ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FELADATOK

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET

Ismerőse tanácsot kér Öntől, saját vállalkozást tervez, milyen feltételeket kell biztosítania leendő vállalkozásához? 1. Milyen alapvető szempontokat kell figyelembe venni, amikor a leendő vállalkozó mérlegel? Szeretné az elképzelt tevékenységének és lehetőségei alapján a számára legmegfelelőbb vállalkozási formát választani. Ön, mint tanácsadó szakmai tudásával segítse ismerőse döntését! 2. Beszéljék meg, mit kell tudnia és mit kell tennie a vállalkozás alapításánál és működtetésénél! 3. A változásokat követve, hogyan módosítható a tevékenység és a vállalkozási forma? Elképzelése szerint néhány főt szeretne foglalkoztatni. Ismerősét, mint leendő munkáltatót segítse szakmai tudásával! 4. Melyek azok a jogforrások, és munkajogi fogalmak, amelyeket ismernie kell? 5. Mit kell tenni az alkalmazottak felvételénél, foglalkoztatásuk során, és a munkaviszony megszűnésénél?

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

1. GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK 1. Hogyan értelmezzük a gazdálkodás fogalmát: az egyén, a család életében és a cégek működése során? Gazdálkodás: a szükségletek kielégítése érdekében végzett céltudatos, szervezett tevékenység, melynek során az erőforrásokat ésszerűen hasznosítják.

2. Miért lényeges, hogy a szükségleteknek megfelelő termékeket állítsanak elő, illetve szolgáltatások nyújtására készüljenek fel? 3. Milyen előnyökkel jár, ha szervezett a tevékenység? 4. Milyen következménye lehet a szervezetlenségnek? 5. Mondjanak példákat a szakmájuknak megfelelő szükséges erőforrásokra? 6. Hogyan lehet ezeket racionálisan felhasználni? A gazdálkodó szervezet: a vállalat, vállalkozás a gazdaság alapegységei. A gazdálkodószervezetek jelentős szerepet töltenek be:

- szükségleteket elégítenek ki, (például: tiszta, esztétikus környezet)

- az adók befizetésével hozzájárulnak a társadalmi szükségletek kielégítéséhez

- az általuk foglalkoztatott dolgozóknak munkalehetőséget, ezáltal megélhetést biztosítanak,

- a tulajdonosoknak jövedelmet.

"A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, és megkapja az ennek következtében létrejövő pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat." /Robert Hisrich/

Egy – egy vállalkozás a nemzetgazdaság legkisebb alapegysége, amely a rendelkezésére álló eszközökkel, a többi szereplőtől elkülönülve gazdálkodik. Saját nevében és felelősségére, üzletszerű tevékenységet folytat, nyereség elérésére és vagyonszerzésre törekszik, ennek érdekében kockázatot vállal.

A társas vállalkozások legelterjedtebb formáit, a hétköznapi életben cégeknek mondják. A tulajdonosok, a tagok között megoszlik, az üzleti kockázat a vezetéssel járó jogok és kötelezettségek, a nyereségből való részesedés aránya és a veszteség viselésének mértéke. A cégek saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalnak. A jelenleg működő vállalkozások között lényeges eltérések tapasztalhatók. Például eltérő a tevékenységük, működési területük, nagyságuk, a választott vállalkozási forma, a foglalkoztatott létszám, a tulajdon forma … Mindezek ellenére vannak közös vonások, amelyek általánosak, mindegyikre vonatkoznak. Vállalkozások közös jellemzői:

- Üzletszerű, közös gazdasági tevékenységet végeznek, (rendszeresen, haszonszerzés céljából, kockázatot vállalnak)

- A tagok vagyoni hozzájárulása elengedhetetlen az alapításhoz, a működéshez. A tagok közös kockázatvállalása, eltérő mértékben érvényesül.

A vállalkozások legfőbb célja: a haszonszerzése, vagyongyarapítás.

A bevitt tőke, az üzleti tevékenység során térül meg, a működés közben előre nem látható események, változások következhetnek be, ami a cégek kockázatát adja. 1. Közös jellemzők továbbá,

• Önállóság • Gazdasági, jogi, erkölcsi felelősség • Eredményérdekeltség • Kockázatvállalás

Önállóság

Megnyilvánul a célok kitűzésében (hosszú és rövidtávon). A vállalkozás küldetésének megfogalmazásában. Döntenek arról, hogy (Mit szolgáltat? Kinek? Hogyan? Hogyan éri el megrendelőit?) Önállóan döntenek az alapításról, a vállalkozási formáról, az alaptőkéről, a tevékenységekről, az üzleti partnerekről, a munkatársakról, az érvényes jogszabályok figyelembe vételével. Jogi felelősség Betartja a jogszabályokat, szabályszerűen működik, a szerződéses fegyelmet betartja. Erkölcsi felelősség: Az íratlan szabályok által, a közvélemény által érzékelhető a hatás, nem a jogszabályok által „büntet”. A vele szemben támasztott normáknak, elvárásoknak igyekszik maximálisan megfelelni. Eredményérdekeltség A vállalkozások alapvető célja. (ha a vállalkozás profit orientált)

- Össztársadalmi érdek érvényesül, mivel a nyereség egy része a költségvetés bevételét adja. (társasági adó)

- Lehetővé teszi a tartalék képzését, - a folyamatos bővítést, fejlesztést, - a tulajdonosok és az alkalmazottak ösztönzését.

Kockázatvállalás Igyekeznek minimális kockázattal, maximális nyereséget elérni. A kockázatvállalás összefügg a tőkeerővel: El kell dönteni, hogy a vállalkozás tőkéjének mekkora hányadát hajlandó kockáztatni, azzal mekkora haszonra számíthat.

A kockázatvállalás területei lehetnek:

• üzleti kockázat: • a jogszabályok gyakori változásai, az adók kedvezőtlen alakulása, • az üzleti partnerek váratlan döntései, etikátlan magatartása, • a konkurencia megjelenése, • a vásárlóerő-, keresletváltozás kockázata, • a vásárlók jövedelme csökken, • növekszik az infláció, • pénzügyi kockázat • változhatnak a kamatok, drágul az idegen forrás igénybevétele, • a fizetőképtelenné váló vevők nem fizetik ki tartozásaikat, • piaci kockázat • az előállított, forgalmazott termékek, szolgáltatások nem felelnek meg a piaci

igényeknek, • változnak a fogyasztói szokások, változik a divat, • természeti kockázat, • elemi károk, • a működési szabályok megszegésének kockázata, • bírság, tevékenység betiltása.

2. A gazdálkodó szervezetek csoportosítása

1. A tevékenység jellege szerint:

• termelő • szolgáltató és • kereskedelmi

2. A vállalkozási forma szerint:

• egyéni vállalkozás, • társas vállalkozás,

◦ Közkereseti társaság /Kkt/ ◦ Betéti társaság /Bt/ ◦ Korlátolt felelősségű társaság /Kft/ ◦ Részvénytársaság /Rt/ ◦ Zártkörűen alapított /ZRT/ ◦ Nyilvánosan működő /NYRT/ ◦ Európai részvénytársaság /SE/

• szövetkezet és • állami, valamint önkormányzati tulajdonú vállalat.

Jogi felelősség szerint:

• önálló jogi személy, • nem önálló jogi személy:

A jogi személy azt jelenti, hogy az ilyen cégeknek a társaság tagjaitól elkülönült a vagyona és jogképessége van, rendelkezik önálló szervezettel /taggyűlés, közgyűlés/ a tagok felelőssége korlátozott a társaságba bevitt vagyon mértékéig. A vállalat kifejezést csak önálló jogi személynél alkalmazzák.

Nem önálló jogi személy: nem, vagy nagyon egyszerű szervezeti struktúrával rendelkezik. Jogszabály minimális tőkét nem ír elő. A felelősség viszont korlátlan vagy korlátlan egyetemleges. Ami azt jelenti, hogy nem csak a bevitt vagyont kockáztatják, hanem a magán vagyont is.

2. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS A vállalkozási formák közül a legegyszerűbb az egyéni vállalkozás és az egyéni cég. A témakörrel kapcsolatban a következőket jó tudni:

- Az egyéni vállalkozás jelentése, jellemzői, az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltételei

- A vállalkozói igazolvány igénylésének menete - A vállalkozói igazolvány kiadásának feltételei, a kiadást kizáró tényezők - Az egyéni vállalkozó felelőssége - A vállalkozói igazolványon található legfontosabb fogalmak kiemelése,

magyarázatuk: tevékenységi kör, telephely, székhely - Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására? - Mi szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához? - Mire vonatkoznak az egyéni vállalkozás általános és működési szabályai? - Milyen típusú változásoknál indokolt a módosítás? - Miért és hogyan szüntethető meg, illetve szűnik meg az egyéni vállalkozás? - Mennyiben különbözik a hagyományos vállalkozói engedély kérése az

elektronikustól? - Miben hasonló és miben tér el az egyéni vállalkozás az egyéni cégtől?

Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására?

A vállalkozás legegyszerűbb formája az egyéni vállalkozás,

• a gazdasági tevékenységet, természetes személy (18. életévet betöltött, cselekvőképes személy) saját neve alatt folytatja.

• Az egyéni vállalkozásokról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2010. január 1-től érvényes. Korábban az egyéni vállalkozások engedélykötelesek voltak, 2010. január 1-től viszont csak bejelentés kötelezettség, azaz a regisztráció szükséges az indításukhoz. Ebben az esetben a vállalkozói tevékenység megkezdése, nem illetékköteles

• Azok a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, cselekvőképes (nagykorú és nincs gyámság alatt),

• devizabelföldi: magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárok, letelepedett, bevándorolt, illetőleg menekült jogállású személyek, akik nincsenek kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.

Jelenleg hatályos nemzetközi szerződéseink szerint a külföldi állampolgárok közül az Európai Térség (EGT) tagállamainak polgárai jogosultak hazánk területén egyéni vállalkozás alapítására. Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az Izlandi Köztársaság, a Lichtensteini Nagyhercegség és a Norvég Királyság.

Mi szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához?

• A legtöbb egyéni vállalkozó vállalkozói igazolvány birtokában végzi gazdasági tevékenységét. Egy személy csak egy vállalkozói igazolvánnyal rendelkezhet, de azzal több tevékenységet is folytathat, több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő- vagy szolgáltató egységet) is fenntarthat.

• Vannak olyan foglalkozások, amelyek folytatásához egyéb hatósági engedély vagy képesítés is szükséges. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelephelye) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelephelyen) érvényesíteni kell.

• Egyéni vállalkozás működtetéséhez nincs szükség vállalkozói igazolványra, de az egyéni vállalkozó kérésre (10 ezer forint illeték megfizetése ellenében) a vállalkozói igazolványt a hatóság kiállítja.

• 2010. január 1-től az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltethető, (1 hónaptól-5 évig) a szünetelés alatt a járulékfizetési kötelezettség is szünetel.

Vállalkozói igazolvány igényléséhez szükséges adatok: • az egyéni vállalkozó nevét; • születési nevét; • születési helyét és idejét; • valamint anyja nevét; • a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit; • tevékenységi körét és főtevékenységének megnevezését.

Az egyéni vállalkozó tevékenységét két formában folytathatja, amelyekre eltérő jogszabályok vonatkoznak. Döntés előtt ezekről tájékozódjunk. Egyéni vállalkozás a saját vagyon nem különül el a vállalkozás vagyonától. Egyéni cég: Az egyéni vállalkozótól elkülönült önálló, saját vagyonnal rendelkező jogalany. Az egyéni cégre a számvitelről szóló törvény, a társasági adóról szóló törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény vonatkozik. Bizonyos vállalkozási tevékenységek telepengedély kötelesek, vagyis az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele a telepengedély. Tevékenységi körök meghatározása Bejelentésekor meg kell nevezni a fő-, és egyéb tevékenységeket szakmakóddal megjelölve. Ehhez szükséges szakmakódokat, TEÁOR –számokat a KSH honlapján (www.ksh.hu) - a bal oldali menüsor Osztályozások menüpontban található. A tevékenységek felsorolása, az ÁFA levonási jog, a visszaigénylés, valamint az SZJA - ban és a társasági adóban a költségelszámoláshoz szükséges. Székhely, telephely, fióktelephely A tevékenység megkezdésekor a bejelentési kötelezettség teljesítése űrlap kitöltésével történik, amelyen feltünteti az e.v. a székhelyet, ha van telephelyet és fióktelepet. Ha telepengedély köteles tevékenységet kíván folytatni, a területileg illetékes önkormányzathoz telepengedély iránti kérelmet kell be nyújtani, a megfelelő űrlap kitöltésével. Székhely A vállalkozás bejegyzett irodája, az ügyintézés helye. Igénybe vehető a székhely-szolgáltatás is. A cég üzleti és hivatalos iratait átveszik, érkeztetik, megőrzik, gondoskodnak a rendelkezésre tartásáról.

Telephely A telephely a tevékenység gyakorlásának a helye. Bizonyos vállalkozási tevékenységek telepengedély kötelesek. Az egyéni vállalakozó székhelye és telephelye a saját, vagy a családtagja lakásán is lehet. A telephelynek rendelkeznie kell a különböző szakhatóságok engedélyével, attól függően milyen tevékenységet végez a vállalkozás. Pl. egyes tevékenységek nem végezhetők lakókörnyezetben, veszélyes anyagnak minősülő anyagokkal dolgozó (pl. festékek) vállalkozásoknak a veszélyes anyagok megsemmisítésére vonatkozó előírásokat kell betartani. Elszámolható költségek: a helyiség bérleti díja, a fűtés, a világítás, a telefon, mobiltelefon, stb. Abban az esetben, ha a használat csak részben szolgálja az egyéni vállalkozás tevékenységének gyakorlását az internet használati díjának 30 %-a, de évente legfeljebb 60 ezer forint számolható el költségként, a telefon költségnek (és beszerelési díjának) pedig 50 %-a, stb. (2011. évben érvényes jogszabály alapján) Fióktelep: A fióktelep olyan telephely, amely más településen van, mint az egyéni vállalkozó székhelye. Annyi helyre kell fizetni iparűzési adót, ahány fiókteleppel rendelkezik az egyéni vállalkozó. Helyi iparűzési adó: Az e.v. tevékenységének megkezdését és megszűnését 15 napon belül köteles bejelenteni az ügyfélkapun keresztül a helyi iparűzési adó bevételre jogosult önkormányzat megnevezésével. Az egyéni vállalkozó bankszámlanyitási kötelezettsége Ha az alanyi adómentességet választja (évi 5 millió forint bevételig) nem kötelezett pénzforgalmi bankszámla- nyitására. Ha az általános forgalmi adó (ÁFA) fizetésének hatálya alá tartozik, kötelezett pénzforgalmi bankszámla- nyitására. Minimum egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Az adószám közlésétől számított 15 napon belül. Bejelentkezés az adóhatósághoz Nem kell külön bejelentkezni. A tevékenység megkezdésének bejelentésével, egy űrlapon végzi el a bejelentkezést, ez alapján vállalkozói adószámot kap. Adózási módok választása Az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról kell dönteni. Az adó választását alaposan meg kell gondolni, mivel ez nagyban meghatározza az egyéni vállalkozás adminisztrációját, könyvelését, működését, és módosítani is csak az adóév végén lehet. A vállalkozó választhatja az áfa alanyiságot, vagy alanyi mentességet.

Ha az áfa alanyiságot választotta, az általa nyújtott szolgáltatás, vagy értékesítésre kerülő termékek árába köteles felszámítani 25% áfát. Az általa elért árbevétel áfa-tartalmából levonja a kiadásait terhelő áfát. A különbözetet bevallja és befizeti az adóhatósághoz, negyedévente. Amikor a kiadások áfa-tartalma meghaladja az árbevétel áfa-tartalmát visszaigényelhető áfa keletkezik. Alanyi mentességet választhat a vállalkozó, ha bevétele nem haladja meg az 5 millió forintot. Ebben az esetben nem számít fel áfát, de az általa fizetett áfát nem igényelheti vissza. Tárgyi ÁFA mentesség: tevékenységre vonatkozik, ebben az esetben az eladási árba nem számít fel az egyéni vállalkozó ÁFÁ-t, és nem áll jogában az ÁFA levonása sem.

Tárgyi mentesség esetén, számláin az Szolgáltatási jegyzék- Szj-, illetve a Vámtarifaszám- Vtsz-számok feltüntetése nem kötelező. A személyi jövedelemadó (SzJA) szerint adózik Vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a bevételeket és a költségeket tételenként számba veszik Átalányadózást annak érdemes választani, aki kevés költséget tud elszámolni. Jóval kevesebb időt vesz igénybe az adminisztráció, nincs költségelszámolás, de a költségszámlákat meg kell őrizni. Egyszerű vállalkozói adó (EVA) Alapításkor nem lehet választani, csak két év működés után, ha az ÁFÁ-val növelt bevétel nem haladja meg a 25 Millió forintot. Jóval egyszerűbb az adminisztráció, mivel csak a bevételeket tartják nyilván, a költségszámlákat viszont meg kell őrizni. Negyedévente a vállalkozó EVA előleget fizet, amit december 20-áig köteles feltölteni. A továbbiakban a vállalkozói közreműködésről, arról, hogy

• Kiket foglalkoztathat az egyéni vállalkozó, ki lehet a segítő családtag • A szakképzettségre vonatkozó szabályokról • A működéshez szükséges hatósági engedélyekről, pl. működési engedély …

Az egyéni vállalkozó az igazolványában meghatározott tevékenység (szakma) személyes folytatására, gyakorlására nem kötelezett, hanem közreműködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet, alkalmazottat, bedolgozót vagy segítő családtagot is foglalkoztathat. A jelenlegi szabályok szerint az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában. Kiket foglalkoztathat az egyéni vállalkozó, ki lehet a segítő családtag?

