VIII. évfolyam, 2011. június 6. szám (90. szám) Megjelenik havonta

M a k f a l v i

A vigasztaló Lélek és a békesség Ján: 14:23-27

Jézus búcsúzkodik tudván, hogy már kevés ideje

van itt e földön, az övéi közt. Éppen ezért azt szeretné,

hogy mindazon értékek, viszonyok, állapotok, melye-

kért Ő kereszthalált szenvedett, továbbra is megmarad-

nának.

A mi Megváltónk feltételezi azt, hogy az övéi szere-

tik őt. Enélkül senki nem lehet az ő tanítványa, de való-

jában értelmetlen is lenne az ő szeretete nélkül mellette

tanítványoskodni. Ez nem kényszer és erőszak, hanem

szabad döntés kérdése.

Mi mai tanítványok szeretjük-e Őt? Megtartjuk-e az

Ő beszédeit? Mert ez az, ami ténylegesen tanítvánnyá

tesz. Ezen felül Isten szeretetére is csak azok számít-

hatnak, akik emlékeznek Mesterük tanításaira és ami

még fontosabb, cselekszik is azokat. Hát igen, ezen a

ponton dől el a világ, az emberiség sorsa. Jézus beszé-

dei végülis az Atya beszédei. Ő küldötte el a világ

megváltására Jézus Krisztust.

Jézus búcsúszavaiban a Szentlelket illetően, a vi-

gasztaló jelző áll. Valóban tapasztalhatjuk, ha eljönnek

az életnek gondjai, keserűségei, fájdalmai, csalódásai,

gyászai, ennél fontosabb nincs, mint Őbenne vigaszt

lelni. Jézus azt ígéri, hogy ez a lélek tanít is minket.

Bizony tanításra szorult lények vagyunk. Egész életünk

idején újból és újból tudomásul kell vennünk, fel kell

idéznünk: vajon mi a lényeges és mi a lényegtelen, mi

az első és mi a másodlagos, mi a szép és mi a csúnya,

mi a követendő és mi az elvetendő, mi az értékes és mi

az értéktelen, stb, stb.

Krisztusunk tanítása békességet teremt maga körül.

Egy háborgó világban, gonosz emberek között is meg

tudják őrizni békességünket, mert nem a magunk bé-

kességtörekvésére vagyunk utalva, hanem Ő maga adja

az Ő Lelkének erejét. Ez tesz képessé arra minket bá-

torságot merítve az Ő példájából el ne felejtsük:

„Békességet hagyok néktek, nem úgy adom én nektek,

amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek se

ne féljen!”

A vigasztaló Szent Lélek áldása legyen mindnyája-

tokon.

Szép és áldott Pünkösdi Ünnepeket, testvéri szere-

tettel,

Kiss Károly lkp.

Mária által Jézushoz

A keresztény magyar világ legjelentősebb búcsújáró helye Csíksomlyó, ahová pünkösdkor

nemcsak katolikus hívek százezrei, hanem

protenstánsok is szép számmal megjelennek az

ökuménia szeretetének jegyében. Az idei búcsú mottója “Mária által Jézushoz” volt.

A legenda szerint az első búcsújárásra 1567-ben János

Zsigmond erdélyi fejedelem uralkodásának idején került sor, egy évvel azt követően, hogy Csík,

Gyergyó és Kászon katolikus vallású hívei győzelmet

arattak a fejedelem felett, aki az unitárius hit felvételére szerette volna kényszeríteni a székelyeket.

A katolikus székelyek Csíksomlyón gyülekeztek,

ahol a Mária - szobor előtt a Szűzanyától kértek

segítséget. A győzelmet követően a katolikus székelyek megfogadták, hogy minden évben pünkösd

szombatján elzarándokolnak ide.

Napjainkban a csíksomlyói búcsú a magyarság leg-jelentősebb nemzeti és vallási ünnepévé, a magyar

összefogás szimbolumává vállt.

