Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc

Informatikai Alkalmazások Gazdaságtörténet - 258Intézete 1. oldal

FM116/01

Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete

Készítette: Szávai Ferenc


FM116/01

Tartalom:

- Bevezető fogalmak, Magyarország a Habsburg Birodalomban- Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése- Magyarország gazdasága a két világháború között- Gazdaság és társadalom a második világháború után a

rendszerváltásig


FM116/01

Bevezető fogalmak, Magyarország a Habsburg Birodalomban

1. Gazdaságtörténeti fogalmak2. A társadalomtörténet3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői4. Nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás5. Magyarország a Habsburg birodalomban


FM116/01

Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése

1. A dualizmus rendszere2. Gazdaságpolitika3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás4. Közlekedés, infrastruktúra, piac5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem6. Településszerkezet7. Polgárosodás és modernizáció8. A fejlődés mérlege


FM116/01

Magyarország gazdasága a két világháború között

1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása3. Trianon gazdasági hatása4. Gazdasági stabilizáció5. Világgazdasági válság6. Állami beavatkozás – A német befolyás7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei


FM116/01

Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig2. A tervutasításos rendszer kialakítása3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei4. A gazdaság 1956-1972 között5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig 6. A társadalom szerkezete


FM116/01

Bevezető gazdaság- és társadalomtörténeti fogalmak


FM116/01

1. Gazdaságtörténeti fogalmak2. A társadalomtörténet3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői4. Nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás5. Magyarország a Habsburg birodalomban


FM116/01

1. Termelési tényezők

- föld- munkaerő- tőke- vállalkozás (humán tőke) – Ezek kombinációját irányító szakember


FM116/01

Gazdaság mint a gazdaságtörténet kutatásának tárgya

- Mikrogazdaság: 1. Háztartások, 2. Vállalkozások- Makrogazdaság: 1. Népesedés, 2. Növekedés, 3. Gazdasági

szerkezet, 4. Fogyasztás, 5. Összgazdaság, 6. A jövedelem elosztása

- Politikai hatások: 1. Gazdasági törvényhozás és rendszabályozás, 2. Gazdaságpolitika, 3. Nemzetközi kapcsolatok


FM116/01

A gazdaságtörténet fejlődése, részterületei

- Több mint százéves múltra tekint vissza- Részterületei:

Agrártörténet, vállalkozástörténet, banktörténet, demográfia, nemzetközi gazdasági kapcsolatok


FM116/01

A gazdaságtörténet régi és új fogalmai, részterületei

- A történeti tér-idő folytonosság vagy kölcsönösség- A termelés bővítésének adott és szükséges faktorai - gazdasági, földrajzi adottságok- Történeti demográfia- Történeti földrajz

(növekedés, városiasodás, gazdasági szerkezet, demográfia)- Gazdasági fejlődés- Absztrakciók


FM116/01

Modernizáció, gazdasági növekedés

- Modernizáció (folyamat) – a társadalmi és gazdasági eredményesség folyamatos bővítésére irányuló rendszerszerű törekvés, magas erőforrás igényű (Feltételez

gazdasági növekedést és szerkezetváltást)- Gazdasági növekedés:Az adott társadalom által produkált összes javak és szolgáltatások előállításában mutatkozó tartósan emelkedő tendencia (növekedéselméletek – szakaszos, illetve elmaradottsági elmélet).


FM116/01

Termelés, termelékenység, gazdasági szerkezet

- A termelés az a folyamat, amely a népesség által igényelt javak és szolgáltatások céljából egyesíti a termelési - A termelékenység a termelési folyamat hasznos hozama- A gazdasági szerkezet = a különböző gazdasági szektorok,

primer, szekunder és tercier néven ismert három fő szektor közötti viszonyt értjük


FM116/01

2. A társadalomtörténet

Egy adott társadalom jellemzésének lehetősége:

- Foglalkoztatottsági szerkezet „tengely”- Vagyon- A fenti kettő kombinációjából fakadó tekintély- mentalitás

Fontos kutatási területe: mobilitás, etnikai összetétel


FM116/01

3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői

- Magas halálozási és magas születési arányszámok 40‰- demográfiai fékek (háborúk, járványok és éhinségek)- A primer szektor túlsúlya a foglalkoztatottságban- A termelés önellátó- A mezőgazdasági hozam kevés- Magas analfabétizmus- A gazdasági növekedés szerény, mérési lehetőség: jólét- A hatalomgyakorlás autokratikus


FM116/01

4. A nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás - Római előzmények, frank jellegzetességek- Hűbérbirtokok, hadszervezet - Precaria, beneficium, commendatio, immunitás- Az úr és paraszt viszony - Birtokadományok, telepítések - A nemesi vármegye születése Az Anjou-kori gazdaság eredményei- A jobbágyok terhei- Hunyadi Mátyás reformjai


FM116/01

Magyarország gazdasága a Habsburg birodalomban


FM116/01

5. Magyarország a Habsburg birodalomban (1)

- Előzmények- Népesség növekedés, gazdasági virágzás Európa nyugati felén- Jobbágyi terhek, Werbőczy - Hármaskönyv- 1526. A három részre szakadt ország – a XVI-XVII. század

gazdasága- A török kiűzése utáni új helyzet jellemzői- Berendezési tervek, kameralizmus, telepítések- Egységes pénzrendszer, a mértékek egységesítése, 1754-es

vámrendelet


FM116/01


- Magyarország részvétele a birodalom fenntartásában. Központi szervek.(Pénzügyi finanszírozás, udvartartás fenntartása)- Demográfiai jellemzők- A településrendszer- Piackörzetek, vásárok- Korlátozó tényezők: 1. Céhek, 2. Infrastruktúra elmaradottsága, 3.Pénz és hitelrendszer- A systematica commissio- Pragmatica Sanctio