• Az egyéni vállalkozások többsége általában családi vállalkozás, ahol több családtag is részt vesz a tevékenység folytatásában. Az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat.

• Segítő családtagként a közeli hozzátartozó, a vállalkozó élettársa, egyenes ágbeli rokonának a házastársa, házastársának az egyenes ágbeli rokona, valamint testvérének a házastársa végezhet munkát.

A szakképzettségre vonatkozó szabályok Ha a tevékenység gyakorlása szakképesítéshez kötött és az egyéni vállalkozó nem rendelkezik ezzel, akkor alkalmaznia kell olyan személyt, aki a tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel rendelkezik. Ha több telephelyet, vagy fióktelepet tart fenn mindegyiknél köteles biztosítani a képesítési követelményeket. Ha az egyéni vállalkozó építőipari kivitelezői tevékenységet folytat a tevékenység megkezdését köteles bejelenteni a Magyar Kereskedelmi Kamarához, öt munkanapon belül. Az egyéni vállalkozó tevékenységének gyakorlása során köteles nevét, e.v., nyilvántartási számát és adószámát feltüntetni. Jelenleg érvényes jogszabály alapján cégtáblát nem köteles elhelyezni. Egyéni vállalkozást gyorsabban és olcsóbban lehet alapítani, lényeges szempont, hogy az egyéni vállalkozó teljes vagyonával felel korlátlanul.

Az egyéni vállalkozás könyvelése, számlázás:

- Naplófőkönyvet, vagy pénztárkönyvet köteles vezetni. - Tárgyi eszköz esetén, nyilvántartást vezet.

Az egyéni vállalkozás örökölhetősége, eladhatósága:

A vállalkozó halálával az özvegy, vagy örökös jogutódlással folytathatja a vállalkozást. A vállalkozás nem ruházható át, csak a vállalkozás vagyontárgyai adhatók el. A működési engedély Ha a vállalkozó üzletet szeretne működtetni az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye szerint illetékes település (község, város, megyei jogú város, fővárosi kerület) jegyzőjétől kérheti. Az egyéni vállalkozás megszűnése:

• Az egyéni vállalkozó döntése alapján, ha bejelentette az ügyfélkapun keresztül a Hatóságnak.

• Az egyéni vállalkozó halála esetén. (a halál napján)

• Abban az esetben, ha a vállalkozó elveszítette cselekvőképességét. (jogerős bírósági határozat)

• Köztartozás, szabálysértés, bűncselekmény, a szükséges szakképesítések hiánya miatt.

• Az adóhatóság törölte az adószámot, a jogerőre emelkedés napján.

• Az egyéni vállalkozó, egyéni céget hozott létre.

 

Egyéni cég Alapíthatja: természetes személy, akit a cég vagyonán felül korlátlan felelősség terhel, tehát saját vagyonát is kockáztatja.

Tőke nagysága: Jogszabály minimális tőkét nem ír elő, akár 1 Ft-tal is alapítható, de 200 e Ft-ig csak pénzbeli hozzájárulás formájában biztosítható az induló tőke. 200 E Ft felett pénzbeli és nem pénzbeli, azaz apport (nem pénzbeli hozzájárulás, forgalom képes dolog) is lehet.

Alapítás menete Egyéni vállalkozó hozhatja létre, alapító okirattal, amelyet az ügyvéd ellenjegyzett, vagy közjegyző közokiratba foglal, majd eljuttatja a Cégbírósághoz. Mint egyéni vállalkozót törlik a nyilvántartásból.

3. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSA, MŰKÖDTETÉSE, MEGSZŰNÉSE A gazdasági társaság, alapító okirattal hozható létre, amelynek a neve legtöbbször Társasági Szerződés. Közjegyző közokiratba foglalja, vagy az ügyvéd magánokiratba, amit ellenjegyzett.

Tartalmazza a társaság vagyonát, ami lehet pénzbeli és apport. A cégbíróságtól kérhető a cégbejegyzés, a bejegyzett és működő cégek legfőbb adatai a cégközlönyben jelennek meg. A bejegyzési kérelem elküldhető formanyomtatványon, vagy elektronikusan. Az eljárási illeték befizetése kötelező.

A gazdasági társaság legfőbb szerve: a tulajdonosok testülete. KKT- nál és BT-nél tagok gyűlésének, KFT-nél taggyűlésnek, Rt-nél közgyűlésnek mondjuk. Kivétel az egyszemélyes KFT és RT. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozzák. Ügyvezetés: A társaság operatív vezetése, a tulajdonosok által választott vezetők. A tevékenység folyamatosságát biztosítják napi döntéseikkel, irányító, szervező, ellenőrző tevékenységükkel. KKT-nál és BT-nél csak a társaság tagja lehet, KFT-nél a társaság tagja vagy kültag, RT-nél igazgatóság és vezérigazgató. Felügyelőbizottság feladata, az ügyvezetés ellenőrzése. A tulajdonosok döntése alapján létrehozható vagy jogszabály írja elő kötelező érvénnyel. Jelenleg érvényes: Kötelező létrehozni, ha a foglalkoztatott létszám több mint 200 fő vagy a Kft. törzstőkéje 50 millió feletti Rt. esetében kötelező. A felügyelőbizottsági tagok felelőssége: a társaság tevékenységéért nem tartoznak felelősséggel, azonban egyetemlegesen és korlátlanul felelnek az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott kárért. Csak megbízás jogviszonyban működhetnek maximum 5 évig.

Könyvvizsgáló: Lehetőséget jelent a tulajdonosok döntése alapján vagy kötelező. Például RT-nél, vagy azoknál a KFT-nél ahol az alaptőke meghaladja a 100 millió Ft-ot. A gazdasági társaságok megszűnése Csődeljárás Amennyiben a vállalkozás fizetésképtelen, kezdeményezheti a csődeljárást, annak érdekében, hogy hitelezőitől fizetési haladékot kapjon. Nyilatkoznia kell a cég vezetőjének arról, hogy az előző két évben folyt ellene csődeljárás. Ezt követően tárgyalásokat folytat hitelezőivel. Ha sikerül egyezséget kötni a partner cégekkel, intézményekkel működhet tovább, ha nem indul a felszámolási eljárás. Felszámolás Ha fizetőképtelen a cég, tartozását 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy a fizetési felszólításra 30 napon belül nem válaszolt. Felszámolást kérhet a cég, a végelszámoló és a hitelező. Egyszerűsített felszámolásra akkor kerül sor, ha a vállalkozás vagyona nem fedezi a felszámolás költségeit. Végelszámolás Ha a vállalkozás fizetőképes és jogutód nélkül szeretne megszűnni. A határozatot elküldi a Cégbíróságnak, az előző napon elkészítette a záró mérleget, záró leltárt és az adóbevallást. A Cégbíróság megnevezi a végelszámolót, megjelenteti Cégközlönyben az eljárást, nyitómérleget készít, teljesíti a szerződéseket, őrzi a vagyont, mérleget készít, zárójelentést, értesíti az érdekelteket a megszűnésről. A Cégbíróság törli a vállalkozást. Átalakulás: amikor a vállalkozás jogutóddal szűnik meg. Például, egyesül vagy szétválik. Eltérések a korlátolt felelősségű társaság (KFT), Betéti társaság (BT) és a Közkereseti társaság (KKT) között

• A KF T-t egy személy is alapíthatja, (általában legalább két fő az alapító)

• A Közkereseti társaság és a Betéti társaság nem önálló jogi személy.

• A Betéti Társaság kültagja csak akkor jogosult a cég képviseletére, ha neve szerepel a társaság cégnevében.

• A korlátolt felelősségű társaság önálló jogi személy.

• Az induló vagyon nagyságát a kkt-nél és a bt-nél jogszabály nem írja elő, kft-nél előírja. (ami jelenleg: 500 ezer forint)

• A tagok felelőssége: kkt.-nél és bt.-nél a beltagra vonatkozóan: korlátlan és egyetemleges, a kültagé, illetve a kft-nél korlátolt, csak a bevitt vagyont kockáztatják, viszont hitelezőivel szemben korlátlan. A tulajdonosokat kkt.-nél beltagnak, a bt.-nél a személyes közreműködőket beltagnak, a tőkéstársat: kültagnak nevezik. Kft-nél a tulajdonosokat tagoknak.

• A kft jogi személy, jogképes szervezet, amelynek feltételei:

◦ A társaságnak legyen saját vagyona, ez a vagyon különüljön el az alapítók vagyonától. ◦ A társaságnak legyen önálló szervezete. A szervezet tartósan működjön.

A gazdasági társaságok szervezete

• A vállalkozás vezető tisztségviselőit (választott vezető) kft-nél ügyvezető igazgató(k)nak nevezik, akik napi döntéseket hoznak, az operatív vezetést végzik. Megbízásuk határozott időre szól, bármikor indoklás nélkül visszahívhatók.

• Kkt-nél és bt-nél bármely beltag képviselheti a céget, illetve ha erről másként döntenek rögzítik a társasági szerződésbe. Pl. fő szabály lehet: 1beltag = 1 szavazat.

• Kft- nél működhet felügyelőbizottság, feladatuk a tisztségviselők ellenőrzése, a tulajdonosok érdekeinek védelme. Vizsgálják a mérleget, a vagyonkimutatást, minden fontosabb jelentést. Egyszemélyes kft-nél nem kötelező könyvvizsgálót alkalmazni. Feladata, a mérleg, az eredmény-kimutatás ellenőrzése.

• A kft tagjai nem kötelesek személyesen közreműködni, ha akarnak, akkor díjazás ellenében közreműködhetnek.

• Kft-nél az egyes tagokat megillető vagyonrész az üzletrész. A törzsbetét és a gazdálkodás eredményétől függően változik.

• Amennyiben a kft tagja kilép üzletrészének eladásánál elővásárlási jog illeti meg a társaságot.

• Az egyszemélyes kft alapítási és működési szabályai szigorúbbak.

Részvénytársaságok

Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvények kibocsátásával biztosítja az alaptőkét. (jegyzett tőke)

Működési formája szerint lehet:  

• nyilvános vagy (NYRT.) - nyilvánosan forgalomba kerülnek.

• Zártkörű (ZRT.) - nem kerülnek nyilvánosan forgalomba.

Részvényes:  

• társtulajdonos, • részt vehet a közgyűlésen, • szavazhat, (részvényeinek névértéke arányában) • joga van az osztalékhoz.

Részvény: tulajdonosi jogot megtestesítő forgalomképes értékpapír. Részvény névértéke: amennyi a részvényre rá van nyomtatva, általában kibocsátáskor ezen az áron vásárolható meg. Árfolyamérték: amennyiért a részvény adható-vehető, a mindenkori piaci értéket fejezi ki. Részvény fajták: Átruházhatóság szerint: - névre szóló,- bemutatóra szóló. Megjelenési forma szerint: - nyomdai úton előállított, - elektronikus úton létrehozott. Biztosított jogok szerint: - törzsrészvény, - elsőbbségi, - kamatozó, - dolgozói, visszaváltható Alapítása: az alaptőke NYRT.-nél: legalább 20 millió Ft, ZRT.-nél legalább 5 millió Ft. NYRT. alapítása alapítási tervezet elkészítésével kezdődik, majd sor kerül a tervezet szerint a részvényjegyzésre, amikor a leendő részvényesek nyilatkoznak az általuk jegyezni kívánt részvények névértékéről és a mennyiségről. Az alapítás meghiúsul, ha a tervezetben szereplő alaptőkét nem jegyezték. Ha a tervezet szerinti összeget jegyezték, 60 napon belül sor kerül az alakuló közgyűlésre, ahol elkészítik és elfogadják az alapszabályt. Ekkor már a részvények névértékének 25 %-át a részvényeseknek be kell fizetni, a többit a bejegyzéstől számított 1 éven belül, az apportot az alapítástól számított 5 éven belül. Auditbizottságot választanak, igazgatóságot, felügyelőbizottságot, /az igazgatótanács tagjait. ZRT.-nél az alakuló közgyűlésen elkészül az alapszabály. Megválasztják az igazgatóságot vagy vezérigazgatót, felügyelőbizottságot, könyvvizsgálót. RT. működése Az RT. legfőbb szerve a közgyűlés, dönt az alapszabályról,átalakulásról, megszűnésről, vezetőségről, ellenőrző szervről. Az igazgatóság legalább évente egyszer, összehívja a közgyűlést, ZRT.-nél 15 nappal korábban küldenek meghívót a részvényeseknek, NYRT.-nél 30 nappal előtte hirdetményben teszik közzé. A közgyűlésen jelenléti ívet, írnak alá és jegyzőkönyv készül, amit 30 napon belül el kell küldeni a cégbíróságra. Az RT ügyvezetőszerve az igazgatóság, 3-11 fő, elnökét a közgyűlés vagy az igazgatóság tagjai választják. ZRT.-nél igazgatóság helyett vezérigazgató. NYRT.-nél az igazgatóság és felügyelőbizottság helyett igazgatótanács (5-11 fő) működhet. RT. megszűnése Ehhez a közgyűlés háromnegyedes szótöbbsége szükséges. Egyszemélyes ZRT-nél az alaptőkét alapításkor be kell fizetni.

4. Vállalkozások az építőipar területén

Az építési tevékenységgel kapcsolatos fogalmak: Építésügy: az országban minden építéssel kapcsolatos tevékenységet jelenti. Az építésügyhöz tartozó feladatok:

• az építésügy szabályozása • a tervezés • az építőanyagok előállítása • a lakás és kommunális gazdálkodás • az építésügyi hatósági tevékenységek • az építőipari kutatás • az építőipari kivitelezés • a szerkezet gyártás • a településfejlesztés

Építőiparhoz azok a szervezetek, személyek, tartoznak, akik hivatalosan építési feladatokat látnak el. Az építési feladatok részei: előkészítés, megvalósítás, ellenőrzés, és üzembe helyezés. Építési munkához azok a tevékenységek tartoznak, amelyek során épületet, vagy létesítményt építenek, felújítanak, karbantartanak, bővítenek vagy lebontanak. Beruházás során a vállalkozás állóeszköz állományát bővíti, növeli, illetve az elhasználódott, korszerűtlen állományt helyettesíti. A beruházás résztvevői: rendszerint több személy, szervezet, vállalat együttműködésének eredménye. Hatóságok: Az építési tevékenységet, a megvalósítást, az előkészítést és a lebonyolítást jogszabályok szabályozzák. Az építési tevékenység fázisaiban különböző engedélyeket kell kérni a hatóságoktól az építésre, a használatbavételre. A szükséges engedélyek és hatályban lévő előírások betartását is ellenőrzik. Építtető, beruházó, üzemeltető: Az építtető, aki az építési folyamatot szem előtt tartja, kisebb építkezéseknél egy személyben a beruházási költségek felett rendelkező szerv, vagy személy is. A beruházó, aki nagyobb építkezés esetében elkülönül az építtetőtől. A beruházó viseli a költségeket. Az üzemeltető, használja rendeltetésszerűen az építményt. Tervező: feladata a különböző műszaki tervek elkészítése, az engedélyeztetési folyamat levezénylése. Bank: A vállalkozások pénzeszközeit kezeli, az állami támogatásokat fogadja, illetve hiteleket nyújt és vezeti a hitelszámlákat.

5. ÜZLETI TERV Néhányan még ma sem dolgoznak ki írásban üzleti tervet, Ők azt mondják. „a fejemben van” A többség már felismerte, hogy a jövőbeli siker elérése csak aprólékos tervezés és alapos piaci felkészültség által lehetséges. Másrészt hiteleket felvenni, támogatásokat elnyerni, befektetőket toborozni, üzleti partnereket megnyerni elképzelhetetlen a sikeres működést megalapozó tervek bemutatása nélkül. A vállalkozók többségét foglalkoztatja, hogy hogyan tudná kijelölni a jövőben követendő utat cége számára. Erre a kérdésre adja meg a választ az üzleti tervezés. Az üzleti terv tulajdonképpen annak leírása, hogy hogyan képzeljük el vállalkozásunkat a jövőben. Gyakorlatilag felfoghatjuk térképként is, amely a fejlődés tervezett útvonalát mutatja, megjelenítve a kiinduló pontot, az eddig megtett szakaszokat és az egyes állomásokat a cél felé vezető úton. Az üzleti kapcsolatok során együttműködnek a vállalkozások és ugyanakkor a versengés is jelen van. A vállalkozáson belül az egyes részlegek versengenek az erőforrásokért, de egyben együttműködnek is a közös célok elérése érdekében. Az értékteremtés érdekében meg kell keresni azokat a területeket, ahol azonosak az érdekek. A gazdálkodó szervezetek eltérő célokat tűznek ki és eltérő módszerekkel dolgoznak, miközben igyekeznek erőforrásaikat racionálisan felhasználni. Céljaikat átgondolt cselekvési terv megvalósításával érik el. Ha több évre terveznek előre, irányvonalat vázolnak fel, amikor középtávra terveznek, megfogalmazzák küldetésüket a jövővel kapcsolatosan.