A csíksomlyói Mária-szobor

Makfalvi Tekintő 2. oldal

Balogh Ferenc visszaemlékezései

Makfalván

Mikor hazaértem és megtudták eljárásom eredményét,

azt sem tudták, mit csináljanak velem. Szinte restelltem,

annyira magasztalták érdemeimet. Dósa Árpádnak el-

mondtam, hogy Tőkésnek megígértem, közbenjárásáért

csomagot küldünk karácsonyra. Én felajánlottam egy

sonkát és Dósa Árpád a másikat. Szóltam bizalmas embe-

reimnek, Bán Dénes, Vass Károly, Dósa Elek Mihály,

Fazakas Elek presbitereknek, nem akartam, hogy meg-

tudják mások is a csomagküldést, mert az állami tanítók

mindent elkövettek, hogy az engedélyt visszavonassák.

Ezek a presbiterek gyűjtögették össze a szál kolbászokat

és a finom lisztet. Karácsonykor Tőkés Ernő címére 2

darab 5o-5o kg-os csomagot adtunk fel.

Ahogy hazajöttem Bukarestből, felutaztam Kolozsvár-

ra az egyházkerülethez és megmutattam az iskolaenge-

délyt a 4. és 5. tanerő beállítására, ahol még semmit sem

tudtak az engedély megadásáról. Ott is nagyon elcsodál-

koztak. Kérdezték, hogy kaptad meg? Mit csináltál? El-

mondtam, úgy, hogy Tőkést kihagytam belőle, csak ma-

gam mentem fel a miniszterhez. Így mondtam el Makkai-

nak is, aki megölelt és annyit mondott: „Tudtam én ki

kell Makfalvára papnak!” Azt feleltem: „Tudom Főtiszte-

letű úr, mert láttam az írást!” Makkai azt felelte: „Annál

jobb, így tisztában vagy velem és lehetsz ezután is!” Va-

lami fontos ügye lehetett, mert még alig pár szót váltot-

tunk, megölelt és elbúcsúzott. Mikor Makkai megölelt és

azokat a kedves szavakat intézte hozzám, egy kicsit bán-

tott, valami olyan önvádszerű érzés futott rajtam végig.

Ha tudná, hogy Tőkés Ernő volt a tótumfáktum az iskola-

engedély megszerzésében, ha tudná azt is, hogy Tőkés

milyen rágalmazó szavakat mondott róla és én nem véd-

tem meg, bizonyosan nem ölelt volna meg és nem mond-

ta volna: „Tudtan én, ki kell Makfalvára papnak!”

Laár Feri rögtön jött az ajánlattal, hogy kit is fognak

Makfalvára tanítónak kinevezni. Én azonban azt mond-

tam, most én dirigálok a kinevezésnél. Egyelőre, vagyis

erre az iskolai évre csak egyik tanerőt tudjuk beállítani,

mert nincs gyermek. Megtörténtek a beiratkozások. Az

állami iskolából nem lehet elhozni a gyerekeket, mert

abból nagy felkavarodás lenne.

Mikor hazajöttem Bukarestből, a szülők megtudták az

iskolaengedélyt, már nem küldték gyerekeiket az állami

iskolába. Szülői értekezletet tartottunk és megkértük a

szülőket, hogy ebben az iskolai évben, akik az állami

iskolába íratták be gyermekeiket, hagyják ott, mert ne-

künk ezek közül ebben az iskolai évben senkit sem sza-

bad felvennünk. Mindezeket elmondtam Laár Ferinek és

javasoltam a makfalvi iskolához a 4. tanerő betöltésére

Dósa Árpád unokahúgát, Dósa Ilonát kinevezésre, aki

ebben az évben végzett a székelyudvarhelyi tanítóképző-

ben. Eléggé akadékoskodtak, hogy van olyan tanítónő,

aki 3 éve végzett és még nincs állásban. Én azonban nem

engedtem álláspontomból. Érvül azt hoztam fel, hogy a

nagybátyja olyan érdemeket szerzett az iskolaépítésnél,

hogy az is csekély jutalom ahhoz, hogy az unokahúgát

kinevezzék 4. tanerőnek. Így nevezték ki Dósa Ilonát a

makfalvi felekezeti iskola tanítónőjének.

