2 2012/1

Tudományos tanácskozások• Tizedik, jubileumi emlékülésün-

ket január 12-én tartottuk Gyõrffy Bé-la akadémikus egykori igazgatónk szüle-tésnapja alkalmából. Láng István meg-nyitó szavait követõen Gyõrffy Katalinszedte csokorba szakmai természetû em-lékeit „A növényvédelem jelentõsége:ahogy édesapámtól tanultam” címmel.Ezt követõen Faust Dezsõ a Szent Istvánegyetem professzora tartott nagyon érde-kes, sok tudomány-területet érintõ, gaz-dagon illusztrált, szintetizáló jellegû elõ-adást „Az informatika jelenléte a mezõ-gazdasági gépekben, intelligens gépek”címmel. Hozzászólásokkal, kiegészíté-sekkel és a kérdésekre adott válaszokkalfolytatódott, végül kötetlen beszélgetésbetorkollott a csaknem 100 fõs emlékülés.

• Az Agrártudományi Kutatóközpontfebruár 2-án tartott Tudományos Ta-nácskozásán az Állatorvos-tudományiIntézetben folyó kutatásokról MagyarTibor igazgató általános tájékoztatójátkövetõen a nyolc csoportvezetõ adott tá-jékoztatást a szerteágazó állategészség-ügyi vizsgálódások eredményeirõl.

• Tizennyolcadik alkalommal ren-dezte meg az MTA AgrártudományokOsztályának Növénynemesítési Tudo-mányos Bizottsága, a Magyar Növény-nemesítõk Egyesülete és a MAE Geneti-kai Szakosztálya a NövénynemesítésiTudományos Napokat. Az MTA Szék-házában március 6-án tartott rendezvényplenáris ülésén Polgár Zsolt burgonya-nemesítõ, Kozma Pál szõlõnemesítõ ésRuthner Szabolcs a Vetõmag Szövetségelnöke tartott elõadást. Marton L. Csa-ba a Magyar Növénynemesítõk Egyesü-letének elnöke méltatta a 2011-ben álla-mi és miniszteriális kitüntetésben része-sülteket, valamint az elmúlt év folyamánelhunyt növénynemesítõket. Délutánnégy szekcióban összesen 26 elõadáshangzott el. A résztvevõk 79 poszterenmutatták be legújabb kutatási ered-ményeiket. Munkatársaink közül 45 ku-

Eseménynaptártató 6 elõadást tartott, illetve 13 posztertállított ki.

Március 23-án a MezõgazdaságiIntézet öt fiatal PhD hallgatója tartottangol nyelvû elõadást a Kutatói Fóru-mon a PhD tanulmányaikról, eddig vég-zett munkájukról, eredményeikrõl. Erendezvény keretében köszöntötte az in-tézet kollektívája Láng István akadé-mikust, a Tudományos Tanácsadó Tes-tület elnökét 80. születésnapja alkalmá-ból.

• Második Tudomány Tanácskozá-sán, március 29-én az ATK kutatóiKiss Levente igazgató és az öt osztály-vezetõ elõadásából a NövényvédelmiIntézet, illetve Anton Attila igazgató ésnégy osztályvezetõ munkatársa vetített-képes elõadásából a Talajtani és Agro-kémiai Intézet kutatási témáiról, a sze-mélyi és tárgyi feltételeirõl, az elnyertpályázataikról és a közös kutatás lehetõ-ségeirõl kaptak tájékoztatást.

Személyi hírek• Balázs Ervint az MTA rendes tag-

ját Réthelyi Miklós nemzeti erõforrásminiszter felterjesztése alapján OrbánViktor miniszterelnök úr, március 1-jétõl hat évre kinevezte a MagyarAkkreditációs Bizottság elnökének.

• Múlt év december 7-én az MTAAgrártudományok Osztályának Növény-nemesítési Tudományos Bizottságaalakuló ülésén a titkos szavazással meg-választott 20 bizottsági tag és a négyakadémikus Veisz Ottót, az MTA dok-torát választotta elnökének.

PhD védésekAz ATK Mezõgazdasági Intézet ku-

tatói közül • Soltész Alexandra a Növényi Mo-

lekuláris Biológiai Osztály munkatársa aSzent István Egyetem Növénytudomá-nyi Doktori Iskolájában január 17-én„Summa cum laude” minõsítéssel védtemeg „Az abiotikus stressz-adaptációtszabályozó OsMYB4, TaCBF14 ésTaCBF15 transzkripciós faktorokfunkciójának igazolása transzgénikusárpában” címû értekezését.

• Balla Krisztina a Kalászos GabonaRezisztencia Nemesítési Osztály munka-társa az Eötvös Loránd Tudomány Egye-tem Természettudományi Doktori Isko-lájában február 21-én „Summa cum

laude” minõsítéssel védte meg „Az õszikalászosok hõstressztûrésének tanul-mányozása” címû értekezését.

• Sebestyén Endre az AlkalmazottGenomikai Osztály munkatársa az Eöt-vös Loránd Tudomány Egyetem Termé-szettudományi Doktori Iskolájában már-cius 6-án „Summa cum laude” minõsí-téssel védte meg „Gerinces és növényiortológ promoter adatbázisok fejleszté-se és elemzése” címû értekezését.

• Rácz Ferenc a KukoricanemesítésiOsztály munkatársa a Szent István Egye-tem Növénytudományi Doktori Iskolájá-ban január 24-én „Summa cum laude”minõsítéssel védte meg a „Hibridkuko-rica beltenyésztett vonalak pollenter-melése frakcionált vetésben” címû ér-tekezését.

A minõsítetteknek gratulálunk, továb-bi munkájukhoz sok sikert, kitartást kívá-nunk.

Fajtaelismerés• 2012. március 19-én Állami elisme-

résben részesült az intézet Mv Megasilnevû középérésû kukorica hibridje, kétegyszeres keresztezése és hat HMv vona-la, melyekkel ismét gazdagodott a fajta-szortiment, illetve a nemesítés genetikaiháttere.

Együttmûködés• 2012. április 12-én Orbán Viktor,

Magyarország miniszterelnöke helyezte elGyermelyen egy új búzaõrlõ malom alap-kövét. Az ünnepi aktus keretében BedõZoltán fõigazgató ismertette a Gyer-mely Zrt. és az MTA martonvásári Ku-tatóintézet közötti innovációs együtt-mûködést, mely az elmúlt 20 évben azMv minõségi búzák nemesítésével, ter-mesztésével járult hozzá a kiváló gyerme-lyi lisztek és tésztatermékek minõségéhez.

Jubilánsaink• Az elmúlt fél év során ünnepelte dr.

Manninger Istvánné Marika a Búzane-mesítési Osztály egykori munkatársa 85.,dr. Dolinka Bertalan a Vetõmagter-mesztési Osztály nyugalmazott vezetõje80., dr. Szunics László, a Kalászos Ga-bona Rezisztencia Nemesítési Osztálykorábbi vezetõje 75. születésnapját. Mun-kásságukról a 2007/2 és 2008/1 számunk-ban részletes méltatás található.

Mindannyiuknak ezúton is köszönjükaz intézet érdekében végzett áldozatosmunkájukat, jó erõt, egészséget kívánvanyugdíjas napjaikban.

32012/1

Agabonafélék meghatározó és más-sal nem helyettesíthetõ jelentõség-

gel bírnak a mezõgazdasági termelés-ben és a világ népességének élelmezé-sében egyaránt. A három legfontosabbgabona növény, a rizs, a búza és a ku-korica az emberiség legfõbb táplálékai.A rizs 85%-át, a búza 72%-át, a kuko-rica 19%-át használják fel élelmezésicélra, és e három növényfaj szolgáltat-ja a Föld népessége kalória igényének44%-át. Az emberiség a kalória igényé-nek 19%-át, fehérje igényének pedig20%-át fedezi búzából.

A búza vetésterülete világméretek-ben igen stabilnak tekinthetõ, ezzelszemben fél évszázad alatt mintegy30%-kal nõtt a rizs és 50%-kal a kuko-rica vetésterülete.

A jó klímájú, fejlett országokban –hazánkban is –, ahol a belsõ ellátás nemigényli a területek fenntartását, a búzavetésterülete attól függõen változik,hogy miként alakul a búzatermesztésjövedelmezõsége a kukorica, szója,vagy az olajos növények jövedelmezõ-ségéhez képest. Ez az oka, hogy ha-zánkban a búza vetésterülete az elmúltévtizedekben mintegy 20%-kal csök-kent.

A világ gabonatermése az elmúlt 50évben 2,7-szeresére nõtt (1. ábra). A

Több búzára lesz szükség

1. ábra A világ gabona termése (FAOSTAT, 1961-2010)

4 2012/1

termelés növekedés 94%-ban a hektá-ronkénti termésátlagok, és csak 6%-bana termõterület növekedésére vezethetõvissza. Amíg a gabona átlagtermés nö-vekedési átlaga hektáronként és évente44 kg, addig a kukoricánál ez az érték65 kg, a rizsnél 53 kg, búzánál pedig 40kg. Az árpa, rozs és zab termésszintjé-nek növekedési üteme jelentõsen elma-rad a korábban említett fajoktól (23, 27,14 kg), a jellemzõen fejlõdõ országok-ban termesztett köles és cirok termés-szintje stagnált, vagy alig nõtt, a pohán-káé pedig egyenesen csökkent.

A termésszint növelését a fejlõdõtermesztéstechnológia és az új növény-fajták nemesítése együtt tette lehetõvé.Az új agronómiai módszerekhez alkal-mazkodó új növényfajták születtek, ésaz új fajták a termesztési eljárások to-vábbfejlesztését tették lehetõvé a kör-nyezeti adottságok teremtette lehetõsé-gek keretein belül. Az 1960 utáni há-rom évtized az intenzív gépesítés és azagrotechnikai módszerek gyors fejlõdé-sének idõszaka volt. A hektáronkéntimûtrágya felhasználás 50 kg/ha-ról 200kg/ha fölé nõtt (FAOSTAT), és hason-ló ütemben bõvült a fungicid és inszek-ticid használat is világszerte.

A növényfajonként, földrajzi régi-ónként és idõbeli periódusonként eltérõfejlõdési ütem a növénytermelésbenelõre vetíti, milyen nehézségekre szá-míthatunk a további termésfokozásban.A búzatermesztés legintenzívebb fejlõ-dési idõszakában (1966-1979) mért évi3,6% termésnövekedés hamarosan2,8% (1984-1994), majd 1995-2005között évi 1,1% mértékre csökkent. Ha-sonlóan mérséklõdõ növekedési trendfigyelhetõ meg a rizs produktivitását te-kintve is.

A legmagasabb termésszintet elértországok (régiók) további produktivitásnövelését a limitáló környezeti ténye-zõk, a többlet befektetés csökkenõmegtérülése és a környezetvédelmimegfontolások nehezítik.

A gabonatermesztés produktivitásá-nak növekedése 1985-ig meghaladta avilág népessége növekedésének ütemét,így az egy fõre vetített gabonatermelésaz 1961-es 286 kg-ról fokozatosan 375kg-ra nõtt, majd az ezredfordulót köve-tõen, 2002-ig 323 kg-os szintig csök-kent. Az egy fõre vetített gabonaterme-lés napjainkban megfigyelhetõ ismételtnövekedésével a 20-30 évvel ezelõttigabona ellátottsági szintet ismét elér-

tük, de meghaladni nem tudtuk. Figye-lembe véve a népesség várható évi1,14%-os növekedési elõrejelzését, agabonatermelés további növelésérelesz szükség a jövõben is, és ennek –úgy mint a múltban is – a jövõben isa hektáronként termésszint fokozásalehet az alapja.

A világméretekben a következõ év-tizedekre elõre vetített búza hiány a bú-za európai- és hazai pozícióját, így jö-vedelmezõségét is pozitívan befolyá-solhatja. Hazánkban a környezetifeltételek és a termesztésben lévõ faj-ták az elmúlt húsz évre jellemzõ 4 t/hatermésszinthez képest több input anyaghasználata esetén 5,5-6 t/ha országosátlagtermés elérését is lehetõvé tennék,amivel kihasználhatnánk a búza várha-tó piaci konjunktúráját. A termésszintnövelését korlátozó tényezõ napjaink-ban az alacsony mûtrágya felhasználás,amin mindenképpen változtatnunk kel-lene a következõ idõszakban. A mûtrá-gya és a gabona árarányának változása

miatt a 80-as évekre jellemzõ mûtrágyafelhasználás (300 kg/ha) valószínûlegmár nem fog visszatérni, és nincs isszükség rá. Napjainkban a 60’as évekközepére jellemzõ átlagos mûtrágyafelhasználás mellett vagyunk képesektöbb év átlagában 4 t/ha termést beta-karítani (a termésátlag 1965-1970 kö-zött átlagosan 2,4 t/ha volt), ami jólmutatja, hogy az elmúlt évtizedekbenaz új fajták tápanyag hasznosító képes-sége jelentõsen javult. Növekedett afajták potenciális termõképessége is,ami most sem gátja a termés növekedé-sének. A bõtermõbb fajtákkal, mint pl.az Mv Marsall, jó agrotechnika eseténüzemi méretekben is lehet 8-9 t/ha ter-mést elérni, és a martonvásári fajtakí-nálatban mind több hasonló termõké-pességû új, Pannon standard minõségûfajta született az elmúlt években. Ezekközül továbbra is igen perspektivikusaz Mv Tallér, Mv Lucilla és az Mv Ki-kelet. A nagy sikértartalmú fajták cso-portjában az Mv Kolompos termõké-

52012/1

pessége versenyképes akár az Mv Mar-sall-lal is. A minõségbúzák csoportjá-ban szintén az új fajták produktivitásnövekedésének lehetünk tanúi. A maszéles körben termesztett javító minõ-ségû fajták termõképessége jelentõsenmeghaladja az Mv Emma vagy az MvPalotás termésszintjét, így az Mv Kolovagy Mv Toldi termesztése esetén a 7-7,5 t/ha termés elérése nem kíván túl-zott erõfeszítést.

Növekvõ mértékû tápanyag után-pótlással az utóbbi idõben megfigyel-hetõ hatalmas évjárat- és termõhely kü-lönbségek csökkennének, bár az idõjá-

rási szélsõségek okozta termésingado-zás teljesen így sem küszöbölhetõ ki. Aszáraz évek gyakoriságának növekedé-se miatt további erõfeszítéseket kelltenni az olyan korai érésû, az aszályt el-kerülõ fajták nemesítése érdekében,mint amilyen az Mv Toborzó és az MvBodri, de legalább ilyen fontos, hogyne kerüljenek köztermesztésbe az MvMagdalénánál jelentõsen késõbbi faj-ták, amelyek termésbiztonsága kisebb.