Ha az üzleti terv a térkép, a küldetést felfoghatjuk iránytűként. A küldetés sokszor egy többszörösen bővített mondattal is meghatározható. Tartalmazza a működési terület, az ágazat, és a földrajzi régió fő ismertetőjegyeit. A vállalkozás indulásakor általában elegendő a fejben megfogalmazott küldetéstudat, amit a sikeres működés első időszaka után már pontosan, írásban megfogalmazható. Miért ajánlott az írásos forma? A vállalat piaci bevezetését követően, a növekedési szakaszba lépve többnyire bővül az alkalmazottak köre, és egyre kevésbé lehet nyomon követni az alapítás célját. Kezdetben nem a piaci részesedés, nem az árbevétel nagymértékű növekedése fontos, hanem a szemlélet, a gondolkodásmód, ami hosszútávon garantálja a sikert. Eltérő üzleti terv készül hitelfelvételnél, pályázatok beadásánál, a befektető megnyerésénél, üzleti tárgyalásokhoz és abban az esetben, amikor a cég saját magának készíti. Sokat veszít az a vállalkozó, aki nem dolgozza ki üzleti tervét. Az üzleti terv megírása előtt át kell gondolni mi a terv célja! Kinek és miért készül? Az üzleti terv célja többnyire egy-egy ötlet megvalósíthatóságának vizsgálata, egy új termék vagy termékvonal bevezetése, megjelenés egy a vállalkozás számára újnak számító piacon vagy piaci szegmensben; a befektetők vagy hitelezők meggyőzése arról, hogy érdemes invesztálniuk (befektetni) a vállalkozásba; vagy a tulajdonostársak, partnerek tájékoztatása a cég jövőjéről. Egyszerűen az is lehet a terv megírásának célja, hogy ne kelljen folyamatosan rögtönözni, hanem világos irányvonalak mentén lehessen nap, mint nap megalapozott döntéseket hozni. A fenti eltérő célok miatt az egyes üzleti tervek több szempontból is eltérnek egymástól. Alapszabály: A cél meghatározza a felépítést, a tartalmat, a terjedelmet és a formát is.

Ha belső használatra készítünk egy tervet, megfelel a rövidebb változat is. Ha a hitelezőinknek, vagy potenciális új befektetőknek készítjük, több figyelmet kell fordítanunk a

külalakra és a külső szemlélő számára fontos információkra. A bemutató szándékkal készített üzleti terv ezért többnyire háttéranyagot, mellékleteket is tartalmaz. A befektetőknek elsősorban a céget működtető menedzsment (felső vezetés) összetétele fontos. A bankok számára az eddigi pénzügyi teljesítmény lényeges. Ezen kívül céglogóval ellátott borítóval látjuk el, jó minőségű papírra nyomtatjuk ki, majd gondosan fűzzük a számozott oldalakat, és természetesen kiszűrjük a helyesírási hibákat is. Az üzleti terv meghatározott elemekből épül fel. Alap esetben egy rövid és érdekes összefoglalóval kezdődik. Szinte mindig a cég, a piac, a termék vagy szolgáltatás, a menedzsment, a stratégia és annak megvalósítása, valamint a pénzügyi elemzés leírásával folytatódik. Vezetői összefoglaló: Ez a rész kerül az elkészült anyag elejére, mégis ez készül el a munka végén. Szokásos hossza egy-két oldal. Az utána következő fejezetek tömör összefoglalása. Szerepe egyrészről, hogy leegyszerűsítve bemutassa a cég fő tevékenységét, és másrészről felkeltse az érdeklődést és segítse a megértést. Röviden leírja a piac méretét és bemutatja a termék vagy szolgáltatás iránti keresletet. Kitér továbbá a cég versenyelőnyére az adott piacon. A vállalkozás leírása: Tartalmazza a működés formáját, az alapítók összetételét, a vállalkozás székhelyét, és telephelyeit, és a cég történetét vagy induló vállalkozás esetén a beindítás tervét. Itt kell bemutatni a fontosabb mérföldköveket, mint az új termékek bevezetése, a forgalom nagyságrendbeli megváltozása, a kulcsfontosságú együttműködések és szállítói szerződések megkötése, vagy a kulcsemberek belépése a céghez. Érdemes alkalmazni a táblázatos formát az áttekinthetőség céljából. Fontos ismerni a valódi piacméretet, amelyen a cég termékei vagy szolgáltatásai versenyeznek. Ez a méret nem feltétlenül esik egybe az iparág egészének méretével. Ebben az esetben a célpiac a teljes piacnak csak egy szelete. Ha meghatároztuk a számunkra értékes piac méretét, beszélnünk kell az iparági trendekről (tendencia, ami a jövőben várható) és ezek hatása a vállalkozásunkra. A piaci elemzésnél a vevőkkel és a piaci versennyel kapcsolatban a legfontosabbakat itt is kiemeljük, amit a további fejezeteknél, részletesen bemutatunk. A kulcsfontosságú vevőcsoportokat, azok méretét emeljük ki. A versennyel kapcsolatos információk közül a legfontosabb versenytársakat mutatjuk be. Az adatok forrását, amelyekre hivatkozunk meg kell jelölni vagy leírjuk, hogy az adatok becslésen alapulnak. Egyértelműen meg kell határozni azt a piacot, amelyen a vállalkozás versenyezni kíván, vagy már működik. Vevőanalízis: Ebben a fejezetben a célpiachoz tartozó vevőket, (megrendelőket) fogyasztói csoportonként mutatjuk be. Jellemezzük a szegmenst, és az igényeik szerinti termékeket, szolgáltatásokat, azok – adott árkategóriában -milyen szinten képesek megfelelni az elvárásoknak, figyelembe véve a vevők árelfogadását. Nem elégséges a vevőcsoportok jellemzése, minél pontosabban határozzuk meg a csoportok jelenlegi és jövőbeli méretét. A vevőket az adott piac legfőbb jellemzői alapján, például korcsoport, földrajzi eloszlás szerint mutassuk be, az általuk vásárolt termékeknél a döntés folyamatát részletesen kidolgozva. Ez feltétlenül szükséges a stratégia miatt. A versenyhelyzet elemzése: Versenytársnak tekinthető minden olyan cég, amely a vevőink igényeit ki tudja elégíteni saját termékein vagy szolgáltatásain keresztül. Ennek megfelelően közvetlen versenytárs az, aki ugyanazt a célcsoportot szolgálja ki a miénkhez hasonló termékkel vagy szolgáltatással. Közvetett versenytárs az, aki ugyanazt a célcsoportot szolgálja ki a miénktől eltérő termékkel, szolgáltatással, vagy egy eltérő célcsoportot szolgál ki a miénkhez hasonló termékkel, szolgáltatással. Célszerű minden egyes közvetlen versenytársat megnevezni, a közvetett versenytársakat pedig csoportosítani, majd a csoportokat összességében leírni. A közvetlen versenytársak bemutatása során felsoroljuk a versenytárs erősségeit és gyenge pontjait. Egy vállalkozásnak tudnia kell, amit az üzleti

tervében is szerepeltet, kik a törzsvevői és miért választják a mi vállalkozásunk termékeit, szolgáltatásait. Marketingterv: A vállalkozás eszközeinek bemutatása a marketingmix alapján. A termékek (product) és szolgáltatások, az ár (price), az értékesítési csatorna (place), valamint a piacbefolyásolás (promotion) köré épülnek. Az első "P" a termék, ami tartalmazza az összes terméket és szolgáltatást. Itt kell részletesen bemutatni, hogyan működnek ezek, milyen szükségletet elégítenek ki, mi az előnyük, egyediségük. A promóció vagy piacbefolyásolás tartalmaz minden olyan tevékenységet, aminek célja a vevők vásárlásának elérése, vagyis az, hogy a mi vállalkozásunkat és termékeinket ismerjék, vásárolják, ajánlják. Ide tartoznak a reklám, a PR (közönségszolgálat), a vásárlás ösztönzés eszközei, például, az ingyenes minták küldése, a kedvezmények, a vevők megkeresése levélben vagy telefonon, elektronikusan. A vevők igényeit megismerve a cég összegyűjti a lehetséges pozicionálási lehetőségeket, majd kidolgozza a legtöbb vevő számára a legfontosabbat, amit folyamatosan rögzít, tudatosít, a vásárlók emlékezetébe vés. Az árak kialakításánál bemutatjuk az árképzés elveit az egyes termékcsoportoknál, vagy szegmentumoknál. Az értékesítésnél leírjuk, hogy milyen csatornákon keresztül jutnak el a termékek a vevőhöz. Közvetítőkön keresztül vagy közvetlenül saját munkatársak által. Milyen módon szervezzük meg az értékesítést? Megvalósítási terv: A megvalósítás (operatív) lépéseit tartalmazza. A marketingterv megvalósításához szükséges erőforrásokat, és folyamatokat, valamint azok nyomon követését rögzíti. Azokat a tevékenységeket tükrözi, amelyeket el kell végezni a célok elérése érdekében. Vannak rövid távú, mindennapi tevékenységek és hosszú távú folyamatokat szolgáló tevékenységek. Például a cég nap, mint nap termel, szolgáltat, ami bevételét adja. Igyekszik azt folyamatosan jó minőségben végezni vevői elégedettségére. Miközben termékfejlesztéssel, az új termékek bevezetésével, új üzletek, telephelyek kialakításával, új partnerek felkutatásával, a kulcsvevők számára újabb ajánlatokkal jelenik meg. A rövidtávú és főként hosszú távú célok elérése során az akcióterv összhangban kell, hogy legyen a pénzügyi tervvel. A szervezeti felépítést és a kulcspozícióban lévő vezetőket mutatjuk be a továbbiakban. Ha igénybe veszünk tanácsadókat az általuk képviselt szakmai tudás hasznát vetítjük előre. Miért szükséges és mit eredményez a megbízásuk, mely területeken mérhető közvetlenül foglalkoztatásuk haszna. Pénzügyi terv: A befektetők, hitelezők számára a leglényegesebb rész. A várható bevételek, költségek figyelembe vételével kiszámítják a várható eredményt és a befektetések megtérülését. Kidolgozzák a pénzforgalom alakulását. Ez a rész tartalmazza a számok közötti összefüggéseket, mivel a teljes adatsor a függelékben olvasható.

6. MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

A témakör feldolgozása során az alábbi kérdéskörökben lesz tájékozott:

A munkaviszonyt szabályozó jogforrások

A munkaviszony létesítésének feltételei

Kivel létesíthető munkaviszony, melyek a kizáró okok

Milyen időtartamra létesülhet munkaviszony

Milyen egyéb előírásokat kell figyelembe venni, pl.: szakképzettség, erkölcsi bizonyítvány, egészségügyi alkalmasság, stb…

A munkaszerződés minimális tartalma, a fogalmak értelmezése

A munkáltató bejelentési kötelezettsége

Munkaviszony megszüntetése

A munkaviszony megszüntetésének lehetséges módjai: a közös megegyezés, a rendes felmondás, a rendkívüli felmondás és az azonnali hatályú felmondás jellemzői, alkalmazásuk

Próbaidő alatt

Határozott és határozatlan idejű munkaviszony esetén

A munkaviszony megszűntetésével kapcsolatos munkáltatói teendők (kiadásra kerülő iratok, bejelentési kötelezettség, társadalombiztosítási jogviszony, stb.)

A munkaszerződés módosításának szabálya

Munkaviszony

A munkaviszony alanyai: munkáltató (ha jogképes) és a munkavállaló természetes személy.

A saját vállalkozásunkat munkáltatóként működtetjük, szeretnénk alkalmazni azokat a munkavállalókat, akik felkészülten, nagy odafigyeléssel tevékenykednek. A munkajogi kérdéseket legmagasabb szinten tárgyalja a Munka Törvénykönyve, ami alapján készül a cégek helyi munkajogi szabályzata a Kollektív Szerződés. Ellentétes tartalmú csak akkor lehet, ha többet nyújt a munkavállalóknak. Amennyiben Magyarország területén végzi tevékenységét a munkáltató, vagy külföldön végez munkát kiküldetésben, a Munka Törvénykönyve alapján köteles munkavállalóit foglalkoztatni. Senkit nem szabad hátrányosan megkülönböztetni.

Néhány munkajogi alapfogalom értelmezése

Munkaviszony: A munkáltató és a munkavállaló közötti írásbeli megállapodással, munkaszerződéssel jön létre. A munkaviszony létesítésének általános feltétele az életkorra vonatkozik (18. életkor betöltése, szakmunkák végzésénél, a szakmai képesítésre, speciális feltételek lehetnek például, az egészségügyi alkalmasság, nagyobb értékek kezelésénél kérheti a munkaadó az érvényes erkölcsi bizonyítványt is.) A munkaszerződéssel létrejött jogviszonynál, a munkavállaló köteles a munkavégzésre, a munkáltató, a munkabér kifizetésére, a következő hónap 10-éig. A munkaviszony alanyai: munkavállaló, munkáltató. A munkavállaló, természetes személy lehet, aki munkaviszonyban áll. A munkáltató jogképes lehet, azaz jogokat szerez és kötelezettségeket vállal. Természetes személy, például egyéni vállalkozó, magánszemély. Jogi és nem jogi személy: például állami vállalat, szövetkezet, a gazdasági társaságok bármely típusa. Munkakör: azon feladatok összessége, melyeket a dolgozó a munkaviszony fennállása alatt köteles elvégezni. a feladatokat a munkaköri leírás tartalmazza, vagy a munkaszerződés. Munkavégzés helye: ahol a munkavállaló munkáját köteles végezni. A munkaviszony létesítése, módosítása, megszűnése

A munkaszerződés abban az esetben érvényes, ha

• tartalmazza a munkáltató és a munkavállaló nevét, megnevezését, munkajogi szempontból lényeges adatait,

• (pl. székhely, cégjegyzékszám, adószám, a munkavállaló esetén: lakóhely, adószám, tb szám)

• munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét, • a munkavégzés helyét.

A munkaszerződés lényeges elemei: a munkaviszony időtartama, a próbaidő, bérpótlékok, munkába lépés napja, felmondási és felmentési idő. A munkavégzés időtartama határozott vagy határozatlan. A határozott időtartam azt jelenti, hogy konkrétan, valamely feladat elvégzésére, vagy naptárilag pontosan meghatározva a munkavégzés időtartama. A határozott időtartamú szerződés meghosszabbítható vagy újabb határozott időtartamú köthető, maximum öt éven belül. Ha az időtartam lejártát követően egy napig munkát végez a közvetlen vezetője tudomásával a munkavállaló átalakul határozatlan időtartamúvá. Határozatlan időtartamú munkaviszony megszűnik, ha a dolgozó felmond, amit írásban kell közölni vagy a munkaadó mond fel, amit írásban közöl, és köteles indokolni. Munkaidő: amely idő alatt a munkavállaló köteles munkát végezni. Munkaidő beosztás: a munkaidő beosztása egyenlő, egyenlőtlen, osztott és rugalmas munkaidő. A munkaidő - beosztást a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg. Munkabér: az elvégzett munkáért járó díjazás, amelynek lehet időbér és teljesítménybér része. Formái: pénzbeli és természetbeni. A munkabér összetevői: személyi alapbér, teljesítménybérrész, prémium, jutalom, bérpótlékok. A személyi alapbér lehet, órabér, napibér, hetibér, havibér. Bérpótlékok: Az Mt. rendelkezése érdekében a munkavállaló akkor jogosult bérpótlékra, ha azt a felek megállapodása rögzíti, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály előírja.

• éjszakai pótlék, • délutáni, éjszakai műszakpótlék, • rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás, • készenléti díj, • ügyeleti pótlék

Amennyiben a dolgozót teljes munkaidőben foglalkoztatják, az iskolai végzettség szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár.

Próbaidő: A Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés alapján a munkaviszony létesítésekor írásban megállapodhatnak próbaidőben a felek.

- Időtartama: jelenleg, 30 naptól-90 nap, ami nem hosszabbítható meg. - A próbaidő alatt mindkét fél részéről a munkaviszony azonnali hatállyal

megszüntethető. - Ezt követően, csak az általános szabályok szerint.

A munkaviszony kezdete: A munkába lépés napja, a szerződésben meghatározott. Ha erről nem rendelkeztek, a szerződésmegkötését követő munkanapon kell munkába állni. Pihenőidő:

- Munkaközi szünet (hat óra munkavégzést követően 20 perc), - heti 2 nap pihenőnap, - munkaszüneti napok (fizetett ünnepek), - éves rendes szabadság (alap-és pótszabadság), - rendkívüli szabadság, - fizetett és fizetés nélküli szabadság.

A munkaviszony módosítása: A munkaviszony közös megegyezéssel jön létre, módosítani is közös megegyezéssel lehet. A munkaviszony megszűnése: Megszűnik:

- a munkaadó jogutód nélküli megszűnésével, - a határozott időtartamú szerződés lejártával, - a munkavállaló halálával.

Megszüntethető:

- közös megegyezéssel, - a próbaidő alatt mindkét fél részéről azonnali hatállyal, - rendes és - rendkívüli felmondással.

A felmondást írásban kell közölni, emellett a munkáltató köteles indokolni. Az indok oka a dolgozó magatartása vagy a cég gazdálkodása lehet. A felmondás időtartama egy hónaptól néhány hónap lehet, amely a Kollektív Szerződésben vagy munkaszerződésben rögzített, a Munka Törvénykönyve alapján. Amennyiben a cég mond fel, köteles felmentési időt biztosítani, amely a felmondási idő fele. A munkavállalót ez idő alatt átlagkereset illeti meg. A munkaadó felmondása esetén a munkában eltöltött évek számától függően a munkavállalót végkielégítés illeti meg. Ha a munkavállaló mond fel felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A munkavállaló felmondása esetén, a munkáltató eltekinthet a lemondási idő egészéről vagy egy részéről. Rendkívüli felmondással mindkét fél élhet, ha súlyos, szándékosságra vagy gondatlanságra utaló a magatartást tapasztal, vagy a feltételek hiányát. A munkabért, egyéb járandóságokat és az előírások szerinti igazolásokat a munkában eltöltött utolsó napon köteles a munkáltató teljesíteni. (kifizetni, illetve kiadni)

A munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelességei

A munkáltató jogai

• Irányítási jog (a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni, kivéve, ha az életét, testi épségét veszélyezteti illetve, ha az bűncselekményre vonatkozó utasítás.)

