márc i u s

3

E-munkavédElEmSzakmai folyóirat

2016. március | XIv. évfolyam 3. szám

TartalomMunkabiztonság•Munkabalesetihelyzet2015

A hónap témája•Helyiségek,munkahelyekmesterségesvilágítása

Kitekintő•Ismétöltaszén-monoxid

JogszabályokSzabványokEgy munkabaleset tanulságai•Arakodólapnempódium

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk •Meddigérvényesazegészségügyikiskönyvbetettorvosibejegyzés?•Milyenelőírásvonatkozikegyraktárfűtésére?

2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m | E-Munkavéde lem

2

Tisztelt Előfizetőnk!Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon!

A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve kérhető az Ügyfélszolgálattól is.

ÜgyfélszolgálatTel.: 06 (1) 273-2090E-mail: ugyfelszolgalat@forum-media.hu Szerző: Kálmán László

A kézirat lezárásának dátuma: 2016. február 22.

Ajánló március havi optimum tartalom

• Hogyankészüljünkamunkavédelmiellenőrzésre – a cikksorozat II. része

A cikket optimum előfizetőink el olvashat ják a www.munkavedelemszaklap.hu web oldalon.

MunkabiztonságMunkabaleseti helyzet – 2015

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Fő-osztálya a honlapján közzétette a 2015. évi munkabaleseti statisztikát, amely a 2016. január 8-ig beérkezett és nyilván-tartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyvek összesített feldol-gozott adatait tartalmazza. A tájékoztatóban csak a munka-védelmi hatóság hatáskörébe tartozó balesetek adatai szere-pelnek, így a három napot meghaladó munkaképtelenséget, illetve a halált okozó munkabalesetek.

A statisztika részletes – számszerű – adatokat tartal-maz a nemzetgazdaság egésze tekintetében a munka-balesetek:• az elmúlt 5 év baleseti számairól (2011–2015),• megyék (főváros) szerinti területi megoszlásáról,• munkaképtelenség időtartama szerinti megoszlásáról,• munkáltatói létszám nagyságára jellemző kategóriák sze-

rinti megoszlásáról,• munkavállalói korcsoportok alapján történő megoszlásá-

ról,• nemzetgazdasági áganként, valamint TEÁOR szerinti

szakáganként való megoszlásáról,• gazdálkodási formák szerinti megoszlásáról,• valamint tájékoztatást ad a munkabalesetekkel kapcsola-

tos munkavédelmi felügyelői intézkedésekről.

A munkabaleseti statisztika adataiból néhányat – a munka-védelmi helyzet megítélése szempontjából releváns adatokat – kiemeltünk, ezeket a középtávú tendenciák bemutatása érdekében 5 évre visszamenőleg mutatjuk be.

A munkabalesetek a következők szerint alakultak:

Munkabalesetek 2011 2012 2013 2014 2015

Összes munkabaleset 17 295

17 025

17 222

19 661

21 088

Ebből:

súlyos 158 140 187 172 173

ebből:

halálos 80 62 75 78 84

súlyos cson-kulás

30 35 39 33 27

egyéb súlyos 48 43 73 61 62

Az előbbiekből levonható, hogy a munkabalesetek előfordu-lásának gyakorisága 2012 óta folyamatosan kedvezőtlen:• a munkabalesetek gyakorisága folyamatosan növekedett

(23,8%),• a növekedés gyakorlatilag a halálos munkabalesetekre is

jellemző (35,4%)• egyedül a súlyos munkabaleseteknél tapasztalható kedve-

ző változás.

Az előző évhez viszonyítva 2015. évben:• a munkabalesetek száma 7,3%-kal nőtt, ebből:

− a súlyos munkabalesetek száma 0,6 %-kal nőtt,− a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 7,7%-kal

nőtt,− a súlyos csonkulásos munkabalesetek száma 18,2%-kal

csökkent,− az egyéb súlyos kimenetelű munkabalesetek száma

1,6%-kal nőtt.

Gyakorlatilag kimondható, hogy 2015. évben – az előző évhez viszonyítva – a munkabalesetek jellemző számadatai kedvezőtlenek, több munkabaleset következett be és a tra-gikus kimenetelű balesetek száma is növekedett. Tehát a mun kabaleseti helyzet továbbra is kedvezőtlen tendenciájú.

E-Munkavéde lem | 2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m

3

A munkabalesetek számának összehasonlítására az 1000 főre jutó munkabalesetek számát vettük figyelembe. Ez tekintet-be veszi a munkáltatói létszám alakulását. Megállapítható, hogy a munkabalesetek számának növekedése meghaladta a munkavállalói létszám emelkedését. A munkavállalói létszám adatai a KSH statisztikájából származnak.

Év Munkavállalói létszám (e fő)

Munka balesetek száma

1000 főre jutó munkabalesetek

száma

2011 3759,0 17 295 4,60

2012 3827,2 17 025 4,44

2013 3892,8 17 222 4,42

2014 4100,8 19 661 4,79

2015 4221,3 21 088 4,99

A statisztika a munkabalesetek gyakoriságát megyénkénti – beillesztve a fővárosban és külföldön bekövetkezett eseteket is – bontásban mutatja be. Kiemelve az összes és a halálos baleseteket, a legtöbb munkabalesetet „produkáló” hat terü-leti egység – és hozzátéve a külföldön bekövetkezett munka-baleseteket – a következő volt. Összehasonlításként a 2014. évi adatokat is mellétettük.

