MELLÉKLET

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

Korom Erzsébet, Nagy Lászlóné, B. Németh MáriaMakádi Mariann, Veres Gábor, Radnóti Katalin

Adorjánné Farkas Magdolna, Kissné Gera ÁgnesTóth Zoltán, Revákné Markóczi Ibolya

Jelölés

Ismeretek: fogalmak, tények, összefüggések (diszciplináris dimenzió)

Gondolkodási műveletek, tevékenységek (gondolkodási dimenzió)

Alkalmazás, kapcsolat a hétköznapokkal (alkalmazási dimenzió)

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

316

Éle

ttel

en r

ends

zere

k1.

A te

stek

és a

z an

yago

k tu

lajd

onsá

gai

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

min

denn

api

tárg

yak

és

any

agok

je

llem

ző

tula

jdon

sága

inak

is

mer

ete.

• Min

denn

api t

árgy

ak tu

lajd

onsá

-ga

inak

fels

orol

ása.

• Tár

gyak

öss

zeha

sonl

ítása

tula

j-do

nság

aik

(pl.

mér

et, a

lak,

ho

sszú

ság,

töm

eg, f

elül

et, s

zín,

an

yag)

szer

int.

• A tá

rgy

és a

z an

yag

foga

lma

közö

tti k

apcs

olat

meg

érté

se.

• Has

znál

ati t

árgy

ak a

nyag

aina

k fe

lism

erés

e.• A

nyag

fajtá

k m

egkü

lönb

özte

tése

, fe

lsor

olás

a.• A

kör

nyez

etbe

n el

őfor

duló

an

yago

k ér

zéke

lhet

ő tu

lajd

onsá

gain

ak fe

lsor

olás

a

(pl.

szín

, sza

g, íz

, hal

maz

álla

pot,

ruga

lmas

ság,

kem

énys

ég).

• A tá

rgya

k (te

stek

) mér

hető

tula

j-do

nság

aina

k (p

l. ho

sszú

ság,

tö

meg

, hőm

érsé

klet

) ism

eret

e.• A

term

észe

tben

elő

ford

uló

anya

-go

k (p

l. ta

laj,

víz)

ism

eret

e.

• Tul

ajdo

nság

ok c

sopo

rtosí

tása

: ér

zéks

zerv

ekke

l/mér

ésse

l m

egál

lapí

that

ó tu

lajd

onsá

gok.

• A te

st é

s az

anya

g tu

lajd

onsá

gain

ak e

lkül

öníté

se;

anna

k fe

lism

erés

e, h

ogy

mel

yek

azok

a tu

lajd

onsá

gok,

am

elye

k az

ado

tt te

stre

és m

elye

k az

ok, a

mel

yek

a te

st a

nyag

ára

jelle

mző

ek.

• Any

agok

bes

orol

ása

anya

gfaj

ták

közé

.• A

szilá

rdsá

g és

a k

emén

ység

fo

galm

ának

kül

önvá

lasz

tása

. • A

töm

eg é

s a sű

rűsé

g fo

galm

ak

elkü

löní

tése

ele

mi s

zint

en.

• Az

anya

g m

egm

arad

ásán

ak

felis

mer

ése

péld

ákba

n.

• Az

anya

gok

csop

orto

sítá

sa

elek

trom

os tu

lajd

onsá

gok

alap

ján:

vez

etők

és s

zige

telő

k.• A

z an

yago

k cs

opor

tosí

tása

m

ágne

ses t

ulaj

dons

ágok

al

apjá

n: m

ágne

sezh

ető

és n

em

mág

nese

zhet

ő an

yago

k.• A

z an

yago

k (p

l. fé

m é

s fa)

hő

veze

tő k

épes

ség

szer

inti

csop

orto

sítá

sa.

• A sz

ilárd

any

agok

mec

hani

kai

tula

jdon

sága

inak

ism

eret

e: ru

gal-

mas

ság,

ride

gség

, nyú

jthat

óság

.• A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

vann

ak

olya

n an

yago

k, a

mel

yek

nehe

zen

soro

lhat

ók b

e a

szilá

rd/fo

lyék

ony

kate

góriá

kba

(pl.

habo

k, n

yers

té

szta

, koc

sony

a, k

rém

ek);

ezek

az

any

agok

nag

y sz

ámba

n

ford

ulna

k el

ő a

kozm

etik

umok

és

az

étel

ek k

özöt

t.• A

töm

eg é

s a sű

rűsé

g fo

galm

ak

szét

vála

sztá

sa.

• Ann

ak m

egér

tése

, hog

y a

sűrű

ség

az a

nyag

tula

jdon

sága

, a tö

meg

pe

dig

a tá

rgyé

.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

317

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m• A

sűrű

ség

és a

vis

zkoz

itás

foga

lmán

ak sz

étvá

lasz

tása

(p

l. ví

z és

ola

j).• N

éhán

y an

yag

(pl.

víz,

vas

, fa)

sű

rűsé

géne

k eg

ymás

hoz

visz

o-ny

ítása

.• A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

a ré

szec

s-ké

k sz

abad

szem

mel

és o

ptik

ai

mik

rosz

kópp

al n

em lá

that

óak,

és

nem

rend

elke

znek

a m

akro

sz-

kopi

kus a

nyag

i tul

ajdo

nság

okka

l (p

l. sz

ín, s

zag,

kem

énys

ég).

• Ann

ak m

egér

tése

, hog

y a

gázo

k (p

l. a

leve

gőt a

lkot

ó gá

zok)

is

anya

gok.

• Min

denn

api t

árgy

ak tu

lajd

onsá

-ga

inak

érz

éksz

ervi

viz

sgál

ata.

• A te

stek

(tár

gyak

) mér

etei

nek

össz

ehas

onlít

ása.

• Kül

önbö

ző a

nyag

ok tu

lajd

onsá

-ga

inak

viz

sgál

ata

érzé

ksze

rvek

kel

és m

érés

sel.

• Any

agok

tula

jdon

sága

inak

viz

s-gá

lata

(pl.

elek

trom

os v

ezet

őké-

pess

ég, m

ágne

s tul

ajdo

nság

ok,

hőve

zető

kép

essé

g).

• Tár

gyak

és f

elha

szná

lásu

k

ism

eret

e (p

l. op

tikai

lenc

se sz

em-

üveg

nek,

mik

rosz

kóp

a ki

s tár

-gy

ak v

izsg

álat

ára,

távc

ső a

távo

li

obje

ktum

ok v

izsg

álat

ára)

.• P

éldá

k m

egad

ása

a m

inde

nnap

i él

etbő

l a h

aszn

álat

i tár

gyak

an

yaga

és r

ende

lteté

se k

özöt

ti ka

pcso

latra

.

• Ado

tt tá

rgy

felh

aszn

álás

ának

cé

lja é

s az

elké

szíté

séhe

z ha

szná

lt an

yag

tula

jdon

sága

i köz

ötti

ösz-

szef

üggé

s fel

ism

erés

e (la

bdát

ru

galm

as a

nyag

ból k

ell k

észí

teni

, el

ektro

mos

vez

eték

et jó

el

ektro

mos

vez

etők

épes

ségű

an

yagb

ól st

b.).

• Pél

dák

gyűj

tése

az

élet

kül

önbö

ző

terü

lete

in (p

l. gy

ógyá

szat

, űrk

uta-

tás,

szám

ítást

echn

ika,

éle

lmis

zer-

ipar

, aut

ógyá

rtás,

építő

ipar

) has

z-ná

lt an

yago

kra.

• Ann

ak fe

lism

erés

e, h

ogy

a ku

ta-

tók

új a

nyag

okat

fejle

szte

nek

ki,

új tu

lajd

onsá

gokk

al, ú

j fun

kció

k-ra

(pl.

külö

nfél

e m

űany

agok

, fé

lvez

etők

, szu

prav

ezet

ők).

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

318

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m• P

éldá

k m

egad

ása

arra

, ho

gy k

ülön

féle

cél

okra

mié

rt ér

dem

eseb

b m

űany

agot

al

kalm

azni

, min

t üve

get,

fém

et

(pl.

a m

űany

ag sz

emüv

egle

ncse

ke

vésb

é tö

réke

ny é

s kön

nyeb

b,

min

t az

üveg

ből k

észü

lt).

• Az

élel

mis

zere

k cs

omag

olás

á-ra

has

znál

t any

agok

azo

nosí

tása

, al

kalm

azás

uk e

lőny

eine

k, h

átrá

-ny

aina

k m

egad

ása)

.B

ecsl

és é

s mér

és;

a tá

rgya

k

és a

z an

yago

k

tula

jdon

sága

inak

vi

zsgá

lata

.

•A

hos

szús

ág, t

érfo

gat,

töm

eg é

s hő

mér

sékl

et m

érté

kegy

sége

inek

is

mer

ete.

•A

bec

slés

és a

mér

és k

apcs

olat

á-na

k is

mer

ete.

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

a m

érés

a

mér

téke

gysé

ggel

val

ó ös

szeh

a-so

nlítá

s. •

A m

érés

ek p

onto

sság

ának

is

mer

ete.

•A

men

nyis

égi t

ulaj

dons

ágok

fo

koza

tos (

skál

ázha

tó) j

elle

géne

k is

mer

ete.

•A

sűrű

ség

mér

téke

gysé

gein

ek

ism

eret

e.•

Az

SI-m

érté

kren

dsze

r ism

eret

e.

A m

érté

kegy

sége

k át

váltá

sa

(hos

szús

ág, t

érfo

gat,

töm

eg).

•Ö

ssze

adód

ó m

enny

iség

ek is

me-

rete

(pl.

térf

ogat

, töm

eg a

zono

s an

yago

k es

etén

).•

Kie

gyen

lítőd

ő m

enny

iség

ek

ism

eret

e (p

l. hő

mér

sékl

et,

töm

énys

ég).

•Te

chni

kai e

szkö

zök

felé

píté

se,

műk

ödés

ük m

agya

ráza

ta: e

lekt

-ro

mos

ára

mkö

r, el

ektro

mos

esz

-kö

zök,

erő

műv

ek, g

épek

, mot

o-ro

k, o

ptik

ai e

szkö

zök

(pl.

mik

ro-

szkó

p), e

gysz

erű

mér

őesz

közö

k (p

l. m

érle

g, h

őmér

ő).

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

319

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A te

stek

mér

etei

nek

meg

hatá

ro-

zása

mér

ésse

l: a

hoss

zúsá

g,

töm

eg é

s hőm

érsé

klet

mér

ése.

•A

térf

ogat

mér

ése

foly

adék

okná

l.•

Foly

adék

ok té

rfog

atán

ak

össz

ehas

onlít

ása

elté

rő fo

rmáj

ú ed

énye

k es

etén

.•

A te

stek

(tár

gyak

) mér

etei

nek

össz

ehas

onlít

ása.

•A

térf

ogat

mér

ése

szilá

rd te

stek

-né

l (fo

lyad

ék-k

iszo

rítás

os m

ód-

szer

).•

Hőm

érsé

klet

érz

ékel

ése

és m

éré-

se, a

z ér

zéke

lés b

izon

ytal

ansá

gá-

nak

felis

mer

ése.

•V

iszo

nyítá

si sk

álák

alk

otás

a és

al

kalm

azás

a a

min

denn

api k

ör-

nyez

et a

nyag

aiva

l kap

csol

atos

m

egfig

yelé

sekb

en.

•A

mér

t és a

szám

ított

térf

ogat

ös

szeh

ason

lítás

a eg

ysze

rű m

érta

-ni

test

ek e

seté

ben.

•K

ülön

böző

any

agok

sűrű

ségé

nek

össz

ehas

onlít

ása.

•A

zono

s tér

foga

tú tá

rgya

k tö

me-

géne

k ös

szeh

ason

lítás

a és

mag

ya-

ráza

ta a

sűrű

ség

foga

lmán

ak h

ét-

közn

api h

aszn

álat

ával

. (pl

. egy

-fo

rma

térf

ogat

ú va

s- é

s fad

arab

).•

Az

úszá

s, le

begé

s, sü

llyed

és

jele

nség

ének

kís

érle

ti m

egfig

ye-

lése

, mag

yará

zata

a sű

rűsé

g

foga

lom

has

znál

atáv

al.

•K

ülön

böző

any

agok

ele

ktro

mos

ve

zető

képe

sség

ének

, mág

nese

s tu

lajd

onsá

gain

ak, h

ővez

ető

ké

pess

égén

ek ö

ssze

haso

nlítá

sa.

•R

ugal

mas

, rug

alm

atla

n al

akvá

lto-

záso

k vi

zsgá

lata

.

•Tá

rgya

k m

érhe

tő tu

lajd

onsá

gai-

nak

(pl.

töm

eg, t

érfo

gat)

becs

lése

, ös

szeh

ason

lítás

a m

érés

nél

kül.

•Sű

rűsé

gkül

önbs

égek

felis

mer

ése

hétk

özna

pi je

lens

égek

ben.

•A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y a

szilá

rd

test

ek a

lakj

ának

meg

válto

ztat

á-sá

val s

okfé

le h

aszn

álat

i tár

gy k

é-sz

íthet

ő.

•A

term

észe

ti tö

rvén

yek

alka

lma-

zása

a te

chni

kai e

szkö

zök

el

kész

ítésé

nél,

gyár

tási

eljá

ráso

k ki

dolg

ozás

ánál

.•

Kép

eken

bem

utat

ott a

lakv

álto

zá-

sok

csop

orto

sítá

sa.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

320

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mH

alm

azál

lapo

tok

jelle

mző

inek

is

mer

ete.

•A

víz

hár

om h

alm

azál

lapo

tána

k fe

lism

erés

e.•

Ann

ak is

mer

ete,

hog

y a

szilá

rd

test

ek a

lakj

a m

egvá

ltozh

at k

ülső

ha

tás k

övet

kezt

ében

: a te

stek

ösz

-sz

etör

hető

k, h

ajlít

ható

k, n

yújth

a-tó

k ös

szen

yom

ható

k, té

phet

ők, é

s ez

ekbe

n a

tula

jdon

ságo

kban

nag

y az

elté

rés a

z an

yago

k kö

zött.

•A

nnak

meg

érté

se, h

ogy

a le

vegő

is

gáz

, nem

azo

nos a

sem

miv

el.

•A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y ne

m

min

den

gáz

leve

gő, é

s nem

min

-de

n fo

lyad

ék v

íz.

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

a sz

ilárd

an

yago

k té

rfog

ata

és a

lakj

a ál

lan-

dó, a

foly

adék

okna

k cs

ak a

térf

o-ga

ta á

lland

ó.

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

a gá

zokn

ak

is v

an tö

meg

ük.

•A

z eg

yes h

alm

azál

lapo

tok

érte

l-m

ezés

e és

öss

zeha

sonl

ítása

a

rész

ecsk

ekép

felh

aszn

álás

ával

. A

mod

ella

lkot

ás sz

erep

ének

is

mer

ete.

•A

víz

hár

om h

alm

azál

lapo

tána

k m

egfig

yelé

se.

•Eg

ysze

rű k

ísér

lete

k el

végz

ése

a

gázo

k, fo

lyad

ékok

és s

zilá

rd

anya

gok

tula

jdon

sága

inak

vi

zsgá

latá

ra.

•A

gáz

, fol

yéko

ny é

s szi

lárd

ha

lmaz

álla

pot m

odel

lezé

se.

•K

ülön

böző

hal

maz

álla

potú

an

yago

k az

onos

ítása

a

min

denn

apok

ban.

•A

z an

yag

egye

s hal

maz

álla

pota

i-na

k ös

szeh

ason

lítás

a ko

nkré

t pél

-dá

k se

gíts

égév

el.

•Pé

ldák

ker

esés

e ol

yan

szilá

rd

anya

gokr

a, a

mel

yek

mel

egíté

skor

fo

koza

tosa

n lá

gyul

nak

meg

.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

321

2. A

z an

yago

k vá

ltozá

sai /

Hal

maz

álla

pot-

válto

zás

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mH

alm

azál

lapo

t-vá

ltozá

sok

is

mer

ete.

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

a te

stek

és

az a

nyag

ok tu

lajd

onsá

gai k

ülső

ha

tásr

a m

egvá

ltozt

atha

tók.

•

Péld

ák m

egad

ása

olya

n ha

táso

k-ra

, am

elye

k a

test

ek m

egha

táro

-zo

tt tu

lajd

onsá

gait

meg

válto

ztat

-já

k (p

l. m

eleg

ítés -

hőm

érsé

klet

). •

Hal

maz

álla

pot-v

álto

záso

k fe

lso-

rolá

sa k

özna

pi/ta

pasz

tala

ti pé

ldák

al

apjá

n.

•Pé

ldák

meg

adás

a az

egy

es h

al-

maz

álla

pot-v

álto

záso

kra.

•

Ann

ak is

mer

ete,

hog

y m

ajdn

em

min

den

anya

g lé

tezh

et m

ind

a há

-ro

m h

alm

azál

lapo

tban

(pl.

foly

é-ko

ny n

itrog

én, f

émek

olv

aszt

ása)

.•

Az

oldó

dás é

s olv

adás

jele

nség

é-ne

k kü

lönv

álas

ztás

a

(pl.

a cu

kor o

ldás

a és

olv

aszt

ása)

.

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

vann

ak

meg

ford

íthat

ó és

nem

meg

ford

ít-ha

tó fo

lyam

atok

.•

Az

egye

nsúl

yi á

llapo

t ér

telm

ezés

e ko

nkré

t pél

dákb

an.

•A

z an

yag-

és a

z en

ergi

a meg

ma-

radá

s tör

vény

ének

ism

eret

e.•

A h

alm

azál

lapo

t-vál

tozá

sok

ér

telm

ezés

e a

rész

ecsk

ekép

pel.

•O

ldód

ás é

s olv

adás

érte

lmez

ése

a

rész

ecsk

ekép

felh

aszn

álás

ával

.•

A m

enny

iség

és a

men

nyis

ég

meg

válto

zásá

nak

szét

vála

sztá

sa

(pl.

hőm

érsé

klet

-hőm

érsé

klet

vál-

tozá

s).

•H

alm

azál

lapo

t-vál

tozá

sok

m

egfig

yelé

se.

•A

nnak

meg

figye

lése

, hog

y ol

vadá

skor

, pár

olgá

skor

és

forr

ásko

r mel

egíte

ni k

ell

az a

nyag

ot, f

agyá

skor

és

lecs

apód

ásko

r ped

ig h

űten

i (p

éldá

k a

kony

hábó

l, a

fürd

őszo

bábó

l, a

stra

ndró

l).

•K

ísér

let t

erve

zése

a h

alm

azál

la-

pot-v

álto

záso

k vi

zsgá

latá

ra; a

hő-

mér

sékl

et-v

álto

zás fi

gyel

ése

ál-

land

ó m

eleg

ítés s

orán

; a m

éré-

si a

dato

k tá

bláz

atba

rend

ezés

e;

az a

dato

k áb

rázo

lása

gra

fikon

on;

elem

i köv

etke

ztet

ések

levo

nása

a

grafi

konr

ól.

•A

térf

ogat

/töm

eg ö

ssze

haso

nlítá

-sa

hal

maz

álla

pot-v

álto

zás e

lőtt

és

utá

n; a

jele

nség

öss

zeka

pcso

lá-

sa a

hőt

águl

ássa

l, ill

etve

a tö

meg

-m

egm

arad

ássa

l.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

322

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A v

íz h

alm

azál

lapo

t-vál

tozá

sain

ak

felis

mer

ése

hétk

özna

pi sz

ituác

iók-

ban,

term

észe

ti je

lens

égek

ben.

•A

kör

nyez

etbe

n le

zajló

ol

dódá

si é

s olv

adás

i fol

yam

atok

el

külö

níté

se.

•Pé

ldák

meg

adás

a a

hétk

özna

pi

élet

ből m

egfo

rdíth

ató

és n

em

meg

ford

íthat

ó fo

lyam

atok

ra.

•A

jég

és a

foly

ékon

y ví

z sű

rűsé

ge k

özöt

ti kü

lönb

ség

köve

tkez

mén

yein

ek m

agya

ráza

ta

(pl.

jégh

egye

k, a

viz

ek é

lővi

lága

té

len,

a k

övek

mál

lása

, ví

zvez

eték

ek e

lfagy

ása)

.

2. A

z an

yago

k vá

ltozá

sai /

Kev

erés

, kev

erék

ek

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

kev

erék

foga

l-m

ának

és a

ke

veré

kek

tula

j-do

nság

aina

k

ism

eret

e; k

ever

é-ke

k lé

treho

zása

, sz

étvá

lasz

tása

.

•A

„ke

veré

s”, „

keve

rék”

, „s

zétv

álog

atás

” sz

avak

je

lent

ésén

ek e

lkül

öníté

se.

•N

éhán

y ke

veré

k (p

l. ta

laj,

foly

óvíz

, por

os le

vegő

, él

elm

isze

rek,

csa

pvíz

) m

egne

vezé

se a

term

észe

tes

és m

este

rség

es k

örny

ezet

ből.

• A

kev

erék

-szé

tvál

aszt

ás

lege

gysz

erűb

b m

ódsz

erei

nek

(vál

ogat

ás, s

zitá

lás,

ülep

ítés,

szűr

és) i

smer

ete.

•A

nnak

bem

utat

ása

péld

ákon

ke-

resz

tül,

hogy

a k

ever

ékek

ben

az

alko

tók

meg

tartj

ák e

rede

ti tu

laj-

dons

ágai

kat.

•A

tisz

ta a

nyag

ok é

s a k

ever

ékek

kö

zötti

kül

önbs

ég m

egér

tése

ré

szec

skes

zint

en.

•A

nnak

meg

érté

se, h

ogy

a ke

veré

kben

nem

az

alko

tók

tula

jdon

sága

i vál

tozn

ak m

eg,

hane

m a

kev

erék

tula

jdon

sága

i le

szne

k m

ások

, min

t a

keve

réke

t alk

otó

anya

gok

tula

jdon

sága

i vol

tak

külö

n-kü

lön;

az

alko

tók

bizo

nyos

tu

lajd

onsá

gai m

egvá

ltozh

atna

k,

de a

tula

jdon

ságo

k tö

bbsé

ge n

em

válto

zik

meg

.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

323

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A ré

szec

skes

zint

ű ke

veré

kek

ese-

tén

a ke

veré

s sor

án a

z al

kotó

khoz

ké

pest

meg

válto

zott

és v

álto

zat-

lan

tula

jdon

ságo

k m

egne

vezé

se.

•A

tisz

ta a

nyag

ok é

s a k

ever

ékek

kö

zötti

kül

önbs

ég m

egér

tése

ré-

szec

skes

zint

en.

•A

kev

erék

ek é

s az

olda

tok

közö

tti

kapc

sola

t meg

érté

se.

•K

ever

ékek

létre

hozá

sa,

szét

vála

sztá

sa.

•Eg

ysze

rű k

ever

ékek

(p

l. ho

mok

os v

íz, t

árgy

ak

keve

réke

) szé

tvál

aszt

ása

válo

gatá

ssal

, szi

tálá

ssal

, ül

epíté

ssel

vag

y sz

űrés

sel.

•Sz

ilárd

-fol

yadé

k és

szilá

rd-

szilá

rd k

ever

ékek

ese

tén

azok

nak

a tu

lajd

onsá

gokn

ak

azon

osítá

sa, a

mel

yeke

t az

alko

tók

a ke

veré

kekb

en is

meg

tarto

ttak.

•A

kev

erék

ek é

s a ti

szta

any

agok

ös

szet

étel

ét sz

emlé

ltető

ré

szec

skeá

bra

kész

ítése

.

•N

éhán

y eg

ysze

rű k

ever

ék

azon

osítá

sa a

hét

közn

apok

ban.

•A

nnak

eld

önté

se, h

ogy

adot

t ke

veré

k (s

zilá

rd-f

olya

dék,

sz

ilárd

-szi

lárd

) szé

tvál

aszt

ásáh

oz

mel

yik

szét

vála

sztá

si m

ódsz

ert

lehe

t has

znál

ni.

•Pé

ldák

meg

adás

a ke

veré

kek

lé

treho

zásá

ra é

s szé

tvál

aszt

ásár

a a

min

denn

apok

ból.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

324

2. A

z an

yago

k vá

ltozá

sai /

Old

ódás

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

hét

közn

api

élet

ben

előf

ordu

ló

olda

tok

ism

eret

e;

az o

ldód

ás

mec

hani

zmus

ának

m

egér

tése

.

•A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y a

só é

s a

cuko

r az

oldó

dásk

or n

em tű

nik

el.

•A

z ol

dódá

s és a

z ol

vadá

s köz

ötti

külö

nbsé

g is

mer

ete.

•A

nnak

meg

érté

se, h

ogy

az o

ldó-

dás k

ét a

nyag

köl

csön

hatá

saké

nt

jön

létre

, az

olva

dás v

iszo

nt e

gy

anya

g ál

lapo

tána

k m

egvá

ltozá

sa

mel

egíté

s hat

ásár

a.•

Péld

ák m

egad

ása

arra

, hog

y a

fel-

oldo

tt sz

ilárd

any

agok

kris

tály

o-sí

táss

al v

issz

anye

rhet

ők.

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

az o

ldan

dó

anya

g ne

mcs

ak sz

ilárd

any

ag le

-he

t, ha

nem

gáz

és f

olya

dék

is.

•A

z ol

dódá

si fo

lyam

atok

érte

lme-

zése

rész

ecsk

eszi

nten

.•

A „

jól o

ldód

ik”

kife

jezé

s hét

köz-

napi

és t

udom

ányo

s jel

enté

séne

k m

egkü

lönb

özte

tése

.•

Víz

ben

jól o

ldód

ó és

víz

ben

ro

sszu

l old

ódó

anya

gok

meg

kü-

lönb

özte

tése

.•

A tö

mén

y és

a h

íg o

ldat

foga

lmá-

nak

ism

eret

e.•

Ann

ak is

mer

ete,

hog

y az

old

ódás

en

ergi

avál

tozá

ssal

is já

ró

foly

amat

.•

Ann

ak fe

lism

erés

e, h

ogy

olda

ni

nem

-csa

k ví

zben

, han

em m

ás

oldó

szer

ekbe

n is

lehe

t.•

Az

oldó

dás s

ebes

sége

és m

érté

ke

közö

tti k

ülön

bség

felis

mer

ése.

•O

ldat

ok k

észí

tése

taní

tói

segí

tség

gel.

•A

z ol

dódá

s gyo

rsítá

sána

k

(pl.

keve

rés,

aprít

ás) v

izsg

álat

a.•

Kül

önbö

ző a

nyag

ok v

ízbe

n va

ló

oldh

atós

ágán

ak v

izsg

álat

a.•

Egys

zerű

kís

érle

tekk

el, t

anár

i irá

-ny

ításs

al n

éhán

y an

yag

eset

ében

az

old

ódás

ene

rgia

visz

onya

inak

vi

zsgá

lata

.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

325

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Péld

ák m

egad

ása

a hé

tköz

nap-

okbó

l old

ódás

ra, o

ldat

okra

(pl.

a hú

slev

es só

zása

, tea

éde

síté

se).

•Pé

ldák

meg

adás

a sz

ilárd

any

ag

oldó

dásá

ra é

s olv

adás

ára

a m

in-

denn

apok

ból.

•H

étkö

znap

i pél

dák

fels

orol

ása

fo-

lyad

ék é

s gáz

old

ódás

ára,

val

a-m

int s

zilá

rd a

nyag

old

atbó

l val

ó ki

válá

sára

(kris

tály

osítá

sára

).

•Pé

ldák

em

lítés

e a

hétk

özna

pok-

ból h

íg é

s töm

ény

olda

tokr

a, v

íz-

ben

jól é

s ros

szul

old

ódó

anya

-go

kra,

oly

an o

ldat

okra

, aho

l nem

ví

z az

old

ósze

r.

2. A

z an

yago

k vá

ltozá

sai /

Égé

s

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z ég

és je

llem

ző-

inek

, fel

téte

lein

ek,

a tű

zoltá

s és t

űz-

gyúj

tás l

egfo

nto-

sabb

mód

szer

ei-

nek

ism

eret

e.

•A

z ég

és é

rzék

elhe

tő je

lein

ek

ism

eret

e.•

Az

égés

és m

eleg

ítés

meg

külö

nböz

teté

se.

•Ég

ésgá

tló a

nyag

ok, k

örül

mén

yek

ism

eret

e.

•A

körn

yeze

tben

elő

ford

uló

legf

on-

tosa

bb é

ghet

ő an

yago

k ism

eret

e.•

Péld

ák m

egad

ása

az é

gés f

elha

sz-

nálá

sára

és v

eszé

lyei

re.

•A

z ég

és fe

ltéte

lein

ek is

mer

ete

(égh

ető

anya

g és

leve

gő).

•A

gyu

lladá

si h

őmér

sékl

et fo

gal-

mán

ak is

mer

ete.

•A

legf

onto

sabb

teen

dők

ism

eret

e tű

z es

etén

: ria

sztá

s (a

tűzo

ltók

te

lefo

nszá

ma)

, men

ekül

és, h

űtés

.•

Ann

ak fe

lism

erés

e, ho

gy a

halm

az-

álla

pot-v

álto

záso

kkal

elle

ntét

ben

az ég

ési f

olya

mat

ok m

arad

andó

vá

ltozá

st ok

ozna

k az

anya

gokb

an.

•A

nyag

fajtá

k, a

nyag

min

ták

éghe

tő-

ség

szer

inti

csop

orto

kba

soro

lása

(é

ghet

ő, n

em é

ghet

ő, é

gésg

átló

).

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

az é

gés

sorá

n en

ergi

a sz

abad

ul fe

l.•

Ann

ak m

egér

tése

, hog

y a

töm

egm

egm

arad

ás tö

rvén

ye

hogy

an é

rvén

yesü

l az

égés

i fo

lyam

atok

ese

tén.

•A

z ég

és fe

ltéte

lein

ek is

mer

ete.

•Pé

ldák

meg

adás

a gy

ors é

s las

sú

égés

i fol

yam

atok

ra

(pl.

a tá

pany

agok

feld

olgo

zása

la

ssú

égés

).•

A tű

zoltá

s leg

font

osab

b m

ódsz

e-re

inek

ism

eret

e.•

A le

ggya

korib

b tű

zgyú

jtási

mód

sze-

rek

(pl.

gyuf

a, ön

gyúj

tó) i

smer

ete.

•A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y az

égé

s az

égő

any

ag ré

szec

skéi

nek

ox

igén

nel v

aló

kölc

sönh

atás

a.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

326

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Egys

zerű

tüze

k el

oltá

sána

k

bem

utat

ása

(pl.

