MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV (5 … · A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása

Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam 1. oldal

Németh Imre Általános Iskola 2010. OKM kerettanterv adaptációja

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV

(5-8. ÉVFOLYAM) – 2010

5. 6. 7. 8. Magyar nyelv 2 2 2 2 Magyar irodalom 2 2 1,5 1,5 Dráma és tánc 0,5 0,5 0,5 0,5 Összesen 4,5 4,5 4 4

Célok és feladatok

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Egyik alapvetı célja és feladata a jövendı tanulmányokhoz szükséges és a felnıtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Ezzel összhangban kiemelt feladata a közvetlen (interperszonális, szóbeli és írásbeli), illetve csoportos, közösségi kommunikáció, az önkifejezés hatékonyságának növelése az eredményes közlést és befogadást segítı, a verbális és a nem verbális kommunikációhoz köthetı képességek továbbfejlesztése, gyakorlása révén. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Ebben az összefüggésben az irodalmi nevelésnek kitüntetett célja az olvasási kedv felkeltése. Ehhez kapcsolódik, hogy tudatosítania kell az irodalom fontosságát, szerepét a tartalmas emberi élet kialakításában, ki kell jelölnie a helyét a mindennapi életben a sokféle egyéb, részben társmővészeti (pl. a film), részben szórakoztató-ismeretterjesztı, tömegkommunikációs médium között. Egyben meg kell alapoznia azokat a képességeket, amelyek lehetıvé teszik az irodalmi alkotások élményszerő, tudatos befogadását, az érzelmi intelligencia fejlesztését. A tanítás a szellemi, érzelmi érésnek ebben a korszakában a beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl a diákok érzelmi kapcsolatok iránti igényét, átélhetik a szolidaritás, az együttmőködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelı, ezzel is az önismeretet elısegítı nevelés. A játékosság, az alkotóképesség fejlesztı támogatása, az életkorra jellemzı érdeklıdés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önmővelés felé ― mind ezt a célt szolgálja. Sok lehetıséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és idıben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására. A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5-8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra épül. A két szakasz azonban néhány vonatkozásban el is tér egymástól. Az 5-6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegek megértését, az írást, illetve megalapozza a sokirányú kreativitást a kommunikáció különféle területein (pl. az audiovizuális, az informatikai alapú ― ITS ― mőfajokban). Az 5-6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elısegítı rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítı, nagyobb lélegzető klasszikus mővével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi mőveltségét.



A 7-8. évfolyam a legtöbb esetben már a következı iskolafokozat tanulmányaira készít elı. A mővelıdés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. A fölkészítésnek elı kell segítenie a nyelvi és az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi mőveltséghez tartozó tudás elsajátítását, továbbá a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzık fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. Fontos feladat az irodalmi képzésben az önálló olvasmányválasztás elıkészítése, megalapozása, sokféle irodalmi (nem csak szépirodalmi) forma, illetve az irodalom határterületeihez tartozó (pl. filmes, egyéb vizuális audiovizuális, informatikai alapú) mőfaj megismertetése a diákokkal. Fontos cél annak tudatosítása, hogy az egyéb médiumok (pl. a televízió, videó stb.) nem feltétlenül jelentenek vetélytársat az olvasásnak, illetve sok tekintetben nem képesek pótolni azt. A nyelvi képzésben kiemelt feladat a különbözı kommunikációs területeken való hatékony, önálló kommunikáció erısítése, a különféle nyelvi, audiovizuális, informatikai mőfajokban rejlı lehetıségek megismerése, kreatív alkalmazása a gyakorlatban.

Fejlesztési követelmények

A szóbeli szövegek alkotására és megértésére, a kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttmőködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bıvülı követelmény a szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezıeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédmőfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok, kommunikációs zavarok és pragmatikai jelzések fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezıinek megismerése a gyakorlaton keresztül, az író, a mő és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelı tájékozottság a médiumok szerepérıl az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs (informatikai, IST) mőfajok kifejezésmódjának ismerete. A szövegértés fejlesztése szóban és olvasott formában az iskolai képzés szintjeinek megfelelıen az eredményes tanulás és önképzés föltétele. Az ismeretszerzés, az eredményes iskolai szereplés elıfeltétele és fontos forrása a tanulótársakkal és tanárokkal, az iskolai élet egyéb szereplıivel, szülıkkel stb. folytatott hatékony kommunikáció. A kellı mélységő írott szövegértés az alapja az életkornak megfelelı tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetéső, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban elıforduló élıszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapvetı helyesírási szabályok készségszintő alkalmazása. Az iskolai szereplés fontos eleme az órai, csoportos kommunikációban, különféle tevékenységi formákban való részvétel, az ezekhez kapcsolódó jellegzetes kommunikációs megnyilvánulások (vita, érvelés-cáfolat stb.) normáinak megismerése és alkalmazása a gyakorlatban. A szó- és írásbeli szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedıen fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó mőfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelı fogalmazásig, a szóbeli felelettıl a kiselıadásig, a különbözı interperszonális megnyilvánulásokig, illetve az audiovizuális, vizuális, IST alapú szövegekig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élıszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelı íráskészséget, rendezett, olvasható, kreatív írást.



A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentıs szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemelés, tömörítés, szöveg kiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztı irodalom használatában, ismeretek az anyaggyőjtés és -rendezés módszerérıl, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeirıl. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián (IST) alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is. A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedı feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a nyelv rendszerére és a kommunikáció változatos / változó formáira, technikáira vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani és kommunikációs ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi mővek feldolgozásában feladat annak a megláttatása, hogy a mő jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani és kommunikatív-pragmatika ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi mővek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megırzésére vállalt felelısséggel. Az irodalomoktatás legfıbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés alapvetı feltétele a szövegelemzı eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegbıl, illetve a mő és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott mővekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10-14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetıséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerısítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló mővek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi mőveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai mőveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzıik tudatosítása; az olvasott mővek alapján néhány alapvetı irodalmi téma, motívum fölismerése különféle mőfajokban, más mővészeti ágakban. Az irodalmi mővek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlıdésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok elıadása. Az irodalmi mőveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerő irodalom szerepérıl, értékérıl, sajátos eszközeirıl is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt mővekrıl önálló véleményalkotásra buzdítsa ıket és a mővekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja.

Nem szakrendszerő oktatás óraszáma (kimenı rendszerben) a MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM tantárgy keretében:

2011-12. tanévtıl 5. évfolyam / évi 0 óra 2011-12. tanév 6. évfolyam / évi 44 óra; 2012-13. tanévtıl / évi 0 óra

Nem szakrendszerő oktatás keretében (2011-12. tanévben 6. évf.) fejlesztett kulcskompetenciák:

Anyanyelvi kommunikáció, Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség



Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia. A nem szakrendszerő oktatás kiemelt fejlesztési irányai

• Az olvasáskészség, vagyis a szövegértı, élményszerzı olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika).