• Munka feletti felügyelet joga (a munkavállaló magatartásának ellenőrzése)

• Munkáltató vagyoni jellegű jogai a munkáltató dologi jogaihoz fűződnek (tulajdon, használat, hasznosítás)

• Alkalmazás joga, munkajogviszony módosításának és megszüntetésének joga minősítési jog (előléptetés, átsorolás, besorolás)

A munkáltató kötelességei

• Foglalkoztatási kötelesség (a munkavállaló felkészítése, betanítása, a munka megszervezése, a munkára vonatkozó tájékoztatás kötelezettsége, gondoskodás a munkafegyelemről)

• Munkavédelem szabályainak érvényesítése.

• Továbbképzések szervezése.

• A megfelelő munkafeltételek biztosítása.

• A munka díjazása (munkabérfizetés, béren felüli juttatások, távolléti díj)

• A munkavállalót megillető pihenőidő biztosítása: munkaközi szünet, heti pihenőnapok, munkaszüneti napok, szabadság, a munkavállalót megillető rendes szabadság kiadásának kötelezettsége (a rendes összetevői: (alap-, pót-, tanulmányi-, rendkívüli-, fizetett- és fizetés nélküli szabadság)

• Munkavállaló életének, egészségének és testi épségének megóvása.

Munkavállaló kötelezettségei

• Rendelkezésre állás (előírt helyen és időben, munkára képes állapotban)

• Munkavégzési kötelezettség.

• A munkaeszköz biztonságos állapotáról való meggyőződés.

• A munkaeszközök rendeltetésszerű használata, a karbantartási feladatok elvégezése, a veszélyt jelentő üzemzavar elhárítása.

• Az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használata.

• Fegyelmezett munkavégzés, a rend és a tisztaság megtartása, a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani.

• A kötelező orvosi vizsgálatokon való részvétel.

• A balesetek, sérülések, rosszullétek azonnali jelzése.

• Munkáját köteles személyesen ellátni, az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni.

• Csak olyan munkavégzéssel bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel, valamint jártassággal.

• Köteles a munkatársaival együttműködni.

• A munkavállaló köteles a munkáltató által meghatározott tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni.

• A munkáltató jogszerű utasításait teljesíteni.

• Köteles megtagadni a munkavállaló az utasítást, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. ◦ ha teljesítésével bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg.

• Megtagadhatja a munkavállaló az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabályba, vagy munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabályba ütközik.

• A nem jogszerű utasítást nem kötelező teljesíteni.

• Ha a munkavállaló az utasítás jogszerű megtagadása miatt nem végez munkát, a kieső időre távolléti díj illeti meg.

• Titoktartási kötelezettség terheli.

• Bejelentési kötelezettség egyéb munkaviszonyok létesítésekor (másik főálláson kívüli) munkaviszonyt a munkáltatónak be kell jelenteni.

A munkavállaló mentesülése a munkavégzési kötelezettség alól: • Állampolgári kötelezettség teljesítése – távolléti díj • Közeli hozzátartozó halála – két munkanap (távolléti díj) • Keresőképtelen betegség • Kötelező orvosi vizsgálat (távolléti díj) • Véradás (legalább négy óra) – távolléti díj

Munkáltatói jogkör A munkaviszony létesítésekor a munkavállaló tudomására kell hozni, hogy a munkáltatói jogkört mely szerv (például a társaság taggyűlése) vagy mely személy gyakorolja. Tájékoztatási kötelezettség A munkavállalót tájékoztatni kell:

- a munkarendről, - a bérfizetés napjáról, - a munkakezdés napjáról, - a rendes szabadság számításáról és kiadásáról, - a felmondási idővel kapcsolatos szabályokról, - a munkáltatónál működő érdekképviseletről.

Külföldön végzett munkavégzés esetén:

- a munkavégzés helyéről, az időtartamról, - pénzbeli és a természetbeni juttatásról, - ezek pénzneméről, - a hazatéréssel kapcsolatos szabályokról.

7. Kártérítési felelősség

A munkavállaló kártérítési felelőssége Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, az általa okozott kárért kártérítési felelősség terheli. A munkavállaló vétkességét és az általa okozott kár mértékét a munkáltató köteles bizonyítani. A kártérítés mértékét meghatározza, hogy gondatlanságra vagy szándékosságra vezethető-e vissza:

- Szándékos károkozásnál, a munkavállaló köteles a teljes kárt megfizetni.

- Ha a károkozás gondatlanságra vezethető vissza, az átlagkereset 50%-a a kártérítés mértéke.

A munkáltató kártérítési felelőssége A munkáltatót teljes felelősség terheli. A munkavállaló tárgyaiban, egyéb dolgaiban bekövetkezett kárért. Az elmaradt jövedelem is megilleti.

8. SZAKSZERVEZET A törvény biztosítja a munkavállalók részvételét a munkafeltételek kialakításában. A munkavállalóknak joguk van a munkaszervezeten belül szakszervezetet létrehozni. A szakszervezet elődleges célja a munkavállalók (és a vállalkozók) munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek megvédése. A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben kérhet pontos tájékoztatást, mely a munkavállalók gazdasági vagy szociális érdekeit érinti. A munkavállalót bármely jogosultság vagy juttatás megilleti, függetlenül attól, hogy szakszervezeti tag-e. A szakszervezet legfontosabb joga, hogy meghatározott szabályok szerint kollektív szerződést köthet. A cég érdekét a menedzsment, a dolgozók érdekét a szakszervezet képviseli, így kerül aláírásra, ezzel elfogadásra a kollektív szerződés. Így szabályozza a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket. Ezek gyakorlására, teljesítésére, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét és a szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszerre vonatkozik. A szakszervezeteket jogai továbbá: A munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet-és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztatni. A szakszervezet a munkaviszonnyal kapcsolatban tagjait képviselheti, a munkáltatóval szemben, illetőleg az állami szervek előtt. Jogosult tagjait - meghatalmazás alapján -, bíróság, vagy más hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselni, főként a munkakörülményekkel kapcsolatos problémák esetén. A szakszervezet jogosult a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérni, amelyek a munkavállalók munkaviszonyával, gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatosak. Jogosult továbbá a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatosan véleményét a közölni, konzultációt is kezdeményezhet. Az érdekképviseleti tevékenysége céljából használhatja a munkáltató helyiségeit, természetesen előzetesen egyeztetnie kell a munkavállalóval. Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, számukra a szükséges információkat biztosítani. Lehetőséget kell biztosítani ahhoz is, hogy a szakszervezetek az általuk közölt információkat közzétegyék. Ha a szakszervezet közli észrevételeit a munkáltatóval, az köteles 30 napon belül arra reagálni. Nem maradhat válasz nélkül. A szakszervezetet kötelező legalább félévente tájékoztatni: - a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, - a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosításáról, illetve a beruházásairól - a bérek, keresetek alakulásáról… A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását, az általa felfedezett hibákra, mulasztásokra felhívhatja a felelős szervezetek és személyek figyelmét, ha a szükséges intézkedésekről nem gondoskodik, a munkáltató eljárást kezdeményezhet. A szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés vagy mulasztás ellen kifogást benyújtani. Ha az egyeztetés nem eredményes az adott vitát a bíróság dönti el.

A szakszervezet tisztségviselőjét munkaidő kedvezmény illeti meg, erre az időtartamra távolléti díj jár. A szakszervezeti tisztségviselők számára biztosítani kell a kiküldetést, nem lehet átirányítani, munkaviszonyának megszüntetése esetén a felsőbb szakszervezeti szervvel egyeztetni kell/ véleményét kikérni.

9. A VÁLLALKOZÁS VAGYONA

1. Vagyon

Vagyon: egy adott időpontban a vállalat rendelkezésére álló eszközök összessége, amely lehet anyagi és nem anyagi.

A Számviteli törvény alapján kötelező a vagyon nyilvántartása. Egyéni vállalkozók esetében az SZJA törvény szabályozza a vagyon nyilvántartását, illetve a számviteli elszámolási rendszerüket. Számvitelileg a vagyont értékben kell nyilvántartani, kettő szempont szerint: - megjelenési forma: - eszközök-aktívák - eredete szerint: - források-passzívák Ugyanazon vagyon kétféle vizsgálatáról van szó. Eszközök csoportosítása: (használati idő) A: Befektetett eszközök: 1 éven túl szolgálja a vállalat működését I + II + III = A értéke I. IMMATERIÁLIS JAVAK: - például, - vagyoni értékű jogok: kizárólagos gyártási, forgalmazási jog, bérleti jog, kivéve ingatlan, lízing… - szellemi termékek: pl. szoftverek - üzleti vagy cégérték: Egy cég eladásakor a piaci eladási ár és a cég nyilvántartás szerinti értéke közötti pozitív vagy negatív különbség. II: Tárgyi eszközök:

- ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok (ingatlanok, telek, épületek, földterületek, bérleti jogok)

- műszaki berendezések, gépek, járművek - egyéb berendezések, felszerelések, járművek, - beruházások.

III. Befektetett pénzügyi eszközök: (tartós pénzügyi befektetések)

- tartós részesedés vállalkozásban: pl. anyavállalat, leányvállalat közötti kapcsolat, ha a vállalat más vállalatnál 33%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik.

- egyéb tartós részesedés, - olyan tartós részesedés más vállalatba, amely 33,5-nál kisebb tulajdoni hányadot

biztosít, pl. tartósan adott kölcsönök, - A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. 1 éven túli lejáratú, kötvények

állami/vállalati) -

B Forgóeszközök: (1 év en belül szolgálják a vállalkozást) I Készletek: Egy éven belül felhasználásra kerülő javak

- anyagok: alapanyag, üzemanyag… - befejezetlen termék, (alacsonyabb elkészültségi fok) - félkész termék: magasabb elkészültségi fok. - késztermékek: a teljes termelési fokon végig mentek - áruk: kereskedelmi és vendéglátó vállalkozásoknál, változatlan formában kerülnek eladásra.

II. Követelések: (kintlévőségek)

- vevőkövetelés, - váltókövetelések: pl. a vevőpartner az áruszállításból eredő tartozása fejében váltót

állít ki, amely tartalmazza, hogy milyen összeget, milyen fizetési határidővel fog kifizetni a váltó bemutatójának

- Egyéb követelések: pl. munkavállalókkal (leltárhiány, fizetési előleg, munkáltatói kölcsön), állammal, biztosítóval szembeni követelés.

III: Értékpapírok: (rövid lejáratú)

- 1 éven belüli lejáratú, kötvénytípusú értékpapírok, (forgatási céllal)

IV. Pénzeszközök: Házi pénztár, elszámolási betét számla. (vállalati folyó számla) FORRÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA D: Saját tőke: az a tőkeállomány, amelyet a vállalat tulajdonosai bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére, illetve a vállalat tevékenysége során keletkezett nyereség. I: Jegyzett tőke: (A cégbíróságon bejegyzett) II. jegyzett, de még be nem fizetett tőke, negatív előjelű/ nulla III. Tőketartalék: a cégbíróságon nincs bejegyezve IV. Eredménytartalék: az előző évek összesített nyeresége V. Lekötött tartalék VI: Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény: +/- az adott év nyeresége vagy vesztesége E céltartalék: adózás előtti nyereségből képezhető a várható kötelezettségek teljesítésére és a várható veszteség fedezetére. Pl. jubileum, beruházási hitelek, szezonális termékek F kötelezettségek: (külső források) I. Hátra sorolt kötelezettség: II. hosszú lejáratú kötelezettség: 1 éven túl visszafizetendő tartozások Pl. beruházási, fejlesztési hitel, más vállalattól kapott kölcsönök III. rövid lejáratú kötelezettség: 1 éven belül visszafizetendő Például: rövid lejáratú hitelek, rövid lejáratú kapott kölcsönök, szállítókkal szembeni kötelezettségek, tartós passzivitás, (egyéb köt.) pl. munkavállalókkal, adóhatósággal szembeni köt.

2. MÉRLEG

Kétoldalú kimutatás a vagyoni helyzetről. A vállalkozásoknak működésükről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről, minden évben, éves beszámolót kell készíteni és ennek része a mérleg és az eredmény-kimutatás. A mérleg egy meghatározott időpontra- a mérleg fordulónapjára- vonatkozóan a vállalkozás vagyoni helyzetét (eszközeit és forrásait) mutatja összevontan és pénzértékben.

A mérleg jellemzői:

A vállalkozás vagyonát, az eszközöket (aktívák) és a forrásokat (passzívák) mutatja

Mérlegegyezőség elve: Eszközök együttes összege= források együttes összegével

Ez az érték a mérlegfőösszeg

Teljes körű

Mérleget kell készíteni:

• a vállalkozás alapításakor: a vállalkozás nyitómérlege

• megszűnéskor, illetve átalakuláskor

• minden gazdasági év végén dec.31-én, a Számviteli Törvény szerinti előírás, zárómérleg.

• Mérlegből levonható következtetések: milyen, tevékenységet végez a vállalat (az eszközök összetételéből)

• eladósodottság mértéke (kötelezettségek és a saját tőke alapján)

• likviditási helyzet: fizetőképesség (forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya, a mutató 1 felett van)

• tőkeerősség, (saját tőke részaránya az összforrásból)

• jövedelmezőség, (nyereség részaránya a saját tőkén belül)

10. A VÁLLALKOZÁSOK PÉNZFORGALMA A vállalkozás alapításához és működéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű pénz biztosítása.

A finanszírozás a cég pénzzel való ellátását jelenti, amely származhat saját vagy idegen forrásból.

Saját forrást jelent: alapításkor a tulajdonosok által bevitt pénzeszköz, illetve nyereséges működés során képződik, amit visszaforgatnak. Nagy figyelmet fordítanak a jövedelmezőségre, ami az erőforrások hatékony felhasználására utal, másrészt a saját és az idegen tőke megfelelő arányára. Célszerű pénzügyi tervet készíteni, amelyben megtervezik a bevételeket, azok megjelenését, várható időpontját, a kiadások nagyságrendjét, a felmerülésének időpontjával. (pénzáramlás) 1. Pénzfogalom

Pénzforgalom: a pénz folyamatos körforgása (áramlása), pénzbevételek és pénzkiadások keletkezése.

A pénz, mint forgalmi eszköz és fizetési eszköz, biztosítja az áruk cseréjét és a fizetési kötelezettség teljesítését. A pénzügyi teljesítéseket banki bizonylatok, pénzügyi és az adózás bizonylatai tükrözik, amely mögött minden esetben gazdasági esemény következett be. Érvényes törvény arról rendelkezik, hogy a vállalkozások kötelesek pénzforgalmukat számlán keresztül bonyolítani, indokolt esetben készpénzforgalomra is sor kerülhet. A legtöbb vállalkozás pénzforgalmi bankszámlát nyit, a számára legkedvezőbb ajánlatot nyújtó banknál. 2. Bankszámlaszerződés

A bankszámlaszerződés megkötésekor szükséges a cég legfőbb adatairól a megfelelő dokumentumokat magunkkal vinni, szükség lesz a létesítő okiratra, adószám, a cégbejegyzés igazolása, a KSH-számra, a cégképviseletre jogosultak neve, egyéni vállalkozóknál az igazolványra, vagy a nyilvántartási számra.

A bankszámlaszerződés alapján a bank nyilvántartja a vállalkozás pénzeszközeit. Teljesíti a szabályos megbízásokat, annak terhére és javára, a változásokról tájékoztatja a tulajdonost, bankszámlakivonaton.

Két fő területe:

- a bankszámlákon, elszámolás útján teljesített, - készpénzforgalom.

A bankszámla

A vállalkozó bármely bankot választhatja, céljától és adottságaitól függően. A bankszámlaszerződés aláírásával egy időben, írásban kell közölni, hogy ki/kik jogosultak a számla felett rendelkezni. Ehhez a bank aláírási címpéldányt használ, a jogosultak aláírásával, szükség esetén bélyegzővel ellátva. Kifizetést csak a "cégszerű" rendelkezés esetén teljesít a bank, ami a jogosult aláírásával, az aláírási címpéldányon, aláírási mintán szerepel. 3. Fizetési módok:

Készpénz nélküli fizetési módok:

- átutalás, - beszedési megbízás, - azonnali beszedési megbízás,

Okmányos meghitelezés (akkreditív), Készpénz helyettesítő fizetési eszközök:

- bankkártya, - csekk,

Készpénzfizetés Átutalás

A fizetésre kötelezett (a vevő), megbízza a számlavezető bankot, hogy számlájának terhére, meghatározott összeget utaljon a jogosult (eladó) bankszámlájának javára. Beszedési megbízás A jogosult megbízza a számlavezető bankot, hogy számlájának javára, a kötelezett bankszámlájának terhére szedjen be meghatározott összeget.

- Ezt a bank csak abban az esetben teljesíti, ha a két fél ebben írásban megállapodott és a bankot is tájékoztatják erről.

- Ezen kívül jogszabály is kötelezővé teheti beszedési megbízás teljesítését. (például: az állammal szembeni tartozás esetén)

Okmányos meghitelezés (akkreditív) Nemzetközi fizetéseknél jellemző.