Amíg az iskolaengedély megszerzése és a tanerők

kinevezése folyt, addig nemcsak az ajtók, ablakok ké-

szültek el és szerelték fel az iskolára az asztalosok, ha-

nem a padok is elkészültek asztallal és pódiummal

együtt, és megindult az egyik tanteremben a tanítás Dósa

Ilona vezetésével. Kivakolták kívül-belül a kőművesek a

tanítói lakást is. Az ácsok kipadolták, az asztalosok fel-

szerelték az ajtókat, ablakokat. Muzsnai tanító végre be-

költözhetett a lakásba. Örvendett nagyon, mert annak

idején valósággal kidobták a Wesselényi iskolából. Egy

délben, mikor az iskolából elment ebédelni, majd ebéd

után visszament, minden holmija ki volt dobva a Wesse-

lényi iskola udvarára. Ideiglenesen lakást fogadtunk az

egyik családnál, de nem érezte jól magát. Itt végre ott-

hont talált addig, amíg nyugdíjba ment, akkor hazaköltö-

zött szülőfalujába Hagymásbodonba. A nyári vakációt is

ott töltötte mindig.

A megnagyobbodott iskolában az első iskolai év, ki-

sebb-nagyobb bajokat leszámítva, eltelt békességben.

Örültünk és örvendeztünk a sikernek. A leányiskola rossz

kerítését leszedtük és egy teljesen új kerítést csináltattunk

az iskola körül. A régi iskolapadokat kijavítottuk. Az

iskolákat kívül-belül rendbeszedettük, készültünk az új

iskolai év megnyitására és az 5. tanerő beállítására. Azt

akartuk, az állami tanerőnek ne maradjon tanköteles

gyermek. Az anyakönyvek alapján kiszámítottuk a tankö-

telesek létszámát, de a létszám olyan nagy volt, hogy ezt

5 tanerőre az előírásnak megfelelően elosztani nem lehe-

tett. A legjobb számításunk szerint is 2 tanerőnek az álla-

mi iskolában is meg kellett maradnia. Mikor az iratkozás

ideje elkövetkezett, kaptuk a tanfelügyelőségtől a rende-

letet: „Állami munkában levő emberek gyermekeit nem

szabad felvenni a felekezeti iskolába.” Így aztán, hogy

simán menjen minden, mi sem sokat okoskodtunk és

okvetlenkedtünk. Az állami iskolában megmaradt mind a

három tanerő és mi beállítottuk az 5. tanerőt is, melyre

Boér Irénkét nevezték ki.

~ folytatjuk ~

A két világháború között (1937) a helyi román iskolába

járó makfalvi iskolások és tanítónőjük

Makfalvi Tekintő 3. oldal

A III. „Székely majális”

Amint önök arról bizonyára értesültek (hirdetésekből

vagy hallomásból), az idén immár harmadik alkalom-

mal került megrendezésre falunkban a „Székely ma-

jális”. Az előző két alkalomtól eltérően most új helyszínen,

és új időpontban került sor erre az eseményre. Az új he-

lyszínen (Ziegler kert) az előkészületek már napokkal az

esemény előtt elkezdődtek, hogy aztán az esemény napján,

május 28-án a meghirdetett program szerint, délelőtt fél tíz

tájékán már a „központban” gyülekeztek azok a vendégek és

helyi lakósok, akik részt szerettek volna venni a Ziegler kert

felé vezető felvonuláson, ami aztán nemsokára elindult a

korondi fúvószenekar felvezetésével.

Aztán a helyszínre érkezve egy kis szervezkedési szünet

után elkezdődött a majális a meghirdetett program szerint.

Legelőször Kis Károly tiszteletes úr lépett a mikrofonhoz és

köszöntötte az egybegyűlteket, és többek közt ezzel a mon-

datával nyitotta meg az idei „Székely majálist”: „...kellemes

dolog az, amikor azok, akik hasonlóképpen éreznek, akik

hasonló ügyért fáradoznak, együtt lehetnek és egymás hite

által erősödnek...”

