21
Magyar fiskális politika: Quo Vadis? Szapáry György

Magyar fiskális politika: Quo Vadis?

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Magyar fiskális politika: Quo Vadis?. Szapáry György. A kérdés. A magyar fiskális politika az egyensúlyi növekedés hajtóereje vagy a sokkok forrása lesz-e? Mi a helyzet. 7 elv, amelyeket az elkövetkező években a fiskális politikának követnie kell. 1. A fiskális politika fellazulása. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

Magyar fiskális politika:

Quo Vadis?

Szapáry György

Page 2: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

2

A kérdés

A magyar fiskális politika az egyensúlyi növekedés hajtóereje vagy a sokkok forrása lesz-e?

• Mi a helyzet.

• 7 elv, amelyeket az elkövetkező években a fiskális politikának követnie kell

Page 3: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

3

1. A fiskális politika fellazulása

0

2

4

6

8

10

12

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

a GDP százalékában

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100a GDP százalékában

Államháztartási hiány Államadósság (jobb skála)

Forrás: MNB. ESA 95 adatok. A 2005-ös ESA 95 deficit az MNB becslése

Magasan beragadt deficit és emelkedő államadósság.

1. ábra: A főbb fiskális mutatók alakulása 1994-2005

Page 4: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

4

2. Hogyan történt a fellazulás?

• 2001-2002: kedvező gazdasági ciklikus feltételek ellenére jelentős lazítás történt a költségvetés tartós tételeiben– Jelentősen emelkedtek a közalkalmazotti bérek, transzferek és

nyugdíjak– Kisebb mértékben: adócsökkentések

• 2003-2004: nem volt érdemi kiigazítás• 2005: kis mértékű negatív ciklikus hatásnál jóval

nagyobb lazítás (autópályák, önkormányzatok, gyógyszertámogatás)

• Tehát: a hiányt nem a gazdaság potenciálistól elmaradó teljesítménye okozta.

Page 5: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

5

3. Mi a probléma ezzel?

A folyó fizetési mérleg folyamatosan romlott, mert a megtakarítások nem tudták kompenzálni a költségvetési hiányt.

2. ábra: A főbb szektorok nettó finanszírozási képességének alakulása

Forrás: MNB. Szezonálisan kiigazított idősorok.

-15

-10

-5

0

5

10

15

1995

. I.

III.

1996

. I.

III.

1997

. I.

III.

1998

. I.

III.

1999

. I.

III.

2000

. I.

III.

2001

. I.

III.

2002

. I.

III.

2003

. I.

III.

2004

. I.

III.

2005

. I.

III.

a GDP százalékában

-15

-10

-5

0

5

10

15

a GDP százalékában

Nem pénzügyi vállalatok Államháztartás Háztartások Külföld

Page 6: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

6

4. Sebezhetőség

• A folyó fizetési mérleg finanszírozása nagymértékben

szorul külföldi portfoliótőke befektetésekre (a külföldiek

kezében lévő állampapír-állomány 2500 Mrd Ft)

• Sebezhetőség: globális likviditásbőség nem tart örökké,

globális kamatok emelkednek

• Ugyanakkor: vállalati beruházások várhatóan (és

remélhetően) növekedni fognak.

• A veszély sokkszerű kiigazítás: leértékelődés, magasabb

infláció, magasabb kamatok, kisebb fogyasztás és

beruházás, alacsonyabb foglalkoztatás

• Növekvő adósság magasabb jövőbeli adók, torzító hatás

Page 7: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

7

5. Rossz előjelek

• Mit gondolnak a piacok:

3. ábra: Az 5 év múlva induló 5 éves forward hozamfelárak az euró forwardok fölött a visegrádi országokban, 2003-2006

Forrás: Reuters

•Leminősítések:•Fitch A- BBB+•S&P A- stabil A- negatív

•EU intők

-50

0

50

100

150

200

250

30003

. jan

.

03. á

pr.

03. j

úl.

03. o

kt.

04. j

an.

04. á

pr.

04. j

úl.

04. o

kt.

05. j

an.

05. á

pr.

05. j

úl.

05. o

kt.

06. j

an.

bázispont

-50

0

50

100

150

200

250

300bázispont

Zloty Cseh korona Szlovák korona Forint

Page 8: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

8

6. További problémák

• A szociális ellátó rendszerünk nem ösztönzi a munkavállalást:

4. ábra: A gazdaságilag aktívak aránya a 15-64 éves népesség arányában az Európai Unió tagállamaiban (2004-es adatok)

Forrás: Eurostat. A máltai adat kiugróan alacsony érték, ezért nem is tüntettük fel az ábrán.

Dánia

Hollandia

Ciprus

Egyesült Királyság

Spanyolország

Írország

Németország

Svédország

Portugália

Görögország

EU-15Ausztria

CsehországEU-25

Szlovákia

Finnország

Franciaország

Olaszország

Luxemburg

SzlovéniaÉsztország

Lettország

Belgium

Litvánia

Új tagállamok

Lengyelország

Magyarország

50

55

60

65

70

75

80

65 67 69 71 73 75 77 79 81 83 85

Férfiak (%)

Nők

(%

)

Page 9: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

9

6. További problémák (folyt.)

• Jelentős a szürke gazdaság• Eltartottsági ráta: az adó- és járulékfizetők aránya

a teljes lakosságon belül:

Magyarország 39%, EU 15: 43%, Ausztria 50 %, Németország 50%, Nagy-Britannia 47%

Magyarországnál alacsonyabb csak Törökország, Bulgária, Horvátország, Lengyelország és Olaszország

Page 10: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

10

7. Hitelesség

• Sorozatos túllövések: túlzottan optimista költségvetési tervezés mind a bevételek, mind a kiadások terén

5. ábra: Az államháztartási hiány célok és megvalósulásuk 1994-2006

Forrás: Eurostat, MNB. PEP: Előcsatlakozási gazdasági program, KP: Konvergencia Program. A 2005-ös érték az MNB becslése.

