Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

Második modul

“ArcGIS v10.1 alap feladat” Tartalomjegyzék

1 ArcMap - ismerkedés a munkaterülettel............................................................................................. 2 1.1 Az ArcMap felülete ............................................................................................................................. 2 1.2 Az eszköztárak (Toolbars) ................................................................................................................. 4

2 Készítsünk egy projektet: térképet a születési arányokról ................................................................. 5 2.1 Adatok hozzáadása ............................................................................................................................ 5 2.2 A jelek (‘Map Symbols’) megváltoztatása (‘Symbology’, azaz jelölésrendszer) ................................ 7 2.3 Különböző rétegek elrendezése ......................................................................................................... 9

3 Nyomtatható térkép létrehozása ...................................................................................................... 12

4 Adatok (torta) diagramokban ............................................................................................................ 15

5 Információ és lekérdezés ................................................................................................................. 19 5.1 Információ az attribútum táblából ..................................................................................................... 20 5.2 Információ megtekintése az ‘Identify tool’ használatával ................................................................. 20 5.3 Kijelölési módszerek......................................................................................................................... 21 5.3.1 Interaktív kijelölés ............................................................................................................................. 21 5.3.2 Kijelölés tulajdonság alapján ............................................................................................................ 21 5.3.3 Kijelölés elhelyezkedés alapján ....................................................................................................... 23 5.3.4 A kijelölés mentése ‘Layer File’-ként ................................................................................................ 24 5.3.5 Mi a különbség a shapefile (.shp) és a layer fájl (.lyr) között? ......................................................... 24

2

1 ArcMap - ismerkedés a munkaterülettel

Nyissuk meg a programot: Start Menü > Programok >

ArcGIS > ArcMap.

Amikor megnyitjuk az ArcMap-et, egy párbeszéd panel

fog megjelenni három lehetőséggel:

- Kezdjünk üres nézettel (“empty view”)!

- Kezdjünk “template” (sablon) használatával!

- Kezdjünk egy már létező térképpel, amelyet a

fájljaink közül kikereshetünk vagy a nemrég

megnyitott térképek listájából kiválaszthatunk!

Válasszuk az első lehetőséget, és kattintsunk az ‘OK’

gombra!

1.1 Az ArcMap felülete

Alap eszköztár

Eszközök es-zköztár

Térkép nézet

Rétegek

(layers)

Menüsor

3

A térkép nézettől balra a “Table of contents” (tartalomlista) című oldalsávban láthatjuk a rétegek (Layers)

listáját. A GIS-ben egy térkép különböző rétegekből (layerekből) épül fel. Egy rétegnek különböző alakja

lehet: ‘point’ (pont), ‘line’ (vonal) vagy ‘polygon’ (sokszög).

A “Layers” oldalsáv egy tartalomlista, amelyben az összes réteg látszik, amelyből a térkép nézete létrejön.

Ha pipát teszünk egy réteg neve melletti jelölőnégyzetbe , akkor a réteg megjelenik a térképen.

A következő példa jól szemlélteti ezt:

Ezen a térképen négy réteget látunk:

- a legalsó réteg az óceánokat ábrázolja (world30)

- a felette következő réteg az országok hu-mán fejlettségi mutatóját tartalmazza (HDI, azaz Human Development Index)

- efölött pedig a városok rétegét találjuk A vulkános réteg (“Volcanoes”) bár a réteg listájá-

ban van, nincs kipipálva a jelölőnégyzete, tehát nem látható a térképen. A demográfia (“demography”) réteg pedig nem látható, mivel ugyanarra a területre vonatkozik, mint a HDI réteg.

4

1.2 Az eszköztárak (Toolbars)

A menüsor úgy néz ki, mint egy tipikus Windows menü. Az opciók témánként csoportosítva vannak.

A “Standard” eszköztár a menüsorhoz tartozó parancsokat mutatja:

A “Tools” eszköztárban találjuk a következő gombokat találjuk: ‘zoom’ (nagyítás/kicsinyítés), ‘pan’ (kis kéz a

térkép vonszolására), ‘indentify’ (információs eszköz), ‘select’ (kiválasztás), ‘unselect’ (kiválasztás megszün-

tetése), ‘find’ (kereső), ‘measure’ (mérő eszköz).

További eszköztárakat is hozzá lehet adni a menühöz. A menü-

soron kattintsunk a ‘Customize’ > ‘Toolbars’ parancsokra, és

jelöljük ki a kívánt eszköztárakat!

Mindegyik eszköz kivehető a menüsorból, ha a bal oldali pontozott vonalra kattintunk, és ki-

húzzuk az ArcMap fő menüjéből.