FM116/01


- A Habsburgok agrárpolitikája, a földbirtoklás szerkezete (lemaradás érzékelése, bevételek biztosítása)- A földtulajdon változásai, a nagybirtok mint rendszer- 1767. január 23 – úrbéri pátens – tabella (úrbéri földek növekedése)- A nagybirtok típusú földbirtokszerkezet, az urbéri pátens jelentősége. A terhek egységesítése- A humán tőke (tudomány) szerepe - agráriskolák- A paraszti gazdaság


FM116/01


- Magyarország ipara és bányászata a 18. század elején- Háziipar, céhes ipar, manufaktúrák- Vállalkozók, kereskedők, bankárok – hitelezők, tőkés ipari

vállalkozók- A napóleoni háborúk gazdasági hatása- Széchenyi István reformelképzelései- Az iparpártolás – Kossuth Lajos- az 1848-as forradalom gazdasági hatásai- A külkereskedelem


FM116/01


A jobbágyfelszabadítás:

- Személyes szabadság(törvény előtti egyenlőség,

- úriszék megszüntetése)- Magántulajdon- Állami kárpótlás


FM116/01


- Az abszolutisztikus rendszer gazdaságpolitikája- Vámok- A földbirtoklás jogi kérdésének rendezése- A monetáris politika változása- Az iparszabadság kérdése- Infrastrukturális változások- Változások a gazdasági szerkezetben- A hitelrendszer fejlődése- Adósságfinanszírozás


FM116/01



FM116/01


1. A dualizmus rendszere2. Gazdaságpolitika3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás4. Közlekedés, infrastruktúra, piac5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem6. Településszerkezet7. Polgárosodás és modernizáció8. A fejlődés mérlege


FM116/01

•

1. A dualizmus rendszere

a) közös ügyek (közös minisztériumok)- közös ügyek- legfőbb számvevőszék- finanszírozás (kvóták és vámbevételek)- adósság

b) „Dualisztikus ügyek”- vám- és kereskedelem- pénzláb és pénzrendszer- közös érdekeltségű vasútvonalak- védelmi rendszer- ipari törvényhozás


FM116/01

2. Gazdaságpolitika

-

2. Gazdaságpolitika

A tőkés átalakulás előfeltételei: jobbágyfelszabadítás 1848- 1853, a kereskedelem liberalizálása Karl Frhr. von Bruck

1850/51 – vámunió- A vámunió gazdasági hatásai- felelős minisztériumok- ipartörvények- Agrártámogatások- tőkés hitelpolitika- liberális gazdaságpolitika- Az állam mint vállalkozó


FM116/01

3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (1)

- Tőkeimport kérdése (belső felhalmozás, külföldi tőke)- Tőkés hitelszervezet, stratégiai ágazat- Az aranystandard rendszer (ércpénz)- Közös bank és pénzrendszer- papírpénz- Az Osztrák-Magyar Bank – 1879- 1892 – bimetalizmus. Csatlakozás a nemzetközi aranystandard rendszerhez.


FM116/01


- Univerzális, speciális bankrendszer- A magyar bankrendszer struktúrája, jellemzői nemzetközi

összehasonlításban- Részvénytársasági bankok- A pesti tőzsde- 1873-as válság- Többszintű bankrendszer- Ipar-bank összefonódás


FM116/01


- Önálló államháztartás, első zárszámadási év 1868- Állami bevételek: egyenes adók, közvetett adók- Állami kiadások: államadósság, közös ügyek, saját kormánykiadások - Az államháztartás válsága és konszolidációja


FM116/01

4. Közlekedés, infrastruktúra, piac

- A vasút hozzájárulása a gazdaság fejlődéséhez- A folyami és tengeri hajózás kialakulása- Helyiérdekű vasutak megszervezése- A szárazföldi közlekedés eredményei- Budapest egyesítése – kereskedelmi központ- A városi tömegközlekedés- Posta és hírközlés


FM116/01

5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (1)

- Kezdetben az élelmiszeripar: malomipar, cukoripar tölti be a húzóágazat szerepét- A századfordulón az iparosodás súlypontja áttolódott a nehéziparra.- Gépipar, villamos ipar, vastermelés, hadianyag-gyártás (Ganz, Egyesült Izzó, Weiss Manfréd, Láng gépgyár)- Kandó Kálmán, Bánki Donáth, Jedlik Ányos, Déry Miksa

Zipernovszky Károly, Bláthy Ottó)


FM116/01


- A mezőgazdaság stratégiai szerepe a gazdasági fejlődésben- A munkaerő felszabadítás konkrét eredményei- Állami kárpótlás- A jobbágyfelszabadítás problémái- A dualizmus-kori mezőgazdaság modernizációja: a termelés

tudományos alapra helyezése- Technikai átalakulás- Agrárszervezetek és hitel


FM116/01

•


A mezőgazdasági modernizáció kiteljesedésének akadályai:

- értékesítési feltételek hatása a termelésre - gabona konjunktúra a Monarchia egységes piacán - Magyarország szerkezetváltással igazodott a dualizmus kezdetén domináló állati termékekkel szemben a gabona kivitel dominanciája


FM116/01


- Birodalmi munkamegosztás- Az Ausztriába irányuló export gyorsabban nőtt mint a vámkülföldi kivitel- Áruszerkezet változásai: Kiegyezés idején a teljes kivitel 62%-a mezőgazdasági nyerstermék, 15,5%-a élelmiszer. A dualizmus során a változás: néhány százalékkal csökkent a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele. Másrészt nőtt a feldolgozott termékek aránya- A behozatal esetén kevés a változás, a magyar gazdaság magas ipari késztermék igénye jellemző. Emellett ipari nyersanyagokra volt szükség.


