MACHU PICCHU AZ ÖREG CSÚCS REJTÉLYE

Egy világjáró barátom egyszer azt mondta, hogy bár ő bejárta a glóbuszt Tűzföldtől

Skandináviáig, Kínától Kanadáig, kétségtelenül a világ legszebb helye a Machu Picchu

mind közül. Sok szempontból kimagasló jelentőségű szent helynek számít az Öreg

Csúcs.

A ROMVÁROS FELFEDEZÉSE

Machu Picchu Peruban található. Az ősi inka romváros Cuzcotól körülbelül 115 km-re

északnyugatra található az Urubamba-folyó völgyében. Érdekes, hogy az Urubamba ősi neve:

Wilka maio, ami magyarul „Napfolyó”-t jelent. Az impozáns csoda az Andokban 2450

méteres magasságban, a Vilcabamba-Kordillera egyik sziklás meredélyén magasodik az ég

felé. A város alapterülete 13 km². Gyakorlatilag megközelíthetetlen és szinte bevehetetlen

erőd volt valaha. Úgyszólván, aki nem keresi, nem is találja meg. Az év jelentős részében

felhők ölelik körbe, ezért teljesen elbújik a kíváncsi tekintetek elől.

A város hivatalos újrafelfedezése előtt több korábbi dokumentumban, illetve térképen is

feltűnik. John Rowe amerikai régész egy 1568-as spanyol dokumentumban bukkant a város

nevére. Ebből kitűnik, hogy akkortájt a Picchu környékén lakó indiánok kokalevéllel adóztak.

Később 1776-ban és 1782-ben a város neve újra előkerült. Az egyik egy tulajdonlevél volt,

amely igazolja, hogy Machu Picchut és a környező földeket Marcos Antonio de la Camara y

Escuerdo parancsnok 450 pezóért megvásárolta. Külön említést érdemel, hogy a város

kifejezetten ezen a néven: Machu Picchu szerepel.

Antonio Raimondi, olasz felfedező 1965-ös térképén szintén megtalálható a város. Állítólag e

térkép alapján találta meg a várost 1867-ben Augusto Berns német üzletember, aki teljesen

felforgatta a szent helyet és gyakorlatilag kifosztotta. Egyes kutatók erre vezetik vissza, hogy

egy arany- vagy ezüst tárgyat sem találtak Machu Picchuban. A 20. század hajnalán több

misszionárius is rálelt a kultikus központra.

Agustín Lizárraga neve és az 1902. július 2-i dátum megtalálható az egyik templom falába

vésve, ezért őt tartják az ősi város felfedezőjének. A hivatalos és elismert, illetve a precízen

dokumentált archeológiai felfedezés azonban a Yale Egyetemen dolgozó Hiram Bingham

nevéhez fűződik, aki 1906 és 1915 között öt viszontagságos régészeti expedíciót vezetett

Peruba. Ő az utolsó inka fővárost, Vilcabambát szerette volna megtalálni. 1911. júliusában

találkozott Melchor Arteaga indián földművessel, akitől megtudta, hogy létezik egy

elhagyatott város az őserdő rejtekén az Urubamba-völgy vidékének egyik csúcsán. A

bennszülött végül elvezette Binghamet a hegyhátra.

A tudós annyira megörült hirtelen, hogy rögtön azt hitte, megtalálta a keresett Vilcabambát.

Ezt így fogalmazta meg a felfedező:

„… A folyó mintha menekülne a jeges fennsíkról, utat vájva magának a gigantikus

gránitsziklák között. Az ösvényről felülmúlhatatlan szépségű táj tárult a szemünk elé…

Szépsége oly sokszínű, s varázslatos volt, hogy a föld egyetlen más természeti szépségéhez

nem hasonlítható. Havas csúcsok, melyek a felhők fölé emelkednek, szivárványszínű

gránitsziklák, gigantikus szakadékok, melyek sok ezer méter mélységben szakadnak a habzó-

zuhogó, dübörgő folyó medrébe, ugyanakkor a legcsodálatosabb színekben játszó orchideák,

buján zöldellő fák és bokrok, a pompázatos növényvilág elhaló harmóniája, s az őserdő

misztikus boszorkánykonyhája. Valóban szentélynek való hely!” – Hiram Bingham -

Nem sokkal később, a National Geographic Society támogatásának hála, kiszabadította a

várost a dús növényzet szoros öleléséből. Így kirajzolódtak a pazar romok: az épületek, a

lépcsők és a lenyűgöző teraszok.

A RÉGÉSZETI ÁLLÁSPONT

Az amerikai régész vezette kutató csoport 173 sírt (illetve múmiát), 555 db kerámiát, 220 db

bronz és réz használati eszközt talált. A feltárt sírok közül 150-ben női csontvázra bukkantak.

Ebből azt a logikus következtetést szűrték le, hogy a nők fontos szerepet tölthettek be Machu

Picchu életében. A nők minden jel szerint nap-szüzek (ajilla) lehettek.

A másik lényeges és ellentmondásos eredmény a nemesfémből készült eszközök, díszek,

ereklyék és kultikus tárgyak abszolút hiánya. Ami azért különös, mert az inkák messze földön

híresek voltak az aranyraktáraikról és az aranykincseikről. Például utolsó királyuk. Ataualpa

király fejére kitűzött „váltságdíjat” is megfizették, ami nem volt kevés. A spanyol

gyarmatosítók ugyanis egy termet töltettek meg majdnem színültig arannyal, az utolsó inka

szabadon bocsátásáért cserébe. Természetesen csúnyán rászedték az inkákat, viszont az eset

jól példázza az inkák mesés gazdagságát.

Ettől függetlenül a spanyolok soha nem tették be a lábukat a szent városba, mert az

fekvésének köszönhetően elbújt az őserdőben. A város elnéptelenedésének okai máig

ismeretlenek. A leletek egy részét az évek folyamán visszaszolgáltatták a perui kormánynak,

de még mindig több a kérés, mint a releváns válasz az inkák titokzatos életével kapcsolatban.

Cuzcót 1533-ban foglalták el a spanyolok Francisco Pizarro vezetésével. Az utolsó fővárost

Vilcabambát 1572-ben foglalták el, de ez még nem ad magyarázatot Machu Picchu

elnéptelenedésére, hiszen rombolásnak és erőszaknak semmi nyoma.

Voltak, akik himlőjárványra gyanakodtak. Szerintük az emberek többségével a végzetes

kórság végzett, de ez egyelőre nem bizonyított, ilyen jellegű vizsgálatokat hivatalosan nem

végeztek.

Akadtak, amik valamilyen rituális gyilkosságra gondoltak, amely a nap-szüzekkel lehetett

kapcsolatos. De ennek a teóriának sincs logikus magyarázata.

Mindenesetre Machu Picchu tervezése és felépítése kétség kívül mestermunka. A paloták, a

templomok, a lakóházak, a csatornák, teraszok és a lépcsők ilyen istenháta mögötti és magas

fekvésű helyen történő kivitelezése kultikus és egyben felbecsülhetetlen jelentőségű okra

céloznak.

Hiram Bingham azt feltételezte, hogy az erődítmény az inka uralkodók szülőhelye lehetett. A

legújabb kutatások arról tanúskodnak, hogy Pacsakutek Inka Yupanki (Pachacuti Incka

Yupanqui) inka király (1438-1471) parancsára építették a várost 1450 körül. Valószínűsítik,

hogy az uralkodóknak rezidenciája volt az Öreg Csúcs, de a vallási szertartások és a

csillagászati funkciók szintén elválaszthatatlanok tőle.

A SPIRITUÁLIS SZEMSZÖG

Machu Picchu szakrális feladatokat is ellátott. Maga a hely tökéletesen alkalmasnak bizonyult

a különféle csillagászati megfigyelések elvégzésére. A Machu Picchu szent helynek számított,

ahol a természetfeletti erők a mi világunkba hatolnak.

Az inka vallás középpontjában a Napisten, Inti állt. Hitkultuszuk szerint a Nap volt az inka

nép atyja és királya, egyben a Hold férje és bátyja. Valamennyi bolygó és a csillagok a Nap

kíséretéhez tartozott. Hitfelfogásukban Viracocha isten teremtette a világot és az embereket.

Mivel az embereket az istenség kőből faragta ki, ezért a számos követ és kristályt szentként

tiszteltek és misztikus tulajdonságokat tulajdonítottak nekik. Innen fakadt a kövek kifinomult

megmunkálása is.

Az uralkodó (az inka) a Napisten gyermekének számított.

Machu Picchu egy kövezett út mentén fekszik. Ehhez azt kell tudnunk, hogy magát a z inka

birodalmat 40 000 kilométeres úthálózat szőtte át. A 4-6 méter széles inka ösvényeket

„naputak” (nan cuna) nevezték, s két oldalukon fal húzódott.

Machu Picchu hatalmas kőtömbökből épült fel. A város egyik építőanyaga vörös gránit. Ezt

fantasztikus teljesítmény lehetett elszállítani és megmunkálni, különösen, ha meggondoljuk a

domborzati viszonyokat, a kövek több tonnás súlyát, a tökéletes csiszolást és illesztéseket. A

város felső részében foglalt helyet a Szent kerület, ahol a templomok álltak. A főtemplomban

helyezték el az oltárt és a fülkéket.