Növekvõ mûtrágya felhasználásesetén nemcsak a termés mennyisége,hanem az állományok magassága is nõ-ni fog, ezért ismét fel fog értékelõdni a

fajták állóképessége. Ez a probléma ne-mesítéssel jól kezelhetõ, ezért nem a re-gulátorok széleskörû használata, hanemalacsonyabb szárú fajták minõsítése azoptimális megoldás a megdõlés elkerü-lésére. Ma is rendelkezünk féltörpe faj-tákkal (Mv Petrece, Mv Apród, MvBodri) a legintenzívebb körülményekközött gazdálkodók számára, és fajtá-ink többsége 90-95 cm magasságával alegtöbb termõhelyen biztosítja a termõ-képesség és állóképesség kívánatosösszhangját, de várható, hogy az ezek-nél magasabb fajták ki fognak szorulnia termesztésbõl.

A tömegtermelést biztosító búzafajtaszortiment folyamatos megújításamellett mind nagyobb jelentõsége van aspeciális feldolgozói igények kielégíté-sére alkalmas speciális fajták nemesíté-sének. Nagyon pozitív visszajelzésekérkeztek a Bx7 fehérje alegységet túl-termelõ, kiváló minõségû Mv Karizmaelsõ üzemi kipróbálásáról. 2011-ben azõszi vetésû Mv Karizma táblák termése6-7 t/ha között változott és farinográfosminõsége minden esetben elérte az A1értéket. Járó búza jellege miatt tavasz-szal is vethetõ, ekkor alacsonyabb ter-mésre, és nagyon stabil, jó minõségreszámíthatunk.

Kis piaci szegmenst képvisel, despeciális minõségi igényeket támaszt akekszipar és a sörgyártás. Folyamato-san érkeznek megkeresések külföldrõlés belföldrõl egyaránt olyan feldolgo-zóktól, akik alacsony fehérje tartalmú,alacsony liszt vízfelvevõ képességû,puha szemû, vagy más beltartalmi tu-lajdonságban a kenyérbúzáktól külön-bözõ búzafajtát igényelnek. Ezen igé-nyek kielégítésére született 2011-ben apuha szemû Mv Lepény, és ezért kezd-tük meg több hasonló minõségû fajtaje-lölt vetõmag szaporítását is az elmúltévben.

A piaci elõrejelzések azt mutatják,hogy a gabonatermesztés és azon belülkülönösen a búza stratégiai fontosságaa következõ évtizedben nõni fog, és er-re az egész ágazatnak fel kell készülnie,ha a konjunktúra elõnyeit ki szeretnéhasználni. A kutatásban arra törek-szünk, hogy az új piaci igények megje-lenésére elkészüljenek és felszaporod-janak azok az új fajtáink, amelyek a kö-vetkezõ évtizedben is biztosítják amagyar búzatermelés hazai fajtákkalvaló ellátását.

Láng László – Bedõ Zoltán

6 2012/1

az alveográfos W-érték és az extenzo-gráfos minõség alapján egyaránt maga-san túlteljesíti a Pannon prémium mi-nõségi kategória követelményeit is.Nedvessikér tartalma átlagosan 30%,ez a Pannon standard követelmények-

nek felel meg. Fajtáinkat és nemesítésitörzseinket hagyományosan tápanyag-hiányos területeken is vizsgáljuk. Atöbb éven keresztül egyáltalán nemmûtrágyázott területen mért minõség-bõl következtetni lehet arra, milyen

2011 õszén két új ígéretes, korai éré-sû, martonvásári nemesítésû õszi

búzafajta kapott állami elismerést, azMv Karéj (Mv18-08) és az Mv Lepény(Mv05-08).

Az Mv Karéj az intenzív körülmé-nyek között gazdálkodó, nagy terméselérésére törekvõ gazdaságok perspek-tivikus fajtája. Termõképessége az ál-lami fajtakísérletekben a kontrollok-hoz képest 102,5%, az MTA Kutató-központ Mezõgazdasági Intézetkísérleti hálózatában pedig az MvMarsall termõképességét meghaladóproduktivitást mutatott (1. ábra). Atermésbiztonságot meghatározó tulaj-donságok közül fagyállósága kiváló,állóképessége jó, a legfontosabb gom-babetegséggel, a levélrozsdával szem-ben pedig jó szántóföldi rezisztenciá-val rendelkezik.

A fajta kiemelkedõ pozitív tulaj-donsága a nagy termõképesség melletta sikér kiváló minõsége. Hatéves mar-tonvásári adatok alapján (1. táblázat)átlagos búza agrotechnikával termeszt-ve farinográfos minõsége A1, igen sta-bil, jellemzõen 17-18 perc görbe stabi-litás értékkel. E paraméterek, valamint

1. ábra Pannon standard minõségû búzafajták termõképességeMTA ATK kísérletei, 2010-2011, 13 termõhely átlaga

Új korai érésû búzafajták Martonvásárról

Martonvásár, átlagos agrotechnika

Év Nedves Sikér Esésszám Farinográf Zeleny Alveográf Extenzográf Szemke-sikér % terülés Stabilitás Vízfelvétel Értékszám Csoport index ALW ALP/L energia ménység

perc %

2005 32,7 1,0 308 17,8 60,3 100,0 A1 55 - - - 63

2006 33,2 2,5 410 18,0 60,5 87,9 A1 48 402 1,1 - 62

2007 32,6 1,5 448 14,7 63,7 84,9 A2 38 384 1,0 - 64

2009 30,9 1,5 308 7,8 63,5 100,0 A1 40 441 1,8 182,0 63

2010 30,0 1 352 18,2 61,2 87,2 A1 36 433 1,1 183,0 65

2010 30,5 3,5 402 17,8 58,9 100,0 A1 38 381 0,7 177,0 75

Átlag 31,6 1,8 371 15,7 61,4 93,3 A1 43 408 1,1 180,7 65

Martonvásár, tápanyaghiányos kísérleti hely

Év Nedves Sikér Esésszám Farinográf Zeleny Alveográf Extenzográf Szemke-sikér % terülés Stabilitás Vízfelvétel Értékszám Csoport index ALW ALP/L energia ménység

perc %

2007 27,2 1,5 408 15,5 67,7 83,4 A2 32 369 1,36 - 68

2008 25,55 1,5 367 7,9 59,2 67,4 B1 31 283 1,9 113 61

Átlag 26,4 1,5 387,5 11,7 63,5 75,4 A2 31,5 326 1,6 113,0 65

1. táblázat Az Mv Karéj búzafajta minõsége átlagos és extenzív körülmények között(Martonvásár, 2005-2010)

72012/1

minõségre számíthatunk gyenge adott-ságú, vagy extenzív körülmények kö-zött termelõ gazdaságokban a különbö-zõ fajták termesztése esetén. Az MvKaréj ilyen körülmények között 26-27% sikértartalom mellett B1-A2 mi-nõség elérésére képes, de jó sikérminõ-ségét mutatja, hogy még ilyen feltéte-lek mellett is magas marad a W-értéke(1. táblázat).

A tápanyag-ellátottsági szint és aminõség – minden fajtára, bár külön-bözõ mértékben igaz – összefüggésemiatt javasoljuk azt, hogy a nem ki-mondottan nagy sikértartalmú fajtákataz intenzív körülmények között gaz-dálkodók válasszák, és ha nem sikerüla búza tápanyag igényét kielégíteni,vessenek nagy sikértartalmú (Mv Ko-lompos, Mv Magdaléna, Mv Csárdás,Mv Apród, Mv Béres) fajtákat, vagybiztosítsák a megfelelõ minõséget Pan-non prémium fajták – Mv Kolo, MvToldi, Mv Suba, Mv Menüett, Mv Ma-zurka vagy Mv Toborzó – vetésével.

Az utóbbi években mind több meg-keresés érkezik intézetünkhöz belföld-

rõl és külföldrõl egyaránt speciális mi-nõségû fajták iránt. A nemesítés fõ irá-nya mindenütt a sütõipari minõség ja-vítása, és ha ettõl eltérõ igény merülfel, egyre nehezebb kielégíteni.Kekszgyártáshoz, búzasör elõállításá-hoz vagy bioetanol készítéshez ala-csony fehérje tartalmú, a kenyér alap-anyagtól eltérõ szem szerkezetû búzáravan szükség. Általában nem igaz az,hogy a rossz minõségû búza tételek al-kalmasak e fenti célokra, sokkal in-kább ugyanolyan tudatos nemesítéseredményeként lehet a kívánatos minõ-ségû fajtát elõállítani, mint a kiváló sü-tõipari minõségût.

Ilyen speciális felhasználási célra(keksz- és sörgyártás) állítottuk elõ amost minõsített Mv Lepény fajtát. Atermõképesség ebben az esetben isigen lényeges, talán még fontosabb is,mint a kenyérbúzák esetében. Az MvLepény az állami fajtakísérletekben104,1%-ot termett a kontrollokhoz vi-szonyítva, többet, mint az Mv Karéj.Szeme az össze kenyérbúza fajtánkkalellentétben igen puha, lisztes. Nedves-

sikér tartalma stabilan alacsony, 24-25%, ami egyes évjáratokban vagy táp-anyaghiány esetén 19-20%-ig csökken-het. Farinográfos minõsége C1-B1, át-lagosan B2, igen gyenge tésztastabilitással. Alacsony alveográfos ésextenzográfos minõsége is azt mutatja,hogy kenyérgyártásra nem alkalmas.Lisztje 10-15%-kal kevesebb vizetvesz fel, mint a jó minõségû fajtáklisztje, így nagy valószínûséggel megfog felelni a keksz (ropi) gyártásához.Üzemi kísérleti termesztése ebbõl acélból már 2011 õszén megindult.

A két most minõsített, perspektivi-kus új fajta eltérõ minõségi paraméte-rei jól jelzik, hogy a fajtaválasztás nemegyszerûsíthetõ le a termõképességalapján történõ döntésre. Minél igénye-sebb a piac, illetve minél magasabbáron kívánjuk értékesíteni a termést,annál fontosabb a fajta és a fajtára jel-lemzõ minõség.

Láng László – Bedõ ZoltánA martonvásári minõségbúza kuta-

tásokat a TECH-09-A3-2009-0221 szá-mú, Pannon búza pályázat támogatta.

8 2012/1

Abúza és egyéb gabonák, illetve abelõlük készült termékek meghatá-

rozó szerepet töltenek az emberi táplál-kozásban. Számos, az egészségre iga-zoltan jótékony hatású összetevõt tartal-maznak, melyek egészségtámogató,betegségmegelõzõ hatását nem, vagycsak részben és nem mindig tudatosanhasználjuk ki. Ezek az összetevõk nagy-részt a búza héjrészében, a korpában ta-lálhatók. Az egészben õrölt és törött bú-zaszemek azonban épp olyan aránybantartalmazzák a fõ összetevõket, mint azép, egész búzaszemek. Ennek köszön-hetõen maguk is gazdag forrásai a rost-anyagoknak, vitaminoknak, ásványianyagoknak és fitokemikáliáknak, me-lyeknek egészségvédõ funkciójukat kö-szönhetik. Az eddigi irodalmi adatokszerint a gabonafélék ezen komponen-sei bizonyítottan pozitív hatással van-nak az emberi egészségre. Kimutattákugyanis, hogy fogyasztásuk számoskrónikus betegség kockázatát csökkenti,de különösen azokét, melyek az anyag-cseréhez köthetõk. Ilyenek például a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szívér-rendszeri betegségek.

A magyar gabona akkor válhat ésmaradhat nemzetközileg is versenyké-pes, ha a kiváló technológiai minõségitulajdonságok mellett az egészségmeg-õrzésben szerepet játszó bioaktív kom-ponenseket is emelt szinten tartalmazza.Az így létrehozott többlet értéket azon-ban csak úgy tudjuk a gyakorlatbanhasznosítani, ha társul hozzá egy a ha-gyományokat és az új fogyasztói igé-nyeket is figyelembe vevõ, új típusúfunkcionális termékfejlesztés is.

Ennek érdekében több partner (1. kép),konzorciális együttmûködésben célúltûzte ki:

1. Különbözõ gabonafajok (búza,zab, durum) genetikai változatosságá-nak vizsgálatát.

2. Átlagon felüli rostanyag tartalom-mal rendelkezõ búza (Triticum aes-tivum) genotípusok nemesítését.

3. Funkcionális élelmiszerek alap-anyagául szolgáló malmi frakciók kiala-kítását és az ehhez szükséges technoló-

Egészségmegõrzés és hagyomány: alapanyag-, termék- és technológiafejlesztés

a gabonavertikumbangiai mûveletek, eszközök és minõsítõmódszerek fejlesztését.

4. Új típusú, búzatészta alapú kész-étel-termékcsalád kialakítását.

5. A funkcionális élelmiszerkompo-nensek táplálkozástani hatásának klini-kai vizsgálatát.

6. Objektív, igazolt szakmai ered-ményeken, tudományos alapokon nyug-vó tájékoztatási rendszer kialakítását.

Ez az innovációs tevékenység szá-mos szakterület, így a növénynemesítés,a gabonakémia és -minõsítés, a táplál-kozástan, az élelmiszerbiztonság, a ter-mék- és technológiafejlesztés szakem-bereinek hatékony együttmûködésétigényli.

Az érrendszeri és daganatos megbe-tegedések, valamint az emésztõrendszerbetegségei kiemelkedõ kockázati ténye-zõt jelentenek Magyarországon is. Ezértolyan megoldásokat kell keresni, ame-lyek mind szélesebb körben hozzáférhe-tõk. Mivel e tekintetben az alapélelmi-szernek számító gabonaalapú termékekszerepe meghatározó lehet, a marton-vásári kutatóintézet megfelelõ alap-anyag, például nagy rostanyag tartalmúbúza genotípusok elõállításával, neme-sítésével járul hozzá az egészségesebbtáplálkozás megvalósításához.

A rostanyagok, olyan növényi szén-hidrátok, melyek a vékonybélben nememésztõdnek meg és nem is kötõdnekmeg, a vastagbélben azonban részbenvagy egészben megemésztõdnek. Fõkomponensei a β-glükán és az arabinox-ilán (AX). Az arabinoxilán és a β-glükán relatív mennyisége gabonatípu-sonként változik. A búza és a rozs ara-binoxilánban, míg az árpa és a zabβ-glükánban gazdag. Megkülönbözte-tünk vízoldható és nem vízoldható ara-binoxilánokat. Ezek élelmiszer-bioké-miai szerepe különbözõ. Mivel a vízold-ható frakció értelemszerûen hamarabbfelszívódik, ezért táplálkozástani szere-pe jelentõsebb az oldhatatlanénál, ígynem csoda hogy az egészséges élelmi-szerek felé irányuló kutatások közép-pontjában a vízoldható frakció áll. Avízoldható AX-oknak szerepük van az

inzulinszabályozásban és csökkentik akoleszterin szintet. Ezt a tulajdonságu-kat két paraméter befolyásolja: apoliszacharidok koncentrációja és mole-kulatömeg eloszlása. Fermentációjuksorán csökken a vastagbél tartalom pH-

1. kép A konzorciumi parnerek logói

92012/1

ja és rövid szénláncú zsírsavak kelet-keznek. A vízoldható AX frakció csök-kenti a koronaér megbetegedések és a 2-es típusú diabétesz kialakulásának koc-kázatát. A vízben oldhatatlan AX-okszintén pozitív hatásúak az emberiegészségre, mivel – mint az oldhatatlanélelmi rost többi komponense – serken-tik az emésztést, ezen kívül pedig szere-pük van a karcinogén anyagok megkö-tésében is. Feldolgozóipari szempont-ból az AX-ok a gélesedési, vízfelvételifolyamatokat befolyásolják. Funkcioná-lis tulajdonságaik nemcsak a vízoldha-tóságtól függenek, de a látszólagos mo-lekulamérettõl is. A kis molekulatöme-gû, vízoldható AX frakció csökkenti akenyérsütés során a vízfelvételt, mivelvízkötõ képessége, viszkozitása ésgélesedési kapacitása kicsi. A nagy mo-lekula tömegû vízoldható AX-oknaknagy a viszkozitása és gélesedési kapa-citása, ennél fogva növeli a sütés folya-mán a vízfelvételt, ami hozzájárul a sü-tõipari minõség javulásához.