égő

papí

rt ví

zzel

, ég

ő be

nzin

t hom

okka

l).•

Néh

ány

gáz

(pl.

oxig

én, s

zén-

diox

id) e

seté

ben

anna

k vi

zsgá

lata

gy

újtó

pálc

ával

, hog

y tá

plál

ja-e

az

égé

st.

•A

segí

tség

kéré

s tűz

ese

tén

(szi

tu-

áció

s ját

ékok

kal).

•A

z el

sőse

gély

nyúj

tás e

gysz

erű

form

áina

k be

mut

atás

a (p

l. ég

ési

bőrs

érül

és e

seté

n ta

rtós h

űtés

al

kalm

azás

a).

•A

z ég

hető

és a

z ég

hete

tlen

anya

gok

meg

külö

nböz

teté

se a

ra

jtuk

lévő

pik

togr

am a

lapj

án.

•A

tűzg

yújtá

ssal

kap

csol

atos

is

mer

etek

alk

alm

azás

a a

min

den-

napo

kban

(pl.

kerti

gril

lezé

s,

tábo

rtűz)

.•

A p

orol

tó k

észü

lék

műk

ödés

i el

véne

k és

has

znál

ati m

ódjá

nak

gyak

orla

ti is

mer

ete.

2. A

z an

yago

k vá

ltozá

sai /

Az

élel

mis

zere

k át

alak

ulás

a

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z él

elm

isze

rek

átal

akul

ási

mód

jain

ak

és ta

rtósí

tási

le

hető

sége

inek

is

mer

ete.

•A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y az

él

elm

isze

rek

is á

tala

kulh

atna

k,

és tá

plál

kozá

sra

alka

lmat

lann

á vá

lhat

nak.

•A

főzé

s cél

jána

k is

mer

ete.

•A

z él

elm

isze

rek

átal

akul

ását

gy

orsí

tó le

hető

sége

k (p

l. fő

zés,

süté

s) is

mer

ete.

•A

z él

elm

isze

rek

bom

lásá

t las

sító

el

járá

sok

(pl.

hűté

s, fa

gyas

ztás

, ta

rtósí

tás)

ism

eret

e.

•Fo

ntos

abb

élel

mis

zera

dalé

kok,

ta

rtósí

tósz

erek

és a

zok

term

ékek

en v

aló

jelö

lésé

nek

(p

l. E-

szám

ok) i

smer

ete.

•A

nnak

meg

érté

se, h

ogy

a kü

lön-

böző

foly

amat

okat

(kev

erés

t,

oldá

st, é

lelm

isze

rek

átal

akul

ását

) m

eleg

ítéss

el g

yors

ítani

, hűt

ésse

l la

ssíta

ni le

het.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

327

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Élel

mis

zere

k vá

ltozá

sána

k, e

ltart-

ható

ságá

nak

meg

figye

lése

.•

Kül

önbö

ző é

lelm

isze

rtartó

sítá

-si

eljá

ráso

k ös

szeh

ason

lítás

a, e

lő-

nyök

és h

átrá

nyok

érte

lmez

ése.

•Él

elm

isze

rek

össz

etev

őine

k el

emzé

se, ö

ssze

haso

nlítá

sa

a cs

omag

olás

on fe

ltünt

etet

t ad

atok

ala

pján

.•

Kül

önbö

ző m

ódon

tartó

síto

tt él

elm

isze

rek

össz

etét

elén

ek

vizs

gála

ta, ö

ssze

haso

nlítá

sa.

•A

z él

elm

isze

reke

n fe

ltünt

etet

t sz

avat

ossá

gi id

ő le

olva

sása

és

érte

lmez

ése.

•Él

elm

isze

rek

táro

lási

mód

jána

k m

egad

ása

konk

rét e

sete

kben

.•

Az

étel

kész

ítés s

orán

alk

alm

azot

t fő

zés/

süté

s mód

szer

eine

k

és h

atás

aina

k gy

akor

lati

ism

eret

e.•

Az

éget

t éte

lek

egés

zség

káro

sító

ha

tásá

nak

ism

eret

e.•

Az

élel

mis

zere

k fr

isse

sség

ére,

ro

mlá

sára

uta

ló je

lek

felis

mer

ése

(álla

g, sz

ín, s

zag)

; az

étel

mér

ge-

zéss

el já

ró v

eszé

lyek

elk

erül

ése.

•A

z él

elm

isze

rek

össz

etev

őire

vo

natk

ozó

ism

eret

ek a

lkal

maz

ása

a vá

sárlá

s sor

án a

z eg

észs

ég

meg

őrzé

se é

rdek

ében

.•

A le

hető

ség

szer

int l

egkí

mél

ete-

sebb

éte

lkés

zíté

si e

ljárá

sok

alka

l-m

azás

a, a

rra

való

felh

ívás

(p

l. pá

rolá

s ola

jban

süté

s hel

yett)

.

3. K

ölcs

önha

táso

k

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z al

apve

tő

moz

gáso

k és

kö

lcsö

nhat

ások

is

mer

ete.

•A

z id

ő m

érés

i mód

jain

ak é

s m

érté

kegy

sége

inek

ism

eret

e.•

Ann

ak is

mer

ete,

hog

y a

test

ek

hely

zete

meg

válto

zhat

.

•A

moz

gáso

k fa

jtáin

ak is

mer

ete.

• A

moz

gó te

st p

ályá

jána

k

azon

osítá

sa.

•A

moz

gás m

egvá

ltozá

sako

r a v

ál-

tozá

st o

kozó

hat

ás m

egne

vezé

se.

•A

moz

gás m

egvá

ltozá

sát o

kozó

ha

táso

k az

onos

ítása

.•

A le

ndül

et fo

galm

ának

has

znál

ata

a te

stek

moz

gásá

llapo

tána

k

jelle

mzé

sére

.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

328

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Kon

krét

ese

tekb

en a

test

ek

moz

gásá

llapo

t-vál

tozá

sána

k

azon

osítá

sa.

•A

z ön

moz

gáss

al re

ndel

kező

tá

rgya

k és

az

élől

énye

k el

vála

sz-

tása

egy

más

tól.

•A

sebe

sség

mér

téke

gysé

géne

k is

mer

ete

a m

inde

nnap

i kö

zlek

edés

sel ö

ssze

függ

ésbe

n.•

Péld

ák m

egad

ása

a m

ozgá

sokr

a (p

l. em

bere

k, á

llato

k, k

özle

kedé

si

eszk

özök

moz

gása

, spo

rtok)

. •

Ann

ak is

mer

ete,

hog

y a

test

ek

és a

z an

yago

k tu

lajd

onsá

gai k

ülső

ha

tásr

a m

egvá

ltozt

atha

tók.

•

Péld

ák m

egad

ása

olya

n ha

táso

kra,

am

elye

k a

test

ek

meg

hatá

rozo

tt tu

lajd

onsá

gait

meg

válto

ztat

ják.

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

a kö

lcsö

n-ha

tásn

ál m

inde

gyik

rész

tvev

ő m

egvá

ltozi

k.

•M

echa

nika

i, el

ektro

mos

, m

ágne

ses,

term

ikus

köl

csön

ha-

táso

k is

mer

ete.

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

egy

te

st le

ndül

ete

függ

a se

bess

égét

ől

és a

töm

egét

ől is

.

•M

ozgá

sok

meg

figye

lése

a

term

észe

tben

és a

tech

nika

i kö

rnye

zetb

en.

•M

ozgá

sjel

ensé

gekk

el k

apcs

olat

os

játé

kos k

ísér

lete

k el

végz

ése,

ér-

telm

ezés

e.

•A

tanu

lók

álta

l ism

ert m

enny

isé-

gek

meg

válto

zásá

nak

azon

osítá

sa

kölc

sönh

atás

ok so

rán.

•M

ozgá

sok

leírá

sa, s

ebes

sége

k ös

szeh

ason

lítás

a. A

moz

gás p

á-ly

áján

ak m

egfig

yelé

se.

•Eg

y kö

lcsö

nhat

ás le

írásá

ból a

te

stek

moz

gásá

nak

meg

válto

zásá

-ra

val

ó kö

vetk

ezte

tés.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

329

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A te

stek

sebe

sség

ének

öss

zeha

-so

nlítá

sa k

onkr

ét e

sete

kben

. •

A ta

nuló

álta

l ism

ert m

ozgá

sok

sorb

a re

ndez

ése

jelle

mző

átla

gse-

bess

égük

ala

pján

.•

Ann

ak le

rajz

olás

a, h

ogya

n ké

pze-

li el

a ta

nuló

köz

vetle

n la

kókö

r-ny

ezet

ét, i

lletv

e az

t a F

öldö

n.

•K

ísér

lete

t elv

égzé

se le

írás a

lapj

án

a kö

lcsö

nhat

ások

tém

akör

ében

; a

kísé

rleti

tapa

szta

lato

k al

apjá

n eg

ysze

rű k

övet

kezt

etés

ek

levo

nása

.•

Köv

etke

ztet

és a

test

moz

gásá

-na

k je

llem

zőire

(pl.

pály

a al

akja

, gy

orsu

lás)

ann

ak a

lapj

án, h

ogy

a te

st m

ilyen

köl

csön

hatá

sokb

an

vesz

rész

t.•

Oly

an k

ölcs

önha

táso

k fe

lism

eré-

se, a

mel

yek

köve

tkez

mén

ye v

on-

zás é

s/va

gy ta

szítá

s leh

et.

•A

Föl

d m

int b

olyg

ó áb

rázo

lása

és

azon

sajá

t mag

ának

elh

elye

zése

. •

Elké

pzel

ések

lera

jzol

ása

arró

l, ho

gy a

Föl

d kü

lönb

öző

hely

e-in

ele

jtett

tárg

yak

mily

en p

ályá

n fo

gnak

moz

ogni

.

•A

köz

egek

nek

a te

stek

moz

gásá

-ra

gya

koro

lt ha

tása

inak

ele

mzé

se

konk

rét e

sete

kben

(súr

lódá

s,

köze

gelle

nállá

s).

•A

nnak

eld

önté

se, h

ogy

azon

os

sebe

sség

ű, d

e kü

lönb

öző

töm

egű

test

ek k

özül

mel

yikn

ek n

agyo

bb

a le

ndül

ete.

•

Ann

ak m

egne

vezé

se, h

ogy

egy

test

lend

ület

ét (m

ozgá

sálla

po-

tát)

vagy

ala

kját

mi v

álto

ztat

hatta

m

eg.

•A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y az

erő

es

etéb

en a

z irá

ny is

font

os je

l-le

mző

. •

Erők

öss

zeha

sonl

ítása

.•

Ann

ak fe

lism

erés

e ha

tása

i al

apjá

n, h

ogy

ugya

nann

ak a

te

stne

k m

ikor

vál

tozi

k na

gyob

b m

érté

kben

a m

ozgá

sálla

pota

va

gy a

z al

akja

. •

A g

ravi

táci

ós v

onzá

s sze

repé

nek

ism

eret

e a

min

denn

api é

letb

en

és a

z ég

itest

ek k

özöt

t; sz

erep

e a

Nap

rend

szer

ben.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

330

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Ann

ak fe

lism

erés

e, h

ogy

a gr

avi-

táci

ós k

ölcs

önha

tásb

ól sz

árm

azó

erő

csak

akk

or é

rzék

elhe

tő a

hé

tköz

napi

szem

lélő

szám

ára,

ha

lega

lább

az eg

yik

töm

eg n

agyo

n na

gy (é

gite

st). P

éldá

ul: a

labd

a és

a Föl

d kö

zött

érzé

kelh

ető,

két

labd

a kö

zött

nem

érzé

kelh

ető,

de e

kkor

is

van

grav

itáci

ós er

ő, és

érzé

keny

m

űsze

rekk

el k

imut

atha

tó.

•A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y pé

ldáu

l a

krét

a és

a F

öld

közt

i von

zóer

ő vá

ltozt

ató

hatá

sa n

em é

rzék

elhe

-tő

a F

öld

eset

ében

, míg

a F

öld

és

a H

old

közö

tti v

onzó

erő

hatá

sa a

z ár

apál

y je

lens

ég.

•A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y a

grav

i-tá

ciós

köl

csön

hatá

s csa

k vo

nzás

-ba

n ny

ilván

ul m

eg; v

iszo

nt m

ág-

ness

el e

lő le

het i

dézn

i von

zást

és

tasz

ítást

is.

•A

hét

közn

api é

letb

ől v

ett p

éldá

k es

etéb

en a

vál

tozá

st o

kozó

hat

ás

elem

zése

.

•A

gáz

ok é

s a fo

lyad

ékok

ár

amlá

sa.

•Pé

ldák

meg

adás

a m

ozgá

sokr

a,

kölc

sönh

atás

okra

a h

étkö

znap

i él

etbő

l, ill

etve

az

időj

árás

i je

lens

égek

kör

éből

.

•A

z ár

amló

gáz

ok é

s fol

yadé

kok

álta

l kife

jtett

erő

felis

mer

ése,

ös

szek

apcs

olás

a az

időj

árás

sal.

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

a sz

él

a le

vegő

ára

mlá

sa.

•A

köz

egel

lená

llás h

atás

ának

is

mer

ete

a m

ozgó

test

ekre

.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

331

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A k

özle

kedé

sben

meg

jele

nő

moz

gást

ípus

ok té

rbel

iség

szer

inti

csop

orto

sítá

sa (k

ötöt

t pál

yás,

közú

ti/ví

zi/lé

gi/te

nger

alat

ti),

dim

enzi

ók sz

erin

t.

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

a fe

lszí

n-fo

rmák

ala

kítá

sába

n m

ilyen

sz

erep

e va

n az

ára

mló

víz

nek

(f

olyó

k).

•A

köz

egel

lená

llás é

s a m

ozgá

s kö

zötti

kap

csol

at e

lem

zése

já

rműv

ek, s

porte

szkö

zök,

sp

ortru

háza

t pél

dájá

n.•

A le

vegő

és a

víz

ára

mlá

sána

k en

ergi

afor

rásk

ént v

aló

felh

aszn

álás

a, sz

élke

reke

k,

vízk

erek

ek, v

itorlá

k; a

mai

(s

zéltu

rbin

a) é

s a tö

rténe

ti (s

zélm

alom

) esz

közö

k is

mer

ete.

4. A

z en

ergi

a

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z en

ergi

a fo

galm

ának

is

mer

ete,

en

ergi

avál

tozá

sok

felis

mer

ése

konk

rét

péld

ákba

n.

•Tü

zelő

anya

gok

ism

eret

e.•

Any

agok

köz

ül a

z ég

hető

any

a-go

k ki

vála

sztá

sa.

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

a tá

plál

ék

ener

giaf

orrá

s.•

Fels

orol

ásbó

l a n

agy

ener

giat

ar-

talm

ú tá

plál

ékok

kiv

álas

ztás

a.•

Elek

trom

os e

nerg

iát f

elha

szná

ló

házt

artá

si b

eren

dezé

sek

fels

orol

ása.

•K

ülön

böző

ene

rgia

hord

ozók

is

mer

ete.

•A

vál

tozá

sok

és a

köl

csön

hatá

sok

össz

ekap

csol

ása.

•K

ülön

böző

fény

forr

ások

is

mer

ete.

•O

lyan

foly

amat

ok m

egne

vezé

se,

mel

yek

mel

egíté

sre

alka

lmas

ak.

•En

ergi

aáta

laku

láso

k fe

lism

erés

e.•

Kon

krét

ese

tekb

en a

nnak

el

őrej

elzé

se, h

ogy

egy

kölc

sönh

atás

sorá

n m

ilyen

en

ergi

avál

tozá

s köv

etke

zik

be.

•A

z en

ergi

aáta

dás,

ener

giat

erje

dés

néhá

ny le

hető

ségé

nek

ism

eret

e.•

Az

ener

giam

egm

arad

ás

törv

ényé

nek

ism

eret

e.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

332

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Fels

orol

ásbó

l ann

ak k

ivál

aszt

ása,

ho

gy a

z el

ektro

mos

ene

rgia

mi-

lyen

vál

tozá

st o

koz

a kö

rnye

zet-

ben

(pl.

a lá

mpa

vilá

gít,

mel

egít)

.•

A fé

ny te

rjedé

séne

k is

mer

ete

(pl.

anna

k le

rajz

olás

a, h

ol k

elet

kezh

et

egy

test

árn

yéka

).•

Moz

gási

ene

rgiá

val k

apcs

olat

os

péld

ák is

mer

ete

(ann

ak b

eraj

zolá

-sa

ábr

ába,

mily

en m

agas

ra e

mel

-ke

dhet

fel e

gy e

lejte

tt, e

lgur

ított

test

, pl.

hullá

mva

sút f

elfe

lé e

mel

-ke

dő á

ga v

agy

kisa

utó

pály

ája)

.

•Pé

ldák

ala

pján

az

ener

giam

egm

arad

ás e

lvén

ek

bem

utat

ása;

az

ener

giaá

tadá

s irá

nyán

ak m

egje

lölé

se.

•A

fény

ene

rgia

jelle

géne

k is

mer

ete,

fény

erős

ség,

m

egvi

lágí

tás f

ogal

ma.

•Pé

ldák

meg

adás

a en

ergi

a-fe

lsza

-ba

dulá

ssal

és e

nerg

iafe

lvét

elle

l já

ró fo

lyam

atok

ra.

•A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y

a ha

lmaz

álla

pot-v

álto

záso

k

sorá

n en

ergi

afel

véte

l vag

y en

ergi

alea

dás t

örté

nik.

•A

z em

beri

tevé

keny

sége

khez

kap

-cs

olód

ó en

ergi

aszü

kség

let i

smer

ete.

•A

z en

ergi

ater

mel

és é

s a

körn

yeze

tsze

nnye

zés

kapc

sola

tána

k fe

lism

erés

e.•

Alte

rnat

ív/m

egúj

uló

ener

giaf

orrá

sok

ism

eret

e

(pl.

víz-

, szé

l-, n

apen

ergi

a).

•K

ülön

böző

hőm

érsé

klet

ű tá

rgya

k ér

intk

ezés

ekor

kia

laku

ló k

özös

hő

mér

sékl

etén

ek b

ecsl

ése.

•Eg

ysze

rű, a

min

denn

apok

ban

ta-

pasz

talh

ató

term

ikus

köl

csön

ha-

táso

k vi

zsgá

lata

; az

ener

giaá

tadá

s irá

nyán

ak é

rtelm

ezés

e.

•K

onkr

ét p

éldá

kban

az

ener

gia

csök

kené

séne

k, n

övek

edés

ének

a

kölc

sönh

atás

ban

rész

t vev

ő pa

rtner

ek v

alam

elyi

kéhe

z va

ló

hozz

áren

delé

se.

•Fé

nytö

rés,

fény

viss

zave

rődé

s vi

zsgá

lata

.•

Nem

meg

újul

ó, k

orlá

tozo

ttan

meg

újul

ó és

meg

újul

ó

(nem

kim

erül

ő) e

nerg

iafo

rmák

m

egkü

lönb

özte

tése

.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

333

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Ener

giav

álto

záso

k fe

lism

erés

e hé

tköz

napi

foly

amat

okba

n.•

A fé

nyfo

rrás

jelle

géne

k,

hely

ének

meg

vála

sztá

sa a

m

inde

nnap

okba

n.

•A

z en

ergi

ával

val

ó ta

karé

kos-

kodá

s leh

etős

égei

a m

inde

nnap

-ok

ban

(pl.

otth

on, i

skol

ában

, a

közl

eked

ésbe

n).

•Ü

zem

anya

g-fo

gyas

ztás

és a

u-tó

zás ö

ssze

függ

ésén

ek is

mer

ete

(seb

essé

g, m

egte

tt út

ala

pján

).•

A fé

nyfo

rrás

jelle

géne

k,

hely

ének

meg

vála

sztá

sa a

m

inde

nnap

okba

n, m

egvi

lágí

tás

tény

ezői

nek

figye

lem

bevé

tele

(f

énye

rő, t

ávol

ság)

.

•A

z em

beri

hang

kel

etke

zése

; a

hang

szer

ek h

anga

dásá

t oko

zó

szer

keze

ti el

emek

azo

nosí

tása

(h

eged

ű-hú

r, do

b-le

mez

).•

Alte

rnat

ív e

nerg

iafo

rrás

ok

alka

lmaz

ási l

ehet

őség

eine

k el

emzé

se (p

l. te

rmés

zeti

adot

tság

ok, e

lőny

ök, h

átrá

nyok

).•

Kül

önbö

ző fé

nyfo

rrás

típus

ok,

a m

egfe

lelő

és t

akar

ékos

la

kásv

ilágí

tás l

ehet

őség

eine

k,

eszk

özei

nek

és m

ódsz

erei

nek

ism

eret

e, a

dott

szem

pont

ok,

adat

ok a

lapj

án a

lkal

maz

ásuk

kal

össz

efüg

gő d

önté

si k

épes

ség.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

334

Élő

ren

dsze

rek

1. A

z él

et k

rité

rium

ai, a

z él

őlén

yek

tula

jdon

sága

i

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z él

ő m

egkü

lön-

bözt

etés

e az

éle

t-te

lent

ől; a

z él

ő és

az

éle

ttele

n te

rmé-

szet

kap

csol

atán

ak

felis

mer

ése.

•N

éhán

y él

etje

lens

ég fe

lism

erés

e,

fels

orol

ása

(pl.

tápl

álko

zás,

moz

gás,

növe

kedé

s, sz

apor

odás

, el

pusz

tulá

s).

•A

z él

etje

lens

égek

kör

ének

kib

ő-ví

tése

(pl.

légz

és, a

nyag

szál

lítás

).•

Az

élet

és a

z él

etfe

ltéte

lek

közö

tti

össz

efüg

gés f

elis

mer

ése.

•A

z él

ő és

éle

ttele

n re

ndsz

erek

m

egkü

lönb

özte

tése

az

élet

jele

n-sé

gek

alap

ján.

•Él

ette

len

körn

yeze

ti té

nyez

ők

(víz

, tal

aj, l

eveg

ő, fé

ny,

hőm

érsé

klet

) meg

neve

zése

.•

Az

élő

és é

lette

len

vilá

g eg

ymás

-ra

utal

tságá

nak,

köl

csön

hatá

sain

ak

felis

mer

ése

péld

ákon

ker

eszt

ül.

•A

z él

et so

kfél

e m

egje

lené

si

form

áján

ak, a

z él

őlén

yek

válto

zato

sság

ának

felis

mer

ése.

•A

z él

ő re

ndsz

erek

sejte

s fe

lépí

tésé

nek

felis

mer

ése.

•A

z él

őlén

yek

és é

lette

len

dolg

ok

tula

jdon

sága

inak

meg

figye

lése

, ös

szeh

ason

lítás

a.

•A

z él

őlén

yek

közö

s jel

lem

zőin

ek

össz

egyű

jtése

a ta

pasz

tala

tok

cso-

porto

sítá

sáva

l, re

ndez

ésév

el.

•Fe

ltéte

lezé

sek,

jósl

atok

m

egfo

galm

azás

a eg

y ad

ott

élet

műk

ödés

kie

sésé

nek

köve

tkez

mén

yére

von

atko

zóan

.•

Info

rmác

iók

gyűj

tése

arr

ól, h

ogy

léte

zhet

-e é

let a

Föl

dön

kívü

l.

•A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y az

éle

t vé

delm

e az

em

beris

ég sz

ámár

a fo

ntos

.

•A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y az

éle

t vé

delm

e az

em

beris

ég é

s a fö

ldi

élőv

ilág

szám

ára

egya

ránt

font

os.

•A

nnak

meg

érté

se, h

ogy

az é

lő

és é

lette

len

vilá

g eg

ymás

ra h

atás

a né

lkül

éle

t sem

léte

zik,

min

dket

tő

érté

k a

Föld

fenn

mar

adás

a sz

empo

ntjá

ból.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

335

2. E

gyse

jtű

élől

énye

k

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z eg

ysej

tű

és a

több

sejtű

él

őlén

yek

felé

píté

sbel

i kü

lönb

sége

inek

is

mer

ete.

•A

nnak

felis

mer

ése

péld

ákon

ke

resz

tül,

hogy

léte

znek

szab

ad

szem

mel

nem

láth

ató

élől

énye

k is

(pl.

bakt

ériu

m, p

apuc

sálla

tka,

am

őba)

.•

Az

egys

ejtű

és a

több

sejtű

él

őlén

yek

test

felé

píté

se

közö

tti a

lapv

ető

külö

nbsé

gek

azon

osítá

sa.

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

vann

ak

az e

mbe

r sze

mpo

ntjá

ból h

aszn

os

és k

áros

mik

robá

k.

•N

éhán

y m

ikro

szko

piku

s mér

etű

élől

ény

(pl.

a zö

ld sz

emes

osto

ros,

papu

csál

latk

a, a

mőb

a)

jelle

mző

inek

(pl.

test

felé

píté

s, él

etm

ód, é

letfe

ltéte

lek)

ism

eret

e.•

A se

jt el

emi s

zint

ű fo

galm

ának

is

mer

ete.

•A

z eg

ysej

tű é

lőlé

ny é

s a tö

bbse

jtű

szer

veze

t egy

sejtj

ének

foga

lmi

meg

külö

nböz

teté

se.

•A

mik

rosz

kopi

kus é

lőlé

nyek

el

hely

ezés

e az

élő

lény

ek

rend

szer

ében

.

•N

éhán

y eg

ysej

tű é

lőlé

ny

meg

figye

lése

mik

rosz

kópo

s fe

lvét

elek

en.

•Eg

ysej

tű é

lőlé

nyek

teny

észt

ése

külö

nböz

ő fe

ltéte

lek

közö

tt.•

Néh

ány

egys

ejtű

élő

lény

él

etje

lens

égei

nek

vizs

gála

ta

mik

rosz

kópp

al.

•K

apcs

olat

tere

mté

s az

élel

mis

zere

k ro

mlá

sa

(pen

észe

dés,

roth

adás

, sa

vany

odás

) és a

mik

robá

k él

ette

véke

nysé

ge k

özöt

t.•

A sz

emél

yi h

igié

nia

és a

la

kókö

rnye

zet t

iszt

aság

ának

fo

ntos

sága

a fe

rtőzé

sek

el

kerü

lése

szem

pont

jábó

l.

•Pé

ldák

gyű

jtése

a m

ikro

szko

piku

s él

őlén

yek

jele

nlét

ére,

has

znos

és

kár

os sz

erep

ére

az é

lővi

lágb

ól

és a

min

denn

api é

letb

ől.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

336

3. N

övén

yek

/ A n

övén

yek

test

felé

píté

se, r

ends

zere

zése

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

növ

énye

k ré

szei

nek,

sz

erve

ik

felé

píté

séne

k,

funk

ciói

nak

ism

eret

e.

•Fá

s- é

s lág

yszá

rú n

övén

yek

meg

külö

nböz

teté

se p

éldá

kon

kere

sztü

l.•

A v

irágo

s lág

yszá

rú n

övén

yek

fő

szer

vein

ek m

egne

vezé

se.

•A

véd

ett n

övén

y fo

galm

ának

is

mer

ete.

•A

növ

ényi

szer

vek

alap

vető

típ

usai

nak,

rész

eine

k és

néh

ány

mód

osul

atán

ak is

mer

ete,

az

onos

ítása

, ado

tt nö

vény

hez

rend

elés

e.•

A n

övén

ygyű

jtés

alap

szab

álya

inak

ism

eret

e.

•A

növ

ényi

szer

vek

rész

eine

k és

típu

sain

ak ré

szle

tese

bb

jelle

mzé

se (p

l. a

virá

g, a

te

rmés

, a m

ag ré

szei

, egy

ivar

ú,

kétiv

arú

virá

g, le

véltí

puso

k,

term

éstíp

usok

).•

A te

rmés

és a

mag

elk

ülön

ítése

.•

Egyl

aki,

kétla

ki n

övén

y fo

galm

ának

meg

hatá

rozá

sa.

•A

zár

vate

rmő

és n

yitv

ater

mő

növé

nyek

jelle

mzé

se, p

éldá

k m

egad

ása.

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

a m

egis

mer

t növ

énye

k m

ely

rész

ei

alka

lmas

ak e

mbe

ri fo

gyas

ztás

ra.

•Ta

nári

inst

rukc

iók

segí

tség

ével

né

hány

lágy

- és f

ássz

árú

növé

ny,

növé

nyi s

zerv

mor

foló

giai

jel-

lem

zőin

ek (m

éret

, ala

k, sz

ín, i

llat,

felü

let)

meg

figye

lése

; a ta

pasz

ta-

lato

k rö

gzíté

se ra

jzba

n, ír

ásba

n.•

A m

orfo

lógi

ai je

llem

zők

becs

lé-

se, v

iszo

nyítá

sa, m

érés

e.

•A

növ

ényi

szer

vek

rész

lete

sebb

ta

nulm

ányo

zása

nag

yító

/mik

ro-

szkó

p ha

szná

latá

val,

a ta

pasz

tala

-to

k rö

gzíté

se ra

jzba

n és

írás

ban.

•K

ülön

böző

term

ések

gyű

jtése

, cs

opor

tosí

tása

meg

adot

t sze

m-

pont

ok a

lapj

án.

•N

övén

yi ré

szek

(gyö

kérz

et, s

zár,

levé

l, vi

rág,

term

és, m

ag) v

izs-

gála

ta, t

ípus

aik

össz

ehas

onlít

ása,

cs

opor

tosí

tása

, növ

ényt

ípus

okho

z re

ndel

ése.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

337

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A n

övén

yek

dísz

ítő sz

erep

ének

fe

lism

erés

e.•

Péld

ák g

yűjté

se a

növ

énye

k,

növé

nyi s

zerv

ek h

aszn

osítá

sára

a

min

denn

apok

ban

(p

l. tá

plál

kozá

sban

, gyó

gyítá

sban

, m

ezőg

azda

ságb

an, i

parb

an).

•A

véd

ett n

övén

yek

meg

ism

erés

i m

ódsz

erei

nek

(fot

ózás

, raj

zolá

s, fe

stés

) alk

alm

azás

a.

•Pé

ldák

ker

esés

e a

növé

nyek

ál

tal t

erm

elt,

az e

mbe

r álta

l ha

szno

síto

tt an

yago

kra

(p

l. cu

kor,

kem

ényí

tő, v

itam

inok

, él

elm

i és i

pari

rost

ok,

gyóg

ysze

r-ala

pany

agok

).

Növ

ényf

ajok

je

llem

zése

, cs

opor

tosí

tása

; a

csop

orto

sítá

s al

apjá

ul

szol

gáló

köz

ös

tula

jdon

ságo

k fe

lism

erés

e.