5

2 Készítsünk egy projektet: térképet a születési arányokról

Ezen a feladaton keresztül megtanuljuk, hogy kell adatokat hozzáadni egy projekthez, és hogyan tudunk

információt prezentálni a világ térképén (esetünkben a születési arányokat).

2.1 Adatok hozzáadása

Kattintsunk az “Add Data” gom-

bra! Keressük ki a projekthez szüksé-

ges adatokat a megfelelő mappából!

Ha nem találjuk az adatainkat tartal-

mazó fájl pontos helyét, akkor kattints-

unk a ‘Connect to folder’ gombra

, és válasszuk ki a megfelelő mappát!

Válasszuk ki az ‘economics.shp’ nevű

fájl, és kattintsunk az ‘Add’ gombra!

Miután hozzáadtuk az adatokat, a világ

térképe meg fog jelenni a nézeti ablak-

ban. Úgy kell kinéznie, mint a

következő oldalon látható ábrának (a

színe lehet más). Vegyük észre, hogy

a rétegek listájában (balra) megjelent

egy új elem! Vegyük ki a pipát a

jelölőnégyzetből, hogy eltűnjenek az

országok! Majd kattintsunk újra a né-

gyzetbe, hogy az országok ismét meg-

jelenjenek! Így lehet egy réteget ki- és

bekapcsolni.

Próbáljuk ki a különböző eszközöket, hogy meg-

tanuljuk őket használni (ld. előző oldal)!

6

Amikor hozzáadtuk a réteget, akkor nemcsak a világ alakját adtuk hozzá, hanem egy mögöttes attribútum

táblát (“attribute table”) is. A GIS-nek térbeli adatokra és attribútum (leíró) adatokra egyaránt szüksége van.

Az attribútum tábla egy olyan adatbázis vagy táblázatos fájl, amely egy sor földrajzi jelenségről tartalmaz

információt. A táblázat oszlopai általában egy-egy földrajzi tulajdonságot képviselnek, és a sorokba pedig

egy-egy földrajzi objektum adatai vannak írva.

Hogy lássuk ezt az információt, jobb egérgombbal kattintsunk az ‘Economics’ rétegre, a felnyíló menüből

pedig válasszuk ki az ‘Open attribute table’ parancsot („Attribútum tábla megnyitása”)! Ebben a táblázatban

minden oszlop különböző demográfiai (lakossági) adatokat taralmaz minden országról.

A táblát úgy

zárhatjuk be,

hogy az ablak

jobb felső

sarkában lévő

kis keresztre

kattintunk.

7

2.2 A jelek (‘Map Symbols’) megváltoztatása (‘Symbology’, azaz jelölésrendszer)

Ahogy láthatjuk, az összes ország ugyanazzal a színnel van jelölve a térképen. De ezt meg lehet változtat-

ni. A különböző földrajzi jellemzőket is meg lehet jeleníteni olyan módszerekkel, mint például egyedi érté-

kekkel (kategóriák szerint - ‘Categories’) és színfokozatokkal (mennyiség szerint - ‘Quantities’). Később meg

fogunk ismerkedni a jelekkel, a jelölésrendszerek beállításával és a megfelelő osztályozási módszerekkel.

Most azonban csak megemlítjük, hogy ezek a lehetőségek ebben a menüben érhetőek el.

A jelölésrendszer megváltoztatatásához kat-

tintsunk jobb gombbal az ‘Economics’ rétegre,

és a felnyíló menüből válasszuk ki a ‘Proper-

ties’ (tulajdonságok) menüpontot!

vagy:

Kattintsunk duplán az ‘Economics’ szóra!

Most meg fog nyílni a ‘Layer properties’ ablak

(a réteg tulajdonságai).

Nyissuk meg a ‘Symbology’ fület!

Egy olyan térképet akarunk készíteni, amely a

különböző országok születési arányát mutatja.

Ezért a Quantities > ‘Graduated colors’

(Mennyiségek > színfokozatok) beállítást fog-

juk választani.

Gondoljunk bele, hogy miért pont ez a

legmegfelelőbb választás!

Tanulmányozzuk a beállításokat:

‘Value’ (érték): BRTHRATE

‘Normalization’ (normalizáció): ‘None’ („sem-

milyen”, mert az értékek már eleve relatívak)

‘Classes’ (kategóriák): 5.

Figyeljünk a kategóriák értékeire: -99 a szüle-

tési arány esetében például nem reális. Ez az

érték (néha -9999 is lehet) az jelenti, hogy

nem állnak rendelkezésre adatok.

