MAGYAR TÖRTÉNELMI FORRÁSGYŐJTEMÉNY 1945 – 1956 · BUDAPEST OSTROMA (R ÉSZLETEK EGY KISGYERMEK OSTROMNAPLÓJÁBÓL, 1945) 1945. 1. 30. – Éjjel 2 el ıtt 20 perccel felébredt

MMAAGGYYAARR TTÖÖRRTTÉÉNNEELLMMIIFFOORRRRÁÁSSGGYYŐŐJJTTEEMMÉÉNNYY

11994455 –– 11995566

BA LA S S I BÁ L IN T NY O LC É V FO LY A M O S GIM N Á Z IU M

TÖ R TÉ N E LE M M U N K A K Ö Z Ö S S É G

2009

Magyar történelmi forrásgyőjtemény 1945 – 1956© Történelem Munkaközösség / Molnár Zsolt

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. DEMOKRÁCIÁBÓL A DIKTATÚRA FELÉ (1945 – 1948)1. Budapest ostroma (Részletek egy kisgyermek naplójából) ................................................................... 5

2. Magyarország második világháborús veszteségei .................................................................................. 6

3. Fegyverszüneti egyezmény a szövetséges hatalmak és Magyarország között ....................................... 6

4. A földreformról ...................................................................................................................................... 8

5. Az Ideiglenes Kormány rendelete a földosztásról .................................................................................. 9

6. Részletek a benesi dekrétumokból ......................................................................................................... 10

7. A fontosabb politikai pártok 1945-ben ................................................................................................... 10

8. Választási eredmények 1945-ben............................................................................................................ 11

9. Az MTI közvéleménykutató intézetének felmérése a köztársasági államformáról (1946 január).......... 13

10. A 12.330/1945. sz. rendelet a németek kitelepítésérıl ........................................................................... 14

11. Részletek a demokratikus államrend védelmérıl szóló törvénybıl (1946/VII. tc.)................................ 14

12. Részletek a Baloldali Blokk programjából (1946. március) ................................................................... 15

13. A magyar-szlovák lakosságcsere-egyezmény és következményei (1946-1947) .................................... 15

14. Gyöngyösi János beszéde a párizsi békekonferencián (1946. augusztus) .............................................. 17

15. Illyés Gyula beszámolója a párizsi béke aláírásáról............................................................................... 19

16. A párizsi béke rendelkezései Magyarország határairól (1947. február 10.)............................................ 19

17. 1947. évi IV. törvény az egyes rangok és címek megszüntetésérıl........................................................ 20

18. Rákosi Mátyás és Vjacseszlav Molotov megbeszélései (1947 április) ................................................... 20

19. Péter Gábor beszámolója G. Korotkevicsnek a politikai rendırség szerepérıl (1947. április) .............. 21

20. Az MKP és az SZDP közös választási nyilatkozata (1947 augusztus)................................................... 21

21. A kékcédulás választások eredményei (1947. augusztus 31.)................................................................. 22

22. Az MKP és az SZDP egyesülési kongresszusának határozataiból (1948. június) .................................. 24

23. Az SZKP KB üdvözlı távirata az MDP elsı kongresszusához (1948. június)....................................... 25

24. Az államosítások (1945 – 1949) ............................................................................................................. 25

25. Bibó István gondolatai a magyar demokrácia válságáról ....................................................................... 25

II. A RÁKOSI-KORSZAK (1949-1956)

26. Rákosi Mátyás beszéde az MDP KV ülésén (az egypárti választások értékelésérıl, 1949)................... 26

27. A Magyar Népköztársaság alkotmánya (1949. augusztus 20.) ............................................................... 26

28. Az 1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról ............................................................................................ 37

29. Az elsı ötéves terv.................................................................................................................................. 38


3

30. Iparosítás az elsı ötéves terv idıszakában..............................................................................................39

31. Sztálinváros.............................................................................................................................................40

32. „Sztahanovista komplex-mozgalom a Kıbányai Textilgyárban............................................................. 40

33. Gazdasági adatok az elsı ötéves terv idıszakából.................................................................................. 41

34. Új növények termesztése ........................................................................................................................ 43

35. A hús- és hentesáruk budapesti forgalmának szabályozása.................................................................... 43

36. Békés megye 112 százalékra teljesítette kukorica-begyőjtési tervét ...................................................... 44

37. Az új begyőjtési törvényrıl..................................................................................................................... 45

38. Életszínvonal az ’50-es években............................................................................................................. 47

39. A fontosabb élelmiszerek egy lakosra jutó fogyasztása.......................................................................... 48

40. A népesség fıbb csoportjainak reáljövedelme........................................................................................ 48

41. A Ratkó-korszak ..................................................................................................................................... 49

42. Dolgozó népünk örömmel. Lelkesen jegyzi a második békekölcsönt .................................................... 50

43. Koncepciós perek a Rákosi-diktatúrában................................................................................................ 51

44. A DISZ elsı kongresszusának határozatai.............................................................................................. 52

45. Az MDP KV határozatai a „klerikális reakció” elleni harcról................................................................ 53

46. 1951. évi I. törvény az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról........................................................... 54

47. Korabeli feljegyzések a Sztálin halálával kapcsolatos izgató kijelentésekrıl......................................... 55

48. 1953. évi törvény Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítésérıl ............................................... 56

49. A korabeli sajtó a Városligetben emelt Sztálin-szoborról ...................................................................... 56

50. Rákosi személyi kultusza a kultúrában ................................................................................................... 57

51. Javaslat Rákosi Mátyás 60. születésnapjának megünneplésére .............................................................. 57

52. Ideológiai nevelés az iskolában .............................................................................................................. 58

53. Az 1953. júniusi párthatározatok ............................................................................................................ 59

54. Nagy Imre: Miniszterelnöki programbeszéd (1953. július 4.) ................................................................ 60

55. Az MDP KV ülésének határozatai 1956 tavaszán .................................................................................. 64

56. Rákosi Mátyás felmentése ...................................................................................................................... 66

III. AZ 1956-OS FORRADALOM

57. Elızmények: Rajk László és társai újratemetése .................................................................................... 67

58. A Magyar Írószövetség távirata a Lengyel Írószövetségnek .................................................................. 68

59. A Mőszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének határozatai ..................................................................... 68

60. Rádióközlemény az 1956. október 23-ára tervezett diáktüntetésrıl ....................................................... 69

61. Nagy Imre beszéde a parlament erkélyérıl (1956. október 23.) ............................................................. 69

62. Gerı Ernı rádióbeszéde (1956. október 23.) .......................................................................................... 70


4

63. Az Igazság c. forradalmi újság elsı számának vezércikkébıl ................................................................ 71

64. Nagy Imre három rádióbeszéde .............................................................................................................. 71

65. Nagy Imre kiáltványa az egypártrendszer megszüntetésérıl .................................................................. 73

66. A szovjet kormány nyilatkozata.............................................................................................................. 73

67. Az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának értékelése a magyarországi eseményekrıl .............................. 74

68. Nagy Imre rádióbeszéde Magyarország semlegességérıl ...................................................................... 74

69. Nagy Imre távirata az ENSZ fıtitkárának............................................................................................... 74

70. Kádár János rádióbeszéde (1956. november 1.) ..................................................................................... 75

71. Mindszenty József rádióbeszéde (1956. november 3.) ........................................................................... 75

72. Nagy Imre utolsó rádióbeszéde (1956. november 4.) ............................................................................. 76

73. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programja (1956. november 4.) ............................................. 76

74. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nyílt levele (1956. november 4.)............................................ 77

75. Bibó István kiáltványa (1956. november 4.).......................................................................................... 77

76. Zsukov jelentése a magyarországi helyzetrıl (1956. november 4.)........................................................ 78

77. A forradalom folklórja ............................................................................................................................ 79


5

A DEMOKRATIKUS ÚJRAKEZDÉS KÍSÉRLETEDEMOKRÁCIÁBÓL A DIKTATÚRA FELÉ

1945 – 1949

BUDAPEST OSTROMA(RÉSZLETEK EGY KISGYERMEK OSTROMNAPLÓJÁBÓL, 1945)

1945. 1. 30. – Éjjel 2 elıtt 20 perccel felébredt mindenki. A szétlıtt ajtón keresztül németek mentek be a lakásba.Parancsnokuk az eléjük sietı Apácskát megnyugtatta, hogy semminek nem lesz semmi baja. 2 órakor lovakatvezettek a lakásba. 19 lovat. Minden reng természetesen az óvóhelyen. Édesapám és Édesanyám annyira elvannak keseredve, hogy semmi, de semmi nem érdekli ıket.1945. 1. 31. – A katonák ma két lovat lıttek agyon. Az egyik ló a Vérmezınél esett el. Szereztem tılük lóhúst.Délben a speiz ajtót feltörve találtam. Megint nagyot üvöltöttem velük. Mindegyik a másikra tolja. Délután alegértékesebb orvosi könyveket a lovak alá szórva találtam. Amit lehetett összeszedettem velük. Majdnem sírtam adühtıl. Utálom ezt az egész ronda nációt [...] A lovak lerágták az ablakdeszkákat. A bútorokat megrágják.1945. II. 3. – [...] Annak a katonának, aki betört hozzánk és Apácskával birkózott egy akna elvitte a bal kezét. AzIsten mindenkit megver, aki velünk szemben rosszul viselkedik. ... Azt is beszélték, hogy az oroszok a németeknél isrosszabbak, de nem hisszük [...] Megint jönnek a Ju-k. Kivilágítják ıket. Lınek rájuk. Nagyon szép.1945. II. 7. – Itt a front. Az emeleti két erkélyre géppuskát szerelnek fel. Az én szobámba gépágyút akartakelhelyezni Istenke állatai. Az egyik némettel beszélgettem, az elıszobában, amikor az ajtó elıtt akna robbant és anémet összeesett. Az egyik repesz finoman lenyírta az ujjait tövig. Üvölt szegény. A kertben levı hasábfáinkatszéthordják, abból építik az ablakokba a barikádot. Bútorokat is az ablakba rakják. Míg ık az egyik szobábanépítenek, én a másikban bontok. Hordom vissza a bútorokat.Úgy határoztunk maradunk, mert ahogy Nagyapa mondotta „E ház alatt éltünk, e ház alatt halunk meg vagymaradunk meg.” Szóval most kezd érdekes lenni. Ami eddig volt az csak csalás volt1945. II. 9. –Velünk szemben már a pályatesten is vannak oroszok a vonat kerekei alól lınek. Reggel fél 9. Apince feljáratánál állok. Az elıbb érkezett 17 német a ház védelmére. Van közöttük angol származású SS is. 5-enitt állnak mellettem. Közben írok. Nem beszélgetünk. Nagyon idegesek. Egyik cigarettát a másik után szívják. Akezük remeg. Géppisztoly táraikat töltik fel... Már eddig ketten kérték, hogy átöltözhessenek civilbe. Az emeletenott lehet, azt nem engedjük, hogy az óvóhelyen öltözzenek. [...] A házban még egy ló döglött meg. A falakembermagasságig véresek, lóvéresek.1945. II. 10. – Negyed 10. Az egyik katona a szalonablakon leselkedett ki (a kis kíváncsi) lelıtték. Fejlövéstkapott. Amikor a szalonban jártam és az ablak alatt, ahol ıt kilıtték átbújtam (mivel mutatkozni nekem sincskedvem) belenyúltam véletlenül a földön szétfolyt agyvelıs vérbe. Ebéd közben jutott az eszembe, hogy még azótanem mostam kezet. Azért ettem nyugodtan tovább. Kezet mosni luxus. Már az óvóhely feljáró felıl is lınek.Ilyennek képzeltem a háborút. Most már nagyon unom. Nagyon aknáznak. A házmester lakásában már négy hullafekszik.1945. II. 12. – Felmentem a lakásba. Siralmas dolog a szobákon végig menni. 8 döglött ló van a lakásban. Falakembermagasságig vörösek a vértıl. Tele van minden trágyával és törmelékkel. A padlás födéme egy szobanagyságnyi helyen leszakadt. Minden ajtó, szekrény, bútor, ablak széjjeltörve. Nincsen ép darab. Vakolat aligvan. A ház elıtt elhagyott német trénkocsik. [...] Döglött lovakon sétál az ember. A lovak puhán rugalmasak. Haaz ember ugrál rajtuk, akkor a lıtt sebeken véres buborékok keletkeznek és szörtyögnek.1945. II. 13. – Reggel oroszok jöttek. Pálinkát kerestek. Nem találtak, elmentek. Mindig több és több esetethallunk hogy az oroszok nıkkel erıszakoskodnak. ... Pozsonyiék jönnek át d.u. és mesélték hogy náluk az oroszokmindent elraboltak. Amikor az utcán voltam, egy orosz kezembe nyomott egy demizsont és el akart vinni. Jött aszomszéd házmester, annak a kezébe nyomtam, így az orosz ıt vitte el. Kíváncsi vagyok, hova vitte. [...]


6

MAGYARORSZÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGEI

A második világháborúban az akkori Magyarország 14,5 milliós lakosságának mintegy 6,2 %-a, azaz körülbelül900 ezer fı pusztult el. Közülük 340-360 ezerre becsülhetı a katonák, és közel 500 ezerre a zsidók száma. [...]A szovjet hadifogságba mintegy 600 ezren kerültek, túlnyomórészt katonák, de kb. 100-210 ezer polgári személyis. Az angolszászoknak 300 ezren adták meg magukat. [...]

(In. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században)

Magyarország veszteségei %-banVasúti sínhálózat 40 %Vasúti jármőpark 43-60 %Vas-és fémipar 48,1 %Vegyipar 48 %Ruházati ipar 55,5 %Szarvasmarha-állomány 44 %Lóállomány 56 %Juhállomány 80 %Sertésállomány 79 %Nemzeti vagyon összesen 40 %

FEGYVERSZÜNETI EGYEZMÉNY A SZÖVETSÉGES HATALMAK ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT

(1945. JANUÁR 20.)

Fegyverszüneti egyezmény, melyet egyrészrıl a Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaságok, az Egyesült BritKirályság és Észak-Írország, az Amerikai Egyesült Államok, másrészrıl Magyarország kötöttek meg

Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya – beismerve azt a tényt, hogy Magyarország a SzövetségesSzocialista Szovjetköztársaságok, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és a többi EgyesültNemzet ellen viselt háborút elvesztette – elfogadja a fent említett Három Hatalom Kormányainak fegyverszünetifeltételeit, amelyek úgy maguk, mint a Magyarországgal háborús viszonyban lévı Egyesült Nemzetek nevébenközöltek.A fent ismertetettek alapján, egyrészrıl a szövetséges (szovjet) Fıparancsnokság képviselıje, VorosilovK. E., a Szovjetunió marsallja – aki a Magyarországgal háborús viszonyban levı összes Egyesült Nemzeteknevében eljáró Szovjetunió, Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányaitól megfelelı

meghatalmazást nyert –, másrészrıl Magyarország Ideiglenes Nemzeti kormányának megfelelımeghatalmazással rendelkezı képviselıi: Gyöngyösi János külügyminiszter úr, Vörös János vezérezredes,honvédelmi miniszter úr és Balogh István miniszterelnökségi államtitkár úr aláírták a következı feltételeket:1. a) Magyarország megszüntette a Szovjetunió és a többi Egyesült Nemzet – közte a Csehszlovákia – ellen viseltháborút, Németországgal fennállott minden viszonyát megszakította, és hadat üzent Németországnak.b) Magyarország Kormánya kötelezi magát, hogy lefegyverzi a Magyarország területén lévı fegyveres erıket éshadifoglyokként átadja azokat. Magyarország Kormánya kötelezi magát, hogy internálja a németállampolgárokat. [...]e) Magyarország Kormánya kötelezi magát olyan szárazföldi, tengeri és légierık fenntartására [...], amelyek aSzövetséges (Szovjet) Hadseregfıparancsnokság fıvezetése alatti szolgálatra rendelhetnek. [...] Magyarországlegalább nyolc nehézfegyverzettel ellátott gyaloghadosztályt állít ki. Ezek az erık a Szövetségesek területén nemhasználhatók fel, csak az érdekelt Szövetséges Kormány elızetes beleegyezésével.


7

d) A Németország elleni hadmőveletek beszüntetésével a magyar fegyveres erık leszerelendık, és a SzövetségesEllenırzı Bizottság felügyelete alatt békeállományba helyezendık. [...]2. Magyarország kötelezte magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területeirılvisszavonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország 1937. december 31-én fennállotthatárai mögé, továbbá hatályon kívül helyez minden olyan törvényhozási és közigazgatási szabályt, amely azannexióra, vagy pedig csehszlovák, jugoszláv és román területek Magyarországhoz csatolására vonatkozik.3. Magyarország Kormánya és Hadsereg fıparancsnoksága biztosítja a szovjet csapatok és más Szövetségescsapatok számára a szabad mozgási lehetıséget magyar területen, [...] a csapatszállításokat mindenrendelkezésére álló közlekedési eszközzel, a saját költségére fogja elısegíteni, szárazon, vízen és levegıben.4. Magyarország Kormánya haladéktalanul szabadon bocsátja az összes szövetséges hadifoglyokat ésintemáltakat. [...] saját költségére, elegendı élelemmel, ruházattal, orvosi segítséggel, tisztálkodási eszközökkel ésszerekkel látja el az összes szövetséges hadifoglyokat, internáltakat, áttelepített és menekült személyeket, köztükCsehszlovákia és Jugoszlávia polgárait is. Szállítási eszközökrıl is gondoskodik, hogy e személyek bármelyikevisszatérhessen országába. [...]6. Magyarország Kormánya kötelezi magát, hogy […] teljes épségben visszaszolgáltatja a Szovjetuniónak,valamint Csehszlovákiának és Jugoszláviának, úgyszintén az összes Egyesült Nemzeteknek, mindazokat azértékeket és anyagokat, melyek állami, társadalmi és szövetkezeti szervezetek, vállalatok, intézmények, vagyegyes polgárok tulajdonát képezik, mint gyárak és üzemek felszerelését, mozdonyokat, vasúti kocsikat,traktorokat, gépkocsikat, történelmi emlékeket, muzeális értékeket és minden egyéb vagyont, amit a háború fo-lyamán az Egyesült Nemzetek területérık Magyarország területére szállítottak.7. Magyarország Kormánya és Fıparancsnoksága kötelezettséget vállal, hogy hadizsákmányként a Szövetséges(Szovjet) Fıparancsnokság rendelkezésre bocsát minden Magyarország területén lévı német katonai tulajdont -beleértve a német flotta hajóit is. […]11. A Magyar Kormány köteles rendszeresen magyar valutában pénzösszegeket kifizetni és árukat (üzemanyagot,élelmiszert stb.), eszközöket és szolgáltatásokat rendelkezésre bocsátani, melyekre a Szövetséges (Szovjet) Fıpa-rancsnokságnak funkciói teljesítésére, valamint a Szövetséges Államok ama misszióinak és képviseleteinek,melyek a Szövetséges Ellenırzı Bizottsággal kapcsolatban állanak, szükségük lehet. […]12. Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozotthadmőveleteivel és ez országok területének megszállásával- Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak,Csehszlovákiának és Jugoszláviának. Emellett tekintetbe véve, hogy Magyarország nemcsak megszüntette aháborút az Egyesült Nemzetek ellen, hanem hadat is üzent Németországnak - [...] az okozott károkat nem teljesegészében, hanem csak részben téríti meg. Ez a kártérítés 300 millió amerikai dollárban állapíttatik meg, melyethat év folyamán törleszt le áruban (gépekben, folyami hajókban, gabonában, jószágban stb.). A kártérítésösszegébıl 200 millió amerikai dollár a Szovjetuniót illeti meg, a Csehszlovákiának és Jugoszláviának járókártérítés összege pedig 100 millió amerikai dollár. [...]14. Magyarország közre fog mőködni a háborús bőncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásban, azérdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásban és az ítélkezésben e személyek felett.15. [...] feloszlatja a magyar területen lévı összes Hitler-barát vagy más fasiszta politikai, katonai jellegőszervezeteket. [...]16. Idıszakos vagy egyéb irodalmi termékek kiadása, behozatala és terjesztése Magyarországon, színielıadásokrendezése, mozgóképek bemutatása, a rádióállomások, a posta, a távíró, a távbeszélı mőködése a Szövetséges(Szovjet) Fıparancsnoksággal való megegyezés alapján történik.17. A magyar polgári közigazgatás visszaállíttatik Magyarországnak mindazon területén, amely az arcvonaltólnem kevesebb, mint So-100 kilométerre (a helyi viszonyoktól függıen) fekszik, emellett a magyar közigazgatásiszervek kötelezik magukat, hogy a béke és a közbiztonság helyreállítása érdekében végrehajtják a Szövetséges(Szovjet) Fıparancsnokság vagy a Szövetséges Ellenırzı Bizottság instrukcióit és utasításait. [...]18. A fegyverszünet egész idıtartamára Szövetséges Ellenırzı Bizottságot létesítenek Magyarországon, [...] aSzövetséges (Szovjet) Fıparancsnokság képviselıjének elnöksége alatt és az Egyesült Királyság és az EgyesültÁllamok képviselıinek részvételével.19. A bécsi döntıbíróság 1938. évi november hó 2-án kelt határozatai és az 1940. évi augusztus hó 30-00 bécsidöntés ezennel érvénytelennek nyilváníttatnak. Moszkva, 1945. január 20.


8

A FÖLDREFORMRÓL1

A földreform-értekezlet 1945. március 10-én ült össze, vegyesen kormánytagok és pártvezetık részvételével.Sürgıs volt a megegyezés, hogy március 15-ki dátumozással mint 600-as kormányrendeletet kiplakátírozhassák.A kommunistákat Rákosi Mátyás, Révai József, Nagy Imre képviselte; a kisgazdapártot Tildy Zoltán, NagyFerenc, Kovács Béla; a szociáldemokratákat Valentiny Ágoston, Bán Antal és Takács Ferenc; a parasztpártotVeres Péter, Erdei Ferenc és jómagam.A földkérdés robbanékonyságára, forradalmi jelentıségére való tekintettel a földmővelésügyi tárcát az ideigleneskormányban a kommunisták maguknak követelték, így lett Nagy Imre a földmővelésügyi miniszter. Két szempontvezette ıket: velük azonosuljon a földreformprogram elıkészítése és végrehajtása, de oly módon, hogy a sikereellenére minél zavarosabb és komplikáltabb helyzetet teremtsen, amivel aztán megnyithatják az utat akollektivizáláshoz, mert kétségtelenül az volt a végsı céljuk. [...]A kisgazda- és a szociáldemokrata párt még jóval a háború elıtt kidolgozta agrárprogramját, ami lényegében aföldreformmal (földosztás) együtt szövetkezeti keretet akart biztosítani a mezıgazdasági termelésnek. A MárciusiFront programja, a híres 12 pont, amit én olvastam fel 1937. március 15-én a budapesti Nemzeti Múzeumtörténelmi lépcsıirıl, az ötszázon felüli birtokok kisajátítását követelte. Ezt a maximális birtokhatárt az illegáliskommunista párt vezetısége magáévá tette. A parasztpárt programja szintén az ötszáz holdon felüli birtokokkisajátítása volt, amihez azonban Erdei és Veres Péter nem tartotta magát, s a kommunisták befolyására, míg énMalinovszkij fıhadiszálláshoz tartozó hadbíróság foglya, majd kvártirusa voltam, a Szabadság címő koalíciósnapilap 1945. január 14-i számában, nyakatekert megoldással álltak elı. Ez a program az ún. úri birtok száz, ésa parasztbirtokok kétszáz holdon felüli területét javasolta kisajátítani.A megkülönböztetı programot Nagy Imre, Donáth Ferenc és Gerı Ernı körvonalazta, s a március 10-iföldreform-értekezlet elé kész kormányrendelet formájában beterjesztették. Hozzászólásomban a kommunista-parasztpárti javaslatot visszautasítottam, s a Márciusi Front módosított programjával álltam elı: sajátítsuk ki anagybirtokok ötszáz holdon és a középbirtokok ötven holdon felüli területét. Ez látszatra radikálisabb volt ahatszázas rendeletnél, én azonban két ütemben akartam a földreformot végrehajtani; elıször az ötszáz holdonfelüli birtokok kerültek volna sorra, s míg az újgazdák berendezkedhetnek, megszokhatják a sajátjukban valótermelést, a középbirtokok elláthatják élelemmel az országot, elsısorban a városokat; akkor két-három év múlvajött volna az ötven holdon felüli birtokok kisajátítása. Az „úri” és a „paraszti” birtokhatár igazságtalan, egybenostoba volt, mert a kettıt alig lehetett megkülönböztetni, legalábbis a tulajdonosok mentalitását és magatartásátilletıen.A kérdést még komplikálta, hogy a rendelet, illetve késıbb a törvény, egy harmadik kategóriát is megállapított;az ellenállási érdemek jutalmazására függetlenül a tulajdonos minısítésétıl, háromszáz holdat meghagyottvolna, ha bető szerint értelmezik és végrehajtják. (A megkülönböztetés következményeként furcsa társasjátékkezdıdött el: finomkodó urak „parasztoknak” vallották magukat, hogy megtarthassanak kétszáz holdat, keménybasáskodó parasztok „uraknak” minısültek, különösen, ha kommunistaellenesek voltak, hogy csakszáz holdhoz legyen jussuk. A földesúri „ellenállók” száma is jelentısen megnövekedett.)Volt még egy második javaslatom is: kértem, hogy a tanító rendeknek és a protestáns kollégiumoknak hagyjunkmeg ezer-ezer holdat. Pátosszal érveltem, Debrecen, Sárospatak, Pannonhalma, Kalocsa egy-egy darab magyartörténelem, ne legyen a magyar demokrácia háládatlan velük szemben. Egyik javaslatom se fogadták el, arendelet szövege már ki volt nyomva, a plakátok az 1945. március 15-i dátummal elkészültek, a pártköziértekezlet egyetlen feladata, hogy jóváhagyja. [...]Az is nyilvánvaló volt, hogy a kommunisták nem akartak egy mintaszerő földreformot; nekik az egész arra volt jó,hogy maguk mellé állítsák a szegényparasztságot, mint politikai erıt, gazdaságilag pedig elıkészítsék akollektivizálást. Ók már akkor tudták, hogy a parasztságot kíméletlenül beterelik a kolhozokba. Minél rosszabb aföldreform, minél több a kifogás, annál könnyebb érvelni, hogy a „két út” gazdálkodás sivársága és a közösgazdálkodás áldásai –ahogy azt Rákosi 1948-ban Kecskeméten kifejtette – közül melyiket kell és fıleg ajánlatosválasztani. 1 Részletek Kovács Imre parasztpárti politikus emlékirataiból (In. Kovács Imre: Magyarország megszállása, pp. 234-237.)


9

Én a kisbirtokos Magyarország híve voltam. A földreform elıtt volt négyszázezer olyan paraszti birtok, amit atulajdonosa maga meg tudott mővelni, már úgy értem a családjával együtt. A földreformmal hatszázezer újgazdaság létesült, megint csak akkora területen, mely a család munkaerejét lekötötte: én ezt az egymillióparasztgazdaságot akartam megszervezni szövetkezetileg. A kisebb egységek, kertek, gyümölcsök, szólók másproblémát jelentettek. [...]

AZ IDEIGLENES KORMÁNY RENDELETE A FÖLDOSZTÁSRÓL (1945. MÁRCIUS 17.)

1.§. A rendelet célja, hogy valóra váltsa a magyar földmíves nép évszázados álmát, és birtokába adjaısi jussát, a földet. A feudális nagybirtokrendszer megszüntetése biztosítja az ország demokratikusátalakulását és jövıbeli fejlıdését, a földesúri birtokok parasztkézre adása megnyitja a politikai,társadalmi, gazdasági és szellemi felemelkedés útját az évszázadok óta elnyomott magyar parasztságelıtt. A földreform végrehajtása életbevágó nemzeti érdek és gazdasági szükségesség. Anagybirtokrendszer megszüntetése után Magyarország mezıgazdasága erıs, egészséges és termelıképeskisbirtokon fog nyugodni, melyek a birtokosok telekkönyvileg bejegyzett magántulajdonát képezik. [...]9.§. A megváltásnál az 1944. Évi január elsı napján fennállott tényleges birtokállapotot kell figyelembevenni azzal, hogy egy tulajdonost illetı valamennyi mezıgazdasági mővelés alatt álló ingatlant egybekell számítani. Az erık kisajátításáról a 19. §. rendelkezik.10.§. Földhöz juttatás céljára megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 kat. holdon felüli, illetve aSzékesfıváros határától számított 30 km-es körzetben az 50 kat. Holdon felüli birtokokat.11.§. Teljes egészében igénybe kell venni az 1000 kat. holdat meghaladó minden mezıgazdaságiföldbirtokot. [...]33.§. Egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb olyan birtokegységnél, amelyet egyföldmővelı család a maga erejével meg tud mővelni. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni afelosztásra kerülı birtok fekvését, minıségét és mővelési ágát.34.§. Egy igényjogosultnak juttatott szántóföld és rét együttvéve 15 kat. holdat, kert és szılı együttvéve3 kat holdat nem haladhat meg. [...]


10

RÉSZLETEK A BENESI DEKRÉTUMOKBÓL (1945)2

Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levı vagyonát államikezelés alá veszik [...]. Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni: a német vagy magyar nemzetiségő

személyeket.Azok a német vagy magyar nemzetiségő csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalomjogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereznek, az ilyen állampolgárság megszer-zésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat.A többi német vagy magyar nemzetiségő csehszlovák állampolgár e dekrétum hatálybalépése napján elveszticsehszlovák állampolgárságát. [...]A többi német vagy magyar nemzetiségő csehszlovák állampolgár e dekrétum hatálybalépése napján elveszticsehszlovák állampolgárságát. [...] bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik [...] elvesztettékcsehszlovák állampolgárságukat. [...]Az állami szempontból megbízhatatanoknak tekintett személyeknek a köztársaság hatóságai vagy szervei általırizetbe vételét a törvény által engedélyezett eseteken kívül is, vagy ideiglenes ırizetben (fogságban) tartásukmeghosszabbítását a törvényben engedélyezett idıtartamon túlmenıen is törvényesnek kell tekinteni. [...]

FONTOSABB POLITIKAI PÁRTOK 1945-BEN

2 A csehszlovákiai német és magyar kisebbség kollektív jogfosztottságát kimondó, Eduard Benes által aláírt elnöki rendelet


11

VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK 1945-BEN

Az egyes pártok által szerzett mandátumok

Forrás: http://www.vokscentrum.hu

Az FKGP jelöltjeinek választási aránya



12

Az SZDP jelöltjeinek választásiaránya

Az MKP jelöltjeinek választásiaránya

Az NPP jelöltjeinek választásiaránya



13

AZ MTI M AGYAR KÖZVÉLEMÉNYKUTATÓ INTÉZET FELMÉRÉSE

A KÖZTÁRSASÁGI ÁLLAMFORMÁRÓL ÉS A KÖZÉLETI SZEMÉLYISÉGEK NÉPSZERŐSÉGÉRİL

(1946. JANUÁR)



14

A 12.330/1945. SZÁMÚ KORMÁNYRENDELET A NÉMETEK KITELEPÍTÉSÉRİL

A minisztérium és a Szövetséges Ellenırzı Tanács 1945. évi november hó 20-án kelt és a magyarországi németlakosság Németországba való áttelepítésérıl szóló határozat végrehajtásának tárgyában az 1945:XI. tc. 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli:1. § Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírásalkalmával német nemzetiségőnek vagy anyanyelvőnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét némethangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS)tagja volt.2. § (1) Az 1. § rendelkezése nem vonatkozik a nem német nemzetiségő (anyanyelvő) személy vele együtt élıházastársára és kiskorú gyermekeire, valamint a velük - már a jelen rendelet hatálybalépését megelızıen is -közös háztartásban élı felmenıkre (szülık, nagyszülık), ha azok 65. életévüket 1945. december hó 15. napja elıttmár betöltötték.(2) Az 1. § rendelkezését nem kell alkalmazni arra, aki cselekvı tagja volt valamely demokratikus pártnak, vagylegalább 1940 óta tagja volt a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó valamely szakszervezetnek.(3) Nem kell alkalmazni az 1. § rendelkezését azokra sem, akik bár német anyanyelvőek, de magyarnemzetiségőeknek vallották magukat, ha hitelt érdemlıen igazolják, hogy a magyarsághoz való nemzethő

magatartásukért üldöztetést szenvedtek. [...]3. § (1) Az áttelepülésre kötelezett személyeknek - tekintet nélkül arra, hogy az ország területén vagy azon kívültartózkodnak - minden ingó és ingatlan vagyonát a jelen rendelet hatálybalépése napjától kezdıdıen zár alávettnek kell tekinteni, a tulajdonos (birtokos) abból semmit el nem idegeníthet és azt meg sem terhelheti. A záralá vett készletekbıl (élelmiszer, takarmány, tüzelı stb.) a tulajdonos (birtokos) csak a rendes háztartási ésgazdasági szükségletének megfelelı mennyiséget használhatja fel.(2) A zár alá vett vagyont leltározni kell. A leltárak elkészítéséhez és a leltárba vett vagyontárgyak megırzéséhezszükséges szakszemélyzetet az illetékes miniszterek bocsátják rendelkezésre.(3) Azt, hogy az áttelepülésre kötelezett milyen ingóságokat vihet magával, a belügyminiszter állapítja meg.(4) Az (1) bekezdésben foglalt tilalmak megszegése, valamint a zár alá vett vagyontárgyak megrongálása vagymegsemmisítése bőntett és büntetése tíz évig terjedhetı fegyház.4. § (1) Az áttelepülésre kötelezett személyeket (1. §) minden községben (városban) lakóházanként össze kell írni,és a közös háztartásában élıket családonként csoportosítva jegyzékbe kell foglalni. Külön névjegyzékbe kellfoglalni azokat, akik az összeíráskor lakóhelyükrıl távol vannak. [...]5. § (1) Az áttelepülésre kötelezettek névjegyzékét a község (város) hirdetı tábláján ki kell függeszteni.(2) A névjegyzékbe felvett személyek lakóhelyüket csak a községi rendırhatóság engedélyével hagyhatják el. ilyenengedély csak kivételesen indokolt esetekben adható(3) Akik lakóhelyüket engedély nélkül elhagyják, vagy magukat az áttelepülési kötelezettség alól kivonják, azokatáttelepítésükig rendırhatósági ırizetbe kell venni (internálni), ingó és ingatlan vagyonukat pedig el kell kobozni.

