MENEDZSMENT ALAPJAI c. tárgy Tananyag: Kövesi J. (szerk.): Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, Typotex Kiadó, Budapest, 2007 2. és 4. fejezet Kapható: V2 épület, egyetemi jegyzetbolt vagy a Pénzügyek Tanszéken Lamanda Gabriellánál lamanda@finance.bme.hu Tematika: Menedzsment alapok: a vállalat alapvetı erıforrásai és folyamatai; a vállalat, mint szervezet; funkciók és menedzseri szerepek; a csoportmunka jelentısége és eredményei; kommunikáció a szervezetben; vállalatirányítási rendszerek; a termék fogalma, életciklusa; Termelés gazdaságtan: a termelırendszer definíciója, fejlıdése; a termelı- és szolgáltatórendszerek osztályozása; a készletek szerepe a termelésben, készletekkel kapcsolatos költségek;. egyszerő készletgazdálkodási rendszerek; Költséggazdálkodási rendszerek: költségszámítási rendszerek fejlıdése, szintjei; költségek csoportosítási módjai; Tradicionális költségszámítási modellek; ár-költség-nyereség-fedezet struktúra (ÁKFN modell); standardköltség-számítás; tevékenységalapú költségszámítás (ABC). Kihasználatlan kapacitás költsége; Vizsga: A tárgy vizsgával zárul, amely 60 perces. A dolgozat elsı felében az alábbi teszt- és igaz-hamis kérdések közül kell 20-ra választ adni, valamint az átfogó kérdések közül 2-re. A teszt és az átfogó kérdések a teljes pontszám 50-50%-t adják. Átfogó kérdések:

1. Mutassa be a menedzseri szerepeket! 2. Mutassa be a menedzseri készségeket! 3. Ismertesse a klasszikus menedzsment irányzatokat! 4. Ismertesse az emberközpontú irányzatokat! 5. Ismertesse az integrációs irányzatokat! 6. Mutassa be az alapvetı szervezeti struktúrákat, kultúrákat! 7. Mutassa be a költségszámítási rendszereket! 8. Ismertesse a tradicionális önköltséget! 9. Mutassa be az ÁKFN elemzés módszertanát! 10. Részletesen ismertesse a standard költségszámítás alapjait! 11. Részletesen ismertesse a tevékenység alapú termékkalkuláció alapjait! 12. Mutassa be a készletgazdálkodási rendszereket!

Tesztkérdések: Tesztek (A vizsgán nem ugyanebben a sorrendben szerepelnek a válaszok, egy kérdésre több helyes válasz is lehet, a helyes válaszok száma eltérhet, valamint a hamis válaszok is különbözhetnek az itt megadottaktól.) Az alábbi, vállalatra vonatkozó állítások közül jelölje meg az igazakat! A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, jogilag körülhatárolt struktúra. A vállalat vevıi igény kielégítése által nyereség elérésére törekvı, meghatározott cél- és érdekrendszer alapján mőködı, jogi személyiséggel bíró szervezet. � A vállalat emberek szövetsége valamilyen cél elérésére, egy feladat végrehajtására. � A vállalat és a vállalkozás azonos fogalmak, közöttük csak a szervezetek létszámában, nagyságában van különbség. � A vállalat olyan emberi tevékenységek összessége, melynek alapvetı célja fogyasztói igények kielégítése.

Mi a szervezet? A szervezet bármely, emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció, melynek jellemzıje, hogy rendelkezik valamilyen céllal, hosszú ideig igyekszik fennmaradni és a hatékony mőködésre törekszik. � A szervezet bármely, emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció, melynek jellemzıje, hogy rendelkezik valamilyen céllal és fogyasztói igények kielégítése révén nyereség elérésére törekszik. � A szervezet bármely, emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció, melynek jellemzıje, hogy rendelkezik valamilyen céllal, hosszú ideig igyekszik fennmaradni és jogi keretek között mőködik. Jelölje meg a szervezet legfontosabb jellemzıit! Több emberbıl áll Rendelkezésre álló erıforrásait a célja(i) érdekében mozgósítja Rendelkezik valamilyen céllal Hatékonyan kell mőködnie Fennmaradásra törekszik � Célja a minél nagyobb profit � Törekszik arra, hogy tagjai elégedettek legyenek Mi a fogyasztói igény? Azon emberi/vállalati igények, melyeket nem saját munkával vagy közösségi intézmények útján igyekszünk kielégíteni. � Az ember létfenntartásához, társadalmi, szociális helyzetéhez kötıdı szükségletek. � Emberi/vállalati igények, melyeket közösségi intézmények vagy más vállalatok segítségével igyekszünk kielégíteni. Kik a vállalati m őködés érintettjei? Minden olyan személy/csoport, aki/amely a vállalat mőködését befolyásolhatja, és érdekelt annak következményeiben. � Azok az emberek, közösségek, akik a vállalat termékeit megvásárolják és/vagy a vállalat mőködésének hatásait (zaj, környezetszennyezés, nagy forgalom, stb.) elszenvedik. � Minden olyan személy/csoport, akit/amelyet a vállalat mőködése közvetlenül érint. Ezek az összes beszállító, vásárló, a dolgozók, menedzserek és a tulajdonosok. Melyek a menedzsment funkciói? Szervezés, vezetés, tervezés, irányítás. � Döntés, tervezés, szervezés, ellenırzés. � Irányítás, vezetés, ellenırzés, döntés. � Tervezés, irányítás, szervezés, ellenırzés. � Irányítás, kapcsolattartás, tervezés, tárgyalás. � Tervezés, tárgyalás, szervezés, döntés. Jelölje meg a helyes állításokat! (Egy lehetséges példa, a zh-n a többi funkció is szerepelhet!) A vezetés a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása. A szervezés a feladatok és erıforrások egymáshoz rendelése, a mőködés strukturálása. � Az irányítás a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása. � Az irányítás a feladatok és erıforrások egymáshoz rendelése, a mőködés strukturálása. � A tervezés a feladatok és erıforrások egymáshoz rendelése, a mőködés strukturálása. Jelölje meg az alábbi csoportokból az(oka)t, mely(ek) csak a menedzsment funkcióit tartalmazza(ák)! (A zh-n más kombinációk is lehetnek!) Irányítás, tervezés, szervezés Vezetés, irányítás, tervezés � Irányítás, vezetés, ellenırzés. � Vállalkozás, vezetés, tervezés. � Döntés, tervezés, szervezés. � Ellenırzés, tervezés, irányítás. � Tervezés, tárgyalás, szervezés. � Döntés, irányítás, szervezés.

Az alábbi, menedzsment funkciókra vonatkozó állítások közül jelölje meg az igazakat! (Egy lehetséges példa, a zh-n a többi funkció is szerepelhet!) A tervezés azon tevékenységek, melyek segítségével a menedzsment a jövıre vonatkozó célokat határozza meg, s dönt a szükséges tevékenységekrıl és erıforrásokról. � Az irányítás az a menedzsment funkció, amely az elvégzendı feladatok, az azokat elvégzı emberek és egyéb erıforrások csoportosítása, elrendezése, összekapcsolása. � Az ellenırzés az a menedzsment funkció, amely az elért eredmények és a szervezeti célok összevetését, az eredmények értékelését, esetleges korrekciók végrehajtását jelenti. � A tervezés az a menedzsment funkció, amely a célok elérése érdekében a szervezet tagjainak viselkedését befolyásolja. Melyek a tervezés résztevékenységei? (Egy lehetséges példa, a zh-n a többi funkció is szerepelhet!) Elırejelzés Eljárások kidolgozása Program kidolgozása Célkitőzés Költségvetés kidolgozása Ütemterv kidolgozása � Mérés � Munkaerı biztosítás � Szervezeti felépítés kialakítása � Erıforrások allokálása � Követelmények megfogalmazása � Beavatkozás Jelölje be a Mintzberg-féle menedzsment szerepeket! (Egy lehetséges kombináció, de a zh-n több, kevesebb helyes válasz is lehet, a többi szerepkör is szerepelhet.!) képviselı szóvivı tárgyaló vezetı vállalkozó � szervezı � eladó � tervezı � irányító � csoportépítı � mérlegelı � vevı A Mintzberg-féle menedzseri szerepekre vonatkozó alábbi állítások közül jelölje be a helyeseket! (Egy lehetséges példa, a zh-n más szerepek is lehetnek ill. több helyes válasz is lehet!) A Mintzberg féle döntési szerepek közé tartozik az erıforráselosztó, az információs szerepek közé a szóvivı szerep. A Mintzberg féle döntési szerepek közé tartozik a tárgyaló, az információs szerepek közé az információelosztó szerep. � A Mintzberg féle interperszonális szerepek közé tartozik a zavarelhárító, az információs szerepek közé a képviselı szerep. Melyek a menedzseri készségek fajtái? a technikai, a konceptuális és a humán készségek. � a technikai, a konceptuális és a döntési készségek. � a mőszaki, a döntési és a humán készségek. � a konceptuális, döntési és a humán készségek. � a kommunikációs, tárgyaló, mőszaki készségek. Jelölje meg a menedzsment klasszikus irányzatának képviselıit! (Gant és a Gilbreth házaspár nem fog szerepelni a zh-n az alapkérdések között, csak a négy legmeghatározóbb ember. De közülük nem feltétlenül éppen 2.) H. Fayol H. Ford � R. Reagen � M. P. Follett � H. Simon � K. Lewin � C. Barnard � D. McGregor � A. Maslow Jelölje meg a menedzsment emberközpontú irányzatának képviselıit ! (Az alapkérdések között csak E. Mayo, D. McGregor, M.P. Follett és A. Maslow(!) fog szerepelni, de közülük nem feltétlenül éppen 3.) M. P. Follett E. Mayo A. Maslow � L. von Bertalanffy � H. Fayol � F. W. Taylor � H. Ford � A. P. Sloan � H. Mintzberg