8

A probléma megoldásához kattintsunk a

‘Classify’ gombra!

A diagram a különböző értékek gyakoriságát

mutatja. Vegyük észre az űrt a -99 és a 7,8

értékek között!

Ahhoz, hogy helyes kategóriákat kapjunk, ki

kell zárnunk ezt a “nincs adat” típusú értéket!

Kattintsunk az ‘Exclusion’ (kizárás) gombra!

A ‘Query’ fülnél meg kell adnunk a helyes

matemikai egyenletet.

Kattintsunk duplán a ‘BRTHRATE’ kifejezésre!

Ezután pedig a ‘=’ jelre!

Ezt követően a ‘Get unique Values’ (egyedi

értékek megjelenítése) gombra kattintsunk,

majd duplán kattintsunk a ‘-99’-es értékre.

Ha sikerült helyesen végrehajtanunk a lépése-

ket, akkor az alsó fehér ablakban meg fog

jelenni egy új egyenlet.

Ha nem sikerült, akkor kattintsunk a ‘Clear’

(töröl) gombra, és kezdjük újra!

Ezután kattintsunk a ‘Legend’ fülre:

9

Tegyünk pipát a ‘Show symbol for excluded

data’ (Mutassa a kizárt adatok jelét) beállítás

jelölőnégyzetébe. Ha ezt nem állítjuk be, akkor

a világ azon részei (kontinensei, országai),

ahonnan nincs adatunk, nem lesznek megje-

lenítve a térképen.

Képzeljük el, hogy nézne ki a térkép, ha ezt a

beállítást kifelejtenénk!

Kattintsunk a ‘Symbol’ melletti színre

(téglalapra), hogyha meg akarjuk változtatni a

színt!

Végül kattintsunk az ‘OK’ gombra!

Figyeljük meg a diagramon bekövetkezett

változást! Az űr eltűnt. A kék vonalak jelölik a

különböző információ kategóriákat (csoporto-

kat) - ahogy meg fognak jelenni a térképen.

Végül kattintsunk az ‘OK’ gombra!

Nézzük meg a térképet és a rétegek listájában

látható kategóriákat: megegyeznek.

2.3 Különböző rétegek elrendezése

Egy térkép jobban néz ki, ha van háttere (látszik a rácsozás, vagy az óceánok...). Adjunk is hozzá valamit!

Adjunk hozzá egy újabb réteget:

‘World30.shp’.

Figyeljük meg, hogy a születési arányról

szóló réteg most már nem látszik!

Pillantsunk a rétegek listájára a válas-

zért:

amikor több réteget adunk az ArcMap

dokumentumhoz, akkor a rétegek egy-

másra egymás fölé kerülnek az adatlis-

tában. Ez valójában azt jelenti, hogy a

listában alul lévő réteg a térképen a

többi réteg alatt jelenik meg.

10

Hasonlóan, a listában első helyen álló

réteg a térképen is az összes többi fe-

lett jelenik meg. A sorrend megváltozta-

tásához egyszerűen csak kattintsunk az

adott rétegre, és húzzuk a kívánt helyre!

Változtassuk meg a ‘World30’ réteg

színeit!

Kattintsunk a ‘World30’ réteg neve alatti

kis színes négyszögre, és állítsuk be

világos kékre!

Végül kattintsunk az ‘OK’ gombra!

Utolsó lépésként pedig változtassuk

meg az adatokat tartalmazó réteg ne-

vét:

Az ‘Economics’ rétegnél nyissuk meg a

‘Layer Properties’ menüt, és válasszuk

a ‘General’ fület!

Itt írjuk át a réteg nevét (‘Layer Name’)

a következőre: ‘Birth rate (in %)’ (Szü-

letési arány %-ban)!

Gratulálunk! Elkészült a különböző ors-

zágok születési arányait mutató világ-

térképünk!

11

Most pedig vizsgáljuk meg közelebbről a térképet:

- melyik országokban, régiókban a legnagyobb a születési arány?

- hol a legalacsonyabb?

Végül ne felejtsük el menteni a

munkánkat!

Gondoljuk jól át, hogy melyik

mappába akarjuk az elkészült

térképeket menteni!

Egyszerű megoldás lehet egy

“Térképek” nevű mappába men-

teni őket, abba a könyvtárba

(vagy ahhoz közel), ahol az ada-

tokat tartalmazó fájlok vannak.

Kattintsunk a ‘File > Save as’

parancsra!

Adjunk megfelelő nevet a fájlnak,

és kattintsunk a ‘Save’ gombra!