FM116/01

6. Településszerkezet

- Településszerkezet – települések hierarchiája- Az urbanizáció hatása - Város: közigazgatási-jogi, rendezett tanácsú, népességtömörülési hely- Budapest (1910-ben 880 ezer lakos)- szabad királyi városok- A lakosság 71%-a 5000 főnél kisebb városokban élt.- A többségük 11 millió falvakban- tanyán 1,2 millió


FM116/01

7. Polgárosodás és modernizáció (1)

- Polgári társadalom születése (születési és halálozási ráták)- Kivándorlás mintegy 2,2 millió- 1910-ben összlakosság 20,9 millió- Birtok és műveltség - Jogi és politikai rendszerváltás- Vállalkozó polgárság – polgári értelmiség- A polgárosodás hiányai: kettőség – rendi és újonnan keletkezett elemek- Elit: nagybirtokosság és nagypolgárság (2000 nagybirtokos,

ebből 800 arisztokrata, báró, gróf, 4 hercegi család)


FM116/01

7. Polgárosodás és modernizáció (2)

- középosztály: „habarék polgárság” – heterogén összetétel- birtokos nemesség hanyatló nemzedéke, középburzsoázia (középüzemek, hitelintézetek, bérházak tulajdonosai)- A középosztály gyengesége Magyarországon- Kispolgárság (milliós tömeg, családtagokkal együtt 2,3 millió)- Birtokos parasztság (1 millió 600 ezer család)- Mezőgazdasági bérmunkás (a lakosság egynegyede)- Városi munkások – 1910-ben 900 ezer fő


FM116/01

8. A fejlődés mérlege

- A gazdasági szerkezet változása(3%-kal több ipari, 10%-kal kevesebb mezőgazdasági

foglalkoztatott)- A foglalkoztatottak százalékos aránya a mezőgazdaságban

67,4%, az iparban 18,3%.- A kereskedelem és hitel megduplázódott (6%)- A nemzeti Jövedelem 54%-a származott a mezőgazdaságból, 31,2% az iparból és bányászatból, 14,8% a kereskedelemből és szállításból


FM116/01


1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása3. Trianon gazdasági hatása4. Gazdasági stabilizáció5. Világgazdasági válság6. Állami beavatkozás – A német befolyás7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei


FM116/01

Magyarország és az első világháború


FM116/01

1. Magyarország az első világháborúban – Hadigazdaság

A háború gazdasági erőviszonyai:

- Tartalékok kimerülése- Jelentős munkaerőtömegek igénybe vétele- A korábbi liberális világkereskedelem széttörése- Közép-európai országok csak belső erőforrásra számíthattak


FM116/01

Háborús kiadások és a teljes mozgósítás adatai

- A szövetségesek 57, 4 milliárd dollárt és 38,1 millió főt mozgósítottak- A központi hatalmak 24,7 milliárd dollárt és 25,19 millió főt- Az USA 17,1 milliárd dollárt és 3,8 millió főt


FM116/01

Veszteségek, háborús költségek (1)

- A 9 millióból 1,1 millió esett el, csaknem 3,6 millió sebesült meg, s több mint 2 millió került hadifogságba

- A halottakból 530 ezer, a sebesültekből 1,4 millió, és a foglyokból 833 ezer esett a Lajtán inneni államra.- 1000 lakosra jutó összes veszteség: osztrák 99,44, magyar

103,74 és 81,05 boszniai (átlag 100,56)


FM116/01

Veszteségek, háborús költségek (2)

- 1 főre eső összeg: Monarchia 1000 korona, Ausztria 1107 korona és Magyarország 852 korona

- Fellner Frigyes becslése alapján Gratz Gusztáv 52.830 ill. 28.025 millió koronára teszi 1914 júliustól 1918 júniusáig

- Fedezete: A. A jegybank (Popovics tabella) hitelei (ö.: 39.392.003.000 korona)B. Hadikölcsön kötvények (kibocsátás emisszió: Ausztria 8, Magyarország 17 alkalommal)összege: 32.955.576.990 K illetve 17.955.885.538 K.


FM116/01

Infláció

1914. július 31 1001916. december 31 3291917. december 31 5941918. október 26 977


FM116/01

Hadigazdaság

- Háborús anyagok szállítása- Fegyveripar (erőgépek, robbanóanyag ipar, acél és fémipar,

kémiai ipar konjunktúrája- A munkaerő kiesése (ipar, mezőgazdaság) - női munka alkalmazása- ipari munkásság száma csökken- Ércbányászat: réz, mangán, cink, bauxit- Óriási munkaerőhiány- A gazdasági élet egy modern háborúra nem volt felkészülve


FM116/01

Hadigazdaság

- A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő hiánya, munkaerő gondok

- Hadiszükségletek - 1918-tól fejadag (liszt 210 gramm (384-ről, hús és zsír napi 34 gramm)

- Életszínvonal csökkenése- A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő

hiánya, munkaerő gondok- Hadiszükségletek - 1918-tól fejadag (liszt 210 gramm (384-

ről, hús és zsír napi 34 gramm)


FM116/01

Hadigazdaság

- Szénhiány, ellátási gondok- Behozatal: gyapjú, bőr- Az általános termelési visszaesés teljes gazdasági visszaeséshez vezetett (növekvő katonai kiadások)- Kötött devizagazdálkodás


FM116/01



FM116/01

2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása

- Centripetális és centrifugális erők- Vélemények, értelmezések, magyarázatok: 1. kisállami szerkezet 2. átrendezés során érvényt szereztek a nemzeti elvnek 3. Jóváhagyták a nagyhatalmak amit a kettős monarchia népei végrehajtottak- Gazdasági szempontból is felbontás, feldarabolás (dissolutio). Utal erre a békeszerződések szövege. Államutódlás szempontjából feldarabolásról, területi átadásról és önállósulásról van szó.


