A Magyar Nemzet Építõipari melléklete

Magyar építõipar

Magyar építõipar

Magyar ép í tõ ipar · Magyar Nemzet 32014. március 21., péntek

T A R T A L O M

Derengõ fény az alagút végén 4–5

Olcsó hitelhezjuthatnak a vállalkozások 5

Még az õsszel átadják a Tüskecsarnokot 6–7

Megújul a szombathelyi kórház 8

Végükhöz közeledneka beruházások Veszprémben 9

Gyõr, a fejlesztések városa– minõségi kivitelezéssel 10–11

Átalakul a hulladékgazdálkodás 12

Világszínvonalú a magyar építészet 13

Lassan élénkülhet a lakásépítés 14

Sokat spórolhatunk a felújítással 15

Szerkesztõi üzenet

Véget ért az építõipar mélyrepülése

Az építõipar a gazdaság fokmérõje – hangzott el már oly sokszoraz örök érvényû igazság a szakmai szereplõk szájából. Az állítás-sal pedig aligha lehet vitatkozni, hiszen kétségtelen, ha az építõ-ipar szekere jól megy, a gazdaság egészét is fellendülés jellemzi.

Különösen igaz ez az utóbbi évek tendenciáira vetítve. Bár a magyargazdaság egésze hivatalosan csak a 2008-as világgazdasági krízis kitöré-se után kezdett hanyatlani, az elsõ jelek már 2006-ban érezhetõk voltak.A 2000-es évek elején tapasztalt szárnyalást ugyanis az építõiparbanmélyrepülés követte. Míg 2005 elõtt nem volt ritka a tizenöt százalék kö-rüli bõvülés az építõiparban, az ágazat teljesítménye 2006-ban negatívtartományba került, s onnan hosszú évekig nem tudott kitörni. Az ágazat-ban sorra mentek tönkre a vállalkozások, s jó ideig úgy tûnt, hogy reménysincs a fellendülésre.

Mára azonban már elmondható, hogy a magyar építõipar fekete nap-jainak vége, az ágazat a legutóbbi statisztikai jelentések szerint újra nö-vekvõ pályára állt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az utób-bi esztendõben az építõipari termelés volumene 9,6 százalékkal haladtameg az egy évvel korábbit. Az egészséges növekedés szerkezetét pedig jólmutatja, hogy az év egészében az épületek és az egyéb építmények eseté-ben is bõvülést mértek. Egyedül a lakásépítéseknél várunk még a növe-kedési fordulatra, azonban ha hihetünk a jóslatoknak, a fellendülés elsõjelei hamarosan ebben a szegmensben is megmutatkoznak.

A száraz statisztikákat félretéve, szabad szemmel is jól látható, hogy agyötrelmes évek után ismét szárnyra kelt a hazai építõipar. A fõvárosbanszinte lehetetlen anélkül sétálni, hogy ne botlanánk valamilyen munka-gépbe. Sorra újulnak meg a közterek, épül a 4-es metró, korszerûsítik aközlekedést, épülnek a stadionok, a közintézmények, új külsõt kapnak aváros kiemelkedõ nevezetességei. A vidéket járva is számos beruházássaltalálkozni: az európai uniós támogatásoknak és az állami hozzájárulás-nak köszönhetõen sok kórház, oktatási intézmény újul meg, újabb létesít-ményekkel bõvülnek a városok sportközpontjai, sok helyen pedig környe-zetvédelmi beruházásokat valósítanak meg. Bár az embereknek sokszorbosszúságot okoz, ha egy-egy útszakaszon valamilyen felújítási munkátvégeznek, vagy hogy a tereket egy ideig csak korlátozottan használhat-ják, ám a megszépült városkép és az új létesítmények adta lehetõségekminden bizonnyal kárpótolnak mindenkit a kellemetlenségekért. Arrólnem is beszélve, hogy az építõipari megrendelések sok embernek adnakmunkát.

A gazdaság tehát a jó irányba tart, az építõipari termelés pedig várha-tóan tartósan a pozitív tartományban marad. Ebbe az irányba mutat amegváltozott jogszabályi háttér is, a lánctartozások felszámolásával azágazat rákfenéjére is megszületett a megoldás. Az elõttünk álló európaiuniós támogatási idõszak várhatóan számos megrendelést tartogat a ha-zai építõiparnak, a kedvezményes hitellehetõségek bõvülése pedig bizto-sítja a növekedés finanszírozási hátterét is.

KÖPÖNCEI CSILLA

Igazgató-fôszerkesztô: LISZKAY GÁBOR · Fôszerkesztô-helyettesek: D. HORVÁTH GÁBOR, CSERMELY PÉTER, SZERETÕ SZABOLCS · Lapszerkesztô: BALLAI ATTILA, TÁBORI GABRIELLA, VILLÁNYI KÁROLY · Szerkesztôség és kiadó: 1089 Budapest, Üllôi út 102. · Telefon: (1) 476-2131, (1) 814-8700, fax: (1) 215-3197. Levélcím: 1450 Bp. 9, Pf. 74 · Kiadja a Nemzet Lap- ésKönyvkiadó Kft. · Felelôs kiadó: a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezetô igazgatója · Kiadóigazgató: LÓCZI JÁNOS · A Nemzet Kft. a MATESZ tagja. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT:(1) 413-1547, (1) 322-8306; HIRDETÉS: (1) 216-8817, 216-8818, 216-8819, fax: (1) 215-0245 · Apróhirdetés-felvétel: (1) 342-6164, 322-2448, fax: (1) 342-6132, 1075 Bp., Wesselényi u.8. hirdetes@hirtv.net Online hirdetésfelvétel: mediatitkarsag@hirtv.net · Terjesztési ügyekben telefon: (1) 476-2176. Elõfizetés-megrendelés éjjel-nappal: (1) 476-2198, e-mail: ter-jesztes@magyarnemzet.hu. · Terjeszti a Lapker Zrt. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Kereskedelmi Igazgatóság, Hírlap Üzlet · Postacím: 1900 Budapest · Elõfizethetõ az országbármely postáján, a hírlapot kézbesítõknél, valamint megrendelhetõ e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu és telefonon: 06-80/444-444 · Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása:a 06-80/444-444 számon és a hirlap@posta.hu e-mail címen. Elôfizetési díj egy hónapra 2660 forint, negyedévre 7980 forint, fél évre 15 960 forint, egy évre 31 920 forint. Hétnapos elõ-fizetési díj egy hónapra 3170 forint, negyedévre 9510 forint, fél évre 19 020 forint, egy évre 38 040 forint · Nyomtatás: ZRÍNYI NYOMDA ZRT. · Tervezõszerkesztõ: CSUKÁN SÁNDOR

· Fotók: BÉRES ATTILA, HEGEDÛS MÁRTA, NAGY BÉLA, SZÉKELYHIDI BALÁZS · A mellékletet szerkesztette: KÖPÖNCEI CSILLA

A m e l l é k l e t m e g j e l e n é s é t a S w i e t e l s k y M a g y a r o r s z á g K f t . t á m o g a t t a

Bár sokan úgy vélekednek, hogy azépítõipar a húzóágazatok közé tarto-zik, ezzel szemben az építõipar kon-junkturális ágazat. Ha a gazdaságegészének megy, akkor ez a terület isfejlõdik – állítja az Építési VállalkozókOrszágos Szakszövetségének (ÉVOSZ)elnöke. Tolnay Tibort egyebek mellettaz építõipar teljesítményének alaku-lásáról, az uniós beruházások helyze-térõl és a lánctartozásokról kérdez-zük, valamint arról, hogyan lehetnevonzóbbá tenni az ágazatot a fiatalokszámára.

z építõipar teljesítménye 2005 óta elõszörnõtt tavaly ,és 9,6 százalékkal haladta meg azelõzõ évit. Mi áll a bõvülés hátterében?

– Végre megkezdõdöttt annak a bonyo-lult intézményrendszernek az átalakítása, amely az unióspályázatokért és a támogatások kifizetéséért felelõs. Ta-valy június óta a Miniszterelnökség felel ezért a területért,felgyorsultak a tenderek és a döntések. Ez áll az elõrelé-pés hátterében, miután továbbra sem dúskálunk a külföl-di beruházók megrendeléseiben, a központi költségvetésés az önkormányzati büdzsék helyzetét pedig ismerjük.Alapvetõen az uniós pénzek felhasználása pörgette fel azágazatot.

– Beragadt beruházások indultak újra a kifizetésekgyorsításával, vagy újak indultak el?

– Mindkettõ igaz. A múlt év második felében nagyértékû útépítési, vasúti, környezetvédelmi fejlesztések kez-dõdtek el. Ezek volumene önmagában is jelentõs, ehhezjárultak hozzá egyebek mellett a stadionépítések.

– Az elõzetes számítások szerint decemberben Ma-gyarországon nõtt a legnagyobb mértékben az építõiparitermelés az Európai Unióban éves szinten. Az euró-övezetben 0,9, a 28 tagú közösségben egy százalék volt abõvülés. Az alacsony bázisnak köszönhetjük a sikerünket?

– Igen, hiszen a magyar építõipar gyakorlatilag2006-tól folyamatosan zuhant. Ellentétben más orszá-gokkal, ahol csak a 2008-as gazdasági válság következté-ben kezdett csökkenni az ágazat teljesítménye. Többengyakran használják azt a kifejezést, hogy az építõipar húzóágazat. Ezzel szemben az építõipar konjunkturáliságazat, ha a gazdaság egészének megy, akkor ez a terü-let is fejlõdik.

– A 2013 decemberében kötött új szerzõdések volu-mene 59,0 százalékkal magasabb volt az elõzõ év azonosidõszakinál. Ez mennyire biztató a jövõre nézve?

– Már az Európai Bizottság elõtt van Magyarországjavaslata arról, hogyan és mire költenénk el az új hétévesfejlesztési ciklus uniós támogatásait. Ha erre igent mon-danak Brüsszelben, akkor leghamarabb októberben jelen-hetnek meg az új pályázatok. A megkötött szerzõdésekebben az átmeneti idõszakban juttatják levegõhöz azágazatot.

– A szerzõdések jellemzõen milyen területrõl szólnak?– Fõként közlekedésfejlesztésrõl és vízgazdálkodásról

van szó. Ez is örömteli, de az ágazat vállalkozásainak

többsége, a kis és közepes cégek nem ezeken a területe-ken, hanem a magasépítésben tevékenykednek. Õk fedikle az építõipari társaságok 92 százalékát.

– Ebben a szegmensben viszont nincs sok ok az op-timizmusra. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerinttavaly 7293 új lakás épült az országban, 30,9 százalékkalkevesebb, mint egy évvel korábban. Mi kellene a fordulat-hoz?

– Mesterségesen ezen a helyzeten nehéz lenne vál-toztatni. Nagyon sok eladatlan lakás van az országban. Adevizahitelezésbõl származó problémák alapvetõen meg-változtatták az emberek gondolkodását, sokkal óvatosab-bak lettek, félnek a kölcsönök felvételétõl. Inkább a meg-takarítások nõnek. Hazánkban 4,2 millió lakás van, amelyeurópai összehasonlításban nagyon jó szám, ám megté-vesztõ, mert ebbõl félmillió lakhatatlan. Évente negyven-ezer új lakás építésére lenne szükség, hogy folyamatosanmegújuljon az állomány.

– Az építõipar nem is számol azzal, hogy ezen a té-ren rövidesen elindul a fellendülés?

– A vállalkozók természetesen reménykednek, denincs ráhatásunk a folyamatokra. Idetartozik, hogy hazánk-ban rendkívül kevés a bérlakás. Nyugat-Magyarországonpéldául, ahol a foglalkoztatás is erõteljesebb, lakhatásiproblémákkal találkozni. Ez nem segíti elõ a mobilitás erõ-sítését, így nem várható, hogy a keleti országrészbõl többmunkanélküli próbáljon más városokban megélhetéshezjutni. Erre pedig szükség lenne, mert például Sopron kör-nyékén nagyon nehéz jó minõségben dolgozó vállalkozá-sokat találni, több szakember már átment Ausztriába.