•N

éhán

y él

őhel

y (p

l. er

dő, m

ező,

ví

zpar

t) je

llem

ző n

övén

yein

ek

felis

mer

ése,

jelle

mzé

se.

•N

övén

yfaj

ok je

llem

zése

, cs

opor

tosí

tása

élő

hely

, mor

foló

-gi

ai je

gyek

(pl.

gyök

ér-,

szár

-,

levé

ltípu

s, vi

rágf

elép

ítés)

, kör

-ny

ezet

i igé

ny, h

aszn

ossá

g sz

erin

t.

•N

övén

yfaj

ok je

llem

zése

, cso

por-

tosí

tása

élő

hely

, mor

foló

giai

és

rend

szer

tani

jegy

ek, k

örny

ezet

i ig

ény,

felh

aszn

álás

szer

int.

•A

kül

önbö

ző re

ndsz

erta

ni c

so-

porto

k (p

l. zá

rvat

erm

ők, n

yitv

a-te

rmők

, egy

szik

űek,

két

szik

ű-ek

) egy

más

hoz

való

vis

zony

ának

m

egér

tése

.•

A k

ülön

böző

rend

szer

tani

kat

egó-

riákb

a ta

rtozó

növ

ényf

ajok

köz

ös

tula

jdon

sága

inak

felis

mer

ése.

•N

éhán

y nö

vény

élő

hely

en v

aló

irány

ított

meg

figye

lése

. Az

élő-

hely

és a

növ

ény

rövi

d je

llem

zése

ra

jzba

n, ír

ásba

n.

•A

dott

élőh

ely

jelle

mző

nö

vény

eine

k m

egfig

yelé

se,

leírá

sa.

•Él

őhel

ytíp

us é

s az

ott é

lő

növé

nyek

köz

ötti

össz

efüg

gés

felis

mer

ése.

•A

lakó

hely

en, k

özve

tlen

körn

yeze

tben

talá

lhat

ó nö

vény

ek

azon

osítá

sa, f

ényk

épek

, raj

zok

kész

ítése

.•

A n

övén

yek

össz

ehas

onlít

ása,

cs

opor

tosí

tása

kül

önbö

ző sz

em-

pont

ok a

lapj

án, r

okon

ságr

a ut

aló

jegy

ek m

egál

lapí

tása

.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

338

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A n

övén

yek

hasz

nosí

tás s

zerin

-ti

csop

ortja

inak

(pl.

dísz

növé

ny,

élel

mi h

aszo

nnöv

ény,

ipar

i nö-

vény

) meg

külö

nböz

teté

se.

•D

íszn

övén

yek

adot

t cso

portj

aiba

n (p

l. ró

zsák

, tul

ipán

) meg

nyilv

á-nu

ló so

kfél

eség

felis

mer

ése.

•Te

rmés

zete

s és m

este

rség

es é

let-

közö

sség

ek m

egfig

yelé

se k

ülön

-fé

le é

lőhe

lyek

en, a

z em

beri

be-

avat

kozá

s jeg

yein

ek fe

lism

erés

e (p

l. ül

tete

tt fa

soro

k sz

abál

yoss

á-ga

, mon

okul

túrá

k).

•A

növ

énye

k sz

erep

ének

meg

érté

-se

pél

dául

az

egés

zség

meg

őrzé

s-be

n, m

ezőg

azda

ságb

an, i

parb

an.

3. N

övén

yek

/ A n

övén

yek

élet

műk

ödés

ei é

s éle

tfel

téte

lei

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

növ

énye

k él

etm

űköd

ései

nek

ism

eret

e,

össz

ekap

csol

ása

a m

egfe

lelő

növ

ényi

sz

erve

kkel

.

•A

nnak

felis

mer

ése

néhá

ny

meg

figye

lhet

ő él

etje

lens

ég

(pl.

növe

kedé

s, fe

jlődé

s, sz

apor

odás

, elp

uszt

ulás

) ala

pján

, ho

gy a

növ

énye

k is

élő

lény

ek.

•A

növ

énye

k és

az

álla

tok

közö

tti

külö

nbsé

gek

azon

osítá

sa n

éhán

y él

etm

űköd

és e

seté

n.

•To

vább

i növ

ényi

éle

tműk

ödés

ek

(pl.

tápl

álko

zás,

légz

és,

anya

gszá

llítá

s) m

egne

vezé

se.

•K

apcs

olat

tere

mté

s a n

övén

yi

szer

vek

és a

növ

énye

k él

etje

lens

égei

köz

ött.

•A

foto

szin

tézi

s ele

mi s

zint

ű fo

galm

ának

ism

eret

e (k

iindu

lási

an

yago

k, te

rmék

ek, a

fény

és

a z

öld

szín

test

ek sz

erep

e).

•Él

etm

űköd

ések

(pl.

növe

kedé

s, m

ozgá

s, fe

jlődé

s) m

egfig

yelé

se a

ta

nuló

k kö

rnye

zeté

ben

felle

lhet

ő nö

vény

eken

.

•Eg

ysze

rű k

ísér

lete

k a

növé

nyek

él

etje

lens

égei

nek

(p

l. pá

rolo

gtat

ás, a

nyag

szál

lítás

) bi

zony

ításá

ra.

•M

agva

k cs

írázt

atás

a, a

csí

rázá

s fo

lyam

atán

ak m

egfig

yelé

se,

a ta

pasz

tala

tok

rögz

ítése

, m

egbe

szél

ése.

•Eg

ysze

rű k

ísér

lete

k a

foto

szin

tézi

s fol

yam

atán

ak

tanu

lmán

yozá

sára

.•

A n

övén

yi sz

ínan

yago

k vi

zsgá

lata

.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

339

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Mag

vak

ülte

tése

, a n

övén

y fe

jlődé

séne

k m

egfig

yelé

se.

•A

növ

ényi

rész

ekbő

l, ha

jtatá

ssal

va

ló sz

apor

ítás l

ehet

őség

ének

fel-

ism

erés

e.

•A

foto

szin

tézi

s jel

entő

ségé

nek

igaz

olás

a a

föld

i éle

t sz

empo

ntjá

ból.

A n

övén

yek

élet

műk

ödés

ei

és é

letfe

ltéte

lei

közö

tti k

apcs

olat

m

egér

tése

.

•A

növ

énye

k fe

lépí

tésé

ben,

él

etm

űköd

éséb

en b

eköv

etke

ző

évsz

akos

vál

tozá

sok

felis

mer

ése,

m

egne

vezé

se.

•A

z él

etm

űköd

ések

és

élet

felté

tele

k (le

vegő

, víz

, fé

ny, t

ápan

yago

k, m

egfe

lelő

hő

mér

sékl

et) k

apcs

olat

ának

fe

lism

erés

e a

növé

nyek

ese

tébe

n.

•A

z él

etm

űköd

ések

és

az é

letfe

ltéte

lek

közö

tti

össz

efüg

gése

k be

mut

atás

a ad

ott

élőh

elye

n (p

l. fé

nyvi

szon

yok,

tá

pany

ag-e

lláto

ttság

, tal

ajtíp

us,

a ta

laj v

ízta

rtalm

ának

hat

ása

a nö

vény

zetre

).

•N

övén

yek

válto

zása

inak

m

egfig

yelé

se k

ülön

böző

na

psza

kokb

an, é

vsza

kokb

an,

külö

nböz

ő id

őjár

ási v

iszo

nyok

kö

zött;

a ta

pasz

tala

tok

rögz

ítse

rajz

ban,

írás

ban.

•A

kül

önbö

ző sz

oban

övén

yek

ülte

tésé

re, g

ondo

zásá

ra

vona

tkoz

ó le

íráso

k, p

ikto

gram

ok

tanu

lmán

yozá

sa, é

rtelm

ezés

e.

•A

kör

nyez

eti t

énye

zők/

élet

felté

tele

k él

etm

űköd

ések

re

gyak

orol

t hat

ásán

ak v

izsg

álat

a (p

l. a

csírá

zás,

növe

kedé

s fo

lyam

atán

ak k

ülön

böző

kís

érle

ti vá

ltozó

k m

elle

tti v

izsg

álat

a,

a ta

pasz

tala

tok

rögz

ítése

, el

emzé

se).

•A

kör

nyez

eti f

elté

tele

kről

ta

nulta

k al

kalm

azás

a az

os

ztál

yter

mi n

övén

yek

gond

ozás

ában

.

•Sz

oban

övén

yek,

virá

gos k

erte

k nö

vény

eine

k cs

opor

tosí

tása

a

növé

nyek

igén

yei (

pl. f

ény,

víz

, ta

laj)

szem

pont

jábó

l.•

A sz

oban

övén

yek

tápl

álás

ára

szol

gáló

any

agok

(pl.

táps

ók,

tápo

ldat

ok, k

ompo

szt)

és a

ha

szná

latu

kkal

kap

csol

atos

is

mer

etek

.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

340

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A la

kóhe

lyen

és k

örny

ékén

te

rmes

ztet

t növ

énye

k m

egis

mer

ése,

kap

csol

atte

rem

tés

a kö

rnye

zeti

igén

yeik

(pl.

tala

jtípu

s, ta

laj t

ápan

yagt

arta

lma,

ví

z, fé

ny) é

s a te

rmés

zeti

adot

tság

ok k

özöt

t.

4. A

z ál

lato

k / A

z ál

lato

k te

stfe

lépí

tése

, ren

dsze

rezé

se

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z ál

lato

k te

stfe

lépí

tésé

nek

ism

eret

e.

•Eg

yes é

lőhe

lyek

jelle

gzet

es

álla

tain

ak, a

zok

főbb

test

tája

inak

is

mer

ete;

jelle

mzé

sük

küls

ő,

meg

figye

lhet

ő tu

lajd

onsá

gaik

al

apjá

n.

•A

rova

rok,

pók

ok, r

ákok

, csi

gák,

ha

lak,

két

éltű

ek, h

üllő

k, m

adar

ak

és e

mlő

sök

test

tago

lódá

sána

k,

test

felé

píté

séne

k is

mer

ete.

•A

z ál

lato

k lé

gzős

zerv

típus

aina

k fe

lsor

olás

a.•

A te

stfe

lépí

tés é

s a m

űköd

és

kapc

sola

tána

k ig

azol

ása

péld

ákka

l.•

A te

stfe

lépí

tés,

élet

mód

és

körn

yeze

t kap

csol

atán

ak

bem

utat

ása

péld

ákon

(pl.

foga

zattí

pus-

tápl

álko

zásm

ód).

•A

ger

inco

szlo

p és

a

bőriz

omtö

mlő

foga

lmán

ak

ism

eret

e.•

Kül

ső é

s bel

ső v

ázre

ndsz

er

meg

külö

nböz

teté

se.

•A

test

felé

píté

s, él

etm

ód

és k

örny

ezet

öss

zefü

ggés

eine

k m

egér

tése

.

•Á

llato

k kü

lső,

mor

foló

giai

je

llem

zőin

ek m

egfig

yelé

se.

•A

z ál

lati

szer

vek

felé

píté

séne

k,

élet

mód

hoz,

kör

nyez

ethe

z al

kalm

azko

dásá

nak

meg

figye

lése

(p

l. m

adár

toll,

ízel

t láb

).

•A

z ál

lati

szer

vek

felé

píté

séne

k vi

zsgá

lata

(pl.

mad

árto

jás

felé

píté

se).

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

341

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Test

tája

k az

onos

ítása

, te

stsz

imm

etria

(hát

-has

, két

olda

li ré

szar

ányo

sság

) meg

figye

lése

né

hány

álla

tfaj p

éldá

ján.

•A

zono

s fun

kció

jú sz

erve

k ös

szeh

ason

lítás

a, a

kül

önbs

égek

fe

lism

erés

e, le

hets

éges

m

agya

ráza

ta.

•A

z él

etm

ód te

stfe

lépí

tésb

en

való

meg

nyilv

ánul

ásán

ak

meg

figye

lése

, ele

mzé

se.

•A

has

zoná

llato

k ga

zdas

ági

szem

pont

ból f

onto

s tu

lajd

onsá

gain

ak fe

lism

erés

e.

•M

egfig

yelt

vagy

kép

en, fi

lmen

lá

tott

álla

tok

test

felé

píté

se é

s él

etm

ódja

köz

ötti

jelle

gzet

es

össz

efüg

gése

k fe

lism

erés

e.

•La

kásb

an v

agy

a há

z kö

rül t

arto

tt ál

lato

k, il

letv

e a

mez

őgaz

dasá

gi

teny

észá

llato

k fa

jtáin

ak

felis

mer

ése

test

felé

píté

s ala

pján

.•

Az

embe

r álta

li ki

válo

gatá

s, fa

jtane

mes

ítés c

éljá

nak,

főbb

m

ódsz

erei

nek

meg

érté

se.

Álla

tfajo

k je

llem

zése

, cs

opor

tosí

tása

; a

csop

orto

sítá

s al

apjá

ul

szol

gáló

köz

ös

tula

jdon

ságo

k fe

lism

erés

e.

•N

éhán

y él

őhel

y (p

l. kö

zvet

len

körn

yeze

t, er

dő, m

ező,

víz

part)

je

llem

ző á

llata

inak

felis

mer

ése,

je

llem

zése

.•

A v

édet

t álla

t fog

alm

ának

is

mer

ete.

•Á

llatfa

jok

jelle

mzé

se,

csop

orto

sítá

sa é

lőhe

ly,

mor

foló

giai

jegy

ek, h

aszn

ossá

g sz

erin

t.•

Az

álla

tok

test

felé

píté

se,

vise

lked

ése

és k

örny

ezet

e ka

pcso

latá

nak

felis

mer

ése,

m

egér

tése

.

•Á

llatfa

jok

jelle

mzé

se, c

sopo

rtosí

-tá

sa é

lőhe

ly, m

orfo

lógi

ai

és re

ndsz

erta

ni je

gyek

szer

int.

•A

z ál

lato

k re

ndsz

erta

ni

kate

góriá

kba

soro

lása

(em

lősö

k,

mad

arak

, hül

lők,

két

éltű

ek, h

alak

, pu

hate

stűe

k, ro

varo

k, rá

kok,

pó

kok,

férg

ek).

•A

kül

önbö

ző re

ndsz

erta

ni

csop

orto

k (p

l. ge

rince

sek,

em

lősö

k, m

adar

ak, h

üllő

k,

kété

ltűek

, hal

ak, p

uhat

estű

ek,

rova

rok,

ráko

k, p

ókok

, fér

gek)

eg

ymás

hoz

való

vis

zony

ának

m

egér

tése

.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

342

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A k

ülön

böző

rend

szer

tani

kat

egó-

riákb

a ta

rtozó

álla

tfajo

k kö

zös t

u-la

jdon

sága

inak

felis

mer

ése.

•N

éhán

y ál

lat é

lőhe

lyen

val

ó irá

nyíto

tt m

egfig

yelé

se.

•A

dott

élőh

ely

jelle

mző

ál

lata

inak

meg

figye

lése

, leí

rása

, cs

opor

tosí

tása

.

•A

lakó

hely

en, k

özve

tlen

körn

yeze

tben

talá

lhat

ó ál

lato

k az

onos

ítása

, fén

ykép

ek,

rajz

ok k

észí

tése

; az

álla

tok

csop

orto

sítá

sa k

ülön

böző

sz

empo

ntok

ala

pján

.•

A k

özös

tula

jdon

ságo

k le

hets

éges

m

agya

ráza

také

nt a

lesz

árm

azás

, a

roko

nság

felv

etés

e.

•Pé

ldák

meg

adás

a az

álla

tok

jele

ntős

égér

e az

em

ber é

s a tö

bbi

élől

ény

szem

pont

jábó

l.

•Pé

ldák

gyű

jtése

az

álla

tok

gazd

aság

i has

znos

ításá

ra

(pl.

tápl

álko

zásb

an,

mez

őgaz

dasá

gban

, ipa

rban

).•

A tá

rsál

lato

k sz

erep

ének

ér

telm

ezés

e pé

ldák

ala

pján

.

•Pé

ldák

ker

esés

e az

álla

tok

és a

z em

ber s

okol

dalú

kap

csol

atán

ak

bem

utat

ásár

a.•

A sz

emél

yes k

örny

ezet

ben

élő

álla

tok

küls

ő sz

erve

zetta

ni

jelle

mző

inek

meg

figye

lése

, az

adot

t álla

tcso

port

rend

szer

tani

je

gyei

nek

azon

osítá

sa.

4. A

z ál

lato

k / A

z ál

lato

k él

etm

űköd

ései

, éle

tfel

téte

lei

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z ál

lato

k él

etm

űköd

ései

nek

ism

eret

e,

jelle

mzé

se.

•A

z ál

lato

k né

hány

él

etm

űköd

ésén

ek (p

l. tá

plál

kozá

s, lé

gzés

, moz

gás)

ism

eret

e.•

A tá

plál

ékfe

lvét

el é

s a m

ozgá

s né

hány

típu

sána

k m

egne

vezé

se.

•N

övén

yevő

, rag

adoz

ó és

m

inde

nevő

álla

t fog

alm

ának

is

mer

ete.

•A

z ál

lato

k tá

plál

kozá

smód

sz

erin

ti cs

opor

tosí

tása

.•

Az

álla

tok

moz

gást

ípus

, él

etm

ód sz

erin

ti cs

opor

tosí

tása

(s

zára

zföl

di, v

ízi,

repü

lő).

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

343

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Az

álla

ndó

és a

vál

tozó

te

sthő

mér

sékl

et je

lent

ésén

ek

ism

eret

e.•

A ro

varo

k fe

jlődé

stíp

usai

nak,

a

kété

ltűek

, hül

lők,

mad

arak

sz

apor

odás

mód

jána

k, a

két

éltű

ek

fejlő

dést

ípus

ának

ism

eret

e.

•A

z ál

latv

ilágb

an m

egfig

yelh

ető

szap

orod

ásm

ódok

(pet

erak

ás,

tojá

srak

ás, e

leve

nszü

lés)

, eg

yedf

ejlő

dési

típu

sok

(áta

laku

lás n

élkü

li, á

tala

kulá

sos)

m

egkü

lönb

özte

tése

.

•A

tanu

ló k

örny

ezet

ében

élő

ál

lato

k él

etm

űköd

ései

nek

és

vise

lked

ésén

ek m

egfig

yelé

se

(pl.

tápl

álko

zási

szok

ások

, iv

adék

gond

ozás

, moz

gás)

.

•R

ovar

ok e

gyed

fejlő

dési

fo

lyam

atán

ak re

kons

truál

ása

álla

potfe

lvét

elek

ala

pján

.•

Álla

ti ér

zéke

lési

mód

ok,

érzé

ksze

rv- t

ípus

ok

össz

ehas

onlít

ása

néhá

ny p

élda

al

apjá

n (s

zagl

ás, l

átás

).

•A

z ál

lato

k eg

yedf

ejlő

désé

ben

meg

figye

lhet

ő az

onos

ságo

k és

kü

lönb

sége

k m

egál

lapí

tása

.•

Egys

zerű

kís

érle

tek

a ha

lak

légz

ésén

ek v

izsg

álat

ára.

•A

z ál

lato

k él

etm

űköd

ései

ről

tanu

ltak

alka

lmaz

ása

a ve

lük

való

eg

yütté

lés s

orán

.

•A

z ál

lato

k él

etm

űköd

ései

ben

bekö

vetk

ezet

t vál

tozá

sok

és a

z ál

lato

k m

egbe

tege

dése

köz

ötti

kapc

sola

t fel

ism

erés

e.

•Pé

ldák

ker

esés

e az

álla

tok

élet

műk

ödés

eibe

n m

egny

ilván

uló

külö

nbsé

gekr

e.

Az

álla

tok

élet

műk

ödés

e,

élet

mód

ja é

s kö

rnye

zete

kö

zötti

kap

csol

at

meg

érté

se.

•A

z ál

lato

k vi

selk

edés

e és

az

évsz

akok

vál

tozá

sa k

özöt

ti ös

szef

üggé

s fel

ism

erés

e.

•N

éhán

y pé

lda

ism

eret

e az

ál

lato

k él

etm

űköd

ése,

éle

tmód

ja,

körn

yeze

te k

özöt

ti ös

szef

üggé

sre.

•A

z él

etm

űköd

ések

és a

z él

etfe

ltéte

lek

kapc

sola

tána

k m

egér

tése

az

álla

tvilá

gban

.•

A ta

nuló

k kö

rnye

zeté

ben

élő

álla

tok

vise

lked

éséb

en

bekö

vetk

ező

válto

záso

k m

egfig

yelé

se k

ülön

böző

kö

rnye

zeti

felté

tele

k es

etén

.

•A

kör

nyez

ethe

z va

ló te

stal

kati

alka

lmaz

kodá

s öss

zeha

sonl

ítása

(p

l. to

llaza

t, a

zsírr

éteg

, a

szőr

zet).

•A

kör

nyez

ethe

z va

ló a

lkal

maz

ko-

dás é

letm

ódbe

li le

hető

sége

inek

fe

lism

erés

e (p

l. el

rejtő

zés,

téli

álom

, ván

dorlá

s)

•El

térő

tápl

álko

zásm

ódú

emlő

s cs

opor

tok

foga

zattí

pusá

nak

össz

ehas

onlít

ása.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

344

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A k

örny

ezet

i fel

téte

lekr

ől ta

nul-

tak

alka

lmaz

ása

a ho

bbiá

llato

k ki

vála

sztá

sába

n, g

ondo

zásá

ban.

•A

fele

lős k

is ál

lat ta

r tás s

zem

léle

t-m

ódjá

nak

elsa

játít

ása.

•M

este

rség

es k

örny

ezet

alk

alm

a-zá

sána

k m

egfig

yelé

se a

kvár

ium

, te

rrár

ium

vag

y ál

lath

áz p

éldá

ján.

•A

z ál

lato

k fa

jra je

llem

ző té

r- és

m

ozgá

sigé

nyév

el, t

áplá

lkoz

ásáv

al

kapc

sola

tos t

artá

si sz

abál

yok

is

mer

ete,

alk

alm

azás

a (k

ivál

asz-

tás,

elhe

lyez

és, g

ondo

zás)

.•

Az

ipar

szer

ű, in

tenz

ív

álla

tteny

észt

és é

s a h

umán

us,

biom

ódsz

erek

et a

lkal

maz

ó ál

latta

rtás k

özöt

ti kü

lönb

sége

k fe

lism

erés

e.•

Az

álla

tvéd

elem

törv

ényi

, gy

akor

lati

vona

tkoz

ásai

nak

meg

ism

erés

e.

5. G

ombá

k / A

gom

bák

felé

píté

se é

s ren

dsze

rezé

se

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

kül

önbö

ző

élőh

elye

k né

hány

go

mba

fajá

nak

ism

eret

e,

jelle

mzé

se.

•N

éhán

y ka

lapo

s gom

bafa

j is

mer

ete.

•

Ann

ak fe

lism

erés

e, h

ogy

a go

mbá

k is

élő

lény

ek,

élet

jele

nség

eket

mut

atna

k.

•A

kal

apos

gom

bák

test

felé

píté

séne

k is

mer

ete.

•A

gom

bák,

növ

énye

k,

álla

tok

közö

tti h

ason

lósá

gok,

kü

lönb

sége

k fe

lsor

olás

a.•

Ann

ak m

egér

tése

, hog

y a

gom

bák

nem

tarto

znak

a n

övén

yek

csop

ortjá

ba.

•A

term

őtes

t rés

zein

ek fe

lism

erés

e a

külö

nböz

ő ka

lapo

s gom

ba

fajo

knál

, a f

öld

alat

ti ré

szek

lé

téne

k, je

lent

őség

ének

ism

eret

e.•

A g

ombá

k sp

órák

kal t

örté

nő

szap

orod

ásm

ódjá

nak

ism

eret

e.•

Ann

ak fe

lism

erés

e, h

ogy

a ka

lapo

s gom

báko

n kí

vül l

étez

nek

más

test

felé

píté

sű g

ombá

k is

(p

l. pe

rono

szpó

ra, m

oníli

a);

jelle

mzé

sük.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

345

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Néh

ány

ehet

ő és

mér

gező

go

mba

faj a

zono

sítá

sa k

épek

, m

aket

tek

alap

ján.

•A

kal

apos

gom

bák

test

felé

píté

séne

k vi

zsgá

lata

a

csip

erke

ala

pján

.

•A

gom

bák

fona

las s

zerk

ezet

ének

m

egfig

yelé

se n

agyí

tó

hasz

nála

táva

l.•

Kül

önbö

ző te

stfe

lépí

tésű

gom

bák

meg

figye

lése

, nag

yító

val,

mik

rosz

kópp

al tö

rténő

viz

sgál

ata.

•Pé

ldák

gyű

jtése

gom

bákr

a a

min

denn

apok

ból.

•A

gom

bafo

gyas

ztás

le

gala

pvet

őbb

szab

álya

inak

is

mer

ete.

•A

gom

bák

tápl

álko

zásb

an

betö

ltött

szer

epén

ek m

egér

tése

.•

A g

omba

mér

gezé

s leh

etős

égén

ek,

vesz

élye

sség

ének

felis

mer

ése.

•Pé

ldák

fels

orol

ása

a go

mbá

k je

lent

őség

ére.

•A

gom

bák

egés

zség

ügyi

, m

ezőg

azda

sági

és i

pari

jele

ntős

égén

ek fe

lism

erés

e.•

A g

omba

term

eszt

és

lehe

tősé

géne

k is

mer

ete,

a b

oltb

an

kaph

ató

gom

bák

ered

etén

ek

felis

mer

ése.

•A

vad

on é

lő g

ombá

k el

őfor

dulá

sáva

l, gy

űjté

séve

l és

szak

értő

i elle

nőrz

ésév

el

kapc

sola

tos t

udni

való

k és

sz

abál

yok

ism

eret

e.

6. A

z em

ber

/ Az

embe

r te

stfe

lépí

tése

és é

letm

űköd

ései

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z em

beri

test

fő

rész

eine

k és

a ré

szek

fu

nkci

óina

k is

mer

ete.

•A

z em

beri

test

test

tája

inak

(f

ej, t

örzs

, vég

tago

k)

és é

rzék

elhe

tő tu

lajd

onsá

gain

ak

meg

neve

zése

, azo

nosí

tása

.

•A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y az

em

ber

szer

veze

téne

k sp

eciá

lis st

rukt

úrái

va

nnak

a k

ülön

böző

funk

ciók

el

látá

sára

(pl.

az a

nyag

ok

szál

lítás

a, n

övek

edés

, túl

élés

, sz

apor

odás

).

•A

szer

veze

t fel

építé

séne

k,

műk

ödés

ének

, ren

dsze

rsze

rűsé

gé-

nek

jelle

mzé

se, m

egér

tése

.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

346

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Az

embe

ri te

st m

érhe

tő

tula

jdon

sága

inak

(p

l. te

stm

agas

ság,

fejk

erül

et,

deré

k- é

s csí

pőbő

ség,

test

töm

eg,

a te

st e

gész

ének

térf

ogat

a,

test

hőm

érsé

klet

), m

egfig

yelh

ető

és m

érhe

tő ri

tmus

aina

k

(pl.

szív

dobo

gás,

pulz

ussz

ám,

légv

étel

ek sz

áma)

meg

neve

zése

.•

Ann

ak fe

lism

erés

e, h

ogy

az e

gye-

dek

közö

tt kü

lönb

sége

k va

nnak

.•

Néh

ány

küls

ő és

bel

ső sz

erv

szer

epén

ek m

egne

vezé

se.

•A

z ér

zéks

zerv

ek é

s azo

k sz

erep

é-ne

k fe

lism

erés

e, m

egne

vezé

se.

•A

cso

ntre

ndsz

er é

s az

izom

zat

szer

epén

ek is

mer

ete

a te

stfo

rma

kial

akítá

sban

és a

moz

gásb

an.

•A

z ér

zéke

lt tu

lajd

onsá

g, a

z ér

zéks

zerv

és a

z ér

zéke

lés k

özöt

ti ös

szef

üggé

s meg

látá

sa.

•A

z em

beri

cson

tváz

rész

eine

k,

a cs

onto

k ka

pcso

lódá

si

típus

aina

k, a

váz

izm

ok

felé

píté

séne

k, m

űköd

ésén

ek

ism

eret

e.•

A tá

pcsa

torn

a sz

akas

zain

ak,

font

osab

b sz

erve

inek

(szá

jüre

g,

nyel

őcső

, gyo

mor

, vék

onyb

él,

vast

agbé

l) és

funk

ciói

nak

meg

neve

zése

. •

A lé

guta

k sz

akas

zain

ak

(orr

üreg

, szá

jüre

g, g

ége,

hör

gők,

tü

dőle

beny

ek) é

s fun

kció

inak

m

egne

vezé

se.

•A

test

rész

ek je

llem

zőin

ek (t

ömeg

, m

agas

ság,

fejk

örté

rfog

at, n

yak-

bősé

g, m

ellb

őség

, der

ékbő

ség,

cs

ípőb

őség

, kar

hoss

zúsá

g, lá

bmé-

ret)

mér

ése

a sa

ját é

s tár

sa te

stén

.•

Sajá

t tes

tmér

etén

ek v

iszo

nyítá

sa

a kö

rnye

zeté

ben

előf

ordu

ló

tárg

yak

mér

etéh

ez.

•A

test

ala

pvet

ő rit

mus

aina

k

(pl.

szív

dobo

gás,

légz

és,

alvá

s-éb

renl

ét) m

egfig

yelé

se.

•A

z em

beri

test

ben

bekö

vetk

ező

válto

záso

k m

egfig

yelé

se,

mér

ése

(pl.

a nö

veke

dés m

érté

ké-

nek

meg

hatá

rozá

sa a

test

töm

eg, a

te

stm

agas

ság

és a

com

b le

gvas

ta-

gabb

rész

e ke

rüle

téne

k m

érés

ével

fé

léve

nkén

t; a

nyál

és a

gyo

mor

-ne

dv e

més

ztőh

atás

ának

viz

sgá-

lata

, az

epe

emul

geál

ó ha

tásá

nak

vizs

gála

ta m

odel

lkís

érle

ttel).

•A

kam

aszk

ori v

álto

záso

k m

egfi-

gyel

ése,

a v

álto

záso

k m

egne

vezé

-se

, ren

dsze

rezé

se (p

l. te

sti,

pszi

-ch

és, m

enny

iség

i, m

inős

égi).

