MAGYAR-SZERB KÉZISZÓTÁRMAĐARSKO-SRPSKI REČNIK

MA

GYA

R-S

ZER

B

KÉZ

ISZ

ÓTÁ

RM

AĐ

AR

SKO

-SR

PSK

I R

EČN

IK

Dušica Drev SpasojevićJelena Vukmirović

Dušica Drev Spasojević

Jelena Vukmirović

I S B N 9 7 8 - 8 6 - 6 2 9 3 - 0 1 7 - 0

Dušica Drev Spasojević Jelena Vukmirović

MAGYAR-SZERB KÉZISZÓTÁRMAĐARSKO-SRPSKI REČNIK

Beograd 2013

BibliotekaRečnikUrednikDragan Džaković

Dušica Drev Spasojević Jelena Vukmirović

Magyar-szerb kéziszótárMađarsko-srpski rečnik

IzdavačNK JasenDečanska 12/II, Beogradtel. 011 32 86 339jasenbook@gmail.comwww.ikjasen.com

Za izdavačaVojo Stanišić

Dizajn korica Mirko Toljić

Priprema za štampuDragan Džaković

ŠtampaKultura, Bački Petrovac

Tiraž1000

© NK Jasen

Mađarski jezik je službeni jezik Republike Mađarske, a samim tim i jedan od službenih jezika EU. Pored toga, jedan je od službenih jezika u Vojvodini, delovima Rumunije i Slovenije. Takođe, mađarski jezik se govori u delovima Slovačke, Ukrajine, Hrvatske i Austrije gde nema status službenog jezika. Mađarski jezik pripada ugro-finskoj grupi uralskih jezika, a njime govori 14,5 miliona ljudi.

Autori su se potrudili da ovaj rečnik pokriva potrebe savremenog korisnika jer postojeći priručnici ovog tipa rađeni pre više decenija to nisu više mogli. Pored velikog broja reči koje se koriste u svakodnevnom govoru, sadrži dosta termina iz medicine, biologije, odbrane, ali i oblasti koje su postale neodvojiv deo života čoveka današnjice u poslednjih tridesetak godina. Korisnik će, tako, u ovom rečniku naći termine iz oblasti informatike, telekomunikacija, marketinga i savremenog poslovanja.

Mađarski alfabet je, kao i srpski, fonetski orijentisan tako da nije bilo potrebno opisati izgovor svake reči. Tabela na četvrtoj strani sadrži slova, primere reči, foneme po IPA sistemu i, u poslednjoj koloni, opis foneme.

U izradi rečnika korišćeni su sledeći priručnici: Magay Tamás - Orságh László, Magyar-angol kéziszótár; Palich Emil, Magyar-szerbhorvát kéziszótár; Hadrovics László, Magyar-szerbhorvát szótár; Kelemen Béla, Német és magyar nagy kézi szótár; Keresztes László, Gyakorlati magyar nyelvtan; Rounds Carol H., Hungarian: An Essential Grammar.

A alma (jabuka) /ɒ/ kratki, otvoreni, zaokruženi, niski zadnji vokalÁ ágy (krevet) /aː/ dugi, otvoreni, nezaokruženi, niski zadnji vok.B bor (vino) /b/ zvučni, labijalni plozivC cica (maca) /ts/ bezvučna, dentalno-alveolarna afrikataCs csók (poljubac) /tʃ/ bezvučna, alveo-palatalna afrikataD darab (komad) /d/ zvučni, dentalni plozivDz madzag (konopac) /dz/ zvučna, dentalno-alveolarna afrikataDzs dzsem (džem) /dʒ/ zvučna, alveo-palatalna afrikataE eszik (jesti) /ɛ/ kratki, otvoreni, nezaokruženi, visoki prednji v.É éhes (gladan) /eː/ dugi, srednjezatvoreni, nezaokruženi, visoki

prednji vokalF fa (drvo) /f/ bezvučni, labio-dentalni frikativG gép (mašina) /ɡ/ zvučni, velarni plozivGy gyémánt (dijamant) /ɟ/ zvučna, palatalna afrikataH hajó (brod) /h/ bezvučni, laringalni frikativI itt (ovde) /i/ kratki, zatvoreni, nezaokruženi, visoki prednji v.Í ír (pisati) /iː/ dugi, zatvoreni, nezaokruženi, visoki zadnji vokalJ jég (led) /j/ zvučni, prepalatalni frikativK kép (slika) /k/ bezvučni, velarni plozivL ló (konj) /l/ zvučni, dentalni lateralLy lyuk (rupa) /j/ zvučni, prepalatalni frikativM medve (medved) /m/ zvučni, bilabijalni nazalN nem (ne) /n/ zvučni, dentalni nazalNy nyúl (zec) /ɲ/ zvučni, palatalni nazalO ott (tamo) /o/ kratki, srednjezatvoreni, zaokruženi, niski

zadnji vokalÓ óra (sat) /oː/ dugi, srednjezatvoreni, zaokruženi, niski zadnji v.Ö ön (Vi) /ø/ kratki, srednjezatvoreni, zaokruženi, visoki

prednji vokalŐ ők (oni) /øː/ dugi, srednjezatvoreni, zaokruženi, visoki

prednji vokalP pár (par) /p/ bezvučni, labijalni plozivR rák (rak) /r/ zvučni, alveolarni vibrantS sok (mnogo) /ʃ/ bezvučni, alveopalatalni frikativSz szép (lep) /s/ bezvučni, dentalno-alveolarni frikativT te (ti) /t/ bezvučni, dentalni plozivTy tyúk (kokoška) /c/ bezvučna, palatalna afrikataU utca (ulica) /u/ kratki, zatvoreni, zaokruženi, niski zadnji vokalÚ új (nov) /uː/ dugi, zatvoreni, zaokruženi, niski zadnji vokalÜ ül (sesti) /y/ kratki, zatvoreni, zaokruženi, visoki prednji vok.Ű űr (svemir) /yː/ dugi, zatvoreni, zaokruženi, visoki prednji vok.V vér (krv) /v/ zvučni, labio-dentalni frikativZ zöld (zelen) /z/ zvučni, dentalno-alveolarni frikativZs zseb (džep) /ʒ/ zvučni, alveo-palatalni frikativPored osnovnih 40 slova mađarskog alfabeta, rečnik sadrži I četiri dodatna slova stranog porekla (q, x, w, y) koja se čitaju u skladu sa svojim poreklom. Razlikuje se jedino slovo y kojim se završavaju neka mađarska prezimena – u tim slučajevima se ovo slovo čita kao srpsko i.