Jelölje be a klasszikus irányzatra jellemzı tényezıket! munkamegosztás alkalmazása rend, fegyelem szerepének hangsúlyozása racionalizálás csoportmunka elutasítása � pszichológiai tényezık vizsgálata � konfliktuskezelés � sikeres vezetık tevékenységének vizsgálata � informális hierarchia vizsgálata Jelölje be az emberközpontú irányzatra jellemzı tényezıket! pszichológiai tényezık vizsgálata informális hierarchia vizsgálata konfliktuskezelés � csoportmunka elutasítása � racionalizálás � munkamegosztás alkalmazása A menedzsment klasszikus irányzata nem foglalkozott az informális szervezetekkel. nagymértékben alkalmazta a munkamegosztást. � még nem használt fel a munkaszervezésben semmilyen tudományos eredményt. � a hatékonyabb munkavégzés érdekében ösztönözte a csoportmunkát. � nem foglalkozott a dolgozók ösztönzésével, motiválásával. Jelölje meg az emberközpontú irányzatra jellemzı kijelentés(eke)t! A felelısségérzet és önállóság növeli a teljesítıképességet. A munkateljesítmény függ a munkahelyi elégedettségtıl. � A menedzser ismeri a munkavégzés leghatékonyabb módját. � A vezetés nem tudomány, hanem gyakorlat. � A vezetés „mővészet”, a sikeres vezetık módszereit kell megismerni. � A piaci vagy menedzseri ügyletek között alternatív viszony van. Frederick Winslow Taylor a leghatékonyabb munkavégzés módját kereste. elutasította a csoportmunkát, az egyéni teljesítményt bértöbblettel ösztönözte. � tevékenységével elindította az emberközpontú irányzatot. � elsıként fogalmazta meg a menedzsment funkciókat. � az egyszemélyi vezetést preferálta. � menedzsment elveket fogalmazott meg. Henry Ford tevékenysége elsısorban az üzemszervezésre irányult. sikeresen alkalmazta Taylor munkaszervezési módszereit. � paternalizmusa (magas bér, eü. ellátás, nyolc órás munkaidı, stb.) az alapja az emberközpontú irányzatnak. � vezette be a mátrix szervezeti formát az Egyesült Államokban. � fogalmazta meg elıször a mendzsment funkcióit, alapelveit. Henry. Fayol elsıként fogalmazta meg a menedzsment funkciókat. az egyszemélyi vezetést preferálta. menedzsment elveket fogalmazott meg. � tevékenységével elindította az emberközpontú irányzatot. � a leghatékonyabb munkavégzés módját kereste. � elutasította a csoportmunkát, az egyéni teljesítményt bértöbblettel ösztönözte.

Melyek a taylori alapelvek? A fizikai és szellemi munkát külön kell egymástól választani. A teljesítményt egyénileg kell elıírni, így a munkások bérét a teljesítményük határozza meg. Munkairodák létrehozásával a termelés elıkészítését, koordinációját, és ellenırzését az elvárt tudományos szintő megalapozottságával lehet elvégezni. � Megfelelı hierarchia kialakítása, az alá- és fölérendeltségi viszonyok szigorú rögzítése szükséges. � A dolgozók között harmóniának kell lennie, az egyéni, csoportos és szervezeti célokat össze kell hangolni. � Pontos beszállítási és alkatrészgyártási határidık szükségesek a termelési készletek csökkentéséhez. George Elton. Mayo tevékenysége az informális csoportokra a társas kapcsolatok vizsgálatára � a funkcionális osztályok kialakítására � a menedzseri funkciók vizsgálatára � a vállalati konfliktusok vizsgálatára � a vállalat vezetésének vizsgálatára irányult. Douglas McGregor az emberközpontú irányzat képviselıje. kidolgozta az X-Y elméletet. � szerint a fizikai és a szellemi munkát szét kell választani. � a szervezetben fellépı konfliktusokat vizsgálta. � dolgozta ki a bürokráciaelméletet. � nevéhez kötıdik a szituációelmélet. A szervezeti egységek közötti kapcsolatok, az együttmőködés kialakításánál technokratikus, strukturális és személyorientált eszközöket használhatunk. � technikai, strukturális és konceptuális eszközöket használhatunk. � személyorientált, lineáris és autokratikus eszközöket használhatunk. � technikai, humán és konceptuális eszközöket használhatunk. � információs, interperszonális és kommunikációs eszközöket használhatunk. A mátrix szervezeti forma a dinamikus szervezeti formák közé sorolható. lehetıvé teszi a többoldalú problémakezelést. ~ -ban a konfliktusok megléte állandó. � ma már túlhaladottnak tekinthetı. � esetén az elsıdleges munkamegosztási elv a feladatok szerinti felosztás. A törzsegységi szervezeti forma elınye a lineáris szervezethez képest, hogy növeli a vezetı döntéseinek szakmai színvonalát tehermentesíti a vezetıt. � lehetıvé teszi a helyzethez való gyors alkalmazkodást. � elválik a stratégiai és az operatív � feleslegessé válik a szolgálati út. irányítás A lineáris szervezeti forma esetén az új feladatok új szervezeti egységeket produkálnak. egyszerő, jól áttekinthetı, minden beosztottnak egy fınöke van. � kialakulása H. Fayol nevéhez köthetı. � kialakulása F. W. Taylor nevéhez köthetı. � kialakulása M. Weber nevéhez köthetı. � esetén az egyértelmő alá- és fölérendeltségi viszonyok miatt gyors az információáramlás.

A lineáris szervezeti forma a statikus szervezeti formák közé sorolható. esetében a döntések központosítottak. az egyértelmő akaratérvényesítést segíti. � ~-nál felesleges a szolgálati út betartása. � segíti a szakmai színvonal javítását. � lehetıvé teszi a helyzethez való gyors alkalmazkodást. A divizionális szervezeti formára jellemzı, hogy elválik a startégiai és az operatív irányítás. párhuzamos funkciók miatt megnıhet a létszámigény. � a döntések centralizáltak, a központ direkt módon irányítja a divíziók tevékenységét. � egyszerre két munkamegosztási elv érvényesül. � csak nagy, multinacionális vállalatok esetében alkalmazható. A funkcionális szervezeti forma elınye a szakmai színvonal erısödése. esetén problémás lehet a más egységekkel való együttmőködés. � kialakulása H. Fayol nevéhez köthetı. � kialakulása M. Weber nevéhez köthetı. � elınye az egyértelmő alá- és fölérendeltségi viszony. Funkcionális szervezeti forma esetén az egyes szakterületek önálló egységben jelennek meg. koordinációs problémák lehetnek a többvonalas irányítás miatt. a folyamatok kialakítása és szabályozottsága növeli a termelékenységet. � a szabályozottság, formalizáltság viszonylag alacsony mértékő. Jelölje meg az alábbi, csoportokra vonatkozó állítások közül az igazakat! A formális csoportok a szervezet munkamegosztása alapján jönnek létre, míg az informálisban az állandó kommunikáció biztosítja a mőködést. A formális csoportokat a szervezet, a menedzsment hozza létre, míg az informálisak az egyéni vonzalmak alapján alakulnak. � A formális csoportok az egyéni vonzalmak alapján jönnek létre, az informálisakban deklarált mőködési elvek vannak. � A formális csoportok nyitottak és változtathatóak, míg az informálisak a szervezet munkamegosztása alapján jönnek létre. � A formális csoportban az állandó kommunikáció biztosítja a mőködést, az informálisak állandó és zárt csoportok. Jelölje meg a formális szervezetek, csoportok fıbb jellemzıit! (Egy lehetséges példa, a zh-n az informális csoport is szerepelhet!) Szabályokon alapszik Fentrıl jövı kezdeményezések alapján jön létre. A tagok közötti kommunikáció esetleges, fıként a munka indokolja. � A tagoknak önként vállalt funkciója van. � Közös érdekeken és értékrendszeren alapszik. Jelölje a centralizált kommunikációs hálózatok jellemzıit! (Egy lehetséges példa, a zh-n a decentralizált kommunikációs hálózat is szerepelhet!) A központban lévı személy gyakran túlterhelt A központban lévı személy dominánssá válik � Komplex feladat esetén hatásos � Tagjai általában elégedettebbek, mint a decentralizálaké � Nehéz biztosítani az azonos informáltsági szintet

