.A szálas anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai.A bõripari nyersanyagok fajtái, a nyersbõr szerkezeti felépítése, topográfiája.A szõrmeiparban használt prémfajták, a szõrme topográfiája.


A könnyûiparban használt ragasztók fajtái, jellemzõi, ragasztási kötések kialakítása.A könnyûiparban használt kellékek fajtái, jellemzõi, kiválasztási szempontok.A fonás fogalma, fonalak jellemzõi.A cérnázás fogalma, a cérnázás jellemzõi, a varrócérnák alkalmazása.A szövetkészítés elve, a szövés menete.Alapkötések fajtái, jellemzõi.A kötött-hurkolt kelmék jellemzõi.A nemszõtt-kelmék fajtái, jellemzõi.A bõrgyártás folyamata.A szõrmekészítés folyamata.A mûbõrök fajtái, elõállítása.A cipõipari talpmûbõrök fajtái, alapanyagai.”

– 65. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, Középszintû vizsga cím, összesítõ táblázatában az írásbeli vizsgarész összesen 100 pont (I. és II. feladatlapegyüttesen), tehát cellaösszevonás szükséges (CD 461. oldal). Helyesen:

„KÖZÉPSZINTÛ VIZSGA

Középszint

Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga

180 perc 15 perc

100 pont 50 pont

I. Feladatlap II. Feladatlap Kép vagy egyszerû meg-fogalmazású angol vagy

német nyelvû levél, nyom-tatott információs anyag

alapján ismeretek közvetíté-se angol vagy német

nyelven

Képhez vagy egyszerû meg-fogalmazású angol vagynémet nyelvû levélhez,nyomtatott információs

anyaghoz kapcsolódóan afeltett kérdésekre válasz-adás angol vagy német

nyelven

10 perc 170 perc

Diktátum Hivatalos levél vagy iratkészítése

100 pont

,,

– 84. számú melléklete, II. A vizsga leírása cím, A vizsgán használható segédeszközök címû táblázat Emelt szint cím, Szóbeli vizsga cím 1. sora(CD 557. oldal) helyesen:

„A vizsgán használható segédeszközök

Középszint Emelt szint

Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja NINCS Bármilyen egynyelvûés/vagy kétnyelvûnyomtatott, nemenciklopédikus szótár

NINCS

,,

(Nyomdahiba)



A Magyar Hivatalos Közlönykiadókiadásában megjelenik az

EU-JOGSZABÁLYTÁR

Az EU-Jogszabálytár az Európai Unió magyarra lefordított elsõdleges (alapszerzõdések, csatlakozási okmányok)és másodlagos (az Európai Unió szervei által alkotott jogi aktusok) joganyagát tartalmazza.Az EU-Jogszabálytár DVD-n a dokumentumok többféle szempont (évszám, Celex-szám, kibocsátó stb.) szerintkereshetõk. Az adatbázisból megismerhetõk a joganyagok jellemzõi (megjelenés adatai, kibocsátó, hatályosság,egyéb lényeges megjegyzések stb.), valamint közvetlenül elérhetõk azok kapcsolatai más EU-s, illetve magyarjogszabályokkal.Az Európai Unió jogában kevésbé jártas felhasználók számára lényeges információkkal szolgálnak az EUAsszisztens menüpontban található ismertetõk.Az EU Extra menüpont tartalmazza a magyar csatlakozási okmányt, valamint egyéb kiemelkedõen fontos európaivonatkozású dokumentumokat.Az EU-Jogszabálytár felhasználóbarát kialakítása és könnyen kezelhetõ funkciói hasznos és gyors segítségetnyújtanak mind az EU-jogban már jártas, mind az azzal most ismerkedõ felhasználók számára.Az EU-Jogszabálytár és a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR között is mûködik az átjárhatóság, vagyis ha azEU-Jogszabálytárban magyar jogszabályra van hivatkozás, akkor azt az EU-Jogszabálytárból azonnal meg lehetnyitni.

Az EU-Jogszabálytár elõfizetési díjából a Hivatalos Jogszabálytár elõfizetõi 50% kedvezményt kapnak.

Éves elõfizetési díjak

Önálló változat 86 400 Ft + áfa �5 munkahelyes hálózati változat 156 000 Ft + áfa �10 munkahelyes hálózati változat 192 000 Ft + áfa �25 munkahelyes hálózati változat 312 000 Ft + áfa �50 munkahelyes hálózati változat 408 000 Ft + áfa �100 munkahelyes hálózati változat 708 000 Ft + áfa �

MEGRENDELÕLAP

Megrendeljük az EU-JOGSZABÁLYTÁR változatát ................. példányban, 2008. ............................................ hónaptól.

A megrendelõ neve: .............................................................................................................................................

A megrendelõ címe: .............................................................................................................................................

Ügyintézõ neve: ...................................................................................................................................................

Telefonszáma: ......................................................................................................................................................

Küldési név, cím: ..................................................................................................................................................

Keltezés: ………………………………………………………………………………

cégszerû aláírás

Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-östelefonszámon.A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., fax-számon a 266-8906, illetve e-mail-en az [email protected]) kérjük eljuttatni.

OKTATÁSI KÖZLÖNYAz Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapja. A szerkesztésért felelõs: dr. Somogyi Éva.A szerkesztõség címe: Budapest V., Szalay u. 10–14. Telefon: 302-4843.Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; www.mhk.hu).Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató.Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240,241 mellék.Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest, 62. Pf. 357.Terjesztés: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245 mellék.Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Cent-rumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]).2008. évi éves elõfizetési díj: 25 200 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 12 600 Ft áfával, egy példány ára 735 Ft áfával.A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 1419-3256

Formakészítés: Sprint Kft.08.0679 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.9

77

14

19

32

51

52

50

08

0

Documents

LII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 735 Ft 2008. MÁRCIUS 12 ...A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. -a (3) bekezdésének e), h), i) és j) pontjában