5

AA, a1 s. (slovo) A, aa2 određeni članA amper amper, AÁ, á1 s. (slovo) Á, á; Ától zéig cet­

tig od a do š, od početka do kraja

AB abbrev. → Alkotmánybíróságabba I. pron. u tog/taj (u tu,

u to), u onog/onaj (u onu, u ono); ~ a szobába u tu sobu; II. ~ nem megyek bele ne pri-stajem na to

abbahagy v. prestati (činiti ne-što), prekinuti/prestati, odu-stati; munkát ~ napustiti po-sao, dati otkaz, ostaviti posao po strani; ne hagyd abba! drži se toga, nastavi; ~ta a dohány­zást ostavio je pušenje; hagyd már abba! prestani;

abbahagyás s. prestanakabbamarad v. prestati, biti preki-

nut; hirtelen ~ naglo prestatiabban pron. u tome; ~ marad­

tunk, hogy složili smo se da; ~ az esetben u tom slučaju; ~ az esetben, ha eljönne u sluča-ju da dođe; ~ a helyzetben va­gyok, hogy ... u situaciji sam da

abból pron. iz/od toga; ~ semmi sem lesz ništa neće biti od to-ga; ~ indul ki iz tog proizilazi; ~, amit lát iz onoga što vidi

ABC-áruhaz s. supermarketábécé s. abecedaábécérend s. abecedni redábécéskönyv s. bukvarabesszin adj./s. abisinijski, etiop-

ski/Abisinijac, EtiopljaninAbesszínia s. Abisinija, Etiopijaablak 1. prozor, kinéz az ~on gle-

dati kroz prozor; ~ot kinyit otvoriti prozor; ~ot becsuk za-tvoriti prozor; ~ ot betör/kitör razbiti prozor; az ~ párás pro-

zor je zamagljen; 2. šalter (npr. u banci)

ablakdeszka s. prozorska daskaablakemelő’ s. podizač prozora u

automobiluablakfülke → ablakmélyedésablakkeret s. prozorski okvirablakmélyedés s. prozorsko udu-

bljenjeablakmosó adj. ~ folyadék teč-

nost za pranje prozoraablaknyílás s. prozorski otvorablakos 1. adj. koji ima prozore;

2. s. staklarablakpárkány s. prozorska daskaablakpárna s. prozorsko jastuče ablakrács s. prozorska rešetka/

šipkaablakredőny s. roletna (drvena)ablakszárny s. prozorsko kriloablakszem s. prozorsko oknoablaktábla s. prozorsko oknoablaktisztító adj. ~ vállalat pre-

duzeće koje se bavi pranjem prozora

ablaktok s. prozorski okvirablaktörlő s. brisač (na automo-

bilu)ablaküveg s. 1. prozorsko staklo,

2. → ablaktáblaablativus s. ablativabnorm(ál)is adj. abnormalanabnormitás s. abnormalnostabortál v. abortirati, pobacitiabortusz s. abortus, pobačajábra s. slika; amint a 2. ~n lát­

ható kao što se može vide-ti na sl. 2

abrak s. stočna hranaabrakostarisznya s. zobnicaábránd s. maštarija, san; ~okat

kerget juriti za snovimaábrándkép s. san, vizija, fantazijaábrándos adj. zanesen, sanja-

lački

ábrándos

6

ábrándozás s. sanjarenje, ma-štanje

ábrándozik v. maštati, zanositi se, sanjariti, sanjati

ábrándvilág s. svet snovaábrázat s. lice, obraz; mi ez a

búskomor ~? čemu taj tužan izraz?

ábrázol v. 1. slikati, nacrtati (pri-kazati crtežom); 2. predstaviti, prikazati; regénye a polgársá­got ~ja njegov roman prikazuje građansku klasu

ábrázolás s. prikazivanje, pred-stavljanje

ábrázoló adj. grafički, deskrip-tivni ~ mértan nacrtna geo-metrija

abroncs s. 1. obruč (na buretu); 2. guma za auto

abroncsoz v. staviti obruč na bu-re, staviti gumu na točak

abroncsvas s. gvožđe za obručeabrosz s. stolnjakabszolút adj. apsolutan; ~ érték

apsolutna vrednost; ~ többség apsolutna većina

abszolutizmus s. apsolutizam abszolvál v. završitiabszorbeál v. apsorbovatiabszorpció s. apsorpcijaabsztinencia s. apstinencijaabsztrahál v. apstrahovatiabsztrakció s. apstrakcijaabsztrakt adj. apstraktan abszurd adj. apsurdan, besmi-

slen abszurdum s. apsurd; ez ~! ovo

je besmislica!accusativus s. akuzativacél s. čelik; rozsdamentes ~ ner-

đajući čelikacéláru čelična robaacélcső s. čelična cevacélgyár → acélmű acélhengermű s. valjaonica če-

lika acélhuzal s. čelična žica

acélipar s. industrija čelika, crna metalurgija

acélkék adj. čeličnoplava (boja)acélmű s. fabrika čelika, čeličanaacélos adj. čelični, čvrst kao če-

lik, csak čvrst; ~ búza durum/tvrda pšenica; ~ izmok čelič-ni mišići

acélosodik v. čeličiti seacéloz v. 1. kaliti 2. očeličiti, oja-

čatiacélozott adj. očeličen, ojačan acélpenge s. čelični nož/oštricaacélrugó s. čelična opruga acélszürke adj. čeličnosiva (boja)acéltermelés s. proizvodnja če-

likaacélváz s. čelični okvir/kosturacetilén s. acetilen aceton s. aceton achát s. ahatAchilles-sarok s. ahilova peta,

slaba tačka (nečija)ács s. drvoseča, tesarácsbárd s. široka sekira, tesar-

ska sekiraácsceruza s. stolarska olovkaácsfa s. građevinsko drvo, drve-

na građaácsi interj. hej!, stani malo!, sta-

ni!, prestani!, tišina!ácsingózik v. žudeti (za nečim) ácskapocs s. stega, sponaácsmester s. tesarácsmesterség s. tesarski zanatácsmunka s. tesarski radácsműhely s. tesarska radionicaácsol v. tesati; dizati (skele)ácsolás s. tesarski, drvodeljski

zanatácsorgás s. besposličenjeácsorog v. besposličiti; az ott

ácsorgók tamo prisutniad v. 1. dati, pokloniti, donira-

ti; ~om X urat proslediću ve-zu gospodinu X-u (preko tele-fona); majd ~ok én neked! da-ću ja tebi!; angolórákat ~ da-vati časove engleskog jezi-

ábrándozás

7

ka 2. emitovati (na radiju, te-leviziji); a kedvenc műsorodat ~ják! daje se tvoj omiljeni pro-gram! 3. isporučiti 4. igrati (u bioskopu/pozorištu); a Lear ki­rályt ~ják igra se Kralj Lir (u po-zorištu); színdarabot ~ igra se predstava 5. dati robu (proda-ti); ezt mennyiért ~ja? pošto je ovo/ za koliko dajete ovo? ~ vesz trgovina, kupovina i pro-daja 6. sokat ~ vmre pridavati nečemu mnogo važnosti, mno-go polagati na nešto; nem ~ok rá semmit baš me briga, o nje-mu/njoj nemam dobro mišlje-nje 7. ~ja az okost prodava-ti pamet/praviti se pametan 8. tanulmányokra ~ ja magát posvetiti se studijama, politi­kára~ ja magát ući u politiku; ivásra ~ja magát odati se piću

adag s. doza (leka), porcija (hra-ne)

adagolás s. doziranje adagoló I. adj. dozirajući II. s.

distributer (proizvoda)adakozás s. davanje priloga, do-

niranjeadakozik v. davati prilog, donirati adakozó I. adj. velikodušan; II. s.