A Szent térnek nevezett tisztásról 60 lépcsőfok vezet fel a fellegvár legmagasabb pontjához,

az Intihuatanához. Ezen a szakrális helyen végezték el a téli napfordulókor esedékes Nap-

ceremóniát. A hegycsúcson álló gránitsziklából faragták ki az oltárt, amelynek talapzatán 36

cm magas, keskeny oszlopféleség áll. Ezt napóraként használták, tehát ezzel mérték az időt:

az évszakokat, a hónapokat és az órákat.

A Főtér közelében áll a Naptemplom közepén egyetlen kőtömbből álló oltárral. Az oltár

tetejét a nyári napforduló felkelő napja éppen megvilágítja. Itt mutattak be áldozatokat és

végeztek szertartásokat a Nap-papok az Napisten tiszteletére és itt létesítettek kapcsolatot a

magasabb világokkal is.

A közeli csúcson, a Huayana Picchun („fiatal csúcs”) szintén találunk néhány épületet. Ezek

funkcióját nem ismerjük. Itt foglal helyet a természetes üregbe vájt Holdtemplom, amelyben

egy oltár és a Naptemplomhoz hasonlóan több fülke volt.

Mindezt azért kellett elmesélnem, hogy tisztán és világosan kirajzolódjon a kedves Olvasó

előtt, hogy a Napisten és a Holdisten, valamint a kozmosz isteni mestereire és erőire épült a

perui ősvallás. Éppen úgy, ahogyan ez Mexikóban és Egyiptomban is történt az „ég

követeivel”. Mintha ugyanabból a forrásból merítették volna a tudásukat, annyira

hasonlatosak eme kultúrák mind vallási, mind mágikus vonatkozásukban. Ilyesformán Peru is

csak arra vár, hogy egyszer újra beinduljanak varázslatos energiái.

A Machu Picchu egyike volt az inka energiaközpontoknak. Méghozzá szoláris és lunáris

erőtér volt egyszerre, amelyet a „világ köldökének” neveztek. Igaz, hogy ezt a címet több

földrajzi hely is büszkén magáénak vallhatja, de ez semmit nem von le Machu Picchu

fontosságából.

2007-ben Lisszabonban hirdették ki a világméretű szavazás végeredményét, amely

értelmében Chichén Itza (maja piramis), a Colosseum, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a

kínai Nagy Fal, Petra sziklavárosa és az indiai Tádzs Mahal mellett a Machu Picchu lett a

világ hét új csodáinak egyike. A Gízai piramisok pedig már csak a ráadást adják, mint az

ókori világ hét csodája közül az egyetlen, viszonylag épségben megmaradt remekek.

Száraz György

Boldog napot!

A MONKS MOUND

Mielőtt Kolumbusz Kristóf felfedezte volna az amerikai kontinenst, már hatalmas

metropoliszok épültek Újvilág szerte. Tehát nem az európai gyarmatosítók és a

nyomukban érkező telepesek alapították az első amerikai nagyvárosokat. Pillantsunk a

régmúlt időkbe és fedjük fel a misztikus földpiramisok titkát!

Aki tanulmányozta már az amerikai kontinens történelmét, az biztosan szembetalálkozott már

bizonyos óriási földhalmokkal. Csak a tengerentúlon több mint százezer mesterséges

földhalom található. Ezek legalább annyira megfejthetetlen és különleges látványosságoknak

számítanak, mint az angliai Stonehenge, a boszniai piramisok vagy a francia Carnac

(Bretagne). Olyannyira így van ez, hogy az Illinois állambeli Cahokia Mounds egyike az

Egyesült Államok nyolc világörökségi helyszínének. De vajon melyik kultúra és milyen

célzattal hozta létre a földhalmokat?

ELVESZETT CIVILIZÁCIÓ ÉPÍTMÉNYEI – A MOUNDOK

A nagy hódítók elsősorban Mezo-Amerikában találtak ősinek mondható kultúrnyomokat: a

majákét és az aztékokét mindenekelőtt, illetve az ő elődeikét. Ezek valóban roppant látványos,

piramisépítő civilizációk voltak. Amint az évszázadok alatt a szárazföld belseje felé

nyomultak az európai felfedezők, meglepődve konstatálták, hogy az Ohio és a Mississippi

völgye tele van az indián törzsek fejlettségének lenyűgöző bizonyítékaival. Konkrétan

meghökkentő méretű, alakú és megfejthetetlen funkciójú földhalmokra/földpiramisokra, azaz

moundokra bukkantak.

A moundok a bennszülött indiánok kiforrott túlvilághitéről is hűen tanúskodnak. A

mindennapi élet használati tárgyaitól (ruházat, edények) a szakrális jellegű (ékszerek, táblák,

álarcok) kellékekig gazdagon felszerelték a moundot, hogy a túlvilágra utazó semmiben ne

szenvedjen hiányt.

A moudnok méretei és alakjai változatos képet mutatnak. Találtak közöttük egyszerűbb

halomsírokat, melyeket tumuluszoknak neveztek el, ugyanakkor remekműveknek számító

piramis és kúp alakú moundokat is szép számban feltártak már. Eddig összesen százezer

moundot regisztráltak. Ezek közül a legnagyobb a mai Saint Louisban található Monk’s

Mound.

PREKOLUMBIÁN TERVEZŐK

A moundokat kétségtelenül prekolumbián mérnökök tervezhették, lévén, ezek Kolumbusz

partraszállásakor már több évszázadosak voltak. Feltételezhető, hogy az első halmokat még

sokkal korábban készíthették az ősök, s a későbbiek ezek utánzatai lettek. Bármi is legyen az

igazság, a Monk’s Mound négyszögletes alapja 6,4 hektár, ami azért tekintélyes, és

magassága eléri a harminc métert.

Funkciójukat tekintve mindenképpen kultikus szerepet kell tulajdonítanunk a moundoknak.

Valóban sírként üzemelt. Igaz, előfordult, hogy később szentélyt vagy templomot emeltek

fölé, de ugyanakkor nem veszítette el a temetkezési hely jellegét sem. Ismerünk olyan

moundokat, amelyeket egy meglévő sír fölé építettek, de vannak olyanok is, amelyeket

kifejezetten erre a célra alakítottak ki. ez utóbbiak úgy készültek, hogy mély gödröt ástak,

amelyet gerendákkal béleltek ki. Ezekre fektették a tetemeket. Efölé kupola alakú halmokat

formáztak faágakból, fakéregből, s tették ezt olyan mesterien, hogy a külső burkolatot alkotó

hatalmas tömegű földet és köveket elbírta ez a tákolmány. Olyan moundot is találtak,

amelyben a holttesteket két szintben helyezték el, ergo emeletes sírhalomról beszélhetünk.

Nem véletlenül becézték a 19. században Saint Louist Mound City-nek, azaz a Halmok

Városának. Ma azonban hiába keressük az ősi halmokat, nem sok élte túl az évszázadokat. A

második legnagyobb halmát például 1931-ben hordták el a helybéliek mezőgazdasági

célzattal. Ettől függetlenül Cahokia régészeti jelentősége páratlan és az indiánkultúrák

autentikus antropológiai értékei itt lelhetők fel a legnagyobb számban.

A legnagyobb cahokiai földpiramis cirka tíz emelet magas közel 623 ezer köbméternyi – 15

millió kosár – földből áll. Az európai hódítóknak dunsztjuk sem volt arról, hogy az indiánok

képesek voltak a prérin földpiramisok konstruálására. Több ezer munkás sok éven át

fáradhatatlanul dolgozhatott eme halmokon, mire gigantikus méreteik végre elkészültek. Ezt

az archeoasztrológiai tudást őszintén nem nézték ki az őslakos indiánokból.

MOUND-KULTÚRÁK

Ma úgy tudni, hogy három nép hozott létre ilyen halmokat. Az Adena-kultúra (i.e. 800 – i.sz.

100). Erre jó példa a kőből épült, agyagborítású Nagykígyó-halom (Adams megye) Ohioban.

Ez az USA legnagyobb alakmáshalma.

A Hopewell-kultúra fénykora az i.sz. első évszázadokra tehető. E civilizáció nyomait

fedezhetjük fel Indiana, Michigan, Wisconsin, Iowa és Missouri államokban. A sírhalmokban

található leletek arra engednek következtetni, hogy a távoli tengerparti vidékekkel is élénk

kereskedelmet folytattak.

Utánuk a Mississippi-kultúra következett (i.sz. 500-1000). Az ő halomsír-építkezésük

hasonlított a maja és az azték piramisművészethez. Ők a síroktól nem elszeparáltan éltek,

hanem magát a városukat is köré építették. Ennek oka az lehetett, hogy kozmikus jelentőséget

tulajdonítottak a moundoknak (Nap, Hold, Fény és Sötétség).

A MONK’S MOUND

Cahokia a régészeti kutatások szerint Amerika első metropolisa volt. a város népessége

meghaladta a 300 ezret. Itt található a mai napig a Monk’s Mound. Méretei érzékeltetésére

néhány adat: 305 m hosszú, legalább 213 m széles és 30,5 m magas (még mindig).