•A

légz

és, s

zívm

űköd

és c

iklik

us-

ságá

nak,

a te

ljesí

tmén

ytől

függ

ő vá

ltozá

sána

k fe

lism

erés

e.•

Tápl

álko

zási

foly

amat

időb

eli

jelle

mző

inek

érte

lmez

ése.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

347

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Az

érzé

ksze

rvek

szer

epén

ek m

eg-

tapa

szta

lása

a m

egism

erés

ben

(pl.

a hő

mér

sékl

et v

iszon

ylag

ossá

gá-

nak

érzé

kelé

se, t

árgy

ak fe

lism

eré-

se b

eköt

ött s

zem

mel

, tap

intá

ssal

).

•A

test

i fej

lődé

s jel

zőin

ek (t

est-

mag

assá

g, te

sttö

meg

) mér

ésév

el/

adat

bázi

sáva

l a fo

lyam

at id

őbe-

li al

akul

ásár

a, a

z él

etsz

akas

zokr

a va

ló k

övet

kezt

etés

.

•A

lázm

érés

szük

sége

sség

ének

és

mód

szer

eine

k gy

akor

lati

ism

eret

e.•

A be

tegs

égek

re, r

ende

llene

s mű-

ködé

sekr

e ut

aló

testi

jelz

ések

(fáj

-da

lom

, visz

keté

s, ki

ütés

) ism

eret

e,

a se

gítsé

gkér

és, o

rvos

hoz

ford

ulás

sz

üksé

gess

égén

ek fe

lism

erés

e.

•A

pul

zusm

érés

jele

ntős

égén

ek,

mód

jain

ak is

mer

ete.

•A

nap

i étk

ezés

ek sz

ámán

ak

és id

ején

ek tu

dato

s ter

vezé

se

(nap

irend

).•

A (h

eti)

rend

szer

es te

stm

ozgá

s id

őbeo

sztá

sána

k, v

álas

zték

ossá

-gá

nak

tuda

tos t

erve

zése

.A

z em

ber

élet

műk

ödés

eine

k is

mer

ete,

és a

zok

össz

efüg

gése

inek

fe

lism

erés

e.

•A

z em

ber é

letm

űköd

ései

nek

(moz

gás,

tápl

álko

zás,

légz

és,

növe

kedé

s, fe

jlődé

s, sz

apor

odás

) m

egne

vezé

se, é

s azo

k fő

bb

jelle

mző

inek

felis

mer

ése,

fe

lsor

olás

a.•

A sz

ület

ésse

l, eg

yedf

ejlő

déss

el

és a

z ör

öklő

déss

el k

apcs

olat

os

tanu

lói e

lkép

zelé

sek

meg

foga

lmaz

ása,

és a

zok

össz

evet

ése

a tu

dom

ányo

s né

zete

kkel

.•

Ann

ak é

szre

véte

le, h

ogy

az

embe

rek

mag

ukho

z m

inde

nben

ha

sonl

ó ut

ódok

at h

ozna

k lé

tre,

és h

ogy

az u

tódo

k ha

sonl

ítana

k sz

ülei

khez

és e

gym

ásho

z.

•A

tápl

álék

szer

epén

ek

meg

foga

lmaz

ása,

az

emés

ztés

fo

galm

ának

érte

lmez

ése

az

embe

rnél

.•

A le

vegő

útjá

nak

ism

eret

e,

a be

- és k

ilégz

és fo

lyam

atán

ak

meg

érté

se.

•A

z em

ber é

letk

ori s

zaka

szai

nak

meg

neve

zése

, jel

lem

zése

.

•A

z él

etm

űköd

ések

szer

vren

d-sz

erek

kel,

szer

vekk

el v

aló

ös

szef

üggé

sbe

hozá

sa,

a sz

erve

zet m

int r

ends

zer

műk

ödés

ének

felis

mer

ése.

•

A m

ozgá

s sze

rvre

ndsz

erén

ek

felé

píté

se é

s műk

ödés

e kö

zötti

ös

szef

üggé

s fel

ism

erés

e.•

Az

emés

ztés

és f

elsz

ívód

ás

biol

ógia

i sze

repé

nek

meg

érté

se.

•A

vér

kerin

gés é

s a lé

gzés

kö

zötti

öss

zefü

ggés

felis

mer

ése,

a

légc

sere

és a

gáz

cser

e el

külö

níté

se.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

348

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Ann

ak fe

lism

erés

e, h

ogy

egy

szer

veze

t sok

jelle

mző

jét a

sz

ülei

től ö

rökö

lte, d

e né

hány

je

llem

zője

a k

örny

ezet

álta

l be

foly

ásol

t.

•A

vér

kerin

gés m

űköd

ésén

ek

meg

érté

se, a

szív

felé

píté

se, a

z er

ek tí

pusa

i meg

külö

nböz

teté

se.

•A

ves

ék sz

erep

ének

felis

mer

ése

és m

egne

vezé

se, a

z an

yagc

sere

eg

yéb

élet

jele

nség

eive

l val

ó ka

pcso

latá

nak

meg

látá

sa.

• A

z ör

öklő

dés é

s a sz

apor

odás

kö

zötti

kap

csol

at fe

lism

erés

e.

•A

z em

beri

test

vál

tozá

sain

ak,

azok

szab

álys

zerű

ségé

nek

vizs

gála

ta, o

kain

ak m

egbe

szél

ése

a ta

nuló

k él

etéb

ől v

ett p

éldá

kon

kere

sztü

l.•

A sz

erve

k m

űköd

ésén

ek

meg

ism

erés

e m

egfig

yelé

ssel

, vi

zsgá

latta

l.

• A

be-

és k

ilégz

és m

egfig

yelé

se, a

pe

rcen

ként

i lég

véte

lek

szám

ának

, a

tüdő

bef

ogad

ókép

essé

géne

k

és a

pul

zuss

zám

mér

ése.

•G

yerm

ekek

és f

elnő

ttek

test

mér

etei

nek

meg

mér

ése,

ös

szeh

ason

lítás

a.•

Kül

önbö

ző k

orú

embe

rek

szer

veze

téne

k, é

letm

űköd

ései

nek,

vi

selk

edés

ének

öss

zeha

sonl

ítása

.

•A

moz

gás é

s az

izm

ok

műk

ödés

ének

meg

figye

lése

sa

ját m

agán

és t

ársa

in.

•A

fizi

kai t

erhe

lés h

atás

ára

rövi

d tá

von

bekö

vetk

ező

élet

tani

vá

ltozá

sok

(légz

éssz

ám,

légv

étel

ek m

élys

ége,

pul

zuss

zám

, ve

rejté

kezé

s) m

egfig

yelé

se.

•A

fizi

kai t

erhe

lés h

atás

ára

hoss

zabb

távo

n be

köve

tkez

ő te

sti

válto

záso

k m

egfig

yelé

se.

•A

sajá

t tes

talk

at, t

esti

adot

tság

ok

és k

épes

sége

k tu

dato

sítá

sa,

enne

k al

apjá

n a

meg

fele

lő

moz

gásf

orm

ák, s

portá

gak

kivá

lasz

tása

.

•Sp

ortá

gak,

edz

ési m

ódok

m

egvá

lasz

tásá

nál a

kam

aszk

ori

moz

gáss

zerv

rend

szer

ről t

anul

t is

mer

etek

alk

alm

azás

a (p

l. sú

lyzó

zás,

test

építé

s ves

zély

ei).

•Ü

tőer

es é

s vén

ás v

érzé

s m

egkü

lönb

özte

tése

, a

vérz

éscs

illap

ítás,

sebe

llátá

s fo

ntos

ságá

nak

felis

mer

ése,

a

segí

tség

kéré

s mód

jána

k is

mer

ete.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

349

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

kör

nyez

et

válto

zása

inak

ha

tása

az

embe

r él

etér

e. A

z em

beri

tevé

keny

sége

k kö

rnye

zetre

gy

akor

olt

hatá

sain

ak

felis

mer

ése.

•A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y az

em

bern

ek sz

üksé

ge v

an ti

szta

, fr

iss l

eveg

őre,

növ

ényi

és á

llati

tápl

álék

ra.

•A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y az

em

ber a

term

észe

t rés

ze.

•A

z ép

ített

és a

term

észe

ti kö

rnye

zet m

egkü

lönb

özte

tése

.

•A

z em

ber s

zám

ára

nélk

ülöz

hete

tlen

körn

yeze

ti fe

ltéte

lek

(leve

gő, v

íz, t

áplá

lék,

fé

ny, m

egfe

lelő

hőm

érsé

klet

) m

egne

vezé

se.

•A

kör

nyez

eti v

álto

záso

knak

az

em

ber é

leté

re, é

s az

embe

r te

véke

nysé

gein

ek a

kör

nyez

etre

gy

akor

olt h

atás

aina

k be

mut

atás

a pé

ldák

on k

eres

ztül

.•

A k

örny

ezet

szen

nyez

és

mód

jain

ak m

egne

vezé

se.

•A

nnak

felis

mer

ése,

meg

érté

se,

hogy

az

élől

énye

k, íg

y az

em

ber i

s, ka

pcso

latb

an v

anna

k a

körn

yeze

t élő

és é

lette

len

elem

eive

l.•

A k

örny

ezet

szen

nyez

ő té

nyez

ők

embe

ri sz

erve

zetre

gya

koro

lt ha

tása

inak

ism

eret

e; a

z eg

észs

éges

, esz

tétik

us k

örny

ezet

je

llem

zése

.•

Néh

ány

körn

yeze

t- és

te

rmés

zetv

édel

mi t

evék

enys

ég

meg

neve

zése

.

•Le

vegő

- és v

ízsz

enny

ezés

re

utal

ó je

lek

kere

sése

a k

özve

tlen

körn

yeze

tben

.

•A

lakó

hely

i kör

nyez

et le

vegő

- és

vízm

inős

égén

ek v

izsg

álat

a.•

A la

kóhe

ly k

ülön

böző

te

rüle

tein

ek ö

ssze

haso

nlítá

sa

a le

vegő

- és v

ízsz

enny

ezet

tség

sz

empo

ntjá

ból.

•A

z em

ber h

atás

a a

körn

yeze

tre:

pozi

tív é

s neg

atív

pél

dák

gyűj

tése

a

min

denn

api é

letb

ől.

•Pé

ldák

gyű

jtése

, ren

dsze

rezé

se,

bem

utat

ása

az e

mbe

r te

rmés

zete

s kör

nyez

etet

áta

lakí

tó

tevé

keny

ségé

re.

•A

lakó

hely

i kör

nyez

et

leve

gőm

inős

égév

el ö

ssze

függ

ő té

nyek

, ada

tok

és in

form

álód

ási

lehe

tősé

gek

ism

eret

e.•

A v

ezet

ékes

víz

főbb

min

őség

i je

llem

zői,

az iv

óvíz

zel s

zem

ben

tám

aszt

ott k

övet

elm

énye

k is

mer

ete.

•A

kör

nyez

eti v

eszé

lyek

fe

lism

erés

e a

lakó

hely

en é

s kö

rnyé

kén.

•A

z is

kola

i, la

kóhe

lyi

körn

yeze

t- és

term

észe

tvéd

elm

i te

véke

nysé

gek

meg

ism

erés

e,

azok

ba v

aló

beka

pcso

lódá

s.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

350

6. A

z em

ber

/ Az

embe

r eg

észs

ége

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z eg

észs

ég,

bete

gség

fo

galm

ának

, né

hány

ism

ert

bete

gség

oká

nak,

tü

nete

inek

, m

egel

őzés

ének

, ke

zelé

séne

k is

mer

ete.

•A

z eg

észs

ég é

s bet

egsé

g el

emi

foga

lmán

ak is

mer

ete.

•A

láz

tüne

tein

ek m

egne

vezé

se.

•A

bet

egsé

gek

meg

előz

ésén

ek,

a be

tegs

égek

elle

ni v

édek

ezés

né

hány

form

áján

ak fe

lsor

olás

a.•

Az

egés

zség

meg

őrzé

s ala

pvet

ő sz

abál

yain

ak m

egfo

galm

azás

a.

•A

z eg

észs

éges

és a

bet

eg á

llapo

t m

egkü

lönb

özte

tése

.•

A te

sti é

s a le

lki e

gész

ség

meg

külö

nböz

teté

se,

össz

efüg

gésü

k

felis

mer

ése.

•B

eteg

sége

k tü

nete

inek

(p

l. ro

ssz

közé

rzet

, láz

, fáj

dalo

m,

hasm

enés

, hán

yás,

vérz

és)

felis

mer

ése,

fels

orol

ása.

•N

éhán

y is

mer

t bet

egsé

g ok

ának

m

egne

vezé

se.

•A

véd

őoltá

s fon

toss

ágán

ak

felis

mer

ése.

•A

z eg

észs

ég- é

s bet

egsé

gfog

alom

tö

bb sz

empo

ntú

meg

köze

líté-

séne

k is

mer

ete

(pl.

az e

gész

ség

nem

csak

álla

pot,

hane

m

foly

amat

).•

A te

sti e

gész

ség

és a

lelk

i álla

pot

közö

tti ö

ssze

függ

és k

apcs

olat

ba

hozá

sa b

ioló

giai

műk

ödés

ekke

l.•

Egye

s sze

rvre

ndsz

erek

font

osab

b,

gyak

orib

b be

tegs

égei

nek,

a m

eg-

előz

ésük

és g

yógy

ításu

k le

hető

sé-

gein

ek, m

ódja

inak

meg

neve

zése

.•

A b

őr v

édel

mi s

zere

péne

k is

me-

rete

; a b

őráp

olás

jele

ntős

ége

az

egés

zség

meg

őrzé

sébe

n.

•Te

sthő

mér

sékl

et m

érés

e,

az a

dato

k ös

szeh

ason

lítás

a,

meg

besz

élés

e (n

orm

ál

test

hőm

érsé

klet

i tar

tom

ány,

hő

emel

kedé

s, lá

z).

•A

mag

atar

tási

és i

llem

szab

ályo

k sz

erep

e a

bete

gség

ek, b

ales

etek

m

egel

őzés

ében

: öss

zefü

ggés

ek

kere

sése

, az

ered

mén

yek

bem

utat

ása.

•N

éhán

y is

mer

t bet

egsé

g je

llem

-zé

se, k

ateg

oriz

álás

a m

egad

ott

szem

pont

ok (t

ünet

, érin

tett

szer

v-re

ndsz

er, o

k, g

yógy

ítás m

ódja

) sz

erin

t.

•A

bet

egsé

gek

meg

előz

ésév

el,

a gy

ógyk

ezel

ésse

l kap

csol

atos

sz

ituác

iók

kita

lálá

sa, e

ljáts

zása

a

vise

lked

ési s

zabá

lyok

al

kalm

azás

ával

.

•Eg

észs

égm

egőr

zéss

el k

apcs

olat

os

taná

csok

meg

foga

lmaz

ása

meg

adot

t szi

tuác

iókb

an.

•A

tiszt

álko

dáss

al, b

eteg

ségm

eg-

előz

ésse

l kap

csol

atos

tevé

keny

sé-

gek,

esz

közö

k az

onos

ítása

, sze

re-

pük

meg

neve

zése

a sz

emél

yes é

s a

közö

sség

i egé

szsé

g m

egőr

zésé

-be

n (p

l. ké

zmos

ás, á

gyne

műc

sere

, ru

háza

t tisz

tán

tartá

sa, f

ogse

lyem

).

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

351

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

kor

szer

ű tá

plál

kozá

s is

mér

vein

ek

és a

z eg

észs

ég

meg

őrzé

sébe

n va

ló

jele

ntős

égén

ek

ism

eret

e.

•A

z em

beri

szer

veze

t szá

már

a sz

üksé

ges e

gész

sége

s táp

lálé

kok

fels

orol

ása.

•A

kül

önbö

ző tá

plál

ékok

be

soro

lása

a m

egfe

lelő

tá

plál

ékcs

opor

tokb

a

(pl.

tejte

rmék

ek, h

úsfé

lék)

.•

Ann

ak is

mer

ete,

hog

y eg

y gy

erm

ekne

k na

pont

a há

nysz

or,

men

nyi é

s mily

en é

telre

, ita

lra

van

szük

sége

.•

Az

egés

zség

es tá

plál

ékok

ra

vona

tkoz

ó in

form

áció

k fo

rrás

aina

k fe

lsor

olás

a.

•A

z él

elm

isze

r, ét

el, t

ápan

yag

foga

lmak

meg

külö

nböz

teté

se.

•A

nnak

ism

eret

e, h

ogy

az

egés

zség

es é

letm

ódna

k ré

sze

az

egé

szsé

ges t

áplá

lkoz

ás.

•A

z eg

észs

éges

étre

nd je

llem

zése

, a

válto

zato

sság

nak

min

t egy

ik

jelle

mző

jéne

k az

onos

ítása

.•

Az

élve

zeti

szer

ek (p

l. üd

ítők,

éd

essé

gek)

túlz

ott f

ogya

sztá

sána

k kö

vetk

ezm

énye

i.

•A

z eg

észs

éges

tápl

álko

zás

ism

érve

inek

, jel

entő

ségé

nek

meg

foga

lmaz

ása.

•A

tápl

álék

, táp

anya

g fo

galo

m

visz

onyá

nak

ism

eret

e.•

A tá

plál

ékpi

ram

is is

mer

ete

és

érte

lmez

ése.

•A

tápa

nyag

ok c

sopo

rtosí

tása

fe

lhas

znál

ásuk

szer

int (

építő

k,

fűtő

k, ta

rtalé

k tá

pany

agok

).•

A n

api e

nerg

iasz

üksé

glet

és

néhá

ny b

efol

yáso

ló té

nyez

őjén

ek

ism

eret

e.•

A fo

ntos

abb

vita

min

ok (A

, B,

C, D

) hat

ásai

nak

meg

neve

zése

, pé

ldák

elő

ford

ulás

ukra

.

•Él

elm

isze

rek

csop

orto

sítá

sa

(pl.

men

nyire

egé

szsé

ges,

mily

en

tápl

álék

csop

ortb

a ta

rtozi

k).

•A

nnak

meg

vita

tása

, hog

yan

befo

lyás

oljá

k az

em

ber

egés

zség

ét, é

leté

t a tá

plál

kozá

si/

étke

zési

szok

ások

.•

A c

salá

d, a

bar

átok

és a

méd

ia

tápl

álék

vála

sztá

sra

gyak

orol

t ha

tásá

nak

meg

besz

élés

e.

•A

kül

önbö

ző é

telc

sopo

rtok

fogy

aszt

ási m

enny

iség

ére

vona

tkoz

ó vé

lem

ényé

nek

meg

vita

tása

.•

A h

irdet

ési é

s érté

kesí

tési

te

chni

kák

elem

zése

az

étel

ek

és it

alok

ese

tébe

n.

•En

ergi

a- é

s táp

anya

gtáb

láza

t se

gíts

égév

el n

api/h

eti é

trend

ös

szeá

llítá

sa se

rdül

ők sz

ámár

a.•

Rek

lám

ok k

ritik

ai e

lem

zése

az

egé

szsé

ges t

áplá

lkoz

ás

szem

pont

jábó

l.•

Az

élel

mis

zerip

ari e

ljárá

sokk

al

és a

ház

ilago

san

előá

llíto

tt ét

elek

je

llem

zőin

ek ö

ssze

haso

nlítá

sa.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

352

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Sajá

t és a

társ

ak tá

plál

kozá

si

szok

ásai

nak

meg

vita

tása

, ta

nács

ok m

egfo

galm

azás

a.•

Az

egés

zség

es re

ggel

i je

lent

őség

e, re

ggel

ijava

slat

ok

össz

eállí

tása

kis

isko

lás g

yere

kek

szám

ára.

•A

tízó

rai é

s az

uzso

nna

étre

ndi

jele

ntős

égén

ek fe

lism

erés

e.

•Tá

plál

kozá

si sz

okás

ok e

lem

zése

pé

ldák

, leí

ráso

k al

apjá

n.•

Az

élel

mis

zere

k cs

omag

olás

án

feltü

ntet

ett a

dato

k ér

telm

ezés

e,

felh

aszn

álás

a a

tuda

tos

vásá

rlás s

orán

.•

Az

étel

ek e

lőál

lítás

i és t

artó

sítá

si

mód

jain

ak a

tápa

nyag

okra

és

adal

ékan

yago

kra

vona

tkoz

ó ha

tásá

nak

felis

mer

ése.

•Tá

plál

kozá

si sz

okás

ok, é

trend

ek

elem

zése

pél

dák,

leírá

sok

alap

ján;

ja

vasl

atok

meg

foga

lmaz

ása

az

egés

zség

tele

n ét

kezé

si sz

okás

ok

meg

válto

ztat

ásár

a.•

A tú

lsúl

yoss

ág é

s a k

óros

so

vány

ság

okai

nak,

ves

zély

eine

k el

emzé

se.

•A

z ét

elek

elő

állít

ási é

s tar

tósí

tási

m

ódja

inak

a tá

pany

agok

ra é

s ad

alék

anya

gokr

a vo

natk

ozó

hatá

sána

k fe

lism

erés

e.•

Az

étke

zés k

ultú

rájá

nak

és

egés

zség

taná

nak

kapc

sola

ta:

a kü

lönb

öző

nem

zete

k ét

elei

nek,

étk

ezés

i szo

kása

inak

m

egis

mer

ése,

meg

vita

tása

.•

A b

iom

inős

ég é

rtelm

ezés

e,

érté

kelé

se.

A fi

zika

i ak

tivitá

s/m

ozgá

s je

lent

őség

ének

is

mer

ete

az

egés

zség

m

egőr

zésé

ben.

•A

test

moz

gás,

a pi

hené

s és a

z al

vás j

elen

tősé

géne

k fe

lism

erés

e az

egé

szsé

ges f

ejlő

dés

szem

pont

jábó

l.

Öss

zefü

ggés

felis

mer

ése

a tá

plá-

lék-

és f

olya

dékb

evite

l, a

fizik

ai

aktiv

itás é

s az

egés

zség

köz

ött.

•A

test

moz

gás r

ends

zere

sség

ének

, in

tenz

itásá

nak,

időt

arta

mán

ak

össz

efüg

gési

az

egés

zség

gel.

•A

fizi

kai a

ktiv

itás,

a pi

hené

s és

az

alvá

s öss

zefü

ggés

ének

fe

lism

erés

e.•

A te

stm

ozgá

s tes

ti és

lelk

i ha

tása

inak

felis

mer

ése

(p

l. kü

lső

meg

jele

nés,

kieg

yens

ú-ly

ozot

tság

).

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

353

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A sa

ját n

api/h

eti t

evék

enys

égek

el

emzé

se a

z eg

észs

éges

te

stm

ozgá

s sze

mpo

ntjá

ból.

•N

api-

és h

eti r

end

terv

ezés

e az

eg

észs

éges

tápl

álék

bevi

tel é

s m

ozgá

sszü

kség

let fi

gyel

embe

-vé

telé

vel.

•A

fizi

kai a

ktiv

itást

bef

olyá

soló

té

nyez

ők c

sopo

rtosí

tása

.•

A k

oros

ztál

yba

tarto

zó g

yere

kek

étke

zési

szok

ásai

nak

és fi

zika

i ak

tivitá

sána

k ös

szeh

ason

lítás

a az

ál

talá

nosa

n el

foga

dotta

l, az

ado

tt él

etko

rban

java

soltt

al.

•A

szab

adba

n vé

gezh

ető,

év

szak

okho

z ig

azod

ó sp

orto

lási

le

hető

sége

k is

mer

ete.

•A

fizi

kai a

ktiv

itásh

oz ig

azod

ó ét

rend

kia

lakí

tási

szem

pont

jain

ak

ism

eret

e.

•A

fizi

kai a

ktiv

itásh

oz

(ene

rgia

igén

y) ig

azod

ó ét

rend

te

rvez

éséh

ez sz

üksé

ges

info

rmác

iók,

info

rmat

ikai

es

zköz

ök is

mer

ete.

•A

z ed

zetts

ég, e

rőnl

ét é

s erő

m

egkü

lönb

özte

tése

, a te

sti

képe

sség

ek tu

dato

s fej

lesz

tése

.A

növ

eked

és,

fejlő

dés

foly

amat

ának

, a

szex

uális

egé

szsé

g je

llem

zőin

ek

ism

eret

e.

•A

növ

eked

és, f

ejlő

dés

kapc

sola

tána

k be

mut

atás

a pé

ldák

on k

eres

ztül

.

•A

z em

ber é

lets

zaka

szai

nak

(szü

leté

s, nö

veke

dés,

fejlő

dés,

öreg

edés

, hal

ál) i

smer

ete.

•A

meg

term

éken

yíté

s, a

foga

mzá

s, az

egy

edi é

let b

ioló

giai

kez

deté

-ne

k ér

telm

ezés

e.•

A n

övek

edés

és f

ejlő

dés ö

rökl

ött

és k

örny

ezet

i tén

yező

inek

meg

-kü

lönb

özte

tése

.•

A se

rdül

őkor

jelle

mző

test

i és

lelk

i vál

tozá

sain

ak je

llem

zése

.•

A n

emi é

réss

el k

apcs

olat

os

higi

énia

i von

atko

záso

k, e

gész

-sé

gügy

i pro

blém

ák is

mer

ete.

•N

éhán

y sz

exuá

lis ú

ton

terje

dő b

e-te

gség

(pl.

AID

S) m

egne

vezé

se.

•A

férfi

és n

ői sz

erep

meg

külö

n-bö

ztet

ése.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

354

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A k

oros

ztál

yban

meg

figye

lhet

ő kü

lönb

öző

növe

kedé

si é

s fe

jlődé

si ü

tem

felis

mer

ése,

a

norm

alitá

s bio

lógi

ai h

atár

aina

k ér

telm

ezés

e.•

A n

emek

köz

ötti

fejlő

dési

üte

m

elté

rése

k m

egfig

yelé

se.

•A

fiúk

és a

lány

ok e

ltérő

nö

veke

dési

és f

ejlő

dési

üte

mér

e vo

natk

ozó

meg

figye

lése

k

és a

dato

k el

emzé

se.

•A

fiús

és a

lány

os te

stal

kat,

lelk

i m

űköd

és je

lein

ek m

egfig

yelé

se,

a se

rdül

ési f

olya

mat

ös

szet

evői

nek

azon

osítá

sa.

•A

nnak

meg

vita

tása

, hog

yan

befo

lyás

olja

a k

ultú

ra, a

méd

ia a

te

stké

pről

, a n

emi s

zere

pekr

ől é

s az

elő

nyös

tula

jdon

ságo

król

val

ó vé

leke

dést

.•

A n

emi s

zere

pek

válto

zásá

nak

kuta

tása

: a tö

rténe

lem

sorá

n va

gy n

apja

inkb

an k

ülön

böző

ku

ltúrá

kban

.•

A p

uber

tásr

ól v

aló

info

rmác

ió

meg

bízh

ató

és n

em m

egbí

zhat

ó fo

rrás

aina

k m

egkü

lönb

özte

tése

.•

A n

emek

egy

enra

ngús

ágáb

ól,

de e

ltérő

bio

lógi

ai fe

lépí

tésé

ből

adód

ó kö

vetk

ezte

tése

k le

voná

sa, m

egbe

szél

ése

(csa

ládi

m

unka

meg

oszt

ás, s

zere

pek,

pá

lyav

álas

ztás

).

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

355

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

bal

eset

-m

egel

őzés

és

a sz

emél

yes

bizt

onsá

g sz

abál

yain

ak

ism

eret

e.

•A

legg

yako

ribb

bale

sete

k és

meg

előz

ési m

ódja

ik

meg

neve

zése

.•

A se

gíts

égké

rés n

éhán

y le

hető

ségé

nek

ism

eret

e.•

A b

izto

nság

i fel

szer

elés

ek

(pl.

sisa

k, b

izto

nság

i öv,

fé

nyvi

ssza

verő

csí

k) v

isel

ésén

ek

indo

klás

a.

•A

men

tők,

tűzo

ltók,

rend

őrsé

g te

lefo

nszá

mán

ak, é

rtesí

tésü

k m

ódjá

nak

ism

eret

e.•

A h

elyz

etne

k m

egfe

lelő

se

gíts

égké

rési

mód

(Kitő

l?,

Hog

yan?

) ism

eret

e.•

A b

izto

nság

ot v

eszé

lyez

tető

té

nyez

ők (p

l. tű

z, v

íz, b

efag

yott

tó, v

eszé

lyes

tárg

yak,

ves

zély

es

anya

gok

a há

ztar

tásb

an,

egye

düllé

t, fe

lelő

tlen

inte

rnet

hasz

nála

t, ne

m m

egfe

lelő

ko

nflik

tusk

ezel

és, e

rősz

ak)

fels

orol

ása.

•A

szem

élye

s biz

tons

ág

font

ossá

gána

k fe

lism

erés

e,

a bi

zton

ságm

egőr

zés

lehe

tősé

gein

ek m

egne

vezé

se.

•A

z el

sőse

gély

nyúj

tási

al

apis

mer

etek

, az

alap

vető

él

etm

entő

tech

niká

k és

sz

üksé

ghel

yzet

ekke

l kap

csol

atos

el

járá

sok

ism

eret

e.•

A te

rmés

zeti

kata

sztró

fákk

al

(pl.

viha

r, ár

adás

, föl

dren

gés)

ka

pcso

lato

s ala

pvet

ő bi

zton

sági

út

mut

atás

ok is

mer

ete.

•Ve

szél

yre

vagy

ves

zély

es

anya

gokr

a ut

aló

jele

k, fe

lirat

ok

ism

eret

e.

•Pé

ldák

gyű

jtése

indo

klás

sal

a sz

emél

yes k

örny

ezet

ből

bizt

onsá

gos é

s nem

biz

tons

ágos

he

lyek

re.

•A

nnak

érté

kelé

se, h

ogya

n be

foly

ásol

ja a

biz

tons

ágot

a

csal

ádi,

isko

lai é

s köz

össé

gi

szab

ályo

k kö

veté

se.

•A

méd

ia á

ltal k

özve

títet

t erő

szak

em

beri

vise

lked

ésre

gya

koro

lt ha

tásá

nak

elem

zése

.

•O

lyan

em

bere

k m

egne

vezé

se,

akik

hez

segí

tség

ért f

ordu

lhat

a

tanu

ló v

eszé

ly e

seté

n.•

Meg

adot

t tev

éken

ység

hez

(pl.

bici

kliz

és, g

örko

rcso

lyáz

ás)

szük

sége

s biz

tons

ági

fels

zere

lése

k ki

vála

sztá

sa.

•Se

gíts

égké

rés e

ljáts

zása

meg

adot

t sz

ituác

iókb

an.

