Módszertani útmutató az ivóvíz ólom tartalmával kapcsolatos … · 2018. 7. 26. · 1 Módszertani útmutató az ivóvíz ólom tartalmával kapcsolatos lakossági tájékoztatáshoz

1

Módszertani útmutató az ivóvíz ólom

tartalmával kapcsolatos lakossági

tájékoztatáshoz 2. verzió

Alprojekt/munkacsoport megnevezése:

„C” KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY / C.I. munkacsoport

Eredménytermék készítésének dátuma: 2018.

2

Készítette az EFOP 1.8.0-VEKOP-17-2017-00001

„Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című projekt

„C” KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY / C.I. munkacsoportja.

A projekt a Széchényi 2020 program keretében valósul meg.

Eredménytermék készítője: Budafoki Dóra, Bufa-Dőrr Zsuzsanna, Hofer Ádám, Izsák Bálint,

Lőrincz Anna, Sebestyén Ágnes, Sinkovics Szilvia, Tóth Ágnes, Törő Károly,

Szakértők: Dr. Vargha Márta, Tornainé Kálmán Emese, Finta Viktória, Pozderka Virág

Előterjesztő: Aláírás

Munkacsoport vezető neve: Hofer Ádám ...........................................

Jóváhagyó: Aláírás

Alprojekt vezető neve: Dr. Pándics Tamás ...........................................

Szakmai vezető: Dr. Oroszi Beatrix ...........................................

Konzorcium vezető: Országos Közegészségügyi Intézet

(Konzorciumi tag: )

3

Kedves Kollégák! Az Országos Közegészségügyi Intézeten (továbbiakban: OKI) belül elindult az EFOP 1.8.0-

VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése”elnevezésű

komplex népegészségügyi projekt, amelyen belül a C.I. munkacsoport (továbbiakban: Munkacsoport)

feladata az ivóvíz általi ólom bevitel hazai vizsgálata.

A megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz fontos szerepet játszik az emberi egészség

szempontjából. Az ivóvíz minősége jelentősen változhat a vízforrástól a fogyasztói csapig, vannak

olyan, ún. másodlagos szennyezők, amelyeknek a fő forrása a vízelosztó hálózat, illetve az épületek.

lakások belső hálózata. Az egyik ilyen szennyező az ólom. Az ólom egy nehézfém, amelynek káros

egészséghatásai régóta ismertek. Az ivóvízben lévő ólom fő forrása a régi városmagokban, régi

épületekben még sok helyen megtalálható ólomcsövek. Az épületek, lakások belső hálózatán

bekövetkező vízminőségi változás a tulajdonos felelőssége.

Az ivóvíz általi ólom bevitel a fogyasztó tudatos döntésével jelentősen csökkenthető, így a

téma szempontjából a lakosság tájékoztatása kiemelt jelentőségű, emiatt a Munkacsoport fő célja a

lakossági tájékoztató anyagok fejlesztése és minél szélesebb körű terjesztése. Az ólom káros

egészséghatásai tekintetében a várandósok és kisgyermekek tekinthetők a fő kockázati csoportnak,

így az ő tájékoztatásuk kiemelten fontos. A lakosság minél szélesebb körű tájékoztatásába szeretnénk

a helyi, közegészségügyben érintett kollégákat bevonni, hogy a helyi lakosok, főként a kockázati

csoport, illetve gyermekintézmények tájékoztatásával, illetve a - tájékoztató anyagink fejlesztése

érdekében tervezett- kutatásainkba történő bevonással támogassák ezt a célt. A lakossági

tájékoztatásban a Munkacsoport e-mailen keresztül folyamatos támogatást biztosít az

[email protected] e-mail címen keresztül, de akár a lakossági érdeklődőket is lehet ezekre

az e-mail címekre irányítani.

Jelen Módszertani útmutatót abból a célból állítottuk össze, hogy segítsük vele ezt a munkát.

Az Módszertani útmutató első részében (I-VI. fejezetek) összeszedtük Önöknek egységes

szerkezetben a főbb témakörökkel kapcsolatos legfontosabb információkat, kiemeltük a főbb

kommunikációs üzeneteket, illetve azt, hogy mire érdemes figyelni a tájékoztatás során. Azok az

üzenetek, amelyek több témához is kapcsolódnak, mindegyiknél szerepelnek. Ennek az egyik oka az,

hogy a legfontosabb üzeneteket igyekeztünk minél inkább kiemelni, másik oka, hogy szeretnénk, ha

ezt a Módszertani útmutatót akár kézikönyvként tudnák hasznosítani. A Módszertani útmutató

második részében (VII. fejezet) ezeket a témakörökhöz részletesebb szakmai háttéranyagot

állítottunk össze azoknak, akik egy-egy téma iránt érdeklődnek.

Reméljük, hogy hasznosnak találják a munkacsoport által összeállított Módszertani

útmutatót, és jól tudják majd alkalmazni a mindennapi munkájuk során!

A szíves közreműködésüket nagyon köszönjük!

mailto:[email protected]

4

TARTALOMJEGYZÉK I. Általános tájékoztató az ólom helyzetről .............................................................................................. 6

A téma rövid összefoglalása ................................................................................................................ 6

Célcsoport ............................................................................................................................................ 6

Időtartam .............................................................................................................................................. 6

Főbb üzenetek megfogalmazása ......................................................................................................... 6

Hogyan kommunikáljunk? .................................................................................................................... 7

II. A projekt általános bemutatása ........................................................................................................... 8

A téma rövid összefoglalása ................................................................................................................ 8

Alprojektek: .......................................................................................................................................... 8

C.I munkacsoport: A lakosság ivóvíz eredetű ólom expozíciójának felmérése és értékelése. ........... 9

Célcsoport .......................................................................................................................................... 10

Időtartam ............................................................................................................................................ 10

Főbb üzenetek megfogalmazása ....................................................................................................... 10

Hogyan kommunikáljunk? .................................................................................................................. 11

III. „Nyitott Laboratórium” program ........................................................................................................ 12

A téma rövid összefoglalása .............................................................................................................. 12

Célcsoport .......................................................................................................................................... 12

Időtartam ............................................................................................................................................ 12



IV. Feltáró monitoring program .............................................................................................................. 14


Célcsoport .......................................................................................................................................... 14

Időtartam ............................................................................................................................................ 14



V. Átmeneti megoldások ........................................................................................................................ 16

V/1. Ivóvíz utótisztító kisberendezések vizsgálata ................................................................................ 16


Célcsoport .......................................................................................................................................... 16

Időtartam ............................................................................................................................................ 17



V/2. Épületek bemenő ivóvizének kezelésére az ivóvíz ólom tartalmának csökkentése céljából ........ 19


Célcsoport .......................................................................................................................................... 19

Időtartam ............................................................................................................................................ 19

5



VI. Egészséghatás ................................................................................................................................. 21


Célcsoport .......................................................................................................................................... 21

Időtartam ............................................................................................................................................ 21



VII. Szakmai háttér ................................................................................................................................ 23

Általános tájékoztató az ólom helyzetről ............................................................................................ 23

„Nyitott Laboratórium” program .......................................................................................................... 25

Feltáró monitoring program ................................................................................................................ 26

Átmeneti megoldások - ivóvíz utótisztító kisberendezések vizsgálata .............................................. 29

Az otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések közegészségügyi szempontú engedélyezése és

szakvéleményezése ........................................................................................................................... 29

Átmeneti megoldások - épületek bemenő ivóvizének kezelésére az ivóvíz ólom tartalmának

csökkentése céljából .......................................................................................................................... 35

Egészséghatás .................................................................................................................................. 37

VIII. További információk ....................................................................................................................... 40

IX. Mellékletek ....................................................................................................................................... 41

6

I. ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ AZ ÓLOM HELYZETRŐL - avagy miért is kell

beszélnünk az ólomról?

A téma rövid összefoglalása

Az ivóvíz az egyik legfontosabb egészséget befolyásoló tényező, melynek hatása

egyes paraméterek, többek között az ólom tartalom tekintetében tudatos döntésekkel

befolyásolható. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mivel az ólom bizonyítottan káros az

egészségre.

Hazánkban az ivóvízellátás alapját képező ivóvízbázisokban, illetve a közüzemi

ivóvízellátó rendszerekben jellemzően nincs jelen ólom kimutatható mennyiségben. Az

épületek belső ivóvízhálózatában megtalálható anyagokból beoldódva azonban ún.

másodlagos szennyezőként ártalmas, határérték feletti mennyiségben is bekerülhet az

ivóvízbe. Az ivóvíz ólom tartalmának fő forrásai az ólomcsövek, melyek elsősorban a régi

városmagokban, illetve régen épült lakások belső ivóvízhálózatában még ma is

megtalálhatók.

Jelenleg kevés adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy mely települések,

településrészek és a populáció mekkora hányada kitett az ivóvíz általi ólom expozíció káros

egészséghatásainak, de az eddigi adatok alapján ez hazánkban is egy releváns probléma. Így

az ivóvíz általi ólom bevitel csökkentése kapcsán kiemelten fontos a lakosság megfelelő

tájékoztatása az ivóvíz ólom tartalmának lehetséges kockázatairól, a saját kitettségéről,

beavatkozási lehetőségeiről. Ebben kérnénk a továbbiakban az Önök segítségét.

Célcsoport

A projekt célcsoportja elsősorban az öreg városmagokban található régi (jellemzően

1970 előtt épült) épületek lakói, közülük is elsődlegesen a várandós kismamák,

kisgyermekek, illetve az ezeken a területeken működő gyermekintézmények. A gyermekekre

gyakorolt egészségügyi hatás felmérése céljából, alacsony kockázati szintű mintaterületről is

várunk jelentkezőket. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország bármely lakosa

részt vehet a projektben a „Nyitott Laboratórium”, illetve a Feltáró monitoring programok

keretein belül.

Időtartam

2017. július 1. - 2020. augusztus 31.

Főbb üzenetek megfogalmazása

A projekt legfőbb célja, hogy minél szélesebb körben felhívja a figyelmet az ivóvíz

ólom tartalmából eredő egészségügyi kockázatokra, és ezzel párhuzamosan tájékoztassa a

lakosságot az ivóvíz eredetű ólom bevitel által okozott káros hatások csökkentési

lehetőségeiről. Kiemelten fontos a régi épületekben lakók, különös tekintettel a

kisgyermekkel élők és várandós anyukák tájékoztatása. További fontos üzenet, hogy a

7

projekt ingyenes lehetőséget biztosít a lakosok számára, hogy bevizsgáltassák a csapvizüket,

illetve akár hosszú távú kutatásokban is részt vehetnek, különös tekintettel a fokozott

kockázatnak kitett egyénekre. Aki a kutatásban részt vesz, nemcsak a csapvize ólom

tartalmára vonatkozólag kap információt, hanem személyre szabott tanácsadásban is

részesül a további teendőkkel kapcsolatban. Fontos, hogy az ivóvíz fő forrása az épületek /

lakások tulajdonosainak felelősségi körébe tartozó belső vízhálózatok, így fontos felhívni arra

is a figyelmet, hogy a határértéket meghaladó ólom tartalom esetén a legtöbb esetben nem

a vízszolgáltató a felelős.

Hogyan kommunikáljunk?

Alapvető fontosságú, hogy a tájékoztatás során ne keltsünk pánikot, félelmet a

lakosokban, illetve ne váltsunk ki a csapvízzel kapcsolatos ellenérzést. Hívjuk fel a figyelmet a

kockázatokra, és egyúttal hangsúlyozzuk, hogy tudatos viselkedéssel a káros hatások

minimalizálhatóak. Érdemes elmondani, hogy a „Nyitott Laboratórium” program keretén

belül bárki ingyenesen megvizsgáltathatja a csapvizét. Továbbá hívjuk fel a figyelmet arra,

hogy további részletes tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők az [email protected]

e-mail címen. Különösen fontos a régi városmagokban, épületekben élők, a kisgyermekes

családok és a várandós nők értesítése.


8

II. A PROJEKT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA


Az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 számú projekt alapvető célja, hogy javuljon a

lakosság egészségi állapota, nőjön a születéskor várható élettartam és az egészségben

eltöltött életévek száma, csökkenjen a krónikus nem-fertőző betegségteher az ellátórendszer

megelőző tevékenységének fokozásával, a lakosság egészségtudatosságának növelésével és

a megelőzéssel kapcsolatos területi egyenlőtlenségek csökkentése által. Valamint az

egészségügyi alapellátási és népegészségügyi rendszer létrehozásának támogatása által a

témakört érintő feladatok összehangolásának javítása, az egészségügyi ellátás betegség

centrikus és a népegészségügy egészség központú szemléletmódjának ötvözésével.

A strukturális és szervezeti típusú fejlesztések mellett, a kiemelt szakterületekre

irányuló átfogó, komplex népegészségügyi programok megvalósítása nagymértékben hozzá

tud járulni a lakosság, illetve a jövő generáció egészségi állapotának javításához. A projekt

célja, hogy a projektbe bevont területeken terv szerint és összehangoltan valósuljanak meg

az egészségfejlesztési tevékenységek.

Alprojektek:

A. Népegészségügyi ellátórendszer és szolgáltatások fejlesztése

B. Lakóhelyközeli egészségügyi ellátás fejlesztése

C. A lakosság környezeti eredetű betegségterheihez kapcsolódó kockázatok felmérése és

értékelése

D. Betegbiztonság fejlesztése

A. Népegészségügyi ellátórendszer és szolgáltatások fejlesztése

Célok:

A népegészségügyi ellátórendszeren belül 3 tématerület összesen 4 témaköre kerül

megvalósításra, melyek a következőek:

I. Egészségfejlesztési hálózat irányítási rendszerének és működési modelljének kialakítása

a meglévő központi és helyi intézményrendszer bázisában

II. Egészségtudatosság fejlesztése a koragyerekkorban (családtervezéstől a gyermek 6

éves koráig)

III. Egészségtudatosság fejlesztése 7-18 éves korosztály részére

IV. Lakossági mentális egészségtudatosság és támogató hálózat fejlesztése

B. Lakóhelyközeli egészségügyi ellátás fejlesztése

Célok:

A Lakóhelyközeli egészségügyi ellátás fejlesztése keretén belül 7 témakör megvalósítást

tervezzük, melyek a következőek:

I. Alapellátás feladat és szolgáltatás rendszerének átalakítása

9

II. Praxis működés modelljeinek (például praxisközösség) és támogatásának

továbbfejlesztése

III. Egészségszervezési és népegészségügyi rendszer gyakorlati alkalmazásának

kifejlesztése

IV. Krónikus, nem fertőző betegségek gondozási programjainak módszertani fejlesztése

V. Képzési programok megvalósítása az egészségügyben dolgozó szakemberek számára

VI. Alapellátás finanszírozási kereteinek a módszertani fejlesztésekre épített tervezése,

modellezése, bevezetés tervezése

VII. Informatikai és fizikai infrastruktúra feltételrendszerének előkészítése

C. A lakosság környezeti eredetű betegségterheihez kapcsolódó kockázatok felmérése és

értékelése

Célok:

A lakosság környezeti eredetű betegségterheihez kapcsolódó kockázatok felmérése és

értékelése keretén belül 2 témakör megvalósítást tervezzük, melyek a következőek:

I. A lakosság ivóvíz eredetű ólomexpozíciójának felmérése és értékelése

II. A környezeti eredetű allergének által okozott betegségteherhez kapcsolódó

kockázatok felmérése és értékelése

D. Betegbiztonság fejlesztése

Célok:

A betegbiztonság fejlesztésnek keretén belül összesen 6 témakör megvalósítást

tervezzük, melyek a következőek:

I. Módszertanok kidolgozása az alábbi területeken

II. Rendszerszintű betegbiztonsági problémák kezelése

III. A fentieken túl szakpolitikák, módszertanok kidolgozása, képzési programok

megvalósítása

az alábbi témakörökben

IV. Jó gyakorlatok kifejlesztése és elterjesztése, implementálása legalább az alábbi

témákban

V. Szervezeti kultúra megváltoztatása, betegbiztonsági kultúra kialakítása

VI. Tájékoztatás, disszemináció

C.I munkacsoport: A lakosság ivóvíz eredetű ólom expozíciójának

felmérése és értékelése.

A C.I. munkacsoport munkájának fő célja, hogy a lakosság körében csökkenjen az

ivóvízből származó ólom bevitel a lakossági tájékoztatás fejlesztése és kiterjesztése, valamint

a személyre szabott kockázatértékelés és tanácsadás révén.

A projekt egyik feladata annak felmérése, hogy mely területeket, és a lakosság körülbelül

mekkora hányadát érinti a határérték feletti ólom tartalom a csapvízben. Jelenleg kevés adat

áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy mely települések, településrészek és a lakosság

10

mekkora hányada érintett az ivóvíz általi ólom expozíció káros egészséghatásainak, de az

eddigi adatok alapján (lásd a jelen Módszertani útmutató I. pontja) hazánkban is releváns

probléma az ivóvíz ólom tartalma.

Az ólomcsövek jelenléte mellett a víz különböző tulajdonságai (pl.: pH, hőmérséklet),

illetve a vízhálózat egyéb jellemzői (pl.: csővezetékek anyaga), valamint a fogyasztói szokások

(pl.: fogyasztás előtti kifolyatás) is jelentős hatással vannak az ólom kioldódásra, valamint a

tényleges ólom kitettség mértékére. Az ivóvíz általi ólom expozíció csökkentése kapcsán

kiemelten fontos a lakosság megfelelő tájékoztatása a kockázatokról, a lakosság

informáltsága a saját kitettségéről, beavatkozási lehetőségeiről.

A fentiek alapján a projekt elsődleges feladata az ólomnak kitett területek és az

érintett lakosság arányának felmérése. Ezért célunk egy feltáró monitoring kivitelezése. A

projekt keretében alkalmat biztosítunk arra is, hogy a lakosság – térítésmentesen –

megvizsgáltathassa a csapvizének ólom tartalmát, valamint az eredményeik alapján egyéni

tájékoztatást, tanácsadást adunk a kockázatcsökkentési lehetőségekről. Mindezen

eredményeket felhasználva országos kockázatbecslést, szakmai útmutatókat valamint

lakossági tájékoztatókat készítünk, legvégül pedig szakmapolitikai döntéseket megalapozó

tudományos anyagot hozunk létre.

Célcsoport

A C.I. projektrész célcsoportja elsődlegesen a kockázatos, azaz az öreg

városmagokban, régi épületekben élők, köztük is a kisgyermekek és a várandós anyák, illetve

az ezeken a területeken lévő gyermekintézmények. Ugyanakkor az elérni kívánt célok

teljesítéséhez minden kockázati szintű mintaterületről várunk jelentkezőket, egyrészt a

Feltáró monitoring, másrészt a „Nyitott Laboratórium” programok keretein belül, így a

projekt bemutatása, ismertetése minél szélesebb körben szükséges.

Időtartam

A projekt teljes időtartama: 2017. július 1. - 2020. augusztus 31.


A legfontosabb üzenet, hogy tudatos viselkedéssel jelentősen csökkenthető az ivóvíz

eredetű ólom bevitel és ezáltal az ivóvíz ólom tartalmából eredő káros hatások, ami nem

figyelmen kívül hagyható kockázat, elsősorban a régi épületekben élők közt, különös

tekintettel a kisgyermekekre és a várandós nőkre. Fontos üzenet továbbá, hogy a projekt

keretében a lakosoknak lehetősége van ingyenesen bevizsgáltatni a csapvizét, ill. részt venni

további, hosszú távú kutatásokban, különös tekintettel a fokozott kockázatnak kitettekre. A

kutatásban résztvevők a csapvizük ólom tartalmára vonatkozó eredményeken túl további,

személyre szabott tájékoztatásban és tanácsadásban is részesülnek.

11


Fontos, hogy a lakossági tájékoztatás során pánikot, félelmet és a csapvízzel

kapcsolatos túlzott ellenérzést ne keltsünk. Hívjuk fel a figyelmet a kockázatra, hangsúlyozva,

hogy tudatos viselkedéssel csökkenthető. Hívjuk fel a figyelmet a „Nyitott Laboratórium”

program nyújtotta ingyenes vizsgálat lehetőségére és arra, hogy további részletes

tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők az [email protected] e-mail címen. A régi

városmagokban és épületekben élőket, a kisgyermekes családokat és a várandós nőket

különös figyelemmel értesítsük. Azon érdeklődőknek is mindenképp javasoljuk az OKI

Ólommunkacsoporttal való kapcsolatfelvételt, akik állításuk szerint csapvíz helyett

ásványvizet fogyasztanak, illetve akik otthoni házi víztisztító kisberendezést használnak vagy

terveznek beszerezni, utóbbi esetében az ólom eltávolító képességének vizsgálata miatt.

Alfeladatok:

• Feltáró monitoring program tervezése és kivitelezése

• Ólom-oldékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata

• Módszertani útmutatók kidolgozása

• Ivóvíz általi ólom expozíció egészségi hatásainak vizsgálata

• Átmeneti megoldási lehetőségek vizsgálata

• Lakossági tájékoztatás fejlesztése

• „Nyitott Laboratórium” program és egyéni tanácsadás

• Szakmapolitikai döntést megalapozó szakmai anyag összeállítása


12

III. „NYITOTT LABORATÓRIUM” PROGRAM


A program célja, hogy az ivóvíz általi ólom expozíció mértékét ne csak megbecsüljük,

de konkrétan vizsgálatokra is sor kerülhessen, így a lakosság és gyerekintézmények számára

lehetőséget biztosítunk, hogy a saját csapvizüket bevizsgáltassák ólom tartalomra a „Nyitott

Laboratórium” program keretein belül. A projekten belül az OKI évente 1000 minta erejéig

lehetőséget ad arra, hogy a lakosok egy egyszerű mintavételi utasítás előírásait követve -

saját csapvizükből mintát vegyenek, eljuttassák az OKI-ba, és ingyenesen megvizsgáltassák

annak ólom tartalmát. A „Nyitott Laboratórium” program keretein belül

gyermekintézményeknek is lehetőséget biztosítunk a vizsgálatokra egy részletes

kockázatfelméréssel egybekötve. Ez a kockázatfelmérés az OKI-val történt előzetes

egyeztetés alapján történik.

Célcsoport

Elsősorban a várandósok, kisgyermeket nevelők, régi épületekben élők, dolgozók,

illetve régi épületekben található gyerekintézmények jelentkezését várjuk. Az OKI az

előzetes jelentkezés és egyeztetés alapján szakmai szempontból értékeli a vízvizsgálatok

szükségességét.

Időtartam 2017. szeptember-2020. április


Segítséget szeretnénk kérni a következőkben:

A „Nyitott Laboratórium” programot bemutató lakossági, és intézményi

tájékoztató csomag terjesztésében. Például, hogyha valamelyik kolléga a

célcsoportba tartozó lakossal (pl.: kismama vagy kisgyerekes család) kerül

kapcsolatba, akik régi házban laknak, mindenképpen vigyen/adjon tájékoztató

anyagot, illetve egy mintavételi csomagot. Az iskolákban dolgozó kollégáknak,

hogyha az iskola épülete régi, vagy régi városmagban található, akkor érdemes a

vezetőségnek felvetni a jelentkezés lehetőségét, illetve terjeszteni a lakossági

tájékoztatót. A programra való jelentkezés a projekt időtartama alatt folyamatos,

és ingyenes!.

A saját területen a minták begyűjtése, ideiglenes tárolása. A tárolt mintákat az

OKI elszállítja a laboratóriumba vizsgálatra. Az alábbi e-mail címen kérnénk

tájékoztatást, arról hogy vannak-e minták az adott területen. Mivel a vizsgálandó

paraméterek stabilak a vízben, a vízminták begyűjtése 1-2 havonta történne.

13

Hogyha úgy érzi, hogy szeretne részt venni a projektben, illetve további

információra lenne szüksége, akkor írjon az [email protected] e-mail

címre!

Fontos, hogy az ivóvíz fő forrása az épületek / lakások tulajdonosainak

felelősségi körébe tartozó belső vízhálózatok, így fontos felhívni arra is a

figyelmet, hogy a határértéket meghaladó ólom tartalom esetén a legtöbb

esetben nem a vízszolgáltató a felelős.


A programba bevonni kívánt lakosságnak el kell mondani, hogy az ivóvíz ólom

tartalma a hazai jogszabályok szerint legfeljebb 10 µg/l lehet. Az ólom jól ismert kedvezőtlen

egészség hatású nehézfém, emberre gyakorolt hatása már régóta közismert. A csapvízben

lévő ólom egy része a véráramba jutva fejti ki kedvezőtlen hatását, amely annál erősebb,

minél több van az ivóvízben (többek között kedvezőtlen hatása lehet a gyermekek mentális

fejlődésére, szellemi képességeire, intelligencia szintjére, továbbá a vesékre és a

vérnyomásra). A kommunikáció során kerülni kell az esetleg pánikot keltő szavakat,

megfogalmazásokat! (pl. toxikus, mérgező, stb.)


14

IV. FELTÁRÓ MONITORING PROGRAM


Az ivóvíz általi ólom expozíciónak kitett népesség nagyságának becsléséhez egy

feltáró monitoring elvégzése szükséges. A monitoring során mintaterületeket választunk ki

az ivóvíz ólom tartalmát befolyásoló vízminőségi paraméterek és egyéb jellemzők alapján. A

mintaterületekre és a település részekre ezek alapján ólomkockázati szinteket határozunk

meg. A mintaterületek számát és kiválasztási szempontjait úgy választjuk meg, hogy az

eredményei alapján egy országos becslés legyen készíthető. A monitoring során végzett

vízvizsgálatok az OKI Környezetegészségügyi Vizsgáló Laboratóriumában kerülnek elvégzésre

a projekt keretein belül. A monitoring tervezéséhez és kivitelezéséhez beszerzett, ill.

felhasznált adatbázisok adataiból, valamint a mintavételek során keletkező adatokból és a

vizsgálati eredményekből egy összetett adatbázis kerül kiépítésre, amely segítségével

megállapításra kerül az egyes mintaterületek ólomkockázati szintje, illetve vizsgálhatóvá

válnak az ivóvíz ólom tartalmát befolyásoló egyéb tényezők. A Feltáró monitoring

programban résztvevők tájékoztatást kapnak saját ivóvizük ólom tartalmáról és egyedi

javaslatokat, tanácsokat a kockázatcsökkentési lehetőségekről. A Feltáró monitoring

program eredményeként a magyarországi települések összes településrészére vonatkozóan

meghatározható az ivóvíz ólom tartalmából adódó jellemző kockázati szint, és ezt

felhasználva a lakosság tájékoztatása céljából egy elsődleges kockázatbecslő alkalmazás is

elkészítésre kerül, melyet a projekt honlapján jelenítünk meg.

Célcsoport

A Feltáró monitoring program során kiválasztásra és vizsgálatra kerülnek magas,

közepes és alacsony kockázati szintbe sorolt mintaterületek is. A mintaterületeket előzetes

kockázatbecsléssel soroljuk be a három kategóriába, figyelembe véve a vízminőségi

jellemzőket, a település típusát és a mintaterületen lévő épületek korát. Minden lehetséges

mintaterület-típus közül kiválasztásra kerülnek területek, így a monitoring célcsoportja széles

körű. Egyrészről a „Nyitott Laboratórium” programban részt vevők közül kerülnek

megkeresésre azok, akik a kiválasztott mintaterületen laknak és jelezték, hogy részt

vennének további vizsgálatokban is, valamint a mintaterületeken célzott figyelemfelhívó

kampánnyal tervezzük megszólítani a lakosságot.

A Feltáró monitoring program keretében vizsgálandó mintaterületek a későbbiekben

kerülnek kiválasztásra, ezt követően a mintaterület kapcsán illetékes kollégákkal felvesszük a

kapcsolatot a helyi kommunikációval kapcsolatban.

Időtartam

A Feltáró monitoring program időtartama minimum 6 hónap, várható elindulása

2018. III. negyedév.

15


A Feltáró monitoring program célja, hogy reprezentatív legyen az egész országra

tekintve. Ebből kifolyólag erre a projektrészre nem tud jelentkezni mindenki, csak a

kiválasztott mintaterületen élők. Aki jelentkezne, de nem a mintaterületen él, annak a

„Nyitott Laboratórium” program keretében van lehetősége megvizsgáltatni a csapvizét. A

Feltáró monitoring programmal kapcsolatban elmondható, hogy az ivóvíz ólom tartalmára

befolyással lehet az épületek –és így az épület belső ivóvízhálózatának – kora, valamint a

jellemző vízminőség is (pl.: keménység, pH, stb.).


Fontos, hogy a későbbiekben kiválasztásra kerülő mintaterületeken élők tájékoztatást

kapjanak a Feltáró monitoring programban való részvétel lehetőségéről, illetve annak

fontosságáról. Azon érdeklődőknek, akik nem a kiválasztott mintaterületeken élnek, hívjuk

fel a figyelmüket a „Nyitott Laboratórium” programban való részvétel lehetőségére.

16

V. ÁTMENETI MEGOLDÁSOK

V/1. IVÓVÍZ UTÓTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK VIZSGÁLATA


Az ivóvíz ólom tartalmának csökkentése, eltávolítása tekintetében az ólomcsövek

teljes körű cseréje jelenti a végleges megoldást, de ennek megvalósításáig a fogyasztók

egészségterhének csökkentésére különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba

jöhetnek, pl. a különböző otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések (továbbiakban:

kisberendezések) alkalmazása.

A kisberendezések engedélyköteles termékek, amely engedélyek alapját az OKI

szakvéleménye adja. A szakvéleményben elsősorban az kerül vizsgálatra, hogy a

kisberendezés okoz-e kedvezőtlen változást a vízben, arra csak részlegesen, hogy a gyártó

által megadott komponenseket (pl. az ivóvíz ólom tartalmát) valóban képes-e eltávolítani, ha

igen, milyen kapacitással. A szakvéleményezési tapasztalatok alapján a kisberendezések

alkalmazása közegészségügyi kockázattal járhat, elsősorban a víz mikrobiológiai minőségét

ronthatják, illetve megjelenhet nitrit a kezelt vízben, valamint a vízkezelő anyagokból ezüst

kerülhet a kezelt vízbe. Ezek elsősorban a kisgyermekek és egyéb érzékeny fogyasztók

számára jelentenek kiemelt kockázatot. Az OKI rendelkezik általános tájékoztatóval a

kisberendezések alkalmazásáról, de engedélyezett termék esetén további információ

kérhető az OKI-tól. A közegészségügyi kockázatok rendszeres karbantartással,

fertőtlenítéssel, illetve megfelelő használattal (pl. a pangó víz kifolyatása) csökkenthetők.

Ólomeltávolítás szempontjából irodalmi adatok alapján elsősorban a reverz ozmózis (RO)

membránt, zeolitot vagy ioncserélő gyantát tartalmazó kisberendezések jöhetnek szóba.

A projekt keretein belül 10 különböző típusú kisberendezést tervezünk vizsgálni 3-3

mintaterületre telepítve az ólomeltávolítás és egyéb közegészségügyi szempontból fontos

kémiai, mikrobiológiai és mikroszkópos biológiai paraméterek szempontjából. A

mintaterületek elsősorban lakások, a vizsgálatban történő részvételi szándékukat a lakosok

előzetesen jelezhetik. A vizsgálati időszak 6 hónapos, amely során az OKI kollégái előzetesen

egyeztetett időpontban legalább havonta mintát vesznek a kezelt és a kezeletlen vízből. Ez

idő alatt a kisberendezés forgalmazója biztosítja a kisberendezés karbantartását,

fertőtlenítését és a szűrőcseréket. A részvétel a lakosság számára ingyenes.

Az eredmények alapján fejlesztésre kerülnek a lakossági tájékoztató anyagok:

kikerülnek a honlapra az alkalmas kisberendezések. Az alkalmasság megítélése kapcsán az

ólomeltávolítási hatékonyságon kívül egyéb közegészségügyi szempontú paramétereket is

figyelembe veszünk.

Célcsoport

Bármely Magyarországon élő lakos jelentkezhet, akinél az előzetes vizsgálatok alapján

a csapvíz ólom tartalma meghaladja a határértéket (10 µg/l-t).

17

Időtartam

Vizsgálatokra való jelentkezés: 2018. decemberig folyamatosan

Pilot projekt: 2018. május - december

Vizsgálati időszak: 2019. január - december


- Az ivóvíz általi ólom bevitel tekintetében a végső megoldást az ólomcsövek teljes körű

cseréje jelenti. A részleges ólomcső-csere hamis biztonságot adhat, de egyes esetekben

növelheti is az ólom-kioldódás mértékét.

- Sok esetben az ólom már 1-2 perces folyatást követően is határérték alá csökken.

- Átmeneti megoldásként szóba jöhet otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések

alkalmazása, de ennek szisztematikus vizsgálatára a projekten belül kerül sor. Jelenleg

kevés megbízható, illetve saját tapasztalattal rendelkezünk ezen kisberendezések

ólomeltávolítási hatékonyságára vonatkozóan.

- A kisberendezések alkalmazása közegészségügyi kockázatot jelenthet (elsősorban a

mikrobiológiai minőség romlása és a nitrit megjelenése), így kizárólag engedéllyel

rendelkező kisberendezés alkalmazását javasoljuk, és fontos a rendszeres fertőtlenítés,

karbantartás és szűrőcsere. 2-3 napos pangást követően a kisberendezésben stagnáló

vizet ki kell folyatni. A kisberendezések közegészségügyi kockázataival kapcsolatban az

OKI Vízhigiénés osztályát javasoljuk megkeresni a [email protected] e-mail címen.

- Ólomeltávolítás szempontjából irodalmi adatok alapján elsősorban a reverz ozmózis

(RO) membránt, zeolitot vagy ioncserélő gyantát tartalmazó kisberendezések jöhetnek

szóba, de ezek alkalmasságáról jelenleg nem rendelkezünk megfelelő információval. Az

OKI a projekt keretében vizsgálni fogja ezeknek a kisberendezéseknek az

alkalmazhatóságát ólomeltávolítás szempontjából.

- A kisberendezések vizsgálatához várjuk azoknak a lakosoknak a jelentkezését, akiknél

korábbi vizsgálatok alapján határérték (10 µg/l) feletti a csapvizében az ólom

koncentráció. A vizsgálat részleteivel kapcsolatban az [email protected] címen

lehet érdeklődni.

- Amennyiben a lakos egy kisberendezés megvásárlása és alkalmazása mellett dönt, a

„Nyitott Laboratórium” program keretében lehetősége van a kezelt víz ólom

tartalmának vizsgálatára is a kezeletlen vízzel összehasonlítva.

- A kisberendezések alkalmazás amellett egyéb átmeneti megoldási lehetőségek is szóba

jöhetnek: pl. egyéb vízforrás (pl. palackozott ásványvíz) felhasználása ivás és főzés

céljából, illetve az épületbe bemenő víz vegyszeres kezelése.

- Az ólomeredményektől függetlenül szakmai szempontból mindenképpen javasolt a

csapvíz kifolyatása fogyasztás előtt, illetve a melegvíz helyett a hidegvíz alkalmazása

főzés és melegital készítése céljából.



18

- Fontos annak kihangsúlyozása, hogy jelenleg az engedélyezett kisberendezések

ólomeltávolító hatékonysága sem került vizsgálatra. Tehát akkor sem biztos, hogy az

adott kisberendezés alkalmas ólomeltávolításra, ha egy kisberendezés rendelkezik

engedéllyel, és a gyártó / forgalmazó állítása szerint ólomeltávolításra alkalmazható.

- Fontos kihangsúlyozni, hogy a kisberendezések alkalmazása közegészségügyi kockázatot

jelent (itt is a kisgyermekek a fő kockázati csoport), így vásárlás előtt az előnyök és

hátrányok mérlegelése szükséges. Ebben az OKI Vízhigiénés osztálya segítséget tud

nyújtani.

- Amennyiben a lakos érdeklődik a vizsgálatok iránt, rá kell kérdezni, hogy volt-e már

vizsgálva a csapvizének ólom tartalma, ha igen, milyen eredményekkel. Amennyiben a

csapnyitási vízminta határérték feletti, de 1 perces folyatás hatására határérték alá

csökkent, akkor egyéb átmeneti megoldás alkalmazása helyett a víz kifolyatása

javasolható. Amennyiben 1 perces folyatás hatására sem csökken az ólom koncentráció

határérték alá, átmeneti megoldásokat kell nekik javasolni, illetve jelentkezhetnek a

kisberendezések vizsgálatát célzó kutatásba.

- Bővebb információval, illetve jelentkezéssel kapcsolatban az

[email protected] címre írhatnak.


19

V/2. ÉPÜLETEK BEMENŐ IVÓVIZÉNEK KEZELÉSÉRE AZ IVÓVÍZ ÓLOM

TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSE CÉLJÁBÓL


Az ivóvíz ólom tartalmának csökkentése, eltávolítása tekintetében az ólomcsövek

teljeskörű cseréje jelenti a végleges megoldást, de ennek megvalósításáig a fogyasztók

egészségterhének csökkentésére különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba

jöhetnek, pl. épületek, épületegyüttesek esetén az épületek bemenő ivóvizének kezelése

vegyszeradagoló berendezésekkel. A nyersvíz különböző paramétereinek befolyásolásával

csökkenthető a víz agresszivitása, és ezáltal az ólom kioldó képessége. Továbbá elérhetők

speciális korróziógátló vegyületek is (foszfát- és szilikát vegyületek), melyek a szerkezeti

anyagok belső felületén réteget képezve csökkentik a korróziót és meggátolják a vízbe

történő ólomkioldódást. Ezen vegyszerek adagolását és hatását az ivóvíz ólom tartalmára

szeretnénk vizsgálni a projekt keretében.

A mintaterületek (épületek, épületegyüttesek) kiválasztása a hálózati víz minősége, az

elosztóhálózat felépítése, a vízfelhasználás rendszere, periodikussága és ezáltal a kutatás

kivitelezhetősége alapján történik.

A szolgáltatott ivóvízbe való utólagos vegyszeradagolásnak azonban vannak közvetett

közegészségügyi kockázatai is, továbbá a kockázatok jelentősen függhetnek a vízfogyasztási

szokásoktól, így a kutatást különböző típusú épületek (köz-, gyermekintézmények,

társasházak stb.) és különböző nyersvíz típusok esetén kívánjuk elvégezni.

Az eredmények alapján értékelésre kerül a különböző vegyszerek hálózati vízhez való

adagolásának hatása az ólom beoldódására, emellett értékelésre kerülnek a vízkezelésből

adódó közegészségügyi kockázatok is.

Célcsoport

Elsősorban 1970-es évek előtt épült társasházak, közintézmények fenntartóinak,

tulajdonosainak jelentkezését várjuk, melyek esetén az OKI az ivóvíz ólom tartalma vagy az

ólomcsövek jelenlétére vonatkozó ismeretei, továbbá a vegyszeradagoló berendezés

beépíthetőségének előzetes felmérése alapján választja ki a relevánsnak tűnő épületeket,

épületegyütteseket.

A kutatásba bevont épületek fenntartóival szerződést kötünk, amelyben rögzítésre

kerülnek a vizsgálatban való részvétel feltételei. Az OKI a vegyszeradagolók forgalmazói által

ingyenesen biztosítja a berendezések telepítését, karbantartását, esetleges műszaki hiba

esetén a szervizelését. Az OKI biztosítja a vizsgálat ideje alatt (kb. 6 hónap) az adagolt

vegyszereket is. Az épület fenntartójának csak a berendezés üzemeltetéséről kell

gondoskodnia, melyhez a vegyszeradagoló forgalmazója és az OKI munkatársai folyamatos

segítséget nyújtanak.

Időtartam

A vizsgálatra való jelentkezés ideje: 2018. II. negyedév – 2019. II. negyedév

20

A vizsgálatok kivitelezése és az eredmények értékelése: 2019. II. negyedév – 2020. I.

negyedév


Az ivóvíz ólom tartalmának fő forrásai az ólomcsövek, melyek elsősorban a régi

városmagokban, illetve régen épült lakások belső ivóvízhálózatában még ma is

megtalálhatók.

Az ivóvíz ólom tartalmának csökkentésére épületek, épületegyüttesek esetén

átmeneti megoldási lehetőségként az épület bemenő ivóvizének kezelése is szóba jöhet

különböző vegyszeradagoló berendezésekkel.

A kutatásban való részvételre elsősorban 1970-es évek előtt épült társasházak,

közintézmények fenntartóinak, tulajdonosainak jelentkezését várjuk, melyekkel szerződést

kötünk, amelyben rögzítésre kerülnek a vizsgálatban való részvétel feltételei. Az OKI a

vegyszeradagolók forgalmazói által ingyenesen biztosítja a berendezések telepítését,

karbantartását, esetleges műszaki hiba esetén a szervizelését. Az OKI biztosítja a vizsgálat

ideje alatt (kb. 6 hónap) az adagolt vegyszereket is.


Amennyiben 1970-es évek előtt épült társasházak, közintézmények fenntartóival,

tulajdonosaival, oktatási-egészségügyi-szociális intézmények fenntartóval kerülnek

kapcsolatba munkájuk során, kérjük, tájékoztassák őket a projektrészről, illetve a jelentkezés

feltételeiről.

A programba bevonni kívánt épületek épületegyüttesek fenntartóinak,

tulajdonosainak el kell mondani, hogy az ivóvíz ólom tartalma a hazai jogszabályok szerint

legfeljebb 10 µg/l lehet. Az ivóvíz ólom tartalmának fő forrásai az ólomcsövek, melyek

elsősorban a régi városmagokban, illetve régen épült lakások belső ivóvízhálózatában még

ma is megtalálhatók.

Az ólom jól ismert kedvezőtlen egészség hatású nehézfém, emberre gyakorolt hatása

már régóta közismert. A kommunikáció során kerülni kell az esetleg pánikot keltő szavakat,

megfogalmazásokat! (pl.: toxikus, mérgező, stb.).

Az épület tulajdonosokat, fenntartókat

1. Kockázatfelmérő adatlap

2. Mintavételi utasítás épületek felméréséhez

3. Mintavételi jegyzőkönyv

4. Eredményközlés intézmények részére

21

VI. EGÉSZSÉGHATÁS


A pályázat keretében vizsgálatra kerülnek az ivóvíz általi ólom expozíció

egészséghatásai. Az ólom káros egészségügyi következményei közül elsősorban a

kisgyermekek mentális fejlődésére gyakorolt hatása emelhető ki. A közelmúltbeli ólom

bevitel legmegbízhatóbban a vérből mutatható ki. 10 μg/dl feletti vérólom tartalom toxikus

hatást gyakorolva a fejlődő agyra és kisgyermekek idegrendszerére, a szellemi

teljesítőképesség csökkenését eredményezi. A káros hatás jóval alacsonyabb vérólomszint

mellett is bekövetkezik, sőt jelenlegi információnk szerint gyermekekben nem található

biztonságosnak tekinthető vérólomszint.

A projekt keretében vizsgálatra kerülnek az ivóvíz általi ólom expozíció

egészséghatásai. Ennek keretében határérték feletti ólom expozíciónak kitett lakosság

humán biomonitoring és keresztmetszeti epidemiológiai vizsgálatát tervezzük (vérólomszint-

mérés, valamint különböző egészségi, mentális és egyéb tényezői kerülnek felmérésre

kérdőíves módszerrel, illetve molekuláris módszerekkel), összehasonlítva az ivóvíz eredetű

ólom expozíciónak nem kitett lakosságéval, az egyéb befolyásoló tényezők kizárása mellett.

Ennek érdekében a projekt során 120-120 ivóvíz általi ólom expozíciónak kitett és nem kitett

gyermek vizsgálatát tervezzük az alábbi paraméterekre vonatkozóan: otthoni és

gyermekintézmény ivóvizének ólom tartalma; vérólomszint-vizsgálat és hematológiai

vizsgálatok; ólom hatását befolyásoló génpolimorfizmusok vizsgálata; intelligencia felmérése

WISC kérdőívvel; kérdőív az általános szociális helyzetről, életmódról, egészségi állapotról

(pszichoszomatikus tünetek, fáradékonyság, fejfájás).

Célcsoport

A fő célcsoport az ólom tekintetében kockázati csoportnak tekintendő várandósok és

kisgyermekek, illetve szüleik, valamint a gyerekintézmények.

A kutatásba 120-120 ivóvíz általi ólom bevitelnek kitett, illetve nem kitett 6-10 éves

gyermeket vizsgálnánk, ezért megszólítandók elsődlegesen az ilyen korú gyermekek szülei,

illetve a gyermekintézmények. Különös tekintettel az egyéb vizsgálatok miatt vérvételnek

kitett gyermekek szüleire (pl.: sportorvosi alkalmassági vizsgálat, stb.).

Időtartam

2018. szeptember - 2020. augusztus


A különböző forrásból származó ólom bevitel hatására megnövekedő vér ólomszintje

megemelkedik.

A megnövekedett vérólomszint igazoltan károsan befolyásolja a kisgyermekek

központi idegrendszeri és mentális fejlődését, vérképzést, keringési és kiválasztó

szervrendszer működését, stb. Tekintettel arra, hogy az egyéni érzékenység jelentős

22

eltéréseket mutat, a vérólomszint tekintetében nem határozható meg biztonságos

küszöbérték.

Határérték feletti ivóvíz ólom tartalom esetén érdemes megvizsgáltatni a gyermek

vérólomszintjét. Erre – egyéb vizsgálatok mellett – a projekt ingyenes lehetőséget biztosít.

További tájékoztatást kérhetnek az [email protected] e-mail címen.


A kommunikáció során kerülni kell az esetleg pánikot keltő szavakat,

megfogalmazásokat (például mérgező). A felmérésben való részvételhez a törvényes

képviselő írásbeli beleegyezése szükséges.

Munkájuk során kérjük, segítsenek eljuttatni a kommunikációs anyagainkat a 6-10 év

közötti gyerekeknek és gondviselőiknek, illetve a gyermekintézmények vezetőinek,

fenntartóiknak. Tájékoztatni kell őket, hogy a vizsgálat anonim és ingyenes. A gyermek

gondviselője a beleegyező nyilatkozatban jelezheti, hogy a gyermeke egyéni eredményeit,

illetve azok másolatát meg szeretné-e kapni. Ők szintén a kód alapján, lezárt borítékban,

személyesen vehetik ezt át.


23

VII. SZAKMAI HÁTTÉR

Általános tájékoztató az ólom helyzetről

Az ivóvízben lévő ólom fő forrását a régi épületekben, városrészekben még ma is

jelen lévő ólomcsövek jelentik. Ezen belül is elsősorban az épületek, lakások belső

hálózatából származik a legnagyobb mennyiség. Emellett a különböző ólom tartalmú

rézötvözetek szerepe lehet még jelentős. Az ólomcsövekkel, illetve ólom tartalmú

szerelvényekkel érintkezésbe kerülő víz minősége (elsősorban pH, lúgosság, szerves anyag és

vastartalom), hőmérséklete és a stagnálási ideje nagymértékben befolyásolja a ténylegesen

vízbe oldódó ólom mennyiségét. Ezekből adódóan az ólom tartalom jelentős ingadozást

mutathat településeken, épületeken, de akár egy lakáson belül is. Emiatt a

mintavételezésből kapott eredmények alapján a tényleges ólom expozíció nehezen

becsülhető.

Az ivóvízre vonatkozó minőségi előírásokat, így az ólom tartalomra vonatkozó

határértéket is, hazánkban a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban:

Kormányrendelet) határozza meg. Az ólomra vonatkozó határérték 10 µg/l. Az ólom

tartalmat befolyásoló számos tényező miatt az ivóvízben jellemző koncentrációjának

felmérése nem egyszerű: a vizsgálat konkrét célja alapján különböző monitoring rendszerek

és különböző mintavételezési módszerek alkalmazhatók.

A közműves hálózati víz ólomtartalma rendszeresen ellenőrzésre kerül

Kormányrendeletben előírt megfelelőségi monitoring keretében. A vízminták egy része ún.

önellenőrző minta, amelyeket a vízszolgáltató, a másik rész ún. hatósági vízminta, amelyet az

illetékes népegészségügyi hatóság vesz le. Ezen vízminták adatai egy központi, országos

adatbázisban kerülnek összegyűjtésre. Ez az adatbázis jelenleg a HUMVI szakrendszer,

amelynek kezelését az Országos Közegészségügyi Intézet (továbbiakban OKI) végzi. Az elmúlt

3 évre vonatkozóan a hálózati, közműves vízminták ólom tartalmára vonatkozó adatok

összefoglalását a 1. táblázat tartalmazza.

24

1. táblázat: A megfelelőségi monitoringból származó közműves hálózati vízminták ólom tartalmának értékelése

Magyarországon [saját szerkesztés; a HUMVI szakrendszerben található adatok alapján; adatszűrés időpontja:

2018. január 12.]

2015 2016 2017

Mintasza m (db) 3531 3123 3028

Legnagyobb e rte k (µg/l) 163 150 325,1

Hata re rte k feletti eredme nyek sza ma (db) 97 71 45

Hata re rte k feletti eredme nyek ara nya (%) 2,75 2,27 1,49

Megfelelo se gi ara ny (%) 97,25 97,73 98,51

Az összefoglaló táblázatból jól látható, hogy a megfelelőségi monitoring eredményei

alapján a hazai megfelelőségi arány jelentős, 97% feletti.

A megfelelőségi monitoringból származó adatok mellett az OKI, illetve jogelődei több

alkalommal is végeztek kísérleti jelleggel különböző felméréseket, kutatásokat. Többek

között 2013-ban egy kísérleti jellegű felmérést készített, amelyben célzottan régi

épületekben és régi városmagokban található magánlakások és gyermekintézmények

csapvizének ólom tartalmát vizsgálta véletlenszerűen levett (RDT) és 1 perces folyatás (F)

után levett vízminták alapján. A vizsgálat során 60 magánlakás és 20 gyermekintézmény

került vizsgálatra. A vízmintavétel mellett egy kérdőív is felvételre került, amelyben az épület

korára, vízfogyasztási szokásokra, esetleges felújításokra, illetve a vízminőségi panaszokra

vonatkozó adatok is felvételre kerültek. Az eredmények alapján elmondható, hogy a 60

magánlakás közül 35 esetben volt határértéket meghaladó az RDT vízminta ólom tartalma, és

kifolyatást követően is 29 esetben. A 20 gyermekintézmény közül 6-6 esetben volt az RDT és

a F mintában is határérték felett az ólom tartalommennyisége.

Ezek az adatok is azt mutatják, hogy az európai uniós és a magyarországi előírásokban

meghatározott, rutinszerűen végzett megfelelőségi monitorozás nem alkalmas az érintett

területek felmérésére, illetve az érintett populáció becslésére, mindenképpen szükséges

célzott monitorozás megvalósítása. Európai szinten a COST 637 Action keretében kidolgoztak

az ólom kapcsán egy feltáró monitorozási rendszert, amely hazai körülményekre való

adaptálása alapján kerül kidolgozásra a feltáró monitorozási program.

25

„Nyitott Laboratórium” program

Az OKI-ban elindult Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program „Egészségügyi

ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” c. EFOP-1.8.0-VEKOP-17 c. pályázatnak

(részletesebben lásd a módszertani útmutató II. része) az egyik része a lakosság ivóvíz

eredetű ólom expozíciójának felmérése és értékelése. A program célja, hogy az ivóvíz általi

ólom expozíció mértéke ne csak becsülve legyen, de konkrétan vizsgálatra is kerüljön, így a

lakosság és intézmények számára lehetőséget biztosítunk, hogy a saját csapvizüket

bevizsgáltassák ólom tartalomra a „Nyitott Laboratórium” program keretein belül. A

projektben az OKI évente 1000 minta erejéig lehetőséget ad arra, hogy a lakosok, egy

egyszerű mintavételi utasítás előírásait követve saját csapvizükből mintát vegyenek,

eljuttassák az OKI-ba, és ingyenesen megvizsgáltassák azok ólom tartalmát. Elsősorban a

kockázati csoportba tartozók (várandósok, kisgyermeket nevelők, régi épületekben élők)

jelentkezését várjuk. Az OKI az előzetes jelentkezés és egyeztetés alapján szakmai

szempontból értékeli a vízvizsgálatok szükségességét.

Ezt a lehetőséget országos szinten biztosítjuk, amelynek megvalósítása érdekében

különböző szakmai és civil szervezeteket vonunk be a tájékoztatásba. Erre a célra készítettük

el a Lakossági és Intézményi felhívás dokumentumát. A jelentkező lakosok által beküldött,

behozott vízmintákkal együtt egy kitöltött kockázat felmérést segítő adatlapot is beküldenek,

amelyben alapvető kérdéseket teszünk fel a mintavételi hellyel, a lakás és ház, az épület

ivóvízhálózatával, illetve vízfogyasztási szokásaikkal kapcsolatban. A mérési eredmények

alapján a lakosság részére egy egyénre szabott tanácsadás is adható, kitérve az ólom

csökkentés átmeneti megoldásaira. A végleges megoldást az ólomcsövek teljes cseréje

jelentené. A mintavételi adatlapon kapott, illetve mért adatokból egy adatbázist készítünk.

Azon lakosok részére, akik ivóvizében jelentős mennyiségű (határérték feletti) ólom volt

kimutatható, a projekt további rész-kutatásairól és részvételi lehetőségeiről (átmeneti

megoldási lehetőségek vizsgálata, egészséghatás vizsgálat) is tájékoztatjuk. A „Nyitott

Laboratórium” program keretein belül intézményeknek is lehetőséget biztosítunk a

vizsgálatokra. Ebben az esetben a jelentkezőknek egyeztetni kell az OKI-val, mivel a

mintavételt az Intézet kollégái végzik el.

26

Feltáró monitoring program

A feltáró monitoring módszertana nemzetközileg kidolgozott, a „Best Practice Guide

on the Control of Lead in Drinking Water” és a „Guidance on sampling and monitoring for

lead in drinking water” c. kiadványokon alapul, a hazai viszonyokat, lehetőségeket

figyelembe véve.

A mintaterületek kiválasztása

A Feltáró monitoring program első lépése a mintaterületek meghatározása. Ezek

lehatárolásához a településeken belül kétféle módszert alkalmazunk:

- 5000 fő feletti települések esetén a Központi Statisztikai Hivataltól (továbbiakban:

KSH) kapott épülettömb kor adatok felhasználásával az azonos korú

épülettömbök által határolt területeket nevezzük településrésznek

(mintaterületnek). Az így meghatározott településrészeket összevetjük az

elérhető ismert városrész megnevezésekkel, kijelölésekkel.

- 5000 fő alatti települések esetén a település egészét egy településrészként

(mintaterületként) értékeljük.

Ezek után a mintaterületeket előzetes kockázatértékelést végezve 1-es (magas), 2-es

(közepes) és 3-as (alacsony) kockázati szintbe soroljuk. Ehhez négy olyan jellemzőt veszünk

figyelembe, amik hatással vannak, ill. lehetnek az ivóvíz ólom tartalmára. Az első jellemző a

település típusa („Budapest”, „város”, „5000 fő alatti település”). A második jellemző, hogy

feltételezhető-e ólomcső az elosztóhálózaton, illetve ólombekötések előfordulnak-e

(„feltételezhető”, „nem feltételezhető”). A harmadik jellemző, hogy feltételezhető-e

ólomcső jelenléte a belső hálózaton. Erre a mintaterületen található épületek jellemző kora,

illetve 5000 fő alatti települések esetében az elosztóhálózat építésének ideje ad információt.

Ez alapján három kategóriába soroljuk a mintaterületeket („magas, „közepes”, „alacsony”).

Végül figyelembe kell venni a településen szolgáltatott víz jellemző minőségét is, mivel ez

alapvetően befolyásolhatja az ólom beoldódást az ivóvízbe. Az ivóvíz kémiai tulajdonságai

alapján (pl.: pH, lúgosság, keménység) három kategóriát alkalmazunk („korrozív hatású”,

„semleges”, „védő hatású”).

A fenti jellemzők alapján 54-féle típusú mintaterület képzelhető el. Ezeket az alábbi

szempontok alapján soroljuk be a három kockázati szintbe:

● 1-es kockázati szint:

o „feltételezhető-e ólomcső jelenléte a belső hálózaton” jellemző értéke magas

● 2-es kockázati szint:

o „feltételezhető-e ólomcső jelenléte a belső hálózaton” értéke közepes és

„települési vízminőség” paraméter értéke korrozív hatású

o „feltételezhető-e ólomcső jelenléte elosztóhálózatban” értéke feltételezhető

és „települési vízminőség” paraméter értéke korrozív hatású

o „feltételezhető-e ólomcső jelenléte elosztóhálózatban” értéke feltételezhető

és „települési vízminőség” értéke semleges és „feltételezhető-e ólom cső

jelenléte a belső hálózaton” paraméter értéke közepes

27

● 3-as kockázati szint:

o egyéb

Vizsgálatra az 1-es kockázati szintbe tartozó mintaterületekről típusonként 3

mintaterület (összesen 54 db), a 2-es kockázati szintbe tartozó mintaterületekről

típusonként 2 mintaterület (összesen 24 db), a 3-as kockázati szintbe tartozó

mintaterületekről típusonként 1 mintaterület (összesen 24 db) kerül kiválasztásra. A feltáró

monitoring során ezáltal összesen kb. 100 mintaterület kerül kijelölésre.

Mintaszámok meghatározása

A vizsgált mintaterületeken a Feltáró monitoring program tervezett időszaka

minimum 6 hónap. A vizsgálati idő alatt a mintavételek a kijelölt mintavételi pontokon

lehetőség szerint időben és térben egyenletesen elosztva történnek, a mintavételi pontok

kiválasztásának véletlenszerűen kell történnie. A mintaterületeken a havonta vett minták

száma a mintaterületek állandó lakossága vagy a szolgáltatott vízmennyiség alapján történik

a szakirodalmi adatok, ajánlások figyelembevételével. A 100 mintaterület vizsgálatához

átlagosan havonta 10 mintavételt feltételezve, hat hónapos monitoring esetén kb. 6100

mintavétel várható.

Vizsgálandó paraméterek

A Feltáró monitoring program során a kiválasztott mintaterület vízminőségének

ellenőrzése céljából minimum két mintavételi helyen részletes ellenőrző kémiai vizsgálatot

végzünk (pl.: pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, lúgosság, összes keménység,

hőmérséklet, ólom, nikkel vas, mangán, ón, cink).

A monitoring mintavételek során, a konkrét kijelölt mintavételi helyeken vett

mintákból legalább az alábbi paraméterek meghatározása történik: hőmérséklet, pH, fajlagos

elektromos vezetőképesség, ólom, nikkel, réz, antimon, króm, kadmium, vas, mangán, ón,

cink.

Monitoring mintavétel módszere

Mintavételt hideg vízből, a jellemző fogyasztási ponton, elsősorban konyhai csapon

végezzük. Az ólom formája (oldott és oldatlan) befolyással van az egészséghatásra, illetve az

eltávolítási lehetőségei is eltérnek, így kiemelten fontos a különböző ólom megjelenési

formák egyidejű meghatározása. Továbbá a fogyasztók ólombevitelét a fogyasztói szokások

jelentősen befolyásolják (pl. fogyasztás előtt folyatják-e a vizet). A mintavétel során tehát

minden mintavételi helyről fém vizsgálatra háromféle minta levétele szükséges: 1-1 minta

összes és oldott fémtartalomra csapnyitási –azaz előzetes folyatás nélküli - mintából (RDT) és

1 minta összes fémtartalomra folyatott mintából (F) 1 perc folyatást követően.

A vizsgálati eredmények értékelése alapján az összes fémtartalomra és az oldott fém-

tartalomra vonatkozó mintavételek szükségességét a monitoring végrehajtása során

felülvizsgáljuk. Amennyiben egyértelműen arányosítható a két érték adott vízminőség

mellett, úgy a továbbiakban csak összes fémtartalom kerül majd meghatározásra.

28

A mintavétel során minden egyes mintavételi pont esetében kitöltésre kerül egy

mintavételi adatlap, melyen a mintára, a mintavételi helyre, az ólom-oldékonyságot

befolyásoló tényezőkre, és az ólom kockázatbecslésre jellemző adatokat, valamint a helyszíni

vizsgálat eredményeit rögzítjük.

A Feltáró monitoring program eredményei

A Feltáró monitoring program eredményeit felhasználva olyan adatbázis készíthető,

mellyel vizsgálhatók a különböző paraméterek közötti összefüggések. Ennek segítségével a

mintaterületek értékelését újra elvégezzük, pontosítjuk, így egy országos szintű

kockázatértékelést készítünk, ami alapján megbecsülhető az érintettek száma, területi

eloszlása. A településrészek és a hozzájuk tartozó kockázati szintek térképen is ábrázolásra

kerülnek, így könnyítve meg a lakosság tájékozódását.

A Feltáró monitoring program vizsgálatában résztvevőknek saját csapvizük

ólomtartalomra vonatkozó eredményeit minden esetben megküldjük. Az Eredményközlő lap

tartalmazza az ólom vizsgálati eredményeket, azok értékelését (határérték felett/határérték

alatt), valamint egyedi tanácsokat, javaslatokat az esetlegesen szükséges

kockázatcsökkentési lehetőségekre vonatkozóan.

29

Átmeneti megoldások - ivóvíz utótisztító kisberendezések vizsgálata

Az otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések közegészségügyi szempontú

engedélyezése és szakvéleményezése

A 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 8. §. és 5.

melléklet alapján a különböző otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések (továbbiakban:

kisberendezések) engedélyköteles termékek. Az engedélyezést korábban az Országos

Tisztifőorvosi Hivatal (továbbiakban: OTH) végezte, 2017. április 1-jétől pedig az

engedélyezés a forgalmazó székhelye szerint illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi

Főosztályához került.

Az engedélyek alapját az OKI, illetve jogelődjei által írt szakvélemény adja. A

szakvéleményezésre vonatkozó aktuális tájékoztatók kisberendezés-típusonként az OKI

honlapján megtalálhatók.

A szakvéleményezéshez a hazai forgalmazó benyújtja a vízzel érintkező anyagokra

vonatkozó dokumentációt, valamint a magyar nyelvű használati útmutatót.

Alapkövetelmény, hogy a kisberendezésekben biztosítva legyen valamilyen módon a

baktériumok elszaporodása elleni védelem. Ezen kívül néhány éve bevezetésre került, hogy a

szakvéleményezési eljárás keretében a különböző vízminőségi paraméterekre vonatkozó

eltávolítási hatékonyságot megalapozó dokumentumokat is szükséges benyújtani.

Amennyiben a dokumentáció teljes, megkezdődik a kisberendezés ellenőrző laboratóriumi

vizsgálata.

A laboratóriumi vizsgálatokhoz egy gyárilag új kisberendezés kerül beszerelésre. A

kisberendezés telepítését az OKI Vízhigiénés osztály laboratóriumában a forgalmazó

megbízottja végzi. A vizsgálat 4 hetes mintavételezési időszakból áll, amelynek során a

kezeletlen budapesti csapvízzel összehasonlítva ─ különböző mintavételezési módszereket

alkalmazva ─ értékelésre kerül a kezelt víz minősége. A mintavételezések típusai a leginkább

kockázatot jelentő alkalmazási módokra (pl. kifolyatás nélkül vett minta) is kiterjednek: a

beüzemelés, illetve 2-3 napos üzemszüneteket követően is történik mintavételezés. A

vizsgálatok során a kémiai, mikrobiológiai és mikroszkópos biológiai paraméterek kerülnek

vizsgálatra. A vizsgálat során elsősorban az kerül ellenőrzésre, hogy a kisberendezés

eredményez-e kedvezőtlen változást a víz minőségében (pl. mikrobiológiai minőség romlása,

nitrit megjelenése, ezüst kioldódásának mértéke). Részlegesen ellenőrzésre kerül a

kisberendezés eltávolítás hatékonyságának ellenőrzése is, korlátozott számú paraméterre

vonatkozóan: szabad és kötött aktív klór, az összes szerves anyag tartalomra utaló TOC

paraméter, az összes szervetlen ion tartalomra utaló fajlagos elektromos vezetőképesség, a

klórozási melléktermékek jelenlétére utaló AOX paraméter, illetve a víz kalcium és

magnézium tartalmára utaló összes keménység. A vizsgálati terv a magyar nyelvű használati

útmutatóban előírtak alapján kerül összeállításra pl. a beüzemelés és a 2-3 napos

üzemszüneteket követő teendők alapján.

A benyújtott dokumentumok, illetve a laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján a

szakvéleményben értékelésre kerül a kisberendezés közegészségügyi szempontú

alkalmazhatósága, illetve az alkalmazás feltételei. Az értékelés elsősorban a

30

Kormányrendeletben megadott határértékeknek és parametrikus értékeknek való

megfelelésen alapszik, de azon paraméterekre, amelyekre a Kormányrendelet nem tartalmaz

előírásokat, egyéb közegészségügyi szempontú kifogásoltsági határ kerülhet alkalmazásra

(pl. ezüst esetén). Az alkalmazás feltételek elsősorban a jellemző használattal (pl. 2-3 napos

üzemszüneteket követő teendők), illetve a karbantartással (pl. fertőtlenítés és szűrőcserék

gyakorisága) összefüggő legfontosabb, illetve az egyéb közegészségügyi kockázatokra

vonatkozó (pl. nem javasolt kisgyermekek esetén az alkalmazás, a kezelt víz hosszútávú,

kizárólagos fogyasztása, illetve nagy ammónium tartalmú nyersvíznél kockázatot jelent)

ajánlásokat tartalmazza. A szakvélemények kizárólag vezetékes víz utókezelésre vonatkoznak

(kútvíz kezelésére nem, annak változó minőségéből és jellemzően rosszabb mikrobiológiai

minőségéből származó nagyobb kockázat miatt). Alapesetben otthoni alkalmazásra

vonatkozik a szakvélemény, közintézményekben történő alkalmazásra vonatkozóan speciális

alkalmazási feltételek kerülnek meghatározásra.

Az engedélyeket legalább 5 évente felül kell vizsgálni, de ennél rövidebb

felülvizsgálati periódus is előírásra kerülhet a vizsgálati eredmények alapján. A

felülvizsgálathoz szükséges szakvéleményezési eljárás során igazolni szükséges a

kisberendezés felépítésesnek és működésének változatlanságát. A szakvéleményezés során

vizsgálatra kerül a kisberendezés egy legalább 6 hónapja használatban lévő mintapéldánya

egy valós telepítési helyszínen. Legalább 3 mintavételezés alkalmával a korábbi

szakvéleményezés alapján kockázatot jelentő paraméterek kerülnek vizsgáltra, valamint

ellenőrzésre kerül a korábban elvégzett karbantartás, illetve a magyar nyelvű használati

útmutató tartalma és rendelkezésre állása is. A vizsgálati eredmények és az ellenőrzött és a

benyújtott dokumentumok alapján kerül értékelésre a kisberendezés, de az

alkalmazhatóság, illetve a megadott alkalmazási feltételek is változhatnak az értékelés

alapján.

A kisberendezések közegészségügyi szempontú értékelése, főbb fajtáinak összefoglalása

A szakvéleményezésből szerzett tapasztalatok alapján az ivóvíz utótisztító

kisberendezések alkalmazása közegészségügyi szempontból kockázatot jelenthet. A

kockázatok a rendszeres karbantartással, illetve a megfelelő használattal (pangó víz

kiengedése fogyasztás előtt) csökkenthetők, emiatt a lakossági tájékoztatás és megfelelő

használati útmutató szerepe kiemelt jelentőségű. A tapasztalatok alapján a kisberendezések

a legtöbb esetben megfelelő környezetet biztosítanak a baktériumok, illetve egyéb

mikroszkopikus szervezetek elszaporodásához, így a kezelt víz mikrobiológiai és

mikroszkópos biológiai minősége a kezeletlen vizéhez képest romolhat. Az elszaporodó

mikrobiológiai szervezetek biofilm kialakulásához is vezethetnek, amely nitrifikáló

baktériumoknak is megfelelő környezetet biztosít, ezáltal fennállhat a nitritképződés

kockázata, amely ammónium tartalmú nyersvíz esetén még jelentősebb kockázatot jelent. A

nitrit megjelenésének kockázatát az OKI laboratóriumi vizsgálatai is több kisberendezés

esetében alátámasztották. A nitrit elsősorban a kisgyermekek tekintetében jelent

közegészségügyi kockázatot. Szintén kockázatot jelenthet egyes típusok esetén a szervetlen

31

ion tartalom, azon belül is az emberi szervezet számára fontos kalcium és magnézium

tartalomra utaló összes keménység jelentős csökkenése. Szintén közegészségügyi kockázatot

jelenthet az ezüstözött aktívszénből vagy gyantából kioldódó ezüst tartalom, elsősorban a

kisgyermekek tekintetében.

A kisberendezések főbb fajtái:

1) RO membránt tartalmazó kisberendezések: a fordított ozmózis (RO) membrán

mellett előkezelő lépésként - a membrán védelme érdekében - mechanikai szűrőt és

aktívszén adszorbenst is tartalmaznak. Utókezelőként szintén tartalmazhatnak

aktívszén adszorbenst. Mikrobiológiai védelmük lehet ezüstözött aktívszén, UV

lámpa, illetve KDF töltet (speciális réz-cink ötvözet). Mivel a víz szervetlen ion

tartalmát is lényegében eltávolítja az RO membrán, így a Kormányrendeletben [1]

szereplő minimális összes keménység biztosításához ún. by-pass rendszert (kezelt és

kezeletlen víz bizonyos arányú keverése), visszasózó patront vagy utólagos ásványi

anyag visszapótlást használnak. Egyes típusok tartályt, illetve speciális töltetet is

tartalmaznak.

2) Egyéb membránt tartalmazó kisberendezések: felépítésük hasonló az RO

membrános berendezésekhez, de egyéb membránt (ultraszűrő vagy nanoszűrő

membránt) tartalmaznak. A szervetlen ion tartalmat nem befolyásolják, a

pórusátmérőjük szerinti méretű oldatlan anyagok eltávolítására alkalmazhatók.

3) Aktívszén adszorbenst tartalmazó kisberendezések: a fő vízkezelő egység egy

aktívszén adszorbens, emellett mechanikai szűrőegységeket is tartalmaznak.

Mikrobiológiai védelmük ezüstözött aktívszén, UV lámpa, illetve KDF töltet lehet.

Egyes típusok vízlágyító gyantát, illetve zeolitot is tartalmazhatnak.

4) Kancsós kisberendezések: a többinél egyszerűbb felépítésű vízkezelők. A vízkezelő

egysége szinte minden esetben aktívszenet és vízlágyító gyantát tartalmaz.

Mikrobiológiai védelmét ezüstözött aktívszén vagy gyanta biztosítja. A szűrőtöltetét

viszonylag gyakran kell cserélni és javasolt hűtőben tárolni, így mikrobiológiai

szaporulat kevésbé alakul ki rajtuk.

5) Vízlágyítók: a vízkezelő egységük vízlágyító gyanta, amely a víz összes keménységét

okozó kalcium és magnézium ionokat lényegében teljesen eltávolítja. Ivóvízként

történő felhasználás esetén a minimális összes keménységet by-pass rendszerrel

biztosítják. Mikrobiológiai védelmet a legtöbb esetben a regenerálás (tömény

sóoldattal történő átöblítés) biztosítja, de egyes típusok egyéb kiegészítő

fertőtlenítést is tartalmazhatnak.

6) Speciális adszorbenst tartalmazó kisberendezések: pl. speciálisan arzénmentesítő

vagy ólommentesítő töltetet tartalmazó kisberendezések. Felépítésük és vízkezelő

anyagaik tekintetében eltérők lehetnek.

7) Mechanikai szűrők: vízkezelő egységük különböző alapanyagú mechanikai szűrő,

amely a vízben oldatlan szemcse jellegű anyagok (pl. rozsda) eltávolítására alkalmas.

32

A beépített szűrő határozza meg, hogy milyen méretű szemcsék eltávolítására

alkalmazhatók.

A kisberendezések, illetve különböző adszorbensek ólomeltávolítási hatékonyságára

vonatkozó szakirodalom

A kisberendezések ólomeltávolítási hatékonysága az engedélyezés részét jelentő

szakvéleményezés során nem kerül vizsgálatra, a benyújtott dokumentumok is csak ritkán

tartalmaznak erre vonatkozóan megfelelő alátámasztó dokumentációt. „Az ivóvíz ólom

tartalmával kapcsolatos előzmények összefoglalása” c. eredménytermék II.8.6. fejezetben

összefoglaltak alapján leginkább a zeolit, egyes ioncserélő műgyanták és a fordított ozmózis

membrán lehetnek alkalmasak az ólom tartalom csökkentésére, de a téma további,

szisztematikus irodalomelemzést igényel, amely a projekt keretein belül szintén megvalósul.

A kisberendezések fémeltávolítási hatékonyságára vonatkozó korábbi OKI vizsgálatok

összefoglalása

A korábban az OKI-ban elvégzett, a különböző ivóvíz utótisztító kisberendezések

ólomeltávolítási hatékonyságára vonatkozó kísérleti jellegű kutatási eredményeket „Az ivóvíz

ólom tartalmával kapcsolatos előzmények összefoglalása” c. eredménytermék III.2.3.

fejezete foglalja össze. Az eredmények alapján az aktívszén, a zeolit és aktívszén tartalmú

kisberendezések, valamint az aktívszenet és vízlágyító gyantát tartalmazó kancsós

kisberendezések alkalmasak lehetnek az ivóvíz ólom tartalmának csökkentésére,

eltávolítására.

A kutatás alapjai

A projekt keretében a kutatásba összesen 10 db kisberendezés kerül bevonásra.

Mindegyik kisberendezés 3-3 mintaterületen kerül vizsgálatra. A vizsgálatba kizárólag

érvényes engedéllyel, vagy 1 éven belül kiadott pozitív szakvéleménnyel rendelkező

kisberendezéssel lehet jelentkezni, de a telepítés időpontjáig mindenképpen szükséges az

engedély beszerzése. Az engedéllyel / pozitív szakvéleménnyel rendelkező kisberendezések

hazai forgalmazóinak megküldésre kerül a „Felhívás a vizsgálatban való részvételre” c., a

Munkacsoport által létrehozott dokumentum. A forgalmazók a Felhíváshoz mellékelt

adatlappal tudnak jelentkezni a kutatásban való részvételre. A kitöltött adatlap

mellékleteivel, az OKI szakvéleményezéshez benyújtott dokumentumok, és a

szakvéleményezés keretében elvégzett vizsgálatok, valamint a szakirodalom alapján kerül

kiválasztásra a 10 db kisberendezés az OKI által meghatározott kiválasztási módszertan

alapján. A kiválasztott kisberendezések forgalmazóival szerződést kötünk, amelyben

rögzítésre kerülnek a vizsgálatban való részvétel feltételei. A forgalmazók ingyenesen

bocsájtják rendelkezésre a kisberendezéseket (típusonként 3 db-ot), amelyet a telepítési

helyen (mintaterületen) üzembe helyeznek. A legalább 6 hónapos vizsgálat alatt a

forgalmazó biztosítja a telepítési helyen az engedélyben (vagy szakvéleményben) előírt

gyakoriságú (illetve szükség szerint soron kívüli) szűrőcseréket és fertőtlenítést, illetve a

felmerülő hibák kiküszöbölését. Szintén biztosítani szükséges a felhasználó részére a

33

használati útmutatót, valamint az elvégzett karbantartásokról szerviznaplót kell vezetni.

Cserében térítésmentesen megkapják az elvégzett vizsgálatok eredményeit tartalmazó

vizsgálati jegyzőkönyveket, illetve az alkalmazhatóságra vonatkozó szakvéleményt, valamint

megfelelő eredmények esetén a kisberendezés típusa felkerül az ólomeltávolításra

alkalmazható kisberendezések listájára. A mintaterületek az előzetesen jelentkezők közül

kerülnek kiválasztásra a III.4. fejezetben ismertetett módszer alapján. A jelentkezők vállalják,

hogy a vizsgálat alatt biztosítják a forgalmazó, illetve az OKI munkatársak bejutását

előzetesen egyeztetett időpontban (OKI mintázás legalább havonta történne).

Eredmények értékelése Az eredmények alapján értékelésre kerül a vizsgált kisberendezések ólomeltávolításra

vonatkozó alkalmazhatósága. Az alkalmazhatóságra vonatkozóan szakvélemény készül,

amely kizárólag a forgalmazónak kerül kiadásra. Ezen kívül a megfelelő kisberendezésekről

lista készül, amely felkerül a projekt honlapjára. Az alkalmazhatóság értékelése az alábbiak

szerint történik:

Ólom eltávolítás alapján:

- Az adott ólom koncentráció határérték alá csökkentésére alkalmas-e a

kisberendezés, ha igen, akkor milyen kapacitással.

Egyéb paraméterek alapján történő értékelés:

1) Ha bármely kezelt víz minta nem megfelelő mikrobiológiai minőségű, illetve kifogásolt

coliform vagy Pseudomonas aeruginosa baktériumok jelenléte miatt, a forgalmazónak soron

kívül fertőtlenítenie szükséges a kisberendezést. Amennyiben a probléma továbbra is

fennáll, vagy ismét jelentkezik a vizsgálati periódus alatt, a kisberendezés vizsgálatát

megszakítjuk, a forgalmazó azt leszereli. Ebben az esetben az adott kisberendezést nem

tartjuk alkalmasnak. Amennyiben a probléma kiküszöbölésre kerül, és ismételten nem merül

fel a vizsgálati periódus alatt, az adott kisberendezés esetén a problémát jelentő paraméter

kockázatként feltüntetésre kerül a honlapon. Utóbbi esetben 3 év alatti gyermekek esetén

csak forralást követően lesz javasolt a víz felhasználása.

2) Ha bármely kezelt víz mintában határértéket meghaladó mennyiségben volt jelen bármely

vizsgált kémiai paraméter (kivétel az ólom), a forgalmazónak egy esetben lehetősége van a

hiba okának felderítésére vagy kiküszöbölésére. Amennyiben a probléma továbbra is fennáll,

vagy ismét jelentkezik a vizsgálati periódus alatt, a kisberendezés vizsgálatát megszakítjuk, a

forgalmazó azt leszereli. Ez esetben nem tartjuk alkalmasnak az adott kisberendezést.

Amennyiben a probléma kiküszöbölésre kerül, és ismételten nem merül fel a vizsgálati

periódus alatt, az adott kisberendezés esetén a problémát jelentő paraméter kockázatként

feltüntetésre kerül a honlapon.

3) Amennyiben mikroszkópos biológiai, vagy telepszám paraméter tekintetében

közegészségügyi szempontból kifogásoltság jelentkezik, soron kívüli fertőtlenítés szükséges.

Az adott kisberendezés esetén a problémát jelentő paraméter kockázatként feltüntetésre

kerül a honlapon. Utóbbi esetben 3 év alatti gyermekek esetén csak forralást követően lesz

javasolt a víz felhasználása.

34

4) Amennyiben a kezelt víz minták ezüst tartalma jellemzően 10 µg/l feletti, utóbbi esetben 3

év alatti kisgyermekek részére speciális felhasználási feltételek kerülhetnek meghatározásra

a kezelt víz fogyasztására vonatkozólag.

5) Az eredmények alapján az engedélyben és az eredeti szakvéleményben megadott

alkalmazási feltételektől eltérő alkalmazási feltételek is megadhatók az ólommentesítési

hatékonyságra vonatkozó szakvéleményben, illetve a honlapon.

35

Átmeneti megoldások - épületek bemenő ivóvizének kezelésére az ivóvíz

ólom tartalmának csökkentése céljából

Az ólomeltávolítás tekintetében az ólomcsövek teljeskörű cseréje jelenti a végleges

megoldást, de ennek megvalósításáig a fogyasztók egészségterhének csökkentésére

különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jöhetnek. Épületek, épületegyüttesek

esetén ezen átmeneti megoldási lehetőségek közül az épületek bemenő ivóvizének kezelése,

az ólom-oldékonyságának csökkentése céljából is értékelésre, illetve vizsgálatra kerülnek.

Szakirodalmi adatok alapján a nyersvíz különböző paramétereinek befolyásolásával

csökkenthető a víz agresszivitása, és ezáltal az ólom kioldó képessége, továbbá elérhetők

speciális korróziógátló vegyületek (foszfát- és szilikát vegyületek), melyek a szerkezeti

anyagok belső felületén réteget képezve csökkentik a korróziót és meggátolják a vízbe

történő ólom kioldódást. Általánosan megállapítható, hogy a nyersvíz alábbi paraméterei

vannak hatással a szerkezeti anyagok korróziójára, illetve a kioldódásra az ólom tartalmú

szerelvényekből: lúgosság, pH, oldott szervetlen szén tartalom (DIC), keménység (kalcium és

magnézium ionok), puffer kapacitás, oldott oxigén tartalom (DO), oxidációs/redukciós

potenciál (ORP potenciál), ammónium-, klorid- és szulfát tartalom, természetes szervesanyag

tartalom (NOM), vas-, alumínium- és mangán tartalom. A korróziógátló vegyületeket a

gyakorlatban nem elsősorban az ólom ólom- (vagy réz) kioldódás csökkentése, hanem a vas

tartalmú szerkezeti anyagok korróziójának csökkentése érdekében adagolnak a vízhez. A

leggyakrabban használt korróziógátlók a foszfát vegyületek (orto-foszfát és polifoszfát) és a

szilikát vegyületek. A vízminőségi paraméterek mellett a fizikai tényezők, mint például a

csővezeték rendszer felépítése, a hidraulika, a vízfelhasználás és a vízhőmérséklet is

befolyásolhatják az ólom és a réz szintjét az ivóvízben.

A szolgáltatott ivóvízbe való utólagos vegyszeradagolásnak vannak közvetett

közegészségügyi kockázatai is, pl. az ortofoszfát adagolás elősegítheti a víz mikrobiológiai

minőségének romlását azáltal, hogy tápanyagot biztosít a vízben jelen levő

mikroorganizmusoknak. Továbbá a kockázatok jelentősen függhetnek a kezdeti

vízminőségtől, a hálózat mikrobiológiai alapszennyezettségétől vagy a vízfogyasztási

szokásoktól (állandó, időszakos, stagnálási idők stb.). Mindezek miatt a kutatást különböző

típusú épületek (köz-, gyermekintézmények, társasházak stb.) és különböző nyersvíz típusok

esetén kívánjuk elvégezni.

A vegyszeradagolás módját és a vegyszer adagolási koncentrációját mindig a bemenő

víz eredeti minősége alapján – a szakirodalmi összefoglaló eredményeit felhasználva –

választjuk meg, azonban az alábbi működési mechanizmusú vízkezelések mindenképp

legalább egy mintaterületen vizsgálatra kerülnek:

1, pH, lúgosság és DIC kontroll

2, Foszfát-tartalmú korróziógátlók adagolása

3, Szilikát-tartalmú korróziógátlók adagolása

4, Klorid/szulfát arány módosítása vegyszeradagolással

36

A mintaterületek (épületek, épületegyüttesek) kiválasztása a hálózati víz minősége, az

elosztóhálózat felépítése, a vízfelhasználás rendszere, periodikussága és ezáltal a kutatás

kivitelezhetősége alapján történik.

Az eredmények alapján értékelésre kerül a különböző vegyszerek hálózati vízhez való

adagolásának az ólom beoldódására, valamint az ólom-oldékonyság befolyásolására

vonatkozó alkalmazhatósága. Az alkalmazhatóságra vonatkozóan egy kutatási összefoglaló

értékelés készül, amely kizárólag a projektben kutatási céllal és lakossági tájékoztatókban

kerül felhasználásra, valamint az épületek fenntartóinak kerül kiadásra.

37

Egészséghatás

Az ólom jelenlegi tudásunk alapján nem esszenciális egyetlen élő szervezet számára

sem. Az emberi szervezetben elsősorban enzimes folyamatokat gátolhat. Az ólommérgezés

lehet akut (egyszeri nagy mennyiségű bevitel esetén), illetve krónikus (hosszú távú, kis

koncentrációban történő bevitel esetén). Az ólom bevitele hasi görcsöket, izomgyengülést,

végső esetben bénulást okozhat (perifériás idegrendszer károsodás), illetve agyi

bántalmakat, viselkedés- és figyelemzavart, ingerlékenységet, mentális zavarokat (központi

idegrendszer károsodása) eredményezhet, ezen kívül vérszegénységet, vesekárosodást

okozhat, és egyes fontos nyomelemek, hormonok hasznosulását (kalcium, vas, cink, D-

vitamin) gátolhatja (enzimes folyamatok gátlása). Magzatkárosító hatása is ismert, ezen kívül

valószínűsíthetően rákkeltő.

Az ivóvízben található ólom a biológiailag leginkább hozzáférhető ólom-forrás, mivel oldott

állapotban az könnyebben felszívódik a bélrendszerben, mint más táplálékforrásokból.

Ráadásul az ólom bevitelt növelheti a főzés során használt víz is. A magzatok és csecsemők a

legérzékenyebbek a káros egészséghatásokra, mint a felnőttek, mert a testtömegükhöz

viszonyítva fajlagosan sokkal több vizet fogyasztanak.

A megnövekedő vérólomszint igazoltan károsan befolyásolja a kisgyermekek központi

idegrendszeri fejlődését, amely populációs szinten jelentős társadalmi terhet jelent. Közel 40

éve vált ismertté, hogy 10 μg/dl feletti vér-ólom tartalom toxikus hatást gyakorolva a fejlődő

agyra és kisgyermekek idegrendszerére, a szellemi teljesítőképesség (IQ, intelligencia

hányados) csökkenését eredményezi.

A vizsgált populáció

6-10 éves gyermekek, akiknek a törvényes képviselőjük a projekt céljairól és módszereiről

készített tájékoztató elolvasása után, írásban beleegyezett abba, hogy a gyermek részt

vegyen a felmérésben.

Az előzetes adatok alapján kiválasztunk mintaterületeket, ahol korábban a határértéket

meghaladó ólom tartalom (vizsgálati csoport) valószínűsíthető, illetve ahol nem (kontroll

csoport). A program során 120-120 az ivóvíz által ólomexpozíciónak kitett és nem kitett 6-10

év közötti gyermek vizsgálatát tervezzük.

Vizsgálatok

1. Ivóvíz ólomtartalmának vizsgálata, kérdőíves felmérés a gyermekek ivóvíz-fogyasztási

szokásairól

A kérdőívvel felmérjük, hogy mióta lakik az aktuális otthonukban a család, a gyermek

jellemzően a csapvizet használja-e ivóvíz céljából otthon, illetve a gyermekintézményben. Az

eredmények alapján választjuk ki a vizsgálat többi részébe bevonandó gyermekeket az alábbi

szempontok alapján:

38

- írásos hozzájárulás a szülők részéről a vizsgálatban való részvételhez;

- jellemzően a csapvizet fogyasztja a gyermek ivóvíz céljából legalább otthon vagy a

gyermekintézményben, optimális esetben mindkét helyen;

- a család hosszú ideje, de legalább egy éve él az aktuális otthonukban;

- a ivóvíz ólomtartalma jellemzően határérték feletti (vizsgálati csoport), illetve alatti

(kontroll csoport) az otthonukban és a gyermekintézményben is;

A mintavételkor rögzítjük a gyermek nevét, nemét, korát, otthonának és

gyermekintézményének a címét, valamint a kérdőívvel felvett egyéb adatokat. Ezt követően

minden gyermekhez hozzárendelünk egy kódot. A későbbiekben már csak a kód szerepel az

adatbázisban az értékelés folyamán.

2. Vérólomszint és hematológiai vizsgálatok

A kiválasztott gyermektől vérvételben jártas munkatársak vért vesznek egy előre megbeszélt

időpontban.

A vér egy részéből a vérólomszint és az általános hematológiai paraméterit határozzák meg a

szakemberek, a másik részét pedig az 5. és 6. pontban részletezett vizsgálatokban használjuk

fel. A vizsgálatot végző laboratóriumok a gyermekek kódját kapják meg, a vizsgálatokat a

szerint végzik el.

3. WISC-IV teszt

A Wechsler Gyermek Intelligenciateszt - Negyedik kiadás (WISC-IV) a hazánkban MAWGYI és

HAWIK néven közismert mérőeszköz. A WISC-IV az elmúlt évtizedek kutatási tapasztalatait

felhasználva 4 indexet különböztet meg, amelyek az intelligencia eltérő aspektusait tárják

fel: Verbális megértés, Perceptuális következtetés, Munkamemória, Feldolgozási sebesség.

Az indexekből felállított profil segítségével hasznos támpontot nyerhetünk a 6-17 éves

fiatalok kognitív képességeiről: tanulási zavarok, végrehajtó funkciók, agysérülés, figyelmi

zavarok, mentális retardáció, speciális adottságok, valamint orvosi figyelmet igénylő, illetve

neurológiai problémák. A tesztanyagok (pl. kockák, színes ábrák, modern stílusú képek) és a

felvétel módja gyermekcentrikus; a kapott eredmények értelmezését a részletes felvételi

űrlap és a kézikönyvek segítik. A teszt felvételét pszichológusok végzik.

4. Kérdőív az általános szociális helyzet, életmód, egészségi állapot (pszichoszomatikus

tünetek, fáradékonyság, fejfájás) felméréséhez

A WISC teszt felvételével egyidőben a szülők egy általános kérdőívet töltenek ki, amely az

általános szociális helyzetre, életmódra és egészségi állapotra kérdez rá a család, illetve a

gyermek tekintetében. A kérdőívre is a gyermek kódja kerül rá.

5. Génpolimorfizmus vizsgálata

39

A környezeti ólomexpozíció egészségkárosító hatását az egyéni érzékenység is erősen

befolyásolhatja. Ez sokféle összetevő eredménye lehet, többek között a nem, az életkor, a

tápláltság, a szervezet vas- és kalcium ellátottsága, az általános immunállapot és a genetikai

adottságok. Ez utóbbiak hátterében az ólom szervezeten belüli átalakulásában illetve a

toxikus hatás kifejtésében szerepet játszó enzimek polimorfizmusa áll. Pontosan még

nincsenek feltárva azok a genetikai fogékonysági tényezőkkel összefüggő molekuláris

mechanizmusok, amelyek ólom expozíció esetén a vérólom koncentráció egyedi eltéréseit

magyarázzák. A vizsgálat során a 2. pontban részletezett vérvételből származó vérmintákat

dolgozzák fel szakemberek molekuláris biológiai módszerekkel.

6. Genotoxicitási vizsgálatok

Az IARC (INTERNATIONAL AGENCY FOR RESEARCH ON CANCER) ólommal foglalkozó

monográfiája szerint az ólom DNS száltöréseket, aneuploidiát, mikronukleusz képződést,

testvérkromatid kicserélődéseket és kromoszóma aberrációkat okozhat. Az ólom

genotoxicitásáért többféle hatásmechanizmus lehet felelős. A vizsgálat során a 2. pontban

részletezett vérvételből származó vérmintákat dolgozzák fel szakemberek molekuláris

biológiai módszerekkel.

A vizsgált gyerekek adatait bizalmasan kezeljük, kizárólag a kutatás céljára használjuk fel. A

felmérés során kialakítandó adatbázis teljesen anonim, a résztvevő gyermekeket csak a

kódokkal jelöljük. A személyek azonosítására alkalmas adatok a projekt lezárását követően

megsemmisítésre kerülnek. A vizsgálat az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és

Kutatásetikai Bizottsága kutatásetikai engedélyével történik.

40

VIII. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Cím:

Országos Közegészségügyi Intézet, Vízhigiénés osztály 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6. A épület 2. emelet

E-mail: [email protected] Honlap: https://www.antsz.hu/felso_menu/rolunk/projektek/EFOP180 és https://EFOP180.antsz.hu

Facebook: Országos Közegészségügyi Intézet


https://www.antsz.hu/felso_menu/rolunk/projektek/EFOP180

https://efop180/

41

IX. MELLÉKLETEK

A Módszertani útmutatóhoz az alábbi tájékoztató anyagok kerülnek csatolásra:

Általános tájékoztató a projektrészről

Általános tájékoztató az ivóvíz ólom tartamáról

Lakossági felhívás „Nyitott Laboratórium” programra

Intézményi felhívás „Nyitott Laboratórium” programra

Tájékoztatás határérték feletti ólom tartalmú csapvíz csökkentési lehetőségeiről

A tájékoztató anyagokat folyamatosan frissítjük a projekt eredményei alapján, az aktuális

változat jelenleg a honlapon találhatók meg:


https://EFOP180.antsz.hu


https://efop180/

Documents

Módszertani útmutató az ivóvíz ólom tartalmával kapcsolatos … · 2018. 7. 26. · 1 Módszertani útmutató az ivóvíz ólom tartalmával kapcsolatos lakossági tájékoztatáshoz