– Hogy áll az ágazat a szakemberképzéssel?– Rosszul. Nem túl vonzó ez a szakma, hiszen az át-

lagbér jelenleg 177 790 forint. Ez rendkívül alacsony, rá-adásul a munkakörülmények sem változtak érdemben.Ennek az az oka, hogy az építõipari árak az elmúlt évek-ben folyamatosan az infláció alatt nõttek. Ezt lényegében

indokolhatja a kiélezett verseny, de ez nem magyarázmeg mindent.

– Mire gondol?– Gyakran megesik, hogy egy uniós beruházás elõ-

zetesen becsült értéke nem fedezi a kiírás idején fennállóárakat. A kettõ között ugyanis jelentõs az idõbeli eltérés,akár több év is eltelhet. Ezért javasoltuk, hogy euróalaponszámoljunk az uniós beruházásoknál, így ki lehetne küszö-bölni az árfolyamváltozásokat. E miatt a probléma miatttöbbször fordult elõ, hogy menet közben megálltak azépítkezések. Ezen most úgy segítettek, hogy az állam be-avatkozott és saját forrásból egészítette ki a beruházásokköltségeinek egy részét.

– A verseny miatt a pályázatokon több vállalkozás ir-reálisan alacsony árat kínál, hogy biztosan nyerjen. Ez isoda vezet, hogy nem lesz elég pénz a fejlesztés megvaló-sítására. Ezen a helyzeten nem segített a rezsióradíj beve-zetése?

– Nem mellékes, de nem tartjuk csodaszernek, mertaz árajánlatok nem ez alapján készülnek. Ez eszköz ahhoz,hogy teljesen komolytalan vállalásokat ne tegyen senki. Arezsióradíj inkább a felújításoknál játszik fontosabb szere-pet. A döntéshozóknak, a pályázat kiíróinak kellene felelõ-sebb döntést hozni a nyertesek kiválasztásakor.

– Az ÉVOSZ felmérésébõl derült ki, hogy az építõipa-ri cégek több mint fele a jelenlegi helyzetben a létszámmegtartásával, a bérek és egyéb juttatások szinten tartá-sával, valamint új értékesítési, szolgáltatási piacok keresé-sével próbál talpon maradni. Hol lehetnek az új piacok?

– Beruházásokat az építõipar önmaga nem tud ge-nerálni. Külföldön, az uniós tagállamokban egy-két kivé-teltõl eltekintve nem igazán rúghatnak labdába a magyartársaságok. Közösségi irányelvek ide vagy oda, ismerjükazokat a gyakorlatokat, hogyan védik piacaikat a tagál-lamok. Egy nemrégen készült tanulmány szerint összesennégy magyar építõipari vállalkozás tudott külföldön lehe-

Magyar ép í tõ ipar · Magyar Nemzet 52014. március 21., péntek

tõséghez jutni. Ezzel szemben a képzettebb magyar mun-kavállalókat elõszeretettel alkalmazzák Ausztriában és Németországban is. Bizonyos szakmákban már most hiány van itthon munkaerõbõl, pedig még nem beszélhe-tünk arról, hogy teljes erõvel robogna az ágazat.

– Mit lehetne tenni?– Az építõipari árakat olyan szinte kell emelni, hogy

megfelelõ béreket lehessen fizetni, és a munkakörülmé-nyeken, eszközállományon is sokat kell javítani. A cégeketérdekelté kellene tenni, hogy foglalkoztassák a tanulókat.Ha azonban a képzés költségei nem térülnek meg, akkor avállalkozások nem adnak erre lehetõséget.

– Az Opten Informatikai Kft. felmérése szerint rekor-dot dönthet az idén a cégtörlések száma az építõiparban.Hány vállalkozás mûködik az ágazatban, és ebbõl mennyivalójában az életképes?

– Múlt év novemberében 93 274 építõipari szerve-zetet tartottak nyilván, ezen belül a mûködõ vállalkozásokszáma 82 ezerre tehetõ. A Magyar Kereskedelmi és Ipar-kamaránál regisztrált építési cégek száma 52 883. A gondaz, hogy ezek a vállalkozások 92 százalékban 1–5 fõt fog-lalkoztatnak. Náluk fejlesztésekrõl, innovációról egyáltalánnem beszélhetünk. A 250 fõnél több munkavállalót foglal-koztató társaságok számának emelkedésére lenne szük-ség, amely jelenleg 28.

– A válságos évek nem tisztították meg a piacot?– Többen ezt jósolták, de nem így történt. Sok cég

szûnt meg, de ma is jellemzõ, hogy szinte azonnal újakalakulnak helyettük.

– Ha valaki becsõdöl, másnap már új céget alapít-hat? Vannak országok, ahol évekig nem alapíthat abbanaz ágazatban ugyanaz az személy vállalkozást, ha mártöbbet csõdbe vitt.

– Az új polgári törvénykönyv hazánkban is szigorí-tást hoz, a cég vezetõinek felelõssége elõtérbe kerül, szá-mon kérhetõbbek lesznek. Reméljük, csökkenhet ezzel aszándékosan elõidézett csõdök száma, amelyek kizárólaga fizetések elkerülését szolgálják.

– Ez segíthet a lánctartozások visszaszorításában?– Részben igen, de amíg például az uniós támogatá-

soknál a kifizetések határideje nem illeszkedik ahhoz azirányelvhez, amely jellemzõen 30 napot ír elõ, addig ne-héz érdemben elõrelépni. Az viszont nagyon kedvezõ,hogy Nemzetgazdasági Minisztérium létrehozta a Teljesí-tésigazolási Szakértõi Szervezetet, amely segíti az építõ-ipari pénzügyi viták megoldását. Ez visszaszoríthatja azévekig húzódó pereket, amelyek végét több cég ki semtudja várni. A szervezet hatásköre kiterjed a sok gondotokozó feltétel nélküli bankgarancia lehívására is. Gyakorivolt, hogy indoklás nélkül hívták le ezeket az összegeket.

– Az eddig elmondottakkal együtt középtávon ho-gyan látja a hazai építõipar jövõjét, milyen állami segít-ségre lenne esetleg szükség?

– Jelentõsebb fellendülés akkor várható, ha a beru-házási ráta tartósan és nagyobb mértékben emelkedik.Most azt várja az ágazat, hogy kiderüljön, milyen lehetõ-ségeket rejt az építõiparnak az uniós támogatások fel-használása az idén induló fejlesztési ciklusban. Egyelõreazt tudjuk, hogy közlekedésfejlesztésre jelentõsebb összegáll majd rendelkezésre, valamint környezetvédelmei ésenergetikai beruházásokra 800-900 milliárd forint érhetõmajd el. Sokat segíthetne, ha a felújítások áfáját csökken-tené a kormány, mert jelenleg sokan számla nélkül dol-goztatnak. Ez senkinek sem jó. Így ugyanis nem készülszerzõdés sem, a megrendelõ az elvégzett munkáért ké-sõbb nem emelhet szót, hiszen garanciavállalás sincs. Azállam pedig jelentõs bevételektõl esik el.

Kiss GGergely

A

Derengõ fény az alagút végénTolnay Tibor: Az építõipar konjunkturális ágazat, ha a gazdaság egészének megy, akkor ez a terület is fejlõdik

4 Magyar Nemzet · Magyar ép í tõ ipar 2014. március 21., péntek

Nem kell forráshiányra számítani az építõiparban, a növekedési hitel-program kétezermilliárd forintjajelentõs és olcsó hitelt a cégeknek,

amelybõl az építõipar nagyobb szeletet hasíthat ki magának, mint a program elsõ fázisában.

Az építõipar tavaly már túljutott a folyamatoscsökkenés 2006 óta tartó idõszakán, az újszerzõdések száma is emelkedõ tendenciátmutat. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy

a több mint hétéves zuhanás alatt az ágazat piacánaktöbb mint negyven százalékát elvesztette, ezért a 2013-as év majd tízszázalékos növekedése ugyan jó jel, demég messze az igazi fellendülés. A szakma ugyan érzimár a fellendülés jeleit, de a cégvezetõk a kisszámú magánmegrendelést, a pangó lakásépítési piacot, illetvea megrendelõk fizetésképtelenségét látják a további növekedés legnagyobb kerékkötõinek. Éppen ezek miattkomoly gondot jelent az építõipari vállalkozásoknaka mûködésük finanszírozásához szükséges források elõ-teremtése.

Közismert, hogy a szektorban különösen magas a körbetartozások száma csakúgy, mint a vállalkozásokbedõlési aránya. Éppen ezért, illetve mert a pénzintéze-tek az építõipari cégeknek az amúgy is nagyon szigorúhitelfeltételeket még keményebben fogalmazzák meg, a hitelhez jutás sem egyszerû. Persze az is igaz, hogymegrendelés híján egyébként sem érdemes eladósodni.

A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogram-jának második fázisában bõvültek az építõipari cégekforráshoz jutási lehetõségei, s így könnyebb és gyorsabblehet a fejlõdéshez szükséges kölcsöntõke elõteremtése.Gondot jelent ugyanakkor, hogy a szakmai szervezetfelmérése szerint a megkérdezett cégeknek alig a felehallott egyáltalán a programról.

Az idén megújult növekedési hitelprogram építõ-ipari vonatkozásairól Nagy Márton, a jegybank ügyveze-tõ igazgatója az Építési Vállalkozások Országos Szakszö-vetsége konferenciáján beszélve kijelentette, hogy idén-tõl a kereskedelmi és a bérbeadásra szánt ingatlanoképítésére akkor is igényelhetõ a növekedési hitelprog-ram támogatása, ha a bérlõ egy cégcsoporton belüli tár-saság. Sõt, lakópark építésére is felvehetõ hitel, igaz,csak egyéves lejáratú forgóeszközhitel. Újdonság, hogya kölcsönbõl akár építõipari gépek is vásárolhatók, ésvállalkozói bérlakások építésére is fel lehet használni azígy kapott pénzt. Korlátozás ugyanakkor, hogy mármeglévõ ingatlan bérbeadási célra történõ megvásárlá-sát nem finanszírozza a növekedési hitelprogram, illetvehogy a 2013 augusztusa után alakított cégek szinténnem kaphatnak a hitelbõl. A növekedési hitelprogramelsõ szakaszának 701 milliárd forintjából az építõiparigen szerényen részesedett, a fejlõdés ehhez képest – a korlátozó tényezõk ellenére – jelentõs lehet.

Az idei kilátások felvázolásnál azonban azt is számí-tásba kell venni, hogy a szakmai vezetõk több helyütt isarról panaszkodtak, hiába az új hitellehetõség, ha pers-pektíva hiányában a vállalkozások nem tudnak hosszútávra tervezni, s ezért hitelt is csak kevesen vesznek föl.Ugyanakkor reményre ad okot, hogy a 7200 milliárd fo-rintnyi uniós forrás hatvan százalékát a termelésre akarjafordítani a kormány, amibõl az építõiparnak is jelentõsszelet juthat majd. Az is biztos, hogy forráshiánnyal nemkell számolni, hiszen csak a növekedési hitelprogramkétezermilliárd forintot szán az idei évben a gazdaságfejlesztésére, ami a teljes magyarországi vállalati hitelál-lomány 6700 milliárdjának nagyon tekintélyes részét ad-ja, ráadásul nagyon kedvezõ kamattal. Vagyis bátran ki-jelenthetõ, ha lesz elegendõ megrendelés, forráshiánybiztos nem veti vissza az építõipar kilábalását.

Hajdú PPéter

Olcsó hitelhezjuthatnak a vállalkozások

sára alkalmas sportkomplexuma jön létre a fõváros XI.kerületében.