Az akkreditív fizetési ígéret. A vevő bankja azt ígéri, hogy meghatározott határidőn belül, ha az okmányokat benyújtják, megfizeti az okmányos meghitelezésben meghatározott összeget. Készpénz helyettesítő fizetési eszközök: Bankkártya A kártya birtokosa készpénzt vehet fel, vagy az elfogadóhelyeken vásárláskor ezzel fizet. Csekk A számlavezető bankkal csekkszerződést köt a számlatulajdonos. A csekk értékpapír, amely arról rendelkezik, hogy a csekken szereplő összeget a bank fizesse ki a csekk bemutatójának. Készpénzfizetés A vállalatok esetében a készpénzhasználat szintje alacsony. Ennek oka az, hogy a vállalatok termékeik, szolgáltatásaik értékesítése és a beszerzéseik esetében a banki átutalást preferálják (részesítik előnyben), mivel a nagy összegű számlák esetében az jóval biztonságosabb, gyorsabb, mint a készpénzes fizetés. A vállalatok is például az adókat és többnyire a munkabéreket is átutalással rendezik. A készpénzes fizetés aránya csökken, magasabb költségek, több idő igény miatt. Például a pénz őrzése, biztonságának garantálása, magas banki költségek kapcsolódnak a készpénzfelvételhez, illetve a vállalkozás vagyonának biztosítási díja is magasabb magas pénztáregyenleg esetén.

A vállalkozások készpénz-és egyéb érték forgalmukat házipénztárban kezelik. A vállalkozás vezetője a számviteli törvény szerint pénzforgalmi szabályzatot köteles kidolgozni, amely a házi pénztár működésére is vonatkozik. A házipénztári keretet meghaladó összeget bankszámlára vagy pénzforgalmi betétkönyvbe helyezik el. A készpénzt őrizni, bevételezni vagy kifizetni csak a szabályzatban lévő előírások betartásával lehet. A házipénztár bevételét adja például a bankszámláról való készpénzfelvétel vagy készpénz befizetés… Pénztárkifizetések: készpénzes vásárlás, közlekedési hozzájárulás, postai költségek, üzemanyag… A befizetésekről és kiadásokról minden esetben bizonylatot kell kiállítani. A pénztári bizonylatok szigorú számadásúak, előírás szerint gondoskodni kell nyilvántartásukról, szabályos kiállításukról és megőrzésükről.

A pénztáros naponta, illetve átadáskor-átvételkor pénztárzárlatot készít. 4. A vállalkozás pénzügyi partnerei:

A bankok, az állam, önkormányzat, vevői, szállítói, munkavállalói. A vállalkozás például járulékokat fizet, adókat, támogatásokat fogad, a dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos befizetéseket teljesíti... A vállalkozás pénzügyi feladatai:

- döntések megalapozása, - pénzügyi terv készítése, - bankszámlanyitás, - pénzforgalom bonyolítása, - vevőszámlák nyilvántartása, ellenőrzése, kiegyenlítése, - szállítói számlák nyilvántartása, ellenőrzése, rendezése,

- a be és kimenőszámlák alapján a fizetendő adók nyilvántartása, számítása, bevallása, befizetése,

- munkabérrel kapcsolatos elszámolások vezetése, pénzügyi rendezése

11. HITELEK A témakör feldolgozása alkalmas az alábbiak elsajátítására, megértésére:

- A hitelek szerepe, csoportosítása - A hitelek összehasonlításakor figyelembeveendő szempontok - A THM szerepe a pénzintézeti ajánlatok összehasonlításakor - A hitelezés folyamata, a hitelkérelem tartalma, a likviditási mutatók, a futamidő, a

fedezet vagy kezes, a hitelfolyósítási szerződés megkötése, a hitel folyósítása, illetve - a törlesztés formái a különböző konstrukcióknál.

1. Hitelezéssel kapcsolatos alapvető ismeretek

A hitel pénzeszközök átengedése kamatfizetés ellenében.

A hitelezési alapelvek azoknak a szempontoknak, elveknek az összessége, amelyek meghatározzák a bank magatartását a hiteligények elbírálásánál. A hitelezési alapelvek: Céljelleg: A hitelkérelemben a vállalkozásnak meg kell jelölnie a célt, amelynek teljesítéséhez a hitel szükséges, a tevékenységet, amelynek bevételéből a hitelt vissza tudja fizetni. A hitelt kizárólag a szerződésben megjelölt célra lehet felhasználni, ezt a bank ellenőrzi. Hitelképesség: Hitelképes az a vállalkozás, amely termékeit, szolgáltatásait rendszeresen értékesíti, jövedelmezően gazdálkodik, fizetési kötelezettségeinek eleget tesz, és a bank a hitel visszafizetését biztosítottnak látja. A vállalkozás hitelképességét meghatározza:

- jövedelemtermelő képessége - likviditásának helyzete - adósságviselő képessége, az adósságszolgálati kötelezettségek teljesítésének való

megfelelés - fedezeti elv - A bankok által nyújtott kölcsönöknek anyagi értékkel kell fedezve lenniük.

A fedezet lényege, hogy az adós tartozása visszafizetésének biztosítékaként valamilyen vagyoni értéket köt le, vagy tartozásáért egy harmadik személy felelősséget vállal.

A fedezet lehet:

- közvetlen fedezet: az ügyfél hitellel finanszírozott tevékenységéből származó jövedelem

- közvetett fedezet: ennek felhasználása akkor szükséges, ha az elvárt árbevétel, jövedelem nem folyik be, így a hitel visszafizetésére nem vagy nem elegendő forrás képződik.

A biztosítékok lehetnek:

- Személyi biztosítékok - Tárgyi biztosítékok

- Garancia vállalása - Óvadék

- Kezesség vállalása - Jelzálog

- Zálogjog

Saját erőforrások kiegészítésnek elve:

Ez az elv a hitel kiegészítő eszközellátást biztosító funkciójából fakad, elsősorban a fejlesztési, beruházási hiteleknél érvényesül. A bankok kölcsönt csak a vállalkozások saját anyagi erejének szükséges mértékű kiegészítésére adnak. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodók először saját pénzeszközeiket kötelesek felhasználni, és csak akkor fordulhatnak a bankhoz, ha saját pénzeszközünk nem elegendő.

Lejárati elv Minden hitelnek futamideje van, ami azt jelenti, hogy legkésőbb a szerződésben kikötött időpontig vissza kell fizetni. A lejáratot olyan időpontra kell meghatározni, amikor a vállalkozás pénzügyi helyzete lehetővé teszi a visszafizetést, ez az időpont nem haladhatja meg a hitelszükségletet kiváltó ok megszűnésének időpontját.

A futamidő alatt a teljes hitelösszeget vissza kell fizetni. Bizonyos hiteleknél türelmi idő is kiköthető. A türelmi idő alatt a kamatokat már fizetni kell, a tőketörlesztést nem kell megkezdeni. Kamatfizetési kötelezettség A kamat a kölcsönadott vagy kölcsönvett tőke használati díja. Mértéke a kamatláb, amely a kamat összege és a kölcsönadott tőke arányát fejezi ki.

A kamat nagyságában megjelenik a kölcsönvett tőke használati díja, a kockázati díja és a hitel kezelésével kapcsolatos kezelési költség. A hitelintézetek kamatpolitikájukat a piaci feltételek figyelembevételével szabadon alakítják. A kamatok speciális fajtái:

- rendelkezésre tartási jutalék: a hitel-és kölcsönszerződés alapján rendelkezésre tartott, de igénybe nem vett összeg után kell fizetni.

- késedelmi kamat: a hitel- és hiteldíj késedelmes megfizetései esetén kell megfizetni.

2. Hitelfajták /cél szerint/

1.Beruházási /fejlesztési/ hitelek Általában hosszú lejáratú hitelek. A hitellel történő finanszírozás általában a vállalkozás beruházási céljainak megvalósításához, egy-egy új kezdeményezés megvalósításához biztosít kölcsöntőkét. 2. Ingatlanhitelek A beruházási hitelek csoportjába tartozik, általában a lakásépítés és egyéb ingatlanok finanszírozását szolgáló hitelek. A hitel fedezetét a létesített ingatlanra bejegyzett jelzáloghitel biztosítja. Rövidebb lejáratú az építési hitel, aminek a lejárata általában az építkezés idejével azonos. 3. Forgóeszközhitelek A vállalkozás újratermelési folyamatához szükséges rövid élettartamú eszközöket finanszírozzák így a vállalkozások. Lehet: középlejáratú és rövid lejáratú.

4. Egyéb hitelek A speciális rendeltetésű hitelek tartoznak ebbe a csoportba, melyek csak meghatározott célra vehetők igénybe. Közép és hosszúlejáratú hitelkérelem tartalma A hiteligénylő adatai:

Neve, telephelye, adószám, cégjegyzék száma, KSH szám, könyvvezetés módja, számlavezető pénzintézet, pénzforgalmi jelzőszám, alapítás, cégbejegyzés éve, cég képviselője, társaságok ismertetése, amelyekben a cég tulajdoni hányaddal bír

A gazdálkodás jellemzői:

Tevékenységi kör

Gazdálkodás háttere: technológia, meglévő tárgyi eszközök könyv szerinti értéke, életkora, korszerűségi szintje, kapacitása

Foglalkoztatottak száma, szakmai, képzettségi összetétele

Piaci kapcsolatok ismertetése, értékesítési lehetőségek

3. Pénzforgalmi terv:

eredményterv és mérlegterv a hitel futamidejére vonatkozóan éves bontásban, kiindulva az utolsó főkönyvi kivonat adataiból.

Megtérülési mutatók

4. A hitelkérelem adatai

Az igényelt kölcsön összege, célja

A folyósítás tervezett időpontja, a lejárat tervezett időpontja

Törlesztés ütemezése, a visszafizetés forrása

Saját erő igazolása

5. A fedezetre vonatkozó információk

A hitelkérelem biztosítékai

A fedezetként szolgáló ingatlan megnevezése, piaci értéke, tulajdoni lap száma, helyrajzi száma

Készfizető kezesek adatai

Egyéb fedezetek megnevezése, értéke

Rövid lejáratú forgóeszközhitel kérelem tartalma 1. A hiteligénylő adatai:

Neve, telephelye, adószám, cégjegyzék száma, KSH szám, könyvvezetés módja, számlavezető pénzintézet, pénzforgalmi jelzőszám, alapítás, cégbejegyzés éve, cég képviselője, társaságok ismertetése, amelyekben a cég tulajdoni hányaddal bír.

2. A gazdálkodás jellemzői

Tevékenységi kör

Gazdálkodás háttere: technológia, meglévő tárgyi eszközök könyv szerinti értéke, életkora, korszerűségi szintje, kapacitása

Foglalkoztatottak száma, szakmai, képzettségi összetétele

Piaci kapcsolatok ismertetése, értékesítési lehetőségek

3. Pénzforgalmi terv,

eredményterv és mérlegterv a hitel futamidejére vonatkozóan havi bontásban, kiindulva az utolsó főkönyvi kivonat adataiból.

4. A hitelkérelem adatai:

Az igényelt kölcsön összege, célja

A folyósítás tervezett időpontja, a lejárat tervezett időpontja

Törlesztés ütemezése, a visszafizetés forrása

Saját erő igazolása

5. A fedezetre vonatkozó információk:

A hitelkérelem biztosítékai

A fedezetként szolgáló ingatlan megnevezése, piaci értéke, tulajdoni lap száma, helyrajzi száma

Készfizető kezesek adatai

Egyéb fedezetek megnevezése, értéke

HITELSZERZŐDÉS A szerződő felek: __________________ Bank, 1222 Budapest, ______________________ mint hitelező /továbbiakban Bank/, másrészt __________________________________________ mint hitelfelvevő /továbbiakban Adós/ . Adószáma:_____________________________ Pénzforgalmi jelzőszáma: ______________________________________ A hitel összege: ______________________ Ft azaz _______________________________________ forint. A hitel célja: ________________________________________. A folyósítás módja: átvezetés az Adós Banknál vezetett __________________________________________ számlájára. A hitel folyósításának időpontja: ______________________________ A kamat fizetésének esedékessége: a visszafizetés napja. A kamat mértéke évi ___ %. Törlesztési késedelem esetén a Bank a hitel tőkerésze után az ügyleti kamaton kívül évi 6 % késedelmi kamatot is felszámít. A Bankot megilleti az adós fizetőképességére, pénzügyi helyzetére vonatkozó folyamatos ellenőrzési jog. Amennyiben az ellenőrzés során a Bank azt állapítja meg, hogy az adós pénzügyi helyzetében olyan alapvető változások következtek be, amelyek a törlesztési, kamatfizetési kötelezettségek határidőre való teljesítését súlyosan veszélyeztetik, ez a szerződés azonnali felmondására ad jogalapot. Ezen túlmenően a Bank a PTK. 525.§-ban meghatározott esetekben is megilleti az azonnali hatályú felmondás joga. Az adós a hitelszerződést azonnali hatállyal megszüntetheti hiteltartozásának visszafizetése és az adott időpontig felmerülő kamatok és járulékok megfizetése esetén. Egyebekben a Bank és az adós által megkötött bankszámlaszerződésben, a Bank hitelezési üzletszabályzatában, a bankhitelre vonatkozó jogszabályban, valamint a PTK-ban foglaltak az irányadók. Jelen szerződés két példányban készült, melyből egy példányt a hitelező átadott az adósnak, míg egy példányt a hitelező őriz. Budapest, _________ év ________________ hó ________ nap __________________ Adós

__________________ Bank

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

Beszéljék meg kiscsoportban!

1. Miért előnyös a fogyasztóknak a vállalkozások tevékenysége?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. Mit jelent a vállalkozó szempontjából az erőforrások ésszerű hasznosítása?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

3. Miért érdeke a vállalkozónak és az államnak az, hogy Magyarországon is minél több nyereségesen működő gazdálkodó szervezet legyen?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

4. Érdeklődjenek vagy tájékozódjanak interneten: a cégnévvel kapcsolatosan!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

5. Keressen fel vállalkozót vagy könyvelőt érdeklődjön arról milyen szempontokat érdemes

figyelembe venni a vállalkozási formák közötti választásnál!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

6. Érdeklődjön! Ki tekinthető természetes személynek?

_________________________________________________________________________________________

7. Nézzenek utána és beszéljék meg kiscsoportban: az egyéni vállalkozás alapításának menetét!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

8. Az alábbiakban felsorolt cégeket hasonlítsák össze! Betéti Társaság, Közkereseti Társaság, Korlátolt Felelősségű Társaság A vállalkozások összehasonlítása legfőbb jellemzőik alapján: Az alapító okirat Az induló tőke nagyságának meghatározása A tagok/tulajdonosok anyagi és jogi felelősségének mértéke A döntéshozó testület

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

9. Gyűjtsenek tapasztalatokat a gazdasági társaságok alapításának gyakorlati teendőiről!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

10. Kérdezze meg gyakorlati munkahelyén, melyek a belépő dolgozóval kapcsolatos

munkaügyi feladatokat!

_________________________________________________________________________________________

11. Érdeklődjön a gyakorlóhelyen! Hány nap alapszabadság illeti meg a dolgozót, illetve a munkában eltöltött évek száma meddig növelheti?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

12.Tanáruk irányításával értelmezzék a mellékletben szereplő szakmai anyagot! 13. A mellékletben elhelyezett szerződések, felmondások kipontozott részeit töltsék ki tanáruk segítségével! Megoldás 1. A vállalkozások tevékenysége által lehetővé válik a fogyasztás, vagyis a szükségletek kielégítése. Így hozzájutnak az igényelt termékekhez, szolgáltatásokhoz. Másrészt a működő vállalkozások, mint munkáltatók munkahelyeket biztosítanak, ezáltal megélhetést. 2. A szükséges feltételek biztosítását, megfelelő mértékben, korszerűségi szinten, azok felhasználását, hatékony munkaszervezéssel. 3.

- A vállalkozónak érdeke: üzleti elképzeléseit megvalósíthatja, munkahelyet biztosít magának, saját vállalkozásának vezetője lehet, magasabb jövedelmet érhet el és vagyongyarapodást.

- Érdeke az államnak: több nyereségesen működő cég, több adót fizet.pl. társasági adó.

- Az általuk előállított termékek és szolgáltatások eladása nagyobb áfa, fogyasztási adó és jövedéki adó bevételt jelent a költségvetésnek.

- Az általuk foglalkoztatottak által befizetett adók is növelik az államháztartás bevételeit. Személyi jövedelemadó, TB járulék, munka-erőpiaci járulék…

- Szakképzési járulék…

4. Csak olyan cégnév választható, ami még nem foglalt, amellyel nem tévesztjük meg a fogyasztót, rövid, könnyen megjegyezhető, utal a tevékenységre vagy a termékekre, tartalmazza a társasági formát.

5. Ha társasági formát akarunk választani, az elsődleges döntési szempont:

- az alapító vagy induló tőke nagysága. - A második, a társuló személyek száma és a köztük lévő kapcsolat milyensége. - A harmadik, a költségek elszámolásának lehetősége. - Az adótörvények nem tesznek különbséget a társasági formák között. - Eltérés az egyéni vállalkozó költségelszámolása és a társaságok költségelszámolása

között van. - A költségelszámolás lényeges különbségeket takar az egyéni vállalkozó és a

társaságok között. - Eltérés van a könyvelési kötelezettségben is.

6. Magánszemély 7. Az egyéni vállalkozás alapításának menete: (vállalkozói igazolvány kérése esetén)

- erkölcsi bizonyítvány kérése, - kérelem a vállalkozói igazolvány kiadásáról, (formanyomtatványon),

(székhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjétől, ügyintézés helye az okmányirodában)

Szükséges dokumentumok: - Érvényes erkölcsi bizonyítvány: 3 hónapnál nem régebbi). - Személyi igazolvány, adóazonosító jel, lakcímkártya. - Munkáltatói igazolás, nyugdíjas igazolvány, diákigazolvány, iskolalátogatási igazolás.

(meghatározó a munkavégzés módja) - képesítési bizonyítvány, ha előírás alapján szükséges, - egyéb hatósági engedélyek (tevékenységtől függően) - telephely tulajdonjogát igazoló okirat (tulajdonlap/ bérleti szerződés)

8. A vállalkozások összehasonlítása

Eltérő lehet méretük, szervezetük, tulajdonosi szerkezet, tevékenységi körük, jogszabályok előírásai, felelősség, piaci erejük, versenyképességük, és egyéb adottságaik.

