MŰVÉSZETI OKTATÁS

Szemelvény az Iparművé- École royale des Arts déco-szeti Iskola ezidei mun- ratifs. — Classe de l'Art káiból. — Grafikai osztály. graphique. Prof. : Francois Tanár : Helbing Ferenc. Helbing.

a matyó művészet eredeti és tüzes szépsége kapta meg s művei élénk dokumentumai mindannak az artisztikus gazdagságnak, amely Mezőkövesd vidékén született. Életének utolsó szakát úgyszólván teljesen a mezőkövesdi népművészet kultusza tölti be, ennek alapján készítette iparművészeti munkáit, festett dobo-zait és a matyó-babákat, amelyek még leg-utóbb az Iparművészeti Társulat gyermek-művészeti kiállításán arattak nagy sikert. A Magyar Iparművészetnek is régi munkatársa s olvasóink bizonyára élénken emlékeznek finom, magyaros rajzaira, amelyek több ízben ékesítették lapjainkat. Melegszívű, finomérzésű művész volt, aki minden apró alkotásában ki-fejezésre tudta juttatni a szeretetet, amellyel a művészet és a magyarság iránt viseltetett. Ez a szeretet a legdrágább érték, amelyet a magyar kultúra művészfiaitól kaphat s bizo-nyára igen fájdalmas, hogy ezt az értéket oly hirtelen és korán örökre el kellett vesztenie. * * *

A művészetben nincsenek megmásíthatatlan szabályok, csupán általános elvek vannak, amelyek a gyakorlatban folyton változnak.

Walter Crane.

TVZ O. M. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA újabban minden tanév végén házi kiállítást

rendez azzal a céllal, hogy a tanárok egymás munkásságát megismerjék, figyelemmel kísér-hessék, a kiállítást közösen megnézzék, meg-bírálják és az ekképpen kialakuló vélemények révén a szakosztályoknak összhangzó együtt-működését biztosítsák. Nem a nagyközönség-nek szánt, külső hatásra törekvő kiállítások ezek, hanem intim jellegű beszámolók, amelyekbe a tanári karon, az intézet ifjúságán és néhány meghívott vendégen kívül más alig tekinthet bele. Az idei beszámolón ismét sok kedvező jelenséget láttunk, ami az intézet következetesen egészséges és gyakorlati irányú fejlődéséről tesz tanúságot. A régebben tespedő ötvösosztály például oly bámulatos peda-gógiai érzékkel egybeállított tanmenetet és kiváló eredményeket mutat fel, hogy immár a legjobb reménységgel nézhetünk e nagy-fontosságú művészi iparágunk jövője elé. A grafikai osztály csoportját a vezető tanár kitűnő gyakorlati érzéke hatja át, mely szá-mol a mindennapi élet szükségleteivel, de bizonyságot tesznek a szebbnél szebb, válto-zatos munkák arról is, hogy a növendékek egyéniségét túlszigorú, vagy egyoldalú kor-látozással le nem nyűgözik. A plasztikai osztályokban szembeötlik a komoly törekvés, mely a formât mindig valamely meghatározott anyaghoz köti és ezzel a különböző techni-kákhoz való alkalmazkodóképességet akarja elérni. A díszítményi rajz tanítása sem merül ki többé jórészt értéktelen papirostervezetek-ben, hanem oda törekszik, hogy már a leg-elemibb gyakorlatokat összekösse valamely praktikus céllal. Természetesen ez csakis bizonyos technikai eljárások ismeretével érhető el. Ezért örömmel látjuk, hogy az ornamentika tanítását a linoleummetszés, szőnyegcsomó-zás, hímzés, batikozás és a sokféle könyv-tábladíszítési eljárások, az üvegfestés stb. gyakorlásával egészítik ki. Az e téren elért eredmény igen tiszteletreméltó. Hasonló egész-séges szellem hatja át a díszítő-szakosz-tályok tanítását is. A textil-osztályban újab-ban a legszebb sikereket a batikolással érik el. A kerámiai osztály ez alkalommal a már ismert régibb munkáinak variálására szorítkozik. Annál elevenebb működést fej-tenek ki a lakásberendezési osztályok, ame-lyek a belső építészet és a bútorosság nagy tárgykörébe tartozó sok nemes ízlésű formai megoldással és finom hatású színpoémák-

kai lepik meg a nézőt. — Általában megállapít-hatjuk, hogy céltudő, erős akarásról és jeles erők harmonikus együttműködéséről győz meg az iparművészeti iskola legújabb beszámolója. Kívánjuk, hogy az a fiatalos kedv és tettvágy, mely jeles intézetünk vitorláit most duzzasztja, ne lankadjon s vigye tovább is frissen és biztosan céljai felé.