A Tüskecsarnok munkaterületét 2013. november13-án vette át az SWP Konzorcium, ezt követõen meg-kezdõdtek a kivitelezési munkálatok. A komplexum há-rom részbõl áll: a központi sportcsarnokból, az edzések-re használható kisebb termekbõl és a külön megépülõuszodából. A beruházás teljes költsége 8,9 milliárd fo-rint, ebbõl az új uszoda mintegy hárommilliárd forintottesz ki. A munkálatok elõször a központi csarnokban ésaz edzõtermi részen kezdõdtek meg. Nagy Balázs fõ-építésvezetõ elmondta: jelenleg a munkák derekán tar-tanak, folyamatban vannak a közmû- és szerkezetépíté-si munkálatok.

Emellett elindult a mélygarázs alábányászása is. Azeredeti tervekkel ellentétben ugyanis a Tüskecsarnokalatt kétszintes mélygarázs épül, ezzel is hozzájárulva akörnyék parkolási gondjainak megoldásához. A fõ-épí-tésvezetõ beszámolója szerint a belsõ térben megkez-dõdött a különbözõ szakipari feladatok végrehajtása is,a festés, a gépészeti és elektromos munkák is folyamat-ban vannak.

– A Tüskecsarnok építési munkálatai 1996-ban áll-tak le, mi pedig 2013 novemberében vettük át a mun-katerületet. A 17 év állásidõ az épületen nem látszottmeg olyan mértékben, ahogyan azt korábban gondol-tuk: a külsõ, homlokzati acélszerkezeteken kívül – ame-lyek az idõjárás miatt kissé károsodtak – nem találtunkkomolyabb hibákat. A nyílászárók és a tetõszerkezetmegvédte az épület belsõ tereit a beázástól – hívta fel afigyelmet a fõ-építésvezetõ.

A Tüskecsarnok mintegy harmincezer négyzetmé-teren terül el, a küzdõtér meghaladja a 2500 négyzet-métert. A kivitelezés során a központi aréna cserélhetõburkolatot kap, ezzel gyakorlatilag az összes, terembenûzhetõ sportág versenyeinek megrendezésére alkalmaslesz az épület. A teljesség igénye nélkül az arénábankézilabda-, kosárlabda-, röplabda-, futsal-, asztalite-nisz-mérkõzéseket, táncversenyt, birkózó- és ökölvívó-bajnokságokat rendezhetnek. S mivel a küzdõtér alá ajégkészítéshez szükséges berendezéseket is beépítik,így a jeges sportágak is megjelenhetnek a Tüskecsar-nokban.

Az eredeti tervek szerint a sportcsarnok csak a ki-sebb méretû amerikai vagy kanadai típusú jégkorong-pályát tudta volna befogadni, azonban a mostani mó-dosításoknak köszönhetõen európai szabvány szerint le-het kialakítani a pályát, így akár nemzetközi mérkõzése-ket is rendezhetnek majd a Tüskecsarnokban. – A jég-

korongpálya méretei miatt meg kellett változtatnunk azeredeti szerkezetet, az elkészült lelátókból egy bizonyosrészt el kellett bontani. Ezt a használat során mobil lelá-tók pótolják majd – hívta fel a figyelmet a Nagy Balázs.Emellett, mivel az 1996-ban érvényben lévõ építési elõ-írások a mostaniakhoz képest jelentõs eltéréseket mu-tatnak, a vizesblokkok kialakítását is ezekhez kellett ki-alakítani. Így a sportcsarnok esetében a nézõtéri szintenlévõ mosdókat kibõvítették.

Lázár Antaltól megtudtuk, hogy nézõtér maximálisbefogadóképessége négyezer fõ, ezzel a Papp LászlóSportaréna után ez lesz a második legnagyobb fõvárosisportcsarnok. A komplexum a sportesemények mellettkülönbözõ kulturális rendezvényeknek, koncerteknek,kiállításoknak és konferenciáknak is helyet adhat.

Fontos változás, hogy az eredetileg tervezett 200férõhelyes mélygarázst további két szinttel bõvítik, így alátogatók minden nehézség nélkül, könnyedén és biz-tonságosan parkolhatnak majd. A mélygarázsokat kü-lönleges bányászati eljárással alakítják ki, a munkálatokjelenleg is zajlanak. – Magyarországon korábban nembevett gyakorlatról van szó, de reményeim szerint jólmûködik majd – jegyezte meg Lázár Antal.

Az épület másik részében egy több kisebb csarnok-ból, illetve edzõterembõl álló részt alakítanak ki, amely-nek nagysága a központi csarnok méreteit is meghalad-ja. – Az edzõtermi blokk alapterületben és helyiség-számban is nagyobb, mint maga a sportcsarnok. Össze-sen négy edzõpálya épül, ezenfelül lesznek squashpá-lyák, konditermek és mászófal is – jelezte Nagy Balázs.Az edzõtermeket akár össze is lehet kapcsolni, vagyis jólvariálhatóak a terek a különbözõ eseményekhez, sõtakár egy beltéri futópályát is ki lehet alakítani. A Nem-zeti Sportközpontok tájékoztatása szerint a föld alá süly-lyesztett kisebb „munkacsarnokokat” edzésre, felkészü-lésre használhatják a profi versenyzõk, valamint a diá-kok és egyetemisták. Rajtuk kívül a szabadidõs sportoló-kat – különös tekintettel a fõváros XI. kerületének lakói-ra – is várja majd a Tüskecsarnok. A tervek szerint egyinternetkávézó is mûködik majd a létesítményben, sõt avendégek akár edzéstervezési és élettani tanácsokat iskaphatnak.

A Tüskecsarnok mellett megépülõ uszodáról mamég csak egy munkagödör árulkodik, a kivitelezés1997-ben csak eddig jutott el. A sportcsarnoktól elté-rõen az uszodát teljesen új tervek alapján építik meg.Az SWP Konzorcium fõ-építésvezetõje szerint az uszo-dakomplexumba egy ötvenméteres versenymedenceés egy huszonöt méteres gyakorlómedence kerül, a

lelátón pedig mintegy 1000–1200 fõ szurkolhat majda sportolóknak. A munkálatok pillanatnyilag az enge-délyeztetés fázisában tartanak. – A megrendelõ márelfogadta a koncepciótervet, s napokon belül az építé-si engedélyezési tervet is be tudjuk nyújtani. Ha min-den akadályt sikerrel veszünk, akkor májusban kezd-hetjük a kivitelezési munkálatokat – mondta NagyBalázs.

A Tüskecsarnok funkcióján és belsõ megoldásainkívül a külsõ megjelenésben is egyedülálló épületnekszámít. A tervezõcsapat már a pályázat elkészítésekorolyan építészeti megoldásokban gondolkodott, amely-nek köszönhetõen az épület a táj részévé válik. – A tájhullámzik, egy nagy domb kanyarodik – ez a sportcsar-nok –, aminek az oldalában a növény magasra felkú-szik. Az épület oldalába vadszõlõt telepítettünk, s sze-retnénk, ha a növény akár a kupolákig is felkúszna –hívta fel a figyelmet a tervezõ.

A kupola tetején nyolcvannégy üvegpiramis talál-ható, amelyekrõl a csarnok a nevét kapta. A „tüskék-nek” feladatuk van: teret engednek a fénynek, este pe-dig a LED-lámpákkal megvilágított üvegpiramisokszínpompás fényjátékkal szolgálnak a környéknek.– Napos idõben például annyi fényt beeresztenek,hogy a sportcsarnokban a világítás felkapcsolása nélküllehet edzeni. Versenyeken ugyanakkor – amikor a fényés árnyék váltakozása zavarná a sportolókat – sötétí-tõkkel lehet eltakarni a természetes fényforrást –mondta Lázár Antal. Érdekesség, hogy a központi csarnok küzdõtere és lelátója a föld szintje alatt lesz,vagyis amikor a szurkolók megérkeznek, akkor nemfelfelé kell majd elindulniuk, hogy megkeressék a he-lyüket, mint az más sportcsarnokokban megszokott,hanem lefelé. Az edzõtermek is a föld alá épültek, te-tejük a talajjal van egy szintben.

Nagy Balázs szerint 2014 IV. negyedéve környé-kén a nagyközönség is birtokába veheti a mindenigénynek megfelelõ sportkomplexumot. A sportcsar-nokot várhatóan június végén adják át a NemzetiSportközpontoknak. Ekkor azonban még félkész álla-potban lesz az épület, ezután kezdõdhetnek azok aspeciális munkálatok, amelyekkel kialakítják a sportpá-lyákat. Az edzõtermi részt októberben adja át az SWPKonzorcium, a használatba vételi eljárás után a nagy-közönség számára is látogatható lesz a létesítmény. Az uszoda a tervek szerint 2015 II. negyedévében ké-szül el.

Köpöncei CCsilla

Magyar Nemzet · Magyar ép í tõ ipar 6 2014. március 21., péntek

Csaknem húsz évvel az eredeti tervek megszüle-tése után az idén végre elkészül Buda legna-gyobb sportkomplexuma. A Tüskecsarnokkéntismert épületrõl még 1993-ban döntött az ak-

kori kormányzat, a kivitelezés azonban négy évvel ké-sõbb leállt, a félkész épület pedig azóta is torzóként áll a Rákóczi híd budai oldalán.

Az eredetileg egyetemi sportközpontnak szántépület az 1996-ra tervezett budapesti világkiállításegyik helyszíneként épült volna meg. Az épület – nemmindennapi szerkezetével – a rendszerváltás utáni Ma-

gyarország és a millecentenáriumi ünnepségek legna-gyobb attrakciója lett volna. Az expó rendezésétõlazonban elõbb Bécs, majd késõbb a magyar kormány-zat is elállt, s így a nagy lendülettel elkezdett építkezésüteme is lassult. – Elõször csak arról volt szó, hogy csú-szik az építkezés, ugyanakkor egy idõ után a támogatásteljesen elveszett, így 1997-ben abbamaradtak a mun-kálatok – nyilatkozta lapunknak Lázár Antal, a Tüske-csarnok tervezésével megbízott A&D Stúdió Kft. ügyve-zetõ igazgatója. Elmondása szerint 1997-ig az épülethatvan százaléka készült el – kívülrõl befejezettnek

tûnt az épület –, összesen hatmilliárd forintot költötteka megvalósításra.

A sportkomplexum befejezésének ötlete azótatöbbször is felmerült. Elõször a 2002-es tornász-vb-trendezték volna itt, majd a 2006-os úszó Európa-baj-nokság helyszínéül szolgált volna, de végül mindkéteseményhez más helyszínt választottak. Az üresen állóépületet évekig semmire sem használták. Néhány alka-lommal bérbe adták, több nagy amerikai filmet forgat-tak itt. A hatalmas belsõ tér ugyanis ideális helyszínülszolgál a különbözõ díszletek felépítésének. 2008-banaztán egy ideig úgy tûnt, életet lehelnek a sok éve üre-sen álló épületbe, az akkori pályázaton nyertes beruhá-zó konferencia-központot álmodott a sportközpont helyére. A projekt végül meghiúsult.

A kormányzat végül 2012 tavaszán döntött a fél-kész sportcsarnok befejezésérõl, decemberben pedig –elsõsorban a rendkívül sikeres londoni szereplésnek kö-szönhetõen – arról is határozat született, hogy a beru-házás részeként egy uszoda is megépül. Ezzel Magyar-ország legmodernebb, csaknem húsz sportág befogadá-

Még az õsszel átadják a TüskecsarnokotA budai oldal legnagyobb sportlétesítményében 2500 négyzetméteres küzdõtér és több helyiségbõl álló konditerem várja a sportolókatVéget ért a budapesti Tüskecsarnok tizenhét éves (rém)álma: az 1997-benfélbehagyott beruházás az idén végre elkészül, s õsszel már birtokukba ve-hetik a sportolók. A különleges tetõszerkezetérõl elhíresült épületben 2500négyzetméteres játéktérrel, négyezer férõhelyes, tetszõlegesen átalakítha-tó lelátóval egy monumentális sportcsarnokot, valamint egy több terembõlálló, különleges megoldásokat tartalmazó edzõtermi részt alakítanak ki. Asportolók és a közönség kényelmét emellett többszintes mélygarázs biztosít-ja majd. A csarnok mellett egy sportuszoda is épül, ezt a beruházás másodikütemében, várhatóan a jövõ évben adják át.

