~~ .. :~~

~'~t"c«>~4.'~~

A MAGYAR KUTYA~ . (.\ \I.\(;Y.\H p'\SZTon. ES JI ' ILI.SI.I'CTL.\I' ~

SI.A.H\[,\zAs.\, n)U'rf~:-:ETE, LEin .\s.\ ES TE:\\'I~SZ TESE)

,IZ lOBE" 'I',\I'L.\L.\S,\, ,\I'OL.\S.\ I~S A GY,IKO. HIBB BELS() IlETEGSU;EK ELLE:\I \ ' I ~ ))EKEZI~S,

i nT.\

Ik H.I ITSITS O[)L

.Iff/flY/I/' !;lIfyrlinl,-, (Fi/akOl'uc I'lmlimit' r{'.vIIll~:II!lI'. fI kc!/IY" x:(,"~6Fnd.; III/ajl/Ol/liiJ(//I)

112 Ki'·;PI'EI..

BUDAPEST 1921 <;E:>TlIl'\1 1\ rADll\'.\ I.UL,~ ·I· R{Sr.\'I::~YT.\ IIS.\S.\G

IX 1\ "~ l rltk."lcn I

]h~

1994 ... • ' Mog,or Mezogaldasagi Muzeum I

• Kon,.-tara Q Lt~.: y, fl.. ~ Sc _ ~

-C.-n'rlll!! 1\;",h"·,,lhl.11 r t m"""bj~ 11''''''1,,'51. l~_ ",,'h·h·~-u.l_

r~"""I": ,,"" ["'"

. ----

ELi)SZ()

.\ yil:u:! minden Ill'J1lzd(' mi.'tr n:' O l'S-rt' ft l'11 ki-~ ~ ~

lC'IlYl'sztl'ltl' a .,IIl'm:eli hIl1!J(ijdl", t' ll'l'(,11 is rSUp;'lIl

haz .. lllk maradl ('i. A kllll"bld di\"alj.·Ii~ rl rajOllg6 magyar ti.'lrS3(lalolll

a hazait lllCgW·ti. ncm k('<!yc'li. l1y alapoll h(')dilhalott

l'sak (eret haZi.lnldw.1l fOll'g a nCl1lrt juhi.lszkutya CS ami, l'li·gge Ilwg nel11 hl'('slilhctU. mCl!J!J(lf' kfl[ydillk az l'lkorcsosod;b i's a \,l'gplIszlllhis j'ell' haladnak.

:\Iagyar kulyi.Hnk J11l'gml'nli'se a kiki'pczell l's

1l1cgfeieloell ir'.'\I1yilolL magyar kutyatrllYl'sztOk kelt'· ben \"an. :\Ug ilyl'll l'i)tcllyi'szt6k nilll'sellek. addig a h'.lZai ehfail<iink lellyt'szlt'sl'llek l\'lIelldClit'StT()\ sz6

sem il'hel. Egy t,ytizl'de'i lapasztalalok t'S ku\al;lsok

alapi~ln (lssleilllitoll k()nyn'm erre megadja az alkal­

maL l'S ha szert'ny kallyn'lll is a pU'izl<iba l'lhangz6

sz6 !L'sz ('snp:,lll. akkor mngyar Iclkiismcrrtl'lll hi,io

szhn'l ugynn SZOmOl'llan ehhe is heit'llyup;szik. llH'rl rt'szl'mr61 Illl'gldll'm n1indazt. ami ('sl'kl'ly er(illlil()1 l's

ll'helsl'gcmh61 kilclell. .\ l1lagyaria.\l~l.\ll kuly<ik lenyt'szl6icnek megkleil)

magyar kl'z~k,i)ny\'l' min(\ezi<ieig 1ll'1ll yoll ('S l'Zt a hi"I1lYI. az cbte ll ),t'sztl'S. az l'bl;q)I:'d:.is l'S az l'h':lpol;ls

elC'mi ismerell'il. yalamint a hels6 hl'll'gsl'gek clll'lIi

n'dekezesl is lal'gyal6 kuny\'cl11 l'Cllll'l1ylL'm p6lo1,ia .

IV

Ha kUIl\'H'llld a magyar tcirsadalol11 szi\'csell

fogadja. llgy a l1l,isociik kiad::isomhan m6domhan

Ipsz. !logy a k6lly\'cmhe becsllszolI hih~ikat kiki'lsz()­h61jcI11 l'S a hi .. "nyail ];HY3 ITIcgfelc16cll IdboyitSl'lll.

~liel6ll k<inyn'llll'l k6zreadn:.im. ncm 11'111138ZI­

halom cl. hogy J/lI/lgSe''' Gylila sz(}hl'<isZ111fln~'szn('k

()IlZeUCll. hazaIias llllik6(\i'sccrt. a magyar kuLy:.1ink ismi.'tcll mint.'lz.is:,',l'rl l'S 11lC'gorf>kili'sct'rl kiisz61lC'lcl

Ill' llloml,jak. Hasonlc) ()]lz<.>lll'nsl'gi.'rl r(lir/a .11. /Jcil l"otoIl1Lh'('sZ!lck n kcinyn'lll rl'S%l'rt' :i1l'llgcdl'lt kh-(>tt'­kki..'ll k()sz()Ill'\le] nd()l.ol11. '"(-ged a Centrulll Kiad6-

y;",llalal Hi'sz\'("n yl <'lrsas;lg <'16zl'kcIlY k6zI'cIl1 n k("dl~Si..·-1'61. <'1I11('ly('1 k(lll,Yn'I1l Il'chnikai n:'szl'nek Iddlelt'nl,l

lapaszlallam. a Iegnagyohb h~ilayal emlt'kszt'm meg.

Bu<iapcstell. 1~)2 ,L t'\i i(lIius h6 Anna-napj:.'lIl,

.1 s:('r:(J,

•

T

t

J

,

A hilZi kulya 1l'''z:lrmn7.~i.<;a . A kulyarajt,',k "e1elkcl.(:"c I;S ft'jI6dtl:-.c . ~

:\ h:'!zi kutya ti.irh~ncle a !or\(:nelllli kor kCl.dl'ld61 napjainkig- 1:.1 ,.I,. magyar p:1'lIur- {',-; juh"''>.lkuly;\k vcrcpe a mag-Y:II' k(llil'-

.\ A A ., A

A .\ .\ A A

S.ll'lhCll OlngY.lI· p,'h/!Ol'- l'" jllh~h/kllly:'lI, clnl'\'czesc p{r"zlor" 111~' {Iii i 11 h:'I:-'7.k III y:'l" farku,('1I kUlyafajhtknak mOlit'l'll ehll'lIyi'vlt':-. "nil,'lIyni '/crinl

noporlo,il{l,a komondol' kOl1londOl' Iciril"a Icrel6 puli tcrclo 6sl1111i leirn>;;t krcl6 pl1ll1i

A lercl6 ]1urni lei!":'I':! .\ kuvnsf. :\ kll\:.".l lcin'lMl , Az chteny("szlt'shcz "ziibl;gl'S alapi>;mcrc\ck A p:iro<;i{:'l' A HmiH'sst.':.: ..1,.1. :11anya,,:,:.: A sziiles

\a16

A ,>7.0110$ kulyak61yok l's allyakut~'a lilpl.\lilsa, ilpolilsa l;S

',. -,. : In :1;) HI

();\

I)i ;.~I

Uli lli I :m III III 11,-, 1.-)\1

l(i.i

llii iii 1 il 1-" ,-

~ondoz:i"a 171 A kulyak61yok fejl6de-;c Iii A k!llyn l'lelkodnuk llIeg:illapihhia Iii ,\ kllly:',k t{'pl:'d:ba I~O

.\ klllY;'lk :"]lol:',"a e-; gondoz,ba I~i

.\ n6:sh;n~'k\lty::,k hizt'It~:selick mc~"1.i'lIllctt.':sc 1!IO Az ('he" bclcg-;l;;.:-C'i el1en ,-aI6 n.:dckC1.t,s' Il)2

, .\ bclc;..(sl\~ek tilrSYlllulal6ja a konp· \"rgen lahilhat6. (A ,~:fr:6,)

, ,. ' .... ,--, ..

I It () D A L 0 ~I

.\rany J(iI!OS Toldi C'\ Toldi '\zerclllle. , Hecklll(1I111 La}()~· ('cst"ilithle und Be'\('hrcillllll(.{ del' Ha'\sen des

lhmdes, Ib'H.i Hurron i\alurge~H'hirhle mil Anlllerk\1Il~ \lilt! \'t'rlllehl'llll~ alls

dl'll\ Franz. ('11)('1",\('11.1 Berlin lii;l nil::; Gfl:a Fdi,l·: ,\ mllt:yuJ' juh:'l,\z· t·,\ p:i'\7.lol'ehek. "A Tcrml'szcl

!!II.,. \'-\'111 sz:·uuuihan w L\1dl\'r~ es a mag\':!J' ]Uh:'I'\Z· ('s p:bzlon·oek. ~A Tl'rnH'"zel WI;). XXI.. XXII, 'XXIII. ~·,s XXI\', <;zamllihan •

Cia IeI' F,: Del" l111ndearzt. Die 1i1llu..lCl'1I"scn. 1\JJ.l Cso/;atla; ,'itf;: .Uih(ily Kirakadtls. /);e:ef-,Uil,(l .\ yad:bzebek Domilll! HenJ'i/'- <lr. nt';,(i irodalmi adulok, U kOlllondorl"t)1. P61w

f('lzl'lck a Tel'lllc,\zelhltlom:lnyi Kozlonyhoz 1\11;). I 2 "z. Floes.~el E .. DCI" lluml ein :o.Jiltuheitcr an den Wcrken de,> ;\Ien·

'\chen, 1\).l(i. ('oOf/(lllyi,J6:s('{ !Jr.:. E;.;y fa.lusi n6t:"~rill"n:~k I.ll\(~ ~li lllaz:~~a (;yijllg!lo.~/ [slorm· :\~:lr'NII lal'sal~oLlo ;\!ur:lnY,1 \ .t llll S. ]i'lb..J , .

_ POl'fllll·1I me~eledell Phoelll\ a\'agy a nehrn ~~'el'omollosl{)1'\ KCIIH;n\' .I:inos enlrli rcj cdclemnek 1.6nyni Anna ns'\zonnyal Ic\"o h:'Il:I<:>;:'Ir:~inak sib. 1()!I:t

/lamil.- 1\('( . ./(;IIUS Tl'l'llll'szelrflj/. IHIti. Humall Olio ..\ magyar p;'l>;zlorok nychkiJH''\C HH..J.. /loffmanl/ L. Dao,; Buell ,"om ge,\1I1~dl'll lind !~I'anken Ii!lnd('

Lchl'· lind lIandhuch fiber da~ (,flnzc del' \\lssl'nschaflllchen lind pl':lklbchen I'ynol ogie. 1001.

Ilutyra llr. t·s JfMCk dr. Spezielle Putholo!-:ic und Thl'l'npie del' IIUllstierl'. 1\l22.

I\clfu Conrad tlr, Siudicn iibcr dic H:\t1~li e rc del' l,tIu\;a>;llo,;w liindcr Im:1

Heller Ol/li: ])ie antike Ti l'r\\'dl Will). I. kolel. hell": .lollfill A kOlllondor lIleghah·u'o7:ba cs a p:'I"ztorcb leirao,;a. l\erpc1!1 rlda. A magyar juh:hl.ebekl'ol. ~A rCl'mcszel~ 1!lIt.

\"I t·s \,11 sz:imaihan 1\lllIflP I)i~ 111I1l{\{,I,:as.sen. 1\JIo.). , .. , . I\OC(I A I:.ncyklop:ltile del' !-:(''\ammten IlellH'Jlkuntic lind Tier­

zuilt I~~i. /":osa .lhi:es A llu·'I';,(cs 1l111l·:'ISO];, nzok haje16zo ;.:yogymodj,h:ll

e~ a \"al~idi hal:ilnak a lehzholt :\lIapotloli Illet:\kf.!onbol.­lell'se. ;\"Szcben. IS..JK

I\ti.~.m GUilla elr, :\Ja,:;;yar ;illalonosi konyn·szel. 11J(J..J.,

VII

[.m>(lssy Srim/or ,II' . ..\ Illa~yal' IHl'\zIOrklll~:\k TCI'IIl~szdtlldoll1:\lIyi h:ozlc)llv I!JIIl.

I,m·},y!"·. A -m~~~al' .\'uh:'l,\ze!lek. ki:"l~tilil"i szemponthol. "A Ter-nlt',\zel" \')1.). X II :\\ ~z:lIl1al.

.Hol/oslol'i Kriroly: Ehlenye~zte~ I!Hln,

.11arsir(l1l H'. fir. Die Ticn' der Erell'. ,l l rhdy f,lIjo.~ Bl'ehm . .-\z :'lllalok \"il:'tf(u. II. kiitet. 1!)o2. Pap ,hiIlO.~ I\('IH'~ teI'JlH'!'.zelraj/. 1)(;,1(1; 1'(;l'i: Fen'Il{': ;\ la,1.;yar·lal in "l.ol:'ll'a, litii. 1'1'/:('/" ,I. Eillc Stlldic. fiber die .\hslarnll1l1ng tlcl' 1I11lHil':lssc ll

Zoolo;.:bt'he .Iahrbiidter I~~tj. lId he F('J'cn/: Tl'l'lllt;~zct h blori U l':S ll1e~tc rsegl Lldom:'t n y. IS l,i Bl'!s. Jlorfflf(u/s:kU (;yiirflY Az ('llIo~l"afu:oj Tiilllork ... ·ny \la~yal'ors7:lg.~

lilt i tIllg, l!I. Railsits 1~'lIIi/ dr .. .\ lIIa~yarrlljt:l jllh:bzcbek erdt'ii.ebell .. A Ter"

1l11;,\zc l 1\)1-1. j(d. I ;\Ii('rt csonkitj;"lk tIZ l'i)ek fiileil cs fark:"l!' .,..\ Tel'ln ... ·~zCI .. I\II..J .\z cbek fi'1I·osztcse. "A Tcrme"zel· I!)];) . .\1 cbd, ferI6z6hclc!-:st··t::C'i ~.\ Tel'm rszci.'· 1\116. .\ magyar eh. ".\ Tl'rme"zet IUlii. .\ magyar eb. IHli. old :.11., I\omondor. kU\lI~z. pllii .\lIalono ... i l.apok.~ Hili .\1. okol'i \adilS1.ch ... rad;lsl.lap~ l\JIi. :1· -I, ,\z;lTlla. .\ kUlya a Illuf:yar ],olll;"zt'lilen. wA TeJ"lHl'szel· 1\1:.10. :\ lIIa~yar jUh:'lszkllly:'lk bir:'d:lla. ~A Terlllt'o,;zcl w l!t2l1, ElJkiilllil:"ls ;\Ii~kolcon. ~.\ Ternll;~zc.l.~ 1!J20. 13e],..6 a~ydzkol' l\"izrcj(ht·~,p kuly:'m{!l. ~A Termt"'\zcl M

I~il'oi \·('Iellt(;o,; a Ill:lgynr juh:"ISl.kuly:ikrol. MA Tel'll1eszet. w In:!;'!. ,\lIcje (;~. M.\lta lonosi i.apok"'. l\lIi Falschc Lakllliion ~lkrlinCl· Tierill Mz:llichell \\'oc:hellschriftw. I III ;1.

H('illlwrdt L dr. Der ;\Iensch wr Eiszcit in Europa uml >;eine I\ulillrl'nh\"ikillng bi'\ zum Ende tier Slcinzeit. 1\11:1.

Nt:lla; Sogy U,rikotw. H)t,I. lIie/lel dr,: Fellicf. dr. Tejhygi{'ne. IH09. Sduilllc R. dr,: Eine Slutiie I.ur :\Iorpholof:ie des lIalishund·

schi'l tl el~. ;\Ielz. ]i)11 Die wissen~('haflJichc Grundlngc dcr lIuntlczuchl lind ihl'c prakli~che \'er\\"el'tullg. lOla.

S/'IIlIIidl .1. G, \"on del' Zilchl, ;\achzudll, Pflegc untl \\'arlun~ d cr lIunde . 1910.

Sl-IIiillllis:ky L<is:M: Ih:~i irodalmi atlUlok a ma;,(yar juh{l~zklllyilk-1'01. ~..\ Terlll r'\zet~ 1!122. 1·1-1 o.

Sleplwnif:-(irafrafll II.' Del' dt'\lhdle Sdliiferhl1lld in "'orl und Bild. I\H.lIl. Dcr tlenlsl'hc Sehiifcrhund in \\'ort (U1(.I. I3ild. 1!121.

Strebel Hidwrd Die tlcubehen lIunde und ihre .\b>;lllll1ntUng. SlIk lJe:st'L .\ mngyal' juh:'lszchckl'ol. ~A Tel'lllcszcl. w U1l4. I\'. w ..

..J...J oldal. Ilo7.z:bzol:"l~ .,A magyar jUh:'lSZ" vagy p:'lszlorcbek" dun"t ciHhcz wA TCl'lllcszel ~ 1m3. XI ~1., 120. olda!.

S:ar/l(ls (i(ibor cs Simony; 7.sigm()fl{/: ;\Iagvar nyehlOl'lt.'neli !'.zolilr. A Icgrt'e,:ihh nych"cmlekel;,lol a nyeh·t'ljil:'t>;ig. " I;,olc\. H-I~)l.

VIII

I

A hazi kutya leszarmazasa.

MielOtt a magyar kulyafajiak ismerielesebe fognek. lekinl· sunk vissza nI!hanv szempillanlassel oly korszakokra, amelyek halar8it az evezredek saTokko\'ei alkoljilk. A kivaiaszt6dils mar 8. lorlenelemel611i id6ben 8 legerlelmesebb leny, 8Z ember melle ely ellS lenyl varazsoll. amelyel ehnek, huseges larsnak, kutyanak nevezunk. A negytabll el61enyek koziil ezek voltak a legels6k, ameiyek kt}\'eitek 8 leghusegesebben 8Z onzel­lenseg legszebb do peldajakeni az ember! kutlurajiinak a leg­elemibb bo!cs6jel61 kezdve. A perzsaknak iegregibb \,flllasos t6rvenykonyve. az .,Avesta", 8 kutyakal igen sokszor emilli £Os sulyos biinleles\ szab 8rrt~. aki kulyal 61. A\'esla masodik k6teleben,8 Vendidad-ban olvashaljuk: .,A vilog a kut~Ja es:::el6f off fenn". Az egymagara hagyotl es a kulturhalalomra lorlel6 erzesl61 sarka!1 asember a !eter! valo kuzdelem napjain lalla az 61 koru!veva eletfolyamalok szembeollo nyilvanulasail. A gyana­kodoan ovalos osembel figyelmet a negylabu alia 10k visel­kedese semmieselre se keruh!elle ki. Az allatok egyik csoport­javal nllandoan harcban 811011, mig a masik csoporlol, amelyel talan als6bbrendlinek nevez a fenl1t.~jazasaban es a felsobbseg erzeteben lombolo egyen. minden modon kereste az alkalmal. hogy e~yull eljen a halftlmas es a kivelaszt6das koronajakenl szerepld es erre i:t polcra egyes-egyedli! hivatoH ember elel­mukodesevel. Az askori ember figyelmel vandorlasa kbzepelle nem kerulhette ki az a jelenseg. hogy bizonyos allalok a vBn­dorlasban kbvelik es il!6 lavolsagban az elhtlgyolt lanyahelyel felkeresik. Az osemberl kbveto alialok koze larlozlak a hiemik. a sakalok, a farkesok es az emlileltekhez kozeli rokon vad kulyafajtak, az ugynevezell vadkutyak. Az osember magahoz eciesilelle a hozzaszegod6 es a szelidilesre hajlamos allatokal. Azokal fialal korukl61 fogva nevelie, sol az osanya maga sem restelle szoplatni a befogoli vadallatkolykoket. ami a mai kor­ban is tapasztalhat6 egyes vad 0/!pt6rzseknel. A ki..ilr6ldi u!i leirasokban nem egyszer olvassuk, hogy a vad nepl6rzsek anyasagba julolt asszonyai inkobb csecsemojukel olik meg, hogy lejlal duzzad6 emlaiken vadallalkolyk6kel. vagy malacol rel­nevelienek.

Az embernek lege Iso hozi alla ta. Bmit a Daniaban laloll. a korabbi k6korszakb61 SZ8rmazo asalftsok is igazolnak, ahol embercsonlok melletl kulyacsontokal is lalftltak. csakis a kulya

lehelett. Az ujttbb neolilh-korszaknak kulv8jal R regebbi kula 10k a kaukazusi sakallol szarmazlallak. Ebb61 a kors:lakb61 szarmaz6 fesun megmaradl az ul6korra a leg6sibb kulya kepe. Ez eRY felall6 fuW spicel abrazoL Az osku!yak igen nyomo­rultak t's kikopllilttlk \-ollak. csupan ragaszkodo huseguk miall mt1radhaltak az ember mellell. Az 6skori ember e korszeakblin all61 sem irtozoll. hogy az elelmiszerhianyos napokon kutyaja­nak hussl. sol agy\·elejel meleg-eben elfogyassza. HZ ul6bbil az asalasok alklilmaval napfenyre kerull bever! kUlyakoponyak a leRiobban bizonviljak.

A ddfranciaorszagi barlangkepekrol hisnyzik a kuha. A cblbpepilt's korszakab61 azonban oly nyomok maradttik \·isna. meJ\'ekb61 arra Jehel kih"etkezlelni. hogy a cbl6pcpil­H'nvek tak6i 6 szelidilell kulnil az oUhonuk orzeSt're hasz­nAII~k. Ez \"olt az ugyne\'ezetl /6;:.egspic a C(/Ili~ forniiiari.,; po/us/ris, A tozegspic. amel\- meg a r6mai korban J ieiL'elidban es 8 Rajna \'idekt'n ell. id<h·e\ igen kultinbbz6kepen alalakull. A t6zcgspicbol a mai napon is k6zismerl. nagyobbfejli hazi spic es elolY roddebb arcorru spic kelelkezelt. Az ul6bb emlitett alttkbol uz ugyncvezelt seiyemsz6rli spic kUlyak szarma"zlak.

A na!-{ydla!o:"on do, igen kulonboza lestalk8lu, nagysag-u, igcn nillozalos fej8lkolasu, a szellemi kepzel1seg szerint eyy­masl61 i~en elter6. a l>zorzet kulonb6zosegeilol igen felluno es egyeb itt fel nem soroll lulajdonsagokban. kepessegekben igcn \'altozalos kutvaiknak lemt'rdek fallai a termeszelkulalokat arra a mcggyozad~'sre birla. hog) azoK egy 6sf8jr~ nem \'czethetok \'isszft_ Ez okb6i a kulat6k a kulyafajlak i~en kulbnboz6 es ej;{\ mash)1 elter6 IiPUSOK (orzsfajlajil.l a vadkulyak ktizoU keres. lek es lalsz61ag meg- is lalallak

A kulatok kozul i~en szamosan az! larljak. hogy a kisebb kutyafajlak: pjncser, spie, puli sib. 6sapja a :sakal (Canis aureus): a JuhaszKulyak ase az india; farkas (Canis Ilallipe ... ) , a nB!on-obb leslli fajl8k. mini a dog sib. a k6;:.6nst;~}t's far/ms/ai (Ccmis fupus). a libeti kulya a libeli farkas/of (Conis /onigt'r). az agarak pedi!o:" az abes:::iniai farkas/6f (Canis ::;imens;sl sZlir­maznak.

Az e16bb felsoroll \clemennyel szemben az ujabbkori kutal6k nem keves kifogasl emellek_ Az igen kul6nbol:Q vad· kutytik fnJmegaliapitasa nem oly egyszeru. Nemeiyik faj, amelyel a kutal()k eg-yik resze, mini a hazi kulya lorzsszuJ6inek tart. a kulat6k masik csoporlja onAlt6 fajnak nem ismeri el. hane-m, mini H11amely Ibrzsfajnak al·vag~' vitlfajanak minosili: ilyen pddaul 8Z europal. az indiaL a tibeli es az eszak8mcrikai farkas (Canis lupus. pallipes. Ianiger es acciden/alb). Az ujabb kula!asok szcrinl ez elobb ugyne\-"ezell fajok lulajdonkeppen a Canis lupus f6fajnak helyi es alland6sult fajliii,

A kulyaalaku ragadozok nagy csalsdja (Canidae) igen kli!onbtizo alcst\ladra oszlik.

\ f

3

SZi-lk-.l'.!.ll'SIll'k hutoll1 iell' hl'll'itteszteni :1 kutvaf(;It!k tcrme­szelra.izi beo .. zI:'\"':·11 h. hog\' l;rlht'l(h~ h~g\'ell a m:'117 eleibl> es eZl'k ubn f\'jh.'g-l'Ii· ... al:'] kl'nll6 ·!ll'lekk. :lInclv~k a kuha .. z .. lrmal::]~;'lra es az t'wile;.:e ... kel"l' ... zkztitll'· ... Ichdc')"ti"l;l:e \"tlllalkoznak .. \ klll\"a-ft'll'k .• Can idac 't· ... al:"Hlj;'Inak ll'gnag~~ohh~z;'lnll'l k~p\"isl'loi a h;'lli kUlyak Iger.l .kulonhc;z." fajt:'ti_ .\ kul~'afl;h;k ('sal:hlj;ihtlll a nClllt'k Il'rmeszl'lraFI Y)I:n'neljl' a ki)\l·tk~·I.o; _I /.'u:(llIseye$ fM~'as (Cani .. Jupu,> L.I, :lZ /IIt/1f1/ {f/rl,us Canb JlalliJll''' Sykes" a I'(jriis {lIrkll,~

Cani .. sillll'n .. i~ BiIP!!', a dc'n'S (orJ.-aslLlIlb ol"l'idcni:llb Bichard .. ] a si/,.h,YI'S {I/rk(/.~ (Cani ... jubatll' Ih' .. m.l. a prairie farkas (Cani-. ia.tl"a~ I '" :"a~·l. a 1.!I:iil~Wflt'.~ S(/!.-III d:al1i~ alLl"Cll .. 1..1. a salmi (MI.-us ~.alll" 'U1lhu ... I· (.\1\ I. a (I"It'ytll,"(f.~ ;;rd.-a I (Canh ml'solll~'I.a~

Schrciu, a SIIlffIS/)); 10111.-,,/ ICalll'" aelu .. 1l1'" Sunde\-), a bra:/l!w s(lJ.-a/ C:Uli .. l'3Ilcri\'ol"u" Ik .. J\1 I. a /lortlwis $(I/..·Iil (Cani ... Azaral' Wiclh. a h flz i kul ya Cal1i~ familiari .. L.I, ame\yhez az O:<Sl.l'" l'irj "1e1id klll~'afajh]k .Iartnzu:lk. a 1I!J{'.\fl.-llfy·u I ~\'l'tcrcutl'" PI'Ol'yOl~OIdl''' Gra .... " :t l.(i:iillli4"Yl·.~ rt!~-II ~\'ulpl's alopc\.i, a jl'!II:'.\ mku f\ ulpl.''' 1:1~oJlu" L~. a jlwi:/ai nii.-a 1\"lIip(':o) l'or"a(' L.', iLZ

1':li.~/fI)kll ,Fl'IlIH'l"U" l"hamu.\ Smith,. a ,~il'llI(lyi (II/;(I fFt'll1H'\'U"

I.l'nla Zimlll.l. a lJiryillilll rlJ~'/1 l'I"U(,y()~l dlll·rl'o·ar;':l'nlalu" EI''\ldn, al. 1I1"esi I'wlbllyll ,Cuon alpilHh l'all:I'. a 1I1f11'~ii /I/lInlll!lll ,eUOIi j:n:1l1il'U" 1h-"111 '. at iI/lim; ,Jm'''lIl!1u <:U011 ja\:mkll" lh"lll val" dukhulll'n,i" \\'lH"I, a/. cn!l,j k"{YII ll"lil"yoll \'l'(I;lli{,Il' Lund '. :l ltil'III1~'/,I!lfl Il.~l'aon pil-lll' Tellllll a III/,ft/fijlii ',lI/!/fl ,()tlll'yun lIu'galoli" Dnlll

Az elso alcsH!adba a ftlrkas es a hazi kUtYH lartozik. A mas.odik tdcsaladnak lagjai H siika!ok, igy a kutYfltenyeszlolH,t erdeklo kuu/u:i;:u;.;j .'lukei! (Cullis aurl'us) es HZ abe:-:;:JIlJui

p . , " . , • .. .

'tl!"lws (Cunis simensls), A. harmndik alcRflladol <1 rokak alkol­jak . ...\ tohbi i'dcstllnd(Jk Cl:on, Fenll('Cu.'J Lyc(loll :-;Ib') a kulHt()k egyunlelli \d,·nll'nyt· sZt'rinl H kuhtlfiijtrik kelt'lkt"1.etii'nd nem ]ohelnek s/,(lbi.i. A kulY<-1fajil.lk kelelkezl'senel a rokak is (·l('\"(~ kizarha!ok. mer! mindt'zidei~ ninc~en !udomasunk. hogy a n'l!,t\. kuh'akerl'~z!czes sikeres-e ')

. \1i).{ f1. r6ki;\-kut\,i;\kercsztezl'~ ~ikerlt"lcn, addiS' a sahli a tulojdonk('ppcni kutyilnll (fttrkus. haziku!ya) konn\en es en'd· menyesen parosodik cs dZ e7.ekb6i leszarmazo keresztezesek termekenyt'i~ mamdntlk. Az l'16rebocsajlottak sZ('Tint meg van d iehet6s{'ge annale hogy a sakalfaj ni'melyikenek a ku!Ytifuj­lak kelelkezt'st'ne1 szerepe \'011. Az utobbi elfogudhal6 n'le· nlcllnyel szemben Sluder \'izsgaiatai az ellenkez61 bizonyitjak.

•

mer! uSy a lortenelemelotli es a lortenelmi kor kulyafajlainak csonlos vaza, igy f61el{ a kopon\,t'I. nag-yon nehezen vagy egyaHalaban nem egyezlelhel6 ossze a sakal csonlrendszerevel. Nehdnu es Sludt'r igen ponlos osszehasonlito vizsgalalokat es meresckel hajtottak \'cgre az abesziniai fttrkas- e.s agar­koponyan.

Vizsgalalaik szerinl anatomiai alapon igen \,aloszerlitlen, s6t lehetetlen az abesziniai rttrkaskoponyanak agarkoponyanl valo alalakulasB. Az abesziniai fRrkas koponyajanak alakja es a fogKepz6dmenye a saka.1etol leijesen eltcro. Az abesziniai farkl:ls koponyajlt mar elso megiekintesre inkabb hosszaban megnvLiH rokakoponyahoz. mint sakal- vagy kulY8koponyahoz hasonltllos.

Sluder mcgl.(y6z6 \'demenye szerin!, ameiyet megerosile­nek koponYdmeresei, 81. agar a pariaku\\'ak helves kitemesz· le:-;€' uldPjan kelelkezett. Ugyanis HZ egye"bk&nl is· agarkoponya­alkotashoz hasonl6 pariakuh'akoponya sokkal inkabb meg­eg'\"ezo az agarkopony6val. min! az dbesziniai farkas kOPOnY6ja lIy erlclemben tit; abeszinitii fark8s sem lehet valameh'ik ku!va-fdjtank osapja. . -

A kisebbteslU kulyaftljlak. igy aspic, pinc'ier, terrierek sib. osszul6inek tekinteit k(lukd::usi sakdln51 (Callis our-eus) Studernek ugyanaz a velemenye. Ezeknek lortenelemel6lti osel a!- ulokor meglalalta. ez Iil c616pepilmenyek spic kulyaja \·ag~ lo::egkutJ./o (Canis fomiliw·i.'i paluslr-is). A sakal es a t6zegkulnl koponytljimal< osszehasonlito \'izsg-aialainal Studer arra az eredmenyre jutot!. hogy igen val6szerutlen a sakal koponyaja­nal~ olyan atalokulasa. me!\" a 16zt'J.!kulya koponyajanak feid· jen me,,:- Nem lehelett a stika] osszii!o. mert elsosorbun kideriill a lozegkutya t's a kisebbleslii kutvak koz6lti kelseglden rokons81{ es Studer szcrinl ig-en valoszerUtlen, hogy a sakal koponyaja olalakult \"olna a t6/.e:':~lPic koponyajava. Nem 6hfljlok bo\'ebben kiternl az uJabb kutalasok eredmen\'ere, amc!}ek a sakal szerepel tl kutyafdjlaink kelelkezesenel ele\'e kizarj{\k.

Az europai J&gkorszakok kulyai (Conis (urus Bourg) ulan \'isszamuradt koponyak alakulala mutatja a iegjobban, hogy azok nem a sakal161 szarmazhalldk. hanem osapjuk a jeg· korszakbeli kisebblermetU vadkut\'ak lehellek. Ami az eszaki kutyakrB all, az all a deli kul,:afBjtakra is. A deli kUlyak keletkezescnel sem szerepelt a sal,al. mer! ezen a lerulelen is kisebblermeIU vadkulyak elheltek. amelyek a legutobbi korban is fennmaradt lenggerkutyaval rokonok. Az ut6bbi nezetel meg· ero~ili az a koriilmeny is, hogy a Javai lenggerkulY8vai es a pariakutyakkal rokan ausztraliai dingo teluadult kulya) az europai jegkorszak idejeben mar Ausztraliaban elierjedl. Rein· hardlve!emenye szerinlazAuszlraliaban el6 dingo a hazi kUlyanak egyik elvadult alakja s nem a mai kutyafajtaink ose, Reinhardt

az osszes nagyobbleslu kutyaknak oseu.1 joggal a farkasok ku.lonbozo alakjail tarija. A dingo, ameiyel a mellekelt kepi..in· k6n lalhalunk, igen karlckony allalja Auszlralianak es a Ie· leleplillek veszedelmes ellenseglikel a mai korban maT ala­posan meggyerilellek. Nehany dingopeldanyl Angliaba impor· Ia.llak. ahol hamarosan megszelidLiltek es egyutlal BZ ulodo· kat hazi kUlyanak hasznaltak. A dingo vakmero, bator megjeienesu, vilagosbarna szinu, felailo fLilli. lompos farku allai. Az el6rebocsajlotl donlo velemenyek alapjan kimond-

3. A~lZt,,,h.,, eh·odult kulya. diniC tCan,. dinRO Blumcnb).

halo, hogy a kulyafajtak keletkezesenel a sakalnak szerepe nem lehelell.

Altaianossagban a vilagszerle ismerl ku lyafajlakal hal nagy csoporlba lehel Schome szerinl oszlalyozni: 1. a spicek, a pincserek es lerrierek, 2. a juhaszkulyak. 3. a vadaszkulyak. 4. a dogok, 5. a deli kutyak, ide soroland6k az aga rak, 6. a sk61 deer hound es az iT farkaskutyak.

A kuta lasban fBradhalallctn ludomanyos vilag az eiobb emlilett kulyafaj lacsoportok lorlenelemeloll i aseinek maTad­vanyait is meglaialta. A IOrl enelemei611i ku lyafajta 6sok a kovelkezak: a f6zegspic (Canis familiaris pa/us/ ris). a bran::.­kufya (Canis familiaris mafds oplimae), a hamukufya (Canis familiaris infermedius), a nagy es farkasho::. hasonlafos kufya-

"

7

{ajfa (Canis fa milia ris Inoslranzewri). a deli kufydk (dingo. paria, szarvas- es farkaskulya) ase pedig a Canis familiaris Leineri.

---,-,- ~.

•

A lortenelemelalli korszakokban, igy a koko rszakban ei6 kulyafajlak is mind kisebb lermeWek voltak, mint a farkas. EbbeH a lenyb6i arra lehet k6velkezleln i, hog)' a kulyafajtak

ose egyedul a farkas nem lehelett. Az bsszes kisebb teslU kutyafajlak elsosorban a torlenelcmelotli korszakokban elo kistermelLi vadkulyafajokb61 szarmazhaltak. A tortenelmi idok irasbeli lanusaga szerint es a nagyobb testa kUlyak koponyaja­nelk a farkasehoz valo hasonlosaga alapjan azt a ko\'elkezte­lest \'onhaIJuk Ie azonban, hogy a farkasnak igen nagy szerepe volt az egyes kulyafaj!ak kialakulasanal. Napjainkon is koz­ismert leny. hogy a farkas a kutyaval sikeresen parosodik. fg\, a mellekelt abran lathal6 nemet juhaszkutya is sikeresen parosodoll a kepen all6 helyzetben leva farkassal. A farkas es kut\'a keresztezes ulan lovabblenyesztesre alkalmas ut6dok jonnek a vilagra. amelyek semmieselre sem hordjak magukon. mini a kovetkezo kep mulalja. a hazi kutyanal megszokoll es a magastlbb szellemi kepesseget elarul6 arckifejezesl. Az askori kisebbtermelLi vadkulya helyeokent a termeszetes fejl6des alkal­mazkod6 parancsa szerint helyi valtozatokka alakult al es id6foJ.,:asa\'al. amidon az ember megszelidilelle. hogy a kisebb testa kutya nagyobb lestuve. erosebbe es balrabba legyen. a hatalmasabb farkassal keresztezte. Idovel az ember magat a farkast is fialal koraban felne\'elte es megszeliditelle. A nag~"obb tes~Li farkasnak a megszeliditelt kisebb testLi vadkutyaval \'aI6 keresztez:odese utal1 az igen kUlonbozo fajlaju kutyak kdct­keztek.

A kutyaiajtak keletkezese los iejlodt\se.

Mar az eJobbi fejezetben targya!tak alapjan kilLinl. hogy a hazi kutva osci kozbtl sem a sakal. sem az abesziniai. sem az indiai farkas stb. nem szerepelhetetl. A hazi !~ulyaink osei a jegkorszakban elo \"adkutyak. amelyeknek europai 6saJakja a legnagyobb val6szinuseg mel!elt kipusztuit €os a farkas.

A jegkorszak osembere tulajdonlu!ppen a szo legszorosabb ertdmeben vadfisz voll. A jegkorszak embere kisebb vagy nagyobb csoporlokban az eielmel bizlosit6 vadaszterUJeleket bejarla es \'ilagot hodilo tiljaban k6veltek a vadkutyak. amelyek az embereJ( nyoman ha nem is b6seges, de mindeneselre igenylelensegiikhoz merien elegendo e telhulladekra s foleg csonlmaradvimyokra talaltak. A nontok megragasara es a lenyelt csonlreszek megemesztesere feJeUe alkalmas szervezeluk mar eleve arra jelolte ki a vadkutyakal. hogy az emberrel szocialisan larsuljanak, aminl ennek a szociillis larsulasnak legszebb peldait laljuk az osvadonban es pusztakon eta kUlon­bozo allalfajoknal. Hasonlo a helyzet napjainkban is, amidon Amerikaban vadiiszalra kelo indianusokat a farkasok es az exotikus videkek expedici6it a s3kalok kovetik Az ember! koyel6 yadkulyafajok mindegyike a visszamaradoll hulla-

" dekokb6] el s az a k6n:.:dmeny, hoq-y moslani hazi kulyaink is barmily el6kel6 konyhan etkezzenek, megis idonkent f6leg az emberi s nem rilkan az allali beluri.J!ekei perverz etvaggyal habzsolva felfaUitk. E lenyb61 is, mini aia\"izmusos tulaJdonsf.lg­bol. erra lehel ko\"etkez!elni. hogy a hazi kuiya csakis otv vad­kUlvtikbol szarmazhalott. melyek az emberrel. mini alscibbrendu len~·. szociillis larsulasban e1heltek. E sOTak irasanal eszembe jut egyik megyeszerle vendegszerelelenel €os vigkedelyeneJ fOg\"8 k6zismert gorogkatholikus lelkesz kijeleniese, amelyet a varve ­\'arl nevnapjara osszegyult unnepl6 sereg elolt az ejre-lutani orak emelkedell hangulalanClk halasa alatt lett. .. Uraim, Yigan mulassatok, a kuvaszaim mar szabadon yannak!" A derengo hajnBli orakban, amidon a napdlag andali16 ibokakek sugarai belollollek az orokszepsegu maramarosi Erdos·Karpatok kies vblg-yel, a vendegszerelo hazigazda elszomorod\'a jelenteUe hi vendegei dolt: ,.Pajtasok. mi szepen mulatunri., de kutyi!im ebbol semmilsem elvezhetnek". Ezen a reggelig Itlrl6 ne,"napon ugyanis nem volt egy megfeledkezelt. lelhelellen ..-endeg sem. ki r6kal fogot! \"olna.

Az emberi kultura haladasilval termeszetesen a hazi· kulyAnak elelmodja meg\"allozot!. Ott. ahol a nazi kutyill megbccsultek. ott megfelelo elelem is julott az emherhez leghusegesebb allatok elelmezesere. A magas kullurajti nemzel mindig megbecsulte allaljail. mig a kulturaju~ban alacsom"dbb nepek megveleIU:k. tisztatalannak tartottak. Igy kerull a paria eb az ulca szemeldombjara. vag\' a dogle-rrf'. Ne lerjunk a messzei 6korba. ne keressuk a kelet szokasaii. Hasonlo jelenseget a mat kor lorteneleben is lalalhatunk. hogy cSBk egyel emlitsek: amikor Deli [\'latyasnak. az alJalorvosi kar lstenbcn boldogull \"aJlasos erzesu nesztoranak abbeli kijelen· teset elevenilem fel. amelye! akkor mondoll. amikor a Horto· bagyot iatogalo clokelo tarsasag azl kerdezte. hogy hoi van a dog· lere. Egyet futty 'nlelt es az eloue hamorosan osszesereglo ebelue muiatott : "Ez a gyepmesleri telep a Hortobagyon .' Sajnos. fI rossz elelmezes a hazai pasztor- es juhaszkutvilink kipusztultisat is nagyban elosegilette. v€olemenyem szerinL hog\' a jobb sorsra erdemes 811alok a keleli yarosok piszkos utcain csatan~016 p6.ria kutyak sorsara julottak. Errol egyebkent B kutyak taplttlasanal iesz bovebben szo. Pciria eb. nlgy ehhez hasonlatos, emberhez es hazhoz szegodott eb \011 minden korszakban. mely a kulluralallan ember nyomdo],:ait k6veite es hogy az alacsony kulluraju osi ember egyszeru tenyeszlesi elmelelevel ezekbol ki tudla valasztani a neki a celra meg­felelot. az erlhelo es minden kelsegel es krilikat kizar.

A jegkorszakbeli osember termeszetadtb. megfigyel6-kepessege alapjan mar j6hamar megismerte a nyomal koveto vadkulyak hasznos voIla I. KU]onosen az €oj leple alatt kozeleda eilensegre hivtak fel az osember figyelmet az

10

eberebb lermeszelu vadkulyak ugal6 hanRiukkal. Osel6deink rt!szere ax egyebkeni felcnk lermeszelu es kislermelG vadkulY8 az orz6. 6v6, a veszelyl jelzQ szerepel taJloile be. A vadkulyimak ext az ertekes kcpessegei az osember hamar felismerle es ennek tudataban etelhulladekokkal kedveskedell 6rz6jnek. A vadkutyilk erzelme ily modon mindinkabb az emberhez kapcsol6doll, az emberhez vala bizalmuk minclinkabb fokoz6-doll. A vadkulyakal elsosorban az asszonyok es gyermekek edesgellek a lanyahelyhez es megismerven az 6sember a vadkulyak szelidilhel6seget, szorosabb kapcsoiatba hozla a \'adkulyal a kornyezelevel. Az osember. hasonloan mini a lermeszel igazi mai embere. igen fogekony volt a vadallal szelidih~sere. Ahogy a mai korban is a farkas. sakal es mas yadallalok szelidilesenek legsl:ebb peldail latjuk. annal inkabb erlhe!6 ez az emberrel mar 6sid6k ala egyull ,elo vadkulyaknill a szelidilesnek sikerc. A mar emliletl okolwn kivul az 6semberl mas jeiensegek is keszlelhetiek a vadkuty6k szellditesere. Az osember az elel kuzdelmei k6zepelle oly feladalok e16t! AlIol!, ameiyel kelloen felfogni. megismerni nem voll k~pes. 19oy kifejlodotl szellemi clelenek kepzelelvilagaban a lalhalallan szellemekkel val6 kuzdelme is, melyek mindunlalan veszelyez· lelik az ember elele!. A kozeled6 veszely! az osember lanyaj8ra borulo vaks6hHsegben a vadkutya felismerle es ugstasaval jeleztc s ebbol kifoh:6lag a vadkulyal oly lulajdonsaggal ruhazta fel. minlha az emberrel orbkke kuzdelemben all6 szellemekel felismerni kepes, amelyek az ember! lalhaloan csak almaban kinozla.k, gyolorlek. A primitiv ember ezek szerint a legnagyobb vel6szeruseg melleH a kepzeletvilaganak babonasaga sugalalara meg inkabb magahoz lancoila a szellemekel lata vadl~utyat.

Az ulolso elolli jegkorszak koz6t1i id6szak osvadasza. aki a kovel meg csak durvan ludls megmunkalni, egyszoval a regebbi k6korszak embere mellell a kulya szerepell, bar nem ludjuk. hogy az meg vad, vagy mar szeliditelt alakban volt az emberiseg leghusegesebb kiser6je. A Kelet-Ienger parijai cslak6inak kbrnyezeleben spicaiaku szeliditell kUlyak ellek. A kozeps6 k6korszakban Svedorszilg deli reszenek iak6i a kisteslu hazi kUlyat ismerlek. Az ujebb k6korszak idejeb61 es a coiopepilmenyek korab6i (Svajc, Nemetorszag, Oroszorszag sth.) szamos hazi kutya koponya maradl vissza az ut6korra. A colopepilmenyek spickuly.aja. vagy az ugynevezetl 16zeg­kulya egesz Europaban es Azsia nyugati reszein lerjedheleit el. A tozegkulya kislermelU volt es a !alatt koponyakb61, mert 82"

idosebb koponyak mellell nehany napos, vagy nehany hetes koponyakal lalaltak. a kulal6k arra k6velkezlelnek. hogy mar a regi kor embere is erlell a lenyeszanyag kivalaszlasahoz. Ugyanis az 6sember a lozegkulyejanak kolykei kozul a meg nem felel6kel kiirlolla. Az aiapjabanveve igen kislermelu 16zegkulya, mini orzo ellal, ugalasevai jeiezle a veszeiyl, a

I

" gyenge leslalkalu kulya azonban az em.b~r v~de.lmere_ nem szoigalhatolt. A lortenelemel.ol!i emb~r l~e~yelt. erlheloen a kislerme!u 16zeg-spic nem elegltelie kl. mldon la!ta, ho.g~. ~ hezi kulya a vadaszasnal is segil61arsa lc~el. EII~1 az ldolol kezdve kivanalos~bbnak larlolta az erose.bb .~s n.ag)·.o~? terme!u kutyakat. Igy els6sorban a t?Z~g-SPlC koiykcl .kozul a nagyobb lermelUekel viilasztolta kL es ezekke~ I:nyeszl~tt !ovabb. lIy modon keletkezhetelt a nagyo.bb les~.u 10ze~-sPLc. A 16zeg-spic koslato n6stenyei csalangolasuk kozben ossze­kerulhetlek a farkassal s az ily kereszlezes folylan ~alalmas~~b lermetU: kutyak keletkezle.k. amelye~el a .I~d?many~s ~·!18g farkasho::. hasanlatos kutyak-nak (CanIs famllians Inosltan_ewd

nevez. Az ulobh emliletl kulyafajla mar az ujabb k6korszakban Oroszorszaghan es Svajchan ell. Ezcket lijb61 far~ass8i k.cresz­leztek. ugy hogy ulodjaiknak koponyaja a. fa!kaseval ,!,.aJdnem megegyezo. Az osember lermeszelesen eRYldoben kulyal mellell befogoll farkask61ykokel is feln.evel!. A fark~shoz. hasonl.al~s kUlvakb61 szarmaznak az eszakl nagyobbleslu kulyak (eszklmo-kul)'a, laika. dogok sib.). ... ~d ..

Nem minclegyik szelidileit hezl kulyalorzs kereszlezo ott a farkassal. mer! a tortenelemelolti ember i~ eszreve.~elte, hogy halalmas8bb lermelU: kutyak teny.eszthelok. egyedu~ az alombol kivelaszlolt nagyobb leslu anyaallalok utan. i!y mod~n a fokozalos ki\'elaszl6das folylen lelrejo!l a vadaszku~yak ose, az ugy.nevezell hamukutya (Canis familia!,is infermed/U~). A bronzkorszakban Auszlria, Magyarorszag, Csehorszag,

I:.!

LengyelorszaR stb. reszein mini mar kilenyeszlett kutyafaj!a szerepell.

A kcSkorszakban elcS europai ember nem ell helyhez­kalatien, han em a szomszedos nepekkel erinlkezve. azokkal c-;ereviszonyban ell. fgy a svsjci colopepilmenyek cmbere kisebb lermeta kecskeszeru juhocskal is lenyeszteit, amelyet t6zegjuhnak neveznek. A bronzkorszakban minden slmenel nelkul maT az el6bbiek helyel eg}' gyapjasabb es nagyobb­testa juh foglalja el, amelyel nem a 16zegjuhb61 tenyeszt­hellek. A nagyobbles!U juhok bevandorlas, vagy cserekeres­kedelem uljan lerjedhellek el. Ezekkel a juhokkal kapcsolal­ban 8 lartenelemelcStii korban reltant egy kulyafajta, 8melynek koponyaja 6Z eddig a korig szerepl6 10rteneiemelcSlti kulya· koponY8 8l8kulatokt6l kolonboz6. Az ut6bbil bron::.kulycinak vagy felfedez6je utan a legjobb anya kulycijcinak (Canis familiar-is matris oplimae) nevezunk es ennek a fajlanak koponya-81akulasa ~ajdnem megegyezQ a mai juhaszkutyafajlak kopo­nyajaval. Erdekes. hogy 8 juhnyaj mellelt mar mi ly regi kOT­ban szerepclt a kulya. A juhnyajat 6rz6 kulyafajl8 val6sz.eruleg Azsiabol szarmazik. Schame szerin! Japanban az europai lor­tenelemel6t1i korszakban el6 kutyahoz hasonlalos vadkutya (Canishodophylax) lalalhal6, melyajuhaszkulyakkal kozeli rokon.

Az ujabb k6korszakbol reankmarad meg egy kulY8-koponya alakulal. amelyel Canis familiaris Leineri·nek nevezlek el, lovabba az lrfoldon a 16rtenelemelotli vaskorszakbol szar­maz6 kUlyakoponyakal lalallak. melyek a Leineri-feJe. a skot szarvaskulya es az ir farkaskulyakoponyaval teljesen meg­egyez6ek. Sluder vizsgalalai kiderilellek e koponyaalak kifejl6-dcscnel a farkasnak volt nagy szerepe. Hasonl6 mereleket lalal! egy orosz pasztorkulya es n6slenyfarkas kereszlez6deseb61 szarmftz6 kulya kOPOn}'6jan. A tortenelemel6tli kutyafajlak lehill. a ludomany rnai allasponlja szerint, a jegkorszakban el6 kisebb· lermeIU kulyab6i es az ul6bbiakntlk a farkassal valo keresz­lez6desbcSi szarmaznak. Ogy a jegkorszak vadkutyaja, vala­mini a farkas, igen kozeli rokon es ez alapon ertelmezhelcS igen valtoz6!OS kUlyafajiaink hatarlalan kevercSdesenek lehel6-sege. A kulyafajlaink osei k6zoit sem a sakal. sem az abe· sziniai farkas, mely ut6bbit a regebbi kulal6k az agarak 6seul tekintellek, nem szerepelhelell.

A hoizi kutya tortenete a LOrtenelmi ko,' kezdetet61 napjainkig.

A 10rlenelemelcSlli korokbol a hazi kulya uliln az ul6korra csupen az evezredek el611 €olD kutyafajlak csonlvaza s igy Coleg azok koponyaja maradl vissza. Az asalasok alk81maval napfenyre kerult koponyakon vegrehajloit kraniologiai ponlos

meresek ugyan kideriteltek. hogy kul6nboz6 kulyafajiek eltek az 6semberrel larsulasban. Erlhelo okokbol 8Z 6skori kulya­fajlek leslalkalara, a szorzel minosegere es szinere vonalkozo­lag a mai kor emberenek kulal6 elmeje megfelela lei eire nem akad!.

Evvel szernben a lortenelmi kor kezdelel6l fogva az ulo­kona szarnos abrazolas, dombormu. szobor es leiras maradl \'issza, amelyekbo! mar a kulyafajlak kulsejenek elbiralasa es ez alapon az egyes kulyafajlak oszlalyozasa is !ehelseges.

E iejezelben nem ismerlethelem a 16r1enelmi korokban el6 osszes kUlyafajtakal. mer! az az allal8nos eblenyeszlesi konyv kerelcbe tarlozhat. K6nyvemben roviden csak 8 pasz!or­es juhtiszkulyitk, \'al8minl az utobbiakkal szorosabb vonalko­zasban leveS kulyafajlak 16r!enelmi adatai! sorolom fel.

A biblia a kutyarol nem a legkedvezeSbb velemennvel ir es mini pilszlor- vagy juhaszKutya csak rilkim szerepel. A juhaszkulyak eSsi hasznalatat Floessel nyoman kozTeadott (Strebel: Die Deu/schell Hunde, 10 aldaD 6keleti rege erositi meg. A mondal az alabbiakban, mar ked\"es mesejenel fogva is, a konyvemet ol\"as8sra mellalok sz6rakozlatasara reszlete­sebb k6zlesre meit6nak talaltam:

"Noah legifjabb fianak Hamsnak gyermekei k6zo11 az orokles miatt viszalv utaH ki. A \'iszalykod6k apja erre mindketicSl elhagyla ~s Kan6anba men!. Kel fia Scrug es Kus egymaslol eivall8k. Kus nagyszamu nY8j~h-al az orszag legszebb lajara \'onull. l>.!eg-erkczesel kchel6 hajn810n a legei6 zold fun.;'n \'ernyomol lalall. Az ej folyaman ugyanis egy sakal lamadl8 meg a nylijal es lobb juhol mego!!. Kus az Islennek a csapas utan aldozalol hozol!. ezalatl fia Nimr6d nem \"ell reszl az imaban. hanem a sakal megolesere eskut lett.

Az ezl ko\"etd ejjclen men~dorgesszeru ordilast hallollak es a felelemtol remes6 paszlorok oroszlanl veUek eszre. ameiy halalmas allkapcsain:ll a csordabol egy lehenel kirag8dott es zsakmanya\"al lov8szaladt.

A ko\'elkez6 napon egv farkas cipell el juhol. mire Nimrod a farkasnk kiirlasara fogadalmal tett.

A raR"adozoallatok rablolamadasainak megismeil6dese miatl a v€odlelenul a1l6 paszlorok nagyhangon panaszkodlak. Erre Nimrod gyorslabu levejen, a dard6jat lengetve. mcgjelcnl es bosszankodasanak ad ott kifejezesl. hogy a folylonos imad­kozas helvett inkabb 8 teUre keszen cselekedheltek volna. A paszlorok dcSlI kijelentette. hogy a vadallatokal uldozni es kiirlani rogja.

A legkozelebbi n8Pokon arra t6rekedell, hogy az oroszlanl zsakmanyul ejlse. A vadal a si.irusegben eszrevelle es vadasz­velo dardtijal feleje dobla. Az oroszlan a feleje hajloil kemeny vadaszdardal halalmas mancsaiv61 sza lmaszal modjara eIt6r1e, halalmas szajal szeilerpesztve felelmeles fogail mulalla meg,

11

mire eJlenseget meg tekintetre sem meItah"a ells\'ozott. A mi Nimrodunk ketseRbeeseseben hajill h~pte. Ekozben cszre\'ettf' a farktlsl. amelynek uld6zesehez rogoll. A juhot rable allctt ulan ruta\!. ez azonban mini a szel tOHlinait es amidon maT a nap lealdo7.oban \'011. ~imrod meregt61 leke kimerulten osszeeselt.

Az ej folvsman a nyaja karul sellenked6 sakalrd is rabukkonl. ezl eg:y \'8slag faaggal aka ria agyonverni. de a cSfllfa allal 8Z i..itl's dol kiterl foS a magas ruben hamar eltunl. Nimrod egyetlen eg\" Tagdcloz6n sem 16lthette ki bosszujal (A monclanuk cddiy eimondolt n!s::.e megrete/het 0:::: emberi.,,;jg o.::on Imr:'i:::ohdrwk. nc>::l'I£'nl s::::erinl. amidon mdg csak on(>,-I:'­jere Idmns:::kodL'O ki.i:::cldtl ('ad ellensegeivel.)

A ko\'etkez6 nap eslejen atyja. tanyaheh'cre visszalerl tis a mar la\'olrol hall halo. de elolle mindezideig ismeretlen han~Li ugatasra eo$zme!L Amini a tanyahoz kozelebb crt egy fekete szorzetu, farktlshoz hasonlalos allCllo! IBlott. amelv kazeledeserc fogait vicsorg811a <'0$ morgolt. A bara!saglatannflk lalszo 4118101 buzoganytl\'al me~renyegette. Az io$merellen allat azonban ahelycll. hogy tl fenyegetesre elT:1enekult volna. fclugrolt e.':! megtamfldla a liozcledo Nimrodot cs kettozatl ero\,e! kczdett uga!ni. hogy ako korn\,ezelel fclkeltelse.

A nagy zajra saloranak kuszaben Nimrod batyja, Jorad jelent meg s ig\' szolt. "~e Gssed meg. ez a mi bl'milunk 1M

Erre t1Z o.l1al hosszasan niogigszaglcilla ~imrodot s amidon az uj jo\"cvl'nyben a c~8ladmlk egyik lagjat felismerle. 8nnttl, kezet gyeng"cdcn megnyalogfilla .

Jored erre ludomasara hozla. hORY la\'olleleben a nagy tslen mel{hallgallu esd6 imajukal es ezt a huseges orzol kuldte. amclyel ,.Szukseg"·nek ne\·ezetl et. (A mondo 1.':::: a res::::e peciin a nyojor:.o kutyo kelelke=esef jelkepe=i. md.LJneh a "S:,U/?Sl;g·· n('cd adta a mond<l frojaJ

Mialtlll Nimrod erejel felfrissitendo. etkezeshez fogoli. az allalol ft·lkkeny ked6 arckifejezessel. magaban mosol}I rCjh'e. \"egig szernl/'1le €os a k6velkezokel mormogla: "Ez az 811ft\ mar lavolr61 megszimaloll. mely lulajdonsag nelkul alig ludol .. a sakal nyomara jutni \lozgekony lesle, j6 inaH labai futasra igen alkalmasl"lK. balrabb az oroszlannal. mert a fenyegel6 feg-yvcr cl61 nem meneku! el. Szegyen \'olna. htl e;: (I:' allut a nycij or=oj(' maradno. Harcaimnak segil61ars8va leszem es a dicsosegben osz.tozni fog velem'"

Tbbb napon keresztol sikerte!en \·olt Nimrod pr6balkozasa. a .. SZUkSl'g" nem kovette 61 az erd6kbe es a hegy·ekbe: illkcibb csok a n!jojak or;:esfit'el IOrado/t. Egyik reggelen Nimrod csellel fogott gazellal es nyulal hozoll haza, melynek lattora a kulya fuleil h<>gyczte es az orrcimpait nyuglalanul mozgalltl. A gazella! :">Iimr6d a kulya el61t megolle es a .. Szukseg" a gazelle reiny-Holl testuregeit \"(!gigkutalla. A kiomlo meleg \-erbol ivoll a kulye.

mialaU mindkel szeme langralobbanl. Kesobb Nimrod Ct nyula! olle meg es ennek \"(!renek megilalasa ulan a kulya nag~ valtozason ment kereszlul. A .. Szukseg·· a lereml6 Ural es nyajiH elfe!edte es lebesen NinlTod melle szegodoll es a hegyek fele lekintve. ugaloU. Ezuliln mindkeUen utrake!tek.

Egyesull erovel meRoltek a sakalL a farkas! es az oroszianl. Nimrodunk az tillalok kiraly-snak bundajaval fetekesi­leUe magsl s igy lerl heze gyozedelmesen. Nimrod szi\"(!t buszke~eg tal laUe eL t\mikor a lellrekeszsegnelkuli atyjH es Icsl\'erei szerencses \"(~delmezojukel az emberek k6z611 a legbalrabbnak nyilnlnitothik ki A gyozetem baberail Nimrod mind mag-senak lartolla s nem arulta el. hogy ebben segil6-

En. , r..oIlntny K. " ..,..,.1 II~. y •• 41,,1 ,;

XU ) ." . (I\d le.

larsa a .,Szukseg" volt. Nimrodnak ugy IUn!. minlha .. Szukseg k

orea ezeri szemrehanyoan nt.'zell \'olna. A szemrehanyo lekinlel miat! \·adaszlarsara duh6sen

ra\·agolt s azotu tobbe .. SZUkSl·g··.nek nem ne\'ezle. hanem a mellallanul megbanlollnak a Iwlua ne\·el adla.

Ez alazatosBn fejel lehajlolta. jot lud\'an. hogy az 6 Ura. mert a nyajak 6rzesel elhagyta, arra Mite. hogy rabszolgaja legyen annak. akinek. szenvedelyenek aldoz\·a, szolga!alaba szcgodolt. A naponla isrndl6d6 bilnlalmazasok lerhe alalt belet6r6do!t a kulya sorsaba. a fegyelem elclt meghajol! es azt a kezel nyaldoslB. amelyik 61 utlegelle··.

A mondal nem ugy erlelmezem (Strebel szerinl Floessel ve!emenye). hogy az 6si kulya c!6bb \"ada~zkulya s csak azulan juhaszkulya lett; hiszen maga 8Z Ur megbunlelle .. Szukseg"·el. a nyajak 6rzojel. mi\·el elhagyta hivalasal.

Strebel u~n:anis. aminl a szakerl6knek nag\ resze azl a nezetel \"alha. hog). elobb 6Z orzo kulv8 keJelkezelt, mer!. he az osember 6 Tagadoz6 lermeszelu \'adkulya\ 6 szelidiles elso ('n;zilzadain a vaclas:ullainal hasznalta volns. akkor a szelidilell vtldkulya. ostermes7:eteI6! sarka Iva, 8; vadaszal kCizben lijbo! elvaclult vo1n6.

A szelidilett vadku\Y6 els6 nemzeclekei els6sorban 6r::::6 kutycih \·oltak. E neze\ A kes6bbi ismerleles kapcsan meg szembeol16bben kilUnik. Kes6bb az illlaltem'('sz!l'S feji6dest!vei kapcsoJatban nyajorzo ebek keletkezlek es csak ezl kove!6ieg ienyeszteit az 6sember mdri.<,;:kutydkat.

A mondct is iiy altlkban. aminl a megfelt'lo szakaszoknal meg"jcgyzesemel hozzaflizlem. ("sakis ugy ('rtetmC'zheI6. mer! a .. Szukseg" new alatt szrrepl6 allal halaro7.otttln om3 allal es ~imrad diiheben a kulya nevel lulajdonk,;PIH'n a vddasz·

'" r I"" "

., , 11'.' .j. I';' .,

kulY8rf1 \·onat!wz!alildltH. r.1inl nt'l)Jjaink brilor nimrodjai is cstlk a \'i.ldtb:tkuh,'lik<ll lekintik ebeknek .• 1 lubbil lekicsim·lik. lenhik. ' .

Eh''\'ebkenl Sirt'bel Vt>lemenye. mf'ly nem zarja ki. hogy az (;rz6 kulya mellt'll e: \"ad,1.szeb is eRY id6b('n keletkezhelell. Il.wn heiylallo. mf'r! 87. osembt"r harcAibAn. \'Adilszalaiban 61 ko\'el6 \'adkutytlfujld leljesen tarsulhaloll. illeloleg alkalmaz· kodotl az cmberh('z. Az 6skori ember eit-Ienek mi~zlikus lor­tt'ncienek homalyabul ('](jti.inik flZ OS! kulya h.'Kelso abrazoJasa, Ugyanis uJabb n('olith-korszakbol szarmm:6 fesun a leg6sibb kutyakep az ul6Jwrrtl megmMadt. melv egl' felalla fli!i..i spic 81kolasu kulyilt abrtiwJ. A legeJso sorban az egyplomiaknal volt kifcJlodve a kut~'-'1-kuJtusz. I~' maf Kr. u. S7.. e. -1-6000 t'vveJ el6bbi id<ikb6l :izarmazo leleteken lethnlo a kulya abra· zola:;a. A hieroRlif iras idejeben a belLiI a kulya abrazola.sa is helyellesilelle. Kliltinosen az egyplomi Gynopolis varosban istenileltek az ebekel. ~I,.obo irja. hogy 8 yarOS lakai bizonyos mennyisegu eledelt raklHk ki az ebek lapJaltis8ra. Egyizben

17

hadat \'isellek tl szomszedos varos Oxyrhinchus lakai\'al. merl ezek ebeikel elfoglak es megeitek. Ahol ily n8~y bees ben lar· iollak a kUlyakal. ott az eb lermeszeles halala ulan az egesz csalad a gyiisz jete-lil fejet leborolnill!!. eg a hazban leq3 elelem (kukorica es rozs) lobbe nem volt hasznalhala.

Az ugyncvezelt spicklilsejli ebek igen klilbnboz6 fajlail nemcsal{ a mai korban. hanem az okori emlekmuveken is igen gyakran lillhatjuk.

Nemcsak az egyplomi szamos kutya abrazolasa. hanem szamos gorog es r6mai klasszikuR emlekmLi brokfletie meg az ebekel a kes6i ul6kor szamara. (sinos maltai kuh'a lalhal6 a Kriszlus szOlelese dolli 5OO-ik e\'b61 szarmaz6 alheni vazim.

,. ""

'" .:.

~ .... ~

E?J!~ • ' . .. .' • • /. ,

-' . \ • . , \ .. \ '.

~

.... .: . " ~ ..

C ,I\~I ., ullln.1

Ehhez hasoJ"lh, kel ebel Conino gyujlemenycbol szarmazo vaze kepe is megorokitetl tlasd a 9. es 10. kepe!) Ezekel a selyem­sz6ru. apro m~lIIai ebeeskekel a leglelszetosebb Blakban a fonidai es a pun Maltan tenyeszteltek. ahova 6kel kelsegel kizaroan a karlhag6i Afrika parijBir6i importaitak. Ebb6l 8Z

olebfajla.b6i szarmazotl az a mai mdl/oj spic. mely meg most is kedvence holgyeinknek. A maltai olebecske az akori larsasag minden relegeben hasonloan kozkedvellsegnek orven­dell. Epaminondas es Claudius udvaran a maltai spic volt a divalos bleb. Ezekel a selyemszoru allalkakat ep ugl' kenyezletlek a ramai mBlronak. mini a kejlakukban d6zsbl6 gorog helerak. A maltai spic selymes sz6ret Aspasia. Lais. ThaiS es Lea. az okor nagyvilagi holgyei is simogathatlak. Ezek az igen kedves apro olebecskek igen szelidek \'ollak,

D R. La La \1'111.' klll)'"k.

1,

II Am" o.or mlilt." ~I)~m p,nc"",,.,

s61 a zenel is nagyon ked\'eltek, mert nem egy helyen orokitelle meg 6ket az okori muvesz har· fan jalsza muzsakkal egyOIl. Alian axt irja Theodoros zene' mli\"t~SZ maltai olebecskejerol. hogy ex a ragesxkod6 allal uranak halala utan a kopors6ba ugrot! es gaxdajaval egyOIl le­mellette el maga!.

A maltai oleben kf\'ul a klasszikus 6kornak voll ehhez hasonlo, de erosebb, nagyobb kutyaja: az elruriai spic. mely maJdnem leljesen hasonla a mi modern spiceinkhez. A tazegspichez hesonl6 ebek voltek mar a H!gi Ir6jaiaknal es Egyplomban a negyedik dinasztia idejeben.

Koch Fitzinger nyoman irja, hogy a pasz!orku!yal (Canis domeslicus, ooilis) mar a regi gorogok es romaiak j61 ismprll~k, akik canis epirolilws-nak nevezlek. Az o-nemelek a kozcpkor­ban igen kulonboz6keppen nevezlek a paszlorebc"ket. igy az alleman lorvenyben a paszlorebeknek ne\'C canis pas/ora/is es a IX-XV-ik szazadban canis ooilis vaqy canis custos pecoris nev alall szerepelt. A franciak ezt a kulyafajlat chien de bergercis, chien de Brie, az angolok Sheperd's doges. Sheep­dog, az olaszok can di paslori nevezik. Brunner a juhaszkulya neve alall a pulinkhoz nagy ban ha!'o,)nlo kulyal ir Ie. Az iro­dalomban eddig leir! juhaszkulyak nagyre::;ze spic·lipusu eb es egymashoz felelle hasonl6ak, lllW hogy nem lehel csodal­kozni azokon. akiknek az a velemenyiik hogy a mi pulink \"t~reben is idegen spic "ere is csorgedez.

A spiclipusu kutyilk kozul meg bemulalom fl kek es a feher hosszuszorli nemet juhasz-kulyill, . az utobbinak 011· hone Eszak·Ncmelorszag. "8lamin! a mAgyar pumik kepel. Ha a mellekell ke­peken litthalo spicjelleg(1 ebek kulsejel megfigye!juk, mindeneselre mindenkinek szembeollik a felsorakozoU ebfajtak kulsejenek nagy hasonlelossilga. A felsorol­lakhoz negyon hasonlo e francia juhaszeb, a Chien de Brie is.

Az okori I<ut~'afajla.k csoporiosihisilval foglal­kozo Keller 01t6 Europa, Eszak-Afrika, Nyugat-Azsia 12. JUblin ~ .. tk"M .'

19

-okori kul}'ait at nagy csalddba os::.lja: ezek a spicjellegCi ebek, juhds::.kut!:ldh. a::. ulcai Ru/yak vagy pandk, az agaron es a dogon. A beoszlas nem helyes, mer! a spic­jellegu ebek fokent lerelo juhaszkutyak es a nagyobb lesllick a paszlorkulyak. az ulobbiak juhilszkulyilk is, amidon azoka! a juhnyajnak a farkasok ellen \'aI6 vcdelmeul ,alkalmaztak.

Yeilleles 1872·ben Olmutzben fedezle fel a bronzkuh'a maradvanyail €os Canis romiliaris matris oplimae-nak ne\'ezle el. Reinhardt szerin! a bronzkutyat mar a bronzkorszakban nyajak orzesere hasz­nalhat!ak. A pasztorkutyak aseil Indiaban mar 8000 evvel ezeloll szelidilellek. ahon· nan majd Mezopolamieba julolt es innen a bronzkulture\'al nyuga! fele (erjedl el. F61eg a Dunamenten tanyilzott cs csak kes6bb julolt K6zepeuropaba a co lop· epi\okhoz. Ezeknel lett a bronzkulya a IOrzs apja a juhaszebeknek. Legkozelebbi le')zilrmazollja a nemel juhaszkulya es a sl~ol juhilszkutya (Colli). Nem zarhal6 ki, hogy a bronzkutya a magyar juhasz­ehek nagylestu fajlainak is osapja voll. Burron velemenye szerini a juhaszkulya tulajdonkeppen az osszes kutyafajlak os­apja.

Aris/oleles (K. sz, e. 38-1-322,) oszla­Iyozla a korabeli kUlyakat es az epirotusi j u haszebeket kulonosen nagylermelueknek 1. t\~me1, J .... zkt.tly ...

(S,,,phBntll. -C,,,f'dth ,t"n.

es batraknak mondje. A r6maiak a juhaszebnel a feherszinut el6nyben reszesilellek, mert a mas sotetszinu eb konnyen osszeleveszlhel6 a yadon elo hasonl6 ki..ilseju kartekony alia lok­kal. A legregibb juhasz-, helyesebben nyajorzo eb abrazolasa egy os babyloni lelelen, az als6 sorban a baloldelon leva kel kecske eioll lalhal6. Ez az osi babyloni nyajorzo eb alakja 6. nagyobb pasztorkulyahoz hasoniatos, fulei lei6g6k es farka jobbra csavarodoll. Az osregi paszloTl!lelnek ez a szemlellelo es a minden kelkedest kizar6 bizonyileka a legjobban igazolja, hogy mennyire nelki..ilozheletlen segilolarsa, vedoje a paszlor­nak vagy juhasznak ugy a multban, mini a jelenber: 8Z eb. Az aldasos mezogazdesagnak nelkUlozhetellen elolenyel. 8

paszlor- vagy juhaszebeket min 011 laialjuk az 6kori islcnek mellelt, mini elmftradhalallan lenyeket. amelyek szorosan ossze­fi.igglek magaval e szent istense.ggel. Ezek az istenek ebek

lti O. Iuobyloni 1~ld_ (Mn~r 0110 ulltn.)

nelki.il nem leheUek ez e.g megfelel6 lak6L Hermes a pasztorok e.s utasok istene. Silvanus az erdok e.s mezok isiene. Pan az. erdok. lege 10k e.s nyajak istene e.s Priapus a mezei lerme.keny­seg istene mellol sohasem hianyzik az eb. Nem hianyzik a belga-kelta istennonek Nehalennia jobbja felcH sem, ki bal­kezeben gyUmolcsesel dus kosatal tart.

Nemesak a paszlor- es juhaszeb, de a hazorzo eb is az 6kori islense.gek melleka lakja. A re.gi R6ma lemplomail es hazeil is kulya Orizle. A Kapiloliumon a Jupiter Custos. az orzo atyaisten jobbjan foglal! helyet es segilsegere vall a yaros orzeseben. A Kapilolium orz6 kulyai a gallok lamadasekor megboesalha latJan mulaszlasl kovettek el. mert a lamedasra, a veszedelemre a ludak gagogasa kellelle fel 8 figyelmel s nem az erre a hivalasra kijeloit 6rzo ebek ugatasa. M~g is bunh6dlek ezerl a hazorzo kUlyak meg ul6djaikben is. Ettol az idolo! kezdve elrellen!o peldakenl e.venkinl szokasossa vali. hogy a Kapitoliumon egy vagy lohb kutyal a keresztre feszileltek.

-:!I

Nemesak a Tomai, de A gorog islenek, igy Zeus es Pallas Athene szolgalataban is elsc5sorhan kUlyak alloitak. A gorag lemplomokban is ,"ollak htiseges orzc5 kUlyak. T alan nines mas hazi allal. amelynek oly sok fajlaja volna, mini epen az f>bnek. Ez all ugy a jelenkorra, mint az ekar idejere. igen szamos kulyafajlarel tesz emlHesl a gorog Oppian. A Krisztus sZlile!cse ideje kOri..i! do kulyafajlakal a romai Gratlius is mer­lelte. Marcus Terentius Varro pedig negy ebfajlal ir Ie, de a szerzok, sajnas. a leirasok melle oem alkalmazlak kepekel. Elkepzelhel6 mosl mar ezek ulan. hogy mil)' sok valtozala ,"an lulajdonkeppen az ebek egyik csoporljanak, a paszlor- es juhaszebeknek is. amelyek kozi.il sok egyullal udvar- es haz­orzc5 szerepel loll be. Bar szamlttlan ira. muve.sz e.s szobrasz

'" r ,~, ,,,,b61. ,K. "' O. ut,;,n

leir!. iHeloleg kepel vagy szobrot alkolott igen killonhozQ kulya­fajlakr61, megis a legtohhszor nem lehel a legnagyobh bizlos­saggal megaltapitani. hogy tulajdonke.ppen milyen kulyafajlal orokilettek meg a Tal1kmaTadl kepekkel. reliefekkel vagy szob­rokkal. Termeszetesen. minI a jelenben, ugy az 6korban is voll szamos kulyafajlakeresztezes" Az 6kori nyelvek ismeroi €os kutat6i szerinl a bastard, hubridcl sz6 tulajdonkeppen kulyal jelenl, amely kel kUlonil.II6 kutyafaji8boi szarmazik, pI. amely egy vadil.sz- es egy juhaszeb ut6dja. A rcgiek ily kereszleze.­sekkei ki.ilonlcgesen i.o lulajdonsagokkal felruhazol\ ebekel 6hajlottak lelrehozni. Altaianossil.gban azonhan az 6koriak is. minI a kesobbiekb6l kilunik. kUlyaikat roleg tiszla verben lenyesztetteK.

Az 6koriak ehlenveszlese. a termeszetes keveredesen kivu l, felelle valtozalossa telte az ebek fajtail. He kozelebb­rol figyelmesen nezzuk 8Z oreg szarazfald igen kiilonbozo

jellegCi. ktilsejU es szinu ebeit. 5z1 veheljtik eszre, ami a tovabbiakban az eldrebocsajlollakon kivtil meg szembeol16bb, hogy az igen kulonboz6 ktilseju ebek lipusok szerinl csopor­losilhat6k.

A spicjellegu juhaszebekhez igen kbzel 6116 pdria- vagy utcei kuly6kr61 sem feledkezhelem meg. mert nem zarhat6 ki. hogy ezek szinten kozremukodhetlek a juhe!lzebek vallozatainak lelrehoz6stiban. A szerencsellen, a hazek szemetdombjain lak­maroz6 ptiriakl61 hemzsegnek Torokorszag varosai. A peria­ebek, bar ezekel nem melle a kulturebek koze sorolni, meg is nagy hivatasl teljesitellek a mai megvi18gil6sben kulturalstlan kelelen. merl ezek voltak egyedOli kepvisel6i az igazi haszna­lali ebnek, helyesebben hasznos ebnek, mert ezek volltlk a praklikus koztisztasag vegrehajl6i es mini eio dog-ierek a kozegeszseg szolgalatahen alloltak. A paria ebek a legtobb akori nemzet elot! lisztellan es megvelcndo lenyek vollak. mely erlhetd, hiszen a szemcHdombokre kidobott dogokb61 ellek. megis elokeriillek olyen vazilk az okorb61, melyeken ily kereszlezetl vagy p6riaeb alakja lillhalo, mint 8 zene h8ngj8i~ figyeli . H8.sonl6keppen egy pariakulya lathal6 Herculaneum eRyik faifes!menyen. amelyen 8Z uicai eb egy vil6glalan koldusl vezel (lasd a 16. kepet). A regi egyplomiak szenlnek lattollak az ebeket, amil e legjobban bizon)it 6Z ut6korre visszamaradl sok ulcai· vegy parioeb mumiaja. A pariaebek mumisi! min­den fenyuzes nelkul. mondhalni gyarilag keszitellfok, evvel szemben a vadaszebek mumiai nagyobb gonddal keszullek es mindig diszest>bbek vollak.

Heck velemenye szerinl ugyan a. p6sztor·. helyesebben juhaszkulyak eredele nem oly regi, mert a Jegregibb haziaJla' 10k, a szarvasmarha es a kecske 6rzesere nem haszntiltak kulyakal. Az ul6bbi velemeny eJlen szol az osbabyloni lelel ~ evvel szemben igaz. hogy a biblia nem lesz emlilesl juha~z­kutyakrol. emikor imigyen sz61. hogy a juhok a juhas~ SZ8vara engedelmeskednek es a hangjal ismerik. Ha a biblia nem is lesz emlitesl a juhaszkulyakrol. megis a r6nkmaradl osregi lelelek azt bizonyilje.k , hogy 8 kulY8 volt 8Z ember legelso htizi a1l8tja s amikor 8. kerodzokel megszeliditette es ienyesztelle . maris 011 voll azok orzesere a kutye.ja. Az 6kori klasszikus nepeknei kozludomasu volt, hogy 8. juhaszkutya nelkiiJ mil sem er 8 juhasz. A r6maiak, mini mar emlilettem, cS8kis a feher iuhaszeheket kedveltek.

Ha vegigtekinliink Europa osszes paszlorebein,szembelunik. hogyezek kozoll is az uralkod6 a feher, illetoleg vil6gos szinu. J6 hirnevnek orvendlek az 6korban az umhriai iuh6szebek.

Az 6kori feljegyzeseken kivu1 a kozepkorb61 is maradlak re.nk oly 6brazo16sok. emelyek az bizonyitjak, hOiY mlly sziik· SeReS vedoje es orzoje a nyajnak az ilyen celre lermell eb. Petrus de Crescentiis "New Feldt und Acrerbaw"-jaban, mely

\

I

23

Slra5sburgban az 1·191-ik evben jelenl meg, egy rezkarc azl a jelenelel abrazolja, timikor a juhnyajat d farkasok meglamadj6k. A htitlerben a nyakor\los juhaszkulya a2 egyik farkasl uldozi. Vanier Jakab jezsuita .. Praedium rusticum" cimu munkajaban (I772) levd pasztorkepen a lilink6z6 juhssz mellell n} uifszik egy fl'"hcr juhaszkulya,

trdekes fl parisi Louvre' ban elhelyezeU feslmeny is. melyen Oudry feslo a 17·ik szllzad k6zepfranciaorszagi ftlrkes. vadaszasl orokilelle meg (Jasd e 18. kepel). E kepen erdekes a2 a kel feh er hosszuszoru kutya. amely nagyon hasonlil

l~ F.,·, "al. [II:. pl. • •. ~ .... ud.

8. mi e"yik pas-zIOr- es hazorzo kUlyankhoz, az ugynevezetl kuvaszhoz (JS'id a 19. kepel).

Bat iroll feljegyzes irodalmi ku!atasaim szednl t'lig all ter.delkez6sunkre. megis a M6gyarOrszagon vegzett asatasokb61 flna lehel kovelkezleln i , hogy az osmagyar is megbecsiiJle ebel. A vandalok lemelkelesi helyen Mftqyarorszagon 6.

Krisz!us szuletese ulani 350-400 ik evbdJ szarmaZQ ~irokban az ur csonlvazat61 jobbra elhf"lyezve hosszu koponyaju kulye­csonlvazal talallak. A kulyacsonlvflz mindig A gBzde cson!­vB.zanak iobbkeze mellell fekiidt osszekuDorodott helyzelben. mintha eludna, hogy e gazde meg halala ulan is simogathtlssa haseges allelj61. A hunok. 8.verok es magYflrok sitdombjft!b61 sem hianyzoll a kulya csonl\laza. Az osmagyar. minI allal­lenyeszto nep, kutya nelki..il eI sem kepzelhelo.

21

T uresanyi lolla nyoman sok erdekes feljegyzesi olvas ' halunk a rcwi mttgyarok kulyairol; "Lovan jarl, lovon harcolt, lovon ell az oSmagyaT. de all vol! melletle a kulyaja is. Ha a lava elkfserle vegig az elelen es vele egyOIl belekerult a sirjaba, a kulya is ott vall mellette, hiven kilarlva egeszen a halalig'·,

A magyar vilezi halalakor diszruhaval. fegyvereivellemellek el. A ki1unobb vilez melle sirjaba nemcsak paripiljat, hanem kuly6jal is eHoldeliek. Az asalasak utan B magyar vilez eson\­vazanak labainal vagy jobbkezenel fekszik osszekuporodva 6

kUI:ta csonlvaza (a pilini, keszlhelyi sirlelelek). A martelyosi sirleietben ket kulyacsontvazal lalallak.

IY KII,·~n_1. 1·.lulln~' fd",:I, It_

A sirlelelekb61 t'lrra a biz los lenyre vonhatunk kavelkezle­lesl, hogy 8 honfogla'6 magyarok magukkal hozlak ebeket evezredes szerelelt hazankba. A sirlele!eknellalah kulyacsonl' vazakal. sajnos.6 szakemberek nem vizsgaltak meg kozelebb­rol. A slrokal folfedezo re ~eszek csak azl irjak, hogy a lal8 11 csonlok a latarform8ju kutyakb6J szarmaznak. Az osmagyar kulyajal a harcban es a vadaszalnal hasznillta. Termeszelesen a paszlorkutya sem lehelell ismeretlen a nomadeielel elo es allallenyeszlessel fogJalkoz6 magytlrokmil.

Amikaf a magyarsag kereszlennye lett. mar nem temeltek el vele egyOU alia tail. A magY6r kulya. mini hadi kulya, a XVI. ~zazadban es ezl k6vetoleg 8 kurucvilag idejeben szere' pelt. M8ria T erezia idejelol kezdve minden magyar gyalog­ezrednek megv",n a magB juhiiszkutyafajtaju ku[y8ja. Roll·

mann Frigyes "Magyar kalonak 6. heteves hilboru idejeb61" dmG aquarelljen 6. gyalagas kalona mellelt juhciszkulya lalhalo.

1 urcsanyi megemlilj lavabbll, hagy a juhaszkul}>ar61 rajzol vagy (estell emleket nem sakal 16.lalunk s egyebkeni 'em ma radl r61uk v6.l6.mi sok feljegyzes. Az ul6bbi abb6i a karol· menyb61 erlelmezheto. hogy e paszlareJet nem hagyoll alyan mely irodalmi nyomok6.l, mini a vadasze lel. A juhaszsag Takdls es Turcsanyi velemenye szerinl, amelyre B "Megyttr eb" eimCi dolgozalomban is ulaltam, nem is magyar inlezmeny es ha vollak is 6seinknek juhaik. azoknak nem nagy jeientosegel tulajdonilottak. "A juhpaszlorsagol - irja Turesdnyi - a Balkanr61 bejoU vlachok lerjeszleilek es ha ezeknek megis vall a maguk kOlan ius volachicalejuk. olilh vagy paszlorjogok. megis csak idegenek voltak, akik nem hagylak sok nyomol a magyar lelekben. Innen van az, hogy a nekiink mosl mar olyan kedves magyar juhaszku!yara alig lalAlunk regi adalokat. Nem becsOllek a juhasz! sem Ugy meg, mini a marhahajI6!. vagy A.

csikosl. Innen van az, hogy a mai ntlpig a lacsonyabbrangu B juhasz a pasztorkodok tarsBdalmaban, min! a csofdas vagy a csikos. Hiszen hat hogyisne, a juhasz szamaron jar, 6 csordas· bojtM, meg a csik6slegimy alaH peripe fickandozik:'

A magyar pasztor- es juhaszkutyak szerepe a magyar kolteszetben.

lrodalmi kutalasaim alepjan csokorba szedtem ossze mindezokal e ko!t6i lermekekel. amelyekben 8 paszloJ- es Juhaszkutyainkat emlitesremell6ntlk lalaitak. Irodalmi kut8la· SOr.1 semmiesetre sem mondhal6 loke-Ielesnek, mert valoszeruleR le!z meg szamlalan verses rna, ameiyben mag)'a r kUlyaink neve elofordul. A nagy tOrelmel es sok idol igcnyl6 kulal8som etedmenye meg sem mondhal6 meddonek. merl mar ezekbol a nehany versszakokbSI is, amelyek az igen ki..ilanbozQ korsza· kok hirneves kalioinek lermekei. arra lehel kavelkez lelni. hogy 8 paszlor· es juhasz-. illel6!eg orz6ebek iegn?gibb elneue=:ese a kuuos=:, ezt k6veti a komondot nev. A pu/i elnevezest csupan a rnoi kar juhas::anak ajkcin =:engo nepdalakban tald/· lam meg.

Lessuk azonbe.n sorrend szerin! a kallok, irok szavel: Mar Zrinyi Miklos grOC (1620-1664) nagy eposaban, a

"Sziy-eti veszedeJem" IX ik enekenek 43. verseben felemlili a •. kUV6sZt", mini iuhaszkutyal. mig hesonlalaiban csak egysze ruen ebrol. kulyar61 ir, pl. kaureb. hilf'llenebek, poganvebek stb. Mikor Radivoj es jura!lic~, mint Zfinyi kovetei elhagyjak. a nagykoito igy foiylalja:

\'81a oh aruban. mlkor r.l.indcn 61161 Lel!csendt"~("bbt'n mlllj:/lnllk nvugooalmtlt \'I'l"z. juh"~z. szanto aluszik kcdves til mat. JII/W/.; ",dll'll 1I!1I1!1.~~iJ .. · '''III1.~::, mel~' megfliradl.

Cyongyosi Istvan a MilTssal larsalkod6 Muranyi Venus cimu kol!C5i muveben (1664). ennek harmadik reszeben , 6mikor Szcksi Maria a H6herbastyiin varja ltirelmellenul Wesselenyil, 6 kollo 6 kove lkezokel irja:

\tnCS 011 fl\ulO/odalrnn elmt'nek s az s7.emnek. Az sok t'rlekezok surun gvonnek s mennek. Egy kOPolIll~rlI i~ "t'rtin\en felkelnek, L"ga~~on .,z "'m·n~:. Arr8 is serkennek.

lovabba, aminl vVesselenyi 8 baslyara feljuloll, kerdi Szecsi Marial61:

Kcll-e ",Iukivel menni hl:lrc.)lil"ra? \Iund M,iritl. ~1ind('n hajlolt mosl alVII"rtl., Csftk /.;111'11': ,em serkenl eilenek morl{O!lrll. \inc'l lewkj~ebb ok t's az kardoskoda~rft.

Cuonguosi Is/van ismerle a Kulyafajlilkal, errol megll'y6z6d· helunk, he az 1693. evben kiadoll " Porabu! megeledell Phoenix sib," cimu koilemenyel elolvassuk. Az ul6bb emlilel1 muvenek, elso konyv. masod lk reszeben igen reszlelesen irja Ie Kemeny Janos vadaszkulyilit cs hogy a kuvasz elnevezes nala korcsol nem ielenl, bizonyitja a kovetkez6 versszakasz:

Hdaxol. Phile,ot mAga £ogjfl kcmc:'ny, Ktihok m"1l mindkeUo. yen rulok nagv femen\', OicsireHI'I hozla cSfik minap egv orm"'n\" Pardue "nI"Cw/ lehel. mini o~mt'rni kbrmc:'n.