12

3 Nyomtatható térkép létrehozása

Tegyük fel, hogy ki akarjuk nyomtatni a születési arányról szóló térképet, úgy, hogy van rajta méretarány, északjel és jelmagyarázat! Ezt nagyon könnyen el lehet végezni az ArcMap-ben.

Ehhez az elrendezési nézetet (“Layout View”) fogjuk igénybe venni . Ez más, mint a “Data View” (adat-

megjelenítési nézet) , amit már használtunk. A térkép egy elrendezési oldalon fog megjelenni ugyana-

zokkal a beállításokkal, mint a “Data View”-ban. A nézetet a harmadik ikonra való kattintással tudjuk frissíteni. A térképet módosíthatjuk, és tetszés szerint váltogathatjuk ezeket a nézeteket. Ahhoz, hogy a “Layout” né-zetben zoomolhassunk a térképen, a “Layout” eszköztárat kell használnunk.

‘Data’ nézetből ‘Layout’ nézetbe a következő eszköztár segítségével tu-

dunk váltani: (a középső, térképet tartalmazó ablak bal alsó sar-kában). A ‘Layout’ nézetben a térkép az elren-dezési oldal közepén helyezkedik el. A ‘Layout’ eszköztár is megjelenik. De mielőtt nyomtathatnánk,

- ellenőriznünk kell, és meg kell változtatnunk a nyomtatandó kép tájolását

- ellenőriznünk kell, hogy a nyom-tatási beállítások rendben van-nak-e

Nyissuk meg a ‘File > Page and Print

Setup’ menüt, és a ‘Page Orientation’

résznél válasszuk vagy a ‘Portrait’ vagy

a ‘Landscape’ beállítást!

A papírméret (‘Size’) legyen A4 (szab-ványos nyomtató papír)!

13

A ‘Layout’ eszköztárban kattintsunk a

gombra, hogy megváltoztassuk a térkép elrendezését. Sablonnak (‘template’) válasszuk a ‘World > WorldPlateCarree.mxt’-t! A sablonnak köszönhetően szép elren-dezést kapunk (akár különböző vetületi nézetek esetén is). A legtöbb sablon automatikusan a tér-képre helyezi a lényeges elemeket:

- jelmagyarázatot - címet - északjelet - léptéket

Az általunk kiválasztott sablonról hiány-zik a lépték, így ezt nekünk kell hoz-záadnunk! Ha szükséges, akkor a térképen lévő elemeket arrébb tudjuk helyezni (rákat-tintunk az elemre, és a bal egérgombot nyomva tartva a kívánt helyre húzzuk, majd ott a gombot felengedve „elejtjük”)! A címet is módosíthatjuk. Ha duplán rákattintunk, akkor a megnyíló ‘Proper-ties’ (Tulajdonságok) ablakban átírhat-juk. Változtassuk a címet a következőre: ‘World birth rate map’ (Születési ará-nyszámok világtérképe)! Végül kattintsunk az ‘OK’ gombra!

A jelmagyarázat minden látható réteget tartalmaz, így a ‘world30’ réteget is. Tulajdonképpen erre nincs szükségünk, ezért távolítsuk is el! Kattintsunk duplán a jelmagyarázatra, hogy ezáltal megnyissuk a ‘Legend Properties’ (jelmagyarázat tulajdonsá-gai) ablakot! A ‘General’ (általános) fülnél a ‘Legend Items’ (jelmagyarázatot elemei) ablak-ban kattintsunk a ‘world30’ réteg nevé-

re, majd a gombra! Végül kattintsunk az ‘OK’ gombra: a ‘world30’ réteg már nem lesz ott a jel-magyarázatban.

14

A menüsoron az ‘Insert’ fülön keresztül tudunk egyéb elemeket hozzáadni a térképhez, például léptéket. Mielőtt ezt megtennénk, ellenőrizzük, hogy a távolság kilométerekben van-e kifejezve! Nyissuk meg a ‘View’ > ‘Data Frame Properties’ ablakot, és válasszuk a ‘General’ fület! A ‘Units Display’ (egységek megjelení-tése) legördülő menüjéből válasszuk ki a ‘kilometers’-t! Végül kattintsunk az ‘OK’ gombra!

Ha valamiból véletlenül túl sokat adtunk hozzá a térképhez (például két északje-let), nagyon könnyen törölhetjük a feles-leges elemeket.

Kattintsunk jobb egérgombbal az elem-re, és válasszuk a ‘Delete’ (töröl) pa-rancsot!

A térképet a ‘File’ > ‘Export Map’ pa-ranccsal exportálhatjuk. Ez akkor lehet hasznos, ha a térképet közzé akarjuk tenni egy kiadványban például. Természetesen ki is nyomtathatjuk. Ha a számítógépünkön telepítve van a pdf-nyomtató, akkor egyből pdf-fájlként tudjuk nyomtatni a térképet.