A mikrofonnál Izsák Balázs, az SZNT elnöke követte,

aki a színpad fölött kifüggesztett szalag szövegére utalva

fogalmazta meg beszédét. Ez a mondat pedig így hangzott:

„Székelyföld saját nyelve a magyar”, és „La llengua própia

de Catalunyia és al catalá” (Katalónia saját nyelve a katalán

nyelv!). Izsák Balázs többek közt elmondta, hogy ez a mon-

dat szó szerinti idézet Katalónia autonómia-statútumából. A

szalagfelirat jelzése annak, hogy olyan autonómiát akarunk,

amilyennel Katalónia is rendelkezik, de jelzése annak is,

hogy ehhez hozzátartozik a régió nyelvének az elismerése.

Izsák Balázs után Balczó Zoltán, a Jobbik Magyarországért

Mozgalom alelnöke és a Magyar Országgyűlés alelnöke

felszólalásában biztosította a jelenlévőket, hogy törekvésük-

ben nincsenek egyedül, hiszen a magyar kormány támogatja

tevékenységüket, mert célja a Kárpát-medencei magyarság

összefogása. Ezt segíti elő az a magyarországi kormányprog

-ram is, amelynek keretében anyaországi iskolás diákok

utazhatnak a határon kívüli magyar nyelvű településekre,

díjmentesen, ezzel is elősegítve számukra, hogy megismer-

jék ezeket a településeket. Bíró Zsolt, a Marosszéki Székely

Tanács beszédében hangsúlyozta, hogy az autonómia ön-

rendelkezési jog, ami nem lehet alku tárgya, ezért törek-

szenek céljaik megvalósítására.

A beszédek között a korondi fúvószenekar biztosította a

zenés pihenőket, miközben a különböző csapatok a gulyás-

főzéssel voltak elfoglalva. Itt hadd beszéljek egy kicsit

„haza” és dicsekedjek el azzal, hogy az én csapatom, vagyis

a újonnan alakult TEMATE, azaz a helyi természetvédők

csapata is főzött egy kisebb üst krumpligulyást. Igaz ugyan,

hogy vagy kétszer-háromszor igénybe vettünk egy kevés

segítséget a „felnőttektől”, de aztán, amikor elkészült, min-

denki nagyon dicsérte, aki megkóstolta, és büszkén mond-

hatom, hogy kóstolok voltak bőven.

A fent említett beszédek után elkezdődtek a műsorok és a

különféle tevékenységek. Színpadra lépett Zsiga Miki és

zenekara, a makfalvi iskolások néptánccsoportja, a Kikerics

együttes, a marosszéki kórus és Gyepesi László (nem

kizárólag ebben a sorrendben). Monológjában, Gyepesi

László többek közt azt mesélte el, hogy hogyan fedezték fel

az ősmagyarok Észak-Amerikát Árpád apánk vezetésével

sokkal „Kolontos Kristóf” előtt, és hogyan tanúskodnak

erről Amerika helynevei.

Ezekkel a műsorokkal párhuzamosan a Kolozsvári Turul

Íjászegyesület íjászbemutatót, a nyárádszeredai Baranta

csoport ősi magyar fegyveres harci bemutatót tartott. Az

érdeklődők Seprődi József dicsőszentmártoni borász díjazott

borait kóstolgathatták, valamint megnézhették a makfalvi

Kiss Margit munkáit, nemezelés közben. A nap folyamán az

érdeklődők kipróbálhatták az íjazást és az ostorokat is.

Délután a nótaénekesek vették birtokukba a színpadot.

Fellépett B. Tóth Magda, aranykoszorús, Jákó-Vera díjas,

Bányai Márton makfalvi születésű, de Magyarországon élő

nótaénekes, Miklós Szilvia, Szilágyi Sándor nótaénekesek

és Samu Ilona népdalénekes. Az énekesek után, késő dé-

lután 18 (6) óra tájban a csíkszeredai „Székelylend” paródia

-páros lépett a színpadra, akiket többen közülünk már is-

merősként üdvözölhettünk, mivel, amint azt ők is elmond-

ták, az elmúlt két év alatt már harmadszorra járnak itt

nálunk Makfalván. Az utóbbi két kosaras bálon is ők szóra-

koztatták a jelenlévőket. Ezért itt most nem részletezném a

műsorukat, csak annyit jegyeznék meg, hogy szokás szerint

most sem szomorkodtunk műsoruk alatt.