JUTALOMDÍJAK. Azoknak a pedagógusok-nak, akik a szívükkel gondolkoznak, régi

óhajtásuk, hogy az iskola többet jutalmazzon, mint büntessen. Néhány igaz, dicsérő szóval, egy cirógatással többet lehet a gyermeknél elérni, mint ezer büntetőparagrafussal. A mai iskola jutalmazási törekvése azonban jófor-mán csak az év végére szorítkozik s ott is kimerül a könyvjutalomban. Holott bizonyos, hogy a könyv sok minden előnye megszűnik abban a percben, amikor a gyerek elolvasta és szekrényébe zárja. Ez a gondolat vetődött fel a mostani gyermekművészeti kiállítás ren-dezőbizottságában, amikor elhatározta, hogy pályázatot ír ki — a legtágabbkörű terü-leten — olyan jutalomdíjakra, amelyek a leg-jobb tanulók között szétosztatván, egyrészt állandóan szemük előtt lehessenek, másfelől íróasztaluknak, szobájuknak vagy a lakás falá-nak művészi díszéül szolgáljanak. Csak egyfel-tétel volt, hogy a reprodukálandó modell egy-egy másolata ne igen kerüljön többe pár koronánál és az a metszet, plakett, cserép, fából vagy fémből készült tárgy, melyet az iskola így kioszt, ne igen terhelje meg a mai-nál jobban az állam, a főváros, az egyház vagy a község pénztárát. A pályázat — amely-nek java termése ott látható a gyermekművé-szeti kiállítás falán — bizony nem járt teljes eredménnyel. A gondolat annyira új és pél-dátlan, hogy a mi iparművészeti tervezőink legnagyobb része nem tudott vele mit kezdeni. Az Iparművészeti Társulat bírálóbizottsága ezért a vásárlásra fordított egész összeget ki sem adhatta és csak három munkát talált arra alkalmasnak, hogy az iskolafenntartók figyelmébe ajánlja. Ezek közül kettő (egy Mátyás király-plakett és egy keretezett emlék-lap) Bokros és Szekeres munkája, egy pedig (magyaros ornamentikájú verssorok) Ékes Lajos és Spinner Dezső munkája. A többi közt is akad néhány ötletes gondolat, melyek bizo-nyos változtatások árán felhasználhatók. Fel-tűnően hiányzanak azonban a szűkebb ér-telemben vett iparművészet körébe tartozó tárgyak : dobozok, írómappák, tolltartók, ténta-tartók, szelencék, necessairek, könyvkötések, zsebnaptárak stb. stb., amik éppen a hasznos voltuknál fogva annál nagyobb megbecsülés-ben részesülhetnek. Formailag, különösen a

Szemelvény az Iparművé-szeti Iskola ezidei mun-káiból. — Grafikai osztály. Tanár : Helbing Ferenc.

grafikai pályaművekben, igen sok ízlés nyi-latkozik meg s a magyaros ornamentikának finom hajtásaival találkozunk ezen a pályá-zaton is, de hiányzik az invenció, az anyagok ismerete és a gyakorlati élet szükségletei iránt való érzék. S mintha egy kissé általá-ban is túltengene az újabb generációban a cifrálkodás, az ékesenszólás a mondanivalók súlya helyett. Bizonyos azonban, hogy a kezdet e szerényebb sikere után erőteljesebb fejlődést lehet várni és már most sem volna haszontalan kísérlet a legjobb munkák közül néhányat sokszorosítva, a művészi nevelés ez első fecskéit, a magyar tanulóifjúság közé röppenteni.

AZ O. M. IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT L GYERMEKMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSA

szeptember hó közepéig lesz látható, hétfő kivételével 9-1-ig. A kiállítást mindenfelé nagy rokonérzéssel fogadták s hetek óta hemzse-

École roy. des Arts décora-tifs. — Classe de l'Art graphique. Prof. : Francois Helbing.