15

4 Adatok (torta) diagramokban

Az ArcGIS-ben az információt (torta) diagramok formájában is lehet ábrázolni. Ennek köszönhetően még

több információt tudunk ugyanazon a térképen megjeleníteni, és sok térbeli adatot tudunk vizuálisan eleme-

zni.

Kezdjünk egy új térképpel!

Kattintsunk a ‘File’ > ‘New’ parancsra!

Nyissunk meg egy üres dokumentumot (‘Blank

Document’), és kattintsunk az ‘OK’ gombra!

Adjuk hozzá az ‘economics.shp’ és a

‘world30.shp’ fájlokat!

Ellenőrizzük, hogy helyesen rendeztük-e el

őket!

Máshogy néz ki a képernyőnk, mint az ábra?

Még mindig ‘Layout’ nézetre van állítva?

Állítsuk át a ‘world30.shp’ réteg megjelenését

egy megfelelőbb szín segítségével!

Változtassuk meg az ‘economics’ réteg beállítá-

sait (‘Layer Properties’)!

Kattintsunk a ‘Symbology’ fülre:

- Állítsunk be fokozatos színeket (‘Gra-

duated Colors’) a ‘Value’: ‘TOT_POP’

mellé.

- Válasszunk ki egy megfelelő színsémát!

Gondolkodjunk el azon, hogy vajon egy

sárgától pirosig terjedő színséma miért

jobb választás egy világos zöldtől sötét

zöldig terjedőnél?

- 5 csoportot állítsunk be (‘Classes’: 5)!

Ne felejtsük el ellenőrizni a „nincs adat”

értéket (99), és zárjuk ki úgy, mint ko-

rábban is tettük!

Kattintsunk a ‘General’ fülre, és nevezzük el

“Total population”-nak (teljes népesség)! Kat-

16

tintsunk az ‘OK’ gombra!

És ... ne felejtsük, hogy néha közbe jöhet a

technika ördöge is. Úgyhogy mentsük el a mun-

kánkat!

Kattintsunk a ‘File’ > ‘Save as ...’ parancsra!

Válasszunk egy megfelelő fájl nevet!

Most ismét adjuk hozzá az ‘economics.shp’

réteget!

Egy tortadiagramot fogunk létrehozni, amely

százalékokban fejezi ki a különböző gazdasági

szektorok arányát (elsődleges, másodlagos

(gyártás) és harmadlagos szektor tevékenység)!

Kattintsunk a ‘Symbology’ fülre! A ‘Show’ lisá-

ból a ‘Charts’ (diagramok) > ‘Pie’ (torta) opciót

válasszuk!

A ‘Field Selection’ (mező választás) ablakban a

“%AG_EMP” nevű mezőt válasszuk, és kat-

tintsunk a ‘>’ gombra! Meg fog jelenni a jobb

oldali ablakban, egy színes téglalappal.

A fenti lépéseket ismételjük meg a

“%IND_EMP” és a “%SVS_EMP” mezőkre is!

Kattintsunk duplán mindhárom színes

téglalapra, hogy megváltoztassuk a színeket!

A következő színeket válasszuk:

- AG: zöld

- IND: piros

- SVS: kék

17

Kattintsunk duplán az ‘Background’ (háttér)

színes téglalapjára is!

Válasszuk a ‘Hollow’-t (nincs szín) és kattints-

unk az ‘OK’ gombra! Ha nem állítjuk a hátteret

átlátszóra, akkor nem fognak látni a színekkel

jelölt népességi adatok.

A ‘General’ fülnél változtassuk meg címet “Em-

ployment in sectors”-ra (foglalkoztatottság az

ágazatokban)!

Kattintsunk az ‘OK’ gombra!

A tortadiagram alapvetően 2D-ben jelenik meg.

Ha azt szeretnénk, hogy 3D-s legyen, akkor a

‘Properties’-nél tegyünk pipát a ‘Display in 3D’

beállítás jelölőnégyzetébe!

Most elég nehéz leolvasni a térképet, hiszen

elborítják a tortadiagramok.

Nagyítsunk rá Görögország környékére!

Vizsgáljuk meg az adatokat ebben a régió-

ban!

18

Most pedig adjuk hozzá a térképhez az ors-

zágok neveit is. Ezt a ‘Layer Properties’ >

‘Labels’ (címkék) fül alatt tehetjük meg.

Tegyünk pipát a ‘Label features in this layer’ (A

réteg elemeinek felcímkézése) jelölőnégyzetbe!