A Healthgrain EU FP6 pályázat ke-retein belül azonosítottak egy egzotikus,kínai búzafajtát. A Yumai-34 lisztje ext-rém nagy mennyiségû vízoldható AX-ttartalmaz a ma Európában vagy a világmás táján kereskedelmi forgalomban le-võ fajtákhoz képest. Ezt a tulajdonságothasznosítottuk, amikor keresztezésiprogramot indítottunk 2005-ben, abbóla célból, hogy a hazai környezeti felté-telekhez jól alkalmazkodó, nagy rost-anyag tartalmú genotípusokat nemesít-sünk. Keresztezési partnerként több jólismert fajtát használtunk, ezek az

1. ábra Vízoldható arabinoxilán (WE-AX) tartalom variabilitása az Ukrainka/Yumai-34 nemesítési törzsekben(Martonvásár, 2010). Fekete oszlop: Yumai-34 és Ukrainka szülõi vonalak

WE

-AX

%

10 2012/1

Ukrainka, Golia, Mv Emese, MvMambó, Courtot és a Lupus voltak. A2011-ben learatott F5 generációban azUkrainka keresztezései közül került ki alegnagyobb számú agronómiailag ésbeltartalmi szempontból is megfelelõtörzs. A minták vízoldható AX tartalmátgázkromatográfiával mértük és jelentõsváltozatosságot találtunk azok között (1.ábra). Azonosítottunk olyan vonalat is,melynek vízoldható AX tartalma meg-haladta még a Yumai-34 szülõi genotí-pusét is. A nemesítési törzseknek mér-tük egyéb más beltartalmi paraméterétis, például a fehérje tartalmát, mely szin-tén jelentõs variabilitást mutatott (11.5-15%). Ezek az eredmények igen ígérete-sek és elõre vetítik annak lehetõségét,hogy egyszerre több beltartalmi tulaj-donságra is lehetõség lesz szelektálni.

Az alapanyagok táplálkozástani po-tenciáljának kihasználásához a malmifeldolgozási mûveletek fejlesztése isszükséges. Ez magában foglalja a funk-cionális komponenseket tartalmazó õr-lemények, malmi frakciók, illetve afunkcionális élelmiszerek elõállításánakalapanyagául szolgáló, kiskereskedelmiforgalmazásra és nagyipari felhaszná-lásra egyaránt alkalmas keverékek, cél-lisztek elõállítását. A konzorciálisegyüttmûködés keretében elõállítottunkolyan célliszteket, melyek meg-növekedett mennyiségben tartalmazzáka bioaktív komponenseket, így a rost-

anyagot is, majd ezek alkalmasságátteszteltük különbözõ tészta- és sütõipa-ri termékek elõállítására. A búza si-kérfehérjéi és a keményítõ tulajdonságaialapvetõen meghatározzák a termékekminõségét, élvezeti értékét. A magbelsõfelhasználásával készült fehérlisztek lé-nyegesen kedvezõbb technológiai tulaj-donsággal rendelkeznek, ugyanakkor azegészséges táplálkozás kialakításábanfontos szerepet betöltõ komponensekegy részét (bioaktív anyagok, élelmirostok stb.) lényegesen kisebb mennyi-ségben tartalmazzák. Ezért is van szük-ség a szélesebb körû fogyasztói elvárá-sokat és a speciális táplálkozástani igé-nyeket egyaránt kezelni képes tészta- éssütõipari-termék elõállítási technológiákfejlesztésére, miközben figyelembevesszük az országra, régióra jellemzõ ét-kezési hagyományokat, a magyar kultú-rában meghonosodott „ízeket”.

A szakmai hitelesség fenntartása, akorrekt, tényeken alapuló fogyasztói tá-jékoztatás érdekében szükség van azelõállított és a piacon megjelenõ gabona

alapú termékek tisztességes, tudomá-nyos alapokon nyugvó, a táplálkozásta-ni potenciál igazolására alkalmas orvos-tudományi-dietetikai vizsgálatok el-végzésére is.

A projektben tervezett K+F+I te-vékenység legfontosabb eredménye-ként azt várjuk, hogy a hazai és regi-onális hagyományoknak és adottsá-goknak megfelelõ területen, agabonavertikumban tudunk érdemifejlesztéseket végezni. Azt reméljük,hogy a funkcionális komponenseketnagyobb mennyiségben tartalmazógabona alapanyagok nemesítésével,malmi technológiák fejlesztésével éshagyományõrzõ, de a modern életfor-mához igazadó termékcsaládok kiala-kításával hozzájárulhatunk a népes-ség egészségesebb táplálkozásának ki-alakításához, illetve klinikailagigazolt hatások esetén egyes gyakranelõforduló, táplálkozással összefüggõegészségügyi rendellenességek kiala-kulási kockázatának csökkentéséhez.Ez konzorciumunk tagjainak szemé-lyes és szakmai küldetése.

Rakszegi Mariann – Balázs Gábor –Tömösközi Sándor – Láng László –

Veisz Ottó – Vida Gyula – Lángné Molnár Márta – Kovács Géza –

Csiki Zoltán – Szendi Szilvia – Salgó Andás – Bedõ Zoltán –

Tóth Béla – Tóth J. Péter

A konzorcium munkáját aTECH_08_A3/2-2008-0425 számú,HTcereal pályázat támogatja.

112012/1

A2012. január 1-én létrejött MTA Ag-rártudományi Kutatóközpont (ATK)

intézetei közül kétségtelenül a Növényvé-delmi Intézet (NÖVI) a legrégebbi tudo-mányos intézmény. Története egészen1880-ig nyúlik vissza, amikor HermanOttó javaslatára megalakult Budapes-ten – a jelenlegi Herman Ottó úton – azOrszágos Phylloxera Kísérleti Állomás,azzal a céllal, hogy a Magyarországra né-hány évvel ezt megelõzõen Észak-Ameri-kából átkerült, a szõlõültetvényekben óri-ási gondokat okozó szõlõgyökértetû(Phylloxera vastatrix) kártétele csökkent-hetõ legyen. Tíz évvel késõbb az intéz-mény Magyar Királyi Állami Rovarta-ni Állomás néven folytatta mûködését,majd 1932-ben egyesült a Magyaróváron1897-ben, Magyar Királyi Állami Vetõ-magvizsgáló Növényélet- és KórtaniÁllomás néven alapított intézménnyel, ésettõl kezdve a Földmûvelésügyi Miniszté-riumhoz tartozó Növényvédelmi KutatóIntézet néven mûködött tovább. 1981-ben csatlakozott a Magyar TudományosAkadémia (MTA) intézethálózatához, ésaz MTA ATK-ba történt beolvadásáigönállóan, mint az MTA NövényvédelmiKutatóintézete folytatta küldetését. Az1880-ban Budapesten létrejött eredeti in-

tézmény épülete, annak ellenére, hogy aII. világháborúban harci cselekményekhelyszínévé vált, többszöri átépítés utánma is betölti feladatát. Az intézet azonbanmár régen kinõtte a Herman Ottó úti épü-let nyújtotta lehetõségeket, így a kutató-munka egy része immár több évtizede aNagykovácsi és Budapest-Adyliget hatá-rában levõ telephelyen folyik. Itt találhatóaz intézet jelenlegi öt tudományos osztá-lya közül kettõ: az Alkalmazott KémiaiÖkológiai Osztály és az Állattani Osztály.A Biotechnológiai, Kórélettani és Nö-vénykórtani Osztályok munkatársai aHerman Ottó úti telephelyen dolgoznak.

Az osztályok elnevezései jelzik, hogya NÖVI a növényvédelmi kutatásokmajdnem valamennyi részterületét lefedi.A vizsgálatok kiterjednek a növénykór-okozók, kártevõk és gyomnövények bio-lógiájára, az ellenük alkalmazható nö-vényvédelmi módszerekre, a növényekbetegségekkel és abiotikus tényezõkkelszemben mutatott ellenálló-képességé-nek mechanizmusaira, a növénykóroko-zók és kártevõk, valamint ezek természe-tes ellenségei közötti kölcsönhatásokra,és a környezetvédelmi szempontokbólbiztonságos növényvédõ szerek fejleszté-sére egyaránt. Jóllehet a gyomnövény-

kutatás jelenleg szakemberhiány követ-keztében nem jelenik meg hangsúlyosanaz intézetben, ezt a területet is igyek-szünk fenntartani és fejleszteni.

Az MTA intézethálózatának része-ként a NÖVI elsõsorban alapkutatáso-kat végez, de munkája során természete-sen közremûködik a szántóföldi és kerté-szeti növénykultúrákban alkalmazható újnövényvédelmi stratégiák kidolgozásá-ban és a növényvédõ szerekkel kapcsola-tos gyakorlati problémák megoldásábanis. A termesztett növények mellett foglal-kozik erdészeti, természetvédelmi és másszempontból jelentõs, valamint a lakottkörnyezet szempontjából fontos növény-fajok betegségeivel és kártevõivel is.

A mindennapi növényvédelmi gya-korlatban leginkább az intézetben ki-fejlesztett, saját kutatási eredmények-re épülõ CSALOMON® feromoncsap-da-család jelentõs, amely több mintszáz rovarkártevõ faj elõrejelzésére ésaz okszerû védekezés idõzítésére alkal-mas. Emellett a kutatók a legkülönbö-zõbb növényvédelmi kérdésekkel kap-csolatban tudnak szaktanácsot adni, ésfolyamatosan közremûködnek különbö-zõ gyakorlati kérdések megoldásában is.

Kiss Levente

Bemutatkozik az MTA ATK Növényvédelmi Intézet

12 2012/1

Adurum búza világszerte a száraz-tésztagyártás elsõdleges alapanya-

ga, az évente megtermett 30-40 milliótonna termés 94-98%-ából olasz típusútésztatermékek készülnek. A durumbúzának több kedvezõ tulajdonsága iselõnyt jelent a feldolgozási folyamatsorán. Nagy sárga pigment tartalmatojás hozzáadása nélkül is esztétikustermék elõállítását teszi lehetõvé. Fe-hérjetartalma is nagy, de emellettmég a sikérszerkezete is különleges.Az erõs sikérváz a feldolgozás, majd afõzés során képes visszatartani a kemé-nyítõ molekulákat, aminek következté-ben a tészta felülete nem nyálkásodik,nem ragad, alakját stabilan megõrzi.

Magyarországon a durum búzátmindössze 10-15000 ha-on termesztik,noha a fogyasztás és a malomipari fel-dolgozó kapacitás bõvülése a termõte-rület növekedését indokolná. A durumbúza a külföldi piacokon is keresettárucikk, magas áron, könnyen értéke-síthetõ árualapot képvisel. Terjedésé-nek egyik akadályát a korábbi fajtákrosszabb alkalmazkodóképessége je-lentette, ami elsõsorban az õszi búzáé-nál gyengébb hidegtûrésben nyilvánultmeg. Több fajtánál a termés minõségé-nek stabilitása is kívánnivalót hagyottmaga után és a termésmennyiség is alegtöbb táblán elmaradt az õszi búzáé-tól. A felsorolt problémák egyértelmû-en meghatározták a fajtaelõállító neme-sítés legfontosabb céljait. Az õszidurum búza nemesítés feladata: bõ-termõ, hidegtûrõ és kiváló minõségûfajták elõállítása.

A durum búza nemesítés már többévtizedes múltra tekint vissza Marton-vásáron. Az elmúlt idõszak során létre-hoztuk azt a nemesítési alapanyagot,amelyben már a hazai viszonyokhoz ki-válóan alkalmazkodott, bõtermõ és afeldolgozóipar igényeit kielégítõ minõ-ségû genotípusok találhatók. A 10 év-vel korábban minõsített Mv Makaróni-ban sikeresen egyesítettük az õszi bú-zával összemérhetõ hidegtûrést a nagysárga pigment tartalommal, azonbankomoly kihívást jelentett a sikér minõ-ségének javítása és a termõképesség to-vábbi növelése. Tíz évvel az Mv Maka-róni köztermesztésbe kerülését követõ-

Mv Pennedur és Mv HundurKét új durum búzafajta Martonvásárról

Tulajdonság Mv Pennedur Mv Hundur Kontrollok átlagaTermés t/ha 6,27 6,14 6,09

Termés % 103,00 100,80 100,00

Szemolina kihozatal % 87,00 85,70 85,20

Üvegesség % 74,10 80,60 70,80

Nedves sikér % 30,50 31,80 30,60

Fehérje % 15,30 15,50 15,10

Sárga pigment mg/100g sz.a. 6,80 8,00 6,40

1. táblázat Az Mv Pennedur, az Mv Hundur és a kontroll fajták átlagosgazdasági értékmérõ tulajdonságai. MgSzH, 3 év átlaga

1. kép Mv Pennedur

132012/1

en munkánk eredménye két új õszidurum búzafajtában testesült meg. AzMgSzH vizsgálatait követõen az MvPennedur és az Mv Hundur õszi durumbúzafajta állami elismerésben részesült.

Az Mv Pennedur intenzív típusú,a hazai klimatikus viszonyok közöttbiztonságosan termeszthetõ, bõtermõfajta. Az állami fajtakísérletben termé-se 3%-kal haladta meg a kontroll fajtákátlagát, három év átlaga alapján a kis-parcellás kísérletben az Mv Pennedur6,27 t/ha-os termésátlagot ért el (1. táb-lázat). A kiváló termõképesség a faj-tában kiegyensúlyozottan jó techno-lógiai minõséggel párosul. Az MgSzHáltal vizsgált tulajdonságokban az MvPennedur adatai elérték, vagy megha-ladták a kontroll fajták átlagos értékeit,szemolina kihozatala 2,1%-kal, üveges-sége 4,7%-kal sárga pigment tartalmapedig 6,3%-kal volt nagyobb. Figye-lembe véve azt a tényt, hogy az államifajtakísérlet három évébõl kettõ szélsõ-ségesen eltérõ csapadékellátottságúvolt (a 2009/2010. évi tenyészidõszak-ban 760mm, 2010/2011-ben pedigmindössze 312,5mm csapadék hullott),ez különösen értékes eredménynek te-kinthetõ, ami jól szemlélteti a fajta ki-váló alkalmazkodóképességét. Marton-vásáron 6 éven keresztül vizsgáltuk afajta agronómiai és beltartalmi tulaj-donságait. Kísérleteinkben az MvPennedur termõképessége 11%-kal ha-ladta meg az Mv Makaróniét, nedvessikértartalma közel azonos, sárga inde-xe (Minolta b*) pedig 2,1%-kal na-gyobb volt az Mv Makaróniéhoz viszo-nyítva. Mivel az Mv Makaróni a 2001.évi elismerése idején a hazai durum bú-za fajtaszortiment legnagyobb sárgapigment tartalmú fajtája volt, az MvPennedurban mért további növekedésalapján kijelenthetõ, hogy az új fajta ki-váló alapanyagot jelent a feldolgozó-ipar számára. A fajta legnagyobb érté-ke az évjárattól függetlenül rendkívülstabil sikérerõssége, amit a sikér indexmérésével határoztunk meg. A 2006 és2011 közötti idõszakban az MvPennedur sikér indexe 75 és 98 közöttváltozott. Cubbada és munkatársai1992-ben javaslatot tettek a durum bú-za tételek sikér index alapján történõosztályba sorolására. Az általuk össze-állított táblázat adatai szerint az MvPennedur valamennyi mintája a „na-gyon jó” és a „kiváló” osztályba tar-tozott.