2014. március 21., péntek Magyar ép í tõ ipar · Magyar Nemzet 7

Magyar ép í tõ ipar · Magyar Nemzet 92014. március 21., péntek

Már áll a szombathelyi MarkusovszkyEgyetemi Oktatókórház új belgyógyásza-ti épülete, amely nemcsak korszerûbblesz, hanem a mostaninál háromszor

több beteg ellátására nyújt lehetõséget. A hétszinteskomplexum szerkezetépítési munkálatai befejezõdtek,a homlokzati nyílászárók elhelyezése után pedig meg-kezdõdhetnek a belsõ szakipari munkálatok is – tud-tuk meg Madácsi Zoltántól, a Swietelsky Magyaror-szág Kft. fõ-építésvezetõjétõl. A mintegy 6,3 milliárdforintból megvalósuló beruházás kivitelezési munká-latait 2013. április 26-án kezdhette meg a SwietelskyMagyarország Kft. által vezetett háromtagú konzor-cium, amelynek tagja még a Fertõdi Építõ és Szolgál-tató Zrt., valamint a West-Hungaria-Bau Kft. is. Az újbelgyógyászati épület a régi, hatszintes épülettömbhelyére került. A kivitelezési munkálatok 3,3 milliárdforintot tesznek ki.

A szombathelyiek által csak kék csempésnek neve-zett központot a kivitelezési munka elsõ ütemeként le-bontották. Amint azt Madácsi Zoltán elmondta, a régiépület vasbeton szerkezetét teljes egészében ledarálták,az így kapott darálékot pedig újrahasznosították, ebbõlalakítjuk ki a parkolók ágyazatát és az útalapot – hívtafel a figyelmet a fõ-építésvezetõ. Az épület alatt pince-tömböt építenek ki, ehhez csaknem 12 ezer köbméterföldet emeltek ki, a belgyógyászat megépítéséhez pedigközel 6,5 ezer köbméter betont és 1100 tonna vasathasználtak fel. Madácsi Zoltán jelezte: az új belgyógyá-szati épületnél a vasbeton szerkezeten kívül elkészült akitöltõfalazat is, így a külsõ szemlélõ már egy majdnem

kész épületet lát. A belsõ terek kialakításához szükségesmunkálatok azonban még folynak.

Nemrég kezdték el a különbözõ szakipari munkála-tokat, a tisztasági festést, a gépészeti szereléseket. A fõ-építésvezetõ beszámolója szerint az új épület merõbenmás lesz, mint a korábbi. Egyrészt nagyobb lesz, hiszenaz eredetinél egy szinttel magasabb épületet építenek, akivitelezés korszerû elemekkel valósul meg, a tömb épí-tészeti megoldásaiban pedig átgondoltabb térrendezés-rõl tanúskodik. Az épület külsõ megjelenésében is alap-vetõ változások lesznek.

A belgyógyászati központ homlokzatát a Finta Stú-dió tervezte, az építészek által kialakított stílus egyedimegjelenést kölcsönöz az épületnek. – A homlokzat va-lóban nagyon korszerû lesz. A szálcement burkolat és avakolt homlokzati részek kombinációja beépített üveg-lapokkal és üvegdíszekkel egészül ki – hívta fel a figyel-met Madácsi Zoltán. Meglátása szerint a megnövelt nyí-lászáróknak köszönhetõen az épület sokkal világosabb,átláthatóbb lesz, a kórtermekbe és a vizsgálókba ezáltalsokkal több természetes fény jut majd be, mint a koráb-bi épület esetében.

A mintegy tizenkétezer négyzetméteres új épületetvárhatóan július végén adják át. A komplexumban kaphelyet az általános belgyógyászat, a kardiológiai és abelgyógyászati osztály, a gasztroenterológia, a reuma-tológia, a bõrgyógyászat, az infektológia és a neuroló-gia, a földszinten pedig ezen osztályok szakambulanciáilesznek. Az osztályokon jelenleg több négy-hat ágyaskórterem is van, ahol nemritkán kilenc betegre jutegyetlen fürdõszoba, ezzel szemben az új tömbben a

szobák maximum háromágyasak lesznek, mindegyiketkülön fürdõszobával szerelik fel.

A kórház fejlesztésérõl szóló szerzõdés 2011-benmár megszületett, ám a korszerûsítés csak két évvel ké-sõbb indulhatott el. A kórház a Társadalmi infrastruktúraoperatív program pályázatán nyert el 4,819 milliárd fo-rint támogatást, amelyhez saját forrásból csaknem 700millió forintot teremtettek elõ, végül pedig a megemel-kedett költségekhez a kormányzat újabb 1,6 milliárd fo-rintnyi támogatást nyújtott. Az új épület mellett meg-újulnak a mûtõk és a központi sterilizáló, valamint azintenzív osztály is. Ezenkívül fejlõdik az informatikairendszer, és befejezõdik a röntgen digitalizálása is.

A belgyógyászati épület kivitelezési munkálataimellett az úgynevezett manuális blokk részleges felújí-tását is a háromtagú konzorcium végzi. Madácsi Zoltánezzel kapcsolatban elmondta: a mintegy kilenc mûtõtmagában foglaló, különálló épület belsõ terének felújí-tása is a 3,3 milliárd forintos kivitelezési költségvetés ré-szét képzi. – A felújítási munkálatok itt alapvetõen a ki-lenc mûtõ, az intenzív osztály, valamint a sterilizáló kor-szerûsítésére vonatkoznak. A teljes mûtõt kiburkoljuk,és a mai követelményeknek megfelelõ steril teret adunkvissza a kórháznak – emelte ki a fõ-építésvezetõ.

Beszámolója szerint a mûtõk felújítását szakaszon-ként végzik. Az elsõ ütemben négy mûtõt adtak át, ittmár operálhatnak a kórház orvosai. Most a következõnégy mûtõt vették át és újítják fel. Mint elmondta, a mûtõkben olyan anyagokat alkalmaznak – példáulantibakteriális festékeket –, amelyek Magyarország régebbi kórházi intézményeiben még nem számítanakelterjedtnek. – Az újonnan épülõ kórházakban márhasználják ezeket az anyagokat, a jelenlétük azonbanMagyarországon még nem általános – hívta fel a figyel-met. Mindemellett a mûtõk belsõ terének a burkolatáraegy úgynevezett acrovyn anyagot használtak. Ezek mû-anyag lemezek, amelyeket egymáshoz hegesztenek. Ígya végeredmény egy teljes mértékben hézagmentes,zárt, nagyon könnyen tisztítható, tökéletesen egyenesés sima felület.

Beszámolója szerint a kivitelezés során annak elle-nére nem tapasztaltak semmilyen fennakadást, hogy akórház az építkezés teljes idejében mûködött, és bete-gek százait fogadta. Az építkezés idejére átmenetileg akórház más részlegeibe költöztetett osztályokon zavar-talanul folyik a betegellátás. – Egy ekkora beruházástcsak akkor lehet hatékonyan megvalósítani, ha mindkétfél kellõképp rugalmas, és alkalmazkodik a másikhoz. Akórház tudomásul vette, hogy folyamatban van az épít-kezés, végig támogatók és segítõkészek voltak – je-gyezte meg, majd hozzátette: az együttmûködésnekköszönhetõen az átadásban nem várható csúszás, a be-tegek és az orvosok feltehetõen már a nyár végén birto-kukba vehetik az intézmény új épületét.

A Markusovszky Egyetemi Oktatókórház 1929-benlétesült. A kórház-rendelõintézet 6 telephelyen, összesen21 pavilonban mûködik. Jelenleg az intézmény összesen1321 ággyal, 28 osztályon és 8 részlegen mûködik.

Köpöncei CCsilla

Megújul a szombathelyi kórházJúlius végén átadják az új belgyógyászati épülettömböt, emellett kilenc mûtõt is korszerûsítenek

2014. március 21., péntek

Új, korszerûbb belgyógyászati épületre cseréli a mára hírhedté vált kékcsempés tornyot a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház. Az újkomplexumban kap helyet az általános belgyógyászat, a kardiológiai és bel-gyógyászati osztály, a gasztroenterológia, a reumatológia, a bõrgyógyászat,az infektológia és a neurológia, a földszinten pedig ezen osztályok szakam-bulanciái lesznek. A mintegy 6,3 milliárd forint összköltségvetésû beruházásrészeként a hétszintes épület mellett megújul a kilenc mûtõt magában fog-laló, különálló épület is. Az egyedülálló megoldásoknak köszönhetõen az or-vosok modern környezetben operálhatnak majd, a betegek pedig kellemeskörnyezetben gyógyulhatnak.

Több mint négymilliárd forint összértékû projektrészeként újul meg a Pannon Egyetem MérnökiKarának tudásközpontja, a mûszaki informatikaikaron a kutató-fejlesztõ központ, valamint az

egyetemi hallgatói szolgáltató központ Veszprémben. ATársadalmi infrastruktúra operatív programmal (TIOP),csaknem 95 százalékban európai uniós forrásból megva-lósuló beruházás során összesen 10 348 négyzetméteralapterület újul meg, a tervek szerint az épületek aka-dálymentesítése, korszerûsítése is megtörténik a beruhá-zással.

A kivitelezésre kiírt nyílt közbeszerzési pályázatot a Swietelsky Magyarország Kft. két másik, szintén nagymúltú építõipari vállalkozással együtt – a West HungáriaBau és a Vemév-Szer Építõ És Szolgáltató Kft.-vel kiegé-szülve –, konzorciumban nyerte el. Tihanyi Andrea, aSwietelsky Magyarország Kft. fõ-építésvezetõje lapunk-nak elmondta: a veszprémi építési beruházás teljes bruttóértéke meghaladja a másfél milliárd forintot. A munkála-tok tavaly júliusban kezdõdtek, s várhatóan idén május-ban átadják az elsõ két ütemben elkészült épületeket. A kivitelezési munkálatok három részfeladatban, háromönálló szerzõdéssel valósulnak meg.

A projekt elsõ részeként a tudásközpont, a C, a D ésa J épület felújítását végzi a cégcsoport, ezzel párhuza-mosan zajlik az I épület, vagyis a kutató-fejlesztõ központkialakítása. A projekt harmadik részeként a hallgatói szol-gáltatóközpont újul meg az E épület földszintjén. A kivi-telezési munkálatok azonban a bontási munkálatok során

feltárt hiányosságok miatt csak késõbb indulhatnak el, te-hát a bontásokat követõ építési munkák, így az épület át-adása is késni fog. – Az E épület bontásakor jelentõsnedvesedést tapasztaltunk, valamint a korábban feltéte-lezett szigetelés is hiányzott a padlóból. Enélkül viszontnem lehet mûszakilag jól mûködõ épületet átadni, úgy-hogy erre az elõre nem látható feltárás utáni pótmunkák-ra egy új közbeszerzési pályázatot írt ki a megrendelõ – hívta fel a figyelmet Tihanyi Andrea.

Elmondása szerint a pályáztatás jelenleg még folya-matban van, de remélhetõleg néhány héten belül meg-

születik az eredmény, és az E épület felújítási munkálataiis folytatódhatnak. – A szerzõdés megkötését követõenszázöt napunk lesz arra, hogy elkészüljünk az E épülettel– jegyezte meg. A hallgatói szolgáltatóközpont egy ki-sebb épület, mindössze 730 négyzetméteres. Az 1950-esévek elején épült, hagyományos falazott szerkezetû épü-let, így teljes padlócserére szorul.