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

a G

DP

száz

alék

ában

2002-es PEP 2003-as PEP 2004-es KP (május) 2004-es KP (december) Tény MNB-előrejelzés

Page 11: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

11

8. Transzparencia

• Transzparencia hiánya: egyre több állami kiadás kerül a költségvetésen kívülre (PPP konstrukciók, pl. autópályák, MÁV, stb.) miközben ezek a kiadások növelik az államadósságot.

• Könyvelési technikák: rontja mind a hitelességet, mind a transzparenciát

Page 12: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

12

9. Megoldási irányelvek

1. sz. elv:

• „Fűnyíróelv” alkalmazásával csak átmeneti

megtakarítás érhető el, mert a nyugdíj-, egészségügyi,

oktatási és államigazgatási rendszerben lévő

determinációk reformok nélkül újratermelik a hiányt.

• A megoldások gyakran politikai ciklusokon átívelő

intézkedéseket igényelnek

Page 13: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

13

9. Megoldási irányelvek (folyt.)

2. sz. elv:• A szociális ellátó rendszereknek két célt kell

egyszerre szolgálnia: igazságosság és hatékonyság• A szociális transzferek rendszere akkor járul hozzá

a hatékony gazdaság megteremtéséhez, ha az igazságosság szempontjának érvényesítése mellett a munkavállalást és a munkahelyteremtést is ösztönzi:– Járulékcsökkentés segít, de ezt a kiadások

csökkentésének kell kísérnie– Családtámogatás nem ösztönzi a nők

munkavállalását– Nagyobb hangsúly az át-, illetve továbbképzésre

Page 14: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

14

9. Megoldási irányelvek (folyt.)

3. sz. elv:• A nyugdíjrendszer kiegyensúlyozottságát biztosítani kell

(jelenleg a GDP 2%-ának megfelelő hiányt eredményez)– Az 1997-es reform óta járulékok csökkentek, nyugdíjak

növekedtek. Ezt a tendenciát súlyosbítja az elöregedés– Járulékokat csak akkor lehet csökkenteni, ha csökkennek a

járadékok is (demográfiai kilátások érdemi változására nem lehet számítani)

– Ösztönözni kell a munkaerőpiacon maradást: Kedveszményes nyugdíjak szigorítása: korkedvezményes nyugdíjak az összes nyugdíjas 28%-a. Tényleges nyugdíjazás a törvényes korhatár alatt: férfiak 2 év, nők 1 év

Page 15: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

15

9. Megoldási irányelvek (folyt.)

4. sz. elv:• Egészségügy: a minőség javítása mellett az állami

kiadások féken tartása– Nehézség: nincs kész recept. Vitatott megoldások,

nincs konszenzus– De vannak ismert tények:

• Kórházi ágyak száma a lakosság számához viszonyítva magas nemzetközi összehasonlításban (Magyarország: 784, EU 15: 572)

• Egy főre jutó gyógyszerkiadások magasak

– Csökkenteni kell a túlfogyasztást: vizit díjak, co-payment

– Magántőke bevonás, kiegészítő biztosítás

Page 16: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

16

9. Megoldási irányelvek (folyt.)

5. sz. elv:

• Oktatás: hatékonyság javítása. Diákok számának

csökkenését nem követte a tanárok számának arányos

csökkenése. Diák/tanár arány az általános oktatásban

alacsony nemzetközi összehasonlításban:

Magyarország: 10, EU 25: 14, Németország: 15

• Képzés nem követi a munkaerőpiaci kereslet

változásait. A felsőfokú végzettségek közül

munkanélkülivé válók aránya magas

Page 17: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

17

9. Megoldási irányelvek (folyt.)

6. sz. elv:• Biztosítani kell a transzparenciát.

Hiánya: - gyengíti a piaci bizalmat

- megfosztja a döntéshozókat, hogy minél szélesebb információk alapján hozzák meg a döntéseiket

- döntéseket nem lehet transzparensen kommunikálni a társadalom felé

- nem tudjuk hatékonyan érvényesíteni érdekeinket az EU-n belül

Page 18: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

18

9. Megoldási irányelvek (folyt.)

7. sz. elv:

• Fiskális szabályok felállítása: egy kínálkozó

lehetőség a fiskális fegyelem megerősítésére:

Törvény?

Fiskális Tanács?

Page 19: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

19

10. Mikor lesz euro?

• 2010-es bevezetéshez a GDP 5.5-7.0 %-nak megfelelő költségvetési kiigazításra van szükség 2008-ra. Reformok nélkül nem lehetséges.

• Az eurót nem lehet bevezetni:– Rajtaütésszerűen

– Lopakodó módon

• Átfogó intézkedések pontos menetrendszerű kivitelezésére van szükség

Page 20: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

20

11. És ha mégse…???

„Ami nem tarthat örökké, annak egyszer vége lesz.”

Herbert Stein

„Ami nem tarthat örökké, az sokkal tovább tarthat,

mint gondolnánk, és az elkerülhetetlen korrekció

gyorsasága és erőssége mindig meglepetést okoz.”

Rüdiger Dornbusch

„A magas államháztartási hiánnyal semmit sem kell kezdeni, mert valami majd úgyis történni fog.”

Benjamin Friedman

Page 21: Magyar fiskális politika:  Quo Vadis?

21

Kiigazítás nélkül „valami valóban

történni fog”. Rajtunk múlik, hogy a

fiskális politika a sokkok forrása,

vagy a növekedés hajtóereje lesz.