Kórtani adatait te-kintve az MgSzH vizs-gálatai alapján az MvPennedur szárrozsdárarezisztens, búzaliszt-harmatra mérsékeltenrezisztens, sárga le-vélfoltossággal, levél-rozsdával és kalász-fuzáriummal szembenközepesen fogékony.Termesztése soránfeltétlenül érdemes fi-gyelembe venni a fajspecialitásait. A táblamegválasztásánál ke-rülni kell a fagyzugoshelyeket, erõsen java-solt a kukorica elõve-temény elkerülése éslegalább kétszerifungicides védekezéstkell tervezni, melyekegyikét a kalászolás-virágzás körüli na-pokra kell idõzíteni.Az Mv Pennedur sza-porító anyagának elõ-állítása megkezdõ-dött, a durum búzatermesztéssel foglal-kozó gazdaságok szá-mára a vetõmag 2012õszén korlátozottmértékben már elér-hetõ lesz.

Intézetünk másikúj õszi durum búza-fajtája az Mv Hundur. Hosszabb szal-mája miatt ez a fajta várhatóan a ke-vésbé intenzív körülmények közötttermelõ gazdaságokban terjedhet el,bár az MgSzH hároméves vizsgálataialapján a fajta állóképessége 8-as érté-ket ért el, ami nagyon jó szintnek felelmeg. Termése a három év átlaga alap-ján az állami fajtakísérletben elmaradtaz Mv Pennedurétól, 100,8%-kal vég-zett a kontroll fajták átlagához viszo-nyítva. Átlagosnál jobb stressztûrõ ké-pessége a 2010. évi csapadékos évjá-ratban mutatkozott meg, ekkor termésea kontroll fajták átlagát 10,8%-kal, ajobbik kontrollét pedig 10,6%-kal ha-ladta meg. Az Mv Hundur technoló-giai minõsége kiváló, az állami fajta-kísérletben üvegessége (80,6%),nyersfehérje tartalma (15,5%) és fõ-ként sárga pigment tartalma (8,0mg/100g) jelentõsen nagyobb volt,

mint a kontroll fajták átlagáé (70,8%,15,1%, illetve 6,4 mg/100g). Sikér in-dexe a martonvásári mérések alapjánelmarad az Mv Pennedurétól, de min-denképpen felülmúlja az Mv Makaró-niét. A fajta szárrozsdával szemben re-zisztens, búzalisztharmattal, sárga le-vélfoltossággal és kalászfuzáriummalszemben közepesen fogékony, míg alevélrozsda az átlagosnál erõsebbenfertõzheti járványos években. Az MvHundur növényvédelmét az MvPennedurnál felsorolt szempontok fi-gyelembevételével kell megtervezni.Az Mv Hundur vetõmag szaporítása iselindult, azonban kereskedelmi forga-lomban várhatóan csak 2013-tól leszelérhetõ.

Vida Gyula – Veisz Ottó

Kutatásainkat a GOP-1.1.1-09/1-2009-0053 pályázat támogatta.

2. kép Az Mv Hundur kalásza

14 2012/1

Az elsõ martonvásári nemesítésûõszi zabfajta Mv Hópehely néven ke-rült állami minõsítésre 2007-ben. E faj-tát a martonvásári fajtabemutatókon márláthatták az ide látogató termelõk. Efajta kiváló termõképessége (2. táblá-zat) jó beltartalmi értékekkel párosul(3. táblázat). Fehérje tartalma 11,9 % és

14,6 % között, pelyva nélkül mért ß-glukán tartalma 3,1% és 4,5% közöttalakult a martonvásári kísérletekben.Erõsen bokrosodó, jó állományképzõ,kiváló alkalmazkodóképességû fajta. AMartonvásáron vizsgált, a világ fon-tosabb õszi zabtermesztõ körzeteibõlszármazó genotípusok között a jobb

Azabnak tavaszi és õszi változata lé-tezik. Hazánkban eddig tavaszi za-

bot termesztettünk döntõen, az õszi zabvetésterülete pár ezer hektárra korlátozó-dott. Az õszi zab biztonságos termeszté-sének egyik legfontosabb feltétele a faj-ták megfelelõ télállósága. Ezt a változa-tot elsõsorban az enyhébb telûországokban, Angliában, a Benelux álla-mokban, Németország és Franciaországdéli részén, az Egyesült Államok közép-sõ és déli államaiban, mint például Te-xasban vagy Dél-Karolinában termesz-tik. Ezekben az országokban az õszi zabvetésének elõnyeit kisebb kockázattaltudják kihasználni, mint a szigorúbb telûországokban. Az õszi zab termeszthetõ-ségének lehetõségét vizsgálták többekközött Lengyelországban, Bulgáriában,Romániában, Oroszországban is. E kí-sérletek adatai alapján megállapították,hogy az õszi vetésû zab jobban haszno-sítja a talaj nedvességét és kevésbé szen-ved a tenyészidõszak végén fellépõ szá-razságtól. Az átlagosnál hidegebb télazonban megritkíthatja a növényállo-mányt és ennek következtében az elõ-nyök nem realizálhatók a termésben. Haaz õszi zab áttelel Magyarországon,akkor akár 30-40%-kal is nagyobbtermést várhatunk tõle, mint a tavaszizabtól, természetesen egyszer többet,másszor kevesebbet. Többet, ha a tava-szi zabra száraz tavasz jön, kevesebbet,ha fagykárt szenved az õsszel vetett állo-mány. Az elmúlt nyolc év mindegyiké-ben többet termett az õszi zab Marton-vásáron, mint a tavaszi (1. táblázat).

Intézetünkben az 1992-ben kezdõ-dött zab nemesítési program keretébenfoglalkozunk az õszi zab termeszthetõ-ségének vizsgálatával is. Széleskörûnemzetközi kapcsolataink révén õszizab genotípusokat gyûjtöttünk be a Vi-lág különbözõ részébõl és elvégeztükezek szántóföldi tesztelését és fitotronifagyállósági vizsgálatát. Az eredmé-nyek alapján kiválasztott fajtákkal ke-resztezéseket végeztünk és megkezdtükhazai körülmények között a szelektálást.E program egyik fõ célja, olyan új õszizab genotípusok elõállítása, amelyekmegbízható tél- és fagyállóságuk, jó ter-mõképességük és betegség ellenállósá-guk révén – szokásos termesztési körül-mények – között sikeresen termeszthe-tõk Magyarországon.

Õszi zabfajták Martonvásárról

1. táblázat Martonvásári õszi és tavaszi zabfajták termésátlaga (kg/parcella)

1. kép Mv Hópehely

Év Mv Hópehely Mv Pehely Õszi zabterméstöbblet

2004 5,37 5,21 3%

2005 4,73 3,75 26%

2006 4,86 4,79 1%

2007 3,65 2,67 37%

2008 4,29 4,12 4%

2009 4,83 3,25 49%

2010 4,12 3,65 13%

2011 4,04 2,58 57%

152012/1

Szemtermés, t/ha2009 2010 2011 Átlag %

Mv Hópehely st. 6,25 5,50 5,69 5,81 104,4

Mv Deres 6,56 5,12 5,56 5,75 103,2

St. fajták átlaga 6,06 5,18 5,48 5,57 100,0

Õszi zab st. 5,86 4,85 5,27 5,33 95,6

Kísérleti átlag 6,22 5,16 5,54 5,63 101,1

SzD5% fajták között 1,29 0,55 0,50 0,42 7,5

Kísérletek száma 3 5 4

Nyersfehérje tartalom (%)2009 2010 2011 Átlag

Mv Hópehely st. 12,7 12,3 12,9 12,6

Mv Deres 12,1 12,4 12,1 12,2

St. fajták átlaga 12,1 12,4 12,8 12,4

Õszi zab st. 11,5 12,5 12,7 12,2

Kísérleti átlag 12,1 12,4 12,7 12,4

SzD5% fajták között 0,9 0,8 1,3 1,0

Kísérletek száma 3 3 3

fagyállóságú genotípusok közé sorol-ható, ami megközelíti a közepesfagyállóságú õszi árpa szintjét. Az el-múlt évtizedben a Martonvásáritenyészkertekben ilyen fagyállósággalrendelkezõ genotípusok fagykár nélkülteleltek át. A különbözõ kórokozókkalszemben jó a szántóföldi ellenállósága.Megfelelõ termesztéstechnológiával éskedvezõ agroökológiai körülményekközött ezzel a fajtával a tritikálé szem-termés mennyiségét el lehet érni. Az MvHópehely fajta vetõmagja ez év õszénmár korlátozott mennyiségben elér-hetõ lesz az Elitmag Kft-nél.

A martonvásári nemesítési prog-ram második õszi zabfajtáját 2011õszén részesítették állami elismerés-ben Mv Deres néven. Az Mv Derestermõképessége 3,2%-kal haladtameg a standard fajtákét az elmúlt há-rom év átlagában az MGSZH hivata-los kísérleti eredményei alapján (2.táblázat). Az Mv Deres jó állománykép-zõ tulajdonságának köszönhetõen ta-vasszal erõteljes bokrosodásával kom-penzálni tudja az esetleg fellépõ nö-

vényszám ritkulást. Az Mv Hópehelynél4-5 nappal késõbben bugázik és évjárat-tól függõen 5-10 cm-rel alacsonyabb.Az eddigi tapasztalatok alapján hideg,hótakaró nélküli teleken megritkulhat,de ez a termésben nem okozott vesztesé-get. Megkezdtük a fajta felszaporítását.

Termesztési javaslatokAz õszi zab optimális vetésideje

október elsõ dekádja. Ha ezt megelõ-zõen vetjük, az a vírusfertõzés fellépésétsegíti elõ, a késõbbi vetés viszont agyenge állomány kialakulását okozhatjaés a télállóképesség csökkenéséhez ve-zethet. Az õszi zab termesztéstechnoló-giája – a vetésidõ kivételével – minden-ben megegyezik a tavaszi zabokéval. Azõszi zab tavaszi fejlõdése késõbb in-dul, mint a többi õszi kalászosé. A ta-vaszi bokrosodás ideje ezért hosz-szabb, ami azt eredményezi, hogy azesetlegesen megritkult állománybanegy növényen több produktív hajtásképzõdik. E tulajdonságának köszön-hetõen kiváló a tavaszi reprodukciósképessége. Az õszi zab télállóképessége

2. táblázat Õszi zab kisparcellás fajta összehasonlító kísérletek szemtermés eredményei

MGSZH adatok, 2009-2011

3. táblázat Õszi zab kisparcellás fajta összehasonlító kísérletek nyersfehérje tartalmi eredményei

MGSZH adatok, 2009-2011

2. kép Az Mv Deres bugája

Fajta

Fajtaa kalászos gabonákhoz viszonyítvagyengébb. Általában a különbözõ, õsz-szel vetett gabonafajokra jellemzõ fagy-állósági sorrend a legjobbtól a gyen-gébb felé haladva a következõ: búza ésrozs, tritikálé, durum búza, árpa és azab. A fajták azonban jelentõs eltérése-ket mutatnak fajon belül és ez ahhoz isvezethet, hogy az átlagos fagyállóságiértékek alapján felállított sorrend, konk-rét fajták esetében megváltozhat.

Az eddigi tapasztalatok alapján ahazai téli idõjárási körülményeket fi-gyelembe véve áttelelõ képessége azõszi káposztarepcéénél jobb. A kiválóbokrosodó képességének köszönhetõenaz esetleges növényszám ritkulást a haj-tásszám növelésével kompenzálni tudja.A tavaszi fejtrágyázást a martonvásárinemesítésû két õszi zabfajta megháláljaés optimális idõjárási körülmények kö-zött a nagy fehérjetartalmú szemtermé-sük megközelíti az õszi búzáét.

A kutatásokat a HT Cereol(TECH_08-A3/2-2008-0425 számú pá-lyázat) támogatta.

Veisz Ottó – Vida Gyula

16 2012/1

Az õszi árpa nemesítõk és fajtaképvi-selõk együttmûködése révén 2006

õszén indult útnak az a posztregisztrá-ciós õszi árpa kísérlet, melynek célja,hogy nyomon kövesse a széles körûentermesztett, valamint perspektívikus újõszi árpák teljesítményét eltérõ évjárat-okban és termõhelyeken. Évente 28-35fajta vizsgálatára került sor, két éréscso-portban. A kísérleteket kezdetben 5 ter-mõhelyen állították be (Martonvásár,Szeged, Táplánszentkereszt, Mosonma-gyaróvár, Karcag), majd az évek sorántovábbi két termõhellyel (Kompolt, Ka-posvár) egészült ki a hálózat.

Öt év alatt összesen 50 fajta vizs-gálatára került sor, melyek közül 15fajta szerepelt minden évben és további19 fajtáról van legalább három évesadat. A martonvásári kutatóintézet kép-viseletében a Petra mind az öt évben, aFridericus az elsõ három évben, a Hanzi2008-tól és a KWS Meridián 2011-benszerepelt a középérésû fajtacsoportban.

Az elmúlt öt év nem szûkölködött aszélsõséges idõjárási elemekben. Az ötkísérleti évbõl kettõ, 2007 és 2011, szá-raz és meleg volt, több mint 20 hõség-nappal, míg a 2008 és 2009-es év csa-padékos és a 30 éves átlagnál kicsit hû-vösebb volt. A 2010-es év tért ellegjobban a sokéves átlagtól viharos,csapadékos idõjárásával.

Az államilag elismert õszi árpák te-nyészideje széles határok között moz-gott, a fajták évjárattól függõen a koraiéréscsoportban április második felében6-12, a középérésû csoportban 6-9 napalatt kalászoltak. A korai és középérésûcsoport átlagos kalászolási ideje 4-5nappal különbözött, miközben a kétéréscsoportban minõsített fajták kalá-szolási ideje között 5 nap átfedés voltminden évben.

Az idõjárás változékonyságánakmegfelelõen a fajták termõképesség-ében is jelentõs ingadozás volt megfi-gyelhetõ. Öt év átlagában a két éréscso-port átlagos termésszintje nem külön-bözött, a korai éréscsoportban vizsgáltfajták 6,74 t/ha, a középérésû csoportfajtái pedig 6,75 t/ha termést adtak (1.ábra). A 2008-as év a korai fajtáknak,2009 és 2011 pedig a középérésûeknekkedvezett.