A fõ-építésvezetõ beszámolójából kiderült: a mérnö-ki kar épületei – a C, a D és a J épület – felújítással érin-tett részei összesen 6016 négyzetmétert tesznek ki. El-mondása szerint az ötvenes években épült, szocreál jelle-gû épületek a kivitelezési munkálatok megkezdésekornagyon rossz állapotban voltak, gépészeti és elektronikaiszempontból is felújításra szorultak. Emellett kicserélték ahomlokzati nyílászárókat, és új árnyékolókat építettek be,új fal- és padlóburkolatokat készítenek.

A mérnöki kar épületei teljes belsõépítészeti felújítá-son estek át. A galériás laborépület, a D csarnok felújítási

munkálatai a végükhöz értek. A J épület két szintjébõl aföldszint egy részét újították fel. – A fûtési strangok cse-réje nem volt az eredeti terv része, de állapotuk miatt aszerzõdésben rögzített tartalékkeret terhére ezek cseréjeis elkészül. Az épület teljes magasságában összesen 24gépészeti strang vezetékeit cseréltünk ki – mondta a fõ-építésvezetõ.

A C épület öt emeletébõl az alsó négy szint felújításavan folyamatban. Itt többségében a burkolási, szakiparifeladatoknál tartanak a munkálatok. Emeletenként körül-belül 1500 négyzetméteren számos oktatói szoba, labo-ratórium, elõadóterem újul meg, valamint kialakítanakkutatói, PhD-szobákat, közösségi tereket, tárgyalókat, amegfelelõ helyeken mozgáskorlátozottaknak vizesblok-kokat, valamint számítógépes és egyéb specifikus kutató-laborokat. Egyes laborokba korszerû vegyifülkéket is be-építenek, illetve a mérnöki kar oktatáshoz és kutatáshozhasznált mûszerállománya is megújul.

A beruházás második részeként a 3603 négyzetmé-ter alapterületen az I épület újul meg. A hetvenes évekközepén épült, toronyszerû vasbeton vázas épület belsõtereinek belsõépítészeti felújítása komplett épületgépé-szeti felújítással, új rendszerek kiépítésével, valamint azerõs- és gyengeáramú rendszerek felújításával, rekonst-rukciójával is jár, illetve kicserélték a homlokzati nyílás-zárókat, árnyékolókat is, valamint a C épülethez hasonló-an itt is kicserélik a lifteket, a tizenkét szintes épület hatszintje érintett az átalakításban. – Az elsõ részhatáridõnka földszinten és a hetedik emeletnél volt. Ennek az átadá-sa folyamatban van – jelezte Tihanyi Andrea. Beszámo-lója szerint a C és az I épületben találkozott a csapat alegnagyobb kihívásokkal, itt található ugyanis az a két la-borhelyiség, amely Faraday-kalitkával védett. Itt külön-bözõ orvosi eszközöket és mûszereket tesztelnek majd akutatók, hallgatók.

A fõ-építésvezetõ beszámolója szerint a munkálatoksorán nem tapasztaltak nagyobb fennakadást. – Termé-szetesen, mint minden építkezésen, kisebb problémákelõjöttek, de annak ellenére, hogy az I és a C épületbenfolyamatosan zajlott az oktatás, gördülékenyen halad afelújítás – tette hozzá.

Dr. Friedler Ferenc, az egyetem rektora elmondta, a Pannon Egyetem két és fél évvel ezelõtt újraértelmeztefeladatait, új egyetemi modellt dolgozott ki, amelynek lényege, hogy magas színvonalú oktatás csak nemzetkö-zi színvonalú kutatással és versenyképes termékek fej-lesztéséhez hozzájáruló innovációs projektekkel lehet-séges.

Elmondta: a Pannon Egyetem korábban, saját for-rásból is végzett kisebb felújításokat, a mostani beruhá-záskor azonban azok az épületek és a kapcsolódó infra-struktúra is megújul, amely az egyetem minõségi mûkö-dését szolgálja. – A felújítás eredményeként korszerû la-boratóriumokat, kutató-fejlesztõ központokat és a maikor igényeinek megfelelõ informatikai infrastruktúrát ho-zunk létre. Ezenkívül felújítják a teljes épületgépészeti,valamint villamos- és gyengeáramú hálózatot – mondta.

Köpöncei CCsilla

Végükhöz közelednek a beruházások VeszprémbenA Pannon Egyetem számos épületét átalakítják és korszerûsítikTöbb hónapos munka után, május végére megújulnak a veszprémi PannonEgyetem épületei. A hallgatók munkáját ezentúl korszerû laboratóriumok,kutató-fejlesztõ központok és a mai kor igényeinek megfelelõ informatikaiinfrastruktúra segíti majd. A Társadalmi infrastruktúra operatív programmalmegvalósuló beruházás során korszerûsítik a mérnöki kar tudásközpontját,új külsõ és belsõ kialakítást kap a mûszaki informatikai kar kutató-fejlesztõKözpontja, valamint felújítják az egyetemi szolgáltatóközpontot is. Az eszté-tikai változások mellett a teljes épületgépészeti, valamint villamos- és gyen-geáramú hálózati felújítás is készül.

Magyarország Kft. és a FÉSZ Zrt. alkotta konzorcium nyer-te el. A szintén kormányzati finanszírozással megépülõsportlétesítmény alkalmas lesz arra, hogy a NemzetköziÚszószövetség elvárásainak és követelményeinek megfe-lelve, akár világversenyeknek is otthont adjon.

Gyõrben több uszoda is mûködik, ám a versenyfelté-teleknek egyik sem felel meg, így a város vezetése már jóideje gondolkodik azon, hogy megépítsenek egy ötven-méteres versenymedencével ellátott fedett sportlétesít-ményt.

Az uszodaberuházás a munkaterület átvételével2013. augusztus 13-án kezdõdött, s az épületet várhatóan2014. augusztus közepén adják át. Lovass Attila elmond-ta, mára elkészült a mélyalapozás, a monolit vasbetonalaplemez, és a szerkezet pincei és földszinti szintje is ké-szen van. Elhelyezték a tetõszerkezet acéltartó elemeinekfogadószerkezeteit, és március elsõ felében megkezdõdikaz acélszerkezet elemeinek beépítése is. Az épület belsejé-ben és a földszinti részen már folynak a gépészeti és elekt-

romos alapszerelési munkák, az épület mellett pedig mármegkezdték a közmûépítési munkálatok elõkészítését is.

A beruházás teljes összege eléri a 3,2 milliárd forin-tot, a sportuszoda megépítését – az arénához hasonlóan– a kormányzati támogatásból finanszírozza a város ön-kormányzata.

Az épület központjában áll majd az ötven méterhosszú és 25 méter széles, 2,2 méter mély versenyme-dence. Különlegessége, hogy a kivitelezés során a mére-teknek milliméterre passzolniuk kell a nemzetközi elõírá-sokhoz.

A versenymedence mellett, egy kisebb csatlakozórészben helyezik el a 16,6 méter hosszú és tíz méter szé-les, kilencven centiméter mély tanmedencét. A megvaló-suló épülethez csatlakozik majd a beruházás második üte-mében egy külsõ, két méter mély, 33,3 méter hosszú éshuszonöt méter széles úszómedence is. Ez utóbbit, haigény lesz rá, átmenetileg le lehet fedni, vagy zártan összelehet kötni a fõépülettel.

Lovass Attila szerint a tervekben szerepel egy erõsí-tõ-, kondicionálóterem kialakítása is, amely szintén asportolók eredményes felkészülését segíti majd. Ezenkívülminden olyan helységgel rendelkezik majd az épület –például a bírói szobák, az úszóversenyek közbeni felkészü-lést biztosító helységek –, amelyek mind a mindennapimûködéshez, mind a megtartandó világversenyek lebo-nyolításához szükséges összes funkciót kielégítik.

Különleges az uszoda víztisztítási módszere is. A ter-vek szerint nem a Magyarországon elterjedt klóros tisztítómódszert alkalmazzák majd, hanem ózonos tisztításiszisztémát építenek az uszodába. Bár ennek a megoldás-nak a helyigénye kicsit nagyobb, mint a több helyen alkal-mazott klóralapú rendszernek, ugyanakkor ezzel is próbál-nak olyan elõremutató és modern megoldásokat alkal-mazni, amelyek hosszú távon is kielégítõ biztonsággal éshatásfokkal szolgálják a versenyzõk és az úszóközönségkényelmét és érdekeit.

Az épület külsõ megjelenésében vegyesen alkalmaz-zák az alumíniumot, az üveget, a fát és az acélt. A fõ-építésvezetõ szerint az új gyõri uszoda építészeti megol-dásaiban, külsõ megjelenésében és funkcionalitásábanMagyarország élenjáró sportlétesítménye lesz.

Borkai Zsolt, Gyõr polgármestere lapunknak elmond-ta, a gyõriek régi vágya vált ezzel valóra, hiszen mind azuszoda, mind a multifunkcionális csarnok hiánypótló be-ruházásnak számít. Gyõr városának hosszú évekre megha-tározza a fejlõdését, és az élet minden területén érzékelte-ti majd jótékony hatását. Jelezte: a város sikeres pályáza-tot nyújtott be a 2017-es európai ifjúsági olimpiai fesztivál(EYOF) megrendezésére, amely a harmadik legnagyobbolimpiai esemény a nyári és a téli olimpiai játékok után.14–17 éves sportolók mérik össze tudásukat kilenc külön-bözõ sportágban, akikbõl aztán a jövõ olimpiai bajnokaiválhatnak. Egy ekkora multisportrendezvény számos fej-lesztést igényel.

– A magyar kormány kiemelten támogatja a sportot,ezért az EYOF kapcsán is több mint tízmilliárd forintos ál-lami támogatás megítélésérõl döntött Gyõr számára – fo-galmazott a város vezetõje. Elmondta, a 2012. decemberirómai döntés után azonnal elkezdõdött az elõkészítés, hi-szen egy ekkora rendezvény sikeres lebonyolítása renge-teg munkával jár. A kormánygarancia megszületése utánelkezdõdött a tervezés, jelenleg pedig már javában tart akivitelezés. A közbeszerzési eljárások sikeresen lezajlottak,konzorciumban mindkét létesítmény építése jól halad. – Ahhoz képest, hogy nincs másfél éve, hogy egyáltalánelnyertük a rendezés jogát, most már mindkét létesítménykivitelezési szakaszban van. Fontos, hogy mindkét létesít-mény határidõre elkészüljön, hiszen Gyõr a 2014-es kézi-labda EB egyik helyszíne, a multifunkcionális csarnoknakdecember elején ezért startra készen kell állnia – hívta fela figyelmet Borkai Zsolt.

Megjegyezte, hogy Gyõrnek mindkét létesítményrenagy szüksége van, ugyanakkor várhatóan további fejlesz-tések is lesznek a városban. – Gyõr a sport egyik hazai fel-legvára, az önkormányzati költségvetés több mint egyszázalékát az élõ sport támogatására fordítják. Célunk,hogy minél több gyermek találja meg azt a mozgásfor-mát, amelyben örömét leli. Ezek a létesítmények tehátnemcsak a versenysportnak, hanem a lakosságnak is épül-nek. Emellett szeretnénk, ha Gyõr minél több hazai ésnemzetközi verseny színhelye lenne, hiszen ez a város jóhírének öregbítésére is jótékony hatással van. A gyõrisport sikerkovácsai és a gyõri emberek is megérdemlik,hogy minél színvonalasabb létesítményeket vehessenekigénybe – tette hozzá.