• M •

275 6*

« •i •

Szemelvény az Iparművé-szeti Iskola ezidei mun-kái ból.DIszttőfestő-osztály. Taná r : Sándor Béla.

Ebben az ügyben június 10-én Nádler Róbert elnöklésével a társulat és az ipartestület kikül-dötteinek részvételével értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a kiállítást október hó közepétől november hó közepéig rendezik nagyszabású divat-revükkel kapcsolatban. A kiállításon nemcsak az ismert nagy divat-szalónok vesznek részt, de módot kívánnak adni a szereplésre kisebb divatiparosoknak is anélkül, hogy az őket nagyobb anyagi áldozatokkal terhelné meg. A kiállítás rész-letes programmját az előkészítő bizottságnak még június hóban tartandó ülésén állapítják meg.

ÀDARMSTADTI MŰVÉSZTELEP KIÁLLÍ-TÁSA, mely a képző- és az iparművészet

minden ágának alkotásait foglalja magában, május hó 16-án nyilt meg és tart f. é. október hó 11-éig. E kiállítással egyszerre a hercegi palotában egy retrospektív kiállítás is látható, mely a német művészetnek 1650. évtől 1800-ig terjedő korszakát tünteti fel. E kiállításokat, valamint a kölni Werkbund és a leipzigi könyvművészeti kiállításokat lapunk legköze-lebbi számában behatóan ismertetjük.

École roy. des Arts décora-tifs. Classe de la peinture décorative. Professor : Béla Sándor.

276 L

gett benne a vidám gyermeksereg, mely tanítói vezetéssel nagy tömegekben kereste fel a ki-állítást és gyönyörködve nézegette a sok érde-kes és tanulságos látnivalót. De nagy örömét lelheti e kiállítás megtekintésében mindenki, aki a gyermeket szereti s akinek a művé-szetnek a gyermekkel való vonatkozásai iránt érzéke van.

DIVATKIÁLLÍTÁS. Az Orsz. Magyar Ipar-művészeti Társulat a nőiruhakészítőipar-

testület közreműködésével ez év őszén divat-kiállítást rendez az Iparművészeti Múzeumban.

ELDŐLT PÁLYÁZATOK. Június hó elején az O. M. Iparművészeti Társulat által

hirdetett több érdekes pályázat felett határoztak az illetékes bíráló-bizottságok. Az eredménye-ket a döntések sorrendjében következőkben ismertetjük :

a) A Nemzetközi Mozgófénykép-Kiállítás plakátjára hirdetett pályázat bíráló-bizottsága június hó 5-én határozott a beérkezett 47 pálya-mű felett. A 250 koronás I. díjat Hosszú Pintér Gyulának, a 125 koronás II. díjat pedig Karlai Mór iparművészeknek ítélte oda. Ezeken kívül a kiállítás végrehajtó-bizottsága meg-vásárolta Földes Imre, Rogán Róbert és Jeney Jenő pályaműveit 50-50 koronáért. A pálya-művek a jury döntése után láthatók voltak az Orsz. Iparegyesület nagytermében.

b) A M a r k o v i t s é s G a r a i c é g által egy orfeumplakát keretjére hirdetett pályázatot június hó 6-án döntötte el az illetékes bíráló-bizottság, mely a 100 koronás I. díjat Zombori Erbits Jenőnek, a 60 koronás II. és a 40 koro-nás III. díjat Szekeres és Bokros közös művei-nek ítélte oda. A bizottság ajánlatára a pályá-zatot hirdető cég megvásárolta még Ékes és Ékes, Pállá Jenő, Töttössy Edith és Hosszú Pintér Gyula pályaműveit.

c) A Szt. Lukács-gyógyfürdő igazgatósága megbízásából egy j e l k é p e s r a j z r a és a

n • n • n • II •

II • II •

• H

fürdőre vonatkozó a r c h i t e k t ó n i k u s fö lvé -t e l e k r e hirdetett pályázatok bíráló-bizottsága június hó 9-én bírálta el a beérkezett pálya-műveket s egyhangú megállapodással elhatá-rozta, hogy mindkét pályázatot eredmény-telennek nyilvánítja, amennyiben sem a be-érkezett 31 jelképes rajz, sem a beküldött 51 architektónikus kép közül nem akadtak olya-nok, melyeket a bizottság a kitűzött pálya-díjakra érdemeseknek ítélt volna. Ezért a bizottság javaslatára a Sz. Lukács-fürdő igaz-gatósága a pályázatot a Társulat útján újból kiíratja. Az erre vonatkozó pályázati felhívást lapunk e számában közöljük. A lejárat napja f. évi október hó 5-dike.