- Tevékenység jellege szerint - Nagyság szerinti csoportosítás

A nagyság szerinti csoportosításnál leggyakrabban az árbevételt, a létszámot és a tőkenagyságot vagy a mérlegfőösszeget vizsgálják.

Az EU normái alapján lehetnek:

- mikro-, árbev. : -2 millió euró alatt, létszám: 10 fő alatti. - kis-, árbev.: -2-10 millió euró, létszám: 10-50 fő. -kkv-k - közepes és árbev.: -10-50 millió euró, létszám:50-250 fő. -kkv-k - nagyvállalatok. árbev. : -50 millió euró fölött, létszám: 250 fő fölött.(óriás vállalatok,

multinacionális cégek/ egy nemzethez tartozó, de nemzetközi szintéren dolgozó transznacionális vállalatok)

Jellege alapján

- Egyszemélyes vállalkozás: egy személy vállal kockázatot és felelősséget a beindításával.

- Tulajdonostársulás: nem túl nagyszámú vállalkozó közös tulajdonában van. - Közös vállalkozás: a tulajdonosok eredeti gazdasági tevékenységét segíti elő a

létrehozott szervezet. - Közösségi vállalkozás: sok, kis tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos közös

vállalkozása.

Azonosságok a KKT, BT és a KFT között: Mindhárom gazdasági társaságra, a társasági törvény vonatkozik,

- Alapítói lehetnek: jogi személy és természetes személyek. - Valamennyi társaságnak van alapító okirata, általában társasági szerződés a neve.

(kivétel az egyszemélyes kft.) - A társasági szerződés célja a tagok egymás közötti viszonyának rendezése, amit

írásba foglalnak, minden tag aláírja, és egy ügyvéd ellen jegyzi (általában). Erre ma már nincs feltétlenül szükség, mivel egy cég elektronikusan is alapítható.

A társasági szerződés tartalmazza: - A társaság nevét és székhelyét, telephelyét/eket - a tagok nevét, lakhelyét - a társaság főtevékenységét, - a társaság képviseletét, a cégjegyzés módját. - A vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a

nevét, - A működés időtartamát abban az esetben, ha meghatározott időre jött létre a

társaság. - A cégek szerződésmintával is alapíthatók. - A társasági vagyon mértékét, a rendelkezésre bocsátás módját és idejét. - A gazdasági társaság vagyonát a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére, ami

pénz és-/apport= bármilyen forgalomképes dolog pl. találmány, autó, ingatlan, számítógép, gépek,berendezések …

- A vállalat vagyona (nagysága és összetétele) a működés során változik.

- A tulajdonosok testülete, a legfőbb szerv: a tagok gyűlése/taggyűlés, akik minden lényeges kérdésről döntenek. Pl. a társaság megalakulása, a nyereség felosztása, a tevékenységi kör kialakítása vagy megváltoztatása, a társaság megszűnése, átalakulása, szétválása, egyesülés …

A társaság vezető‐tisztségviselői végzik az operatív feladatokat, gyakorolják a munkáltatói jogokat, képviselik a céget harmadik személlyel szemben a bíróságok és más hatóságok előtt. Tulajdonosi ellenőrzés 

- A gazdasági társaságok működésének tulajdonosi ellenőrzését a felügyelő bizottság látja el, 3-15 tagból áll, melynek tagjait a legfőbb szerv választja.

- A könyvvizsgálót a legfőbb szerv választja maximum öt évre. Közérdekű ellenőrzést végez, nyilatkozik arról, hogy a társaság éves beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről.

9.

- Cégbejegyzési eljárás, (nyilvántartásba veszik) cégjegyzék, a vállalkozás legfőbb adatait tartalmazza, nyilvános, így bárki betekinthet, másolatot, kivonatot készíthet róla. Cégközlöny a cégbírósági bejelentés és a közzététel illetékköteles.

- Bankszámlanyitás, - Bejelentkezés a társadalombiztosításhoz, ill. adóhatósághoz, - Működési engedély, - Telepengedély. - A nyereségfelosztás ált. a bevitt vagyon arányában történik. - Megszűnéskor a tartozások kifizetése után megmaradó vagyont is a bevitt vagyon

arányában osztják szét.

10. A belépő dolgozókkal kapcsolatos munkaügyi adminisztratív feladatok: ‐ dolgozó felvétele, béralku; ‐ munkaszerződés előkészítése; ‐ dolgozó bejelentése. 

11. - Az alapszabadság mértéke: 18 és 25 éves kora között 20 munkanap, amely a

munkavállaló 25 és 31 éves kora között háromévente 1 nappal, 31 éves korától kétévente 1 nappal növekszik maximum 30 napra.

- Pótszabadság: Egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A gyermek 16. évének betöltéséig, a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló egyik szülő részére adható.

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet: A 2006. évi V. törvényhez (5. számú melléklet) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával a következők szerint állapítjuk meg az alábbi betéti társaság a) társasági szerződését, b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződését: 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye (i), fióktelepe (i) 1.1. A társaság cégneve: ..................................................................................... Betéti Társaság A társaság rövidített cégneve: ....................................................................................... Bt. 1.2. A társaság idegen nyelvű cégneve: ..................................................................................... A társaság idegen nyelvű rövidített cégneve: ..................................................................... 1.3. A társaság székhelye: ............................................................................................................ A társaság székhelye a) egyben a központi ügyintézés helye is. b) nem azonos a központi ügyintézés helyével: .................................................................. 1.4. A társaság telephelye(i): ..................................................................................................... 1.5. A társaság fióktelepe(i): ..................................................................................................... 1.6. A cég e-mail elérhetősége: ................................................................................................. 2. A társaság beltagja (i) 2.1. Név: .................................................................................................................................... Anyja neve: ............................................................................................................................ Lakcím: .................................................................................................................................. Cégnév (név): ..................................................................................................................... Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám): .............................................................................. Székhely: ............................................................................................................................... Képviseletre jogosult neve: ................................................................................................... Anyja neve: ............................................................................................................................ Lakcím: .................................................................................................................................. 2.2. Név: .................................................................................................................................. Anyja neve: ........................................................................................................................... Lakcím: .................................................................................................................................. Cégnév (név): ..................................................................................................................... Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám): .............................................................................. Székhely: .............................................................................................................................. Képviseletre jogosult neve: ................................................................................................... Anyja neve: ........................................................................................................................... Lakcím: .................................................................................................................................. 3. A társaság kültagja (i) 3.1. Név: ................................................................................................................................... Anyja neve: ........................................................................................................................... Lakcím: ................................................................................................................................. Cégnév (név): ..................................................................................................................... Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám): ............................................................................. Székhely: ..............................................................................................................................

Képviseletre jogosult neve: .................................................................................................. Anyja neve: ........................................................................................................................... Lakcím: ................................................................................................................................. 3.2. Név: ................................................................................................................................. Anyja neve: ........................................................................................................................... Lakcím: ................................................................................................................................. Cégnév (név): ..................................................................................................................... Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám): ............................................................................. Székhely: .............................................................................................................................. Képviseletre jogosult neve: ................................................................................................... Anyja neve: ........................................................................................................................... Lakcím: ................................................................................................................................ 4. A társaság tevékenységi köre (i) 4.1. Főtevékenység: ...................................................................................................................... 4.2. Egyéb tevékenységi kör(ök): ............................................................................................... 4.3. A társaság ügyvezetése a) jogosult b) nem jogosult a tevékenységi kör(ök) módosítására. 5. A társaság működésének időtartama A társaság időtartama: a) határozatlan b) határozott, ..............................................................................-ig 6. A tagok felelőssége 6.1. A beltag a társaság vagyonával nem fedezett hitelezői követelések kiegyenlítéséért korlátlanul, az esetleges más beltagokkal egyetemlegesen, saját vagyonával felel. 6.2. A társaságba belépő beltag felelőssége a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a) a többi beltagéval azonos. b) nem áll fenn. 6.3. A kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betét szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel. 6.4. Az a kültag, aki korábban a társaság beltagja volt, a beltagi minősége megszűnésétől számított öt éves jogvesztő határidőn belül beltagként felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely a beltagi minősége megszűnése előtt keletkezett. 7. A társaság vagyona A felek a társaság működéséhez szükséges vagyon mértékét ................................. Ft, azaz ...................................................................................................................................... forint összegben határozzák meg, amely a) .................................. Ft, azaz ...................................................... forint készpénzből áll, b) ................................... Ft, azaz .................................................. forint nem pénzbeli hozzájárulásból áll. A nem pénzbeli hozzájárulás megnevezése és értéke: ..................................................... értéke: .............................................................................. ..................................................... értéke: ............................................................................. 8. Az egyes tagok vagyoni hozzájárulása, rendelkezésre bocsátásának ideje 8.1. Név (Cégnév): ...................................................................................................................... vagyoni hozzájárulás összege: ............................................................................................... vagyoni hozzájárulás összetétele: ..................................................................... Ft készpénz rendelkezésre bocsátásának ideje: ......................................................................................

................................ megnevezésű ........................... Ft értékű nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának ideje: ...................................................................................... 8.2. Név (Cégnév): ................................................................................................................. vagyoni hozzájárulás összege: ............................................................................................... vagyoni hozzájárulás összetétele: ...................................................................... Ft készpénz rendelkezésre bocsátásának ideje: ..................................................................................... ................................ megnevezésű ........................... Ft értékű nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának ideje: ..................................................................................... 9. A nyereség felosztása, a veszteség viselése 9.1. Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben meghatározott összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tag a vagyoni hozzájárulását vagy annak értékét a társaság, illetve a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza. 9.2. A nyereség és a veszteség a tagok között a) a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg, b) az alábbi arányban oszlik meg azzal, hogy a nyereségből vagy a veszteség viseléséből egyik tagot sem lehet kizárni: Név (Cégnév): ...................................................................................................................... nyereség megosztásának aránya: ...................................% veszteség viselésének aránya: ........................................% Név (Cégnév): ................................................................................................................... nyereség megosztásának aránya: ...................................% veszteség viselésének aránya: ........................................% 10. A tagok gyűlése 10.1. A betéti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében való részvétel lehetőségét valamennyi tag számára biztosítani kell. 10.2. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatait. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a törvény háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. 10.3. A társaság a tagok gyűlésének hatáskörébe tartozó ügyekben a) tagok gyűlése tartásával b) a számviteli törvény szerinti beszámolót jóváhagyó tagok gyűlése megtartásán kívül írásbeli döntéshozatallal is határozhat. 10.4. Az írásbeli döntésre bocsátott határozat tervezetét írásban és a döntésre legalább nyolc napot biztosítva kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják le. Írásbeli döntéshozatal esetében is alkalmazandóak a 10.2. pontban foglaltak. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül kell a tagokat írásban tájékoztatni. 10.5. A döntések meghozatalakor a) minden tagnak azonos mértékű szavazata van. b) a tagok az alábbi szavazati joggal rendelkeznek azzal, hogy minden tagnak legalább egy szavazata van: Név: ...................................................................................................................................... szavazat száma: .................................................................................................................... Név: ..................................................................................................................................... szavazat száma: ..................................................................................................................... 11. Az üzletvezetés és képviselet A társaság üzletvezetésére és képviseletére

a) a 2. pontban megjelölt minden beltag időbeli korlátozás nélkül jogosult, A jogviszony kezdete: .......................................................................................................... b) az alábbi beltag(ok) és/vagy kültag(ok) időbeli korlátozás nélkül jogosult(ak): Név: ............................................................................................................................... A jogi személy tag által kijelölt természetes személy: Név: ...................................................................................................................................... Anyja neve: ........................................................................................................................... Lakcím: ................................................................................................................................. A jogviszony kezdete: .......................................................................................................... c) a 2. pontban megjelölt minden beltag határozott ideig jogosult, A jogviszony kezdete: .......................................................................................................... A jogviszony vége: ............................................................................................................... d) az alábbi beltag(ok) és/vagy kültag(ok) határozott ideig jogosult(ak): Név: ............................................................................................................................... A jogi személy tag által kijelölt természetes személy: Név: ...................................................................................................................................... Anyja neve: ............................................................................................................................ Lakcím: ................................................................................................................................. A jogviszony kezdete: .......................................................................................................... A jogviszony vége: ................................................................................................................ e) az alábbi, egyetlen üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag, időbeli korlátozás nélkül jogosult: Név: ................................................................................................................................... A jogi személy tag által kijelölt természetes személy: Név: ...................................................................................................................................... Anyja neve: ........................................................................................................................... Lakcím: .................................................................................................................................. A jogviszony kezdete: .......................................................................................................... 12. Cégvezető 12.1. A társaságnál cégvezető kinevezésére a) sor kerülhet. b) nem kerülhet sor. 12.2. Cégvezetőnek kinevezett munkavállaló(k): Név: ................................................................................................................................... Anyja neve: .......................................................................................................................... Lakcím: ................................................................................................................................. Kinevezés kezdő időpontja: .................................................................................................. 13. Cégjegyzés 13.1. Az önálló cégjegyzésre jogosultak: Név: ...................................................................................................................................... Név: ................................................................................................................................... 13.2. Az együttes cégjegyzési joggal rendelkezők: a) Név: .................................................................................................................................. és Név: .................................................................................................................................. együttesen jogosultak cégjegyzésre. b) Név: .............................................................................................................................. és Név: ................................................................................................................................... együttesen jogosultak cégjegyzésre.

14. Könyvvizsgáló A társaság könyvvizsgálója: Név: .................................................................................................................................. Anyja neve: ........................................................................................................................... Lakcím: ................................................................................................................................. Kamarai nyilvántartási száma: ............................................................................................ Cégnév: .............................................................................................................................. Cégjegyzékszám: ................................................................................................................... Székhely: .............................................................................................................................. A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős természetes személy neve: .................. Kamarai nyilvántartási száma: ............................................................................................. Anyja neve: ........................................................................................................................... Lakcím: ................................................................................................................................. Helyettes könyvvizsgáló neve: ............................................................................................. Anyja neve: ........................................................................................................................... Lakcím: ................................................................................................................................. A megbízatás kezdő időpontja: ............................................................................................ A megbízatás lejárta: ............................................................................................................ 15. A tagsági viszony megszűnése A tagsági viszony a Gt. 99. §-ában felsorolt esetekben szűnik meg. 16. A társaság megszűnése A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani. 17. Vegyes és záró rendelkezések, nyilatkozatok 17.1. A természetes személy beltagok kijelentik, hogy nagykorúak, továbbá nem tagjai olyan más gazdasági társaságnak, ahol felelősségük korlátlan, és nem egyéni vállalkozók. 17.2. Az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagok kijelentik, hogy velük szemben nem áll fenn a Gt. 23. §, illetve 25. § (3) bekezdésben írt kizáró körülmény. 17.3. Azokban az esetekben, amikor a Gt. a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének a) a Cégközlönyben b) a társaság honlapján tesz eleget. 17.4. A jelen társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Gt., a társaságnak és tagjainak az ott nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Kelt: ....................................................................... Tagok aláírása: ................................................................................................................................................ Név: ................................................................................................................................................ Név: Ellenjegyezte/közokiratba foglalta: ................................................................................................................................................

2. sz. melléklet:

A 2006. évi V. törvényhez 7. számú melléklet AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁGALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával a következők szerint állapítja meg az alábbi egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság a) alapító okiratát, b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) 1.1. A társaság cégneve: ....................................................... Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság rövidített cégneve: ................................................................................ Kft. 1.2. A társaság idegen nyelvű cégneve: ................................................................................ A társaság idegen nyelvű rövidített cégneve: .................................................................. 1.3. A társaság székhelye: ..................................................................................................... A társaság székhelye a) egyben a központi ügyintézés helye is. b) nem azonos a központi ügyintézés helyével: ................................................................ 1.4. A társaság telephelye(i): ................................................................................................ 1.5. A társaság fíóktelepe(i): ................................................................................................. 1.6. A cég e-mail elérhetősége: ............................................................................................. 2. A társaság alapítója Név: ........................................................................................................................... Anyja neve: .................................................................................................................... Lakcím: ......................................................................................................................... Cégnév (név): ............................................................................................................... Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám):........................................................................... Székhely: ....................................................................................................................... Képviseletre jogosult neve: ................................................................................................. Anyja neve: ..................................................................................................................... Lakcím: ............................................................................................................................. 3. A társaság tevékenységi köre(i) 3.1. Főtevékenység: ...................................................................................................................... 3.2. Egyéb tevékenységi kör(ök): .............................................................................................. 3.3. A társaság ügyvezetése a) jogosult b) nem jogosult a tevékenységi kör(ök) módosítására. 4. A társaság működésének időtartama A társaság időtartama: a) határozatlan b) határozott, ....................................................................................-ig 5. A társaság törzstőkéje 5.1. A társaság törzstőkéje ..................................................................................................... Ft, azaz ................................................................................................................. forint, amely a) .............................. Ft, azaz ............................................................ készpénzből áll, amely a törzstőke .............................. százaléka b) ........... Ft, azaz ........................................... forint nem pénzbeli hozzájárulásból áll,

amely a törzstőke .............................. százaléka 5.2. A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig a) a pénzbeli hozzájárulás .......... %-át b) a pénzbeli hozzájárulásból 100 000 Ft-ot be kell fizetni a társaság számlavezető bankjába/pénztárába, illetve a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani. 5.3. Amennyiben az alapító a törzstőke készpénz részét teljes egészében alapításkor nem fizette be, köteles a fennmaradó készpénz összeget ....................................-ig, legkésőbb azonban a cégbejegyzéstől számított egy éven belül befizetni. 5.4. A törzstőke teljesítésének megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni. 6. A tag törzsbetétje Név (Cégnév): ................................................................................................................. A törzsbetét összege: ......................................................................................................... Ft A törzsbetét összetétele: a) Készpénz ...............................................................................................................Ft b) Nem pénzbeli hozzájárulás: megnevezése:..................................................................................................................... értéke: ............ Ft 7. Üzletrész A társaság bejegyzését követően a tag jogait és a társaság vagyonából őt megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A tagnak csak egy üzletrésze lehet. 8. Az üzletrészek átruházása, felosztása 8.1. Az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. 8.2. Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés, valamint a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel. 8.3. Ha az egyszemélyes társaság az üzletrész felosztása vagy a törzstőke emelése folytán új taggal egészül ki, és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani. 9. A nyereség felosztása A tagot a társaságnak a Gt. 131. § (1) bekezdése szerint felosztható és felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből osztalék illeti meg. 10. Az alapítói határozat 10.1. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító határozattal dönt, és erről az ügyvezető(ke)t írásban értesíti. 10.2. Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartoznak mindazok a kérdések, amelyeket a törvény a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 11. Az ügyvezető 11.1. A társaság ügyvezetője: Név: ................................................................................................................................. Anyja neve: ......................................................................................................................... Lakcím: .............................................................................................................................. A megbízatás a) határozott időre b) határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: ..................................................................................... A megbízatás lejárta: .................................................................................................. 11.2. Az ügyvezető(k) fizetőképességi nyilatkozat tételére köteles(ek). 12. Cégvezető

12.1. A társaságnál cégvezető kinevezésére a) sor kerülhet. b) nem kerülhet sor. 12.2. Cégvezetőnek kinevezett munkavállaló(k): Név: ........................................................................................................................... Anyja neve: ................................................................................................................. Lakcím: ...................................................................................................................... Kinevezés kezdő időpontja: ............................................................................................ 13. Cégjegyzés 13.1. Az önálló cégjegyzésre jogosultak: Név: .............................................................................................................................. Név: .......................................................................................................................... 13.2. Az együttes cégjegyzési joggal rendelkezők: a) Név: ................................................................................................................................ és Név: ................................................................................................................................. együttesen jogosultak cégjegyzésre. b) Név: ............................................................................................................................. és Név: ................................................................................................................................ együttesen jogosultak cégjegyzésre. 14. Felügyelőbizottság 14.1. A társaságnál felügyelőbizottság választására a) sor kerül. b) nem kerül sor. 14.2. A felügyelőbizottság elnöke: Név: ........................................................................................................................ Anyja neve: .............................................................................................................. Lakcím: ................................................................................................................... A megbízatás a) határozott időre, b) határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: .................................................................................. A megbízatás lejárta: ................................................................................................ 14.3. A felügyelőbizottság tagjai: Név: .......................................................................................................................... Anyja neve: ................................................................................................................ Lakcím: ..................................................................................................................... A megbízatás a) határozott időre, b) határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: ................................................................................... A megbízatás lejárta:................................................................................................ Név: ........................................................................................................................... Anyja neve: ................................................................................................................ Lakcím: ..................................................................................................................... A megbízatás a) határozott időre,

b) határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: .................................................................................. A megbízatás lejárta: ............................................................................................... 15. Könyvvizsgáló A társaság könyvvizsgálója: Név: ................................................................................................................................ Anyja neve: ............................................................................................................... Lakcím: .................................................................................................................... Kamarai nyilvántartási száma: ...................................................................................... Cégnév: .................................................................................................................. Cégjegyzékszám: ....................................................................................................... Székhely: ................................................................................................................... A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős természetes személy neve: ............. Kamarai nyilvántartási száma: .................................................................................... Anyja neve: .............................................................................................................. Lakcím: ........................................................................................................................ Helyettes könyvvizsgáló neve: .................................................................................... Anyja neve: ............................................................................................................... Lakcím: .................................................................................................................... A megbízatás kezdő időpontja: .................................................................................. A megbízatás lejárta: ................................................................................................. 16. A társaság megszűnése A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon az alapítót illeti meg. 17. Egyéb rendelkezések 17.1. Azokban az esetekben, amikor a Gt. a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének a) a Cégközlönyben b) a társaság honlapján tesz eleget. 17.2. A jelen társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Gt., a társaságnak és tagjainak az ott nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Kelt:......................................................................... Az alapító aláírása: Ellenjegyezte/közokiratba foglalta:

3. sz. melléklet: Határozatlan időtartamú munkaszerződés (tájékoztató jellegű iratminta) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről név (székhelye: cégjegyzékszáma: képv.: ügyvezető igazgató) mint munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató), másrészről név: (születetési hely és idő: anyja neve: személyi igazolvány száma: adószáma: TAJ. száma: lakcíme: mint munkavállaló (a továbbiakban: Munkavállaló) között a lent megjelölt helyen és időben az alábbi feltételekkel: 1. A felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót ..... év ....................... hó ........ napjától kezdődően határozatlan időtartamú munkajogviszony keretében foglalkoztatja. 2. A munkavállaló munkaköre: ............................................................................................................................................................................................................................................ A munkakör írásba foglalt leírását munkáltató a szerződés megkötésével egyidejűleg átadta a munkavállalónak. 3. A munkavállaló havi bruttó személyi alapbére: ................................. Ft, melyet a Munkáltató utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapján köteles a munkavégzés helyén - a kötelező adóelőleg, társadalombiztosítási és munkavállalói járulék levonása után – készpénzben megfizetni. 4. A munkavállaló munkavégzésének helye: ……………….................................................................................................. 5. A Szerződő felek a munkarendet heti 40 órás munkaidőkeretben állapítják meg, amelyben a napi munkaidő nem lehet kevesebb 4 óránál, és nem lehet több 12 óránál. 6. A Munkavállaló közvetlen irányítását ..........………………...................... látja el, aki a heti munkaidő-beosztást a tárgyhetet megelőző hét utolsó munkanapján köteles a munkavállalóval egy hétre előre közölni. 7. A Munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkaviszony rendkívüli felmondással történő azonnali hatályú megszüntetését eredményezi, ha a Munkavállaló:

- a munkavégzés helyén ittas vagy önhibából eredő bódult állapotban jelenik meg, - a munkavégzés helyéről önkényesen eltávozik vagy attól menthető ok nélkül távol marad, - a munkáltatói utasításnak szándékosan vagy súlyos gondatlansággal nem tesz eleget, - a munkáltatónak szándékosan kárt okoz (szándékos rongálás, lopás stb.), - az üzleti titkot megsérti. 8. A Munkavállalót .............. nap szabadság illeti meg, melynek felét a munkáltató rendelkezése szerint, de legfeljebb kettő részletben kell kivenni. 9. A szerződő felek rögzítik, hogy a Munkáltató működésével összefüggő adatok az üzleti titok körébe tartoznak, ezek megsértése esetén a Munkáltató jogosult a Munkavállaló munkaviszonyának rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal történő megszüntetésén túl kártérítési igényét is érvényesíteni. 10. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve és az egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendelkezései az irányadóak. Kelt:…………………………………………….. ............................................ …........................................... munkáltató munkavállaló

4. sz. melléklet: Határozott időre szóló munkaszerződés (tájékoztató jellegű iratminta) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről név (székhelye: cégjegyzékszáma: képv.: ügyvezető igazgató) mint munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató), másrészről név: (születetési hely és idő: anyja neve: személyi igazolvány száma: adószáma: TAJ. száma: lakcíme: mint munkavállaló (a továbbiakban: Munkavállaló) között a lent megjelölt helyen és időben az alábbi feltételekkel: 01. A Munkáltató kijelenti, hogy alkalmazza a Munkavállalót ……… munkakörben, a Munkavállaló pedig kijelenti, hogy a Munkáltató alkalmazásába lép. 02. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Munkavállaló munkabére havi bruttó ………-Ft azaz ……… forint, melyet a Munkáltató utólag, a tárgyhónapot követő hónap 2. munkanapján köteles a munkavégzés helyén - a kötelező adóelőleg, társadalombiztosítási és munkavállalói járulék levonása után – készpénzben megfizetni. 03. A munkavégzés helye a Munkáltató telephelye: …………………………………………………………………………………….…………... A Szerződő felek a munkarendet heti 40 órás munkaidőkeretben állapítják meg, amelyben a napi munkaidő nem lehet kevesebb 4 óránál, és nem lehet több 12 óránál. A Munkavállaló közvetlen irányítását..........… látja el, aki a heti munkaidő-beosztást a tárgyhetet megelőző hét utolsó munkanapján köteles a munkavállalóval egy hétre előre közölni.

 

06. A Munkavállaló köteles a munkaidőről nyilvántartást vezetni, amelyet a Munkáltató igazol. 07. A Munkavállaló a Munkáltató utasításának megfelelően köteles a telephelyen kívül munkát végezni. A telephelyen kívüli munkavégzés esetén a munkaidő elszámolását - amennyiben az a napi 4 órát meghaladja - "kiküldetési rendelvénnyel" kell igazolni. 08. Szerződő felek három (3) hónap próbaidőt kötnek ki, amelynek tartama alatt a munkaszerződést bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. Egyéb esetekben a felmondási idő 30 nap. 09. A Munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkaviszony rendkívüli felmondással történő azonnali hatályú megszüntetését eredményezi, ha a Munkavállaló:

- a munkavégzés helyén ittas vagy önhibából eredő bódult állapotban jelenik meg, - a munkavégzés helyéről önkényesen eltávozik vagy attól menthető ok nélkül távol marad, - a munkáltatói utasításnak szándékosan vagy súlyos gondatlansággal nem tesz eleget, - a munkáltatónak szándékosan kárt okoz (szándékos rongálás, lopás stb.), - az üzleti titkot megsérti. 10. A Munkavállalót.............. nap szabadság illeti meg, melynek felét a munkáltató rendelkezése szerint, de legfeljebb kettő részletben kell kivenni. 11. A szerződő felek rögzítik, hogy a Munkáltató működésével összefüggő adatok az üzleti titok körébe tartoznak, ezek megsértése esetén a Munkáltató jogosult a Munkavállaló munkaviszonyának rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal történő megszüntetésén túl kártérítési igényét is érvényesíteni. 12. A Munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyának megszűnése vagy megszüntetése a titoktartási kötelezettséget nem érinti. 13. A Munkavállalót megilleti a jogszabályban megállapított mértékű étkezési hozzájárulás és utazási költségtérítés, székhelyen kívüli munkavégzés esetén az útiköltség, az indokolt szállásdíj és napidíj. Jelen munkaszerződés határozott időre jön létre a munka felvételének napjától .... év ........... hónap ........ napjáig. A szerződő felek tudomásul veszik, hogy amennyiben a határozott idő lejárta után a munkavállaló a munkáltató tudtával ……… munkanapot tovább dolgozik, a munkaszerződés határozatlan idejű munkaszerződéssé alakul át. 15. A munkavégzés első napja: ... év ........... hónap ..... napja. 16. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. 17. Jelen szerződés egymással mindenben megegyező három példányban készült, melyet a szerződő felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírásukkal erősítenek meg. Kelt, ……… …………………………………………. …………………………………………… (Munkáltató) (Munkavállaló)

5. sz. melléklet: Részletek a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 1. § (1) E törvény szabályai szerint, egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy b) alkalmi munkára. (2) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. (3) A (2) bekezdésben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, a 2. § 3. pontjára is figyelemmel. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. (4) Ha a munkáltató és a munkavállaló a) idénymunkára, vagy b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. (5) E törvény szabályai nem zárják ki, hogy az (1) bekezdésben foglalt esetekben a munkáltató és a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony 3. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek megállapodása alapján, a munkáltató 11. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. 4. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés 7. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a) a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén, b) a 2. § 3. pontjában meghatározott alkalmi munka eseteiben az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8-9. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 8. § (1) A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján a (2) bekezdésben meghatározott közterhet fizet.

(2) Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 500 forint, a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 1000 forint. (3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Bejelentési és bevallási szabályok 11. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a (3) bekezdés szerinti adatokat. A munkáltató bejelentési kötelezettségét - választása szerint - a) elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (a továbbiakban: ügyfélkapu), b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon, vagy c) rövid szöveges üzenet (SMS) útján teljesítheti. (2) A munkáltató akkor élhet az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt bejelentési lehetőségek valamelyikével, ha előzetesen regisztrálta magát az ügyfélkapun. (6) Az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel a 8. § (2) bekezdésében és/vagy a 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti. 12. § (1) A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyfélkapun keresztül teljesíti. Melléklet a 2010. évi LXXV. törvényhez Egyszerűsített munkaszerződés

Munkáltató neve, megnevezése:

székhelye, lakóhelye:

adószáma:

Munkavállaló neve, születési családi ésutóneve(i):

születési helye, ideje:

anyja születési családi és utóneve(i):

lakóhelye:

TAJ-száma:*

adóazonosító jele:*

Egyszerűsített munka jellege: Alkalmi munka: Mezőgazdasági

idénymunka: Turisztikai idénymunka:

Munkakör:

.....................................................................................................................................

..................

Munkaviszony kezdete: .......... év .......... hó .... nap

Munkaviszony megszűnésének napja:

.......... év .......... hó.... nap

Alkalmi munka esetén a ledolgozott munkaórák száma/nap (naponként)**: ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...; ...;...; ...; ...;

Rendes munkaidő: ...... óra/nap

Személyi alapbér (bruttó):

............................ Ft/hó vagy

............................ Ft/nap, összesen: .................................... Ft a munkaviszony teljes idejére

Munkavégzési hely:***

Kelt: ....................................................., .................... év ........................................... hó ........... nap

................................................ .............................................

munkáltató munkavállaló

* Legkésőbb a bejelentési kötelezettség teljesítésekor kell kitölteni.

** Legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kitölteni.

*** A munkáltató székhelyét, telephelyét, illetve, ha a tényleges munkavégzés telephelyen kívül történik, ennek címét, cím hiányában más megjelölését (pl. építés alatt álló út helyrajzi száma, kilométer szelvénye, dűlő megnevezése) kell feltüntetni.

6. sz. melléklet: Munkaszerződés próbaidő kikötésével (tájékoztató jellegű iratminta) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről név: (székhelye: cégjegyzékszáma: képv.: ügyvezető igazgató) mint munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató), másrészről név: (születetési hely és idő: anyja neve: személyi igazolvány száma: adószáma: TAJ. száma: lakcíme: ) mint munkavállaló (a továbbiakban: Munkavállaló) között a lent megjelölt helyen és időben az alábbi feltételekkel: 1. A Munkáltató kijelenti, hogy alkalmazza a Munkavállalót ........................................................…………………............. munkakörben, a Munkavállaló pedig kijelenti, hogy a Munkáltató alkalmazásába lép. 2. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Munkavállaló munkabére havonta bruttó.................-Ft azaz .…................................ forint, amelyet a Munkáltató utólag, a tárgyhónapot követő hónap 2. munkanapján köteles készpénzben a munkavégzés helyén - a kötelező adóelőleg, társadalombiztosítási és munkavállalói járulék levonása után – készpénzben megfizetni. 3. A Munkavállalót forgalmi jutalékként az általa teljesített forgalom után havonta .......................................forint illeti meg. 4. A munkavégzés helye a Munkáltató telephelye. Ennek címe: ………………………………………………………… 5. A szerződő felek a munkarendet heti 40 órás munkaidőkeretben állapítják meg, amelyben a napi munkaidő nem lehet 4 óránál kevesebb és 12 óránál több. A munkáltató eltérő rendelkezése hiányában a munkaidő - 1/2 óra ebédidő figyelembevételével - ………. órától ………..óráig tart. 6. A Munkavállaló munkáját közvetlenül .......................................................... irányítja, aki a heti munkaidő-beosztást a tárgyhetet megelőző hét utolsó munkanapján köteles egy hétre előre közölni. 7. A Munkavállaló köteles a munkaidőről nyilvántartást vezetni, amelyet a Munkáltató igazol.