Ha az ember a tájképet szemléli erről a mesterséges „magaslatról”, akkor körülbelül száz

ehhez hasonló moundot láthatunk. Ezek némelyike sírokat rejt, míg a többin templomok,

palota és egyéb épületek emelkednek.

Cahokia Monk’s Moundja annak állít emléket, hogy az európai bevándorlók előtt már kifejlett

civilizációt alakítottak ki. A jelek szerint a népesség nem elhanyagolható vallási és

asztrológiai ismeretek birtokában lehetett.

További említésre méltó moundok:

Grave Creek Mound a legnagyobb (Virginia, Moundsville),

Collinsville 80 darab moundja 8,9 négyzetkilométeren.

A mound-körzetek java az UNESCO Világörökség részét képezi.

Száraz György

Boldog napot!

TUTANHAMON KINCSEI

Izgalmas, tanulságos és igazi csodákkal teli utazás Tutanhamon kincsei között

kalandozni. A feltehetően meggyilkolt, éppen nagykorúvá érett fáraó élete tömény

misztikum, pláne, hogy a világ leghatalmasabb kultúrájának a kormányzását kapta

kezébe az istenkirály.

TUTANHAMON KIÁLLÍTÁS

Howard Carter egy megszállott volt, aki hitt abban, hogy egyszer majd megtalálja

Tutanhamon sírját, már minden tudós kétségbe vonta a sír létezését, de ő jottányit sem tágított

az álmától. Utólag kijelenthetjük, hogy igaza volt.

Howard Carter régész 1922. november 26-án pillanthatott be Tutanhamon fáraó sírjába. A

szemei elé táruló kamrák színültig tele voltak felbecsülhetetlen értékű sírmellékletekkel.

Magyarországon 2009/2010-ben mutatták be a „Tutanhamon – A fáraó sírja és kincsei” című

kiállítást, amely ennek a történelmi jelentőségű pillanatnak állít emléket. Ez a kiállítás

Tutanhamon sírjának három kamráját a kincsekkel együtt mutatta be teljes életnagyságban

rekonstruálva mindent. Az ifjú fáraó mesés gazdagsága bizonyítja, hogy a túlvilágon

semmiben nem szenvedhetett hiányt. A sírban több mint 1000 fontos leletet találtak. Az ókori

egyiptomiak kultúrája és hitvilága valósággal megelevenedik.

Tutanhamon kincseinek nagy része lezárt vitrinekben pihen a kairói Egyiptomi Múzeumban.

Azaz csak pihent, amíg a 2011-es januári-februári zavargások, illetve népfelkelés néhány

fanatikus aktivistája műkincslopást nem követett el, s gyakorlatilag kifosztotta a múzeum

felbecsülhetetlen értékű kiállításait.

ELFELEDETT FÁRAÓ

Tutanhamon az egyiptomi történelem egyik legrejtélyesebb alakja. 18. dinasztiából

származik. Ez alapította az egyiptomi Újbirodalmat. Ehnaton fáraó és fő felesége, a híres

Nefertiti fiaként látta meg a napvilágot. Gyermekként, 7 évesen lépett a trónra és körülbelül

19 évesen hunyt el. Halálának körülményei máig tisztázatlanok. Utódai gondoskodtak arról,

hogy a múlt homálya boruljon a fiatalon elhunyt fáraóra, ugyanis nevét minden emlékműről

és eddig ismert királylistáról kitörölték.

Tutanhamon (vagy írhatnánk úgy is, hogy Tutankhamon, illetve Thot-Ankh-Amon)

feltehetően 1343–1325 között élt. Valójában helyette Ay és Horemheb irányította Fekete

Földet, azaz a megtermékenyített földet.

Sírja a Királyok Völgyében 62-es számot viseli. S bár nem maradtak fenn róla írásos emlékek

– a sírját leszámítva – mégis kuriózumnak számítanak a kincsei. Miért? Mert övé az egyetlen,

épségben megmaradt fáraósír. A fáraó múmiája a mai napig ott található. A múmia

aranymaszkja pedig az egyik legismertebb egyiptomi műalkotás a világon.

Tutanhaton nevének jelentése „Aton élő képmása”. Ez hűen tükrözi a Napistennel alkotott

lelki kapcsolatának, gyakorlatilag a leszármazásának a fontosságát. Apja, Ehnaton vallási

reformját állítólag ő számolta fel: Aton napisten kultusza helyett Amon tiszteletét állította

vissza, nevét pedig Tutanhamonra változtatta. Manethón i.e. a 3. században élt pap, Rathotisz

néven említ. Neve a Neb-heperu-Ré-Tut-anh-Amonból eredhet. Ezt más források is

megerősítik.

A kor legfontosabb dokumentuma az ún. Restaurációs sztélé, amely Karnakban volt. Erről

megtudhatjuk, hogy Tutanhamon uralkodásának első éveiben az Amarna-kor után az

elhanyagolt templomokat az egész országban felújíttatták és felszerelték. Tutanhamon több

nagy építkezést kezdett Thébában. Feldíszítette a luxori templom egyik oszlopcsarnokát,

Karnakban szobrokat emeltetett Amonnak és Amaunetnek. Halotti temploma pedig egykoron

Medinet Habu szomszédságában állt.

ARANYMASZK ÉS A MŰKINCSEK

Tutanhamon koporsófelirata hieroglifákkal:

„Óh, Nut anya, terítsd ki szárnyaidat fölöttem, miként az örökfényű csillagok!”

A sírt 1922. november 4-én a brit Howard Carter fedezte fel. maga a sír nem túl méretes: egy

folyosóból, egy előtérből, egy sírkamrából és két mellékkamrából áll. A sír tengelye

merőleges a sírkamrára. Csak a sírkamra falait díszítették.

A múmiát egy gránitfedelű homokkőből készült szarkofágban találták. Ezen belül három

egymásba helyezett koporsóban helyezték el a bepólyált testet. A koporsók közül a két külső

aranyozott fából, míg a középső színaranyból készült. Valamennyit istenek képmásai

ékesítették. A legbelső koporsót csak 1925. október 28-án nyitották fel. A fáraó arcát

egyedülálló aranymaszk fedte, magában a pólyában rengeteg spirituális értékű amulett volt

rejtve.

A sírhoz vezető kőlépcsőt Carter egyik munkása találta meg. A 16 lépcsőfok után állt egy

ajtó, amelyen a nekropolisz (halotti város) és Tutanhamon pecsétje díszelgett.

Az előtérben (déli szobában) Carter 700 tárgyat számolt össze.

Tutanhamon trónja

Az aranyozott trónszék Tutanhamon és Anheszenamon képével. Ez egy aranylemezekkel

borított fatrónus, amely aranyból, ezüstből, színes üvegpaszta-, mázas terrakotta- és

alabástrom-berakásokkal készült. A királyi pár felett Aton napisten kezekben végződő sugarai

láthatóak. A trónszék karfáit szárnyas kígyó alakúra formálták, amely a király neveit védi.

Lábai állatláb formájúra alakították ki. Ülőkéjét kétoldalt egymásba fonódó liliom és

papirusznád díszítette, amely a Két Ország egyesítését jelképezte.

Találtak még négy szétszedett aranyozott kocsit.

Fából készült, aranyozott naosz Ez egy szentély, amelynek oldalait aranylemezek borítják. A naosz ezüst bevonatú

szántalpakon áll, reteszei ébenfából készültek. Viszont eltűnt belőle az istenszobor, avagy az

istenszobrok. Valószínűleg sírrablóknak lett a martaléka.

Halotti ágyak Csodálatos, aranyozott, állatfejekkel díszített ágyak ezek.

Faszobrok

Ezeket feketére lakkozták. Az életnagyságú (kb. 1,7 m magas) szobrok majdnem egyformák.

A királyt lépés közben ábrázolják, homlokán ureusz kígyóval. Diadémjuk, kötényük, saruik,

botjuk, jogaruk és ékszereik aranyozottak. Továbbá szemük és szemöldökük is aranyból lettek

kiképezve. Nevük: Harahti királyi kája és Ozirisz-Tutanhamon volt.

Egyéb kellékek és kiegészítők

A leletek között találunk usébtiket (szolgaszobrokat), ruhákat, lábbeliket, ékszerekkel teli

ládákat, fegyvereket, fáklyatartókat, szisztrumokat (hangszereket) többek között. Ezek

javarésze aranyból, elefántcsontból, alabástromból, ébenfából, lazúrkőből és türkizből

készültek.

A sírban találtak egyebek mellett temetési kellékeket tartalmazó két, feketére lakkozott

dobozt, boroskorsókat Aton birtokáról, 11 fa evezőt a napbárkához, a lúdat (Amon szent

állata) ábrázoló fekete szobrot, egy ezüsttrombitát (Ré, Ptah és Atum alakjaival) és két

virágformájú alabástromlámpást.

A gyönyörűen díszített külső kápolna méretei: 5,08×3,28×2,75 méter, falvastagsága 32 mm.

A külső kápolnát elsősorban Ozirisz, Ízisz jelképei, a Dzsed-oszlop és az Ízisz-csomó

díszítette.

