1

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Útmutató a Szinyei Merse Pál Gimnázium magyar nyelv és irodalom helyi

tantervéhez

Munkaközösségünk az irodalomtanítás elsődleges céljának tartja a nemzeti és világirodalmi kánont alkotó művek

egy jelentős részének megismerését, az értő befogadáshoz szükséges képességek fejlesztését, az iskola elvégzése után is

fennmaradó olvasási szokások és motiváció kialakítását, az önálló kulturális tájékozódásra való felkészítést. Vagyis az

irodalom történetének tanítása mellett a szövegmagyarázat és műértelmezés szabályait és technikáit is igyekszünk

megismertetni és gyakoroltatni. A szövegértelmezést azonban nem öncélú tevékenységnek tekintjük, hanem - a

hermeneutikai hagyomány jegyében - az önmegértés egyik módjának, eszközének, ami a kompetenciaalapú oktatással is

összhangban van.. Törekszünk a szövegköziség, az intertextualitás elvének az alkalmazására is hisz az azonos egységben

tárgyalt művek egymás befogadásának, értelmezésének kontextusaként, sőt kódjaként is működnek. Ezek alkalmazásához

nagy segítséget nyújtanak az új típusú tanulásszervezési eljárások, csoportbontások. A rokon művek manipulált

minikontextusa céltudatosabban segíti a javítható, módosítható befogadási sémák kialakulását: ez egyúttal lehetővé teszi a

művek egy részének elemzés nélküli, de ugyanakkor támpontokkal segített befogadását és megszünteti az órai

kommunikációnak a tanár tudásmonopóliumából adódó egyirányúságát.

Tapasztalatunk szerint az irodalomtörténeti tananyag csak akkor végezhető el az adott időkeretben, ha a tanár nem

”elemez” illetve ”elemeztet” minden művet. Több szempontú, elemzéssel alátámasztott értelmezésre olyan költők esetében,

akiknek 3-4 versét ”kötelező” tanítani, csak egy mű választandó ki. A többi költemény feldolgozásában a tanár választhat a

puszta bemutatás, a rövid értelmezés és az egy meghatározott irodalomtörténeti részszempont alapján történő

példafelmutató elemzés között.

A sokrétű munkaszervezési megoldások alkalmazása színesebbé teszik a tanulás folyamatát. Több művel reprezentált

alkotóknál természetesen arányosan nő a behatóbban elemzett és a röviden jellemzett-jellemeztetett szövegek száma.

Leginkább a 11-12. évfolyam fakultációs órakeretében van lehetőségünk arra, hogy differenciált

tanulásszervezéssel minden a törzsanyagba tartozó mű alaposabb, több szempontú feldolgozására sort kerítsünk, ez

esetben lehetőség szerint egy-egy művet más-más munkacsoport dolgoz föl, s közkinccsé csak munkájuk végeredményét,

megfigyeléseik summáját teszik.

Nagyon fontosnak tartjuk a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,

2

tehetségjegyeinek feltárását, fejlesztését a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatását az iskolán

kívül is. Mindemellett nélkülözhetetlen feladatunknak tartjuk a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek

fejlesztését is.

Tantervünk maradéktalanul tartalmazza a kerettanterv követelményeit, valamint a tanítandó műveket és szerzőket.

Továbbá összhangban van a közép, illetve – a fakultációs oktatásban - az emelt szintű érettségi követelményeivel.

Ezt a szempontot, az emelt és a középszintű érettségi követelményrendszerét az új munkaszervezési eljárásokat

előtérbe helyező TÁMOP által javasolt tantervek esetében is maximálisan figyelembe kell vennünk, és rugalmasan

igazítani, illeszteni kell egymáshoz a két rendszer elvárásait, témaköreit.

A tagozatonkénti magyar nyelv és irodalom óraszámok táblázata:

A nyolcosztályos gimnáziumi osztályok óraterve:

A és B osztály:

Évfolyam: 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Heti óraszám: 5 5 4 5 5 4 5 5

A négyosztályos gimnáziumi osztályok óraterve:

C osztály és a 2007- 2008-ban indult C osztály biológia-kémia tagozatos csoportjának óraterve:

Évfolyam: 9. 10. 11. 12.

Heti óraszám: 4 4 5 5

D osztály és a 2007-2008-ban indult C osztály nyelvi csoportjának óraterve:

Évfolyam: 9. 10. 11. 12.

Heti óraszám: 4 5 4 5

F osztály:

Évfolyam: 9. 10. 11. 12.

Heti óraszám: 5 4 4 4

G osztály:

Évfolyam: 9. 10. 11. 12.

Heti óraszám: 5 4 4 4

H és I osztály:

Évfolyam: 9. 10. 11. 12.

Heti óraszám: 4 4 4 4

3

A nyelvi előkészítő osztály óraterve:

E osztály:

Évfolyam: 9. 10. 11. 12. 13.

Heti óraszám: 3 3 5 4 5

A 2009/2010-es tanévtől a TÁMOP keretén belül a 9/B osztály esetében a teljes tanévet átfogóan teljes tanórai

lefedettséggel, tantárgyi bontás nélküli kompetencia alapú programcsomag bevezetésére és alkalmazására került sor.

Évfolyam: 9. 10. 11. 12.

Heti óraszám: 5 4 5 5

Magyar nyelv és irodalom 9-12. évfolyam

CÉLOK ÉS FELADATOK

A gimnáziumi magyar nyelv és irodalomoktatás biztos, állandó értéket és a jelenben alakuló, változó

kultúrát közvetít.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy

tanulását segíti. Alapvető célja és feladata a gimnáziumi tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben

használandó szövegértés, szövegalkotás gondozása és továbbfejlesztése, az érzelmi élet gazdagítása, a

személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe.

Az irodalomoktatás szorosan összefügg az anyanyelvi neveléssel.

A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy az általános iskolában tanultakra építve tudatosítsa és

rendszerezze a megszerzett tudást. A középiskolában végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a

beszéd, a szövegértés és szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a nyelvismeret, a beszéd

– és a magatartáskultúra szintjén. Feladata az anyanyelv szeretetének és megbecsülésének megerősítése és az

iránta érzett felelősség növelése. A tudatos nyelvismeret elősegíti idegen nyelvek és kultúrák megismerését. Ez a

cél az irodalommal és más tárgyakkal szoros kapcsolatban valósítható meg.

4

A gimnáziumi irodalomoktatás feladata az általános iskolában szerzett irodalmi ismeretek rendszerezése,

elmélyítése és bővítése szépirodalmi művekkel. A gimnáziumban a műelemző olvasás során a tanulóknak

önálló, tudatos olvasókká kell válniuk, akik képesek megalapozott véleményt alkotni művekről, rendelkeznek a

válogatás képességével és az alkotást – zárt jelentésén túllépve - a létre vonatkoztatva értelmezik. Ebben a

szakaszban az irodalmat más művészetekkel szoros kapcsolatban lévő történeti folyamatként ismerik meg. A

figyelem az emberi kultúra különböző szakaszaira, a korszakok egymásutániságára, az egyetemes és a magyar

kultúra kapcsolatára irányul. A gimnáziumban elvárható a művek tágabb kontextusban látása: a diákok

megismerik, hogyan változik a szerző – mű – befogadó viszonya az egyes irodalmi korszakokban, pl. egy – egy

téma változatainak, más művészeti ágakban való megjelenésének összevetésével. Képesek lesznek a

szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetésére.