Mi lehet a felfelé irányuló kommunikáció tartalma? (Egy lehetséges példa, a zh-n a másik két típus is szerepelhet!) Javaslatok Beszámolók Problémák közlése Sérelmek és viták � Eljárások, szabályok � Tanácsadás � Visszajelzés a teljesítményrıl Igaz-hamis kérdések ((Amennyiben egy összetett mondat egyik része hamis, vagy hiányos, az egész állítás hamisnak minısül! Ugyanígy hamisnak minısül egy állítás, ha mindkét része önmagában igaz, de a kettı között nincs logikai összefüggés, az egyik rész nem indokolja, magyarázza a másikat!) Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenységek összessége, melynek alapvetı célja fogyasztói igények kielégítése.

H

Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, melynek alapvetı célja a piaci részesedés növelése. H Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, melynek alapvetı célja a fogyasztói igények kielégítése, nyereség elérése mellett.

I

A vállalat vevıi igény kielégítése által nyereség elérésére törekvı, meghatározott cél- és érdekrendszer alapján mőködı, jogi személyiséggel bíró szervezet.

I

A vállalat olyan emberi tevékenységek összessége, melynek alapvetı célja fogyasztói igények kielégítése.

H

A fogyasztói igény az ember létfenntartásához, társadalmi, szociális helyzetéhez kötıdı szükségletek. H

A fogyasztói igény olyan emberi/vállalati igény, amit közösségi intézmények vagy más vállalatok segítségével igyekszünk kielégíteni.

H

A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, jogilag körülhatárolt struktúra. I

A szervezet bármely, emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció, melynek jellemzıje, hogy rendelkezik valamilyen céllal, hosszú ideig igyekszik fennmaradni és jogi keretek között mőködik.

H

A szervezet bármely, emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció, melynek jellemzıje, hogy rendelkezik valamilyen céllal, hosszú ideig igyekszik fennmaradni és a hatékony mőködésre törekszik.

I

A Porter-féle értéklánc modellben az elsıdleges folyamatok közé soroljuk többek között a marketinget, a termelést, az input- és output logisztikát.

I

A Porter-féle értéklánc modell szerint a szolgáltatás elsıdleges, míg a beszerzés/ellátás támogató folyamat.

I

A Porter-féle értéklánc modell szerint a szolgáltatás támogató, míg a beszerzés/ellátás elsıdleges folyamat.

H

Egy szervezet a kompetitív környezetének elemeit rendszerint nehezebben képes befolyásolni, mint az általános környezeti elemeket.

H

Egy szervezet a kompetitív környezetének elemeit rendszerint könnyebben képes befolyásolni, mint az általános környezeti elemeket.

I

Egy szervezet az iparági környezetének elemeit rendszerint nehezebben képes befolyásolni, mint az általános környezeti elemeket.

H

A beszállítók, a vevık, a versenytársak, a potenciális új belépık, és a helyettesítı terméket kínálók csoportja alkotja a Porter-féle „öt-erı” modellt.

I

A vállalkozás vevıinek kompetitív ereje alkupozíciójukból ered, mely annál erısebb, minél többen vannak.

H

A vállalkozás vevıinek kompetitív ereje alkupozíciójukból ered, mely annál erısebb, minél kevesebben vannak.

I

A vállalkozás szállítóinak kompetitív ereje alkupozíciójukból ered, mely annál erısebb, minél kevesebben vannak.

I

A vállalkozás szállítóinak kompetitív ereje alkupozíciójukból ered, mely annál erısebb, minél többen vannak.

H

A vállalkozás potenciális új belépıinek kompetitív ereje alkupozícióból és befolyásukból ered. H

A vállalkozás általános környezete a 4P (product, price, place, promotion) modellel írható le. H

A vállalkozás általános környezete a STEP modellel írható le. I

A vállalkozás általános környezete a SWOT modellel írható le. H

A STEP elemzés során többek között vizsgálat alá kerülnek a társadalmi, a technológiai, gazdasági és politikai tényezık.

I

A STEP elemzés során többek között vizsgálat alá kerülnek a vevıket kiszolgáló módszerek, az emberi tényezık, és a fizikai jellemzık is.

H

A megbízó-ügynökelmélet a tulajdonos és a menedzser közötti kapcsolatokkal foglalkozik. I

A megbízó-ügynökelmélet a megbízó és az ügynök közötti konfliktusokkal nem foglalkozik. H

A megbízó-ügynökelmélet kitér a teljesítményértékelés fontosságára. I

A megbízó-ügynökelmélet foglalkozik az információs aszimmetria kérdéskörével. I

A menedzseri funkciók négy alapeleme a tervezés, a szervezés, az ellenırzés, és a vezetés. H

A menedzseri funkciók négy alapeleme a tervezés, a szervezés, az irányítás, és a visszacsatolás. H

A menedzseri funkciók négy alapeleme a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés. I

A menedzseri funkciók négy alapeleme a tervezés, irányítás, ellenırzés, vezetés. H A menedzsment egy szervezetben fellelhetı erıforrások tervezésének, szervezésének és irányításának folyamata a szervezet céljainak eredményes megvalósítása érdekében.

H

A tervezés azon tevékenységek, melyek segítségével a menedzsment a jövıre vonatkozó célokat határozza meg, s dönt a szükséges tevékenységekrıl és erıforrásokról.

I

Az irányítás az a menedzsment funkció, amely az elvégzendı feladatok, az azokat elvégzı emberek és egyéb erıforrások csoportosítása, elrendezése, összekapcsolása.

H

A tervezés a célok kitőzése és elérésük módjának eldöntése, résztevékenysége pl. a program kidolgozása.

I

Az ellenırzés az a menedzsment funkció, amely az elért eredmények és a szervezeti célok összevetését, az eredmények értékelését, esetleges korrekciók végrehajtását jelenti.

H

A szervezés a feladatok és erıforrások egymáshoz rendelése, a mőködés strukturálása, résztevékenysége pl. az ütemterv kidolgozása.

H

A szervezés a feladatok és erıforrások egymáshoz rendelése, a mőködés strukturálása, résztevékenysége pl. a szervezeti felépítés kialakítása.

I

A tervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az elırejelzés, a célkitőzés, az ütemterv kidolgozása és a munkakörök kialakítása.

H

A tervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az elırejelzés, a célkitőzés, az ütemterv kidolgozása és a költségvetések elkészítése.

I

A tervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az elırejelzés, a célkitőzés, az ütemterv kidolgozása és a követelmények megfogalmazása.

H

A szervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az erıforrások allokálása, a kapcsolatok létrehozása, a szervezeti felépítés kialakítása és a követelmények megfogalmazása.

H

A szervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az ütemterv kialakítása, a kapcsolatok létrehozása, a szervezeti felépítés kialakítása.

H

A szervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az erıforrások allokálása, a kapcsolatok létrehozása, a szervezeti felépítés kialakítása és a felügyelet.

H

Az irányítás résztevékenységei közé tartozik többek között a mérés, az értékelés, a beavatkozás és a követelmények felállítása.

I

Az irányítás résztevékenységei közé tartozik többek között a mérés, az értékelés, a beavatkozás és a munkaerı-biztosítás.

H

Az irányítás résztevékenységei közé tartozik többek között a célkitőzés, az értékelés, a mérés és a beavatkozás.

H

A vezetés résztevékenységei közé tartozik többek között a képzés, a felügyelet, a döntéshozatal és a költségvetés kidolgozása.

H

A vezetés résztevékenységei közé tartozik többek között a képzés, a felügyelet, a döntéshozatal és a motiváció.

I

A vezetés résztevékenységei közé tartozik többek között az ellenırzés, a felügyelet, a döntéshozatal és a képzés.

H

A menedzseri feladatok közé sorolandó a tervezés és szervezés, míg az irányítás és vezetés a vezetı feladata.