\Iopsus! l'S Con'donl adjak eg\ inasnak, Ez d8ru. !I~I pedig mondhl\lni ,,/'dll,~'III/.;. Szeobb az dsii. hif.~~;/.; " mOls;/.; /.;{l/T,~II~mlk. I:'ru" i,~. m!':IIi-!dt"l bi:I'",d r!I!/ r"r/m,mll/;.

A relho::ott veldeikb61 leithol6, hom; Cyongyosi ismeri a hd::of'::6 kuvosz/, mini kiil6no/l,j rajlol es a keres::te:::efl (ojld· kat haleiro:::oflan kOl'csoknak neve::::i.

Csokonai Vile::: Mihaly (1773-1805) 6dtii k6zul a "Klfe· kad8s ~ cimu koltemenyeben szinlen megemlekszik a kuvaszr61 :

Biz ('11 nem lorodom Imir Ak6rki mil beszt'>:jen. G~akr8n rugasl ejl a szamar ~eesuleles szemelyen, Es Jambor IS jor oil, ahol Eg\' kN irigy kuv('JSz c!lahol.

,

•

"'--,

Guadcinyi J6::.sef .. EQY f61usi r;6Iariu~n8k budei U18Z688" (1788) elsa reszeben. mikor B bikilk 8 no:ariusl meglamadtak es 82 ulol86 perceit erE'zte, igy folytaljB:

Egy j6 eros juhtlsz kt:'t jo bojlfirjl;i\"tll. Hal eros. !/o/>trf/f'os, orvti~ kUt\/ij!i\'81 Crz~ elen nYHjli! fokos bllltl;ijfivtli. Settilt ktir016tte lisl6k6s htljt\\'al

Lat\'tin, biktik engem holl'\ miken! O)d6zn"k. Ha rajiflm nem ~('gi!. mo!!! mindjlirt meg61nek Eg\" n6~vol rikkanloli, kurja! ebt'inek. Ltilom relem nzok sebes fuh6 jonnek.

liten " kul~likI61. biklikt61 IS ft'oliem ; \lerl nim jonni Okel biktik heh'{'11 vcitem. Amini Aklecn jti.rt. wgy jti.rok. iteilt'm. \-ag\' ei"16! HIll''' masl61 halalom rf'metlem

De \'/'In az ebf'knek nallY phnnlasiaja, Esmtlrik. mi('SOOlis az ember formajfl Ha embernek \flKvon fl vnddl:ll csntlija. \em C'ngt!dik. \'~cin(lk h(\l!C\ It'g>.en predaja,

o is bojlliri\"a! tutotl es sit'klt. Hamtlr mind t\ htirma mel1ettem is termell. lsszu! Kormos. Tnlptls. Bodri. Snj6. Derve!. Rajla Lompos' n<'kik then bizlallist tett_

Elmenlek mellC'1\em ebek nalO/\' fulli~8tll, .-\ bikliktlt er\,t'n kemen\' ugtil~SS81. Lefordiltlk rol6m "zorn\\l ~znlada~~AI. \'isszalt'rlek elek keS')elien morgti~~aL

Masnap B n61arius ekes szavakkal a lobbek k6zo11 imi· gyen kosz6ni 6l: etelmenlesi:

\1eg t'lek, Ie nt'keod kt'u te<o;zek szolgtilni. ,\lindenl fogok lenni, amil fossz ki\'tlnni. Proce~'\usaidban fogok aJleKolni, Jobb prokuriilorra nem i<; fOH~Z t.,l"tnL

A juhasz erre igy felel :

Lram! prOCeSSUlI(lm ninc'! nt'kem milllokka!. \1ondil juhasz. hanem csak a farkasokkal. De C58k ham6f \'t'>gzem peoremel azokkal, Rejok lilYcn on'os prokurt'llorokkaL

Ember az embt-roek lalvan \'eszedclmel. Tarlozik sie~\'e adni segl'dt'lmel: FeJe~rli\j8.nak nem erzi .'Izerelmt'1. S6t ncm is kereszleny. oem nVIljlv6n \'edelmel.

~zerl is larlOl'lnm segilst'gi.iJ lenni. \1in! feleb8nHod menlscllecire menni. Te hal /':1II'(lS:OIlIl/III.· kOllzonelel lenni T8.rlozol nem hagytek eleled ekenni.

Tehal a juhas7 hat er6s gabancos omos kutyc.ija lulajdon­keppen kuoas=. Goadc.inyi mini I!uof es kalonaliszl ismerhelle is a kulyafajlakal. emellell szolnek ugyan e muvenek harmBdik feszeben OIV8i:>halo kovelkf'zo verssor8i:

S/uferennel 1~le b~lIbHn· n~ lad~ja. Or7;L azl hal eros .~:l'liI1l1d.: ku!nlja.

Guadonyi jol ismerhetle a kulyafajlakal, bizonyiljak lovsbbs eo k6velkez6 sorok is

Fia!,,1 szemch voll es 011\· szep mint Juno Piros abrawlj6. kezei mint.!! ho. Karjan lilt eg\ gV6pj6S flo/L1w::{'/" "l1ll1li. Ollv l:Izt'P fekete v6lt. mint feket!;' hollo.

E verssorl'lihoz c'lillag al611 Cuaddnyi meg a k6velkez6 mflgyarazalol fi..izle: ,.A bolonai kutJ../ocskok mind oly gyapja' sok, mini a magyar juh. es kiesiny marad'·, Aki ennyire ismerle .a kutyafajlakal, 8Z nem erthelelt "kuvasz" fleve alatt k~res. keresztl!tzett fajls!.

A komondor, irja Mehely (Al ollatok vilaga). ujabb maRyar szo. A regi kodt"xekben nem fordul elo s elsoben a XVI. szezadban. IS4..J.-ben bukknn fol Kakonyi Pele,. "Asliagis kirely" hisl6riejaban, m~g pedig mini kamondor:

.. P6szlor nezi \·,,16. gyermekel !'.zoplalja Egv fias kamondor es korul forogJa \"ad6k. madarakl61 igen OltalmaZ2;(I Es melegsCgcwl g'oermekel taplalja

Onn.!!1 a g\crml'"kl'"l pasztor eI·fehe\l~ \·lir09 fele piiszlor ulel \·inni kezde. A ktlmondor tlddig ugllt\."a ko\"ell' Mig hHz/lcsklijliban p8~zlor el-bt'\"i\·e

Pet6f: Sondor-~ak nem h;~en j6 velemenye lehelelt e. kuvaszlol, amin! a ,.Kutyakaparo·· cimu verseb61 ki is tunik:

Josltlgb61 1;1. csaplt'lrnak nem jutott Egvcb e'j\" /,"uPf/s:lUil. A hOl vcgen szundikal naphosszal Nem flrt. nem ill nasznlil

Arany Janos "Told,··-jaban a komondorr61 cssk egyiz.ben tesz emlitesl:

.Minl e juhaszbojlar. amikor k.!!palJa A komondor-kolvkot vegig simagalja.

Told, \ ~. J ...

I t I

kel Evvel szemben harmas hoskollemenyeben

i2.ben emlekszik meg:

\~·eh·el a k'l/'IU: i,. foldre hengered\e A viittgcrl sinc~ most egere~zni kedve."

·Told, P. ~ '~,~.I

_Megszeppen\"e Larinc hallva erne sz6kal Sznporlibb sZl'"plo\el arc" leve h6kadl, Ide·ode ~izslal 9Zeml'". mini a7; ebnek. Ha sok eros k/ll'II.~: nekiesett egynek.-

·To) •• , n.. HI')

a kuvaszr61

A nepkolleszetbol sem hianyzik. l~y k6zismerl a kove!­kezo dal:

Harom helig kuveS7; tenm!k He. a bablijl) tehelnek

A paszlor- vagy juhesznt'p ugy a muJlb,m, valaminl 8

jelenben is eb nelki..il ne-m eJhelett meg, hogy Herman szavai­val eljek: "A kulya nelkQ/ a Je~kbb paszlor sem vallaJhatna feJelossegel a reabizoll nflgy erlekekerl. ame/yekel e~y·egy gulya, egy'egy nyaj kepvi'iel". Kis Gergely szamado gulyas Matyasy lOIsef versel igy mondta el Hermannak Hadhazon:

"Gulya fogja korul szekrenyemet Hat komondor 6rkodik emellell Sem belyarl61. sem vadl61 nl'"m (eJek Paszlorosan 8wbadon megelek-

A regl peldabeszed lIzl mondjB: "A juhaszkulya 16bbet er. mini BZ slmos bojfar".

Herman Otto 1914-ik evben kiBdoll ulols6 muveben .,A magyar pdszlorok nyelukincse"-ben olvoshaljuk Pet6fi vers' sorail :

.Hat bojllirnak vagyok fejedelme IjY tiszleJnek gazduram okelme Gulytl kerrli be C8eren>·emel Husz komondor eslrazUiI engemel".

Somogymegyei bBralom16i hallotlam H k6vetkezo versel. amelyei 8 somogyi juhasz jokedveben gyakrtm dBlolgal:

Puli tereli a nylIjlll Sirkas oleli beblljal Tereld puJi a nyajndsl Sirklis szeresd galambodal.

A dunenlu!i juhasz .,FUldik Bo holdvilag" daUam6ra nem egyszer dalolja a k6velkezQ nem egeszen szalonkepes nolal :

Az en neveri! Gyuri A s%l'"relom Juli A lehenem Kuli Az en kulvam pull.

--

Borifldzik tI "ulL Kohk"zik 1'1 pull 8t1bcizik a Juli "~~zt" n('ked Gvuri

A hazsiHlos somogyi Bsszony imigyen dalal :

Mcginnad Ie penlcken is. szombaton is. Hlsarnap i~ KU\'l\l'z kutvlI ooribOJ is De csak hll \'o'n8 bf"nne.

A magya.· p:isztor- es juh:iszkuty:ik ,elnevezese.

Miei6H 6l egyes paszior es juhaszhulyak reszleles ismer­lelesere ternek. elsc5rengu k6teiessege-m 6Z egymasl61 ellero kli]sejti magyar kulyefejlak eJnevezesel ismerlelnem. A rnegyar kulyilk hezagos n'gi lor!cneie. \'8Iamint hazimk legn8gyobb kollc); L1ljan 6Z ul6korr8 marad!, 8 magyar kulyltk elnevezcse­nek nezc5pontjab61 is erlekes versszakBszai 8 kedves olve-s6m elatt nem nyui!h6lnak hello iamaszpontol a magvar paszlor­es juhaszkulyak elnevezesenek helyes ertelmezesenel.

Nemcsak e ked ves olvasom. de a magyar kulyef8jt6kel ismer6 sZ8kert6k el611 a legnagyobb problema volt a magyar fajleju paszlor- e'l juhaszkuly6k elnevezese. A mailyar kuty6k elnevezese kor(il kifeH6d61l 61datlan hare. hirl8Pi polemi6 meg jobban 6sszezaverle e lulajdonkeppeni lenyegel. e mailytlr fajlaju ebek liszla verb~n v8:6 tovabbtenyeszleset.

A sz6 le~szorosabb erlelmeben veil putirol vagy pumir61 nem is sz6lok. hiszen ennek a terel6 kulyafejl6nak igen kiilonbozQ vetlozalei es helyi f ... jlai a legujebb kor lermeszeles kivsl8szt6dasanak elekjei. amely nezelnek helyessege awn· ben nem zalja ki liZ osm'3gya r pubkUlseju eb ietezeset.

A puli1 vagy pumil ide nem szilmitve. 8 magyar juhasz· kutyak elnevezeseben nem ludlak megegyezni e szekerl6k Mindegyik a sejill kenye kedve szerinl nevezle ei a ff'ielle szembeollcS kulonb6zosegekkeJ felruhazolt kutyefejlakal. Amini 8 kesobbiekben a flg),etmes 0lvas6 meg szembeollobben lalni fogje, a magyar paszlor' es juhaszKutyakkal foglalkoz6k egybe­hengz6an, 8 pulil kiveve, merl ez! a fajla! vailY nem ismerh!k vaRY elhanyegolandonok vellek, csupan kellele paszlor- es juh6szkulyal ismerlek. amelyek nemcsak alkolasukban. de szorzelUk minosegeben is lenyegesen elterlek egymasl61.

Midan kel evlizeddel ezei6U figyelmem a magyar kUlyek lanu]menyozesara lerel6doU. egyideig bizva e hazei mllgyer pa'lzloreblen}eszla g6rd8 szekerlelmeben es irodalmi kesz'lege­ben. elfogadlem. baT nemi kelkedessel. 8 nalamnsl sokkal ida­sebb foS bavebb lepaszlalalok folylan etdemdusebb eblenyeszloi -szakkor6k velemenyet.

31

A magyar kulyafajlakkal szemben felebreszlell erdeklo­desemel a napirenden levo foly6irali polemiak nem elegi!­leltek ki , merl egyik-m~sik /enyegbevago kijelenles lanulmanyo­zase. kozben e.z irodalmi kulelasok lerere leplem. Ezen e.z ulan ame!y h~sszu. faradsagos kitartilst igenyelr. oly ismerelek lulaj~ done.be. lulollam, amelyek A magyar Kulyefdjlak elnevezese k6riil kifejleil polemiat joggel csupiin iires szelmecseplesnek minosillk.

Telan eros kifejezesl hasznellam az iment, mierl bocsanalol kerek. Halarozolt velemenyemel ennek ellenere m.eg nyo':lale.kos?bban megismellem, hogy az igazi mailyaf paszlor· es juhaszkulyak megmenteseerl kiizdo szakedok B hazei kulYBfajlak elnevezes,,:,ben vegetvenyesen egyezzenek meg. A kiilonboza fajlaju magyar paszlor' es juhaszebeink fajtekiilsosegeil es kiilonbozosegeil kell elsosorban rogzileniink s ~s~k Bzut~:J Bdjuk meg 8 nevel annak, amil a mull, BZ elobbi fejezetben Ismertelelt okokb61 kifolY6tag elmulaszloll.

A IB.rgyilagos krilikus lalan nem lalalia kelloen indokolt­nak a ~el~n bovebben ismcrtelE"lI eszmefuttat8somal. de hogy .a sZ~Ke~to .zoolog~sok elotl is bebizonyilsam a magyar pasz­tor· es juhaszkulyak elnevezese teren kozismerl ziirzavatos heiy~ete.l.' alJja~.a~ peldanykepul az irodelmi feijegyzeseim {oly!an osszegyullotl adBl8im. . A .MBgyaTOrsziigon szer!eszejjel lalall egyeb kulY8fajlaK­

~ol ~ltekl~lve.?z egyes szerz6k szerinl ismerletett harom f6lipusu Juhasz · es paszlorebek Jeirasat 8 komondorra kuvaszre es pulira vonalkozolaR konnyebb ellekinlhetes veg~tI a kovelkezo lablazatbal1 _csoporl~si~Ollam. Az el50 oszlopban helyel foglal. nak ~ szerzok nevel, Ismerlelesiik megjelenesenek sorrendje­~en. Eze.k mellell harom oszlopben a komondoTTa. a kuvaszr6. es. ~ PUh~8 vonalkoz6 e1nevezesek sOfaKoznak. amelyekel 6. lelr8sokbol veil adatok a/apjan .nedlem 6ssze . .Neo:' .erdeklelen. he 8. lablazalltll eilyiill a Magyar n}'elvlor­

leneiJ swtarban lalall adalokel is felsoroJom. ennak a nezelnek mege~ositeseTe. hogy a magyar kelfele iuhasz- vagy paszlor­ebel Ismer !'l ez e kuvesz es komondar.

A magyar llyeht()rh~lleti "z(JI:hban a l-uH'I\':ez6 ;'111: ["01l!OIll/O/'

1ll010S .~1l<;. ('all i-; 0Jl i I iOlllll11 1\ I' .! l!a IIt'l'll h II lid. Sl' hii r(,l'h lind 1. [,,0/1/0/1-(~I!r c!): 1ll010s~lh l'u!lis oI,JillO lll!tH II.PH (;yerlllckt.'l ~zoplalja e~y r~,~ ... 1,?m.ol~dol IH~Jh I! .. 10.)1. l 'n~II~1 ko/lIll~H/or: C[lllh yiitali<'lIs 1 ~ I. E~,\ /,01110111/01' he .Hll'ZI' ('gy mhOI tI tllrQ t'levhe ( Hell: ~Il':-'_ Ih ) ... \ ./.'olllollr/()r fO;'::1I1 ki'/de l'l'tI lenni ('5 a k'oelh'koeket rt'a n.odlt~'!1 (?oil. l\e.tHl'n a J~'f)"Ullldf)rn(l(' [l h:\ta los.\ ... zoerc i;.:el1 sima. l\cm 10 .ott yelrn; llH'l'i rgclI h:IJIHlr cl ('"",,zni I'ola I ~l!h . l\'ol1! l)n­dol' "7.[lha~o \':o~ 1:\:)11. Bortl; l'n'd ~H~. ~L\ Bihl I ·Hi/). Az 3\'10-ban re!,-:?I(':,llllk?1' me;.: l'IlC'zic. az kOlll'L: \('..,oc komonr/or 11-'1:;'\;": Scrk. b.~1 I. J art \ a 11 a I,ll/lilli/dol' l'I)( I. ak i feJ-rl"'\' \'crkcztclt't S7.C"C­o~n'eI Com __ Orh. g,)I. KomI/III/Oro!' IllIolo<;Si ocrzic a (,~ol~I:~1 (Com; Jan. I (I,

.-J magyar pas:for- ,;s jU/l(ls:J.:llfy,i/. elnCI>c::e.'H! ll: tyUt's lei rok s:erillt .

A magyar kutyak leir6inak neve

Heppe 1751

kisszanllisi Pethe Ferenc

1815. Cseremiszky

\iikl6s 1824.

Treitschke 1841.

Hanak Janos 1846.

Firzinger 1867.

Verge Ferenc 1872.

~kmenn Wos 1895.

Id, KO\'8szney Zsigmond

Buzzi Ceze FelL'(

A>. 190(1. n~mz~(' koz, ebk"W;I~1 ".

Mehely ujos 1901.

\lonoslori Kiiroly 1909

Suk Dezso

Kerpely Bele

FenyesDezsodr

A komondor A puli

klilsejenek mell"felel6 lei rase ~~

_____________ 1. MallYn, ";>., kulyn

Pum; ICn" .. l .. m,I"",. pome, .. n,,,.). de. 'P" Pomme" Ie ch,en lo~p.

A m"IPOI luh"s:zkulj· .. kal "1t,,I .. n" ...... i>an "~'leli. nmel)"ek .houUlb,. de ""J}·n .. ,,- ku,l"bb .Wnlek ....

'c~ .. n,·". ""J}'" I'" h".~ku(~.. Can .. [ .. m,. 1,,,,,. ,"""el ... \,,110.,,1.

PUlz("lk"mondor. (Suf<"'e ord,,",zinll)

ti.<>mondo,

Kpmondp,.

--Lpmpp ... O,iI kPmOndO •. 1

'. ,. " .

1, ____ -

ti.""IIIZ,

ti.uv",u 'ko>.nhcn en·' 1..0116· ~I a1l6lula. ncmely helyen bund",'. londo, el lu,lol pul;

Hull"mo ... 6,ij komondo,.

--- '---u::::::;;=:;:;;- 1 I M",y". komondOl. Pul> 'C"n .. f"m,h"". Ba,olylteml1 komondor. H,,(hu, o.d,,", ko.mol·. domeoticul hunlaneul'.

'"0101 komond .....

\(nlYat bo.UldcJii k<>­mondo" man"" 10m·

_>.Onl. kol""cos. cupll. IY"PI""zOriI.

n~'1\Itb nllg)' fellt. pul' n ...... pum', bo.u.Is:z6.il

p"lZlo,eb.

ti.omond, ••.

LompOllz,;nl )uh"ukomond",.

I\om<>"d<>., Lom_ ,' ... y lomJlOuz6rol ""n komondor.

j~h"lLcb.

M ... }, .... lim .. fejil 1.0' mondo,. b..nd". kulya,

bundlll !>lInl, .rb.

Kuvuz ,.,m .. n(lII1 ko­mondo. hel)·ell "'["wad.

h,,(6ndk .. till.

Hull<lmlzlhll. p<lI7.IO'· komondo. J~"II ... ,II,k, .A k"",,"z .. l. I,) ... n~m voll "Ik .. lmam bliveb· r..,n fOlll",lltozhatnl • IIY annal. 1"lt_lIe,~( nem

.. Ihlhlllh.m ON~e.·

Ku .. au. Bund .... tim'" "alY ""II"m". u6nl komondor. '""IY I"h"oz'

"alO' J)<UzIIHeb,

\t"n'" puli. k .. pum,

Puli.

Puli.

Pul;.

,

Sz6hisok :\O"za eb ulan kurla kotllofl(/or o.scilante uno o..,cital el aller I De("si Ada!;. 20t!.)

K6zlllond{lsok !h'os feh~ Ickirws. mikor az ag kotnow/or ut:al (Ki:sv Adng. IfI).

A jll/His: kotlto/ldor' canis pC("1I3f"ius; sl'halhund PPB. (se hMcrilll11d) l;\lisk: \'. Kerl. 182).

A magyar nychtortt:'ncLi sz{)t:ir szcrint a kllvusznt \,ollal* koz("~ l ag a ko\'clkczo fcljegY~l;st .. tal;·tI hatj H.k; ~{lll'~I.S: (/'..'!~IS: ZI:i n~'i I. WI!. MA PI' Ben Hlthm Ib.i. koos: eStlZI .sIp. I.),{l: (.a 11 I" gralldior :'IIA. molossus I\ r. gr()..,scrcr hUlld. hirlcnhund PPU. :'Ilint a kis ]l1"3('7.ko a na~( farka .... ·al. /,11110::01, "zillie vf-:' iannak (:'Ilel : Sz. .Join Kil. On!l'lo /.:llIl(1s (:'l Inn .-\pol :-i..'IDJ, Apf"6 /;/J/1(ls:vl.­tlgatil<;a ((l:i.7.m Pn'd HIli; Kr Ez n~'a\'aly'-I'i kU(lS:/lllC sir::r.II11:J'i .sorsa (i\Cl"cszt: Fels. Ker. Eloh 21. .Iuhok mellell nyugszik I."U(I$: (Zrinvi I lt~f l. F{'lelmes k '''(ls:ok rn6dt:y:irn lin'olnrl ugallya az ol"oszl;inl (\ latk6 B. esak. 2;~lh KIl(U: .... Zl;II~111 ft'kszik, morOf; chilll okorrc (BclI Bitbm. iii:'!, I\is\ ,\duf,(, 1$lh. KIWS:, kll/l/lS:, \agy, mint n .szerclll'sl'kcrc-k a q hcit'ire H'rst'li Q(f.~: farka {'so\'il­his;'\I; J..cnild irif-:y c ... ahol:is:·11 (A ran\' /lillr Proz. ;l7Iif. A rneglHilt II/was: p:ir:"lj:'U'()1 bCszl;J]gelllck (~Ii';[;. \' l":cl"t :HH,.

Szol:'I~ok \'alallo1 jar>;z, ugasson a Imo(ls: IApol!. -t.»). I":O.f.llIond:"lsok : Szulonna nelll 16;zcn "CllIlIIi pocrsoeless(>l :lZ

klllws:hol (Z\'on; P'-I1.IU. P. 291). l'er"cIl',"cl s.f.ulonna nelll h~s/{'ll a Jt"/w(l.~:/!ril (P;'lzm I\al 10.*)(1. X\'I" \ '11 1 1101. Anil szum:'\J' ri\;'rs e" I."w'as:-ugahi .... Ille .... sz(' t'rni ncin .... I.okoll ~ I\i .... \·: Adag. ;):!,-n ;\l'1I1 jo Ilgy elnyelni a lI/was:l. hogy ki:ilJjoll a farka a sz:'ljirlx,1 (Th.dy .-\daJ. I. Xt)). ,\mely I."III'IIS: ct:y"",el' :'iltal-l·rs"l.u ~\ Dun:·I!. nCIll fd az a vi.f.161 (.sz l) :'II Yif" !}I).

Az 1917 ill. evben kozreadoll es a moslani kiadilsomban r!eppe (1751) Pethe es Cseremis::.ky adalaival klb6vilell es elabb felsoroh adalRyujlemenyem me~oeJenese ullin jovel Turcscinyi .,A Tennes::et'" 1920*ik evfolyamilban 6 magyar nyelv kinc~eb61 kozol szemelvenyekel. amelyek a kulyak eJnevezesere vonalkoz* nail.. Turcsanyi szerinl: .,0::' 6si k6::.os nel) nem a kuiya I)olt, honem 0:: eb. Legregibb nve1vemlekeinkben E'IH~8Zen 6 XVII. szilZeld kozepeiJ;(' csak 6Z eb :;;;201 hasznilJjak. Helyneveinkben is, Ebes' fellva (Hundsdorf), Ebhegy (Balalonflhedi dG1I6) sib. osi elneve zesekkel laJalkozunk. A kutya tulajdonkepp ... n .. kulya"" 8Z0.

ahol elMordul, ott kunyhol jelf'ntell. esak a XVII. szilzad koze' pelol jelenik meg a kulya sz6 is 6 mai erlelemben, vagy leg· alilbb is ellal kezdve vahk kozkeleluve. LE'gJlyakrabban azon, ban a maga fajllija neven nevezik az ebeke,".

Irodalmi kutalaseimmal meRegyez6en TUfcsdnyi szinlen csak a Huvasz es komondor elnevezesl lalilila. mig a puli vagy pumi nevnek meg nyom8ra sem akedtunk a regi magyar nyelvkincsben.

Legelebb Pelhe 1815·ik evben emlekszik meg 6 pumirol, mini juhilszkulyilr61, a puli nevel e20nban csak a Jegujabb Hor ebtenyeszlesi irodalmilban lalilljuk meg. A puli vagy pumi

:;1

elnevezesrol mejd bovebben lesz SZQ a ierelo juha.szkulyilk ismerlelesenel.

Schonl'i.'i::ilu lalahl'S meg 1'I Tudomanyos Gvujlemeny VIII. e~ IX koleh!ben Cs('rl'mis::.ky Mlklo<.;nak 1824-ik evben itt .. A kulyakro\"- cimu eflekezesel. Az Hla.bbi res7.leles leiras bol kilunik, hogy 0 mbg)"tH paszlor- es juha.8zehek i,merele az erlekezes irojenal nagyon hLenyos es egyebkeni is 8 mbgy8r juhaszkulyakr61 csupan allalanosan ir, ~A' juhasz-ku!}sjavel s· m88yar Juhasz mellen dilsekedhehk. akin 8 n88yse881 8ka~ szorel lekintsuk. Melly nyejBs lekmtelu ez. melly lekinleles 8

lepesei 1 Vann8k hO"SZ8bb. de \·e8ynak kurlabb slorOek is edes Ht'lzanknak ki.ilbmhfele videkein. De n88ysagOKre ne-zve is kOlbnbbznek ei/ymast61; mett sok helyeken f6keppen M8rama­rosnak H8v8sein apr6bb ft:ljtajLi juhasz-kulyakra is 6kfldtHm. Ezeket nawyobbra belsuli a· juhasz. mert 80KKal vigy6zobbbk. Alteljaban veve az aprobb ebek lobbel ugalnak. nagyobb8n felnek; flzerl VigYBZ6bb6k es az urokfll rnindenre figyelmelesse teszik. Tolna V. megyeben is aprobb junt'tsz·kulyt'tkal laHam. Hogy ffirKHS-Kutyaink leg\enek, ludlomra ninlsenek. Azt mond­halom, hogy Maramflrosnak berlzein nerne!!y Iw\val lallt'lm. a me\ynek ftl.lkas alkollalasa volt: 8zonban azt nem e.llilhatom. hogy farkas·ku1yak lellek volna. Vagyntlk ollyan kulyaink is e· mel!vek e SZlberiaihoz kozelilenek, f6keppen e ' Httvasokon. A Lupponieihoz hasoni61 oem JAthattam. minthosy ez eRhtlj' lal egeszen veve (hale. legyen az Islennek!) igen kulonbozlk a' Lapponiail61. 8' melly a' kU1YBnAk es mindeneK nevekede· set feJetle gatolje. Az Izlandlaihoz hllsonl6kat azon helysegek· ben lallam, melyek megas6bban fekOS7neK. Newy 08ni6i es Anglus szelindeket rilk8SsR Hezankban lalni, de nints is szok· scgunk resjok, boven potoija ki ezen hijanossagot a' SleP magyar juh8.~zkul)e. Sok Anglus Slerlingekel (ez mintesy liz forintnyi penz neme Anglus orszagnak de IS8k j.:f.o.pzelt, imegi­naria, 8· szamadasban h6sznah61ik) edna meg erelle. ha meg· lalhalnt't annak derek termes7.elet. Bel:.ben ket magyar iuhasz­kulyel bittem. a' mellyekkel az uraik kevelykedve lepdeRelrl'k a' beslyakon es a' var szeleken ((;Iacis):' C.<;C'rC'mis::ilu 8 juhesz­ku1ytik balorsagar61 is mer;!emlekszik, ui/yanis tlmicl6n az 1812 ik evb~n a mart'lmarosi havasokon jarl, a nyejl61 e kulye.k ewy medvcl eges? ejjel hanlo!os ugetessal lartoltek 16vol A magyar kulyakat .,szep deli (peculibris. vorlrefflich)'" ebeknek nevezi. "A ma~ytH AI·foldi ku'yak 6' legszebbek Kozze lerloz­nak; a' Kulfbldiek j6 aron szerzik meg megoknak szoka!. h8 igl'lli fajt6hoz julhatntlk. En (C~eremiszky) epy Anglusl ellmer' tem, a' ki legna~yobb gYbnyorkocllelesenek ti' rnttWyar juhasz Kutyel larlolla, mig ez ell: ellen ben felette a8'R6do\l, a miclon lole meg£aszlaloll volt." A komondar nevel Cseremi"lzky crdekes helyen hesznslja, ugyanis a "szelindek, malossus·· ulan zaro· jelben mesjegyzi, hogy .. komondornak is neveztelik .

Az eiorebocsiljlott feljegyzellekb61 es fI magyar paszlar' es juhaszkulya fajlak elnevezeset csoporiosi!6 It'tblazalomb61 kilu' nik a le~jobb8n, hogv mennvire kulanbbzock a magyar paszlor­es juhaszebe-k e-Inevezese-i. Vegel kellett velni az aldallan es eredmenylelt'n vilan'1k s igy magyar ebeink harom foc~oporljtt: mini hornondo/" hul'os:: e." puli elnevezesl kapta. A .. kuvtlsz ~z6 legi magyar . ez az elorebocsajtoll bizon')<ilekok ulan. ugy hi!';zem, mar nem vilas es csak a kuJfaldi pedigrees ebek be6zanlesE" ulan degrtlde.lhatlak az ertelmel. Ami erthel6 is, merl a mBRyar kuvtlsznak nem lehetell pedigreje. Hogy re-Reb­ben nem jeienlhe-Iet! korcqebei. me(lero~i1ik ujtlbb irodalmi ku1alesHim. mini Zrinui, Cy6ngydsi, Csohonoi. Cl;adonyi tos Arony idezell verssorai. Ezert ItHlotlom kivanalosnak. h08Y a huvas::: elnE'vezes mesmarMdjon.

Inkabb hs6n. mini ~ohtt. MentsOk meg meg ami meg­rnenlhel6, Nehogy rank VOn'1tkozlas~ak azt a monda<;l. amelyet a Mt'lgyar nvelvlarleneli sz61Mb8n olvashalunk: A megholl huvns::: pdrojor61 bes::elge/neh. Minden magyar gazda eli fald­birlokos tenyesszen ml:lgYflr ebef, hogy ul61erhessOk a kOtfold­nek eziranyb8n is Itlpaszlalht'lt6 nagy el6relorese\. Mleloll BzonbEtn az e1i!'yes magyar kulytlfajlsk reszlefes es kOlbnall6 lilr~\'Blas8r6 lernek. meg kell vilaqilanom a pasztorkutya es 8

juhaszkulya helves ertelmezeset es ewel kapcsalalban raterek e farkaskulya. farkest>b elnevezesenek hely!elen hasznalettlra. ameiy kerdesekr61 a kedves olvas61 a kbvelkE"zo fejezelek fog­iak reszlelesen felviltlgosilani.

A pasztorkutyak.

Altalaban a paszlor- '·ag-y juhaszkulyafajlaknal nemcsak az egyes kulona!16 fajlajLi ebekcl jeJzo elne\ezes kerdcsenek tiszlazasa szuks<.'ges, hanem a leslalkat e-s a haszm:ilali m6d szerinl val6 csoportosiliisa €os e csoporlok helyes gyujt6nevenek megallapilasa is szukscges. A ko]foldi irodalom is kulan meR­emlekszik a pasztorkulyilkr61 (Coni,.,. pas/omIis. Hir/enhundJ. melvek ismerleleset e fejezelben foglalom ossze,

A regi id6bcn. amidon meg- a farkasok veszelyeztcllck a csorda es a juhnyilj eJcl~·t. a kevesbe kulturil1t puszliikon. legel6kon e csordanak. \'ogy a nY6jnak vedo- es orzokulytira valt szuksege. Ennek szuksegessegel mar a col6pepllmenyek koraban elo 6sember eszrevetie. amidon a kislermeW lozeg· juhai mellell csftkis a nyej orzesere, helyesebben a kbzeledo \'eszedelemre figyelmeztelo kistermetu lozegspickulyajab61. amelyral B kulyafajtt'tk szarmazasal targyal6 fejezelben mar sz6 \·011, a farKassal eroben toS nagysagban megegyezo kOlso\'el bir6 paszlor- vagy \"(!d6kutyakat lenyeszteit ki.

A regebbi idokben Europa minden illlellenyeszto orszaga~ ban szamos nagyteslCi pasztorebet (ezenlul a paszloreb egy­ullal vedokulyal jelenl, amelyet eppen ugy a csorda, a konda. mini a juhnyaj vedelmere hasznaltak) tenyeszlellek es szamuk csak 011 kevesbedetl meg, ahoi a farkasok szama az iriasuk k6vetkezteben gyeriilt. Diy orszagokban, ahoi a kullura emel­kedesevel a farkasok teljesen eltlinlek, ott a nagyobb testu pasztorebek teljesen eltCintek. vagy csak gyer szamban az illeto orszagok yadon erdei es hegyi iegeloin el6 csordak vagy nyajak mellelt lalaihalok. !lyen paszlorkutya ei a vilag igen kiil6nboz6 reszen es kiiionosen nevezelesek B pirenei hegyseg aljan; 9iaszorszagban a siksagokon, az Alpesek loven, vegiil szerelelt hazanknak oserdokl61 koriilvett legeloin elok, amelyekel - saj­nos, - 161iink kiviiltillo okb6L - mosl nem birlokoljuk.

A regi korban a nemel juhasz a paszlorkulyajal porazon vezelle es csupan a vad. helyesebben B farkas hajlasakor ereszlelle szabadon. A nernet feljegyzesekb61 kih1nik, hogy ezeket a vedokulyakal kiilon nevvel jeloltek meg: juh­kufya vagy juhkan (az eredeli kifejezes Schafhunu oder Schafriide hasonl6an, mini 'vVolfhund farkaseb sz6sze­rinli fordHasa), ezekre azonban sohasem vonalkozoll a most ililaianosan hasznall juhaszkutya (5choferhund) elnev(>zes. A:: olyan Schafhundot. me/ynek s=or=ele k%ncos volf, az.f 5 c h arb u del nev!)el illelfek. A regi german lorzsek nepjogai­ban a paszlorkutya Canis pas/oralis nev alatt szerepell. am ely a farkast marja es ugalasara a ferkaslalogatia hely vedelmere a fold nepe osszesereglilc A regi germanok a pasztorebel meg­becsiillek, ha valaki ily hasznos allalol megolt, azl meg is biinleltek, peldaul: Qui uero pas/omlem, aui lupum morde/. oeciderit, cum :3 solidis componal (Lex Bajm). vagy 5i Quis eanem pasloralem. aui [upum mordel el pecus ex Ore eius tollil e/ ad clamoram ad aliam uel tertiam uil/am CUlTit, oecideril. cum 3 soUdis componat (Lex Allemann).

Pctrus de Creseentiis (l6oo) a pasztorkutyar61 ("Fefdriide oder Schafhund") B lobbek kozotl Ii kovelkez6ket mondja: "Szinben egesz fehef iegyen, hogy a juhasz ugy ejjel. mini hajnalban, amidon meg soleI van. 8 farkasl61 minden faradsag nelkiil konnyen megkiilonb6zlelni ludja". A XVI. szazad koze­pen Gessner Conrad hasonl6keppen nyilalkozik. A Canis pas­foraUs (Vieh- oder Sehafhund) eros. halaimas lermeiU, balor, sot arcalJanul mere-sz legyen, ugalasa es vonilasa borzalmal terjesszen. a sz6rzelenek szine a juhokhoz hasoni6an feher szinu legyen. nehogy a solctsegben a kutya-farkas harcban a segilsegre osszeseregletl pasztorok a farkassal kiiszkodo pasztorkulyal iissek agyon.

Beckmann hatalmas kelkoteles "Eblenyeszles"-eben irja, hogy Nemelorszagban a farkasok kiirlasa utan minden uti lelje­sen kipuszlultak ezek a pasztorkulyak es helyuket a konnyebb

37

es kisebb leslu spicjellegu juhaszkulya foglalta el. amelyekel "eigentfiehe SchoFerhunde" nevvel jel61 meg. A lovabbiakban kijclenti, hogy a pasztorkutyaknak ez a regi aiakja a magyar "Bundcis" kUlyaban megmarad!. mely inkabb 8 hazak Orzesere. mint a csordak es nyajak orzesche szolga!. Az elobbihez hasonl6 paszlorkulyak meg: a 901'09 pus::lai es a romai cam­paniai (siksagi) paszlorebek.

A Beckmann uljan "Bundds" nevvel jeloll magyar pasz­loreb ezek szerint a "Magyar eb" cimu munkam megjelenese 61a allalimossagban kuvas:: neve alatt kozismeri pasztoreb. ameiyel a fajtajanak leirasanal. melyrol Beckmann is nemi adalokal szolgal. bovebben largyalok.

Az emlilelt szerzo a pasztorebek koze sorolja az afga­nisztani es az orosz Daszlorkulyal, mekek nagysagban. kiilso megJelenesiikben es az egesz lestfelulelel fedo hosszu sz6rzeliik­ben leljesen hasoniatosak a mi komondorunkhoz, Beckmann igen reszleles muveben a mi komondorunkal ezzel a nevvel: komondor. azonban meg sem emliti.

A jelen es mull szazadok irodalma Daszlorebek fajla­ismeretere vonBlkoz61ag €oppen oly hornalyos adalokal SzOlg81-tat, mini a mar ismerl 6kori feljegyzesck. Mar Homeros fel­emlil negy nagy kulyal. meiyek a diszn6paszlor szolgalalaban tliloliak.

Floessel velemenye szerinl ketfele kulya teljesilhelell szol­galalol az 6korban, 8Z egyik fajla, mint a nyaj orzoje. ,,€ode I­mezoje a t8mad6 farkasokal es medvekel elhajlolia vagy meg­fojlolla. mig a masik fajla a juhnyaj lereieseben voll szoigaiatra kesz. Velemenyem szerint a regiek csak paszlorebel lariotiak, arnely egyuttal a juhnyaj lerelesehez is erlettek. Flocssel.' Der Hund ein MilfOibeifer on den \.yerken des Menschen (A kufya a:: ember mtlueineh egyik munkaldrsa) cimu konyveben olva­som Simrok igaz kijelenlesel, arne!y szerinl.' "Amid6n a hu/ya eber. a pcis::lor a/halik, amikor a::onban a kutycik als::anak. akkor a forkas konnyen lophaf juhot". Ezerl a ntlgymerlekben onzellen teljesilmenyerl 8 pasztoreb 8 legkevesebb eleseggei is rnegelegszik, amelyel reggel es esle a napk6zben faradhatal­lanul az ember szolgalalaban allo pasztorkulyanak nyujlanak.

Varro irasa szerinl az 6kori paszlorkulya a nyajnak eppen ugy ved6je. mint orz6je volt. Az 6kori paszlorkulyakfll ismero szamos regi r6mai ir6 egybehangz6an mondja. hogy a paszlor­kUlyak ugy a ny6j orzesel. mini annak vedelrnel a legnagyobb huseggel teljesilellek.

Hesiodos. fI nagy g6r6g kol16 a beociai Helikonnak. a Muzsak hegyenek t6veben Homerosnal 100 evvel ul6bb (K, sz. e. 776) szi.ilelett es a lulajdonkeppeni foglaikozasa PBszlorkodas es foldmuveles volt.

Hesiodosnak. a pasztorkoltonek term€oszetesen hCiseges PBszlorkulyai voltak. amelyek. amidon a gyilkosok a nagy gorog

-kolla! megoliek. 8 meggyilkolt uruk mellett huse-gesen all maTad· 18k e.s igy 62 ugatasukkal a gyilkosoka! eiaruitak.

Az okorban 8 bator, a herepos es BZ eber mofossus­kulyakal nemcsak B pasztorok kedvellek, hanem a viirosokban a gazdag polgarok hilzanak 6rzesere is szolgalt.

Al'istoleies szerinl a molossus es sparlai noslcnykulyak a himkuty6knal sokkal engedelmesebbek voltak. A nYBjakban dus T aygetos. a lakoniai erd6s hegyseg. az allikai, tlZ BPuliai e.s 8 kalabriai paszlorok a molossusl hasznaltek pasztorkulyeul. Innen szarmazhalik C,<;eremis;;ky feljcgyzese. amely szerinl molossus komondor. Az arkadiai kutyak 8 marhak hajtesa.­ban, tereicseben kulonosen kivill6ak voltak.

Az emlileUeken kivul 8Z italiai kulyek koziil. mini pBszlor­kulyak az umbriai, a salenlini, a dardoniai kulyak nevczclesek vollak, sol Cydon varosa hirneves paszlorkulyokal idegen, messze fbldreszekre expo rial I.

Varro a nyolcvaneves koraban irl mezogazdasagi muvc­ben reszlelescn leirja a paszlorkulyakal. A paszlorkutyim<:,k else f6kellelH", hogy feher!m!ya legyen. A pasztorkulyanal eppcn ugy nem vol I kivitnalos a vekonyabb labu es gyorsmozgasra hajlamos vedaszkulyaleslalkolas. mini a nehezkes es elhizasra hajlamos haz6rz6kulyakulse. A paszlorkulyitnek azerl eros lesllinek, hi\'alitsa szerint ralermetlnek. haraposnak. a farkasok­kal vala viaskodasban es fulasban derekasnak kellett lenni, lonibba a rablo i..ildbzesel, ul61ereset, a zsakmitnyanak vissze­szerzcset kiliinoen kellell erlenie.

A paszlorebeknel a hosszu es megnyull leslalkolas, a rovid es zamoklesli.isegnei kivanatosebb voll. A lestalkolas azonban nem lehelell a kUlyaalak szepse~enek es nagysasa­nak rovasara. A szemek fekelek vagy fekeles-sargak vollak. Az orrnyilasok nem lagak. Az ajkak fekele vagy \·oroses szine kivan810s volt. he azonban az ajak felhuzodoll, vagy ellen­kezoen logoan lebernyes voll. ugy azl hibasnak minosilellek. Az eles es eros fogazalol 8Z ajkaknak fedni kellell. A nagy fejen lelogo nagy fi..ilek. az eros nyak, a hosszabb labszarak, az inkabb kifele, mini befele iranyiloll combok. a nagy es fel­IUno labak a j6 6kori pasztorkutyanak a leg8zukscgesebb kellekei.

Van·o leirja lovabba. hogy a paszlorkulya korme kemeny es hajloll, a lalp nem szoros es nem kemeny, hanem puha, ruga l mas, a halvonal egyenes. se nem hajloll. se nem fel­puposod6, a farok vaslag, vegul a lorka bo es ugalasa eros. A n6sleny paszlorkulyan a nagy eml6k es csecsbimb6k jelez­lek a j6 lenyeszitllalol.

Varro reszleles lefrasitban megemlekszik arr61 is, hogy a iuh- es kecskenyajaknal a farkasok elleni vedelem miali a kulyak szuksegesek, evvel szemben a serleskondanal a gyen­gebb allalokal az ellenseggel szemben az anyakocak es kanok

30

vedelmezik meg. Az oszverek is kepesek sajal magukal meg­vedelmezni. ez okrok es a tehenek a farkasokal szarvaikkal oklclik fel.

PasL.lorkulvaul a fialal V8gy lui oreg kulya alkalmallan volt. Az oh·an kulya \"011 j6 paszlorkulya. arnely eberseghel, j6 szimaljanal fogva, lanulekonyssgaval kili..inl es egyullal sem lomha, sem pedig lulugal6s nem voll.

A paszlorok rossz kUlyanak az olyanl nevezlek: ~Nem a farkas, han em a kulya lorkab61 menleUek meg'·.

Az 6koriak igen reszleles s minden kori..ilmenyre lekinlellel levo el6bb emlilelt ki\"analmai legjobban jelzik a paszlorebek egvkori nagy erleket es lenyeszlesuknek a mai kor eblenyesz­loilol is irigyelhelo fejlel!segel.

Az 6kori paszlorebek nyakitra barbol keszi..ilt szages nyakbr\"el heh-ezlek, nehogy a farkas vagy 8 medve a viaskod6 kUlyat megfojlsa. A szages nyakarv belso felulele szormevel voll kibelelve, nehogy a nehez vaskos bornyakarv a nyaj megbecsulhclctlen vedojenek nYflkitl felsebezze. Ime az allal­szeretel es 6Z allalvedelem legszebb peldajat is az 6kori nepek adja.k.

A pasztorkulyak idomilasanek az volt a legjobb m6dja. amidon a paszlor sajal nevelesu kutyajal kilanitotla. Amikor paszlorkulya vasariasra szorult. akkor vagy egy leljesen nyers es idomitallan vag}" a nyaj kavelesere kilanitoll paszlorebel valasztoti. A kutya, hogy az uj gazdajahoz szokjek, Sarerna lanacsol ad, mely szerinl 6Z uj kUlyanak. hogy uj gazdajahoz szokjek. foil bekal kelt adni.

Pasztorkutyal altalanossagban az 6koriak nem szivesen vasaroltak, merl azok rendszerinl a meg-kivan! ceJnak nem felelnek meg es rendszerint a regi gezdajukho7. vagy !ak6-helyukre elszoknek. Erre vonalkoz61ag is kedves feljegyzesl lalalunk. Publius Ausidius Ponlianus egy alkalommal a leg­lavolabbi Umbriitb61 szarmaz6 juhnyajal a Daszlorkutyah·al egyull meg\ elle. A velei a pBszlorokra nem vonalkozoll es igy ezek a vasaT ulan hazalerlek. A pitszlorkulvak azonban nem­sokaig maradtak meg a nvitj mellelt. merl azok a honvagyt61. vagy a regi gazdajukhoz erzelt ragaszkodo szeretetuklol sar­kalva. visszaszaklek Umbriaba.

Ide fuzhelem Kene:: Zolldnnak a Horlobagy es a Kunsag kazkedvelt "kutyabacsi"-janak szol<asal. ki a magyar kutyak lerjeszlesenek hazafias erzeset61 sarkalva, nem egyszer hozotl fel n budapesli ebkiallitasokra komondorokal. Amidon komon­doral megfelelo helyre adle, a kUlyavai egyGtt a kodmenet is az uj gazdanak kikblcsanazle, mig a kulya a hazhoz szokik. A k6dmenl a kutyahazba letiek es amikor a kutya megszokta uj kornyezelel, 8 csodakodmen visszavsndorolt a boldogull kutyabilcsihoz.

Az okorban nem rilkan e nyajal kulyaslul es pasztorostul

", vasaroltak meg. A tulajdonjogeri es a kutyak egeszsegeerl az elade szavalolL

Egy pasziorra egy kutyai szamftollak. oty leruleleken, ahol a farkas nagyobb szamban garazdelkodolt. lermeszelesen a nyaj mellell (ebb kutyai lartollak. Rendszerinl a nyaj mellett n6sleny es him paszlorkulya elt. '

A pasztorkutyak ienyeszleseveJ az 6korban is a gazditl­kodak es a paszlorok fog[alkozlak. A koly6kkuiyakai az any­jukkal egyiill az 61 elot! halhonapos korukig larlotlak, ahol a szabad levegon vigan jaiszottak es idonkenl vekony szallaggal megk616t1ek. Abban 8Z esetben. ha valamelyik a k61eleknek ragasal megkisereite. akkor azt boltal vagy astarTel megfenyi­Ie lick. A kulyilk hard kedvenek n6velese vegell id6nkent bizo­nyas helyekre viHek a pasz!orkutyakolykeket. aho! egymasra uszltoltilk. ho!o!y a marakodiisban es daskodasban is gyako­roljak magukat.

A pasztorkutya vadsaganak fokozasa vegett az ae!hiopiaL a gall. az egyptomi es a gorog pasz!orok pasztor- vagy nyajorzB­ku!yaikat farkassal kereszteztek. A romaiak azl a nezete! is elfogadtak. hogy az indusok jigrissel kereszleztek kUlyaikat. Hazankban is e!terjedt ez a hiedelem. melyre vonallwzalag a legszebb peldal olvashaljuk Cyongyosi {sluan (1693) ,.PorcibuI megeiede!l Phoenix" cimli koltemenyeben a vadaszkulyak le­irasanal: .,Pdrdue koresa lehel. mint 6smemi kormen··.

Az okoriak nagyon jol ismerlek a lenyeszles 6r6kerlekli szabalyail. amelyr61 Vergilius is iT. Az akod ebtenyesztB i61 ludta. hogy nem lanacsos idegen kutyal bizonyos ismert kutya­lorzszsel keresztezni. merl az egymassal rokonveru aUalok k6zelebb atlnak egymashoz. A lapaszlalalok szerint a lenyesz­tesoe] fBleg arra kellell lekinleni. hogy a tenyeszkulyak egy fajiabai szarmazzanak s ezek szu]6i a legjobb tulajdonsagok· kal birjanak. mer! az utodok az elodokre Litnek s igy a kolykok a gazda kivansaganak megfelel6ek lesznek.

Abban az eselben, ha kereszlezesekel akarlak felnevelni. akkor a nemesveru szul6knek cgymashoz hasonloaknak es rokonoknak kellell lenni6k. A 16bbek k6zotl igy kereszlezlek a pannoniai es krelai kUlyakai.

A kutyafajta tiszlasaganak biztosilasa vegett a kUlyak61y­kel nem nevelhette fel idegen szoptal6s kutya. mert a nemes­yen] vagy nem nemes dajkakulya leje es lehelele a kolyok­kulya tesli fejl6deset fokozhatja vagy hiltrilllatja. Oly vadasz­kutyilk, ame lyeket hazorzokutya szoptaloll, azok ugyellenek es lustak. Eppen ugy megvelellek a juh- vagy kecskelejjel val6 kutyanevelesl. Szukseg eselen a k61yk6kel szarvaslehen, 6zsula, noslenyfarkas vagy szeliditell oroszlan uljan neveitek fel. A fialal es kimerilit hazorz6· vagy pasztorkulyanostenyeknek negy helig. lehat a szoptalas ideje alall, kecsketejel adlak.

Mennyire celiranyos volt az 6koriak gondolkozasa, Cato

1

)

" "De re ruslica" cimu munk8jaban irja: "Amil a gazda maga kepes el6allitani, azl ne vasarolja". Sajnos. mi magyarok nem ezen a teren haladunk. Mindenfele fajlaju 6rzo es ht'izi kulyat kil]foldrol vasarolunk. a magunket megveljuk. elhanyagoljuk es a leljes kipuszlulas veszelyenek tesszilk ki.

A regi korban az 6koriak tapaszlalaiai nyoman a kut\'a-vasarlas eselen egy bizonyos szaba!y fejl6doll ki. .

Ha mar kutyt'il kellell venni, akkor az akori esak teljesen hasonl6 fajla! valasztott ki. A paszlorebeket csakis pasz!orol,· 16! vasaroitak es sohasem vadaszokl61 vagy meszarosokl61. A meszelroskulyilk a legelo nyaj zavarasara. hajlasara hajla­mosak, a vadaszkulyak a juhnyaj kovelese helvett inkabb a nyu I es szarvas nyomal keresik. .

Olaszorszagban Floessel szerin! meg mai napokon is az Abruzz6k pasztorai mellell berna!hegyi nagysagu, igen tetszetos kjlseju, hazajuk hegyein !ev6 h6hoz hasonloan feher szinu es igen bator paszlorkulyak 6rzik az olasz juhnyajakal. Szeplem­ber havanak vegen a hegyek lege16ir61 lehajljak a juhokal a siksagokra s ilyenlwr az orszt'igulak majdnem jarhatatlanok az egymas! kovel6 juhnyajakl61. A juhasz gyalogosan vagy 16halon koveli a nyajal es az 6rz6-lerel6 kutyaja Floessel szerinl a feher szinu. nyugodl tekinlelu, buszke es inlelligens megjele­nesu, lompos sz6ru (zoltig) paszlorkutya. Ezek a kulyak oly gyorsan fulnak, mini a vadaszkutyak. Ezek a pnszloriwtyak, amelyeket Beckmann eampagnai kutyaknak nevez, legmelt6bb baratai az Abruzz6k paszlorainal" akiknek killseje bar vadnak es arcuk baratsaglalannak latszik. ha kozelebbrol ismerjuk okel, a durva kuls6 meleg szivel es derult erlelmet rfjt maga· ban. ElelUk gazdiljukhoz kol611en oly szoros, hogy a kulyal a csalad lagjanak lekinlilc

Az Abruzz6k pasztorkulyainak a XVIlI. szazad k6zepen torlenelmi nevezetessegu szerepuk \'011. Ugyanis Gevaudan tariomanyban sz6rnyetegnek kepzelt verengz6 vad garazdal­kodoll. melyel a babonas nep kepzelete igen kLilonbozonek rajzoli Ie. Vegeredmenykenl kiderult, hogy az embereket es nyajakat veszeiyezleto verengzo beslia hiuz vagy farkas lehelett. XV. Lajos parancsartt Anthoine lovag, a kiraly fegyvernoke voll megbizva a verengzQ vad kiirlilsal celz6 vadaszalra. Ezen a vadaszaton az Abruzz6k feher paszlorkulyait hasznaliilk.

E sorok ismerlelese kozben legszebb gyermek- es ifjukori emlekeim hozzak rezgesbe lelkem vilaga!. Szeretell boldogult nagy bat yam. dr. Fischl J6zsef kincslari orvos i6voltab61 masfel evlizeden keresztLiI Kiralymez6n. az Erdos-Kiupaloknak Tarac vize habjait61 mosta es a magaszlos lermeszelt61 aldolt v6lgy kineslari falujaban 16116ttem el a leggondtalanabb vakilci6k napjai!. Nyaralasaim ideje alatt nem egyszer laltam a mara­ma rosi havasokra hajiott labas j6szag vandorlasa!. A n6vedek marhaesordal felvaliotia a juhnyajak nagyszamu csoporlja,

melynek lege!ejen a paszlorbojlrir. vagy a juhaszlcgeny mellell hal ad I a k6zismerl kuvaszunkhoz es BZ elobbiekben largytllt Abruzz6k hegyeinek pasztorebeihez teljes egeszeben hasonlBtos paszlorC'b (nem lerelo juhaszkulya n. A romaiaknal megszokotl halalmas szoges nyakorv hclyell azonban B bilan­salas ellen a nvakukra helyezelt kolonc fityegelt.' A maramarosi haytlsok lege\oben dus lerulelei a nemes cs vefengzo vadakl61. dus oserdoklol ovezellen. a hegygcrinceken vonulnak vegig, mondhatni belathalatlan teruleleken, ahol a nemes vad vedelme kivanalosga lelle 8 nyilj orzojenek es vedojenek nemi bilincsbe­veresel. IfjLi koromban de SOk81 jartBm a maramarosi havasok orokszepsega legeloil. ahol madar alig jar, csupan egy-egyelle­vedt. vagy vonu!o gyorsroptU madar szeli at az 6zondus leve­gol. A szinpompaban lobz6do viragoklol teljes €os a labas joszag­nak eisorangu laplalckot szolgalo kover, nedvdus fa es novcnyzel olen a lermeszel szepst'geinek gyonyork6dtetesei kozben el. szunnyado lermcszelkedvelol nem zavarja a repulo rovarok zsongastl, a npma esendel esak egy'CRY mcsszeroptU meh lagy zummogcse zavarja meg. A suru erdon kereszlUl vezelo osvenyek 16bb orai kapaszkod6 taposastl ulan a magasztossag fele lorteto emberi erzes megta!alja a faraszlo ul ulan a kello karp61lasl. Amin! a lermeszelimad6 kitep az erda surujebal es eiolle all a meramarosi havasok szinpompas kepe, melyek a nyaT dereken a legdusBbb legelok es retek, szive megdobban es minden faradlsagol elfelejlve gy6nyorkodik az elolle fe!­lerul6 panorama elol!. Amoll a havasi legelo egyik eszaki oldalen meg have I lal B jll!iusi napokon ezen a Icrulelen jitro lermeszelimad6. J6magam is egy alkalommal. amidon a kineslari terulel grOfi vadaszati berl6jenek fa\-adaszaval jarlam be a havasokat. amulva neziem a nYBr derekan latoll feher havas terulelet s amikor ehhez k6zeledlem, ki· mondhal8t1anul kellemes illat esapla meg szagloerzt.'kemel. Alig Ie-plem kozclebb. meg nagyobb amul8tomra lattarn. hogy a hUHl1 ulanzo esillogo feherseg nem egyebb, mini a N6Tcissus poelicus, a h8v6sokon keJtemes illatu narcisz nagy lomege, E poetikus hangulalu bevezeles:' azer' lJlesztetlem kozbe e helven, hogy kelloen cllenlelbe allil~!'I.m az emberi erzes onzo dun'as8ga!' 8rnely oly sol~szor hazlmk paszlorebeivel me Ito 1-lanul banI. A havas Icruletel ulanzo narcismczoben val6 gyonyork6des ullin a hegygerincen haladlunk lova. I<iseretunk­ben a j6 1~epu. huseges rulen vadar voll az ulmulal6. Az egyik hegycsuesl61 a masikig hoi rnegazva, hoi megszaradv8 halad­tunk. Az egyik lejlosebb havasi ulon ba ratsaglalan kulyaugatas fogado!1. Alatlunk a havas aljan juhaszkunyho favaza fusl6 lgotl, a juhnylij etto! Iilvolabb esendesen legelgelell. A juhnyaj orzoi egyik koloneeal a nyaken. a milsik anelkul. hareias ugalassal egeszen a kozelunkbe ferkoz6 11. A nemesvad vedelmeerl lelke­sedo fovadasz hivalasa ludataban fegyved ragadoll es a kel

I

barillsaglalan utonall6t lepuffanlotta. A vadvedelem szabalyai szerinl a paszloreb. a kuvasz nyakara utalt koloncot, nehogy a paszlor a halosagok elotl jogtalannak minosilse orz6je­nek kimeletlen lelo\'l~set. a fovadesz kesevel ellavolitotla. A szomoru es lei kern vilaga elotl pillanalnyilag lezajl6 ese­meny ulan vezelonk az ollhonunk fele \'ezel6 oS\'cnyre iranyitoti bennunkel. Lelkemben a tragikus jelenet kepzelel ellompitolla a faradlsag es a hazaen!s vegyana!{ zsongilo erzcse s amidon eddigi kiseronk a j61elku rulen \'ador elhagyoll. a fovadaszl6 i mar ismerl ulon egyhanguan folylalluk keso nap­estig hegyen. volgy6n. erdon. mezon. forrason, majd lerdig ero pBtakon kereszlLil utunka!. Mar keso cste volt. amidon meg­laHuk Kiralymczo jeHemzo fahazikoil. ahol a faradtsag nyomasa alatt hamarosan alaludlam eletem egyik legegeszsegesebb ejszakajal. Aludlam, illeloleg aludlunk mel yen, erzes nelkul s talan meg melyebben aludlunk volna, soha fel nem ebredve. ha a szerenesellen korulmenvek k6zott Ielolt kuvasz kimulasa ulan nem kuldluk volna vissza vezelonkel. Nehany nap mul\'a u~n:anis. amidon \'olt vezelonk, a derek ruten \"ador je!enlesl lell a favadilsznak, kijelenletle, hogy mindnyajunknak szerenesenk voll. Amikor a havasaljan mar a lejlos erdei ulon lolunk elva It es visszalerl. a regi esapasunkon alig haladl egy puskalovesnyire. szembe lalalkozoll a kel olah pBszlorral. akik fegyverl rejlegetiek subajuk alatt. Amint 1:1 visszalera vadarl meglatiak. meghokkenlek es a medve-. farkasolesre is alkalmas primitiv fegyverukel meg jobban elfedtek subajukkAI. A fegy­veres vadorre! beszedbe elegyedlek. hogy eltereljek a vadar figyelmel a rosszul eirejlell fegyverekr6!' A j6 rulen egrel moso­Iyoghaloll j6kepa bajusza alall, magaban azl mormoghalla. mosl az egyszer nem sikerull nektek olahoknak a bosszuallas. en va~n'ok az utatokban jobb, lokelelesebb fegyverrel. szemlol­szemben az igaz batorsag fels6bbseges erzelevel.

Ha nem igy. hanem amugy tortent volna, akkor az erda surujcbol elhangzolt. orvul lamado puskagolY6 velell \'olna orok fatylal a maramarosi havasok egyik 16r1enetere. 1J)'en esemenyek a hegyek koz6tt mer elofordultak, anelkol. hogy a tellesek nyomara joll volna a lorveny igazsa~ossaga.

Abban a korban nem is almodlam vo1na, hogy annak az igazsaglalan modon kioltott detu pasztorkulyanak t6rlenete annyi ra Os.sze fog esni ludomanyos kulatasBim iranyaval s midon az elore belathatatlan es esak a nagy T eremtatol ismerl ulak lalalkozasal e leren is sejlve erzem, mint ilyen, a magasz­lossag elot! ellorpul!em, megillelodessel vallom, hogy mint a paszlorkulyak Iragediajanak arlallan szemleloje, mel16bb emlekel nem allilhalok 8 maramarosi havasok egyik kies legelajen porladoz6 huseges paszlorkulyak em!ekenek, mint hogy r6luk es erluk [rom e soroka!.

t:rzelmem vi!agElnak elobbi elkalandozasaerl szives elnezest

" kerek konyvemel elol\'asasra mellal6 j6 erzesu emberla.rsaimlol, akik jel tudom. hasonl6an cselekedlek volns heJyemben, mini jomagam. A maramarosi havasok Juhnyaja mellett k6zismeri kU\"aszkulyal masfcl c\'tizeddel kes6bb a brezn6bimyai fbld­mh"esiskola juhaszata mellett laialiam meg. (Lasd a 20. kepel.J

Ezek ulan a largyilagossag nI!zopontjab61 ill az'ideje, hogy a fejezel elej"n el6rebocsalollak ulan kiegeszitesul az europai lorlenelemkori nernzelek paszlorebtenveszlesenek ismerlelesere !erjck. igy elsosorban a nemel ncmzet paszlorebeir6i 6hajlok meg miegymas ismeretlcnl elmondani. Sejnos. eppen Ugy mini

,1\ " .... ,101" n il . munk /l;.it ku,''' ' '' kLJI)'iJ" f,lI"t~h. ,A "I

hazfmkhan, a icgregibb 16r1enelmi idok iroi a mezogazdasag akkori tillapolst alig m€oltalhik leirasra es igy a pasztorkulyrlkrol pedig leijesen megfeledkezlek.

FloesseI szerinl a regi germonok fBieg sertestenyeszlcssel foglalkoztak es a konda hajlssara az alemann-fele lorveny erlelmeben betanilott kUlyakat hasznallak. Egyebkenl is a germimok. minI eleinte fBleg allallenyesztessel fogla lkozo nep. eppen ugy mini a ma~yar. a paszlorkulya nelkGi nem elheleti.

Flocssel leirasa szerint J. Chlolors idejeben (Kr. sz. u. 558,) az okori german udvarhaza eloll 011 allol1 a hazorzo kulya. a serleseket 25-50 darabol szamlal6 kondaban hajlollak a makkos erd6be. amdy mellelt a paszlorkulya leljesHelt szolga laloL Egy

1

juhnyaj 80 darabol szamlalt €os a juhasz mellell 011 \'olt a paszlorkulya.

Amig a nemelek p8sztorkutyair61 keves a feljegyzes. addig a pirenei paszlorkulya az irodalomban ismerlebb.

Spanyolorszagban. ahol a juhlenyesztes msr reg':!n nagyon fejlell. a juhnyaj mellet!. eppen ugy minI sze reletl hazenk he~D'es videkein. a nagyobb leslCl paszlorkulyak teljesitettek szolgalalol. A mull szazad kozepen milT 5 millio juhol hajtoil 25.000 paszlor az or5Zag hegyes-\"olgyes lajain kereszllil-kasul a megfelelo legel6helyekre. elkepzelhel6 a nyajak 6rzesre 5zolg810 pasztor­ebek lekinlelyes szama. Egy-egy l500-2ooo juhot szamlal6 nyaj mellel hilTom. negy, sol 16bb paszlorkulyal is larlottak.

Ezek d halaimas lermelu. \"iharedzel\ kutyak ejjel-nappal. legyen j6 vagy rossz id6. alland6an a juhnyaj mellett lartoz· kodiak. A pirenei hegyek legeloin ezek a pasztorkutyak a leghalalmasabb farkasl is egy szempillanlas altltl megfojiollak. A pircnei paszlorkulya.k nemcsak eros szervezeli..ikkel. hanem gyorsasaRukkal is kilUnlek. Ezekrol a kUlyakroi mese-lik. hogy a nyajjel szemben lalalkoz6 utest nem bantjak. de jflj annak. ameiyik a nyajat ko\"eli; ilyenkor esak a pasztor lilto paranesa segithel. A spanyol juhnyajak az ejszakal korulkerites nelki..il. leljesen szabadon 161lik es epseglikon a P6szlorebek ork6dnck. Spanyolorszagban hftsonl6an. mini a meg meg nem csonkilott hazankban. a juhnyaj a nyari h6napokban a hegyes videkek legel6it jarja es okl6berben megkezd6dik a leli szallasra val6 visszavonulas. A spanyolorszagi paszloreblenyesztcsnel a megkivilnl egyeb tulajdonsagok mellen eJs6sorban a paszlor-

kul\'a szinere, mar ismerl okokbol kifolyolag, voltak tekinlellel s igy csak a teljesen hofeher pasztorkutyakal valaszlottak ki to\'Bbbtenyesztesre. A juhnyaj melletl lilos \'olt tarka \'agy szines sz6rzelu paszlorebeket lartani. A szines vagy larka pasztorkulyak tarlasanak elrettenlesere babonl;is h!1 kelelk~zetl a pasztorok k6zoll, arnel\' szerinl a \'emhes anya/uh a szmes vagy larka kutyat megcsodalja es ezerl tarkaszinu birkakaf vel. E babonas hit meg jobban biztosilotta a feherszoru pasztor­ebek lenye!Szteset.

A jo spanyol pasztorebnei eivelendo voll a hikermesseg es harapossag. Ennek a nemesveru pasztorkutyanak nyugodl

es bar8t~agos lermeszetunek kellelt lennie a juhnY8jjai szemben .es hatalmas fog-ail csakis az idegen kutyakkal es a farkassa! szcmben kellett megmulalnia. A j6 spanyo! paszlorkutya rendbe­szedte a juhnyajat anelklii, hogy abban karl tett volna. Ez az okos pasztoreb nemcsak a nyaj 6rzesere es megvedesere szolga!!. hanem a pasztornak a juh tereiesenel is potolhalalian szolgalatot nyujloll.

Nemelorszagban is, ahoi a juhnyajal a farkasok veszelyez­tettck, hatalmas lermelu paszlorebeket tarloltak. Az ilyen P6sztorebeknel !ekinlellel voltak arra, hogy szorzete az ido viszontagsagaival szemben dacolva dusan fedje a paszlorkutya testel.

Amidon a neme! juhnylijat farkas k6zelilette meg, akkor

•

.a pasztorkulvlikal a iarkas ellen ingerellek es hajszoilak ezek­kel a szav~kkal. "Zu auF den Wolr (Rajta a farkasra). Amini a kulyak a farkasl befogtak. oda-futoll a Juhasz vaskos fadoronggal es a verengzo bestiat addig ulotie. mig az utolsol vonagloll. A ncmel irodalmi ada 10k lanusaga szerinl a farkassal kiizdo paszlorkulyilnak lermeszete a juhokkal szemben hasonlonak kellelt lenni, mini a birkake. A \"adasza~t61""810 la\'ollartas mialt a magyarorszagi viszonyokhoz ha­sonlalosan koloncOl helyeztek a paszlor kutya nyakara.

~J. ",,'mel p,;"'I"rk"I~·1I K~I~I' P"'"'~O"ZI~bol.

(SI"'" .. ,lz-Grlll,"ln UI~n I

A nemet p6szlorebek reg-ebbi is· merieloje Florinus irja, hogy a paszlor­ebek nyaka szuros, szages nyakorvvel lalandok el. amelyeknck a helyci a kes6bbi korban es ntlpjainkban 6 nyakra valo kot6tt kolonc vallotta fel.

A magyar paszlorebekel a kulf61d is 61181anos vonasuk­ban ismerle, melyel a szamos eddig ismerlelell es a lovabbiak­ban 0lvashal6 irodalmi adalok igazolnak. Floes~el rovid es vel os jellemrajzol ad akkor, amidon kijeienli, hogy a magyar pds=forebek ga::ddiuknak ieghuscgesebb tdrsuk es a nycij meg-bfzhat6 6,.::6i. .

Amidon a P8szlorebrol beszellink, al<.:kor nemcsak blzo­nyos ku!yafajlakrol van sz6, amelyek kulsejlikben _hasonl?k egymashoz, hanem e1s~sorba~ jelJemuk?e':1 m~gegyez<>.e~ lebe­sen egymashoz. A klilso alkotasuk egymastol telJesen elt~ro lehel. By korulmenyek kozol! valik erthetove,. hogy a .. m~1 korba~ vegervenyesen komondornak nevezetl. egesz leslfelulelen ho~.sz:-. osszegubancolodasra hajlamos szorzelil paszloreb. 8. \'ele kulso­ben nagymerlekben klilonbozo kuvasszal egyull, mini magyar P6sztoreb a kozkedvellsegnek orvendell. Ellerjedeslik es meg­kedveltetesuk alapja azonban nem a kulso aiakjuk. hanem a nyajak orzesere es ve-desere egyedlil hivatoll meg biz halo k6zos jeJlemvonasuk voll. . '. .

A paszlorebek jellemrajzara vonalkozoan fI fran cIa eZlranyu irodalomban talalhaljuk meg a legszebb feljegyzeseket, ame­Iyekel Floessel nyoman a lovabbiakban k6zi6k. Mar Buffon a paszlorkulyak jellemrajzanal az ,,6~zlon:' ..nagy fejlett~eg~t emliti. amely helyelt Floes.<;e/ ttZ .. iniell,gencla szol hasznalna.

BufFon kijelenli. hogy a paszlor- es iuhaszeb .. hat6ro::otl jelfem"-mel megaldoti leny, amelynek k~fejiodesen~1 a ~.eve~e~­nek van a legkisebb szerepe, merl a pasztoreb mar szulelese­nel fogva a hivalasara hiva:oll. Veleszlilelell lulajdonsagainal fogva 6nitll6an hajlamos a nyitj orzesere, ameiyel a legnagyobb serenyseggel, eberseggei es megbizhalosaggal hajl vegre. Buffon

" hataTozotlan kijelenli. mig 6 viiagszE::rte ismerl !6bbi kulyafajlak erre 6 csorda- vaRY nyajkoruli szolgalalra csakis hosszabb es behato tanilasban alkalmazhalok. addis a paszlorebekb61 szaT­mazo uI6dok vcleszuletelt kepessegeik aiapjan' erre egyedul, minden kti!6nos belanilas nelkiJl ralermeltek.

Barbou irja, hogy cgy francis paszlar megbelegedell es nag-yon feHett, agyonchezelt juhnyajat 10 eszlendos {ianak gondjaira bizla. Fiacskiljal eleve figyelmezlelte es lelkere k616Ue. hogy a juh nyajAI csakis 8 kozvellen k6rnyek, egye?ken~ ~ovany legel6jen legeltesse. nehos:y a beleg pasztorapa ta~:ollete~en a nya.j szerteszeiedjen. A pasztorkulya azonban HZ oreg paszlar veiemenyel nem Qsztolla es a heiyellesit6kenl kijei6il gyermek szaval meg sem hallgalva. a megszokoll mod on teljesilette a nyajal 6rz6 es lerel6 szolgalatot. A beleg pasztor a nyaj.ana.k sorsa £61611 erzetl nyughalallan erzesl6l sarkalva. a be leg agya­b61 kikelt es csak akkor nyugodoll meg. amikor latta. hogy a nyaja okos kulyajimak vezetese mellett. a legnagyobb ren~ben az otlhonaba visszalerl. fgy lanujelet latta annak. hogy fe\tell nyaja a paszlor kutyaja reven eppen oly. vedelef!1~en. es ~5rzes­ben reszesul. minlha azl 6 maga \'ezelne vagy lTanyllana.

A paszloreb az aJlatienyesztes nez?pontjabol ~g~n nagy fonlossaggal birhatolt a farkasoktol veszelyezletelt regl kor~k­ban s ilymodon erlheta az annak idejen kiadolt orosz v.~d­vedelmi torveny kedvez6tlen fogadlalesa. mely ellen a fold­mivelestigyi miniszlcriurn is kiadla ellenvelemenyet. mely szer~nt.: .ha az uraknoh von s:::iuuk es megis a pcis;;dorok kutyolortosat ~ uodOlidelem erdekeben megs:::.unlelend6nek vetik, ugy a uad­allatok ellen uis:::onylagoson keuesebb vedelmet s::.olga/lot6 kutyak uga/asa he/yell fegyvert juttalhalna.na~ a pcisztor ~e=~~. ome/J.lnek d6rrenese bi::.tosabbon tarlana lauol a ny6} korul 61dIlwd6 uad ellenseget".

Az orosz puszlasagok lakoin kiviil, allaiaban minden nomadeletel ela es allattenyt.!szlessei foglalkozo neP. paszlor-kulya nelkiil el sem kepzelhel6. . '

Az eddig targyall orszagokban mindeni..itl has~naltak. p~sz­\orkulyakal, ezen a teren CS';lpim Sved~rs~ag kepez h~'etelt. ahol a juhnyaj orzesere kutyakal csak klvel~lesen h~sznolnak, mert a legt6bb legel61erulel k6riilkeritetL Egeszen mas a he.ly­zet a renszarvaslenyeszlessel foglalkozo videkeken, ahol a ren­szarvas vedelmere es lerelesere kulya.kat haszna.lnak. A lapp­£6ldi kulyanak kepet (Iasd : 6. kep) k6z6item, a~ely spicjell.egCi kutya. sok ellensegl61 "edi meg a lappok renszarvas allo­manyill. h . -

Az aitalanosan ismerl okokbol kifolyolag a ju lenyeszlo german sem ludla bizlosilani juhallomanyanak szaporodilsat a kulya nelktil. A jol belanitoll juhas~ku!~a ~ ~egsza~orodo~~ juhnyajnal nelkul6zhel6ve !elte a masodlk, IlIelo!eg a Juh!1)~aJ szitmahoz kepes szi..iksegelt harmadik juhaszlegenyl. Amidon

Ne.meiorszagban eppen ugy. mint hazimkban e.s egyeb fold­reszeken nem a juhnyaJ vedelme. hanem a juhnyaj terelese, a helyes, nem tilalmas iegelore valo vezelese birl fonlossaggal, a nyajak mello! ehGn! a farkassal es mas verengzQ vaddal szem­ben. is heiylalJo nagyobb !eslCi paszloreb. A pasztorkulyak ~elyet elfoglaitak ezek szerinl a csordal, nyajat tereta kulyilk 1gen kul6nb6za fajtai, amelyeket alia laban juhilszkulyaknak nevezi..ink.

- .

A juhaszkutyak.

Az 6skorban. az 6korban es oz ('z\ k6ve\o regebbi id6kben a juhnyajak melletl a vad ragadoz6 allalokkal szemben a pas.ztorkutyak bizlositottak a nyaj vedelmel. Az ujabb korban. amidon a ragadoz6 ililatok kiirlasaval nem a vedelem, hanem a ku!lurilllabb teri..ileteken szGk halilrok koze szorilott legelohelyeken a csordak. a kondak es ajuhnyiljak helyes iranyilasa volt a fonlos, a halalmasabb termelG es faleg a vedelmel bizlosil6 pasztor­kulya heiyel elfoglaila a kisebb lermetG, U. n. juhilszkulya. A nemelek erre vonalkoz61ag a kiilonb6za hasznositasu kUlyaikal ki..ilon nevvel jeloitek, amelyel "A pilsztorkutyak" fejezetenek bevezeto reszeben eleg kimerit6en ismerlellem. Megcsonkitha­ta!lan szerelell hazank a regi maga val6sagaban magaban reJleite a muvell nyugal kullurajilnak pan:mcsa szerinl az elore-

haladas kivanaimait, de heiyzelenel. kornyezelenel es a halarai­ken! megdontetlennek lalsz6 oserdoi [olytan ku[turalattan lerQ­[elekel is biriokoll. A Karpalok szoros hegy[anca magaba zarl egy kl.ilonleges kis vilagol. melyben az osi kuiluTa' mellell nehimy kilomelernyire B iegelfinomullabb nyugali kultura l::lbz6doll. Pest ulcain az eUinomult dama barsonyos h6karja selyemszoru olebel bleigelve dedelgel, a ved meramarosi havasok marcona­kepu pasz!ora pedig a reabizott nagy kincsnek gondozasal. legcllelesel tobb meleres [ab61 kesziill havasi kQrljevei a va!lan, vajjal bezsirozott. kckszinu kenderbol keszult gatyaban es juh­boros bundaban csakis az cber, farkast blo es medvel lavol­larto pasztorkutyai reven vallalja. A nagy felelosseggel jaro hivatils legfonlosabb munkatilrsa iehat a kulya, Ha a juhasz legeny voll. ugy a konvenci6hoz egy fehernep is hozzil!arlozotl, hog}' annal inkabb a nyiljhoz ragadjon a juhaszlegenynek nrm­csak nappala, hanem a havasi leveg6t61 amugy is abrandozasl ebreszto es egyebkt'nl is csabil6 ejjele. Hazankban ezck szerinl szl.iksege volt a yadon erd6kkel boriloti legetoin elO csordak es nyajak paszlorainak az elobbi fejezelben largyalt paszlor­kUlyakra. Ezeknek legszebb kepviseloil a hegyes es dombos videk lejain lalalhatJuk meg. A paszlorebek melleU hazankban a belterjes gazdalkodas parancsa szerinl a juhlenyesztes a !er. jedelmes legel6k megszunlevel oly terre szorull. amelyen a legel . letes es a karkimcles nezoponljab61 okvellenul szQksegesse vall a juhasznak oly segil6lars. mely az emberi elme altaI meg­szabolt celiranyossag tercn a legegyszerubb.legolcsobb - es ami a fo - nelkulozheletlen segitscge. Igy fejlodott ki nemcsak hazankban. hanem a kulfoldon is a magyar neven a vilag bsszeR nemzelei kozoll leghelyesebben elnevezeU "ierel6 juh6s::­kufya K. amelynek igen kulonbozo helyi \'allozalait ossze-vissza­sagban pumi vagy puli newel jelol meg az ul6bbi korok juhasza szerin! az tijabbkorl! eblenycszlesi irodalom.

Az orszag egyik reszen a j6szagol orzo es veda paszior­kulya a kuvas:: es komondor alakjaban szerepelt. a masik kulturallabb H!SZen pedig a kulfold igen kul6nbozo tajairol a juhok lerelesere szoktololl juhaszkutyak igen kulonboz6 rajlai lerjedtek cl.

A ncmelek regen szakilollak mar a mLih emlekeivel es a nyajak terelescre, hajlasara kijelblt ebeket a juhaszkulyak fogalma alall csoporlosilottak. Ezek ulan helyenvalonak lartorn annal( az osszeroglal6 elnevezesnek: p6s::lar vagy juh6s::kulyo szelvalaszlasal. legyen ElZ egyik csoporl neve pds::for- es juhds::­kutya, a masike pedig egyszeruen lerel6 kutya.

A lerela kul}·a - mini mar is mer! - csak a far­kasok kiirtasa ulan indull h6dit6 uijara. Angliaban mar a XVI. szazadban irtoitak ki a farkasokal es ezl ismerve, erlhelove valik, hogy all sokkal ei6bb tenyeszlellek ki a leret6 juhaszkutyakal, mini masutl a fo ldkereksegen. Mar

az 1570. €ovben irja dr. Cajus (Cambridge) baraljanak, hogy juhaszkulyaik nem nagytermetuek es egyutlal nem oly. erasek es nehezek, mer! a leslnagysag le ljesen mt'gfelelo, hlszen a verszomjas rarkassal nincsen dolguk. Levelenek vegen halasan emlekszik meg Edgar hercegr61, akit Kr. u. 950_ evben koro­naztak €os aki lartomanyitban oly ad6! roll ki. amely ?izony,:,s mennyisegu rarkaskoponya bes~olgallalasev~~ volt ~,egyenlil­helo. Vegul igy szol a level: .. Mmalu.~k Angha.b~.n mas a hely­zel mint Franciaorszagba!":, Flandnsban, Szmaban, vagy a lal6rolmal. ahol nevezelesen a juhok a pilszloroknak enge~~!­meskednek. merl nalunk a paszlor a juhnak engedelmeskedlk . Az altallenyesztes teren is vezetoszerephez jutoll angolok vollak

!eha! azok, akik a mai juhaszkulyak !enyesz~esere :.negad!ak a peiditL Amidon Europaban az egyes or~zagok kurtoltak .l! farkas!. tigy ellunl a szoges nyakorvos paszlorkulya a nyaJ mellol cs helyel elfoglalta a lerelo orzokulya.

A regi korok paszlornepenek. igy Angliab~n ~s egyeb orsz.s­gokban is. a juhnyaj legellele~e k?z?en eleg !deJe ':',011 ~ duda~ - vagy mini nalunk a havas! kurton - kereszlul. erzel:nel l del alakjaban kilehelni. A pasztoreletnek romanhkus resze elmtdl, beleolvadl a mull szeP emiekei koze. Az ~.601. evbe~ Petrus de Crescenliis irja: .,A:: enek es zene megor~~ndez./el' a juhol. E::er/ a juhds:: a ny6j61 _aooal i~6nkent megoroendez­lesse. mely elerhel6 s::fohez s::6f6 enekkef es hang::atos duddoo,l. A juholl a zene. a dol hangjai r;telfetl ofgab?an legelnek ~.s nem {ulnaR s::erfes::ef, hanem a Juhasz szoooro hal/golnak .

_ Az t;nekrol. ii zenerol mar regen k6zismf'rt. hogy b.ltCH-sagol .. ad CI H:ldon rengetegeiben jaro-kel6 embcrnek Igen /lotlis­kednl 8Z Alpesek. a hegyck lakoja. j~em eg'szer lailam 6

kisdcd gycrmeksereqet. ahogy a ~Iaramaros erd6-s os\'(>n\"l:in a ~es:-;ze feho leniletekre, a ,_,agnsokba·· \illck edes'tttyjuk elelml'l, V6l-1Y a havasi leheneszetekboi helpnkent az o,ssze­g-~·~j.lolt .H'tjal. turOt a het vegen a falubC'l cipelll'k. A kis expe, dlC10 mmden tagjanak fejeeskejen halalmas balvu ~s kipirult <'tjkukon ,·ig .. i6dkdssal" jarlak meg gyors iept('kkel u merf'dek hegyi ulakol. Az ('rdo ncma ese-ndje a hpzeletet fdcsigazza, merl rejlt'keben mindig yerengzo ,·adat sejte\. Nemesak a kt;p­zelet mesgyein haIad6 medvek, hanem tenyleg az oscrd6k surujeben csotun!{016 maek6k laxollarlasat eredmenyezi a han­gos SZ<1, a rikoltas. EI dal es a zene,

Ezerl vilte e::; yiszi meg mai napon is lalan tlZ Erdos­Kc"lTpalok legeloire ulal! rUlhen. vagy olah paszlor \"Cilian k~. S mder ,h08SZll . havasi kurljet, melycn kercsztul h«ngzo pasztordal bnrmennYlre andalit6 az emberi fUlnek, semmies('lre sem kellemes a verengzo \"I:\dnak

A kullum haladasavaL mini mar cmlitcitem. eltunnck n mull szepM'gt'i, amt.'"lyt.'"k sZt'pek egyedul fI mC'lga \·Rlojukb{ln, de tI \'e-Iok egyuU Il"·O borzalmak es emberfolulti kuzkod{'sek is elmutnt'lk. A vt'rengzo "ada;" borzalmas p\l~zlitasflit a kE'lIe­metlennek fei('desl;re haJlamos embed e1me csak nagy ritkan elevenili meg kepzeleleben, de a mull elelt>nek szivhcz sz616, kellemes ('rzelet ki\-aJto romanlikus reszcl alland6an kepzelete­ben ebren tarija_

, . Elmull a. r?manlikus ,ilag, heb·er elfoglalra az ugynen'Z<'1! re-alts gazdasagl l'It'I. A moslani ujabbkori juhasznak nines sok ideje dudaja\'AI \·agy furulyajaval bibelodnie, htlnem, mint az igt'lzi marsul!. boljare tamaszkod\'a allflnd6an a nyajon van 6

szeme, hogy a megfe-Ielo pillanalban szoval. fullvel. inte-ssd jell 8.djo~ legme~bi~hat6bb szarnysegedcnek. a terefo kutyanak.

AOlJkor a Juha<lzok nemzetsege latia, hogy a nyaj orzcRt'­ne!. lerele.s<"n<"t f\ vattozoti \'iszonyok paranesol6 ~zava surinl nem ~H,IA~llll,tnak A rt>gi ulon. a magasflbb szellemi IH'peSSt'g'('1 IT,Ieglm·ono klsebb lermetti juhaszkulyak idomitasahoz foglak. Erre \-onnlkoz6Iag igen lanulsagos adalokftt Ifllalunl{ a nemel­ny('lvu irodnlomban. Europa kullivaltabb orszagaiban a lulajdon­keppeni ten'lo juhaszl(ulyak lenyesztes('re a 17-ik sztizadban lerick at. Eze-k ulan €orlhelove vajik, hogy haz{mkban, ahal a pasztor kuty«nak mc-I{ 11 nemreg mullban eleg szerepe volt. tl.

a ter~lt) puli v~!o{,: pumi a regebbi irodalomban leljesen hi{myzik, esup£ln 8Z 17:>.I-rk ('vben laltilunk a magyar lerelo kutya nyo­mar~. H(!flJ]~ ,Js~erlelell feljegyzese alapjan, mini az 6spuli ala~janak lelrasara_ A nemelek mar a regebbi korban 6z1 a juhas~kulyal Idrlol\ak bees ben, arnely a reabizoll nyajat, a kd18~uloll legdol kornyekeza le-rm6folde-k karletelelal Ith'oIIBr-

lollak. Floessel irja, hogy Nemelorszag egyes reszein a spic­kulyal es Szaszorszag felso reszein a pommeraniai kub·al hasz­nallak. amelyek a nyajal vcdik es uraljilk.

Nemetorszagban fI juhlenyeszlcs fejlodesevel, amid6n a juhnyaj kimeleles bimasm6djara vollak lekinlellel. a lerela juhaszkutyak mcllozese mellell donlollek. ez azonban nem ,-all be, mer! a juhnyaj meHol sohasem nelkulozhela a lereto kulya_

A ne-melek .. Allalanos allaltenyeszleslana ~ kimondja, hogy a juha~z meslersege a juhnyaj orze-se, gondozasa es a sZ6rny­sege-deinek. a kulyaknak idomilasa.

A lerel6 juhaszkulyak neve lese a legfonlosabb, merl j61 tudjuk milyen kart okoznak a harapos es a rosszul idomitott kutyak. Amini a pumi es puli lereW kUlyak largyalasanal hal!ani fogjuk. a lerela kulyak Ic-pofogait a juhok gyapjal fello Juhasz rcszcl{>ssel letompilolla, nehogy teretes kozben karl leg yen a rakoneallankodo birka gyapjujaban, Amig a haszon­talan, rossz(d idomitotl harap6s kulya a juhaszal karara van, addig a j61 idornitoll lerela kulya a juhasznak neJkul6zheteilen se!-{il6Iarsa, kul6nosen oly keskeny szalagban halad6 lege 10-teruleleken. amelyel a juhok eh-agyal esiklando vetemenyek, vag)' lerm6faldek \'esznek k6rul. Ilyen helyen felletlenul sziik­seges egy foh·lon fi~yelo, izgckeny, mozgekony lerel6kulya, amely hoI ill, hoI ott tereli vissza a tilos leruletrol a jobb legelare \"agyakozo, de egyebl{cnl iijenylelen birkakal.

