Linux alapok I.

Mi a Linux?Disztribúciók

Mikor Linux? Mikor nem?Könyvtárak

A shell(ek) és promptIndulás és leállítás

Alapparancsok

Mi a (GNU)/Linux?

• A Minix Andrew S. Tanenbaum operációs rendszere

• Linus Torvalds 1991. augusztus 25-én jelenti be a Minix klón operációs rendszerét

• Kezdetleges (szinte csak Linus gépén működött)

• Tanenbaum nem gondolta sikeresnek a monolitikus kernel miatt

Mi a (GNU)/Linux?• Manapság:

Különböző disztribúciók:o Karbantartott: 220o Nincs karbantartva: 235o Forrás:http://www.linux.org/dist/list.html

Szerver és asztali kiépítések Ingyenes és fizetős disztribúciók Fizetős:

o Terméktámogatáso Alapanyag (DVD / Doboz)o Felhasználói kézikönyvo Frissítéseko Egyéb

Disztribúciók

• Debian GNU/Linux - Server• Ubuntu, Kubuntu, Xubuntu – Server /

Desktop• Red Hat Linux - Fizetős• Fedora Core – „Ingyenes” Red Hat• SuSE Linux Enterprise Linux/Desktop -

Fizetős• openSUSE – „Ingyenes” SuSE linux• Gentoo • Arch Linux • Knoppix, Damn Small Linux, Live CD-ként

való futtatásra tervezve

Magyar disztribúciók

• blackPanther OS • Frugalware • Sulix • UHU-Linux • Blackware Os • LiveDosGames • sEEcher OS

Mikor Linux? Mikor nem?

• Mikor Linux?OlcsóRugalmas, bővíthető (módosítható)Magas rendelkezésreállás„Elfelejthető” (megy és kész) rendszerStb…

• Mikor nem?ProgramkompatibilitásM$ függőségSzakemberhiány

Könyvtárstruktúra• /

bin boot cdrom - használata már nem jellemző, átkerült a /media alá dev etc home lib lost+found media mnt opt proc root sbin sys tmp usr var vmlinuz

Könyvtárstruktúra

• //bin és /sbin

Alaprendszer által telepített futtatható állományok könyvtára. A /bin mindeki számára elérhető a /sbin csak root PATH-ban van benneAz /usr/bin és /usr/sbin alá a felhasználó által telepített programok kerülnek

Könyvtárstruktúra

• //boot

A /boot könyvtárban találhatók a bootnál fontos fájlok: általában a rendszermag (kernel), illetve Grub rendszerbetöltő esetén annak konfigurációs állománya is. A gyökérben található még egy vmlinuz fájl is (esetenként bzImage), mely egy un. szimbolikus link a /boot/vmlinuz-ra azaz a rendszermagra.

Könyvtárstruktúra• /

/devLinux alatt fájlokon keresztül érünk el mindent a CD-vel kezdve, a hangon át, az egérig. Ezek a speciális eszközfájlok találhatók ebben a mappában.

/etcAz etc könyvtár a gyűjtőhelye a különböző programok globális konfigurációs fájljainak. Ellentétben a Windowsos registry megoldással Linux alatt minden konfigurációs állomány egyszerű szövegfájlba van mentve, aminek nagy előnye, hogy az állományok akkor is egyszerűen elérhetők, ha a rendszer egyébként használhatatlan.

Könyvtárstruktúra

• //home

Ezalatt a könyvtár alatt találhatók a felhasználói könyvtárak, az adott könyvtár alatt a felhasználónak teljeskörű joga van, ezen az egy könyvtáron kívül azonban leginkább csak olvasási joga van alapból.

/libEzen könyvtár alatt a rendszer részei találhatóak: library fájlok, kernel modulok, stb.

Könyvtárstruktúra

• //lost+found

Speciális könyvtár, jelen esetben ext3 típusú fájlrendszerrel szerelt partícióról van szó, ez a könyvtár nem is a Linux, inkább a fájlrendszer része. Minden egyes ext partíción van egy lost+found könyvtár.

/mediaRendszerfüggő dolog, általában a /media könyvtár alá kerülnek becsatolásra a cserélhető médiák.

Könyvtárstruktúra

• / /mnt

Ez alá a könyvtár alá kerülnek (általában) becsatolásra a fix partíciók. Ebben a könyvtárstruktúrában nincs kiemelt "volume" egy egy meghajtónak, mint Windows alatt a C:, D:, stb., így egy-egy eszközt tetszőleges helyre befűzhetünk a fájlrendszerbe.

/optKülsős programok települnek ebbe a könyvtárba, de a rendszerek nagy részén üresen áll… (Kivéve IBM és társai)

Könyvtárstruktúra

• //proc

Itt találhatóak az éppen futó műveletek fájlként leképezve, sorszámozva, illetve információk a rendszerről: processzorról, memóriáról, stb.

/rootA rendszergazda (root) felhasználói könyvtára

Könyvtárstruktúra

• //sys

A másik számunkra homályos kérdés. 2.6-os kernellel együtt jelent meg ez az újfajta eszközkezelési metódus, ebben a könyvtárban található meg a sysfs számára egy komplett fa.

/tmpAz egyes programoknak szükségük lehet átmeneti fájlokra. Ezek kerülnek ide. Ez a másik olyan könyvtár, amely alapértelmezettben írható minden felhasználó számára.