H

A Mintzberg féle döntési szerepek közé tartozik a tárgyaló, az információs szerepek közé az információelosztó szerep.

I

Az interperszonális szerepek közé soroljuk a képviselıi, a vezetıi és a szóvivıi szerepeket. H

Az interperszonális szerepek közé soroljuk a képviselıi, a vezetıi és a tárgyalói szerepeket H

Az információs szerepek közé soroljuk az információgyőjtı, információelosztó és a szóvivıi szerepeket.

I

Az információs szerepek közé soroljuk az információgyőjtı, az erıforráselosztó és a szóvivıi szerepeket.

H

A döntési szerepek közé soroljuk a vállalkozó, az erıforráselosztó és a zavarelhárító szerepeket. I

A döntési szerepek közé soroljuk az tárgyaló, az erıforráselosztó és a vezetıi szerepeket. H H. Mintzberg (1980) a menedzseri szerepek három nagy csoportját különítette el: az interperszonális, a döntési, és a vezetıi szerepek csoportját.

H

A menedzseri készségek közé tartoznak a technikai, a konceptuális, és az interperszonális készségek. H

A menedzseri készségek közé tartoznak a technikai, a konceptuális, és a humán készségek. I

A humán készség az a menedzseri képesség, mely az emberek számára biztonságot nyújtó, és véleményük kifejezését lehetıvé tevı környezet megteremtését jelenti.

I

A technikai készség az a menedzseri képesség, mely az emberek számára biztonságot nyújtó, és véleményük kifejezését lehetıvé tevı környezet megteremtését jelenti.

H

A technikai készség a szakterületen való jártasságot, szaktudást jelenti, míg a konceptuális készség az átlátást, az összefüggések megértését.

I

A konceptuális készség olyan képességeket jelent, mint a módszerekkel, folyamatokkal, eljárásokkal kapcsolatos jártasság, szaktudás.

H

A menedzseri készségek közül a legkomplexebb igény a konceptuális készségre áll fent, mivel ez a készség mind a négy menedzseri funkció gyakorlásához szükséges.

I

A konceptuális készség a tervezés-szervezés-irányítás, míg a technikai készség teljes egészében a vezetési menedzsment funkció ellátásához szükséges.

H

A humán készség a tervezés-szervezés-irányítás, míg a technikai készség teljes egészében a vezetési menedzsment funkció ellátásához szükséges.

H

A menedzsment klasszikus irányzatának képviselıi: F. W. Taylor, H. Ford, M. Weber és H. Fayol. I

A munkafolyamatok menedzsmentje a munkafolyamatok megfigyelését, mérési eljárások alkalmazását, és az adatok elemzését helyezi elıtérbe.

I

A klasszikus szervezetelméleti iskola a munkafolyamatok megfigyelését, mérési eljárások alkalmazását, és az adatok elemzését helyezi elıtérbe.

H

Taylor szerint tudományos módszer alkalmazása mellett elért termelékenységnövekedés csak még több emberi energia befektetéssel érhetı el.

H

Ford legfontosabb eredményei közé soroljuk a napi 8 órás munkavégzés elıírását és a mőhely(üzem)- szintő munkavégzés átszervezését, azaz a futószalag melletti munkavégzés kialakítását.

I

Gantt a taylorizmus követıjeként továbbfejlesztette a mozdulatelemzést, mellyel akár 200%-os teljesítményjavulást is elértek.

H

Fayol fogalmazta meg elsıként többek között a menedzsment funkcióit, a menedzselés 14 alapelvét és az iparvállalatok mőködésének fı tevékenységi területeit.

I

Weber szerint a bürokrácia intézménye alkalmas arra, hogy stabilitásában, fegyelemben, megbízhatóságában felülmúljon minden más szervezeti formát.

I

Weber szerint az ideális szervezet ismérvének három alappillére: a munkamegosztás, a szabályozottság, és a teljesítményelv.

H

Az ideális bürokratikus szervezet Max Weber kutatásaihoz kapcsolódik, melyekre az 1890-es évek porosz államának felépítése is hatással volt.

I

Az ideális bürokratikus szervezet tudományos kutatás eredménye. I

Az ideális bürokratikus szervezet csak a XX. század végén alakult ki. H

Az ideális bürokratikus szervezet jellemzıi: munkamegosztás, szabályozottság, hierarchia, aktaszerőség, szakmai hozzáértés, személytelenség, tárgyilagosság

I

Az ideális bürokratikus szervezet jellemzıi: szabályozottság, munkamegosztás, dolgozók bevonása, hierarchia, aktaszerőség, szakmai hozzáértés, tárgyilagosság

H

Az ideális bürokratikus szervezet jellemzıi: munkamegosztás, méltányosság, hierarchia, fegyelem, szakmai hozzáértés, személytelenség, tárgyilagosság

H

Az emberközpontú irányzatra jellemzı a munkamegosztás és a racionalizálás alkalmazása, a társas valamint a vállalati vezetés és a dolgozók közötti kapcsolatok vizsgálata.

H

Az emberközpontú kapcsolatok irányzat képviselıi felhívták a figyelmet az egyének meghatározó szerepére a szervezet sikereiben vagy bukásában.

I

A klasszikus irányzatra jellemzı a munkamegosztás és a racionalizálás alkalmazása, a társas valamint a vállalati vezetés és a dolgozók közötti kapcsolatok vizsgálata.

H

A klasszikus irányzatra jellemzı a munkamegosztás és a racionalizálás alkalmazása, az egységesítés és szabványosítás.

I

E. Mayo a vállalati vezetést ill. a menedzseri funkciókat tanulmányozta, ı fogalmazta meg elıször a vállalatvezetés alapelveit, a menedzsment funkcióit.

H

E. Mayo nevéhez köthetı az emberközpontú irányzat elindulása, ı figyelt fel elıször arra, hogy a dolgozók munkájának hatékonyságát pszichikai tényezık, a társas kapcsolatok is befolyásolják.

I

A dolgozók ösztönzésével a klasszikus irányzat egyáltalán nem foglalkozott, annak jelentıségét csak az emberközpontú irányzat ismerte fel.

H

Az emberközpontú irányzat eredménye a motivációs elméletek kialakulása, az informális hierarchia szerepének, jelentıségének megállapítása.

I

H. Fayol a vállalati vezetést ill. a menedzseri funkciókat tanulmányozta, ı fogalmazta meg elıször a vállalatvezetés alapelveit, a menedzsment funkcióit.

I

F. W. Taylor tevékenysége a vállalat egészének mőködésére, a menedzsment funkcióinak meghatározására irányult.

H

H. Fayol tevékenysége a vállalat egészének mőködésére, a menedzsment funkcióinak meghatározására irányult.

I

F. W. Taylor tevékenységével elsısorban egy üzem hatékony mőködésének kialakítását segítette. H

F. W. Taylor tevékenysége elsısorban a munka(hely) szervezésre irányult. I

F. W. Taylor tevékenysége nyomán létrejöttek a bürokratikus szervezetek. H

F. W. Taylor felismerte, hogy pazarlóan bánnak az emberi erıforrással, ezért a munka hatékonyságát nem a gépek, hanem az emberi munkavégzés fejlesztésével próbálta növelni.

I

F. W. Taylor elsık között ismerte fel, hogy az embereket nem csak a bérezéssel, hanem pszichikai, szociális tényezıkkel is lehet ösztönözni.

H

F. W. Taylor mellett a klasszikus irányzat meghatározó személyisége E. Mayo és D. Mcgregor. H

A klasszikus irányzat nem foglalkozott a dolgozók ösztönzésével. H

A klasszikus irányzat figyelmen kívül hagyta az emberi kapcsolatokat, az informális hierarchia szerepét a munkavégzésben.

I

H. Fayol és F. W. Taylor szerint is akkor tud hatékonyan mőködni egy szervezet, ha egyértelmőek az alá-, fölérendeltségi viszonyok, s ezért mindenkinek csak egy fınöke van.

H

E. Mayo dolgozta ki a bürokrácia-elméletet. H

M. Weber dolgozta ki a bürokrácia-elméletet. I

E. Mayo nevéhez főzıdik az X-Y elmélet. H

E. Mayo a beosztottak és a menedzserek közötti konfliktusokat tanulmányozta. H

M. P. Follett a beosztottak és a menedzserek közötti konfliktusokat tanulmányozta. I

E. Mayo az empirikus irányzat képviselıje. H

D. McGregor az emberközpontú irányzat képviselıje, ı dolgozta ki az X-Y elméletet. I

D. McGregor a klasszikus irányzat képviselıje, ı dolgozta ki a bürokrácia-elméletet. H

D. McGregor a klasszikus irányzat képviselıje, ı dolgozta ki a szituáció törvényt, amely a konfliktusok elkerülésével, feloldásával foglalkozik.