A magyar nyelv és irodalom oktatása összefonódik más területekkel, elsősorban a rendszeres könyvtári

munkában és az információhordozók használatában való jártasság elsajátításával, valamint a vizuális kultúra

komplex kérdéseinek tárgyalásával.

A tanulmányok fontos kiegészítője a tájékozottság megszerzése a tájhoz, a településhez kötődő

alkotókról, irodalmi művekről, emlékhelyekről.

Legfőbb céljaink között szerepel, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az

anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.

Fejlesztési követelmények

Fejlesztési követelmények

A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és

irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció kialakítását tervezzük, mely minden

beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők

álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását, kritikus magatartást a

téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. Fel kívánjuk ismertetni a megfelelő stílust és

magatartást a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területének

tartjuk a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítését: az általános iskolában tanult műfajok körének

kiterjesztését, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotást néhány publicisztikai műfajban.

A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelménynek tartjuk az elemzési jártasság

színvonalának emelését a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztését

5

a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására,

értelmezésére is. A szövegértésnek megítélésünk szerint ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok

vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az

összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra.

A szövegalkotás folyamatos fejlesztése, a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget

kifejező, egyéni stílus bátorítását is feladatunknak tartjuk. A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés,

leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontosnak véljük, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek

a diákok az érvelés technikájában, szóban és írásban egyaránt. Úgy véljük, a változatos szövegelemző eljárások

önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a

fejlett kifejezőkészség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását.

Ezt a célt nagy mértékben szolgálja a kooperációs munkaformák egyre szélesebb mértékű

alkalmazása a tanítás során, természetesen figyelembe véve az adott osztály létszámát. Tapasztalat, hogy

minél nagyobb létszámú egy osztály, annál több időt igényel ennek a módszernek az előkészítése,

lebonyolítása, ellenőrzése, tehát ritkábban alkalmazható, mint egy kisebb létszámú osztálynál.

A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének

alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés

összefüggéseinek megértése. Feladata továbbá a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti

gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az

indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Szorosan

összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek

elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk

világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. Ezt kívánja elérni a TÁMOP

által a tanórák 25%-ában megvalósítandó IKT eszközök használatának előírányozása.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a

grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi

szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve

a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz

való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való

részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság

a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés

elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán nyílik valódi

lehetőség az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában.

Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése,

hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösség számára.

6

Igényként fogalmazzuk meg az irodalomtanítás élményszerűségét, a kapcsolatteremtést a tananyag és a tanulók

személyes életproblémái között. Törekszünk arra, hogy a műveket tágabb kontextusban lássák a diákok.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőtt kor küszöbére ért ember meghatározó

tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás

képességének növelésében és az önismeret, az önkritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek

feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az

együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív

érzelmekre, a derűre, a szépségre.

Az EU-s elvárásoknak és a magyar rendelkezéseknek megfelelő kulcskompetenciák a magyar nyelv és irodalom

tantárgyban fokozottan vannak jelen, az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák

meghatározott rendszere.

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények

kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint

a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a

munkában, a családi életben, és a szabadidős tevékenységekben.

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén kognitív

képességének fejődéséhez. Feltétele a gazdag szókincs, a grammatika és az egyes nyelvi funkciók ismerete.

Ebben a tudásanyagban jelen van a különféle nyelvi stílusok sajátosságainak, az irodalmi és nem irodalmi

szövegek, ill. a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak és a nyelv –és kommunikáció változásainak ismerete.

Törekszünk arra, hogy a tanulóban kialakuljon az a képesség, hogy különféle kommunikációs helyzetekben;

szóban és írásban kommunikálni tudjon, képes legyen megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú

szövegeket, keresni és feldolgozni információkat. Saját szóbeli és írásbeli érveit tudja meggyőzően

megfogalmazni és kifejezni az adott helyzetnek megfelelően.

El kell juttatni a tanulót oda, hogy igénye legyen a kritikus és építő párbeszédre, tartsa szem előtt az esztétikai

minőség elvét, felelősséggel használja a művelt köznyelvet. E cél elérésében segíthet a projektmódszer, mint

sajátos tanulási egység, technika, mely a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi.

A tanulók egy – egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját fedhetik fel. A

passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett a saját meglévő képességek és viselkedésformák

kipróbálására és újak kialakítására nyílik lehetőség.

7

Az anyanyelvi kompetencián túl további kompetenciák is helyet kapnak tantervünkben, hisz e tantárgy

lehetőséget nyújt szinte valamennyi kompetencia megjelenésére.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciájában nélkülözhetetlen a magyar nyelv alapos és biztos ismerete.

Az anyanyelv biztos használata és az anyanyelv grammatikájának, jelentéstanának, múltjának és jelenének

ismerete segítséget nyújt az idegen nyelvi törvényszerűségek felismerésére. Tantárgyunk segítséget nyújt a

diákoknak arra, hogy a különböző kultúrák megismerése iránti igényük kialakuljon.

Természettudományos kompetencia

A szépirodalmi és az egyéb indukciós szövegekben előforduló természettudományos ismeretekkel és

érdeklődéskeltéssel hozzájárulunk a tanulók természettudományos tudásának bővítéséhez.

Digitális kompetencia

A XXI. században a digitális információhordozók használatának és értelmezésének készségszintű

tudásként kell jelen lennie a felnövő generáció életében. Ennek a célnak az elérését segíti elő a TÁMOP

által támogatott kompetencia alapú oktatási folyamatban az IKT eszközöknek a tanóra 25%-ában való

felhasználását előirányzó feltétele. Tanítási-tanulási folyamatunkban felhasználjuk és alkalmazzunk a digitális

információhordozókat, s mindeközben fejlesztjük az információ és az interaktív média felelősségteljes

használatát a diákok körében is. Ez vonatkozik mind az otthoni, mind az iskolai digitális eszközök

alkalmazására .

http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/6_digitalis/index.html

Hatékony önálló tanulás

8

Erre a kompetenciára épül az ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A motiváció megteremtésével és

folyamatos fenntartásával, különböző stratégiák kialakításával, felmutatásával segítjük a figyelem

összpontosítását, a hatékony tanulás megvalósulását.

Célunk felismertetni a közös munka örömét és eredményét. Ezt nagy mértékben segíti elő a kooperatív

csoportokban való tanulási módszer, melynek fokozatos elsajátítására törekszünk mind a tanárok, mind a

diákok körében. Mivel a kooperatív munka során a diákoknak az anyagot újra fel kell építeniük,

nézeteiket össze kell hasonlítaniuk, sokkal mélyebben megérthetik a tanultakat.