Budapest, 1945. évi december hó 22-énTildy Zoltán s.k.

miniszterelnök

RÉSZLETEK A DEMOKRATIKUS ÁLLAMREND VÉDELMÉRİL SZÓLÓ TÖRVÉNYBİL (1946/VII. TC.)

1. § (1) Bőntett miatt büntetendı, aki az 1946. évi I. törvényben megalkotott demokratikus államrend vagydemokratikus köztársaság megdöntésére irányuló cselekményt követ el, mozgalmat vagy szervezkedéstkezdeményez, vezet vagy azt lényeges anyagi támogatásban részesíti.


15

(2) Bőntettet követ el az is, aki az (1) bekezdésben meghatározott mozgalomban vagy szervezkedésben tevékenyrészt vesz vagy azt elımozdítja.2. § Bőntettet követ el:a) aki az 1. § (1) bekezdésében meghatározott államrend vagy köztársaság megváltoztatására lázít,b) a demokratikus államrend vagy annak alapintézményei ellen győlöletre izgat,c) egyes személyek vagy csoportok ellen azok demokratikus vagy köztársasági meggyızıdése miatt győlöletreizgat. [...]A jelen törvényben meghatározott bőncselekmények esetében [...] a hivatalvesztést és a politikai jogokgyakorlatának felfüggesztését minden esetben ki kell szabni. A bőntettek miatt külföldit az országból ki kellutasítani és a visszatéréstıl örökre el kell tiltani, belföldit pedig abból a községbıl, ahol tartózkodása ademokratikus államrend szempontjából veszedelmes, akkor is ki lehet tiltani, ha az az elítéltnek illetıségi helye.Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott bőntett miatt ezen felül az elkövetı egész vagyonának, a jelen törvénybenmeghatározott egyéb bőntettek miatt pedig egész vagyonának vagy vagyona meghatározott hányadánakelkobzását is ki kell mondani. [...]

RÉSZLETEK A BALOLDALI BLOKK PROGRAMJAIBÓL (1946. MÁRCIUS)

Független Kisgazdapárt haladó demokratái egyetértenek a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Pártés a Nemzeti Parasztpárt harcával a reakció ellen. Kérjük és kívánjuk pártunk vezetıségétıl, hogy ezt a harcotpártunk reakciós csoportja ellen nyomban indítsa meg, és velük szemben a konzekvenciákat haladéktalanul vonjale. Hisszük, hogy mindez pártunk, a magyar demokrácia, egyben a magyar jövendı megerısödését szolgálja. [...]A Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Szakszervezeti Tanács és a Nemzeti Parasztpártegyüttes erıvel veszi fel a harcot az elıretörı reakcióval szemben, amely elsısorban a Független Kisgazdapártjobbszárnyán jelentkezik. [...]

A MAGYAR-SZLOVÁK LAKOSSÁGCSERE-EGYEZMÉNY ÉS KÖRÜLMÉNYEI (1946-1947)

Értesítés az áttelepítésrıl:

Meghatalmazott az áttelepítendı magyarok érdekvédelméreCsehszlovákiában1813/1947.Mészáros József Úrnak

Értesítem, hogy a csehszlovák hatóságok közlése szerint Önt és családját a magyar-csehszlovák lakosságcserekeretében Magyarországra telepítik át. Az áttelepülés pontos napját a szállítási terv kidolgozása után közölnifogom.Tájékoztatásul közlöm, hogy visszamaradó ingatlan vagyona a Magyar-csehszlovák Vegyesbizottság 10. számúvéghatározata ill. bek. 1. pontja alapján szervezett helyi összeíró bizottság útján összeírás tárgyát képezi.A helyi összeíró bizottság tagjai: egy magyar hivatalnok, egy csehszlovák jegyzıkönyvvezetı, egy vagy kétösszeíró bizalmi és egy-egy a vagyonátvételre kijelölt csehszlovák hivatalnok.Ezen értesítésem vétele után azonnal szerezze be ingatlan vagyonára vonatkozó összes igazoló okiratait(telekkönyvi kivonat, adásvételi és csereszerzıdések, hagyatékátadó végzések, bírói ítéletek, községibizonyítványok stb.). Az okiratokat a csehszlovák hatóságoknak díjmentesen kell kiállítani.Felhívom nyomatékosan figyelmét arra, hogy az összeírás során minden ingatlan vagyontárgyát be kell


16

jelentenie, mivel utólagos bejelentés érvényesítése igen nagy akadályokba ütközne. Az elkobzott ingatlanokat is bekell jelentenie.Azonnal szerezzen be az adóhivataltói pontos és részletes kimutatást adó hátralékairól.Felhívom figyelmét arra, hogy áttelepüléskor minden ingóságát magával viheti. Csatolom a Magyar-csehszlovákVegyesbizottság 26. számú véghatározatát.Csehszlovák korona készpénzének forintra való átváltása érdekében felhívom figyelmét a mellékelten megküldöttpénzügyi tájékoztatóra azzal, hogy az áttelepülık pénzátváltása a mindenkori helyzetnek legmegfelelıbb,legelınyösebb árfolyamon történik.Végül értesítem, hogy az ingóságok elızetes összeírásakor – amely csak a szükséges férıhely nagyságát (vagonszámát) van hivatva megállapítani – minden ingóságát jelentse be.

Pozsony, 1947. április 18.Meghatalmazott helyett:

Berecz KálmánÉrsekújvár

Idézet egy fıispán levelébıl:

Kérem Külügyminiszter Urat: hasson oda – esetleg az orosz, angol, vagy amerikai kormány támogatásával – acsehszlovák kormánynál, hogy a kiutasításokat és a magyarokkal őzött kegyetlenkedéseket, elhurcolásokatszüntesse be, annyival is inkább, mert a kiutasítottak 90%-a nem fasiszta, 1/3-ad része a Csehszlovákiáhozcsatolt terület ıslakója.Kérem Külügyminiszter Urat, hasson oda, hogy a kiutasított magyarság a jogos tulajdonát tevı ingóságaitvisszakaphassa, ha pedig ez elháríthatatlan akadályokba ütköznék, úgy ezen ingóságok teljes forgalmi értékéthadikárpótlásba beszámítás mellett a magyar kormány fizesse ki nekik. A Felvidékrıl kiutasított tisztviselıkkormányrendeletre költözködtek 1938-ban a most ismételten cseh impérium alá került területekre mindeningóságukkal együtt, tehát semmiképpen nem sújthatók azzal a büntetéssel, hogy végeredményben a magyarkormány által megtérítendı kár érje ıket minden értékük eltulajdonítása folytán.Szikszó, 1946. június hó

Gyöngyösi János külügyminiszter panasza a párizsi békekonferencián (1946. augusztus):

A háborús zőrzavarból kiemelkedı magyar demokrácia elıbb megdöbbenéssel, majd elkeseredéssel tapasztalta,hogy Csehszlovákiából az emberiesség elveit megtagadva, sokszor néhány óra alatt, éjnek idején, kis kézipog-gyásszal magyarok ezreit teszik át a határon. A Szlovákiában élı 650 000 magyart állampolgárságától, sótlegelemibb emberi jogaitól is megfosztották. Elrendelték a magyar nemzetiségőek vagyonának elkobzását.Magyar ember törvényesen sem szellemi, sem fizikai munkát nem vállalhat. Jogvédelemben nem részesül,szakszervezeti tag nem lehet, politikai jogokat nem gyakorolhat. A magyar nyelv használata hivatalokban, sokhelyen templomokban, általában nyilvános helyeken tilos és büntetendı. Sajtótermék Csehszlovákiában nem je-lenhetik meg magyar nyelven. Táviratozni, telefonálni magyarul nem lehet. Magyar ember rádiókészüléket nemtarthat. Semmiféle magyar oktatás nincs, sót még a magyar nyelvő magánoktatást is büntetik. A csehszlovákhatóságok elrendelték a magyar nemzetiségő köz-és magánalkalmazottak kártérítés nélkül való elbocsátását, anyugdíjak fizetését beszüntették, és még a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák sem kapják meg a nekik járósegélyt.A magyar kormány e sajnálatos intézkedések ellenére mindent elkövetett a magyar-csehszlovák viszonymegjavítására. Ennek a célnak érdekében a magyar kormány, saját meggyızıdésével ellentétben, a nagyhatalmakáltal is ajánlott közvetlen magyar-csehszlovák tárgyalások során olyan lakosságcsere-egyezményt kötött,amelynek értelmében a Magyarországon lakó szlovákok és csehek önként jelentkezhetnek Csehszlovákiába valóátköltözésre, a csehszlovák kormánynak viszont joga van az önként jelentkezı szlovákok és csehek számánakmegfelelı magyart kényszerrel Csehszlovákiából Magyarországra áttelepíteni. Ezen egyezmény értelmében amagyar kormány megengedte, hogy Magyarországon hat héten keresztül külön csehszlovák bizottság, csehszlovákkatonai kísérettel, rábeszélı tevékenységet fejthessen ki, és a szlovákokat önkéntes jelentkezésre ösztönözze.Ennek értelmében 700 csehszlovák kiküldött a propaganda minden eszközével mőködött magyar területen, és sza-


17

badon használhatta a magyar rádiót, nem is beszélve saját sajtótermékeirıl és falragaszairól. Mindezeken kívülnyilvános összejöveteleket, színházi és mozielıadásokat tartottak.Ilyen példátlanul álló propagandatevékenység után a lakosságcserére jelentkezett magyarországi szlovákokszáma a szlovákiai magyarságnak legfeljebb 1/8-át teszi ki, tehát még a lakosságcsere lebonyolítása után ismaradna Szlovákiában legalább félmillió magyar. Ezt a jelentıs magyar lakosságot a csehszlovák kormányrészben Magyarországra akarja kitenni, részben egyszerően el akarja tüntetni azzal, hogy beolvadásra kényszerítiıket. Mindezeket a rendszabályokat a csehszlovák kormány azzal próbálja indokolni, hogy a kisebbségimagyarság a müncheni válság idején elárulta Csehszlovákiát. A magyarságnak ezzel kapcsolatos magatartásátilletıen legyen szabad utalnom az Egyesült Államok külügyminisztériuma által a közelmúltban közzétett némettitkos okmányra. Eszerint 1938. szeptember 16-án Göring hívatta a berlini magyar követet, és szemrehányást tettneki azért, hogy az akkori nemzetközi válság idején a magyarság passzív magatartást tanúsított.Uraim! Bármily súlyos és bármily kétségbeejtı legyen is helyzetünk, lehetetlen megtagadni a legyızöttıl azt ajogot, hogy ezt a követelést az erkölccsel és az emberiességgel ellentétesnek ne találja. De ha akadna is magyarkormány, mely külsı kényszer folytán a döntést elfogadná, önmaga és a magyar demokrácia sírját ásná meg vele.A föld és a nép, amely azt évszázadokon keresztül megmővelte és az emberi civilizációba bekapcsolta,elválaszthatatlanul összetartozik. Ezt a kapcsolatot erıszakkal megbontani csak az emberi élet alaptörvényeinekmegsértésével lehet. Ha Csehszlovákia meg akarja tartani azt a területet, amelyen magyarok élnek, akkor tartsameg az ott élı magyarokat is, megadván nekik emberi és állampolgári jogaik teljességét. Ha azonban ezt Cseh-szlovákia bármely okból nem vállalhatná, és mindenképpen meg akarna szabadulni a magyar kisebbségtıl, akkora magyar kormánynak ragaszkodnia kellene ahhoz az elvhez, hogy a népnek joga van a földhöz, amelyen él.

GYÖNGYÖSI JÁNOS KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIÁN (1946. AUGUSZTUS)

Elnök Úr, Delegátus Urak!

Engedjék meg, hogy mindenekelıtt köszönetemet fejezzem ki azért, hogy Magyarországot a konferencia elıtt valómegjelenésre felszólították, s ezzel alkalmat adtak a magyar kormánynak arra, hogy kifejtse véleményét amásodik világháború befejezéséül szánt békeszerzıdésre vonatkozólag.Ez a felszólítás és a számunkra biztosított szólásszabadság azt a reményt kelti bennünk, hogy itt másfajtabéketárgyalásról van szó, mint több mint negyedszázaddal ezelıtt. Azt reméljük, hogy a most folyó tárgyalásokbólolyan elrendezés születik, amely tartós békét teremt, biztosítja Európa dunai területeinek egészséges fejlıdését, sezáltal a legnagyobb mértékben hozzájárul egész Európa, valamint a világ más részeinek megbékítéséhez. [...]A békekonferencia elıtt ma egy új, demokratikus Magyarország jelenik meg. Egyesül benne az 1848-asszabadságharc lendülete 1918 demokráciájának erejével. Mint már e két alkalommal, úgy most ismét a magyarnép vette kezébe sorsának intézését, de ezúttal véglegesen. Az ideiglenes magyar kormány erıfeszítéseirıl aszovjet kormány nevében Vorosilov marsall is megállapította a magyar kormányt elismerı diplomáciaijegyzékben, hogy "Magyarország hozzájárult az Egyesült Nemzetek által Németország ellen vívott harcsikeréhez". De emellett a magyar demokrácia más pozitív eredményekre is tud hivatkozni, a rendkívüli kezdetinehézségek ellenére. A feudális nagybirtokrendszert a földreform által radikálisan felszámolta, s kíméletlenülítélkezett az elızı rendszerek háborús bőnösei felett. Az összes felszabadult országok közül Magyarország volt azelsı, amely szabad választásokat tartott, általános szavazati jog és titkos szavazás alapján. Megteremtettetovábbá a szabad sajtót, a szabad kritikát és az eleven parlamenti életet. Tudjuk, hogy a demokrácia felépítésenem lehet néhány hónap gyors eredménye; szükségszerően vannak még hiányok és fogyatékosságok, de az elsı

eredmények biztatóak, és ha a magyar demokrácia, az 1918-as eseményekkel ellentétben, megértésre és támaszratalál, ha a békeszerzıdés egyéni, társadalmi és nemzeti síkon megadja a boldogulás lehetıségét a magyar államkeretén belül és kívül élı magyaroknak, akkor bizalommal tekinthetünk a jövıbe, és alkalmunk lesz arra, hogyhasznos építı tagjai legyünk a demokratikus népek családjának.Amikor a magyar demokrácia jövıjét védelmezzük, távolról sem akarjuk feledni vagy eltagadni, hogy a lezárultnagy küzdelemben Magyarország, reakciós politikai rendszerének s elavult társadalmi rendjének hibájából,


18

valamint vezetıinek elvakultsága folytán szembehelyezkedett valamennyi nép ügyével s ezek között a magyar népügyével is. A magyar tömegek magatartása azonban fékezte kormányainak tevékenységét, s az 1944 márciusábanbekövetkezett események, az országnak a németek részérıl történt megszállása, továbbá a német hatóságokrészérıl támasztott követelések mind azt bizonyítják, hogy a régi rendszer magyar vezetıi, a magyar tömegekfélreérthetetlen állásfoglalása következtében, nem szolgálták a nemzetiszocialista Németország ügyét abban amértékben, amint azt Németország megkívánta volna, s ahogyan azt egyes államok jónak látták meg is tenni.Mindezen túlmenıen, a magyar parasztok, a fizikai és szellemi munkások megszervezték az ellenállási mozgalmat,szabotálták a németek háborús erıfeszítését, és sokan közülük részt vettek kü1földön más népek felszabadítóharcaiban. [...]Magyarország kétségkívül hadat viselt Németország oldalán, és ezért felelısség terheli. Ennek a felelısségnekazonban nemcsak mennyisége, de minısége is különbözik a nemzetszocializmus és a fasizmus felelısségétıl, márcsak ezért is, mert egy kis nép elhatározási szabadsága világerık mérkızése esetén szükségszerően korlátolt. [...]A demokratikus Magyarország elutasítja a revizionizmus agresszív politikáját, s a magyar nép igazi érzelmeitjuttatva kifejezésre, békében és egyetértésben óhajt élni minden szomszédjával. [...]Azt az óhajt, hogy az összes magyarok egyetlen nemzeti állam határain belül éljenek, jogosnak kell tekinteni,azonban kétségtelen, hogy ennek a tervnek megvalósítása nehezen elhárítható földrajzi és politikai nehézségekbeütközik. [...]Sajnos meg kell állapítanom, hogy mifelénk valamely nemzeti kisebbséghez tartozni gyakran nemcsak másállampolgárságot jelent, hanem megfosztottságot az emberi jogok gyakorlásától s részben az emberi méltóságbiztosítékaitól. [...]Szükséges lenne tehát, hogy az Egyesült Nemzetek megfelelı jogszabályainak életbelépéséig a kevert lakosságúközép- és kelet-európai államok különleges kötelezettségeket vállaljanak e szabadságjogok gyakorlásáravonatkozólag. [...] A háború befejezése óta szerzett tapasztalatok alapján Magyarország különösen aggasztónaklátja a magyarság helyzetét egyrészt Romániában, ahol több mint másfélmillió magyar él, másrésztCsehszlovákiában, ahol a csehszlovák statisztika szerint is több mint 650 000 a magyarok száma. [...]A gyıztes nagyhatalmak intencióit a román fegyverszüneti szerzıdés szövegébıl véltük kiolvashatni. Ezenszerzıdés 19. szakasza szerint Erdély, „illetve annak nagyobb része” Romániát illeti meg. Ezt a szöveget vévealapul, csak szerény igényekkel léptünk fel. Az elsı világháborút megelızıen Magyarországhoz tartozott 103 000km2 erdélyi területbıl csupán 22 000 km2 visszaadását kértük abban a reményben, hogy ez az a megoldás, amelybiztosítja a két nép közötti egyetértést. Így Románia határain belül kb. ugyanannyi magyar maradna, amennyiromán magyar területre kerülne. Ezáltal mindkét népnek azonos érdekei főzıdnének a nemzetiségi problémakielégítı megoldásához, aminek eredményeképpen a határon innen és túl élı kisebbségek számára széles körő

területi autonómiát is lehetne biztosítani. Magyarország másik fontos külpolitikai kérdése a magyar-csehszlovák viszony rendezése. Meg kell mondanom,hogy a demokratikus Magyarország, amely törekvéseinek elıterébe a szomszéd államokkal való jó viszonyt, sıtbaráti együttmőködést állította, a legnagyobb reménységgel tekintett a Csehszlovák Köztársaság felé, amelyetMasaryk Tamás nemes eszményei letéteményesének tartott. Fájdalmas csalódást jelent számunkra, és nem a mihibánk, hogy ennek a jó viszonynak a kialakítása lehetetlenné vált. [...]A békeszerzıdés-tervezet gazdasági rendelkezései elsı pillantásra is terhesebbnek látszanak, mint afegyverszüneti szerzıdésnek már önmagukban is súlyos feltételei. Megerısítve e régebbi szerzıdés alapelveit, sıtrészleteiben súlyosbítva azokat, a tervezet különféle új rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek növelik azokat anehézségeket, amelyekkel Magyarország máris küzd, és veszélyeztetik belsı újjáépítését, amely pedig nemzetközikötelezettségeinek teljesítése végett szükséges. Nem akarok másra utalni, mint azokra a cikkelyekre, amelyek azEgyesült Nemzetek területén lévı magyar javak felszámolásáról intézkednek, vagy azokra, amelyek törlik aNémetországgal és volt szövetségeseivel szemben fennálló követeléseket és kártérítési igényeket. [...]A stabilizációs költségvetés erıfeszítéseink felsı határát jelenti. A jóvátételre, a Szövetséges Ellenırzı Bizottságés a megszálló hadsereg eltartására elıirányzott összegek a költségvetés bevételeinek 40 százalékára,kiadásainak egyharmadára rúgnak. De még ilyen körülmények között is csak azért elegendı a jóvátételreelıirányzott összeg, mert a Szovjetunió jóindulata lehetıvé tette a progresszív törlesztést, és az elsı két évtörlesztésébe betudott egy értékes külföldi magyar vagyonrészt. Ez az elıkelı gesztus, valamint az a hála,amellyel országunk felszabadítóinak tartozunk arra kötelez bennünket, hogy erıink teljes megfeszítésével eleget


19

tegyünk kötelezettségeinknek. [...]Tudjuk, az Egyesült Nemzetek nemcsak a békeszerzıdések megszövegezését tőzték ki célul, hanem mindenekelıttés mindenekfölött a béke megteremtését. Ez a cél azonban csak akkor érhetı el, ha az Egyesült Nemzetekalapokmányának szelleme hatja át a tartós békét biztosító szerzıdéseket is. Örömmel értesültünk arról, hogy abéke megkötése megnyitja számunkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének kapuit. Kérni fogjuk felvételünket, ésmár most kijelenthetjük, hogy minden tılünk telhetı módon a lojális együttmőködést szolgálni kívánjuk. ASzovjetuniónak és az Egyesült Államoknak ebben az új nemzetközi szervezetben való jelenléte számunkrabiztosíték arra, hogy a népeknek ez a szövetsége valóban egyetemes jellegő lesz.

ILLYÉS GYULA BESZÁMOLÓJA A PÁRIZSI BÉKE ALÁÍRÁSÁRÓL (1947. FEBRUÁR 10.)

[...] Gyöngyösi leült az asztal elé. Csak a kezét láthattam, az elmozdult térdek és könyökök ágsőrőjébıl. Sajáttöltıtollát vette elı, írni kezdett. Mintha hirtelen vihar tört volna ki, mintha az ég minden tájékán száz és százvillám villant és ismétlıdött volna: a világító készülékek egymás hegyén-hátán csapták erre a kézre vad fényüket.Ez a vihar azonban dörgéstelen volt. Csak a felvevıgépek monoton rokkasuhogása hallatszott. Az embernek arrakellett gondolnia, vész nélküli lesz-e ez a vihar elıtti pokoli villámjáték, az embernek a távoli magyar tájakrakellett gondolnia, bár egy csattanás nélkül vonulna el fölöttük a vész, immár örökre. A kéz megfeszült, amegfeszültség nyugalmával rótta a betőket. Az utolsónál, az s-nél (mert Gyöngyösi János magyarul írta alá anevét), hirtelen megrándult, széles kanyarodást tett. Befejezıdött.

A PÁRIZSI BÉKE RENDELKEZÉSEI MAGYARORSZÁG ÚJ HATÁRAIRÓL (1947. FEBRUÁR 10.)

[...]1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint amelyek 1938. évi január hó1-én voltak.2. Az 1940. évi augusztus hó 30-án kelt bécsi választott bírósági határozat rendelkezései semmiseknek ésérvényteleneknek jelentetnek ki. Magyarország és Románia között az 1938. évi január hó 1-én fennállott határezzel visszaállíttatik.3. A Magyarország és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója közötti határ, attól a ponttól kezdve, amelyközös e két Állam, és Románia határai között, addig a pontig, amely közös e két Állam és Csehszlovákia határaiközött, a Magyarország és Csehszlovákia közötti elıbbi határvonalban állapíttatik meg, úgy amint az 1938. évijanuár hó 1-én fennállott.4. a) Az 1938. évi november hó 2-án kelt bécsi választott bírósági határozat rendelkezései semmiseknek ésérvényteleneknek jelentetnek ki.b) A Magyarország és Csehszlovákia közötti határ, attól a ponttól kezdve, amely közös e két Állam és Ausztriahatárai között, addig a pontig, amely közös e két Állam és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniójának határaiközött, ezzel visszaállíttatik, úgy, mint az 1938. évi január hó 1-én fennállott, kivéve mégis a következı alpontrendelkezéseibıl folyó módosítást.c) Magyarország átengedi Csehszlovákiának Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsún községeket a jelenSzerzıdéshez 1/A alatt csatolt térképen megjelölt kataszteri területekkel együtt. Ennek folytán a csehszlovák határezen a szakaszon a következıképpen állapíttatik meg:attól a ponttól kezdve, amely Ausztriának, Magyarországnak és Csehszlovákiának 1938. évi január hó 1-énfennállott határai között közös volt, Ausztria és Csehszlovákia között a jelenlegi magyar-osztrák határ lesz a határaddig a pontig, amely a 134. magassági ponttól délre körülbelül 500 méterre (a rajkai templomtól északnyugatra3,5 kilométerre) fekszik, ez a pont lesz ezentúl az említett három állam határainak közös pontja; innen az új határCsehszlovákia és Magyarország között keletre fordul Rajka község északi kataszteri határát követve a Duna jobbpartjáig, addig a pontig, amely a 128. magassági ponttól északra körülbelül 2 kilométerre (a rajkai templomtól


20

keletre 3,5 kilométerrel fekszik, s amely pontnál az új határ csatlakozik a Duna hajózási fıvonalában az 1938. évijanuár hó 1-én fennállott csehszlovák-magyar határhoz; a Rajka község határán belül fekvı zsilip és visszaeresztõcsatorna magyar területen maradnak.d) A Magyarország és Csehszlovákia között az elızı alpontban megállapított új határ pontos vonalrészleteit ahelyszínen Háttérrendezı Bizottság fogja kijelölni, amely Bizottság a két érdekelt kormány képviselıibıl fogállani. A Bizottság munkálatait a jelen Szerzıdés életbelépésétıl számított két hónap alatt befejezi.e) Arra az esetre, ha az átengedett terület lakosságának Magyarországba telepítésére vonatkozólagMagyarország és Csehszlovákia kétoldalú egyezményt nem kötnének, Csehszlovákia biztosítja az említettlakosságnak az emberi és polgári jogok teljességét. A lakosságcsere tárgyában 1946. évi február hó 27-én keltcsehszlovák-magyar Egyezményben kikötött összes biztosítékok és kedvezmények alkalmazást nyernek azokra aszemélyekre, akik a Csehszlovákiának átengedett területet önként elhagyják. [...]

1947. ÉVI IV. TÖRVÉNY AZ EGYES RANGOK ÉS CÍMEK MEGSZÜNTETÉSÉRİL

1. § (1) A magyar nemesi és fınemesi rang (herceg, ırgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófı) megszőnik. A külföldiállamfık által adományozott nemesi és fınemesi rangot jelzı címek viselésére adott engedélyek, illetıleg az ilyenengedélyek jellegével bíró törvényi rendelkezések hatályukat vesztik.(2) Az „örökös fıispán” cím megszőnik.(3) Megszőnnek azok a rangjlezı címek (méltóságok), amelyeket mint kitüntetéseket rendszeresítettek (valóságosbelsı titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfıtanácsos, kormánytanácsos stb.). Az ilyen címekre(méltóságokra) vonatkozó adományozások hatályukat vesztik.2. §. (1) A közszolgálat körében rendszeresített állás címét közszolgálatban nem álló személynek adományozni ajövıben nem szabad. ez a rendelkezés nem vonatkozik a külügyi szolgálatban, valamint a tudományos ésmővészeti életben rendszeresített, illetıleg szokásos címekre.(2) Törvényhatósági közszolgálatban nem álló személyt tiszteletbeli tisztviselıvé kinevezni - a tiszteletbeli tisztifıügyészek és ügyészek kivételével - a jövıben nem szabad.3. §. (1) A jelen törvény 1. §-ában említett rangjelzı címek, valamint a „vitéz” cím használata tilos.(2) Nemesi elınévnek, nemesi címernek és jelvénynek vagy a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezésnek(de genere) használata tilos.(3) Tilos olyan címzést használni, amely a jelen törvénnyel megszüntetett rangra vagy rangjelzı címre(méltóságra) utal (fıméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.).(4) Tilos olyan címzést használni, amely a közszolgálat körében rendszeresített álláshoz főzıdik, vagy társadalmimegkülönböztetésre utal (fıméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetesstb.).(5) A (3) illetıleg a (4) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a nemzetközi érintkezésben szokásos címzésekre,továbbá az egyházi személyek nem világi eredető, hanem kizárólag egyházi természető címzéseire.4. §. A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a belügyminiszter – az igazságügy-miniszterrel egyetértve – gondoskodik.

RÁKOSI MÁTYÁS ÉS VJACSESZLAV MOLOTOV MEGBESZÉLÉSEI (1947. ÁPRILIS 29.)

Rákosi: Szeretnénk tudni, mikorra számíthatunk a [béke]szerzıdés ratifikálására. Ez igen fontos számunkra. Aztis tudnunk kell, meddig tartózkodnak még Magyarországon szovjet csapatok.Molotov: A most kialakult helyzet számunkra kedvezınek mondható. Az Ausztriával kötött szerz6dést ebben azévben biztosan nem írják alá, erre legjobb esetben a jövı év elején kerül sor, így tehát, ha csapatainkAusztriában állomásoznak, állomásozni fognak Magyarországon és Romániában is. Még a Magyarországgal


21

kötött szerzıdés ratifikálása után is Magyarországon marad a szovjet csapatok egy része. A helyzet tehát azegész 1947-es év folyamán körülbelül olyan marad, mint amilyen most.Rákosi: Ez számunkra kétségtelenül kedvezı, de ne feledkezzék meg arról. hogy a megszálló csapatok fenntartásanekünk nem kevésbe kerül.Molotov: A szerzıdés ratifikálása után e költségeik megszőnnek.Rákosi: […] A kommunistáknak sikerült egyfajta gazdasági diktatúrát kialakítani az országban. Köztudott, hogynélkülünk a bankok nem adhatnak hitelt. Mindenütt elég szilárdan megvetettük a lábunkat, s ha a reakciósoktámadásba lendülnek ellenünk, az a hatalomért folytatott harc lesz. […] lényeges probléma. Azért szeretnémfelvetni. a fegyverkezés kérdése […] tízezres rendırségünknek nincs fegyvere. […] Meg kell jegyeznünk, hogy –bármilyen furcsa, de – a magyarországi bőnözı elemek szovjet géppisztolyokkal vannak felfegyverezve, hogyhonnan szeretnék 6ket, nem tudni. [...] Azt szeretnénk, ha lenne legalább 2-3 ezer jó géppisztolyunk . […]A helyzet rendkívül kiélezıdött, fegyverünk pedig nincs.Molotov: Ha fegyvert akarnak kapni, hogyan lehetne en megoldani?Rákosi: Meg lehetne oldani hitelbıl. [...] Bizonyos idı múlván a SZEB távozik Magyarországról. S akkor – félek –a demokráciánk a levegıben fog lógni. Rosszul van felfegyverezve 11 ezer fıs hadseregünk is.Molotov: És kinek a kezében van a hadsereg?Rákosi: A honvédelmi miniszter, Dinnyés, a kisgazdák balszárnyához tartozik. De a hadsereg minden fontoskulcspozíciója a mi kezünkben van. […]Molotov: És megbízható a honvédelmi miniszter?Rákosi: Azt hiszem. hogy megbízható ember.

PÉTER GÁBOR BESZÁMOLÓJA G. KOROTKEVICS SZOVJET POLITIKUSAK,A MAGYAR POLITIKAI RENDİRSÉG SZEREPÉRİL (1947. ÁPRILIS 5.)

Magyarország politikai rendırségének 80 százaléka kommunistákból áll. Így tehát lényegében a mi kezünkbenvan. […]Alapfeladatunknak azt tartjuk, hogy mindent elıre megtudjunk, s tájékoztassuk errıl vezetıinket. E célbólmeglehetısen kiterjedt informátorhálózatot hoztunk létre. Valamennyi politikai pártban vannak embereink.Sikerült beszerveznünk más pártok funkcionáriusait. A beszervezésre többnyire annak köszönhetıen került sor,hogy kompromittáló anyagok vannak kezünkben. Az emberek, a leleplezéstıl való félelmükben, hajlandóakegyüttmőködni velünk. Falun azonban az informátorhálózatunk gyengébb. Minden minisztériumban, sıt, azegyházi személyek között is megvannak az embereink. […]A politikai rendırség nagy segítséget nyújt a pártnak. Pártközi tanácskozások elıtt általában sikerül megtudnunk,mi a szándéka politikai ellenfeleinknek, s ennek köszönhetıen idejében tájékoztatjuk mindenrıl a kommunista pártvezetıségét. Megszerveztük a telefonlehallgatásokat. Most lehallgatjuk a miniszterelnök és a pártvezetık mindenfontosabb telefonbeszélgetését, s a legfontosabbakról jelentést teszünk Rákosi elvtársnak.

AZ MKP ÉS AZ SZDP KÖZÖS VÁLASZTÁSI NYILATKOZATA (1947. AUGUSZTUS)

A nemzetgyőlést feloszlatták. Augusztus 31-én a magyar nép, alkotmányos jogait szabadon gyakorolva,megválasztja az új országgyőlést. […]A nemzetgyőlést fel kellett oszlatni, mert a magyar demokrácia elıtt álló feladatok elvégzésére egyre kevésbébizonyult alkalmasnak. A nemzetgyőlés többségi pártjában fedezéket találtak a köztársaság ellen összeesküvık,akik ki akarták szorítani a munkáspártokat a hatalomból, hogy semmivé tehessék a demokrácia nagy vívmányaités visszaállíthassák a népellenes régi rendet.