H

D. McGregor az emberközpontú irányzat képviselıje, ı dolgozta ki az elsı motivációs elméletet. H

Lewin a magatartás és a teljesítmény kölcsönhatását kutatva három vezetési stílust különített el: a demokratikus, az autokratikus és a konzultatív típusokat.

H

Lewin a magatartás és a teljesítmény kölcsönhatását kutatva három vezetési stílust különített el: a demokratikus, az autokratikus és a laissez fair típusokat, melyek közül az utóbbit tartotta ideálisnak.

H

A kontingenciaelméleti irányzat képviselıi szerint a szervezet teljesítménye attól függ, hogy adott szituációban a menedzsment hogy képes struktúráját, stratégiáját a megváltozott környezeti feltételekhez igazítani.

I

A szituációelméleti megközelítés napjainkban veszít jelentıségébıl, hiszen kialakultak olyan menedzsment technikák, melyek alkalmazása mellett a külsı környezeti hatás elhanyagolható.

H

Az egyvonalas szervezetek elınye, hogy a kapcsolatok egyértelmőek és áttekinthetıek, míg a többvonalasé az, hogy produktív konfliktusok jönnek létre.

I

A funkcionális szervezeti forma kialakulása elsısorban F. W. Taylor nevéhez köthetı, mivel ı hozott létre elıször különbözı funkcionális osztályokat mint pl. a minıségellenırzés, a karbantartás, programozás, technológus stb.

I

A törzsegységi szervezeti forma elınye a lineárishoz képest, hogy lehetıvé teszi a helyzethez való gyors alkalmazkodást.

H

A törzsegységi szervezeti forma elınye a lineárishoz képest, hogy elválik a stratégiai és az operatív irányítás, s ezáltal mindkét területen nı a szakmai színvonal.

H

Lineáris szervezeti forma esetén az új feladatok jellemzıen új szervezeti egységeket produkálnak. I

Az egyvonalas szervezetek hátránya, hogy hosszú és körülményes utasítási és információs utak alakulnak ki, míg a többvonalasé az, hogy a szakmai konfliktusok személyessé válhatnak.

I

A funkcionális szervezeti forma elınye a szakmai színvonal erısödése, ugyanakkor problémás lehet a más egységekkel való együttmőködés.

I

A többvonalas szervezet hátrányos a hatékony mőködés szempontjából. H

A többvonalas szervezet meghatározás helytálló a mátrix szervezetre. I

A többvonalas szervezet jellemzı a mai modern nagyvállalatokra. I

A divizionális szervezeti forma esetében nincs szerepe a szolgálati útnak. H

A divizionális szervezeti forma csak a multinacionális nagyvállalatok esetében alkalmazható sikeresen.

H

A funkcionális-lineáris szervezeti forma nehezíti az innovációk megvalósítását. I

A funkcionális-lineáris szervezeti forma és a szerepkultúra között nincs kölcsönhatás. H

A funkcionális-lineáris szervezeti forma jellemzı a közszolgálati bürokratikus szervezetekre. I

Többvonalas a szervezet, ha többféle terméket állít elı. H

Többvonalas a szervezet, ha termékeit több piacon értékesíti egyidejőleg. H

Többvonalas a szervezet, ha a munkamegosztás lehetséges megoldásai közül egyidejőleg többet alkalmaz.

H

Többvonalas a szervezet, ha a szervezeti egységeket egyidejőleg több helyrıl is utasíthatják. I

Egydimenziós munkamegosztású szervezetrıl beszélünk akkor, ha egy egységet (embert) csak egy felsıbb szint utasíthat.

H

Egyvonalas hatáskörmegosztású szervezetrıl beszélünk akkor, ha egy egységet (embert) csak egy felsıbb szint utasíthat.

I

Egydimenziós munkamegosztású szervezetrıl beszélünk akkor, ha a munka megosztása egy elv (pl. termék vagy vevı) szerint történik.

I

Többdimenziós munkamegosztású szervezetrıl beszélünk akkor, ha egy egységet (embert) több felsıbb szint is utasíthat.

H

Többdimenziós munkamegosztású szervezetrıl beszélünk akkor, ha a munka megosztása több elv (pl. termék, vevı) szerint történik.

I

Többvonalas hatáskörmegosztású szervezetrıl beszélünk akkor, ha egy egységet (embert) több felsıbb szint is utasíthat.

I

Az egyes szervezeti egységek összehangolása, együttmőködésük szervezése (koordináció) technokratikus, autokratikus és demokratikus módszerekkel valósítható meg.

H

Az egyes szervezeti egységek összehangolása, együttmőködésük szervezése (koordináció) technokratikus, strukturális és személyorientált eszközökkel valósítható meg.

I

A lineáris szervezetekben többvonalas irányítás valósul meg, hiszen egy alkalmazottnak több vezetı is adhat utasítást.

H

A lineáris szervezetekben egydimenziós irányítás valósul meg, hiszen egy alkalmazottnak csak egy vezetı adhat utasítást.

H

A törzsegységi szervezeti forma a vezetıi terheltségének csökkentésére jön létre, így a benne helyet foglaló törzsegységek utasítási joggal rendelkeznek.

H

Funkcionális szervezeti struktúrák jellemzıje, hogy az egyes funkcionális egységek közötti együttmőködés igen szoros.

H

A funkcionális struktúra egyik hátránya a nagyfokú tartalékképzıdés. I A funkcionális szervezeti struktúrára egyvonalas irányítás a jellemzı, hiszen minden alegységet egy funkcionális egység utasít.

H

Divízionális szervezeti forma esetében a stratégiai szintő döntések a vállalati központ, míg az operatív döntések a divíziók kezében vannak.

H

A mátrixszervezeteknek kedvezı alkalmazási környezet a rugalmas, dinamikusan változó környezet. I A formális csoportban deklarált mőködési elvek vannak, míg az informálisban az állandó kommunikáció biztosítja a mőködést.

I

A formális csoportok állandóak és zártak, míg az informálisak nyitottak és változtathatóak. I

A kommunikáció több mint információ csere, dinamikus interperszonális folyamat, amely a magatartás megváltoztatására irányul.

I

A centralizált kommunikációs hálózatot jellemzıen az egyszerő rutin feladatoknál célszerő alkalmazni, de hátránya, hogy gyakran túlterheltté válik.

I

Csoportról akkor beszélünk, ha két vagy több csoportot alkotó tag egy közös cél elérése érdekében szervezıdik.

H

Csoportról akkor beszélünk, amikor a tagok között kommunikáció és interakció van, cél a hosszútávú fennmaradás.

H

Csoportról akkor beszélünk, amikor a tagok között kommunikáció és interakció van, lehet formális és informális.

I

Csoportnorma alatt értjük azt a jelenséget, amikor a csoport új tagjává váló személy szabja meg a konkrét belsı szabályokat.

H

Csoportnorma alatt a mindenki által elfogadott általános szabályokat értjük. I Tosi és társai szerint a csoportmunka eredménye a hatékonyabb kommunikáció, konfliktushelyzet teremtése és a szervezeti kultúra fejlıdése.

H

Tosi és társai szerint a csoportmunka eredménye pl. a termelékenység, a megelégedettség vagy a tanulás.

I

Gyenge csoportkohézió esetén csökken az együttmőködési készség, a közremőködési hajlandóság és romlik a hatékonyság.

I

A formális csoportok jellemzıi többek között a korlátozott csoporttagok száma, a meghatározott szabályokon alapuló tagság, a tagok közti kommunikáció esetlegessége.

I

Az informális csoportok jellemzıi többek között a korlátozott csoporttagok száma, a meghatározott szabályokon alapuló tagság, a tagok közti kommunikáció esetlegessége.

H

Az informális csoportok jellemzıi többek között a tagok személyes ismeretsége, a spontán alakulás, a tagok közti folyamatos kommunikáció és interakció.

I

A formális csoportok jellemzıi többek között a tagok személyes ismeretsége, a spontán alakulás, a tagok közti folyamatos kommunikáció és interakció.

H

A kommunikáció egyirányú interakció, mely során az információ közlıje megfogalmazza üzenetét, kiválasztja a megfelelı csatornát, a befogadó megpróbálja megérteni az üzenetet, majd reagál rá.

H

Rutinfeladatok végzése esetén a centralizált, komplex feladatok végzése esetén a decentralizált kommunikációs hálózat a hatékony.

I

Rutinfeladatok végzése esetén a decentralizált, komplex feladatok végzése esetén a centralizált kommunikációs hálózat a hatékony.

H

A csoportfejlıdés harmadik szakaszára jellemzı, hogy már megszilárdulnak a személyes kapcsolatok, és kialakulnak a csoportnormák.

I

A lefelé irányuló kommunikáció jellemzı formái pl.: a nevelı szándékú üzenetek és a teljesítményrıl történı visszajelzés.

I

A formális csoportok a szervezet munkamegosztása alapján jön létre, míg az informálisak az egyéni vonzalmak alapján.

I

A csoportfejlıdés fázisai: alakulás, ütközés, normázás, teljesítés. I

A csoportfejlıdés fázisai: formálódás, ütközés, koncentrálás, teljesítés. H

A csoportfejlıdés fázisai: ütközés, formálódás, teljesítés, elismerés. H

A motiváció módja és a szervezeti kultúra közötti összefüggéseket a menedzselés során figyelembe kell venni.

I

A motiváció módja és a szervezeti kultúra közötti kapcsolatok nem térképezhetıek fel. H

A csoportnormákat a csoport vezetıjének kell kialakítania. H

A csoportnormákat a csoport vezetıjének legfeljebb befolyásolnia lehet. I

A csoportnormákat a csoport vezetıjének írásban ki kell adnia. H

A csoportnormákat a csoport vezetıjének esetenként célszerő elfogadnia. I

A konformitás a norma szerint viselkedést jelenti. I

A konformitás és a szerep azonosság azonos fogalmat jelent. H

A konformitás és az azonosulás (identifikáció) között van kapcsolat. I

Handy három kultúratípust különböztet meg: hatalom-, szerep- és feladatkultúra. H A Handy-féle személyiségkultúra meghatározó eleme egy központi szereplı, akinek hatalma és befolyása az egész szervezetre kihat.

H

A Handy-féle feladatkultúra elsısorban a mátrixszervezetek jellemzı kultúratípusa. I

Schein értelmezésében a szervezeti kultúra összetevıi többek között a gazdasági környezet, a kulturális hálózat, a történetek és hısök.

H

A Handy-féle szervezeti kultúrák csak a kereskedelmi vállalatok eseteinek a leírására használhatók. H A Handy-féle szervezeti kultúrák közül egy szervezet esetében több típus is jellemzı lehet az adott szervezetre.

I

Tesztek (A zh-n nem ugyanebben a sorrendben szerepelnek a válaszok, egy kérdésre több helyes válasz is lehet, a helyes válaszok száma eltérhet, valamint a hamis válaszok is különbözhetnek az itt megadottaktól.) A termelésmenedzsment célkitőzései között szerepel minél kisebb készletszint. minél gyorsabb gyártás. minél hatékonyabb termelés. minél kevesebb munkaerı. � minél több nyersanyag. � minél kisebb munkaerıhiány. � minél nagyobb munkaköri elégedettség.

Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül? ciklusidı kibocsátási ráta � utánrendelési idı � átlagos készletszint � karbantartás költsége � teljesítménybérben dolgozók bére

Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejezı mutatók az alábbiak közül? átlagos készletszint utánrendelési idı � kibocsátási ráta � karbantartás költsége � teljesítménybérben dolgozók bére � ciklusidı

Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelı tényezık az alábbiak közül? ciklusidı csökkentése termelési ráta növelése termelési költségek csökkentése � átlagos készletszint növelése � utánrendelési idı csökkentése � karbantartási költség növekedése Melyek az egyedi gyártás jellemzıi az alábbiak közül? az inputperiódus és az egyetlen termék elkészítési idejének aránya egynél kisebb a termék ritkábban jelenik meg a termelırendszerben, mint amennyi idı egyetlen darab elkészítéséhez szükséges egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelırendszerben ritkán van � a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani � a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti � jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erıforrás, amelyet a termék mindig lefoglal Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzıi az alábbiak közül? az inputperiódus és az egyetlen termék elkészítési idejének aránya egynél nagyobb a termék mindig jelen van a termelırendszerben, de még egyetlen erıforrást sem foglal le teljesen � a mőveleti idık többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél � a rendszer szők keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülı termék foglalja le, de az erıforrások többségén marad értékesíthetı szabad kapacitás � a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidıre és jó minıségben való elkészítése jelenti

Melyek a nagysorozatgyártás jellemzıi az alábbiak közül? az erıforrások többségén még van elegendı szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez az inputperiódus és az egyetlen termék elkészítési idejének aránya egynél nagyobb gyakrabban jelenik meg a termék a termelırendszerben, mint amennyi idı az elkészítéshez szükséges � valamennyi erıforrás specializálódik egyetlen termék gyártására � termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülı termékek minıségének biztosítása jelenti Melyek a tömeggyártás jellemzıi az alábbiak közül? a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erıforráson is végzik a termék mindig jelen van a rendszerben valamennyi erıforrás specializálódik egyetlen termék gyártására � a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szők keresztmetszet zavartalan mőködését elısegítı karbantartás szervezése jelenti � a mőveleti idık többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél � elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞ Mely tényezık jellemzik az egyedi gyártást? nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások termékek és mőveletek állandó változása általános célú gépek szabványos szerszámokkal a gépek funkciók alapján csoportosítottak magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással a menedzsment tagjai folyamatspecialisták � néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva � számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól � magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség Mely tényezık jellemzik a sorozatgyártást? standard és speciális anyagok keveréke általános célú gépek részben speciális szerszámokkal a gépek a termék gyártási mőveletei alapján csoportosítva a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik � ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék � a munkások a gép kezelésére és nem a mővelet elvégzésére vannak betanítva � viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség Mely tényezık jellemzik a tömeggyártást? speciális berendezés, magas fokú automatizáltság gyártósorok, szerelıszalagok a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén) nagyon magas fix költség, alacsony változó költség néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi mőveletre � kis számú, kvalifikált, többségében egyes mőveletekre betanított munkások � standard anyagok és alkatrészek � korlátozott számú terméktípus

Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzıi? egyedi, esetleg kissorozatgyártás a cél a minél több vásárló meghódítása a termelésmenedzsmentnek elsısorban a mőszaki-technológiai jellemzık elérésére kell törekednie � a megfelelı minıség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok � elıször a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi � szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése � szervízhálózat megszervezése � költségcsökkentés és automatizálás jellemzı � a versenyképesség meghatározó tényezıje a gyártási költség � a termelésmenedzsment fı feladata a termelékenység javítása Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzıi? elıször a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi a megfelelı minıség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése szervízhálózat megszervezése � költségcsökkentés és automatizálás jellemzı � a versenyképesség meghatározó tényezıje a gyártási költség � a termelésmenedzsment fı feladata a termelékenység javítása � egyedi, esetleg kissorozatgyártás � a cél a minél több vásárló meghódítása � a termelésmenedzsmentnek elsısorban a mőszaki-technológiai jellemzık elérésére kell törekednie Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzıi? költségcsökkentés és automatizálás jellemzı a versenyképesség meghatározó tényezıje a gyártási költség a termelésmenedzsment fı feladata a termelékenység javítása � elıször a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi � a megfelelı minıség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok � szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése � szervízhálózat megszervezése � egyedi, esetleg kissorozatgyártás � a cél a minél több vásárló meghódítása � a termelésmenedzsmentnek elsısorban a mőszaki-technológiai jellemzık elérésére kell törekednie Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzıi? (Q,s) rendszerként is ismeretes minden tárolt egység raktárból történı távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer � meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre � a készletszint egy meghatározott értékrıl indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat idıpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintbıl hiányzik � az utánrendelési idıszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt � (S, R) rendszernek is nevezik � a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkezı igénytıl, ezért periódusonként változó nagyságú lehet

Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzıi? meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre a készletszint egy meghatározott értékrıl indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat idıpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintbıl hiányzik (S, R) rendszernek is nevezik a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkezı igénytıl, ezért periódusonként változó nagyságú lehet az utánrendelési idıszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt � minden tárolt egység raktárból történı távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére � (Q,s) rendszerként is ismeretes � akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken � jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer Melyek a beszerzési költség összetevıi? a részegység elıállításának költsége alkatrész beszerzésének költsége termékelıállítással járó költség anyag beszerzési költsége � gépek átállításának költségei � a tétel átvételével kapcsolatos költségek � átállás miatt kiesı kapacitás elmaradó hozama � biztosítások, vámok � mennyiségi veszteségbıl adódó költségek

Melyek a rendelési költség összetevıi? anyagveszteség adminisztratív költségek gépek átállításának költségei a tétel átvételével kapcsolatos költségek átállás miatt kiesı kapacitás elmaradó hozama � alkatrész beszerzésének költsége � termékelıállítással járó költség � technikai és fizikai avulás költségei � késve szállítás többletköltsége

Melyek a készlettartási költségek összetevıi? technikai és fizikai avulás költségei biztosítások, vámok mennyiségi veszteségbıl adódó költségek a készletekben fekvı tıke elmaradt hozama � alkatrész beszerzésének költsége � késve szállítás többletköltsége � a tétel átvételével kapcsolatos költségek � átállás miatt kiesı kapacitás elmaradó hozama � adminisztratív költségek Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás � Közvetett, közvetlen, amortizáció � Szállítási, anyagi, energia, bér � Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás � Önköltség, teljes, változó � Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép) � Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs � Alternatíva, elsüllyedt, beruházási

Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. Anyagköltség Személyi (bér-) költség Értékcsökkenési leírás (amortizáció) � Közvetlen költség � Önköltség � Közvetett költség � Fejlesztési költség � Alternatíva költség � Állandó (fix) költség � Változó költség � Progresszív költség � Proporcionális költség Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. Közvetett, közvetlen � Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás � Anyagi, bér � Közvetlen, fix � Önköltség, változó � Amortizáció, bér � Proporcionális, állandó � Közvetett, fix Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. Közvetett Közvetlen � Bérköltség � Értékcsökkenési leírás � Szőkített önköltség � Fix (kvázifix) költség � Önköltség � Anyagköltség � Alternatíva � Progresszív Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. Állandó, változó � Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás � Anyagi, bér � Közvetlen, fix � Önköltség, változó � Amortizáció, bér � Proporcionális, amortizációs � Közvetett, fix Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit! Állandó (fix) Proporcionális Degresszív Progresszív � Önköltség � Amortizációs � Közvetlen � Közvetett � Anyagi � Személyi � Standard � Alternatív A költségnem szerinti csoportosítást gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsıdleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti. � gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban. � gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt. � gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetıvé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést. Egyszerő osztókalkulációt azért használjuk ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak. � ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk. � viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerő a módszer alkalmazása. � viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket elıállító vállalatoknál.

A pótlékoló kalkulációt a hagyományos önköltségszámítás során használjuk. a közvetett költségek költségviselıkre való szétosztására használjuk. � az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk. � a közvetlen költségek költségviselıkre való szétosztására használjuk. � a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk. � a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk. A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség számos esetben félrevezetı költségjellemzı, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható. jellemzıen statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja. � megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerő eladni. � megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az elıállítása. A vetítési alap a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál. � segítségével a vállalat teljesítményét elırevetíthetjük egy következı idıszakra. � segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalat teljesítményével. � az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál. Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre ún. rezsikulcs segítségével végezzük. � költségváltozási tényezı segítségével végezzük. � ún. R-tényezı segítségével végezzük. � egyenértékes osztókalkulációval végezzük. � költségredukcióval végezzük. � standard költségszámítással végezzük. Pótlékoló kalkuláció segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét. segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre. � a vállalat fix költségeink csökkentése. � a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre. � csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat. � lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk. Az R-tényezı ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk. ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele. � felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselıkre. � segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben. � ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk. � megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya. A költségváltozási tényezı megadja, hogy egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként. � egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként. � egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként. � egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként. A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók a modellben szereplı elemek (költségek, fedezet,…) értékét viszonyítják az árbevételhez. � a modellben szereplı elemek (költségek, fedezet,…) értékét. viszonyítják a nyereséghez. � azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplı egyes elemeknél (költségek, fedezet,…). � azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplı további költségfajtákra.

A fedezeti pontban az összes költség megegyezik az árbevétellel. a fedezet összege megegyezik a fix költségekkel. � az elıállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket. � az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel. � az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel. Költségredukció a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre. � a vállalat fix költségeink csökkentése. � a fedezeti pontnál mérhetı költség (redukált költség). � a vállalati kiadások csökkentése. � a közvetett költségek szétosztása termékekre. Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre, költségredukciónak nevezzük. � pótlékoló kalkulációnak nevezzük. � egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk. � standard költségszámításnak hívjuk. � fedezetszámításnak nevezzük. � költségváltozásnak hívjuk. Termékek gazdaságossági rangsorát a fajlagos fedezet fedezeti részarány termék által termelt fedezettömeg � teljes önköltség � szőkített önköltség � reagálási szög � R-tényezı � fajlagos nyereség segítségével lehet megítélni. Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk (Egy lehetséges példa, a zh-n a többi tényezı is szerepelhet!) áreltérést. mennyiségi eltérést. � ráfordítási eltérést. � intenzitási eltérést. � tervezett mennyiségi. � passzív költséget. Igaz-hamis kérdések (Amennyiben egy összetett mondat egyik része hamis, vagy hiányos, az egész állítás hamisnak minısül! Ugyanígy hamisnak minısül egy állítás, ha mindkét része önmagában igaz, de a kettı között nincs logikai összefüggés, az egyik rész nem indokolja, magyarázza a másikat!) Az átlagos készletszint növelésével nı a termelési folyamat hatékonysága. H

Tömeggyártásnál a kibocsátási ráta csökkenése mellett a termelési folyamat hatékonysága csökkenést mutat.

H

A ciklusidı növekedése a termelés hatékonyságát növelı intézkedést takar. H

Az átállási idı növekedésével együtt romlik a termelési folyamat hatékonysága. I

A karbantartási költségek növekedése a ciklusidı csökkenése mellett segíti a termelési hatékonyságot. H

A termelési ráta növekedése valószínősíthetıen növeli a termelés hatékonyságát. I

A termelésmenedzsment célfüggvénye a termelési ráta növelése és a készletek valamint a mőködési költségek csökkentése.

I

A termelésmenedzsment célfüggvénye a termelési ráta csökkentése és a készletek valamint a mőködési költségek növelése.

H

A termelésmenedzsment célfüggvénye a készletek növelése és a termelési ráta valamint a mőködési költségek csökkentése.

H

A készletek alakulását kifejezı mutatók közé tartozik az átlagos készletszint és az utánrendelési idı. I

A készletek alakulását kifejezı mutatók közé tartozik a kibocsátási ráta és a ciklusidı. H

A készletek alakulását kifejezı mutatók közé tartozik a kibocsátási ráta és az utánrendelési készletszint. H

A termelt mennyiséget kifejezı mutatók közé tartozik a termelési ráta és az utánrendelési idı. H

A termelt mennyiséget kifejezı mutatók közé tartozik az átlagos készletszint és az utánrendelési idı. H

A termelt mennyiséget kifejezı mutatók közé tartozik a kibocsátási ráta és a ciklusidı. I

A termelési folyamat közvetlen mőködtetésének költségmutatói közé tartoznak a teljesítménybérek valamint a karbantartás költsége.

I

A termelési folyamat közvetlen mőködtetésének költségmutatói közé tartoznak a minıségszabályozás költsége valamint a termelésügyi vezetı bérköltsége.

H

Az egyedi gyártás jellemzıi közé tartozik, hogy az inputperiódus és az egyetlen termék elkészítési idejének aránya egynél nagyobb, valamint hogy a termék a termelırendszerben egyszer vagy csak ritkán van jelen.

I

Az egyedi gyártás jellemzıi közé tartozik, hogy a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani.

H

Az egyedi gyártás jellemzıi közé tartozik, hogy van egyetlen (esetleg néhány) olyan erıforrás, amelyet a termék mindig lefoglal, valamint hogy a termék ritkábban jelenik meg a termelırendszerben, mint amennyi idı egyetlen darab elkészítéséhez szükséges.

H

A kis- és középsorozat gyártás jellemzıi közé tartozik, hogy a rendszer szők keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülı termék foglalja le, de az erıforrások többségén marad értékesíthetı szabad kapacitás.

H

A kis- és középsorozat gyártás jellemzıi közé tartozik, hogy az inputperiódus és az egyetlen termék elkészítési idejének aránya egynél nagyobb, valamint hogy a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidıre és jó minıségben való elkészítése jelenti.

H

A kis- és középsorozat gyártás jellemzıi közé tartozik, hogy a termék mindig jelen van a termelırendszerben, de még egyetlen erıforrást sem foglal le teljesen és T/P nagyobb, mint 1.

I

A nagysorozatgyártás jellemzıi közé tartozik, hogy az erıforrások többségén még van elegendı szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez, ill. hogy az inputperiódus és az egyetlen termék elkészítési idejének aránya egynél nagyobb.

I

A tömeggyártás jellemzıi közé tartozik, hogy a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erıforráson is végzik, valamint valamennyi erıforrás egyetlen termék gyártására specializálódik.

I

A tömeggyártás jellemzıi közé tartozik, hogy a termék mindig jelen van a rendszerben, ill. a mőveleti idık többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél.

H

A tömeggyártás jellemzıi közé tartozik, hogy a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szők keresztmetszet zavartalan mőködését elısegítı karbantartás szervezése jelenti.

H

Elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞ H

A termékéletgörbe bevezetési szakaszában cél a minél több vásárló meghódítása, melyet a mőszaki-technológiai jellemzık hangsúlyozásával és a minél elıbbi piacradobásával érhet el a vállalat.

I

A termékéletgörbe bevezetési szakaszában jellemzı az egyedi, esetleg kissorozatgyártás, valamint a költségcsökkentés és automatizálás.

H

A termékéletgörbe bevezetési szakaszában ajánlatos a disztribúciós és szervízhálózat kiépítése. H

A termékéletgörbe bevezetési szakaszában a versenyképesség meghatározó tényezıje a gyártási költség és a versenytársak által kijelölt határok.

H

A termékéletgörbe növekedési szakaszát elıször a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi, ill. a megfelelı minıség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok.

I

A termékéletgörbe növekedési szakaszában a termék iránti igény egyenletesen nı, amíg a piac felvevıképessége és a versenytársak által kijelölt határt el nem éri.

I

A termékéletgörbe érettségi szakaszában az igény már nem nı, hanem stabil marad a piaci verseny és a technológiai fejlıdés által meghatározott ideig.

I

A termékéletgörbe érettségi szakaszában a versenyképesség meghatározó tényezıje a gyártási költség, ill. a termelésmenedzsment fı feladata a termelékenység javítása.

I

A termékéletgörbe érettségi szakaszát jellemzi a szervízhálózat megszervezése, a gyártást pedig az egyedi, esetleg kissorozatgyártás.

H

A beszerzési költségek összetevıi közé tartoznak a termékelıállítással járó költségek, valamint a gépek átállításának költségei.

H

A beszerzési költségek összetevıi közé tartoznak a biztosítások és vámok, valamint a mennyiségi veszteségbıl adódó költségek.

H

A beszerzési költségek összetevıi közé tartoznak a részegység elıállításának költsége ill. az alkatrész beszerzésének költségei.

I

A rendelési költségek közé tartoznak a tételek átvételével kapcsolatos költségek, valamint az I

anyagveszteség.

A rendelési költségek közé tartoznak a technikai és fizikai avulás költségei, valamint az adminisztratív költségek.

H

A rendelési költségek közé tartoznak az átállás miatt kiesı kapacitás elmaradó hozama, valamint a késve szállítás többletköltsége.

H

A készlettartási költségek összetevıi közé tartoznak a mennyiségi veszteségbıl adódó költségek, és a készletekben fekvı tıke elmaradt hozama.

I

A készlettartási költségek összetevıi közé tartoznak a technikai, fizikai avulás költségei, valamint a különbözı biztosítások és vámok.

I

A készlettartási költségek összetevıi sorolhatók az adminisztratív költségek és a technikai/fizikai avulás költségei.

H

A készlettartási költségek összetevıi sorolhatók az átállás miatt kiesı kapacitás elmaradó hozama, ill. termékelıállítással járó költségek.

H

A költségek költségnemek szerinti csoportosításának fı célja a termékek önköltségének meghatározása. H

Az amortizációs költség az épületek, gépek, berendezések öregedése, elhasználódása miatt jelentkezı költség.

H

Az egyenértékes osztókalkuláció segítségével tudjuk a degresszív költségeket szétosztani fix és proporcionális részre.

H

Az egyenértékes osztókalkuláció alkalmazása során nem vesszük figyelembe a vállalati szintő általános költségeket.

H

Az egyszerő osztókalkulációban a vezértermék egyenértékszáma mindig 1. H Az egyenértékes osztókalkulációnál használt egyenértékszám a vezértermék esetében mindig 1. I A pótlékoló kalkulációnál a vezértermék egyenértékszáma 1-tıl különbözı is lehet. H A pótlékkulcs a közvetett költségek termékek közötti felosztására használható. I Pótlékoló kalkuláció során a degresszív költségeket felbontjuk arányosan változó és állandó részekre. H

Pótlékoló kalkuláció során a progresszív költségeket felbontjuk arányosan változó és állandó részekre. H

Pótlékoló kalkuláció segítségével a termékek önköltségét határozzuk meg. I

Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségeket a rezsikulcs segítségével szétosztjuk a költségviselık között.

I

A szőkített önköltség lényegében a termék elıállításának költségeit tartalmazza, számításánál nem vesszük figyelembe a vállalat igazgatási, irányítási költségeit.

I

A szőkített önköltség abban tér el a teljes önköltségtıl, hogy számításánál nem vesszük figyelembe a progresszív költségeket.

H

A szőkített önköltség abban tér el a teljes önköltségtıl, hogy számításánál nem vesszük figyelembe a vállalati szintő költségeket.

I

A hagyományos önköltségszámítás segítségével a termékek gazdaságossági rangsora nem ítélhetı meg. I Költségredukciónak nevezzük azt az eljárást, amikor az önköltség meghatározásánál az általános (közvetett) költségeket szétosztjuk a költségviselık között.

H

Progresszív költségek esetén a költségváltozás aránya nagyobb a termelési mennyiség változásának arányánál.

I

Az amortizációs költségek jellemzıen degresszív költségként viselkednek a termelt mennyiségre való reagálás szerint csoportosítva a költségeket.

H

A redukált proporcionális költségeket termékszinten a költségváltozási tényezı (δ) segítségével vesszük figyelembe, ha azok vállalati szinten jelentısek.

H

Költségredukció az az eljárás, amikor a degresszív költségeket szétosztjuk proporcionális és fix részre. I

Az R-(rezsi) tényezıt a pótlékoló kalkulációnál, a közvetett költségek szétosztására használjuk. H Az R-tényezıt vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten, a fajlagos költségek meghatározására alkalmazzuk.

I

Az R-tényezıt a degresszív költségek termékszinten történı figyelembevételére használjuk, ha ezek mértéke vállalati szinten jelentıs.

I

Az ÁKFN modellben a szintmutatók az adott tényezık árbevételhez viszonyított arányát mutatják meg %-os formában.

I

A proporcionális költségek költségváltozási tényezıje 1. I

A progresszív költségek költségváltozási tényezıje 1. H

A fix költségek költségváltozási tényezıje 0. I

A degresszív költségek költségváltozási tényezıje nagyobb mint 1. H

A progresszív költségek költségváltozási tényezıje nagyobb mint 1. I

A degresszív költségek költségváltozási tényezıje kisebb mint 1. I

A degresszív költségek költségváltozási tényezıje kisebb mint 0. H

A fix költségek költségváltozási tényezıje 0 és 1 között változik. H

A közvetlen költségek költségváltozási tényezıje 1. H

A közvetlen költségek költségváltozási tényezıje 0. H

A közvetett költségek költségváltozási tényezıje 1. H

A degresszív költségeket szétosztjuk proporcionális és fix részre, ezzel csökkentjük (redukáljuk) a költségfajták számát, ezért ezt az eljárást költségredukciónak hívjuk.

I

A proporcionális költségeket azért nem vesszük figyelembe a költség és nyereségfedezeti számítások során, mert mértékük kicsi, s többnyire valamilyen zavar, túlfeszített mőködés okozza ıket.

H

A degresszív költségeket azért nem vesszük figyelembe a költség és nyereségfedezeti számítások során, mert mértékük kicsi, s többnyire valamilyen zavar, túlfeszített mőködés okozza ıket.

H

A termékek gazdaságossági rangsorát elsısorban a fajlagos fedezettel tudjuk megítélni. I

A termékek gazdaságossági rangsorát elsısorban a fajlagos nyereséggel tudjuk megítélni. H

A progresszív költségeket azért nem vesszük figyelembe a költség és nyereségfedezeti számítások során, mert mértékük kicsi, s többnyire valamilyen zavar, túlfeszített mőködés okozza ıket.

I

Standard költségszámításnál a közvetlen anyagköltségek elemzésénél háromféle eltérés adódhat: ráfordítási eltérés, mennyiségi eltérés és intenzitási eltérés.

I

A standard költségszámításnál az általános fix költségek vizsgálatánál merül fel a passzív és a tervezett passzív költségek fogalma, melyek jellegzetessége, hogy a kapacitás-kihasználással nem függnek össze.

H

Standard költségszámításnál az árbevételek elemzésénél kétféle eltérés adódhat: áreltérés és mennyiségi eltérés

I

A standard költségszámításnál a fix költségek vizsgálatánál merül fel a passzív és a tervezett passzív költségek fogalma.

I

Standard költségszámításnál a közvetlen bérköltségek elemzésénél kétféle eltérés adódhat: ráfordítási eltérés és mennyiségi eltérés.

H