Ezekkel a műsorokkal párhuzamosan Bernád Ilona és

Kádár Gyula, a Történelmi Magazin főszerkesztője a szín-

pad melletti fősátorban könyvbemutatót tartottak.

A „Székelylend” után egy kis szünet következett a műso-

rok sorában, de aztán újra benépesült a színpad a Székely

Vér rockzenekar tagjaival, akik nevükhöz illő repertoárral

fokozták fel a hangulatot. A hangulat még inkább fel-

fokozódott akkor, amikor a Kormorán együttes két exének-

esnője, Tóth Renáta és Géczi Erika lépett a hallgatóság

színe elé. Azonban a jelenlévők hangulata akkor érte el

tetőfokát, amikor a nap fő attrakciójának is meghirdetett

Emerton díjas énekes, Varga Miklós lépett a színpadra, és

ezen belül is akkor hágott a tetőfokára, amikor Varga Mik-

lós néhány dalt adott elő Szörényi Levente híres

rockoperájából. Ezeket a dalokat a hallgatóság egy em-

berként énekelte az énekessel, és ezután minden dalt, amit

az énekes énekelt, a hallgatóság vele együtt énekelte. A kon-

cert vége felé ismét csatlakozott hozzá a két kolléganője:

Géczi Erika és Tóth Renáta is, és ezzel talán még jobban

felfokozták a jelenlévő hallgatóság hangulatát, olyannyira,

hogy a koncert végeztével többször is visszatapsoltuk őket a

színpadra, míg végül a művészekkel közösen ismételten

elénekeltük a székely himnuszt. Miután ők elhagyták a szín-

Makfalvi Tekintő 4. oldal

padot, tiszteletükre és hangulatunk levezetéséül elénekeltük

a magyar himnuszt is. Nagyon összesűrítve, ezek voltak a

III. „Székely majális” eseményei, ahol személyes tapaszta-

latom szerint mindenki nagyon jól érezte magát.

Személy szerint én kiválóan éreztem magam a nagy me-

leg ellenére is. Részemről nem tehetek egyebet, mint-

hogy teljes őszinteséggel megdicsérjem a szervezőket ezen

esemény sikeréért és sikeres megrendezéséért is. S még

mielőtt valaki az hinné, hogy megfeledkeztem volna

róluk, szeretném megdicsérni a két konferanciét is, Orbán

Adrient és Dósa Medárdot.

Személy szerint nagyon büszke vagyok rájuk, mert

Adrien a csapatom, vagyis a TEMATE tagja, Medárd

személyes jóbarátom. Szerény véleményem szerint nagysz-

erűen teljesítették a rájuk kirótt feladatot.

Végül mégegyszer gratulálok a szervezőknek a rendez-

vény sikeréhez és kívánom nekik, és éppen úgy a saját

számunkra is, hogy a jövőben is legalább egy ilyen

sikeres „Székely majálison” vehessünk részt, közösen.

A „Székely majális” rendezői köszönik minden

résztvevő jelenlétét, és mindenkinek, aki részt vállalt ezen

esemény sikeres megrendezésében, áldozatos fizikai és

szellemi munkáját.

Végül, szokásom szerint ezennel is kívánom a legjob-

bakat minden makfalvinak, bárhol éljenek is ők.

Ifj: Kovács Árpád.

BraveHeart

Bizonyságtétel a református hit mellett

A református gyülekezetek körében Erdélyszerte

számos helyen a konfirmációs ünnepet virágvasárnap-

ján tartják. Ezen a napon az egyház Jézusnak szamár-háton való diadalmas jeruzsálemi bevonulását ünnepli.

Makfalván már évek óta nem tartanak konfirmációs

ünnepet virágvasárnap. A bizonyságtételre néhány hét-tel később kerül sor, azaz, a pünkösdöt megelőző va-

sárnapon. Ebben az évben június 5-én került sor a kon-

firmációs ünnepélyre, amely által a konfirmándus ifjak a makfalvi református gyülekezet teljes jogú tagjaivá

váltak.