FM116/01

1918. október 17-i császári kiáltvánnyal ellentétben:

- Csehszlovákia 1918. október 28.- Német-Ausztria (október 30)- Magyarország (november 16: a köztársaság kikiáltása)- A szerbek-horvátok-szlovének királysága (dec. 1.-én az „SzHSz állam” - Jugoszlávia 1929).- Kontinuitás - diszkontinuitás


FM116/01

3. Trianon gazdasági hatása (1)

- Nagy-Trianon kastély 1920. június 4- 14 részből álló szerződés: területi változások- Magyarország kötelezettségei más európai államokkal szemben- Kisebbségvédelmi előírások- Katonai rendelkezések: Katonai Ellenőrző Bizottság- Jóvátétel - 30 esztendőn át köteles a háborús károkért fizetni

Ennek pontos összegét a szerződés nem tartalmazta: 1926 szeptemberéig 880 tonna szenet Jugoszláviának, 28 ezer

vágóállatot Olaszországnak, Jugoszláviának és Görögországnak.


FM116/01


- Szabályozta az egykori állami aktívumok elosztásának kérdését- Az egykori adósságállomány átvállalását- Szerződések érvényességét, jogfolytonosságát- Levéltárak, muzeális tárgyak hovatartozását- A magánszemélyek szerzett jogainak védelmét- Sok kérdésben homályosan fogalmazott: ez vitára adott alkalmat – döntőbírói tevékenység.


FM116/01


- Vagyonvesztés- Terület és népesség drasztikus változása- Településszerkezet, infrastruktúra- Gazdasági ágazatok új helyzete- Népsűrűség- Városiasodás- Kereskedelem - piac- Nyersanyag- Vízrajz, földrajzi helyzet- Külkereskedelem új helyzete


FM116/01

4. Gazdasági stabilizáció (1)

- Az infláció ellen: Hegedűs Lóránt - szanálási kísérlet belső erőforrásokra - 1921 ősze kudarc. Bankóprés -

kétszámjegyű infláció. 50, 100, 500 ezer koronás címletek- Kállay Tibor 1922 „szerves adóreform” - Széles néprétegeket sújtja. Új adórendszer. 11 ezer állami alkalmazott elküldése- Az Osztrák-Magyar Bank közös vagyonának megosztása


FM116/01


- 307 millió aranykoronás népszövetségi kölcsön- 1924 tavasza: jóvátétel vállalása -179 millió aranykorona készpénzben 20 éven át. Kezdete: 1927-28 - évi 5 milliós tételekben.- 1924 - az infláció utolsó szakasza- MNB - pénzkibocsátás joga- Hitel vagy piac. Ki veszi át Németország szerepét a térségben?- Anglia offenzívája - a térség egységes kezelése- Tőke olyan területről, akiknek minimális a keresletük a Duna-völgyi országok termékei iránt


FM116/01


- Az államháztartás egyensúlya:1923-24 - még deficit. 1924 június 26 a népszövetségi

kölcsön folyósítása. A következő évben a háború óta először többlet - így marad a 20-as évek végéig (költségvetési

megszorítások, növekvő adóbevételek, a kölcsön egyharmadát használták az államháztartás egyensúlyához.- Az új pénz bevezetése:

1927. január 1.1 font = 27,8 pengő1 dollár = 5,7 pengő1 német márka = 1,4 pengő


FM116/01


Adósságállomány:Sikeres stabilizáció - magánhitelek egész sora - 1929-ig a

kormány, magáncégek 1,9 milliárd pengő hosszú, közép- és rövidlejáratú hitelt vettek fel. A háború előtti kölcsönökkel: 3,5 milliárd, 1931-re 4,3 milliárd. Az egy főre jutó adósság itt a legmagasabb 432 Svájci Frank.


FM116/01


- A fizetési mérlegre súlyos nyomás: örökölt adósság, jóvátétel- 1927-ben külkereskedelmi mérleg 300 millió pengő összegű

passzívumának emelkedése. A behozatal értéke 25,6%-kal emelkedett, a kivitel 8%-kal csökkent.

- Mai szemmel az eladósodás nem volt olyan aggasztó. Egy - - 1931-ben készült kimutatás szerint Magyarország nettó adósságállománya 3,7 milliárd pengő volt, ez kb. 80%-a volt a 20-as évek átlagos nemzeti jövedelmének.


FM116/01


Probléma: a hitelek (rövid lejáratú jelentős aránya) lejárati ideje éppen arra az időszakra esett, amikor a nemzetközi válság következtében Magyarország exportja jelentősen csökkent a mezőgazdasági árak zuhanása miatt.


FM116/01

Gazdasági szerkezet (1)

- Az 1920-as földbirtokreform (a nagybirtok meghatározó maradt)- Egyenetlen birtokrendszer – mégis megindul a növekedés- Gyorsan nőtt a textilipar, a könnyűipar gyorsan fejlődő ágazatai: optikai ipar, faipar, papíripar, a gyógyszeripar.- Visszaesett, de még mindig meghatározó az élelmiszeripar,

gyorsan fejlődő területe a konzervipar.- Nehézipar, bányászat – meghatározó veszteségek Trianon

miatt. Bauxittermelés fordulópontot jelent. Fellendült a villamos energia termelés. A magyar gépgyártás megújhodása.