d) A Szt. Istvánnapi ünnepségek propagá-lására hivatott plakát rajzára hirdetett pályázat pályabírósága Bárczy István dr. polgármester, mint az O. M. Iparművészeti Társulat elnöké-nek elnöklésével június hó 13-án bírálta el a beérkezett 38 pályaművet. Az 500 koronás I. pályadíjat Budai István, a 200 koronás II. pályadíjat pedig Bokros Ferenc és Szekeres Béla pályaművének ítélte oda. Ezenkívül meg-vásárolták 100-100 koronáért Kacziány Aladár, Földes Imre és Pataky Piroska plakátterveit.

ZÀK-IR OD ALOM

• •I • M • II •

TVZ ORNAMENTIKA. Ybl Ervin dr., akinek -fA. nevét olvasóink lapunkban megjelent cikke után ismerik, rendkívül komoly és mélyen szántó tanulmányt írt az ornamentika kérdésé-ről. A probléma szinte a legaktuálisabb mindazok között, amelyek ma az iparművészeiét érdeklik. Abban a lázas keresésben, amellyel a modern művé-szet új kifejezésformára, végső eredményében új stí-lusra törekszik, úgyszól-ván az ornamens játssza a legnagyobb szerepet : az ornamens értéke, jelen-tősége a stílusfejlődésre nézve, k e l e t k e z é s é n e k , megváltozásának, megúj-hodásának kérdése a leg-nagyobb mértékben izgatja a művészeti írók és gon-dolkodók érdeklődését. A külföldi irodalomban egyre és egyre inkább szaporod-nak az ornamens szere-pével foglalkozó érteke-

zések, mégis Ybl dr. tanulmánya olyan szem-pontokból fogja meg a problémát, amelyekre nézve alig akad előzője. Míg ugyanis a legtöbb művészeti író művészettörténeti avagy s t í l u s k r i t i k a i nézőpontból foglalkozik az ornamenssel, Ybl dr. tanulmánya egészen plméleti jellegű és az ornamensnek isme-rettani természetrajzát kívánja nyújtani. Ebben a tekintetben pedig úgyszólván mint felfe-dező szerepel és egy olyan kérdésre irá-nyítja a figyelmet, amellyel az esztétikusok mindeddig nem foglalkoztak kellő részletes-séggel és precizitással. Kiindulási pontja a Kant-féle filozófia, amelynek aprioritását azon-ban a XIX. század lélektani és biológiai ered-ményeivel ellenőrzi. Ezen a széles alapon építi fel az ornamentumoknak ismerettani feltételeit. Pontos és végleges különbséget tesz a tárgyon megjelenő és a tárgyat alkotó ornamentum között és az utóbbival kapcsolatban tárgyalja az iparművészet legfőbb problémáját, a szük-ségszerűséget, megállapítva annak feltétlen érvényét. Ezután egy rendkívül érdekes fejezet-ben foglalkozik az ornamentális elemekkel ú. m. a ritmus és a szimmetriával, mint formális és az alkalmazással, mint nem-formális elemmel. Kifejti a ritmus és szimmetria genetikus ismeret-tani jelentőségét, pontos figyelemmel a jeleknek fiziológiai hátterére és esztétikai érvényesülé-sükre. Majd bőven foglalkozik az ornamentika tartalmi momentumaival, az organikus és nem-organikus ornamentika értékével, miközben kiterjeszkedik Lipps és Warringer hasonló irá-nyú elméleteinek kritikájára. A különböző meg-jelenésű ornamentumok esztétikai értékelése zárja be a szigorúan tudományos tanulmányt,

Szemelvény az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. Díszítőfestő-osztály. Tanár : Sándor Béla.

École roy. des Arts décoratifs. Classe de la peinture décorative. Prof. : Béla Sándor.

amely minden sorában meglepő bizonyságot tesz szerzőjének brilliáns tájékozottságáról s mély és eredeti gondolkodásmódjáról. A felve-tett kérdéseket imponáló merészséggel s mind-amellett világos biztonsággal tárgyalja és egész rendszerének rendkívüli meggyőző erőt tud adni. Kár, hogy tárgyalási módja talán kissé túlságosan szigorú és elvont, így könyve a lai-kus számára nehezen megérthető. A szakiro-dalom azonban kétségtelenül kellő érdeklődés-sel és elismeréssel fogja fogadni a tanulmányt, amely egy fiatal tehetségnek lendületes bemu-tatkozása.

MAGYAR DÍSZfTMÉNYEK. 25, részben többszínű mintalap iparművészek és rajz-

oktatók számára, valamint iskolai használatra. Tervezte Hollós Károly. A szerző kiadása. Ára 10 korona. — Az érdemes szerző már mintegy harminc év óta foglalkozik a magyar ornamentikával s eddig számos idetartozó sikerült tervezete került forgalomba. Munkáit választékos ízlés és a rajznak majdnem pe-dánsan gondos csiszoltsága jellemzi. Jelen műve kizárólagosan körbe tervezett, a kör területét harmonikusan betöltő síkdíszítmé-nyeket foglal magában, amelyeket jó részben magyar suba- és szűrhímzésekben előforduló elemekből alakított. A mű gyakorlati használ-hatósága szempontjából célszerűbb lett volna, ha a szerző néhány bordűrrel, négyszög stb. díszítménnyel tarkítja tervezeteit, melyek külö-nösen a rajztanításnál igen jó szolgálatot tehetnek. Ezért Hollós művét rajzoktatóink figyelmébe ajánlhatjuk.

ÀN A G Y V Á R O S E S Z T É T I K Á J A . (Kari Schefíler : Die Architektur der Grosstadt.

Berlin, Bruno Cassirer.) E folyóirat hasáb-jain több ízben volt már szó Schefflerről. A fiatal német esztétikusok közt kevés van, aki annyi finomsággal, annyi részletességgel tudna műalkotásokat analizálni, mint ő. Külö-nösen, mikor nem annyira formataglalásról van szó, mint inkább a művészet pszichéjé-ről. Városokról (Páris, Berlin), azok művészi életéről, korokról és festőirányokról (Italienische Reise), építészeti és iparművészeti kérdésekről (Der neue Stil, Architektur der Grosstadt) egyforma könnyűséggel és biztossággal ír. Nagy termékenysége sem fáradtá, sem felü-letessé nem teszi, legfeljebb a munkái konstruk-cióján érzik meg, hogy nem egyidőben kelet-kezett minden fejezetük és hogy kitöltetlen hézagok maradtak. Ez ötlik szembe a leg-újabb munkáján is, melynek egyes fejezetei, főleg a berlini architektúra s városesztétika kérdéseivel foglalkoznak és a német revük-ben jelentek meg külön-külön. Ámde az ő

problémái kinőnek a berlini keretekből, jellem-zően kozmopolitikus kérdésekké válnak és amit a bérházakról, az áruházak stílusáról, a falusi házakról, a temető-architektúráról ír, egytől-egyig oly megállapításokat tartalmaz-nak, hogy egy kialakuló világváros-esztétika alapgondolatainak tekinthetők. Igaz, hogy a speciális berlini látás még az ő nagy európai iskolázottságára is rányomja a bélyegét : nem tud más lenni, mint északnémet. Ez főleg egyéniségekről írt portréin látszik meg: Messel-ről, Hoffmannról, Behrensről, Tessenowról, Muthesiusról, Obristről, Endellről egyforma lelkesedéssel ír és ezeket a feljegyzéseket olvasva, azt hihetné az ember, mintha minden idők legkülönb városépítői Berlinben és Drez-dában élnének. E jellemzésekben mindig több a csodálat és a személyes jótulajdonságok átélése, mint a kritika, de így is igen értékesek. Meg lehet állapítani belőlük, hogy SchefFIer tisztán látja a mai nagyvárosi építészet fej-lődési irányait, a kétféle iskolának: a neo-klasszicizálónak és a romantikusnak össze-függését a régebbiekkel s tudja, hogy mely tényezők azok a mai építészetben, melyek stílusalkotó erővel bírnak. Hogy a gazdasági viszonyok hatását, a vasbeton és a vas eszté-tikai szerepét beleolvasztja az architektúra mai fejlődésmenetébe, az azt mutatja, hogy a Riegel-féle esztétikai elméletet nagyon szeren-csésen tudja gazdaságpszichológiai megfigye-léseivel és egyéni íróművészetének ötleteivel változatossá tenni.

KUNST UND SCHULE, évenként négyszer megjelenő folyóirat, szerkeszti A. Hart-

mann. Gerlach és Wiedling kiadása, Wien. Egy évre 9.40 K. — A művészi nevelés, illetőleg a művészetnek az általánosan képző iskolák tanítási rendszerébe való belevitelé-nek kérdése mintegy 12—15 év óta napi-renden van és mindinkább terjed azu a meggyőződés, hogy az e téren elérhető ered-mények nem csupán az általános kultúra szem-pontjából, hanem az ipari termelés, tehát a nemzetgazdaság szempontjából nagy értéket jelentenek. Az iskolának a művészettel és az alkotó munkával való közösségét, az eszté-tikai és művészettechnikai ismeretek terjesz-tését, az ízlés nemesítését akarja szolgálni a most meginduló, tetszetős külsejű folyó-irat, melyből elsősorban a rajz- és kézimunka-tanítók meríthetnek sok becses útmutatást, ötletet. De érdekes tudni- és látnivalót talál benne a laikus közönség is, mely ösztönsze-rűleg vonzódik a művészethez, szereti a szépet s a gyermekeket részesíteni akarja a művészi alkotás örömeiben. Ezért az új folyóiratot olvasóink figyelmébe ajánljuk.

V V II II •

Szemelvények az Iparművészeti Iskola ezidei munkái-ból. Lakásberendezési osztály. Tanár : Györgyi Dénes.

SZÉKESFŐVÁROSI IPARMŰVÉSZETI

BIZOTTSÁG a címe annak az új bizott-ságnak, melyet Bárczy István dr., polgármester kezdeményezésére a székesfővárosi tanács a május hó 19-én tartott ülésén alakított. E bizottság hatáskörére nézve a tanács egy-ben kimondta, hogy ezentúl a fővárosi köz-igazgatás bármely ágában felmerülő oly ügyek, melyek iparművészeti vonatkozással bírnak vagy bírhatnak, a tan. XIV. ügyoszt. útján most alakított iparművészeti bizottság elé terelendők tárgyalás és ja-vaslattétel végett, még pedig oly stádiumukban, hogy ez a bizottság az ügyeket még bármely irányú döntés e l ő t t szakszempontból kellőkép-pen előkészíthesse, illetve az illetékes ügyosztály által megjelölt szükséglethez és a rendelkezésre álló fede-zethez mérten állást foglal-hasson a munkálatok iránya, tartalma, anyaga, formája és kivitelének egyéb módozatai (a munkálatokkal való meg-bízás, pályázatok stb.) tekin -tetében. Az iparművészeti bizottság elé terelendők tehát elsősorban a főváros szá-mára készülő középületek, hivatalok.iskolákésazegyéb TSld&zwt alapraj.

Écolé roy. des Arts décoratifs. Classe de l'Art de l'interieure. Prof.: Dénes Györgyi.

fővárosi intézetek (pl. fürdők, könyvtárak stb.), üzemek belső berendezései és iparművészeti jel-legű díszítései, a főváros kegyúri jogának gya-korlásából kifolyólag végzendő iparművészeti vonatkozású munkálatok, azonkívül pedig minden belső berendezési és más iparművé-szeti jellegű munka, átalakítás stb., mely a már fennálló székesfővárosi épületekben szüksé-gessé válik.

A bizottság feladata lesz megállapítani, vájjon az illető munka (berendezés, felsze-relés stb.) művészi irányú legyen-e s mily mértékben, azért az ügyek ilyen kérdések tisz-tázása végett is ennek a bizottságnak adandók

ki javaslattétel végett. A bizottságelnöke Bárczy

István dr. polgármester, he-lyettes elnöke Wildner Ödön dr. tanácsnok, tagjai Alpár Ignác, Bachruch Károly, Freund Vilmos, Glück Fri-gyes, Thék Endre és Wolf-ner József főv. törvényható-sági bizottsági tagok, to-vábbá Ágotái Lajos, Czakó Elemér dr., Fieber Henrik, Györgyi Kálmán, Lajta Béla, Nádler Róbert és Teles Ede.

Amidőn örömmel veszünk tudomást a bizottság meg-alakulásáról, annak az óha-junknak adunk kifejezést, hogy a bizottságnak ipar-művészetünk fejlődése, álta-lában pedig a művészeti kul-túra szempontjából oly fontos működése minden irányban mennél sikeresebb legyen.

íí • H • H S !i •

8 fí • H •

?! S • II • II íi • H • H • H • H • H T, •

T, T, íí • H • H •

í! Ü fí • H • H •

« J 279

Szemelvény az Iparművészeti Iskola ezidei munkái-ból. Díszltményl tervezés. Tanár : Gróh István.

MŰVÉSZI ÉLET AMERIKÁBAN. Erről a témáról, mely Európát annál lázasabban

kezdi érdekelni, minél félreismerhetetlenebbé válik Amerika életfelfogásának hatása az óvilágra, mostanában egyre gyakrabban jelen-nek meg tudósítások. Ezek azonban többnyire csak eleven tollú újságírók vagy útleírók szem-léletei, míg nemrég alkalmunk nyilt egy művé-szeti szakembernek, Jessen Péternek, a berlini Iparművészeti Múzeum tudós igazgatójának amerikai útján szerzett benyomásaival meg-ismerkedni, melyeket a Hamburgi Iparegyesület-ben mondott el. Ebből az előadásból is kitűnik, mily céltudatosan igyekszenek az amerikaiak eloszlatni azt a balhitet, hogy belőlük a művészi érzék teljesen hiányzik. Az amerikai architek-túra ugyanis nem merül ki a szédítő felhőkar-colók ízléstelenségeiben, mert Bostonban, Chi-kágóban egész sora van a modern, finom anyag-szépségű villaövezeteknek, melyek kecses és szép összhangban egyesülnek. De a nagy árú-házak, hotelek, kereskedelmi irodák sem nél-külöznek minden szépséget és főleg az anyagok gazdagságával lepnek meg. A márvány, a bronz, világítótestek gyakran imponáló méretekkel emelik e nagy házak belsejének gazdag kevély-ségét. A díszek néha kissé túlzott pompa-szeretettel s hivalkodóan jelentkeznek, de a konstruktív szépségek azért mindenütt szóhoz jutnak. Vonatkozik ez még a pályaudvarok várócsarnokaira is, melyek közt nem egy a New-Yorkba érkező idegent elragadtatással tölti el. Iparművészeti berendezéseiben a gép-bútor dominál, de az sem otromba vagy

• = • = • = • = • : • = • = • = • = • = • = • = • = • = • = • = • = • = • = • = • = • = • = • = • = • :

École royale des Arts décoratifs. C lasse de l'Art Jj d 'ornamentation. Prof. : Etienne Gróh. Ü

n • n

ízléstelen, hanem mindig elsőrangú tervezők V kezére vall, akik jól értik, hogy az anyag • meglepő hatásait, célszerű formáit miként kell Jí érvényre juttatni. Iparművészetükben első y helyen kell említeni grafikájukat, könyvmű- y vészetüket, mely tipográfiájuknak észszerüsé- • gével, anyagszépségével, a papir finomsá- íí gával és bizonyos konstruktív egyszerűség- y gel hat. Az amerikai grafikusok s kivált a V kézművesek nagy haj landóságot mutatnak • arra, hogy ismét valami céhszerű szövetség- fi ben egyesüljenek. Bostonban, amely zeneileg » is Amerika legjelentősebb városa, egy egye- V sülét van, amely vagy ezer művészt, műba- V rátot, férfit és nőt, egyesít, akik egy elárusító- íí csarnokot tartanak fenn s ebből olyan bútorok, » fém- és agyagmunkák kerülnek ki, hogy a V legjobb európai iparművészeti termékekkel • vetélkedhetnek. Mindezekből Jessen azt álla- í pítja meg, hogy Amerika a művészet tá- £ mogatása tekintetében is nagy jövőnek néz V elébe s ennek abban is egyik biztosítékát • látja, hogy az amerikaiak híres gyüjtőszen- íí vedélye és múzeumpártolása is őszinte, y komoly műélvezésen alapul. Ez amatőrség- V ben a legtiszteletreméltóbb vonás az a makacs • következetesség és céltudatosság, amellyel t, az amerikai gyűjtő dolgozik. A szemléletnek » és a szemléltetésnek nagy nevelőerejét, páro- » sítva az iskolákban dívó műhelyszerű okta- • tással oly fényezőknek tekinthetjük, amelyek- íí kel Amerika minden józansága ellenére is a jö- y vendő nemzedékekbe az ideális javak iránti • érzéket fogják beleoltani. •

•

ORSZÁGOS MAGYAR HÁZIIPARI SZÖVETSÉG, BUDAPEST,

IV.. KIGYÓ-TÉR 1.

ERZSÉBETHAZAI, FELSŐVIDÉKI, MATYÓ ÉS TEMESI HÍM-ZÉSEK, ZSEBELYÎ, KALOTASZEGI SELYMES ÉS PAMUT VARROTTASOK ÉS MÁRAMAROSI HÍMZÉSEK. TORONTÁU É S MÁRAMAROSI SZÖVÖTT SZŐNYEGEK. VERT, HORGOLT É S RECECSIPKÉK. NÉPIES KŐEDÉNY É S AGYAGÁRÚK.

H - M - H MEZŐGAZDASÁGI HÁZIIPARI CIKKEK. I-M-M-M a C

•THEK • ENDRE B Ú T O R - , Z O N G O R A -É S É P Ü L E T M U N K Á K G Y Á R A R . - T Á R S A S Á G

NAOY V Á L A S Z T É K M Ű V É -S Z I E S E N K É S Z Í T E T T BÚ-T O R O K B A N . Sggggg SAJÁT G Y Á R T M Á N Y Ú Z O N G O -RÁK NAGY VÁLASZTÉK-BAN, M E L Y E K É R T A GYÁR A L E G M E S S Z E B B M E N Ő J Ó T Á L L Á S T VÁLLALJA 80S

BUDAPEST, VIIL, ÜLLÓI-ÚT 66.

Ujabban jelent meg

AZ IPARMŰVÉSZET » KÖNYVE• H A R M A D I K ( B E F E -J E Z Ő ) K Ö T E T E .

Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat megbízásából szerkesztette sajtó alá rendezte

R Á T H G Y Ö R G Y D I V A L D K O R N É L oa, 352 szövegképpel és 75 műmelléklettel.

A kötet tartalma : A fémek szerepe az Iparművészeiben. Irta : Ed vt I l l é s A. Az ötvösség. Irta: Ml h a l i k József. A bronz és az ón. Irta : dr. É b e r L. A vasművesség. Irta C s 4 n y I Károly. A zománc. Irta : MI h a 11 k József. Az Üveg. Irta : DI v a 1 d Kornél. A könyv-kötés. Irta : dr. O u I y â s Pál. Szövött munkák. Irta: M i h a i l k Gyula és T ö r ö k Kálmán. Iparművészeti törek-vések a huszadik században. Irta : dr. N á d a t Pál. S u t X > £ x > ' ï > ?

A III. kötél árai 6 K. Mindhárom kötet ára díszkői. 4 8 K. Az Iparm. Társulat tagjai a harmadik kötetet 11-60 K, mindhárom kötetet 34-60 K kedvezményes áron kaphatjá k a Társulat irodájában.

Kiadta az Athenaeum irodalmi és nyomdai részv.-társ. Kapható minden könyvkereskedésben.

KÉPKIÁLLÍTÁS MAGyAR FESTŐMŰVÉSZEK EREDETI FESTMÉNYEINEK ft ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA t «

VIII., RÖKK SZILÁRD UTCA 40. ft ft SZABAD BEMENET * * ft ft » OLCSÓ ÁRAK * * *

I *

> > • 4 1 ]

Zsolnay Vilmos-féle KERÁMIAI OYÁRAK

Pécs

Állandó kiállítás és elárusítás: Budapesten, IV. ker., Váci-utca 39-ik szám.

ATHENAEUM IRODALMI É S NYOMDAI RÉSZV.-TÂRSULAT B U D A P E S T RÁKÓCZI-ÚT 54.

11111 MAGYAR

IPARMŰVÉSZET SZERKESZTH5YÖRÖYIKÁLMÁN

MAIl)^AZOR$ZMAfí^IPARMrtíVÉS7ETI | l2ÍimiI^r»MEúlELENIKÉy£NTETÍZSZEI

DÖFIZETÉSIDIJEQY- É V R E * Z Z K O H