•A

z el

ővig

yáza

toss

ágró

l és

vesz

élye

kről

szól

ó in

form

áció

az

onos

ítása

a m

inde

nnap

okba

n el

őfor

duló

term

ékek

felir

atai

n.

•A

bal

eset

i koc

káza

tok

csök

kent

ési m

ódja

inak

(otth

on,

isko

lába

n, e

gyéb

köz

össé

gekb

en)

azon

osítá

sa.

•A

segí

tség

nyúj

tás e

ljáts

zása

ki

sebb

sérü

lése

k (p

l. kü

lönb

öző

típus

ú vé

rzés

ek, á

julá

s, cs

onttö

rés,

ránd

ulás

és fi

cam

) es

etén

.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

356

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z al

koho

l, a

dohá

ny é

s más

dr

ogok

em

beri

szer

veze

tre

gyak

orol

t kár

os

hatá

sain

ak

ism

eret

e.

•A

z em

beri

szer

veze

t sze

mpo

nt-

jábó

l has

znos

és k

áros

any

agok

m

egkü

lönb

özte

tése

, pél

dák

meg

-ad

ása.

•A

gyó

gysz

ersz

edés

szab

álya

inak

is

mer

ete

(pl.

meg

bízh

ató

feln

őtt

felü

gyel

ete

alat

t kel

l bev

enni

).

•A

z eg

észs

éget

kár

osító

szok

ások

(p

l. do

hány

zás,

alko

holfo

gyas

z-tá

s, ká

bító

szer

ezés

) kia

laku

lásá

-na

k, v

eszé

lyei

nek

leírá

sa, e

luta

sí-

tásu

k m

ódja

inak

ism

eret

e.

•A

dro

g és

a k

ábító

szer

fo

galm

ának

elk

ülön

ítése

, a

legá

lis é

s nem

legá

lis d

rog

foga

lmán

ak é

rtelm

ezés

e.•

Az

alko

hol-

és k

ábító

szer

-fo-

gyas

ztás

, doh

ányz

ás h

atás

aina

k fe

lsor

olás

a, a

hat

ások

cso

porto

sí-

tása

; a h

aszn

álat

és f

üggő

ség

fo

koza

tain

ak is

mer

ete.

•A

szen

vedé

lybe

tegs

égek

köz

ös

voná

sain

ak é

szre

véte

le.

•A

gyó

gysz

erek

has

znál

ati

szab

álya

inak

ism

eret

e.•

A p

assz

ív d

ohán

yzás

ves

zély

ei-

nek

mag

yará

zata

.

•A

nnak

meg

vita

tása

, mié

rt ha

sz-

náln

ak g

yógy

szer

eket

, élv

ezet

i ci

kkek

et a

z em

bere

k.

•M

agya

ráza

tok

kere

sése

arr

a, m

i-ér

t leh

etne

k vá

ltoza

tosa

k az

egy

é-ni

reak

ciók

az

alko

hol é

s más

dr

ogok

has

znál

atáv

al k

apcs

olat

-ba

n.

•A

doh

ányz

ás e

gész

ségk

áros

ító

hatá

sána

k vi

zsgá

lata

kís

érle

ttel.

•V

ita a

doh

ányz

ás é

s az

alk

ohol

fogy

aszt

ás

szab

ályo

zásá

ról.

•A

kul

túra

és a

méd

ia a

lkoh

olfo

-gy

aszt

ásra

, más

dro

gok

hasz

nála

-tá

ra é

s a v

elük

val

ó vi

ssza

élés

re

gyak

orol

t hat

ásán

ak e

lem

zése

.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

357

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A g

yógy

szer

fogy

aszt

ás a

lapv

ető

szab

álya

inak

ism

eret

e

(pl.

mié

rt ne

m b

izto

nság

os e

gy

más

ik sz

emél

y gy

ógys

zere

inek

fo

gyas

ztás

a).

•A

z al

koho

l, a

dohá

ny

és m

ás d

rogo

k el

utas

ítási

m

ódja

inak

eljá

tszá

sa

külö

nböz

ő sz

ituác

iókb

an.

•A

z al

koho

l- és

egy

éb d

rogh

asz-

nála

t jog

i, em

ocio

nális

, szo

ciál

is

és e

gész

ségü

gyi v

onat

kozá

sain

ak

elem

zése

.•

A fü

ggős

égek

form

áina

k, tú

lzot

t m

érté

kéne

k és

kár

os h

atás

aina

k az

onos

ítása

.•

Az a

lkoh

olra

, a d

ohán

yra é

s más

dr

ogok

has

znál

atár

a von

atko

zó h

ite-

les i

nfor

mác

iófo

rráso

k az

onos

ítása

.•

Egés

zség

káro

sító

any

agok

elu

ta-

sítá

sa sz

akm

ai é

rvel

ésse

l sze

rep-

játé

kokb

an.

A m

entá

lis,

emoc

ioná

lis é

s sz

ociá

lis e

gész

ség

foga

lmán

ak,

össz

etev

őine

k,

össz

efüg

gése

inek

és

meg

őrzé

si

mód

jain

ak

ism

eret

e.

•A

men

tális

, em

ocio

nális

és

szoc

iális

egé

szsé

g fo

galm

ának

ér

telm

ezés

e pé

ldák

on k

eres

ztül

.•

Az

érze

lmek

szél

es sk

áláj

ának

, a

szer

etet

, sze

rele

m, b

arát

ság

és

aggo

dalo

m k

ifeje

zési

mód

jain

ak

ism

eret

e.

•Pé

ldák

meg

adás

a az

egé

szsé

ges

szoc

iális

vis

elke

désr

e (p

l. m

ások

se

gíté

se, t

iszt

elet

tudó

nak

lenn

i m

ások

kal,

együ

ttműk

ödés

, fig

yelm

essé

g).

•A

men

tális

, em

ocio

nális

és

szoc

iális

egé

szsé

gre

ható

bel

ső

és k

ülső

tény

ezők

azo

nosí

tása

.•

A st

ress

zel ö

ssze

függ

ő po

zitív

és

a n

egat

ív v

isel

kedé

si m

ódok

az

onos

ítása

.

•A

z ér

zelm

ek é

s a v

isel

kedé

s ka

pcso

latá

nak

felis

mer

ése.

•A

kül

ső m

egje

lené

s és t

estb

eszé

d ös

szet

evői

nek,

jele

ntés

ének

és

hat

ásai

nak

felis

mer

ése.

•A

kap

csol

ati h

álók

je

lent

őség

ének

, azo

k fő

bb

típus

aina

k (p

l. cs

alád

i, ro

koni

, ba

ráti,

társ

kapc

sola

tok)

ism

eret

e.•

Az

önis

mer

et je

lent

ésén

ek

meg

foga

lmaz

ása,

szer

epén

ek

és fo

ntos

ságá

nak

felis

mer

ése.

•A

stre

ssz,

a b

ánat

és a

dep

ress

zió

jele

inek

, leh

etsé

ges o

kain

ak

és e

gész

ségü

gyi h

atás

aina

k m

egne

vezé

se, s

tress

zkez

elés

i st

raté

giák

fels

orol

ása.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

358

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A fé

lele

m, a

szor

ongá

s és a

z ag

goda

lom

meg

külö

nböz

teté

se,

mes

ékbe

n, sz

erep

játé

kokb

an v

aló

azon

osítá

sa.

•Sa

ját m

aga

és m

ások

ese

tébe

n a

féle

lem

mel

, stre

ssze

l, ve

szte

ségg

el é

s bán

atta

l val

ó sz

embe

szál

lásh

oz a

lkal

maz

ható

ha

téko

ny st

raté

giák

érté

kelé

se.

•A

test

mód

osító

eljá

ráso

k kr

itika

i sz

emlé

lete

, a m

édia

suga

llta

ideá

lok

józa

n sz

emlé

lete

, az

öne

lfoga

dás e

rősí

tése

.•

A m

entá

lis, e

moc

ioná

lis é

s sz

ociá

lis e

gész

ségr

e gy

akor

olt

küls

ő és

bel

ső h

atás

ok

(pl.

előí

téle

t, di

szkr

imin

áció

, el

fogu

ltság

) ele

mzé

se.

•A

z ér

zelm

ek a

zono

sítá

sa

meg

adot

t szi

tuác

iókb

an.

•A

nnak

meg

besz

élés

e, h

ogya

n le

het e

gyüt

tműk

ödőe

n já

tsza

ni,

dolg

ozni

, tis

ztel

etbe

n ta

rtani

az

egyé

nek

közö

tti k

ülön

bség

eket

.•

A sz

üksé

glet

ek, k

íván

ságo

k m

egfe

lelő

kife

jezé

si m

ódja

inak

az

onos

ítása

szitu

áció

s já

téko

kban

.

•A

csa

ládb

an é

s a k

özös

sége

n be

lüli

fele

lőss

égvá

llalá

s fo

ntos

ságá

nak,

a c

salá

dtag

okka

l és

a b

arát

okka

l kia

lakí

tott

pozi

tív k

apcs

olat

ok e

lőny

eine

k m

egvi

tatá

sa.

•A

bar

átsá

gokr

a és

a c

salá

di

kapc

sola

tokr

a ha

tó b

első

és k

ülső

té

nyez

ők m

egbe

szél

ése.

•R

eális

test

kép

kial

akítá

sa

sajá

t mag

áról

.•

Ann

ak m

egvi

tatá

sa, m

i a

jele

ntős

ége

anna

k, h

ogy

vala

ki

tuda

tába

n va

n az

érz

elm

eine

k.•

A k

apcs

olat

i ren

dsze

rekb

en

lehe

tség

es k

onfli

ktus

ok é

s azo

k ke

zelé

si m

ódja

inak

azo

nosí

tása

sz

ituác

iós j

áték

okba

n.•

Az

egyé

ni k

ülön

bség

ekke

l (b

eleé

rtve

az a

kadá

lyoz

ott é

s a

krón

ikus

bet

egsé

gben

szen

vedő

em

bere

ket)

szem

beni

em

pátia

je

lent

őség

ének

meg

besz

élés

e.•

A m

entá

lis, e

moc

ioná

lis é

s sz

ociá

lis e

gész

ségü

gyi p

robl

émák

m

egol

dásá

hoz

segí

tség

et n

yújtó

hi

tele

s inf

orm

áció

forr

ások

és

szol

gálta

táso

k az

onos

ítása

.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

359

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A tá

rsak

szem

élyi

tu

lajd

onsá

goko

n va

gy a

sz

exuá

lis o

rient

áció

ész

lelé

sén

alap

uló

zakl

atás

ának

vag

y bá

ntal

maz

ásán

ak m

egfe

lelő

m

ódon

val

ó el

ítélé

se.

A sz

emél

yes

és a

köz

össé

gi

egés

zség

fo

galm

ának

és

meg

őrzé

si

stra

tégi

áina

k is

mer

ete.

•A

kör

nyez

et é

s az

embe

r eg

észs

ége

közö

tti ö

ssze

függ

és

felis

mer

ése

péld

ákon

ker

eszt

ül

(pl.

a na

psug

árzá

s, za

j, sz

enny

ezet

t lev

egő,

élő

sköd

ők

szer

veze

tünk

re g

yako

rolt

árta

lmas

hat

ásai

).•

Ala

pvet

ő ét

kezé

si, ö

ltözk

ödés

i, te

stáp

olás

i, hi

gién

iás t

enni

való

k,

szab

ályo

k is

mer

ete,

font

ossá

guk

mag

yará

zata

.•

A b

akté

rium

ok á

tterje

désé

nek

meg

akad

ályo

zási

mód

jai (

pl.

gyak

ori k

ézm

osás

, zse

bken

dő

hasz

nála

ta).

•A

fertő

ző é

s nem

fertő

ző

bete

gség

ek k

özöt

ti né

hány

kü

lönb

ség

felis

mer

ése

péld

ákon

ke

resz

tül.

•A

fertő

ző é

s nem

fertő

ző

bete

gség

ek k

özöt

ti kü

lönb

sége

k ta

nulm

ányo

zása

.•

Pozi

tív e

gész

ségs

zoká

sok

meg

neve

zése

, am

elye

k cs

ökke

ntik

a b

eteg

ség

kock

ázat

át

és a

ross

z kö

zérz

etet

.•

Ann

ak fe

lism

erés

e, h

ogy

az e

gész

sége

s kör

nyez

et

létfo

ntos

ságú

a sz

emél

yes

és a

köz

össé

gi e

gész

ségh

ez.

•A

bet

eglá

toga

tás,

bete

gápo

lás,

szab

álya

inak

ism

eret

e.•

A k

uruz

slás

ves

zély

eine

k fe

lism

erés

e.

•A

z él

etet

ves

zély

ezte

tő h

elyz

etek

(p

l. sz

ívro

ham

, agy

vérz

és,

aszt

más

roha

m, m

érge

zés)

az

onos

ítása

.•

A v

íruso

s, ba

kter

iális

va

gy g

omba

fertő

zés

meg

külö

nböz

teté

se, a

meg

előz

és,

felis

mer

és é

s az

orvo

shoz

fo

rdul

ás sz

üksé

gess

égén

ek

ism

eret

e.•

A sz

emél

yes h

igié

nia,

a

közö

sség

i ter

ek ti

sztá

n ta

rtása

és

az

egés

zség

meg

őrzé

s köz

ötti

kapc

sola

t ism

eret

e, e

zzel

ka

pcso

lato

s igé

nyes

ség

és

élet

vite

li sz

okás

ok.

•A

z en

ergi

ahas

znál

atta

l ka

pcso

lato

s egé

szsé

gügy

i ko

ckáz

atok

ism

eret

e, e

lker

ülés

ük

lehe

tősé

gein

ek fe

lism

erés

e.•

Az

ener

giat

akar

ékos

ság

jele

ntős

égén

ek, k

onkr

ét

form

áina

k is

mer

ete.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

360

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Ann

ak fe

lism

erés

e, h

ogy

a kö

rnye

zetv

édel

em e

gybe

n

az e

mbe

ri eg

észs

ég v

édel

mét

is

jele

nti.

•A

nnak

meg

vita

tása

, hog

yan

befo

lyás

olja

az

egyé

n vi

selk

edés

e a

körn

yeze

tet é

s a k

özös

sége

t.•

A k

önyv

ek, m

édia

álta

l kö

zvet

ített,

az

embe

r eg

észs

égér

e vo

natk

ozó

ism

eret

ek

igaz

ságt

arta

lmán

ak m

érle

gelé

se.

•A

fertő

ző b

eteg

sége

k m

egel

őzés

i m

ódja

inak

meg

vita

tása

.•

Ann

ak m

egvi

tatá

sa, h

ogya

n ha

szná

lhat

ók fe

l újra

a te

rmék

ek.

•A

nnak

meg

besz

élés

e, h

ogya

n be

foly

ásol

ja a

kul

túra

, a

bará

tok

és a

méd

ia a

poz

itív

egés

zség

szok

ások

at.

•A

hat

ékon

y sz

emél

yes e

gész

ség-

stra

tégi

ák (p

l. m

egfe

lelő

alv

ás,

ergo

nóm

ia, b

izto

nság

os n

apoz

ás,

kézm

osás

, hal

lásv

édel

em)

össz

egyű

jtése

, érté

kelé

se.

•A

kör

nyez

eti f

elté

tele

k sz

emél

yes

egés

zség

re g

yako

rolt

hatá

sain

ak

elem

zése

.•

A sz

emél

yes e

gész

ségs

zoká

soka

t be

foly

ásol

ó be

lső

és k

ülső

ha

táso

k az

onos

ítása

.

•A

kör

nyez

et sz

empo

ntjá

ból

jó g

yako

rlato

k fe

lism

erés

e (p

l. az

ára

mm

al é

s víz

zel v

aló

taka

réko

skod

ás, ú

jrafe

ldol

gozá

s, a

szem

étgy

űjté

s).

•A

fogy

aték

os, s

érül

t és k

róni

kus

bete

gség

ben

(pl.

aszt

ma,

alle

rgia

, cu

korb

eteg

ség,

epi

leps

zia)

sz

enve

dő e

mbe

rtárs

aink

el

foga

dása

, seg

ítése

.

•Je

lenl

egi v

isel

kedé

sünk

, sz

okás

aink

és a

zok

jövő

beli

körn

yeze

ti ha

tása

i köz

ötti

össz

efüg

gése

k ke

resé

se.

•A

kör

nyez

etün

kért

szük

sége

s he

lyes

vis

elke

dési

szok

ások

, m

agat

artá

sfor

mák

felis

mer

ése

a m

inde

nnap

i éle

tben

.•

Az

otth

on, a

z is

kola

, a

lakó

hely

szen

nyez

őfor

rása

inak

fe

lism

erés

e.

•A

pub

ertá

skor

i sze

mél

yes

higi

énia

i szü

kség

lete

k le

írása

.•

Ann

ak m

egm

agya

rázá

sa, h

ogy

mié

rt fe

lelő

s min

den

embe

r a

körn

yeze

t meg

védé

séér

t és

meg

őrzé

séér

t.•

A g

lobá

lis fe

lmel

eged

és o

kain

ak,

várh

ató

köve

tkez

mén

yein

ek

felis

mer

ése,

néh

ány,

a h

atás

ok

csök

kent

ésév

el k

apcs

olat

os

gyak

orla

ti le

hető

ség

ism

eret

e.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

361

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A la

kóhe

ly le

vegő

je, v

izei

ál

lapo

tána

k, ti

szta

ságá

nak,

sz

enny

ezet

tség

ének

, sz

enny

ezőf

orrá

sain

ak

felis

mer

ése.

•

Szab

ályo

knak

meg

fele

lő

vise

lked

és a

fogo

rvos

i re

ndel

őben

, a g

yógy

szer

tárb

an é

s be

tegl

átog

atás

sorá

n.

•A

z iv

óvíz

kész

lete

k ve

szél

yezt

etet

tség

ével

ka

pcso

lato

s oko

k, v

árha

tó

köve

tkez

mén

yek

ism

eret

e.•

A te

rmőf

ölde

k ál

lapo

trom

lása

, az

élel

mis

zerte

rmel

és p

robl

émái

nak

felis

mer

ése

az e

mbe

ri eg

észs

ég

szem

pont

jábó

l.•

Ann

ak fe

lism

erés

e, h

ogy

a je

len

hatá

ssal

van

a jö

vőre

(p

l. a

tech

noló

giai

fejlő

dés

elle

ntm

ondá

soss

ága,

az

ipar

i m

éret

ű ár

uter

mel

és h

atás

a a

körn

yeze

tre).

•A

term

észe

t meg

óvás

ára,

a

körn

yeze

ti pr

oblé

mák

m

egel

őzés

ére,

önm

aga

és tá

rsai

vé

delm

ére

való

felk

észü

ltség

, po

zitív

jövő

kép

és sz

erep

válla

lás.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

362

7. É

letk

özös

sége

k

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z él

őhel

y és

az

éle

tköz

össé

g fo

galm

ának

is

mer

ete;

az

élőh

elye

k és

él

etkö

zöss

égek

kö

lcsö

nös

egym

ásra

ha

tásá

nak

felis

mer

ése.

• A

nnak

felis

mer

ése,

hog

y az

eg

yes é

lőlé

nyek

egy

ado

tt él

őhel

yen

(erd

ő, m

ező,

viz

ek,

vízp

arto

k, p

ark

és k

ert)

élet

közö

sség

ekbe

n él

nek.

•Pé

ldák

meg

adás

a a

körn

yeze

ti té

nyez

ők n

övén

y- é

s álla

tvilá

gra

gyak

orol

t hat

ásár

a.

•A

z él

etkö

zöss

égek

típu

sain

ak

(erd

ő, ré

t, vi

zek

és v

ízpa

rtok)

és

jelle

mző

inek

(tér

beli

szer

keze

t, el

hely

ezke

dés)

ism

eret

e.•

A tá

rsul

ás é

s bio

szfé

ra e

lem

i sz

intű

foga

lmán

ak is

mer

ete.

•A

z él

etkö

zöss

égek

élő

lény

ei

egym

ásra

utal

tság

ának

bem

utat

ása

péld

ákon

ker

eszt

ül.

•A

z él

őlén

yek

tápl

álko

zási

ka

pcso

lata

inak

ism

eret

e.•

Péld

ák m

egad

ása

tápl

álék

lánc

okra

ado

tt él

etkö

zöss

égbe

n.

•K

apcs

olat

tere

mté

s az

egye

d al

atti

és a

z eg

yed

fele

tti sz

erve

ződé

si

szin

tek

közö

tt.•

Ann

ak is

mer

ete,

hog

y az

erd

ő,

mez

ő, v

izek

és v

ízpa

rtok

min

t él

őhel

yek

térb

en é

s idő

ben

válto

zó, d

e vi

szon

ylag

zár

t, ön

szab

ályo

zó re

ndsz

erké

nt

műk

ödne

k.•

Az

egye

s éle

tköz

össé

gek

körn

yeze

ti té

nyez

ők sz

erin

ti ta

goló

dásá

nak,

szer

keze

téne

k m

egér

tése

.

•K

ülön

böző

élő

hely

ek k

örny

ezet

i té

nyez

őine

k (p

l. ta

laj,

fény

visz

onyo

k) é

s élő

lény

eine

k m

egfig

yelé

se.

•A

dott

élet

közö

sség

élő

lény

eibő

l tá

plál

éklá

ncok

öss

zeál

lítás

a.•

Az

élőh

ely

és a

z él

etkö

zöss

ég

alko

tta re

ndsz

erek

mod

elle

zése

.•

A te

lepü

lési

kör

nyez

etbe

n va

gy

anna

k kö

zelé

ben

előf

ordu

ló te

r-m

észe

tes v

agy

term

észe

t köz

eli

élet

közö

sség

ek z

avar

ásán

ak e

lhá-

rítás

ára

irány

uló

közö

sség

i tev

é-ke

nysé

g te

rvez

ése

és k

ivite

lezé

se.

•Pé

ldák

gyű

jtése

az

élet

közö

sség

ek é

leté

t m

egvá

ltozt

ató

embe

ri be

avat

kozá

sokr

a.

•A

nnak

bem

utat

ása,

hog

y az

em

ber m

agat

artá

sáva

l be

foly

ásol

hatja

az

élet

közö

sség

ek

élet

ét, a

bban

kár

okat

is o

kozh

at.

•A

nnak

meg

besz

élés

e, h

ogy

az

élet

közö

sség

ekbe

n ok

ozot

t ká

rok

hogy

an v

eszé

lyez

teth

etik

a

Föld

jövő

jét.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

363

8. K

örny

ezet

- és t

erm

észe

tvéd

elem

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

kör

nyez

eti

árta

lmak

, a

körn

yeze

t sz

enny

ező

forr

ások

ism

eret

e.

•N

éhán

y kö

rnye

zeti

árta

lom

fe

lsor

olás

a, a

z él

őlén

yekr

e gy

akor

olt h

atás

ának

m

egne

vezé

se.

Kör

nyez

etsz

enny

ező

forr

ások

m

egne

vezé

se.

•A

hul

ladé

k és

a sz

elek

tív

hulla

dékg

yűjté

s fog

alm

ának

is

mer

ete.

•A

kör

nyez

et- é

s te

rmés

zetv

édel

em, n

emze

ti pa

rk, t

erm

észe

tvéd

elm

i ter

ület

és

tájv

édel

mi k

örze

t fog

alm

ának

is

mer

ete.

•H

azán

k ne

mze

ti pa

rkja

inak

fe

lsor

olás

a.

•A

kör

nyez

eti á

rtalm

akho

z ka

pcso

lódó

egy

szer

ű vi

zsgá

lato

k (p

l. ví

ztis

ztítá

s szű

réss

el)

végz

ése.

•A

ház

tartá

sban

kel

etke

ző

hulla

déko

kkal

kap

csol

atos

m

egfig

yelé

sek,

viz

sgál

atok

.

•K

örny

ezet

- és t

erm

észe

tvéd

elm

i te

véke

nysé

g vé

gzés

e (p

l. m

adar

ak v

édel

me

és g

ondo

zása

).

•K

örny

ezet

i árta

lmak

azo

nosí

tása

a

laká

sban

és a

lakó

hely

i kö

rnye

zetb

en.

•K

örny

ezet

szen

nyez

ő fo

rrás

ok

azon

osítá

sa a

laká

sban

és a

la

kóhe

lyi k

örny

ezet

ben.

•In

form

áció

gyűj

tés a

bio

kultú

ra,

biok

ert,

biol

ógia

i véd

elem

té

mak

örbe

n.•

A sz

emél

yes k

örny

ezet

ben,

a

laká

sban

elő

ford

uló

körn

yeze

tsze

nnye

ző fo

rrás

ok

elhá

rítás

ával

, csö

kken

tésé

vel

kapc

sola

tos l

ehet

őség

ek is

mer

ete

(pl.

hulla

dékk

ezel

és, f

űtés

i re

ndsz

erek

, épü

lete

k és

bút

orza

t an

yaga

i).

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

364

Föld

és a

vilá

gegy

etem

1. T

ájék

ozód

ás a

térb

en /

A v

alós

tér

és á

bráz

olás

a

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mTá

jjelle

mző

k le

olva

sása

áb

rákr

ól; a

z al

apra

jzi,

térk

épi

mér

etar

ány,

m

érté

kszá

m

érte

lmez

ése.

•Tá

jjelle

mző

k le

olva

sása

tá

jkép

vázl

atró

l.•

A tá

j lén

yegi

jelle

mző

inek

m

egfo

galm

azás

a

•Tá

jjelle

mzé

s táj

képv

ázla

t, ál

ló- é

s m

ozgó

kép

alap

ján.

•K

örvo

nala

s raj

z, a

lapr

ajz

felis

mer

ése,

meg

neve

zése

és

jelle

mzé

se.

•M

éret

arán

y fe

lism

erés

e,

meg

neve

zése

, a m

érté

kszá

m

érte

lmez

ése.

•Tá

jjelle

mző

k és

öss

zefü

ggés

eik

leol

vasá

sa k

eres

ztm

etsz

etrő

l és

töm

bsze

lvén

yről

.•

Térk

ép, f

öldg

ömb,

égi

test

mod

ell

ábrá

zolá

smód

jána

k ér

telm

ezés

e.•

A m

éret

arán

y és

az

ábrá

zolá

s ré

szle

tess

ége

közö

tti ö

ssze

függ

és

felis

mer

ése.

•Té

rkép

ek ö

ssze

haso

nlítá

sa, c

so-

porto

sítá

sa m

éret

arán

y al

apjá

n.•

Kül

önbö

ző ta

rtalm

ú té

rkép

ek

közö

tti ö

ssze

függ

ések

fe

lism

erés

e.

A té

r és e

lem

eine

k el

képz

elés

e,

ábrá

zolá

sa

külö

nböz

ő né

zete

kből

, kü

lönb

öző

mér

etek

ben.

•Tá

jkép

vázl

at-k

észí

tés a

val

ós té

r kü

lönb

öző

nagy

ságú

rész

eirő

l, el

emei

ről m

egfig

yelé

s ala

pján

.•

A v

alós

tér v

erbá

lis in

form

áció

k al

apjá

n va

ló e

lkép

zelé

se é

s le

rajz

olás

a.

•A

lapr

ajzk

észí

tés t

árgy

akró

l és

a v

alós

térr

ől.

•K

iseb

bíte

tt és

nag

yobb

ított

alap

rajz

kés

zíté

se n

égyz

ethá

lós

mód

szer

rel.

•M

entá

lis té

rkép

rajz

olás

a sz

öve-

ges é

s han

ginf

orm

áció

k al

apjá

n.•

A lá

that

ó té

r tág

ítása

: kép

kie

gé-

szíté

se ra

jzba

n a

kere

tén

kívü

l.

•K

iseb

bíte

tt és

nag

yobb

ított

alap

rajz

kés

zíté

se m

érés

sel-

szám

ításs

al.

•M

entá

lis té

rkép

rajz

olás

a ké

pzel

et, i

lletv

e kü

lönb

öző

típus

ú in

form

áció

k al

apjá

n.•

A lá

that

ó té

r tág

ítása

: kép

ki

egés

zíté

se ra

jzba

n a

nem

lá

that

ó el

emek

ber

ajzo

lásá

val.

•Te

rvra

jzké

szíté

s a v

alós

tér

átal

akítá

sáró

l.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

365

1. T

ájék

ozód

ás a

térb

en /

Táj

ékoz

ódás

a v

alós

térb

en é

s a té

rkép

en

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mÚ

tvon

alvá

zlat

ok,

térk

épi

jelre

ndsz

erek

ér

telm

ezés

e,

jelle

mzé

se.

•Té

rkép

vázl

at, ú

tvon

alvá

zlat

fe

lism

erés

e, m

egne

vezé

se,

jelle

mzé

se.

•Té

rkép

vázl

atok

öss

zeha

sonl

ítása

(h

ason

lósá

gok,

kül

önbs

égek

) fe

lism

erés

e.

•A

térk

épje

lek

és a

térk

épi

jelm

agya

ráza

t log

ikáj

ának

ér

telm

ezés

e.•

Kül

önbö

ző té

rkép

i je

lrend

szer

ek ö

ssze

haso

nlítá

sa

(pl.

ásvá

nyki

ncs-

, ipa

rág-

, te

lepü

lésk

ateg

ória

- és

tere

ptár

gyje

lek)

.

•In

form

áció

közl

és a

térr

ől

moz

dula

tokk

al.

•Té

rkép

vázl

at, ú

tvon

alvá

zlat

ké

szíté

se.

•Je

lrend

szer

kita

lálá

sa té

ri in

form

áció

közl

ésre

.•

Elig

azod

ás te

repe

n té

rkép

vázl

atta

l, út

vona

lváz

latta

l. N

avig

álás

a te

repe

n/vi

rtuál

is

térb

en.

A té

rele

mek

he

lyze

téne

k,

fekv

ésén

ek

beaz

onos

ítása

, vi

szon

yítá

sa é

s m

egfo

galm

azás

a.

•Té

rbel

i elh

elye

zked

és

meg

foga

lmaz

ása

sajá

t tes

thez

vi

szon

yíto

tt irá

nyok

kal.

•Té

rbel

i elh

elye

zked

és

meg

foga

lmaz

ása

és v

iszo

nyítá

s ég

tája

k al

apjá

n.

•Té

rbel

i vis

zony

ítás

a té

rkép

en é

gtáj

ak é

s tér

képi

ob

jekt

umok

ala

pján

.•

Vis

zony

lago

s föl

draj

zi fe

kvés

m

egfo

galm

azás

a.

•H

elye

k az

onos

ítása

szób

eli/r

ajzo

s in

form

áció

k al

apjá

n.•

Hel

yek

azon

osítá

sa té

rkép

vázl

ati

rajz

os in

form

áció

k al

apjá

n.•

Irán

ymeg

hatá

rozá

s ter

més

zeti

jele

nség

ekke

l és i

rány

tűve

l a

való

ságb

an.

•Ú

tbai

gazí

tás é

gtáj

ak se

gíts

égév

el.

•H

elye

k az

onos

ítása

térk

épi r

ajzo

s in

form

áció

k al

apjá

n.•

Tájé

kozó

dás a

térk

épen

, je

lrend

szer

ala

pján

.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

366

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mTo

pogr

áfiai

fo

galm

ak

felis

mer

ése

térk

épen

; tér

képi

né

vmut

ató,

ke

reső

háló

zat

és fö

ldra

jzi

fokh

álóz

at

hasz

nála

ta.

•A

lakó

helly

el é

s kör

nyék

ével

ka

pcso

lato

s föl

draj

zi h

elye

k m

egne

vezé

se.

•A

lakó

helly

el é

s kör

nyék

ével

ka

pcso

lato

s top

ográ

fiai f

ogal

mak

fe

lism

erés

e és

meg

neve

zése

té

rkép

vázl

aton

.

•To

pogr

áfiai

foga

lmak

fe

lism

erés

e, e

lhel

yezé

se

térk

épen

, föl

dgöm

bön:

m

egm

utat

ás k

ülön

böző

tarta

lmú,

áb

rázo

lásm

ódú,

mér

etar

ányú

té

rkép

eken

, jel

ölés

kör

vona

las

térk

épen

.

•N

évm

utat

ó és

ker

esőh

álóz

at

hasz

nála

ta.

•Té

nyle

ges f

öldr

ajzi

fe

kvés

meg

foga

lmaz

ása

(koo

rdin

áták

kal).

•O

bjek

tum

meg

talá

lása

térk

épen

né

vmut

ató

alap

ján,

azo

nosí

tása

kü

lönb

öző

funk

ciój

ú té

rkép

eken

ke

reső

háló

zat s

egíts

égév

el.

Info

rmác

ió

gyűj

tése

a

térr

ől a

val

óság

m

egfig

yelé

séve

l és

térk

épi

leol

vasá

ssal

.

•In

form

áció

szer

zés a

val

ós

térr

ől e

gysz

erű

meg

figye

léss

el

(sze

mél

yes t

ér).

•In

form

áció

szer

zés a

val

ós té

rről

m

egfig

yelé

ssel

(isk

ola

körn

yéke

, la

kóhe

ly).

•In

form

áció

szer

zés a

térr

ől

térk

épvá

zlat

és ú

tvon

alvá

zlat

al

apjá

n.

•Té

ri in

form

áció

szer

zés

(fel

ism

erés

, ker

esés

té

rkép

olva

sáss

al) (

nagy

táj,

orsz

ág).

•O

bjek

tum

(pl.

föld

rész

, tó,

sz

iget

, fél

szig

et, o

rszá

g, m

egye

) m

egta

lálá

sa a

térk

épen

kör

vona

la

alap

ján.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

367

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mÚ

titer

v ké

szíté

se

papí

rala

pú é

s di

gitá

lis té

rkép

i in

form

áció

kból

, m

odel

l kés

zíté

se

terv

rajz

ala

pján

.

•Te

rvra

jz k

észí

tése

kon

krét

cs

elek

vési

cél

nak

meg

fele

lően

(p

l. sz

oba

átre

ndez

ése)

.•

Útv

onal

leírá

sa m

inde

nnap

i ta

pasz

tala

tok

alap

ján,

útv

onal

fe

lbon

tása

állo

más

okra

.

•Eg

ysze

rű ú

titer

v ké

szíté

se te

repi

in

form

áció

szer

zés a

lapj

án.

•H

elys

zínt

ervr

ajz

kész

ítése

ko

nkré

t cél

okna

k m

egfe

lelő

en

(pl.

isko

laud

var p

arko

sítá

sa,

körn

yeze

tbar

át já

tszó

tér

elre

ndez

ése)

.

•Ú

titer

v ké

szíté

se té

rkép

i inf

orm

á-ci

ósze

rzés

ala

pján

(pl.

dom

bor-

zati,

köz

igaz

gatá

si, t

uris

ta- v

agy

GPS

-ala

pú té

rkép

ala

pján

).•

Mod

ellk

észí

tés (

pl.

hom

okas

ztal

on, g

yurm

ából

, pa

pírb

ól) t

ervr

ajz

vagy

m

egva

lósí

tási

váz

lat a

lapj

án

(pl.

med

ence

vidé

kről

, kö

zlek

edés

i hál

ózat

ról,

víze

rőm

űről

és k

örny

ezet

éről

).

1. T

ájék

ozód

ás a

térb

en /

A té

rsze

rvez

ődés

ele

mei

és h

iera

rchi

ája

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mTé

rele

mek

na

gysá

gána

k eg

ymás

hoz

visz

onyí

tása

; a

való

s és a

térk

épi

távo

lság

ok

becs

lése

, mér

ése,

sz

ámítá

sa.

•Tá

vols

ág b

ecsl

ése

és m

érés

e

a va

lósá

gban

(épü

lete

n be

lül

mét

er, a

szab

adba

n m

éter

és

kilo

mét

er n

agys

ágre

ndbe

n).

•V

iszo

nyítá

si sk

ála

hasz

nála

ta,

tapa

szta

lati

mér

tékr

ends

zer a

lkal

-m

azás

a (lé

pés,

láb,

ara

sz, ö

l).

•Té

rele

mek

nag

yság

rend

i vi

szon

yítá

sa (p

l. ut

ak, p

atak

ok

hoss

za, s

zéle

sség

e; d

ombo

k,

hegy

ek, é

pítm

énye

k és

nö

vény

zet m

agas

sága

) val

ós

tapa

szta

lats

zerz

és a

lapj

án

(pl.

Hán

yszo

r fér

el b

enne

?).

•M

érés

egy

enes

von

al m

enté

n kü

lönb

öző

mér

etar

ányú

al

apra

jzok

on (m

éret

, táv

olsá

g).

•Ta

pasz

tala

ti és

met

rikus

skál

a át

szám

ítása

.

•Té

rele

mek

nag

yság

rend

i vi

szon

yítá

sa té

rkép

ala

pján

(p

l. te

nger

szin

t fel

etti

mag

assá

g,

visz

onyl

agos

mag

assá

g;

föld

rész

ek, t

ájak

, tav

ak, o

rszá

gok

terü

lete

, nag

yvár

osok

szám

a).

•Tá

vols

ág b

ecsl

ése

és m

érés

e a

térk

épen

egy

enes

von

al

men

tén

papí

rsza

lagg

al, g

örbe

vo

nal m

enté

n fo

nalla

l (vo

nala

s ar

ánym

érté

k ha

szná

lata

).•

Távo

lság

szám

ítás t

érké

pen,

m

érté

kszá

m a

lapj

án).

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

368

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Uta

zási

idő

terv

ezés

e té

rkép

i tá

vols

ág m

egha

táro

zásá

val.

A tá

jak

és a

kö

ziga

zgat

ási

egys

égek

na

gysá

gren

djük

sz

erin

ti vi

szon

yítá

sa.

•A

köz

vetle

n kö

rnye

zet

felis

mer

ése,

meg

neve

zése

kép

ek

alap

ján.

•La

kóhe

lyi é

s más

táj f

elis

mer

ése,

m

egne

vezé

se á

lló- é

s m

ozgó

képe

k al

apjá

n.•

Tele

pülé

s, m

egye

, ors

zág

kivá

lasz

tása

és m

egne

vezé

se

verb

ális

és v

izuá

lis in

form

áció

k al

apjá

n.•

Ren

dsze

rek

egym

ásba

ép

ülés

ének

, hie

rarc

hiáj

ának

fe

lism

erés

e (s

zoba

, lak

ás, u

tca,

te

lepü

lés,

meg

ye, o

rszá

g).

•N

agyt

áj, k

özép

táj,

kist

áj

visz

onyá

nak

érzé

kelé

se

péld

ákba

n. K

árpá

t-med

ence

i, m

agya

rors

zági

tájp

éldá

k be

soro

lása

hie

rarc

hiáj

uk sz

erin

t.•

Tany

a, fa

lu, v

áros

, rég

ió,

orsz

ágré

sz m

egne

vezé

se

péld

ák a

lapj

án.

•A

tele

pülé

si k

örny

ezet

re

ndsz

ersz

emlé

leté

nek

kite

rjesz

tése

a k

ontin

ens

(reg

ioná

lis) é

s a F

öld

(glo

bális

) sz

intjé

re.

1. T

ájék

ozód

ás a

térb

en /

Kör

nyez

eti j

elen

sége

k, fo

lyam

atok

térb

eli r

endj

e

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

term

észe

ti

jele

nség

ek b

emu-

tatá

sa é

s érte

lme-

zése

térb

en,

okoz

ati ö

ssze

füg-

gése

ikbe

n.

•M

egfig

yelt

term

észe

ti je

lens

égek

(p

l. N

ap já

rása

, fel

hők

vonu

lása

, m

adar

ak re

pülé

se) t

érbe

liség

ének

fe

lism

erés

e, le

írásu

kra

hasz

nálh

a-tó

kife

jezé

sek

és m

érté

kek

azon

o-sí

tása

. A je

lens

égek

cso

porto

sítá

-sa

has

onló

sága

ik é

s kül

önbs

ége-

ik a

lapj

án, a

dott

csop

orto

kba

való

be

soro

lás.

•Té

rben

zaj

ló te

rmés

zeti

jele

nsé-

gek

meg

figye

lése

és l

eírá

sa.

•A

fels

zín,

a v

ízfo

lyás

ok, a

z él

ővi-

lág

térb

eli v

álto

zása

inak

felis

me-

rése

pél

dákb

an, á

llapo

tok

össz

e-ha

sonl

ítása

kép

ek a

lapj

án.

•A

z id

őjár

ási j

elen

sége

k

térb

eli v

álto

zási

foly

amat

aina

k fe

lism

erés

e.

•K

örny

ezet

ben

zajló

term

észe

ti

jele

nség

ek (p

l. id

őjár

ás, n

övén

y-ze

t vál

tozá

sa, v

izek

lefo

lyás

a,

tala

j) té

rbel

i érte

lmez

ése.

•A

z ég

hajla

t és e

lem

ei té

rbel

i vá

ltozá

sain

ak le

írása

.•

Az

égha

jlat é

s ele

mei

térb

eli v

ál-

tozá

sa o

kain

ak m

egfo

galm

azás

a.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

369

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A fe

lszí

n, a

víz

foly

ások

és a

z él

ővilá

g té

rbel

i vál

tozá

sain

ak

lera

jzol

ása

tapa

szta

lato

k al

apjá

n.

•Té

rbel

i öss

zefü

ggés

ek

felis

mer

ése

időj

árás

i ele

mek

kel

kapc

sola

tos a

datg

yűjté

st

köve

tően

.

•K

érdé

sek

meg

foga

lmaz

ása

a fe

lszí

n, a

víz

foly

ások

és a

z él

ővilá

g té

rbel

i vál

tozá

saiv

al

kapc

sola

tban

.•

Köv

etke

ztet

és té

rbel

i vá

ltozá

sokr

a id

őjár

ási e

lem

ek

mér

ésso

roza

tát k

övet

ően.

•Te

rmés

zeti

rend

szer

ekbe

n vé

gbem

enő

moz

gásj

elen

sége

k té

rbel

i fol

yam

atai

nak

reko

nstru

álás

a ál

lapo

tfelv

étel

ek

alap

ján

(pl.

foly

ómed

er fe

jlődé

se,

fels

zíni

eró

zió)

.

•A

z id

őjár

ás té

rbel

i vál

tozá

sána

k al

kalm

azás

a a

tanu

ló sz

emél

yes

élet

ében

(pl.

öltö

zköd

és é

s tá

rgya

k ut

azás

sorá

n).

•A

z ég

hajla

t és e

lem

ei té

rbel

i vá

ltozá

sána

k al

kalm

azás

a

a m

inde

nnap

i sze

mél

yes é

s tá

rsad

alm

i éle

tben

(p

l. m

ezőg

azda

ság,

épí

tész

et,

ideg

enfo

rgal

om).

Erőf

orrá

sok,

tá

rsad

alm

i tev

é-ke

nysé

gek

és

jele

nség

ek té

rbe-

li vá

ltozá

sána

k és

az

ok o

kain

ak,

köve

tkez

mén

yei-

nek

felis

mer

ése.

•La

kóhe

lyi k

örny

ezet

ben

zajló

té

rbel

i tár

sada

lmi j

elen

sége

k

felis

mer

ése

(pl.

tele

pülé

si k

özle

-ke

dés,

kirá

ndul

ás).

•A

dott

csop

orto

kba

való

bes

orol

ás

(pl.

építé

szet

, úth

álóz

at, k

özle

ke-

dés,

szál

lítás

, vez

eték

rend

szer

ek).

•Te

rmés

zeti

erőf

orrá

sok,

társ

a-da

lmi t

evék

enys

égek

, kör

nyez

eti

prob

lém

ák té

rbel

i elh

elye

zked

é-sé

nek,

vál

tozá

sain

ak fe

lism

erés

e pé

ldák

ban.

•Er

őfor

ráso

k, tá

rsad

alm

i te

véke

nysé

gek,

kör

nyez

eti

prob

lém

ák té

rbel

i vá

ltozá

sa é

s azo

k ok

aina

k,

köve

tkez

mén

yein

ek

meg

foga

lmaz

ása.

•K

örny

ezet

ben

zajló

társ

adal

mi

jele

nség

ek (p

l. tá

vols

ági

közl

eked

és, k

özm

űellá

tás)

té

rbel

i érte

lmez

ése.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

370

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Térb

eli s

orok

kép

zése

a

közv

etle

n kö

rnye

zet e

lem

eibő

l, je

lens

égei

ből (

pl. t

erep

tárg

yak

egy

foly

ó/út

men

tén,

kö

rnye

zetv

álto

zás a

foly

ótól

tá

volo

dva)

.

•A

lakó

hely

i kör

nyez

etbe

n za

jló

térb

eli t

ársa

dalm

i jel

ensé

gek

meg

figye

lése

, leí

rása

(pl.

árus

zállí

tás,

a le

vél ú

tja).

•Té

rbel

i sor

ok k

épzé

se

a la

kóhe

lyi k

örny

ezet

je

lens

égei

ből,

foly

amat

aibó

l (p

l. hő

mér

sékl

etvá

ltozá

s a

mag

assá

ggal

).

•Té

rbel

i sor

ok k

épzé

se a

kör

nyez

et

jele

nség

eibő

l, fo

lyam

atai

ból

térk

épi i

nfor

mác

iók

alap

ján

(pl.

közl

eked

és v

alam

ely

útvo

nalo

n, n

övén

yzet

vál

tozá

sa a

m

agas

ságg

al).

•Té

rbel

i szi

ntez

etts

ég

felis

mer

ése,

kez

elés

e kö

rnye

zeti

jele

nség

ek v

izsg

álat

akor

, a

szem

élye

s szi

nttő

l a m

ikro

- és

a m

akro

dim

enzi

ók fe

lé n

yito

tt sz

emlé

let (

pl. m

ikro

élőh

elye

k,

nagy

obb

lépt

ékű

körn

yeze

ti re

ndsz

erek

, glo

bális

rend

szer

ek).

2. T

ájék

ozód

ás a

z id

őben

/ N

api i

dő é

s évi

idő

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

Nap

nap

i já

rása

és a

hoz

zá

kötő

dő te

rmés

zeti

jele

nség

ek

ism

eret

e; n

api

időp

onto

k és

id

őtar

tam

ok

becs

lése

, mér

ése.

•N

ap, h

ét; n

apsz

akok

m

egne

vezé

se.

•A

nap

szak

ok v

álta

kozá

sána

k fe

lism

erés

e.•

Tájé

kozó

dás a

min

denn

apok

id

ővis

zony

aiba

n.

•A

Nap

nap

i jár

ásán

ak fe

lism

erés

e.•

A n

apsz

akok

vál

tako

zásá

hoz

kötő

dő te

rmés

zeti

jele

nség

ek

(pl.

meg

vilá

gítá

s, fe

lmel

eged

és,

árny

ék h

ossz

a és

irán

ya)

felis

mer

ése.

•A

Nap

nap

i jár

ásán

ak b

emut

atás

a sz

óban

, raj

zban

.•

A n

api i

dő m

úlás

ához

kö

tődő

term

észe

ti je

lens

égek

cs

opor

tosí

tása

.•

A N

ap n

api j

árás

a és

a n

api

idős

zám

ítás k

apcs

olat

ának

fe

lism

erés

e.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

371

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Nap

i idő

pont

okka

l (na

psza

k, ó

ra)

kapc

sola

tos b

ecsl

ések

(pl.

Mel

yik

naps

zakb

an tö

rténh

etet

t? M

ikor

je

llem

ző?)

.•

Időp

onto

k rö

gzíté

se ó

rako

rong

on.

•N

api i

dőpo

ntok

kal é

s id

őtar

tam

okka

l kap

csol

atos

be

cslé

sek

(pl.

Med

dig

tarto

tt?

Mel

yik

jele

nség

hos

szab

b id

ejű?

).•

Időt

arta

mok

rögz

ítése

ór

akor

ongo

n.

•N

api i

dőpo

nt- é

s id

őtar

tam

mér

ések

.•

Hel

yi é

s zón

aidő

m

egkü

lönb

özte

tése

.

•N

apór

a m

űköd

ési e

lvén

ek, a

lkal

-m

azha

tósá

gána

k is

mer

ete;

időm

é-ré

s árn

yékh

ossz

és i

rány

ala

pján

.

A N

ap é

vi já

rása

, a

hozz

á kö

tődő

te

rmés

zeti

jele

nség

ek

csop

orto

sítá

sa;

évi i

dőpo

ntok

és

időt

arta

mok

be

cslé

se, m

érés

e.

•Év

, évs

zak,

hón

ap fo

galm

ak

ism

eret

e. É

vsza

kok

válta

kozá

sána

k fe

lism

erés

e.•

Évsz

akok

hoz

és v

álta

kozá

sukh

oz

kötő

dő te

rmés

zeti

jele

nség

ek

ism

eret

e, fe

lsor

olás

a.

•A

Nap

évi

járá

sána

k is

mer

ete.

•Év

szak

ok je

llem

zése

.•

Évsz

akok

hoz

és v

álta

kozá

sukh

oz

kötő

dő te

rmés

zeti

jele

nség

ek

és tá

rsad

alm

i tev

éken

ység

ek

ism

eret

e, fe

lsor

olás

a.

•A

Nap

évi

járá

sána

k be

mut

atás

a sz

óban

.•

Term

észe

ti je

lens

égek

, tár

sada

lmi

tevé

keny

sége

k cs

opor

tosí

tása

év

szak

ok sz

erin

t.

•Év

i idő

pont

okka

l (év

, évs

zak,

hó

nap)

kap

csol

atos

bec

slés

ek

(pl.

Mel

yik

évsz

akba

n tö

rténh

etet

t? M

elyi

k hó

napb

an

jelle

mző

?).

•A

Nap

kül

önbö

ző é

vsza

kokb

an

jelle

mző

égb

olti

útjá

nak

lera

jzol

ása.

•Év

i idő

pont

okka

l és

időt

arta

mok

kal (

év, é

vsza

k,

hóna

p) k

apcs

olat

os b

ecsl

ések

(p

l. M

eddi

g ta

rt?

Mel

yik

jele

nség

, ese

mén

y ta

rt ho

ssza

bb id

eig?

).

•A

Nap

évi

járá

sána

k be

mut

atás

a ra

jzba

n, m

odel

len.

•Év

i idő

pont

- és i

dőta

rtam

mér

é-se

k; id

őpon

tok,

időt

arta

mok

rö

gzíté

se é

vi id

ősza

lago

n.•

Az

évi i

dő é

s a tö

rténe

lmi i

dő

nagy

ságr

endi

öss

zeha

sonl

ítása

pl

. szá

mítá

ssal

, idő

szal

agon

val

ó áb

rázo

láss

al.

•Év

i idő

vel k

apcs

olat

os n

agys

ág-

rend

i öss

zeha

sonl

ításo

k (p

l. H

ány-

szor

ism

étlő

dhet

ne m

eg e

gy e

se-

mén

y eg

y m

ásik

időt

arta

ma

alat

t?).

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

372

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A N

ap é

vi p

ályá

jána

k m

egra

jzol

ása

csill

agté

rkép

en, a

z ál

latö

vi c

silla

gkép

ek a

zono

sítá

sa

(ekl

iptik

a ér

telm

ezés

e).

2. T

ájék

ozód

ás a

z id

őben

/ K

örny

ezet

i jel

ensé

gek,

foly

amat

ok id

őbel

i ren

dje

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z ég

i és a

fe

lszí

ni te

rmés

zeti

válto

záso

k id

őben

i ér

telm

ezés

e.

•N

api p

erió

dusú

term

észe

ti je

lens

égek

időb

elis

égén

ek,

sorr

endj

ének

, idő

tarta

mán

ak

felis

mer

ése

péld

ákba

n.•

Időj

árás

i jel

ensé

gek

időb

eli

válto

zási

foly

amat

aina

k fe

lism

erés

e (n

api v

álto

záso

k).

•N

apsz

akok

felis

mer

ése

term

észe

ti je

lens

égei

k al

apjá

n (p

l. na

pfel

kelte

, har

mat

képz

ődés

).

•Év

szak

os-é

vi p

erió

dusú

te

rmés

zeti

jele

nség

ek

időb

elis

égén

ek, s

orre

ndjé

nek,

id

őtar

tam

ának

felis

mer

ése

péld

ákba

n.•

Az

időj

árás

i jel

ensé

gek

időb

eli

válto

zási

foly

amat

aina

k fe

lism

erés

e (é

vsza

kos é

s évi

vá

ltozá

sok)

.•

Évsz

akok

jelle

mzé

se.

•Ég

i jel

ensé

gek

időr

endj

ének

ér

telm

ezés

e (p

l. na

péje

gyen

lősé

g,

napf

ordu

ló).

•Fe

lszí

n, lé

gkör

és f

elsz

íni v

izek

id

őbel

i vál

tozá

sain

ak le

írása

.•

A fe

lszí

n, lé

gkör

és v

izek

vá

ltozá

si id

őnag

yság

rend

jéne

k ös

szeh

ason

lítás

a.•

Időj

árás

és é

ghaj

lat

meg

külö

nböz

teté

se a

fo

lyam

atok

időb

elis

ége

alap

ján.

Id

őjár

ás- é

s égh

ajla

tvál

tozá

s m

egkü

lönb

özte

tése

, érte

lmez

ése.

•N

api i

dőso

rok

képz

ése

term

észe

ti je

lens

égek

ből (

pl. N

ap n

api

járá

sa, á

rnyé

k, h

őmér

sékl

et).

•Év

i idő

soro

k ké

pzés

e te

rmés

zeti

jele

nség

ekbő

l (pl

. Nap

évi

járá

sa,

élől

énye

k és

éle

tköz

össé

gek

válto

zása

).•

Foly

amat

ok re

kons

truál

ása

álla

potfe

lvét

elek

ala

pján

.

•Eg

ysze

rű tö

rténe

lmi i

dőso

rok

képz

ése

term

észe

ti je

lens

égek

ből,

foly

amat

okbó

l (pl

. a tá

j, a

gazd

álko

dás v

álto

zása

).•

Foly

amat

ábra

szer

kesz

tése

te

rmés

zeti

jele

nség

eket

bem

utat

ó ké

pek,

moz

góké

pek

alap

ján.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

373

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Foly

amat

stru

ktúr

a fe

lism

erés

e,

lineá

ris, e

lága

zó é

s cik

likus

fo

lyam

atok

meg

külö

nböz

teté

se.

•Id

őjár

ás é

s ele

mei

nap

i vá

ltozá

sána

k al

kalm

azás

a a

tanu

ló sz

emél

yes é

leté

ben

(pl.

öltö

zköd

és, i

tal-

és

étel

fogy

aszt

ás).

•Id

őjár

ás é

s ele

mei

évs

zako

s vá

ltozá

sána

k al

kalm

azás

a a

tanu

ló sz

emél

yes é

leté

ben

(pl.

öltö

zköd

és, t

áplá

lkoz

ás,

szab

adid

ős te

véke

nysé

gek)

.

•Ég

hajla

t és e

lem

ei id

őbel

i vá

ltozá

sána

k al

kalm

azás

a a

min

denn

api s

zem

élye

s és

társ

adal

mi é

letb

en (p

l. fö

ldm

űvel

és, k

özle

kedé

s, sz

olgá

ltatá

sok)

.

A tá

rsad

alm

i je-

lens

égek

és a

zok

időn

agys

ágre

ndjé

-ne

k ér

telm

ezés

e az

időb

en.

•N

api t

ársa

dalm

i tev

éken

ység

ek

időb

eli r

endj

ének

felis

mer

ése.

•Év

szak

os tá

rsad

alm

i tev

éken

ysé-

gek

időb

eli r

endj

ének

felis

mer

ése

és m

egfo

galm

azás

a.

•Év

i per

iódu

sú tá

rsad

alm

i jel

ensé

-ge

k, te

véke

nysé

gek

időb

elis

égé-

nek

meg

foga

lmaz

ása

és le

írása

.•

Társ

adal

mi k

örny

ezet

időb

eli

válto

zásá

nak,

nag

yság

rend

jéne

k ig

azol

ása

péld

ákka

l.•

Élet

mód

, szo

kás,

term

előt

evé-

keny

ség

törté

nelm

i idő

ben

va

ló v

álto

zásá

nak

felis

mer

ése

péld

ákba

n.

•Id

őbel

i ada

tsor

ok á

bráz

olás

a

(pl.

időj

árás

i ele

mek

vál

tozá

sa –

di

agra

mon

).

•Id

őbel

i ada

tsor

ok á

bráz

olás

a

(pl.

égha

jlati

diag

ram

, nép

essé

g-sz

ám- v

álto

zás,

term

elés

i ada

tok)

.•

Törté

nelm

i, fö

ldtö

rténe

ti id

őben

já

tszó

dó je

lens

égek

id

őpon

tjána

k, id

őtar

tam

ának

áb

rázo

lása

idős

zala

gon.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

374

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Foly

amat

ábra

szer

kesz

tése

tá

rsad

alm

i jel

ensé

geke

t bem

utat

ó ké

pek,

moz

góké

pek

alap

ján,

a

válto

záso

k és

a fo

lyam

atst

ruk-

túra

(lin

eáris

, elá

gazó

, kör

foly

a-m

at) a

zono

sítá

sa.

•N

api i

dőso

rok

képz

ése

min

den-

napi

éle

tből

vet

t pél

dák

alap

ján.

•Év

i idő

soro

k ké

pzés

e m

inde

nnap

i él

etbő

l vet

t pél

dák

alap

ján.

•N

api,

évi i

dőso

rok

képz

ése

tá

rsad

alm

i fol

yam

atok

ala

pján

.•

Egys

zerű

törté

nelm

i idő

soro

k ké

pzés

e.

3. A

föld

fels

zín

/ Fel

szín

felé

píté

s

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

kőz

etek

, fe

lszí

ni te

rmés

zeti

erőf

orrá

sok

leírá

sa,

össz

ehas

onlít

ása,

re

ndsz

erez

ése.

•Fe

lszí

nalk

otó

anya

gok

(p

l. kő

zet,

hom

ok, t

alaj

) fe

lism

erés

e, m

egne

vezé

se.

•A

tala

j tul

ajdo

nság

aina

k fe

lsor

olás

a ér

zéke

lés a

lapj

án.

•Je

llegz

etes

fels

zína

lkot

ók,

ásvá

nyok

és k

őzet

ek fe

lism

erés

e,

meg

neve

zése

(pl.

kavi

cs, i

szap

, ag

yag,

més

zkő,

baz

alt).

•Tö

rmel

ék é

s hor

dalé

k ös

szeh

ason

lítás

a.•

Tala

jok

össz

ehas

onlít

ása

érzé

kelé

s ala

pján

. •

A ta

laja

lkot

ók (k

őzet

törm

elék

, él

őlén

yek

mar

advá

nyai

, ví

z, le

vegő

) fel

ism

erés

e,

meg

neve

zése

.

•K

őzet

ek ö

ssze

haso

nlítá

sa é

s cs

opor

tosí

tása

(pl.

kele

tkez

ésük

, tu

lajd

onsá

gaik

) ala

pján

.•

Ásv

ányo

k és

kőz

etek

gya

korib

b típ

usai

nak

felis

mer

ése

(kva

rc,

kalc

it, a

ndez

it, g

ráni

t).•

Kőz

etek

irán

yíto

tt le

írása

.•

A fe

lszí

n te

rmés

zeti

erőf

orrá

sai:

ásvá

nyi n

yers

anya

gok,

ér

cek,

ene

rgia

hord

ozók

ös

szeh

ason

lítás

a, re

ndsz

erez

ése

péld

ákka

l.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

375

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Kőz

etek

tula

jdon

sága

és

hasz

nálh

atós

ága

közt

i kap

csol

at

meg

foga

lmaz

ása.

•Á

bra

érte

lmez

ése

a fö

ldfe

lszí

n ta

goló

dásá

ról,

a kő

zetb

urok

fe

lépí

tésé

ről.

•A

tala

j kel

etke

zésé

nek

érte

lmez

ése.

•A

fels

zín

anya

gain

ak

meg

tapa

szta

lása

, tul

ajdo

nság

aik

meg

figye

lése

és m

egfo

galm

azás

a sa

ját s

zava

kkal

.

•A

fels

zínt

felé

pítő

any

agok

tu

lajd

onsá

gain

ak e

gysz

erű

vizs

gála

ta.

•Ta

laja

lkot

ók m

egfig

yelé

se.

•A

viz

sgál

ati e

szkö

zök

kivá

lasz

tása

, cél

szer

ű ha

szná

lata

.•

Tapa

szta

lato

k m

egfo

galm

azás

a,

rögz

ítése

.

•K

őzet

ek fe

lism

erés

e m

egfig

yelé

s, vi

zsgá

lat a

lapj

án.

•V

izsg

álat

i esz

közö

k ki

vála

sztá

sa,

tapa

szta

lato

k rö

gzíté

se,

érté

kelé

se.

•Ta

lajv

izsg

álat

ok m

egte

rvez

ése,

a

válto

zók

azon

osítá

sa é

s kez

elés

e.•

Kül

önbö

ző ta

lajtí

puso

k m

egkü

lönb

özte

tése

szín

, kö

tötts

ég a

lapj

án.

•Ta

lajtí

puso

k, ta

lajá

llapo

t ös

szeh

ason

lítás

a m

egfig

yelé

s, vi

zsgá

lat a

lapj

án.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

376

3. A

föld

fels

zín

/ Fel

szín

form

ák

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

fels

zínf

orm

ák

felis

mer

ése

és

meg

neve

zése

a

való

ságb

an

és a

térk

épen

; a

dom

borz

at

mod

elle

zése

.

•Eg

ysze

rű fe

lszí

nfor

mák

(sík

te

rüle

t, do

mb,

heg

y) fe

lism

erés

e,

meg

neve

zése

a v

alós

ágba

n/ké

pen/

szöv

eg a

lapj

án.

•Eg

ysze

rű fe

lszí

nfor

mák

fels

oro-

lása

, jel

lem

zése

, rés

zeik

meg

ne-

vezé

se (p

l. ol

dal,

lejtő

, láb

, tet

ő,

csúc

s, ge

rinc

dom

bon/

hegy

en).

•Sí

kság

i, do

mbs

ági,

hegy

ségi

táj

felis

mer

ése

a va

lósá

gban

/kép

en/

mod

elle

n/le

írás a

lapj

án.

•Te

nger

szin

t fel

etti

mag

assá

g

érte

lmez

ése.

•Ö

ssze

tett

fels

zínf

orm

ák (m

ély-

föld

, alfö

ld, f

enns

ík; d

ombs

ág;

közé

p- é

s mag

ashe

gysé

g)

felis

mer

ése

térk

épen

.

•A

fels

zíni

jelle

mző

k sp

ontá

n m

egfig

yelé

se.

•Eg

ysze

rű fe

lszí

nfor

mák

le

rajz

olás

a.

•A

fels

zín

meg

figye

lése

sz

empo

ntok

ala

pján

.•

Egys

zerű

fels

zínf

orm

ák m

odel

le-

zése

hom

ok- v

agy

tere

pasz

talo

n.

•A

z is

kola

körn

yék

dom

borz

ati

mod

elljé

nek

elké

szíté

se

meg

figye

lés a

lapj

án.

•Ö

ssze

tett

fels

zínf

orm

ák m

odel

le-

zése

hom

ok- v

agy

tere

pasz

talo

n.

•Tá

jéko

zódá

s, el

igaz

odás

fe

lszí

nfor

mák

segí

tség

ével

a

lakó

hely

kör

nyék

én.

•Ú

tvon

alvá

lasz

tás f

elsz

ínfo

rmák

se

gíts

égév

el a

lakó

hely

kö

rnyé

kén.

3. A

föld

fels

zín

/ Fel

szín

form

álód

ás

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

fels

zínf

orm

áló

küls

ő, b

első

er

ők é

s hat

ásai

k fe

lism

erés

e,

mod

elle

zése

.

•Fe

lszí

nfor

mál

ó kü

lső

erők

(n

apsu

gárz

ás, s

zél,

víz,

jég)

fe

lism

erés

e pé

ldák

ban.

•A

próz

ódás

felis

mer

ése

péld

ákba

n.

•B

első

erő

k (p

l. ne

hézs

égi e

rő,

bels

ő hő

, nyo

móe

rő),

küls

ő er

ők é

s hat

ásai

k m

egne

vezé

se,

felis

mer

ése

péld

ákba

n.•

Lepu

sztu

lás-

szál

lítás

-lera

kódá

s-fe

ltöltő

dés k

apcs

olat

ának

ér

telm

ezés

e.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

377

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Sülly

edés

– e

mel

kedé

s és

köv

etke

zmén

yein

ek

felis

mer

ése

péld

ákba

n, a

pél

dák

csop

orto

sítá

sa.

•A

fels

zínf

orm

áló

erők

hat

ásai

nak

ábrá

zolá

sa.

•G

yűrő

dés,

vető

dés,

vulk

ános

ság

bem

utat

ása

szób

an, r

ajzb

an;

a lé

treho

zott

form

ák (g

yűrt-

és

rögh

egys

ég, v

ulká

ni k

úp; r

edő,

rö

g) fe

lism

erés

e, le

írása

.•

Mál

lás,

mál

ladé

k, le

bom

lás

felis

mer

ése

péld

ákba

n.•

Tago

lt és

tago

latla

n pa

rtvid

ék fe

l-is

mer

ése

péld

ákba

n, le

rajz

olás

a.

•Sz

él, f

olyó

víz,

csa

padé

k fe

lszí

nfor

mál

ó ha

tása

inak

m

egfig

yelé

se, m

odel

lezé

se

tere

pasz

talo

n/va

lósá

gos

körn

yeze

tben

.•

A h

orda

léks

zállí

tás f

elsz

íni

egye

netle

nség

eket

eltü

ntet

ő ha

tásá

nak

mod

elle

zése

te

repa

szta

lon.

•Fe

lszí

nfor

mál

ódás

sal k

apcs

olat

os

elké

pzel

ések

meg

foga

lmaz

ása

(pl.

hegy

ek, v

ulká

nok,

alfö

ldek

ke

letk

ezés

e).

•K

érdé

sek

meg

foga

lmaz

ása

a kü

lső

erők

műk

ödés

ével

ka

pcso

latb

an.

•G

yűrő

dés,

vető

dés f

olya

mat

ának

m

egfig

yelé

se é

s viz

sgál

ata

mod

elle

n.•

Építé

s-pu

sztít

ás m

odel

lezé

se,

mod

ell t

erve

zése

.•

A h

egys

égek

áta

laku

lásá

nak

vizs

gála

ta (p

l. ho

mok

aszt

alon

), a

mod

elle

n sz

erze

tt ta

pasz

tala

tok

álta

láno

sítá

sa.

•K

érdé

sek

meg

foga

lmaz

ása

a be

lső

erők

műk

ödés

ével

ka

pcso

latb

an.

•H

ipot

ézis

alko

tás a

fels

zín

fejlő

désé

vel k

apcs

olat

os

vizs

gála

t elő

tt, k

övet

kezt

etés

m

egfo

galm

azás

a.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

378

4. A

víz

buro

k és

jele

nség

ei /

A v

íz tu

lajd

onsá

gai é

s has

znos

ítása

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

víz

kö

rfor

gásá

nak,

je

lent

őség

ének

is

mer

ete.

•Pé

ldák

fels

orol

ása,

felis

mer

ése

a ví

z fo

lyék

ony,

szilá

rd é

s lég

nem

ű el

őfor

dulá

saira

a h

ázta

rtásb

an é

s a

lakó

körn

yeze

tben

.•

A v

íz tu

lajd

onsá

gain

ak

fels

orol

ása

tapa

szta

lato

k al

apjá

n.

•Pé

ldák

fels

orol

ása

a ví

zkör

forg

ás

rész

foly

amat

aira

.•

A v

íz h

alm

azál

lapo

t-vá

ltozá

sain

ak, j

elen

sége

inek

fe

lism

erés

e a

term

észe

tben

.•

A v

íz tu

lajd

onsá

gain

ak

fels

orol

ása

meg

figye

lése

k és

vi

zsgá

lato

k al

apjá

n.

•A

kör

forg

ás fo

lyam

atán

ak le

írása

sz

akki

feje

zése

kkel

.•

Víz

kör

forg

ását

bem

utat

ó áb

ra

elem

zése

.•

A v

íz m

int a

nyag

jelle

mzé

se.

•V

ízm

intá

k ös

szeh

ason

lítás

a ta

pasz

tala

ti tu

lajd

onsá

gaik

al

apjá

n.

•Ir

ányí

tott

meg

figye

lése

k

a ví

z tu

lajd

onsá

gairó

l (s

zaga

, íze

, átlá

tszó

sága

, ha

lmaz

álla

pota

stb.

).

•V

ízm

inta

irán

yíto

tt vi

zsgá

lata

.•

Egys

zerű

víz

tiszt

ítási

mód

szer

ek

meg

ism

erés

e, a

z el

járá

sok

lény

egén

ek m

egfo

galm

azás

a.

•V

ízm

inta

véte

l ter

epen

.•

Jegy

zőkö

nyvk

észí

tés

vízm

inta

véte

lről é

s víz

vizs

gála

ti ta

pasz

tala

tokr

ól.

•A

víz

min

denn

api é

letb

en v

aló

font

ossá

gána

k m

egfo

galm

azás

a (p

l. iv

óvíz

, tis

ztál

kodá

s, tá

plál

kozá

s).

•Pé

ldák

meg

adás

a a

víz

és

a tá

rsad

alom

kap

csol

atár

ól

(pl.

hasz

nosí

tás,

véde

kezé

s, sz

enny

vízt

iszt

ítás)

.

Az

árví

z- é

s be

lvíz

véde

lem

ob

jekt

umai

nak

felis

mer

ése

térk

épen

és

mod

elle

zése

.

•Á

rvíz

-, pa

rtvéd

elem

tárg

yain

ak

(pl.

gát,

tölté

s, be

lvíz

elve

zető

cs

ator

na, z

silip

, víz

táro

ló)

felis

mer

ése

képe

n és

ábr

án.

•Á

rvíz

- és p

artv

édel

em

obje

ktum

aina

k fe

lism

erés

e té

rkép

en, f

unkc

ióju

k m

egfo

galm

azás

a.

•A

z ár

vízv

édel

em le

hető

sége

inek

m

egfo

galm

azás

a m

odel

lek

tanu

lmán

yozá

sát k

övet

ően.

•A

z ár

- és b

elví

zvéd

elem

le

hető

sége

inek

irán

yíto

tt m

odel

lezé

se/m

odel

lterv

rajz

ké

szíté

se.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

379

4. A

víz

buro

k és

jele

nség

ei /

Fels

zínf

orm

áló

vize

k

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

víz

buro

k fe

lépí

tésé

nek

ism

eret

e, a

ví

ztíp

usok

el

hely

ezke

dése

és

kap

csol

atai

k ér

telm

ezés

e.

•A

viz

ek m

ozgá

sain

ak

meg

neve

zése

köz

napi

pél

dákb

an

(pl.

foly

ás, á

ram

lás,

hullá

mzá

s, ör

vény

lés)

.

•V

izek

cso

porto

sítá

sa

elhe

lyez

kedé

sük

szer

int (

fels

zíni

vi

zek,

fels

zín

alat

ti vi

zek)

.•

A v

izek

moz

gása

inak

m

agya

ráza

ta.

•A

víz

buro

k el

hely

ezke

désé

nek

érte

lmez

ése.

•Fe

lszí

ni é

s fel

szín

ala

tti v

izek

ka

pcso

latá

nak

igaz

olás

a pé

ldák

kal.

•A

víz

moz

gáso

k kö

vetk

ezm

énye

inek

felis

mer

ése

(pl.

lefo

lyás

, bes

zivá

rgás

, hel

y-,

hely

zetv

álto

ztat

ás).

A fo

lyóv

izek

és

a v

ízhá

lóza

t je

llem

zőin

ek,

hier

arch

iájá

nak

ism

eret

e.

•Fo

rrás

, pat

ak, f

olyó

, tó,

te

nger

felis

mer

ése

képe

n,

össz

ehas

onlít

ása.

•A

víz

fels

zínf

orm

áló

hatá

sána

k fe

lism

erés

e, ig

azol

ása

péld

ákka

l.

•Fo

lyóv

izek

hie

rarc

hiáj

ának

(f

orrá

s →fo

lyam

) fel

ism

erés

e;

főfo

lyó,

mel

lékf

olyó

, fo

lyót

orko

lat f

elis

mer

ése

és

meg

neve

zése

.•

Álló

vize

k és

foly

óviz

ek

csop

orto

sítá

sa p

éldá

kban

.•

Foly

ásirá

ny m

egál

lapí

tása

, job

b,

bal p

art m

egne

vezé

se.

•Sz

iget

, zát

ony

össz

ehas

onlít

ása.

•Fő

foly

ó, m

ellé

kfol

yó,

foly

ótor

kola

t, de

lta- é

s tö

lcsé

rtork

olat

felis

mer

ése,

ví

zfol

yáso

k je

llem

zőin

ek

leol

vasá

sa té

rkép

en.

•V

ízgy

űjtő

terü

let é

s víz

vála

sztó

fe

lism

erés

e, k

ijelö

lése

térk

épen

.•

Víz

járá

s érte

lmez

ése

ábra

al

apjá

n.•

A v

íz fe

lszí

nfor

mál

ó ha

tásá

nak

leírá

sa p

éldá

kban

(p

l. fe

lszí

nleö

blíté

s, vo

nala

s er

ózió

, fel

tölté

s).

•Sz

akas

zjel

lege

k fe

lism

erés

e ké

pen,

rajz

on (p

l. vö

lgym

élyí

tés,

kany

argá

s, ho

rdal

ékle

raká

s).

•A

fels

zíni

viz

ek m

ozgá

sána

k re

ndsz

erez

ése.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

380

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A v

íz fe

lszí

nfor

mál

ó ha

tása

inak

m

egfig

yelé

se a

köz

vetle

n fö

ldra

jzi k

örny

ezet

ben

és

mod

elle

zése

tere

pasz

talo

n.•

Szig

et és

záto

ny k

elet

kezé

séne

k ös

szeh

ason

lítás

a mod

ellk

ísérle

tben

.•

Irán

yíto

tt vi

zsgá

lato

k a

víz

moz

gásá

val k

apcs

olat

ban

(p

l. fo

lyás

, ára

mlá

s, ör

vény

lés,

sodr

ás, b

eszi

várg

ás, l

efol

yás)

.

•H

orda

lék

vizs

gála

ta,

az e

redm

énye

k rö

gzíté

se

(pl.

tábl

ázat

ban)

.•

A le

foly

ás é

s köv

etke

zmén

yein

ek

mod

elle

zése

.•

Viz

sgál

atte

rvez

és a

víz

fe

lszí

nala

kító

hat

ásár

ól.

•H

ogya

n fo

ghat

ó fe

l a le

foly

ó/el

foly

ó ví

z?

Hog

yan

hasz

nosí

that

ó?

5. A

légk

ör é

s jel

ensé

gei /

Időj

árás

és é

ghaj

lat

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

légk

ör

foga

lmán

ak

ism

eret

e,

a le

vegő

vi

zsgá

lata

és

jelle

mzé

se.

•A

leve

gő tu

lajd

onsá

gain

ak

fels

orol

ása

tapa

szta

lato

k al

apjá

n kö

zvet

len

lakó

körn

yeze

tben

és

nagy

obb

föld

rajz

i egy

sége

kben

.

•Pé

ldák

meg

adás

a a

leve

gő

jele

nlét

éről

és j

elen

tősé

gérő

l.•

A le

vegő

tula

jdon

sága

inak

fe

lsor

olás

a m

egfig

yelé

sek

és

vizs

gála

tok

alap

ján.

•A

leve

gőbu

rok

(légk

ör)

elhe

lyez

kedé

séne

k ér

telm

ezés

e.•

A le

vegő

min

t any

ag je

llem

zése

.•

A lé

gkör

min

t erő

forr

ás

érte

lmez

ése

(ábr

aele

mzé

s).

•Le

íráss

al ir

ányí

tott

meg

figye

lés,

m

érés

a le

vegő

pill

anat

nyi

álla

potá

ról (

hőm

érsé

klet

, nyo

más

, pá

rata

rtalo

m, k

émia

i öss

zeté

tel).

•Á

bráv

al ir

ányí

tott

vizs

gála

t a

leve

gő m

ozgá

sáva

l kap

csol

atba

n (p

l. fe

lára

mlá

s, sz

él, ö

rvén

ylés

).•

A le

vegő

moz

gásá

nak

vizs

gála

ta,

fizik

ai m

agya

ráza

ta.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

381

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z id

őjár

ási

elem

ek,

jele

nség

ek

felis

mer

ése,

vi

zsgá

lata

; az

időj

árás

fo

galm

ának

is

mer

ete.

•Id

őjár

ási j

elen

sége

k m

egne

vezé

se.

•A

ktuá

lis id

őjár

ás

meg

foga

lmaz

ása

(saj

át

szav

akka

l).•

Köv

etke

ztet

és id

őjár

ási j

elle

mző

k al

apjá

n az

évs

zako

kra.

•A

z id

őjár

ás v

álto

zásá

nak

érzé

kelé

se, a

min

denn

api

tapa

szta

lato

k m

egfo

galm

azás

a.

•Id

őjár

ási e

lem

ek (n

apsu

gárz

ás,

hőm

érsé

klet

, szé

l, cs

apad

ék)

felis

mer

ése,

meg

neve

zése

.•

Az

egye

s évs

zako

kra

jelle

mző

id

őjár

ási h

elyz

etek

felis

mer

ése

péld

ákba

n.•

Akt

uális

időj

árás

leírá

sa.

•Lé

gkör

i hal

maz

álla

pot-v

álto

záso

k fe

lism

erés

e pé

ldák

ban.

•C

sapa

dékf

ajtá

k m

egne

vezé

se,

jelle

mzé

se, ö

ssze

haso

nlítá

sa.

•Id

őjár

ás é

s jel

ensé

gein

ek

jelle

mzé

se.

•Tö

meg

kom

mun

ikác

ióbó

l sz

árm

azó

időj

árás

-jele

ntés

ek

érte

lmez

ése,

kül

önbö

ző á

llapo

tok

össz

ehas

onlít

ása.

•A

felm

eleg

edés

és a

lehű

lés n

api

foly

amat

ának

érte

lmez

ése.

•A

csa

padé

kkép

ződé

s fol

yam

atá-

nak

leírá

sa á

bra/

mod

ell a

lapj

án.

•Id

őjár

ási j

elen

sége

k és

zlel

ése,

m

egfig

yelé

se.

•Id

őjár

ási m

egfig

yelé

si

tapa

szta

lato

k eg

ysze

rű

meg

foga

lmaz

ása

(saj

át

szav

akka

l), le

rajz

olás

a.

•A

nap

suga

rak

hajlá

sszö

ge é

s a

napi

felm

eleg

edés

köz

ötti

kapc

sola

t meg

figye

lése

.•

Időj

árás

i jel

ensé

gek

és e

lem

ek

meg

figye

lése

és m

érés

e

(pl.

leve

gőhő

mér

sékl

et, s

zéls

e-be

sség

, csa

padé

kmen

nyis

ég).

•Id

őjár

ási m

érőe

szkö

zök

(pl.

hő

mér

ő, sz

élzá

szló

, szé

lseb

essé

g-

és c

sapa

dékm

érő)

has

znál

ata.

•M

egfig

yelé

si ta

pasz

tala

tok

meg

foga

lmaz

ása

írásb

an; a

m

ért i

dőjá

rási

ada

tok

rögz

ítése

, tá

bláz

atba

rend

ezés

e.•

Nap

i köz

éphő

mér

sékl

et é

s hő

inga

dozá

s kis

zám

ítása

.•

Kér

dése

kkel

irán

yíto

tt kö

vetk

ezte

tés a

vár

ható

időj

árás

ra

hely

zetk

ép a

lapj

án.

•Id

őjár

ási e

lem

ek re

ndsz

eres

és

zlel

ése,

mér

ése

(ada

tgyű

jtés)

.•

Észl

elés

, mér

és m

egte

rvez

ése.

•Id

őjár

ási m

egfig

yelé

si

tapa

szta

lato

k m

egfo

galm

azás

a sz

akki

feje

zése

kkel

.•

A m

ért i

dőjá

rási

ada

tok

rögz

ítése

(p

l. és

zlel

ési n

apló

ban)

, áb

rázo

lása

, gra

fikon

kés

zíté

se.

•Ö

nálló

köv

etke

ztet

és a

vár

ható

id

őjár

ásra

hel

yzet

kép

alap

ján.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

382

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

z ég

hajla

ti je

llem

zők

ism

eret

e, a

z ég

hajla

t és

az é

ghaj

lati

övez

etes

ség

jelle

mzé

se.

•Ég

hajla

ti el

emek

, égh

ajla

ti je

llem

zők

meg

neve

zése

.•

Égha

jlata

lakí

tó é

s égh

ajla

t-m

ódos

ító té

nyez

ők fe

lism

erés

e pé

ldák

ban.

•Sz

áraz

föld

i, m

edite

rrán

és ó

ceán

i ég

hajla

t öss

zeha

sonl

ítása

.•

A b

esug

árzá

s öve

zete

sség

ének

fe

lism

erés

e.•

Égha

jlati

övez

etek

(for

ró,

mér

séke

lt, h

ideg

) meg

neve

zése

el

hely

ezke

désü

k al

apjá

n és

je

llem

zőik

öss

zeha

sonl

ítása

.

•Ég

hajla

t jel

lem

zése

(a

lgor

itmus

köve

tés)

.•

Égha

jlati

diag

ram

és é

ghaj

lati

térk

ép o

lvas

ása,

érte

lmez

ése,

ég

hajla

t fel

ism

erés

e ég

hajla

ti di

agra

m a

lapj

án, a

kap

ott a

dato

k ér

téke

lése

.•

Égha

jlati

diag

ram

kés

zíté

se

adat

sorb

ól.

•Év

i köz

éphő

mér

sékl

et,

hőin

gado

zás é

s cs

apad

ékm

enny

iség

szám

ítása

.•

Mod

ellk

ísér

let e

lem

zése

(a

göm

b al

akú

Föld

fels

zíné

nek

felm

eleg

edés

e).

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

383

5. A

légk

ör é

s jel

ensé

gei /

A lé

gkör

fels

zínf

orm

áló

hatá

sai é

s kap

csol

atai

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

leve

gő

fels

zínf

orm

áló

hatá

sain

ak

rend

szer

ezés

e,

vizs

gála

ta.

•Ta

pasz

tala

tok

meg

foga

lmaz

ása

a

szél

fels

zíni

hat

ásai

ról.

•Le

vegő

jele

nség

ek fe

lszí

nfor

mál

ó ha

tásá

nak

felis

mer

ése

va

lós v

agy

képi

pél

dákb

an

(pl.

hőha

tású

apr

ózód

ás,

szél

eróz

ió, h

omok

form

ák).

•Le

vegő

jele

nség

ek fe

lszí

nfor

mál

ó ha

tása

inak

rend

szer

ezés

e

(időb

en, t

érbe

n, fo

lyam

atho

z kö

tve,

logi

kai l

áncb

an).

•A

szél

fels

zína

lakí

tó m

unká

jána

k m

egfig

yelé

se (p

l. ho

mok

aszt

ali)

mod

elle

zés s

orán

, a ta

pasz

tala

tok

rögz

ítése

rajz

ban.

•V

izsg

álat

ok te

rvez

ése

a

leve

gő fe

lszí

nala

kító

ha

tásá

ról (

pl. h

omok

aszt

alon

) –

felté

tele

k vá

ltozt

atás

a

és h

ipot

ézis

meg

foga

lmaz

ás.

•Pé

ldák

meg

adás

a az

időj

árás

-vá

ltozá

s és a

tanu

ló sz

emél

yes

élet

ének

kap

csol

atár

a.•

Akt

uális

időj

árás

i hel

yzet

nek

meg

fele

lő ö

ltöze

t és t

evék

enys

ég/

prog

ram

kiv

álas

ztás

a.

•Pé

ldák

meg

adás

a az

időj

árás

-vá

ltozá

s és a

min

denn

api é

let

kapc

sola

tára

.•

Időj

árás

i hel

yzet

ek é

s öltö

zet/

eszk

öz/s

zem

élye

s tev

éken

ység

pá

rosí

tása

.

•Pé

ldák

meg

adás

a az

időj

árás

-vá

ltozá

s és a

gaz

dasá

gi é

let

kapc

sola

tára

.•

Égha

jlat é

s tár

sada

lom

ka

pcso

latá

nak

felis

mer

ése

ké

pi p

éldá

k al

apjá

n.•

Vár

ható

időj

árás

i hel

yzet

nek

meg

fele

lő ö

ltöze

t/esz

köz/

társ

adal

mi t

evék

enys

ég te

rvez

ése.

•A

légk

ör á

ltalá

nos f

elm

eleg

edés

e he

lyi é

s glo

bális

köv

etke

zmén

yei-

nek

felis

mer

ése

péld

ákba

n.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

384

6. A

lakó

hely

és M

agya

rors

zág

ism

eret

e / A

lakó

hely

föld

rajz

i-kör

nyez

eti j

elle

mző

i

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

lakó

hely

te

rmés

zetfö

ldra

jzi

elem

eine

k fe

lism

erés

e a

való

ságb

an

és a

térk

épen

; a

lakó

hely

i kö

rnye

zet

jelle

mzé

se.

•K

özve

tlen

körn

yeze

t, la

kóhe

ly

felis

mer

ése

leírá

sban

, kép

en.

•Te

rmés

zeti

körn

yeze

t ele

mei

nek

felis

mer

ése

a la

kóhe

lyen

.•

Lakó

hely

term

észe

tföld

rajz

i je

llem

zőin

ek fe

lsor

olás

a.

•A

lakó

hely

i és k

örny

éki f

elsz

íni,

vízr

ajzi

és i

dőjá

rási

jelle

mző

k ös

szeg

yűjté

se.

•A

lakó

hely

kör

nyék

ének

te

rmés

zetfö

ldra

jzi l

eírá

sa.

•A

köz

vetle

n kö

rnye

zet,

lakó

hely

fe

lism

erés

e té

rkép

en.

•A

term

észe

ti kö

rnye

zet e

lem

eine

k fe

lism

erés

e a

lakó

hely

térk

épén

.

•A

lakó

hely

i táj

jelle

mző

inek

m

egfig

yelé

se a

val

óság

ban.

•K

örny

ezet

i tap

aszt

alat

szer

zés

eljá

rása

inak

alk

alm

azás

a.•

A la

kóhe

lyi t

ájje

llem

zők

meg

figye

lési

tapa

szta

lata

inak

rö

gzíté

se (p

l. tá

bláz

atba

n,

rajz

ban,

tere

pasz

tali

mod

elle

n).

•A

lakó

hely

i táj

term

észe

tföld

rajz

i je

llem

zése

(táj

jelle

mzé

s al

gorit

mus

ának

alk

alm

azás

a).

•La

kóhe

lyi t

ájje

llem

zők

meg

figye

lési

tapa

szta

lata

inak

re

ndsz

erez

ése.

A la

kóhe

ly

társ

adal

om-

föld

rajz

i je

llem

zőin

ek

leírá

sa,

rend

szer

ezés

e.

•La

kóhe

ly (t

elep

ülés

) m

egne

vezé

se.

•A

társ

adal

mi k

örny

ezet

ele

mei

nek

felis

mer

ése

a la

kóhe

lyen

.

•La

kóhe

ly (t

elep

ülés

, meg

ye,

régi

ó) m

egne

vezé

se.

•La

kóhe

lyi t

ársa

dalm

i kör

nyez

et

elem

eine

k m

egne

vezé

se

(pl.

közl

eked

ési h

álóz

at, l

akó-

és

ipar

i épü

lete

k, k

özin

tézm

énye

k,

műv

elt t

erül

etek

).•

Lakó

hely

és k

örny

éke

term

észe

ti,

társ

adal

mi é

rtéke

inek

fels

orol

ása.

•La

kóhe

ly o

rszá

gban

, vilá

gban

val

ó hí

réne

k m

egfo

galm

azás

a pél

dákb

an.

•La

kóhe

ly (t

elep

ülés

, meg

ye,

régi

ó) e

gysz

erű

társ

adal

om-

föld

rajz

i leí

rása

(jel

lem

zési

al

gorit

mus

has

znál

ata)

.•

Lakó

hely

i tár

sada

lmi k

örny

ezet

el

emei

nek

rend

szer

ezés

e (p

l. in

fras

trukt

úra,

term

elés

, fo

gyas

ztás

).•

Lakó

hely

és k

örny

éke

term

észe

ti és

társ

adal

mi e

rőfo

rrás

aina

k re

ndsz

erez

ése.

•La

kóhe

ly és

kör

nyék

e föl

draj

zi k

ör-

nyez

eti é

rtéke

inek

bem

utat

ása p

re-

zent

áció

val (

pl. t

abló

, érté

ktér

kép)

.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

385

6. A

lakó

hely

és M

agya

rors

zág

ism

eret

e / M

agya

rors

zág

term

észe

tföl

draj

zi je

llem

zői

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

haz

ai, K

árpá

t-m

eden

cei

tájtí

puso

k és

nag

ytáj

ak

jelle

mzé

se,

össz

ehas

onlít

ása,

ki

alak

ulás

uk

meg

érté

se.

•A

term

észe

ti kö

rnye

zet e

lem

eine

k fe

lism

erés

e ha

zai t

ájak

pél

dáin

.•

Haz

ánk

Kár

pát-m

eden

cei

és e

uróp

ai h

elyz

etén

ek

meg

foga

lmaz

ása.

•D

ombo

rzat

i táj

típus

ok (p

l. sí

k te

rüle

t, do

mb,

heg

y, v

ízpa

rt)

jelle

mzé

se é

s ábr

ázol

ása.

•H

ason

lósá

gok

és k

ülön

bség

ek

meg

foga

lmaz

ása,

leírá

sa h

azai

tá

jakr

ól.

•Pé

ldah

ozás

haz

ánk

term

észe

ti ér

téke

ire.

•H

azán

k fö

ldi h

elyz

etén

ek

meg

foga

lmaz

ása.

•Tá

jtípu

sok

(pl.

feltö

ltött

alfö

ld,

fenn

sík,

dom

bság

, köz

éphe

gysé

g,

mag

ashe

gysé

g) je

llem

zése

és

ábrá

zolá

sa.

•K

árpá

t-med

ence

i nag

ytáj

ak,

jelle

mző

fels

zínf

orm

áina

k,

égha

jlatá

nak

leírá

sa,

köve

tkez

teté

s a k

iala

kulá

sára

.•

Nag

ytáj

ak ir

ányí

tott

össz

ehas

onlít

ása

adat

soro

k al

apjá

n (p

l. te

rüle

t, ég

hajla

ti je

llem

szám

ok).

•Sz

empo

ntok

kal i

rány

ított

info

rmác

iógy

űjté

s a n

agyt

ájak

ról

nyom

tato

tt és

ele

ktro

niku

s fo

rrás

okbó

l.

•M

agya

rors

zági

és K

árpá

t-m

eden

cei n

agyt

ájak

, víz

rajz

i el

emek

jelle

mzé

se a

lgor

itmus

ha

szná

latá

val.

A h

azai

, Kár

pát-

med

ence

i te

rmés

zetfö

ldra

jzi

topo

gráfi

ai

foga

lmak

is

mer

ete,

fe

lism

erés

e té

rkép

en.

•M

agya

rors

zági

nag

ytáj

ak é

s fő

bb v

ízra

jzi e

lem

ek fe

lism

erés

e áb

rán,

kép

en.

•M

agya

rors

zági

nag

ytáj

ak

meg

neve

zése

, jel

lem

zőik

m

egfo

galm

azás

a és

ábr

ázol

ása

(pl.

rajz

ban)

.

•M

agya

rors

zági

és K

árpá

t-m

eden

cei n

agyt

ájak

felis

mer

ése,

m

utat

ása,

elh

elye

zése

térk

épen

.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

386

6. A

lakó

hely

és M

agya

rors

zág

ism

eret

e / M

agya

rors

zág

társ

adal

om-f

öldr

ajzi

jelle

mző

i

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mM

agya

rors

zág

term

észe

ti

és tá

rsad

alm

i ér

téke

inek

fe

lsor

olás

a.

•Tá

rsad

alm

i kör

nyez

etel

emek

fel-

ism

erés

e ha

zai o

rszá

grés

zek,

tele

-pü

lése

k pé

ldái

n.

•Pé

ldah

ozás

haz

ánk

társ

adal

mi é

r-té

keire

(pl.

kultu

rális

em

léke

k,

hagy

omán

yok)

.

•H

azán

k te

rmés

zeti

és tá

rsad

alm

i ér

téke

i köz

ti ka

pcso

lat m

egfo

gal-

maz

ása.

•A

dott

szem

pont

ú in

form

áció

gyűj

-té

s haz

ai tá

rsad

alm

i érté

kekr

ől

nyom

tato

tt (é

s ele

ktro

niku

s) fo

r-rá

sokb

ól.

•In

form

áció

gyűj

tés h

azán

k ne

m-

zetk

özi h

írérő

l (sz

emél

yisé

gek;

sz

elle

mi,

gazd

aság

i ter

mék

ek,

hung

arik

umok

) ele

ktro

niku

s for

-rá

sokb

ól.

Tele

pülé

sek

és m

egyé

k je

llem

zése

, ös

szeh

ason

lítás

a.

•Te

lepü

lésü

nk je

llem

zése

(p

l. te

lepü

lést

ípus

, stá

tusz

, né

pess

égsz

ám, é

püle

tek,

ut

cák,

a te

lepü

lés t

erm

észe

ti kö

rnye

zete

).

•Te

lepü

lése

k ös

szeh

ason

lítás

a

szók

észl

et a

lapj

án (p

l. te

lepü

lés-

típus

, stá

tusz

, ter

ület

, nép

essé

g-sz

ám, é

püle

tek,

utc

ahál

ózat

, kö

zlek

edés

i esz

közö

k, in

tézm

é-ny

ek, t

erm

elés

).

•Te

lepü

lése

k és

meg

yék

össz

ehas

onlít

ása

szem

pont

ok

alap

ján

(pl.

term

észe

tföld

rajz

i kö

rnye

zet,

tele

pülé

stíp

us,

stát

usz,

beé

píte

ttség

, ut

cahá

lóza

t, kö

zlek

edés

i ka

pcso

lato

k, g

azdá

lkod

ási

lehe

tősé

gek,

szol

gálta

táso

k,

inté

zmén

yhál

ózat

).•

Meg

yék,

vár

osok

öss

zeha

sonl

ítá-

sa a

dats

orok

ala

pján

(p

l. te

rüle

t, né

pess

égsz

ám).

•A

datg

yűjté

s a m

egyé

k tá

rsad

alom

fö

ldra

jzi j

elle

mző

iről.

Tele

pülé

stíp

usok

ös

szeh

ason

lítás

a,

mod

elle

zése

.

•Te

lepü

lést

ípus

ok é

s a te

rmés

ze-

ti kö

rnye

zet e

lem

eine

k ös

szek

ap-

csol

ása

péld

ákba

n.

•Te

lepü

lést

ípus

ok te

rmés

zeti

kö

rnye

zette

l val

ó ka

pcso

latá

nak

meg

foga

lmaz

ása.

•Te

lepü

lést

ípus

ok h

ason

lósá

gai-

nak

és k

ülön

bség

eine

k m

egfo

gal-

maz

ása.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

387

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

A fő

váro

s érté

kein

ek m

egne

vezé

-se

kül

önbö

ző in

form

áció

forr

ások

al

apjá

n.•

Haz

ai k

örny

ezet

kár

osod

ásár

ól

szól

ó hí

rek

irány

ított

érte

lmez

ése.

•Ir

ányí

tott

orsz

ágle

írás.

•Te

lepü

lést

ípus

ok m

odel

lezé

se.

•O

rszá

gjel

lem

zés s

zem

pont

ok

alap

ján.

•H

azán

k és

régi

ói k

örny

ezet

i ál

lapo

tána

k be

mut

atás

a te

mat

ikus

té

rkép

vázl

aton

.

A h

azai

, Kár

pát-

med

ence

i kö

ziga

zgat

ási

topo

gráfi

ai

foga

lmak

fe

lism

erés

e

és e

lhel

yezé

se

térk

épen

.

•M

agya

rors

zági

meg

yék

és a

fővá

-ro

s meg

neve

zése

.•

Mag

yaro

rszá

gi m

egyé

k, a

fővá

-ro

s, a

meg

yesz

ékhe

lyek

felis

me-

rése

kép

en, l

eírá

sban

.

•M

agya

rors

zági

meg

yék,

a fő

váro

s és

a m

egye

szék

hely

ek fe

kvés

é-ne

k m

egfo

galm

azás

a, e

lhel

yezé

se

térk

épen

.•

Törté

nelm

i ors

zágr

észe

k (E

rdél

y,

Szék

elyf

öld,

Par

tium

, Fel

vidé

k,

Kár

páta

lja, D

élvi

dék,

Bur

gen-

land

) meg

neve

zése

, fel

ism

erés

e té

rkép

en.

A h

azáh

oz,

nem

zeth

ez

tarto

zás k

ifeje

zési

le

hető

sége

inek

fe

lsor

olás

a.

•H

azáh

oz ta

rtozá

s kife

jezé

si le

he-

tősé

gein

ek fe

lsor

olás

a.•

A n

emze

thez

tarto

zás k

ifeje

zési

le

hető

sége

inek

fels

orol

ása.

•M

it je

lent

, hog

y M

agya

rors

zágo

n él

ek?

(Mag

yará

zat s

aját

éle

tből

ve

tt pé

ldák

ala

pján

.)

•M

it je

lent

, hog

y M

agya

rors

zágo

n él

ek?

(Mag

yará

zat s

aját

éle

tből

ve

tt pé

ldák

ala

pján

.)

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

388

7. B

olyg

ónk

a vi

láge

gyet

embe

n / B

olyg

ónk

jelle

mző

i

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

bol

ygón

król

m

int é

gite

strő

l va

ló e

lkép

zelé

sek

meg

foga

lmaz

ása,

ég

itest

ünk

jelle

m-

zőin

ek is

mer

ete.

•B

olyg

ónkr

ól m

int n

apre

ndsz

eri

égite

strő

l val

ó el

képz

elés

ek

lera

jzol

ása.

•B

olyg

ónkr

ól v

aló

elké

pzel

ések

m

egfo

galm

azás

a.•

A F

öld

min

t nap

rend

szer

beli

boly

gó je

llem

zőin

ek

meg

foga

lmaz

ása.

•M

éret

becs

lése

k a

Föld

höz

visz

onyí

tva

(pl.

Mel

yik

nagy

obb,

a

Föld

vag

y a

Nap

/Hol

d?).

•M

éret

ek, t

ávol

ságo

k ös

szeh

ason

lítás

a (p

l. M

elyi

k va

n m

essz

ebb,

a H

old

vagy

a N

ap?)

.•

Föld

et fe

lépí

tő a

nyag

ok

össz

ehas

onlít

ása

(pl.

halm

azál

lapo

t, ké

mia

i öss

zeté

tel).

•Fö

ldet

felé

pítő

any

agok

cs

opor

tosí

tása

(pl.

tula

jdon

ság

és

has

znos

íthat

óság

).•

A F

öld

és a

szom

széd

os b

olyg

ók

össz

ehas

onlít

ása,

az

elté

rése

k

néhá

ny lé

nyeg

i oká

nak

fe

lism

erés

e (N

aptó

l val

ó tá

vol-

ság,

mér

et, l

égkö

r).

A F

öld

alak

jána

k bi

zony

ítása

kís

ér-

lette

l; a

göm

bala

k és

a g

ömbh

éjas

sz

erke

zet k

övet

-ke

zmén

yein

ek

ism

eret

e.

•G

ömbh

éjak

(kül

ső é

s bel

ső)

meg

neve

zése

.•

A g

ömbs

zerű

ala

k kö

vetk

ezm

énye

inek

m

egfo

galm

azás

a.•

A g

ömbh

éjas

szer

keze

t és

a fö

ldte

ngel

y-fe

rdes

ég

köve

tkez

mén

yein

ek fe

lism

erés

e pé

ldák

ban.

•El

képz

elés

ek m

egfo

galm

azás

a

a Fö

ld a

lakj

áról

.•

Elké

pzel

ések

meg

foga

lmaz

ása

a

Föld

göm

b al

akjá

nak

okai

ról.

•A

göm

bsze

rű a

lako

t kia

lakí

tó

okok

egy

szer

ű kí

sérle

ti bi

zony

ítása

.•

A g

ömbh

éjas

szer

keze

t áb

rázo

lása

.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

389

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mTe

rmés

zeti

ka

tasz

trófá

k kö

-ve

tkez

mén

yein

ek

felis

mer

ése.

•Te

rmés

zeti

kata

sztró

fák

és k

övet

-ke

zmén

yeik

felis

mer

ése

péld

ák-

ban

képe

n, le

írásb

an, t

örté

netb

en.

•A

társ

adal

om te

rmés

zeti

kata

szt-

rófá

k el

őrej

elzé

séve

l, el

hárít

ásá-

val k

apcs

olat

os fe

lelő

sség

ének

, te

véke

nysé

géne

k m

egis

mer

ése,

az

ezz

el fo

glal

kozó

szer

veze

tek

és in

tézm

énye

k is

mer

ete

(kat

aszt

-ró

favé

dele

m, m

eteo

roló

giai

el

őrej

elző

és v

ízje

lző

szol

gála

t).

7. A

Föl

d m

int b

olyg

ó / B

olyg

ónk

térs

égei

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

föld

rész

ek,

óceá

nok,

teng

erek

m

egne

vezé

se,

felis

mer

ése

térk

épen

; fe

kvés

ük le

írása

.

•Sz

áraz

föld

ek, t

enge

rek

elkü

löní

tése

foga

lmi s

zint

en.

•Sz

áraz

föld

ek é

s ten

gere

k m

egne

vezé

se.

•Sz

áraz

föld

ekrő

l és t

enge

rekr

ől

való

kép

zete

k m

egfo

galm

azás

a.•

Szár

azfö

ldek

és t

enge

rek

felis

mer

ése

térk

épvá

zlat

on

és m

egne

vezé

se.

•Fö

ldré

szek

és ó

ceán

ok

meg

neve

zése

, fel

ism

erés

e té

rkép

en, f

öldg

ömbö

n.•

Föld

rész

ek é

s óce

ánok

föld

rajz

i he

lyze

téne

k m

egfo

galm

azás

a.•

Föld

rész

ek, ó

ceán

ok, f

onto

sabb

ten-

gere

k (p

l. eu

rópa

iak)

felis

mer

ése é

s el

hely

ezés

e tér

képe

n, fö

ldgö

mbö

n,

meg

mut

atás

a kül

önbö

ző ta

rtalm

ú,

ábrá

zolá

smód

ú, m

éret

arán

yú té

rké-

peke

n, je

lölé

se k

örvo

nala

s tér

képe

n.

•Sz

áraz

föld

ekrő

l és t

enge

rekr

ől

való

kép

zete

k le

rajz

olás

a.•

Irán

yíto

tt in

form

áció

gyűj

tés

föld

rész

ekrő

l, óc

eáno

król

és

teng

erek

ről (

pl. n

evük

ere

dete

, fe

lfede

zőik

).

•A

datg

yűjté

s föl

drés

zekr

ől,

óceá

nokr

ól é

s ten

gere

kről

; so

rkép

zés é

s dia

gram

kész

ítés a

gy

űjtö

tt ad

atok

ból.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

390

7. B

olyg

ónk

a vi

láge

gyet

embe

n / A

vilá

gegy

etem

rés

zei é

s jel

lem

zői

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m

A v

iláge

gyet

em

felé

píté

séne

k is

mer

ete.

•Fö

ldön

kív

üli t

érsé

gek

lété

nek

felis

mer

ése.

•V

iláge

gyet

emrő

l val

ó el

képz

elés

ek le

rajz

olás

a.•

Elké

pzel

ések

meg

foga

lmaz

ása

égite

stek

ről s

aját

szav

akka

l.

•N

apre

ndsz

er é

gite

stei

nek

felis

mer

ése

való

ságb

an, k

épen

.•

Elké

pzel

ések

meg

foga

lmaz

ása

a vi

láge

gyet

emrő

l (m

int

rend

szer

ről)

és a

z ég

itest

ekrő

l sz

akki

feje

zése

kkel

.•

A v

iláge

gyet

em je

lens

égei

nek

felis

mer

ése

péld

ákba

n.

•A

vilá

gegy

etem

felé

píté

séne

k be

mut

atás

a, é

gite

stek

m

egne

vezé

se (N

apre

ndsz

er,

égite

st, c

silla

g, b

olyg

ó, h

old)

.•

A v

iláge

gyet

em je

lens

égei

és

föld

i meg

nyilv

ánul

ásai

k fe

lsor

olás

a.

•El

emi i

nfor

mác

iógy

űjté

s a

Nap

rend

szer

ről

(Nap

, bol

ygók

, Hol

d)

nyom

tato

tt fo

rrás

ok a

lapj

án.

•Ég

itest

ek v

iszo

nyíto

tt m

éret

becs

lése

, a b

ecsl

ések

ös

szev

etés

e ad

atok

kal.

•Ég

bolti

obj

ektu

mok

meg

figye

lése

(p

l. cs

illag

képe

k, S

arkc

silla

g).

•A

Nap

-köz

éppo

ntú

vilá

gkép

le

rajz

olás

a/m

odel

lezé

se.

•N

apre

ndsz

errő

l gyű

jtött

adat

ok

rend

szer

ezés

e (p

l. ég

itest

ek

nagy

ságr

endj

e, b

olyg

ók

távo

lság

a, m

éret

e, a

nyag

a).

A F

öld

forg

ásán

ak

és a

ker

ingé

séne

k ér

telm

ezés

e.

•Pé

ldák

meg

adás

a a

term

észe

ti kö

rnye

zetb

en ta

pasz

talh

ató

moz

gásf

orm

ákra

.•

Moz

gásb

an m

egny

ilván

uló

álla

ndós

ág é

s vál

tozá

s ta

nulm

ányo

zása

egy

szer

ű pé

ldák

ban.

•H

ely-

és h

elyz

etvá

ltozt

ató

moz

gás ö

ssze

haso

nlítá

sa.

•A

Föl

d fo

rgás

ának

, ker

ingé

séne

k és

eze

k fö

ldi k

övet

kezm

énye

inek

m

egér

tése

.•

Égite

stek

moz

gásá

nak

fizik

ai

mag

yará

zata

.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

391

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Égbo

lti je

lens

égek

(pl.

fénn

yel,

hang

gal,

moz

gáss

al k

apcs

olat

os)

irány

ított

meg

figye

lése

.

•H

ely-

és h

elyz

etvá

ltozt

ató

moz

gás m

odel

lezé

se.

•Ég

bolti

jele

nség

ek (p

l. N

ap

napi

járá

sa) m

egfig

yelé

se, a

ta

pasz

tala

tok

rögz

ítése

rajz

ban.

•Te

ngel

ykör

üli f

orgá

s, cs

illag

kö

rüli

kerin

gés m

odel

lezé

se.

•Ég

bolti

jele

nség

ek (p

l. a

Nap

évi

já

rása

, a H

old

fény

válto

zása

i, cs

illag

képe

k év

szak

os v

álto

zása

) m

egfig

yelé

se, a

tapa

szta

lato

k rö

gzíté

se tá

bláz

atba

n.

•A

nnak

érte

lmez

ése,

hog

y m

i a

jele

ntős

ége

a sz

emél

yes

élet

ünkb

en a

Nap

nap

i jár

ásán

ak.

•A

Nap

évi

járá

sána

k ér

telm

ezés

e a

társ

adal

om é

leté

ben.

•In

form

áció

k ke

resé

se m

ás fö

ldra

jzi

szél

essé

geke

n él

ő em

bere

knek

a n

apsz

akok

kal é

s az é

vsza

kokk

al

össz

efüg

gő ta

pasz

talá

sairó

l,

az el

téré

sek

élet

mód

ra g

yako

rolt

köve

tkez

mén

yeirő

l.

8. A

term

észe

ti kö

rnye

zet é

s a tá

rsad

alom

kap

csol

ata

/ Nép

essé

g

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

nép

, nem

zetis

ég

foga

lmán

ak

érte

lmez

ése,

né

praj

zi c

sopo

rtok

meg

neve

zése

.

•El

képz

elés

ek m

egfo

galm

azás

a em

ber,

társ

adal

om, k

özös

ség

fo

galm

ak ö

ssze

haso

nítá

sára

.

•N

épes

ség,

nép

és n

emze

t,

mag

yar,

mag

yars

ág; m

agya

r ál

lam

polg

ár fo

galm

ának

ér

telm

ezés

e.

•N

emze

tiség

, etn

ikum

foga

lmán

ak

érte

lmez

ése.

•K

árpá

t-med

ence

i nép

ek,

nem

zetis

égek

, nép

rajz

i cso

porto

k m

egne

vezé

se.

•In

form

áció

gyűj

tés a

nem

zetis

égi

össz

etét

elrő

l ada

tsor

okbó

l, ad

atok

áb

rázo

lása

, öss

zeha

sonl

ítása

.•

Nép

sűrű

ség

kisz

ámítá

sa.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

392

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

nem

zeti

szim

bólu

mok

, ér

téke

k m

egne

vezé

se,

info

rmác

iógy

űjté

s ró

luk.

•A

mag

yar z

ászl

ó sz

ínei

nek

meg

-ne

vezé

se.

•A

mag

yars

ágho

z kö

tődő

jelle

gze-

tes h

aszn

álat

i tár

gyak

, nép

műv

é-sz

eti a

lkot

ások

kiv

álas

ztás

a.

•M

agya

r nem

zeti

szim

bólu

mok

fe

lism

erés

e, m

egne

vezé

se.

•M

agya

rság

hoz

kötő

dő je

llegz

etes

ép

ítmén

yek,

talá

lmán

yok

kivá

-la

sztá

sa.

•Ir

ányí

tott

info

rmác

iógy

űjté

s a

mag

yars

ág é

rtéke

iről,

híre

s ma-

gyar

okró

l, és

a fe

lada

t ere

dmé-

nyei

nek

prez

entá

lása

.

8. A

term

észe

ti kö

rnye

zet é

s a tá

rsad

alom

kap

csol

ata

/ Gaz

dasá

gi te

véke

nysé

gek,

infr

astr

uktú

ra

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m

A g

azda

sági

te

véke

nysé

gek,

ág

azat

ok

ism

eret

e,

bem

utat

ása

péld

ákka

l.

•G

azda

sági

tevé

keny

sége

k

felis

mer

ése.

•Fo

glal

kozá

sok

felis

mer

ése.

•G

azda

sági

tevé

keny

sége

k

meg

neve

zése

, ren

dsze

rezé

se.

•G

azda

sági

tevé

keny

sége

k le

írása

.•

Tevé

keny

sége

k be

soro

lása

ga

zdas

ági á

gaza

tokb

a.

•Te

rmel

és-f

ogya

sztá

s (m

unka

-er

ő, fo

gyas

ztó;

ala

pany

ag, n

yers

-an

yag,

kés

zter

mék

) érte

lmez

ése,

be

mut

atás

a pé

ldák

kal.

•G

azda

sági

ága

zato

k je

llem

zése

, be

mut

atás

a pé

ldák

kal.

•G

azda

sági

tevé

keny

sége

k m

egfi-

gyel

ése,

a ta

pasz

tala

tok

rögz

ítése

na

plób

an.

•G

azda

sági

tevé

keny

sége

k kö

r-ny

ezet

tel v

aló

kapc

sola

tána

k m

egfig

yelé

se, é

rtelm

ezés

e.•

Ener

giat

akar

ékos

ság

és e

nerg

ia-

haté

kony

ság

foga

lmi m

egkü

lön-

bözt

etés

e.

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

393

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Péld

ák m

egad

ása

az e

nerg

iáva

l va

ló ta

karé

kosk

odás

ra a

min

den-

napo

kban

.

•Pé

ldák

meg

adás

a en

ergi

a

előá

llítá

sára

.•

A k

ülön

féle

ene

rgia

átal

akítá

si

mód

ok k

örny

ezet

i hat

ásai

nak

fe

lmér

ésén

ala

puló

tuda

toss

ág.

•En

ergi

atud

atos

gon

dolk

odás

mód

a

min

denn

api k

örny

ezet

és é

let-

mód

terv

ezés

ében

.

A c

élna

k,

felté

teln

ek

meg

fele

lő

közl

eked

és

terv

ezés

e.

•K

özle

kedé

si e

szkö

zök

felis

mer

é-se

, meg

neve

zése

.•

Kül

önbö

ző k

özle

kedé

si m

ódok

el

őnye

inek

és h

átrá

nyai

nak

ösz-

szeh

ason

lítás

a (p

l. id

őtar

tam

, me-

netre

ndhe

z kö

tötts

ég, k

örny

ezet

-sz

enny

ezés

).

•K

özle

kedé

si e

szkö

zök

hasz

nála

-ta

a m

inde

nnap

okba

n (p

l. M

eny-

nyi i

dő a

latt

és m

ilyen

köz

leke

dé-

si e

szkö

zzel

lehe

t elju

tni a

lakó

-he

lyrő

l az

isko

lába

?).

•K

özle

kedé

s ter

vezé

se (p

l. vá

-ro

si tö

meg

közl

eked

és) n

yom

tato

tt m

enet

rend

hasz

nála

ttal.

•K

özle

kedé

s ter

vezé

se (p

l. vá

rosi

tö

meg

közl

eked

és, t

ávol

sági

köz

-le

kedé

s) n

yom

tato

tt és

inte

rnet

es

men

etre

nd h

aszn

álat

ával

.

9. K

örny

ezet

álla

pot /

Kör

nyez

eti é

rték

ek, k

örny

ezet

i álla

pot

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

term

észe

tes é

s a

kultú

rtáj ö

ssze

ha-

sonl

ítása

.

•Te

rmés

zete

s és m

este

rség

es é

let-

közö

sség

felis

mer

ése

való

s ta

pasz

tala

ti és

kép

i pél

dákb

an.

•Te

rmés

zete

s kör

nyez

et,

mes

ters

éges

és é

píte

tt kö

rnye

zet

felis

mer

ése

képi

pél

dákb

an.

•Te

rmés

zete

s és m

este

rség

es

élet

közö

sség

ek ö

ssze

haso

nlítá

sa.

•Te

rmés

zete

s kör

nyez

et, m

este

rsé-

ges é

s épí

tett

körn

yeze

t fel

ismer

é-se

leírá

sokb

an, h

ason

lósá

gain

ak é

s kü

lönb

sége

inek

meg

foga

lmaz

ása.

•Te

rmés

zete

s táj

és k

ultú

rtáj

össz

ehas

onlít

ása

péld

ákka

l.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

394

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Tájá

tala

kítá

s ele

mei

nek

meg

fi-gy

elés

e, a

tapa

szta

lato

k rö

gzíté

se

rajz

ban,

váz

latb

an.

A te

rmés

zeti

és tá

rsad

alm

i kö

rnye

zet

érté

kein

ek é

s az

egé

szsé

ges

körn

yeze

t je

llem

zőin

ek

ism

eret

e.

•La

kóhe

lyi p

éldá

k fe

lsor

olás

a a

term

észe

ti kö

rnye

zet é

rtéke

ire.

•Eg

észs

éges

lakó

hely

i kör

nyez

et

felis

mer

ése.

•Te

rmés

zeti

körn

yeze

t érté

kein

ek

fels

orol

ása

(haz

ai p

éldá

k).

•Eg

észs

éges

lakó

hely

i kör

nyez

et

ism

érve

inek

fels

orol

ása.

•Tá

rsad

alm

i kör

nyez

et é

rtéke

inek

fe

lsor

olás

a (la

kóhe

lyi é

s haz

ai

péld

ák).

•A

kör

nyez

eti á

llapo

t leí

rása

(a

lgor

itmus

has

znál

ata)

.•

Leve

gő-,

víz-

és t

alaj

min

őség

m

egíté

lése

pél

dákb

an.

•Le

vegő

-, ví

z- é

s tal

ajm

inős

ég,

álla

pot m

egfig

yelé

séne

k m

egte

r-ve

zése

, az

ered

mén

yek

rögz

ítése

.

•Le

vegő

-, ví

z- é

s tal

ajm

inős

ég

egys

zerű

viz

sgál

atán

ak m

egte

rve-

zése

, az

ered

mén

yek

bem

utat

ása.

•A

nnak

meg

vita

tása

, hog

y m

it te

-he

tünk

a ti

szta

kör

nyez

etér

t.•

Ann

ak m

egvi

tatá

sa, h

ogy

mit

tehe

tünk

az

egés

zség

es

körn

yeze

tért.

•A

nnak

meg

vita

tása

, hog

y m

it

tehe

t a tá

rsad

alom

az

egés

zség

es

körn

yeze

tért.

•A

z eg

észs

éges

kör

nyez

ette

l ka

pcso

lato

s érte

lmez

ések

, pro

blé-

mák

rend

szer

szin

tekh

ez k

apcs

o-lá

sa (s

zem

élye

s kör

nyez

et, l

akás

, te

lepü

lés,

régi

ó, o

rszá

g).

A természettudományi tudás elemei tartalmi területenként és korcsoportonként

395

9. K

örny

ezet

álla

pot /

Kör

nyez

eti p

robl

émák

és a

kör

nyez

et v

édel

me

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

mA

kör

nyez

et-

szen

nye z

és fo

rmá-

inak

felis

mer

ése.

•K

örny

ezet

káro

sodá

s fel

ism

erés

e la

kóhe

lyi p

éldá

kban

.•

Kör

nyez

etre

kár

os a

nyag

ok

és fo

lyam

atok

meg

neve

zése

, cs

opor

tosí

tása

.•

Kör

nyez

etká

roso

dás m

egne

vezé

-se

pél

dákb

an.

•Le

vegő

-, ví

z-, t

alaj

szen

nye-

zés m

egne

vezé

se p

éldá

kban

, a

szen

nyez

őfor

rás f

elis

mer

ése.

•Ta

laj-,

fels

zínp

uszt

ulás

, táj

seb

felis

mer

ése

péld

ákba

n.•

Kör

nyez

etká

roso

dáso

k ös

szek

ap-

csol

ása

okai

kkal

és k

övet

kezm

é-ny

eikk

el.

•N

yers

anya

g-, e

nerg

ia- é

s táp

lá-

lékk

észl

etek

kim

erül

ésén

ek fe

lis-

mer

ése.

•A

kör

foly

amat

ok é

s a fe

nnta

rtha-

tósá

g kö

zötti

öss

zefü

ggés

felis

-m

erés

e, p

éldá

kkal

val

ó ig

azol

ása.

•A

kör

nyez

etet

ves

zély

ezte

tő

vise

lked

és fe

lism

erés

e.•

A sa

ját c

sele

kede

tek

körn

yeze

tre

gyak

orol

t kár

os h

atás

aina

k

meg

vita

tása

.

•A

z ég

hajla

tvál

tozá

s min

t kör

nye-

zeti

prob

lém

a ér

telm

ezés

e.•

A sz

emél

yes t

evék

enys

ég,

élet

mód

és a

társ

adal

mi k

örny

ezet

kö

zötti

öss

zefü

ggés

felis

mer

ése,

tu

dato

s kez

elés

e (p

l. fo

gyas

ztás

i, kö

zlek

edés

i szo

káso

k,

laká

sfen

ntar

tás)

.

A k

örny

ezet

véde

-le

m fő

bb m

ódsz

e-re

inek

, vis

elke

dési

fo

rmái

nak

is

mer

ete.

•K

örny

ezet

szen

nyez

ő

és k

örny

ezet

kím

élő

közl

eked

ési

mód

meg

külö

nböz

teté

se.

•K

örny

ezet

kím

élő

élet

mód

fe

lism

erés

e pé

ldák

ban.

•Te

rmés

zeti

érté

kekk

el v

aló

gaz-

dálk

odás

mód

jain

ak m

egne

vezé

se

péld

ákba

n.•

A sz

elek

tív h

ulla

dékg

yűjté

s fo

galm

ának

és c

éljá

nak

ism

eret

e.

•K

örny

ezet

véde

lem

érte

lmez

ése,

m

ódsz

erei

nek

fels

orol

ása.

•N

emze

ti pa

rk, t

ájvé

delm

i kör

zet,

term

észe

tvéd

elm

i ter

ület

öss

zeha

-so

nlítá

sa.

Korom, Nagy L.-né, B. Németh, Makádi, Veres, Radnóti, Adorjánné, Kissné, Tóth és Revákné

396

Elv

árha

tó tu

dás

1–2.

évf

olya

m3–

4. é

vfol

yam

5–6.

évf

olya

m•

Term

észe

tben

lebo

mló

és n

em le

-bo

mló

hul

ladé

kfaj

ták

felis

mer

ése

és fe

lsor

olás

a.

•V

édet

t érté

k, te

rmés

zetv

édel

em

érte

lmez

ése,

mód

jain

ak

fels

orol

ása.

•Ú

jraha

szno

sítá

si e

ljárá

s m

agya

ráza

ta.

•Pé

ldah

ozás

éss

zerű

gaz

dálk

odás

ra

a tá

rsad

alm

i kör

nyez

et é

rtéke

ivel

.•

Kör

nyez

etká

roso

dáso

k cs

ökke

ntés

i, m

egsz

ünte

tési

le

hető

sége

inek

fels

orol

ása

konk

rét p

éldá

kban

.

•A

term

észe

ti kö

rnye

zetb

en v

aló

hely

es v

isel

kedé

s meg

besz

élés

e.•

Akc

ióte

rv k

észí

tése

a

társ

adal

mi k

örny

ezet

ben

való

kö

rnye

zettu

dato

s vis

elke

désr

e (p

l. sz

elek

tív h

ulla

dékg

yűjté

s m

egsz

erve

zése

).