A ‘Text String’ > ‘Label Field’ résznél a

“CNTRY_NAME” mezőt állítsuk be!

A betűtípus beállításait (‘Text Symbol’) hagyjuk

meg Arial 8-nak, de állítsuk félkövérre!

Kattintsunk az ‘OK’ gombra!

Ha a jobb oldali ábrához hasonlóan néz ki a mi

térképünk is, akkor helyesen végeztük el a lé-

péseket.

Ha valami nem sikerült, akkor csináljuk meg ezt

a feladatot újra!

A ‘File’ > ‘Save As’ paranccsal mentsük el ezt

a nézetet ”Economy_Greece_region” néven!

19

5 Információ és lekérdezés

A GIS valódi ereje - nyomtatott térképekhez és adatbázisokhoz képest - nemcsak abban rejlik, hogy térké-

peket és adatokat kombinál, hanem legfőképpen abban, hogy az információt könnyen elérhetővé teszi, és

(bonyolult) lekérdezéseket lehet végrehajtani a különböző adathalmazok között.

Ezért egy, az adatrétegekhez illő fájlt fogunk használni: az attribútum fájlt (attribute file). De előbb ismerked-

jünk meg a raszteres és a vektoros fájlok közti különbséggel!

Ehhez a feladathoz egy új projektet fogunk kezdeni,

amelyben két fájlt nyitunk meg:

- ‘Demography.shp’

- ‘Wsiearth.tiff’ (műhold felvétel a világról)

Figyeljünk, hogy a ‘Wsiearth’ a ‘Demography.shp’ alatt

legyen a rétegek listájában!

Mi történik a térkép nézetével, ha fordítva rendezzük

őket?

Kattintsunk a ‘Zoom in’ (nagyítás) gombra a ‘Tools’

eszköztárban!

Mi történik a műhold felvétellel, amikor ránagyítunk?

Ez egy raszteres kép, amely pixelekből áll (hasonlóan

egy digitális fényképezőgéppel készített fényképhez).

A ‘Demography.shp’ ezzel szemben egy vektoros fájl,

éles marad akkor is, amikor ránagyítunk.

Ahhoz, hogy raszteres képeket tudjunk használni, geo-

referálni kell őket, ami azt jelenti, hogy hozzáillesztjük

őket a térkép megfelelő pontjaihoz.

Nyissuk meg mindegyik réteg attribútum tábláját!

Vizsgáljuk meg mindkét táblát!

A raszteres kép táblája mindössze 256 sorból (= színek

száma) és korlátozott számú oszlopból (mezőkből) áll:

színenként a három alapszín értéke és az adott színt

hordozó pixelek száma. Valójában ez megegyezik egy

digitális fénykép adataival.

20

Most pedig nézzük a vektoros kép tábláját: minden sor

egy országnak felel meg, az első oszlopok az alakzatot

írják le (pl. pont, vonal vagy polygon), a többi oszlop

pedig statisztikai információkat tartalmaz az országok-

ról. Ezek azok az információk, amelyeket le lehet kérde-

zni.

5.1 Információ az attribútum táblából

Kattintsunk jobb gombbal a ‘Cities’ rétegre a bal oldali sávban, hogy megtekintsük a hozzá tartozó attribútum táblát. Válasszuk az ‘Open Attribute Table’ (attribútum tábla megnyitása) parancsot! A táblázat egy új ablakban fog megnyílni.

Figyelmesen vizsgáljuk meg ennek a

táblának a tartalmát is!

Vegyük észre, hogy ez a fájl nagyon sok

információt tartalmaz (ha többet szeret-

nénk tudni a fájl tartalmáról, lapozzunk a

modul végére)!

5.2 Információ megtekintése az ‘Identify tool’ használatával

Az ‘Identify’ gomb a ‘Tools’ eszköztárban találha-tó. Megjegyzés: Ha nem látszik a ‘Tools’ eszköztár, akkor a következő lépésekkel állítsuk be, hogy látszódjon: ‘View’ > ‘Toolbars’ > ‘Tools’ !

21

Kattintsunk az ‘Identify’ gombra!

Az ‘Identify’ párbeszéd panel meg fog nyílni. Ha több, mint egy rétegünk van, akkor hasznos lehet kiválogatni azokat, amelyekre szükségünk van. Ehhez az ‘Identify from …’ listából választha-tunk a következő opciók közül:

- <All layers> (összes réteg) - <Top-most layer>: csak a legfelső a rétegek

listájából

- <Visible layers>: csak azok a rétegek, ame-lyek mellett pipa van a jelölőnégyzetben

- <Selectable layers>: csak azok a rétegek, amelyek mellett pipa van a jelölőnégyzetben a tartalomlista ‘Selection’ fülénél.

5.3 Kijelölési módszerek

A kijelölés (‘Selection’) segítségével el tudjuk különíteni a minket érdeklő elemeket az adatbázison belül. Az

általunk kiválogatott adatok között vizsgálhatjuk a különböző térbeli és statisztikai összefüggéseket, vagy

egész egyszerűen csak különböző jelek segítségével térképen is ábrázolhatjuk őket. Az ArcMap-ben há-

romféleképpen lehet az adatokat kijelölni: 1) ‘Interactive Selection’ (interaktív kijelölés; amikor az egérkur-

zort használjuk mutatóként); 2) ‘Select by Attribute’ (kijelölés tulajdonság alapján); és 3) ‘Select by Location’

(kijelölés elhelyezkedés alapján).

A képernyő felső részén található a ‘Selection’ menü.

5.3.1 Interaktív kijelölés

Amikor az interaktív kijelölési módszert (‘Interactive Selection Method’) alkalmazzuk, az első lépés a kijelölé-si módszer beállítása. Attól függően, hogy melyik módszert választjuk, minden egyes kattintás az egérrel: vagy egy újabb elemet jelöl ki, vagy egy következő elemet ad hozzá a már kijelöltekhez, vagy eltávolít egy elemet az épp érvényes kijelölésből, vagy a kijelölt elemek közül választ ki valamit.

Miután kiválasztottunk egy módszert, használjuk az eszköztárban található ‘Select Feature’ eszközt , és bal egérgombbal kattintsunk a kijelölni kívánt elemre! Ebben a példában azt fogjuk látni, hogy ha egy országot kijelölünk, akkor ciánkék színnel lesz kielemve vagy körülvonalazva. Megjegyzés: Az ArcMap ‘Selection’ eszköze alapértelmezett állapotban "Create New Selection” (Új kijelölés létrehozása) módra van állítva. Ha gyorsan szeretnénk valamit hozzáadni a kijelölt elemekhez, vagy több, mint egy elemet szeretnénk egyszerre kijelölni, akkor tartsuk a ‘Shift’ billentyűt nyomva miközben az egér-gombbal kattintgatunk! Ezzel a módszerrel annyi elemet jelölhetünk ki, amennyit csak szeretnénk. Ha fe-lengedjük a ‘Shift’ billentyűt, majd újra kattintunk, akkor az addigi kijelöléseket elveszítjük, vagy kattintsunk a ‘Clear Selected Feature’ (kijelölt elemek törlése) gombra a ‘Tools’ eszköztárban!

5.3.2 Kijelölés tulajdonság alapján

Ez a módszer azt teszi lehetővé, hogy egy adott tulajdonság vagy értéktartomány alapján jelöljünk ki eleme-

ket. A ‘Select by Attributes’ menü kétféle keresést tesz lehetővé. Az első módszer az ‘SQL calulator’ has-

ználata.

22

A menüben kattintsunk a ‘Selection > Select By Attri-

butes’-ra ...

... és meg fog nyílni az ‘SLQ calculator’.

Tegyük fel, hogy azt akarjuk megtudni, hogy melyik

országokban volt a halálozási arány alacsonyabb 1970-

ben, mint 1999-ben!

Kattintsunk duplán a “DEATH_70”-re: meg fog jelenni a

kalkulátor ablakában.

Ezután pedig a ‘>’ jelre klikkeljünk!

Végül kattintsunk duplán a “DEATH_99” elemre!

Kattintsunk az ‘OK’ gombra, és a keresésnek megfelelő

országok ki lesznek emelve a térképen.

Ha hozzá szeretnénk adni még egy feltételt a keresés-

ünkhöz, akkor kattintsunk az ‘AND’ (és), ‘OR’ (vagy),

‘NOT’ (nem) logikai kifejezésekre, és folytassuk az egy-

enletet!

Kattintsunk az ‘OK’ gombra, és az egyenletnek

megfeleltethető országok ki lesznek emelve.

Nyissuk meg az attribútum táblát, és figyeljük meg, hogy

a kijelölt országokhoz tartozó sorok is ki vannak emelve!

A kijelölés törléséhez kattintsunk a ‘Clear Selected Fea-

tures’ (kijelölt elemek törlése) gombra a ‘Tools’

eszköztárban!

23

5.3.3 Kijelölés elhelyezkedés alapján

Ez a módszer akkor lehet hasznos, ha egy adott réteg elemeinek egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezke-

dése alapján akarunk elemeket beazonosítani.