Megye

Összes munka­baleset

Ebből halálosmunka­baleset

Összes/halálosmunkabaleset

2014 2015 2014 2015 2014 2015

Főváros 3518 3594 10 6 352 599

Pest 2005 2112 12 5 167 422

Győr-Moson-Sopron 1350 1340 4 2 337 670

Fejér 1169 1331 7 5 167 266

Bács-Kiskun 1148 1026 5 3 279 342

Borsod-Abaúj-Zemplén 1115 1345 4 2 258 672

Külföld 494 478 6 13 124 368

A hat területi egység – 2014. évhez viszonyítva – nem vál-tozott. Szembetűnő, hogy Fejér és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék kivételével a munkabalesetek száma gyakorlatilag nem emelkedett, a halálos munkabalesetek száma pedig csökkent. A hat területi egységnél összességében 443 baleset-tel több következett be, mint 2014. évben. Az is megfigyel-hető, hogy a halálos munkabalesetek száma 54,9%-kal – tehát jelentősen – csökkent. Jelentősen nőtt – több mint kétszeresére – a külföldön bekövetkezett halálos munkabal-esetek száma.

Az egy halálos kimenetelű balesetre jutó balesetek száma mutatja, hogy pl. a fővárosban minden 599-dik baleset volt halálos következményű.

A felsoroltaknál kevesebb munkabalesetet produkáló terüle-ti egységekre általában jellemző, hogy a bekövetkezett mun-kabalesetek és a halálos kimenetelű munkabalesetek száma is növekedett. Néhány példa az előbbiekre.

Megye

Összes munka­baleset

Ebből halálosmunkabaleset

2014 2015 2014 2015

Hajdú-Bihar 729 810 4 6

Heves 588 655 1 4

Komárom Esztergom 941 972 3 5

Somogy 584 621 1 5

Zala 315 456 3 6

Csongrád 659 807 1 3

A munkabaleseti statisztika – a munkavédelmi hatóság szak-mai vezetése által meghatározott egyedi csoportosítás sze rinti – nemzetgazdasági ágazatokra lebontott adatai alapján a leg-több munkabaleset a gépipar, a feldolgozóipar, a kereskede-lem és a szállítás, raktározás során következett be, amelynek részletes adatai – öt évre visszamenőleg – a következő.

ÁgazatMunkabalesetek száma

2011 2012 2013 2014 2015

Gépipar 3348 3214 3317 3632 4195

Feldolgozóipar 2903 2773 2944 3436 3612

Kereskedelem 2278 2180 2081 2255 2415

Szállítás, raktározás, posta, távközlés 2095 2114 2207 2641 2726

A munkabalesetek növekedése a felsorolt ágazatok mindegyi-kére jellemző. A halálos következményű munkabalesetek gyakorisága azt mutatja, hogy az évek során nem változott a különösen veszélyes foglalkozási ágazatok listája.

A legtöbb halálos kimenetelű munkabaleset továbbra is:• az építőiparban,• a szállítás, raktározás során,• a feldolgozóiparban,• a kereskedelemben,• a mezőgazdaságban,• a gépiparban,• valamint az igazgatás, az oktatás területén követke-

zett be.

2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m | E-Munkavéde lem

4

ÁgazatMunkabalesetek száma

2011 2012 2013 2014 2015

Építőipar 18 18 25 18 25

Szállítás, raktározás, posta, távközlés 11 10 10 13 21

Feldolgozóipar 6 4 3 10 6

Kereskedelem 6 5 5 7 7

Mezőgazdaság 14 13 14 6 5

Gépipar 8 3 2 5 5

Igazgatás, oktatás 2 4 3 4 4

Az építőiparban történt a legtöbb halálos munkabaleset. A szállítás és a raktározásnál a nagymértékű növekedés – vé-leményem szerint – egy elemzést megérdemelne.

A munkavédelmi hatóság intézkedései a munkabalesetek-kel kapcsolatban

2013 2014 2015

Feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek száma 17 222 19 961 21 088

Felügyelői intézkedések száma 2 681 2 877 2 515

Ebbő

l:

hiányosságokat meg-szün tető határozatok száma:

574 537 419

használatot felfüggesztő határozatok száma: 82 99 82

foglalkoztatástól eltiltó határozatok száma: 24 27 16

tevékenység felfüggesz -tése: 88 145 127

munkavédelmi bírság kiszabása: 142 178 148

kiszabott munkavédelmi bírság összege (m Ft): 52,4 80,0 56,4

bűnvádi feljelentések száma: 3 5 2

A munkáltatók általában nem szeretik a munkavédelmi ha-tóság ellenőrzéseit, hiszen az ellenőrzések 2015. évben a munkáltatók 81,7%-ánál tapasztaltak munkavédelmi sza-bálytalanságot, és a hiányosságok megállapítását általában szankciók követik.

A munkabalesetek gyakorisága 2012 óta növekvő tenden-ciájú, a munkavédelmi ellenőrzésekről készült hatósági statisztika a hatósági ellenőrzések számának csökkenését mutatja.

A munkabaleseti jegyzőkönyvek adatainak statisztikai feldol-gozása számos további adat, összefüggés kimunkálását, meg-állapítását tenné lehetővé, amelyek tanulságait az ágazatok-kal, munkáltatókkal, munkavállalókkal, a munkavédelmi szakemberekkel érdemes lenne rendszeresen megosztani.

A hónap témájaHelyiségek, munkahelyek mesterséges világítása

Az ember az őt körülvevő világ információinak mintegy 80–90%-át optikai úton szerzi meg, ezért a munkahely meg-világításának optimalizálása, a jó megvilágítás biztosítása az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinél alapvető követelményt jelent, a munkahelyek megvilágításának minősége nagyban befolyásolja a munka-végzés hatékonyságát is.

Világítási klíma megnevezéssel jelöljük azoknak az élet-tani és lélektani hatásoknak az összességét, amelyeket a világított helyiségekben a fény, a szín és a helyiség méretei, formája együttesen vált ki az ott tartózkodó emberből.