davalac priloga, donator adalék s. 1. prilog (tekst) 2. ~any­

ag aditivádámcsutka s. Adamova jabu-

čicaádámkosztüm s. Adamov ko-

stim; ~ben u Adamovom kosti-mu, golišav

adandó adj. ~ alkalommal kada se ukaže prilika

adapter s. adapter za strujuadás s. 1. davanje; 2. emisija (na

radiju, televiziji)adáshiba s. → adásszünet 2adásszünet s. 1. intermeco

2. prekid programaadásvétel s. kupoprodajaadásvételi adj. ~ szerződés kupo-

prodajni ugovor; ~ ügylet po-slovna transakcija

adat s. 1. podatak; ~okat szolgál­tat dati podatke; személyi ~ok lični podaci; részletes ~ok de-taljni podaci; ~okat beszerez skupiti informacije/podatke 2. unos (u formularu)

adatátvitel s. prenos podatakaadatbank s. banka podatakaadatbázis s. baza podatakaadatbázis-kezelés s. upravljanje

bazama podataka adatbázis-kezelő s. menadžer

baza podataka; ~ rendszersistem upravljanja bazama po-

dataka adatbevitel s. unos podatakaadatelemzés s. analiza podataka adatérvényesítés s. validacija

podatakaadatgyűjtés s. data prikupljanje

podataka; kérdőíves ~ priku-pljanje podataka putem upit-nika

adatrögzítés s. snimanje podata-ka, unošenje podataka u kom-pjuter

adatszolgáltatás s. davanje po-dataka

adattömörítés s. kompresovanje podataka

adatvédelem s. zaštita/bezbed-nost podataka

ádáz adj. svirep, žestok, surov; ~ küzdelem žestoka borba

addig adv. 1. donde, dotle (me-sto) 2. dotle, dotad (vreme); ~ is dotle (za to vreme); ~ amíg dok

addigi adj. dotadašnjiaddigra adv. dotle, dotadadekvát adj. adekvatan, odgo-

varajućiadhézió s. adhezijaadhéziós adj. adhezivan adj. abbrev. → adjunktusadjunktus s. viši predavač (na fa-

kultetu)

adjunktus

8

adminisztráció s. administracija; rossz ~ loša administracija; sok az ~ ima mnogo birokratije

adminisztrációs adj. administra-tivni

adminisztrál v. administrirati, upra vljati

adminisztratív adj. administrati-van; ~ dolgozók administrativ-ni radnici/službenici

adminisztrátor s. administratoradmirális s. admiraladmiralitás s. admiralitetadó1 s. porez; ~ alá esik podle-

že porezu/predmet oporeziva-nja; ~ alá eső oporeziv; egye­nes ~ neposredan porez; kive­tett ~ indirektan porez; ~t be­hajt prikupljati porez; ~t fizet platiti porez; ~t kivet vkre/vm­re oporezovati nekoga/nešto; ~t vetnek ki az autókra is plaća se porez i na automobile

adó2 s. 1. → adóállomás 2. → adókészülék

adóalany s. poreski obveznikadóalap s. poreska osnovicaadóállomás s. radio stanicaadóazonosító s. ~ jel PIB, iden-

tifikacioni broj poreskog ob-veznika

adóbehajtás s. naplata, ubira-nje poreza

adóbélyeg s. taksena markaadóberendezés s. oprema za

prenos radio programaadóbevallás s. poreska prijavaadóbevétel s. poreski prihodadócsalás s. tax utaja porezaadócsaló s. utajivač porezaadócsökkentés s. umanjenje po-

rezaadódik v. 1. dešavati se; ha al­

kalom ~ik ako se ukaže prilika da se desi; ha úgy ~nék ako bi se nekim slučajem desilo 2. ez abból ~ik ovo iz toga proizilazi

adóelkerülés s. izbegavanje po-reza (korišćenje legalnih me-

toda da bi se platila minimalna suma na ime poreza)

adóellenőr s. poreski inspektoradóellenőrzés s. poreska kon-

trolaadóeltitkolás s. utaja porezaadóemelés s. povećanje porezaadóév s. fiskalna godinaadófizető s. poreski obveznikadogat v. 1. dodati; pružiti 2. ser-

virati (u tenisu); Ivanović ~ v. Ivanovićeva servira sledeća

adogatas s. 1. dodavanje, pruža-nje 2. servis (u tenisu)

adogató s. igrač koji servira (u tenisu); előny az ~nál prednost ima igrač koji servira (u tenisu)

adóhatóság s. poreske vlastiadóhivatal s. poreska uprava; ~i

tisztviselő službenik poreske uprave

adóigazgatóság s. (lokalna) kan-celarija poreske uprave

adóigazolvány s. identifikaciona kartica poreskog obveznika

adóív s. poreski listadójog s. poresko pravoadójogszabály s. poreska pravna

regulativaadókészülék s. (radio/tv) tran-

smiter, predajnikadókivetés s. nametanje poreza,

oporezivanjeadókönnyítés s. umanjenje po-

rezaadóköteles adj. oporeziv, pod-

ložan porezu; nem ~ izuzet od oporezivanja

adókulcs s. porezna stopaadóleszállítás s. smanjenje po-

rezaadoma s. anegdotaadomány s. 1. poklon, donaci-

ja; ~okat gyújt skupljati priloge 2. dar, talenat

adománylevél s. darovno pismo, darovnica

adományoz v. 1. dati, darovati, donirati 2. nagraditi

adminisztráció

9

adományozás s. darivanje, do-nacija

adományozó s. darodavac, do-nator

adomázik v. pričati anegdoteadómentes adj. oslobođen po-

rezaadómentesség s. izuzeće opore-

zivanja, oslobađanje od pore-za; ~et élvez biti izuzet od pla-ćanja poreza

adónem s. poreska kategorijaadóparadicsom s. poreski raj

(npr. zemlja sa niskim pore-zima)

adópótlék s. porez na luksuzadoptál v. usvojitiadóreform s. poreska reformaadórendőrség s. poreska policijaadórendszer s. poreski sistemadós I. adj. u dugovima, zadužen;

~ vknek vmvel dužan nekome nešto; ~ marad a válasszal du-žan odgovora (nije odgovorio) II. s. dužnik; ~a marad vknek ostati nečiji dužnik

adóslevél s. potvrda o zaduženjuadósság s. dug; ~ba veri magát

uletati u dugove; nyakig ül az ~ban biti u dugovima do guše; ~ot behajt pribrati/uterati dug; ~ot kifizet/kiegyenlít isplatiti dug; ~ot csinál zadužiti se

adósságcsapda s. dužnička za-mka

adósságválság s. dužnička kriza adószedő s. poreznikadótanácsadó s. poreski savet-

nikadótárgy s. predmet oporezi-

vanjaadótitok s. poreska tajnaadótorony s. predajnik adótörvény s. poreski zakonadott adj. dat; ~ eset dati slučaj;

az ~ esetben u datom slučaju; ~ szó data reč, časna reč

adottság s. 1. darovitost, tale-nat vezetői ~okkal rendelkezik

on ima liderske sposobnosti 2. ~ok prilike, okolnosti

adó-vevő (készülék) s. predaj-no-prenosna stanica, toki-voki

adózás s. plaćanje porezaadózik 1. plaćati porez 2. elisme­

réssel ~ik vknek odati prizna-nje nekome

adózó s. → adófizetőadóztat v. oporezovati nekoga/

nešto, nametnuti porez na ne-što

adóztatás s. oporezivanjeadrenalin s. adrenalin, epinefrinAdria Jadranadriai adj. jadranskiAdriai-tenger Jadransko more,

Jadranadriai-tengeri adj. jadranskiadu s. → adutt adu(tt) s. adut; kór az ~ herc je

adut aduzik v. izvlači aduteadvent s. dolazak (vreme pripre-

me za Božić kod katolika) adverbium s. prilogaerodinamika s. aerodinamikaaerodinamikus adj. aerodina-

mičanaeroszolos adj. ~ doboz aerosol

(sprej)Aesopus Ezopaesopusi adj. ezopovskiáfa abbrev. PDV; ~val sa PDV-om;

