Embed Size (px)
Citation preview
Marble Hill House II. György építtette, Henrietta Howard számára (1724-1729)
Henrietta Howard II. György
Barokk
Jellemzői:
o a nyugtalanság,
o a túldíszítettség
Klasszicizmus
Jellemzői:
o a szigorú formákhoz való
ragaszkodás,
o a mértéktartás
A reneszánsz a 16. század után két fejlődési szakaszra bomlott
A felvilágosodás kora
o a 17. század második fele
és a 18 század „az értelem
kora‖
o Hit a világ ésszerűségében,
szabályszerűségében
o A törvényeket a
természetfeletti és emberi
dolgok együtt alakítják.
o Egyre növekvő szerepet
kap az egyéni szabadság,
mint alapvető emberi jog.
A kifejezés egy metafora: az értelem
fényére utal a tudatlanság sötétségével
szemben
MI A FELVILÁGOSODÁS?
MI A FELVILÁGOSODÁS?
Kant válasza:
―A felvilágosodás az ember
kilábalása a maga okozta
kiskorúságából. A kiskorúság az
arra való képtelenség, hogy valaki
mások vezetése nélkül
gondolkodjék.‖
o A felvilágosodás egy eszmerendszer, a18. századi
polgárság ideológiája,és egy szellemi, kulturális
mozgalom, amely a polgári társadalmat, így a polgári
rend győzelmét készítette elő a 18. században.
o A felvilágosodással egy új gondolkodási mód jön létre, a
modern polgári gondolkodás.
o Lényege a fejlődésbe vetett hit és az a meggyőződés,
hogy az ember képes megismerni a világot, sőt, képes
megjavítani azt.
o A felvilágosodott gondolkodók új tanaikmeghirdetésekor az észre és a tapasztalatrahivatkoztak.
Miért?
o Mert a korabeli ismeretelméleti irányzatok arraa kérdésre, hogyan ismerhető meg a világ, kétválaszt adtak: az ész által, a tapasztalat által.
Empirizmus
Az empíria = tapasztalat szóból.
Az empiristák szerint ismereteink egyetlen
forrása a közvetlen tapasztalat.
Fő módszere: az indukció: az egyes, a
konkrét esetekből következtetni az
általános tételre.
Képviselői: Bacon, Locke, Hume.
Roger Bacon
David Hume
John Locke
Racionalizmus
Feltevése szerint az ismeretek igaz voltát
kizárólag az értelem(=ráció) képes garantálni.
Fő módszere: a dedukció: az általánosból
következtetni a konkrétra, az egyes esetekre.
Képviselői: Descartes, Pascal,
Spinoza, Leibniz,
Descartes
Spinoza
Leibniz
A természet megismerhető, átalakítható, és az ember szolgálatába
fogható.
Hogyan?
A természet törvényeit megismerve az anyagból új dolgokat
hozhatunk létre, az anyagi javak bőségét teremthetjük meg, így az
emberi életet kellemessé, boldoggá tehetjük.
Nézeteik a természetről:
Eddig kizárólag az egyházi dogmák (hitelvek) határozták
meg az ember Istennel kapcsolatos nézeteit, most a
tapasztalatokkal és a rációval szembesítik a hittételeket.
Deisták: szerintük Isten megteremtette a világot, majd
működését a természeti törvényekre bízta. Isten tehát nem
gondviselőnk, csupán teremtőnk. (Voltaire)
Panteisták: Isten feloldódott a világban, a világ minden
jelenségében tetten érhető. (Spinoza)
o Azt vallják, hogy „minden ember természeténél fogva szabad.‖
o Úgy vélik, minden embernek vannak természetes jogai.
Ezek a következők:
o jog a szabadsághoz,
o a tulajdonhoz (megszerzéséhez és megtartásához),
o az élethez,
o a boldoguláshoz (az arra való törekvéshez),
o az önálló véleményalkotáshoz.
o Azt tartják, az embereket nevelni kell mások jogainak, emberi
méltóságának a tiszteletére. (tolerancia)
o Államra, hatalomgyakorlásra szükség van a szembenálló érdekek
összehangolására (Hobbes, Locke, Rousseau).
o A hatalom eredendően a nép kezében van (népfelség elve), de a
hatalommal felruházhat a nép személyeket (alkotmányos monarchia) és
intézményeket. Ilyenkor társadalmi szerződés jön létre a nép és a hatalom
gyakorlója közt (Hobbes, Locke, Rousseau).
o A nép részéről felmondható a szerződés − forradalommal − , ha a hatalom
gyakorlója nem a nép érdekeit képviseli, hanem egy kis csoport vagy a
saját érdekeit (Locke, Rousseau).
