LOGISZTIKA TÖRTÉNETE

LOGISZTIKALOGISZTIKA

TÖRTÉNETETÖRTÉNETE

Derzsényi Attila mk. alezredes

NKE HHK Műveleti Logisztika Tanszék

Tel: 29-152

A legkorábbi hivatkozások Kr.e. 1. századból származnak, mégpedig a dicsőséges Római Birodalom egyik

pedagógusa, bizonyos Marcus Terentius Varro említi először Logisticon c. művében, mint a gyerekek teljes körű

gondozását és ellátását jelentő tevékenységek összességét.

LOGISZTIKA TÖRTÉNETELOGISZTIKA TÖRTÉNETE

„Logisticon”: A gyermekek teljes ellátása•gondozás•étkeztetés

•ruházkodás•játék

•pihenési, alvásidő biztosítása

Később egyébként a hadseregben a „logisták” gondoskodtak a légiók élelemmel való

ellátásáról és elszállásolásáról, illetve a készletek elraktározásáról.

Többek között ők voltak, akik megszervezték, hogy hol legeltessék a hadsereget kísérő, azok

húsellátását biztosító állatokat is.


LOGISZTIKA TÖRTÉNETELOGISZTIKA TÖRTÉNETEA Bizánci Birodalomban, Kr. u. 900 körül „logotétáknak” hívták őket, ekkor már pénzügyi és kereskedelmi tevékenységeket is végeztek a

hadi feladatok megszervezése mellett.

VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (886-912) a „Háború művészetének összefoglaló

magyarázata” c. művében a logisztikáról a következőket írta:

„A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak

megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a

hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.Leon (VI.) másként a Bölcs

(Philosophus), bizánci császárEz azt jelenti, hogy ki kell számítani a teret és az időt. A terepet a haderő

mozgásának megfelelően és az ellenség ellenállóereje szerint kell értékelni. Ezeknek a feladatoknak megfelelően szükséges szabályozni, besorolni a

saját haderő mozgását.”

„Rómaiak logisztikára használt fogalmai:

Copia, annonaria, frumentum, commeatus

A Római hadsereg logisztikai szempontjaiA Római hadsereg logisztikai szempontjai


• Egy hadsereg napi 15-20 km menetre képes• Egy ember max. 30 kg-al terhelhető

• Forrásoktól 10 napnál messzebb távolodni kockázatos• Ivóvíz forrásoktól nem szabad eltávolodni

• Vízi szállítás mindig hatékonyabb• 6 lóval vontatott hajó = 400 ló szállítási kapacitása

• 30.000 fős hadsereg 30 napi élelme 33 km, ami hosszú kocsioszlopot igényelne (1300 szekér)

A legnagyobb veszteségforrás a menet, nem a harc

Zrínyi Miklós 1646: Tábori Kis Tracta


Ha saját hazájában harcol a hadsereg és menet közben szerzi be a szénát, szalmát, tűzifát, ráadásul még az élelmet

is, ez „istentelenség a szegény emberen”!

Ellenséges földön sem jó a rekvirálás, mert többet vesz el a katona mint amennyire szüksége van, a felesleget pedig csak elherdálja, ami miatt a készletek egyenetlenül és

igazságtalanul osztódnak szét. Ráadásul a zsákmányszerzésben elmerült, lerészegedett katonát az

elkeseredett lakosság agyonveri, és a sereget harc nélkül is komoly veszteség éri.!

Az sem az igazán jó megoldás, ha a táborral járókereskedőktől és markotányosoktól vásárol a katona. A kereskedő a legkisebb „lármára”, riasztóhírre elmenekül, a

katona pedig beszerzési források nélkül marad


A hadseregek létszámának jelentősnövekedése miatt, a XVIII. században az ellátás problémája

még nagyobb hangsúlyt kapott.

A hadvezetések óriási anyag- és élelmiszerraktárakat hoztak létre, ezek viszont igen erős korlátot jelentettek a csapatok mozgatásában.

Ezért alakult ki az az alapelv, miszerint egy nagyobb létszámú hadsereget nem volt szabad 5 napi menettávolságnál messzebbre vezényelni a saját központi utánpótlás-bázisától.