8. A Munkavállaló nem létesíthet másodállást, mellékfoglalkozást és nem lehet tagja vagy tisztségviselője a munkáltatóéhoz hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságnak. Jelen pont megszegése esetén a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésének van helye. 9. A szerződő felek három (3) hónap próbaidőt kötnek ki, amelynek tartama alatt a munkaszerződést bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. Egyéb esetekben a felmondási idő 30 nap. 10. A Munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkaviszony rendkívüli felmondással történő azonnali hatályú megszüntetését eredményezi, ha a Munkavállaló: a munkavégzés helyén ittas vagy önhibából eredő bódult állapotban jelenik meg, a munkavégzés helyéről önkényesen eltávozik vagy attól menthető ok nélkül távol marad a Munkáltatói utasításnak szándékosan vagy súlyos gondatlansággal nem tesz eleget a Munkáltatónak szándékosan kárt okoz (szándékos rongálás, lopás stb.) az üzleti titkot megsérti. 11. A Munkavállalót évente .............. nap szabadság illeti meg, melynek felét a munkáltató rendelkezése szerint, de legfeljebb kettő részletben kell kivenni. 12. A szerződő felek rögzítik, hogy a Munkáltató működésével összefüggő adatok az üzleti titok körébe tartoznak, amelynek megsértése esetén a Munkáltató jogosult a Munkavállaló munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő azonnali hatályú megszüntetésén túl kártérítést igényelni. 13. A Munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyának megszűnése vagy megszüntetése a 12. pontban rögzített titoktartási kötelezettséget nem érinti. 14. A szerződő felek rögzítik, hogy a Munkavállaló az általa átvett, s a Munkáltató tulajdonát képező eszközökért - annak elvesztéséért, megrongálódásáért vagy egyéb módon történő megsemmisülésért vagy meghibásodásáért - teljes anyagi felelősséggel tartozik. 15. Jelen munkaszerződés határozatlan időre jön létre. 16. A munkavégzés első napja: ….... év ......…………….... hónap ..... napja. 17.A jelen szerződésben nem szabályozott kérésekben a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. 18. Jelen szerződés három példányban készült, melyet a szerződő felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírásukkal megerősítenek. Kelt: .............................. ……………………………………………. ……………………………………………. (Munkáltató) (Munkavállaló)

7. sz. melléklet: Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel (tájékoztató jellegű iratminta) Megállapodás munkaviszony megszüntetéséről amely létrejött egyrészről a név: (székhely képv.: ügyvezető igazgató) mint munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató) másrészről név: (születés helye és ideje: anyja neve: lakcíme: mint munkavállaló (a továbbiakban: Munkavállaló) között a lent megjelölt helyen és napon, egyező akarattal és az alábbi feltételekkel: A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a közöttük ………… év ....................……….... hónap ........ napján létrejött munkaszerződést a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 87. § (1) bekezdés a.) pontja alapján közös megegyezéssel ……..… év ..................…………...... hónap .......... napjával megszüntetik. A szerződő felek megállapodnak abban is, hogy a Munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig köteles munkát végezni. A felek az utolsó munkában töltött napon számolnak el egymással. A Munkáltató köteles kifizetni a munkavállalónak az elvégzett munkáért őt időarányosan megillető munkabért és egyéb járandóságait, a munkáltató pedig ezen a napon adja át a Munkavállalónak a munkaviszonnyal kapcsolatos okmányokat. A Munkavállaló az utolsó munkában töltött napon köteles a rábízott anyagokkal és eszközökkel munkahelyi vezetőjének elszámolni. A Munkavállaló kijelenti, hogy a munkaviszony megszűnéséig a tárgyévre arányosan járó szabadságát már nem veszi igénybe, így annak pénzbeli megváltását a Munkáltató egyéb járandóságaival együtt fizeti ki számára. A Munkáltató a Munkavállaló kifejezett kérésére az utolsó munkában töltött napra elkészíti a munkavállaló működési bizonyítványát. A Munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a ……………………-án felvett ………………… azaz ………………………………….... forintnyi építési munkáltatói kölcsön törlesztő részletekkel még nem rendezett hátralékát a jelen megállapodást követő ………………. munkanapon belül teljes egészében, kamataival együtt visszafizeti. A Munkáltató a kötelezettség teljesítésétől számított …….. munkanapon belül intézkedik a Munkavállaló tulajdonát képező ingatlant terhelő jelzálogjog törlése érdekében. A Munkavállaló a Munkáltatótól jelen megállapodás aláírásával egyidőben felvett ……………… azaz …………………………………… forint ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszony fennállása alatt tudomására jutott, üzleti titoknak minősülő

információkat a munkaviszony megszűnésétől számított 2 éven belül nem hozza más tudomására A Munkavállaló kijelenti, hogy a Munkáltatóval szemben a jelen szerződés megjelölteken kívül semmilyen más jogcímen sincs követelése. Jelen megállapodás 3 példányban készült, melyet a szerződő felek mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírásukkal megerősítenek. Kelt, …………………………………………….. Munkavállaló Munkáltató 7. sz. melléklet: Munkáltatói rendes felmondás (tájékoztató jellegű iratminta) (határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése munkáltatói rendes felmondással) Rendes felmondás .................(név) .................(munkakör) részére Értesítem, hogy az ..... év ....... hónap .... napján kelt munkaszerződéssel létesített, határozatlan időre szóló munkaviszonyát a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 89. §-ában foglaltak alapján ........ felmondási idővel .... év ........ hónap ...... napjára rendes felmondással ezennel megszüntetem. A felmondás indoka a következő: .................................... ....................................................................................... A Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján a felmondási idő felére felmentem Önt a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli felmentést - a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - az Ön kívánságának megfelelő időben és részletekben határozom meg, ezért kérem, hogy jelen levelem kézhezvételét követő ..... napon belül jelezze az ezzel kapcsolatos igényét. A felmentés időtartamára átlagkeresete illeti meg. Tájékoztatom, hogy a felmondási idő alatt jogosult a munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kérni, ebben az esetben a munkaviszonyát az Ön által megjelölt időpontban szüntetem meg. Végkielégítésként ..... havi átlagkeresetre jogosult, amelyet a munkabérével, egyéb járandóságával együtt az utolsó, munkában töltött napon fizetünk ki. Ekkor veheti át munkaviszony megszűnése estén kötelezően kiállítandó munkáltatói igazolásokat is. Munkaviszonya megszüntetésekor munkakörét, valamint a birtokában lévő, a munkáltató által munkavégzése céljából átadott eszközöket, iratokat az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. Amennyiben Ön a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát még nem kapta meg, úgy azt a ki nem adott szabadság időtartamára járó távolléti díj összegében pénzben megváltjuk. Ha munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami időarányosan a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Felhívom a figyelmét arra, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése, valamint a szakszervezet, illetve az üzemi tanács (üzemi megbízott) a Munka Törvénykönyvéből, illetőleg kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényének érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A keresetlevelet a

munkaviszony megszüntetésének közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni a Munkaügyi Bíróságon (címe:……). Kelt:........, 20.. .... hónap ... nap ………………………………………. Munkáltató (munkáltatói jogokat gyakorló személy aláírása) A felmondást átvettem: Kelt….. …………………………………… munkavállaló

8. sz. melléklet: Munkáltatói rendkívüli felmondás (tájékoztató jellegű iratminta) Címzett: Szabó Gábor Tárgy: rendkívüli felmondás Tisztelt .......................! Értesítem, hogy a ……… Kft és Ön között ...... év .......… hónap ....... napján kelt, határozatlan időre szóló munkaszerződéssel létesített munkaviszonyt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 96. §. (1) bekezdésének b.) pontja alapján a mai nappal rendkívüli felmondással megszüntetem. Felszólítom, hogy az Ön birtokában lévő, de a munkáltató tulajdonát képező eszközökkel és készpénzzel 200. év .......… hónap ...… napjáig a társaság telephelyén (fióktelepén) ........... szám alatt .......... munkahelyi (telep, csoport stb.) vezetőjénél munkaidőben számoljon el. Tájékoztatom, hogy munkabérének időarányos részét, illetve egyéb járandóságait ……… –án veheti fel cégünk pénztárában. Felhívom a figyelmét arra, hogy amennyiben a felmondással nem ért egyet, jelen irat kézhezvételétől számított 30 napon belül az 1992. évi XXII. törvény 202. §-a alapján lehetősége van bírósághoz fordulni. INDOKOLÁS Tudomásomra jutott, hogy Ön ………év ……… hónap ………napján munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített a cégünkhöz hasonló tevékenységet folytató ………..-nál. A Munka Törvénykönyve 108. § (1) bekezdésének és a munkaszerződés ….. pontjának rendelkezése ellenére erről bennünket nem tájékoztatott. A ……….-nál a mi cégünknél szerzett eljárási technológia ismertetésével és alkalmazásával olyan termék előállításán dolgozik, amely cégünk piaci helyzetét jelentősen befolyásolja. A jogviszony felszámolására vonatkozó felszólításunknak nem tett eleget azzal a magyarázattal, hogy azt a munkát munkaidő utáni szabadidejében folytatatja, és ahhoz a jogviszonyhoz akár a munkaviszony felmondása árán is ragaszkodni kíván. Magatartása a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, ezért munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntetem. Jelen felmondás kézbesítésével egyidejűleg a munkaviszonyhoz kapcsolódó alábbi okmányokat megküldöm/átadtam: 1. munkaviszonyra vonatkozó igazolás 2. igazolás arról, hogy a munkabérből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozás nincs. Kelt: ......

………………………………….….. ügyvezető igazgató

9. sz. melléklet: Értesítés munkaviszony megszüntetéséről próbaidő alatt (tájékoztató jellegű iratminta) címzett: Szabó Gábor tárgy: Értesítés munkaviszony megszűnéséről Tisztelt Munkavállaló! Értesítem, hogy az Ön és a Sápadtarc Kft. között ………… év ………….. hónap …………. napján próbaidő kikötésével, határozatlan időre szóló munkaszerződést a mai napon azonnali hatállyal megszüntetem. Döntésemhez a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 81. § (3) bekezdése, valamint a hivatkozott munkaszerződés …. pontja szolgáltat jogalapot, amely szerint próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal, írásban, indokolás nélkül felmondhatja a szerződést. Tájékoztatom, hogy a mai napon átveheti a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos igazolásokat, a pénztárban felveheti munkabérét és egyéb járandóságait, és felszólítom, hogy a birtokában lévő, a cég tulajdonát képező munkaeszközökkel számoljon el. Kelt: ………………………………………….. …………………………………………… Munkáltató

10. sz. melléklet: Kártérítési határozat (tájékoztató jellegű iratminta) ……………………………… (munkáltató neve, címe) Kártérítési határozat …... (neve, személyi adatai, lakcíme) munkavállalót a Munka Törvénykönyve (Mt.) 173. § (2) bekezdésében, valamint a kollektív szerződés ….. pontjában biztosított felhatalmazás alapján az ….. év ….. hó ….. napján szándékosan (gondatlanul) okozott kár megtérítéseként ….. Ft (azaz ….. forint) kártérítés megfizetésére kötelezem. Egyidejűleg hozzájárulok ahhoz, hogy a kártérítés összegét ….. év….. hó ….. napjától kezdődően, havi ….. Ft-os részletekben fizesse meg. A részletfizetés minden hónap …... napján esedékes. Bármely részlet elmaradása a teljes kár egyösszegű megtérítését vonja maga után. A kártérítési határozat ellen annak kézbesítésétől számított 30 napon belül keresettel élhet a ….. Munkaügyi Bíróságnál. Indokolás A kártérítési eljárás során az alábbi tényállást állapítottam meg: Az ….. év ….. hó ….. napján felvett káreseti jegyzőkönyv tanúsága szerint Ön a következő károsodást idézte elő (a tényállás pontos leírása): ….. A tényállás megállapításánál az alábbi bizonyítékokat vettem figyelembe (az enyhítő és súlyosító körülmények értékelése): ….. A kártérítésre kötelezés az Mt. 167. § (1)–(2) bekezdésén, a kollektív szerződés ….. pontján, a munkaszerződés ….. pontján és az Mt. 168. §-án alapul. Kelt …… ……………………………… munkáltató

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat

Írjon néhány példát! Hogyan lehet a vállalkozó kockázatát csökkenteni?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

Ki nem lehet egyéni vállalkozó?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

3. feladat

Mitől függ a kültag felelőssége, a betéti társaságnál?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

4. feladat

Milyen tényezők alapján mérlegeljenek a tulajdonosok, amikor a vállalkozás alapításáról döntenek?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

5. feladat

Mutassák be a vállalkozások megszűnésének módjait!  

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

6. feladat

Melyek a Munka Törvénykönyvének és a vállalati Kollektív Szerződésnek, a legfőbb kérdései?  

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

7. feladat

Mutassa be a munkaviszony alanyait! 

8. feladat

 Mit tartalmaz a munkaszerződés? 

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

9. feladat

Mit jelent a munkaidő? 

_________________________________________________________________________________________

10. feladat

Mennyi a heti munkaidő jelenleg hazánkban, teljes munkaidőben foglalkoztatott esetén? 

_________________________________________________________________________________________

11. feladat

Határozza meg a személyi alapbér jelentését! 

_________________________________________________________________________________________

12. feladat

Mondjon 2-2 példát: a jövedelemhez kapcsolódó, fogyasztáshoz kapcsolódó, vagyonhoz kapcsolódó adókra!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

13. feladat

Van‐e összefüggés, az előzetesen felszámított áfa, az értékesítés áfa‐ tartalma és a befizetendő áfa között?  

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

14. feladat

A vállalt munka teljesítéséhez, megvásárolta a szükséges anyagokat és eszközöket a vállalkozó. Az általa fizetett összeg 75 000 Ft. A beszerzésnek mennyi az áfa-tartalma? Az elszámolás készítésénél, milyen összeggel kalkulálja az anyagárat?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

MEGOLDÁSOK

1. feladat

Piackutatással, termékfejlesztéssel, megbízható üzleti kapcsolatokkal, megfelelő árképzéssel, a jogszabályok

betartásával, a saját tőke megfelelő arányával.

2. feladat

Akinek nincs érvényes erkölcsi bizonyítványa, akinek visszavonták a vállalkozói igazolványát, akinek

köztartozása van, gazdasági társaságban korlátlan felelősséget vállal, őstermelő, ügyvéd, közjegyző.

3. feladat

Amennyiben a cég nevében nem szerepel a kültagneve: korlátolt a felelőssége, ha a cég nevében, szerepel a

kültag neve, a felelőssége korlátlan.

4. feladat

A rendelkezésre álló tőke nagyságát, a saját tőke és az idegen források arányát. Az önállósági törekvéseket, a

döntésképességét. A kockázatvállalási hajlamot. A vállalkozástól várt előnyöket.

Gyakorlati teendők: a Társasági Szerződéssel; Bankszámlával, Hatósági engedélyek beszerzésével kapcsolatban

5. feladat

Az egyéni vállalkozás megszűntetésének módjai: átalakul, egyéni céggé vagy egyszemélyes KFT-vé.

A társas vállalkozások megszűntetésének módjai: átalakulással, végelszámolással, felszámolással.

A csődeljárás lényege, különbség a vállalkozás megszüntetése és a csődeljárás között:Amennyiben a vállalkozás

fizetésképtelen, kezdeményezheti a csődeljárást, annak érdekében, hogy hitelezőitől fizetési haladékot kapjon.A

vállalkozások megszűnésével kapcsolatos számviteli és bejelentési kötelezettség

6. feladat

Legfontosabb fejezetek: a munkaviszony létesítése, a munkaviszony módosítása, megszűntetése, a munkavégzés

szabályai, a munkaidő és pihenőidő, a munka díjazása, a munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelőssége,

a munkaügyi viták eldöntése.

7. feladat

A munkaviszony alanya: – a munkaszerződést megkötő felek – a munkáltató és a munkavállaló. Munkáltató az

lehet, aki jogképes, azaz jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

Ennek megfelelően: -természetes személy: magánszemély, egyéni vállalkozó;

- jogi személy: állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, szövetkezet, jogi személy, gazdasági

társaság;

- jogi személyiséggel nem rendelkező társaság. (Kkt, Bt)

A munkavállaló: Természetes személy lehet. Az Mt. általános szabályként kimondja, hogy munkaviszonyt

munkavállalóként az létesíthet, aki 16. életévét betöltötte. A 15. életévét betöltött, általános iskolában,

szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló – az iskolai

szünet alatt – munkaviszonyt létesíthet. Ehhez törvényes képviselőjének (szülő, gyám, gondnok) hozzájárulása is

szüksége.

8. feladat

A felek nevét, ill. a munkaviszony szempontjából lényeges adatait, a munkavállaló személyi alapbérét,

munkakörét, a munkavégzés helyét. Nem kötelező, de tartalmazhatja: a munkaidő időtartamát, a próbaidőt,

bérpótlékokat, a munkába lépés napját, a felmondási idő időtartamát.

9. feladat

A munkában eltöltött idő: a munkavégzés kezdetétől a befejezéséig tartó időtartam.

10. feladat

Heti 40 óra. (napi:8 óra, ami beosztható egyenlőtlenül is)

11. feladat

 

Személyi alapbér: A munkavállalót személyi alapbérnek megfelelő mértékű munkabér illeti meg. Az Mt.

alapján, a személyi alapbért időbérben kell meghatározni. Az időbér nagyságát meghatározza a munkában

eltöltött idő. Formái: órabér, napibér, havibér.

12. feladat

- a jövedelemhez kapcsolódó adók: személyi jövedelemadó, társasági adó

- fogyasztáshoz kapcsolódó: általános forgalmi adó, fogyasztási adó, jövedéki adó,

- vagyonhoz kapcsolódó adókra: ingatlan adó, súlyadó.

13. feladat

Ha a vállalkozó áfa-körbe tartozik:- az általa beszerzett termékek és igénybevett szolgáltatások árának áfa-

tartalmát, visszaigényelheti, megfelelő számlák esetén, - Eladásnál, áfával növelt áron értékesít. - A befizetendő

vagy visszaigényelhető áfa értéke a kettő különbözete. Összefügg a három dolog.

14. feladat

A beszerzéskor fizetett áfa: 15 000 Ft,

A kalkulációnál 60 000 forinttal számol, mivel az áfa nem halmozódik.

IRODALOMJEGYZÉK

FELHASZNÁLT IRODALOM Dr. Szabó Tibor: Egyéni vállalkozók és egyéni cégek kézikönyve, Adónet. hu ZRT. Budapest, 2010. Dr. Szabó Tibor: A cégmenedzselés kézikönyve, Adónet. hu ZRT. Budapest, 2011. Murányi István: Kisvállalkozások alapítása, működtetése, megszüntetése 2011. KIT KFT. Budapest, 2009. www.magyarorszag.hu www.apeh.hu www.hvg.hu www.vallalkozas-online.hu www.vallalkozas.lap.hu www.vallalkozasi-formak.hu www.nive.hu

AJÁNLOTT IRODALOM Dr. Szabó Tibor: Egyéni vállalkozók és egyéni cégek kézikönyve, Adónet. hu ZRT. Budapest, 2010. Dr. Szabó Tibor: A cégmenedzselés kézikönyve, Adónet. hu ZRT. Budapest, 2011. www.magyarorszag.hu