A legbelső koporsó

Színaranyból készült, ornamentikájában felfedezhetjük Ízisz, Nephthüsz, Szelket és Néith

istennőket. A három koporsó közül ez a legnehezebb: 1110,4 kg. Ezt a koporsót csak 1925.

október 28-án nyitották ki. A múmiapólyában 143 arany ékszerre bukkantak.

A sírban a tradícióknak megfelelően védőszobrokat is találtak: a déli fülkében Dzsed-

oszlopot, a nyugatiban Anubisz szobrot, az északiban emberfejű halotti szellemét, a keletiben

pedig Oziriszét.

Kincstár

A legértékesebb tárgyakat a keleti mellékkamrában találták, ezért Carter ezt kincstárnak

nevezte el. Sajnos az itt elhelyezett tárgyak közel 60%-át meglovasították a sírrablók.

Kanópuszedény-tartó

Aranyozott fából készült, közel 2 méter magas szentségtartó. A felette lévő tartórúdakon

kígyók sorakoztak fejükön napkoronggal. Benne alabástromszekrény állt szántalpon. Ezekben

volt négy alabástrom urna, melyek fedelét Tutanhamon feje díszítette. Ezek tartalmazták a

fáraó bebalzsamozott szerveit.

Láda Anubisz szobrával Aranyozott fából készült. A ládában vallási jellegű tárgyak feküdtek: szkarabeuszok,

amulettek, melldísz és áldozati tárgyak.

Fadobozok szobrokkal Bennük fából készült, festett vagy aranyozott szobor. Összesen hét királyszobor és

huszonkilenc isten- vagy démonszobor. A ládák tetején hajómodellek álltak, orrukkal mind

nyugat felé fordulva. A legszebben kidolgozott a fáraó hajójának modellje volt.

Vadászati felszerelés Köztük két könnyű kocsi (szétszedett állapotban), egy háromszög alakú íjtartó és egy ostor.

Usébtik

Összesen 113 szolgaszobor. Mindegyik teste ugyanolyan, mint a fáraó múmia, kezében a

királyság jelképeivel. Különféle anyagokból készültek. Némelyikük vasból készült, ami

akkoriban igencsak ritka fémnek számított.

III. Amenhotep szobra és Tije hajfürtje

Egy 76 cm hosszú, feketére festett kis fakoporsóban volt egy aranyozott kis koporsó,

amelyben III. Amenhotep aranyszobra hevert. Egy kis fa szarkofágban Tije királyné 12,5 cm

hosszú egy gesztenyebarna hajfürtje feküdt.

Tutanhamon gyermekeinek múmiái Két ember alakú koporsóban egymás mellett találtak egy-egy mumifikált gyermeket. A

kisebbik 25,75 cm hosszú, valószínűleg lány, aki halva születhetett. A nagyobbik 36,1 cm

hosszú volt, szintén lány. A 2008-as DNS-vizsgálatok megerősítették, hogy Tutanhamon

gyermekei voltak.

A nyugati kamrában találtak sok korsót, melyekben olajat vagy kenőcsöt tároltak, valamint

116 gyümölcsökkel teli kosarat.

Négy ágy

Négy fakeretes ágy közül kettő ébenfából készült és aranylemezekkel borították.

„Papi trón” Ez egy homorú ülésű trón, amely ébenfából készült. Több helyen aranylemezekkel fedték be.

Istenek szimbólumai és geometrikus ábrák díszítik, háttámláján Amon és Aton is említésre

kerül. Lábai X-alakban keresztezik egymást.

Két kis szekrény

Voltaképpen két, magas lábakon álló láda. Szent szimbólumok (Dzsed-oszlopok, tjet-csomók,

ankh és uasz) díszítik. Négy fejtámasz volt bennük.

Elefántcsontláda

A láda tetején Tutanhamon és Anheszenamon látható. A láda oldalán halászat és vadászat

képei láthatóak.

Alabástrom hajószobor

A kis hajó két végére hegyi kecske fejét faragták. A hajócska orrában fiatal nő ül és

lótuszvirágot szorít a mellkasához, míg a hajó farában egy törpe nő áll kormányrúddal.

Boroskorsók

Három tucat nagy amforát is találtak a sírban. Ezekről derült ki, hogy Tutanhamon utolsó

uralkodási éve a 9. év volt.

Egyéb tárgyak

A nyugati kamrában találtak még székeket, ládákat, egy jogart, több teljes készlet szenet-

játékot, tűzcsiholót, parittyákat, íjakat, nyilakat, bumerángokat, kardokat, pajzsokat,

ékszereket, amuletteket és ruhákat többek között.

Tutanhamon kincsei ma a kairói Egyiptomi Múzeumban tekinthetők meg – már ami

megmaradt belőlük a 2011-es incidensek után.

Száraz György

Boldog napot!

ATTILA-DOMB ÉS MÁS MAGYARORSZÁGI SZENT HELYEK

TÁPIÓSZENTMÁRTONI ATTILA-DOMB

Az elmúlt évtizedben kapott nagyobb nyilvánosságot az Attila-domb. Tudósok,

természetgyógyászok, hívők és szkeptikusok keresték már fel a híres szent helyet, hogy a

környék kisugárzásáról meggyőződjenek. A titok kétségtelen: olyan energiák törnek elő a

földből, amelyeknek sokan köszönhetik a gyógyulásukat.

A beszámolók szerint a domb hatására úgy derült fény, hogy egy gazda egyik lova

betegeskedni kezdett, ezért kivitték a birtokon lévő dombra. A ló csodák csodájára pár napon

belül meggyógyult és egészségesen tért haza. Onnantól kezdve egyre többen tették próbára a

domb szent erejét, s nyerték vissza egészségüket. Aki csak teheti igyekszik naponta több órát

eltölteni a térségben, illetve a dombon. Úgy tűnik, hogy az Attila-domb nem mese, hanem sok

ember újratöltődésének, revitalizálódásának színhelye. Aki a Tápióságban jár, annak

mindenképpen érdemes benéznie oda.

SZENTBÉKKÁLLAI KŐTENGER

Szentbékkálla a Káli-medencéhez tartozó település, amely mellett található a híres kőtenger.

Szentbékkállát a Káli-medence ékkövének tartják. A település földrajzi elhelyezkedésének

köszönhetően évente mintegy 2000 órányit süt a nap.

E térség kövei az egykori Pannon-tenger homokturzásainak megkeményedett példányai.

Pontosabban a kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a

környéken hévizes források törtek fel. A felszínre áramló forró víz a fehér homokot és

kavicsot kemény kőhalmazzá cementálta. Később a geológiai korok szelei látványos

formájúra alakították. A medence egyik leglátványosabb formája az Ingó-kőszikla, mely

fantasztikus élményt nyújt, mivel egyetlen ember súlya alatt is elmozdul.

Maga a kőtenger talán különleges éghajlatának köszönhetően is komoly spirituális erőket

áraszt magából sok planetáris energia található itt. Az év különböző periódusaiban más és más

csillagenergiák fókuszálódnak erre a szent helyre. Így nem csupán a festőien szép panoráma, a

spirituális töltődés egyik kiemelten fontos helye. A Káli-medence amúgy is híres az alkimista

energiáiról, kivált, ha tudja az ember, hogy hol keresse azokat. A kőtenger például dúskál a

finom energiákban.

PILISSZENTLÉLEK PÁLOS KOLOSTORA

Az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrendnek, a Magyar Pálos Rendnek épült a

Pilisszentlélek melletti domboldalba a kolostora. Boldog Özséb esztergomi kanonok, a Rend

alapítóját a pilisi erdőkben élt remetetársaival a Csévi-szirtek alatt (Pilisszentlélek határában).

Konkrétan a „hármas-barlangnál” telepedtek meg. 1250. körül nem messze ettől

megalapították az első templomot és kolostort a Szent Kereszt tiszteletére. A kolostor szépen

gyarapodott, több magyar király is eltöltött benne hosszabb-rövidebb időt, mígnem az 1526-os

mohácsi csata után a portyázó török seregek áldozatául nem esett.

A kolostor romjai között azonban a mai napig szent energiákat találunk. Aki elzarándokol ide,

az év szinte minden szakában a nyugalom és a spiritualitás rezgéseit szívhatja magába. A

Pálosokról köztudott volt, hogy egész életgyakorlatuk az elhivatottságukat tükrözte: sokat

meditáltak és elmélkedtek a kolostor falai között. Ez a vibráló erő érezhető a szent hely

atmoszférájában. Hozzáteszem, magán a Pilis-hegységségen is több úgynevezett Sárkány-

vonal vagy Szent György-vonal halad keresztül, amely a Föld energiavezetékeinek egyik

népies elnevezése. A kolostor romjait a béke és a magasabb rendű szellemiség itatja át. így ha

valaki emelkedettebb tudatállapotba szeretne kerülni, időről időre ellátogathat egy kis

energiáért Pilisszentlélekre.