Először a presbitérium tagjai előtt egy külön meg-

hallgatás során tettek bizonyságot arról, hogy tudják, ismerik az egyház törvényeit, a Heidelbergi Káté tartal-

mát, ezt követően vasárnap már egy rövidebb szertartá-

son a gyülekezett előtt is bizonyságot tettek hitükről. Az idei évben összesen 11-en konfirmáltak

Makfalván, akik közül 9-en makfalviak, Orbán Kriszta

Barbara, Soó Emőke, Fazakas Adél, György Tímea, Bernád Renáta, Kovács László, Farkas Attila Botond,

Jakab Zoltán és Szakál Szilárd, ketten más települések-

ről érkeztek. Nagy László Levente Székelyabodból, és

Dósa Hunor Zsámbékról.

Bár az ünnepi hangulat nem sugallta, de egy törté-nelmi pillanathoz érkezett a makfalvi gyülekezet.

Hosszú évtizedek után a jövő évben először fordulhat

elő, hogy a gyülekezetben elmaradhat a konfirmációs ünnepség.

Péterfi Levente

Szép Beszéd Verseny

A hagyományos, évente megrendezésre kerülő Szép Beszéd Versenynek idén, május 21-én Gyulakuta adott

otthont. Az ünnepélyes keretek között, kellemes környezetben lezajlott esemény a szervezők körültekintő munká-

ját dicsérte. A Makfalvi Wesselényi Miklós Általános Iskola három V. osztályos tanulója is részt vett a rendezvé-nyen, mindannyian szép eredményt értek el korosztályukban. Barabás Orsolya második helyezést ért el prózamon-

dó témakörben, Nagy Kinga-Nikoletta harmadik lett a versmondók között, míg Dénes Csaba-Antal különdíjban

részesült. Ez utóbbinál a fogalmazás eredetiségét értékelték. A díjazottak értékes könyvjutalmat nyertek. Gratulálunk nekik!

Albert Katalin, magyar szakos tanárnő

Makfalvi Tekintő 5. oldal

Köszöntünk minden makfalvit

Szeretnénk tudatni, hogy az év első felében a

makfalvi RMDSZ - választmánya megújult.

Az eddigi RMDSZ - elnök köztisztviselői állást tölt be, ezért le kellett mondania mindennemű párti hova-

tartozásról, így az RMDSZ - választmány elnöki tiszt-

ségéről is. Ezen okból kifolyólag a helyi RMDSZ választmá-

nyát meg kellett újítani. Egy közgyűlés volt összehív-

va, ahol a jelenlévők közül megválasztódtak az új vá-lasztmányi tagok. Külön örömünkre szolgál az új vá-

lasztmánynak sok új és fiatal tagja, amely azt bizonyít-

ja, hogy dolgozni szeretnénk, tenni Makfalváért. Szeb-

bé, barátságosabbá szeretnénk tenni, olyanná, hogyha egyszer valaki nálunk jár, az visszakívánkozzon, mint

ahogyan régen is volt. Ezt szeretnénk elérni a jövőben,

és persze sok minden mást is, ami szebbé, jobbá tenné mindennapjainkat.

Bízunk a makfalvi emberek támogatásában és ab-

ban, hogy segítenek minket az eredményesebb munka érdekében.

A makfalvi RMDSZ választmány tagjai: Elnök – ifj. Soó Károly

Alelnök – Molnár Imola

Titkár – Jakab András Zsolt

Dr. Zsigmond Zsuzsánna Farkas Emese

Fazakas Babett Erika

Csegzi Ferenc Szőcs István

Nagy Hunor

Serestyén Károly Somodi Tibor

Suba Hunor

Huszár Imola

Jakab Csaba Dósa Attila Endre

Dr. Zsigmond Vencel

Kálmán László Kiss Albert

Lukács Nagy Károly

Tisztellettel a makfalvi RMDSZ választmánya

Májusi tanácsülés

Makfalva tanácsa május 18-án tartotta Vass Imre el-

nökletével a soron levő rendes tanácsülését.