Tegyük fel, hogy azt akarjuk megtudni, hogy mennyi világváros helyezkedik el aktív vulkánok 20 km-es kör-

zetében!

Nyissunk meg egy új nézetet!

Adjuk hozzá a következő adatokat:

- Wsiearth.tif

- Cities.shp

- volcanoes.shp

Állítsuk át a ‘Cities.shp’ réteg megjelenését

megfelelőbbre!

A menüben kattintsunk a ‘Selection > Select By

Location’-re ...

A következő kérdésre keressük a választ: mennyi

világváros helyezkedik el aktív vulkánok 20 km-es

körzetében?

Ez kereső kifejezésre fordítva úgy néz ki, mint aho-

gy a jobb oldali ábrán láthatjuk:

- Kattintsunk a ‘cities’-re

- “Source layer” (“forrásként szolgáló réteg”):

‘Volcanoes’

- ‘Spatial selection method’ (“térbeli kijelölés

módja”): a városok és a vulkánok közötti

távolságot akarjuk megtudni, ezért válass-

zuk az ‘are within a distance of the source

layer feature’ opciót (“adott távolságra he-

lyezkednek el a forrásként szolgáló réteg

elemeitől”)

- kattintsunk az ‘Apply a search distance’

(“keresési távolság alkalmazása”) opcióra,

és állítsunk be 20 km-t távolságnak!

Kattintsunk az ‘OK’ gombra (és aztán a ‘Close’-ra

(bezárás), ha látni szeretnénk az egész térképet)!

24

Most a térképen ki lesznek emelve azok a városok,

amelyek megfelelnek a keresésünknek.

Szánjunk időt a kapott eredmény tanulmányo-

zására! Ismerjük ezeket a városokat, és tudjuk,

hogy mekkora a lakosságuk?

Ha nem, akkor kattintsunk a gombra!

Ne felejtsük el törölni a kijelölést, ha már nincs rá

szükségünk!

5.3.4 A kijelölés mentése ‘Layer File’-ként

Ha meg akarjuk tartani a keresési eredményeinket, akkor vagy egy réteget (‘layer file’) vagy egy ‘shapefile’-t

kell létrehoznunk a kijelölt elemekből. Ezáltal megőrizhető marad a kijelölés. Az új rétegben tudjuk módosí-

tani a jelölésrendszert, tetszés szerint ki- és bekapcsolhatjuk az adatokat, vagy egy másik ArcMap (.mxd)

fájlhoz is hozzáadhatjuk őket.

Egy réteg létrehozásához kattintsunk jobb gombbal a ‘cities’ rétegre miután befejeztük a kijelölést! Válasszuk

a ‘Selection’ > ‘Create Layer from Selected Features’ parancsot!

Ezzel hozzáadunk egy új réteget a bal oldali tartalomlistához. A jelölésrendszert és a rétegek sorrendjét

tetszés szerint módosíthatjuk. Azonban ez csak egy ideiglenes beállítás. Ha ezt az új réteget tartósabban

szeretnénk megőrizni, akkor kattintsunk rá jobb gombbal, és válasszuk a ‘Save As Layer File’ parancsot!

Jelöljünk ki egy megfelelő mappát a fájlnak, és kattintsunk az ‘OK’ gombra!

5.3.5 Mi a különbség a shapefile (.shp) és a layer fájl (.lyr) között?

A ‘shapefile’ egy földrajzi térkép, amely az összes szükséges térbeli információt tartalmazza ahhoz, hogy

meg lehessen rajta jeleníteni az adatokat.

A ‘.lyr’ fájl csak az ArcGIS szoftverben és más újabb szoftveres alkalmazásokban olvasható közvetlenül. Ez

a fájl nem tényleges földrajzi adatokat, hanem csak az adatok ábrázolására szolgáló előírásokat tartalmaz.

Ezek az előírások például a színárnyalatokra, elnevezésekre, címkékre (betűtípus, szín, elhelyezés, stb.)

vonatkoznak. Ehhez hasonló ábrázolási tulajdonságokat általában eléggé időigényes feladat beállítani, tehát

egy ‘.lyr’ fájl azért hasznos, mert elmenti ezeket, és a megosztásukat is lehetővé teszi.

25

Nyissunk meg egy új nézetet, és ad-

juk hozzá a következő négy fájlt:

- ‘World30.shp’.

- ‘Demography.shp’

- ‘Cities.shp’

- ‘Cities.lyr’.

A legutolsó fájl egy layer fájl.

Nézzük meg mi a különbség a két

‘Cities’ fájl megjelenése között!

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.