22

VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK 1947-BEN(A „ KÉKCÉDULÁS” VÁLASZTÁSOK)

A mandátumok megoszlása az egyes pártok között


A z MKP jelöltjeinekválasztási aránya



23

A z FKGP jelöltjeinek választásiaránya

A z SZDP jelöltjeinek választásiaránya

A DNP jelöltjeinek választásiaránya



24

A MFP jelöltjeinek választásiaránya

A NNP jelöltjeinek választásiaránya


AZ MKP ÉS AZ SZDP EGYESÜLÉSI KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATAIBÓL (1948. JÚNIUS)

Az egyesülési kongresszus megállapítja, hogy a két munkáspárt egyesülése elodázhatatlanná vált akkor, amikor amagyar demokrácia népi demokráciává fejlıdött, és amikor ez a fejlıdés napirendre tőzte a szocializmushoz valóhaladás feladatait, milliós dolgozó tömegeket magában foglaló nemzeti Függetlenségi Front létrehozását, nemzetifüggetlenségünk fokozott védelmében, a béke biztosítását az imperialista, békebontó törekvésekkel szemben. […]


25

AZ SZKP KB ÜDVÖZLİ TÁVIRATA AZ MDP ELSİ KONGRESSZUSÁHOZ (1948. JÚNIUS)

A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága forró üdvözletét küldi a kongresszusküldötteinek, és sok szerencsét kíván a magyar dolgozók egységes pártjának megalakításához.Hála a magyar munkáspártok együttmőködésének és egységének, a magyar nép komoly sikereket ért elMagyarország függetlenségéért folytatott harcban, az ország gazdasági újjáépítéséért, a politikai és gazdaságiélet demokratikus alapokon újjászervezéséért folytatott küzdelemben. A két munkáspárt egyesülése, mely amagyar munkásmozgalom történelmi jelentıségő eseménye, Magyarország dolgozói újabb gyızelmeinek záloga.Az SZK(b)P KB sok sikert kíván az MDP-nek, az új népi, demokratikus Magyarország felépítéséhez.

AZ ÁLLAMOSÍTÁSOK (1945-1949)

BIBÓ ISTVÁN GONDOLATAI A MAGYAR DEMOKRÁCIA VÁLSÁGÁRÓL3

A magyar demokrácia válságban van. Válságban van, mert félelemben él. Kétféle félelem gyötri: fél aproletárdiktatúrától, és fél a reakciótól. Tárgyi okok nem indokolják egyik félelmét sem: Magyarországonmindazok, akik proletárdiktatúrát akarnak, és mindazok, akik a reakció visszatérését akarják, elenyészı ki-sebbségben vannak, s külsı erık sem néznék szívesen egyik fordulatot sem. […]Aki Magyarországból szovjet tagállamot akar csinálni, az hazaáruló; aki Magyarországon Habsburgot akarrestaurálni, az is hazaáruló, az is hazaáruló, aki pedig Magyarországot az elé a hamis alternatíva elé próbáljaállítani, hogy csak e kettı között választhat, az kétszeresen hazaáruló, mert e kettı között ott van a harmadik,egyedül helyes út, a belsıleg egyensúlyozott, de radikális reformpolitikát folytató, demokratikus, független szabadMagyarország lehetısége.

3 In. Bibó István. A magyar demokrácia válsága (1945-1949)


26

A RÁKOSI – KORSZAK(1949 – 1956)

RÁKOSI MÁTYÁS BESZÉDE AZ MDP KÖZPONTI VEZETİSÉGÉNEK ÜLÉSÉN, 1949. MÁJUS 13.(AZ EGYPÁRTI VÁLASZTÁSOK ÉRTÉKELÉSÉRİL)

Végül külön kívánok szólni néhány olyan eredményrıl, mely messze alatta marad az országosnak, s melynekkivizsgálása Szervezési Osztályunk és a helyi szervezeteink egyik legsürgısebb feladata. A legrosszabb eredménya városok közül Kiskırösön volt, ahol 39%-a a választóknak a Népfront ellen szavazott. Nagykırösön is 21 %szavazott a Népfront ellen. Elvtársaink ezt az ottani kulákság nagy erejével magyarázzák.Mezıkövesden 28%-a a választóknak a Népfront ellen szavazott. Az elvtársak azzal védekeznek, hogyMezıkövesd nagy papi fészek, és azon kívül erıs a munkanélküliség is. [...] Néhol, egy-egy faluban feltőnıenrossz az eredmény, például Tardon – ahol pedig erıs kommunista szervezet volt és sok földet osztottak ki – 64%szavazott ellenünk. Sajóládon – Borsod megyében – csak 48%-ot kapott a Népfront. [...]Ezek a kétségkívül meglévı hibák azonban nem vonnak le abból a megállapításból, hogy a választás Pártunknak,a népi demokráciának elsöprı gyızelme volt. Ennek a gyızelemnek eredményeképpen most vonul be elıször amagyar országgyőlésbe a dolgozó nép erejének és jelentıségének megfelelı képviselet. [...]

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA, 1949. AUGUSZTUS 20.

1949. évi XX. törvény

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurakés nagytıkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk elıtt a demokratikus fejlıdés útját. A régirend urai és védelmezıi ellen vívott kemény küzdelmekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály,szövetségben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásával újjáépítette háborúban elpusztultországunkat. Évtizedes harcokban megedzıdött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialistaforradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmusalapjainak lerakását s országunk a népi demokrácia útján halad elıre a szocializmus felé. E küzdelem ésországépítı munka már megvalósult eredményeit, országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbementalapvetı változásokat fejezi ki és a további fejlıdés útját jelöli meg: A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGALKOTMÁNYA.

I. FEJEZET

A Magyar Népköztársaság

1. § Magyarország: népköztársaság.

2. § (1) A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama.

(2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott és anépnek felelıs küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.


27

3. § A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az országfüggetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erıit aszocialista építésre. A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szorosszövetsége a munkásosztály vezetésével.

II. FEJEZET

A társadalmi rend

4. § (1) A Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam, a közületekvagy szövetkezetek tulajdonában van. Termelési eszközök magántulajdonban is lehetnek.

(2) A Magyar Népköztársaságban a népgazdaság irányító ereje a nép államhatalma. A dolgozó nép fokozatosankiszorítja a tıkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét.

5. § A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. Az államhatalom atársadalmi tulajdonban levı vállalatokra, az állami bankrendszerre, a mezıgazdasági gépállomásokratámaszkodva irányítja és ellenırzi a népgazdaságot a termelıerık fejlesztése, a közvagyon növelése, a dolgozókanyagi és kulturális színvonalának állandó emelése és az ország véderejének fokozása érdekében.

6. § Az egész nép vagyonaként az állam és a közületek tulajdona: a föld méhének kincsei, az erdık, a vizek, atermészeti erıforrások, a bányák, a jelentıs ipari üzemek, a közlekedési eszközök - vasút, szárazföldi, vízi- éslégiutak -, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélı, a rádió, az állam által szervezett mezıgazdasági üzemek:állami gazdaságok, gépállomások, öntözımővek stb. Az állam vállalatai látják el a külkereskedelmet, valamint anagykereskedelmet; az állam irányítja az egész kereskedelmi forgalmat.

7. § (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességénektekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezıgazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közösmunka alapján mőködı termelıszövetkezetek támogatásával elısegítse a mezıgazdaság szocialista fejlıdését.

(2) Az állam elismeri és támogatja a dolgozóknak a kizsákmányolás ellen irányuló minden valóságos szövetkezetimozgalmát.

8. § (1) A munkával szerzett tulajdont az Alkotmány elismeri és védi.

(2) A magántulajdon és a magánkezdeményezés a köz érdekeit nem sértheti.

(3) Az öröklési jogot az Alkotmány biztosítja.

9. § (1) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka.

(2) Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék.

(3) A dolgozók munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és amunkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják.

(4) A Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: „Mindenki képessége szerint,mindenkinek munkája szerint”.


28

III. FEJEZET

Az államhatalom legfelsıbb szervei

10. § (1) A Magyar Népköztársaság legfelsıbb államhatalmi szerve az Országgyőlés.

(2) Az Országgyőlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogokat, meghatározza a kormányzásszervezetét, irányát és feltételeit.

(3) E jogkörében az Országgyőlés:

a) törvényeket alkot,

b) meghatározza az állami költségvetést,

c) megállapítja a népgazdasági tervet,

d) megválasztja a Népköztársaság Elnöki Tanácsát,

e) megválasztja a minisztertanácsot,

f) minisztériumokat létesít és szüntet meg, illetıleg meghatározza és megváltoztathatja a minisztériumokfeladatkörét,

g) dönt a hadüzenet és a békekötés kérdésében,

h) közkegyelmet gyakorol.

11. § (1) Az Országgyőlést négy évi idıtartamra választják.

(2) Országgyőlési képviselıt az Országgyőlés hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene bőnvádi eljárástindítani - tettenérés esetét kivéve - nem lehet.

(3) Minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetıleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozókérdekével, összeférhetetlen az országgyőlési képviselıi megbízatással.

12. § (1) Az Országgyőlés évenként legalább két ízben ül össze rendes ülésszakra.

(2) Az Országgyőlést a képviselık egyharmadának írásbeli kérelmére vagy a Népköztársaság Elnöki Tanácsánakhatározata alapján össze kell hívni.

(3) Az Országgyőlés tagjai sorából elnököt, két alelnököt és hat jegyzıt választ.

(4) Az Országgyőlés üléseinek összehívásáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gondoskodik.

(5) Az Országgyőlés mőködésének szabályait és tárgyalási rendjét ügyrendben állapítja meg.

13. § Az Országgyőlés ülései általában nyilvánosak. Rendkívüli esetben az Országgyőlés zárt ülés tartását iselhatározhatja.

14. § (1) A törvényhozás joga az Országgyőlést illeti meg.


29

(2) Törvényt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a minisztertanács, továbbá bármely országgyőlési képviselıkezdeményezhet.

15. § (1) Az Országgyőlés akkor határozatképes, ha a képviselıknek legalább fele jelen van.

(2) Határozatait az Országgyőlés szótöbbséggel hozza.

(3) Az alkotmány megváltoztatásához az országgyőlési képviselık kétharmadának szavazata szükséges.

16. § Az Országgyőlés által elfogadott törvényt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és titkára írják alá.A törvény kihirdetésérıl a Tanács elnöke gondoskodik. A törvényt a hivatalos lapban kell kihirdetni.

17. § (1) Az Országgyőlés a szükséghez képest bármely kérdés megvizsgálására tagjaiból bizottságot küldhet ki.

(2) A hatóságok, hivatalok és intézmények, valamint az állam minden polgára köteles az országgyőlési bizottságáltal kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani, illetıleg a bizottság elıtt vallomást tenni.

18. § (1) Az Országgyőlés megbízatásának lejárta elıtt is kimondhatja feloszlását.

(2) Háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén az Országgyőlés megbízatásának meghatározott idıre valómeghosszabbítását is kimondhatja.

(3) A feloszlatott Országgyőlést a Népköztársaság Elnöki Tanácsa háború vagy egyéb rendkívüli körülményekesetén ismét összehívhatja. Az ekként összehívott Országgyőlés megbízásának meghosszabbítása tárgyában magahatároz.

(4) Az Országgyőlés feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyőlést kell választani.

(5) A megválasztott Országgyőlést a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a választást követı egy hónapon belül hívjaegybe.

19. § (1) Az Országgyőlés elsı ülésén tagjai sorából megválasztja a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, amelyelnökbıl, két helyettes elnökbıl, titkárból és tizenhét tagból áll.

(2) A minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsába nem választhatók.

20. § (1) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatásköre:

a) kitőzi az országgyőlési választásokat,

b) összehívja az Országgyőlést,

c) törvényeket kezdeményez,

d) országos jelentıségő kérdésekben népszavazást rendelhet el,

e) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerzıdéseket köt,

f) megerısíti a nemzetközi szerzıdéseket,


30

g) megbízza és fogadja a követeket,

h) kinevezi a törvény által meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat, valamint a fegyvereserık magasabb rangú tisztjeit,

i) adományozza az Országgyőlés által alapított rendjeleket és címeket, valamint hozzájárul külföldi rendjelek éscímek viseléséhez,

j) gyakorolja a kegyelmezési jogot,

k) dönt azokban az ügyekben, amelyeket külön törvény hatáskörébe utal.

(2) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az államigazgatási és a helyi államhatalmi szervek által hozott mindenolyan jogszabályt, határozatot vagy intézkedést megsemmisíthet, illetıleg megváltoztathat, amely az alkotmánybaütközik, vagy sérti a dolgozó nép érdekeit.

(3) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlathatja az államhatalomnak azt a helyi szervét, melynek mőködése azalkotmányba ütközik, vagy a dolgozó nép érdekeit súlyosan veszélyezteti.

(4) Ha az Országgyőlés nem ülésezik, az Országgyőlés jogkörét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja; azAlkotmányt azonban nem változtathatja meg.

(5) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotott jogszabályok törvényerejő rendeletek, amelyeket azOrszággyőlés legközelebbi ülésén be kell mutatni.

(6) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának minden határozatát és intézkedését az elnök és a titkár írják alá.Rendeleteit a hivatalos lapban kell kihirdetni.

21. § (1) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának megbízatása akkor szőnik meg, amikor az Országgyőlés aNépköztársaság Elnöki Tanácsát újonnan megválasztja.

(2) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Országgyőlésnek felelıs és köteles mőködésérıl az Országgyőlésnekbeszámolni.

(3) Az Országgyőlés jogosult a Népköztársaság Elnöki Tanácsát vagy bármely tagját visszahívni.

(4) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozatképességéhez az elnökön és titkáron kívül kilenc tag jelenléteszükséges.

(5) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ügyrendjét maga alkotja meg és azt az Országgyőlésnek bemutatja.

IV. FEJEZET

Az államigazgatás legfelsıbb szerve

22. § Az államigazgatás legfelsıbb szerve a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa.

23. § (1) A minisztertanács

a) a minisztertanács elnökébıl,

b) a minisztertanács elnökhelyettesébıl, illetıleg elnökhelyetteseibıl,


31

c) az államminiszterbıl, illetıleg államminiszterekbıl és

d) a minisztériumokat vezetı miniszterekbıl áll.

(2) A minisztertanácsot, illetıleg egyes tagjait a Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára az Országgyőlésválasztja meg és menti fel.

(3) Az Országgyőlés ülésein a minisztertanácsnak azok a tagjai is részt vehetnek és felszólalhatnak, akik nemországgyőlési képviselık.

(…)25. § (1) A minisztertanács:

a) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alája rendelt egyéb szervek munkáját,

b) biztosítja a törvények és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendeleteinek végrehajtását,

c) biztosítja a népgazdasági tervek megvalósítását,

d) megoldja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály hatáskörébe utal.

(2) A minisztertanács feladatának ellátása körében rendeleteket bocsáthat ki, amelyek azonban a Népköztársaságtörvényeivel vagy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által hozott rendeletekkel nem ellenkezhetnek.

(3) A minisztertanács rendeleteit a minisztertanács elnöke írja alá; azokat a hivatalos lapban kell kihirdetni.

(4) A minisztertanács minden más államigazgatási szerv vagy az államhatalom helyi szervei által hozott mindenolyan jogszabályt, határozatot vagy intézkedést megsemmisíthet, illetıleg megváltoztathat, amely az alkotmánybaütközik, vagy a dolgozó nép érdekeit sérti.

26. § (1) A minisztertanács elnöke vezeti a minisztertanács üléseit, gondoskodik a minisztertanácsrendelkezéseinek és határozatainak végrehajtásáról, irányítja a közvetlenül alája rendelt szervek munkáját.

(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a minisztertanács határozatainak megfelelıen vezetik azállamigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk rendelt szerveket.

(3) A minisztertanács elnöke és a miniszterek feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki, amelyekazonban a Népköztársaság törvényeivel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a minisztertanács által hozottrendeletekkel nem ellenkezhetnek. A rendeleteket a hivatalos lapban kell kihirdetni.

27. § (1) A minisztertanács mőködéséért az Országgyőlésnek felelıs. Köteles munkájáról az Országgyőlésnekrendszeresen beszámolni.

(2) A minisztertanács elnöke (helyettese) és tagjai intézkedéseikért és magatartásukért egyénileg is felelısek. Afelelısségre vonás módját külön törvény szabályozza.

(3) Az Országgyőlés tagjai a minisztertanácshoz, annak elnökéhez vagy bármely tagjához feladatkörükbe tartozóminden ügyben kérdéseket intézhetnek, melyekre azok az Országgyőlésen kötelesek felvilágosítást adni.

28. § (1) A minisztertanács az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül vagy valamely tagjaútján intézkedhetik.


32

(2) A minisztertanács jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelete alá vonni és ebbıl a célbólkülön szerveket létesíteni.

V. FEJEZET

Az államhatalom helyi szervei

29. § (1) A Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból megyékre, járásokra, városokra,községekre tagozódik. Nagyobb városok igazgatási kerületekre oszthatók.

(2) Az egyes igazgatási szervek területi változásait a minisztertanács határozza meg.

30. § (1) Az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács, avárosi kerületi tanács.

(2) A helyi tanácsok tagjait az illetı terület választópolgárai négy évi idıtartamra - az országgyőlési képviselıkválasztására megállapított alapelvek szerint - választják.

(3) A helyi tanácsok tagjait az illetı terület választópolgárai a törvénynek megfelelıen visszahívhatják.

31. § (1) A helyi tanácsok mőködésük területén az alkotmányosan hozott jogszabályok és a felsıbb szervek általmeghatározott keretek között gyakorolják államhatalmi tevékenységüket.

(2) A helyi tanács:

a) vezeti a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet,

b) elıkészíti a helyi gazdasági tervet és költségvetést, ellenırzi ezek végrehajtását,

c) végrehajtja a törvényeket és a felsıbb rendeleteket,

d) irányítja és ellenırzi az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szerveket,

e) elısegíti az állami rend és a közvagyon védelmét,

f) oltalmazza a dolgozók jogait,

g) irányítja és ellenırzi a helyi jellegő gazdasági vállalatok munkáját,

h) támogatja a dolgozók szövetkezeteit,

i) intézkedik a jogszabállyal hatáskörébe utalt minden ügyben.

(3) A helyi tanácsok mőködési körükben helyi rendeleteket hoznak, amelyek nem ellenkezhetnek a törvénnyel,törvényerejő rendelettel, a minisztertanács, a miniszterek vagy a felsıbb tanácsok rendeleteivel. A helyi tanácsokrendeleteit a szokásoknak megfelelıen kell közhírré tenni.

(4) A helyi tanácsok az alájuk tartozó tanácsoknak minden olyan rendeletét, határozatát vagy intézkedését, amelyaz alkotmányba vagy alkotmányosan hozott jogszabályba ütközik, megsemmisíthetik, illetıleg megváltoztathatják.


33

32. § (1) A helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékenyrészvételét, kezdeményezését és ellenırzését az államhatalom helyi gyakorlásában.

(2) A helyi tanácsok kötelesek a választóknak évenként legalább két ízben mőködésükrıl beszámolni.

33. § (1) A helyi tanácsok végrehajtó és intézkedı szervei a végrehajtó bizottságok, amelyeket tagjaik sorábólválasztanak.

(2) A végrehajtó bizottság élén elnök áll, a bizottság ügyvitelét az elnöknek alárendelt titkár intézi. Az elnököt(helyettesét vagy helyetteseit) és a titkárt a végrehajtó bizottság tagjai sorából választja.

(3) A végrehajtó bizottságok közvetlenül felelısek a helyi tanácsoknak és a felsıbb tanácsok végrehajtóbizottságainak. Kötelesek munkájukban az államigazgatási szervek rendelkezéseit megtartani.

(4) A végrehajtó bizottságokat vagy azok tagjait a helyi tanácsok visszahívhatják.

34. § A végrehajtó bizottságok mellett az államigazgatási szervek ágazatonként külön szerveket létesíthetnek,amelyek szakirányítás szempontjából az államigazgatás felsıbb szerveinek, közvetlen munkájuk tekintetébenpedig a végrehajtó bizottságnak vannak alárendelve.

35. § A helyi tanácsokra és végrehajtó bizottságokra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

VI. FEJEZET

A bírói szervezet

36. § (1) A Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsıbb Bírósága, afelsıbíróságok, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják.

(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira nézve külön bíróságok létesítését is elrendelheti.

37. § A bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökbıl alakított tanácsokban ítélkeznek. A törvény e szabály alólkivételt engedhet.

38. § A Magyar Népköztársaság Legfelsıbb Bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói mőködéseés ítélkezése tekintetében. A Legfelsıbb Bíróság irányelveket állapíthat meg és elvi döntéseket hozhat, amelyek abíróságok számára kötelezık.

39. § (1) A Magyar Népköztársaságban a bírói tisztségeket választás útján töltik be; a megválasztott bírákvisszahívhatók.

(2) A Legfelsıbb Bíróság és a felsıbíróságok bíráit öt évi idıtartamra, a megyei bíróságok és a járásbíróságokbíráit három évi idıtartamra választják.

(3) A Legfelsıbb Bíróság elnökét és bíráit, valamint a felsıbíróságok elnökeit az Országgyőlés választja.

(4) A bírák mőködésükrıl választóiknak beszámolni kötelesek.

(5) A felsıbíróságok, a megyei bíróságok és a járásbíróságok bíráinak választásáról külön törvény rendelkezik.

40. § (1) A bíróságok tárgyalásai - a törvény által meghatározott kivételektıl eltekintve - nyilvánosak.


34

(2) A vádlottat a bírói eljárás során megilleti a védelem joga.

41. § (1) A Magyar Népköztársaság bíróságai büntetik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosítják a népidemokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat aszocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására.

(2) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve.

VII. FEJEZET

Az ügyészség

42. § (1) A törvényesség megtartása felett a Magyar Népköztársaság legfıbb ügyésze ırködik.

(2) A legfıbb ügyész e jogkörében ügyel arra, hogy a minisztériumok, az alájuk rendelt hatóságok, hivatalok,intézmények és egyéb szervek, az államhatalom helyi szervei, valamint a polgárok a törvényeket megtartsák.

(3) A legfıbb ügyész gondoskodik arról, hogy a Magyar Népköztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségétsértı vagy veszélyeztetı mindennemő cselekmény következetesen üldöztessék.

43. § (1) A Magyar Népköztársaság legfıbb ügyészét az Országgyőlés választja hatévi idıtartamra. AzOrszággyőlés a legfıbb ügyészt visszahívhatja.

(2) A legfıbb ügyész az Országgyőlésnek felelıs és mőködésérıl beszámolni köteles.

(3) Az ügyészeket a Magyar Népköztársaság legfıbb ügyésze nevezi ki.

(4) Az ügyészségi szervezetet a Magyar Népköztársaság legfıbb ügyésze vezeti és irányítja.

44. § Az ügyészek az államigazgatási és a helyi államhatalmi szervektıl függetlenül járnak el.

VIII. FEJEZET

Az állampolgárok jogai és kötelességei

45. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munkamennyiségének és minıségének megfelelı díjazást.

(2) E jogot a Magyar Népköztársaság a népgazdaság termelı erıinek tervszerő fejlesztésével és a népgazdaságiterven alapuló munkaerı-gazdálkodással valósítja meg.

46. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jogát.

(2) E jogot a Magyar Népköztársaság a törvényes munkaidı, a fizetéses szabadság és a dolgozók üdülésénekmegszervezése útján valósítja meg.

47. § (1) A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén.

(2) A Magyar Népköztársaság ezt a védelmet és segítséget széles körő társadalombiztosítással és az orvosi ellátásmegszervezésével valósítja meg.

48. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a mővelıdéshez való jogát.


35

(2) A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a népmővelés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes éskötelezı általános iskolával, közép- és felsıfokú oktatással, a felnıtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásbanrészesülık anyagi támogatásával valósítja meg.

49. § (1) A Magyar Népköztársaság polgárai a törvény elıtt egyenlık és egyenlı jogokat élveznek.

(2) A polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint a törvényszigorúan bünteti.

(3) A Magyar Népköztársaság a területén élı minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak ésnemzeti kultúrája ápolásának lehetıségét.

50. § (1) A Magyar Népköztársaságban a nık a férfiakkal egyenlı jogokat élveznek.

(2) A nık egyenjogúságát szolgálják: munkafeltételeiknek a férfiakéval azonos módon való biztosítása, aterhesség esetére a nıknek járó fizetett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbáaz anya- és a gyermekvédelmi intézmények rendszere.

51. § A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét.

52. § A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlıdésére és nevelésére; következetesenvédelmezi az ifjúság érdekeit.

53. § A Magyar Népköztársaság hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát,valamint a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép gyızelmét hirdetı mővészetet s minden rendelkezéséreálló eszközzel elısegíti a néphez hő értelmiség kifejlıdését.

54. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabadgyakorlásának jogát.

(2) A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja azállamtól.

55. § (1) A Magyar Népköztársaság a dolgozók érdekeinek megfelelıen biztosítja a szólásszabadságot, asajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot.

(2) Az állam e jogok érvényesítésére a dolgozók rendelkezésére bocsátja a szükséges anyagi eszközöket.

56. § (1) A Magyar Népköztársaság a dolgozók társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységének fejlesztéseérdekében alkotmányosan biztosítja az egyesülési jogot.

(2) A Magyar Népköztársaság feladatainak ellátásában az öntudatos dolgozók szervezeteire támaszkodik. A népidemokrácia rendjének védelme, a szocialista építésben való fokozott részvétel, a kulturális nevelımunkakiszélesítése, a nép jogainak megvalósítása és a nemzetközi szolidaritás ápolása céljából a dolgozókszakszervezeteket, demokratikus nıi és ifjúsági, valamint egyéb tömegszervezeteket létesítenek és ezek erıit ademokratikus Népfrontban fogják össze. E szervezetekben megvalósul az ipari, mezıgazdasági s értelmiségidolgozók szoros együttmőködése és demokratikus egysége. A nép demokratikus egységére támaszkodó ésélcsapata által irányított munkásosztály az állami és társadalmi tevékenység vezetı ereje.

57. § A Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok személyi szabadságát és sérthetetlenségét, a levéltitok és amagánlakás tiszteletben tartását.


36

58. § (1) A Magyar Népköztársaság a szabadságjogokat a területén lakó minden dolgozó számára biztosítja.

(2) Azok az idegen állampolgárok, akiket demokratikus magatartásukért, a népek felszabadítása érdekébenkifejtett tevékenységükért üldöznek, a Magyar Népköztársaságban menedékjogot élveznek.

59. § A Magyar Népköztársaság polgárainak alapvetı kötelessége: a nép vagyonának megvédése, a társadalmitulajdon megszilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása, a dolgozók életszínvonalánakemelése, mőveltségük gyarapítása és a népi demokrácia rendjének megerısítése.

60. § A Magyar Népköztársaság polgárainak megtisztelı kötelessége, hogy általános védkötelezettség alapjánkatonai szolgálatot teljesítsenek.

61. § (1) A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége.

(2) A hazaárulást, a katonai eskü megszegését, az ellenséghez való átpártolást, a kémkedést, az állam katonaihatalmának minden csorbítását, mint a hazának és a dolgozók ügyének elárulását, a törvény a legszigorúbbanbünteti.

IX. FEJEZET

A választások alapelvei

62. § (1) Az országgyőlési képviselıket a Magyar Népköztársaság választópolgárai általános, egyenlı ésközvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják.

(2) A megválasztott képviselık kötelesek választóiknak mőködésükrıl beszámolni.

(3) A választópolgárok a megválasztott országgyőlési képviselıket visszahívhatják.

63. § (1) A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagykorú polgárát megilleti.

(2) A dolgozó nép ellenségeit és az elmebetegeket a törvény a választójogból kirekeszti.

64. § A választásokon minden szavazásra jogosult polgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlı.

65. § Országgyőlési képviselıvé mindenki megválasztható, akinek választójogosultsága van.

66. § Az országgyőlési képviselık választásáról és visszahívásának részleteirıl külön törvény rendelkezik.

X. FEJEZET

A Magyar Népköztársaság címere, zászlaja és fıvárosa

67. § A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, kerek világoskék mezıbenkalapács és búzakalász; a mezı felsı részén a mezıre sugarakat bocsátó ötágú vörös csillag, alján redızött piros-fehér-zöld színő szalag.

68. § A Magyar Népköztársaság zászlaja piros-fehér-zöld színő, középen a Magyar Népköztársaság címerével.

69. § A Magyar Népköztársaság fıvárosa: Budapest.


37

XI. FEJEZET

Záró rendelkezések

70. § (1) A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról aminisztertanács gondoskodik.

(2) A minisztertanács köteles az Alkotmány végrehajtásához szükséges törvényeket az Országgyőlés eléterjeszteni.

71. § (1) Az Alkotmány a Magyar Népköztársaság alaptörvénye.

(2) Az Alkotmány, valamint az alkotmányos jogszabályok az államhatalom valamennyi szervére és az államminden polgárára egyaránt kötelezık.

1950. ÉVI I. TÖRVÉNY A HELYI TANÁCSOKRÓL

A szocializmus útján haladó Magyar Népköztársaság olyan államszervezetet épít, amely biztosítja a dolgozóktevékeny és állandó közremőködését az államhatalom gyakorlásában és az államigazgatás munkájában, közelebbviszi az ügyintézést a dolgozó tömegekhez és következetesen érvényesíti a szocialista törvényesség elveit.A Magyar Népköztársaság országgyőlése azt Alkotmányban megállapított elveknek megfelelıen megvalósítja ademokratikus államszervezet legmagasabbrendő formáját: a tanácsok rendszerét.

I. Általános rendelkezések

1. § A helyi tanácsok a dolgozó nép körébıl a széleskörő demokrácia alapelvei szerint választott és ademokratikus centralizmus elveinek megfelelıen egymás alá és fölé rendelt szervek, amelyek mőködésiterületükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, biztosítják a tervszerőséget az állami élet mindenvonatkozásában, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, valamint általában azállamigazgatás helyi tennivalóit.2. § (1) A helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékenyrészvételét, kezdeményezését és ellenırzését az államhatalom helyi gyakorlásában (Alkotmány 32. §).(2) A tanácsok, mint a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, feladataik ellátásában a dolgozók egyébtömegszervezeteivel szorosan együttmőködve, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével mozgósítják a lakosságota társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való fokozottabb részvételre.3. § (1) A Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból megyékre, járásokra, városokra ésközségekre tagozódik, a nagyobb városok igazgatási kerületekre oszthatók (Alkotmány 29. §).(2) E területi tagozódásnak megfelelıen az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a várositanács, a községi tanács és a városi kerületi tanács (Alkotmány 30. §).(3) Helyi tanácsot kell alakítani minden megyében, minden járásban, minden városban, valamint aminisztertanács által meghatározott városi kerületben és rendszerint minden olyan községben, amelyneklakossága az ötszáz fıt eléri.4. § (1) A megyei tanács mőködési köre kiterjed a megye területéhez tartozó valamennyi járásra, városra ésközségre.(2) A Magyar Népköztársaság fıvárosában: Budapesten szervezett városi tanács a megyei tanáccsal esik egytekintet alá.5. § A járási tanács mőködési köre kiterjed a járás területén fekvı valamennyi városra és községre.


38

6. § A minisztertanács kivételesen egyes nagyobb városokat kivehet a megyei vagy a járási tanács mőködési körealól. Ezeknek a tanácsai a megyei, illetve járási tanácsokkal esnek egy tekintet alá.7. § A városi tanács mőködési köre a város területére terjed ki.8. § (1) Budapesten kerületenként városi kerületi tanácsot kell felállítani.(2) Városi kerületi tanácsokat kell szervezni olyan városokban is, amelyek a minisztertanács rendelkezése szerintigazgatási kerületekre oszlanak.(3) A városi kerületi tanács mőködési köre a városi igazgatási kerületre terjed ki.9. § (1) A községi tanács területére terjed ki.(2) Az ötszáz fınél kevesebb lakosú több község részére rendszerint közös községi tanácsot kell alakítani.10. § (1) Valamennyi helyi tanács legfelsıbb fokon az országgyőlés és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alá vanrendelve.(2) A helyi tanácsok munkájának fıfelügyelete és általános irányítása, úgyszintén mőködésük összhangbahozatala a minisztertanács feladata.(3) A Budapesti városi tanács, a megyei tanácsok és a megyei tanácsokkal egy tekintet alá esı városi tanácsokközvetlenül a minisztertanácsnak, a járási tanácsok és a járási tanácsokkal egy tekintet alá esı városi tanácsokközvetlenül a megyei tanácsnak, a városi és a községi tanácsok közvetlenül a járási tanácsnak vannakalárendelve.(4) A városi kerületi tanácsok közvetlenül a városi tanács alá vannak rendelve.11. § (1) A minisztertanács az illetékes megyei tanács meghallgatása után esetenként dönt abban a kérdésen,hogy melyik városi tanácsot kell közvetlenül a minisztertanácsnak, illetıleg közvetlenül a megyei Tanácsnakalárendelni és hogy mely községekben kell közös községi tanácsot felállítani.(2) A minisztertanács döntésénél figyelembe veszi a terület nagyságát, a lakosság számát, a politikai és gazdaságifejlettség fokát, a tervgazdálkodás érdekeit.12. § A megyék, járások, városok és községek igazgatási határait, valamint a városoknak igazgatási kerületekreosztását az érdekelt megyei tanács meghallgatása után a minisztertanács állapítja meg.[...]

AZ ELSİ ÖTÉVES TERV

I. fejezet

AZ ÖTÉVES TERV Fİ FELADATAI

1. § Az ötéves népgazdasági tervnek a következı fı feladatokat kell megvalósítania:(1) Magyarország iparosításának meggyorsítását, elsısorban a nehéz- és gépipar fejlesztését. [...](2) Mezıgazdaságunk elmaradottságának felszámolását, hozamának jelentıs emelését, hogy bıségesenbiztosítsuk a lakosság élelmiszerszükségletét. [...](3) Népünk életszínvonalának további emelését, fokozott ellátását mindenfajta szükségleti cikkel, a lakásviszonyokmegjavítását, az egészségvédelem kiépítését.(4) Honvédelmünk, véderınk kifejlesztését a békeszerzıdés rendelkezése szerint.(5) Magyarország átalakítását agrár-ipari országból ipari-agrárországgá. [...]