Köpöncei CCsilla

10 11

Nagy erõkkel folynak az építési mun-kálatok Gyõrben. Az év végére a mint-egy ötezer nézõt befogadó sportaré-na mellett az ötvenméteres sport-medencéjû új uszoda is elkészül. A sportcsarnok multifunkcionális lesz,számos sportrendezvényre elõkészí-tik, így a gyõriek hamarosan kézilab-da-, kosárlabda- vagy épp futsalmecs-csekre válthatnak jegyet az új aréná-ba. Az elsõ ilyen alkalom a decemberinõi kézilabda Európa-bajnokság lesz.Az új uszoda a versenysport mellett azutánpótlás-nevelésnek is helyet admajd, különleges kialakítása pedig le-hetõséget biztosít arra, hogy a városhosszú távon élvezze a létesítménynyújtotta elõnyöket.

Még az idén két újabb sportlétesítménnyelgazdagodik a gyõri sportélet. A kormány-zati forrásból megépülõ sportarénát várha-tóan november közepén adják át, míg az

ötvenméteres versenymedencét magában foglaló uszodátaugusztusban vehetik birtokukba a sportolók. A két léte-sítmény megépítésének terve már korábban megfogal-mazódott a város vezetésében, az aréna kivitelezésére végül az elmúlt évben írtak ki pályázatot. A budapestiSwietelsky Magyarország Kft., a zalaegerszegi ZÁÉV Építõ-ipari Zrt. és a Fertõdi Építõ és Szolgáltató Zrt. alkottaMagvassy Konzorcium mintegy 4,3 milliárd forintból építimeg az új sportarénát. Lovass Attilától, a Swietelsky fõ-építésvezetõjétõl megtudtuk, a beruházás három részbõláll: felújítják az 1976-ban épült Magvassy Sportcsarnokot,ahhoz kapcsolódóan új öltözõ épületet alakítanak ki, ésmegépül a régi csarnokhoz szervesen illeszkedõ sportaré-na is. – A gyõriekben már néhány évvel ezelõtt megfogal-mazódott az igény, hogy egy olyan sportarénát hozzanaklétre a városban, amely alkalmas arra, hogy a helyi és azországos szintû versenyek mellett nemzetközi bajnoksá-goknak is helyet adjon – hívta fel a figyelmet a fõ-építés-vezetõ. Elmondta, az aréna január 8-i alapkõletétele utánmegindultak a kivitelezési munkálatok. Mára az új épületmélyalapozási munkái elkészültek, pillanatnyilag az arénaészaki és déli oldalán épül a monolit vasbeton szerkezet.Emellett folyamatban vannak a játéktér alatti földfeltöltésiés tömörítési munkálatok is. A fõ-építésvezetõ szerintmárcius elején megérkeznek az elõre gyártott vasbetonszerkezetek elsõ elemei is, így ezek beépítése is hamaro-san megkezdõdik.

A novemberi átadásig azonban még számos munka-folyamatnak kell elkészülnie. Az aréna esetében az épületteljes szerkezetét el kell készíteni, majd következik a tetõ-szerkezet és a homlokzatok, illetve héjalások elkészítése.Ezzel párhuzamosan elindulnak a gépészeti és elektromosmunkálatok alapszerelési fázisai, majd a különbözõ szak-ipari feladatok következnek – festés, kartonozás, a küzdõ-tér padozatának, padlójának és egyéb sporttechnológiaiberendezések elkészítése, beépítése.

A beruházásnak köszönhetõen a Magvassy Sport-csarnok is teljesen megújul: kicserélik a külsõ nyílászárókatés a belsõ teret is részben átalakítják, felújítják. A régicsarnok északi részéhez kapcsolva építik meg az új öltözõ-és irodarészt. Az aréna a sportcsarnok nyugati oldaláhozkapcsolódik, s a fõ-építésvezetõ szerint megjelenésébenés funkcionalitásában is kiemelkedõ helyet foglal el a ha-zai sportcsarnokok közt. Magyarországon eddig egyedül-álló módon a külsõ homlokzatra úgynevezett graboplánburkolatot helyeznek el. Ez a szitaszövetnek is nevezett

anyag segít abban, hogy az épület külsõ megjelenéseegyedi legyen. A tartószerkezetre kifeszített szövet erõsenellenáll az idõjárásnak, és különleges megjelenést tesz le-hetõvé. A nyomtatható szövet az aréna épülettömbjéneknyugati, déli és északi oldalait átölelve íves, lágy formátkölcsönöz az épületnek. További különlegességnek számíta küzdõtér mérete is. A 3080 négyzetméteres játéktérenhárom kézilabdapálya is elfér keresztben összecsukottmobil lelátók mellett. Ez fõleg az edzések alkalmával je-lent elõnyt. Az Aréna három kézilabda-pályányira felosz-tott küzdõterével és a Magvassy Csarnok játékterévelegyütt egyszerre négy edzés is tartható a sportlétesít-ményben. A lelátókon egyszerre ötezren szurkolhatnak aváros sportolóinak, csapatainak. A mobil lelátókkal a csar-nok befogadóképessége változtatható lesz az aktuális ren-dezvény férõhelyigénye szerint.

A küzdõtér feletti tartószerkezet is egyedinek számít,a hatvan méter fesztávolságú acélszerkezet monumentálishatást kölcsönöz majd a stadionnak. Az arénában speciális

sportpadlót építenek ki, amelyen szinte bármely labda-sportág megjelenhet de elsõdleges cél, hogy a kézilabda-sportnak megfeleljen. A sportcsarnok multifunkcionálislesz, számos sportrendezvény lebonyolítására elõkészítik,így a gyõriek hamarosan kézilabda-, kosárlabda- vagy éppfutsalmeccsekre válthatnak jegyet az új arénába. Az elsõilyen alkalom a decemberi nõi kézilabda Európa-bajnok-ság lesz.

Az új létesítmény a Magvassy Sportcsarnokkal egy-beépülve egy komplex épületegyüttest alkot majd, amelynemcsak a sport, de koncertek, kulturális rendezvények,kiállítások, vásárok és a társadalmi élet egyéb eseményei-nek új gyõri otthona is lehet. Lovass Attila úgy látja, amunkálatok jelen állása szerint tartható lesz a novemberihatáridõ, mivel a konzorciumot olyan cégek alkotják,amelyeknek nagy tapasztalatuk, megfelelõ mûszaki hátte-rük és múltjuk van ebben az építõipari szegmensben.

A város másik nagy sportprojektje a fedett uszodamegépítése. A kivitelezésre kiírt pályázatot a Swietelsky

Gyõr, a fejlesztések városa – minõségi kivitelezésselMég az idén elkészül a sportaréna és az uszoda

Magyar NemzetMagyar Nemzet

Nehéz évet zártak tavaly a hazai építészek, azutóbbi öt-hat esztendõben folyamatosancsökkentek a megrendelések – mondta la-punknak Eltér István, a Magyar Építészka-

mara alelnöke. Jelezte, az építészet szorosan összefüggaz építésgazdaság és az általános értelemben vett gaz-daság helyzetével, a válság betörésével pedig épp azépítõipar kezdett a legnagyobb mélyrepülésbe.

Az elsõ reménysugarak 2008-ban jelentek meg,ami után Pécs volt Európa kulturális fõvárosa 2010-ben.A számos rendezvényt magában foglaló év lehetõségetteremtett arra, hogy a magyar építészek ismét levegõ-höz jussanak. A Magyar Építészkamara segítségévelösszesen tizenhat tervpályázatot hirdettek meg. Az ér-deklõdés jelentõsnek bizonyult, rengeteg tervet – köz-tük számos nemzetközit – nyújtottak be.

A 2008-ban nyertes pályázók egytõl egyig európaiszínvonalon teljesítették a megbízást. Az átmeneti pezs-gést aztán egy ideig ismét csend követte. A szakértõ be-számolója szerint 2009 után jelentõsen visszaestek amegrendelések, alig volt pályázat a hazai színtéren.

Idén azonban élénkülni kezdett az építészeti han-gulat. Ismét megjelentek a tervpályázatok, országszerterengeteg a felújítás, a teljes épületrekonstrukció. Az idénadják át például a Várkert bazárt, a Ludovika épületét ésa Vigadót. Eltér István szerint a felújítások is legalább ak-kora munkát jelentenek az építészeknek, mint egy újépület megtervezése. – A rekonstrukciós munkák sosemzajlanak olyan egyszerûen, mint egy új projekt munkála-tai. Számos bizonytalanságra okot adó tényezõvel talál-koznak az építészek, a várbazár esetében például elég

egy ásónyom, és elõkerül egy régi szobor vagy egy-egyközépkori falmaradvány, ami alapvetõen alakíthatja át azeredeti terveket – hívta fel a figyelmet a szakértõ.

A hazai építészek kvalitásai viszont egyedülállóak.Eltér István szerint a magyar szakértõk felveszik a ver-senyt a világ élvonalában lévõ építészekkel. Az oktatásszínvonala kiváló, a magyar építészek pedig állandóanmeg tudnak újulni. Nagyon jó szín-, arány- és formaér-zékük van. Példaként a Millenáris Széllkapu tervpályáza-ti eredményhirdetését említette. A kiírásra összesen 230pályamunka érkezett, amelyek kiváló megoldásokat tar-talmaztak.

– A magyar építészekben ma is nagyon aktívan élaz alkotóvágy, annak ellenére, hogy a szakma anyagi éserkölcsi értelemben sincs megbecsülve – jelezte az alel-nök. Meglátása szerint egy magyar tervezõ feleannyitkeres itthon, mint egy szlovák építész a hazájában. Ép-pen ezért a kiváló magyar építészek jelentõs része ki-vándorol az országból, a jobb jövedelem érdekében „se-gédmunkásnak” állnak Európában. – Az ország nagyonsok pénzt fektet az egyetemi képzésbe, a profitot vi-szont nem tudja kivenni belõle, holott ha ezeket a te-hetségeket felkarolnák, akkor lényegesen más lenne ahelyzet – mondta.

Megjegyezte: ahol azt akarják, hogy az építészethúzóágazat legyen, ott jelentõs állami segítséget nyúj-tanak a szakmának. Hollandiában például csak az építé-szetre évente egymilliárd forintot különítenek el, ebbõlépítészeti tervpályázatokat, kutatás-fejlesztési progra-mokat, különbözõ kiadványokat és kiállításokat finanszí-roznak. – Mi ettõl még nagyon messze állunk, ugyan-akkor szeretnénk elérni, hogy a társadalom – s ezzelegyütt a kormányzat – elismerje az építészet fontossá-gát – emelte ki az alelnök, majd hozzátette: a legutóbbikormányzati egyeztetések már azt mutatják, van esélyarra, hogy a magyar építészet újra visszanyerje régi renoméját.

Köpöncei CCsilla

Magyar ép í tõ ipar · Magyar Nemzet 132014. március 21., péntek

Világszínvonalú a magyar építészetAz új beruházások mellett a felújítások adnak munkát a tervezõknek

Hosszú idõ után levegõhöz juthat ahazai építészszakma. A több évetartó visszaesés után az idén ismétúj pályázatok jelentek meg, az újépítési beruházások mellett pedigaz országszerte széles körben elin-dult épületfelújítások is munkát ad-nak a tervezõknek. A Magyar Épí-tészkamara szerint a hazai szakem-berek a világ élvonalába tartoznak,s bár itthon sokáig nem kaptak elég figyelmet és elismerést, mostesély van arra, hogy a szakma iránti tisztelet és megbecsülés ismétvisszatérjen.