• Az íráskészség a kézírással mőködı írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze.

• Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapmővelet készségeit értelmezzük.

• Az elemi rendszerezı képesség, ezen belül az elemi kombinatív képesség. Tantervünkben témakörönként jelöltük a témakörön belüli nem szakrendszerő oktatásra fordított óraszámot. Ezeken az órákon új ismeret oktatása nem zajlik, a nem szakrendszerő oktatást a fentebb jelzett kulcskompetenciák fejlesztésére fordítjuk. Felhasználjuk azonban a témakör ismeretanyagának mélyítésére, azzal, hogy a kulcskompetencia fejlesztéshez olyan gyakorló feladatokat adunk, melyek mélyítik a témakör anyagának elsajátítását.

Figyelmet szentelünk:

• az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban,

• az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére,

• a kommunikációs képességek (Pl: mőfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erısítésére,

• a szociális kompetenciák fejlesztésére,

• a térbeli, idıbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra.



5. évfolyam

Belépı tevékenységformák

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplıinek, tényezıinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése - a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak és a kommunikációban beálló zavarok, pragmatikai szintő (nem verbális) jelzések, visszajelzések észlelésének gyakorlására. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezıeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelıen. Nem verbális, pragmatikai szintő jelzések alkalmazása. Történetmondás mindennapi személyes élményrıl, olvasmányról (különbözı elbeszélı szerepében, mesei és valóságos helyzetekrıl, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). 2. Olvasás, írott szöveg megértése Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különbözı témájú mővek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. Memoriterek kifejezı elıadása. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek keresése, a jelentésváltozások azonosítása, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. Az elıismeretet feltáró szövegszintő és a szójelentésre épülı szövegelemzı eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztı szövegek jelentésének feltárásában. A leírás, a jellemzés különféle kifejezıeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi mővekben. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, elıremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott mővekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlıdés különféle formái, a túlzás. Vizuális elemek (kiemelések, betőtípusok, színek, illusztrációk) szerepének megfigyelése az írott nyelvben (pl. tankönyvek, informatikai hátterő szövegek, publicisztika stb.). 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. Irodalmi és ismeretterjesztı olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülı szógyőjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetıségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. Leíró és / vagy elbeszélı fogalmazás elıkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetrıl különféle szerkezeti megoldásokkal (egész - rész, közel - távol, részletezı - egybenlátó). Rövid elbeszélı fogalmazás mindennapi személyes élményrıl, olvasmányról (különbözı elbeszélı szerepében, mesei és valóságos helyzetekrıl, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). 4. A tanulási képesség fejlesztése Tájékozódás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztı irodalomban, az olvasott mővek, mőrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. Vázlat felhasználása különbözı mőfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához.



Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezetı fülszöveg alapján, ill. átlapozással. Ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) keresése bármely tantárgyi témához egyénileg, tanári irányítással vagy társakkal együttmőködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok győjtése a tanult anyag bıvítésére. Források azonosítása (szerzı, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekrıl, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekrıl. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvrıl A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. A hangképzési sajátságok megfigyelése. Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, mővészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. Hangutánzó, hangulatfestı, azonos és hasonló alakú szavak győjtése, jelentésének értelmezése, megkülönböztetése egynyelvő szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával; fogalmazási gyakorlatok a győjtött anyaggal. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmő szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú és mőfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeibıl származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatukra különféle beszédhelyzetekben. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata A mővekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklıdésére számot tartható alapvetı irodalmi témák részletesebb megbeszélése. Különféle mőfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Néhány alapvetı lírai mőfaj megnevezése. Nagyobb szerkezeti egységek elkülönítése lírai alkotásokban. A versszakok belsı tartalmi-gondolati összefüggéseinek bemutatása. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplık kapcsolatának (egymásra hatásának, együttmőködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Az olvasott mővek alapján néhány alapvetı irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai mővekben, népköltészeti és mőköltészeti alkotásokban. 7. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekrıl: szeretet, együttérzés, segítıkészség, félelem, bizalom, hála stb. Egyes szereplık eltérı álláspontjának, érzelmi motivációinak elkülönítése mindennapi élethelyzetekben és irodalmi alkotásokban. A saját, személyes tapasztalatok, elızetes ismeretek összekötése egyes (pl. irodalmi) szövegekben megjelenı kérdések értelmezésében. Saját nézıpont, értékítélet kialakítása egyszerőbb szituációkban és / vagy irodalmi példákon keresztül. A saját álláspont egyediségének tudatosítása, a személyes indokok, az egyéni nézıpont meglétének feltárása többféle állás- vagy nézıpont szembesítésével. A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb mővekben.



Témakörök Tartalmak

Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben 9 óra

Alapismeretek a kommunikáció tényezıirıl a gyakorlatban. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi kifejezıeszközök (testbeszéd) fı formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezıeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata.

Népdalok, mesék 14 óra

Két-három népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A mesék jellemzıi motívumai, fordulatai, hıstípusai.

Petıfi Sándor: János vitéz 24 óra

Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hıs, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés.

Természet, táj, szülıföld; család, szülık, gyerekek 16 óra

Mitológiai és bibliai történetek. Petıfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör címő verse, valamint más, a témához kapcsolódó – különbözı korokból származó – változatos hangulatú és formanyelvő szépirodalmi és egyéb szövegek. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei.

Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélı mővekben 15 óra

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (vagy a regény egy jellemzı részlete), valamint más kapcsolódó szépirodalmi mővek és egyéb (pl. publicisztikai) mővek. A barátság, ellentét, felelısség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban, a korosztálynak megfelelı olvasmányokban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzıi: szerkezet, szereplık, helyszínek, a szereplık közti kapcsolatok.

A beszélt nyelv 13 óra

A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. A nem nyelvi jelzések és a szöveg kapcsolatának megfigyelése.

Az írott nyelv 14 óra

Az élıszó és az írott szöveg azonos és eltérı jellemzıi (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori mőfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A szóelemzı írásmód. Vizuális elemek (pl. kiemelések, betőtípusok, színek, illusztrációk) szerepének megfigyelése az írott nyelvben (pl. tankönyvek, informatikai hátterő szövegek, publicisztika stb.).

A szavak jelentése és szerkezete 15 óra

A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentéső szavak, rokon és ellentétes jelentéső, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások.

Könyv- és könyvtárhasználat 5 óra

Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlı és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia). Ismerkedés az informatikai (internetes, IST) adattartalmakkal, azok felhasználásával.