FM116/01

Gazdasági szerkezet (2)

- A békeszerződés lehetőséget nyújtott 5 éven belül a korábbi vámközösség megtartására. A térségben mégis:

protekcionista vámvédelem- Új vámrendszer kidolgozása 1925 január 1-én lépett életbe.

30%-os vámvédelem. Az utódállamok és Magyarország külkereskedelmi kapcsolatát az autarchia jellemezte.- 1928-ban nagyszabású iparfejlesztési törvény - A külkereskedelmi partnerek a régi nyomvonalon (Ausztria

és Csehszlovákia)- A mezőgazdaság domináns szerepe maradt az összes kivitelben.


FM116/01

A nemzeti jövedelem alakulása 1913-1945 között


1929-ben csak 10%-kal magasabb mint 1913-ban. 1933-ban a nemzeti jövedelem 55%-ra zuhant.1937-38-ban 78%-a (1929 = 100%). A NJ növekedési üteme nem érte el az 1,5%-ot (ezzel szemben a megelőző évtizedeké 3%-os volt).


FM116/01


- Lassú gazdasági fejlődés, de a gazdasági szerkezet nem marad változatlan. Nem tört meg az agrárlakosság túlsúlya,

1941-ben is még 49%, ipari foglalkoztatottak aránya 25%.

- A NJ termelésében a mezőgazdaság részesedése két évtized alatt 42%-ról 37%-ra csökkent Az ipar részesedése 30%-ról 36%-ra nőtt.


FM116/01

5. Világgazdasági válság (1)

- A liberális gazdaság válsága.A 20. század meghatározó fordulópontja.- Válságmagyarázatok: Polányi, Galbraith, Varga, Kondratyev.- Rendszerválság, átfogó megközelítés: - Mezőgazdasági depresszió- A világ aranykészletének szűkössége- Tőzsdespekuláció- Túltermelés- Gazdasági növekedésben a hosszú ciklus leszálló ágára esett- A háborút követő jóvátételi politika hatása


FM116/01

5. Világgazdasági válság (2)

Hatás: Agrárválság: 1. Árak csökkenése 2. Ipari és agrárárak - agrárolló 3. Külső piacok összeszűkülése.Megoldási eszköz: A Boletta-rendszer 1930 július, 4 éven át volt érvényben. Minden eladott mázsa gabonához 3-6 pengőártámogatást adott az állam. A vevő a piaci ár mellett 1-1 bolettát kellett hogy fizessen (értéke 3-6 pengő között). Ezt az eladó az adófizetésnél használhatott fel.


FM116/01

A válság következményei (1)

- Magyarországnak adósságszolgáltatás keretében kamatok és törlesztések céljára 1929-ben 300 millió pengőt kellett

fizetni, ami az évi kivitelnek kereken 25%-a volt.- A transzfermoratorium 1931 július 17, 1931 augusztus 15-i

rendeletek. Megtiltja a devizák szabad beszerzését és a pengő átváltását a Nemzeti Bank engedélye nélkül

Belföldre szánt értékpapírok felülbélyegzése


FM116/01

A válság következményei (2)

- Központosított külföldi fizetési eszközök készleteinek felhasználása- Kötött devizagazdálkodás: Klíringvaluták bevezetése – klíringszámlák- Piac: A devizagazdálkodás mellett fontos: új piacok a magyar mezőgazdasági export számára

1931-es német-magyar kereskedelmi szerződés (I. (1933 július22) II. (1934 február 21) pótegyezmény Németország,

Olaszország, Ausztria.


FM116/01

6. Állami beavatkozás – A német befolyás

- Állami ipartámogatás (villamosenergia-ipar, rádióipar, aluminiumtermelés, közlekedési eszközök gyártása, szénhidrogénprogram- Titkos katonai megrendelések- Állami beavatkozás a mezőgazdaságba- Hjalmar Schacht Neuer Plan 1934 szeptember

22 millió pengő exporttámogatás, ártámogatás - ezt a német állam visszafizetteCserekereskedelem - klíringelszámolás rendszere (90%,

10% conto ordenario)


FM116/01

Német-magyar gazdasági kapcsolatok

Német klíringtartozások – Dél-Kelet-Európa1936 vége 463 millió márkaA német külkereskedelem átcsoportosulásaNémet tartozások Magyarországnak: 1941 326 millió, 1943 1 milliárd, 1944 2 milliárd pengő


FM116/01

7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei

- Az ország hadiipari potenciáljának fejlesztéseVálság háborús konjunktúrába való átnövéseÖtéves beruházási program meghirdetése (1938. március 5 Győr)

- 600 millió közvetlenül, 400 millió közvetett. A fedezetét 60%-ban egyszeri vagyonadóból, 40%-át pedig kölcsönből

Módosítás 600-ról 800 millió pengőre növelik. 1939 február - döntés: az eredeti 5 év helyett 2 év alatt 1940 augusztus 1-ig

befejezik


FM116/01

Hadiipari konjunktúra (1)

- Beruházás és megrendelés 1938-39-ben 16 milliárd pengőt tett ki.

- A győri program beindította a folyamatot, de messze túl is mutat azon. Gyáripari termelés háborús növekedése1938 döntő fordulat népszövetség pénzügyi ellenőrzése

megszűnt.- 1937 az államháztartás egyensúlyban volt. Sokkal rosszabb

volt a helyzet az I. világháború előtt.Győri program befektetés is, Nemzeti Beruházási Kölcsönt vettek igénybe.