~ nélkül bez PDV-aáfamentes adj. ~ tevékeny­

ség dobra/usluge oslobođe-ne PDV-a

áfás adj. 1. ~ tevékenység dobra/usluge na koje se obavezno plaća PDV 2. ~számla račun sa uračunatim PDV-om

afelé adv. u onom pravcu, onu-da; → felé

afelett adv. → felettafelől adv. 1. ~ érdeklődött, hogy

interesovao se za... 2. ~ biztos lehetsz u to možeš biti siguran; ~ nyugodt lehetsz, hogy možeš

afelől

10

da budeš siguran u to; ~ két­ségem sincs u to nemam sum-nje; → felől

affektál v. pretvarati se.affektálás s. pretvaranje, izve-

štačenostaffektált adj. izveštačenafféle pron. te vrste, ez csak ~

gyerekes viselkedés ovo je sa-mo neka vrsta detinjastog po-našanja

afféleképpen adv. na taj način, tako

affér s. svađati se, diskutovatiaffinitás s. naklonost, afinitet, in-

klinacijaaffrikáta s. afrikataafgán adj. avganistanskiAfganisztán Avganistanafganisztáni adj. avganistanskiáfonya s. brusnica; fekete ~ bo-

rovnicaaforisztikus adj. aforističkiaforizma s. aforizamAfrika Afrikaafrikai I. adj. afrički; II. s. Afri-

kanac afrikaans s. afrikans (jezik kojim

se govori u zemljama južnoa-fričke regije, razvio se od ho-landskog)

afroázsiai adj. afroazijskiafta s. kandidaág s. 1. grana, ~at hajt granati se

2. rukavac reke,3. oblast → ági Á.G. s. abbrev. (állami gazdaság)

državna farma/gazdinstvoágál v. 1. gestikulirati 2. šepuriti

se, razmetati seagancs s. rogovi agancsos adj. rogatagár s. hrt; sovány, mint az ~ jako

mršav; hátrább az agarakkait obuzdaj se!

agarászat s. lov sa hrtovimaagárverseny s. trka pasaágas adj. rašljastágas-bogas adj. granat, račvastágaskodik v. 1. propinjati se

(konj) 2. stajati na vrhovima prstiju, propinjati se (čovek)

ágazat s. 1. granje 2. grana, ogra-nak, sektor

ágazik v. razgranati seágens s. agent ágfűrész s. testera za graneagg I. adj. jako star,mator, seni-

lan, izlapeo II. s. staracaggály s. 1. sumnja, skrupula; ~ai

vannak imati sumnje (u vezi sa nečim) 2. uznemirenost, briga

aggályoskodik v. brinuti se, nela-godno se osećati u vezi sa ne-čim

aggastyán s. starac aggasztó adj. uznemirujući, za-

brinjavajući; állapota ~ njego-vo stanje daje razloga za brigu

aggat v. vešati, kačiti aggkor s. ekstremna starostaggkori adj. ~ gyengeség starač-

ka slabost/izlapelostagglegény s. neženja, matori mo-

mak aggodalmaskodik v. → aggályos-

kodikaggodalom s. zabrinutost, nela-

godnost, briga; ~ba ejt brinuti; ~ra van ok ima razloga za bri-gu; ~ra semmi ok nema razloga za brigu; ~mai tölt el zabrinja-va me; aggodalmat kelt prou-zrokovati zabrinutost

aggodalomkeltő adj. uznemiru-jući, zabrinjavajući

aggódás s. zabrinutost aggódik v. biti uznemiren (zbog

nekog/nečeg); ne ~ j! ne brini!aggódó adj. zabrinut, uznemirenaggregátor s. agregat (mali ge-

nerator)ági adj. anyai ~ rokonom rođak s

majčine straneagilis adj. neumoran, energičan,

agilan, aktivanagilitás s. agilnostagitáció s. agitacija, propaganda

affektál

11

agitációs adj. ~ felelős organiza-tor agitacije; ~ munka agitacija

agitál v. praviti kampanju (za ne-što ili protiv nečega)

agitátor s. agitator, propagandistagnoszkál v. agnoscirati, priznati

(potpis, menicu npr.)agnoszticizmus s. agnosticizamagnosztikus adj. agnostičkiagónia s. agonijaagonizál v. biti u agoniji, biti na

samrti, umirati agrár adj. agrarni, poljoprivredniagrárállam s. agrarna/poljopri-

vredna zemljaagráregyetem s. poljoprivred-

ni fakultetagrár-ipari adj. poljoprivredno-

in dustrijski agrárkérdés s. agrarno pitanjeagrármérnök s. agrarni inženjeragrárolló s. razlika u ceni između

poljoprivrednih i industrijskih proizvoda

agrárország s. agrarna/poljopri-vredna zemlja

agrárpolitika s. agrarna politikaagrárszféra s. agrikultura, poljo-

privredaagrárszocialista adj. agrarni so-

cijalistaagrártárca s. ministarstvo poljo-

privredeagrártudomány s. agrarna naukaagrártudományi adj. ~ egyetem

poljoprivredni fakultetagresszió s. agresija, napad (čin

agresije, napada)agressziós adj. agresorski, na-

padački agresszív adj. agresivan, provo-

kativan, nasrtljivagresszivitás s. agresivnostagresszor s. agresor, napadačagrobiologia s. agrobiologijaagrokémia s. agrohemijaagronómla s. agronomijaagronómus s. agronom, inženjer

poljoprivrede

agrotechnika s. agrotehnikaágseprű s. metla od grana-ágú sufiks -krak, öt~ csillag pe-

tokraka zvezdaagy s. 1. mozak, cerebrum 2. mo-

zak; az ~ára megy vm nešto ga izluđuje, ide mu na živce 3. kundak

ágy s. 1. krevet; lefekszik az ~ba leći/otići u krevet; ~ban fekszik ležati/biti u krevetu; ~ban fek­vő bolesnik koji leži u krevetu, vezan za krevet, ~ban marad ostati u krevetu; ma ~ban ma­radok danas ću ostati u kreve-tu; három hétig nyomta az ~at tri nedelje je ostao u kreve-tu; felkel az ~ból ustati, usta-ti iz kreveta; vknek az ~ánal kraj nečije postelje; ~at (meg)vet namestiti krevet; emeletes ~ krevet na sprat; ki mint ve­ti ~át, úgy alussza álmát (ka-ko si namestio krevet, tako ćeš spavati) kako poseješ, tako ćeš i požnjati 2. → ágyás 3. kori-to reke

ágy- krevetski, posteljniagyafúrt adj. pokvaren, prepre-

den, vešt, lukav; ~ kópé vešta vrdalama

agyag s. glina, ilovača; égetett ~ pečena glina, terakota; ~ból való zemljani, napravljen od pečene gline

agyagáru s. grnčarijaagyagbánya s. nalazište glineagyagedény s. zemljano posuđe,

grnčarijaagyaggalamb s. glineni golubagyaggalamb-lövészet s. puca-

nje u glinene goluboveagyagipar s. keramika agyagminta s. uzorak glineagyagos adj. glineniagyagpala s. glineni škriljacagyal v. lupati glavu, intenziv-

no razmišljati; egész nap azon

agyal

12

~tunk, hogy... čitav dan smo lupali glavu o tome, da...