A tanács tagjai a következő napirendi pontokat tárgyal-

ták meg:

1. Határozattervezet a helyi költségvetés kiigazításáról

2. Határozattervezet a 2012-es évre szóló adók és il-

letékek meghatározásáról

3. Határozattervezet a Nagyaszó-Szolokma-Siklód

erdei út modernizálásáról szóló tervdokumentációjának

jóváhagyásáról

4. A helyi tanácshoz intézett kérvények megvitatása

5. Különfélék

Az első napirendi pontot Székely Béres Attila községi

titkár ismertette, amely arról szólt, hogy a Megyei Tanács

az áfából (TVA) átutalt a helyi tanácsnak 7048 lejt, amely

az iskolásoknak szóló “almaprogramból” származik.

Makfalva tanácsának ennyivel lesz több a költségvetése.

A második napirendi pontot Székely Béres Attila titkár

és Ádám József adóreferens ismertették, amely a 2012-es

évre szóló adó- és illetéknövekedési javaslatokat tartal-

mazta: javasolták az épületadó, telek- és földadó, gépjár-

műadó, építkezési engedélyek adójának 10% -os növe-

kedését a 2010-es évhez viszonyítva. A kereskedelmi

részlegek adói 100m²-ig 50 lej/év, 100-tól 1000m²-ig 150

lej/év. Az alkalmi eladók (piacosok) adója 30 lej/év. A

bárok és vendéglők esetében az évi hozzájárulást az ülő-

helyek függvényében határozták meg. Ezek alapján 20

ülőhelyig az adó 150 lej/év, 20-tól 40 ülőhelyig 300 lej/

év, 40-50 között 500 lej. A házasságkötés szombati napon

100 lej, vasárnap 150 lej. A kultúrotthonok bérleti díjai

nem változnak. A szemétdíj Makfalván 54 lej/család,

Szolokmában és Székelyabodban 36 lej/család szintén

változatlan maradt az éjjeli őrséggel együtt. A fent em-

lített modósítások azért váltak elkerülhetetlenné, mert az

utóbbi három évben nem történtek ilyen irányú növe-

kedések.

A tanácsosok egyöntetűen egyetértettek a tervezett

adók és illetékek módosításával.

A harmadik napirendi pontot Zsigmond Venczel pol-

gármester ismertette. Kitért arra, hogy a pályázat

összértéke 1.500.000 euro és a helyi tanácsnak nem kell

önrészt vállalnia. A terv lényege a csókfalvi Nagyaszóba

vezető Küküllő--híd újjáépítése, valamint a Szolokma és

Siklód közti út járhatóvá tétele, beleértve a hozzátartozó

hidak és átereszek megépítését is.

A határozattervezettel a tanácsosok egyöntetűen

egyetértettek.

A negyedik napirendi pontban megvitattuk a tanácshoz

intézett kérvényeket. Györfi Melinda, a hármasfalusi

Szent István Általános Iskola tanítónője a június 12-re

tervezett iskolai összejövetel anyagi támogatását kérte a

lehetőségeknek megfelelően, amellyel a tanácsosok

egyöntetűen egyetértettek. Az ünnepség alkalmával a hár-

masfalusi tánccsoport felveszi a Vadrózsák nevet.

A második kérést Vass Imre az MPP frakcióvezetője

terjesztette elő, amelyben kéri a tanácsot egy megfelelő

helyiség biztosításáról, ahol a magyar állampolgársághoz

szükséges iratokat lehetne leadni, és információkkal szol-

gálni az érdeklődőknek. Elvileg a kérés megoldható, azzal

a kikötéssel, hogy a program ne ütközzön a gáz-, villany-

és kábeltévé fizetésének napjával.

A különfélék keretén belül Csonta Ferenc a csókfalvi

buszmegálló felújítására tett javaslatot, Nemes András a

hármasfalusi kultúrotthon mennyezetének javítását szor-

galmazta, amelyhez vállalkozó is kerülne, csak a megfe-

lelő anyagokat kellene biztosítsa a helyi tanács. Nagy

Miklós székelyabodi tanácsos a Székelyabodban el-

szaporodott tyúk- és palántalopásokra tért ki, és javasolta

a éjszakai világítás idejének meghosszabítását.