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:0yKZ0StAKbIJ:kooperativ.hu/szoveg.php%3Fid%3D4+kooperat

%C3%ADv+tanul%C3%A1s&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&lr=lang_hu&client=firefox-a

Szociális és állampolgári kompetencia

Valljuk, hogy a sikeres társas kapcsolatok és a társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a

normatudat kialakítása, a helyes magatartási szabályok követésének igénye. Célunk, hogy a diák minél szélesebb

körben tudjon kommunikálni. Empátia, együttműködő-készség, magabiztosság, kompromisszumkészség,

tolerancia jellemezze.

Ezen szociális kompetenciák fejlődése a kooperatív csoportokban nagymértékben elősegíthető. A

diákok sokféle típusú egyéniséggel dolgozhatnak együtt, s az együttműködés során lehetőségük van

mérlegelni a problémák megoldásának különféle javaslatait. Az együttműködés, mint munkaforma és

norma, lehetővé teszi a diákoknak, hogy kifejezzék és képviseljék a közös munkában a saját kulturális

környezetükből származó értékeiket, segítve egymást a különféle nézőpontok megismerésében. Ez segíti a

tolerancia erősödését a különböző értékekkel kapcsolatban.

Mindenkinek lehetősége van kommunikálni a társaival a közös munka során. Ennek során számos

tapasztalatot szereznek az eredményes, kölcsönösen elfogadható kommunikáció formáiról, és kimunkálják

saját hiteles és célravezető kommunikációs formáikat. Ezáltal elősegíthető, hogy

a tanuló tudjon a közügyekben önállóan eljárni, ismerje mind az Európai Unióban, mind a világban megjelenő

kulturális sokféleséget, gazdagságot, tisztelje az emberi jogokat.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Korunk kihívásaihoz szükséges képességek kialakítására törekszünk. Ide tartozik a kreativitás, az

innováció, a motiváció, a kockázatfelmérés és vállalás és az együttműködés a csapattársakkal. A vál- tozatos

munkaformák, páros, csoportos, és projektformák mind elősegítik e cél megvalósulását.

9

Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

E kompetencia feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint

az egyénnek, közösségeinek, valamint a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások

értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is.

Művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a

kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és e képességek kialakítása fő céljaink közt

szerepel. Legjelentősebb törekvéseink között tartjuk számon a tanuló eljuttatását a művészi önkifejezésig; váljon

nyitottá, érdeklődő, esztétikai értékeket felismerő emberré.

10

Kiemelt fejlesztési feladatok

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, összekötik a

műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Ezt szem előtt tartva állítottuk össze helyi tantervünket.

Énkép, önismeret

A tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodunk kell arról, hogy a tanulók képesek legyenek

énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket; egyre kompetensebbnek érezzék magukat

saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában, s eközben alakuljon ki felelősségérzetük önmagukért.

Hon- és népismeret

Nemzeti kultúránk, népünk, múltunk, kulturális értékeink szépsége, gazdagsága megjelenik

tananyagunkban, s ezzel megalapozzuk a diákok nemzeti önismeretét, nemzettudatát, s elmélyítjük hazaszeretet-

érzését.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Tervünk, hogy a diákok az egyetemes emberi civilizáció kimelkedő eredményeit megismerjék, váljanak

nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, vallások és a másság iránt. Növeljük érzékenységüket a

civilizációban felmerülő problémák és azok megoldási lehetőségi iránt.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Ismeretei alapján a tanulót eljutttatjuk az aktív állampolgári és demokratikus magatartás gyakorlásához. A

kooperatív munkaformák során a nagyobb aktivitást és együttműködést igénylő munka során a diákok

megtanulják, hogyan viszonyuljanak társaikhoz a jobb munkakapcsolat kialakítása érdekében. Ez a

pozitív viszonyulást erősíti, és jelentós mértékben erősíti a szocializációt.

A kérdésekre keresett válaszok a diákok más és más megközelítési szempontjait mutathatják fel, ez

segítheti a csoportot a mindenki által elfogadható, érthető megoldás keresésében. Ez hasznos a tanulás

11

eredmányessége szempontjából, hosszabb távon pedig megerősíti azt a belátást, hogy többféle szempont

szerint, többféle úton lehet eljutni a keresett megoldásokhoz.

Gazdasági nevelés

A személyiségnevelés része, hogy a tanuló tudjon okos döntéseket hozni gazdálkodási kérdésekben, és

alakuljon ki benne az értékteremtő munka, tudjon eligazodni fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások

és viselkedésmódok között.

Környezettudatosságra nevelés

A tanuló váljon érzékennyé szűkebb és tágabb környezete iránt, legyen környezetbarát, tanúsítson

felelősségteljes, környezettudatos magatartást.

A tanulás tanítása

Az iskolai nevelés elsősorban a tanítás és tanulás folyamatában valósul meg. Ennek során a tanítvány a maga

teljes személyiségében gyarapodik (érzékelés, észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet, gondolkozás, érzelmi és

akarati élet, cselekvés, magatartás, attitűdök). Úgy véljük, a teljesítményképes konvertálható tudás kialakítása a

mai kor követelménye.

A tanulási motívumok fejlesztését elengedhetetlennek tartjuk, a tanulási tevékenységet szándékos, céltudatos

tevékenységgé alakítjuk. A tantárgyi kötődés erősítésével segítjük a pályaválasztást, a tanulás értékének

tudatosítását, az önművelési igény fejlesztését.

Az értelmi képességek fejlesztése érdekében kialakítjuk a megfigyelések írásbeli lejegyzésének képességét:

jegyzetelés, vázlatírás. Értelmezési képességek fejlesztésére törekszünk törvények, szabályszerűségek

megismerésével. Erősítjük az indoklási, bizonyítási képességet.

A kommunikációs képességet szövegértéssel, szövegalkotással szóban és írásban egyaránt alakítjuk. A

gondolkodási képesség terén az elvont gondolkodásmód továbbfejlesztése a feladatunk, hogy eljussanak a diákok

a problémamegoldó képességhez.

12

Célkitűzésünk, hogy a könyvtár és az internet használata képességszintűvé váljon.

A fenti képességek megszerzésével lehetőséget kap a tanuló arra, hogy a társadalmi igényeknek megfelelő

ismeretekhez és továbbépíthető alapműveltséghez jusson.

Testi és lelki egészség

Törekvésünk, hogy a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos magatartását helyes irányba tereljük.

Alapelvünk: “Ép testben ép lélek. “ (Juvenalis)

Munkaközösségünk személyes példaadással igyekszik rávezetni a tanulókat az egészséges testi, lelki, szociális

fejlődés módjára. Feladatunknak tartjuk a sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás

kialakítását.