agyalágyult adj. malouman, ble-sast

agyalapi adj. ~ mirigy hipofizaagyar s. kljova, očnjakágyas I. adj. 15 ~ kórterem pet-

naestokrevetna bolnička soba II. s. konkubina, naložnica; → egyágyas → kétágyas

ágyás s. lejaágyaz v. nameštati/ raspremi-

ti krevetágyazás s. nameštanje krevetaagybaj s. → elmebajágybavizelés s. mokrenje u kre-

vet, urinarna inkontinencijaágybavizelő s. osoba koja mokri

u krevetagybeli adj. mentalni; ~ képesség

mentalna sposobnostágybetét s. dušek, madracágybontás s. → ágyazásagyburok s. → agyhártyaagydaganat s. moždani tumorágydeszka s. krevetska daskaágyék s. slabineágyékcsigolya s. lumbalni kičme-

ni pršljenágyéki adj. lumbalniágyéksérv s. lumbalna hernia/

kilaágyékzsába s. lumbago, krsto-

boljaágyéktáji adj. lumbalni, u lum-

balnoj regiji ágyelő s. tepih, prostirka ispred

krevetaagyelszívás s. odliv mozgovaagyérelmeszesedés s. arterio-

skleroza mozga/moždanaágyfej s. čelo kreveta/posteljeagyfélteke s. moždana hemisfe-

ra/polovina mozga; jobb bal ~ desna/leva hemisfera mozga

agyhalál s. moždana smrt (pre-stanak moždanih funkcija)

agyhártya s. moždana opna

agyhártyagyulladás s. meningi-tis, upala mozga

ágyhuzat s. posteljna agyideg s. moždani nervágyikó s. krevet, poljski krevetágykabát s. penjoaragykéreg s. korteks, možda-

na koraágy keret s. ram krevetaagykontroll s. kontrola umaagykoponya s. lobanjaagylágyulás s. omekšanje mozgaágymelegítő s. termofor, elek-

trično ćebeagyműködés s. moždana funkci-

ja, cerebralna aktivnostágynemű s. posteljinaágyneműtartó s. prostor/fioka

za držanje posteljine; ~ nélkül bez fioke za posteljinu

agyonbeszél v. nagovaratiagyoncukroz v. presladiti (staviti

u nešto previše šećera)agyoncsap v. → agyonütagyoncsépelt adj. banalan, otr-

canagyondédelget v. razmaziti, te-

tošitiagyondicsér v. preterano hvalitiagyondíszít v. preterano ukrasitiagyondolgoztat v. uništiti neko-

ga suviše velikim radom, izra-bljivati

agyondolgozza magát v. prete-rati sa radom (svojim), satrti se od posla

agyonfáraszt v. izmoriti nekogaagyonhajszol v. naterati neko-

ga da preterano radi; ~t jako se umoriti

agyonhallgat v. prećutatiagyonhasznált adj. izanđaoagyonizgatja magát v. biti smrt-

no zabrinutagyonkínoz v. izmučitiagyonlő v. ubiti iz vatrenog oruž-

ja, upucati; agyonlövi magát upucati se

agyonlövés s. streljanje

agyalágyult

13

agyonlövetés s. → agyonlövés agyonnyom v. zgnječitiagyonreklámoz v. reklamirati ne-

što svuda, preterati sa rekla-miranjem

agyonrúg v. išutirati nekogaagyonstrapál v. ~ja magát pre-

terati sa radom, iscrpsti se od posla

agyonsújt v. pretući agyonszúr v. izbosti do smrtiagyontapos v. zgaziti, ubiti ga-

ženjemagyontipor v. → agyontaposagyonüt v. 1. ubiti; ha ~nek, se

tudom ne znam, da me ubiješ; ubij me ako znam 2. ~i az időt prekraćivati vreme

agyonver v. prebiti nekoga do smrti

agyonzúz v. smrskati nekoga/nešto

ágyrajáró s. osoba koja uzima prenoćište

agyrázkódás s. potres mozga; ~t szenved imati potres mozga

agyröntgenfelvétel s. encefalo-gram, rendgenski snimak moz-ga

agysebészet s. hirurgija mozgaagysejt s. moždana ćelijaagysérülés s. povreda mozga,

moždana lezijaagyszélhűdés s. cerebralna apo-

pleksija, moždana kapagyszövet s. moždano tkivoagyszülemény s. opsena, fantaz-

magorija (u književnosti)ágytakaró → ágyterítőágytál s. guska (za mokrenje)agytekervény s. moždana vijugaágyterítő s. krevetski pokrivačagytorna s. mentalna vežba,

mozgalicaagytröszt s. trust mozgovaágyú s. top; ~t elsüt opaliti iz to-

paágyúcső s. topovska cevágyúdörgés s. topovska paljba

ágyúgolyó s. topovsko đuleágyúlövés s. topovska paljbaágyúnaszád s. topovnjačaágyús s. artiljeracágyúszó s. zvuk topaágyútűz s. topovska paljba/vatraágyúz v. pucati iz topaágyúzás s. topovska pucnjava;

kanonadaagyvelő s. mozak agyvelőgyulladás s. zapaljenje

mozga, encefalitisagyvérszegénység s. cerebralna

anemijaagyvérzés s. moždani udar, ~t

kap imati moždani udarahány pron. koliko; ~at csak

akarsz koliko želiš meghaltak mind, ~an voltak svi koliko ih je bilo su mrtvi

ahelyett adv. umesto ahhoz adv. do toga, do onoga, k

tome, k onome ~ a baráthoz k onom prijatelju

áhít v. čeznuti (za nečim)ahogy adv. kao što, kako; ~ aka­

rod/tetszik kako hoćeš/želiš; ~ a dolgok most állnak kako stvari sada stoje; úgy, ~ mon­dom baš kao što kažem

ahogyan → ahogyahol adv. 1. gde; 2. ~csak gde

godahonnan adv. 1. odakle; 2. ~ csak

odakle godahonnét adv. → ahonnanahova, ahová adv. 1. kuda; 2. ~

csak kud godAIDS abbrev./s. AIDS, sida; ­ben

meghal umreti od AIDS-aAIDS-beteg s. čovek oboleo od

AIDS-aAIDS-es adj. zaražen AIDS-omajak s. 1. usna; ajkába harap, aj­

kát harapdálja ugristi se za usnu; ajkát biggyeszti pući-ti usne

ajak-fog adj. usneno zubni su-glasnik

ajak-fog

14

ajakhang s. usneni suglasnikajakos I. adj. usnat; II. s. usnaticeajakrúzs s. ruž, karminajándék s. dar, poklon; ~ba kap

dobiti na poklon; ~ot ad vknek dati nekome poklon; ~ lónak ne nézd a fogát poklonu se u zube ne gleda

ajándékbolt s. suvenirnica, rad-nja u kojoj se kupuju pokloni

ajándékcsomag s. poklon paketajándékcsomagolás s. omot za

pokloneajándékkönyv s. poklon knjigaajándékoz v. pokloniti/poklanja-

ti, darovati, darivati, džabaisati ajándékozás s. darovanje, pokla-

njanjeajándékozási adj. ~ szerződés

ugovor o poklonuajándékozó s. poklonilac, daro-

davac ajándéktárgy s. poklon, suvenirajándékutalvány s. poklon-va-

učerajánl v. 1. preporučiti (nešto ne-

kome), predložiti da..., save-tovati nekome da..., nuditi ro-bu na prodaju; azt ~om, hogy ... predlažem da ...; savetu-jem vam da... 2. posvetiti knji-gu nekome 3. ~va ad fel levelet predati preporučeno pismo; → figyelem

ajánlás s. preporuka, posvetaajánlat s. ponuda, predlogajánlatos adj. preporučljiv ajánlkozás s. nuđenjeajánlkozik v. nuditi se za nešto