A lerei6 juhaszkulyaknak eppen ugy mini a pasztor­ebeknek megvdllnak az erre a eelrd; igen hajlamos kutyafajltii. A juhaszkulyaknak kulonlegcs fajlai a ncmet eblenye-szl6k nezele szerinl igen konnyen lanilharok be a nyajlereles mth·e­szelcre es 8 belanitas foJ,-lilll szerzetl lulajdonsagok aloroklod, nek ul6djaikban is.

A nemel szabaly szerint esakis az olyan kUtY8 megfelela, mini lerel6 juhaszkulya. amel\'ik a juhasz sZ8vara, fullyere, intesere engedelmes, a rnef.l"felelo jelre hanglalanui lefekszik. allva marad, 8 nyajat megkeruli es a nyaj oldalan a meg­kinin! he-Iyen all meg es a kiJelalt birksl fOlenel vagy labanal fogva. aneJkiil. hogy azl megsertene. a nyajbol kiemeli.

A juhok a lerela juhaszkulyal. a gondos vezeI6jukC't, iranyil6jukal az egvulldes foiylan megismerik es a juhasz uljan Idjeloll rendel \fe-giil megszol(jak, A felejiik bjzelcda lerel6 kutya elol kite-rnek es oly lerDlel fele nem haladnak, amelynek hatMan it I('relo kulya all, minlha ludnak. hogy az mar tilos Ie rule!.

A juhnyaj l~ih{ljtasan<ll cs beterelesenel a lerela kutyanBk a legienyegesebb szerepc van. A juhasz a kulya nelkul nem larthatja ossze egyedlil a iejiljobb akaral mellell a juhnyitjal. 1erel6 kulya nelkDI szelszalad a nyaj. A nyitjnak egy lomeg­ben lartasa, mondhalni drolon val6 rangalasa. szabalyozasa. a feielle eber, folylonosan a nyaj k6rul faradhalallanul for­gol6d6 lerdo juhaszkutv8 hianvaban leljesen leheletlen,

51

A lerel6 kulY6 ug618S81 is megerli a vezel6 juh, mer I ugalilsra az iranyal vailozlalja, iIlel6ieg iepeseil gyorsilja.

A juhnyajlereiesre a legalkalmasabbnak Floessel az 6·nemet juhd::;zkulydl tarija. Az o-nemel juhaszKutyat, amely­bol igaz nemzeli erzesetoi sarkaiva kilenyeszlelle a nemel a a vilagszerle kozismert nemel juhaszkulyajal (a budapesli helylelen elnevezes szerinl farkaskulyal).

Az osi kulyafajllifirl aSRodo, hltzafiAS erzesu nernel eblenyeszt6k elen Maekker hallalla a "Tierborse" cimu foh6-ira! hasitbjain szaval, arneiy szerin! elvetend6nek veli 8Z idegen fajtilju kulyak heozonleset es 6. regi o-nemel juhaszkulyilk

fennlarlils8 es lov6bbtenyesztese erdekeben lor pelcel, rnely 8 farkashoz hasonlalo!l, de az elhanyegolas folylen leslben megkisebbedell es lulei sem minden eselben felall6ak. A nemel paszlor· es juhaszkulvilk 3 v61tozalban kozismerlek:

l. A hosszusz6ru kulyak vagy juhitsz spickulyak, melyekre a spickutyak allalanos kul5eje leljesen reaillik. A sz6r7eIGk 5zine foleg feher, kevesbe ordas vegy rokavo ros. NaRvseQuk 50-60 cm.

2. A durvaszoru paszlorkutye 1"12 elobbinel maJlasabb 60-75 em. Sz6rl.elUknek sl.ine ordassl.urke (uqynevezelt fdrkas· kUlyek) vagy vor6ses·~zi.irke, a veglegok vilagosabb 57in­ernyalaluak.

3. A rovid5zaru, kek· vaQY fekele5l.inu. feheren larka. igen £og6s!ermesl.e1U kUlyak . Nagysaguk 55-75 centimeter,

•

A kedves 0lvas6imnak val6szeruleg az elarebocsliloltak ulan es a rnellekelt kepek meglekinlese ulan meg inkabb fellunik , hogy a rnai korban ela igen letszela5 ki.ilseju , kitenyesl.' tell juhaszkulyak oseinek rankmeradt kepei nem nagyon hil.el· gaek fl mai juhaszKulya·fajltikta. Igy 8Z 1830·as evek nernel juhaszkulyllja alig hasonlit a vilagon szerlesl.eledl es kozkedvelt neme! juhil ~zk utyitKhol.. Hasonlal"ln igen kezdetleges az igen csinos Kul~eju skal Malinak, a sk61 juhltszkulyenak legregibb kepe (lasd e 27. es 25. kepel). Mar a melleke!t kepekb61 is a legszemhe­li.in6bben kilunik, hogy a regi kUlY6inknak abrill.ol6i, rajzoloi es fesl6i nem igen ismerhellek al. egye5 kulyafajlakal es valogales nelki.il azt a kutyal orokilel!ek meg, arnely uljukba ekadl vagy kozeli.ikben volt. A regi kepeken leva kUlyek rajza rendszerinl

igen kel.delleges es annyira nem termeszeles, hOiY a iegtobb eselben ezek a regi kUlyakepek moso!} ra gerjesztik e meg laikus kozonscR"el is. Milyen mas el. 8 kep, ahol mar feny­kepezolemez 6roKilette meg a nemel bi.isl.kesegel, 8 kilenyesl.· let! nemel juhaszkulyilt, aminl 8 juhasz munkalarsal simogelja. Al. ember leghCisegf'sebb munkalarsa.1 nemcsak sze reli, hanern felelle meR is becsi.ili. Darvin szerinl tI Tazfold lakai a nagy inseg idf'jeben inkabb 8Z oreg 8sszonyokal allek meR es azok hu~al ellek meg, el.zel szemben kutyaiktti ellol 8 cSllf hltla.lt61 megkimeilek.

Szerelheli is es meg is becsi.ili 8 juhilsz e hascges tersal, amelynek olyen a jellemvones8. hogy melle Floesselleirasa alep· jan reszleles k6l.lesre. A nemel juhilszku1ya, a sl.erzo lermeszc­lesen nem a budapesli aszfe1tot jar6 luxuskulyeKal crt;, vadonc es az idegent 61 bizalmallankodva elmenekOl. Egyebkenl jcllemeb61

56

lelljobban elalunik a neml reves1.sag es el6vigya1.atossag. Minden ves1.elyl idejeben kikelul. A neki mellfelelo ellen­felevel stemben hatere kesz, he anntil elosebb, s akkor halletlan gyorsasaggel 1Bmad, mik61.ben eJlenfeiel eles

foga1.alaval irlo1.alosan 6ssze·vissza marje. Amini ez ellen­lelenel nagyobb erat sejt, ugy a nyilt hareol s1.ivesebben kikerOli es inKabb aJallomos modon lamad. A jllhaszkutya bi1.alma!lan lermi'szelenel [ogve kOkinosE'n az idegenektol 8 mei!efinles! es 8 simogalasl nem tUti. Floessel ismerl oly juhasz­kulyaKet, amelyekel a gazdai sem fogha!lak meg, termeszetesen az oKb61, merl a Kulytik fe llek. hogy szabadstigUKal vesztik. A juhaszkulya tehelsege e juhnyaj ttiplallsagara is el nem hanyegolhalo befo!) tisl gyakorol. A juhtiszkulyanak nem szabed e nyejal iegdes kozben fohlonosan mURtalenileni, ezl ok nelkGI ide-oda lerelni; hasoni6keppen a 16keleles lerela juhtisz­Kufya nem lereli 6ssze szorosan a juhokal, .. hanem _azo kel

egymast6/ leheloleg j6 levolsaghan hagyja, hOllY minden egyes juh a neki megCelelo Ie rO le lei nyugodlan legelhesse.

A juhas1.kulyilnal fonlos, hogy mily modon fogja meg a juhoL A jtS juhaszkulya hanglalanul rasadja meg e birke lAbat, aneJkOl, hogy a bOt! ~ulyosan sertene. Nem kivela juhaszkulya, mely a megasabban fekvo leslreszekbe melyiti fogat. merl oU sulvos sebek kelelkezhelnek. He pedig gyen­gebben harep, e bor alall n'!ralefutasok kelelke1.helnek. Amikor ez elobbi fogasokkal szemben csak felolelesen {ogoll, ugy B

gyepjul lepheli ki. A juheszkulya fogos, harapos esak akkor legyen, amikor

erre ptHl'loeSOI kep, ezl anelkGI, s6jet kedvlelesebol gyakorolnie nem szebad; egyszoval kijel61t k61elessegel vegezze eI, de meskOl6nben 8 juhnyajjai jo bruatseQban eljen.

1gen gyakran eszlelhel6, hogy e juheszkutya es 8 iuhok

k6z611 igen B'yakran ben!';6seges barall viszony fejl6dik ki. Ugyanis egymasl nyalogaljak. meg az id6sebb kulya is a koru]olle ugrandoz6 baranvokkal szh'esen eHatszadozik. Ami. kor a beteg juh a nysjal kovetni nem ludvan, ezl elhagvja. 8 juhaszkufya a beteserl aggodalmaskodik '€os azl el nem hagyja, hi~zen a j6 kufya a nyaj mlndegyik d!Habjat j61 ismeri es szereti. A nagyobbteslu hazi sJlalok. [goy a szarV6S­marhak tereli-sere fogostlbb es nagyobblermetu juhilszkutyak hasznalalo'l8k.

A serleskonda korul szolgal6101 teljesil6 lereJ6kulyanak 6Z engedeflen es kifogas vegeit kijelolt sertesnek a combjal nem szabad megragadnia, mer! a disznonak ez a leger!ekesebb resze. A serleslefogas helye a fulek. Erre a fogasTa vala lanita<:nal a !anul6kutya fejere kGlonleges szajkosaTel helvez· nek. A szajkosar mitlll a series! a fulein kivu/ seholsem

ragadhatj6 meg. A sziljkosaron csupan ennyi res van, ameJyen keresztul a kulva 6 series fGJeit me~kapholja. A hasznalali mod szerinl t:I nemelek ketfele kepesse~u juhaszKutyat ismer­nek. Az egyik allando5n minden Kul6n porAncs nelkul a nyaj korul fulkosn6k sarra u'l'yelnek, hogy A iuhok a lilos telulelel ne lepjek at. Ezekel a juhaszkulyakal FurchenliiuFer (baTazda mellell fut6) kUlyakn6k oevezik. Az okos terel6k 8 me~iplolt barazda iranyiiig engedik 6 juhnyiijal es ez iraoyban fel, Ie fulkosnak. Az ilyeo lehelseg(j lerelokel kulooosen ezokon a helyeken lerljak. ahol 6 legel6!erulelek szalagszeruen, siivokban megnyullak.

A masik ha~znosl!8sti terel6 juhao;zkulyat f6leg a marha­csordana/ hasznilljilk es ez egyhelyben ulve vagy fekve nyugod· Ian a csordas bangjal vagy inlesel varja s lesi. Begyakorlou idosebb terel6ku1ya oemelykor saja! akaratlagos kezdemenye­zesevel cselekszik. A csordilb6i kival6 marhal visszalereli s aminl fe/6data! elvegez.t~. vi<:o;;zater tijh61 a me~figyel6 he/yere. Ezekel a tereloket a nemel Fluchthet;:;erek-nek nevezi.

A juhaszkulya az cvnek legnagyobb reszel e l'zabed lermeszel kornyezeleben lol!i d, ily modon oszl6ne, hBltasa es szag!a~a rendkivuJ fejlell. A juhaszku'yak k6z611 vannak olYtln kivilla lehelseguek is, emelyek a nyajet reggpl egyes­f'l1ypdul hfljtjak ki e.s esle pedig a juhakolba visszaterelik. Floesselnek egy mecklenburgi juha~z mondl6 el a kovelkez61: Amikor 6 Juhasz a hazal f>pite1Ie, 0 maga az epilkezesnel nBp' hossze! 6 napszamosleend6kben segedkezell. addig kitlino juhaszkulyaj6 az egesz maron al 6 nyajal 6nillloan lerelle es orizte. A juhaszkulya eles latasanal fogva 600-800 meier lilvolsagb61 is eszreveszi a juhasz inlese! s aszerini cseJekszik.

j! C, d~ B" h :<i" ,.,nil.. ' i

A juhilsz e parancsadail minden'hangadas nelkiiJ bot java I jelzi. A lerelo juhaszkulyak 6 fajlajuk eJiljel kepezik s minI

ilyenek regen kierdemeltek, hogy az iwdalom is bovebben fog­lalkozzek vel uk.

A nemelek a mar emlHell neme! juhaszKulyakon kivul a juhnyaj lerelesere n6Ryobb spickulseju kulyakal es sima, valaminl szillkas·szoru pincserekel is hasznalnak.

Franciaorszagban Floessel szerinl a juhlerelesre kivaJ66n alkalmas Chien du Tel'renellue nevu ku1yat lenyesztik. Barbou szerint Franciaorszilgb6n Brie, Labrie vagy Briard es 6 rajna­menU .. les Bouches du Rhone" juha~zkuly6k nevezetesek.

8eh~iumban hosszuszoru. dralszoru es rovidszoru juhasz· ku1yak elnek. A hosszu, furlos·sz6ru belga juhaszkulya nagyon

-0"

hAsonl6 8 francia Chien de B,ie kulye.ho2. Az ut6bbi es e. Chien de Beauce FrBnciaorszag juhaszkutyai.

Anglidban 8 juhnyiijRk orzesenei es ierelesenel 8Z a1188' 51-56, egyesek szetinl 58 em. mesas "Bobtail", vagy shagy altalanosan nevezik: "Old EnRlish Sheepdog~ teljesit szolgs· lalol. Az "Old English Sheepdog" mellell AnJtlianak vilagol hod ito juh6szkulyiija 8 sk61 koli, amelynek egy hosszu es egy rovidszoru 81akja ismeretes.

A juhnyajak lerelesenel kGionb6z5 orszagokban 8 spic· jellegu kUlyllknak van nagy szerepGk, 6melyeknek reszleles ismerteh~se nem lehel celja. konyvemnek.

A juhtenyeszles teren mar 8 regebbi korban vezeloszerep·

1

hez jutoll Spenyo]orszag, ahal 8 juhnyejakat 8 he(Zyvidckek legelc5ire hajiollsK, amely Kornyezelben nagyobb testa paszlor­kuly6k vollek szi..iksegesek. Az ilyen kUlyanak munkabere naponle 2 fonl kenyer volt. (Lasd: "A paszlorkut}aK" cimu fejezelet.) Mennyire hf'lyes a kelfele hasznosl16su kuly6nak szelv6laszla'la, le~dobban jelzi Stepha nil:::. nyomim lalall ada I, mely szerin! a If'ngyel is a juhnyaj mellelt szolRalatot leljesito 50 em, mages "Pies awezlHsK'" (pjesz awlsarski) es p6szlor­kulyal. .. Pies pBslerski" kOl6nb6zlet meg.

Mi~ Floessel a ktilf61di iuhaszkulyakal re'lzlelesen ismer­leli, addig a magyar paszlar- e~ juhaszebekrol allal6nos vona· sokben ir: .. A pasztornak legh(j~egesebb lersa es 6 nyajek megbfzhat6 orzoje a magyar puszla nyajorzo kutyaja, A megyar puszla. az ollhonB B magyflr farkasebnek, melyek edot! esetek-

•

1,1

ben 6 larkasokkal szemben is megorzik 6 nyajel. Ezeknek 6

kulysknek ebersege annal is i:-:k6bb tOMelelesebb, merl a nyajjai egytill leljesen a szabadban elnek. A paszlorok a kut}sikkal igen bizalmes vis70n} ben elnek , Ugy, hogy a megyat paszlor 6 kutyajava! ugy beszel, mini al. emberrel. Egyebkenl a mei/Yelt pitsztor sokszor onmaQ:avel is beszelget, emi elaH megl6rtenik, hogy al. orze:s szolga!elat61 felvaltolt a1\'0 kulyaK felebredr.ek'·.

A kGlf61di szerzok ugy a pirenei felsziget, mini a maRyar puszla p8szlorebeil a juhaszkutyilk kaze soroljilK, mely nem allhaija meg a he!yet. mert 8 juhaszkulya eJsosorban iereJo kulya.

Beckmann (J895) veif'menye szetinl Nemelorszagban e duma- vtlgy spic-sz,6rzetu juhilszkutyak B hegyvidekeken elnek, ezzel szemben a lompos·gubancos VBgy fUrtOs-sz.6ru ebekel Braunschweig videken lenyeszlik. Auszlriaban a szerzcS szerinl

-

6 juhaszkulyak kcrdese tisztilzdllen. A becsi nemzelktizi kialli· tasekon ugyen eleg negy szamban szerepehek a juhaszkulyak, de ezekrel 8Z erdekes kGlseju kutyakrol a k6zonseg nem ludle bizlassn, hagy azok kitenyeszlell fsjtek e, vagy a tenyeszles veletlen !ozeszehel61 szarmezlak. Becl?monl1 - veJemenyem szerinl - fI rnegyar juhilszkulyakkai LS foglallwzott, emennyire a Wienben lezajloll kiA1Jitasok paszlar vagy juiu\szkulya anyaSa azl megengedte. Termcszelesen a Beckmann u jan leirl magyar kulyak nem 8 lulajdonkeppeni juhaszkulyek, hanem a nagyobb lesIU pBsztorebek. Abb61 a kijelenleseb61. haiY a SOKszor die'H!rl magyar juhdszkufydk a leglobb esetben a Feher falusi kutydkkal (Bundas) leveszhk ossze. arra lehel k6velkeztelni. hogy Beck· mannak csak seilelme voil fI magyar komondorr61. mer! ellen­kezo eselben azokal lerajzollfl es bovebben ismerlelle volna.

Magyarorszeg nyugati reszen ela lulfljdonkeppeni terel6 juhdszkutyrikat Rauch ismerlelle. melyek szerinle alig b,i16n­b6znek a Morva· es CSt"horszitgban honos. leggYflkrabban fekele szinu, bl1rna ielzesu, el16 fulu, hosszu, Kunkorodolt ferku, furias vflgy gond6rsz(hu ebeklal.

A paszlor' es juhitszkulyilk kozoll a ku1yek leireseval foglalkoz6 lr6k eles hfltilrl nem vonlak. Irod8Jmi kulatilsaim kozben killin!. hogy a paszlor es a juha~z szolga'6liuB v616 kutyek81, mint kulonb6z6 lult:jdonsagu ebeket ossze-vissz6 oszlalyozlek. fgyaz ujvililgnak juhnyejai mellen larloll kulyeit is Floessel a juhaszkulyek csoportjeba sorolja. amelyeket Argentiniaban .. ooecseros" neven ismernek. Az amedhiek, 19y Boliviaban es Peruban a juhnyajak terelesere kijeloil ku1yilkel a juhnyejtlkhoz ugy szoklaljak, hogy 8 kutyak61yllijket ez anyajuh em lain nevehk fel. A pampAkon fI juhaszkulya· kolykekel juhtejen nevelik es fekvohelylikre juhgyepju! helyez­nek. Floessel csodalalosnttk tarija ezt, hogy flZ amerik8i vad· kulyek e )uhaszkulyakl61 orzol! juhO\ajel nem !6madjllk meg, mert a vadkulyak a bilkal a kulyakhoz 18rloz6nek !arljek.

A kUiya B ny6j orzesenel eppen ugy, mini a VBSUIBk hisnyehan a vssarr8 vale haj1asnai nelkOl6zhelellen. Az ut6hbi mellell sz61 az a korGlmeny, hogy Eli veg6merhalenyesz\(!ssel foglelkoz6 otszilgok, igy Floessel szelinl LenRyelorszag. Magyar­orszilg es mas orszagok a kOlfoldi vesilrokra vel6 hajlils­kozben a marhaallomany lerelesenel 87. u~ynevezell meszaros­kUlyaknak volt slerepi.ik. amelyek hivatesukFlsl fogva hasonl6ok, mint a mai lerelokulyak. Az ugynevezell httjt6- veli'Y meszaros' kutyak I@rmele hattlJmasebb volt a mai nep terelo ebeinel az erthelo. mert a megY8T vegy e Jengyel szilej melha megfeke­zesehez erthela okokb61 nagYl)bb erovel bir6 helfllmesebb !ermeh.i kulya volt ~zi.ikseges.

Megfe/elo kul) a nelkGI messze lavolba negyobb filial­csoporlol az allalkereskeda B vasuthianyos nepokon alig hejl­hatol!. Igy Ffoessel konyveben lal6ljuk ezl 8 foljegyzesl is,

hugy 8 libepaszlor is a libenyejal Eli va~8rre e kUi}8 segelye­vel hejlja.

Az elorehocsajloll ismerelek ulan ugyhiszem mindenki elfogedhat6nak (ogja lar\ani, hogy a juhaszkulya elnevezes nem megfelel6. merl tI juhaszkulya lehel vedo paszloreb eppen ugy, mini lerelo kUlya. lovilbba a juhaszkulya nemcsek juhnyej. hanem szamos hazi all61 melle" 1611i be 8Z orzes vagy tereles sze-repet.

A juhilszkut),a elnevezes helyett helyesebbnek tertom a terel6 kutya nevel, mini bizonyos hasznosilii.s folylsn egy csoporlbe kerulo kulyafejt6knak helyes megjelolese!.

A farkaseb.

A ferkeseb vegy e farkeshoz hasonlelos, vagy a fatkes ellen vedelmGI szolgal6 halalmas lelmetCi ebfajlak elnevezeseGI szolijalt. A zool08ia ismerele leren egyebkenl krilikan felGI 6116 m6don mCik6do ir6knak sem ideji.ik. s~m m6djuk nem lehelell a zoologianak kimondhalellanul nagy ismereleket megkiveno es magaban rejlo (abb agazatain kh,i.il az ii.llatlan lemeglelen­nek Jalsz6 epro'csepro Ggyt'ivel behet6bban foglalkozni. lIy modon erlhet6, hogy 6Z eblen}esztes irodalmal egyedGI epseg­ben lallo altel6nos Zoologlei tudomany csupan Cobb vonasok­ban ism erie tie a vilagsZt'rte elo kGlanbozo ebfajtaka!. Igy nem csodillkozhelunk Pethe oszinle szavaban, ameJyel a kovetkezo sorok sz09zerinl k6zreednek:

"Vafna meg kutyaFajta eleg. tsak gy6zn6k lefrni. Van of yon is, a' mely Farkastol es kuty6.t61 szdrmazik .. s ellol es R6kil f61 pedig, meg ~yakrebban. Az elsoklal val6kra, pelda a1.: ez egy par ken es nyosleny Ferkaskulya-korls, mellyek Parisban 1773 bfln lellek. Az epjok kopp6. az annyok farkas volt. A' kankojoknek Isupa kopp6feje volt: de e' fule es farka a' Farkasra utoll: a' hangja inkilbb f""kesordita~, mini kutya· ugales v6lt; eg)eberenl negybelCi es vad. - A nyoslenynek !sak a' rovid kopasz farka volt e' kopp6161. Ugelass eJcs: ellsljaben szelidebb. mini 6' lestverje: a kMalal konnyen allaluglOlle, 's kGlonben is igen u"yes volt."

Aki az eb!enyesztesi irodelmal behel6bben lanuJman) OZZ8.

annek feltCinik. hogy B ptisz!orkuly6k csoportjaban ismetelten e fark6skutye (Wolfshund) eJnevezesl lalelja meg. A ferkas· kulya eJnevezes RylijtofogaJmal jelenl, nem pedig f'gy bizon)os ku'yafajle!, mely foleg a ferka~b61 !'zlIrmezrk. Hala.nkban elo­szereletlel Eli farkashoz negyon hesonl6 nemel juhaszkulyil.l nevezik igen helytelenul farkt:skui}6nak. Floessel mondje, hogy napj~inkon is a nep k61eben ez 6 hit ven elfeJjedve, bogy a e Oftgylestu, forkeshoz ha!'onlalos Pft~710rkul}ak ert'deli'eg a farkes keresztezadesebol szilrmeznek. Floessel igen kGlonbozo

1,1

alletseregletekben £eTkas es kutye kereszlezodese~ol szar~~z~ kulyilket IAloII, valemillt evekkel E'Zelolt e berlim kulyekl.alh lason nernel juhaszkutya es farkas u lan szalmezol~ ke! csmo_s kereszlezett kUlyal lekinlell meg. Egyebkenl a nernel mezo­gezdasagi kiserleti ellomason (Htllle) eveken ~ker~slolijl f~rkes es kulvtlkeresloleze!-eket lenyeszti.!Uek. Az elobbt szerzo egy elkalornmel nemel juhaszkutya nostenyl him ferkesbasterddel, helyeltebben e berlini ilJJelkerlben levo vogul f?rkeskut)avel befedezleHe, emehek ulan negy k61y6k kulye\ neve!.1 fel. Az ulodok elakjukhan es minden tulajdonsagukben ennytre ~z apjukra ul611ek, hogy sem mini pasztorkulyakel, sem p:dtg mini orz6 kulyekal, nem haszne!h!lttak. Ezek e kereszlezesek kevesbe a gazdahoz, mini inkabb a hazhelyhez ragaszkodtak, iellemvonasukbol hianyzolt a pasz.lorkulyanak hU:ieges es ra~asz· kodo lermeszete e:i inkebb vonilesszeru ugelasukal csak rt lken hallallli.k. Egyehkent verengzo lermeszelOk volt 8 szembeot1o:

A regi korok eblenyeszlessel csek melleslegen foglalkozo ir6i igen gyekran. mini e mai napon is nem a f,ajlajelleg szerinl. hanem a haszno~ilas nezoDontjab6! c~oPo!IOSIIOliek 6Z

igen kOl6nbozo ebfejtakal. Igy illtalenossegban nlsk paszlor­ebekreSl. amelyek korebe a kisebb spielipus~ ebeke~ IS sorol~ lak. a juhaszkutyak aitalenos i~mertelese korehen pedl~ a ler710 kisebbtestli es spiejellegu kulyak mellett. negyobbleslu kulyak­r61 lalelunk feljegyzesi. Egy id61ejl, amely BufFon ulan az 1773'iK evben kiadoll nernel nyelvG fordilasa megjelenescvel esik ossze, ez eblenyesztes~el foglalkozo irok 8 flukasokkal szemben vedelmel nyujl6 Daslotarkutyekal el6szereleitel farkas­kUIVllknek nevezlek. Buffon nemel fordilasu konyveben 8 (urlwseb (DN Wolfshund. Cluen Loup) fajlaja a paszlor' vagy juhilszkulyahoz hasonlo. NevOkel onnan vellek, mivel fOlei~ es hosszu szorzelOk a ferkashoz hasonlalos. Az orruk hosslou es elhegyesed6. fulei felaliok es elhE'gyesed6k, a reSzaTanyos testOk el6refele hej\o f<lrokkal elialoll. A fejel. a veglagokal, a fulekel rovid. az egyeb leslres1.eket es a (arkol az elobbi leslreszekkel szemben, hOS8ZU selyemszeSru sz6rzelt6l fedell. Ebben a fajtllhan. irltl Buffon. kozismert a feher, de van szOlke· es fekeleszinu.

A farkasku tvB elnevezes. azert is lerjedl el. merl a hllzi· kulyaink bizonyos f4ljlait. mini a tobbek k6z6tt Pelzeln (1886) a fcrrhasalcrhri. hulydk neve sis II csoportositollak. Az eleSbbi szerz6 szelinl id'elarloznsk delkeleti Eur6pa, a 8alllan es. M6gyarorszag fark6sKutyili, amelyek valoszerUieg 67.. albani8i kutyllkl6J szArmazn6k, lovabba 8 likkai. a pernaSSZUSI kutyak: valaminl tlZ Abruzzok es a Kelel kulyei. A legkozelebbt rnkonuk Pelzeln szerinl a megyar juhaszkulye, mely a farkaskulyal6i csupan esak lel6g6 fOle miall leT el. A fulek lekonyulesill a lenyeszles folyomanyane.k larlJak. Pelzeln fa!ka~e~ elnevezese igen keves alapol nelkuloz, mert oly fehersztnu

I I

pa5zlnrku'yakal is ezzel a newel jel61. amelyek a legjobb akara! mellell sem hasonlatosek 6 fark6shoz. Velemenyem sze­rin! a farkeseb elnevezes azon az alapon keletkezheletl. hogy 8 nagyobblestU paszlorkut)ok a fdlkassal dfesosegesen vetlek rei a hareo\. Ebben a szerenesetlen elkereszlelesben az elneve' zesekel Ryar16 nemelek a ludosok. i~y pI.: Hirschhund. Fuchs' hund. Hasenhund, HGhnerhund, Wechlelhund sib., vegol Wolfshund, mely szoszerin! ferkaseb. de az ertelmel is kulelasra meilalo magyar ir6ink helyesebben is fordilhallak volna, ha fdrkastfogo nevvei ieloilek volna a nemel osszeleil kifeje­zest. mini ahosy elol pld. a Wachlelhund fOrjesz6eb. HO hner-hund rnedOirasz6 eb kifejezes fordilasanal meglelh!:k.

Az 8 leny. hOilY e hazi kutye f1:lrkasokkfll keresz1ezodik es ul6djaik alarkasokhoz he.sonloe.kke va.lnak, a farkaseb elnevezes meg jobbon el1erjedt. (Lasd a 4. es 5. kepel.) A farK>:!s utan szar­mazo keresztezesek nagyobhak. vodabbak es 0 hazi kutyenak nemes lu!ajdonsagail alig birjak. Ezerl a modern eblenyeszlo ebfajla.inak neme~ilese erdekehen nem is gondol a farkeskeresz­lezesre. Auszlraitaben, ahol a juhaszkulyak a dingo nevu vadkutyaval parosodtek, az u16dok mindig vadtermeszelGek lellek. Az eblenveszles fejl6d esenek h6lranyara mindlfr ekad· nak kUlyatart6k. akik noslenyebOkel farkassal akerjak fedezlelni. A regi korokhan is hasonlo voll 8Z eset. hiszen Plinius sllilja. hogy a gallusok nostenykulyllikal kik61ik az erdobe. hogy 8

farkasokkal parosodjl'lOek. Az .. Al!alok viJaga"·ban azl is mond­iak. hogy az indienok B fa rkes ko1ykeil felnevelik,hogy a kulya­len)eSZlesOket ezekkel javitsak. Szereny velemenyem szerinl a farkeseb vapy ferkeskutya elnevezes, ehosy mar elobb kifej­te!lem. gyui!6 (ogalma! jelent, mely megaban foglalja rnind­azoka1 a kulonboz.o kGlsejrJ es a farkesokkal szemhen vedelmOI szolgal6 paszlar es 6rz6kutyekal. amelyek nagysaguk, erejOk es balorsaguk reven hivalol!ak a falkassel harebaszallni. Hiszen Pethe lermeszetraizilbAn isen helyesen farkaskufya neve Blatt a farkasl (Der Wolf, Canis lupus) e rli.

Nem zarhat6 ki Azonb80, ho~lY hazankban oal6di far­kaseb is ell, amelyrol Varga ilja: hogy nagysagre es Blakra egeszen hP1sonl6 a farkashoz, azonban leslalkala n)ulankbbb ; fOlei hosszabbak es szelesebbek, de eppen ug-y. mini a farkese, egeszen felallok . farka hozontosszorG. A lest szorzele eppen oly r6vid es siman fekvo, mini a farkase; szinezele e lesl felseS reszen egyszinu vi lagos. vor6sesbarna·szurke, feke!e elegyilessel, az also reszen, a eombok belfe!ulelen es az orron inkilbb feherbe hajl6. Varga szerinl eZf'k a val6di farkasebek Magyerorszag deli reSZCll, Erde-Iyben, Olilhorsza~ban. Moldva' ban, Torokorazag eszeki reszeben es Del Uroszorszagbem honosak.

Az elobb emlitelt velemennyel szemben Beckmann hata­rozallan kijelenii, hogy farkashoz hasonlalos kUlyakat Magyar·

• i

•

orszagon sohasem latoH e.s he meg-is i\yenek iC:tezm.'nek. mini farkaskorcsok. hasznalhalallanok.

A H!gi korokban nem zilrhal6 ki. hogy ...:oltak a fe rkashoz nagyan hasonlalos kulyiik. mini amilyenck Europa es Azsia eszaki reszein a mai korban is dnek. de ezek hazankban nem allandosultak es ily ertelemben Brehm konyveben Fibnger nyarnan ismerteteU farkaskuvasz (Canis fomiliaris domesticus luparius uerus), he a multban elt is hazank leru]eten, nem hagyo!t me lyebb nyama! magyar paszlorebeinknel. merl a jelen korban cnnek a fajldnak nyamail sem lalAijuk. Cseremiszky is az 1824. evben irjs: "Hogy farkas-kulyaink legyenek. lud lamrs nintsenek",

A farkaskutya elnevezesr:ek nincsen ietjogosultsaga s csupan zavert okoz ax egyes kutyafajtak elnevezesenel.

Haza.nkban a FOI'kaskulya e1nevezes ujabban a nernet juhaszkulyak elterjcdese\"eL minden flidPol neikuloz\'e, a nep szeles rCiegciben It'rt h6ditolt. A fnrlw:skulua elnevczes mennyire nem alba meg- a he.)t't. a nernel juhaszkulyatenyeszles atya­meslerenek, Stepilanil::-nuk errevonalkoz6 veiemenyel a kth"el­kezokben fogialom ossze:

A nemet juhaszkuI\a nallyon 16\·01 all a lul8jdonKeppeni farkastoL ezl Stephani!:: des mcgfiq-yclcse bizonyilja A leg­jobbflO, mely szerinl fI fmKi:ls b6rcncK kig6z61gesc ku!onleges vadszagol lerjeszt, milyent hazi kutyain\, borkiparo igasimai nem erezunk. Stephanil:: crdekes megfigyelesel a kovclkez6kben irja. Az 1890-ik evhen az ebkiallitasl veszelyeztel6 Phylax uon Eu/au nevu nemel Juhaszkulya- cs farkaskereszlezesl a kla1li­lasi Borban levo orosz agarak es farkaslfog6 kulyak elolt isme­lellen ekezellek. Minden alkalommal a farkassal baralsagban nem 616, el6bb emlilett kulyakal a leijnagyobb izgaloltsag fogla el. mig, ha el611uk az el6bbihez kuls6 megjelenesben nagyon hasonlalos tisz laszarmazesu nemel juhaszkuly6kal vezellek, ige n nyugod lan visell,edlek, Stepha nil:: a kulyak visclkedese bol helyesen azl kovelkezleti. hogy Phy[ox uon Eu/au fa rkasszaga ingerel le fel 6kel. Licpmonn nemel juhaszkulyaja S!ephoni!:: szerin l egy alkalommal a vasuhiIJomason nyugodlan a pad alat! fekudl es az el611e elhalad6 ulasokal figyelem re sem mellatta, vegre egy ulassal szemben heves lamado fel1epesl la nusitolL Ez az ulas, mini kesobb kide rult, a berlini alla l­ke rlben a fa rkasok apol6ja va ll.

Ezek a jelensegek is a legjobban jelz ik , hogy a farkas­hoz egye bke nl hason lalos nemel juhaszkulya mennyirc lavol all a la rkasl61. A nemel juhaszkulyanak farkasa lakusaga az oksze ru lenyeszles folyomanya. A nemel juhaszku lyak ki lenyesz­lesene l az alaviszlikus lu lajdonsilgokal kihasznallak. am ely alapon min dig a farkashoz hasonlalos nemel juhaszkutyakal vlliaszlo\la k ki a lovabblenyeszlesre. Az emtilelt nyo mon kilenyeszlell nemel juhftszkulya elsosorban az osi lorlenelem-

\i;

elolti korbeli vadkutyahoz ('s ii)" modon e-gyultal fI fmkashoz hasonl6va lelt.

Stephani!::: le/jesen jogosan kijelen!i. hogy a moi korban a netl1e/ juhds:::kulya L'erenek a farkassol vola keven?se. ha nem a ludomanyos R;serle!e=es largya! kepe:::i, a nemel juhas::­ku/ycik ellen elkove/elf bunnek hell min6si!eni.

A kutyaiajtaknak a mode"n ebtenyesztes szabalyai sze rin t valo csopOI'losihisa.

A szakerl6knek a kulyafajlak helyes csoporlositilsa a leg­nag\'obb gondol okozla nemesak a jelen korban. hancm a mult­ban is. Az egyes mai napon cilland6sull kutyafajlak fejl6deS'cnek menelel megfelelo biz los adalok hianyaban annal ke\"esbe kovelheljuk. mert a mai napon mondhalni szemunk d6l1 lelre­jolt kulyafajlak kelelkezesel is nagy homaly fedi. A lermeszeles fejl6desnek galat soha nem velo. s6t a helyi viszonyokhoz atkalmazkodo eblenyeszlo. ha 16r6dbll is a hazi ebeinek liszlavcrben v816 lovDbblenyeszlesevel. erejen es halaskoren kivui a1l6 okok miait a fajlak keveredesel alig akadalyozhatta meg. Hasonlo a helvzel a mai napon is. ahol a leszarmazas isme­relenek szabel;'ai szerinl lenyeszl6 eblenyeszt6 mellell nagyobb szemban olyanok vannak. al\ik a pedigret, a szarmazesi bizonyit­vany\' esak kepzelelukben ismerik. Sfammbaum-ja van Iwlyom­nok. - mondja a lailws eblarl6 - merl mindig egy es ugyan­annal a fimal vegzi szukseglelel. Elenek regi, de jellemzo. hasonl6 az elobbihez annak a laikus ebkcdvelonek egyebkenl liszleletre­mell6 kijeienlese, amikor a kulyajanflk tiszla szarmazllslll ker­dezlem. azl relclle: "lgen. van pedigrcje, hiszen fekele a szaj· padlasa." A leglobb kUlyalulajdonos a mai korban. amidon az ebkullusz mondhalni A fenykorat eli. 8 szarmazasi leve lr6l annyil Iud, hogy van, de nines keznel. vagy voll es igy meg lehel szerezni. de azl felmutalni sohasem ludja. Amennyire a H'rvonal keresesenel kiesnek a megbizhalallan lenyeszlesu mai korbeli, egyebkent a fajlajelleget magukon \·is("16 kulya­fajlilk, eppen ugy a kulv8fajlak Ibrzsfejlodc-senek fonalal mar alapjilban veve eh"eszleltuk es azok a nyomok. V8gy fI ludo­manyos kutatasok eredmenyei, amelyek rendelkezesunluc nil a­nak. legyen az a legmodernebb kraniol6giai vizsgaJal eredmenye, vagy egyeb kepirasos 6si vag)' 6kori Iele\, igen ingovimyos lalajon nyugszanak. Nezelem szerinl nem visszafele kell lekin­lenunk. hanem a ee!iranyos eblenyeszles para ness szerinl elore. a lokclelesiles fele 16rlel6 lovabbtenyeszles fete kell haladnunk es hogy elorehalBdasunkat ne akadalyozza meg A nagy kaosz. zurzav8roSSag, mely az eblenyeszlesl jellemzL a hazi kulyilinkal a mosl cia fajlek kulseje szerinl kell oszlalyoznunk. Kulyain l,

kulsejet elsosorban 6 szorzet ho~sza, rntnOsege, elrendczodese es szine jellemzi. Ene vonalkozolag bizanvitekul alljanak a 1~6velkezok :

A lompassz6ru kulyafajlak kepvisel6i1 ug)' Azsiaban. mini Europaban a iegl6bb siksagon meglalaijuk. A mi komon­dorunkhoz leljesen hasonlalos kulya el Oroszorszagban, Nemet­orszag keleti reszein, sot egyiK kisebb alakja "Bobtail" nev alatt Angliaban.

A hosszuszoru, de a fejen e.s a veglagok eluls6 reszen rovid szonel fedell kutya.k elsorangu kepviseioje a mi kuvaszunk. melyhez t6kelelesen hasonlo kutyak a kaukazusi. campagnei, pire.nei, az ujf6idi kulya e.s 16bbek kozott az e fajlajelleghez legkol.eiebb aile.! bernathegyi kUlyak. Ide sorolandok aspic szorzeIU: kUlyilk. amelyeknel a fej e.s a veglagok elulso fI!sze rovid szorrel fedeli, egyebkent lesli..iket nyilt. hosszti sz6rzel fedi Olisd • 2 .. 6 .. 8 .. 9 .. 10 .. 12. es 15. kepetl.

A rovidszoru kulyilk a paszlor vagy juhaszkutyak !enyesz­lesevel foglaikozokal nem erdekelhetik. mert rovidszoru kutyal erre a szolgilJatra csak igen eivelett esetben hasznalnak.

Ezek szerint a kulonboz6 jellegu paszlar- vag)' juhasz­ku!yak fajlainak eiki..ilonitesenel a szorzel vizsgaiata iRen nagy fontossaggal biro Igaz ugyan. hogy a lenyeszles. a tartasmod es az eghajlat is befoiyasolhatja a sz6rze! hossza! es mine­segel. fgy azl alliljak, hogy a Foldkozi lenger k6rnyekenek eghaj\ala a selymes szOrzel. vagy a gondorodo bunda kepzo­deset elosegiti. E felfogassal az a gyakorlati lapaszlalat all szemben, hogy az 6sidokben ke lelkezelt cs Egyplomb6l SZat­maz6 rovidszoru agarak a hidegebb eghajla lon is egyforman rovidszorzetciek maradtflic A tbrpe lomposszoru kUlyak es spic­jellegu kuiyak szorzele ieljesen egyforma tigy a del vide ken, mini a ragyos eszakon lenyeszlett egyedeken. A mallai selyem­szoru eb, melynek bolcsoje a melegebb egov, a vilag minden reszen hasonl6 szorzelc\·el ragadlalja el ez ebkedvelokeL Ha a szorzet hossze es minosege megvaHozik, az rendsze­rint iclegen veru kulyarajlak keresztezese tiljan keletkezik. Ez a gyakorlati lapasztAltt! nem zarja ki az\, hogy az evezredes eghaj\ati be£olyas megvallozlathalja az f"gyes £010 fajokon es fajlakon a kultakar6 minoseget. Erre az alala­kuiasi folyamatra az emberiseg torlenelmcnek lobb ezer evel kitevo icleje alig elegendo es hogyha iatsz6iag szemiink elolt keielkeznek rovidebb, illet61eg hosszabb szora kulyafajtak, azok keletkczesenel a ki..i16nbo7o hosszusagu szorzetteJ fedelt osi kulyafajtak utodjainallapasztalhal61ermeszeles kivillaszt6dasnak van szerepe. A hideg h, \yeken a rovidszoru. a meiegebb vide.­keken a hosszabb szoru kulyakoiykek pusztulnak el. Beck­mannak csak reszben adhalok igazai. mikor azl irja. hogy a paszlorebek szorzetenek ki..ilonbozosege bizonyos eghajlali viszony behalasanak folyomanya, mely szerin! ezek a kUlyak

aZ.,e~zakkeicl.i .orszagak siksagain es alfoldein hosszti, lompos­szoruek. ~ deh orszagok magas fekvesu heiyein, hoi hosszli, k~me.~~. I~i uralk~dik. seiy<:.msz6ruek, delkeleti Eur6paban pedig gondorodesre haJlamos szorzehJ~k.

Beckmann volt az elso, aki felhivla a szakert6 korbk figyelmel erra. ~o.gy az i~en k~lonboz6 jellegu juhaszkulyak ~elye.s ::s~portosll~~a csakls a szorzel nagysaga, elrendezodese es mmosege alapJan lehelseges.

Reszemro! teljesen oszlom Beckmann mely eleslatasra vall6 velemenyel, de ezl kiierjesztenem az anatomiei vaz szem.

• Ch 'n .Bund~" k"n k"n">u I~n)·u.tfi .. n luI .. (A 'en<' Id~<' Ie.)

mellariasa melle tt az 6sszes kUlyafajtaknak, a mainill sokkal helyesebb mederben ve.grehajlhat6, osztaiyozasantd.

Beckmann, mini largyilagos kritikus, muveszi szemevel eppen ugy nem szivesen laUa a kiilonbozo juhaszkutyak el~evezesenei es csoportositasanal iapasztalt visszassagokat, ~mt e .k6nyv szereny iroja, ki szinlen megfelelo liton akarja klvezetm a kedves olvesot az eblenyeszles labirinlusabol.

Eddig minden szerz6nek kenyelme es kedve szerin! neveztck a kutyakat. Az ebtenyeszlessel foglalkoz6 irodalmi kutat6k egyik resze a hasznalat szednl. a masik csoport a leszarmazas, a harmadik a koponyaismerelek parancsa szedn! es meg szamosabban a hibas vagy divatossa vall nepszeru el­nevezesek alapjim osz!aiyozlak a roldkerekseg osszes kulyait.

jU

Bar e kerdes targyo­lasa oz ailaianos eblc nyeszles lergykarebe lar­lozik. megis - mer! a pasztor- es juhaszkutyak helyes osztaiyozasal is naRymerlekben erinlik -a kovelkezo rendszeremel ajaniom az osszes kulya­fajlak oszlaiyozasanai:

I. A Iomposs::6nluogy gubancos es elnemezese­desre hajlamos s:::6r:::elU kul~Jclk. Ezeknei, mini ai­csoportok: I. a ntigy-, 2_ e kazep-. 3. 0 kislermelU kulyak kuI6n·ku!on alcso-poriokban foglalnak helyel.

Az olcsoporlokbtm az egyes osztalyokat pedig a hasznalali mod szerinl oszla lyoznam. Velemenyem helyessege mellell donlc bizo-

j, \~~n ,C\\~I 'w \o."I..,.,u InmpoSlzofU k(lupl~fm~lu ft· 0 I ,P u I" b",,\ GLllmnn S,d",n,,, to .. ;< .n,;" . ' bun, leny<lt\ojC "brudb"n~ , N"wY GN."n,·. (A 'zef~6 fdVO-lde,)

nyilekul szolga! az a gyakorlali lapaszlalat alapjan clfogadoH e!v, hogy egy lompossz6ru kuly€mak ravidszoru kUlyaval vel6 keresz­Iczodeset a modern tenyesztesi szahaly nem tarija celiranyosnak.

Hasonloan a hosszu-sz6ru kulyimak kereszte­zese ravidszoruvel egyalta­laban nem szoigalja az egyantelu ebtenveszles er­dekeil. A szit lkas vagy drolszoru ebek tovabble­nyesztesenei sem ta rtja in­dokoltnak a modernebb eb­lenyeszt6 a rovidebb szor­zeta ebbel vai6 keveredest, ame\y helyes nezetnek leg­nagyobb partoioit az angol foxlerriertenyeszloknei la­laljuk meg, kik ugyan meg ez idolajl megengedik a sima- es drolszoru fox-

71

31\. A bud~Pelll A!I~I- ~a No~~nl'ke,' lobb .. ", ki. (unldeU pul ·fOporIjft. 'Sur:6 Felve\ele.)

terrier keresztezesel. E kerdesnek reszleles ismerleiese es megvitatasa lavol all k6nY\'em anyagat61. csupan a felemlitett gyakorlali szabalyokka l ohajtom bebizonyitani, hogy a szorzel

3!.1. A>_ "1I.,,kff\ ellorftnsu 6Ipulo,ft. An"nymu. AII~lk~r1 t. An,ko ,\lIft!k~rt uh.n IZ.,.m"""U 1,,1,....," op,qdlcwil k"'I·~. V, .. ",,,)I,,.I"IIOUbb pcld"jft ft kolrukkulyft. mel! ft .p,~dlHh~ (i(OII. fA 'le ... '; rel.tlde.>

mmosege, hossza es elrendezodese van olyan fontos, mini a csontos alap. a vaz. a koponya. A szorzel az egesz allatnak eB'yik igen fontos resz~ es cppen ugy, mint a koponyaaiakulas

nem hanyagolhal6 eL H Og"Y meh ik fonlosabb. 6Z meg hosszu idonek vila largya! fogja alko!ni. VeJemenyem szerinl a jellemzo szorzel a csonlos alappal oly szoros viszonyban ,{an, hogy a kello egymasl61 el nem valaszlhal6, eppen ugy. mini a negroid~ fajisagti embereknel a gond6r6desre hajlamos haj es a kopo­nyajuk alakulala k6z611i viszony.

A szorzel fonlossaganak s igy az elorebocsalolt szereny veJemenyemnek alalamasztil.sara bizonyiteku! idemelleklek kel

L Ko"" - >r, K .. nrz ZollBr ' ''''fl nl k. Ji k ,nd..,r.

kepel (iasd a 38. es 39. kepet), ahol az elso azl az ospuli jellegu lomposszoru lerel6 juhil.szkutyacsaladol mutatja be. amelyb6l beltenyeszlessel az ezl ko\'el6 kepen (iasd 39. kepet) lalhat6 leljesen spicszorzetu kutyak6iyok j61t a vilagra. Az 6spuli jellegu lompossz6ru kulyacsalil.dbdl ezek szerinl az el6bbiek sz6rzelel61 leljesen eluto kiiltakaroval borHolI spic~ jellegu eh szarmazoll. Ez ElZ e1vilalhallanul all6 leny es a komondor- es kuvasz~ vagy mas kulyitk kereszlezeseh61 szar­mazo ulodok amelyek ismerlelesel 8 kcs6bh1 fejezelek 1I1rgyal,

jak (litsd a ..J.O-ik kepel) . bizonyiljAk a legjohban, hogy 8 i{iiI6n­bozo szorzelli ehek 16keielesen nem keverednek Jelen eselben az ospuii verehez spiever keveredhetetl es ez okb61 a vilagra­jolt ul6dok bizonyos resze a sziJI6kl61 ellenkezo szorzetlel biro A sz6rzel elrendezodeset. hosszal es minosegei a laikusabb ehlenyeszlo is konnyen elbiralhalja es ez okb61 mar gyakorlali nezoponth61 is a kulyafajlaknak a sz6rzet szeeinl vegrehajtoil osztalyozasal larlom egyediil celiranyosnak.

JJ. A szcilluis- V09Y dr6ts::6r::ellel (o.:: eges:: testFeliileten) Fedett kufycik, amelyek a lompossz6rzel es a hosszusz6rzel kozott az almenelel alkoljak.

Ezeknel !;zinlen harom alcsoporl: 1. nagy-, 2. kozepnagy­es 3. kislermel foglalna magaban kiilon-kiil6n a hasznosilas

nf.!z6ponljab61 odaill6 ktilon-ku!t1O oszl61yozoll kUlyafajtakal. Ill, A hoss::u. de nyilts::6r::cf(i, elncme::esedesre nem haj­

lamos kufydk, amelyeknel a fej. a veglagok eliilso felii lele sima rovid sz6rrel fedell. (A nemetek spicjellegu szorzelnek is nevezik.) Ezeknel szinlen harom alcsoporl allana meg a helyei: I. a nagylermelU, 2. a k6zcplermelu es 3. a kislermelU kulyak, amelyeknek kerelebe a kutya fajlak a hasznalol szerinl oszta­lyozhat6k.

A hosszusz6ru ehek jellemzesenek ahrazolasara kesz­akarva a hazankban kozismerl kuvasz kepe melleli (lasd a 41. kepel) az olasz pasz!oreh kepel k6zl6m, merl lanujelel 6hajloliam adni annak. hogy a mi kuvaszunkhoz leljesen hasonlalos paszlorkulya Europa mas orszagaihan is eI. Ezi E\ 68 em, magas kutyil.1 az isonsoi elorenyomul6sunk alkal-

"

71

maval egyik magyar harcosunk lalalla meg egy olasz kapitany kihli!1, h6si porhuvelye mellett. nyakszijjan .. Ten Scotto" nev \"011 bevesve, amelynek t-rlelmel a veszlelt haborll UIEIn, nalunk jarl katonai kikuldbltek el6kel6 tisztjei sem ludlilk megmagyarazni. Koszonel jelenlegj tulajdonosanak. Barabds Zsu::w urholgynek. akinek ei6zekenyseg-e foiylan kerull a ncvezetes kulya feny­kepez6gepem eic. A -12. kepen lalhato pasztorebhez teljesen hasan­\610s 6 mi kuvaszunk es ilyen a pirenei eb is (le.sd a 21. kcpel).

IV. A sima- es rovidszorii kutydk csoporlja kebeleben szin­len nagy-, k6zepnagy- es kistermetU ku lyak aicsoporija Bdja meg

l~. T~n :>,. .,11" ," t\1',,~n~1 p. ut<>l"b, m~hn<,k gOLd"._ lU- I .. "so _Utili hard "" .. I.,.ell ,l<ow k"p'l"nI \'olt. ,A 't~fI.6 frl\'elrl~.l

I;tZ ebtenycsztes iranycl\"ci szerin! a legmegfelel6bb oszla lyozast. ame lynek tovabbi kere!e! hasonloan az elobbiekhez a megfelel6 oszla\yokba tartOZQ hasznositasu ebeket soro lnam.

V. A kopas:::kulyak csoportja, ame lyeknel a kulon leges alcsoporlokba vagy oszlalyokba val6 oszlas leljesen szukseg­Ielen, csupan az elofordu lasi vagy szarmazasi helyuk szerinli csopor!osilasuk volna szukseges.

VI. A (ajfajellegmilklili kulyak, pdricik. Csoportosilasa mar magaban veve az eblcnyesz\es nez6ponljab61 is leljesen mell6zhcl6. de mint verbeli ebtenyeszt6 nem lartom kivanatos­nak. hogy a halalharang rncKkonduljon fejuk rololl,

•

A fdjlajdlegnelki.ili kUlyilknak tlZ cbtenycszlO C!l'~·t'm crdeke cs kivilnBlma szerinti t6keletes kiirlasal nevclseges ki\"ansagnak lariom, mer! ('zel~b61 a fajlajellegnelkuli ebek ul6djaibol a termeszetes kivalaszt6das parancsa szerint oly fajlak keletkeznek. amelyek a bellenyeszles utjilO degenera!ua vali kutyafajlak heh-ebe kerulnek. mint ujfajlak. amelyeknel az cbtenyesz'cs elulr6! kezdi azl, amil a masik fajtanal a lermeszeiellenesseg, vagy a divat h6borljanak diklalo parancsa szednl abba kellelt hagynia.

I.A lompos vagy gllbancos, elnemezesedesre hajlamos szorzelii klllyak.

A) A nagytcl'mc!il lomposszih'(i Imtyak.

oj A lomposs:::6nl pcis:::torebek.

l. A komondor. (Canis £lIinLILaris PlistorliJls hung(lflCUS VLllosulI.)

Hazank komondoraihoz hasonl6 jellegu lomposszanJ pasz­loreb Europa szamos orszagaiban eli cs meg: mai napon is cla­fordul. Erre vonatkozolag nyomokat lalalunk a klilf61di eblenyesz­lesi irodalomban is.

Pefrus de Cres<.entii~ t -19.1-ik evben irl es mar egy i:then jelzetl konyvchen B pitszlo rebne! 8. nagyle-~tt:j\ CS t1 feher szimJI mondja je1iemzonck, a szarzel minosegerol. hosszarol azonhan ncm emlckszik meg. A konyvebc n k6zolt kepen, hal a Juh­nyajal meglamad6 farkasokat egy nyak6r\·os kulya uldozi, H

mi km'aszunkhoz hasonlalos. Coler 1. toUabol 8 16-ik szazad vegen megjelenl "Oeconomia ruralis et domes/iea" cimG konyve szerinl: .. l::.land s::.ige!er61 eh:! Nort'egidb61 igen haragos nagy kufydkal ho:::tak. amelyeknek ege~:::. feste! es (arkdl hO~S:::'(l lom­pas s:::6r::.et (edle.e:::ek igen gyors (ul6k, amelyekhe::: hasonlO (ajtat (J VogtlanJ juhcis:::ai is for/anak. fgyjuhasz igen gyakran 14- 15 kulycit is fart, amelyek egy looat egys:::.erre meges:::nek", Coler irja H lovilbbiakban, hogy ezekel a norvegiai paszlorkutyakal a kereskedok Angliaba is imporlallak. ahol igen j6 szolgalalol teljcsilettck a szabadban felhalmozo lt anik arzesene!.

Az elorebocsalolt fejlegelesemben mar isme.teltcn emlilettem, hogy 8. reszleles leirasokbol a mi komondorunkhoz es kuva­szunkhoz hasonl6 kutyaf8.ji8kal job ban lehel felismcrn i, mini 8.Z egykori kezdelleges rajzokb61. Nezelem megerosileseu l Burron .. Termeszetrajza" nak, Marlini nemel fordilasaban, az 1773. evben megjelenl, szines kepekkel illuszlrall k6nyvenek a pasztor- e.s juhaszkutyakal k6zelebbr61 erinl6 reszel a meg­felel6 sorrend szednt a k6velkezakben k6zlom:

iti

A pamsz:lkufya (Der Bauerhund, Der Haushund, Hof­hund, Canis fami/iaris domeslicus Linne, auriculis ereclis. cauda sub/us lana/a. vi/loficus) a iegdurvabb, Buffon leirasa szerinl, merl eielel mindvegig a szabadban lolti es'igy csupim paraszli modon nevelodik, rUle lekonyulo, a labai erosek es hosszuk, reszaranvosan eros Icrzsebol a farok fclfele kunkorodo, a lorokliljon, a nyakon. e hasaljan, a comhok hiltuls6 felUlelen, a farkon a szorzel hosszabb, a lest tohbi rcszet puha es rovid szor fedi. Ime l a leiHiis kuvasz jellegel ir, ameiyel a mellekeil kepen Iillhalo ahrazolas alig erosil meg (lasd a 43. kepeU. Szinuk feher. szurke, fake, barna, fekele es larke.

BuHon szerinle fekele parasztkulyilk elsobbranguak, Hanak IS iiyent emlil, mini a masszinuek. A paraszlkulya igen eher, a haz iegjobb orzoje es az urasag vedelmez6je.

A juh6s::.kufyok, Buffon szerinl (Der SchOferhund, del' Hirfenhund, Phylax, fl'. chien de Berger), kisebbek a paraszt· kUlyaknal, az agaraknal es a nagy dandogna!. Arcorruk vas­kosabb az agar6kna I. de keskenyebb, mini a dogoke es igen hasonlal08 a parasztkulyakehoz. FulUk felallo, farkuk halra£ele h6jloll, V6gy 16gos. Egesz leslUkel lompos, fUrios szorzel fedi. kiveve az arcorroi. a combok kulso felulele:1. ft helso veglag halsoreszel es 6 labvegeket. hoi rovid a szOrzel. Altalanossagban feketeszinuek. Burron !rja, hogy a nevuk a tegjobban jelzi

"

hasznalhalosagukal: a nyajal, csordal elsoranguan uraljak, vedelmezik es a rendel fennlarljilk. A leirl juhaszkulya a mi pulink, helyesebben puminkra illik, egy szoval lerel6 kutya.

A lovabbiakban minden almenel nelkUI Buffon (BareW nyoman) igy folylatja: Az angolok igen onlelten azl il.llitjil.k dogj8ikr61. hogy azok inkabb feldarabollaljak magukal, sem· hogy fogask6zben kiengedjek aldozalukal. A span yo! juhasz· kulyak, mondja a nemel £ordito, nem egyedUI lesznek lui az el6bb emlilelleken.

A farkas/fogo kutya (Wolfshund, fl'. Chien Loup). BuffoTt Wolfshundjal a farkaskulyakal targya16 fejezel ulan nem szol­gai modon, han em heiyesebben : farkas/-fogo kutya nevvel fordi· 10m Ie, ha8onl6keppen, mint a tokelelesebb nyelverzt.'kkel biro sZAkerl6 fordit6 a Wachlelhund clnevezest furjes:zo eb nevevei fordilolta. Egyebkenl a nemel nyelv kUlonbsegel isjelez alulajdon­keppeni farkeskulya (Canis lupus) Wofl-Hund es a farkasokkal szemben vedelmul szolgalo Wolfshund k6zoll, a kUlombseg az .,s" betuben szembeollo. A farkasl fog6 kulya, Buffon szerinl. jobban hasonlit a paszlor- vagy juhaszkulyakhoz, mini a lobbiekhez. ElnevezesUk on nan szarmazik, hogy fuluk es szorze­luk a farkasehoz hasonlalos. (Ebben rejlik Buffonnak es az <3 iranyat kovet6 (obbi eblenyeszlesi [ronak sarkalalos tevedese, amellyei a paszlor- €os juhilszkutyak korol lapaszlalhalo zur­zavarossago\ meg jobban osszegabalyilotlak.) A fejUk hosszu es arcorruk elhegyesed6 mere\', elhegyesedo fulekkel, tes\uk reszaranyos, felfele kunkorod6 farokke!' A fejen, a labakon es

a hileken rovid a szor, a lesluk egyeb resze, itl'v £6ie!-C a forole selyemszenJ hosszu szorzellel fedelL Az itt largya"H. kulyak Ieljesen (eherek, de vannak szurkek, fakok es fekelek is.

Bufton leirasab61 killinik, hogy az 1770-es cvek idejeben kel nagyobbleslli kulya£ajla elt. amelyek a mi kuvaszunkhoz es a komondorunkhoz nagy ban hasonlalosak voltak. A juhas

z-

kulya nev alal\ leirl lomposabb szarzelti kulya eppen URY spicjellegu, mint az 6spulinkhoz hasonlalos kulyafajla lehetetl, aminl azl a napjainkon cl6 terelo kutyakon is lapaszlaljuk.

Burroll k6ny\,{'nrk mC"gjelenes(' ulan IS i'v mulvu mar magyarnyc1vu \eiras, Pethe Ferenc tollab61. mt1radl viSS7.fI f\Z

ul6koTTa. Pethe Ferenc 1815 .. evben kiadotl termeszelhisloriaja irja: "c) 1<ommondor O. It (c. F. PastoTalis; del" ungarische

Schiiferhund; Ie chien de berger; ang\. the cur. 122. K')' Pilis spissis duriusculis Iongioribus nunquam non candidissimis. Extra Hungariam uix notuS.

Ez a' halalmas es igen szep kulya-fajla. mely Magyar-orszegon kivu\. Isak nerne\y Ulasok dolt esmereles. semmi T. Historiaban nern fordul ela, a' maga' va16di fajlaja' konlCise­ben. Mert ha esmernek; ezt lennek e' Paszlorkutyak' laistroma-

b!11l Vezernek. mely \iszles nevCl millunk erd ... a Commendeur franlziaszo· \0· I K··I·· b J e~esen IS vIse!.. h .... k .. u om en uha k I' k IJJa , azert, merl nalJunk lobb . . h ..... 54 U ya-na is sege. _ Rendes nagysag~ . 7Ylre J~, nyaJ~-or7.es a koteles­sabb; bojhos tsupa fejer S~6~\:sz~g( Jo- ~.zel!ndek, d~ szala­fa~k~s-sz6r lomotisegu. de akr n I .. o~tz<?sse .. ~e!y Idbbnyire tOJtaknal. melluehet a' Juhl:~ok a fur.tok ,Ib'b' kwoIt az apr6bb kiilonosen bojhos, '5 e' miali r6~,7d~ In a . s::eretnek. Nyaka kobakfeje; szugye vaskos valla iz ekl·lett.zlk. Tompa-Isulsos b!Jlzk6s lalpei. vadrale rme'U nagy t~~S'8 a~~1 I~.ktolso~. tapsiros a nagyfeleknek 8' nyoma, a' FerkP

_ ormo e: ugy. hogy. far.ka hosszu es lompos. lelslin _ "as. nyom~al -:negeggyez: leflly.ega lompa filleit rend- go, eo:y kls kunkorodassal. Felere

s~e~enl Ie szoklak vagdalni. lobol. valflminl az anglus ku lyanak Oasd a 17. kepel). melyhez komor lermeszele­~~n elegge kozelfl. Van k6z-10k, de ritka. a' mely s' farkasnak magu is kiilll es megfelel. , ~. kot;Jondo r ugyan. ugy mUlt mas fartomcinybeli Paszforkufydk.mellyekef mi Kovaszoknak hivunk,anm'll az egynel lobb meslerseget ~em. Iud, hosy lantz nelklil IS. ~ legrab izhat6bb ora l16. a .. ~uhnyaj korill. Isak az a' hlJja. hogy fak6ponyeg ninls ~elletlek. mikor negyen-oten. rendesen feloszlva. a' n ... I ... I . ben egyre, koriilfekszik. e ~BJJa eJJ.e h-na~~~1. hldegben-meleg­

. s a nem JU szmu, nem feje r va lami,

", VBgy[S farkas k6rnyel<::ezne fI' nyaja\. egy-akt:lrattallarma! Glnek. s' he lehet a' Isahh is szerenlsesen kereszlul esn'ek. vagy leg­alahb a' iobb-fut6 ingyenel6 ellensegel tilnak igazittjilk: de, hova is kelt ennel egy marhes gazdanak jobb mesierseg, egy 6rz6 kUlyahan?

- Rendszerenl orval k6tnek. kiva!!' a' balrabbaknak a' nyakaba, hogy a' vete veszeked6 farkas meg ne fojlhassa; mely altaI. a' farkasok' harminlzadjan altai esell komondar, meg balrabbti szokoU lenni.

Ennek, nem pedig annak a' Paszlorkutyanak. a ' mellyel a' T. H. !rok rendszerenl illyen nev alatt adnak e16, a'rokana lehelett a' nagy S.::. Bemdrdi klastrombeli rejer kutyafajia. Helvelziahan a' Sabaudiai hatarsze len, az or6kkevai6 hoval bete ritell. ugyanazon nevu hegy' lelejen; mely fajlimak. a' mini 81. mondja. magvaszakadt v6lna. Nekem ketlszer volt ezekhez szerentsem; egyszer segedelmemre is voltak. Aostan felo!. a' Klasl romhoz 2 orannyira. Ami komondorunl,al megeggyezetl a' szinben; nagysagban. 's Isonlos labaiban : de a' feje lapos­forma. szelesebb volt, minI a' mi komondoruni{e, mely tompa­Isulsos, Sok jeles kulyai, de emberre is felillo lokellelcssegel mondhalnek ezekrol a' kUlyakr61. ha a' hely engedne. Eleg legyen itt azl az egyel emliteni. hogy ezek a hasznus kulyak, egyediil az otlval6 havas hegyeken ulaz6 ellankadl szerentsetle­nek' segedelmere eltek."

Pethe ugy leirasaban, mini a mellekell eredeti kep uhin keszult rajzon Oasd 46. kepel). kelsegel kizar6 m6don a moslani komondorunkhoz Ibkeletesen hasonlatos, nagy!estu paszlor­ebeket ir Ie komondor neve alatt, amelyel Commendeur francia sz6b6l szarmaztal. E lomposszoru kulyafajta ketfeIe nagysagu Pelhe szerinl. a furlos apr6bbfajtakat a juhaszok jobban sze­retik. Mig a nagyobb szelindelmagysagu teslUnek "tobbnyire a juhnyaj orzese a kotelessege", addig a juhaszokt61 kedvelt kisebbleslU fOrlosszoru kulya a 18. szazad elejen mar a juh­nyaj lerelesenid. mini terela pulikutya leljesilell szolgala tol.

Pe/he igen erdekes leirasab61 meg az is kilUnik, hogy a mas larlolT!anf.)beii pas:::/orkulycikal annak idejen "I<ovas:::ol/­nak hivlcik. A maslarlomanybeli kutyak koze. szereny vele­menyem szerinl. a 18-ik szazad elejen a kulonall6 Erdely pasz­lorkutyai is, igy a kuvaszok is lartozlak. A kuvasz pasztoreb legt6keletesebb alakjai ugyanis a hazanknak szerencsetlen meg­csonkilasa elotti idoben is fOieg Maramaros es Erd€oly csordai €os juhnyajai mellett eltek.

Mig Pe/he leirasal nem ismertuk. add ig a nagylestci magyar paszlorebek elnevezese es eredele folott nagy vila folyl. alta­lanossagban megis az a nezel lerjedt eI. hogy ketfele magyar paszloreb orzi 6 gulyal es a portal. Ez a komondor es a boas::. masok szerint bundas. A komondort Csikmegyeben kopcc-nek hivjak. A komondor bejovetele egyesek szerinl 6 hun nepvandor·

81

las idejere vezelhel6 vissza. irotl rnu a regi komondorr61 Pe/he leirasan kivul nincsen sok. Doming a Termeszetludomanyi Koz­lonyben megjelent ism erie lese alapjan egyik regi irodalmi ad at­nak birlokaba jutotlunk. amely a magyar juhaszkutyakr61 sz61. Regebben a leglobben azt a nezelei val1otlak. hogy a magyar paszlorebekel legc16sz6r Hanak Janos 1846-ban megjelent Termeszelrajzaban irta Ie Canis familiaris pannonicus neven. Dorningnak kezebc julolt azonban Treilschke~ 1841-ik evben megjelen! nemet nyelvu k6nyvenek cgy toredeke. amelyben a szerzo kelfele magyar paszlorebr6l emlekezik meg.

Az egyikei bor:::as magyar juhcis:::kutycinak(Canis familiaris pannonicus oarielas hirsulus) es nemet nyelvcn az eredeti szoveg-

ben "Del" ungarische struppige SchdFFel"hund" -nak nevezi. A tore­de kben tala It. nem tokeleles rajzon lathal6 cbnek fejalaku!ata, a fu lek kicsiny valla. a szorzel nagysaga. valaminl a faTok nagysaga es ladasa miat! a kuvaszhoz hasonlilhal6. A leirasa sz6szerinl imigy sz61: "A borzas magyar juhaszkulyilnak egesz testel /6bbe-kevesbe rovid. rilkd~, eros. eges:::en Feher sz6r fedi. rnely a fejen es az arcorran simul a legszorosabban. A szaj­szelek kozul a felsa allkapcson es az als6 allkapocs alatt hosszabb a sz6r. a lorkon. a mellen. a nyakon. a kereszlcsont lajekan, a combokon. a hason a labszarak hatso feliile len es a farok toven meg valamivel hosszabb s kiilonbozo iranyokban elare. halra es oldal! hullamosan elhajl6. Alesi egyeb reszein majdnem oly rovid, mini fl fejen es siman zark6zo. A fej

, . ., ".- . .. , .'

egeszeben veve haromszogalaku. A hom 10k nagyon szeles. magtls. a kozepen meglehetosen mely barazdal .. vi.sel..A sze.mei szelallok. nagyok. vadhizuek. az areorra rovld es szeles. Az ojkak keskenyek. nem 16gnak Ie. A szajnyilas kozepes nagysagu. A homlokcsonlok szemlajeki r.esze ~a~asan b?!lozoti. reszhen lefi..iggo sz6rokkei fedel!. A fulek rovldek. fe-hg fel· all6k. felig pedig - de csak a ki.ibo hall6jliralig lerjed6e'"! -:­lefilyeg6k. Ha ezl a lefi.igg6 reszl levagjak - ami .ICllyeSLpes ellen val6 vcdelmul rendszerinl meglorit!nik - . a feJ a med\"e £ejehez valik hasonI6va." (Lasd a ·IS. ke~et.) Nemde a leir~s majdnem leijesen raillik ismerlelesemben lorgyalt kuvaszra, ~ar 8 mellekelt kep a mi kuvaszunknak hliseges masal nem mulalJ8.

,. r.- Ii. p •• " ., B." ' T,

A masika! a gubancas magyar juhds::kutydna/l (Canis Familiar-is pannonicus oarielas oillost/s) es az. ~,red(>1i neme.1 szovegben .. Der ungarische zotlige Schaffer/HInd -nak ne~ez L . bar a loredekben ialhal6 kep lokeleles huscggel 8 melle ke lt leiresl hiven nem fedi. megis a sz6rzel leirasab6l arra lebel kovelkezlelni. hagy ez 8 juhaszeb tulajdankep~e.n a komon.?or. mer! "az eb sz6re a pofatajek kive!elevel. - iTJa a s.ze.rzo -aho l rovid es siman adafekvo, a:::: egesz leslen hoss::u Imcsek­ben /e/6g6. eges;:::en feher. T elen es laoass::::a{ az egyes lincse.k rends::erinl sdrgos koloncokkd gubanco16dna~. ame.~yek meg sokdig FUggoe maradnak a frissen mnradl szor:elen _.

A hosszu szorok novesi iranya kOlonbozo. hullamos; a farko~ 16gnak 8 leghosszabbra Jefele." .. .

"A fej allaJaban keskeny, az arcuk hosszabb, gyongebb,

mini az el6bbie. A magas, keskeny homlokon mely barazda van. A szajnyilas kozepes. a szajszelek nem 16gnak Ie. A fill es a szem olyan, minI az elobbinel. Ez a vaJlozat egyallalan kisebb es karcsubb, mini a borzas magyar juhaszkutya:'

A kel vdlto::at keres::lezeseinel a s;:orozel, a fej afakja stb. tekint~teben a legtarkcibb vdito;:atossdgol tafdljuk. A feher­szonleken kh'ul feketeszilrke pddanyok is vannak, melyek mas haz6tzo ku!yakkal val6 kereszlezodesbol erednek. Mint haz. orzo es nyajorz6, ugy a borzas. mini a gubancos juhaszkulya, nagys7.amban el van lerjedve- Magyarorszagon. A gazdajukkal szemben )"agyon odaadok. hivek es eberek, minden idegenl azonban. kozeledjek ejjel vagy nappal. duhosen meglamadnak. A vedekezes meg jobban megvadilja okel. eS8k hizeJkedesse l

so .• \ "' ...... ". Ir ,n •• (d""Ir ..... j'd"nM ,,",, f)~. "n~'''lKh~ Sci , fI~,hu n d). (II,,", ~ ulan A r,,!. . . T. I I . ~p~,., I "' . .... nuo.)

lehel haragjukal csillapilani. t\tas ismerellen kUlyakal gyakran agyonharapnak vagy megfojlanak es a farkassal szemben is hely! allanak. Mint e ragadoz6kal lavol!arl6 ebek a siksagokon. ahol a nyajak az ev legnagyobb reszeben fede l nelkOI kunn elnek. nemcsak hasznosak. hanem szOksegesek is".

Doming·nalt az e10bbiekbcn szoszerinl k6zoit adalainak sokal koszonhelilnk. melybol vilagasan kitunik. hogy Treilschke es esetleg valamelyik ismerellen munkalarsa. h81arozottan IH~I kOl6na1l6 magyar pasztorkulyafajtal ismerl es irl Ie. amelyek kozotl lelrejotl kereszlezeselm5i is emlilesl lesz

Treilschke, Hanak eioll annal is inkabb megerdemli az els6seg baberja!, mer! a7. ul6bbi szerz6, mini a lovabbiakban lalni fogjuk, halarozollan csak egyfaj!8 fehersz6ru paszlor. kulyil! ir Ie es azl "Magyarhoni komondor"·nak nevezi. Lassuk most az eredeli 1('lrasl. MieI611 Iiandk eredeli leirasara Icrnck,

rei kell vilagositanom a kedves olvasol. hogy Pesten az 1846·ik evben kiadoll "Termeszelrajz" mesodik koleleb'en a magyar­hani komondort abrazolo kep es ennek leirasa a harmadik k61elben jelenl meR.

Hanak Janos 1846-ik evben megjeJeni Termeszetrajzanak harmadik [uzeleben irja: "A magyar hani komondor (Canis familiaris .oannonicu8. Der ungarische Scharrerhund). Feje ren­desen keskeny. aTcarra hosszukas. magas homloka meiyen hornyolt, szajnyilasa k6zepszenJ, fulei r6videk. felig konyullak : nagy juzes szemei. vad lekinteie. kiluno ereje es balorsago felelmesse teszik. Hassze k6z6nsegesen 3-41ebnyi (nagyon saj­nalalos, hogy a magassagar61 nem emlekezetl meg! - a szerzo), farka 15 huvelyknyi. Teste hosszu. bo.::onfos Feher szorrel me::.elt. mely lei uloljan es /ovasszal egyes koloneokban esung a:::. ujdonnoft s::.Or k6ziil. areat es szaroi elores::.et QPf6bb, Forkat rendesen /eghoss:mbb sz6r bodfjo. Vogyon gondor Fajtojo is. me/y rovidebb Feher bodor szoru bundal vise', s61 keverek allal mas valtozalai is lathal6k (\asd 50. kepel)".

"A komondor honunkban allalanosan lenyesz. mini hazieb a heznak hu are. mini juhaszkulya a nyajnak bator ved6je mindenull ismereles. Gazdejahoz alland6 huseggel ragaszkodik. az idegent nem turheli, azonnal meglamadja s duhel csak hizelges alial lehel nemiteg lecsillapilani. A j6szagol nemcsak 8 lolvajok. hanem a farkasok meglamadasa ellen is hatalma­san vedi, amierl a puszlakon. hoI a nyajak majd egesz even altai szabad eg alall larl6zkodnak. szinle oly szukseges. mini hasznos aliai. A mi komondorunk egy a legkilunobb fajtak kozul. kimerlszabasu mel16sagos viselele. meg a hizelgesben is komoly lelleme lobb idegen ult'lz61 bamulilsra gerjeszlell, sol a kuludvarok figyelmel is magera vonla, mer! a mint Grossinger Irja, 1792·ben mind a bajor. mind a napolyi udvar megrendel6. az elobbihez a magyar katonasag. az u!6bbihoz Zichy Islvan graf kuldolle el".

Hanak lelrasahoz mellekell kepel. sajnos. nem a szerz6 keszitietie. merl a kiadonak voll k61eiessege a .. Termeszelrajz·· kepeinek el6alHllalasa. A Treilschke konyveben kozal! kel kep, nagyon hasonlatos egymashoz. igy nezelem szerinl a kiad6 e1egcnd6nek velie Treifschke nyoman, bar az eredelinel fino­mabb toll rajzszeru kialHtasban, csupan az egyik kepet kozreadni. EI6ltem esupan az erlheletlen. hogy a regi kepeken a mi 6ssze­gubancoll. lomposszoru kulyainkhoz hasonlalos abrazolasu es a jellegukbcn a kuvaszl61 nagyon cltero. jellemzo es igen konnyen abrazolhal6 komondorokat nem laJaltam (lasd az 51·ik kepet). Az eblenyesztessel foglalko::.6 ir6k. szereny ne:::efern s::.e· rint, ofiq falhoUok ify jefiern::6 kornondorokol. vagy talan a komondor s:::6r::efenek osszegubollcof6dcisa csak lufs6bb. ami korunkban valt divotossQ '! A termeszelhisl6ria ir6k, nezelem szerinl. a reszlelekbe nem melyedhellek be s fgy esak az iro-

85

dalf!1i a,d~lok al.apjan irlak Ie a kulyafajlakal es az egyes fajtek abrazolasa! pedlg nyugodlan a kiad6ra biztak. Hanak-nak a kiado ~zukkeblUsege es a "Termeszelrajza".nak kompendiumszeru ler­Jedel~c nt;m engedhelle meg, hogy a feherszoru juhasz-es paszlor~ ebe~rol re~zlelesebben megemlekezzek. Hanak azonban Pe/he­h_ez, es Tl'ellschke-hez hason/dan, a nagyobbtestU pasztorebck kel fo.~alt.?za~a!. ism erie. kHunik abbdl. amidon kijelenli: "llogyOn gondorfa1 la]O is. mely I'ovidebb fehel'bodorsz6n1 bundal visel",

Az ul6bbi jellemzessel igen osszezavarla a magyarhoni komondor fogalm81. merl mondhalni egy ka/ap ala vonla a komondor~ a kuvasszal. Hanak elsorangu lermeszeitud6s lehe-

51 I\a"l<.onc" ,ub .. nc'1>l 1l6'~~!Mn CKHldl .. lo •. hOllY .. l~.n .. k ,lye" lomP<>f. k6c.,. kull"! "em ""kadtek ,rl'

!e.~I..d~ a magyar !>8szlorebunkel kozelebbi vizsgalaire,nagy lar&y­k~rt;n71 fogva. abg mellathalla. Tekinleitel ana, hogy az al la lanos leIT8saben a magyerhani komandor "areal es szoroi el6reszet aprabb sz6r boriijo", a k6nyvem 32. oldalan lalha l6 labliizalban Hanak leirasal a kuvaszra vonatkoz6 csoporlba ilIcszlellcm be ezl azonban eppen olyen joggal a komondor rova l ala is helyez~ heltem volna. E korlilmenyb61 is szembe6l16, hogy a magyar eblenyeszles teren eszlelhel6 6sszevisszasagol a klilf61di sz~ke.rt6k ren?ezni dhajloltak. de ez! a magyar nemlar6domseg meg Jobban osszegabalylloita. Abban az eselben. ha Hanak. Treitschke nyomdokain haladva t6bb figyelcmre mellaita valna a magyar paszlorebeinket, mar sokkal el6bb. mini elsa ismer­le!esem megje/ent, feny deru!t volna a paszlorebeink kel

86

kulonb6zo fajt8jara S 8Z elnevezesuk is mar 8Z 1840-es evek ulan eldontesre kerlilt volna.

A magyar paszlorebtenyesztes teren 8 legvetkesebb mulasz­last azonban 8Z 1900. hi budapesli ebkiallita.s rendezoi okoz-18k, amidon a szembeol16en kUlonall6 p8sztorebcinkcl 810m­posszoru komondar es a hullamo~sz6ru komondar eJncl,.ezcsscl jel6ltek. A kiallilas rendez6inel meg laikusabb magyar pasz­torebtenyeszt6k kepzeleleben 8 komondar sz6 ragzalt meg 5

minden feherszinli es nagyteslQ ebet komondornak tekinlve. Bzokel minden szakerlelem nelkUl ossze-vissza tenyeszteitek, helyesebben kereszlezlek. Igy szarmaztak a gyerszalkes szorrel bOTHolt feju nagyban kuv8szjellegu pBszlorebek.

A komonclor-kuvaszkeresztez6des (lasd az 52. es 53. kepct) egyebkenl lelszelas kulseju peldanyai kulonosen a fej es fulek alkolasaban es az egesz fejel borito dusabb es szillkasabb szarzeti.ik jelzi. az egyt'-bkcnt nagyjilban kuvaszjeUega kutyak· nal a komondorver hozzilkcverodcsel. A leirl egyedekhez. sajno~, hasonloakal nagyszamban laUam hazankban a rna do pasz!orkulyak kozolL

A magyar pilszlorebeink oseredeli kel fajtajonak ossze· kevcr6dcsel a ma!,::yar kUlyainkkal szemben tapaszlalt osi nemt6r6domseg eredmenyezte, Ugy hogy az ujabbkori irok is. tl rcgiek nyomdoken haladva. a legjobb Rkeral mellcit sem ludtak kella eredmenyre julni. Mit mond Herman, 8 juhaszok nagy ismeraje 8 komondorr61. "A komondorok vagy komon· derek nagy nyajak es gulyak koru! nem terei6, hanem 6rz6

87

. , es ved6 kUlyak. fehe rek, neha nagyon lompossz6nJek. Balor, sokszor orozva mar6 aUalok. Kre::nerils szerinl. hazat orzo kulya. Feher, lekonyilotl hila komondQr meg van e kirgizekne l, honnan j6 kepi'! Tu::.son Janos bolanikus hozta haza. A karcagi oreg Szilagyi juhasz iSY jeUemezte cgykori Vajda neva kulyajal: ~Azt ada lehcl irni akarhova. mert olyan allelol nem teremlelt lobbel az Islen. Veres farka volt, mint a farkase. de nem is felt a farkasl61. ~ Ime I A komondorok csoporljaban szerepel Szilagyi veresfarku kulyaja!

Piipai Pari:: Ferenc 1767. evben megje/ent szo laraban a kovelkezakel lalalhaljuk: Komondor-eb Molossus. Canis opilionum, ein englischer Hund. englische Dogge. P6pai Pari:: lehat a komondorl mint juhaszkulyal ismeri, de egyutlal angol kutyanak is hivja, ebben az esetben va l6szeraleg a komon· dorunkhoz nagysagban nagyon hasonl6 6kori molossus juhasz­kutyat erthette. ame!ynek ase a libeti dog.

Vorga (1872) konyveben felemliti a pus::lai komondorl, mely szerinte nem nagy If'rmetli, ordassz6ru es mar rilkan fordul clo. Az elobbi ulan az olos:::. komondort (pommer eb­nek is nevezi) ismerieti, ennck szare feher. lomotl, hosszu es borzas; homloka lapos. fulei kicsinyek, felal16k.

Az eddig ismerleletl termeszelrajzi trok kozul kimagaslik Meheiy Lajo::;, ki nagy es szeleskora largykorenek leirasa koz­ben. mini igazi ltulalo zoologus, meg-talslla a modjal, hogy a magyar paszlorebfajlakkal, nagy elfoglal'saga k6zepette, eleg reszlelesen foglalkozzek.

88

A nagy ludosnak 8 mi komondorunkra vonalkozo velc­menyel sz6szerinli szove-gben az alabbiakban kozlom:

"A k6zonscges komondorl61· meg lehel ku\onbozlelni 8 oogolys::.emu Romonda,-! (Canis familiari.<; domesljells hirsutus Fit;:.). Beckmann Lajos kilUn6 muvenek 107. iapjan hatarozolian kiemeli. hogy ,,8 magyar juheszkulyftl rendesen a nagy, feher. falusi bundas kutysval leveszlik ossze", amiben le/jesen igaza ()Qn, merl ha=ai szerz:6ink legt6bbje nem lesz kiil6nbseget a kel a/ak ki)::.t. Ennck HZ dlfit6/agos magyar juh6szkulyanak elsa leirasst Fitzingel' mCiveben taieljuk fel, hoi 8 selyemszonl

farkosQb (Canis domesticus luparius hil'sulus) new" alall kovetkez6 jellemzesel olvashaljuk: .. Nem egeszen oiyan nagy, mint a magyar farkaseb,·· mellyel azonban ugy altalanos lesl­alakjaban, mini egyes leslreszeinek alkalaban is esaknem leljesen megegyezik. Az a keyes sajatossag, amelynek Ickin­teleben amaUol elt('r: az elofele meg hevesbe keskenyedo. lehal meg kevesbe hegyes orcorr a va lamivel hosszabb es szelesebb s hegyen kisse kajla fUI es a leslnek meg hosszobb, finomabb, iagyabb. csoknem selyemsz6nl s:::6r6zele. Szine ugyanolyan, mint a magyar farkasebe." Ez a fajla Filzinger szerint rilka s esak Europa delkeleli reszen gyakoribb .

• ti.u,· ... , rrkn, \ A ',<',,0.

•• ,\ m 10' , f,,,k~.~b cIne- •.• III t ku~"", rrt(ndu. A u~rzCt.

89

Majd Mehely Beckmann Lojos konyveben lalaH jellem­zest - amelyel kesobb ismerlelek - kozli es az ezt kovelo~ leg irja:

"Legujabban Lanyay Ge:::o irla Ie ezl a kutyal a magyar allatkedvelok lapjaban· s egyben az alia I fenykepet is be­mulatla. Ismerieleseb61 kiemeljuk a kovetkez6kel: Az allal magassaga 68-70 em .. rilkan 80 em. T ermele rovid, homloka s:::.eles. orcorro ,.ovid: szeme apr6: rUle inka.bb lelogo. hegyel Ie sZG':{lak vagni: veglagjai aranylag hosszuak, nagy Ia.bfejjei es farkaskarmakkel (fiokkarommal); labszartl rovid; farka le­esiingo, a vel{e behajlolt. Eges::. lestet hoss::.u. /ompos gondor (a kepen hullamosan lineses, koloneos) sz6r.::.el boriljo. mely, minlhogy a mull evi szor osszeesapzik. meg a kovelkezo evben is hoss.::.u koloncokban csiing old. Fejel es areal is hoss.::.u, bozonlos s.::.6r {odi. Szinc hareher vagy vilagos ham vas­sziirke; fehlc vagy larka nem lehel. A szUrke szinalak szor­zele a hasa fele kisse vilagosabb is lehel, de nem [eher es feher mellfoitja nines. Orm mindig rekete: szemheja rozsaszinCi is szokoll lenni. Az allal Lonyay szerinl mogorva, haraglarlo; bUnlelni nem lehel.··

Meheiy az eJoreboesajlo\lak alapjan sajat lapaszlalalainak ismerielesere leT al a kovetkezokbcn .

.. Ennek a kulyanak kel igen szcp peldanyal vizsgallam meg Kecskemel varosanak bugaei puszlajan. Mind a kello Zubornydk Istvdn szamado oreg gulyas lulajdo:-:.a. A kelleslver­allal mindegyike kan (nagyon figyelemremell6. hogy a bugad paszlornep a nosleny kulyal "kaneobtydnok" nevezi), keleves. A ket allal Ieljesen egyforma s igy az alabbi leirt:ts mind a kelt5re talal. Egesz tesle (orra hegyet61 farka hegyeig, a fark vegsz5rei nelkiil) 1'4 m. ho .. szu. jelesen feje 26 em .. nyaka es lorzse 77 em., farka 37 em., farkanak vegszore 26 em. (!) hosszu: vallmagassaga 61 em.; mellb5sege 76 em. Egesz megjeieneseben a kozonseges komondorhoz·· hasanlil, de aranylag hosszabbleslu. Feje ravid s zamok, homloka szeies, alaesony. az areorrba sekely horpadassal megy aL Arcarra a komondorenel ravidebb, vaskos es nagyon tompa hegyCi. Fule olyan mini a komondore; loben felallo, vegso fele kajlan leesiingo; szeme kisebb, melle mely; larzse erOleljes. de szikar horpasz8 elegge felhuz6doiL Veg­lagjai magasak, de labszara rovid. Labfeje nagy. szeies lalpu. Farka a komondarenal u rovidebb. A sz6rben kitapintoll farkal merevnek es vekonynak lalaljul(; lovelol kezdve egy egesz kanyarulallal gondorodik a hal fale s a vege balm kikunkorodik. Egesz lesle! hullamos. lompos. a komondoremW· lagyabb es hosszabb sz6rozel borilja. mely a vedles idejeben osszeesapzik es hosszu, hullamos, helyenken! zsin6rszeru linesekben es

• Zook'sia, t~pok III t 5 ....

•• Ku, ..... rrl~nd" A l.l~r~<'I

90

koloncokban csung Ie. Feje\. rule kiilso oldals! s egesz areal cs ajkait is hosszu. 16molt, bozonlos szorozel fodi s az arcorr lovel6! a szajzugig eros szortaraj hliz6dik. Szeme k6rul a szor6zel sugarasan rendezkedelt el s ennek kovetkeztebcn az alia I szeme a bSq'o!yera emlekezlel. A veglagok hatso oldala "Iollas", 5Z elGlso a szeles iabfejjel egylitl meglehel6sen hosszu:, hullilmo~an lincses szOrU. Farkal negyon hosszu (26 em. 1), bozonlos szor fodi. mely val6sagos Gst6kforma sator alakjaban csi..ing Ii fark hegychdl a hit! fole. A frissen megvedlett allal szore altalaban sokkal rovidebb s a paszlorok allitasa szerinl egeszen gondor; ugyanilyen a fialal allal sz6re is. Bundajanak a szine szennyes-feher. a veglagok ki.its6 oldalan nemi sargas arnyalatial. Szeme belsa zuga Itoriil az arcoTfan a szar feketes­szurke, fulenek also fele rozsdas arnyalalu. Orra es ajka fekele; szeme sargasbarna. Vannak szurke alapon feketes hullamokkal, s61 halovimy rozsdaszfnu alapon si:>telebb rozsdav6ros hulla­mokkal rajzo!! alakok is".

Sajnos, Mehcly professzor csupan kel komondornak resz­leles vizsgalatat hajlhatia vegre, mer! nagy es szclesk6ru !argy­k6renek lefrasanal nezelem szerinl nem fordilhatotl 16bb idol a reszlelesebb vizsga lalokra. Meg nagyobb kaT. hogy szakavalolt tolla kel nem leijesen fajtaliszta komondor leirasal or6kilelle meg. A lein=is mellal. sajnos, 8 komondor kepe hi6nyzik.

Evtizedes megfigye!eseim es gyakorlati lapaszlalalaim szerinl a komondornal a s8r~a~ arnyalalu. feketesszurke. rozsdas szinu st:orzet mar cleve jelzi az idegen kutyafajtakkai valo kcvercdesl. A teljesen fajlatiszlCl komondor h6feher szinu.

Mehely nHemenye szerinl a komondar sokkal rilkabb, minI a kuva~7.. "A szabadszallasi Jftkab-pusztan hazorz6 ebul has?­naljsk. Zubornydk IS/Ilan, a bugaci szamad6 gutyas a csereny cs marha orzcsere tarija. Juhok melletl seholsem 1altam s cnnek okaboi nem nevezem juhaszkulyanak". A lovabbiakban a komon­dor es kuvasz kulonbsegeit ismerlel\'e irjR: Htvlindazonaltal zoologiai erlelembcn iehcletlen k6zolluk des kiilonbsegel lenni. Velemcnycm szerinl csupt'm egyeni vaJlozaltai van dolgunk, eppen ugy, mini a francia bozontosszoru dzsla (9riffon) eseteben, ahol a gY<lpjas-bozonlosszonl alak e.s a s:lalkasszoru alak annyira egyeni lermeszelU. hogy a tenyeszlok - manapsag legalabb - me~ nem tudjak elkerulni. hogy ugyanazon szulek ivadcka hoI bozontos, hal szillkilsszaru ne legyen".

M(ihe/y profcsszornak Ugy lalszik. oly komondorok keruitek \'izsgalala ala, amelyek az 1900. evi nemzelkozi ebkiallilas korul lornposs:::6ni hornando,. (6 tulajdankeppeni komondor) es 8 hufld­mossz6ru hornandor (a tulajdonkeppcni kuvasz) neven nevezelt s igy igen konnyen ()SSzc\(;vC'szthet6, jcllegukben teljescn kulon­all6 komondorok es kuvaszok keresztczesebo l szarmazlak. ami ­Iyenckel 6Z 55. kcpen 6 baloldalon egyikcl fekvc. A masikal allo­helyzetben lathatunk. A kepen lathal6 kutyakal Zelms tenyesz.

9'

lelte s mindakel kulonall6 jelJegu kulyafajlill szinten cS6k a komondor nevvel nCH'zte. Zelms-nek nehezlela levele birlo-

k~~~6n vtm, ameJyben a .. kuvasz" kifejezesl kUlyainak egyik faJlaJllra vonatkozolag. a kuvtlsz szo luiajdonkeppeni erlelmet nem ismerve, ki fosasolta.

.A k~mondor .es .a kuvasz teljesen kulonall6 fajla. ameiy­nck Igaza! a lovabblakban k6zlesre keruJ6 viz~g8iatok meg szcmbelun6bben bizonyiljak.

A k0':10nda~ fclno.tt kafaban komoly cs megfontall balarsagu. ragaszkodo, addlg 8 flatal komondorkoiyok eppen olyan jatszi

kedvu, minI milsfajla kUlyaivadek. A nem szakerlo az elso pilla­natban Ie nem nyir!. ki nem resUlt uszkarnak (pudlinak) nezne.

92

Monos/ad veJemenye szedn! a hosszuszoru pasztorkulY8kn~k okvellenul kozeli rokane 8 kondorsz6ru us::kdr. :Vannak, aklk a pudlit - igy Heppe (1751) is - eredeli magyar kulyim~k mondjak, ezzel szemben olyanok. akik nernel ebnek i~men,k es ffiasok peclig 8Z 6sszes uszkiuokal EI spanyo! uszkaroklol szarmaztaljak.

A juhaszebekhez erl6k nagy resze azl vallj~, hogy ,8

komondor Magyarorszagb61 szerteszejjei mas orszagokban ,18

eilerjedve, bizonyos valtozalokban meg mai napon is Jellalal­halo. Igy Fay Efek velemenye szerinl az o~osz. ,Iap,eb a komondor uloda. Monoslori az orosz es afgamsztam pasztor­ebel hasonlonak mondja a mi komondorunkhoz. amelyel magyar bor::asfejU komondornak (magyar !omposszoru, koloneos:, esepu-, gyapjasszorCi. nyajeb. nagy feher pulL nagy puml, borzasszoru pasztoreb) nevez. Az orosz pasztoreb. az aflsark~ az egyes videkek szerint ki.ilonbozo valtozalban fordul elo. Mindegyik orosz paszloreben lobbe-kevesbbe a mi kornond?runk jellege fellGnik (lasd a 2~. kepet). Nemcsak Oros~~!szag?an lalalunk komondor jellegCi paszlorebeket, hanem lolunk ta~ol eso nemzeleknek is vannak i1y 10mposszorCi ebei. Byen peldaul az O-angol juhaszeb (Old english She,epdog). az u~o~bOi ki~ebb lermeW. NemkGlonben nagyon hasonlo a lomposszoru -nernet juhaszeb. mely Del-Nemelorszagban volt honos (\asd .a 2~. ke,:e!): A jellegek ily szembeollo lalalkozasa azoknak a nezelet erO~L~! meg, akik azl valljak, hogy konlinensGnk osszes lomposszoru paszlorebei egy kozos lorzsbol veszik eredelGke!, mely egy 6sforrasbol eredhelell. A mi komondorunk osi magyar ~?, mely dieso elodeinkkel egyGII ell. Buzzy Geza Felixnek lamlo-

57. Or"~z f~ ~rs"nioz t .. n; ;>ci.~torkut )' "k _ 'Bc~km"nn ut~ n. '

,

mestere e kerdcsben id6sb. Kovasznay Zsigmond voll, aki 1841. ola liszla vcrben lenycszteite a magyar 6si kulyal, a kcmondorl. A lanitvany es kes6bb a juhaszebekkel mondhalni legbehal6bban foglalkoz6 eblenyeszl6 igy sz61: "En az 6 nyomdokain haladlarn es haladok lovabbra is, mely oszla­IYOZ8S szerinl vannak hazai ebfajlaink k6z61!: komondOl'ok (lompos, helyesebben fGrI6sszorCiek), kUllaszok. I~ozneven egyes videkeken bundasoknak nevezetl nyiltszorzelG ebek. me lyekel sajnos simasz6rG komondoroknak is minosilenek I"

A mi komondorunkhoz, mini mar ismelellen emlileitem. szamos pasztorkulya nagyon hasonlatos. jgy els6sorban Beck­mann nyoman ismerletem az orosz paszlorkutyal, ameiyet Beck­mann (iasd az 57. kepel) sajai rajzan, mini hosszuszorCi. fekele­szilrke szinCi kulyai or6kilel! meg. A hannoveri ebkiallilason 1879-ik evben allilotiak ki orosz paszlorkulyal. mely ftZ id61ajl ismeretlen volt. A kel szcp es erdekes kulya nagy feltilnest kellett. Filzinger ezl k6vel6ieg ugyanezt a kulyafajlat .,Orien/a/ischel' Pinlsch ", keleli pincser neve alatt irla Ie. (Lasd a 58. kepet.) Az 58-ik kepen lo9.lhal6 kulyal FUzinger velellenlil lalaita meg W ienben, amely Del-Oroszorszagb61 szarmazoll. A lompossz6rCi p8szlorebel a eserkeszek a marhacsordak es a juhnyajak orzescre hasznaUak. A Beckmann raj zan abrazolt Oasd 57. kcpet) paszlorkulya a moszkvai cari kiallitason ezusl erernmel lunlellek h Az orosz paszloreb vallmagassaga 75-80 em .. sulya pedig a 180 orosz fonlol luIhaladja. A szorzele hosszu, iompos es kisse gondorodesre hajlamos. kevesse fcnyes es einemezesed6. A szorzel szine fokenl vi lagos es pedig szennyes szGrke, feheres foltokkal. vannak olyanok is, amelyek

egyszinuen fekelek S/ephanil:: szerinl ne\"ii~.: O.!~sarka, aflsarki Kemeny, lomposszori.ik kuionbozQ 5zinli, 00-(0 em rr\agasak €os log6 rulliek. de vannak all6 fi.iILiek is. Ezek az orosz lompossz6ru kulyak 6rz6- es paszlorkutya szol~alalo! teljesiienek. Lengyelorszagban es Galiciaban Stephanil:: szerinl az elobbiek­nek -almene!i alakjai lengyel juhaszku!ya nhen ismertek. ezek kisebbek, ordas va~s homokszinuek €os 50 em. magas~k.

A Beckmanll raj zan Ialhat6 afganiszlani paszloreo (Ia:-;d az 57. kcpet) 8Z orosz ptiszlorkulyaval !eljesen azonos. Radde irJI:l. hogy a Gobi-siwt!agon do nomad mongol-t6rzsek vadilsza!ra es a jurlak orzt'Sl're fcnyesfckele gond6rod6sz5ru kulyakal hasz­nalnak.

A lomposszorli pasz!orkulyak kozc larloznak ezek szcrinl . I. A komondor. 2. Az 6-angol juha.szkulya (nagysaganid fogva inluibb a

kozeplermelu lomposszor(i kUlyak koze soroland6). ;\. Az 6-nemcl pt1szlorkulva (ugy ludom kipusztl,lit). I. Az izlandi es norvegial paszlorkulya. (Ugyliltszik

kipuszlult). ,J, A lengyel paszlorkulya. 6. Az orosz paszlorkulya. aftsarka. 7. Az flfganiszlimi pasztorkulya. X. A gobi-sivolag paszlorkutyili. A lomposszoru paszlorkulyak el~erjedt'si leruleleb61 arra

lehel k6velkcztetni, hogy cz a kulyafajla is az eszaki orszagok­b6l velte eredelt·t s ncm kelelrol indull meg diego! h6dil6 liljera. E vClemeny helyeS8cyp melle II sz61 meg az a korul· meny is, hogy a kaukilzusi hcgyi kulya nem a komondorunkkal. hanem a kuvaszunkkfli igen kozeli rokonsagban all, 6me!y­ral a kuv8szjellegu kulyaltal lilrgyal6 fejezelben lesz baveb· ben sz6.

A lomposszoru kUlytikmil a szorzel a gondozatlansas foly­liln osszegubaneol6dik, helyesebben elnemezesedik. Az elneme­zesedes rendszerinl a !orzs kel old alan es a haluls6 leslreszeken a leggyakaribb. ahal a sz6rzct 1-2 em., s61 ennel is szelesebb szalagszeru nemezlapoeskakka lomorul (lasd a 35. kepet).

A szarnck linesszeru, szalagszeru vagy pantl ikaalaku elnemezesedese nem esufilja cI sem a komondorunkal. sem pedig a pulinkaL Ezzel szemben azonban !elszel6snek nem mondhal6, ha a sz6rzel szabalytalan nagy gomolyagokka ossze· nemezesedik (iasd az S-1. es 53. kI'!peket).

A sz6rze! elncmezesedese esakis sondozallansag eseleben eszlelhel6. A nemezszerlicn osszesubaneolt sz6rrelegek a ved les utan Itihullolt es az lij sz6rre! ossze!,{ubaneoli sz6rokb61 az ehhez tapadt szennybol allanak. A szarze! elnpmezesedese esakis bizonyos hosszusagu sz6rzeltel bir6 kUlyafajtaknal esz­lelhela, amelv kulyc-tfa)lakal t\ lomposszaru kul~'ak esoporijabtJ aszlotlam. Az iycn hosszu szorzcl vedleskozben nem hullha!

ki egyk6nnyen a furlszeruen vagy nemezszeruen osszecsapzol! hosszuszorzel kozul. a heh-"en reked es a kornyezeleben kina It tijszorzellel 6ssze-\·issza gubaneol6dik.

A szarzel hoss~ilr61 osszehasonlil6 vizsgalalokal vegez!em, amelynel az ut6bbi ida ben Krolochvil Bela segedkezell.

Az 1921-ik cvi punkosdi ebkiallittison biralalom alii kerull ma!=:"yar kamondor. ku\'asz e.s ospuli fajlak szorenek hosszal Itlcgmerlem. A komondoroknal a homloklajon a szor hossza. nyole {'g)·cden n:·grehajlo\t meres nyoman. (). 14 em .. a farkon

~I. I::ltvr~n!lU kom~md'>r .... mell'n.! u I .. ,on fI • ",mlPokun "u<"~r:1 holuJmdl ~"mUI)'alukb<ln d· n"nncoed"u. IA '""rzO [e[" Ic.)

pedig 6-18 em. koz6tt vellakozolt. Mcheiy adala szerlnl 8

farkon 26 em. hosszu a SZOT. A kesobbi vizsgalalaim ered­menyel a komondor szorzelenek reszletes leirasanal le rgyeJom. A komondoroknal a fuleken, a nyakon, 8 JuHon, a 16rzs olda­Jain a faron es a faTkon a leghosszabb a szor. a mereiek sze­rinl' 7-20 em. Kul6n6sen a farkon hosszu a sz6r, az allat­kerli ospuJikannak, Anonymusnak faroksz6re 2·1 em. Ezzel szcm­ben a kuvaszoknak a sz6thossza 2'5- -8 em .. esupim a faron e.s a farkon hosszabb, allag 12 em.

A szor hossza mellell a szor vekonysaga, puhasaga segili

e16 az elnemezesedesl. melyel a puszlasagokon cia lompos· szoru kUlyaknal nem ilelheli..ink el. ,

Bar feljegyzest a paszlor- es juhaszkutyakr61 irt irodalom­ban nem taialtam, megis azl kell feltenncm, hogy a reg; pasz­lornep nagyerteka kutyainak szorzetel gondozhatia, merl ha 8 regi paszlorok mellett Ily einemezcsedell szora kUlyak ellek volna, ugy az egykori ir6k iegaiabb egy ilyen jeHemzo ku\seju pasztoreb kepei orokilellek volna meg. A farkassa\ vala kuzde­lemben, a farkas haji6sanal nem iehelell eionyos a \'aslag galyaszeni einemezesedett szOrzel. Reszemrol azl hiszem, hogy

a birka nyirasithoz erla juhitsz a kutyitjitl is a fo\osleges guban· cokl6i megszabaditotta, amelynek feltcn.'s('1 Hanak leirasahoz meHekell SO. kep is igazolja.

A komondorienyeszies erdekeben a jovoben sokkal helye­sebbnek larlom a szorzet apolasat es gondouisal, merl az osszeguhancoll szarzel az elhanyagoll es pmlagon hevero iompossz6ru kulyainkon fejl6doll ki. Addig. mig a paszlor mel1ell nagy szerepe volt a lompossz6ru kuly6nak, a szorzelre is a legnagyobb va16szinuseg mclJell gondol fordilollak. de amidon inkilbb a porta orzesere hasznilltak. a sok fekves-heveres, Mnera· kotes kozben 8. szorzel elnemezesedese erthel6 okokb61 beko­velkezell. A l(omondor e.s a kuvasz szorzclcnek hossza es elren·

.. ~-;Q "",,­~ ... «

c

A kulvQ neve, ivttdelta

es dljezess

Champion Bundlls, fejlcU kan. I. dij.

__ 6::5. ktlp,

G~urkus Atltllkert. feJlell ktln. II diJ.

ZilWrlib. fejlel1 kan. IV. dij.

Dudas. feJIl"H ktln. III. dij,

l30dri A!tulkerl. fejldl kan. du. IIt'p_

Legt'n\,. felnoll kan. a tokclc!e, fajtajell('ll

I,ilin\,tiban.

Champion Med\'e. feilell nosl<.'ny. I dij.

Sadri, f ... MII n6~t<'n\'. II. dij.

Belvtir. felnotl kon. komondor-ku\'a$4-

kert"~ltN_od, ~.

Champion Badrj

2

T 20 30-5

18 2i

16

16

15

15

JH

17

18

26

,­-,

26

,­-,

29

26

3

2D

2D

22

18

20

21

2·1

15

5

65

63 68

62 67

til 1-, ,-

58

56 57

6S 60

57 60

62

6

40

37

36

36

33

32

39

35

32

97

;

.0

3.

32

35

29

I(~. -loll

35

Atlalkerl. fejleH kan. 18 :!I 65 is 38 37 .... I dij.

, Bundi. simlibb'\Zoru, fejlel1 ken.

Vig\lizz Altatkert. fejlcll karl

Chnmpion Gy6n!/\ i. fejle!l n6~1"n\'. n I. kr-p.

A komondorok tesl­reszei k6zt'p,'rtt'kben.

.-l. ku\'as7ok ll'~lrr-szei k6z"l){'rt .. kbt·n

17

18

17

26

,­-,

26

23

18

:0

61

57

57

38 36

68 32

70 39 37

15 2tl75 0(1'00 7(1'05 37"25 35'')(1 27"25'

7

•

•

98

'\ hi' I ezzel kapcsoialban dez6dese a keifajla k6zoli (' e~ . a k~s ~~~. szembeotlo killomb-az egyes. lesl reske~n lelv~U mel~eb~zaton la la11. centimelerekben segekel Jelezne. z. sz~mu reb kivetelevel a kiallilason meg. kifejezelt merese~et. ,egy pkszto d k es ku~aszok teslresze ir61 jelenl le lj esen faJt~h~ztkb _Im~f_ ~ko hogy a komondar es a yettem fel. A merese. 0 1 ~dn~m megegyezo. 6 kiilon bseg kuvasz fejhossza egymassa! maj arearTi resze viszonylagosan abban nyi\vanul. hogy ~ kuvtsz d . A komondorna! az valamivel hosszab~, mrl~\a o~ho~ o~l~ viszonyban all, mini ..arcorri resz az egesz eJ QSSZ8 0

" n A. r kny uU.., Iffll ,eU"m k .... ~ " , ,!I'nl ·

H1d ,'.)

b k vasznal az arany I: 1'5. A nyak. a I . 1"6. ezzel szem cn fI: U 11k meiysege az ossze!ol'Yujtbtt Ibrzs hossza, a magasSUIl. t\ me as ~

nehimy adal alapjan ,nag't ban . mkegl~rte~116 adatak nemde alig A me.resek folvtan Sl.emem e ,a k r"1 k""z·'\t Ezzel

\ --1'- b·:. 'ct a k.e t u!ya Elj a a a ' mulatnak lenyeges. wkon _ :'Ir£ 'I~ 'ldanyal laUuk.. mar a szemben. ha a I,e! ul),a dJ.ta eo poe k.el fajla k.bzbll a kevesbe sz~k.,erlo, szem 's ~szre\'ekz~v:tkezo meresi adalak lenyeges kulanbsegeL. Pt'ldau~ 'k' a 61-ik kepeken lalhat6 alapjan hasanlits~k, assk';cc a 3r,\·,1 _ es abrazall kel kulYHfajla es az eIel valasagand meg e e oen jellemzo kcpvisel6it:

99

Az eb neve 2 3 4 5 6 7 A uerno!< jeb,k IU J. !'b. Ii r,belban ",rutl rn ... ~ae~er , Ch8.mPion Bunda, -=~ I

kflllkomondor (cm,·ekben) 2030'S 20 - \-Chfllnpion Gy/)ngyi

noslenykuvlIsz(cm"ekben) 17 26 21 -1- -

65 71 40 40 _ (_18_'d_"_35_" _k_"_'_li_ 57 [-70 139 137

11

(Uisd 8. 61. kepet)

, - -------Mindkel kulya a leslreszek aranyassailaban leljesen meg­

egyezo. esupen az arearri rE!sznek a lej hosszaho7. aranyilva lalalunk nemi kuJonbsegel. a komondornal az areorr a fej hosszahoz ugy arenylik. mini I: J'SI-hez. a kuvasznal pedig I: 1·53·hoz az areny.

Egyedul a teslreszek meresi adatai aiapjen az egyes fajlakat elkulonileni a lehelellenseggei hatBros. A bizlos elklil6nites m6dja a meresi adalok szemmeHariasa mellelt biztosabb alapol a szorzel minosege es elrendezodese nyujlhal. Erre vonatkoz6lag, mini a kesobbiekben lalni fogjuk, a kranil6giai vizsgaJa!ok sem nyujlhalnak kel!o lamaszponlol.

Az Areorri vonal a rej hom/oki \-ona/aba nem egyforma illmenellel fo/ytaI6dik. Kolonosen a kutyafajlakna/ szembelun6 ez 8Z atmeneli vonal. amelyet arcorri hajlasnak (lalinul, -gabella. angol es sport n~e1ven slop) nevezlink. A klilonbozo kulyarajlaknel igen kOlonb6zo az areorri hajles. mel)-' az egyes fajlek kerelCben is igen vallozalos. Mig a bernal­hegyi kulyanel. a poinlernei. a bulJdogoknal stb. az erosebb areorri hdjles szembeollo behorpadesa a fajlajelleg egyik .kelleke. addig az agaraknal. skat juheszkulyeniil es a lerriereknel ez a melrebb behaj/as (slop) hibanak minosOI, ezzel szemben mas fajlaknel, pI. a nemel vizslilknai a mer. se-kelt areorri hajlils allja meg a he/yet. Ha egy ugyanazon {ajlanaJ az arcorri hajJilsl figyelemme/ kiserjilk, akkor azl vesszlik eszre, hogy a nevezell hajJas (gabella) a fialalabb korban sokkal sekelyebb. ame/yel a koJyakkomondor kutya­koponyilk vizsg61alanel szembeblloen eszlellem s esak az idosebbkoru kulya fajlakna/ szembeoll6bb. A lenyeszlesi iranyzal is megvilltoztalla egy ugyanazon fajlanill az areorri hajlils meJyseget. fgy 8 sk6t juheszkulya es az airdalelerrier regebbi egyedeinel az areoni hajlas nem vol t oly Japos. minI a mostanie es ezzel szemben a regi medvefog6, meszaros­vagy szelindek kUlyiaknal kisebb vol I az areorri hajlas, mini ul6da iknal. a bulldogoknal es a boxereknel.

A hiizi kU IYilk ka l szemben az areorri hajles a vadon elo kulyafajoknel nem eszlelhelo. sot Schiime szerinl a hajies helyen nemi elodomborodas eszlelhelo.

Az arcorri hajJiis ugyan Schiime szerinl a hazi kutya jellegzelessegehez larlozik, de a hajJes nagysageb6l a faj/ara k6velkeztelesl vonni nem lehet.

hill

... r"l.. lo.u,<iU' .IM" b.n .. on) A •• ~ll ... ,bc ........ k,.' •• ~n.~" y

~ ." n ..... ~n ,\

..•

Ezzel szemben ez cbten\'t'sztes az ercorri htljlas mino­segl:.t a fAjta jellcgismeretenrl igen fontosnal~ Imtja es egye~ ftljtiikat foleg ez elapon biriilja {'I. Reszemrol o~zlom az tiTcorn hl1jlas lulajdonkeppeni crede\t'\'{'1 foglalkoz6 szerzok (Strebel, Linder. \Volfgra fJlrn, Antholl~J. Pietrieu.:ic:: es Schiime) H'le­me-mel. de a fCljliik elbiralasanal B .szOrzelen ki\'iil ~z ercorri hClj\~sl megis fonlos Cl; ~zembcollo jelnek lekinlem. .

He a melli-kelt kt>p{'! meglekintjiik tlasd a 62 kepel), ugy 8 komondor- €os ku\'tlszkulytlkoponn1k kozoll Cl szcmbeollo ndgys6~beli ki.ilonbsc.'g mdlett l"szrc\,cheljiik. h{)gy a ku\'eszok koponyilin. fl fej ho~szilh(\z \'iszondl\'a, az arcorn resz, h,OSSZflb?, minI fl komandorkuly~'tkopon\'ilkon. Az arCOrtl hajjes PCdlg" komondoroknal sokkt'll gzembc61lobb. mini a kuveszoknal,

• , . ,

1111

E nt'hilm peJdab61 kilunik. hogy tlZ tlTcorri hajlas a jel{'n­kori komondorok es ku\eszok ftljldjetkgt'm-k elbiralasimal nem hanyagolhtlt(i d. end szemben azonban nem zarhal6 "1, hogy ft lcnyt:;'szli>s, a megniltozoll larlas t:'s hasznalati mod a nevezelt kt'l I,utytlfdjlanal e\·tizedck \tlg\' en;zazadok muln'! az arcorri hajlsst meg"aitozlalni fo!-]jtl.

He u l,on1ondor es a kUV8SZ koponvojcll eliilr61 hMon­litjuk OgSZt'. akkor is szembeluno I{ukinbs€ogekel lalalunk A jaromjl,!('k kozolti szelesseg (a ff'j Iegszt"lesebb resze) a komon­doroknit! H fej ho!'>szohoz \ isZtlOyitHI sokkal nagyobb. mini a kUHlszkoponyilkon, Az arCOIri csonlos\"(l.z komondorokmil szembel(inricn szdesebb ~s bollow!\." kU\'tlszoknal keskeO\'cbb es eiesebb kor\'onalu. .

A komondor- es kU\aszkoponyak (clmereser61 J(ornft'f J\onrc.id dr. lldaltlit ft II. lablaznl It'lrldlmazza. mchek a kd­fajta !-i..:embt"tuno ki..ilombsegei! mc-!,: fellUnobben igazoljaK.

A lilblilztllb6! kiWnik hogy a mi kU\"tlszunl<hoz a kraniolo· gi<1i \"izsga!til sz{'rinl is az Abbruzzlik kulyajil hftson!atos. end sZ(,lllben t1 CHnis familiflris malris optJmae negy kiil6nbozo kOPOllyajahll a komondorunk es kU\,flsz koponyaja nem meg­egyezo. H<.1sontol{t'ppen a mtlgytlr pasztorcbeinkt61 lil"oI6bb 811,lOak a frtlncifl. a s\"i1jci es a mos\ani nt"md juhilszkuhak.

~\ ntlg\ It'stu pa~'zlorkulyaki.ll a leglbbb ~zt"rz6 a Coni ... fomiliuris ino. .. /ran::l'lJ..'i ~\nulschin iegd6szor Oroszorszagbtln felft,dt'zell OSRltl'!t kulyab6! s7iirmclZtalju. Az emli!ellhez hegonlo koponniktll S"iljcban is lalcillak" A Canis Inoslranzcwihez I{'~kbze l{'bb all a kuldl6k szC'rinl u mt'li korbtm do kulHik kozLiI tlZ Oroszorszagban es Sziberiaban eto laiRa nevu 55-70 cm. magas, aranysargal61 az orddsbarna szinitrnyalat k6zoll \'altoz6 szinu, hosszLi n~ iltszorzet(i. fela1l6 fiilli kulytl Idesorolj,lk tl grbnlandi eszkim6 kulyo\. ft lappok kutyilil. az izlandi kulyitt es fI non'eg Dyrdwlld kulyill. A II. liiblaztll szerinl d laika kulyiik koponyaja is 16\01 iill a Iwmondor es a ku,"asz koponyajitl6L fgy a mi nag,leslu pilszlorebeink ~('m szarmazhalnak 8 Canis familiaris Inoslronze".·j Anutschin-boL

A juhaszkutyak Ibrzsrlpjanak. mint mar k6zismerl. 8 kb. 8000 c\' dolt do bronzku!yal61 (Cullis furni/iuris rnalris oplinlOe Jei/le/c.'·;) ~zarmtlzl~ljak, mely a modern kulalak szerinl eszak­ral indult el. mini minden kultura \ilogh6dil6 uljara. Az ujabb \'izsg"alalok szerinl a hamukutyanal(, 8 bronzkulyanak es 8 Canis familiflris Inostranzewi lorzsapjanak 8. Canis Poulin/ini (atmencli alak a vadkutya Canis ferus es ft hazikulya Canis familiflris kozou) asalag kulyat larUiik.

A komondor es a kuvftsz kaponyai, mini mar emlitellem. nem igen httsonlalosak 8Z el6bb felsoroll asalag kutyakopo­nyakhoz s [gy az ezekiel \'aI6 szarmozasuk is kelseges. A komondornak kozeli rokonail mar ismeleiten emlilettem, a kuvasznak legkozelebbi rakona a campagnei. ez abbruzzai cs

102

3 "-, • "-

~ ~

~

~

g

" ;; :;: , ;:,: ~ ~ ~ ~i ~

8 ~

" :::§i ,

i3 -

,

011

;1

~ ~

'"

is ~~ -;""1

sCl 00& -~ 0:":

':::i01 -.~

!li'" -

~ I ~;z~~iSnC~c; '-D =UlWUlUlUlUlN ...... :.n !". _ 0"> :JI VI Ul "" """ ....

e:l =:t~~el=:::!:H

~ ..... We:£:;!! ..... N~ _. __ N __ .UlO_'

" :!i :t::j"~1 is i:3 I ~ '" ~oo

" 8i&i \'l ~~~I ::jel ~

""'l~--:;::, ..,.UlUl ;.n'-"<o805~""N<O 5::::= ...... ~ 'i=2=Y.!""'g;'co :..:i55~Ul-UlC': .W ==~

N --:?:;j,~:;:;=~5i~8 ~88

s~:tRl§~oo~&i SUlWUlUlUl.;...N ...... I)::WOl ...... 00<0<0""" Vl

;;;i8~RlSll:8~ii~

SorszAm f

\1uften!ee'

KOnigfclden~

Bielerst'eL

!rland

Komondors. igen hpu~os o~eg ken

Komondorl

Kt\Uknzu!li l hegyi _ ku~~t\ ken, _ K8Uklizusil ne1!Yl kuiyo nosttlnv

KunuJz" (ireg him

Kuv/I!IZ I 1 eves nosteny

KU~'l'I!1,.:1

I'

I c\'e~ nosten' Abbru7.zok kulyAJlI (Berni muzeum)_

Tibeti dog. ·1 mert's utan koz«p,'rlt'~

FranC,tt Juhrtszeb (Berni muzeum)

-S\:t;jci Juhasz­kutvfI (Berni mil"':) ~tlmet iulu:ls1.kutwl Bern

Laika kutHI

F",k ...... _ ,,,hoQ&. kul)" kcrU/(~'''"

'F .. ,ku !~~.<"I' _~l>!II

w

-

103

a kaukazusi hegyi kulya. melyeknek lorlenelemelalli osenek koponyajal meg mindezideig nem fedez lek fel.

A rl.omondorunk es kuvaszunk koponyaja eppen oiyan lavol all a lablazatban relsorolt osszes kulYBkoponyaklol. mini a (arkaskoponya aiakuiaslol. Komondorunkhoz hasonlo. a kuva­szon kivi..il, ily kUionieges,jeilegu oslipusti kulya(ajta egyid61ajl tiSY egesz Europaban. mini Azsia nyugoli n!szein a puszlcikon es sik­foldcken el volt lerjedve. csupim a kuitura feJI6desevei ara­nyosan puszlultak ki az egyes (oldterulelekrol. A komondor­jellegu lomposszaru eb eherjedesenek iranyvonalill a mai kOT szemi..ivegen kereszlu[ nehez elbiralni, de a regi iroclalmi ada-10k alapjan megis arra lehel kovelkeztetni. hOllY a lompos­szaru ebek eredete Europa eszaki rcszcin kerescndo.

A nepvandorias korszakaba, nezelem szerinl. az egyes kutyafajlak a foldtcri..ilelek bizonyos reszein mar regen kialakul­lak, ameiyek jellegenek vallozasara a "ii.ndortilra lerl l10mad nepeket kovela viszonylagosan csekely szilmti kulyaftljlak csak nagyon csekely beroiyast gyakorolhallak. A keleli nepeknek Europilba valo 6zonlese bftrmennyire is megvaltozlattak Europa nepesedesenek kepel. mik6zben egyt:s nt'!pfajok elpusztullak. milsok gyokerel vertek. az osjellegu kutyafajlaknak. amC'lyek a mi magyar kutyainkhoz nagyon hasonlatosak. Blig vlllioziek es mai napon is Europa igen lilvolil1l6 es kulonb6zo reszein fellelheljuk. A komondorunkhoz hasonlo kutyn elt Izldnd. Norvegia, Nemetorsziig leruleten es el meg napjainkon is Anglia. Megyarorszag. Leng) elorszag es Na~y-Oroszorszag (oldjen. Ilasonl6keppen a kaukazusi hegyi !w!yahoz nagyon hftSonl6 kU\8SZunk legkozelebbi rokona hazitnktol eleg la\'ol a Kaukitzusban, Olaszorszagban es Spanyolorszagban el. Ezek szerinl a kutyafajiaknak ellerjcdesct es elszeJedesCi nem egy neplorzs vandorlasa k6zben mBgaval hozolt kulyafajtak alapozlak meg. hanem az osjeJlegu kutyafajlilk egyes f6ld­reszeken mitT a lorlenelemel61li korben terjedt<:,k e! es szaporodtak el osi jeJleguk epst?gbenlartasa mellett.

E relte\'esem azonban nem zarja ki azt, hogy szerelelt hazank megAIapil6i vandoruljukban a csordak. nyitjak mellell orzo es n~do szerepel !olto lomposszoru paszlorebet (komondor) es kuvaszt is hoztak magukkal. E telteves annal is inltabb val6szeru. merl vandoruljuk Oroszorszil!=:on haladt vegig. ahol a. mi komondorunkhoz hasonl6 kulyak a mai napon is elnek A kuvaszokal pedig a Kaukazusbol hozhaltitk magukkai A mi komondorunk igazi osjellegu kutyafajla. ameiycl tobb mini ezredeves egyuUeles (oly·lim joggel ne\"ezheli..ink osi magyar paszlorkulyanak.

KeOfh irja, hog)' a kunsitgi magyar allilasa es szaj­hagyomanya szerinl. "a kunsilgi juhiiszkulyat. erlve komon­dorl es kuvasz!, mBguk a kun 6sok hoztilk be meg a XIJI·ik sziizadban".

to-I

.. A komondor 80 teli havon mar januar vegcn. va~y februer elsa fclcben parzik s ra 62 napra 7-8 k6lykot vet. Osszel. Szenl-Mihaly nap Injtin meg kin! a ,pusztan fial meg a pasztorcb masodszor is. Jobbnak !arljak a lavaszi almol s ebb61 3--1-('1 mcghagvn8k az anyja o6lall s a szoplahls ideje. alaH a7. anyjal jol laplaljilk kenyerrel. lejjel es elelmaradekkal. A ko1ykbk 6-7 heles korukig szopnak; ekkor elva1aszt6dnak, ugy hogy kcl helig a szomszedos juhaszlanyim I('jjel einek, vagy ollhon a kozsegben (a Tisza mellell) a paszlor felesege gondozza. A leli kolykekel az elbo1hasodilsl6! es a koszmAt6l

JU~n.z_ /l.ct ",-n k, M,n, " kan. 2. /I.,,'·nn .\It! -zy r~I'·~ld .

;'''l!,.nrt.,"" \ ,J, kc.lv6l<. oI"n~ I>,

kiilen ovni kell es meles a10m helyell csak yackol csinalunk neki a ko6za1. vagy a haz deli vegenel. A fogzils idejen -1-7 honapos korig - minI a vadaszkulya - klilonos gondozas! kivim. nchosy a csirkczesre rakapjon"·

.. A lompos komondor inkilbb csak "Ianyadis-z.", mer! ez a nyari melegben lusta; Tiszacsege es Nagyivan IBjckan lenyesz­lik nagy closzerelellel s mini hazorz61 a fiirlosszoru komondor­ral egyforman becsiilik. ,.

Ken(h irasilb61 kitunik. hogy ismer lomposszaru es furlos­szoru komondort. Velemefl/-Jem szerint a,.: 6si (ajla a {ompos­s=6fll hornondo,.. a (iirl6ss::6,.ii pedig helyi l,dlto=al s idegen

•

f

105

vel' ho,;:;::dkel)erf1de~et jelzi. anlf!lyet a tenyes.::lesb61 lehel61eg kikiis-z.obolni kell.

Nem erdeklelen. ha Kene=neh a kovetkezo velemenyet is kozzeteszem:

.. Elsosorban egy hiedelmel kell megcilfolnom. mintha a regi komondorok mar kiveszobcn \'olnanak. avagy elkorcsultak yolna s azokal az olilh megszallas meg irmagjab61 is kipuszti­lolla \·olna sib. Ezi nem szabad elhinnunk. hiszen o6kkor meg

a remenye sem volna meg annak. hogy kello szakertelemmel, lenyeszlesiink celtudatos iranyitasaval val aha ele rjiik aZI, hogy a sok draga iuxuskutyat hazai fajlakkal p6101hassuk. A valo­sag az. - hala az alf61di gazdak konzervailv kitarlasanak -hogy elrejlve. szelsz6rtan ma is megvannak a tanyak foS majo­rok d iszei. de azokhoz gazdajuk oly eloszereleltel ragaszkodik, mint arabs a lovtihoz. Teny az. - tlmi! jarlomban-keltemben sokszor lalok - hogy lavasz fele egymaskozl, .. szUr alall" o6djilk-veszik, pI. a paszlorok €os kisgazdak j6fajla komondor­koiyk61 cserebe suldoerl, egy fias birkaerl, avo6g)" ke l mazsa

106

termenyerl es kik61ik hogy az ivadekb61 vissza kapjanak. Ide· gennek .,ross;; pcinzer/, j6 kulydl nem adnak." .

A roman megszillast is megsinyletle 8 komondorlenyesz-les, kitunik Kemf;:. szavaib61 : . '

Azonkivi.il 8 legszebb komondorokra Tamondoltak: "ez meg Arlany a roman vi lagba', kivagluk, nehogy e1vigyek~.

A magyar komondor osi jelleme es tiszleielel paTan­esolo kiJlseje hozzasimul 6Z igaz magyar ember jellem­vonasiihoz. E kulyafajlimak becsuleles jellemel 8 fblde! vereJ­lekes munkajaval mivelo nep eppen ugy, mini elsosorb8n 8 csordekat es nyajakat 6rz6. szabadsagot szeret6 p8szlor-nep megkedvelte es megbecsulte. A negyfogatos hinton j~r6 foldesur is megszereite. akinei a komondornak 8 kaslely

orzese volt a hi\atasa. Hfsmerd nl(>9 a kutydt. megismercd a ga:::drijrit", mondtam es mondom ismelellen. A gazda jellemehez. alKalmazkodik a leghuscgesebb larsanak. e kulyanftk jelleme. Az 6 primitiv lelekvilag az 0 ertheletlen. Kuibniegese.l1 v~nzal­malkelto nyiivimu\esaivai eppen ugy rokonszem·es. mlllt \·Issza­laszito lehel. A komondornal eppen tigy. mini 8. ku\·asznal es a pulina i (6 pumil is idee rive). ha azok az osmagyaros neveles helasa alall al\anak. bennuk oly sok rokonszenves je\lemvonasl lalelhalunk. ameiyel minden magytlfos erzo sziv oromrepes\e !ogad. Igy a melle kelt kepunkon (Iasd a 65. kepet), amely~t az .. AlIat. es n6venys:::('retet iinnepen orokitett meg a f~n~'r~ erzekenv lemez. bejos egyiiltesben latjuk a magyar KlralYI hereeg 6fensege kel lean)8. Z-6fia es Magdolna fohercegno mellell a mi magya r komondorunkat, amin! azt a gyenged noi kezek igaz allatszeretellel simogatjak.

107

A komondor lei rasa.

A komondor leirasanal az idealis jellegre leszek lekinletlel s e fajtannk tenyesztojet. kiilonosen a fajtakulsol lenyegesen bdolyasolo hibakre fogom figyelmeztelni.

A hornondo!" elso meglekin!esre mit mulal? A kello lisz­lelelet es megbeesulesl erzi a szemlelo, ha ezt a komoly es bator megjelenesu. egesz testen lomposszorrel bOTHoll kulyal meglatja. Ku\seje az idegenben felelmet gerjeszl. lIyen halMo­zoll kuiseju es jellemu kutyafajtavai trefalkozni nem lehel. Egyedul kulso megjelenese az ismereliennek a batorsogat probara leszi. mert nem ludja, hogy tI lomposszorrel borHoll komondor milyen tulajdomagol rej! magaban. Udvaron, haz· koriil vag)' a nY8j, csorda orzesenei egyedii l a jelenle!e bizlo­sitja az idegenekto! nem erinlhelo leriiletet. Ok nelktil oblos lorkab6l nem uga\' nem vakkant minden megszokoll neszre. de amint btlj van, kulonosen az ejjeli oraltba ll , htl hangosan uga!, bizlosan veszcly fenyegeli a hllz, a lanya kornyeket. Mer az_elso tekintelre felliinik bizalmallankodo viselkedese. lompos szore kozoll tlliS eloesillaml6 szemcvel mc~ az udvarhazat es tanyat megKozelito ellensegnek nem lekintett ember! is allon­doan figyelcmmel kiseri es ha a? illelovel szemben a baTa!sag jeiel mutatja, azt esak nehany farokeso\"olasban nyilvanilja. Azi az oromet, amelyet csak gazdajavtll szemben lanusil massel szemben, bar az a legjobb felalokat is nyujtsa, soha~ sem fogja nyilvanitani. Viselkede~e sohasem aiallomos, a neki nem lelszot mindig szemtol-szembe tamadja. Amenn)"ire balor es hatarozott fellepesu ismeros kornyezeteben, annal inkilbb meghunyaszkod6, begyulladt. a legtobb eselben buskomor az idegen hehen. A kiallitasok leruleten a komondor egeszen mast mutat. mini atthonaban.

Lompos szorzete. legyen liZ linesekben osszecsapza\l vagy kifesiilt. nem valtozlBtja meg telszetos leslalkalaL Alesi magas­sagahoz aranyosan hossztileslCi komondor kozephosszu: nvakal reszaranyos nagysagu fej diszili. T6rzsel osz]opszeru szika; veg­lagok lamasztjilk ala, amelycknek mozgilsa joras kozben kumol)' es nyugodt, de a j61 izmolt \·eglagok egyullal a fulasra is feleHe alkalmasak. A halalmes termelCi €os dus iompos szorrel fedell testa kutya egyszeru megjelenesevei mar liszlelelel paranesol. A tompos szorzet sakal taKar s igy a esontoza\ es izomzat attalanas aUapa!a es minosege csakis a komondor Kozelebbi lapinlassal \"a16 \·izsgalatsval all6pilhal6 meg. A csonlozal sziker. aeelos. az izomzal rugalmasan :om611.

A rej. A iompos sz(;rrel boriloit fej rcszleles biralala. ha nem onljiik Ie vizzeL nemelykor levedesbe ejtheli a vizsgli. lot. A koponYfli resz oldalnezelben mersekelten elodomborodo, mel)' utan mersekelt areorri hajlas utan az elobbinel valamivel rovidebb egyenes iranyu arcorri rcsz kovelkezik. Az arrhal (az

108

aTeorn reszlet} az arcorri hajjes utan egycnes. sem elhegyesedo. sem pedig tampa. levagoti arrhan nem vcgz6dik. A komondor feje szemlol·szembe nezve hasonloah reszaranyos a]eku, 8 koponyal barit6 hatalmas Tagoizmok a fejet dombonh-il alkoljak es 8 fej a jaromivek szcienek megfele16en a iegszeJesebb e.s ello] kezdve reszaTanyOS es fokozalos hajiils ulim a "iszonla­gosan C!'l egyenlelesen szeies areorr Ilinik ela. Az 8jkak es a pofak 8 fogakhoz simulnak. A £elsa €os als6 allkapocs er61eljes egyforma nagysagu e.s a bel61uk khill6 halalmas fcher fogak

egybevag6ak e.s 8 5zaji.ireget lo]te!elesen zarjak. Az ajkak szele P81aszurke szinu eS a szajzug kbzeieben cafrangolt.

Az orrlii!?or. Az orr az sreorri szelesseghez viszonyltva deg szeies. nyilasft elegge tag. Az orr b6renek szine a mai komondo rainknal fckelc-palaszurke, esetJeg soletbarna szinG. az e16bbi sz!n a kivanatosabb.

Ilosszabb idol igenyl6 celiranyos tenYesztes ulan remet· hel6 az orr szinenek lokeletesbedese. Egyedlit az orr szine ne ragadlassa el a biral61 es tenyesztol. mer! nagyon keyes Ielje­sen fekcleorru komondor eI hazankban.

A s=emek. A komondor lekinlete melyseges, nemeh'kor szur6s, mask~r barrllsagosan es hGsegesen szelid, mini jetle-

•

109

menek ILikrf' hozzalarioz6ival szemben. de annal inkrlbb elen­ken felcsillan6. ha ellenseggel all szemben. A szemgoiy6k sem luloldalt sem pedig lulei6la1l6k. A szemgoly6 az ivelt szembol­lokr61 eieje borul6 fuggonyszeruen lehajlo iompossz6rzel kozo\ e1o\.iIlan. A komondorok egyik helyi vsl!ozalanal a szemek szivarvanyharlyaj8 \'ilagos sargasbarnaszinu. ev\'el szemben sokkal kivimalosabb. ha a szivilrvanyhilrlya kilvebarnaszinu. A szemhej szele lehel61cg palaszorke iegyen.

A fU./ek. A iompos szorre! boritoll. lekerekilett szelu fUlek le­logoak es ilyforman meg szelesebbe leszik a fej alakjill. A fUlek sz6rzele. a fej hasonloan hosszu szorzelevei egybeolvad. ugy. hogy a fui a fej oldalahoz simul. A komondor elsa lekinletre Ugy IUnik reI, mintha rule egyallalan nem \'olna (lasd a 35.. 36 .• 51.. 54. es 56. kepet). A fDlek jalekat figyelesnel es neszeles eseleben sem vesszUk eszre. A fUlek szokilsos kurlilasa a komondor fejenek jet/egel nagyon megvitltozlalja (iasd a 46 .. ~7" 49. os 50. kepell.

A nyak. A leslhez viszonyHva a nyak kozephosszu es eroteijes. A felUletet boril6 sz6rzel egybeolvad a kornyezo leslreszek szorzetevel. A fej mogott szornyakorv nem lalhal6. A nyak a lorzslol mersekelt ivben haj/ik elore es igy tarija mersekelt magassagbtm a fejet. A nyak aisoe len lebernycg nincsen.

A /Or=s. A mar, a hitt. az agyek es a far, (A mellkas. a has es a medenee.) A mar a nyakkai minlegy egybeolvadva. mersekellen i"elt vonelban egybekepcsol6dik a hal es az agyek egyenes \'onala"81 s igy a Ions 1egmagasabb ponlja a marliljek leleje. A mer magassaga botmerlekkel komondoroknal ti.i1ag 61'2 em. A magassag mereseim szerinl 56-68. masok bemondasa szednl 65-80 em. kozotl vallakozik. A lenyesztes nezoponljitb61 a magasabblermelU komondorok e1sosorban szerepeljenek

A hal az ag"ck cs 6 far. a farok eredese elotl egyenes \'onalban halad. amek a farklajekon ivelt vonalba megy al. E leslreszek a/apjal j6 csonlok es izmok alkoljiik. A hal hosszu. ev\'e1 szemben az agyek rovid. a fBr mersekelt ivelt es erosen izmoll. Felulrol lekintve a hal, agyek es a far aranyosan szeles.

A mel/kos. A Ions aranyaihoz alkalmazkodva a meJlkas hosszu es mely. sem dongias, sem pedig lapos. A meJlkas eleje (szUgy) erosen izmolt es reszaranyosan sz6les. A bordak mersekelt I\'ben hatalmas melluregel zarnak magukba,

A has. A has a teslhez viszonylagosan eleg lerjedelmes. de nem cslingo. sem pedig fe/huz6dotl.

A rafok. A ftub6i a farokle sem melyen. sem pedig 101 magasan nem ered es 8 farok hajlitsa nem zavarja a torzs szaba­iyos \'on6lal. Az idea/is farokalakulas az olyan, ame\ynek esonlos vaza az izmokl~al es berrel egyUII egyenletesen \'eko­nyodik, hosszu es lefele esungo es a esilnkot majdnem erinti.

110

felulelel pedi!! iompos sz6rzel fedi, me\y, majdnem a [bIdet is sOporheli. A Komondar ingeriilt aliapolban, vagy oromeben a faTka! a gerincvonal iranyil.ig felemeiL Sajnos. hazankban szamos csonkBolI (Zimmermann a csonkitBsl. igen heiyesen, allatvedelmi es aeslhetikai nezopontb6i egyarant elilelendonek tarija) es hibas farokalakulasu. (felkunkorodolt farok) komondar el. me\y a tovabbtenyesztes alapanyagal {ogja kepezni, e hiba kikuszoh6-lesel az okszeru \ovabblenyeszles erheti el. Nemeiy videken a komondar farka! igen helytelenul kurliljak. Vannak veleszule­lellen csonkafarku komondorok. Az ilyeo egyedeknek a lenyesz­tesb61 vala kikusz6bolese a kes6bbi tenyeszirimyzal feladalal rOgja kepezni. A oegtagok. A lapocka, a feikar, az alkal' es a labl6 egymashoz viszonyilva megfelela hosszuak es megfelela szog alatt illenkednek egymashoz. a feluletuke\ es a kozo\luk leva leslreszekel eros izmok loltik ki. Az eliilsa vegtagok a lorzs­hoz szorosan kol6\1ek es 8Z ace los csonlozatu labszarak a torzsel osziopszeruen, sem szuken. sem pedig lagan lamaszljak ala. A labveg ujjai szorosan zMtak es a hosszu szorzel k6zui hcllyel-kozel a fekele karmok tunnek ela.

A comb. a Iwne szikar csonlozatal vaslws izmok fedik. A esankiziilet fulasra. ugrasra hai\amosan megfelela hajlas­ban megy al a hal sa veglag szarcsonljaba. mely sokkal r6vi­debb az elulso vegtag iabszarcsonljanal. A leglobb osi komon­dornal a helsa vegtag reszaranyossagel az elnemezesedeU koloncos szorzel fedi, ame\yek mini rongyszalagoK. yag)" 6ssze· gomalyodatt sz6resomok lelognak.

A helsa vegtagok ujjai hasonloan alkolottak. mini az eluls6 labake, esupen valamivel erosebbek es neha fattyu k6r­mokkel (helyteleni.il saskorom) is birnak. Az ujjak lalpa fe\{ele es az ujjpara rugalmas.

Az elulso veglagok a vallizuiellol kiindulaan, Olerolege-sen hal8dnak lefele es a halsa vegtag esank sarokesonli bubja egy irimyban van az i.itOgumoval. i!ymodon mind a negy veglag megf~lel6 lerGlelel tamaszt ala, Olely ugy jaraS, mini gyors mozgaskozben a Olunka eelirimyossaganak a leg­megfelelobb. Ezek szerinl a helso veglagok sem kardeHasuak, sem pedig lulhatu! allok.

A sz6r6:::et. A lwmondor egesz teslel, az orralal kezdve a farok es a veglagok vegeig igen hosszu, sekely hullemokal alkolo, selymes-gyapjas lapintalu. suru szorzel borilja. A sz6r6zel hossza az egyes testtajakon igen kulonb6zo.

A szor6zel hosszel ft legponlosabban a mai napon clo komondorok k6zi.il a legjellegzelesebb komondorkanrol Ch. Be/yoI' Bel'::ek (\asd a 68. kepel) Molnar lmre segedlete mellett merluk Ie. A szarzel lokeletes hosszanak meresel a szorzel 6sszegubaneol6· dass, elnemezesedese maidnem leheletlenne leszi. Az 6ssze­gubaneolodott sz6rzel kibogozasara Molnar a k6velkez6 mod on

III

jarl el: Egy 40 em. hosszu es 3 4 '1 osszegubaneolt. illel6leg elnemez - d elm. s=e.es szalagszeruen szappanos vizben fonalla ma'd ese. e I szorh~esel 2-3 percig viz ben kiobl6geite mire ~ szJ a' l hkes:1 nehany percig hideg­s.agukat, egymaslo'l szelvellak rAa a, rSszanyerven rugalmas­hnesbol azulan mar en h h' '. mar aza gomoiyagban ievo tell a gomolyagbal boioze . Afsra alz eg,Yes sz6rszalakat ki iehe­Berzek ajakboren a szn~~ 9 ~~et meretek, .~zerinl Ch. Be/yoI' szembollokon es a fejlel6n 16-U3' a pofarl'~IJekkon 14 cm., a a nyakon 10-14 em I .7~" a !.l e en 13-17 em .. halso veglagok als6 r~szaen 18oer3~Jekon l~-~O. az elUlso es a mellkas es a has oldalain 22-2.1 m a genneelen 12-16 em., em., a eombon 20-24 em.

es a farkon 23-27 em (M' hI' szerinl 20-30 em h s· . .e e y ~zen:::1 26 em.) hosszu. Suk nagyivu hajlesok~t aJk~~.u. 1gen vekony, rug-simas es mersekelt

co16d:s~.a~l~t~{j~~~~i~~;~:!:~J:;/' e~.min{jsegu ~z{j,.::el guban-zet osszegubaneolodasa illel61e e ~tl!ehoma) j?Jlamos. A sz6r­Ian k?mondorainkna1 g;akran lszlelh~~zeAse es1e a gonhdoza~­a mal k b . k h . par agan evero szorzete~~k a~ mar. <;sa a. az?r~es sze.repel bet61t6 komondo;

fejl6dolt ki al~I;~~:~:;ba~o~ak~val dtl stemt .Iorodnek s igy

szorzei A 10 27 h . man or es en a gubaneos-. - em. osszu vekony sz,. I dl"d .. ben nem hullhat ki oly egyk6' . k·?rze, B: ve es L eJe­me k' h II _ nnyen es a ornyekeben leva suru

sz6~sz~1 ~~ban~ol~l~ikzg;:~~e~fg'ss::gg~lba"dl~odikl'I' ma1jd igY

I t6bb , 0 mu ava az e neme-

112

zesedeU szabalyos lines. (I. a 35. kepet) vagy pedig a szabalylalan szorgomolyag (I. a 5--1. es 59. kepet) kelelkezik, mely'rendszerinl piszkos sargasszurke szinG. A gubaneos, illel61eg elnemezesedell lineses szorze1t1 komondorok legerdekesebb kepviseloil a kanok kbzbllialillhaijuk (I. a 35. es. 68. kepekel), ezzel szemben a nos­lenykomondorok kbz611 sokkBI ritkilbb a halalmas lincsekkel borilott peldany. Ennek oka a kolykezesscl fugg bssze. amidon ugyanis a ,'emhesseg es a SzoplBlas folylan jelenlevo nagy­foku lap]aloanyagleadils a szorkepz6dest es igy a vedlesl halral­lalja. A hatraltatoll vedles a szorkepzodes eS6kkenese folylan a viszonylagosan rovidebb szorzeltel borilott leslreszeken ert· helo okokbol a tincsek elvesztik alapjukat s igy hamarosan

, c ",11<12.' .1..J G,,( .... , t"l..,.x.n, .. p":,,o.!<, 1I~"olon. b ... ~o ... ,'elke£6doll­komondor n ..... "}e \'...,da \1. P ... f"lv<'tele I

kihullan8k. A szoplalasi ida elteltevel ugy a komondor, mini a Duli (8 Dumi is) anyakulya a nyakan. vallan, mellkastin es eliilso veglagjain elveszli jel!emzoen lompos, tincses szarzeh!l, flme\ynek helyel rovidebb szor fogl8lj a el. Rilkabban ez 6 jelenseg kanok koz6tt is elofordul. amelynek az a nyagforgalom zavaraival iciro belegseg: az okozoja. A magyar pilsztor a "edlesnck crre a formajara is megtalalla a megfelelo kifeje­zest, mikor Hzl mondja komondorarB, hogy: "goillol"o 1l(>lhe::~' diW". Reszemrol a kifejezest. mivel nostenye-krol van szo. modosilanam: "buglJog6ro oelke::.6d6lt" kifejezesrc.

lIyen .. bugyog6ro l.'etk6z6doll" komondor nastenyl a 69, kepen lalhalunk. melyel H kialHlasokon ismelellcn birililam. de mindig a szoptalasi idaszak ullm. Szorben erthelo okok,b6~ min dig ily rossz allapolban volt, amely Bzonban a hozzaerto

113

szemel nem befolV8solhaija €os a biralatnal az ilyen lenyesz­allal eppen ugy maganhordja a fajlil.jimak jellegel, mini a tineses­szoru hazastarsa.

A szorzel feoyes rugalmos. aminl elnemezesedik elveszH lalsz6lag fenycl s igy az elnemezesedell linc'iek homalyosak €os gyapjuszen}ek.

Amint milr 8 SZOI hosszanak ismerlelesebol Iil.thaliuk, 8

szorozel az orrhalon gybngen hullilmos, a felsa ajkon bajuszt. az allkapcson pedig szakah alkol. A szemek k6rul B szorzet. ahog.." Mehefy jellemzoen irja: "sugoroson rende::kedell ef s ennek k6uetke::leben 0:0: dllal s::eme 0 bago/yere emleke::let"

;(\. A~ !lt2j ~,., Sun,( I.,,· n"", .. bl.I<lI I,b. n a ~')n' K, n >nd( n

kOf~n mr<r I~~ "I~" ,II' ~ .. m(Ondor - I, .. it"m. ,v ~a \1. P~ 1.-,'

Meheiy ennek alapjan a komondorunkal .. bago!ys::eru komon, dornak" nevezte el. A szcm kon}1 levo lompos szorzel vegenek nagyresze azonban 8 szemek fele hajlik es azokal igen gyakran fugg6nyszeruen lakarjlik.

A komondoraink k6zolt vannak olyanok is, amelyek sz6r­zete furlos, sot gond6r6desre hajlamos, az i1yen egyedekel a lenyesztesb61 lehel61eg ki kell klisz6bolni.

Gondozoll sz6rzetU komondoroknal a fejlel6n. valaminl8 gerincelen 6 lompos szorzet k&t oldBJI elsimul. hogy ih'forman valasztek vonul vegig 8. komondor fe-jetol a farka loveig. Egyesek szerinl a szarzel B szemeltel ne fedje el. Akik ily velcmcnyl adlak Ie. azok nem igen lallak elsorangu jellegu komondorl. Az ugynevezelt bago!yszemuseg, valaminl a szem kornyeken levo

D R. ,

114

rovidebb szalkassz6rzel a fajlajellegel t6kelelesen nem jetzik. lIyen egyedeknel a kuvasz ven!nck hozztikeveredeserol lehet 8z6. merl 6 szalkcisabb szorzet az ily keresztezeseknel eszlel ­hel6. A mcrevebb szorzel termeszetesen nem hajlik a szemek fele. A hosszabb, \omposabb szorzet 8 fejlel6n es a fuleken kezd6dik. mely az egesz testen haled vegig es a larkon lalalhalo leghosszabb sz6rzelben vegz6dik. Az ajak es a pofaliljekhoz hason16an az eliilso veglagon az alker, 8 lab love, a labk6zep. a csodok es az ujjak feluletet hosszu, de az el6bbi teslreszek­hex viszonyilva megis rovidebb szor fedi. A halso als6 veg­l<1gokon. 8 lab loven, a lab k6zepen. a csudben es ujjakon hasonloan rovidebb a szor. A sz6rzel mine! hosszabb. minel lomposebb. annal jobb. A hOSSZll fecloszor alatt a leli idoben a komondor. valaminl a puli boren pehelyszeru rovidebb szor· zel is helvel foglal. A szorzel szine feher, nemi kremsarga arnyalal megengedhelo, de a lovabbtenyeszlesnel leheloleg ez a szinarnyalal is kikuszobo]enda, merl ez a kuvasz vercnek hozulkeveredesel jelzi. A komondorok barmennyire is jelzik kulscjukben az asi fajls kelleket, verul~bcn megis az esctek hilnyom6 rcszeben a kuvasz '1ere is esergedez. A tenyeszla a lcgnegyobb ovalossaggal va!assza ki lenyeszanyagat foS ienyeszlesi iranyzalal ne ronlsa el hatarozatlan kulsejU koman­dorokkal. Aki ezen a teren lcijekozallan, az fordu\jon tamiesert mcgfelelo szakkepzetl komondorismerohoz.

Konyvem megadla az iranyvondlat s he ezl ugy a szakerta, mint a kezda tenyeszla b~tarlja, komondortenyeszlesunk fel fog viragozni s akkor beszelhetunk esak evek mullan export­r61. nem ugy. mini azl a mal napon leszik a marol·holnapra feleseperedelt magyar kulya:>zakerlak.

A komondomdl a kovetke=.6 lenyeges hibdh a faj/a­jel/ege/ ronljdh.

Ha a fej hosszabb a szelessegehez viszl')nyilva. Ha az areorr hosszabb, mini e koponyai rcsz es az arearr

kcskenv. He. az orr llikre vilagosszinu, vagy feher pelt yes. He 87. orr hegye nem lelompltott, han'?m elhegyesedo. Ha a ful kiesiny es etall6. vagy teljesen £ela1l6. Ha a szemek sziv8rvanyharlyaja kek vagy k&kesfeher­

foltos (es6kaszemuscg). Ha az ajkak es a pofa lebernyegesen lel6g6k. Ha a fogak nem egybevag6k, ha az also allkapoes fogai

a felsak sorel61 el6bbre, vagy szembelun6en halrabb allanak. Ha a nyak hilhosszu. vagy haltyunYflkszeru. Ha a hillvonat felpuposodoll, vagy behorpadl. Ila a mellkas dong as, vagy lapos agarszeru. Ha a has hordoe laku, vagy lulmertekben felhuzodolt

(agarhes). Ha a martajek szembelUnaen kiemelkedik.

115

Ha a lapoeka. a Kar es a konyok vagy tulszorosan, vagy tullazrin fekszik a mellkeshoz.

Ha az elkar es az ezalalt leva labia viszonylagosan szuken. \'agy lagan IiImasztj6k ala a lorzsel.

Ha az elulso vegtagok gorbek es izulelei duzzadlak ~angolk6r).

He a esontok nem 8eeiosan szikarak. Ha a esud nagyon hajloll, vag}' lulmeredek. He az ujjak nem jot zanak es lulhosszuak. Ha d kbrm6k hosszuak es vilagosszinuek. Ha az ujjparna nem rugalmas. He ez agyek hajloll, vagy lulhosszu. Ha a medenee hosszabb, mint szeles. Ha a far esapatL He az etulsa teslresznel a hatso lenyegesen kisebb. vag)"

ellcnkezoen nagyobb. He a farok lulmagasan, vagy lulmelyen tUzbli. He a fl'lrok felfele kunkorodo. Ha a comb es az alcamb gyenge izomzalu. Ha a csankizulci tulmeredek,vagy lulbefele vagy kifele fordult. He a loblo es az eza taH bva ujjak lullagan vagy lul-

szuken allanek (tehenallas, 6-allas). Ha a hats6 veglagok a has ala iranyultan helyezodnek

(kardallas). vagy a veglag alsorcsze az ulaesanli Iiljek iranyail61 halrabb all.

Ha az ujjak, mini ez elulsa \"eglagon nem jol zartak sib (lasd az elulsa \·eglagnal).

He a szorzel rovidebb es durvabb. A szalkasszor idegen ver hazzaveradeset jclzi (a furios. gondorbdo szorzel lehel61eg kikusz6bolendo).

Ha az Breon!. a kopanytil, a \"eglagok clulsa reszel lenyegesen ro\"idebb, vagv szalkasszorzet borilj~ ..

He a sz6rzel nem lampos, osszegubanealodasra. elneme­zesedesre nem hajlamos.

He a szarzel szine nem egyonleh1en feher. A kevesse sargas arnyal61u szarzelu komondart meg ezid61ajl a lenyesz· lesbol leljesen kiki..iszobolni nem lehet.

He a sz6rzet szine KifejezeUen Krcmsargaszinu. A hata­rozallan larkaszinuscg leljesen elvelendo.

He a szorzet szillkas nagy bibanak minosilenda. A komondor ismerelere \'on8Ikaz61eg mindaz!, ami! modom­

ban volt 6sszegyujl6t1em es a kedves olvasom e10lt sajilt eddigi tapaszlalaleimmal egyuU feltarlem, amelynek lenulmanyoz~se ulan a meg laikus ebkedvelo is balran a komondor tenyesz­lesehez fogheL

Az "A Termes=.et"' cimu, szerkesztesem e latt all6 folyeiral 191 .. 1. julius I-en megjeleno szamaban e magyar kUlyilinkkal szemben lapaszlali nemtoradomseg mialt felhivilsomban a

00

116

magyar fajlaju ebek erdekehen a menlesi akci6! megkezdlem s, az?ta nagy elfogJalt~.agom k6zepelie szabadid6mnek nagy­reszel a magyar kutyamk lanu]manyozasara fordftoitam.

A mindinkabb kib6vult ismereleim eredmenye e k6nyv. af!1cly~ek hiany~il a !~gk6ze!ebbi kiadasban Islen segitsegevel polalnl fogom. Ugy hlszem, hogy 8 komondorok ismereiehez csak keyes hozzilfi.lggeszteni val6m lesz. Ezzel szemben annal inktibb b6viilni fog Ii kovelkezo fejezet. amdy a puli es pumi juhaszkutyitkai targyalja. '

Kenr?:: is megjegyzi, hogy a nemelek, (sajnos, magyar kulyainknai is a nemel szakerl6k veiemenyet kerik ki), a hozza nem erl6k a szalkasszoru komondorl nem ism erik el ebben igazuk is van, de kevesbe heiylaJJ6 Kenez. k6nyveben ~ ko\'et-

kezo mondal; "hogy szalkassz6rCi (I. i. eb) komondor nem lehel, mer! ez mar csak kuvasz, l3.\'agy erdelyi "medvefogo" lehel, ha mindjarl puszlarol kerull is". E kijelentesbol kilunik Kenez es tarsainak a legnagyobb tajekozatlansaguk. A nagyjitban komondorkulseju kutyanal jelenlevo szitlkasszorCiseg a leg­jobben ielzi a komondor- es kuvaszkeresztezesl. A:: ilyen kufya, kedves mimef sogor es a kiilf61di s;::ake,.lok fele kancsa­lito ha;::amfia, se Iwmondor. se kuuasz, csupan keres::le;::ett lovabblenyes;::fesre alig has::ndlhal6 sehonnai fallyukufya !

Vegiil hibanak minosiil, ha a szor6k k6z6tt feketeszinu vagy feketevegu feher szarok vannak jelen. •

Hazankban komondornak csakis a feherszorzelU pasz!or­ebek minosHhel6k. Mas orszagokban, mint ismereies, avetszurke, rozsdaszinu, lompos nagylestU paszlorebek is elnek (Orosz-

117

Qrszag). Hazankban elvetve lalhalunk hamuszurke. vagy ave!­szurkeszinu nagyobbleslu lompossz6rii kulya kal, amelyek vagy pu lival lorlent kereszlez6desb61, vagy 8 magasabbtermelu pulik nagysagra val6 lovabblenyeszleseb61 szarmazhatnak (vissza­lenyesztes az 6si jellegre). A tegut6bbi fapaszfalaifJim azt mulaljdfl, hogy az osi jellegii pulinak a tompos sz6rzetenek szemmeIta rlasa irdnydban ha/ad6 lenyeszeteknel az ulMok nagysdgban mindinkdbb ni:ivekednek.

Amil eddig elmondlam, ugy hlszem, elegend6 arra, hogy a leglaikusabb komondorlenyeszl6 is a megfelel6 irenyba halad­jon, amely ulon a komondor idealis jellege a legkozelebb eJerhelo. Aki e nyomol elhagyja s masra hallgat. l8.ssa szomoru k6velkezmenyeil.

B) Ko z eptermctu lo mpossz o rii kutyak.

a) Lomposs::oru ferel6ebek.

A k6zeplermehi, lompossz6ru ebel( osztalyaba mindazokal a kulyafajlakal soralnam, amelyek marmagassaga az 50 centi­melerne! alacsonyabbak. Ezek a k6zeptermelu lomposszoru e bek leljesen magukon hordjak a komondor es ehhez rakon faj laju ebek kli!sejet es igy szarzelGk hasont6keppen 6ssze­gubancol6dasra, elnemezesedesre hajlamos.

I. Terelii juhaszkutyak.

1. A I ere 16 p u I i. (Canis £amillaris OVl!is hungaricus \itlosus.)

Mar az 1773-ik evben Buffon konyveben a juhaszkutyak csoporijaban (Der SchBferhund, der Hirlenhund. Phy lax) (Ia.sd a 44. kepet) a mi pulinkhoz, helyesebben puminkhoz nagyban hason l6 kutyat sorol. amelynek teste!' az arcorr es a veglagok kivelelevel. bozonlos szorzel fedi es a sz6rzeIGk szine a!talaban fekete. F61ulajdonsaguk volt a nyajak iranyitasa (reg-ie ren), vedelme es a rend fenn lartitsa. Sajnos, ennek a juhaszkulyanak a magassagat az egykori ir6 nem 6rokitelle meg. Ezi a kutya­fejlal juhasz-. pasztoreb neven ismerlelle Marlini nemetnyelvCi fordi lasitban. A vilagirodalomban ez az elsa nyom, melyb61 a puli jelJegu ebeknek regebbi elle rjedesere k6vetkezte lesl von­halunk.

Igen erdekes, hogy legkozelebbi szomszedunk. az oszlra kok ,tud6s kinologusa, H offmann egy felezerneJ t6bb o ldal ra lerjed6 k6nyveben. mely a tudomanyos es gyakorl ali eblenyeszlesi

118

foglelja magaban, a ku]onleges fajlilju magyar paszlor- es. juhaszebeinkrol egyillialilban nem emlekszik meg. Csupan az uszkdr-ebek (Hoffmann szerinli sorrendben: Der Pudel. Canis familiaris genujnis s. oqualic:J.s. Budef, Wasserhund. Barbel, ungarischer Wasserhund. Grand Barbel, TriiFfelhund, Aviarius aqua/iew.;) elnevezese melletl laieitam meg HZ! a kifejezesl, hogy 8 hazankban is k6zismert pudli egyebkenl .. magyar d:::i kufya"! Amidon e Ielelre bukkanlam, rogton eszembe julolt a hortobagyi es kunsagi magyar kijeienlese, amidon b6beszedGseggei a pulik igen ku]6nb6zQ vilifajtair61 beszclt: ., Van viz-en jdr6 puli is", Ez a vizen jaTO puli einevezes­a pud/i-bo1 szilrmazhaiott. mer! az uszkarl altalanossagban vi;:; kulydnak (Canis familiaris aQuaticus) neveztek. Hogyan keri..ilheletl hazankba a spanyolorszagi szarmazasu uszkar a puszlasiigok kellos kozepebe? ~ppen ugy, mini a c()lopepilmenyek koraben elo ember juhnyeja melle a nagyobb juh es orzoje : a nagyobblestU juhaszkulya. Amidon az osember primitiv Juhnye­jat a nemesiles nezopontjab61 a gyapjasabb es igy a gazdasago­sabban kihasznalhal6 juhallomannyal feJcserelte. egyutlal a keletnek eziranyban kulturallabb, halalmasabb lermetU kutyajal is atvetle, mini azl mar a kulya szarmazasimak targyalasanal kirejlellem. A spanyol birkatenyesztes lerh6ditasaval a kulon­bozo orszagokba julott uszkarok is lere! h6ditotlak. amelyek a spanyol juhnyajak mellett a juhaszkutya sZNepel lo!totlek be. A spanyol gyapjas birkaval egyult hazankba is eljulotlak az uszkarok. pudlik, amelyek a juhaszlersadalom kedvenc negy­lebu larsan mely nyomo! hasyhaUak halra ul6daikban is_ Turcsanyi es masok a puli sz6 eredetel he lyesen a pudlib61 szar­maztatjak. Ezt a helyes nezelet magameve teszem. Az erveles helyessege az elorebocsajtollak alapjan annal is inkabb meg­allja a helyel. merl vannak a kozismerl pulinak oly vallozalai is. amelyet "vizen jor6 puti" nevvel jelolnek, amely 8 Canis familiaris aQualicus uszkarral. pudlival rokon.

A "pull"' nev ezek szerinl a legnagyobb val6szeruseggel a pudli Pudel sz6 torzitasa. Erre vonalkoz61ag igen erdekes feljegyzesl lalalunk Beckmann muvenek II. koleleben a 95. oldalon. A .. puder szo a XVII. szazadban "Buder nev alatt szerepelt es durvan lomposszoru juhasz- vagy vizi kutyat jelentell. A juh6szkulyal a nemetek alta laban Schafhund nevvel illeltek es amelynek szorzele koloncos volt. annak Schafbudel volt a neve.

Az 1751-ik evben Heppe mar _Puder-rol ir, amelyhez a kove!kezokel fuzi hozza: "Barbeteknek is hivjak, szakalluk miaU. Ezek tulajdonkeppen magyar vizi kutydk, erosen bod or­es nemezes szoruek, sz[nGk alialaban hollOfekele, vannak nagyobb es kisebb lestUek. A kozepes termettik lomzsi es a fejuk 6; hajt6 kutyahoz hasonl6, farkuk kurtiloll. hasonloa n. mini a fGrjeszo ebe (spaniel), tekinteluk dacos, szivesen

mennek a vizbe, ehannsn mindenl kihoznak. amil elolliik JeloUek. meg a vizbe dobot! kavel is elhozzak, megtanulnak mindenfele mu\'eszmu­lalvanyt es bohosagol. Mivel mindenre lehel oket hasznalni. trefabol ,.Schar­wenzel'"-nek. a ,.nydj bolondjd"'-nak nevezik." Dobel a Jager praktikaja.­ban pedig az elobbi n{-zetet meg­erOsili. mondvan: ,. Vom Pudel. oder ungarischen Wasserhund" ... :

119

r '.,p~ r11

n. H",jobli.S)" lI"ndmu/i,Q pul •• He!f ,," • Ka,oly lulllJd"nll,

"A pudli vagy a magyar vizi kulya, ha ki/ani/va van, a szdm!Jos vod, a nyul es hasonl6 oad elfogci­sdho:: ert, keresesi modora tokeleies. nem oiyan gyors, mini a fiirjes=:6 ebe, de szorgalmas es a fegyver mel/elf nagyon j6l haszndlhat6."

Nemcsak a regi korban, de a mai kor puli ismeroje is a hasonlo velemenyt mondja, Kemfz igy irja:

"A nagy szikl6 locsogoj6ban legeleszo meneseken mar lavolr6! is gyonyarkodunk. A csik6s kancakftl a zsombekok kozul mar szemunk latlara kc! vizen jdr6 puli lereli ki az akolhoz, merl a lovas legenyek ada be nem juthatnak."

Az uszkA.r. vagy pudli nyomait a lerelo juhilszkulyilk ki.ilsejen igen gyakran szembeolloen tapasztalhaljuk, mer! a Horlobagyon eltek s elnek is olyan pulik. amebeknek szOrzele. az uszkar klillakarojanak szorzetevel hasonlalosan, gondbro­desre igcn hajlamos (iasd a 72. kepel).

A kisleshJ terelo juh6szkulyilkra vonalkozolag az elore­bocsaloltak megerosileseiil irja Lovassy: ,.puiinak nevezik, csupan HZ Alf6Jd eszekketeti ISJain mondjilk helyenkenl pumi­nak. A puli tehdt ool6~dgos fajtanco, de amely a magyar nyelv sz6tdraib61 hicinyzik; ellen ben benne van a pum; szo, ami a Czuczor-Fogarassi-fele szerinl ra kis hdzi olebnek egyik faja", a Ballagi-fele szerinl ,.kisfajtciju hdzi kulua". Mindakelto mashova celoz. A dunilntuli juhasznak masfele a terelo kutyaja: kisse magasabblabu, mini a puli es a labszor­zete rovidebb, a karmokat szab<:idon hagyja. Ennek ott kizAro­lagosan pumi a neve".

A magyar irodalomban. mini mar emli!eUem. a puliroJ mondhatni semmit lalalunk. Ne csodalkozzunk azon. hogy a pulirol a magyar ir6k megfeledkeztek, ameiynek oka! abban tal6ljuk, hogy 8 puli nE"VU juhasz lereloeb csak a kesobbi korban kelelkezhetell. A puli sz6 sokkal kesobb kelelkezell, mint a pumi elnevezes. Foldi 1801. evben es Pe/he 1815. evben eioszor emlegel i a kisebblermeiU juhtereioeb elnevezesenel a pumi nevel es a Czuczor-Fogarossi, valaminl a Ballag; szot6rba a pumi elnevezest Foldi-Pethe lei rasa nyoman iklattak be.

120

Ezekulan nem lesz erdeklelen, ha Foldi tOOI·ik evben es kisszcinth6i Pethe rerenl= 1815. e\'ben kiadon "Termciszef historicijeinok" 6. Dumire \'on8lkoz6 fejezelei szoszerinti szoveg· ben k6zlom'

Foldi Jdnos 1801·ik c\'ben kiadoU "Termes:::et historio" cimG munkajaban a 78-ik oldalon irja: .,Pum;. Hch.i kutyo. Canis domes/iells, der Houshund. Bauerhund. Ftilei felallok. farkanak tdso oldala hosszuszoros. Ide \'816 6. Komondor. Juhasz K., Sch6ferhund. Hirtenhund. Ez Nemelorszagon fckele es a Pumihoz k6zelil, minalunk fejer szore flirlos",

A tonibbiakbl"ln Schonuis=ky szerinl Fold; "Spitz vagy Pommer" neven klilbn fejezetben targyalja 6. ncrnet spi.cel.

Pethe k6ny\,cben pedis: a kth-etkez6 all: "e. Pumi O. (c. F. Pomerianu~: der Spitz, Pommer: Ie chien (oup, 124. K.l, Auri-

Pum.6rz I) P~I' ul6n

culis ereeli,., Geuminoti,'!, rostra pr%ng%, eopillis in capite el roslro longis, plurinum albis <1815. evr.

"Ez is van, kilsiny, nagy, ezer es mindenfele szinu, ugy hogy ebben. flZ auricularis acuminalis ereelisen· kivu!' hijjab8 lesszi..ink Ibbb fajtajegyet. Ennek a' feje legjobban kbzelil a' r6kaehoz, ugy hogy. capite {ere vulpino, nagyobb reszire fel­illene. Ez a' kutya a' haz kbri..il legjobb lakal. kival!' az apraja; a' tbbbit i!l e' lovalja rei 8' Jarmar8. A'l utazo Szekereseknck, Keresked6knek, e~csz batorseg es bizodalom a' szekeren fekv6 joszagrt1 nezve: 8' gazdaja' j6szagara r8fel~szik. es jaj annak a' ki t~ak k6zelit is, Vannak k6z!6k olyanok is, a' mellyek a' farkas!61 sem ijjednek meg. Legnagyobb ellenseguk nekik, a' rongyos ember. koldus es a' 'Sid6: mivel mindezekel lalvaj­nak larlja. - Ide is. de meg inkabb egyenesen a' kovaszhoz tar!oznak 8 k6velkezend6 kutyak is,"

121

.. Sibirioi 0. K. (C F. Sibiricus: de,. Sibidcus Hund; Ie chien de Sibirie) es az -"

.,1s1andi 0. K. (C F. Islandieus; del' lslandische Hund: Ie chien d'lslande}, "

"A' nagy Spanyol Forkaskulyo, me!}' 8' farkashoz nagyon kozelil; Isakhogy, igen !arejos farkat feIkunkorilja. - Ugyan­ezek kozze illik 8' -"

"Ding6 is (der neuhollandisehe Hund); mely a' fejere es farkara, a' rokahoz hasonlo. -"

.,Melyeket rajzolalban el6mutatni nem szi..ikseges·, mivel' 8Z egesz ki..ilonbseg, Isak az, hogy nagy es igen lompos; Kamts6tkaban. az els6n szankaznak; a' masodik tsupantsak lslandban van olthon,"

"Ugyanilyen fajtakrol emlekeznek meg aT. H. frok, hogy a' deli (enger szigeljeiben (eremnenek. melyek Isak pJantafeJe eIedellel (pI. kenyer, tesz!a' sat.) clnek,"

"A Purniknak a;::: apraja k{kotl mar eieg van ollyan aifojla is. mellyek a::- 6r::.6i Iis;::les neve::elre mellallanok; mer! ulalalos eges::- elelek tsok obb6l dll, hogy a;::okat a::- affele ass::ony­emberek 61ben hordo::va, lsokolgaljdk, Q;:: emberi dils6 nev ' qyald::.olfjara. A k6velke::-end6 ISO pal pedig, nemely okosabb kulyabirloko~okat kiveoen, d/la/jdoon mind ollyon", A lovabbiak­ban III. Szobakutya a) Mopszi, b) Mallai kulyal ismerleli cs pedig a mopszi kutyal kihagyva a ko\'etkez6 erdekel minket az eredeli szovegben:

"b) Mdltai K. (c. F. Me/ileus; de,. Bologeneser H; f'epag­neu/, Ie lichon, 'ongl. the lapdog Ihe SchoR 126. k.) Pilis longissimus sericeis. praeserlim in facie."

"Nezzukel Isak, hogy i..il 011 a' sejembarsonparnan, a' ~e1lyen mas belsuleles ember az arany-koronilt tarija. Ennek a 2 h6napos malskanyi, hosszu selyemsz6ru, !supa fejer kul\'a­nak modnelkul finom teste, mikor a' sz6re \'edJik. igen Is~f. de ha lelesz6nl, akkor szep, es finom fule 's gyenge farka. egy sz6r leven, alig telszik meg rajla: a' szeme kornyeke ri!kim Iiszla, ·s azonban halo\'any r6zsaszinu. Sok arlatlan szopos gyermek megsiratla mar ennek a' matskakutyanak a' szerenl­sejeL Sok j6 szobaleanyl eilsaptak mar ezerl a' draga madar­ert.* Az 6 szakmanya 6' mejscM'es Fizikara tartozik. Kbrulal­Wnk, Be!sben terem legbovebben: de Pestre is berontott, Van neki olyan fajtaja is, melynek a hatulja sima, '5 a' farkimak tsak a vege bojtos, melyet -

Oros::ldnkdnak (C F, llalicus; das Lowenhundchen: Ie chien lion) neveznek",

Schmidt I. C. 1819·ik evben kiadott kis konyveben 8 juhasz- es hazi kUlyakhoz olyan ebeket sorol. amelyeknek CU lei fola1l6ak. farkuk alul hosszu sz6rzeIU es idelarlozik az

122

izlandi ku!ya. aspic vagy az ugynevezetl pomerimiai kulya. Az egyforma hasznalal szerinl a kiilonboz6 jellegti ku!yak !ermeszeles keverodese ele az eb!enyesztes e1veit nem ismero juhasz gala! nem emelheletl s igy a hazankba keri..ill. juhnyajak mel lett larloll kiilrtildi spiejellegCi kulyak es uszkarok meiy nyomol hagylak halra az osi jellegli pulinkon. Ismelellen tapasz­laltam. how'Y a legjellemz6bb kulsove! bir6 6spuli-par ulan 8

veleH ~I<:>mban idonkenl a szillokre illo kolykek melicil egy­egy splcJellegCi kUlyakolyok Jaloll napvilagol. A spiekuls6t jellemzoen magimhordo kolyokkulyat a 39·ik kepen mar ekibb rnulallam be.

A le'jesen fekete. fenyesszonJ kulya, arnely a szillokre jellemzo avelszurke szorzelel nem larialmazta, a legjobban bizonyilja azl a feHevest . hogy a pulink vereben spiejellegli kutyak vere is csergedez. A gondorodoszoni puli pedig jetzi. hogy a kulonboz6 sz6rzetU pulik kelelkezesenel a2 uszkarnak is elegend6 szerep julolt, annal is inkabb, merl 8 hazankba hajloli spanyol birkakkal egyult uszkarjellegu lerel6kulyak is elterjedhellek (lasd a 72. kepet).

Olyan leruleleken, ahol a nemel juhnyajakkal nagyobb­szamban pomeraniai spickulyak keriiltek, ezeken a helyeken a lerel6 juhaszkulyal a fajlajellegre val6 lekinlet nelkiil pumi nevvel jelollek. azokon a he!yeken, ahol az uszkar (pudlj) jellegu kUlyak urollak a nyajal. a puli elnevezes {crjed! el.

A modern zoologiai irodalomban. Mehe/y a mHgyar nye!vu Brehm: "Aila{ok vilaga" -ban, lalalhalo rcszleles feljegyzesek szakavalollak. Az els6 helyen all: "A puti (Canis familiaris domes/ieus hungar;eus). Ezt az illtalanosan elterjedl kulyafajlill a kecskemeti pus71akon meglehet6sen sok peldanyban vall alkalmam megvizsgalni". Vallmagassaga 34-42 cm., kicsiny testa. inkabb rovid e-s meglehetosen magaslabu eb. Me-hely sze­ri~1 a .. lovabbiakban ,,6 puli feje aranylag kicsiny. a £ejhalulja gombolyded. Arcorra a sakalera emlekezlel. B rokaenel valami­vel vaskosabb: meglehelosen hosszu. elofele keskenyedo es hegyes. Egymashoz kozelallo fule nagy, tovcben szeles, folfele hegyesed6. tendesen egyenesen £0IaIl6. azonban ha az allal fel. gyanBkszik. vagy szegyenkezik. fulel egyenesen hetra­fekleli. mini a sakal ok leszik. Ne levesszilk ossze a pu li val a nemely vidcken (pI. Za[aban) gyakori es szinlen a juhokkal jaro ugynevezelt pumit. mely nagyobb cs magasabb lermelc­vel. leesiingo fiilevel. hosszabb es lagyabb szorzelevel. szennyes barnasszUrke szinevel es bozonlosan szoros arcavel ketseg­kivul a selyemszorli kutyakra {pincsekre} vall. lIyen ehel a farkasszaJlasi juhaszoknal is Milam, ahol bajszi-puli a neve."

"A puli lorzse meglehelosen hosszu: veglagjai aranylag magasak. Farke aranylag hosszu s rendesen a vcgeve! balra. kenyarodva a hal fole kunkorodik ; az allal azonban alaereszlve is hordja s he leesiing, \,cgszoreivel bokan alul, csaknem a

123

foldig er. Szorzele arcorrsn CS vegtagjainah. eliilso oldalen rovid, homlokan, fejelelejen es rule kuls6 oldalen joval hosszabb. tesle egyeb reszen meg hosszabb (7-12 em. hosszu). farkanak als6 oldalan a leghosszabb. Bundaja a hal k6zepvonalaban 16bbnyire ketfe!e valik es 8 lorzs kel oldaJan siman, vagy leg­feljebb hullamosan csung ala. FolkunkoritoU farkanak hosszu. bozonlos szore sslorszeruen borul a lorzs halulj6ra. Szinezele

rendesen lisz!a fekele. vedles kozben s gyakran meg ulana is vorhenyesen fak6szinCi fekete, a bugeci pasztornep szerinl avas. Nemely peldanynak a mellen feber folUe van es a rule hegye szennyesfeher; masokon minden labfej s e>!y felgyuru a nyak als6 oldalsn feher. s61 a veglagok bels6 oldala is feher lehel. Rilkan oly tiszla fekele peldanyok is lalhalok, melyek szeme folott egy-egy kerekded fehe.r 1011 all s ez a belyeg szemponlja­bol n<:>gyon fonlos."

124

A lovabbiakban Mehely 8 m8gyar puli szarmazasanak kerdesevel is foglalkozik es szerinte annak megoldasal61 meg valoszinuleg lavol aJlunk. Meheiy szerinl EI puli hasonl6 a flI?melorszogi spickulydho:.:. kozeli rokonsagban all ft dgdny­kutydvai (Canis domesticus zingororum) es vonasokban Tokon a pusztai kutyovol (Canis domes/iells :::ingarol'um compes/ris), a pusztai spiccel (Canis domes/jeus =ingarorum audox) es a nerne! csorddsebbel (Conis domestieus ::ingarorum pecuarius).

Meheiy eJes megfigyel6kepessegel jelzik 8 \,i)velkezQ sarok: ,.A cigimykutya eredetileg kelel-indiai kulyafajla. meiyet

a ciganyok hoztai, Europaba s jelenleg mindazokban az or5Z8-

gokban elofordul. me\yekben a ciganyok megleiepedlek. V'lgy ame!yeken legalabb a.tvonullak. F61leve, hogy a magyar puli a dganykulya.161 szarmaznek, ami azonban nem val6szinu, behozalalal k6nnyen megerthetnok, mindazonallal sehogysem volna megfejlhel6, mit?rl maradl me!! a\;.kor a dganykutya mai napig is es hazani(ban is, a maga osi formaja.ban. Ellenben sokkal k6nnyebb volna a pulil a nemelorszagi spickulya!61 lev('zetni. mely a nemetseg reven csetleg fekele szinezelre hajl0 peldanyokban kerulhclell hozzank s itt azutan nemi. az eJet­mod es az eghajlali befolya~ok rovasera [rhalo alakbeli elval­lozes mellel\' fekele szinezetben allandosulha\o\l meg."

125

"Am meg ennel is val6szinubb nyomra iepLink, ha arra a lappf61di kulyilra gondolunk, melyet Payer az eszaksarki utazo hozoH volt m/:1gaval S mely tigy az eszkimokutyahoz, mini

Buffon izlandi kUlyajahoz nagyon hasonlitolt. Ez az eb oly nagy volt, ~inl egy kis farkas; bundaja lom61t; arcorra nagyon hegyes; zaszios farka! halar61e kunkoritolla, de aiaeresztve is hordla; rule rezsuiosan folalloll; szine fekele volt, ieslenek also oldala, lovabba egy felgyuru a nyakan, velamin! laba

E ,

126

es egy-egy folt a szcmc folotl feher (Pelzeln). Ki ne ismerne a mi pulink bizonyos - amber nem gyekori - alakjenak f6vonaseira? S valoban. he ilyen. vagy ehhez hasonlo kUlya­fajlab6l akarnok a pulil levezelni. legfeljebb a nagysa8 nagy eitcrese ejthelne az ember! gondolkodoha. ami azonban koranl­sem tekinthelo komoly akadalyul. mert hiszen ismereles. hogy a spicforma. hegyesftilu es orru kUlyak melyen leboesajlkoznak Del-Europaha e:s olt a legkisebbek. ellenben eszak fele mind­ink{\bb halalmasabb termelUekke valnak. MlOthogy teslalkaiuk be1yegciben az izlandi es eszkimo kutysk. valamint Sziberia, s6t u sarki Amerika kulyai is feltunoen h6sonlitanak 8Z iment emlilett Isppf6ldi Kulyahoz. bizvasl foltehel6. hogy a spie·. illeloleg puliforma kutyak \all'1mikor flZ e:szeki sark lajainak egesz leruleteben el \'oltak lerjedve s igy semmi sem all annak a foltevesnek llijaban. hogy eleink mar osho::ojukban is bmer­hik a pulit s c'p(!n nem lehetetle". hom) a honFoglalos idejeben ho::ldk magukkar.

Az ujl.1bb irak k0701 Monostori irja Ie eblenyeszh!'ehen a maRysr pulit. Konoldi irok ugYbn irlak a megytlr juh,.,sz­kut\tikrol, de ismerlele~ukben eppen tI !cgkivalobb m ... g"tlr kutY6 hianydk. a pult I A komondorrol es a kUVbS7rol i(ntik ugyen, ha. nem is ugy,.,n e nevek ala\l, de megis megku!on­b6ztetnek ket 06gyteslO mBg\ ar juhasz- vaHY pasztorebet.

Bar a u~Q:i magyflr irodalombBn meg mindezldeig nem akBdtBm esodalatos madon 8 puli nevre, me-gis emlilesl lehe­lek nehany regi szalasmadrol, I:Imelyek a pulira vonl1tkO£nak: "Ki monygya man a pullntik: Ide te, puli ne!" - "Mit um!oleee mint a Galek puliJok." - ~Mindis: 6 sBrkomban van, mini a pulikulytl." .

Sajnos, Takots Sandor na~yszabasu es felelle ertekes mOvenek. "R"jwk a t%k vila"bal" cimO kelkotetes konyve­nek a "Regi r.:ftsztor nepDnk elete" fejezeteben a pasztor~u-}ak­ral eQ:vsltataban nem h-sz emlilest.

U~YBnt"zen a helyen nem feledkezhelem me~ T6m6/'keny tro­dalmi muk6deserol sem, amelyek tI juhaszeletre vonntkO. nl1k. Sejnos, OlnCi modomban Tomo/'heny nek a pulrra vontilho/6 kozlpsf'il i~merlelni, Szol~Bljon e,;y a:7.onban iodeHtau t, amel)et Poclhrads::ky Gyorgy "Az elnogrtdus Tomorkeny" cimO dolgoztl· lebtln olva",lam:

.. Tomorhny gazd.'lgon markol! bele a nep lelk! vilagaba S rcmek peldRkban iltu .. zlralja a magYBtSBg erlelmes-e"e l,

belata erejel. fajunk biztM lteletmonda~at, gyors felrogo~ePt:~­SeRe I s bamutl110s mt'lo1flgyeleseit. Kltls<;zikus pe-Ida ene B

JlIhdszok meg burgek-bol veil kovethzo reszlet: E gr6F merinoi jllhokal hazElt Spanyolorszallb61, hogy feher lIyapjaen idt h ·711

is nevelhesse. CsaJ..hogy az uj bertinykak tatka folrollktll j6nnek a vilagrfl. ammek okat egy esomo bel- es kOlf61di s2akerto sem tudja melBltapitani. merl bizonyosra valik, hogy kere-sz·

1,­-,

tezes vaRY mss hiba el6 nem fordulhatolt. A szekertok adjak 6 lanae~ol a gr6fntlk, kr ilyel, ki Bmolyal. akl ezekel szigoruan megl ... nja. am minden t"redmeny neJkul. merl a juhok csak lovabbra is met.!larkulnek. Mikor meginl kiszall a .. szakert6 bizollsag" 8 heIYSlinr~, hogy lovabb !anakodjek, eloall egyszerre a juh",~z, a.kil eddlg nem kerde.llek, figyelemre sem melial1Bk okos b ... sz ... diI;.c. Kerdi is B graf: Hal mrer! lorku lnak ezek a juhok? - Mindf'nek odosere~len~k s leslk, hogy mil mond a pusztak ezen ludal!tln Qyermeke. A puszlak ludellan gyermeke mosa (yoU. mar amennyire ennyi nl1gysagos lir iranl vela kOlelcs IIs.ltdet mf'gpn'ledi, es ezl mondja:

- Hal mogkove1om a mel'osagos grofokal, en milO regan mondlam tl7 in1ezo u n"k. hogy ennel a feher nyiljnal nem volna szabod Fekete puli ku-tyal tarlani.

A grof szivesell lesza­marti7na, de n .. m dknrj1 hu szolgAjat ennyi lir elatt sum· lal szembe mellszegyeni eni. - Igy c ... ak Hzl kerdi:

- Hat mil arl ebben 8

dolol.lboin 8.Z, hog)'hB fekele B put I ?

- Hat mondja a juhasz, - az anY("lbirk8. mO'o!c:.udalja a f("~ete pU·II. mlkor a pu i hajkur6sSZ .... B .. u1an aUu! 16ssz tarkti tI barary.

Ame!v f,..teielr.. mind­nyajan el~ea-denek".

Suk Dezso, 8 magyar pl'ls7!Or- eo..; Juhas/ebek isme-

n mp I" _

rOle, a pul1rot il,lv b .... zel: Ht.Z a kis kutya zseni, mini nYBJorzo. egy .. zt'lu~n m,.sevel h'1laro!i, mini juh1cret6. a szo szoros erlelme­b~n neku·ol.he e ien. Sok eselben embetrel egyallalan nem potolh ... to. T I1nu e- on~tibb. inrelh",f'nsebb ebft:ljla b v ilagon nines mf'~ e'!y. Latram pu II. - Ilja Suk - Bmt"lyik juhasz nelkD! or Oil 400 d .. t. b hilks 25 ho'd gyf'pen, amf'ly nem volt szelesebb 150 meternel e~ kOIDi vult vevt' vdf'sekket. Ennek ellenere egy s7s1 IlHb". 81 a bilks Ie ntom hIHaphalott. Pedig a puli cgyedi.il orizte I Er;ai a kU'yMol el l,..hE:'! mond"ni, hogy esak eppen be';lelni ne n 'ud. Erlen! mindenll N .. mcstlk gazdaja <iZt:lvtiil, de l!'lle,el. ""ot S'."m ·i./,·I kift'jf"lerl akdrHlat is pa ran csnak vf'szi es fell~tl .. ni.i Ie j-si,,". M .re,arol. a s/c'IeS fOvtHflSi AHa I· es Noveny­kt'rt pu il''lrOI. vntftminl 18r.;,.,jrOI imigyen if Suk Dezs6: "ezf-'kne! sz .. bbel M"IIVtHOrSl.ag lerutelen nem Jehel 18161ni. legfdjebb o y,nfli(flt. Ime ihen d tisztaveru pu i!" Nemkulonben htmg/ik Buzzinak. a magyor paszlof- es juh6sl.eb\!k egyik legala·

128

posabb ismerojenek velemenye, amely szcrinl: "A budapesti allalkert itten szep komondor' es pulipeldenyok feleH re~d.~I: kezik. Dicserctremell6 t6rekves ax, hosy a masyar feJtaJu ebeket az allatkertben bemutHtja !" . .

Herman mar emlilell muveben is az allalkerh Marcsa pula fenykepel k6zolte S 81omposszoIU terel6 juha~zebfajlar61 tI k?v~l­kezokeppen iT: "Puli a legnevezetesebb lerelo paszloreb. nYllvan a rnasyalok k6zepazsiai oskutyilja, faj szerinl meg~an. rna is Tlbelben, Lhasszaban , honnsn az angolok utolso s.lkeres benyomulasuk ulan elhozlilk. Errol az 6re~ pa!!zlorok h.lle az, hogy mar az os6k hozlilk magukkal. A paszlorok ~ .~aJ~ gon­dosan, liszlan tartjsk. A kival6 tulajdonsssok Atoroklodnek

ulu • (Q,.,., rln~mez .. oe lornpouz3=II, 'J k.t. d. J'tn , .. U ,1~f"M ,nat u, .. n.)

s ezt a pasztorok nagyon j61 ludjak. Lesinkabb a juheszok ha8znaljak , merl elsorangu nyajlerel6. Ha rapa.s es. hogy k8~t ne le~yen tt j6szsllban. ragadoz6 fogait lereszehk, neha harapo­fogoval lecsipik. Ezt a libetiek is SY8kor~1j6~ s egy angol gentleman a letordelt fogakal belegeknek nezle .

A Marc'la nevu, iellemzo ki.ilseju, ospulinkhoz leljesen hasonl6 o8puli jellegu kulysl 8 78. kepen mulatom be, me.IY 6 legjobban jelzi. hoSY az 6spulinkkal teljesen azonos kulyak Eur6pa keleH orszaQ'aibar. elleriedtek. .. ~ . .... ..

Bu::::i Ge::a Felix 1696- es fe/dll6 fu/u pull! kulonb~zlel meg. Az allatkert lelogo fu lu Mercsitja ut6djainak egyresze _ bar apjuk szinlen 16g6futu - felal16 fu lu volt, .~sak a foliik hegye kisse j,·konyuIL Ezek kozul kes6bb a leglobb az

id6sebb korban leljesen lowofu lu lell. Hermon ugyan megemleke2ik az ug) nevezell pumir61, mely a lulbdunai resz lerelo pasztorebe. Nezete szerinl a pomerilnitli spicl61 ve~zi eredt:lel. A pumi eg~esek szerinl azonos az a116Ja­nosan ismerl pu!iVtd. A lalsz61eg08 megkillonb6z­lelesszerlOlGk onnan ered. mert egyes videkeken kGlonb6zokeppen hivjak. Buzzi 6z1 kerdi: "Es mierl hivjak Bereg es Ung meg)-eben es mas v ' df-kek~n es megyekben, a Duniln 'ul egyes leszf'in llivul a pulil puminek 7"

A pa[C;ztor es iuh68Z­nep ajkar61 Kenez lesle eI a puli eredetere \lonal­koz6 nepszeru velemenYI : .. A puli erede 'ere nezve elalj!az6k a velemenyek. ro. Puli ~I pum, ~~pe IA ue.w fd~ etde . ) Felleveseken meRindulni nf'm lehf't. Pcisztoraink

'29

egesz kiilOn {ajtcnok fekintik es beszelnek magyar, nemet es erdelyi pulir6f. Azok eltenbt>n, Bkik e komondomsJ rokonnak lert­jak B lere lO pulit, azzel tamogaljak ezen neulGket, hOfilY 6 nag}­lermelu pulik es a kislerrnetU (elkorcsosodoll) komo"dorok k6zt kulem tekinteteben alig lehel e halafvo06IBI mew8tlapi!anj'".

A mi pulink a leljmaj;l\·obb va los7e ruspg szerinl kul!6'd­rol szarmazo iuhoilkal bekerull juhsszkuryokkal ileveredell. A nezel megerosileseGI. 8 paszlorfl ink eldbb ... mlilelt velemenye-n ~i~ul, szolgaljon a ilovetkezo: Kory J6::se{ (Pu~zlag~Hrmal) ulJan tudomasomrB julolt, hogy fI duntln uli kl:lnasz es juhasz a pulinak egyes valto7alail, amelyek fl lig kG lonb6ztf'lheli)k meg a lul~jdonkeppeni pulinkl61, eSlreiber-nek, vagy estreiger·nl"'k neve7lk. Az ulobbi c<lakls oestreicher I jf'lt'nlhel, eg)-szovl:Il osztrak juhaszkul)s!, idegenb61 s7armalo juhAszt'bet.

Ausz!rieb61 szarma76 juhnyajrlkkal hOZ7.ank kerGl1 est­reiger" juhaszku1yak u'odj'lil a konzervtl liv gondolko;esu melo!yer juhasz mel( u'orl jnlban is .. eslreifiler" rek nevezl S nem pulin"k. H ... pulinak is hi vja, az mel(ls ne -treiger".

A somoRymegyei birkaslegeny It'RSZf'nlebb erze1meivel hozza .... onatkozasba a pumi vergy puli kotdesseget. KGnn a

n, ,., ~ \ riq" '"

IJ()

puszlasagon eg,b",forrotl 8 magyar juhtisz erzese. iellemvonesa tereld ebevel. Buszke is 6 pasz10r vagy juhasz az otz6jere. ved6jere, mulallal6 tatsara. Rondterhes n8pj~lb8n vigaszlal6jara. Nem is Hdja el semmi penzer! egyellen ha-egt>" eO! igaz negy­Jehu baraljal. A juhesz nemcsak szereti, de bec~ i..i\i es meg­liszteli hu~ege~ j6szagal. He valeki Bzl kerdefle H juheszt61, hogy kulyaja, ebe van-e? A felelet csak esy: "Kulyam nin­esen, de puliffi van ". Pulijal kulyanak nem mmosil i, mert a juhasz pulija atvill erlelemben e,(e<;z vagyonfl, nem eb, ha.nem

embernyi lilh::!!. Nt'm hiaba mond-18k mar regt"n. hogy .,egy i6 pulie 12 pong61 is meg a d a juhasz". Nltgy osszeg volt ez egy puliert, hi~zen 1866-~an a juhasznak 15 fnlint. a gulvas­nak to forint 50 krajcilr, a boj­tarnak 8 forint jarl egy egesz eszlendore.

Meheiy a pulit a kovelkezo­keppen jellemzi: " A magyar pu li a nemet spickulyahoz h8-sonl6an nagyon hG, gazdajilhoz ragaszkod6 es fololle ertelmes. h!lbar meglehelo!en ingerlekeny ill1st. Okoss6gan6k megfelel6 · en nagyon kU 'onboz6 celra is hasznalhat6. Tobbnyire juhasz­kulya. mely a juhokkal jar a legelore s mini furge es min­dig kezes terel6 kulya, pampas szolgalalot lesz. A kecskemeli pusztakon a juhnvajjal rendesen nehany komondor es egoy· kel puli jar s ilmbar a juhaszok t\zl

t(l.'.K,"mpua:r.· K"U,,)' M"jrd<in. lebtr alliljilk, hogy /!II lomha es ko· himpulo. <A 02".-..' fclv"lde.! mor komondor is j6 lerel6 eb,

meg IS egyenelmGen elismerik . hogy 8 furge pulival semmikep

sem versenyezhel. Mind6zonsilal leves 8Z 8 hit. hogoy a puli kizilrolagos juhaszkulv8. T6th Mihaly ket szep pulija (Mudi es Auas) peldaul a kondav81 jar s tI kanilsznak valos6ggal jobb­keze. A kicsiny cStlhos a legmarconabb kanl61 sem hok61 vissza s fiirgen ide·oda szokellve. eles hangu. SZ8pora ulj:ala"avtll es 8pr6 fogait C<tallogtelvtl ugyancsak rendben tertja a kikap6s agytlrasokal. Onerzetel tlzonban az sem serli. he szelidebb joszagol biznek gondjaira s mint K~cskemel k5zeleben e R6dli dulon e rlesii llem, Mikfouics J6zsef "Ficko" neva pulija reggell61·napeslig a tyukokal orzL A puli emeHet! 811alanosan

131

larioll s peldaul a keeskemeli lanyakoll nagyon gyakori haz-6rzo eb. U~yanesak hengos ildvozlellel 8 a nadrilg irant valo felreismelh e-Ie tlen eloszerelellel fOKadja az idegent. A pitvar­tljto elot! 10m han hevero komondorok meg £01 sem vetellek tI feji..ikel. meg egy bosszus kafftmtasr8 sem erdemesilellek tI lalogal61, amikor a Ids satan milr hevesen lamad es rika­csol6 esaholasaval vegre feJingerelven, talpraa llilja a medve' fejli, marcona e bekel is. De ha az ember nyugodltln megall es meroen szembenez veJe. akkor £Ule! hiltravetve es farkal behuzva. sZegyenKeZve elsompolyog s leafeljebb lisztes tavolb61 nyeHent meg eQ"el·keIt61, szeme zugabol sunyi pillanlast vetven a haborgal6ra. Eqyenisege azonban korant sem egyforma. merl ahol 2yakoribb 6 la loga l6. ott a puli n8gyon baralsagos Iud ienFli; egy-kel ;0 5z6, egy kis eirogalas elegend6 arta. hogy 6Z emberl kegyeibe fogadjct".

Louassy 5zerint pedig a puli jeIJemvonesa: "A pub eJenk. furge, faradhatal­Ian es erle lmes. A magyar juhasznak az allalok eg),utt Itulesaban. lereleseben es or· zeseben nelkuloz.heletlen ku­tyaj 9, amely a nyajat fi..irge szokellesevel, elenk ugalesa­v61, kitarln Ismads<;aval , ba­lorS8gilv81 gazdaja utasi!esa szerinl iga2itja. Puli nelkul csak nemileR nagyobbszamu birkal orizni nem lehet. A puli mindig a pasztor melle" van, minden inlesere figye! s paranessl azonnalle!jes oda-

~I feH. pull. md)" .. r"JlnJelielel16kclelelen Mm h6,dJ". IA .~e~6 felvtlele.)

adassal leljesili. A pulil8 pasztor ugy elkiildi. hogy a ve!e beszel­gel6 ember eszre sem veszi; csak pillanl a kutyanak s lej:!folebb boljaval inl neki. II(Y keriil az elmar8dt allal 6 nyajhoz. enelkill, hogy maga 8 nyaj haborgalve volna; i'lY terelodik a nyaj a pasz­lor egyellen lepese nelkiil bizonyos iranyba. A puli akad61yozZ6 meg, hOBY 8 birks poeo;elas helyre, v6gy vete.!lbe ( .. karba") menjen. 0 lereli ki 6 karb61, amelyel liz ember sem tudntl meglenn;' amig at! jol nem laklak, mert a birk6 nem fel az emberlo!. lilni, verni pedig nem lehet. mer! erre gyenge joszag. Tereles Kozben a puli mindig a Kazdajilt figyeli s ennek eRY' szellJ inlesere a teretes abbamarad s 6: puli hang nelkiil ful vissza ho2Zs. Ha a juhasz a puli mellett kuvaszl is tarl. akkor a kuvesz a nyaj orzoje es vedelmezoje, 6 puli esupan terel6. Egyszer-maskor a kondas es a csikos mellelt is latunk pulil, noha 011 kevesbe van heh'en, merl a diszn6 nem fel ugy 8 kis kulyatol , sol szembeszall vele, de nem is fu! ugy. mint

•

!32

a birka; azuten a diszno. esiko jobban is hBjlik 8 S2'Ora. A pasztor!lag koreben nemesok mini terela eb. de mint elenk. larmes e~ hlirBpas t8nYflOr70 is kedvelt'".

A juhaszok a hasznalha10seg szerinl igen kGlonboz6 nevekkeJ illetik a pulit es a pumit. A oi.::en jar6 Duli eloltGnk mar ismerl. mely a vizbpn hastilo lebdsjoszegol paranesra a vizbol is kitereli. Kirilovits szerinl 8 bBe~kul6i gulyes nyomart csendesen hajta puli IS ven. A juhasznep a mezo­orlol valo Clttett"m fol. Ian 8 It"telo pu'ijel a esendes h"jla!ira tanitja be. nehoRY az ugaleSra figyelmesse lell mezdor 8 tilosb8 ielo josza~ol eszreve~ye. A parane~ot tI pulinflk kezzel vaRY bolttll valo inlessel adjo ki. A ma"ik. a csaholoa tere16 Duli. mely folytonos ugata", k02ben tartja fenn a rende!. Vdri gulyas, amin ! eszreveszl. hogy a e~ordabol vtlla melyik alia I rossz ulrtl tefl. megs70lBI: "Meginl log egy. Edgy ele. szoritsd". A kis puli tI S7t1fV"SmBrhe. vegy a cSlka orra fele k8Pkod. majd ha a ~tUtl1d8 kodo szoknl probel. akkor puli a esen~jaba kapasz­kodlk. Bognar esendp~en h",jto puht nem ismer. szerinle a nyaj melle!! 6r.::o. hajta es terelo puli oagy pum; teljesit szol­ge ll:ltol.

5zerinte vtln olyan juhasz. aki nem surel a nyilj uhin jarni. h .. nem ink<:lbb Idvaltlszl magsnak melifelelo hus helyel s 011 naphossztll e1furul)azgal. pullja vagy pumija az alall alltlndobn a nyej korul tarlo/kodik es ugy lereJi, iran}iljll a nyej .. t, h{)~y "z tI lilosba ne jerjon es iltl18sra vdgy delptesre a melifelelo heJyre ju.:.son. Ez az o/'Zo puli vagy pumi. E zel szemben vtln olYl"tn Juhasz. tiki magtl is 8 nyaj meJleli Itlrl6z­kodlk all~ndo1n es PUlija vagy hatulrol hajtja v8gy oldall I<e u ve iran),irja a nyajal. nehogy az szerleszelcdjen. E'Z a haif6 puli VMgy pumi.

A kelfele telelo kutyan kivul van a tulajdonkeppeni terel6 puli V8gy pumi. mely ha-egesen 8 juha~z melletl Iful6zkudik eo; ennt'k p"r,.,nc:s8m Iran) irja a nyiljat. Bognar szerin! a esen­del'lell hnjt6 pult nem igen leh· I atktllmas a nyaj terelesere. ki..ilonosen tI r yari luz6 napon. amidon a birkak egyes eso­portbd S70rOS.,n osszt'btijmlk. lIyenkor a leglarma'Jl:lbb puli­ntlk i~ fOre..: dohle tlkad. hogy megmozdHsa a nyajat.

Kenez. ped g Fin1t! Peter gulyes szamedo vflemi'nyet illv adjf'l elc: "A V.gtlno puli. ez a kis .. csivogo" tude valamil?" "Hogvne tudnt1. hlszen ez a felkezem. most is. hEi s7olok neki. hOllY iltilora htljlsEinak. ugy d a kiild6ne. "ETedj c'mk le!~ E szore tI esi\ogo. mini a n)-il. rohan t'1l\enesl a Beretty6 alJBrti s tlZ uZcfll"lel pxprf'~SZ 811:1dle. c~tlkhamar tI kflnalis· gf'llon at bon1tlKozlk ki 250 dclTElb szep 2-3 eves tino. aminek miH c"'Ak iz sZ8lalekj6: mtlgyftfM.

.. VillUS doll/abeln 6: juhaszok sem tlkarlak alp8rik maTedni s mid6tt tI nt!ijY konder c~ontol es hulll:ldeKOl Kukora Kis Illes szamada a pu.iknak kio!Zlolla volna. eikurjtmlotttl. bele

133

a holdvilegos ejszakaba: "No legenyek. fulezziink I" Ez fel­hives volt versenyre. kinek vl:ln legjobb lerelo pulija. Az usz­latohoz es bele a Horlobagyb" kelJell terdni 8Z 1)11 hever6 balanyf::alkal es a csardasgazda 70 dareb siild6jet hljzalerelni 8 viudl az alias ala. A versem-ben harom ort'R pull lell volna a pasztorok es a biralokka. alakult larsasag velemenye szednl a nyerJes: dij egy lajtekpipa, e,y SZf'red8S es vegul egy Iller bor. De a d6ntps elott a cseiei juna'$zboj1a. r megapellalta a birAk iteletet: "Az en pulim l:llig egyeves es minden I Iud. a sz61 is erH. he kell osszelPTeli meg a pasztoroktll is. mielou haza tlkarnek menni. avagy he! kivaniak. szetzllverja ezt az ege-;z tarsasagol·'. £s be is bizonyitolla. merl a "furge" puli megteltc mindazt, ami! fiatal gazdaje pBlsncsolt. A lajlekpipiln Id~GI a vi~aszdjjat is megnverle gerzdajenak. ami pedig egy cSlkoboros kulacs volt. lele jofele ses l&ker!i vinkaval M

•

"A pulil 8Z igtlzi paszlor nem is lekinti kutyanak. cS8k puli mared s ez mint a gOmb3 mogalal n6. Kis kol)'ok kore­ban sz6~ze rl-borerl adjak egymas k07.I. alig ven erleke. c~ak 8 val6di f6jlanak, tlmi fekeles vagy pernyeszinu s ez 6 nyaj melleH ha beta nul. egycves korban mar a pasztor elot!. azulan - aKi Ielen al nem larloli pulH - nagy erlekel kepvisel es egy malee vegy egy jerke-barany 8Z era e jo £ialel lerelo· pulinak.'·

Kenez a lovabbiakban a k6veiKezokei mondja: "Ezidoszerint e szurke. valaminl fI sargas pulik a. leg­

keposabbBk. a fekele pulinak ugvanis az A halren)lft van telszeloseg s7emponljabol, holo!Y szoruk kiilonosen tavasz fele kivorosodik. L"grilkabbBk a fl:'her pulik. melyel Pt'dig a Rulya­sok (pI. Eesegen) lewertekesebbnek tarlRnak. mer! c'l8k ezek lerelik al 8 vizen is a nyaja!." ( .... asd a SO. es 81. kepel.)

A puliral hallgASsuk meg flZ eloreboc~alotlak utan a kovetkezd velemenyt is. amelyet nem szerelnek elhagyni e Jejezel targyalasanal. hls7en a pulikat kozeJ~bbr61 ismero gYBkorlati szakerto a juhaszokl6l f'llesell velemenyl mondja el a k6vetkezi> sorokban. lIlessy Gyuta irje hazzam cimzeU es kozlesre felhalalmezolt leveleben a kovelkez6ket:

"A debreceni hus2arezrednel szolgaitam 12 evig. a legeny­segunk 100% p~Hasz! embe r. hajdusagi. 90%-ban pedig pasz­lorember volt. Mini eredeli es kGlanos vale mi. mar f,alal kadelkoromban pulival selalga lt am a korzan es a pulikat a huszarje im10l kap1am ajandekba (boldog idok. mikor 8 puli! is 8jandekoztt'ik I). Persze ilyenkor. aminl a pusztarol be·bf'kelutt egy puli, olyan biro kar iilt ossze, amelyben legtlJabb 70-80 puli sZ8ktekintely mondoll kritikat 8 pulir61."

,.Lassuk lehat. hogy megy egv puli vizsgalal." ..Legel6szor is 8 "biro" eliY kis kaviesot vesz fel a foldrol

es felig meghejolve fujja. kopkodi. Ha a puli luz.be jon es 'VokOR (I). akkor puli. Ez tI lemperamenlum- es a hangvizsgalall

13-l

Ha ez nem hozza ki a sodrab61, akkor lehel a leggublmcosabb, "sohse vol puli. htt' kUlya". vagyis hianyzik bel61e a puli lelek es degrada16dik kulvtha, A masodfoku vizsgtilal a viles pitH, amikor is egy v6dor vizzel nyakon lollyenlik, hogy jill slanoo es kiadja 8 formai!. He vekony 8 csonlja, kerek koponyab61 keskeny, vekony orr nyulik ki. akkor /3 puli jo, hI! rovid es vaslag HZ orra, he v8stagcsonru (:I; labe, akkor kulyafeju pull, VflB'Y kulyalabu puli, es he mind 8 kell0 egyult. akkor kuryev6 sulyed es 5z0ra sem erdemes. A logikus magya­raze! pediS 8Z, hogy 8 juhasznBk ugyelni keH arra, hogy 8

birkakat egy eros alkapcsti kutyava\ s?ejjel ne h~pesse, daCBr8 8 reggeIt6!-eslelig vale lereleshez s7Gk~ege1t lemperBmenluma­nek, vekonyiabunek, azez konnyuesonlunak pedlg azerl, mert akilr az akolbol kell kiterelnL akar a furoszr6be behajlani a bejaralben keresztben a1l6 birkal, hogy kifordilh6Ssa, a t6bbi birka halan kell neki onasza!adni es rendel esinalni."

"Mosl, mikor idaig megvolt a vizsga, jon az Oszl6iyozas. Mert a puli nem olyan am, mini 8 foxterier, hogy van foxi es mas nines a vilagon, hanem legalilbb is, mint a vizsla, min­den szolgalalra mast es mast heszniilnak. A juh karDI van a !erel6 pulL Csizmaszarig er (kb, 40 em,), "kondor" szore van, !elen bundeban jar. nyMon galyaszarban, "azaz" derekig meg­vetk6zik. A iabei oszlopszerCinek lalsz60f:1k, Ie a laipeig sz610s es az ujjak kaze sz6rrel belell. ~

.. A joszag mellelt ven a .. esoldaval jaro ouli" es a "kopasz pu\i", Az elobbi olyen, mini a .. lerel6 puli", de nagyobb is lehet .. kutyalilbu", de soha .. kulyafejrj" 1 Az ul6bbi minden ben egyezik az el6bbivel, estlkhogy szillkas, ritke , borzolt sz6re van (hesonlit 6 Monostori "kuvasz",ahoz). U

"A konda mellett pedig van 6 ,.vizen jar6 puli", amelyik lebujjei kozt usz6harlya van. a kezfeje lehel r6vidsz6rli is.'

"Ma~assiil:d merlekDl e esizmaszar h8sznalelos. Azon alul diszn6, juh melle, ezon fellil gulva. menes, kflram, tanya kon)1 haszneljAk, Terdmagassagig soh'sem szabad e rni 1 (kb. 45 em,) A szinre nezve esupan egy "hiba" van, ha lerka I azonban a .. ialbis" puli vegy 6rv6s puli negyon kapos."

.. A kiil6nb6z6 va riilci6k azulan a sz6 rozetrol sz6ianak. Van kondorsz6r u lerel6 puli, van darusz6ru kopasz puli s~b. " Boglyas", "Borsos", "Kekszoru" sib. villtozal, a feher (albino} esek 6 kopasz puliban megengedett, de a piszkos fehef (a fehernek kiilonb6z6 szinarnyalalokba lllhajiasa, de soha elsz6rt follokban) megengedett ,"

"Megjegyzem, hogy ezek mind kialakull fejlak, a fajla­jellegel 6roklik es e juhlisz egy, a puljjilhoz ilia kanerl a Tisza mellol e1megyen a Nyirsegbe is. de kOleso! vagy mas(ajlilju pulit sohasem hasznal. nehogy megronlss S pulijat. "Nem ember a juhlisz puli nelkiil", "ha' kulys" es " pulinak emiel! nagy az er!eke es 8 beesiilele, A v61asztasi kol yok erteke egy

135

birka, az eves koJ}'oke 1 mazss buza, 8 belanulte pediR m8ge. a vilag minden kll ese s ez a vatula me sem romloH Ie. De hat napragoS pmber mil ert ehhez!U

.,ISY dl6helbl;IO osszefoglblva ennyil egyeJore 8 pulir61. Szerelnem, hl:l eIre VOnblk.0261bB juhll1rt6 es guiyalarl6 fold­bjrlolwsok is mondananak velemenyl, merl ugy lIondolom magam i!$. hogy ntlllY igBzsa~talBmag volna 14 ~orban elin­lezni a pulit es a puli sok. valftljara egy "slandtlrt"'ot rahuzni. ezen a reven sok remek es naRyjoVOjU ebel kizilrni az egy­kor biztosan elk6vetke2endo kilenyeszlesbol. A n~iljorzes, a hezorzes es rend6o'zolgilla on kivul bizlon allilnm, hogy keyes foglalk02i1s Ulan, par generaeio utan ki leherne hozni a "vfldasz6 pulil' . timely liszla magyar termek Jenne a "Sarga vizslaval" szemben. Ami a kOlorekben v616 munkajal illeli, feJette all mo!'.r is a meltallanul feld,esert fextf'riernek, Szem­etol ne te ... e~szuk el sohb~em, hogy ,univer71'llis" kutya nines es egy fojl.9ra f'PP ezerl eQy ,,!';lt1rdartol' hozni nem Iphf't."

A pulik es pumik hatarozotl lajfajlilil es igen kDlonb6zo hasznalhalosDgukat az a standard nern fedheli. mekel az .. A kulYB" dmu kbnyv koz\'ellen m(>~jt'lencse eloll, ~inl a "Magyar juhilszkutyal tenyeszlok" s:ud,osztillyanak annak idejen volt elnoke, most mar reszemrol erlhelo okokb61. surgosen mara 1-holnapra. megfelel6 szakerl6k kikerdezese nelkiil, surgosen tet6 ala kclletl hoznom. A rovid ospuli standard nem a gyermekem, mert nem liszliln szerenysegemnek alkolasa. hanem a szak­osztaly tobbsegenek \'elemenyel kellelt halafozalla emelncm s igy nem esodalkozhalik a slandllrddal elcgcdetlenked6, hogy a sok baba k6zul 8 gyermek elveszett,

Ami! az ebtenyeszlo egyesulclen belul el nem ludlam erni, az\ min! bir6 u kiallitasokon 6hajloltam vegrehttjiani. Mukodesemel a szakerlelmetlenseg ill is elgimesoJta. A vele­menyemmel val6 ellenkezest nem a juhaszkulyatenyeszt6k, hanem az ugyhoz nagyon ke\'esel erlo, mas ebfajlilk tenycsz­lesevel foglalkozok koreben lapaszteliam. Feirealliam es hall­gailam -,

T6bb mint kelevi hallgalas utan azonban heiyenvei6nak talaitam, hogy szereny veiemenyemet e k6nyv alakjaban a nagyrabeeslilt magyar kutyalenyeszt6k okulasilra kozreadjam.

Az irodalmi ismeretlenseg homillyilb61 kiragadolt puli vagy pumi fajtajellegenek latsz6lagos bizonytalansilga kul6nosen e fajtakkal foglalkoz6 lenyeszt6k k6zclt okozolt ert het6 okol(b61 nagy riadalmal. Mig a lassan mCikodo egyesDlelek ema ebredtek, hogy hazankban a juhaszok kezen igen ertekes ebanyag hever pariagon, akkor mar a termeszetes kivalaszl6das folylen oly helyi, illetve tajfajla kulyek alland6sullak. amelyekkel mar a modernebb gondolkozasu ebtenyeszloszakert6nek szamolni kellett. Ezeket a kulyalaifajt6kal egyszeruen a f61d sziner61 mar nemzelgazdasagi nez6ponlb61 e1lcrolni nem lehelell. Egyik

136

helyen pulinak nevezlek a kisebblermetu juhaszkulyal, a masikon, lalan a szomszcdos lerulelen, a Icrelo juhaszkutyat puminak hivlak. A gazda- es juhasznep clot! a hasznosilas voll a fonlos, nem pedig a kiilso alkaL lIy modon igen konnyuszerrel elismerle magee-nak a szolga l81 szerinl elsorangu pomeraniai spice!, amelyel rovidilve az irodalom iegelsobben pumi ne\'vel jei61. A pomeraniai szob61 a magyar !ajsz6l8s igen kannyen alkotla meg a pumi kifejezes!, mely Pe/he ala az irodalomban a helyet legelebb meglalalta.

A puli elnevezes, mint mar ismelelten kijelenlellem. a "Pudel" (uszkar) nemel sz6bol velie eredelel: fludlib61 lett puli.

Tekinlellel arra, hogy az ossze-visszasag es a mhlelenseg homalya semmieselre sem tiszlilzhalja a helyzelet. a leg becse­sebb ku ll/oraj/dink kul6nb6::.6 k6iykeinek meg kellett egys=el" odn; a k6iy6k nevel.

A lompossz6rrei fedelt es a komondoTunkhoz nagyon hasonla tos, valamint az uszkarjellegu kUlyakkal kozeli Tokon kisebblcrmelu tereW juhasziwlyak a puli neve! kaplilk Evvei szemben a folalla fulli, \'alamivel rovidebb szorzctiei fedell lerei6 cbek haztinkban mondhalni alland6suH lajfajliliL a sziumazas nezoponljab61 e legmegfelelobben. a pumi nevvel kellett illelni. Ez a kutyafajta tt szalkasszoru es lompossz6ru kulyafajlek k6z61t az almenetet alkotjak ugyan, de szorzeluk hossza cs minosege szerint inkabb a lompos-, minI a szalkas­szoruek csoporljaba larloznak. Az eblenycszlcs nezaponljaba l is kulturallabb nemei mar a regi multban kitenyeszlelle e rokon- es hasonl6 faJ!ab61 a szalkas szoru pincserl. amelyel mar nem a juhnyaj lerel€o~ere. de duvad cs a palkany irlasara lenyesztenck.

A pulil. a lomposszoru k6zeplermeh1 lerelo kulyat, mini 181-luk, igen kul6nb6za celokra hasznalhaljuk. igy minI vadaszkulya is, megfelel6 belanitas ullm. megallja a helyet. Errol a juha~zok 16bbel mondhalnanak, ami nemes vada$zaink mella haragjat feiebresztethelne, mer! a vadfogasra szoklalolt puli a vadallo­manyban karl okoz.

A kisebblermelu lerela juhaszkulyak reszleles ismerlelese ullm, az os;:>uli leirasilra lerek.

A lC"elii iispuli lei rasa.

A lerelo aspuli Jeirilslmsl. ugy. mini a komondornal az idea lis jellcgre leszek lekinleltel. amely jelleget az aspuli a lenyeszl6nek elobb-ul6bb lenyeszelevel el kell erni. A lerelo­puli neve alall a komondor testalkalahoz es szorzelehez nagyon hasonlalos kozeplermelu kulyal eriem, amelynek leirasill a k6vetkezokben foglalom 6ssze.

A lere16 6spuli dltaldnos megjeienese. A leljesen lompos szorzellel {edett lere16puli igen elenk vermerse kl elU es felelle

\

137

.cber kulyafajta. amely nemes lulajdollsagokhoz elegge nagyra nem becsulhel6 huseges ragaszkodasa csatlakozik. Bilt a suru szorzet kozul alig Wnik cl6 az okossagol ki fejez6 szemc es a hosszu szorzellel fedelt lel6go fuleinek jateka alis jelzik a fcli.ileles szemlelo eioll a furge es okos eb lulajdonsagait. megis aki k6zelebbr61 k61 ismerelseget evvel az osi ebbel. rola csak elragadtatassal beszel. Idegen kornyezelben esellenul, felszegen viselkedik s igoy foleg a kiallilasok biroi elolI, ha nem maga a lulajdonos vezeli elo, felenken meglapul. A megfeleJo kornyczeleben virgonc es elenk, de cmel lell igen cber, amikor a hivalasa megkivanja nyugodtan figyel6 helyzelel foglal eL Napeslig faradhalallan, celiranyos futka rozassal kerulgeli a nyajal es a faraszlo munka kazben a tekinlele mindig figyelem­mel kiseri gazdiljanak minden mozdulalat. Jelleme osszeforroll gazdiljaval. ameiyen kivul csupan a kori.ilotle seregl6 nysjal lekinti magaenak. Ragaszkodasa oly nagy, hogy azl az embed nezoponlb6J k6zismerl huseges baralsagR'al 6sszehasonlitani sem lehel. Gazdajal hCisegesen kise ri. ltibai mello l el sem mozdul s ha lalszolagosan szuny6kill. minden figye!me paran­csolojaban osszponlosuL A j6 banHot vakkanlassal es eienk farkcsovalassal udvQzli, a semleges idegent csak sanda pislan­!asra mellelja, az eUensegel fogos fogaival ismerleti meg, ami­kozben igen gyakran hangtalanul lam ad. A puli oslehelseg. lanulekonysilga hatarialan, csupan ke1l6 modon foglalkozni keU vele, Egy szempillanlas, alig eszrevehelo inles elegend6 es az ospuli k6telessege l leljesili. Igen hclyesen nevezi ezt a ku!yafajlal Suk kulyazseninek. A kiadot! parancsnak sohasem szegul ellen es szolgalatBI €oppen ugy mini a szarazfold6n, a vizen is leljesili. A lorzonborz !ompos kulseje reven ezl az elsorengu kulyafajlal csak a f6varosi elvakult ember fogadja visszas erzelemmel. de ski II lulajdonsegail ismeri, az cstlk a pulihoz rttgaszkodik, mert az ember a puJiban meg meglalalja az igaz osi ragaszkod6 es lermeszeles kulyapsiche minden kivanalmail.

A fej. A fej sze!essege a rej hosszansk masfelszeres rcsze s igy a fej sem megnyult, sem pedig rovid es szeles. A fejel borit6 lompos szorzel a birala10t megnehezili, A juha· szok. hogy a koponya alakjal szembelunobben megfigye lhessek. a puli fejel vizzel ontik Ie, Harom jellemzo pul i koponyan veg­zell koponyameresek szerint a reja rcvonali hossz al lag 13 centi­meter es a fejalapi hossz atleg 13'5 cen ti meler. A koponya i resz mersekellen domborod6, az arcorri hajlas mersekelt, de komondorehoz viszonyilva valamivel nagyobb, Az arcorri resz sem elhegyesedo, sem sze les, se nem lui merlek­ben megnyult, hanem koponyahoz viszonyilva resza ra nyosan !eszi lelszelosse a fejcl. Az orrha! egyenes vonala a lom­pan lekerilet! orrlukorben vegzodik. Az ajkak es a POfBk a fogakhoz simulna k. A felso es also a llkePQcs acelos csonlo·

=

zalu. eroteijes es egyforma nBgysagU. Az also allkapocs sem rovidebb. sem pedig hosszabb a fels6neL A hatalmas feher fOg'ak egybevagoak CS 8 sziljiireget 16kelelesen zarjak. A (erelo juhesz6spuHmil igen gyakran a szemfogakal lercszelik. Az ftjak a szajzLig k6zetc.>bcn cafrangolt.

Az orrW!?6,.. Az orrtuk6r az arcorTi szclesscghez viszo· nyiiva eleg nagy es nyilasa cieg tag. Az orrtUkor szine fekete.

A s::emek. A tompos szorzel k6zul kikandikal6 kave-harna­szinU szemek igen kifeJezes!eljesek es aki belclekinl, 8Z a huse-g, ragaszkods<; €os 8z eherseg tukrel i.§.tja elocsillamlani maga elott.

A fiilek. Az ospuli rUlei teijesen hasonl6ak a komondar fl:dehez. A lompos szorrel borBoll kozepnagysagu lekerekilell sze]li fUlek lel6~6ak es iiyformtln meg szelesebbe teszik 8 fej alakjal. A ful sz6rzete a fej szorzctc\'el eg~'beolvad, ugy. hogy eh;6 tekin­tetre ugy tunik. minlha a puliknAk fule se \'olna.

A nyok. A testhcz viszonyitv8 a nyak kozephosszu. gyen­gcn i\"clt, izmos. de azcrt nem \'t\skos. A fej es a nyak hataran szoros nyak6rv nincscn.

A 101'::s. A marliljek alig eszreveheto ivelt \"onala ulan a hat. az agyek es a far cgyenes \"onala kovctkezik. az ut6bbi­nak q:~ge mersckelten inlt vonalban a k6zepmagassagban luzott farokloben folytal6dik, A marmagassag 45, ki\'elelesen 50 cenlimeterig lerjedhel.

A mellkos. A lorzs arimyaihoz viszonyit\'a a meHkas hosszu es mety, de se nem dongits. sem pedig lapos.

A has, A has sem csDngo. sem hord6alaku, sem pedig felhuz6dott.

A forak, A leghosszabb es leglomposabb szorzeltel fedelt farkol, klilon6sen. ha az a halalmas tincseklol sulyos, az ospuli uszalyszeruen hordja maga ulan. A j6l kifeslilt e.s gondozott ospu!i farka a far- es az agyeklaHele kunkoroclva 10m pas szorzelevel ezl a lajekokal salorszenlen fedi. Vannak azonban mersekelt ivben lerell!' konyul6 farku egyedek is. Az ospu!i farkat is igen hely!elenul egyesek kurliljak. Vannak oly egyedek, amelyek eson];:a farokkal laljak meg a napvilagol.

A eegtagok. A veglagokra vonatkoz61ag ugyanaz 8 leires illik. amelyet a komondor leirasanak fejezetenel maT reszlelesen ismerlellem Oasd a ItO. oldalt).

A s;:oro::et. A szor6zet, a szinelol eltekinlve, a hossza. az elrendezodese teljesen egybevag a komondor szorzetevel (iasd: "A komondor leirasa" cimu fejezelet). mierl is ismeties elkerDlese vegel! a mar jelzetl fejezet reszleles isme rte!esere ulalok.

A nyillsz6ruseg a spicjellegu ebelod verenek ural mal jelzi (iasd a 39. kepet). mierl is az ilyen epyed 8 rajls tiszla­lenyeszlesb61 kikuszobolendo. Hasonl6an elvetendonek !arlom az olyan ospuli ul6dol. amelynek szorzele az uszkarehoz. hasonlalosan kimondotlan gondor, mer! az ilyen egyed vissza-

139

Dloll a hazankba kerDit es kitenyes.lteit g6ndorszoru uszkarra Uasd a 72. kl'pet).

\lig a szorzel hossza es elrendezodesc a komondorehoz leljesen ht\sonlalo~, ad dig a szorzet szine igen \"altozalos. A szorzel szincnel szinkeveredes esetcn a harmonikus OSSZ­

hangzalossag a legfon!osabb, mer! a kimondottan larkasag egylll!alaban nem fedi az ospuli fajlajelleget. A !eljesen fekele­szinuseg csak k6iY6kkutyaknal mcgcngcdeit es ha akad id6sebb­koru leljesen fekeleszlnu pulL ugy azon vagy az uszkar, vaijy aspic jellegenek egyes jeleit fogjuk eszre\·enni. mier! is az ilyen

~2 P ,pi ,ml)(>_ ..,h .. m_,,,nl eb_ • o:ter~6 lUI"" ma. Ii.~dv .. .....,m ... -k,{q .... :ue .. r~nykcpe~p. t'l(U II .., .... ba belen)'uavo n .. mld ..... .,j J("bl. ,A .u,z6 lel"cieJe,1

tovabbtenyeszlesre alkftlmatlan. Az ospu li legjellegzelesebb. szine az aUlit s6lelszurkeszin. amely feher es rozsdabarnaszinu szorszalak mennyisegetol fuggoen igen kulonb6zo szinitrnyalatu lehet. A vilagosabb szin a deresszDrke. vagy vasderesszin. Az ugy­nevezetl z6ldszinCi, vagy acelkekszinu puli sem ritkft. A nagy feher follokkal larklloit pulil a tovabblenyesztesre nem szabad hasz­nalni. Vannak ezenkivul. most mar rilken lalalhat6. Ieljesen feher szinu pulik is. amelyek azonban albinoknak nem nevezhelok.

A;: ospulindl a kovelke:::o lenyeges hibdk a fojlojellegel ronljdk: Ha a £ej arimytalanui hosszabb. vagy szeIesebb. He liZ areorr a koponyahoz viszonyilva tulhosszu vagv luir6vid es. az arcorri hajlas lu lsagosan mely.

=

140

Ha az orT IUkre vitagos szmu. I-Ia az orrkLip hilsagosan letompitoll. vag\' spicszeruen

elheg\esed6. He 8 flil hilkicsiny vagy h.ilhosszLi Ispanielszeru), eltill6.

vagy leljesen felall6. He 8 szemeken cs6kaszemuseg van jelen.

./1.1 T ~,p~ puli. OJ~I<'6Irhl h.,,,~~n6 ,ul'ij' don~ IA ,,.em; r~lv.,de.)

He a fogak nem egybeva· goak {elore nyult. vag;- halrabb allo illlkapocsl.

Ha a nyak lulhosszu. vagy haltyunyakszeru.

Ha 8 lorzs, 8 rafok. 8 mel!­kas. a has es a vegtagok kiseb­biletl alakban a komondoroknal is megkivan! alke! szabalyos mere tel es ala\(jat nem fedik (lesd ,.A ko­mondor ieirasa" cimu fejezelel).

He a szorzel rovidebb. siman fekv6. sziilkas, hullamos. nyill vagy gOrid6rod6.

1-18 a sz6rzel nem [ompos es elnemezedesrp nem hajlamos.

I-Ia larkaszinuscg van jelen. A pulik csoporljaba AZ alla­

lanos hasznalatt61 hivol alio, mar juhaszkulyaleendokel egyallala­ban nem vegzo. a gondozas. apo­las es lenveszles folyts'n elfino­modol! pulikal. mini luxuspulikat kliklO csoDorlosilom. Fajlajellcglik leljesen azonos az ospuli fajla· jellegevel.

A luxuspulinal a szorzel gondosan aDoli es kifeslill. Az osszegubancolt szorzel kiallilaso­kon hibanak minosilendo.

A pulik harmadik csoportjal a lorpe-pulik alkotjak (lesd a 83. kepet), amelyek mermagassaga 30 cnl.-en a lul van. Az ilyen egye­dekbal kilenyeszlhel6, nemeslelku ma~nar holgyeinlt szerelelere leg­

meilobb magyar fajlaju oleb, mely sokkal mellobban venne ki a reszel szeretelremel16sagaval. mint a mai napjainkon a mallai vagy selyemszanJ oleb. Klilonben az ut6bb emlitelt !ajlak is a legkozelebbi rokonai az 6spuliknak, amelyeket az 6koriak es az ezl kbvet6 nepek min reges-n~gen dZ ospulink­hoz hasoni6 6skutyab61 okszeru tenyeszkivaiasztassal egykori

141

szepseges holgyeik es gyermekeik kedvlelesere kitenyeszleltek Oasd a 82. kepct).

A magasabb ncz6ponlb6i biral6 szakerl6 elore lekinl s megjel61i azl az ulal, amclynek iranyaban a lenyeszt6nek haladni kell. Az ebtenyeszles evezredek 61a el6rehaladt s csak nagyrilkan akadl meg es csakis oly foldlerlileleken, ahol a kulya­anyagot pariagon he\"en'e hagyt8k. Ezt azonban nem ludla megerleni es felfogni az eblenyeszles iranyi\asar8 osszesereglett es a szakerloi hi\'atasl felulbiral6 garda.

2. A terel6 pumi.

A terela pumi az ospuliva l szemben nem nevezhel6 6seredeIU juhaszkulyafajlenak, hanem az orszagban szerteszet e16, nagyban es egeszeben elland6su lt lajfaj lanak. A lenyesztes­nek a rra kell !orekedni, - mint azl az ospu li ismerletesenel iattuk , ahol a spic- es az uszkerjellegu puliknak a lenyeszlesb61 ve l6 kirekesztesere kell f61eg tekinleltellennunk - hogy a terel6 pumi tenyeszlesenel is a pumi alia Ian os leiresaban lefeklelett je llegta l eltero ul6dokal a lenyeszlcsl6l levol larlsuk.

Alta lanos \'onasokban a pumi bar hosszu, lompos, ilIela­leg flirlos szorzellel fedel!' az ospuli, a spk- es a lerrierjellegtJ ebek keveredesenek jelleget hordja magan. A 13., 1·1. es 64. kepen lalhal6 magyar pumik kulseje a legjobban igazolja az el6bbi leirasl.

A pumi eiterjedesere vo' natkoz61ag nem Jarnak helyes nyomon azok a szerzok, akik azt alliljak, hogy a pumi dunen­tuB lerel6 juheszeb lajfajla, mert ez a fajla az orszegban szer­leszet. minden szembeolla haler nelki.il el van terjed\·e.

A pumi a Tiszanlul eppen oly szep szemmal leljesit szol­galatol a juhnyitjak mellctf, a konda arzesenel, mint a Dunen­lui videkein. A dunantu li pumi jellemzesere szoszerinti SZO\'cg­ben kozl6m LOUQssy kovelkez6 velemenyel :

"A dunantul pumi. Dune:":.­luI. kul6nosen Somogy es Zala juheszainak a pulilol sok lekin-

~ I. Ter~i6 pul .... loml>Ol I~o"d ledell kl· lI11a hile i.-en I~ozetoue klL' .. (~lel.

I·t!

1)5. Champ,on F,ek.:. kli. I>Uml~nn. lul",dono"" 1I1 ..... y Gyula. Felelle nyullhall'llian Ic'm ..... et~ m,,,n I<;la clc..-ub ~~~I cn·iz~n .em IIkenllt lel,·enn,. (A .'''r~o 1c1'·~lcI •.

lei ben el16ro lereloebe \'an, melyel 011 kh'elel nelklil puminflk nevez­nek. Nt'mileg nagyobb a pulinal. feje hosszu­kasabb. orm hegyesedo, fulei reszinlallok, reszinl 16gok Teslszorazele \'a~ lamivel rovidebb, mini a pulie; Jabai csupan halrafele bozonlosak za8zl6san, mig alabfeje­nek ro\"idebb szore a karmokal hagyja szaba­don: legelterjedtebb sz;­ne a galambszurke. A dunanluli juhasznak ugyanolyan neikUlazhe­tellen es ertelmes terelo­ebe. mint 6Z alfoldinek a puli. A puli eredele minden valoszinCiseg szerint csak valami szaz­olven eyre vezelhe!o vissza, arra 6Z idolajra, amikor Nemetorszagboi sok nyugoti juhol impor­laltunk. VelUk hozzank kerliliek a paszloraik is s ezek nyugoli - neme! es francia - eredelCi tereloebei. Ut6bbiak a mar ill lalall pulival kereszlez6dve, veletlek meg aiapjait annak A

megszilarduit jellegCi lerel6ebnek, amely a Dunanlul 8 pumi neve! viseli. A pumi tehat nem azonos a pulival s igy pulinak nem is nevezhetjUk; de viszoni. minlhogy a purnin a pulivcr ketseg­Ielen nyomai uralkodnak, a puli16l nem kUlonbazik oly melyre­haloan, mini ahogy a magyar paszlorebfajtak egymastol eller­nek s igy azokkal. kUI6nosen a pulival szemben sem lartha!­juk egyenlo rangu fajtanak. hanem csak a puli megs::.ildrdult Idjfajtdjdnak ".

A Looassy igen hetyesen a pumil megszilarduli laj£ajla­nak min6siti es hogy eredete 150 eyre vezethel6 vissza, amikor Nemetorszagbol sok nyugoti juhot imporlaltunk. A nemelorszagi juhokkal spic- es pincserjellegCi terel6ebek, Franciaorszag juhai mellett hozzank kerUlt "chien de brie" jellegCi {lasd a 32. es a

I .. U

33. kepet) tereloebek. vag)' ehhez hasonlo fajtak nyomai: iatjuk a puminkon. Ha a 2 .. 12., IS., 32 .. 33. es -\-\. kepeken Iathato igen ki..ilonbazo korokb61 es orszagokb6i szarmaz6 kutyafajtakat megfigyeljUk, rajluk igen sok rokonvonas eszlelhel6, ameiy a puminkra emlekeztet (lasd a 13 .. 14 .. 64., 84., 85. es 86. lu!pet).

Hazankban Cl6 pumik nagy vonasokban nagyon hason­latosak egymashoz es a fajtanak tetszetos ki..ilsejenek a hasz­nalhalosog szemmcl tartasa mcllett valo egyonlelU kitenyesz­lese a pumitenyeszlok jovobeli eredmcnye lesz.

A kedves olvasoim k6zui lesznek soken. akik a metlekelt kepeken lalhal6 pumikra azl fogjak mondani. hogy pulik. Igazuk van. Az elobbi fejezelben targYHlt 6spuli! is egyes helyeken puminak nevezik s mas vide ken a konyvemben puminak nevezeit juhaszkutyat pulinak hivjak. Ezen leheletlen zCirzaVB­ros helyzeten vegervenyesen segiteni kell, mer! ha a helyzel nem lisztaz6dik, ugy ebben a kaoszban az igen ~;'rtekes kozep­es kislermetCi juhaszebeink elvesznek. elpuszluinak es az ossze­ViSSZB kcresztez6cles foiylan sehonai pilriaebekke lesznek.

A pu[i nevet az 6spulira vonalkoz6tag azert hasznalom. mert ennek a iompossz6rCi, leiogo fli lCi kulyafajlanak legkozelebbi rokona az uszkiir, pudli. A pudlib6l - mini mar emliteflem -puli lell.

A pumi nev pedig a fajtahoz nagyon kazeli rokon pome­raniai spict61 vette eredelel. amelynek idegen hang:::dsu neu£fb6l a magyar juhdsz igen konnyen mega/kolla a pumi nevet.

Wirker Bela igen erdekes megfigyeleseir61 szamolt be szobelileg a puli es foteg a dunantuli pumira vonalkozoan a kovetkezokben :

"A terel6kulya veleszUletelt nagy kepessegeinel fogva fates: intesr~. jelre s nem sok szobeszedre teljesili gazdajanak paran­csa!. Igy megfigyeitem. hogy Papa kornyeken a juhnyaj gondo­zasal telje<;il6 sukelnema juhasz terei6kulyaja sokkal kilUnobben teljesitette gazdaja intesere a parancsol, mini barmelyik mas epp erzeksz.ervekkel bir6 juhasz terel6ebe."

Az igen erdekes es egyedUlatl6 megfigyeiesen kivui Wirker Bela sZ6beli kozlese szednl a kedves 0lvas6mnak ludomasara hozom a k6vetkez6 eselel is: .. Dunanlul egyik gazdasagaban a szilaj magyar bikiit alland6an islatl6ban larlollak, mert meg gondozoja, a guiyas is csak az istatloban, az oldalallasokbol kozeiithelte meg. A gulyas a bikal az oldalallasbol es a jaszol el6tli etel6foiyoson aliva a lekot6lancail61 megszabaditotta es igy engedlek a kUlnal levo ilatovalyuhoz. A bikat nyomon a lerel6puli kavetie. A szomjat oltolla szilaj bika jo kedvre kerekedelt s nem mulatotl hajland6sagoi. hogy szabadsagal 8Z

istallobaleressel megfossza. tSY volt ez minden itatasnal. se gulyas, se beresgazda meg nem kazelilhelle a szabaclonjaro bikal , csupan a fUrge fogos lerel6pumi. A bika rakoncatlanko­.dasa nemelykor nagy veszellyei is jarl az arra jar6kelokre s

14·1

lWi. Pum .. I1!kttbb lomv<>* .~6ruhj ,A .. ~rz'" Irlv~t~I~.

ilyenkor a pumi a veszedc· lem pillanalat kello idoben felismerte es egy szempillan­tas alatt a tamada bika la­gyekaba csimpaszkodott. Az oserot kepviselo bike meg­torpant, na~yol fUJI s tehe­tetlenul megremegett s aka­ralaban megtorten az islall6 fele vette az utjat".

Masik esel a kovelkezo' "Orgovanyi hallHban

levo lanyan a gondos hazi gazdaasszony a csirke-, kacsa-. liba- es malacello­manyal kulon-kulon elelo­valyub61 eleUe es a furge puli figyelt arra, hogy az ud'larlaries kedvenc j6szegai ossze ne keveredjenek s ha egyik.mesik kolnyeles meg is a masik csoport lerilell asz­talehoz tolakodott, az! a puli sebtiben rendreulasilolta".

megchdemli. hogy

lIy nagy szellemi kepes· segu kutYhfajla, ugyhiszem

!enyeszlesukre 16bb gond fordittassek.

A terel6 pumi leirasa.

A:: dffo/dnos me9jeiem?s. Az igen elenk es furge terme­szelL1 pumi hasonl6keppen viselkedik. mini a verbeli foxlerrier. Nyughalatian termeszclu, minden neszre kilarloa~ uga! es fej.el karcsu nyakan ide-oda forgalja es flMt hegyezl. Ideg~n kOT­nyezetben begvullad es akkor hl:l.ngjat. mig uj .otthonot ':leg nem szokja. alig hallatja. Egyebkent jellemvonasa a pulivol megegyezo.

A rej. A feje a szelessegehez viszonylagosan h~sszabb. Az arcorr hosszabb. mini a koponyai resz es elheg:yedo. Az orr tlikre Fekete. A fulck felall6ak vagy csak veg:uk bicsaklik Ie. A szemek szivervanyhartyeja kevebarnaszinu. Az ajak es a Dofa szorosan fekszenck a fogakhoz es a szejuregel tokelelesen zarjek A fogak feherek es egybevagok.

A nyak. A nyak karcsu es j61 izmoll. A /0"::3. A mar seke\y elodomborodasa uMn B hat. BZ

agyek es a far egyenes vonala k6velkezik. far vege kisse leji.

145

amelyb6l kozepmegas luzesu kurtilolt farok kovelkezik. A mar­magassag <12 cenlimeterig terjedhet. A kurtitolt farok felnolt puminal harom ujjnyi. A puminel fI farok kurlilasa kivanatos. A mellkas me1y es e1eg- szcies. A dongas vagy lapos mellkas­alakulas hibasnak min6silendo. A has mersekeilen felhuz6doll.

A U€9iagok. A \·cglagok szikarak es j61 izmoltak, egyeb­kent a pulira. jellemzoen alkototlak. csupen a test hosszehoz viszonyilva \·alamivel magasabbak.

Szorzel. Az egesz lestfelu]elel az orralol kezdve a farka vegeig hosszu furtosszor fedi. mely osszegubancolodasra nem annyira a.lka.lmas, mint a puli szOrzete. Leggyakrabban galamb­szurkeszinu. lehet egyszinuen ave! feketeszrnl61 kezdve barnas­szurke, egeszen vilagosszuri-.e. igen kulonb6zo arnyaialba.n.

• Mieioli a lompossz6ru ebekr61. 8 hosszLi, de nyilt szorzetO:

kulyak targyalasara ternek. hivtllkoznom kell k6nyvem 70-ik oidaien kezd6do szor szerinl vegrehajtott c<;oportosllesra. Ide kell iklatnom, hogy Geoffroy 51. Hilaire nyomen az anthropo­logusok az emberrajtakat a hajzat min6sege szerint oszlaiyozzak. Ezek szerinl mcgl~ulonbozlelnek: I. gyapjoshajuakaf (ulolriches

gondor haj): 1. csomoshajuakal (lophocomi hajpamat. rej­hajJ. pI. pEipuak, hotienlollak: 2. csomoshajuakal (eriocomi

gyapjuhaj). pI. kafferek. nCHerek (hajuk egyenletesen eloszlolt); Ii. simahajuakat Wssolriches sima htlj): I. egyenes- vagy mercv­hajuakat (eulhycomi egyenes haj), pI. mongolok; 2. furloshajua­kal (euplocomi furlos haj), pI. dravidek. nubiaiak. feherfajillk.

A kulyafajlttk szorzetlik szerinl \'e~rehajloll oszlelyoz8sanal a lompossz6rli kutyak ulen: "II. A szelkes- va.gy drolszorzeuel (az egeo;z lestfeh.ileten) fedett kutyek" kCl\·etkeznenek. Mivel szalka.s- vagy dr6tszoru magyar pasztor- vagy juhaszh.ulyakat sem kilenyeszlell alakb8n. sem pedig aJlandosul1 teHajlakenl nem ismerek, a kulyafajlak III. csoporljenak ismerlelesere lerek.

III. A hosszu, de nyillszorzetU kutyak, amelyekne1 a fej es a vcglagok eluls6 reluJete sima es rovid szorzetlel fedel!.

.\/ A nagylermetfJ hosszu, de nyiltszol' ll kuty,;ik.

a) Hoss::tisz6ni pci.<>=iorkulydk.

1. A k 1I V 8 S z. (Canis £8ffillitlris oa~torali!4 hungHricu,> fluctuo~us")

BuFfon Francia termeszelrajzanak 1773-ik c\·ben kiadott nemct forditasaban Alarlini (l. kutyafajtek kazul a mi kuva-

·110 • ' I. ut'i,u !

D. R .. h,h ., ,

szunkhoz hasonlalos kulyal ir Ie: parasztkulya (hd::i kutya, Canis familioris dome~ticus L. auriculis erectis ea,-!da ,su~lus lanala. Miiller szerinl villa/ieus.) neven, amely eg~sz cle~el a szabadban lolli, Az eleg hosszufeju. lehaj\6 fulu kulyana.k loroklilja, a nyaka. a hasa. a combja e!s a ~8r,ktl hO~$zabb es 8 lobbi teslreszeken rovid szorzetlel fedell. Szmuk feher',szu.rke, fako. barna, fekele. larka s keverl stb. Ezek a kUlyak Igen eberek (lilsd a -13. kepet). .,'

A magyar kuv8szunkhoz nagyon hasonlo p,aszlorkulY8k az o-kor nepci elolt sem leheltek I,smerelie!"ek" mml ezl 8 leg-szembclGnobben bizonyilja a mellekell 87-lk kep. .

Az 180J-ik evben Foldi Jiinos a kuva~zra von~lko~olag irja: "Kuvas=:. der Wolfshund. Ezen. hasonfaJnal{ 8 .. Pas~IO~ vagy juhaszkulyaval 16bb haso,}i8lossaga vagyon .. mlvel fulel es hosszu nem furlas szore a farkashoz hasonillanak. Fel-

kunkorodolt farku. Nalunk leginkabb ~.supa fejerek, d~ .vagynak sziirkek, ordasok. fak6k es fekelek is . Pethe pedlg ITJ8 : . '

"d) Kovas::. 0, K (c. F Villatie.-u~; ~er ijaushund.) Aunculls erectis. cauda sublus lanala. (l8b-.k ev.) . .

"Van egy igen k6zonseges kul.~a .. mely ~agysagaEa ol1yan­forma. mint cgy kalyok-farkas; fulel, fennall6k. szo,re val.;­mennyirc bojhos, iegaltibb nem sima. a, farka kerekede.~~. pedlg 8161rol hojthos; sz[ne gyakran b_arna~-fekele,. _de k.~iomben szamlalan. lobbnyire szennyes-szinu; nallunk fe}e" Ie,9lobb .. v~n ; mellyet mi dllaljdball J{ovasznak hfvunk . . Ez az a leg~oz?r~: segesebb hazi vagy tanyai kulya. m~lIyet ug~ lehe.l~e a lo~b .. ~ol legjobban megktilambozlelni, ha mmden mas faJlal. emILI,ven. az! mondanok, hogy sem nem ez. sem nem az: ml~dazaltal. lelsungo. felgarbult farkilOak also gyapjas ol~~,la. e.gesz_ ~esle. nagysagaval egybekotve, eteg meghalarozot! .kul~~boz~et? Jegy; ugy hogy az auriculari.:s erectis eppen semmL kulombseget nem

\-17

mutalhaltja ki. Legigazibb lessz ig}: Fere lupina magniiudine. cauda pendulo-feforla, subtus hirsuta."

"EzI a' kulyat BI. Pasioralis,domeslicus. villatieus-Schafer­hund. Haushund; Scher. pedigo Isak Pas/oralis, - Schaferhund. nev ala II adjtik cia: es a' MagYOl'okon kivu I. minden mo,'5 Nemz:etek e::.t nezik ugy, minI pds::lor-kufydt. mely nekik val6-silggal az i~. Bulf. ezl tarIJa minden kulyafajtilk' osi aregapjil­nak es lors okenek. Ez a' kutya az minallunk mel v a' ham' d!uab. kozel annyifete formaju, nagysagu es sz'inu, e"gy sz6nil a legkoz6nsegesebb falusi paras::l-kufya; mellyek kazolt. illoll. ollyan Iwdar rongl./Osoka/ lcilni, hogy a' farkal a' kolonl::okt6! alig birla. Ez a.z. a' mellyel idegen nemzetbeli Paszlorok u~) meglamlanak a nyaj korul. hogy egy ilyen szunlelen szalad­gal6 es marhal lerCtlgelo kulya, a' lilos' (iilatmas) ollalmazas8ra

labbel elkovet. mint \'alamennyi bojlar a - nyaj mellett bamesz­kodik··.

A leirashoz mellekelt kep (Iasd a 88, kcpet) nem fedi a kunt­szunkra jellemza leirast. Egyebkcnl a leirasa is igen zavaTOS, mer! Pelhe ugyanilt lomposszoru kutyal es lerelal is em lege\.

Hanak (1846) a kuvasz ismer!etesere kO!on fejezethen ir: "A Kuvas::. (Canis fomiliaris. \-illalicus. Ocr Haushund). Kazon­seges hazieb igenyesen alia fulekkel. fal!tu lyorodott farkkal; lesle! hosszukas szar rodi; szine leginkabb fekete. de a sokfele rendellen osszeke\'eredes altai szamas vallozalai vannak szinre es nagysagra egymasl61 kuI6nbozok". A kuva~znak ismerlelese­hez meg hozzeilleszthelo Hanak kavelkezo leiresa: .. Oszelo 16-iktin 1844-ben Maramaros-Szigelrol Veera indultam, kocsisom, hogy a hasszas ulon kocsijanak hu ore legyen, egy Lion nevu nagy Fekete kuoas::.t hozotl maga\·al. a kulya hiven kovetett

I-IS

bennunket negy napi~. midon Kerbe erkeztunk. hoi rokont'lim koz6tt harom napollol16l1em; 23-an Kerb61 Miskolc felt!! hajlenk s kulvank Szikszoig mindenull a kocsi mellell baklaloll. A~on­ban 'Szikszon hoI. mig a lovak iltak. kisse megill1apodank, Lion elmaradl, de elmaradasal csak akkor vetluk eszre. midon keresese mar sikerellen volt. A szegeny al1al, aminl kes6bb megludilm. oszho elejen egeszen megsovilnyodva erkezell \!1.aramaros Szigeire".

Nem erdeklelen felemlileni. hogy K6sa M6z.es IS·IS·ban (Nagy-Szeben) kiadoll .,A merges maraso~ a~ok b~jel~z6 gyogym6djaval" cimu muveben a vpszetlseg lilusztralasar~ mellekell ket kulya rajza a f6jellegekben nagy ban hasonilt a kuvaszunkhoz.

Ezzel szemben a Papai Pdriz. sz61ilrban a kuvasz kulon szerepel cs pedig "Kuas::.. kuua.sz Canis grandior. ein grosserer Hund. Hlrlen Hund.

T ehat Papai Pari::. Ferenc is kuvaiZ alall pilszlorebel crt. nem pedig k~res. kereszlezelt raj till ! ..

A magyar pbszlorebekre vonalkoz61ag Louassy-nak kovel­kezo a velemenye: "Nyiljorzonk van kel kul6nello fajla. a kuvasz es a komondar: lerelenk van egy fajla, I:l puli es egy Isj£ajla. a dunanllili pumi".

A kuvasz fajtajellegei oly ellenlelben allanak a komon­dorev·~1. hagy szinle csodalkozam. hogy ekkara fajlakulonb­segel{ ellenere mindkeltol mei{ most is sok helyen komondar­szilmba veszik. Hisz a vizsla es a kop6 k07.otl sokkal ke\'esebb a klilonbseg. mint a kuvasz es komondar k6zt. meg sem jut senki eszcbe. hogy mind8kett61 egy f8jlenak lekinlsc. A kuva~z es Komondor. mini ketfele komondorvililozat. mar ~sak aze~t sem allhal meg. mert a lenycszl6 oszlalyozilsfl egv faJla kerele­ben ekkora ellenlelel meg sem en!,Ced. de meg hal \-annak dkkor a lilgabbkoru komondorjellegck? Szoval a kuvasz -kuvasz e~ nem lehel komandor!"

. A dunantuli pumi reszben a pulit61 eredo, de hazai kelel­kczesa laJfajla. A nyugflti juhokkal behozoll fra!1ci~ ~s n~me! juhaszebek ker('~zlez6dese az i:1 lalall. hasonlo celu pultval: Pulinak nem puli, de minthogy a puli ver kelsegtelen. nya~al rajla dominalnak. a pulitoi meg sem ku\onb6zik a~nYlra, mill! ahogy a kuvasz es komondor egymaslol elternek S_I!ot)' azok~a.1. kulonoscn a pu\iv61 szemben sem larthalom ~gyenlo rangu falla­ndk hanem esak megszilardult laHajlanak.·

, A magyiH komondor es a I<uvasz ket kulonilllo faj!a. A kuv(lSzu~ldlOZ hasonlo kulyak - milr mini emlilellem -Azsia es Europa klilonb6z6 reszein €olnek es igen vaI6.szen1. hogy o~eink az oshazrijukbol is hoztak magukkal ilyen paszlor~ kulyakal. . ' ..

Keller Conrod·nllk 1913. evben mc,uelenl Siudren libel' die Hausliere der Kaukosllsliinder cimu k6nyveben a szerzo

,<9

bovebben largyal oly ebfajtal. meiyel Europaban ke\'(!sse ismer­n{'1e Ez az Ligyncvezcll Iwuhd:::usi hegyi kulyo, vagy a la/ar juhds::.kulya. A kaukazusi hegyi kulyanak feje. fule. vegtagjai­nal~ also resze rovid szorrel fedell. egyebull hosszabb. de nem lampos e sz6rzel. fulei viszonylagosan kicsinyek nem felall6k. de Ie sem 16gnek leljesen, a fcjtol - mondhalni - elalloek Az uralkodo szinuk feheres. de nem liszla hOfeher. hanem silrgasfeher. Itrcmszinu. Keller szerinl a szinuk tavabba a ffITkas szinehez is hasonlalos. 1000-2000 meter magassagban min­denult lalhalo a kaukazusi aipesi pil!'zlorak mellett. A lapalyon rilkan lal6.lhalo. ha el6 is fordul. nem fajliszla. Felso-Almenia-

~. ,.\ .......... , ..... , h .. I)" kul)" fctr,-A'm~n J"l.......... <Pr~11 H. eI. I h·~l<!ic ' I KeU .. , ( ~ }.... n

ban ebeikel a pasztorok foil arpadaraval, vagy durvan datal! arpaval tarljak. Keller be halo vizsgalalai alapjiln 11 kovetkez6 credmenyre julolt: "Kaukazus €os Felse·Armenia nagy hegyi kulyai az eur6pai farkasnak (Canis lupus) leszarmazoltjai. amelyek legei6szor a Volgavidek pusztain honosodlak meg A lapalyvideken larl6zKod6 szeliditett fajlak kulseje mas faj­lakkal lorlent kereszlez6des liljan naRyban megvallozolt, mig a hegyvideken fajliszta alakjuk mindenull feltalalhttlo".

Ha Keller Conrad emlitelt konyveben talalhalo hegyi vagy talar juhaszkutyak kepet figyelmesen osszehasonlitjuk a koz­il';mert kuvaszunk kepevel. szembeollik a fellUno hasonlatossag. Ezek szerinl kelsegielen, hORY laval hazankt6t a kuvaszunkhoz kulsoleg nagyon hasonlalos pBszlorebek clnek es kulonosen

150

he h(,gyes-dombos videk a haziijuk. mig a iapalyokon 8 koman­dorol,hoz igen hasonl6 !omposszoru paszlorkulyak tany6znak. A pilslJore"beknek ez a kel alakja egeszen klij6nail6 fajla. amclvel mar a komondorok isme-rtelesend bf.'hat6an jgazollHm KU\,Hszjellegu kutyak elvilathalotlanul Europa es Azsia ig~n ki.i16nboz6 reszein eltek es elnrk, mely azonban nem l:ar · hatjR ki, hogy' u kuvaszunk t'ppen a kaukawsi hegyi .I\~IY~-161 szarmazhatolt. Brehm-nek u magym "AI'. til!alok vllaga . hcizi kuh'ilk fejt'zele alatt Fil::ingl.'l" nyoman egy magyl;\r kulY8-fajlat ir'le boven fllrkoslwco,<;= (Canil'j familiari::; dOntl.'s/icus

veTU::') neve alatt, mely azonban nem azonas a Jelen ismer­lelesben IEngyel1 kuvasszal. A farkaskuvasz kereszlezesi pro­duklum. amelyhez foleg a farkasnak lehel k6ze. A lapak hasabjain ismeleilen kozell kuvaszokra Mehe/y-nek a magyar komondol'm vonalkoza leirasa. mig a komondo rra a bago/y­szemu komondor neve alall k6z6lt leiras illik. Az ul6bbi is a legszembetlinobben bizonyilja. hogy hazankban tulajdon­keppen kel ku ldnallo nagytestu juhasz- vagy paszlorkutyafajla ei es csak az elnevezesben nem egyezlek meg a hozzaerl6k. Igy Varga (1872) a magyar farhaseb neve alatt it Ie egy kulya­fajla!, amelyet a k6vetkez6keppeo jellemez, valaszeruleg Filzin­ger oyoman: .,A magyar farkaseb rendkivul nagy, izmos es

I

er61eljes fajle; a hazi kulya-101, melynek nagy[lol! alak­jilt mulalja. a kovelkez6 jel­venyek allet! ItOlonb6zik: feje cuany lag mag~sabb. szeles nyakszirllel. orra nem oly hegyes; rule r6\'idebb, szelesebb es tokelelesen fel­a1l6, m'aka rovidebb es \8sttlgabb, teste hosszabb s Rombohdedebb; melle szelescbb; vegtagjtli maga­sabbftk €os aranyltlg crolel­jesebbck; a fark dus szor­zete yegell vaslagnak. hosz­szunHI{ es bozonlosnak lal-

lSI

szik: szorzele (kit'(iL'e a 1'6- ~ ! P " l' h ,\ !]nlke,l" ku,-.... ktin,

vid- (;S simas::6r=elii pofdl 'A ... c,~6 f~h-<'ldc ' es labakaO hosszu, puha es fenyl6; tobbnyire egy-s.::inu, Feher wgy sdrgasfehcl', ki..ilonosen a fi..ilei mindig sarg8s­szinuek: mindazaltal nehft 8 barna szin sbt€otebb vagy vila­gosabb arnyalala is fordul cia. Az orr hegye majd fekele, majd vorosbarna ", Varga kulon cmliti a hci.::i kuuas;::/, vagy paraszt-kutydf, mely lobbnyire fekete, felall6 fiilG es borzas szoru, lovabba ismerleli 11 L'oi6di fal'kasebet is, amely nagy­sagra €os alakra majdnem egenen hesonl6 a farkashoz, szerinte MagyarOrsz8g deli reszen, Erde!yben, Olilhorszagban, Moldvil­ban, Torokorszag eszaki TE~szeben €os Del-Oroszorszagban honos. Pap" Kepes lermeszelrajz "·aban a komondor vagy juhaszkutya kisebbik? alakjail kUv6szoknak hivja.

Beckmann "Bundcis" elnevezes a1611 a kovelkezokenl irja Ie a ku\'aszl: "Ennek a kulonleges magyar kutvanak egy par szep peldanya Esterhd.::y Miksa gr6f (Tala) birlokaban. az 1883-ik \Vieni kialtitason megjelenl. A "Pandu,," nevu kulya villimagassaga 73 em., a lorzs hossza 8-1 em., 8 lorzson leva sz6rzel 2-3 zoll hosszu, dur\'a, a vallakon es a mellkason eros en borzoi!. Az elulso es halsa veglagok hal so felulelen a a szorzel z8szloszeruen elall. A vegtagak als6 resze. a kone es az alkar sunJ rovid szorzelte! fedeli, A kiallilotlallalon ve!eszulelel­ten kurla faro k erasen lompasszorzeta, A fejel rovid szorzelevel szembeotloen elhataroUa a nyakon levu hosszabb es nyakorv­szerGen hu1l8mosan elrendezetl sz6rzel. A hMomszogleta rovid szorzeltel fedell kozepnagy fulek a fejhez simulnak. 8Z orr mind­ket oldalim a griffon szakallahoz hasania tosan. a homlok oldala-101 a szajszogleHg hosszabb, lomposszorzel foglall he lyel. A szor­ze l jegyek nelkiil egyszinuen feher, mely sziirkes es sa rgas szinbe megy ai, az orr es a kormok szine so leI sziirkesfekele".

,-, >-

A Beckmann-fele leiras nagy ban e~~szebcn reaillik a m! OS] fajttljcllegu kuvaszunkrtl. de a kialhtott peldany nem leht-­leU h.'ljeseo ftljtatiszta \d.ilso\e\ me~aldolt. mer I a pofaiwll Jevo ~tifionszeru sz6rzel jelenlele e!oru!ja, hogy Ell. eblenyc~zh!si irodulomba kerult . .Pandur" \'(~reben a komondor vere is csOrgecl(,7.ik.

A kiallitason megjdeni meg .. Pandur- iarsa, mely "Is/oc;:y" nevre hallgalott. nyolch6napos karl! es 6 IMsimal lenyegcscn kisebb \'olt ugyan, de alakja e.s szorzete a tarsa­hoz teljesen hasonlalos \'olt, al. orra husszinu, szeme ,,[lagos fehcrsziirke. szorzele egysz[nuen feher es farka kurlilott.

BeclwlOnn :,ozerint egyik berlini kiallilitson is szerepdlek magyar .. Bulldos" kutyilk. amdyek azonbtm konnyebb su1yuak voltak es szorzelUk inkabb g6ndorod6 volt es farkuk iompos gondor6do hosszu szorzellei fedett.

Monos/orf mogym' :'ifmorejri komondor (bundas kutya. bundas pas:doreb). neve alaI! largyalja az ugynevezetl .. kUV8szl". Szerinle "nagyon hason!il az olasz komondorhoz s nines

kizilT\'a. hogy az ul6bbil61 \'eszi emlelteztel a farkasra is s eg\'eb

l. K ...... n kiln Etla "1 II Inti

15:1

eredelel. Ez a kul\'a erosen lekintclekben is \'llas aUal.

epugy. mi~1 a m.ag\ar ebek va!amennyie". Az egesz leir6s a "kuvaszrl:l -ra Jlltk, $Zinc szennyesfehcr (borsoszinu. kesel~u-

!J.t .... kd ,,114 ~ul)'" II comp6~~II; p"Uh,'kull'~, II leh6 II m"H'" ~r2t1 ~~1)'4 ""8) B"n<l ... -,B.d,mann ullin'

szinu tirnyai(ltu). ~le~ kel1 emlitenem. hogy Mono . .,fon .. Ebt('nye~Z­tescbt'Jl" m09!JOf RUllO.',:: ne\c alaI! kuion egy felal1e) fulu ~pic­tipusu ebC't ir Ie. me1yet egyes ddckeken. a Dunantul. a ~lalra loven juha~zoknal, kondas.oknal iallam e.s a pumi j€'llegc\,el azo-

nos. Monos/orina!? ig<'lZCl \.an. has\' 8 kuvaszunk (sima feju komondorl. nagyon hasonlit az olasz paszlarebhez. de ez az osi rajts nem az olasz kulyal61 szarmazhaloll. hanem mini rakonvcru pits70lareb cgy osre yezelheta vissza.

Podmanic::llU Ge::a baro a kamondort, a kuvaszl es a pulil kiilon-kiilon fajlaknak jelolte meg.

Rcszemral a most ismertetett kulyafaji8ra a .. kuvasz" elnevezest lartom megfelelonek. mer! maga a szo .. kuvasz". ha onomalopactikus lermeszelel vesszUk figyelembe. jobban iIlik a kulya elnevezesre e.s mindeneselre ily alapb61 kiindulva

ISS.

sok~al _regib~ eredelU. mint az eb, a kulya vagy a .. koman­dor nev. ~ezetem mcgerosilescuJ szolgaljon Keller Ollo "Die antike Tierwelt" eimu mu\'cnek elsa koleteben a 150. oldolon olvBshata osszefogiai6 ismerieles. mety a kulva ne\'cnek ono­m_aloPo~likus ered,etere \'onalkozik. A kUlya' az indogerman nepeknci U-, vU·. ,wU-, ku-kepzo. Isy a gOTOg 1\.",,0" a sanskril /. Llan, altllin canis. cvanis heiyett, HZ arehai canes. 8 ~'emel Hund. a lettoszla\' s::un. az oszlav kulshiRa, az alban kufsh. a perzsa kutshak. a torok hiifshiih. a szieiliai gu::.::u, az olasz cuccio, a zakoni kue. igy IOHtbba a magyar kufya cs meg sz€'mbe­liinobben a kut'Os:: 8700 a regebbi onomatopoelikus ercdel mellett 5z61. A KUVBSZ a sza legszorosabb erleimeben az o5regi ma~n aroknal a HiHi irodaimi adCllok aiapjan nem jelenl­helelt oly yonalko:.aissal. mini mal nap. kereszlezelt kores­kutyat. hanem kuvasznal{ ma­gal az ebe!. mini olyenl ne,·ez­lek. A kuvasz neva magYflr juhaszok peJdabeszedeiben· is elOfordul. mini Hermon emli­lett k6nyveben alvashato; ,.Ameiy kuvasz egyszer illtai­ussza a Duna!. masszor is megprobalja". "Ku\'asz szensn fekszik. de abbai nem eszik. de azert morog az okarre." Egyebkenl a legregibb kattoink a kuvasz nev alall paszlorebel erlell k s mivel hogy kaltoink legnagyabb resze a hegyes­vblgyes dombvideken larl6zko­doll, a kuvasz csakis a moslsni kuvaszunkra vonalkozhalolt.

E1IO'flnKU k",· .... ~ k~~ (Zdmll~nlenl"'-e Hot ... ,1 IfU<>KlOl.

Meheiy .. Az 611610k vilaga"-ban a ka\'elkez6kben tgy sz61: .:A komondo! 8 magyar irodalomban kuvasz. kuasz, kamas::. es juhds:::.kufya neven is szerepel s az idevag6 adatokb6i gyakran nehez kihamozni, mikor van az igazi komondorral szo . .. Grossinge,· szerint: Komondornak vagy kuasznak neve­zik a falusi gyapjas kUlyai (1793)." Bonis Efemer a komondort fU rtos- vagy gubaszoru I{omondornak nevezi. Gvaddn!)i Jozser gabaneos kuvaszr6f verse!' Fels6biiki Nagy Islvan a kuvasz elnevezese helyett a .. bundas" elnevezesl ajan lja.

A kuvasz az orszag minden reszen. de ktiionosen 8

hegyes es dombos leriileleken. foieg a Kitrpaiok a\jan. de Horvalorszitgban is nagyon elterjedt. Isy e konyv hasabjain ismetelten a Horvalorszagi;>61 szarmaza kuvaszok kepe lalhal6. ezekel Zelms lenyeszlelte Ujgradiskdn. 0 ugyan nem kuvasznak

156

tartja, hanem simefeju komondornak nevezi. Zelnts igen rossz neven ,elle, mini leHle bizooyitja. hogy rele~te Ictszetos kutyail nkuvasz" nevcn jelolik. A kuvaszainak egyik kepe Morgan "Oer Hund" cimu munkajoban .. Sobrin nev alall helytelenlil, mini nag~ juhaszkomondor szerepel. £\'\'el szemben sokkal korultekintobb modon keszOI! t's a ma!{Y6rorszagi \'iszonyokal is figyelemre mel· lal6 vaskos muben "Del' deuls<:he Schafer/lUnd in Wod und Biid Y 19l19. evi killdasban az ungorischer Hirlen· und Hofhund. kut'(J.'i~ lathat6. Ennek a konyvr.ek mcgjelenese 61a Ic:galabb Nemctorszagban megismerhettek, hogy van komondorunk es ku\"aszunlc A konyvben ol\'6shaljuk HZ! a figyelmezteh.'sl is. hog\" "ami! Nl"melorsza~ban komondornak neznek, tlZ nem komondtJr. hanem kUV6S;£, mer! a tulajdonkeppcni mt'lgyar komondor tiszla verb en nagyon ritke".

Strebel a hilboru doll ki6dott hHlalmas l,cnyvebcn Et mi kuvt!szunldlOz hasonlo krt J,utya kepel rajzoltd Ie, amelyel,cl komondoroknak nevez. Stephanil;: az clobbi szerzokkd "zem· ben ft Iwmondor CS a kuvasz helyes kepel k6z1i nagyerteku konyveben.

A kulf61d a magyar juhti3zebek k6zu] a iegjobb6n a kU\"i;l~zl ked"e!i, ilyenekel nehany tcn~eszt6nk expo rial. Ezi d

jclle~u magyar kulyat i:::meri cSllpan a kulfold s [~"Y konnyen megescll a kUlf6ld6n, hogy fl kll\'aszt lwmondornak n("'7.ik. annal i~ inkabb, mert a len\"eszloink kUVi.1SZaiKt1t mini sima· rejli komondoroKdl adtaK at ItUlfoldi ,·evoiknek. KuH61don eze!tel a lipusu kutYtlkal lenyesztik is. a lenyr-szloik cgyesi,i· lelel i~ flldkilotta\(. az ugynevezetl "KonlOndOl··VerC'in"·t, pediR nem is komondorl Icnyeszlenek. hao",m Iwvaszl! A kiilfold a kU\"tlS7,t ezalalt a nev alatt meg L6n~ Hunde~porl·jab61 is i~meli, de 0 l~onyv a komondorrol es a pulirol cgyal!olab6n nem emlekezik meg. V. Slephonil::.·GrofrallJ: Der dculsche Schaferhund in Wor! und Bild kiadasJ:ban f(ol'os;:nay G(;::a .Bu;:oodny" nevu komondorimak kepel komondor elnevezes

alal!, a Iwt'os::' \ag)" bundcis elne"ezes alall .. Tis;:a" ne\'\J kuvos::1 laldlhtlljuk. Nemc~ak Horvatorszagban, de CI hegyes vid('kek kbrnyeken mindenUII talillunk ku\'aszokal. A mara· marosi ha\'8solHa felhajloll szarvasmdfhak es juhok mellelt. to\"obbil az orszag igcn kui6nb6z6 reszein levo gHzdasagokban. majd minden cselbcn Ia.tiam kuvas7.okel. Hermonn C~ik!\zenl· marion J\ornyek~'n levokrol emlekszik meg. A Tiszahitlon lali:6k elescn mcgkUl6nbozielik a kel ebfajlal. egyszoval a nep luda· laban '·fln. mi a kuvasz es mi a komondor. Marcal melle-ken a kuvaszl kuasznak nevezik.

Minden jel arra mulal, hogy a magyar juhasz· vagy paszlorcbek megkul6nb6zleh!senel es elnevezesiiknel a szak· erlok vegre egoy velemenyre juloUak. Az ut6bbir8. 8. .. Revai Nagy Lexikona"·ban lalalhat6 ismer!elesekbol is k6velkezlelni lehel. merl 8. komondor mellell a k6velkezoket t8.lelhaljuk

157

::6, ny.aj.or~6 e,bek legnagyobb testu faJlaja, meiyel a magyarsag OSI ~azl allalanak ta!lhalunk, amlf~thogy nalunk tBlalJuk fel. hab~r megrogy~tt s~a.':rlbBn, . ered~,11 jeltegeben es folteheljid\. ho.g~ n~ u~al fele IS lolunk lerledl eI . Az ut6bbi mondat azonban meg. sokalg" n}'ilt kerd~~ lesz, En'el szemben a "Kuuas;:, ebfalls 6 ~aszlorebek c~o~orllobol. A komondornal kisebb lermelO,· de nyultabb ~arco rru es nem lompos, hanem sima· vagy kevesse borzasszoru allai. Eredeli szinet fehernek lehel venni de a sok keresztezodes folytan sok szinvalloza!o! nyer\''' ~1inden. ~~etre. az elobb emlitell ismert.:!!esek nagyban hozza fogllak Jarulm ahho?, hogy 8. k6zludalban a kel kul6nfajlaju mag\'fIr

P6szloreb:t vegrt;, 8. m6ga ne,'en fogjak ismerni, Mar Beck· mann LpJo~ 088;)) .. Geschichte und Beschreib def Rassen des HundC'~ c~mu I(ony,:eben felhhJa a fig~elmel aTTa. hog} .. 6 ?1agyar .Juhaszkulyal {ertsd a komondort} rendesen a nag\-", f~h~r, faiusl bund~sl\UI~'thal teveszlik 6ssze", Meheiynek ehhe7. fuzotl hclyes megJcgyzese, sajnos, meg mai napon is fen nail hogy .,Beckmllnnak teUcsen igaza van, mer! hazai szerz8inl~ le~l.obbje nem tC5Z kiil?nbsegel a kel lliak k6zl". igy erthelo\"e "allk hogy a .. Sportbl~,tt 19l7. thi 33-3·1. szamilban .,Pvrenaen· h~nd und Komondor dmu dkkhez mellekcll rajz heiytelenol k~1 kuvasz k€opet abrazolja. Hogy a kiilfold meg mal napon is md~: he.I.Ytelen. fOl:{alm61. fdlwt a mi magyar juhasz· es pasztor· ebemkrol. legJobban blzonyiljfl az emlilell lapban megjelenl

szoszerinli szoveg: "Sein VelteI' (I. i. a pircnei eb) del" Komon· dor. i~t be; un.~ scl-aon be~sel" bekonnt. finen gnJ.'iseren f(reis hat 8ich jeC/och die Rosse nicht erringen konnen. obgieieh oieies fur sil.! spraelle. cor aI/em ihre unbesldchliehkeif. Gerode ois sie bego ll nen 8ich etwos be! uns einzuburgern. komen die delltsehen SchOfer/lUnde 1;0 stork auf. dass es ofsbold urn sie geschehen wor. Belwnnf waren sle ouch Imler dem Nomen ungorische Hirlenhunde, doeh konnell s;e hierunler allein niehl gercchnel werden, do es in Ungarn mehrere Arlen gibl. wie den Puli und Ktwas=··.

A neme! mag\·ftrazal szerint a mi kuvaszunkal a koman· dar neqh'el jelezlek!

A magyar kutyaink kozo!t, amin! az f'ddig eloadott bosegcs ismerlelesekbol kitunik. a legnagyobb zurzavarossagot az okozlo. hogy a hazankban elo oseredeti kutyafajlflkal. nem a fajtajellegek szerinl nevezlek el kulon·klilon nevvel. hancm a hasznalati mod szerinl. Pasztor., juhasz· vagy 6rz6 kulya volt a komondor eppen ugy. min! a kuvasz. Az egy ik regi szerz6 job ban ismede a komondort. az ezl ida Ie a paszlor· kUlyak elnevezcse alat! es a kUVBszt esak mellesleg emlitelte meg, a masik szerzo pedig a kuvaszjellegei emelle ki. illetoleg a kuvasz nev alall a lomposszeru es hosszuszoru paszlorebel egylitt irla Ie.

Az eblenyeszles fejl6desevel 8 zi..irzavarossag mindinh:ilbb tiszlultabba lell cs hazank kutyafajiilinak csoporiosiiilsa is helyes iranyban lerelodott. Ehhez a kialakulilsi folyamalhoz egy ezrede\"ncl lobb ido volt szi..ikeges, amikor mar. sajnos. oscredeli magyar kulyafajlaink a leljes kiveszes leren haladnak a vegpuszlulas fele.

Menlsi.ili meg. ami nuig mentheto, exporiro egy ideig Ill!

is gondoliunk, hanelll tenyessziik okszenl irdnyban a meg rendellwzesun/u'e dUd kevesszamu es meg jefleg::etes l~ulsE'jr1 magyar kul~Jafajlainkat. Tartsuk meg a komondort. a pulit osi jeflegeben es tanyes::;ziik hi a Ilovelke::6 lairas s::erinl. a leg· heluesebb iranyban a mi hriseges kuuas:::unk idedfis alakidl.

A mai korban eta reg; felfogdsti pas-zlorebismer6k es tenyes::16k. akik a kuvasz elner:ezesl nem s::illesen Fogadjdk. nyugodjanah meg vegre a " kuvus z" eineve:::.es 6smagyaros erlefmenek uiss-zadllildsdban, merl jrodalmi kutafdsaim helsegel kizdr6iag kimulolldk. hog[.l a kUV3SZ SZO ne m kOI'cskutyat, vagt} pdria·ebel jelenl, mel't az osmagya r hata l'ozottan ){uvasznak csa l< a )u\sztorkulY{liat nevezle,

A mi kuvaszunk Icirasanak eloh-asasa elolt a ked\"es 0lv8som n leirasnal sokkal kifejez6bb kuvaszkepekel Oasd a \9 .. 20 .. 22 .. ~1.. 6\ .. 91.. 92. 93 .. 96 .. 97. es a 98. keDe!) figye\emme! lekin tse meg. Ezek az etethu fenykepek a leg· szembelunobben jelzik. hogy a kuvaszunk milyen ki..ilsovel biro

Az elorebocsiljlotlak ulan lassuk a kU'laszunk lei rasa I :

1')9

A kuvasz leil·asa.

A ~llVas:: aJlolanos .ieflem::c!se. A mi ku\"aszunk n "11 o~os leku~tet~\"c1 m~g az idegen is hamorosan megb8rtilko~lk' ?r~en.?Ylre l~ halarozott, Iis7.lelelet parancsolo fellepeseve/ I ~ i eJ.e ~oze.lcdol ~lrellcnlse. 86rnB szemenek meJyseges IUkreben e ~el~ ~dll! .csakls .. a gazda. az igaz ku"aszbarat Iud, mely a leglg~~lbb es legonzetlenebb husege! liikrozi vissza Oasd a 98 .. ke.p~t). A .komondor~iil hatalmtlsabb lermelevel es halarozoll fell~pes:vel !JszI('le~ct. felelme! ojl be a feleje kozeledobe es ha aZllll~lob~n .. ell~ns~~el n.em l~t. ~zt Mhany farokcs6ni.lasban nYI vanul~ udvoz.~e~r~. IS mellatJ8. Veszdy eselen szernlel. szembe lam~d. I~ulonosen 8 pu.sz!akon es a havasokon do ~.uv~szo~ ba.tors~ga halarla/an. ha kell. ugy alamuszi mod on IS klte.ssekeJ.. labsza.~~~. kap\"a a neki nem lelszo idegen!. Embe~I S~ere!e ~ze.rfoJoltJ. A j6bara!01 megkiilonbozleli az eblle~seglol. A.~ 811,?-!~zatlan kerileshez koze/edo gazda vag\"

ara! kapudon~c.lescre sem Ugdl. csak farokcsovidassal kopoglalJa a kent.est, va~y a kaput. ~egerzi a kozeledo barat va~.y g~z~a s~agal .. 1!le~olc.g . mar messzir61 a kedvellck lepeseil fehsmer! .. dletoleg klluno fulevel meghallje.

A Hlubsege: !agaszkodas~ peJdatlan. Mcgjelenese telszei6s. z ete en l~enYlelen. a~ Id6 "iszontagsagail c!luri es kinn a

szab~d le,yego 8Z ell.el~. vilaga. i-:logyha kell \"eszetliil harapos Ie.~meszel~, de ?k n~lkul sohasem lamad; en'el szemben a kornyezclel, ~~nl. artollan baranyka. husegcs szerele!evel halm~zz~ el. £jJel eberen jarkal es minden neszre figvel de ok nelkul. sohase.m ugal. A nappal egyreszel alszundik~lja de ak~~r IS .. az ldeg:n kozeledtere fe/serken. Pef6Fi .KufYO~ kaporo}obon szereplo kuvaszrol, mely

_.A he./; v"J:!en sl'undikti! mlphO'lSz61. t-;em tirt. nem i~ h6swlilM ., _

sok~al jobb. velemennye\ leU vo/na. ha kuvaszunk nemes t ula!~onsagBlI koze/ebb~ol isrner!e \·olna. A mi aranyos. jo Pe/~frnket ~ kuJya.~~p.a~o ~ellctt fekv6 kuvasz igaz haralnak

ll~km~el tie s Igy a7. eJJeb o.rz.es faradalmai! nyuu-odt szundikalass81 alszo ago za\·~rI.al~.nul klPlhenle. Mil irl \'olna Pet6fink, h8 a

"PeJeskC!/ n61anus hclyzetebe keriilt "olna. A kuvasz.unk az 811~1i psiche Ie-gnemesebb vonasait hordja

magaba~ saki ezekel a JO tulajdonsagoka! egyszer megismerte-8Z csakls a kuvas:oka! lekinli a legnemesebb kutyarajlanak' . A k_uv~sz sz.orzclcnck hOSSZB, minosege es elrendezodese IS telszelo~se les.zl a ~o!eher allalol s igy sokkal kiilomb a lomhalestu be r~a!~e.g~mel. Ilyen elokelO megjelenesu es liszlcM I,ete~. parancsolo klsero kulya a legkifo!?astalanabbul 61tozkod6 ~.rho~gy r:nellett so~k~1 osszhangzatosabb diszt ktHcsonoz kisero. Jenek. mllll a napJamkban di\'atossa v811 kUlyak

l~O

A fej. A rovid. simA sz6rrel borifoU fej szembelUnoen elkulonul a hosszu hullamos sz6rrel fede\l nyaklol. A fej koponyai resze mersekelt i"ben el6domborodo es halalmas ragoizmokkal boriloll. Az areorri hajles 8 komondorhoz \'iszonyi!va sekclyebb es ennek folylalasa. az areorr va!ami· .. el hOSSZRbb. mint \elelylitrsanal. a komondornal. Az orrha! t"Syenes es mersekellen lelompilol\ orrli.ikorben vcgzodik. A kuvas7. feje szeml61-szembe is reszarenyosan lelszelos. Az ajkak es a pofak lebernyeg ne!kul a fogakhoz simulnak. A halalmas. hOfeherszinu fogak egybeveg6k. a szajureget t6kelelesen zerjak s igy 8Z also allkapocs se nem lu!noll, sem pedig rovid. Az ajak sze!e feketeszinu es cafrango!\' A szembolt nem oly hala!mas. mini a komondorenitl s igy a kuvasznal a fei eltaiaban keskenyebb.

A::: orrWkor. Az orrtuk6r az arcorri reszhez fUenyosan nem tulmt'r\ckben elhegyescdo. de nem is lompa. Az orrnyilits eleg Mg. Az orr borenek szine fekete vagy palaszu;ke .. a hus: szinu orr nem el6nyes. A eelirenyos kuvasztenyeszlcs elso feladala a husszin(i orr 16keieles kikuszobolese.

A szernek. A kavebarna solelszinLi szemek BZ igaz huseg lekinlelel lukrozik vissza. KuvBszunknak sz6beszedre alkalmas hBngja nines. de cnne! igazabban es meiysegesebben nyilt lekinlelc beszel. A szemek m!ma beszedel esakis az igaz kuvaszismero erli meg. A sz~mgoly6k, melyek a kuvaszunk jellemvonitsitl iUkrozik \·issze., sem luleloltallok. scm pedig luloldalt illeszieltek. A szemhej szele leheloleg rekele legyen.

A ftilek. A fulek kozepnagyok. lekerekiteU v alakuak. amelyek nem simulnak szorostln a ful lovehez es lulmerlekben nem itllnak eJ. A fulek inkabb husosak es feluletukel r(hid, sima szorzel fcdi. Fi<1\'clesnCla fulek mersekelt jatekal eszrevesz­sziik, mikozben fuleta sz61egszorosabb erlelmeben nem hegyezi.

A OI/Ok. A nyak 8 fejlol hullamos dus szorzeh~\'e1 szembe­lunoen e1kul6nul. a dus szorzel a rovid szorzellel fedetl fej ulan Ligy ttinik. minlha a nyakal szoros nyakorv diszHenc es ezerl a kozephosszLi lebernyeg nelkuli nyak rovidnek es vas­kMnak tiiOlk (iosd a 19. es 22. kepet).

A IOr.::s. A mar. a hot. 0':: om}ek es a far (A mellkm:, (j ha::; tis (l medence). A nyak ulan a mar merse-kell ive! allwl, smdv ullin ft hal. t\z agyek es a far egyenes vonolfl. kovel­kezik. A ftIT vege a farok loveig mersekellen ivelt. A mar­ma!-{8ssag 55-80 centimelerig lerjedhel. A hal hosszLi. ezzel szcmbcn flZ egyt"k renid. a fcu mersekellen ivelt. Fe!ulrol tekinh'c a htH iigyek s a far aranyosan szeles &s erosen izmolt.

A mel/kos. A lorzs arenyaihoz alkalmazkodva a mellkas h05szu l'S mely, de nem dongas. sem pedig 181'05. A mellkas eleje. az llg\'ne\'ezell szugy·. erosen izmolt es res7.l:I.ranyosan sz('lcs. A merse-kelt h.·ben elodomborod6 bordek halalmas mell­urcgel n ."sznek keru\.

161

A has. A has a Icslhez viszonyilva eleg lerjedelmes. de nem esiln.qo, vag)" ellenkezoleg nem felhuz6doll.

A Torok. A fflrbol a farokla sem melyen, sem pedig lul­magasan nem ered. A farok szabalyos hajlesa a 16rzs vonalal nem zavarja. A legszebb farokalakulas az olyan, amelynek csonlos \'aza az izmokkal es a barrel egyiill egyen!etesen vekonyodik, melynek vege a csankol eleri (hossza 40 em. korlilJ. A farok vege mersekelt ivel alkol es felulele! hosszu. hullamos, dus szorzet fedi. Kiveleles eselben kurtilotl farku kuvaszokal is lelhalunk.

A vegtogok. A iapoeka. a felkor. 0;: olkar es a lobl6 egymeshoz viszonyilva megfelelo hosszuak es megfelelo szog alat! illeszkednek egymashoz, 6 feli..ilelUkel es a koz611uk levo lestreszekel eros izmok toltik ki. Az izmok az eJulso veglagol a lorzshoz szorosan hozzakolik, mely azonban a veglag szabad mozgasal nem ge1olja. Az ace!os esonlozalu eliilso lebak 6

lorzset osz!opszeruen, sem szOken, sem pedig lui lagan nem lamasztjak alit. A \'all es a felkar dus, hullitmos szorrel fedeli, a k6nyok. flZ alk~H es a leb\'eg eli..ilso felulele sima. rovid szorrel boriloll. a kbnyok es az alkar helso felulelel hosszu, zaszlo!?zerGen elrendezell szorzel fedi. A rovid szorrel redelt iabveg ujjai szorosan zitrtflk es a fekele karmok szembe­IGnaek.

A comb. 0 konc szikitr esonlozalal vaskos izmok fedik. A csenkizule! fulesra, ugrasra hajlamosfln megfelelo hajlasban megy al a helsa \'egtag szeresontjeba. mely sokkal rovidebb HZ

eluiso \'eglag labszarcsonljanal. A konc elulso feliiletenek also fele, a csankok, a lebvcg ro\id es sima szorrel fedeU. A hels6 veglag az elulsonel erosebb. ujjai szorosan zerlak es rovid, fekele karmokkal ellalo\lak. A helso veglagon neha failyu­kormok foglalnak helyet A fattyuk6rmok sebeszi uton el­lavolilandok.

A s::.6/"6:::(>/. A kuvasz fejel ro\'id, sima szorzel borilja. A fej szorzetehez hasonl6an az alkar e!ulso es oldalso felulele es az ezalalt leva lA.bre~zek egesz feliilele, lovsbba a esenkok cs az eZAJall leva labreszek egesz lerjedelemben rovid. sima szorzetlel boriloltak. Az clobb emlitett lestreszeken kivi..il az egesz lestfelulelel 8-15 em. hosszu. hullamos, nyilt es dus szorzel bonlja. mely a rej mog6tt a nyakon szornyakorvel, 6 kony6k s az alltar hetso fl,li..ilelen zaszl6szerLien elrende7.ell sz6rzetel es a farok felulelen Icvo sLirLibb s hosszabb szarzel dus szarbojtol alkol. A sz6rzel hullamzalos \'olta minden Korti!­meny Koz6it a jelle~zelesstg-el megorzi. A kuvasz szorzele osszegubaneolodasra nem haJlamos.

A s::6r::ef s:::Zne. A kuva::'z szorzele hofeher. gyengcn sargasfeherszinu. A fulek. a nyak. a lorzs szorzele az idasebb kuvaszoknal kremsarga szin(h'c val hal. Egyebkenl a gyengen \'ilagossargesfeher-szin hibimflk nem minosilhelo.

D r. R .. " • • (a \I In" k ~ k. 11

16~

99 An'on, kll"1.

.. ~, aun,",. n .... o1 I" ~1,e1 ,,",d~,·hb ,c I

('lis!o.oki <' k 110 lO,

." • "'I~ , .

Hibanak mmost· lendo es a lenyeszlesbol kikuszobolendok :

H8 a fej aranylala­nul nagyobb a lesl81kal­nsl Ossd az 52. es 53. kcpet).

He 8 koponyai resz halalmesabb az arcorri resznei (\asd a 99. kepel).

Ha az 8rcorri resz tuirovid.

Ha az aTcorri hajias meiyebb a rendesncl Oasd a 99. kepel).

Ha az orrhal elo­domborodo, ,', behejloll.

szembc lulszdes l'S nem csonka iasd 8 3-1. I{t'pet).

He a fej szeml61-kupalBku (bernalhegyi fej,

Iia az ojak lelogo. lebernyeges. Ha a fogak nem egybevag6k. HI'!. az also allkapocs it felsonel rovidebb. vagy lulnotl. lla az orrlukor lulszc!es. He az orr husszinu. vag" teljesen ,·ilagosszinu. Fiatalallalok­

nal az orrlu\uon leva {eher foltok idove\ rendszerinl eltunnek. He a szemek kidulletlek, ,-agy lubneiyen fek\'ok. Ha 8 szivarnlnvharh·a "ilagossargaszinu, feherfoltosvagy ke­

kesszi n u (cso kasl.e m-usl:'~.) Iia a fulek lulhosz­

szuak es dellelenul le­logok (Iasd az 52., 53. cs 99. keDel).

IIa a fLilek felal16k, vagy lu\ipanszeruek.

H8 ~, fuiekel hosszu ,'ag)' szaikasszor fedi.

Ha a nyak hosszu l'S felulelel rovidebb, gyer ,'agy simabban {C'kv6 sz6r fedi Oasd az 53. kepetl.

i la a marlajl,k szem­belUnoen kiemelkedik.

He a halvonai lehaj­loll !iasd a 101. kepet). vagy erosen puposodo,

Ha a 16fZS tulkes· keny, vagy luls7.eles.

Il'l. I .......... t .. n I<~"",·dl k.,' ... ~'e~.,ll k .... -.... · 1\: .. 1<,,1< eb~'nll,"i • .)

He a mellkas dongas vagy lapos.

lie 8 farok a hatvonal fole kunkorodoU ilasd a 19. es a 22. kepet.)

Iia a farok kurtilotl. Ha a lapocka, a kaf

cs a kony6k vagy lulszo­rosan. vagy tullazan fekszik a mellkashoz.

Ha az alkar es az ez­alall levo lablo viszonyla­gosan szGken, vagy lagan tamasztjak ala a 16rzset.

Ha a veglag-ok gorbek es izuletei duzzadlak (an­golkor).

Ha a csonlok nem

ltiJ

acelosan szikarak. Ha a csud nagyon hajlott, vagy hilmeredek. Ha az ujjak nem jell zarlak, vagy h.ilhosszuak. Ha a karmok lulhosszuak PS viiagosszinCiek. Ha HZ ujjparna nem rugelmas. Ha a medence hosszabb. mini szeies. H6 a fElr csapoll. Ha a comb es az alcomb gyenge izomzalu, Ha a csankizulet lulmeredek. vagy befele (Ie hen alias), vag\"

kifele fordult. . Ha a labia es az ezalaUle,'o labveg lullagan. "agy h.ilszu­

ken lamaszljak alii. a testel,

1O~ EI.6 , .. k,ntetre ~,,,·.ozh_ '." ku!)~nak ,(jn,k ""' d •• n~",,,' ,un".do.ul)·~ "Md .... Elorord~1 hotlJ Ia,;' ,,.;eI .. Jut"h~kul)" ull><ljn,nU elll.k ,esze '''Ioe","

r .. h~,"z'nO, (A ozefl6 lek .. ! .. I,

Ha a halso vcglagok a has ala irenyullan. vagy lulmerlekben halrafeie ter­peszkedoen helyez6dnek,

A halsa veglag ujjai, karmai es ujjparnai az eluisokh6z hasonialosan hibasak.

Ha fejel es az elulso es hals6 \'egtagokat a sima. rovid sz6rzelhelyell hosszu borzas- vagy szalkasszor­zet boritja. (KomondoT\'er hozzakever6dese')

Ha leslfelulelel rovid (lasd a 102. kepel) szal­kas ,·agy hosszu elsimu­lasra \". elnemezesedesre hajlamos szorzel borilja.

".

Ha a sz6rzel nem egySZLnuen feher. vagy egeszen vilagos­sargBfeher szinu. A vilngossarge-feher szinu follok. he flzok nem nagyon szembeol16ek. hibasnak nem min6silh~16k. de 8

tenyesztesb61 id6vel lehetoleg ki Kell kusz.obolni. A larKaSeg lenyeges hiba, az ilyen Kuvasszal toyabblenyeszleni nem szabad_

• • • A magyar kutyainkra \'onalkoz6lag minden l elmondtam.

ami lenyegesel az irodalomben fellalalhal!am Cos mindezl '-.l ZS-galalaimmal es gyakorlali lapaszlalalaimmal kiegeszilellem. Ugy­hiszem k6nyvem mindazl magaban rejli. mely a komondor, s puli, a pumi es a kuvasz celiranyos tenyeszlesere elegendo ulmutat6ui szoigal.·

Abban az eselben. hfl 8 magyar kulyafajlaink lenycszl6i e konyvben lefekletett iTanyekek szerinl hal6dnak. rovid nehimy ev muivti oly szep eredmenyt fognak e!erni. ame!yert az egy'd> £sjtak lenyeszt6i s igy a kulfoidi ebtenyeszl6k is a legnagyobb elismeresse l fogjak a hazai ebftljlainK lenyesz16it elhalmozni.

Mindenkor amellett a halarozotl kijelenlesem mellell larlotlam ki. amely szerinl a komondor. a puli. a pumi es a kUVHSZ lenyesztesenek altlPjal a kk.ep7eli lenyeszt6k alkoijok s mig ilyen eblen\cszt6k nincscnek. addig 8 ha7ei ebfejlaink tenycszlesenek fellenduleser61 ~:l6 sem lehel. Konyvem erre megddja a megfelelo alkalml:tt es ha szereny konyvem is 8

puszlaba elhangz6 sz6ie~t': csupan. akkor magyar Ielkibmeretem szomoruan ebbe is bdenyt.;gszil,. mer! megtetlem mindazl, ami csekely eromb61 €os lehelsegemb6l !tHellel!.

A jobb anYdgi sorsbtlO le\'o magyar honfitarsaim az eblenyeszlesi sPOlia! ne \'cssek meg. hanem c mft£yar cbfaj­tsink megmenlese erdckeben !lzabad idcjuknek egy csekely TeszCl ezeknek a husege~ allfliokntlk tiszla \'f-rben val6 lovabb­lenycsztcsere fordilsak cs htl mas jutalmal es eiismerest nem kRpnak : ~ ott lesz melletluk. kornyezclUkbl"n a leghusegesebb, legragaszkod6bb bmal. a mo[].lJOI' fw/yo, mely gazdlijara minden alkalommal mdyseges tekinlelevel igat': hala.jat sligarozza.

PHYLAXIA _._ a-=_=

TERMEL: Polyvalens antlstreptococcus szerunlot

kutytik szopopnyictija ellen t

Septespestis e l len' szffrunlot Hutyra tis KiSves nlodszere szer.nt I

Lepfene ellen Prefsz./ele vaAdndt 4s szerunlot

MipigyfUJP es petecsk6p ellen' szerunlot I

Bapomfikolepa-vaflcina-t Mannlnger rnodszere szerlnt I

Bapomfikolepa ellen' sz4rurnot I

Septesopbtinc ellen' vaAc'ndhat es sz4runiol J

Sepcegii uszok ellen

....... ~ •••••••.••••............ • • • • • • • • • • • • • • •

, , Dr.SZASZ ALFRED

1n.-taIHir

bakterio16giai es oit6anyagtel'mel6 ill t eze te

B U DAP EST, VII. KER., ERZSEBET·KIRALYNE·UT JA 15. SZ.

TcJefon: .lOzsef 71 29 Sikgonycim: SZASZAL

• • • • • • I: • • • • • :1------ ----------------1:

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Ift._tandp

eredeli baromfikoleraellenes , ,

VAKCINAjAT, lepfene-,

Seplesopbtinc-, sepcegiiiiszog­es bipoltipis

szeptikemiaellenes

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • tapt6san immunizd:I6 ojt6anyagaU. • yalamint egeptyphus lenyeszd et egepek. •

'.'1 mezei egepek (pockok) :. es patkdnyok lptasdpa

• • • KIZRR6£RGOSRN I • • • • Budapest, VII. ker., Erzsebet-kil'alyne-iitja 15. sz. • ., alatti Illag~'tninll;zt'tehen egycdOI maga termeli. a • • .. ~~~.~~~~~~~~~~~~~~~~~~. ••••••••••••••••••••••••••••••••

•

Az eblenyeszteshez sztikseges alapismerelek.

A lenyesztesre az embed elme 8 legszembeoll6bb befo­lyast gyakorolhalja es a sza],szeru irsnyitsssal csodil.lalramelt6 eredmenyl erhel el. A ten~-eszlo az eto allaUaval majdnem ugyanazt erheli el. mit a szobraszm(h'esz agyagjaval. Alkol, formal. a formakat \'altoztatja es tokeletesbili.

Az eblenyeszles eredmenY'eSSt'get elsosorban az atbrokles, masodsorban az e!obbihez hasonl6an ienyegesnek minosilendo ebtarlthmod megfll8Poz7a. E7Crl az ebtenycsztes reszere erle­kes, ki\'a16 e.s a f8j!ajellegel !ol{f~!ete~'en magu1;;on hordoz6. hu atorbkii6 kepe!'segu sZlilokulyakal Yil.!asszunk ki s a koly­kbket megfe-lel6 tartasban es nevelesben reszesitsuk. Ha. nem tartjuk megfele!6 m6don a kbl~ koket. Llgy a legkitun6bb tenye!'zebek uf6djai elfajulnBk, lbnkremennek.

Az elso lekinletrc a kezdo eblenyeszl6 a lenyeszles feladalat igen kbnnyunek tekinti. de aid belemelycd a tenyesz­les problemaiba. az mindeneselre maga clot! a legnehezebb fe!adatol fogja lalni.

A tenyeszles problemainak f(~sz!etes ismedt"tese nagy leriedelmene! [Og\'8 nem illeszlhefo be kony\-em keretebe s igy esak az a!apelveket a legf6bb yonasokban ismcrlclem.

Teljesen fajtatiszla szul6kt61 remelhet6 csak. hogy a ki.i!sG es belso luldjdonsagokat ul6djaikban megorbkitik. Mine! hosszabb ideje lenyesztik az ille!6 ebfajlil.t liszla verben. annal kevesbe fog-unk remenyiinkben csa!6dni.

A lenyeszlesnek lilkat a tenyesztonek meg kell lalalnia s igy elsosorban a fajtaliszla tenyeszam'akulyal kell kivalasz­lania es ehhez oly fajlatiszla flpaku tyal sziikseges kikeresni. melynel{ alorbklt6 lu!ajdonsagai az anyaallfll hasonl6 lulajdon­sagaivai harmonizalr.ak.

A tenyeszlo a szul6kon kivul W!eg a nagyszul6k oroki!6-kepessegeil kiserje figyelemmel. mely a mi magyar kutyaink lenyeszlesene! egyideig nem johet szil.mba. Amini a magyar kUlyaink !eszarmazasanak (pedigreeje) ponlos feljegyzesei a !enyesz!6k utjan megor6k[t\'e !esznek. az okszeru lenyesztesnek ez a biztosileka is a magyar kutya!enyeszt6k birtokil.ban lesz. A to\'abbiakban 8 lenyeszlonek arra kell torekedni, hogy ellesse a lenyeszkutyanak atorbk[to kepessegeit. Pe!danak

166

okMrl, hu 8Zt vesszuk eszre. hogy valamelyik komondorhim ulan gondorod6 szorzelu k61yk6k j6nnek a vilagra. ez\ a tovabbiakhan !cnyeszlesunkl61 la,\'oJ fogjuk larlani. igen gyakran ad tapasztalhaljuk, hoqy 8Z els6rangu ki.ilseju lenyeszallal ul6djai nem 16keleles('k, Ichat a szul6 nemes lulajdonsaqc.it nem oToki!i a\. ev\'cl szemben 6 nem egeszen kifogastalan lenyeszaIJ8t ul6djai a jellernz6 fajlaklils61 hordjak magukon. EgYSZOv81 a ienyeszallai akkor kiluno, he 6Z ul6dja mind osszhangzalosan a jellemzo fajlajellegel birjak. Az ig8Zi verbeli eblenyeszt6 8 lenyeszallatok szarmazasi lapjal lanulmanYOZZ8 es a lenyeszallalol ez alapon vil.laszlja kL A ienveszt6 azonb~ln el nem zarkozhalik ttszarmazssi !apak tanuimanyozesanai, hanem arra kelliorekednie. hogy minellobb lenyeszelel. kiellilasllekinlsen meg. ahal a lovilbblcnyeszles hibsi, illel61eg eredmenyei szembeolloen tudomflsara julnak. Az ul6bbi az orokles Ie-nye­genek megismercsehez sziikseges egyik m6dszer az ugynevczell g\'akorlali megfigyeies es a lapaszlalils. amelyel a napjainkban alkalmRzasbtln len5 lervszerli kiserlelek kiegcszilenek.

Az emli telleken kivul az or6kleslani kerdesek lanulma­nyozasara a szarmazas!ani €os az osszehasonlit6 feji6des-. bone­es elellani modszer all rendelkezesre.

A kezd6 tcnyeszl6 csakis a liszlavenl lenyeszlcsse l 16rodjon, mely ugyanegy fajlimak csoporljaba tartozo stlalok­nak egymassal val6 parozlalasa. Ennek kereten belUI belle­nyeszlesl, iIIeloleg rokonlenyeszlest uzzon. A rokonlenyenles a beltenyeszlesnek fokozott alakja, mer! az egymassal peroz­laloll szu!6k kozeli rokon:,agban allanak egymassal.

PCldaui alljon a luloldali szarmazasi lap. (167. oldaU A rokonlenyeszles halaral a halodik 6snemzedck mutatja

meg. Abban az eselben, ha a felso halodik nemzedekben 2-1 os szerepel. igen k6::.eli l'erferl6::.6. ha 8-16 os fordul el6 mcirsekelt es he 32-6·1 os adja meg az ala pol [cir.'oli rokon­lenyeszlesrol beszeJunk.

A rokontenyesztes nagy bec~et mar az 6koriak is ismeriek. Arisloleles termeszetrajzaban irja: a menesallomanyl ugy lehel IbkelelesHeni. ha a kinilo mennel sajat any jet es leanyail fedeztelik.

A megfelelo okkal es m6ddal alka lmazotl rokonlenycsz­lessel kivelo sikerekel erhelUnk eJ. A rokonlenyesztesnel ova­lossaggal es kori.ilteldnlessel kell eljarni, mer! hatranyokkal is jarhat. A rokonlenye<.;ztes ellenzoi szerint a hatritnyok a kavel­kez6k : a szerve::c/ ellena/l6kepessegenel~ c::;6Ilkenese, 0 lenmiket­lenseg. a fogekonysog a ragad6s beiegsegekkel s::.emben. a ::;.::.er­ve::.el clfinornocicisa. a.::. ut6d gyengesege, a.::. ugyneoezetl lul· lenyes::.lef/seg, a n6nemui ielleg, a korcinfeil6cies es veglil a feheredes (olbini::.nllls). mely kulycihncil es macskalmcil vele­s.::.uletetl siikebeggel pcirosul. Az ill felsorolt halranyok nem ludhat6k be minden eselbcn a rokontenyesztes rovasRra. mert

SZARMAZAsl LAP.

Az eb neve 1\'.1 lld!lli,. RI'I":d .. FojtliJI'I ""(,,,w/U/ur. ~eme l."aT!. SZoTute. 11I1II1'n.~· Szine. mjUl to! eg\tob jelei {l'Iu:r. SzOlete~i ideje: 1.'1'1,. I;"i m'iJlI.~ lui"!. T('n\"e~zI6je /'ul,,(·:I."!! IlI-rllllflll. Ul'r:a .. Tull'ljdono8~ .111(11. ,:., S(I'·(:"!ll."l'rf. BIII/opI'Si.

r.IWl1!l'iflll m'M flr/Ylil" /J1'I":d .. (ju.d t;~. ktp~l)

An\"8

I\is (;!Ji/I.;(J.~

Ikl":d.·

• rJl"OkfJS rlw/l1pioll

(;yilko.~ ,L4,d , &J. k,·p~t.

• iil"ij/;iis r1wml'ifll/

(iyill.-I).' L.o... I k,·pC'"l) HolY.II1I

167

rendszerinl a helylelen tenyesziranyzat, rossz larlas es taplaltis befolyasa alal\ is kelelkezhelnek.

A rakonlenyesztesnel a j6 lulajdonstig mellell a hib6k is huen az ut6dokra alorakJ6dnek. Ez€ort 6 rokontenyeszlessel foglalkoz6 eblenyeszl6 ohl tenyes=dllalol l'olass::.on ki. melyben az fir/ekes kill1no /ulaidonsogoll kimagas/6k es e::.ek a::. eny­hebb hibdkkal sz.emben hilnyom6ak legyenek.

A Ila l'ositas,

A nostenyebet csakis az iV6rZaS idejen paroslthatjuk. A gyorsabball fejl6do ebeknel 8Z ivarzas (oest,.us, nem pedig menslrualio) a leghamarabb a 7 h6napos korban mar jelenl­kezik. de rendszerint 8-9 honapos korban eszlelhetc. Az ivar­zas even ken I ketszer. tavasszal €os osszeJ eszlelhelo.

A noslenynel az ivarzas akkor lep fel, amidon a pete­feszekbo! mcglermekenyitesre ereU pelek jutnak a mchbe.

loS

Ilyenkor H szemeremlajek B szemeremajkak megduzzadnak es a szemeTemnyilasbol lobb-kevesebb veres veladek uru!' Nemelyik noslenykulyimal oly enyhe 8. \"crzes. hogy ez a tulajdonos fi~yelmet lelje:'len clkertili" Az [VCHzas jelentkC"zcse idejen 8 nchMnyeb igen izgatoll, igen jalszikedvu €os minden himkulya ulim eszeveszell" A szemeremlajek megduzzadasa­\al kapcsolalban" mel~ foleg riatal ebekncl eszlelhelo a leg­szembeWn6bbcn. mig idosebbeknel alig eszrevehelo. az [var­zes kezdelere a gyakori \izeles keltheli fel a figyelmunket. Nemelyik nost2-nykutY8 az ivarzas idejenek kezdelcn min­denl szClszaggat. nem engedelmeskedik cs elveszti szagl6-kepes~egct.

A \erzes 7-11 napig tart. majd a \"eres kifolyas fokoza­losan csokken es az ulobbi helyeli a szemcremnvilasbol szurkesfeher. nyillkas \aladek UIUI. A \erZeS megszunese\"el a szemeremllijek duzzanala fokozalosan csokken. mely \issza­fejl6do folyamat rendszerinl 7 napol ...-esz igenybe" Az egesz h"arzas ideje harom szfd~aszra oszl118tO: J. a verzes etotti, foleg nyuglalansagban n) ih-anul6 idoszak; II. a H'TZeS ido­szake: III. a \"eTZeS utani idoszak. A harom idoszak egyutt­\"€o\"e 25-28 napig eilart" Ez ulobb emlileU ido alall. he nos­leny ebunkel nem akarjuk befedeztelni. a legszigorubban kell felug~ del '"agy zaT alatt tarlani. A nagyobbleslU noslenyebekel a leghelyesebb. ha zarl helyen lancrakotjuk. merl mar igen gyakran cl6fordull. hogy a noslenyeb az i\"arzas idejen 2 meier­nel magasabb keritest is alugloit, vagy vastag fClBjtol. kcritcst atragotl. illel61eg keritest alaasolt s igy fulatt meg i\"ari oszlone­nek kielegitcsere"

Amidon 8 noslen)eb allja a himkutya udvarlasal. akkor befedezlelhetjuk. Ha 8 nosh'ny nem all keszen 6 himhez. akkor a fedezlelest halasszuk e1. Fejlettkoru tenyeszkulyak sikeres fedezlelesere egyszeri parosilas elegendo. Amikor a fedezleles­nel az e16bb emlilelt iritnyban nem lalalunk bizlositekol, ugy a kovetkezo napon pilrositsuk ossze ebeinket masodizben" A ket parosilas k6zolt egy napnal hosszabb varakozasi idot ne hag},­junk es ennel ke,"esbe aienlalos b kelszetneJ lobb pinositas" Az uic'lbbi eselben meglorlenhelik. hogya kes6bbi parasilas alkalma­\"al szinlen meglermekcnyulnek a pelek. amelyek az elabbi paro­sitasnal meglermekenyilelt pelek el61t fckszenek es ilvm6don az ulobbiak szuleset hatrilllaljek. amelynei{ I<ovetkezme"nyekenl koraszliks. a magz.al elhalasa. rothadesa az anyaallal eletcnek \,eszclyczlelescvel mehen bellil bekovelkezik"

A nostenykulya fejlellsegeiol fugg. hogy mely korban \"eze­tendo fedezteles vegel! 8 him dllalhoz. Az elsa ivarzas ideje alatt a leglobb eblenyeszlo nem tarija ajanlalasnak a parosl­las:. merl az amugy is fiatal 7-9 honapos nostenykulyanak lokeleles kifejlodesel a vemhesseg ha\raltalja es rendszerinl az. elsa alom nem tokeletes.

169

Vt'iemenvem szerin! az ul6bb emlHelt €os az aitalanas koziudatbu menl nezel nem allja meg 8 heiy'et a kthe!kezo oKoknill fog\'a: Az i\"l'lrzas jelentkezesc a Icglermesze!cscbb jele ez ivari erelt~H~gnck" amely mint ilycn" ha lalsz6iag fiata­labb korban is jelentkezik, foleg kitenyesztetl allatoknal. nem lehc\ idoszerullenul el6bb jelenlkezo es a termeszctes fejlodes­nek hatranyara szolga!o folyama!.

Egysz6val. amit a termeszetes fejlodt>s ivarzas dlokjab/tll megkh"an, nem lehe! halranyara tlZ egyen f"jlodcsl're" Ezek szefin! c~ycbK{>nl j61 fejlett ebelmel az dso ivarzas idejd egesz nvugodlen felhaS7nalhaljuk. Az anyt'u'll1atnak szant nosleny­KuIYB, htl. az elso i\"cHZaS idej€oben meg-termeKenyul. akkor a lesli fejlodc:'s n'g-so sztlkaban letrejo\l yt'Olhcsseg cstik cionyosen befoivti.solhatja az ivarszen"ek. a szuloutak (os B medence fejlo­desel. mek sze;\"cknel, lokeletes kifejlddt"se leszi a noslt'n)ebel igazan le,{ycszal1alla" Termeszelesen ez ido alatt e!sortmgu (,Ie­seggel kell tarlanullk a fialal anyaKlJlyiil. AzI tapa~zt(ll!am, I,ulonosen elkenyezl('lcU IdslestLi noslenyebf'knel. amIdon uz elso i\"arZBS idejel a fedezletes nczopontjab61 e1mulaszlotlak. 3kkor a fedezlelcssel rendszerint eredmenytdenlil kiserle\ezlek a kesobbi i\"arzasok idcjen. Az eh>o i\"urzas minden eselben a iegszembeiUn6bb lunell'kben nyilni.nul. mig az elsa i\"8TZaSnal be nem fedezeU nostenykut,"anal 8 kes6bbi korban az h"mz.as, \"agy iRen envhe je!ekben n)ilvanul. \"flgy pedig lalsz61ag tcljescn e!maTf\d. ezzcl kapcsolHtban a nostenycb ellenszcm-e a him­kulvavttl szemben fokoz6dik.

" E7.ek szerinl tehat I~i kell has7.llalnunk az elsa i\"arzBsl. mer! egyma~a a \"emhesseg. a megfclelo t .. utas es Itiplalil.s mellell. nem lehet hillrflnY8ra az anyaallal leslenek kifejl6-desc're"

Az elso i\"tirzas idejeben torlena fedezleles kihdgyasi.iJ az eblcm"eszt6k es sZflkt'rtOk aZert ajonljak nezetem szerillt. mer! tcny-Ieg elofordul. hogy a IWTai \CmheSsl'g latnolag hiltrillltltjn H nosleny fejlod€oset. ilyenkor flzonban oz ok masban. i~y f6ieg a rossz. laplalasb8n es be!egsegekben \<;cresendo"

AltHlaban a fialtll"fejl6dofelben len) kutyaknal fordulna\. elo az alialilnos laplai!saq-ol befolyasolo be!cgs";gek (pI. szoporn~ ica. belfergcsseg. angalk6r sib,), ame]yek. hi.l ,"emhesseg idejc-ben jelenlkeznek. mindeneselre nemcsak HZ a nyaallat, hancOl a magza! lokeleles fcjl6di-sel is halrallflljak. Az ut6bb emlitett belegseSek gyakori fennforgtisa iciezi clo a fejlodes \"egso szol{a­ban Ic\"o nosleny tes\i fejletisegenek hianyaiL nem pedig 8 ler­meszet rendje szerinl ivarc-reUe vall noslen) ebne! bekovetkezelt \"emhes'>cg" Nezelcmet azok a lapa,,-dalalok meg-erosilik. amelyek szerinl a fejlettcbb lestU ebek oly noslenyeklol szarmaznak. amelvek a fedezteteskor meg egyevesek nem vollak. Egyesek \"elemenye. hogy ha. a nosleny a leg-elso parzasi oszl6n jelent­kezesei{or nem mit meg teljesen fejlelt €oil igy fI fedezleles ered"

110

mcnylelen. 5zinlen megerosiii nezelemel, mely szelinl 8. lermc­szetes feji6dcs maga jelzi az ivari ereUsegel. mely semmieselre sem lehel halranyara a lest tovabbfejt6desere.

Amikor a tenyeszt6 kiilllilasi ebekkel akarja lenyeszelel hirnevesse lenni. akkor iermeszetesen el6nyosebb. ha a kiillli· la~ra szilnl ncSslenyebel az elso parzasi idoszak jelenlkezesckor nem fedeztcijuk. A gondos es el6relill6 tenyeszt6 8. lavaszi p8rz8si idoszakol hasznalja fel a fedezlelesre. merl akkor 8.

nyari h6napokon ncvclhet6k fel a koiykbk, mely megfelel 8. \"sdkutyaknal eszlelhelo - es cgy evben egyszer jelcntkezo parz8si idoszakkal.

A nos\('nyeb lermekenysegenek korhalar8 altalaban 7 - 8 e\'. cgy eselben cgy 16 eves kulY6 kotykezeser61 van ludomasom, mely ebben a magas korban felnevelte ulodjait. A lermekenysl'!: korhelaral megroviditi, illeloleg meghosszabbilja a fajlabeli lulajdonsag. A gyorsan fejlodo es egyuttal gvorsan venulo. erosen kilenyeszletl ebfajlaknal a karhalar rovidebb. a szabad lermeszclben ela es mar 8Z asi korban at!andosu!1 ebfttjlaknal. peldaul kuvasz. komondar, puli stb., valeminl ezek kereszlczeseibol sza.rmazo ul6doknal a lermekenysegnf'k igen magas a korha!ara.

A himkulya a lenyeszh!sre akkor alk8lmas, amidon mar leljes fejlelisegel elerie, igy kisebbtestu ebek mar egyeves korban fedezesre alkalmasak. Vizslaknal foS rokonfajlaju ebek­net kivanalosabb a magasabb kOf, mar annal is inkabb. merl ezeknel csak 2-3 Ih-CS korban tehel a legjobban elbiralni tulajdonsagaikal a vada!':Zas teren es ennek alapjan nyerheli el csupan joggal a lenveszl,an elnevezesel. Barmilyen nemes szarmaziassal is birjon valamely himkutya, nem elegendo bizlosilek arra, hogy nyugodtan lovBbblenyessziink \·ele. ha nem gy6z6c1unk meg vadaszku!yabeli tulajelonsagairol. mely lermeszelesen csak betaniloll es mezol·erdol jar! es vizsia­versenvekbcn resztvell idosebb vadaszebeknel birillhato el. fgy cc!irimyos azoknak a velemenye. akik azt tit!itjilk, hogy a vsclaszebek himjei csakis 3 eves korban, amiclon a hasz­nalali mod rolytan kifejlelt lesllel es szellemi lulajdonsagokkai birnak. alkalmasak a modern tenyeszles szabalyai szerinl a fedczesrc.

A parzasi cselekvesl a him udvarlasa, kedveskeclese e16zi meg. majd a felugras ulan a himvessz6nek a noi ivar­szervbe valo sikeres bevezetese ulan, a merevecl6 test meg· duzzada.sa folytoll a himeb n6slenyevel osszeragad, mely allapotnak megkonnyitese mialt a himaltat ujbol !slpra all es hal so vegtag-javal atlepve 25-·15 percig a parosocl6 ebek osszelapadvs maradnak.

Nem mindegyik noslenyeb fogadja ily siman a feclezesl, igen gyakran emberi beavalkozas segeiye szukseges. Ovalos­sagbol ajanielos. hogy minden noslenykulyara a fcdezes elolt

,

171

sziijkosarat es vezel6szijjal helyezzunk. A fedezlelesnek elJen­szegulo nostenyl egyik keziinkkel8 nyakszijntil fogva rogziljiik, a masik kezunkel pedig a combok koze helyezve a halso leslreszl felfele emeljiik, hogy a nosleny ne ulhessen Ie. Az eselek !ulnyomo reszeben a n6slenykulya farkanak felre­huz8sa is szukseges.

A fedezleles ulan a n6s!enynek nyugalma! bizlasilsunk. Az ertekes tenyeszallBto~ at B fedezte!l~s eioll szakerl6kkel vizsgallassuk meg, merl 8 huvelyben, iIIel61eg a himvessz6 loven le,·o igen verzekeny es vorosszinu dBganalok ragaiyos termeszeluek.

A vemhcsseg.

A vemhesseg icleje alatt az anyakulyiinak bosegesen, napontfl lektllahb harom ilben vegyes elesege'. ameh ben roleg hu< es c,on11t",",y .. n, acldgo'unk. A vemhes anYH~u yanai i ~en fon­tos tl :-z"bncl mozgas. Az eb tl vemhe~seR alot! hihelclJeniil f'1lank les /, ugy, holo{Y rendes bclliji!jafltlk a lobbszorosel fogYbszljd et. NdRyofl hetytelenilt cselt'"ki/lk az a lenyesz.16, ski nem acl keIJ6 etesej.(el flZ t-lhitilSl61 Vt! 0 felelem mitilt. A vemhesseg elore­htllsdflS1!Vfli 6 hdS mjndlflkebb mes.;nag)obbodik. Al. olytm ku'"akna l, Bmel)ekl el 8 mehben c~upen l-2-3 ma87.at fogl81 ht"IYf"t , a htls megnhgyobbodas6 a ig eszrevehel6. A has meg­nagyobboda'ltivai kapc'H,lalbtlO az eml6k is megduzztldnak. A vf'mht's~e2 et6rl:"halbdo,t sZtlkaban a nyugodlan fek"a r6s· leny hnsf"lan kere~zliil a mOR7stok mozRa~at meQf,gye hetjilk, illel61t"liE Jdtopinlha'juk. A kozelf"d6 szulest a belsa homf'lsek c~6kkenese (390 C atu), 6 lOgo h8S. a Inedencelajl"k besiippe­des~, az iVbTn)ilas mf"gnth.y(,bbndflsa. kifol,ao; es 6 kU1ya nyuglalankodasa jelzi. A kulya l)emhessege 59-63 napig la,.t.

Az alanyasag.

Az altlnYdsag be nem Feclezell. nem parmiloll nosltiny kut)-iiknilt ismeletlen eszlt'lhet6. Az a1enyasag jetei zavarba­h,j77ak az ehlertot s ilyenkor ~ztlkerl6hoz furdulmdc A be nem ft'dezetl n6s'enYf'ken tlZ iVo;1rz6!'1'ol szamitotl kel honap mulv8. a ht:l'l megnhllyobb,)da .. r1, I'll. t'm16 megduzzeclAsa. lejklvtil8szlas es nyu'llettlnkada-, f'szlt'lhe'6. A 0\ ug'tltankodBs abban nyil­vanul hnt.:y 6 kep/ett anvhkUlya h·1 81a jMkill, minlha kolykeit kere~ne. Elbujlk vallY fekvoht"lyet 6rZI, minlha kolykei volnanak s i yenkor a fe eje kozeledot tl)f"l/lam8dj-l, mf"~marja. Eire vonatkazo 1'1!"l'1!'Iz.lnl"ll1imftl HZ .,AlIeje{<f~" cimu dalgozBlomban meg\Br C .. ne nel nYf"lven kozre8dtom. Az alanYB<;ag nchany n~plg is el art, m'~o/ben hjenletos. hB 6; cSf'csbimbokai kif.-jiUk es a lejmlTlgyte Priel.ni,z fele borogalasl helyezunk. A nyug-

,-, ,-

IBlankodas nemelykor o\y nagyfoku. hogy szakerl6h3z ke!l for­dulni idegc.illapi!6 gyogyszer vege\l. Az 818nY886g161 megvai· 10zoU noslenykulya jdegen kulya-, macska·k6iyket elloD es azl felneveli.

A szUMs.

A szuIes el61t B nosh!nykulya nyuglalankodni kezd. mi­kozhen nyugodl helyet keres maganak. Az e16relato tenyeszt6 a szul6helyet elore elkesziti, ahove. a vemhes snyal szoklatje. Erre a legalkalmasabb egy 15 centimeter magas lade, ahova sZ6lmal, szena! szorunk. parna vagy ruhanemu erre nem alkal­mas, mer! azl a szi..ii6kulYB fajdalmaban szejjelll~pi es a piszi<os. z61dszinu magzatviz beszennyezi. He megfelelo szul6helyel nem keszili.ink, akkor az elkenyezteiell kulya 6Z agyba ugrik s au keszit meganak fekvohelyel, mikozben nem egy pinnal tep szejjel. Az elso szules! nagy figyclemmel kell kfserni, mert a fiatal anya­kulya uRyetlen, isen gyakrall futkarozas kozben elveszti koiykel, a magzalburkol nem lepi fel, amelyel magunknak kell felszakilani. hogy a k61y6kkutya leveg6h6z jusson. Vannak olyanok is. melyek kolykeikel fcHaHak, vagy ugyellenkedesuk kozben agyon­nyomjak.

A szUles egesz ideje igen kul6nb6z6. Egy-egy k6h iiknek szulesehez fd-egy 6ra szukseges. Az egesz szules azonban isen gyakran hosszebb ideig, igy 24 ora hassze! is eltarthal. Az esyes kolyk6k vilagrej6tte k6z611 is igen kul6nbozo hasszu ida lelil<. el. Ha fI szules fel napon bf'lui nem fejez6dik be. ugv rnielobb forduliunk szakerl6h6z. Egyebkenl is minden szuiokulyal mulassunk be a szakerto allttlorvosnak, merl az ludia esak elore felismerni az eselleges rendellenessegekel. amilyen peldaul a holl magzal. a magzalburkok visszamaradasa, mehgyulladas sib.

A torpekulyak 1-3, a nagylesluek egcszen 20 drb k61ykol hozhalnak a vilagrfl. He nagyon sok a kolyok, azokal mind nem hagyhaljuk az anY6 131611. Egy-kel napig az anya szopial­halja es ezalatl az ido alatt szoptalosdaika kulya ulan erdek­lodunk. Az enyekulye legfeljcbb 6 k61ykot szoplesson, a lobbil he igen ertekes lilletokrol van sz6, dajkesagba kell helyezni, vagy a meslf'r::H~ges felnevelesGkhoz kell fogni.

A komor.dornal es a kuvasznal a hiballen k6h' k6kel fel­lellenGi mind elelben kell larlani. merl magyar kutyainkb61 ninesen annyj, hogy azokb61 eldobalhBssunk. £losz6r valogassuk ki a nostenyk61ykckel s azokal elsosorban larlsuK meg. Azulan a noslenvkolykek szamahoz viszonyilva az almol 6 darflbra a him kolykokkel egeszilsGk ki. Abban az eselben, ha 6 nosleny' k61ybk volna. Ugy beiolUk 4 vagy 5 darabol lartsunk meg es hozzt'ljuk feltellenGI 1-2 himk(1)kol helyezzGnk. Az olyan kol}kokel, 6melyek nyomorekok vagy a fdilajelleg belyegeil

173

n~~ hordjak magukon. embersegesen puszlitlassuk el. A vizbe­fOJ!~.sl ~mberlelen ~!Ialkinzasnak larlom, merl megfig}'ellem, hogy a kolyokkutya a VIZ; alal\ 10-15 pt'reig is vergodik. A kolyok­kulyak emberseges kiinasat az allalorvosttl bfzzuk.

Az _ alomb61 . kimarodt kolykokel dtljkasagba helyezzGk. ~. nev.elo s~optato<; anyakulyat a szopla!8s helyerol eltavo­htJuk e$ az Idegen kolykel 6Z alom kozze helyezzGk. A ddjka­kutya,lapaszlaltltaim szerinl az idegen k6iykot minden esetben elfogadja. Amelyik kO'yokkuh anek dejkakutya nem jul. azt meslersegesen neveljUk foJ. A leghelyesebben ugy egeJeksziink,

h8 a koly6kku1yal 81lalszereto ismerosunknek adjuk, aki azon I~.sz, .. hogy .8 koly6kkul~al kioklatasunk szerinl felnevelje. T6bb koly<?k~ulyal egy helyen ne neveljuk mesiersegesen, merl az so.k Ida! rabol el es ha a tt"j nem megfelelo, ugy egyszerre mind belhurulban elpuszlulhal.

. . A szGJo anyakutya a magzalburkokat folfalja es a koldok­Z~.100rl ~aga ragja Ie. A k61yokkulyak a fekvo helyuke! urule­kukkel ahgs~ennyezik be. merl az anya ku1ya az lirGleket feinya!jl:l .

.. A ~~laJdonker:peni szop la1asi idoszak 4 hel, mely ulan a. kol}ka~nek .. m~.r rende!'! . lapialekot is kell adni. Negy helen. belul a kolyokku1yak tulhegyes korrneit 0116 segelyevei tompllsuk. nehogy azok az anyakutya emloil szopas k07.ben

171

kormeikkel felsebezzek. Az crzekenyebb onyekulya ilyen eselben nem 5zivesen fekszik H szoptl118shnz. A Slop1eto. hel}el idankenl el"Dosan liszto'l'as~uk es ferlolleni lsOk. kiJla­noSt'n negy gondol kelJ fordilani arrtl. hogy 8 bOlhak es lelvek ne szaporodja.nak el. Ezerl HZ alom 81161 8 fPgi szolmal V8gy szenal lavolitsuk el es helyebe fri'lset szQ·junk.

A kutye61 Aljat, a kiful6 Isleja! idonkent 5 11/ 0-08 kreolin. friol. vegy 100/0_os salan-oldallal ferlolJenilsuk es kvarcos hnmokk61 hinlsGk be. .

A szopos kutyak61yok cs az anyakutya tapJalasa, apolasa es gondozasa.

Az anyakutya rendkivul szereli es rSB'8SzKUdik kO'yk .. i­hez. Erre vonatkoz61ag igen erdekt-s feljeB'\zest talAlunk Brehm k6nyveben. ehol Beckstein meRfigyeleset k6zli: "EK" w .. ller~­htmseni juhasz minden Iflvasszal juhoKat veselolt Eieh,ft'lden s KulyajanaK lermeszelesen el Kellell 01 kfsernie a 8 mer!­f61dnyi ulra. Egyszer kU!YBja, 011 6Z idf'gt>nben, het k61"k61 ellett, Ugy, hopy 6 gezdeja emiatt kenYlelen vol1 at ohht gyn;. De lam, ma~felnap mulva oltlslelja hela kapuja elotl a ~U 1 Y8! hel k61ykevet eg)uit! Az ellat resztelekben telte mf'g tlZ ulal. darabonkenl es f'gymit~uI6n hureolvan haza k6Iykf"il; lil_E"r.­ha.romszor jerl6 mf'g a ne~y ulal s bar ve~kep oda volt H faredsagl6t, megis szerenesesen oldolla meg nf'hf'7 feladtdal"

lIy rsgaszkod6 szeretet metlett nem C~OdA1kozhH!Unk . hogy HZ anyakulya k6tykeil az idegent01 es a 16bbi kutyaktol fciti. Szoplalos anyakulya k6zelebe idegent, vagv ~ul\akAI ne t>resszunk. Az ebmaras ilyenkor meg kellemetlt·nebb, hi!'oolen 21 nllpi meRfigyelessel jer. Mi lesz a kolyk6kkel. ha 8 gyP,> meslcri It'iepre kenyszelitik az anyaku yat a 21 napi megri~yeles vegel! ?!

Amini mar emlilellem, a szule:s ulan tlZ anyaku1ya e.s k61ykei rE-szere megfelf"lo nyugalmas, h(h6s h IYf"n mt'Rfeielo fekv6hel, el keszi!unk. Erre alkalmas a lesl nagy"ayilhoz mf'rlen mf'gfelc!6 15 cm. magas lada, ameJybol az Any8~u ya b6lmi~or kenyelmesen kiJephet es hB lefekszlk. aHor elferje-n, nf'h(·gy k61ykeit oss7enyomja. Mtl8yar kUlyeink nem turik a meleg k61Oyezetet. U~y, hogy a KulY601 alja! rend~7f"rinl kias~ak es ebbe a hus god6rbe k6lykeikel osszehordjak Alomnak a !egjobb az illalos szena es hogy a bolhakat 16volt~rtsuk, B

szena k6ze szaritoll, vagy 6sszeaprozotl diofaleve!ekel kever­junk. Az anytlkulya a szi.i!es ideje blatt nem eS7ik, c'\upiln a mBgztllbwkoktt! fdlja leI. (gen gyakran anny irA telf'e'lli maga! az enytlkul..,8 a magzalburkokkal, hogy ulena 24 ortllK etvBsn­lal8n. Az elvagylala nsag mellell lermeszelese-n 6Z anyekutya vig es 1azl8lsn. A lazlal8n kulya h6merscklele nagysag SZf-

liS

rinl 37'5-39 C k6z6t1 ingado7ik. A kisebblermelu kUlyak homerseklele magasabb. 6 naB'yobbake alae~onyabb.

Az I:I.nyaalltlinak viz helyella sztiles ideje alall es ezl k6ve!6-leg k6menymagOS ranloldeveM, vaRY eukrozol! orosz teal adjunk. A lejet semmikeppen sem bjanlom. Az anyakulYB te-jmirigyei e"ll1kis akkor 6nhk bosegese-n a Ie-jet. amidon 8 szu!es ulani idolol kezdve mindvegig naponls haromszor bi)segesen husl es fozefekkel. hi:szlaval keyes Duh~ C'ionlol ad.,golunk. H8 csont rines, elegend6 ugy nepon a esonl helyel !ojashejal, esont­liszlel 15 gr8mm menn) isegben ada Roljunk. liven csonlliszt­keS7f ! men~ unk a mAgyar 8Y6rlman~ u "Hi/an". Az anyekulYB rendszelinl iRen falank es nbgYf"lhu, mierl is a jo !eplalast tole ne vonjul( meg. A sztiJes utan iRen helvesen eselekszunk. ha az anyakulyal alln!orvos'!ol megvizsgBlia!juk, hogy a mehe­ben magzet nincsen e, Vogy nem fejl6d611-e ki mehgyullf,das. Abban ez pse!bt'n, ha 8Z snya!(utya meg erolkodik, vagy a szules ulan elv8Rytalan. fehetlenol miel6bb ft szakerlol8naesBI kerjiik ki.

A lejel egyt.l1alaban ne adbgoljuk, met! 6 kulyllknal H lej adago1asa az eselek h.iln)omo reszeben belhuru!ol okoz s ennek folyamanya 8Z anytllej mennyisel2enek mege~appanasa es a lej minosegenek vall076s8. lIy e.!-etben 6 szopos kulya' k61yil6k hamBrOSttn elpu~z!ulnl'!k. A nell~ heles szoptalasi ido elmultaval a k6'yk6k szams szerinl fejenkenl 5-5 gramm eson lisz! el Hever! vegyes husoselese-gel adagoljunk. Egyszoval a ne~yhetes kor bel6itese utan 6; k61y6kkutYBk 8Z anyakulyaval egyOIl esznek.

Mielotl a meslerse,qes ft"lneveJesre ternek. ismernunk ken a kulY6;lej osszelclelel, 6s~7eh'1sonlitv6 oly aliatok lejevel, amelye! B k61y6kkutya felnevele~ere hosznalhalunk.

Az B. 1I 61f~J nt'\ ('

Eb I"jeben

\1ac~k6 leJeben

Siva,,· lejrbt:l1

Tehe-n lejt'ben

Kecskc it>jeben

M lejcben

R L~' I .. Ie,,, ! bl.u .. 1 •• " "",, • I! .. m ,. , , ) ... ! p" '"

0 • • • ~

\ ,.

no ill·63

82·93

'C"-,I _I

Rfl"8b

,1\:1·57

, " •

"

Sl.tirtlz Fe­~n~a!l berje

~3·tiO rr72 lil"37 9·08

17"07 ·-\'59

l:n3 3·39

13·,2 376

W- .. H 5·15

Zsir Cukor Sok

"

!:1"26 3·11 0-91

333 ·-1"91 0·5/\

7··\0 ,1"21 OBI

3·08 -19,\ 0"72

407 .j" -II 0·85

Ins n7 0·93

=

176

A kulv6t("j zsirlarlalma igen nallY 9'2%, ezzel szemben a lehenlej 3'7%, az emberi anyah'j 27-3'6% zsirt larlalmaz. A cukorlerlatom 8 ku1ya tejeben 3'1°/0, a lehenlejben 4'9% es az enyatejben 4'4-6'5%

•

Bunde prof~~szor 8Z any61ej zsir- es cukortarlalm6b61 az egyes allatf8joK osollhonanak ezredevekel611i homersekleti viszonyaira kovelkezlel. Szerinte a nagyobb cukorlartalmu anyalejjel biro altalak oseredetenek bo\csoje a melegebb egoy' ben keresendo. hoi a meleg kornyezetben foleg 8 lest belso h6jeve atalakul6 zsirokra ,8 fej:6d6 szervezelnek kevesbe van szuksege, mig a hidegebb kornyezetben vilagrajoli allatoknak lobb zsirra, mini hitoanyagre van szukseguk. Ez el6pon Bunde ve1emenye szerint a hazi kulyaink aseredelu elodjei 8 hidegebb

\1. P .. , I IV'ltlt

f61dreszeken keresendak. E lenyt a h !izi kutya leszarmazasal largytsl6 fejezetben leirt es 6 jegkorsztJkban el6 kulyilk szerepe bizonyi!ja a legiobbon. Erre vonatkoz61oR iRen helyes volna 8Z eRyes kUtY8f"i'tik tejenek alkatreszeil anahzalni. E kerdes­nek behal6 vizsga!als a i6vend6 felsdala.

A lablazalbol kiiUnik. hogy s kUlya lejehez a le,!,kozelebb all a bively es 6 juh teje. A meslerspges ft>lnevelesh ez meg­felel6 szoplal6!\ilvegd szerezzil:1k be. Ar. ilveget minden szopts' tas etoll forr6vizzel obl6gessil1: ki es swp'slas utan a7.onnal ismeteJt 6bl6gelessel tiszihmk me'!'. A lablezatban fellunteletl allel barmelyikenek lejel forre1juk fel e .. haromresz teJhez eR"Y­resz oroszleat edjunk. s keverek cukrozasa szilkseglelen. Hfl mar hf\romheles B k61y6kku ve, akkor mar konnyen hozza­szoktolh'lljuk 6 lalb61 vala eve~hez, ilyenkor reszilkre mar zeb-

177

liszles lejespepel keszitsilnk. amelyhez 2 gramm csontliszlet edagoljunk. Az ul6bbi helyelt neponla fel-egy lojasl es ennek hejal porrat6rve Bdegolheljuk. Maid ezl kovetaleg mindinkabb 6 rendes lapJalek ed6golasahoz (oghalunk.

A kutyakolyok fejlOdese.

A ku!yak6ly6k 6 gYOlsen fejlddd allalok k6ze Ilutozik. A vilaglejoll k61yokkulye vakon hagyjlt el az 6nyeleslel es e lill6kepessegel e szilles uten 8 ll·ik napon nyeri el, rilkabbon kes6bb es nemelykor velomivel eldbb lalja meg a napvilagol. Az enyakulya kolykeit negy hetig htlsegesen szoplalja. emely ulan oz anyekulye szerel6 gondossaga fokozalosan csokken. A kolyokkutya eles fogai es e ilileles kormok az enyakulya erzekeny eml611 felsebzik 5 mar azert sem foglalkozik szivesen az anY8kulye kolykeivel.

Amidon ez anyekulya megerzi emldin e kolykeinek eles fogail, osi osztonetdl hejtva teleeszi megal es felig emeszlelt gyomortatlalmal az 810m eldll kihanyje, emelynek elfogyesz­lasahoz ez enya j6 peldaval eldija rva. a kalykak is nekiellenak. A k61yakkutyak mIg vakok inkabb csuszva masznek. amin! azonban szemak kinyill. kezdelben esetlenek, majd mindinkabb j8rasuk, mozgasuk es lestlariasuk lokelelesbedik. A koly6k­kulye erzekszervei a fejlettsegel killonb6zo ida elatt erik el. A szaglas es ez izle .. erzete a leghembrabb fejlddik ki, ezt kaveti a II ik nap uten e lapinleserzek szervenek kifejlddeseo vel a lalas es a halla~ erzekszervenek lokeletesbedese. A szemek eleinle kekesszinuek es a Mnyre igen erzekenyek. A fialal kolyokkutyal 6vjuk 8 !uzc5napvilaglol. A hellas erzele a leg­kesobben fejlodik ki. Igen erdekes. hogy 87. idosebb korben ez pgyes erzekszervek erzekenysege forditoll sorrendben csokken. igy e1sc5sorban a hall"'s. majd a lalas 5 vegill a szaglas 10m­pulasal, iIleloleg csokkenesel eszleljuk.

A kutya eietkortinak megallapihisa.

Az eblenycsztdl. 8 kutye biral6jal es a vevdt 8 kutya elelkorilnak meghaterozasa els6sorban erdekli.

Az esetek tulnyom6 reszeben e kulya lulejdonosa nem Iud felmulelni eberdl megbizhat6 szarmezasi lapot, amely a szilleles ideicrdl is felvilago"itas! nyujlena. A szilleles [gazolasa­nak hianyaban az eb eletkorara a killsa ielekbdl kovelkezle­liink. Az eb lejletlsegebc51. ez iverszervek es a csecsbimbok nagysagab61. alokiab61. a lesl8lkatb61, ez eselieg jelenlevo betegseg~kbdl, a szorozel nagysagab61 es szinebol, az oszilles-

178

b61 es az eb magalarlasab61 az eJetkorra hozzBvel61eg kovel­keztethe,unk. PI. a teljesen ki nem fejlc5dott eb 10-12 h6napon aluli, a fejlellen ivtlrszervek jelzlk, hogy 6Z eb 9-10 hondpos kort nem erie el, 6 nagy(Jbb es v6stegtlbb barrel f",dell CSICS,­bimbok elaruljak, ho~y 8Z t:b masfel vagy kel evneJ id6sebb. Mas t:I kt:ilyokkul~anhk, mBS a fejlel! es egeszen mas az ore­geclo eb teslaJkatH. A kolyokkuiya 9 honapos koron aiuli cson1jeait vekony puh", izmok fedik, Kole~e ezert lazabb, mier! is mO/gaSB, jtit8s1:1 esellen S ~lZyebkenl leslreszei aranyl"lanok. A kifejl6dol1 eb izomzata lomott,a leslle~zek Branyo~ak es ftZ eb mozwt:lskozben h~t8.ro~otl fl"lIeppsllanu:-il. A negy evneJ idosebb­KOlll ebnel a halvontll bch<>jlasa vagy feJptiposodas>l, hflt~6 vegll:lg merevsewe sib. jelentkezhehK, ampllyel kt.pci'>olatbtm nagYOIhllllas, a lalas c~okkenese, R szaRlas 10mpulasI:I van ie'en. A szopornyica es a:l Hkarusz-ruho!lseg jelenleleb61 a mas' fel eVt'n hluti eletkorra It'hel kbvelKezletni, bar a beleijsegek az idosebb Karban is elvetve ielrnIKf'zhelnck, A halon yyakran eszlelh ... to ek7eml1 2-4 eVnPJ id6st'bb Kort jelezhet, a s:.>urke hal\ogb61 a 10 ev kOlti i clelKOfftl kovetkeztetheltink. A kol} ok­kU'yti s~orzete puhabb, peht'lyszerubb Vhgy teljesen f"ny1elen, v~g" c~ill()goan feny 0 es B sz6r szine rendszerinl sOlelrbb. A 9 hOn;.pnal idosebb eb 6 ftljl6ianak meilfeleJ6 ~zorzf'lre vedlik nt. A hOOlloMon, a slembohokon, 1:1 p(,fakon e;; ftZ ejMekon jelentke/o OS/U es 87 oregkatt jf-hi. amely 8-10 eves korban ieJen lehet. A lu!jateKo'l, H kornyezel tBrllyeit r8g1CS816 kulya egy even alult, 8 komoly megfontolt megjelene~d kulya az elso even i6val lui vtln·

Az el6bb largyftlt ielek 616pjan csaK hozzaveloleg lehet az eb karat megaJlclpitttni. Sokkal biztosabb tambs7t6ponlul szol~ill a fOR"k all",pota. Mit'loll ennek ttirgyala:;,ar6 lerncnk, 6 kUlya rerlde'l fOIlH/_1i1al ismerletem.

A kuhanak 42 fo!i's van, amt-IYp'k k6:.>.ul 12 melszOfog. -I szem· V611Y ebfo~ (dens caninus), 16 tepo 2.apfog (secodont) vagy el6zapfog, 10 utozapfow.

fels6 fORsor' al~6 fag:.ar

2. ·1. I. 3. 3. 4 1 3

3. I. ,I 2. 3. I. ·1 3.

A Kolyokkulyilntil a leHogak a hArmtldiK heles korban lorik at HZ inyhu-I es a lei-, melsz6· e,~ el62'apfugtlk az 5·· ,6 helt's korban milt j,.len vl1nneK, a lej szemfogbk a neg"hetes korban bujnak ~i. A lejfoMtik Ki\'aIl6da~8 allbnd6 fngHhktll a 2 h6nl1pos kOlb1n lI,dul meg. A 2-5 honl1pos korban 6 mels/ofogt:lk valta"a vtln jelt'n, a sz"'mf(Jgak a 41 '2-6 honapos korban. I"IZ eI6/ApfOj,a~k 6Z 5-51h honclpo., Kmb.,n va!t6dn",k, az el"o u16HlPfog -1-5. a masrdiK utol.8pfog 5-6, a IUlfmad,k ut6zepfo!i' 6 7 h6ntlPos Korban kin6nek.

A kuhll kortl

3 11l'1!'.~ korbM el6bujik , J ti .. , ,1 ''';IIUJl().~ korban vall .p ·6

·1,·5 ~

5- 51 f_

·1-6

5-7 11-7

d6bujik

viiI!

el6bujik

A foguk elneve;£('se

A 12 darab fowo met~z6 lejfog,

A -t darab tej~zemfog_

A -1-4 darab II. I, Ill. el6zapfog,

A 4 darab J, ci61.opfoll'.

A 12 darab fog6. mt"tsz6 tejfog.

/\ -I dllrab ~zemfow.

~\ -l darab 1\ ' eI67.1ipfog. ezek 1Il!andok.

A 12 darab I.. II.. Ill. el6zapfo8_

A .\ darllb I. ut6znpfog, N:ek allandok.

A <I darab II. ut6zapfog. ezek t\lland6k

179

-\ 2 darab Ill. ut6zopfoll'. meh- c:oak tlZ als6 ftlikapocsbAn \'80 jelen.

Amint a kutyanai az osszes alJando fogak jelen "annak. akkor mat a kulya legalabb is 3'4 eves.

A tovsbbiakban a kutya koranak megalJapitasa a fogak kopasa alapjan igen bizonylalan. A fogak kopasa fugg az eb fajlajal61 es szetvezetel61, mer! a puhabb allomanYll fogak gyorsabban kopnek. mini a szilard. kemeny es 16mor fogak, amelyeknek felulelet ecelos zomancreleg borilja.

fgy az oseredelU magyar kulyitink lamar, h6feher zomanc­pelegO fogazala alig kopik. evvel szemben a modern ebfajlak nagyteszenek (ogazala mar a fialalabb korban kopik. A fogak kopasal a tuisagba hajtoH Kemeny largyekkal torleno apporli­rozes nagyban elosegili, ugy, hORY egesz fialal kutyaknal a fogaK a gyokerig kopotlak. A be leg (ogak hamarabb kopnak, mini az egeszsegesek.

Rendes epfogazalli kUlyanal a (ogazal kopasab6i is kovel­kezlelesl vonhalunk a korr6. A '-1-5. eves korban a me~sz6-fogak eles es egyenellen szele lekoPolI, a 6-9. eves korban a fogak koronaja ltinik el, ft 9-10. eves korban a metsz6fogak es a IV. elozapfog kihull. Az aIJand6an puhe eleseggel larloll szobekul yakmll a fogek kopasa igen gyakran aliK szembeolJo. e7.eknel inkabb a fogakhoz lapedl fogkovek a fogak korai kihullasal idezik eta.

A fogak ettenlall6kepesseget fokozhatjuk, ha a kUlyaknak a valaszlasi idoszek kezdehHol allandoan csonlot adagolunk, amelynek ragasa kozhen a fogak liszlulnak es el1enlill1obbakka lesznek. Az eifajzoll ebfajtaknal igen gyakran lapasztalhal6, hogy a kinc51t alland6 fogak melletl a ieHogak is megmarednak. A tejfogak megmaradasa ismelellen a szemfogaknal lapaszlal-

180

halo. Az idejebcn ki nem hullolt tejfogakal szakerlo\'el meg idejeben huzassuk ki.

Az eblart6 CS eblenyeszlc5 id6nkeni vizsga!ja meg kedvence­nek szajal es a fogaka!. 6meiyel kiilonosen 8 szobabBn tarlolt kutytiknaJ kell ismelellen vegrehajlani. Nem kepzc]ek vissza­taszil6bbai es undorilobbat. mini egy buzosszaju fogk6ves szobakutyal! Az iroclalmi adalok szerinl a kutYl'ik iegvegsQ. eletkora 27-29 ev.

A kulyak I"plala,a.

A Tt.~gi 6kori irodalomban is talalunk b6segesen feljegy­zesekel a kulyilk lapiaiasara. Az okoriak a hazc5rzo- €os paszlor­kulyfiikal kenyerrel €os csontokkal larioilak. A kutyak reszere k6Jeskorpaboi kenyerel kesz[lellek. Dlyan kulyAknak, amelyek kiierjedl marhajarason ieljesileliek szol1falalol. azoknak kenyeret arpab61, buzab61 vagy Triticum septa magvaib61 siilouek. Az arp6kenyere!, vag}' tirpodaral S8\,OV61 kevertek, mel yet igen laplal6nak mondlak.

Varra mondia, hog), a kulya kenyerel leiiel es ha a kutY8 nem leljesl!ell nchez s7.0IgaI8101, ugy fozol! bab Icvevel azlattak. Az ut6bbH a kutya csak 16ngyosan fogyasztotla cl. mert a forro letal 6 kutya mcgvesz. A toroll csonlokbol keszult Icvcs a kutyanak erejel noveli. az egesz csonlok 8 kutY6 fogazatal erosilik. Az okorban a pasztorkutyaknak husl leheloleg nem 6dlak. merl a huscte1101 a kulyak verengzoek1~e lesznek. Amikor a paszlorkulya elhullolt juhol e\'ett, az elvagya az elo juhra is megiott. s61 az ember! sem kimelic meg, mint Aklaeon kutyai. Aklaeon ugyanis vadaszalkozben meglesle a nimfak tarsasaga­ban fiird6 Artemis!. errc az istenn6 szarvassa valtoztaita. amely utan sajal olven kutyaja szejjelmarcangolia. A milosz va10szeruleg e mondaya1 a kanikulaban (kutyanapok) eltikkado lermeszelet akarja jelkepezni.

Az okori paszlorok kUlyaiknak a taplalekot a jollakasig adagollak. nehogy az ehez6 kutya a vadasz8shoz es igy 8

nyaj elhagyasahoz. vagy a konyhaban leva sajt, csonlok es hus eliopasahoz szokjek. Nappal a kUlyak a nyaj legelojen kapiak az elesegel, esle pedig kiilon-kulon a tanyahelyen, nehogy a koncon osszemarakodjanak.

Az 6kori feljegyzesekkel szemben azl lapasztaljuk, hogy a 16. szazadban Coler szerint az Izland szigelcrol es Norvegia­b61 szarmazo es a mi komondorainkhoz nagyon hasonlatos kutyakat nem kenyeren tarloltak, merl a nevezetl szerzo sze­rint: .. Egy iuhdsz igen gyakron 14-15 kutydl is lart, amelyek egy loval egyszerre megesznek". Bar ezzel a kijelenteseve l a 16-ik szazad ir6ja kisse elveletle a sujkol, megis arra lehel kovetkeztetni, hogy a csordak es nyajak korul tart6zkod6 pasz­tor- vagy juhaszkulyak elegendo huslaplalekhoz is julotlak.

"

181

A huseledellel "aI6 laplalast a legjobban bizomilja az a korUI­~eny, ~ogy a re.g:bbi ko~okban a pas~lor- es juhaszkutyak e~ egyeb kutyafaJta~ be leI ben rendszennl 8 kovelkez6 16POS­fergek. vagy ga18ndfergek eloskodlek: a Taenia serrata mel v­nek fcjlellen alakja a vadnyulllkban es hazi nyulakban tl. a Taenia marginala, melynek fejletlen alakja a juhokban es serlesekben eloskodik, a Taenia coenurus, melynek fejlellcn alakja. mini h6iyagfereg a juhok agyvelejel teszi tonkrt.· ~ Taenia echinococcus. me[ynek holyagferge a kerodzok. a serle~ es az ember bels6 szer\'eil betegili meg. a Taenia serio lis. me!}·. nek fejletlen alakja a hazi nyulban el c~ a Taenia Krobbei. mek­nek almeneti al~kja a ~enszarvas izomzalaban telepedik meg.

A galandfergek feJlellen alakjailol fert6zott hus clfogyasz­lasa ut8n a to\'abbfejlodesre alkalmas galandferegfejek a kul\'ak beleibe jutottak. majd ezeknek ereH petel61 lelt izei a Iwl}'dk belsaraval egyUII 8 legel6teriilelen szelszor6dlak, amelyekel ~zutan a legel6 jos~ag. vagy vad ujb61 felszedle. fgy haledl evezredeken keresztul. mig az alJalegeszsegUgv ludomanyos rej. lellsege ez ele gatal nem \'etelt. '

A regebbi nemzedekb61 sza.rmazo igen lelkiismeretes emberorvos dokloraink meg mai napon is bizom'os el6itelellel nem szivesen laljak a csalad koreben a kutya'kai. Ha iken lelkiismeretes es hi"atasa magaslata.n allo doklorbacsi or,"osi lalogalaSal oly csala.dnal hajlja "egre, ahol a kul\'a csalad­tagkent szerepel, ha nem is szol semmil. csak fej~t csovlilja es elhessegeli magal61 a szeretel nyil\'a.nulasa\'81 feleje k6zeled6 huseges ncgylilbLII. Valtoznak az idok. valtoznak a kutyak. A kuHura haladasaval leghusegesebb negylabu Ie.rsunk, a szeretelre legmelt6bb kutya nem a d6glereken es a vag6hidak ~6ros hulladckai_n I~k~~rozik. hanem az ilitalanos eges:lseg­ugynek megfelelo taplalekon. ha sZlikosen is. eli vilaga!. EI nem mulaszlhatom e pOTilon a ked\·es olvasom figyelmel lapaszla­I.a~aimra lerelni. amelyek mint allalor\'osl nemelykor oly kinosen ennleltek. A ludoma.nyos yilaghoz tarloz6 tarsasagban "ellern re.szl: amidon a vendegial6 limo a legnagyobb elkepede-semre kerdl: .. Ugyan kerem. mire is jo az aliatorvos?" Norol leven sz6. roglon a konyhaval kapcsolalban adtam meg a rdeletet: .. ~a~YSagOS .ass~~>nyorn nyugodlan megeszi a marha- es borju­hust . .,Oh 19'en , mondja az umo meglepelten, "hiszen minden hete!1 tobbszor siitletem··. "Lassa nagYSagos asszonyom, hogy a hus! nyu god Ian megeheti. azl elsosorban az allaloryosoknak koszonheli. kiknek szeleskoru hivatasuk egyik agazata szerinl azon 6rkodnek. hogy a vagohidakr61 csakis oly hus- es allaH lermekek keriiljenek a kozfogyaszlasra. amelyek sem az ember, sem pedig az alial egeszegere nem arlalmasak··.

A borsokas hus. giimok6ros IUdo, a lepfenes hus sib. az allalegeszsegugy nevlelen oreinek gondossaga folylan eltunl 8

kozfogyaszlasbol es ennek alapjan a legkisebb meszarszek-

ISl

ben es henlesboltban vclsarolt husnemu, ha idokozben meg nem romiot!, sem emberre, sem allalra nem lehel arlalmas, lIy modon a kuiluralt helyeken ei6 kutyaink beleibe sem kcrulhelnek oly d5skod5k. amelyeknek pe\(H, vagy fejlodesi alakjai az ember! veszelyezletnek

Termeszclesen mils a hekzel. ahol a doglereken es alia Ii hullakon hizlaljak a kUlyaktll. itt az a resz, arnely osszcfugg a magyar kul)'itink rneggyerUlese\'el. Nem nagyon regen az allnlorvosi kaT neszlora, mini milT konyvem elejen emliletlem, a lar"en), altai cloiTI dogler eemulatasa helyett egyel fUtlyenteti es az erre el6seregl6 komondoraira mulatoll: "Ime ez a dag­lerem N, De ne keressUnk pi-ida! az edizedek elotli idokbc51. hanem lassuk Kene:: konyvecskejenek az 1922-il< e\'ben ir! sorail : "A magyar gulya es meneseh csakkenesevel a pasztoT­del is csak a feltaresre nem alkalmas, vagy szikes es Ib\'aszi \'advizjarta reti pusztalm:i szukul ossze. A farkasokt6i €os belya­roklol mar nem kcll felleni a nyitjakal. csak megszokotlsagb61 es virlusbol tarija meg a paszlor es a gazda a hCiseges, eredeli fajla komondorl, lalan cimernek a kuriak es kastelyok birlokosa, hiszen a sok tor\'eny e.s rendeletek mind ellene voltak az ebtarlasnak s a komondoroknak mar nem szobad volt be­barongo/ni olthoncil, a pus::lcil. csok ho/onccal s a d6glerek dr6lkeritc.>se olwdci/yo l'oit a k6::6s lahm6ro::dsnak a nagy j6s::cig hulhiso idejen", A lovabbiakban Kene:: igy folylatja:

"A matCli bizlos - mini a Duszta ura - magyaros vendeg­szereletlel fogad, az 6 magyarazatai a pusztai elelrc51I6rUlmel­szetlek, hisz' 2-l eve lakik a kies Horlobagy part jan. KeresUnkre kiereszti H kutyaudvl-lTbol 8 .. I-Iorlobagy", .. Maros" (felszemu) es a mosl fias "Sajo" komondoTail - remekeit a regi horlo­bagyi fajle juhaszkulyimak, Ezenlul a htirom lancos eb - bar idegenl nem szivelnck - gazdajuk into szavara velUnk egyUII kullognak Ie a t6rzsmenes akolhoz: a mcncsik6knal a csikos­nak is Veln ket cerberusa es larlunk tole, hogy ezek a mienkkel mosl mindjarl osszemarakodnak. De ep az ellenkczoje torlenik: farkcso\'alva k6szontik egymast. mint regi ismerc5sok, loriil·vegre alyafiak. Kes6bb adla ennek igazi magyarazat61 az oreg Hajas S. gulyas, ki a t6rzsgulyth'al \'an harom j6 komondoritval (ebbol egy a vadas szinu 6r\'05 es igen hamis artany), hogy: "II/ a komondorok 6ss::eswknok nlJugodfak, merl Iws:::fjuk j61 hijck de meg nehcijQban djs::ako a doglerre is elldlogall1ak k6::.6s lakm6ro::6sfO S 0/1 6sszehom6:mak",

Az aliategeszsegUgyi rendeszet szigoru szabalya a dog­lerekrol cs a vagohidak kozelebc51 ellavolilolla a k6z6s koncon lakmaroz6 kutyakal 5 igy kerUltek a mi magyar kutyaink a legszukebb kosztra. mely na~n'ban ei6segitette meggyerulesiikel. Magyar kulyaink panaszkodnak is a helszGkeszlend6 miall a kovetkezc5 levelben, amely magyaros humonj paszlornyelve­zete miall is k6ziesre erdekes'

-

I

.\ Kt'pj A'/If!lcik ~:Ij:(/la urn. Tdi lui IW/I/lfil/!;/).

1)1', Hailsih; 1~1IIi1 IJ/i.~:I(J/'I'blt'II!JI;s:ld l'IlIukiillk. a: _.~ Tl'nll!;.t:l'I" r(,s:I'/'/.:I'.~:It; 11/'1/ sill,

f /.:('!I !I('.~ jli" ('1'(;11 ;'-IIl'J.-1

ISJ

AI61iroHflk a f.:limli.qi 6~kutvarajltik nevcben i~ [ntezzok rcgi ptLszlor­nyelvcn (es kunul) elmondand6 ezen

E/II It;ki ralll II kal

mindazokhoz, akikel ilIe!. ug\', flmi~1 ezeke! ABC'socrendb:>n 1I m08i6.ni fllrS6.ng delf'klin 6. kevi ki~('rd/5n lartot! 6sgvule:sen mf"gllirg\'6.tluk es melt6 sz6vivoink ul/8n l'-iag\'sIlgod tizine clibe feltelje:szljok, kN\'e, hog\' 6.Z 1.1_ n_ /.:U/II"_ I'i/llfl erdekeben feljejdultisunkal j61elku szakembelek es e7 _A TNmeszet " erdemes Nfllnko7.onscge etc lerjl'S7leni e:s hathal6" Pllrtfogasfinll dulore Hlg\'

kcny,'rlorcs/e ju\1/ltni melt6zlassek Bocstinal. he mini fotusiak_ e clOrllt':s1 mt'g nem ismerjOk E's meg mNunk bizni II rossz hirnevnck orvend6 pesli nagy urokban, de a \'izbe \'esz6nt"k 1\ !lzalmasziilhOl is kaposzkodni h'1J,

E,d eI6rebocsiljt~'a terunk lil ime serelmeinkre ,I) Gftzdaink a hiiboru es al. oltih mellsztilllb 61a nem CII\' kenvt'rt'n

vonnak \'elunk, mini Hzel6t1 a regi j6 vilas ban : hanem - mint ft mdlekdl \'akarcs (' e(811) mul6.!ja - ok e j6 7.siros bodegol eqzik, mi meg korpa­kenyt-'ren C8 sa\'6n tensMunk. vagy az a mienk. _ami 6. haz konil ak6d' , \'6.gy - ami meg rosszsbb - kordaval vernek ki a dOIMr fele. hog\, k .. res~uk e1edeJunkel a 8ukkos h6 alst!.. Ez ig\' van! ~em mondjuk, nchlt liked egy·(,gy dogmelec sertcsvesz idej('n, de olvllnllot m('g etrende1i II Vtltos az ebzlLr\atol "jarvtiny" mLet! e8 h6nepokig kalodllblln. vlIgy ltinc('n iurt(lIlflk Soklln kerulnek koziilunk igy ~zigoru tdviz idl'jrn sirtllomhazbtl s onnlln sintrr kczre, ugy mondjak, ",zerl. merl megunjtik e yeliink \'e16 bojl6dtist. a kORZI dtoga, 6. ku!yaoor pedill (komondorl j6 lesz csizmanek sib. Ez: ill\ nem m~h~1 tovnbb. t'z~n s~gitni kell, he gazdtlink Hzl /,lkHrjilk. hog\' \·ELg\'o· nuk",! a rrgi kulytlhuscggel orizzuk ejjel-nappttt.

III Pcldabeszed !!Zerinl .fL ke\ i kuha Je~zaledl H roldr61~ rCgenle. de most bez1:eg. mikor egr napi jtiro foldre mlir az olah hfll!irszd utunkllt olljtl, hOyti forduljunk, hfL egy ki~ Hil'(jd(l~/,IIH II Stir/eH ordas (t('1i topor/vlin) komlic!khoz ak8lunk elhtogntni csupe venciegszetetetb61 is. de liZ 6~i ptirui"i oszlon is hejt igy f8lsan!!" idejt"n _ \'agy ezl nem itlik kibeszeini, Hejh! hfl l'LZok a konllirok. llkik mind~nfel(' -ezesekkel fLkflrnak most mir;kel neme­sileni, tudntlk cS6.k azl, omit kunt tlZ ecsegi puv.tiln tEl\'tlsszal tI ptlcsirltl LS danol, hogy _A \'irilgnak megtilt60i nem lehef' aktlrjuk mOnd6ni Futge puli paetank nrdven .1 1(,l'm(;,~:d r/C'11 hi,i/!Il /,uf/,xfo:ik 1I: ('mb('I', de ezl fcnt el sem hiszik. merl azl monejnk llin, hogv heze beszelunk. Jo, c5ek szeresst'k hal tlz 6 keclvenc (lslen \'erte) HLu)[us" kulyaikel. mmket pedig \Orjenek meg mostohllgyerekeiknek. de az ellen am mar tiltakozullk. tlmi kezd divalba jooni. hogv minkt't ivartfLltlnits60flk es a ktlstei}'kerlek, IIYELrtll6k f'irze~ele mintegv /wl'('/IIl'wiikcl hasznaljanak fet. Kutye1iter !lz6lvlI ez mar nem del. ez ellen kezzet-Jabbal tiltakozunk. hanem hagyj60ak minke! sztlbELdon rlni a pftsztorok rs lanyasitlk keze-n, vag\' lesross7f1bb esetben cSllPjtlnak el. mini a vlindorciglinyl es mi megmutetjuk azert ekkor is, hog\- az emberekhez huzunk e-s rendoli szoJglilalot leUesitOnk a felun es puszltikon. cpp ugy, mini azel6t1,

Suiz masftJe apl6 bajainktll nehez volna mind felsorolni, de leiyen sZllbfld, mint szilzegyedikel, legnagvobb serelmunket meg - mert ez mar a feliell kunsagi kulY6Vitiusbe is vtig - tI kovctkezokben eg' pont ELlaU elmondani

It)·1

('j r-.I ... ~ VIIII"\On irnl tt kill kli!~ban. hogy */~'[I!I~:a 1'01/ /111(/(;11 /.;11/1/11-!'If.\,;r . d~ erre i" racafuli mar ez a felfordul! \"illig. vagy csHk a diytl! hobortJ,j. hilllen (iS$ze1-!tI\"a~szal van. nem ug\an 8udl.ln. htlnem a 16\"888r­teri .. l.o\·ardtl·· doholl lan~lijiln kulyakiallitlisntlk csufol! kul\"av6,Ur. aho\"ft mlir nekunk i!l a Horlobtl~Y Iiljr-ktin be-beharangozoak. hogy qiltiuk ki a rezel 1.'11 a kininclii pubHkumoak a konl\os kun\"hok !lijektmil - mi u!ol'J6 mohiknnok - \'ill,unk fel a Beretly6 menler61 nomad Yi~ele\Unkben leluel\!"6 ..Id\'Oll('~t az Igali .. maW)·ar juhtiszkutvllk- ne\"eben. Hal iszen bevalljuk bilnunllel. \(lltak fenl mi kOlultink is Ptink6sdkor vagy olen. De han\sl meg nllek mur fel 6. hirhcdl R. k. lanfohamoua a me-I\seges iden. akik kozlil cstlk a 801011 Pi~lf'l kupec ~.\f!jlj-·j{l lud"u megszokni ell illusz\"o {I TiSl.ilt. a nyaron h(tl':{1 kerlilt. En'klol a hirmondoktul ha!ljuk. hog,' oU van 11m cllak a rOIlSz vilag. \;RpjlibR eg\szer e~l.nek \"alami pacollcvest. szaJkostirrtll es p6rlizon Jtirnnk Itlnul~ i. mini a detikok s a kililliltisokon kdl a dni.ga ncm('t juhu.$z­kuI\"ukknl ftilezJ11. kl lesz. a gyO~","'i a 101v8.i e1fogastib?n .. ~ nzl megtllPsolJnk tlztun. hOil\" ~Eljen a "I.,~/ .. ".~ ~o de meg el':en relul Jonnek /} n.ng\" PtIpa­.~zemI'S sl.okt"'rI6k. ~ol a \1ini.;I7Jerium hivalalos kozegei kik remCl<en ke\cII j6 juhui'lzkulVlH IMlhauak cleti.ikbm - cs B. bita.lalnli.l meg ("s(llticlfl'inkal is k"I!SI'~bc \"\mj~ik. I"a!ami •. Pedillre-·I emlegetnek. pt'ldaul Il •• H6dntlgy~ ne\"u lijonC' lell('n\"t6! kis(ili)t!.,k fent. hogy valami muszka agitrl61 slarrn(ll-ik. az.l'rI not! lillY ki n lIorbo!. m~;gls besorozltlk a hltes godoll6i lclcprc a lons­l('nYl;'"e~ m(-'gllltlpil~iStiru. Hul j61 le\1l'k. merl az osei (lnlll)"en Icgcnyek 1()lluk .. Gynrrnul"· ulnll II Blankenskin·fele nagy mujorbu' (lS97·bcn htllan ~i"l'I\"ertek a li1l7Jilflkol kaszukkfll meglanad6 40 aralot). ml'ga.lljo cz a faltyu H hdH't. meg ha ku\"a~lnak {:5llfolnak is a becezet! rarkaskuI\"uk kozl. De nem zokogunk. mcg ("sHk nem is sZlikO!i.ink mink a mcll('izes miaH, .. 61 <,ppen. n nll!,;)!<ilg hirney /ilkll bani be:mi.inkel. _Kc,'i Kull"itkw.~1 mor eg\" ev ohl. l;jnbbnn ugynnis Jon ide lesl-alaj\\11 Peslr61 annyi el6kcl6 Ideg('n, hog} mnjd az AlIalk('rt. R k. idomilo Iclepck es a nyaraok re~zere \·('Sl.llek fulhenh',,('rl newl6 gazdninkl61 \ al6di nlli.jorz6 es lere16 kulv/ikll!. de kikohk. hog\" .. HI16ditlk M l~g\"i.ink. j61 kio!lozle C8"Iszeru gunyilba. orrunk nc legven gorb(', r!lrkunk. ne iClI}('n .. l"a~oU- sib. lehele.tlen kiyunSligoka! hangOzla!06k. mlkot pedill .. "YY !II(I:-'I! 1>11:11 art kernek erlunk. cStlk ehllannak es szednek O$'\.le ill-ot! kin'r\ kUI"Aszokal es \"inik felfu?\"e p6rozon. mint flogen tobo/7.ils­knr a _16m'l fogoU- legl'meket. Ez a mi !/l"m'IIIIIIII·i.ink es ez mlir kihi\"j6 mllga ellen mI'll" nl': Allaln·do Eg\'esulei bea\"alkozuslil is. Ezi a e8u£ z8ib­lti!larl iI\"('n {lltlkjliban ke-rjuk nl'omtllekosan beszunlelni r Merl he. nem segi­len~k fenl az ill('t<,kes korok ezen \'i'i~zaeleseken. ug)" mi ill unnepei}esen kijdenIJi.ik. h~,' mi. II .. kuIl"afalka- apraja-nllll"jll slra}'kbll lepi.ink eg\· suruen a pilrzos hel\"ett mar a la\"aszon ul1eri.ink nz I~!/!I/"f' rcndszerre cs mt>gmulaljuk. hogy \"\';'rl a \"eri.lnkbol nem szAllilunk IIllalkinz6knllk. Mtljd mt>glli.ljuk. hOi\" ,.aki birja. fl7. marja··. mert h{l mi lie igv. se Ligy nem szol­Illiljuk ~'ket. i.lresrn rnflrad II zsebtik e;l kinz6ink ugolhalnak majd maguk hel\·rtttink.

AlazAlo~ larkC's6vtilt;~sal. a szuz h6ra leborulva hason kerjilk 1\ minkel I l'do NIIBvkl)zonsrget. az igllzi Tenyeszt6kel es fdleg a minket kedvel5 pesli sup hlil~vekel (aldol! ke"7.~ikel cs6kol\"a). mllrlldunk kis eSlIladjllinkkal egye­lembcn alazalos es h6dol6 szolgai

Igtlzlat6k

.. lIndr;·· ku\"aszkeruI6.

.. /)ud,j.'l'· puszlagazd8,

..r:i~l(in!f· mez56r.

ir6ditik

.J/(//"("()S" h. elnok .

.. Hull!!!!·· pli.rj8.\"al

megbizotttlk .

• .I)1I'I!/·· es .. rifiClWf' puliptir.

-185

A Ireftijaban va l6sagol feltunlelo len'l is a legjobban jelzi a magyar kulyaink szomon.i helyzeleL

Ross?, meg nem felelo lilplalas mellett igazi eeiiram'os ebtenyesztesr61 sz6 sem lehe1. A kulya husevo alia I es ki..ilono­sen a kutyakoly6k htis- es csonloseledel nelki.il fel sem ne\'elhet6.

A kulya leslenek rnegfelel6 laplalasara minden !es!suh'­kilogrammra 50 gr. huselerlel <;zi.ikseges. I1yen adagolas mellelt egyeb taplalek egyilltalaban nem szi.ikseges.

A \'emhes anytlkutyilnak a huseledel mellell puha. por­hany6s eson! adagolanrl6. merl az anyarnehben fejl6d6 kutya­kolykek testi.iknek felepiles{>re sok me-szlarlalmti anyagol \'onnak el az anyakulya szervezeleb6L A szilankos szarnyas- vagy hilzi nyulcsonlokal soh a se adftgoljuk kutyainknftk. merl azokftl a kulYB gyomra nehezen erneszli meg cs igen gyakran a szi!ankos esonlok a kulya belsa reszeit felsebezhetik \'agy a \'cgbelben megakadva, sulyosabb terme-szetu beJsarpangast olwzhalnak. A hus es esonlos eles(·g melletl zsiros vegyes laplak'kot is nyujlsunlc Termeszelcscn a b6seges \"egyes elcseg me!IeU a hus napi mennyisegel a fclerc, \'agy cgyharmadara esokkenl­hetji.ik. A fejet (?(l!Jdltaldban kulydink fdplril6s6ra nem ajanlom. csupan a k61y6}lkulyri/~ rne~t(!r:-;1fges felneveleselH?! haszn6[ond6.

Az e1valBszlott fiatal k6kokkulyaka! kezdelben f61eg hussal es puha. szivaesos borjticsonlokkal larlsuk. majd mindinkabb a vegyes laplalekra lerjunk £II. A fialai i;;u\ya.Kal helhetes korukl6! kezd\"e kilench6napos korukig naponla hilromszor elessuk. 9-12 h6napos korukig naponla kctszer es ezenlul eiesegel napontfl egyszer 8djunk. A vemht:s anyaallalot min­denkor ntlponla haromizben elessi.ik. A gyengebb esonlozalu es fejletisegLi l;;utyaknak csukamajolaja! es esonllisztet kever­ji.ink az eieseghez. (Kis kUlyanak fel ka,·eskanal. nagy kulyanak egy ev6kanal csuKflmajolaj. kis kUlyanak 2 gr., nagy kulyanak 15 gr. esontliszl naponla.)

A hus es esont mellctt a kUlyaeleseget alkoljak: a kenyer. dara. zabliszl, rizs. burgonya, zoldseg. f6zeiek stb .. ki.ilon6sen az ut6bbi laplalek hianyilban a kutya ri.ivel rag. A videkiek babonaja szerinl, amikor a kulya rLive! eszik. eso !esz. Terme­szetesen ennek is. minI minden babonanalr;, alapja nincsen.

A kUlyainkal 6vjuk a k6rhazak, szanat6riumoK, penzi6k, nagyvendegl6k huJladekai16L merl a IUdovcszes embereklol fer!6z61t eleseg ferl6zi kutyiinkal is es 87.1 ha!alosan meg­belegili. AI~8r az elebb em!ltcti. vagy mas helyr61 szarmaz6 hulladekol. miei6tt kutyainknak adjuk, alaposan f6zzuk meg ujb61. hogy a fozessel a belE'je keri.ill bakleriumokal 16nkrc­legytik. A kulya reszere a laplitlekol mindig kihulten adagoljuk. Az erlekes kulya mindig j611akolbn kiserje gazdajal, nehogy etvitgyal az ul szeien, a szemeldombon elegilse ki. Hasonl6an minrlig liszla friss, nem hidegvizzel lelt edeny legyen kutyaink elel6helyen. nehogy 8 pocsolyak vizenek ivasat megszokja

-Jt16

A kutyak apoh\sa es gondozasa.

A megfelelo jo iitplaiassai meg nem leltDnk elegei. merl 8 kulya egeszsegen~'k epsegbenlarlasahoz a li:;ztaniartas. ax ilpoias, a gondozas fclk·llenul szOkseges,

A klilys bon!nek e.s szorzelenek tisziogalasara a furosz­les nem megfelelo. meri 8. kulya sz6rzelere es b6rcre a gyr kori mosas, flirosztes a legt6bb eselben karos halasu. A nrejiekmirigyekt6i mentes es a faggyumirigyekben szcgenv kulya bore a vizzel sa'mben erzekeny C$ iSY a gyakori fjjrosz· les ilrialmtls. T ermeszelesen a furoszles meg inkabb karos. he azl ItJgos vizben vagy erosen lugas szappannai hajij8k vegre. A kulvilink furoszlest'hez. ha az felleilenOi szi.ik~eges. csakis lugmenlcs gyermekszappanl hasznaljunk. A kutye bore a szap­pAnnal szemben erzekenyebb, mini 8Z embere.

A kolyokkulyakal esak szukseg eselen (bolhak. leh'ek) elvel\'e es kiveleles eselekbt'n flirosszok mcg. A kolyokkutya igen erzl,keny bore meg inkebb nem brrja a fOroszlesl. mely ulan borbajok i~, igy a. Icggyakrabban a kUtYB boren a nehezen gyogyith8to aka.rusz-Btka okozta b6rbaj harapodzik el. T errne­szelesen a fOroszlesek kozben es utan ugy a fialal, mini a felnoll kUlyekat a megh(i.leslol 6\juk meg. A fordovizhez esipos. mar6. ferlotelenit6 szereket ne keverjOnk, mer! ezek aldala is a kutyab6r kipirasodasal es viszkelegsegei idez elo. Abbfln az eselben, he kutyainkon szorlol fosztott helyeket, vagy b6rbajra gyanus elvaltozasokal lalalunk. szakerlo allalorvoshoz fordul­junk mielobb es a fOroszteslol lekintsonk el. A fOr6szles ulim kol6nose-n a lompos- es a hosszuszorG kUlyaknal a sz6rzelel gondosan meg kell szlirilani. Ha kelloen a szorzetel meg nem szariljuk. ugy a szorok ICh'en \·i~.sz6maradl \'[zmennyiseg fel­puhilja palas kazben a bor!. amelynf'k folya.manya a kulyainkal kinz6 cs a szemlelore \'isszaletszesl kelto ekzemas borbaj, Igen rosszul eselekszik az a kulyalulajdonos, aki a nrari napokon a kulveja uszlatas8\"81 passziozik. mer! e gyakori szabadvizben val6 hlrosztes a kutya borere es szorzelere hasonloan karosan hRI. Sot 8 gondozasnak. apoiasnak ana is k'!l1 lekinlelteilenni, he a Kulya e~oben megazik. ugy a kulya szorzelel hasonl6 olwkb61 mielobb leszaritani szu];scgcs. Egyebkent a mcgezoll. illeloleg Ie nem szariloll ned\'es Kulya igen kellemetlen szagu.

Az ember mellel!. annaK k6zvellen k6rnyezetcben elo kutyo tisz!anlarlasa nemcsak cgeszsegi. hanem eszlelikai nezoponlb61 is feltetlenul szukseges. A ke1l6en liszlan nem larlolt eb kelle­mellen kutyabuzt terJeszt maga karu!.

Az el6rebocsajtoltak ulan az ebtad6 hogyan hajlsa vegre kulyajanak lisztanlariasal?

Abban az esetben, he a kulya szore k6zol\ bolhak vagy letvek el6sk6dnek. akkor a fur6szlesl nem mel16zhcljUk. A lan­gyos meleg fUrdovizhez 3-5% -nyi mennyisegben kreolinl. lrioll.

187'

koplin\' \'agy saltml kCH·rjunk. Termeszelesen rtZ ily fertotlenit6 fUrcszles ulan a kulyat tiszla langyos dzzel alap05an Ie kell obltlgelni.

A s~.Hkas- nlB'Y dr61sz6rli kUlyak szorel, hogy az durnibb, merevebb legyen. az cbldall[16k egyresze hegedGgyanla pora\"al. kemenyito\"el keszili elo: a feherszoru kulyakal pedig magnezium­porral hinti be. A szaka\"atolt biro ezt eszre\"eszi es eloUe az iken kutya becse nagyon csbkken.

A fekclesz<'iru kutyakal gyakran ne furosszi..ik cs a napon ne szaritsuk, mer! a szorzet elwszli a fenyel es rendszerint l~ifal{U!' megvorosodik.

A fi.irosztes hekelt a liszlanhutas \"egeit kutyilnkal naponta Cl-:yszer fesi..iliuk es kefeljuk A ro\idszoru kutyaknal a kcfeles ele-genda. A kefe se dun'a, se nem lulpuha ne leg~en. A kefeles eloll balkezonkre areg keztYllt huzzunk, a jobb keziinkbe a kefel tarlsuk. A bal kezl\"Gs keziinkkel a szort a te~lfclUlel(>n a fehessel ellenkez6 ira~\"ban felborzoljuk, majd a kefe\'el tI szort fekvese iranyeban ujb6] elsimiljuk. A rodd­sz6rzelG kulyaknal. igy f61eg 8 foxlerrierckncl eszlelhel6 szor­hullest esakis a fennln('\'ezelt m6don csokkenlheljuk EgyszovElI d reggeli kutyaapolasnill annyi lazanUl6 szorszidftl kefeljunk ki. amennyi 8 tisztogalas nelki.il egesz nap kihullott volna. A hosszabb- los hull6rrosabbszonl kutyaknill is a kefl'lest hflsonl6 modon hajtsuk vcgre. A hilhosszu cs vCKony, lompos· 5z0ra. ebek tinlogalaslinal a borl fel nem sebz6, de arnelleU eleg eros fesG is szukscges, hogy a napkozben asszegabalyo­dotl szorszelaktll szelvalasszuk. Ezzel kapcsolalban heh'en­\'alonak larlom, hogy ezenhil a lomposszonl kutyaink szorzelel tl komondor. vagy a Duli lulajdonosa gondosan fesGlessel es kefe­lesse! liszlanlarlsa. Mar itt az ideje, hogy a kulturalallansag belyege. a rnaszalos kolone vagy lines ellunjek magyar kutyaink leslfeliilelerol. A hazunk (ajal l'beren 6rz6 magyar kulya meg­erdemel ann} i fitradlsagol es idol. amelye! a kefeles cs fesules megkivan. A mar osszegubancoH. e!nemezesedetl sz6rzelel, amelyet 10mposszorQ szobaKutyak.nel ismetelten iaitam, euy· szertien fesuvel es kefevel kibogozni mar nem lehet. Az 6s~ze­gubcH1eoll csomok g6rbeollo seg'l'lyevel eltavoliland6k. Ezi k6veli t1zulan a szorZt'1 naponkenl vegrehajloti szorgalmas kefelese es fc-siiles(',

A hosszu- es lomposszorli !wlyakttl 8 tajekozallan ebtarl6 a nyari mdeg napokon len\"iratja.

Szoks('ges es eelszenl-e a kUlyak sz6rzelenek lenyirasa? Igen thednek azok. akik azl hiszik, hORY a kutya bun­

dajanak eltilvolitasa\"al a mele~ nyari napon a Kutya leslCnck hrilendasat fokoZL:ak. ~ol a lenyirassal az ellenkezol erik ell

A \"crejlekmirigyekl61 leljesen mentes kUlyabornek holea­dcisa a verejtekkepz6des, az izztldas leljes hianya miatl nem ol\" nagyfoku. mini azt 87. izz8dasTa kepes allaloknal (pI. 16)

188

jden VAn. Sejnos. meg rna is eked oly intelligens kutyalart6. ski arrol beszel. hog), kuiyaja megizzadt 1 ? ~ Egssz6vai a kulya b6r1~·ben halad6 kilagult Vf~rerek egyedul adnak Ie bizonyos feleslegcs h6mennyisegel a meleg kornyezelben. mely azonban edeskcves, hogy a kutya belsa h6mersekleie a me legebb kOf­nyezelbcn a rcndes belsa h6mersekletre kiegrenli16djek. Mit lalunk a nyari meleg napokon kulyilinknal? Ugyebar Bzak szajukal erosen kilaljak. mik6zhen gyorsan lebegletve nye!vUket lihegnck. Ami! a b6rfeluJet ttZ izzadas hianyaban elmulaszt a vizelparo]gasnal. mely a h6ieadias egyik formaja. azl pololjs kulyaknai a Iihegcs. A kilaloll szaJ nyalkahariyajanak S2am­lalan miril{ye sDk vi:>.el valaszt ki a H!rb61 es ennck a viz­mennyistgnek gyorsabb elp8rolgasat a nyelv lebegese, i1letoleg a liheges nagyb8n elosegitL A nyaTi nap melegen a lompos, hosszuszoru kulv8 nem is Iiheg oly nagymerlekhen, mini a lenyirl szarzehi eh, merl az u!obbi borere k6zveilenLil IUzo nap a test belso homersekletel meg fokozza, Kinn a IUz6 naprneleg· lal forro pusztakon elo magyar lomposszoru kulyaink a nI'lp melegel csakis Ugy lurhelik el. hogy a leslfelLiletuket a rossz melegvezel6 hunda lakarja. Strebel irja konyvchen. hogy a Iropusokon a legjobban beviill a hosszusz6ni skot juhaszkulya (collie). Mennyivel jobban he\'illnanak a mi lomposszoru kutyaink.

Az eddig lergyaltal, alapjan kitlint, hogy a szor lenyirasa a nyari melegben sem elony6s, sol halranyosnak mondhalo.

A szor lenyirasal a dr61szoru es s7.alkilsszoru ebeknel e fajtiiknak tenycszl6i a sz6r6zel durvilasa remenyehen IS

vegrehajljiik. A tenyeszlo! azonhan a legnagyobb esal6das eri akkor. amidon Cszreveszi. hogy a szorzet Icnyirasa ulan a remelt durvabb szorzel helyett seiymcs szorlakar6 vallja rei az cl6bbi sz6rzetel. Tapaszlalalaim az cl6bbi \'C1emenyl meg­erosilik s ezek szerint a sz6rzet lenyfrasa ezen a leren is egy­aJtalaban nem eeJirimyos.

Ezekulan HZ irodalomhan meg nem lalall lapaszlaiatm 6hajlom a magyar ebtenyesztok es eblarl6k figyelmel felhimi. Kel evlizedes vizsgalalaim es lapasztalalaim szednl ismclelten elofordult, hogy a hosszusz6ru kutyilknal a lenyirils ulan az eredeli \'astagsagli es hosszlisagli szorzel nem noll ki. A hosszabb szorzellcl redell leslreszeken egeszen rodd, nehilO)' millimeter hosszli selyemfinomsiigu, pehelyszeru szorzellobb e\'ig alland6an megmaradl es ido muJlaval elolllink meg ismerellen okokb61 l,elelkezell l,ultakar6alalakulas ujb61 ellOnik es heJyet a rendes szorzel nlltja fel.

Meg kell jegyeznem, hogy az eddig erlheletlen jelenseg te1jesen epboru kutyakon fordul eio es 8 rovid selymes szarrel borHolI teslri>sz sem mulaUa a bor elvaltozasanak je leit.

Az elvitalhalatlan gyukorlali lapaszlalal alapjan o\'a inlern a lompos-. hosszuszoru, szalkas· es dr6lszani kutyak lulaj· donosail, gondoljak meg mieiotl kutyaik szorzetel ienyirjak.

189

Ezek szerinl a szor lenyfriisa azzal a veszellyei is jar, hogy a ku~ankal borit6 szorzel a fajlajelleg rovasilra lenye­gesen megvaltozik.

A t6vig val6 szorzel lenyirasill esakis oly ~6ros elvaltoza­sok eselen hajlsa vegre az eb lulajdonosa. amlkor az orvos· itis a szorzet miatt vegre nem hajlhal6.

A lovabbiakban arra kelJ lorekednie, hogy a sz6rzel kozoll bolhilk es lelvek ne telepedJenek meg, ame1yel az ebek betegsegeinel bovebben largyalok. A kulya61. va laminl a kirut6 ia laja alland6an szaraz legyen. A talaj lehel61eg kvareos homok legyen, meri a poros f61dben a bolhak pelei a lovtibbfejl6desre j6 talajra lalalnak. A kiful6k lalajiinak ismelelt ferl61leniles~ kreolinnal. Iriollal vagy salannal indokoll es a kulya61. az elobbl ferloll~nil6 oldatokkal keyed meszlejjel kimeszelend6.

Ugy az idosebb, de annal inkilbb a fialal allaloknal a szabad mozgas a lesl fejiodesere a legnagyobb halast fejli ki. A szabttd mozgas ala II nem a szerleesalangolest ertem, merl a feHell kincsunk ity kiruceanasok alkalmaval fer!ozodhelik a legjobban. Jdegen kuty6kt6l minden esetben tar/suh tdvol kutydinhat. Az, al~i betarlja ezt az elemi 6vinlezkedesl, az a veszetlseglal es a szopornyical6l mar eleve menlesili kulya· allomanyaL

A I{utyainkat bosegesen vegyes eleseggel tapialjul, s foleg esontol is adjunk, nehogy kedvencunk szemeldombokra es hulladekokra szokjek.

igen sok ebtulajdonos a kolY6kkutya-neveleslol az okb61 is fel. mert azok az okszerutlen tartas miall minden hozzaja fer­hela targyal osszeragnak. Adjunk a kolyokkutya fekvohelye melle kello mennyisegben porhany6s esonlol, akkor koiy6k­kUlyank fogazalBl azon rogja elesileni s megkfmeli a blilort. szarmet, cipol es papuesot. Jiitekszerrol is kell Rondoskodnunk, az i[yen a nehezen szejjeltephel6, eros foniillal osszefuzott rongyiapda, kemenyfagoly6 vagy apporiiroz1 fa.

Kulyainkkal foglalkozzunk. kezdelben szoktassuk az art allan jatekokhoz, apportiroztassuk okszcru mod on. A k6lyok­kutY8, amint az ivarerettseghez kozeledik, izlestelen, rossz szokasokra hajlamos (onania stb.), ezl igen konnyen leszoklat· hatjuk, ha figyelmet a ,iatekra, a lornazllsra. hajkurazasra lereljuk.

Amini jelet adja sexualis ingerenek. dobjuk el j6 messzire jalekszeret, kutyimk sebtihe oda rut. jalsz6kedve rovidesen eifelejteti a lermeszell61 beJeolloll ingerl.

A legnagyobb kulyakl61 kezdve a legkisebb 61ebig a szaJon­kepessegre valo nevelesnek ezl az egyszeru modjal minden eselben vegrehajthatjuk. A neveletlen kutya a csa!iid, a hozza­la rtoz6k szegyene. A lalogal6 baral szernrehanyo lekintel~ leg)'en elegendo jei aTTa, hogy I,utyainkal sajnos a szokasossa 'Vall erolikus mozgasok es viselkedesek m6djail61 leszoktassuk.

190

Minden j6zangondoll<ozasu ember 8 kutyalarsadalomban is Jobb erkblcsok feJ"iragozlatasat kivanjH.

He 87. inni bszton jelenlkezik es kuh-ainknak a lerme­szeles e1el nem nyujlhfll kjete-giles!. meginklibb 8 kilanHitshoz. a lest kifOraszlasahoz rorduljunk. A noivani kUhakal a nen. kivimt pafosodas16t a ko\'ctkezo modon 6vhatjuk meg. A noiVflnJ kutra parosodesi hajiamal' .. liizeles"-nek ne\'ezi az eblenyeszl6.

A nostenykutyak tiizeh~se"ek megsziintetcse.

Szerelem ellen nines orvossag! Bar a TI!gi romaiak azi mondliik. hogy .. Camphora per nares caslra! odore manes", a kllmfor szagaval az embE'rt az olron kereSozlOI i\'artalanilja. megis az eddigi lapaszlalalok azl mulatjak. hogy a lii7.c1esl egesz bizlo~(\n megsziinlelni nenl lehe!. C~okkenteni Ichet u~yon a nemi ingcri. ha a kutynl nem Imljuk b6seges lap!alekkal cs egvuUal ha.s11l1j161 adagolunk. A hashajt6k kozul ajilnlhatom a becsi hashajt61. amelyb61 naponkenl nagyobbtesW kulyimak kCl eq3kanainvil. a mesler~e~e.s karlsbadi s61. amelyb61 egy kavt"s· ktmalnyil egy feldecililer vizben felold\-a chgyomorra adago]. ha!unk. A ti..izele~ ellen a legbizlostlbb m6d, he nem tcnyesz· 81181r61 van sz6, ha a n(isleny pelef(;szkel hon.0l'rI6 su,ker!o allalorvossal mulel litjan ellavolillaljuk. Tckinl\-e uzonban, hogy hazankban amligy is igen ke\es f8jtt\li~zla kutYll van. ezl az eljarasl tenyesztes nezoponljab6i leljesen eh"elendonek tmlom \18ski..ilonben a petefe~zkelol foszlnll kulya hajlamos az c1hi­z8sra is, lerml;szele mcgvoltozik. lusta, lunya hazi koloncca valik, ami lermeszetesen nem lehel az igaz eblarl6 orome-rc. A IUzeles megszi..inletesere az el6bbi elegge &Iel\'eszelyes operaliv bea\,alkozason ki\'ul alkalmas meg az ugynevezell sOrelezes. Az ul6bbi cljaras abban aU. hogy a luzela noslt'ny me hebe meRfelelo muszer segelycvel nehany olomsorelel helyezunk. E muvcleln('k ekegzesere igen alkalmas a serlc~ek .sorelezesehpz hasznillalos sore teza keszulek, amelynek S7.cr­kezele egy hnsszabb csa. A sore-Iezelt nosle-n\,. he a sorel a mehbe jutot!. !abbe nem lOzel. egyszo\-al tenycszkeplelenne Hilik. t\'lint prueser\'ali\-umot ajanlhalom Cl kovelkezaket: a kulya huvelyenek nflgysRgehoz kepcsl hetyezzuk el az inlr­szcn'ben Jol me-h.-cn mcgfetel6 nagysagli i..iveggolyo!. f1Z uveg­golyo helyett HZ ivarszcn be kifOzolt szivacsdartlbol vagy gflZC

tamponl t igen rilktlSZOY<'Su sebeszi gazegomolyag) heh't>l.­hcli..ink. Ez az eljeras is megakadalyozhatja fI fogamui~1. A IUzeles megszunle\-el a hi..i\elybe helyezell \-e-doanyag-ol el kell lavolitani. EnneJ HZ eljarasnill a legnagyobb tiszlflsiiggnl kC'!1 eljarni. Ennek a mu\elelnek elvegzesel legj(lbb. ha allot­on-ORra bizzuk. A parosodas mcggailasilre, htlbar egy kisst; draszlikusnt'lk tunik. ajanlhalom a szemeremajkak osszevlir-

191

rasal. mini ehoRY azl a mehelaesesekne l az atlatorvosi sebe­szetben aJ lalimosan hasznaljak, A szemcremajkakal kei vagy harom hefyen kifazott, vastag se!yemfonal sege!yevel lezan osszevarrJuk.

Belso kezelessel. az emlilellekkel szemben. a legbizony­lah:mabb a tuzeles megsziintetese. illelaleg a parosodas meg· akadalyozasa. Tu!ajdonkeppen ivari oszlonl megszunle l6 gyogy· szert nem ismer a gyogyszerkonyv, !vari oszlonl csokkenla szerl ajAnlhtltok. Hyen a kamror, amelynek eziranyu lulajdonsaga mar a regi romaklk eloll sem vol I ismerelien, A kulya nagy­sagahoz kepes! a poritoll kamforbol naponkent fel, egeszen ket grammol adhalunk belsoleg. Egyesek ajDnljak meg a IUzeles ellen a lupulint. A lupulin kissc durva, lapad6. eras szagu es kesernyes izu por. Ebba! a kulya nagysagahoz kepesl napon­kent 2-3-szor husz cenligramm mennyiseg adago!halo,

Az emlHeH eljarasokon es belsa kezelesen kivul a kovet­kezo modol is ajanlhalom kulonosen a belsa kezelessel kap­csolatban. Az emberi orrnak kellemes eros il lalszcrrel (ideal, heliolrop, pacsuli sib. Walszer) kenjuk be az ivarszerv kornye­kenek, a far es a fsrok tovenek szorel. A bekenesnel ovalosan kell eljarni. nehogy ez illalszer a szabad borre jusson. merl ez kellemeilen. cgel6, csipa erzesl vall ki. Termeszeles. ha vadaszilsrn hasznoljuk IUzel6 n6sleny kUlyainkat, ily eros illalu szerekel me1l6znunk kell. Az eras iIIal clnyomja a IUzclessel jaro verzes orrcsikland6 es a nemi elelel ebreszl6 szagal; mierl is az it)' iIIatos modern naslcnyl keri..ilni fogja a lermeszelert rajongo kutyagavaller

A kulyaidomilas es IOHibbi neveles konyvem largykorelal lavol esik. A rovidreszabotl ismerlelesem azl a celt szol­gatja. hogy "ep kul~)aleslben (sp kulyalulajdonsag", amelyben minden kutyabarAlnak csak orome lehel. Tenyesszi..ink az elhangzoll szabalyok nerinl epteslu magyar kUlyakat.

13

•

Richter Gedeon H_'gy('sze li gy,'u·;'tnuk (l!lI{iapesl, x., Csel'kesz-u1cul

kiti'lIlo keszitmenyri az ebgy6gy,iszul leren (' lis III (' r t c \;: es o.z

,illalorvos urak figydmcbe

ajt'tnlja. «!j)

R thypeoidea-keszitmcllYek a Ilutydk golyvdja ell en. .

Rz apsen-keszilmcllyck lJor hajo\;:, ]CSOViltlYOt!:'\S

a yerszcgenyseg, stb . ellcn.

R bismosalvan a klltYltk szopopnyl­cdja dletl.

R calcium-keszilmcl1yei az angolkd" ellell.

Hz epgosecan, a g/audullPin renyhe mehosszehil.z6dds gyorsi las:.ira.

R hydpopypin es kalmoPJlPln kuty,-ik iiwi (;5 f:'tjdalm:l!'i hctcgsegci ellen.

R [ysochlop kit(i1l0 ferl6t\Cllilo 5ZC I',

Hz oieumjecopis aselli cum leei­thino angolfujp elien.

R tannoca"bon klllyu\ hasmenesl; ' sziinldi.

R hypepol a leg idc,-ilisahb sphfc rl 6 t1 ellit6 cs a kuly:.i.k fogk6ni l'S sZiijhiile esl.'icll a legjohh sz,ijvizet adj::1.

• HUNG-ARIA SZERUMMUVEK RESZVENYTARSASAG

BUDAPEST, VI., SZONDY-UTCA 76. TcJ c ron: 147-97. Surgonycim: lIun gliri<tsc ,oum.

Il a"::li c-; k(ilfoldi lal'aszlal:llok alapj:ill lerrnclt CS l'1ozeles :'dlall1i kiprQb;ii<is ulan forgnlo!nila hozo\l

Septespestis ellenes vepsav6nk pendkivUli i6 epedmenyeket ad. ~ .. rt,··sl',·.tis ellen", vi·n,w,\nkk,,1 .-Ji·rt '~lclt~ I.;,.,J,.,.;" "r,·d",i·1\v,·l.;d IIln):i,han

10;;1"1" Ulu""gr"li" ;M ,·rdckIUd"l.; r~,,,kl~"z,·,,·rc ,,11

T,'rn,el 10,,;,h1>,·, se ... t4spestis .lle,..s sf .... ult" .. oCt6"",.,,""got, U,p­/e,.., se ... t4.0 .. 6",.." S ... .,""911 ".zalo • .... ' .. lg",..6 .... 6"" .. 0_/,1<01"" .. "" • ... 4 .. ", as. III <llIlob •• 11",4 •• z llptl ,..41ft 1 .... /d ...... 6. .. ,,0. ""IIIlIt414s .. 11 .. ,."1$ oU6""n,,""got • .... ""g""s tI .. ,,,"il gy6gyi.l6 ... tI" ... ,,61oat. t.,b .. ,.,.. .. II,.,. egtl .. i"t6 Io .. U., .... Ioat. egy4 .. ,.,. ,. • .. ..,t ......... .,.,',..U .. at 4. '.p/ .. n ..

.. lIe,. .. s .O ..... lU:atos .,,,,,.,.,Indlo .. ,.

Egyctien kiscrle l llleg:g~·ozi (-lilt :ln~':lgaillk k i \. ,\ los:\ f:!. a r 0 I.

Dijtaian k6,omcgJllallillis, ingycncs tan~ cs ad.s szakk6rd6sckbeno

1t~~~\~A -~~,

LABORATORIUM ved6olt6anyagok terrne­tesere reszvenyta.rsasa.g

BUDAPEST, IX. KER., L6NYAI-UTCA 18/B. TELEFOr->OK

,.J6ud n-:..~ J6uel n - 6-I

Se,umlel ~p _J,,~"er H_~l,

K,\,ponto "od .. Kozponh "pd,

Teprllel es sztilLft I

.J';u~r' ?(I- II J6~.cr 101 -'it

hiztox hathu uedooltoanyagokat eX gyogyito Xlerumokat tepfene. scrtcsszcptikemia. sertesorbanc. mirigyk6r. sercego iiszok. tetanus. septespestls (serfesvesz).

vcr has. luberkulOzis. baromfi kolera. fertozo liidolob ellen.

]dpvdnyok eseten tanlicsadli.s. diagnozis. laboratoriumi \-izsglilat dijmentes.

-

•

•

---:-

SARHOL KAPHAT6 A

SRLRN a jelenkor elisrnerten leg­tbkeletesebb fert6tlenft6 szere

VED ragalyos betegsegek ellen.

V E D az allatjarvanyok ellen.

V E D a sertesvesz ellen.

VED a barornfivesz idejen.

VEDI a hord6kat, a kantarfa-kat stb. az elpeneszedes ellen.

Gy6gyft, fert6tlenrt sebeket.

Fert6t1enft es szagtalanrt pbce­gbdrbt stb.

Teljesen rneregrnentes, szag­tal an, kristalytiszta es olcs6!

•

\

Az ebek betegsegei ellen val" vedekezes.

A leglobb bajt es gondol szeretett hazankban a veszellseg kiirtitsa okozza. BoldeR AngUa. ahal 8 veszellseg ket evlized 61a ismeretlen. Nem igy hazankban ahol a veszettseg a leg­nemesebb el61enyeken, 8Z embereken kivul a leghasznosabb haziallalok k6z6tt (szarvasmarha. kecske, 16, juh, series stb.), a kutyaink k6z6tt !emeges vcszellscge foiyian nagy nemzetgazda­sagi karokat okoz. Ez akhol igen erlhel6k 8 magasabb nezo­pantoka! szemmeilart6 korrnanyintezkedesek. amelyek az eblar­las rnodozalail megszigoritjak azzal 8Z elorefonloltan j6zan elorelatassal. ameltyel a leghCllhalosabban kiirlhal6 a veszetlseg hazankb61. A kormanyinlezkedesekkel szemben azonban a kulyalarl6 kozonsegnei a legnagyobb ellenszenvel lalaljuk. merl a laikus kozonseg nf'm ludja felfogni az inlezkedeseknek bar nemelykor szivbemarkol6 eeliranyossagal.

A laikus eblenyeszl6 es eblarl6 kozonseg okulasara az ebek ferl6z6 belegsegei kozul els6sorban a veszetlsegel ismerte­tern, abba" a remenyhen, hogy ezenlul az eblarl6 kozonseg a veszetlseg lenyegenek ismerele alapjan a hal6sagok intez· kedeseil tamogalja s [g)' deri azl a ceil, ami az eblarl6 kozon· segnek is eeija, 8 veszellseg tokeleles kiirlasa. Amint nem lesz veszellseg. nem lesz ebzarla\ es ezzel kapesolalban eltGnik szabadsagkedvel6 ebeink nyakarol a p6raz es fejukr6l 8 gyulo· leles szajkosar.

A veszeUseg.

A vilagol rengel6 nagy haboruval kapesoialban a kutyakt61 kozvelitett veszetlseg elterjedese. sajnos. nagyon lokozodotl. A kedves oivasom. valaminl az ebtenyeszl61 e fejezet elolvasa· saval oly ismerelekkel viiagosilom fel. arneiybOl a veszett· segellenes vedekezes bizlos fOrTaSa faked.

Nines oiyan eblerl6. aki ebenek dele! jobban nem fellene. mini onmagaet. Hany huilalott mar konnyel elhulloll kedvenee kihult te!eme fololl. A kUlyak legveszedelmesebb belegsege a veszetiseg. A belegseg lermeszelenek ismerele nelkiil azonban .

I~U

csupun d lilr\'enyes mlt'zk"dt'sCk IJgy tlhogy bt'!iutitsa a \'(·SZl·!t­

"h: t('rjedt'st' dlen eredmenmel nl'm jrirhat. Aki nem ismeri a bt>lt.·gsc-g lermeszetet. az rei s('m ludja fogni

(J lor\'{;nycs inlezkeUl'St·kf>t r-s dzokltt' alupm'lkiili kellt'metienked(;­scknek min6sili Ihen l·rte!embl·n ~llUlt\n d \-CszetlM'g elleni inh'z­kedi'sel~d nem tArija be, illd6leg n{'m \'(·s7.i komolyan A mai kor Il·gszelesebb nt'pn'iegeinek nil~\' rcszl,bl'n nh felf(J~as uwlkodik. mely s7.embetiinoen dlenkezo a tudomam'os ...-iJag nezell'\,,,!.

Vannlik meg: na!-:\"on soktln, nkik e \'e~zedt'lmes bt'lt'g~l~g okoz6jtiul rl nemi del hiilnyal. a koplnlusl. H szomjuhoz8sl. a furro elt'lekd, lo\'8bb.i d f,ijdrllmal tlirljak. Or\'Osi g\,i;lkorlitlom­ban nl'm eg\'szer furdull hozZt'lm ez \"EI~Y' f1Z ebr-nek \'izsga­irllfl \'t~L::('tt, hot.:"y a fenna1l6 bt>legst'gb61 kifoh-olcl~ nem \'(>sz-e :nef( kedH'nce A m{'l-(n\'ugllllci \'alasz ulilll is kl;'lclkcddlc~ razta fl'Jel s nmjd mindt'g) ik azl \l'daszollt1. holZY bizony 6 sokitklal haIJollti. hog-\ fI kul\-d 1'1 fLljdalomtol stb, me\{\"csz. EsZt'mbr Jut ugYctnitl '-'j.l"\ dert'k csikme!-l\ei cireg 'szekt"ln~abc· kije­If'ntest'. ki tlZ Clbl;--lk mel1ett eg\' ftlkctlommal me;di{!\'eJte a ~zom­szcdos kel hazrirzokuHtSzl, mini awk minduntflltl~ (;S lalsz()I<tg­ok n(;lklil &ktden ugillasbct fog-tak. 'em teiszetll-l gobenak 8Z eSf>t, k6zbl' ezl mormO\-lla 1-1 bl"ljuszt-l ",I tl !I , "t\em c~odrilom. hog\, a kul\'Iik mt'g\·~sznek. hiszen minden ok nelkul duhosk6dnt'k"

Sem HI ehezi's. "em a szomjuhozas. ~em a forro elel. sC'm a nemi eiel Ki('legiltel1f'nsq~e, \'agy pedigo mris_ ft nephilben t'l1erjcdl okoli nf'm ioezik {'16 i1 \'Cszctlscgcl. A \'eszcltst'g" fer16za bdegst'g', umek \'('szett filial hnrnpflsa, marasa ulan lerjed. A \'f'SzeitselZet mar az okorbiJll ismerlek ('s n \('szell eb htHil­pas,d mor ,\ris/oil-h'.,; uta \'eszl'delmesnek tarlottfll~ i's 670 a Tt'gi Idlin k()zmundtis ... Con> cnnl'I1l", tl\'akodj a kul\"alol. mflgabtm foglaljft a \eszellst;!-l" ell .. ni \'('dekezc's le~elcmibb szabalYfil Szicili,iblln t1 \'('szt'tlseg g\tlkori It:·helell. Horntius Floccw; irJo, hogy Ramribim a 10\'0 fukl \'esult ebek elol a jar6kelolt a\'a­losan kil(>rlek. ,\ H'sz('\tseg szekhC'lyC' Cnills \'e[emenye szerinl az tlg),vel6 burkai .. \lfl~/flUS cs masok CI gyomrol. ft Ie pel lar­loUak oh-annt'lk. mely a \'csz('\lsl'g okozajal ltl.rlalmClzza. ~z ukori \-eszettebmarltt embereKel "Iyssodccti" nc\'\'el jelill­tr-k_ Az ikcn sZ('rencst:'I\C'n, szornyusegcs halttllul halo e~n'e­nekel a htlrapasloi szamiln\ ·10-60 nap mulva l·izi.<.;::.ony (hydrofobici) eri e1. ~ betegseg elorehaludoll szak6ban, Amidon tl veszL'llst.;g mt;'rgc liZ c~esz Icslet alj(jrla. a szerencsetlcn szanand6 Icremlesek u!=:y ugalnak. mikenl a kuly6k es min­denkit, aki csal~ kozeliikbe juI, kimelellenul megmarnak. A resz­lelescbb ludomnnyos dzsqillalok a \'eszeit eb nqi.lanak ferl6zo kepessegel a XIX. szazad legelcjen mutallak ki. Majd ezt kilve ­lolcg a nagy Posll'w,-nt'k es llirsainak vilagraszal6 \'izsgalatai ftlapjitn koztudoma'su lell. hogy a \'cszettseg fert6zoanyaga a

\"eszell ~lIdl Ilndtiban t'S ag\\'elejt'ben tl !e~lomt'Il\'t'bb, Ebb61 erliwl6 mar eZl'k ulAn, !logy mil'rl oly fdelle \"t'·sz(·dclmes a \'eszell ailrll nynlCl.

A \esze!lseg a fi)ldk{'r('ks~gt'n, nt:'hilny szerencst'S ft.·kn'su nrszag- kin-Ielt'\'el, minden(ill eliifordul. 1\ \'Cszl'ltst'lZben f6leq kuh'alt lnHcskak r()Ktlk t'S fmktisok bel('gszt'rlt'k me_I.!. Az ('m­berek t's eg\eb hii7.ialldlok <17. ebek. \,rlg\' fmkilsok m,lrasCl uljan belt'gednek meg. Ok orszagokbafl, ahol fl belcgsi'g irl"i!o>ftm \'orwl­kOZI) IOT\'emeS inlr-zkedest·kt'l es <I nH't:feJt.'16 n~dt'kezest'kel beltlrlollak ~s ePldlell mils],iili)nben tI belt·gsl't{ behurcoliisa l'lkn biztos hHli.'trrrll (tt·nt:er., md'-ltlS ht'6~St'!.:!) binl<1k. tl vesze­delrnes belt'g~t'~ ml.':,!szii nl. k\' Angl iil htl 11 ! I ~I03 ()IClI, Dllniabnn, S\,(,dorszagban, \,jonegiHb.m es S\Lijcban (19061 t'\'l'k ala \'eszeltspg nem fordull eln A \'I''szetls('g: le:-:Jobbt-ln sl!jlja azokal az orszilgokal. amclyt'i, SZOlllszl'dSi.igci! HZ c11l<1te~wsz­segli!-lY If'r~n tf'ljesl'n elh<tnyagol! orsz';g-ok ctlko!jak ~\z elhd­nYi-l!--1ol! Bilikan-allrtlllocskrik \-e~uetl-('bl'inek belorest'il a mu­\'ell nyugllt fele h<tzanknttk m[ir Trirtnon clOlt kdlelt felL)gni (;s me~semmisi!eni . .\lagyurorszllg: tl'lu'll a \('SZ{,[tS("ggt'l szembl'Tl is wd6baslH1j1l \'011 tt m(Jw,l1 nyugalnak.

Hu::.dnknok ~::.('rl'nc~C>tlt'n mt'!/t'.,;onhiltisa (l ce..,::.e/bt>,q l'/tcri('d(;,<;(;/w: mpu inh!ibb /(llnjl Il,llujloll.

Az t'i6rebocstiJl0llrlk ulim U \'l'szeI!St'g lti.lhrllallan okoz(')jc-i­ral fI kO\"{'lkeziikel fogli-tlom (Issze:

A \'eszettst'~ o!;,OZ()jil oty apr6 (;[o!t.'ny. Hnlt'iyt'l mikrosz­kappal meglatni. ft'lismerni nem Idlel (ullramikrnst:kopo,,). A \'eszett~l'g ff'rkiz(i flnyagrl olY- tlprt>, hog\, a legslirlibb sZlJr6n kereszlti] lS iilhalud. ('tJy~za\"td szurhelri f('rt{izo­an\"8~ Uiltralholo \'irus). ,\z a!!~ i!g~zur{"n (1'1 dUTnlbb szUr6· \"el az i\ (h-izekel i,~ :->z urn i swklii.k) kert'szlui]uloti fl'rt6zc-80\'ill.(, lehal maga II sZlirlel tmnyim fertuz6, mini ma~1:I a sZliretlen l1\-al \'ag\" tI~\'\-eI6. Amenm ire erosen ferldz6kePl'S' segli a \-eszellsh; 'okozajtl. nk{lnl1\i~d l,isebb tl ferI6z{ianyCl~ ellenall(ikepessege. Igy tl \'C',Szetlseg OI'i.Ozojal a besZ<lradas hamar lonkrelf'szi. ..\ meg- be nem szaradt nyal azonbHn meg 2-l om muh-a is ferI6z6k<'Pf'ssegu. ,\ \"{'~zt'lh{:'g ft'rI6zuanYCl!--!ill a h6 ham/if hCllasltlJanna leszi. i!--!\ :;2-50" mellell felora muh-a, SO'-os ho behalasclra 2 I--('rc muha megY liinkre_ A hideq l'llig befolyasolja a \'eszetlst·g \ irusal A rOlhadtis cSdk hos!"z"bb ide': elmultBsal ali me~, ~ ferl{)leleniloszerck hamar lonkre lesl.ik. A csekek ellenlallokepesse~ miatl 8 \e~zettscg okoz()ja 1'1 legbizlosdbban csak al\kor ferloza, ha a \esull allal rend­kivul f('rtoz6 nnila a hcnapas, mMaS liljall k6z\'e\Jenul az emberi \"ag\' allali sZN\'ezelbe ju\. Lcheiseges ugyan m8!o> ulon is a ferl6ze~, mint peldiiul amidon rt s('rull le~lresz \'('szeU allal friss nvilla\'al. vagy agy\'eleje\-cl k6z\'etlenul erintkezik. Az ily fer­lozes If'rmeszele~en a rilklibb eselek koze larlozik. A \'eszell eb marasa, mint az allibbiakbal liltni fogjuk, nem mindig veszedel-

195

mt's, mer! a ferl6zes iehct6sege sok minden egyeb meJlekkbrUI­menyt61 is fugg. A fert6zes fugg dllol. hogy 5Z eb 8 betegseg meiyik id6szakaban marla meg az ember!. vagy az alia to!. A nyal a legerosehben fert6z ti veszetlseg kiloresekor es ezl kovel61eg 6 belegseg lefolyasa alai!. A veszellscg kit6resenek elso jelei eiotl is ferl6z6 8 nyal, igy egyesek szerint 6 veszeltseg kil6rese eioll 2-3 nappal. sot 6-8 nappal. Egyszoval a veszeltseg kil6rese el611 milT a kutya harapasa ferl6z6 lehel. Ezerl minden egeszsegesnek 1615z6 eb megfigyelendo. Ez okb61 rendeli el 5Z embed elek'rt agg6d6 hat6sag a 21 napi nll!gfigyelest. Az ul6bbi intezk€dl;S 5Z ailaianos egeszsegiigy halaskorebe lar­lozik. A ferl6zesl k6zvelitheti lovilbha a beteg alia I teje is. Fugg lo\'abba fI ferlo:.::es a man:isi seb alakjal61. nagysagal61 es a helyelol. Eros es vekony. igy erosen kihegyesedo fogazalti veszell aJlalok marasa a legveszedelmesebb, mig veszelt szarH\smarhilk. vagy ~ovak harapasa ,lem oly veszedelmes, mer! az ut6bbcmlilelt tillalok lapos fogazatukkal a harapas kozben csak lehiletes serulesekel ideznek e16. A kutyak es fokenl a macskak des foS hegyes fogazatukkal minlegy beolljilk a ferl6z6anvagot az egeszseges szervezetbe. Az erosen verzo mariu~i ~ebek nem oly veszedelmesek. mer! az alapos verzes a sebb61 a fert07.oanyagol kimossa. Ewel szemben igen vesze· delmesek a veszeUallall6l mart olyan sebek. amelyek vala· melyik ideglon:> kozelcben, vagy nyirokerekben dtis helyen jollek letre. Az ut6bbi esetben a fell.iletes horzsolilsok is igen \'eszedelmesek. Az agyvelo vagy a gerincvelO kozeleben levo marasi sebek suh'os tcrmeszeWek. igy igen veszedelmes, ha a \"(~szclt eb vagy alldt a feJet marja meg. Az allatoknal a slirli szorze!, az embercknel a ruhazat a ferlozessel szemben sok eselben vede lmel nyujt: mert a felette fertoz6 lermeszetu nyalal a maras kozbcn a szorzel, vagy :uhazat a fogakrol lelar!i. Minde.lekbol crlhelo, hogy nem minden veszetlallat·marla ember vagy allal pusztul el a veszellsegben, merl a veszellseg okozoja bizonyos okoknal fogva nem jul be a szervezetbe. vagy hogyha be is juloit, a kioml6 ver vagy egyebb sebfer· lotlenito eljarasok (a seb kiszivasa, kibblogetese. ferlotlenito folyadckokkal vegrehajtoti kimosasok stb.) a k6r okozojat elta· voliljak. Tekinlellel arra. hogy a veszetlseg lappangosi szakaban is. amikor 'neg az eb teliesen egeszsegesnek latszik, a kulya· vagy macska-maras veszedelmes lehel. sohase mulasszuk el a marasi sebekel alaposan kinyomogalni, kimosni, kioblogetni (legmeg· felel6bb az allandoan folyo vizsugar) es vegul valamelyik keznel leva ferlatlenila folyadekkai illilalnL Ha esetleg nagyobb is a verzes, ne torekediUnk a mar ismert okoknal fogva a verzesl hamarosan csillapilani. Az ebel es macskat. amelyik ember: marl, azl helyezziik allalorvosi megfigyeles ala. Abban az esel­ben, ha nem talalunk a megfigyeiletesre kello bizlositekol, ugy jelentslik be a marasi eselel az elsafoku rendarhatosagnak.

I t

196

\ . Az eddig largyallakbol lalhal6, hogy a veszeltseg az

embereken, vagy az allalon csak akkor lorhel ki. ha a veszelt· seg okozoja bizonyos mennyisegben a szervezelbe jul, iJletoleg felszivodik. A veszettseg okozoja az idegek men ten halad fal· fele a Kazponti idegrendszer (gerincvelo, aqyvelo) fele s aszerint, hogy kazelebb vagy lavolabb halado ideg kozeleben jolt lelre ft ferlozes, a kazponli idegrendszer rovidebb vagy hosszabb ida ellellevel belegszik meg. Amikor nagymennyi· segG es erossegG (pI. veszeltallal iriss nyala) veszetlsegi virus a fejen lerulo ideg kozeleben jut a szervezelhe. sokkal hamarabb tor ki a veszellseg; mig labb ida mulik el a kilo· resig, ha a fert6z6 anyag a lahak, iJlet6ieg a haluiso veglagok serUlesen kereszliil szivodoll fel. Azt az idat, amely a ferta· zesl61 (maras) szamitva a veszellseR' els6. felismerhelo tune­leinek fellepeseig eltelik.lappangdsi id6nek nevezzuk. A veszelt­segnel a lappangasi ida igen kulanbozo. Rendszerint a ferlazes utan tabh he!. esetleg honap mulik el. mig a veszeltscg jelei (elle-pnek. Ez alatt az ido alatt a kutya leliesen egeszseges. A leglabb eselben a maras utan 2-8 hel mulva lI~p fel a veszellseg. de a lapaszlalalok szerinl. amint mar emlilellem. lobb honap. esetleg 1-2 ev mullan is kilorhet. A lappangasi ida elnyulasa idezi elo a laikus kazonseg elotl a ferlazes fenn· forgasaval szemben lapaszlalhal6 balhiedeimeL

Mindezek utan az a kerdes: tuiajdonkeppen a veszeUseg jelei, Weloleg lunelei mib6\ ismerhetok reI. A laikusokat COleg ez a kerdes erdekli. E kerdesre a felelelem csak az lehet, hogy a veszellscg igen gya krAn a legkUlonboz6bb IUnelekben nyilvanulhal, ugy hogy maga a szakerto is bizlos velemenyl csak altando megfigyeles es vizsgalat ullin mondhal. Ezert mindazok a kedves olvas6k. akik e sorokal olvassak. ha azt gondoljak. hogy az alabbiakb6n roviden ism erie tell lunelekbol a veszeitseget mar a legnagyobb hatnrozOltsaggal mega\Japilani kepesek lesznek. igen levedni fognak, mert a lulajdonos rend­szerint az, aki a tar~yilagos szakerlo veiemenyet legelsobben kelk'!dessel fogadja. Ismertelesemnek celja a lobbek kozoil fokenl az. hogy az eb tulajdonosa e sorok atolvasasaval annyi isme­retet szerezzen, amelynek alapjan a veszeltseg gyant'ljal felis· merhesse. Ily eselben azulan ne kessen senki se, hAnem rogl6n $zakerlohoz forduljon lanacserl. Amikor valami\yen alia ton a a ves.lettseg gyanujal eszrevesszUk, akkor a gyantis allalol helyezzuk zort. elkulanileil helyre.

A veszeilseg elso tunele azzal kaszanl be. hog), a kulya viselkedese megvallozik. A hilz kedvence a megszokott heiyel keruli . kedelyollapoia vallozo. A gazda hamar eszreveszi. hogy engedelmes kulyaja szavara. intesere. parancsora kellel· lenul cselekszik, vagy Ieljesen engedetlen. Nem rilkan mar enyhe dorgalosra az engedelmes kutya morgassal. fogvicsor· galassal felel. Minden kUlso behalas. igy a legkisebb zaj. feny.

vila~ossag iZgaljd. nyugtdltmilja az ebet. Hyen esetben a mils­kiilonben a hilziak kozott szabadon. vigan ide-oda futk::;so eb sompoiyogya buyohelyel keres es elrejl6zik. Rejtekhelyet meg 8 legkedvesebb unszolasr8 se:n'hagyj8 el. A lulengedelmes eb (rendszerint \'ada.!'lzeb). he esetlt'g erosebb parancssz6ra mt·gis el6sompolyog. helyel rendszerint nem; nyug!alankodassal parosult bizalmatJansilg kozben valtoztalja. Veszcl!seg eseten szinkn nem rilkfl eset. amikor a beteg valamelyik lestreszel veresre vakargaljtl. httrnpdfilja. A vesze\!seg kezdeli szakaban a beteg kulya cdlalanuJ ide-oda futkos. majd hirtelen meg-all es farad Ian leiil. mikozben lekintetel meredlen a vakvilagba inlnvilja es a Jevegobc kf\pkod. Az ilyen le\'e~obek8pkodas hasonlo ahhoz. amikor tt kulyank nyari napokon az alkaJmal­lankoda legyek ulan Htdiiszik. Leguembelunobb jele a veszetl­~egnek. amikor az cb a felt·je kozeled6hoz ok ndkiil kapkod. Ez a jelenseg kiilonosen akkor feltuno. hft gazdajanak sima­ga\o keze\ akorja megmarni. Az eddig emlitctt jelensegekl,el kapcsolalban az eb rendes elviigya is megszunik. A veszell eb a megszokotl e[esegt·! megveti, mig mas szokallan targyakat (szalma-. pokrocdarH.bok. belsar sib') szed Ossze. amelyekel osszeragva Ie is nyel. A \eszet!segben eJhuliott ebek gyomra­ban ezerl lali11nak boncolaskor idegen t('slekel.

A belegsegnt'k ebben 6 sZ6Hlban. h8 a szerenc'Jellenl kozclebbr61 megfigyeljiik. eszre FOllja venni minden eblarl6, ho~y 6 belege nehezen nye!. A nehe'z nyelessel eg\ iitl Ji:l.l hal 8 nya,folyas. Az f'16bbiekben v6zol1 jdt"ns!'iek nern sokaig larlanak. ezekel felvlIl'ja rovidesen (1/2-3 n6p) a di..ihosseg, vallY hclyesebben «diinonies. A maT most igen nagymerlekben nyu~II:lIElnkodo. ide-od8 celnelkul futkoso eb minden kozeleben leva laTgo.,.hoz YfIRY el61enyhez 6 legnagyobb duhhel kepkod. IJyenkor duheben olyannyira kimeletlen, hogy meg a zarkajaul szolgillo vflsrBc~oz8tol is stlj31 verenek Man veresre ragjlt. A belanHolt. idomitott vegy mask"n! engpdelmessegre szoktelloll eb. meg ilyen eselben is d gflzda sztWera megnyugszik, sot engedelmesked.k. Amini 6zonb3n szerel tehe!i. di..ih6ngesel foly­ta lja. A ve!>zell eb 8 diihon\:les idt"je eltlll ez ember! vagy m~s negylabu larsat hangtelBnul. egyszovBI ugata'l. mor>!as ntilki..il megmarja. A martls, harapas megl6tlenle ulim 8. ~zabB­don levo veszettkulya hirle len lovefut. A duhonges ideje alel\ 82. ebel a knboriasi vagy fOl'!jB el. A kUlya nyomtalanul elhagyja olthonal. A hazeleres lilka .... Ha 11 koborlas Ulan nemelyik veszell eb olthoneba megis visszater, sajal gezdaja. is alig ismer nl. A szerencsetlen para ollhonanak ajlaja el611 faredlen, kimeri..i llen, JesovanyodoU, marasi sebeklol fedell. seros. piszitos lesllel rosked rissze.

A diih6nges Ulan nemsokilra benulasok lepnek fel. Elso­sorben rendszednl a ragoizmok idegeinek benulasa folYliln az eb also il.llkapcse lekili es a szaju!sb61 nyil.l omlik ki. mely

\ ulobbi jelenseg mar a nyelv- es a lorokbenulils kovelkezmenye. A szem idegeinek benulasa folyten 8 veszell eb teklOlele is megva!tozik. A {;gyelmes gaZdB kedvencen ezl 8 valtozast is eszreveszi. A veszell eb lekinlele ilyenkor bargyusagol. bambesegol arul el, a szemeivel zavarosan lehinl maga ele. A benulasok mindjobben terjednek. Eleinte a h6lul~6 veglegok benulasa folytiln a hillulso leslresz gyenge<iege jeJenlkezik. melynek jele 8 bizonylalan, imbolygo jaras. gyms faradas. A benulas kes6bb az e1DI~6 veglegokon is fellep, ebben az id6sLakb:ln mer a kulya nem kepes felellani. A belegseg leRvegSO szak6ban az eb lehelelleniil fekszik, mig vegDI a2 erosen lesovanyodotl 611al rovidesen g6rcsok kozoll eipuszlul.

A beleRSeg kiloresetol a beko .... elkezelt haJilJig rendszerinl -1-7 nep !elik el. A belegseg minden eselben helalra vezcl. Ndgyon ritka esetekben eselleR 8y6gyulasrol is lehel szo, merl llOfordult. hogy mestersegesen ferlazoli (veszell allal agy­velejenek b6ralMecskendezeseveJ) ebek k6zo11 voJlak olyanQk. amelyeken a megfl~yeles ideie alaH eg-yes ludas vizsgalok fel­ismerlek a ve~Zf'lbeg egyes H.ineleil es e veszellseg liinelei eze­ken rovidesen enyhallek, mejd leljesen gyog) (lllak.

Nem minden eselben folyik Ie a veszell'-f~g a vazol! ielen­segekkel. IlI:en gyakran. kiilonosen vadaszebek es e szobaban larloH, mar lerme~zeluknel Fogva joindulahi ebek minden izga!ollsagi vagy diihongesi tUnel hianyeben, mondhalni eszre­vellenlil be!egszenek meg. Az ilyen beleg kulyenak a lulej­donosa csak akkor fordu l ft szakerlohoz, amikor mar az All­kapocs, a nyelv. a torok b?nul6sa ielenlkezetl. Az ilYf'n bete­gek nem harapnek. izgatollsag rejluk nem IFlpaszlelhalo. A benula~ok ebben az eselben 8'\ors egymasu!an kOvelke7.nek. A wszeltsegnek azt az e ldk jat "Csendes veszellsegnek" ne­vezziik. Az alletorvosi fOlskoJa poliklinikajara, sejnos. igen gyakran veze'nek e)6 ves-ztdl ebekel meg .... lzsgillas vegelt. A veszedelmet nem is sejto lulajdonos rendszerint karjan hozza a rendelobe a veszell ebel. Kinos megfepeles eri a pyanulJan gazdal, mikor meghallje, hogy kedvence veszell. lIyenkor meg hdellenkedlk es valtiR azl er6silgeli, hogy kulyajanak lorkaben van valemi. merl 6 belenyult. de nem ludla kivenni es igy tovilbb ... Nem csodalom. hogy a k6rielzesben kelelkedlk 8

laikus il iiallarto, enhelo is hitellenkedese. mikor a veszeltsegct 6 nflgykozonseg di..ih6ngessel. izgalOllsaggal jaro belegsellnek ismeri. Nem lepaSzltll a szakerla egy betegseg ieJiepeseMI sem Bnnyi lamaskodasl, mini eppen 8 veszel1segneJ. A hilellenke­desnek az oka foken! az. hogy 6 csendes veszellsegben beles eb az eJelenek mondhalni veRSO perceig 6 hozzalarlozOil. gezdajal felismeri, kozeledik felejGk, sZ6vukrn hellgal. sot 6 benull sziljbe helyezell felatol bar nehezen megis lenyeli. Az i1yen illial a laikmok szerinl veszell nem lehel. A jol belani­loll es engedelmessegre szokteloll vadilszebek kozul is Bzok.

199

amelyek maskulonben is i6indulB.lu lermeszetlel birtsk. 8

8Azdajuk::6k engedelmeskednek. nevilk emlilesere figyelnek. s6t a farkukal csovaljak.

A csendes-veszetlseg eselen ne'mcsak 62 e16bb emlileHek miaH hltetlt nkedik 62 eb lulajdonosa. hanem 6z(:rl is. mert 'Soh~sem emlekszik arra, hogy ebe valami\yen kulyavai elinl-

kezelt volna. Ezzel 6 fer16zes iehet6sege;\ kelsegbevonjo. A leg­tebb rendszerinl azzal crvel. ItOBY mikentlehet 6 kulyaja veszell, mikor 6Z mas ebbel soh a eieleben nem erintkezell. Ezzel 5zem­ben. ha tekintcllel vagyunk area, hogy 6Z eb nem min dig all 6 lulajdonos felugyelete alall. lovilbbil. nem szukseges 62 ehnek 62 ulea nepe\ osszecsodit6 verekedesben. mafakodasban reS'lI­yennie, hogy veszeHsegsel ferl6z6djek; erlhcl6 az allal gazdilja-

• 200

\ nak meggy6z6dese. Amini mar emlHellem, a veszell eb rend­szerinl az ulC6kal sompolyogva fu je vellill es ekozben a vele szembekerul6 ebekel sarra hang!61t:tnul megmarje es a telt ulan s'v6viln lov6bb szeltld, lillY, hOllY amikor a napi setajal vegz6 ku yank a harapest megcrzi. a teltes messze tul szalad. A marasi sebekr61 a lellt6bb~z6r f1 tulajdonos tudomasl sem szerez, melt awk rendszerint csek felulelesek es az ilyen sebekel a szorzel j61 el1akarjt1. Nem akarok e largynal lovabb idozni, meg csak egyet emlilek, a parosodils idejel. Az eb a leggondosl:lbb es az alla'jet ntlll\On fello lu1hjdonos minden 6vintezkedeset kijalsza. htl nem is hossztlbb id6te, de nt'hany 6recskara elc<:atangol. Ilyenkor van kih~ve ebiink e It!SJobban tI ferl6zes lehel6sese­nek A lul6jdonos ilyenrol rendnerint ludomasl nem szerezhel.

Egy erdekes ese!r6i lehetek itt emlitest. N. urno ki~ 6Iebec~keje-vd kikocsi­zolt. Az elkenye-z1e1es flilyian merge'J lerme,zelu kwyus a kocsi k6zeleben h6bor kUlyat veil e:-zre. A mi!sem ·sejto h61gy egvsZt"rre csak azl veni el'zrf', hol'!Y ked­vence a kocslb61 ektf'len Ulll1las Kozben kiugrik. Por· felh6, kavarodil<:, morga~. voni as. 6mire a kocsi meg­all C'l a harcias bleb urn6je 8 k~dvence ulan fut A lett szinhelyen Ii kobor ebnek se hire, se nyoma. Az oleb egeszscgeerl agg6d6 tulaj­donosn6 azonnel orvo,hoz fordul! tanac~ert. A meg poros ebecskel a feje161 a

I

fdrkilig a1vlz .. galtak, de flijla· semmi eszrevehel6 sebel nem talillrHk. Az orvosi tenaes cstik 6Z volt, hogy fis)-elje meg alltltjar s ha a legkbebb valtozas+ veszi eszre 8Z ii.lIalon. fordu jon mi,..16bb OT\o:.hoz. A megtorlenlek utan alig lelt el harom hel, ez id6re pontosan nem emlekszem, a kis kU1\'sn veszt"11SeJ.let all6pilol1am meg. Hason l6 esel a leg­nfl~yobb nlktlSAtwk koze 1/'Hlozik, mert a leg1obbszor 6 fert6zes idt"Jer61 a lu!,.,jdonosnok nincs es nem is lehd tudomasa.

A mar kliOTI veszettse!!:el orvo'lolni nem lehet. A gyenus eb mareSI1 ulan ro\ide'len vegrehej10tt Pasleur,fele veszellseg­elleni ojl6sokkel (H6K\eS m6dositott eljarasaval) ved .. kezhelunk csupfin e h"lalos be'e!!:seg ellen, Se-c,ben e ferl6zes gyanuja eseu~n ved .. ~ezf'si.il az ertekes ebeken a veszellseRellenes ojrasl vewrehtljljak, Ezen a leren hazankban is az illetekes

201

inle7et meginditolla ez elomunkalalokal. Jelc:nle~ e ~~~ze.lIseQ'­retlcze,> gyanujaben lev6 eb ojlasahoz e foldmLvelesuQYI kOT-

ma ny f>nQedelye ~ZUk5eges. .' . ' 1 d Az alh:!.leQeszsegugynek szamlal8n mas egyeb fe ,8 .61a

mellell igen (onlos a veszellseg lerjedesenek m~gg61Iasa. Erre szolgalnak 1'1; veszellseg. le,jed,es.e .ellen hozot! lorveny,.k, miniszteri rendelelek es lorvenyhato~aQI sz~.balyrend~lel~kk ~~ 8Z orszag egesz leluielen bf>larl~nak .8 .Iorvenyes I.ntez k" e.

ke' 8 veszeltseg ht:!.zankban IS a n lkabb belegsegek oze se . larloznek. k .' ..' . '" k d'sekre Reszemr61 nem akflTok ilernl e lorveny~s ~n o;;z ~ e , csupan nehany jo tf'nacc'>tll. tlk~rok. szol~aln! hazank eble­nyeszl6inek akiknek luleidonal kepezl az orszag legnemese.bb es legerlek~sebb ebenyaga. Minden eb .lulojdonos.~nak s~Jal, valem;nl kulyejanbk egeszsege erdekeben e kovetkezokel tanacsoihelom. .' b I

He va lakil a kulya megharsp, a marasl se el ? aposen azonnal mosse ki. a verzesl ne csillapilsa, a fzeltaglloll seb-n),i!asl csurgoviz alA helyezze. .' b d

A megmer! szemelv forduljon -ezonnal lenaeserl a u a-pesli Peslcur-inlezelhez (YIII.. Rakos-ulea). .. .. .

A mfSrakod6 vagy gyenus kul)ai heiye~zuk JO\ zed helyen megfigyeles ala es ne kessU nk allalorvo!ll hIV~I. Termeszelesen

nemcsflk azl az eblll szUkse~es m:gr.g~ellelnl, amelYlk eHber! marl. henem szt is. ameiYlk mas. allelot hIHBPC:>'" B a gyanus kulyal meQfogni nem lehel es .. eSBk. ~as. modon leh;1 arialmallanna lenni, akkor a.lle!o!,vos k~)ZbenJ6r6Saval .~l~knn aHalnak feie! veszetlsegi vlz~gel~l. v~ge!~ azonnal ku JU.\ O. 8Z all810rvo ... i foi~kola korbonetant IOlezetebe (VII .. Rottenkb~ ler

I 23-?5) Bhol 6 veszett eb agyvelejpb61 mikrosl. opos ~i~:g818t1al ~ veszetlsegre jellemzo :,Neg.r!'" fete leslecskekel mu'a!jak ki. A "Negn"'.feie ~e~teeskek h,anya azonb~~ nen~ zarja ki 6 veszellseg fennforJl~~81. ,Iyen eselek~en 6 k~'jerle.lelL. hazinvul-ojtas eredmenye ~e'H fenyl ~ .beh'gSeg lerme)szelere_

Ovakodjunk minden IdeJlen kutyalol {Ctlve canem , mac!! kalol es ebunket is larlsuk lavol ezeklol. _ ... k"

Kobor ebekel es macska.kal ne lu~~u~k me~ ornye­elUnkben. A !6rvenvszabla hal8rokon bplul I~~~uk okel-.

Z A parosodas idejehen kGlonospn flgye~.Junk kutyankre, nehogy elkoboroljon. Ne lurjGk mf'g, hugy ebunk kenye-kedve surin! naphossZ6\ elc'>elangoljon. AII?IAnos 6 ~a~esz, ~dg~bb videki kisgazda es bere!!, vagy m~s ga~dtlsag, ese~e 10 Kulyal tert a kelletenel, ekik r.endszell.~i e.buknek nerr:' IS .~dn8k kilo mennyisegCi eleseget. s Igy kul)8lk elelemkereses ko~ben, r:ndszerint az ej leDle alatt, szerleszejje~ biI6nQoln~k, s hgy ~ legk6nnyebben erinlkezhetnek vesze.1t 8!latt~1. Akmek alt! maban ali, ezt ne lLirje meg s ekl m~ske~t ne~ tehel, a.z jelenlse f61 8 sok kulya larlojal, mer! valoszeru az Ilyen nem IS

• 202

\ adozik mindegyik ebe ulan. Eisosorben meg kell szigorileni a mindenfele se kutya, se faj la es tI h8toSagoknak be nem jelenlelt ehek lartSsS!. Haz.:inkban, sajnos, e veszetlseg majd· nem allendoan uralkodlk s ezen a teren fovarosunk vezel. Az illlal0rvosi foiskola poliklinikajan minden helen 1-2, sot lobb veszeH ebel hoznek vizsgalet vegel!. Az ebtul6jdonosok meRsem lartjak be a veszellsegt'lleni vedekezes legelemibb madje!. AminI lehetik a hatosagok inlezkedesel kiiatszak . Minden ebtarlonak a le~f6bb gondja az legyen, ho~y kedvt'nc neilylabu ba/alja kulonosen a ves7etlseg fennforjO!asa eselen (amit a fovarosban ez ebzarl"t h1rdelmenye jelez) ne erinl­kezzek semmlfele kulyavel. A gondosrln elzarl es meg­(elelo feli,iQyelet a latt Icrtotl ebeknel, tI pOlazon es szajkosarral vezelell ebeknel 8 legntlQyobb ritkasag a veszellseg. Minden eblulajdonos szigorul:ln ovja ~ul}ajal 8Z idf'gen kUlyaklol. A veszeltse~mek leljeszloi el!!osorban a Ilazdatlanul cselanwolo ebek, ezerl ezek [rlssa ;ndoKolt. Sejno!! Bud"pesleFi e gyep· mesler nem a kobor ebe~re yeti ~i a hUlkod! - Koborebel senki se fogedjon hazebe, merl a szakert6 sem tudh tllja, hOQY nem lappang'e benne vesze-Itseg.

YegGI csek arra kerem liZ ebtarlokal, terisak be es tar­iassak be mindazoktll a 16rvenyes inlezkedesekel. emelyeke! a veszellseg elleni vedekezes miatl az iranyado hatosagok eloirnak.

A fcrloz6 nyullagyvelO-benulas. Az Aujcszky-fcle belegseg.

A ferl6:::6 nyullogyuef6·benu!ds, Auies:::ky-feIe betegseg. VHgy dlueszeltseg, alJalhink igen R'Y(lrs lefolYlbu, kf'ves kiveleles eseltol eltekinlve, hala.los ff!rI6;:o betegsege. A ferloz6 nyull­agyveI6-benulesnbk, epu>(y mmt a veszellsegnek korokozo mikroo!B'anizmusal a ludomanyos vilag meg mindeziddg nem fedezle reI. Az ismeretlen ferloz6onyag na8ymerh~kben be leg­seg0koz6, Olie rl is feliehel6, hogy a beleRse~ gvekrabbftn fordul el6 allalaink kozoll, de mas k6zismf>Tlebb ferl6z6 belegsegekkel '(fokepen a veszetlseQQel), vagy mergezesekkel levesl.lik ossze a leggyekrflbben.

A ferlozo nyuliegyveio-benuiasl flZ 1902. evben lege\oszor Aujes:::ky k6l611e a tudomanyos vilagll81. Aujeszky gyanus konilmenyek k6zo11 elhulloll szervasmb rha es ellY veszeltsegre llvAnus kulya nyullagyvelojt>vel hazinyuldkel ferloz611, 6melyek 48-50 ora It>folyasa ulan halRlosan megbelegedlek. Ug\anez evben Marek ismetellen eszlelle a szobdnforgo ferl6z6b,Aeg· segel Kulyak es macskak kOl.o\l, sot <:zarvasmarhak KotoH is mellallapi!oU egy ilYf'n j~rv8nyl. Kern Horvat Stlavonorszagban feilepelt fertozo nyullflgyveI6-benule~os mf'gbelegedest"ket ill Ie. Ugyano roka! is sikeresen ferloz6tt. Balds leirje , hogy a

203

szegedi gyepmesteri leif"pen polkanyoK k6z611 I~petl fel 8 is,r­vany es evvel egyid6ben 6 palkanvirl6 kUlyak es mec~kak J.S ferl6zodtek. Schmiedhoffel' az 191O-ik evben az "Aujeszky . fi:le belt>gseg k6rokl onaval. 6 fenB':£oanY61o: minosegevt' l.. V1116-mini a ferl6zes m6dJ8ivai foglalkozo kimt"dl6 dulgoZ8Ul! koz6!1e. Dolgozaleban kimondje: "Az Aujeszky·fele betei/seget i"en apra mik,oorganizmusok okozzak. mel)e~el se~ {estell. s~m {estellen keszilmenyben mikroszkoppal Klmuleln\, sem he­nyeszleni mindezideig nem sikerGIt". A ferl6zoanyag a leg­lomenyebb 8 fet16zes helyenek boralal1i kbloszovelebt-n. 8

verben es 8 k6zponti irlegrendszerben. FerI6L.6kepe:-se~a 8

beleg aliBI vizciele is . A belegseggel s2emben 6 k6velk~za sor' rend szerinl fogekonyak 611Hlaink: hftzinyu l, lengenm"ltlc. szurkeeg('r. fehereger , feherpl:ltk6ny, szurkepatkany, mtlc~k6. kulY6, juh. szarv6smerh6, ~zomerJ 10 to"abba 6 vadon ela ailalok k6zul: sundiszno, urge , r6ka.

Erdekes megemlilf'nem. hogy Smiedhoffer kiserlelei s7erinl mAr i~en hig sosav (0'5% ) lonkrelesl.i tI ferlOZO any/:tgOI. ami megerosili azl 6 nezelel, ho~y a termeszeles ferl6zeR a bor. e' ajak es 6 szej nyalkaharl)ejan kelelkezdl. serulei'~k~n , ~resztUllorlenik. A 8yomron kereszlGI nem johet lelre ferlo/es,

. _I 6 gyomornedv sosavlartalma a fertez6 anYfigol meg· .:mmisiti. A ferlezes m6Tekodas 116zben johel le' rf' . aminl flzt

Balds eseleiben laljuk. A fert6z6 nliullagyveI6.benuldsban elhullott dllolok hullor(is::e;, kiilonosen. ho eles csonlszildnkok el6bb felsebzik a s:::oj nydlkah6r1ydjdl,eves k6zben ferl6::helik faldnk kUlydinkat es macskciinkot." .

A beteg:;eg tunelei Iwen gyorsa.n fo 'yna.k Ie . A belew~eg kezdelen a kUlY6 bagyedl es keves elv81lYu, A kU1Y8 a leg· kisebb zejr6 osszerezzen es mindinkebb ieJdalmas. Ijt"dl lekin' letel arul ei, b6r ilyen allapolban marakodesra hfljlamos, t'lZ

emherl meR sem lamadja meg. A homerseklet kezdetben 39'50.ig emelkedik. kes6bb a rendesnel elacSonYbbb. A bf',rf'~­seg elorehaltldollabb sza kaban a szornjuseg er7ele fokozodlk ~ ilyenkoT nem dlken idegen hirgyakel ("zblma. ftl.dtl~eb. fongy sib,) oS!'lzeTl:i~da es Ie is nYl"li, mejd rov ,dest' n nyal_2Bssel ~~p. csola lben a m eles nehezileit volta jelenlkezik. flmlkor tl7 t-Jak szembelunoen megduzzad. A n) ug1alr.nkodes mind,nkabb fokozodik 8Z a11alon, mik6zben nyelvel kllogalv8 prosen hht'g. A belegseg Ipgjellemzobb lunele e feft6zes ~t'ly~nek er,~' leljes kaparesebtm nyilvenul. A viszkeleRseg. Itlplol~R a faJ" dalmaSS61l fokozodasaval eranyban oly naJ2yfoku le,z a kaparas. d6rzs6les. hartlPdela~, hogv sajal b?,ebo.1. izrnaib61. egeszen a csonlokig n6Ryobb d ... rabokal _ klszakll hJh rap. Vegtil a kulye benules ttinelei k();>oll rov,des~n~ 2·1- ,36 or~a a1ell elpusz1uJ. Tekinlettel arra, hogy a ferlozo nyUllvplo' benulils iRen k6nnYf'n osszeleveszlhelo e ve~zettseggel, minden ilyen eselben forduljunk illlalorvosi tanacshoz. \ \

•

. A belegseg mindezideig gy6g),ilh8tatlan, az allalorvosi lrod810m csak egy eselben (macska) lesz emlilest gy6gyulasr6i (Marek).

Az allelorvosi f6i skola nyilvanos rendel6jen bemulf1toll ferlaze nyultvel6 benulasu be'egek 74% -a macska es 260f0 a k~lya .. ~ nyolc eYre vissz8men6 slaliszlikai edal is a Je~jobb6n b1ZOn}lIJ8, hogy t'I largyall ferr6z6 belegseg n6gyobbresz! macskek k6zott fordul elo, emelyek leggyekr6bb6n erintkeznek palkanyokkal s igy 8 legnag),obb val6szin(heg szerinl ez w6b­biaklol ferl6z6dve, kutyeink k6z6t1 terjeszlik a legnegyobb fej­dalommal es kinokkal ja ro hBlalos belegseget. Hasonlo k6rGI. menyek k6z611 belegedetl mt'g a 41. kepen lalhalo kuvasz, melyet az elhullas el61t neheny orilvallefenykepeztem. A htlbos nyel 8 nyitoll szajb61 az also allkapocs menten 6ml611 ki.

A szoJlornyica.

A kutyatenyeszles leRveszesebb ellensege a szopornyica, Nemcsak 6 verbeli eblen) eszld rellen mf'g a kar hallalilra de 8 leglobb nemesgondolkoza~u eblledveld is fajdalmas erze'ssel gondol azokra a kt'dvene neKylabu 6ldozalokra, 6melyeket e relteneles belegseg a7 elet keves 6r6mei koz6ti elhurcolt ker. lelhelellen kezevel. Blir szomOlu emlekeket idezek el6 a szopornyica ismerlelesevel. megls megteszem ezt abban a remenyben , hogy eblenyeszl6ink e szereny ismerteles a/apjan, he ,mas egyebel nem is. meglalaljak azt a modol, amely sUTlnl 6 veszedelmes belegseggel szemben. 8 jelf'nlegi ludo~ manyos ilI16sponi alapjiln. meldele/6kepen vedekezhelnek.

Az irodelom eddigi 6dela.i szerinl Europaban a 18·ik sZBzad masodik feleben It'll a sznpornyice k6zismert es a -:esz:delmes belegsegef Spinola szerinl Azsilib6t, Hausillger erlesttese alapj6n Perub61 hureollilk be. Mar az elmull szazad kozepe 6!a k6zismerle lell, hogy a szopornyica ferl6z6 terme­sz.elu. Carre 1905-ben kimu lalla, hogy a belegscg okoz6ja a mlkroszk6pos megielhetas hl:llaran lui ievQ k6rokoz6 enyag. A-z_ elobbi nezellel szemben ujabban Ferry, Me Gowan es Torrey a belegseg okoz6jaul egy lenyeszlhelo beklenumol fedeztek fei. Az egybe nem hangz6 velemenyek alapjan a tudomany mei alls8-ponlja szerint kimondhal6, hogy R szopornyica. lul6jdonkepeni okozoja ismerellen.

A belegseg leggyakrabban az egyeven alali ebekel bete­giti meg. de a legut6bbi haborus evek es ennek folyomanya· kent fellepeil meg szomorubb allapolok lapasztalalai szerint id6s~bb, s61 korosa.bb ebek k6z61t is szedi eleg lenyeges szam· ban aldozalail. KUlyatelepeken (kennel) t6megesen belegednck m_eg a kUlyak. A szopornyica nem rilkan egesz k6zsegekben. sot nagyobb leruleleken, mini helyi jarvaoy lep fel. A regebbi

D,_ Ra,lllli \I"n'" kul)'''k II

205

jarvanyok eseten. roleg nyaron belegedlek meg a kutyllk tome­gesen szOpornyicabbn. bar ielen sem tartozotl a ritkasagok koze. Jelenleg a szopornyica-jarvany mondhatni szunet nelkul uralkodik i's arlellan illdol:atait kedvenc negyl8bu tarsaink kozul.illiandoan szedegeli.

Ugyhiszem nem lesz erdektelen felemlilenem. hogy a szopornyicaban nagyobb j8rv8l]yok eselen a hazi macskak is megbetegszenek. A budapesti AlIatkertben 12 ev a laH szeT­zeit tapaszla lalaim szerinl a belegseg atlerjedhel farkasokra es rokitkra s evvel szemben ugyanekkor a n8gyobb macska­fajok (oroszlan, parduc, irbis. lig-ris sib.) nem belegedlek meg a szopornyica-jarvany eseteben. A 1egulabbi idoben, amikor divalta vall Budapesten a raka domesztikalasa. a premjenek aremelkedesevel, nem egyszer mulatlak be az iI!lalorvosi fois· kolanak vezelesem alall allo nyilvanos rendelOjeben szopor­nyic6101 rerl6z6tt rakakal or\'o~las v(i.geU. A meg eddig is me­rellcnnek mondhalo ferlozoanyag k6z\'ellen es I(ozvelell uton ferl6zi kutyilinkaL A fert6zo tlnyagol tarlBlmazza a legnagyobb \,al6szeruseg szerint a nyilik8hc'trtyak \aladeka. amdy etellcl vag\' Hallai jut az emeszlocsalornaba. vagy pedigo a Kulya a le\'ego\,c! belelegzi, A szopornyica nagymerlekben ragalyos !ermeszel(i, nemelykor a \'cszmenles lakasl, vagy ken nell a szopornyicas beteg egyszeri es r6\'id ideig larlo megjelenese­vel rerlozheli s ilyen esetben a beleg nem is erintkezetl a kesdbb megbelegedetl kutya \'al. A szopornyica fellepesel ele­segitheli minden olyan ok amely a szer\'ezcl ellenta.116kepes­segel cs6kkenli (pI. meghules. meg nem felclo laplillek, J,ime­rules. mas belegsegck slbl A meghlilesl fialal kUlyaknal 6Z

eselek lulnyomo reszeben a semmih'ppen nem indokolt gyakori fur6sztesek olwzzak. A kutya husev6 allal leven, igy szerve­zetenek a legmegfeleiubb a huslapliliek. a kenyeren, arpan, kukoricadauin sib, Imtoll fiatal ebel< fejl6destikben \'iSSZB­maradnak s igy igen kevesse lesznek ellentol16k a szopornyi­ca.vai szemben. Igen helylclenUi cselekszenck azok. akik a Hatai Kutya.knak tejet adnak. ar:lelyl6l a leggyakrabban bel­hurulosak lesznek s ig" sokkal konnyebben belegedhelnek meg a szopornyicabdn. Ezerl az elvalaszlaskor foleg hussal keverl vegycs ta.pialekol adjunk a k6iyokkutyaknak, A fiatal kutyaknak nyujloll inyenc falalok: cukor. csokolade s egyeb edesscg csak gyomorronlasl okoz s az ilymadon gyomor­belhurutossa. lett k61yk6k kbnnyen belegednek meg a v{'sze· delmcs korban.

A szopornyicA\,sl szemben a legcrzekenyebbek az egy­even aloli kutyak s nem ritkim eszlelhelo lapaszlalalaim sze­rint, hogy 1-2 hetes 1<6iYK6k is megbetegednek. Mind idosebb a kulya, annal ke\'t!sbe fogekony a belegseggei szemben, lapaszlalalaim szerinl azonban. a legutobbi aldallan korszak idejeben, illiandoan es foiytonosan uralkodo nagymerleku cs

\

206

~ros ferloz6kepessegu szopornyica-Jarvany idejeben liz evnlil id6sebbek is megbelegednek szopornyicaban.

Erlhel6 okokb61 az eikenyezte tell , gyenge szervezetu vagy beiferges ebek a legkevesbe ellenalloak. A fajlak szerinl igen erzekenyek: az 6lebek, a vizsiak, kOlonosen a nemet juhasz­kutyak, al lalaban a nemesebb kulyafajlak. kulonosen ha nagyobbfoku bellenyesztesb61 szarmaznak es celszerullenui I8plaljak. Ezzel szemben azonban gyakori a belegseg a keresz­lezeU fajlilKnal is. A veszmenles videkekr61 sziirmazo, vagy importait ebek konnyebben belegszenek meg. A szabadban larloll s edzeU ebek k6zui a szopornyica nem szed annyi aldozatol. A kora !avaszi almokb61 kiKerul6 k61yk6k k6z611 kisebb merlekben jelentkezik a szopornyica. mini az oszi koly· kezesbol szarmazok k6zoll.

A betegseg lappangasi ideje 2-4 nap. A szopornyicB nagy lazzal (40'0 C I feluJ) kezd6dik, arnely 16bb helig, h6nBpig is fennallhBI es idonkenl B ltizas 811apol csokkenhel. Ezalall a kulya elenksege es etvagya csokken, A kulya pruszkol, szcme k6nnyezik. illetoleg gennyes szemkifoh'as es orrfolyas jelenlkezik. A horg6k €os a IUd6k megbetegedesekor a kUlya nehezen letegzik es k6hog. az elgyengGlt eb k6hecsel. Igen gYflkori a szaruharlya gyulladasa folytan a szaruharlya elho· mlllyosodasa es kifekelyesedese. A gyomor es belek rnegbe­tegedese is hozzalarsul. amikor hanyas cis hasrnenes van Jelen. melyhez elvagylalansag tilrsu1. A betegseg vcgso szakaban az idegrendszer megbelegedese rangog6rcsokben, lantorgo jaras­ban es benulasokban nyilvanul. Idonkenl epilep~ziaszer(i g6rcsok jelentkeznek. B kutya fogat csalloglatja, sztija habzik. osszeesik cis rangal6dzik, mik6zben fajdalmasan sivil. ny6szo­r6g. A boron gennyes kiutcsek is igen gyakran keletkeznck. A betegs€og altalaban 3-<1 helig larl. lapas7.Iaiaiaim azonban az! bizonyiljak. hogy a szopornyica fcil€omel hosszabb ideil{ is ellarthal.

A szopornyica orvoslasanal az igen kul6nb6zo ojlasok kozul a legmegfelelobbnek a s::opornyicoellenes anfislreplo­coccus szerumol lalallam. Ujabban az akloprofinnaf is kiser­leteztem es vele 16bb eselben gyogyulilsl crtem el. A tegujabb kiserleteimnel a bismosafl'on-os izombafecskendezesekel hasz­nallAm, igen ked\'ezo eredmennyel. Az emliletl kiserleleirn reszleles eredrnenyerol e k6nyv megjelenese ulan a szakk6roK elolt be fogok szamolni. A szopornyica orvoslasanak reszleles ismerielese nem lartozik e konyv keretebe, mert az eblenyesz­Idnek €os eblarlonak cSBkis a belegseg gyanujanak Korai fel­ismeresel es az ellene valo vedekezesl sztiKseges ismerni. A betegseg orvosJilsa szakerto allalorvos halask6rebe IBrlozik. A nagyhangon hirdelett es k6zkezen forgo e1eszto-kcszitmenyek tapaszlalBlaim szerint halaslalBnok.

Amini a leirt lunetek aiapjan kUlyankon a szopornyica

".

207

gyanujal megallapiioltuk. forduljunk miel6bb allatoTvoshoz es bizzuk arm kedvencunk on·oslasal.

A beteg kutyal 82 egcszsegesekt61 8zoo,,81 kulonilsuk eI es 8 larl6zkodt.i.si helyet ferl61lenitsuk. Fia lal kulyankat larlsuk lavol o\yan helyekro l, aho l kulyak lomegesen megfordulnak. KGlonosen az egy even a161i kutytikra kell nagy gondol for­dilani. A megfelelO j6 IilplBlas mellett 8 kbly6k kulyank a bclegseggei szemben cllenlallobb le5z. Tapaszlal8taim szerinl 5Z ebla rl6 k6zonseg lajekozal!ansaga OkOZZ6 82 alland6 $ZO­

pornyica-jarvanyl. merl a beszerzeU k6iyk6kel megfeleloen nem tarljak. Az a balhiedelem lerjedt el, hogy a k61y6kkutyanak hus! es esontol nem sl.sbad adni. mer! a szeme csfpas lesz es megbeiegedik. A iegibbb eblarl6 8 budapesli iejjel akarja fclnc"etni kulyajal es amellelt zbldsegei, fazelekel, kenyerel es ieszial ad, A lejlal a fialal k61y6kkulya hamarosan belhurulos lcsz, a hasmenes a fejlad6 cbe! legyengfti es ilym6don a szo­pornyica-ferl6zes nyill kapura laliil. A nem megfelel6 m6don laplall kbly6kkulya minden! felszed az u\ca szemeljeb61, mely le!{!bbbsz6r az ulcakon szedecsalangol6 szopornyicas kuiyak vitiadeka!61 es urulekclril fert6z611. Tarlsuk kolybkkutyainkat hussal es csonllal foS csak j611akoll allapolban vezessOk min­dig parazon oly utakon scIara, hoi mas ebek alig jii.rnak s ha lalalkozunk ides;len ebbel. azl j6 messzirol kert1\juk ki. A poritz SegelYfovel egyebkenl megtlkadalyozhaljuk ebunket, hogy min­dent bsszeszagialjon, vagy szennyezelt hulladckol felszedjen. A kbkbkkulv8, ha az idosebb korban ferlaz6dik, a belcgse­get annal kbnnyebben kiollja. Nezetem szerinl a szopornyicas ferl6zesl a bolhak es vcrlszivo lelvek is k6zvetilik, ezerl koly6kcbeinknCl 8. kiiis6 el6skbd6k kiirlitsa nagy fonlossaggal bir. Az idlalorvosi rendcl6kben k6ly6kku lyainkal larisuk 6lben, ne enHedjiik szabadon, mer! a l<i:izvellen erinlkezes foly len raged at a belegseg a ieggyorsabben. A macska is megbelegszik szopornyicilban. mierl is a beleg macskal61 ku lyankal larlsu\{ lavol. Az egyeven al6H kUlyakal a lenyeszeleert agg6d6 eb­lenyeszto ebkiallilasokrn, vagy versenyekre nem viszi. Az ujonnan beszenetl. \'agy a kiclilitasokroi €os versenyek ro! haza­lerl ebeket egy hetig szigoruan kiil6nHsok ei megfigyeles \-egell. Halhal6s vedoojt6an\ag mindezideig sajnos nincsen forgalom­ban, az ilitalanosan hasznait szerek gy6gyil6 hai8stiak.

Az cbtifusz.

Az eblifusz heh-i jarvany alakjeban iefolY6, rendszerinl halalos kimenelelu ferI6zo-betegseg, mely gyomorbeigyulla­dasban. fekelyes szajgyulladasban es ideges lUnclekben nyil­\'fi.nu\. A beleg kulyanal makecs hilnyits, hasmenes van jelen, mely igen gyakrsn veres, A szajban fekeiyek kelelkeznek es

•

t

208

a szajur~&: ige,n keU~r:ne,lle~ pen~lrans buzl lerjeszl. Az ilyen ~eleget sZlgoruan kulomlsuk el es tanacserl halaszth61atlanu l allalorvoshoz fordul;unk.

A kutya k g iim o ko r"ja,

, _ A ku.tya,kna} a gOm6kar is cl6fordul. Sajnos a legut6bbi ld.oben mmd,n,kabb gyakrabban eszlelhel6. Az emberi gOmo­k,?rn~k ,s~o~oruan lapaszlalhato fokozotl elterjedesevel a kulyak gl!mok~rJa I~ ~yako:lb_b. A kUlyak rendszerinl az emberi gOmo­~?r ,b~c'llusa',~ol !e~tozodnek, A ferl6zes a laplalekielvelel liljan loden,k: A, ~~mokoros_an beleg lulajdonos, vagy beleg csal6d­la.rua ~anye!Jan maradl elesegel a kulyanak adjak s igy a ferlo-2~St lenyegese~ el6segilik. A kulya rossz szokasilnal fogva a ~ope!el feJnya_ba_, ~agy a vizzel lelt nyilt kopocseszeb61 iszik es ,IY':l~don ferlozodlk. A nyilt k6pocseszekbe erosszagli fe rt61-len,llo {olyadelwi onlsunk, hogy a kulya ked vel az uralalos es e,gesz,~c~!ele~ . szokits!al leszoklassuk. Nagy berhazakban ~ lepcs~kon pora.zon vezessli],. a kutylil. n,:,hogy az a beteg ember ~opelet .r~!sz~dJe. A {e,r!6z~,sre boseges lalajl a vendegl6k es a ka ... ehazak szoigallaljak. l ie ilyen heiyisegbe visszok kul~ankat, larlsu~ az ebet ,Iabunknal es ne engedjuk szabadon, Az Ily~n, helye~rol: valamml 16meges t.'lkezahelyekrol. (penzio. szana,lorlu.m'.,korhaz sib.) szilrmaz6 ele lhulladekol elozeles fel­forralas nelkul ne adjuk kUlyanknak.

, ,A gum6k6ros. k~lya idonkent ltizas. szembelunoen sova­n~od,k. .~ !la~ymerlckben nehezitell legzes a lodo es a mell­harlya gumokoros megbelegcdcset jelzi.

Giim.?k~r ?yanLij~ es~t~n kulyankal mielobb vizsgallassuk meg. A gumokor kutyaknal IS rendszerinl gyogyithalallan .

A kutyak pir'oplazmozisa.

A piropi6.zmOZjs~an leginkabb a vadaszkulyak betegsze­nek meg" me"'- et a Piroplasma canis nevu vereloskod6 okoz. A b,elegs~gel ~ kullancsok kozvelilik, A lazas kulya rohamosan sova~yod,lk, ~'Izelete veres, tlmeiyhez sargasag (icterus) es ver­szegenyseg larsul. , KuIJancsokt61 ferl6z6t1 lerGle lrol Iwlyainka l la rlsuk lavol e~ .a bokros, helyeken jar! kUlyank ieslfellileUit gondosan vizs­gabuk meg cs he kullancsokal lalalunk. lIzokal lavolilsuk el. A ~ullancsoka~,.a b6r.hoz v~la tapadasuk helyen eros j6dlink. luravai ecselelJuk, maJd nehany perc mulva a Iwiancsol csipesz segelyevel a barb61 huzzuk ki.

209

Nem iertiizo belsii betese,gek,

A szajhurut.

Kulyaink szii.jhurulos beiegsegeit a serulesek, 8 szur6s novenyi reszek.8Z idegen testek, a rendellenes ragoszer\', a forn> eleseg es edz6-szerek (mos6sz6da. vagy lug) okozhatjak. A szaj­hurut 8 fogvillias es egyes fertoz6-belegsegek folyamanyakcnl is fbllephel. A szaj nyalkaht'lrtyaja kipirosodik. erzckeny, micrl is 8Z eves es iVBS nehezitett, amellyel kapcsolalban nyaiz6s is van jelen A szaj ilyenkor buzos is lehel es a nyelv iepedekes. A gondos tenyeszl6 ugy a szajureg. vaiaminl 8 ragak apoiasara is gon­dol fordit. A li5ztsn puhaeleseggel larloll kulyaimai hamar fog­kovek kepz6dnek. 8mdyel~ kezdelben szajbi.iz! es szojhurulol ideznek ela. A Icnyeszt6 id6k6z6nkenl nezze meg kulyaja szaj· i.iregel as a fogakal. Az esetleg eszlell rendellenesseg eselc-n fordu ljon szakerl6hoz. A ragos. csonlos eleseg adtlgolasa a fogk6kcpzodesl halrallalja. Szobakulya.nk szajal es fogail na­ponla mossuk.

A fekelyes sz:'ijgyulladas.

A fekeiyes szajgyulladas eselen a fogak kozeieben az inyhuson es 8 pofakon elhalasos fekelyek kelelkeznek, ameiyek 8 szajuregnek igen kellemelien rolhadasra emlekezlel6 szagol koicsonoznek. lIyen eselben surgos aJlatorvosi segely szukseges. mert e kellemellen belegseg igen kulonboz6 okokbol keielkezik s igen gyokran elel\'eszelyes belegseg az alopja.

A nyalz3s.

A nyalz8s kUlyainknal igen kiilonbozo belegscgehnek kiser6 IUnele. Nemelykor bizonyos p,>zihikus behatasokra jelcnl­I{ezik. Ismerlem egy foxlerrier kulyal, ha annak cilromol mulatlak erosen nyalzoll es emelle II alig varia rem ego leslie I, hogy a cHromot megragadja es szejjeldarabolja. i-J flsonlo pszihiKUS ingernek minositem az al1atorvosi 16iskola poliklinikajan gyakran cszldl jelensegel, ho).!'y 8 vizsgalolra varakozo kU lyiiknal lalszo· lag ok nelkul szembeoll6 nyalzas jelenlkezik. A varoleremben 6sszesu ritelt igen Kulonb6zo szagek vallhalj ak ki nezelem sze­rinl a kUlyak "po/iklinikoi nydl:::dscit".

Ha kUlyainknal nyaizasl eszlelunk, ne babraljunk annak szajuregcben, hanem siessunk miel6bb szakerl6h6z.

Orvossagok beadasa ulan eszle11 nyllizas kUlyaknal meg­szokolt jclenseg.

•

210

A tOI'okgyulladas.

A lorokgyulladasban beleg kulya szomoru, nehezen nye!. ~eJ£OI. ~inyujlva tarija. i.ires nyel6 mozgasl \'egez, ameiyel nyillzas IS klserhel. tovabbil okrbndozik £Os hany.

A lorokgyulladas laikus uljan igen konnyen osszelcveszl­hel6 a lorokban, nyel6csoben bennakadl idegen leslekkel. a veszellscggel es az Aujes:::ky·fele belegseggel. mierl is a lenycszl6 £Os eblorlo ilyen eselben '1e kiserlelezzen, hanem forduljon allalorvoshoz lanacserl.

A hfmyas.

Kulyaink, a Ibbbi alla'okhoz \isszonyilva, a legkonyebben hanynal(, mely ki.i16nosen fiatl'll k61y6kkulyllimal eszlelhel6 a leggyakrabban. Ha 8 koly6kkulya hirtden sokal evett. egy­sZQval ha tullerhelte a gyomral. az elesegel visszaadja. A gyo­mor tulterheleseb61 szarmtlzo hanyas 6Z etelesl rovidesen koveH £Os tI kihsnyl anYflgol a Iwlya rendszerinl ujboi felfttUtl. Amikor ezt a nem £oppen izlesesnck mondhalo jelcns£ogellaljuk, ftkkor komolyabb megbeteHcdesrol nincsen sz6. Ez a jelenseg figyelmezteH a lenyeszlol vagy tulajdonost, hogy k61y6kkulyajat naponla 3-5-sz6r ki~ebb adagokban etes:;e meg. Anyakutvak a szoptalasi ido ,,£ogefele, igy 0 harmedik hel ullin, nagy falanks"aggal gyomrukal lelelomik e.s k6hkeik eloll gyomortarlalmukal kiham-· jak. ezl a kolyokkutyllk anyjukkal egyutlesen folszedegetik.

Amikor a hanyss makacs, ismelellen jelenlkezil{ £Os ek6zben a kUlyank £otnigylalan. szomoru, bagyadl, komoly meg­belegedesr6l lchel sz6, tlmelrel a gyomor £Os belek igen kulon­bozo belegsegei, hashartvugyullsdas, a torok, a mel6cs6 es az agyvel6 belegs£ogci. lovabba m£orgezesek. dzelet\'~ruseg es cpe­\'(~ruseg okozhalja.

Amidon a hanyas komoly jcliegel 611, a kulyalol minden elesegel vonjunk meg es a viz h-asal61 szigoruan larlsuk la\-ol. !lyen eselben a kutya folYlonosan vizel inna. amelyel azlan ujb61 I,ihany. A viz helyel igen j6. ha az 611610rvos vizsga­ialaig cukrozoll k6zonsegcs leell hidegen adagolunk, amelyet ebunk szajilba is 6nlhclunk.

MakBcs hdnyas sulyos Icrmeszelu belegsegel je!ez. mely 2-1-18 Of an belul vc-gzeles kirncnclelu lehel, mierl is forduUunk idejeben lanacserl. A kulyilk jillek vagy apporiirozas kozben BZ

idegen leslekel igen konnyen lenyelhelik, ameiynek kovelkez­menyekent a makacs htinyils melleU a gyernor csukojanak, vagy a beleknek elzarodasa lehel jelen. Kedvenceinkel meg kell \'cdeniink allol. hogy idegen tesleket lenyeljenek.

A kolyokkutyainknak nag~ obb SZiV6CSOS allomanyu borju­csonlokat adjunk. amelyet ntlphosszal elragicsa lnak s igy a

211

butordarabokat. a szonyegel. a cipal, a papucso! stb. a megni· gast61 megkimelik. A sz6rmes vagy loll as lar!lyaka! esonl nyuj­tasa eseien is lartsuk ebeinkt61 lavoL mer! a kUtY8 vad6]6 ostulajdonsagal61 sarka Iva az eriekes premet, vagy lollaskalapot rovidesen szelh~pi. A k61y6kkulyanak a legkedvesebb es leg­egeszsegesebb jatckszere a esonl es he ezenkivul is kedves­kedni akarunk. akkor nagyobb tomott iClbdaJ, kemenyfa goiy6t adhalunk jalekszenJI.

Kovekkel. vadgesztenyevel va~y hasonl6 nagysagu mas t8rgyal,kal ne apporiiroztassuk ebunkel. Az apportirozasra alkalmasabb a kulyaosior, a szajkosar, egoy hosszabb hen­geres fadarab es az ugynevezelt apportirozQ fa. A kovekkel velo apportirozas nemcsak azer! karos, mer! azt a kutya lenyel· heti, hanem a kemeny 1<6 rontja, koptatja a fogaL

A hasmenes.

A htlssai es csonltal lartott kulyitk naponta egyszer vagy keinaponkent kemeny. nemelykor kopog6s, kolbasz-alaku bel­saral uritenek, ewe I szemben a n6venyi e1eseggel larlot! kulya naponta 2-3 izben is litgyabb pepes beisarat urit,

Amidon imtyank 16bbszor uri! es higabb be\sar tavolodik el, hasmenesrol beszelunk, mely romloH vagy meg nem felelo laplitlek foiytan, vagy a belek hurutos, iIIetoJeg gyulladasos belegsege alapjan jelcntkezik. Fialdl k61yokkutyalmal a llas­menest a iegt6bbsz6r a helylelen tartitsm6d okozza. Igy altalit­ban a laikus ebtart6kozonseg koz6t1 az a levhit van e1lerjedve, hogy a koiy6kkutyanak hllsi es csontol nem szabad adni.

A husevo ragadoz6khoz tarlozo kulya elsosorban husevo allai. csak azulim mindenlev6. A lej a leggyakrabban idezi ela a hasmenesl es emiatl a lej adagolitsitl6i 6vakodjunk.

A belekben felhalmozotl e!osk6d6k is belhurutot okoz­hatnak, lovilbba mergezeseknel es fert6zo betegsegeknei Oasd szopornyica. ebtifusz) jelenlkezik. Mielolt az orvosi lanacsot megkaphatjuk, elso sege!ykent a kutya nagysagithoz kepest Ih_3_cI evokanalnyi becsi hashajl6t adjunk. hogy I:l beltartalom teljesen kiiiru!j6n. A vize! a kutyankt61 megvonjuk es ahelyell cukrozotl hideg teat adjunk. A hnsmeneses kutya teste hamar kihiilhet, azerl a betegel meleg helyre helyezzuk. Belsoleg rumos feketekave! es vizben f61t kaka61 ontogessunk a kutya szajaba.

A belek ieifuv6dasa.

A belek feifuv6dasa kutyaknal ritkan eszlelhet6. Ha megis jelenlkezik, a vegbelbe adjunk 1-3 deciliternyi langyos szap­panos be6nlesl. mely irrigator vagy fecskendo segeJyevel vegre· hajlhal6. A kulya hasfalara szaraz meleg borogalasl helyezzunk.

•

212

Belsarpangas.

A kutyaknal a belsar pangasat eson!. f6ld, hornok, szar, fuszalak es mas idegen anyagok idezhelik elo. A magyar kUlyitinknal es a hazorz6 egyeb kutyafaj1aknal, ha lancon lartjak, a mozgas hiimya folytan igen sulyos lermeszetU bdsar­pangas jelentkezhetik, amelyel csak orvosi beavalkozas szunlet­het meg. A lancrakol6t1 kulyimkat naponla egyszer-kelszer hosz­szabb ideig szabadon kell ereszteni. hogy szukseglelel elvegezze

A beisarpangas tselen a kulya 16bb napon keresztLll nem iiril, vagy idankenl er6Ik6dil{, de be!sarat nem Iud kiszo­ritani. Jlyenkor el6fordul, hogya kulyank fel is sivit. A kutyank igen gyakran nyuglelankodik, ny6sz6r6g. nem talalia helyet. Sulyosabb eselekben elvagylalansag es hanyas lehet jelen.

A val6di b&lsarpangassal igen k6nnyen osszeleveszthelo a hosszuszoru kUlyaknal a \'egbelk6ruli szor6k osszelapadasa folylan jelentkezo kesedelmes es nehezitetl belsariirites. A gondas ebtarl6 i1yenlwr a vegbelkoruli 63szetapadl szorzelel Ie nyirja es a vegbei k6rnyeket langyos vizzelliszlogalbssa meg.

Az enyhebb belsarpangast a Hedin-fele goly6cskak szun­Ic\il( meg, amehek kisebb es Ilagyobb fllakban kaphal6k. A Hedin-fele goly6cskak feliilelerol a staniolpapirt ta\'olilsuk el es a golyocskat vizzel kisse ncdvesilsiik meg es a go ly61 a vegbelbe loljuk. A Hedin-fde golY6cska elhelyezese ulan az ebel a szabadba vezessuk. ahot a belsariirites 5-10 perc mulva megindul. A Hedin-feic galy6cskat a szobatiszlasagra val6 ncveles eseten is megkiserelhelju!c A goly61 a vegbelbc loljuk s akkor a kUlyankat ada helyezzuk, amely he lyre a belsaruriles vegclt szoklalni akarjuk. Ha Hedin-golyo nincsen keznel, szappandarabkaval is kiserlelezheliink. Amidon a belsariiriles ezeknek ellenere sem kovetkezik be. a betegseg sulyosabb lermeszetLl es orvosi lanacsra szorul. Elso segely­kenl a langyos szappanos-be6ntes segitheL

Idegen lestek a belekbell.

A kulYfi jiMkk6zben, iIleloleg apporiirozasnal. hihetetlen nagysagu es alaku idegen lestekel nyelhel Ie, amelyck a beiekben megakadnak es a kutyimk halalos belegsegel okoz­haljak. A leggyakoribb idegen leslek: a ko. fadarab, nagyobb csonl, szen, kiilonb6zo anyagb61 kesziill goiyok. gummidara­bok, szilva vagy baracbnag, vadgeszlenye, gomb. lu stb. Az ilyen leslek a belekben megakadnak es belelzarodast ideznek elo. Mint kul6nlegessege\ meg kell emlitenem, hogy egy alka­lomma! egy foxterrier-nagysagu k6lyokkutya noi aranyoral nyell Ie. amelyel az allatorvosi foiskola sebeszeli klinikiljan mUlel uljan sikeresen lavolitotlak el. Az ora 8 lenyeles idejet jelezle.

213

A kutyanknak oly targyakal adjunk jatekszerGl, ameiyel nem kcpes ienyelni. Kaviccsal. vagy kavel l1e apportirozlassuk kutyainkal.

A belek helyzelvaliozasab61 keletkezelt belegsegek kony­\'em targykoreb6l kiesnek.

A belek e16skod6i.

A kutyak beleiben gaiandfergek es ors6giliszta.k el6skbd­nek. A galandfergek nagy reszel a 181·ik oldalon ismerteitem. Az 011 ismerteteH galandfergek csak eivelve vannak jelen. evvel szemben a Dupilidium coninum neva gaiandfcreg, mely­nek fejletlcn alakja a cus1icercoid kUlyilkban es bolhakban el6skodik (lusd: a bolhak cs lelvck irtasar61 s1:016 fejezeld). A kutya a cyslicercoidt61 ferl6zolt bolhilkal €os leheket lenyeli es azutitn a belel~ben Idfejl6dik a kulyitk galandfergc, mely emberre veszelylelen. A galandfereg l:lei idonkent elhagyjak a "egbelel es 8 vegbCl kornyeken, vagy a fekvohelyeken felialal­hal6k. A galandfergek Izei a belsitr felulelen felismerhelok. Amint gaJandfergessegre van gyanunk. forduljunk szaker!6hoz.

A fiatal es idegen helyr61 beszerzelt kutya belsarat mik­roszk6p a1811 vizsgaltassuk meg es mindenesetre fereguz6-kura ala helyezzuk. Kett6z6lt figyelemmel kell lennunk a pusztal,r61 €os fakakr61 szarm8z6 kutyakra, amelyekben az emberre is \"eszedelmes Toeno echinococcus elOfordulhal.

A kUlyak beleiben a leggyakrabban az ors6giliszlak kozul az Ascaris morginolo e16skodik. Az emlitetleken kivul 16bbfCle [onaUcrcg eloskodhelik H kutyak beleiben. amelyekel csakis a szakerl6 ililalorvos Iud felismerni. Be!fergesseg ellen a gy6gysze-rck kivalasztasa es adagoiasa igen fonlos, erre csakis az allaton'os hivatoll. Az altalanosan hirdetelt draszlikus fereg­Gz6k igen gytlkran karosan halnak a kutyank szelvezelere. Biztonsilg: kedvcert fiatal kutyainkal id6nkent fereguzo-kura 8\6 helyezzuk es hilziszerkenl a fiata\ kulya eiesegebe fog­hagymal keverjunk. A prolozoak k6zul a Coccidium bigemil1um Isospora Closkadik kUlyak beleiben, ameiylyel kapcsolellbbn hasmenes €oszlelhel6.

A hasvizkor.

A {iatAI kUlytiknal gyulladasos folyama! ne1ktil anaJl6an. idosebb kUlyaknal leginkabb szivbajok es hastiri daganalok escl€on sav6szeru folyadek ha lmozodik rei a hasU regben, mely a hasfalaka! erosen kilagilja. Az eves ulan eszlelhelo na~yroku hHskii8gulast rends7.erinl be!fergess€og okozza. Ha a kUlyak hasB okne!kUI megnagyobbodik forduljunk mine! elobb szakertohoz.

;

• \

21·1

Az orrvcl"Zcs_

Az orn'erzes eseten kulyank orrhatara jeges borogalast helyezzGnk. Az orr\"crzcsl serulesek es ritkabb eselben az orr· Gregben el6 Trichollomo o(!rophyfulIl okozhalja.

Az orrtiregbe-n daganatok fejl6dhelnek. amelyek nehezllelt legzest okoznak es az orr kUlso alakjat eltorzithaljak (lasd 107. kepell.

Pentaslomultl laenioides.

A lwiyak orrUregcben (mcszaros-. juhesz- es vadasz­kulyflknti\) a Penlaslomum laenioides neva eloskod6 prusz­kolesl, az orr darzsalgelesel. orrfolyasl, nyuglalankodasl es a szagloerzek csakkencsel okozza.

A gege-, gegecso- es hOI-gohUl'ut.

A kutyainknal hidegviz ivase es meghales ulan hevenycs gegehurul fejl6dik hi. mely igen gyakran a iegzocs6 huruljilval egyUtl id6sultte lesz. A gege-. gegecso- €os h6rg6huTui koho-

2!5

gesben nyilvanul, mely az idasi..ilt eselekben' igen kellemelleni..il hangzo es kinzo gorcsos kohogesben nyilvanul.

Az ejjeli nyugalmal zavaro kbhoges rendszerinl szoba­kulyaknal fordul ela es a leglobb eselben a csillapilo szerek adagolasa ellenere sem szunlelhela meg. Az idasebb, elke­nyezleletl szobakulyak gege- es gegecsahun.iljanak kelelkezesel nezelem szerinl az a kori..ilmeny segili ela, hogy apr61eshJ kulyaink CI meleg szobaban nemcsak ftZ ajlok nyilasakor, hanem egyebkenl is a szoba also regioiban araml6 hidegebb levego halasanak vannak kit€o\"e. A betegseg ellen leghelyesebb vedekezes, ha kutyainkal nem kenyezletjuk el €os a fekvohelyet a legaramlasl61 kevesse kileU magasabb helyre helyezzi.ik.

A h6rg6hurul hasonloan k6hogesben nyilvanul. micrt is allalorvoshoz forduljunk lanacserl.

lhll'u tos Hidogyulladas.

A hurulos li..idogyulladas kutyaknal a szopornyicanak egyik kiscro belegsege (lasd: A szopornyica dmu rejezelet).

Mell ha l'lyagyulladas.

A mellharlyagyulladas eselen a melli.iregben felhalmoz6-dolt folyadek rendkivul nehezilelle leszi a legzesl. Mivel kutyaknal 6Z izzadmanyos mellhartyagyulladas majdnem kive­lel nelki..il gumok6ros eredetu, ennek gyanuj6 eseleben fordtil­junk miel6bb allalorvoshoz.

A sziv betegsegei.

A sziv belegsegeil reszlelesen nem ismerlelem. merl ezek­nek lermeszelcl csakis 8 szakerlo allalorvos kepcs megaJlapi­lani. Idoscbh kUlyilinknal igen gyakran jelen van a szivbelso­harlya idosi..ilt gyulladaso rolylan kelelkezell szivbillenlyu belegscg, emellell azonban a fialal kUlyaknal is elofordul a veleszi..iletell szivhiba. A kulyajal kedvel6 ebtulajdonos helye­sen cselcbzik, ha egeszsegesnek lalszo kulyajat id6nkenl megvizsgallalja. Az eb panaszkodni nem Iud s igy fl rejlelt belegsegek korai felismcresere egyediil az allalorvos hivalott.

A vesek betegsegei.

A vesek belegsegei k6zi.i1 csupan az idosebb kUlyaknal gyakran eszlelhel6 idosiilt sz6velk6zi vescgyulladast emelem ki, melyet vesemegkcmenyedesnek nevezunk. KUlyaknal 8Z

,

211)

id6sull vesegyu1l8dast foleg a lulzoll mertekben adagolt husos elese8 es 0 bor id6si..i1t belegsegei segHik e16. Ez okbol egy evnel id6sebb kulyal a husban szegenyebb vegyes elesegre szoklassuk. ha az tobb napos koplaltalassal is jaT. A belegseg felismerese vizelel\'izsgalal tiljan lehelseges, mierl is lanacsert allalorvoshoz forduljunk.

A holyaghllrllt .

A h61yaghurul Ryakori fajdalmas \'izelesben nvilvsnul. A laikus eblarto az ivari oszton jelenlkezesekor eszlelhel6 gyakori \'izelesl a h61yag hurulos mcgbelegedesenek ludja be. A majdnem szoboliszlosagra szoktalolt ebel rendetlenkedeseert agyonldnozza. Az ilyen kutyal gyakran a szabadbA. kell vezelniink. Fialal es ncveles alall a1l6. gyorsan fejl6do. es lui­lenyeszleit ebfojlaknal gyakran el6fordul, hogy felelmukben es oromi..ikben vizelnek. Ezeknel a halyas zar6izmo igcn gyenge es a fejlada testnek fokozoll anyagforgalmo folytan nagyobb meriekben kivAlaszloll dzelet mar enyhe nyomasra a h61yagb6i ellavolodik. Az ilyen szerencscllen kulyal veressel e kelJemellen bajl6i nem szoklalhaljuk Ie, csupan megfelelo banasm6ddal. A szobaba bevizelo kutylli. mielol! gazdaja hazaerkezik, vezessuk ki a szabadba, hoi szukscglelel j6elore elvegezhesse. Enyhe sz6beli dorgalas es a szabadbahelyezes segithet a bajon, mely azonban rendszerinl csakis az id6sebb korban mulik eI.

1-16lyagkovek.

A h6lyagko\'ck a hugyh6iyagot, illel61eg a hugycsovel elzarholjak. ilyenkor 6 dzeleti..iriles megszi.inik, vagy a \-ize!el erolk6des kozben csak cseppekben i8volodik el. Ebben az eselben holyagrepedes elkcrulese vegeU mielobb orvoshoz fo rduljunk.

A ve l'szegenyscg,

Nagyobb kulseS es belseS \erzesek ulan a hevenyes vcr­szegenyseg, nem megfelelo lartas, ferleSzo belegsegek, es az emeszleSszervek belegsegei, belseS- es verelask6dak eseleben az id6still v~rszegenyseg eszlelheleS kUlyainknlil. A verszegenyseg eseten 0 szem k6t6harlyaja es a szaj nyalkaharlyaja igen halvanyvoros, su lyosabb eselben porcellanfeher, ilyenkor gyors allalorvosi segely szukseges.

Ha a \'erszegenyseg tuneleil eszlelji..ik, akkor az a lap­belegseg megallapilasa vegell miel6bb szakerl6hoz fordubunk. A kutyainknai elofordul oz tigynevezetl cilfeherueriiseg. amikor sovanysag mellell a nyirokcsom6k megnagyobbodasa eszlelhelo.

217

Allati e16skod6 a kutya v6reben.

A kutya vereben kfgyoszeru mozgasu mikroszk6pos kicsinysegu filaria ei6sk6dil" melynek t6bb faja k6zui a Filaria immitis es a Filaria repens neveze tes. A verfilariosis China es Japan kutyaiban gyakran elMordul, rilkitbban India keleti reszen, Eszak-Amerikiiban es Ausztraliaban, loviibbit Europa­ban elvctve. A betegsegel szunyogok kozvetitik.

Az elhizas.

Amidon a kutya 1~0I6sz6veleben a rendesnel szembe­tunobben nagyobb a zsirierai{odas. elhizcisr61 beszelunk.

Az elhizasnak lege Iso kelleke a b6seges lapiaias s igy rendszerinl az elhizas a j6!iartoti tenyeszallatoknai eszlelhel6. A iustasag es a tunyasag is nag'yban e16segilik oz elhizast es ezert f61eg idosebb olebeknel es szobaban tadoll kUlyaknai eszlelhel6. Az emlilell kulyakon kivul a korosabb vadaszkulyak (vizslak s kulonosen spanielek), ha vadaszalra elvelve hasz­naljak. hamarosan elhiznak. Az elhizas osszefugg a nagy­elkGseggel, de vannak olyan kutyaegyedek is, amelyek a legszOk6sebb taplalas mellelt is zsirszovetben gazdagok. A regebbi id6k komondora cs kuvasza sok 16Ias-fulas, nelkul6-zes kozben alta laban eros izomzalu es szikar csonlozalu volt, azota azonban, ami6ta ezekel a nemes allalokal a hazorzesre lanchoz fazvc hasznaljitk. 8Z elhizas a magyar kutyafajlak korosabb egyedeinel nem ritkan fordul el6 (lasd a 61. kepel.) Az elhizas a \eggyah:rabban a flegmaiikus termeszetCi, vagy ivartalaniloll kUlyaknai eszlclhel6.

Az elhizolt kutya tenyesztesre kevesbe alkalmas, mini az izmos es egyebkeni j6iaplalt ienyeszeb, Az elhizoll Icnyesz­kan nehezen fedez, a zsir161 testes anyaallal nehezen szul s rendszerinl kedvez6t1en eredmennyel neveli fel kolykeil.

Az elhizolt kulya nemcsak szeperzekunket serH, hanem amin! emlilettem a lenyeszlesunk eli: is galal emeJhel. Minden lenyeszlonek ana kell 16rekednie. hogy If'nyeszallala el ne hizz6k s ezt elerheti, ha ebenek elegendo szabad mozgasl bizlosii.

Abban az esetben, ha az eb lunya lermeszetO, akkor itllatjat okkal-moddal, jatekkal, apporlirozassai mozgashoz szoktalja, A vemhes anyakutyanal feltellenu\ a szab8d moz­gasl bizlosilanunk kell. Egyebkent a hizasra h8jlamos kutyank­nak zsirban szegeny taplaieko! nyujlsunk es annak mennyi· seget okkal-moddai csokkentsuk.

A koszveny,

Az idosehb ebeknel eJvelve a koszveny is eszlelhel6. mely az izuie!ek megduzzadasaban es 8zok fajdalmassagaban

218

nyil:--anul. J:.z !z~Jelekben hugysavas s6k rak6dnak le, Felnoll ebel~kel lul!:,ertek~e,~ ~ussal ne !apla.ljuk, mer! a liszta hus­eleseg okozoJa az Izulell k6szvenynek

A cukorbetcgseg,

. A hazia!lalok ,~6rul a cukorvizeles a leggyakrabban kUlya.k-n~l fordul elo: F!'ohnf:!,r szerin! minden 1O.OOO-ik, Ebel' szerinl ml~den lOOO-d~ e_s, Lu!h szerint minden 4000-ik kulya cukor­baJos, A nagye~kuse~ e~ fokozolt szomjerzel mellelt a kutya roham?san sovanyo~:hk es a sokalvizeles jelzi a gy6gyithatalian b~legseg fennforgasal. A euitorbelegseget hatarozolian csakis a vlzelelvizsgalal utjim lehel megalJapitani,

Az angolk61',

. . A ,~olyokkutya-allomanyban az angolk6r jelenlkezese a I~nyesztonek nagy gondol okoz, Az angolk6r eselen a mesz­so~~ anyagforgalman.ak hianyaban a fejiodo k61y6kkulya eson!­szovelebe megfelelo mennyisegu meszs6 nem rak6dik Ie alm~ly~e~ foiyomanya az izOielvegek megvastagodasa e.s esonlol~ e gorbulese,

. A..z angol,k6rt eg~sz~vai a meszhiimy okozza. Az ango[-k~r m~r s~opos kuly~knat kifejlodik amidon az anyakulyanak le.J~ meszs?kban szege.ny, A kutyaanya-tejnek meszsokban valo hlanya meszben szegeny eiesegnek adagolasab61 i(ovelkezik.

A tehentej A kecsketej A juhtej, A kutya!ej ,

['7 g. meszet. 1'8 g. foszfors8\'8t. 1'9 30 3'[ 3'0 _ t'S

3'01 n 1 .. tar18Jml:lz,

, Az ~ngolk6r kutyainkon lehat kifej!6dik. ha azoka! tehen­!eJe~ larlJuk. A ~1~gasabb mesztarlalmu juhtej a kutyak mes­lersege~ felne~.eles~r~ alkalmasabb. A klilonbozo lejek mesz-

ll~rtalmana.k novelese~e a .. !~jhez megfe!eio mennyisegO eson!­lsz!et (amdyen a ,.Hlzan IS) keverjunk. If Az a,ngolk6~ ku!yaknal tiszlan n6venyi eJeseg htizamos8bb

e ,.o~ya~ztasa ulan liS kifejlodik. mert a kutya szervezete a h~venYI. anyagokb~, s~kkai ne~ezeb~en I~dja kioldani. mini a

uselesegbol. A Ilszt,~n kenrerrel es rlzszsel val6 laplaias n~gyon gyak~an .0kozoJa az angolk6rnak. Ha a csonlok mello­zkers~ !;1~liell tlszlan hussal lartjuk k6iyokku!yainkal. az angolk6r

I eJiodik. Az angolk6r .nemcsak a meszhiany foiylan kelelkezik

mert egyeb okok es mellekkorOimenyek kifeJ'i6desei elosegl't: hetik.

--~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~--,

219

Az ang~!kor kifejl6dese 8Z eleseQ' feherje· es z~irl8flal· malo!' az emeszl6szervek egeszsegi aliapolitt6i fi-igg. Igy erlhel6 a lehentejen larloll es hasmenest61 legyengult k6iyokkulyanai az angolk6r gyOTS kifejl6dese. A 5zamos mellekokokon kivu\ a mozgas hianya is e16segiti az angolk6rl.

Az angolk6r eseien az [zuletek megduzzadnak, a veglag csonljai elgorbulnek, a koly6klwlya eselleniil jar, mikozben fiijdalmal iUlli eL 8 csonlok elvaltozasaival kapcsolatban gor· csok is jelentltezhetnek.

A beiegseg ellen tlgy vedekezhelunk, hogy Ligy az snya· kUlyanak a szopiaias idejen es a k6iy6kkulyan<:lk 5Z elvii\o!l;sz­lasl6\ kt-zdodoleg husos-csonlos eiesegei adagolunk, kello­mennyisegu csonlolt hianyaban csontliszlel, ,.Hizan "-1 keverjunk az e!eseghez. A .. Hizan" napi aclagja 2-15 g.

Az agyvelO betegsegei.

KUlyainknal 6Z agyve!6 belegsegei ferl6z6belegsegekkel kapcsolalban jelenlkezik. igy agyi liinelek f61eg a veszetlseg eseten eszlelhel6k; a szopornyica folyomimyakenl az agyveI6 megbetegedese eszlelhel6. Az agyvel6 mukodesenek zavara kutyainknai kuls6 seruiesek ulan ismete!len eszlelhel6.

Az agyvel6 megbelegedesere a viselkedes megvaltozasa­b6i. 6Z engedelienscgb61. a kulya rendellenes elvagyab61 ([degen beszennyezell largyakat szed [el), rendellenes tesllar­tasb61. kenyszermozgasokb61 sib. vonhatunk kovetkezletesL

A gCI'incvelO bctcgsegci.

A gerinc"e!6 betegsegei fcleg idasebb kUlyaknal eszlel~ helck. Az erlekesebb es idosebb lenyeszallatokat a fedezteles elOt! aJlatorvossaJ vizsgaltassuk meg. Mer! a gerincvelo beleg­segeinek nagyresze lappangva je!enlkezik es az i1y fedezo ken fedezes utan megbenulhaL A tenyesz-anyakulyanal a halso. leslresz gyengesege, az izmok sorvadlsaga szulesi akadalyul szolgalhal. -

Sziilesi gOl'csok.

Kutyainkon a szi.iles utan az ugynevezelt sZlilesi gorcsok eieg gyakran eszlelhel6k, ameiy nyuglalankoclasban, ijedtseg­ben, rajdalmas nyoszorgesben, eros Iihegesben, rangogorcsok. ben. vagy benulasban nyilvanul. A gorcsos allapol nehany oraig. sot 1-3 napig e1larthal. Kutyank szenvedesenek eny~ hilese vegell miei6bb Segelyer! allalorvoshoz forduljunk.

220

A csalankiiiles.

A csaiankiules hidelen . I Ik .. . b~legseg. mely igen gyakran a Jr ~nb_e~o kes _gyors lefolyasu saban nyilvanul es e . It I eJ o.~ene eros megduzzacla­felgombszeru duzzan~r~k ketlk lestfekluleten szetszorlan lapos, Szor borzalt e ezne , amelyeknek fell.ilelen a

Kutyainknal a csalank"''\" t k a megnemfelelo eleseg. n;~l:~k a.z es~~ luln?,o~o reszeben es a belek hurulos belegsegei ok~~:ak~ " tovabba a gyomor

A csalankililes onmagat'l b"" h ulan elmulik. o. vagy eCSJ ashajt6 aclagolasa A cs I" k"T h h aiarecskend:znesl~ ~~a~z 1 asoni6 borduzzanalok, szerumok bor-A cs I, k""I" I -8 napon belul keJelkezhelnek aanlueso .. r-'d' .

hogy az eblulajdonosl ~ Jl:;~~gy:bb on, vad,alilanurl j.elentkezik. aggo a om ogJa eI.

Az ekcema.

A barnek kiil6nieges lid" k amely az elhanyago/( b6 a g1~ a asal e ce.manak. ~~vezzQk, furosztes. a bolhak a let ~o ~s, a knelldvesseg .. a celtranYlalan

. ve es a u ancsok lzgal6 halasa , a

22l

gyomoT es tl belek hurutos beiegsege, loviibba. a nagyon bbscges lepieles idezheti ele.

Kulyainknel az ekcema foleg a halon es a faron kelel­kezik es elcnk viszkelegseggei jar. Mivel az eb tulajdonosa e belegsegel nem ludja a ragaiyos lermeszeiU b6rbelegsegekloi elkulonileni. legheiyesebben cselekszik, ha mielobb aliatorvos­hoz fordul. merl az ekcema idosGiesre haj\amos.

Acanthosis nigricans.

Az acanlhosis nig-ricans esetl~n a leslhajlasok k6zeleben es a vckonyabb borrel fedetl teslreszeken eddig meg ismeret-

100. l~ n~1 a7. .. ~.,~ Jd ,I mU'alift. d56 lel"nl~1re ,o.lhmnek lun,k. A 1..- 1 ell'p~ ;,1 A",nl •• n"Il",~nn. ,A lZe,w f~lvdel .)

len okb61 a bOT, a szor kihullasa ulan, megvaslagodik, erosen rancossa viilik, amelyel egy 14 eves pulir6i keszull es ide melle kelt kel kcpen szembeWnoen lalhalunk. A bor kekes­szurke-feketebarna szinu. A kuionleges borbaj viszkeiegseg­gel jar es az akarusz-ruhosseggel osszeieveszthelo.

A tarl6sornor.

A Imlosomor, mely emberre is dtragad, kutyainkon csak eivelve eszlelhelo. Okozoja egyik fonaigomba, amelyel T richo­phyton menlagrophytes var.asleroides, Tr. caninum, Microsporum caninum es cquinum ne\'e alall irlak Ie. A szorzel kihullasavei

I

22:?

es leloredezescvel kapcsoielben a b - .. helyen a~zbeszlszeru porkok kelelkez~~kn kerekded. korulirl . Az 6l1alof\ os mikroszko . 'I' .. allalokra is atragad6 beleg .po~ h1zs,ga al ulJan az emberre foS

sege alarozollan megnlJapitja.

A kosz.

S .. ~ .k~,szl kulyan rilkan eszlelh r" k' k _. chon/emu, nevu fonalgomba t l U

. kS bbozo1a az Achorion az egereket es a palkanyokai m~{ra ra fin az, emberekel. m.eg. A belegseg ragados ter~e2 ~_ bAnf ~ macsk.~kal belegili veglagokon sti.rgas szurk' . ze u. ejen. a fuleken cs a

, es cseszeszeru porkok kelelkeznek.

'n.en ..... I~

emlekez-

A ,·i.ihosseg,

A kutYilinkon a borruhoss' I b- b Sarcoptes scabiei val'. canis es f/T~ a or ~n al_agutakal (uro A ruhosseg a fejen a torzs . 0 0 ~es catl nevu atka okozza. h,ajlasokban a szor6k kihulla~~v:1 ve~lkko.k ~Id.alain. a test­vlszkelegseggel jatO ragad ' b - b por . epzodessel es eros nemcsak emberre, de haszn~s h .o~ .tleg~eg. A .. k~l?,aruhosseg hal. A ruhossegel kelSegelS k~Z!1\ .Ialal~k leglobbJere atragad­ti.JJapilhalja meg. mieri is a b~aro . mo.d~n csakis allalorvos

z e enyeszlesunkel veszelyezlel6

223

borbaj gyanuja eselen haziszerekkel ne kiserielezzunk, az orvoslasl a ll alorvosfa bizzuk.

A betegseg ellen vedekeznunk kell, mier! is ku!yainka! la rtsuk laval az idegcn ku tyak l61. ures diszn66lba ne zarjuk be kulyanka l. merl a se rtesek gyakori riihossege alragadhat ebunkrc. A keresked6kl61, vag}' megbizhala lian idomilokl61 szarmaz6 kutyak legalabb is ket het ig figyeljiik meg es ha teljesen egeszsegesnek bizonyu!. lobbi ebei'n k kaze bocsaj thatjuk.

A borruh6ssegen kivu! a hosszuszoru es nagyfl.i la kU lyak­nal eleg Rya kori a fiilriihosseg. amelycl a halloj8ratban eJos­kodo Dermaiophagus auricularis okoz. A ful ruhossegben belcg eb fejel riizza es lulelovet vakargalja. A fulruhosseg a leg­gyakrabban a!latkeresked6kl61. vagy nagyobb kulyalelepekr61 sza rmaz6 ebeken eszlelheto. Az Djonnan beszerze lt kutyimk fule t szakerl6vel vizsgaltassuk meg. nehogy a lappangva lefoly6 !Dlriihosseg sulyosbodasaval a ha lloja rat mondhalni gyogyil­ha ta tlan es ntlgyo thallassa l jil.ro beiegsege kifejl6djek.

Az akar'USZ bor·bai.

Az aka rusz b6rbai fia lal kUlyainkon igen gyakran esz­lelhel6 es okoz6ja a sz6rtusz6kben el6skijd6 Demodex folli­(;u lorum oar. canis idezi e16. Kezdelben a szor fohonkenl kihull. a sz6rtelen b6rfclulel korpas, majd kes6bb. ha meg nem felel6 es maro szerekkel orvosoltak a bart, vagy az eb a baret kimeletlenul kaparja. rasja, vagy nyaldossa, kekes-voros szinCi genyes kiulesek keletkeznek. Az akarusz okozta b6rbaj rend­szednl viszketegseggel nem jar.

A szopornyica lefolyiisa ulan eszlelhet6 a leggyakrabban a regi korban gyogyithatatlannak min6silell b6rbetegseg. Vizs­gala laim es masfelevlizedes lapaszlalalBim kiderilellek. hogy a b6rbaj a meg nem fele lo b6rapolas es eras ken6csos gYOgy· szerek alkalmazasa utan harap6dzik el. "Mary" nevu akarusz b6rbaj mian 15 evve! ezel511 kiirlolt kedvenc neme! rovidszonl vizslam emieKe keszle letl engem a rra, hogy az aka rusz okozla b6rbajjBI behatobban foglalkozzam. E konyv kerele nem engedi meg. hogy vizsgaialaimrol TI!szletesen beszBmoUak, csupan az azokbo!leszurl gyakorlati ulasilasokat ohajlom az ebtenyeszl6kkel kozolni.

A dcmodex·a lka. velemenyem szerini. ugy min i emberneJ. minden koros elvaltOZBS nelkul re ndszerinl el6skodhel a kulYBk sz6rlUsz6iben. Amint a b6r ellenla1l6kepessege va lame!y okna l fogva csokken, az akarusz okozta b6rbaj k6rkepe ki fejl6dik.

Az akarusz b6rbaj kirejl6dese l e!6segili: a szopor­nyica, a gyakori fUroszles (lug! vagy h.io.los szappan I), a sarcoptes ruhosseg es ez ellen hasznalt melyrehat6 gyogy­szerek a lkBimazasa, tovBbba a b6rre halo minden o/yan be-

'" htllas, mely a bor ellenlall6kepesseget csokkentL A bels6 bc_legsegek sem okoznak kiveleJt, igy id6sebb bulldog kulyan az eJorehaJadott gum6korral kapcsoJatban a demodex-alka okozla b6rb~j\ alia Plio \lam meg.

Az akarusz b6rbBj ellen az osszes tilkos es nem lilkos gyogyszerekkel kiserif'lcztem e.s egyikkel sem eriem el gy6gyuJosl.

Az altalanos iapaszlalalom kimulBtla, hogy e lobb h6napig larl6 b6rbej a nyaTi nap melesen. jo laplalas es IO/lIo_es szubli­mattel nedves ruhaval \'a16 enyhe Jelorolgelesek utan gyogyul.

Kutyainkat a bolhak es tetvek ellen vedjiik meg.

A bolha.k lomeges elszaporodasill nagy ban ei6segili. ha a kulyaolakal, kifulokBI. kenneleket nem 8 megfelel6 modon I<ezeljuk es liszlogaljuk. A megfeld6 lalfljliszlogas celszeru­segenek megcrlhetese vegelt s:r.Uksegesnek tmlom a bolha SZ8-

porodasamlk ismerieleset. A meglermekenyitell noslenvbo!ha hosszukas. tojasdadaJaku peleit a kutya6! padl6janak repede­selbe, a porba, az alomba. szemetbc es kulon6sen a ned\"es fan~s:r.p.?rba. vagy ehhcz hasonl6 anyagba rakja Ie. A Je reko!i pclekbol hal nap alatt kikel a feherszinu, karcsu lermeW. iab­nelkuli larva. A kikelt la(\'a II nllp mLilva bebabozodik es cbb61 11 nap elteltevel kikei a kutyainkat kinzo es egeSZSe­g~ket \"f'szelyeztcti) boJhe. A melego id6szak kedvez a szaporo­dasuknak, mig a leli h6napokban fCJI6desuk hal helig is ellart. A bolhak naj:Cymerleka e!szaporodasat a legszembelUnobben IC$zi erlhelove az ismerlclell rovid ideig tart6 fejlodesi ido es a noslenyek petcinek n8'!y szama.

A boJhilk eJieni vedekczessel nemcsak azt erhelji.ik el. hogv Kutyainkal megszabadiljuk a kellemelJen es kinzo. viszket6, nyugtal~nil6 er:r.f-sI61. hanem mas belegsegektol is meg6vhaljuk. A bolhak Ismeretcnek largyalasanal nem mulaszlhalom el fel­cn~liten.i, hog..,. Ligy az emberen. min! minden mas aJiatfajon. m6:')·mas f6j~ft bolha e16skodik. Csakis emberen e16skodik a kozonseges bolha (Pule.,-· irrifons L.), az ebeink boren pedig ~ h~lyobolha (Pulex canis s. sel"ralic(!Ps, Ctenocephalus canis) el lomegesen. Az ul6bbi a hazi macska b6ren is el6skodik. A kutyabolha csak eivclve tamadja meg az emberi leslel. Az ~blc'1Yeszt6k mBgukrol tapaszla lhaltak, hogy barmennyire bolhas IS a kutytljuk. a gazda teslel nem igen lilmadjak meg a keJle­~ell~n es ug~6 Cl6skod6k. He a bolha kellemellen csipesel e~z~. IS a. lulaJ?onos. tlZ rendszerinl a kozonseges bolha csipe­s:tl.?! szarmazlk es a kellemctlen vendej;! valameJyik emberlar­s.8101 ugrol! vendegsegbe hozza. nem pedig 8. kulylijab61. Kel ev­t!zedes gyakorlati lapaszlalataim e nezelel megc rosilik. Az lllJfllorvosi f6iskola vezetesem alaI! alia rendel6 intezelebe

225

naponla Ibmegesen hoznak vizsgalat \"I.~gelt kulyilkat. melyek­nek testen nem egyszer hemzsegnek a bolhak. meR sem lapasz­laltam. hogy a kulyabolha testemre tolakodv8. all kellemellen­kedett volna.

Ezek szerinl a kulyaholha hOsegesen kllarl gazdaja mel­lett es a kulya sz6re k6z6tt. vedeU helyen szivja a verI. Eleg­telen tisztogalas melletl annyira e]szapoK)dhelik, hogy a sz6rok loven minlegy feszkekct alkol (bolhafeszek), timely helyen a bor fekeles. apro szemcsekl6! (8 holha beitirtileke) teleszar!. Ezeken a helyeken a bor igen hajlBmos a borgyulladasra es az ekcemas borbaj kifejl6desere. Nemcsak ekcemas eivalloz8sok kelelkezesere hajiamosilja a bolhak Ibmeges fclle-pese kutyftin­kat. hflnem HZ scm zMhal6 kL hogy a szopornyieas fertozcst is kozvetilheli, cPP tlgy, mini ahogya bolhaknak nagy szereptik van az emberi pestis lerjesztesenel is.

Nemesak az emlilell belegsegek kelelkezescnel van a kulvabolhanak szerepe, hanem a kulyainkban a leggyakrabban e16skodo galandfi'reg kifejlodl'senek. az alabbiakban ismer­lelcU tetvek melleU, a bolhak az egycdtili kozvellt6i. A mBjd mindegyik kulyaban jelenleva 16kmagalaku galondfcl'eg (Dipy lidium caninum L., Taenia cueumerina) izei a 16k magja­hoz hasonlatosak, amelrek rendszerint egyenkent lavolodnak el a kulya vegbelnyilasab61, mikozben a vegbel lajeken clt'nk \'iszkelegscgel okoznak.

A penllikagiliszla okozla viszkel6 erzes jelenlkezesekor a kutyak a vegbe1lajekukal harapdaljek, nyalogaljdk. a kor­nyezet largyaihoz dorzsolg'ctik (nepies nyelven: szank6znak). A szabad levegorc Julotl halvanypiros szinu izek renyh e moz­gasl vegeznek, majd megnyulnak. majd megszelesednek, vegy pedig a \·cgbcl!ajck szorehez tapadnak es a megszaradasuk ulan vorosesbarnas-sarga szinu. rizsnagysagu anyagga zsugo· rodnak ossze. A szabadba kertilt panllikagiliszla izek igen sok pelel tartalmaznak , amelyekbol kikell ebrenyek larvai mini .,eyslieercoid·· a kulya szorfelU-jehen (Trichodectes latus vel canis) es a kUlyaholhil.ban eloskodik. Ha R kutya ily larvakkai ferlozoU lei vel vagy bolhat a bor harapdalasa (bolhazas) koz­ben lenye!, a beleben kifejl6dik a 10-.. 10 em. hosszura is megnovekedo, tokmagalaku galandfereg, melynek feje igen apr6 cs horgaival erosen belekapHszkodik a bel falaba. Az alialanosan hasznalt fereguzoszerek beadasar8 rendszerint a fej a belb61 nem t8volodik cl. amelybol azulan a lovabbra is ivarerell izek fejl6dnek. lIy modon nem is esodalkozhatunk. ha a kUlyimkb61 a belfereguzoszerek adagolas8 ulan rovid ido mulva ujb61 panllikagiliszla izek tavolodnak el. A Dypili­dium caninum galandfereg nemelykor szazszamra tHoskod­helik a kutya vekonybeleiben s ilyen esetben a fejlodOfelben levo kutyaink laplaltsagal es a betegsegekkel szemben az ellent­all6kepesscguket igen lenyegesen befolyasolhaljak.

, ,

226

•. A mar emlitell kulso elosk6dok6n Idvli! kUlyainkal a u€r­SZI.UO fetcek (Hoemafopimus piliferus) is nyugll3lenilhaljaK es egeszsegl allapolukat bdolyasolhtll]ak. A haematopimus lela el.h~gyesed6 fejevel a ~ut)"a borehe furakodik es tigy szivja veret. A verrel leleszllt le'G leste sOlelvoroses-berna szinu e~zel ~zemben a szorletu (Trichodecle~) feje leposan lekere~ kll.t' I.t e.~ lesle_ 8ar~.as .szinu. Az ulribbi 8 kulya vere! nem SZIVJ8 es II hor felutelen fiZ elhal! hemmal. valaminl kihulloll 8zorszaitlkb61 el. A viszkelo erzesl pedig ez a bareloskod6 mozgolodasa idezi cia.

. Ha az eb.lenyeszla kenn ele::ek 16k6il mentesse akarja lenm tiZ egYlk le'iilyakrBbban e16forduJ6 galandferegla/ uSy els,?sorban vedekeznie kell 8 bolhak es letvek ellen~ A kul~alnkon kivu.' e~sosorban gondol keJl forditdni magara a kUly?olra , tI kUlyeklfulo~tI, kennel lalajara, mely gondozallensag e~el:ben a le~lJobb lalbJa Jehel a bOlhak lomeRes elszllpo ro­da~anak. A kulyaklfut6k lalaiel, a kurya61ak aljal hosszahb idon kereszlGl 5-1O%·os "Saitm"·, vagy "TrioJ'"-oldallalloesol_ I~ss~k, mely muvelel ml'lgaban is elegend6nt:'k bizonyul a mar km~o bolhaesep~s es6kkentesere. A bolha kl61 eUepeli kulya lestel !3 len!esz~c: ez el~al~arlan es veszedelmes jovevenyekl61 a lalaJ ferlolleOl'cse ulan U8Y menle:-ilhe li ve~ervenyesen ha a kul}ak lesleI5%·08 kreolin-, 2%-08 Triolos-, 5%-os .Sal~n"­oldaltal bedorzsoli, vagy hasonl6 szazalekos oldalb~n meg­ftiroszli.

A gondos ebtenyeszlonek ktilon6sen erra kelt fi8yeln ie, hogy enyak~IH~1 b«:'lhaklol es lelvekl61 menlesek leJ,(yenek. Szorgalmas hsz l Ogelassal, megfe-Ielo vedeke7essel es ferlalle­nil~ssel B bOI ~ekat es lelvekel J..iirlhalja kennelebal, amely muvelellel eg\ ulial megvedi kedve-ne aliatail a mar ismerleleil keros hatasu gelandfergekkel szemben.

A.z elorelal6. ~s Jelvilasosodoll eblenyeszla lenye~zetel a b_el~gse.gek ellen Joelore megvedi s nem pf'dig 6kkor kltpkod fuhoz-fahoz , csodaszerhez, tilkos szerhez, lImikor mar hemzseg ~ kuty a belseie a karos elaskod6kl61. Az ilyen lilkos es dresz­hkus szerekkel tlZ eselek hilnyomo res?eben nem hogy nem hasznalunk kUlyaink egeszsegimek, de ez eselek lulnyom6 reszeben esakis arlhalunk.

Elsa segely a seriilesekneJ.

A sebek kornyekerol a szort lemossuk es a sebel a keznel leva £erlotlenilQ oJdelial k,mossuk, ml'>jd 8 verzes esilJa­pitasera li8zla sletil ~Azev61 nyom6 kolesl helyezztink.

Csontloresek eselen a lort veRlagra hideRborogatasl helyezztink, liZ alland6 kolc~s alkt:llmazasel bilZUk all.!llolvosra.

A sebek kezelese ela!! mossuk liszlara kezunket.

225

naponla t6megescn hoznak vizsgalal vcgeti kutyakat, melyek­nek leslen nem egyszer hemzsegnek a bolhak, meg sem lapasz­tallam, hogy a kutvabolha lestemre lolakodva, ott kellemetlen­kedell \'olna.

Ezek szerinl a kutyabolha husegesen kllarl gazclaja mel­leI! es a kuiya SZOTe k6z611. \'"dell helyen szh'ja a vert. Eleg­tclen liszlogalas mcllell annyira elszapo~dhatik, hogy a szorok 16vt'n mintegy feszkekel alkol Ibolhafeszek), amely helyen a bor fekeles. apro szemcsc]<ldJ (8 balhs bc!iiriiI6ke) ieI('szorl. Ezeken a helyeken a bOT igen hajlamos a borgyulladasra es az ekccma.s borbaj kifejI6clesl're. Nemcsak ekcemas elniltozasok keletkezesere hajl8mo~ilja a bolhak lomeges reJi<~pese kutyain­kat, hanem 5Z sem zarhalo ki. hogy a szopornyicas ferl6zes! is kozvelilheli, epp ugy, mini ahogya bolhaknak nagy szerepuk van az emberi peslis icrjeszlesenel is.

Nemcsak az emi[lcit belegsegek kelelkezesenel van a kulyabolhtmak szerepe, hanem a kutyainkban a lcggyakrabban el6skodo galandfereg kifcjlodesenek, az alabbiakban ismer­lelcll telvek mellett, a bolhak az egyeduli kozveliloi. A majd mindegyik kUlyaban jelenle\"6 IOkmagalaku galandfereg (Dipylidium caninum L .. Taenia cucumerina) izei a 10k magja­hoz hasonlatosak. amelyek rendszerint egyenkenl lavolodnak cl a kUlya vegbelnyililsabol. mikozben 8 \"egbel lajcksn eienk \·iszkelegsegel nkoznak.

A panliikagiliszla okozla viszkelo erzes jelenlkezesekor a kutyak a vegbeltajekukat harapdaljak, nyalogaljdk, a kor­nyezel largya ihoz dorzsolgclik (nepies nyelven: szankoznak). A szabad le\"cgorc jutol! haivanypiros szinu izek renyhe moz­gasl vegeznek, majd megnyt."linak. majd megszelesednek, vagy pedis a ,"egbeJtiljek szorehez lapadnak es a megszaradasuk ulan vorosesbarnas-sarga szinu, rizsnagysagU anyagga zsugo­rodnak ossze. A szabadba keri.ilt pimtlikagiliszla izek igen sok pelel lartalmaznak, amelyekbol kikcil ebrenyek larvai mini .,cyslicercoid'· a kutya sz6rfetLi-jcben (Trichodectes latus vel cani:-;) es a kutyabolhAban el6skoclik. He a kulya ily I8rvilkkal fert6zo11 lei vel vagy bolhal a bor harapdaliisa (bolhiizas) koz­ben lenycl, a beleben kifejl6dik a 10-.. 10 cm. hosszura is megnovekedo. !6kmagalaku galandfereg, mclynek feje igen apro es horf/aival erosen belekapaszkodik a bel ralaba. Az altalanosan hasznalt feregCizoszerek beadiisilra rendszerinl a fej a belb61 nem lavolodik el. ameiyb61 azutan a tovabbra is ivan!relt izel( fejl6dnek. lIy modon nem is csodillkozhatunk, ha a kutyankb61 a belfereguzaszerek adagolasa ulan rodd ida mu lva ujb61 panllikagiliszta izck lavolodnak el. A Dypili­dium caninum galandfereg nemelykor szazszamra eloskod­hclik a kulya vekonybeleiben s ilyen eselben a fejladOfelben levo kutyaink laplallsag"al es a belegsegekkel szemben az ellenl­a1l6kepcsseguket igen lenyegesen befolyasolhaljak.

< • 226

. ,A mar emlilell kuls6 elaskodokon kivul kUlyilinkal a ver­s=wo tefve~ (Haemafopimus piliferus) is nyugll3lanilhaljak es egeszsegl allapolukal beroh-a~othlt"ilk. A heemalopimus telu eJ.h~gyesed6 fejevel e .kulye _ bOlebe furakodik es ligy szivja verel. A verre! teleszlH le'u teste sOlelvoroses-barne szinu ezzel szemben a sz6rteIU (Trichodectes) feje laposan l ekere~ kilelt e!'i teste sergas szinu. Az utnbbi 8 kutya verel nem szivje es a bor felulelen az elhalt hemma!, valaminl kihullolt szolsu:'ltlkb61 el. A viszkel6 erzesl pedig ez a b6rel6skod6 mozgoJodasa idezi ela.

. Ha az eb.lenye!'izI6 kennele:.ek lak6[1 menlesse akarja t~nOl ftZ egYlk le~gya.krabben elafo!dul6 galandfereglal, ugy els~sorban .... edekezme kell a bolhak e!'i lelvek ellen. A kUI~lllnkon kivu.' elsasorban Rondol kelJ fordi/dni magara a kUly?oJra, a ku.lyak,fu(o~lt, kennel talaj8ra. mely gondozatJansag eseleben a lef!lJobb laJ6Ja lehel a bOlhek tomeges elsztlporo­da'lenak. A kutytlkifu(6k ItlJajiit, a kutya6Jak aljal hosszabb idan keresztul 5-10%·os "Sahm"-, vagy ,.Triol·'-oldallallocsol­I~ssl!k, mely muvelet mt;gliban is elegendaneK bizonyul a milT kJn~o bolhBcsap~s cs6kkenlesere. A bolhakl61 ellepeU ku(ya lestet .8 ten:esz!~ ez al~8J~8118n es ve.s7e~elmes j6vevenyekl61 a t8laJ. ferlotl:nl~ese utan ~gy menfe~I'helt ve~crvenyesen, ha a kut)ak testet 5/0·os kreohn-, 2%-os Triolos-, 5%-os ,Salan··­oldallal bedorzsoli, vagy h8sonl6 sZ8zaiekos oldBlb~n meg­furoszti.

A gondos .eblenye~zt6nek kulonosen tlrra kel! figyelnie, hogy 6nyak~l)al b<?,haktol es tetveklol menlesek le~yenek. S~~rgalmas Ilsz1ogalaSSBI, megfelelo vpdekezessel es ferlotle­m~esse l a bOI?ilktll es ,tetveket kiirtl~alja. kenneleb61. amely muvelellel eg) ult81 megvedl kedvenc all8181i a mar ismerteletl karos hBlasu gBltlndferllei<kel szemben.

Az el6reJal6 es felvililgosodoll eblenye.o;z!6 lenye .. zelel a b_el~gsp.gek ellen j6el6re megvedi s nem pcdig 8kkor kapkod fuhoz·fahoz, csodaszerhez, lilkos szerhez, amikor milT hemzseg ~ kutya beJseje B karos el6skod6ktol. Az ilyen Iilkos es drasz­"kus szerekkel 82 eselek !ulnyomo re.o;2eben nem hogy nem hasznalunk kutyaink egeszsegenek, de az esetek lulnyom6 reszeben cS6kis arth6lunk.

Eisii segely a seriileseknel.

A sebek kornyeker61 a sz6rt lemossuk es a sebel a keznel levo ferl61lenill) oJdelial klmossuk, mt,jd a verzes csilla­pililsa r6 tiszla sterH ~:uueval nyomokotest helyezzunk.

CsonU6resek eselen a lor I vewl6gra hidegborogalasl h elyezzunk, az alland6 kales BlkBImazils6 t binuk alll'liorvos ra.

A sebek kezelese eloll mossuk liszlera kezunkel.

227

Az elsc5 segely mergezeseknel.

A mergezesek ese!en B leggyorsabb segely is rendszerinl mar kes6. Barmennyire is Kozel van az allalorvosi segitl'leg. mig 8 megfelelo lanacsadils szerinl szerencsellenul jar! ebonkel ellalhaljuk. B helailu'lat61 es fajdalmakt61 ebel meRfelel6 elso· segely alkalmazasavai cS6kis 6 lulajdonos menlheti.

Kedvenc ebOnk rend.,zerinl a duvadirles ellen merge­zessei kuzdo vadttszletGlelek k6zeleben van kileve 6 lepjobb6n 8 mergezesnek. Erre a celrR vadaszaink rendszerinl B foszforl es t'I sztrlhninl haszna!jak. Ezek szerint kUlyainknal a szabad terGlelen leggyakrabban 8 fos?for es a szlrihnin-mergezes esz­lelhel6, ewel szemben v8ro~okban es gyarlelepeken, ahol a patkanyok elszaporodle..k a kUlyak k6z6tt BZ arzen-mergezes is aldozAlail szedi.

A kUlyakkal szemben lapaszlall lelkellen gyi..i16Iel, mely inkabb tI tult:ljdono~s81 szembe iranyul, a kutyak mergezesenek szamal lenyegesen gyerflpitje. Aki megfelel6 modo n eteti es ilaljc: ebet es elsorenfr,;u sZi..ik,,-egleleit kelloen kielegili. az msr eleve megmenli kedvencet ft mergezesekl61.

Mar a k6iy6kkulyanal kezdji.ik mel{ e megfelel6 szokla­lassal 8 rendes elelesl es ilalas\. K€o?bo! val6 eteleshez lehe-16reg sohfl se szoklassuk meg kulyankttl. merl az iJyen kulYB az ioycsikland6 es el(vebkent mergezetl fala!ol 6Z idegcnl61 is elfoRadja. Az elelesnel csakis eg, ugyAn6zon eleloedenyl hasz­naljuk es lehetoleg naponla t6bb izben elessGk kUlyankal. nt'ho~y 8 ttile-he.'! gyomru ebunk a rl tllmes anY6gokat ehsE-ijctol sflrkalva szedjen f:>l. Az elete'it mindig B csaladhoz IArtoz6 h"1jlsa vegre. A htis- es c~onlos·elesegel ne \'onjuk meg lel­jesen, mefi a hus' VHt.:!V eilontehes-kutya a mergezetl husl es esonto! is szive1-en, habzsol6 etvag~yal elfol.!yasz!ja. A haz6 rz6 szolgala tol leljesil6 kulyainkfll ttz esti 6rakban bo ... eges vecso' ravel lassuk el. A sZRbddlerGlelen melleltOnk h61Hd6 kutyantlk megfelelo bose!;l"es elese!l:el nyujlsunk HZ ulunk eloll. MesJelel6 edenybol val6 i1alil. ... hoz szokl!:lssuk kutyankal, mert evvel az eljaras'lel klkusz6b61hetjGk a szobelany es B szakacmo k6rGl sellenkend6 k61Y6kkutyanak varosokban ismetelten lapaszlal­h"l.16 IU!;l"mergezesel. Ha kulyank reszere megfelel6 helyen friss viZ7.el ilal6edenyl helyezi..ink el. U'5Y 8 kUlyank szomjuiagat ke!l6en minden akBdaly nelkGl c .. ilIapi.hatja es ily k6rGlmenyek k6z611 a szomjuil6Rerzete nem fogja tl lapasztalallen kulyenk6 t arra kf'-nyszeri!eni, ho~y a ltiggal lell edenyb61 kinzo erzeiel kidegilse. A lapasztaltllaim szerinl a nyelv re kilerjed6 iugmer­g~zes f61eg k61y6kkulyaknal fordul elo.

A megfelelo elelhez es ilelhoz ~7.0klatott kutyaK k6zo11 8

mergezes a legna~yobb rilkasagok k6ze larlozik. Az elsorangu szagl8s~al biro kul)'ank az idegenSZaRol

hamar eszreveszi es az idegens7.agu eteh €os ital l elsem (ogedja.

228

Miel611 titra lernenk 6Z etelesf'n kivul it6ssuk meg kutyankat, ne gondoljuk, hogya kuhanl'lk a poc~olyaviz is j6. A pocsolyak vize sok oly korokoz6 el6skod61 es bakleriumokal larfalmaz­hain6k, amelyek kulyainkra ves?edelmesek lehf'lnek. A sza­kacsneval, vaRY 6 reggeli bevasarlast leljesilo tirnovel selarrt kelt kulyel elt5zetesen elessuk es ilassuk meg, me rt 6Z ilyen ulakon fardul elo leggyakrabban 6 mer'lezes. A fUiZerkf'res­kedo az egerek e~ a patkanvok ellen merget szor ellehetoleg inycsiklando falalak alakjaban, emelye l HZ ej folyaman tel­jesen kikop!aliatotl kutyank f'1lanksaggtd fel felhai. A merge­zesek elleni vedekezes 6 fontos, mer! a mergezes h.ineleinek jelenlkezese utan mar csekely remenyunk lehet a gyogyulilsra.

A sztrihninmergezcs.

A szlrihninmer!;l"czes heves gorcs6kben nyilvanul. Amini e kUlyankhoz n'yuluAk a merev g6res6k hirlelen sulyos­bodntlk.

A merRezell kulyaba miner 16bb solclre foz6t! orosz leal 6ntsGnk es he m6dunkban veo, mit'lobb e ~u ytl neR\safi!ahoz kepesl 1-2 Rram chloralhydratot nyalkas kemen .... i1o fozellel keverlen 8 vegbe!be feeskendc,,"zGnk. Az em'irell g~ogyszerl kelsegheeseit helyzetben 6 gyomorba is 6nthclji..ik.

A toszfOl'mcl'gezcs.

A foszformergezes hanyasban es hasmenesben nyilvanul. A hanyadc'k fO"lzforszdgu.

Hany!atoul e rel:~alic 2%-0"1 old tllab61 negyed6rankent 1 e-v6kenttlnYII adagolunk. Tejel. olajal ellennHiregiil nem s=abad adnunk.

Az 3I"Zcnmcl'gezes.

Az arzenmergeze~ben lev6 kul) ak lamolyognek es veres hanyas s ha'!;menes fogj.:t cI oket.

Az arzenmergezes ellen hAziszerkenl ajanlhalom: a cuk­rosvizel es a nyalkas kemenyit6fozelel.

A lu~mergezes kezdeti szakaban a higilOU sosav (l leas­kanalnyi I dec.liler vizben) hasznalhei.

Az orvoshlsi eljarasok.

A rendelo 611alorvos rendelese! 8 lelikus eblatl6 igen gyakran izgalollsilga miall nem jellyzi meg kelloen, igoy helyen val6nak lallom , hogy az eborvoslilsi eljilrasok elemeit ill kozreacljttm.

A rendszerint kellemellen szallu foS iz.u g}6gyszerekel e1sorangu szagl6 es izloerzekkel biro kulyil.ink onmagukl61 nem veszik be. '

A kevesbe szagos es il-Ci gyogyszerekel a kedvenc eleseg­hez keverten kut}ank eselleg elfog~aszlja_ A reggeli orilkban mar kiehezeH kulya 6. husba csavBrl gyogyszerl falanken lenyelheli.

Az eselek !ulnyomo re~zeben a gyogyszerek beedasanal az eroszakhoz kell folY6modnunk, mely mCivelel mindlS kell6 szigoTral es eg}ullal kello gyengedseggel hajtand6 vegre.

A beleg kutyejaerl aggod6 lul6jdonos fogja meg kedven. cenek a {rjel es egyik keze .. ·eJ a rulek lovel ragzitse, 8 masik kezevel Dedig a szajzugol hUOlZe felre es ez ilymodon lele~(jlt pofatasakbH onlesse be a ~nogy~zerl. A por aleku gy6gyszl'rekel, bilrmennyire is kellemellen izuek, i1ymodon beedvB, kulyil.nk hosszabb vagy rovidebb idaig lerl6 csamcsogas ulan megis lenyeli. A kellemetlen izu porokhoz cukorporl, vagy sz6da­bikflrbonal keverjunk.

A piluldk, lobdocsok beadasanel az el6bbi eljilrassal szemben a kulya lul6jdonosa balkf'zevel illfogva ez orrhalal. szejjelierpeszti a s2aja.1 es a labdacsol jobb kezevel jol melyen 6 lorokuregbe helyez;, majd 6Z allkapcsokal gyorsan osszecsukja. A gyorsan vegrehajtott muveletncl a hulyank ijedelmeben a labdacsol hirtf'len lenyeli.

A folyekonu orvo.'lszereket a pofa zacsk6jaba kan811al onlsuk be, m;kbzben kUlyank arcorri reszet kezunkkel ossze­fogva megasra lerl!iUk.

Az engedelmes kUlya az orvosszereht, ha nem is 5zlve­sen, minden kulonJege~ eroszak alkalmazasa nelkul beveszi.

Az clkenyezlelell kul}ilknal I'll. orvosszerek beadasa rendszerint nehezsegbf' utkozik. Kulonosen a gezdaja fele is kapkod6 ku1yaknilJ vedekeznunk kell a harapas ellen. A rovid, lorlorru kUlyak81 kiveve. ilyen eselben az ellenszegulo kutya suijal Szal8g segelyevel k6ssuk be. majd I'll. egyik segilsegi.ink liZ alii'll fejel es elGlso labail, a masik a hals6 veglagokat kezcveJ rogzi!se. Az ilymodon lefogoll es beKola!lsz6ju kutya­nak sZiljZUgBI fehehuzzuk es a gyogyszerl a pofe es a fOg8k kaze onlsuk.

A Sy6gyszerek adagolasan kivul az eblarl6nak liszlaban kell lenni avval, hogy kulyaj8 belegsege eseten a folylonos nyalogelassal eS vakarodzassal ~ulyosbithatja a koros elvilI­loz6sokal. IIYf'n eselekben a fejre surun befonl szajkosaral helyezzunk, vagy a v8kar6dz6 "eglagokal k6ssilk be, vagy

i

230

helyezzuk bekhobe. A szajkosar befonase, vagy vedak61es 61k81mazasa 6kkor is indokolt, he a lestfelulelel kenocs6s Ryogyszerrel keze!juk.

A bell'g kutya apolasa nagy H.irelmel es gondossaRol kivan. mier! a beles negylabu li1rsunkal allend6 felugyelel alall kell larlanunk. Ha eredmeny! akarunk eJerni, akkor a beleget 6 ,ulajdonos mega apolja s ne bizza lelkiismerellen segedszemelyzet reo

A lul6jdonos az elrendelt ulesilasokal es allalorvosi tanacsol szigoruan larlS8 be. A betegenek orvoslasanal ne kl'l.pkodjon fuhoz-filhoz, foleg ovakcdjek az ugynevezell laikus kutyakuruzsl6k lanacsal61.

A negylabu Iilrsaink az cnzellen ragaszkodasuk es szere­teluk reven ezl a kis illdozalot ugyhiszem megerdemlik.

,\t,;Ilnlho~i>l mgric(l.ns Agyve16 be!egs, gek .\ktlfllSZ b6rbtlj ,~l1golkor Aujeszky-fdl.' bctcg~N Beleh elo~kodoi Belek fclfuvodQSI' 8Clkrgt'SS('lZ Belstlrpang(js

Bolh8k Csalnnkiu!,'s l'uknrbdt'\:"''y Ebti[u ... z Ekct'ma Elhiztl!' Fekehes sZ!lJgyul ada. Ferh)zo nvulta!r-\'e ",!)(lor ullls Filaria immitis GalandfNeQ: Germcvcl6 bdellSt'gel G.'ge- 1lt'lIecs6- t"1I horgfihurut

Gumok6r Ha~mene.

Hasvizkor Him\6S H61ytl)o!hurut

u 221 219 223 21R !O3 213 211 21:.l 2i? 1:.::4 ,:lO

218 207 220 217

J9 \02 217 ~13 219 21-1 :..>O~

211 213 210 lIti

H6!\(lgk6 [degen I('stek /1 bell.'kben

K05Z

Ko~z\'en}

\ It'll h6 Ilv ag\'u Ilad iI~ \klg(,zl.'~ .. k \yalzus (1rrn"II,t'-s

Ol~ofeleg )rvo>llitsi eljtHtlsok

Penltl>llOOlUffi It\enioide~

P,ropifl/,mozh Rilhos. ..... lZ S<!·uint'k Sl.llj,lurul S7i\ bt'lel/s,>sek SzoporrlVjc-tt Szult'-si gOfcsok Tttrlosilmor

ehl'k ofok!;yulladus

I udol!,,'u\1adils \'e>l€ok bl'II'I/SPgt"i \'eszctlst'g \"t'rt'16skod6 \t'-rszegen\st'-g

'16 21~

222 2\7 215 .)?­--, 209 214 213 __ 9

21· \ 2(lS 22:' ~2fi

.J¥.! d5 1Jl.l 219 22\ 22-1 2\0 21" .?\l \9::: 217 2\7

I I

CHINOIN dllatgyogyszepek kutydk Pf?szf?pe

Hizan l'".l1Itli .. J.I k\·"ziII1H 11,\' " .. !.fOI' .. II\,;t .. Ltk:lnH~ llylllt· ... I.) ..... "" .. yo'Io6,., ~.ontf.:Jjgyu.16 ••• '~s.".u.sz ••• d ....... 9941. Idsd,..,. •• By6gyltu..ii ......

Cadogel :\d. U ... HI.

blI"gyullpdds, .,. .......... 'ttll!dJIt 611,. ..... Y., .... ' .. goIl6. 011", .. ,

Koptin. .. Uhl;b.~9. 60,,.4,., ,.#tI.* .Uen.

Vepmittin. gll .... ,6. ds "'By;'!b b4tf.rgelr #lIon.

Rktoppotin '<oj

\1 " ~ r " 11 d l' I h " I ii k a CIIINOIl\ gy.\J·n;1I qp{'slt'l\ l's b.il'm('I~' gy6gyl;\J' IIljlln.

A iajtatiszta ebtenycsztes e .. dekeit I szemmeltarto intezmenyck es egyesiiletek:

R "' ......... d ..... , pull, '" ....... 1 ............ . UI~"

OJ 0 , ~:1... ... rn. AI ... affal·

.... "0.1 'lIb"o/~ pollflllnlf. .. iJa .. ~v _'"

A VI oz Oc IQ" ., \ kl-,"h' .• 1 ,,0 ... %6go$ VI",.' .. Club"

\, p '1< I SC! 4 ~

A "h .. MII{J~ap FOJil.ro .. i", .. T.,njle ... IBio Egy •• sUI"" .... ( 3Ild"o' 2' ~:~r"n:

>Y

To~.,.(U.,.y#s"'liih .,.elm.., .. JH .. yy .... Tox.7 ..... '., ... •• 7 .. t::."6t.,"y •• ",,8 .. ESy •• UI.,t., ....... ~, So L y .

., ... • C It '"

M. "f ... t:: •• "dii ...... ty .. Ido .... U6 t"'.p.n . , •• Co \1.

T.,t .. ,,.,,,, .. m.gy ........ tyd ...... ph .. '6 .. ' ;t" .. , • •• nC .. ,.",. ..... ,. B .. d .. p •• t.