Péter Ödön MPP tanácsos

6. oldal Makfalvi Tekintő

S P O R T - S P O R T - S P O R T

A Maros megyei falusi bajnokság állása a tizenkettedik (tavaszi) forduló után:

MAKFALVI TEKINTŐ

Szerkesztő:

Péterfi Levente

Szerkesztőbizottsági tagok:

Barabás Zoltán, Vass Katalin,

ifj. Kovács Árpád, Bányai Éva,

Péter Ödön, Kiss Károly

Nyomdai kapcsolattartó:

Urr Botond (Marosvásárhely)

Veres Mihály Marcel (Marosvásárhely)

Támogatónk:

Makfalvi Polgármesteri Hivatal

Internet:

www.ghindari.ro

www.szovatafurdo.ro

A lapban megjelent írások a szerzők

véleményét tükrőzik!

Lapterjesztők:

Katona László

Dósa Medárd

1 Nyárádremete 25 22 1 2 96-21 67

2. Somosd 25 19 2 4 103-33 59

3. Nyárádmagyarós 25 17 3 5 67-45 54

4. Gyulakuta 24 15 2 7 63-40 47

5. Nyárádgálfalva 25 14 4 7 58-43 46

6. Nyárádszentbenedek 24 12 1 11 56-47 37

7. Harasztkerék 25 10 6 9 53-47 36

8. Kibéd 24 9 6 9 47-44 33

9. Makfalva 25 10 3 12 55-79 33

10. Székelymoson II 24 9 3 12 47-55 30

11. Székelysárd 25 7 1 17 36-66 22

12. Egrestő 25 5 1 18 34-100 17

13. Csittszentiván 25 3 3 19 27-70 12

14. Mezőmajos 25 2 1 22 23-75 7

A makfalvi Maka SE labdarúgó csapat eredményei,

csapatösszeállítása és gólszerzői

Makfalva - Csittszentivány

6 - 1 (2 - 0)

Jakab András (kapus), Kovács Gellért, Pál László, Far-kas Attila, Jónás Levente, Ponyori József, Ozsváth Zsolt,

Suba Hunor (Soó Károly), Suba Imre, Suba Barna

(Zsigmond Ferenc), László Attila Az eredmény alakulása:

10. perc 1-0, Kovács Gellért

40. perc 2-0, Ponyori József

50. perc 3-0, Farkas Attila 64. perc 4-0, Ponyori József

69. perc 5-0, Soó Károly

72. perc 6-0, Ponyori József 80. perc, 6-1

Makfalva - Székelysárd

3-2 (2-2)

Jakab András (kapus), Jónás Levente, Jónás Szabolcs

(Soó Károly), Ponyori József (Zsigmond Ferenc), Pál

László, Farkas Attila, Kovács Gellért, Dósa Medárd,

László Attila, Suba Imre, Bereczki Endre Az eredmény alakulása:

2. perc 1-0, Farkas Attila

21. perc 1-1 25. perc 1-2

33. perc 2-2, Jónás Szabolcs 64. perc 3-2, Kovács Gellért (11-es)

Makfalva - Egrestő

3-3 (1-0)

Jakab András (kapus), Jónás Szabolcs, Jónás Levente, Suba Imre, Pál László, Ponyori József,

Zsigmond Ferenc, Dósa Medárd (Ozsváth Le-

vente), Balázs István, Soó Károly, László Attila

Az eredmény alakulása: 44. perc 1-0, László Attila

53. perc 1-1

59. perc 2-1, Balázs István 67. perc 2-2

76. perc 2-3

86. perc 3-3, Pál István

Makfalva - Nyárádremete

0-6 (0-3)

Jakab András (kapus), Jónás Levente, Jónás

Szabolcs (Balázs István), Suba Hunor, Suba

Barna, László Attila, Ponyori József, Pál István, Farkas Attila, Kovács Gellért, Puiu Szilárd

Az eredmény alakulása: 20. perc 0-1

35. perc 0-2

38. perc 0-3

62. perc 0-4 68. perc 0-5

79. perc 0-6