2. § E feladatok teljesítésére öt év alatt biztosítani kell 50,9 milliárd forint beruházást a népgazdaságba.Ebbıl az iparba 21,3 milliárd forintot (18,3 milliárd forintot a nehézipar különbözı ágaiba és 3 milliárd forintota könnyőiparba); a mezıgazdaságba 8 milliárd forintot (a mezıgazdaságot közvetlenül szolgáló ipari,közlekedési, építkezési, egészségügyi és kulturális beruházások teljes összege 12,5 milliárd forint); a közlekedésfejlesztésére 7,5 milliárd forintot; lakásépítésre, község- és városfejlesztésre, egészségvédelmi, szociálpolitikai éskulturális beruházásokra 7,4 milliárd forintot; a kereskedelem fejlesztésére 0,9 milliárd forintot; az ötéves tervvégrehajtása során jelentkezı, egyenlıre még meg nem állapítható beruházásokra 2,5 milliárd forintot kell


39

tartalékolni.A második ötéves terv elıkészítésével kapcsolatos beruházásokra 3,3 milliárd forintot kell elıirányozni.

3. § (1) A népgazdaság fejlesztésének eredményeként az egész ipari termelés értékének 1954-ben el kell érnie az1949. évi ipari termelés 186,4%-át. Ezen belül a nehézipar termelésének értéke az 1949. évi termelés értékének204,3%-át éri el, a könnyőiparé 172,9%-át.(21 A mezıgazdasági termelés értékének az 1954. évben el kell érnie az 1949. évi termelés 142,2%-át. Ezen belüla növénytermesztés hozama 135%-ot, az állattenyésztésé 151,1 %-ot ér el. [...]

5. § (1) Az életszínvonalnak az ötéves tervidıszak alatt az 1949. évhez képest átlagban 35%-kal kell emelkednieés így 1954-ben eléri a háború elıtti átlagos életszínvonal 185%-át. [...]

35. § (1) A tervidıszakban jelentıs gazdasági erıvé kell fejleszteni az állami gazdaságokat [...]

36. § (1) Mezıgazdasági termelıszövetkezeteinket mint a dolgozó parasztság önkéntes egyesüléseit a föld társasmegmővelésére, mint a szocializmus felé haladó nagyüzemi gazdaságokat, messzemenı állami támogatásban kellrészesíteni, és a termelıszövetkezeti mozgalom fejlıdését elı kell segíteni. [...]

III. fejezet

A DOLGOZÓ NÉP ANYAGI ÉS KULTURÁLIS ÉLETSZÍNVONALÁNAK EMELÉSE

40. § Az 1950-1954-es tervidıszakban biztosítani kell, hogy az egy fıre esı fogyasztás élelmiszercikkekben ésipari közszükségleti cikkekben jelentısen emelkedjék:1954-ben az 1949-es fogyasztáshoz képest az egy fıre esı húsmennyiségnek 36%-kal, a zsírmennyiségnek 34%-kal, tej- és tejtermékeknek 28,1 %-kal (tejre átszámítva), a cukormennyiségnek 25%-kal, a pamutszövetnek 40%-kal, a gyapjúszövetnek 51 %-kal kell emelkednie.41. § Az 1950-54-es tervidıszakban 180 000 új lakást kell építeni; ebbıl mintegy 90 000 városokban, ipar- ésbányatelepeken létesülı lakás, 90 000 falusi lakás lesz.

IPAROSÍTÁS AZ ELSİ ÖTÉVES TERV IDİSZAKÁBAN

2001 Institute for the Historyof 1956


40

SZTÁLINVÁROS

Egész dolgozó népünk izzó lelkesedéssel és örömmel üdvözli a minisztertanács határozatát, amely szerintDunapentele – épülı szocialista városunk – november 7-tıl kezdve a Sztálinváros, nagyszerő vasmővünk pedig aSztálin Vasmő nevet viseli. Mindössze tizenöt tagból állott az a küldöttség, mely Rákosi elvtársnál tolmácsoltaDunapentele 14 800 dolgozójának kérelmét. 14 800 dolgozó ember tett felajánlást, fogadalmat, hogy jobbmunkával, példamutatással fogja kiérdemelni ezt a hatalmas megbecsülést. De ık is tolmácsok voltak csupán:millió és millió magyar, egész dolgozó népünk hálájának, szeretetének követei. Azoknak nevében jöttek, akikSztálin elvtárs, a Szovjetunió nélkül még ma is reménytelen szolgák, örök elnyomottak lennének, akik nekiköszönhetik, hogy hont leltek a hazában. Azok helyett a százezrek helyett is beszéltek, akikben Inotán vagy Móron,Kelebián vagy Salgótarjánban az ı tanításai nyomán gyulladt ki az emberi öntudat, akik igaz emberré válásukatköszönhetik a nagy Sztálinnak. Mindazoknak a millióknak a nevében beszéltek, akik békét akarnak és harcolnak abékéért. Semmi sem fejezhetné ki jobban, hogy a Duna mellett népünk nagy békemőve épül, mint az, hogy az újváros a béketábor, a békéért harcoló emberiség dicsı vezérének nevét viseli. „Szeretünk élni – írja a milliókegyike, Király László ifjúmunkás –, ezért szeretjük Sztálin elvtársat. Kétszázharminc százalékos eredményemennek hirdetıje lesz a szépséges Sztálinvárosban.” A milliók nevében mondott igent minisztertanácsunk adunapenteleiek kérelmére.Sztálinváros lett hát Dunapentele, Sztálin elvtárs nevét viseli november 7-tıl kezdve népünk büszkesége, a Vasmő.Sztálin fiai – szovjet katonák – őzték ki errıl a földrıl az idegen megszállót, az ezeréves úri bitorlót. Szovjet hısökvére szentelte meg ezt a drága földet, róluk beszél itt minden, rájuk emlékeztet a Vasmő fölött éjjelenként világítóötágú csillag is. A szovjet segítségnek köszönhetı az is, hogy a fasiszta dúlás után ilyen rövid idıvel óriástépíthetünk a Duna menti pusztaságon, a vas, az acél országává építhetjük fel drága hazánkat. NemcsakKomszomolszk ifjú építıinek példája lelkesített Pentelén: a Szovjetunió gigászi mérető építkezéseinektapasztalatai tették lehetıvé ennek a nálunk azelıtt soha nem álmodott mérető és iramú munkának megkezdését ésa munka nagyszerő eredményeit. Itt tanították meg kımőveseinket a szovjet sztahanovisták az élenjáró szovjetfalazási módszerre, innen terjedt el ez a módszer sok építkezésünkre. Szovjet megmunkálógépek emelik ki éjjel-nappal a kemény talaj köbmétereit, helyettesítve sok ezer munkást. Sztálinyec-traktorok egyengetik a földet,árokásó gépek szántják a talajt. A Szovjetunió, Sztálin elvtárs segítsége nélkül Dunapentele ma is eldugott,ismeretlen kis falu volna. Így: Európa egyik legkorszerőbb üzeme, egyik legszebb városa lesz.[...]

(Szabad Nép, 1951. november 3.)

„SZTAHANOVISTA KOMPLEX-MOZGALOM” A KİBÁNYAI TEXTILGYÁRBAN

Az I. számú Pamutipari Tröszthöz tartozó vállalatok igazgatói és legjobb sztahanovistái részvételével akönnyőipari minisztérium „sztahánovista komplex-mozgalom” ankétot tartott a Kıbányai Textilgyárban. Azankétot Ajtai Miklós elvtárs, a könnyőipari miniszter elsı helyettese nyitotta meg. Ezután Altuhov elvtárs tartottelıadást. Elmondotta, hogy a sztahanovista komplex-mozgalom célja, hogy minden brigád olyantermelékenységet, olyan kiváló minıséget, olyan gazdaságos nyers- és segédanyag-felhasználást érjen el, mint alegjobb brigádok. Jó módszer ez az elmaradó és közepesen dolgozó brigádok teljesítményének felemelésére.Altuhov elvtárs részletesen beszámolt arról, milyen eredményeket értek el az ivanovói szövıgyárban a mozgalomsegítségével. Ismertette Szokolov mővezetı gépgondozási módszerét, a komplex javítási eljárást. Szokolovmővezetı a hibák javítása alkalmából nemcsak a hibás gépszerkezetet vizsgálja meg, hanem az azzalegyüttmőködı egyéb szerkezeteket is. Ezzel biztosítja a szövıszék huzamosabb ideig tartó zavartalan mőködését,és jelentısen csökkenti a gépjavításra fordított idıt.


41

Az elıadás után a Szegedi Textilkombinát három sztahanovista dolgozója elmondotta, milyen eredményeket értekel a sztahanovista komplex-mozgalom segítségével. Csepregi Gyızı, a Szegedi Textilkombinát fonodájánakvezetıje elmondotta, hogy a sztahanovista komplex-mozgalom bevezetése óta a keresztorsózó üzemrészben 46,2százalékkal emelkedett a termelés, és nagymértékben javult a minıség.A jobb gépbeállítással elérték, hogy az orsók fordulatszáma hét százalékkal emelkedett.Vieland Ferenc, a Kıbányai Textilgyár technikusa bejelentette, hogy gyáruk csatlakozik a sztahanovista komplex-mozgalomhoz. (MTI)

(Szabad Nép, 1952. január 6.)

GAZDASÁGI ADATOK AZ ELSİ ÖTÉVES TERV IDİSZAKÁBÓL

Az elsı ötéves terv beruházási terveinek három változata(milliárd forint)

Tervcím 1949-eselızetes terv

1950-eselfogadott terv

1951-es felemeltterv

Ipar (összesen)� nehézipar� könnyőipar

17,0--

21,318,33,0

41,037,53,5

Mezıgazdaság 6,0 8,0 11,0Közlekedés 6,0 7,5 10,0Szociális, kulturális,lakásépítés 6,0 7,4 14,0

egyéb - 6,7 9,0Beruházások összesen 35,8 50,9 85,0

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században

A gazdaság fıbb ágazatainak hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez (%)1950 – 1956

év ipar építıipar mezıgazdaság egyéb1950 44,8 9,1 36,7 9,41951 45,0 10,6 37,4 7,01952 54,1 11,7 23,9 10,31953 53,2 11,7 29,5 6,21954 53,7 9,1 29,4 7,81955 55,0 9,4 31,3 4,31956 52,4 10,8 29,5 7,3



42

A mezıgazdasági földterület tulajdonviszonyok szerinti megoszlása1949 – 1953 (ezer hold)

év államigazdaságok

szövetkezetek egyéniparasztgazdaságok

1949 113 76 93811950 463 419 86621951 685 1253 75621952 1050 1795 65491953 1250 2478 5516


A termelıszövetkezetek számának és taglétszámának növekedése1948 – 1953

Termelıszövetkezetek számaév* I. és II. típusú III. típusú összesen

Tagok száma(ezer fı)

1948 189 279 468 nincs adat1949 77 1290 1367 361950 36 2149 2185 1201951 1999 2626 4625 3111952 1478 3632 5110 3691953 1456 3768 5224 376

* Minden évben december 31-én rögzített állapotForrás: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században

A fontosabb mezıgazdasági termények átlaghozamai (q/kat. hold) 1931 – 1955

Termények 1931-40 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955Búza 7,9 7,5 8,7 9,7 7,1 9,5 6,8 9,0Kukorica 10,8 8,5 9,0 14,1 6,4 12,9 12,1 13,0Árpa 7,8 8,4 7,3 9,3 7,5 10,7 8,1 11,3Rozs 6,5 6,8 7,4 7,9 6,1 7,4 5,9 7,0Zab 7,1 7,1 5,2 7,2 5,9 7,6 6,9 8,4Rizs - 8,8 19,3 14,3 14,0 14,0 9,4 4,6Burgonya 39,5 38,1 27,8 58,1 30,0 55,0 48,6 61,7Cukorrépa 117,1 66,7 84,0 132,0 67,0 116,0 106,0 114,0Takarmányrépa 128,0 70,5 105,4 180,0 96,0 170,0 161,0 183,0Napraforgó 5,4 5,0 4,9 6,7 4,4 6,8 6,1 6,5Rostlen 14,7 10,5 8,5 10,0 7,0 10,0 11,2 11,4Rostkender 26,9 22,4 20,0 26,9 15,0 22,0 20,6 21,0Dohány 7,8 6,6 5,5 6,8 4,0 5,0 5,9 6,7Vöröshere 18,7 18,4 16,0 34,1 20,0 19,7 26,9 22,7Lucerna 23,3 21,3 18,0 38,0 15,0 27,0 21,7 21,8



43

ÚJ NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

A gyapotAz új növények meghonosítási programjának tengelyében kétségkívül a gyapot áll elsı helyen. A gyapot hazaitermelésének szükségességét nemcsak rendkívüli ipari, szociális és devizális érdekek indokolják, hanem a szovjetagrártudomány nagyszerû eredményei is, amelyeknek helyes alkalmazásával nálunk is lehetıség nyílik ennek atrópusi, illetve szubtrópusi növénynek eredményes termelésére.A Magyar Dolgozók Pártja teremtı gondolatára határozta el kormányzatunk még 1948-ban, hogy a gyapotmeghonosítására, nemesítésére és üzemi termelésének megszervezésére külön nemzeti vállalatot létesít. [...]A honosító nemesítésnek, termelésnek és kísérleteknek ilyen irányú megszervezését és tervszerû beállítását csakisa népi demokráciák tudják megvalósítani. Csakis ezen a céltudatos, kollektív munkán lehet 100 000 kat. holdratervezett gyapottermelés forradalmi gondolatát megvalósítani. [...]

A hamvas gumipitypangAz 1920-as évek végén a Szovjetunióban Sztálin elvtárs tervezetet fogadott el, amelynek lényege a következı:Oroszországi gazdaságokból való mőveletlen ifjaknak és nıknek alapos képzést kell adni növénytanból és némifelvilágosítást egyéb tudományokból. Meg kell ismertetni velük, hogy hazájuknak mire van szüksége, és mit kellkeresniük.Erre kiküldték ıket a szteppékre, hegyek közé, völgyeken át és mocsarakba. Éber szemmel kellett megfigyelniükminden ragadós nedvet tartalmazó növényt, mely esetleg gazdaságilag értékes lehet. [...]Arra számítottak, hogy a rengeteg kiterjedéső birodalom területén valamelyik fiatal kutató talán éppen olyannövényekre akad, amely a szovjetet gumival láthatja el. [...]Az orosz pitypang felfedezése talán a legnagyobb vívmánya a szovjet mezıgazdaság-tudománynak. Ma már azegész világ objektív kutatói elismerik, hogy egyedül az orosz pitypang az a kaucsuktartalmú növény, amelygyakorlati termesztés szempontjából számításba jöhet. [...]A Szovjetunió valóban baráti gesztusának köszönhetjük, hogy 1949 januárjában 50 kg kitőnı csírázású, tökéletestisztaságú gumipitypang-maghoz jutottunk, amely anyaggal végre komoly kísérleti termeléshez foghattunk. [...]

(Természet és Technika c. folyóirat, CIX. évf., 1950.)

A HÚS- ÉS HENTESÁRUK BUDAPESTI FORGALMÁNAK SZABÁLYOZÁSA JEGYRENDSZER BEVEZETÉSÉVEL

A Fıvárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 538/1951. V. B. sz. rendeletével szabályozta a hús- és hentesárukbudapesti forgalmát. A rendelet alapján Budapest fıváros dolgozó lakossága és ezek családjainak hússal valóellátása 1951. évi április hó 16. napjától kezdıdıen hatósági jegyek alapján történik.[...]A rendelet értelmében húsellátásra jogosultak:a Budapest fıváros területén állandó lakóhellyel bíró dolgozók és a velük egy háztartásban élı családtagjaik,tekintet nélkül arra, hogy munkahelyük a fıváros közigazgatási területén, vagy azon kívül van; a közületinyugdíjasok és SZTK öregségi járadékosok és a velük egy háztartásban élı családtagjaik, akiknek állandólakóhelye Budapest fıváros területén van; azok a dolgozók, akiknek állandó lakóhelye Budapest fıváros területénkívül van, de budapesti munkahelyen állnak alkalmazásban; a munkaviszonyban nem álló, magasabb rendő

szellemi munkát végzık (tudósok, mővészek, írók); a budapesti egyetemekre és fıiskolákra beiratkozott és afıváros területén lakó egyetemi és fıiskolai hallgatók.Családtagnak tekintendık a húsellátásra jogosultnak vele egy háztartásban élı házastársa, eltartott szülei ésgyermekei (fogadott gyermekei is).[...]


44

A hatósági ellátásra jogosultak heti hús alapfejadagja 300 gr.A belkereskedelmi miniszter 81.650/1951. (I. 12.) Bk. M. sz. rendeletében meghatározott nehéz testi munkát végzıdolgozók, mőszaki, gazdasági és igazgatási vezetık, továbbá a magasabb rendő szellemi munkát végzık, aszocialista munkában élenjáró dolgozók (sztahanovisták), a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozottkitüntetések tulajdonosai alapfejadagukon felül heti 300 gramm hús pótfejadagban részesülnek.A fel nem sorolt dolgozókat, az egyetemi és fıiskolai hallgatókat alapfejadagjukon felül heti 100 gr húspótfejadag illeti meg.A hús alap- és húspótjegyek 100 gr értékő szelvényekbıl állanak.Az alapjegy heti szelvénye 200 gramm tıkehús és 100 gramm hentesáru vásárlására, a 300 gramm értékőhúspótjegy 200 gramm tıkehús és 100 gramm hentesáru vásárlására, a 100 gramm értékő húspótjegy 100 grtıkehús vásárlására jogosít.A hentesáru vásárlására jogosító „felvágott” megjelöléső 100 grammos szelvényrész 80 gramm száraz húsárura,100 gramm tartósított hentesárura, 120 gramm párizsira vagy virslire, vagy 150 gramm hússajtra, hurkaféléreváltható be.Az üzemi étkezésben részt vevı dolgozók hetenként 200 gramm hús vásárlására jogosító hatósági jegyet kötelesekaz üzemi étkezdénél akként beszolgáltatni, hogy havonta két hétre tıkehús vásárlására jogosító szelvényt kellleadni.A kórházi ápolásra felvett beteg heti húsjegyét egy heti betöltött kórházi ápolás után köteles a kórházban leadni.A menzákon és egyéb üzemi élelmezésben napi háromszori (reggeli, ebéd, vacsora) étkezésben részt vevık,egyetemi, fıiskolai, intézeti és egyéb iskolai (tanfolyam) hallgatók, továbbá a kórházi napi háromszori étkezésbenrészt vevı kórházi személyzet hús alapjegyeit köteles hetenként leadni.Vendéglıben, étteremben húsételt csak 100 gramm tıkehús vásárlására jogosító húsjegy ellenében szabadkiszolgálni. [...]

(MTI közlemény, 1951)

BÉKÉS MEGYE 112 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTE KUKORICABEGYŐJTÉSI TERVÉT(Újságcikk-részlet)

Tanácsaink az elmúlt héten tovább fokozták a begyőjtés ütemét, és a kukorica-, a tej-, a tojás- és a zsírbegyőjtésterén jelentıs eredményeket értek el.A gabonabegyőjtési verseny rangsora:1. Békés, 2. Szolnok, 3. Hajdú, 4. Csongrád, 5. Pest, 6. Bács-Kiskun, 7. Baranya, 8. Heves, 9. Borsod, 10. Nógrád,11. Tolna, 12. Zala, 13. Fejér, 14. Vas, 15. Szabolcs, 16. Gyır, 17. Veszprém, 18. Komárom, 19. Somogy.A kukorica-begyőjtésben továbbra is Békés megye tartja az elsı helyet 112 százalékos teljesítésével. A megyéktovábbi rangsora a következı: 2. Baranya, 3. Fejér, 4. Pest, 5. Veszprém, 6. Vas, 7. Hajdú, 8. Somogy, 9. Tolna,10. Csongrád, 11. Bács-Kiskun, 12. Heves, 13. Szabolcs, 14. Zala, 15. Komárom, 16. Gyır, 17. Borsod, 18.Szolnok, 19. Nógrád.Kukorica-begyőjtési tervük 100 százalékos teljesítéséért az élelmezési miniszter az ózdi, mezıcsáti, edelényi,putnoki, aszódi, tiszalöki járásokat felszabadította a kukorica szabad forgalmának korlátozása alól. Eddig hárommegye, 43 járás és 1674 község területén értékesíthetik a kukoricát a szabadpiacon azok a termelık, akik elegettettek kukorica-beadási kötelezettségüknek.Az elmúlt héten tovább emelkedtek a tojásbegyőjtés eredményei. A baromfibegyőjtésben azonban lanyhulástapasztalható. A tanácsoknak nagyobb gondot kell fordítaniuk a baromfibegyőjtésre, és a hátralékosokkalszemben alkalmazni kell a kártérítések kivetését és azok behajtását. El kell érni, hogy a tojásbegyőjtési tervekteljesítése mellett a baromfibegyőjtési terveket is minden község maradéktalanul teljesítse.A baromfibegyőjtési verseny rangsora:1. Szolnok, 2. Vas, 3. Pest, 4. Komárom, 5. Békés, 6. Zala, 7. Tolna, 8. Csongrád, 9. Gyır, 10. Nógrád, 11.Baranya, 12. Heves, 13. Veszprém, 14. Hajdú, 15. Borsod, 16. Somogy, 17. Bács-Kiskun, 18. Fejér, 19. Szabolcs.A tojásbegyőjtési verseny rangsora:


45

1. Vas, 2. Baranya, 3. Gyır, 4. Zala, 5. Somogy, 6. Tolna, 7. Hajdú, 8. Komárom, 9. Bács-Kiskun, 10. Pest, 11.Nógrád, 12. Heves, 13. Borsod, 14. Szabolcs, 15. Csongrád, 16. Veszprém, 17. Szolnok, 18. Fejér, 19. Békés.Az élıállat-begyőjtésben az utóbbi héten Pest, Vas, Békés, Veszprém megye érte el a legjobb eredményt.


AZ ÚJ BEGYŐJTÉSI TÖRVÉNYRİL(Újságcikk-részlet)

A hivatalos lapban megjelent a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az 1952–53. évi begyőjtésrıl szólótörvényerejő rendelete, amely az elızı évihez képest néhány lényeges változást tartalmaz. A rendelet az elızıévihez képest több mint két hónappal korábban jelent meg. Ennek nagy jelentısége van. Lehetıséget nyújt a faludolgozóinak arra, hogy beadási kötelezettségeik ismeretében készítsék elı, tervezzék meg a termelést. De fontos ezazért is, mert több idı van a beadási tervek felbontására, ki lehet küszöbölni a begyőjtés tervezésének esetlegeshibáit, idı jut arra, hogy a tanácsok minden dolgozó paraszttal idejében megismertessék és megbeszéljék egyénikötelezettségeiket.Az új begyőjtési rendelet leglényegesebb eltérése az eddigitıl az, hogy az ország ellátásához szükséges teljesmezıgazdasági termékmennyiséget kötelezı alapon, tehát A- és B-jegyre kell begyőjteni. Ezzel természetesenegyütt jár, hogy megszőnik a C-jegyes begyőjtés.A begyőjtési rendelet számol azzal, hogy népgazdaságunk, dolgozó népünk növekvı szükségleteit kell kielégíteni.Az elmúlt évben az iparosításban elért sikereink nyomán sok tízezer fıvel nıtt az ipari munkásság, a városilakosság száma, és ez a fejlıdés ebben az évben gyors ütemben tovább folytatódik. Több dolgozó ellátásáról kelltehát állami készletekbıl gondoskodni. Az ipar termelésének kiterjedésével növekszik a nyersanyagszükséglet is.Ezeknek az örvendetesen növekvı igényeknek, szükségleteknek kielégítése a falu legsajátabb érdeke is. Az országiparosításának eredményei döntı változást, kedvezı fejlıdést idéznek elı a falun. Minden újabb lépés ezen azúton tovább javítja, szebbé, kulturáltabbá teszi a dolgozó parasztok életét. Egyre több gépet, egyre többvillanyfényes falut, egyre több jó könyvet és kultúrházat, posványos kutak helyett tiszta és édes, jó vizet, egyretöbb dúsan termı rizsföldet, az iparcikkek dús választékát – röviden: a jólét és kultúra, a felemelkedés ezer ésezer vívmányát jelenti a falunak a szocializmus építése, az iparosítás. A begyőjtéssel, a beadási kötelezettségekteljesítésével ehhez járul hozzá a falu. Ezt a dolgozó parasztság zöme jól tudja. Mintegy 130 000-nyi, a begyőjtésikötelezettséget legalább 200 százalékra teljesítı dolgozó paraszt fejezte ki tavaly minden szép szónál szebbenbeszélı tettekkel azt a meggyızıdését, hogy ami a városnak jó, ami a városnak kell, az áldást hoz a falura is.A begyőjtési törvény az ország növekvı szükségleteivel számolva nagyobb terménymennyiség begyőjtésérılintézkedik. A növekvı szükségleteket azonban növekvı termelésbıl kell kielégíteni. Mezıgazdaságunk termelésiszínvonala évrıl évre emelkedik. Ez nem véletlen. A város, a munkásosztály egyre nagyobb segítséget ad afalunak a termelésben. Ez az egyre bıségesebb termelésben is tükrözıdik. Az elmúlt évben több mint két és félezertraktort kaptak gépállomásaink. Ezek a gépek az ıszi szántás, vetés, mélyszántás idején sok százezer hold földönsegítettek jobb munkát végezni, és az idén még jobb termést kikényszeríteni a földbıl. Ebben az évben ismét újgépek ezrei kerülnek a falura. Egyedül az 1952-es gabonatermés gyors és veszteségmentes betakarításához 900 újkévekötı-aratógéppel és 500 új kombájnnal több segít majd a dolgozó parasztoknak, mint tavaly. Több mőtrágyaés nemesített vetımag, több növényvédıszer és nagyobb öntözött terület, több mezıgazdasági szerszám biztosítja,hogy ha a múlt évben többet termeltünk, mint azelıtt – az idén még több legyen a termés.Az állami segítség természetesen nem minden. Hogy valakinek a földjén mennyi terem, döntıen attól függ, ki-kihogyan dolgozik. Annak, aki becsületesen mőveli meg a földjét, nemcsak hogy könnyő lesz teljesíteni a beadást,de bıségesen marad feleslege is. Nézzünk egy példát. Egy hétholdas dolgozó parasztnak – ha közepes, 8-10aranykorona értékő földje van – terménybeadási kötelezettsége egy holdra 157 búzakilogramm. Ha úgy mővelimeg kukoricaföldjét, hogy az eddigi kétszeri kapálás helyett háromszor, vagy háromszori helyett négyszer kapál,akkor 3-4 mázsával nagyobb terményre számíthat holdanként. Ez a terméstöbblet – mivel egy mázsa májusimorzsolt kukorica 85 búzakilogrammnak felel meg – egymaga biztosítja az arra a földdarabra esı beadási


46

kötelezettséget. Hasonló eredménnyel jár az új, szovjet módszerek alkalmazása, például a kapálást ismegkönnyítı négyzetes vetés vagy a pótbeporzás. És nem más a helyzet a többi növénynél és az állattenyésztésnélsem.A rendelet több olyan intézkedést tartalmaz, amelyek az állattenyésztés fejlesztését szolgálják. Így például a nyolcholddal vagy annál több földdel rendelkezı gazdáknál a tejbeadási kötelezettséget nem csupán az állatállományszabja meg, hanem az állatállomány és a földterület együttesen. Tehát tejbeadásra kötelesek akkor is, ha jelenlegnem tartanak tehenet. A tejbeadást csak év végéig lehet mással helyettesíteni. A dolgozó parasztoknak így méginkább érdekük, mint eddig, hogy tehenet tartsanak. A tehéntartásra ösztönöz az is, hogy a tehenek számánaknövekedésével csökken az egy-egy állatra esı tejbeadási kötelezettség, továbbá az, hogy a borjúnevelés tejbeadásikedvezménnyel jár.A begyőjtési törvény igazságosabbá, arányosabbá teszi a kötelezettségek elosztását. Ezt a célt egész sorintézkedés szolgálja. Eddig a dolgozó parasztok legjobbjainak hatalmas tábora többszörösét teljesítettekötelezettségének, míg mások éppen csak hogy beadták a kötelezıt. Ez az aránytalanság a C-jegyes begyőjtésfelszámolásával megszőnik. Az ország szükségletének biztosításában tehát fokozottan érvényesül az igazságosközteherviselés.Az elmúlt évben aránytalanságot okozott, hogy egyes vidékeken a kataszteri tiszta jövedelem alacsonyabb, mint aföldek tényleges termıképessége. Emiatt egyesek nem járultak hozzá földjük minıségének megfelelıen az országellátásához. A törvény ezen is változtat: a hat aranykoronánál kisebb kataszteri tiszta jövedelmő földeket abeadási kötelezettség szempontjából a hat–nyolc aranykoronás csoportba sorolja. A termelıszövetkezetek ésállami gazdaságok is – fejlıdésüknek megfelelıen – jobban kiveszik részüket az ország ellátásához szükségesmezıgazdasági termékek beadásából.Könnyebbséget jelent a termelıknek, hogy a rendelet szerint a borbeadás mindazokra vonatkozik, akiknekszılıterülete eléri a 400 négyszögölt. Ez azért elınyös, mert eddig a szılıterület után egyéb termékeket kellettbeadni, és ez sokszor nehézségeket okozott. A bizonyos fokig felemelt tojás- és baromfi-beadási kötelezettségteljesítésénél az jelent könnyebbséget, hogy míg a múlt évben csak április elején kezdıdött a kötelezettségteljesítése, most az egész évre eloszlik – mégpedig a termelés szakaszainak megfelelı arányban.A kötelezettségek arányos, igazságos elosztása a szorgalmas, kötelezettségeiket teljesítı dolgozó parasztokszámára lehetıvé teszi azt is, hogy jelentıs feleslegeket vihessenek a szabadpiacra. Az új begyőjtési rendelet isméthangsúlyozza, hogy a mezıgazdasági termékek szabad forgalma állandó intézkedés, amelyet a gabonanemőeknéljúlius 1-jén, a kapásoknál és a bornál szeptember 1-jén csak átmenetileg függesztenek fel, és amely a beadásikötelezettségek jó teljesítésétıl függıen ismét életbe lép. És a párt- és kormányhatározat óta azért is érdemestöbbet termelni, mert mindenki korlátozás nélkül vásárolhat a termékeiért kapott pénzért, hiszen az üzletekbıkezően kínálják mindenütt a legkülönbözıbb iparcikkeket. És hozzá kell tenni: nemcsak a szabadpiacibevételeiért. A beadott termékekért az állam szilárd, elıre megszabott, jó árat biztosít, amely hatalmas bevételtjelent a falunak.Az új, 1952–1953-as begyőjtési törvény tehát nagy ösztönzést jelent a termelés növeléséhez. Most az a teendı,hogy a falu dolgozói felmérjék ezeket a lehetıségeket, és késedelem nélkül lássanak hozzá a termeléselıkészületeihez, hogy a beadási kötelezettség teljesítése után minél bıvebb feleslegeik maradjanak a szabadpiaciértékesítésre. Termelıszövetkezeteink is vegyék számba üzemtervük elkészítésénél beadási kötelezettségüket.Pártszervezeteinkre, népnevelıinkre fontos feladat vár: az 1951–52-es begyőjtési terv teljesítéséért vívott harccalegyidejőleg meg kell ismertetni a dolgozó parasztokkal a begyőjtési törvény rendelkezéseit, meg kell értetni, hogya beadás – törvény, amelynek teljesítésére jó, elırelátó munkával fel kell készülni. számítsunk arra is, hogy azellenség sem lesz tétlen. Ahol a népnevelık nem dolgoznak, ott a kulák igyekszik majd „megmagyarázni” – azazelferdíteni – a rendeletet. Az idei begyőjtés sikeréért folyó harc már most, a rendelet ismertetésével megkezdıik ésa tavaszi szántás-vetéskor a földeken folytatódik. Dolgozó parasztságunk úgy lásson munkához, hogy egypillanatra se felejtse el: a begyőjtés teljesítése ötéves tervünk fontos része, a munkás-paraszt szövetség egyikpillére, nagy békemővünk egyik alapja – a falu dolgozóinak tırvényes kötelessége.



47

ÉLETSZÍNVONAL AZ ’50-ES ÉVEK ELEJÉN

„Az általános szegénységen belül továbbra is érvényesült az egalitarianizmus. Az orvosok átlagosan körülbelülannyit (1873 Ft-ot) kerestek, mint a munkások között kiemelten bérezett vájárok (1792 Ft), s a középiskolaitanárok (1396 Ft) majdnem annyit, mint a géplakatosok (1405 Ft). A vállalati igazgatók 2649 Ft-os átlagfizetése70%-kal haladta meg a bányászokét, s 300%-kal a legrosszabbul fizetett munkásokét. A legalacsonyabb béreketváltozatlanul a mezıgazdasági munkások kapták: 1955-ben átlagosan 890 Ft-ot. A munkások és alkalmazottakátlagos reálbérének a paraszti gazdálkodók mintegy 80-90%-át, a termelıszövetkezeti tagok 75-80%-át, s azállami gazdaságok munkásai 65-75%-át tudták megkeresni.A reáljövedelem, s különösen az életszínvonal alakulását a reálbérek mellett természetesen más tényezık isbefolyásolták. Ebbıl a szempontból kedvezı fejleménynek számított, hogy a társadalombiztosításba bevontakszáma gyors ütemben nıtt: az 1938-as 2,8 millióról 1949-re 3,8, 1953-ra 5,7, majd 1956-ra 6,3 millióra, azaz azösszlakosság valamivel több, mint 30%-áról 64%-ára. Betegség esetén a társadalom kétharmada részes ülttáppénzben, ingyenes orvosi ellátásban és kórházi kezelésben, továbbá olcsó gyógyszerekben. Mivel a különbözıegészségügyi létesítmények és berendezések fejlesztése nem tartott lépést a növekvı igényekkel, a kórházi kezelésátlagos idıtartama folyamatosan csökkent, s az ágykihasználás meghaladta a 90%-ot. A fogászati rendelések anormának tekintett 19 perc helyett átlagosan 11 percig tartottak. A kezelésben részesülık száma tehát nıtt, aszínvonal azonban csökkent. A fıváros és a vidék közötti régi különbség megmaradt. Miközben Budapesten 1956-ban 10 ezer lakosra 148 kórházi ágy jutott, addig vidéken csak 49. A lakosság egészségügyi kondíciói egészébenvéve mindazonáltal nem romlottak, inkább javultak. Különösen jelentıs volt a csecsemıhalandóság továbbicsökkenése. Míg az 1930-as évek átlagában 1000 újszülöttbıl csak 856 maradt életben, 1955-ben már 940. Amővi vetélések 1953-as drasztikus korlátozása (Ratkó-korszak) mellett ez is hozzájárult az 1950-es évek másodikharmad ára jellemzı jelentıs népességgyarapodáshoz. A kötelezı társadalombiztosítás elınyeibıl aparasztságjelentıs csoportjai - az egyéni gazdálkodók és az öregek - továbbra sem részesültek.A lakáskörülmények általában véve romlottak. Mivel a lakásépítés nem tartott lépést a lakosságnövekedéssel, azegy lakóhelyiségre jutó lakók száma az 1941-es 2,57-rıl 1949-re 2,59-re, majd 1955-re 2,64-re nıtt. Ahhoz, hogyaz egy szobára jutó laksőrőség a normának tekinthetı 2 fıre csökkenjen, 650 ezer kétszobás lakást kellett volnaépíteni. Az évi lakásszaporulat azonban a 14 ezret sem érte el. Bár az új lakások jelentıs része az újiparvárosokban – Sztálinvárosban, Kazincbarcikán, Komlón – épült, a gyors lakosságnövekedés miatt Budapestés a többi ipari centrum mellett mégis ezeken a helyeken volt a legnagyobb a lakásínség. 1949 és 1954 között atársbérletben lakók száma 50, az albérletben lakóké pedig 40%-kal emelkedett a városokban. Ez azt jelentette,hogy társbérletben mintegy 300 ezren, albérletben pedig körülbelül 120 ezren laktak. A kisebb bérházak 1952-eskisajátításával a városi bérházak összessége állami kézbe került. Az államilag megállapított lakbérek névlegesekvoltak, a háború elıttinek a töredékét sem tették ki. Ez kedvezı változásnak tekinthetı. Az épületekkarbantartásáról ugyanakkor senki sem gondoskodott, s így azok állaga fokozatosan romlott. Egy 1954-esfelmérés szerint a városi lakosságnak körülbelül ötöde lakott életveszélyes vagy teljes tatarozásra szorulólakásban.”

(Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században)


48

A FONTOSABB ÉLELMISZEREK EGY LAKOSRA JUTÓ FOGYASZTÁSA(1934-38 és 1950-54-es évek adatainak összehasonlítása)

Megnevezés Mennyiségiegység

1934–38 évek átlaga 1950–54 évek átlaga

Liszt kg 144,7 147,7Rizs kg 2,3 1,7Cukor kg 10,5 19,5Burgonya kg 130,0 108,1Sertéshús kg 15,0 16,4Marhahús kg 5,8 5,5Borjúhús kg 1,5 0,9Lóhús kg 0,3 0,4Juhhús kg 0,9 0,7Belsıség kg 1,4 1,4Baromfi kg 8,4 8,0Tojás kg 5,2 4,4Hal kg 0,7 0,6Tej- és tejtermék kg 101,9 93,5Sertészsír kg 13,0 14,7Egyéb zsírok és étolaj kg 4,0 4,4Bor liter 34,8 28,1Sör liter 3,1 14,0

A NÉPESSÉG FİBB CSOPORTJAINAK REÁLJÖVEDELME, 1950–1956. (1949 =100)

Év A munkás és alkalmazott A parasztság egy fıre jutó népesség egy fıre jutó reáljövedelme fogyasztásának reálértéke*

1950 102,8 112,71951 97,8 118,81952 87,5 106,61953 91,0 100,61954 115,0 111,01955 121,8 124,51956 129,3 131,2

* Adó és üzemi kiadások levonása nélkül.Forrás: Petı Iván – Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945–1985


49

A RATKÓ-KORSZAK

A Ratkó-korszak Ratkó Anna (1903–1981) 1950 és 1953 közötti egészségügyi miniszterségének, illetve tágabbanaz 1950 és 1956 közötti fél évtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése, az abortusztilalom és agyermektelenségi adó idıszaka. (Ratkó rendelete, amely 1953 februárjában lépett életbe /8100–2/1953/tulajdonképpen csak bejelentési és nyilvántartási kötelezettséget léptetett életbe, nem totális tilalmat, mégis ígyértelmezték. 10 hónappal késıbb, a 8100–9/1953-as rendeletben már „személyi vagy családi körülmények”indokolhatták a terhességmegszakítást.).A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották föl (betegség és szociális indokok mellé fölvették a„megszakításhoz minden áron való ragaszkodást”, és elıírták AB-bizottságok felállítását), a gyermektelenségiadót pedig a forradalom után törölték el. [...]A Ratkó-gyerekek voltak azok, akiket sokszor a szülık akarata ellenére kellett világra hozni. A hatalom egyébkéntazt várta, hogy hamarosan megugrik a magyar lélekszám. Ratkó Anna mégsem nem volt népszerő. Az akkorszületett gyermekek hamarosan elleptek bölcsıdét, óvodát, iskolát, amire nem volt felkészülve az ország. 1981-ben bekövetkezett haláláig Ratkó Anna számos állami és társadalmi tisztséget töltött be, mozgalmi szövınıtılkezdve párttitkár, SZOT-vezetı és miniszter is volt.A Ratkó-gyerekek – akik még élnek – most nyugdíjas éveikhez közelednek, ami újabb fejfájást jelent az államnak.De errıl nem ık tehetnek.

(L. Rédei Mária: Demográfia)

A Ratkó-korszak átmeneti népességnövekedést jelentett a XX. század második felének magyar demográfiai helyzetébenForrás: http://www.mno.hu

A Ratkó-korszak népességnövekedése

„ A Ratkó-gyerekek” korszaka (az ’50-es évekelején született népesség gyermekei – újabb

átmeneti népességnövekedés zajlott le)


50

DOLGOZÓ NÉPÜNK ÖRÖMMEL, LELKESEN JEGYZI A MÁSODIK BÉKEKÖLCSÖNT(Korabeli újságcikk-részlet)

Gyızelmi jelentések érkeznek az ország minden részébıl: a dolgozó nép örömmel, lelkesen válaszolt a kormányfelhívására. Egy nap telt még csak el, de már kibontakozóban van népünk újabb, hatalmas sikere, a nagyszerőnépszavazás a béke ügye mellett. Bányászok és dolgozó parasztok, honvédek és vasmunkások, mővészek és építıkveszik kezükbe a tollat, hogy a Második Békekölcsön jegyzésével ország-világ elıtt megmutassák: boldogjelenünkért és még szebb jövınkért egy emberként sorakoznak fel a párt és a kormány mögött. „A magunkhasznára, a haza javára mindannyian jegyzünk békekölcsönt” – ez a dolgozók felelete a párt és a kormányfelhívására. [...]

A Rákosi Mátyás Mővek kölcsönjegyzési versenyre hívta ki a budapesti MÁVAG-otA Második Békekölcsön jegyzésében is példát mutat egész dolgozó népünknek nagyszerő munkásosztályunk.Rıder Béla, a Rákosi Mővek szerszámgépgyárának sztahanovistája 2500 forintot jegyzett, felajánlotta, hogymunkáját még jobban megszervezi, s újabb tíz százalékkal emeli teljesítményét.Gazda Géza elvtárs, sztahánovista üzemvezetı, az anyagtakarékossági mozgalom elindítója, 4000 forintotjegyzett a Második Békekölcsönbıl.„Az Elsı Békekölcsönbıl felépült a Csepeli Gyorsvasút, az Imre-téri új házak, nagyobb fejlıdést értünk el, mintaz elıttünk élt generációk szinte egész életükben. Tudom, hogy ebben az évben még többet akarunk építeni, ezértjegyzek lényegesen nagyobb összeget, mint tavaly.”A Rákosi Mővek dolgozói levelet intéztek a MÁVAG dolgozóihoz: „Mi, a Rákosi Mátyás Mővek dolgozói – írja alevél –, akik nap mint nap érezzük kormányunk, drága Rákosi elvtársunk szeretı gondoskodását, már ez ideigsokszorosan visszakaptuk azt az összeget, amelyet az elmúlt békekölcsönjegyzéskor ajánlottunk fel a haza javára.Most versenyre hívunk benneteket, hogy a Második Békekölcsön jegyzésében túlszárnyaljuk tavalyieredményeinket. Azon leszünk, hogy ezúttal is megelızzünk benneteket.” [...]

A lovászi olajmunkások nagy lelkesedéssel jegyeztek kölcsönt az államnak. Kanizsai István brigádvezetı 1300 forintos fizetése mellett 2300 forintot jegyzett. Brigádjával vállalta, hogy avezetıségválasztás tiszteletére felajánlott 100 tonna helyett 150 tonnával több olajat termel. Balogh Ferenc fúrásitelepvezetı 2800 forintot, Stefán Rudolf fıszerelı 1500 forintot, Csörgics Pál munkaérdemrendes sztahánovistafúrómester 2000 forintot jegyzett. [...]

Békekölcsön-jegyzés a Gyıri VagongyárbanA Gyıri Vagongyárban a népnevelık valamennyien maguk is jegyeztek, mielıtt megkezdték felvilágosítómunkájukat. Gerencsér József népnevelı, aki 450 forintot keres egy hónapban, 650 forintot jegyzett. DorozsmaiLászló, az öntöde I. párttitkára, 900 forintos keresete mellett 1500 forintot jegyzett, Kovács Gyula, az öntöde II.párttitkára pedig, akinek három gyermeke van 1100 forintos keresete mellett szintén 1500 forintot jegyzett.[...]Kiváló eredmények ÓzdonAz Ózdi Kohászati Üzemekben csütörtök reggel mindenütt röpgyőlések elızték meg a kölcsönjegyzést. AFinomhengermőben Tengely István sztahánovista is felszólalt. Huszonnyolc éve dolgozik a gyárban és látja, hogymennyire fejlıdik az üzem.– Ezerhatszáz forintos jegyzésemmel azt is segíteni akarom, hogy a Finomhengerde I. számú kemencéjét mielıbbátépítsék, hogy még többet tudjunk termelni!Jakab Gyula sztahanovista elıhengerész 1400 forintot jegyzett és vállalta, hogy október 15-re befejezi évi tervét.A Durvahengerdében Durbák Pál sztahanovista, sokszoros újító elmondta, hogy régen 35–40 fillér volt azórabére és sokszor még kenyérre sem telt a családjának. Most jól keres, megbecsült ember, sok jutalmat kapottújításaiért. Ezért a sok jóért válaszol 1600 forintos jegyzéssel.[...]

(Szabad Nép, 1951. szeptember 28.)


51

KONCEPCIÓS PEREK A RÁKOSI-DIKTATÚRÁBAN

Korabeli újságcikk a Rajk-perrıl

Rajk László és társai olyan szervezkedést létesítettek, amely célul tőzte ki az alkotmányos törvénnyel biztosítottmagyar demokrácia megdöntését, Magyarország függetlenségének megsemmisítését, az ország idegenszolgaságba taszítását. Rajk és bandája azt a célt tőzték maguk elé, hogy kiszakítsák Magyarországot a békevédıinek táborából, mely egyedüli biztosítéka népünk szabadságának, boldogulásának, országunkat odaláncoljákaz imperialista háborús fronthoz, s ezzel az imperialisták csatlósává, játékszerévé alacsonyítsák. Ezt a céltmegbízóik, a jugoszláv állam mai vezetıi, Tito, Brankovics, Kardelj, és Djilasz fegyveres segítségével reméltékmegvalósítani. Rajk és bandája meg akarták semmisíteni a magyar népi demokrácia minden nagy vívmányát, aparasztoknak kiosztott földet vissza akarták adni a nagybirtokosoknak, a bányákat, gyárakat a nagy tıkéseknek, adolgozó nép kezét újra bilincsbe verni, és újra hatalomra juttatni a magyar nép nyugatra szökött ellenségeit. [...]Rajk és társai tervei mögött is az amerikai imperializmus állott. [...]Rajk László és társai e bőnös, aljas célok elérésére semmiféle gazságtól nem riadtak vissza. A vád a vádlottakbeismerésével, az iratokhoz csatolt és a fıtárgyaláson ismertetendı iratokkal és feljegyzésekkel bizonyított. Avádat mindenben igazolja azoknak a tanúknak a vallomása, akinek kihallgatására a vádiratban indítványt tettem.A vádlottakkal szemben cselekményük beszámíthatóságát, megbüntethetıségüket és az eljárás megindítását kizáróok nem forog fenn. Ezért a velük szemben megemelt vád törvényre alapított.

(Magyar Nemzet, 1949. szeptember 11.)

Ítélet Mindszenty József perében

Mindszenty Józsefelsırendő vádlott bőnös egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett, a demokratikus államrend és a köztársaságmegdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bőntettében, továbbá egyrendbeli folytatólagosan elkövetetthőtlenség bőntettében, egyrendbeli folytatólagosan elkövetett külföldi fizetési eszközök zárolt letétbehelyezésének elmulasztásával elkövetett bőntettben, továbbá egyrendbeli folytatólagosan elkövetett külföldifizetési eszközökkel való üzérkedés bőntettében, ugyancsak egyrendbeli folytatólagosan elkövetett külföldi fizetésieszköznek engedély nélkül az ország területérıl való kijuttatásával elkövetett bőntettben, továbbá egyrendbelibejelentés alá esı értékkel engedély nélkül való rendelkezéssel megvalósított bőntettben. [...]

Az ítélet rendelkezı része:A népbíróság külön tanácsa ezért Mindszenty József elsırendő vádlottat életfogytig tartó fegyházra mintfıbüntetésre, továbbá egész vagyonának elkobzására mint mellékbüntetésre, 10 évi hivatalvesztésre és politikaijogai gyakorlásának ugyanilyen idıre való felfüggesztésére ítéli. [...]Mindszenty, minthogy Habsburg Ottó megkoronázásához biztosítani akarta a magyar szent koronát, sorozatoslépéseket tett, hogy a magyar állam tulajdonát képezı és a nyilasok által nyugatra hurcolt, a békeszerzıdésszerint a magyar államnak visszaszolgáltatandó és egyenlıre a németországi amerikai megszálló erıkbirtokában lévı korona semmiképpen se adassék vissza Magyarországnak. [...]Mindszenty az Egyesült Államok kormányának a magyar belügyekbe való illetéktelen és erıszakos beavatkozásaérdekében az USA budapesti követén keresztül a beadványok egész sorát intézte az Egyesült Államokkormányához. Így 1946. május 4-.i kelettel beadványt intézett az angol és amerikai követhez, amelyben kérte,hogy küldjenek az országba angol-amerikai megszálló hadsereget. [...]

(MTI közlemény, 1949)


52

A HÚSÉRT- ügy

E könyv írójának alkalma volt beszélni 1951 augusztusában a per két fıvádlottjával a Markó utcai fogházban.Akkor szállították át ıket az ÁVH-ról a fıtárgyalásra.Elmondották, hogy 1951 kora tavaszán a Pártközpontból elrendelték, hogy moszkvai utasításra Kelet-Németország felsegítésére az összes raktárakban található húsféleségeket azonnal ki kell szállítani Kelet-Németországba, […] hogy a világ közvéleménye elıtt bebizonyítsák, hogy a keleti rendszer gazdaságilag éppolyan kiváló eredményeket tud felmutatni, mint a nyugati.A HÚSÉRT-vezetık tiltakoztak, hogy a HÚSÉRT-üzletek minden utánpótlás nélkül maradnak, ha a tartalékokat iski kell szállítani. Nem használt. Pár hónappal késıbb a várt eredmény bekövetkezett. Budapestrıl eltőnt a hús.Amikor a csepeli asszonyok tiltakoztak, hogy az üzletek üresek, akkor az ÁVH lefogta a HÚSÉRT azon vezetıit,akik nem voltak párttagok, s mint bőnbakokat állították statáriális bíróság elé. A vád ellenük az volt, hogy a húshelyett „papírt és csontot” adtak el a dolgozóknak […] s a többit elfeketézték!Elképzelhetı, hogy több százezer kiló papírt és csontot adtak volna el? Elképzelhetı, hogy ugyanezt amennyiséget ugyanakkor sikerült a feketepiacon eladni? Ezek szerint 1951-ben Budapesten mindenki afeketepiacon szerezte be a hússzükségletét! […] Fogalmuk sem volt, hogy statáriális bíróság tárgyalja ügyüket,legfeljebb azon töprengtek, hogy az ÁVH; miért követelte tılük, hogy a tárgyaláson vallják azt: igenis feketéztek,igenis az ı hibájukból fordult elı, hogy a hús nagy része eltőnt Budapestrıl. […] A tárgyalás után mindkettıjüketazonnal kivégezték.

(Fehérváry I.: Börtönvilág Magyarországon)

A DISZ ELSİ KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATAI, 1951

1. A béke megvédése, a szocializmus építése új, nagy feladatokat állít a dolgozó magyar ifjúság elé, amelyeketcsak úgy tud eredményesen megoldani, ha létrehozza a dolgozó ifjúság szélesebb rétegeit felölelı, egységes,forradalmi tömegszervezetét. Ezért a dolgozó és tanuló ifjúság kongresszusa, amelyen a SZIT4, az EPOSZ5, aDiákszövetség és a MEFESZ6 küldöttei vesznek részt, elhatározza, hogy egyesíti az ifjúsági rétegszervezeteket ésmegalakítja a Dolgozó Ifjúság Szövetségét. A dolgozó Ifjúság Szövetsége erejének, egységének, forradalmiszellemének legfıbb biztosítéka a Magyar dolgozók Pártja vezetése. A dolgozó Ifjúság Szövetsége amunkásosztály gyızelmes világnézete: a marxizmusleninizmus alapján áll.2. A dolgozó Ifjúság szövetségének vezetı ereje az ifjúmunkásság. Az ifjúmunkásságra vár az a feladat, hogypéldát mutasson az egész dolgozó ifjúságnak a munkában és a harcban s biztosítsa az új ifjúsági szövetség mélyösszeforrását nemzetünk vezetı osztályával: a munkásosztállyal.Az ifjúmunkásság mellett a dolgozó Ifjúság szövetségének legerısebb pillére a dolgozó parasztfiatalság. Adolgozó parasztfiatalságra vár az a feladat, hogy a falu szocialista átalakításáért vívott küzdelemnek élvonalábanhaladjon s biztos támasza legyen az új ifjúsági szövetségnek a kulák és a klerikális reakció ellen vívott harcban.A Dolgozó Ifjúság Szövetségében az ifjúmunkásság vezetésével megvalósul a munkás, a dolgozó paraszt, a tanulóés értelmiségi ifjúság megbonthatatlan egysége. A dolgozó Ifjúság Szövetsége széles, pártonkívüli, önállótömegszervezet, amelynek tagja lehet minden dolgozó és tanuló fiatal, aki szereti hazáját és népét, kész dolgozniés harcolni az ifjúság boldogjövıjéért, békénk védelméért, a szocializmus felépítéséért. Nem lehetnek a szövetségtagjai a kizsákmányoló osztályhoz tartozók, azok, akik szemben állnak a szövetség céljaival és alapelveivel.3. A Dolgozó Ifjúság Szövetségének az a feladata, hogy képviselje a dolgozó ifjúság érdekeit, biztosítsa a dolgozóifjúság szocialista nevelését s a Magyar Dolgozók Pártja legjobb segítıtársa legyen a szocializmus építésében, abéke védelmében.

4 Szakszervezeti Ifjúsági és Táncmozgalom5 Egységes Parasztifjúsági Szervezetek Országos Szövetsége6 Magyar Egyetemi és Fıiskolai Egyesületek Szövetsége


53

Nevelje a dolgozó és a tanuló ifjúságot a hıs lenini-sztálini Komszomol példájának követésére. Nevelje a magyarifjúságot a Magyar Dolgozók Pártja és drága vezérünk Rákosi Mátyás iránti odaadó hőségre és szeretetre.Nevelje ifjúságunkat a dolgozó nép hazájának szeretetére, példamutató helytállásra a munkában és tanulásban,áldozatok vállalására a béke megvédése és az épülı szocializmus érdekében.Nevelje ifjúságunkat engesztelhetetlen győlöletre hazánk és népünk ellenségeivel: az imperialista háborúsgyújtogatókkal s magyarországi ügynökeikkel szemben. Erısítse ifjúságunkban fiatal néphadseregünk irántiszeretetét s vésse minden magyar szívébe, hogy a hazát – ha kell – életünk árán is megvédjük.Nevelje az ifjúságot szent szolidaritásra a világ minden békeszeretı népe és ifjúsága iránt s megingathatatlanhőségre, forró szeretetre a felszabadító Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt. A kongresszus megbízza a dolgozóIfjúság szövetsége központi vezetıségét, hogy dolgozza ki a szövetség programját.4. A kongresszus megállapítja, hogy a Dolgozó Ifjúság Szövetsége csak úgy tudja sikeresen megoldani az elıtteálló feladatokat, ha erıs, egységes, szilárd, a demokratikus centralizmus alapján álló szervezet lesz. A dolgozóIfjúság szövetsége szervezeteit a fiatalok munkahelyein, üzemekben, iskolákban és lakóhelyeken építi ki.A kongresszus megbízza a dolgozó Ifjúság szövetsége központi vezetıségét, hogy dolgozza ki a szövetségszervezeti szabályzatát.A Dolgozó Ifjúság Szövetségének megalakulása új szakaszt nyit meg a magyar ifjúság életében. A DolgozóIfjúság Szövetségére történelmi feladat vár: a szocialista építés ifjú hadseregének szervezése és nevelése. Akongresszus bizonyos abban, hogy a Dolgozó Ifjúság Szövetsége ezt a történelmi feladatot a Magyar DolgozókPártja és Rákosi Mátyás elvtárs vezetésével sikeresen megoldja.

AZ MDP KÖZPONTI VEZETİSÉGÉNEK HATÁROZATA A „KLERIKÁLIS REAKCIÓ” ELLENI HARCRÓL, 1951

1. A Központi Vezetıség megállapítja, hogy a klerikális reakció aknamunkája a népi demokrácia ellen az utóbbihónapokban fokozódott. Ez összefügg:a) az osztályharc élesedésével az országban;b) az imperialista háborús uszítók fokozódó agresszivitásával.A szocializmus építésének politikája fokozza és élesíti a régi uralkodó osztályok maradványainak, valamint akulákságnak az ellenállását. A klerikális reakció, amely a felszabadulás óta elıharcosa a régi rendszer, anagybirtokos és nagytıkés osztályok uralma visszaállításának, teljes erıvel támogatja a kulákság ellenállását amezıgazdaság szocialista átalakításával szemben.Az imperialisták a béke, a demokrácia és a szocializmus erıi elleni harcukban egyre inkább veszik igénybe akatolikus egyház nemzetközi szervezetét. A klerikális reakció a népi demokrácia országaiban, Magyarországonis, az amerikai imperializmus kiszolgálójának, a Vatikánnak utasításait hajtja végre. A klerikális reakció azimperialisták ötödik hadoszlopának szerepét játssza Magyarországon. Az imperialista háborús uszítók klerikálisÜgynöksége, amely szorosan együttmőködik az imperialisták jobboldali szociáldemokrata és titoistaÜgynökeivel, annál veszélyesebb, mert reakciós politikáját „vallásos” mezbe igyekszik bújtatni.A békéért folytatott harcnak szerves része a harc az imperialisták kémei, Ügynökei és szövetségesei ellen. Azimperialisták ötödik hadoszlopának létezése és tevékenysége növeli a háborús veszélyt. A klerikális reakció elleniharc tehát szerves része annak a küzdelemnek, amelyet a magyar dolgozók a béke megvédéséért vívnak.2. A klerikális reakciónak a háborús uszítókat szolgáló aknamunkája élesen kifejezésre jutott a magyar katolikuspüspöki kar legutóbbi nyilatkozatában, mely jezsuita köntörfalazással ugyan, de lényegében félreérthetetlenül abékemozgalom ellen fordult. II Ezzel a magyar katolikus püspöki kar szembefordult a magyar dolgozó népmillióinak békeakaratával, kirekesztette magát a békéért küzdı magyar dolgozók közösségébıl és szócsövévé válta hatalmukat vesztett volt uralkodó osztályoknak, kizsákmányoló rétegeknek, amelyeknek egyetlen reménysége aharmadik világháború, a nyugati imperialisták fegyveres segítsége, az atombomba.békemozgalom ellen fordult, meg kell különböztetni a papságnak, elsısorban a lelkészkedı alsópapságnak azt arészét, amely ıszintén és meggyızıdésbıl csatlakozott a magyar dolgozó nép nagy békemozgalmához. Az a tény,hogy papok százai írták alá a békeíveket, mutatja, hogy a katolikus egyház soraiban növekednek azok az erık,


54

amelyek a dolgozó nép és a béke ellen forduló klerikális reakcióval szemben, készek együtt haladni a népidemokráciával és támogatni annak a szocializmust építı, békét védelmezı munkáját.4. A klerikális reakció aknamunkája arra irányul, hogy aláássa dolgozó népünk egységét, munkakedvét,fegyelmét, a Népköztársaság kormánya, a Párt iránti bizalmát és ily módon segítse az imperialista háborúsuszítók terveit. A klerikális re akció háborús rémhíreket terjeszt, uszít a szocialista munkaverseny ellen, ócsároljaa Sztahanov-mozgalmat. A dolgozó nép nagy Ünnepeinek megzavarására törekszik. Tudatosan elısegíti amunkás-és dolgozó paraszt tanulók lemorzsolódását az iskolákban. A népi demokrácia tudást, és mőveltségetterjeszt, a klerikális reakció tudatlanságra és egyes néprétegek maradiságára épít. A vallás tanításait akizsákmányoló elemek iránti részvét felkeltésére, a kulákok megvédésére igyekszik felhasználni. A parasztságot azipari munkásság ellen próbálja hangolni. Az egyházi ünnepeket és szertartásokat úgy szervezi, hogy azokalkalmasak legyenek a termelés és a tanulás, a munka és az iskolai fegyelem bomlasztására, semmibe véve anépköztársaság kormányának rendelkezéseit a törvényes munkaszüneti napokról.5. A klerikális reakció e bomlasztó munkája érdekében szívós tömegpropagandát folytat, a legkülönbözıbblegális és illegális módszereket alkalmazza. Egyrészt igyekszik lejáratni, kompromittálni a tömegszervezeteket(úttörık, ifjúsági szövetség), másrészt próbál behatolni a tömegszervezetekbe szülıi értekezletek stb.). Titkosszervezeteket teremt, melyek arra szolgálnak, hogy vallásos köntösben a népköztársaság ellen hangolják és szer-vezzék elsısorban az ifjúságot. A klerikális reakció elterjedt módszere a gyermekeknek a szülık, a szülıknek agyermekek ellen hangolása, férj és feleség kijátszása egymás ellen. Sötét céljai érdekében a klerikális reakciónem riad vissza a család békéjének és egységének megbontásától.6. A klerikális reakció tömegagitációjának legfontosabb szervezetei a különféle férfi és nıi szerzetesrendek. Anagyszámú férfi és nıi szerzetesrendek vagy maguk mondtak le azokról a feladatokról, amelyeknek teljesítése voltállítólagos hivatásuk, vagy régi szerepük vált feleslegessé a szocializmust építı népi demokráciában, vagyreakciós célokra visszaélnek szerzetesi tevékenységükkel. A szerzetesrendek tagjai mint reakciós hírverık, mint azimperialisták agitátorai járják az országot. A tanító szerzetesrendek tagjai, megtagadva a tanítást az államiiskolákban, mint lelkészek helyezkedtek el, aminek következtében a klerikális reakció agitátor-apparátusa, apapok létszáma indokolatlanul megnıtt.7. A klerikális reakció, visszaélve a Párt és az állam lojális és türelmes magatartásával, féktelen agitációt fejtettki a fakultatív vallásoktatás demokratikus elve ellen, igyekezett megfélemlíteni, közmegvetésnek kitenni azokat agyermekeket, akik nem jártak hittanórára. A hittantanítás túlnyomórészt nem a vallásoktatást, hanem a reakciósuszítást, a klerikális reakció befolyásának terjesztését szolgálta.8. A Központi Vezetıség örömmel és elégtétellel állapítja meg, hogy a magyar pedagógusok zöme becsülettelteljesítve hivatását, a Népköztársaság, a dolgozó nép hazája szeretetére neveli a gyermekeket és szembeszáll avallástanítás ürügyén folytatott klerikális reakciós lélekmérgezéssel. Ugyanakkor azt is megállapítja, hogy mégsok olyan pedagógus van, aki a klerikális reakció „bizalmijának” szerepét játssza az iskolákban és mindenféleeszközzel segíti a reakciós hitoktatók aknamunkáját a népi demokrácia ellen.9. A Központi Vezetıség megállapítja, hogy a protestáns egyházakkal, valamint a zsidó egyházzal kötöttmegegyezés változatlanul érvényes és jól funkcionál. Ezek a megegyezések bizonyítják, hogy a népköztársaságteljes mértékben biztosítja a vallásszabadságot és hogy az egyházak békében tudnak élni a népi demokráciában.Ugyanakkor megállapítja, hogy a reakciós törekvések a protestáns és a zsidó egyházban is jelentkeznek. […]

1951. ÉVI I. TÖRVÉNY AZ ÁLLAMI EGYHÁZÜGYI HIVATAL FELÁLLÍTÁSÁRÓL

1. § (1) Az állam és a vallásfelekezetek közötti ügyek intézésére, így különösen az egyes vallásfelekezetekkel kötöttegyezmények és megállapodások végrehajtása és a vallásfelekezetek állami támogatása céljára ÁllamiEgyházügyi Hivatalt kell felállítani.(2) Az Állami Egyházügyi Hivatal a minisztertanács fıfelügyelete alá tartozik. A minisztertanács fıfelügyeletijogát egyik tagja útján gyakorolja.2. § (1) Az Állami Egyházügyi Hivatal szervezetére, hatáskörére, valamint mőködésére vonatkozó rendelkezéseketa minisztertanács rendelettel állapítja meg.


55

(2) Az Állami Egyházügyi Hivatal szervezésével és mőködésével kapcsolatos személyi és dologi kiadásokfedezésérıl az állami költségvetésben külön címben kell gondoskodni.3. § Az Állami Egyházügyi Hivatal felállításával a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak a vallásügyekkelkapcsolatos ügyköre megszőnik, ennek megfelelıen a minisztérium elnevezésében a vallási ügykörre való utalástmellızni kell.4. § A jelen törvény végrehajtásáról a minisztertanács gondoskodik.

KORABELI FELJEGYZÉSEK

SZTÁLIN HALÁLÁVAL KAPCSOLATOS „ IZGATÓ KIJELENTÉSEKRİL”, 1953

Gyula: Keresztes István, 56 éves, szegényparaszt származású, felszabadulás elıtt magánfuvarozással foglalkozott,jelenleg Belsped fuvarozó. Március 9-én Sztálin elvtárs temetésének idıpontjában, mikor a tszcs dolgozókmunkájukat 5 percre abbahagyták, felszólították ıt is, hogy álljon meg kocsijával, ekkor kijelentette: „azért álljakmeg, hogy Sztálin megdöglött, egye meg a fene ahol van...” […]Gyır: Molnár Nándor, 60 éves, ácsmester, iparoscsaládból származik, kulák barátai vannak, jelenleg 3 holdföldön gazdálkodik. 1953. március 6-án Sztálin elvtárs halálával kapcsolatban a következıket mondotta: „márelıbb is megdögölhetett volna. A magyar rádió ilyesmit elhallgat, ahelyett borsóültetéssel foglalkozik, hogymilyen határideig ültessék a tszcs-k a borsót. A Szabad Európa hangja mondja meg az igazat.” […]Eger: Szőcs Eszter, 36 éves, gyári munkás, maklártályai lakos, testvérét internálták demokráciaellenesmagatartása miatt, ı maga nyugatos, csak 1947 -ben jött haza, rossz munkás. 1953. évi március hó 6-án Sztálinelvtárs halálával kapcsolatban kijelentette: „Én már régen kérem az istent, hogy könnyebbítse meg neki az ágyat,hogy több kenyér jusson nekünk.” A gyár dolgozói röpgyőlésen követelték az eltávolítását, ez meg is történt. […]Szeged: Simonka Sándor, 63 éves, görög kat. kántor, volt gyári alkalmazott, 1928 óta bérelt földön gazdálkodott.Kisgazdapárt tagja [volt] , sikkasztásért 1 hónapot ült. Sztálin elvtárs halálával kapcsolatban a következıkijelentést tette: „Sokkal elıbb meghalt, mint a rádió közölte, mert már be volt balzsamozva, ez volt az elsı lépésa rab államok felszabadítása felé, mert rendszerváltozás lesz amerikai vezetéssel” Kigúnyolta az ırséget állóRákosit és a részeges paraszt Dobit. Mondotta, hogy „Rákosi, Gerı is megfigyelés alatt vannak, nem tudják, hogymikor tartóztatják le ıket. 180 vagon élelmet vittek ki az országból. Mindenki el van keseredve, csak egy gyufaszálkell és felrobban az egész.” […]Szeged: Forrai László, 46 éves, volt ht. százados, leventeoktató, levente-körzetparancsnok, jelenleg foglalkozásnélküli. Azt a kijelentést tette, hogy a „parasztságon fog megdı1ni a rendszerünk, az oroszoknak végük van. Aztcsinálják az oroszok ebben a szabad Magyarországban, amit akarnak. A dolgozók el vannak nyomva, kizsák-mányolják ıket”, majd Sztálin elvtárs halálával kapcsolatban azt a kijelentést tette, „kár, hogy természeteshalállal múlt ki, várhatott volna még, amíg meg nem bukik és egy meszesgödörbe dobták volna. Oroszországbanforradalom lesz.”Szeged: Tatai Károly, 66 éves, volt VKF 11.1 százados, jelenleg foglalkozás nélküli egyén. 1908-tóI1918-igcsapattiszt volt, majd 1927-ig a vezérkari fınökségen dolgozott mint hírszerzı tiszt, és a jugoszláviai hírszerzésvezetıje volt. 1939-ig nyugdíjban élt, majd 1939-tó1 segédhivatalban adminisztrációs munkát végzett. Sztálinelvtárs halálával kapcsolatban a következı kijelentéseket tette: "Bár döglött volna meg a háború alatt az a vénnyugalmazott postarabló, 2 akkor nem volna ilyen világ, hogy az embereknek állandóan félelemben kelljen élni. ASzovjetunió összerabolt területeket és könyörög a békéért. Az oroszok már nem tudják sokáig a magyar bábjaikatkormányon tartani. Züllött az egész demokrácia, rövidesen meg fog változni az egész rendszer.” […]Eger: Maczó Gyuláné, 41 éves, tanító felesége, erkölcstelen élető. Április 24-én az egyik gyöngyösi textilüzletbena következı kijelentést tette: „A Szovjetunióban bı termés lesz, mert a legnagyobb ganaj földbe került.”