Memoriter

Tíz-tizenöt versszak a János vitéz címő mőbıl, öt-hat vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás.

Fogalmak

Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezıeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása: hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzó-törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat: egyjelentéső, többjelentéső szó, rokon- és ellentétes értelmő szó, hangutánzó, hangulatfestı szó; szólás, szóláshasonlat, szó, szóelem. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, elbeszélı költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai mővek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetıpont, megoldás; cselekmény, helyszín; ritmus, ismétlés, fokozás, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felezı tizenkettes. (Felismerés, megnevezés ― a gyakorlatban, az iskolai kommunikációhoz szükséges szinten.)

Szerzık és mővek

Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (vagy a regény egy jellemzı részlete); Petıfi Sándor: János vitéz, Az Alföld; és még két verse; két-három népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból.

A továbbhaladás feltételei

A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezıeszközök (testbeszéd) összehangolt használata egyszerőbb kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs helyzetnek megfelelıen. Az élıbeszéd tempóját megközelítı, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Az olvasott mővekben néhány alapvetı irodalmi téma fölismerése. Személyes és olvasmányélmény egyszerő megfogalmazása, elsısorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményrıl, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyrıl, tájról, szóban vagy írásban. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzésérıl, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentéső szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése, szükség esetén egynyelvő szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A gyakran használt és az olvasott mővekben elıforduló szavak jelentésének értelmezése. Képesség a szókincs különbözı rétegeibıl származó szavak elkülönítésére nyilvánvaló esetekben, egyszerő köznapi vagy irodalmi szövegekben. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban és a vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) körében.

Az ismétlı-, az összefoglaló és az ellenırzı órák javasolt száma az 5. évfolyamon

Év eleji felmérés 1 Év eleji ismétlés 9 Témazáró dolgozat 6 A témazáró dolgozatok javítása és a hiányok pótlása 2 Év végi összefoglalás 9



6. évfolyam


1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Gyakorlatok a nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközök helyes alkalmazására és értelmezésére páros és kisközösségi helyzetekben. Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttmőködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Szituációs játékok a kommunikációban beálló zavarok korrigálására, a pragmatikai szintő (nem verbális) jelzések, visszajelzések értelmezésére. Saját álláspont elıadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelı kifejezésmóddal. Más álláspontok összefoglalása, értékelése többszereplıs kommunikációs helyzetekben. Kérdések és válaszok megfogalmazása különbözı helyzetekben. Szövegalkotási feladatok szóban: jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerısökrıl, irodalmi hısökrıl. Külsı és belsı tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelı vélemény megfogalmazása. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különbözı témájú és mőfajú mővek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejezı elıadásával. A mőfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása, a mőfajokra jellemzı fordulatok, stíluselemek megfigyelése (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada). Feladatok a szövegelemzés bıvítésére: a téma önálló megállapítása, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, idırend, ok-okozati összefüggés fölismerése. Az irodalmi szövegben megjelenı egyszerőbb képek, alakzatok észlelése, értelmezésük gyakorlása (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás). 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. Képzett igék, fınevek, melléknevek győjtése - különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a győjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban. Szövegalkotási gyakorlatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetıpontos, idırendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekrıl; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerısökrıl, irodalmi hısökrıl. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggı leírása idırendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézıpontból többféle hallgatósághoz igazodva. Külsı és belsı tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelı vélemény megfogalmazása. Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben. Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mő szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok elıhívása, a képzelet mozgósítása. Vizuális kifejezı elemek (kiemelések, betőtípusok, színek, illusztrációk) használata egyszerőbb esetekben írott szövegekben. 4. A tanulási képesség fejlesztése A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetıségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek



(Internet, CD-ROM stb.) megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi mővekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi győjtımunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelı folyóiratokból, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekbıl (Internet, CD-ROM stb.). A talált adatok célszerő, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A győjtött anyag, könyvtári, otthoni vázlat felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, mősor-összeállításban). 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvrıl A nyelvi rendszerrıl szerzett tudás alapján a szövegben elıforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemzı jegyeik összegyőjtése közösen és/vagy tanári segítséggel. Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok, a különbözı nyelvi rétegekhez tartozó szavak, kifejezések megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelı alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek tudatosítása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Az anyanyelvi és a tanult idegen nyelvi rendszer párhuzamainak (pl. alany-állítmányi szerkezetek, mondatfajták, szórendi sajátságok) megfigyelése. Egyes egyszerőbb eltérı jelenségek megnevezése, a nyelvtudásnak megfelelı szinten. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata Az olvasott mővek alapján néhány alapvetı irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnıttek, próbatételek, szeretet, féltés, hısiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Azonos témák más-más mőfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különbözı mővészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplık megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélı mővek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi mővekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle mőfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással. 7. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekrıl, olvasmányélményekrıl. A szerzıi értékelés, álláspont azonosítása és megfogalmazása mindennapi szövegekben. Mővészi szövegek értékviszonyainak megfigyelése. A saját kulturális háttértıl eltérı hátterő köznapi és irodalmi szövegek sajátos stilisztikai és tartalmi jegyeinek megfigyelése, kiemelése. Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak olvasása, a bennük megjelenı, a saját kortól távoli gondolatok, vélemények összegzése. A humor, a nyelvi játék szerepének megfigyelése különféle társadalmi, kommunikációs helyzetekben.


Páros és kisközösségi kommunikáció 2011-12: 9 (4 szakrendszerő óra + 5 nem szakrendszerő óra) 2012-13-tól: 9 óra

A nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközök tudatos alkalmazása. A kifejezıeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben.



Monda, rege, ballada 2011-12: 14 (9 szakrendszerő óra + 5 nem szakrendszerő óra) 2012-13-tól: 14 óra

Két-három magyar történeti monda; egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (egy részlet); Arany János: Rege a csodaszarvasról, A walesi bárdok.

Arany János: Toldi 2011-12: 27 (25 szakrendszerő óra + 2 nem szakrendszerő óra) 2012-13-tól: 27 óra

Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A fıszereplı pályája: próbatételek, bőn és megtisztulás. A történetmondás eszközei ― szerkezeti, elıadásmódbeli, nyelvi sajátosságok.

Hısök a történetmondás mőfajában 2011-12: 8 (4 szakrendszerő óra + 4 nem szakrendszerő óra) 2012-13-tól: 8 óra

Gárdonyi Géza: Egri csillagok (vagy a mő egy részlete, történetváza); egy ifjúsági (történelmi) regény a magyar vagy a világirodalomból. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidézı írói eszközök, ismétlıdı motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége.