Könyvtárstruktúra

• / /usr

Ez alatt a könyvtár alatt található majdnem minden. A /usr könyvtár alatt található a telepített programok nagy része, hagyományból ide szokott az ember fia forrásokat pakolni (/usr/src), és azt leforgatni. Itt találhatók a dokumentációk, itt találhatók az ikonok nagy része, sorolhatnánk a végtelenségig...

/varSzintén számos szolgáltatás gyűjtőkönyvtára. Itt találhatók a naplófájlok, egyes programok hosszabb ideig tárolt, mégis átmeneti fájljai, alapértelmezettben a felhasználói levélboxok, stb.

Linkelés

• SymLink (Symbolic Link)Egyszerű linkelés (ahogy Windowsban is). ln –s cica kutya: Létrehoz egy cica nevű állományt (nem fájl, négybájtos string típusú bejegyzés), mely a kutyára mutat. Ha cicával dolgozunk, akkor valójában a kutya módosul. A cica állomány törlése nem befolyásolja a kutya állományt. A programok sem foglalkoznak a linkeléssel, kivéve ls és test.

• Hard LinkNem név alapú link, hanem i-node alapú. ln cica kutya: Hard linket hoz létre, cica és kutya megegyezik. Ha kutyát töröljük, cica még használható marad, hiszen az i-node nem lett törölve, mert a linkszámláló nem 0.

• inodeNégy bájton eltárolt szám, ami egy fizikai helyet jelöl ki a lemezen. Ezen a helyen található egy 128 bájtos rész, az adott fájlhoz tartalmazó i-node. Az i-node-ban van az összes, fájlra jellemző adat eltárolva, mindenek előtt az, hogy közönséges fájl, könyvtár, symlink, eszköz vagy micsoda az a bizonyos fájl. Továbbá ott van több dátum, tulaj, fájl hossza ill. device esetén major és minor szám, elérési jogosultságok,

satöbbi.

Shell(ek) és a prompt

• Shelleksh(ell)bash(ell)kshzsh tcsh

• Példa a prompt: bocika@linux~$:• Bővebben: Fehér János – Linux héjprogramozás• Linux – Hejprogramozas.pdf

Prompt testreszabása• Prompt testreszabása:

– \d: dátum “napneve hónap nap” format (e.g., “v febr 17″)– \H: gépnév– \j: aktuális folyamatok számának mutatása– \l:terminál neve (tty0,tty1)– \n: sortörés– \s: the name of the shell, the basename of $0 (the portion following the final slash)– \t: 24 órás idő HH:MM:SS formában (13:17:30)– \T: 12 órás idő HH:MM:SS formában– \@: 12 órás idő, de/du formában– \A: aktuális idő 24 órás HH:MM formátumba– \u: aktuális felhasználó neve– \v: bash verziója (pl., 2.00)– \V: bash verziója, plusz patch szint (pl., 2.00.0)– \w: aktális mappa, HOME mappa ~ jellel (pl. ~/Dokumentumok ami a /home/valaki/Dokumentumok-at jelöli)– \W: Aktuális mappa neve, HOME mappába ~ jellel, de nem öröklődik a ~ jel– \!: hány parancs van a historyba– \#: the command number of this command– \$ $ jel, ha root akkor # jel– \nnn a karakter, ami hasonlít az oktális nnn – \\: visszatört (\ altgr+q)

Futási szintek

• 0. szint A gép leállítása (Shutdown). • 1. szint Egyfelhasználós üzem (Single user

mode). Csak különleges esetekben használatos. Nincs hálózat.

• 2. szint Több felhasználós üzem (Multi-user mode) az NFS kiajánlása nélkül.

• 3. szint Normális futási szint konzol üzemmódban. Multi-user és hálózat 

• 4. szint Használaton kívül. Szabadon definiálható• 5. szint Normális futási szint grafikus

üzemmódban. • 6. szint A számítógép újraindítása (Reboot).

Programok telepítése

• CsomagbólRPM

o http://www.szabilinux.hu/rpm/rpm_hasznalata.html

DEBo http://hu.wikibooks.org/wiki/Debian/Csomagkezel%C3%A9s

Stb..

• ForrásbólForrásfájl fordítása (configure, make, make

install)

• InstallerSaját, általában Java-ás telepítő

Parancsok

• CsoportosításaHelp jellegű parancsok (man)Konfigurációs jellegű parancsok (system-

config-services)Rendszermonitorozó parancsok (top)Fájlkezelő parancsok (cp)Egyéb Programok (mc)

Help jellegű parancsok

• man• info• <parancs> -h vagy <parancs> --help

Állománykezelő parancsok

• cp, mv, rm• mkdir, rmdir• dd• df, du• chmod, chown, chgrp• file, find, ls, pwd• mount, umount

Rendszermonitorozó parancsok

• ps, top, uptime• w, whoami

Szüvegmanipuláló programok

• cat, tac, grep, diff, uniq• head, tail, sort, wc• joe, nano, mcedit• less, more

• http://home.fazekas.hu/~egmont/unix/programok.html

Egyéb (hasznos) programok

• mail• mc• lynx• kill• clear• ftp• ln• alias

Források• http://network.hu/gelleon/blog/kl%C3%A1ri-blogja/

a_linux_konyvtarszerkezete__hogy_megertsd_hova_is_mentesz_a_gepen-2636

• http://home.fazekas.hu/~egmont/unix/programok.html