- Egyszeri beruházási hozzájárulás


FM116/01

Hadiipari konjunktúra (2)

- A forgalmi adók jelentősége megnőttAz állami szükségletek folyamatos kielégítése: állam

adósságának folyamatos növekedése.A háború végén kereken 7 milliárd pengő, ebből 57% esett a I.Világháborúban való részvétel finanszírozására

- Ugyanakkor a németeknek hitelek


FM116/01

Következmények

- 1940-ben rendelet mezőgazdasági termékek zárolásáról- 1941-ben elrendelték a fejadagokat, zsírbeszolgáltatás- A Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer- A mezőgazdaságot megsegítő 10 éves 1942. évi egymilliárdos törvény.- Német szállítások, Repülőgépprogram, Árnövekedés- Nő a deficit - kölcsönök felvétele- Nő a bankjegyforgalom. A bankjegyszaporulat 42%-át a német adósság okozta.


FM116/01

Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig


FM116/01

Gazdaság és társadalom a második világháború után

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig2. A tervutasításos rendszer kialakításáig3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei4. A gazdaság 1956-1972 között5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig 6. A társadalom szerkezete


FM116/01

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (1)

- A háborús vereség és következményei- Emberáldozatok, hadifoglyok- A gazdaság veszteségei (22 milliárd – 1938. évi vásárlóerejű pengő értékben- Az 1938-as nemzeti vagyon mintegy 40%-a- Súlyos veszteségek: közlekedés, terménykészletek


FM116/01


- A hagyományos külkereskedelmi kapcsolatok teljes megszakadása- A nemzeti jövedelem nagyarányú csökkenése- Az ország hadszíntérré válása, katonai rekvirálások- A nemzeti vagyon elszállítása


FM116/01


- 1945 január 20 – Moszkvai fegyverszüneti egyezménytől 1947 februárjáig (a békeszerződés aláírásáig) nemzetközi

jogi értelemben megszállt ország maradt.- A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (A Szovjetunió megbízottjának elnökletével)- Szerveződő magyar hatóságok- Jóvátétel – 300 millió dollár a Szovjetuniónak, Jugoszláviának és Csehszlovákiának


FM116/01


- A világpiaci árak emelkedése – a késztermékek ára ismét több mint kétszeresére emelkedett- A magyarországi német vagyon a potsdami szerződés értelmében a Szovjetunióhoz került- Magyarország a szovjetunió felé 1948 közepéig 131 millió

dollár értékű jóvátételt fizetett- Az erőforrás kivonás valójában a több mint 400 vállalat és

több száz ingatlan átadásával, a kiszállítás tehertételeivel a jóvátétel összegének többszörösére rúgtak


FM116/01


- A háború előtti magyar-német 200 millió dolláros követelést Magyarország nem kérte

- Adósság külföldi valutában 578 millió dollár. Ezen felül a pengőben fizetendő külföldi tartozás összege 890 millió

pengőt tett ki.- Belső adósság: 1938-tó dinamikus, 1941 december 31-én 14,2 milliárd pengő.- Munkaerő kivonás: a magyarországi németek kitelepítése Csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény


FM116/01

Földreform, mezőgazdasági rendszabályozás (1)

- A földkérdés jelentősége- Megszűnt a régi közép- és nagybirtok, megszűnt a tulajdoni

kategóriákhoz kapcsolt régi közép- és nagybirtokos osztály- Összességében az ország területének közel 35%-át vették igénybe- Az új birtokosok átlagosan 5,1 kat. hold földet kaptak- Legnagyobb növekedés a gazdaságok számának tekintetében és területében az 5-10 kat. hold közötti gazdaságokat érintették (84,9, illetve 122,6%)


FM116/01

Földreform, mezőgazdasági rendszabályozás (2)

- Mezőgazdasági rendszabályozás (beszolgáltatás, stabilizációs árrendszer- Az agrárolló szélesre nyílik- A paraszti jövedelmek estek, a naturális tőkeemelkedés némi növekedést mutatott- A parasztság áldozatos erőfeszítései – Az újjáépítési sikerek

legfontosabb forrása


FM116/01

Infláció és stabilizáció

- Háborús hatások- A forgalomban lévő bankjegytömeg megnőtt- Az 1939 évi pengő 1946 végén 400 ezer quadrillió pengőnek felelt meg- 1946 júliusára a pengő teljesen elértéktelenedett

Új valuta: forint bevezetése – 1946 augusztus 1.- Új árrendszer bevezetése (a világpiaci áraktól való elszakadás)


FM116/01

A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1- 1949. december 31) (1)

- A magángazdaság ipari és kereskedelmi intézményeinek államosítása- 1947 – Országos tervhivatal felállítása- Az egész pénzügyi rendszer államosítása- 1949 decemberében a bányászat, ipar, közlekedés és nagykereskedelem 100%-a, a kiskereskedelem 30%-a állami

tulajdonba került


FM116/01

A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1 – 1949. december 31) (2)

- Mezőgazdasági termelésnövekedés (pedig az összes beruházás 26%-a sem került az agrárszektorba- A „tervszerű aránytalanság” érvényesülése- A terhek növekedése


FM116/01

Az újjáépítés gazdasági és társadalmi jellemzői

- A beruházás fő területe az ipar (nehézipar)- A gazdaság aránytalan fejlesztése (technika, technológia, munkaszervezet minden érdemi megújítása nélkül)- A hároméves terv megindulásáig abszolút értékben a mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelemhez való tiszta hozzájárulása nagyobb volt, mint a gyáriparé és az energiatermelésé


FM116/01

A társadalom átrétegződése

- A régi államapparátus eltűnése- A polgári középosztály veszteségei- A földtulajdonosok számának növekedése- A közszolgálati tisztviselők felváltása munkás származású

emberekkel- A nők munkavállalásának terjedése


FM116/01

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (1)