BUDDHISTA SZTÚPA ZALASZÁNTÓN

Zalaszántón 1992-ben épült meg a buddhista békeszentély. A szentély helyéül a Világosvár-

hegyet választották. Az itt felépített sztúpa (buddhista vallási szentély, amely szanszkrit

nyelven halmot jelent) Európa legnagyobb ilyen jellegű építménye. Méretei: 30 m magas, 25

m széles. Építésekor a betonjában növényi magvakat, vallási dokumentumokat és tibeti

könyveket helyeztek el. 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztúpa kupolája fölötti üregben

Buddha földi maradványának néhány darabját, nevezetesen néhány apró csontszilánkot.

Ennek az ereklyének köszönhetően vált a szántói sztúpa zarándokhellyé. Tudniillik, hogy

Európában ez az egyetlen buddhista szentély, amely eredeti Buddha-ereklyét tartalmaz. A

többi európai sztúpában Buddha tanítványainak maradványait őrzik.

Aki ellátogat Zalaszántóra és fényképeket készít, miként ezt a cikk írója is tette, maga is

megtapasztalhatja a hely magnetikus auráját és számos elementált – fénygömbként

megnyilvánuló energialényt – örökíthet meg a fényképfelvételein. A sztúpa körzetében cikázó

energiák bizsergetőek és a hely atmoszférájában kétségtelenül van valami megfoghatatlanul

misztikus erő.

Száraz György

Boldog napot!

EZERNYI SZIKLADARAB KERING A FÖLD KÖRÜL

Az ember nem is gondolná, hogy naponta több tonna anyag érkezik Földünkre a

világűrből. Millió különleges származású és nevű szikladarab, kozmikus por és persze

űrszemét kering a fejünk felett. De tévedés volna azt képzelnünk, hogy ezek örökre

odafönt maradnak!

NAPRENDSZERÜNK STRUKTÚRÁJA

Vessünk egy pillantást a Naprendszerünkre! Lássuk, milyen égitestek alkotják:

Nap,

9 nagybolygó,

61 holdja (legalábbis ennyit ismerünk)

Kb. 100.000 kisbolygó,

üstökösök és meteorok,

bolygóközi (interplanetáris) anyag

A nagybolygók, kisbolygók, üstökösök és meteorok Kepler törvényeinek megfelelően a Nap

körül keringenek megközelítőleg körpályán. Minél távolabb vannak a Naptól, annál hosszabb

a keringési idejük. A legtöbb bolygónak vannak holdjai, illetve természetes kísérői.

TERMÉSZETES KÍSÉRŐ ÉGITESTEK

A Merkúr és a Vénusz kivételével valamennyi bolygó körül keringenek holdak vagy

természetes kísérők. Méreteik eklektikus képet mutatnak: a bolygó méretű testektől a néhány

kilométer átmérőjű szabálytalan testekig terjed.

Az átmeneti természetes kísérők közé tartoznak a meteoritok. De vajon mik a meteoritok?

A meteoritok olyan űrből származó szikladarabok, amelyek nem semmisültek meg az

atmoszférában, hanem a Földbe csapódnak. Előfordul azonban, hogy bizonyos szikladarabok

Föld körüli pályára állnak.

Ha egzaktan szeretnénk fogalmazni, akkor a világűrből származó, illetve az űrben mozgó

szikladarabokat, törmelékeket, porszemeket meteoroidoknak nevezzük. Meteoroknak hívjuk

akkor, ha a légkörbe ér és felforrósodik, effektíve elég többé vagy kevésbé a súrlódás miatt.

Ilyenkor sokszor tűzgolyót hoz létre és erős fényt bocsát ki – ezt hívják bolidának. Sokan

ezzel magyarázzák a tavaly Magyarország fölött történt egyik leglátványosabb égi jelenséget,

aminek során zöldes fénybe borult az egész táj. Amikor pedig eme törmelékek becsapódnak a

Földbe, tehát elérik a Föld felszínét, akkor már meteoritoknak hívjuk.

A meteoroid a Föld légkörébe 35 ezer - 250 ezer km/óra sebességgel érkezik. A légkörben

lefékeződik, miközben a nagy sebessége (mozgási energiája) fénnyé és hővé alakul. A legtöbb

meteor elég, elpárolog, de sokszor előfordul, hogy darabok válnak le róla, amelyek egy időre

a Föld körül vendégeskednek. Másik részük a légkörben elpárlott meteor maradványaként

mikrometeorittá alakul. Ezek naponta 5000 tonnával növelik a Föld tömegét. Hatásuk igen

jelentős, mivel a mikroszkopikus meteorok a felhőképződésben, s ezáltal a

csapadékképződésben játszanak komoly szerepet.

A meteorrajok okozzák például az augusztusi „csillaghullást”. Meteorok folyamatosan

bombázzák a Földet. A meteorrajok üstökösökből származnak, voltaképpen azok

szétmorzsolódása során jönnek létre. A kisebb szikladarabok a Föld légkörébe érve többnyire

felizzanak, ionizálják a légkört és elégnek. Vagy ha nem, akkor a Föld egy időre befogja

azokat. Ezek azért okozhatnak galibákat, mert könnyen összeütközhetnek a műholdakkal, az

űrtávcsövekkel, a világűrből érkező egyéb meteoroidokkal, hovatovább, az űrhajók

kilövésénél is figyelembe kell venni a mozgásukat. Mivel egyre több minden kering ég és föld

között, ezért a meteorcsillagásznak a csillaga ezúttal nem lefelé, hanem felfelé ível, hogy

stílusosan fogalmazzak.

Száraz György

Boldog napot!

ARTÚR KIRÁLY LEGENDÁJA

Vajon Artúr király valóban létezett? Milyen mítoszok kapcsolódnak a személyéhez? S

van-e valóságalapjuk a legendáknak, vagy csak mesebeszéd mindegyik? Artúr tényleg

Merlin tanítványa volt? Léteztek a Kerekasztal lovagjai? Milyen küldetésük volt nekik?

TÖRTÉNELMI KÚTFŐK

Nos, kezdjük mindjárt azzal, hogy Artúr valóban egy történelmi személy volt, tehát élt, bár

közvetett bizonyítékok állnak csak a kutatók rendelkezésére. Szent Gildas az i.sz. 6.

században minden jel szerint ismerte Artúrt, de művében név szerint nem említi őt. Annyit

mindenesetre közöl, hogy a szász dúlás Ambrosius Aurelianus idején történt, s a szászokat

legyőzték a britek. Valószínűleg az ő vezérük volt Artúr.

De ha nem létezik közvetlen utalás Arthur létezésére, néhány a körülményekből adódó

bizonyítékokra azért ráleltek. Röviddel az után az idő után, mikor Arthur élhetett, ha valóban

történelmi alak volt, sok olyan személyt találtak, akik az Arthur nevet viselték, viszont azelőtt

ismeretlenek voltak, mintha a nevet valami kiváló személyiség tiszteletére vették volna fel.

Aedan mac Gabránnak, Dalriada királyának volt egy ilyen nevű fia, aki Kr.u. 596-ban halt

meg. Arthur, Peter fia, Dyfedben volt uralkodó a VII. század elején, és Arthur, Bicuir fia Kr.u.

625-ben fejtette ki tevékenységét. A feljegyzések szerint kb. ebben az időben létezett egy ír

Arthur is.

Az első konkrét, Artúrra vonatkozó utalást Nennius Historia Brittonum-ában (i.sz. 800 körül)

találjuk. Sokan túlzottan misztifikáltnak tartják ezt. A mű írója szerint Arthur a brit királyok

oldalán hadvezérként harcolt. Ebből nem derül ki világosan, hogy ő is király volt-e, az viszont

kiderül, hogy valamilyen római tisztséggel rendelkezett, ami a grófnak vagy a hercegnek

feletethető meg. Nennius Artúr tizenkét győztes csatájáról ad hírt. Az író több mitologikus

eseményt is említ. Így többek között egy olyan követ, amelyen rajta volt Arthur kutyájának,

Cabalnak a lábnyoma.

Az Annales Cambriae (valószínűleg a X. században) említést tesz Arthur utolsó csatájáról,

Camlannról, ahol nem csak a hős, hanem Mordred is elesett.

A 12. században Geoffrey of Monmouth Historia Regum Brittaniae című munkája hozta meg

Artúrnak a legnagyobb népszerűséget. Geoffrey of Monmouth összegyűjtötte Merlin

próféciáit. Az imént említett művel egész Brotannia történetét részletesen taglalja. Arthur

uralkodása kiemelt helyen szerepel a gyűjteményben. Ebből megtudhatjuk, hogyan jutott

trónra Aurelius Ambrosius, majd fivére, Uther, aki Artúr apja lett. Mindeközben a háttérben

ott irányítja a szálakat Merlin, s Artúr sikert sikerre halmoz.

HAGYOMÁNY ÉS LEGENDÁK

Kétségtelen, hogy Geoffey bálványozza Artúrt és szinte a fantáziával határos, amit leír róla,

de spirituális szemszögből hihető. Különösen, ha meggondoljuk, hogy abban a korban a

varázslás és a boszorkányság élő, eleven dolognak számított. Ettől függetlenül, túlozhattak a

legenda szerzői és továbbadói, de nagyon úgy fest a történet, hogy van valóságalapja a

legendáknak. Például Wales-ben: a hagyományok és a költemények sorai igazolni látszanak,

hogy Artúrnak sok követője és ami még fontosabb, hőstette volt.

Később Geoffrey megírta Vita Merlini című művét. Ebből kiederül, hogy Merlin hogyan vitte

el Artúrt az utolsó csatája után az Almák Szigetére, ahol nem halt meg, hanem majd egyszer

visszatér. Ezoterikus szimbolizmust alkalmazva, ez a beavatásnak a halhatatlanságot

eredményező végcélja. Mellesleg az Almák Szigete megfeleltető Atlantisznak is, mármint

Atlantisz tudásának, továbbá a druidák túlvilági paradicsomának.

Bárhogy is, Merlin sokkal korábban élt az írónál és varázstudományáról más költemények is

beszámolnak.

Artúr legendájának egyik változata szerint miután Artúr elment egy szigetre, ahol a sebei

meggyógyultak. Kilenc boszorkány lakta a szigetet, vezetőjük, Morgan (a tündér) vállalta

Artúr gyógyítását. Ma is ott alussza békés álmát. Később ezt a helyet azonosították Avalonnak

(Almák sziget). Avalont később Glastonburyvel hozták összefüggésbe. Olyannyira, hogy a

helybéli hegyet (Tor) a túlvilág egyik bejáratának hitték/hiszik.

Másik változat szerint Artúr kíséretével a föld mélyén alszik és várja, hogy elérkezzen az idő,

amikor újra szükség lesz rá. Ezt értelmezhetjük úgy, hogy megboldogult, de újra testet fog

ölteni, ha a szükség úgy hozza. Ezt erősíti meg az a tény, hogy Artúr sírját a 12. század végén

megtalálták és feltárták. Állítólag megtalálták benne Artúr földi porhüvelyét.

EGY ARTÚR MONDA

A monda szerint a brit Uter Pendragon király és Yguernen cornwalesi hercegnéasszony fia.

Anyja titokban neveli, majd Merlin kiadja dajkaságba Ectorhoz, mert ellenségei cselt szőnek

ellene. Istenítéletből azonban királlyá válik, mert egyedül ő tudja kihúzni a kőbe szúrt kardot.

Artúr nevéhez fűződik a honfoglalás: legyőzte a szászokat, elfoglalta Skóciát, Izlandot,

Írországot, Galliát, Norvégiát és Dániát. Várát Camelotnak hívták. Megalapította a

Kerekasztal lovagjainak társaságát. Az asztal alakja a lovagok egyenlőségére utal.

Artúr főbb ellenfelei: Vivien, aki eltávolította a király mellől Merlint, valamint Mordred,

Artúr unokaöccse, aki az uralkodó távollétében besározza Artúr feleségét, Ginevrát és

Lancelotot. Az egész ország az ármánykodó Mordred kezébe került. A galliai hadjárata után

hazatér Artúr és megvív a gonosz unokaöccsével. Mindketten meghalnak, de előtte Bedivere

lovaggal visszaküldeti az Excaliburt a Tó asszonyának, majd Avalon szigetére viszik.

BRETON MESÉK

Walesben, Cornwallban és Bretagne-ban számos mese kering Artúrról. A bretonok Merlin,

Artúr és Morgan alakjait a nép ajkán örökítették tovább, így jutott el hírük franciahonba.

Chrétien de Troyes nevét kell itt megemlítenem, akinek tollából Lancelot és Perceval alakjai

is (Parsifal) előgördülnek. S itt kell egy pillanatra megállni és eltöprengeni azon, hogy hogyan

jön a képbe a Grál. Vajon a kelta mondakörből kerül bele? Aki ismeri a Grál alaptörténetét,

annak mind a francia, mind a brit (kelta) hagyományban megtalálja a gyökereit.

Sokan a Grál történetében nem látnak többet Perceval (Parsifal) legendájánál, aki a

cselekmény végére egy megváltó hőssé vált.

Aki azonban mélyebbre lát a Grál tekintetében, az tudja, hogy ez egy archetípust ábrázol,

amely Merlin és Artúr nem más, mint a bölcs varázsló és a megvilágosodás felé igyekvő

ember ősképe. Ekként a középkori mítoszvilág újra és újra visszanyúlik hozzá és lejátssza azt.

A mesék annak állítanak emléket, hogy milyen hányattatott sors vár az emberre, s hogy a

szakítópróbákat miként lehet leküzdeni a mágia eszközeivel. Minden emberből lehet hős, aki

felteszi az élet legnagyobb kérdéseit és megtalálja rá a válaszokat. Artúr élete maga a Grál

kutatása, a halhatatlanságért és az örökérvényű bölcsességéért vívott küzdelem. A Grál a

szívben rejtező lélekszikra, amelyet csal az emberi természet megistenítésével lehet elérni,

azaz az élet próbatételeinek kiállásával ás a hőstettek véghez vitelével.

Száraz György

Boldog napot!

NIKOLA TESLA ÉLETE

Nikola Tesla a technikatörténet egyik legnagyobb zsenije volt: fizikus, feltaláló és

villamosmérnök. Élete és sorsa komoly megpróbáltatások sorozatáról szól. De ha ő nem

lett volna, akkor elektrotechnikát vajon ki forradalmasította volna?

NEHÉZ KEZDETEK

Az Osztrák-Magyar Monarchia területén található Smiljan falucskában látta meg a napvilágot

1856. július 10-én. Apja szerb ortodox lelkész, édesanyja háztartásbeli volt. A karlstadti

(Károlyváros) középiskola után 1875-től mérnöknek tanult a grazi Osztrák Politechnikumban.

Már ekkor foglalkozni kezdett a dinamóval és a váltóárammal. Anyagi nehézségei miatt

azonban félbeszakítani kényszerül tanulmányait. Sikertelenül folyamodik anyagi támogatásért

az újvidéki Matica Srpskahoz (Szerb Irodalmi és Tudós Társasághoz). Majd Mariborba és

Prágába megy. Édesapját 1879-ben elveszíti, ekkor nagybátyja karolja fel, sőt az ő révén

ismerkedik meg Puskás Tivadarral.

Tanulmányait a prágai egyetemen folytatta. A fizika, a matematika és az elektromosságtan

terén fejlesztette magát. Tesla képességeiről legendák keringtek: képes volt könyveket

kívülről megtanulni, illetve vizuális memóriája is roppant fejlett volt.

Egy telefontársaságnál kezdett dolgozni Budapesten. Első találmánya egy távbeszélő-erősítő

volt. Szigeti Antal nevű barátjával egyszer parkban sétált, amikor hirtelen „megvilágosodott”

és az út porába skiccelte annak a váltóáramú motornak a vázlatát, amely forradalmasította az

elektrotechnikát.

EDISON ÉS TESLA RIVALIZÁLÁSA

1882-ben már a párizsi Continental Edison Company-nál dolgozott dinamotervezőként. 1884-

ben Amerikába hajózott. Itt Thomas Alva Edison cégénél helyezkedett el New Yersey-ben.

Edison az egyenáram, Tesla a jobban szállítható váltóáram híve volt. Kettejük rivalizálásából

végül Tesla hatékonyabb váltóáramú berendezései kerültek ki győztesen. Egy alkalommal

Edison egy elvégzett munkáért nem fizette ki a Teslának járó az ötvenezer dolláros

munkadíjat, ezért az elhagyta Edisont és váltakozó áramú rendszerének találmányi jogát

eladta George Westinghousenak.

1885 májusában a Westinghouse Electric Company cég vezetője megvásárolta Tesla

találmányát, végül is egy szabadalmát. Tesla-féle váltóáramú megoldásairól annyit, hogy ma

már a háromfázisú elektromos rendszert és az indukciós motort alkalmazzák világszerte az

ipari és háztartási eszközökben.

Tesla 1887-ben saját laboratóriumot alapított New York Cityben. Itt kísérletezett egyebek

mellett a később Wilhelm Röntgen által 1895-ben szabadalmaztatott x-sugarakkal. 1891-ben

felfedezte az úgynevezett Tesla-tekercset. Az 1893-as chicagoi világkiállításon a világítást

Tesla váltóáramú rendszerével biztosították. A Niagara-vízesések vízi erőmű rendszerének

megépítésére kiírt pályázatot a Westinghouse-Tesla megoldás nyerte el 1895-ben.

KI TALÁLTA FEL A RÁDIÓT?

Marconi Tesla asszisztense volt Amerikában. Marconi 1901-ben mutatta be a rádióhullámok

vezeték nélküli sugárzását. Ezért, vagyis a rádió feltalálásáért 1909-ben fizikai Nobel-díjat

kapott. Tesla beperelte Marconit mondván, ellopta találmányát. A tárgyalások végeredménye

végül az lett 1943-ban, Tesla halála után, hogy hivatalosan is Teslának tulajdonították a rádió

feltalálását. A jelentésben az állt, hogy Tesla már 1896-ban benyújtotta szabadalmát, valamint

a rádió más feltalálók eredményeit is tartalmazta. Így fordulhatott az elő, hogy Marconitól

megvonták a rádió feltalálását.

A MEG NEM ÉRTETT ZSENI

Ezután Colorado Springsben saját laboratóriumában dolgozott későbbi találmányain, de

ezekről nem tudni sokat részben azért, mert maga is igyekezett mindent titokban tartani

okulván a Marconis esetből, részben azért, mert kéziratainak halála utáni birtokosai sem

szerették volna kiszivárogtatni a zseniális ötleteit.

Colorado Springs azért is tűnt jó helyszínnek, mert ott volt elegendő mennyiségű áram a

kísérleteihez. Egy hatalmas méretű Tesla-tekercset alkotott, amiből több tíz méteres szikrák

pattantak. Ilyen nagyméretű generátor megépítésére sokáig nem vállalkozott senki. A

laboratórium bejáratán a következő Dante-tól vett idézett szerepelt: „Ki itt belépsz, hagyj fel

minden reménnyel.”

Nikola Tesla élesen kritizálta Einstein relativitáselméletét. Tesla barátai közé tartozott Mark

Twain, akivel sok mindent megosztott úttörő elgondolásaiból. Teslának körülbelül 700

találmányi szabadalma van. Tesla 1943. január 7-én hunyt el New York City-ben. Emlékére

jelölik nevének kezdőbetűjével a mágneses indukció nemzetközi mértékegységét: „T” (tesla).

A fennmaradt és nyilvánosságra hozott Teslával kapcsolatos dokumentumok a belgrádi

Nikola Tesla Múzeumban találhatók.

TESLA TILTOTT TALÁLMÁNYAI

Tesla életében 146 (más források szerint 117) szabadalmat jegyeztek be a neve alatt.

azonban találmányai között vannak kevésbé ismertek és szigorúan titkosak. Lássunk

ezekre néhány példát!

ISMERT TALÁLMÁNYOK

A világ egyik méltatlanul elfeledett feltalálójának nevéhez fűződik többek között:

egyfázisú és többfázisú váltóáram előállítása (huzalos), szállítása és hasznosítása

(generátorok, transzformátorok, motorok)

háromfázisú generátor

világításra szolgáló vákuum és gáztöltésű kisülési csövek

magasfeszültségű áram (100 000 V) segítségével Tesla-áram állítható elő

távirányítás alapjai

reaktív motorok működési elve

repülőgépek helyből indulásának módszere

A TESLA-TEKERCS

„A Tesla-tekercs egy olyan légmagos tekercs, amelynek primer és szekunder tekercse

egymással rezonanciában van.” Tesla számtalan különböző rendeltetésű és működésű Tesla-

tekercset épített. Tesla volt az első, aki az elektromos rezonanciát a gyakorlatban is

hasznosította. Így a Tesla-tekercs roppant nagy feszültségű, nagyfrekvenciás áramot tudott

átadni., vagyis az egymással induktív módon rezonanciában álló tekercsek a nagyfrekvenciás

generátoroknak, az elektromos áram vezeték nélküli továbbításának, az elektroterápiás

készülékeknek és az összes mai hírközlő berendezésnek (rádiónak, televíziónak) az alapvető

alkatrészévé váltak.

LENYŰGÖZŐ BEMUTATÓK

Teslát többen patronálták élete folyamán. Ilyen volt George Westinghouse, aki havi kétezer

dolláros fizetésért alkalmazta a zseniális feltalálót. Ezen kívül Tesla rendszeresen tartott

bemutatókat a laboratóriumában az érdeklődök előtt. Minden alkalommal valósággal

lenyűgözte a közönségét.

Egyik híres bűvészmutatványa arról szólt, hogy két fémlapot helyezett el a helyiségbe, majd

az azokat körülvevő levegő izzani kezdett. Eddig nem sikerült megfejleni, milyen fizikai

folyamat állhat a jelenség hátterében. Sokan ezért varázslónak tartották.

Másik mutatványa arról szólt, hogy nagyfeszültségű áramot vezetett magába, s a szikrák csak

úgy záporoztak le róla, földöntúli fényt kölcsönözve testének. Természetesen a fizikusnak

semmi baja nem esett. Ezt a jelenséget viszont ma már ismerik a fizikusok. Rövid

magyarázata az, hogy a szervezetben az áramvezetés elsősorban ionokkal történik, s a nagy

tömegű ionok a nagyfeszültségű, nagyfrekvenciás áram hatására nem mozdulnak el. Az

úgynevezett bőrhatás miatt csak a bőrfelület legkülső rétegeiben áramlik az energia. Ennek

köszönhető, hogy az élő szervezet lényegében sértetlen marad.

Harmadik híres kísérlete során olyan fénycsöveket mutatott be, melyek a nélkül világítottak,

hogy bárminemű vezeték csatlakozott volna hozzájuk. A közönség bárhova vihette, átadhatták

egymásnak, a fényéből mit sem veszített. Az ma már tudjuk, hogy induktív módon kapcsolt

nagyfrekvenciás áram folyt át rajtuk, de rejtély, hogy a levegő mitől fénylett.

HARCÁSZATI FEJLESZTÉSEK

Tesla az I. világháború alatt egy olyan szerkezetet dolgozott ki, amely rádióhullámok

visszaverődésével jelezte, ha nagyobb test közeledik. A hadsereg látszólag mutatott

érdeklődést a találmány iránt, viszont a II. világháborúban radarként használták. Furcsa

találmányai közé tartozott a lapát nélküli turbina és szivattyú. Dokumentáció szól arról, hogy

megtervezett egy komoly sugárfegyvert, amit 1947-ben az amerikai hadsereg kiemelten

fontosnak nyilvánított.

A II. világháború kitörésekor Tesla jelezte a hadügyminisztériumnál, hogy négy találmányát

szívesen felajánlja. Nevezetesen:

1. Szabad (vákuum nélküli) levegőben halálos energiasugarak keltése (a vázlatok

megvannak mai is)

2. Nagy elektromos feszültségek keltésére szolgáló módszer (ilyenekkel rendelkezett)

3. Ezt a feszültséget erősítő, illetve fokozó módszerek.

4. Egy olyan újfajta módszer, amely rendkívül nagy elektromos tolóerőt gerjeszthet.

A hadsereg nem tartott igényt a szolgálataira.

KÜLÖNLEGES TALÁLMÁNYOK

Tesla olyan motorokkal rukkolt elő, amelyek csak egy dróttal voltak a hálózathoz kötve, a

másik vezeték helyett a levegőben terjedt az energia. Ezután kezdett arról beszélni, hogy lehet

drótnélküli motorokat építeni, merthogy a térben energia van, s ez mindenki számára elérhető.

„Eljön az idő, amikor majd nem kell (nagyfrekvenciás váltóáram segítségével) továbbítani

energiát. Egyáltalán nem lesz szükség az energia szállítására. Néhány generáció múlva

gépeinket olyan energia fogja hajtani, ami az univerzum minden pontjában rendelkezésre áll.

Ez az ötlet egyáltalán nem új. Anteus gyönyörű legendájában már megtaláljuk, aki a földből

kapta az erejét. A térben mindenütt energia van. Statikus vagy kinetikus ez az energia? Ha

statikus, akkor reményeink hiábavalóak, ha kinetikus, akkor – és ezt biztosan tudjuk – pusztán

idő kérdése, hogy az ember mikor fogja megoldani, hogy gépeit a természet kerekeihez

közvetlenül kapcsolja.”

Tesla gyakran bemutatta a „széngombos lámpáját”. Ez egy gömb alakú vákuumcső volt. Az

egyetlen elektróda egy kör alakú, szénből készült lapos lemez volt és a nagyfrekvenciás áram

hatására a gáz folyamatosan rezegve a cső belsejében izzásba jött és gyönyörű fényt kezdett

sugározni. Az elektróda körül a ritkított gáz nagy frekvenciával rezgésbe tudott jönni.

Tesla tudta, hogy a természetben is megtalálható ez a kozmikus sugárzás, s hogy az északi és

a déli fény is ezen a jelenségen alapul. Tesla azt állította, hogy neki sikerült megmérni a

kozmikus sugarak energiáját: több millió voltot tett ki.

Rejtélyes és még a zseniális feltaláló előtt is érthetetlen jelenségek történtek a

laboratóriumában. Egyszer például a tiszta levegőben kísérletezve arra lett figyelmes, hogy

tejköd ereszkedett rá és környezetére olyannyira, hogy a kezét alig látta. Ebből arra a

következtetésre jutott, hogy az éppen folyamatban lévő kísérletének továbbfejlesztésével

száraz helyeken lehetne öntözni.

Máskor kísérletei közben különös tűzgömbök jelentek meg körülötte. Tesla gömbvillámokra

gyanakodott. Kérdés: Tesla állított elő gömbvillámokat, vagy a gömbvillámokat vonzotta oda

a kísérlet? A jelenség valóban gömbvillám vagy esetleg másfajta, fénylő gömbként megjelenő

fenomén?

Legenda vagy sem, de állítólag 1931-ben Buffaloban unokaöccsével Petar Savottal egy

hangtalan és kipufogó gázok nélküli autóban haladt keresztül az utcákon. Az autó azonban az

áramot nem akkumulátorról nyerte, hanem egy „szabadenergia” befogására alkalmas

szerkezetből. Az autó 90 mérföldes óránkénti sebességet tudott elérni. Tesla álma éppen az

volt, hogy a mindenütt jelen lévő és mindenki számára hozzáférhető energiaforrásokat

hasznosítsa. Más források szerint bár Tesla nem konstruált ilyen autót, de azt nyilatkozta,

hogy a szabadenergia megcsapolásának/kicsatolásának elméletét már teljes egészében

kidolgozta.