A 2006-ban minõsített Fridericus2007-ben éréscsoportjának legbõter-mõbb fajtájaként a posztregisztrációskísérletekben is bizonyította kiválóproduktivitását (2. ábra), azonban ké-

sõi érése miatt a köztermesztésben csakmérsékelten terjedt el. Szélsõségektõlmentes, megbízható teljesítménytnyújtott a kísérletekben a Petra és aHanzi. A Petra 1998-óta van termesz-

Államilag elismert õszi árpák összehasonlító kísérlete

1. ábra Államilag elismert õszi árpa fajták termõképessége posztregisztrációs kísérletsorozatban (5-7 termõhely átlaga, t/ha)

2. ábra Az Elitmag Kft. által forgalmazott õszi árpafajták termõképessége a posztregisztrációs kísérlet átlagához viszonyítva

Korai érésû Középérésû

172012/1

tésben, és éveken keresztül az ElitmagKft. vezetõ õszi árpa fajtájaként nagyterületen termesztették. A Hanzi megje-lenésével a Petra jelentõsége csökkent,mivel a Hanzi termesztése elõnyösebbaz átlagosnál sokkal jobb szárszilárdsá-ga és nagyobb termõképessége miatt.

A KWS Meridian középérésû faj-tát a legbõtermõbb fajtajelöltkéntminõsítették 2010-ben, így 2011-benszerepelt elõször a posztregisztrációskísérletekben. A fajta bemutatkozásakiválóan sikerült, mivel a kísérletiátlaghoz viszonyított 113%-os termõké-pességével az elsõ helyen végzett meg-elõzve számos ígéretes fajtát. A hivata-los kísérletekkel együtt immár négy-éves kiváló eredményei alapján jelentõsérdeklõdés várható a fajta iránt, ezértmegindult a vetõmag szaporítása.

Az öt éve folyó vizsgálatok bizo-nyítják, hogy a nemesítõ intézetek ösz-szefogásával és áldozatvállalásával be-állított kísérletek megbízható adatokatszolgáltatnak az árpa fajták teljesítmé-nyérõl a különbözõ évjáratokban és ter-mõhelyeken. A kísérleti eredményekalapján nyilvánvaló, hogy a különbözõévek eltérõ idõjárására a fajták nemegyformán reagálnak, ezért a fajtavá-lasztás egy év vagy egy termõhely ada-tai alapján árpa esetében sem biztonsá-gos. A kísérletek beállításában résztve-võ intézmények és cégek szilárdelhatározása, hogy a kísérleteket a jövõ-ben is folytatják és az eredményeket aszéles közönség számára is könnyebbenhozzáférhetõvé teszik a fajtaválasztásmegkönnyítése érdekében.

Mészáros Klára – Láng László

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi KutatóközpontMezõgazdasági Intézet,az Mv Elitmag Kft., és

a Magyar Gabonatermesztõk Országos Szövetsége

tisztelettel meghívja Önt és munkatársaita 2012. június 13-án és 14-én tartandó

KALÁSZOS GABONA TANÁCSKOZÁSRAÉS BEMUTATÓRA

Találkozás mindkét napon 9-10 óra között Martonvásáron,a Mezõgazdasági Intézetben

18 2012/1

Adiploid alakor (Triticum monococ-cum ssp. monococcum) az egyik

legõsibb pelyvás gabonaféle, amelynektermesztése már 12000 évvel ezelõtt el-kezdõdött, és egyes történelmi korokuralkodó gabonája volt. Egyszemû bú-zának is nevezik, amely az angol és né-met elnevezésébõl (einkorn) ered, ésmutatja, hogy ezen faj kalászának egykalászpadkáján csak egy darab, pelyvásszem található. Európában fõként olyanrégiókban maradt fenn, ahol tradicioná-lis termékek elõállítására használják.Spanyolország, Franciaország és Olasz-ország egyes területein szemterméséérttermesztik hagyományos kenyerek ésszáraztészták elõállítása céljából, mígRomániában a szalmáját is hasznosítjákszalmakalapok készítéséhez. Hazánk-ban a 19. század közepéig termesztettékezt a rendkívül jó alkalmazkodóképes-séggel rendelkezõ, szinte minden beteg-séggel szemben ellenálló, az extenzívterületeket jól hasznosító, többnyire ké-sõi érésidejû fajt. Az ökológiai gazdál-kodás egyre növekvõ térhódításánakköszönhetõen a hazai organikus ne-mesítés felkarolta ezt a majdnem fele-désbe merült fajt, hogy olyan új fajtáithozza létre, amelyek megfelelnek a mo-dern ökológiai gazdálkodás és a feldol-gozóipar elvárásainak. Az alakorbúza– a lisztjébõl készíthetõ funkcionális sü-tõipari termékeken és tésztákon kívül –a hazai söripar érdeklõdését is felkel-tette, és a nyugat-európai példákhoz ha-sonlóan hazánkban is megkezdõdtek akísérleti fõzések.

Az 1992-tõl mûködõ MartonvásáriGabona Génbankban tárolt több mint210 alakor génbanki tétel felhasználásá-val egy széleskörû nemesítõi munkavette kezdetét a 2000-es évek elején,amely során az elmúlt évtizedben szá-mos nagy értékû alakor vonalat állítot-tak elõ. Ezek egy része fenotípusosan ahagyományos alakorhoz hasonlít, vi-szont jobb agronómiai, és beltartalmitulajdonságokkal rendelkezik. A tradici-onális alakor vonalak alapvetõ jellem-zõje, hogy döntõen járó típusúak, magasszáruk rugalmas, de túlérésben könnyenmegdõlnek. Keskeny, hosszú kalászaiktömörek, hosszú szálkájúak. Bokrosodóképességük kiváló, és számos genotípu-suk igen jó gyomelnyomó képességgelis rendelkezik. A hagyományos alakor

Az Mv Alkor (1. kép) az elsõ hazai,ökológiai nemesítésû alakorbúza fajta.Termõképességében hasonlít a közepesproduktivitással rendelkezõ, extenzíventermesztett búzákhoz (2,5-3 t/ha). Miveligen jól bokrosodik, ezért vetéskor ele-gendõ a hektáronkénti 2,5-3 millió csíra.A sûrûbb vetésben, illetve N-ben gazdagtalajokon kialakuló magasabb növényál-lomány túlérésben megdõlésre hajlamos.Vékony szára 120-130 cm magas, deerõs és rugalmas. Fakultatív életformájaellenére a keményebb teleket is jól bírja.Kiváló rezisztenciával rendelkezik afõbb gombabetegségekkel szemben.Szárazságtûrése és gyomelnyomó-ké-pessége szintén kiemelkedõ. Intenzívkörülmények között nehezen termeszt-hetõ, a talaj magas tápanyagtartalmát ne-hezen bírja. Késõi érésû, puhaszemûtermésének nedves sikér és nyersfehérjetartalma magas, de a sikér a tönkölybú-zához hasonlóan lágy. Lisztje karotinbangazdag, a durumbúzáéhoz hasonlóansárgás színû. Speciális sütõipari termé-kek elõállítására alkalmas, és igen jó mi-nõségû száraztészta készíthetõ belõle.Biológiai értéke kiemelkedõ, emészt-hetõsége, magas bioaktív komponens, ésantioxidáns tartalma, optimális tokotri-ol/tokol (T3/T, E vitamin) aránya miattfunkcionális élelmiszerek elõállításárais felhasználható, de növendék állatokindító takarmányozására is alkalmazha-tó. Termesztése elsõsorban ökológiaigazdálkodásban javasolható.

A hagyományos típusú fajták egyikalapvetõ problémája az igen magas szár,és az ebbõl következõ megdõlés ve-szély, ami még azzal is párosul, hogy azalakor szemekre nem jellemzõ a dor-mancia. A dormancia hiánya azzal jár,hogy a talajjal érintkezõ kalászok amegdõlést követõen hamar kicsíráznak,ezzel jelentõs termés- és minõség vesz-teséget okozva. A probléma megoldásaérdekében egy új organikus nemesítésiprogram indult, amelynek elsõdlegescélja az volt, hogy a búzanemesítéstforradalmasító féltörpe típusokat ál-lítsunk elõ. A kísérleti munka soránszámos genetikailag eltérõ féltörpe vo-nalat állítottunk elõ, melyek egy részealkalmasnak bizonyult a hagyományostípusok magasságának csökkentéséreanélkül, hogy azok termõképessége, il-letve kalász méretei jelentõs mértékben

típusok igen nagy genetikai diverzitástreprezentálnak, egyes formák igen ko-raiak (egy héttel az õszi búza elõtt virá-goznak), míg többségük két-három hét-tel késõbb virágzik a búzánál. Magassá-guk 120 cm, vagy annál magasabb.Nitrogénre érzékenyek, jó N-ellátás ha-tására felnyurgulnak, és könnyen meg-dõlnek. Beltartalmi tulajdonságaik te-kintetében is jelentõs diverzitást mutat-nak. Egyes genotípusok fehérje és sikértartalma igen magas, míg mások, bár fe-hérjében gazdagok, gyakorlatilag sikér-mentesek. Az elit vonalak többsége – afuzárium kivételével – a legtöbb búzabetegséggel szemben ellenálló. A gaz-dálkodók számára ebbõl a hagyományostípusból egy minõsített fajta áll rendel-kezésre. Az ökológiai nemesítés elsõeredményeként az Mv Alkor 2008-ban kapott állami fajtaminõsítést.

Alakor fajták az ökotermesztésben

1. kép Mv Alkor kalász

192012/1

csökkentek volna. Az elit forrásvonalaklétrehozása lehetõvé tette, hogy „inten-zív” típusú féltörpe fajtákat lehessenelõállítani. A féltörpe és hagyományosalakor típusok keresztezésével számosnagy értékû nemesítési alapanyag szüle-tett, amelyek közül néhány alkalmasnakbizonyult fajta-elõállítási programokbatörténõ bevonásra. Az elõállított kom-binációk közül egy, az Mv Menket ál-lami elismerésben részesült 2011-ben.

Az Mv Menket (2. kép) a kétszemûegyszemû. A fajta egy teljesen egyedül-álló új típust képvisel, és számos olyantulajdonsággal rendelkezik, amely a ha-gyományos alakor fajtákban gyakorlati-lag nem létezik. A kívánt féltörpe habi-tus olyan agronómiai tulajdonságokkalpárosul, amely elsõsorban az intenzívbúzákra jellemzõ.

Éréskori magassága csupán 70-80cm, miközben termõképessége (3-3,5t/ha) 30-40%-kal nagyobb, mint azMv Alkoré. Ennek oka részben a fajtaazon tulajdonsága, hogy kalászpadkái-ban nem egy, hanem két kerekded sze-met fejleszt, melyek ezerszemtömegeközel 40 gramm. Ebbõl származtathatóazon tulajdonsága is, hogy termésénekkörülbelül 20%-a pelyvától mentesen,csupaszon kerül ki a kombájnból. Az in-tenzívebb termesztési körülményeketis jól viseli, viszont a gyomirtó szerek-re kifejezetten érzékeny, melyek alkal-mazását egyébként is szükségtelenné te-szi kiváló bokrosodó- és gyomelnyomóképessége. Rövidebb szára és erekt, fel-álló levelei következtében lényegesensûrûbb állományban is termeszthetõ(4,5-5 millió csíra/ha) a megdõlés koc-kázata nélkül. Szára rendkívül szilárd,és túlérésben sem gyengül meg. Télálló-sága, állóképessége és gombabetegsé-gekkel szembeni rezisztenciája egyarántkiemelkedõ. Termesztéstechnológiaiszempontból igénytelen: gyakorlatilagcsak vetni és aratni kell, egyéb nö-vényápolási munkákat nem igényel. Ké-sõi érésû, puhaszemû termésének ned-ves sikértartalma magas, bár egy kicsitkevesebb, mint az Mv Alkoré. Karotin-ban gazdag, sárgás színû lisztje sütõipa-ri termékek, száraztészták elõállításáraalkalmas. Igen magas biológiai értéke,magas bioaktívkomponens-tartalmamiatt funkcionális élelmiszerek elõál-lítására is felhasználható. Termesztésekizárólag ökológiai gazdálkodásbanjavasolt, mert a növényvédõ szerekrenagymértékben érzékeny.

A Magyar Tudományos AkadémiaAgrártudományi Kutatóközpont Mezõ-gazdasági Intézet Génmegõrzési és Or-ganikus Nemesítési Osztálya által elõál-lított és fenntartott alakor nemesítõitörzsgyûjtemény számos olyan értékesgenotípust is tartalmaz, amelyek egyesbeltartalmi értékei nagymértékben eltér-nek a többi alakorétól. Ezen törzsek fel-használásával több irányú nemesítõimunka van folyamatban. Az egyik asikérmentes, funkcionális élelmiszerekelõállítására használható alakorbúza faj-ták kialakítására irányul, míg egy másik

irány a sörfõzés szempontjainak megfe-lelõ, alacsony fehérjetartalommal ren-delkezõ alakor fajták elõállítását célozzameg. Reményeink szerint ezen fajtaje-löltek pár éven belül bekerülhetnek azMgSzH fajtaminõsítõ kísérleteibe, és ál-lami elismerésüket követõen továbbgyarapodhat az intézetünkben organikusnemesítéssel elõállított, 3 fajtából(tönke: Mv Hegyes, alakor: MvAlkor, Mv Menket) álló ökológiai, al-ternatív gabonakínálat (3. kép).

Mikó Péter – Megyeri Mária – Kovács Géza

2. kép Mv Menket kalászok

3. kép Organikus fajták (hátulról elõre): Mv Hegyes, Mv Alkor, Mv Menket

20 2012/1

Lassú felmelegedés zajlik Földün-kön, ami természetesen hazánk

idõjárását is érinti. A mérések alapjánaz elmúlt 100 évben a globális évi át-laghõmérséklet 0,77°C-kal nõtt a Kár-pát-medence területén, ami évszakon-ként változó mértékben jelentkezik. Alegnagyobb problémát az idõjárás vál-tozékonysága, kiszámíthatatlanságaokozza. A szélsõséges meteorológiaijelenségek intenzitása és gyakoriságaegyre nõ és további növekedésére szá-míthatunk a következõ évtizedekben is.E tekintetben a mezõgazdaság egyiklegnagyobb kockázatát a csapadékmennyiségének jelentõs ingadozásaokozza – vagy túl sok, vagy túl kevésvan belõle. Elõbbire jó példa a 2010.esztendõ, utóbbira a rákövetkezõ 2011.év (1. ábra). Ezt tetézheti még a hõ-mérséklet nagymértékû ingadozása is.Növekedési trend mutatkozik a nyárihõségnapok és forró napok számában,a hõhullámok kialakulásában is. A ma-gas hõmérséklet további vízellátottságiproblémákat okozhat, veszélyeztetveezzel is a növénytermesztés eredmé-nyességét. Többekben megfogalmazó-dik a kérdés: vajon ez az év milyen idõ-járást hoz? Egy újabb száraz évnek né-zünk elébe, vagy reménykedhetünk egycsapadékosabb, kiegyenlítettebb vízel-látottságú vegetációs idõszakban?