Ez az ún. „raktárélelmezési-elv” a napóleoni háborúk idejére már nem volt tovább tartható, mivel jelentősen

gátolta a csapatok mozgékonyságát.

Hannibál az Alpokon való átkeléskor a 112 000 fős hadseregéből 26 000 maradt (a 37 elefántból csak 3 élte túl).

Napóleon 300 000 katonával indult Oroszország ellen, Moszkváig 1/3 át elvesztette.

A Napóleont üldöző orosz sereg 120 000 fővel indult, Vilnánál csak 30 000 főből állt.


A hadászati logisztika jelentősége!


1832 Poroszország,

Carl von Clausewitz

„Vom Kriege”

Az első összefoglaló hadtudományi mű:

„Az ellátás a háború megvívásában fő dolog.”

LOGISZTIKA TÖRTÉNETELOGISZTIKA TÖRTÉNETEA jelenlegi hadtápellátás alapjait Napóleon tábornoka, a francia

származású Antoine Henri Jomini (1779-1869) fektette le.Róla, azon kívül, hogy 90 évet élt meg azt kell még tudni, hogy a

legtöbb, logisztikáról szóló írás őt nevezi meg, mint az első logisztikai mű szerzőjét.

A logisztika az ô felfogásában a

„csapatmozgások, csapatutánpótlások, valamint az erődítmények, szálláshelyek építésének gyakorlati művészete és

alkalmazott tudománya” volt.

Innen ered a szállásmester (marechal des logis) kifejezés is.

A 19. század végén Jomini írásait angolra fordították, ezt követően pedig az amerikai katonai irodalom már „logistics”

néven említi a tengeri flotta ellátási feladatainak megszervezésére irányuló tevékenységeket.


Cyrus Thorpe katonai szakíró „Pure Logistics” (Tiszta logisztika) c. művében (1917) a logisztikát a stratégia

és a taktika mellett a hadviselés 3. fő pilléreként mutatta be.

1918-tól a logisztika szó elterjedt és meghatározója lett az amerikai katonai szótáraknak és az utánpótlás, szállítás, építkezés, orvosi ellátás hadseregen belüli

szinonímiáként használták.

A logisztika súlyát mi sem jellemezhetné jobban, mint az Encyclopedia Britannica által is közölt tény,

miszerint a II. Világ-háború során minden 10 amerikai katonából 3 vett

részt közvetlenül a harcokban, a többség logisztikai feladatot látott el.


XX. Század

Óriási fejlődés a logisztikában (motorizáció, I. VH tapasztalatai)

A II. VH -ban minden 10 amerikai katonából 7 logisztikai jellegű feladatot lát el

A háborúk előkészítése és végrehajtása során a problémák 75%-a logisztikai jellegű.


Malinovszkij marsall

„A háborút már megnyertük, már csak a saját hadtápunkat kell legyőzni!”


Montgomery tábornagy

„„Minden ami nem a harc, az logisztika.”Minden ami nem a harc, az logisztika.”


NATONATO

A logisztika a szükséglet, a tér és idő előzetes tervezésére, összehangolására és az erőforrások

allokálására terjed ki:

– anyagellátás, utánpótlás és készletezés,– csapat-, anyag- és sebesültszállítás-szervezés és

elhelyezés,– építésszervezés, infrastruktúra rendelkezésre bocsátás,

– információs hálózat kiépítése, az előbbi feladatok irányítása

„Békében mindenki nagy stratéga, de háborúban

kénytelen logisztikussá válni”


Norman H. Schwarzkopf tábornok1991-es Öböl-háborúban az amerikai erők

parancsnoka


A logisztika a piacgazdaságbanA logisztika a piacgazdaságban

1950-es évek: polgári logisztika (elosztás) költségcsökkentés

1970-es évek: integrált logisztika (rendszerszemlélet)értékesítés támogatása

1980-as évek: vevő kiszolgálás

1990-es évek: informatika


1970-es évek: „ A Logisztika, mint kényszer gyakorlat”

1980-as évek: „A Logisztika, mint a szállítások racionalizálója”

1990-es évek: „A Logisztika, mint egy gazdasági előny”

2000-es évek: „A Logisztika, mint a folyamatok átfogó eleme

MagyarországMagyarország

Documents

LOGISZTIKA TÖRTÉNETE