Kérdés: ha Teslának vagy bárki másnak azóta esetleg sikerült is volna a tiszta és természetes

energiát előállítania (kinyernie), akkor vajon át tudta volna-e ültetni terveit a gyakorlatba

ebben az olaj- és gázkitermelő érdekcsoportok által uralt világban?

CSÚFONDÁROS VÉGZETEK

Teslának fénykorában kellett szembesülnie a karrierjét és idegrendszerét csaknem derékba

törő tragédiával: 1895. március l3-án hajnalban kigyulladt és teljesen leégett a laboratóriuma.

Több százezer dollár értékű felszerelés és felbecsülhetetlen jelentőségű jegyzetek vesztek oda.

(Vagy valaki kimenekítette előtte azokat?) Az épület nem volt biztosítva. Mérhetetlen

veszteség volt ez Tesla számára, de becsületére legyen mondva, újrakezdte a nulláról!

Tesla élete tele volt megrázkódtatásokkal és elemi csapásokkal. Családja nem, csak barátai

voltak. 1943. január 7-én alvás közben érte a halál. Az orvosok agytrombózist állapítottak

meg. Gyanús körülmények nem merültek fel.

Száraz György

Boldog napot!

MENNYI AZ IQ-D? MI AZ AZ IQ?

AZ INTELLIGENCIA MÉRÉSE

Az írásos dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy Sir Francis Galton kezdte mérni az

emberek intelligenciája közötti különbségeket 1884-es Londoni Egészségügyi

Világkiállításon.

Galton nyomdokain haladva állította össze James McKeen Cattell a világ első „mentális

tesztjét”, amely főként az érzékelés pontosságát mérte. Cattell egyik tanítványa azonban

kiderítette, hogy a tesztek nem képesek megjósolni a diákok egyetemi teljesítményét. Persze

nem az volt a lényeg, hogy tökéletesen tükrözze a teszt az adott diák tanulási hatékonyságát,

de azért kölcsönösen meg kellett volna erősíteniük egymást. Később rájöttek, hogy a

feladatok egy része nem is az intelligenciát mérte.

Az első mai intelligencia-teszteket Alfred Binet készítette. Ő kifejezetten a gyerekek tanulási

képességei közötti különbségek mérését tűzte ki célul, mivel hatalmas differenciát tapasztalt a

nebulók kompetenciái között. Az alapvetés, tehát az volt, hogy az adott gyermek alkalmas,

illetve érett-e az iskolára vagy sem. Ezt abszolút pszichológiai megközelítésből kívánták

vizsgálni. Így született meg 1905-ben az első klasszikusnak számító intelligencia-teszt. Ez

annyira jól sikerült, hogy a tanulmányi érdemjegyek visszaigazolták a tesztek eredményeit.

Aki jó tesztet írt, az ténylegesen jobb jegyeket ért el, és fordítva.

Ami további finomítást tett lehetővé, az az életkor szerinti felosztás. Tudvalevő, hogy a

korban előrébb járók sokkal érettebbek a mentális teljesítmény tekintetében. Így eljutott a

„mentális év” fogalmáig. Viszonylag könnyű belátni, hogy az emberek értelmi fejlődése nem

feltétlenül tart lépést a fizikai életkor előrehaladásával. Van, akinél ez az egyik megelőzi a

másikat, és természetszerűleg vannak, akiknél nincs különösebb lemaradás.

Az IQ értékét úgy kapták meg akkoriban, hogy a mentális életkort elosztották a valódi

életkorral. Például ha egy 9 éves gyermek már képes megoldani a 10 éveseknek való tesztet,

akkor az IQ-ja 10/9, azaz 111. Ha viszont egy 9 éves gyermek csak a 7 éves korosztály

tesztjeit tudja megoldani, akkor IQ-ja 7/9, vagyis 78.

Nyilvánvaló továbbá az is, hogy nem mindegy a viszonyítás alapja, vagyis az átlag, a mérce.

Ez adhat olykor némi önkényre okot, de azért korosztályonként viszonylag jól behatárolható,

főleg empirikus (tapasztalati) úton.

Wilhelm Stern kimutatta, hogy ha a mentális korból nem kivonjuk az életkort, hanem

elosztjuk vele, akkor a különböző gyerekek összehasonlításakor a valósággal csaknem

megegyező eredményeket kapunk. Így született meg az intelligencia-hányados, vagyis az IQ

fogalma.

Stern a kapott eredményt megszorozta 100-zal, így jóval kezelhetőbb számokat kapott.

Például egy 8 éves gyermek 6 éves teljesítményszintet ér el, akkor az IQ-ja 6/8*100, ami 75.

Ahhoz, hogy az eredmények minél pontosabban tükrözzék a valóságot, a lehető legszélesebb

körből kell meríteni, vagyis minél több esetet szükséges vizsgálni, hogy objektív képet

kapjunk.

Ez a számítási mód azonban csak a gyerekekre érvényes, felnőttekre nem. Miért? Mert a

felnőttek körében az idősebbek nem feltétlenül fejlettebbek mentálisan a fiatalabb

generációknál, sőt! Úgyhogy új módszert kellett kidolgozniuk a kutatóknak!

Az intelligencia-teszteket csakhamar megkedvelték az emberek. Magyarországon 1914-ben

jelent meg az első teszt.

A felnőttek számára készült IQ-tesztet Donald Wechsler állította össze először. Ő határozta

meg deviációs IQ fogalmát is. Ez utóbbi a mentális képességek normális eloszlásából indul ki

és az átlaghoz 100-as IQ-t rendel, míg az egységnyi szóráshoz pedig 15-öt.

Ebből kiderül, hogy az átlaghoz képest a népesség arányának milyen a szórási aránya.

Összegezve az eddigieket, az IQ felnőttek esetében nem egy hányados és nem egy

tulajdonság. Az IQ egy relatív mutató, amely kifejezi, hogy az adott személy milyen

eredményt ért a saját országában és a saját korcsoportja átlagához viszonyítva. Tehát az IQ

elnevezés kissé félrevezető, de azért az alkotók megtartották ezt és a 100-as átlagot is.

ÖRÖKLETES-E AZ IQ?

Vajon mi okozza az emberek közötti különbségeket? A gének vagy a környezet? Vagy valami

egyéb? Komoly viták folynak ezekről a kérdésekről. Fontos, hogy mindig az egyént és az

egyéni különbségeket kell vizsgálni e kérdéskörben és nem szabad általánosítani,

összehasonlítani össze nem illő dolgokat.

Az örökletesség kérdése azt mutatja meg, hogy egy adott tulajdonságért egy populáción belül

a teljes változatosság mekkora hányada magyarázható a tagok közötti genetikai

különbségekkel. Ha a változatosság egy része nem magyarázható genetikus különbségekkel,

akkor a populáció tagjainak környezeti különbségei okozzák. Ebből világosan kiderülhet,

hogy egyes tulajdonságaink közötti különbségekért milyen arányban felelősek a génjeink.

Vagyis nem azt jelenti, hogy mi örököltük a felmenőinktől, hanem csak azt, hogy genetikai

különbözőségeinkre vezethetők vissza. Továbbá arra is fény derülhet, hogy egy adott személy

IQ-jának hányad része származik a környezetéből és hányad része múlik a genetikai

sajátosságain.

E helyütt mindig ki szokták hangsúlyozni, hogy az IQ, illetve az adott tulajdonság

örökletessége nem megváltoztathatatlan. Másfelől a környezeti tényezők, feltételek közötti

egyenlőtlenségek módfelett befolyásolják a gének fontosságát. Ha csökkennek a környezeti

különbségek, akkor felértékelődik a gének szerepe.

Ettől sokkal speciálisabb kérdés a családtagok, különösen a testvérek IQ-jának a kérdése. A

magatartás-genetikusoknak azért nem egyszerű válaszolni ezekre a kérdésekre, mert az ilyen

esetekben mind a gének, mind a környezeti feltételek hasonlóak, illetve egyezőek, mégis a két

ikertestvér között is hatalmas eltérések lehetnek IQ vonatkozásában. De itt már számos

kritikai megjegyzés vethető fel: a szülők a gyermekeikkel szemben tanúsított sajátos

magatartása, a szülők párválasztásának szempontrendszere stb.

Itt jön a képbe a spiritualitás, amely kitágítja a nézőpontot: bevonja a képletbe az ember

immateriális (anyagtalan) alkotórészeit. De ez már egy spirituális szemléletet feltételez, amely

messze túlnő a genetikai és a környezeti magyarázatok körén, hiszen olyan jelenségeket is

alkalmaz, mint az előző életek létezése, a korábbi életekből hozott karma, az isteni

intelligencia (lélek) tudatossága, hogy csak néhányat említsek. Lehet, hogy éppen ezek a

meggondolások egészíthetnék ki az IQ örökletességéről eddig alkotott elképzeléseinket!

Száraz György

Boldog napot!