(da nešto uradi)ajánló adj. preporučilac; ~ sorok

(pismena) preporukaajánlólevél s. pismo preporukeajatollah s. ajatolah ajnároz v. milovati, mazitiájtatos adj. pobožanájtatoskodik v. izgovarati moli-

tve, moliti se

ájtatosság s. 1. pobožnost 2. molitva

ajtó s. vrata; ~n belép ući na vra-ta; kopogtat az ~n kucati na vrata; ~t becsuk zatvoriti vra-ta; ~t bezár zaključati vrata; ~t kinyit otvoriti vrata; ~t mutat vknek pokazati nekome vrata (isterati ga iz kuće)

ajtócsengő s. zvono na vratimaajtófélfa s. dovratakajtókilincs s. kvakaajtókopogtató s. zvekirajtókulcs s. ključ od vrataajtónálló s. vratar, portirajtónyikorgás s. škripanje vrataajtószám s. broj na vratimaajtószárny s. krilo vrataajtótok s. okvir vrataájul v. onesvestiti seájulás s. nesvestica, kolaps; ~

környékezi biti na ivici nesve-sti, osećati nesvesticu; ~ba esik onesvestiti se

ájult adj. onesvešćenajz v. stimulisatiajzószer s. stimulansakác s. bagremakácfa s. 1. → akác 2. bagremo-

vinaakácméz s. bagremov medakad. abbrev. → akadémiaiakad v. 1. biti zaglavljen/uhvaćen

u nečemu; kezébe~ pasti ne-kome u ruke 2. vmre ~ naleteti na nešto; vkre ~ naleteti na ne-koga,; → nyom2

akadály s. 1. prepreka 2. poteš-koća; semmi ~a! slobodno to uradi!, nema problema; a pénz nem ~ novac nije problem; ~ba ütközik naleteti na poteškoće 3. prepona u trci

akadályfutás s. trka s prepona-ma

akadályoz v. sprečiti nešto, ome-tati nekoga u nečemu; ~ vkt vmben sprečiti nekoga da ne-što uradi; semmi sem fog ~ni

ajakhang

15

abban, hogy ... ništa me ne-će sprečiti da...; ~za forgalmat ometa saobraćaj

akadályoztatás s. ~ esetén u slu-čaju i za slučaj prepreke; ~ mi­att zbog sprečenosti/ zapre-čenosti

akadálytalan adj.nesmetan; slo-bodan

akadálytalanul adv. bez zapre-ke/ prepreke/ smetnje, ne-smetano

akadályverseny s. trka na prepo-ne i sa preponama

akadékoskodik v. zvocati, pravi-ti smetnje, tražiti greške; ne ~ j! ne zvocaj!

akadékoskodó s. čangrizalo, zvo-calo

akadémia s. 1. akademija; Ma­gyar Tudományos A~ Mađar-ska akademija nauka; 2. ko-ledž, fakultet

akadémiai adj. akademskiakadémikus I. adj. akademski

II. s. akademik, član Akademijeakadémista s. student akademijeakadozás s. 1. mucanje 2. zasta-

janje mašineakadozik v. zastajati u radu (ma-

šina zastaje u radu)akar v. 1. želeti/hteti nešto; mit

~sz? šta hoćeš?; ahogy ~od ka-ko hoćeš; elmehetsz, ha ~sz možeš da odeš ako želiš; meny­nyit ~ érte? koliko traži za to? 2. nameravati; ~ vmt tenni na-merava da nešto uradi; éppen ezt ~tam mondani baš sam ovo nameravao da kažem; mit ~ sz ezzel mondani? šta hoćeš time da kažeš?; nem ~sz ve­lem jönni? ne želiš li da ideš sa mnom?; 3. nem ~ indulni neće da se pokrene/neće da startu-je → akarva

akár adv. I. ma, makar; ~ el se gyere makar i ne došao ~ el is mehet ma, može i da ode;

II. conj. baš/skoro kao; onakav, ~ az anyja on je ista majka

akarás s. voljnost, odlučnost, vo-lja

akarat s. volja, želja, sloboda; le­gyen ~a szerint pustiti ga da radi kako mu volja; ~om ellené­re protiv moje volje; ~ból, ~ tal voljno, namerno

akaratátvitel s. prenos nečije vo-lje (telepatijom ili hipnozom)

akaraterő s. snaga voljeakaratgyengeség s. slaba voljaakarat hiány s. nedostatak voljeakarati adj. voljanakaratlan adj. nenameran, nevo-

ljan, slučajan, spontan; ~ul ne-voljno, nenamerno

akaratnyilvánítás s. ispoljavanje volje, izražavanje volje

akaratos adj. samovoljan, tvr-doglav

akaratoskodik v. postupati sa-movoljno, biti samovoljan; jo-guniti se

akaratszabadság s. sloboda voljeakarattalan adj. 1. → akaratlan

2. bez svoje voljeakárcsak conj. baš kao, isti kao, ~

az apja isti je otac (ponaša se kao njegov otac)

akárhogy adv. bilo kakoakárhogyan → akárhogyakárhol adv. 1. gde god 2. bi-

lo gdeakárhonnan adv. odakle godakárhonnét adv. → akárhonnanakárhova, akárhová bilo kamo,

kamo god, kamo mu dragoakárki pron. 1. ko god 2. bilo ko;

ő nem ~nije on bilo ko akármeddig adv. dokle godakármelyik pron. ma kojiakármennyi pron. ma kolikoakármennyiszer pron. ma koli-

ko putaakármerre adv. kuda godakármerről adv. otkud god

akármerről

16

akármi pron. bilo šta; ez nem ~ovo nije bilo šta!

akármikor adv. kad god, bilo kadakármilyen pron. 1. → bármi-

lyen 2. nem ~ ember az! → akárki

akarnok s. beskrupulozni čovek, karijerist

akarodzik v. nem ~ ik dolgozni ne radi mi se

akarva adv. ~, nem ~, ~ akaratlan nenamerno, slučajno

akaszkodik v. držati se (nečega)akaszt v. obesiti, okačitiakasztás s. vešanje, kačenjeakasztó s. vešalica, omča na ka-

putuakasztófa s. vešala akasztófahumor s. galgenhumor akasztófáravaló s. → akasztó-

favirágakasztófavirág s. obešenikakasztóhorog s. kukaakasztós szekrény s. garderoberakasztott adj. obešeni akcentus s. akcenat; idegen(es)

~sal beszél govori stranim ak-centom

akceptál v. prihvatiti nešto, složi-ti se sa nečim

akció s. akcija, aktivnost, kampa-nja (u preduzeću), rasprodaja; ~ba lép krenuti u akciju; rend­őrségi ~ racija

akciócsoport s. specijalni policij-ski odred, specijalci

akciófilm s. akcioni filmakcióképes adj. sposoban za ak-

ciju, efikasanakcióképesség s. efikasnostakciós adj. ~ áron roba na popu-

stu, specijalna ponuda; ~ köny­vek knjige sa popustom; ~ter­mékek proizvodi sa sniženim cenama

aki pron. ko; ~ csak ko god; ~k koji; azok, ~k oni koji; az, ~ onaj ko

akként adv. → akkepp(en)

akképp (en) adv. dakle, onda, u tom smislu

akklimatizáció s. prilagođavanje, privikavanje

akklimatizálódik v. priviknuti se, aklimatizovati se, → alkalmaz-kodik 2

akkor adv. onda, tada, már ~ već tada; az ~ volt to je bilo tada

akkora pron. toliki, onoliki akkorában adv. → akkoribanakkorára adv. do tadaakkord s. akordakkori adj. ondašnji, tadašnji akkoriban adv. onda, tadaakkoron adv. → akkoribanakkorra adv. do tada, do tog vre-

menaakkortájt adv. → akkortájbanakkreditáció s. akreditacijaakkreditál v. akreditovatiakkreditálás s. → akkreditációakku s. → akkumulátorakkumuláció s. akumulacijaakkumulál v. akumuliratiakkumulátor s. akumulator; le­

merült/kimerült az ~ akumula-tor je prazan, baterija je pra-zna

akna s. 1. (rudarsko) okno; 2. mi-na

aknakutató s. detektor za mineaknamező s. minsko poljeaknamunka s. intrige, mahinacijeaknarakó s. mineraknásít v. miniratiakol s. tor, obor za ovceákombákom s. žvrljotina, škra-

botinaaközben adv. u međuvremenu,

međutimakrobata s. akrobataakrobatamutatvány s. akroba-

cijaakrobatikus adj. akrobatskiakromatikus adj. ahromatskiakrosztichon s. akrostihaksi s. → akkumulátorakt s. akt; ~ot slikati akt

akármi

17

akta s. dokument, fajlaktacsomó s. dosijeaktatáska s. aktentašnaaktfotó s. golišava fotografijaaktív adj. 1. aktivan; ~ választó­

jog pravo glasa 2. → tényleges aktíva s. 1. ~k és passzívák akti-

ve i pasive 2. aktiv (grupa ljudi) 3. aktivista

aktivál v. aktivirati, okinutiaktiválás s. aktivacijaaktivista s. → aktíva 3aktivitás s. aktivnost, aktivizamaktivizál v. aktivirati; jó lenne, ha

~nád magad bilo bi bolje da se aktiviraš

aktuális s. aktuelanaktualitás s. aktuelnostaktus s. čin, delo, nemi ~ seksu-

alni aktakut adj. akutanakvarell s. akvarelakvarellfestő s. akvarelistakvarellista s. → akvarellfestő akvárium s. akvarij(um) al- prefiks donji, pod-, vice-ál- prefiks lažan, tobožnji, privi-

dan, pseudoalá I. postpozicija ispod, pod; a

villamos ~került pao je pod tramvaj; vk befolyása ~ kerül pasti pod nečiji uticaj II. adv. fel s ~ gore dole III. prefiks pod

aláaknáz v. 1. rudariti, kopati pod zemljom 2. → aláás

aláás v. potkopati, narušiti zdrav-lje

alabástrom s. alabaster alább adv. niže, dole, ispodalábbhagy v. uminuti, popustiti,

jenjavati; a fájdalom ~ott bol je uminuo

alábbi adj. dole navedeni, slede-ći; az ~ tények sledeće činje-nice; az ~ fejezet dole nave-den pasus

alábbszáll v. pasti, snižavati sealábbvaló adj. nižeg čina, slabi-

jeg kvaliteta, inferioran

alábecsül v. potcenitialábukik v. zaroniti; zagnjuriti a

nap ~ik sunce zalazi iza hori-zonta

alábuktat v. pognuti se, sagnu-ti se

alacsony adj. nizak; ~ terme­tű sitne građe, mali, nizak ra-stom; ~származású niskog po-rekla, koji pripada nižem druš-tvenom sloju;

alacsonyan adv. nisko; ~ fekvő nisko ležeći; ~ repül nisko leteti

alacsonyít v. smanjiti, sniziti, re-dukovati

alacsonyrendű adj. inferioran, nižeg reda

alacsonyság s. niskost, nizina, mala nadmorska visina

aládúcol v. podupreti, podupiratialáértékel v. potcenitialáfolyik v. teći ispod nečegaaláfut v. trčati ispod nečegaaláfűt v. → befűt 2alagcső s. cev za drenažu, odvod-

na cevalagcsövez v. vršiti drenažualagcsövezés s. drenaža, dreni-

ranjealagsor s. suterenalagút s. tunel; látja már az ~ vé­

gét već vidi kraj tunelaalágyújt v. potpalitialáhúz v. 1. podvući 2. naglasiti,

istaknutialáhúzás s. podvlačenjealáír v. potpisati, svedočiti; ~

om to potpisujem (slažem se s tim);

aláírás s. 1. potpisivanje (imena) 2. potpis; ~ával ellát potpisa-ti nešto

aláírásgyűjtés s. skupljanje pot-pisa (npr. u političkoj kampa-nji)

aláíratlan adj. nepotpisanaláíró s./adj. potpisnik, potpisani alak s. 1. forma, oblik, stas, drža-

nje, građa; jó ~ja van ima do-

alak

18

bar stas; ~ot ad formirati, obli-kovati, dati formu;~ot ölt pri-miti oblik 2. mladić, tip, lik; jó ~! dobar tip; furcsa egy~ ču-dan tip 3. junak (u književnosti) 4. forma (jezička)

alakformáló adj. ~ tréning fit-nes trening, trening za obliko-vanje tela

alaki adj. formalan, koji se odno-si na formu; ~ nehézség tehnič-ka poteškoća

alakiság s. formalnostalakít v. 1. formirati, oblikova-

ti, prepraviti 2. glumiti 4. os-novati, formirati (npr. vladu) 5. transformisati, pretvoriti

alakítás s. 1. formiranje, ob li ko-va nje, prepravka (odeće) 2. in-ter pre ta cija, izvedba

alakítható adj. elastičan, savitljivalakíthatóság s. plastičnost alakmás s. dvojnikalakoskodás s. licemerje, pretva-

ranje, hipokrizijaalakoskodik v. pretvarati sealakoskodó I. adj. pretvoran, li-

cemeran II. s. licemeralakpár s. dubleti, duplikatialakszerű adj. formalanalakszerűség s. formalnostalaktalan adj. bezobličan, amor-

fan, deformisanalaktan s. morfologijaalaktani adj. morfološkialakú adj. -oblika, -forme, -izgle-

da; jó ~ dobro oblikovan, pro-porcionalan; szép ~ nő zgod-na žena

alakul v. 1. dobiti oblik, biti for-miran; 2. pretvoriti se (u ne-što) 3. biti formiran, osnovan

alakulás s. formiranje; az árak ~a formiranje/promena cena

alakulat s. 1. konfiguracija 2. for-macija, jedinica

alakuló adj. ~ közgyűlés osnivač-ka skupština; osnivačka kon-

ferencija; ~ban/~félben van u procesu osnivanja

alakváltozás s. metamorfoza, promena oblika/forme

alakváltozat s. varijantaalakvas s. oblikovano gvožđealakzat s. formacija, sklop, kon-

figuracijaalámerít v. zaroniti, udubiti se alámerül v. zaroniti, potonuti alamizsna s. milostinjaalámos v. podlokati, podriti alamuszi adj. podmukaoalánéz v. 1. gledati (ispod neče-

ga) 2. gledati s visinealany s. 1. subjekat; általános ~

impersonalni subjekt 2. kísér­leti ~ subjekat za lekarsko pra-ćenje

alanyeset s. nominativalap s. 1. baza, osnova, temelj;

~jában véve u osnovi, suštin-ski; vmnek ~ján na osnovu ne-čega; milyen ~on (gyanúsítod)? po kom osnovu (ga tereti-te)? ~ul szolgál služi kao osno-va; 2. osnovna novčana sred-stva, fond

alapadag s. osnovna dozaalapalak s. osnovni oblik, osnovaalapállás s. osnovna pozicija/stavalapanyag s. 1. osnovni mate-

rijal, sirovina 2. osnovna sup-stanca

alapár s. osnovna cenaalapbeállítások s. podrazumeva-

na podešavanjaalapbér s. osnovna plataalapdíj s. osnovna taksaalapélelmiszerek s. osnovne ži-

votne namirnicealapelem s. 1. osnovni element/

sastojak nečega 2. ~ek osnove (npr. fizike)

alapelv s. osnovni/bazični prin-cip

alapértelmezett adj. podrazu-mevan (u informatici); ~ hely podrazumevana lokacija

alakformáló

19

alapeszme s. osnovna misao, ideja

alapfal s. noseći zidalapfeltétel s. osnovni/ glav-

ni uslovalapfogalom s. osnovna ideja/

pojamalapfok s. pozitivalapfokú adj. početni/ najniži ni-

vo, početni; ~ nyelvtanfolyam kurs za početnike

alapgondolat s. → alapeszme alapigazság s. aksiomalapismeretek s. osnovna znanjaalapít v. osnovati; családot ~ zas-

novati porodicu; ~tatott 1969­ben osnovan 1969. godine.

alapítás s. osnivanjealapító I. adj. ~ okirat akt o osni-

vanju, osnivački akt; II. s. osni-vač

alapítvány s. fondacija, fond, za-dužbina;

alapjelentés s. osnovno značenjealapkérdés s. osnovno/glavno pi-

tanje (tema)alapkiképzés s. osnovni treningalapkoncepció s. osnovna kon-

cepcijaalapkő s. kamen temeljacalapkőletétel s. postavljanje ka-

mena temeljcaalapkövetelmény s. preduslov,

osnovni zahtevalapkutatás s. osnovne pretragealaplap s. matična pločaalapművelet s. a négy ~ četi-

ri osnovne matematičke ope-racije

alapműveltség s. osnovno obra-zovanje

alapokmány s. poveljaalapos s. 1. temeljan; ~ ember

temeljan čovek 2. opravdanalaposan adv. temeljno, iscrpnoalaposság s. temeljnostalapoz v. 1. postaviti temelj (ku-

će) 2. bazirati na nečemu; gya­núját arra ~za, hogy njegova

sumnja zasniva se na činjenici da; mire ~od a véleményedet? na čemu se zasniva tvoje mi-šljenje? 3. uraditi prvi premaz

alapozás s. 1. pripremni radovi 2. grundiranje (slike)

alapozó adj. osnovni kurs, pr-va godina

alapozófesték s. osnovna boja/premaz

alapozókrém s. krema za pod-logu

alappéldány s. originalalappillér s. potporni stubalappont s. osnovna tačkaalaprajz s. nacrt, skicaalapszabály s. osnovno pravilo alapszabály-ellenes adj. suprot-

no statutu udruženja alapszik v. → alapulalapszín s. 1. osnovna boja

2. podloga (npr. kod krečenja)alapszó s. osnovaalapszókincs s. osnovni rečnikalapszükségletek s. osnovne po-

trebe alaptalan adj. neosnovan, bez

osnovane sumnje (npr. tužba); ~ hírek lažne vesti, tračevi

alaptermészet s. (nečija) prava priroda

alapterület s. osnovna površina/prostor

alaptétel s. princip, načeloalaptőke s. kapital, osnovni ka-

pitalalaptörvény s. osnovni zakon,

statutalaptulajdonság s. osnovna oso-

bina predmeta, osnovna ka-rakterna crta čoveka

alapul v. zasnivati se na nečemu: tényeken ~biti zasnovan na či-njenicama; tévedésen ~ biti za-snovan na zabludi

alapvetés s. postavljanje teorijealapvető adj. suštinski, osnov-

ni; ~ fontosságú, ~en fontos od

alapvető

20

suštinskog značaja; ~en u os-novi/suštini

alapvicc s. otrcani/bajati vicalapvonás s. osnovna crta, ka-

rakteristična crta alapzat s. temelj, postolje, po-

stoljeálarc s. maska; ~ot levet zbaciti

masku, pokazati pravo lice; ~ot ölt maskirati se

álarcos adj. maskirani; ~ játék/felvonulás maskarada; fegyve­res ~ férfi naoružan i maskiran muškarac

álarcosbál s. maskenbalalárendel v. podrediti nekome/

nečemu; ~i magát vknek/vm­nek podrediti se nekome/ne-čemu

alárendelés s. podređivanje (ne-kome/nečemu)

alárendelő adj. podređenialárendelt I. adj. podređen (ne-

kome/nečemu); ~ szerepe van vmben biti manje važan u ne-čemu; ~ mellékmondat spo-redna rečenica; ~útvonal spo-redni put; útkeresztezés ~ út­vonallal ukrštanje sa spored-nim putem II. s. podređeni; potčinjeni; ~jei szeretik popu-laran je kod potčinjenih, vole ga njegovi radnici

alárendeltség s. podređenostalarmíroz v. alarmirati, dići uz-

bunualászáll v. poniziti se, pasti ispodAlaszka Aljaskaalaszkai adj./s. aljaski, stanov-

nik Aljaskealászolgája! interj. vaš ponizni

sluga!alátámaszt v. potkrepiti, podu-

preti adatokkal támasztotta alá érvelt svoje argumente je potkrepio podacima

alátámasztás s. podržavanje, po-dupiranje

alátesz v. staviti (nešto ispod ne-čega drugog)

alátét s. podrška, potpora, pod-metač (za čašu)

alátol v. gurnuti (nešto ispod ne-čega)

alatt postpozicija/adj. ispod, pod, niže, alattunk laknak stanu-ju ispod nas; ~m járt iskolá­ba on je bio u nižem razredu od mene

alattomban adv. krišom, potajnoalattomos adj. podmukao, po-

daoalattomosság s. podmuklost,

podlostalattvaló s. podanikalávaló adj. gadan, podao, nizak

(po ponašanju), nitkovalávalóság s. podmuklost, ga-

dostalávet v. podvrgnuti , podredi-

ti nešto nečemu; ~i magát vm­nek podrediti se nečemu; ~i magát egy műtétnek podvrg-nuti se operaciji

alávetett adj. podvrgnut, potči-njen

alázat s. poniznost, pokornost; ~tal pokorno

alázatos adj. pokoran, ponizan, krotak, servilan, poslušan; ~ szolgája vaš pokorni sluga; ~an pokorno; ~an viselkedik po-korno se ponaša, pokazuje po-štovanje

alázatoskodik v. pokoravati se, ponižavati se

alázuhan v. pasti, tresnuti dolealbán adj./s. albanski, AlbanacAlbánia Albanijaalbániai adj. albanski, iz Albanijealbérlet s. 1. podstanarstvo,

podzakup 2. → albérleti szo-ba; ~ben lakik živi kao podsta-nar; ~be megy /költözik seliti se u iznajmljeni stan

albérleti adj. ~ szoba podstanar-ska soba

alapvicc

MAGYAR-SZERB KÉZISZÓTÁRMAĐARSKO-SRPSKI REČNIK

MA

GYA

R-S

ZER

B

KÉZ

ISZ

ÓTÁ

RM

AĐ

AR

SKO

-SR

PSK

I R

EČN

IK

Dušica Drev SpasojevićJelena Vukmirović

Dušica Drev Spasojević

Jelena Vukmirović

I S B N 9 7 8 - 8 6 - 6 2 9 3 - 0 1 7 - 0