A meteorológiai adatok alapján a2012. év elsõ negyedéve még szára-zabbnak tekinthetõ a múlt évivel össze-hasonlítva (1. ábra). Martonvásáron amért napi csapadékösszegek alapjánmárciusban negatív rekord született,s a szárazságot a korábbi éveknél ma-gasabb hõmérsékleti átlagértékekméginkább fokozták.

A magas hõmérséklet és a száraz-ság azon stressztényezõk közé tartoz-nak, melyek jelentõs hatással vannak akalászosok fejlõdésére és végsõ soron aterméshozam alakulására. A tavaszicsapadék kiemelkedõ jelentõségû. Aszárbainduló búza zavartalan vízel-látást igényel, ugyanis ebben a fejlõdé-si stádiumban termeli a legtöbb száraz-anyagot, az összes mennyiségnek közel50%-át. A kedvezõtlen vízellátottság –ha õsszel és télen kevés csapadék hul-lott és a tavasz is száraz és meleg – za-vart okozhat a búzanövények normálisfejlõdésében. Ebben a fenofázisban az

aszály a termést akár a felére is csök-kentheti. A vegetatív szervek kisebbeklesznek, csökken az asszimilációs tevé-kenység is, ami a kalászkák virágszer-veinek fejletlenségét vonja maga után.A másik kritikus idõszak a kalászolásés virágzás idõszaka, amely aránylagrövid periódus. A magas hõmérsékletés a kevés csapadék következménye avirágrészek részleges elhalása, ami mi-att hiányos lesz a megtermékenyülés,

ez pedig a termés jelentõs csökkenésétokozhatja.

A tápanyagok szemekbe történõmegfelelõ beépülésében és végsõ soronegy kedvezõ terméshozam kialakulásá-ban a szemtelítõdés szintén kulcsfon-tosságú idõszak. A virágzás után ha-zánkban gyakorta fellépõ magas hõ-mérsékletek a szárazsággal párosulvafelgyorsítják a növények fejlõdését, rö-videbb vegetációs periódust és fõként a

Kettõs stressz szorításában1. ábra A napi középhõmérséklet és a napi maximum hõmérséklet (A,),

valamint a napi csapadékösszeg (B,) változása 2010-2011-2012. elsõ negyedévében

* az adott év jan., febr., márc. hónapjainak összesített csapadékmennyisége

°Cm

m

2010. jan.

2012. febr.

2010. 2010.febr. márc.

2010. jan.

2011. 2012.jan. jan.

2010. 2011. 2012.márc. márc. márc.

2011. 2011. 2011.jan. febr. márc.

2012. 2012. 2012.jan. febr. márc.

2010. 2011.febr. febr.

Havi átlagok

*Össz.: 111,1 mm

Napi csapadékösszeg

Napi középhõmérséklet Napi maximum hõmérséklet

*Össz.: 34,9 mm

*Össz.: 32,5 mm

212012/1

szemtelítõdés mértékének csökkenésétokozva drasztikus termésveszteségetidéznek elõ.

Kísérletet végeztünk, melyben e kéttényezõt, stresszort együtt, és külön-külön is vizsgáltuk annak érdekében,hogy meghatározzuk: a magas hõmér-séklet és/vagy a szárazság a kalászolástkövetõen milyen hatással van az õszibúzák termésbiológiai jellemzõire.

Megállapítottuk, hogy a szárbain-dulás elején a búzanövények érzéke-nyebben reagálnak a magas hõmér-sékletre, mint szemtelítõdéskor. Ezt ajelentõs mértékben lecsökkent produk-cióbiológiai tulajdonságok is alátá-masztották. A szárbainduláskor a 30°C-os hõmérséklet hatására a kezelt nö-vények termése közel felére csökkent.Az ezerszemtömeg jelentõsen meg-

növekedett, a szemszám átlagosan51%-os visszaesése mellett. A növényáltal termelt asszimiláta mennyisége jó-val kevesebb szem között oszlott meg,jelentõsen növelve az ezerszem-tömeget. A szemtelítõdéskor alkalma-zott 38 °C-os hõmérséklet drasztiku-sabban csökkentette a biomasszát,ezerszemtömeget és végeredménykép-pen a szemtermést, mint a 35 °C-os hõ-mérséklet (2. ábra).

A produkcióbiológiai tulajdonságo-kat tekintve a hõstressz és a szárazság,valamint e két tényezõ együttes hatásaszintén jelentõs különbségekkel járt (3.ábra). A 35 °C-os kezelés a terméstátlagosan negyedével, a vízmegvonástöbb mint 50%-kal csökkentette. Anövények ezerszemtömege is számotte-võen (átlagosan 20% és 45%-kal) ki-sebb lett. A legdrasztikusabbnak akombinált (szárazság + hõ) stresszke-zelés mutatkozott, ami a fajták átlagá-ban a termést csaknem 3/4 résszel, azezerszemtömeget közel 2/3 résszelcsökkentette a kontrollhoz viszonyítva.

Az általunk kapott eredmények ismutatják, hogy szoros kapcsolat van azegyre szélsõségesebbé váló idõjárásikörülmények és a gabonafélék termés-mennyisége, illetve minõsége között. Aszemtelítõdés mértékének csökkenése,idõtartamának rövidülése komolyanbefolyásolhatja a szemekbe épülõ táp-anyagok arányát, mennyiségét, ebbõlkifolyólag befolyásolni képes a termés-minõséget is. Klímánk változékonysá-ga miatt nehéz megfelelni az újabb ésújabb követelményeknek, illetve elvá-rásoknak. Ritka az olyan évjárat, ami-kor minden körülmény olyan kedvezõ-en alakul, hogy a maximális termés-mennyiség a legjobb termésminõséggelpárosul. Továbbra is elengedhetetlen etényezõk hatásainak tanulmányozása,hogy az új ismeretek birtokában a vál-tozó környezeti feltételekhez adaptá-lódni képes új fajták elõállítását elõse-gíthessük.

Balla Krisztina – Bencze Szilvia –Karsai Ildikó – Veisz Ottó

A kutatásokat az EU FP7 DROPS(FP7-244374) pályázat támogatta.

2. ábra Termésbiológai tulajdonságok változása a szárbaindulás (SzI) elején (30 °C), illetve szemtelítõdéskori (SzT) 35 °C és 38 °C-os

hõstressz hatására

3. ábra Termésbiológai tulajdonságok változása a szemtelítõdéskori hõ-, szárazság és szárazság+hõstressz hatására fajták átlagában

Kon

trol

l %-á

ban

Kon

trol

l %-á

ban

Jelen kiadványunkat az Elitmag Kft. és a Bázismag Kft. támogatásával

jelentettük meg.

22 2012/1

Jelenleg több mint 7 milliárd ember él aFöldön és a becslések szerint 2070-ben

a népesség 9 milliárd fõre nõ. Szembekell néznünk az élelmiszerigény növeke-désével, miközben a Föld klímája válto-zik és a növények számára nélkülözhetet-len víz mind korlátozottabb mértékben állrendelkezésre. Kettõs kihívással állunkszemben, melyet csak nemzetközi össze-fogással tudunk megoldani. 2010-ben in-dult el az EU FP7 DROPS projekt,melyben 11 ország 15 résztvevõje – köz-tük intézetünk is – a változó klimatikusviszonyokhoz igazodva új módszerek,stratégiák kidolgozását tervezi a nö-vénynemesítésben. Célunk a termésho-zam fenntartása, a növények vízhasznosí-tó képességének fokozása aszályos ter-mesztési körülmények között.

Az elmúlt évben 100 tavaszi durumbúza fajta elvetésével vizsgáltuk a szá-razság stressz hatását szántóföldi körül-mények között. Három megközelítéskombinációját alkalmaztuk: vizsgáltuk anövények szárazság stresszre adott vá-laszreakcióját, az idõjárási adatok alaku-lását a tenyészidõ folyamán és újszerûmódon nyomon követtük a talajban be-következõ változásokat. Ezen változá-sok, folyamatok rögzítésével a növényekszámára kritikus idõszakokról informá-ciót nyerhetünk s összekapcsolhatjuk atalaj felszíne felett bekövetkezett válto-zásokkal. A talaj-növény-környezethármas kombinációjának együttes vizs-gálata, a kísérlet nagy méretébõl adódó-an, pontos képet ad számunkra a változá-sok mértékérõl.

A 2011-es aszályos év kiváló lehetõ-séget biztosított a szárazságtûrés vizsgá-latokhoz, mert az áprilisi, májusi, júniusicsapadékmentes idõszakban a tavaszivetésû növények az õszi gabonáknál isnagyobb mértékben szenvedtek a száraz-ságtól. A kísérletben száraz (természetescsapadék ellátottságú) és öntözött keze-lést alkalmaztunk. Az öntözés Micro-sprinkler öntözési technológiával történtösszesen három alkalommal, pontosanmérve a kiadott víz mennyiségét (1.kép). A talaj nedvesség tartalmát 30, 60és 90 cm mélységben elhelyezett szenzo-rokkal mértük, melyek óránként automa-tikusan rögzítették a talaj hõmérsékletiés elektromos vezetõképességi (dS/m)adatait is. A kapacitív talajnedvesség-mérõk az õket körülvevõ közeg dielek-tromos állandóját (permittivitását) mérik

elektromágneses mezõ segítségével. Aszenzorok felé kibocsátott 70 MHz osz-cillációs jel fázisszög változása a talajdielektromos permittivitásától függ,mely szoros összefüggésben van a talajtérfogat százalékos nedvességtartalmá-val (száraz talaj dielektromos állandója:5, víz: 80, levegõ: 1). Az 1. ábra a 30, 60és 90 cm mélységben mért talajnedves-ség értékeket szemlélteti. A mért háromadatsorból gabonák számára legfonto-sabb a 30 cm mélységben rögzített érték,mivel ebben a rétegben található a gyö-kérzet döntõ része, valamint a vízfelvételis fõleg ebbõl a mélységbõl történik. Agrafikonból látható, hogy természetescsapadék ellátottság esetén 2011 tava-szán a talaj nedvesség tartalma mármájus közepén 23 térfogat % alá csök-kent, és ettõl kezdve egészen az aratásiga növények komoly szárazság stressznekvoltak kitéve, a szórványos csapadék el-lenére is. A tenyészidõszak folyamán azösszesen 150 mm öntözõvízzel folyama-

tosan elegendõ nedvesség állt rendelke-zésre a növények zavartalan fejlõdésé-hez, így az öntözött kezelésben a fajtáktermése átlagosan 50%-kal haladta mega száraz kezelésben mért átlagértékeket.

A kutatási pályázat keretében a vizs-gált fajtákról Martonvásáron kívül Tö-rökországból, Marokkóból és Olaszor-szágból is kapunk eredményeket, így afajták szárazságtûrését nagyon különbö-zõ környezetei feltételek között nyertadatokkal lehet becsülni. A termés és aterméselemek vizsgálatán kívül a faj-ták molekuláris genetikai jellemzéséreis sor kerül a konzorciumi partnerek-nél. Így várhatóan olyan ismereteketszerezhetünk a búza szárazságtûrésénekgenetikai hátterérõl, ami a jövõben új, akorábbiaknál jobb szárazságtûrõ képes-ségû, illetve jobb vízhasznosítású fajtáknemesítését teszik lehetõvé.

Bányai Judit – Láng Éva Judit A kutatásokat az EU FP7 DROPS

(FP7-244374) pályázat támogatta.

A talajnedvesség változása búza állományban1. ábra Talajnedvesség változása tavaszi durumbúza állományban

a tenyészidõ folyamán, Martonvásár 2011

1. kép Durum búza kísérlet, öntözött kezelés, Martonvásár 2011

csapadéköntözés

tala

jnedve

sség,

%

csapadék,

öntö

zés

mm

232012/1

Június a fajtabemutatók hava. Szántó-földi elfoglaltság tekintetében mesz-

sze felülmúlja a január-februári csopor-tos szakmai rendezvények hónapjait,mégis fontos idõt szakítanunk arra,hogy a kalászos fajok tekintetében mégaz aratás megkezdése elõtt kézbe fog-juk az új fajtákat, illetve fajtajelölteket,és az átgondolt választás elõtt akár to-vábbi 1-2 évig elvégezzük szántóföldiösszehasonlító vizsgálatunkat.

A hároméves állami fajtaminõsítõkísérletek biztosíthatnak némi támpon-tot a nemesítõnek a régiós ajánlásra, debiztosabb tapasztalatot és eredménye-ket az egyes termesztési körzetekbenbeállított nagyparcellás (2000-2500m2/parcella) fajtasorok adhatnak mind-azoknak, akik kézzelfoghatóan és nemcsak prospektusból vagy szóbeszédalapján keresik az újat.

A fajtasoroknak jellemzõen két tí-pusával találkozhat az érdeklõdõ. A ki-zárólag egy nemesítõtõl, illetve a többnemesítõtõl származó fajtákat magábanfoglaló bemutató helyekkel. Mindkettõhátránya önmagában az, hogy bár sokatmegmutatnak, mégis többnyire nemeleget. Az egyikben egy nemesítési

helyrõl szinte minden látható, de a ve-télytársak nem. A másikban több inté-zettõl vagy cégtõl a fajták színe-java,de a korlátozott fajtaszám miatt sokszorpont az marad ki, amire éppen a terme-lõ kíváncsi: amit saját gazdaságábanvetett és összehasonlítaná azzal, vagyéppen egyes újdonságok.

Érdemes megfogadni azt a tanácsot,hogy „csak a több forrás a forrás”, azazaki fajtaválasztás elõtt áll, alaposan ésmindkét típusú fajtasor fajtáit tanulmá-nyozza, mivel a saját gyakorlati tapasz-talás minden másnál hitelesebb.

A martonvásári álláspont az, hogyminden gazdálkodónak legyen lehetõ-sége szabadon, befolyásolás nélkül vá-lasztania a rendelkezésre álló fajtakíná-latból. Ismerje meg jó tulajdonságait,illetve hibáit, mely utóbbiak többsége aszántóföldön tudatosan kezelhetõ. Eh-hez elengedhetetlen, hogy minden faj-tabemutatón gazdag, színes legyen amartonvásári fajtaválaszték, mivel nemjelenthetõ ki egyértelmûen egyik fajtá-ról sem, hogy egy adott régióban bevá-lik-e vagy nem.

E szemlélet alapján 2012-ben 12helyen 10-15 fajtát magában foglaló ún.

„rövid sor”-ral (Alsópáhok, Bak, Ceg-léd, Hódmezõvásárhely, Kisújszállás,Kocs, Lippó, Mezõhegyes, Ordacse-hi, Szekszárd, Szerencs, Timár), illet-ve nyolc helyen 20-23 fajtát felsorakoz-tató „hosszú sor”-ral (Chernelházada-monya, Dalmand, Encs, Jászapáti,Nagylózs, Szentlõrinc, Tiszaszentim-re, Zalaszentgrót) vállalkoztunk regi-onális fajtabemutatókra a közérdeklõ-dés kielégítésének lehetõségét biztosítóházigazdákkal (1. ábra).