Kiváló építészünkre emlékezik az országYbl Miklósról emlékezik meg az idén az építészszakma. A kétszáz éve született építész munkásságának állít emléket ajanuárban kezdõdött, s mintegy kétszáz programot felvonultató rendezvénysorozat. Az egész éves rendezvény egyikkiemelkedõ eseménye lesz az újjáépített Várkert bazár április 3-i átadása. Az Ybl-díjakat az építész születésnapján,április 6-án ünnepélyes gálamûsoron nyújtják át az Operaházban. A Petõfi Irodalmi Múzeumban pedig Budapest-transzfer címmel elõadásokat, fotókiállítást és koncertet is magába foglaló, háromnapos fesztivált rendeznek.2014 az építészet éve is, s ebbõl az alkalomból számos rendezvénnyel, kiállítással, tervpályázati bemutatókkal éskülönbözõ kiadványokkal készül a Magyar Építészkamara. – Bár kormányzati támogatást nem kaptunk a rendez-vénysorozathoz, mindent megteszünk annak érdekében, hogy méltó módon megtartsuk a szakma ünnepét – hívtafel a figyelmet Eltér István. Elmondása szerint az idén Lechner Ödönrõl, a nagy építészrõl is megemlékeznek halálá-nak századik évfordulóján.

Még az idén elkészülhet a Sopron és térségehulladékgazdálkodási rendszer – mondtalapunknak Skultéty István, a kivitelezéstvégzõ Swietelsky Magyarország Kft. vállal-

kozási és fejlesztési igazgatója. Hozzátette, beruházáskészültsége jelenleg mintegy húsz százalékon áll.

A megvalósításról szóló szerzõdést a Sopron TérségiÖnkormányzati Társulás még tavaly februárban írta alá akonzorciummal – amelynek a Swietelsky mellett másiktagja a West Hungária Bau Kft. A beruházásra kilenc évetkellett várnia a térségnek. A projekt célja, hogy Sopron éstovábbi 38 környékbeli település számára megteremtsenegy integrált, komplex hulladékkezelési rendszert, illetveezen belül a szelektív szemétgyûjtés feltételeit.

Skultéty István kérdésünkre kifejtette, a beruházáslegjelentõsebb eleme Cséren, a csaknem húsz hektáronmegvalósuló regionális hulladékkezelõ központ, amiévente 19 ezer tonna hulladék elõkezelésére és 300 ezerköbméter lerakására lesz alkalmas. Emellett Sopronban aHarkai úton szelektív központ épül. Ebben kap helyet aválogató, amely tízezer tonna hulladék kezelésére lesz al-kalmas, az átrakó, a biohulladék-komposztáló és az eze-ket kiszolgáló létesítmények. Ezenkívül a rendszer részelesz még a fertõendrédi térségi központ, ahol átrakóállo-más és biohulladék-komposztáló épül. Továbbá háromhulladékudvar, három úgynevezett újrahasználati köz-pont, valamint 114 hulladékgyûjtõ sziget is készül.

Skultéty elmondása szerint Cséren fõként a megkö-zelítési problémák, majd a téli csapadékos idõjárás hát-ráltatta õket. A munkálatokhoz szükséges belsõ és külsõutak, a szociális épület, a csarnokszerkezet, a külsõ, belsõközmûvek és az elektromos ellátás már tavaly óta készül.Fertõendréden körülbelül egy hónapja folyik a munka, jóütemben. A soproni helyszínen ugyanakkor egy elõrenem látható probléma merült fel, így építési engedély hi-ányában jelenleg áll a kivitelezés. Eredetileg 14 hónapalatt készült volna el a 3,4 milliárd forintos beruházás, ahatáridõt végül 2014 augusztus harmincegyedikére mó-dosították. Egyelõre még kérdéses, hogy nyár végéig be-fejezõdhet-e a projekt. A fejlesztési igazgató azonban

hangsúlyozta, megfeszített erõvel próbálják majd behoz-ni az emiatt keletkezõ késést, illetve átadni a már elké-szült helyszíneket.

A hulladékkezelés átalakítása a Sopron térségi lakos-ságnak is érzékelhetõ változásokat hoz majd, hiszen úgy-nevezett háromedényes rendszer jön létre. Ennek lénye-ge, hogy a meglévõ szürke edények mellett a családi há-zas övezetekben házhoz menõ, míg a városias részekengyûjtõpontos rendszerû szelektív gyûjtési módot alakíta-nak ki. Elindul a lakosságnál keletkezõ konyhai biohul-ladékok elkülönített gyûjtése és a vegyes hulladékok me-chanikai kezelése is.

Nem ez az egyetlen térség azonban, ahol aSwietelsky Magyarország Kft. hulladékkezelési kivitelezé-sekben vállal szerepet. A Sajó–Bódva-völgye településiszilárdhulladék-rekultivációs projekt második fordulójá-nak részeként rekultivációs munkálatokat is végeznek. – Sok olyan hulladéklerakó található ebben a régióban,amelyet az Európai Unió környezetvédelmi elõírásai miattbe kellett zárni – húzta alá Skultéty István. Így a beruhá-zással összesen hetvennyolc hulladéklerakóból negyven-hatot felszámolással, a hulladék teljes felszedésével, mígharminckettõt helyben maradó, rendezett depónia kiala-kításával rekultiválnak. Ebbõl a Swietelsky egy hatszerep-lõs konzorcium tagjaként tizenöt helyszín rekultivációjátvégzi majd el. Mindez elsõsorban a hulladéklerakók biz-tonságos lezárását jelenti, amely során agyag- vagy egymesterséges réteg kialakításával lezárják a szennyezõanyagok szivárgását. Ezután füvesítik a területet, így atájba illesztik a lerakók felszíni nyomait.

Skultéty István rámutatott: a 4,8 milliárd forintosprojektet jövõ év május elejéig kell befejezni, ám a fej-lesztési igazgató úgy látja, hogy jó idõ esetén a munkála-tok akár már ez év végén is lezárulhatnak. A beruházássorán a konzorcium mintegy 660 ezer négyzetméternyiterületet mentesít majd, és körülbelül hárommillió köb-méter települési szilárd hulladékot ártalmatlanít.

A tatabányai térségben a Swietelsky MagyarországKft. egy hármas konzorcium tagjaként végzi a Duna–Vértes-köze regionális hulladékgazdálkodási program ki-vitelezési munkáit. Itt a tavalyi év végén aláírt szerzõdés-nek megfelelõen új, 730 ezer köbméteres hulladéklerakóépül, mivel a jelenlegi hamarosan megtelik. A 13,7 mil-liárd forintos beruházással Tatbányán mechanikai hulla-dékkezelõ, -válogató, hulladékudvar és komposztálóépül. A rendszer részeként emellett Bicskén mechanikaiválogatót, Szentendrén átrakóállomást, Törökbálinton ésKomáromban komposztálótelepet, a térségi társuláshozcsatlakozó településeken pedig nyolc hulladékgyûjtõ ud-vart és hetvenöt hulladékgyûjtõ szigeteket alakítanak ki.A projekt várhatóan 18 hónap alatt készül majd el.

Dékány LLóránt

Átalakul a hulladékgazdálkodásA Sopron térségében élõk is érezhetik az új rendszer változásait

Az ország több térségében is teljesen átalakul a hulladékgazdálkodási rend-szer a Swietelsky Magyarország Kft.-nek köszönhetõen. Mint a társaság vál-lalkozási és fejlesztési igazgatója, Skultéty István elmondta, idén lezárulhata soproni és a Sajó–Bódva-völgyi térségben a beruházás, míg Tatabánya kör-nyékén a jövõ év közepén fejezõdhetnek be a munkálatok.

Magyar Nemzet · Magyar ép í tõ ipar 14 2014. március 21., péntek

Trendfordulóra számít a lakásépítési beruházá-soknál a kormányzat. A Központi Statisztikai Hi-vatal 2013-as adatai szerint az elmúlt évbenmintegy 31 százalékkal esett vissza az újonnan

épült lakóingatlanok száma az elõzõ évi szinthez viszo-nyítva. A visszaesés a kiadott építési engedélyekben ismegmutatkozott, itt szintén 30 százalékos volt a csökke-nés mértéke az elõzõ évhez viszonyítva.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) meglátásaszerint a lakóingatlan-építés több éve tartó visszaesésé-nek legfõbb okai a korábban felvett devizahitelek rossztapasztalatai, a megnövekedett bizonytalanság, a bankokkockázatkezelési gyakorlatának megváltozása, a bankiforrásköltségek megdrágulása, a várt reáljövedelem-pá-lya számottevõ mérséklõdése és az ingatlan-(reál-) áraktartós csökkenésében keresendõk. A tárca várakozásaiszerint azonban a kedvezõ makrogazdasági folyamatokeredményeként a lakosság jövedelmi, foglalkoztatásihelyzete tovább erõsödik, a lakáshitelek finanszírozásiköltsége tartósan alacsony szinten marad, a javuló kilátá-sok pedig a kereslet élénkülését eredményezik majd.

Jelezték, a lakásberuházás elõtt állók pillanatnyilagóvatosak és kivárnak. Az alacsony hitelkörnyezet és atartósan csökkenõ lakásárak azonban vélhetõen egyrejobban ösztönzik majd a lakásvásárlásokat és az építésicélú beruházásokat is. A tárca szerint kedvezõ jel lehet azis, hogy az elmúlt évben három százalékkal több új épí-tési engedélyt adtak ki, mint amennyi új lakást haszná-latba vettek.

Vidor Gyõzõ, a Magyar Építõanyag-ipari Szövetségelnöke szerint a legnagyobb visszaesést a vállalkozói, el-

adásra épített lakások szenvedték el az elmúlt idõszak-ban. Elmondása szerint az ingatlanfejlesztõk gyakorlati-lag leálltak a hasonló beruházásokkal, s ma már az semderül ki, hogy egyáltalán van-e igény az újonnan épülõlakásokra, hiszen a bankok nem adnak hitelt a projek-tekhez.

Vidor Gyõzõ szerint míg a 2000-es évek elején jel-lemzõen több száz lakásos tömbök épültek, addig mára– ha épülnek egyáltalán társasházak – többségében anyolc-tíz lakásos házakat részesítik elõnyben a beruhá-zók. Szintén változás az elõzõ évekhez viszonyítva, hogya beruházó és a kivitelezõ sok esetben egy céget takar,hiszen egyes építõipari vállalkozások csak azért kezdenekbele egy-egy kisebb társasház megépítésébe, hogy aszabad kapacitásaikat kihasználják. A kisebb méretet pe-dig az is indokolja, hogy ezeket a beruházásokat jórésztsaját zsebbõl, illetve az elõértékesítésekbõl befolyt ösz-szegbõl finanszírozzák.

A 2000-es évek nagy ingatlanõrületéhez viszonyít-va azonban kedvezõ változást jelent, hogy javult az át-adott ingatlanok minõsége. Amíg tíz évvel ezelõtt az in-gatlanfejlesztõk gyakorlatilag bármit el tudtak adni a pi-acon, addig mára a vevõk sokkal tudatosabban választa-nak. Nem elégednek meg a silányabb kivitelezéssel. Acsaládi házak esetében Vidor Gyõzõ szerint a visszaesésmértéke alacsonyabb volt. – Bár a devizahitelek miattegy rövid idõre megingott az emberek bizalma – sokanolyan terhet vállaltak, amirõl késõbb kiderült, hogy nembírják fizetni –, ez a piaci szegmens azonban viszonylagstabil képet mutat – hívta fel a figyelmet a szövetség el-nöke. Meglátása szerint az utóbbi idõszakban a finanszí-

rozás mellett a minõség terén is tudatosabbak és igé-nyesebbek lettek az építtetõk.

– A saját részre épített házaknál mindig is maga-sabbak voltak a követelmények, ezzel együtt ma már jóllátható, hogy egyre inkább törekednek a minél energia-takarékosabb megoldásokra az emberek. Jól szigetelt falakat, tetõt és nyílászárókat építtetnek be a házakba – jegyezte meg.

A lakóingatlan-építés kilátásaival kapcsolatban el-mondta, a tavaly kiadott építési engedélyek száma mégnem elég ahhoz, hogy az idén mérhetõ növekedést érjenel a lakásépítési szegmens, ahhoz ugyanis legalább 30százalékos különbségre lenne szükség a ténylegesenmegépült lakások és az engedélyek közt. Úgy véli, hogya hazai lakásépítés akkor vehetne lendületet, ha a kor-mányzat engedélyezné a magánépítéseknél az áfa visz-szatérítését. Így amellett, hogy a házépítést fontolgatókösztönözve lennének ötleteik megvalósítására, az építõ-ipar is fehéredne, hiszen az áfa visszaigényléséhez min-den esetben számlát kérnek a megrendelõk.

Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért Egyesületprojektvezetõje elmondta, a hazai lakásállomány meg-újítására nem azért van szükség, mert nincs elég lakóin-gatlan az országban, a probléma ugyanis a minõséggelvan. Meglátása szerint ha a jelenlegi ütem marad,vagyis évi 7000 lakás épül Magyarországon, akkor hoz-závetõlegesen hatszáz év kell ahhoz, hogy a teljes la-kásállomány megújuljon hazánkban. Közölte, a magán-beruházások mellett szükség lenne állami, önkormány-zati bérlakásépítésekre is. Ezzel az olyan szociálisan rá-szorultak lakhatási gondjait tudnák megoldani, akik sa-ját házat, lakást, nem tudnak vásárolni. Meglátása sze-rint szükség lenne egy hosszú távú kormányzati lakás-program, koncepció kidolgozására is. – Ebben kelleneösszefoglalni a hazai lakásállomány helyzetét, és meg-határozni, hogy hány új lakóingatlan megépítésére,hány bérlakásra van szükség és a felújításokat milyenmértékben kell támogatni – hívta fel a figyelmet a pro-jektvezetõ.

A kormányzat eddig több intézkedést vezetett be alakásépítések és vásárlások támogatására. Lakásépítésitámogatás címen újra igényelhetõ a szociálpolitikai tá-mogatás, amely az új lakás építéséhez és új lakás vásár-lásához szükséges önerõhöz biztosít vissza nem téríten-dõ támogatást. E támogatást a családok már meglévõgyermekeik után, illetve a fiatal párok legfeljebb kétgyermek vállalása esetén vehetik igénybe. A támogatása gyermekszám, a lakás mérete és energetikai besorolá-sa függvényében 800 ezertõl 2,5 millió forintig terjed.Ha a lakás energetikai besorolása B energiaosztálynálkedvezõbb, a támogatási összegek 1,1–1,3 szorzóvalnövelhetõk.

Emellett a lakásépítéseket az otthonteremtési ka-mattámogatás is segíti. A támogatott hitelt új és hasz-nált lakás építéséhez, vásárlásához és korszerûsítéséhezvehetik igénybe a családok. A tárca közölte, a kormány ajövõben is folytatni kívánja az otthonteremtés politikáját.Az eddig alkalmazott eszközökön nem szeretnének vál-toztatni, a támogatási célok és feltételek azonban változ-hatnak. Annak érdekében, hogy minél több család vál-laljon minél több gyermeket, a kormányzat további la-kásépítési ösztönzõk bevezetésén gondolkodik.

Az NGM hozzátette: az építõipari termelés tartósnövekedése a lakásépítésben is várhatóan pozitív válto-zásokat fog eredményezni, ugyanakkor az is köztudott,hogy ebben az ágazatban megtett intézkedések késõbbmutatnak eredményt.

Köpöncei CCsilla

Akorábbi európai uniós gyakorlattal ellentétbena 2014–2020-as költségvetési idõszakban –az eddig rendelkezésre álló információk alap-ján – a közintézmények mellett a lakóingatla-

nok felújítását is közösségi pénzbõl támogathatják atagállamok.

A Környezeti és energiahatékonysági operatívprogram szerint az elõttünk álló hét évben a kormány-zat jelentõs forrást biztosítana a lakóépületek, az államitulajdonú központi költségvetési szervek épületeinek,valamint a nonprofit szektor és közszolgáltatók közfel-adat-ellátásra használt épületeinek energiahatékonyságifelújítására, illetve a megújuló energiaforrások alkalma-zására. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesz-tési programokért felelõs helyettes államtitkára úgy tá-jékoztatott: Magyarország vállalta, hogy 2020-ig 18százalékkal növeli teljes energiamegtakarítását, ezt pe-dig a lakóingatlanok energetikai célú felújítása nélkülnem tudná elérni.

Az operatív program szerint a támogatható tevé-kenységek magukban foglalják az épületek hõtechnikaiadottságainak javítását, hõveszteségeinek csökkentését,megújuló energiaforrások alkalmazását (elsõsorbannapelemek, napkollektorok telepítése, biomassza, geo-termikus energia hasznosítása, hõszivattyú alkalmazá-sa), az intézmények fûtési, hûtési és használati meleg-víz-rendszereinek korszerûsítését, illetve az épületekenbelül világítási rendszerek korszerûsítését.

A konkrét pályázatokról és intézkedésekrõl egyelõ-re még nem lehet pontosabb információt tudni, a rész-leteket csak az után dolgozzák ki, hogy az Európai Bi-zottság elfogadta az operatív programok fõbb pontjait.Annyit azonban már biztosan látni, hogy a támogatásokvárhatóan a lakások külsõ nyílászáróinak energiameg-takarítást eredményezõ cseréje, az épületek nyárihõvédelmének javítása, a homlokzatok és födémek hõ-szigetelése, épületgépészeti felújítás, elektromos kor-

szerûsítés és a megújuló energiafelhasználás növelésecéljából használhatók majd fel.

Az Energiastratégia szerint az épületenergetikaiberuházásokat a lakosság finanszírozási lehetõségeit fi-gyelembe véve szakaszokra kell bontani. A lehetõségek-hez mérten pedig a lehetõ legmélyebb szintû felújításo-kat kell elvégezni. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumjelezte, a lakóépületek energiahatékonyságának fejlesz-tése érdekében az elmúlt négy évben a kormány közelötvenmilliárd forint támogatást fizetett ki, így több mint220 ezer család otthonában valósulhattak meg energe-tikai beruházások.

Az ötvenmilliárd forint több támogatási program-ból jutott a lakossághoz. Az utóbbi években a panelhá-zak mellett a hagyományos technológiával épült családiházak, az iker-, illetve sorházak és a téglaépítésû társas-házak is pályázhattak különbözõ energiahatékonyságitámogatásokra – elsõsorban a lakások külsõ nyílászáró-inak cseréjére, az épületek nyári hõvédelmének javításá-ra, a homlokzatok és födémek hõszigetelésére, épület-gépészeti felújításra, elektromos korszerûsítésre és amegújuló energiafelhasználás növelésére. Emellett a ki-fizetett támogatásoknak köszönhetõen korszerûsödött atávhõvel ellátott lakóépületek fûtésrendszere, szabályo-zása, felújították az egycsatornás gyûjtõkéményeket,valamint háztartási gépek és energiatakarékos izzókcseréje is pályázhattak a háztartások.

A kormányzati elõkészítõ munkálatok eredménye-ként pedig hamarosan elindulhat a lakóépületek széleskörû felújítási hulláma. Elkészült a nemzeti épületener-getikai stratégia tervezete is, amelyet hamarosan társa-dalmi vitára bocsátanak.

A Magyarországon felhasznált összes energianegyven százalékát az épületeinkben használjuk el,amelynek mintegy kétharmada a fûtést és hûtést szol-gálja. A megközelítõleg 4,3 millió lakást kitevõ állo-mány hetven százaléka nem felel meg a korszerû funk-

cionális mûszaki, illetve hõtechnikai követelményeknek,az arány a középületek esetében is hasonló.

Szakértõk szerint az energiahatékonyság legalacso-nyabb költséggel és legnagyobb társadalmi, illetve ég-hajlatvédelmi haszonnal az épületenergetikai felújításokterén javítható. Az épületenergetikai korszerûsítésre vo-natkozó pályázatokkal pedig nem csak az ipari techno-lógiával épített lakóházakat kell megcélozni, hiszen ahazai 4,3 millió lakásból mindössze 660 ezer tartozikebbe a kategóriába. A magyarországi családi házaktöbbsége 1980 elõtt épült, energiahatékonysági szem-pontból pedig a legtöbb szakértõ szerint rosszabb álla-potban vannak, mint a panelépületek.

A hazai lakóépületek felújítása egyelõre lassan ha-lad, a lakosság körében elsõsorban a költségek határoz-zák meg, hogy milyen jellegû beruházásokat hajtanakvégre. A legtöbb háztartásban eddig az ablakokat, nyí-lászárókat cserélték korszerûbbre a tulajdonosok, emel-lett több épület külsõ hõszigetelését is elvégezték. A fû-tési rendszerek korszerûsítése azonban már nagyobb fa-latnak tûnik, szakemberek szerint itt lenne a legnagyobbszükség az állami vagy európai uniós támogatásokra.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) fel-hívta a figyelmet, hogy bár egy ilyen korszerûsítés ko-molyabb beruházást igényel, hosszú távra szól és jelen-tõsen növeli az ingatlan értékét, emellett a lakók kom-fort érzetét is növeli. Egy korszerûsített épület akár 15–20 százalékkal többet érhet a piacon, mint a felújí-tás elõtt. A Mehi szerint fontos, hogy minden háztulaj-donos felismerje: bár az energetikai felújítás nem egy-szerû feladat, a magas energiaárak mellett elõbb-utóbbmindenképpen bele kell vágni. Egy jól átgondolt ésgondosan elvégzett energetikai felújítás több tízezer fo-rinttal könnyítheti a háztartás kiadásait, és a befektetettpénz jobban fial, mintha a bankban tartanánk.

Köpöncei CCsilla

Továbbra sem tudott pozitív irányba elmozdulni a hazai lakásépítési piac. A statisztikai adatok alapján tavaly kevesebb lakóingatlan épült hazánkban,mint a második világháború ideje alatt. A legnagyobb visszaesést a befekte-tési célú lakásépítés szenvedte el, a saját célra épített családi házak piaca viszonylag stabil képet mutat. A minõség azonban egyre jobb, a megépültházak-lakások egyre korszerûbb, igényesebb kivitelezéssel készülnek el. A kormányzat szerint a kedvezõ hitelkamatok, a reálbérek emelkedése és ajavuló bizalom lassan élénkítheti a lakáspiacot.

2014. március 21., péntek Magyar ép í tõ ipar · Magyar Nemzet 15

Sokat spórolhatunk a felújítássalAz energetikai korszerûsítések munkát adhatnak az építõiparnak

Jelentõs növekedést generálhatnak az építõiparban az épületenergetikaiberuházások. Hiszen amíg az új épületek építése évek óta folyamatosancsökken, a háztartások közül egyre többen szánják rá magukat a felújításra.A következõ idõszakra várt európai uniós támogatások pedig további lendü-letet adhatnak az épületenergetikai beruházásoknak.

Keresik az év felújítójátA tavalyi év leghatékonyabb családi ház beruházásátkeresi a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi).A szervezet május 16-ig olyan háztartások jelentkezé-sét várja, amelyek az utóbbi idõszakban energetikaicélú felújítást hajtottak végre otthonukon. A cél, hogymegtalálják azt a három családiház-tulajdonost, aki aleggyorsabb megtérüléssel végezte el háza energeti-kai felújítását, azért, hogy az egész országnak meg-mutathassa, hogy milyen jó megtérülésû megtakarí-tásokat lehet elérni egy családi ház energetikai felújí-tásával. A pályázaton az a magyarországi családi házvehet részt, amelyen 2013. november elseje elõtt haj-tottak végre energiahatékonysági beruházást, és az-óta nem történt újabb lényeges beruházás; az ener-giafogyasztásról a tulajdonosok a felújítás elõtt ésután is nyilvántartást vezettek, valamint fel tudjákmutatni a beruházás költségeit igazoló dokumentu-mokat. A jelentkezések lezárulta után megtérülési idõszerint rangsorolják a beérkezett pályázatokat.

Lassan élénkülhet a lakásépítésA javuló kilátások beindíthatják a piacot