- A rendszer legitimálása- A intézményrendszer átszervezése (pártállam, B listázások,

koncepciós perek, a régi elit likvidálása)- Erőszakszervezet (ÁVO, ÁVH)- tanácsrendszer- szovjetizálás – miniszteri apparátus- hadseregfejlesztés


FM116/01


- Hazai gazdasági feltételek, adottságok- Az első ötéves terv- Cél: az iparosítás gyorsítása. Középpontban a nehézipar és

gépipar- A mezőgazdaságban a kisgazdaságok kollektivizálása- Ipartámogatási tervek az egykori szocialista országokban:

a nemzeti jövedelem %-ában az ipari beruházás terénMagyarország az egyik élenjáró, de a nehézipar fejlesztésére a legmagasabb százalékot fordította


FM116/01


- Az első ötéves terv hatása: A nemzeti jövedelem szerkezetének módosulása – az ipar folyamatosan növelte

részarányát. A szolgáltató ágazat teljesen háttérbe szorult- Hiány állandósulása, rossz szervezés – a megtervezett épületek csak kis része épült fel- Források: a mezőgazdasági jövedelmek elvonása, a közszféra alacsony bérei, kölcsönjegyeztetés- Túlzott beruházások – élelmiszerellátás romlása- Tervszerűtlen aránytalanságok


FM116/01

Külkereskedelem

- A külkereskedelmi kapcsolatok átrétegződése- Állandó anyaghiányt csak külső forrásokból lehetett biztosítani- A nagy energiaigényű nehézgépek exportját ösztönözték- A technikai színvonal elégtelensége- A nyugati gazdasági orientáció keleti felváltása- 1953-ban már az összes kereskedelmi forgalomnak ¾-ét tette ki a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal zajló cserekereskedelem- Hiány, exportkényszer, függés


FM116/01

Termelés, hatékonyság, felhalmozási gondok

- A munka termelékenységének állandó növelése (43,8%-kal nőtt a tervidőszakban az egy munkásra jutó teljes termelés alapján)

- Egy munkás által termelt új érték 1949-1954 között 12,2%-ra rúgott, az utolsó tervében 8%-os a csökkenés

- A termelékenység kedvezőtlen alakulása (pazarlás)- Magas termelési önköltség


FM116/01


- Az első ötéves terv 1951-1955beruházásai ipar 47%, mezőgazdaság 14%, közlekedés

13%.- 1950-1953 között az egy főre jutó számított nemzeti jövedelem 30%-kal növekedett, s túlszárnyalta a háború előtti szintet.


FM116/01


- A parasztsággal szemben erőszakos módszerek: adóterhek növelése, tagosítás, kényszer

- 1948 vége 1953 nyara között összesen (I. és II., III. típusú és önálló termelőszövetkezetek száma 468-ról 5224-re

emelkedett. A tagoké 13 ezerről 370 ezerre.- Az állami gazdaságok szántóterülete ez idő alatt 50 ezer holdról 1 millió 250 ezerre emelkedett.- A magángazdaságok száma 400 ezerrel csökkent


FM116/01


- A mezőgazdaságban szűkös gépparkok- szakértelem hiánya- szerény terméseredmények- alacsony fogyasztás- Hiány 1951, 1952 – új árrendszer- A jegyrendszer sem tudta a hiányt megszüntetni- Általános szegénység- 1952 – aszály, példátlan termelési hiányok- kötelező beszolgáltatás- Korszakos válság a mezőgazdaságban, gazdasági csőd, - politikai változások


FM116/01

3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (1)

- 1953. július 4-1955. március 28 a minisztertanács elnöke- Csökkentették a folyó beruházási tervet- Csökkentették a beruházásokban az ipar, abban a nehézipar

arányát- Növelték az élelmiszeripart növelő kiadásokat- Döntöttek leállítandó kiemelt nagyberuházásokról- Kulák listák eltörlése- Lehetővé tették a kilépést a termelő szövetkezetekből


FM116/01


- Intézkedések sokasága- A termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének csökkentése- Adóterhek elengedése- Csökkentették a gépállomások díját- Háztáji gazdaságok kedvezményezése- Tömeges menekülés a termelőszövetkezetekből- Árak csökkenése, béremelések


FM116/01


- Számoltak a nemzeti jövedelem csökkenésével, ezt újraosztották- Emelték a fogyasztási alapra, ezen belül a lakossági fogyasztásra szánt összegek százalékát- Nagy Imrét revizionistának nyilvánítják 1955-ben, majd kizárják


FM116/01

Válság

- Az ország teherviselő képességén jóval túljutott a magyar gazdaság, válságba jutott. Zavarok a termelés feltételeinek biztosításában.- Visszarendeződés- Burkolt áremelés- Az adóterhek növelése- „Fegyverkezési gazdaság”- A termelőszövetkezetek újabb szervezése- A gazdasági és politikai válság következménye: Az 1956-os

forradalom


FM116/01

4. A gazdaság 1956-1972 között (1)

- 1957 – visszatérés a tervgazdasághoz- 1958-1960 második ötéves terv: a nemzeti jövedelem és az

ipari termelési célkitűzések túlteljesítése. A mezőgazdaságban az eredetileg tervezett növekedésnek az egynegyedét érték el. A tervezettnél gyorsabban nőttek a bérek. Az export kétszer gyorsabban nőtt, de az import 8% helyett 43%-os bővülést mutatott.


FM116/01


- Áttérés a hazai adottságokról a KGST adottságokra- Gyorsítás a DIP jegyében- A második ötéves terv 1961-1965: riasztó mérleg – A nemzeti jövedelem 36% helyett 24%-os növekedést mutatott. Alulteljesített az ipar, nagyobb mértékben a mezőgazdaság.- Túlteljesítették a beruházásokra fordított tékozlást- A „nagy programok” az iparban- Kolhozosítás – A termelési tényezők összhangja bomlott fel – 1958 végétől 15 hónap alatt- A XX. század legnagyobb társadalmi-gazdasági változása


FM116/01


- Növekedési sikerek, az erőforrások maximális kihasználása, válságok

- Hullámzó nemzeti jövedelmek- 1960-tól zuhanásszerű visszaesés (1960/61-től 1965-ig a tervektől elszakadt a megvalósítás. 1965-től a tervek lényegesen nagyobbak, mint a tényleges megvalósítás szinte 1970-ig, csak 1968-ban volt nagyobb a tervezés a tényeknél.

(II. és III. ötéves terv időszaka)- A DIP csődje, reformkényszer


FM116/01

4. A gazdaság 1956-1972 között (4) Reform – 1968

- 1966 előkészítés, 1968. 3-5 évre tervezték, hivatalosan érvényben maradt- Részletes tervutasítások eltörlése- Vállalati gazdasági alapok létesítése- Bérdifferenciálás, decentralizálás- Vállalati árpolitika- Eseti vállalati külkereskedelmi jogosítvány biztosítása- A magántevékenység szélesedése- Jelentősége – jelentős eredmények a 70-es években


FM116/01

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (1)

- Döntő fordulat a jövedelempolitikában (életszínvonal növekedés) 1956-1970 között- 1960-1970 között az egy főre jutó reáljövedelem jelentősen

nőtt- Emelkedtek az életszínvonalra fordított összegek- Lakások gyarapodása- A mezőgazdaság kirívó eredményei (háztáji gazdaság)- A magyar ipar jelentős piacokhoz jutott- Kedvező bartel-kereskedelem a Szovjetunióval


FM116/01


- Válságjelenségek: olajválság 1973/74- Forráshiány és kölcsönpolitika (a gyors gazdasági növekedés fenntartása – tőkés hitelfelvétel)- A KGST beruházásokban mind nagyobb részvállalás- IV. és V. ötéves terv (1971-1975, 1976-1980). Terv: gyors

növekedés, változtatások, nagyobb hatékonyság, központi súlyozás, műszaki haladás, az egyensúlyi helyzet javítása)

- Beruházási hajsza (1971-1975 között kétszer akkora beruházást eszközöltek, mint a megelőző tíz évben.


FM116/01


- A 70-es években csökkent a nemzeti jövedelem termelőképességének növekedési üteme- Az energia-igény dinamikusan nő- Olajsokk: Értékesítési és beszerzési veszteségek, kereskedelmi mérleg hiánya- Cserearány romlás, nőttek az ország adósságai


FM116/01


- Az adósságcsapda kattanása 1979- 1973-0978 között megkétszereződött a nettó tartozás- Az ország azért vett fel hitelt, hogy a kamatokat fizetni tudja

(növekvő hitelek felvételével finanszírozták az adósságot)


FM116/01


- A válság évei- A 80-as évekre vége szakadt a forrásbevonásra épített kölcsönfinanszírozásnak. A hagyományos erőforrások kimerültek- 1982 fizetési válság- A Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) való csatlakozás, belépés a nyugati pénzvilág vérkeringésébe.


FM116/01


- VI. és VII. ötéves terv (1981-1985, 1986-1990)- Az intézményrendszer átalakítása- Új adórendszer – 1987. július 1. APEH- 1988. január 1 ÁFA és SZJA- „rendszerváltás” – az átalakítás piaci viszonyok szerinti felgyorsítása (tulajdonosi réteg gyökeres átalakítása), privatizáció- Gazdasági válság, infláció, munkanélküliség


FM116/01

6. A társadalom szerkezete (1)

- 1949-1990 között:- Az értelmiség megváltozott szerepe, arányuk növekedése- A középrétegek hiánya- Az alsó csoport óriási aránya- Szakmunkások és betanított munkások arányának növekedése- A parasztság és kisiparosok százalékos arányának jelentős

csökkenése


FM116/01


- A 60-as években a társadalmi munkamegosztásban és a jövedelmi viszonyok különbözősége alapján a magyartársadalom csúcsán a hatalmi és tudás elit képviselői (vezetők és értelmiség) krémje helyezkedett el, alján a hatalmi befolyás nélküli aluliskolázott és szerényen fizetett segédmunkás, parasztok, adminisztratív dolgozók foglaltak

helyet.- Két nagy választóvonal húzható: 1. A vezetők és értelmiségiek és a társadalom többi része; 2. Szakképzett és

a szakképzetlen munkások között.


FM116/01


- A népességből a szellemi foglalkozásúak aránya 23% (állami és pártvezetők 1,6%), fizikai foglakozásúak nem mezőgazdasági munkakörben 51% és mezőgazdasági fizikai dolgozók 23%.- Kettős egymással érintkező hierarchia (hagyományos redisztributiv-bürokratikus és nyereségorientált piaci viszonyok dominanciája jellemezte)


FM116/01


- A nyolcvanas években a hierarchia csúcsán (állami-redisztributiv gazdaság) a káder elit foglalt helyet. A második társadalom (piaci alapú gazdaság) esetében az új vállalkozók.Alul az állami és a magánszektor munkásai és alkalmazottai foglaltak helyet.- A havi keresetek szerinti csoportosításban az elit (5,6%) és a

deprivált réteg (9,2%) még 9 csoport különböztethető meg - réteg és csoportellentétek- magas alkoholfogyasztás- öngyilkosság, lelki betegségek

Documents

Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc