megfagyott muzsikus 201203

1muzsikus1204megfagyott

2 megfagyott


Tartalom

03 - Csontos Gyula: How to get an internship - 08

09 - Hegyi Dezső: Építészség- Mérnökség - 11

14 - Smiló Dávid: 6b.hu - 15

12 - Koncz Péter: Van B-terved? - 13

36 - Koncz Péter: Műteremhangulat - 37

42 - Keserű Balázs: Térparódia - 43

38 - Meszes Márton: Parafrázis - 39

44 - Rostás Zoltán: Vidám Pohár - 47

22 - Tóth Katalin: Képzelt Város - 23

32 - Tóth Katalin: Nyolckor, a Szkéné előtt - 35

26 - Székely Márton: Tájépítészettörténet - 30

40 - Székely Márton: Nincs semmi (építész)újság - 41

16 - Makovecz Imre emlékére - 21

24 - Plakát - 25

48 - Kávé és FUGA! - 48

Megfagyott Muzsikus

Felelős kiadó: Dávida Eszter HK Elnök

Felelős szerkesztő: Fekete Dóra EHK

Szerkesztők: Tóth Katalin, Csontos Gyula, Koncz Péter, Székely Márton, Smiló Dávid

Köszönet: Máthé Dóra, Szőke Zsófia

Képek forrása: fortepan.hu; Deák Barbara, Juhász Judit, Rádóczy Bálint

2012 április

4 megfagyott

“I believe these comrades now realise themselves that the

position they adopted was wrong. Now, though, it’s clear to everyone,

it seems, that we must proceed along the more progressive path – the path of using prefabricated reinforced-concrete structures

and parts.”- Nikita Hruscsov -


How to get an internship?avagy útmutató mindenkinek, aki dolgozna és világot látna egyszerre

CSONTOS GYULA

Miért gyakornokként, miért ne diplomával a zsebemben?

Amennyiben valaki rendelkezik kellő nyelvtudással, kezdő építészként valóban komolyabb fizetést szerezhet nyugaton, mint egy gyakornok, így az egyetem utáni külföldi munkatapasztalat megszerzésére szintén buzdítanék mindenkit. Annak tükrében még inkább, hogy itthon nagyon nehéz legális munkahelyet találni a szakmában.

De arról ne feledkezz meg, hogy diplomás építészként nehezebb elhelyezkedni: a munkáltatónak sokba kerül a végzettséggel rendelkező munkaerő alkalmazása és a vele kötött szerződés miatt megrendelésekben szűkölködő időszak esetén is jelentős költséget jelent. A gyakornok ellenben kevesebbért dolgozik, fél vagy egy évre kell csak alkalmaznia és még adókedvezményt is kap a cég utána. Ebből a szempontból minden cég egyformán gondolkozik, hiszen céljuk a profit.

Másrészt, diplomás állásra jelentkezésnél egy másik országban, a korábban ugyanott szerzett gyakorlat egyértelmű előnyt jelent majd, nélküle viszont jelentősen csökkennek álláskeresési esélyeid.

Ne feledkezz meg arról sem, hogy több pályázat is létezik, amelyeken ösztöndíj nyerhető erre az időszakra, így az esetleg alacsonyabb gyakornoki fizetés jelentősen kompenzálható. Érdemes ezekről tájékozódni a szervezetek honlapján (Erasmus, Leonardo, stb.)

Összegezve azt mondanám, hogy a diploma utáni külföldi állás megszerzéséhez a legjobb ugródeszka a gyakornoki referencia az adott országból.

Mik az előfeltételei annak, hogy pályázzak?

Legyél biztos a nyelvtudásodban. Ha voltál már külföldön tanulmányi ösztöndíjjal legalább egy félévet, akkor biztosan nem kell aggódnod. Az öt évvel

Érdemes felismerni, hogy egy idő után minden hallgatónak lesz diplomája, így annak léte nem jelent előnyt álláskereséskor, hisz egy alapvető dolognak tekinthető. Az újra recesszió felé robogó világgazdaságban annak van nagyobb esélye építészmérnökként boldogulni, aki beszél legalább egy másik nyelvet és van már szakmai tapasztalata. Mindkettő megszerzésére a legalkalmasabb a külföldön végzett munka.

6 megfagyott

ezelőtti középfokú nyelvvizsga viszont egy kis frissítést kíván, tessék járni nyelvórákra.

Ne ijedj meg a változástól. Igen, ehhez a döntéshez kell némi kalandvágy és egy erős elhatározás. Ha tudod, hogy a hasznodra válik majd, akkor ne félj meglépni!

Akkor érdemes pályázni, amikor már rutinosabban mozogsz valamelyik

tervezőszoftverben és van mit a portfólióba tenni, szóval a mintatanterv szerinti harmadév, de inkább negyedév, azaz a komplexek után vágj neki. Nem jó élmény ugyanis fogalmatlanul állni a nekünk kiosztott feladat előtt azzal az indokkal, hogy ezt még nem tanultuk az egyetemen.

Eldöntöttem, hogy külföldi gyakorlatot akarok csinálni! Merre induljak?

Válassz célországot! Elsősorban a nyelvtudásodnak megfelelően, másodsorban érdemes utánanézni az adott országban a foglalkoztatottsági helyzetnek, azaz ne menj oda, ahol a helyieknek sincs munkája. Görögország, Portugália vagy Spanyolország mostanában nem nyerő célpont, ellenben Svájcban kifejezett építész-hiány van, de Ausztria és Németország is kellő mennyiségű gyakornoki hellyel várja a dolgozni vágyó építészhallgatókat. Maradj a jó öreg Európában egyelőre, így

ösztöndíjat is kapsz és utazási és egyéb járulékos költségeid is barátságosabbak, mintha Kína, Ausztrália vagy az USA felé vennéd az irányt, a vízum és az elhelyezkedéshez szükséges papírok megszerzésének nehézségeiről ne is beszéljünk. Másik kontinensnek ajánlottabb diploma után, nagyobb spórolt tőkével nekivágni.

Hogyan találhatok irodát?

A legjobb és legegyszerűbb eset, amikor egy professzor vagy korábbi munkaadód beajánl valahova, esetleg neked vagy ismerősödnek van egy jó kapcsolata, aminek köszönhetően megnyílnak a kapuk számodra valamelyik tervezőirodában. Amennyiben ez az eset nem áll fenn, akkor bizony komoly munka vár rád.

Az internet a legnagyobb segítséged a keresésben! Keresd meg a célországhoz tartozó online építészmagazinokat, ott biztosan van állásajánlatokat tartalmazó lista. Emellett kezdd el szemezgetni a szimpatikus, a saját felfogásodhoz közel álló irodákat. A szóba kerülhető cégekről vezess táblázatot címekkel, a HR-s nevével, elérhetőségekkel. Egy minimum 50 irodát tartalmazó lista nélkül neki se vágj a dolognak, ha nagyon biztosra akarsz menni, jobb ha 100-as listát készítesz. Ha kellően magabiztos vagy, nyugodtan használd az ArchDaily adatbázisát, hogy a legjobb irodákat kereshesd fel. Az egyszer élünk jegyében kedvenc építészeid is felkerülhetnek a táblázatba, legrosszabb esetben nem náluk fogsz dolgozni, de legalább később nem fogod bánni az elmulasztott lehetőséget.

A cégek kiválasztása rendkívül szórakoztató és tanulságos, ámde időigényes munka. Mindig nézd végig a portfóliójukat, próbálj minél több információt megszerezni, ami alapján biztosan tudod, hogy szeretnél-e az

HA KELLŐEN MAGABIZTOS VAGY, NYUGODTAN HASZNÁLD AZ ARCHDAILY ADATBÁZISÁT, HOGY A LEGJOBB IRODÁKAT KERESHESD FEL.


adott irodában dolgozni. Ha fűnek-fának elküldöd a jelentkezésedet, könnyen olyan helyen találhatod magad, ahol igazából soha nem szerettél volna lenni.

OK, elkészítem a listát! Hogyan állítsam össze a portfóliómat?

Egy picit más a helyzet, mint amikor komplexre jelentkezéshez kellett összerakni az eddigi munkákat bemutató csinos kis füzetet. Most törekedni kell arra, hogy egyrészt egy egységes képet mutass, másrészt pedig kiderüljön belőle a műszaki felkészültséged, harmadrészt a rutinosságod.

Az egységes kép azt jelenti, hogy bizonyos extrém, a többi tervedtől furcsán eltérő próbálkozást vagy nem eléggé összeszedett munkákat most hagyd ki, mert értetlenkedést válthat ki. Nem cél az összes munkád átfogó bemutatása, hogy archiváld eddigi összes szakmai tevékenységed egy fájlban. A cél, hogy lássák, milyen tervező vagy.

A műszaki felkészültség úgy derül ki egy portfólióból, hogy elhelyezel benne szerkezeti csomópontokat, amiket mondjuk a komplexedhez készítettél. Ez nem pusztán egy designos füzet, hanem azért készül, hogy megmutasd, mire vagy képes a szakmában. Az épületszerkezeti tudás nem minden európai építészképzésben annyira magától értetődő, mint a BME-n. Előnyhöz jutsz, ha felhívod a portfóliódat lapozgatók figyelmét műszaki képességeidre is.

A harmadik, a rutinosság megmutatása azt jelenti, hogy az építészeti terveknél ne pusztán a homlokzatokat és a rendereket mutasd meg, hanem néha egy engterv szintű alaprajzot vagy metszetet is. Így kiderül, hogy milyen részletességgel, pontossággal rajzolsz, látszanak a kóták, feliratok, rétegrendek és rögtön látják, hogy valamely tervezőszoftvert már

kezeled annyira jól, hogy napi szintű munkák esetén önállóan is tudod, miket kell rajzolni egy tervre.

A szabadkézi rajzaidból érdemes ízelítőt adni, ezzel szintén felkelted az érdeklődést, mert a legtöbb

NEM CÉL AZ ÖSSZES MUNKÁD ÁTFOGÓ BEMUTATÁSA, HOGY ARCHIVÁLD EDDIGI ÖSSZES SZAKMAI TEVÉKENYSÉGED EGY FÁJLBAN. A CÉL, HOGY LÁSSÁK, MILYEN TERVEZŐ VAGY.

építészképzésben sajnos ez is érdemtelenül háttérbe szorult mára már. Újabb előny. Ha szeretsz fotózni, akkor néhány extrém jó kép is bekerülhet, hogy megmutasd a szépérzékedet, de alapvetően nem érdekli majd őket, hogy tudsz-e fotózni, ezért ne szánj ennek bemutatására oldalakat.

Fontos még a formátum. A portfóliót jelentkezéskor mindig küldd el e-mailben, akkor is ha feltetted egy honlapra. Ennek egyik oka, hogy ne kényszerítsd plusz kattintgatásra a delikvenseket. Általában nem is azonnal akarják majd megnézni, hanem lementik az asztalra és amikor másnap kávészünetben észreveszik, akkor nyitják meg; a postafiókjukban a honlapod linkjét visszakeresni kisebb eséllyel fogják. Emellett a jelentkezők portfólióit szeretik kinyomtatva szemlélni, ezt persze személye válogatja, de jobb felkészülni erre. Mindezek alapján érdemes PDF-et készíteni, olyat, ami nem nagyobb 20 megánál és mégsem pixelesedik be a szövegek körül. A

8 megfagyott

terjedelemre figyelj, ne legyen unalmas és fárasztó ötvenoldalas, de túl kurta sem.

Természetesen készíts nyomtatott verziót is, ezzel viszont csínján, mert a színes nyomtatás, előlap, fűzés bizony

LEGYÉL MINDIG NAGYON ŐSZINTE, MERT HAMAR BEÜT A BAJ, HA A NÉGY ÉVE TELJESÍTETT ÉPINFO 2-RE HIVATKOZVA AZ AUTOCAD-ET BEÍRTAD A SZOFTVERISMERETEID KÖZÉ, AZ ESETLEGES PRÓBAMUNKÁN MEG CSAK NÉZEGETED A TUTORIALT A STAR.BME.HU-N.komoly összeg. Néhány iroda postán kéri a portfóliókat, legtöbbjük soha nem küldi vissza. Nálad mindig maradjon minimum két példány, így interjúra magaddal viheted, beszélhettek róla. Ilyenkor néha elkérik nézegetésre akkor is, ha már e-mailben megkapták, ebbe bele kell törődni, de nem baj, mert van még egy tartalék!

Önéletrajzzal kapcsolatban mit tudsz tanácsolni?

Angolul és németül is megvannak a curriculum vitae alapvető szabályai, ezeket mindenképpen tartsd be. Ügyelj a megfelelő időrendi sorrendekre, angolban például mindig a legújabb esemény szerepeljen elöl.

Hagyd a felesleges dolgokat, hogy mi a kedvenc ételed, milyen zenét hallgatsz

és a vallási hovatartozásod sem érdekli őket, még akkor sem, ha Németországban ezeket az információkat is szerepeltetik tradicionális okokból. Legyél lényegre törő, ne rabold olyasmivel az idejét a pályázatodat bírálóknak, amelyek nem szolgálnak releváns információval a képességeidről, szakmai életedről.

A kreativitásnak szerintem csak korlátozott terepe az önéletrajz kialakítása, de azért megengedhető, hiszen a stílus maga az ember. Egy jól eltalált design felkelti a HR-s figyelmét a többtucat önéletrajz között. Ennél talán még hatásosabb, ha személyes adataid után felsorolod, mi az a hét dolog, amit mindenkinél jobban tudsz csinálni.

Érdemes tudni, hogy nem a nyelvvizsgád típusa érdekli őket, hanem hogy folyékonyan beszéled-e a nyelvet, ezért a nyelvtudás résznél a középfok és felsőfok, illetve a B és C típusú vizsgák emlegetése csak elfecsérelt karakterek. Legyél mindig nagyon őszinte, mert hamar beüt a baj, ha a négy éve teljesített épinfo 2-re hivatkozva az AutoCad-et beírtad a szoftverismereteid közé, az esetleges próbamunkán meg csak nézegeted a tutorialt a star.bme.hu-n.

Érdemes-e honlapot készíteni?

Amennyiben van rá egy kis szabadidőd, érdemes a portfóliót és az életrajzod több nyelven egy honlapra is feltölteni. Ha például egyebeket is be akarsz amellett mutatni, ami a kötelezően vett portfólióban megtalálható, akkor azokat a dolgokat a weblapodra egy külön fül alá bepakolhatod.

Több ingyenes honlapszerkesztő oldal található a neten, eléggé elterjedt a wix.com flash alapú oldala, ami kifejezetten álláskeresők számára jött létre. Vigyázz, hogy ne ess abba a hibába, hogy a honlapod tele van mozgó meg pörgő trükkökkel,


a képek besuhannak, a gombok meg villognak, mint a traffipax. A honlap legyen egyszerű és áttekinthető, ne kényszerítsd a látogatót felesleges kattintgatásokra, mert rögtön szerzel nála egy rossz pontot. Az is bosszantó, ha minden tervet eredeti méretben töltesz fel, ez jelentősen lassítja a betöltést. Inkább mindent butíts megfelelő méretűre. A flash alapú honlapok átka, hogy gyakran lassan töltődnek be a képek, illetve egyes gépeken nem is működnek. Természetesen ezt megelőzendő lehet HTML 5-ben weblapot készíteni, de az nyilván sokkal több hozzáértést és időt igényel.

Kész a portfólió, kész az önéletrajz, megvan a honlap és a szóba jöhető cégekről is készítettem egy excel-táblázatot. És most?

Szükség lesz egy standard jelentkezési szövegre, amit az emailben leírsz, hogy ki vagy, miért írsz, mik vannak csatolva, hogy bízol a pozitív visszajelzésükben. Csatolod a portfóliót, az adott nyelvű CV-t és természetesen a honlapod címét. Németeknél szokás Bewerbungot, azaz egyfajta motivációs levelet is csatolni, ennek tartalma semmiképp se legyen az önéletrajz puszta kifejtése. A jelentkezési szövegben célokat, képességeket, motivációkat kell feltüntetni, kerülve a rizsázást. Fontos, hogy amennyiben lehetséges, a levél névre szóló köszöntéssel induljon, ezzel is azt a látszatot keltve az olvasóban, hogy nem egy száz helyre elküldött levelet olvas, pedig de.

Ha ez megvan, akkor klikk a küldésre.

Ezután jön az idegőrlő várakozás, eltelik egy nap, aztán még egy. Türelem. Tudomásul kell venni, hogy nem a te jelentkezésed a legsürgetőbb ügye egy építészirodának ezer km-re innen. Az első válaszok egy héten belül megérkeznek, de lesz olyan is aki csak egy hónap múlva ír,

amikor ráeszmél, hogy mégis kéne ember. A levelezéseket érdemes a korábban elkészített excel-táblában is vezetni, hogy ki, mikor és mit válaszolt, így nem felejtesz el semmilyen eseményt, ami ötven-száz kiküldött jelentkezés esetén simán előfordulhat. Ne éld bele magad semmilyen megkeresésbe, és ne ringasd magad abba az édes hitbe, hogy ha az MVRDV-hez elküldted az anyagodat, akkor az már egyenes út a holland építészet fenegyerekeihez. Várhatóan a megkeresettek fele egyáltalán nem válaszol, a válaszadók kétharmada pedig nem keres épp embert. Ebből következőleg az összes kiküldött jelentkezésedre egyhatodnyi érdeklődő válasz érkezik majd. A következő lépés velük következik: az állásinterjú.

Interjú? Úristen!

Nyugi. Nem kell megijedni, ha bíztál annyira a nyelvtudásodban, hogy pályázz, annak biztos megvolt az oka. A legjobb a személyes interjú, ehhez nyilván ki kell utazni, tehát megtakarítás vagy szülők, barátok segítő keze szükséges. Érdemes ilyenkor belegondolni, hogy megéri-e áldozni 40-60 ezret az utazásra, amivel utána nettó 2-300 ezres havi gyakornoki fizetéshez juthatsz. Szerintem igen. Nem kell öltönyt venni, mert egy építésziroda nem egy multinacionális cég, de ne az átlag ivós-előadásra járós szakadtfarmer-kockásing kombóban menjünk. A

...NE RINGASD MAGAD ABBA AZ ÉDES HITBE, HOGY HA AZ MVRDV-HEZ ELKÜLDTED AZ ANYAGODAT, AKKOR AZ MÁR EGYENES ÚT A HOLLAND ÉPÍTÉSZET FENEGYEREKEIHEZ.

10 megfagyott

költségek minimalizálása miatt az ilyen interjúkat egymás utánra egyeztessük, hogy egy körutazás keretében le lehessen tudni őket.

Ha nem megy személyesen, akkor érdeklődni kell, hogy telefonon vagy skype-on megoldható-e. Általában

BANKSZÁMLÁT CSAK AKKOR NYITHATUNK, HA VAN BEJELENTETT LAKCÍMÜNK, TEHÁT BÉRLETI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE UTÁN IRÁNY A POLGÁRMESTERI HIVATAL.húzzák a szájukat egy picit, de bele fognak egyezni, és ez végül nem befolyásolja negatív irányba a döntésüket, mert megértőek a távolság okozta költségek miatt.

Általános HR-s kérdésekre készüljünk fel: mesélj magadról, mik az erősségeid, mik a gyengéid, mit vársz ettől a munkahelytől, stb. De ne ijedjünk meg akkor sem, ha valaki kreatívabban kérdezget. A portfóliód mindenképpen legyen kéznél, annyit beszélj róla, amennyit igényelnek, ha nem kérdezgetnek, akkor a lényegre szorítkozz. Ismerd meg már előre a projektjeiket, szimpatikusnak tartják, ha képben vagy velük. Legtöbbször megkérdeznek, mennyit kérnél, de ne áruljuk el érzelmeinket, ha ők mondják meg mennyiért vennének fel. Kelet-Németországban 500 €, nyugaton 700 €, Svájcban 1500-1800 CHF az átlag építész-gyakornoki fizetés. A gyakornoki munka a legtöbb országban adómentes a munkáltatónak és a munkavállalónak is.

Hogyan döntsek? Mit tegyek, ha felvennének több helyre is?

Higgadtan dönts; ne az első lehetőségre, hanem a legjobb lehetőségre rábólintva. Szempont a pénz, a távolság, a város mérete, a cég portfóliója, a nyelv, amit tudnod kell, a szoftver, amit használnak, és legfőképpen, hogy ez-e az a hely, ahol tapasztalatot akarsz szerezni. Ha döntöttél, akkor mindamellett, hogy szervezed a búcsúbulidat, készítsd elő a kiutazást. Első és legfontosabb az Erasmus vagy Leonardo ösztöndíjhoz szükséges papírmunka elintézése és a szerződés aláírása, hogy lehetőleg még kiutazás előtt hozzájuthass a pénzhez.

Kint szükséged lesz egy lakásra vagy szobára, amit bérelsz. Az internetes ingatlanportálok mellett érdemes helyi ismerősöktől vagy a fogadó cégtől segítséget kérni. A felmerülő lakáslehetőségek közül viszont mindenképpen személyesen kell választanod, erre nem lesz lehetőséged, ha már dolgozni kell, ezért utazz ki egy héttel hamarabb. Ekkor már rögtön érdemes is megvenni a legolcsóbb helyi mobilt egy előfizetéssel. Bankszámlát csak akkor nyithatunk, ha van bejelentett lakcímünk, tehát bérleti szerződés megkötése után irány a polgármesteri hivatal. Hidd el, ezekre a dolgokra már nem lesz semmi időd, ha elkezdődött a munka, mert nem azért vettek fel, hogy már első héten eljárogass idő előtt az irodából.

Ha túl vagy a nagybevásárláson, elköszönésen és elmúlt a búcsúbuli okozta másnaposságod is, akkor kösd fel a gatyát: kezdődik életed egyik meghatározó kalandja, ami szakmai pályád fontos állomása, sőt akár legfontosabb ugródeszkája is lehet.

Sok sikert kívánok!


Építészség - MérnökségHEGYI DEZSŐ

A Szilárdságtani Tanszék andjunktusának szövege a Muzsikus 2011 márciusi számában megjelentekre reagálva

Talán onnan indul minden, hogy az emberek tartozni akarnak valahova, és a máshova tartozókról szeretnék azt gondolni, hogy kevésbé kiválóak. Lehet szó fociról vagy éppen iskoláról. Ajánlom mindenki figyelmébe a Gombháború c. francia filmet. Az építész-mérnök ellentét is ilyen. A két egymás mellett, egymással működő szakma gyakorlói között gyakran van feszültség.

Érdekes módon a feszültség általában nem a hétköznapi munkában, hanem inkább „politikai” szinten van jelen. A kamarák, a tagozatok, a karok között zajlanak a viták, ahol hol kimondva, hol kimondatlanul alkalmatlannak tartjuk a „másik társaságot” a „mi szakmánk” gyakorlására. Közben a hétköznapokban a statikus és az építész boldogan működik együtt, ha megtalálják a közös hangot. Mindegy,

hogy ki hol kapta a diplomáját. Építész statikusként dolgoztam már mérnökként végzett építész tervezővel hatékonyan, jó barátságban. De vesztem már össze építész építésszel, mert hiányzott a közös nyelv és a tisztelet. A szakmai felkészültséget az oktatási intézmény alapozza meg, de nem az határozza meg. A teljesített kreditek is csak felületes képet adnak arról, hogy ki milyen feladat elvégzésére alkalmas. Az egyetemen megszerzett ismeretek nem a konkrét szakmai feladatok elvégzésére készítenek fel, hanem arra, hogy a diploma után valamely szakterületen elindulhassunk. Ezért is írják elő a kamarák, hogy csak gyakorlati idő eltöltése után végezhet önálló tervező munkát az építész vagy a mérnök. Ez a gyakorlati idő az idő múlásával meghatározóbbá válik, mint az egyetemen eltelt évek.

Hol a kezembe kerül a Megfagyott Muzsikus, hol nem. A legutóbbi számot elolvastam, és több dolog is felkeltette a figyelmemet: hol érdekes, hol tanulságos, hol provokatívak voltak a cikkek. A mérnökkari hallgatólánnyal készített riport ösztönzött arra, hogy tollat ragadjak. Mint a Szilárdságtani Tanszék oktatója, és mint gyakorló statikus tervező gyakran megélem az építész és a mérnök társadalom közötti konfliktusokat. (Mérnökként az Építőmérnöki Karon diplomát szerző kollégákat említem a továbbiakban. Ez a szóhasználat többé-kevésbé alkalmazkodik a szakma szóhasználatához, és valószínűleg az architektek sem veszik rossz néven.)

12 megfagyott

A tartószerkezet-tervezés tekintetében a két kar nem ugyanazt tanítja, és nem ugyanúgy. Az Építészmérnöki Kar oktatásában többet foglalkozunk a konstrukcióval, mint a méretezéssel. Ebben sokat segítenek az épszerk és a tervezési tárgyak is, különösen a komplex tervezés és a diplomatervezés, amelyeknek a Mérnök kari diplomatervekkel összevethető (nem kilóra, hanem minőségben) tartószerkezeti munkarésze is van.

HOL KIMONDVA, HOL KIMONDATLANUL ALKALMATLANNAK TARTJUK A „MÁSIK TÁRSASÁGOT” A „MI SZAKMÁNK” GYAKORLÁSÁRA.Eközben az Építőmérnöki Karon a méretezésre helyeznek nagyobb hangsúlyt, a konstruálásra kevesebb idő jut. Melyik vajon a jobb?

Az ellentét ott válik élessé, hogy ki milyen munkát végezhet, mire lesz jogosultsága. Az elmúlt években erős törekvések voltak a jogosultsági körök korlátozására. A jogszabályi környezet változása miatt ma már csak az egyetemi szintű (MSc vagy egységes ötéves képzések) diplomával lehet tervezői jogosultsághoz jutni, főiskolai (BSc) diplomával a jövőben (szakmai gyakorlattól függetlenül) nem lehet önálló tervezői tevékenységet folytatni. Ezzel egy kör ki is lett zárva... Az Építész Kamara a jövőben nem ad jogosultságot az Építőmérnöki Karon végzett kollégáknak sem. A Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozatánál is volt arra törekvés, hogy az Építészmérnöki Karon diplomát szerzők ne lehessenek

statikusok. Látszólag logikus lenne a kölcsönösség, de mégsem ugyanarról van szó. A Mérnökkaron a hetvenes évek elején még Pogány Frigyes professzor tanított építészettörténetet, az új képzésben viszont nincs önálló ábrázoló geometria vagy szabadkézi rajz tárgy sem. A tervezési tárgyak és az épületszerkezeti tárgyak is csak jelképes mennyiségben maradtak meg. Eközben az Építészmérnöki Karon a tartószerkezeti oktatás struktúrája alig változott az elmúlt évtizedekben, a tartalom pedig követte a kor szintjét.

Ez a barátságtalan légkör szerencsére sokat változott az utolsó néhány években: Dalmy Dénes, a Tartószerkezeti Tagozat elnöke már partnerként tekint ránk, építészekre és ránk, a Szilárdságtani Tanszékre. Kialakult az építész-statikus jogosultsági kör, aminek a korlátozásaival helyenként lehetne vitatkozni, de talán a mérnök kollégáknak is megnyugvásul szolgál, hogy a két képzés valamelyest el van különítve. A közelmúltban alakult Fiatal Statikusok Egyesülete - kisebb hezitálás után - de ma már nyitott az Építészmérnöki Karon végzett statikus tervezők előtt is. Bátorítanék is mindenkit arra, hogy már hallgatóként lépjen be ebbe a szervezetbe (FiSt). Talán a fiatal generációk között így is erősödhet a barátság.

A barátság, ami az Építészmérnöki Karon belül is dúl. A két irány között. Ahol a kölcsönös megbecsülés a szavak szintjén még meg szokott lenni. Ha a karunkon is mindenki érti és tudja, hogy értékes alkotói munkát nem csak építész tervezőként lehet végezni, és hogy a tervezés szó nem épülettervezést jelent, hanem tervezést, akkor majd nem kell azon vitatkozni, hogy melyik tantárgy milyen szorzóval részesüljön a költségvetésből.


VÉLEMÉNYEM SZERINT A MŰSZAKI SZAKIRÁNY HALLGATÓINAK UGYANOLYAN SZÜKSÉGLETE A MŰTEREM, MINT A TERVEZŐKÉ, HISZEN MINDKÉT SZAKIRÁNY TERVEZŐ ÉPÍTÉSZEKET KÉPEZ: VANNAK, AKIK SZERKEZETEKKEL, VANNAK, AKIK A FORMÁKKAL TÖLTENEK TÖBB IDŐT.

Más. Egy-egy bekezdést szeretnék szentelni két témának, amik felkeltették a figyelmemet.

Egyik volt hallgatónktól, aki ma már a zürichi egyetemen tanulja az építészetet, megtudhattuk, hogy ott másként megy a vizsgázás. Egy tárgy, egy alkalom,

ilyen rendszert nem lehet fokozatosan bevezetni, ki kellene dobnunk a durván túlszabályozott TVSZ-ünket, és el kellene mozdulni a minőség irányába.

És szó volt a műtermekről is, mi szerint Becker dékán úr első megválasztásakor azt tervezte, hogy a tervezés szakirány hallgatóinak műtermet fog biztosítani a kar. Véleményem szerint a műszaki szakirány hallgatóinak ugyanolyan szükséglete a műterem, mint a tervezőké, hiszen mindkét szakirány tervező építészeket képez: vannak, akik szerkezetekkel, vannak, akik a formákkal töltenek több időt.

egy ismétlés; ha az nem sikerül, akkor pedig távozás az egyetemről. Sok más egyetem is működik így. Mi viszont nem, mi a statisztikai alapú rendszerre építünk: amikor hallgató voltam, tudtuk, hogy egyes tárgyak teljesítésének sikeressége nem a készülésre fordított idővel, hanem a próbálkozások számával arányos. És így megy a vizsgázás, oktatóként látom, hogy nem a megtanulás, hanem a teljesítés, átcsúszás a cél. Előbb-utóbb összejön valami. Pedig a ma már Svájcban tanuló hallgatótól megtudhattuk, hogy a bukási arány alacsony: a diákok folyamatosan és alaposan készülnek, az oktatók pedig átgondoltan kérdeznek. Egy

14 megfagyott

Az építészmérnökök túlképzésének a ténye már évek óta aktuális beszédtéma, és valós jelenség, probléma. Ennek a számnak nem csak a nagysága ijesztő, hanem a kikerülő fiatal diplomások ambícióinak jellege is elgondolkodtató. A végzett hallgatók nagy százaléka kezdi azzal a munkakeresést diploma után, hogy tervező akar lenni. A tervezés alatt építészeti tervezést értünk, pedig egy építési beruházás során többféle tervezéssel is találkozni. Mi ebből mindössze egyet sajátítottunk el az egyetemi évek alatt, a háztervezést. Ennek is a kifinomult, magasztos, igényes formáját, az építőművészetet. Mindezt pedig tömeges formába öntve, és mit is kapunk végül? A 300 ember közül, aki elkezdi a képzésünket, a legtöbb el is végzi azt. Ha igényes tervezőképzésről beszélünk, nehéz elképzelni, hogy mind a 300 ember teljesíti ezt a kívánatos szintet. Továbbá, a hallgatók háromnegyede hiszi, hogy ő lesz

az az öt százalék, aki majd tervező építész lesz. Ez nem a válság eredménye, előtte is ezzel fogadtak minket az egyetemen, hogy készüljünk fel, nem lesz mindenkiből építész. No de mi lesz azzal a kilencvenöt százalékkal, akik nem lesznek azok? Mi lenne, ha tényleg csak az öt százalék végezne, és vígan lehetne tervező. A többiek pedig mihez kezdjenek? Itt állunk tehát egy képzés befejezése után, ahol csak néhány százalék érte el azt a tudást, amitől igazi építész lehet, mégis mindannyian erre pályázunk. Arra a kérdésre pedig nekünk is fel kell készülni, hogy mit tehetünk egyetemünk elvégzése után. Nem a képzés minőségét jellemzi a gazdasági helyzet, a BME továbbra is nehéz, csak nehezen lehet érvényesülni a munkaerőpiacon. Ezzel a gazdasági igénnyel sajnos köszönőviszonyban sincsen a képzett hallgatók mennyisége, de jelen helyzetünkben, ez sajnos szintén nem rajtunk múlt. Meglehet, el

Van B-terved?**Do you have a backup-plan?

KONCZ PÉTER

A fent olvasható mondatot láthajuk a TU Delft egyetemi lapjának utolsó hasábjain, arra a kérdésre keresve a választ, hogy mihez is kezdjenek a hallgatók az egyetemi diploma megszerzése után, amennyiben nem kapnak szakmájukban állást. Elgondolkodtató a kérdés, de legfőképpen a kérdés megléte egy ilyen nemzetközi hírű egyetem hallgatói között. Helyzetelemzésbe, az építészek mai helyzetébe azonban nem szeretnék belemenni, erről részletes és alapos írásokat találhatunk a szakmai médiában. Ami érdekes lehet azonban, hogy valóban, mihez is kezdhetünk a diplománkkal? Mit tanultunk, mire készített fel minket az egyetem, és mire lehet ezt hazánkban vagy környékén használni?


kell gondolkoznunk azon, hogy milyen szakmát tanuljunk tovább, melyek azok a különleges képességek, amelyek kiemelnek, egyedivé tesznek minket. Meglehet, hogy hétköznapi hobbijaink, szabadidős tevékenységeink potenciális szakmává válhatnak, ha elég nyitottak vagyunk erre. Tulajdonképpen azzal a helyzettel állunk szemben, hogy van egy diplománk, ami sajnos keveset ér, bár nem volt könnyű megszerezni. Más diplomával rendelkező embereknek

talán nem olyan elképzelhetetlen a másoddiploma, bölcsészeknek egyenesen kötelező, építészként viszont nehéz elfogadni, hogy kitartó munkánkat a gazdaság nem díjazza megfelelően, és hogy esetleg ki kell egészítenünk azt. Tehát a tanulmányok végeztével mindenképpen hasznos lehet feltenni a kérdést, hogy mi lesz ha nem lesz munkánk.

Neked van B terved?

Illusztráció: B nieuws, TU Delft

16 megfagyott

Egy rendkívül hálátlan és fájdalmas szerep, amelynek igazi tragédiája az, hogy amíg mi építészek saját szemszögünkből nézve zseniális, értékelhető és kulturálisan élvezhető dolgokat hozunk létre, amelynek társadalmi és szociális súlya is van, addig ez a közeg szempontjából nem több mint egy „büdös mérnök” vonalhúzogatása. Egyértelmű tehát, hogy ez a szerep – még ha egyes fűzfaépítészek számára a szerep mártíromságából fakadóan vonzó is –, rossz. Rossz, káros, de legfőképpen stagnáló egy olyan világban, amely egyébként a maja naptár vége, és a válság ellenére még mindig a fejlődésről szól, legyen ez a fejlődés akár materiális, akár szellemi.

Az európai zsidó-keresztény kultúra a verbalitáson alapul. Ez a magyar társadalomra halmozottan igaz. Mind az általános iskolai, mind pedig a középiskolai képzés szöveg-centrikus, az írásosságon alapul. Ez még annak ellenére sem tudna lényeges mértékben megváltozni, ha az oktatásba ténylegesen

6b.huSMILÓ DÁVID

és koncepciózusan integrálódna a vizuális kultúra oktatása.

Az arány ugyan eltolódna, de a mérleg nyelve sohasem billenne át, és azt hiszem, ez igazándiból jól van így. Annak ellenére gondolom ezt, hogy nekünk, jövendőbeli vagy már végzett építészek számára nem valami kellemes tény az, hogy amit művelünk, sohasem

NEM VALAMI KELLEMES TÉNY AZ, HOGY AMIT MŰVELÜNK, SOHASEM FOG OLYAN MÉRTÉKBEN INTEGRÁLÓDNI A TÁRSADALOMBA, MINT EGY JÓZSEF ATTILA VERS. BÁR MEGJEGYZEM, EZ EURÓPÁBAN NEM EGYEDÜLÁLLÓ.

Azt érzem, hogy egyre izgatottabb vagyok, hogy az a kulturális tespedtség és zártság, ami az elmúlt 20 év, és tágabban véve az elmúlt 60 év építészeti közéletét, azaz a magyar építészetet és építészeket jellemezte, véget érni látszik. Arról a 60 évről beszélek, amely során a magyarországi építészek kiíródtak, azaz részben kiírták magukat a magyar értelmiségi közéletből, és ezzel akarva-akaratlan belerántották magukat abba az unott és rendkívül destruktív szerepbe, amelyet úgy nevezünk: „a meg nem értett zseni”.


AMÍG MI ÉPÍTÉSZEK SAJÁT SZEMSZÖGÜNKBŐL NÉZVE ZSENIÁLIS, ÉRTÉKELHETŐ ÉS KULTURÁLISAN ÉLVEZHETŐ DOLGOKAT HOZUNK LÉTRE, AMELYNEK TÁRSADALMI ÉS SZOCIÁLIS SÚLYA IS VAN, ADDIG EZ A KÖZEG SZEMPONTJÁBÓL NEM TÖBB MINT EGY „BÜDÖS MÉRNÖK” VONALHÚZOGATÁSA.

fog olyan mértékben integrálódni a társadalomba, mint egy József Attila vers. Bár megjegyzem, ez Európában nem egyedülálló.

Ennek a ténynek az elfogadása azonban kimozdíthat minket arról a már egyre kevésbé védhető álláspontról, miszerint „az állam felelőssége a vizuálisan kulturált állampolgárok nevelése”. Ez a vélemény halott, kifújt; arról nem is beszélve, hogy felmerülhet a kérdés: miért várnánk, hogy az állam jelenleg még nem létező csatornákon kommunikálja a magyar építészet értékeit, kultúráját, amikor a magyar társadalom egy másik csatornán

keresztül könnyedén elérhető. Ez a csatorna pedig a verbalitás.

Egyfelől nekünk, építészeknek szavakra kell fordítani azt, amit az építészetről gondolunk; beszélt vagy írott szövegeken

keresztül. Másfelől, rá kell vennünk az embereket, hogy ők is öntsék szavakba azt, amit gondolnak az építészetről. Ez első körben mindenképpen fájdalmas lesz, hiszen mindannyian tudjuk, az embereknek nincs jó véleménye a kortárs és a modern építészetről. Szóval fogunk kapni kritikát bőven, de ez szükségszerű. Szükségszerű ahhoz, hogy leszálljunk a magas lóról, és ne úgy osszuk fel a világot, mint okos építészek és buta nem építészek, mert ez nem vezet semmi jóra.

Aki eddig a 6b.hu felé kalandozott, az építészeti videókat találhatott rajta. Fél éve azonban a 6b.hu átalakult és bárki aki ellátogat az oldalra egy izgalmas palettát fog találni, amely palettából kedvére válogathat építészeti videók, építészek írásai és más szakmák képviselőinek írásai közül. Egy olyan kulturális palettáról van szó, ahol az építészet van a fókuszban, de nem csak az építészek szűk látókörén keresztül. Egy olyan honlap született a 6b.hu megújulása után, amely előfutára egy új, a már fentebb is említett építészeti-kulturális attitűdnek, és amit csak dicsérni lehet.

18 megfagyott

„Az élő építészet arra törekszik, hogy felváltsa a korábbi geometriát egy új felfogással, a geometriának egy új felfogásával. A tér-idő folytonosságról beszélek, amelyben a pont nem egy síkban kiterjedés nélkül található elem...


20 megfagyott

Egy párbeszéd után minden bátorságomat összeszedve tettem fel a kérdést: Mi a szép? A Mester szinte felháborodva kérdezett vissza: “Hogyhogy mi? Hát az, ami neked is meg nekem is tetszik!” Harmadéves diákként arra gondoltam, hogy a közelébe sem érek annak a tudásnak, amit Ő birtokol. Mondhatta volna, hogy menjek, és nézzem meg a csíkszeredai templomát, azután pedig válaszoljak a kérdésemre. Ehelyett úgy felelt, hogy a bírálatom teret kapott az általa elképzelt ‚szép’ meghatározásában. A válasz tele volt emberséggel és tanítással.

Komsa Réka

Én most is ott látom a székében ülve, ahogy szabad kézzel rajzol, vagy az irodája erkélyén ülve, ahogy egy cigarettát a kezében tartva mesél a diófa alatt, amelyet –ahogy ő szokta mondani– egy rigó ültetett, ezért van jó helyen.

Egyszer ’Az építés szavai’-nak megrajzolásával próbálkoztunk, és szokás szerint reggel az irodában gyülekeztünk vándortársaimmal. Leültetett bennünket, és elmondta, majd meg is mutatta, hogy az erkélye előtt növögető diófa gyümölcsöt hozott neki. És valóban, éppen csak azon az ágon volt fejlődő termés, amelyik kedvenc pihenőhelye fölé hajolt. Erről az élő képről az ajándékozás gesztusa jutott eszébe, és saját szememmel látva nekem is.

Egy másik alkalommal Kós Károlyról beszélt. Elmondta, hogy Csete Györggyel többször is meglátogatták Kalotaszegen. Egyszer, amikor felkeresték, kint ült az ősz mester az udvaron. Az ifjak köszöntésére felemelte a tekintetét, és megkérdezte: „– Mit hoztatok?” Az ifjú Makovecz Imre elővette a tarisznyából a jó bort. Erre ő –látva, hogy nem értik a kérdését– így érdeklődött: „– Milyen jó hírt hoztatok?”

Imre bácsinak leginkább törhetetlen tartása és bátor közéleti szerepvállalása miatt lett példa-képe Kós Károly, de magyarságuk megélésének mikéntje is rokonlelkűségükre utal. A szász Kós és a szlovén felmenőkkel is büszkélkedő Makovecz a magyarságot választott közös sorsnak, és nem vér szerinti kiváltságnak tekintették.

Nem régen jártam a Kecske utcában. Az irodaajtó nyitva állt, a szék a helyén. Én akkor is ott láttam őt a skiccpausz fölé hajolva, ceruzával a kezében, egy színes világgal a fejében és a szívében.

Rüll Tamás


Makovecz Imre nincs többé. Ez a tagadhatatlanul zseniális építész elment. Katasztrófa ez nemzetnek és építésztársadalomnak egyaránt. A Mester hiánya súlyos tény számunkra, építészkari oktatók számára is. Hiszen, ha szóba kerülne előadásainkon és konzultációinkon, többé nem röhöghetjük körbe őt lelkiismeret-furdalás nélkül. Nem törhetünk ki hangos kacagásban egy Makovecz-épület kapcsán, és ezen viselkedésformáinkat nem terjeszthetjük a hallgatók körében sem. Halottról jót, vagy semmit. Többé nem kacsinthatunk össze pajkosan, kuncogásunkat visszafojtva, ha esetleg egy hallgató organikus jegyeket magán hordozó tervet hoz konzultációra. Makovecz Imre és hülye rajongója, Frank O. Gehry műveiről többé nem állíthatjuk, hogy nem is építészet, és nem koppinthatjuk orron Wérgidát, ha esetleg elismerően nyilatkozna a hallgatóknak a Mesterről. Mi is pótolhatná Őt, akit a műegyetem építészkara saját halottjának tekint? Azt az embert, akit áldásos tevékenységünknek köszönhetően már a hallgatók is nyíltan cukkoltak. Ennek, barátaim, vége. Többé nem támadhatjuk a körülötte kialakult építészeti tömörülést, ha esetleg talpraesettebben reagálnak egy természeti katasztrófára, mint mi, a magyar építészképzés fellegvára. Nem nézhetünk ferde szemmel azokra a hallgatókra, akik a vándoriskolába jelentkeznek, és nem sértődhetünk meg többé rá, ha esetleg a szemünkre veti, hogy a képzésünk nem nevel egyenes embereket, olyanokat, akik képesek köszönni. Imre! Azt hiszem, ezt mindannyiunk nevében mondom, nyugodj békében, méltó helyeden a mennyben.

Egy fiktív egyetemi tanár búcsúja Makovecz Imrétől egy fiktív egyetemi ünnepségen.

Elárult nekünk egy titkot, hogy „Mi az a furcsa spirális alakzat, amit ősidők óta vésnek fába, hímzik köténybe, ültetik ki virágokból?” Látjuk nap mint nap, az örökségünk, mégis egy közönséges oktalan ornamensnek láttuk, ami hasonlít két egymással tükörszimmetrikus szőlőkacsra. A megoldás zseniális: „ az egy kiterített gömb”. Megmutatta a szerkesztést a kezével, majd mi jöttünk. Az elsőt elrontottam, buta volt a kezem... Elkezdtem gyakorolni a spirál egyik felét, egymás után. Épp felém járt, és kijavított; a minta csak párban érvényes, egymással szemben, bárhogy másképp hamis! Gyakoroljam úgy! Megmutatta, belerajzolt a füzetembe... a lapot, amin a rajz volt, (2x2 cm) eltettem, felkasíroztam. Azóta felbecsülhetetlen emlék a Mestertől, tanulság, talán az egész világ számára.

Horváth Domonkos Gábor

22 megfagyott


...hanem egy időpont a térben, melynek dramaturgiai jelentősége legalább akkora, mint térbeli helyzete, és ezt a kettőt egymástól elválasztani nem lehet.”

24 megfagyott

Meglepő, de van, akinek az Építészkar mellett is van ideje valami extrával foglalkozni. Dalokat írni, próbákra járni, lemezt felvenni, az A38-on, a Dürer kertben, a Tűzraktérben koncertezni, akár a pótleadás előtti estén. A Képzelt Város zenekar jelenlegi hat tagja közül három építész vagy építészhallgató, és az egyik alapító tag is az volt még a kezdetek kezdetén. A csapat idén tavasszal már második stúdióalbumát adja ki, ennek kapcsán beszélgettünk velük.

A Képzelt Város hivatalosan 2005-ben kezdte meg a pályafutását, két elsőéves építészhallgató alapításával. Az idők során sok tagcserére sor került, így alakult, hogy egy időszakban az összes tag egy évfolyamból került ki. A mai felállás (Barta Gyöngyi – cselló, Gál Dániel – dob, Győrffy Máté – gitár, Kocsis Szilveszter – basszusgitár, Miskolczi Márton – gitár, Oláh Gergely – billentyű, ének) 2011 nyara óta működik, közülük Marci az egyetlen, aki jelen volt a megalakulásnál. Máté 2006-ban, Gergő 2007-ben, Gyöngyi 2009-ben, Szilveszter és Dani pedig 2011-ben került a zenekarba.

Az első albumuk ’Mit nekem’ címmel 2009. november 13-án jelent meg, melyen Gyöngyi csellójátéka is nagy szerepet kapott, Gergő pedig az éneklés mellett már zongoratémákkal is kísérletezett. Ekkor találták meg azt a sajátos hangot, ami megszerettette őket a post-rock műfaj közönségével. Abban pedig, hogy ezt a lemezt ilyen minőségben készíthessék el, nagy szerepe volt a PANKKK első lemezes

TÓTH KATALIN, KONCZ PÉTER

Képzelt Város


támogatásnak, melyet egy házilag felvett, két számos kislemez alapján nyertek el. A zenekar élete ekkor indult be igazán, saját bevallásuk szerint ekkor váltak „hobbizenekarból igazi zenekarrá”. Ez az album az oldalukról ingyenesen letölthető mp3 formátumban. „Így sokkal több emberhez jut el a zenénk, és nekünk ez a fontos.” Az igazi rajongók persze CD-t rendelnek, így érkezett már megrendelés Mexikóból is. Görögországban is található egy – főleg építészekből álló – lelkes rajongótábor, és általában elmondható, hogy a zenekar külföldön egyelőre ismertebb a stílus kedvelőinek körében, mint itthon.

Mivel azoknak az időknek vége, amikor a koncertek közönségének 80%-át a tagok évfolyamtársai tették ki, ma már nem nevezhetjük a Képzelt Várost igazi egyetemi zenekarnak. De játszottak már többször a Gólyabálon, az Egyetemi Napokon, EFOTT-on, sőt, tavaly az Urbanisztika Tanszék alkotóhetén is. (A legszebb talán az lenne, ha indulna egy választható tárgy Képzelt Város címmel, vagy megalakulna a Képzelt Város Tanszék, amelynek óráin Weöres Sándor novellákat elemeznének a hallgatók, és az építészek kilátástalan helyzetén kesereghetnének.)

A LEGSZEBB TALÁN AZ LENNE, HA INDULNA EGY VÁLASZTHATÓ TÁRGY KÉPZELT VÁROS CÍMMEL, VAGY MEGALAKULNA A KÉPZELT VÁROS TANSZÉK, AMELYNEK ÓRÁIN WEÖRES SÁNDOR NOVELLÁKAT ELEMEZNÉNEK A HALLGATÓK.

A Keleti Blokk Művészeti Egyesület ma Európa egyik legnagyobb önfenntartó alkotóközpontjának számít. 3000 m2-en, 40 próbateremmel, stúdióval és közösségi terekkel ideális alkotótér, ahol Magyarország

AZ ÚJ LEMEZ CÍME HÉLIUM – MELYNEK BEMUTATÓJA ÁPRILISBAN LESZ AZ A38 HAJÓN –, ÉS AHOGYAN AZ ELŐZŐNÉL, ITT IS JELLEMZŐ A KÍSÉRLETEZÉS.mai alternatív zenei szcénájának nagy része próbál. Itt bérel próbatermet a Képzelt Város is, ahol a szomszédban dolgozó Zagarral igyekeznek egymást hangerőben lenyomni. A hely tökéletes a kapcsolatépítésre, ami egy önmenedzselő zenekarnál nagyon fontos. Itt kerültek kapcsolatba a Metropol Stúdióval, ahol az új lemez felvételei és utómunkálatai zajlottak. (A stúdió jegyzi Péterfy Bori, a Magashegyi Underground, a Nemjuci és az Esti Kornél egyes felvételeit is.)

Az új lemez címe Hélium – melynek bemutatója áprilisban lesz az A38 hajón –, és ahogyan az előzőnél, itt is jellemző a kísérletezés, új hangszerek és effektek kipróbálása. Az új számokban hallhatunk majd klarinétot, trombitát, sőt, egy 150 fős kórus is megszólal. A lemez grafikai arculatáért Mesterházy Győző grafikus felel. Rajzai hűen hozzák azt a melankolikus hangulatot, ami a Képzelt Város zenéjéből árad. Ez a zene pedig talán rétegzene, talán hangulatzene, de semmiképpen sem megfagyott zene, mint – állítólag – az építészet.

26 megfagyott


28 megfagyott

SZÉKELY MÁRTON

TájépítészettörténetA városliget 200 éve

Gyakran fanyalgunk Budapest legjelesebb – zömében XIX. századi – középületeinek kapcsán, miszerint utóéletük méltatlan építéskori jelentőségükhöz képest. Történeti kert mivoltukat szinte teljesen negligálva, legalább ilyen sanyarú a város patinás – ma inkább csak szimplán lepusztult – közparkjaink sorsa. Mindannyian jól ismerjük a Városligetet, mint találkahelyet, ahol jó időben andaloghatunk, ahol számos múzeum van, télen műjég, nyáron csónakázótó. A város egy kellemes helye. De ha kicsit szakmai szemmel, mint tájépítészeti műalkotásra tekintünk, akkor felemás kép bontakozik ki. A Corvinus Egyetem Tájépítészeti karának Kert- és Szabadtértervezési tanszékének oktatóját: Jámbor Imre professzort kérdeztük.

Hol kezdődik a városliget története, mikor kezdett külterületből mesterséges, tervezett tájjá, parkká válni?

Pest városa 1813-ban írt ki pályázatot az egykori ökördűlő tájépítészeti rendezésére. Ezt Heinrich Nebbien nyerte meg. 1816-ig dolgozott a kiviteli terveken, akkor elkezdődtek a munkálatok. Egy romantikus tájképi kert volt ez, főként platánokkal, jegenyenyárfákkal.

Az eredeti tervekben még kertépítmények is szerepeltek, de ezeket pénzhiány miatt mind el kellett hagyni. Pedig Nebbien tervezett arénát, majorságot bemutató

VILÁGSZERTE EZ VOLT AZ ELSŐ OLYAN KÖZPARK, AMELYET VÁROSI TULAJDONBAN LÉVŐ TERÜLETEN ÉS A VÁROS KÖLTSÉGVETÉSÉBŐL KÖZJÓLÉTI CÉLLAL HOZTAK LÉTRE.

céllal és egy díszes kapuépítményt a park főbejárataként működő rondóhoz. 1830-ra a sétányok, a tó szabályozása és a fásítás elkészült, 15 éves fákat is ültettek, így rögtön látványos volt az eredmény. Pest polgárainak hamar kedvelt kirándulóhelyévé vált az új kert. Világszerte ez volt az első olyan közpark, amelyet városi tulajdonban lévő területen és a város költségvetéséből közjóléti céllal hoztak létre.

Hogy képzeljük el, milyen képet mutatott a reformkori városliget?

Külterjes, szinte túrahelyként működött, kifejezetten rekreációs kiránduló célpontként, hiszen a környező területek még beépítetlenek voltak. Területe a mai 80 helyett még 120 hektár volt. Az intenzív használatra jellemző, egy korabeli panaszlevél, amiben az író azon méltatlankodik, hogy nem lehet pihenni a zajtól, mert egyesek vadkacsára vadásznak a tavon.

Vannak máig fennmaradt analógiái a reformkori ligetnek?

Ma Alcsúton és Tatán található ilyen jellegű kert. Nagyjából mutatják az


30 megfagyott

egykori liget hangulatát, ami korának magas szintjén állt, máig nézve ez volt a legértékesebb állapota.

Meddig maradt fenn ez az állapot, mikor és hogyan változott meg?

A reformkori liget az 1848/49-es forradalom után keveset változott a kiegyezésig. Akkor azonban, s főleg Budapest egyesítése után a város robbanásszerű fejlődése formálta át gyökeresen. Teljesen átstrukturálták a sétányrendszert, feltöltötték a tó egy részét, megépült az Állatkert, a korcsolyacsarnok, majd az 1885-ös és az 1896-os kiállítások pavilonjai.

A tájképi kert, mely rekreációs célokat hivatott szolgálni, rendezvényhelyszínné, illetve reprezentatív sétatérré alakult. Az akkori kertészeti stílus (gyűjteményes kert), a faji változatosságra törekedett, e mögött a térkomponálás szinte teljesen háttérbe szorult. A sétányok vonalvezetése már nem a terepviszonyokra reagált érzékenyen kanyarogva, hanem formalista módon szövődött. Továbbá alapvető változást hozott a park szerkezetében, hogy az Andrássy út kiépítésével a főbejárat átkerült a rondótól a Hősök terére.

TERMÉSZETESEN A HÁBORÚS PUSZTÍTÁSOK IS JELENTŐSEK VOLTAK, DE IGAZÁN ROSSZAT A 60-AS ÉVEKIG JELLEMZŐ ELHANYAGOLTSÁG TETT. A LIGET KÖZBIZTONSÁGA LEROMLOTT...

Tisztán kertészeti szempontból tán kevésbé értékes e századfordulós állapot, de az archív fotók tanúsága szerint fenntartását olyan magas színvonalon végezték, ami előtt szinte értetlenül állunk, a mai viszonyokat látva.

Ezek a szőnyegágyak igen intenzív gondoskodást igényeltek, de az akkori igényes polgárság és az áldozatkész városvezetés biztosítani tudta e kertek fenntartását, amik ilyenformán a városi polgárság reprezentációját szolgálták, ahogy a főúri barokk kertek az arisztokráciáét annak idején. Ez ma már nem működik ilyenformán.

Mikor és hogyan alakult ki a ma ismert összkép?

A második világháborúig lényegében a századfordulós állapot maradt fenn. Természetesen a háborús pusztítások is jelentősek voltak, de igazán rosszat a 60-as évekig jellemző elhanyagoltság tett. A liget közbiztonsága leromlott, kellemes találkozóhely helyett éjszakánként kifejezetten veszélyes, kerülendő környékké vált. Átfogó felújításához a 70-es évek közepén fogtak, miután a BNV kiköltöztetése miatt tehermentesült a liget. Akkoriban úgy vélték, az ember egyre kevesebbet fog dolgozni, egyre több szabadideje lesz. Ehhez mérten tervezték meg a sétányrendszer felújítását, és építettek sportpályákat, amik addig nem voltak a parkban.

Hogy értékelné a jelenlegi helyzetet?

Sajnos egyre mutatkoznak a túlhasználat jelei, sok a rendezvény, gyakran tanyát vernek a hajléktalanok. (Miközben a szinte jobb adottságokkal rendelkező Népliget kirívóan alulhasznosított.) Megfelelő anyagi források híján a napi kertészeti munkákat sem végzik már


32 megfagyott

el megfelelően. Nagy szakmai kihívást jelentene a most szétaprózott tó ökológiai rendezése. De a faállomány nagyrészt jó állapotban van, sőt sok (még az eredeti fásításból származó) egyed is állja az idő sarát.

Tehát átfogó parkfelújításra lenne szükség, de erről semmiféle terv, sőt szándék nem került nyilvánosságra eddig. Kivéve az Andrássy múzeumi negyedet, ami elfoglalná a korábban a ligethez tartozó kövezett területet.

Igen, a koncepciót abban az esetben látom működőképesnek, ha részben a föld alá süllyesztett, zöldtetős kompozícióban telepített épületcsoport jelenik meg, ami nem vágja el a ligetet a várostól. Ökológiailag nagyon rossz lenne egy ’vasúti kocsiként húzódó’ épületmonstrum.

Egy esetleges újrarendezés kapcsán lehet-e rekonstruálni egyes történeti részleteket, illetve csak utalni rájuk? Vagy egy teljesen kortárs terv lenne az ideális?

Hogy ez kiderüljön, arra egy pályázat adhatna választ, aminek kiírását feltétlenül szükségesnek tartom. Meglátásom szerint az egykori rondó kiegészítése történhetne meg, melynek egykori centrumában az ’56-os emlékmű áll ma, ennek adhatna szép keretet egy rekonstruált körsétány. Illetve a Hősök terének „visszazöldítését” tartanám helyesnek (A ma látható díszburkolatot 1938-ban egy katolikus világkongresszus alkalmával építették ki, megsemmisítve a tér eredeti, virágos-fás, szökőkutas képét – a szerk.). Megjegyezném, hogy 2013-ban esedékes az első pályázat bicentenáriuma, így egy nemzetközi tervpályázat kiírását tartom legméltóbbnak a hely múltjához. Fontos lenne a gereblyézésen túl e történeti kert megbecsülését, renoméját is helyreállítani.


“Repüljenek a professzor parókák. Halál minden

dohosra! Halál mindenre, ami címet, méltóságot,

tekintélyt jelent. Le minden komolykodóval!”

- Bruno Taut -

34 megfagyott

Nyolckor, a Szkéné előtt

Na, nem reggel nyolcra gondolok. Mi értelme lenne? Az ember örül, ha fél kilenc körül beesik épszerk gyakorlatra. De este nyolckor jártál már a Szkéné környékén? Egy egyetemhez képest egészen szokatlan hellyé változik ez a sarok ilyenkor. Kókadozó építészhallgatók helyett felspanolt, élénken beszélgető fiatal, középkorú, idősebb férfiak és nők töltik meg a második emeleti folyosót, a bejárat melletti asztalnál jegyet lehet kapni, és a napközben megtűrt, ám funkciójában sohasem firtatott ruhaakasztó is megtelik kabátokkal. Mindjárt kezdődik az előadás.

Az előtérben alig lehet elférni, de a látvány bőven kárpótol: a félköríves ablakon a Duna feletti esti fényeket látni. Ez a nemrég befejeződött felújításnak köszönhető, ugyanis ezelőtt itt öltözők voltak, melyek nem csak a látványból, de a büfé teréből is sokat elvettek.

A már régóta szükséges felújítás sok mást is magában foglalt: a színházterem és ezzel együtt a nézőtér nagyobb lett, jelenlegi állapotában akár 150 fő befogadására is képes. Ennek érdekében a hátul elhelyezkedő próbaterem/raktárhelyiségből kellett elvenni; az elvesztett területet itt galéria kialakításával igyekeztek pótolni. A vizesblokk eddig eléggé hiányos volt, a felújítás során ezért vécéket,

TÓTH KATALIN; KÉP: DEÁK BARBARA

KÓKADOZÓ ÉPÍTÉSZHALLGATÓK HELYETT FELSPANOLT, ÉLÉNKEN BESZÉLGETŐ FIATAL, KÖZÉPKORÚ, IDŐSEBB FÉRFIAK ÉS NŐK TÖLTIK MEG A MÁSODIK EMELETI FOLYOSÓT.

zuhanyzókat is kialakítottak. Mindez akár egyszerűnek is tűnhet, de akkor most képzeljük el, hogy mi kell egy ilyen jellegű átalakításhoz: a vécé ugye legalább 100-as ejtőcsövet kíván, a mosdóhoz elég a 40-es vagy az 50-es, zuhanyzóhoz szintén. Ez még mindig sima ügy, de akkor most képzeljük el, amint ezek egy díszterem falai mentén haladnak. Ez van ugyanis a színház alatt. Új strangokat kialakítani egy ilyen régi épületben igazán nem könnyű, és akkor még nem is beszéltünk az elektromos vezetékekről. A felújításnak tehát csak egy része látványos, a legfontosabb változtatások falakon belül, rejtetten történtek. Korszerűbb lett a hang- és a fénytechnika, új a szellőzőrendszer, komfortosabb a környezet. Az átalakításokat Sebestyén Ferenc tervezte, aki maga is játszott anno színészként a Szkénében, tehát ismeri a színház adottságait és igényeit, valamint díszlettervezéssel is foglalkozik.

A színház eredetileg nem Szkéné néven indult. A kezdetek kezdetén a Műegyetemi Irodalmi Színpad kapta meg a helyet, ahol az amatőr színtársulat próbálni tudott és előadásokat rendezhetett. 1968-tól a termet a Szkéné Együttesnek nevezett csoport használta, innen a név. 1975-től Regős Pál vette át a művészeti vezetést, azzal a céllal,


36 megfagyott


hogy klubszerű színházból produkció alapon működő intézményt hozzon létre. Így 1985-re a névadó Szkéné Együttes és a szintén itt működő BME Pantomim Mozgásszínház is kiszorult innen, a program gerincét a már akkor is nagyon progresszívnek számító Arvisura Színházi Társaság (korábban Tanulmány Színház) előadásai adták.

Ebből a társulatból kiválva alapította meg 13 évvel később Pintér Béla saját társulatát, melynek nem csak bázisa a mai Szkéné, de a színház arculatának legmeghatározóbb elemének is számítanak a mai napig. A Szkéné szerepe a magyarországi alternatív színházi szcénában mindig is fontos volt. Már a rendszerváltás előtt bonyolított nemzetközi kapcsolatokat: külföldi társulatokat fogadott, vendégszerepléseket, közös előadásokat szerveztek. Abban az időben ez nagy dolognak számított, és talán az egyetlen alternatív színház volt, amelyik ezt megtehette. Kapcsolata

A SZKÉNÉBEN POPCORNT UGYAN NEM, DE MARADANDÓ ÉLMÉNYT KAPHATSZ, RÁADÁSUL BME-S DIÁKKAL EGY MOZIJEGY ÁRÁNÁL IS OLCSÓBBAN BEMEHETSZ. HA SOKÁIG RAJZOLSZ AZ EGYETEMEN, AKÁR SPONTÁN IS BEUGORHATSZ EGY ELŐADÁSRA. DRESSZKÓD NINCS, KULTÚRA VAN.

a Műegyetemmel talán ekkor volt a legfontosabb: az intellektuális közeg és az elismertség önmagában legitimálta a színház tevékenységét. Az egyetem és a színház közötti kapcsolat azóta vesztett fontosságából, a helyszín miatt mégis adott. A Szkénének pedig esze ágában sincs elköltözni a campusról. (Arról már esett szó, hogy másik egyetemi épületbe költöznek, de egyelőre ez sem aktuális.)

Pintér Béla társulata a magyarországi alternatív színházi élet meghatározó elemének számít, nem csoda hát, ha az ő előadásaikra legalább egy hónapra előre elfogynak a jegyek. De a 2011/2012-es évadtól rendszeresen a Szkénében játszik még a Nézőművészeti Kft. (Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Katona László), akikkel idén a Szkéné közös előadást is készít (A gondnok), az angol nyelvű improvizációs előadásokkal fellépő Scallabouche Company, és a fiatal tehetségeket tömörítő HOPPart Társulat előadásai is megtalálhatók a programban. Nagy érdeklődésre tarthat számot a fiatalok nagy kedvence, a Galaxis útikalauz stopposoknak feldolgozása Orbók Áron és Vass Csaba rendezésében és előadásában. Az angol nyelvű előadásokon kívül több magyar nyelvű előadás is angol felirattal látható.

Voltál már úgy, hogy egy mozi után úgy érezted, a popcorn nagyobb élmény volt, mint a film? A Szkénében popcornt ugyan nem, de maradandó élményt kaphatsz, ráadásul BME-s diákkal egy mozijegy áránál is olcsóbban bemehetsz. Ha sokáig rajzolsz az egyetemen, akár spontán is beugorhatsz egy előadásra. Dresszkód nincs, kultúra van. Ha pedig véletlenül elönt a büszkeség attól, hogy te nappal erre az egyetemre jársz, ne titkold el: mutasd meg a mosdónál sorba állóknak, hogy hol van a másik legközelebbi, és kacsintva tedd hozzá: „Tudom, mert Műegyetemista vagyok.”

38 megfagyott

Igazán szeretek az irodában ülni, mert ott tisztaság van, a legszebb skandináv bútorok, és igazi műterem hangulat. Pauszok az asztalon, kávéillat és jazz. Ez az én világom, itt maradok inkább és tanulok látványtervezni, az legalább pótolja az építészetet. Izgalmas lenne egy kiállítást vagy egy workshopot szervezni, bevonni társművészeket. Mikor lesz már egy pályázat, ahol végre igazán tervezhetek? Az emberekkel meg kéne ismertetni a kortárs építészetet, ezért egy blog mindenképpen hasznos lehet. Beszéljünk róla, indítsunk vitát és nyissunk ki az emberek felé, mi, építészek. Ha sikerülne elfogadtatni, hogy egy ház valójában látszó betonból szép, végre jöhetne már egy olyan megbízó, aki értékeli, amit csinálok. Az ország kulturális értelemben teljesen elmaradott, ezért az építészeket nem érti meg senki. Külföldre kell menni, ott biztos van munka. Ott még van építészet, az emberek műveltek. Itt, ebben az országban csak ízléstelen családi- meg irodaházakat lehet tervezni. Kellene egy olyan megbízó, akivel megtalálnám a közös hangot, felfedezné a művészetem értékeit és engedné, hogy tervezzek. Nem szólna be, hiszen én mindenképpen jobban tudom, mert egyetemen tanultam. Olyan kiábrándító, hogy olyan emberek akarják rám erőltetni az akaratukat, akik nem tudnak az építészetről semmit. Olyan házakat kell tervezni, ahol sima ablakokat kell betenni, meg nyeregtetőt. Kereshetnének erre más embert, mert ezt nekem nem éri meg elvállalni, olyan keveset fizetnek a munkámért, és még azt sem hagyják, hogy tervezzek. Keressenek egy olyan embert, aki megteszi.

Műterem hangulatKONCZ PÉTER


40 megfagyott

Nagyjából három hetet töltünk az akklimatizációs zónában. Az alaptábor szélén vertünk sátrat. Reggelente kávét főzünk, szorongva nézzük a ködfelhőn átsejlő, tűhegyes csúcsokat. Jégcsákányt fogunk és hágóvasat. Először csak kisebb túrákat teszünk a környéken. Ismerkedünk a hellyel, az oxigénpalackunk súlyával, elmélázunk a csákány marta sebeken. Mindenütt hó és jég. Társaink prémkapucnis kabátjai jelentik az egyetlen fogódzót. Távolban még fölvillan olykor az alaptábor bizonytalan sziluettje. Csönd van mindenütt. Kétségbeesetten rugdaljuk az összefagyott hótömböket. Régen nem esett. A hó mindenütt jeges, kemény.

A táv minden nap egyre inkább embert próbáló. Nehezen jutunk előre. Először csak egy éjszakát töltünk az új táborhelyen, majd visszatérünk az alaptáborba. Felszerelésünk szinte teljes egészét a hátunkon cipeljük. Csak az fér be, ami nélkülözhetetlen. Legfeljebb egy-két csoki, néhány személyes apróság. De ezeknek is, mindnek ára van.

Alvászavar, rossz emésztés, időnként enyhe rosszullét, émelygés. Vannak, akik egyáltalán nem tudják megszokni ezt a tengerszint feletti magasságot. Aki képes is akklimatizálódni, annak is komoly igénybevételt jelent. Csak egészen kivételes adottságú emberek tudják a csúcsot önerőből, oxigén nélkül meghódítani. Mindez igen

kockázatos vállalkozás. A végkimerülés, a dekoncentráció miatt hozott rossz döntések végzetesek is lehetnek.

A tábort végleg magunk mögött hagytuk. Szabdalt hegygerincek, szembántó fehérség mindenfelé. Leszegett fejjel mászunk át a keskeny árok felett. A keresztbe fektetett alumínium létra fokaira illesztjük a hágóvasainkat, szemünkkel a nyiladék alját keresve. Az emberek nagy része kalandosnak és felemelőnek tartja, amit csinálunk. De kevesen gondolnak bele, mit is jelent ez valójában. Máskülönben, ezt csak megtapasztalni lehet. Lehet róla beszélni, vagy könyvet írni, de átélve mindez egészen mást jelent.

Látszólag semmi nem változott. A sivár, vakító táj már órák óta monoton ismétlődik. Az ég tiszta, és valószínűtlenül kék. Mégis iszonyatos feszültség van körülöttünk. Láthatatlan demarkációs vonal fut végig a tájon. Emberi találmány, szinte kiveti magából a hegy, de számunkra mégis más lesz az elterülő hótakaró érintése. Innentől az oxigéntartalom olyan kicsi, hogy nem elegendő az emberi élet fenntartásához. A gyomrunk nem képes többé megemészteni a táplálékot. Vészesen fogyó tartalékainkat nem tudjuk pótolni. Időnk szűkös, aludni csak egészen keveset, gyakran egyáltalán nem lehet. A szemünk csíp az álmosságtól, a körvonalak bizonytalanabbak, az izmok elgyengülnek. A gerinc szigorú élén

ParafrázisMESZES MÁRTON


felfutó tekintet már látja a csúcsot, de még percekbe telik, mire feldolgozzuk az információt. Alig van időnk megpihenni, leülni „a világ tetején”. Még nem végeztünk. Épségben vissza kell érnünk a táborba. Zsibbatag öröm motoszkál bennünk. Megcsináltuk. Mosolyognánk, de az arcunk egészen átfagyott. Az orrunkat vastag zsírral kenjük. Könnyen elfagyhat a hidegben. Még hosszú napokra van szükségünk a regenerálódásra. Idő kell, hogy teljes valójában felfogjuk:

megmásztuk a csúcsot. Néha megfordul a fejemben, miért is csinálom mindezt. Iszonyú erőpróba. Később sem szépülnek sokat ezek a percek. Ráadásul, nem minden csúcstámadás sikeres. Van azonban néhány pillanat, ami csak ott és akkor átélhető. Kérdés, hogy ezért megéri-e? Vagy a dicsőségért? Első már nem lehet az ember, de egy azok közül, akik megcsinálták. Elég? Nem tudom. De ahogy magamat ismerem, fél év múlva megint kezdem. Ugyanezt, elölről.

42 megfagyott

Egy verőfényes szeptember végi délután a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 10/1. parcellájának első sorában a 4. sírhelyen hatalmas robajjal széthasadt mészkő posztamens, tetejéről az urna aláhullott. A hasadékból kimászott az egykori halott, egy fekete frakkos, szakállas öregúr. Leporolta magát, megigazította ingét, nyakkendőjét, és szétnézett. Fejébe nyomta cilinderét, majd, sétapálcáját lóbálva, otthagyta sírkövét, melyen ez állt: Hauszmann Alajos (1847-1926).

Egy özvegy néni járt épp arra, aki megkérdezte:

Nem szomjas-e véletlen? Nagy a hőség még most is, tetszik tudni, ez a globális felmelegedés miatt van, mer’ má’ megbolondult az időjárás.

Nein, danke... pardon, akarom mondani, köszönöm most nem. De megmondaná, hogy jutok el a Műegyetemre a leggyorsabban?

Oh, a lányom ott takarít! Hát, tessék felszállni itt a 24-es villamosra, majd a Baross téren átszállni a 7-es buszra, onnan el egész a Gellért térig. De jegyet vegyen, mert büntetnek ezek ám bizony!

Erre az öreg elsétált, s a Baross térre érvén megkérdezett egy lányt:

- Ez kérem a 7-es busz megállója?

- Őőőő hja!

- Tudja kisasszony, hogy ez egy neoreneszánsz épület? Rochlitz nagybecsű kollégám építette 125 éve.

- Jaaaa, hogy ez nem volt itt mindig? Azt nem tudtam, de nyílt egy jó kis gyrosos a túloldalán, kicsit büdös a hús, de olcsó, kóstold csak meg.

- Görög étel Budapesten? –méltatlankodott a néhai építész – Görög oszlopot láttam már itt, terveztem is, na de étket? – ekkor jött a busz.

Végigmenve a Rákóczi úton, látva a Nemzeti Színház hűlt helyét, majd az új Erzsébet hidat, összevonta szemöldökét. A híd közepén így szólt egy csapat gimnazista sráchoz:

- Látjátok azt az épületet? Az a műegyetem, én terveztem, hogy tetszik?

- Jah, adjuk! Lájk!

Az öreg nem értette mit adnak, és miért az ánglikus szóhasználat, de már meg is érkezett a Gellért térre. A sóhajok hídjánál megállt egy perce, és csodálkozott. Vajon a hallgatók miért pusztán alsóneműben járnak? Biztos bolondoknapi tréfa, de miért van ennyi

Nincs semmi (építész)újságSZÉKELY MÁRTON


leány? Ekkor odalépett egy segítőkész diák:

- Szia, nemtod merre kell menni?

- Köszönöm, de ismerem a járást...

- Jóvan. Én is bírom ám a steampunk stílust! Csak most meleg van. Na csá.

- Sztímpánk? Hát góth és renaissance stylről már hallottam, de erről nem. Biztos manapság e styl dívik az építőművészetben! – gondolta magában, majd felkaptatott a második emeletre. Ott leszólított egy dékánhelyettest:

- Meséljen, miben változott az építészet 1926 óta?

- Hát, semmi különöset.

Itt a társalgás megfeneklett, aztán arra jött egy tanszékvezető.

- Bocsánat, de ön szerint mi történt az építészetben az elmúlt 90 évben? – kérdezte őt is az öregúr.

- Hát mindig épül valami, tudja.

- Házak. Is. Mindig valami új – szólt hozzá újra a dékánhelyettes.

A beszélgetésben csend állt be. Hauszmann pedig szépen faragott sírkövére gondolt, h vajon bezáródott-e. Egy perc némaság után elindult kifelé.

- Várjon! – mondta a tanszékvezető – Arra ne menjen! Épp felújítjuk azt a folyosót.

- Oh, valóban? ÚJítás? – kérdezte néhai építészünk – nocsak!

- Bizony ám, rá se tetszik majd ismerni a munkálatok után!

- Miért, hogy fog kinézni akkor?

- Pontosan úgy, mint eredetileg, 100 évvel ezelőtt! – vágott közbe az előbukkanó dékán.

Hauszmann elégedetten bólintott, majd visszaszállt sírjába, ami helyreállt, tökéletes alaktani rendben, ahogy volt előtte is.

- Ki volt ez? – kérdezte a dékán

- Valami laikus – mondta a másik kettő – nem tudtunk vele beszélgetni építészetről.

44 megfagyott

Egy valós történeten alapuló sztorit osztanék meg a tisztelt olvasó közönséggel. Megfigyelhetjük, hogy az építészhallgatók már a korai időszakban rátapintanak egy-egy tantárgy ”lényegére”.

Itt nem a tárgy feleslegességéről van szó, mert nem az. Inkább a meg nem értettségéről. (Aminek nem feltétlen a hallgatók az okai.)

3 kollegina egymás között…

- Húú, milyen kockát is kéne csinálni a következő feladatra?!

- Hát nem tom, nekem már van ötletem.

- Na micsodaa?

- Egy tömör fakockára gondoltam. Aminek így kifúrnám a közepét… vagyis… így össze-vissza lyukakat furkálnék bele.

- Az jó! Te fúrod ki?

- Dehogyis, apa egyik kollégája ért az ilyesmihez… már az előzőt is ő csinálta.

- Na de mi lenne a kompozíció? vagy mi... Kon….cep…

- KONCEPCIÓ!

TérparódiaKESERŰ BALÁZS

- Ja igen, az.

- Hát arra gondoltam, hogy bármit lehessen rá mondani.

- Mármint?

- Hát barlang, szentély, ház, vár. Valamit majd úgyis ”belelátnak.”

- Hát én a múltkorival is már jól megszívtam.

- Mert?

- Volt vagy 2000 Ft az a rengeteg gyertya, amit összeolvasztottam és nem is kaptam rá jó jegyet, mert

más is csinált ilyet és jobban sikerült neki, az enyémet meg lehúzták. Úgyhogy most tuti papírból fogok csinálni valamit.

- De nektek legalább jó hogy rögtön megmondják hányas, nekünk meg 1 hetet kell rá várni míg…

- … míg adnak rá egy kettest. Pedig vagy 5-6 órát dolgoztam vele, az egyik srác meg fél óra munkával 4 és felest kapott.

- Mekkora szívás ez az építészkar… jó lenne már házakat tervezni.

- Amúgy lehet, inkább átmegyek jogra!


“Minden vágyam egy olyan valaki, akihez végre semmi közöm. Aki nem tud rólam

semmit, nem kérdez könyvekről, filmekről, cikkekről; egy építész

vagy biológus egyszerűen csodálatos lett volna.”

- Miklya Anna - Eloldozás -

46 megfagyott

Mélyen tisztelt Balekavató Szakestély, Magas Praesidium, Legmagasabb Praeses!

Megvallom őszintén, valami zavart éreztem az Erőben akkor, amikor felkérést kaptam a Vidám Pohár interpretálására. Valami félreértés lehet ebben, mert egyáltalán nem vagyok vidám tanáruk. A 14-edik és 20-adik szemeszter között tanítom a Sötét Varázslatok I. és II. tantárgyakat, amelyekre csak a legbátrabb hallgatók húzódnak be az eső elől.

Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy olyat tegyek amihez nem értek – körülöttünk egy egész politikai osztály csinálja ezt – ezért egy 160 centis óriás vállára szeretnék állni, és onnan köszönteni szerencsétlen sorsú balekjainkat. Mint bizonnyal tudják, sokan büszkén gondolnak arra, hogy valaha építészhallgatóként tengették életüket, majd jobb sorsra jutottak. Színészek (Latinovits), zenészek (Kóbor), képzőművészek, politikusok, vasúti váltókezelők, neves háborús bűnösök és híres női öltözők befutott kabinosai gondolnak nosztalgiával balekéveikre. Van olyan is azonban, aki inkább szégyelli hogy elhagyta a pályát – vagy idejekorán megfogadta tanárai erre utaló felszólításait, amelyet lakonikus rövidséggel az indexbe írt elégtelenek formájában hoztak a tudomására.

Ilyen híres személyiség Woody Allen is, akiről kevesen tudják, hogy maga is megpróbálkozott az építész-szakmával

a Brooklyn-i Holisztikus Egyetem 1962-es évfolyamában. Mivel azonban idejekorán ráébredt, hogy a Rabbiképző Kar drámatagozatára sokkal jobb csajok járnak, ezért az eszére hallgatott, és kreditpontjait inkább onnan szedegette össze, összekapcsolva a kellemest a hasznossal.

Építészként esetleg megtervezhette volna az új Ikertornyokat – humoristaként azonban sokkal többre vitte: megírta például emlékiratait építészhallgató korából. Ebből szeretnék Önöknek tanulságképpen néhány részletet

felolvasni – elvégre humorban Woody-t valamivel jobban jegyzik, mint szerény személyemet. Ürítsük hát ki az Ő vidám poharát.

Felhívom a figyelmüket, hogy az itteni idézetek a Brooklyn-i Holisztikus Egyetem tantárgystruktúráját tükrözik. Minden hasonlóság az építészkari

Vidám Pohár*ROSTÁS ZOLTÁN

...HÍRES SZEMÉLYISÉG WOODY ALLEN IS, AKIRŐL KEVESEN TUDJÁK, HOGY MAGA IS MEGPRÓBÁLKOZOTT AZ ÉPÍTÉSZ-SZAKMÁVAL A BROOKLYN-I HOLISZTIKUS EGYETEM 1962-ES ÉVFOLYAMÁBAN.

Woody Allen: „Irány a szabadegyetem” c. felhívását magyarra ferdítette: Rostás Zoltán


helyzettel a rosszindulatú véletlen látszattevékenysége.

Nézzük, mit ír a Mester:

… sok évvel ezelőtt kizártak az Építészkarról olyan jellegű gyanúsítgatás alapján, amelyet még csak véletlenül sem sikerült rám bizonyítani. Következésképpen mind a mai napig félművelt építész maradtam. Valamilyen okból azonban évről évre megkapom a Kartól az aktuális órarendet (talán elfelejtettek kiírni a számítógépes rendszerből, talán reménykednek még hogy évtizedek múlva felveszem tanulmányaim fonalát, talán elfogyott a pénzük, vagy hírességet keresnek akiről elnevezhetik a második emeleti WC melletti büfét.) Azért örömmel lapozgatom a tantárgyleírásokat és tematikákat, és kedvenceimet megosztom Önökkel.

Építés-gazdaságtan és menedzsment tematikája

Az építés-gazdaságtan analitikai gazdaságelméleti koncepciójának szisztematikus alkalmazása és kritikai értékelése az ösztöndíj számlakivonatának tükrében. A pénz fogalma és értékelése: miért is jó ha van pénzünk? Épületköltség- és épületüzemeltetési élettartamköltség diagramok színezése építészeti szerkesztő programokkal, nonkovencionális együtthatók számítása a büfé árlistájáról vett felháborító példák alapján. Az építési kiadások szerkezete: különös tekintettel a saját pénztárcánk karbantartására az építés megkezdése előtt. A legtehetségesebb hallgatók jutalmul részt vehetnek hallgatói ösztöndíjpályázati űrlapok gazdasági- és adóügyi mellékleteinek kitöltésében és meghallgathatják menedzsment-tanácsadóink titkos tanításait: hogyan

köszönjünk, ha belépünk egy helyiségbe, valamint milyen öltözet ajánlott halasztott tantárgyfelvételi kérelem benyújtásához őszi szemeszterben.

Közbeszerzési eljárások: hogyan lehet közben szerezni. Hogyan kössünk és szegjünk meg szerződéseket egy munkamenetben. A kisbetűs szerződési lábjegyzetek építészeti esztétikája és a kisbetűk és a fehér betűszín kombinációja fehér újrahasznosított papíron.

Az európai építészet története c. kurzus

Amióta a bélatpátfalvi kolostor férfivécéjében a tartály mögött megtalálták az első jéghokicsarnok fosszilizálódott ősmodelljét, felmerült a gyanú hogy Európát és Amerikát egy olyan földnyelv kötötte össze a pleisztocénban, amelyen vándorépítészek száraz lábban kelhettek át a kontinensek között jokulátorok és menekülő ősbankárok társaságában. Ennek végpontja feltehetőleg Alapátfalva lehetett, de a Bélapátvalfiak szerint már akkor is két terminállal működött az interkontinentális gyalogturizmus. Ez a felismerés alaposan megkérdőjelezi az egyházi és sportcélú építészet összefüggéseit feltáró eddigi tudományos eredményeket és rámutat arra a hibára amelyet az építészettörténészek vétenek akkor, amikor gondolkodnak. A kurzus felveti továbbá annak problémáját hogy miért éppen Itália mellett döntöttek a reneszánsz helyének kijelölése során.

Szilárd tanok és tartós szerkezetek c. tárgyfolyam tematikája

Szilárd Leó élete és munkássága. Bár az öreg Szilárd nem tudott feljebb lépni az atomok töpörödött világánál és nem léphetett ki az építészet valódi léptékébe, az egy-az-egybe, de azért munkásságának

48 megfagyott

ismertetése határozottan alkalmas a hallgatók elrettentésére, és a rejtőzködő hallgatói képviselők személyének felfedésére. Vizsgaanyag: a relativitás-elmélet gyakorlati alkalmazása az építészeti tervpályázatok szakmai bírálati űrlapjainak kitöltése során.

A hagyományos szilárdságtan elvetése versenyszerű körülmények között, lézeres távolságméréssel. Amióta a szilárdságtani és tartószerkezeti kutatások kimutatták, hogy a hallgatók – engedve az emberiség nyomásának – következetesen fordítva írják le a nyolcas számot, új alapokra került a szilárdságtan elmélete. A számolás és mérés mint az ötről hatra jutás és a hetet-havat összehordás egymásnak ellentmondó jelensége. Versenygyakorlatok: menzaszámlák átírása faszerkezetek pecsétnyomásának képletébe és a pénztáros meggyőzése hogy emiatt láthatólag kevesebbet kell fizetnünk.

Testek szilárdsága. Bizonyos testek bizonyos szilárdsága bizonyos helyzetekben – ezt azonban csak szakirányos hallgatók vehetik fel. Két-, három és többlábon álló tartók számítása

FELTÁRJUK A RÉGÓTA MEGFEJTÉSRE VÁRÓ FIBONACCI-TEORÉMÁBAN MEGSEJTETT DIREKT ÖSSZEFÜGGÉST A FEKETE INGEK ÉS PÓLÓK VISELÉSÉNEK ELLENÁLLHATATLAN KÉNYSZERE ÉS A GRAFITCERUZA PUHASÁGA KÖZÖTT.

Cross módszerrel, több iterációs körben. Az eredmények összegyűjtése a tanköri helység közepén, körülöttük sámántánc eljárása, majd számított eredmények megszorzása kettőnél nagyobb biztonsági tényezőkkel, tetszőleges sorrendben. Elrontott sámántánc esetén esőköpeny viselése ajánlott. Titkos varázsigék mormolása az Eurocode szabvány kivülről történő megtanulása során.

A félévet hallgatói tanulmány zárja, címe: Harcom a Gravitációval. A tanszék fiatal oktatói azokra a tapasztalatokra kíváncsiak, ahogyan a hallgatók el tudnak bánni más testekkel a gravitáció elleni küzdelem gyakorlati feladatának megoldása során. Fényképes és video mellékletek a legnagyobb diszkréció mellett beadhatók.

Építészeti divatok c. tantárgy tematikája

A fehér mint a gyász színe. A színek gyászos összevisszasága.

A fekete öröm. Híres emberek fekete alsóneműben – illusztrált retro- és képzőművészeti kutatások alapján készült diaporáma összeállítása közös munkával. Nemzetközi együttműködés fekete építészek Alaszka-i társszervezeteivel. Figyelmeztető szakmai felirat szerkesztése eszkimó építészek számára: ne kockáztassanak, amíg a jegesmedve szüntelenül taktikázik.

Gyakorlati feladat: kalapfelismerés. Elsötétített teremben tapintással különbséget teszünk a nemez- és nyúlszőrkalapok között. Minimum vizsgakövetelmény: a színes kalapok felismerése sötétben kézrátétellel.

Feltárjuk a régóta megfejtésre váró Fibonacci-teorémában megsejtett direkt


összefüggést a fekete ingek és pólók viselésének ellenállhatatlan kényszere és a grafitceruza puhasága között. A kurzus iránt érdeklődő hallgatók számára

lehetőség nyílik a Café Pelé és a Lavazza közös szervezésében feketepörkölő üzemek, feketekávé (blackcoffe) shop-ok és feketekávés csészék tervezésére.

Félév végén a hallgatói munkák fekete-fekete nyomataiból hagyományos fekete kislemezeken hangosképeket adunk ki. A kiadványt a Black & Becker festék- és kéziszerszámgyártó cég szponzorálja.

Az emberi viselkedés alapformái épületek láttán. A rémület biztos felismerése. Az agresszió helyes kezelése láncfűrész és balta szakszerű használatával. Miért nevezünk egyes építészeket „cuki pofának”, egyesekbe pedig miért szeretnénk legszívesebben csőtollat illeszteni? Létezik-e a sokat emlegetett szakadék az építésztudat és az építész teste között és melyikkel megyünk többre fiatal hölgyek társaságában?

HALADÓK SZÁMÁRA RÉSZ-KURZUSOKAT HIRDETÜNK MEG: BEVEZETÉS AZ ÉPÍTÉSZETI UNDOKSÁGBA – KRITIKAI ALAPON. GYŰLÖLÖM BUDAPESTET. BEVEZETÉS A UTÁLKOZÁS PSZICHOLÓGIÁJÁBA EGYES ÉPÜLETEK LÁTTÁN.

Haladók számára rész-kurzusokat hirdetünk meg: Bevezetés az építészeti undokságba – kritikai alapon. Gyűlölöm Budapestet. Bevezetés a utálkozás pszichológiájába egyes épületek láttán. Rögeszmék és fóbiák alkalmazása az építészeti tervezésben – avagy miért ne kerüljön két ablak semmiképpen sem egymás alá. Kítűnéstan.

Az ember és a biztonságérzet hegeli hamistudata. Helyes alkalmazás: ferde homlokzatok, azonnal eldőlni látszó épületek. Összehasonító gyakorlati kísérlet: a tudatalatti befolyásolása építészeti eszközökkel és sózott nyershering korlátlan fogyasztásával. Gátlások és feloldásuk: komikus gyakorlatok szimulált liftbalesetekkel gyanútlan építészhallgatókon.

Pszichodráma a tervismertetésen. Makogástan. A sírás visszatartása és erőltetése – férfiaknak is. Az Én-nel és Nekem-mel kezdődő mondatok készségszintű elsajátítása úgy, hogy közben egy Építtető feliratú szalmabábúba tompa háromszögvonalzókat döfködünk, lassan.

Építészetszociális viselkedéstan. Ugyan azon öltözet helyes használata bármely alkalomra. Konkrét állítások feltétlen elkerülésének szabályozott gyakorlata önfeledt szalonnázás közben. A „határidő” és „célköltség” szavak kimondásának lehetetlensége építészek társaságában, ugyanott muflonok társaságának ellenállhatatlan kényszere is megvitatásra kerül.

Várjuk Önöket szeretettel a hetediktől tizedikig tartó tanulmányi éveikben.

*A beszéd a 2009-es Balekkeresztelő Szakestélyen hangzott el.

50 megfagyott

2012. március 9-én nyitja meg kapuit a FUGA közösségi munkatere és munkahelyi büféje, amelynek célja egy olyan befogadó tér létrehozása, ami helyszínt biztosít a kreativitást igénylő egyéni és közösségi munkavégzésnek. Egy olyan munkatér, amely ötvözi az otthoni, a kávézókban, valamint az irodában zajló munkafolyamatok környezeti körülményeit.

A 2009 októbere óta működő FUGA Budapesti Építészeti Központ a város kortárs építészetének reprezentatív helyszíne, a budapesti építészeti és kulturális élet szerves része. A havonta átlagosan 20-25 rendezvénynek otthont adó intézmény a különböző művészeti ágakból érkező kortárs alkotók bemutatásával az építészet és a társművészetek kapcsolatát kívánja erősíteni.

A FUGA-ban létrejövő ingyenes közösségi munkatér célja, hogy helyszínt biztosítson az építészeti és különböző művészeti ágakból érkező alkotóknak és mindenkinek, akihez közel állnak ezek a területek. A munkatér megfelelő környezetet teremt egyéni

munkához, valamint olyan közösségi tevékenységekhez, amelyeknek az alapja a tudásmegosztás és együttműködés. A közösségi munkatérhez munkahelyi büfé is társul, amely biztosítja a megfelelő frissítőket, meleg italokat és süteményeket a munkához és a kikapcsolódáshoz egyaránt. A FUGA-ban zajló építészeti kiállítások és események, valamint könyvesbolt olvasható könyvei és folyóiratai – szintén segíteni tudják az itt történő munkavégzést.

A közösségi munkatér és munkahelyi büfé a FUGA nyitva tartásához igazodva hétfőtől-szombatig 10-19 óráig várja a vendégeket, rendezvények esetén a programhoz igazodva.

Kávé és FUGA!KÖZHÍRRÉ TÉTETIK


52 megfagyott

Documents

megfagyott muzsikus 201203