Upload
ksena
View
36
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Magyar sajtótörténet. Irodalmi, művészeti és kulturális lapok Magyarországon a kezdetektől napjainkig. A magyar sajtótörténet kronológiája. 2. rész XIX. század első felének magyar sajtója. 1800-1830. Hazai Tudósítások1806-1840, Pest - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Magyar sajtótörténet
Irodalmi, művészeti és kulturális lapok Magyarországon a
kezdetektől napjainkig
A magyar sajtótörténet kronológiája
2. rész
XIX. század első felének magyar sajtója
1800-1830
• Hazai Tudósítások1806-1840, Pest• Hazai és Külföldi Tudósítások (a Hazai Tudósítások
folyatatása 1808-tól)• Erdélyi Múzeum 1814-1818, Kolozsvár• Tudományos Gyűjtemény 1817-1841, Pest• Aurora 1821-1837, Pest (évkönyv, évente egy, majd
két alkalommal jelent meg)• Élet és Literatura 1826-1833 Pest (megszakításokkal)• Erdélyi Híradó 1827-1848, Kolozsvár• Koszorú 1828-1841, Pest
1830-1848
• Regélő 1833-1841 Pest• Tudománytár 1834-1844 Pest • Atheneum 1837-1843, Pest• Figyelmező 1837-1841 (az Atheneum kritikai
melléklapja)• Honderű 1843-1848, Pest• Pesti Divatlap 1844-1848, Pest (a Regélő
jogutódja)• Életképek 1844-1848, Pest
Hazai Tudósítások• 1806-1840, Pest• Az első magyar nyelvű hírlap,
hetente két szám jelent meg belőle (szerda, szombat)
• A lap célja a magyar társadalmi és kulturális eseményekről való tudósítás
• Kultsár István irodalomszervező és színigazgató szerkesztette
• Irodalmi szalonjának közismert vendégei: Szemere Pál, Vitkovich Mihály, Kazinczy Ferenc, de megfordult itt Berzsenyi Dániel is
• 1808-ban kiegészült a lap Hazai és Külföldi Tudósításokra
• 1817-től szórakoztató melléklete Hasznos Mulatságok címmel jelent meg
Erdélyi Múzeum• 1814-18, Kolozsvár• Irodalmi és tudományos
folyóirat• Szerkesztője Döbrentei Gábor• A lap munkatársai közé
tartozott Kazinczy, Berzsenyi, Kölcsey, Vitkovics István, Szemere Pál
• A rendszertelenül megjelenő Erdélyi Múzeum mindössze 10 számot élt meg
• Az újság által meghirdetett drámapályázatra írta Katona József a Bánk bánt
Tudományos Gyűjtemény• 1817-1841, Pest• Havonta megjelenő irodalmi,
történeti, kritikai tudományos folyóirat
• Szemere Pál és Döbrentei Gábor szerkesztésében ifj. Trattner János adta ki a lapot
• Az 1820-as évektől Vörösmarty, Toldy és Bajza József vette át a lap szellemi irányítását
• 1827-32 közt Vörösmarty a szerkesztette
• 1827-től irodalmi melléklapja a Koszorú
• A Tudományos Gyűjteményben jelent meg Kölcsey Berzsenyi bírálata
Élet és Literatura• 1826-1833, Pest• A Kölcsey és Szemere által
szerkesztett lap az első magyar esztétikai folyóirat (1827-ben Muzárionra változtatták a nevét)
• Az alapítók célja a kritikai műfaj és a romantika meghonosítása
• Ebben a lapban jelentette meg Kölcsey a Nemzeti hagyományok című értekezését és Körner Zrínyiéről szóló kritikáját
Erdélyi Híradó
• 1827-1848, Kolozsvár• Politikai és közéleti lap• 1842-ben Kemény Zsigmond
és Kovács Lajos szerkesztette a liberális nemesi reformmozgalom szócsövének számító újságot
• 1848 júniusától novemberig Kolozsvári Híradó címen jelent meg
Koszorú• 1828-1841, Pest• A Tudományos Gyűjtemény
1827-től megjelent irodalmi melléklapja
• Vörösmarty Mihály szerkesztette (1828-32 közt)
• Újabb változata 1863-65 közt jelent meg, ekkor a Szépirodalmi Figyelő folytatása
• Irodalmi és kritikai hetilap• Arany János szerkesztette, a
kor irodalmi és tudományos életének nagyjai publikáltak benne
• Arany János itt jelentette meg Daliás idők című művét
Atheneum• 1837-43, Pest• Liberális szellemű irodalmi
folyóirat• Bajza József, Toldy Ferenc és
Vörösmarty Mihály szerkesztette
• Hetente két alkalommal jelent meg, több mint 1000 előfizetővel rendelkezett
• A szerzők sorába tartozott Eötvös József, Kemény Zsigmond, Czuczor Gergely
• 1842-ben itt jelent meg Petőfi Sándor Borozó című (első publikált) verse (Petrovics néven)
• Kritikai melléklapja 1837-40 közt a Figyelmező
Életképek• 1844-1848, Pest• Polgári-liberális szellemű divatlap,
a reformkor egyik jelentős orgánuma
• Frankenburg Adolf szerkesztette• A kor legjobb íróitól közöl írásokat,
a képeket Barabás Miklós készítette
• 1847-től az újság munkatársai közé tartoztak a Tízek Társaságának tagjai is, a lap szerkesztését Jókai Mór vette át
• 1848 áprilisától Petőfi neve is a szerkesztők közt szerepelt
• A Nemzeti Színház hivatalos lapja• A forradalom után a radikális
márciusi ifjak nézeteit hirdette (Nép Szava alcímmel jelent meg)