56

1953. ÉVI TÖRVÉNY SZTÁLIN GENERALISSZIMUSZ EMLÉKÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRİL

Joszif Visszarionovics Sztálin elvtárs, generalisszimusz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke 1953. március5-én eltávozott az élık sorából. Azok közé a világot átalakító nagy férfiak közé tartozott, akik a legtöbbet tetteknemcsak saját népük és államuk felvirágoztatásáért, hanem az egész emberiség haladásáért, a világ mindendolgozójának felszabadításáért és boldogulásáért.A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kimondja:„A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta aföldesurak és nagytıkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk elıtt a demokratikus fejlıdésútját.”A hazánkat felszabadító Szovjetuniót és fegyveres erejét Joszif Visszarionovics Sztálin elvtárs vezette. Elsısorbanneki köszönhetjük azt az önzetlen segítséget, amelyben a nagy Szovjetunió szakadatlanul részesítette a MagyarNépköztársaságot. Elsısorban neki köszönhetjük, hogy népünk, a Szovjetunió támogatásával sikeresen vé-delmezve békéjét és függetlenségét, eredményesen rakja le a szocializmus alapjait Magyarországon.Joszif Visszarionovics Sztálin elvtárs neve, mőve és tanítása eltéphetetlenül összeforrt hazánk történelmével. Amagyar nemzet függetlensége, a magyar nép szabadsága, a magyar dolgozók felemelkedése eltéphetetlenülösszeforrt azzal, amit Joszif Visszarionovics Sztálin elvtárs a szovjet nép, az egész haladó emberiség számára al-kotott.Joszif Visszarionovics Sztálin elvtárs emléke iránti tisztelet és kegyelet, nagy tanításaihoz való rendíthetetlenhőség kifejezéséül az Országgyőlés a következı törvényt alkotja:1. §. Az Országgyőlés Joszif Visszarionovics Sztálin elvtárs emlékét, a magyar nép felszabadítása, a magyarnemzet függetlenségének kivívása és biztosítása, a magyar dolgozók politikai, gazdasági, kulturális felemelkedésekörül szerzett elévülhetetlen érdemeiért, a magyar nép el nem múló hálájának tanúbizonyságául törvénybe iktatja.

(Állam és Igazgatás, 1953. március)

A KORABELI SAJTÓ A VÁROSLIGETBEN EMELT SZTÁLIN -SZOBORRÓL

Milyen hatalmas: ez az elsı gondolatunk. Azután mindjárt: milyen jóságos. Ma reggel olvastam egy győjteményeskötetben Lebegyev-Kumacs versét, amely Sztálint mint a föld kertésztét énekli meg. A szobor láttán az ı soraijutnak eszembe: „Párázik a fekete föld. / Harmatos a fő, az ág … / Ismerjük a drága kertész / Bajszalattimosolyát.”

(Irodalmi Újság, 1952)

„A városunk fölé magasodó Sztálin-szobor azt hirdeti, [...] hogy a hazát szeretni és hőnek lenni aSzovjetunióhoz, hazafiasnak lenni és proletár módra nemzetközivé lenni – egyet jelent.

(Szabad Nép, 1952)


57

RÁKOSI SZEMÉLYI KULTUSZA A KULTÚRÁBAN

Részletek korabeli versekbıl:

S İ visszajött. A munka, jog, szabadságmagyar népünkhöz vele visszatért:a dolgozó köszönti benne apját,az országépítıt, a bölcs vezért!A múlt mocskát lemostuk valahára,Épülj tovább hazánk, elıre! Még!Hol van az építés végsı határa?Rákosi szól: „Végsı határ az ég!”

(Képes Géza: A szabadság dala)

Én a kastély rézbıl kivert nagy tornyárólMár a szép szabadság lobogója lángolÉs a Párt ablakából egy Rákosi-kép:Az néz bíztatón és mosolyog feléd.

(Juhász Ferenc: Sántha család)

Békét akarunk a világnak!Dolgozni vígan, a magunkGazdáiként, magunk javáért.Szabad országot akarunk! –Zúgták, táncolták, énekeltékA dolgozó nép fiaiKiket helytállni megtanítottA Párt és Rákosi.

(Benjámin László: A Párt és Rákosi)

Az elsı szó róla beszéljencsak İt dicsérje, a zömökférfit, akit tizenhat évigtitkoltak tılünk börtönök.S kilépve onnan ránk emeltekét okos, mosolygó szemétés kezét nyújtva, kivezettea fényre nemzetét.

(Ismeretlen költı verse Rákosiról)

Rákosi köszöntése (korabeli csasztuska):

Jertek lányok öltözzetek fehérbe!Szórjatok rózsát a Rákosi elvtárs elébe!Hadd járjon ı a rózsában bokáig,Éljen, éljen a Rákosi elvtárs sokáig!

JAVASLAT RÁKOSI MÁTYÁS 60. SZÜLETÉSNAPJÁNAK MEGÜNNEPLÉSÉRE

SZIGORÚAN BIZALMAS!Készült 7 példányban.

JavaslatRákosi elvtárs 60. születésnapjának

megünneplésére

1. Március 8-án (pénteken) a Párt és a Kormány által rendezett ünnepi ülés az Operában. A Párt és aKormány nevében Gerı Ernı elvtárs tartson beszédet.

2. A Szabad Nép közli március 9-én a Központi Vezetıség levelét Rákosi elvtárshoz és a vezércikket.Felelıs: Révai József elvtárs.

3. Az ünnepség elıtt a DISZ tartson fáklyás felvonulást a Sztálin úton az Opera elıtt.


58

4. Március 9-én, szombat délután az ország pártszervezetei rendezzenek ünnepi pártnapokat,kultúrmősorral egybekötve. Szombat délelıtt iskolai ünnepségek keretében emlékezzenek meg Rákosielvtárs születésnapjáról.

5. Március 9-re alapítsunk az általános, közép- és fıiskolák tanulói számára tanulmányi versennyelösszekötött Rákosi Mátyás ösztöndíjat, mely a legjobb diákok megfelelı továbbképzését fokozottanbiztosítsa.

6. Mővészeti téren:a. Kisfaludy Strobl Zsigmond haladéktalanul kapjon megbízást Rákosi elvtárs portréjának

megmintázására és Poór Bertalan arcképének megfestésére.b. A Népmővelési Minisztérium és az Írószövetség támogassa Rákosi elvtárs életérıl szóló versek,

elbeszélések és drámai mővek megírását. Különös figyelmet kell szentelni az ifjúságiirodalomnak.

7. A miskolci mőegyetemet nevezzük el Rákosi elvtársról. Jelöljünk meg emléktáblával néhány olyanépületet és helyet, melyekhez Rákosi elvtárs életének jelentıs eseményei kapcsolódnak.

8. A Munkásmozgalmi Intézet készítsen elı Rákosi elvtárs életérıl kiadványt kb. 10 ív terjedelemben.Elıkészítik: Réti László és Karinthy Ferenc elvtársak. Végsı formába önti egy kijelölendıszerkesztıbizottság.

9. A Munkásmozgalmi Intézet új épületében (Kúria) rendezzen kiállítást Rákosi elvtárs életérıl és harcairól,továbbá ajándék-kiállítást.

10. Az ünnepség elıkészítésére pártbizottságot javasolok, melynek vezetıje Révai elvtárs legyen.

Budapest, 1951. augusztus 27.Révai József s. k.

IDEOLÓGIAI NEVELÉS AZ ISKOLÁKBAN

Részletek matematika tankönyvekbıl (1950-es évek eleje)

Egy francia gyárban 360 munkás dolgozott. A gyártulajdonos a gyári dolgozók harmadrészét elbocsátotta, mivelaz amerikai imperialisták iparcikkeinek beözönlése miatt nem tudta termékeit haszonnal eladni. Hány munkásvált a gyárban így munkanélkülivé?

Egy Koreába kényszerített angol hadosztály létszáma 16 450 katona volt. 1892 ember megadta magát, 827meghalt, 1245 megsebesült a koreai és a koreaiak segítségére sietı kínai csapatokkal vívott ütközetben. Hány fırecsökkent így a hadosztály létszáma?

Egy egyénileg dolgozó paraszt 95 kg búzát vetett. Aratás után 1140 kg-ot csépelt ki a kalászokból. Hányszoros atermése? A szomszédos tszcs-ben7 ugyanolyan földön 16-szoros termés volt! Hány mázsás termésnek felel ezmeg? Miért ott volt nagyobb a termés?

Rákosi Mátyás tanulmányi verseny létesítése a középiskolákban

Rákosi Mátyás tanulmányi versenyt kell létesíteni az összes középiskolák III. és IV. osztályos tanulói részére.A versenyre minden évben a tanév végén kerüljön sor. A tanulmányi verseny tárgyait évenként a K[özoktatási]M[inisztérium] és a többi szakminisztérium jelölje ki.A verseny elsı díja 1000 Ft és díszoklevél, második és harmadik díja 500 Ft és díszoklevél legyen.

7 termelıszövetkezeti csoport


59

A Rákosi Mátyás ösztöndíj, a Rákosi érem és a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny létesítésérıl minisztertanácsihatározat jelenjen meg, melyet Rákosi elvtárs születésnapján az ünnepségek keretében ismertessenek azegyetemeken, fıiskolákon és középiskolákon.

(Az MDP KV titkárságának határozata, 1952)

1953. JÚNIUSI PÁRTHATÁROZATOK(BÍRÁLAT AZ MDP KÖZPONTI VEZETİSÉGÉNEK ÜLÉSÉN, 1953. JÚNIUS 28.)

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetıségének teljes ülése megállapítja, hogy az utóbbi évek folyamán apárt vezetése, élén Rákosi Mátyás elvtárssal, politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában komoly hibákatkövetetett el. E hibák kedvezıtlenül hatottak ki a lakosság s nem utolsósorban a munkásosztály életszínvonalára,lazították a párt viszonyát a munkásosztállyal, megrontották általában a párt, az állam és a dolgozó tömegekviszonyát, és súlyos nehézségeket okoztak a népgazdaságban. [...]A párt vezetése a túlzottan gyors iparosításra, s különösen a nehézipar túlzottan gyors fejlesztésére vett irányt,nem számolva az ország reális helyzetével és a munkásosztály, a dolgozó nép életszükségleteivel. [...]A párt vezetése elhanyagolta a mezıgazdasági termelést, és túlzottan gyors ütemben folytatta a mezıgazdaságtársadalmasítását. [...]A mezıgazdaság társadalmasításának túlzott üteme annál súlyosabb hiba volt, mert a párt vezetésén belül NagyImre elvtárs fellépett ez ellen a politika ellen, de ahelyett, hogy a párt vezetése álláspontját magáévá tette volna,ezt az álláspontot helytelenül „opportunistának” minısítette, és szervezeti rendszabályt alkalmazott Nagy Imreelvtárssal szemben. [...]A párt általános irányvonalában és a gazdaságpolitikában elkövetett hibák nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy adolgozó tömegekkel szemben széles mértékben alkalmaztak és alkalmaznak adminisztratív módszereket, arendırség, a bíróságok tömegesen büntetnek, és a hatóságok ridegen bánnak alakossággal, s gyakoriak azönkényeskedések.1951 és 1953. május 1., vagyis két év és négy hónap alatt a rendırség mint kihágási bíróság kereken 850 000esetben szabott ki büntetést. [...] A bíróságok 1950-1953. 1. negyede között, vagyis három és egynegyed év alatt650 000 személy ügyével foglalkoztak, és 387 000 személy ellen hoztak elmarasztaló ítéletet. [...]Még mindig fennáll nálunk az internálások rendszere, amely sok önkényeskedésre ad lehetıséget, és amely többmint nyolc évvel a háború befejezése után, indokolatlan. [...]A kollektív vezetés helyettesítéséért személyi vezetéssel s az ezzel párosuló személyi kultusz elterjedéséértelsısorban Rákosi elvtárs a felelıs.Vezérkedés és nagymértékő személyi kultusz folyt a hadseregben is, ahol ez a vezetésben a hadseregnek anépgazdaság teherbíró képességére való tekintet nélküli, túlzott fejlesztési irányzatával párosult. Ezértelsısorban Farkas Mihály elvtárs a felelıs.A személyi jellegő vezetés akadályozta és lehetetlenné tette, hogy a párt és az állam élén igazi vezetı kollektívaalakuljon ki. Csak igen kis számban vittek elıre magyar származású vezetı kádereket a legfelsıbb funkciókba, ésezeket is inkább formálisan, mint ténylegesen. Valójában a vezetés klikkszerő volt és mindössze négy elvtárs –Rákosi, Gerı, Farkas, Révai elvtársak – kezében összpontosult. [...]Helytelen módon vezette a párt és személyesen Rákosi elvtárs az Államvédelmi Hatóságot, helytelen volt, hogyRákosi elvtárs közvetlenül utasításokat adott az Államvédelmi Hatóságnak arra, hogy hogyan nyomozzon, kittartóztasson le, utasítást adott letartóztatottak fizikai bántalmazására, amit a törvény megtilt. Emellett Rákosielvtárs utasításai több esetben helytelenek voltak, és megnehezítették az igazság felderítését. [...]


60

NAGY IMRE: MINISZTERELNÖKI PROGRAMBESZÉD(1953. JÚLIUS 4.)

Tisztelt Országgyőlés!Amidın hazánk felszabadulása után a hatalmat a dolgozó nép vette kezébe az országban, a demokratikusnépképviselet alapján az országgyőlés jelentısége lényegesen megnövekedett. Magyarország demokratikusújjászületésével a történelem viharában örökre alámerült a régi, földesúri-burzsoá parlament, mely az alkotmánysáncain kívül rekesztette a dolgozó népet, a munkásosztályt és a parasztságot. Az úri parlament törvényhozása ésország-kormányzása elmaradt, gazdaságilag fejletlen országot, szabadságától és jogaitól megfosztott népethagyott maga után. Amióta a nép küldöttei bevonultak a törvényhozás házába és a népszabadságot, a népjogot,magát a dolgozó magyar népet tették meg a törvényhozás fundamentumává, megkezdıdött a gyümölcsözı,törvényhozó munka, kibontakozott a nép alkotó kezdeményezése. Az elızı országgyőlés jelentıs alkotásokkalgazdagította a népi demokrácia sikereit az állami, gazdasági és kulturális élet számos területén. A szocializmusalapjainak lerakása, népgazdaságunk fejlesztése terén elért eredmények mindenekfelett nagyszerő

munkásosztályunk öntudatos helytállását és áldozatkészségét dicsérik. A magyar munkásosztály, amely a hatalomletéteményese, a szocializmus elıharcosa és fı ereje országunkban, méltónak bizonyult a rá háruló történelmifeladatokra, és a szocializmus sorsáért érzett felelısséggel, minden nehézség, megpróbáltatás, ellenséges kísértésés aknamunka ellenére, szilárdan helytáll és megingathatatlan talpköve épülı szocialista hazánknak.[...]A kormány feladatai ellátásában fokozottabban az országgyőlésre kíván támaszkodni, amelynek bizalmából azországot vezeti, és amelynek a kormányzás terén kifejtett tevékenységéért, a haza jó vagy balsorsáért, dolgozónépünk boldogulásáért teljes felelısséggel tartozik. Ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy a minisztertanács atörvényhozásra támaszkodva, az államügyek intézésének teljes jogú szerve legyen, amely a minisztériumokszélesebb hatáskörén és a miniszterek nagyobb felelısségén nyugszik. Ezzel lényegében további lépést teszünkelıre államéletünk demokratizálása terén.Tisztelt Országgyőlés! Áttérve a gazdaságpolitika kérdéseire, hangsúlyozni kívánom, hogy a kormány, a MagyarDolgozók Pártja Központi Vezetısége új irányelvek reális célkitőzései és javaslatai alapján folytatjagazdaságpolitikáját. Ez azt jelenti, hogy népgazdaságunk fejlesztése terén feltétlenül számol az ország gazdaságierıforrásaival, hogy nem tőz maga elé olyan feladatokat, amelyeknek megvalósításához hiányzanak a szükségesfeltételek, akár nyersanyagbázisról, akár az ország erejét és teljesítıképességét meghaladó vagy túlzottanigénybevevı beruházásokról, akár a lakosság életszínvonalának rovására menı egyéb túlzott gazdaságifeladatokról van szó. A kormány a gazdaságpolitika terén azt a közmondást tartja szem elıtt, hogy addignyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér. Márpedig látnunk kell, és ezt az ország színe elıtt ıszintén meg kellmondani, a felemelt ötéves terv célkitőzései sok tekintetben meghaladják erıinket, megvalósításuk túlzottanigénybe veszi erıforrásainkat, hátráltatja a jólét anyagi alapjainak gyarapodását, sıt az utóbbi idıben azéletszínvonal romlását vonta maga után. Nyilvánvaló, hogy ebben a tekintetben lényeges módosításra vanszükség. A szocialista nehézipar fejlesztése nem lehet öncél. A népi demokrácia útján, a szocialista iparosításútján úgy kell elırehaladnunk a szocializmus felé, hogy az a dolgozó nép, elsısorban a szocialista építésderékhada, a munkásosztály életszínvonalának, szociális és kulturális helyzetének szüntelen javulásával járjon.Ebbıl világosan kirajzolódik a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata: népgazdaságunkfejlesztése ütemének és a beruházásoknak általános és jelentıs csökkentése az ország teherbíró képességénekmegfelelıen. Ebbıl a szempontból a kormány mind a termelés, mind a beruházások terén felülvizsgálja anépgazdasági tervet és javaslatot fog tenni megfelelı csökkentésre.Módosítani kell a népgazdaság fejlesztésének irányítását is. Semmi sem indokolja a túlzott iparosítást és ipariautarchiára való törekvést, különösen, ha nem rendelkezünk a hozzá szükséges alapanyagbázissal. Az autarchia,amellett, hogy gazdasági elzárkózást jelent és túlzottan igénybe veszi az ország teljesítıképességét, elevelemondást jelent olyan kedvezı lehetıségekrıl, amelyek a nemzetközi áruforgalomba való fokozottabbbekapcsolódásból, a kapitalista országokkal való kereskedelmi forgalomból, de mindenekelıtt és fıképpen aSzovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, valamint a népi Kínával fennálló kölcsönös gazdasági


61

segítségbıl és együttmőködésbıl adódnak. Ezzel az erıforrással a kormány fokozottabban számolni foggazdaságpolitikájában, amivel tehermentesíteni kívánja népgazdaságunkat.Gazdaságpolitikánkban irányt kell változtatni abban a tekintetben is, hogy a termelési eszközöket gyártónehézipar fejlesztésének ütemét jelentısen lassítva az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyezni aszükségleti cikkeket gyártó könnyőiparra és élelmiszeriparra, amivel lehetıvé kell tenni a lakosság növekvıszükségleteinek mind nagyobb mérvő kielégítését.Meg kell változtatni a gazdaságpolitika irányát a népgazdaság két alapvetı ága, az ipar és a mezıgazdaságtekintetében is. A túlzott iparosítás, fıképpen a nehézipar túl gyors fejlesztése és a vele járó nagyarányúberuházások mellett, az ország anyagi erıforrásaiból nem futotta a mezıgazdaság fejlesztésére. Ennekkövetkeztében az ipar, de elsısorban, sıt csaknem kizárólag, a nehézipar túlzottan gyors ütemő fejlıdése mellett amezıgazdasági termelés megrekedt, nem tudta biztosítani sem az ipar rohamos fejlıdéséneknyersanyagszükségletét, sem a gyorsan növekvı ipari munkásság és általában a lakosság növekvı élelmiszer-szükségleteinek kielégítését. A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ipari beruházásokcsökkentésével egyidejőleg lényegesen emelje a mezıgazdasági beruházásokat a termelés minél gyorsabb ésnagyobb arányú fellendítése érdekében.Népgazdasági terveinkben végrehajtandó gyökeres változásokkal, ami alapjában a szocialista iparosítás túlzottütemének csökkentésében és a mezıgazdaság fokozottabb fejlesztésében domborodik ki, kirajzolódik a kormánygazdaságpolitikájának célkitőzése: a dolgozó nép, elsısorban a munkásosztály életszínvonalának állandóemelése.[...]Tisztelt Országgyőlés! Népgazdaságunk másik fı ága, amelynek terén a kormány elıtt új feladatok állnak, amezıgazdaság. A már említett alacsony és az összes beruházásokhoz képest az utóbbi években viszonylagcsökkent beruházások miatt, az egyéni gazdálkodók megsegítésének elhanyagolása miatt, a termelıszövetkezeteksem gazdaságilag, sem politikailag eléggé alá nem támasztott, túl gyors fejlesztése miatt, ami a parasztsággazdálkodását bizonytalanná tette, a mezıgazdasági termelés fejlıdése megakadt s az utóbbi években lényegébenegy helyben állt. Ebben nagy része volt a gyakori és nagyarányú tagosításoknak is, amelyek során sok visszaélés,erıszakoskodás fordult elı, ami joggal sértette parasztságunk igazságérzetét, amellett, hogy komoly gazdaságikárokat is okozott neki. Ismeretes, hogy mezıgazdasági termelésünk döntıen az egyéni gazdaságokon nyugszik,melyeknek termelését az ország nemcsak hogy nem nélkülözheti, ellenkezıleg, országos érdek termelésükfejlesztése úgy a földmővelés, mint az állattenyésztés terén. A kormány elsırendő feladatának tekinti az egyénigazdaságok termelésének felkarolását, termelési és munkaeszközökkel, felszerelésekkel, mőtrágyával, nemesítettvetımaggal és az agrotechnika más eszközeivel való megsegítését.A kormány minden eszközzel meg kívánja szilárdítani a paraszti termelés és tulajdon biztonságát. Ennekérdekében már az idén megtiltja a szokásos ıszi tagosítást, amely az önkényes földbirtokcserével akadályozta aföld gondos mővelését és csökkentette a gazdák termelési kedvét.A mezıgazdasági termelés kedvezıtlen alakulásához kétségtelenül hozzájárult a túlhajtott termelıszövetkezetimozgalom, a termelıszövetkezetek számszerő fejlesztésének elsietett üteme, ami odavezetett, hogy a megalakulttermelıszövetkezetek egy része, a szükséges feltételek hiánya miatt, nem tudott gazdaságilag és szervezetilegmegerısödni. A termelıszövetkezeti mozgalom elsietett kifejlesztésének legsúlyosabb következménye azonban azvolt, hogy a dolgozó parasztság körében különösen az elıfordult túlkapások, az önkéntesség elvének megsértésekomoly nyugtalanságot keltett, zavarta a nyugodt termelımunkát és a gazdálkodás fejlesztéséhez szükségesbefektetések nagyarányú csökkenéséhez vezetett.A kulákok ellen általánossá vált túlzó rendszabályok is elısegítették, hogy az államnak évrıl évre mind nagyobbgondot okoz az úgynevezett tartalékföldek hasznosítása, amelyek a gazdálkodás bizonytalansága és a nehéztermelési viszonyok következtében mőveletlenül maradtak.Mindezek alapján a kormány elsırendő és sürgıs feladatának tekinti a mezıgazdasági termelés biztonságánakmegteremtését. Annak érdekében, hogy dolgozó parasztságunk számára biztosítsa a nyugodt munka mindenlehetıségét, hogy eloszlassa kételyeit a parasztgazdaságoknak termelıszövetkezetekbe való kényszerítésetekintetében, a kormány helyesnek és szükségesnek tartja a termelıszövetkezeti mozgalom lassítását, és azönkéntesség szigorú betartása érdekében lehetıvé fogja tenni, hogy azok a termelıszövetkezeti tagok, akik visszaakarnak térni az egyéni gazdálkodáshoz, mert ott vélik megtalálni boldogulásukat, a gazdasági év végén


62

kiléphessenek a termelıszövetkezetbıl. Ezen túlmenıen engedélyezni fogja olyan termelıszövetkezetek feloszlását,ahol a tagság többsége azt kívánja. Ugyanakkor a kormány továbbra is messzemenı támogatásban részesíti atermelıszövetkezeteket, kölcsönökkel és beruházásokkal hozzájárul gazdálkodásuk fejlesztéséhez, tagjainakboldogulásához, mert meggyızıdése, hogy a parasztság felemelkedésének ez a legjárhatóbb útja.[...]Gazdasági életünk más területén is szüksége mutatkozik annak, hogy a kormány változtasson az eddigigazdaságpolitikán. Az utóbbi évek során az állam olyan területekre is kiterjesztette a maga gazdaságitevékenységét, ahol a magánkezdeményezésnek és vállalkozásnak még komoly szerepe lehet és elısegítheti alakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítését. Ez a terület a kiskereskedelem és a kisipar. Bár a kisipariszövetkezetek komoly fejlıdésrıl tesznek tanúságot, mégsem tudják pótolni a kisipari termelés terén mutatkozóhiányt. Ez arra készteti a kormányt, hogy helyt adjon a magánvállalkozásnak, és lehetıvé tegye az arrajogosultaknak a törvényes elıírások alapján iparengedélyek kiadását, ugyanakkor biztosítsa számukra aziparőzéshez szükséges feltételeket az áruellátást, hitelt stb. Feltétlenül fejleszteni, élénkíteni kell a falu és a városközötti áruforgalmat, amihez egyrészt nagy mennyiségő iparcikk, másrészt a bı termelés következtébenjelentékeny termelésfeleslegek állnak majd rendelkezésre.Tisztelt Országgyőlés! Új gazdaságpolitikánk alapelve: a lakosság életszínvonalának állandó emelése.Népgazdaságunk fejlesztésének, terveink teljesítésének ez a legfıbb, a legmagasztosabb célja. A szocializmusépítésének egyetlen helyes, a dolgozó nép számára elfogadható és járható útja a lakosság, elsısorban az iparimunkásság életszínvonalának emelése, anyagi, kulturális és szociális helyzetének állandó javítása. Ezt kelltennünk egész népgazdasági tervezésünk és fejlesztésünk központi kérdésévé. E téren komoly mulasztásokat kellpótolni, elsısorban az ipari munkásság tekintetében. Ezt célozzák a tervezett rendszabályok, amelyek a kormányszámára biztosítják azokat az eszközöket, amelyeknek segítségével gondoskodni lehet arról, hogy a munkásosztályés a lakosság fogyasztása elsırendő élelmiszerekben és iparcikkekben emelkedjék. A bı termelés nagyszerőkilátásai messzemenıen elısegítik ezt, és a kormány számára megkönnyítik a feladat megvalósulását, abıségesebb élelmiszerellátást és rajta keresztül a munkások és alkalmazottak, általában a bérbıl és fizetésbılélık reálbérének emelését.[...]Tisztelt Országgyőlés! Népgazdaságunk két fı termelési ága, az ipar és a mezıgazdaság mellé, amely az országkét nagy, egymással szorosan együttmőködı osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak tevékenységiterülete, csatlakozik értelmiségünk, az ország szellemi és kulturális életében betöltött nagy szerepével. Sajnos,még mindig elıfordul – de a kormány elhatározása ezen gyökeresen változtatni fog –, hogy a szellemi munka ésáltalában az értelmiség, különösen a régi értelmiség nem részesül kellı megbecsülésben. Gyakran bizalmatlanságlégköre veszi körül, aminek azután mellızés a vége, ugyanakkor, amikor gazdasági, kulturális és tudományoséletünk majd minden területén hiány van tapasztalt, felkészült értelmiségiekben. Népgazdaságunk szocialistafejlıdése tevékenységüknek rendkívül széles lehetıségeit teremtette meg. Ennek ellenére bizalmatlanság alapjánvagy indokolatlan tisztogatások során nemegyszer a népi demokráciához méltatlan módon bánnak jó szándékúértelmiségiekkel, megfosztják ıket annak lehetıségétıl, hogy tudásukat a maguk szakterületén hasznosítsák azország javára. A kormány erıs kézzel véget vet az ilyenfajta helytelen és megengedhetetlen eljárásnak, és eltökéltszándéka a jogos sérelmeket orvosolni. Az értelmiségieknek népi demokráciánk megbecsült tagjainak kell lenniük,és el kell foglalniuk képességeiknek megfelelı, megtisztelı helyüket tevékenységük területén – legyenek tanárok,mérnökök, jogászok, orvosok, agronómusok vagy mások. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a népidemokráciában a képzettségnek, a tudásnak nagyobb megbecsülés jár ki, mint bármikor a régi úri világban.Ennek a megbecsülésnek széles munkalehetıségben és anyagi elismerésben is kifejezésre kell jutni.A fiatal, új értelmiség képzése terén, oktatási rendszerünkben is megtalálható a túlzás. Óriási áldozatokkalvalósággal erıszakoltuk a fıiskolai oktatást. Most ezen a téren is sokkal szerényebbeknek kell lennünk. Neépítsünk légvárakat! Ugyanakkor az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani a népiskolákra, fokozni kell aberuházásaikat, szaporítani kell az iskolák, tantermek és tanerık számát, hogy minél jobb feltételeket biztosítsunka jövı reménysége, a kis magyarok elemi oktatásának, amit eddig – meg kell mondani – a fıiskolai oktatáseltúlzása miatt nagyon elhanyagoltunk. Több figyelmet, több gondot és több anyagi eszközt a tanyai, falusi, amunkásnegyedek iskoláinak. Ez sokkal demokratikusabb iskolapolitika lesz.