Felkészülés a felnőttlét szerepeire

Óráinkon igyekszünk az egyéni adottságokat, az önismeretet fejleszteni, lehetőséget teremtünk arra, hogy a

diákok kipróbálhassák képességeiket, ezzel is segítjük felkészülésüket a felnőtt életre.

13

Éves óraszám a TÁMOP-os 9/B osztályban: 185 óra

Heti óraszám: 5 óra

Magyar nyelv és irodalom tantárgyi bontás nélküli oktatásának helyi tanterve a

négyosztályos , 9. évfolyamos gimnáziumi osztály számára

(TÁMOP kiírásnak megfelelő rendszer implementációja )

9. ÉVFOLYAM Témakörök Javasolt óraszám Modulszám 1. BEVEZETÉS AZ IRODALOMBA, MŰNEMEK,

MŰFAJOK, ARS POETIKÁK

8 6

2. MÍTOSZOK, MITOLÓGIA

4 2

3. EPOSZOK RÉGEN ÉS MA 18 6

4. KONFLIKTUSOS DRÁMÁK 14 5

5 A BIBLIA ÉS AZ IRODALOM – 19 8

6. A KÖZÉPKOR IRODALMA 16 6

7. A CSAVARGÓ ALAKJA A MŰVÉSZETBEN 17 7

8. A RENESZÁNSZ IRODALMA 22 6

9. A NYELVTAN ALAPFOGALMAI –

A SZERKEZETI ELEMZÉS MÓDSZEREI,

HELYESÍRÁSI ALAPELVEK

25 5

10. KÖNYVTÁR ÉS IKT ESZKÖZÖK

HASZNÁLATA

8 4

11. SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK 8

12. Ismétlés, összefoglalás, prezentációk, a differenciálást

lehetővé tevő szintfelmérések, ellenőrzés, értékelés.

Az új munkaformák elsajátítása, begyakorlása.

26

14

1.témakör: Bevezetés az irodalomba

Óraszám: 8 óra

Tartalom Fogalmak Tevékenységformák

Az irodalom fogalma,

szerepe néhány lírai és epikai mű

vizsgálata alapján

művészet, művészi tevékenység, irodalom,

szépirodalom,

szóbeliség, írásbeliség

A meglévő ismeretek és olvasói tapasztalatok

mozgósítása és bővítése,

beszélgetés

Karinthy Frigyes: A cirkusz

A témához kötődő további

szövegek tanári választás és a

használatos tankönyv alapján

kitaláltság (fikcionalitás) Az irodalmi alkotás kitalált világ, nem

feltétlenül feleltethető meg a

tapasztalati valóságnak;

az elbeszélő és a vers beszélője is

teremtett, nem azonosítjuk a szerzővel

Szövegértelmezés,

alternatív szövegek (történetek) megalkotása

(kitalálása)

Az irodalmi alkotás anyaga a nyelv; a nyelvi megformáltság tudatos alkotói

tevékenység eredménye;

a megegyezéses jelölő-jelölt viszony

az irodalmi alkotásban

felfüggeszthető;

a szerző számít az olvasói

tapasztalaton alapuló együttműködésre

Versértelmezés, a lírai mű ismert megközelítési

szempontjainak alkalmazása;

páros, csoportos és frontális megbeszélés, a

meglévő olvasói tapasztalatok mozgósítása a

belátás és a bizonyítás érdekében;

Az irodalmi művek és más művészeti

alkotások párbeszédet létesíthetnek

egymással, melybe az olvasó saját

műveltsége szerint léphet be

Az elbeszélő szöveg ismert megközelítési

szempontjainak alkalmazása

szakaszos szövegfeldolgozás-sal; előzetes olvasói

tapasztalat mozgósítása, a Grimm-mese és az

elbeszélés hasonló és különböző vonásainak

feltárása

A műalkotás és a befogadó egyaránt

időben létezik; az alkotó

meghatározott irodalmi hagyomány

közegében e hagyományt követve

vagy új hagyományt teremtve alkot, a

befogadó saját korának

hagyománytapaszta-latával és

személyes olvasói, valamint

világtapasztalatával lép be az

olvasásfolyamatba; mindez

befolyásolja az olvasó adott műnek

tulajdonított jelentését, értelmezését.

Összehasonlító elemzés, megbeszélés

műnem, Az előzetes tudás és olvasói tapasztalat előhívása,

15

műfaj,

líra,

epika,

dráma,

a műnemek jellemzői

az ismeretek szintre hozása, illetve bővítése;

gyűjtőmunka, csoportos és frontális megbeszélés,

Művészet és közönség: a szerző – mű

– befogadó – jelentés viszonyának

alakulása az irodalomtörténetben; a befogadó szerepének növekedése

Műértelmezés, a kisepika megközelítési

szempontjainak és az irodalomfogalom megtanult

és megértett jellemzőinek alkalmazása

(megalkotott világ, valószerű és valószerűtlen

elemek, nyelvi megformáltság, tematikus

kapcsolatok, stb.)

beszélgetés

2.Témakör : Mítosz, mitológia

Óraszám: 4 óra

Tartalom, szerzők, művek Fogalmak Tevékenységformák

Gilgames eposz mítosz, mitológia, őskép, összetett tudatforma Kalevala keletkezésmítosz,

szómágia A mítoszokról meglévő előzetes tudás

mozgósítása, közös olvasás és

értelmezés, a szöveggyűjtemény

lábjegyzeteinek felhasználásával Az ősi magyar hitvilág samanizmus gyűjtő- és kutatómunka, illusztráció

készítése Istenek születése

(szemelvények a görög

mitológiából)

Khaosz, istennemzedékek harca, emberszerű isten-világ,

változatlan világrend,

A mítoszok oknyomozó, példaadó és tanító jellege,

múzsák

Előzetes ismeretek feltárása.

Önálló és közös olvasás,

szövegfeldolgozás, gyűjtő és

kutatómunka, szempontalkotás,

összehasonlítás,

csoportos megosztás, drámajáték,

szövegalkotás A görög irodalom történelmi

szellemi, művészeti környezete

Az antikvitás fogalma, korszakolása; a görög és a

latin irodalom kapcsolata, az antik irodalmi-

művészeti hagyomány jelentősége

Az előzetes tudás aktivizálása, a

meglévő korismeret mozgósítása,

listakészítés; az ismeretek bővítése és

rendszerezése: vázlatkészítés,

csoportos és frontális megbeszélés

16

3.Témakör : EPOSZOK RÉGEN ÉS MA

Óraszám: 18 óra

3. TÉMAKÖR Cím EPOSZOK RÉGEN ÉS MA

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 18 óra

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI

FÓKUSZOK

Temati

kus

fókusz

Az eposzok emberképe, hőstípusai (az utazó hős, az apját kereső hős, a szerelmes hősnő stb.). Művek párbeszéde.

Poétikai fókusz Az eposz konvenciókincse.

Szövegértési fókusz Információk keresése verses szövegekben.

