Lipidek anyagcseréje és az ateros z k ler óz is (érelmeszesedés)

22.9.2009 ateromisk.ppt 1

Lipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés)

Rácz Olivér

Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar


Zsírok az emberi szervezetben - kémia

FELOSZTÁS Zsírsavak és a triacilglicerolok Koleszterin és származékaik Foszfolipidek, más összetett zsírokFUNKCIÓK Energia tartalék (zsírszövet) Sejtmembrán (kettős réteg) Szigetelő réteg az idegrendszerben Hormonok (mellékvese, nemi hormonok)


Triacilglicerolok (TAG) és a zsírsavak

15 kg 500 000 kJ energia,3 hónapra elég Táplálékból és szintézis a sejtekben Lebontás a beta oxidáció során Kétatomos maradékok a Krebs ciklusba

– energiatermelés Különböző zsírsavak – telített, telítetlen,

többszörösen telítetlen, rövid – hosszú szénláncú


Telített zsírsavak – szilárd zsírok

Kaprilsav 8 Kaprinsav 10 Laurinsav 12 kókuszolaj, babérlevél Mirisztinsav 14 szerecsendió, mirtusz Palmitinsav 16 tej, pálmaolaj Sztearinsav 18 hús Arachidinsav 20 földimogyoró Behensav 22 Lignocerinsav 24


Telítetlen zsírsavak - olajok

MUFA = egy kettős kötés Palmitolajsav 16:1;9 Olajsav 18:1;9 Erukasav 22:1;13 Nervonsav 24:1;15 PUFA = két vagy több Linolsav 18:2; 9,12


Telítetlen zsírsavakPUFA 3 - 6 -linolénsav 18:3; 6,9,12 -linolénsav 18:3; 9,12,15 Arachidonsav 20:4; 5,8,11,14 Növényi olajak, halakEsszenciális zsírsavakExtraságok EPA 20:5; 5,8,11,14,17

(eikosapentanic acid) DHA 22:6; 4,7,10,13,16,19 DHA

(dokosahexaenic acid)


Koleszterin

Csak 140 g az egész testben– 25 g vérben (liporoteinek), májban,

emésztőrendszerben – 15 g zsírszövet (!!!)– 45 g izmok, érfal– 55 g idegrendszer

1-2 g – napi forgalom


22-es csapdája

Koleszterin– Táplálékból– Szintézis acetátból minden sejtben– Lebontás nincs– Kiválasztás: epesavak epe, széklet

LDL koleszterin– Már a normális koncentráció (2,5 mmol/l)

káros az érfalnak


A vérben nincs koleszterin és TAG!Csak lipoproteinek - 3 család (LP)

Gömbölyű részecskék, a belekben ill. a májban keletkeznek.– Hidrofil felület, foszfolipidek, fehérjék– Hidrofób belső (TAG, CH)– Gyors dinamika – lipidek, fehérjék cseréje –

egymás között, érfallal Kilomikrónok kilomikrón maradékok VLDL IDL LDL „a rossz koleszterin“ HDL „a jó koleszterin“


Nvezéktan

Ultracentrifúga– Very low density lipoprotein = VLDL– Low density lipoprotein = LDL– High density lipoprotein = HDL– IDL ? = intermediate (VLDL - LDL)– Chylomikron/kilomikron = chylus,nyiroknedv

Gyakorlatban nem használják, a nevezéktan megmaradt


Kilomikrónok

Bél hámsejtjei (enterociták) apoB48 Viszik a táplálék zsírmolekuláit a

zsírszövetbe, májba, máshova 3 – 6 órával étkezés után maximális

koncentráció, lassan csökken (9 óra) A maradékok a májba (ha nem, baj)


VLDL – LDL család

Máj, endogén TAG, CH B100 és mások VLDL IDL LDL máj LDL sokáig kering, károsulhat

oxidáció, stb. A károsult részecskék rossz úton

térnek vissza a májba, aterogének


A koleszterin reverz transzportja - HDL

Máj – majdnem üres diszkoid részecske Több apoprotein Elviszik a fölös koleszterint a szövetekből

(a részecske megtelik, gömbölyödik) Intenzív csere a többi LP-vel Lipidek leadása a májban


Az érelmeszesedés csak a XIX. évszázad második felétől komoly orvosi probléma– Az emberek fiatalon haltak meg– Nem volt labor, EKG

Rokitansky (Bécs, 1852) inkrusztációs [trombogén] elmélet

Virchow (Berlin, 1855) infiltrációs [lipid] teória Framingham vizsgálat (1948) 2000 25 elmélet, számtalan epidemiológiai

tanulmány


Az érelmeszesedés– Nem betegség, de kóros folyamat– Már egészen fiatal korban elkezdődik, de

sokáig nem okoz betegséget– Nem meszesedés (csak a végén)– De: szívinfarktus, agyi katasztrófa,

végtagok rossz vérellátása, stb.


Mi a lipidek és az ateroszklerózis közötti összefüggés lényege ???

„Jó és rossz“ lipidek Az epidemiológiai tanulmányok csak

statisztikák, nem adnak választ a „miért? “-re

Az ateroszklerózis az endotel hosszantartó károsításának a következménye (response to injury)

Nem csak a lipidek


A koronária betegség rizikófaktorai

Alapvető, biológiai– életkor, nem, családi anamnézis (= gének)

Biokémia, klasszikus– koleszterin (§ 22), LDL-CH, TAG, HDL-CH

Biokémia, újabbak– crp (gyulladás)– fibrinogén, homocystein, ferritin (Popeye) – kis LDL, oxidált LDL


A koronária betegség rizikófaktorai

Táplálkozás, életmód– zsírok, édességek, antioxidáns és rost

deficit– DOHÁNYZÁS, KEVÉS TESTMOZGÁS

Betegségek– elhízás, diabetes, hypertónia,

veseelégtelenség Genetikai RF

– LDL receptor hibája (FH), apo E variánsok és sok más


Egy a Framingham tanulmány eredményiből

LDL-CH HDL-CH

5,68 4,13 2,58

0.65 2,9 1,9 1,31,16 1,6 0,9 0,61,68 0,8 0,5 0,42,20 0,4 0,3 0,2

Dohányzás – minden csoportban a duplája


Labor megjegyzések Összkoleszterin – olyan nincs is TAG – gyors kilengések HDL koleszterin – alapvető paraméter LDL koleszterin – egyenlet ???

LDL = TCH – (HDL-CH + TAG/2,2) LDL koleszterin direkt mérés !


Normális (?) értékek

T-CH < 5,0 mmol/l HDL-CH > 1,0 mmol/l LDL-CH < 3,0 mmol/l (2,5 mmol/l) TAG < 2,0 mmol/l

Documents

Lipidek anyagcseréje és az ateros z k ler óz is (érelmeszesedés)