63

Nagyobb türelmességet kell tanúsítani vallási kérdésekben. Megengedhetetlen e téren adminisztratív eszközökalkalmazása, ami eddig bizony néha elıfordult. A kormány ebben a kérdésben a türelmesség alapján áll, melyneka felvilágosítás és a meggyızés az eszköze. Adminisztratív vagy más kényszerítı eszköz alkalmazását a kormányelítéli és nem fogja tőrni.Tisztelt Országgyőlés! A kormány egész tevékenységében az alkotmányban lerögzített jogrend és törvényességalapján áll. Népi demokratikus állami berendezésünk, gazdasági és társadalmi életünk alapja a szocialistatörvényesség, az alkotmányban lefektetett állampolgári jogoknak és kötelességeknek, népköztársaságunktörvényeinek szigorú betartása.A kormányra a múltban elkövetett súlyos hibák helyrehozása, a jogrend megszilárdítása és a törvényességbiztosítása terén is nagy és felelısségteljes feladatok várnak. Államhatalmi szerveink feladata és kötelességeırködni dolgozó népünk jogainak biztosításán és sérthetetlenségén. Ezekre a szervekre nemcsak az a feladathárul, hogy biztosítsák a dolgozó nép kötelezettségeinek teljesítését, hanem az is, hogy a haza minden polgáraszabadon élhessen törvényben biztosított jogaival. Dolgozó népünk ezt méltán elvárhatja saját államától. Deigazságügyi és rendırségi szerveink, valamint helyi tanácsaink munkájában gyakran nem jutott kellıen érvényrea népi demokratikus államélet és kormányzás alapelve – a törvényesség. Ezek a szervek nemcsak az állami,gazdasági és társadalmi élet különbözı területén, hanem a saját állami tevékenységük terén és hatáskörében semtudták úgy biztosítani a törvényesség szigorú betartását, ahogyan azt a népi demokratikus állam és a nép érdekeifeltétlenül megkövetelik.A bírósági és kihágási eljárások nagy száma, a széles körben alkalmazott adminisztratív módszerek, a begyőjtés,az adóbehajtás, a kuláklista, a tagosítások terén elkövetett tömeges túlkapások és visszaélések, valamint egyébzaklatások sértették a lakosság igazságérzetét, megrendítették a törvényességbe vetett hitét, meglazították adolgozó nép és állami szervek, valamint a helyi tanácsaink kapcsolatát.[...]Mindebbıl kiindulva, a megbocsátás szellemében, a megnyugvás és a jogos sérelmek gyökeres orvoslásaérdekében, a kormány törvényjavaslatot terjeszt az országgyőlés elé, amelynek alapján szabadon kell bocsátanimindazokat, akiknek bőne nem olyan súlyos, hogy szabadlábra helyezésük az állam biztonságát vagy aközbiztonságot veszélyezteti. Egyidejőleg megszünteti az internálás intézményét, az internálótáborokat pedigfeloszlatja. Ezzel a kormány lehetıvé kívánja tenni, hogy a közkegyelemben részesülık és internáltakvisszatérhessenek otthonaikba, családjukhoz, a társadalomba, hogy munkájukkal annak hasznos tagjáválegyenek. Rendezni kívánja a kormány a kitelepítettek helyzetét is, lehetıvé téve számukra, hogy az összesállampolgárokra kötelezı jogszabályok figyelembevételével választhassák meg letelepedési helyüket.Összeegyeztethetetlen a népi demokratikus igazságszolgáltatás alapelveivel a rendırbíráskodás, ami lényegébenazt jelenti, hogy a nyomozó szerv maga bíráskodik is. A kormány a régi rendszernek ezt az átörökölt maradványáttörvényhozási úton meg fogja szüntetni.A kormány rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogy a parasztsághoz való viszonyt a munkás-paraszt szövetségszilárd gazdasági és politikai alapjára helyezze, hogy helyreállítsa a parasztságnak a jogrendbe vetett bizalmát,aminek megrendülésében nem kis része volt az úgynevezett kuláklistának. Amellett, hogy ez a lista a kulákságelleni adminisztratív intézkedésekre és súlyos visszaélésekre vezetett, hozzájárult az állam és a dolgozóparasztság, fıképpen a középparasztság közötti jó viszony és tartós szövetség meglazulásához is. Nyilvánvaló,hogy ha a falun meg akarjuk szüntetni a törvénytelenségeket, ha helyre akarjuk állítani a jogbiztonságot, aközépparasztsággal való tartós szövetséget – márpedig ezt feltétlenül meg kell valósítanunk –, úgy a kuláklistátmeg kell szüntetni, fenntartva a kizsákmányoló kulákok korlátozására irányuló gazdasági rendszabályokat.Tisztelt Országgyőlés! Azok a nagy horderejő rendelkezések, amelyeket a népgazdaság átállítása és a jogrendmegszilárdítása, valamint az életszínvonal emelése terén teszünk, az a nagy fordulat, ami az állami és gazdaságiélet számos területén elıttünk áll és megvalósításra vár, nagy feladatokat ró a törvényhozásra, a kormányra és azegész államapparátusra. Pedig ezek a rendszabályok távolról sem merítik ki mindazokat a tennivalókat, amiket akormánynak az ország életének szerteágazó területén el kell végezni. Részletkérdésekbe nem kívánokbelebocsátkozni.Az érintett fı kérdések világosan mutatják a gazdaságpolitika új útját, amelyen a kormány haladni kíván:szélesebb alapokon, az egész néppel együtt, kezdetben talán lassabban, de annál biztosabban, ugyanazon cél – aszocializmus felé. Azok a javaslatok, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetısége a


64

kormánynak tett, a legszélesebb nemzeti egység programja, amellyel minden teremtı erıt és alkotóképességethazánk felvirágzásának, népünk növekvı jólétének szolgálatába állíthatunk. Olyan célkitőzések, amelyekalkalmasak arra, hogy dolgozó népünket, szorosabban, mint valaha, kormánya köré tömörítsék. Ebben van akormány munkaprogramjának nagy ereje, melynek birtokában sokkal nagyobb és felelısségteljesebb feladatokmegoldására vállalkozhatunk, mint azt a választások idején a Magyar Függetlenségi Népfront felhívásábanígértük. Mindazok a célok és feladatok, amelyeknek megvalósítását magunk elé tőzzük, népünk, hazánk javátszolgálják. Kétségtelen, hogy az ország lakossága ezt örömmel és megkönnyebbüléssel fogadja. A kormányfeladata gondoskodni róla, hogy jótékony hatását és kézzelfogható eredményeit dolgozó népünk minél elıbbtapasztalhassa életkörülményeinek megjavulásában. Munkásosztályunknak, parasztságunknak, értelmiségünknek,az egész országnak látnia és éreznie kell, hogy helyzetében mélyreható változásokat hoznak a kormányintézkedései és rendszabályai, amelyeknek sikeres megvalósításával az utóbbi évek legsúlyosabb csapását mérjüknépünk ellenségeire. Nyilvánvaló, tisztelt Országgyőlés, hogy a feladatok megvalósítása nem lesz könnyő, mégkevésbé megy önmagától. Látni kell, hogy a siker legfıbb biztosítéka a széles néptömegek aktív részvételében van.De látni kell azt is, hogy lesznek olyanok, akik nem tudják vagy nem akarják az önkényeskedés, a túlkapásoknépellenes szellemét és módszereit felszámolni, akik nem akarnak lemondani az adminisztratív eszközökalkalmazásáról, és így vagy amúgy gátolni igyekszenek majd a néptömegek javát szolgáló intézkedések gyors éssikeres lebonyolítását. A kormány éberen ırködik, és az államapparátus erejével és tekintélyével résen áll azilyenfajta törekvések vagy zavarkeltı kísérletek erélyes és gyors felszámolására.[...]A kormány munkaprogramja világosan mutatja, hogy tartós békére törekszünk. A népek barátságánakszellemében fokozottabb gazdasági együttmőködésre, a népek békés együttélésének biztosításához a magunkszerény erejével, tılünk telhetıen a legmesszebbmenıen hozzá kívánunk járulni. Ugyanakkor függetlenségünk ésnemzeti szuverenitásunk sérthetetlenségéért szilárdan helytállunk, azt féltve ırizzük. Fokozza erınket, hogy nemállunk egyedül, hogy mellettünk van, segít, támogat bennünket a Szovjetunió, hogy olyan legyızhetetlen tábortagjai vagyunk, mint a béke-világmozgalom.Tisztelt Országgyőlés! Megköszönve a bizalmat, amely a minisztertanács élére állított, átérezve a haza és a népiránti felelısséget, hangsúlyozni kívánom, hogy népünk jóléte, a munkásosztály és az egész lakosságéletszínvonalának állandó emelése, ami a kormány tevékenységének középpontjában áll, népünktermelımunkáján nyugszik. A növekvı jóléthez a termékek bıségét csakis a termelés fokozásával, a tervekteljesítésével, dolgozóink szélesen kibontakozó, lelkes szocialista versenyével lehet biztosítani úgy az iparban,mint a mezıgazdaságban. Az ország szeme ma ideszegezıdik, a parlament üléstermére, melynek tanácskozásai éshatározatai elé egész népünk nagy várakozással tekint. Meg vagyok róla gyızıdve, hogy dolgozó népünk,munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk a haza iránti kötelességérzettıl mélyen áthatva valóra váltjaüdvös célkitőzéseinket. Szent meggyızıdésem, tisztelt Országgyőlés, hogy a Magyar Dolgozók Pártjánakvezetésével és javaslatai alapján, összeforrva a néppel, az eddiginél sokkal biztosabban haladunk majd elıre újgazdaságpolitikánk célkitőzéseinek megvalósításáért hazánk felvirágzásának, népünk jólétének útján, ragyogójövendınk, a szocializmus felé.

(Országgyőlési napló, 1953)

AZ MDP KÖZPONTI VEZETİSÉGÉNEK ÜLÉSE 1956 TAVASZÁN

PÁRTUNK INTÉZKEDÉSEI A XX. KONGRESSZUS UTÁN

A pártértekezleteken, a pártaktívákon, pártunk százezres tömegei elıtt ismertettük és megtárgyaltuk a XX.kongresszus munkáját, s mozgósítottuk a pártot arra, hogy egész tevékenységében érvényre jussanak a pártéletlenini normái, s hogy a Központi Vezetıségtıl kezdve a megyei, járási és helyi szervezetekig az eddiginél sokkalkövetkezetesebben kerüljenek alkalmazásra a kollektív pártvezetés lenini elvei.Pártunk Központi Vezetısége nyilvánosságra hozta és megvitatás céljából a dolgozók elé terjesztette a magyarnépgazdaság fejlesztésének második ötéves tervérıl szóló irányelveket. Ezekben az irányelvekben már


65

felhasználtuk a XX. kongresszus és a Szovjetunió hatodik ötéves tervének tanulságait. A kormány pártunkKözponti Vezetıségének javaslatára, évi 900 millió forint értékő árleszállítást hajtott végre, hogy ily módon isemelje a dolgozók életszínvonalát. Még ebben az esztendıben olyan bérkorrekciók kerülnek végrehajtásra, el-sısorban, az alacsonyabb fizetéső kategóriáknál, melyek évi kihatása 800 millió forint. A párt javaslatára aminisztertanács szabályozta az újonnan épült lakások elosztásának rendjét oly módon, hogy az új lakásokkétharmadát a termelésben közvetlenül részt vevı dolgozóknak kell juttatni, és Budapesten a tanácsok osztjákszét az új lakások 40 százalékát. [...]A minisztertanács újabb rendszabályokat foganatosított a dolgozók panaszainak és bejelentéseinek gyorsabbintézésére. [...] Tavaly november óta újabb amnesztiával több mint 900 közönséges bőncselekmény miatt elítéltember került szabadlábra, s több mint 11 000 kisebb bőnügyben megszüntették az eljárást. [...]

A PÁRT HELYES IRÁNYVONALÁT MEGVÉDJÜK MINDEN ELHAJLÁSSAL SZEMBEN

Nekünk nem arra kell a kritika és önkritika, hogy lazítsunk soraink egységén, hogy lazítsunk a párt vasfegyelmén,hanem arra, hogy nagy, dicsı pártunkat még hatalmasabbá, még öntudatosabbá, még egységesebbé, mégcselekvıképesebbé, a tömegekkel még összeforrottabbá tegyük, hogy pártunk egész tagsága megértse, magáévátegye, segítse kidolgozni Központi Vezetıségünk helyes politikáját, és egy akarattal és vasfegyelemmel biztosítsae politika sikeres megvalósítását.A XX. kongresszus tanulságai alapján meg kell javítanunk a párt munkastílusát is. Most, hogy nálunk is amarxizmus-leninizmus gazdasági oldalai és a tömegek politikai nevelése kerültek elıtérbe, szükséges, hogypártfunkcionáriusaink és párttagjaink konkrétan és ne általánosságban dolgozzanak és vezessenek. Ismerniükkell saját területük gazdasági kérdéseit, az ötéves terv és az évi terv saját területükre vonatkozó célkitőzéseit, atermelıszövetkezetek helyzetét és fejlesztési terveit, az ott dolgozó vezetı kádereket, a nehézségeket és alehetıségeket. [...]Most teljes súllyal fel kell vetni a kommunisták felelısségét a rájuk bízott területért, a pártért, a pártfegyelemért,a szocializmus építéséért, a bürokratizmus elleni harcért.

SIKERREL MEGOLDJUK A MAGUNK ELÉ TŐZÖTT HATALMAS FELADATOKAT

Ebben a légkörben, a szocialista világrendszer erısödésének, az imperialista tábor gyengülésének folyamataközben gyürkızünk neki, hogy megvalósítsuk második ötéves tervünk hatalmas célkitőzéseit [...].Ezek a feladatok röviden összefoglalva: az iparban a termelés fokozása mellett a termelékenység emelése, azönköltség csökkentése, anyagtakarékosság, a minıség javítása, az exportra szánt áruk idejében való legyártása,a munka- és tervfegyelem továbbszilárdítása, a mőszaki színvonal emelése.A mezıgazdaságban: a tavaszi munkák, a növényápolás jó elvégzése, az aratás, a begyőjtés gondos elıkészítése,a lakosság hússal, zsírral való jobb ellátása céljából az állattenyésztés fokozása. A termelıszövetkezetektovábbfejlesztése, megszilárdítása.Az államigazgatásban: a törvényesség további megszilárdítása, harc a bürokratizmus ellen, a demokratikus,gyors, operatív ügyintézésért.A pártban: a pártélet lenini normáinak, a kollektív vezetésnek, a kritika és önkritika, apátdemokráciakibontakozásának érvényre juttatása, a párttagok és pártszervezetek aktivitásának és felelısségének növelése, apárt egységének, összeforrottságának erısítése, és harcos kiállás a párt célkitőzései mellett. [...]Az utat, melyen haladunk, messzire elıre megvilágítja a XX. kongresszus, melynek határozatait mi, magyarkommunisták, úgy is mint hazánk hú fiai, úgy is mint a proletár nemzetköziség katonái, egész dolgozó népünküdvére és boldogu1ására, s a saját viszonyainkra alkalmazva, valóra váltjuk.


66

RÁKOSI MÁTYÁS FELMENTÉSE

RÁKOSI MÁTYÁS FELMENTÉSÉRİL, A KÖZPONTI VEZETİSÉG ÚJ ELSİ TITKÁRÁNAK MEGVÁLASZTÁSÁRÓL

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetısége július 18-án összeült. […] A napirend elsı pontjához aKözponti Vezetıség az alábbiakat határozta:[…] megállapítva Rákosi Mátyás elvtárs érdemeit a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban, a magyarnép jobb jövıjéért, a szocialista Magyarországért vívott harcban, egyetért Rákosi elvtárs levelében foglaltakkalés saját kérelme alapján felmenti ıt politikai bizottsági tagsága és a KV elsı titkári tisztsége alól. […]A Központi Vezetıség elsı titkárává egyhangúan Gerı Ernı elvtársat választotta meg. […]

RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA

Legyen szabad e kérésemhez néhány kiegészítést főzni. Ami egészségi állapotomat illeti, két év óta hipertóniábanszenvedek, vérnyomásom emelkedik, s néhány nappal ezelıtt az orvosok a Politikai Bizottsághoz jelentéstküldtek, melybó1 egy mondatot idézek: „Rákosi elvtárs jelen állapotát semmiképpen sem tartjuk megfelelınek, sezért a legsürgısebb beavatkozást kérjük állapota romlásának feltétlen megakadályozása céljából.”Az elvtársak az utóbbi két évben gyakran tették szóvá, hogy nem járok már annyit az üzemekbe, a tömegek közé,mint régente. S igazuk volt. Csak azt nem tudták, hogy ennek egészségem romlása az oka. Egészségi állapotomkezdett munkám minıségére és mennyiségére is kihatni, ami ilyen fontos munkakörben csak károkat okozhat apártnak. Ennyit egészségemrıl.Ami azokat a hibákat illeti, melyeket a személyi kultusz és a szocialista törvényesség megsértése terén elkövettem,1953 júniusában a Központi Vezetıség ülésén – és azóta is – ismételten elismertem, s velük kapcsolatban anyilvánosság elıtt is önkritikát gyakoroltam. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának munkája ésHruscsov elvtárs beszámolója után világossá vált számomra, hogy e hibák súlya és kihatás a nagyobb, mintahogy hittem, s a kár is, amelye hibák következtében pártunkat érte, sokkal komolyabb, mint ahogy ezt azelıttgondoltam. E hibák megnehezítették pártunk munkáját, csökkentették a párt és a népi demokrácia vonzóerejét, ésakadályozták a pártélet lenini normáinak, a kollektív vezetésnek, az építı bírálatnak és önbírálatnak, a párt- ésállami élet demokratizmusának, a széles dolgozó tömegek kezdeményezı és alkotóerejének kibontakozását. Végüle hibák igen széles támadási felületet nyújtottak az ellenségnek. Összességükben e hibák, melyeket a pártmunkalegfontosabb posztján elkövettem, súlyos károkat okoztak egész szocialista fejlıdésünknek.E hibák kijavításában nekem kellett élen járnom. Ha a rehabilitáció vontatottan, idınként megszakításokkalhaladt, a személyi kultusz felszámolása terén tavaly bizonyos visszaesés állott be, a kritika és önkritika, a kollektívvezetés lassan fejlıdött, a szektás, dogmatikus nézetek és módszerek ellen nem folyt elég határozott harc, úgymindebben kétségtelenül engem, a párt elsı titkárát terhel komoly felelısség.Tisztelt Központi Vezetıség!Több mint négy évtizede, hogy a szocialista mozgalom aktív katonája vagyok. Ott voltam pártunk elsı lépéseinél,részt vettem a magyar kommün harcaiban, a Horthy-terror elleni nehéz küzdelmekben. A hosszú börtönévek utánmegélhettem, hogy a hatalmas Szovjetunió felszabadította hazánkat, s ott lehettem az elsı sorokban, amikor amagyar kommunisták szívás, kemény harcok közepette gyızelemre vitték hazánkban a szocializmus nagy ügyét.Biztos vagyok benne, hogy pártunk, dolgozó népünkre támaszkodva, most is egységesen, a XX. kongresszusszellemében minden nehézséget és ellenséget leküzdve s a harcokban megerısödve halad tovább a demok-ratizmus, a szocialista építés jobb jövıbe vivı útján.

(MTI közlemény, 1956. július 18.)


67

AZ 1956-OS FORRADALOM

ELİZMÉNYEK: RAJK LÁSZLÓ ÉS TÁRSAI ÚJRATEMETÉSE(1956. OKTÓBER 6.)

Szombat délután az ország népének mélységes részvétévei utolsó útjára kísértük Rajk László, Pálffy György, dr.Szınyi Tibor, Szalai András elvtársakat. [...] Kossuth Lajos temetése óta nem volt még olyan gyászszertartás,amelyen ennyi könnyesen és könnytelenül, de egyaránt megrendült érzésekkel gyászoló ember zarándokolt volnael a Kerepesi úti temetıbe. Kommunistákat temettünk, mártírokat, a magyar nép hőséges fiait – s a megrendültségizzó fokát az váltotta ki a résztvevıkbıl, hogy ez alkalommal olyan áldozatoktól veszünk búcsút, akiknek emlékét,nevét és becsületét egy egész ország színe elıtt mocskolták be. Az ország jött el a temetésre, hogy százezrekjelenlétével bizonyítsa: az ártatlanul kivégzettek emléke tisztán és fényesen él kommunisták és pártonkívüliekszívében, a nép szívében. A gyászolók százezreinek néma tüntetése hitvallás volt amellett is, hogy nemcsak az ıtiszta emléküket ırizzük, hanem – emlékszünk az önkényre, a törvénytiprásra, a gyalázat és népfélrevezetés sötételjárására is. S ahogy az ember könnytıl fátyolos tekintetét a négy koporsóra veti, amely némaságában is mindenszónál hangosabban vádolja a bőnösöket – gyorsan kavargó gondolatok tolulnak agyába. Néma fájdalom –hiszen drága halottainkat már nem adhatjuk vissza szeretteiknek, az országnak, a pártnak, örökre adósai leszünkvelük a nemzetközi munkásmozgalomnak. Olthatatlan győlölet a személyi kultusz és a személyi önkény korszakairánt, amely a kommunisták legszentebb eszményeit mocskolta be milliók és százmilliók elıtt. Tántoríthatatlanelszántság, hogy jóvá tesszük, ami jóvátehetı, s tetteinkkel visszaállítjuk az emberek hitét a párt szavában, ismétkivívjuk a kommunista igazmondás becsületét. [...]Nagy halottaink koporsóit a Kossuth-mauzóleum falai elıtt ravatalozták fel. A mauzóleum falait gyászdrapériák,piros-fehér-zöld színő nemzeti zászlók borították. Pontosan tizenkét órakor a ravatalok mellett felsorakozott kétszakasz lövész díszırség, fellángoltak a kandeláberek, és a koporsók mellé álltak az elsı díszırségek.Megnyitották az utat, s a gyászindulók komor, fájdalmas hangjai festik alá tízezrek néma, fájdalmas búcsúját ahalottaktól.Külön kell szólni arról a díszırségrıl, amely a koporsók mellett sorakozott. Kik álltak díszırséget?Elsınek az építımunkás veteránok, a mozgalom régi harcosai álltak Rajk László elvtárs koporsója mellé. Sötpercenként új ırség állt a koporsókhoz. A spanyol szabadságharc önkéntesei, a Politikai Bizottság tagjai,kendıs asszonyok, a kormány tagjai, munkások és mővészek, írók, újságírók, földmővesek és tudósok, fehér hajúöreg harcosok és ifjúmunkások, katonák és munkásasszonyok. Nem, nem is kell felsorolni: a nép állt díszırségeta koporsók mellett. [...][...] ezrek vonultak el a koporsókra függesztett tekintettel, anélkül, hogy egy szó, egy hang hagyta volna el bárkiajkát: csak a szemek izzottak és az arcvonások keményedtek meg, amikor a koporsók oldalán a mártírok nevétolvasták [...] Mártírok, ártatlanul kivégzett elvtársak - harcostársak, akik a népnek szentelték életüket. Így kelletttalálkoznia a népnek velük! [...]Nem csak a gyász érzése némította el az embereket a koporsók elıtt – hanem azizzó győlölet is, az az emlékezés, hogy ezeket az elvtársakat, ezeket az embereket, mint a haza, a nép ellenségeitvégezték ki! Elhitették velünk – s mi hajlandók voltunk elhinni, rólatok a gyalázatot, bocsássatok meg ezért,elvtársak!Vörös szegfők a gomblyukakban – mint a régi tüntetéseken. Koszorúk, csokrok, mezei és kerti virágok tengere.Munkások kék ruhában, kezükben szögletes faládika – ahogy a gyárból kijöttek. Diákok, diáklányok, kettes-hár-mas csoportokban, aktatáskával. Katonák, civilek, gyászszalaggal a karjukon. [...] Vidékieket [...] látunk atömegben. Rajk elvtárs vá1asztókerületének, a régi Sopron megyének követei ık. Koszorút hoznak Kapuvárról,felírása két szó: „Nem felejtünk!”

(Szabad Nép, 1956. október 7.)


68

A MAGYAR ÍRÓSZÖVETSÉG TÁVIRATA A LENGYEL ÍRÓSZÖVETSÉGNEK

Barátaink!A harc, melyet a szabadságért, a demokráciáért, a nép jólétéért és a nemzeti politika érvényesüléséért a lengyelmunkássággal és minden haladó erıvel közösen vívtatok, gyızelmet aratott. Mi, magyar írók, kezdettıl fogvanagy rokonszenvvel figyeltük küzdelmeiteket, s most büszke örömmel tölt el, hogy közös reményeink nálatok márkezdenek megvalósulni.Megfogadjuk:Mindent megteszünk azért, hogy hazánkban is végsı gyızelmet arassanak a leninizmus, a humanizmus eszméi.Biztosítunk benneteket, hogy ellene szegülünk mindenfajta restaurációs kísérletnek, s nem kíméljük erınketmindaddig, míg népünk a szabadság és a boldogulás útjára nem lép, s amíg teljes mértékben helyre nem állnemzeti becsületünk és méltóságunk. Harcunkat veletek – és az egész néppel – közösen akarjuk vívni, támogatnifogunk benneteket, és támogatásotokat kérjük.

Budapest, 1956. október 23.

A MŐSZAKI EGYETEM MEFESZ8 SZERVEZETÉNEK HATÁROZATAI

(1956. OKTÓBER 22.)

Másold le és terjeszd a magyar dolgozók között!A MEFESZ építıipari mőszaki egyetemi diáknagygyőlés határozatának fıbb politikai, gazdasági és eszmeipontjai:1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról, a békeszerzıdés határozataialapján!2. A Magyar Dolgozók Pártjában alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép-, és központi vezetık választásátköveteljük, ezek a legrövidebb idın belül hívják össze a pártkongresszust, és válasszanak új KözpontiVezetıséget.3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista Rákosi-korszak minden bőnös vezetıjétazonnal váltsák le.4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai bőnügyében. Rákosi Mátyást, aki elsı fokon felelıs aközelmúlt minden bőnéért és az ország tönkre tevéséért, hozzák haza, és állítsák a nép ítélıszéke elé.5. Általános, egyenlı és titkos választásokat követelünk az országban több párt részvételével, új nemzetgyőlésmegválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását.6. Követeljük a magyar-szovjet és magyar-jugoszláv politikai, gazdasági és szellemi kapcsolatok felülvizsgálatátés új rendezését a politikai és gazdasági teljes egyenrangúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozásalapján.7. Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését szakembereink bevonásával. Vizsgáljuk felül atervgazdaságon alapuló egész gazdasági rendszerünket, a hazai adottságoknak és magyar népünk létérdekeinekszem elıtt tartásával.8. Hozzuk nyilvánosságra külkereskedelmi szerzıdéseinket, a soha ki nem fizethetı jóvátételek tényleges adatait.Nyílt és ıszinte tájékoztatást követelünk az ország uránérckészleteiró1, kiaknázásáról, az orosz koncesszióról.Követeljük, hogy az uránércet világpiaci áron, nemes valutáért Magyarország szabadon értékesíthesse.9. Követeljük az iparban alkalmazott normák teljes revízióját, a munkások és értelmiség bérköveteléseinek sürgısés alapvetı rendezését. Kérjük a munkások létminimumának megállapítását.

8 Magyar Egyetemi és Fıiskolai Egyesületek Szövetsége, amelyet 1956. október 16-án alakítottak meg a szegediegyetemista fiatalok győlésén. Rövidesen minden felsıoktatási intézményben, így a budapesti Mőegyetemen is létrejött aMEFESZ-szervezet. A szövetség hangsúlyozta függetlenségét a kommunista irányítású DISZ-szel (Dolgozó IfjúságSzövetsége) szemben.


69

10. Követeljük a beszolgáltatás azonnali eltörlését és a termények okszerő felhasználását. Követeljük az egyénileggazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását.11. Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgálatát, az ártatlanulelítéltek szabadon bocsátását, rehabilitálását. Követeljük a Szovjetunióba kihurcolt hadifoglyok és polgáriszemélyek azonnali hazaszállítását, beleértve a határon kívül elítélt foglyokat is.12. Teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk és a MEFESZ-szervezet számáranagy példányszámú, új napilapot. Követeljük a meglévı káderanyag nyilvánosságra hozatalát ésmegsemmisítését.13. Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot a leggyorsabbanbontsák le, és helyébe az 1848-49-es szabadságharc hıseinek és mártírjainak méltó emlékmővet emeljenek.14. A meglévı, magyar népnek idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer visszaállítását. Amagyar honvédségnek - a nemzeti hagyományokhoz méltó - új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy március15. nemzeti ünnep, munkaszüneti nap, október 6. pedig nemzeti gyászünnep és iskolai szünnap legyen.15. A Budapesti Mőszaki Egyetem ifjúsága egyhangú lelkesedéssel nyilvánította ki teljes szolidaritását a lengyelés varsói munkásság és fiatalság felé a lengyel nemzeti függetlenségi mozgalommal kapcsolatban.16. Az Építıipari Mőszaki Egyetem diáksága a leggyorsabban felállítja a MEFESZ helyi szervezeteit, éselhatározta, hogy folyó hó 27-én (szombat) Budapesten Ifjúsági Parlamentet hív össze, melyen küldöttségekkelrészt vesz az ország egész ifjúsága. Holnap, folyó hó 23-án délután fél három órakor a mőszaki és egyébegyetemek ifjúsága a mőegyetem elıtti téren gyülekezik, onnan a Pálffy térre (Bern tér) a Bern, szoborhoz vonul,és megkoszorúzásával fejezi ki együttérzését a lengyel szabadságmozgalommal. E felvonuláshoz az üzemekdolgozói szabadon csatlakozhatnak.

RÁDIÓKÖZLEMÉNY AZ 1956. OKTÓBER 23-ÁRA TERVEZETT DIÁKTÜNTETÉSRİL

Több budapesti egyetemen, ahogy errıl már beszámoltunk, tegnap diákgyőléseket tartottak. Ezeken a győlésekenelhatározták, hogy ma délután a budapesti fiatalság néma rokonszenvtüntetést szervez a Lengyel Népköztársaságkövetsége elıtt. A néma tüntetés célja az, hogy az ifjúság kinyilvánítsa mélységes rokonszenvét és egyetértését alengyelországi eseményekkel kapcsolatban. A fiatalok határozatot fogadtak el a tekintetben is, hogy mindenféleszélsıséges, provokációs és antikommunista megnyilvánulást leszerelnek és elfojtanak. Biztosítják, hogy arokonszenvtüntetés a szocialista demokrácia jegyében, a fegyelem és a rend fenntartása mellett folyik le. Azegyetemi fiatalok 2 óra 30 perckor találkoznak az Írószövetség székháza elıtt.

(A közlemény 1956. október 23-án délelıtt 10 órakor hangzott el a Kossuth Rádióban)

NAGY IMRE BESZÉDE A PARLAMENT ERKÉLYÉRİL, 1956. OKTÓBER 23-ÁN ESTE9

Elvtársak! [Zúg a tömeg: Nem vagyunk elvtársak!!] Honfitársaim! Szeretettel üdvözlöm a megjelenteket. Mindennagyrabecsülésem a magyar demokratikus ifjúságé, amely a mai demokratikus megmozdulásával éstettrekészségével elı akarja segíteni az akadályok leküzdését a szocialista demokratizmus továbbfejlesztéseútjából. [Közbekiáltások: Lássuk Nagy Imrét! Egy kis fény megvilágítja az egyik harmadik emeleti erkélyt, és aParlament nemzetiszínő lobogója alatt Nagy Imre integetı kezét látjuk.] A lelkesedésnek és a tettvágynak azonbanpárosulnia kell a józansággal és felelısségérzéssel. Ennek hiánya nagy károkat tehet eddigi demokratikusvívmányainkban, demokráciánk eddig elért eredményeiben. [Zúg a tömeg: Nem engedjük!] Vannak, akik ennek akibontakozásnak az élére állnak, akik ezen fáradoznak. A kibontakozás lehetısége pedig a párton belüli tárgyalás 9 Nagy Imre beszédét teljes terjedelemben senki sem jegyezte le. Az itt közölt részlet abból az összeállításból származik,amelyet a másnapi újságok közöltek 1956. október 24-én.


70

és tisztázás útja. Éppen ezért mindennél fontosabb megırizni józanságunkat! Felelısségérzéssel és józansággalkell haladnunk ezen az úton elıre, és elıre is fogunk haladni. Az alkotmányos rend és fegyelem megırzése acélunk, s ezen az úton elıre akarunk és elıre is fogunk menni. A Központi Vezetıség rövidesen, még ezekben anapokban meghozza a döntést, amely szilárd alapot teremt szabad, független, szocialista hazánk megteremtéseérdekében. A kormány sem késlekedik a kibontakozással.Kedves barátaim! Engem azért hívtak, hogy mondjam meg a véleményemet. Tehát véleményemet akaromnyilvánítani! Hallgassatok rám! Azt hiszem, szavaimban még nem csalatkoztatok! [Zúg a tömeg. Helyeslı moraj:Úgy van! Úgy van!] Bízom abban, és nektek is bízni kell abban, hogy a parlament alkotmányos úton elhárítja azakadályokat, és napirendre kerülnek azok a demokratikus szempontok, amelyeket megkövetelnek az események!Éljen a párt! Éljen a népköztársaság! [A tömeg tovább morajlik. Nagy Imrét akarja még hallani.] [...] Bízomabban, hogy a fegyelem és a rend terén kommunistákhoz méltóan viselkedtek. Fogadjatok nekem szót, és rendben,fegyelmezetten vegyünk most búcsút egymástól. [További moraj, helyenként éles fütty] [...] Bízzunk a jövıben, ésabban az erıben és igyekezetben, amelyek engem is eltöltenek, s amely alapja kell, hogy legyen jövınk, aszocialista demokratizmus kibontakozásának. Ismételten hangsúlyozom: a józanságra mindennél nagyobb szükségvan. Most pedig énekeljük el a Himnuszt!

GERİ ERNİ BESZÉDE A MAGYAR RÁDIÓBAN , 1956. OKTÓBER 23.

[...] Népünk ellenségeinek legfıbb törekvése ma az, hogy megkíséreljék megingatni a munkásosztály hatalmát,lazítani a munkás-paraszt szövetséget, aláásni a munkásosztály vezetı szerepét országunkban, megrendíteninépünk hitét pártjában, a Magyar Dolgozók Pártjában, megkíséreljék lazítani a szoros baráti kapcsolatokatországunk, a Magyar Népköztársaság és a többi szocializmust építı ország között, különösen pedig országunk ésa szocialista Szovjetunió között. Igyekeznek lazítani a kapcsolatokat, amelyek pártunkat a Szovjetunió dicsıKommunista Pártjához, Lenin pártjához, a XX. kongresszus pártjához főzik. Rágalmakat szórnak a Szovjetunióra.Azt állítják, hogy a Szovjetunióval nem egyenrangú kereskedelmet folytatunk, hogy a Szovjetunióhoz valóviszonyunk állítólag nem az egyenlıség viszonya, és hogy függetlenségünket állítólag nem az imperialisták ellen,hanem a Szovjetunióval szemben kell megvédeni. Mindez szemenszedett valótlanság, ellenséges hírverés,amelyben nincs egy szemernyi igazság sem. A valóság az, hogy a Szovjetunió nemcsak országunkat szabadítottafel a Horthy-fasizmus és a német imperializmus igája alól, hanem még akkor, amikor a háború végén országunkaléltan a földön hevert, mellénk állott, a teljes egyenjogúság alapján kötött velünk szerzıdéseket, s azóta is ezt apolitikát követte és követi.Vannak, akik szembe akarják állítani a proletár internacionalizmust és a magyar hazafiságot. Mi, kommunisták,magyar hazafiak vagyunk! Hazafiak voltunk a Horthy-fasizmus börtöneiben, a földalatti munka, az illegalitásnehéz évtizedeiben. Hazafiak voltak hıseink itthon és a spanyol szabadságharcban. Mi azt valljuk, s mindentelkövetünk annak érdekében, hogy országunkban a szocializmust a legfontosabb, a legalapvetıbb, aleglényegesebb kérdésekben a többi országokkal közös, egységes marxi-lenini alapon, de a magyarországisajátosságok, országunk gazdasági és társadalmi helyzete, a magyar hagyományok figyelembevételével építsük.Ugyanakkor, amikor fennen hirdetjük, hogy hazafiak vagyunk, egyben határozottan leszögezzük azt is, hogy nemvagyunk nacionalisták, sıt! Következetes harcot folytatunk a sovinizmus, az antiszemitizmus és minden egyébreakciós, népgyőlölı, embertelen irányzat és nézet ellen. Ezért elítéljük azokat, akik ifjúságunk körében asovinizmus mételyét igyekeznek terjeszteni, s a demokratikus szabadságot, amelyet államunk a dolgozó népnekbiztosít, nacionalista jellegő tüntetésre használták fel. Pártunk vezetését azon, ban ez a tüntetés sem ingatja megabban az elhatározásban, hogy továbbhaladjon a szocialista demokratizmus fejlesztése útján. [...]Addig is, amíg a Központi Vezetıség teljes ülése megvitatja és eldönti az említett kérdéseket, meghatározzapártunk további feladatait, a legnagyobb éberséget kell tanúsítani, nehogy ellenséges elemek megzavarhassákpártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk erıfeszítését a kibontakozás érdekében. Pártunk egységére mindignagy szükség volt. Egység nélkül pártunk nem lett volna képes dacolni egy negyed, századon keresztül a Horthy-fasizmus gyilkos terrorjával.


71

Pártunk és munkásosztályunk egysége nélkül nem gyızhetett volna országunkban a népi demokrácia, nemkerülhetett volna hatalomra a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály. Ezt az egységet, pártunk,munkásosztályunk, dolgozó népünk egységét ıriznünk kell, mint a szemünk fényét.Pártszervezeteink fegyelmezetten, teljes egységben lépjenek fel minden rendbon, tó kísérlettel, nacionalistakútmérgezéssel, provokációval szemben. [...]Munkás elvtársak! Dolgozók! Nyíltan meg kell mondani: most arról van szó, szó, hogy szocialista demokráciátakarunk-e vagy burzsoá demokráciát? Arról van szó, a szocializmust akarjuk-e építeni országunkban, vagy réstütni a szocializmus épületén, s majd ajtót, kaput nyitni a kapitalizmusnak. Arról van szó: megengeditek-e amunkásosztály hatalmának, a munkás-paraszt szövetségnek aláásását, vagy pedig öntudatosan, fegyelmezetten,teljes egységben együtt egész dolgozó népünkkel, síkra szálltok a munkáshatalom, a szocializmus vívmányainakvédelmében.

AZ IGAZSÁG CÍMŐ FORRADALMI ÚJSÁG ELSİ SZÁMÁNAK VEZÉRCIKKÉBİL, 1956. OKTÓBER 25.

Hát nem tanultak még mindig eleget? Tanulékonyabbá kell válniuk azoknak, akik egy nép vezetésére tartanakigényt. Nem akarják még mindig elhinni, hogy a nép ellen nem lehet politizálni? Pedig nagy emberek példáifigyelmeztetik erre ıket. Ércbe öntött emberi nagyságok. Nézzék csak meg a Nemzeti elıtt az út porában!Az egész magyar nép nevében tiltakozunk, hogy fasiszta tüntetésnek és a csıcselék garázdálkodásának tüntessékfel a forradalmi nép szent, véres harcát. [...]Forradalom ez. Forradalom. Nem a rendszer, nem a szocialista eszmék ellen tiltakozik a nép, hanem azok ellen,akik bemocskolták, lejáratták a szocializmus magasztos eszméit. Szocializmust akar a nép, de tisztát ésbecsületeset. Ezért harcol elszántan, hısiesen. És ezt fogja megvalósítani, mert a népakarat legyızhetetlen erı.Vegyék ezt tudomásul, akik az ország sorsáért felelısek, és így hozzanak törvényt. [...]

NAGY IMRE HÁROM RÁDIÓBESZÉDE

A) Az 1956. október 24-én elhangzott beszéd

Itt Nagy Imre beszél, mint a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke.Budapest népe!Közlöm, hogy mindazok, akik a további vérontás megszüntetése érdekében ma 14 óráig megszüntetik a harcot ésleteszik fegyvereiket, mentesülnek a statáriális eljárás alól.Egyúttal kijelentem, hogy minden erınkkel megvalósítjuk az 1953. júniusi kormányprogram elvi alapján, úgyahogy azt annak idején a parlamentben kifejtettem, országunk következetes demokratizálását, a párt-, állami,politikai és gazdasági élet minden területén. Kövessék felhívásunkat, szüntessék be a harcot, biztosítsák a rend ésnyugalom helyreállítását népünk, országunk jövıje érdekében. Térjenek vissza a békés alkotómunkához.Magyarok, elvtársak, barátaim!Felelısségteljes percekben szólok hozzátok! Mint tudjátok, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetısége és azElnöki Tanács bizalmából, mint a minisztertanács elnöke átvettem a kormány vezetését.Minden lehetısége megvan annak, hogy politikai programunkat a magyar népre támaszkodva, a kommunistákvezetésével a kormány megvalósítsa. A program lényege – mint tudjátok – a magyar közélet széles körő

demokratizálása, a szocializmus építésében a mi nemzeti sajátosságainknak megfelelı magyar út megvalósítása,nagy nemzeti céljainknak, a dolgozó tömegek életkörülményeinek gyökeres megjavítása. Ahhoz azonban, hogy amunkához közös erıvel veletek együtt hozzáláthassunk, a legelsı dolog a rend, a fegyelem, a nyugalommegteremtése. A békésen tüntetı magyar ifjúsághoz csatlakozva ellenséges elemek félrevezettek sok jóhiszemődolgozót, akik a népi demokrácia, a néphatalom ellen fordultak.A legelsı – és mindenek felett álló – feladat most, hogy a helyzetet konszolidáljuk. [...]


72

Nem a bosszúállás, hanem a megbékélés politikáját akarjuk folytatni! Ezért a kormány elhatározta, hogymindazokat, akik önként és azonnal leteszik a fegyvert, abbahagyják a harcot, nem vonja statáriális eljárás alá,mint ahogy így járt el a magukat eddig megadó csoportokkal szemben is.Munkások! Védjétek meg a gyárakat, a gépeket! A magunk kincse ez! Az egész népnek okoz kárt az, aki rombolvagy fosztogat! Rend! Nyugalom! Fegyelem! Ez most a jelszó, ez áll mindenekelıtt! [...]

1956. október 24.

B) Az 1956. október 25-én elhangzott beszéd

Az elmúlt napok során hazánk tragikus eseményeket él át. Kis számú ellenforradalmár felbujtóknépköztársaságunk rendje ellen fegyveres támadást indítottak, amelyet Budapest dolgozóinak egy része az országhelyzete felett érzett elkeseredése következtében támogatott. Ezt az elkeseredést fokozták a múlt súlyos politikai ésgazdasági hibái, amelyeknek helyrehozatalát az ország helyzete és a nép általános óhaja feltétlenül megkövetelte.A párt új vezetısége és az új vezetés alatt álló kormány el van szánva arra, hogy a tragikus események tanulságaita legmesszebbmenıkben levonja. A rend helyreállítása után rövidesen összeül az országgyőlés. Ezen azországgyőlésen mindenre kiterjedı és megalapozott reformprogramot fogok benyújtani, amely felöleli nemzetilétünk összes fontos kérdéseit. E program megvalósítása megköveteli a kormánynak a megújuló HazafiasNépfront legszélesebb demokratikus nemzeti összefogása alapján álló átalakítását. E program megvalósításáhozelengedhetetlenül szükséges a harc azonnali beszüntetése és a termelés folyamatossága.Felhívom az ország dolgozó népét, minden igaz hazafit, hogy ezt minden erıvel segítse elı!Mint a minisztertanács elnöke bejelentem, hogy a magyar kormány tárgyalásokat kezdeményez a MagyarNépköztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatokról, többek között a Magyarországon állomásozó szovjethaderık visszavonásáról, a magyar-szovjet barátság, a proletár internacionalizmus, valamint a kommunistapártok és a szocialista országok közötti egyenjogúság és a nemzeti függetlenség alapján. Meggyızıdésem, hogyaz ezen az alapon felépülı magyar-szovjet viszony szilárd alapja lesz népeink ıszinte, igaz barátságának,nemzeti fejlıdésünknek és szocialista jövınknek. Azoknak a szovjet csapatoknak a visszarendelése, amelyeknek aharcokba való beavatkozását szocialista rendünk létérdeke tette szükségessé, a béke és a rend helyreállításávalhaladéktalanul meg fog történni.Mindazokkal szemben, akik nem a népi demokratikus rendünk megdöntése szándékával fogtak fegyvert, ha aharcot haladéktalanul beszüntetik, fegyvereiket beszolgáltatják, mindazokkal az ifjakkal, munkásokkal,honvédségi személyekkel szemben, akik ezt teszik, a kormánya kiengesztelıdés és megbékélés szellemébenmesszemenı nagylelkőséget fog tanúsítani, velük szemben nem alkalmazza a statáriális eljárást.Ugyanakkor a békét és rendet óhajtó dolgozó nép érdekében népi demokratikus államrendünk védelmében atörvény szigorát fogjuk alkalmazni azok ellen, akik továbbra is fegyverrel támadnak, felbujtanak és fosztogatnak.Különös gonddal óvom dolgozó népünket a felelıtlen zavarkeltıktıl, akiknek káros munkája a béke és anyugalom helyreállításának legfıbb akadálya.Mélységes fájdalommal tölt el a tragikus napok során áldozatul esett ártatlan dolgozó emberek minden cseppkiömlı vére. Legyen vége a tragikus harcoknak és a hiábavaló vérontásnak.

1956. október 25.

C) Az 1956. október 28-án elhangzott beszéd

A kormány a további vérontás megszüntetése és a békés kibontakozás biztosítása érdekében elrendelte azáltalános azonnali tőzszünetet, utasította a fegyveres erıket, hogy csak akkor tüzeljenek, ha megtámadják ıket.Ugyanakkor felhívja mindazokat, akik fegyvert fogtak, hogy tartózkodjanak minden harci cselekménytıl, ésfegyverüket haladéktalanul szolgáltassák be.A rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és arendırség alakulataiból, valamint a munkások és az ifjúság felfegyverzett osztagaiból.A magyar kormány megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdikkivonulásukat Budapestrıl, s az új karhatalom megalakulásával egyidejőleg elhagyják a város területét.A magyar kormány tárgyalásokat kezdeményez a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatokról,többek között a Magyarországon állomásozó szovjet haderı visszavonásáról, a magyar-szovjet barátság


73

szellemében, a szocialista országok közötti egyenjogúság és nemzeti függetlenség alapján. A rend helyreállításaután egységes, új államrendırséget szervezünk, és az Államvédelmi Hatóságot megszüntetjük.

NAGY IMRE KIÁLTVÁNYA AZ EGYPÁRTRENDSZER MEGSZÜNTETÉSÉRİL, 1956. OKTÓBER 30.

Magyarország dolgozó népe, munkások, parasztok, értelmiségiek!A hazánkban mind szélesebben kibontakozó forradalom, a demokratikus erık hatalmas megmozdulása válaszútelé állította hazánkat. A nemzeti kormány, az MDP elnökségével egyetértésben a nemzet életében sorsdöntıelhatározásra jutott, amelyet a következıkben kívánok Magyarország dolgozó népével tudatni.Az ország életének további demokratizálása érdekében, az egypártrendszer megszüntetésével a kormányzást az1945-ben újjászületett koalíciós pártok demokratikus együttmőködésének alapjaira helyezi.Ennek megfelelıen a nemzeti kormányon belül szőkebb kabinetet létesít, amelynek tagjai: Nagy Imre, TildyZoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza és a szociáldemokrata párt által kijelöltszemélyiség.A nemzeti kormány felhívja a szovjet csapatok parancsnokságát, hogy azonnal kezdje meg a szovjet csapatokkivonását Budapest területérıl. Egyidejőleg a nemzeti kormány közli az ország népével, hogy a szovjetcsapatoknak.

A SZOVJET KORMÁNY NYILATKOZATA, 1956. OKTÓBER 31.

A Szovjetunió hivatalos hírügynöksége, a TASZSZ a következı nyilatkozatot adta ki:A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külkapcsolatainak megingathatatlan alapja volt és maradt azösszes államok békés egymás mellett élésének, barátságának és együttmőködésének politikája. [...]Az új rendszer kialakulásának és a társadalmi viszonyok mélyreható forradalmi átalakulásának folyamatábannem kevés nehézség, megoldatlan feladat és közvetlen hiba volt a többi között a szocialista országok kölcsönösviszonyában. A rendellenességek és hibák következtében lekicsinyelték az egyenjogúság elvét a szocialistaállamok viszonyában. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa a leghatározottabban elítélte ezeketa rendellenességeket és hibákat, és feladatul tőzte ki, hogy a Szovjetuniónak a többi szocialista országgalfenntartott kölcsönös viszonyában következetesen meg kell valósítani a népek egyenjogúságának lenini elveit. AXX. kongresszus kimondta, hogy teljes egészében tekintetbe kell venni az új élet építésének útjára lépett mindenegyes ország történelmi múltját és sajátosságait. [...]Ismeretes, hogy a Varsói Szerzıdés és a kormánymegállapodások értelmében szovjet egységek állomásoznak aMagyar és a Román Népköztársaságban. A Lengyel Népköztársaságban a szovjet csapategységek a potsdaminégyhatalmi megállapodás és a Varsói Szerzıdés alapján állomásoznak. Más népi demokratikus országokbannincsenek szovjet csapategységek.A szovjet kormánya szocialista országok kölcsönös biztonságának biztosítása céljából kész megvizsgálni a VarsóiSzerzıdésben részt vevı többi szocialista országokkal az illetı országok területén tartózkodó szovjet csapatok kér-dését.A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy nyilatkozatot tegyen a magyarországi eseményekrıl. Az eseményekazt mutatják, hogy a magyar dolgozók, akik említésre méltó elırehaladást értek el a népi demokratikus rendszeralapján, jogosan vetik fel azt a kérdést, hogy a gazdasági együttmőködés terén ki kell küszöbölni a meglevı

komoly hibákat, hogy tovább kell fokozni a lakosság anyagi jólétét, hogy harcolni kell az államapparátusbanmegmutatkozó bürokratikus eltévelyedések ellen. A dolgozóknak ehhez a jogos és haladó mozgalmához azonbancsakhamar sötét, reakciós és ellenforradalmi erık csatlakoztak, amelyek a dolgozók egy részénekelégedetlenségét arra akarják felhasználni, hogy aláássák az országban a népi demokratikus rendszer alapjait, és


74

visszaállítsák a régi földesúri-kapitalista rendet. A szovjet kormány az egész szovjet néppel együtt mélységesensajnálja, hogy a magyarországi események vérontáshoz vezettek. A szovjet kormány a magyar kormány kérésérehozzájárult ahhoz, hogy szovjet katonai alakulatok vonuljanak be Budapestre, avégett, hogy a magyarnéphadseregnek és a magyar karhatalmi szerveknek segítséget nyújtsanak a városban a rend helyreállításához.A szovjet kormány szem elıtt tartva, hogy a szovjet alakulatok további magyarországi tartózkodása ürügyülszolgálhat a helyzet fokozottabb kiélesedésére, utasítást adott a katonai parancsnokságának, hogy vonja ki aszovjet katonai alakulatokat Budapestrıl, mihelyt ezt a magyar kormány jónak látja.Ugyanakkor a szovjet kormány kész tárgyalásokba bocsátkozni a Magyar Népköztársaság kormányával és aVarsói Szerzıdésben részt vevı más államok kormányával a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról.A népi demokratikus Magyarország szocialista vívmányainak védelme az adott pillanatban a munkások,parasztok, az értelmiség és az egész dolgozó magyar nép legfıbb és szent kötelessége.

AZ USA NEMZETBIZTONSÁGI TANÁCSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A MAGYARORSZÁGI HELYZETRİL(1956. OKTÓBER 31.)

[...] Annak érdekében, hogy érvényt szerezzünk legközelebbi céljainknak, amelyek egy újabb magyarországiszovjet katonai beavatkozás elrettentése, és ha lehet, megakadályozása, csakúgy, mint a kemény elnyomó ésmegtorló intézkedések elkerülése, be kell vetnünk minden megfelelı eszközt, ideértve az ENSZ-beli fellépést is,amivel nyomást lehet gyakorolni a Szovjetunióra ezen intézkedésekkel szemben.Egyidejőleg biztosítanunk kell a Szovjetuniót, hogy nem tekintjük Magyarországot vagy a többi csatlós államotpotenciális katonai szövetségesünknek.Hően ehhez a megközelítéshez, megfontolandó, hogy vajon tanácsos-e az ENSZ-ben vagy bárhol máshol javasolniMagyarország semlegességét az osztrák modell alapján[...] Az osztrákokat arra kell biztatnunk, hogy továbbra is biztosítsanak menedékjogot, bejelentett szándékaikszerint, az azt kérı magyaroknak. Segítenünk kell ıket pénzügyileg és más anyagi eszközökkel a megnövekedettszámú magyar menekült ellátásában az Egyesült Államok forrásaiból, de más baráti országokat is arra kellbátorítani, hogy segítsenek. Amennyiben jelentıs számú magyar keresne menedéke Ausztriában, az Egyesült Álla-moknak és a többi baráti kormánynak minél elıbb ki kell dolgoznia, hogy miként tudnának azonnal ellátást ésgyors letelepedést biztosítani a számunkra. [...]

NAGY IMRE RÁDIÓBESZÉDE MAGYARORSZÁG SEMLEGESSÉGÉRİL, 1956. NOVEMBER 1.

A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem elıtti mély felelısségérzettıl áthatva, a magyar népmillióinak osztatlan akaratát kifejezve kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét. A magyar nép afüggetlenség és egyenjogúság alapján, az ENSZ alapokmánya szellemének megfelelıen igaz barátságban kívánélni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével. Nemzeti forradalma vívmányainakmegszilárdítását és továbbfejlesztését óhajtja anélkül, hogy bármelyik hatalmi csoportosuláshoz csatlakoznék.A magyar nép évszázados álma valósul meg ezzel. A forradalmi harc, melyet a magyar múlt és a jelen hıseivívtak, végre gyızelemre vitte a szabadság, a függetlenség ügyét! Ez a hısi küzdelem tette lehetıvé, hogy népünkállamközi kapcsolataiban érvényesítse alapvetı nemzeti érdekét, a semlegességet.

NAGY IMRE TÁVIRATA AZ ENSZ FİTITKÁRÁNAK , 1956. NOVEMBER 1.

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, mint megbízott külügyminiszter, az alábbiakat hozzaExcellenciád tudomására:


75

A Magyar Népköztársaság kormányához hiteles értesülések érkeztek újabb szovjet alakulatok Magyarországravaló bevonulásáról. A minisztertanács elnöke, mint megbízott külügyminiszter magához kérette Andropov urat, aSzovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, és a legerélyesebben tiltakozott az ellen,hogy újabb szovjet katonai alakulatok vonultak be Magyarországra. Követelte ezeknek a szovjet alakulatoknakhaladéktalan, azonnali visszavonását. Közölte a szovjet nagykövettel, hogy a magyar kormánya VarsóiSzerzıdést azonnal felmondja, egyidejőleg kinyilatkoztatja Magyarország semlegességét, az Egyesült NemzetekSzervezetéhez fordul, és az ország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri.A szovjet nagykövet tudomásul vette a minisztertanács elnökének, mint megbízott külügyminiszternek tiltakozásátés közlését, és megígérte, hogy haladéktalan választ kér a kormányától.Felkérem tehát Excellenciádat, hogy ezt a közlést szíveskedjék az ENSZ valamennyi tagállamának tudomásárahozni; kérjük, hogy az ENSZ most megnyíló XI. ülésszakának napirendjére soron kívül kitőzni szíveskedjék.

KÁDÁR JÁNOS RÁDIÓBESZÉDE, 1956. NOVEMBER 1.

E súlyos órában azok a kommunisták, akik eddig is harcot vívtak a Rákosi önkényuralommal, számtalanigaz hazafi és szocialista óhajának megfelelıen elhatározták, hogy új pártot alapítanak.Az új párt egyszer s mindenkorra szakít a múlt bőneivel!Védi és védeni fogja mindenkivel szemben nemzeti becsületünket, hazánk függetlenségét. Ezen az alapon, anemzeti függetlenség alapján építi ki testvéri viszonyát a világ minden haladó szocialista mozgalmával éspártjával. Ezen az alapon, a nemzeti függetlenség alapján kíván baráti viszonyt minden közeli és távoli országgal,elsısorban a szomszédos szocialista országokkal.Védi és védeni fogja a Magyar Köztársaság vívmányait: a földreformot, a gyárakat, a bankok, a bányákköztulajdonba vételét, népünk vitathatatlan szociális és kulturális eredményeit.Védi és védeni fogja a demokrácia és a szocializmus ügyét, amelynek megvalósítását nem idegen példák szolgaimásolásával, hanem országunk gazdasági és történelmi sajátosságainak megfelelı módon és úton egyesíti,támaszkodva a sztálinizmustól és minden dogmatizmustói mentes marxizmus-leninizmusra, a tudományosszocializmus tanításaira, valamint a magyar történelem és kultúra forradalmi és haladó hagyományairaTörténelmünk e nagyszerő, de súlyos órájában felhívunk minden magyar dolgozót, akit a nép és haza odaadószeretete vezérel, hogy csatlakozzon pártunkhoz, melynek neve: Magyar Szocialista Munkáspárt. [...]A párt szervezésének megindítására, ügyeinek intézésére és a pártalapító országos kongresszus legsürgetıbbösszehívására elıkészítı bizottság alakult, melynek tagjai Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor,Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre és Szántó Zoltán. A párt új lapot ad ki, melynek címe: Népszabadság.[...]

MINDSZENTY JÓZSEF RÁDIÓBESZÉDE, 1956. NOVEMBER 3.

A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akarthatározni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felıl. Ennek a ténynek valóságát maga a népsemmiféle illetéktelen elıny érdekében nem engedi elcsavarni, kiaknázni. új, visszaélésmentes választásszükséges, amelyben minden párt indulhat. A választás történjék nemzetközi ellenırzés mellett. Én pártokon kívülés – állásom szerint – felül vagyok és maradok. Ebbıl a tisztembıl figyelmeztetek minden magyart, hogy agyönyörőséges egység októberi napjai után ne adjanak helyt pártviszályoknak és széthúzásoknak. Mert azországnak sok mindenre van most szüksége, de minél kevesebb pártra és pártvezérre. Maga a politizálás ma má-sodrendő ügy: a nemzet léte és a mindennapi kenyér a mi gondunk. [...]Hangsúlyoznom kell azonban a tennivalók tárgyi foglalatait: jogállamban élünk, osztály nélküli társadalom,demokratikus vívmányokat fejlesztı, szociális érdekektıl helyesen és igazságosan korlátolt magántulajdon


76

alapján álló, kizárólag kultúrnacionalista szellemő nemzet és ország akarunk lenni. Ez akar lenni az egészmagyar nemzet. Mint a Katolikus Egyház feje viszont kijelentem, hogy – amint azt a püspöki kar 1945-ben közöskörlevélben kijelentette – nem helyezkedünk szembe a történelmi haladás igazolt irányával, sıt az egészségesfejlıdést mindenben elımozdítjuk. Azt a magyar nép természetesnek találja, hogy nagy múltú és nagy értékőintézményeinkrıl gondoskodni kell. Ugyanebben a minıségemben továbbá megemlítem, az ország hat és félmillió katolikus hívének tájékoztatására, hogy a bukott rendszer erıszakának és csalárdságának minden nyomátegyházi vonalon felszámoljuk. Ez nálunk ısi hit és erkölcstanunkból és az Egyházzal egyidıs jogszabályokbólönként adódik.

NAGY IMRE UTOLSÓ RÁDIÓBESZÉDE, 1956. NOVEMBER 4.

Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke.Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fıvárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogymegdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt.Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.

A FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNY PROGRAMJA, 1956. NOVEMBER 4.

[...] Magyarok! Testvérek! Hazafiak! Katonák! Polgárok!Véget kell vetnünk az ellenforradalmi elemek garázdálkodásának. Ütött a cselekvés órája! Megvédjük amunkások és parasztok hatalmát, a népi demokrácia vívmányait! Rendet, biztonságot és nyugalmat teremtünkhazánkban!A nép és hazánk érdeke az, hogy erıs kormánya legyen, olyan kormánya, amely alkalmas arra, hogy kivezesse azországot súlyos helyzetébó1. Mi ezért alakítottuk meg a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt.A Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány programja:1. Nemzeti függetlenségünk és országunk szuverenitásának biztosítása.2. Népi demokratikus és szocialista rendszerünk megvédése minden támadás ellen. Szocialista vívmányainkvédelme és elırehaladásunk biztosítása a szocialista építés útján.3. A testvérharc megszüntetése, a rend és a belsı béke helyreállítása. A kormány nem tőri meg, hogy a dolgozókatbármi ürügy alapján üldözzék azért, mert a legutóbbi idık eseményeiben részt vettek.4. Szoros baráti viszony megteremtése minden szocialista országgal, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös be nemavatkozás elvei alapján. Ugyanez az elv szabályozza a kölcsönös elınyt biztosító gazdasági és kölcsönös segítségi kapcsolatainkat.5. Békés együttmőködés minden országgal, függetlenül azok társadalmi rendjétó1és államformájától.6. A dolgozók - különösen a munkásosztály - életszínvonalának gyors és jelentékeny emelése. Több lakást adolgozóknak. Lehetıvé kell tenni, hogy a gyárak és intézmények maguk építsenek lakást munkásaik ésalkalmazottaik számára.7. Az ötéves terv módosítása, a gazdasági vezetés módszerének megváltoztatása, figyelembe véve az országgazdasági adottságait, hogy a lakosság életszínvonala minél gyorsabban emelkedjék.8. A bürokrácia megszüntetése és a demokrácia széles kifejlesztése a dolgozók érdekében.9. A legszélesebb demokrácia alapján kell megvalósítani a munkásigazgatást a gyárakban, üzemekben ésvállalatoknál.10. A mezıgazdasági termelés fejlesztése, a kötelezı beszolgáltatások megszüntetése, 16 az egyéni dolgozóparasztok megsegítése. A kormány határozottan felszámol minden törvénysértést, melyet a szövetkezeti mozgalomés a tagosítás területén elkövettek.11. Az eddigi igazgatási szervek és a forradalmi tanácsok demokratikus választásának biztosítása.


77

12. Támogatja a kisipart és a kiskereskedelmet.13. A magyar nemzeti kultúra következetes fejlesztése, haladó hagyományaink szellemében.14. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány népünk, munkásosztályunk és hazánk érdekében azzal akéréssel fordult a szovjet hadsereg parancsnokságához: segítsen népünknek a re akció sötét erıinekszétverésében és abban, hogy helyreállíthassuk a rendet és a nyugalmat hazánkban.15. A magyar kormány a rend s a nyugalom helyreállítása után tárgyalásokat kezd a szovjet kormánnyal és aVarsói Szerzıdés más résztvevıivel, a szovjet csapatok Magyarország területérıl való kivonásáról. [...]

A FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNY NYÍLT LEVELE A MAGYAR DOLGOZÓ NÉPHEZ

Honfitársaink! Munkás és paraszt testvéreink!

Alulírottak, Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volttagjai bejelentjük, hogy 1956, november l-én megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk akormányból és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását.Erre a felelıs lépésünkre annak felismerése késztetett, hogy a reakció nyomása alá került és tehetetlenné váltNagy Imre kormányán belül nem volt többé semmi módunk cselekvésre a Népköztársaságunkat, a munkás-paraszthatalmat, szocialista vívmányainkat megsemmisítéssel fenyeget mind nagyobb erıvel jelentkezı ellenforradalmiveszéllyel szemben. Meggyilkolták a munkásmozgalom több évtizedes múltra visszatekintı megbecsült harcosait:Mezı Imrét, a nagy-budapesti pártbizottság titkárátKalamár elvtársat, a munkásmozgalom régi csepeli harcosát, Sziklai Sándort, a Hadtörténelmi Múzeumigazgatóját. Ezeken kívül tömegesen irtották ki a munkásosztály és a parasztág más közmegbecsülésben álló fia.Nem nézhettük tovább tétlenül a cselekvésre képtelenné vált kormány tagjaként, hogy a demokrácia leple alattellenforradalmi terroristák és banditák állati módon gyilkolják legjobb munkás és paraszt testvéreinket,rettegésben tartsák békés állampolgárainkat, anarchiába döntsék hazánkat és hosszú idıre az ellenforradalomigájába hajtsák egész népünket.Magyar dolgozók, honfitársak, munkástestvéreink, elvtársak!Elhatároztuk, hogy minden erınkkel küzdünk a re akció, a fasizmus fenyegetı veszélye s azok népgyilkosbandái ellen.Felhívjuk népköztársaságunk minden hő fiát, a szocializmus mind hívét, elsısorban a kommunistákat, amunkásokat, bányászokat, a parasztság és értelmiség legjobb fiait, támogassák a Magyar Forradalmi MunkásParaszt Kormány minden intézkedését, egész népfelszabadító harcát.

Budapest, 1956. november 4.Apró Antal s.k.

Kádár János s.k.Kossa István s.k.

Dr. Münnich Ferenc s.k.

BIBÓ ISTVÁN KIÁLTVÁNYA , 1956. NOVEMBER 4.

Magyarok!Nagy Imre miniszterelnök a ma hajnali szovjet támadáskor a szovjet követségre ment a tárgyalások folytatására,és onnan visszatérni nem tudott. A reggel összehívott minisztertanácson a Parlament épületében tartózkodó TildyZoltánon kívül már csak B. Szabó István és Bibó István államminiszter tudott megérkezni [sic!]. Mikor a Par-lamentet a szovjet csapatok körülfogták, Tildy államminiszter a vérontás elkerülése végett megállapodást kötött


78

velük, mely szerint ık megszállják az épületet, a benne levı polgári személyek pedig szabadon távozhatnak. İ, amegállapodáshoz tartva magát, eltávozott. Az Országgyőlés épületében egyedül alulírott Bibó István állammi-niszter maradtam, mint az egyedül törvényes magyar kormány egyetlen képviselıje.Ebben a helyzetben a következıket nyilatkozom:Magyarországnak nincs szándékában szovjetellenes politikát folytatni, sıt teljes mértékben benn akar élni a kelet-európai népek ama közösségében, kik életüket a szabadság, igazságosság és kizsákmányolásmentes társadalomjegyében akarják berendezni. A világ színe elıtt visszautasítom azt a rágalmat is, miszerint a dicsıséges magyarforradalmat fasiszta vagy antiszemita kilengések szennyezték volna be. A harcban osztály- és felekezeti különbségnélkül részt vett az egész magyar nép, s megrendítı és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs ésmegkülönböztetni kész magatartása, mellyel csupán a leigázó idegen hatalom és a honi hóhérkülönítményesek [azÁVH] ellen fordult. A néhány napirenden volt utcai igazságtételeket, valamint ókonzervatív erıknek mindenfegyveres erıszak nélkül való jelentkezését a kormány rövid úton megszüntethette volna. Az az állítás, hogyevégbó1 óriási idegen hadsereget kell az országba behívni, illetó1eg visszahívni: komolytalan és cinikus. Éppenellenkezıleg, e hadsereg jelenléte a nyugtalanság és a zavargások legfıbb forrása.A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsereget, vagy az általa esetleg felállított bábkormányttörvényes felsıségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen – kivéve azokat,melyek Budapest közellátását és közmőveit érintenék. Fegyveres ellenállásra parancsot adni nincs módomban:egy napja kapcsolódtam be a kormány munkájába, a katonai helyzetró1 tájékoztatva nem vagyok, felelıtlenségvolna tehát tılem a magyar ifjúság drága vérével rendelkezni. Magyarország népe elég vérrel adózott, hogymegmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását. Most a világ hatalmain van a sor,hogy megmutassák az ENSZ alapokmányában foglalt elvek erejét és a világ szabadságszeretı népeinek erejét.Kérem a nagyhatalmak és az ENSZ bölcs és bátor döntését leigázott nemzetem érdekében.Megállapítom egyúttal, hogy Magyarország egyetlen törvényes külföldi képviselıjeés külképviseleteinek törvényes feje Kéthly Anna államminiszter.Isten óvja Magyarországot!

ZSUKOV JELENTÉSE A MAGYARORSZÁGI HELYZETRİL, 1956. NOVEMBER 4. ESTE 21 ÓRA

November 4-én, a nap folyamán a szovjet csapatok Magyarországon tovább folytatták a településekmegtisztítását a lázadók itt-ott még ellenállás tanúsító elszigetelt csoportjaitól.Budapesten csapataink teljes egészében elfoglalták a legfontosabb kormányépületeket, és a lázadók ellenállásátlényegében megtörték. A városban az ellenállásnak két góca maradt; a Corvin Filmszínház és Buda nyugatirészén a Moszkva tér.A filmszínházban, amely a szomszédos épületekkel együtt egy egész tömböt foglal el, tankokkal és tüzérséggelmegerısített jelentıs létszámú felkelı csoport összpontosult.A csapatok feladata most a szükséges átcsoportosítás végrehajtása, és az ellenállás még meglévı budapestigócainak teljes felszámolása.A csapataink által elfoglalt összes helységben katonai igazgatást vezettünk be.Folyik a lefegyverzett lázadók és magyar katonai alakulatok személyi állományának, valamint a lefoglaltfegyverzetnek és lıszernek a számbavétele.


79

A FORRADALOM FOLKLÓRJA

Korabeli viccek

- Ki várja az idén legjobban a Mikulást?- ?- Sztálin, mert ı már október 23-án kitette a csizmáját.

Napok óta hallatszik a robaj az Akácfa utcából. A tömeg váltott mőszakban, szünet nélkül veri szét Sztálinszobrát, amelyet még október 23-án este a körútra vontattak. Az egyik embernek sikerült egy nagyobb darabotkihasítani a szoborból. Többen ráförmednek:- Minek magának olyan nagy darab, hagyjon másnak is!A férfi méltatlankodva válaszolt:- De kérem, én egy egész üzemnek viszem!

- Tudja, hogy már itt van a kommunizmus?- ?- Senki sem dolgozik, az állam elhalt, és mindenkinek mindenbıl elege van!

Magyar Miatyánk , 1956

Miatyánk, Hruscsov, ki vagy a Kremlben,Átkoztassék meg a Te neved.Múljon el a Te országod, szőnjön meg a Te akaratod,Miképpen Moszkvában,Azonképpen itt Pesten is.A mi mindennapi kenyerünket hagyd meg nékünk ma,És bocsásd el a mi fiainkat,Miképpen mi is elbocsátjuk a megszálló csapatokat,Akik ellenünk vétettek.És ne vígy minket Szibériába,De szabadíts meg az orosztól,Mert Tiéd az ország és a hatalom, de nem mindörökké.Ámen

Az áruló

Fiunk, lányunk nevelgettükÉrtük éltünk és szenvedtünk,Mindkettı hısként elesettNem sütöd le a szemedet!Bőnödnek súlya, mérve nagyAnyák átkával verve vagy!Orosz föld be ne fogadjonMagyar haza megtagadjonZúgja feléd minden faág

Az akasztófa vár reád!Minden hő magyar leköpjönMártír árnya szembejöjjönNe legyen egy jó éjszakádMutasson rád minden kiságÁrtatlanok gyilkosa vagyBőnödnek súlya mérve nagyAnyák átkával verve vagy!

Documents

MAGYAR TÖRTÉNELMI FORRÁSGYŐJTEMÉNY 1945 – 1956 · BUDAPEST OSTROMA (R ÉSZLETEK EGY KISGYERMEK OSTROMNAPLÓJÁBÓL, 1945) 1945. 1. 30. – Éjjel 2 el ıtt 20 perccel felébredt