A martonvásári fajtasor bemutatóterének kínálata idén 45-re bõvült (2.táblázat), mely gazdagon ajánl újdon-ságokat az érdeklõdõknek. Az orszá-gos fajtabemutató a hagyománynakmegfelelõen június második hetében,szerdán és csütörtökön (június 13. és14.) kerül megrendezésre 10.00 óraikezdettel.

Az õszi búza vetõmag szaporítások– különösen a köztermesztésben igenkedvelt fajták esetében – biztonságosvetõmag ellátást ígérnek, de egyes faj-ták esetében, illetve egyes régiókon be-lül hiányok elõfordulhatnak. A kisebbterületen szaporított fajok esetében –fõként az õszi zabnál – a készleteket

Fajtasorok, vetõmag-szaporítások 2012

1. ábra Martonvásári kalászos fajtasorok 2012

24 2012/1

1. táblázat Martonvásári vetõmagok elérhetõsége – 2012 õsz*

* Megjegyzés: A táblázatban megyénként, faj és fajta szerinti bontásban tüntetjük fel a regisztrált vetõmag elõállításokat. Ezek egy részeönállóan tevékenykedõ, szerzõdéses vetõmag elõállítókat jelöl, más része pedig az Elitmag Kft. termeltetése, várható készlethelye.

252012/1

meghaladó kereslet várható. A tritikáléés õszi árpa vetõmag piacon sem szá-míthatunk teljes zavartalanságra, hi-szen bõtermõ fajtáink igen kelendõk,vetõmag elõállításuk pedig kereslet-prognózison alapul. Idén már durum-búzából is tudunk jó minõséget adó új-donsággal szolgálni a malmi durumelõállítóknak.

A meteorológiai elõrejelzések egy-általán nem kecsegtetnek bõséges csa-padékkal, sõt a prognózis szerint in-kább aszályra kell készülnünk, amiakár a tervezettnél kisebb vetõmagkészletekben is megmutatkozhat. Sokév tapasztalata mutatja, hogy aki vetéselõtt 1-2 nappal kezd a vetõmagbeszer-zéssel foglalkozni, az nem jut hozzáahhoz a vetõmaghoz, amit szeretne,vagy lényegesen kedvezõtlenebb kon-díciókkal kapja meg azt.

Mindezek indokolttá teszik, hogy afajtabemutatókon szimpatikusnak találtés kiválasztott fajták vetõmagját idõ-ben, vetés elõtt legalább egy hónappalfoglaljuk le a megbízhatónak tartott,terméktanács által regisztrált vetõmagkereskedõ partnernél.

Növényfaj – életforma Elismert fajta (db) Fajtajelölt (db)

Búza – õszi 19 5

Búza – járó 2

Búza – tavaszi 1

Durumbúza – õszi 2

Tritikálé – õszi 1 1

Rozs – õszi 1

Tönkölybúza – õszi 1

Alakorbúza – járó 2

Tönkebúza – õszi 1

Zab – õszi 2

Zab – tavaszi 1

Árpa – õszi 2 3

Árpa – tavaszi 1

Abúzatermesztés agrotechnikai ele-meit tekintve a tápanyag-gazdál-

kodás meghatározó jelentõségû a faj-tákban rejlõ lehetõségek kiaknázásasorán. A tudatos fajtaválasztás elvá-laszthatatlan a mennyiségi és minõségicélokat megfogalmazó gazdálkodástól.Az idõjárás és a termõhelyi adottságokegyüttes hatásának jelentõs mérséklése,az évjárati ingadozások hatékony tom-pítása olyan technológiák megvalósítá-sát feltételezi, amelyekben a genotípusés a növénytáplálás szerepe együttesena termésnövelõ hatások akár felét ismeghaladhatja.

A hazai búzatermesztés mûtrágya-felhasználását elemezve az Agrárgaz-dasági Kutató Intézet szakemberei a21. század elsõ évtizedében csak igenkismértékû növekedési trendrõl, amakroelemek pótlását tekintve jellem-zõen N-hatóanyag használatról, az in-tenzív technológiákat alkalmazó, na-gyobb búza termésátlagokkal bíró or-szágoktól mennyiségében jócskánelmaradó növénytáplálási gyakorlatróladnak számot (1. ábra). Az ilyen for-

A fajták adta lehetõségek jobb kihasználásáért

2. táblázat A martonvásári központi fajtasor 2012. évi összetétele

A képviselt fajtáink országos elér-hetõségét megyei bontásban (1. táblá-zat) immár a harmadik szezonban ad-juk közre. Ebbõl megtudható, hogyvan-e, és várhatóan milyen szállítási tá-volságon belül egy adott fajta vetõmag-

ja. Az adatok a teljes országos szaporí-tásról adnak információt a szerzõdésesvetõmag-elõállítókat figyelembe véve,amelyek részben az Elitmag Kft. kész-lethelyei.Bakos Péter Kenéz – Póser István Szabolcs

mában is tükrözõdõ forráshiányokazonban éppen arra hívják fel a figyel-met, hogy a termesztõnek mindenolyan szempontot, ismeretet mérlegel-nie kell, amelyek a választható fajtáktápláltságtól függõ teljesítõképességé-vel kapcsolatosak.

Martonvásáron foszforral és káli-ummal igen jól ellátott, 2,4% humuszttartalmazó talajon, négyes forgóban be-állított tartamkísérletben vizsgáljuk azintézetben született õszi búzafajták N-mûtrágya reakcióit. A kedvezõ hatásúborsó elõvetemény és a 0-280 kg/ha

1. ábra A búzatermesztésben felhasznált hatóanyagok átlagos mennyiségeMagyarországon.

Forrás: Agrárgazdasági Figyelõ, III. évf. 1. szám

26 2012/1

szélsõértékek között 40 kg/ha-os lép-csõkkel növekvõ hatóanyag dózisok afajtákban rejlõ, N-tápláltságtól függõlehetõségek elemzésére biztosítanakfeltételeket. A kísérletbõl származóadatok a leghatékonyabb adagok becs-lésén túl fontos információkat szolgál-tathatnak az egyes genotípusok techno-lógiai „tûrõképességérõl”, vagyis a N-hiány, illetve az – üzemi táblák gyakranszemmel nem látható heterogenitásábólis fakadó – esetleges túladagolás fajtá-tól, évjárattól függõ negatív hatásairól.

A 2011. év a magyar szántóföldinövénytermesztés almanachjábanarany betûkkel íródott. A sokéves át-

lagnál kevesebb csapadékot, de azttöbbnyire jó idõben hozó esztendõben avegetáció az elõzõ szezonban talajbatárolt sok vizet is jól hasznosítva fejlõd-hetett. Ez a kedvezõ feltétel a N-trágyá-zási kísérlet eredményeiben is tükrözõ-dött. A nitrogénnel nem trágyázott par-cellákon jó elõvetemény után, jóévjáratban, a korszerû martonvásári faj-ták átlagában a szemtermés egy hektár-ra vonatkoztatott mennyisége megha-ladta az 5,2 tonnát (2. ábra). A N felvé-telét és beépülését segítõ idõjárásiadottságoknak is köszönhetõen a táp-anyag-reakciók is igen meggyõzõekvoltak. A legnagyobb termésnövelõ ha-

tást a 160 kg/ha N-adag eredményezte,ami több mint 50%-kal javította a faj-ták trágyázatlan kontrollhoz viszonyí-tott teljesítményét. Ugyanakkor a 120kg/ha és azt meghaladó kezelések kö-zött igazolható különbséget nem, lehe-tett kimutatni.

Szakmailag érdekes információkkalszolgált az egyes fajták trágyázatlanparcellákon mért termése. Az átlagos-nál (5,24 t/ha) jóval kedvezõbb termé-szetes tápanyag-hasznosító képességét,azaz extenzív tápláltsági viszonyok-hoz való rendkívül jó adaptációjátbizonyította az Mv Kolompos (5,97t/ha). Ilyen teljesítmény volt jellemzõaz üzemi rekordok döntögetésére is ké-pes Mv Tallér (5,84 t/ha) és Mv Mar-sall (5,53 t/ha), valamint az e képessé-gének is köszönhetõen régóta bizalmatélvezõ, megbízhatóan teljesítõ MvMagvas (5,65 t/ha) fajtákra is.

A fajtánként elvégzett N-reakcióvizsgálatok eredményei szerint 2011-ben a vizsgált genotípusok optimálistermésszintjéhez (a maximum 95%-ához) elégséges N-mûtrágya igény szé-les intervallumban változott (3. ábra).Az elmúlt évi kísérletben a maximum-hoz közeli terméshez 15 martonvásáribúza átlagában 121 kg N-mûtrágya ha-tóanyagra volt szükség hektáronként,miközben az egyes fajtákra jellemzõ –egymástól különbözõ – teljesítményekérvényre jutása 100 és 152 kg/ha közöt-ti adagokat tett indokolttá. A már emlí-tett természetes tápanyag-hasznosítóképességen túl a fajták fontos agronó-miai értékmérõje az optimális, költ-séghatékony tápanyagdózisokhoz kap-csolható trágya-reakció is. A kísérletiátlagnál kisebb optimális N-adagok-kal is átlag feletti termésnövekedéstmértünk az Mv Kolo (48,7% többlet atrágyázatlanhoz viszonyítva), az MvMagdaléna (55,0%) és az Mv Tobor-zó (59,3%) parcelláin. Kimagasló voltaz átlagos N-mûtrágya igényû MvLucilla N-reakciója, hiszen a fajta 125kg hatóanyagra számított terméstöbble-te 76,9% volt. A maximum eléréséhezaz átlagosnál több mûtrágyát igénylõbúzák (3. ábra) is igazolták intenzívN-táplálásuk létjogosultságát, átlagotmeghaladó képességeiket, hiszen azMv Apród 49,1, az Mv Kikelet 52,8és az Mv Suba 58,3%-kal adott többtermést „éhezõ társaihoz” mérten. Árendás Tamás – Berzsenyi Zoltán –

Láng László

2. ábra Az õszi búza N-mûtrágya reakciója 15 fajta átlagában Martonvásár, 2011

3. ábra Õszi búzafajták produktivitás alapján számított N-mûtrágya igényeMartonvásár, 2011

272012/1

Honnan tudjam?Tavaszi, kora nyári határjáráskor, a

kukoricavetéseket szemlélve eseten-ként megfigyelhetõk látványos, vagy ép-pen alig észrevehetõ elváltozások, káro-sodások a kultúrnövényeken. Legtöbb-ször tudjuk hol a hiba, hogy minövénytermesztõk vétettünk-e el vala-mit, vagy éppen a környezeti adottsá-gok, tényezõk okolhatók a szemünk elétáruló képért. Ahhoz, hogy pontos vá-laszt kapjunk arra, hogy a kukoricánmegjelenõ tünetek honnan eredeztet-hetõk, érdemes következetesen, lépésrõllépésre haladva megvizsgálni a körül-ményeket. Elõször is (1) az adott táblát,ezt követõen (2) az egyes növényeket,illetve (3) a növények részeit (gyökér,szár, alsó vagy felsõ levelek). Tanácsosfeltérképezni azt is, hogy a látható elvál-tozások valamilyen következetes sor-rendben, vagy elszórtan fordulnak-eelõ. Ha szabályszerûen jelentkeznek atáblán, ennek oka lehet valamilyen tech-nológiai rendellenesség, ha szórtan, az

1. kép Szulfonil-karbamid típusú gyomirtó szer okozta levélgyûrõdés, fodrosodás, sárgulás.

2. kép Plasztokinon szintézis gátló herbicid hatása érzékeny beltenyésztett törzsön

28 2012/1

talajadottságbeli (nedvesség-, tápanyag-,humusztartalom, kötöttség stb.), tábla-fekvési különbségekbõl is adódhat. Miu-tán a tünetek és elõfordulásuk alapjánmegbizonyosodtunk arról, hogy gyomir-tó szertõl származnak, további kérdés-ként merül fel, hogy vajon melyik ké-szítmény okozta a tüneteket, és ehhezmilyen körülmények járultak hozzá(pl. az elsodródás, a helytelen kijuttatás– a rossz csatlakozás miatti átfedések,kedvezõtlen idõjárási feltételek –, a túl-dozírozás, a rosszul kimosott tartály,nem megfelelõ nyomás, alkalmatlanszórófejek, rosszul megválasztott kom-bináció stb.)

A herbicidek által okozott károkazonosításához fontos ismerni, hogy azegyes gyomirtók milyen jellegzetes tü-neteket, tünet-együtteseket válthatnak kiaz érzékeny kukorica növényeken. Egy-egy hatóanyag-csoport tünetei a körül-ményektõl függõen változatosan, több-féleképpen is megjelenhetnek. Jelencikkben néhány, a kukorica termesztés-technológiájában alkalmazott gyomirtószer tüneteit ismertetjük hatásmechaniz-mus, hatóanyag-csoport szerinti felosz-tásban, az egyes hatóanyagok, készítmé-nyek feltüntetése nélkül.

A szulfonil-karbamid típusú gyom-irtó szerek fitotoxikus hatására sárgulásjelenhet meg a levélörvön, a levél és aszár antociánosodhat, a levelek csavarod-hatnak, „gyûrõdhetnek” (1. kép). Az újlevelek hagymaszerûek, kibomlatlanulmaradhatnak. Érzékeny beltenyésztetttörzseken a címer is torzulhat, a nö-vény meddõ maradhat, illetve az ilyenhatóanyag tartalmú készítmények sú-lyos esetben teljes pusztulást is okoz-hatnak.

A fotoszintézis gátló herbicidekközé számos hatóanyag csoport tartozik.Egy részük gyökéren és levélen, más ré-szük csak levélen keresztül szívódik fela növénybe, esetlegesen levélszáradást,-perzselést okozva. Ilyenkor a levélszé-lek sárgulnak, barnulnak. Levélpettye-

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont honlapja awww.agrar.mta.hu címen érhetõ el. Honlapunkon a látogató részletes ismertetést találhat az inté-zetekrõl, különbözõ részlegeikrõl, az azokban végzett kutatási és publikációs tevékenységrõl, azintézetekben dolgozó munkatársak elérhetõségérõl. Beszámolunk a központ által szervezett kon-ferenciákról és egyéb rendezvényekrõl. Ugyanitt a sok hasznos információ megszerzésén túl, fo-lyamatosan megjelentetjük a MartonVásár címû kiadványunk anyagát is. A látogató az ACTAAGRONOMICA honlapjához és egyéb hasznos honlapokhoz is kapcsolódhat. Reméljük Ön isrendszeresen megtekinti intézetünk idõrõl-idõre megújuló honlapját.

zettség, érközi klorózis is kialakulhat. Atáblán egyenetlenné válhat a növényma-gasság A kukorica csaknem mindenesetben hatékonyan lebontja e gyomirtószerek hatóanyagát. Extrém idõjárási kö-rülmények között, hideg, csapadékosidõben, levegõtlen, víznyomásos talajonazonban a közömbösítés leállhat, amiszélsõséges esetekben akár a kukoricapusztulását is okozhatja.

A plasztokinon szintézis gátló(HPPD gátló) gyomirtók a levelek sár-gulását, kifehéredését okozhatják (2.kép), amelyet legtöbbször a kukorica ki-nõ. Igen érzékeny beltenyésztett törzsekazonban ki is pusztulhatnak.

A csíranövény növekedését gátlóhatóanyagok fejletlen, deformált, tor-zult csíranövényeket, levélsodródást,hajtástorzulást idézhetnek elõ. Gátolhat-ják a levelek kibomlását. A fejletlen,torz, összesodródott levelek a talajfel-szín alatt maradhatnak. A gyökerek fej-lõdését, növekedését is gátolhatják, sat-

nya, visszamaradt gyökérzet alakulhat kiaz érzékeny genotípusokon. Egyes ese-tekben bíborszerû, lilás elszínezõdésekis kialakulhatnak a fiatal növények szá-rán, levelén.

A hormonhatású gyomirtó szerekérzékeny genotípusokon a levelek hagy-malevélszerû összesodródását okozhat-ják, a kibomlatlan levelek hattyúnyak-hoz hasonló formában is csavarodhat-nak. A támasztógyökerek torzulása,összenövése, csökött növekedése is ki-alakulhat (3. kép). Megkésett kijuttatás-kor, hûvös, szeles idõjárásban a kukori-caszár üveges pattanását, törését okoz-hatják.

A kukoricán elõforduló, a vegysze-res gyomirtási munkák következtébenmegjelenõ károsodások rendkívül válto-zatosak, sokszínûek lehetnek. Ezekbõlaz elváltozásokból, tünetekbõl sorakoz-tatott fel néhányat ez a cikk.

Bónis Péter – Árendás Tamás –Berzsenyi Zoltán – Marton L. Csaba

3. kép A kukorica támasztógyökereinek torzulása, összenövése hormonhatású gyomirtó következtében

292012/1

19. EUCARPIA KongresszusBudapest, 2012. május 21-24.

Amartonvásári és a magyar növény-nemesítés nagy elismeréseként

2008-2012 között Bedõ Zoltán látta elaz európai növénynemesítõk szervezeté-nek (EUCARPIA, European Associa-tion for Research on Plant Breeding)elnöki, Láng László pedig a fõtitkári te-endõit. Ebben az idõszakban Marton-vásáron mûködött az EUCARPIA titkár-sága is, és innen koordinálták a szerve-zet 11 szekciójának munkáját.

Az EUCARPIA-ban az elmúlt négyévben végzett tevékenység mérlegéttöbb szemszögbõl is meg lehet vonni. Aszervezet létjogosultságát mutatja, hogytaglétszáma a 2008-as 1381 fõrõl 2011végére 1524-re növekedett, miközbenfolytatódott a más földrészekrõl jelent-kezõ tagok számának növekedése is. Eza tendencia nem most kezdõdött, azEUCARPIA már korábban is túlnõtt Eu-rópa határain, de napjainkban már 79azon országok száma, amelyek nemesí-tõi, vagy a nemesítés társtudományaitmûvelõ kutatói e szervezet kereteit is ki-használják a kapcsolat teremtésre és in-formáció szerzésre.

Az EUCARPIA legfontosabb tevé-kenysége a szekciók és munkacsoportoktematikájának megfelelõ nemzetközikonferenciák és munkaértekezletekszervezése. Az elmúlt négy évben azEUCARPIA a helyi szakemberekkel kö-zösen Európa 12 országában összesen24 nemzetközi konferenciát szervezett.Ezek egy részén növényfajok vagy nö-vény csoportok (burgonya, kalászosok,takarmánynövények, kukorica, zöldség-növények, gyümölcs, dísznövény) spe-cialistái mutatták be legújabb kutatásieredményeiket, más konferenciák pedignem növényfaj specifikus témakörök(genetikai források, biometriai módsze-rek, organikus és low-input termelés)köré szervezõdtek.

A négyéves magyar elnökség záró-eseményeként – az EUCARPIA szoká-soknak megfelelõen – az elnökséget adóországban, Budapesten, a Magyar Tudo-mányos Akadémia székházában kerültsor 2012. május 21-24. között azEUCARPIA legnagyobb rendezvényé-re, a négyévente összehívott tisztújítóközgyûlésre és az azt követõ XIX.EUCARPIA Kongresszusra. A kong-

resszuson valamennyi növényfaj ésszakterület nemzetközileg elismert ve-zetõ kutatói tartottak elõadást a növény-nemesítés elõtt álló kihívásokról, a mo-lekuláris genetika eredményeinek gya-korlati alkalmazásáról, a biotikus ésabiotikus stresszekre ellenálló növényeknemesítésének új módszereirõl, a minõ-ségjavítás lehetõségérõl, valamint a gén-bankok szerepérõl és hozzájárulásukrólaz új genetikai alapanyagok elõállításá-hoz. A 47 elõadás mellett mintegy 200poszteren mutatta be a 45 országból ér-kezett közel 400 résztvevõ a szakterüle-tén elért legújabb eredményeket. AKongresszus résztvevõi látogatást tettekaz MTA Agrártudományi Kutatóköz-

pont Mezõgazdasági Intézetében Mar-tonvásáron, tájékoztatást kaptak az inté-zet tevékenységérõl, megtekintették akutatási infrastruktúrát, valamint a szán-tóföldi nemesítési kísérleteket. A mar-tonvásári látogatás a park festõi környe-zetében rendezett gála vacsorával zárult.

Az EUCARPIA alapszabályánakmegfelelõen Bedõ Zoltán a következõnégy évben, a svájci elnökség idején, avégrehajtó bizottság tagjaként továbbrais aktív részt fog vállalni a szervezet ve-zetésében, az intézet munkatársai pedig– mint korábban is – aktív EUCARPIAtagként a szekciók munkájában kíván-nak részt venni.

Láng László

Anton Attila pályájának elsõ éve-iben a talajba kerülõ szerves

anyagok lebontásával, a dekompozí-ció biokémiai és biológiai dinamiká-jának vizsgálatával foglalkozott,majd a talajszennyezõdések mobilitá-sa, azok környezeti kockázatának ér-tékelése, illetve a szennyezett talajokremediációs technológiáinak fejlesz-tése került érdeklõdésének közép-pontjába. Interdiszciplináris, több in-tézmény és vállalkozás szakemberei-bõl szervezõdött kutatócsoportoktagjaként, intézeti témavezetõjekéntolyan fitoextrakciós és kémiai stabili-zációval kombinált fitostabilizációstechnológiaelemek kidolgozásábanmûködött közre, melyek egy innova-tív, költséghatékony biológiai kocká-zatcsökkentõ technológiaegyüttes al-kalmazásával nagy kiterjedésû, diffúztalajszennyezések in situ remediá-

ciójára alkalmas. A március 15-inemzeti ünnep alkalmából Anton At-tila, az MTA Agrártudományi Ku-tatóközpont Talajtani és Agrokémi-ai Intézet igazgatója a Magyar Ér-demrend Lovagkeresztjét vehetteát. A kitüntetést a 2010. október 4-énbekövetkezett kolontári vörösiszap-katasztrófa kárelhárításában, vala-mint a szennyezett terület mielõbbirehabilitációjának tudományos meg-alapozásában végzett kiemelkedõmunkájáért, számos környezetvédel-mi projekt megvalósítása során elérteredményeiért, valamint a környezet-tudatos szemléletformálást támogató,példaértékû oktatói tevékenységéértítélték oda.

Mindannyiunk nevében gratulálunka megtiszteltetéshez, további tevékeny-ségéhez sok sikert kívánva.

Uzinger Nikolett

30 2012/1

Barnabás Beáta idén a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a

Parlament kupolatermében rendezettdíjátadón „a gabonanövények ivarosszaporodásának biotechnológiájában, apollen-krioprezervációs kutatásokbanelért kiemelkedõ eredményeiért, a nö-vénynemesítési gyakorlatban megho-nosított búza és kukorica dihaploid elõ-állításáért, a hazánkban egyedülálló, ál-tala vezetett „növényi lombikbébiprogram” irányításáért”, tudományosmunkássága elismeréseként Széchenyi-díjat vehetett át. Barnabás Beáta1972-tõl dolgozik intézetünkben, je-lenleg a Növényi Sejtbiológiai Osz-tály vezetõje. Elsõ jelentõs eredménye-it a virágzásbiológia területén a kukori-capollen mélyhûtéses tartósításával érteel. Hazánkban elsõként hozott létre kri-oprezerváción alapuló „pollenbankot”,ahol különbözõ növényfajok virágporáttárolták nemesítési célból. E témábanvédte meg egyetemi doktori (1976),majd kandidátusi (1983) disszertáció-ját. Kutatásait a mikrospóra eredetûhaploidindukció irányába fejlesztettetovább. Tudományos tevékenysége ki-terjed a növényi reprodukcióbiológia

számos területére, a növényi ivarsejtekmikromanipulációjára és az in vitro fer-tilizációra. 1989-ben lett a mezõgaz-dasági tudomány doktora. Nemzetkö-

zi és hazai együttmûködések keretébenmegoldották a búza petesejtek és zi-góták hatékony izolálását, mikroin-jektálását, és az izolált sejtek dajka-tenyészetekben történõ felnevelését.Ez lehetõvé teszi olyan, a gyakorlatszámára is jelentõs kérdések tanulmá-nyozását, mint az ivarsejtek felhaszná-lása idegen gének bevitelére, vagy amegtermékenyítés nélküli embriófejlõ-dés indukálása gazdasági növényeknél.Munkájának további elismeréseképpen2007-ben a Magyar Tudományos Aka-démia levelezõ tagjává is megválasztot-ták. Jelenleg a globális felmelegedés-sel együtt járó aszály búza-szemfejlõ-désére gyakorolt hatását vizsgáljasejtbiológiai és genomikai megközelí-tésbõl. Kutatómunkája mellett többmagyarországi egyetemen vesz részta graduális és a posztgraduális kép-zésben is. Oktatott tárgyai: „A növényiivaros folyamatok aktuális kérdései” és„A növényi ivaros szaporodás biotech-nológiája”. Kolléganõnknek ezúton isgratulálunk a rangos kitüntetéshez,munkájához további sok sikert, és jóegészséget kívánunk!

Janda Tibor

Anton Attila a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta

Barnabás Beáta Széchenyi-díjas

312012/1

TARTALOMJEGYZÉKFotó: Vécsy AttilaEseménynaptár 2

Dr. Láng László - Dr. Bedõ Zoltán: Több búzára lesz szükség 3Dr. Láng László - Dr. Bedõ Zoltán: Új korai érésû búzafajták Martonvásárról 6

Dr. Rakszegi Mariann - Balázs Gábor - Dr. Tömösközi Sándor - Dr. Láng László - Dr. Veisz Ottó - Dr. Vida Gyula - Dr. Lángné dr. Molnár Márta - Dr. Kovács Géza -

Dr. Csiki Zoltán - Szendi Szilvia - Dr. Salgó András - Dr. Bedõ Zoltán - Dr. Tóth Béla - Tóth J. Péter: Egészségmegõrzés és hagyomány: alapanyag-, termék-

és technológiafejlesztés a gabonavertikumban 8Dr. Kiss Levente: Bemutatkozik az MTA ATK Növényvédelmi Intézet 11

Dr. Vida Gyula - Dr. Veisz Ottó: Mv Pennedur és Mv Hundur. Két új durum búzafajtaMartonvásárról 12

Dr. Veisz Ottó - Dr. Vida Gyula: Õszi zabfajták Martonvásárról 14Dr. Mészáros Klára - Dr. Láng László: Államilag elismert õszi árpák

összehasonlító kísérlete 16Mikó Péter - Megyeri Mária - Dr. Kovács Géza: Alakor fajták az ökotermesztésben 18

Dr. Balla Krisztina - Dr. Bencze Szilvia - Dr. Karsai Ildikó - Dr. Veisz Ottó: Kettõs stressz szorításában 20

Bányai Judit - Láng Éva Judit: A talajnedvesség változása búza állományban 22Bakos Péter Kenéz - Póser István Szabolcs: Fajtasorok, vetõmag-szaporítások 2012 23

Dr. Árendás Tamás - Dr. Berzsenyi Zoltán - Dr. Láng László: A fajták adtalehetõségek jobb kihasználásáért 25

Dr. Bónis Péter - Dr. Árendás Tamás- Dr. Berzsenyi Zoltán - Dr. Marton L. Csaba:Honnan tudjam? 27

Dr. Láng László: 19. EUCARPIA Kongresszus, Budapest, 2012. május 21-24. 29Dr. Janda Tibor: Barnabás Beáta Széchenyi-díjas 30

Dr. Uzinger Nikolett: Anton Attila a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetéstkapta 30

Beethoven Estek - Martonvásár, 2012 31

MartonVásáraz MTA Agrártudományi Kutatóközpont

közleményeiFelelõs kiadó: DR. BEDÕ ZOLTÁN

Felelõs szerkesztõ: DR. VEISZ OTTÓSzerkeszti a szerkesztõbizottság.

A szerkesztõbizottság elnöke:DR. SZUNICS LÁSZLÓ

A szerkesztõbizottság titkára:DR. MOLNÁR DÉNES

A szerkesztõbizottság tagjai:DR. BALÁZS ERVIN,

DR. BARNABÁS BEÁTA,DR. BEDÕ ZOLTÁN,

DR. ÁRENDÁS TAMÁS,CSEH KATALIN,

DR. MARTON L. CSABA,DR. OROSS DÉNES, DR. VEISZ OTTÓ.

Rovatvezetõk:DR. GALIBA GÁBOR

(stresszgenetika, élettan),DR. JANDA TIBOR

(növényélettan, biokémia),DR. LÁNG LÁSZLÓ

(kalászos gabona nemesítés),DR. LÁNGNÉ DR. MOLNÁR MÁRTA

(biológia),DR. MARTON L. CSABA

(kukoricanemesítés, vetõmagtermesztés),DR. MOLNÁR DÉNES

(hírrovat),DR. VEISZ OTTÓ

(rezisztencia nemesítés)Lektor: DR. ÁRENDÁS TAMÁS

ISSN: 1217-5498Megjelent a Csoma Kiadó Kft.

gondozásában

Beethoven Estek - Martonvásár, 2012Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont parkjában

19.00 órakorJúlius 14. szombat (Rossz idõ esetén 15. vasárnap)

Fidelio-nyitányG-dúr zongoraverseny, op. 58.III. szimfónia Esz-dúr, op. 54. „Eroica”Közremûködik: BOGÁNYI GERGELY - zongoraVezényel: MEDVECZKY ÁDÁM

Július 21. szombat (Rossz idõ esetén 22. vasárnap)István király-nyitány, op.117.IX. szimfónia d-moll, op.125.Közremûködik: NEMZETI ÉNEKKAR

Karigazgató: ANTAL MÁTYÁS

SÜMEGI ESZTER - szoprán ÓCSAI ANNAMÁRIA - alt NYÁRI ZOLTÁN - tenor SEBESTYÉN MIKLÓS - basszus Vezényel: KOCSIS ZOLTÁN

32 2012/1