Mivel a világítási klíma az ember közérzetének jelentős té-nyezője, célszerű megismerni azokat az alapvető követelmé-nyeket, összefüggéseket, amelyek a kedvező közérzet megte-remtésének elősegítéséhez szükségesek. A jó világítás bizto-sítása érdekében több szempontot kell, illetve célszerű figye-lembe venni:• a látási feladatot, amit alapvetően a tárgy mérete, anya-

gának optikai tulajdonsága, a tárgy és környezete közötti geometriai és kontrasztviszonyok határoznak meg,

• az emberi szem fényigényét, ami jelentősen függ az élet-kortól is,

• a megvilágítás munkateljesítményre gyakorolt hatását, amely a megvilágítás növelésével kezdetben jelentősen, majd kisebb mértékben nő, illetve csökken a gyártási hi-bák, a nem megfelelőségek száma,

• a megvilágítás biztonsági vonatkozásait, a megvilágítás növelése gyakorlatilag a kockázatok csökkentésével jár, a munkabalesetek gyakoriságát kedvezően, de tendenciájá-ban csökkenően befolyásolja,

• a megvilágítás és a relatív fáradtság közötti kapcsola-tot, amely szerint a megvilágítás növelésével kezdetben jelentősen csökken a relatív fáradtság, majd kisebb mér-tékben újra nő.

E-Munkavéde lem | 2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m

5

Az előbbiekből következik, hogy a jó munkahelyi megvilá-gítás biztosításához a munkáltatóknak a jogszabályi követel-mények biztosításán túlmenően:• egyrészt nem elhanyagolható gazdasági érdekei fűződnek

(teljesítménynövekedés, biztonsági színvonal növeke-dése),

• másrészt optimális megvilágítást célszerű alkalmazni, mert a túlzott megvilágítás hatékonysága megkérdőjelez-hető, az elvárt eredményt nem hozza meg.

Jelenleg a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet szabályozza a zárttéri és szabadtéri munkahelyek mesterséges megvilágításának követelmé-nyeit.

A rendelet alapján: • az állandó munkavégzésre szolgáló munkahelyeken a

munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfe-lelő világítást kell biztosítani,

• a zárttéri világítás mennyiségi és minőségi jellemzőit az MSZ EN 12464 -1:2003 szabvány,

• a szabadban kialakított munkahelyek és közlekedési utak közepes megvilágítási értékeit a 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

A belső téri világítás mennyiségi és minőségi jellemzőit tar-talmazó MSZ EN 12464 -1: 2003 jelű szabvány részletesen leírja a világítástervezési követelményeket és feltételeket, mint például:• a megvilágítást és az egyenletességet, a közvetlen környe-

zet megvilágítását;• a rontó és a zavaró káprázást és a védekezés lehetőségét;• a fényszín és a színvisszaadás követelményeit;• a sztroboszkóphatás kiküszöbölését;• az avulási tényező figyelembevételét;• az energetikai szempontokat;• a képernyős munkaállások megvilágítási követelményeit;• valamint táblázatos formában rendszerezi a belsőtéri

munkahelyek helyiségeit, a belső tér jellege, feladat vagy tevékenység szerint meghatározza a világítási követelmé-nyeket.

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimá-lis szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet az előbbieken túlmenően előírja, hogy:• a belsőtéri mesterséges világítás világítástechnikai jellem-

zőinek megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell,• valamint biztonsági világítást kell biztosítani olyan mun-

kahelyeken, ahol a mesterséges megvilágítás váratlan meg-szűnése veszélyeztetheti a munkavállalókat.

A világítási követelményeket a következő igényeknek való megfelelés határozza meg:

• a vizuális komfort, amely a munkavállalóknak jó közér-zetet teremt, ez közvetve nagyobb termelékenységhez is hozzájárul,

• a látási teljesítmény, amely lehetővé teszi a munkaválla-lóknak a látási feladat elvégzését, még nehéz körülmények között és hosszabb időn keresztül,

• valamint a biztonság.

A világítási környezetet meghatározó fő jellemzők:• a fénysűrűség eloszlása,• a megvilágítás,• a káprázás,• a fény iránya• a fényszín és a színvisszaadás,• a villogás,• a természetes fény.

A megvilágítás és annak eloszlása a munkaterületen és kör-nyezetében döntő hatással van arra, hogy egy személy milyen gyorsan, biztonságosan és kényelmesen képes a látási felada-tot észlelni és végrehajtani. A munkahelyek megvilágításának megfelelőségét, a szükséges megvilágítás értékét:• a végzett tevékenység jellege (a látási feladat),• a munkakörnyezetben lévő tárgyak fényvisszaverési tulaj-

donságai,• valamint a tárgyak és a háttér közötti kontraszt figyelem-

bevételével kell megválasztani.

A megvilágítást növelni kell, ha:• a látási feladat kritikus,• az esetleges hibák kijavítása költséges,• a pontosság vagy a nagyobb hatékonyság nagyon fontos,• a munkavállalók vizuális képességei gyengébbek az átla-

gosnál (pl. idősödő korosztály),• a munkafeladat részleteinek mérete vagy kontrasztja

kicsi,• a feladatvégzés időtartama szokatlanul hosszú.

A jó megvilágítás biztosítása érdekében a közvetlen környe-zet megvilágítását a munkaterület megvilágításához kell il-leszteni, mert a munkaterület körül létrejövő nagy megvilá-gítási eltérések kényelmetlenséget okozhatnak.

A szükséges megvilágítás erőssége általános világítással és helyi világítással, illetve ezek kombinációjával érhető el. A két megvilágítás együttes alkalmazásának általában hatékonysági és energiagazdálkodási okai vannak.

Az általános megvilágítást általában a helyiségek, munkate-rületek megvilágítására alkalmazzák, azonban a látási igény a látási feladattól függően, pl. a gépek, berendezések kezelő-felületein, a megmunkálási felületeken, a munkapadok sík-jában, a munkatérben eltérő – általában nagyobb megvilá-gítást – követelményeket igényel.

2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m | E-Munkavéde lem

6

Kitekintő Ismét ölt a szén-monoxid

„Három ember lett rosszul péntek hajnalban Budapesten, a XVIII. kerületben, az Erdősáv utcában. A helyszínre riasztott fővárosi tűzoltók méréseket végeztek a kétemeletes családi ház-ban és kimutatták a mérgező gáz jelenlétét a levegőben” – ol-vasható a Tuzoltosag.info február 19-i híradásában.

Sajnos ez évben is többször került – az előbbihez hasonló – a híradások középpontjába a lakó- és egyéb épületekben be-következett szén-monoxid-mérgezések, amelyek nem ritkán halálos következménnyel jártak.

A szén-monoxid a szénalapú tüzelőanyagok (fa, faszén, szén, fűtőolaj, paraffin, benzin, földgáz, propán, bután) tökéletlen égése során keletkezik.

Szén-monoxid-mérgezést okozhat: • hibás vagy rosszul karbantartott kazán, kandalló, gáz-

konvektor vagy kémény, • égéstermék nem megfelelő elvezetése, eltömődött füstcső, • bármilyen hibásan működő főző- és fűtőberendezés, • elégtelen szellőzés, hermetikusan záródó nyílászárók,

ha a fűtőkészülék (pl. szieszta kályha) a helyiség belső levegőjét használja,

• zárt térben működtetett benzines kisgépek (pl. lánc-fűrész, hajómotor),

• aggregátorból, gépjármű motorjából érkező kipufogó-gáz.

A megelőző intézkedések ellenére évről évre növekszik a szén-monoxid-mérgezések száma, amely az intézkedések

nem kielégítő hatékonyságát is mutatja. 2015. évről nem találtunk nyilvános adatokat.

Év Esetszám Sérült Halálos követ­kezmény

2012 191 235 14

2013 342 375 13

2014 430 355 12

Minden szén-monoxid-mérgezés körülményeit a Katasztrófa-védelem vizsgálja ki.

A Katasztrófavédelem megvizsgálja, hogy a tulajdonos vagy a közszolgáltató felelős-e a bekövetkezett esemé-nyért.

A mérgezések jellemző okai:• szellőzés nélküli vagy rosszul szellőző helyiségben használt

tüzelőberendezés,• a tüzelőberendezéssel párhuzamosan működtetett elszívó

(konyha, fürdőszoba),• eldugult, repedt falú égéstermék-elvezető.

JogszabályokMegjelent jogszabályok

5/2016. (I. 22.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgasza-bályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, valamint az érettségi vizsga vizsgasza-bályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet módosításáról

Hatályos:2016.01.23.,2017.01.01.3/2016. (I. 22.) EMMI rendelet az új pszichoaktív anyaggá

minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet és a várandósgon-dozásról szóló 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet mó-dosításáról

Hatályos:2016.01.25.8/2016. (II. 9.) Korm. rendelet az egyes közlekedési tárgyú

kormányrendeletek módosításáról Hatályos:2016.02.17.,2016.03.02.,2016.03.11. Módosítás: 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nem-

zetiKözlekedésiHatóságról. 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendelet a közúti szállítást

végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenő-idejének ellenőrzéséről.

Hatályos:2016.03.02.

Az általános és helyi világítás együttes alkalmazásakor a vilá-gítási paramétereket össze kell hangolni (megvilágítás ará-nya, egyenletessége stb.).

Káprázásnak nevezzük azt az érzetet, amelyet a látótérben lévő nagy fénysűrűségű területek hoznak létre, és ezeket za-varó vagy látást rontó káprázásként érzékeljük. Belsőtéri munkahelyeken a zavaró káprázást elsősorban a túlzottan nagyfénysűrűségűlámpatestekésablakokokozhatják.Haavilágítás megfelel a zavaró káprázás határértékeinek, akkor a rontó káprázás általában nem okoz gondot.

A káprázás általában csökkenthető a világítótestek megfelelő magasságú elhelyezésével, a fényforrások ernyőzésével, vala-mint a fényforrások megfelelő fényterelő rácsokkal történő ellátásával.

E-Munkavéde lem | 2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m

7

156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufu-varozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedés-hez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról

Hatályos:2016.03.02.,2016.03.11. 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közle-

kedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról

176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet a személygépko-csival díj ellenében végzett közúti személyszállításról

Hatályos:2016.02.17.10/2016. (II. 9.) Korm. rendelet az országos településrende-

zési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítá-sáról

Hatályos:2016.03.10.

20/2016. (II. 11.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igaz-gatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

Hatályos:2016.02.19.8/2016. (II. 11.) FM rendelet egyes agrár tárgyú miniszteri

rendeletek közigazgatási bürokráciacsökkentéssel ösz-szefüggő módosításáról

Hatályos:2016.02.19. Módosítás: 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti

Biztonsági Szabályzat kiadásáról 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet a mezőgazdasági és

erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásá-nak szabályairól

1040/2016. (II. 11.) Korm. határozat a közfoglalkoztatás 2016. évi céljairól és a közfoglalkoztatás szempontjá-ból kiemelt települések meghatározásáról

Hatályos:2016.02.12.

Szabványok

FIGYELEM! A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egy-szerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartal-mát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrend-szerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak.A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatal-mazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.

Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2016. februári száma alapján.

1. MSZ 13015:2001+A1:2009 Felvonók és mozgólépcsők karbantartása. A karbantartási utasítások követelményei – Az MSZ EN 13015:2002 helyett –

2. MSZE 13020:2016 Készelemes fém munkaállványok létesítésének, használatának és bontásának követelményei

3. MSZ EN 71-5:2016 Gyermekjátékszerek biztonsága. 5. rész: Kémiai játék(készletek) a kísérletező készletek kivételével – Az MSZ EN 71-5:2013 helyett –

4. MSZ EN 1459-2:2016 Terepjáró targonca. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 2. rész: Változtatható kinyúlású forgó felsővázas targoncák

5. MSZ EN 1674:2016 Élelmiszeripari gépek. Tésztanyújtó gépek. Biztonsági és higiéniai követelmények – Az MSZ EN 1674:2000+A1:2010 helyett –

6. MSZ EN 12331:2016 Élelmiszeriparigépek.Húsdarálók.Biztonságiéshigiéniaikövetelmények – Az MSZ EN 12331:2003+A2:2010 helyett –

7. MSZ EN 12895:2016 Ipari targoncák. Elektromágneses összeférhetőség – Az MSZ EN 12895:2001 helyett, amely azonban 2017. 09. 30-ig még érvényes –

8. MSZ EN 13594:2016 Védőkesztyűk motorkerékpárosoknak. Követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 13594:2003 helyett, amely azonban 2017. 08. 31-ig még érvényes –

9. MSZ EN 13870:2016 Élelmiszeripari gépek. Vágó- és daraboló gépek. Biztonsági és higiéniai követelmények – Az MSZ EN 13870:2005+A1:2010 helyett –

2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m | E-Munkavéde lem

8

10. MSZ EN 14388:2016 Közúti zajárnyékoló berendezések. Előírások – Az MSZ EN 14388:2005 helyett, amely azonban 2017. 06. 30-ig még érvényes –

11. MSZ EN ISO 4210-6:2016 Kerékpárok. A kerékpárok biztonsági követelményei. 6. rész: Váz- és villavizsgálati módszerek – Az MSZ EN ISO 4210-6:2014 helyett –

12. MSZ EN ISO 9972:2016 Épületek hőtechnikai viselkedése. Épületek légáteresztő képességének meghatározása. Túlnyomásos eljárás – Az MSZ EN 13829:2001 helyett –

13. MSZ EN ISO 11611:2016 Hegesztéshezésrokoneljárásokhozhasználatosvédőruházat–AzMSZENISO11611:2008 helyett –

14. MSZ EN ISO 11612:2016 Védőruházat.Hőéslángellenvédőruházat.Minimálisteljesítménykövetelmények– Az MSZ EN ISO 11612:2009 helyett –

15. MSZ EN ISO 12312-1:2013/A1:2016

Szem- és arcvédelem. Napszemüvegek és hasonló szemvédők. 1. rész: Általános használatú napszemüvegek – Az MSZ EN ISO 12312-1:2013 módosítása –

16. MSZ EN ISO 14116:2016 Védőruházat. Láng elleni védelem. Korlátozott lángterjedésű anyagok, anyag-összeállítások és ruházat – Az MSZ EN ISO 14116:2008 helyett –

17. MSZ EN ISO 16231-2:2016 Önjáró mezőgazdasági gépek. Stabilitásértékelés. 2. rész: A statikus stabilitás és a vizsgálati eljárások meghatározása

18. MSZ EN ISO 17621:2016 Munkahelyi levegő. Rövid idejű vizsgálócsöves mérési rendszerek. Követelmények és vizsgálati módszerek – Az MSZ EN 1231:1999 helyett –

19. MSZ EN ISO 28927-5:2009/A1:2016

Hordozhatómotoroskéziszerszámok.Arezgéskibocsátásértékelésénekmódszerei.5. rész: Fúró és ütve fúró gépek – Az MSZ EN ISO 28927-5:2010 módosítása –

Egy munkabaleset tanulságaiA rakodólap nem pódium

1. A munkabaleset előzményei, tényállás

A több mint 15 éves múlttal rendelkező, 200-210 munka-vállalót foglalkoztató, három telephellyel rendelkező, öm-lesztettáru-kiszereléssel, -csomagolással, -raktározással, -ex-pediálással foglalkozó O. G. Kft. a saját állományú munka-vállalói mellett munkaerő-kölcsönzőn keresztül – elsősorban segédmunkához, takarításhoz – kölcsönzött munkaerőket is foglalkoztatott.

Az O. G. Kft. egyik – valamivel több, mint ötven munka-vállalót foglalkoztató telephelyén – dolgozott I. A., a mun-kaerő-kölcsönző által biztosított, takarítással megbízott munkavállaló.

A baleset napján a munkavállaló – I. A. – feladata a műszak-vezető által kijelölt előkészítő üzemcsarnokhoz kapcsolódó folyosó csempeburkolatú falainak tisztítása – lemosása –, valamint ezt követően a padozat felmosása, csúszásmentessé tétele volt.

A 20 m hosszú 8 m széles csarnok „D”-i oldalán húzódott végig egy 2,5 m széles folyosó. Az üzemi technológia szerint a folyosó „K”-i végénél történt csarnokba a különböző anya-gok beszállítása, míg a másik – Ny”-i – végén a kiszállítás. A folyosó a „K”-i oldalon egyetlen kijárattal rendelkezett.

A termékek ki- és beszállítása elsősorban egységrakomány-képző eszközök segítségével – rakodólap, rekesz, konténer – történt, melyeket a telephelyen Toyota 8FBMK16T típu-sú emelővillás targoncával, illetve a csarnokon belüli kis tá-volságonBTLifterLHM230típusúalacsonyemelésűhid-raulikus kézi palettázóval (békával) mozgatták.

A üres rakodólapokat (palettákat) részben a folyosó csarnok felőli (ablaksorral szembeni) oldalán tárolták, hogy a belső üzemi térben ne gátolja a mozgást, a technológiai folyama-tokat. A folyosón a 900 mm széles „tárolósávot” folyamatos sárga vonallal jelölték.

A 3,5 m magas csempézett falfelület tisztításához I. A. a hypós vizet 2×150 cm-es teleszkópos nyéllel ellátott ablak-vizező huzattal hordta fel a felületre, majd gumiéles ablak-

Visszavont szabványok

• MSZ CR 13841:2000 Munkahelyi levegő. A referencia-időszak hatásának tudományos alapokon való leírása az expozí-ciós adatok bemutatására

E-Munkavéde lem | 2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m

9

lehúzót használt a „leszárításhoz”. Mintegy 8 méter hosszú-ságú falfelületet már megtisztított, mikor a továbbhaladást a rakodósávon belül egymás mellé elhelyezett, hat és egy nyolc darabból álló MÁV-EUR jelzésű rakodólaprakat aka-dályozta. Ahhoz, hogy a teljes falfelületet meg tudja tisztíta-ni, a rakodólapokat (palettát) a már megtisztított falsíkhoz át kellet helyezni.

I. A. elmondása szerint az emelővillás targoncával éppen ek-kor anyagot szállított be az O. G. Kft. egyik targoncaveze-tője a csarnokba. I. A. megkérte a targoncavezetőt, ha végez a szállítással, helyezze át az útban lévő raklapokat. Amíg a targonca bement a csarnokba, I. A. felmászott a 6 darabból álló rakodólaprakatra, hogy a csempét benedvesítse. A felü-let nedvesítése közben a 8 palettből álló rakat irányába lépett, ekkor megbillent, egyensúlyát veszítette és a folyosó pado-zatára zuhant. Súlyos életveszélyes fejsérüléssel szállították a mentők kórházba, ahol a gyors orvosi beavatkozásnak is kö-szönhetően sikerült az életét megmenteni.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ

A munkabalesetnek szemtanúja nem volt. A földön fekvő I. A. testét a csarnokból a targoncával kikanyarodó R. T. látta meg először. Leszállva a targoncáról, mobiltelefonjáról azonnal értesítette a mentőket, majd a csarnokban dolgozó műszakvezetőt hívta segítségül. A műszakvezető – M. Ö. – haladéktalanul értesítette a telepvezetőt, aki értesítette a Kft. ügyvezetőjét. A televezető a Kft. vezetőjének értesítését kö-vetően szólt a Kft. munkavédelmi feladatok ellátásával meg-bízott munkatársának. A műszakvezető a bekövetkezett munkabalesetről tájékoztatta a telephely munkavédelmi képviselőjét is. Az értesítést követően 20 percen belül meg-érkezett a mentőgépkocsi is. A mentőorvos a koponyasérü-lést életveszélyesnek minősítette. A munkavédelmi szakem-ber a mentőorvosi véleményt figyelembe véve értesítette a rendőrséget és a munkavédelmi hatóságot.

3. A munkabaleset kivizsgálása

A rendőrég, illetve a munkavédelmi hatóság felügyelője csak azt követően értek a helyszínre, hogy I. A.-t. a mentők el-szállították. A balesetet szenvedett munkavállaló testhelyze-tét a targoncavezető, illetve műszakvezető tanúvallomása alapján rekonstruálták. A helyszínen megkezdődött a tar-goncavezető, valamint a műszakvezető M. Ö. tanúnkénti meghallgatása.

Az életveszélyes sérüléssel járó munkabaleset kivizsgálása kiterjedt a Kft. munkavédelemmel összefüggő dokumen-tációinak – benne a munkaszerződés, az oktatási napló, a képzettséget igazoló bizonyítványok, az orvosi vizsgá-latok elvégzéséhez kapcsolódó vizsgálati jelentések stb. – vizsgálatára.

A baleset okainak meghatározását segítette, hogy négy nap-pal a baleset bekövetkezése után lehetőség nyílt a munkabal-esetet szenvedett I. A. tanúkénti meghallgatására is.

4. A kivizsgálás megállapításai

4.1. Személyi tényezőkAz életveszélyes sérüléssel járó munkabalesetet szenvedett I. A.-t munkaerő kölcsönzőn keresztül második éve foglal-koztatta a Kft. A munkavállaló szakmai képesítéssel nem rendelkezett. Munkaszerződése szerint teljes munkaidőben, határozatlan munkaidőre szerződtették betanított munkás (FEOR 7111) munkakörben. Megállapításra került, hogy a munkavállaló előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizs-gálaton részt vett, „alkalmas” minősítést kapott.

A munkáltató a bemutatott oktatási napló szerint formailag eleget tett az Mvt. 55. §-ában foglaltaknak. A dokumentáció nem tartalmazott iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a folyosó falainak tisztítását hogyan kell biztonságosan elvé-gezni.

4.2. Egyéni védőeszközA munkavállaló a baleset pillanatában:• csúszásmentesített talpú gumicsizmát,• fehér munkanadrágot,• pamutpólót,• köpenyt,• hajhálót és • egyszer használatos púderes TOP GLOVE típusú latex

kesztyűt viselt.

A munkáltató munkavédelmi szakembere a foglalkozás-egészségügyi orvossal együtt a kockázatértékelés alapján el-készítették az egyéni védőeszköz-juttatás rendjét. Megállapí-tásra került, hogy a fej feletti munkavégzés esetén a vissza-freccsenő vegyi anyagot tartalmazó folyadék okozta károsító hatástfigyelmenkívülhagyták.(Hypósvízafejre,arcravisz-szafreccsenhet. Nem írták elő egész arcot védő, fejpántos, víztiszta PC pajzs használatát.)

Megállapításra került, hogy a munkavállaló által viselt:• védőkesztyű megfelelt a vonatkozó szabvány előírásainak

(MSZ EN 374-1:2003),• a munkanadrág, köpeny nem felelt meg a vonatkozó

szabvány előírásainak (MSZ EN 13034:2005+ A1:2009), • a gumicsizma megfelelt a vonatkozó szabvány előírásai-

nak (MSZ EN 13832-1:2006).

A biztosított egyéni védőeszközök, illetve munkaruha (nad-rág, póló, köpeny) nem játszott szerepet a munkabaleset bekövetkezésében.

2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m | E-Munkavéde lem

10

4.3. MunkaeszközA munkavállaló által használt munkaeszközök:• a 10 l-es ovális felmosó vödör, a gumiéles ablaklehúzóval

együtt a baleset pillanatában a folyosó padozatán volt, a baleset bekövetkezésében nem játszottak szerepet,

• a 2×150 cm-es teleszkópos nyélhez az ablakvizező huzat jól illeszkedett, nem befolyásolta a biztonságos munka-végzést.

4.4. MunkakörnyezetA munkavállaló 6 db egymásra helyezett, újszerű 7 léces erő-sített kivitelű 800×1200 mm méretű, egyenként 15 kg tö-megű, fenyőfa anyagú, 1000 kg teherbírású, UIC-435-2 szabvány szerint követelményeknek megfelelő rakodólap-kupacra mászott fel. Megállapításra került, hogy a rakodó-lapok felülete ép volt, szeg a felületből nem állt ki, nem billentek meg, egymáshoz képest nem mozdultak el. A ra-kodólap felső síkja – melyen a munkavállaló állt – a folyosó padozatától 850 mm volt. A legfelső rakodólap élén – köz-vetlenül a 8 darabból álló kupac mellett – csúszásnyom volt látható, mely a munkavállaló lábbelijétől származott.

4.5. Egyéb dokumentációkA munkáltató által bemutatott egyéb dokumentációk vizs-gálata során – a fentiekben feltártakon túlmenően – a vizs-gálatot végzők nem tapasztaltak hiányosságot.

5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok

5.1. MunkáltatóA baleset vizsgálata során megállapításra került, hogy a mun-káltató a munkafolyamat meghatározásakor nem járt el kel-lő körültekintéssel, nem intézkedett arról, hogy a takarítást megelőzően a folyosóról a takarítást akadályozó rakodólapo-kat elszállíttassa.

5.2. A balesetet szenvedett munkavállalóA súlyos életveszélyes munkabalesetet szenvedett munkavál-laló feladatának megkezdésekor – miután tapasztalta, hogy a falfelület egy részét nem tudja megtisztítani, az ott elhelye-zett rakodólapok miatt – nem kérte a műszakvezetőt arra, hogy intézkedjen a munkafolyamatot akadályozó paletták elszállítására. Önmaga intézkedett az elszállítás érdekében, de annak végrehajtását nem várta meg. „Nem akart ácsorogni”, ezért fellépett a raklaphalom tetejére, melynél a leesés elleni védelem nem volt biztosítva.

6. A munkabaleset okláncolata

Csempeburkolatú falfelület tisztítása• a tisztítandó falfelület mellett két

ra kodólapkupac akadályozta a csem-pe mosását,

• a munkáltató nem gondoskodott a munkavégzést gátló raklapok eltávolításáról,

• a munkabalesetet szenvedett megkéri a munkatársát, hogy emelővillás targoncával távolítsa el a rakodólapo-kat,

• az „időkihasználás érdekében” fellép a raklapkupac tete-jére,

• a munkavállaló kezében egy 2×150 centiméteres telesz-kópos nyelű ablakvizező huzattal ellátott takarító eszköz volt,

• a falfelület mosásakor felfelé nézve balra tovább lé-pett,

• továbbmozduláskor a raklap szélére lépett, egyensúlyát veszítette,

• 85 cm magasságból az egyensúlyvesztés következtében a folyosó járósíkjára zuhant,

• életveszélyesfejsérüléstszenvedett.

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében

• a munkafolyamat azonnali felfüggesztése,• a munkavállalók részére rendkívüli munkavédelmi ok-

tatás,• a kockázatértékelés és az egyéni védőeszköz-juttatási rend

kiegészítése.

8. A munkavédelmi hatóság intézkedései

• a vizsgálat alapján határozatban kötelezi a munkáltatót a feltárt hiányosságok felszámolására.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése

(ANMHMunkavédelmiésMunkaügyiIgazgatóságának2013.07.02-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevéte-lével)

Megjegyzés6. Személyi tényezők: M 10 Egyéb, a besorolásban nem szereplő személyi tényező (a műszakvezető nem távolítatta el a rakodólapokat).

E-Munkavéde lem | 2 0 1 6 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m

11

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunkMeddig érvényes az egészségügyi kiskönyvbe tett orvosi bejegyzés?

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírásai:− „4. § (5): Az 1. számú mellékletben meghatározott mun-

kakörökben a munkavállalónak, a munkát végző személynek előzetes munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmas-sági vizsgálat keretében a 2. számú melléklet szerinti „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot, valamint a 17. számú mel-léklet szerinti „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvet [14. § (2) bekezdés] kell kitölteni. Tanulónál, hallgatónál a szakmai gyakorlat megkezdése előtt egy héttel kell kitölteni – alkalmassági vizsgálat keretében – az „Egész-ségügyi Nyilatkozat”-ot, valamint az „Egészségügyi nyilat-kozat és vizsgálati adatok” című könyvet.”

− 4. § (6): „A járványügyi szempontból kiemelt jelentő-ségű munkaterületen foglalkoztatni kívánt munkavállaló, illetve e tevékenységeket gyakorolni kívánó munkát végző személy, illetve tanuló, hallgató esetében az előzetes mun-kaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat kiegészül az 1. számú mellékletben meghatá-rozott kötelező vizsgálatokkal.”

− 4. § (7): „A rendelet 1. számú mellékletében szereplő mun-kakörökben a munkavállalónál a munkaviszony megszű-nését, valamint a munkát végző személynél a tevékeny-ség megszüntetését követő 30 napon belül az újabb munkába álláshoz, a tevékenység újabb gyakorlásához a járványügyi érdekből végzett szakvizsgálatokat csak akkor kell megismételni, ha azokat időközben lezaj-lott fertőző megbetegedése vagy annak gyanúja indo-kolja.”

− 16/A. § (1): „Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatáraa) a munkáltató vagyb) az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymun-

ka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy kezdeményezésére kerül sor. A foglal-koztathatósági szakvélemény – a betöltendő munka-körre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmas-sági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivé-telével – nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. E sza-bályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizs-gálatok elvégzésének kötelezettségét.”

Fentiek alapján járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő foglalkoztatás esetén a dolgozó előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatát el kell végeztetni.

Alkalmi munkavállalóknál járványügyi szempontból kiemelt munkakör betöltésekor szükséges a foglalkoztat-hatósági szakvélemény, ami a kiállítástól számított 1 évig érvényes. Ezenkívül mindkét esetben a munkavállalónak rendelkeznie kell érvényes egészségügyi kiskönyvvel is.

A foglalkozás-egészségügyi orvos a munkaköri alkalmassági vizsgálat során dönti el, hogy a munkavállaló egészségügyi kiskönyvébe bejegyzett járványügyi szempontból kötelező vizsgálatok jogszabály szerint elfogadhatók-e, vagy el kell végezni a kötelező szakvizsgálatokat.

Milyen előírás vonatkozik egy raktár fűtésére?

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimá-lis szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet előírásai:− 7. § (1): „A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmér-

sékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az em beri szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.”

− A 2. számú mellékletben a „megengedhető levegőkörnye-zeti értékek” pontban a zárt terű munkahelyen, hideg év-szakban biztosítandó léghőmérsékleti értékek:

A munka jellege Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet (°C)

Szellemi munka 20–22

Könnyű fizikai munka 18–20

Közepesen nehéz fizikai munka 14–18

Nehéz fizikai munka 12–14

Fentiek alapján a raktárban a fizikai munkavégzés jellegének megfelelően (könnyű vagy közepesen nehéz) a jogszabályban előírt léghőmérsékletet szükséges biztosítani a dolgozók ré-szére.

A megfelelő temperálás hiánya, a jogszabályban meghatáro-zottnál alacsonyabb hőmérséklet biztosítása munkavédelmi szabályszegésnek minősül, amelynek megszüntetésével kap-csolatban az I. fokú munkavédelmi hatóság rendelkezik in-tézkedési jogkörrel.

Gyártó céGek reGisztrálásikötelezettséGe

E-Munkavédelem XIV. évfolyam, harmadik szám, 2016. márciusKiadja a Fórum Média Kiadó Kft.1139 Budapest, Váci út 91.Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgatóSzerkesztő: Ress RenátaHUISSN1785-9182Előfizethető a kiadónál.Hirdetésekfelvétele:Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917E-mail: forum-media@forum-media.huInternet: www.munkavedelemszaklap.huTördelés: M. C. Direct Kft.Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kér-désekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai vélemé-nyét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze-mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai vélemény-hez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

Azon cégeknek, amelyek évi 1–100 tonna mennyiségű vegyi anyagot gyártanak vagy importálnak, legkésőbb 2018. május 31-ig regisztrálniuk kell az Európai Vegyi-anyag-ügynökségnél(ECHA).Aregisztrációkvégrehajtásá-ra már most érdemes elkezdeni felkészülni, hiszen ha nem áll rendelkezésre információ a vegyi anyag veszélyes tulajdonsá-gaival kapcsolatban, azokat be kell szerezni és a biztonsági adatlapokat át kell dolgozni.

Kiadónk új szakmai folyóiratában minden, a veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos előírást feldolgoz!

A kéthavonta, 24 oldalon megjelenő elektronikus szaklapunk témái:

• A veszélyes anyagok és keverékek szállítása, kezelése, raktározása és felhasználása•AzADR,aREACHésaCLPközérthető,gyakorlatipéldákonkeresztülvégigvezetett

magyarázata• Veszélyes anyagokkal kapcsolatos szabályok jelenleg hatályos előírásai, a hazai és nem-

zetközi jogszabályi környezet változásai• A veszélyes anyagokat, illetve keverékeket szállító, gyártó és felhasználó cégekre vonat-

kozó előírások, a raktározás speciális előírásai és a foglalkozás-egészségügyi szabályok.

A részletekért látogasson el honlapunkra: www.veszelyesanyagokszaklap.hu

Még több feladat vár azokra a vállalatokra, ahol a vegyi anyag gyártott vagy importált mennyisége meghaladja az évi 10 tonnát. Nekik az összegyűjtött információk alapján fel kell mérniük a munkavállalók és fogyasztók egészségére, valamint a környezetre gya-korolt veszélyeket is, továbbá kockázatkezelési intézkedési tervet kell összeállítaniuk.