o Szükség van a hatalom megosztására: A hatalmat egymástól független,
egymást ellenőrző szervek közt kell felosztani; ezek: a törvényhozó hatalom
(parlament), a bírói hatalom (igazságszolgáltatás) és a végrehajtói
hatalom (kormány) (Locke, Montesqieu, Az Amerikai Egyesült Államok
alkotmánya)
Nézeteik a társadalomról és az államról:
o A racionalizmus talaján alakult ki a klasszicizmus, mint
stílustörténeti korszak
o A 18. század második felétől a 19. század közepéig
o A kifejezés a classis szóból származik, jelentése: első rangú,
első osztályú
o Minta: az antik kultúra
o A klasszicista embereszmény = világpolgár
o visszafordulás az antik világhoz
o mértéktartás mindenben
o a művek arányosak
o nyugalom, derű, harmónia jellemzi őket
o a mű mondanivalója ésszel jól követhető
o a forma egyszerű
o A klasszicista irodalomra a merev szabályok a jellemzők
o Az érthetőség, a világos, áttekinthető kompozíció alapkövetelmény
o A kifejezésmódra jellemző a nyugodt fegyelmezettség, világosság és egyszerűség
o Főbb műfajai: eposz, tragédia, óda, epigramma, tanmese, szatíra, levél.
o A szerkezeti tagoltság, a választékosság, az átláthatóság a tudatos barokkellenességből származik.
Vezető irodalmi műfaj: a dráma
Cél: a művekben nem nagyegyéniségeket kell ábrázolni, hanemembercsoportokat
A hármas egység szabálya:
o Ugyanazon a nyelven játsszák el.o Ugyanabban az időbeno A cselekmény 1 szálon fut = lineáris
o A színház királyi és arisztokrata
védnökség alatt állt
o Az előkelő nézők a színpad
két oldalán ültek
o Sok kellék, szép jelmezek,
parókák
o Függöny
o Utcai (trágár) nyelvezet tilos
Francia drámaíró, a klasszikus
tragédia megteremtője.
Első tragédiája, a Médea (1635)
Új polgári tudatformát alakít ki, a
corneille-i akarat-hőst, melynek
leghíresebb megformálása a
Cidben (1637) figyelhető meg.
Becsület és hírnév tragédiáinak
kulcsszavai.
Pierre Corneille
o Első darabjait visszautasították
o 1777 - legjelentősebb drámája,
a Phaedra
o Művészetére jellemző a hiteles
lélekábrázolás
Jean Racine
o 1643-ban megalapította első színtársulatát
o 15 évig vándorszínész
o 1659-Kényeskedők
o 1664 - Versailles-Tartuffe
o 1666-ban mutatták be a Mizantróp című
darabját
o Lully-vel társulva zenés darabokat alkotott,
melyek közül legismertebb Az úrhatnám polgár.
o Scapin furfangjai (1671)
o Tudós nők (1672) Moliére
Filozófus, író
o Tragédia: Oidipusz
o Hősköltemény: IV. Henrik
francia királyról Henriász
címmel (1723)
o Epigrammák
o Filozófiai tanköltemények
természetbölcseleti
kérdésekről.
o Szatirikus regénye: Candide
(1759)- az értelem nevében
támadta a társadalmi
visszásságokat. Voltaire
o Jogtudós, filozófus és író.
Nagy művei:
o Elmélkedések a rómaiak nagyságának és
hanyatlásának okairól (1734) az ókori latin
demokrácia intézményrendszerének és
erkölcsiségének elemzésével foglakozik.
o Szépirodalmi és egyben filozofikus jellegű a
Perzsa levelek (1721) levélregénye, a korabeli
francia társadalom erkölcsi, vallási és politikai
szatírája; ezzel a könyvével a szerző műfajt
teremt.
o A törvények szelleme (1748) államelméleti
vizsgálódásokat összegez.
Montesquieu
o Az angol klasszicizmusban a
tudományos jelleg volt erős.
o Az emberi értelem
vívmányainak összefoglalása itt
valósul meg először
o 1728-ban jelenik meg — a
francia Enciklopédia közvetlen
előzményeként — „A
művészetek és tudományok
egyetemes szótára‖
o London melletti Twickenhamben felépített
villájában az angol szellemi élet egyik
központját teremtette meg.
o A homéroszi eposzok átültetésekor (Iliász
1720, Odüsszeia 1726) —az angol hősi
költészet párrímeit alkalmazta
o Az Értekezés a műbírálatról c. verses
tanulmányában (1711) a klasszicista
irodalom normáit rögzítette.
o Komikus eposza a Fürtrablás (1714)
Alexander Pope
A Robinson Crusoe című
regénye (1719)
o az ember diadalát mutatja a
természeti erőkkel szemben,
o
o a civilizáció kritikáját is sugallja.
Daniel Defoe
A Gulliver utazásai címűregénye (1726)
o meseszerű kalandok sorozata
o szenvedélyesen bírálja az angol társadalmat, a civilizációt — sőt magát az embert is.
o Hasonló szelleműek pamfletjei is.
Jonathan Swift
A kortársak elnevezése: "Doctor Johnson‖
o szatíráival és
o értelmező szótára készítésével vívta ki
tekintélyét.
o A józan ész és a kíméletlen szókimondás
képviselője volt.
o angol írókról, költőkről szóló életrajzi
esszéket moralizáló tanregényeket írt.
o Kiadta Shakespeare műveit.
Samuel Johnson
Anglia
o REVIEW (1704)
Szerkesztő: Daniel Defoe
o EXAMINER (1726)
Szerkesztő: Jonathan Swift
o THE TATLER (1709)
o THE SPECTATOR (1711)
o THE GUARDIAN (1713)
A modern polgári kultúra első
nagy összegezője.
o Római elégiáit (1788—1790),
egy itáliai utazás ihlette.
o Kiemelkedő műve a Wilhelm
Meister tanulóévei c.
fejlődésregény (1796).
o Antik tárgyú tragédiája az
Iphigenia Taurisban (1779)
o Főműve, a Faust c. drámai
költemény.
Johann Wolfgang Goethe
Költő, drámaíró és esztéta, a német
klasszika vezéralakja, a romantika
előfutára.
Színműveiben az eszmények és érzelmek
ütköznek össze a gátlástalan hatalmi gépezettel
o Ármány és szerelem (1784)
o Don Carlos (1787).
o Költészetében a klasszikus értékek — a
szépség, az igazság, a szeretet, a barátság és
az erkölcs — dicsőségéről ír, pl. Az örömhöz c.
ódájában (1785).
Friedrich Schiller
o A klasszicizmus főleg az építészetben hozott maradandó alkotásokat.
o A 19. század első felében a gazdasági fejlődés új feladatokat
támasztott az építészek elé.
o A polgári megrendelőknek megfelelt a klasszicizmus puritánsága,
könnyen áttekinthető alaprajzi rendje, térosztása.
o Az építészetben az egyenes vonalak, a tiszta és egyszerű alaprajz, a
vízszintes tagoltság és a szigorú arányok váltak jellemzővé.
o Uralkodóvá válik a nyugodt, fegyelmezett szemléletmód.
o Mintának tekintették az ókori művészetet.
o A barokk stílussal együtt háttérbe szorul az egyházi építészet.
o A városi építészet kerül előtérbe: bérházak, iskolák,
egyetemek, kórházak, hidak, alagutak, hatósági és jogi
intézményeknek helyet adó épületek készülnek az új stílus
jegyében.
o Új szerkezeti anyag jelenik meg, az öntött- és kovácsoltvas.
o A lakóházak - bérpaloták - homlokzata egyszerűbb
o A belső terek megosztottabbak, a helyiségek alaprajzi és magassági
méretei kisebbek.
o A fényűző pompa helyébe a szerényebb díszítés lép.
o Fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása.
o Megkezdődik a városok vezetékes vízellátása és a csatornázás.
o A hagyományos középületek - a városházák, színházak, kórházak,iskolák, egyetemek - mellett különféle közigazgatási és kormányzatiépületek bíróságok, vásárcsarnokok, könyvtárak épülnek.
o Megjelennek a monumentális emlékművek, a közgyűjteményekbemutatására szolgáló múzeumok s a kereskedelmi tevékenység
központjai, a tőzsdék.
Pantheon, Párizs
Odeon, Párizs
Madeleine templom, Párizs
o A szobrászok az ókori klasszikus műveket tekintették mintaképül. A
klasszicizmus szabályait, szigorú előírásokat követve örök szépségű
alkotásokat akartak létrehozni.
o Tanulmányozták és másolták az Itáliában feltárt görög és római
szobrokat. Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására
törekedtek.
o Fő témájuk a görög-római mitológia, valamint művészek, politikusok
mellszobrai római köntösben.
o Az épületek díszítettsége az oromzatok domborműveire, kút- és
fülkeszobrokra korlátozódott.
Művészete jellegzetes
átmenet a barokkból az
erősen racionális polgári
klasszicizmusba.
o A zenében az 1750–1820 közötti korszakot nevezik klasszikusnak.
o A barokkal szemben a stílus itt is egyszerűsödik
o A mű szerkezete világos, áttekinthető és harmonikus
o Megszűnik a szólamok egyenrangúsága, egy dallam van, a többi
ennek van alárendelve.
o A szimfónia és a szimfonikus zenekar ekkor alakul ki. A szimfónia
elnevezése is a harmóniára utal: együtthangzást jelent.
o A legfőbb rendező elv a szimmetria, az ellentétes témák
szembeállítása és a variációk.
o A kor kedvelt műfajai a versenyművek, ahol a szólista az első tétel
végén bemutatja virtuozitását.
o C-dúr ―Császár‖ vonósnégyes
o Esz-dúr ―Dobpergés‖ szimfónia
o C-dúr zongoraverseny
o D-moll zongoraverseny
o Kis éji zene
o A varázsfuvola
o Figaro házassága
o V. c-moll ―Sors‖ szimfónia
o VI. F-dúr ―Pastorale‖ szimfónia
o IX. d-moll szimfónia
o Fidelio