Képek és formák a költészetben 2011-12: 15 (10 szakrendszerő óra + 5 nem szakrendszerő óra) 2012-13-tól: 15 óra

Legalább nyolc lírai alkotás elemzése különbözı korokból (legalább négy-öt a XX. század magyar költészetébıl). A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre. Az idımértékes verselés alapjainak megismerése a gyakorlatban.

Szóbeli és írásbeli szövegmőfajok fıbb ismérvei 2011-12: 13 (5 szakrendszerő óra + 8 nem szakrendszerő óra) 2012-13-tól: 13 óra

A nézıpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Egyszerőbb dialogikus formák, dramatikus népszokások.

A szavak jelentése és szerkezete 2011-12: 34 (29 szakrendszerő óra + 5 nem szakrendszerő óra) 2012-13-tól: 34 óra

A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzıi, képzésmódjuk. A szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmezı; állandósult szókapcsolatok. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belılük képzett melléknevek helyesírásának egyszerőbb esetei.

Könyv-és könyvtárhasználat 2011-12: 3 (1 szakrendszerő óra + 2 nem szakrendszerő óra)

A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek fıbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzıi. A könyvekbıl győjtött adatok rendezésének alapvetı ismeretei.

2012-13-tól: 3 óra

Memoriter Tíz-tizenöt versszak a Toldiból; négy-öt vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet.



Fogalmak

Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: Kisközösségi kommunikáció: vita; a szófaj, alapszófajok: az ige, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötı, névutó, névelı, kötıszó; módosítószó, indulatszó; ige- és névszóképzık; állandósult szókapcsolatok; Sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: Mőnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézıpont, cselekményszál; allegória, alliteráció, metonímia; idımértékes verselés, a rímelhelyezkedés fıbb fajtái. (Felismerés, megnevezés ― a gyakorlatban, az iskolai kommunikációhoz szükséges szinten.)

Szerzık és mővek

Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada, Rege a csodaszarvasról; Gárdonyi Géza: Egri csillagok (vagy a mő egy részlete, történetváza); egy népballada; történeti mondák; négy-öt vers a XX. századi magyar irodalomból; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból.


A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvetı szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai (tanórai) helyzeteiben. Az alapvetı nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközök helyes használata az élıbeszédben. Különbözı témájú és mőfajú szövegek értı olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Egyszerőbb olvasmánytartalmak összefüggı ismertetése az idırend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával. Rövid tárgyszerő beszámoló a feldolgozott mővekrıl: szerzı, cím, téma, mőfaj. Az epikai mővekrıl néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplık, a fıhıs életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai mővek alapvetı formai elemeinek (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi mővek szereplıinek jellemével, a mőben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk győjtése a könyvtárban és / vagy az Interneten. Az adatok elrendezése és feljegyzése. Alapvetı jártasság a korosztály számára készült lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) használatában.

Az ismétlı-, az összefoglaló és az ellenırzı órák javasolt száma az 6. évfolyamon

Év eleji felmérés 1 Év eleji ismétlés 9 (2011-12-ben 4 szakrendszerő + 5 nem szakrendszerő óra) Témazáró dolgozat 8 A témazáró dolgozatok javítása és a hiányok pótlása 1 Év végi összefoglalás 9 (2011-12-ben 4 szakrendszerő + 5 nem szakrendszerő óra)



Dráma és tánc modul 5-6. évf

5. évfolyam

.Általános irányelvek és célkitőzések A tantárgyi modul célja, a felszabadult örömet nyújtó játéklehetıség megteremtése, melynek gyakorlatai és játékai során lehetıség adódik a tanulók saját teljesítményükhöz való optimális haladáshoz, különféle készségeik és képességeik területén. Az egész osztályos, és a kiscsoportos, páros és egyéni játékok és gyakorlatok sora, mind az egyén különféle megnyilvánulását igényli, mely az iskolába járó gyermekek önbizalmának növelését eredményezi. A magasabb évfolyamokon a játékélmény megteremtésén túl a játékokban és gyakorlatokban való tudatos részvétel, azaz a játék egy magasabb szintő befogadása, és ennek megfelelı tanulói megnyilatkozás a cél. Ennek érdekében olyan gyakorlattípusok kerülnek be a témakörök közé: amely a koncentráció, a figyelemösszpontosítás, a térbeli tájékozódás, az improvizáció, a beszédkészség, az érzékelés fejlesztésére irányul, de valamennyi gyakorlat kapcsán a színház és színházi kifejezéssel való közvetlen kapcsolat kimutatása és ennek tudatosítása a cél, ugyanakkor még mindig fontos a játékélmény maga, és a játékban való közremőködés alapján a reális önértékelés feltételeinek megteremtése, valamint a magasabb óraszám adta lehetıséggel az intenzívebb fejlesztési hatás elérése. A dráma és tánc keretein belül is fontos célkitőzés az ismeretek megszerzése, de ezek megszerzésének legfıbb elve a tevékenység központúság. A tevékenységközpontúság mellett már fontos cél az ismeretek megszerzése is – versek, novellák, népi játékok szabályai, szövegei, dallamai –, még akkor is, ha mindez játékokon és gyakorlatokon keresztül történik. A hatodik az évfolyamon vesznek részt elıször a tanulók komplex drámaórán, melynek célja egy olyan jellegő együttmőködés, melyben a tanulók érzelmi, szellemi és fizikai értelemben is megtapasztalhatják a nagyon intenzív részvétel – jelenlét – élményét, mely minden dramatikus megnyilatkozás egyik legfontosabb eleme. Ezen az évfolyamon valamennyi gyakorlat kapcsán a színház és színházi kifejezéssel való közvetlen kapcsolat kimutatása és ennek tudatosítása a cél, ugyanakkor még mindig fontos a játékélmény maga, és a játékban való közremőködés alapján a reális önértékelés feltételeinek megteremtése, valamint a magasabb óraszám adta lehetıséggel az intenzívebb fejlesztési hatás elérése, A gyermekkori társas kapcsolatok megismerése, azokban való eligazodás és az együttmőködés képességének kialakítása, fejlesztése. – a társas kapcsolatok gyakorlása különbözı élethelyzetekben, – az emberi érzelemvilág megismerésének elısegítése, az érzelem kifejezés különbözı módjainak gyakorlása, ismert és spontán helyzetekben egyaránt, – a szöveg mögötti vagy szöveg nélküli kommunikációs lehetıségek, formák meg- és felismerése, megértése, megtanulása (pl. testbeszéd, egyéb metakommunikációs jelrendszer stb.),



Éves óraszám: 15 óra

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK

TANULÓI TEVÉKENYSÉG

Beszédkézség, kom-munikációs képesség és a koncentráció fejlesztése. (3 óra)

Közös számsorolás 1–100. a ritmus és különbözı szabályok megtartása mellett. (Pl.: Minden ötösre végzıdı és öttel osztható szám helyett taps.) Légzıgyakorlat számsorral. Páros jelenetek, melyben a párok összevesznek egymással úgy, hogy csak számokat mondanak egymásnak 1–20. Páros jelenetek elıre megadott címmel, ismét számok kiejtésével. (Pl.: Te felelsz! Megtanítalak horgászni!)

A bizalom fejlesztése, a társismeret mélyítése. Nonverbális kifejezi eszközök használatának tudatosítása, kifejezı erejük szabályozása. (2 óra)

Arccal a társ tenyerének követése kb. 10 cm-nyi távolság megtartásával. Tekintettartás mozgás közben, párokban. Vállérintı játék. Tükörjáték párokban. Sziámi ikerként való folyamatos mozgás párokban. Szinkronjáték párokban. Kis csoportokban (10-12 fı) szoros kör alkotása, melyben a középen csukott szemmel álló játékost döntögetik.

A görög mitológiai történetek feldolgozási lehetıségei dramatikus formákkal. (1 óra)

Kis csoportos tablók készítése egy-egy ismert görög mítosz fontos pillanatáról, melybıl hiányzik a fıhıs. Az elıbbi jelenetek hısei közül egyhez szertartás (ima, tánc, fohász) kitalálása és bemutatása kis csoportokban. Kis csoportokban új isten kitalálása és bemutatása. Az elıbb kitalált istenek közül egy kiválasztása és részletes bemutatása kis csoportokban (múltja, csodatétele, papjai, papnıi).

Mozgássor létrehozása alapvetı mozgás-elemekkel. (2 óra)

Felemelı fogó az egész osztály bevonásával. A felsıtest részeinek lassú leolvadása, elernyesztése. Kinyújtóztatott testrıl a karok, majd a lábak váratlan, rövid elernyesztése. A kar részeinek külön-külön mozgatása. Mellkasvezetéses futás, karvezetéses futás, futás tartáskiemeléssel. Fázismozgások.

A János vitéz dramatikus feldolgozási lehetısége. (1 óra)

Kiscsoportos tablók komponálása János vitéz tulajdonságairól. Kiscsoportos képregény alkotása a mő leglényegesebb mozzanatairól. Kiscsoportos stílusjáték a francia udvarban történtekrıl.

Maszkos játékok (2 óra)

Maszk készítése elıre elkészített sablonok alapján. Páros jelenetek megtervezése és elıadása maszkban, a már ismert és az újonnan bevezetendı színházi fogalmak alkalmazásával (feszültség, szándék, konfliktus).





Improvizáció a szín- házi jelenet ismérveinek

alkalmazásával.

(2 óra)

Kiscsoportos tablók komponálása János vitéz tulajdonságairól. Kiscsoportos képregény alkotása a mő leglényegesebb mozzanatairól. Kiscsoportos stílusjáték a francia udvarban történtekrıl. Hangulatokat ábrázoló gesztusok improvizációja és utánzása közösen. Hangulatvers megteremtése szavanként adott címre (pl.: Nyár, Magány, Sötétség, Hajnal) közösen. Páros, néma jelenetek rögtönzése

A színházi elıadás. (2 óra)

Rövid párbeszédes jelenetek elıadásának megtervezése és bemutatása, mely során a

színházi formanyelv ismérveit igyekeznek alkalmazni a résztvevık. A jelentek

megtekintése után elemzı, értékelı megbeszélés, annak legfontosabb észrevételeinek

beépítése a jelenet újbóli bemutatásakor.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI: 1) – Koncentrált, aktív és kreatív részvétel, együttmőködési képesség. 2) – A felelevenített görög mítoszok és a János vitéz cselekményének ismerete. 3) – A maszkos játék és a maszk nélküli játék néhány alapvetı különbségének meghatározása. 4) – A rögtönzött és a megtervezett jelenet bemutatása közötti különbségek meghatározása. 5) – Az elsajátított színházi formanyelvek tudatos alkalmazása. 6) -Aktív részvétel a mozgásgyakorlatokban a mozgások pontos kivitelezése mellett



6. évfolyam Itt vesznek részt elıször a tanulók komplex drámaórán, melynek célja egy olyan jellegő együttmőködés, melyben a tanulók

érzelmi, szellemi és fizikai értelemben is megtapasztalhatják a nagyon intenzív részvétel – jelenlét – élményét, mely minden

dramatikus megnyilatkozás egyik legfontosabb eleme.

Éves óraszám: 15 óra



Beszédkészség, kommunikációs képesség

és a koncentráció fejlesztése . (3 óra)

Légzıgyakorlatok számsorokkal,hét napjaival, hónapok neveivel, vers részletekkel, versekkel. Kiejtésgyakorlatok színekkel, számokkal, nyelvgyötrıkkel, versekkel. Kommunikációs gyakorlatok: Szólánc, felelgetıs, veszekedés számokkal, halandzsajáték, Látogatás a börtönben, Az a fontos hogy mondom, Szavanként beszélünk, kulcsmondat címő gyakorlatok. Beszédritmust javító gyakorlatok, tapsos, effektes koncentrációs gyakorlatok nevek, versek ritmusainak megfigyeltetésére, pontosítására.

Jeles napok szokásai. (3 óra)

Néhány ismertebb szokás megismerése (regölés, lucázás, betlehemezés).



Gárdonyi Géza Egri csillagok címő regényének feldolgozása a komplex dráma eszközeivel. (2 óra)

Közös megbeszélés egy középkori végvári vitéz jellemérıl, életmódjáról, tulajdonságairól. Az egri vár alaprajzának közös megrajzolása, a katonák szálláshelyének, étkezıhelyének, ırhelyének, harcoló helyének stb. pontos bejelölésével. Kiscsoportos jelenetek, melyben a résztvevık bemutatják a középkori katonaélet elınyeit és hátrányait. Egész csoportos tabló, amely azt ábrázolja, hogy a környékbeli emberek miként fogadták a katonákat, mikor ki-kijártak portyázni. Egész csoportos improvizáció a katonák toborzásáról. Egész csoportos lassított jelenet, melyben a résztvevık megmutatják, mirıl álmodik egy katona a közelgı török elleni csata elıtt. Egész csoportos improvizáció arról, mikor Dobó kapitány és tisztjei megtudják, hogy egy áruló miatt a szomszéd vár elesett. Egész osztályos tablókészítés a törökök és magyarok szembenállásáról. Fórumszínház, melyben három nap kemény csata után a vár feladásáról vagy végsıkig való védelmérıl döntenek.

Énekes táncos játékok, néptáncok (2 óra)

Fogyó, gyarapodó, kapuzós, vonulós játékok közös megismerése. Néptánc alaplépések megismerése (ugrós, karikázó, botos vagy üveges táncok, szatmári csárdás).



Mozgássor létrehozása alapvetı mozgás-elemekkel. (2 óra)

Támasztások, ereszkedések. Páros vezetéses gyakorlatok. Keresztezı nyolcas. Térkitöltés. Háttükör, Leolvadás, Kargyakorlatok, Testrészvezetéses futás, Fázismozgások, Támaszkeresık, ereszkedések

Arany János Toldi címő mővének dramatikus feldolgozási lehetısége. (1 óra)

Kiscsoportos jelenet, filmajánló reklámfilm tervezése és bemutatása a Toldi címő filmhez. Kiscsoportos tablók komponálása Toldi tulajdonságairól. Kiscsoportos jelenetek Toldi mindennapjaiból. A mő cselekményének megbeszélése, a mindennapokról szóló jelenetek átalakítása a cselekmény figyelembevételével.

A színházi elıadás. (3 óra)

Ifjúsági színházi, bábszínházi elıadás közös megtekintése. Beszélgetés az elıadásról (pl.: cím és történet kapcsolata, szereplık, fıszereplı, helyszín, történet, kellékek, díszlet, jelmez, fény- és hanghatások, indítás, befejezés, legemlékezetesebb pillanat, szereplık jelleme, szereplık szándékai, viszonyuk egymáshoz, konfliktus, fordulópont, feszültségfokozási eszközök stb.).

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI: 1) – Koncentrált, aktív és kreatív részvétel, együttmőködési képesség. 2) – A közösen megtanult versek ismerete. 3) – A jeles napok szokásainak ismerete. 4) – Az Egri csillagok és Toldi cselekményének ismerete. 5) – Alapvetı mozgáselemek ismerete. 6) – Az elsajátított színházi formanyelvek tudatos alkalmazása.



7. évfolyam


1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédmőfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése. Gyakorlatok ezek alkalmazására, elsısorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek megfigyelése. A szóbeliség sajátosságinak érvényesítése különféle szóbeli szövegtípusokban, kommunikációs helyzetekben. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítı nem nyelvi kifejezıeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi mővekben és hangzó, vizuális, audiovizuális (pl. film, képregény, hangzó média-megnyilvánulás) mőfajokban, jelentésük értelmezése írásban és szóban. Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejezı elıadása: az érzelmek visszaadása, a szereplık közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerı, dallam, beszédtempó, szünettartás). 2. Olvasás, írott szöveg megértése Kisebb terjedelmő irodalmi mővek, köznapi szövegek tartalmának önálló összefoglalása néma olvasás után. Ismert tartalmú szövegek tolmácsolása kifejezı szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle mőfajú és rendeltetéső (szépirodalmi, ismeretterjesztı, értekezı) mővek szerkezetének, belsı összefüggéseinek és jelentésének feltárása. A szövegkezelı eljárások bıvítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi mővek feldolgozásában: ismert elemek, nehezebben érthetı szövegrészletek, összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérı álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenı és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között. Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése irodalmi és köznapi szövegekben. 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Biztonság az egyszerő mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettıspont, pontosvesszı értelmezı szerepének ismerete és helyes használatuk. A tulajdonnevek és a belılük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása. Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben. Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelı megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselıadáshoz önálló vázlat készítése. Érvelés írásban irodalmi mővek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illı nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelı kiválasztásával, összehangolásával. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushő visszaadása epikus formában. Átiratok, paródiák készítése, önálló történetmondás (pl. mítoszváltozatok, fantasztikus, elképzelt irodalmi helyzetek stb.) csoportosan és egyénileg, különbözı elbeszélı mőfajokban. 4. A tanulási képesség fejlesztése Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzımővészeti ábrázolások, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) felkutatása megadott témához.



Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életérıl, egy korszakról, eseményrıl korabeli dokumentumok, irodalmi mővek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján. Érvek, bizonyító erejő példák győjtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveibıl is. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvrıl Az egyszerő mondat részeinek és szintagmáinak azonosítása, a szószerkezetek szerepének felismerése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsıdleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták és kifejezıeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk. Mondat átalakítás rokon- és ellentétes értelmő mondatokkal szóban és írásban. Gyakorlatok a mondat- és szövegalkotáshoz alkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek (pl. a különféle nyelvi rétegek kifejezı eszközeinek, szókincsének stb. használata) biztonságos alkalmazására. A szóalkotási módok megismerése, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyőjtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata A lírai formanyelv vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei). Ismeretek az irodalmi élet legfıbb szereplıirıl, fórumairól a reformkorban. Beszámoló epikus és drámai mővekrıl, tévéjátékokról, filmekrıl: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplık, a fıhıs(ök), a mellékszereplı(k), a mő kezdete és befejezése bemutatásával; a szereplık önálló jellemzése. Az irodalmi mőfajoknak mint a mőnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott mővek esetében. Az olvasott mővek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerzı, mőfaj, téma. Tér- és idıviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a mőben megjelenı tartalmakkal. Párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzımővészet alkotásai között - a más tárgyakban tanult ismeretek és önálló könyvtári győjtımunka felhasználásával. Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával. Különbözı szerelı- és embertípusok megjelenítése pl. a tartás- és járásmód, gesztusok, mimika stb. megfigyelését követıen. 7. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítı nem nyelvi kifejezıeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi mővekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése. Az olvasott irodalmi mővekben megjelenı szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert „valóság” egyszerőbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása.

MAGYAR NYELV


Magán- és közéleti kommunikáció (16 óra)

A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és mőfajai a gyakorlatban: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselıadás.

Az egyszerő mondat (34 óra)

A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszerő mondat szerkezete, a mondatrészek és a



szintagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek.

A szóalkotási módok (10 óra)

A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelı összetett szavak. A mozaikszók. A gyakori szóalkotási módok rendszerezı összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel).

Helyesírási ismeretek (14 óra)

Az egyszerő mondat helyesírása (vesszı, gondolatjel, zárójel, kettıspont, pontosvesszı). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bıvítése: a tanult idegen személynevek, a többelemő földrajzi nevek, intézménynevek és a belılük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása.

Könyv- és könyvtárhasználat (folyamatos )

A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai.

Fogalmak Mondatfajták: kijelentı, felkiáltó, kérdı, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tı- és bıvített mondat, hiányos szerkezető mondat; a mondat elsıdleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelzı fajtái és kifejezıeszközei; az alany-állítmányi viszony; alárendelı és mellérendelı szintagma. Szóösszetétel, alárendelı összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzıs összetétel; mellérendelı összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéssőrítı összetételek; mozaikszavak. Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselıadás. Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás. (Felismerés, megnevezés ― a gyakorlatban, az iskolai kommunikációhoz szükséges szinten.)

IRODALOM


Ritmus, kép, kifejezésmód (10 óra)

Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a mőfaji sajátosságok, a versformák változatai.

A kisepika mőfaji változatai: novella, elbeszélés, anekdota (8 óra)

Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különbözı korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemzıi.

A regény változatai (14 óra)

Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és/vagy mások mőveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek).

Egy drámai mő feldolgozása (6 óra)

Legalább egy dráma (vígjáték, színmő) feldolgozása, lehetıség szerint megtekintése, a szöveg és az elıadás összehasonlítása. A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemzıi.

Irodalom és kulturális élet a reformkorban (24 óra)

Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzık és mővek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában.

Tánc és dráma (12 óra)

Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával.



Memoriter

Teljes mővek és részletek elıadása (a feldolgozott mővekbıl négy-öt vers, egy-egy tizenöt-húsz soros próza és/vagy drámarészlet.

Fogalmak

Anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költıi levél, ars poetica; líra szerkezet; értekezı próza; vígjáték, színmő, jelenet, felvonás, díszlet, jelmez, rendezıi utasítás; komikum, humor, helyzetkomikum, jellemkomikum, paródia; pentameter, disztichon, versláb. (Felismerés, megnevezés ― a gyakorlatban, az iskolai kommunikációhoz szükséges szinten.)

Szerzık és mővek

Arany János: Szondi két apródja és még egy mőve; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Jókai Mór: A kıszívő ember fiai vagy egy-két részlet A kıszívő ember fiaiból és még egy mő, például A nagyenyedi két főzfa, Az új földesúr vagy más mő; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Parainesis (egy részlet); Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyıje és egy novella; Petıfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még két mő; Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mő.


Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. Saját vélemény megfogalmazása (az érvelés alapvetı szabályait követve) a mindennapi élet egyszerőbb, a korosztály által is átlátható problémáiról, olvasmányokról. Udvarias együttmőködés felnıtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghő folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle mőfajú és rendeltetéső (szépirodalmi, ismeretterjesztı, értekezı) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fı- és mellékszereplık jellemzése. A szépirodalmi mővekben megjelenı helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok egyszerőbb összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerő mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelı alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során elıforduló tulajdonnevek, a belılük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelı alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi mővekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemzı beszélgetésekben.



8. évfolyam


1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A beszédpartnerek különbözı kommunikációs helyzetekben megjelenı érzelmi viszonyulásainak, eltérı álláspontjának ismertetése rövid szóbeli összefoglalásban. Saját álláspont kialakítása a beszélgetıpartner(-ek) álláspontjával szemben. A másik szempontjait figyelembe vevı, személyiségét, véleményét tiszteletben tartó érvelés technikáinak megfigyelése, ennek megfelelı érvrendszer és magatartásforma kialakítása közös munkával egy-egy megadott szituációban. Szituációs vagy szerepjátékok különféle irodalmi és köznapi szóbeli kommunikációs helyzetekhez kapcsolódóan. A részvétel, a saját megnyilvánulás értékelése szituációs gyakorlatokban. Gyakorlatok a nyelvváltozatok szókészletének tudatos használatára a különféle kommunikációs helyzetekben, a nyelvi illemnek megfelelıen. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Különféle sajtótermékek értelmezı felolvasása, jelentésének kibontása, hatáskeltı eszközeinek azonosítása, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlı mőfajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, megfogalmazása tanári irányítással és / vagy csoportmunkával. A különbözı vizuális kifejezı elemek (kiemelések, betőtípusok, színek, illusztrációk) szerepének értelmezése, értékelése különféle (hagyományos publicisztikai és informatikai alapú) szövegmőfajokban. 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) A helyesírás értelemtükröztetı szerepének felhasználása különféle írásbeli mőfajokban. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvetı hivatalos iratainak (kérdıív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata önálló fogalmazásban. Gyakorlatok a vizuális kifejezı elemek (kiemelések, betőtípusok, színek, illusztrációk) kreatív használatára írott és digitális szövegmőfajokban. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselıadás tartása irodalmi mővekrıl, filmalkotásokról különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függı idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. 4. A tanulási képesség fejlesztése Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák győjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztı könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerőbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelı módjával. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból győjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyőjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. A tanult mővek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bıvítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvrıl Jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintő megnevezése. A magyar nyelv legfıbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. Gyakorlatok a szórend megváltoztatásával a jelentés formálására.



A magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítása megadott szempontok alapján. A szőkebb és tágabb környezetben megjelenı nyelvváltozatok (dialektusok, réteg- és csoportnyelvi sajátosságok) megfigyelése, győjtése Példák keresése a nyelvhelyesség kérdéseiben. Alapvetı nyelvhelyességi hibák, hibatípusok megnevezése, felismerése idegen és saját szövegben. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése elbeszélı mővekben. Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelmő epikai mővekben. Vizsgálódás a népszerő irodalom mőfajaiban: a lektőr, a krimi hatáskeltı eszközeinek megismerése. Népszerő epikus mőfajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk megjelenı tipikus helyzetek és jellemek szempontjából. Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. Különféle olvasók véleményének, attitődjének fölismerése az elemzett mővekben. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása. (A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése.) A mővészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Korokhoz kötıdı ismétlıdı témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi mővekben és értekezı prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mő fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentısége az utókor szemében. Párhuzamok keresése a Nyugat elsı nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képzımővészet között - más tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgyőjtés felhasználásával. Tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában”, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Az olvasott mővek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más mővészeti ágak közti összefüggésekre. Hasonló témájú, azonos mőfajú mővek összehasonlítása. Néhány alapvetı irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, a társmővészetek eszköztárának bevonásával. Irodalmi mővekben, filmekben megjelenı emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. A mővészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Az adott mőhöz kötıdı kifejezésmód néhány jellemzıjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. 7. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Irodalmi és filmszereplık jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával. Egymástól lényegesen különbözı esztétikai normákhoz kapcsolódó mővek összehasonlítása. Egy-két korszak a saját kortól, eltérı mővészi és nem mővészi szépségeszményének bemutatása. A személyes, egyéni ízlés szerepének bemutatása egy-egy alkotás, jelenség megítélésében, választott példákon (kritikák, csoportos feldolgozás, vita) keresztül. Konfliktusforrások (pl. kulturális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségbıl adódó különbségek, ezekbıl fakadó ellentétek) felfedezése, megfigyelése különféle szövegekben. Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és gyakorlása mőalkotások és mindennapi szövegmőfajok kapcsán.



MAGYAR NYELV


A tömegkommunikáció (10 óra)

Alapismeretek a tömegkommunikációról és az informatikai alapú (IST) szövegmőfajokról gyakorlati szempontból, elsısorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegmőfaja:. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása.

Az összetett mondat (28 óra)

Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelı és a mellérendelı mondat fajtái. A szórend alapvetı kérdései az egyszerő és az összetett mondatban. A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya.

A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése (12 óra)

A nyelvi szintek. A nyelvi szintekrıl tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezıeszközei; a szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerő szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök.

Helyesírási ismeretek (10 óra)

A magyar helyesírás alapelvei. Az összetett mondat központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja.

Kitekintés a magyar nyelv életére Szövegmőfajok és kifejezési formájuk (14 óra)

Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. Nyelvünk eredete, rokonsága. A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzıi. A mindennapi élet néhány alapvetı hivatalos irata: a nyugta, kérdıív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli mőfajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. Az idézés módja: egyenes és függı idézet. A paródia kifejezıeszközei.

Könyv- és könyvtárhasználat (folyamatos )

A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a győjtött adatokról.

Fogalmak

Összetett mondat: mondategység (tagmondat), fımondat, mellékmondat; utalószó, kötıszó, a mellérendelı mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtetı; az alárendelı mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzıi alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat. Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó. Szórend. Egyenes és függı idézet. (Felismerés, megnevezés ― a gyakorlatban, az iskolai kommunikációhoz szükséges szinten.)



IRODALOM


Az irodalom határterületén - a népszerő irodalom mőfajai (8 óra)

Változatos témájú irodalmi mővek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszerő, illetve lektőr irodalom hatáskeltı eszközei és értékelésük.

Az irodalom nagy témáiból (14 óra )

Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérı nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások körébıl (ifjúkor és felnıtt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.).

A Nyugat elsı nemzedékének irodalmából (22 óra)

Irodalmi és kulturális élet a Nyugat elsı korszakában. Szépirodalmi alkotások a Nyugat elsı nemzedékének íróitól.

A dráma világa (8 óra)

Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgozása, megtekintése.

Kortárs irodalom - kortárs írók és olvasók (10 óra)

Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Regionális kultúra és irodalmi élet.

Tánc és dráma (12 óra)

Improvizáció - közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján.

Memoriter

Teljes mővek, mőrészletek szöveghő fölidézése (négy-öt vers feldolgozott mővekbıl, egy-egy 15-20 soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek alkalmazása célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelın szóban és írásban, a forrás megjelölése. Fogalmak Népszerő irodalom: lektőr, ponyva; epikai szerkezet, drámai szerkezet, monológ, dialógus, tragédia; szatíra, fantasztikum,. (Felismerés, megnevezés ― a gyakorlatban, az iskolai kommunikációhoz szükséges szinten.)

Szerzık és mővek

Ady Endre: Párisban járt az ısz, Szeretném, ha szeretnének és még egy vers; Babits Mihály, egy-két mőve; József Attila: Ringató és még két vers, köztük egy választhatóan A Dunánál, Elégia, Levegıt!; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezsı egy-két mőve; Móricz Zsigmond: egy regénye vagy egy regényrészlete és egy novellája; Tamási Áron: Ábel a rengetegben (a regény felépítése és egy részlete); négy-öt vers a mai magyar irodalomból; a világirodalom egy-két epikus alkotása.


A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévı eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelı használatuk. Tájékozottság az alapvetı tömegkommunikációs mőfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szövegekhez kapcsolódó vizuális kifejezıeszközök ismerete, használata. A szöveg értı befogadását biztosító olvasás, különféle mőfajú szövegek kifejezı felolvasása, memoriterek elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintő íráskészség, jól olvasható, esztétikus írás. A feldolgozott mővekrıl, olvasmányélményekrıl, színházi elıadásról összefoglalás készítése a



témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelı stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert mőfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerően a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott mővekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század elsı és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott mővek elhelyezése a korban. A népszerő irodalom néhány gyakori mőfajának ismerete, hatáskeltı eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintő megnevezése, elemzése egyszerőbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzıinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetérıl, helyérıl a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi elıadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

A továbbhaladás feltételei c. részben megfogalmazottak nem a minimum követelményt tartalmazzák, semmiképpen sem azonosak az elégséges/elégtelen határok megvonásával. E részlet célja elsısorban a legfıbb képzési feladatoknak, a fejlesztés csomópontjainak a megnevezése az évi anyagban. Tájékoztatásul szolgálhat arra, hogy amíg az osztály ezeket a követelményeket nem tudja teljesíteni, addig a szabadon tervezhetı 20%-os keret terhére ne új anyagot tervezzen a szaktanár, hanem ezeket gyakoroltassa akár az egész osztállyal, akár differenciáltan az elmaradt tanulókkal. A teljesítmények értékelésében fontos szempont a fogalmak ismeretének fokozatos, az életkori teljesítıképességhez szabott megkövetelése. Az 5-6. évfolyamon a nyelvtani és irodalmi fogalmak fölismerése a követelmény, a 7-8. évfolyamon már a megnevezésük és használatuk. Ezeken az évfolyamokon további követelmény az ismeretek önálló alkalmazása feleletben, írásbeli munkákban és a tanuló saját munkájnak fokozatos önkontrollja. A tanulói teljesítmény értékelésének legfıbb szempontja a szövegértésben és szövegalkotásban (beleértve az olvasási és íráskészséget, az írásbeli munkák helyesírását is) az évfolyamon megkövetelhetı szint elérése, a tanultak önálló biztonságos felhasználása az irodalmi és az ismeretterjesztı mővek feldolgozásában, az irodalmi és a személyes élmény megfogalmazásában; gyakorlati írás- és beszédkészség a mindennapi élet és a tanulmányok változatos kommunikációs helyzeteiben. Az eddig bevált feladattípusok mind alkalmazhatók a részképességek értékelésére, de a tudás évfolyamonkénti mérésére elsısorban olyan írásbeli és szóbeli komplex feladatok alkalmasak, amelyek a kerettanterv legfıbb törekvéseivel összhangban a tanult ismeretanyag visszaadásán túl lehetıséget adnak a nyelvi kreativitás, a személyes élmény és vélemény megnyilvánulására is. A 8. évfolyamon elvárható legalább egy téma, résztéma adatgyőjtésen (könyvtári búvárkodáson) alapuló önálló kidolgozása szabadon választott vagy adott témában és/vagy mőfajban (beszámoló, olvasónapló, kiselıadás, elıre elkészített hozzászólás, mősorrészlet stb.).

Documents

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV (5 … · A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása