Megoldások a Kereskedelmi és marketing alapismeretek szakmai

Kereskedelmi és marketing alapismeretek típusfeladatok emelt szint megoldás

1

Megoldások a Kereskedelmi és marketing alapismeretek

szakmai előkészítő érettségi tantárgy emelt szintű érettségi

írásbeli vizsgájára történő felkészüléshez közzétett

típusfeladatokhoz


2

I. Feleletválasztás Az alábbi feladatoknál aláhúzással jelölje, hogy Ön szerint melyik válasz helyes! Feladatonként csak egy választ jelölhet meg. Több válasz megjelölése esetén a megoldás nem értékelhető.

1. Egy vállalkozás mérlegében és eredménykimutatásában egyaránt megtalálható tétel a) az eredménytartalék. b) a pénzügyi műveletek eredménye. c) a mérleg szerinti eredmény.

2. Ha a vállalkozás vagyona növekszik, akkor a) az eszközök értéke növekszik, a források értéke változatlan marad. b) az eszközök értéke és a források értéke is növekszik. c) az eszközök értéke változatlan, a források értéke növekszik.

3. A rendkívüli eredmény a) csak pozitív érték lehet. b) csak negatív érték lehet. c) pozitív és negatív érték egyaránt lehet.

4. Melyik finanszírozási stratégia alkalmazásával felel meg a vállalkozás leginkább az illeszkedés elvének?

a) A szolid stratégia alkalmazásával. b) Az agresszív stratégia alkalmazásával c) A konzervatív stratégia alkalmazásával d) A spontán stratégia alkalmazásával.

5. Egy vállalkozás likviditási problémájának megoldásaként eladja 15 nap múlva esedékes követelését. Ez a finanszírozási forrás

a) saját, belső eredetű forrás. b) saját, külső eredetű forrás. c) rövid lejáratú, árupiaci (idegen) forrás. d) rövid lejáratú, pénzpiaci (idegen) forrás.

6. Egy vállalkozás az üzlethelyiség berendezésének teljes cseréjét tervezi, az ehhez szükséges összegnek a negyede áll rendelkezésére, a fennmaradó részt hitelből tervezi finanszírozni. Milyen típusú hitelt fog felvenni?

a) Beruházási hitelt. b) Forgóeszközhitelt. c) Áthidaló hitelt. d) Jelzáloggal biztosított hitelt.


3

7. Egy kötvény névértéke 10 000 Ft, lejárata 3 év. A névértéket a futamidő végén, egy

összegben törleszti a kibocsátó, a futamidő alatt évente 1000 Ft kamatot fizet. A kötvény kibocsátási árfolyama 9500 Ft. Érdemes-e ennyiért megvásárolni?

a) Igen, mert névérték alatt vehető meg, és így biztosan nyereséges lesz a megvásárlása.

b) Nem, mert a névérték alatti kibocsátás kockázatot jelez. c) Ennyi adatból nem dönthető el. d) A kérdés nem válaszolható meg, mert a kötvény árfolyama nem lehet kisebb a

névértékénél.

8. Az üzleti terv melyik részében ajánlott a tervhez kapcsolódó (részletes) mérleg, eredménykimutatás elhelyezése?

a) A pénzügyi (finanszírozási) tervben. b) A mellékletekben. c) A vezetői összefoglalóban. d) A termelési tervben.

9. Az alábbiak közül melyik nem része az üzleti terv pénzügyi terv fejezetének? a) A fedezetszámítás. b) A kapacitásszámítás. c) A cash flow terv szöveges értékelése. d) A mérlegterv.

10. Melyik intézmény tagjait választják az EU polgárai ötévente közvetlen szavazással? a) Európai Tanács b) Európa Parlament c) IMF d) Európai Központi Bank

11. Melyik állítás igaz a Shengeni Megállapodásra? a) A shengeni övezet tagjai mind EU tagállamok. b) Ebben határozták meg az euró bevezetésének feltételeit. c) A belső határok mentén megszüntette a határellenőrzést. d) Magyarország még nem csatlakozott hozzá.

12. Az alábbiak közül melyik maastrichti kritérium? a) Az infláció maximum 1,5%-kal lehet magasabb a 3 legalacsonyabb

inflációval rendelkező tagország átlagos inflációs rátájánál. b) Az államadósság maximum a GDP 3%-a lehet. c) A költségvetési hiány maximum a GDP 60%-a lehet. d) Az árfolyam maximum 30%-kal ingadozhat.

13. Melyik EU-s vállalkozási forma célja nem lehet saját profit szerzése? a) Európai Részvénytársaság b) Európai Gazdasági Egyesülés c) Európai Szövetkezet d) Mindegyik EU-s vállalkozás profitorientált.


4

14. Válassza ki az alábbiak közül az euró bevezetésének hátrányát! a) Átváltási költségek megszűnése. b) Önálló monetáris politika megszűnése. c) Kamatok várható mérséklődése. d) Árfolyamkockázat megszűnése.

15. A beszerzési ár csökkenése a) azonos haszonkulcs alkalmazása mellett növeli az árrés nagyságát. b) azonos árrés mellett csökkenti az áru eladási árát. c) változatlan eladási ár mellett csökkenti a vállalkozás eredményét.

16. Az értékcsökkenési leírás

a) a forgalommal arányosan változó költség. b) a vállalkozást tartósan szolgáló eszközök elhasználódása pénzben kifejezve. c) a vállalkozást tartósan szolgáló eszközök elhasználódásának költségként

történő elszámolása.

17. Az anyagjellegű ráfordítások közé tartozik a) a felhasznált irodaszerek beszerzésének értéke. b) a beszerzett áruk értékösszege. c) a 100 ezer Ft érték alatti eszközök kopásának egyösszegű költségként történő

elszámolása.

18. A személyi jellegű ráfordításokat csökkenti a) a foglalkoztatott dolgozók létszámának növekedése. b) a nettó bérek csökkenése. c) a szakképzési hozzájárulás mértékének csökkenése.

19. A tulajdonosok számára fizetett osztalék

a) növeli a személyi jellegű ráfordításokat. b) befolyásolja a mérleg szerinti eredmény nagyságát. c) a pénzügyi jellegű ráfordítások között számolandó el.

20. A vállalkozás költségeinek alakulását befolyásolja

a) a vállalkozás tulajdonosainak száma. b) a társasági adó kulcsa. c) a munkafolyamatok szervezettsége.

21. A vállalkozás eredményét

a) a kiadások befolyásolják. b) a ráfordítások befolyásolják. c) a költségek befolyásolják.

22. A költségvetésbe fizetendő áfa összege az adott időszakban

a) értékesített áruk eladási és beszerzési árától függ. b) értékesített és beszerzett áruk értékösszegétől függ. c) az értékesítés során felszámított és a beszerzések során megfizetett áfa

összegétől függ.


5

23. A vállalkozás saját tőkéje növekszik, ha: a) az adózott eredménye + előjelű. b) a tulajdonosok nem vesznek fel osztalékot. c) az adózott eredménye + előjelű, és a tulajdonosok nem veszik fel a teljes

adózott eredményt osztalékként.

24. A társasági adókulcs növekedése minden más tényező változatlansága mellett: a) semmilyen körülmények között nem befolyásolja a vállalkozás saját tőkéjének

alakulását. b) rontja a saját tőke alakulását változatlan osztalékfizetés mellett. c) javítja a saját tőke alakulását változatlan osztalékfizetés mellett.

25. A vagyonmérlegben az árukészlet értékét

a) számlázott áron mutatjuk ki. b) beszerzési áron mutatjuk ki. c) eladási áron mutatjuk ki.

26. A vállalkozás tárgyévi eredményességéről képet kapunk

a) az értékelési tartalék értékéből. b) az eredménytartalék értékéből. c) a mérleg szerinti eredmény értékéből.

27. A követelések értéke információt ad

a) a beszállítók fizetési hajlandóságáról. b) vevőink fizetőképességéről. c) a vállalkozás jogos fizetési igényeiről, pl. vevőink tartozásairól.

28. Az alábbi kötelezettségek közül melyik nem rövid lejáratú kötelezettség?

a) Tartozások áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből. b) Beruházási és fejlesztési hiteltartozások. c) Költségvetési befizetési kötelezettségek.

29. Melyik állítás igaz?

a) A kiadások és a költségek mindig megegyeznek. b) Az időszak összes költsége és ráfordítása mindig megegyezik. c) Az időszak ráfordítása és összes költsége megegyezik, ha az aktivált saját

teljesítmények értéke az időszakban nulla

30. Melyik állítás igaz? a) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megegyezik a szokásos

vállalkozói eredménnyel, ha a pénzügyi műveletek eredménye nulla. b) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megegyezik a szokásos vállalkozói

eredménnyel, ha a rendkívüli eredmény nulla. c) az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megegyezik a szokásos vállalkozói

eredménnyel, ha a pénzügyi műveletek eredménye és a rendkívüli eredmény együttes összege nulla.


6

31. Egy betéti társaság kültagjának felelőssége

a) korlátlan és a többi taggal egyetemleges. b) korlátolt. c) korlátolt és a többi taggal egyetemleges.

32. Működési engedélyt kell kérni

a) az üzletköteles termékek forgalmazására. b) minden termék forgalmazására. c) minden új üzletre.


7

II. Igaz-hamis állítások Az alábbi állításokról döntse el, hogy azok igazak vagy hamisak! Döntését minden esetben indokolnia kell!

1. Ha egy vállalkozás részvényeket vásárol, akkor ennek értéke a mérlegben csak az

értékpapírok között szerepelhet. Hamis. A vásárolt részvények értéke csak akkor szerepel az értékpapírok között, ha továbbértékesítési céllal vásárolta a vállalkozás. A befektetett pénzügyi eszközök között tartjuk nyilván akkor, ha a vállalkozás azokat befektetési céllal vásárolta.

2. Ha egy élelmiszer-kereskedelmi vállalkozás hűtőgépeket vásárol a tárgyév februárjában, akkor december 31-én a mérlegben ezt az eszközt bekerülési értéken vesszük figyelembe. Hamis. A beszerzési értéket csökkenteni kell a hűtőgépek tárgyévi amortizációjával.

3. A gazdasági események a vállalkozás vagyonának nagyságát minden esetben befolyásolják: növelik, vagy csökkentik. Hamis. Vannak olyan gazdasági események, amelyek a vállalkozás vagyonának nagyságát nem befolyásolják, de az eszközök vagy a források összetételét igen.

4. A hitel egyetlen költsége a kamat. Hamis, kapcsolódhat hozzá pl. hitelbírálati díj, kezelési költség stb. is.

5. A pénzügyi lízing futamidejének végén a lízingelt eszköz a lízingbe vevő tulajdona lesz. Hamis, a szerződéstől függően vagy automatikusan a tulajdona lesz, vagy megveheti, vagy le is mondhat a vásárlásról.

6. A hitelbiztosíték lehet személyi vagy dologi típusú. Igaz. Személyi típusú például a kezesség, dologi típusú például a jelzálog.

7. Kötvényt kizárólag részvénytársaság bocsáthat ki. Hamis, részvényt bocsáthat ki kizárólag rt. Kötvényt kibocsáthat pl. kft. is.

8. Üzleti terv készülhet belső használatra is. Igaz, pl. tervezett átalakulás, illetve fejlesztés előtt.


8

9. Üzleti tervezés során a SWOT (GYELV) analízis készítésekor kizárólag a vállalkozás

külső környezetét elemezzük. Hamis, a saját vállalat (külső-belső) helyzetének vizsgálatára használják a SWOT (GYELV) analízist.

10. A vezetői összefoglaló általában az üzleti terv végén található. Hamis, az üzleti terv elején célszerű elhelyezni.

11. 15 tagállam írta alá 1992-ben Maastrichtban az Európai Unióról szóló szerződést. Hamis, 1992-ben még 12 tagállam volt.

12. Az EU tevékenységének finanszírozását ellenőrző szerv az Európai Központi Bank. Hamis, ez az Európai Számvevőszék. Az EKB a monetáris politikáért felel.

13. Az Európai Részvénytársaság főként kis- és középvállalkozások közösségi szintű megjelenéséhez biztosít kereteket. Hamis, az állítás az Európai Gazdasági Egyesülésre igaz. Az Európai Rt. nagyvállalatok (rt.-k) együttműködésének kerete.

14. A magyar vállalkozásoknak rendelkezniük kell közösségi (EU-s) adószámmal. Hamis, csak abban az esetben, ha EU-s tagállamhoz kötődő gazdasági tevékenységet is folytat.

15. Az árréstömeget a beszerzési ár nagysága és az értékesített áruk mennyisége határozza meg. Hamis, mivel az árréstömeget nemcsak a beszerzési ár és az értékesített áruk mennyisége, hanem az alkalmazott haszonkulcsok nagysága és az értékesítésen belül az eltérő haszonkulcsú termékek aránya is befolyásolja.

16. A kereskedelmi tevékenység eredménye kizárólag az árréstömeg nagyságától függ. Hamis, mert a kereskedelmi tevékenység eredményét az árréstömeg mellett a forgalmazási költségek is befolyásolják.

17. Nincsenek olyan gazdasági események, amelyek befolyásolják az eredményt, de pénzmozgással nem járnak.

Hamis. Ilyen például az értékcsökkenés költségként történő elszámolása.


9

18. Az árréstömeg növekedése minden esetben a kereskedelmi tevékenységet végző

vállalkozások üzleti eredményének növekedését eredményezi. Hamis. Az árréstömeg növekedése csak akkor eredményezi az üzleti eredmény növekedését, ha a forgalmazási költségek nem növekednek annál nagyobb mértékben.

19. A forgalmazott áruk haszonkulcsának csökkentése az árréstömeg csökkenéséhez vezet.

Hamis. Az árréstömeg az egyedi árrések és az értékesített mennyiségek szorzatösszege. Ha a haszonkulcs csökkenése következtében nagymértékben nő az adott áruból eladott mennyiség, akkor az alacsonyabb haszonkulcs ellenére nagyobb árréstömeg érhető el. (Nagy forgalom, kicsi haszon.)

20. A cash flow-kimutatást az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell szerepeltetni.

Igaz. A számviteli törvény előírása szerint a cash flow kimutatás az éves beszámoló kiegészítő mellékletének része.

21. A vevő számára nyújtott árengedmény minden esetben növeli a bevételt.

Hamis, mivel nem biztos, hogy az árengedménnyel elérhető volumennövekedés kompenzálja vagy meghaladja az árengedmény bevételcsökkentő hatását. Ez az áru jellegétől és az árengedmény mértékétől egyaránt függ.

22. A vállalkozás adózás előtti eredménye csak a ráfordítások csökkentésével növelhető.

Hamis, mivel az adózás előtti eredmény a bevételek és a ráfordítások különbözete. Az adózás előtti eredmény növelhető a bevételek ráfordításoknál nagyobb mértékű növelésével is.

23. A szállító által utólag adott mennyiségi engedmény (bónusz) nem csökkenti az áru

bekerülési árát.

Igaz. A bónusz a beszerzési (bekerülési) árat nem befolyásoló engedmény. A vevő vállalkozás egyéb bevétele.

24. A pénzeszközök állományváltozásának kimutatásához a vevőállomány növekedését le kell vonnunk az adózott eredményből.

Igaz. A vevőállomány növekedése az előző időszakhoz viszonyítva azt jelzi, hogy a korábbinál nagyobb összegű az értékesítés, amely nem járt közvetlen pénzmozgással, annak ellenére, hogy a vállalkozás eredményét pozitívan befolyásolta.

25. A mérleg szerinti eredmény a társasági adóval és osztalékkal csökkentett adóalap.

Hamis. A mérleg szerinti eredmény az adóval és osztalékkal csökkentett adózás előtti eredmény.


10

26. A könyvvizsgáló a Nemzeti Adó és Vámhivatal megbízásából ellenőrzi a cég

beszámolóját.

Hamis. A könyvvizsgáló a cég tulajdonosainak megbízásából hitelesíti a beszámolót.

27. Az eredménykimutatás bevétel sorai jellemzően nem tartalmaznak általános forgalmi

adót.

Igaz. A nettó árbevétel és egyéb bevételek az eredménykimutatásban jellemzően nettó módon, azaz általános forgalmi adót nem tartalmazva számolandók el.

28. A kapott és adott hitelkamat a pénzügyi műveletek eredményét befolyásolja.

Igaz. A kapott kamat a pénzügyi műveletek bevétele, a fizetett kamat a pénzügyi műveletek ráfordítása.

29. Minden vállalkozásnak az a jó, ha az eszközökön belül a befektetett eszközök aránya

nagyobb, mint a forgóeszközöké.

Hamis. A befektetett eszközök aránya jellemzően a vállalkozás által végzett tevékenységtől függ.

30. Az üzleti jelentés az éves beszámoló része, és minden vállalkozásnak kötelező

készíteni.

Hamis. Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, és nem is kötelező készíteni.

31. Az értékesítés nettó árbevételét minden körülmények között növelni kell, mert akkor egészen biztosan nőni fog az eredmény.

Hamis. Az eredmény nemcsak a nettó árbevételtől függ, hanem a ráfordításoktól is.

32. A nyereségszínvonal mutatója nőni fog, ha a nyereség jobban nő, mint a nettó

árbevétel.

Igaz. A nyereségszínvonal alakulása egyenes arányban van a nyereség alakulásával, és fordított arányban a nettó árbevétel alakulásával.

33. Az egyéni vállalkozás bejelentéséhez mellékelni kell egy három hónapnál nem régebbi

erkölcsi bizonyítványt.

Hamis, mert az egyéni vállalkozás bejelentését ügyfélkapun keresztül kell bonyolítani, és nyilatkozni kell a büntetlen előéletről.

34. Lehetséges, hogy egy kft. alapításakor a teljes apportot rendelkezésre kell bocsátani.

Igaz, lehetséges. Ha a kft.-t kizárólag apporttal alapítják, illetve az apport értéke eléri a törzstőke felét, akkor már alapításkor a teljes apportot a vállalkozás rendelkezésére kell bocsátani.


11

III. Definíciók Adja meg az alábbi fogalmak rövid, szakszerű leírását!

1. Eredménytartalék: Az előző évek felhalmozott mérleg szerinti eredménye.

2. Fedezetmutató: Megmutatja, hogy a saját tőke milyen mértékben fedezi a vállalkozás befektetett eszközeit. A mutató akkor kedvező, ha minél nagyobb érték.

3. Az értékesítés közvetlen költségei Azok a költségek, amelyek közvetlen kapcsolhatók a termékhez, meghatározható annak egy termékre vonatkozó nagysága. A kereskedelemben a legjelentősebb közvetlen költség az elábé.

4. A vállalkozás vagyona: A vagyon a vállalkozás rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi javak összessége.

5. A vagyonmérleg: A vagyonmérleg egy olyan előírt tagolásban készítendő számviteli kimutatás, amely bemutatja a vállalkozás vagyonát megjelenési forma és eredete szerint egy adott időpontban.

6. Közokiratba foglalt társasági szerződés: Közjegyző által – a törvény által előírt formában – készített társasági szerződés, ami ezáltal közokiratnak minősül.

7. Üzletrész: A kft. egy tulajdonosára jutó vagyonrész. Alapja a tulajdonos törzsbetétjének törzstőkéhez viszonyított aránya.

Definíciók elsajátítását segítő gyakorlófeladatok

1. feladat

A forgóeszközök csoportjai: (a számviteli törvény szerinti sorrendben) I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök

2. feladat

A kötelezettségek csoportjai: (a számviteli törvény szerinti sorrendben) I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek

3. feladat A vagyonmérleg forrás oldalán található mérlegfőcsoportok: (a számviteli törvény szerinti sorrendben)

D Saját tőke E Céltartalékok F Kötelezettségek G Passzív időbeli elhatárolás


12

4. feladat

Nevezze meg a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos definíciókat! Írja a táblázatba a meghatározás mellé a megfelelő fogalmakat!

FOGALMAK: MEGHATÁROZÁSOK:

Létszámgazdálkodás A) A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások működtetéséhez szükséges személyi feltételek biztosítása, a munkaviszonnyal és a foglalkoztatással, bérgazdálkodással, ösztönzéssel kapcsolatos feladatok ellátása.

Munkaerő-tervezés B) A jövőben szükséges megfelelő számú és összetételű munkaerő-meghatározása a megfelelő munkakörbe, a feladatellátáshoz szükséges időre.

Munkaigényesség C) Az egységnyi forgalom eléréséhez szükséges munkaráfordítás.

Munkakör D) A vállalati feladatoknak egy munkavállalóra lebontott része.

Munkaszerződés E) A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása a munkavégzés ésfoglakoztatás feltételeiről, körülményeiről, a szerződő felek jogairól, kötelezettségeiről.

5. feladat

Az alábbi táblázat a vállalati létszám különböző szempont szerinti csoportjait tartalmazza.

a) Írja be a táblázatba a hiányzó foglalkoztatási típusokat! A) A végzett munka jellege

B) Munkaidő hossza

C) A foglalkoztatás jellege

D) A dolgozók szakképzettsége

fizikai foglalkozásúak

teljes munkaidő-ben dolgozók

ténylegesen munkát végző tulajdonos

szakképzett dolgozók

nem fizikai foglalkozású dolgozók

részmunkaidőben foglalkoztatottak

segítő családtag nem szakképzett dolgozók

alkalmazott

tanuló atipikus

foglakoztatás

b) Írjon legalább két példát, hogy milyen formákban valósulhat meg az atipikus

foglalkoztatás! Formái pl.: - Bedolgozói jogviszony - Alkalmi munkavállalás - Részmunkaidős foglalkoztatás - Önfoglalkoztatás - Munkaerő-kölcsönzés - Ösztöndíjas foglalkoztatása


13

6. feladat Az alábbiakban megnevezett és aláhúzott vagyonelemeket sorolja be az alul megnevezett eszköz- vagy forrásfőcsoportokba! A Pici Virág Kft. vágott, valamint cserepes virágok, illetve apróbb ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik. Az üzlethelyiséget bérli, a bérleti jogot 5 évre vásárolta, a bekerülési értéket még nem írta le teljesen. A faliállványoknak is van könyv szerinti értéke, ugyanúgy, mint a kiszolgáló- pultnak, illetve pénztárgépnek. Az üzletben találhatók szebbnél szebb vágott és cserepes virágok eladásra váró kaspókban. Eladásra tartanak még vázákat, emellett kisebb-nagyobb plüssfigurákat is tudnak ajánlani a vevőknek. Nemrégiben vásároltak egy áruszállításra alkalmas autót is. A kft. jegyzett tőkéje – amit a tulajdonosok pénz formájában biztosítottak a kft. részére – nem lett volna elegendő a fentiek megvásárlására, továbbá a korábbi években képződött eredménytartalék nem tette lehetővé a működéshez szükséges vagyontárgyak megvásárlását, ezért hosszú lejáratú hiteltartozással is rendelkeznek. Az adókötelezettségek rendezésére rövid lejáratú hitelt kellett felvenni az elmúlt hónapokban. Jelenleg a pénztárban és bankszámlán is van pénze a kft.-nek, sőt néhány vevő nem készpénzért vásárolt, így követelése van a vevőivel szemben. Megoldás: Befektetett eszközök: Bérleti jog, faliállványok, kiszolgálópult, pénztárgép, autó Forgóeszközök: Vágott és cserepes virágok, kaspó, vázák, plüssfigurák, pénz, követelés Saját források: Jegyzett tőke, eredménytartalék Kötelezettségek: Hosszú lejáratú hiteltartozás, rövid lejáratú hitel

7. feladat Az alábbiakban információkat olvashat az EZERJÓ Kft.-ről. Az aláhúzott gazdasági eseményekről döntse el, hogy melyik eredménykategóriát, és milyen irányban befolyásolta! („+” vagy „−” jellel jelölje, hogy azt növelte vagy csökkentette!) Az EZERJÓ vegyeskereskedés csak belföldi értékesítéssel foglalkozik, amelyből jelentős nettó árbevételre tett szert. Ezen túlmenően volt kamatbevétele is, sőt egy másik cégben meglévő részesedése után osztalékbevételre is szert tett. Természetesen a tárgyévben jelentősek voltak ráfordításai is. Különösen az eladott áruk beszerzési értéke emelkedett meg. A forgalomnövekedés miatt egy fővel bővítenie kellett a foglalkoztatottak létszámát is, ami megemelte személyi jellegű ráfordításait. Mivel a tárgyi eszköz állománya eléggé régi, így az elszámolt értékcsökkenési leírás összege kisebb lett, mint korábban. Árukészletének egy részét apportként bevitte az ELEMÓZSIA Kft.-be, amelynek egyik tulajdonosa. Az apport nyilvántartás szerinti értékénél magasabb a bevitelkor a társasági szerződésben elismert érték.


14

Megoldás: Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: + nettó árbevétel, − eladott áruk beszerzési értéke, − személyi jellegű ráfordítások, − értékcsökkenési leírás Pénzügyi műveletek eredménye: + kamatbevétel, + osztalékbevétel Rendkívüli eredmény: + apportbevitel


15

IV. Kifejtő kérdés Foglalja össze ismereteit néhány összefüggő mondatban az alábbi témáról!

1. feladat Röviden fejtse ki, hogy a vállalkozás adózás előtti eredményéből hogyan számítható ki az adózott eredmény! Nevezzen meg legalább kettő-kettő, a hatályos jogszabályok szerinti adóalapot növelő, adóalapot csökkentő tényezőt, és kettő adókedvezményre jogosító tényezőt! Válaszában térjen ki a hatályos jogszabályok szerinti társasági adó mértékére is! Megoldás:

Adózás előtti eredmény – fizetendő társasági adó = adózott eredmény A társasági adó számítása (2011) Az adózás előtti eredményből meg kell határozni az adó alapját. A társasági adóról szóló törvény előír adóalapot csökkentő és adóalapot növelő tételeket. Adóalapot csökkentő tételek például az előző évek elhatárolt vesztesége, a társasági adótörvény szerint elszámolható amortizáció, tanuló és munkanélküli foglalkoztatása után járó, meghatározott feltételek mellett igénybe vehető kedvezmények, más vállalatoktól kapott osztalék. Adóalapot növelő tételekhez tartozik például a reprezentációs költség, a számviteli törvény alapján elszámolt amortizáció, térítés nélkül átadott vagyontárgyak könyv szerinti értéke, késedelmi pótlék, adóbírság. A hatályos törvény alapján a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék. Meghatározott feltételek mellett egyes szervezetek adómentességet élveznek. A megállapított adóból a következő címeken illetik meg adókedvezmények a vállalkozásokat: beruházási adókedvezmények, térségi és egyéb adókedvezmények, kis- és középvállalkozások adókedvezménye, fejlesztési adókedvezmény. A fizetendő adó a megállapított társasági adó, csökkentve az adókedvezményekkel és a külföldön megfizetett társasági adóval.

2. feladat Definiálja az üzleti terv fogalmát, indokolja készítésének szükségességét! Sorolja fel lehetséges részeit (legalább 5-öt nevezzen meg), és mutasson rá legalább két összefüggésre a fejezetek között! Megoldás:

Az üzleti terv írásba foglaltan tartalmazza a vállalkozás helyzetének bemutatását, céljait és azok megvalósításának eszközeit, illetve megtervezi a megvalósítás körülményeit és a vállalkozásra gyakorolt hatását. Jellemzően középtávú terv. Készítése szükséges belső vagy külső okok miatt. Belső ok lehet például terjeszkedés, fejlesztés, ekkor célszerű üzleti tervet készíteni. A legtipikusabb külső ok a hitelfelvétel, amelynek gyakran kötelező melléklete az üzleti terv. Lehetséges fejezetei: vezetői összefoglaló, a vállalkozás bemutatása, termelési terv, marketingterv, működési (szervezeti) terv, pénzügyi terv, mellékletek. (Teljes értékű pontszám legalább 5 fejezet felsorolásáért adható.)


16

Lehetséges összefüggések pl.: a vezetői összefoglaló a többi fejezet legfontosabb megállapításait tartalmazza; a marketingterv a helyzetelemzés megállapításaira épül; a mellékletek az egyes fejezetekhez kapcsolódnak (azok valódiságát támasztják alá); a pénzügyi terv a többi fejezet alapján tervezi meg az egyes időszakok költségeit –(ráfordításait) és bevételeit stb. (A feladat 2 összefüggés bemutatása.) Az értékelés során a fentiektől eltérő, de szakmailag helyes válasz is elfogadható.

3. feladat

Mit jelent, mikor és hogyan alkalmazható a fizetési moratórium? Megoldás:

A fizetési moratórium fizetési haladékot jelent. A csődeljárás során, a hitelezők hozzájárulása esetén, a bíróság fizetési haladékról szóló végzést hoz, ennek időtartama alatt az adós a csődeljárást megelőzően keletkezett követelésekkel kapcsolatban kifizetést nem teljesíthet, a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkezett pénzkövetelések végrehajtása szünetel, valamennyi követelés kamatozik, a késedelmes teljesítéshez, illetve a teljesítés elmaradásához fűződő kártérítés, kötbér, elállás stb. nem alkalmazhatók. A moratórium nem vonatkozik munkabérre, bérjellegű egyéb juttatásokra, valamint az ezekhez kapcsolódó tételekre, a vagyonfelügyelő költségeire és a csődeljárás kezdő időpontja után esedékes áfára. A végzést a Cégközlönyben közzé kell tenni.

4. feladat Mi az azonosság és a különbség az egyéni cég és az egyéni vállalkozás között? Megoldás:

Azonosságok:

Mindkettőnél természetes személy a tulajdonos. Nincs kötelező minimális alaptőke. Alkalmazottat foglalkoztathatnak.

Különbségek:

Az anyagi felelősség az egyéni vállalkozónál korlátlan, az egyéni cégnél korlátlan mögöttes vagy korlátolt mögöttes lehet.

Az egyéni vállalkozást a székhely szerint illetékes önkormányzat okmányirodájában kell bejelenteni, míg az egyéni céget alapító okirattal hozzuk létre és a cégbíróságon jelentjük be.

Az egyéni cégre gyakorlatilag a társas vállalkozásokra vonatkozó szabályok érvényesek.


17

V. Dokumentumok összeállítása A megadott adatok vagy információk alapján állítsa össze a megfelelő dokumentumot! 1. feladat Állítsa össze egy vállalkozás egyszerűsített éves beszámolójának mérlegét az alábbi adatok alapján! (Az adatok ezer Ft-ban adottak.)

- Ingatlan 18 000 - Bútorok, gépek, berendezések 12 000 - Áruk 10 200 - Készpénz 228 - Eredménytartalék 28 688 - Elszámolási betétszámla 4 000 - 2 évre lekötött bankbetét 5 000 - Vevőkkel szembeni követelés 420 - Eladásra vásárolt részvények értéke 2 100 - Munkavállalókkal szembeni tartozás 540 - Adótartozás 170 - Jegyzett tőke 13 000 - Tőketartalék 1 000 - Mérleg szerinti eredmény 2 500 - Szoftver 1 800 - Beruházási hitel 8 000 - Göngyöleg 150

Mérleg ……... december 31. adatok 1000 Ft-ban

Eszközök Források

A. Befektetett eszközök 36 800 D. Saját tőke 45 188

I. Immateriális javak 1 800 I. Jegyzett tőke 13 000

II. Tárgyi eszközök 30 000 II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (−)

-

III. Befektetett pénzügyi eszközök

5 000 III. Tőketartalék 1 000

B. Forgóeszközök 17 098 IV. Eredménytartalék 28 688

I. Készletek 10 350 V. Lekötött tartalék 0

II. Követelések 420 VI. Értékelési tartalék 0

III. Értékpapírok 2 100 VII. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény

2 500

IV. Pénzeszközök 4 228 E. Céltartalékok 0

C. Aktív időbeli elhatárolások - F. Kötelezettségek

8 710

I. Hátrasorolt kötelezettségek 0

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

8 000

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

710


18

Eszközök összesen: 53 898 Források összesen: 53 898


19

Megoldás: Immateriális javak Szoftver = 1 800 Tárgyi eszközök Ingatlan + Bútorok, gépek, berendezések = 18 000 + 12 000 = 30 000 Befektetett pénzügyi eszközök

2 évre lekötött bankbetét = 5 000 Befektetett eszközök 1 800 + 30 000 + 5 000 = 36 800 Készletek

Áruk + Göngyöleg = 10 200 + 150 = 10 350 Követelések

Vevőkkel szembeni követelés = 420 Értékpapírok

Eladásra vásárolt részvények értéke = 2 100 Pénzeszközök Elszámolási betétszámla + Készpénz = 4 000 + 228 Forgóeszközök 10 350 + 420 + 2 100 + 4 228 = 17 098 Eszközök összesen 36 800 + 17 098 = 53 898 Saját tőke 13 000 + 1 000 + 28 688 + 0 + 2 500 = 45 188 Tartalék = 0 Céltartalékok = 0 Hosszú lejáratú kötelezettségek Beruházási hitel = 8 000 Rövid lejáratú kötelezettségek Munkavállalókkal szembeni tartozás + Adótartozás = 540 + 170 = 710 Kötelezettségek 8 000 + 710 = 8 710 Források összesen 45 188 + 0 + 0 + 8 710 = 53 898

A mérleg adatai alapján rövid indoklással válaszoljon a következő kérdésekre:

a. Hány forint a vállalkozás vagyona? A vállalkozás vagyona 53 898 ezer Ft. Ezt az eszközök összesen vagy a források összesen sorban lévő összeg jelzi.

b. Hány forint idegen tőke van a vállalkozásban? A vállalkozásban 8 710 ezer Ft idegen tőke van. Ezt a kötelezettségek értéke mutatja.

c. Tudja-e a vállalkozás a pénzeszközeiből finanszírozni a rövid lejáratú kötelezettségeit? Igen, tudja, hiszen a pénzeszközök értéke nagyobb (4 228 ezer Ft), mint a rövid lejáratú kötelezettségek nagysága (710 ezer Ft).

d. Eredményes volt-e a vállalkozás eddigi működése? Igen, eredményes volt, mert az előző évek felhalmozott mérleg szerinti eredménye, vagyis az eredménytartalék nagysága 28 688 ezer Ft.


20

2. feladat

Olvassa el figyelmesen az alábbi esetleírást! A Jég Bt. három éve alakult vállalkozás, jégszobrok készítésével foglalkoznak. Székhelyük Budapesten van, de az egész ország területére vállalnak szállítást. Célcsoportjuk egyrészt a házasságkötés előtt álló párok, másrészt a rendezvény- és fesztiválszervezők. Két veszteséges év után tavaly már nyereséggel zárták az évet, hírük terjedésével egyre több megrendelést kapnak mind esküvőkre, mind protokolláris rendezvényekre, illetve fesztiválokra. Igénytől függően többféle méretben készítik a szobrokat, a megrendelő katalógusból választhat, de egyedi igényeket is kielégítenek. Az ár függ a mérettől és a formától is, de egy átlagos jégszobor ára 30 000 Ft. (Az árakat induláskor fogyasztói árérzékenységi vizsgálatok alapján állapította meg a cég.) A könyvelés adatai szerint az éves átlagos forgalom 1200 db jégszobor, egy átlagos jégszobor előállításának költsége 23 000 Ft. Rendelni a cég honlapján keresztül, telefonon, vagy személyesen, a bemutatóteremmel egybekötött székhelyen lehet. A cég rendszeresen megjelenik kiállításokon, szórólapot juttat el házasságkötő termekbe, rendezvényszervező cégeknek. Visszatérő ügyfeleknek, illetve havonta legalább kétszer rendelő rendezvényszervezőknek árengedményt is biztosítanak. A bt. eszközparkjának lecseréléséhez hitel felvételét tervezi, ehhez üzleti tervet kell készítenie. Az Ön feladata a marketingterv fejezet összeállítása a lenti táblázat kitöltésével. Használja a fenti szövegben leírt információkat, helyezze el azokat a megfelelő marketingeszköznél! A meg nem adott feltételek tetszőlegesek. Megoldás: Marketingeszköz (4P) megnevezése

Üzleti terv tartalma az adott marketingeszköz kapcsán (helyezze el a szövegben található információkat is a megfelelő marketing- eszköznél!)

Termékpolitika

Az értékelés során figyelembe veendő szempontok: a termékválasztékról szóljon, a szöveg alapján meg kell említeni a többféle méretet és az egyedi igény szerinti gyártást is.

Árpolitika

Az értékelés során figyelembe veendő szempontok: a szövegben kereslet alapú árképzésről van szó, az átlagos árnak, átlagos költségnek és a fedezetnek meg kell jelennie a válaszban.

Értékesítéspolitika

Az értékelés során figyelembe veendő szempontok: a szöveg alapján a honlapon keresztül, telefonon keresztül történő megrendelésnek, illetve a bemutatóteremnek meg kell jelennie a válaszban (viszonylag rövid csatorna).

Promóció

Az értékelés során figyelembe veendő szempontok: a szöveg alapján kiállításokon való megjelenésnek, szórólapoknak, árengedménynek meg kell jelennie a válaszban.

Az értékelés során a fentiektől eltérő, de szakmailag helyes válasz is elfogadható.


21

3. feladat Pótolja a mellékelt munkaköri leírás hiányzó adatait a rendelkezésre álló információk felhasználásával! Megoldás:

Munkaköri leírás

Cég neve: VITALITÁS Kereskedelmi Kft.

A munkakör általános (azonosítási) adatai:

A dolgozó neve: Ügyes Katalin

Munkakör neve: Marketing- és reklámügyintéző

Munkavégzés szervezeti egysége:

Kereskedelmi osztály

Munkavégzés helye: 1192 Budapest, Kis tér 10.

Közvetlen felettes Kereskedelmi osztály vezetője/Értékesítési vezető/marketingvezető

Közvetlen beosztott(jai): -------

Munkakör általános célja A vállalkozás célkitűzéseinek és tervfeladatainak a marketing szervezeti egységre vonatkozó eredményes megvalósítása

Munkarend, munkaidő: 5 napos munkahét, 40 órás munkaidő

A munkakör betöltésével kapcsolatos általános követelmények: Iskolai végzettség: Középfokú, érettségi bizonyítvány

Szakmai végzettség: Marketing- és reklámügyintéző

Gyakorlat, tapasztalat, nyelvtudás:

Hasonló munkakörben minimum 2 éves szakmai gyakorlat Német nyelv minimum alapfokú, kommunikációs szintű ismerete

Egyéb feltételek: Felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek Erkölcsi bizonyítvány

Személyi tulajdonságok, képességek:

Jó kommunikációs készség, udvariasság, szervezőkészség, precizitás, önállóság, kreativitás, helyzetfelismerés, emlékezőképesség

Munkaköri felelősségek, feladatok:

Az értékesítési piaccal, valamint a belső és külső PR-ral kapcsolatos ügyintézői feladatok

Beszámolási kötelezettség: Hetente beszámol az osztályvezetőnek az általa végzett tevékenységekről

Munkakapcsolatok (belső és külső):

Kapcsolatot tart: üzletfelekkel közvetlen munkatársaival, feletteseivel beszerzési és értékesítési üzletkötőkkel tömegkommunikációs eszközökkel dolgozókkal

Információfeldolgozás/ átadás:

Az információk feldolgozása számítógépes hálózaton és rendszeres csoport- megbeszéléseken történik

Kihívások, elvárások: Önálló munkára való, marketingeszközökre, illetve új értékesítési csatornákra javaslatok tétele

Dátum: Munkavállaló Vezető


22

VI. Számítási feladat

1. feladat

a) Megoldás Üzleti tevékenység eredménye

Hozamok: Értékesítés nettó árbevétele 625 000 ezer / 1,25 = 500 000 ezer Ft Egyéb bevétel = 1 700 ezer Ft Összes hozam 500 000 ezer + 1 700 ezer = 501 700 ezer Ft

Ráfordítások: Elábé színvonala

100,0 – 17,5 = 82,5% Elábé értéke 500 000 ezer * 0,825 = 412 500 ezer Ft Anyagjellegű ráfordítások 412 500 ezer / 0,88 = 468 750 ezer Ft Személyi jellegű ráfordítások = 7 350 ezer Ft

Amortizáció értéke = 350 ezer Ft Egyéb ráfordítás = 1 300 ezer Ft Összes ráfordítás 468 750 ezer + 7 350 ezer + 350 ezer + 1 300 ezer = 477 750 ezer Ft

Üzleti tevékenység eredménye: 501 700 ezer – 477 750 ezer = 23 950 ezer Ft

Pénzügyi műveletek eredménye Hozamok: 580 ezer Ft Ráfordítások: 165 ezer Ft Eredmény = 580 ezer – 165 ezer = 415 ezer Ft

Szokásos vállalkozási eredmény 23 950 ezer + 415 ezer = 24 365ezer Ft

Rendkívüli eredmény = −110 ezer Ft Adózás előtti eredmény

24 365ezer – 110 ezer = 24 255 ezer Ft

b) Megoldás Adóalap = adózás előtti eredmény + adóalapot növelő tételek – adóalapot csökkentő tételek 24 255 ezer + 2 700 ezer – 4 300 ezer = 22 655 ezer Ft Társasági adó 22 655 ezer * 0,16 = 3 625 ezer Ft Adózott eredmény 24 255 ezer – 3 625 ezer = 20 630 ezer Ft Mérleg szerinti eredmény 20 630 ezer – 2 500 ezer = 18 130 ezer Ft


23

2. feladat Megoldás

a) A kötvény pénzárama: Év Éves kamat Névérték törlesztése Teljes pénzáram 1. 20 000 x 0,08 = 1 600 Ft - 1 600 Ft 2. 20 000 x 0,08 = 1 600 Ft - 1 600 Ft 3. 20 000 x 0,08 = 1 600 Ft - 1 600 Ft 4. 20 000 x 0,08 = 1 600 Ft 20 000 Ft 21 600 Ft

b) Jelenérték:

PV = (1 600 / 1,1) + (1 600 / 1,12) + (1 600 / 1,13) + (21 600 / 1,14) = 18 732 Ft

c) Érdemes megvásárolni 18 500 Ft-ért, mert a jelenérték alapján ennél többet, 18 732 Ft-ot ér. 3. feladat

Megoldás: a) A hitel lejáratakor visszafizetendő összeg: FV = 2 000 000 x (1 + 0,24 / 4) = 2 120 000 Ft

b) Hitelköltség = kamat + hitelbírálati díj 120 000 Ft + 2 000 000 x 0,015 = 150 000 Ft c) A cégnek a hitelfelvételt érdemes választani, ennek alacsonyabb a költsége (20 000 Ft-tal kevesebbe kerül).

4. feladat

Megoldás: a), b) Alapterület-kihasználás (árbevétel/alapterület)

Bázisév: 220 000 E Ft / 1500 = 146,7 E Ft/nm Tárgyév: 200 000 E Ft / 1500 = 133,3 E Ft/nm Változás: (133,3 / 146,7) * 100 = 90,9% 100 − 90,9 = 9,1%-os csökkenés. Pénzeszközök és rövid lejáratú kötelezettségek aránya (likviditási ráta III.)

Bázisév: 6 000 E Ft / 4 800 E Ft = 1,3 Tárgyév: 5 500 E Ft / 7 000 E Ft = 0,8 Változás: (0,8 : 1,3) * 100 = 61,5% 100 − 61,5 = 38,5%-os csökkenés.


24

Eredményszínvonal (adózott eredmény / árbevétel) * 100

Bázisév: (3 170 E Ft / 220 000 E Ft) * 100 = 1,4% Tárgyév: (850 E Ft / 200 000 eE Ft) * 100 = 0,4% Változás: (0,4 / 1,4) * 100 = 28,6% 100 − 28,6 = 71,4%-os csökkenés. (Összes kötelezettség / összes eszközérték) * 100 (eladósodottság foka)

Bázisév: (9 800 E Ft/ 21 800 E Ft) * 100 = 45,0% Tárgyév: (11 500 / 24 000 E Ft) * 100 = 47,9% Változás: (47,9/45,0) * 100 = 106,4% 106,4 − 100,0 = 6,4%-os növekedés. Forgóeszközök és rövid lejáratú kötelezettségek aránya (likviditási ráta I.)

Bázisév: (11 800 / 4 800) = 2,5 Tárgyév: (13 000 / 7000) = 1,9 Változás: (1,9/2,5) * 100 = 76,0% 100,0 − 76,0 = 24,0%-os csökkenés Egy dolgozóra jutó havi árbevétel (termelékenység)

Bázisév: 220 000 E Ft / 8 / 12 = 2 291,7 E Ft/hó Tárgyév: 200 000 E Ft /9 / 12 = 1 851,9 E Ft/hó Változás: (1851,9 / 2291,7) * 100 = 80,8 % 100,0 − 80,8 = 19,2%-os csökkenés c) Jövedelmezőség: Mutató(k): eredményszínvonal Értékelés: - A vállalkozás jövedelmezősége a bázisévről a tárgyévre javult. - A vállalkozás jövedelmezősége a bázisévről a tárgyévre romlott. - A vállalkozás jövedelmezősége a bázisévről a tárgyévre nem változott. Indoklás: Az eredményszínvonal 71,4%-kal, 1,0%-ponttal csökkent.

Likviditás: Mutató(k): Pénzeszközök és rövid lejáratú kötelezettségek aránya (likviditási ráta III.) Forgóeszközök és rövid lejáratú kötelezettségek aránya (likviditási ráta I.) Értékelés: - A vállalkozás likviditása a bázisévről a tárgyévre javult. - A vállalkozás likviditása a bázisévről a tárgyévre romlott. - A vállalkozás likviditása a bázisévről a tárgyévre nem változott. Indoklás A bázisévben a vállalkozás pénzeszközei a rövid lejáratú kötelezettségek 1,3-szeresére

nyújtanak fedezetet, míg a tárgyévben csak 0,8-szeresére. A likviditási ráta III. 38,5%-kal romlott.

A bázisévben forgóeszközök a rövid lejáratú kötelezettségek 2,5-szeresére nyújtottak fedezetet, a tárgyévben pedig csak 1,9-szeresére. A likviditási ráta I. 24,5%-kal csökkent.


25

Eladósodottság: Mutató(k): Összes kötelezettség / összes eszközérték (eladósodottság foka) Értékelés: - A vállalkozás eladósodottsága a bázisévről a tárgyévre csökkent. - A vállalkozás eladósodottsága a bázisévről a tárgyévre növekedett. - A vállalkozás eladósodottsága a bázisévről a tárgyévre nem változott. Indoklás: A bázisévben a vállalkozás kötelezettségei az összes eszközérték 45,0%-át, míg a

tárgyévben 47,9%-át tették ki. Az eladósodottság foka 2,9%-ponttal (6,4%-kal) növekedett.

Hatékonyság: Mutató(k): Termelékenység, alapterület-kihasználás Értékelés: - A vállalkozás élőmunka-hatékonysága a bázisévről a tárgyévre javult. - A vállalkozás élőmunka-hatékonysága a bázisévről a tárgyévre romlott. - A vállalkozás élőmunka-hatékonysága a bázisévről a tárgyévre nem változott. - A vállalkozás eszközhatékonysága a bázisévről a tárgyévre javult. - A vállalkozás eszközhatékonysága a bázisévről a tárgyévre romlott. - A vállalkozás eszközhatékonysága a bázisévről a tárgyévre nem változott. Indoklás Egy dolgozóra jutó havi árbevétel (termelékenység) 19,2%-os csökkenése az

élőmunka hatékonyságának romlását jelzi. Az egy nm alapterületre jutó árbevétel (alapterület-kihasználtság) 9,1%-os csökkenése

az eszközhatékonyság romlását jelzi.

5. feladat Pénzforgalmi (likviditási) terv

Adatok: ezer Ft Időszak Megnevezés

március 1 − 10. március 11 − 20. március 21 − 31. Nyitó egyenleg 8 250 6 050 1 900 Bevételek

2 625 9 250 3 050

Kiadások

1 500 + 3 325 8 625 + 3 025 + 1350 + 400

5 300

Időszak egyenlege

−2 200 −4 150 −2 250

Záró egyenleg 6 050 1 900 −350


26

Megoldás: a) Áfával növelt (bruttó) számlaértékek: Március 1−10-ig: 5 300 * 1,25 = 6 625 E Ft Március 11−20-ig: 4 200 * 1,25 = 5 250 E Ft Március 21−31-ig: 6 100 *1,25 = 7 625 E Ft

Ebből a tervezett pénzügyi rendezés: Március 1−10-ig: 2 625 E Ft Március 11−20-ig: (6 625 − 2 625) + 5 250 = 9 250 E Ft Március 21−31-ig: 7 625 * 0,4 = 3 050 E Ft

A dolgozók nettó bére: 5 000 – 800 – 875 = 3 325 E Ft Időszak egyenlege március 1−10-ig: 2 625 – (1 500 + 3 325) = −2 200 E Ft Záróegyenleg: 8 250 – 2 200 = 6 050 E Ft Március 12-én esedékes adó- és járuléktartozások: 800 + 875 + 1 350 = 3 025 E Ft Február hónapban a vevőknek felszámított áfa (14 000 E Ft * 0,25) = 3 500 E Ft Áfafizetési kötelezettség március 20-án: 3 500 E Ft – 3 100 E Ft = 400 E Ft Időszak egyenlege március 11−20-ig: 9 250 – (8 625 + 3 025 + 1 350 + 400) = −4 150 E Ft Záróegyenleg: 6 050 – 4 150 = 1 900 E Ft Időszak egyenlege március 21−31-ig: 3 050 – 5 300 = −2 250 E Ft Záróegyenleg: 1 900 – 2 250 = −350 E Ft

b) Igen, március 21−31. között legalább 350 E Ft pénzeszközre van szüksége a vállalkozásnak, ha kötelezettségeit a tervnek megfelelően kívánja kiegyenlíteni, és bevételei is annak megfelelően folynak be. A forráshiányt pótolhatja a cég rövid lejáratú hitelfelvétel (lehetőség szerint folyószámla-hitel) vagy tagi kölcsön formájában. Megoldás lehet a kiadások átütemezése is.

6. feladat A felsorolt adatok alapján töltse ki az egyszerűsített éves beszámoló tárgyévi mérlegének sorait!

___________ALKUSZ Kft.____________ Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE Eszközök (aktívák)

Sor-szám

A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai

Tárgyév

a b c d e

1 A. Befektetett eszközök (2.+3.+4. sorok) 2100 2113

2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 560 505

3 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1540 1608

4 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

5 B. Forgóeszközök (6.+7.+8.+9. sorok) 7434 5960

6 I. KÉSZLETEK 4314 4466

7 II. KÖVETELÉSEK 1320 157

8 III. ÉRTÉKPAPÍROK

9 IV. PÉNZESZKÖZÖK 1800 1337

10 C. Aktív időbeli elhatárolások

11 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (1.+5.+10. sorok) 9534 8073


27

______________ALKUSZ Kft._____________ Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE Források (passzívák)

Sor-szám


Tárgyév

a b c d e

12 D. Saját tőke (13.+14.+15.+16.+17.+18.+19. sorok) 7400 6840

13 I. JEGYZETT TŐKE 7000 7000

14 II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (−)

15 III. TŐKETARTALÉK

16 IV. EREDMÉNYTARTALÉK 600 400

17 V. LEKÖTÖTT TARTALÉK

18 VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

19 VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY −200 −560

20 E. Céltartalékok

21 F. Kötelezettségek (22.+23.+24. sorok) 2134 1233

22 I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

23 II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

24 III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 2134 1233

25 G. Passzív időbeli elhatárolás

26 FORRÁSOK ÖSSZESEN (12.+20.+21.+25. sorok) 9534 8073

Készletek: 4 213 800 + 252 100 = 4 465 900 Ft = 4 466 E Ft Pénzeszközök: 1 213 400 + 123 900 = 1 337 300 Ft = 1 337 E Ft Rövid lejáratú kötelezettségek:

230 100 + 269 200 + 413 000 + 320 900 = 1 233 200 Ft = 1 233 E Ft 1. 8 073 / 9 534 = 0,847 = 84,7% változás: −15,3% (15,3%-kal csökkent)

2. 6 840 / 7 400 = 0,924 = 92,4% változás: −7,6% (7,6%-kal csökkent)

a) Kedvezőtlen. b) A mérleg szerinti eredmény negatív előjelű, ez okozta a saját tőke csökkenését.

c) 5 960 / 7 434 = 0,802 = 80,2% 100 − 80,2 = 19,8% (19,8%-kal csökkent.) d) 4 466 / 4 314 = 1,035 = 103,5% (3,5%-kal nőttek.)

Helyes, hogy a készletek értéke nem csökkent annak ellenére, hogy a forgóeszközök értéke csökkent, ugyanis a tartósan lekötött árukészlet csökkentése értékesítési problémákhoz vezethet.


28

e) Egyértelműen javult a vállalkozás fizetőképessége, ugyanis a bázisévben a pénzeszköze nem volt elegendő a rövid lejáratú kötelezettségek fedezésére, a tárgyévben azonban magasabb a pénzeszközök nagysága a rövid lejáratú kötelezettségeknél.

7. feladat Egyszerűsített éves beszámoló

"A" EREDMÉNY KIMUTATÁSA

(összköltség-

eljárással) Adatok E Ft-ban

Sor-szám


Tárgyév

a b c d e

I. Értékesítés nettó árbevétele 67 970 67 457

II. Aktivált saját teljesítmények értéke

III. Egyéb bevételek 400

IV. Anyagjellegű ráfordítások 54 820 55 069

V. Személyi jellegű ráfordítások 3 600 4 121

VI. Értékcsökkenési leírás 680 534

VII. Egyéb ráfordítások 400

A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 8 870 7 733

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 100 500

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 300 300

B Pénzügyi műveletek eredménye −200 200

C Szokásos vállalkozási eredmény 8 670 7 933

X. Rendkívüli bevételek 1 000

XI. Rendkívüli ráfordítások 700

D Rendkívüli eredmény 300

E Adózás előtti eredmény 8 970 7 933

XII. Adófizetési kötelezettség 1 419 803

F Adózott eredmény 7 551 7 130

G Mérleg szerinti eredmény 551 2 130

Bázisév Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: (67 970 + 400) − 54 820 + 3 600 + 680 + 400) = 8 870 E Ft Pénzügyi műveletek eredménye: 100 − 300 = −200 E Ft Szokásos vállalkozási eredmény: 8 870 − 200 = 8 670 Ft Rendkívüli eredmény: 1 000 − 700 = 300 E Ft Adózás előtti eredmény: 8 670 + 300 = 8 970 E Ft Adóalap: 8 970 − 100 = 8 870 E Ft Adófizetési kötelezettség: 8 870 x 0,16 = 1 419 E Ft Adózott eredmény: 8 970 − 1 419 = 7 551 E Ft Mérleg szerinti eredmény: 7 551 − 7 000 = 551 E Ft


29

Tárgyév: Anyagjellegű ráfordítások: 51 468 100 + 3 600 800 = 55 068 900 Ft = 55 069 E Ft Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: 67 457 − (55 069 + 4 121 + 534) = 7 733 E Ft Pénzügyi műveletek eredménye: 500 − 300 = 200 E Ft Szokásos vállalkozói eredmény: 7 733 + 200 = 7 933 E Ft Adóalap: 7 933 + 600 − 500 = 8 033 E Ft Társasági adó: 8 033 x 0,1 = 803 E Ft Adózott eredmény: 7 933 − 803 = 7 130 E Ft Mérleg szerinti eredmény: 7 130 − 5 000 = 2 130 E Ft 1. 2 130 / 67 457 = 0,032 = 3,2% 2. Árréstömeg: 67 456 700 − 51 468 100 = 15 988 600 Ft 15 989 E Ft 3. Árrésszínvonal: 15 988 600 / 67 456 700 = 0,2370 = 23,7% 4. 7 933 8 970 = 0,884 = 88,4% változás: −11,6% (11,6%-kal csökkent.) 5.

- Üzemi (üzleti) tevékenység eredményének alakulása: rontotta javította - Pénzügyi műveletek eredményének alakulása: rontotta javította - Rendkívüli eredmény alakulása: rontotta javította

6. Javította, ugyanis az adókulcs 16%-ról 10%-ra csökkenése következtében kevesebb az adófizetési kötelezettség, és egyéb tényezők változatlansága mellett magasabb lehet az adózott eredmény. Ez változatlan osztalékfizetés mellett magasabb mérleg szerinti eredményt jelent, ami növeli a vállalkozás saját tőkéjét. 7. Nem, ugyanis ha a tulajdonosok nem veszik ki az adózott eredményt osztalékként, akkor nagyobb saját tőke állna rendelkezésre a terv megvalósításához.


30

8. feladat

Bázisév Tárgyév

Árucsoportok (üzletágak) Létszám

(fő)

Termelé-kenység (E Ft/fő)

Forgalom (E Ft)

Forgalom(E Ft)

Termelé-kenység (E Ft/fő)

Létszám (fő)

A termelékenység

változása (a bázisév %-

ában) Számítástech-

nikai termékek

10 5 500 10 * 5 500 = 55 000

62 400 5 200 62 400/5 200

= 12 5 200 / 5 500

= 94,5%

Mobil-telefonok

5 2 400

5 * 2 400 = 12 000

10 000 2 500 10 000/2 500

= 4 2 500 / 2 400

= 104,2%

Összesen: 10+5=

15 -

55 000+12 000= 67 000

72 400 - 12 + 4 = 16 -

Átlagos termelékenység:

67 000 E / 15 = 4 467 E Ft/fő/év

72 400 E / 16 = 4 525 E Ft/fő/év

(folyó áron)

4 525 E / 4467 e

= 101,3 %

Értékelés:

Az egy eladóra (üzletkötőre) jutó forgalom 101,3%-ra, vagyis 1,3%-kal emelkedett. Az 5%-os áremelkedést figyelembe véve megállapítható, hogy a termelékenység javulása

az áremelkedés miatt következett be. A termelékenység változatlan áron 4525 / 1,05 = 4310 E Ft/fő/év, vagyis a termelékenység

3,5%-kal csökkent (4310 / 4467 = 0,965).

9. feladat

a. Egy állványra jutó szállítási költség, ha a bolt szállít: 8 000 / 10 = 800 Ft/db Egy állványra jutó összeszerelési költség, ha a bolt szerel össze: 7 200 / 10 = 720 Ft/db Egy állvány ára – szállítással, összeszereléssel – a Boltbelső Bt. ajánlata szerint: Egy állvány ára szállítással: 58 000 * 0,95 = 55 100 Ft/db Szerelési költség (bolt): 720 Ft/db Nettó beszerzési ár: 55 820 Ft/db Egy állvány nettó beszerzési ára – szállítással, összeszereléssel – az Üzlettér Kft. ajánlata szerint, ha ők szállítanak és szerelnek: Költségek: 52 900 * 0,06 = 3 174 Ft/db 52 900 + 3 174 = 56 074 Ft/db Egy állvány nettó beszerzési ára – szállítással, összeszereléssel – az Üzlettér Kft. ajánlata szerint, ha a bolt szállít és szerel: 52 900 + 800 + 720 = 54 420 Ft/db Javasolt beszerzési forrás – rövid indoklással: Az Üzlettér Kft.-től érdemes beszerezni, de úgy, hogy a bolt szállítja és szereli össze az állványokat. Ez jelenti a legalacsonyabb beszerzési árat.


31

b. A Boltbelső Bt.-nek fizetendő összeg: Nettó beszerzési ár (szállítással): 55 100 Ft/db Bruttó beszerzési ár: 55 100 * 1,25 = 68 875 Ft/db Bruttó beszerzési érték: 68 875 * 10 = 688 750 Ft A számlán szereplő összeg: 688 750 Ft

c. Az Üzlettér Kft.-nek fizetendő összeg: Nettó beszerzési ár: 52 900 Ft Bruttó beszerzési ár: 52 900 * 1,25 = 66 125 Ft Bruttó beszerzési érték = 66 125 * 10 = 661 250 Ft A számlán szereplő összeg: 661 250 Ft

Documents

Megoldások a Kereskedelmi és marketing alapismeretek szakmai