Szövegalkotási fókusz

A hexameter mint a magyar nyelvhez könnyen alkalmazkodó forma. Paródiák alkotása irodalmi és nem irodalmi szövegekhez.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Skandálás, hangos olvasás, szövegek együtt látása, parodisztikus elemek és egymásra felelő

szöveghelyek keresése

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Művek, szövegek: Eposzindítások (propozíciók): Íliász (I. 1-12.); Odüsszeia (I. 1-10.); Aeneis (I. 1-11.); Varró: Túl a

Maszat-hegyen (Előhang); Szigeti veszedelem (I. 1-6. Versszak); Csokonai: Dorottya (bevezetés);

Toldi (Előhang)

Szabó Árpád: Odüsszeusz kalandjai (részlet); Odüsszeia, 9. ének (Küklopeia), 9-12. ének (az utazás)

Petőfi: A helység kalapácsa

Theokritosz: A szerelmes küklópsz

Dante: Isteni színjáték, 26. ének: Odysseus utolsó utazása

Tartalmak, fogalmak: Eposz, eposzi kellékek.

Metrikus verselés (verslábak, hexameter)

Mitológiai személyek, mitológiai történetek

MODULOK

(A fejezet részegységei, a modulok

feldolgozási sorrendje)

Cí

m

1. Az eposzi hagyomány – eposzindítások; A propozíció ma

2. Az Odüsszeia 9. éneke – az eposz nyelve és az eposzi kellékek

3. Odüsszeusz és Polüphémosz – a rész helye és ellenpontjai az egészben; A hír

4. A helység kalapácsa 1. (szakaszos szövegfeldolgozás); A szöveg részei

5. A helység kalapácsa 2. – eposzparódia és stílusparódia

6. Az eposzok utóéletéből

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 3-3-4-4-2-2

ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK

(Képességfókusz-váltás)

Kapcsolódó kereszttantervi modulok

Más műveltségterületi kapcsolódási

lehetőségek

A tanulási képesség fejlesztése

Önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és anélkül

(pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás).

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék

fejlesztése

KÖVETELMÉNYEK

• A tanuló jól ismerje az Odüsszeia 9. énekét, el tudja helyezni

és megtalálni párhuzamait-ellenpontjait a mű egészében.

• Ismerje az Odüsszeia kompozíciójának lényeges vonalait.

• Jellemezni tudja az eposz hősét a 9. ének alapján, értékelni

tudja fejlődésének lényeges állomásait a műegészben. Jól

ismerje az eposz konvenciókincsének lényeges elemeit, az

eposzi kellékeket. Ezeket képes legyen megfogalmazni a

három eposzindítás egyike, az Odüsszeia 9. éneke és a mű

egésze alapján. Képes legyen felismerni őket újonnan olvasott

17

szövegben.

• Jól ismerje A helység kalapácsának felépítését, cselekményét

és szereplőit. Jellemezni tudja az eposzi konvenció

megjelenését és átformálódását a paródiában. Ismerje az

eposz- és stílusparódia eszköztárát, képes legyen ezeket az

eszközöket A helység kalapácsából vett példákon bemutatni és

ismeretlen szövegben felismerni. Képes legyen a két olvasott

mű közötti kapcsolatokat megfogalmazni.

4.Témakör : KONFLIKTUSOS DRÁMÁK

Óraszám: 14 óra

4. FEJEZET Cím KONFLIKTUSOS DRÁMÁK

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 14 óra

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI

FÓKUSZOK

Tematikus

fókusz

Rend és lázadás, a hatalomhoz való viszony különböző stratégiái

Poétikai fókusz A tragédia, a drámai konfliktus, a konfliktusos dráma

Szövegértési fókusz Véleménynyilvánítás és érvelés különbsége, érvtípusok

Szövegalkotási fókusz Érvelés szóban és írásban, vádbeszéd, védőbeszéd

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Drámarészlet elemzéséből az alaphelyzet kibontása. A szereplők érveinek mai nyelven

való megfogalmazása és ütköztetése. Az érvek típusainak azonosítása. A darabban

szembe nem kerülő szereplőknek és érveiknek szembesítése. („Kimaradt” epeiszódion

megírása és eljátszása.) Elhangzott érvelés vázlatának utólagos megalkotása. Szónoki

beszéd kiötlése, elrendezése, formába öntése és előadása (invenció, diszpozíció és

elokúció). Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés,

illetve a jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. (mítosz – dráma)

A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. Drámai szituációk

feszültségforrásainak azonosítása.

Különböző típusú drámai művek elemzésének képessége. A különböző művészeti ágak

közlésmódjának összehasonlítása (dráma – film).

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Művek, szövegek: Szophoklész: Antigoné;

A thébai mondakör mítoszaiból (Szabó György: Mitológiai kislexikon nyomán)

W. Shakespeare: Julius Caesar (részletek)

Kálmán – Nádasdy: Hárompercesek a nyelvről

Fogalmak, tartalmak: A tragédia műfaji jellemzői (tragikum, konfliktus, tragikus hős, tragikus vétség, hübrisz,

katarzis, világrend, konfliktusos dráma, a színjátszás eredete, a görög színház.

Erkölcsi és jogi törvények különbözősége, érvényességi köre. A hatalommal rendelkezők és

a közemberek felelőssége. Tekintélyérvek, sztereotípiák, előítéletek. Induktív érvek és

deduktív érvek (enthümémák). A hősiesség, az önfeláldozás értelme, megítélése. A

hagyományok őrzésének, illetve felrúgásának következményei. A generációk közti

ellentétek feloldhatósága, feloldhatatlansága

(A fejezet részegységei, a modulok

feldolgozási sorrendje)

Cí

m

1. A vita (1). Mítosz és drámai történet.

A drámai alaphelyzet rekonstruálása a prológusból. A vita (2)

2. Két igazság harca és a középponti konfliktushoz közvetve kapcsolódó

szereplők. Kinek a tragédiája? – Az Antigoné párhuzamos jelenetei

és különböző értelmezési lehetőségei

3. Az Antigonéhoz kapcsolódó védő- és vádbeszédek.

A kimaradt Haimón–Antigoné epeiszódion megtervezése és előadása

(kiegészítő óra)

18

4. Részletek W. Shakespeare Julius Caesarjából –

Antonius vádbeszédének elemzése

5. Modern védő- és vádbeszédek

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 4-4-2+1-1-2

ALTERNATÍV

MEGOLDÁSOK

(Képességfókusz-váltás)

Kapcsolódó

kereszttanter

vi modulok

Matematikai-logikai kompetencia

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Ember és társadalom – szociális kompetenciák Az igazság és morál az egyén életében és a

társadalomban. A jog és a morál összefüggéseinek

reflektálása. Tudatos, jogkövető és reflektáltan

morális cselekvés elsajátítása. Igény és képesség a

morális kérdésekben való tájékozódásra.

Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok

hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési

eljárások kialakításának képessége

A tanulási képesség fejlesztése Önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel

és anélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti

tagolás)

KÖVETELMÉNYEK • A tanuló legyen képes azonosítani a konfliktusos dráma és a tragédia néhány

jellemzőjét (konfliktus, alapszituáció, tettváltássorozat, tragikum).

• Legyen képes felismerni a drámában megjelenő magatartásformák, értékek közti különbségeket. Ismerje fel a drámai

dialógusokban a vita, a meggyőzés különböző eszközeit. Legyen képes különböző érveket gyűjteni, alkalmazni

köznapi témában.

• Ismerje fel a szónoki beszéd jellemzőit.

• Tudjon szónoki beszédet írni egy szűkebb közösség számára.

• Legyen képes önállóan vázlatot készíteni egy rövidebb ismeretterjesztő vagy tankönyvi szövegről.

5.Témakör: A Biblia és az irodalom

Óraszám: 19 óra

Tartalom, szerzők, művek Fogalmak Tevékenységformák

A Biblia fogalma, felosztása,

világának meghatározó

jellemzői

A művészet nagy kódja, Ószövetség,

Újszövetség,

kánon, kanonizáció, apokrif;

a Biblia jelentősége az európai gondolkodásban és

művészetben,

fontosabb bibliafordítások

(Vulgata, vizsolyi Biblia)

Az előzetes ismeretek összegyűjtése, a

Biblia könyveinek, felépítésének

elsődleges vizsgálata,

kutató és gyűjtőmunka, Portfolio

készítése a téma végére (szerkesztett és

reflektált anyag bibliai témákat

feldolgozó alkotásokból iratgyűjtőben,

lemezen, videokazettán vagy CD-n,

egyénileg vagy csoportban)

A meglévő tudás mozgósítása, a bibliai

19

teremtéstörténet olvasása, a szó szerinti

és a metaforikus jelentések

megteremtése, megkülönböztetése

tanári segítséggel, vázlatkészítés,

értelmezés és összevetés más

teremtéstörténetek-kel

A világ és az ember

teremtése Elbeszélésformák az Ószövetségben; célszerű teremtés,

szimbolikus jelentések, számszimbolika,

gondolatritmus, szótőismétlés, kétféle elbeszélői

hagyomány

Közös olvasás, értelmezés, kérdezés, a

szó szerinti és a metaforikus jelentések

megteremtése,

összehasonlítás,

egyéni kutató és gyűjtőmunka

(ismétlődő motívumok, a témát

feldolgozó néhány művészeti alkotás

bemutatása és értelmezése)

A bűneset és más bűnismétlő

történetek (Káin és Ábel

vagy Noé vagy Bábel tornya)

víz-, kert-, fatoposz, Éden, bűn, büntetés

Az elbeszélés szer-kezeti és próza-

poétikai jellemző-inek feltárása, a

példázat felvetette kérdések megfogal-

mazása, a jelentés többféle lehető-

ségének megterem-tése, belső hangok

technikája,

beleképzeléses szövegalkotás

A műfaj, a beszédhelyzet és a poétikai

jellemzők vizsgálata, közös értelmezés,

egyéni-, pár- és frontális munka

23. zsoltár Zsoltárok könyve, psalmus, bizalomének,

metonímia, mondatpárhuzam

Az elbeszélés műfaji jellemzőinek

vizsgálatával a metaforikus tartalmak

feltárása,

drámajáték, szövegalkotás, vita

Jónás könyve prófétai könyvek, próféta, prófécia Az előzetes tudás mozgósítása, közös

olvasás és értelmezés, kérdésfelvetés,

vázlatkészítés megadott szempontok

szerint, XX. századi művek,

(műrészletek) olvasása (megtekintése)

és értelmezése a témával

összefüggésben

Részletek Máté

evangéliumából evangélium, midrás, Máté, János, Lukács, Márk,

szinoptikus, megváltás, Messiás, betlehemes és

passiójáték, Jézus történetének gondolati és erkölcsi tapasztalatai,

az elbeszélésrészletek esztétikai megformáltsága

A szó szerinti és metaforikus jelentések

feltárása, megfogalmazása, a tartalom

művészi elrendezését szolgáló

alakzatok kiemelése, szerepük

értelmezése tanári segítséggel

Szabadon választott példázat Példázat,elbeszélői helyzet, példázat, hétköznapi

tapasztalat, állandósult beszédforma, metaforikus

jelentés, újraolvasás

Közös olvasás és szövegértelmezés, a

prédikáció poétikai eszközeinek,

hatásos felépítésének vizsgálata, véle-

ményalkotás, vita

Pál leveleiből részletek apostol, prédikáció, retorikus szerkezet, alakzatok

Közös olvasás és értelmezés

János jelenéseiből részlet apokalipszis, látomásirodalom, motivikus és

szerkezeti keret (fa, föld, ég, víz) Csoportmunka és bemutatás megadott

szempontok alapján,

jegyzőkönyv készítése a csoport

tevékenységéről

csoportban

20

6. Témakör: A középkor irodalma

Óraszám: 16 óra

Tartalom, szerzők, művek Fogalmak Tevékenységformák

A középkor irodalmának

történelmi, szellemi művészi

környezete

A középkor fogalma,

korszakolása, kettős világ- és

emberkép, allegorikus

kifejezésmód, ciklikus

időszemlélet; a középkor viszonya az

antikvitáshoz, patrisztika,

skolasztika,

egyházi és világi irodalom;

a középkori irodalom

műnemei, műfajai,

névtelenség, mintakövetés,

román és gótikus stílus,

gregorián

Az előzetes ismeretek mozgósítása,

előfeltevések és kérdések

megfogalmazása a kor irodalmával

kapcsolatban,

Szent Ágoston: Vallomások Az olvasási technika változásának és a mélyebb,

befelé figyelő gondolkodás lehetőségének

összefüggései; új típusú személyiség,

vallomás,

allegorikus kifejezésmód, önreflexivitás, úmotívum

Beszélgetés a lelki folyamatok

„gondozásának” tapasztalatáról,

az elbeszélői helyzet értelmezése, az

allegorikus kifejezésmód és az

önreflexivitás néhány poétikai

eszközének kiemelése és értelmezése

tanári irányítással

Középkori himnuszköltészet Assisi Ferenc,Jacopone da

Todi egy-egy műve és az

Ómagyar Mária-siralom

A középkori himnuszköltészet hagyományba

ágyazottsága, liturgikus szerepe, a korai és érett

középkor himnuszköltészeté-nek jellemzői

Az előzetes tudás

mozgósítása, közös

olvasás és értelmezés

megadott szempontok

szerint, összehasonlító

elemzés (szöveg-film

vagy szöveg-szöveg),

memoriter

Szövegolvasás és értelmezés megadott

szempontok szerint

A középkori irodalom

néhány jellemző prózaműfaja (Halotti beszéd, Margit

legenda stb.)

prédikáció, intelem, geszta, legenda Előzetes, otthoni olvasás,

csoportmunka:

egy-egy műfaj és szövegrészlet

vizsgálata megadott szempontok

szerint, vázlatkészítés csomagoló

papírra, csoportprezentáció

memoriter

Előzetes olvasás után kortárs epikus

műrészlet értelmezése, az irodalmi

hagyomány folytonosságának

megtapasztalása

A lovagi epika és líra Roland ének

vagy

Vogelweide:

A hársfaágak csendes árnyán

A lovagi kultúra és eszmény jellemzői; lovageposz, lovagregény;

trubadúr és minnesänger költészet; erotika,

népköltészeti hagyományok

A tematikus és műfaji sajátosságok,

lényeges poétikai jellemzők feltárása

irányított értelmezéssel, kutató és

gyűjtőmunka vagy szövegalkotás

21

Vágánsköltészet: részletek a Carmina

Buranából

vágánsköltészet, vágáns-humanitás,

szellemi függetlenség,

korkritika és szabadszájú stílus, irónia

A bevett középkori értékrendtől eltérő

értéktudat és stílus megtapasztalása,

szövegolvasás, szövegértelmezés,

összehasonlítás

Dante: Isteni színjáték

(részletek) küldetéses, misztikus utazás, műfajszintézis, allegorikus kifejezésmód,

számmisztika,

tercina, ptolemaioszi világkép, toposzok, allegóriák,

antik hagyomány, hit és tudás viszonya

Előzetes ismeretek előhívása,

szócikkértelmezés csoportmunkában, a

tanultak alkalmazása a

műértelmezésben, a XXVI. ének

részletesebb értelmezése tanári

irányítással, érvelés, vita

memoriter

Villon balladái Kis Testamentum, Nagy Testamentum,

balladaforma, haláltánc, oktáva, akrosztikon, a személyiség öntapasztalatának változása, irónia,

önirónia, vallomásos, lírai önéletrajz, argó, vágáns

hagyomány

Irányított versértelmezés, a vágáns

költészetnél tanultak alkalmazása

memoriter

Előzetesen kiadott kérdések otthoni

áttekintése, tanórai megbeszélés

7. TÉMAKÖR

A CSAVARGÓ ALAKJA A MŰVÉSZETBEN – egy toposz értelmezése A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 17 óra

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Tematikus fókusz A társadalom perifériáján

élés, a be nem illeszkedés,

kívülállás vagy kitaszítottság

problémája; a szabadság

értelmezési lehetőségei.

Poétikai fókusz Toposzvizsgálat (archetípus, motívum)

Szövegértési fókusz Hasonló téma eltérő hangnemben, műfajban, korban

való megjelenítésének stilisztikai és szövegtani

következményei. Az értékelés bizonyosságát vagy

bizonytalanságát kifejező nyelvi tényezők

azonosítása

Szövegalkotási fókusz Eltérő beszédhelyzetben és eltérő értékelési

pozícióból való átalakítása az olvasott szövegeknek

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK A toposz történeti alakváltozatainak összevetése, az

állandó és a változó jegyek listába gyűjtése.

Metaforikus és szó szerinti kijelentések közötti

különbségtétel megkísérlése különböző korú és

műfajú szövegeknél. Illusztrációkészítés.

Illusztrációk alapján leírás, illetve rövid történet

írása. Következtetések levonása a művek

szereplőinek kijelentéseiből: előtörténetükre,

ruházatukra, tapasztalataikra, az őáltaluk elhagyott,

az őket kivető közegre vonatkozóan.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Művek, szövegek: Lázár Ervin: A bárányfelhő-bodorító (részlet);

Szegénylegény vagyok én… (magyar népdal);

Carmina Burana (részletek);

Villon: A Nagy Testamentum (részletek: Jó tanítás

balladája a rossz életűeknek; 146. oktáva; Apró

képek balladája; 16. oktáva; Ballada a vastag

Margot-ról; 14. oktáva);

22

Petőfi: A vándorlegény, Önkénytelen az ember...

Rimbaud: Kóborlásaim;

Ginsberg – Hobo Blues Band: A leples bitang;

Kerouac, Jack: Úton (részlet)

Kiss Benedek: Csavargó-ének;

Faludy György: Ballada a senki fiáról; [Villonról]

József Attila: Tiszta szívvel;

Tverdota György: [a Tiszta szívvel című versről]

Lator László: [Villonról]

Szerb Antal: [Villonról]

Petri György: Már csak, [saját magáról és költészetéről]

Tersánszky Józsi Jenő: Misi mókus (részlet)

Salinger: Zabhegyező

Kassák Lajos: Csavargók, alkotók (részlet), Egy ember élete (részlet)

Polcz Alaine: A gyermekek haláltudata

Montágh Imre: Nem nyelvi kifejezőeszközeink (részlet)

Nagy Z. Róbert: [Cikk a Magyar Hírlap-ból]

Tartalmak, fogalmak: Vágánsköltészet

Ballada

Pikareszk

Szleng

Toposz

MODULOK

(A fejezet részegységei, a modulok

feldolgozási sorrendje)

Cí

m 1. A nem verbális kommunikáció eszközei

2. A csavargó toposza lírai szövegekben

3. A vágánsok és Villon

4. A toposz 20. századi megjelenései József

Attilánál és Petri Györgynél

5. J. D. Salinger: Zabhegyező

6. Kassák Lajos: Csavargók, alkotók – a csavargó-

toposz esszészövegben

7. Hajléktalanok

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 2-4-2-2-5-1-1

ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK

(Képességfókusz-váltás)

Kapcsolódó kereszttantervi

modulok

Emberismeret

Más műveltségterületi kapcsolódási

lehetőségek

Etika

KÖVETELMÉNYEK • Legyen képes a tanuló a toposz fogalmát megérteni, azonosítani szépirodalmi

szövegekben. Helyezze el a műveket a keletkezésük korában.

• Legyen képes néhány mű szöveghű tolmácsolására. Legyen képes fiktív vagy

valós riportot készíteni.

23

8.Témakör: A reneszánsz irodalma

Óraszám: 22 óra

Tartalom, szerzők, művek Fogalmak Tevékenységformák

A reneszánsz irodalmának

történelmi, szellemi, művészi

környezete

A reneszánsz fogalma,

önértelmezése, viszonya az

antikvitáshoz és a középkorhoz; humanizmus, reformáció,

természetesség, harmónia,

újplatonizmus

Az előzetes ismeretek mozgósítása, listakészítés,

előfeltevések és kérdések megfogalmazása a kor

irodalmával kapcsolatban, a felmerült kérdések tisztázása

tanári segítséggel

Petrarca:

Daloskönyv, szonett, petrarcai

szonett ellentétes irányú mozgásképletek,

humanista eszmény

Közös olvasás és értelmezés megadott szempontok mentén,

a reneszénsz vonások kiemelése

Boccaccio Dekameron, novella, összetett

elbeszélői helyzet, nézőpont,

példázat a példázatban, reneszánsz

értékrend

Az elbeszélő szöveg jellemzőinek

felelevenítése, kiegészítése és

alkalmazása közös

műértelmezésben

A humanizmus és a

reformáció Magyarországon udvari reneszánsz, főúri reneszánsz,

az európai és a magyar művelődés

természetes kölcsönhatása

Az előzetes ismeretek összegyűjtése, csoportmunka,

vázlatkészítés, prezentáció

Janus Pannonius: Búcsú Váradtól

Egy dunántúli mandulafára

Pályakép (költői portré), elégia,

epigramma, latinnyelvűség, tájvers,

búcsúvers, humanista értékrend,

középeurópaiság-tudat

Az előzetes isme-retek

mozgósítása, versértelmezés, a

művek lehetséges

kérdésirányainak, poétikai jellem-

zőinek, reneszánsz vonásainak

közös feltárása, memoriter

Balassi Bálint: Kiben az Celia szerelméért

való gyötrelméről szól…

Egy katonaének

Adj már csendességet

Pályakép (költői portré), énekvers, szövegvers

önelemző lírai személyiség,

aszimmetrikus kompozíció,

toposzok, összetett költői kép,

oximoron,

Balassi-strófa, ütemhengsúlyos

verselés,

tudatos szövegformálás,

megalkotottság, reneszánsz

vallásosság

A hangsúlyozottan tudatos szövegformálás szerkezeti,

poétikai jellemzőinek vizsgálata, a Balassi-költészet

témáinak, néhány lényeges kérdésirányának megismerése

és megértése az olvasott versekben

Közös értelmezés, egyéni, pár- és csoportmunka,

memoriter

Az angol reneszánsz

dramaturgia és színház középkori drámahagyományok,

hármas tagolású színpad,

a színház, színészet megítélése, a

közönség

csoportmunka, prezentáció

Shakespeare: Romeo és Júlia

pályakép a mű hagyományba ágyazottsága,

Csoportmunka, prezentáció, a drámaszerkezet vizsgálata, a

konfliktusos modell alkalmazása, a korfordulós

24

vagy

Hamlet konfliktusos dráma,

blank verse,

tragédia, komédia, színmű

értékszerkezet feltá-rása, gyűjtőmunka, szövegelemzés,

a drámai viszonyrendszer feltárása, az eltérő

magatartásformák, nézőpontok és igaz-ságok jellemzése,

véleményformálás, érvelés, vita;

színpad- és jelmezterv készítése; drámajáték,

szövegalkotás, összehasonlítás (antik dramaturgia, filmek

vagy Jarry)

memoriter

Előzetes olvasás, közös megbeszélés, értelmezés, egyéni

véleményalkotás, páros megbeszélés, vita

Előre megadott szempontok szerint, otthoni felkészüléssel,

órai megbeszéléssel

9. TÉMAKÖR

A NYELVTAN ALAPFOGALMAI ÉS RENDSZEREZÉSÜK

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 25 óra

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Tematikus

fókusz

A nyelvtan alapfogalmai

Poétikai fókusz

Szövegértési fókusz Adatsorok értelmezése, összevetése, következtetések levonása

Szövegalkotási fókusz Táblázatok, adatsorok összeállítása

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Néhány nyelvészeti elemzési módszer megismerése és alkalmazása (,,kipróbálása'').

Beszélgetés az alapfogalmak meghatározásáról, tartalmáról.

Néhány kiemelt nyelvi jelenség magyarázata.

Alternatív elemzések által adott magyarázatok vizsgálata.

Az elemzések kritikája.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Tartalmak, fogalmak:

A leíró nyelvtani elemzés alapjai, a nyelvi szintek alapfogalmai, elkülönítésük

nehézségei (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan, pragmatika; fonéma, morféma,

szó, mondatrész, mondat, szöveg).

A paradigma fogalma, az analógia szerepe a nyelv szerveződésében.

A jelentés szerepe, a jelentések és megkülönböztethető jeltípusok megfelelése és

diszkrepanciái.

MODULOK

(A fejezet részegységei, a modulok feldolgozási

sorrendje)

Cím 1. A leíró nyelvtani elemzés alapjai

2.A ragozó nyelv sajátosságai a magyar nyelvben

3. A szófajok rendszere

4. A mondat szerkezetének megállapítása

5. A nyelvtan részei, a nyelvi szintek és alapfogalmak

6, Helyesírásunk alapelvei

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 4-5-4-4-4- 4

ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK (Képességfókusz-

váltás)

Kapcsoló

dó

keresztta

ntervi

modulok

Matematikai logika , társadalomismeret

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Matematika , idegen nyelv

25

KÖVETELMÉNYEK A szótő, a toldalékok ( képzők, jelek, ragok ) szerepe nyelvünkben.

A szófajok típusainak biztonságos megállapítása.

A mondat összetevőinek megtalálására szolgáló alapvető módszerek. a

A magyar helyesírás alapelvei, a magyar helyesírás jellemzői, a helyesírási kézikönyvek, a különírás és az

egybeírás szabályai, a kezdőbetű, az idegen szavak írásmódja, az írásjelek használata, az elválasztás

szabályai, a rövidítések, a mozaikszók és a számok helyesírása

Főbb tevékenységformák: helyesírási, szótárhasználati gyakorlatok, könyvtárhasználat.

10.Témakör

KÖNYVTÁR ÉS IKT ESZKÖZÖK HASZNÁLATA,

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ

Óraszám: 8 óra

Tartalom: Az anyaggyűjtés forrásai, a jegyzetelés technikája, témafeldolgozás különböző - verbális és

audiovizuális elektronikus és digitális - információhordozók felhasználásával.

Főbb tevékenységformák: kommunikációs helyzetgyakorlatok; kiselőadások, szövegelemzési és

szövegszerkesztési gyakorlatok

A kommunikáció és a tömegkommunikáció

Tartalom: A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése.

Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó műfajai: cikk, glossza, recenzió,

kritika, kommentár, interjú, riport.

Ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai IKT-s megjelenési formái, azok keresési, megtalálási helyzetei mind nyomtatott, mind digitális formában.

Főbb tevékenységformák: kommunikációs helyzetgyakorlatok; kiselőadások, szövegelemzési és

szövegszerkesztési gyakorlatok számítógépen és írott papír formátumban.

11. TÉMAKÖR

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK

(Rugalmasan , az egyes témakörökhöz megfelelő arányban felhasználva. )

Óraszám: 8 óra

12. FELADATKÖR

Ismétlés, összefoglalás, prezentációk, a differenciálást lehetővé tevő szintfelmérések, ellenőrzés, értékelés.

Az új munkaformák elsajátítása, begyakorlása.

Óraszám: 26 óra (Rugalmasan , az egyes témakörökhöz megfelelő arányban felhasználva. )

26

A továbbhaladás feltételei

Csoportmunkában, kooperatív feladatmegoldásban való jártasság, csoportalakítási technikák

ismerete, értékelési és önértékelési technikák elsajátítása.

Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek

megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A

tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában

véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos

kommunikációs viszony fölismerése.

Jártasság szövegelemző eljárásokban Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő

szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából.

A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése,

rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat

készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság, információhordozók főbb típusainak

ismerete.

Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük

levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerző, az

elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai

kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az

ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott

művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az

európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között.