mert azt sem tudja, hogy hol van.”

1

Előszoacute

bdquoAki nem tudja honneacutet joumln nem tudhatja hovaacute megy

mert azt sem tudja hogy hol vanrdquo

Habsburg Ottoacute

Az 1990-es eacutevek elejeacuten illetve a 2000 koumlrnyeacutekeacuten a hazaacutenkkal szomszeacutedos

orszaacutegokban megtartott neacutepszaacutemlaacutelaacutesok szerint a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg leacutelekszaacutema 27

millioacute főről 24 millioacute főre mintegy 300 ezer fővel csoumlkkent Ebben a csoumlkkeneacutesben

meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszoacute teacutenyezők suacutelya teruumlletenkeacutent kuumlloumlnboumlző

Az Olvasoacute aacuteltal keacutezben tartott eacutertekezeacutes a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai

taacutersadalomstatisztikai eacutes neacutepesedeacutestoumlrteacuteneti sajaacutetossaacutegainak bemutataacutesaacutera toumlrekszik

Elsősorban az aacuteltalaacutenos demograacutefiai eacutes neacutepesedeacutestoumlrteacuteneti informaacutecioacutek leiacuteraacutesaacutera toumlrekedtem

főleg azeacutert mert az előbbiekben emliacutetett adatok segiacutetseacutegeacutevel nyerhető pontos keacutep a hataacuteron

tuacuteli magyarsaacuteg egykori eacutes jelenlegi sorsaacuteroacutel Nem titkolt ceacutelom volt tovaacutebbaacute a teacutema iraacutent

eacuterdeklődők ismeretanyagaacutet kibőviacuteteni A PhD dolgozatom rendszerező leiacuteroacute jellegű

Dolgozatommal a koumlvetkező teacutemakoumlroumlket kiacutevaacutenom megvizsgaacutelni

- A hataacuteron tuacuteli heacutet magyar koumlzoumlsseacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegainak ismerteteacutese

a keacutet utolsoacute neacutepszaacutemlaacutelaacutes alapjaacuten

- A hataacuteron tuacuteli heacutet magyar koumlzoumlsseacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegainak ndash

az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak illetve a hataacuteron tuacuteli magyar

szervezetek adatainak tuumlkreacuteben toumlrteacutenő ndash ismerteteacutese

- Ahol ez megoldhatoacute azaz viszonylag politikamentes volt az egyes hataacuteron

tuacuteli magyar koumlzoumlsseacutegek lehetseacuteges joumlvőkeacutepeacutenek meghataacuterozaacutesa

- A jelenlegi demograacutefiai haacutetteret előideacutező neacutepesedeacutestoumlrteacuteneti előzmeacutenyek

bemutataacutesa

- A demograacutefiai-taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegok eacutes a jogszabaacutelyi haacutetteacuter

oumlsszekapcsoloacutedaacutesa azon orszaacutegok (Ausztria Horvaacutetorszaacuteg eacutes Szloveacutenia)

vonatkozaacutesaacuteban amelyekkel a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg kuumlloumln kisebbseacutegveacutedelmi

egyezmeacutenyt koumltoumltt

- Az egykori hataacuteron tuacuteli magyar teruumlletek (Erdeacutely Felfoumlld Deacutelvideacutek

Kaacutetrpaacutetalja Horvaacutetorszaacuteg (Baranya-haacuteromszoumlg Murakoumlz eacutes Fiume)

Vaacutervideacutek eacutes Muravideacutek) fogalmi-etimoloacutegiai megjeloumlleacuteseinek

meghataacuterozaacutesa

2

- A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteggal egyuumltt eacutelő maacutes neacutepek demograacutefiai

taacutersadalomstatisztikai eacutes neacutepesedeacutestoumlrteacuteneti sajaacutetossaacutegainak kifejteacutese

Eacutertekezeacutesem ceacutelja hogy ndash a politika mellőzeacuteseacutevel pusztaacuten a demograacutefiai eacutes

statisztikai oumlsszefuumlggeacutesek ismerteteacuteseacutevel ndash az Olvasoacute eleacute taacuterjam hogy az egykori toumlrteacutenelmi

Magyarorszaacuteg 1920 eacutevi feldarabolaacutesa milyen maacuteig hatoacute koumlvetkezmeacutenyeket jelent toumlbb millioacute

magyar szaacutemaacutera Habaacuter egy anyaorszaacutegi magyar sohasem lehet keacutepes aacuteteacuterezni a kisebbseacutegi

eacuteleteacuterzeacutest tanulmaacutenyom segiacutetseacutegeacutevel mind a heacutet magyar koumlzoumlsseacuteg eacuteleteacuteből bdquoimpresszioacutekat

nyerhetuumlnk a statisztikai adatok segiacutetseacutegeacutevel

Nemcsak a nagyvilaacutegban de meacuteg maacutes hozzaacutenk hasonloacute kulturaacutelis eacuterteacutekeket valloacute

euroacutepai unioacutes tagaacutellam polgaacutera sem keacutepes aacuteteacuterezni a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg keacuterdeacuteseacutet

Raacuteadaacutesul a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg probleacutemaacutei olyan bdquokeacuteteacutelű kard amely napjainkban

nemcsak keacutenyes bel- de meacuteg inkaacutebb eacuterzeacutekeny kuumllpolitikai keacuterdeacutes amely mindenkor

meghataacuterozza a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a szomszeacutedos heacutet aacutellam diplomaacuteciai kapcsolataacutet A

mindenkori magyar vezeteacutesnek fuumlggetlenuumll a politikai beaacutelliacutetottsaacutegtoacutel uacutegy kell a keacuterdeacutessel

foglalkoznia hogy azzal maacutes orszaacuteg bdquoeacuterzeacutekenyseacutegeacutet ne seacutertse de meacutegis segiacuteteni tudjon toumlbb

mint keacutetmillioacute magyar nemzetseacutegű szemeacutelynek Ugyanakkor fontos hangsuacutelyozni hogy

Magyarorszaacuteg eacutes a szomszeacutedos aacutellamok toumlbbseacutegeacutenek euroacutepai unioacutes tagsaacutegaacuteval illetve

Horvaacutetorszaacuteg Szerbia eacutes Ukrajna joumlvőbeli unioacutes csatlakozaacutesaacuteval az aacutellamhataacuterok eacutertelmuumlket

vesztik Ezaacuteltal elkeruumllhetetlen hogy az anyaorszaacutegi eacutes a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg koumlzeledeacutese

mellett a magyarsaacuteg eacutes a szomszeacutedos neacutepek is koumlzeledjenek egymaacutes feleacute Az utoacutebbi

koumlzeledeacutessel az Euroacutepai Unioacute leacutetrehozaacutesaacutenak egyik ceacuteljaacutehoz a politikai unioacute

megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz vezet uacutet

Fontosnak tartom kiemelni hogy a bdquonaprakeacuteszseacuteg elősegiacuteteacutese eacutes a plagizaacutelaacutes

elkeruumlleacutese veacutegett a taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegokkal kapcsolatos adatok az egykori

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak illetve az egyes hataacuteron tuacuteli magyar szervezetek ndash főkeacutent

internetes ndash adataacutellomaacutenyaacuteboacutel szaacutermaznak

Jelen munka minden fejezeteacutenek veacutegeacuten felhasznaacutelt irodalomjegyzeacutek valamint

reacuteszletes teacuterkeacutep- eacutes aacutebramelleacuteklet talaacutelhatoacute Remeacutelhetőleg ezaacuteltal a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg

sorsa iraacutent fogeacutekony eacuterdeklődők jobban megismerhetik azt az idegenbe szakadt magyarsaacutegot

amelynek helyzete maacuter 1920 oacuteta foglalkoztatja az anyaorszaacuteg mindenkori vezeteacuteseacutet

3

Bevezeteacutes

bdquoHataacuteron tuacuteli magyarsaacutegnak nevezzuumlk azokat a magyarokat akik a Magyar

Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamhataacuterain kiacutevuumll de a Kaacuterpaacutet-medenceacuten beluumll eacutelnek Idetartoznak a koumlrnyező

orszaacutegokban ndash a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg elcsatolt teruumlletein ndash eacutelő magyarok

A Magyarorszaacuteggal szomszeacutedos orszaacutegokban eacutelő magyarok az 1920 juacutenius 4-eacuten

megkoumltoumltt trianoni beacutekeszerződeacutes miatt keacutenyszeruumllnek az anyaorszaacutegtoacutel elszakadva

kisebbseacutegi sorsban eacutelni

1 taacuteblaacutezat A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg felbomlaacutesa (1920)

Orszaacuteg Teruumllet (km2

) Neacutepesseacuteg (fő) Ebből magyar ()

Csehszlovaacutekia 61 633 3 517 568 303

Romaacutenia 103 093 5 257 467 316

Szerb-Horvaacutet-Szloveacuten Kiraacutelysaacuteg 20 551 1 509 295 303

Ausztria 4 020 291 618 89

Olaszorszaacuteg 21 49 806 130

Lengyelorszaacuteg 589 23 662 10

OumlSSZES VESZTESEacuteG 189 907 10 649 416 302

Trianoni Magyarorszaacuteg 92 963 7 615 117 883

Toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg 282 870 18 264 533 544

Forraacutes ROMSICS Ignaacutec A trianoni beacutekeszerződeacutes Osiris Bp 2001 230 p

Az egykori toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteghoz tartozoacute teruumlleteken eacutelő magyarsaacuteg

nagysaacutegrendjeacutenek meghataacuterozaacutesaacuteban a 2001-ben (Ausztria Horvaacutetorszaacuteg Szlovaacutekia

Ukrajna) illetve a 2002-ben (Romaacutenia SzerbiandashMontenegroacute eacutes Szloveacutenia) lezajlott kuumllfoumlldi

neacutepszaacutemlaacutelaacutesok segiacutetenek Az emliacutetett neacutepszaacutemlaacutelaacutesok szerint a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg

leacutelekszaacutema 2 394 169 fő1 ebből a toumlbbseacuteg ndash 1 416 844 fő (592) ndash Erdeacutelyben a Partiumban

eacutes a Baacutensaacuteg keleti Temesvaacuter (Timişoara) koumlrnyeacuteki reacuteszeacuten eacutel A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg

elcsatolt teruumlletein eacutelő magyarsaacuteg 217-a azaz 520 528 fő a Felvideacuteken eacutel A Deacutelvideacuteken ndash a

Baacutecska eacutes a Baacutenaacutet teruumlleteacuten ndash 285 971 magyar (119) eacutelt 2002-ben Kaacuterpaacutetaljaacuten 151 516 fő

(64) vallotta magaacutet magyarnak a legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval A ma

Horvaacutetorszaacuteghoz tartozoacute Baranya-haacuteromszoumlgben Murakoumlzben eacutes Fiume (Rijeka) vaacuterosaacuteban a

magyarsaacuteg szaacutema oumlsszesen 7 439 főt tett ki (030) A Burgenlandban eacutelő magyarsaacuteg

1 A szaacutemadatok pontossaacutegaacutehoz hozzaacute kell tennuumlnk hogy ezen adatok a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg Horvaacutetorszaacuteg

neacutelkuumlli teruumlleteacutere vonatkoznak Mivel a Szereacutemseacuteg teruumllete egykoron ndash koumlzigazgataacutesilag ndash Horvaacutetorszaacuteghoz

tartozott ezeacutert az ottani magyarsaacuteg szaacutema nem keruumllt az oumlsszesiacuteteacutesben feltuumlnteteacutesre Tovaacutebbaacute hiaacutenyoznak a

trianoni beacutekeszerződeacutes szerint Lengyelorszaacuteghoz csatolt 589 km2

-es teruumllet nemzetiseacutegi adatai valamint a

havasalfoumlldi Mehedinţi megyeacutehez eacutes moldvai Bacau Neamţ Suceava megyeacutekhez csatolt egykoron a toumlrteacutenelmi

Magyarorszaacuteghoz tartozoacute telepuumlleacutesek nemzetiseacutegi adatai is Az adatokban a viszont fel van tuumlntetve Fiume vaacuteros

magyarsaacutegszaacutema is

4

leacutelekszaacutema 6 441 fő (03) volt A legkevesebb magyarsaacuteggal rendelkező az egykor magyar

teruumlleten a Muravideacuteken mindoumlssze 5 430 fő vallotta magaacutet magyarnak (02)

bdquoAz 1919-20-ban aacuteltalaacutenos pesszimista prognoacutezisokkal szemben melyek az uacutej

Magyarorszaacuteg eacuteletkeacutepesseacutegeacuteről szoacuteltak a magyar gazdasaacuteg viszonylag gyorsan eacutes sikeresen

alkalmazkodott az uacutej felteacutetelekhez Az egy főre jutoacute nemzeti joumlvedelem nemcsak eleacuterte hanem

jelentősen meg is haladta az 1913-ast Az egyik legmegalapozottabb szaacutemiacutetaacutes szerint az 1913-

as egy főre jutoacute GNP 1913-ban ndash trianoni magyar teruumlletre vetiacutetve ndash az euroacutepai aacutetlag 69 -

aacutenak 1929-ben pedig 74 -aacutenak felelt meg2

Ami a gazdasaacutegot illeti a koraacutebbi Magyar Kiraacutelysaacutegboacutel a termőfoumlld 614-a a

faaacutellomaacuteny 88-a a vasuacutethaacuteloacutezat 622-a a kieacutepiacutetett utak 645-a a nyersvas 831-a az

ipartelepek 557-a a hitel- eacutes bankinteacutezetek 67-a keruumllt a szomszeacutedos orszaacutegok birtokaacuteba

Tovaacutebbaacute a koumlzeacutepkorban jelentős arany- eacutes ezuumlstbaacutenyaacuteink is hataacuteron tuacutelra keruumlltek

Csehszlovaacutekiaacutenak Romaacuteniaacutenak eacutes Jugoszlaacuteviaacutenak reacuteszt kellett vaacutellalnia Magyarorszaacuteg anyagi

tartozaacutesainak rendezeacuteseacuteben a fennhatoacutesaacuteguk alaacute keruumllt teruumlletek miatt

Magyarorszaacuteg azokroacutel az Euroacutepaacuten kiacutevuumlli teruumlleti előjogokroacutel is lemondott amelyek a

koraacutebbi Osztraacutek-Magyar Monarchiaacutehoz tartoztak

Baacuter a beacutekeszerződeacutes gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyei meglehetősen suacutelyosak voltak meacutegis

az igazi ndash maacuteig hatoacute ndash probleacutemaacutet az uacutej aacutellamhataacuteron kiacutevuumllre keruumllt magyarsaacuteg jelentette Ezeacutert

a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg neacutepesedeacutesi-demograacutefiai helyzete a napjainkban fontos probleacutemaacutekat

vet fel

Amiacuteg az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegon az

oumlsszlakossaacuteg 456-a tartozott valamelyik nemzetiseacutegi csoporthoz addig az 1920 eacutevi

neacutepszaacutemlaacutelaacutes ndash a trianoni Magyarorszaacutegon ndash maacuter csak 105-ot regisztraacutelt A trianoni

Magyarorszaacutegon 1920-ban szaacutemottevő kisebbseacuteget csak az 550 ezer fős neacutemetseacuteg (7) eacutes a

140 ezer fős (2) szlovaacuteksaacuteg alkotott A trianoni beacutekeszerződeacutes amellett hogy az orszaacuteg

teruumlleteacutenek 67-aacutet elcsatolta koumlzel 35 millioacute magyart a hataacuteron kiacutevuumllre rekesztett a

toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg magyar lakossaacutegaacutenak 302-aacutet

2 ROMSICS Ignaacutec A trianoni beacutekeszerződeacutes Osiris Bp 2001 235p

5

1 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

1 1 Fogalmi meghataacuterozaacutes

A mai Romaacuten Koumlztaacutersasaacuteg alapjaacutet a keacutet egykoron ndash egymaacutestoacutel is ndash- fuumlggetlen

fejedelemseacuteg Havasalfoumlld (Ţara Romacircnească) eacutes Moldva (Moldova) keacutepezte A

Havasalfoumlldoumln eacutes Moldvaacuteban kialakuloacute romaacuten fejedelemseacutegek a 14 szaacutezadban a Magyar

Kiraacutelysaacuteggal aacutelltak hűbeacuteri viszonyban majd kiviacutevtaacutek oumlnaacutelloacutesaacutegukat A 16 szaacutezadig fuumlggetlen

aacutellamok voltak majd toumlbb mint haacuterom eacutevszaacutezadon aacutet a Toumlroumlk Birodalom fennhatoacutesaacutega alatt

aacutelltak de belső autonoacutemiaacuteval rendelkeztek3

A 19 szaacutezad maacutesodik feleacuteben a nemzetkoumlzi esemeacutenyek koumlvetkezteacuteben Havasalfoumlld eacutes

Moldva fuumlggetlenneacute vaacuteltak a toumlroumlkoumlktől 1859-ben a keacutet teruumllet nemzetgyűleacutese koumlzoumls

fejedelmeacutenek vaacutelasztotta Alexandru Ioan Cuzaacutet majd a keacutet fejedelemseacuteg 1862-ben egyesuumllt

Az uacutej orszaacuteg neve Romaacutenia lett Bukarest fővaacuterossal

1 aacutebra

Forraacutes Wikipeacutedia a szabad lexikon httphuwikipediaorg (Letoumllteacutes ideje 2007 november 15)

3 DURANDIN Catherine A romaacuten neacutep toumlrteacutenete Maecenas Kiadoacute Bp 1998 134ndash140 p

6

Az I vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute Paacuterizs koumlruumll megkoumltoumltt beacutekeszerződeacutesek eacutertelmeacuteben

Romaacutenia reacutesze lett bdquoErdeacutely a bdquoBaacutensaacuteg4 keleti reacutesze valamint a bdquoPartium Az egykor

4 bdquoA Maros Tisza Duna eacutes az erdeacutelyi hegyek aacuteltal koumlzrefogott videacutek az 1876ndash1918 koumlzoumltti magyarorszaacutegi

Torontaacutel Temes eacutes Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegyeacutek teruumllete A honfoglalaacutes kora oacuteta magyarlakta teruumllet a

koumlzeacutepkorban siacuteksaacutegi reacuteszeacutet Temeskoumlznek nevezteacutek viszonylag sűrűn lakott taacutej volt Oszmaacuten-toumlroumlk betoumlreacutesek maacuter

a 15 szaacutezad veacutegeacutetől fenyegetteacutek deacuteli videacutekeit Temesvaacuter eleste (1552) utaacuten fokozatosan elneacuteptelenedett eacutes a vaacuter

visszafoglalaacutesaacuteig (1717) teljesen elvadult az egykor gazdag eacutes termeacutekeny mezőgazdasaacutegi teruumllet Magyar

lakossaacutega elpusztult vagy eacuteszakra menekuumllt A toumlroumlk kiűzeacutese utaacuten a beacutecsi kormaacuteny nem ismerte el a reacutegi

birtokosok jogi igeacutenyeit eacutes a haacuteboruacutek tetemes koumlltseacutegeacutere hivatkozva az egeacutesz videacuteket kincstaacuteri tulajdonnak

nyilvaacuteniacutetotta Nem kebelezte be a magyar kiraacutelysaacutegba hanem 11 videacutekre osztva Temesi Baacutensaacuteg neacuteven katonailag

Beacutecsből kormaacutenyozta (Temeswarer Provinz Banatus Temesvariensis) Az első eacutevtizedekben csekeacutely kiveacutetellel

csak neacutemet roacutemai katolikus telepesek koumlltoumlzhettek be a Baacutensaacutegba Mercy taacutebornok az első katonai parancsnok

nagyszabaacutesuacute mocsaacuterlecsapolaacutesi eacutes folyamszabaacutelyozaacutesi munkaacutekat indiacutetott meg Előszoumlr rokkant eacutes kiszolgaacutelt

katonaacutekat telepiacutetett le majd 1724-től toborzott neacutemet telepesekkel folytatta a beneacutepesiacuteteacutest A Baacutensaacuteg neacutemet

lakossaacutega szinte az egeacutesz neacutemet nyelvteruumlletről verbuvaacuteloacutedott Egy időben keacutenyszertelepiacuteteacutes is folyt Ausztriaacuteboacutel

kitoloncolt bűnoumlzőket eacutes nemkiacutevaacutenatos taacutersadalmi elemeket koumlltoumlztettek be e teruumlletre A maacutesodik nagy neacutemet

telepeshullaacutem az 1763-ban Maacuteria Tereacutezia aacuteltal kiadott beneacutepesiacuteteacutesi toumlrveacuteny nyomaacuteban eacuterkezett II Joacutezsef alatt is

toumlrteacutent jelentős neacutemet bevaacutendorlaacutes sőt az 1799 1802 1808 eacutes 1812 eacutevekben szinteacuten lezajlott kisebb neacutemet

betelepuumlleacutes 1720ndash1740 koumlzoumltt a neacutemetekkel egyuumltt kisszaacutemuacute olasz spanyol eacutes francia telepes is bevaacutendorolt

akik hamarosan elneacutemetesedtek A toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg alatt keveacutes szerb is lakott a videacuteken 1740 utaacuten pedig a Maros

eacutes Szeged videacutekeacuteről Deacutel-Baacutensaacutegba huacutezoacutedtak le ill 1751-ben a tiszai hataacuterőrvideacutek feloszlataacutesa miatt telepedtek

le Nagykikinda koumlrnyeacutekeacuten 1737-ben kaptak engedeacutelyt a bevaacutendorlaacutesra a toumlroumlk elől Olteacuteniaacuteboacutel menekuumllt roacutemai

katolikus bolgaacuterok Romaacutenok maacuter a 16 szaacutezadban is eacuteltek a Temeskoumlzzel hataacuteros keleti hegyvideacuteken a 18

szaacutezad folyamaacuten telepiacuteteacutes eacutes oumlnkeacutentes vaacutendorlaacutes koumlvetkezteacuteben a Baacutensaacuteg minden videacutekeacuten falvakat alapiacutetottak A

18 szaacutezad veacutegeacutetől Torontaacutel eacutes Temes megye deacuteli reacuteszeacuten szlovaacutek a 19 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Krassoacute-

Szoumlreacutenyben cseh falvak is keletkeztek Kuumlloumlnoumls sziacutenfolt a Karas-folyoacute felső voumllgyeacuteben a szerbndashbolgaacuter hataacuterroacutel

szaacutermazoacute deacutelszlaacutev neacutepcsoport a krassovaacutenok Valoacutesziacutenűleg az 1740-es eacutevekben vaacutendoroltak mai lakoacutehelyuumlkre A

sokfeacutele telepiacuteteacutesi akcioacute koumlvetkezmeacutenyekeacuteppen a Baacutensaacuteg a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg legtarkaacutebb nemzetiseacutegi taacutejaacutevaacute

lett a magyarok azonban csak a legutolsoacutek koumlzoumltt kaptak lehetőseacuteget a videacutek beneacutepesiacuteteacuteseacutehez Baacuter a toumlroumlk

kivonulaacutesa utaacuten spontaacuten toumlbb ezer magyar koumlltoumlzoumltt be a kialakuloacute vaacuterosokba (Temesvaacuter Becskerek Versec

stb) helyzetuumlk csak akkor vaacuteltozott amikor 1778-ban a Pancsova Feheacutertemplom eacutes Karaacutensebes koumlzponttal

szervezett neacutemet szerb ill romaacuten hataacuterőrvideacutekek kiveacuteteleacutevel a Baacutensaacuteg koumlzigazgataacutesilag visszakeruumllt Mo-hoz A

magyarok idetelepiacuteteacuteseacutet a nemzetiseacutegiektől elteacuterően csak kis reacuteszben a kincstaacuter nagyobb reacuteszt a foumlldesurak

szervezteacutek A foumlldesuacuteri telepiacuteteacutesek jelentős haacutenyada szerződeacuteses dohaacutenykerteacutesz koumlzseacuteg volt Koumlzuumlluumlk szaacutemosan

csak neacutehaacuteny eacutevtizedig aacutellottak fenn lakossaacuteguk szeacutetszeacuteledt maacuteshovaacute telepuumllt 1781-ben Beacutekeacutes megyei

reformaacutetusok koumlltoumlztek Ittebőre 1782-ben felső-magyarorszaacutegi roacutemai katolikusok Csoacutekaacutera 1785-ben a Heves

megyei Erdőtelekről joumltt telepesek Paacuterdaacutenyban szaacutelltak meg de a Beacutega gyakori aacuteradaacutesai miatt Oacutetelekre eacutes maacutes

koumlzseacutegekbe koumlltoumlztek aacutet Az 1790-es eacutevekben joumltt leacutetre tiszaacutentuacuteli eacutes saacuterkoumlzi ref magyarokboacutel Veacutegvaacuter (Rittberg)

Alfoumlldi magyarok elsősorban Szeged videacuteki Csongraacuted eacutes Csanaacuted megyei dohaacutenykerteacuteszek alapiacutetottaacutek Szajaacuten

(1804) Magyarszentmaacuterton (1806) Majlaacutethfalva (1819) Gaacutetalja (1823) Udvarszaacutellaacutes (1835)

Magyarszentmihaacutely Uumlrmeacutenyhaacuteza (1840 koumlruumll) eacutes maacutes koumlzseacutegeket 1817 utaacuten nem magyar nemzetiseacutegű telepes

maacuter csak szoacutervaacutenyosan keruumllt a Baacutensaacutegba 1867 utaacuten folyamatossaacute vaacutelt a magyar telepiacuteteacutes ndash koumlzben 1873-ban a

hataacuterőrvideacutekeket is megszuumlntetteacutek ndash eacutes a Baacutensaacuteg a korabeli Magyarorszaacuteg telepiacuteteacutesi akcioacuteinak majdnem

kizaacuteroacutelagos sziacutentereacuteveacute vaacutelt 1867-ben telepuumllt Felsőmuzslya eacutes Torontaacutelkeresztes magyarsaacutega 1881-ben

Szapaacuteryfalva tiszaacutentuacuteli reformaacutetusokboacutel 1883-ban Hertelendyfalva Szeacutekelykeve eacutes Saacutendoregyhaacuteza bukovinai

szeacutekelyekből 1891-ben Uacutejszentes (Vadaacuteszerdő) szentesi 1893-ban Nagybodoacutefalva Makoacute eacutes Szeged videacuteki

reformaacutetusokboacutel 1894-ben Igazfalva Beacutekeacutes eacutes Csongraacuted megyei agraacuterproletaacuterokboacutel elsősorban kubikosokboacutel

telepuumllt le 1890ndash1913 koumlzoumltt 16 baacutensaacutegi koumlzseacutegbe koumlltoumlztek be kisebb vagy nagyobb szaacutemmal magyarok 1920-

ban a trianoni beacutekeszerződeacutes a Baacutensaacuteg eacuteszaki eacutes keleti reacuteszeacutet Romaacuteniaacutenak a nyugati eacutes deacuteli reacuteszeacutet

Jugoszlaacuteviaacutenak iacuteteacutelte csupaacuten kis eacuteszaknyugati csuumlcske maradt Magyarorszaacuteg teruumllete A jugoszlaacuteviai neacutemeteket

a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten kitelepiacutetetteacutek A romaacuteniai Baacutensaacutegban a falvakon kiacutevuumll a nagyobb vaacuterosokban eacutes a resicai

iparvideacuteken uacutejabban odakoumlltoumlzoumltt magyar munkaacutessaacuteg is eacutel ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi

Lexikon I koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 231 p

7

osztraacutek koumlzigazgataacutes alatt aacutelloacute teruumlletek koumlzuumll pedig megkapta bdquoBukovina5 jelentős reacuteszeacutet A

caacuteri Oroszorszaacutegtoacutel elfoglalt nagyreacuteszt romaacuten lakossaacuteguacute bdquoBesszaraacutebia6 szinteacuten Romaacutenia

reacutesze lett

2 aacutebra Romaacutenia teruumlletnyereacutesei az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten


bdquoErdeacutely foumlldrajzilag Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban fekszik a mai Romaacutenia eacuteszak-nyugati

reacuteszeacuten Az első dokumentum amely Erdeacutelyre hivatkozik 1075-ből szaacutermazik ami bdquoUltra

siluam-keacutent vagyis bdquoaz erdőn tuacutel formaacuteban nevezi Erdeacutelyt Ugyanezen szaacutezadban kezdtek

a teruumlletre bdquoPartes Transsylvanae moacutedon hivatkozni (bdquoLegenda Sancti Gerhardi XII

szaacutezad első feleacuteben) ami bdquoaz erdőn tuacuteli reacuteszeketrdquo jelenti eacutes ezt a kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek a

Magyar Kiraacutelysaacutegon beluumll is A latin helyett a koumlznyelvben az bdquoErdőelve kifejezeacutest is

5 Bukovina egykor hercegseacuteg volt az Osztraacutek Csaacuteszaacutersaacutegban a birodalmi tanaacutecsban keacutepviselt tartomaacutenyok

egyike Eacuteszakon Galiciaacuteval nyugaton Galiacuteciaacuteval eacutes Magyarorszaacuteggal deacutelen eacutes keleten Oroszorszaacuteggal eacutes

Moldvaacuteval volt hataacuteros Teruumllete 10 452 km2

fővaacuterosa Czernowitz (ma Chernivtsi Ukrajna) volt 6 Besszaraacutebia az egykor benne uralkodoacute Besszarab olaacuteh csalaacutedroacutel kapta a neveacutet A teruumllet kormaacutenyzoacutesaacuteg volt az

egykori Orosz Birodalom deacutelnyugati reacuteszeacuteben a Dnyeszter Fekete-tenger a Duna-torkolat kiliai aacutega eacutes a Prut

folyoacute koumlzoumltt 45 632 km2

teruumllettel Napjainkban a Moldovai Koumlztaacutersasaacuteg neacutevvel illetik

8

elterjedten hasznaacuteltaacutek Ennek első dokumentaacutelaacutesa Anonymus XII szaacutezadi kroacutenikaacuteja (Gesta

Hungarorum) mely bdquoErdeuelu-t emliacuteti

A Marostoacutel deacutelre eső viszonylag ritkaacuten lakott teruumlletre a keacutesőbbi bdquoKiraacutelyfoumlldrerdquo7

(bdquoKoumlnigsboden) a XIIndashXIII szaacutezad folyamaacuten a magyar kiraacutelyok szaacutesz neacutepesseacuteget

telepiacutetettek Szaacuteszok koumlltoumlztek Beszterce videacutekeacutere (bdquoNoumlsnerland) a Barcasaacutegra

(bdquoBurzenland)8 eacutes Nyugat-Erdeacutely egyes pontjaira is (Kolozsvaacuter Torda Nagyenyed) A

magyar elnevezeacutest az Erdeacutelyt neacutemetre is lefordiacutetottaacutek az bdquoUumlberwald (bdquouumlber Walt)

kifejezeacutes szaacutemos XIII eacutes XIV szaacutezadi dokumentumban olvashatoacute Keacutesőbb a neacutemetek

(szaacuteszok) sajaacutet elnevezeacutessel bdquoSiebenbuumlrgennnek nevezteacutek a teruumlletet

A romaacutensaacuteg a 12-13 szaacutezad forduloacutejaacuten jelent meg ―Erdeacutelyben Az első

eacutevszaacutezadokban főleg a magas hegyi taacutejakon a Bihar-hegyseacutegben eacutes az Eacuterchegyseacutegben

Hunyad vaacutermegyeacuteben eacutes a Fogarasi-havasokban telepedtek meg Majd a 14-17 szaacutezadban

uacutejabb sűrű rajokban eacuterkezveacuten deacutel felől ―Erdeacutely minden videacutekeacuten megjelentek A romaacutensaacuteg is

aacutetvette az bdquoErdeacutely elnevezeacutest bdquoArdeal formaacuteban amely neacutev előszoumlr egy 1432-ben keltezett

dokumentumban olvashatoacute bdquoArdeliu neacuteven ami nyilvaacutenvaloacutean a magyar bdquoErdeacutely szoacuteboacutel

alakult ki eacutes nincs koumlze a romaacuten bdquodeal (domb) elnevezeacuteshez

A mai Romaacuteniaacuteban bdquoErdeacutely neacuteven ismert teruumllet toumlbb mint a bdquotoumlrteacutenelmi Erdeacutely

hiszen magaacuteba foglalja a bdquoPartiumot9 ndash vagyis az egykori Magyar Kiraacutelysaacuteg bdquoreacuteszeitrdquo ndash eacutes a

7 bdquoA Nagy Kuumlkuumlllő eacutes az Olt koumlzeacutenek elhomaacutelyosuloacuteban levő taacutejneve Erdeacutelyben A Kiraacutelyfoumlld mint taacutejneacutev a

teruumllet kora Aacuterpaacuted-kori jogaacutellaacutesaacutenak emleacutekeacutet őrzi A viszonylag ritkaacuten lakott Deacutel-Erdeacutely a 13 szaacutezadig hatalmas

oumlsszefuumlggő kiraacutelyi birtok volt (a koumlzeacutepkori oklevelek bdquoterra regis bdquofundus regius neacuteven emliacutetik) Itt kaptak

hűbeacuteres birtokot az erdeacutelyi szaacuteszok első csoportjai Keacutesőbb ezen a teruumlleten alakultak ki a szaacutesz szeacutekek s ezeacutert a

Kiraacutelyfoumlldet Szaacuteszfoumlldnek is nevezteacutek Ma szinte tisztaacuten romaacuten neacutepesseacutegű teruumllet Magyar lakossaacutega a leguacutejabb

kori vaacuterosi betelepuumllőktől eltekintve kisszaacutemuacute eacutes szoacutervaacutenyokban eacutel ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar

Neacuteprajzi Lexikon II koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 152 p 8 bdquoHegyi medence melyet az Olt nagy deacuteli kanyarulata eacutes a deacutel-erdeacutelyi havasok zaacuternak koumlzre A magyarsaacuteg a

honfoglalaacuteskor aacutetvonult rajta azonban hosszuacute ideig gyepűelveacutenek hagyta a gyakori kun-besenyő betoumlreacutesek

miatt Valoacutesziacutenű hogy a 11 szaacutezad folyamaacuten az ott talaacutelt bolgaacuter-szlaacutevok melleacute maacuter telepedtek magyar eacutes

besenyő hataacuterőroumlk akik a Havaselveacutere vezető szorosokat őrizteacutek eacutes a Barcasaacutegi magyarsaacuteg magjaacutet alkottaacutek A

Barcasaacutegi magyarok ma toumlbbseacuteguumlkben a Brassoacutetoacutel keletre fekvő Heacutetfaluban illetve a medence nyugati eacutes eacuteszaki

peremeacuten Barcauacutejfalu Krizba Apaacuteca koumlzseacutegekben laknak A Barcasaacuteg kezdetben az erdeacutelyi Feheacuter megyeacutehez

tartozott A Barcasaacutegi szaacuteszok a 13 szaacutezad elejeacuten kiraacutelyi adomaacutenykeacutent kaptaacutek foumlldjuumlket melyen 13 koumlzseacuteget eacutes

Brassoacute vaacuterosaacutet eacutepiacutetetteacutek 1211ndash1224 koumlzoumltt a teruumlletet a neacutemet lovagrend uralta melyet azonban oumlnaacutelloacutesulaacutesi

toumlrekveacuteseacuteeacutert II Endre kiraacutely elűzoumltt A romaacutenok első telepuumlleacutese a 13 szaacutezad veacutegeacuteről ismeretes a Barcasaacutegban

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 123 p 9 bdquoAz egykori Zaraacutend Koumlzeacutep-Szolnok eacutes Kraszna vaacutermegyeacutek valamint a Kővaacuter-videacutek melyek a 16ndash17 szaacutezad

folyamaacuten Erdeacutelyhez valoacute csatolaacutes neacutelkuumll az erdeacutelyi fejedelmek birtokaacuteba jutottak A Partiumot az erdeacutelyi

fejedelmek mint a bdquoMagyarorszaacuteg reacuteszeinek urai biacutertaacutek azzal a kikoumlteacutessel hogy az halaacuteluk utaacuten a Magyar

Kiraacutelysaacuteghoz visszateacuter A visszacsatolaacutes 1693-ban megtoumlrteacutent de 1733-ban kelt kiraacutelyi rendelet ismeacutet

kuumlloumlnvaacutelasztotta a Partiumot Az uacutejabb visszacsatolaacutesroacutel az 1741 1792 1836 1848-as eacutevekben kelt toumlrveacutenyek

inteacutezkedtek A Partiumot veacutegleg 1876-ban szuumlntetteacutek meg azzal hogy Zaraacutend megyeacutet Hunyad eacutes Arad Koumlzeacutep-

Szolnok eacutes Kraszna megyeacutet Szilaacutegy Kővaacuter-videacuteket reacuteszben Szolnok-Doboka reacuteszben Szatmaacuter megyeacutehez

csatoltaacutek A Partium taacutejneacutevkeacutent is eacutelt Nemcsak a koumlzigazgataacutesilag hozzaacutetartozoacute teruumlleteket hanem aacuteltalaacuteban

Erdeacutely eacutes az Alfoumlld hataacutervideacutekeacutet eacutertetteacutek rajta Ma elhalvaacutenyuloacuteban van leginkaacutebb az eacutelő irodalmi nyelv őrzi

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 235 p

9

bdquoBaacutensaacuteg keleti feleacutet is Ezek neacutelkuumll bdquoErdeacutely teruumllete megkoumlzeliacutetőleg 57 000 km 2

bdquoErdeacutely a bdquoPartium eacutes a bdquoBaacutensaacuteg keleti reacutesze oumlsszesen megkoumlzeliacutetőleg 103 000 km 2

Termeacuteszetfoumlldrajzi eacutertelemben bdquoErdeacutely egy magas fennsiacutekot keacutepez deacutelen a Deacuteli-

Kaacuterpaacutetok keleten pedig a Keleti-Kaacuterpaacutetok hataacuteroljaacutek el a keacutet egykori romaacuten fejedelemseacutegtől

Havasalfoumlldtől eacutes Moldvaacutetoacutel Az eacuteszaki eacutes a nyugati reacuteszei (Koumlroumls-videacutek Szilaacutegysaacuteg

Szatmaacuter Maacuteramaros) vaacutelasztjaacutek el Magyarorszaacutegtoacutel illetve Ukrajnaacutetoacutel amiacuteg a deacutelnyugati

reacuteszei (Baacutenaacutet) Szerbiaacutetoacutel

bdquoErdeacutely első lakoacuteikeacutent a Kr e VIndashIV szaacutezadban az agathuumlrszoumlket ismerjuumlk Utaacutenuk

koumlvetkeztek a keltaacutek (Kr e IIIndashII sz) daacutekok (Kr e II szaacutezadtoacutel Kr u 106-ig) 106-toacutel

jelentős reacutesze a roacutemai birodalom uralma alaacute keruumll bdquoDacia provincia10

neacuteven A goacutetok

betoumlreacutesei miatt a roacutemaiak 271-ben kiuumlriacutetik bdquoDaciaacutet amely ezutaacuten kuumlloumlnboumlző vaacutendorneacutepek

(goacutetok vizigoacutetok taifalok hunok avarok szlaacutevok bolgaacuterok) aacutetvonulaacutesi vagy szaacutellaacutesteruumllete

lett A magyarok honfoglalaacutesuk11

alkalmaacuteval eacuterkeztek meg bdquoErdeacutelybe12

10

A roacutemai csaacuteszaacutersaacuteg idejeacuteben annak a teruumlletnek neve mely a mai erdeacutelyi felfoumlldoumln fel a Radnai-hegyseacutegig

keleten a Hargitaacuteig terjedt s a mai Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegyeacutet s Kis-Olaacutehorszaacutegot foglalta magaacuteban Daacuteciaacutet

Traianus csaacuteszaacuter (Kru 98ndash117) hoacutediacutetotta meg 11

A hivatalos aacutellaacutespont szerint ndash amelyet a mai toumlrteacuteneacuteszek 80ndash90-a keacutepvisel ndash a magyarok egy leacutepcsőben

szaacutelltaacutek meg a Kaacuterpaacutet-medenceacutet amely reacuteszben tudatos reacuteszben pedig veacuteletlenszerű esemeacutenyek laacutencolata volt

Tudatos volt abban a tekintetben hogy a magyarok maacuter koraacutebban felteacuterkeacutepezteacutek a teruumlletet ugyanis maacuter a

honfoglalaacutes előtt is indiacutetottak kalandozoacute hadjaacuteratot erre Ezen hadjaacuteratok soraacuten aacutetkeltek a Kaacuterpaacutet medenceacuten tehaacutet

megismerteacutek a teruumlletet Ezeknek a laacutetogataacutesoknak a ceacutelja egyeacutertelműen a teruumllet felteacuterkeacutepezeacutese volt A

honfoglalaacutes koumlzvetlen előzmeacutenyei a 894-es kalandozaacutesok voltak Ekkor a magyarok akik soha nem egyseacutegesen

haacuteboruacuteztak keacutet felkeacutereacutesnek is eleget tettek Az egyik sereg a bizaacutenciak felkeacutereacuteseacutere Bulgaacuteria ellen fordult eacutes az

Al-Duna eacutes a tőle deacutelre fekvő reacuteszeken fosztogatott a maacutesik had valoacutesziacutenűleg Aacuterpaacuted vezeteacuteseacutevel a morva

fejedelmet Szvatoplukot segiacutetette az Arnulf vezette keleti-frankok levereacuteseacuteben Mikoumlzben a keacutet sereg idegen

foumlldoumln kalandozik addig az Etelkoumlzben maradott magyarokat besenyő taacutemadaacutes eacuteri A magyarok a honfoglalaacutest

Kru 895-ben kezdteacutek meg akik haacuterom iraacutenyboacutel joumlttek be a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe Az egyik reacuteszuumlk az Etelkoumlzből

elűzoumltt magyarok akik rendezetlen formaacuteban menekuumllnek Erdeacutelybe ahol heacutet foumlldvaacuterat hoznak leacutetre A magyarok

maacutesik reacutesze a Felső-Tisza videacutekeacuteről a harmadik reacuteszuumlk pedig az Al-Duna felől eacuterkezett A honfoglalaacutes azonban

nem egy eacutev alatt zajlott le hanem szakaszosan folyt Előszoumlr az orszaacuteg keleti feleacutet majd keacutesőbb a X szaacutezad

elejeacuten a nyugati feleacutet biztosiacutetottaacutek Kru 907-ben a magyarok visszaverik a keleti-frankokat s iacutegy veacutegleg

biztosiacutetjaacutek helyuumlket a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben KORDEacute Zoltaacuten ndash PETROVICS Istvaacuten A magyarok kalandozaacutesok

Zriacutenyi Kiadoacute Bp 1989 15ndash22 p 12

BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete I koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1998

199 p

10

1 2 Az erdeacutelyi magyarok

A honfoglalaacutes idejeacuten Erdeacutelyben gyeacuter szlaacutev neacutepesseacuteg lakott amely reacuteszleges fuumlggeacutesben

aacutellt a bolgaacuterok birodalmaacutetoacutel A legerősebb a bolgaacuter uralom a mai Baacutensaacutegban volt de

Biharban a Koumlroumlsoumlk videacutekeacuten inkaacutebb az avar toumlredeacutekek voltak tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegben Ezeacutert

iacuterhatta a toumlrteacuteneti mondaacutek eacutes hagyomaacutenyok alapjaacuten dolgozoacute Anonymus hogy a Marostoacutel

deacutelre a Temeskoumlzben a bolgaacuter fejedelem Biharban pedig a kazaacuterok fejedelme uralkodott

A honfoglaloacute magyarsaacuteg Erdeacutely birtokba veacutetele soraacuten főkeacutent Erdeacutely koumlzeacutepső reacuteszeit a

Szamos eacutes a Maros koumlzeacutepső eacutes alsoacute valamint a keacutet Kuumlkuumlllő alsoacute folyaacutesaacutenak voumllgyeit szaacutellta

meg

A honfoglaloacute magyarok Erdeacutely birtokba veacutetele folyamaacuten meglehetősen gyeacuter lakossaacuteggal

talaacutelkoztak amely reacuteszint előluumlk a hegyek koumlzeacute tovaacutebb huacutezoacutedott reacuteszint lakoacutehelyeacuten

megmaradva nekik meghoacutedolt eacutes aztaacuten lassankeacutent beleacutejuumlk olvadt

Erdeacutely toumlrteacuteneteacuteről a honfoglalaacutestoacutel kezdve egeacuteszen I (Szent) Istvaacuten (1000ndash1038)

troacutenra leacutepeacuteseacuteig alig tudunk valamit Annyi bizonyos hogy benne az első jelenteacutekenyebb

magyar koumlzeacuteppont a mai Gyulafeheacutervaacuter (romaacutenul Alba Iulia) koumlruumll alakult meg Az I (Szent)

Istvaacuten aacuteltal alapiacutetott tiacutez puumlspoumlkseacutegből egy Erdeacutelyben Gyulafeheacutervaacuter koumlzponttal alakult meg

Az erdeacutelyi kormaacutenyzat iraacutenyiacutetoacutei kezdetben az uralkodoacutecsalaacuted egyik aacutegaacutenak tagjai

voltak A gyulaacutek 925-toacutel iraacutenyiacutetottaacutek Erdeacutelyt Az utolsoacute gyula uralmaacutet I (Szent) Istvaacuten 1003-

ban fegyverrel toumlrte meg Az utolsoacute gyula I (Szent) Istvaacuten nagybaacutetyja Gyula volt Gyula

szeacutekhelye is Gyulafeheacutervaacuter volt azt megelőzően pedig a Koumlroumls-Maros koumlzoumltt volt a 970-es

eacutevek utaacuten telepuumll csak aacutet Erdeacutelybe13

Erdeacutely magyarok aacuteltal megszaacutellott teruumllete I (Szent) Istvaacuten koumlzigazgataacutesi inteacutezkedeacutesei

koumlvetkezteacuteben eacuteppen uacutegy vaacutermegyeacutekre volt felosztva mint Magyarorszaacutegeacute Előbb csak keacutet

vaacutermegye volt Szolnok eacutes Feheacuter vaacutermegye14

Idővel heacutet vaacutermegye alakult ki Szolnok eacutes

Feheacuter mellett Doboka Kolozs Torda Kuumlkuumlllő eacutes Hunyad vaacutermegyeacutek is leacutetrejoumlttek E

vaacutermegyeacutek koumlzigazgataacutesi koumlzeacuteppontjaacutet egy-egy kiraacutelyi vaacuter alkotta a melynek katonai

parancsnoka a vaacuter ispaacutenja volt egyszersmind a vaacutermegye ispaacutenja is E vaacuterak őrizeteacutere eacutes

szolgaacutelataacutera letelepiacutetett vaacuterjobbaacutegyok eacutes vaacuterneacutepek tisztviselőiből alakult ki a nemesseacutegnek

13

SZABOacute Peacuteter Az erdeacutelyi fejedelemseacuteg Kulturtrade Bp 1997 11 p 14

Szolnokot csak I Beacutela vagy I Geacuteza alapiacutetotta Feheacuter megyeacuteről nem tudjuk hogy első-e vagy egyidőben

leacutetesuumllt a toumlbbivel Az emliacutetett vaacutermegyeacutek eredetileg mind hataacuterispaacutensaacutegok voltak Szolnok vaacutermegye amely a

Belső-Szolnok majd Szolnok-Doboka vaacutermegye nevet viselte nem teacutevesztendő oumlssze az Magyar Alfoumlldoumln

fekvő toumlrteacutenelmi Jaacutesz-Nagykun-Szolnok vaacutermegyeacutevel

11

egy maacutesodik reacutetege amely jogait eacutes kivaacuteltsaacutegait nem honfoglaloacute őseitől oumlroumlkoumllte hanem a

kiraacutelytoacutel kapta szolgaacutelatai jutalmazaacutesaacuteul

A magyarsaacuteg nagy toumlmegeacutet e vaacuterneacutepeken eacutes vaacuterjobbaacutegyokon kiacutevuumll az uacutegynevezett

szolganeacutepek alkottaacutek Eredetileg rabszolgaacutek voltak de miutaacuten I (Szent) Istvaacuten

megparancsolta hogy kereszteacuteny szolgaacutet senkinek sem szabad tartani olyan szolgaacutekkaacute lettek

akik szabadon szegődhettek a kiraacutely vagy a nemesseacuteg szolgaacutelataacuteba Nem voltak tehaacutet roumlghoumlz

koumltoumltt jobbaacutegyok E szolganeacutepek egyreacuteszt szemeacutelyes szolgaacutelatot teljesiacutetetek a nemes urak

haacuteztartaacutesaacuteban maacutesreacuteszt pedig művelteacutek az urak foumlldjeit vagy legeltetteacutek marhaacuteit

E szolganeacutepekhez tartozott aacuteltalaacuteban az Erdeacutely megszaacutellaacutesa idejeacuteben itt talaacutelt bolgaacuter-

szlaacutev fajuacute neacutep is amely a magyaroknak meghoacutedolva megmaradt eredeti lakoacutehelyeacuten E szlaacutevok

toumlrzs- eacutes nemzetseacutegfőnoumlkei inkaacutebb a kiraacutely szolgaacutelataacuteba aacutellottak mint az egyes nemes

urakeacuteba Vaacuterneacutepekkeacute katonaacutekkaacute lettek s iacutegy idővel nemcsak beleolvadtak a magyarsaacutegba

hanem annak nemesi rendjeacutebe is felemelkedtek

A tataacuterjaacuteraacutes nagy vaacuteltozaacutest ideacutezett elő Erdeacutely bdquoetnikai teacuterkeacutepeacuten15

A tataacuterok 1242-es

kivonulaacutesa idejeacuten egeacutesz Erdeacutely romokban hevert A lakossaacuteg jelentős haacutenyadaacutet a tataacuterok

lemeacuteszaacuteroltaacutek Akik nem a tataacuteroknak azok az eacutehiacutenseacutegnek estek aacuteldozatul Ugyanis a tataacuterok

elől elmenekuumllő lakossaacuteg nem tudott a mezőgazdasaacuteggal foglalkozni ezeacutert toumlmeges volt az

eacutehhalaacutelban elhunytak szaacutema is Gyulafeheacutervaacuteron eacutes birtokain ndash amely a tataacuterduacutelaacutes előtt a

legfőbb koumlzpont volt ndash is alig lehetett talaacutelkozni egy-egy emberrel Az egeacutesz orszaacutegot iacutegy

Erdeacutelyt is csak egy nagyobb meacuteretű bevaacutendorlaacutes menthette meg Ezt a szuumlkseacutegszerűseacuteget IV

Beacutela (1235ndash1270) is felismerte

Az uacutej telepesek akiket a puumlspoumlki eacutes az uumlresen maradt kiraacutelyi joacuteszaacutegokra letelepiacutetettek a

Balkaacuten-feacutelszigetről juhnyaacutejaikkal Erdeacutely feleacute huacutezoacutedoacute mai romaacutenok ősei voltak16

A feacutelnomaacuted paacutesztorkodoacute romaacuten telepesek eacutes az aacutellandoacute lakaacutesuacute eacutes foumlldművelő erdeacutelyi

magyarok s szaacuteszok koumlzoumltt ugyanaz volt a viszony mint az alfoumlldi foumlldművelő magyarsaacuteg eacutes a

nyaacutejaival szerte koacuteborloacute kunsaacuteg koumlzoumltt

Az 1342-től 1437-ig eltelt koumlzel szaacutez eacutev alatt a magyar vaacutermegyeacutek teruumlleteacuten eacutelő

romaacutensaacuteg tovaacutebb gyarapodott A magyarsaacuteg eacuteleteacuteben keacutet olyan esemeacuteny is toumlrteacutent amely

leacutelekszaacutemaacutet csoumlkkentette Az egyik az 1437-es erdeacutelyi parasztlaacutezadaacutes amely tulajdonkeacuteppen a

15

KATONA Tamaacutes (szerk) A tataacuterjaacuteraacutes emleacutekezete Rogerius mester siralmas eacuteneke Magyar Helikon Bp

1981 113-119p 129-133p 16

A tataacuterjaacuteraacutes utaacuten eltelt szaacutez eacutevben (1242ndash1342) a romaacutensaacuteg Erdeacutelybe valoacute bekoumlltoumlzeacuteseacutenek haacuterom foumlldrajzi

iraacutenya mutathatoacute ki Egyik Fogaras videacutekeacuten hol maacuter a XIII szaacutezad elejeacuten megjelennek a maacutesik a toumlrteacutenelmi

Hunyad eacutes a baacutensaacutegi Krassoacute(-Szoumlreacuteny) vaacutermegyeacutek a harmadik a toumlrteacutenelmi Maacuteramaros vaacutermegye eacutes Beszterce

videacutekeacuten Eleinte csak a kiraacutelyi joacuteszaacutegokon telepuumllnek le keacutesőbb a kiraacutely megengedi az erdeacutelyi puumlspoumlknek eacutes a

kaacuteptalannak is hogy joacuteszaacutegaikra romaacutenokat telepiacutethessenek Nagy Lajos idejeacuteben maacuter a vaacuterosok sőt a magaacutenos

foumlldesurak is telepiacutethetnek bevaacutendorloacute romaacutenokat

12

magyar parasztok laacutezadaacutesa volt Az ő veacuteruumlk hullott e laacutezadaacutes elfojtaacutesa alkalmaacuteval a nemesek

szeacutekelyek eacutes szaacuteszok fegyvercsapaacutesai aacuteltal A maacutesik pedig a keacutesőbbi 1514-ben kirobbant

Doacutezsa-feacutele parasztlaacutezadaacutes amely ndash mint ismert ndash szinteacuten hasonloacute koumlvetkezmeacutenyekkel jaacutert

A romaacutensaacuteg a magyar vaacutermegyeacutek teruumlleteacuten meacuteg jobban elszaporodott Erdeacutelyben XIV

eacutes XV szaacutezadbeli oklevelek adatainak segiacutetseacutegeacutevel nyomroacutel-nyomra ki lehet mutatni hogy

minden nagyobb neacutepmozgalomnak koumlvetkezteacuteben amelyet a Balkaacutenon eacutes a mai Romaacutenia

teruumlleteacuten az egyre gyakrabban ismeacutetlődő toumlroumlk haacuteboruacutek okoztak mikeacutent kerestek Erdeacutelyben

menedeacuteket a kisebb-nagyobb csoportokba verődoumltt romaacutenok

A bevaacutendorloacute romaacutenok kezdetben mindenuumltt a nekik kiirtaacutesra aacutetadott erdőkben az

uacutegynevezett irtvaacutenyfoumlldeken telepuumlltek le

Miutaacuten a toumlroumlk betoumlreacutesek alkalmaacuteval a magyar eacutes szaacutesz jobbaacutegysaacuteg sora

megtizedelődoumltt uumlresen maradt telkeikre a foumlldesurak a szuumlkseacutegtől keacutenyszeriacutetve mind

nagyobb szaacutemban telepiacutetettek romaacutenokat

A XV szaacutezadban a vaacuterjoacuteszaacutegokon telepiacutetett romaacutensaacuteg taacutersadalmi eacutes jogi helyzeteacuteben a

toumlrteacutenelmi Hunyad vaacutermegye Haacutetszeg videacutekeacuten tovaacutebbaacute Krassoacuteban a Szoumlreacutenyi baacutensaacutegban eacutes

Temes vaacutermegyeacutek deacutelkeleti reacuteszeacuteben igen nevezetes vaacuteltozaacutes aacutell be Kiveacutetel neacutelkuumll olyan

videacutekeken amelyeken aacutet szokott a deacutelkelet felől taacutemadoacute toumlroumlk betoumlrni az orszaacutegba E

videacutekeken az orszaacuteg veacutedelmi eacuterdekei arra keacutenyszeriacutetetteacutek a kiraacutelyi vaacuterak ispaacutenjait hogy a

vaacuterjoacuteszaacutegokon letelepiacutetett romaacutenokat fegyveres szolgaacutelatra is alkalmazzaacutek A fegyveres

szolgaacutelat ez időben sok tekinteacutelyt eacutes sok előnyt biztosiacutetoacute volt s ezeacutert a keneacutezek eacutes vajdaacutek

sziacutevesen vaacutellalkoztak raacute Laacutethatoacute hogy a baacutensaacutegi teruumlleteken is megtoumlrteacutenik a romaacutenok

teacuterhoacutediacutetaacutesa

Erdeacutely hanyatloacute korszakaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy (1648ndash1660) meggondolatlan

politikaacuteja miatt a toumlroumlk veacutegigtarolta Erdeacutelyt17

A haacuteboruacutes pusztiacutetaacutesoknak megint elsősorban a

magyar eacutes szaacutesz teruumlletek estek aacuteldozatul Miacuteg a toumlroumlk nagyveziacuter hadai deacutelnyugatroacutel a

Baacutensaacutegon aacutet nyomultak be eacutes partiumi Borosjenő vaacuteraacutet ostrom alaacute fogtaacutek addig a kriacutemi

tataacuterok a sziliszriai pasa eacutes a keacutet romaacuten vajda hadai Erdeacutely keleti eacutes deacuteli szorosain toumlrtek be

Raacutekoacuteczi a keacutet oldalroacutel taacutemadoacute ellenseacuteggel szemben nem tudott sikeresen veacutedekezni A toumlroumlk

tataacuter moldvai eacutes havasalfoumlldi hadak irtoacuteztatoacutean felduacuteltaacutek Erdeacutelyt Brassoacuten amely 30 000 eacutes

Nagyszebenen kiacutevuumll amely 15 000 talleacuterral vaacuteltotta meg magaacutet majdnem minden vaacuteros

elpusztult Kolozsvaacuternak is eleacutegtek kuumllvaacuterosai Maga a vaacuteros csak 100 000 talleacuter lefizeteacutese

aacuteraacuten menekuumllt meg az elpusztiacutetaacutestoacutel Gyulafeheacutervaacuteron leeacutegett a Bethlen Gaacutebor (1613ndash1629)

17

BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete II koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp

1998 898 p

13

aacuteltal eacutepiacutetett fejedelmi palota a főiskola eacutepuumllete koumlnyvtaacuteraacuteval egyetemben eacutes a szeacutekesegyhaacutez

Azonkiacutevuumll Lugos eacutes Kaacuteraacutensebes vaacuteraival elveszett a hajdani temesi baacutensaacutegnak meacuteg magyar

keacutezben levő reacutesze Elvesztek eacutes toumlroumlk keacutezre keruumlltek Borosjenő eacutes Lippa vaacuterai eacutes ami a

legfaacutejdalmasabb veszteseacuteg volt Nagyvaacuterad elveszteacutese

A toumlroumlk Magyarorszaacutegroacutel valoacute kiűzeacutese utaacuten romaacuten parasztsaacutegnak a romaacuten

vajdasaacutegokboacutel valoacute kivaacutendorlaacutesa ebben a korszakban haacuteromiraacutenyuacute volt Egyik Moldvaacuteboacutel

Oroszorszaacutegba a maacutesik a Duna bal partjaacutera Bulgaacuteria eacutes Szerbia hataacuteros reacuteszeibe A harmadik

pedig Magyarorszaacutegba a Temesi baacutensaacutegba A haacuterom koumlzuumll az utolsoacute volt a legnagyobb18

E

nagy meacuterteacutekű kivaacutendorlaacutes okozta hogy a romaacutensaacuteg szaacutema csak magaacuteban a toumlrteacuteneti

Erdeacutelyben 1700-toacutel 176l-ig 250 000-ről 547 000-re emelkedjeacutek eacutes a koumlvetkező huacutesz eacutevben ndash

1784-re ndash 238 000-rel 785 000-re noumlvekedjeacutek

1 3 Az erdeacutelyi szeacutekelyek

A szeacutekelyek mondai hagyomaacuteny szerint a hunok maradeacutekai s maacuter a honfoglalaacutest

megelőzően is a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacuteltek Egyes kutatoacutek szerint a szeacutekelyek az uacutezok

leszaacutermazottai de olyan felfogaacutes is leacutetezik amely szerint a szeacutekelyek a kabarokkal hozhatoacuteak

oumlsszefuumlggeacutesbe Baacuterhogy is legyen sajnos a toumlrteacuteneacuteszek meacuteg nem tudtak egyeacutertelműen aacutellaacutest

foglalni a keacuterdeacutesben Az viszont teacuteny hogy nincs igaza azon romaacuten kutatoacuteknak akik a

szeacutekelyseacuteget mint elmagyarosiacutetott romaacutensaacutegot tuumlntetik fel

Okleveles emleacutekek eacutes helynevek tanuacutesaacutega szerint a XndashXI szaacutezad taacutejaacuten az Aacuterpaacuted-haacutezi

kiraacutelyok orszaacutegaacutenak toumlbb kuumlloumlnboumlző reacuteszeacuten főleg a gyepűvonalak menteacuten lakoacute szeacutekelyeket

Biharba majd a Kuumlkuumlllők eacutes az Olt videacutekeacutere ndash miutaacuten pedig a XIII szaacutezadban ezt a

termeacutekeny teruumlletet a kiraacutelyi akarat folytaacuten a szaacuteszoknak kellett aacutetengedniuumlk ndash veacuteguumll Erdeacutely

deacutelkeleti-keleti reacuteszeacutebe telepiacutetetteacutek ahol ma is eacutelnek Veacutegleges lakoacutehelyuumlkoumln feladatuk a

18

Az 1758-i toumlroumlk haacuteboruacuteban a Magyarorszaacutegba betoumlrt toumlroumlk hadsereggel nagyszaacutemuacute romaacuten parasztsaacuteg is bejoumltt

a Temesi Baacutensaacutegba akiknek nagy reacutesze a toumlroumlk csapatok kivereacutese utaacuten az erdőkbe eacutes naacutedasokba vonult ahonnan

keacutesőbb letelepedtek a gazdaacutetlan foumlldekre eacutes foumlldművelőkkeacute lettek Nagyobb meacuterteacutekű kivaacutendorlaacutes Havasalfoumlldről

1741ndash1744 koumlzoumltt toumlrteacutent Mihai Racoviţa vajda uralkodaacutesa alatt aki annyira megterhelte a neacutepet hogy az

orszaacutegot egyszerre mintegy 15 000 csalaacuted hagyta el A neacutep nagy meacuterteacutekű kivaacutendorlaacutesa volt az oka hogy a

szultaacuten 1744-ben elkergette Utoacuteda Constantin Mavrocordat lett ki meacuteg embertelenebbuumll nyuacutezta a neacutepet Mikor

troacutenra leacutepett az adoacutezoacute csalaacutedok szaacutema 146 000 volt eacutes ez a szaacutem uralkodaacutesa alatt leszaacutellott 35 000-re 1765-ben

egyszerre 227 s ezt megelőzően 535 romaacuten paraszt csalaacuted menekuumllt Havasalfoumlldről a Temesi Baacutensaacutegba Mikor a

temesvaacuteri koumlzeacutepponti telepiacutető bizottsaacuteg erről azon hozzaacuteadaacutessal tett jelenteacutest Beacutecsbe hogy meacuteg toumlbb csapat

bevaacutendorlaacutesaacutera van kilaacutetaacutes onnan azt az utasiacutetaacutest kapta hogy a bevaacutendorlaacutesra uacutejabban jelentkező romaacuten paraszt

csalaacutedokat igyekezzeacutek lebeszeacutelni telepuumllő szaacutendeacutekukroacutel Ez inteacutezkedeacutesek eacutes levelezeacutesek semmit sem hasznaacuteltak

mert a helyeacuteből kimozdult romaacuten parasztsaacutegot nem lehetett visszateacutereacutesre biacuterni A hatoacutesaacutegok keacutenytelenek voltak a

menekuumllőket befogadni eacutes nekik a karaacutensebesi lugosi oravicai eacutes mehaacutediai jaacuteraacutesban lakoacutehelyeket adni A

koumlvetkező eacutevben uacutejra szigoruacute rendelet joumltt Beacutecsből hogy a bdquomenekuumllt romaacuten parasztokat Temesvaacuternaacutel erreacutebb eacutes

a Beacutegaacutenaacutel tovaacutebb ne engedjeacutek

14

Kaacuterpaacutetok viacutezvaacutelasztoacutejaacuteig kiterjesztett magyar gyepűvonal veacutedelme volt19

Hasonloacute feladatok

ellaacutetaacutesaacutera joacutel bevaacutelt hagyomaacutenyos nemzetseacutegi szervezetuumlket a koumlzponti hatalom itt is

tiszteletben tartotta ebből alakult ki a szeacutekely szeacutekek teruumlletileg tagolt szerkezete

A heacutet szeacuteket20

(Csiacutekszeacutek Gyergyoacuteszeacutek Keacutezdiszeacutek Marosszeacutek Orbaiszeacutek Sepsiszeacutek

eacutes Udvarhelyszeacutek) egybefogoacute Szeacutekelyfoumlld ndash mint a vaacutermegyeacutektől elhataacuterolt egyseacutegesen

szeacutekelylakta teruumllet ndash a XIVndashXV szaacutezadtoacutel kezdve szeacuteles koumlrű oumlnkormaacutenyzatot eacutelvezett a

szeacutekelyseacuteg a feudaacutelis Erdeacutely rendi szervezeteacutebe ndash a vaacutermegyei nemesseacuteg eacutes a szaacuteszok mellett

ndash mint egyenjoguacute rendi nemzet (bdquoNatio Siculorum) eacutepuumllt be Habaacuter a rendiseacuteg eltoumlrleacuteseacuteig

ennek folytaacuten a szeacutekelyeket kuumlloumln bdquonemzet-keacutent tartottaacutek szaacutemon ez csak sajaacutetos rendi

jogaacutellaacutesukra utaloacute fogalomkeacutent eacuterteacutekelhető A rendi vaacutelaszfalak elleneacutere sem volt soha

keacutetseacuteges hogy a szeacutekelyseacuteg etnikailag nem oumlnaacutelloacute nemzet csupaacuten a magyar nemzet egyik

jellegzetes neacutepi csoportja

A szeacutekely taacutersadalmat a vagyoni reacutetegződeacutes jellemezte A tehetősebb azonban meacutegsem

erőltethette raacute a hatalmaacutet a keveacutesbeacute vagyonos taacutersaacutera mert minden fegyverforgatoacute szeacutekelyre

azonos jog eacutes koumltelezettseacuteg vonatkozott a szemeacutelyes szabadsaacuteg eacutes a fejenkeacutenti fegyveres

szolgaacutelat A vagyoni kuumlloumlnbseacutegek nem vezettek a feudaacutelis viszonyok kialakulaacutesaacutehoz inkaacutebb a

katonaacuteskodaacutes mikeacutentjeacuteben jelentkeztek A legkevesebb foumllddel rendelkezők ndash akik a

szeacutekelyseacuteg toumlbbseacutegeacutet alkottaacutek ndash gyalogosan szaacutelltak hadba A lovon szolgaacuteloacutekat a bdquoloacutefőketrdquo

maacuter tekinteacutelyesebb foumlld illette meg A loacutefő szeacutekelyekneacutel az uacuten bdquoprimorok voltak

előkelőbbek Ők rendelkeztek a legtoumlbb foumllddel eacutes a legmagasabb katonai titulusokkal21

A szeacutekely falvak lakoacuteinak peres eacutes egyeacuteb uumlgyeiben a 12 taguacute vaacutelasztott testuumllet jaacutert el

A testuumllet hat tagja a gazdagabbak tovaacutebbi hat tagja pedig a szegeacutenyebbek koumlzuumll keruumllt ki

Ezen testuumlletek munkaacutejaacutet a szeacutekbiacuteroacute feluumlgyelte Innen ndash első fellebbezeacutesi foacuterumkeacutent ndash a

koumlzponti szeacutek (bdquoanyaszeacutek) Udvarhelyszeacutek eskuumldtjeihez keruumllt az uumlgy veacuteguumll pedig a szeacutekely

ispaacuten doumlntoumltt a vitaacutes keacuterdeacutesekről A szeacutekely ispaacuten az egyes doumlnteacutesekben ki kellett hogy keacuterje

a szeacutekely nemzetgyűleacutes veacutelemeacutenyeacutet

19

NYAacuteRAacuteDY R Kaacuteroly Erdeacutely neacutepesseacutegeacutenek etnikai eacutes vallaacutesi tagoloacutedaacutesa a magyar aacutellamalapiacutetaacutestoacutel a

dualizmus koraacuteig KSH Neacutepesseacutegtudomaacutenyi Inteacutezet Toumlrteacuteneti Demograacutefiai Fuumlzete 3 szaacutem Bp 1987 9 p 20

Valoacutejaacuteban a Szeacutekelyfoumlld toumlbb szeacutekre tagoloacutedott Csiacutekszeacutek Gyergyoacuteszeacutek eacutes Kaacuteszonszeacutek egyuumlttesen alkottaacutek a

keacutesőbbi Csiacutek vaacutermegyeacutet tovaacutebbaacute Keacutezdiszeacutek Orbaiszeacutek eacutes Sepsiszeacutek oumlsszeolvasztaacutesaacuteboacutel pedig Haacuteromszeacutek

vaacutermegye joumltt leacutetre Volt tovaacutebbaacute Bardoacuteczszeacutek Keresztuacuterszeacutek Mikloacutesvaacuterszeacutek eacutes Szeredaszeacutek is de ezek

bdquojelenteacutektelenek voltak eacutes beolvadtak maacutes szeacutekekbe Volt tovaacutebbaacute meacuteg egy szeacutek Aranyosszeacutek amely a

Szeacutekelyfoumlldtől bdquoelszakiacutetva Torda vaacuterosaacutetoacutel deacutelre fekuumldt Csiacutek Haacuteromszeacutek eacutes Udvarhely vaacutermegyeacuteket az

emliacutetett szeacutekekből az 1876 eacutevi XXXIII tc hozta leacutetre ezt veacuteglegesiacutetette az 1877 eacutevi I tc CSAacuteKY Imre A

Magyar Kiraacutelysaacuteg vaacutermegyeacuteinek ciacutemerei a XVIII eacutes a XIX szaacutezadban Corvina Kiadoacute Bp 1995 93 102

139 p 21

SZABOacute Peacuteter Az erdeacutelyi fejedelemseacuteg Kulturtrade Kiadoacute Bp 1997 13 15 p

15

A szeacutekelyseacuteg baacutemulatos vitalitaacutesaacutenak koumlszoumlnhető hogy a szaacutezadok soraacuten raacutezuacuteduloacute

szaacutemos csapaacutest kiheverve uacutejra eacutes uacutejra regeneraacuteloacutedva napjainkban is a maacutesodik legnagyobb

oumlsszefuumlggő magyar neacuteptoumlmboumlt alkotja a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben

1 4 Az erdeacutelyi szaacuteszok

A szaacuteszok a XIIndashXIII szaacutezadban telepedtek le Erdeacutelyben Megjeleneacutesuumlk egyreacuteszt a

Neacutemet-Roacutemai Birodalom demograacutefiai eacutes taacutersadalmi helyzeteacutevel magyaraacutezhatoacute Az aacuteltalaacutenos

neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes a taacutersadalmi feszuumlltseacutegek az a teacuteny hogy a peacutenzgazdaacutelkodaacutes toumlnkretette

a parasztsaacuteg a kis- eacutes koumlzeacutepnemesseacuteg egy reacuteszeacutet egyes vaacuterosok (Worms Mainz Koumlln

Speyer) lakossaacutega pedig felkelt jogai eacuterdekeacuteben neacutepesseacutegmozgaacutest indiacutetott el E vaacutendorlaacutes

folyamaacuten jelentős csoportok telepedtek meg a neacutemet nyelvteruumllettől keletre eső teruumlleteken22

A kivaacutendorlaacutes szervezeacuteseacuteben az uacuten lokaacutetor (bdquolocatores) jaacutetszott fontos szerepet Ő

koumlzvetiacutetett a letelepedeacutesre szaacutent teruumlletek ura eacutes a betelepuumllők koumlzoumltt oumlsszetoborozta a

kivaacutendorolni szaacutendeacutekozoacutekat kivaacutelasztotta a letelepedeacutes helyeacutet aacutellatokat eszkoumlzoumlket

vetőmagot szerzett csereacuteben pedig foumlldet eacutes bizonyos jogokat kapott az uacutej teruumlleten A

telepesek aacuteltalaacuteban jogilag szabadok voltak cenzust fizettek aacutetoumlroumlkiacutethetteacutek birtokaikat eacutes

falukoumlzoumlsseacutegekbe szerveződtek amelyeknek eacuteleacuten a biacuteroacute aacutellott Neacutemetorszaacuteg teruumlleteacuten 1103-

boacutel 1148-boacutel eacutes 1313-boacutel maradt fenn olyan okleveacutel amely Magyarorszaacutegra kivaacutendorolt

szemeacutelyekről tudoacutesiacutet Az 1148-boacutel szaacutermazoacute adat II Geacuteza uralmaacutenak (1141ndash1162) idejeacutere

esik E korban Erdeacutely deacuteli hataacutervonalaacutet a Bizaacutenci Birodalom fenyegette Emiatt a kiraacutely azzal

a szaacutendeacutekkal telepiacutetette be a Neacutemet-Roacutemai Birodalom teruumlleteacuteről eacuterkező bdquovendeacutegeketrdquo hogy

az orszaacutegnak katonai veacutedelmet is nyuacutejtsanak Ennek eacuterdekeacuteben II Geacuteza Nagyszeben

koumlrnyeacutekeacuteről a keacutesőbbi szebeni uacutejegyhaacutezi eacutes nagysinki szaacutesz szeacutekek teruumlleteacuteről keletebbre

telepiacutetette a szeacutekelyeket hogy az uacutejonnan eacuterkezett vendeacutegeknek helyet adjon

Az oklevelek tanuacutesaacutega szerint nem minden telepes volt neacutemet hanem olaszok

vallonok eacutes franciaacutek is akadtak koumlzoumlttuumlk Szaacutesz (bdquosaxones) elnevezeacutesuumlk csak a XIII szaacutezad

elejeacuten szilaacuterdult meg

A szaacuteszok jelentőseacutege a betelepedeacutesuumlk utaacuten hamarosan megnőtt A szaacutesz vaacuterosok

koumlzuumll Brassoacute Nagyszeben eacutes Beszterce a taacutevolsaacutegi kereskedelem koumlzpontjaivaacute vaacuteltak Mivel

haacutegoacutek mellett fekszenek mindig lefoumlloumlzteacutek a hasznot a kereskedelemből Nemcsak a

Havasalfoumllddel eacutes Moldvaacuteval aacutellottak kapcsolatban hanem a Koumlzel-Kelettel az Adriaacuteval

22

VOGEL Saacutendor Az erdeacutelyi szaacuteszok Honismeret 20013 XXIX 1 p

16

Krakkoacuteval Lemberggel Budaacuteval Beacuteccsel a neacutemetorszaacutegi eacutes flandriai vaacuterosokkal Egyes

taacutevolsaacutegi kereskedők oacuteriaacutesi vagyonokat halmoztak fel23

A szaacutesz vaacuterosok24

koumlzuumll Segesvaacuterott Medgyesen Szaacuteszvaacuterosban eacutes Szaacuteszsebesen a

keacutezművesseacutegnek az iparnak volt meghataacuterozoacute szerepe A XV eacutes XVI szaacutezad az erdeacutelyi

szaacutesz vaacuterosok nagy gazdasaacutegi fellenduumlleacuteseacutenek kora volt Az erdeacutelyi magyar vaacuterosok koumlzuumll

csak Kolozsvaacuter tudta felvenni a versenyt a szaacutesz vaacuterosokkal Kolozsvaacuteron is jelentős volt a

szaacuteszok leacutelekszaacutema s a helyi magyarsaacutegnak hataacuterozottan ndash olykor fegyveres moacutedon ndash kellett

a vaacuteros vezeteacuteseacutenek jogaacuteeacutert felleacutepni

Doumlntő jelentőseacutegű a szaacuteszok politikai eacutes jogi egyseacuteggeacute vaacutelaacutesaacuteban az 1224 eacutevi II

Andraacutes aacuteltal adomaacutenyozott kivaacuteltsaacutegleveacutel az Andreanum25

volt amelyet a szaacutesz toumlrteacutenetiacuteraacutes

arany szabadsaacutegleveacutelnek (bdquoder Goldene Freibreif) nevez Az okleveacutel egyeduumllaacutelloacute volt a

teacuterseacutegben olyan jogalkotaacutes amely az uralkodoacute eacutes a szabad telepesek koumlzoumltti jogviszonyt

szabaacutelyozta eacutes mindkettejuumlk eacuterdekeit figyelembe vette

23

Az erdeacutelyi szaacutesz vaacuterosok alapiacutetaacutesa a XII-XIII szaacutezadra tehető A betelepuumllő szaacuteszok előszoumlr Medgyes vaacuterosaacutet (romaacutenul Mediaş neacutemetuumll

Mediasch) alapiacutetottaacutek 1146-ban majd sorrendben koumlvetkezett Szaacuteszsebes (romaacutenul Sebeş neacutemetuumll Muumlhlbach) 1150-ben Nagyszeben

(romaacutenul Sibiu neacutemetuumll Hermannstadt) 1160-ban Segesvaacuter (romaacutenul Sighişoara neacutemetuumll Schaumlssburg) 1198-ban Szaacuteszvaacuteros (romaacutenul

Orăştie neacutemetuumll Broos) 1200-ban Brassoacute (romaacutenul Braşov neacutemetuumll Kronstadt) 1203-ban eacutes veacuteguumll Beszterce (romaacutenul Bistriţa neacutemetuumll

Bistritz) 1206-ban in KŐVAacuteRY Laacuteszloacute Erdeacutely reacutegiseacutegei eacutes toumlrteacutenelmi emleacutekei Horizont Kiadoacute Bp 105 p 24

A szaacutesz vaacuterosok eacuteleacuten a polgaacutermester (Buumlrgermeister) aacutellt aki a vaacuterosi tanaacutecsok uumlleacutesein elnoumlkoumllt A vaacuterosi tanaacutecsok rendszerint 12 taguacuteak

voltak A szaacutesz vaacuterosok egytől egyig vastag bevehetetlen falakkal eacutes erős baacutestyaacutekkal voltak megerősiacutetve Ostrom idejeacuten a ceacutehek veacutedteacutek az

egyes baacutestyaacutekaacutet beacutekeidőben pedig gondoskodniuk kellett a karbantartaacutesukroacutel Az erdeacutelyi vaacuterosok voltak Erdeacutelyben az ipar eacutes a kereskedelem mellett az oktataacutes eacutes a kultuacutera fellegvaacuterai A falvak eacuteleacuten szinteacuten egy ndash kisebb ndash tanaacutecs aacutellt eacuteleacuten a biacuteroacuteval akit a koumlzoumlsseacuteg maga vaacutelasztott

Kifejezetten Nagyszeben a szaacuteszok bdquofővaacuterosardquo szaacutemiacutetott bevehetetlen erődvaacuterosnak 25

A II Andraacutes aacuteltal kibocsaacutetott Diploma Andreanum az alaacutebbiakroacutel rendelkezik bdquoHűseacuteges vendeacutegeink az erdőn tuacuteli szaacuteszok koumlzoumlsen kiraacutelyi

felseacuteguumlnk laacutebai eleacute borultak eacutes panaszaikkal alaacutezatosan raacutemutattak arra hogy szabadsaacutegukat amellyel nagyatyaacutenk a jaacutembor emleacutekezetű

Geacuteza kiraacutely hiacutevta be őket teljesen elvesztetteacutek Ezeacutert kiraacutelyi felseacuteguumlnk szemeit a szokaacutesos moacutedon kegyesen raacutejuk vetette eacutes mivel nagy

szegeacutenyseacuteguumlk miatt kiraacutelyi felseacuteguumlnknek szolgaacutelataikat teljesiacuteteni nem tudtaacutek kegyesen meghallgattuk panaszaikat eacutes mind a jelenre mind a joumlvőre neacutezve koumlzhiacuterreacute tesszuumlk hogy elődeink nyomdokaacutet koumlvetve eacutes bensőnkben megrenduumllve koraacutebbi szabadsaacutegukat visszaadtuk meacutegpedig a

koumlvetkezőkeacuteppen

ndash az egeacutesz neacutep egy neacutep legyen (unus sit populus) egy biacuteroacute alatt aacutelljon

ndash ugyanakkor megszuumlntetuumlnk minden groacutefsaacutegot a szebeni kiveacuteteleacutevel

ndash baacuterki is legyen szebeni groacutef csak olyan legyen aki aacutellandoacutean koumlztuumlk lakik eacutes a neacutep vaacutelassza meg meacutegpedig azt aki erre a hivatalra a

legalkalmasabb ndash eacutevente koumltelesek 500 ezuumlstmaacuterkaacutet fizetni kamaraacutenk hasznaacutera eacutes ez aloacutel az adoacute aloacutel senki se legyen kiveacuteve aki hataacuteraik koumlzoumltt lakik

ndash 500 fegyverest kell aacutelliacutetaniuk abban az esetben ha a kiraacutely az orszaacutegon beluumll visel hadat 100-at az orszaacutegon kiacutevuumll ha a kiraacutely szemeacutelyesen

is hadba vonul eacutes 50-et ha a kiraacutely valamelyik vezeacutereacutet kuumlldi haacuteboruacuteba az orszaacutegon kiacutevuumll toumlbb harcost a kiraacutely nem koumlvetelhet tőluumlk

ndash papjaikat szabadon vaacutelaszthatjaacutek eacutes nekik kell fizetniuumlk a tizedet

ndash senki sem biacuteraacuteskodhat felettuumlk csak Mi magunk vagy a szebeni groacutef ha biacuteroacute előtt aacutellnak az csak a szokaacutesjog szerint iacuteteacutelkezhet felettuumlk

biacuteroacutesaacutegunk eleacute csak akkor lehet megideacutezni őket ha sajaacutet biacuteraacutejuk nem tudott doumlnteni ndash a valahok eacutes a besenyők erdeit valamint azok vizeit a nevezett valahokkal eacutes besenyőkkel koumlzoumlsen hasznaacutelhatjaacutek eacutes ezeacutert semmifeacutele szolgaacuteltataacutessal nem tartoznak

ndash egyetlen pecseacutetet hasznaacutelhatnak amelyet Mi eacutes meacuteltoacutesaacutegviselőink elismernek

ndash ha valaki koumlzuumlluumlk valakit toumlrveacuteny eleacute ideacutez a biacuteroacute előtt csak olyan szemeacutelyeket nevezhet meg tanuacutekeacutent akik hataacuteraik koumlzoumltt eacutelnek

ndashteljesseacuteggel felmentjuumlk őket minden idegen toumlrveacutenykezeacutes aloacutel

ndash szabadon hasznaacutelhatjaacutek az erdőket tartozeacutekaikkal egyuumltt a vizeket eacutes a folyoacutekat

ndash az orszaacuteg nagyjai nem koumlvetelhetnek a kiraacutelytoacutel falvakat vagy birtokokat teruumlletuumlkoumln ha pedig ezt valaki meacutegis megteszi ellentmondaacutessal

eacutelhetnek ndash ha hadjaacuterat alkalmaacuteval hozzaacutejuk megyuumlnk csak haacuteromszor gondoskodjanak roacutelunk

ndash ha pedig a vajda a kiraacutely eacuterdekeacuteben teruumlletuumlkre megy keacutetszer eacuterkezeacuteskor eacutes taacutevozaacuteskor koumltelesek gondoskodni roacutela

ndash kereskedőik szabadon fel eacutes alaacute jaacuterkaacutelhatnak Kiraacutelysaacutegunk teruumlleteacuten aneacutelkuumll hogy baacutermely vaacutemot fizetneacutenek

ndash vaacutesaacuteraikat vaacutemmentesen tarthatjaacutek meg

Az okleveacutel a koumlvetkezőkeacuteppen zaacuterul bdquoHogy a fent mondottak szilaacuterdan eacutes megvaacuteltoztathatatlanul megmaradjanak a joumlvő szaacutemaacutera ezt az

oklevelet kettős pecseacutetuumlnkkel megerősiacutetettuumlk Kelt az Uacuter megtestesuumlleacutese utaacuteni 1224 eacutevben uralkodaacutesunk 21 esztendejeacuteben

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Az erdeacutelyi szaacuteszok a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Acta Universitatis

Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXIII Fasc 19 Szeged 2003 4ndash6 p

17

A Diploma Andreanum a Kiraacutelyfoumlldnek (bdquoFundus Regius bdquoKoumlnigboden) nevezett

teruumlletet a szaacuteszok kezeacutebe adta Az okleveacutel a kialakuloacute szaacutesz jogi egyseacuteg kiinduloacutepontjaacutevaacute vaacutelt

eacutes olyan fejlődeacutest indiacutetott el amely 800 eacuteven aacutet lehetőveacute tette a szaacutesz neacutep fennmaradaacutesaacutet A

szaacuteszok kivaacuteltsaacutegait tartalmazoacute Diploma Andreanumot a magyar kiraacutelyok eacutes az erdeacutelyi

fejedelmek huszonkeacutetszer erősiacutetetteacutek meg

Az 1241ndash1242-es tataacuter taacutemadaacutes alapjaiban raacutezta meg a szaacutesz telepuumlleacutesteruumlletet A

veszteseacutegek poacutetlaacutesaacutera uacutejabb telepiacuteteacutesekre volt szuumlkseacuteg Ekkeacutepp a bevaacutendorlaacutes folytatoacutedott eacutes

meacuteg 1322-ben kiadott okleveacutel is uacutej telepekről (bdquonovella plantatio) beszeacutel A bevaacutendorlaacutesi eacutes

letelepedeacutesi folyamat csak a XIV szaacutezadban zaacuterult le A szaacutesz neacutep a kuumlloumlnboumlző teruumlletekről

(Luxemburg Neacutemetorszaacuteg (Bajororszaacuteg valamint az eacuteszaki teruumlletek) Franciaorszaacuteg

Olaszorszaacuteg) bevaacutendorolt csoportok oumlsszeolvadaacutesaacuteboacutel keletkezett Hasonloacutekeacuteppen alakult ki

az erdeacutelyi szaacutesz dialektus amelynek toumlbb vaacuteltozata is volt Az Erdeacutelybe telepuumllt szaacuteszok

helyzete alapjaiban kuumlloumlnboumlzoumltt a toumlbbi keletre telepuumllt neacutemet neacutepcsoporteacutetoacutel

Maacutetyaacutes kiraacutely kiterjesztette az Andreanum kivaacuteltsaacutegait a Kiraacutelyfoumlld egeacutesz teruumlleteacutere

(amely maacuter nemcsak Nagyszebenre eacutes koumlrnyeacutekeacutere vonatkozott) eacutes ezzel leacutetrehozta az erdeacutelyi

szaacuteszok oumlnkormaacutenyzati szerveacutet a Szaacutesz Egyetemet26

vagy Univerzitaacutest (bdquoUniversitas

Saxonum bdquoSaumlchische Nationsuniveristaumlt) amely eacutevszaacutezadokra meghataacuterozta a szaacutesz

taacutersadalom kereteit Az Univerzitaacutes a Heacutetszeacutek (Szeben Uacutejegyhaacutez Szaacuteszsebes Nagysink

Segesvaacuter Szaacuteszvaacuteros Szerdahely) a Keacutetszeacutek (Medgyes Selyk) eacutes Brassoacute valamint Beszterce

videacuteke teruumlleteacutere terjedt ki Az Univerzitaacutesnak toumlrveacutenyhozaacutesi biacuteraacuteskodaacutesi eacutes veacutegrehajtoacutei

jogkoumlre volt Tagjai voltak a szeacutekek eacutes a keacutet videacutek vezető tisztseacutegviselői ezenkiacutevuumll egy-keacutet

keacutepviselő minden szeacutek eacutes videacutek reacuteszeacuteről Eacutevente keacutetszer Szent Gyoumlrgy (aacuteprilis 24) eacutes Szent

Katalin (november 25) napjaacuteval kezdődően tartotta uumlleacuteseit Szuumlkseacuteg eseteacuten rendkiacutevuumlli

uumlleacuteseket tartottak Az uumlleacutesek koumlzoumltti időszakban Nagyszeben tanaacutecsa inteacutezte a folyoacute uumlgyeket

eacutes ő hiacutevta oumlssze az uumlleacuteseket A kiraacutelyfoumlldi szaacuteszokat eacuterintő minden peres uumlgyben az

Univerzitaacutes volt illeteacutekes eacutes a szaacutesz jogszokaacutesokat kodifikaacuteloacute 1583-ban Baacutethory Istvaacuten aacuteltal

joacutevaacutehagyott szaacutesz toumlrveacutenykoumlnyv27

(bdquoEigenlandrecht der Siebenbuumlrger Sachsen) alapjaacuten

iacuteteacutelkezett Az Univerzitaacutestoacutel fellebbezni csak a kiraacutelyhoz keacutesőbb az erdeacutelyi fejedelemhez

lehetett A jogi uumlgyekkel elsősorban a szebeni kiraacutelybiacuteroacute eacutes a szeacutekbiacuteroacute foglalkozott Az

26

A Szaacutesz Egyetem Univerzitaacutes kifejezeacutesnek toumlbb jelenteacutese volt eacutes a koumlvetkező testuumlleteknek felelt meg

ndash a kiraacutelyfoumlldi szaacuteszok oumlsszesseacutege (egyetemes koumlzoumlsseacutege) eacutes a kivaacuteltsaacutegolt teruumllet

ndash az egeacutesz koumlzoumlsseacuteget keacutepviselő kuumlldoumlttek testuumllete azaz az eacutevente keacutetszer uumlleacutesező koumlzgyűleacutes (conflux) ndash a szebeni tanaacutecs eacutes a főhivatalnokok a bdquodelegaacutelt Egyetemrdquo (delegierte Universitat) amely az uumlleacutesek koumlzoumltti időszakban vitte az uumlgyeket

ndash főleg az uacutejkorban az előbbi aacuteltal taacutergyalaacutesi felhatalmazaacutessal biacuteroacute testuumllet amelynek eacuteleacuten elnoumlkkeacutent az ispaacuten aacutellott VOGEL Saacutendor A

szaacutesz autonoacutemia Erdeacutelyben Provincia 2002 februaacuteri szaacutem 27

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Az erdeacutelyi szaacuteszok a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Acta Iniversitatis

Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXIII Fasc 19 Szeged 2003 8 p

18

adoacutekiveteacutesi uumlgyek ugyancsak az Univerzitaacutes hataacuteskoumlreacutebe tartoztak Ceacutehek alapiacutetaacutesaacutet az

Univerzitaacutes engedeacutelyezte eacutes megszabta a Kiraacutelyfoumlldoumln hasznaacutelatos aacuterakat eacutes

meacuterteacutekegyseacutegeket Legfőbb keacutepviselője a szebeni polgaacutermester (Provinzialbuumlrgermeister) eacutes a

szebeni kiraacutelybiacuteroacute volt aki a szaacuteszok ispaacutenja ciacutemet is viselte eacutes a fejedelemkorban tagja volt a

fejedelmi tanaacutecsnak A szaacuteszok autonoacutemiaacuteja oly erős volt hogy toumlrveacuteny iacuterta elő a szaacutesz

vaacuterosokban csak neacutemetek vaacutesaacuterolhatnak haacutezakat egy szaacutesz vaacuteros pedig azt is megtehette

hogy a fejedelmet nem fogadta be falai koumlzeacute A fejedelemkori szaacutesz identitaacutesban a szaacuteszok

politikailag az bdquoorszaacuteg egyharmadaacutet alkottaacutek Ugyanis a szaacutesz bdquonemzet koumlvetei reacuteszt vettek

az orszaacuteggyűleacuteseken eacutes a fejedelem megvaacutelasztaacutesaacutehoz eacuteppuacutegy szuumlkseacuteg volt a szavazataikra

mint a magyar nemesekeacutere vagy a szeacutekelyekeacutere Politikailag eacutes jogilag tehaacutet aacutellamalkotoacute

rendet alkottak

A szaacuteszok kivaacuteltsaacutegaikat eacutes ezzel sajaacutetos eacuteletformaacutejukat egeacuteszen 1876-ig meg tudtaacutek

őrizni tuacuteleacutelve ezzel a Diploma Leopoldinumot illetve II Joacutezsef rendelkezeacuteseit A szaacutesz

kivaacuteltsaacutegok rendszere azonban ekkora maacuter fenntarthatatlannaacute vaacutelt Az 1791 eacutevi orszaacuteggyűleacutes

megszavazta a koncivilitaacutest baacuter a vaacuterosi polgaacuterjogot felteacutetelekhez vagyonhoz keacutepzettseacuteghez

ceacutehtagsaacuteghoz koumltoumltte Az 1792 eacutevi kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutesen megszuumlntetteacutek a rendenkeacutenti

szavazaacutes rendszereacutet eacutes a szaacuteszok ettől kezdve kisebbseacutegben maradtak a magyarok eacutes

szeacutekelyek szavazataival szemben A Szaacutesz Egyetem eacutes annak koumlzigazgataacutesi

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszere azonban kisebb megszakiacutetaacutesokkal (1848ndash1849 1849ndash1860)

1876-ig fennmaradt

A magyar kormaacuteny azonban a szaacuteszok teruumlleti autonoacutemiaacutejaacutet a magyar nemzetaacutellam

elveivel eacutes a polgaacuteri liberalizmussal oumlssze nem egyeztethetőnek eacutes a rendi aacutellam

maradvaacutenyaacutenak tekintette 1876-ban a magyar orszaacuteggyűleacutes elfogadta a XII szaacutemuacute

toumlrveacutenycikket a Kiraacutelyfoumlldről tovaacutebbaacute a Szaacutesz Egyetem rendezeacuteseacuteről eacutes az egyetem valamint

az uacutegynevezett bdquoHeacutetbiacuteraacutek vagyonaacuteroacutel

Az egyseacuteges koumlzigazgataacutessal rendelkező magyar nemzetaacutellamban a szaacutesz teruumlleti

autonoacutemia szaacutemaacutera nem maradt hely maacuter csak azeacutert sem mert a Kiraacutelyfoumlld lakossaacutegaacutenak

toumlbbseacutegeacutet akkor maacuter romaacutenok alkottaacutek eacutes kisebb leacutelekszaacutemuacute magyar lakossaacutega is volt

A magyar aacutellam nem szaacutemolta fel az Szaacutesz Egyetemet csupaacuten aacutetalakiacutetotta eacutes

betagolta az egyseacuteges magyar nemzetaacutellamba A szervezet a tovaacutebbiakban is nagyhatalmuacute

testuumllet maradt amelynek fő feladata a szaacutesz kulturaacutelis eacutelet eacutes iskolarendszer taacutemogataacutesa volt

A toumlrveacuteny elfogadaacutesaacuteval a rendi szaacutesz bdquonemzet megszűnt eacutes a szaacuteszsaacuteg Magyarorszaacuteg egyik

modern nemzetiseacutegeacuteveacute vaacutelt amelyet most maacuter valoacuteban az etnikai szaacutelak kapcsoltak oumlssze

Ebben a helyzetben feleacuterteacutekelődoumltt a szaacutesz evangeacutelikus egyhaacutez szerepe amely a toumlbbi

19

magyarorszaacutegi egyhaacutezhoz hasonloacutean autonoacutemiaacuteval rendelkezett az aacutellami koumlltseacutegveteacutesből

taacutemogataacutest eacutelvezett eacutes a nemzeti identitaacutes legjelentősebb tartoacuteoszlopa lett

A Szaacutesz Egyetem vagyona nagy reacuteszeacutenek elveszteacuteseacutere a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti

Romaacuteniaacuteban keruumllt sor Az 1921 eacutevi agraacuterreformot uacutegy hajtottaacutek veacutegre hogy a szaacutesz

evangeacutelikus egyhaacutez illetve a Szaacutesz Egyetem vagyona 55-aacutet elvesztette 1937-ben pedig a

Szaacutesz Egyetem Alapiacutetvaacutenyt feloszlattaacutek eacutes vagyonaacutet felosztottaacutek a szaacutesz evangeacutelikus egyhaacutez

eacutes egy romaacuten kulturaacutelis szervezet az Aşezămicircntul Cultural Mihai Viteazul koumlzoumltt28

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a romaacuten aacutellam kimondta a romaacuteniai neacutemetek kollektiacutev

bűnoumlsseacutegeacutet eacutes megfosztottaacutek őket aacutellampolgaacuteri jogaiktoacutel meacuteg a csalaacutedi haacutezaikat is elvetteacutek

Ez nemcsak az erdeacutelyi szaacuteszokat eacuterintette hanem a baacutenaacuteti eacutes szatmaacuteri svaacutebokat is Sokakat

(feacuterfiakat eacutes nőket) vegyesen 1945 elejeacuten a Szovjetunioacuteba deportaacuteltaacutek akik tuacuteleacutelteacutek a

keacutenyszermunkaacutet hazateacuterhettek Romaacutenia csak 1950-ben adta vissza a romaacuteniai neacutemetek

aacutellampolgaacuteri jogait eacutes csak 1956-ban teacuterhettek vissza haacutezaikba a kitelepiacutetettek Az 1960-as

eacutevekben felgyorsult a neacutemetek kivaacutendorlaacutesa az NSZK-ba Az 1950-től 1982-ig terjedő

időszakban 130 151 neacutemet telepuumllt aacutet Romaacuteniaacuteboacutel a Nyugat-Neacutemetorszaacutegba

A szaacuteszok nagyszaacutemuacute kivaacutendorlaacutesaacutet eacutes ezaacuteltal felsziacutevoacutedaacutest Erdeacutelyből Nicolae

Ceausescu rendszere hozta meg Romaacutenia megegyezett az NSZK-val abban hogy minden

eacutevben csak megfelelő szaacutemuacute neacutemet nemzetiseacutegű szemeacutely kapott uacutetlevelet fejpeacutenz elleneacuteben

Veacuteguumll az 19891990-es koumlzeacutep- eacutes kelet-euroacutepai vaacuteltozaacutesok koumlvetkezteacuteben megnyiacuteltak

a romaacuten hataacuterok is eacutes a megmaradt maroknyi szaacutesz jelentős reacutesze is Neacutemetorszaacutegba taacutevozott

Ebben az időszakban maacuter gond neacutelkuumll lehetett uacutetlevelet szerezni Csak 19901991-ben

150 000 neacutemet (szaacutesz eacutes svaacuteb) vaacutendorolt ki Romaacuteniaacuteboacutel Az 1992 eacutevi romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes

szerint csak 119 436 fő vallotta magaacutet neacutemet nemzetiseacutegűnek Erdeacutelyben ebből koumlzel 40 000

fő volt szaacutesz a toumlbbi joacutereacuteszt baacutenaacuteti eacutes szatmaacuteri svaacuteb Ekkor a 40 000 erdeacutelyi szaacutesznak maacuter

csak toumlredeacuteke eacutelt az egykor kivaacuteltsaacutegos Kiraacutelyfoumlld teruumlleteacuten Ezzel egy kuumlloumlnleges unikumnak

minősuumllő neacutepcsoport hosszas kaacutelvaacuteriaacuteja oldoacutedott meg Erdeacutely egy viraacutegzoacute kultuacuteraacuteval ismeacutet

szegeacutenyebb lett Az erdeacutelyi szaacuteszokra csak az egykori vastag falakkal koumlrbevett haacutezaik eacutes

erődiacutetett templomaik emleacutekeztetnekhellip

28

VOGEL Saacutendor A szaacutesz autonoacutemia Erdeacutelyben Provincia 2002 februaacuteri szaacutem

20

1 5 Az erdeacutelyi romaacutenok

Az 1300-as eacutevekben a haacuteboruacutek de mindenekelőtt a pestisjaacutervaacutenyok29

(13481349)

miatt a szaacuteszok eacutes a magyarok kedvezőtlen demograacutefiai helyzetbe keruumlltek A munkaerő

utaacutenpoacutetlaacutesa veacutegett a magyarok eacutes a szaacuteszok bdquomegnyitottaacutek az utatrdquo a romaacutenoknak a magyarok

eacutes a szaacuteszok aacuteltal lakott teruumlleteken valoacute letelepedeacutesre Nem keacutetseacuteges hogy a XIII szaacutezad

elejeacutetől fogva jelen van maacuter Erdeacutelyben az uacutejkori etnikai arculataacutet meghataacuterozoacute haacuterom nagy

neacutepcsoport a magyar (szeacutekely) a szaacutesz eacutes a romaacuten A XVII szaacutezad veacutegeacuteig azonban a

neacutepesseacuteg szaacutemaacutera eacutes etnikai oumlsszeteacuteteleacutere az eddig ismert forraacutesok alapjaacuten csak kuumlloumlnboumlző

becsleacutesek reacuteveacuten lehet koumlvetkeztetni

A romaacutenok30

maacutes neacuteven vlachok vagy valahok (reacutegi magyar elnevezeacutessel olaacutehok) a

daacutekoromaacuten elmeacutelettel ellenteacutetben a Balkaacuten-feacutelszigetről szivaacuterogtak be a Kaacuterpaacutet-medence

teruumlleteacutere A romaacutenok a balkaacuteni vaacutendorlaacutes soraacuten feacutelnomaacuted aacutellattenyeacutesztő eacuteletmoacutedot folytattak

A bdquoromaacuten nevet csak 1848 utaacuten maguknak a romaacutenoknak a keacutereacuteseacutere hasznaacuteljuk A vlach

paacutesztorneacutep lassuacute beszivaacutergaacutesa Erdeacutely egyes hegyes videacutekeire a XII szaacutezad veacutegeacuten kezdődoumltt

első okleveles emliacuteteacutesuumlk 1222-ből szaacutermazik Telepuumlleacuteseik szaacutema a XIV szaacutezad veacutegeacuteig 130-

ra emelkedett A romaacuten bevaacutendorlaacutes a XIII szaacutezadtoacutel kezdve csaknem oumlt eacutevszaacutezadon

keresztuumll vaacuteltakozoacute intenzitaacutessal de folyamatosan tartott A romaacutenok keneacutezeik vezeteacuteseacutevel

magyar kiraacutelyi birtokokon telepedtek meg eacutes kisebb kivaacuteltsaacutegokat eacutelveztek A foumlldműves eacutes

keacutezműves szaacutesz lakossaacuteg kezdetben nemigen toumlrődoumltt a havasok romaacuten paacutesztorneacutepeacutevel akik a

XIII szaacutezadban Bihart eacutes a XIV szaacutezadban Maacuteramarost letelepedtek A romaacuten diaszpoacuteraacutek a

XVII szaacutezadban maacuter a toumlrteacutenelmi Szatmaacuter vaacutermegyeacuteben is megjelentek A romaacutensaacuteg a XIV

29

Az 1348ndash1349-es pestisjaacutervaacuteny amely nemcsak Erdeacutelyt hanem egeacutesz Euroacutepaacutet veacutegigpusztiacutetotta a magyar eacutes

szaacutesz falvak lakossaacutegaacutet annyira megtizedelte hogy sok telepuumlleacutes teljesen kihalt vagy csak mutatoacuteba maradt

neacutehaacuteny lakos Az eddig egymaacutes mellett eacutelő oumlsszefuumlggő nemzetiseacutegű toumlmboumlk fokozatosan egymaacutesba fonoacutedoacute

mozaikkaacute alakulnak magyar szaacutesz romaacuten falvak keacutetnemzetiseacutegű falvak tarkaacuten vaacuteltogatjaacutek egymaacutest A

romaacutensaacuteg szerencseacutes volt abban a tekintetben is hogy az utaacutenpoacutetlaacutes mellett meacuteg a pestis sem tizedelte meg oly

meacuterteacutekben mint a magyarokat eacutes a szaacuteszokat Ugyanis a XIV szaacutezad koumlzepeacuteig a romaacutensaacuteg ritkaacuten lakott

hegyvideacutekes teruumlleten eacutelt ellenteacutetben a szaacuteszokkal eacutes magyarokkal akik a gazdag folyoacutevoumllgyekben toumlmoumlruumlltek

elsősorban 30

Kiszely Istvaacuten az Anthropological Society of Washington tagja szerint a hivatalos romaacuten toumlrteacutenetiacuteraacutes

kidolgozta vallja eacutes terjeszti a daacutek-romaacuten kontinuitaacutes elmeacuteleteacutet amelynek a leacutenyege az hogy a romaacutenok

egyenes leszaacutermazottai a Roacutemai Birodalom Daacutecia nevű tartomaacutenyaacuteban eacutelt romanizaacutelt magaskultuacuteraacutejuacute daacutekoknak

azaz a romaacutenok maacuter a magyarok bejoumlvetele előtt ott eacuteltek Erdeacutelyben tehaacutet ők az őslakoacutek A daacutek-romaacuten elmeacuteletet

valloacute ideoloacutegusok Anonymusnak ama leiacuteraacutesaacuteval bizonyiacutetjaacutek erdeacutelyi ottleacutetuumlket amelyben azt iacuterja hogy bdquoErdeacutely

soacuteban eacutes aranyban gazdag blach (vlach) eacutes szlaacutev lakoacutei gyengeacuten vannak felfegyverezvehelliprdquo Anonymus

gestaacutejaacuteban azonban nem a vlachokroacutel hanem (blacus blasii) neacutepről iacuter amely azonos a volgai bolgaacuter

fegyvertaacutersaikeacutent Erdeacutelyben a IX szaacutezadban megtelepedett belső-aacutezsiai toumlroumlk rovaacutesiacuteraacutest ismerő bulak neacuteppel

Veluumlk talaacutelkoztak 796 utaacuten a frankok elől Erdeacutelybe vonuloacute szeacutekelyek A romaacutenoknak jobb a nemzetkoumlzi

bdquoimaacutezsa mint a magyarokeacute ezen ideoloacutegiaacutejukkal aacuterasztottaacutek el az egeacutesz vilaacutegot a nagy enciklopeacutediaacutek eacutes

lexikonok e tanokkal vannak tele (A magyarok igazi őstoumlrteacutenete egyetlen nemzetkoumlzi kiadvaacutenyban sem

szerepel)

21

szaacutezad koumlzepeacuteig meacuteg csak az amuacutegy is lakatlan hegyseacutegeket eacutes koumlzvetlen koumlrnyeacutekuumlket

neacutepesiacutetette be de az erdeacutelyi medence koumlzepeacuten a magyarsaacuteg eacutes a szaacuteszok oumlsszefuumlggő toumlmbjeacutet

nem szakiacutetottaacutek meg romaacuten telepuumlleacutesek A romaacuten beaacuteramlaacutes azonban egyre erőteljesebbeacute vaacutelt

Toumlbbseacuteguumlk nem szervezett telepiacuteteacutes formaacutejaacuteban hanem folyamatos beaacuteramlaacutes koumlvetkezteacuteben

foglalta el előbb a szaacutesz eacutes magyar falvak koumlrnyeacutekeacutet majd egyre beljebb hatolt a

telepuumlleacutesekbe A XVIII szaacutezadban Erdeacutelyben meacuteg csak 250 000-en voltak de a szaacutezad

veacutegeacutere szaacutemuk maacuter megkoumlzeliacutetette a 800 000 főt

A XVIndashXVII szaacutezadforduloacute koumlruumll maacuter megkezdődoumltt Erdeacutely romlaacutesa A Baacutethory

Zsigmond ingatag politikaacuteja koumlvetkezteacuteben gazdaacutetlannaacute vaacutelt orszaacuteg lakossaacutegaacutet előbb Mihaacutely

vajda (Mihai Viteazul) majd Basta csapatai őket koumlvetően pedig romaacuten szerb vallon eacutes

hajduacute csapatok egymaacutessal versenyezve eacuteveken aacutet hajmeresztő kegyetlenseacuteggel irtottaacutek A

foumlldek műveletlenuumll maradtak uacutegyhogy az eacuteletben maradottakat az eacutehiacutenseacuteg majd a pestis

tizedelte meg Bethlen Gaacutebor (1613ndash1629) eacutes I Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy (1630ndash1648) fejedelemseacutege

idejeacuten feacutel eacutevszaacutezadig nem jaacutert ellenseacuteges had Erdeacutelyben az orszaacuteg uacutejjaacuteeacutepuumllt gazdasaacutegilag

megerősoumldoumltt a tudomaacuteny eacutes művelődeacutes fellenduumllt Erdeacutely neacutepi erői noumlvekednek31

A beacutekeacutes

korszaknak veacuteget vetett II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy (1648ndash1660) 1657 eacutevi szerencseacutetlen kimenetelű

lengyelorszaacutegi hadjaacuterata A betoumlrt toumlroumlkndashtataacuter martaloacutecok eacutes a keacutet vajda seregei neacutegy eacuteven aacutet

raboltaacutek eacutegetteacutek az orszaacutegot gyilkoltaacutek rabsaacutegra hurcoltaacutek a lakossaacutegot A pusztulaacutes főkeacutent a

magyarsaacutegot suacutejtotta A szaacuteszokat fallal oumlvezett vaacuterosaik veacutedteacutek a romaacutenok nagyobb toumlmege

meacuteg a termeacuteszetes veacutedelmet nyuacutejtoacute erdős hegyekbe huacutezoacutedhatott a szeacutekelyek is a havasokba

menekuumllhettek A heacutet megye nyiacutelt videacutekein a hadak uacutetjaacuteban fekvő jobbaacutegyfalvak elpusztult

magyar parasztsaacutegaacutenak helyeacutere a hegyekből leszaacutelloacute romaacutenok telepednek E hatalmas

pusztulaacutes nyomaacuten Erdeacutely neacutepesseacutegeacutenek jelentős fogyatkozaacutesa koumlvetkezett volna be ha

egyidejűleg nem fokozoacutedik a romaacuten bevaacutendorlaacutes

A XVII szaacutezadra a romaacutensaacuteg maacuter minden taacutersadalmi reacutetegben fellelhető volt Voltak

koumlzoumlttuumlk jobbaacutegyok zselleacuterek paacutesztorok de meacuteg szabadparasztok kereskedők eacutes

keacutezművesek is Tovaacutebbaacute az is megfigyelhető hogy egyre nőtt a romaacuten nemesi csalaacutedok szaacutema

is A fejedelmek egeacutesz sor romaacutent nemesiacutetettek elsősorban a Kővaacuter-videacuteken Fogarasban de

Belső-Erdeacutelyben is Hunyadban Maacuteramarosban a romaacuten nemesek nemesparasztok toumlmege

eacutelt A nemesi rangra emelt romaacutenok koumlzuumll toumlbben az orszaacuteg vezető reacutetegeacutebe emelkednek A

31

SZABOacute Istvaacuten A magyarsaacuteg eacuteletrajza Bp 1941 96ndash97 BAKAacuteCS Istvaacuten A toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg koraacutenak

neacutepesseacutege Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti demograacutefiaacuteja Bp 1963 135ndash137

22

gyarapodoacute romaacuten eacutertelmiseacuteg fokozatosan alkalmazkodott ahhoz az eacuteletformaacutehoz amelynek

euroacutepai sziacutenezeteacutet Erdeacutely politikai nemzetei hataacuteroztaacutek meg eacutevszaacutezadokra visszamenően32

A XVIII szaacutezadtoacutel a romaacutensaacuteggal maacuter mint politikai teacutenyezővel is szaacutemolni kellett A

vallaacutesi unioacute hataacutesakeacutent a semmiből leacutetrejoumltt egy szűk koumlrű de roppantmoacuted felkeacuteszuumllt

eacutertelmiseacutegi reacuteteg amely koumlvetelte hogy a romaacuten neacutep ismertesseacutek el negyedik egyenranguacute

nemzetnek Ezzel elvetve a magjaacutet a daacutekoromaacuten elmeacuteletnek eacutes a romaacuten nacionalizmusnak

1 6 Egy kuumlloumlnleges magyar neacutepcsoport a moldvai csaacutengoacutek

Romaacutenia Moldvaacutenak nevezett keleti tartomaacutenyaacuteban ndash azaz Bacău Botoşani Iaşi

Neamţ Vaslui eacutes Vrancea megyeacutekben ndash az 1992-es romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint koumlzel

negyedmillioacute katolikus eacutelt A magyar eacutes nemzetkoumlzi szakirodalom egyoumlntetűen egyeteacutert abban

hogy a Moldvaacuteban eacutelő katolikus lakossaacuteg ndash a csekeacutely szaacutemuacutenak mondhatoacute romaacuten neacutemet

lengyel olasz eacutes cigaacuteny eredetű beolvadt neacutepelemektől eltekintve ndash magyar szaacutermazaacutesuacute Ezt a

teacutenyt a jelentős romaacuten kutatoacutek is elismerik

A Moldvaacuteban eacutelő katolikusokat csaacutengoacute neacuteven tartja szaacutemon a tudomaacuteny eacutes a koumlztudat

Egy szeacuteles koumlrben vallott de meacuteg meggyőzően nem bizonyiacutetott tudomaacutenyos neacutezet szerint a

csaacutengoacute szoacute a bdquokoacuteszaacutel bdquocsavarog bdquovaacutendorol bdquoelkoacuteborol stb jelenteacutesű bdquocsang illetve

bdquocsaacuteng ige szaacutermazeacuteka eszerint tehaacutet a neacutepcsoport neve vilaacutegosan utal a csaacutengoacutek koumlltoumlző

telepes mivoltaacutera33

A moldvai magyar etnikum nem tekinthető egyseacuteges neacutepcsoportnak sem neacuteprajzi sem

pedig toumlrteacuteneti szempontboacutel A kutatoacutek toumlbbseacutege az egyseacutegesiacutető csaacutengoacute kifejezeacutes hasznaacutelataacutet is

elhibaacutezottnak tartja elkuumlloumlniacutetve a koumlzeacutepkorban telepiacutetett reacutegebbi moldvai magyarsaacutegot a

XVIIndashXIX szaacutezadban (legfőkeacuteppen Maacuteria Tereacutezia uralkodaacutesa idejeacuten (1740ndash1780)) az erdeacutelyi

szeacutekely szeacutekekből menekuumllt szeacutekelyseacutegtől A kutatoacutek egy reacutesze moldvai magyarsaacutegroacutel illetve

szeacutekelyseacutegről beszeacutel34

maacutesok a csaacutengoacute-magyar eacutes a szeacutekely-magyar megkuumlloumlnboumlzteteacutest

hasznaacuteljaacutek35

A moldvai magyarokat az oklevelek az 1200-as eacutevektől emliacutetik A csaacutengoacutek eredeteacutere

meacuteg nincs kizaacuteroacutelagos vaacutelasz ahogyan a szeacutekelyek eredeteacutere sincs A csaacutengoacutekat a kunok

32


dualizmus koraacuteig KSH Neacutepesseacutegtudomaacutenyi Inteacutezet Toumlrteacuteneti Demograacutefiai Fuumlzete 3 szaacutem Bp 1987 14 p

MAKKAI Laacuteszloacute Magyarndashromaacuten koumlzoumls muacutelt Bp 1948 33

TAacuteNCZOS Vilmos Haacutenyan vannak a moldvai csaacutengoacutek Magyar Kisebbseacuteg Uacutej f III 19971ndash2 sz 370 p 34

LUumlKŐ Gaacutebor A moldvai csaacutengoacutek I A csaacutengoacutek kapcsolatai az erdeacutelyi magyarsaacuteggal Neacuteprajzi Fuumlzetek 3 Bp

1936 35

BENKŐ Loacuteraacutend A csaacutengoacutek eredete eacutes telepuumlleacutese a nyelvtudomaacuteny szemszoumlgeacuteből A Magyar Nyelvtudomaacutenyi

Taacutersasaacuteg kiadvaacutenyai Bp 1990 188 p

23

leszaacutermazottainak tekintő elkeacutepzeleacutes megdőlt mint ahogy az a romaacuten felfogaacutes is abszurd

amely a moldvai csaacutengoacutekat elmagyarosiacutetott romaacutenoknak tartja akik a Roacutemai Katolikus

Egyhaacutez bdquomagyarosiacutetoacute toumlrekveacuteseacutenek estek aacuteldozatul A csaacutengoacute magyarok tovaacutebbaacute ndash Taacutenczos

Vilmos szerint ndash nem is a honfoglalaacutesboacutel bdquokimaradt magyarok akik a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe

valoacute betelepuumlleacutest megelőzően itt leltek volna uacutej hazaacutera A leginkaacutebb helytaacutelloacute neacutezet a

koumlvetkező a csaacutengoacute magyarok nyugatroacutel a Kaacuterpaacutet medenceacuteből eacuterkeztek mai

telepuumlleacuteshelyuumlkre valamikor a koumlzeacutepkor folyamaacuten A csaacutengoacutek feladata feltehetően a keletről

eacuterkező bdquohiacutevatlan laacutetogatoacutek fegyveres feltartoacuteztataacutesa lett volna

A kutatoacutek toumlbbseacutege a csaacutengoacute neacutepesseacuteget a Szamos-voumllgyi sőt Felső-Tisza videacuteki

magyarokkal hozza rokonsaacutegba Egy nyelvfoumlldrajzi megalapozaacutesuacute elmeacutelet szerint viszont a

csaacutengoacutesaacuteg zoumlme a belső-erdeacutelyi Mezőseacuteg magyarsaacutegaacuteboacutel szakadt ki36

A koumlzeacutepkori eredetű

nem szeacutekely szaacutermazaacutesuacute moldvai magyarsaacuteg utoacutedai ma csupaacuten keacutet nyelvszigeten a

Romaacutenvaacutesaacutertoacutel eacuteszakra (uacuten eacuteszaki csaacutengoacutek) eacutes neacutehaacuteny Baacutekoacutetoacutel deacutelre eső faluban (uacuten deacuteli

csaacutengoacutek) eacutelnek

Az eacuteszaki csaacutengoacutek37

koumlzponti helyzetű legnagyobb falui Szaboacutefalva eacutes Kelgyest

koumlruumlloumlttuumlk meacuteg neacutehaacuteny katolikus faluban az idősebbek tudnak kisebb-nagyobb meacuterteacutekben

magyarul (Jugaacuten UacutejfaluTraian Bargovaacuten stb) a toumlbbi faluban a magyarsaacuteg teljesen

elromaacutenosodott Az eacuteszaki nyelvsziget koumlzpontjaacuteboacutel (nagyobbreacuteszt Szaboacutefalvaacuteboacutel) rajzott ki

Balusest eacutes a Szeret alsoacute folyaacutesa menti Ploszkuceacuteny38

A Baacutekoacute alatti deacuteli csaacutengoacutek39

legfontosabb falvai Bogdaacutenfalva (Valea Seacă) Trunk

(Galbeni) Nagypatak (Valea Mare) eacutes az erős szeacutekely hataacutest mutatoacute Gyoszeacuteny (Gioseni)

36

BENDA Kaacutelmaacuten (szerk) Moldvai csaacutengoacute-magyar okmaacutenytaacuter IndashII Bp 1989 37

Az eacuteszaki csaacutengoacute magyarok heacutet telepuumlleacutese az alaacutebbi Balusest (Băluşeşti) Bargovaacuten (Bărgăoani) Jugaacuten

(Iugani) Kelgyest (Pildeşti) Ploszkuceacuteny (Ploscuţeni) Szaboacutefalva (Săbăoani) eacutes Uacutejfalu (Traian) 38

TAacuteNCZOS Vilmos Haacutenyan vannak a moldvai csaacutengoacutek Magyar Kisebbseacuteg Uacutej folyam III 19971ndash2 sz

372 p 39

A szeacutekelyes csaacutengoacutek telepuumlleacutesei haacuterom folyoacute menteacuten lelhetőek fel Az első csoportba tartozoacuteik a Szeret folyoacute

menteacuten felsorakozoacute 24 faluacute Berendfalva (Berindeşti) Bergyila (Berdilă) Csiacutek (Ciucani) Forroacutefalva (Fărăoani)

Furnikaacuter (Furnicari) Gerleacuteny (Gacircrleni) Kalugareacuten (Călugăreni) Kaacutepota (Capăta) Ketris (Chetriş) Kleacutezse

(Cleja) Kuumllsőrekecsin (F Răcăciuni) Laacutebnik (Vladnic) Leacuteszped (Lespezi) Lilijecs (Lilieci) Lujzikalagor

(Luizi-Călugăra) Magyarfalu (Arini) Pokolpatak (Valea Mică) Raacutecsila (Gacircrlenii de Sus) Rekecsin (Răcăciuni)

Somoska (Şomuşca) Szaacuteszkuacutet (Sascut-Sat) Tamaacutes (Tămaşi) Terebes (Trebiş) eacutes UacutejfaluDoacutezsa (Gheorghe

Doja) A maacutesodik csoportba tartozik a Taacutezloacute menteacuten fekvő 19 telepuumlleacutes Ardevaacuten (Ardeoani) Balanyaacutesza

(Bălăneasa) Berzujok (Bacircrzulesti) Berzunc (Berzunţi) Esztrugaacuter (Strugari) Esztufuj (Stufu) Frumoacutesza

(Frumoasa) Gajdaacuter (Coman) Gyidraacuteska (Verşeşti) Jenekest (Enăcheşti) Koumlvesalja (Petricica) Kukujeacutec

(Cucuieţi) MaacuteriafalvaLaacuterguca (Lărguţa) Pusztina (Pustiana) Ripa Jepi (Bogdăneşti) Szerbek (Floreşti)

Szoloncka (Tăracircţa) Turlujaacuten (Turluianu) eacutes Vaacuteliri (Livezi) A harmadik csoportba tartoznak a Tatros folyoacute

menteacuten fekvő telepuumlleacutesek Aknavaacutesaacuter (Tacircrgu Ocna) Bruszturoacutesza (Brusturoasa) Csuumlgeacutes (Ciugheş) Doftaacutena

(Dofteana) Dormaacutenfalva (Dărmăneşti) Fűreacuteszfalva (Ferestrău-Oituz) Gorzafalva (Grozeşti) Gutinaacutezs

(Gutinaş) Komaacutenfalva (Comăneşti) Mojnest (Moineşti) Onyest (Oneşti) Palaacutenka (Palanca) Praacutelea (Pralea)

Szaacuterazpatak (Valea Seacă) Szlanikfuumlrdő (Slănic Moldova) Szőlőhegy (Pacircrgăreşti) Tatros (Tg Trotuş) eacutes

Vizaacutenta (Vizantea Mănăstirească)

24

Bogdaacutenfalva első vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni kirajzaacutesa Uacutejfalu (Nicolae Bălcescu) Szeketuraacuteban

(Pădureni) maacuter csak az oumlregek eacutertenek magyarul

A XVI eacutes XVII szaacutezadi haacuteboruacutes duacutelaacutesok jaacutervaacutenyok s nem utolsoacute sorban a

romaacutensaacuteghoz valoacute nyelvi eacutes vallaacutesi asszimilaacutecioacute miatt a magyarok szaacutema Moldvaacuteban erősen

megfogyatkozott s csak a XVIII szaacutezad koumlzepeacutetől az erősoumldő szeacutekely kivaacutendorlaacutes folytaacuten

kezdett ismeacutet jelentős meacuterteacutekben gyarapodni A szeacutekelyek kuumlloumlnoumlsen a madeacutefalvi veszedelem

(1764) idejeacuten a keleti szeacutekelyseacuteg koumlreacuteből ndash a katolikus Csiacutekboacutel eacutes Gyergyoacuteboacutel valamint

Haacuteromszeacutekről ndash eacuterkeztek igen nagy szaacutemban uacutegyhogy a ma is megleacutevő uacuten szeacutekelyes csaacutengoacute

falvak toumlbbseacutege ekkor keletkezett Mivel a gazdasaacutegilag fejletlen Szeacutekelyfoumlld nagy reacuteszeacuten a

foumlldműveleacutesre alkalmas termőteruumllet is korlaacutetozott volt a tuacutelneacutepesedeacutes miatt meacuteg a XIX

szaacutezadban is folytatoacutedott a Moldvaacuteba valoacute aacutetszivaacutergaacutes A kivaacutendorlaacutes uumlteme a szaacutezadforduloacute

taacutejaacuten ismeacutet megeacuteleacutenkuumllt de ekkorra maacuter a Kaacuterpaacutetokon tuacutelra keacutenyszeruumllt szeacutekelyek fő

kivaacutendorlaacutesi ceacutelpontjaivaacute a Romaacuten Kiraacutelysaacuteg (Regat) nagyobb vaacuterosai vaacuteltak A siacutekvideacutekre

telepuumllt elsődlegesen noumlveacutenytermeszteacutessel foglalkozoacute etnikailag eacutes vallaacutesilag homogeacuten

csaacutengoacute falvak lakosai ndash noha keacutesőbb a XVIIndashXVIII szaacutezad folyamaacuten sokan

eljobbaacutegyosodtak ndash eredetileg szabadparasztok voltak azaz a falukoumlzoumlsseacutegek testuumlletileg eacutes

koumlzvetlenuumll bojaacuteri koumlzvetiacuteteacutes neacutelkuumll a vajdaacutenak adoacuteztak A moldvai magyar katolikusok

asszimilaacutecioacuteja a XVI-XVIII szaacutezadban nemcsak nyelvi hanem vallaacutesi termeacuteszetű is volt

bizonyos falvakban nemcsak nyelvuumlket hanem ndash bojaacuteri fejedelmi nyomaacutesra illetve a

paphiaacuteny koumlvetkezteacuteben ndash vallaacutesukat is elvesziacutetetteacutek Az asszimilaacutecioacutes folyamat aminek most

a veacutegső szakaszaacutet eacuteljuumlk a modern romaacuten nemzetaacutellam leacutetrejoumltteacutevel egy időben a XIX szaacutezad

maacutesodik feleacuteben erősoumldoumltt fel eacutes ma sem fuumlggetleniacutethető a romaacuten nacionalizmustoacutel Az

asszimilaacutecioacutes folyamatok eredmeacutenyekeacutent ma maacuter a moldvai katolikusok toumlbbseacutege egyaacuteltalaacuten

nem ismeri ősei anyanyelveacutet eacutes magaacutet romaacutennak tartja Taacutenczos Vilmos megaacutellapiacutetaacutesa szerint

az 1800-as eacutevek koumlzepeacuten meacuteg 716 szaacutezaleacutekuk (az akkori 52 881 katolikusboacutel 37 825 fő)

magyarnak vallotta magaacutet az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint csak 08 szaacutezaleacutekuk (240 038

főből 1826 leacutelek) tartja magaacutet magyarnak A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok szerint a moldvai csaacutengoacute

falvakban a magyar nemzetiseacutegűek szaacutema a XX szaacutezad veacutegeacutere mintegy feacutelezerre olvadt

Moldvaacuteban eacutelő magyarul is beszeacutelő csaacutengoacutek szaacutemaacutet ma mintegy 62 ezer főben aacutellapiacutethatjuk

meg40

Ez a moldvai katolikusoknak csak mintegy egynegyedeacutet (258 szaacutezaleacutekaacutet) jelenti A

moldvai csaacutengoacutek demograacutefiai magatartaacutesa eszerint a rendkiacutevuumll magas neacutepszaporulat mellett a

gyors eacutes nagyaraacutenyuacute nyelvi asszimilaacutecioacuteval is jellemezhető

40

TAacuteNCZOS Vilmos Egy kuumlloumlnoumls kiadvaacuteny a csaacutengoacutekroacutel Regioacute 9 eacutevfolyam 3 szaacutem Bp 1998 182 p

25

1 7 Etnikai vaacuteltozaacutesok Erdeacutelyben a XVIIIndashXX szaacutezadban

A II Joacutezsef (1780ndash1790) korabeli 1784ndash1787 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes sem az etnikai sem a

vallaacutesfelekezeti viszonyokat nem vette szaacutemba azonban Erdeacutely neacutepesseacutegszaacutemaacutera pontosan

koumlvetkeztet Ezeacutert eacuterdemelnek kuumlloumlnoumls figyelmet Joseph Leonhardnak az 1786 eacutevi neacutepesseacuteg

etnikai oumlsszeteacuteteleacutere vonatkozoacute becsleacutesei amelyeket bizonyos kiegeacutesziacuteteacutesekkel Joseph

Heinrich von Mildenberg Benigni is magaacuteeacutevaacute tett

2 taacuteblaacutezat Erdeacutely etnikai megoszlaacutesa 1786-ban (Leonhard eacutes Benigni szerint)

Etnikai csoport Neacutepesseacutegszaacutem (fő) Megoszlaacutes ()

Magyar eacutes szeacutekely 507 400 321

Szaacutesz (neacutemet) 204 000 129

Romaacuten 788 000 499

Cigaacuteny 60 000 40

Oumlrmeacuteny 6 000 04

Zsidoacute 3 000 02

Goumlroumlg szerb 600 00

Ismeretlen 8 515 05

Oumlsszes neacutepesseacuteg 1 577 515 1000

Forraacutes NYAacuteRAacuteDY R Kaacuteroly Erdeacutely neacutepesseacutegeacutenek etnikai eacutes vallaacutesi tagoloacutedaacutesa a magyar aacutellamalapiacutetaacutestoacutel a


Az 1850-től kezdve veacutegrehajtott neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eredmeacutenyeiről koumlzzeacutetett statisztikai

adatsorok a XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek etnikai eacutes vallaacutesi viszonyairoacutel maacuter hitelesebb keacutepet

adnak Az 1850-51-ben veacutegrehajtott osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes vizsgaacutelta előszoumlr a neacutepesseacuteg etnikai

eacutes vallaacutesfelekezeti hovatartozaacutesaacutet A Partiumot (Reacuteszeket) ezuacutettal is Erdeacutelyhez szaacutemiacutetva a

bdquohonos neacutepesseacuteg (Einheimische Bevoumllkerung) nemzetiseacutegi megoszlaacutesaacuteroacutel a Beacutecsi Csaacuteszaacuteri eacutes

Kiraacutelyi Kereskedelmi Miniszteacuterium Statisztikai Igazgatoacutesaacutega a koumlvetkező eredmeacutenyeket tette

koumlzzeacute

3 taacuteblaacutezat Erdeacutely neacutepesseacuteg szaacutema eacutes etnikai megoszlaacutesa (1850)

Nemzetiseacuteg Neacutepesseacutegszaacutem (fő) Megoszlaacutes ()

Romaacuten 1 226 998 595

Magyar 535 888 260

Neacutemet 192 438 93


Cseh eacutes szlovaacutek 3 743 02

Zsidoacute 15 570 08


Egyeacuteb eacutes ismeretlen 771 00




26

Miutaacuten az 1850 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes nem mindenben jaacutert a megfelelő

eredmeacutennyel (pl a nemzetiseacuteg fogalom meghataacuterozaacutesa) az osztraacutek Beluumlgyminiszteacuterium

megkezdte a koumlvetkező szaacutembaveacutetel előkeacutesziacuteteacuteseacutet A maacutesodik osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes kezdeteacutet

1857 oktoacuteber 31-re tűzteacutek ki Az oumlsszeiacuteraacutes ez alkalommal maacuter kizaacuteroacutelag a polgaacuteri hatoacutesaacutegok

reacuteszveacuteteleacutevel toumlrteacutent eacutes viszonylag roumlvid idő alatt 1857 novemberndashdecember hoacutenapban

lezajlott

4 taacuteblaacutezat Erdeacutely nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1857)


Magyar eacutes Szeacutekely 536 843 260


Neacutemet eacutes Szaacutesz 192 270 93




Egyeacuteb 4 736 02

Oumlsszesen 2 061 645 1000

Forraacutes VARGA E Aacuterpaacuted Az 1857 eacutevi erdeacutelyi neacutepszaacutemlaacutelaacutes romaacuten nyelven Statisztikai Szemle LXXVI 1998

10 sz 856 p

Varga E Aacuterpaacuted meglaacutetaacutesa szerint bdquoAz alapvető toumlrteacutenelmi korszakhataacutert az 1910 eacutevi

magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes jeloumlli ki Ez a magyar anyanyelvűek szaacutemaacutet a jelenkori Erdeacutely teruumlleteacuten

1 millioacute 663 ezerben aacutellapiacutetotta meg A magyarsaacuteg szaacutema az 1880 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutestoacutel eltelt

haacuterom eacutevtized alatt (a polgaacuteri neacutepesseacuteggel szaacutemolva) 600 ezerrel lett toumlbb reacuteszaraacutenya 259

szaacutezaleacutekroacutel 316 szaacutezaleacutekra nőtt Leacutelekszaacutemaacutenak 1880 eacutes 1910 koumlzoumltti 576 szaacutezaleacutekos

noumlvekedeacutesi araacutenya csaknem keacutetszerese volt az oumlsszes neacutepesseacuteg 296 szaacutezaleacutekos

gyarapodaacutesaacutenak sőt 27 szaacutezaleacutekponttal meacuteg a magyarsaacuteg leacutetszaacutemnoumlvekedeacuteseacutenek orszaacutegos

aacutetlagaacutet is feluumllmuacutelta Ezek az adatok csakuacutegy mint az akkori orszaacutegban aacuteltalaacuteban a magyar

nyelv feltűnő gyors teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodnak

Az etnikai erőviszonyokban a szaacutezadforduloacute taacutejaacuten Magyarorszaacutegon bekoumlvetkezett

jelentős eltoloacutedaacutesokat toumlrteacuteneacuteszeink haacuterom teacutenyezővel magyaraacutezzaacutek

Előszoumlr a magyarok termeacuteszetes szaporulata meghaladta a nem magyar neacutepekeacutet

Maacutesodszor a magyarok kisebb araacutenyban vettek reacuteszt a kivaacutendorlaacutesban mint az orszaacuteg

maacutes neacutepei

Harmadszor a nem magyar lakossaacuteg egy reacutesze valamint a bevaacutendorloacutek zoumlme a

magyarokhoz asszimilaacuteloacutedott

Ezek a megaacutellapiacutetaacutesok a jelenkori Erdeacutely teruumlleteacutere is eacuterveacutenyesek azzal a

kiegeacutesziacuteteacutessel hogy itt a magyarsaacuteg viszonylagos suacutelyaacutenak az orszaacutegos aacutetlagnaacutel neacutemikeacutepp

erőteljesebb noumlvekedeacuteseacutehez a belső neacutepcsere pozitiacutev meacuterlege is hozzaacutejaacuterult A vaacutezolt

27

oumlsszefuumlggeacuteseket az utolsoacute beacutekeeacutevtized ndash nagyjaacuteban-egeacuteszeacuteben a mai orszaacuteg teruumlleteacutere

aacutetszaacutemiacutethatoacute ndash adatai illusztraacuteljaacutek41

Az 1910 eacutevi ndash utolsoacute ndash magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes a ma Romaacuteniaacutehoz tartozoacute reacuteszeken

5 259 918 főt regisztraacutelt ebből 2 829 389 fő (5379) volt romaacuten 1 661 967 fő (3159)

magyar 565 004 fő42

(1074) neacutemet anyanyelvű az egyeacuteb kategoacuteria 203 558 főt (388)

szaacutemlaacutelt43

Romaacutenia az 1920 juacutenius 4-eacuten megkoumltoumltt trianoni beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben 103 093

km 2 nagysaacuteguacute teruumllettel lett gazdagabb A romaacuten toumlrteacutenetiacuteraacutes aacutellaacutespontja szerint e

hataacutervaacuteltozaacutes jogi alapja a gyulafeheacutervaacuteri romaacuten nemzetgyűleacutes 1918 december 1-jei

kiaacuteltvaacutenya (napjainkban Romaacutenia nemzeti uumlnnepe) amely kimondta Erdeacutely Romaacuteniaacuteval

toumlrteacutenő egyesiacuteteacuteseacutet A modern romaacuten aacutellam megteremteacuteseacuteben kiinduloacutepontnak tekintett

bdquoGyulafeheacutervaacuteri Nyilatkozat szeacuteles koumlrű jogokat iacutegeacutert az bdquoegyuumltteacutelő neacutepeknek de ezeket

Romaacutenia sohasem biztosiacutetotta szaacutemukra Az 1923-as alkotmaacuteny egyseacuteges nemzetaacutellammaacute

nyilvaacuteniacutetotta Romaacuteniaacutet eacutes utalaacutes sincs benne a kilaacutetaacutesba helyezett jogokroacutel Az egymaacutest

koumlvető romaacuten kormaacutenyok ugyanakkor a trianoni szerződeacutes előtt (1919 december 9) alaacuteiacutert

kisebbseacutegi szerződeacutest sem vetteacutek figyelembe azt a romaacuten toumlrveacutenyhozaacutes sohasem ratifikaacutelta44

A II beacutecsi doumlnteacutes eacutertelmeacuteben Eacuteszak-Erdeacutely visszateacutert az anyaorszaacuteghoz A

visszacsatolt 43 591 km 2 -es teruumlleten akkoriban 2 185 546 fő eacutelt amelyből 514 volt

magyar 421 romaacuten 41 neacutemet eacutes 24 egyeacuteb nemzetiseacutegű A keacutesőbbi romaacuten

nacionalizmus mindmaacuteig az akkori esemeacutenyek egyoldaluacute eacutes eltorziacutetott bemutataacutesaacuteval proacutebaacutelja

manipulaacutelni a romaacuten toumlmegeket

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten uacutegy tűnt hogy az uacutej hatalom a nemzetiseacutegi keacuterdeacutes

meacuteltaacutenyosabb megoldaacutesaacutera toumlrekszik Az 1945 februaacuter 6-aacuten kibocsaacutetott 86 szaacutemuacute toumlrveacuteny

(Nemzetiseacutegi Statuacutetum amelyet formailag mindmaacuteig nem hataacutelytalaniacutetottak) első iacutezben

biztosiacutetott kollektiacutev jogokat a nemzeti kisebbseacutegeknek Előiacuterta hogy azokon a teruumlleteken

ahol a nem romaacuten nemzetiseacutegűek a lakossaacuteg legalaacutebb 30-aacutet teszik ki szoacuteban eacutes iacuteraacutesban

hasznaacutelhatjaacutek anyanyelvuumlket a koumlzigazgataacutesi inteacutezmeacutenyekben eacutes a biacuteroacutesaacutegokon eacutes e nyelvek

41

VARGA E Aacuterpaacuted Az erdeacutelyi magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes meacuterlege a XX szaacutezad folyamaacuten Regio XIII 2002 1

sz 174 p 42

A jiddis (zsidoacute) anyanyelvűekkel egyuumltt 43

VARGA E Aacuterpaacuted A romaacuteniai magyarsaacuteg neacutepesseacutegcsoumlkkeneacuteseacutenek okairoacutel in wwwkiahu a Kulturaacutelis

Innovaacutecioacutes alapiacutetvaacuteny Koumlnyvtaacuteraacutenak honlapja) 44

Az egymaacutest koumlvető romaacuten kormaacutenyok nemzetiseacutegi politikaacuteja arra iraacutenyult hogy megfossza a romaacuteniai

magyarsaacutegot anyagi haacutettereacutetől eacutes inteacutezmeacutenyrendszereacutetől vagy korlaacutetozza a magyar inteacutezmeacutenyek oumlnkormaacutenyzati

lehetőseacutegeit Az igazsaacutegtalansaacutegok ellen felleacutepő magyar seacuterelmi politika szinte teljes egeacuteszeacuteben eredmeacutenytelen

maradt Ennek elleneacutere a romaacuteniai magyar egyhaacutezak eacutes a romaacuteniai magyarsaacuteg uacutejonnan leacutetrejoumlvő gazdasaacutegi

kulturaacutelis politikai inteacutezmeacutenyei (Orszaacutegos Magyar Paacutert) sikeresen teljesiacutetetteacutek koumlzoumlsseacutegmegtartoacute feladataikat

biztosiacutetottaacutek a magyar koumlzeacutelet erdeacutelyi folytonossaacutegaacutet

28

ismereteacutet ndash a romaacuten nyelv ismerete mellett ndash koumltelezőveacute tette az e teruumlleten hivatalban leacutevő

koumlztisztviselők szaacutemaacutera A Statuacutetum előiacuterta az anyanyelvi oktataacutes biztosiacutetaacutesaacutet minden szinten

valamint a nemzetiseacutegi usziacutetaacutes eacutes az etnikai diszkriminaacutecioacute buumlnteteacuteseacutet is A gyakorlatban

viszont a Nemzetiseacutegi Statuacutetum rendelkezeacutesei soha nem keruumlltek alkalmazaacutesra45

A kommunista hatalomaacutetveacutetel utaacuten 1948-toacutel a magyarsaacutegot teljesen megfosztottaacutek

vagyoni alapjaitoacutel illetve inteacutezmeacutenyrendszereacutetől A romaacuten hatalom tudatosan szűkiacutetette a

magyar oktataacutes eacutes a magyar egyhaacutezak mozgaacutestereacutet A jogszabaacutelyok formaacutelisan biztosiacutetottaacutek a

kisebbseacutegek jogait de azok a gyakorlatban nem eacuterveacutenyesuumlltek

Az 1989-es decemberi esemeacutenyek vegyes eredmeacutenyeket hoztak a romaacuteniai magyarsaacuteg

eacuteleteacutebe Egyreacuteszt lehetőveacute vaacutelt az oumlnszerveződeacutes ugyanakkor az akkori romaacuten politikai elit

nem tartotta meg iacutegeacutereteit nem hoztaacutek meg a kommunistandashnacionalista kisebbseacutegpolitika vaacutert

felszaacutemolaacutesaacutet A sikeres oumlnszerveződeacutes koumlvetkezteacuteben 1989 decembereacuteben megalakult a

Romaacuteniai Magyar Demokrata Szoumlvetseacuteg (RMDSZ) amely felvaacutellalta a romaacuteniai magyarsaacuteg

eacuterdekveacutedelmeacutet eacutes politikai keacutepviseleteacutet Az RMDSZ baacuter szaacutemos egymaacutestoacutel markaacutensan

kuumlloumlnboumlző eacuterdekcsoportboacutel eacutes platformboacutel tevődik oumlssze mindmaacuteig megőrizte egyseacutegeacutet

1996 eacutes 2000 koumlzoumltt az RMDSZ mint a demokratikus kormaacutenykoaliacutecioacute egyik tagja

reacuteszt vett a koumlzponti iraacutenyiacutetaacutesban Az RMDSZ reacuteszveacutetele a romaacuten kormaacutenykoaliacutecioacuteban uacutej

lehetőseacuteget jelentett hatalmi poziacutecioacuteba keruumllve vehetett reacuteszt az orszaacuteg iraacutenyiacutetaacutesaacuteban

nagyobb eseacutellyel kiacuteseacuterelhette meg a romaacuteniai magyar ceacutelkitűzeacuteseinek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet A

koaliacutecioacutes kormaacutenyzaacutes lehetőseacutege mindenkeacutepp előreleacutepeacuteskeacutent eacuterteacutekelhető a magyarsaacuteg

szempontjaacuteboacutel

A 2001 eacutes 2004 koumlzoumltti parlamenti ciklusban az RMDSZ nem vaacutellalt kormaacutenyzati szerepet

de a 2001-es majd a 2002-es eacutevre megaacutellapodaacutest iacutert alaacute a kormaacutenyzoacute Szociaacuteldemokrata Paacuterttal

annak parlamenti taacutemogataacutesaacuteroacutel az aacuteltalaacutenos reform Romaacutenia euroacutepai eacutes euro-atlanti integraacutecioacuteja

valamint a kisebbseacutegi jogok bőviacuteteacuteseacutenek teruumlleteacuten

45

Az adatok a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapjaacuteroacutel szaacutermaznak wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje

2007 maacutejus 14) (A Kormaacuteny 3642006 (XII 28) Kormaacutenyrendelete alapjaacuten a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok

Hivatala 2006 december 31 napjaacuteval megszűnt)

29

1 8 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai

Keleti szomszeacutedunknaacutel Romaacuteniaacuteban 2002-ben tartottaacutek az utolsoacute neacutepszaacutemlaacutelaacutest Az

oumlsszeiacuteraacutes eredmeacutenye nemcsak a romaacuten demograacutefusok hanem a lakossaacuteg koumlreacuteben is

megdoumlbbeneacutest keltett

Az 1992 eacutevi romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten meacuteg 22 810 035 fő volt Romaacutenia

oumlsszlakossaacutega amely a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes felmeacutereacutese szerint 21 698 181 főre csoumlkkent Az

oumlsszlakossaacuteg 1 111 854 fővel (ndash487) csoumlkkent Arra lehetet szaacutemiacutetani hogy a lakossaacutegszaacutem

csoumlkkenni fog de annak meacuterteacuteke meacuteg a szakeacutertőket is meglepte46

3 aacutebra A magyarsaacuteg fogyaacutesaacutenak araacutenya megyeacutenkeacutent (1992ndash2002)

Forraacutes Forraacutes SZILAacuteGY N Naacutendor Eacuteszreveacutetelek a romaacuteniai magyar neacutepesseacuteg fogyaacutesaacuteroacutel kuumlloumlnoumls tekintettel az

asszimilaacutecioacutera Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VII eacutevfolyam - 2002 4 (26) szaacutem Kolozsvaacuter

Romaacutenia termeacuteszetes neacutepmozgalmi mutatoacutei Magyarorszaacuteghoz eacutes a reacutegioacute toumlbbi

orszaacutegaacutehoz hasonloacutean a demograacutefiai aacutetmenet hanyatloacute szakaszaacutenak megfelelően alakultak

azaz az elhalaacutelozaacutesi araacutenyszaacutemok meghaladtaacutek a fokozatosan csoumlkkenő szuumlleteacutesi

araacutenyszaacutemokat

46

HORVAacuteTH Istvaacuten A 2002-es romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes eredmeacutenyeinek ismerteteacutese eacutes elemzeacutese in

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki

Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003 80 p

30

Az 1992 eacutevi romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes forduloacutepontot jelent megvaacuteltozott a termeacuteszetes

szaporulat mutatoacuteinak előjele Az elhalaacutelozaacutesok szaacutema meghaladta a szuumlleteacutesekeacutet A

termeacuteszetes szaporulat aacutetment termeacuteszetes fogyaacutesba47

A romaacuten statisztikusok szerint a

termeacuteszetes fogyaacutes szaacutemlaacutejaacutera 300000 fő iacuterhatoacute

Romaacutenia neacutepesseacutegszaacutem-csoumlkkeneacuteseacutenek maacutesik jelentős oka a negatiacutev vaacutendorlaacutesi

meacuterleg A vizsgaacutelt tiacutez eacutev alatt (1992ndash2002) 130 000 főt vesztett Romaacutenia a negatiacutev vaacutendorlaacutesi

meacuterleg miatt Ezt a szaacutemot a 200 000 kivaacutendorloacute eacutes a 70 000 bevaacutendorloacute kuumlloumlnboumlzete adja 48

A napjainkban Romaacuteniaacuteban eacutelő magyarsaacuteg szinte kizaacuteroacutelagosan az egykor

Magyarorszaacuteghoz tartozoacute teruumlleten eacutel 12 maacutesik neacutepcsoporttal egyuumltt ezek araacutenya azonban keacutet

kiveacutetellel ndash cigaacutenyok eacutes neacutemetek (szaacuteszok eacutes svaacutebok) ndash nem eacuteri el az 1-ot

A magyar etnikum Erdeacutelyben a lakossaacuteg mintegy 20-aacutet teszi ki Elsősorban a

Szeacutekelyfoumlldoumln a toumlrteacutenelmi Csiacutek Haacuteromszeacutek Maros-Torda eacutes Udvarhely vaacutermegyeacutek teruumlleteacuten

(a mai Hargita Kovaacuteszna eacutes Maros megyeacuteben) alkot zaacutert toumlmboumlt amely az erdeacutelyi magyarsaacuteg

35ndash37-aacutet toumlmoumlriacuteti Itt a romaacuten lakossaacuteg szaacutemaraacutenya aacuteltalaacuteban nem haladja meg a 12ndash15-ot

(Szeacutekelyudvarhelyen eacutes koumlrnyeacutekeacuten pl alig 2) Az erdeacutelyi magyarsaacuteg koumlzel 28-a eacutel a

magyar hataacuter menteacuten a Partiumban (Szatmaacuter Bihar Arad eacutes Temes megye) 16ndash18-a

Koumlzeacutep-Erdeacutelyben 18ndash20-a pedig interetnikus diaszpoacuteraacuteban Erdeacutelyen kiacutevuumll csak Moldvaacuteban

laknak magyarok

47

Az erőszakos kormaacutenyzati beavatkozaacutesok hataacutesaacutet legjobban Romaacutenia peacuteldaacuteja mutatja az 1966-ban bevezetett

drasztikus abortusztilalom hataacutesaacutera ami a modern fogamzaacutesgaacutetloacute eszkoumlzoumlk hozzaacutefeacuterhetetlenseacutegeacutevel is paacuterosult

az 19-es teljes termeacutekenyseacutegi araacutenyszaacutem egy eacutev leforgaacutesa alatt 1967-re 37-re noumlvekedett Az abortusztilalmat

1990-ben toumlroumllteacutek ezt koumlvetően az abortuszok szaacutema toumlbb mint oumltszoumlroumlseacutere ugrott 48

A 2002-es romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes tovaacutebbi koumlzel 700 000 fő hiaacutenyaacutet regisztraacutelta A neacutepszaacutemlaacutelaacutesnaacutel szaacutemos

regisztraacutecioacutes pontatlansaacutegot koumlvettek el (Szaacutemba vettek teacutenylegesen maacuter nem Romaacuteniaacuteban eacutelőket eacutes fordiacutetva

kihagytak ideiglenesen nem otthon tartoacutezkodoacutekat) A 2002-es romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes szaacutemos adatsora

valoacutesziacutenűleg csak a bdquovaloacutesaacuteg torziacutetott maacutesa annak koumlzeliacutető visszatuumlkroumlzeacutese Ugyanez az eset Magyarorszaacuteg (eacutes

meacuteg szaacutemos maacutes orszaacuteg) eseteacuteben is megtapasztalhatoacute ndash a 2001-es magyarorszaacutegi neacutepszaacutemlaacutelaacutesnaacutel szűken 10

millioacute fő koumlruumlli lakossaacutegszaacutemot prognosztizaacuteltak de az eredmeacuteny 10 197 ezer lett mintegy 20 000 toumlbb a

vaacutertnaacutel A kuumlloumlnbseacuteg oka ugyanaz mint Romaacuteniaacutenaacutel csak fordiacutetott előjellel a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben toumlbb szaacutezezer

embert nem a bejelentett aacutellandoacute lakoacutehelyeacuten regisztraacuteltak a neacutepszaacutemlaacutelaacutesok alkalmaacuteval illetve szaacutemosan keacutetszer

is bdquomeg lettek szaacutemolva ndash az elteacuterő nyilvaacutentartaacutesi szemleacuteletek eacutes rendszerek miatt A mai globalizaacutecioacutes

vilaacutegban minden eddigineacutel jobban oumlsszekeveredik a bejelentett eacutes teacutenyleges lakoacutehely az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

tartoacutes bdquomaacuteshol tartoacutezkodaacutes a teacuterseacutegben toumlbb szaacutezezer ember mobil a hagyomaacutenyos kategoacuteriaacutekba neacuteha csak

nehezen vagy egyaacuteltalaacuten nem besorolhatoacute SEBŐK Laacuteszloacute Erdeacutely etnikai arculataacutenak vaacuteltozaacutesa Statisztikai

Szemle LXXIV 1996 11 sz 959ndash961 p

31

5 taacuteblaacutezat A romaacuteniai magyarsaacuteg neacutepesseacutegszaacutemaacutenak vaacuteltozaacutesa (fő) (1992ndash2002)

Teruumllet 1992 2002 Kuumlloumlnbseacuteg Kuumlloumlnbseacuteg

()

Teljes neacutepesseacuteg

Orszaacutegos 1 624 959 1 434 377 ndash190 582 ndash1173

Erdeacutely 1 603 923 1 416 844 ndash187 079 ndash1166

Eacuteszak-Erdeacutely 1 330 689 1 197 214 ndash133 475 ndash1003

Deacutel-Erdeacutely 273 234 219 630 ndash53 604 ndash1962

Erdeacutelyen kiacutevuumll 21 036 17 533 ndash3 503 ndash1665

Vaacuterosi neacutepesseacuteg

Orszaacutegos 914 070 758 208 ndash155 862 ndash1705

Erdeacutely 898 387 746 591 ndash151 796 ndash1690

Eacuteszak-Erdeacutely 703 569 595 081 ndash108 488 ndash1542



Falusi neacutepesseacuteg





Erdeacutelyen kiacutevuumll 5 353 5 916 563 1052

Forraacutes SZILAacuteGY N Naacutendor Eacuteszreveacutetelek a romaacuteniai magyar neacutepesseacuteg fogyaacutesaacuteroacutel kuumlloumlnoumls tekintettel az

asszimilaacutecioacutera Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VII eacutevfolyam - 2002 4 (26) szaacutem Kolozsvaacuter 2002

Az 1977-1992 koumlzoumltti időszakban a romaacuteniai magyarsaacuteg szaacutema 1 712 000 főről

1 625 000 főre fogyott mikoumlzben a termeacuteszetes szaporulata pozitiacutev ndash kb 85 ezer fős ndash volt Az

bdquoelveszett 173 000 főből a kuumllső migraacutecioacutes veszteseacuteg (kivaacutendorlaacutes) 112 000 fő volt s

mintegy 62 ezer fő volt az akiknek nagyobb reacutesze asszimilaacuteloacutedott (A toumlbbi nyugatra

vaacutendorolt s regisztraacutelatlan maradt)49

49

VERES Valeacuter A romaacuteniai magyarsaacuteg leacutetszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai a XX szaacutezad utolsoacute negyedeacuteben Korunk

Bp 20022

32

4 aacutebra A magyarsaacuteg fogyaacutesa megyeacutenkeacutent abszoluacutet szaacutemokban (fő) (1992ndash2002)



Az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes hivatalos adatai szerint a Romaacuteniaacuteban magukat magyar

nemzetiseacutegűnek valloacute lakosok szaacutema 1 624 959 miacuteg becsuumllt adatok szerint a magyar

anyanyelvűek szaacutema meghaladja az 18 millioacute főt A 2002-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes adatai

szerint a magyar nemzetiseacutegűek leacutelekszaacutema 1 447 544-re csoumlkkent reacuteszaraacutenya pedig 71-roacutel

67-ra esett vissza A romaacuteniai magyarsaacuteg becsuumllt szaacutema 2002-ben 16 millioacute fő Maacutes

nemzetiseacutegek araacutenya is csoumlkkent a romaacuten toumlbbseacutegi lakossaacutegeacute pedig 895-roacutel 91-ra

noumlvekedett50

A romaacuten aacutellam mintegy heacutet eacutevtizedes betelepiacuteteacutesi politikaacutejaacutenak eredmeacutenyekeacutent ndash amely

előbb Erdeacutely koumlzeacutepső reacuteszei majd a magyar hataacuter melletti teruumlletek etnikai oumlsszeteacuteteleacutet

vaacuteltoztatta meg ndash a magyarsaacuteg szaacutemaraacutenya csoumlkkenőben van baacuter a 1989-es romaacuteniai

vaacuteltozaacutesokat koumlvetően lelassult az iparosiacutetaacutessal oumlsszefuumlggő feluumllről iraacutenyiacutetott betelepiacuteteacutesi

50

KISS Tamaacutes A romaacuteniai magyarsaacuteg a 1992-es eacutes 2002-es neacutepszaacutemlaacutelaacutesok tuumlkreacuteben 97 p in GYURGYIacuteK

Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny

Bp 2003 198-203 p

33

folyamat A betelepiacuteteacutesi folyamat koumlvetkezmeacutenyei elsősorban az erdeacutelyi vaacuterosokban

szembetűnők a magyarsaacuteg egyes kulturaacutelis koumlzpontjai mint Kolozsvaacuter Nagyvaacuterad

Szatmaacuterneacutemeti Nagybaacutenya Nagyenyed Torda Zilah maacutera toumlbbseacutegeacuteben romaacutenok aacuteltal lakott

telepuumlleacutesekkeacute vaacuteltak a hajdan szinte teljesen magyar Marosvaacutesaacuterhelyen pedig a lakosok fele a

romaacutensaacutegboacutel keruumll ki 1992-ben oumlsszesen 175 olyan telepuumlleacutes volt Erdeacutelyben ahol a magyar

etnikum araacutenya meghaladta az 50-ot 2002-re ez a reacuteszaraacuteny csoumlkkent A magyarok toumlbb

mint fele ndash 758 208 fő ndash vaacuterosokban lakik koumlzseacutegekben 676 169-en eacutelnek

5 aacutebra A magyarsaacuteg fogyaacutesaacutenak araacutenya () megyeacutenkeacutent (1992ndash2002)



A romaacuteniai magyarsaacuteg koumlzel 200 ezer fős fogyaacutesaacutet a haacuterom fő teacutenyező koumlzoumltt

hozzaacutevetőlegesen 50ndash40ndash10 araacutenyban osztja meg szaacutemszerűsiacutetve migraacutecioacutes veszteseacuteg kb

90 ezer fő termeacuteszetes fogyaacutes kb 80 ezer fő asszimilaacutecioacute kb 20 ezer fő oumlsszesen kb 190

ezer fő Az 1992-ben 705 ezer fős falusi magyarsaacuteg fogyaacutesa 34 ezer fő volt a vaacuterosiak 899

ezerről 153 ezer fővel fogytak meg 2002-re

34

6 taacuteblaacutezat A magyarsaacuteg fogyaacutesa megyeacutenkeacutent abszoluacutet szaacutemokban (1992ndash2002)

Megye

Neacutepesseacuteg (fő) Kuumlloumlnbseacuteg

(fő)

Reacuteszaraacuteny az

orszaacutegos fogyaacutesban

() 1992 2002

Bihar 181 703 155 554 ndash26 149 1372

Maros 252 651 227 673 ndash24 978 1311

Kolozs 146 186 122 131 ndash24 055 1262

Hargita 295 104 275 841 ndash19 263 1011

Brassoacute 63 558 51 470 ndash12 088 634

Arad 61 011 49 399 ndash11 612 609

Kovaacuteszna 175 502 164 055 ndash11 447 601

Temes 62 866 51 421 ndash11 445 601

Szatmaacuter 140 392 129 998 ndash10 394 545

Maacuteramaros 54 902 46 250 ndash8 652 454

Hunyad 33 849 25 321 ndash8 528 448

Szilaacutegy 63 151 57 318 ndash5 833 306

Feheacuter 24 765 20 682 ndash4 083 214

Szeben 19 309 15 478 ndash3 831 201

BesztercendashNaszoacuted 21 098 18 394 ndash2 704 142

Krassoacute-Szoumlreacuteny 7 876 5 859 ndash2 017 106



35

7 taacuteblaacutezat Az erdeacutelyi megyeacutek a magyarsaacuteg fogyaacutesaacutenak araacutenya szerint (1992ndash2002)

Megye Neacutepesseacuteg (fő) Kuumlloumlnbseacuteg

(fő)

Kuumlloumlnbseacuteg

() 1992 2002

Krassoacute-Szoumlreacuteny 7 876 5 859 ndash2 017 ndash2561

Hunyad 33 849 25 321 ndash8 528 ndash2519

Szeben 19 309 15 478 ndash3 831 ndash1984

Arad 61 011 49 399 ndash11 612 ndash1903

Brassoacute 63 558 51 470 ndash12 088 ndash1902

Temes 62 866 51 421 ndash11 445 ndash1821

Feheacuter 24 765 20 682 ndash4 083 ndash1649

Kolozs 146 186 122 131 ndash24 055 ndash1646

Maacuteramaros 54 902 46 250 ndash8 652 ndash1576

Bihar 181 703 155 554 ndash26 149 ndash1439

BesztercendashNaszoacuted 21 098 18 394 ndash2 704 ndash1282

Maros 252 651 227 673 ndash24 978 ndash989

Szilaacutegy 63 151 57 318 ndash5 833 ndash924

Szatmaacuter 140 392 129 998 ndash10 394 ndash740

Hargita 295 104 275 841 ndash19 263 ndash653

Kovaacuteszna 175 502 164 055 ndash11 447 ndash652



36

1 8 1 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes veszteseacutege

Az előbbiekben emliacutetett haacuterom neacutepesseacutegcsoumlkkentő teacutenyező koumlzuumll a romaacuteniai

magyarsaacuteg fogyaacutesaacutet legkeveacutesbeacute az asszimilaacutecioacutes veszteseacuteg okozta A fogyaacutes haacuterom teacutenyezője

koumlzuumll ezt lehet a legnehezebben azonosiacutetani eacutes elemezni mert alig van roacutela egyeacutertelmű eacutes

koumlzvetlen statisztikai adat A statisztikai adatok hiaacutenyaacuteban a szakeacutertői veacutelemeacutenyek a keacutet

szeacutelsőseacuteges neacutezet koumlzoumltt mozognak Az egyik veacuteglet az lehetne hogy a romaacutensaacutegba valoacute

beolvadaacutes a romaacuteniai magyarsaacutegot belaacutethatoacute időn beluumll a teljes eltűneacutessel fenyegeti a maacutesik

meg az hogy a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes adatainak olvasata szerint gyakorlatilag nincs

kisebbseacutegeketetnikumokat eacuterintő asszimilaacutecioacute

Amint az előbbiekben emliacutetettuumlk a romaacuteniai magyarsaacuteg koumlreacuteben az asszimilaacutecioacute nem

volt jelentős Megiacuteteacuteleacutesem szerint a romaacuteniai magyarsaacuteg teljes fogyaacutesaacutenak koumlzel 10-aacutet

illetve megkoumlzeliacutetőleg 20 ezer főt eacuterinthetett az asszimilaacutecioacute Mivel a 1980-as eacutevek ndash

egyeacutebkeacutent jelentős51

ndash veszteseacutegeacutet a szaacutemok szintjeacuten maacuter ismertette az 1992 eacutevi romaacuten

neacutepszaacutemlaacutelaacutes azoacuteta az iskolarendszer okozta asszimilaacutecioacute nem lehet szaacutemottevő eacutes nem

oumlsszemeacuterhető a nyolcvanas eacutevekeacutevel (tehaacutet 1990 oacuteta joacuteval kisebb mivel azoacuteta a

koumlzoktataacutesban aki akar magyarul tanulhat)

A kommunikaacutecioacutes eacutes mobilitaacutesi viszonyok (szabad sajtoacute magyarul is szabad utazaacutesi

tanulaacutesi eacutes munkavaacutellalaacutesi lehetőseacutegek Magyarorszaacutegra) eacutes nem utolsoacute sorban a megvaacuteltozott

politikai leacutegkoumlr eacutes taacutersadalmi koumlzeacuterzet eredmeacutenyekeacutent a vegyes haacutezassaacutegok asszimilaacutecioacutes

hataacutesa is visszaszorult Aacutem ezeket a keacuterdeacuteseket pontosabban meg lehet majd vizsgaacutelni a

veacutegleges adatok koumlzleacutesekor ugyanis a teljes (telepuumlleacutessoros) adatok publikaacutelaacutesa a disszertaacutecioacute

iacuteraacutesaacuteig meacuteg nem toumlrteacutent meg

A teruumlleti bontaacutest tekintve az asszimilaacutecioacute leginkaacutebb a nemzetiseacutegileg bdquovegyesrdquo ndash

interetnikus diaszpoacuteraacutenak tekinthető ndash teruumlleteket eacuterintette A 10 szaacutezaleacutek alatti magyar

lakossaacuteguacute megyeacutekben (peacuteldaacuteul Beszterce-Naszoacuted (Bistriţa-Năsăud) Feheacuter (Alba) Hunyad

(Hunedoara) Krassoacute-Szoumlreacuteny (Caraş-Severin) Maacuteramaros (Maramureş) Szeben (Sibiu)

Szilaacutegy (Sălaj) eacutes Temes (Timiş) megyeacutekben) tovaacutebbra is jelentős az asszimilaacutecioacute mint a

magyarsaacuteg leacutetszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek egyik faktora aacutem az a romaacuteniai magyar oumlsszneacutepesseacuteget

araacutenyaiban kis meacuterteacutekben befolyaacutesolja

51

Az 1977 eacutes 1992 koumlzoumltti asszimilaacutecioacutes veszteseacuteg az 1992 utaacutenitoacutel elteacuterően jelentős volt Varga E Aacuterpaacuted ezt

50 000-re teszi

37

1 8 2 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg migraacutecioacutes veszteseacutege

A romaacuten beluumlgyi nyilvaacutentartaacutesokon alapuloacute hivatalos kivaacutendorlaacutesi adatok nemzetiseacutegi

reacuteszletezeacutese szerint a romaacuteniai magyarok migraacutecioacutes veszteseacutege 1992ndash2000 koumlzoumltt (191 ezer

ki- eacutes 24 ezer visszavaacutendorloacuteval szaacutemolva) mindoumlssze 167 ezer fő A magyarok kivaacutendorlaacutesa

az orszaacutegos iraacutenyzathoz hasonloacutean csoumlkken (az 1992 eacutevi 3523-mal szemben 2000-ben

mindoumlssze 788 fő) visszavaacutendorlaacutesa ugyanakkor az orszaacutegosnaacutel kisebb araacutenyuacute A hivatalos

koumlzleacutes a neacutepszaacutemlaacutelaacutes szaacutembaveacuteteli hiaacutenyaacutenak tuumlkreacuteben nyilvaacutenvaloacutean nem aacutellja meg a

helyeacutet iacutegy a romaacuteniai forraacutesokra alapozva a magyarsaacuteg teacutenyleges vaacutendorlaacutesi veszteseacutegeacutet

illetően is csak talaacutelgathatunk Első pillantaacutesra keacutezenfekvőnek tűnik a koumlzel 700 ezres

orszaacutegos statisztikai veszteseacuteget ndash aminek tuacutelnyomoacute reacuteszeacutet veacutelhetően az oumlsszeiacuteraacutesboacutel (illetve

annak oumlsszesiacuteteacuteseacuteből) kimaradt kuumllfoumlldoumln tartoacutezkodoacutek teszik ki ndash ugyanabban az araacutenyban

megosztani mint amennyi a hivatalos kivaacutendorlaacutesi adatokboacutel a magyar nemzetiseacutegűekre

esik52

Ez a taacutevozoacutek eseteacuteben 107 a visszateacuterteket is figyelembe veacuteve 145 szaacutem szerint

az első esetben 74 ezer a maacutesodikban 100 ezer fő E szaacutemokat a hivatalos adatokkal

kiegeacutesziacutetve 90ndash120 ezer koumlzoumltti eacuterteacutekhez jutunk Szinte bizonyos hogy az orszaacutegboacutel taacutevozott

vagy hosszabb-roumlvidebb időre taacutevol leacutevő magyarok tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutenek szuumllőfoumlldje Erdeacutely

ceacutelszerű az előbbi eljaacuteraacutest a Kaacuterpaacutetokon inneni adatokra korlaacutetozva megismeacutetelni Ez keacutet

probleacutemaacutet is felvet Az egyik hogy a nemzetkoumlzi vaacutendorlaacutes teruumlleti reacuteszletezeacutesű adatai csupaacuten

az eltaacutevozottakroacutel adnak szaacutemot a visszateacuterők szaacutemaacutet nem tartalmazzaacutek A maacutesik pedig hogy

Erdeacutely vaacutendorlaacutesi veszteseacutege a belső migraacutecioacute egyenlegeacutet is magaacuteban foglalja ezeacutert nem

felteacutetlenuumll egyezik az orszaacutegot innen elhagyoacutek szaacutemaacuteval Mindebből koumlvetkezően a

kivaacutendorlaacutes hivatalos alulszaacutemlaacutelaacutesaacuteboacutel adoacutedoacute statisztikai veszteseacuteg (eacutes kuumlloumlnoumlsen abboacutel a

magyarsaacuteg reacuteszesedeacutese) Erdeacutely teruumlleteacuten is csak hozzaacutevetőleg becsuumllhető

A megyeacutenkeacutenti adatok oumlsszegzeacutese szerint az 1992ndash2000 koumlzoumltt Romaacuteniaacutet elhagyoacute

1788 ezer szemeacutely koumlzuumll 107 ezren Erdeacutelyből taacutevoztak A repatriaacuteltak szaacutemaacutet nem tudjuk

orszaacutegos araacutenyukat pedig (ez a kivaacutendoroltak 358-a) nem eacuterveacutenyesiacutethetjuumlk automatikusan

Erdeacutelyben hiszen a toumlbbseacuteguumlkben innen elment magyarok (valamint a neacutemetek) hazateacutereacutesi

hajlandoacutesaacutega az aacutetlagosnaacutel joacuteval kisebb (Romaacuteniaacuteban a jelzett időszakban szaacutemon tartott 269

ezer neacutemet kivaacutendorloacute mellett mindoumlssze 15 ezer neacutemet visszavaacutendorloacutet regisztraacuteltak)

52

Az adatok eacuterteacutekeleacutesekor figyelembe kell venni hogy a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatokkal dolgozunk a keacutet

oumlsszehasonliacutetott adatsor pedig nem teljesen egynemű mert a szaacutemiacutetaacutes moacutedja nem volt egeacuteszen egyforma Nem

leacutenyegtelen peacuteldaacuteul hogy a 2002-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatainak oumlsszesiacuteteacutesekor a toumlbb mint egy eacuteve huzamosan

kuumllfoumlldoumln tartoacutezkodoacutekat (oumlsszesen mintegy 1785 ezer szemeacutelyt) egyszerűen kihagytaacutek a szaacutemiacutetaacutesboacutel miacuteg 1992-

ben az ilyen staacutetusuacuteakat is beszaacutemiacutetottaacutek (Ugyanakkor ndash az előző neacutepszaacutemlaacutelaacutestoacutel elteacuterően ndash beszaacutemiacutetottak

mintegy 24 ezer egy eacutevneacutel reacutegebben itt tartoacutezkodoacute kuumllfoumlldit)

38

Jobbnak laacutetszik tehaacutet az orszaacutegos visszateacutereacutesi araacutenyt a magyarok eacutes neacutemetek neacutelkuumll szaacutemiacutetani

(amely iacutegy 358-roacutel 453-ra emelkedik) a kapott haacutenyadot pedig az Erdeacutelyből

kivaacutendoroltaknak az emliacutetett keacutet nemzetiseacuteg (orszaacutegos) szaacutemaacuteval csoumlkkentett eacuterteacutekeacutere (61

ezer fő) vetiacuteteni A hivatalos adatok alapjaacuten Erdeacutely ily moacutedon (magyar eacutes neacutemet

nemzetiseacutegűek neacutelkuumll) szaacutemiacutetott nemzetkoumlzi migraacutecioacutes egyenlege 1992 eacutes 2000 koumlzoumltt 334

ezer leacutelek amihez a magyarok eacutes a neacutemetek orszaacutegos kivaacutendorlaacutesi veszteseacutegeacutet (167 ezer

illetve 254 ezer) hozzaacuteadva 755 ezer főt kapunk Ha Erdeacutely keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzti oumlsszes

migraacutecioacutes veszteseacutegeacutet (amely 3626 ezer) a kivaacutendorlaacutes okozta hiaacutennyal azonosiacutetjuk (vagyis a

belső vaacutendorlaacutesok figyelembeveacuteteleacutetől eltekintuumlnk) akkor ugyanitt a szaacutembaveacuteteli hiaacuteny azaz

a kivaacutendorlaacutes felteacutetelezett hivatalos eacutes teacutenyleges eacuterteacutekeacutenek kuumlloumlnbseacutege kb 285 ezer fő A

magyar nemzetiseacutegűeknek a becsuumllt hivatalos adatokboacutel valoacute reacuteszesedeacutese (221) e szaacutemra

vetiacutetve 63 ezer az pedig a hivatalosan szaacutemon tartott 167 ezres vaacutendorlaacutesi veszteseacuteguumlkkel

kiegeacutesziacutetve 80 ezerre emelkedik

A romaacuteniai forraacutesokboacutel nyert informaacutecioacutek az orszaacutegboacutel veacutegleg taacutevozott vagy

időlegesen taacutevolleacutevő magyarok legfőbb uacuteti ceacutelja Magyarorszaacuteg hivatalos kimutataacutesaival is

egybevethetők A budapesti Koumlzponti Statisztikai Hivatal legfrissebb koumlzlemeacutenye szerint

1993-2001 koumlzoumltt 49 388 Romaacuteniaacutet elhagyoacute szemeacutely kapott magyar aacutellampolgaacutersaacutegot

Ugyancsak a KSH koumlzleacutese hogy 2002 januaacuter 1-eacuten 44 977 a Magyarorszaacutegon tartoacutezkodoacute

romaacuten aacutellampolgaacuterok szaacutema (akik koumlzuumll 31 194-en 1994 oacuteta leacuteptek be az orszaacutegba vagy

beleacutepeacutesuumlk ideje ismeretlen) Ezzel egybevaacutegoacutean az ORFK (Orszaacutegos Rendőr Főkapitaacutenysaacuteg)

kimutataacutesa szerint a hosszuacute taacutevon (legalaacutebb egy eacuteve) legaacutelisan Magyarorszaacutegon eacutelő romaacuten

aacutellampolgaacuterok szaacutema 2001-ben 46 575 volt (37 996-an bevaacutendorlaacutesi engedeacutellyel 8579-en

huzamos tartoacutezkodaacutesi engedeacutellyel rendelkeztek) Ugyanitt a roumlvidebb ittleacutetet legalizaacuteloacutekroacutel is

taacutejeacutekozoacutedhatunk 2001-ben 29 496-an folyamodtak tartoacutezkodaacutesi engedeacutelyeacutert koumlzuumlluumlk 12 552-

en huzamos 16 944-en ideiglenes tartoacutezkodaacutesi keacuterelmet nyuacutejtottak be Az ideacutezett adatok

termeacuteszetesen csak iraacutenyadoacutek az 1993-toacutel magyar aacutellampolgaacutersaacutegot elnyertek egy reacutesze

ugyanis meacuteg az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutest megelőzően hagyhatta el Romaacuteniaacutet (iacutegy akiket nem

jelentettek be koumlzuumlluumlk hozzaacutetartozoacuteik maacuter az akkori szaacutembaveacutetelből is kimaradtak) a 2001-

ben tartoacutezkodaacutesi engedeacutelyt keacuterelmezőknek pedig csak kisebb ndash vaacuteltozoacute szemeacutelyi oumlsszeteacutetelű ndash

haacutenyada volt folyamatosan taacutevol hazaacutejaacutetoacutel Nem hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll tovaacutebbaacute hogy a

magyarorszaacutegi nyilvaacutentartaacutesok a bevaacutendorloacute neacutepesseacuteget kibocsaacutetoacute orszaacuteg szerint reacuteszletezik a

beleacutepő romaacuten aacutellampolgaacuterok koumlzoumltt viszont kuumlloumlnboumlző nemzetiseacutegűek talaacutelhatoacutek

Mindenesetre a keacuterdeacuteskoumlr kutatoacuteinak egybehangzoacute veacutelemeacutenye szerint az elmuacutelt eacutevtizedben

Romaacuteniaacuteboacutel letelepedeacutes szaacutendeacutekaacuteval eacuterkezetteknek legalaacutebb kilenctizede magyar

39

A hivatalos keretek koumlzt zajloacute magyarorszaacutegi bevaacutendorlaacutes szaacutemai veacutegső soron nem mondanak

ellent becsleacutesemnek a romaacuteniai magyarsaacuteg egy eacutevtizednyi vaacutendorlaacutesi veszteseacutegeacuteről amely ndash

mint fentebb laacutethattuk ndash a neacutepmozgalmi eacutes neacutepszaacutemlaacutelaacutesi eredmeacutenyek egybeveteacuteseacutevel

legfeljebb 90ndash120 ezer de legalaacutebb 80 ezer főben szaacutemiacutethatoacute (A magyarorszaacutegi adatok

inkaacutebb az alacsonyabb eacuterteacutekeket valoacutesziacutenűsiacutetik) Ezen adatok csupaacuten a nagysaacutegrendet

eacuterzeacutekeltetők valamint a romaacuteniai magyarsaacuteg neacutepesseacutegi veszteseacutegeacutenek oumlsszetevői koumlzti

araacutenyokat kijeloumllő spekulatiacutev adatroacutel van szoacute E szeacuteles tartomaacutenyban mozgoacute bizonytalan

eacuterteacuteket a neacutepszaacutemlaacutelaacutes szaacutembaveacuteteli hiaacutenya hataacuterozza meg amit az egyszerűseacuteg kedveacuteeacutert

migraacutecioacutes veszteseacutegnek tekintek (joacutellehet a felmeacutereacutesből egyeacuteb okokboacutel is kimaradhattak

emberek)

A nemzetkoumlzi vaacutendormozgaacutesokat szaacutemon tartoacute hivatalos romaacuteniai illetve a

magyarorszaacutegi nyilvaacutentartaacutesok is azt mutatjaacutek hogy a hiaacutenyzoacuteknak csak kisebbik haacutenyada a

szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett ndash uacutej hazaacutejaacuteban honossaacutegot nyert ndash kivaacutendorloacute Hasonloacute nagysaacuteguacute

lehet a szuumllőfoumlldjuumlktől veacutegleg el nem szakadt de toumlrveacutenyesiacutetett formaacuteban hosszabb-roumlvidebb

ideje kuumllfoumlldoumln eacutelő szemeacutelyek koumlre miacuteg a harmadik csoportot a kiterjedt feacutel- vagy illegaacutelis

migraacutecioacute reacutesztvevői alkotjaacutek

A romaacuten statisztikai hivatal koumlzlemeacutenyeiből szaacutermaztatott 80ndash100 ezer főnyire

meacuterseacutekelt becsleacutes nem eltuacutelzott amelyet a magyar hatoacutesaacutegok adatai is alaacutetaacutemasztanak melyek

szerint felteacutetelezhető hogy az aacutellampolgaacutersaacuteghoz jutottakon feluumll legalaacutebb 100 ezer romaacuteniai

magyar tartoacutezkodik Magyarorszaacutegon

1 8 3 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg termeacuteszetes fogyaacutesa

Az oumlsszes neacutepesseacuteg szaacutemaacutenak alakulaacutesaacutet befolyaacutesoloacute teacutenyezőket nemzetiseacuteg szerint

maacuter joacuteval koumlruumllmeacutenyesebb szaacutemba venni mindenekelőtt azeacutert mert a termeacuteszetes

neacutepmozgalom kulcsfontossaacuteguacute adatait ebben a bontaacutesban toumlbb mint feacutel eacutevszaacutezada nem koumlzlik

Romaacuteniaacuteban

A nyers eacutelve szuumlleteacutesi mutatoacuteszaacutemok tanuacutesaacutega szerint a romaacutenok termeacutekenyseacutege

ekoumlzben folyamatosan meghaladta az erdeacutelyi aacutetlagot a magyarok szuumlleteacuteseinek araacutenya

ellenben a huacuteszas eacutevekkel kezdődően az aacutetlag alaacute keruumllt A magyarsaacuteg termeacuteszetes

reprodukcioacutejaacutenak viszonylag kieleacutegiacutető meacuterteacutekeacutet a harmincas eacutevekben maacuter csak a romaacutenokeacutenaacutel

alacsonyabb halaacutelozaacutesi araacutenyszaacutema biztosiacutetotta Ami halandoacutesaacutegaacutenak keacutesőbbi alakulaacutesaacutet illeti

csak a soumlteacutetben tapogatoacutezhatunk A magyar nők eacutelve szuumlleacuteseiről a hatvanasndashhetvenes eacutevekben

felbukkanoacute mutatoacutekat a magyarok termeacuteszetes szaporulataacutenak 1977ndash1987 koumlzoumltti szaacutemiacutetott

40

eacuterteacutekeacutevel oumlsszevetve azonban felteacutetelezhető hogy az erdeacutelyi magyarsaacuteg aacutetlag alatti szuumlleteacutesi

araacutenyszaacutemaihoz ekkor maacuter az aacutetlagot meghaladoacute halaacutelozaacutesi mutatoacutek jaacuterultak

Vonatkozoacute szereacutenyebb informaacutecioacutekhoz tovaacutebbra is csupaacuten neacutehaacuteny elszigetelt

koumlzlemeacuteny reacuteveacuten jutni uacutejabban főkeacutent Vasile Ghetau romaacuten statisztikus joacutevoltaacuteboacutel Ezek a

vaacutezolt neacutepesedeacutesi folyamatnak immaacuter draacutemai kifejleteacuteről tudoacutesiacutetanak A koraacutebban a bukaresti

statisztikai szolgaacutelatnaacutel vezető posztot betoumlltoumltt neves demograacutefus az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutest

koumlvetően toumlbb iacuteraacutesaacuteban foglalkozott a neacutepesseacutegszaacutem csoumlkkeneacuteseacutevel e negatiacutev fordulatot eacutes

annak kihataacutesait nemzetiseacutegenkeacutent is taglalva A magyarsaacuteg szaacutemaacutenak neacutepszaacutemlaacutelaacutesi fogyaacutesaacutet

elemezve kiemelte hogy az addig elsősorban kivaacutendorlaacutessal magyaraacutezhatoacute folyamat a

koumlzeljoumlvőben inkaacutebb a termeacutekenyseacuteg csoumlkkeneacutese eacutes a halandoacutesaacuteg noumlvekedeacutese koumlvetkezteacuteben

folytatoacutedik Koumlzleacutese szerint a magyar nemzetiseacutegűek halaacutelozaacutesaacutenak araacutenyszaacutema 1992-ben

148 ezreleacutekre nőtt az eacutelve szuumlleteacutesekeacute viszont mindoumlssze 9 ezreleacuteket eacutert el aminek

koumlvetkezteacuteben a romaacuteniai magyarok leacutelekszaacutema egy eacutev alatt 92 ezerrel csoumlkkent Haacuterom

eacutevvel keacutesőbb a magyarsaacuteg szaacutemaacutenak 391 ezer főnyi csoumlkkeneacuteseacutet aacutellapiacutetotta meg amiből

csupaacuten 9 ezer volt a kivaacutendorlaacutes szaacutemlaacutejaacutera iacuterhatoacute tovaacutebbi 30 ezer fős hiaacuteny abboacutel adoacutedott

hogy a halaacutelozaacutesok szaacutema jelentősen meghaladta a szuumlleteacutesekeacutet az 1992ndash1994 eacutevek

aacutetlagaacuteban ezer leacutelekre 147 halaacutelozaacutes jutott 1996 elejeacuten Ghetau szerint a magyarok szaacutema maacuter

532 ezerrel kevesebb mint az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten volt A neacutegy eacutev veszteseacutegeacuteből

mindoumlssze 118 ezer a ki- eacutes visszavaacutendorlaacutesok kuumlloumlnboumlzete 414 ezer főnyi hiaacuteny tehaacutet a

termeacuteszetes fogyaacutesra vezethető vissza Romaacutenia nemzetiseacutegi oumlsszeteacuteteleacutenek hosszuacute taacutevuacute

alakulaacutesaacuteroacutel iacuterott tanulmaacutenyaacuteban a magyarsaacuteg szaacutemaacutenak oumlsszesen 360 ezer fős (termeacuteszetes)

fogyatkozaacutesaacutet vetiacutetette előre 2025-ig Ugyanitt a magyar nemzetiseacutegűek termeacuteszetes

neacutepmozgalmaacutenak mutatoacuteiroacutel is szaacutemiacutetaacutesokat koumlzoumllt a feltehetően folyamatos neacutepmozgalmi

statisztikaacuteboacutel vett 1995 eacutevi adatokkal kezdődően

A Ghetau aacuteltal nyilvaacutenossaacutegra hozott toumlredeacutekes adatok alapjaacuten a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzt

eltelt eacutevtizedben a magyar nemzetiseacutegűek eacuteves aacutetlagban 5 ezreleacutekes termeacuteszetes fogyaacutesa

szaacutemiacutethatoacute Ez mind az 1992ndash1995 eacutevek teacutenyadataival mind pedig a hosszuacute taacutevuacute előrejelzeacutes

szaacutemaival oumlsszevetve (melyek alapjaacuten kezdetben eacutevi 8ndash10 ezres a fogyaacutes) elfogadhatoacute

eacuterteacuteknek tűnik eacutes szaacutem szerint 80 ezer koumlruumlli veszteseacuteget jelent

41

1 9 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

Szaacutemaraacutenyaacutenaacutel eacutes toumlrteacutenelmi hagyomaacutenyainaacutel fogva a romaacuteniai magyarsaacuteg

termeacuteszetes eacutes jogos igeacutenyeacutenek tartja az oacutevodaacutetoacutel az egyetemig terjedő anyanyelvi oktataacutesaacutet

A XX szaacutezad elejeacuten Erdeacutely igen fejlett magyar oktataacutesi haacuteloacutezattal rendelkezett minden

szinten folyt magyar oktataacutes

A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti romaacuten toumlrveacutenyek kuumlloumlnfeacutele eszkoumlzoumlkkel toumlrekedtek a magyar

oktataacutesi rendszer fokozatos felszaacutemolaacutesaacutera

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten az 1948-as iskolareform felszaacutemolta a felekezeti

oktataacutest 1959-ben megszuumlntetteacutek a magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet Az anyanyelvi

oktataacutesban reacuteszesuumllők szaacutemaraacutenya rohamosan csoumlkkent Az anyanyelvű oktataacutes

folytonossaacutegaacutenak hiaacutenya valamint a megoldatlan szakoktataacutes miatt a magyar diaacutekok jelentős reacutesze

maacuter az aacuteltalaacutenos iskola eacutevei alatt romaacuten tagozatra keacutenyszeruumllt kuumlloumlnoumlsen a szoacutervaacutenyvideacuteken

Az 1992-es romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes hivatalos adatai szerint a 12 eacuteven feluumlli

oumlsszlakossaacuteg 953-a iskolaacutezott (aacuteltalaacutenos koumlzeacutep- vagy felsőfokuacute veacutegzettseacutegű) miacuteg a

magyarsaacuteg eseteacuteben ez az araacuteny kedvezőbb 98 Nem ilyen kedvező a magyarsaacuteg helyzete

a felsőfokuacute keacutepesiacuteteacutes tereacuten amiacuteg az orszaacutegos aacutetlag (a 12 eacuteven feluumlli lakossaacutegra

vonatkoztatva) 51 a főiskolaacutet vagy egyetemet veacutegzett magyarok araacutenya csupaacuten 36

Legjellemzőbb a romaacuteniai magyarsaacutegra a koumlzeacutepfokuacute keacutepesiacuteteacutes (koumlzeacutepiskola

szakkoumlzeacutepiskola szakiraacutenyuacute technikum) az orszaacutegos 666-hoz (a 12 eacuteven feluumlli lakossaacutegra

vonatkoztatva) meacuterten a magyarsaacuteg 746-os szaacutemaraacutenya a legkedvezőbb

A hivatalos adatok szerint a 20002001-es taneacutevben oumlsszesen 2367 iskolai

inteacutezmeacutenyben folyt magyar tannyelvű oktataacutes Ezek koumlzuumll 1283 oumlnaacutelloacute magyar

inteacutezmeacutenykeacutent 1084 pedig tagozat formaacutejaacuteban műkoumldoumltt Szintek szerinti bontaacutesban 1121

oacutevodaacuteban 450 elemi 634 aacuteltalaacutenos iskolaacuteban valamint 140 koumlzeacutepiskolaacuteban eacutes 22 szak-

mester- eacutes posztliceaacutelis iskolaacuteban folyt magyarul az oktataacutes 2001-ben uacutejraindult oumlnaacutelloacute

inteacutezmeacutenykeacutent az aradi Csiacuteky Gergely koumlzeacutepiskola eacutes a 20012002-es taneacutevtől joacutevaacutehagytaacutek a

Leoumlvey Klaacutera maacuteramarosszigeti oumlnaacutelloacute magyar koumlzeacutepiskola leacutetrehozaacutesaacutet Ugyancsak ebben az

eacutevben szuumlletett meg a marosvaacutesaacuterhelyi Bolyai Jaacutenos Liacuteceum oumlnaacutelloacute magyar koumlzeacutepiskolaacutevaacute

alakulaacutesaacutenak terve53

A 20022003-as taneacutevben ndash szinteacuten az RMDSZndashkormaacutenyzoacutepaacutert koumlzoumltti

53

A helyi romaacutensaacuteg ellenaacutellaacutesa miatt nem vaacutelt lehetőveacute az azonnali rendezeacutes az RMDSZ eacutes a Szociaacuteldemokrata

Paacutert koumlzoumltti megegyezeacutes szerint a műkoumldő romaacuten osztaacutelyokat nem szaacutemoltaacutek fel de a 20022003-as taneacutevtől

nem indult uacutejabb romaacuten osztaacutely az egykori marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus gimnaacuteziumban

42

megegyezeacutes alapjaacuten ndash a brassoacutei Aacuteprily Lajos oumlnaacutelloacute magyar koumlzeacutepiskola nyert

leacutetjogosultsaacutegot54

Jelenleg az elemi aacuteltalaacutenos eacutes koumlzeacutepiskolai keretekben 137 799 magyar gyermek

tanul Ebből 51 609-en elemi szinten ndash IndashIV osztaacutelyban ndash 57 889-en aacuteltalaacutenos szinten ndash Vndash

VIII osztaacutelyban ndash 28 301-en pedig koumlzeacutepiskolaacuteban reacuteszesuumllnek oktataacutesban Ezt egeacutesziacuteti ki a

szak- eacutes posztgraduaacutelis oktataacutes 9091 tanuloacuteval Szakoktataacutesban 7090 posztgraduaacutelis

keacutepzeacutesben pedig 2001 magyar diaacutek vesz reacuteszt

A romaacuteniai felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyeket a 20012002-es taneacutevben 24 598 magyar

hallgatoacute laacutetogatta A magyar hallgatoacutek koumlzuumll 20 792-an aacutellami 3806-an magaacutenegyetemi

egyhaacutezi alapiacutetvaacutenyi felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenybe iratkoztak be A 20002001-es taneacutevben

magyar nyelven 8 egyetem 22 karaacuten (koumlzel 70 szakon) 7483 hallgatoacute tanult eacutes 526 egyetemi

oktatoacute adott elő a 20022003-as taneacutevben pedig maacuter 9962-re emelkedett a magyar nyelven

tanuloacutek leacutetszaacutema Magyar nyelvű oktataacutes neacutegy aacutellami felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyben folyik a

kolozsvaacuteri Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetemen a marosvaacutesaacuterhelyi Orvosi eacutes

Gyoacutegyszereacuteszeti Egyetemen a marosvaacutesaacuterhelyi Sziacutenműveacuteszeti Egyetemen eacutes a Bukaresti

Egyetem hungaroloacutegiai szakaacuten A romaacuten tanuumlgyi toumlrveacuteny a magaacutenoktataacutes kategoacuteriaacutejaacuteba

sorolja a felekezeti oktataacutesi inteacutezmeacutenyeket is55

2001-ben megkapta az illeteacutekes romaacuten hatoacutesaacutegoktoacutel a műkoumldeacutesi engedeacutelyt a magyar

aacutellam taacutemogataacutesaacuteval leacutetrehozott Sapientia Egyetem amely 9 marosvaacutesaacuterhelyi eacutes csiacutekszeredai

karral 374 diaacutekkal indult A 20022003-as taneacutevben 14-re bővuumllt a karok szaacutema a hallgatoacutek

leacutetszaacutema pedig 915-re emelkedett

A romaacuteniai magyar felsőoktataacutesi kiacutenaacutelatot egeacutesziacutetik ki a Goumldoumlllői Szent Istvaacuten

Egyetem a Soproni Nyugat-Magyarorszaacutegi Egyetem a budapesti Gaacutebor Deacutenes Műszaki

Főiskola a Tatabaacutenyai Modern Uumlzleti Tudomaacutenyok Főiskolaacuteja erdeacutelyi konzultaacutecioacutes

koumlzpontjai amelyekben a 20022003-as taneacutevben oumlsszesen 698 diaacutek tanult

54

Az 1999 juacutelius 1-jeacuten elfogadott oktataacutesi toumlrveacuteny csak reacuteszben eleacutegiacuteti ki az erdeacutelyi magyarsaacuteg oktataacutesi igeacutenyeit

Minden szinten biztosiacutetja a magyar nyelvű szakoktataacutest eacutes a felveacuteteli vizsgaacutet azon a nyelven amelyen a diaacutek

elsajaacutetiacutetotta ismereteit Lehetőveacute teszi a romaacuten nyelv tanulaacutesaacutet sajaacutetos program kereteacuteben az alsoacute tagozatokban eacutes

sajaacutetos tankoumlnyv alapjaacuten az aacuteltalaacutenos iskolaacutek felső tagozataacuteban Kis telepuumlleacuteseken ndash iacutegy szoacutervaacutenyvideacuteken ndash is

lehet leacutetszaacutem alatti anyanyelvű osztaacutelyokat műkoumldtetni Az uacutej toumlrveacuteny alapjaacuten az egyhaacutez nem csupaacuten a szaacutemaacutera

szuumlkseacuteges szemeacutelyzet keacutepzeacuteseacutere jogosult hanem műkoumldtethet ndash igaz csak magaacuteninteacutezmeacutenykeacutent ndash vilaacutegi oktataacutest

is Uacutegyszinteacuten lehetőveacute teszi magyar nyelvű csoportok tagozatok kolleacutegiumok eacutes karok szervezeacuteseacutet a

felsőoktataacutesban Ezzel szemben korlaacutetozoacute jellegű a kisebbseacutegek nyelveacuten oktatoacute felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek

leacutetesiacuteteacuteseacuteben iacutegy magyar nyelvű aacutellami egyetem nem csupaacuten multikulturaacutelis egyetem hozhatoacute leacutetre amelynek

oktataacutesi nyelveacutet kuumlloumln toumlrveacuteny szabaacutelyozza 55

Ilyenek a kolozsvaacuteri magyar tannyelvű Egyetemi Fokuacute Protestaacutens Teoloacutegia Inteacutezet a gyulafeheacutervaacuteri Katolikus

Teoloacutegia eacutes a nagyvaacuteradi Partium Kereszteacuteny Egyetem

43

A felekezeti statisztikaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben elmondhatoacute hogy a romaacuteniai magyarsaacuteg

leacutenyegeacuteben neacutegy toumlrteacutenelmi egyhaacutezhoz (roacutemai katolikus reformaacutetus unitaacuterius eacutes zsinatpresbiteri

evangeacutelikus) tartozik A kuumlloumlnboumlző szabadegyhaacutezakhoz tartozoacute magyar hiacutevők szaacutema ndash ezek

orszaacutegos teacuternyereacuteseacutevel araacutenyosan ndash noumlvekvő tendenciaacutet mutat

A roacutemai katolikusok neacutegy erdeacutelyi (Nagyvaacuterad Szatmaacuterneacutemeti Temesvaacuter

Gyulafeheacutervaacuter) illetve a Moldvai (Iaşi) valamint a Bukaresti Egyhaacutezmegyeacutehez tartoznak A

magyar roacutemai katolikusok toumlbb mint fele a Gyulafeheacutervaacuteri Egyhaacutezmegyeacutehez tartozik amely

ily moacutedon a magyar katolikus eacutelet suacutelypontja 1991 augusztusaacuteban II Jaacutenos Paacutel paacutepa e

puumlspoumlkseacuteget eacuterseki rangra emelte A toumlbbi egyhaacutezmegye a Bukaresti Eacutersekseacuteghez tartozik

Ez utoacutebbi 10 főpaacutesztorboacutel alkotott puumlspoumlki karaacuteban csak kettő magyar (Nagyvaacuterad Szatmaacuter)

egy neacutemet (Temesvaacuter) a toumlbbi romaacuten iacutegy a magyar katolikusok ndash baacuter egyhaacutezukban

toumlbbseacutegben vannak ndash orszaacutegos szinten romaacuten iraacutenyiacutetaacutes alatt aacutellnak

A csaknem kiveacutetel neacutelkuumll magyar hiacuteveket szaacutemlaacuteloacute reformaacutetus egyhaacuteznak keacutet

egyhaacutezkeruumllete van (Nagyvaacuterad Kolozsvaacuter) A teljesen magyar nemzetiseacutegű unitaacuterius

egyhaacutez egy puumlspoumlkseacuteget oumllel fel (Kolozsvaacuter) a magyar evangeacutelikus egyhaacuteznak ugyancsak

Kolozsvaacuter a szeacutekhelye

A 2002-es romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a reformaacutetusok leacutelekszaacutema 10 eacutev ndash 1992-es romaacuten

neacutepszaacutemlaacutelaacuteshoz keacutepest ndash alatt 698 550-re az unitaacuteriusokeacute pedig 66 846-ra csoumlkkent A roacutemai

katolikus egyhaacutezhoz tartozoacute hiacutevek magas szaacutema ndash 1 028 401 ndash azt jelzi hogy e felekezeten beluumll

noumlvekszik a romaacuten anyanyelvűek reacuteszaraacutenya

Amikeacutent a romaacuteniai inteacutezmeacutenyek doumlntő toumlbbseacutege a magyar egyhaacutezak is anyagi

gondokkal kuumlzdenek aacutellami taacutemogataacutesuk korlaacutetozott raacuteadaacutesul folyamatos bdquoharcotrdquo viacutevnak a

romaacuten aacutellammal egykori ingatlanjaik visszaszerzeacutese veacutegett

A Ceauşescu-rendszer bukaacutesa a sajtoacuteszabadsaacuteg lehetőseacutege pozitiacutev vaacuteltozaacutesokat

eredmeacutenyezett a romaacuteniai ezen beluumll a magyar nyelvű toumlmegkommunikaacutecioacute szempontjaacuteboacutel

is E keacutetseacutegtelen pozitiacutev fejlemeacuteny elleneacutere elmondhatjuk hogy az aacutellami raacutedioacutezaacutes eacutes

televiacutezioacutezaacutes keretei koumlzoumltt műkoumldő magyar nyelvű adaacutesok meacuteg nem eleacutegiacutetik ki a magyar

nyelvű meacutediaszuumlkseacutegleteket A koumlzponti televiacutezioacute heti haacuterom eacutes feacutel oacuteraacutet sugaacuteroz magyar

nyelven a kolozsvaacuteri stuacutedioacute heti egy eacutes egy negyed oacuteraacutet orszaacutegos szoacuteraacutesban eacutes haacuterom eacutes feacutel

oacuteraacutet regionaacutelis adaacuteskeacutent A marosvaacutesaacuterhelyi koumlrzeti raacutedioacute magyar nyelvű adaacutesa 2001-ben 2

oacuteraacutes a kolozsvaacuterieacute egy oacuteraacutes ultraroumlvidhullaacutemon sugaacuterzott műsorral bővuumllt Iacutegy most

Bukarestből naponta 1 Marosvaacutesaacuterhelyről 7 Kolozsvaacuterroacutel 5 Temesvaacuterroacutel 1 oacutera magyar

nyelvű koumlrzeti műsort szoacuternak

44

A meacutedia politikai fuumlggetlenseacutege relatiacutev esetenkeacutent suacutelyos anyagi neheacutezseacutegekkel is meg

kell kuumlzdenie A jelenlegi hiaacutenyt valamelyest poacutetoljaacutek a teruumlleti nem aacutellami televiacutezioacute- eacutes raacutedioacuteadoacutek

(Szeacutekelyudvarhely Csiacutekszereda Sepsiszentgyoumlrgy Gyergyoacuteszentmikloacutes Marosvaacutesaacuterhely

Kolozsvaacuter Nagyvaacuterad Szatmaacuterneacutemeti)

A koumlzel 60 magyar nyelvű iacuterott sajtoacutetermeacutek koumlzuumll csupaacuten neacutehaacuteny reacuteszesuumll koumlzvetlen

aacutellami taacutemogataacutesban (pl Korunk Művelődeacutes A Heacutet Helikon) A romaacuteniai magyar sajtoacute

eacuteletben tartaacutesaacutehoz elengedhetetlenuumll szuumlkseacutegesek az anyaorszaacutegi anyagi taacutemogataacutesok

A fontosabb folyoacuteiratok (a fentebb emliacutetettek mellett) Laacutetoacute Magyar Kisebbseacuteg A

legfontosabb napilapok Bihari Naploacute Hargita Neacutepe Haacuteromszeacutek Kroacutenika Neacutepuacutejsaacuteg

Romaacuteniai Magyar Szoacute Szabadsaacuteg Szatmaacuteri Friss Uacutejsaacuteg Nyugati Jelen A hetilapok koumlzuumll

emliacuteteacutest eacuterdemel Brassoacutei Lapok Baacutenyavideacuteki Uacutej Szoacute Szilaacutegysaacuteg Erdeacutelyi Riport

Az 1999-ben kiacuteseacuterleti jelleggel leacutetrejoumltt hetilapkeacutent műkoumldő majd 2001 juacutelius veacutegeacuten

napilappaacute alakult egyetlen erdeacutelyi magyar internetes portaacutel a Transindex 2002-ben a romaacuteniai

magyar sajtoacutepiac jelentős szereplőjeacuteveacute leacutepett elő A beleacutepeacutesi statisztikaacutek szerint napi 2700ndash3200

laacutetogatoacuteja van ami havi oumlsszesiacuteteacutesben 57ndash62 ezer olvasoacutet jelent

45

1 10 Melleacuteklet

6 aacutebra Taacutejegyseacutegek Erdeacutelyben (Romaacutenia)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003erdtajjpg

(Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 20)

7 aacutebra A magyarsaacuteg elhelyezkedeacutese Romaacuteniaacuteban (2002)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003roman1jpg


46

8 aacutebra Erdeacutely nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1910ndash2002)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003erdnemzjpg


9 aacutebra Termeacuteszetes szaporulat Erdeacutelyben (1910ndash1995)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003erdtermjpg


47

7 taacuteblaacutezat Erdeacutely lakossaacutegaacutenak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1992)

Megye Oumlsszesen Romaacuten Magyar Neacutemet Roma Egyeacuteb

Judeţul Alba (Feheacuter megye) 413 919 372 951 24 765 3 243 12 661 299

Judeţul Arad (Arad megye) 487 617 392 600 61 011 9 392 13 325 11 289

Judeţul Bihor (Bihar megye) 638 863 425 097 181 703 1 593 21 796 8 674

Judeţul Bistriţa-Năsăud

(Beszterce-Naszoacuted) 326 820 295 549 21 098 954 9 004 215

Judeţul Braşov (Brassoacute megye) 643 261 553 101 63 558 10 059 15 612 931

Judeţul Caraş-Severin (Krassoacute-

Szoumlreacuteny megye) 376 347 325 758 7 876 11 936 7 776 23 001

Judeţul Cluj (Kolozs megye) 736 301 571 275 146 186 1 407 16 334 1 099

Judeţul Covasna (Covasna megye) 233 256 54 586 175 502 252 2 641 275

Judeţul Harghita (Hargita megye) 348 335 48 948 295 104 199 3 827 257

Judeţul Hunedoara (Hunyad

megye) 547 950 503 241 33 849 3 634 5 577 1 649

Judeţul Maramureş (Maacuteramaros

megye) 540 099 437 997 54 902 3416 6 701 37 083

Judeţul Mureş (Maros megye) 610 053 317 541 252 651 4 588 34 798 475

Judeţul Satu Mare (Szatmaacuter

megye) 400 789 234 541 140 392 14 351 9 823 1 682

Judeţul Sălaj (Szilaacutegy megye) 266 797 192 552 63 151 146 9 224 1 724

Judeţul Sibiu (Szeben megye) 452 873 397 205 19 309 17 122 18 730 507

Judeţul Timiş (Temes megye) 700 033 561 200 62 866 26 722 14 836 34 409

Erdeacutely oumlsszesen 7 723 313 5 684 142 1 603923 109 014 202 665 123 569

Romaacutenia oumlsszesen 22 810 035 20 408 542 1 624 959 119 462 401 087 255 985

Forraacutes RMDSZ honlap httpwwwrmdszro (Letoumllteacutes ideje 2007 aacuteprilis 30)






Judeţul Bistriţa-Năsăud (Beszterce-

Naszoacuted) 312 325 281 773 18 394 658 11 280 220

Judeţul Braşov (Brassoacute megye) 588 366 512 616 51 470 4 525 18 210 1 545



Judeţul Cluj (Kolozs megye) 703 269 558 332 122 131 879 20 052 1 875




megye) 487 115 451 637 25 321 1 963 6 898 1 296


megye) 510 688 418 945 46 250 2 011 8 918 34 544



megye) 369 096 217 100 129 998 6 380 13 517 2 101




Erdeacutely oumlsszesen 7 225 738 5 393 400 1 416 844 53 158 246 454 11 882



48

10 aacutebra Romaacutenia koumlzigazgataacutesa (2007)

Forraacutes Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek (ENSZ) honlapja httpwwwunorg (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 31)

49

9 taacuteblaacutezat Partium-i eacutes baacutensaacutegi toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (fő) (1910)

Telepuumlleacutes Oumlsszesen Romaacuten Magyar Neacutemet Egyeacuteb

Toumlrteacutenelmi Arad vaacutermegye

Arad tjv56

vaacutermegyeszeacutekhely (Arad) 63 166 10 279 46 085 4 365 2 437

Toumlrteacutenelmi Bihar vaacutermegye

Nagyvaacuterad tjv vaacutermegyeszeacutekhely (Oradea) 64 169 3 604 58 421 1 16 728

Toumlrteacutenelmi Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegye

Karaacutensebes rtv57

(Cransebes) 7 999 3 916 1 413 2 419 251

Lugos rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Lugoj) 19 818 6 227 6 875 6 151 565

Toumlrteacutenelmi Maacuteramaros vaacutermegye Maacuteramarossziget rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Sighetu Marmatiei) 21 370 2 001 17 542 1 257 570

Toumlrteacutenelmi Szatmaacuter vaacutermegye

Felsőbaacutenya rtv (Baia Sprie) 4 422 230 4 149 19 24

Nagybaacutenya rtv (Baia Mare) 12 877 2 677 9 992 175 33

Nagykaacuteroly rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Carei) 16 078 216 15 772 63 27

Szatmaacuterneacutemeti tjv (Satu Mare) 34 892 986 33 094 629 183

Toumlrteacutenelmi Szilaacutegy vaacutermegye

Szilaacutegysomlyoacute rtv (Simleu Silvaniei) 6 885 759 6 030 20 76

Zilah rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Zalau) 8 062 529 7 477 19 37

Toumlrteacutenelmi Temes vaacutermegye

Temesvaacuter tjv vaacutermegyeszeacutekhely (Timişoara) 72 555 7566 28 552 31 644 4 793

Forraacutes 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma

Koumlnyvkiadoacute Baja 1998




Arad (Arad) 172 827 142 968 22 492 2 247 5 120


Nagyvaacuterad (Oradea) 206 614 145 284 56 985 563 3 782


Karaacutensebes (Cransebes) 28 301 26 074 336 530 1 361

Lugos (Lugoj) 44 636 37 043 4 272 1 319 2 002

Toumlrteacutenelmi Maacuteramaros vaacutermegye

Maacuteramarossziget (Sighetu Marmatiei) 41 220 32 867 6 513 105 1 735


Felsőbaacutenya (Baia Sprie) 16 609 12 469 3 441 65 634

Nagybaacutenya (Baia Mare) 137 921 114 213 20 466 507 2 735

Nagykaacuteroly (Carei) 23 182 9 634 12 596 524 428

Szatmaacuterneacutemeti (Satu Mare) 115 142 66 638 45 298 1 607 1 599


Szilaacutegysomlyoacute (Simleu Silvaniei) 16 066 10 553 4 010 14 1 489

Zilah (Zalau) 62 927 50 902 11 016 46 963


Temesvaacuter (Timişoara) 317 660 271 677 24 287 7 157 14 539

Forraacutes 2002 eacutevi romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes

56

A tjv roumlvidiacuteteacutes jelenteacutese toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuteros 57

Az rtv roumlvidiacuteteacutes jelenteacutese rendezett tanaacutecsuacute vaacuteros

50

11 taacuteblaacutezat Erdeacutelyi toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (fő) (1910)


Toumlrteacutenelmi Alsoacute-Feheacuter vaacutermegye

Abrudbaacutenya rtv (Abrud) 2 938 1 697 1 176 34 31

Gyulafeheacutervaacuter rtv (Alba Iulia) 11 616 5 170 5 226 792 428

Nagyenyed rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Aiud) 8 663 1 940 6 497 163 63

Viacutezakna rtv Ocna Sibiului) 4 048 2 649 1 232 62 105

Toumlrteacutenelmi Beszterce-Naszoacuted vaacutermegye

Beszterce rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Bistriţa) 13 236 4 470 2 824 5 835 107

Toumlrteacutenelmi Brassoacute vaacutermegye

Brassoacute rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Braşov) 41 056 11 786 17 831 10 841 598

Toumlrteacutenelmi Csiacutek vaacutermegye

Csiacutekszereda rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Miercurea Ciuc) 3 701 44 3 591 45 21

Gyergyoacuteszentmikloacutes rtv (Gheorgheni) 8 905 155 8 549 115 86

Toumlrteacutenelmi Fogaras vaacutermegye

Fogaras rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Făgăraş) 6 569 2 174 3 357 1 003 35

Toumlrteacutenelmi Haacuteromszeacutek vaacutermegye

Keacutezdivaacutesaacuterhely rtv (Ticircrgu-Secuiesc) 6 079 50 5 970 37 22

Sepsiszentgyoumlrgy rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Sfacircntu

Gheroghe) 8 665 108 8 361 158 38

Toumlrteacutenelmi Hunyad vaacutermegye

Deacuteva rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Deva) 8 654 2 417 5 827 276 134

Haacutetszeg rtv (Haţeg) 3 124 1 514 1 438 136 36

Szaacuteszvaacuteros rtv (Orăştie) 7 672 3 821 2 145 1 294 412

Vajdahunyad rtv (Hunedoara) 4 520 1 789 2 457 187 87

Toumlrteacutenelmi Kis-Kuumlkuumlllő vaacutermegye

Dicsőszentmaacuterton rtv vaacutermegyeszeacutekhely

(Ticircrnăveni) 4 417 957 3 210 118 132

Erzseacutebetvaacuteros rtv (Dumbrăveni) 4 408 940 2 613 496 359

Toumlrteacutenelmi Kolozs vaacutermegye

Kolozs rtv (Cojocna) 4 138 1 808 2 271 3 56

Kolozsvaacuter tjv vaacutermegyeszeacutekhely (Cluj-Napoca) 60 808 7 562 50 740 1 676 830

Toumlrteacutenelmi Maros-Torda vaacutermegye

Marosvaacutesaacuterhely rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Ticircrgu

Mureş) 25 517 1 717 22 790 606 404

Szaacuteszreacutegen tjv (Reghin) 7 310 1 311 2 947 2 994 58

Toumlrteacutenelmi Nagy-Kuumlkuumlllő vaacutermegye

Medgyes rtv (Mediaş) 8 626 2 729 1 715 3 866 316

Segesvaacuter rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Sighişoara) 11 587 3 031 2 687 5 486 383

Toumlrteacutenelmi Szeben vaacutermegye

Nagyszeben rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Sibiu) 33 489 8 824 7 252 16 832 581

Szaacuteszsebes rtv (Sebeş) 8 504 4 980 875 2 345 304

Toumlrteacutenelmi Szolnok-Doboka vaacutermegye

Deacutes rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Dej) 11 452 2 911 7 991 445 105

Szamosuacutejvaacuter rtv (Gherla) 6 857 1 881 4 630 190 156

Toumlrteacutenelmi Torda-Aranyos vaacutermegye

Torda rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Turda) 13 455 3 389 9 674 100 292


Szeacutekelyudvathely rtv vaacutermegyeszeacutekhely

(Odorheiu-Secuiesc) 10 244 115 9 888 212 29



51




Abrudbaacutenya (Abrud) 6 195 6 080 76 3 36

Gyulafeheacutervaacuter (Alba Iulia) 66 406 62 722 1 836 217 1 631

Nagyenyed (Aiud) 28 934 22 596 4 787 44 1 507

Viacutezakna (Ocna Sibiului) 4 102 3 623 404 12 63


Beszterce (Bistriţa) 81 259 73 613 5 204 370 2 072


Brassoacute (Braşov) 284 596 258 042 23 176 1 717 1 661


Csiacutekszereda (Miercurea Ciuc) 42 029 7 274 34 359 48 348

Gyergyoacuteszentmikloacutes(Gheorgheni) 20 018 2 161 17 524 7 326


Fogaras (Făgăraş) 36 121 33 677 1 643 332 469


Keacutezdivaacutesaacuterhely (Ticircrgu-Secuiesc) 20 488 1 601 18 633 19 235

Sepsiszentgyoumlrgy (Sfacircntu Gheroghe) 61 543 14 178 46 113 118 1 134


Deacuteva (Deva) 69 257 61 787 5 975 348 1 147

Haacutetszeg (Haţeg) 10 910 10 468 303 33 106

Szaacuteszvaacuteros (Orăştie) 21 213 19 697 523 104 889

Vajdahunyad (Hunedoara) 71 257 65 156 4 336 351 1 414


Dicsőszentmaacuterton (Ticircrnăveni) 26 654 19 231 4 721 105 2 597

Erzseacutebetvaacuteros (Dumbrăveni) 8 419 6 143 985 126 1 165


Kolozs (Cojocna) 4 376 2 634 887 ----- 855

Kolozsvaacuter (Cluj-Napoca) 317 953 252 433 60 287 734 4 499


Marosvaacutesaacuterhely (Ticircrgu Mureş) 150 041 75 533 70 108 304 4 096

Szaacuteszreacutegen (Reghin) 36 126 23 611 10 396 237 1 882


Medgyes (Mediaş) 55 153 45 417 6 530 1 137 2 069

Segesvaacuter (Sighişoara) 32 304 24 571 5 934 623 1 176


Nagyszeben (Sibiu) 154 892 148 269 3 135 2 508 980

Szaacuteszsebes (Sebeş) 27 698 25 632 212 420 1 434


Deacutes (Dej) 38 437 32 678 5 433 21 305

Szamosuacutejvaacuter (Gherla) 24 083 19 243 4 086 30 724


Torda (Turda) 55 887 47 442 5 618 83 2 744

Toumlrteacutenelmi Udvarhely vaacutermegye

Szeacutekelyudvathely (Odorheiu-Secuiesc) 36 948 1 077 35 357 25 489


52

1 11 Felhasznaacutelt irodalom

BAKAacuteCS Istvaacuten A toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg koraacutenak neacutepesseacutege Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti

demograacutefiaacuteja Bp 1963

BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete I koumltet Akadeacutemiai

Kiadoacute Bp 1998

BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete II koumltet Akadeacutemiai

Kiadoacute Bp 1998

BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete III koumltet Akadeacutemiai

Kiadoacute Bp 1998

BENDA Kaacutelmaacuten (szerk) Moldvai csaacutengoacute-magyar okmaacutenytaacuter I koumltet Bp 1989

BENDA Kaacutelmaacuten (szerk) Moldvai csaacutengoacute-magyar okmaacutenytaacuter II koumltet Bp 1989

BENKŐ Loacuteraacutend A csaacutengoacutek eredete eacutes telepuumlleacutese a nyelvtudomaacuteny szemszoumlgeacuteből A Magyar

Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg kiadvaacutenyai 188 Bp 1990

CSAacuteKY Imre A Magyar Kiraacutelysaacuteg vaacutermegyeacuteinek ciacutemerei a XVIII eacutes a XIX szaacutezadban

Corvina Kiadoacute Bp 1995

DURANDIN Catherine A romaacuten neacutep toumlrteacutenete Maecenas Kiadoacute Bp 1998

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Az erdeacutelyi szaacuteszok a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben

Acta Iniversitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXIII Fasc 19 Szeged

2003

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu

HORVAacuteTH Istvaacuten A 2002-es romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes eredmeacutenyeinek ismerteteacutese eacutes

elemzeacutese in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-

Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003

KATONA Tamaacutes (szerk) A tataacuterjaacuteraacutes emleacutekezete Rogerius mester siralmas eacuteneke Magyar

Helikon Bp 1981

KISS Tamaacutes A romaacuteniai magyarsaacuteg a 1992-es eacutes 2002-es neacutepszaacutemlaacutelaacutesok tuumlkreacuteben in

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel

1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003

KORDEacute Zoltaacuten ndash PETROVICS Istvaacuten A magyarok kalandozaacutesok Zriacutenyi Kiadoacute Bp 1989

KŐVAacuteRY Laacuteszloacute Erdeacutely reacutegiseacutegei eacutes toumlrteacutenelmi emleacutekei Horizont Kiadoacute Bp 1999

LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Koumlnyvkiadoacute Baja 1998

LUumlKŐ Gaacutebor A moldvai csaacutengoacutek I A csaacutengoacutek kapcsolatai az erdeacutelyi magyarsaacuteggal

Neacuteprajzi Fuumlzetek 3 Bp 1936

53

MAKKAI Laacuteszloacute Magyarndashromaacuten koumlzoumls muacutelt Bp 1948

NYAacuteRAacuteDY R Kaacuteroly Erdeacutely neacutepesseacutegeacutenek etnikai eacutes vallaacutesi tagoloacutedaacutesa a magyar

aacutellamalapiacutetaacutestoacutel a dualizmus koraacuteig KSH Neacutepesseacutegtudomaacutenyi Inteacutezet Toumlrteacuteneti Demograacutefiai

Fuumlzete 3 szaacutem Bp 1987

SEBŐK Laacuteszloacute Erdeacutely etnikai arculataacutenak vaacuteltozaacutesa Statisztikai Szemle LXXIV 1996 11

szaacutem

SZABOacute Istvaacuten A magyarsaacuteg eacuteletrajza Bp 1941 96ndash97

SZABOacute Peacuteter Az erdeacutelyi fejedelemseacuteg Kulturtrade Bp 1997

SZILAacuteGY N Naacutendor Eacuteszreveacutetelek a romaacuteniai magyar neacutepesseacuteg fogyaacutesaacuteroacutel kuumlloumlnoumls

tekintettel az asszimilaacutecioacutera Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VII eacutevfolyam - 2002 4 (26)

szaacutem Kolozsvaacuter 2002

TAacuteNCZOS Vilmos Haacutenyan vannak a moldvai csaacutengoacutek Magyar Kisebbseacuteg Uacutej folyam III

Bp 1997 1ndash2 sz

TAacuteNCZOS Vilmos Egy kuumlloumlnoumls kiadvaacuteny a csaacutengoacutekroacutel Regioacute 9 eacutevfolyam 3 szaacutem Bp

1998

VARGA E Aacuterpaacuted A neacutepesseacuteg fejlődeacutese az etnikai eacutes felekezeti viszonyok alakulaacutesa a

jelenkori Erdeacutely teruumlleteacuten 1869ndash1920 koumlzoumltt in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely

neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest 1998

VARGA E Aacuterpaacuted Neacutepszaacutemlaacutelaacutesok a jelenkori Erdeacutely teruumlleteacuten in Fejezetek a jelenkori

Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest 1998

VARGA E Aacuterpaacuted Az 1977-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes az uacutejabb adatkoumlzleacutesek tuumlkreacuteben Neacutepszaacutemlaacutelaacutesok

a jelenkori Erdeacutely teruumlleteacuten Jegyzetek Erdeacutely eacutes a kapcsolt reacuteszek XX szaacutezadi nemzetiseacutegi

statisztikaacutejaacutenak toumlrteacuteneteacutehez Regio ndash MTA Toumlrteacutenettudomaacutenyi Inteacutezet Bp 1992

VARGA E Aacuterpaacuted Az 1977 eacutevi romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutesroacutel az uacutejabb adatkoumlzleacutesek tuumlkreacuteben

in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest 1998

VARGA E Aacuterpaacuted Erdeacutely anyanyelvi nemzetiseacutegi eacutes felekezeti statisztikaacuteja 1880ndash1992

Magyarsaacuteg Bp 1994 IV szaacutem

VARGA E Aacuterpaacuted Nemzetiseacutegi neacutepesseacutegfejlődeacutes eacutes a magyarsaacuteg leacutelekszaacutemaacutenak alakulaacutesa

Erdeacutelyben 1920 eacutes 1995 koumlzoumltt in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski

Kiadoacute Budapest 1998

VARGA E Aacuterpaacuted Vaacuteltozaacutes eacutes aacutellandoacutesaacuteg Az etnikai viszonyok alakulaacutesa heacutet eacuteszak-erdeacutelyi

megye magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesvideacutekeacuten Honismeret XVII 1989 4 szaacutem

54

VARGA E Aacuterpaacuted Vaacuterosodaacutes vaacutendorlaacutes nemzetiseacuteg Adatok eacutes szempontok az erdeacutelyi

vaacuterosi teacuterseacutegek etnikai arculatvaacuteltaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutehoz in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely


VARGA E Aacuterpaacuted Erdeacutely magyar neacutepesseacutege 1870ndash1995 koumlzoumltt Magyar Kisebbseacuteg uacutej sor

IV eacutevfolyam 1998 34 szaacutem

VARGA E Aacuterpaacuted Az 1992 eacutevi romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes nemzetiseacutegi adatkoumlzleacutese

Regio III 1992 3 szaacutem

VARGA E Aacuterpaacuted Hiteles vagy harci statisztika Az 1992 januaacuteri romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes

keacuterdőjelei in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest

1998

VARGA E Aacuterpaacuted Az erdeacutelyi magyarsaacuteg leacutelekszaacutemaacuteroacutel in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely


VARGA E Aacuterpaacuted A romaacuteniai magyarsaacuteg főbb demograacutefiai jellemzői az 1992 eacutevi

neacutepszaacutemlaacutelaacutes eredmeacutenyei alapjaacuten in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből

Puumlski Kiadoacute Budapest 1998

VARGA E Aacuterpaacuted A nemzetiseacutegek iskolaacutezottsaacutega Romaacuteniaacuteban az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes

idejeacuten in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest 1998

VARGA E Aacuterpaacuted A csalaacutedok nemzetiseacutegi eacutes felekezeti oumlsszeteacutetele Romaacuteniaacuteban az 1992 eacutevi



VARGA E Aacuterpaacuted Neacutepszaacutemlaacutelaacutesok Erdeacutely teruumlleteacuten 1850 eacutes 1910 koumlzoumltt wwwkiahu in A

Kulturaacutelis Innovaacutecioacutes alapiacutetvaacuteny Koumlnyvtaacuteraacutenak honlapja

VARGA E Aacuterpaacuted Az 1857 eacutevi erdeacutelyi neacutepszaacutemlaacutelaacutes Statisztikai Szemle LXXVI 1998 10 szaacutem

VARGA E Aacuterpaacuted Vasile Gheţău előreszaacutemiacutetaacutesa Romaacutenia nemzetiseacutegeiről (1992ndash2025)

Hitel XIII eacutevfolyam 2000 7 szaacutem

VARGA E Aacuterpaacuted Az erdeacutelyi magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes meacuterlege a XX szaacutezad folyamaacuten

Regio XIII 2002 1 szaacutem

VARGA E Aacuterpaacuted A romaacuteniai magyarsaacuteg neacutepesseacutegcsoumlkkeneacuteseacutenek okairoacutel Neacutehaacuteny

demograacutefiai szempont a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes koumlzlemeacutenyeacutenek eacuterteacutekeleacuteseacutehez

Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VIII 2002 4 szaacutem

VERES Valeacuter A romaacuteniai magyarsaacuteg leacutetszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai a XX szaacutezad utolsoacute

negyedeacuteben Korunk 20022

VOGEL Saacutendor Az erdeacutelyi szaacuteszok Honismeret 20013 XXIX


55

2 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai


A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegtoacutel a trianoni beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben az egykori

Csehszlovaacutekiaacutehoz csatolt teruumlletre illetve annak reacuteszeire mind a magyar mind a szlovaacutek

szakirodalom elteacuterő terminoloacutegiaacutekat hasznaacutel A bdquoFelfoumlld a bdquoFelső-Magyarorszaacuteg a

bdquoFelvideacutek illetve a bdquoToacutetsaacuteg elnevezeacutesek a magyar amiacuteg a bdquoHorneacute Uhorsko a

bdquoSlovaacuteky eacutes a bdquoSlovensko kifejezeacutesek a szlovaacutek publikaacutecioacutek sajaacutetjai Tovaacutebbaacute

magyaraacutezatra szorul a szlovaacutek bdquoUhorsko illetve bdquoMadrsquoarsko fogalompaacuter is

A trianoni beacutekeszerződeacutes (1920 juacutenius 4) koumlvetkezteacuteben58

a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg

elcsatolt teruumlletei koumlzuumll nincs meacuteg egy amelynek a megnevezeacutese annyira vitatott volna mint

a koraacutebban Csehszlovaacutekiaacutehoz csatolt ma pedig a Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteghoz tartozoacute eacuteszaki

reacuteszeacute

Magyarorszaacutegon keveacutesbeacute ismert hogy a bdquoMagyarorszaacuteg fogalom kifejezeacuteseacutere a

szlovaacutek nyelvnek keacutet szava van az bdquoUhorsko eacutes a bdquoMadrsquoarsko Az előbbi a

soknemzetiseacutegű bdquotoumlrteacuteneti Magyarorszaacutegot vagy bdquoveacutermeacuterseacuteklettőlrdquo fuumlggően bdquoNagy-

Magyarorszaacutegot jelenti amely a szlovaacutekoknak is hazaacutejuk volt a maacutesodik pedig a mai

bdquotrianoni Magyarorszaacutegot (Ezt a kuumlloumlnbseacuteget egyeacutebkeacutent a horvaacutet eacutes a szerb nyelv is

ismeri)59

A szlovaacutekkal rokon nyelv a cseh is alkalmazza ezt a kuumlloumlnbseacutegteacutetelt

Az Ortutay Gyula szerkeszteacuteseacuteben megjelent Magyar neacuteprajzi lexikon II koumltete az

alaacutebbiak szerint iacuterja le a bdquoFelfoumlld meghataacuterozaacutesaacutet

bdquoA Felfoumlld toumlrteacuteneti taacutejfogalom taacutegabban a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg eacuteszaki

teruumlleteinek az uacuten Felső-Magyarorszaacutegnak szűkebben a magyar nyelvteruumllet eacuteszaki

hegyvideacuteki teruumlleteinek megjeloumlleacuteseacutere Bizonyos szerzők az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre eacutes ennek

58

Az OsztraacutekndashMagyar Monarchia reacuteszeacutet keacutepező Magyar Kiraacutelysaacuteg teruumlleteacuteből az uacutejonnan megalakult

Csehszlovaacutekiaacutehoz keruumllt 61 633 km2

(Kaacuterpaacutetaljaacuteval) A keacuterdeacuteses teruumlleten az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok

alapjaacuten oumlsszesen 3 517 568 lakos eacutelt (ebből 303 magyar 74 neacutemet 482 szlovaacutek 123 ruszin 18

egyeacuteb) Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes a keacutesőbb Szlovaacutekiaacutenak nevezett Eacuteszak-Magyarorszaacutegon (Kaacuterpaacutetalja

neacutelkuumll) oumlsszesen 2 926 824 lakost talaacutelt A neacutepesseacuteg anyanyelv szerinti megoszlaacutesa a koumlvetkező volt 1 686 712

fő (5763) szlovaacutek 896 271 fő (3062) magyar 196 958 fő (673) ruteacuten 97 051 fő (332) lengyel 10 659

fő (036) egyeacuteb 39 173 fő (134) KEPECS Joacutezsef (szerk) A Felvideacutek telepuumlleacuteseinek neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatai

KSH Bp 1999 12 p ROMSICS Ignaacutec A trianoni beacutekeszerződeacutes Osiris Kiadoacute Bp 2001 230 p 59

NIEDERHAUSER Emil Keacutet magyar nyelvű szlovaacutek koumlnyv a magyar-szlovaacutek irodalmi kapcsolatokroacutel

Kisebbseacutegkutataacutes 11 eacutevfolyam 2001 3 szaacutem

56

eacuteszaki taacutegabb előtereacutere alkalmazzaacutek Hasznaacutelataacutera csalaacutedneacutevi vagy jelzői szerepben a 15

szaacutezad derekaacutetoacutel van adat60

Viski Kaacuteroly 1938-ban szinteacuten kiacuteseacuterletet tett a bdquoFelfoumlld fogalmaacutenak

meghataacuterozaacutesaacutera

bdquoAz Alfoumlld foumlloumltti eacuteszaki hegyvideacutekekből oumlsszetett orszaacutegreacutesz neve az Alfoumlld elleneacuteben

Felfoumlld volna de mind ez mind a Felső-Magyarorszaacuteg neacutev irodalmi eredetű koumlzkeletűbb

koumlznyelvi neveacuten Felvideacutek volna de a neacutep ezen sem eacuterti egeacutesz Felső-Magyarorszaacutegot hanem

helyről helyre csupaacuten a tőle fentebb a hegyek feleacute koumlvetkező videacutekeket61

A bdquoFelső-Magyarorszaacuteg fogalmaacuten azt a teruumlletet eacutertjuumlk amelynek koumlrvonalai a 16

szaacutezad folyamaacuten Magyarorszaacuteg haacuterom reacuteszre szakadaacutesa eacutes az uacutegynevezett kiraacutelyi

Magyarorszaacuteg leacutetrejoumltte utaacuten alakultak ki A bdquoFelfoumlld nyugaton Pozsonnyal (szlovaacutekul

Bratislava) az egykori koronaacutezoacutevaacuterossal kezdődik eacutes nagy feacutelkoumlrben Nagyszombaton

(Trnava) Trencseacutenen (Trenţiacuten) Nyitraacuten (Nitra) a baacutenyavaacuterosokon62

eacutes a Szepesseacutegen (Spiš)

keresztuumll Kassaacuten (Košice) veacutegződik

Tovaacutebbi meghataacuterozaacutest talaacutelunk a bdquoFelső-Magyarorszaacuteg fogalmaacutera Gyoumlrgy

Aladaacuternaacutel

bdquoFelső-Magyarorszaacutegnak vagy Felvideacuteknek nevezzuumlk hazaacutenknak azt a nagy eacutejszaki

teruumlleteacutet mely a Duna deacuteveacutenyi kapujaacutenaacutel foumllkanyarodva korongszelet alakban eacutejszakra majd

keletre huacutezoacutedik el egeacutesz az egykori Erdeacutely eacutejszaknyugati szeacuteleacuteig az orszaacuteg eacutejszaki hataacutera eacutes a

nagy Alfoumlld koumlzoumltt Nyugati reacuteszeacuten a hataacuter deacuteli vonala maga a Duna egeacutesz odaacuteig a hol

hirtelen deacutelre forduacutel innen eacutejszakkeleti iraacutenyban a Maacutetra Buumlkk eacutes Hegyalja hegyseacutegek

laacutebainaacutel veacutegződik a Felfoumlld s a Hegyaljaacutetoacutel kezdve a felső Tisza menteacuten halad mely kiacutegyoacutedzoacute

szalagkeacutent fut eacutejszakkelet feleacute csaknem mindenuumltt a hegyseacuteg eacutes a siacuteksaacuteg eacuterintkező reacuteszeit

mosva63

bdquoFelső-Magyarorszaacuteg nemcsak taacutersadalom-foumlldrajzilag hanem időben is

meghataacuterozhatoacute jelenseacuteg Kezdete a maacuter emliacutetett kiraacutelyi Magyarorszaacuteg leacutetrejoumltteacutehez lezaacuteraacutesa

60

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar neacuteprajzi lexikon II koumltet Bp 1981 118 p 61

VISKI Kaacuteroly Etnikai csoportok videacutekek in MELICH Jaacutenos ndash NEacuteMETH Gyula (szerk) A magyar

nyelvtudomaacuteny keacutezikoumlnyve I koumltet Bp 1938 17 p 62

Jelen esetben a bdquobaacutenyavaacuterosokrdquo kifejezeacutes alatt a heacutet bdquoAlsoacute-magyarorszaacutegi baacutenyavaacuterost eacutertjuumlk Bakabaacutenya

(Pukanec) Besztercebaacutenya (Banskaacute Bystrica) Beacutelabaacutenya (Feheacuterbaacutenya) (Banskaacute Belaacute) Koumlrmoumlcbaacutenya

(Kremnica) Libetbaacutenya (Ľubietovaacute) Selmecbaacutenya (Banskaacute Štiavnica) Uacutejbaacutenya (Novaacute Baňa) Az előbbieket

fontos megkuumlloumlnboumlztetni a heacutet bdquoFelső-magyarorszaacutegi baacutenyavaacuterostoacutel amelyek Goumllnicbaacutenya (Gelnica) Igloacute (Spišskaacute Novaacute Ves) Jaacuteszoacute (Jasov) Rozsnyoacute (Roţňava) Rudabaacutenya Szomolnok (Smolniacutek) eacutes Telkibaacutenya voltak

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt II koumltet Bp 1893-1897 345 p WENZEL Gusztaacutev

Magyarorszaacuteg baacutenyaacuteszataacutenak kritikai toumlrteacutenete MTA Koumlnyvkiadoacute-Hivatala Bp 1880 63

GYOumlRGY Aladaacuter Felső-Magyarorszaacuteg in Az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuteraacutesban eacutes keacutepben 15

Magyarorszaacuteg V koumltet (Felső-Magyarorszaacuteg I reacutesz) Magyar Kiraacutelyi Aacutellamnyomda Bp 1899 3 p

57

pedig a Habsburg Birodalom eacutes ezen beluumll a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg 1918 utaacuteni

megszűneacuteseacutehez-megszuumlnteteacuteseacutehez kapcsoloacutedik

A bdquoFelső-Magyarorszaacuteg fogalmat tehaacutet XIX szaacutezadi lassuacute kikopaacutesa elleneacutere azeacutert

helyezzuumlk vissza szerepeacutebe a Felfoumlld eacutes Felvideacutek fogalmak elleneacuteben mert teacuterben eacutes időben

azonosiacutethatoacute jelenseacuteget takar valamint utal arra a multikulturalitaacutesra eacutes művelődeacutesi

soksziacutenűseacutegre amely a koumlzeacutepkorban meacuteg nem az 1918 utaacuteni Felvideacuteken maacuter nem leacutetezhetett

uacutegy mint koraacutebban

A bdquoFelvideacutek uacutejabb keletű elnevezeacutes melyet kezdetben kisbetűvel iacutertak Elterjedeacutese a

XIX szaacutezad negyvenes eacuteveire tehető mint a keacutet reacutegi ndash fent emliacutetett ndash taacutejneacutev szinonimaacuteja A

CzuczorndashFogarasi-feacutele nagyszoacutetaacuter (a maga nemeacuteben első hat koumltetben jelent meg 1862 eacutes

1871 koumlzoumltt) meacuteg nem tartalmaz bdquoFelvideacutek ciacutemszoacutet

Liszka Joacutezsef munkaacutejaacuteban kifejti hogy az 1800-as eacutevek maacutesodik feleacuteben szuumlletett

politikai kultuacuterpolitikai neacutepesedeacutespolitikai tovaacutebbaacute az uacutetleiacuteroacute munkaacutek szerzői ndash iacutegy toumlbbek

koumlzoumltt Kőroumlsy Joacutezsef ndash nem tartottaacutek szuumlkseacutegesnek a Felvideacutek megnevezeacutes pontosabb

foumlldrajzi fogalmakkal is segiacutethető definiaacutelaacutest azonban az emliacutetett munkaacutekboacutel kiolvashatoacute

hogy elsősorban a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg eacuteszaki joacutereacuteszt szlovaacutekok aacuteltal lakott vaacutermegyeacuteit

eacutertetteacutek alatta64

Mendoumll 1940-es munkaacutejaacuteban az alaacutebbiak szerint proacutebaacutelta meghataacuterozni a Felvideacutek

foumlldrajzi teruumlleteacutet

bdquoA Felvideacutek belső oldala nyugaton a Kisalfoumlldre tekint keleten az Alfoumlldre Kuumllső

kerete a Kaacuterpaacutetoknak a Beacutecsi-medenceacutetől Brassoacute videacutekeacuteig megszakiacutetatlan tehaacutet a Keleti-

Kaacuterpaacutetokon is veacutegigfutoacute legkuumllső uacutegynevezett homokkő-oumlve ez hordja a toumlrteacuteneti magyar

hataacuterthellip65

A Mendoumll-feacutele szemleacuteletet koumlvetik a korabeli lexikonok szoacutetaacuterak is bdquohegyekkel

fennsiacutekokkal boriacutetott videacuteket bdquomagasabb helyen hegyes videacuteken fekvő reacuteszeacutet valamely

tartomaacutenynak66

eacutertenek rajta s ebből adoacutedoacutean tulajdonneacutevkeacutent foumlldrajzi neacutev eacutertelemben

bdquoMagyarorszaacuteg azon eacutejszaki vaacutermegyeacuteitrdquo mondjaacutek Felfoumlldnek bdquomelyek a Kaacuterpaacutetok menteacuteben

fekszenek67

A trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesa utaacuten jelentősen vaacuteltozott a bdquoFelvideacutek fogalom

jelenteacutese

64

LISZKA Joacutezsef A szlovaacutekiai magyarok neacuteprajza Osiris Kiadoacute Bp 2002 29 p 65

MENDOumlL Tibor Felvideacutek Magyar Szemle Taacutersasaacuteg Bp 1940 5 p 66

BALLAGI Moacuter A magyar nyelv teljes szoacutetaacutera Ikoumltet Heckenast Nyomda Pest 1873 373 p 67

CZUCZOR Gergely ndash FOGARASI Jaacutenos A magyar nyelv szoacutetaacutera II koumltet Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia

Pest 1862-74 710 p

58

bdquoFelvideacuteken ma azt a magyar teruumlletet eacutertjuumlk melyet a trianoni beacuteke az uacutejonnan

alakult cseh-szlovaacutek aacutellamhoz csatolt Ez nem fedi teljesen a Felvideacutek foumlldrajzi fogalmaacutethellip68

Ezt koumlvetően fokozatosan Szlovaacutekiaacuteval illetve annak magyarok aacuteltal lakott deacuteli

reacuteszeacutevel kezdteacutek azonos eacutertelemben hasznaacutelni A politikai nyelvezetben illetve a koumlznyelvben

kialakult a felvideacuteki magyarsaacuteg fogalom amely a Szlovaacutekia teruumlleteacuten eacutelő magyarok

oumlsszefoglaloacute neveacutevel leacutenyegeacuteben a szlovaacutekiai magyar szoacutekapcsolattal lett azonos jelenteacutesű69

A bdquoFelvideacutek megjeloumlleacuteshez ndash 1878 oacuteta ndash a szlovaacutek toumlrteacutenelmi emleacutekezetben az

erőszakos magyarosiacutetaacutes taacutersul Az bdquoezereacuteves rabsaacuteg termeacuteszetesen toumlrteacutenelmi miacutetosz de az

1870-es eacutevek koumlzepeacutetől valoacuteban diszkriminatiacutev politikaacutet folytatott a magyar aacutellam a

szlovaacutekokkal szemben70

Ezeacutert ndash baacuter Magyarorszaacutegon szeacuteles koumlrben elterjedt ndash nem javasolt a

bdquoFelvideacutek neacutev hasznaacutelata Ennek egyik indoka hogy a szlovaacutekok szaacutemaacutera egyet jelent a

nemzetiseacutegi elnyomaacutessal illetve az erőszakos magyarosiacutetaacutessal Maacutesfelől keacuteslelteti mi toumlbb

neheziacuteti a magyarndashszlovaacutek megeacuterteacutest Ez azzal magyaraacutezhatoacute hogy a bdquoFelvideacutek elnevezeacutes

Trianon utaacuten igazi politikai tartalmat nyert s ezaacuteltal alkalmas arra hogy keacutetseacutegbe vonja a

fuumlggetlen Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg leacutetezeacuteseacutet A bdquoFelvideacutek jelző helyett ceacutelszerű inkaacutebb a

bdquoFelfoumlld elnevezeacutest hasznaacutelni Moacutedszertanilag fontos hangsuacutelyozni hogy a bdquoFelfoumlld

fogalom a 19 szaacutezad koumlzepeacutetől a bdquoFelvideacutek elnevezeacutes pedig 1918 utaacuten szoriacutetotta ki a

bdquoFelső-Magyarorszaacuteg megjeloumlleacutest A bdquoFelső-Magyarorszaacuteg tehaacutet a 19 szaacutezad koumlzepeacuteig

hasznaacutelt toumlrteacuteneti-foumlldrajzi fogalom A XVI eacutes a XVIII szaacutezad koumlzoumltt a Szepes eacutes Goumlmoumlr

vaacutermegyeacutektől Erdeacutelyig elteruumllő orszaacutegreacuteszt jeloumllte amely nem keruumllt a toumlroumlk kezeacutere A

legaacuteltalaacutenosabb megfogalmazaacutes szerint Magyarorszaacuteg felső videacuteke nevezetesen a Duna bal

partja eacutes a Tisza jobb partja Ezen utoacutebbi meghataacuterozaacutest aacutetveszi a szlovaacutek toumlrteacutenettudomaacuteny

is amely bdquoHorneacute Uhorsko megnevezeacutessel illeti71

A szlovaacutek szakirodalomban hasznaacutelt bdquoSlovensko elnevezeacutes szinteacuten nem a koumlzelmuacutelt

bdquotermeacutekerdquo A bdquoSlovensko foumlldrajzi neacutevvel előszoumlr a cseh Josef Dobrovsky neacutemet nyelvű ndash

1809-ben megjelent ndash nyelveacuteszeti munkaacutejaacuteban lehetett talaacutelkozni A szerző szerint a Magyar

Kiraacutelysaacuteg eacuteszaki teruumlleteacuten lakoacute szlovaacutekok szuumllőfoumlldjeacutet jeloumllik iacutegy Hozzaacutetartozik persze az

igazsaacuteghoz hogy enneacutel joacuteval koraacutebban is szuumllettek kifejezeacutesek a szlovaacutek etnikum aacuteltal lakott

teruumllet megnevezeacuteseacutere A XVI szaacutezadi morva forraacutesok beszeacutelnek peacuteldaacuteul bdquoSlovaacutekyroacutel (itt a

toumlbbes szaacutemuacute szoacutealak etnikai teruumlletet jelent) Hangsuacutelyozni szuumlkseacuteges hogy ez nem vilaacutegos

68

FARKAS Gyula Az elszakiacutetott Felvideacutek magyarsaacutegaacutenak szellemi eacutelete Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt

Bp1927 3 p 69


KISS GY Csaba Seacuteta a Felvideacutek szoacute koumlruumll (I-II) Magyar szoacute Uacutejvideacutek 2006 juacutelius 11ndash12 71

MEacuteSZAacuteROS Andraacutes Iskolai filozoacutefia Felső-Magyarorszaacutegon Foacuterum Taacutersadalomtudomaacutenyi Szemle IV

eacutevfolyam 20022 szaacutem

59

koumlzigazgataacutesi hataacuterokkal elvaacutelasztott teruumllet volt hanem az a videacutek vagy azok a videacutekek ahol

tuacutelnyomoacutereacuteszt szlovaacutekok eacuteltek

Szakeacutertői koumlroumlkben nincs egyseacuteg a bdquoSzlovaacutekia (Slovensko) elnevezeacutes keacuterdeacuteseacuteben

Vannak olyan szlovaacutek kutatoacutek akik a felső-magyarorszaacutegi szlaacutev reacutegioacutet (legkeacutesőbb a XIndashXII

szaacutezadtoacutel kezdve) bdquoSzlovaacutekiaacuterdquo-nak nevezik annak elleneacutere hogy a bdquoSlovensko megnevezeacutes

adatokkal igazolhatoacute moacutedon csak 1685-től fordul elő (Etnikai reacutegioacute eacutertelemben vett

hasznaacutelata eszerint csak a XVIII szaacutezadtoacutel gyoumlkeresedhetett meg) Maacutesok a szoacute mai jelenteacuteseacutet

a cseh Jozef Dobrovskyacutehoz koumltik Kiss Gy Csaba uacutegy laacutetja hogy a bdquoSlovensko fogalom

egeacuteszen az 1830ndash1840-es eacutevekig nem volt egyeacutertelmű s csak a magyarndashszlovaacutek nyelvharc

kieacuteleződeacutese eacutes a szlovaacutek nemzeti tudat koumlrvonalazoacutedaacutesa soraacuten eacutes utaacuten kezdett ndash a toumlrteacuteneti

Magyarorszaacuteg (Uhorsko) magyarok lakta teruumlleteitől (Madrsquoarsko) megkuumlloumlnboumlzteteacutesuumll ndash

teruumlleti eacutertelmet is kapni72

11 aacutebra A mai Szlovaacutekia teruumllete az 1920 előtti magyar koumlzigazgataacutes szerint

ForraacuteshttpwwwiabsicomgenpublicDocumentsSlovakia_Hungary_Countiesjpg (Letoumllteacutes 2005

oktoacuteber 31)

bdquoSzlovaacutekia (szlovaacutekul Slovensko) hivatalosan a bdquoSzlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg (szlovaacutekul

Slovenskaacute Republika) 1993 januaacuter 1-től fuumlggetlen73

koumlzeacutep-euroacutepai aacutellam a Kaacuterpaacutet-medence

eacuteszaki reacuteszeacuten Nyugatroacutel a Cseh Koumlztaacutersasaacuteg eacutes Ausztria deacutelről Magyarorszaacuteg keletről

72

KISS GY Csaba Koumlzeacutep-Euroacutepa nemzetek kisebbseacutegek Pesti Szalon Bp 1993 291 73

Kiveacuteve a II vilaacuteghaacuteboruacute alatt (1939-1945) fuumlggetlen Jozef Tiso vezette Szlovaacutekiaacutet

60

Ukrajna eacuteszakroacutel pedig Lengyelorszaacuteg hataacuterolja Fővaacuterosa eacutes legnagyobb vaacuterosa Pozsony

(szlovaacutekul Bratislava)

A mai Szlovaacutekia hataacuterait ndash eacutes 49 035 km 2 -es teruumlleteacutet74

ndash az 1947 eacutevi paacuterizsi

beacutekeszerződeacutes hataacuterozta meg Deacutelen ez nagyreacuteszt megegyezik a trianoni beacutekeszerződeacutes aacuteltal

meghuacutezott hataacuterokkal kiveacutetelt keacutepez a pozsonyi hiacutedfő ahol strateacutegiai okokboacutel 1947-ben

tovaacutebbi haacuterom falut csatoltak el Magyarorszaacutegtoacutel (Oroszvaacuter Horvaacutetjaacuterfalu eacutes Dunacsuacuten)75

Szlovaacutekia keleti hataacuteraacutet az ukraacutenndashszlovaacutek hataacutert 1947-ben egy egyenes vonallal huacuteztaacutek meg

iacutegy a reacuteszben magyarok lakta Kaacuterpaacutetalja a Szovjetunioacutehoz keruumllt Szlovaacutekia eacuteszaki eacutes nyugati

hataacutera megegyezik a trianoni hataacuterokkal kiveacuteve Aacuterva eacutes Szepes vaacutermegyeacutek kisebb teruumlleteit

amelyek Lengyelorszaacuteghoz keruumlltek

A magyar szakirodalomban hasonloacute eacutertelemben hasznaacuteltaacutek a szlovaacutekok lakta videacutekre a

bdquoToacutetsaacuteg elnevezeacutest amely a Raacutekoacuteczi-korban maacuter fellehető Itt is hangsuacutelyoznunk kell hogy

a koraacutebban hasznaacutelatos magyar bdquotoacutet kifejezeacutes eredetileg a hazai szlaacutevokat jeloumllte szűkebb

eacutertelemben pedig Horvaacutet-Szlavoacutenorszaacuteg lakoacuteira vonatkozott (bdquoToacutetorszaacuteg) Keacutesőbb kezdik a

szlovaacutekokra alkalmazni A Raacutekoacuteczi szabadsaacutegharc idejeacuten maacuter egyeacutertelműen a szlovaacutek lakta

teruumlleteket jeloumllte a Felfoumlldoumln Fontos hangsuacutelyoznunk hogy a keacutesőbb a szlovaacutekokra hasznaacutelt

bdquotoacutet kifejezeacutes is seacuterelmes a szlovaacuteksaacuteg reacuteszeacutere akaacutercsak a szerbeknek a bdquoraacutec illetve a

romaacutenoknak az bdquoolaacuteh kifejezeacutes Az emliacutetett kifejezeacuteseknek a magyarban nincs pejoratiacutev

tartalma ugyanakkor az emliacutetett neacutepek szaacutemaacutera a felsőbbseacutegeacuterzet eacutes a lebecsuumlleacutes sugaacuterzik

belőle

A toacutet valoacutesziacutenűleg a traacutek-illiacuter bdquotauti kelta bdquotouta neacutepneacutevből szaacutermazik csakuacutegy

mint a teuton eacutes a deutsch hasonloacute neacutevaacutetvitel igen gyakori A XVIII szaacutezadig hazai

szlaacutevokat elsősorban deacutelszlaacutevot jelentett ezt igazolja Szlavoacutenia reacutegi neve bdquoToacutetorszaacuteg s a

vend videacutek egykori elnevezeacutese bdquoToacutetfoumlld bdquoToacutetsaacuteg ezt koumlvetően szűkuumllt le a jelenteacutese

szlovaacutekra76

A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt a bdquoSzlovaacutekia orszaacutegneacutev helyett a magyarban is gyakran

a bdquoSzlovenszko alakot hasznaacuteltaacutek neacutepneacutevkeacutent viszont a bdquotoacutet-ot meacuteg a bdquocsehszlovaacutek

utoacutetagja helyett is bdquocsehtoacutet expanzioacute bdquocsehtoacutetsaacuteg

A magyar koumlztudatban szinte ismeretlen a szlovaacutek bdquodolniaky kifejezeacutes amellyel a

szlovaacutekok a ma Szlovaacutekia deacuteli reacuteszeacuten eacutelőket elsősorban a magyarokat illetik A bdquodolniaky

magyar fordiacutetaacutesban bdquoalfoumlldiek-et jelent

74

Readerrsquos Digest Illustrated Atlas of the World The Readerrsquos Digest Association Limited London 1997 213 p 75

LACIKA Jaacuten Bratislava Djama Bratislava 2000 225ndash226 p 76

BAacuteRCZI Geacuteza Magyar szoacutefejtő szoacutetaacuter Trezor kiadoacute Bp 1991 315 p

61

Neacutemi magyaraacutezatra szorul a bdquoszlovaacutek neacutepmegjeloumlleacutes is A tuacutel aacuteltalaacutenos szlaacutev eacutes a

vissza-koumlvetkezteteacutesre eacutepuumllő toumlrteacutenelmietlen bdquoszlovaacutek elnevezeacutes helyett a mai

toumlrteacutenettudomaacuteny a bdquokoumlzeacutepkori szlovaacutekokra a bdquoszlovien elnevezeacutest hasznaacutelja

A kaacuterpaacutet-medencei szlaacutev-szlovien-szlovaacutek jelenleacutet koumlzeacutepkorban megleacutevő

folytonossaacutegaacutet szaacutemos iacuteraacutesos dokumentum is alaacutetaacutemasztja A bdquoHungaria Superior sűrű

vaacuteroshaacuteloacutezataacutera jellemző neacutemet dominancia nem jelentette azt hogy szlaacutev-szlovien elemeket

ne talaacutelnaacutenk ezekben a vaacuterosokban szaacutemos utalaacutes van szlaacutev lelkeacuteszekre a szlaacutev eacutes neacutemet

elemek koumlzti hatalmi harcokra a vaacuterosvezeteacutes koumlruumll

IV Beacutela 1238-ban Nagyszombat (Trnava) minden lakosaacutet koumlztuumlk a szlaacutev-szlovien

elemeket is ndash bdquosclavi cives et hospites nostri ndash privileacutegiumokhoz juttatja Egyeacutebiraacutent

Nagyszombat a XV szaacutezad folyamaacuten fokozatosan elszlovaacutekosodott A vaacuterossal ekkoriban a

kiraacutely eacutes az udvari kancellaacuteria is cseh nyelven levelezett (Ebben az időszakban a magyar

elem is teret nyert a felfoumlldi vaacuterosokban)77

Zsolnaacuten (Ţilina) maacuter 1381-ben kiharcoljaacutek a szlovien-szlovaacutek elemek ndash Nagy Lajos

hathatoacutes segiacutetseacutegeacutevel ndash hogy az eredetien neacutemetajkuacute vaacuterosvezeteacutesben a szaacutemaraacutenyuknak

megfelelő meacuterteacutekben kapjanak helyet78

Fontos hangsuacutelyoznunk hogy ez az adott korban nem

volt egyedi eset hasonloacute esemeacutenyek jaacutetszoacutedtak le az erdeacutelyi Kolozsvaacuter (neacutemetuumll

Klausenburg) vaacuterosaacuteban illetve Budaacuten (neacutemetuumll Ofen) ndash 1402-ben illetve 1438-ban ndash is

Ezek azonban nem nemzetiseacutegi mozgalmak voltak hanem a szegeacuteny eacutes a gazdag bdquoharcardquo a

hatalomban valoacute reacuteszesedeacutesből A bdquonemzetiseacutegi eacutebredeacutesrdquo csak a felvilaacutegosodaacutes koraacuteban kezd

megjelenni79

Nem ismeretlen a szlovaacutek gazdagpolgaacutersaacuteg a XV szaacutezadi Kassaacuten eacutes a maacuter emliacutetett

baacutenyavaacuterosokban sem A tovaacutebbra is meghataacuterozoacute neacutemet mellett tehaacutet a szlaacutev-szlovaacutek (eacutes

magyar) csoportok is teret nyertek a felső-magyarorszaacutegi vaacuterosokban hol jobban hol

keveacutesbeacute Igaz volt ez a vaacutermegyeacutek egy reacuteszeacutere Aacuterva Liptoacute Turoacutec Trencseacuten eacutes Zoacutelyom

vaacutermegyeacutek valoacutesziacutenűleg nagyobb szaacutemuacute magyar neacutepesseacuteggel sosem rendelkeztek eacutes hogy

koumlzeacutepkori lakosaik feltehetően a mai szlovaacutekok elődei A helyi neacutepesseacutegből kiemelkedettek

melleacute idetelepuumllt eacutes -telepiacutetett magyar nyelvű nemesseacuteg hamar elszlovaacutekosodott Az 1498ndash

1527 koumlzti időszak alatt a fent emliacutetett oumlt vaacutermegyeacuteből eacuterkezett orszaacuteggyűleacutesi koumlvetek szinte

77

BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Pozsony vaacutermegye A Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai

Orszaacutegos Monograacutefiai Taacutersasaacuteg Bp 1987 159 p

78 KOVAC Dušan Szlovaacutekia toumlrteacutenete Kalligram Pozsony 2001 39 p

79 AacuteCS Zoltaacuten Nemzetiseacutegek a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegon Kossuth Kiadoacute Bp 1984 42 p

62

kizaacuteroacutelag szlovaacutekajkuacute nemesek voltak80

Iacutegy toumlbbek koumlzoumltt a Felfoumlld toumlrteacutenelmeacuteben jelentős

Thurzoacute csalaacuted is reacuteszben szlovaacutek elődoumlkkel buumlszkeacutelkedhet

Ez aacutetsziacutenezi a magyar toumlrteacutenelmi emleacutekezet egyik jellegzetes vonaacutesaacutet hogy tudniillik a

szlovaacutekok koumlzeacutepkori ősei abban semmilyen szerepet nem kapnak vagy legfeljebb marginaacutelis

szereplőkeacutent amolyan kiacutevuumllaacutelloacutekeacutent (bdquohegyi paacutesztor) tűnnek fel Meacuteg jobban aacutetfesti a

szlovaacutek nemzeti oumlntudatot amely bdquomagyar uralomroacutelrdquo bdquomagyar elnyomaacutesroacutelrdquo szeretne tudni

Oumlsszegzeacuteskeacuteppen elmondhatoacute hogy eacuteszaki szomszeacutedunk a szlovaacuteksaacuteg szaacutemaacutera a

bdquoFelvideacutek elnevezeacutes ndash illetve a bdquotoacutet megnevezeacutes ndash hasznaacutelata seacuterelmezett ugyanakkor

szaacutemos szlovaacutek szerző is elismer hasonloacutean suacutelyos a koumlzeledeacutest neheziacutető szlovaacutek

bdquoberoumlgződeacutest Magyar szempontboacutel seacuterelmi kategoacuteria a mai bdquoSzlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg

muacuteltjaacutenak szlovaacutekosiacutetaacutesa Hiszen az egykori bdquoFelső-Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten nem kis

szaacutemban eacuteltek magyarok neacutemetek eacutes maacutes neacutepek ndash toumlbbek koumlzoumltt ruszinok ukraacutenok ndash is

Bizonyos neves szemeacutelyiseacutegek ndash toumlbbek koumlzoumltt Beacutel Maacutetyaacutes ndash nemzeti hovatartozaacutesaacuteroacutel

eacutertelmetlen vitaacutet folytatni A bdquoFelvideacutek eacuteppuacutegy mint az 1918 előttre visszavetiacutetett

bdquoSlovensko (magyarul Szlovaacutekia) egyoldaluacute korlaacutetolt szemleacuteletről tanuacuteskodik81

A magyarndashszlovaacutek kiegyezeacutes eacuterdekeacuteben mindenkeacutepp szuumlkseacuteges a seacuterelmezett

probleacutemaacutek orvoslaacutesa A szaacutendeacutek mindkeacutet feacutelneacutel megvan A szlovaacutekok is toumlbb bdquogesztuseacuterteacutekű

leacutepeacutest tettek ndash toumlbbek koumlzoumltt a komaacuteromi Selye Jaacutenos Egyetem alapiacutetaacutesaacuteval ndash Magyarorszaacuteg

eacutes a szlovaacutekiai magyarsaacuteg iraacutenyaacuteba

A teacutenyleges megegyezeacutes eacutes megbeacutekeacuteleacutes eacuterdekeacuteben meacuteg a legtoumlbbet a tudati szinten

kell tenni ahol az eredmeacutenyek eleacutereacutese feltehetően hosszabb időt folyamatot igeacutenyel s melyet

nem elsősorban deklaraacutecioacutek hanem tartalmas eacutes tartoacutes egyuumlttműkoumldeacutes eacutes sok tuumlrelem

koumllcsoumlnoumls bizalom erősoumldeacutese oldhat meg Tehaacutet van eseacutely a kiegyezeacutesre eacutes a megbeacutekeacuteleacutesre ez

a joumlvő feladata82

80

Magyarorszaacuteg kuumllkapcsolati rendszere tansegeacutedlet Budapesti Corvinus Egyetem Vilaacuteggazdasaacutegi Tanszeacutek

13 p Elektronikus letoumllteacutes helye wwwbkehu (Letoumllteacutes ideje 2006 november 24) 81


GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg eacutes a szlovaacutek regionalizaacutecioacute in HEGEDŰS Bulcsuacute (szerk)

Doktoranduszok eacutes Fiatal kutatoacutek konferenciaacuteja Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi

Kar Bp 2006 20 p

63

2 2 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese

A felfoumlldi magyarsaacuteg telepuumlleacutesteruumllete a magyarndashszlovaacutek hataacuter szlovaacutek oldalaacuten

helyezkedik el A magyarsaacuteg nyelvteruumllete viszonylag egyseacuteges eacutes folyamatos A szlovaacutekiai

magyar kisebbseacuteg aacuteltal lakott helyseacutegek neacutehol keskenyedő maacutesutt szeacutelesedő toumlbbnyire

oumlsszefuumlggő nyelvteruumlletet hataacuterolnak be a mai szlovaacutek fővaacuterostoacutel Pozsonytoacutel egeacuteszen a szlovaacutekndash

ukraacuten hataacuterig

A felfoumlldi magyarsaacuteg lakoacutehelyeacutenek kiterjedeacutese 1920 oacuteta jelentősen csoumlkkent A

legnagyobb eacutes leggyorsabb meacuterteacutekű teruumlletzsugorodaacutes a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute (1918ndash1939) koumlzoumltt

illetve koumlzvetlenuumll a II vilaacuteghaacuteboruacute (1939ndash1945) utaacuten koumlvetkezett be83

Az előbbiekben emliacutetett

időszakok utaacuten tovaacutebbi zsugorodaacutes is megfigyelhető azonban ennek meacuterteacuteke az előző

időszakokeacutehoz keacutepest nem jelentős

A 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a felvideacuteki magyarsaacuteg legnagyobb toumlmbje

Pozsonytoacutel (Bratislava) Toacutetgyarmatig (Slovenskeacute Ďarmoty) tart Toacutetgyarmatnaacutel eacutes a szomszeacutedos

Erdőszelestyeacutenneacutel (Selestany) a nyelvi eacutes az aacutellamhataacuter ndash az emliacutetett egy telepuumlleacutes erejeacuteig ndash

egybeesik

A maacutesodik magyar toumlmb Erdőszelestyeacuten utaacuten kezdődik Kezdetben keskenyen majd a

Goumlmoumlrnek (Gemer) nevezett taacutejegyseacuteg teruumlleteacuten neacutemileg kiszeacutelesuumllve oumlleli aacutet a magyar hataacutert A

maacutesodik toumlmb Kassa (Košice) vaacuterosaacutenaacutel veacutegződik

A toumlrteacutenelmi Abauacutej-Torna vaacutermegye szeacutekhelyeacutetől Kassa vaacuterosaacutetoacutel pontosabban a Hernaacuted

(Hornad) folyoacutetoacutel egeacuteszen Toacutetuacutejhelyig (Slovenskeacute Nove Mesto) amely egykoron a zempleacuteni

vaacutermegyeszeacutekhely Saacutetoraljauacutejhely reacutesze volt a magyarndashszlovaacutek nyelvi eacutes aacutellamhataacuter koumlzel 50 km

hosszan egybeesik

83

Az 1938 november 2-aacuten Beacutecsben a Belvedere-palotaacuteban szuumlletett beacutecsi doumlnteacutessel 11 927 km2

nagysaacuteguacute

teruumllet eacutes 1 041 401 lakos (879 007 fő magyar (844) 123 864 fő szlovaacutek (119) 19 691 fő ruteacuten (19)

10 010 fő neacutemet (1) egyeacuteb eacutes ismeretlen anyanyelvű 8 829 fő (08)) keruumllt Magyarorszaacuteghoz A

visszacsatolt teruumllet 878 telepuumlleacutese koumlzuumll 763 volt magyar 105 szlovaacutek heacutet ruteacuten haacuterom pedig neacutemet toumlbbseacutegű

Kevesen tudjaacutek hogy az I beacutecsi doumlnteacutest 1939-ben hataacuterkorrekcioacutek kiacuteseacuterteacutek Előszoumlr 1939 januaacuter 7-eacuten moacutedosult

az uacutej hataacuter Jaacuteszoacutevaacuteralja telepuumlleacutest (Abauacutej-Torna vaacutermegye) Magyarorszaacuteghoz csatoltaacutek 1939 maacutercius 14-eacuten

pedig uacutejabb 18 falu valamint keacutet falureacutesz keruumllt Magyarorszaacuteghoz tovaacutebbaacute nyolc telepuumlleacutes visszakeruumllt

Szlovaacutekiaacutehoz Az 1939 eacutes 1945 koumlzoumltt leacutetező fasiszta Szlovaacutekiaacuteban mintegy 57 897 magyar maradt jogaik ndash a

nacionalista egypaacuterti parancsuralmi rendszerben ndash minimaacutelisak voltak A Szlovaacutekiaacutenaacutel maradt magyar

telepuumlleacutesekneacutel elsősorban a Nyitra koumlrnyeacutekeacuten fekvő 19 magyar (paloacutec) szoacutervaacutenytelepuumlleacutesre valamint a pozsonyi

magyarsaacutegra (1938-ban 16 005 főt szaacutemlaacuteltak) kell gondolnunk Csehszlovaacutekia felbomlaacutesakor 1939

maacuterciusaacuteban az addig Csehszlovaacutekiaacutehoz tartozoacute 1938 oktoacutebereacutetől autonoacutemiaacutet eacutelvező Kaacuterpaacutetalja teljes teruumllete is

Magyarorszaacutegeacute lett 1939 aacuteprilis 4-eacuten egy magyarndashszlovaacutek bilateraacutelis szerződeacutes eacutertelmeacuteben Magyarorszaacuteg

Zempleacuten eacutes Ung vaacutermegyeacutek szlovaacutekiai reacuteszeacuteből visszakapott uacutejabb 74 telepuumlleacutest zoumlmeacuteben ruteacuten eacutes szlovaacutek

lakossal Ezen telepuumlleacutesek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege ma is Szlovaacutekiaacuteban van amiacuteg Kaacuterpaacutetalja teljes teruumllete Ukrajnaacuteeacute

SALLAI Gergely Az első beacutecsi doumlnteacutes Osiris Kiadoacute Bp 2002 237 p ZEIDNER Mikloacutes A reviacutezioacutes gondolat

Osiris Kiadoacute Bp 2001 215 p

64

Az előbbiekben emliacutetett 50 km utaacuten helyezkedik el a harmadik magyar toumlmb teruumllete

amely Toacutetuacutejhelytől az ukraacutenndashszlovaacutek hataacuterig terjed Ehhez a toumlmbhoumlz tartozik a Bodrogkoumlz

valamint az Ung-videacutek magyarsaacutega84

A magyar toumlmboumlkoumln kiacutevuumll a felfoumlldi magyarsaacuteg egy harmadik foumlldrajzi teruumlleten is jelen

van A Nyitra (Nitra) koumlrnyeacuteki magyarsaacuteg Szlovaacutekia teruumlleteacuten magyar szoacutervaacutenynak tekinthető Az

egykori Nyitra vaacutermegye szeacutekhelyeacuten elenyeacutesző szaacutemuacute magyar eacutel azonban a vaacuteros koumlruumll szaacutemos

magyar lakik a kisebb-nagyobb falvakban85

A felfoumlldi magyarsaacuteg ahogy az előbbiekben foglaltakboacutel is kitűnik haacuterom ndash maacutesok szerint

keacutet ndash toumlmbben86

eacutes egy szoacutervaacutenyteruumlleten eacutel

Koraacutebban a Felfoumlldoumln haacuterom nyelvhataacutertiacutepust lehetett megkuumlloumlnboumlztetni bdquoA felfoumlldi

magyar nyelvhataacuter nagyobbreacuteszt eacutevszaacutezadokon keresztuumll az bdquoeacuteles nyelvhataacuter tiacutepushoz

tartozott amint a maacutetyusfoumlldi nyelvhataacuterszakasz maacuteig mutatja Emellett bdquoa saacutevos

nyelvhataacutertiacutepus is előfordult ahol egy nem tuacutel szeacuteles eacuteszakndashdeacuteli saacutevban egymaacutes mellett

voltak talaacutelhatoacuteak a magyar eacutes a szlovaacutek toumlbbseacutegű koumlzseacutegek peacuteldaacuteul Bars Noacutegraacuted eacutes Goumlmoumlr

egy-egy roumlvidebb szakaszaacuten S veacuteguumll az 1960-as eacutevektől kezdve egyre aacuteltalaacutenosabbaacute kezd

vaacutelni az bdquoelmosoacutedoacute nyelvhataacuter tiacutepusa amelynek eseteacuteben kiterjedt reacutegioacutek kezdenek vegyes

84

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai Poacutelay

Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 73ndash74 p GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg demograacutefiai

sajaacutetossaacutegai eacutes a szlovaacutek regionalizaacutecioacute Teruumlleti Statisztika KSH Bp 2006 197 p 85

bdquoA Nyitra-videacutek oumlsszefoglaloacute megnevezeacutese annak a toumlbb telepuumlleacutescsoportot illetőleg telepuumlleacutest magaacuteban

foglaloacute foumlldrajzi teruumlletnek melyek legnagyobb reacutesze a mai Nyitrai jaacuteraacutes teruumlleteacuten talaacutelhatoacute vagy ha nem is de

gazdasaacutegilag vagy hagyomaacutenyaiban szorosabban kapcsoloacutedik Nyitraacutehoz vagy a jaacuteraacutes koumlzseacutegeihez mint a sajaacutet

koumlzigazgataacutesi egyseacutegeacutehez A Nyitra-videacuteken beluumll talaacutelhatoacute Zoboralja vagy Zobor-videacutek csupaacuten azt a tizenhaacuterom

koumlzseacuteget (Alsoacutebodok Alsoacutecsitaacuter Barsleacutedec Beacuted Giacutemes Kolon Menyhe Nyitraegerszeg Nyitragerencseacuter

Nyitrageszte Pograacuteny Vicsaacutepapaacuteti eacutes Zseacutere) oumlleli fel melyek a Nyitratoacutel eacuteszakra eacuteszakkeletre elteruumllő a Zobor

heggyel kezdődő hegyvonulat koumlrnyeacutekeacuten huacutezoacutednak meg A Zobor-videacutek megnevezeacutes tehaacutet nem oumlleli fel a Nyitra

folyoacute voumllgyeacuteben Nyitra vaacuterosaacutetoacutel deacutelre (Nyitracsehi Nagyceacuteteacuteny Nemespann Nyitraszőlős Berencs) eacutes keletre

fekvő falvakat (Baacutebindal Kalaacutesz Nagyhind Aha Tild eacutes Csiffaacuter) Ugyancsak ide sorolandoacute a Nyitraacutetoacutel

deacutelnyugatra fekvő Felsőkiraacutelyi koumlzseacuteg is E telepuumlleacutesek koumlzuumll az 1996-os koumlzigazgataacutesi reform szerint csupaacuten

haacuterom nem tartozik a Nyitrai jaacuteraacuteshoz Barsleacutedec (az aranyosmaroacuteti jaacuteraacutes egyetlen magyar koumlzseacutege lett)

Felsőkiraacutelyi (a vaacutegsellyei jaacuteraacuteshoz tartozik) eacutes Nagykeacuter (maacuter reacutegebbtől az eacutersekuacutejvaacuteri jaacuteraacutes reacutesze) SAacuteNDOR

Anna A nyitra-videacuteki magyar nyelvjaacuteraacutesok atlasza Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2004 70 p

KOacuteSA Laacuteszloacute ndash FILEP Antal A magyar neacutep taacuteji-toumlrteacuteneti tagoloacutedaacutesa Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1975 195 p 86

Gyurgyiacutek Laacuteszloacute neves felfoumlldi szocioloacutegus-demograacutefus a szerző aacuteltal emliacutetett első keacutet toumlmboumlt (Pozsonyndash

Toacutetgyarmat illetve ToacutetgyarmatndashKassa) egynek veszi bdquoAz oumlsszefuumlggő magyar nyelvteruumllet Koumlzeacutep-Szlovaacutekiaacuteban

a nagykuumlrtoumlsi jaacuteraacutes teruumlleteacuten keacutet ponton is egy-egy koumlzseacuteg teruumlleteacutere zsugorodikhellip Ezzel a megaacutellapiacutetaacutessal

szemben Gyoumlnyoumlr Joacutezsef a magyar neacutepesseacuteg 10 szaacutezaleacutekos hataacutereacuterteacutekeacutet alapul veacuteve iacuterta le az 1980 eacutevi

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok alapjaacuten a nyelvhataacuter keacutet helyen toumlrteacutent megszakadaacutesaacutet bdquoA selmeci voumllgyben Palaacutest

Ipolyfoumldeacutemes Ipolynyeacutek Csaacuteb Apaacutetuacutejfalu Baacutetorfalu Lukanyeacutenye koumlzseacutegneacutel megszakad a mai eacuteszaki nyelvhataacuter

magyar-szlovaacutek aacutellamhataacuter feletti reacutesze eacutes keacutet-haacuterom koumlzseacuteg szeacutelesseacutegeacuteben (Toacutetgyarmat Erdőszelestyeacuten) azzal

azonossaacute vaacutelik Rozsnyoacutetoacutel keletre Krasznahorkavaacuteralja Dernő Barka falvakon keresztuumll a Bodva voumllgyeacutebe eacuter a

nyelvhataacuter Innen Aacutej eacutes Torna koumlzseacutegeken keresztuumll Jaacuteszoacuteig majd le deacutelre ismeacutet az orszaacuteghataacuterra jut Szepsi eacutes

Cseacutecs koumlzseacutegeken keresztuumll A Hernaacuted- voumllgyeacuteben Szeszta Nagyida Kenyhec utaacuten ismeacutet az orszaacuteghataacuteron

maacutesodszor is megszakad a Szlovaacutekiaacuten beluumlli nyelvhataacuter GYOumlNYOumlR Joacutezsef Aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegek Teacutenyek

eacutes adatok a csehszlovaacutekiai nemzetiseacutegekről Madaacutech Kiadoacute Pozsony 1989 63ndash64 p GYURGYIacuteK Laacuteszloacute

Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek

vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006 25 p

65

nyelvűveacute vaacutelni egyreacuteszt az ott lakoacute neacutepesseacuteg keacutetnyelvűsoumldeacuteseacutevel maacutesreacuteszt a folyamatos

bekoumlltoumlzeacutes nyomaacuten kialakuloacute uacutej aacutetmenetileg kiegyensuacutelyozoacutedoacute etnikai viszonyok reacuteveacuten

Emellett ndash kivaacutelt a noacutegraacutedi eacutes goumlmoumlri folyoacutevoumllgyekben ndash a nyelvhataacuter a voumllgyek teacuterformaacuteit

koumlvetve meredeken kiteacuter majd visszateacuter az aacutellamhataacuterral toumlbbeacute-keveacutesbeacute paacuterhuzamos

vonalhoz A magyar eacutes a szlovaacutek interetnikus viszonynak a magyarok Kaacuterpaacutet-medencei

letelepedeacuteseacutet koumlvetően kialakult majd pedig a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten aacutellandoacutesult legfontosabb teacuterseacutegi

sajaacutetossaacutega a magyar-szlovaacutek nyelvhataacuter leacutetrejoumltte volt Ez a nyelvhataacuter az eacutevszaacutezadok

folyamaacuten toumlbb iacutezben is jelentős vaacuteltozaacutesokon ment aacutet s a felső-magyarorszaacutegi vaacuterosok etnikai

teacuterszerkezete a nyelvhataacutertoacutel joacutereacuteszt fuumlggetlenuumll alakult A nyelvhataacuter aacutellandoacutesaacutegaacutet azonban a

Pozsony ndash Szenc ndash Nyitra ndash Leacuteva ndash Rimaszombat ndash Rozsnyoacutendash Kassa ndash Nagykapos ndash Ungvaacuter

vaacuterosvonaltoacutel hol eacuteszakabbra hol meg deacutelebbre kijeloumllhető etnikai vaacutelasztoacutevonal jeloumllte

Ahogy a goumlmoumlri folyoacutevoumllgyek eacuteszaki veacutegeacuteneacutel meacuteg ma is mondjaacutek a nyelvhataacuter ott huacutezoacutedott

bdquoahol veacuteget eacuter a Miatyaacutenk eacutes kezdődik az Otče naacutešrdquo87

A nemzetiseacutegileg vegyes lakossaacuteguacute telepuumlleacutesekkeacutent a (cseh)szlovaacutek statisztikai

kimutataacutesok koraacutebban csak azokat a helyseacutegeket tartottaacutek szaacutemon ahol egy adott nemzetiseacutegű

lakossaacuteg reacuteszaraacutenya meghaladta a 10-ot illetve a 100 főt88

A magyar telepuumlleacutesteruumlleten ndash a 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint ndash 513 762 magyar

nemzetiseacutegű szemeacutely eacutelt azaz a felfoumlldi magyarsaacuteg 987-a A szlovaacutekiai magyarsaacuteg toumlbbseacutege

tehaacutet Deacutel-Szlovaacutekiaacuteban eacutel a mintegy 550 kilomeacuteter hosszuacutesaacuteguacute szlovaacutekndashmagyar aacutellamhataacuter

menteacuten koumlzel 9000 neacutegyzetkilomeacuteternyi viszonylag oumlsszefuumlggő nyelvteruumlleten Ez nagyjaacuteboacutel

keacutetezer neacutegyzetkilomeacuteterrel kisebb teruumllet mint 1920-ban a trianoni beacutekeszerződeacutes idejeacuten volt A

szlovaacutekiai magyar lakossaacuteg 13-a (6766 fő) a nyelvhataacuteron kiacutevuumll szlovaacutek nyelvű koumlzegben eacutel

aacuteltalaacuteban vaacuterosias telepuumlleacutesrendszerben (pl Besztercebaacutenya (Banskaacute Bystrica) Eperjes (Prešov)

vagy Zoacutelyom (Zvolen))

A 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes nemzetiseacutegi adatsora szerint a magyar nyelvteruumlleten

551 olyan telepuumlleacutes (vaacuteros eacutes falu) van ahol a magyar lakossaacuteg (513 762 fő) szaacutema illetve araacutenya

meghaladja a 100 főt illetve a 10-ot Viszont az anyanyelvi statisztika szerint az előbbi

kriteacuteriumnak (10 illetve 100 fő) 2001-ben 568 vaacuteros eacutes falu (565 172 magyar anyanyelvű

lakoacuteval) felelt meg89

A nemzetiseacutegi eacutes az anyanyelvi statisztikaacutet oumlsszevetve a telepuumlleacutesek

87

SZARKA Laacuteszloacute Teacuter eacutes identitaacutes Aacutellamhataacuter nyelvhataacuter etnikai kontaktuszoacutena 231-237 p in KRAUSZ

Tamaacutes ndash SZVAacuteK Gyula (szerk) Eacuteletuumlnk Kelet-Euroacutepa Tanulmaacutenyok Niederhauser Emil 80 szuumlleteacutesnapjaacutera

Pannonica Kiadoacute Bp 2003 88

GYOumlNYOumlR Joacutezsef Aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegek Teacutenyek eacutes adatok a csehszlovaacutekiai nemzetiseacutegekről Madaacutech

Kiadoacute Pozsony 1989 63-64 p 89

A neacutepesseacuteg anyanyelvi adatai a (cseh)szlovaacutekiai neacutepszaacutemlaacutelaacutesok toumlrteacuteneteacuteben a 2001-es neacutepszaacutemlaacutelaacutest

koumlvetően keruumlltek első iacutezben nyilvaacutenossaacutegra koumlzseacutegsoros bontaacutesban

66

szaacutemaacuteban nem jelentős az elteacutereacutes (17 telepuumlleacutes) azonban a magyar nemzetiseacutegű illetve

anyanyelvű neacutepesseacuteg szaacutemaacutet illetően maacuter igen (54 410 fő) Legyen szoacute nemzetiseacutegről vagy

anyanyelvről a felfoumlldi magyarsaacuteg urbanizaacutecioacutes jellemzői elmaradnak Szlovaacutekia ugyanilyen

jellemzőitől A felfoumlldi magyarsaacuteg jelentős reacutesze nem vaacuterosban hanem falvakban eacutel ruraacutelis

koumlrnyezetben A ma Szlovaacutekiaacutehoz tartozoacute egykor magyarorszaacutegi ndash toumlrteacutenelmi -

vaacutermegyeszeacutekhelyek rendezett tanaacutecsuacute illetve toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuterosok koumlzuumll 2001-re maacuter

csak az egykori Hont vaacutermegye szeacutekhelye Ipolysaacuteg (622) valamint a neacutehai Komaacuterom

vaacutermegye koumlzpontja Komaacuterom (ma Reacutevkomaacuterom) vaacuterosa (601) magyar toumlbbseacutegű

A magyarok lakta telepuumlleacuteseket az ezeken eacutelő magyarok szaacutema illetve araacutenya szerint neacutegy

csoportba sorolhatjuk90

a szoacutervaacutenyjellegűnek azok a telepuumlleacutesek tekinthetők ahol a magyar neacutepesseacuteg araacutenya

kevesebb mint 10 de eleacuteri a 100 főt

b magyar kisebbseacutegűnek a 10ndash50 koumlzoumltti magyar reacuteszaraacutenyuacute telepuumlleacuteseket

tekinthetjuumlk

c meacuterseacutekelt magyar toumlbbseacutegűek azok a ndash toumlbbseacuteguumlkben ndash magyarok aacuteltal lakott

telepuumlleacutesek ahol a magyar neacutepesseacuteg araacutenya meghaladja az 50-ot de nem eacuteri el a 80-ot

d erős magyar toumlbbseacutegűkeacutent tartjuk nyilvaacuten azokat a telepuumlleacuteseket ahol a magyarsaacuteg

araacutenya meghaladja a 80-ot91

A keacutet utoacutebbi ndash 1991 eacutevi eacutes 2002 eacutevi ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt a magyarok lakta telepuumlleacutesek

etnikai szerkezeteacuteben jelenteacutekeny vaacuteltozaacutes hogy az 1991-ben meacuteg magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek

(c eacutes d kategoacuteria) araacutenya 781-roacutel 744-ra esett Ugyanakkor a magyar kisebbseacutegű

telepuumlleacutesek (b kategoacuteria) araacutenya jelentősen 165-roacutel 211-ra nőtt A magyar szoacutervaacutenyjellegű

telepuumlleacutesek (a kategoacuteria) araacutenya 54-roacutel 45-ra esett A magyarsaacuteg araacutenyaacutenak csoumlkkeneacutese

viszont szinte minden magyarlakta telepuumlleacutes jellemzője volt92

90

Egyes szerzők koumlzoumltt jelentős elteacutereacutes van a szoacutervaacutenyjelleg megiacuteteacuteleacuteseacuteben ebből kifolyoacutelag nincs egyeacutertelmű

meghataacuterozaacutesa a szoacutervaacuteny fogalmaacutenak Csak peacuteldakeacutent emliacutetjuumlk meg hogy Gyoumlnyoumlr Joacutezsef valamint Gyurgyiacutek

Laacuteszloacute 10 illetve 100 fős hataacuteraacuteval szemben Veteacutesi Laacuteszloacute 30-os illetve 300 fős kuumlszoumlboumlt hasznaacutel DAacuteNYI

Dezső A szlovaacutekiai szoacutervaacutenymagyarsaacuteg REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Poltika Taacutersadalom Bp 1999 3ndash4 sz 161ndash206

p GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes

taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006

28 pVETEacuteSI Laacuteszloacute Szoacutervaacutenystrateacutegia ndash nemzetstrateacutegia Magyar Kisebbseacuteg Bp 2000 2 szaacutem 172ndash214 p 91

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A magyarsaacuteg demograacutefiai telepuumlleacutes- eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai 146 p in

FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a

rendszervaacuteltaacutestoacutel az euroacutepai unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Foacuterum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum

Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004 92

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Magyar meacuterleg A szlovaacutekiai magyarsaacuteg a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi eacutes a neacutepmozgalmi adatok

tuumlkreacuteben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 1994 17ndash22 p

67

Az 1991 eacutevi csehszlovaacutek eacutes a 2002 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt a 10-naacutel illetve

100 főneacutel kevesebb magyarnak otthont adoacute ndash nem magyar ndash telepuumlleacuteseken eacutelő magyarok szaacutema

6435 főről (11) 6766 főre (13) nőtt

13 taacuteblaacutezat A magyarlakta telepuumlleacutesek megoszlaacutesa a telepuumlleacutesek etnikai tiacutepusa szerint (1991 2001)

A

telepuumlleacutesek

etnikai

araacutenya

szerint

1991 2001

Helyseacutegek

szaacutema

Megoszlaacutes

()

Vaacuteros

()

Falu

()

Helyseacutegek

szaacutema

Megoszlaacutes

()

Vaacuteros

()

Falu

()

Kevesebb

mint 10

de toumlbb

mint 100 fő

30 54 520 08 25 45 467 08

10ndash50 91 165 200 161 116 211 222 209

50ndash80 160 289 200 298 194 352 267 360

80 felett 272 492 80 533 216 392 44 423

Oumlsszesen 553 1000 1000 1000 551 1000 1000 1000

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes


29 p

A magyar nyelvteruumllet telepuumlleacutesein az 1990-es eacutevekben tehaacutet a magyar neacutepesseacuteg

jelentős meacuterteacutekű csoumlkkeneacutese figyelhető meg Miacuteg az erős magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek szaacutema

eacuterezhetően csoumlkkent a meacuterseacutekelt magyar toumlbbseacutegű szlovaacutekok aacuteltal is jelentős meacuterteacutekben

lakott telepuumlleacutesek szaacutema nem vaacuteltozott meg jelentősebb meacuterteacutekben a magyar kisebbseacutegű

telepuumlleacutesek araacutenya viszont jelentős meacuterteacutekben gyarapodott Ugyanakkor a magyar

nyelvteruumlleten beluumll a magyar neacutepesseacuteg araacutenyaacutenak csoumlkkeneacuteseacutevel paacuterhuzamosan emelkedik a

szlovaacutek nemzetiseacutegű lakossaacuteg araacutenya 1991-ben a magyar nyelvteruumllet 523 helyseacutegeacuteből (tehaacutet

ahol a magyarsaacuteg araacutenya meghaladja a 10-ot) 159-ban azaz 83 telepuumlleacutesen volt

toumlbbseacutegben a szlovaacutek lakossaacuteg Erős toumlbbseacuteget 17 telepuumlleacutesen regisztraacuteltak 2001-re a szlovaacutek

toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek szaacutema 100-ra (190) emelkedett ezen beluumll az erős szlovaacutek toumlbbseacutegű

telepuumlleacutesek szaacutema nem vaacuteltozott Jelentős meacuterteacutekű vaacuteltozaacutesok a szlovaacutek kisebbseacutegű

telepuumlleacutesekneacutel is kimutathatoacutek Az eacutevtized folyamaacuten araacutenyuk 463-roacutel (242 telepuumlleacutes)

557-ra (293 telepuumlleacutes) emelkedett A legnagyobb vaacuteltozaacutesok a 10-naacutel kisebb szlovaacutek

araacutenyuacute telepuumlleacutesekneacutel mutatkoznak Ezek araacutenya 378-roacutel (198 telepuumlleacutes) 253-ra (133

telepuumlleacutes) csoumlkkent93

93



32 p

68

14 taacuteblaacutezat A magyar nyelvteruumllet telepuumlleacutesein eacutelő szlovaacutek lakossaacuteg megoszlaacutesa (1991 2001) A telepuumlleacutesek

nagysaacutegkategoacuteriaacutei

a szlovaacuteksaacuteg

jelenleacutete szerint

1991 2001

Helyseacutegek

szaacutema

Megoszlaacutes

()

Szlovaacutekok

szaacutema

Megoszlaacutes

()

Helyseacutegek

szaacutema

Megoszlaacutes

()

Szlovaacutekok

szaacutema

Megoszlaacutes

()

Kevesebb mint

10 eacutes kevesebb

mint 100 fő 177 338 5 458 18 115 219 3 891 12

Kevesebb mint

10 de toumlbb

mint 100 fő 21 40 3 133 10 18 34 2 910 09

10ndash50 242 463 109 619 355 293 557 115 284 346

50ndash80 66 126 130 786 424 83 158 126 926 381

80 felett 17 33 59 786 194 17 32 84 373 253

Oumlsszesen 523 1000 308 782 1000 526 1000 333 384 1000



34 p

15 taacuteblaacutezat A magyar nyelvteruumllet lakossaacutegaacutenak nemzetiseacutegi megoszlaacutesa (1991 2002)

Nemzetiseacuteg 1991 2002

Neacutepesseacuteg szaacutema

(fő)

Megoszlaacutes

()


(fő)

Megoszlaacutes

()

Magyar 520 968 615 481 631 568

Szlovaacutek 308 782 364 333 384 393

Egyeacuteb eacutes

ismeretlen 17 833 21 32 333 38

Oumlsszesen 847 583 1000 847 348 1000



34 p

A magyar nyelvteruumllet neacutepesseacutege a keacutet utoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt alig vaacuteltozott A 11

eacutev alatt a teruumllete lakossaacutega mindoumlssze 235 fővel csoumlkkent Amiacuteg a magyarok szaacutema 39 337

fővel ndash jelentősen ndash esett vissza addig a szlovaacuteksaacuteg szaacutema 24 602 fővel emelkedett Az egyeacuteb

eacutes ismeretlen nemzetiseacutegűek szaacutema is 14 500 fővel nőtt Ez utoacutebbi kategoacuteria leacutelekszaacutemaacutenak

noumlvekedeacuteseacutet a romaacutek ndash 7524 fős ndash emelkedeacutese is elősegiacutetette Egyeacutebkeacutent a romaacutek araacutenya

orszaacutegosan 186-kal a magyar nyelvteruumlleten beluumll 772-kal emelkedett94

94

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged

2004 190-197 p

69

2 3 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai

2 3 1 Nemek szerinti megoszlaacutes

A nem az egyeacuten olyan alapvető bioloacutegiai tulajdonsaacutega amelyhez eacuteletkoronkeacutent eacutes

taacutersadalmi korszakonkeacutent maacutes eacutes maacutes taacutersadalmi funkcioacutek kapcsoloacutednak Kuumlloumlnoumlsen előteacuterbe

keruumll ezen ismeacuterv taacutersadalmi jelentőseacutege akkor amikor nem az egyeacutent hanem annak nagyobb

csoportjaacutet egy meghataacuterozott teruumlleten eacutelő neacutepesseacuteget vesszuumlk bdquogoacutercsőrdquo alaacute A nem minőseacutegi

(alternatiacutev) ismeacuterv amely a neacutepesseacuteget keacutet kategoacuteriaacutera osztja a feacuterfi eacutes a női nemre

Az 1991 eacutevi csehszlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a szlovaacutekiai magyar lakossaacuteg 483-a

a 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint maacuter csak 481-a volt feacuterfi Ezzel egyidejűleg

eacutertelemszerűen nőtt a nők reacuteszaraacutenya 517-roacutel 519-ra

2 3 2 Eacuteletkor szerinti megoszlaacutes

Az eacuteletkor az egyeacutent ndash a nem mellett ndash jellemző tőle elvaacutelaszthatatlan bioloacutegiai eacutes

taacutersadalmi tulajdonsaacutegok oumlsszesseacutege amelyhez korszakonkeacutent vaacuteltozoacute tartalom kapcsoloacutedik95

Az adott teruumllet adott időpontbeli neacutepesseacutegeacutenek kor szerinti oumlsszeteacutetele is egy aacutellapotot

tuumlkroumlz Ez a korstruktuacutera egyreacuteszről koraacutebbi taacutersadalmi demograacutefiai folyamatok eredmeacutenye

maacutesreacuteszről egyik meghataacuterozoacute eleme a koumlvetkező időszak neacutepesedeacutesi folyamatainak

(elsősorban szuumlleteacutesek eacutes halaacutelozaacutesok alakulaacutesaacutenak) valamint befolyaacutesolja a taacutersadalmi-

gazdasaacutegi helyzet alakulaacutesaacutet is (pl iskolaacuteztataacutes)

Szlovaacutekia neacutepesseacutege az utoacutebbi eacutevtizedekben az eloumlregedeacutes jegyeit mutatja Amiacuteg a

lakossaacuteg aacutetlageacuteletkora 1991-ben 336 eacutev volt addig 2001-ben maacuter 361 eacutevre emelkedett Az

orszaacutegos eacuterteacutekkel szemben a felfoumlldi magyarsaacuteg eloumlregedeacutese jelentősebb meacuterteacutekű amiacuteg 1991-

ben 362 eacutev volt az aacutetlageacuteletkor addig 2001-ben maacuter 399 eacutevre nőtt

Szlovaacutekiaacuteban a magyar neacutepesseacuteg eloumlregedeacutese nagyobb meacuterteacutekű az orszaacutegos

trendekneacutel a magyar neacutepesseacutegen beluumll a legfiatalabb korcsoportokhoz tartozoacutek araacutenya

jelentős meacuterteacutekben alacsonyabb mint a szlovaacutekiai eacuterteacutekek Az orszaacutegos valamint a magyar

korfa96

egyfajta tuumlkre a szuumlleteacutesek szaacutemaacuteban bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesoknak de magaacuten viseli a

95

BALAacuteZS Joacutezsef ndash HORVAacuteTH Roacutebert Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba JATEPress Szeged 1993 36 p 96

A korfa (maacutes szoacuteval korpiramis) keacutet egymaacutessal szembe aacutelliacutetott szalagdiagram Az egyik a feacuterfiakra a maacutesik a

nőkre vonatkozoacute adatokat szemleacutelteti A fuumlggőleges tengelyeken ndash alulroacutel felfeleacute haladva ndash aacutebraacutezoljuk a

koreacuteveket a viacutezszintes tengelyen pedig a neacutepesseacuteg szaacutemaacutet (araacutenyaacutet) tuumlntetjuumlk fel BECSEY Joacutezsef

Neacutepesseacutegfoumlldrajz IPSZILON Kiadoacute Beacutekeacutescsaba 2004 217 p

70

nagyobb taacutersadalmi traumaacutek ndash elsősorban a haacuteboruacutek illetve az azt koumlvető megproacutebaacuteltataacutesok ndash

koumlvetkezmeacutenyeit is

16 taacuteblaacutezat Szlovaacutekia neacutepesseacutegeacutenek bioloacutegiai korcsoportok szerinti megoszlaacutesa (1991 2002) Bioloacutegiai

korcsoportok

Oumlsszesen Magyar Szlovaacutek

1991 2001 1991 2001 1991 2001

0-14 249 189 205 150 255 192

15-59 602 648 615 651 600 650

60 felett 148 154 180 195 145 150

Ismeretlen 00 09 00 04 00 08

Oumlsszesen 1000 1000 1000 1000 1000 1000

Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek


A magyar lakoacuteneacutepesseacuteg bioloacutegiai korcsoportok szerinti megoszlaacutesa meglehetősen

kedvezőtlenuumll alakult A gyermekkoruacuteak (0ndash14 eacutev) szaacutema 116 117-ről (205) 77 943-re

(150) esett vagyis 38 174 fővel kevesebb gyermekkoruacute magyar nemzetiseacutegű szemeacutely eacutelt

2001-ben Szlovaacutekiaacuteban mint tiacutez eacutevvel koraacutebban A produktiacutev koruacuteak (15ndash59 eacutev) szaacutema

viszont 339 062 főről (615) 348 845 főre (651) emelkedett ami azt jelenti hogy 2001-

ben 9783 fővel toumlbb magyar produktiacutev koruacute egyeacuten eacutelt Szlovaacutekiaacuteban mint 1991-ben A

harmadik kategoacuteria a hatvan eacutev felettiek szaacutema 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt 912 fővel nőtt vagyis

101 462 főről (180) 102 374 főre (199) emelkedett Az ismeretlen eacuteletkoruacute magyar

nemzetiseacutegű szemeacutelyek szaacutema 64 főről (001) 2 061 főre (04) nőtt

A korcsoportok tekinteteacuteben a ndash magyar nemzetiseacutegűek koumlreacuteben ndash legnagyobb fogyaacutes

a 0ndash4 illetve az 5ndash9 eacutevesek koumlzoumltt tapasztalhatoacute Araacutenyuk az előbbineacutel 380-kal az

utoacutebbinaacutel 361-kal csoumlkkent 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt Noumlvekedeacutes mutatkozik viszont a 20ndash24

eacutevesek korcsoportjaacuteban Jelentős vaacuteltozaacutes tapasztalhatoacute tovaacutebbaacute a 40 eacutes 54 eacutevesek

korcsoportjaiban is Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a magyarsaacuteg eloumlregedeacutese koumlveti a

szlovaacutekiai trendet ugyanakkor az orszaacutegos araacutenyokat jelentősen meghaladja Amiacuteg

Szlovaacutekiaacuteban a propagatiacutev (szuumllőkeacutepes koruacute) nők szaacutema ndash 1 333 708 főről 1 429 928 főre ndash

emelkedett addig a felfoumlldi magyarsaacutegon beluumll ndash 141 367 főről 134 473 főre ndash csoumlkkent

Annak elleneacutere hogy a szuumlleacutesi korhataacuter Szlovaacutekiaacuteban is egyre jobban kitoloacutedik az eacutelve

szuumlleteacutesek toumlbbseacutegeacutet tovaacutebbra is a 20 eacutes 29 eacuteleteacutev koumlzoumltti nők biztosiacutetjaacutek

17 taacuteblaacutezat A szuumllőkeacutepes (propagatiacutev) koruacute (15ndash49 eacuteves) nők nemzetiseacutegek szerinti megoszlaacutesa (19912001)

Korcsoport (eacutev)

1991 2001

Szlovaacutekia

oumlsszesen Magyar Szlovaacutek Szlovaacutekia

oumlsszesen Magyar Szlovaacutek

15ndash49 1 333 708 141 367 1 142 139 1 429 928 134 473 1 235 439

494 482 494 517 498 520

Szlovaacutekia=100 1000 106 856 1000 94 864

20ndash29 374 662 38 125 321 468 441 371 38 231 358 167

139 130 139 160 142 162

Szlovaacutekia=100 1000 102 858 1000 87 873

Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes

taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006 53 p

71

18 taacuteblaacutezat A magyar eacutes szlovaacutek nemzetiseacutegű lakossaacuteg oumlteacuteves korcsoportjai nemek szerint Szlovaacutekiaacuteban (1991)

Korcsoport Szlovaacutekia Magyar Szlovaacutek

Oumlsszesen Feacuterfi Nő Oumlsszesen Feacuterfi Nő Oumlsszesen Feacuterfi Nő

0-4 399 534 204 014 195 520 34 115 17 363 16 752 350 138 178 871 171 267

5-9 442 586 226 147 216 439 39 012 19 899 19113 388 701 198 661 190 040

10-14 471 841 240 964 230 877 42 990 22 090 20 900 414 437 211 534 202 903

15-19 443 983 226 160 217 733 42 340 21 571 20 769 387 641 197 674 189 967

20-24 370 865 188 969 181 896 37 420 19 300 18 120 319 572 163 010 156 562

25-29 390 814 198 048 192 766 40 960 20 955 20 005 334 428 169 522 164 906

30-34 413 503 209 901 203 602 45 061 23 084 21 977 353 453 179 166 174 287

35-39 428 131 215 439 212 692 48 384 24 669 23 715 364 654 183 149 181 505

40-44 360 630 179 463 181 167 38 533 19 309 19 224 308 039 153 401 154 638

45-49 276 730 132 878 143 852 33 826 16 269 17 557 232 226 111 952 120 274

50-54 249 077 117 142 131 935 31 522 15 017 16 505 208 065 97 886 110 179

55-59 243 867 112 511 131 356 30 759 14 154 16 605 203 695 93 919 109 776

60-64 238 211 106 151 132 060 30 168 13 271 16 897 199 570 88662 110 908

65-69 218 462 92 880 125 582 27 321 11 482 15 839 184 209 78 344 105 865

70-74 113 534 46 404 67 130 15 328 5 746 9 582 94 908 39 305 55 603

75-79 107 608 41 706 65 902 14 751 5 137 9 614 89 580 35 364 54 216

80- 103 576 34 492 69 084 14 742 4 730 10 012 85 312 28 653 56 677

Ismeretlen 1 473 792 681 64 30 34 700 364 336

Oumlsszesen 5 274 335 2 574 061 2 700 274 567 296 274 076 293 220 4 519 328 2 209 419 2 309 909

Forraacutes Szlovaacutek Statisztikai Hivatal




0-4 277 709 142 397 135 312 21 163 10 852 10 311 238 359 122 299 116 060

5-9 338 772 173 426 165 346 24 936 12 834 12 102 296 752 151 835 144 917

10-14 399 012 203 773 195 239 31 844 16 298 15 546 350 162 178 777 171 385

15-19 440 003 224 835 215 168 36 784 18 826 17 958 386 657 197 580 189 077

20-24 466 328 237 744 228 584 39 662 20 385 19 277 409 202 208 447 200 755

25-29 432 649 219 862 212 787 38 780 19 826 18 954 375 186 190 774 184 412

30-34 359 200 181 495 177 705 34 157 17 473 16 684 307 465 155 011 152 454

35-39 380 054 190 953 189 101 37 978 19 235 18 743 323 819 162 225 161 594

40-44 398 966 200 264 198 702 41 853 21 213 20 640 339 718 169 815 169 903

45-49 410 780 202 899 207 881 44 356 22 139 22 217 349 190 171 946 177 244

50-54 343 768 166 384 177 384 35 420 17 222 18 198 292 815 141 532 151 283

55-59 255 423 117 483 137 940 30 072 13 724 16 348 213 907 98 583 115 324

60-64 218 344 96 088 122 256 26 724 11 878 14 846 182 226 80 133 102 093

65-69 197 491 82 476 115 015 24 078 9 925 14 153 164 954 68 744 96 210

70-74 175 488 68 061 107 427 21 571 8 174 13 397 146 708 56 688 90 020

75-79 135 913 48 248 87 665 16 203 5 637 10 566 114 592 40 725 73 867

80- 102 031 32 585 69 446 12 886 3 761 9 125 85 171 27 572 57 599

Ismeretlen 47 524 23 542 23 982 2 061 987 1 074 37 971 18 583 19 388

Oumlsszesen 5 379 455 2 612 515 2 766 940 520 528 250 389 270 139 4 614 854 2 241 269 2 373 585


2 3 3 Csalaacutedi aacutellapot szerinti megoszlaacutes

A neacutepesseacuteg csalaacutedi aacutellapot szerinti oumlsszeteacutetele illetve ennek vaacuteltozaacutesa kuumlloumlnoumlsen az

elmuacutelt maacutesfeacutel eacutevtizedben keruumllt a nemzetkoumlzi szakmai koumlroumlk eacuterdeklődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba

Ennek az indoka az hogy a koroumlsszeteacutetel mellett a csalaacutedi aacutellapot szerinti oumlsszeteacutetel vaacuteltozaacutesa

a maacutesik fontos strukturaacutelis teacutenyező ami a neacutepesseacutegfejlődeacutes egeacuteszeacutere kihat mivel a szuumlleteacutesi

mozgalom mellett a halaacutelozaacutesok alakulaacutesaacutet is befolyaacutesolja A haacutezassaacutegon kiacutevuumlli szuumlleteacutesek

jelentős terjedeacutese mellett is a nem haacutezas nők termeacutekenyseacutege joacuteval elmarad a haacutezasokeacutetoacutel a

nem haacutezasok halandoacutesaacutega viszont jelentősen meghaladja a haacutezasokeacutet bizonyos eacuteletkorokban

annak toumlbbszoumlroumlse Iacutegy a haacutezassaacutegban eacutelők szaacutemaacutenak zsugorodaacutesa eacutes a nem haacutezasok

72

teacuternyereacutese csoumlkkentőleg hat a termeacutekenyseacuteg aacuteltalaacutenos szintjeacutere ugyanakkor noumlveli a

halandoacutesaacutegot97

A neacutepesseacuteg csalaacutedi aacutellapot szerinti oumlsszeteacuteteleacutet alapvetően a haacutezassaacutegkoumlteacutesi eacutes vaacutelaacutesi

szokaacutesok magatartaacutesok alakiacutetjaacutek de a megoumlzvegyuumlleacutesek aacuteltal a lakossaacuteg halandoacutesaacutegi

viszonyai is hataacutessal vannak oumlsszeteacuteteleacutere A haacutezassaacutegi mozgalom jellemzőinek radikaacutelis

vaacuteltozaacutesa eacutes a paacuterkapcsolatok stabilitaacutesaacutenak csoumlkkeneacutese az elmuacutelt maacutesfeacutel eacutevtized egyik

legszembetűnőbb demograacutefiai jelenseacutege A maacutesik fontos teacutenyező ami előteacuterbe keruumllt a

haacutezassaacutegnak mint inteacutezmeacutenynek a megiacuteteacuteleacutese szerepe jelentőseacutege A haacutezassaacutegkoumlteacutesek

mellett vagy azok elleneacuteben ugyanis gyorsan terjednek a haacutezassaacutegon kiacutevuumlli alternatiacutev

paacuterkapcsolatok Ezekről viszont keveset tudunk mivel keletkezeacutesuumlk eacutes felbomlaacutesuk kiesik a

hivatalos statisztika laacutetoacutekoumlreacuteből E vaacuteltozaacutesok bdquokikezdikrdquo a csalaacuted inteacutezmeacutenyeacutet is eacutes mivel

egyre nehezebb definiaacutelni hogy mit tekintuumlnk csalaacutednak Teacuteny hogy a haacutezassaacutegon alapuloacute

paacuterkapcsolatok maacuter nem kizaacuteroacutelagos leteacutetemeacutenyesei a csalaacuted inteacutezmeacutenyeacutenek

A neacutepesseacuteg csalaacutedi aacutellapot szerinti csoportosiacutetaacutesa a jogi helyzet szerint toumlrteacutenik98

ndash nőtlen hajadon az a szemeacutely aki meacuteg soha nem koumltoumltt haacutezassaacutegot

ndash haacutezas az a szemeacutely akinek haacutezassaacutegaacutet jogerős biacuteroacutei iacuteteacutelet nem bontotta fel

haacutezastaacutersa eacuteletben van fuumlggetlenuumll attoacutel hogy egyuumltt eacutel-e haacutezastaacutersaacuteval

ndash oumlzvegy az a szemeacutely aki haacutezastaacutersa halaacutela utaacuten nem koumltoumltt uacutejabb haacutezassaacutegot

ndash elvaacutelt az a szemeacutely akinek haacutezassaacutegaacutet jogerőre emelkedett biacuteroacutei iacuteteacutelet bontotta fel eacutes

azt koumlvetően nem koumltoumltt uacutejabb haacutezassaacutegot99

A 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes a csalaacutedi aacutellapot eacutes a nemzetiseacutegek viszonyaacuteroacutel

keveacutes informaacutecioacutet koumlzoumllt Az oumlsszefuumlggeacuteseket tekintve a csalaacutedi aacutellapot keacuterdeacutese keveset aacuterul

el a felfoumlldi magyarsaacuteg leacuteteacutet meghataacuterozoacute dinamikus folyamatokroacutel Esetleg a korcsoportok

szerinti bontaacutes eseteacuteben lehet eacuterteacutekelhető koumlvetkezteteacutesre jutni

20 taacuteblaacutezat Szlovaacutekia neacutepesseacutegeacutenek csalaacutedi aacutellapot szerinti megoszlaacutesa () (19912002)

Csalaacutedi aacutellapot Oumlsszesen Magyar Szlovaacutek

1991 2001 1991 2001 1991 2001

Nőtlenhajadon 423 423 360 355 433 432

Haacutezas 477 449 516 488 471 446

Elvaacutelt 28 43 29 48 28 43

Oumlzvegy 71 72 95 100 68 70

Ismeretlen 01 13 00 08 00 09

Oumlsszesen 1000 1000 1000 1000 1000 1000



97

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Maacutesodik aacutetdolgozott kiadaacutes Poacutelay

Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 52-55 p 98

BALAacuteZS Joacutezsef ndash HORVAacuteTH Roacutebert Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba JATEPress Szeged 1993 41-42 p 99

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Negyedik aacutetdolgozott kiadaacutes Poacutelay

Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2006 136 p

73

A szlovaacutekiai magyar lakossaacuteg csalaacutedi aacutellapot szerinti megoszlaacutesaacuteban egyeacutertelműen

megmutatkoznak a kormegoszlaacutes kedvezőtlen jegyei

A nőtlenek eacutes hajadonok araacutenya ndash az orszaacutegos eacuterteacutekneacutel kedvezőtlenebbuumll alakult ndash

360-roacutel 355-ra csoumlkkent Ez a magyar lakossaacutegnak az orszaacutegosnaacutel kedvezőtlenebb

koroumlsszeteacuteteleacutevel illetve a gyermekkoruacuteak viszonylag alacsony araacutenyaacuteval magyaraacutezhatoacute

A magyar nemzetiseacutegű haacutezasok araacutenya ndash az orszaacutegos trendekhez hasonloacute meacuterteacutekben ndash

csoumlkkent (516-roacutel 488-ra) Ez a haacutezassaacutegkoumlteacutesek csoumlkkenő szaacutemaacuteval a haacutezassaacutegkoumlteacutesi

kor kitoloacutedaacutesaacuteval illetve a vaacutelaacutesok szaacutemaacutenak noumlvekedeacuteseacutevel magyaraacutezhatoacute

A csalaacutedi aacutellapot keacuterdeacuteseacuteben a legnagyobb vaacuteltozaacutes az elvaacuteltak szaacutemaacuteban jelentkezett

A magyar neacutepesseacutegen beluumlli koumlzel keacutetharmados noumlvekedeacutes (29-roacutel 48-ra) az orszaacutegos

trendekneacutel is magasabb eacuterteacuteket vett fel

Az oumlzvegyek megoszlaacutesaacutet tekintve 10 eacutev alatt szinteacuten jelentős emelkedeacutes

tapasztalhatoacute A szlovaacutekiai magyarsaacuteg oumlzvegy csalaacutedi aacutellapotban leacutevő szemeacutelyeinek toumlbbseacutege

nő Ez a vaacuteltozaacutes a magyar neacutepesseacutegen beluumlli magasabb időskoruacute neacutepesseacuteg araacutenyaacuteval hozhatoacute

oumlsszefuumlggeacutesbe100

2 3 4 Iskolai veacutegzettseacuteg szerinti megoszlaacutes

A felfoumlldi magyarsaacuteg iskolai veacutegzettseacuteg szerinti megoszlaacutesaacutet alapvetően

meghataacuteroztaacutek a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten (1945-1948) a szlovaacutekiai magyarsaacutegot suacutejtoacute haacutetraacutenyos

inteacutezkedeacutesek A bdquohontalansaacutegrdquo eacuteveiben a kitelepiacuteteacutesek a deportaacutelaacutesok a lakossaacutegcsere

valamint a reszlovakizaacutecioacute alapjaiban rengette eacutes vaacuteltoztatta meg a felfoumlldi magyarsaacuteg

reacutetegződeacuteseacutet mind a nemzetiseacutegi mind az oktataacutesi-kulturaacutelis valamint maacutes statisztikaacutek

teruumlleteacuten is A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni eacutevekben a szlovaacutekiai magyar iskolaacutek bezaacuteraacutesa

illetve az előbbiekben emliacutetett haacutetraacutenyos inteacutezkedeacutesek miatt a szlovaacutekiai magyarsaacuteg szinte

eacutertelmiseacuteg neacutelkuumll maradt A kitelepiacuteteacutes eacutes kiűzeteacutes aacuteldozataacuteul esett toumlbb ezer magyar

pedagoacutegus is Amikor 1949-1950-ben uacutejranyitottaacutek a magyar iskolaacutekat Csehszlovaacutekiaacuteban

csupaacuten 100 szakkeacutepzett magyar pedagoacutegust talaacuteltak Ennek koumlvetkezmeacutenyeit a felfoumlldi

magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai mind a mai napig jelzik

100

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A magyarsaacuteg demograacutefiai telepuumlleacutes- eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai in

FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNţIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989-2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a

rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum

Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004 159-162 p

74

Az 1991 eacutevi illetve 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint aacuteltalaacutenos jelenseacutegnek

tűnik a csak alapiskolai veacutegzettseacutegűek illetve iskolai veacutegzettseacuteg neacutelkuumlliek valamint a

gyermekkoruacuteak szaacutemaacutenak eacutes araacutenyaacutenak csoumlkkeneacutese

Az alapiskolai veacutegzettseacutegűek reacuteszaraacutenya magyar lakossaacutegon beluumll tovaacutebbra is

araacutenytalanul magas (305) szemben a szlovaacutekiai (211) illetve a szlovaacutek (197)

eacuterteacutekekkel A magyarsaacutegra jellemző eacuterteacutek ennek elleneacutere 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt csoumlkkeneacutesen

ment keresztuumll (395-roacutel 305-ra esett)

A szakmunkaacutesok araacutenya a magyarsaacutegon beluumll magas eacuterteacuteket (232) keacutepvisel

szemben a szlovaacutekiai (197) valamint a szlovaacutek nemzetiseacutegre vonatkozoacute eacuterteacutekekkel

(198) Ugyanakkor jelentősen emelkedett a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegivel rendelkezők szaacutema is

A keacutet utoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt a magyarsaacuteg 357-os noumlvekedeacutesi uumltemet koumlnyvelhetett el

A főiskolai valamint az egyetemi veacutegzettseacuteggel rendelkezők araacutenya (45) jelentősen

elmarad mind az orszaacutegos (79) mind a szlovaacutek nemzetiseacutegre (82) vonatkozoacute eacuterteacutekektől

A szlovaacutek nemzetiseacutegűek koumlreacuteben koumlzel keacutetszer annyi diplomaacutes van mint a felfoumlldi

magyarsaacuteg koumlreacuteben

A felfoumlldi magyarsaacuteggal szemben a szlovaacuteksaacuteg iskolai veacutegzettseacutegi mutatoacutei az

oumlsszlakossaacuteg adataitoacutel leacutenyegesen nem teacuternek el Azonban az megfigyelhető hogy az

alacsonyabb veacutegzettseacutegűek araacutenya az orszaacutegos eacuterteacutekneacutel alacsonyabb a magasabb

veacutegzettseacutegűek araacutenya pedig az orszaacutegos aacutetlagnaacutel magasabb

21 taacuteblaacutezat Iskolai veacutegzettseacuteg szerinti megoszlaacutes Szlovaacutekiaacuteban ()(19912001)

Legmagasabb iskolai

veacutegzettseacuteg

Szlovaacutekia oumlsszesen Magyar Szlovaacutek

1991 2001 1991 2001 1991 2001

Alapiskolai (befejezetlennel

egyuumltt) 287 211 395 305 272 197

Szakmunkaacutes (eacuterettseacutegi

neacutelkuumll) 190 197 194 232 193 198

Szakiskolai 21 38 19 27 21 39

Koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegivel 183 256 149 221 189 266

Ebből

szakmunkaacutes 17 47 09 31 19 50

Ebből

szakkoumlzeacutepiskolai 133 162 101 129 139 170

Ebből aacuteltalaacutenos

koumlzeacutepiskolai 32 47 40 61 31 46

Főiskolai eacutes egyetemi 58 79 29 45 61 82

Iskolai veacutegzettseacuteg neacutelkuumll 05 03 05 04 04 02

Iskolai veacutegzettseacutegről szoacuteloacute

adat neacutelkuumll 07 16 04 08 06 11

Gyerekek 15 (1991) illetve 16

(2001) eacuteves korig 249 201 205 159 255 204

Oumlsszesen 1000 1000 1000 1000 1000 1000



54 p

75

2 4 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg leacutelekszaacutema vaacuteltozaacutesaacutenak okai

A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyar nemzetiseacuteg leacutelekszaacutema az 1991 eacutevi ndash meacuteg ndash

csehszlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 567 296 fő volt A koumlvetkező a 2001 eacutevi ndash maacuter ndash szlovaacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a Szlovaacutekiaacuteban eacutelő magyar nemzetiseacutegűek szaacutema 520 528 főre

csoumlkkent A keacutet utoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt a szlovaacutekiai magyar nemzetiseacutegűek leacutelekszaacutema

46 768 fővel (82) csoumlkkent

A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg leacutelekszaacutembeli csoumlkkeneacuteseacutenek okait az alaacutebbi

teacutenyezőkre vezethetjuumlk vissza

1 Nemzetiseacutegvaacuteltaacutes magyarndashszlovaacutek relaacutecioacute

2 A toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa

3 Nemzetiseacutegvaacuteltaacutes magyarndashroma relaacutecioacute

4 A magyar nemzetiseacutegűek araacutenya az ismeretlenekből

5 Az uacuten rejtett migraacutecioacute

6 Termeacuteszetes fogyaacutes

12 aacutebra A szlovaacutekiai (felfoumlldi) leacutelekszaacutem csoumlkkeneacuteseinek oumlsszetevői () (2001)

Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A szlovaacutekiai magyarsaacuteg leacutelekszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai 60 p in GYURGYIacuteK


Budapest 2003

76

2 4 1 Nemzetiseacutegvaacuteltaacutesi folyamatok

A nemzetiseacutegvaacuteltaacutesi folyamatokat keacutet relaacutecioacuteban vizsgaacutelhatjuk Egyfelől a kisebbseacutegi

etnikum eacutes a toumlbbseacutegi dominaacutens etnikum relaacutecioacuteban (magyarndashszlovaacutek relaacutecioacute) maacutesfelől a

vizsgaacutelt kisebbseacutegi etnikum ndash maacutes kisebbseacutegi nem dominaacutens etnikumok relaacutecioacutejaacuteban

(magyarndashroma relaacutecioacute) A nemzetvaacuteltaacutes meghataacuterozoacute trendje a toumlbbseacutegi szlovaacutek nemzetiseacuteg

iraacutenyaacuteban zajlik s egy tovaacutebbi az előzőneacutel szereacutenyebb veszteseacuteg az ami a kisebbseacutegi roma

neacutepesseacuteg iraacutenyaacuteba mutatkozik101

A magyar nemzetiseacutegű neacutepesseacutegnek a toumlbbi szlovaacutekiai

nemzeti kisebbseacuteg koumlzuumll legkiterjedtebb interetnikai kapcsolatai a romaacutekkal alakultak ki A

toumlbbi nemzetiseacuteg aacuteltal lakott teruumlletek maacutes reacutegioacutekba helyezhetők vagy e nemzetiseacutegek

leacutelekszaacutema igen alacsony illetve szoacutervaacutenyban eacutelnek A magyarlakta teruumlleteken a

legjelentősebb szaacutemuacute etnikumot a romaacutek alkotjaacutek (A romaacutek előszoumlr az 1991-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes

alkalmaacuteval jelentek meg a nemzetiseacutegek listaacutejaacuten) Leacutelekszaacutemuk 10 eacutev alatt 75 802-ről 89 920-

ra (186-kal) emelkedett A magyarlakta telepuumlleacuteseken az araacutenyuk ennek toumlbb mint

keacutetszereseacutevel 394-kal noumlvekedett A roma iraacutenyba toumlrteacutenő nemzetiseacutegvaacuteltaacutesboacutel szaacutermazoacute

magyar veszteseacuteg mintegy 4ndash6 ezer főre becsuumllhető A szlovaacutek-magyar interetnikai

kapcsolatok meghataacuterozoacute jellemzője kiacuteseacuterő jelenseacutege a magyar kisebbseacuteg iraacutenyaacuteboacutel a szlovaacutek

neacutepesseacuteg iraacutenyaacuteba mutatoacute asszimilaacutecioacute melyet a neacutepmozgalmi eacutes neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok

szintjeacuten nemzetvaacuteltaacuteskeacutent eacutertelmezuumlnk A magyar neacutepesseacuteg 47 ezer fős csoumlkkeneacuteseacuteből a keacutet

utolsoacute cenzus koumlzti időszakban a magyar lakossaacuteg nemzetvaacuteltaacutesboacutel fakadoacute veszteseacutegeacutet ndash az

oumlteacuteves korcsoportokhoz tartozoacutek szaacutemaacuteban araacutenyaacuteban bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok alapjaacuten ndash 26

ezer főre becsuumllhetjuumlk Ebből a roma iraacutenyba zajloacute statisztikai hasonulaacutest leszaacutemiacutetva a

szlovaacutek iraacutenyba zajloacute nemzetvaacuteltaacutes 20ndash22 ezer főre tehető Itt hiacutevnaacutem fel a figyelmet arra

hogy ez a szaacutem nem tartalmazza azt a veszteseacuteget amely a magyar etnikai reprodukcioacute

csoumlkkeneacuteseacuteből (a szlovaacutek neacutepesseacuteg iraacutenyaacuteba) koumlvetkezett be Azok a szlovaacutekiai magyar

fiatalok akik a hetvenes-nyolcvanas eacutevekben szlovaacutek taniacutetaacutesi nyelvű iskolaacutekba jaacutertak enneacutel

fogva elvesziacutetetteacutek kulturaacutelis koumltődeacutesuumlket majd a magas fokuacute urbanizaacutecioacute miatt

szuumllőfalujukboacutel elkoumlltoumlzve gyoumlkereiket is s az uacutej koumlzegben szlovaacuteknak vallottaacutek magukat eacutes

gyermekeiket azaz asszimilaacuteloacutedtak (Ez elsősorban a Csalloacutekoumlzből eacutes a Maacutetyusfoumlldről

elszaacutermazottakra vonatkozik)102

101

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Asszimilaacutecioacutes folyamatok a szlovaacutekiai magyarsaacuteg koumlreacuteben Mercurius koumlnyvek

Kalligram Kiadoacute Pozsony 2004 80ndash88 p 102

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30) (A Kormaacuteny 3642006

(XII 28) Korm Rendelete alapjaacuten a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala 2006 december 31 napjaacuteval megszűnt)

77

2 4 2 A toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa

A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyar nemzetiseacutegűek ndash 1991 eacutes 2001 koumlzoumltti ndash

leacutelekszaacutemapadaacutesaacutet jelentősen elősegiacutetette a toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacuteja illetve

annak vaacuteltozaacutesai a magyarsaacuteg iraacutenyaacuteban Ez a teacutenyező voltakeacuteppen a nemzetvaacuteltaacutest

meghataacuterozoacute teacutenyezők koumlzeacute is besorolhatoacute lenne s jelentőseacutege akkor noumlvekszik ha a vizsgaacutelt

időszakban vaacuteltozaacutes koumlvetkezik be a toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacutejaacuteban

Amennyiben viszont nincs eacuterzeacutekelhető vaacuteltozaacutes akkor ez a teacutenyező elhanyagolhatoacute

Az 1990-es eacutevekben a Vladimiacuter Meţiar vezette kormaacuteny kisebbseacutegpolitikaacuteja

kedvezőtlenuumll eacuterintette a szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacutegot Az 1991-ben alakult Vladimiacuter

Meţiar vezette bdquoDemokratikus Szlovaacutekiaacuteeacutert Mozgalom (HZDS) politikai leacutepeacuteseivel

parlamenti magatartaacutesaacuteval nagyban hozzaacutejaacuterult a korabeli szlovaacutekiai politikai helyzet

kieacuteleződeacuteseacutehez Ellenzeacutekbe keruumllve Meţiar gyorsan aacutetvette a Szlovaacutek Nemzeti Paacutert (SNS)

szeacutelsőseacutegesen magyar- eacutes csehellenes politikaacutejaacutet eacutes eszkoumlzeit is

Az 1990-es eacutevek elejeacuten veacutegbement rendszervaacuteltozaacutes utaacuteni demokratikus fejlődeacutessel

ugyanakkor felsziacutenre keruumlltek a nemzetiseacutegi ellenteacutetek is Ez nem csupaacuten a szeacutelsőseacutegesen

nacionalista Szlovaacutek Nemzeti Paacutert sziacutetotta magyarellenesseacuteget jelentette hanem az egyseacuteges

Csehszlovaacutekia joumlvője szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacute cseh eacutes szlovaacutek politikai reprezentaacutecioacute

koumlzoumltti ellenteacuteteket is a csehszlovaacutek foumlderaacutecioacute sorsaacuteroacutel eacutes Szlovaacutekia jogaacutellaacutesaacuteroacutel a szoumlvetseacutegi

aacutellamban A keacuterdeacutes gyors eacutes megnyugtatoacute rendezeacuteseacutenek elodaacutezaacutesa a nacionalista eacutes

reformellenes politikai erők megerősoumldeacutese Szlovaacutekiaacuteban eacutes a lakossaacuteg eleacutegedetlenseacutege a

piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes nyomaacuten felleacutepő szociaacutelis neheacutezseacutegek miatt veacuteguumll is odavezetett

hogy az 1992-es vaacutelasztaacutesok alapvető keacuterdeacutese az volt hogy fennmarad-e Csehszlovaacutekia103

A magyar lakossaacuteg kiszolgaacuteltatott helyzetbe keruumlleacutese Szlovaacutekiaacuteban az oumlnaacutelloacute aacutellam

megalakulaacutesaacuteval (1993 januaacuter 1)104

de főleg 1994 decembereacutetől Vladimiacuter Meţiar

harmadszori kormaacutenyra leacutepeacutese oacuteta felgyorsult105

Egyfelől megszuumlletett a bdquoSzlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamnyelveacuteről szoacuteloacute toumlrveacuteny (1996

eacutevi CCLX tv) amely a szlovaacutek nyelv kizaacuteroacutelagos hasznaacutelataacutenak jogi kereteit nemcsak a

103

HAMBERGER Judit Csehszlovaacutekia szeacutetvaacutelaacutesa Egy foumlderaacutecioacutes kiacuteseacuterlet kudarca Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny

Bp 1997 90p 181 p 104

Kroacutenika keacutezikoumlnyv Euroacutepa Magyar Koumlnyvklub Bp 2001 386 p 105

SZARKA Laacuteszloacute Kisebbseacutegi toumlbbpaacutertrendszer eacutes koumlzoumlsseacutegeacutepiacuteteacutes A szlovaacutekiai magyar politikai paacutertok

műkoumldeacutese 1989-1998 koumlzoumltt 93 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban

(1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum

Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004

78

hivatali uumlgyinteacutezeacutesben eacutes az uumlgyfeacuteli kapcsolatokban teremtette meg hanem az egyhaacutezi

uumlgyvitelt eacuterintően eacutes a magaacuteneacutelet egy reacuteszeacuteben is pl az orvos eacutes a beteg kapcsolataacuteban

Maacutesodsorban aacutetszervezteacutek a Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamigazgataacutesaacutet eacutes az

aacutellamigazgataacutesi teruumlleteket Az aacutellamigazgataacutest 1991-től neacutehaacuteny toumlrveacuteny szabaacutelyozta amelyek

alapjaacuten toumlbbek koumlzoumltt 17 magyar toumlbbseacutegű elsőfokuacute aacutellamigazgataacutesi koumlrzet (legkevesebb 10

oumlnaacutelloacute oumlnkormaacutenyzattal rendelkező falut vagy vaacuterost magaacuteba foglaloacute aacutellamigazgataacutesi teruumllet)

valamint keacutet jaacuteraacutes (egy-egy jaacuteraacutesban legkevesebb keacutet aacutellamigazgataacutesi koumlrzet volt) keletkezett

bdquoA Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleti eacutes aacutellamigazgataacutesi elrendezeacuteseacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi

CCXXI toumlrveacuteny a koraacutebbi koumlzigazgataacutesi teruumlleti felosztaacutest megszuumlntette Azoacuteta csupaacuten keacutet

jaacuteraacutes teruumlleteacuten eacutelnek toumlbbseacutegben a magyarok Az uacutej toumlrveacuteny leacutetrehozott nyolc nagy

aacutellamigazgataacutesi teruumlletet (keruumlletet) amelyből oumltben eacutelnek magyarok 10ndash30-os

koncentraacuteltsaacutegban Ezeken a teruumlleteken kellett volna 1998-ban megalakulni a regionaacutelis

oumlnkormaacutenyzatoknak amelyekben a szaacutemaraacutenyuk miatt a magyarok alaacuterendelt helyzetbe

keruumlltek106

A parlament elfogadta tovaacutebbaacute a bdquoMatica Slovenskaacute (bdquoSzlovaacutek Anyaacutecska) szlovaacutek

szervezet kuumlloumlnleges jogaacutellaacutesaacutet biztosiacutetoacute 1997 eacutevi LXVIII toumlrveacutenyt ami bizonyos

aacutellamigazgataacutesi hataacuteskoumlroumlket is biztosiacutet a szervezetnek beavatkozaacutesi lehetőseacuteget az etnikai

kapcsolatokba eacutes a nem szlovaacutek nemzetiseacutegű lakossaacuteg kulturaacutelis eacuteleteacutebe tovaacutebbaacute az

iskolauumlgybe eacutes feljogosiacutetja a szervezetet feladataacutenak teljesiacuteteacutese eacuterdekeacuteben tovaacutebbi jogi

szemeacutelyek leacutetrehozaacutesaacutera

Megszuumlletett tovaacutebbaacute a nem szlovaacutekiai aacutellampolgaacutersaacuteguacute szlovaacutekok szlovaacutekiai jogait

szabaacutelyozoacute a bdquoKuumllfoumlldi szlovaacutekokroacutel szoacuteloacute 1997 eacutevi LII toumlrveacuteny amely a maacutesodik

vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a magyarok jogfosztaacutesaacutet toumlrveacutenyesiacutető jogszabaacutelyok meghozatala oacuteta az első

diszkriminaacutecioacutes toumlrveacuteny a Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg jogrendszereacuteben A toumlrveacuteny kimondja hogy

csak az szerezheti meg a kuumllfoumlldi szlovaacutek staacutetusaacutet Szlovaacutekiaacuteban aki haacuterom nemzedeacutekre

visszamenőleg bizonyiacutetani tudja szlovaacutek etnikai eredeteacutet Ez azt jelenti hogy az a szemeacutely

illetve leszaacutermazottja aki a mai Szlovaacutekia teruumlleteacuten szuumlletett eacutes most maacutes orszaacutegban eacutel de

nem szlovaacutek eredetű illetve nem szlovaacutek nemzetiseacutegű ezen toumlrveacuteny szerint haacutetraacutenyos

helyzetbe keruumll a szlovaacutek etnikai eredetet bizonyiacutetani tudoacute szemeacutelyekkel szemben Ennek

egyeacutertelmű munkajogi eacutes vagyonjogi vonatkozaacutesai vannak

106

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A (cseh)szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes- eacutes

taacutersadalomszerkezeteacutenek alakulaacutesa 1918ndash1998 97ndash97 p in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai magyar

művelődeacutes toumlrteacutenete 1918-1998 I koumltet Ister Bp 1998

79

Ondrej Nemţok iskolauumlgyi aacutellamtitkaacuter 1997 maacuterciusaacuteban koumlrlevelet inteacutezett az

aacutellamigazgataacutes iskolaacutekat iraacutenyiacutetoacute jaacuteraacutesi vezetőkhoumlz melyben elrendelte a koumlvetkezőket a

magyar tannyelvű iskolaacutekban a szlovaacutek nyelvet kizaacuteroacutelag szlovaacutek nemzetiseacutegű taniacutetoacutek

oktathatjaacutek A toumlbbi nem szlovaacutek iskolaacuteban ugyaniacutegy a foumlldrajzot eacutes a toumlrteacutenelmet is (a

bdquokizaacuteroacutelagrdquo kifejezeacutest keacutesőbb bdquofőlegrdquo-re moacutedosiacutetotta az aacutellamtitkaacuter) tovaacutebbaacute azon

koumlzseacutegekben ahol a magyar lakossaacuteg araacutenya meghaladja a 40-ot a szlovaacutek iskolaacutek taniacutetoacutei

fizeteacutes-kiegeacutesziacuteteacutesben reacuteszesuumlljenek valamint minden koumlzseacutegben ahol magyarok is laknak eacutes

nincs iskola vagy nincs szlovaacutek iskola a lehetőseacuteg szerint meg kell nyitni a szlovaacutek iskolaacutet (a

magyar iskolaacutet azonban nem)107

A toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa koumlvetkezteacuteben a szlovaacutekiai

(felfoumlldi) magyarsaacuteg leacutelekszaacutemfogyaacutesaacutenak 254-aacutet (11 880 fő) e teacutenyezővel magyaraacutezhatoacute

2 4 3 A magyar nemzetiseacutegűek araacutenya az ismeretlenekből

A 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval a lakossaacuteg egy reacuteszeacutenek a cenzushoz

valoacute nem megfelelő hozzaacuteaacutellaacutesa miatt a keacuterdeacutesek noumlvekvő haacutenyadaacuteban a vaacutelaszmegtagadaacutes

illetve nem adekvaacutet vaacutelaszok adaacutesa figyelhető meg A neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai szerint

Szlovaacutekia lakossaacutegaacutenak megkoumlzeliacutetőleg 1-a nem illetve nem bdquomegfelelőenrdquo vaacutelaszolt a

nemzeti hovatartozaacutesaacutet tudakoloacute keacuterdeacutesre A nem vaacutelaszoloacutek mellett Szlovaacutekiaacuteban nem eacutelő

etnikumokhoz tartozoacuteknak (toumlbb ezren indiaacutennak eacutes eszkimoacutenak) vagy egy helyett toumlbb

nemzetiseacuteghez tartozoacutenak vallottaacutek magukat 2001-ben az ismeretlen vagy kieacuterteacutekelhetetlen

nemzetiseacutegűek araacutenya az 1991-es eacuterteacutek hatszorosa volt

Az ismeretlen nemzetiseacutegűek egy vonatkozaacutesban ndash aacutellampolgaacutersaacuteg szerint ndash jelentős

meacuterteacutekben elteacuternek a toumlbbi nemzetiseacutegtől Szlovaacutek aacutellampolgaacuter mindoumlssze 418-uk volt a

cenzus soraacuten megszaacutemolt neacutepesseacutegnek viszont 980-a tartozott ide

Azoknak a nemzetiseacutegeknek a koumlreacuteben ahol az idegen aacutellampolgaacuterok araacutenya

magasabb feltehetőleg az ismeretlen nemzetiseacutegűek araacutenya is magasabb lehet A

Szlovaacutekiaacuteban eacutelő magyar neacutepesseacutegnek 112-a volt idegen aacutellampolgaacuter Szlovaacutekiaacuten beluumll ez

az eacuterteacutek 189 volt Felteacutetelezhetjuumlk hogy a magyar neacutepesseacutegből az ismeretlenek iraacutenyaacuteba

mutatoacute veszteseacuteg bizonyos meacuterteacutekben alacsonyabb az orszaacutegos aacutetlagnaacutel Ugyanakkor

felmeruumllhet az a felteveacutes is hogy az ismeretlenek araacutenya magasabb a vaacuterosokban mint a

107

HAMBERGER Judit A Magyar Koaliacutecioacute Paacutertja a szlovaacutek kormaacutenyban 108ndash109 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash

HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az

Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash

Dunaszerdahely 2004

80

falvakban mivel az idegen aacutellampolgaacuterok is inkaacutebb nagyobb telepuumlleacuteseken eacutelnek mint

falvakban Amiacuteg orszaacutegosan az ismeretlenek araacutenya alig haladta meg az 1-ot a falvakban eacutes

kisvaacuterosokban az ismeretlenek araacutenya 06ndash08 a nagyobb vaacuterosokban 12ndash14 a keacutet

nagyvaacuterosban (Pozsony eacutes Kassa) 16 koumlruumll mozgott Mivel a szlovaacutekiai magyarsaacuteg

nagyobb araacutenyban eacutel falvakban mint vaacuterosokban ezeacutert az ismeretlenek szaacutemaacutenak 88 ezerről

545 ezerre toumlrteacutenő noumlvekedeacutese becsleacutes alapjaacuten a magyarsaacuteg szaacutemaacutet koumlzvetve mintegy 4000

fővel csoumlkkenthette108

2 4 4 Az uacuten bdquorejtett migraacutecioacuterdquo problematikaacuteja

Adott teruumllet neacutepesseacutegszaacutemaacutet a termeacuteszetes neacutepmozgalmi jelenseacutegek (elsődlegesen a

szuumlleteacutesek eacutes halaacutelozaacutesok) mellett kisebb-nagyobb meacuterteacutekben koumlzvetlenuumll befolyaacutesoljaacutek

megvaacuteltoztatjaacutek a vaacutendorlaacutesok is A mechanikus neacutepmozgalom a vaacutendorlaacutes (migraacutecioacute) a

neacutepesseacuteg teacuterbeli foumlldrajzi helyvaacuteltoztataacutesaacutet jelenti Maacuteskeacutent megfogalmazva a vaacutendorlaacutes nem

maacutes mint a koumlzigazgataacutesi hataacutert (pl telepuumlleacuteshataacuter orszaacuteghataacuter) aacutetleacutepő lakoacutehely-

vaacuteltoztataacutes

Aacuteltalaacutenos szabaacutelykeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy a vizsgaacutelt teruumlleti egyseacutegek foumlldrajzi

meacutereteacutenek csoumlkkeneacuteseacutevel (Foumlld kontinensek orszaacutegok reacutegioacutek telepuumlleacutesek stb) a kuumllső

vaacutendorlaacutesok neacutepesseacutegalakiacutetoacute szerepe egyre noumlvekszik Tehaacutet a hermetikusan zaacutert kuumllső

hataacuterokkal operaacuteloacute neacutepesseacutegi modellek tudomaacutenyos eacuterteacuteke egyre csoumlkken eacutes a nyitott (a kuumllső

vaacutendorlaacutest figyelembe vevő) neacutepesseacutegi modellekeacute egyre noumlvekszik

A vaacutendorlaacutesi (migraacutecioacutes) statisztika forraacutesai a vaacutendorlaacutesoknak csak egy reacuteszeacutet keacutepesek

kimutatni A vaacutendorlaacutesi adatok alapvetően haacuterom forraacutesboacutel szaacutermaznak

1 neacutepszaacutemlaacutelaacutes (cenzus)

2 kuumlloumlnfeacutele nyilvaacutentartaacutesok (regiszterek)

3 mintaveacuteteles felveacutetel (uacuten bdquosurvey moacutedszer)109

A neacutepszaacutemlaacutelaacutesi tiacutepusuacute felveacutetelek egy adott eszmei időpontra vonatkozoacute aacutellomaacutenyi

(stock) adatokat szolgaacuteltatnak a vaacutendorloacutekroacutel iacutegy a belfoumlldi eacutes a nemzetkoumlzi migraacutecioacuteroacutel is

Elsősorban a migraacutecioacutenak az eredmeacutenyeacutet keacutepesek megmutatni a fogadoacute teruumllet

viszonylataacuteban A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok maacutesik keacutet forraacuteshoz viszonyiacutetott előnye a teljeskoumlrűseacuteg

108





Neacutepesedeacutespolitikai Kormaacutenybizottsaacuteg Titkaacutersaacutegaacutenak honlapja wwwnepinfohu (Letoumllteacutes 2007 januaacuter 1)

81

A neacutepszaacutemlaacutelaacutes maacutesik nagy előnye az hogy a vaacutendorloacutek szinte minden leacutenyeges

egyeacuteni- csalaacuted- haacuteztartaacutes-jellemzőit valamint lakaacutesviszonyait is felveszi eacutes a lehető

legszeacutelesebb keacutepet nyuacutejtja magukroacutel a vaacutendorloacutekroacutel

A harmadik pozitiacutevuma az hogy a leghosszabb idősorok e forraacutes alapjaacuten keacutepezhetők

eacutes akaacuter eacutevszaacutezados tendenciaacutek felvaacutezolaacutesaacutera is lehetőseacuteg nyiacutelik a szuumlleteacutesi helyek statisztikaacutei

alapjaacuten ami a maacutesik keacutet esetben a megjeleneacutes oacuteta eltelt idő roumlvidebb volta miatt jelenleg

nyilvaacutenvaloacutean lehetetlen

A hiaacutenyossaacutegokra aacutetteacuterve a vaacutendorloacutekhoz keacutepest a vaacutendorlaacutesokroacutel vagyis magaacuteroacutel a

folyamatroacutel (annak mennyiseacutegeacuteről taacutevolsaacutegaacuteroacutel iraacutenyaacuteroacutel) a neacutepszaacutemlaacutelaacutes nem nyuacutejt teljes

keacutepet

A neacutepszaacutemlaacutelaacutesi moacutedszer (residual method) aacuteltalaacutenos hibaacuteja tovaacutebbaacute az is hogy

eszmei időpontja eacutes a koraacutebbi vonatkoztataacutesi időpont (10 eacutevvel azelőtti januaacuter 1-je vagy egy

eacutevvel azelőtti januaacuter 1-je) koumlzoumltti mozgaacutesokat nem keacutepes rekonstruaacutelni tovaacutebbaacute az hogy csak

a vaacutendorlaacutesok egyenlegeacutet keacutepes megadni Maacuterpedig ugyanazt az egyenleget veacutegtelen

bevaacutendorlaacutesi eacutes kivaacutendorlaacutesi szaacutempaacuter kuumlloumlnboumlzete is eredmeacutenyezheti Az első eset csak a tiacutez

eacuteven feluumlli a maacutesodik pedig kizaacuteroacutelag az egy eacuteves eacutes idősebb neacutepesseacutegre vonatkoztathatoacute

Nem lehet tudni tovaacutebbaacute azt sem hogy a keacutet viszonyiacutetaacutesi időszak koumlzoumltt mikor toumlrteacutent

mozgaacutes ezeacutert leacutenyegeacuteben a neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten nem a vaacutendorlaacuteskori jellemzőket lehet

felvenni hanem szerencseacutes esetben csupaacuten ahhoz koumlzeli aacutellapotot A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok alapjaacuten

keacuteszuumllő vaacutendorlaacutesi statisztikaacutekboacutel hiaacutenyoznak azok a vaacutendorloacutek akik meghaltak vagy

kivaacutendoroltak az orszaacutegboacutel a felveacutetel időpontjaacuteig

A legkuumlloumlnfeacuteleacutebb tiacutepusuacute regiszterek (lakciacutem-bejelenteacutesi tartoacutezkodaacutesi engedeacutelyeket

munkavaacutellalaacutesi engedeacutelyeket aacutellampolgaacuterokat nyilvaacutentartoacute hataacuterforgalmat meacuterő) folyamatos

informaacutecioacutet keacutepesek szolgaacuteltatni az aktuaacutelis helyzetről eacutes a vaacuteltozaacutesokroacutel is A vaacuteltozaacutesokat az

eacuteves időtartamokkal dolgozoacute folyamatos vaacutendorlaacutesi statisztikaacutekban sűriacutetik egybe A

mechanikus neacutepmozgalmi statisztikaacutek a cenzusok szolgaacuteltatta nemzetkoumlzi vaacutendorlaacutesi

adatokhoz keacutepest maacuter a mozgaacutesokat magukat tartalmazzaacutek eacutes nem a mozgaacutesok hosszuacute taacutevuacute

eredmeacutenye befolyaacutesolta helyzetet Tehaacutet a valoacutesaacutegos folyamatokat koumlzvetlenuumll tuumlkroumlzik A

folyamatos vaacutendorlaacutes-statisztika szolgaacuteltatta adatokat aacuteramlaacutesi (flow) tiacutepusuacute adatoknak

nevezzuumlk A nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban fejlettnek tekinthető folyamatos magyar belfoumlldi

vaacutendormozgalmi statisztika 1955 oacuteta szolgaacuteltat telepuumlleacutesszintig adatokat

A mintaveacuteteles felveacutetelek legtoumlbbszoumlr aacutellomaacutenyi tiacutepusuacute adatokat eredmeacutenyeznek

azonban retrospektiacutev keacuterdeacutesek felteacuteteleacutevel visszamenőlegesen aacuteramlaacutesi adatok is nyerhetők e

82

kuacutetfőből A felveacutetelek ereacutenye lehet a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltti helyzet bemutataacutesa a

mikrocenzusok reacuteveacuten illetve a gyors megszervezhetőseacuteg miatti aktualitaacutes

A speciaacutelis ceacutelokboacutel szuumllető mintaveacuteteles felveacutetelek a teacutema legszeacutelesebb legmeacutelyebb

oumlsszefuumlggeacuteseit is keacutepesek feltaacuterni Jelleguumlkből koumlvetkezően egyik legfőbb probleacutemaacutejuk a

teljeskoumlrűseacuteg hiaacutenya A maacutesik jelentős neheacutezseacuteg a minta korrekt kivaacutelasztaacutesa a rendelkezeacutesre

aacutelloacute alapsokasaacutegboacutel A mintaveacutetelhez mindenkeacuteppen valamilyen relevaacutens megleacutevő regisztert

kell hasznaacutelni Ellenkező esetben magaacutenak az alapsokasaacutegnak a keacutepzeacutese is jelentős

erőfesziacuteteacuteseket koumlvetel

A fentebb emliacutetett haacuterom alapvető migraacutecioacutes statisztikai forraacutes inkaacutebb kiegeacutesziacuteti mint

aacutetfedi egymaacutest hiszen elteacuterő tiacutepusuacute adatgyűjteacutesek aacuteltal szolgaacuteltatott adatokroacutel van szoacute

A vaacutendorlaacutesok eacutes a vaacutendorloacutek szaacutemaacutenak kuumlloumlnbseacutege aacuteltalaacutenos moacutedszertani probleacutema

Egy bizonyos időszak viszonylataacuteban (peacuteldaacuteul egy eacutev) egy szemeacutely a bdquovaacutendorloacuterdquo akaacuter

toumlbbszoumlr is vaacutendorolhat tehaacutet a vaacutendorloacutek eacutes a vaacutendorlaacutesok szaacutema nem egyenlő hiszen az

utoacutebbi toumlbbnyire nagyobb Mineacutel kisebb a vonatkoztataacutesi időszak eacutes nagyobb az elvaacutendorlaacutes

eacutes az odavaacutendorlaacutes teruumllete annaacutel kisebb a keacutet szaacutem koumlzoumltti differencia Rendszerint nincs

nagy kuumlloumlnbseacuteg a keacutet szaacutem koumlzoumltt az eacutevente oumlsszegzett aacuteramlaacutesi adatokban azonban

oumlsszekevereacutesuumlk eacutes helytelen hasznaacutelatuk feacutelreeacuterteacuteseket szuumllhet

Az előbbiekben emliacutetett informaacutecioacutek ismereteacuteben aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy a

rejtett migraacutecioacutes veszteseacutegbe tartoznak mindazok a szemeacutelyek akik kuumllfoumlldoumln tanulnak

dolgoznak s egy reacuteszuumlknek kuumllfoumlldoumln ideiglenes huzamos tartoacutezkodaacutesi engedeacutelye van vagy

akaacuter maacuter le is telepedtek de a kibocsaacutetoacute orszaacuteg ndash jelen esetben Szlovaacutekia ndash statisztikaacuteja ezt

nem roumlgziacuteti

A neacutepmozgalmi statisztika vaacutendorlaacutesi adatai nem keacutepesek megragadni azokat akiknek

a taacutevozaacutesaacutet semmilyen adminisztratiacutev aktus nem roumlgziacuteti

A kuumllfoumlldre iraacutenyuloacute elvaacutendorlaacutes folyamataacutenak keacutet veacutegpontja a bdquojelenleacutetrdquo eacutes a

bdquotaacutevolleacutetrdquo koumlzoumltt aacuteltalaacuteban hosszadalmas folyamat huacutezoacutedik meg Csak az elvaacutendorlaacutes

előrehaladott zaacuteroacute szakaszaacuteban foghatoacute meg adminisztratiacutev eszkoumlzoumlkkel az ilyen jellegű

migraacutecioacute Azoknak a szaacutema akik az bdquoittleacutetrdquo eacutes a bdquotaacutevolleacutetrdquo kuumlloumlnboumlző aacutetmeneti staacutediumaiban

talaacutelhatoacutek sokkal nagyobb toumlbbszoumlroumlse azoknak akik hivatalosan is be- vagy elvaacutendorloacutenak

minősuumllnek Ezeket az eseteket sem a szlovaacutek sem maacutes orszaacutegok statisztikai nyilvaacutentartaacutesai

nem roumlgziacutetik Tehaacutet ezekneacutel az aacutetmeneti aacutellapotban leledzőkneacutel nem rendelkezuumlnk

megfoghatoacute adatokkal Egyfajta rejtett migraacutecioacuteval aacutellunk szemben A keacuterdeacutes az hogy

mennyire becsuumllhetjuumlk azoknak a magyaroknak szaacutemaacutet akik huzamosan egy maacutesik orszaacutegban

eacutelnek nagy valoacutesziacutenűseacuteggel maacuter csak laacutetogatoacutekeacutent teacuternek vissza (esetleg maacuter letelepedtek

83

vagy letelepedeacutesuumlk folyamatban van) de hivatalosan meacuteg Szlovaacutekia aacutellampolgaacuterai Mivel a

neacutepszaacutemlaacutelaacutes oumlnkitoumlltős technikaacuteval keacuteszuumll a taacutevolleacutevők egy kisebb reacuteszeacutet elkeruumlli a

neacutepszaacutemlaacutelaacutes A huzamosan taacutevolleacutevők meghataacuterozoacute reacutesze a fiatalabb korcsoportokhoz

tartozik nagy reacuteszuumlk feltehetőleg nem rendelkezik sajaacutet lakaacutessal ily moacutedon szuumlleikneacutel

hozzaacutetartozoacuteiknaacutel vannak bejelentve S ebben az esetben igen nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a

hozzaacutetartozoacuteik kitoumlltik neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatlapjaikat Sokkal nagyobb eseacutellyel keruumlli el a

neacutepszaacutemlaacutelaacutes azokat akik sajaacutet lakaacutessal haacutezzal rendelkeznek

Felteacutetelezhetjuumlk hogy a bdquorejtett migraacutecioacute csak kis meacuterteacutekben csoumlkkenthette a

szlovaacutekiai magyarsaacuteg szaacutemaacutet Gyurgyiacutek Laacuteszloacute kiinduloacutepontjaacuteul az szolgaacutelt hogy Szlovaacutekia

lakossaacutegaacutenak a 2001-es neacutepszaacutemlaacutes időpontjaacutera tovaacutebbszaacutemiacutetott adata 23 ezer fővel volt

magasabb mint a lakossaacuteg szaacutema a neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Tekintettel arra hogy 1991-ben eacutes

2001-ben is ugyanazon elvek szerint lett behataacuterolva a megkeacuterdezettek koumlre moacutedszertani

elteacutereacutes nem vezethet leacutelekszaacutem moacutedosulaacuteshoz Ebből kiindulva a szlovaacutekiai elteacutereacutes

magyarsaacutegra eső reacuteszeacutet (22 ezer főt) a magyar rejtett migraacutecioacute felső hataacuterakeacutent vesszuumlk

tekintetbe110

2 4 5 A termeacuteszetes fogyaacutes

Termeacuteszetes fogyaacutest illetve a termeacuteszetes szaporodaacutest a termeacuteszetes neacutepmozgalmak

azon beluumll is az eacutelveszuumlleteacutesek eacutes a halaacutelozaacutesok negatiacutev illetve pozitiacutev kuumlloumlnboumlzete adja A

termeacuteszetes fogyaacutestoacutel illetve szaporodaacutestoacutel meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk a teacutenyleges fogyaacutest

illetve szaporodaacutest amely az előbbiekben emliacutetett keacutet neacutepmozgalmi jelenseacutegen kiacutevuumll

figyelembe veszi a migraacutecioacutet pontosabban a vaacutendorlaacutesi egyenleget

A rendelkezeacutesre aacutelloacute neacutepmozgalmi adatok szerint az 1990-es eacutevek koumlzepeacuteig a

(magyar) szuumlleteacutesek szaacutema magasabb volt a halaacutelozaacutesoknaacutel Az 1990-es eacutevek elejeacuten a magyar

termeacuteszetes szaporodaacutes noumlvekmeacutenye minimaacutelis volt A magyar termeacuteszetes szaporodaacutes 1990-

re maacuter 1 000 fő alaacute csoumlkkent s 1994-től a szaporodaacutest fogyaacutes vaacuteltotta fel Amiacuteg a (magyar)

szuumlleteacutesek szaacutema eacutes araacutenya fokozatosan csoumlkkent a halaacutelozaacutesok szaacutema eacutes araacutenya leacutenyegeacuteben

nem vaacuteltozott A magyar eacutelveszuumlleteacutesek szaacutema 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt 6 707-ről 4 498-ra azaz

110



102 p GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg eacutes a szlovaacutek regionalizaacutecioacute 15 p in HEGEDŰS Bulcsuacute

(szerk) Doktoranduszok eacutes Fiatal kutatoacutek konferenciaacuteja Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem Aacutellam- eacutes

Jogtudomaacutenyi Kar Bp 2006

84

33-kal csoumlkkent A termeacuteszetes fogyaacutes a magyar nemzetiseacutegűek koumlreacuteben ndash 1991 eacutes 2001

koumlzoumltt ndash 2 145 fő111

22 taacuteblaacutezat A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyar nemzetiseacutegű lakossaacuteg termeacuteszetes neacutepmozgalma (1990ndash2003)

Eacutev Eacutelveszuumlleteacutesek

szaacutema

Halaacutelozaacutesok

szaacutema

Termeacuteszetes

fogyaacutesszaporodaacutes

Haacutezassaacutegkoumlteacutesek

szaacutema

Vaacutelaacutesok

szaacutema

1990 7 282 6 436 846 3 758 944

1991 6 707 6 270 437 3 201 862

1992 6 603 6 226 377 3 103 831

1993 6 242 6 109 133 2 759 810

1994 5 649 5 653 -4 2 628 915

1995 5 022 5 472 -450 2 700 886

1996 5 100 5 082 18 2 480 915

1997 5 187 5 388 -201 2 497 808

1998 5 060 5 636 -576 2 384 851

1999 4 855 5 678 -823 2 252 1 012

2000 4 498 5 554 -1 056 2 002 914

2001 4 210 5 543 -1 333 1 916 977

2002 4 109 5 359 -1 250 1 830 1 124

2003 4 080 5 383 -1 303 na na


111

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A szlovaacutekiai magyarsaacuteg leacutelekszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai 50 p GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash

SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Bp 2003

85

2 5 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

2 5 1 Oktataacutes

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a magyar iskolaacutekban csak az 19491950-es taneacutevben kezdteacutek

meg uacutejra az oktataacutesi munkaacutet mindoumlssze 100 magyar szakkeacutepzett pedagoacutegussal Az 1945 eacutes 1949

koumlzoumltti időszakban a magyar iskolaacutek bezaacuteraacutesa a kitelepiacuteteacutesek a deportaacutelaacutesok eacutes a lakossaacutegcsere

koumlvetkezteacuteben a szlovaacutekiai magyar oktataacutest teljesen keacutet vaacutellra fektetteacutek112

A magyarsaacuteg asszimilaacutelaacutesaacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesek mindveacutegig oumlsszefuumlggeacutesben voltak a

magyar iskolahaacuteloacutezat leeacutepiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute toumlrekveacutesekkel amelyek kuumlloumlnoumlsen az 1970-es eacutes az

1980-as eacutevekben erősoumldtek fel A magyar iskolahaacuteloacutezatot eacuterintő aacutetszervezeacutesek az iskolaacutek

oumlsszevonaacutesa az egy telepuumlleacutesen beluumlli szlovaacutek eacutes magyar iskolaacutek koumlzoumls igazgatoacutesaacuteg alaacute vonaacutesa a

magyar pedagoacutegusok eacutes a magyar egyetemi oktataacutes hiaacutenya mind a mai napig kedvezőtlen

hataacutessal van a magyar oktataacutesuumlgyre113

Eacutevek oacuteta csoumlkken a magyar tannyelvű iskolaacutek osztaacutelyok

szaacutema

Szlovaacutekiaacuteban jelenleg nincs sem magyar magaacutenoacutevoda sem magyar taniacutetaacutesi nyelvű

magaacuten-alapiskola

A szlovaacutekiai oktataacutesuumlgyben 2002-ben igen jelentős vaacuteltozaacutes toumlrteacutent A 2001-ben

elkezdett koumlzigazgataacutesi reform reacuteszekeacutent 2002 juacutelius 1-jeacutevel az oacutevodaacutek eacutes aacuteltalaacutenos iskolaacutek a

helyi a gimnaacuteziumok eacutes koumlzeacutepiskolaacutek pedig a keruumlleti oumlnkormaacutenyzatok fennhatoacutesaacutega alaacute

keruumlltek114

Igaz a reformfolyamat reacuteszekeacutent mind a mai napig nem keruumllt sor az

adoacutereformra vagyis az adoacuterendszer decentralizaacutelaacutesaacutera ami jelentősen megneheziacuteti az

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera az iskolaacutek eacutes csatlakozoacute inteacutezmeacutenyek fenntartaacutesaacutet Jogi

szempontboacutel viszont a szlovaacutekiai magyarsaacuteg meacuteg soha nem gyakorolt ilyen nagy jogkoumlroumlket

iskolarendszere felett A koumlzigazgataacutesi jogkoumlroumlkről szoacuteloacute toumlrveacuteny ugyanis uacutegy rendelkezik

hogy nemcsak az iskolaacutek fenntartaacutesa hanem alapiacutetaacutesa is a helyi oumlnkormaacutenyzat joga Az

aacutellam az iskolaeacutepuumlletek fenntartaacutesaacutera eacutevek oacuteta alig biztosiacutetott forraacutest az eacutepuumlleteket az

112

LAacuteSZLOacute Beacutela A (cseh)szlovaacutekiai oktataacutesuumlgy szerkezete valamint koumlzigazgataacutesi eacutes jogi keretei 1945 utaacuten

94ndash101 p in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai magyar művelődeacutes toumlrteacutenete 1918ndash1998 II koumltet Ister

Bp 1998 113

1996 eacutevi adatok szerint a szlovaacutekiai tanuloacute ifjuacutesaacuteg 88-a magyar nemzetiseacutegű de csak 68-a jaacuter magyar

tannyelvű iskolaacuteba Az oumlsszes magyar iskolakoumlteles gyermek mintegy 262-a nem anyanyelvű iskolaacutet laacutetogat

amihez jelentős meacuterteacutekben hozzaacutejaacuterul hogy 130 telepuumlleacutesen ahol a magyar ajkuacute lakossaacuteg toumlbbseacuteget alkot nincs

magyar tannyelvű iskola 114

LAacuteSZLOacute Beacutela A magyar oktataacutesuumlgy 203ndash226 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk)

Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig

I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004

86

oumlnkormaacutenyzatok katasztrofaacutelis aacutellapotban voltak keacutenytelenek aacutetvenni fenntartaacutesuk illetve

aacutellaguk javiacutetaacutesa pedig immaacuter az otilde feladatuk ami jelentősen megterheli koumlltseacutegveteacutesuumlket

Tovaacutebbi fontos vaacuteltozaacutes hogy a kormaacuteny illetve a parlament egyenranguacutesiacutetotta az

orszaacuteg aacutellami illetve magaacuten- eacutes egyhaacutezi iskolaacuteit Maacuter a 2002ndash2003-as taneacutevben gyakorlatilag

azonos taacutemogataacutest kapnak az iskolatiacutepusok a taacutemogataacutes meacuterteacuteke a diaacutekok szaacutemaacutetoacutel fuumlgg

Szlovaacutekiaacuteban az egyhaacutezi alapiskolaacutekban tanuloacute gyermekek szaacutema 25 521 koumlzuumlluumlk

1 061 magyar nemzetiseacutegű Az egyhaacutezi alapiskolaacutekban tanuloacute (1 061 fő) magyar

nemzetiseacutegű diaacutek 9727-a (1 032 fő) tanulhat anyanyelveacuten Az 19931994-es taneacutevben a

magyar nemzetiseacutegű oacutevodaacutes gyermekek 2285-a az 19961997-es taneacutevben 2330-a

2000-ben pedig 2134-a jaacutert szlovaacutek oacutevodaacuteba Ugyanezekben a taneacutevekben a magyar

nemzetiseacutegű iskolakoumlteles gyermekek 2119-a 2312-a illetve 1901-a laacutetogatott

szlovaacutek taniacutetaacutesi nyelvű aacutellami alapiskolaacutet115

A szlovaacutekiai magyar felsőoktataacutes tereacuten az elmuacutelt keacutet esztendőben fontos esemeacutenyek

toumlrteacutentek A pedagoacuteguskeacutepzeacutes tereacuten előreleacutepeacutest jelent ndash baacuter komoly terheket roacute a szlovaacutekiai

magyar fiatalokra ndash hogy a szlovaacutek oktataacutesi taacuterca rendezte a magyar tanaacuterkeacutepző főiskolaacutek

veacutegzettjeinek helyzeteacutet Okleveluumlket ugyan nem ismeri el aacutem haacuteromszemeszteres

tovaacutebbkeacutepzeacutest biztosiacutetott szaacutemukra a nyitrai eacutes a besztercebaacutenyai egyetemen ahol

pedagoacuteguskeacutepzeacutes is folyik iacutegy maacutesfeacutel eacutev alatt teljes eacuterteacutekű pedagoacuteguskeacutent oktathatnak a

magyar iskolaacutekban Ez vonatkozik a Komaacuteromi Vaacuterosi Egyetem levelező tagozatos

hallgatoacuteira is

Jelentős előreleacutepeacutes toumlrteacutent 2001-ben a szlovaacutekiai magyar felsőoktataacutes tereacuten az aacuteltal

hogy Eacuteszak-Komaacuteromban megkezdte munkaacutejaacutet a budapesti Koumlzgazdasaacutegi eacutes Aacutellamigazgataacutesi

Egyetem kihelyezett kara amely elsősorban koumlzgazdaacuteszokat eacutes menedzsereket nevel a

szlovaacutekiai magyar taacutersadalom szaacutemaacutera A kart a Sellye Jaacutenos Alapiacutetvaacuteny műkoumldteti

eacutes magyarorszaacutegi eacutes szlovaacutekiai előadoacutek oktatjaacutek az immaacuter 400 első- eacutes maacutesodeacuteves diaacutekot

akik oumlsztoumlndiacutejban eacutes ingyenes kolleacutegiumi ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllnek Az elkeacutepzeleacutesek szerint az

115

A szlovaacutek taniacutetaacutesi nyelvű alapiskolaacuteba jaacuteroacute magyar gyermekek reacuteszaraacutenya az 19931994-es eacutes a 20002001-es

taneacutev koumlzoumltt a Dunaszerdahelyi jaacuteraacutesban 1474-roacutel 1333-ra a Leacutevai jaacuteraacutesban 2265-roacutel 2129-ra a

Nyitrai jaacuteraacutesban 4881-roacutel 3636-ra az Eacutersekuacutejvaacuteri jaacuteraacutesban 2438-roacutel 1972-ra a Rimaszombati jaacuteraacutesban

1886-roacutel 918-ra a Nagykuumlrtoumlsi jaacuteraacutesban 3966-roacutel 3447-ra a Komaacuteromi jaacuteraacutesban pedig 1718-roacutel

1333-ra meacuterseacuteklődoumltt addig ugyanebben az időszakban a Losonci jaacuteraacutesban a csoumlkkeneacutes csak 018-os volt a

Tőketerebesi jaacuteraacutesban a szlovaacutek taniacutetaacutesi nyelvű alapiskolaacutet laacutetogatoacute magyar nemzetiseacutegű gyermekek reacuteszaraacutenya

2270-roacutel 3278-ra noumlvekedett A legelszomoriacutetoacutebb adatok azonban a Nyitrai jaacuteraacutes szlovaacutek oacutevodaacutet laacutetogatoacute

magyar nemzetiseacutegű gyermekei eseteacuteben regisztraacutelhatoacutek itt ez a reacuteszaraacuteny 8762 a Losonci eacutes a Nagyrőcei

jaacuteraacutesban 4108 illetve 4515 a Galaacutentai jaacuteraacutesban 2782 a Vaacutegsellyei jaacuteraacutesban pedig 3995 Hataacuteron Tuacuteli

Magyarok Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30) (A Kormaacuteny 3642006 (XII 28) Korm

Rendelete alapjaacuten a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala 2006 december 31 napjaacuteval megszűnt)

87

egyetem kihelyezett reacuteszlegeacuten folyamatosan emelik a diaacutekok eacutes tanaacuterok szaacutemaacutet uacutegy hogy

neacutehaacuteny eacuteven beluumll mintegy ezer diaacutek folytathassa itt tanulmaacutenyait s koumlzben egyre bővuumll

majd a tantaacutergyindashszakmai kiacutenaacutelat is Az oktataacutes magyar szlovaacutek eacutes angol nyelven folyik

2002-ben erőteljesen rajzoloacutedott ki az oumlnaacutelloacute szlovaacutekiai magyar egyetem

megalakulaacutesaacutenak a lehetőseacutege is Az uacutej szlovaacutek kormaacuteny programjaacuteba ugyanis kiemelt

feladatkeacutent keruumllt be az inteacutezmeacuteny megalakiacutetaacutesaacutenak szaacutendeacuteka

A nyitrai Konstantin Egyetemen is alakult egy uacutej kar 2002-ben amely ugyancsak

hozzaacutejaacuterulhat a felvideacuteki magyar fiatalok műveltseacutegi szintjeacutenek emeleacuteseacutehez Leacutetrejoumltt

tovaacutebbaacute a koumlzeacutep-euroacutepai kultuacuteraacutek kara amely tovaacutebbra is vaacutellalja a magyar pedagoacutegusok

keacutepzeacuteseacutet eacutes az elkeacutepzeleacutesek szerint kultuacuteraszervezői s talaacuten neacuteprajzi szakok is otthont

kapnak a karon termeacuteszetesen a szlovaacutekiai kisebbseacutegekhez tartozoacute fiatalok keacutepzeacuteseacutet

szolgaacutelva

Szlovaacutekiaacuteban un vaacuterosi egyetemek116

is műkoumldnek Az egyik Komaacuteromban a maacutesik

Kiraacutelyhelmecen Mindkeacutet vaacuterosi egyetem eseteacuteben megoldatlan a diplomaacutek elismereacutese eacutes a

vaacuterosi egyetemek akkreditaacutecioacuteja mivel az oklevelek koumllcsoumlnoumls elismereacuteseacuteről szoacuteloacute magyarndash

szlovaacutek egyezmeacuteny csak az egyetemi oklevelek elismereacuteseacutet teszi lehetőveacute Iacutegy a

magyarorszaacutegi főiskolaacutek diplomaacutei csak annyi segiacutetseacuteget jelentenek a szlovaacutekiai magyar

diaacutekok szaacutemaacutera hogy haacuteromszemeszteres tovaacutebbkeacutepzeacutes utaacuten megkapjaacutek a szlovaacutek egyetem

okleveleacutet Ezt a haacuterom szemesztert azonban kizaacuteroacutelag oumlnkoumlltseacuteges alapon veacutegezhetik el

E keacutet vaacuterosi egyetemen kiacutevuumll magyarorszaacutegi főiskolaacutek kihelyezett tagozatai műkoumldnek

meacuteg Kassaacuten (saacuterospataki Comenius Taniacutetoacutekeacutepző Főiskola) Dunaszerdahelyen (tatabaacutenyai

Modern Uumlzleti Tudomaacutenyok Főiskolaacuteja) valamint Kassaacuten eacutes Magyardioacuteszegen (budapesti

Gaacutebor Deacutenes Főiskola) Az oklevelek elismereacutese hasonloacutean megoldatlan mint a vaacuterosi

egyetemek eseteacuteben

1990 őszeacuten alakult meg a Calvin Jaacutenos Teoloacutegiai Inteacutezet (Komaacuterom) amely keacutesőbb a

Calvin Jaacutenos Teoloacutegiai Akadeacutemia nevet vette fel eacutes hitoktatoacutekat valamint lelkeacuteszeket keacutepez

116 A (reacutev)komaacuteromi oumlnkormaacutenyzat a megleacutevő jogszabaacutelyoknak megfelelően 1992 juacutenius 16-aacuten hozta leacutetre a

Vaacuterosi Egyetemet amely magyarorszaacutegi taacutersinteacutezmeacutenyek (Benedek Elek Oacutevoacutenőkeacutepző Főiskola Sopron

Apaacuteczai Csere Jaacutenos Taniacutetoacutekeacutepző Főiskola Győr Kerteacuteszeti eacutes Eacutelelmiszeripari Egyetem Kerteacuteszeti Főiskolai

Kara Kecskemeacutet) kihelyezett tagozatakeacutent műkoumldik A veacutegzős hallgatoacutek diplomaacutejaacutet magyarorszaacutegi felsőoktataacutesi

inteacutezmeacuteny adja ki A Vaacuterosi Egyetemnek az 20002001-es taneacutevben 450 hallgatoacuteja volt Kiraacutelyhelmecen a

Vaacuterosi Egyetem a Budapesti Koumlzgazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem kihelyezett tagozatakeacutent 1993-ban joumltt leacutetre A

kiraacutelyhelmeci 8 szemeszteres keacutepzeacutes főiskolai szintű koumlzgazdaacuteszdiploma megszerzeacuteseacutehez nyuacutejt lehetőseacuteget

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30) (A Kormaacuteny 3642006 (XII

28) Korm Rendelete alapjaacuten a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala 2006 december 31 napjaacuteval megszűnt)

88

2 5 2 Felekezeti megoszlaacutes

A vallaacutesi eacutelet tekinteteacuteben a kommunista eacuteraacuteban az egyhaacutezak eacutes a hiteacutelet szigoruacute

ellenőrzeacutes alatt aacutellt A felekezeti hovatartozaacutest 1950 utaacuten első iacutezben az 1991 eacutevi csehszlovaacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval meacuterteacutek fel Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutest koumlvető 2001 eacutevi szlovaacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szinteacuten foglalkozott a felekezeti megoszlaacutes keacuterdeacuteseacutevel

23 taacuteblaacutezat Felekezeti megoszlaacutes Szlovaacutekiaacuteban () (1991 2001)

Felekezeti hovatartozaacutes

1991 2001

Szlovaacutekia


Szlovaacutekia


Roacutemai katolikus 604 649 608 689 728 699

Goumlroumlg katolikus 34 12 35 41 16 41

Evangeacutelikus 62 22 69 69 15 78

Reformaacutetus 16 114 04 20 155 06

Ortodox 07 00 05 09 00 07

Zsidoacute 00 00 00 00 00 00

Egyeacuteb 06 08 05 11 11 10

Ismeretlen 174 129 176 30 11 22

Felekezeten kiacutevuumlli 98 66 99 130 64 137

Oumlsszesen 1000 1000 1000 1000 1000 1000


24 taacuteblaacutezat Felekezeti megoszlaacutes Szlovaacutekiaacuteban (fő) (1991 2001)


1991 2001

Szlovaacutekia


Szlovaacutekia


Roacutemai katolikus 3 187 383 368 416 2 745 502 3 708 120 378 700 3 224 093

Goumlroumlg katolikus 178 733 6 764 156 886 219 831 8 086 188 522

Evangeacutelikus 326 397 12 310 310 749 372 858 7 963 360 716

Reformaacutetus 82 545 64 533 17 572 109 735 80 582 27 970

Ortodox 34 376 135 22 365 50 363 86 31 607

Zsidoacute 912 122 742 2 310 240 1 737

Egyeacuteb 30 603 4 575 23 571 58 332 5 712 45 807

Ismeretlen 917 835 73 194 793 818 160 598 5 823 102 084

Felekezeten kiacutevuumlli 515 551 37 247 448 123 697 308 33 336 632 318

Oumlsszesen 5 274 335 567 296 4 519 328 5 379 455 520 528 4 614 854


Az 1991 eacutevi csehszlovaacutek valamint 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes felekezeti megoszlaacutesra

vonatkozoacute adatsorai koumlzoumltti a legjelentősebb elteacutereacutes az bdquoismeretlenekrdquo117

szaacutemaacuteban mutatkozik

meg Amiacuteg a rendszervaacuteltaacutes utaacuteni első neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten a magukat bdquoismeretlennekrdquo valloacutek

araacutenya ndash orszaacutegosan - 177 volt addig 2001-ben maacuter csak a megkeacuterdezettek 3-a vallotta

magaacutet felekezeti megoszlaacutes tekinteteacuteben bdquoismeretlennekrdquo

117



100 p

89

Az bdquoismeretlenekrdquo koumlreacutebe tartozhattak a bdquobizonytalankodoacutekrdquo akik egyik felekezethez sem

tudtaacutek magukat besorolni de felekezeten kiacutevuumllinek sem tartottaacutek magukat Az bdquoismeretlenrdquo

kategoacuteriaacutet vaacutelaszthattaacutek a bdquotoumlbbes identitaacutesuacuterdquo szemeacutelyek is Az bdquoismeretlenrdquo kategoacuteriaacuteba soroltaacutek

be azokat is akik a fent megnevezett toumlrteacutenelmi egyhaacutezaknak ugyan nem voltak hiacutevei de

valamilyen maacutes kisebb egyhaacutezhoz vagy szektaacutehoz tartozoacutenak tartottaacutek magukat Veacuteguumll az

bdquoismeretlenekrdquo koumlzeacute soroltaacutek be azokat is akik nem gondosan toumlltoumltteacutek ki a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi

keacuterdőiacutevet vagy megvaacutelaszolatlanul hagytaacutek a keacuterdeacutest

A felekezeti hovatartozaacutes tekinteteacuteben Szlovaacutekia egyes reacutegioacutei elteacuterő keacutepet mutatnak

Aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy roacutemai katolikusok araacutenya ndash a toumlrteacutenelmi hagyomaacutenyokboacutel

kifolyoacutelag ndash nyugatroacutel kelet feleacute csoumlkken Koumlzeacutep-Szlovaacutekiaacuteban az evangeacutelikusok valamint a

felekezeten kiacutevuumlliek araacutenya magasabb az orszaacutegos eacuterteacutekekneacutel Kelet-Szlovaacutekiaacuteban pedig a goumlroumlg

katolikusok araacutenya haladja meg az orszaacutegos aacutetlagot A reformaacutetusok mind Koumlzeacutep- mind Kelet-

Szlovaacutekiaacuteban az orszaacutegos araacutenyhoz keacutepest magasabb araacutenyban vannak jelen

A hiteacuteletet a rendszervaacuteltozaacutes előtt gaacutetolta az egyhaacutezi vagyon elkobzaacutesa illetve

aacutellamosiacutetaacutesa Az emliacutetett neheacutezseacutegek elleneacutere az egyhaacutezi eacutelet folyamatosan erősoumldik A Szlovaacutek

Nemzeti Tanaacutecs 1993 szeptembereacuteben toumlrveacutenyt fogadott el az egyhaacutezi javak

visszaszolgaacuteltataacutesaacuteroacutel Ennek alapjaacuten az egyhaacutezak visszakaphatjaacutek ingoacute- eacutes ingatlan vagyonukat

kiveacuteve a toumlrveacutenyben felsorolt eseteket Az egyhaacutezak koumlltseacutegveteacutesi taacutemogataacutesa az Szlovaacutek

Koumlztaacutersasaacuteg Kulturaacutelis Miniszteacuteriumaacutenak feladata

A toumlrveacuteny a reformaacutetus egyhaacutez szaacutemaacutera ndash amely kifejezetten magyar egyhaacutez

Szlovaacutekiaacuteban ndash csak reacuteszleges kaacuterpoacutetlaacutest biztosiacutetott Az uumlgyben jelenleg is taacutergyalaacutesok

folynak a szlovaacutek kormaacutennyal illetve peres uacuteton proacutebaacutelnak eacuterveacutenyt szerezni koumlveteleacuteseiknek

A reformaacutetus egyhaacutez mintegy 70-aacutet kapta vissza foumlldingatlanainak A reformaacutetus egyhaacutezat

a maacuter emliacutetett meghurcolaacutes eacutes haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes mellett ugyancsak a lelkeacuteszek

alacsony szaacutema gaacutetolja munkaacutejaacuteban118

A szlovaacutekiai magyar roacutemai katolikus hiacutevők 1990 oacuteta hiaacuteba keacuterik az oumlnaacutelloacute puumlspoumlkseacuteg

kialakiacutetaacutesaacutet illetve egy magyar puumlspoumlk kinevezeacuteseacutet119

A felfoumlldi magyarsaacuteg toumlbbseacutege roacutemai

katolikus vallaacutesuacute ennek elleneacutere jelentős hiaacuteny mutatkozik magyar anyanyelvű papokban

Eacutevek oacuteta csak keacutet-haacuterom uacutej papot szentelnek fel valamint nincs megoldva a magyar nyelvű

118

A KISS Beacutela A Szlovaacutekiai Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutez 383ndash384 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK

Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes

csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash

Dunaszerdahely 2004 119

HERDICS Gyoumlrgy ndash ZSIDOacute Jaacutenos A Roacutemai Katolikus Egyhaacutez 389 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK



Dunaszerdahely 2004

90

papkeacutepzeacutes Ez a helyzet nemcsak a roacutemai katolikusok hiteacuteleteacutenek megszervezeacuteseacutet neheziacuteti

hanem a katolikus iskolaalapiacutetaacutest is gaacutetolja

Az evangeacutelikus egyhaacutez helyzete ndash a nagy hagyomaacutenyok elleneacutere ndash szinteacuten nagyon

kedvezőtlen a helyzet magyar anyanyelvű papjai csak elveacutetve vannak

A legjobbnak a goumlroumlg-katolikusok helyzete mondhatoacute A koumlzel 10 magyar jellegű

pleacutebaacutenia keacutet esperesseacutegben oszlik meg a megkoumlzeliacutetőleg 8 ezer magyar nemzetiseacutegű goumlroumlg-

katolikus vallaacutesuacute lakossaacuteg lelki szuumlkseacutegleteit 12 magyar pap laacutetja el120

2 5 3 Meacutediumok

A meacutedia tekinteteacuteben is vegyes eredmeacutenyek mutatkoznak A nemzetiseacutegi sajtoacute aacutellami

taacutemogataacutesaacutenak hiaacutenya miatt toumlbb lap megszűnt illetve megvaacuteltozott periodicitaacutesa

A legismertebb szlovaacutekiai magyar lapok a koumlvetkezők Uacutej Szoacute (napilap) Vasaacuternap

(csalaacutedi hetilap) Irodalmi Szemle eacutes Kalligram (irodalmi lapok) Katedra (pedagoacutegiai szaklap)

Csalloacutekoumlz (hetilap) Szabad Uacutejsaacuteg (hetilap) Remeacuteny (katolikus hetilap) tovaacutebbaacute szaacutemos

gyermek ifjuacutesaacutegi eacutes egyeacuteb lap Ezen kiacutevuumll toumlbb regionaacutelis ndash pl Goumlmoumlrorszaacuteg (az eacuteszaki

peremvideacutek foacuteruma) ndash eacutes helyi (koumlzseacutegi vagy vaacuterosi) lap is megjelenik koumlztuumlk a Castrum Novum

(Eacutersekuacutejvaacuter) a Honti Lapok (Ipolysaacuteg) a Komaacuteromi Lapok a Paacuterkaacuteny eacutes Videacuteke a Somorja eacutes

Videacuteke stb A minimaacutelis aacutellami taacutemogataacuteson tuacutel a megjeleneacutest magyarorszaacutegi alapiacutetvaacutenyok eacutes

civil szervezetek taacutemogataacutesa teszi lehetőveacute121

A jelenleg heti 45 oacuteraacutes magyar raacutedioacuteadaacutes műsoraacutenak gerince a Pavilon ciacutemű heacutetfőtől

peacutentekig deacutelutaacuten feacutel haacuteromtoacutel este feacutel heacutetig eacutelőben koumlzvetiacutetett zeneacutes informaacutecioacutes szoacuterakoztatoacute

műsor A Napi kroacutenika keacutetszer jelentkezik 1300 eacutes 1730 oacuterakor Peacutentekenkeacutent 1330 oacuteraacutetoacutel 30

perces műsort koumlzvetiacutet a magyarul beszeacutelő romaacutek szaacutemaacutera Szombaton Heacutetről heacutetre ciacutemmel eacutelő

műsort sugaacuteroznak amelyben a heacutet politikai esemeacutenyeit foglaljaacutek oumlssze Vasaacuternap reggel egyhaacutezi

magazin majd 1000 oacuteraacutetoacutel 1400 oacuteraacuteig neacutegyoacuteraacutes eacutelő műsor a Randevuacute szerepel a programban

1999 aacuteprilis 1-jeacutetotildel megalakult a Szlovaacutek Televiacutezioacute Magyar Műsorok Szerkesztőseacutege

A napi hiacutereken kiacutevuumll a Szerkesztőseacuteg a Szlovaacutek Televiacutezioacute hivatalos műsorrendjeacutebe iktatott 1ndash

1 oacuteraacutes adaacutesidővel rendelkezik kedden eacutes csuumltoumlrtoumlkoumln

120

HORVAacuteTH Gyula (szerk) Deacutel-Szlovaacutekia A Kaacuterpaacutet-medence reacutegioacutei 2 MTA Regionaacutelis Kutataacutesok

Koumlzpontja Dialg Campus Kiadoacute BudapestndashPeacutecs 2004 250ndash253 p 121

LOVAacuteSZ Attila A magyar sajtoacute 426ndash428 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok

Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet

Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja - Dunaszerdahely 2004

91

2 6 Melleacuteklet

13 aacutebra Taacutejegyseacutegek Szlovaacutekiaacuteban

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003szlnemzjpg

(Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 27)

14 aacutebra Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (2001)



92

15 aacutebra Szlovaacutekia nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1910-2001)



16 aacutebra A termeacuteszetes szaporodaacutes Szlovaacutekiaacuteban (1950-2000)



17 aacutebra Szlovaacutekia koumlzigazgataacutesa (2005)

Forraacutes Az ENSZ honlapja httpwwwunorg (Letoumllteacutes ideje 2005 augusztus 31)

94

25 taacuteblaacutezat A felvideacuteki toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (1910) Telepuumlleacutes Oumlsszesen Szlovaacutek Magyar Neacutemet Egyeacuteb

Toumlrteacutenelmi Abauacutej-Torna vaacutermegye

Kassa (Košice) vaacutermegyeszeacutekhely tjv 44 211 6 547 33 350 3 189 1 125

Toumlrteacutenelmi Aacuterva vaacutermegye

Alsoacutekubin (Dolnyacute Kubiacuten) vaacutermegyeszeacutekhely 1 821 1 055 471 245 50

Toumlrteacutenelmi Bars vaacutermegye

Aranyosmaroacutet (Zlateacute Moravce) vaacutermegyeszeacutekhely 3 227 941 2 127 147 12

Koumlrmoumlcbaacutenya (Kremnica) rtv 4 514 1 482 1 501 1 514 17

Leacuteva (Levice) rtv 9 675 688 8 752 199 36

Uacutejbaacutenya (Novaacute Baňa) rtv 4 813 4 256 470 79 8

Toumlrteacutenelmi Goumlmoumlr eacutes Kishont vaacutermegye

Dobsina (Dobšinaacute) rtv 5 029 1 503 1 739 1 688 99

Jolsva (Jelšava) rtv 2 846 449 1 739 42 616

Nagyrőce (Revuacuteca) rtv 1 925 884 1 000 37 4

Rimaszombat (Rimavskaacute Sobota) rtv 6 912 468 6 199 91 154

Rozsnyoacute (Roţňava) rtv 6 565 406 5 886 159 114

Toumlrteacutenelmi Hont vaacutermegye

Ipolysaacuteg (Šahy) vaacutermegyeszeacutekhely 4 206 122 4 003 64 17

Korpona (Krupina) rtv 4 016 3 460 484 24 48

Selmec- eacutes Beacutelabaacutenya (Banskaacute Štiavnica) tjv 15 185 8 341 6 340 453 51

Toumlrteacutenelmi Komaacuterom vaacutermegye

Komaacuterom (Komarno) vaacutermegyeszeacutekhely tjv 22 337 768 19 924 1 248 397

Toumlrteacutenelmi Liptoacute vaacutermegye

Liptoacuteszentmikloacutes (Liptovskyacute Mikulaš) vaacutermegyeszeacutekhely 3 251 1 656 900 655 40

Roacutezsahegy (Ruţomberok) rtv 12 249 8 340 1 735 1 031 1 143

Toumlrteacutenelmi Noacutegraacuted vaacutermegye

Losonc (Luţenec) rtv 12 939 1 675 10 634 428 202

Toumlrteacutenelmi Nyitra vaacutermegye

Eacutersekuacutejvaacuter (Noveacute Zaacutemky) rtv 16 228 964 14 838 377 49

Nyitra (Nitra) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 16 419 4 929 9 754 1 636 100

Szakolca (Skalica) rtv 5 018 4 155 505 259 99

Toumlrteacutenelmi Pozsony vaacutermegye

Bazin (Pezinok) rtv 4 809 2 642 575 1 558 34

Modor (Modra) rtv 5 009 4 124 347 525 13

Nagyszombat (Trnava) rtv 15 163 8 032 4 593 2 280 258

Pozsony (Bratislava) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 78 223 11 673 31 705 32 790 2 055

Szentgyoumlrgy (Svaumltyacute Jur) rtv 3 458 1 897 641 916 4

Toumlrteacutenelmi Saacuteros vaacutermegye

Baacutertfa (Bardejov) rtv 6 578 2 571 2 179 1 617 211

Eperjes (Prešov) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 16 323 6 494 7 976 1 404 449

Kisszeben (Sabinov) rtv 3 288 1 640 1 168 341 139

Toumlrteacutenelmi Szepes vaacutermegye

Goumllnicbaacutenya (Gelnica) rtv 3 833 1 098 606 2 095 34

Igloacute (Spišskaacute Novaacute Ves) rtv 10 525 5 103 3 494 1 786 142

Keacutesmaacuterk (Keţmarok) rtv 6 317 1 606 1 314 3 242 155

Leibic (Lrsquoubica) 2 782 1 311 213 1 135 123

Lőcse (Levoţa) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 7 528 3 094 2 410 1 377 647

Popraacuted (Poprad) rtv 2 283 758 689 818 18

Szepesbeacutela (Spišskaacute Belaacute) rtv 2 894 1 258 355 1 247 34

Szepesolaszi (Spišskeacute Vlachy) rtv 2 413 1 613 340 440 20

Szepesvaacuteralja (Spišskeacute Podhradie) rtv 3 129 1 832 566 713 18

Toumlrteacutenelmi Trencseacuten vaacutermegye

Trencseacuten (Trenţiacuten) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 7 805 3 676 2 997 925 207

Zsolna (Ţilina) rtv 9 179 4 954 2 336 1 463 426

Toumlrteacutenelmi Turoacutec vaacutermegye

Turoacutecszentmaacuterton (Martin) vaacutermegyeszeacutekhely 4 113 2 720 934 392 67

Toumlrteacutenelmi Zoacutelyom vaacutermegye

Besztercebaacutenya (Banskaacute Bystrica) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 10 776 4 388 5 261 879 248

Breznobaacutenya (Brezno) rtv 4 179 3 081 1 010 73 15

Zoacutelyom (Zvolen) rtv 8 799 3 579 4 973 209 38

Forraacutes 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Koumlnyvkiadoacute

Baja 1998

95



Kassa (Košice) vaacutermegyeszeacutekhely tjv 236 093 210 340 8 940 hellip 16 813


Alsoacutekubin (Dolnyacute Kubiacuten) vaacutermegyeszeacutekhely 19 948 19 356 28 hellip 564


Aranyosmaroacutet (Zlateacute Moravce) vaacutermegyeszeacutekhely 15 618 15 164 45 hellip 409

Koumlrmoumlcbaacutenya (Kremnica) rtv 5822 5575 19 hellip 228

Leacuteva (Levice) rtv 36 538 30 997 4 469 hellip 1 072

Uacutejbaacutenya (Novaacute Baňa) rtv 7 505 7 318 7 hellip 180


Dobsina (Dobšinaacute) rtv 4 896 4 337 31 hellip 528

Jolsva (Jelšava) rtv 3 287 2 774 81 hellip 432

Nagyrőce (Revuacuteca) rtv 13 466 12 405 291 hellip 770

Rimaszombat (Rimavskaacute Sobota) rtv 25 088 14 873 8 846 hellip 1 369

Rozsnyoacute (Roţňava) rtv 19 261 13 343 5 162 hellip 756


Ipolysaacuteg (Šahy) vaacutermegyeszeacutekhely 8 061 2 787 5 015 hellip 259

Korpona (Krupina) rtv 7 991 7 802 27 hellip 162

Selmec- eacutes Beacutelabaacutenya (Banskaacute Štiavnica) tjv 10 874 10 213 43 hellip 618


Komaacuterom (Komarno) vaacutermegyeszeacutekhely tjv 37 366 12 960 22 452 hellip 1 954


Liptoacuteszentmikloacutes (Liptovskyacute Mikulaš) vaacutermegyeszeacutekhely 33 007 31 049 91 hellip 1 867

Roacutezsahegy (Ruţomberok) rtv 30 417 29 394 41 hellip 982


Losonc (Luţenec) rtv 28 332 23 127 3 713 hellip 2 034


Eacutersekuacutejvaacuter (Noveacute Zaacutemky) rtv 42 262 29 446 11 632 hellip 1 184

Nyitra (Nitra) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 87 285 83 285 1 489 hellip 2 511

Szakolca (Skalica) rtv 15 013 14 239 19 hellip 755


Bazin (Pezinok) rtv 21 082 20 347 110 hellip 625

Modor (Modra) rtv 8 536 8 315 35 hellip 186

Nagyszombat (Trnava) rtv 70 286 68 099 148 hellip 2 039

Pozsony (Bratislava) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 428 672 391 761 16 451 hellip 20 460

Szentgyoumlrgy (Svaumltyacute Jur) rtv 4 614 4 499 18 hellip 97


Baacutertfa (Bardejov) rtv 33 247 30 346 48 hellip 2 853

Eperjes (Prešov) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 92 786 86 910 208 hellip 5 668

Kisszeben (Sabinov) rtv 12 290 11 137 7 hellip 1 146


Goumllnicbaacutenya (Gelnica) rtv 6 404 6 143 6 hellip 255

Igloacute (Spišskaacute Novaacute Ves) rtv 39 193 36 924 65 hellip 2 204

Keacutesmaacuterk (Keţmarok) rtv 17 383 16 550 26 hellip 807

Leibic (Lrsquoubica) 3 677 3 443 1 hellip 233

Lőcse (Levoţa) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 14 366 12 509 15 hellip 1 842

Popraacuted (Poprad) rtv 56 157 5 268 131 hellip 3 158

Szepesbeacutela (Spišskaacute Belaacute) rtv 6 136 5 818 4 hellip 314

Szepesolaszi (Spišskeacute Vlachy) rtv 3 518 3 441 2 hellip 75

Szepesvaacuteralja (Spišskeacute Podhradie) rtv 3 780 3 490 1 hellip 289


Trencseacuten (Trenţiacuten) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 57 854 55 131 164 hellip 2 559

Zsolna (Ţilina) rtv 85 400 82 750 106 hellip 2 544


Turoacutecszentmaacuterton (Martin) vaacutermegyeszeacutekhely 60 133 57 072 144 hellip 2 917


Besztercebaacutenya (Banskaacute Bystrica) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 83 056 78 690 446 hellip 3 920

Breznobaacutenya (Brezno) rtv 22 875 21 239 50 hellip 1 586

Zoacutelyom (Zvolen) rtv 43 789 41 980 218 hellip 1 591

Forraacutes Szlovaacutek Statisztikai Hivatal 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes

96


Az Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet (WHO) honlapja httpwwwwhoint

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek (UN) honlapja httpwwwunorg

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala (HTMH) honlapja httpwwwhtmhhu

Kroacutenika keacutezikoumlnyv Euroacutepa Magyar Koumlnyvklub Bp 2001

Magyarorszaacuteg kuumllkapcsolati rendszere tansegeacutedlet Budapesti Corvinus Egyetem

Vilaacuteggazdasaacutegi Tanszeacutek Elektronikus letoumllteacutes helye wwwbkehu

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt II koumltet Bp 1893-1897

Readerrsquos Digest Illustrated Atlas of the World The Readerrsquos Digest Association Limited

London 1997

Szlovaacutek Statisztikai Hivatal honlapja httpwwwstatisticssk

A KISS Beacutela A Szlovaacutekiai Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutez in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK

Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989-2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel

az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum

Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004

AacuteCS Zoltaacuten Nemzetiseacutegek a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegon Kossuth Kiadoacute Bp 1984

BALAacuteZS Joacutezsef ndash HORVAacuteTH Roacutebert Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba JATEPress Szeged 1993

BALLAGI Moacuter A magyar nyelv teljes szoacutetaacutera I koumltet Heckenast Nyomda Pest 1873

BAacuteRCZI Geacuteza Magyar szoacutefejtő szoacutetaacuter Trezor kiadoacute Bp 1991

BECSEY Joacutezsef Neacutepesseacutegfoumlldrajz IPSZILON Kiadoacute Beacutekeacutescsaba 2004

BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Pozsony vaacutermegye A Magyarorszaacuteg

vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Orszaacutegos Monograacutefiai Taacutersasaacuteg Bp 1987

CZUCZOR Gergely ndash FOGARASI Jaacutenos A magyar nyelv szoacutetaacutera II koumltet Magyar

Tudomaacutenyos Akadeacutemia Pest 1862-1874

DAacuteNYI Dezső A szlovaacutekiai szoacutervaacutenymagyarsaacuteg REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Poltika Taacutersadalom Bp 1999

3ndash4 sz

DUKA ZOacuteLYOMI Norbert A szlovenszkoacutei magyar katolikusok koumlveteleacutesei Magyar

Kisebbseacuteg 1937 20 szaacutem

FARKAS Gyula Az elszakiacutetott Felvideacutek magyarsaacutegaacutenak szellemi eacutelete Pallas Irodalmi eacutes

Nyomdai Rt Bp 1927

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny

Szeged 2004

97

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai

sajaacutetossaacutegai Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Maacutesodik

aacutetdolgozott kiadaacutes Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2006

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai eacutes a szlovaacutek

regionalizaacutecioacute Teruumlleti Statisztika KSH Bp 2006

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Harmadik


GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg eacutes a szlovaacutek regionalizaacutecioacute in HEGEDŰS

Bulcsuacute (szerk) Doktoranduszok eacutes Fiatal kutatoacutek konferenciaacuteja Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus

Egyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar Bp 2006

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Negyedik


GYOumlNYOumlR Joacutezsef Aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegek Teacutenyek eacutes adatok a csehszlovaacutekiai

nemzetiseacutegekről Madaacutech Kiadoacute Pozsony 1989

GYOumlRGY Aladaacuter Felső-Magyarorszaacuteg in Az OsztraacutekndashMagyar Monarchia iacuteraacutesban eacutes

keacutepben 15 Magyarorszaacuteg V koumltet (Felső-Magyarorszaacuteg I reacutesz) Magyar Kiraacutelyi

Aacutellamnyomda Bp 1899

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Magyar meacuterleg A szlovaacutekiai magyarsaacuteg a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi eacutes a

neacutepmozgalmi adatok tuumlkreacuteben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 1994


taacutersadalomszerkezeteacutenek alakulaacutesa 1918ndash1998 in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai

magyar művelődeacutes toumlrteacutenete 1918ndash1998 I koumltet Ister Bp 1998

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A szlovaacutekiai magyarsaacuteg leacutelekszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai GYURGYIacuteK

Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute

Inteacutezet Bp 2003

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Asszimilaacutecioacutes folyamatok a szlovaacutekiai magyarsaacuteg koumlreacuteben Mercurius

koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2004

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A magyarsaacuteg demograacutefiai telepuumlleacutes- eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek

vaacuteltozaacutesai in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash

2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet

Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely

2004

98

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint

telepuumlleacutes eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek

Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 - A szlovaacutekiai magyarsaacuteg szaacutemaacutenak alakulaacutesa

httpadatbanktransindexroinchtmphpakod=344

HAMBERGER Judit Csehszlovaacutekia szeacutetvaacutelaacutesa Egy foumlderaacutecioacutes kiacuteseacuterlet kudarca Teleki

Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 1997

HAMBERGER Judit A Magyar Koaliacutecioacute Paacutertja a szlovaacutek kormaacutenyban in FAZEKAS Joacutezsef

ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a

rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash

Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja - Dunaszerdahely 2004

HERDICS Gyoumlrgy ndash ZSIDOacute Jaacutenos A Roacutemai Katolikus Egyhaacutez in FAZEKAS Joacutezsef ndash

HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a


Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004

HOOacuteZ Istvaacuten Neacutepesseacuteg eacutes neacutepesedeacutes Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Peacutecs 1995

HORVAacuteTH Gyula (szerk) DeacutelndashSzlovaacutekia A Kaacuterpaacutet-medence reacutegioacutei 2 MTA Regionaacutelis

Kutataacutesok Koumlzpontja Dialg Campus Kiadoacute BudapestndashPeacutecs 2004

KEPECS Joacutezsef (szerk) A Felvideacutek telepuumlleacuteseinek neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatai KSH Bp 1999

KISS GY Csaba Koumlzeacutep-Euroacutepa nemzetek kisebbseacutegek Pesti Szalon Bp 1993

KISS GY Csaba Seacuteta a Felvideacutek szoacute koumlruumll (IndashII) Magyar szoacute Uacutejvideacutek 2006 juacutelius 11ndash12

KOacuteSA Laacuteszloacute ndash FILEP Antal A magyar neacutep taacuteji-toumlrteacuteneti tagoloacutedaacutesa Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1975

KOVAC Dušan Szlovaacutekia toumlrteacutenete Kalligram Pozsony 2001

LACIKA Jaacuten Bratislava Djama Bratislava 2000

LACZA Tihameacuter A magyar sajtoacute Szlovaacutekiaacuteban 1945 utaacuten in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A

(csehszlovaacutekiai magyar művelődeacutes toumlrteacutenete 1918ndash1998 II koumltet Ister Bp 1998

LAacuteSZLOacute Beacutela A (cseh)szlovaacutekiai oktataacutesuumlgy szerkezete valamint koumlzigazgataacutesi eacutes jogi

keretei 1945 utaacuten in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai magyar művelődeacutes toumlrteacutenete

1918ndash1998 II koumltet Ister Bp 1998

LAacuteSZLOacute Beacutela A magyar oktataacutesuumlgy in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk)

Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai

Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute

Somorja ndash Dunaszerdahely 2004


99

LISZKA Joacutezsef A szlovaacutekiai magyarok neacuteprajza Osiris Kiadoacute Bp 2002

LOVAacuteSZ Attila A magyar sajtoacute in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok

Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes

csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute


MENDOumlL Tibor Felvideacutek Magyar Szemle Taacutersasaacuteg Bp 1940

MEacuteSZAacuteROS Andraacutes Iskolai filozoacutefia FelsőndashMagyarorszaacutegon Foacuterum Taacutersadalomtudomaacutenyi

Szemle IV eacutevfolyam 20022 szaacutem

NIEDERHAUSER Emil Keacutet magyar nyelvű szlovaacutek koumlnyv a magyar-szlovaacutek irodalmi

kapcsolatokroacutel Kisebbseacutegkutataacutes 11 eacutevfolyam 2001 3 szaacutem

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar neacuteprajzi lexikon II koumltet Bp 1981

RIGOacuteCKI Csaba Taacutersadalomfoumlldrajz AKG Kiadoacute Bp 1994

ROMSICS Ignaacutec A trianoni beacutekeszerződeacutes Osiris Kiadoacute Bp 2001

SALLAI Gergely Az első beacutecsi doumlnteacutes Osiris Kiadoacute Bp 2002

SAacuteNDOR Anna A nyitra-videacuteki magyar nyelvjaacuteraacutesok atlasza Mercurius koumlnyvek Kalligram

Kiadoacute Pozsony 2004

SZARKA Laacuteszloacute A (cseh)szlovaacutekiai magyar koumlzoumlsseacuteg nyolc eacutevtizede 1918ndash1998 Toumlrteacuteneti

vaacutezlat in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai magyar művelődeacutes toumlrteacutenete 1918ndash1998

I koumltet Ister Bp 1998

SZARKA Laacuteszloacute Teacuter eacutes identitaacutes Aacutellamhataacuter nyelvhataacuter etnikai kontaktuszoacutena in

KRAUSZ Tamaacutes ndash SZVAacuteK Gyula (szerk) Eacuteletuumlnk Kelet-Euroacutepa Tanulmaacutenyok Niederhauser Emil

80 szuumlleteacutesnapjaacutera Pannonica Kiadoacute Bp 2003

SZARKA Laacuteszloacute Kisebbseacutegi toumlbbpaacutertrendszer eacutes koumlzoumlsseacutegeacutepiacuteteacutes A szlovaacutekiai magyar politikai

paacutertok műkoumldeacutese 1989ndash1998 koumlzoumltt in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok

Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig

I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely

2004

VADKERTY Katalin A belső telepiacuteteacutesek eacutes a lakossaacutegcsere Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute

Pozsony 1999

VETEacuteSI Laacuteszloacute Szoacutervaacutenystrateacutegia ndash nemzetstrateacutegia Magyar Kisebbseacuteg Bp 2000 2 szaacutem

VISKI Kaacuteroly Etnikai csoportok videacutekek in MELICH Jaacutenos ndash NEacuteMETH Gyula (szerk) A

magyar nyelvtudomaacuteny keacutezikoumlnyve I koumltet Bp 1938

WENZEL Gusztaacutev Magyarorszaacuteg baacutenyaacuteszataacutenak kritikai toumlrteacutenete MTA Koumlnyvkiadoacute-Hivatala Bp

1880

ZEIDNER Mikloacutes A reviacutezioacutes gondolat Osiris Kiadoacute Bp 2001

100

3 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai


Azt a teruumlletet amelyet ma bdquoDeacutelvideacuteknek hiacutevunk a toumlrteacutenelem folyamaacuten toumlbb

elnevezeacutessel illetteacutek Az eacutevszaacutezadok alatt neacutegy jelentősebb fogalom laacutetott napvilaacutegot

Az első megjeloumlleacutes a magyar toumlrteacutenelemben az bdquoAlvideacutek volt Ez a kifejezeacutes maacuter I

(Szent) Istvaacuten (1000ndash1038) oacuteta ismeretes azonban csak Zsigmond kiraacutely (1389ndash1437)

uralkodaacutesaacutetoacutel keruumllt az eacuterdeklődeacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Ez idő taacutejt jelent meg a toumlroumlk a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacuteg deacuteli hataacuterainaacutel ekkor eacuterteacutekelődoumltt fel az bdquoAlvideacutek szerepe amely a neacutegy

szlavoacuten vaacutermegyeacutet (Pozsega Szereacutem Valkoacute122

eacutes Verőce) tovaacutebbaacute Baacutecs Torontaacutel Temes

Keve vaacutermegyeacuteket illetőleg a Szaacutevaacutetoacutel eacutes a Dunaacutetoacutel deacutelre fekvő ndash soacutei ozorai macsoacutei eacutes

szoumlreacutenyi ndash baacutensaacutegokat toumlmoumlriacutetette Az bdquoAlvideacutek foumlldrajzi eacutertelemben nagyobb teruumlletű volt

mint az a teruumllet amelyet napjainkban bdquoDeacutelvideacuteknek hiacutevunk123

Az bdquoAlvideacuteken kieacutepuumllt erős veacutegvaacutervonal (SzabaacutecsndashNaacutendorfeheacutervaacuterndashSzendrőndash

Galamboacutec) veacutegett lassan kezdett meghonosodni egy uacutej elnevezeacutes a bdquoVeacutegvideacutek A

bdquoVeacutegvideacutek teruumllete meacuteg mindig nem egyezett meg a mai bdquoDeacutelvideacutek teruumlleteacutevel baacuter azt is

magaacuteba foglalta124

A XVIIIndashXIX szaacutezad folyamaacuten keacutet uacutejabb elnevezeacutes honosodott meg az előbbiek

helyett ndash baacuter igazaacuten ismerteacute csak az 18481849 eacutevi szabadsaacutegharc idejeacuten vaacutelt ndash a magyar

bdquoDeacutelvideacutek eacutes a szerb bdquoVajdasaacuteg fogalom125

Ortutay Gyula magyar neacuteprajzi lexikonja szerint a XVIIIndashXIX szaacutezadi bdquoDeacutelvideacutek

megjeloumlleacutes csak a bdquoBaacutecskaacutet eacutes a bdquoBaacutensaacutegot jeloumllte Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a

Magyarorszaacutegtoacutel a deacutelszlaacutev kiraacutelysaacuteghoz csatolt reacuteszeket nevezteacutek bdquoDeacutelvideacuteknek A

napjainkban eltűnőben levő taacutejneacutev szerepeacutet lassan aacutetveszi ndash a helyi magyarsaacuteg koumlreiben is ndash a

szerb bdquoVajdasaacuteg (bdquoVojvodina) elnevezeacutes126

122

bdquoValkoacute vaacutermegye eacutes vaacuterispaacutensaacuteg a mai Szereacutem Verőce eacutes Pozsega vaacutermegyeacutek egy reacuteszeacutet foglalta magaacuteban

A XV szaacutezad veacutege feleacute 33 vaacutera 34 vaacuterosa 1182 helyseacutege ismeretes Főispaacutenjai toumlbbnyire vagy eacuteppen aacutellandoacutean

a macsoacutei baacutenok voltak 1541 utaacuten teljesen megszuumlnt benne a vaacutermegyei eacutelet eacutes roumlvid időn a vaacutermegye feledeacutesbe

ment ugy hogy holfekveacuteseacutet is csak uacutejabb időkben főkeacutep Csaacutenki nyomozaacutesai aacutellapiacutetottaacutek meg Pallas

Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893-1896 XV Koumltet 365 p 123

THOMKA Orsolya A kettős aacutellampolgaacutersaacuteg keacuterdeacuteseacuteről a Deacutelvideacutek vonatkozaacutesaacuteban Confessio A

magyarorszaacutegi reformaacutetus egyhaacutez figyelője 28 eacutevfolyam 20044 124

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash PETRES Tibor ndash SZONDI Ildikoacute A szerbiai Vajdasaacuteg az ezredforduloacuten a

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Teruumlleti statisztika 6 (43) eacutevfolyam 4 szaacutem KSH Bp 2003 361 p 125

DOMOKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Bp 1992 8-10 p 126

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I koumltet Bp 1981 355 p

101

A bdquoVajdasaacuteg elnevezeacutes első megjeleneacutese 1848-ra tehető ekkor mondtaacutek ki a szerbek

ndash 1848 maacutejus 13ndash15-eacuten ndash a Karloacutecaacuten tartott gyűleacutesuumlkoumln127

hogy a Szereacutemseacutegből a

Baacutecskaacuteboacutel a Temeskoumlzből a Baranyaacuteboacutel a katonai hataacuterőrvideacutekből a Sajkaacutes-videacutekből128

valamint a kikindai eacutes a becsei keruumlletből leacutetre kiacutevaacutenjaacutek hozni a bdquoSzerb Vajdasaacutegot eacutes Temesi

Baacutensaacutegot Ezt az oacutehajt a Habsburg-haacutez 1849 november 18-aacuten engedeacutelyezte is az emliacutetett

teruumlletek ndash a Hataacuterőrvideacutek a Sajkaacutes-videacutek eacutes a Baranya neacutelkuumlli ndash oumlsszevonaacutesaacuteval leacutetrejoumltt a

bdquoSzerb Vajdasaacuteg eacutes Temesi Baacutensaacuteg amely egeacuteszen 1860 december 27-ig leacutetezett ekkor I

Ferenc Joacutezsef (1848ndash1916) egy rendelettel megszuumlntette eacutes visszaaacutelliacutetotta az 1848 előtti

aacutellapotokat129

A 18-19 szaacutezadi bdquoDeacutelvideacutek illetve a bdquoVajdasaacuteg kifejezeacutes teruumlletileg maacuter koumlzel

megegyezett a mai bdquoVajdasaacuteg teruumlleteacutevel

A napjainkban ismert bdquoDeacutelvideacutek illetve bdquoVajdasaacuteg a foumlldrajzi hataacuterait Trianonban

nyerte el A trianoni beacutekedoumlnteacutes eacutertelmeacuteben a bdquoSzerbndashHorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelyi Aacutellam130

63 092 km 2 teruumlletet mondhatott magaacuteeacutenak az egykori toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegboacutel Ebből

42 541 km 2 magaacutet Horvaacutetorszaacutegot takarta a fennmaradoacute 20 551 km 2 -ből ha leszaacutemiacutetjuk a

Baranya-haacuteromszoumlget a Murakoumlzt illetve a Muravideacuteket megkapjuk a foumlldrajzi eacutertelemben

vett Deacutelvideacuteket131

Ez a teruumllet magaacuteba foglalata a toumlrteacutenelmi BaacutecsndashBodrog vaacutermegye

127

HEKA Laacuteszloacute Szerbia aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenete Baacuteba Kiadoacute Szeged 2005 68 p 128

A Sajkaacutes-videacutek (Csajkaacutesndashkeruumllet vagy Titeli csajkaacutesok zaacuteszloacutealja) az egykori peacutetervaacuteradi hataacuterőrvideacutek

teruumlleteacuteből kihasiacutetott ndash 90735 km2

-es ndash szeglet neve melyet a Duna eacutes Tisza oumlsszefolyaacutesa keacutepzett Hajoacutes

(bdquosajkaacutesrdquo) lakosai a katonai hataacuterőrvideacutek fennaacutellaacutesakor a Dunaacuten Tiszaacuten s Draacutevaacuten tartoztak katonai szolgaacutelatot

teljesiacuteteni Koumlzpontja Titel volt A Csajkaacutes-keruumlletet Maacuteria Tereacutezia (1740ndash1780) uralkodaacutesa alatt 1763ndash1764-

ben leacutetesiacutetetteacutek a dunai eacutes szaacutevai hajoacutezaacutes valamint a hataacutervonal szigoruacute őrzeacutese ceacuteljaacuteboacutel Az 1873 XXVII

Toumlrveacutenycikk a keruumlletet polgaacuterosiacutetotta eacutes Baacutecs-ndashBodrog vaacutermegyeacutevel egyesiacutetette Pallas Nagylexikon Pallas

Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 IV koumltet p SZENTKLAacuteRAY Jenő A dunai hajoacutehadak

toumlrteacutenete Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1886 129

Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Toumlrteacutenelmi dokumentumok Bp 38 p 130

A deacutelszlaacutev aacutellamalakulat első megnevezeacutese 1918 december 1-jeacuten toumlrteacutent ekkor kiaacuteltottaacutek ki a bdquoSzerbndash

HorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelyi Aacutellamot amelyet 1921-től bdquoSzerbndashHorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelysaacutegnak hiacutevtak Az orszaacuteg a

bdquoJugoszlaacutev Kiraacutelysaacuteg nevet 1929 oktoacuteber 3-aacuten veszi fel Jugoszlaacutevia 1945 november 29-eacuten aacutellamformaacutet vaacutelt

eacutes a hivatalos megnevezeacutese bdquoJugoszlaacutev Szoumlvetseacutegi Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg lett Az 1990-es eacutevek elejeacuten megkezdődoumltt

Jugoszlaacutevia felbomlaacutesa 1991 juacutenius 25-eacuten Szloveacutenia eacutes Horvaacutetorszaacuteg kiaacutelltja ki fuumlggetlenseacutegeacutet 1991

szeptember 8-aacuten neacutepszavazaacutest tartanak Macedoacuteniaacuteban amelyen eredmeacutenyekeacutent Macedoacutenia 1991 november 20-

aacuten jelenti be kileacutepeacuteseacutet Jugoszlaacuteviaacuteboacutel Habaacuter 1991 oktoacuteber 15-eacuten kinyilvaacuteniacutetjaacutek BoszniandashHercegovina

fuumlggetlenseacutegeacutet is a bdquonagy aacutettoumlreacutestrdquo az 1992 februaacuter 29 eacutes maacutercius 1 koumlzoumltt tartott fuumlggetlenseacutegi neacutepszavazaacutes

hozza meg Maacuterciusban a szerb akcioacutek folyamatossaacute vaacutelaacutesaacuteval megkezdődik a deacutelszlaacutev haacuteboruacute legsoumlteacutetebb

szakasza az 1995 novembereacuteig tartoacute boszniai haacuteboruacute Az egykori Jugoszlaacutevia romjain megmaradoacute Szerbia eacutes

Montenegroacute 1992 aacuteprilis 27-eacuten leacutetrehozza a bdquoJugoszlaacutev Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacutegotrdquo ismertebb neveacuten bdquoKisndash

Jugoszlaacuteviaacutetrdquo Kis-Jugoszlaacutevia a 2006 maacutejus 21-eacuten tartott montenegroacutei neacutepszavazaacutes eredmeacutenyekeacutent szűnt meg

Ekkor Montenegroacuteban a neacutepszavazaacutesra jogosultak 555-a szavazott a Szerbiaacutetoacutel toumlrteacutenő elszakadaacutesra JUHAacuteSZ

Joacutezsef Volt egyszer egy Jugoszlaacutevia A deacutelszlaacutev aacutellam toumlrteacutenete AULA Kiadoacute Bp 1999 335ndash346 p KOacuteKAI

Peacuteter Uacutej orszaacuteg Uacutej helyzet Montenegroacute fuumlggetlen lett Magyar Szoacute Magyar Szoacute Lapkiadoacute Lapkiadoacute Kft Novi

Sad 2006 maacutejus 23 131

Toumlrteacutenelmi Vilaacutegatlasz Cartographia Bp 1992 131 p

102

neacutegyoumltoumldeacutet a toumlrteacutenelmi Torontaacutel vaacutermegye keacutetharmadaacutet valamint Temes vaacutermegye koumlzel

harmadaacutet Csongraacuted vaacutermegye Horgos nevű faluja KrassoacutendashSzoumlreacuteny vaacutermegye keacutet telepuumlleacutese

(Krassoacuteszombat eacutes Udvarszaacutellaacutes) szinteacuten ide keruumllt Ezzel azonban nem zaacuterhatjuk le a

foumlldrajzi meghataacuterozaacutest mert a keacutesőbbi deacutelszlaacutev koumlzigazgataacutesi vaacuteltozaacutesok koumlvetkezteacuteben az

egykori ndash horvaacutet koumlzigazgataacutes alatt aacutelloacute ndash Szereacutem vaacutermegye toumlbb mint neacutegyoumltoumlde

Horvaacutetorszaacutegtoacutel aacutetkeruumllve az előbb emliacutetett teruumlletekkel koumlzoumlsen hozta leacutetre a bdquoVajdasaacutegot

Ugyanakkor egy kisebb teruumllet az egykori Torontaacutel vaacutermegyei reacuteszből koumlzigazgataacutesilag ndash

meacuteg 1948-ban ndash Szerbia reacutesze lett Ezt a leacutepeacutest a fővaacuteros Belgraacuted foumlldrajzi koumlzelseacutege

indokolta Ez a kis teruumllet 501 km 2 (az egykori Borcsa (Borţa) eacutes Baacuteraacutenyos (Ovţa)

koumlrnyeacuteke) ahonnan a magyarsaacuteg maacuter bdquofelsziacutevoacutedottrdquo Ugyanakkor a bdquoDeacutelvideacutek egy kisebb

teruumlletet ndash hat telepuumlleacutest (Macvanska Mitrovica Nocaj Radenkovic Ravnje Salas Nocajski

eacutes Zasavica) ndash kapott Koumlzeacutep-Szerbiaacutetoacutel is amely ma a Szereacutemseacutegi koumlrzeten beluumll a

Szaacutevaszentdemeteri (vagy mitrovicai) koumlzseacuteg reacutesze

Jelenleg a Vajdasaacuteg 21 205 km 2 teruumlletű eacutes haacuterom foumlldrajzi taacutejegyseacutegből a

Baacutecskaacuteboacutel a Baacutenaacutetboacutel illetve a Szereacutemseacutegből aacutell

A deacutelszlaacutev kiraacutelysaacuteg aacuteltal kapott teruumllet ndash 20 551 km 2 ndash nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1910-

es magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint magyar 577 549 fő (301) szerb 384 000 fő

(256) neacutemet 323 624 fő (216) romaacuten 73 990 fő (49) szlovaacutek 56 528 fő (38)

ruszin 13 051 fő (09) egyeacuteb 90 271 fő (131) oumlsszesen 1 519 013 fő (1000)132

Az 1 519 013 fő a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg lakossaacutegaacutenak 83-a a 20 551

neacutegyzetkilomeacuteternyi teruumllet pedig a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg teruumlleteacutenek 74-aacutet jelentette

A szerb koumlzigazgataacutes alapjaacuten jelenleg a Deacutelvideacutek 45 koumlzseacutegre133

oszlik Ebből 20

talaacutelhatoacute a Baacutecskaacuteban 16 a Baacutenaacutetban illetve kilenc koumlzseacuteg helyezkedik el a Szereacutemseacuteg

teruumlleteacuten A Deacutelvideacutek szeacutekvaacuterosa Uacutejvideacutek (Novi Sad)

A telepuumlleacutesszaacutemot tekintve a legkisebb koumlzseacuteg az egy telepuumlleacutest Karloacutecaacutet (Sremski

Karlovci) magaacuteba foglaloacute Karloacuteca koumlzseacuteg a legnagyobb koumlzseacuteg a szaacutevaszentdemeteri amely

26 telepuumlleacutest foglal magaacuteba A teruumlletnagysaacutegot tekintve a nagybecskereki koumlzseacuteg (1 326

km 2 ) a legnagyobb a legkisebb pedig a karloacutecai (51 km 2 )

132

LELKES Gyoumlrgy A Magyar helyseacuteg-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute Baja 1998 934 p 133

A koumlzseacuteg vagy kommuna (szerbuumll opština) jaacuteraacutesszerű telepuumlleacutescsoport a Jugoszlaacuteviaacuteban meghonosodott

eacutertelmezeacutes szerint olyan taacutersdalmi aacutellamigazgataacutesi oumlnkormaacutenyzattal felruhaacutezott teruumlleti egyseacuteg amelyet a neacutevadoacute

vaacuteros vagy nagyobb falu eacutes a jogilag odasorolt telepuumlleacutesek keacutepeznek A jugoszlaacuteviai koumlzseacutegek valamivel

kisebbek az egykori magyarorszaacutegi jaacuteraacutesokhoz keacutepest BIACSI Antal Kis deacutelvideacuteki demograacutefia Eacuteletjel koumlnyvek

57 MTT ndash Szabadegyetem ndash Logos Kiadoacute Szabadka ndash Toacutetfalu 1994 31 p

103

Magyar toumlbbseacutegű oumlnkormaacutenyzat nyolc koumlzseacutegben van ezek a magyarkanizsai zentai

adai szabadkai topolyai kishegyesi oacutebecsei a Baacutecskaacuteban eacutes egy van a Baacutenaacutetban a zentai

koumlzseacuteggel szembeni Csoacuteka koumlzseacuteg 2002-ben a nyolc koumlzseacutegből hatban abszoluacutet kettőben

(Oacutebecse Szabadka) pedig relatiacutev toumlbbseacutegben volt a magyarsaacuteg

Jelenleg a Vajdasaacutegnak 464 jogilag elismert telepuumlleacutese van134

A ndash 2002 eacutevi

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint ndash legkisebb a Baacutecskaacuteban talaacutelhatoacute a baacutecstopolyai koumlzseacuteghez

tartozoacute Voumllgypart (Obornjaţa) keacutet lakoacutejaacuteval a legnagyobb pedig Uacutejvideacutek a Vajdasaacuteg

szeacutekvaacuterosa 191 405 lakossal

18 aacutebra A deacutelvideacutek koumlzseacutegei (2007)

Forraacutes GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash PETRES Tibor ndash SZONDI Ildikoacute A szerbiai Vajdasaacuteg az ezredforduloacuten a

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Teruumlleti statisztika KSH Bp 363 p

134

BIACSI Antal bdquoMagyar falvak eacutes vaacuterosok 196ndash197 p in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar

Kalendaacuterium 1999 Pannon Press Szabadka 1998 Vajdasaacutegi magyar breviaacuterium 160ndash164 p in KREKITY

Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2000 Pannon Press Szabadka 1999

104

27 taacuteblaacutezat A Deacutelvideacutek nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (19912002)

Nemzetiseacuteg Neacutepesseacuteg 1991 Neacutepesseacuteg 2002

Noumlvekedeacutes

(Csoumlkkeneacutes)

1991-2002

Albaacuten 2 556 010 1 695 008 ndash861

Bolgaacuter 2 363 010 1 658 008 ndash705

Bosnyaacutek hellip hellip 417 002 417

Bunyevaacutec hellip hellip 19 766 097 -----

Cigaacuteny 24 366 120 29 057 143 4 691

Cseh 1 844 010 1 648 008 ndash196

Goran135 hellip hellip 606 003 606

Goumlroumlg 483 000 ----- ----- ndash483

Horvaacutet 98 025 490 56 546 278 ndash41 479

bdquoJugoszlaacutevrdquo136 174 295 880 49 881 245 ndash124 414

Lengyel 669 000 ----- ----- ndash669

Macedoacuten 17 472 070 11 785 058 ndash5 707

Magyar 339 491 1690 290 207 1428 ndash49 284

Montenegroacutei 44 838 220 35 513 175 ndash49 284

Muzulmaacuten 5 851 030 3 634 018 ndash2 217

Neacutemet 3 873 020 3 154 016 ndash719

Orosz 1 019 010 940 005 ndash79

Romaacuten 38 809 190 30 419 150 ndash8 388

Ruszin 17 652 090 15 626 077 ndash2 026

Szerb 1 143 723 5680 1 321 807 6505 178 084

Szlovaacutek 63 545 320 56 637 279 ndash6 908

Szloveacuten 2 730 010 2 005 010 ndash725

Toumlroumlk 187 000 ----- ----- ndash187

Ukraacuten 4 565 027 4 635 023 70

Vlach 132 000 101 00 ndash31

Zsidoacute 513 000 ----- ----- ndash513

Egyeacuteb 1 465 010 5 311 026 3 846

Nem nyilatkozott 5 427 030 55 016 271 49 589

Regionaacutelis

hovatartozaacutes 2 503 010 10 154 050 7 651

Ismeretlen 15 493 080 23 774 117 8 281

Oumlsszesen 2 013 889 1000 2 031 992 100 18 103

Forraacutes GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny eacutes

szocioacutelingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 335 p

135

A goraacutenok muzulmaacuten szlaacutevok akik a NATO Jugoszlaacutevia elleni leacutegicsapaacutesainak kezdetekor szerbeken a

montenegroacuteiakon eacutes a romaacutekon kiacutevuumll szinteacuten nagyobb szaacutemban hagytaacutek el koszovoacutei otthonukat 136

bdquoJugoszlaacutev nemzetiseacuteg nem leacutetezik azonban maacuter az 1961eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesnaacutel alkalmaztaacutek ezt a kategoacuteriaacutet

Az 1971 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesig a meghataacuterozatlan jugoszlaacutev kategoacuteriaacuteba a deacutelszlaacutev eredetűeket soroltaacutek ettől

kezdve a jugoszlaacutevok koumlzeacute maacuter nemcsak a deacutelszlaacutev eredetűek keruumlltek hanem főkeacutent nemzetiseacutegi (pl magyar

szlovaacutek stb) szaacutermazaacutesuacuteak Az 1971 eacutes 1981 koumlzoumltti időszakban elkeacutepesztő meacutereteket oumlltoumltt a bdquojugoszlaacutevnak

lennirdquo aacutellam- eacutes kommunista paacuterti propaganda amely 1981 eacutes 1991 koumlzoumltt tovaacutebb erősoumldoumltt Ez volt a haacuteboruacute

utaacuteni fejlődeacutes titoacutei bdquoaranykorszakardquo a laacutetszatjoacuteleacutet eacutes az eacuteletsziacutenvonal irigyleacutesre meacuteltoacute volt a koumlrnyező szocialista

orszaacutegok helyzeteacutehez viszonyiacutetva MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarsaacuteg identitaacutesa

REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-Euroacutepai

Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp 19923 56 p

105

3 2 1 A baacutecskai magyarsaacuteg

A Deacutelvideacuteken beluumll ndash magyar szempontboacutel ndash legjelentősebb teruumllet a Baacutecska137

a

legtoumlbb deacutelvideacuteki magyar ezen a teruumlleten eacutel A Baacutecskaacutet mint taacutejegyseacuteget keletről a Tisza

folyoacute deacutelről eacutes nyugatroacutel a Duna folyam eacuteszakroacutel pedig a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg hataacuterolja A

taacutej meglehetősen siacutek foumlldje rendkiacutevuumll termeacutekeny A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg legmagasabb

aranykorona eacuterteacutekű foumlldjei itt huacutezoacutedtak

A toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg 156 eacuteve alatt a magyarsaacuteg de az egeacutesz videacutek is szinte teljesen

elpusztult A toumlroumlk időkben ndash toumlbb perioacutedusban ndash szerbek telepedtek le a Baacutecska teruumlleteacuten Az

első jelentősebb szerb betelepuumlleacutes ndash joacuteval koraacutebban ndash maacuter I (Nagy) Lajos (1342ndash1382)

uralkodaacutesa alatt toumlrteacutent az utolsoacute nagyobb szerb bevaacutendorlaacutes pedig a toumlroumlk időket koumlvetően a

Raacutekoacuteczi-szabadsaacutegharc levereacutese (1711) utaacuten ment veacutegbe138

A toumlroumlk elől menekuumllő szerbek

letelepedeacutese Lazar Lazareviš szerb keneacutez 1389 juacutenius 28-aacuten ndash reacutegi ortodox naptaacuter szerint

1389 juacutenius 15-eacuten ndash bekoumlvetkezett rigoacutemezei csataveszteacutese utaacuten gyorsult fel amikor a

koumlzeacutepkori Szerbia megsemmisuumllt

A szerb betelepuumlleacutes legjelentősebb hullaacutema ndash a bdquoseoba srba (bdquoszerbek vaacutendorlaacutesa)

ndash 1690-ben III Csernovics Arzeacuten (Arsenije Ţarnojeviš) ipeki szerb paacutetriaacuterka vezeteacuteseacutevel

toumlrteacutent I Lipoacutet (1657ndash1705) Habsburg uralkodoacute taacutemogataacutesaacuteval Becsleacutesek szerint 30 000

maacutesok szerint 40 000 szerb csalaacuted koumlzel 200 000 fő eacuterkezett az immaacuter Habsburg keacutezben leacutevő

Magyar Kiraacutelysaacuteg teruumlleteacutere Feladatuk a magyar deacuteli hataacuter veacutedelme munkaerő biztosiacutetaacutesa a

Baacutecska a Szereacutemseacuteg eacutes a Baacutenaacutet beneacutepesiacuteteacutese volt139

137

bdquoA DunandashTisza koumlzeacutenek a Baja-Szeged vonaltoacutel deacutelre eső reacutesze Eacuteszaki saacutevja kiveacuteteleacutevel ma Szerbiaacutehoz

tartozik A honfoglalaacutes koraacutetoacutel magyarlakta videacutek a koumlzeacutepkorban gazdag viszonylag sűrűn telepuumllt taacutej volt Keacutet

vaacutermegye alakult ki teruumlleteacuten Baacutecs kb a Ferenc-csatorna vonalaacutetoacutel deacutelre eacutes Bodrog attoacutel eacuteszakra A toumlroumlk elől

menekuumllő deacutelszlaacutev neacutepcsoportok (szerbek bunyevaacutecok sokaacutecok) a 15 szaacutezadban kezdtek beszivaacuterogni a Baacutecska

teruumlleteacutere A legnagyobb szerb bekoumlltoumlzeacutes 1691-ben toumlrteacutent a levert toumlroumlkellenes felkeleacutes utaacuten Csernovics

paacutetriaacuterka vezeteacuteseacutevel Magyar lakossaacutega a 16 szaacutezad elejeacutetől folytonosan pusztult vagy eacuteszakra vaacutendorolt eacutes

Buda elesteacutetől (1541) a zentai csataacuteig (1697) tartoacute hoacutedoltsaacuteg ideje alatt majdnem teljesen eltűnt a taacutejroacutel A 18

szaacutezad elejeacuten neacutemely keleti eacutes deacuteli teruumlleteinek kiveacuteteleacutevel (Tiszai Kamarakeruumllet Csajkaacutes keruumllet)

visszaaacutelliacutetottaacutek a keacutet reacutegi vaacutermegyeacutet de 1802-ben oumlsszevontaacutek Baacutecs-Bodrog megyeacuteveacute A gyeacuter deacutelszlaacutev lakossaacuteguacute

teruumlletre 1733-toacutel indult meg a magyar lakossaacuteg bekoumlltoumlzeacutesehellip ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi

Lexikon I koumltet 231 p 138

Az első szerb betelepuumlleacutes 1365-ben a maacutesodik az első rigoacutemezei csataveszteacutes (1389) utaacuten a harmadik az

aldunai Szendrő vaacuteraacutenak toumlroumlk beveacuteteleacutet (1439) koumlvetően a negyedik 1459-ben az oumltoumldik 1481-ben a hetedik

1538-ban a nyolcadik betelepuumlleacutes ndash a legnagyobb ndash Csernovics Arzeacuten ipeki paacutetriaacuterka vezeteacuteseacutevel 1690-ben eacutes a

kilencedik pedig a Raacutekoacuteczi-szabadsaacutegharc levereacuteseacutet (1711) koumlvetően ment veacutegbe BOROVSZKY Samu ndash

SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Temes vaacutermegye eacutes Temesvaacuter szabad kiraacutelyi vaacuteros Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg

Bp 1900 313 p GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A toumlrteacutenelmi Temes vaacutermegye neacutepesedeacutestoumlrteacutenete Acta Universitatis

Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus V Fasciculus 4

Szeged 2005 84 p 139

DOMONKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Bp Zriacutenyi Kiadoacute 1992 20-25 p

106

A magyarsaacuteg uacutejboacuteli betelepuumlleacutese csak 1733-toacutel indult meg Sok magyar eacuterkezett

Somogy eacutes Zala vaacutermegyeacutekből aacuteltaluk neacutepesuumllt uacutejra Bezdaacuten (1743) illetve Peacuteterreacuteve (1755)

is A Jaacuteszsaacutegboacutel is eacuterkeztek magyarok Magyarkanizsaacutera (1750) Zentaacutera (1755) Adaacutera

(1760) Oacuteverbaacuteszra (1767) A kunhegyesi eacutes tiszaburai magyarok Baacutecsfeketehegyet

neacutepesiacutetetteacutek be Baacutecskossuthfalvaacutet pedig a Karcagroacutel Kunmadarasroacutel illetve a Jaacuteszkiseacuterről

eacuterkező magyarok bdquoeacutelesztetteacutek felrdquo Pest Noacutegraacuted eacutes Heves vaacutermegyeacutekből ndash 1783 eacutes 1806

koumlzoumltt ndash eacuterkező magyarok neacutepesiacutetetteacutek be Temerint Moholt eacutes Baacutecsfoumlldvaacutert

A magyarsaacuteggal egy időben eacuterkeztek a neacutemetek (svaacutebok) is akik felviraacutegoztattaacutek a

Baacutecska toumlbb mint 30 telepuumlleacuteseacutet (pl Apatin Baacutecsordas Baacutecsszentivaacuten Csonoplya Hoacutedsaacuteg

Szilberek Paripaacutes eacutes Szentfuumlloumlp) A Baacutecska deacuteli reacuteszeacuten ndash a Sajkaacutes-videacutek kiveacuteteleacutevel ndash szinte

kizaacuteroacutelag a neacutemet nemzetiseacuteg lakott A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a neacutemet nemzetiseacuteget

kitelepiacutetetteacutek Jugoszlaacutevia teruumlleteacuteről A Felfoumlldről ndash Baacutecs (Baţ) eacutes Baacutecspetrőc (Baţki

Petrovac) koumlrnyeacutekeacutere ndash szlovaacutekok is eacuterkeztek eacutes megjelent ndash peacuteldaacuteul Baacutecskeresztuacuteron (Ruski

Krstur) ndash a ruteacuten nemzetiseacuteg is a Deacutelvideacuteken A horvaacutetok a Szereacutemseacutegen kiacutevuumll Szabadka eacutes

Zombor koumlrnyeacutekeacuten telepedtek le napjainkban 13 telepuumlleacutesen alkotnak toumlbbseacuteget Egyeduumll a ndash

joacutereacuteszt a kishegyesi koumlzseacuteg teruumlleteacuten eacutelő montenegroacutei neacutepcsoport eacuterkezett ndash szervezett

betelepiacuteteacutesek aacuteltal - a I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten140

Koumlzel szaacutez eacutev alatt toumlbb etnikum vaacutelasztotta

lakoacutehelyeacuteuumll a Baacutecskaacutet de ugyaniacutegy a Baacutenaacutetot eacutes a Szereacutemseacuteget is A kuumlloumlnfeacutele neacutepcsoportok

bevaacutendorlaacutesaacuteval Euroacutepa nemzetiseacutegileg legvegyesebb teacuterseacutege joumltt leacutetre eacutes ez megaacutellapiacutetaacutes

mind a mai napig helytaacutelloacute

Az 1802-ben ndash Baacutecs eacutes Bodrog vaacutermegyeacutekből ndash megalakult BaacutecsndashBodrog vaacutermegyeacutet

1411920-ban ndash a trianoni beacutekeszerződeacutes koumlvetkezteacuteben ndash keacutet reacuteszre osztottaacutek A toumlrteacutenelmi

vaacutermegye eacuteszaki 1 685 km 2 -es reacutesze ndash Baja eacutes koumlrnyeacuteke ndash Magyarorszaacuteg reacutesze maradt A

vaacutermegye nagyobbik fele (8 677 km 2 ) az uacutejonnan leacutetrejoumltt deacutelszlaacutev aacutellam reacutesze lett

Napjainkban a Deacutelvideacutek reacuteszeacutet keacutepező Baacutecska az egykori Csongraacuted vaacutermegyei

Horgos faluboacutel eacutes az egykori BaacutecsndashBodrog vaacutermegye deacutelszlaacutev keacutezre keruumllt nagyobbik feleacuteből

aacutell Teruumllete 8 904 km 2 ezzel a Deacutelvideacutek teruumlleteacutenek 41 szaacutezaleacutekaacutet teszi ki

140

GOumlNCZ Lajos A magyar nyelv Jugoszlaacuteviaacuteban (Vajdasaacutegban) Osiris Kiadoacute ndash Forum Kiadoacute ndash MTA

Kisebbseacutegkutatoacute Műhely Bp-Uacutejvideacutek 39 p 141

A magyar aacutellamisaacuteg jelkeacutepei a Vajdasaacutegban 164ndash165 p in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar

Kalendaacuterium 2001 Pannon Press Szabadka 2000

107

3 2 1 1 Az Eacuteszak-baacutecskai koumlrzet

(Severno-backi okrug)

Az Eacuteszak-baacutecskai koumlrzetbe mindoumlssze haacuterom koumlzseacuteg ndash Baacutecstopolya (Baţka Topola)

Kishegyes (Mali IŤoš) eacutes Szabadka (Subotica) ndash tartozik Mind a haacuterom eacuteleacuten magyar toumlbbseacutegű

az oumlnkormaacutenyzat a haacuterom koumlzseacutegből kettőben abszoluacutet egyben (Szabadka) pedig relatiacutev

toumlbbseacutegben van a magyarsaacuteg142

A koumlrzet teruumllete 1 784 km 2 A neacutepsűrűseacuteg 1991-ben meacuteg

115 főkm 2 2002-ben pedig maacuter csak 112 főkm 2 volt Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint

205 401 fő eacutelt a koumlrzet teruumlleteacuten azonban a 2002-es szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes maacuter csak 200 140 főt

regisztraacutelt

28 taacuteblaacutezat Az Eacuteszak-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)

Nemzetiseacuteg Baacutecstopolya

koumlzseacuteg Kishegyes koumlzseacuteg Szabadka koumlzseacuteg Oumlsszesen

Albaacuten 51 8 256 315

Bolgaacuter 1 ----- 67 68

Bosnyaacutek 10 5 98 113

Bunyevaacutec 187 13 16 254 16 454

Cigaacuteny 88 138 1 454 1 680

Cseh 4 3 20 27

Goraacuten 7 ----- 54 61

Goumlroumlg ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 454 85 16 688 17 227

bdquoJugoszlaacutevrdquo 831 95 8 562 9 488

Lengyel ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 49 17 495 561

Magyar 22 543 7 546 57 092 87 181

Montenegroacutei 547 2 812 1 860 5 219

Muzulmaacuten 60 16 370 446

Neacutemet 44 21 272 337

Orosz 5 2 64 71


Ruszin 292 35 157 484

Szerb 11 454 2 357 35 826 49 637

Szlovaacutek 200 2 168 370

Szloveacuten 57 10 158 225

Toumlroumlk ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 19 10 44 73

Vlach ----- ----- ----- -----

Zsidoacute ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 85 34 1 041 1 160

Nem nyilatkozott 1 162 219 6 470 7 851

Regoionaacutelis

hovatartozaacutes 51 41 706 798

Ismeretlen 34 23 168 225

Oumlsszesen 38 245 13 494 148 401 200 140

Forraacutes Szerb Statisztikai Hivatal

142

BIACSI Antal Fogyunk meacutegis vagyunk neacutepesedeacutes az elmuacutelt tizenegy eacutevben 174ndash177 p in KREKITY Olga

(szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2003 Pannon Press Szabadka 2002

108

A koumlrzetnek oumlsszesen 45 telepuumlleacutese van ebből haacuterom a kishegyesi 19 a szabadkai eacutes

23 a baacutecstopolyai koumlzseacutegben talaacutelhatoacute A telepuumlleacutesszerkezet sok eacuterdekesseacuteget mutat ami

oumlsszefuumlgg azzal hogy a koumlrzet telepuumlleacuteseinek toumlbbseacutegeacutet a toumlrteacutenelmi muacuteltban pusztakeacutent

tanyakeacutent toumlrpetelepuumlleacuteskeacutent vagy uradalmi birtokkeacutent tartottaacutek nyilvaacuten A szaacutemos tanya

puszta eacutes uradalmi birtok egy reacuteszeacutet az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten szeacutettelepiacutetetteacutek maacutes reacuteszeacutet viszont

fejlesztetteacutek143

Vannak olyan telepuumlleacutesek is amelyek deacutelszlaacutev bdquotelepesfalukeacutentrdquo joumlttek leacutetre

Ebben az esetben a deacutelszlaacutev vezeteacutes teljesen uacutej ndash szerb montenegroacutei stb - telepuumlleacuteseket

hozott leacutetre Ilyenek ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a baacutecstopolyai koumlzseacuteg teruumlleteacuten Karadordevo vagy

Krivaja illetve a szabadkai koumlzseacuteg teruumlleteacuten Mali Beograd (Kisbelgraacuted) Mala Bosna

(Kisbosznia) Uacutejzsednik (Novi Zednik) A telepesfalvak leacutetrehozaacutesaacutenak ceacutelja a magyar

nemzetiseacutegi toumlmb asszimilaacutelaacutesa volt

A koumlrzet 45 telepuumlleacuteseacuteből csak tiacutez tekinthet vissza toumlrteacutenelmi muacuteltra ezek a haacuterom

kishegyesi telepuumlleacutes (Baacutecsfeketehegy (Feketiš) Kishelyes (Mali IŤoš) Szeghegy (Lovšenac))

a szabadkai koumlzseacutegben Bajmok (Bajmok) Csantaveacuter (Ţantavir) Szabadka (Subotica)

valamint a baacutecstopolyai koumlzseacutegben Bajsa (Bajša) Baacutecskossutfalva (maacutes neacuteven Oacutemoravica)

(Stara Moravica) Baacutecstopolya (Baţka Topola)eacutes Pacseacuter (Paţir)

29 taacuteblaacutezat

Az Eacuteszak-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1991-ben eacutes 2002-ben (fő)

Koumlzseacuteg 1991 2002

Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb Oumlsszlakossaacuteg Magyar Egyeacuteb

Baacutecstopolya 40 473 26 185 14 288 38 245 22 543 15 702

Kishegyes 14 394 8 4 2 5 942 13 494 7 546 5 948

Szabadka 150 534 64 277 86 257 148 401 57 092 91 309

Oumlsszesen 205 401 98 914 106 487 200 140 87 181 112 959

Forraacutes Magyarkanizsa koumlzseacuteg honlapja (httpwwwkanjizacoyunepszamlalas2002) (Letoumllteacutes ideje 2007

augusztus 19)

A fenti taacuteblaacutezatboacutel laacutethatoacute hogy 2002-ben a magyarsaacuteg meacuteg toumlbbseacutegben van a haacuterom

koumlzseacutegből kettőben a magyarsaacuteg toumlbb mint 50 szaacutezaleacutekot meghaladoacutean van jelen

143

Ilyen peacuteldaacuteul a baacutecstopolyai koumlzseacutegben Braziacutelia (Bagremovo) vagy Bogaras (Bogaras) illetve a Szabadkai

koumlzseacuteg teruumlleteacuten Kiraacutelyhalom (Backi Vinogradi) Kelebia (Kelebija) vagy Hajduacutejaacuteraacutes (Hajdukovo) MIRNICS

Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarok identitaacutesa REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom Teleki

Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-Euroacutepai Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp 19923 58 p

109

(Baacutecstopolya 59 Kishegyes 56144

) Szabadka koumlzseacutegben pedig tovaacutebbra is biztosiacutetott a

magyar relatiacutev toumlbbseacuteg (44)

A ndash 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai szerint ndash baacutecstopolyai koumlzseacuteg teruumlleteacuten

talaacutelhatoacute 23 telepuumlleacutes koumlzuumll 12 helyseacuteg magyar toumlbbseacutegű volt Ezek Bajsa (Bajša) (651)

Baacutecskossuthfalva (Stara Moravica) (841) Baacutecstopolya (Baţka Topola) (592) Bogaras

(Bogaraš) (957) Braziacutelia (Bagremovo) (823) Gunaras (Gunaroš) (972) Kavilloacute

(Kavilo) (923) Pacseacuter (Paţir) (599) Pobeda (Pobeda) (471) Voumllgypart (Obornjaţa)

(100) Zentagunaras (Novo Orahovo) (856) eacutes Zobnatica (Zobnatica) (628)145

30 taacuteblaacutezat A baacutecstopolyai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)

Telepuumlleacutes Neacutepesseacuteg (fő) Neacutepesseacutegfogyaacutes Toumlbbseacutegi

nemzetiseacuteg 1991 2002 Fő

Andraacutesmező 629 696 67 11 szerb

Bajsa 2 745 2 568 ndash177 ndash64 magyar

Baacutecskossuthfalva 6 266 5 699 ndash567 ndash9 magyar

Baacutecstopolya 16 704 16 171 ndash533 ndash32 magyar

Bogaras 151 94 ndash57 ndash377 magyar

Braziacutelia 220 204 ndash16 ndash73 magyar

Cserepes 497 609 112 225 szerb

Felsőroglatica 587 477 ndash110 ndash187 szerb

Gunaras 1 531 1 441 ndash90 ndash59 magyar

Istenaacuteldaacutes 635 632 ndash3 ndash04 szerb

Karadordevo 588 590 2 03 szerb

Karkatuacuter 524 516 ndash8 ndash15 szerb

Kavilloacute 259 233 ndash26 ndash10 magyar

Kisbelgraacuted 503 524 21 42 szerb

Koumlzeacutepszaacutellaacutes 183 172 ndash11 ndash6 szerb

Krivaja 910 986 76 84 szerb

Pacseacuter 3 309 2 948 ndash361 ndash109 magyar

Pannonia 970 798 ndash172 ndash177 szerb

Pobeda 382 342 ndash40 ndash105 magyar

Szeacutekelytornyos 229 205 ndash24 ndash105 szerb

Voumllgypart ----- 2 2 100 magyar

Zentagunaras 2 263 2 029 ndash234 ndash103 magyar

Zobnatica 388 309 ndash79 ndash204 magyar

A koumlzseacuteg

oumlsszesen 40 473 38 245 ndash2 228 ndash55 magyar

Forraacutes GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Iacutereacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny- eacutes

szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 338ndash339 p

A keacutet utoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt eltelt 11 eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacutes toumlrteacutent a

baacutecstopolyai koumlzseacuteg nemzetiseacuteg statisztikaacutejaacuteban A koumlzseacuteg teruumlleteacuten legszaacutemosabb

144

A kishegyesi koumlzseacuteg haacuterom telepuumlleacuteseacuteből kettőben (Baacutecsfeketehegy Kishegyes) keacutetharmadot meghaladoacute

magyar toumlbbseacuteg van viszont a harmadikon Szeghegyen a magyarsaacuteg csak elenyeacutesző szaacutemban eacutel Ennek az oka

hogy Szeghegy neacutemet telepuumlleacutes volt de a neacutemeteknek a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten kitelepiacutetetteacutek helyuumlkre montenegroacuteiak

eacuterkeztek CZEacuteKUS Geacuteza Kishegyes muacuteltja a demograacutefiai adatok tuumlkreacuteben Logos Kiadoacute Toacutethfalu 2002 14 p 145

GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Iacutereacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny- eacutes


110

neacutepcsoport a magyarsaacuteg szaacutema 26 185 főről 22 543 főre apadt (ndash139) A szaacutembelileg

maacutesodik helyen aacutelloacute szerbseacuteg viszont jelentősen nőtt A keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt ndash a szervezett

betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben ndash 8 923 főről 11 454 főre (+2836) emelkedett a szaacutemuk Az

1991-ben 2 335 főt szaacutemlaacuteloacute bdquojugoszlaacutev nemzetiseacutegrdquo 2 335 főről 831 főre (ndash644) csoumlkkent

A montenegroacutei neacutepcsoport szaacutema szinteacuten neacutepesseacutegfogyaacutest koumlnyvelhetett el 623 főről 547 főre

(-122) csoumlkkent Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint az egy szaacutezaleacutekot meghaladoacute

neacutepcsoportok koumlzuumll a horvaacutetsaacuteg volt a legkisebb Szaacutemuk 11 eacutev alatt 522 főről 454 főre (ndash

13) csoumlkkent

A baacutecstopolyai koumlzseacuteg telepuumlleacutesei koumlzuumll mindoumlssze oumlt telepuumlleacutes noumlvelte leacutelekszaacutemaacutet

miacuteg a toumlbbi 18 helyseacutegben főkeacutent a magyarsaacuteg rohamos fogyaacutesaacutenak lehetuumlnk tanuacutei Az oumlt ndash

neacutepesseacutegszaacutemaacutet noumlvelni tudoacute ndash telepuumlleacutes koumlzuumll neacutegyben a szerb a dominaacutens nemzetiseacuteg eacutes

csak az 1991 oacuteta oumlnaacutelloacutesult keacutet szemeacutely aacuteltal lakott Voumllgypart az egyeduumlli magyar

bdquotelepuumlleacutesrdquo

A kishegyesi koumlzseacuteg teruumlleteacuten mindoumlssze haacuterom telepuumlleacutes talaacutelhatoacute ezek koumlzuumll

Baacutecsfeketehegyen (Feketiš) (616) eacutes Kishegyesen (Mali IŤoš) (872) mutatott ki magyar

toumlbbseacuteget a legutolsoacute ndash 2002 eacutevi ndash szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes

31 taacuteblaacutezat A kishegyesi koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)



Baacutecsfeketehegy 4 542 4 336 ndash206 ndash453 magyar

Kishegyes 5 803 5 465 ndash338 ndash582 magyar

Szeghegy 4 049 3 693 ndash356 ndash879 montenegroacutei

A koumlzseacuteg

oumlsszesen 14 394 13 494 ndash900 ndash62 magyar



Az 1991 eacutes 2002 koumlzoumltti időszakban a kishegyesi koumlzseacuteg is neacutepesseacutegfogyaacutest

koumlnyvelhetett el amelynek elsődleges oka az elvaacutendorlaacutes valamint a termeacuteszetes fogyaacutes A

kedvezőtlen eacutelveszuumlleteacutesi eacutes halaacutelozaacutesi araacutenyszaacutemok mellett az elvaacutendorlaacutes is erőteljesen

eacutereztette hataacutesaacutet A kishegyes koumlzseacutegi magyarsaacuteg 8 542 főről 7 546 főre csoumlkkent (ndash107) A

magyarsaacuteghoz hasonloacutean 11 eacutev alatt a montenegroacutei ndash kuumlloumlnoumlsen a szeghegyi ndash neacutepcsoport

szaacutema is jelentősen 1 210 fővel (ndash365) fogyott Ugyanakkor a harmadik jelentősebb

koumlzseacutegi neacutepcsoport a szerb a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt ndash a betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben ndash

jelentősen gyarapodott Leacutelekszaacutemuk 1 634 főről 2 357 főre (+301) nőtt146

146



111

A szabadkai koumlzseacuteg 19 telepuumlleacutese koumlzuumll mindoumlssze nyolcroacutel lehetett elmondani ndash a

2002 eacutevi cenzus adatsorai szerint ndash hogy magyar toumlbbseacutegű Az emliacutetett helyseacutegek az

alaacutebbiak Baţko Dušanovo (625) Baacutecsszőllős (maacutes neacuteven Kiraacutelyhalom) (Baţki Vinogradi)

(945) Csantaveacuter (Ţantavir) (924) Hajduacutejaacuteraacutes (Hajdukovo) (883) Kelebia (Kelebija)

(588) Ludas (Supljak) (875) Palics (Paliţ) (539) eacutes Szabadka (Subotica) (35)147

32 taacuteblaacutezat A szabadkai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)



Alsoacutetavankuacutet 2 710 2 631 ndash79 ndash29 horvaacutet-

bunyevaacutec

Bačko Dušanovo 785 741 ndash44 ndash56 magyar

Bajmok 8 620 8 586 ndash34 ndash04 szerb

Baacutecsszoumlllős 2 242 2 039 ndash203 ndash9 magyar

Beacutekova 1 942 1 824 ndash118 ndash61 horvaacutet-

bunyevaacutec

Csantaveacuter 7 940 7 178 ndash762 ndash96 magyar

Felsőtavankuacutet 1 526 1 381 ndash145 ndash95 horvaacutet-

bunyevaacutec

Gyoumlrgyeacuten 1 911 1 746 ndash165 ndash86 horvaacutet-

bunyevaacutec

Hadikoumlrs 509 446 ndash63 ndash124 szerb

Hajduacutejaacuteraacutes 2 627 2 482 ndash145 ndash55 magyar

Kelebia 1 975 2 128 +193 +98 magyar

Kisbosznia 1 488 1 245 ndash243 ndash1633 horvaacutet-

bunyevaacutec

Ludas 1 427 1 310 ndash117 ndash82 magyar

Meggyes 634 639 +5 +08 szerb

Meacuterges 1 182 1 181 ndash1 ndash01 bunyevaacutec-

horvaacutet

Nagyfeacuteny 2 323 2 230 ndash93 ndash4 horvaacutet-

bunyevaacutec

Palics 7 375 7 745 +370 +5 magyar

Szabadka 100 386 99 981 ndash405 ndash04 magyar

Uacutejzsednik 2 932 2 848 ndash84 ndash29 szerb

A koumlzseacuteg




A koumlzseacutegi magyarsaacuteg szaacutema ndash 1991 eacutes 2002 koumlzoumltt ndash 64 277 főről 57 092 főre fogyott

(-112)148

ezzel szemben a szerbseacuteg 22 335 főről 26 242 főre (175) noumlvelte leacutelekszaacutemaacutet

A koumlzseacuteg nemzetiseacutegi statisztikaacutejaacutenak sajaacutetossaacutega hogy a bdquojugoszlaacutevrdquo neacutepcsoport szaacutemaacuteban

erőteljes visszaeseacutes mutatkozott Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten a magukat bdquojugoszlaacutevnakrdquo

valloacutek szaacutema 22 764 főről ndash 11 eacutev alatt ndash 8 562 főre (ndash624) esett vissza A szabadkai

147


szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 354ndash355 p 148



112

koumlzseacutegben meghataacuterozoacute jelentőseacutegű bunyevaacutec eacutes horvaacutet neacutepcsoportok szaacutema a vaacuterthoz keacutepest

keveacutesbeacute vaacuteltozott A bunyevaacutecok szaacutema 17 439 főről 16 254 főre (ndash68) meacuterseacuteklődoumltt

viszont a horvaacutetok leacutelekszaacutema 16 369 főről 16 688 főre (19) noumlvekedett A meacuteg viszonylag

jelentős montenegroacutei neacutepcsoport szinteacuten noumlvelte szaacutemaacutet 1 755 főről 1 860 főre (6)

Az utoacutebbi eacutevtizedekben Szabadka vaacuteros neacutepesseacutegeacutenek gyarapodaacutesa lelassult majd az

1991-ben kirobbant deacutelszlaacutev haacuteboruacute hataacutesakeacutent a multikultuacuteraacutelis vaacuterosboacutel főkeacutent a magyarok

eacutes horvaacutetok elvaacutendorlaacutesa miatt ndash a 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint ndash a vaacuteros

neacutepesseacutegfogyaacutesaacutenak lehetuumlnk tanuacutei Szabadka vaacuteros neacutepesseacutegszaacutemaacutenak csoumlkkeneacuteseacutet a

deacutelszlaacutev haacuteboruacutet koumlvető folyamatos szerb betelepuumlleacutes sem tudta egyensuacutelyozni Ugyanakkor a

koumlzseacuteg falvaiban a deacutelszlaacutev haacuteboruacutet megelőzően maacuter eacuterzeacutekelhető volt a neacutepesseacutegcsoumlkkeneacutes

amely folyamat a deacutelszlaacutev haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben ndash szinteacuten a magyarok eacutes horvaacutetok

elvaacutendorlaacutesa miatt ndash felgyorsult A fogyaacutes meacuterteacuteke azonban elteacuterően alakult amiacuteg Szabadkaacuten

csak 04-os addig a falvak maacuter jelentős neacutepesseacutegfogyaacutest koumlnyvelhettek el A koumlzseacuteg 19

telepuumlleacutese koumlzuumll ndash a szerb betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben ndash Kelebia (98) Meggyes (08) eacutes

Palics (5) kiveacuteteleacutevel minden helyseacutegben fogyott a neacutepesseacuteg a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes ndash 1991 eacutes

2002 ndash koumlzoumltti időszakban A legnagyobb fogyaacutest a horvaacutet-bunyevaacutec Kisbosznia (ndash1633) a

szerb de jelentős bunyevaacutec kisebbseacuteggel rendelkező Hadikoumlrs (ndash124) valamint a magyar

Csantaveacuter (-96) koumlnyvelhette el

3 2 1 2 A Nyugat-baacutecskai koumlrzet

(Zapadno-backi okrug)

A koumlrzet neacutegy koumlzseacuteget oumllel fel amelyek koumlzuumll egyben sincs magyar ndash koumlzseacutegi szintű

ndash oumlnkormaacutenyzat illetve magyar toumlbbseacuteg A neacutegy koumlzseacuteg az apatini (Apatin) a hoacutedsaacutegi

(Odţaci) a kulai (Kula) eacutes a zombori (Sombor) A neacutegy koumlzseacuteg teruumlleteacuten ndash szoacutervaacutenyt

keacutepezve ndash meacuteg vannak magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek149

149

Magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek az apatini koumlzseacutegben Baacutecskertes (Kupusina) eacutes Szilaacutegy (Svilojevo) a

hoacutedsaacutegiban Gombos (Bogojevo) valamint a zombori koumlzseacutegben Baacutecsgyulafalva (Teleţka) Bezdaacuten (Bezdan)

Doroszloacute (Doroslovo) eacutes Nemesmilitics (Svetozar Miletiš) GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A vajdasaacutegi magyarsaacuteg eacutes

neacutepesedeacutesi viszonyai 339 p in BADOacute Attila ndash BOacuteKA Jaacutenos (szerk) Tudomaacutenyos diaacutekkoumlri szemle 2003

Szegedi udomaacutemnyegyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar 2003

113

33 taacuteblaacutezat A Nyugat-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)

Nemzetiseacuteg Apatin koumlzseacuteg Hoacutedsaacuteg koumlzseacuteg Kuacutela koumlzseacuteg Zombor koumlzseacuteg Oumlsszesen

Albaacuten 26 12 27 100 165

Bolgaacuter 2 9 5 32 48

Bosnyaacutek 3 6 5 30 44

Bunyevaacutec 41 8 27 2 730 2 806

Cigaacuteny 524 839 163 415 1 941

Cseh ----- 4 27 16 47

Goraacuten 1 1 15 42 59

Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 3 766 282 806 8 106 12 960

bdquoJugoszlaacutevrdquo 727 305 740 5 098 6 870

Lengyel ----- ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 32 55 183 167 437

Magyar 3 785 1 572 4 082 12 386 21 825


Muzulmaacuten 45 10 53 94 202

Neacutemet 159 63 158 339 719

Orosz 6 17 21 35 79

Romaacuten 1 191 174 5 250 1 620

Ruszin 9 53 5 398 75 5 535

Szerb 20 216 29 477 25 152 59 799 134 644

Szlovaacutek 39 1 002 106 117 1 264

Szloveacuten 25 18 51 81 175

Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 3 25 1 453 27 1 508

Vlach ----- ----- ----- ----- -----

Zsidoacute ----- ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 81 20 92 674 867

Nem

nyilatkozott 1 893 846 1 175 4 983 8 897

Regoionaacutelis

hovatartozaacutes 59 82 103 483 727

Ismeretlen 71 457 604 258 1 390

Oumlsszesen 32 813 35 582 48 353 97 263 214 011


A koumlrzet teruumllete 2 420 km 2 a neacutepsűrűseacuteg 1991-ben 90 főkm 2 volt 2002-ben

viszont maacuter csak 88 főkm 2 A koumlzseacuteg lakosainak szaacutema 1991-ben 215 916 fő volt a 2002

eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint viszont maacuter csak 214 011 fő eacutelt a koumlrzet teruumlleteacuten A koumlrzet 11 eacutev

alatt 1 905 főt (09) vesztett neacutepesseacutegeacuteből A koumlrzetben 37 telepuumlleacutes talaacutelhatoacute ebből oumlt az

apatini kilenc a hoacutedsaacutegi heacutet a kulai eacutes 16 a zombori koumlzseacutegben A koumlrzet koumlzpontja Zombor

amely Trianonig BaacutecsndashBodrog vaacutermegye szeacutekhelye volt

114


A Nyugat-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 2002-ban (fő)



Apatin 32 999 4 823 28 176 32 813 3 785 29 028

Hoacutedsaacuteg 37 501 2 195 35 306 35 582 1 572 34 010

Kula 49 311 4 314 44 997 48 353 4 082 44 271

Zombor 96 105 15 397 80 708 97 263 12 386 84 877

Oumlsszesen 215 916 26 729 189 187 214 011 21 825 192 186


augusztus 19)

A taacuteblaacutezatboacutel egyeacutertelműen kitűnik a szoacutervaacutenyjelleg 2002-ben az apatini koumlzseacuteg 3 785

magyar lakosaacutet a keacutet koumlzel bdquosziacutenmagyarrdquo telepuumlleacutes adta ndash az 1751-ben alapiacutetott paloacutec

eredetű150

ndash Baacutecskertes (Kupusina) (788) eacutes Szilaacutegyi (Svilojevo) (581) A toumlbbi haacuterom

telepuumlleacutesen elenyeacutesző szaacutemban eacutelt magyar A hoacutedsaacutegi koumlzseacuteg kilenc telepuumlleacutese a toumlrteacutenelmi

muacuteltban sem rendelkezett magyar toumlbbseacuteggel kiveacuteve Gombost (544) amely napjainkban is

magyar telepuumlleacutesnek szaacutemiacutet A toumlbbi nyolc telepuumlleacutes joacutereacuteszt neacutemet (Baacutecsordas Hoacutedsaacuteg

Paripaacutes Szentfuumlloumlp Szilberek) illetve szerb telepuumlleacutes (Dernye Liliomos Militics) volt151

A

kulai koumlzseacuteg heacutet telepuumlleacuteseacuteből 2002-ben Kula a koumlzseacutegkoumlzpont adta a koumlzseacutegi magyarsaacuteg

koumlzel 70ndash75 szaacutezaleacutekaacutet a toumlbbi hat telepuumlleacutesen csak bdquohiacutermondoacutenakrdquo maradtak magyarok A

zombori koumlzseacuteget tekintve elmondhatoacute hogy itt eacutel a legtoumlbb magyar a neacutegy koumlzseacuteg koumlzuumll A

zombori koumlzseacutegben a legtoumlbb magyarral a koumlzseacutegkoumlzpont Zombor (Sombor) a szaacutemaraacutenyt

tekintve pedig Baacutecsgyulafalva (Teleţka) (724) buumlszkeacutelkedhet Tovaacutebbi jelentős magyar

toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek Bezdaacuten (Bezdan) (567) Doroszloacute (Doroslovo) (52) eacutes

Nemesmilitics (Svetozar Miletiš) (46)

3 2 1 3 A Deacutel-baacutecskai koumlrzet

(Juzno-backi okrug)

A koumlrzet teruumllete 4 016 km 2 amely 12 koumlzseacuteget toumlmoumlriacutet Ebből keacutet koumlzseacuteg fekszik a

Szereacutemseacutegben (Beoţin eacutes Karloacuteca (Sremski Karlovci)) tovaacutebbaacute Baacutecspalaacutenka (Baţka Palanka)

eacutes Uacutejvideacutek (Novi Sad) koumlzseacutegek teruumllete aacutetnyuacutelik a Szereacutemseacutegbe Baacutecspalaacutenka koumlzseacuteg keacutet

telepuumlleacutest (Neštin Viziš) Uacutejvideacutek koumlzseacuteg pedig oumlt telepuumlleacutest (Bukovaacutec (Bukovac) Kamenica

150

SILLING Istvaacuten Meszentelt jeleink A 250 eacuteves Kupuszina szabadteacuteri vallaacutesi emleacutekei Kupuszinai Fuumlzetek 3

kupuszinai Petőfi Saacutendor Művelődeacutesi Egyesuumllet Kupuszina 2001 3 p 151

BOROVSZKY Samu (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Baacutecs-Bodrog vaacutermegye I-II Orszaacutegos

Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp 118 p

115

(Sremska Kamenica) Ledinci (Ledince) Peacutetervaacuterad (Petrovaradin) Stari Ledinci (Oacuteledince)

mondhat magaacuteeacutenak a Szereacutemseacutegből

35 taacuteblaacutezat A Deacutel-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)

Nemzetiseacuteg Baacutecs Baacutecspalaacutenka Baacutecspetrőc Beocsin Karloacuteca Oacutebecse Szenttamaacutes

Albaacuten 7 80 5 205 4 66 25

Bolgaacuter 1 5 4 5 3 12 6

Bosnyaacutek 4 18 4 3 ----- 6 4

Bunyevaacutec 10 17 ----- 3 2 16 4

Cigaacuteny 318 841 85 1 048 10 479 361

Cseh 3 20 2 9 3 4 3

Goraacuten ----- ----- ----- ----- 1 6 -----

Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 1 389 982 120 757 753 437 147


Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 11 51 12 27 19 62 33

Magyar 992 1 490 85 288 215 20 018 3 920


Muzulmaacuten 216 79 13 52 4 87 38

Neacutemet 89 102 6 39 71 46 20

Orosz 6 20 3 10 10 6 9

Romaacuten 570 4 ----- 14 6 18 12

Ruszin 9 53 11 28 14 24 13

Szerb 7 596 47 916 3 779 10 967 6 664 16 832 11 963

Szlovaacutek 3 213 5 837 9 751 959 27 37 13

Szloveacuten 8 35 7 92 19 15 11

Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 92 28 11 15 14 26

Vlach ----- ----- ----- ----- ----- 12 -----

Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 133 44 14 21 10 4 20

Nem

nyilatkozott 525 1 481 254 599 272 18 312

Regoionaacutelis

hovatartozaacutes 74 78 24 37 53 824 175

Ismeretlen 141 558 178 153 329 262 125

Oumlsszesen 16 268 60 966 14 681 16 086 8 839 399 17 855


116

35 taacuteblaacutezat A Deacutel-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002) (folytataacutes)

Nemzetiseacuteg Temerin Titel Uacutejvideacutek Verbaacutesz Zsablya Oumlsszesen

Albaacuten 36 7 299 45 20 614

Bolgaacuter 7 16 141 14 ----- 214

Bosnyaacutek 1 1 59 23 ----- 123

Bunyevaacutec 5 3 229 23 3 315

Cigaacuteny 38 229 1 740 136 768 6 053

Cseh 1 ----- 175 18 2 240

Goraacuten ----- ----- 358 1 ----- 366

Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 196 160 6 263 659 177 12 040

bdquoJugoszlaacutevrdquo 407 318 9 514 675 259 15 959

Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 27 55 1 144 155 41 1 637

Magyar 8 341 902 15 687 2 885 305 55 128

Montenegroacutei 78 34 5 040 11 371 25 17 340

Muzulmaacuten 20 6 1 015 100 16 1 646

Neacutemet 29 15 410 127 14 968

Orosz 7 10 272 47 8 408

Romaacuten 13 7 860 7 11 1 522

Ruszin 49 18 2 032 3 765 1 407 7 443

Szerb 18 155 14 482 225 995 21 907 23 732 409 988

Szlovaacutek 122 122 7 230 312 62 27 640

Szloveacuten 11 11 443 57 10 725

Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 3 3 482 975 49 1 715

Vlach ----- ----- 13 1 1 15

Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 27 22 1 133 60 39 1 541

Nem

nyilatkozott 288 395 10 903 1 326 291 17 470

Regoionaacutelis


Ismeretlen 382 158 4 289 1 014 154 7 880

Oumlsszesen 28 275 17 050 299 294 45 852 27 513 593 666


A koumlrzet neacutepsűrűseacutege 1991-ben 90 főkm 2 volt de 2002-ben maacuter 148 főkm 2 -re

bdquoduzzadtrdquo A koumlrzet koumlzpontja Uacutejvideacutek egyben a Deacutelvideacutek (Vajdasaacuteg) bdquofővaacuterosardquo is A

Baacutecskaacuteban ebben a koumlrzetben eacutel a legkevesebb magyar

A baacutecsi (Baţ) koumlzseacuteg magyar lakossaacutega toumlbbnyire keacutet telepuumlleacutesen eacutel kisebbseacutegi sorban

az egyik a koumlzseacutegkoumlzpont Baacutecs (Baţ) a maacutesik pedig Vajszka (Vajska) A toumlbbi neacutegy

telepuumlleacutesen telepuumlleacutesenkeacutent csak neacutehaacuteny tiacutez magyar eacutel

Baacutecspalaacutenka koumlzseacuteg magyarsaacutegaacutet joacutereacuteszt maga a koumlzseacutegkoumlzpont Baacutecspalaacutenka adja a

toumlbbi 13 telepuumlleacutesen szinteacuten csak tiacutezes nagysaacutegrendű

A szlovaacutek toumlbbseacutegű baacutecspetrőci koumlzseacuteg (Baţki Petrovac) neacutegy telepuumlleacuteseacutenek 85 fős

magyarsaacutega gyakorlatilag bdquomegszűntrdquo leacutetezni

A keacutet szereacutemseacutegi koumlzseacutegben amelyet koumlzigazgataacutesilag a Deacutel-baacutecskai koumlrzetbe soroltak

be szinteacuten alig eacutel magyar nemzetiseacutegű szemeacutely

117

A legeacuterzeacutekenyebb bdquoveacuterveszteseacutegetrdquo talaacuten Oacutebecse koumlzseacuteg (Beţej) szenvedte el A

koumlzseacuteg oumlt jelentős szaacutemuacute magyar lakossal rendelkező telepuumlleacuteseacutet a Deacutel-baacutecskai koumlrzetbe

osztottaacutek be ezzel elvaacutelasztottaacutek a toumlmbmagyarsaacuteg maacutes koumlzseacutegeitől A koumlzseacuteg oumlt telepuumlleacutese

koumlzuumll neacutegyben (Baacutecsfoumlldvaacuter (Baţko Gradište) (463) Istenfoumlldje (Mileševo) (51) Oacutebecse

(Beţej) (455) Peacuteterreacuteve (Baţko Petrovo Selo) (718)) a magyarsaacuteg elenyeacutesző toumlbbseacuteget

alkot A koumlzseacuteg 1991-ben meacuteg abszoluacutet magyar toumlbbseacutegűnek szaacutemiacutetott azonban a szerb

betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben 2002-re csak a relatiacutev toumlbbseacuteg maradt

36 taacuteblaacutezat Az oacutebecsei koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)

Telepuumlleacutes Neacutepesseacuteg (fő) Neacutepesseacutegfogyaacutes Dominaacutens


Baacutecsfoumlldvaacuter 5 625 5 445 ndash180 ndash32 magyar

Csikeacuteriapuszta 1 250 1 332 +82 ndash66 szerb

Istenfoumlldje 1 218 1 118 ndash100 ndash82 magyar

Oacutebecse 26 634 25 774 ndash860 ndash32 magyar

Peacuteterreacuteve 7 958 7 318 ndash640 ndash8 magyar

A koumlzseacuteg




A szenttamaacutesi (Srbobran) koumlzseacuteg teruumlleteacuten a magyarsaacuteg nem alkotott magyar

toumlbbseacuteget A koumlzseacutegkoumlzpont Szenttamaacutes uacutejraalapiacutetaacutesaacuteban a neacutemetek jaacutetszottak főbb szerepet

azonban a telepuumlleacutes egyre inkaacutebb elszerbesedett Szenttamaacutes telepuumlleacutesre152

illetve a koumlrnyező

telepuumlleacutesekre (Naacutedalj (Nadalj) Tuacuteria (Turija)) maacuter az 1700-as eacutevekben jelentős szaacutemuacute szerb

lakossaacuteg koumlltoumlzoumltt

A temerini koumlzseacuteg ndash akaacutercsak a szenttamaacutesi koumlzseacuteg ndash szinteacuten haacuterom telepuumlleacutest foglal

magaacuteba a koumlzseacutegkoumlzpont Temerin mellett az elenyeacutesző szaacutemuacute magyarsaacutegnak otthont adoacute

Jaacuterek (Backi Jarak) eacutes Szőreg (Sirig) telepuumlleacuteseket A koumlzseacuteg magyarsaacutegaacutet gyakorlatilag a

koumlzpont adja

A titeli (Titel) eacutes a zsablyai (Ţabalj) koumlzseacutegek magyarsaacutegszaacutema minimaacutelis A keacutet

koumlzseacuteg teruumllete egykoron a szerbek lakta Sajkaacutesndashvideacutek reacutesze volt A keacutet koumlzseacuteg kis szaacutemuacute

magyarsaacutega a II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuten ndash a kitelepiacuteteacutesek miatt ndash csak hiacutermondoacutenak maradt A

zsablyai Csurog eacutes Zsablya valamint a titeli Mozsor eacutes Sajkaacuteslak telepuumlleacutesek magyarsaacutega

152

Az 18481849-es szabadsaacutegharc idejeacuten a szerb felkelők bdquofellegvaacuterardquo Szenttamaacutes volt HERMANN Roacutebert

(szerk) Az 1848-1849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc toumlrteacutenete Videopont Bp 1996 136ndash140 p

118

szenvedte meg a legjobban a II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuten a jugoszlaacutev partizaacutenok eacutes a helyi szerb

lakossaacuteg brutalitaacutesaacutet153


A Deacutel-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 2002-ban (fő)



Baacutecs 17 249 1 225 16 024 16 268 992 1 5276

Baacutecspalaacutenka 58 835 1 529 57 306 60 966 1 490 59 476

Baacutecspetrőc 15 662 94 15 568 14 681 85 14 596

Beocin 14 848 271 14 577 16 086 288 15 798

Karloacuteca 7 534 224 7 310 8 839 215 8 624

Oacutebecse 42 685 23 224 19 461 40 987 20 018 20 969

Szenttamaacutes 17 365 4 587 12 778 17 855 3 920 13 935

Temerin 24 939 9 646 15 293 28 275 8 341 19 934

Titel 16 218 995 15 223 17 050 902 16 148

Uacutejvideacutek 265 464 20 245 245 219 299 294 15 687 283 607

Verbaacutesz 46 405 3 443 42 962 45 852 2 885 42 967

Zsablya 25 823 294 25 529 27 513 305 27 208

Oumlsszesen 553 027 65 777 487 250 593 666 55 128 538 538


augusztus 19)

A 2002-es jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes kellemetlen bdquomeglepeteacuteserdquo az uacutejvideacuteki koumlzseacuteg

(Novi Sad) volt ahol 4 558 fővel kevesebb volt a magyar 2002-ben mint 1991-ben A koumlzseacuteg

magyarsaacutegaacutenak a toumlbbseacutege keacutet telepuumlleacutesen eacutelt Az egyik a Vajdasaacuteg fővaacuterosa Uacutejvideacutek ahol a

legtoumlbb koumlzseacutegi magyar eacutel toumlbb mint 10 000 fő A maacutesik telepuumlleacutes pedig Tiszakaacutelmaacutenfalva

(Budisava)154

amelynek meacuteg koumlzel harmada (315) magyar155

A verbaacuteszi koumlzseacuteg (Vrbas) teruumlleteacuten ndash 1910-ben ndash joacutereacuteszt neacutemetek valamint ruszinok

laktak a szerbseacuteg eacutes magyarsaacuteg csak kis szaacutemban volt jelen A 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint

csak a koumlzseacutegkoumlzpont rendelkezett jelentősebb szaacutemuacute magyarsaacuteggal

153

TELEKI Juacutelia Keresem az apaacutem siacuterjaacutet Visszatekinteacutes a muacuteltba ndash II bőviacutetett kiadaacutes Logos Kiadoacute Toacutethfalu

1999 10ndash13 p 154

A Szilaacutegyi Dezső igazsaacuteguumlgy-miniszter neveacutehez fűződik a bdquomilleniumi falvakrdquo megalapiacutetaacutesa Az aacuteltala

kidolgozott eacutes a parlament aacuteltal megszavazott bdquotelepiacuteteacutesirdquo toumlrveacutenynek koumlszoumlnhetően jelent meg toumlbb telepuumlleacutes

Magyarorszaacuteg teacuterkeacutepeacuten a Millenium eacutes a szaacutezadforduloacute koumlrnyeacutekeacuten Koumlzuumlluumlk neacutegy talaacutelhatoacute a Baacutecskaacuteban melyek

oumlroumlk emleacuteket aacutelliacutetottak Szilaacutegyinak eacutes azon kormaacutenyfőknek akik mellett igazsaacuteguumlgy miniszterkeacutent műkoumldoumltt eacutes

akik taacutemogattaacutek aacutelmaacutenak megvaloacutesulaacutesaacuteban a kisparasztok foumlldhoumlz juttataacutesaacuteban Szilaacutegyi (Svilojevo) ndash- Szilaacutegyi

Dezső igazsaacuteguumlgy miniszter (1889ndash1895) eacutes az orszaacuteggyűleacutes elnoumlke (1895ndash1896) Tiszakaacutelmaacutenfalva

(Budiszava) ndash Tisza Kaacutelmaacuten miniszterelnoumlk (1875ndash1890) Baacutecsgyulafalva (Teleţka) ndash Szapaacutery Gyula

miniszterelnoumlk eacutes beluumlgyminiszter (1890ndash1892) Wekerlefalva (Nova Gajdobra) ndash Wekerle Saacutendor

miniszterelnoumlk (1892ndash1895) 155

GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten ndash MIRNICS Zsuzsa Feacuteszekhagyoacute vajdasaacutegiak MTT Koumlnyvtaacuter 4

Szabadka 2001

119

3 2 2 A baacutenaacuteti magyarsaacuteg

A Deacutelvideacutek maacutesodik jelentősebb taacutejegyseacutege a Baacutenaacutet156

Teruumllete 8 886 km 2 A

taacutejegyseacuteget ndash foumlldrajzilag ndash nyugatroacutel a Baacutecska illetve a Tisza folyoacute eacutes ndash Titeltől ndash a Duna

folyoacute eacuteszakroacutel Magyarorszaacuteg keletről Romaacutenia eacutes deacutelről szinteacuten a Duna folyoacute ndash tuacuteloldalaacuten

Szerbia ndash hataacuterolja

A bdquoBaacutenaacutet a magyar nyelvhasznaacutelatban az a teruumllet amelyet Jugoszlaacutevia a Baacutensaacutegboacutel

a trianoni beacutekeszerződeacutessel kapott A Baacutensaacutegot haacuterom vaacutermegye (Torontaacutel (10 016 km 2 )

Temes (7 433 km 2 ) Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegye (11 074 km 2 ) alkotta157

A Baacutensaacuteg teruumllete

28 523 km 2 A trianoni beacutekeszerződeacutes csak Torontaacutel vaacutermegye eacuteszaki csuumlcskeacutet hagyta meg

az anyaorszaacutegnak neacutehaacuteny telepuumlleacutessel ezek Kiszombor Klaacuterafalva Ferencszaacutellaacutes Deszk

Kuumlbekhaacuteza Tiszasziget Uacutejszentivaacuten valamint Szőreg eacutes Uacutejszeged telepuumlleacutesek158

A toumlrteacutenelmi Torontaacutel Temes KrassoacutendashSzoumlreacuteny vaacutermegyeacutek a mohaacutecsi veacutesz utaacuten ndash

1552-ben ndash a toumlroumlk uralom alaacute jutottak A pozsarevaacuteci beacuteke (1718) eacutertelmeacuteben ez volt az

utolsoacute magyar teruumllet amely ndash 166 eacutev utaacuten ndash visszakeruumllt a toumlroumlk birodalomtoacutel A haacuterom

toumlrteacutenelmi vaacutermegye teruumllete nem lett a Magyar Kiraacutelysaacuteg reacutesze hanem 1718 eacutes 1778 koumlzoumltt

egy Magyarorszaacutegtoacutel elkuumlloumlnuumllt oumlnaacutelloacute tartomaacutenykeacutent kezelteacutek az osztraacutekok A teruumlletből az

osztraacutek uralkodoacutek gyakorlatilag egy osztraacutek oumlroumlkoumls tartomaacutenyt akartak leacutetrehozni neacutemet

nyelvű roacutemai katolikus lakossaacuteggal A Temesi Baacutensaacutegot a beacutecsi kormaacutenynak alaacuterendelt

baacutensaacutegi igazgatoacutesaacuteg aacuteltal katonailag kormaacutenyoztaacutek Az orszaacuteggyűleacutes toumlbbszoumlr felszoacutelalt ez

alkotmaacutenyellenes aacutellapotok miatt miacutegnem az 1741 XVIII tc aacuteltal a polgaacuteri igazgataacutes alatt

levő teruumllet az aacutellam rendes koumlzigazgataacutesi szervezeteacutebe beolvadt (1778) Az 184849-es

forradalom eacutes szabadsaacutegharc levereacutese utaacuten ismeacutet elszakiacutetottaacutek az orszaacutegtoacutel eacutes (bdquoSzerb

Vajdasaacuteg eacutes Temesi Baacutensaacuteg) Ausztria bdquokoronaorszaacutegardquo lett Ezt az aacutellapotot az 1860

156

bdquoA Maros Tisza Duna eacutes az erdeacutelyi hegyek aacuteltal koumlzrefogott videacutek az 1876ndash1918 koumlzoumltti magyarorszaacutegi

Torontaacutel Temes eacutes Krassoacute-Szoumlreacuteny megyeacutek teruumllete A honfoglalaacutes kora oacuteta magyarlakta teruumllet a koumlzeacutepkorban

siacuteksaacutegi reacuteszeacutet Temeskoumlznek nevezteacutek viszonylag sűrűn lakott taacutej volt Oszmaacuten-toumlroumlk betoumlreacutesek maacuter a 15 szaacutezad

veacutegeacutetől fenyegetteacutek deacuteli videacutekeit Temesvaacuter eleste (1552) utaacuten fokozatosan elneacuteptelenedett eacutes a vaacuter


lakossaacutega elpusztult vagy Eacute-ra menekuumllt Az 1700-as eacutevektől magyarsaacuteg mellett eacutelő neacutemetek a romaacutensaacuteg eacutes a

szerbseacuteg a bdquoBaacutenaacutetrdquo megjeloumlleacutest hasznaacutelja erre a Baacutensaacuteg teruumlleteacutere A magyarban hasznaacutelt bdquoBaacutenaacutetrdquo elnevezeacutes

viszont csak arra a reacuteszre vonatkozik amelyet a deacutelszlaacutev kiraacutelysaacuteg a bdquoBaacutensaacutegrdquo teruumlleteacuteből a trianoni

beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben megkapott ORTUTAY Gyula (szer) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I koumltet p 157

LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute 1998 Baja 435 p 158

Uacutejszeged maacuter 1880 juacutenius 5-eacuten Szeged reacutesze lett Szőreg pedig 1973 aacuteprilis 15-eacuten lett Szeged egyik

vaacuterosreacutesze Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti statisztikai helyseacutegneacutevtaacutera 5 Csongraacuted megye KSH Bp 1995 p

BAacuteNYAI Gitta Az uacutejszegedi liget Muacutezeumi Tudomaacutenyeacutert Alapiacutetvaacuteny Szeged 1998 13 p

120

oktoacuteberi diploma szuumlntette meg amely a teruumlletet ismeacutet visszaadta Magyarorszaacutegnak A

kuumlloumlnaacutellaacutes mind a keacutet esetben jogosulatlan volt159

Az I vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően a bdquoBaacutensaacuteg a keacutet bdquogyőztesrdquo aacutellameacute Romaacuteniaacuteeacute eacutes

Szerbiaacuteeacute lett Nem keveacutes probleacutemaacutet okozott a franciaacuteknak a keacutet balkaacuteni orszaacuteg mivel

mindkettő magaacutenak koumlvetelte az egeacutesz teruumlletet A teacuterseacutegben leacutevő neacutehaacuteny francia

hadosztaacutelynak toumlbb esetben kellett a marakodoacute feleket szeacutetvaacutelasztani mert azok fegyveres

taacutemadaacutesokat indiacutetottak egymaacutes ellen A helyzetet suacutelyosbiacutetotta hogy a teruumllet etnikailag

vegyes volt a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg etnikailag legkevertebb teruumllete a ndash Baacutecska mellett ndash

Baacutensaacuteg volt160

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes 1 582 133 főt regisztraacutelt a haacuterom vaacutermegye

teruumlleteacuten ebből a magyarsaacuteg mindoumlssze 194 634 főt tett ki A Beacutega folyoacutetoacutel eacuteszakra a

magyarok voltak szaacutembeli toumlbbseacutegben161

A Baacutensaacuteg teruumllete 1910-ben jelentős reacuteszben romaacuten

(592 049 fő) neacutemet (387 545 fő) eacutes szerb (292 302 fő) lakta teruumllet volt Az egeacutesz Baacutensaacutegot

feltehetően a romaacutenok kaptaacutek volna azonban a koumlzponti hatalmakkal kuumlloumlnbeacutekeacutet koumltoumlttek

ezeacutert joumlhettek szaacutemiacutetaacutesba a szerbek

Az 1991 eacutevi meacuteg bdquojugoszlaacutevrdquo neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a 339 491 fős vajdasaacutegi

magyarsaacutegboacutel 75 144 magyar eacutelt a Baacutenaacutetban162

ugyanakkor a 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes

maacuter csak 62 890 szoacutervaacuteny-magyart szaacutemlaacutelt a teacuterseacutegben

3 2 2 1 Az Eacuteszak-baacutenaacuteti koumlrzet

(Severno-banatski okrug)

A koumlrzet hat koumlzseacuteget oumllel fel ebből haacuterom (Csoacuteka (Ţoka) Nagykikinda (Kikinda)

Toumlroumlkkanizsa (Novi Kneţevac)) a Baacutenaacutetban van Az eacuteszak-baacutenaacuteti koumlrzet csak feacutelig minősuumll

baacutenaacutetinak mert haacuterom Tisza menti koumlzseacuteg a Baacutecskaacuteban fekszik (Ada (Ada) Magyarkanizsa

(Kanjiţa) eacutes Zenta (Senta)) A szerb hatalom egy a koumlzigazgataacutes teruumlleteacuten hozott doumlnteacutessel

159

A Pallas Nagylexikona Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 II koumltet 589ndash590 p 160

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A toumlrteacutenelmi Temes vaacutermegye neacutepesedeacutestoumlrteacutenete Acta Universitatis Szegediensis

Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus IV Fasciculus 8 Szeged 2004

230ndash231 p 161

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegyeacuteben eacutelt a legkevesebb magyar

mindoumlssze 33 787 fő (72) A magyar lakossaacuteg javareacuteszt a megyeszeacutekhely Lugoson tovaacutebbaacute Karaacutensebesen eacutes

maacutes kisvaacuterosokban eacutelt A legtoumlbb magyar Torontaacutel vaacutermegyeacuteben lakott a 615 151 főből 128 405 fő (209) volt

magyar nemzetiseacutegű Temes vaacutermegye oumlsszlakossaacutega 500 835 fő volt ebből 79 960 fő (16) vallotta magaacutet

magyar nemzetiseacutegűnek ZENTAI Laacuteszloacute (szerk) A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg atlasza eacutes adattaacutera 1914 Talma

Kiadoacute Peacutecs 2001 72ndash73 76ndash77 p 162

A magyar nyelvhasznaacutelatban meghonosodott Baacutenaacutet az egykori Torontaacutel vaacutermegye keacutetharmadaacuteboacutel Temes

vaacutermegye harmadaacuteboacutel valamint KrassoacutendashSzoumlreacuteny vaacutermegye keacutet telepuumlleacuteseacuteből (Udvarszaacutellaacutes Krassoacuteszombat) joumltt

leacutetre

121

ketteacuteszakiacutetotta a deacutelvideacuteki toumlmbmagyarsaacutegot163

Elősegiacutetve ezzel is a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg

elaproacutezoacutedaacutesaacutet

A haacuterom baacutecskai koumlzseacutegben az oumlnkormaacutenyzat toumlbbseacutegeacutet a magyar kisebbseacuteg adja itt a

legerősebb a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg (Ada (766) Magyarkanizsa (865) eacutes Zenta (805))

A koumlrzetet alkotoacute hat koumlzseacuteg teruumllete 2 329 km 2 a telepuumlleacutesek szaacutema kereken oumltven A

koumlrzet lakossaacutega 1991-ben 179 783 fő a neacutepsűrűseacuteg pedig 77 főkm 2 volt A haacuterom baacutecskai

koumlzseacuteg teruumllete oumlsszesen 921 km 2 eacutes 23 telepuumlleacutest toumlmoumlriacutet A Baacutenaacutetban 27 telepuumlleacutes talaacutelhatoacute

mindoumlssze 1 408 km 2 -en A lakossaacutegszaacutemot tekintve 1991-ben 80 953 fő eacutelt a haacuterom baacutecskai

koumlzseacutegben a neacutepsűrűseacuteg pedig 88 főkm 2 volt


Az Eacuteszak-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 2002-ban (fő)



Ada 21 506 16 625 4 881 18 994 14 558 4 436

Magyarkanizsa 30 668 26 862 3 806 27 510 23 802 3 708

Zenta 28 779 23 281 5 498 25 568 20 587 4 981

Csoacuteka 15 271 8 623 6 648 13 832 7 133 6 699

Nagykikinda 69 743 9 874 59 869 67 002 8 607 58 395

Toumlroumlkkanizsa 13 816 4 676 9 140 12 975 3 864 9 111

Oumlsszesen 179 783 89 941 89 842 165 881 78 551 87 330


augusztus 19)

Az 1991 eacutevi bdquojugoszlaacutevrdquo neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint meacuteg 89 941 magyar nemzetiseacutegű

szemeacutely eacutelt a koumlrzetben ennek a 90 szaacutezaleacuteka a baacutecskai koumlzseacutegekben lakott A 2002 eacutevi szerb

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a koumlrzetet alkotoacute hat koumlzseacutegben oumlsszesen 165 881 fő eacutelt ebből 72 072 fő

a Baacutecskaacuteban eacutes 93 809 fő pedig a Baacutenaacutetban A neacutepsűrűseacuteg 71 főkm 2 volt ezen beluumll a

haacuterom baacutecskai koumlzseacuteget tekintve pedig 78 főkm 2 illetve a haacuterom baacutenaacuteti koumlzseacutegben 67

főkm 2 volt ez az adat A haacuterom baacutecskai koumlzseacutegben 1991-ben 79 szaacutezaleacutekos 2002-ben 78

szaacutezaleacutekos volt a magyarsaacuteg szaacutemaraacutenya

39 taacuteblaacutezat A Eacuteszak-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)

163

BIACSI Antal Olloacuteval szabdalt koumlrzetek Koumlrzetesiacuteteacutes eacutes demograacutefia Magyar Szoacute Uacutejvideacutek 1992 februaacuter

21

122

Nemzetiseacuteg Ada Csoacuteka Magyarkanizsa Nagykiknda Toumlroumlkkanizsa Zenta Oumlsszesen

Albaacuten 38 14 25 56 7 57 197

Bolgaacuter ----- ----- ----- 25 1 2 28

Bosnyaacutek 3 4 1 1 1 3 13

Bunyevaacutec 8 3 38 9 11 29 98

Cigaacuteny 277 337 530 1 564 655 581 3 944

Cseh ----- 1 ----- 14 ----- ----- 15

Goraacuten ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 66 87 82 240 64 93 632

bdquoJugoszlaacutevrdquo 275 228 246 1 670 207 392 3 018

Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 2 17 10 158 32 30 249

Magyar 14 558 7 133 23 802 8 607 3 864 20 587 78 551


Muzulmaacuten 19 16 4 88 6 38 171

Neacutemet 15 5 8 69 6 17 120

Orosz 1 5 4 19 2 8 39

Romaacuten 8 18 196 133 7 1 363

Ruszin 3 4 5 16 ----- 10 40

Szerb 3 324 5 205 2 037 51 212 7 725 2 739 72 242

Szlovaacutek 14 201 6 55 6 24 306

Szloveacuten 5 15 2 33 8 12 75

Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 5 3 5 35 7 9

Vlach ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 24 97 17 90 14 61 303

Nem

nyilatkozott 237 327 368 2 006 260 631 3 829

Regoionaacutelis


Ismeretlen 43 46 41 309 48 41 528

Oumlsszesen 18 994 13 832 27 510 67 002 12 975 25 568 165 881


A haacuterom Tisza menti baacutecskai koumlzseacuteg ndash annak elleneacutere hogy koumlzigazgataacutesilag az

eacuteszakndashbaacutenaacuteti koumlrzetbe soroltaacutek ndash a legszaacutemottevőbb magyarsaacuteggal rendelkező teruumlletnek

szaacutemiacutet A 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai szerint a haacuterom koumlzseacuteg teruumlleteacuten 72 072 fő

eacutelt ebből 58 947 fő (818) vallotta magaacutet magyar nemzetiseacutegűnek Ezzel szemben a szerb

nemzetiseacutegűek szaacutema mindoumlssze 8 100 fő volt azaz a haacuterom koumlzseacuteg lakossaacutegaacutenak a 112-aacutet

alkottaacutek Egyeacuteb nemzetiseacutegűt mindoumlssze 3 530 főt (495) szaacutemlaacuteltak Nemzetiseacutegeacuteről nem

nyilatkozott 1 236 fő (17) regionaacutelis hovatartozaacutest jeloumllt meg 134 fő (018) valamint

ismeretlen nemzetiseacutegű 125 fő (017) volt

123

40 taacuteblaacutezat A adai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)



Ada 12 078 10 547 ndash1 531 ndash127 magyar

Mohol 7 522 6 786 ndash736 ndash98 magyar

Toumlroumlkfalu 1 143 1 038 ndash105 ndash92 magyar

Valkaisor 305 234 ndash71 ndash233 magyar

Voumllgypart 458 389 ndash69 ndash15 magyar

A koumlzseacuteg




Az adai koumlzseacuteg teruumlleteacuten ndash 2002-ben ndash a legjelentősebb nemzetiseacuteg ndash 14 558 fővel

(766) ndash a magyar volt a maacutesodik jelentősebb neacutepcsoport ndash 3 324 fővel (175) ndash a szerb

volt Hamadik helyen a cigaacutenysaacuteg aacutellt 277 fővel (15) A magukat bdquojugoszlaacutevnakrdquo valloacutek

275 főt (14) szaacutemlaacuteltak Az egyeacuteb nemzetiseacutegűek szaacutema 240 fő (12) volt

Nemzetiseacutegeacuteről nem nyilatkozott 237 fő (14) regionaacutelis hovatartozaacutest jeloumllt meg 40 fő

(02) eacutes az ismeretlen nemzetiseacutegűek szaacutema 43 fő (02) volt

Az adai koumlzseacuteg ndash 227 km 2 -es ndash teruumlleteacuten mindoumlssze oumlt telepuumlleacutes talaacutelhatoacute amelyek

kiveacutetel neacutelkuumll magyar toumlbbseacutegűek Ada (Ada) 829 Mohol (Mol) 621 Toumlroumlkfalu

(Utrine) 975 Valkaisor (Sterijino) 949 eacutes ndash amely telepuumlleacutes nem oumlsszeteacutevesztendő a

baacutecstopolya koumlzseacutegi bdquoneacutevrokonaacutevalrdquo ndash Voumllgypart (Obornjaţa) 933 A keacutet utoacutebbi

neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt mind az oumlt jelentős araacutenyban vesztett magyarsaacutegaacuteboacutel A legtoumlbbet

Valkaisor (-233) a legkevesebbet Toumlroumlkfalu (-92) A koumlzseacuteg magyar lakossaacutega jaacuteszsaacutegi

illetve felfoumlldi eredetű amely az 1920 eacutevi impeacuteriumvaacuteltaacutest koumlvetően is megmaradt Azonban

az elmuacutelt eacutevtizedek soraacuten a demograacutefiai probleacutemaacutekkal ez a koumlzseacuteg sem tudott megbirkoacutezni

Az adai koumlzseacuteg teruumlleteacuten maacuter az 1970-es eacutevekben megkezdődoumltt a leacutelekszaacutemapadaacutes majd az

1980-as eacutevektől kezdődően a termeacuteszetes fogyaacutes szaacutemlaacutejaacutera aacutetlagosan 100 fő iacuterhatoacute Az 1990-

es eacutevekben a termeacuteszetes fogyaacutes mellett maacuter a negatiacutev vaacutendorlaacutesi egyenleg is jelentősen

eacuterezteti hataacutesaacutet mind a neacutepesseacutegszaacutemban mind az egyes telepuumlleacutesek korstruktuacuteraacutejaacuteban

A magyarkanizsai koumlzseacuteg a bdquolegmagyarabb koumlzseacutegrdquo az egeacutesz Deacutelvideacutek teruumlleteacuten A

magyarkanizsai koumlzseacuteg teruumlleteacuten 2002-ben 27 510 fő eacutelt ebből 23 802 fő (865) volt

magyar 2 037 fő (74) szerb 530 fő (19) cigaacuteny valamint 196 fő (07) romaacuten

nemzetiseacutegű A magukat bdquojugoszlaacutevnakrdquo valloacutek szaacutema 246 fő (09) az egyeacuteb

nemzetiseacutegűek szaacutema 273 fő (1) volt Nemzetiseacutegeacuteről nem nyilatkozott 368 fő (144)

regionaacutelis hovatartozaacutest jeloumllt meg 17 fő (006) eacutes az ismeretlen nemzetiseacutegűek szaacutema 41 fő

(01) volt

124

41 taacuteblaacutezat A magyarkanizsai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)



Adorjaacuten 1 158 1 128 ndash30 ndash26 magyar

Fogadjisten 361 366 5 14 szerb

Horgos 7 201 6 325 ndash876 ndash121 magyar

Ilonakertvaacuteros 282 340 58 206 magyar

Kishomok 150 115 35 ndash233 magyar

Kispiac 2 144 1 988 ndash156 ndash73 magyar

Magyarkanizsa 11 541 10 200 ndash1 341 ndash116 magyar

Martonos 2 423 2 183 ndash240 ndash99 magyar

Orom 1 912 1 471 ndash441 ndash23 magyar

Oromhegyes 2 028 1 868 ndash160 ndash79 magyar

Toacutethfalu 765 709 ndash56 ndash73 magyar

Uacutejfalu 336 211 ndash125 ndash372 magyar

Voumllgyes 367 516 149 406 magyar

A koumlzseacuteg




A magyarkanizsai koumlzseacuteg 401 km 2 -es teruumllete 13 telepuumlleacutesnek ad otthont amelyek

koumlzuumll 12 magyar toumlbbseacutegű ezek Adorjaacuten (Adorjan) (749) Horgos (Horgoš) (838)

Ilonakertvaacuteros (Zimonjiš) (544) Kishomok (Male Pesak) (100) Kispiac (Male Pijace)

(964) Magyarkanizsa (Kanjiţa) (865) Martonos (Martonoš) (869) Orom (Orom)

(942) Oromhegyes (Trešnjevac) (962) Toacutethfalu (Totovo Selo) (994) Uacutejfalu (Novo

Selo) (877) eacutes Voumllgyes (Doline) (969) Az egyeduumlli szerb toumlbbseacutegű telepuumlleacutes

Fogadjisten (Velebit) amelyet az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a horvaacutetorszaacutegi Velebit-hegyseacutegből

eacuterkező telepesekkel neacutepesiacutetettek be

Az 1991 eacutes 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesok koumlzoumltt itt is ndash keveacutes kiveacuteteltől eltekintve ndash a

magyarok lakta telepuumlleacutesek koumlnyvelhettek el leacutelekszaacutemapadaacutest A koumlzseacuteg teruumlleteacuten csak a

szerb Fogadjisten (14) eacutes a magyar Ilonakertvaacuteros (206) eacutes Voumllgyes (406) noumlvelte

leacutelekszaacutemaacutet A koumlzseacuteg telepuumlleacutesei koumlzuumll Adorjaacutent Horgost Magyarkanizsaacutet eacutes Martonost maacuter

a 11 illetve a 12 szaacutezadi oklevelek is emliacutetik A toumlbbi telepuumlleacutes gyakorlatilag a tanyavilaacuteg

fejlődeacuteseacutevel vaacutelt oumlnaacutelloacutevaacute Ez a folyamat az uacutethaacuteloacutezat a gazdasaacutegi fejlődeacutes a neacutepszaporulat

illetve a pozitiacutev vaacutendorlaacutesi egyenleg folytaacuten ndash mesterseacuteges uacuteton ndash kezdődoumltt a 20 szaacutezad

elejeacuten Ilonakertvaacuteros Fogadjistenhez hasonloacutean fejlődoumltt ki miacuteg Uacutejfalu mint tanyavilaacuteg

1978-ban a mezőgazdasaacutegi birtokkoumlzpont oumlnaacutelloacutesodaacutesaacuteval joumltt leacutetre

A magyarkanizsai koumlzseacuteg keacutesőbb ndash 1981 utaacuten ndash csatlakozott a kedvezőtlen

demograacutefiai helyzetben leacutevő maacutes magyar koumlzseacutegekhez A koumlzseacuteg teruumlleteacuten ndash akkoriban ndash

tapasztalt pozitiacutev vaacutendorlaacutesi egyenleg valamint az ipari fejlődeacutes miatt a koumlzseacuteg neacutepesseacutege

125

viszonylag egyenletesen fejlődoumltt azonban a deacutelszlaacutev haacuteboruacute kirobbanaacutesaacuteval az ipar a

gazdasaacuteg hanyatlaacutesaacuteval a joacutereacuteszt magyar lakossaacuteg egy reacutesze az elvaacutendorlaacutest reacuteszesiacutetette

előnyben Az elvaacutendorlaacutest jelentősen erősiacutetette az a teacutenyező hogy a koumlzseacuteg eacuteszakon az

anyaorszaacuteggal hataacuteros A koumlzseacuteg teruumlleteacuten 1981 oacuteta termeacuteszetes fogyaacutesroacutel beszeacutelhetuumlnk A

koumlzseacuteg neacutepesseacutegeacutenek uacutejratermeleacutese elsősorban a haacuterom legnagyobb telepuumlleacutes Horgos

Martonos eacutes Magyarkanizsa feladata lenne mert ezek adnak otthont a koumlzseacutegi neacutepesseacuteg koumlzel

70-aacutenak azonban ez a haacuterom telepuumlleacutes is demograacutefiai meacutelyponton van Iacutegy aacutetteacutetelesen a

neacutepesedeacutes vonatkozaacutesaacuteban is nagyon raacutejuk illik a neacutepesseacuteguumlk szegeacutenyseacutegeacutere utaloacute falucsuacutefoloacute

mondoacuteka bdquoOacuteh-Kanizsa Gyaacutesz-Martonos Jaj-Horgos

42 taacuteblaacutezat A zentai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)




Felsőhegy 2 167 1 889 ndash278 ndash128 magyar

Kevi 1 055 887 ndash168 ndash159 magyar

Tornyos 1 908 1 766 ndash142 ndash74 magyar

Zenta 22 827 20 302 ndash2 525 ndash111 magyar

A koumlzseacuteg



szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 351 p

A koumlzseacuteg teruumlleteacuten 2002-ben 25 568 fő eacutelt ezek koumlzuumll 20 587 fő (805) volt magyar

2 739 fő (107) szerb 581 fő (23) roma valamint 392 fő (15) bdquojugoszlaacutevrdquo

nemzetiseacutegű Az egyeacuteb kategoacuteria 520 fő (2) volt Nemzetiseacutegeacuteről nem nyilatkozott 631 fő

(25) regionaacutelis hovatartozaacutest jeloumllt meg 77 fő (03) eacutes az ismeretlen nemzetiseacutegűek

szaacutema 41 fő (02) volt

A zentai koumlzseacuteg 293 km 2 -es teruumlleteacuten oumlt telepuumlleacutes talaacutelhatoacute amelyek kiveacutetel neacutelkuumll

abszoluacutet magyar toumlbbseacuteggel rendelkeznek Bogaras (Bogaraš) ndash ez a telepuumlleacutes nem

oumlsszeteacutevesztendő a baacutecstopolyai koumlzseacuteg teruumlleteacuten talaacutelhatoacute Bogarassal ndash 801-ban

Felsőhegy (Gornji Breg) 971-ban Kevi (Kevi) 97-ban Tornyos (Tornjoš) 822-ban

valamint Zenta (Senta) a koumlzseacutegkoumlzpont 781-ban meacuteg magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek A

zentai koumlzseacuteg telepuumlleacutesein szinteacuten az előbbiekben reacuteszletezett okok miatt jellemző a

neacutepesseacutegfogyaacutes

126

43 taacuteblaacutezat A csoacutekai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)



Csoacuteka 5 244 4 707 ndash537 ndash102 magyar

Egyhaacutezaskeacuter 548 404 ndash144 ndash268 magyar

Feketetoacute 595 568 ndash27 ndash45 magyar

Hoacutedegyhaacuteza 1 118 978 ndash140 ndash125 magyar

Kanizsamonostor 152 135 ndash17 ndash112 magyar

Padeacute 3 190 2 882 ndash308 ndash97 magyar

Szanaacuted 1 384 1 314 ndash70 ndash51 szerb

Tiszaszentmikloacutes 3 040 2 844 ndash196 ndash64 szerb

A koumlzseacuteg




A csoacutekai koumlzseacuteg ndash 321 km 2 ndash teruumlleteacuten 2002-ben 13 832 fő eacutelt ezek koumlzuumll 7 133 fő

(516) volt magyar 5 205 fő (376) szerb 337 fő (25) roma 228 fő (16) bdquojugoszlaacutevrdquo

valamint 201 fő (14) szlovaacutek nemzetiseacutegű Az egyeacuteb kategoacuteria 321 fő (24) volt



A csoacutekai koumlzseacuteg az egyeduumlli baacutenaacuteti koumlzseacuteg ahol meacuteg a magyar nemzetiseacuteg van

toumlbbseacutegben A koumlzseacuteg nyolc telepuumlleacutese koumlzuumll hatban a magyarsaacuteg van toumlbbseacutegben ezek

Csoacuteka (Coka) (574) Egyhaacutezaskeacuter (Vrbica) (921) Feketetoacute (Crna Bara) (47)

Hoacutedegyhaacuteza (Jazovo) (851) Kanizsamonostor (Banatski Monoštor) (948) valamint

Padeacute (Padej) (666)

A koumlzseacutegi magyarsaacuteg fogyaacutesa nemcsak a draacutemai demograacutefiai mutatoacutekkal fuumlgg oumlssze

hanem azzal is hogy a baacutenaacuteti teacuterseacuteg mindig is elmaradottabb volt a baacutecskaihoz keacutepest A

Baacutenaacutet meacuteg a szocialista Jugoszlaacutevia fennaacutellaacutesa alatt kicsi bdquoneacutepesseacutegmegtartoacute-erővelrdquo

rendelkezett amely helyzeten a deacutelszlaacutev haacuteboruacute csak tovaacutebb rontott A baacutenaacuteti magyar

szoacutervaacuteny telepuumlleacutesekről mindig is erős migraacutecioacute eacuterveacutenyesuumllt a baacutecskai magyar toumlmb

teruumlleteire A demograacutefusok szerint a koumlvetkező szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacutere a Csoacuteka koumlzseacutegi

magyarsaacuteg veacutelhetően kisebbseacutegbe szorul

A tovaacutebbi keacutet (nagykikindai eacutes toumlroumlkkanizsai) eacuteszak-baacutenaacuteti koumlzseacutegben a magyarsaacuteg

maacuter hosszuacute eacutevtizedek oacuteta bdquokisebbseacutegi kenyeacuterenrdquo eacutel Mindoumlssze neacutehaacuteny magyar toumlbbseacutegű

telepuumlleacutes talaacutelhatoacute az emliacutetett keacutet koumlzseacuteg teruumlleteacuten

A toumlroumlkkanizsai koumlzseacuteg teruumlleteacuten csak a magyar-romaacuten-szerb hataacuter szerb oldalaacuten

megbuacutejoacute Magyarmajdaacuteny (Majdan) (86) eacutes Raacutebeacute (Rabe) (911) rendelkezik magyar

toumlbbseacuteggel A keacutet telepuumlleacutes mindoumlssze neacutehaacuteny szaacutez magyarnak ad otthont A telepuumlleacutesek

korszerkezete eloumlregedett a fiatal lakossaacuteg ndash a jobb megeacutelheteacutes remeacutenyeacuteben ndash elvaacutendorol A

127

telepuumlleacutesen sem iskola sem templom sincs A keacutet telepuumlleacutesen magyar nyelvű istentiszteletet is

ritkaacuten tartanak Raacutebeacuten csak a temeteacutest veacutegzik magyarul Magyarmajdaacutenyon meacuteg műkoumldik az

imahaacutez amelynek felekezeti eacuteleteacutet az oroszlaacutemosi pleacutebaacutenos laacutetja el164

Az előbbi adatokboacutel is

laacutethatoacute hogy a keacutet magyar telepuumlleacutes sorvadaacutesa elkeruumllhetetlen

A nagykikindai koumlzseacuteg teruumlleteacuten maacuter csak egy magyar telepuumlleacutes van Szajaacuten (Sajan)

(886) A telepuumlleacutest az 1800-as eacutevek elejeacuten Szeged koumlrnyeacutekeacuteről (Taacutepeacute) eacuterkező

dohaacutenytermelő csalaacutedok alapiacutetottaacutek Az első telepiacuteteacuteshez kisoroszi (Rusko Selo) eacutes tordai

(Torda) csalaacutedok is csatlakoztak A maacutesodik telepiacuteteacutesi hullaacutem soraacuten ndash 1816 koumlruumll ndash szinteacuten ndash

vedresegyhaacutezi ndash magyarok eacuterkeztek A haramadik betelepiacuteteacutesneacutel (1832) szinteacuten magyarok a

negyedikneacutel (1848 utaacuten) maacuter neacutemet anyanyelvűek is eacuterkeztek A telepuumlleacutesen napjainkban

iskola valamint templom is van iacutegy a magyar nyelv eacutes eacuterteacutekek hasznaacutelata megőrzeacutese meacuteg

biztosiacutetva van165

3 2 2 2 A Koumlzeacutep-baacutenaacuteti koumlrzet

(Sredne-banatski okrug)

A koumlzeacutep-baacutenaacuteti koumlrzet teruumllete 3 256 km 2 A koumlrzet oumlt koumlzseacuteget foglal magaacuteba Ezek a

begaszentgyoumlrgyi (Ţitište) a magyarcsernyei (Nova Crnja) a nagybecskereki (Zrenjanin) a

torontaacutelszeacutecsaacutenyi (Seţanj) eacutes a toumlroumlkbecsei (Novi Beţej) koumlzseacutegek A teruumllet lakossaacutega 1991-

ben 221 353 fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 68 főkm 2 2002-ben a teruumllet oumlsszlakossaacutega 208 456

fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 64 főkm 2

A Koumlzeacutep-Baacutenaacutetban a magyarsaacuteg maacuter csak egy-egy telepuumlleacutesen alkot toumlbbseacuteget A

begaszentgyoumlrgyi koumlzseacutegben haacuterom faluban van abszoluacutet toumlbbseacutegben Magyarittabeacuten (Novi

Itabej) (819) Tamaacutesfalvaacuten (Hetin) (532) valamint Torontaacuteltortaacuten (Torda) (866) volt a

magyarsaacuteg szaacutezaleacutekos araacutenya 2002-ben A magyarcsernyei koumlzseacutegben ndash 2002-ben ndash keacutet

faluban volt abszoluacutet magyar toumlbbseacuteg Toacutebaacuten (Toba) (841) eacutes Magyarcsernyeacuten (Nova

Crnja) (846) A nagybecskereki koumlzseacutegben keacutet faluban volt abszoluacutet toumlbbseacutegben a

magyarsaacuteg Lukaacutecsfalvaacuten (Lukino Selo) (676) eacutes Magyarszentmihaacutelyon (Mihajlovo)

(94) A torontaacutelszeacutecsaacutenyi koumlzseacuteg maacuter csak egy falut tudott felmutatni ahol a magyarok

abszoluacutet toumlbbseacutegben eacuteltek ez a telepuumlleacutes Kaacuteptalanfalva (Bušenje) volt (851) A toumlroumlkbecsei

koumlzseacutegben nem volt magyar abszoluacutet toumlbbseacuteg egy telepuumlleacutesen sem

164

A Nagybecskereki Egyhaacutezmegye eacutevkoumlnyve 2000 Agapeacute Kiadoacute Novi Sad 2000 31 p 165

ERŐS Lajos Adaleacutekok a Zrenjanini-Nagybecskereki Egyhaacutezmegye toumlrteacuteneteacutehez Logos Kiadoacute Toacutethfalu

1993 392 p

128

44 taacuteblaacutezat A Koumlzeacutep-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)

Nemzetiseacuteg Beacutegaszent-

gyoumlrgy

Magyar-

csernye Nagybecskerek

Torontaacutel-

szeacutecsaacuteny Toumlroumlkbecse Oumlsszesen

Albaacuten 7 3 78 2 14 104

Bolgaacuter 14 9 252 114 5 394

Bosnyaacutek 1 2 8 1 ----- 12

Bunyevaacutec 2 ----- 18 2 3 25

Cigaacuteny 765 869 2 471 609 968 5 682

Cseh 1 1 22 ----- 1 25

Goraacuten 1 ----- 26 ----- ----- 27

Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 75 42 677 148 89 1 031


Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 15 25 437 62 60 599

Magyar 4 017 2 369 14 211 2 068 5 177 27 842

Montenegroacutei 42 55 442 44 47 630

Muzulmaacuten 14 9 92 9 20 144

Neacutemet 11 21 181 40 12 265

Orosz 1 1 56 15 14 87

Romaacuten 1 837 16 2 511 642 150 5 156

Ruszin ----- 1 20 1 1 30

Szerb 12 628 8 934 98 794 11 607 18 831 150 794

Szlovaacutek 7 20 2 403 61 61 2 495

Szloveacuten 2 10 111 8 8 131

Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- -----


Vlach ----- ----- 4 ----- ----- 4

Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 15 18 278 26 18 342

Nem

nyilatkozott 523 728 3 415 544 728 5 376

Regoionaacutelis


Ismeretlen 97 66 1 549 67 66 1 819

Oumlsszesen 20 399 12 705 132 051 16 377 26 924 208 456



A Koumlzeacutep-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1991-ben eacutes 2002-ben (fő)



Begaszentgyoumlrgy 22 811 5 081 17 730 20 399 4 017 16 382

Magyarcsernye 14 538 2 993 11 545 12 705 2 369 10 336

Nagybecskerek 136 778 17 264 119 514 132 051 14 211 117 840

Torontaacutelszeacutecsaacuteny 18 438 2 468 15 970 16 377 2 068 14 309

Toumlroumlkbecse 28 788 6 165 22 623 26 924 5 177 21 747

Oumlsszesen 221 353 33 971 187 382 280 456 27 842 252 614


augusztus 19)

129

3 2 2 3 A Deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet

(Juzno-banatski okrug)

A koumlrzet teruumllete 4 245 km 2 amelyen a koumlvetkező nyolc koumlzseacuteg talaacutelhatoacute az alibunaacuteri

(Alibunar) az antalfalvi (Kovaţica) a feheacutertemplomi (Bela Crkva) kevevaacuteri (Kovin) az

opaacutevai (Opovo) a pancsovai (Panţevo) a verseci (Vršac) eacutes a zichyfalvi (Plandište) A

lakossaacutegszaacutem a koumlrzeten beluumll 1991-ben 328 428 fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 77 főkm 2

2002-ben a lakossaacutegszaacutem maacuter 313 937 fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 74 főkm 2

46 taacuteblaacutezat A Deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)

Nemzetiseacuteg Alibunaacuter Antalfalva Feheacutertemplom Kevevaacutera


Bolgaacuter 11 9 10 117


Bunyevaacutec 1 ----- 1 2

Cigaacuteny 657 815 619 1 143

Cseh 6 8 814 158

Goraacuten 1 ----- 1 -----

Goumlroumlg ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 65 69 90 114

bdquoJugoszlaacutevrdquo 159 349 283 361

Lengyel ----- ----- ----- -----


Magyar 309 2 935 459 3 408

Montenegroacutei 78 50 147 180



Orosz 3 10 17 10

Romaacuten 6 076 1 950 1 101 1 363

Ruszin ----- 4 3 3

Szerb 13 680 9 459 15 654 28 246

Szlovaacutek 1 195 11 455 28 44


Toumlroumlk ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 5 4 5 10

Vlach 12 11 3 35

Zsidoacute ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 27 20 25 46

Nem nyilatkozott 201 486 381 872

Regoionaacutelis



Oumlsszesen 22 954 27 890 20 367 36 802


130

46 taacuteblaacutezat A Deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (folytataacutes) (2002)

Nemzetiseacuteg Opaacuteva Pancsova Versec Zichyfalva Oumlsszesen

Albaacuten 5 48 42 9 158

Bolgaacuter 4 563 100 23 837

Bosnyaacutek ----- 56 3 1 68

Bunyevaacutec ----- 19 8 10 41

Cigaacuteny 187 187 1 186 269 6 268

Cseh 2 57 153 1 1 199

Goraacuten ----- 36 ----- ----- 38

Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 289 1 168 276 69 2 140


Lengyel ----- ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 64 5 276 508 1 297 7 636

Magyar 58 4 037 2 619 1 619 15 444



Neacutemet 8 227 113 32 508

Orosz 6 69 23 2 140

Romaacuten 185 4 065 5 913 965 21 618

Ruszin 1 29 3 7 50

Szerb 9 507 97 137 39 418 7 540 220 641

Szlovaacutek 38 1 578 149 725 15 212


Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 6 33 12 1 76

Vlach ----- 7 11 ----- 79

Zsidoacute ----- ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 31 471 110 46 776

Nem

nyilatkozott 223 2 935 868 241 6 207

Regoionaacutelis


Ismeretlen 73 2 939 1 228 117 5 413

Oumlsszesen 11 016 127 162 54 369 13 377 313 937



A deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1991-ben eacutes 2002-ben (fő)



Alibunaacuter 26 535 340 26 195 22 954 309 22 645

Antalfalva 30 469 3 584 26 885 27 890 2 935 24 955

Feheacutertemplom 23 707 582 23 125 20 367 459 19 908

Kevevaacutera 38 263 3 937 34 326 36 802 3 408 33 394

Opaacuteva 11 384 63 11 321 11 016 58 10 958

Pancsova 125 261 5 043 120 218 127 162 4 037 123 125

Versec 58 228 3 182 55 046 54 369 2 619 51 750

Zichyfalva 14 581 1 813 12 768 13 377 1 619 11 758

Oumlsszesen 328 428 18 544 309 884 313 937 15 444 298 493


augusztus 19)

131

A deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet magyarsaacutega tipikus szoacutervaacutenynak tekinthető ahol egy-egy magyar

sziget talaacutelhatoacute a szerb a szlovaacutek illetve a romaacuten telepuumlleacutesek tengereacuteben

A alibunaacuteri koumlzseacuteg teruumlleteacuten nincs magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutes kizaacuteroacutelag csak szerb

illetve romaacuten toumlbbseacutegű helyseacutegek talaacutelhatoacutek

Az antalfalvi koumlzseacuteg magyarsaacutegaacutet a toumlbbnyire reformaacutetus Torontaacutelvaacutesaacuterhely

(Debeljaţa) magyarsaacutega keacutepviseli A koumlzseacuteg nemzetiseacutegi szempontboacutel egyeacutebkeacutent egyeduumllaacutelloacute

a Baacutenaacutetban toumlbbseacutegeacuteben szlovaacutek nemzetiseacutegűek lakjaacutek

A feheacutertemplomi koumlzseacuteg teruumlleteacuten szinteacuten a szerb eacutes romaacuten telepuumlleacutesek koumlzoumltt egy

magyar nyelvsziget Udvarszaacutellaacutes (Dobricevo) (885) talaacutelhatoacute

A kevevaacuterai koumlzseacutegben keacutet magyar telepuumlleacutes a szeacutekely eredetű Szeacutekelykeve

(Skorenovac) (867) valamint a szomszeacutedos Dunadomboacuteboacutel (Dubovac) kivaacutelt

Emaacutenueltelep (Sumarak) (344) toumlmoumlriacuteti a magyarsaacuteg tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutet A Kaacuterpaacutet-

medence legdeacutelebbi magyar pontja Szeacutekelykeve 1887-ben alakult magyar falu166

A mai

Szeacutekelykeve maacutesodik telephelye az itt lakoacute csiacuteki illetve bukovinai eredetű szeacutekelyeknek Az

előbbi telephelyuumlkoumln Gyurgyevoacuten levő eacutevenkeacutenti talajviacutez eacutes aacuterviacutez arra keacutenyszeriacutetette a

hatoacutesaacutegot hogy az embereket viacutezmentes helyre viacutezmentes teruumlletre telepiacutetse Az első helyen

valoacute neacutegyeacutevi (1883ndash1887) ott tartoacutezkodaacutesuk utaacuten 1887-ben a kevevaacuteri (Kovin) eacutes kevepalloacutesi

(Ploţica) hataacuter oumlsszeszegeleacuteseacuteneacutel a kormaacutenybiztossaacuteg foumlldet vaacutesaacuterolt eacutes aacutettelepitette a falut a

mai helyeacutere egy magasabb dombra Az uacutej faluhelyen bőven volt hely a terjeszkedeacutesre

Az 1883-ban toumlrteacutent telepiacuteteacutes nem ment olyan koumlnnyen167

sok neheacutezseacuteggel kellett

megkuumlzdeniuumlk reacuteszben a szomoruacute kilaacutetaacutesok (egeacuteszseacutegtelen videacutek aacuterviacutez belviacutez betegseacutegek)

miatt tovaacutebbaacute jelentős reacuteszben a telepiacuteteacutesneacutel alkalmazott toumlbb hivatalnok tapintatlansaacutega

embertelen baacutenaacutesmoacutedja miatt

A telepiacuteteacutesnek sok aacuternyoldala eacutes szeacutegyenfoltja volt amelybe sokak oumlnzeacutese is

belevegyuumllt de meacutegis megvolt a haszna Sok szegeacutenynek foumlldet eacutes kenyeret adott iacutegy

megmentette az egykori bukovinai szeacutekelyseacuteget az aacutellandoacute munkakereseacutestől a Moldvaacuteba

jaacuteraacutestoacutel168

a nincstelenseacutegtől Eacutes iacutegy a Bukovinaacuteban maradottaknak is valamivel toumlbb foumlld

maradt nagyobb kenyeacuter jutott

166

GALAMBOS Tibor Szeacutekelykeve Kovin LO Press 2001 38ndash39 p 167

Akiknek az 1883-ban eacuterkezőkkel az uacutej Szeacutekelykeveacuten nem jutott foumlld a mintegy 125 csalaacutedot szuumlkseacutegből az

Arad vaacutermegyei Gyorok kincstaacuteri birtokon helyeztek el 168

A haacuterom al-dunai szeacutekely falu lakoacutei Bukovinaacuteboacutel (Andraacutesfalva Fogadjisten Hadikfalva Istensegiacutets eacutes

Joacutezseffalva) joumlttek

132

Valoacutesaacutegos teacuteny hogyha 1883-ban nem bontottaacutek volna meg a bukovinai magyarok

sorait169

annyira elszaporodtak volna hogy keacutesőbb a 40 000 lengyellel eacutes a meacuteg nagyobb

szaacutemuacute bukovinai neacutemettel szaacutemaraacutenyban is versenyeztek volna (Gazdaacutelkodaacutes tereacuten iacutegy is

versenyeztek veluumlk A kertgazdaacutelkodaacutesban a gyuumlmoumllcs a zoumlldseacutegfeacuteleacutek termeleacuteseacuteben meacuteg iacutegy

is feluumllmuacuteltaacutek őket)

Szeacutekelykeveacuten a magyarok melleacute ndash akaacutercsak a szomszeacutedos Saacutendoregyhaacutezaacuten ndash

bolgaacuterokat telepiacutetettek170

Egy bolgaacuter s egy magyar csalaacutedot telepiacutetettek le egymaacutes melleacute iacutegy

a lakossaacuteg keveredni kezdett veacuteguumll a vegyes haacutezassaacutegok miatt a magyarok a bolgaacuterok

jelentős reacuteszeacutet asszimilaacuteltaacutek beolvasztottaacutek

E haacuterom koumlzseacuteg lakoacutei ma is az eredeti bukovinai nyelven beszeacutelnek feacuteltve őrzik

nyelvuumlket eacutes szaacutemontartjaacutek a legkisebb eltaacutevolodaacutest is a veacutelt normaacutetoacutel a reacutegiek nyelveacutetől

Eacuteppen olyan gonddal vigyaacutezzaacutek nyelvjaacuteraacutesukat mint folkloacuter eacutes egyeacuteb kincsuumlket

Noha maacuter ők is letetteacutek a szeacutekely viseletet de a szeacutekely vetettaacutegyak ott vannak a tiszta

szobaacutekban eacutes buumlszkeacuten mutogatjaacutek a festeacutekesekkel egyuumltt

Mindhaacuterom falura jellemző az utolsoacute eacutevekben egyre toumlbb egyeacuten eacutes csalaacuted hagyja el

otthonaacutet Uacutej hazaacutet vagy csak munkaacutet keresve Ausztraacuteliaacuteban Sveacutedorszaacutegban eacutes maacutes helyeken

telepedtek le A Szeacutekelykeveacuteről elszaacutermazottak minden augusztus 20 (Szent Istvaacuten uumlnnepe)

koumlruumll visszateacuternek a faluba ilyenkor zsuacutefolaacutesig megtelik a falu Szinte nincs olyan haacutez ahol

ne lenne olyan csalaacutedtag aki maacuter kuumllfoumlldoumln eacutel Az elvaacutendorlaacutes az egyik legmeghataacuterozoacutebb

demograacutefiai jelenseacuteg Szeacutekelykeveacuten amelynek eredői a szegeacutenyseacuteg a perspektiacuteva neacutelkuumlli

joumlvő a szerb hatalom megnyilvaacutenulaacutesai Az elvaacutendorlaacutes elsősorban a fiatalokat eacuterinti ezeacutert a

falu egyre jobban eloumlregszik

Az opaacutevai koumlzseacuteg teruumlleteacuteről a magyarok szinte teljesen kivesztek

A pancsovai koumlzseacuteg teruumlleteacuten is csak egy magyar telepuumlleacutes a szinteacuten szeacutekely eredetű

Saacutendoregyhaacuteza (Ivanovo) talaacutelhatoacute

169

Annak elleneacutere hogy 18451846-ban eacutes 1866-ban kolera illetve 1846-ban eacutes 1865-ben eacutehiacutenseacuteg azt koumlvetően

pedig jaacutervaacutenyok tizedelteacutek meg a lakossaacutegot 1880-ban a neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor 9887 főt szaacutemoltak meg az oumlt faluban

a neacutepesseacuteg alig szaacutez eacutev eltelteacutevel haacuterom eacutes feacutelszereseacutere nőtt A kitelepiacuteteacutesek a jaacutervaacutenyok miatt 1910-ig mintegy

tizenegyezer fő volt a lakossaacuteg csoumlkkeneacutese meacutegis az 1930-as eacutevek veacutegeacutere 16 000-en eacuteltek a bukovinai szeacutekely

falvakban A nagy szaporasaacuteg miatt elaproacutezoacutedtak a foumlldbirtokok is neheacutezzeacute vaacutelt a megeacutelheteacutes Az

elszegeacutenyedeacutes a foumlldneacutelkuumlliseacuteg eacutes a remeacutenytelenseacuteg sokakat arra keacutenyszeriacutetett hogy elhagyja otthonaacutet eacutes

megindultak a kirajzaacutesok Az al-dunai teruumlleten kiacutevuumll 1889ndash1910 koumlzoumltt kb 700-an telepuumlltek Deacuteva koumlrnyeacutekeacutere

1892-ben Vajdahunyadra 93 fő keruumllt Marosludasra 98 fotilde Sztrigyszentgyoumlrgyre 268 fotilde Csernakeresztuacuterra 623

fő koumlltoumlzoumltt Az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuteig nagy szaacutemban vaacutendoroltak ki Eacuteszak-Amerikaacuteba főkeacutent Kanadaacuteba 1905-

1914 koumlzoumltt toumlbb farmertelepet hoztak leacutetre Punnichy eacutes Hapkins telepuumlleacuteseken illetve Szeacutekelyfoumlld Eszterhaacuteza

Maacuteriavoumllgy magyarlakta telepein Keacutesőbb a koumlzeli vaacuterosokban Hamiltonban eacutes Reginaacuteban is kerestek munkaacutet

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Deacutel-Amerikaacuteba is vaacutendoroltak ki bukovinai szeacutekelyek 1924-ben Sztrigyszentgyoumlrgyről 5

csalaacuted kelt uacutetnak eacutes Braziacuteliaacuteban Sao Paulotoacutel 800 km-re az őserdő koumlzepeacuten megalapiacutetottaacutek

Boldogasszonyfalvaacutet 170

NAGY SIacuteVOacute Zoltaacuten Bukovina mit veacutetettem Forum Uacutejvideacutek 1999 38ndash39 p

133

A verseci koumlzseacutegben maacuter csak egy magyar telepuumlleacutes van Fejeacutertelep (Susara) (641)

mely 1896-ban alakult magyar falu Az akkori foumlldműveleacutesuumlgyi miniszterről baacuteroacute Fejeacutervaacutery

Geacutezaacuteroacutel Fejeacutertelepnek nevezteacutek el171

A koumlrnyeacutek lakossaacutega a szaacuteraz homokbuckaacutekra eacutepuumllt uacutej

falut sziacutevesebben Szusara Susara neacutevvel illette

A falut 1896-ban telepiacutetetteacutek de vannak akik neacutehaacuteny eacutevvel koraacutebbra dataacuteljaacutek a

falualapiacutetaacutest Amikor Versecen toumlnkrementek a szőlősoumlk akkor kezdtek idekoumlltoumlzni az

emberek nemcsak Versecről hanem Torontaacutelvaacutesaacuterhelyről Uumlrmeacutenyhaacutezaacuteroacutel eacutes maacutes helyekről

is Az idetelepiacutetett gazdaacutek kaptak fejenkeacutent nyolc hold foumlldteruumlletet amit nagyon neheacutez eacutes

kitartoacute munka aacuteraacuten tudtak csak betelepiacuteteni szőlővel Előszoumlr kicsit keletebbre alakult ki a

telepuumlleacutes a jelenlegi helyeacuten az 1900-as eacutevektől kezdtek haacutezakat eacutepiacuteteni a letelepedni vaacutegyoacute

csalaacutedok Neacutehaacuteny haacutez meacuteg mindig aacutell ezekből az első eacutepuumlletekből

1990-ben kezdődtek az uacutej templom eacutepiacuteteacuteseacutenek munkaacutelatai eacutes 1994-ben adtaacutek aacutet

rendelteteacuteseacutenek akkor lett foumllszentelve Szent Laacuteszloacute uumlnnepeacutere A reacutegi telepuumlleacutes helyeacuten

szinteacuten volt egy templom ahovaacute 1955-ig eljaacutertak a helyi lakosok eacutes amit sajnos 1987 teleacuten

ismeretlen tettesek felgyuacutejtottak A leeacutegett templom teacuteglaacuteit beleeacutepiacutetetteacutek az uacutej templomba

Keacutethetente jaacuter a szeacutekelykevei pleacutebaacutenos a falu lakoacuteihoz Egy-egy istentisztelet alkalmaacuteval 30ndash

40-en vannak a templomban uumlnnepkor toumlbben A tapasztalat szerint a fiatalok nemigen jaacuternak

az istentiszteletekre A templomhoz melleacutekeacutepuumlletet is eacutepiacutetettek csoportos lelkinapok tartaacutesaacutera

Itt nyaacuteron a cserkeacuteszeknek is szaacutellaacutest biztosiacutetanak eacutes anyanyelvaacutepoloacute taacuteborra is sor keruumll A

taacuteborba egeacutesz Baacutenaacutetboacutel eacuterkeznek diaacutekok

A fejeacutertelepi iskolaacuteban neacutehaacuteny eacuteve megszűnt a magyar nyelvű oktataacutes Sokaacuteig

műkoumldoumltt neacutegy osztaacutely magyar nyelven172

Oumltoumldiktől kezdve azonban szerb nyelvű

tagozatokra keruumllnek a magyar diaacutekokeacute eacutes a 15 kilomeacuteterre levő Uljmaacutera (Homokszil)

utaznak A tiacutezeacuteves gyerekeknek nagyon neheacutez volt a vaacuteltaacutes eacutes főleg a szuumllők doumlntoumlttek uacutegy

hogy nagyobb szuumlkseacuteg van a joacute szerbtudaacutesra mint a magyarra Amikor a helybeli magyar

taniacutetoacute nyugdiacutejba ment nem vettek fel helyette maacutest Sajnos meacuteg az anyanyelvaacutepoloacute taacutebor

iraacutent sem nagy az eacuterdeklődeacutes a helybeliek koumlreacuteben

Az aacuteltalaacutenos iskola elveacutegzeacutese utaacuten a fiatalok nemigen tanulnak legnagyobb reacuteszuumlk

otthon marad a csalaacutedi gazdaacutelkodaacutesban Legtoumlbb csalaacuted foumlldműveleacutessel kerteacuteszettel

171

LAacuteNYI Bertalan A Fejeacutervaacutery kormaacutenyzat politikai eacutes alkotmaacutenyjogi megvilaacutegiacutetaacutesban Bp 1909 GRATZ

Gusztaacutev A dualizmus kora IndashII Bp 1934 GRATZ Gusztaacutev Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete IndashII Bp 1964 172

Fejeacutertelepen 1998-ban szűnt meg a magyar nyelvű oktataacutes Ennek oka az volt hogy a nyugdiacutejba vonuloacute

taniacutetoacutenő lebeszeacutelte a szuumllőket a magyar tagozat fenntartaacutesaacuteroacutel azzal az eacutervvel hogy a gyermekek a koumlzeli

Uljmaacuteban folytatjaacutek szerbuumll oumltoumldik osztaacutelytoacutel a tanulaacutest eacutes neheacutezseacuteget jelent nekik ha az első neacutegy osztaacutelyt

magyarul veacutegzik el A neacutegyosztaacutelyos oktataacutesban reacutesztvevő tanuloacutek toumlbbseacutege most is magyar akik egy szerb eacutes

egy romaacuten taniacutetoacutenőtől tanulnak szerbuumll Most maacuter a szuumllőket is neheacutez raacutevenni arra hogy keacuterjeacutek a magyar nyelvű

oktataacutest mert uacutegy eacuterzik hosszuacute taacutevon nincs joumlvője a gyermekek anyanyelvű tovaacutebbtanulaacutesaacutenak

134

gyuumlmoumllcstermeleacutessel foglalkozik Csupaacuten neacutehaacuteny ingaacutezoacute dolgozoacute van akik a farmon az

erdeacuteszetben vagy Versecen dolgoznak A falubeliek buacutezaacutet aacuterpaacutet napraforgoacutet eacutes kukoricaacutet

termesztenek Az aacutellataacutellomaacuteny nagyon megcsappant az utoacutebbi időben mert neheacutez

eacuterteacutekesiacuteteni az aacutellatokat A haacuteztaacuteji gazdasaacutegra jellemző hogy mindenből van egy kicsi

Valamikor 200 tehenet hajtottak ki a csordaacuteba eacutes voltak kisebb gulyaacutek is 50ndash60 teheacutennel Ma

maacuter oumlsszesen ha van ennyi teheacuten a faluban

Az 1960-as 1970-es eacutevekben 1100-an eacuteltek ebben a faluban maacutera ez a szaacutem nagyon

megcsappant 470 lakosa van a telepuumlleacutesnek toumlbb mint hatvan szaacutezaleacutekuk magyar Voltak

idők amikor meacuteg neacutemetek is eacuteltek a faluban Sokan vaacutendoroltak ki kuumllfoumlldre Neacutemetorszaacutegba

Sveacutedorszaacutegba akik a nyaacuteri szabadsaacutegot rendszerint itthon toumlltik eacutes olyankor beneacutepesuumll a falu

Egyeacutebkeacutent is igen sok viacutekendhaacutez eacutepuumllt az utoacutebbi időben belgraacutedi uacutejvideacuteki verseci pancsovai

csalaacutedok toumlltik itt a pihenőjuumlket

A faluvezeteacutes az utoacutebbi időben sokat tesz a telepuumlleacutes szeacutepiacuteteacuteseacuteeacutert rendezett a temető

tisztaacutek az utcaacutek a koumlzpont rendezett a sportpaacutelya kieacuterdemelteacutek a verseci koumlzseacuteg legtisztaacutebb

telepuumlleacuteseacutenek ciacutemeacutet A viacutezellaacutetaacutessal az utoacutebbi eacutevekben nincs gond koumlruumllbeluumll tiacutezkeacutet eacuteve

kaptak uacutej kutat eacutes azoacuteta folyamatos a viacutezellaacutetaacutes eacutes a viacutez minőseacutege is megfelelő Azonban a

falu koumlnyvtaacuteraacutet lassan tiacutezkeacutet eacuteve maacuter hogy megszuumlntetteacutek

Fejeacutertelepen nem koumlnnyű az eacutelet Keacutet kis vegyesbolt aacutell a falubeliek rendelkezeacuteseacutere

ahol be lehet szerezni a legfontosabb eacutelelmiszereket de nincs orvos nincs gyoacutegyszertaacuter

Hetente keacutetszer hozza ki a postaacutes a kuumlldemeacutenyeket Nincs telefon eacutes a gyoumlnge teacutererő miatt a

mobilhasznaacutelat is lehetetlen Autoacutebusz sem koumlzlekedik Nem jaacuternak az uacutejsaacutegok a Magyar

Szoacutet a 30 kilomeacuteterre levő Versecen is igen neheacutez beszerezni az Uacutejvideacuteki Raacutedioacute eacutes Televiacutezioacute

adaacutesait sem tudjaacutek koumlvetni

A zichyfalvi koumlzseacuteg teruumlleteacuten szinteacuten csak egy magyar nyelvsziget van Uumlrmeacutenyhaacuteza

(Jermenovci) (691)

135

3 2 3 A szereacutemseacutegi magyarsaacuteg

A harmadik ndash Deacutelvideacuteket alkotoacute ndash teruumllet a Szereacutemseacuteg173

minimaacutelis magyarsaacuteggal

rendelkezik A teruumlletet nyugatroacutel Horvaacutetorszaacuteg eacuteszakroacutel a Duna folyam (a tuacuteloldalon a

Baacutecskaacuteval) keletről szinteacuten a Duna folyoacute (a tuacuteloldalon a Baacutenaacutettal) valamint deacutelről a Szaacuteva

folyoacute vaacutelasztja el Szerbiaacutetoacutel

Az 1991-es neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint 5 015 ndash szoacutervaacuteny ndash magyar eacutelt a teacuterseacutegben

amely a deacutelvideacuteki magyaroknak csak 15-aacutet alkotta A 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint

maacuter csak 4 739 fő azaz a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg 16-a lakott az eltűnt bdquomagyar Atlantiszrdquo

teruumlleteacuten A keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt 276 fővel ndash 55-kal ndash fogyott a szereacutemseacutegi magyarsaacuteg

A Szereacutemseacuteg egykor viraacutegzoacute ndash magyarok aacuteltal lakott ndash videacutek volt amely a

koumlzeacutepkorban az egyik legeacuterteacutekesebb mezőgazdasaacutegi teruumlletnek szaacutemiacutetott Hiacuteres volt a

foumlldműveleacuteseacuteről az aacutellattartaacutesaacuteroacutel de kuumlloumlnoumlsen a szereacutemseacutegi borroacutel vaacutelt ismerteacute A

borvideacuteken rengeteg szegedi tartott eacutes művelt szőlőskerteket iacutegy e teruumllet nagyon sokban

koumltődik Szeged vaacuterosaacutehoz A szereacutemseacutegi borkultuacutera euroacutepai hiacuterű volt

A videacutek magyarlakta falvai eacutes mezővaacuterosai teljesen elneacuteptelenedtek a toumlroumlk idők alatt

Ahogy Domonkos Laacuteszloacute fogalmaz bdquoA Szereacutemseacuteg a magyar Atlantisz itt az egykori magyar

eacutelet teljes egeacuteszeacuteben a muacutelt oacuteceaacutenjaacuteba suumlllyedt174

A valoacutesziacutenűleg illiacuter eredetű taacutejneacutev magyarul előszoumlr 1527-ben fordul elő az

oklevelekben A 18-19 szaacutezadban deacutelszlaacutevok ndash főkeacutent szerbek ndash eacutes neacutemetek lepik el a

Koumlleshegy ndash ma Fruska Gora ndash koumlrnyeacutekeacutet Jelentős szaacutemban eacuterkeztek ide magyarok is akik

Ruma Ingyija Herkoacuteca Nyeacutekica telepuumlleacuteseken leltek uacutej otthonra Az egykori jugoszlaacutev

koumlzigazgataacutes a Szereacutemseacuteget keacutet reacuteszre osztotta A nagyobb reacutesz a Deacutelvideacutek a Vajdasaacuteg reacutesze

lett miacuteg a kisebb reacutesz az egykori vaacutermegyeszeacutekhellyel Vukovaacuterral egyuumltt Horvaacutetorszaacutegeacute lett

173

bdquoDuna eacutes a Szaacuteva koumlzoumltti nagytaacutej A Szereacutemseacuteg teruumllete Sirmium koumlzponttal maacuter az oacutekorban eacuterteacutekes kultuacuterteruumlletteacute

vaacutelt A roacutemai birodalom bukaacutesa utaacuten ugyan gyakran gazdaacutet csereacutelt de provinciaacutelis kultuacuteraacutejaacutenak fontos elemei

megeacuterteacutek a magyar aacutellamszervezeacutes időszakaacutet A koumlzeacutepkorban vaacutermegyeacutet szerveztek teruumlleteacuten melynek hataacutera a

Szaacutevaacutetoacutel deacutelre huacutezoacutedott A koumlzeacutepkori Magyarorszaacuteg egyik legeacuterteacutekesebb mezőgazdasaacutegi videacuteke volt euroacutepai hiacuterű

szőleacuteszete reacuteveacuten egyben jelentős szerepet jaacutetszott a mezővaacuterosi (Kamonc Uacutejlak) elemek taacutersadalmi kulturaacutelis

mozgalmaiban (huszitizmus eretnekmozgalmak) Szőlő- eacutes bortermeleacuteseacuteben a messzebb fekvő erdeacutelyi eacutes a Duna menti

oppidumok civitasok polgaacutersaacutega mint extraneus ndash idegen ndash birtokos volt eacuterdekelt (pl Szeged polgaacuterainak 15 szaacutezadi

bortermeleacuteseacuteről toumlbb adat maradt fenn) A hoacutedoltsaacuteg ideje alatt teljesen toumlnkretetteacutek a hadműveletek Lakossaacutega

elpusztult elmenekuumllt Szerb eacutes horvaacutet telepuumllők uumllteacutek meg A 18 szaacutezadban rajtuk kiacutevuumll neacutemet szlovaacutek cseh ukraacuten

telepesek is megjelentek A 18ndash19 szaacutezadban dunaacutentuacuteli eacutes baacutecskai kivaacutendorlaacutes eredmeacutenyekeacutent toumlbb magyar szoacutervaacutenya

is keletkezett (pl Maradeacutek India Uumlroumlg Nyeacutekinca Herkoacuteca) 1764-ben keacutet maacutesik vaacutermegyeacutevel (Pozsega eacutes Verőce)

egyuumltt Fiume vaacuterosaacuteeacutert csereacutebe lett Horvaacutetorszaacuteg reacutesze Ma nagyobb reacuteszben Szerbia kisebb reacuteszben Horvaacutetorszaacuteg

reacutesze KOacuteSA Laacuteszloacute Magyar neacuteprajzi kutataacutesok Jugoszlaacuteviaacuteban A Hungaroloacutegiai Inteacutezet Tudomaacutenyos Koumlzl Bp

1972 ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon V koumltet PENAVIN Olga A szereacutemseacutegi magyar szigetek

nyelve Bp 1972 174

DOMONKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Budapest 1992 28 p

136

A Szereacutemseacuteg Szerbiaacutehoz tartozoacute teruumlleteacuten ndash a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai szerint

ndash oumlsszesen neacutegy telepuumlleacutesen eacutelt 10 szaacutezaleacuteknaacutel szaacutemottevőbb magyar kisebbseacuteg ezek

Dobrodoacute (Dobrodol) (756) Maradik (Maradik) (24) Nikince (Nikinci) (119) eacutes

Satrince (Satrinci) (634)

3 2 3 1 A szereacutemseacutegi koumlrzet (Sremski okrug)

A Szereacutemseacuteg nem azonos a szereacutemseacutegi koumlrzettel mivel a keacutet szereacutemseacutegi koumlzseacuteg

etBeocsin (Beoţin) eacutes Karloacuteca (Sremski Karlovci) a Deacutel-baacutecskai koumlrzetbe (Jugno-backi

okrug) soroltaacutek Kilenc szereacutemseacutegi koumlzseacuteg alkotja magaacutet a Szereacutemseacuteget viszont a szereacutemseacutegi

koumlrzetbe csak heacutet koumlzseacuteg tartozik (Ingyija (InŤija) Pecsinci (Pešinci) Ruma (Ruma) Sid

(Sid) Szaacutevaszentdemeter (maacutes neacuteven Mitrovica) (Sremska Mitrovica) eacutes Uumlroumlg (Irig)) A

koumlrzet teruumllete 3 486 km 2 1991-ben a lakossaacuteg 309 981 főt szaacutemlaacutelt a neacutepsűrűseacuteg pedig 89

főkm 2 volt 2002-ben a koumlrzet lakossaacutega 335 901 fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 96 főkm 2 A

keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt ndash a szerb betelepiacuteteacuteseknek koumlvetkezteacuteben ndash 25 920 fővel (77)

gyarapodott a koumlrzet neacutepesseacutege


A szereacutemseacutegi koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1991-ben eacutes 2002-ben (fő)



Ingyija 44 185 1 087 43 098 49 609 962 48 647

Oacutepazova 57 291 145 57 146 67 576 130 67 446

Pecsinci 20 077 27 20 050 21 506 21 21 485

Ruma 55 087 1 688 53 399 60 006 1 306 58 700

Sid 36 317 295 36 022 38 973 262 38 711

Szaacutevaszentdemeter 85 328 901 84 427 85 902 739 85 163

Uumlroumlg 11 696 872 10 824 12 329 816 11 513

Oumlsszesen 309 981 5 015 304 966 335 901 4 236 331 665


augusztus 19)

A szereacutemseacutegi koumlrzet heacutet koumlzseacutegeacutenek teruumlleteacuten ndash a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint

ndash 335 901 fő eacutelt ebből 283 861 fő (845) volt szerb 10 516 fő (31) horvaacutet 9 350 fő

(28) szlovaacutek 4 236 fő (13) magyar 3 489 fő (1) roma 2 044 fő (06) ruszin eacutes 1 158

fő (03) ukraacuten etnikumhoz tartozoacute szemeacutely Az egyeacuteb nemzetiseacuteghez tartozoacute egyeacutenek szaacutema

8 431 fő (263) volt Nemzetiseacutegeacuteről nem nyilatkozott 5 386 fő (16) tovaacutebbaacute regionaacutelis

hovatartozaacutest jeloumllt meg 911 fő (027) valamint ismeretlen nemzetiseacutegű 6 519 fő (19)

volt

137

49 taacuteblaacutezat A Szereacutemseacutegi koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)

Nemzetiseacuteg Ingyija Mitrovica Oacutepazova Pecinci Ruma Sid Uumlroumlg

Albaacuten 14 44 14 3 37 21 9

Bolgaacuter 18 17 9 5 12 1 7


Bunyevaacutec 7 10 3 ----- 5 1 1

Cigaacuteny 263 564 1 085 669 757 93 58

Cseh 25 37 9 1 10 -----

Goraacuten ----- 6 38 9 ----- ----- 2

Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 1 904 2 547 1 615 88 1 987 289


Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 79 143 209 43 139 28 25

Magyar 962 739 130 21 1 306 262 816


Muzulmaacuten 24 75 65 22 59 30 23

Neacutemet 40 87 24 9 47 7 23

Orosz 17 28 28 10 11 17 5

Romaacuten 7 21 8 7 13 6 9

Ruszin 3 691 7 6 14 1 318 5

Szerb 42 105 75 003 54 850 19 893 51 957 30 252 9 801

Szlovaacutek 406 280 5 992 89 49 2 521 13

Szloveacuten 37 68 22 7 38 7 81

Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 422 593 49 2 27 57 8

Vlach ----- 1 1 1 ----- ----- -----

Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 74 93 61 10 49 17 18

Nem

nyilatkozott 1 196 1 049 1 163 106 1 149 609 114

Regoionaacutelis


Ismeretlen 630 2 117 1 124 195 1 069 803 581

Oumlsszesen 49 609 85 902 67 576 21 506 60 006 38 973 12 329 Forraacutes Szerb Statisztikai Hivatal

138

3 3 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai

A 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes nemzetiseacutegi adatsorai szerint a Szerb Koumlztaacutersasaacuteg

lakossaacutegaacutenak 391-a ndash azaz oumlsszesen 293 299 fő ndash vallotta magaacutet magyar nemzetiseacutegűnek

miacuteg a szűkebb ndash tartomaacutenyok (Deacutelvideacutek eacutes Koszovoacute) neacutelkuumlli ndash Szerbiaacuteban 3 092 magyart

iacutertak oumlssze amelyből 2 080 fő szerb fővaacuterosaacuteban Belgraacutedban eacutelt

50 taacuteblaacutezat A neacutepesseacuteg alakulaacutesa Szerbiaacuteban (19912002)

A lakossaacuteg leacutetszaacutema

2002 1991

Abszoluacutet

csoumlkkeneacutes - noumlvekedeacutes

(1991-2002)

Index

1991100

Szerbia175176

7 479 437 7 548 978 ndash69 541 991

Szűkebb Szerbia177

5 454 950 5 582 611 ndash127 661 977

Vajdasaacuteg 2 024 487 1 966 367 58 120 1030


A Szerb Koumlztaacutersasaacuteg 161 koumlzseacutegben (opstina) elveacutegzett neacutepszaacutemlaacutelaacutes alapjaacuten a

magyarok nyolc (keacutet koumlzseacuteg (a baacutecskai Oacutebecse eacutes Szabadka) ndash relatiacutev toumlbbseacuteg hat koumlzseacuteg (a

baacutecskai Ada Baacutecstopolya Kishegyes Magyarkanizsa Zenta eacutes a baacutenaacuteti Csoacuteka) ndash abszoluacutet

toumlbbseacuteg) a bosnyaacutekok haacuterom a bolgaacuterok a szlovaacutekok eacutes az albaacutenok keacutet-keacutet koumlzseacutegben voltak

toumlbbseacutegben miacuteg a szerbseacuteg a fennmaradoacute 144-ben alkotott toumlbbseacuteget

A legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai arra is raacutemutattak hogy a szerbiai magyarsaacuteg

989-a a Vajdasaacuteg azaz a Deacutelvideacutek teruumlleteacuten eacutelt A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg a legjelentősebb

nemzeti kisebbseacuteg a Deacutelvideacutek teruumlleteacuten A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg leacutelekszaacutema a 2002 eacutevi

szerbiai neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 290 207 fő volt ami az 1991 eacutevi jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes

adataihoz ndash 339 491 fő ndash keacutepest 49 284 fővel kevesebb A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg 11 eacutev alatt

145 -os leacutelekszaacutemveszteacutest szenvedett el A haacuterom taacutejegyseacuteg koumlzuumll a legtoumlbb magyar ndash

222 578 fő a deacutelvideacuteki magyarok 767-a ndash a ndash foumlldrajzi eacutertelemben vett ndash Baacutecska 20

koumlzseacutegeacutenek teruumlleteacuten eacutelt A maacutesodik jelentősebb ndash foumlldrajzi eacutertelemben vett ndash taacutejegyseacuteg

teruumlleteacuten a Baacutenaacutet 16 koumlzseacutegeacuteben 62 890 fő azaz a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg 217-a vallotta

magaacutet magyar nemzetiseacutegűnek A harmadik teruumllet az egykori bdquomagyar Atlantisz a

Szereacutemseacuteg kilenc koumlzseacutegeacuteben 4 739 fő ndash a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg 16-a ndash vallotta magaacutet

magyar nemzetiseacutegűnek

175

A 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes Koszovoacute teruumlleteacuten nem tartottaacutek meg 176

Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai ndash az albaacuten bojkott miatt ndash Bujanovac Medveda eacutes Preševo koumlzseacutegek

neacutelkuumll eacutertendők 177

Szűkebb Szerbia alatt Szerbia koumlzponti reacutesze eacutertendő a tartomaacutenyok (Vajdasaacuteg eacutes Koszovoacute) neacutelkuumll

139

A magyar kisebbseacuteg178

szaacutemaraacutenya ndash 2002-ben ndash a tartomaacuteny teljes lakossaacutegaacutehoz

keacutepest 1428 volt ami a 11 eacutevvel koraacutebbi neacutepesseacutegstatisztikai adatokhoz ndash 169 ndash keacutepest

szinteacuten jelentős csoumlkkeneacutest mutat

A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg csoumlkkeneacutese meacutegsem olyan nagy meacuteretű mint ahogyan azt toumlbb

elemző is prognosztizaacutelta Az előző perioacutedusokban ugyanis a magyarsaacuteg tiacutezeacutevenkeacutenti

csoumlkkeneacutese kb 10-os volt (oumlnmagaacutehoz viszonyiacutetva) miacuteg a legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi

perioacutedusban ez az araacuteny ugyan tovaacutebb noumlvekedett (145) de meacutegsem akkora meacuterteacutekben

hogy az megmaradaacutesaacuteban fenyegetneacute a magyarsaacutegot Tekintetbe veacuteve a teacuterseacutegnek az utoacutebbi

eacutevtizedbeli politikai-gazdasaacutegi helyzeteacutet ez a szaacutemaraacuteny akaacuter sokkal rosszabb is lehetett

volna Ennek elleneacutere a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg kritikus demograacutefiai probleacutemaacutekkal kuumlzd A

teacuterseacuteg magyarsaacutegaacutenak szaacutembeli csoumlkkeneacuteseacutet toumlbb meglehetősen szerteaacutegazoacute teacutenyező okozza

a Kedvezőtlen termeacuteszetes neacutepszaporulat deacutelvideacuteki demograacutefusok ndash pl Mirnics

Kaacuteroly ndash veacutelemeacutenye szerint ha a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg termeacuteszetes szaporodaacutesa ndash 1948 eacutes

1991 koumlzoumltt ndash 4-os maradt volna akkor a Deacutelvideacuteken napjainkban 445 745 magyar

nemzetiseacutegű szemeacutely eacutelne A magyarsaacuteg fertilitaacutesa az 1953 eacutevi 195 ezreleacutekről 1991-re 114

ezreleacutekre zuhant amely maga utaacuten vonzotta hogy maacuter a hatvanas eacutevek elejeacutetől csoumlkkent a

natalitaacutes a magyarsaacuteg koumlreacuteben Az eacutelveszuumlleteacutesek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacuteseacutevel a deacutelvideacuteki

magyarsaacuteg korstruktuacuteraacuteja is kedvezőtlenuumll alakult Az eloumlregedeacutes kedvezőtlen ndash

neacutepesseacutegcsoumlkkentő ndash hataacutesa kezdett megmutatkozni A 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai

szerint az aacutetlageacuteletkor a deacutelvideacuteki magyarok eseteacuteben 42 eacutev ugyanakkor a magyar lakossaacuteg

csak koumlzel 20-a gyermek Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval maacuter 106 ezer magyar

nemzetiseacutegűvel kevesebbet iacutertak oumlssze mint 1948-ban179

b Vegyes haacutezassaacutegok A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg eacuteleteacuteben jelentős probleacutemaacutet okoz a

vegyes haacutezassaacutegok egyre emelkedő szaacutema az 1991-ben kirobbant deacutelszlaacutev haacuteboruacute előtt ez a

jelenseacuteg keveacutesbeacute volt jelentős Egeacuteszen az 1961ndash1971-es időszakig a magyarsaacuteg

azonossaacutegtudataacuteban nem toumlrteacutent komolyabb toumlreacutes pedig maacuter ekkor is jelentős volt a vegyes

haacutezassaacutegok szaacutema Ennek elleneacutere ekkor meacuteg nem taacutevolodott el jelentős meacuterteacutekben egymaacutestoacutel

az anyanyelv eacutes a nemzetiseacutegi hovatartozaacutes A gyoumlkeres fordulat ezutaacuten toumlrteacutent A koumlvetkező

időszakban olyan erős propaganda-hadjaacuterat alaacute vetteacutek a nemzetiseacutegeket főkeacutent pedig a

178

bdquoA szocialista Jugoszlaacutevia toumlrveacutenyalkotaacutesa vilaacutegosan megkuumlloumlnboumlztette egymaacutestoacutel a nemzet eacutes az etnikai

csoport fogalmaacutet A nemzet fogalmaacutet kizaacuteroacutelag a jugoszlaacutev szoumlvetseacuteget alkotoacute eacutes aacutellamalkotoacute neacutepek

viszonylataacuteban hasznaacuteltaacutek (szerbek horvaacutetok montenegroacuteiak szloveacutenek macedoacutenok eacutes nemzeti

meghataacuterozottsaacuteguacute muzulmaacutenok) A nemzetiseacuteg fogalmaacutet a koumlrnyező orszaacutegok (nemzetaacutellamok) Jugoszlaacuteviaacutehoz

csatolt reacuteszein eacutelő kisebbseacutegek eacutertelemben hasznaacuteltaacutek (ezek az albaacutenok magyarok csehek olaszok toumlroumlkoumlk

romaacutenok szlovaacutekok ruszinok) Az etnikai csoport megnevezeacutes a vlahokra (hegyi lakos olaacutehokra) eacutes a

cigaacutenysaacutegra vonatkozott MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarok identitaacutesa 179

GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten Vaacutendorlaacutesok a Vajdasaacutegban eacutes a Vajdasaacutegboacutel 3 p

140

vegyes haacutezassaacutegban eacutelőket hogy vaacuteltoztassaacutek meg a maguk vagy gyermekuumlk nemzetiseacutegeacutet

hogy teljesen elnyomoriacutetottaacutek az oumlnazonossaacuteg-tudatot A szerb vezeteacutes szerint a nemzetiseacutegi

csalaacutedokban termeacuteszetellenes ha a gyermek(ek) az egyik vagy a maacutesik szuumllő nemzetiseacutegeacutet

viszi tovaacutebb vagy ha az egyik vagy maacutesik szuumllővel azonosul s az a termeacuteszetes ha inkaacutebb

bdquojugoszlaacutevnakrdquo vallja magaacutet Ekkor kezdődoumltt egy erőteljes bdquooffenziacutevardquo a nemzetek foumlloumltti

jugoszlaacutev tudat kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes ennek eredmeacutenyekeacuteppen bdquokikeacutenyszeriacutetett erőszakos

asszimilaacutecioacutetrdquo hajtottak veacutegre A Jugoszlaacutev Kommunista Paacutert nemzetiseacutegi politikaacutejaacuteban ezen

az ideoloacutegiai ceacutelon kiacutevuumll nem is volt maacutes feladat ideoloacutegiai moacutedszereket kidolgozni ezekre

magyaraacutezatot adni eacutes elfogadtatni a toumlmegekkel Emoumlgoumltt azonban a legrejtettebb bdquonagyszerb

toumlrekveacutesekrdquo buacutejtak meg amelyek 1991-ben a deacutelszlaacutev trageacutediaacuteba torkollott

A kilencvenes eacutevekben csoumlkkent a vegyes haacutezassaacutegok szaacutema eacutes jelentősen csoumlkkent a

magukat bdquojugoszlaacutevnakrdquo valloacutek szaacutema is ndash a vegyes haacutezassaacutegboacutel szaacutermazoacute szerb tannyelvű

iskolaacutekba iacuteratott gyerekek szaacutema azonban nem A szoacutervaacutenyban eacutelő magyaroknaacutel

kifejezettebben de a toumlmbmagyarsaacutegnaacutel is tapasztalhatoacute volt az etnikailag homogeacuten

haacutezassaacutegok csoumlkkeneacutese (1956 eacutes 1988 koumlzoumltt 822-roacutel 736-ra csoumlkkent) A vegyes

haacutezassaacutegokban iskolaacuteba indulaacuteskor a gyermek iskolaacutejaacutet gyakran a szlaacutev szuumllő nyelvi

bdquoelőnyeihez igazodva hataacuteroztaacutek meg Az 1990-es eacutevekben maacuter minden harmadik haacutezassaacuteg

vegyeshaacutezassaacuteg volt amely keacutetseacutegtelenneacute teszi hogy a Deacutelvideacuteken van legmagasabb fokuacute

etnikai heterogaacutemia egeacutesz Euroacutepaacuteban

c Migraacutecioacute (vaacutendorlaacutes) A Deacutelvideacutek az euroacutepai reacutegioacutekhoz viszonyiacutetva jellegzetesen

migraacutecioacutes teruumlletnek szaacutemiacutet A Deacutelvideacutek neacutepesseacutegeacutenek nemcsak etnikai hanem maacutes ndash pl

foglalkozaacutesi ndash sajaacutetossaacutegait is erőteljesen befolyaacutesoltaacutek az intenziacutev koumlltoumlzkoumldeacutesek A

mechanikus neacutepmozgalom teruumlleteacuten kuumlloumlnboumlző vaacutendorlaacutesi iraacutenyt figyelhetuumlnk meg

I vaacutendorlaacutes a faluroacutel vaacuterosba illetve vaacutendorlaacutes a szoacutervaacutenyboacutel a toumlmbmagyarsaacutegba

(belső migraacutecioacute)

II vaacutendorlaacutes Szerbiaacuteboacutel az anyaorszaacutegba vagy maacutes orszaacutegba (kuumllső migraacutecioacute)

valamint a

III szerb menekuumlltkeacuterdeacutes

I A belső vaacutendormozgalmak kivaacuteltoacute okai aacuteltalaacuteban gazdasaacutegi vagy urbaacutenus teacutenyezők

olykor csalaacutedegyesiacuteteacutes (haacutezassaacuteg idősek gondozaacutesa) stb A meglehetősen neheacutez megeacutelheteacutest

nyuacutejtoacute vagy megeacutelheteacutest egyaacuteltalaacuten nem nyuacutejtoacute agraacuterpolitika koumlvetkezteacuteben a magyar falvak

illetve tanyaacutek neheacutez helyzetbe keruumlltek A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a magyar lakossaacuteg a

mezőgazdasaacutegboacutel az iparba keacutenyszeruumllt Ez a bdquoszektorvaacuteltaacutesrdquo ugyanakkor olyan foumlldrajzi

teruumlletekre keacutenyszeriacutetette a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg egyes tagjait a Deacutelvideacuteken beluumll ahol a

141

magyar eacuterteacutekőrzeacutes (pl iskola hiaacutenya magyar nyelvű felekezeti eacutelet stb) lehetetlenneacute vaacutelt A

szoacutervaacuteny ndash főkeacutent a baacutenaacuteti ndash magyarsaacuteg vagy toumlmbmagyarsaacuteg teruumlleteire (Eacuteszak-Baacutecska

Tisza mente) vagy pedig a nagy maacuter toumlbbnyire szerbek aacuteltal lakott vaacuterosokba keacutenyszeruumllt

Kevesen gondolnaacutek de a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg egy kisebb reacutesze ndash koumlzel 3 000 fő ndash meacuteg

Belgraacutedba illetve Koumlzeacutep-Szerbiaacuteba is elvaacutendorolt a jobb megeacutelheteacutes remeacutenyeacuteben

II Gaacutebrityneacute dr Molnaacuter iacutereacuten szerint bdquoA jugoszlaacutev magyar lakosok haacuterom eacutevtizede

tartoacute emigraacutecioacutejaacutenak motiacutevumai sokfeacuteleacutek eacutes az egyes időszakokban reacuteszben vaacuteltoztak

1 Mindenekelőtt meg kell emliacuteteni a hatvanas eacutevek Jugoszlaacuteviaacutejaacutenak ndash mint a keleti

toumlmbhoumlz nem tartozoacute szocialista orszaacutegnak ndash foumlldrajzi-politikai nyitottsaacutegaacutet Szinte

keacuteptelenseacutegkeacutent hat hogy a kilencvenes eacutevekben eacuteppen az orszaacuteg bezaacutertsaacutega gettoacutevaacute vaacutelaacutesa

okozza a lakossaacuteg emigraacutelaacutesaacutet mert vannak akik nem szeretneacutenek Euroacutepaacutetoacutel leszakadni

2 Fontos teacutenyező volt a kuumllfoumlldre taacutevozoacutek eseteacuteben a szegeacutenyseacuteg tehaacutet a leacutetfenntartaacutesi

gondok eacutes a munkaneacutelkuumlliseacuteg amely a magyar lakossaacutegot erőteljesen suacutejtotta Ma az

anyaorszaacutegban toumlrteacutent sikeres rendszervaacuteltaacutes ugyanakkor a reformok elmaradaacutesa egyiraacutenyuacutevaacute

teszi e toumlrekveacuteseket Jugoszlaacuteviaacuteban

3 A magyar szakemberek kuumllfoumlldre taacutevozaacutesaacutet ndash az agyelsziacutevaacutest ndash serkentette a

szakemberek tudaacutesaacutenak tehetseacutegeacutenek kihasznaacutelatlansaacutega a tudomaacutenyos kutataacutes kedvezőtlen

helyzete az eleacutegtelen befekteteacutesek uacutejiacutetaacutesokba eacutes talaacutelmaacutenyokba az anyagi megbecsuumlleacutes

hiaacutenya stb Ugyanakkor az egyesuumllt Euroacutepa uacutej kreatiacutev toumlrekveacuteseknek adott mind nagyobb

teret ahol tehetseacuteges szakembereink versenybe aacutellhatnak

4 A leszűkuumllt szociaacutelis-kulturaacutelis kisebbseacutegi eacutelet- eacutes fejlődeacutesi teacuter lehetetlenneacute tette a

megfelelő hagyomaacutenyőrző eacuteletmoacuted megtartaacutesaacutet megnyirbaacutelta az anyanyelvű oktataacutest

(oacutevodaacutetoacutel az egyetemig)

5 A politikai emigraacutensok a kilencvenes eacutevek elejeacuten jelentek meg aacuteltalaacuteban arra

hivatkoznak hogy nem akarnak eleget tenni a katonai behiacutevoacutenak alapvető polgaacuteri jogaikat

eacuterzik veszeacutelyeztetve kisebbseacutegi nemzethez tartozaacutesuk miatt A magyarok toumlbbseacutege nem eacuterezte

szuumlkseacutegeacutet hogy reacuteszt vegyen a deacutelszlaacutev viszaacutely baacutermely formaacutejaacuteban

6 Az egeacutesz taacutersadalom suacutelyos vaacuteltozaacutesokon ment keresztuumll a hatalom- eacutes gazdasaacutegi

rendszervaacuteltaacutes lelassult a be nem jaacuteroacutedott toumlbbpaacutertrendszer politikai versengeacuteshez

leszaacutemolaacutesokhoz vezetett ahol a maacuteskeacutepp-gondolkodaacutest nemigen tudjaacutek elviselni

7 Veacuteguumll nem feledkezhetuumlnk meg a pszicholoacutegiai teacutenyezőkről sem a haacuteboruacutetoacutel a

mozgoacutesiacutetaacutesoktoacutel valoacute feacutelelemről tovaacutebbaacute a gazdasaacutegi zaacuterlat okozta nyomasztoacute helyzetről

amelynek koumlvetkezteacuteben Szerbia gazdasaacutega sokaacuteig nem fog talpra aacutellni

Mindez a kilaacutetaacutestalansaacuteg a tehetetlenseacuteg eacuterzeacuteseacutet vaacuteltja ki az emberek toumlbbseacutegeacutebenrdquo

142

A szuumllőfoumlldről kuumllfoumlldre toumlrteacutenő ndash kuumllső ndash vaacutendorlaacutest kezdetben a jogszabaacutelyi haacutetteacuter is

elősegiacutetette Jugoszlaacutevia peacuteldaacuteul 1968 oktoacuteber 11-eacuten vendeacutegmunkaacutes-egyezmeacutenyt koumltoumltt a

Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteggal ezzel a deacutelszlaacutev aacutellam polgaacuterainak lehetőseacuteguumlk volt a

nyugati ndash neacutemet ndash munkavaacutellalaacutesra A kuumllfoumlldi munkavaacutellalaacutes azonban maacuter a hatvanas eacutevek

koumlzepeacuten kezdődoumltt 1970-re maacuter 16 627 magyar vendeacutegmunkaacutes dolgozott kuumllfoumlldoumln vagyis a

Vajdasaacutegboacutel kuumllfoumlldoumln dolgozoacutek 275-a magyar volt Legnagyobb szaacutemban Szabadkaacuteroacutel

Uacutejvideacutekről Topolyaacuteroacutel Zomborboacutel Adaacuteroacutel taacutevoztak

A hetvenes eacutevekben maacuter a szoacutervaacutenyboacutel is megindultak a magyarok a nagyvilaacutegba

főleg az euroacutepai orszaacutegokba (pl Ausztria Franciaorszaacuteg NSZK Sveacutedorszaacuteg) a kilencvenes

eacutevekben pedig maacuter a tengerentuacuteli aacutellamokba (elsősorban az USA eacutes Kanada teruumlleteacutere) is180

Visszateacuterve Gaacutebrityneacute dr Molnaacuter Iacutereacuten gondolataihoz egyet kell eacutertenuumlnk vele hogy

bdquoa magyarok gazdasaacutegi emigraacutecioacuteja toumlbbrendbeli kaacutert okozott e koumlzoumlsseacutegnek

(1) Kuumlloumlnoumlsen kedvezőtlen jelenseacuteg az hogy az ideiglenesen kuumllfoumlldoumln munkaacutet

vaacutellaloacutek szakkeacutepzettseacutege jobb mint az itthon foglalkoztatottakeacute Napjainkban ez a keacutep meacuteg

rosszabb mert a befogadoacute orszaacutegokban nincs toumlbbeacute igeacuteny a szakkeacutepzetlen munkaerőre

(2) A munkaerő-elvaacutendorlaacutes okozta koumlzvetlen kaacuterok egyike az anyagi veszteseacuteg amely

a taacutersadalmat eacuterte azoknak a szakembereknek a taacutevozaacutesaacuteval akik keacutepzeacuteseacutere sok peacutenzt

fordiacutetott hiszen a keacutesz szakemberek tudaacutesukat maacutes orszaacutegokban kamatoztatjaacutek ezek az

orszaacutegok beruhaacutezaacutes neacutelkuumll jutnak keacutepzett szakemberekhez

(3) Ugyanakkor az emberi eacutes anyagi veszteseacuteget elszenvedő orszaacutegban lassul a

gazdasaacutegi

fejlődeacutes uumlteme eacutes minőseacutege Iacutegy az orszaacuteg ahonnan nagy szaacutemban emigraacutelnak nagyban fuumlgg

a kuumllfoumlldi tőkebefekteteacutestől amelyet az elvesztett szakmunkaerő poacutetlaacutesaacutera fordiacutetanak

(4) A termeleacutekenyseacuteg csoumlkkeneacuteseacutevel kisebb lesz a munkaerő-versengeacutes is mivel az

eltaacutevozott joacute munkaerő helyeacutet az alacsonyabb keacutepzettseacutegű munkaneacutelkuumlliek foglaljaacutek el

(5) A hirtelen eacuteletmoacuted-vaacuteltoztataacutes ndash peacuteldaacuteul a kivaacutendorlaacutes eseteacuteben ndash hataacutessal van az

emberek egyeacuteni eacutes csalaacutedi eacuteleteacutere is nagy erőfesziacuteteacutesek koumlzepette sokszor csaloacutedottak

Amikor megoumlregszenek kifaacuteradnak viszonylag alacsony nyugdiacutejjal teacuternek vissza

(6) Termeacuteszetesen vannak sikeres fiatal vaacutellalkozoacute szellemű emberek akik nem

kiacutevaacutennak aktiacutev eacuteveik alatt mindveacutegig kuumllfoumlldoumln dolgozni szeretneacutenek visszateacuterni eacutes tőkeacutejuumlket

ingatlanba vagy uacutej vaacutellalkozaacutesba fektetni Ez a tőke joacutel joumlnne de a lassuacute rendszervaacuteltaacutes miatt

senki sem mer befektetni a haacuteboruacute aacuteltal veszeacutelyeztetett teruumlleteken hanem kuumllfoumlldoumln marad

180

FRIEDRICH Anna Annyi magyar ahaacuteny betelepuumllt menekuumllt a Vajdasaacutegban Csalaacutedi Koumlr

143

mindaddig amiacuteg itthon nem rendeződik a helyzet A nem hivatalos adatok szerint a szerb

aacutellampolgaacuterok peacutenztőkeacutet fektettek be Ausztriaacuteban Neacutemetorszaacutegban Olaszorszaacutegban

Cipruson eacutes Magyarorszaacutegon mert iacutegy biztonsaacutegban laacutetjaacutek felhalmozott tőkeacutejuumlket A

munkaerő-elvaacutendorlaacutes negatiacutev koumlvetkezmeacutenye hogy a nagyaraacutenyuacute kivaacutendorlaacutes kaacuterosan

befolyaacutesolta Vajdasaacuteg eacutes a magyar telepuumlleacutesek termeacuteszetes demograacutefiai eacutes gazdasaacutegi

fejlődeacuteseacutet Vajdasaacutegboacutel a legintenziacutevebben a viszonylag fejletlen deacutel-baacutenaacuteti reacutegioacuteboacutel eacutes a

gazdasaacutegi eacutes kulturaacutelis szempontboacutel is legfejlettebb Eacuteszak-Baacutecskaacuteboacutel vaacutendoroltak

Taacutevozaacutesukkal csoumlkkent a termeleacutekenyseacuteg is mert kisebb lett munkaerő-verseny is a taacutevozott

magyar munkaerő helyeacutet az alacsonyabb keacutepzettseacutegű maacutes nemzetiseacutegűek esetleg menekuumlltek

munkaneacutelkuumlliek foglaljaacutek el A szoacutervaacutenymagyarsaacuteg teacuterseacutegeacuteben a munkaerőcsere fokozatosan

nemzetiseacutegcsereacutebe megy aacutetrdquo181

III A deacutelvideacuteki magyar toumlmboumlt a kilencvenes eacutevekben felhiacutegiacutetottaacutek az 1992-es 1995-

oumls eacutes 1999-es szerb menekuumllthullaacutemmal Maacutera a horvaacutetorszaacutegi eacutes boszniai szerb

bdquomenekuumlltekrdquo a Deacutelvideacutek teruumlleteacutere toumlrteacutenő tervszerű betelepiacuteteacutese ndash a becsleacutesek szerint ndash

megkoumlzeliacutetette a 250 ezret Az 1995 eacutevi augusztusi horvaacutet katonai akcioacute koumlvetkezteacuteben a

knini bdquoKrajinardquo-boacutel Jugoszlaacutevia mintegy 150 ezer menekuumlltet fogadott be koumlzuumlluumlk mintegy

110 ezret vagyis a menekuumlltek 75-aacutet a Vajdasaacutegba iraacutenyiacutetottaacutek (A tartomaacutenyi Voumlroumlskereszt

adatai szerint a Vajdasaacuteg toumlbb mint 200 ezer menekuumlltet a Szerbiaacuteba eacuterkező menekuumlltek

42-aacutet fogadta be Az UNHCR nyilvaacutentartaacutesa szerint 1995-ben 259 719 menekuumllt

tartoacutezkodott a Vajdasaacutegban) Az 1920-as eacutevek oacuteta tudatosan eacutes folyamatosan alkalmazott

asszimilaacutecioacutes gyakorlatnak megfelelően tiacutezezres nagysaacutegrendben telepiacutetetteacutek le a

menekuumllteket a toumlmbben eacutelő magyarsaacuteg lakoacuteteruumlleteacuten eacutes Nyugat-Baacutecskaacuteban Eacuterkezeacutesuumlk eacutes

letelepedeacutesuumlk toumlbb koumlzseacutegben megbontotta a magyarsaacuteg homogenitaacutesaacutet illetve az 50 koumlruumlli

(magyarndashtoumlbbseacutegi nemzet) egyensuacutelyt A felfegyverzett szerb menekuumlltek szaacutemos helyi

atrocitaacutest provokaacuteltak elsősorban horvaacutet- eacutes magyarlakta telepuumlleacuteseken Megkezdteacutek az

eltaacutevozottak vagy ideiglenesen taacutevol leacutevők ingatlanainak oumlsszeiacuteraacutesaacutet sőt fizikai

birtokbaveacuteteleacutet

A magyarsaacuteg koumlreacuteben tovaacutebbra is aggodalmat kelt a szeacutelsőseacuteges szerb nacionalista

erők jelenleacutete amelyek egyes vajdasaacutegi koumlzseacutegekben ahol hatalmon vannak folyamatosan

hajtjaacutek veacutegre a menekuumlltek veacutegleges elhelyezeacuteseacutet a telepuumlleacutesek aacutetstrukturaacutelaacutesaacutet eacutes az eredeti

etnikai araacutenyok megvaacuteltoztataacutesaacutet Iacutegy toumlrteacutent ez Temerinben is ahol a menekuumllteknek

kizaacuteroacutelag a magyar toumlbbseacutegű negyedben osztottak ingyenes telket holott a telepuumlleacutes maacutes

181


144

teruumlleteacuten is lett volna erre lehetőseacuteg182

A teruumlletrendezeacutesi tervet a NATO jugoszlaacuteviai

akcioacutejaacutenak idejeacuten fogadta el a koumlzseacutegi keacutepviselőtestuumllet Hasonloacute veszeacutely fenyegeti Bezdaacuten

telepuumlleacutest is ahol a helyi koumlzoumlsseacuteg ortodox templom eacutepiacuteteacuteseacutet tervezi a szerb menekuumlltek

reacuteszeacutere A toumlrteacutenelmileg kialakult etnikai araacutenyok megvaacuteltoztataacutesaacutet vonja maga utaacuten az a teacuteny

is hogy 1999 juacuteniusaacuteban Toumlroumlkkanizsaacuten a helyi koumlzoumlsseacuteg (oumlnkormaacutenyzat) ingyen osztott

foumlldet a szerb menekuumllteknek A helyzet a demokratikus fordulat utaacuten sem vaacuteltozott

leacutenyegesen A szerb demokratikus paacutertok egyes keacutepviselői tovaacutebbra is uacutegy szeretneacutek

megoldani a szerbiai menekuumlltkeacuterdeacutest hogy a szerb menekuumllteket zoumlmmel magyarok lakta

teruumlleteken kiacutevaacutenjaacutek elhelyezni A NATO jugoszlaacuteviai akcioacutejaacutet koumlvetően megindult a

koszovoacutei menekuumlltek Vajdasaacutegba eacuterkezeacutese is A vajdasaacutegi magyar szervezetek becsuumllt adatai

szerint kb 10ndash15 ezer uacutej menekuumllt (elsősorban koszovoacutei roma) eacuterkezett a tartomaacuteny

teruumlleteacutere Az egykori JSZK teruumlleteacuten az UNHCR adatai szerint kb 800 000 menekuumllt

tartoacutezkodik akik nagy reacutesze veacuteglegesen itt szeretne letelepedni kisebbik haacutenyaduk vissza

szeretne koumlltoumlzni szuumllőfoumlldjeacutere vagy maacutes orszaacutegba kiacutevaacuten emigraacutelni Ezt a folyamatot laacutetszik

erősiacuteteni a 2001 februaacuterjaacuteban eacuteletbe leacutepett moacutedosiacutetott jugoszlaacutev aacutellampolgaacutersaacutegi toumlrveacuteny is

amelynek alapjaacuten szokatlanul roumlvid idő alatt megszerezhetőveacute vaacutelt a jugoszlaacutev

aacutellampolgaacutersaacuteg oumlsszesen 125 000-en kaptaacutek meg az aacutellampolgaacutersaacutegot ebből 80 000 szemeacutely

lett kettős aacutellampolgaacuter

d neacutepszaacutemlaacutelaacutesi sajaacutetossaacuteg 183

a bdquojugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutesi kategoacuteria Az emliacutetett

kategoacuteria jelentőseacutege kuumlloumlnoumlsen a deacutelszlaacutev haacuteboruacute 1991-es kirobbanaacutesig volt meghataacuterozoacute

jelentőseacutegű Az utoacutebbi keacutet ndash 1991 eacutes 2002 eacutevi ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutest oumlsszehasonliacutetva jelentős

kuumlloumlnbseacuteget talaacutelunk a bdquojugoszlaacutevrdquo kategoacuteria szaacutemszaki alakulaacutesaacutet illetően A bdquojugoszlaacutevrdquo

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi kategoacuteria bevezeteacuteseacutenek tulajdonkeacuteppen bdquonemzeti kisebbseacutegcsoumlkkentőrdquo

szerepe volt bdquoAz 1953-as neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval a szaacutemlaacuteloacutebiztos koumlteles volt

megaacutellapiacutetani a koumlvetkezőt ha valaki nem nyuacutejtott adatot nemzetiseacutegi hovatartozaacutesaacuteroacutel

elsősorban arroacutel hogy milyen szaacutermazaacutesuacute ndash deacutelszlaacutev-e vagy maacutes ndash a szaacutemlaacuteloacutebiztos ezt

szorgalmazta Aki ugyanis nem jeloumllte meg pontos deacutelszlaacutev hovatartozaacutesaacutet azt jugoszlaacutevkeacutent

182

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 aacuteprilis 30) 183







cigaacutenysaacutegra vonatkozott MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarsaacuteg identitaacutesa REacuteGIOacute

Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-Euroacutepai

Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp 19923

145

soroltaacutek be egyeacuteb esetekben nemzeti hovatartozaacutesukat illetően a bdquomeghataacuterozatlan vagy

bdquoismeretlen kategoacuteriaacuteba keruumlltek Az 1961 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor a szaacutemlaacuteloacutebiztosok kuumlloumln is

felhiacutevtaacutek erre a lehetőseacutegre a figyelmet eacutes sugalltaacutek ezt a meghataacuterozatlan jugoszlaacutev

hovatartozaacutest Az 1971-es neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor azutaacuten bevezetteacutek az uacutej modalitaacutest hogy a

polgaacuternak alkotmaacutenyos joga van jugoszlaacutevnak maradni Ezaacuteltal haacuterom uacutej kategoacuteria

keletkezett azok szaacutemaacutera akik nem koumlzoumllteacutek nemzetiseacutegi hovatartozaacutesukat a nem nyilatkozott

a nemzetek eacutes nemzetiseacutegek feletti jugoszlaacutev eacutes a teruumlleti meghataacuterozottsaacuteguacute Amiacuteg tehaacutet

1971-ig a meghataacuterozatlan jugoszlaacutev kategoacuteriaacuteba a deacutelszlaacutev eredetűeket soroltaacutek ettől kezdve

a jugoszlaacutevok koumlzeacute maacuter nemcsak a deacutelszlaacutev eredetűek keruumlltek hanem főkeacutent nemzetiseacutegi

szaacutermazaacutesuacuteak Az 1971ndash1981-es időszakban elkeacutepesztő meacutereteket oumlltoumltt a bdquojugoszlaacutevnak

lenni aacutellam- eacutes kommunista paacuterti propaganda Ez volt a haacuteboruacute utaacuteni fejlődeacutes titoacutei

bdquoaranykorszaka a laacutetszatjoacuteleacutet eacutes az eacuteletsziacutenvonal irigyleacutesre meacuteltoacute volt a koumlrnyező

szocialista orszaacutegok helyzeteacutehez viszonyiacutetva Az 1981-1991 koumlzoumltti időszakban meacuteg tovaacutebb

erősoumldoumltt a bdquojugoszlaacutevnak lenni propaganda (bdquoTito ndash mi vagyunk bdquoTito utaacuten ndash Tito

jelmondatok mindennapos agyba sulykolaacutesa)184

e magas oumlngyilkossaacutegi hajlandoacutesaacuteg Az oumlngyilkossaacuteg suacutelyos koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi

probleacutema megelőzeacutese eacutes befolyaacutesolaacutesa nem egyszerű A korszerű prevencioacute teveacutekenyseacutegek

egeacutesz soraacutet oumlleli fel ide tartozhat peacuteldaacuteul az is ha egy adott taacutersadalom a lehető legjobb

felteacuteteleket proacutebaacutelja biztosiacutetani a fiatal generaacutecioacute fejlődeacuteseacutehez ha a taacutersadalompolitika

szabaacutelyozza a koumlrnyezeti rizikoacuteteacutenyezőket vagy ha magas sziacutenvonaluacute eacutes hateacutekony a mentaacutelis

betegseacutegek kezeleacutese Magaacutetoacutel eacutertetődik az is hogy fontos az e teacutemaacutehoz kapcsoloacutedoacute

informaacutecioacutek szeacuteles koumlrű terjeszteacutese eacutes a taacutersadalmi tudatossaacuteg fokozaacutesa is185

Euroacutepaacuteban a ndash kisebb teacuterseacutegeket reacutegioacutekat tekintve ndash Pannon-siacuteksaacuteg az a foumlldrajzi

teruumllet ahol az oumlngyilkossaacutegok vilaacutegviszonylatban is első helyet foglalnak el186

A Deacutelvideacutek

teruumlleteacuten talaacutelhatoacute Szabadka eacutes koumlrnyeacuteke a maga 40ndash45 szaacutezezreleacutekes oumlngyilkossaacutegi

araacutenyaacuteval a vilaacutegranglista első helyeacuten szerepelt a 21 szaacutezad előesteacutejeacuten

184

MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarsaacuteg identitaacutesa REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika

Taacutersadalom Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-Euroacutepai Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp

19923 58 p 185

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd Taacutersadalomstatisztika Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2007 31 p 186

A nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban az oumlngyilkossaacutegi araacutenyszaacutemokat tekintve ndash a WHO adatai szerint ndash 2003-

ban Magyarorszaacuteg a vilaacutegranglista 6 helyeacutet szerezte meg Ezen a koraacutentsem előkelő listaacuten Magyarorszaacutegot ndash 1-

5 helyen ndash csak Litvaacutenia Oroszorszaacuteg Belorusszia Lettorszaacuteg eacutes Eacutesztorszaacuteg előzi meg A 7-10 helyeken

Szloveacutenia Ukrajna Kazahsztaacuten eacutes Finnorszaacuteg koumlveti hazaacutenkat Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet honlapja

wwwwhoint (Letoumllteacutes időpontja 2007 augusztus 24) GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI

Ildikoacute Demograacutefia Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2006

146

A Deacutelvideacuteken az elhalaacutelozaacutesok toumlbb mint 2-aacutet az oumlngyilkossaacutegok teszik ki ami

eacutevente 500ndash600 halaacutellal veacutegződő befejezett oumlngyilkossaacutegot takar A kisebbseacutegek koumlzuumll

leggyakrabban a magyar nemzetiseacutegűek koumlvetnek el oumlngyilkossaacutegot aacuteltalaacutenossaacutegban az

esetek toumlbb mint feleacutet

A befejezett oumlngyilkossaacutegok koumlzel 60ndash70-aacutet feacuterfiak koumlvetik el Az oumlngyilkossaacutegi

proacutebaacutelkozaacutesokroacutel nincsenek statisztikaacutek de egyes kutatoacutek szerint koumlzel 8ndash10-szer nagyobb az

oumlngyilkossaacutegi kiacuteseacuterletek szaacutema mint a befejezett oumlngyilkossaacutegokeacute187

Az eacuteletkor szerinti oumlsszeteacutetel szerint a befejezett oumlngyilkossaacutegok 30ndash35-aacutet gyermek-

illetve fiatalkoruacuteak koumlvetik el

A leggyakoribb elkoumlveteacutesi moacuted az oumlnakasztaacutes amely az esetek 60ndash65-aacutet teszi ki Ez

koumlzel megegyezik a magyarorszaacutegi statisztikaacutekkal Az eacuteletkor előrehaladtaacuteval nő az

oumlnakasztaacutesok araacutenya 30 eacuteves korig 38ndash40 viszont 50 eacuteves kor felett maacuter 75 Az

oumlnakasztottak 70-a a feacuterfiak koumlzuumll keruumll ki A maacutesodik leggyakoribb elkoumlveteacutesi moacuted ndash

akaacutercsak Magyarorszaacutegon ndash a meacutergezeacutes Kuumlloumlnoumlsen a gyoacutegyszer-tuacuteladagolaacutes aacutell előkelő

helyen Ez utoacutebbi moacutedszert aacuteltalaacuteban a nők alkalmazzaacutek

Eacuterdekes sajaacutetossaacuteg hogy a viacutezbefulladaacutest ndash annak elleneacutere hogy a Deacutelvideacutek gazdag

folyoacutekban tavakban ndash kevesen vaacutelasztjaacutek Feltehető oka az lehet hogy a viacutezteruumllethez el kell

jutni valamint hosszabb idő muacutelva aacutell be a halaacutel eacutes nagyobb szenvedeacutessel jaacuter A

viacutezbefulladaacuteshoz hasonloacutean az aacuteramuumlteacutes valamint a vaacutegoacute- eacutes szuacuteroacuteeszkoumlzzel toumlrteacutenő

elkoumlveteacutesi moacutedot is kevesen vaacutelasztjaacutek Ugyanakkor ndash feltehetően az egykori haacuteboruacutes időszak

miatti koumlnnyebb hozzaacutefeacuterhetőseacuteg miatt ndash egyre jobban noumlvekszik azok szaacutema akik

lőfegyverrel koumlvetik el a cselekmeacutenyt

f egyeacuteb demograacutefiai teacutenyezők A nemzeti identitaacutestudat gyenguumlleacutese termeacuteszetes

asszimilaacutecioacute szinteacuten csoumlkkentette az amuacutegy is megtizedelődoumltt deacutelvideacuteki magyarsaacutegot

Mindezek mellett az aacutellami nemzetiseacutegi politika a szerb hatalom jogi megoldaacutesai az

(erőszakos) asszimilaacutecioacutes toumlrekveacutesek a statisztikai szaacutembaveacutetel moacutedszere szinteacuten csoumlkkentő

teacutenyezőkeacutent joumlnnek szaacutemba188

Maacutes ndash elsődleges ndash demograacutefiai jellemzők is jelentős szaacutemban csoumlkkentetteacutek a

deacutelvideacuteki magyarsaacuteg szaacutemaacutet ezek a koumlvetkezők az abortuszok magas szaacutema illetve a

vaacutelaacutesok emelkedő szaacutema

187

SAacuteGI Zoltaacuten Az eacutelet oltaacuteraacuten Vajdasaacutegi szindroacutema Adaleacutekok a deacutelvideacuteki oumlngyilkossaacutegokhoz 204ndash207 p in

KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2002 Pannon Press Szabadka 2001 188

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2004

220 p

147

A gazdasaacutegi elszegeacutenyedeacutes illetve a politikai bizonytalansaacuteg nemcsak a kivaacutendorlaacutesi

hajlandoacutesaacutegot hanem az alkoholizmus eacutes a drogfogyasztaacutes elterjedeacuteseacutet is elősegiacutetette

Az alkoholizmus szorosan kapcsoloacutedik az oumlngyilkossaacuteghoz A Deacutelvideacuteken az

oumlngyilkossaacutegok 30ndash50-aacutet alkoholos aacutellapotban koumlvetik el A tuacutelzott alkoholfogyasztaacutes189

maacuter oumlnmagaacuteban is oumlnpusztiacutetaacutes A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg koumlreacuteben egyre elterjedtebb a toumlmeacuteny

szeszes ital fogyasztaacutesa Az alkohol fogyasztaacutesa aacuteltal csoumlkken az erkoumllcsi-kritikai keacutepesseacuteg

az iacuteteacutelőkeacutepesseacuteg a keacuteszteteacutesek meacuterlegeleacutese az ok-okozati oumlsszefuumlggeacutesek valoacutesaacuteghű

meglaacutetaacutesa a logikus gondolkodaacutes valamint a koumlvetkezmeacutenyek felismereacutese A kroacutenikus

alkoholista nemcsak az oumlngyilkossaacutegok veacutegett veszeacutelyeztetett hanem azeacutert is mert elősegiacuteti

az egyeacuten degradaacuteloacutedaacutesaacutet a taacutersadalmi rangleacutetraacuten valoacute lecsuacuteszaacutesaacutet emberi - csalaacutedi baraacuteti

munkahelyi ndash kapcsolatainak megszűneacuteseacutet Ezeket a folyamatokat az egyeacuten bdquofelettes eacutenjerdquo is

laacutetja eacutes bdquoeliacuteteacutelirdquo ezaacuteltal az alkoholfuumlggő szemeacutely aacutellandoacute konfliktusban eacutel magaacuteval amely

elősegiacuteti a legnagyobb trageacutediaacutet az eacutelet elveszteacuteseacutet

Az alkoholizmus mellett a drogfogyasztoacutek szaacutemaacutenak emelkedeacutese is egyre inkaacutebb eacuterinti

a deacutelvideacuteki magyarsaacutegot Mintegy heacutet eacutevvel ezelőtt a legfiatalabb fogyasztoacutecsoport aacuteltalaacuteban

a koumlzeacutepiskolaacutesok a tizenhat eacutevesek korosztaacutelya volt napjainkra maacuter az aacuteltalaacutenos iskolaacutes

tizenkeacutet-tizenhaacuterom eacutevesek korosztaacutelya a legveszeacutelyeztetettebb Keacutet eacutevvel ezelőtti felmeacutereacutesek

szerint a koumlzeacutepiskolaacutesok 80ndash85-a keruumll kapcsolatba valamilyen fajtaacutejuacute kaacutebiacutetoacuteszerekkel Az

emliacutetett koumlzeacutepiskolaacutesok 60ndash70-a ki is proacutebaacutelja valamelyik bdquotermeacuteketrdquo Az ezredforduloacute

koumlrnyeacutekeacuten ez az araacuteny koumlzel a fele volt az emliacutetetteknek (40ndash45 illetve 30ndash35)

A drogok fajtaacuteit tekintve a deacutelvideacuteki fiatalok mind a termeacuteszetes mind a mesterseacuteges

anyagokhoz hozzaacutejuthatnak Hasznaacutelatuk elterjedtseacutegeacutet illetően messzemenően a kannabisz-

szaacutermazeacutek a bdquomarihuaacutenardquo (fű joint) van az első helyen ezt koumlveti a bdquospeedrdquo (amfetamin) az

extasy (MDMA) egyszerű hasznaacutelhatoacutesaacuteguk eacutes az olcsoacutebb aacuteraik miatt A heroinra eacutes

kokainra bdquokeveacutesbeacute van igeacutenyrdquo mert ezek a szerek meglehetősen draacutegaacutek valamint

adagolaacutesukhoz egyeacuteb felszereleacutesre (fecskendő tű stb) is szuumlkseacuteg van190

189

Az alkoholfogyasztaacutes tekinteteacuteben a WHO az alaacutebbi kategoacuteriaacutekat kuumlloumlnboumlzteti meg absztinensek akik egyaacuteltalaacuten

nem fogyasztanak alkoholos italokat vagyis mentesek az alkoholtoacutel szociaacutelis ivoacutek akik főleg taacutersasaacutegban isznak az

ivaacutes ceacutelja nem a reacuteszegseacuteg baacuter időnkeacutent ez is előfordul nagyivoacutek akik rendszeresen eacutes sokat isznak gyakran

lereacuteszegednek koumlzeacutejuumlk tartoznak a probleacutema-ivoacutek akik nem rendszeresen de oumlnkontroll neacutelkuumll isznak hogy

gondjaiktoacutel megszabaduljanak (ők gyakran vaacutelnak alkoholbetegekkeacute) alkoholbetegek akiknek teveacutekenyseacuteguumlk

gondolataik az alkohol megszerzeacutese koumlruumll forognak kezeleacutesuumlk eseteacuten elvonaacutesi tuumlnetek alakulnak ki ami mindenkeacuteppen orvosi ellaacutetaacutest igeacutenyel Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet honlapja wwwwhoint (Letoumllteacutes időpontja

2007 augusztus 24) GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd Taacutersadalomstatisztika Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2007 19

p 190

SAacuteGI Zoltaacuten Keacutereacuteszeacuteletű roacutezsasziacuten vilaacuteg Szenvedeacutelybetegseacutegek eacutes drogstrateacutegia Vajdasaacutegban 230-232 p

in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2005 Pannon Press Szabadka 2004

148

Habaacuter nem demograacutefiai inkaacutebb pszicholoacutegiai sajaacutetossaacuteg hogy bdquoa vajdasaacutegi

magyarsaacuteg szemeacutelyiseacutegjegyeit elemezve az tapasztalhatoacute hogy keacutet olyan szemeacutelyiseacutegjegy

figyelhető meg amelyből arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy a szemeacutelyiseacuteg a folyamatos sebzettseacuteg

eacutes sebezhetőseacuteg ndash vulnerabilitaacutes ndash aacutellapotaacuteban eacutel Ezek a kisebbrendűseacutegi eacuterzeacutes eacutes a

depresszioacute

A kisebbrendűseacutegi eacuterzeacutes szemleacutelteteacuteseacutere iacuteme neacutehaacuteny jellemző gondolat bdquoAz egyeacuten

aacuteteacuteli azt hogy bdquonekem nem szabad oumlruumllnoumlm bdquonem szabad szeretnem bdquonem szabad

duumlhoumlsnek lennem bdquonem keruumllhetek senkihez sem koumlzel mert akkor laacutetszana hogy mennyire

kisebb-kevesebb vagyok Eacutes ha mindez talaacutelkozik a depresszioacute jegyeivel kialakul a sajaacutetos

deacutelvideacuteki szemeacutelyiseacutegszerkezet aminek koumlvetkezmeacutenye a nem adekvaacutet veacutedekezeacutesi

mechanizmus amely szerint bdquoa legjobb veacutedekezeacutes a menekuumlleacutes191

3 4 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

A deacutelvideacuteki nemzeti kisebbseacutegek oktataacutesi jogait a koumlztaacutersasaacutegi oktataacutesi toumlrveacutenyek

szabaacutelyozzaacutek192

A szerbiai oktataacutesi toumlrveacutenyek suacutelyos fogyateacutekossaacutegokkal rendelkeznek

Egyfelől a szeacuteles doumlnteacutesi jogkoumlrrel rendelkező iskolaigazgatoacutek kinevezeacuteseacutet teljes egeacuteszeacuteben

az oktataacutesi miniszteacuterium hataacuteskoumlreacutebe utaljaacutek Fontos probleacutema tovaacutebbaacute hogy az iskolaszeacutekek

leacutetrehozaacutesaacuteroacutel is az oktataacutesi miniszteacuterium doumlnt Iacutegy a nemzeti kisebbseacutegek keacutepviselőinek

szervezeteinek de meacuteg a koumlzseacutegi vaacuterosi oumlnkormaacutenyzatoknak sincs beleszoacutelaacutesa az

iskolaigazgatoacutek illetve az iskolaszeacutekek szemeacutelyi keacuterdeacuteseit illetően Ennek koumlvetkezteacuteben az

igazgatoacutek a miniszteacuterium politikaacutejaacutet keacutepviselik maacutes eacuterdekekre nincsenek eacutes nem is lehetnek

figyelemmel Tovaacutebbi probleacutema a miniszteacuterium kizaacuteroacutelagos joga a tantervek eacutes programok

oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutera ezekbe a nemzeti kisebbseacutegek keacutepviselőinek szakmai szervezeteinek

semmilyen meacuteg konzultaacutecioacutes beleszoacutelaacutesi joga sincs

A fent emliacutetett kedvezőtlen helyzet miatt fordulhatott elő az hogy szaacutemos iskolaacuteban

(olyan vaacuterosokban is ahol a kisebbseacutegek toumlbbseacutegben vannak) a nemzetiseacutegi tagozatokon a

tantaacutergyak toumlbbseacutegeacutet szerb nyelven hallgatjaacutek a tanuloacutek amiacuteg heacutet eacutevvel ezelőtt csak

191

SAacuteGI Zoltaacuten Deacutelvideacuteki lelkiaacutellapot 205-211 p in GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten Feacuteszekhagyoacute

vajdasaacutegiak Tanulmaacutenyok kutataacutesok statisztikaacutek MTT Koumlnyvtaacuter 4 Szabadka 2001 192

Mielőtt a Szerb Koumlztaacutersasaacuteg megszuumlntette volna a tartomaacutenyok (Koszovoacute eacutes Vajdasaacuteg) toumlrveacutenyhozaacutesi

jogkoumlreacutet az oktataacutesuumlgyet eacutes ezzel egyuumltt a nemzeti kisebbseacutegek anyanyelvű oktataacutesaacutet is tartomaacutenyi toumlrveacutenyek

szabaacutelyoztaacutek Az oktataacutesuumlgyet szabaacutelyozoacute neacutegy szerbiai toumlrveacuteny a koumlvetkező az bdquoaacuteltalaacutenos iskolai toumlrveacutenyrdquo a

bdquokoumlzeacutepiskolai toumlrveacutenyrdquo a bdquofőiskolai toumlrveacutenyrdquo valamint a bdquotudomaacutenyegyetemről szoacuteloacute toumlrveacutenyrdquo

149

kiveacutetelesen fordult elő hogy akaacuter egy tantaacutergyat is szerbuumll tanuljanak a nemzetiseacutegi

osztaacutelyokban

A felsőoktataacutesban az uacutej szerbiai toumlrveacutenyek zsugoriacutetottaacutek a nemzeti kisebbseacutegek jogait

A főiskolaacutekon eacutes egyetemeken az oktataacutes kizaacuteroacutelag a szerb kormaacuteny joacutevaacutehagyaacutesaacuteval

szervezhető meg a nemzeti kisebbseacutegek nyelveacuten

Az 1992 eacutevi szerbiai felsőoktataacutesi toumlrveacutenyek abban a tekintetben is szűkiacutetetteacutek a

nemzeti kisebbseacutegek jogait hogy az előző toumlrveacutenyektől elteacuterően nem teszik lehetőveacute a

felveacuteteli vizsgaacutek kisebbseacutegi nyelveken toumlrteacutenő leteacuteteleacutet (ha az oktataacutesi inteacutezmeacutenyben nem

folyik oktataacutes a nemzetiseacutegek nyelveacuten)

Az emliacutetett korlaacutetozaacutesok eacutes koumlzpontosiacutetoacute tanuumlgyi toumlrveacutenyek valamint a haacuteboruacute miatti

elvaacutendorlaacutes koumlvetkezteacuteben a Vajdasaacutegban jelentősen csoumlkken a magyar tagozatok eacutes az

azokon tanuloacute magyar tanuloacutek leacutetszaacutema A hivatalos kimutataacutesok szerint az oktataacutes minden

szintjeacuten visszaeseacutes mutatkozik az anyanyelvű tanuloacutek leacutetszaacutemaacuteban193

A 20012002-es taneacutevben Vajdasaacuteg 344 aacuteltalaacutenos iskolaacuteja koumlzuumll nyolcvanban oktattak

magyarul (is) ebből nyolc aacuteltalaacutenos iskola csak magyar tannyelvű 67 keacutetnyelvű (szerb eacutes

magyar ebből 21 dominaacutensan magyar) 4 iskola pedig haacuteromnyelvű (2 szerbndashromaacutenndashmagyar

2 szerbndashszlovaacutekndashmagyar) volt A 344 alapfokuacute oktataacutesi inteacutezmeacutenyből 253-ban tanult magyar

nemzetiseacutegű diaacutek A magyar nemzetiseacutegű tanuloacutek oumlsszleacutetszaacutema 22 553 fő ami a vajdasaacutegi

aacuteltalaacutenos iskolaacutesok 1199 -aacutet teszi ki A 22 533 magyar nemzetiseacutegű tanuloacute koumlzuumll 18 249

magyar tannyelvű osztaacutelyba jaacuter (8091)

A 20002001-es taneacutevben Vajdasaacutegban 9 251 (1104) magyar nemzetiseacutegű tanuloacute

jaacutert koumlzeacutepiskolaacuteba eacutes 6734 veacutegezte tanulmaacutenyait anyanyelveacuten

A magyar nyelvű koumlzeacutepfokuacute oktataacutesban reacuteszt vevő diaacutekok csak 1968-a jaacuter

gimnaacuteziumba 3946-a neacutegyeacuteves szakkoumlzeacutepiskolaacuteba 3925-a pedig haacuteromeacuteves

szakkoumlzeacutepiskolaacuteba A magyar tannyelvű koumlzeacutepiskolaacutekban a tantaacutergyak jelentős reacuteszeacutet szerb

nyelven taniacutetjaacutek

A szabadkai szeacutekhelyű Magyarsaacutegkutatoacute Tudomaacutenyos Taacutersasaacuteg aacuteltal ismertetett

szaacutemadatok alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a Vajdasaacutegban a magyar tannyelvű gimnaacuteziumi

oktataacutes nem igazaacuten neacutepszerű Ez a magyar nyelvű felsőoktataacutes szempontjaacuteboacutel negatiacutev

teacutenyező hiszen az egyetemi hallgatoacutek utaacutenpoacutetlaacutesaacutet elsősorban a magasabb sziacutenvonaluacute

elmeacuteleti keacutepzeacutest nyuacutejtoacute gimnaacuteziumok eacutes koumlzeacutepiskolaacutek biztosiacutethatjaacutek

193

Amiacuteg 1978-ban 30 564 magyar nemzetiseacutegű diaacutek tanult magyar nyelvű osztaacutelyokban az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban

addig 1993-ban az oktataacutes valamennyi szintjeacuten mindoumlssze 26 000 magyar diaacutek folytatta anyanyelveacuten

tanulmaacutenyait

150

Oumlnaacutelloacute magyar felsőoktataacutesi inteacutezmeacuteny a Vajdasaacutegban nincs Az 19992000-es

taneacutevben a Vajdasaacutegban oumlsszesen 816 magyar nemzetiseacutegű hallgatoacute jaacutert főiskolaacutera ami a

vajdasaacutegi főiskolai hallgatoacuteknak a 69-nak felel meg s ugyanebben az eacutevben a Vajdasaacutegban

2 032 magyar hallgatoacute folytatta tanulmaacutenyit egyetemen ez az oumlsszes vajdasaacutegi egyetemi

hallgatoacute a 62-aacutet jelenti Araacutenyaacutehoz keacutepest a magyarsaacuteg tovaacutebbra is alulreprezentaacutelt a

vajdasaacutegi felsőoktataacutesban A vajdasaacutegi magyar egyetemi hallgatoacutek koumlzuumll legtoumlbben

Uacutejvideacuteken folytattaacutek tanulmaacutenyaikat (1 266) miacuteg a legtoumlbb magyar nemzetiseacutegű főiskolaacutes

Szabadkaacuten (395 fő) eacutes Nagybecskereken (128 fő) tanult

A magyar nyelvű pedagoacuteguskeacutepzeacutes elsorvasztaacutesa eacutes a kilencvenes eacutevek elejeacuten

bekoumlvetkezett kivaacutendorlaacutes miatt a vajdasaacutegi magyar oktataacutes suacutelyos pedagoacutegushiaacutennyal kuumlzd

A Magyarorszaacutegon diplomaacutezoacute eacutes visszateacuterő vajdasaacutegi pedagoacutegusok munkaacuteba aacutellaacutesaacutet

diplomahonosiacutetaacutesi neheacutezseacutegek akadaacutelyozzaacutek

Az erősen alulfinansziacuterozott oktataacutesi inteacutezmeacutenyek legeacutegetőbb probleacutemaacuteja az

anyanyelvű koumlnyvek eacutes tankoumlnyvek hiaacutenya ugyanis a nyolcvanas eacutevek veacutegeacutetől az uacutejvideacuteki

Tankoumlnyvkiadoacute Inteacutezetneacutel megszűnt az aacuteltalaacutenos eacutes koumlzeacutepiskolai tankoumlnyveknek

segeacutedleteknek koumltelező olvasmaacutenyoknak a tartomaacuteny oumlt hivatalos nyelveacuten toumlrteacutenő kiadaacutesa A

hatalom gyakorlatilag lehetetlenneacute teszi anyaorszaacutegi tankoumlnyvek hasznaacutelataacutet194

A gondok

aacutethidalaacutesaacutera helyi szerzők tollaacuteboacutel tankoumlnyvpoacutetloacute ismeretterjesztő fuumlzeteket adott ki előbb a

Csalaacutedi Koumlr ciacutemű hetilap majd 1995-től a Vajdasaacutegi Magyar Tankoumlnyvtanaacutecs

A felekezeti statisztikaacutet tekintve a vajdasaacutegi magyarsaacuteg hiacutevő reacuteszeacutenek doumlntő haacutenyada

roacutemai katolikus a toumlbbiek pedig zoumlmeacuteben reformaacutetusok

A szabadkai szeacutekhelyű baacutecskai roacutemai katolikus egyhaacutezmegyeacutehez tartozoacute hiacutevek 80 -

a magyar a toumlbbi doumlntően horvaacutet Az egyhaacutezmegye teruumlleteacuten elenyeacutesző szaacutemban eacutelnek meacuteg

neacutemet szlovaacutek eacutes ruszin ajkuacute katolikusok is A nagybecskereki koumlzpontuacute baacutenaacuteti roacutemai

katolikus puumlspoumlkseacuteg teruumlleteacuten eacutelő hiacutevek kb 90-a magyar koumltődeacutesű Az egyhaacutezmegye

teruumlleteacuten csekeacutely szaacutemuacute horvaacutet bolgaacuter cseh eacutes neacutemet hiacutevő eacutel Trianon oacuteta előszoumlr mindkeacutet

egyhaacutezmegye eacuteleacuten magyar nemzetiseacutegű lelkipaacutesztor szolgaacutel

A baacutecsfeketehegyi szeacutekhelyű Jugoszlaacuteviai Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutez teruumlleteacuten

13 egyhaacutezkoumlzseacutegben eacutes 38 szoacutervaacutenyban 15 ezer alaacute suumlllyedt a hiacutevők szaacutema ők gyakorlatilag

mind magyarok Vajdasaacuteg tartomaacuteny teruumlleteacuten kisszaacutemuacute egyeacuteb protestaacutens magyar eacutel

koumlzoumlttuumlk a legjelentősebb a bajmoki szeacutekhelyű evangeacutelikus egyhaacutez

194

Ugyanakkor a magyar gyakorlat nem akadaacutelyozza sem a szerbiai tankoumlnyvek sem maacutes művek behozatalaacutet eacutes

hasznaacutelataacutet

151

Miutaacuten a toumlrteacutenelmi egyhaacutezak paphiaacutenyban szenvednek az egyre oumlregedő

lelkeacuteszaacutellomaacutenyra fokozott terheleacutes nehezedik Ez valamint a pleacutebaacuteniaacutek egy reacuteszeacutenek idegen

ajkuacute paacutesztorral valoacute betoumllteacutese a telepuumlleacuteseken s csalaacutedokon beluumlli etnikai aacutetrendeződeacutesek

mind korlaacutetozzaacutek a magyar nyelvű vallaacutesgyakorlaacutest eacutes a magyar koumlzoumlsseacuteg megtartaacutesaacutera

gyakorolt szerepeacutet

A toumlmegtaacutejeacutekoztataacutes tekintve a vajdasaacutegi magyar nyelvű sajtoacutetermeacutekek szaacutema

megteacutevesztően nagy ennek elleneacutere komoly gondokkal kuumlzdenek

A vajdasaacutegi magyarsaacuteg egyetlen magyar nyelven megjelenő napilapja az uacutejvideacuteki

Magyar Szoacute amelynek alapiacutetoacuteja a Vajdasaacutegi Tartomaacutenyi Keacutepviselőhaacutez195

A hetilapok koumlzoumltt a legnagyobb muacuteltra a 7 Nap tekinthet vissza amely feacutenykoraacuteban ndash

a nyolcvanas eacutevek koumlzepeacuten ndash az 55 ezres peacuteldaacutenyszaacutemot is meghaladta A kezdetben uacutejsaacuteg-

formaacutetumuacute utoacutebb sziacutenes csalaacutedi magazin tartalmas teacutenyfeltaacuteroacute riportjaival szoacutekimondoacute

cikkeivel sziacutenes szoacuterakoztatoacute taacutercaacuteival nagy neacutepszerűseacutegre tett szert 1990 őszeacuten a 7 Napot

is koumlzvaacutellalattaacute alakiacutetottaacutek majd a sorozatos hatalmi beavatkozaacutesok miatt 1993-ban

megszűnni keacutenyszeruumllt A szerkesztőseacuteg tagjai roumlvidesen Uacutej Heacutet Nap neacuteven magaacutenlapot

indiacutetottak ami neacutehaacuteny szaacutem utaacuten szinteacuten megszűnt Az eredeti jelleget felvaacutellalva Szabad

Heacutet Nap ciacutemmel 1994 augusztus 4-eacuten sziacutenvonalas heti rendszeresseacuteggel megjelenő politikai

jellegű csalaacutedi magazin indult amelynek peacuteldaacutenyszaacutema a legutoacutebbi időszakig 14-16 ezer

koumlzoumltt mozgott 1999-ben ndash a magas nyomdai koumlltseacutegek miatt ndash peacuteldaacutenyszaacutemaacutet 11000-re volt

keacutenytelen leszaacutelliacutetani A magaacutet a 7 Nap szellemi oumlroumlkoumlseacutenek tekintő hetilap 68 oldal

terjedelemben nagy figyelmet fordiacutetott a vajdasaacutegi eacutes az egyetemes magyarsaacuteg

sorskeacuterdeacuteseinek taglalaacutesaacutera A hetilap melleacutekletekeacutent jelent meg 1998 eacutev veacutegeacuteig a VMSZ

koumlzloumlnye a Koumlrkeacutep Az aacutellami taacutemogataacutesban nem reacuteszesuumllő lap suacutelyos anyagi gondokkal

kuumlzdoumltt amit csak reacuteszben tudott enyhiacuteteni a szabadkai eacutes maacutes vajdasaacutegi magyar toumlbbseacutegű

oumlnkormaacutenyzatok valamint a magyarorszaacutegi alapiacutetvaacutenyok taacutemogataacutesa

Időkoumlzben a hatalom uacutejraindiacutetotta a 7 Napot amely aacutellami taacutemogataacutesaacutenak

koumlszoumlnhetően keacutetheti rendszeresseacuteggel 26 oldalon 5 500 peacuteldaacutenyban jelent meg

Szerkeszteacutespolitikaacuteja megfelelt a rezsim aacuteltal meghataacuterozott iraacutenyelveknek

195

Miutaacuten 1990-ben ndash maacutes orgaacutenumok mellett ndash koumlzvaacutellalattaacute alakiacutetottaacutek a hatalom meacuteg koumlzvetlenebb moacutedon

avatkozott be a szerkeszteacutes- eacutes kaacutederpolitikaacuteba a főszerkesztőt el akartaacutek mozdiacutetani s helyeacutebe az uralkodoacute paacutert

embereacutet uumlltetni A terv a szerkesztőseacuteg egyoumlntetű ellenaacutellaacutesaacuten s a toumlbbnemzetiseacutegű olvasoacutetaacutebor eacutes a szakma

szolidaritaacutesaacuten bukott meg Azoacuteta drasztikusan csoumlkkentetteacutek a lapnak nyuacutejtott aacutellami taacutemogataacutest eacutes ndash a haacuteboruacutes

ellaacutetaacutesi neheacutezseacutegekre hivatkozva ndash a felhasznaacutelhatoacute papiacutermennyiseacuteget 1993-ban roumlvid ideig szuumlnetelt illetve

ritkaacutebbaacute vaacutelt a megjeleneacutese Az elmuacutelt eacutevekben jelentősen csoumlkkenteni keacutenyszeruumlltek a terjedelmet regionaacutelis eacutes

tematikus melleacutekleteiket pedig meg kellett szuumlntetniuumlk

152

A 2000 őszeacuten bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok utaacuten a Szabad Heacutet Nap eacutes a Heacutet Nap

szerkesztőseacutege oumlsszevonaacutesra keruumllt

A Belgraacutedi Televiacutezioacute 1968-toacutel sugaacuterzott magyar nyelvű informatiacutev művelődeacutesi

mezőgazdasaacutegi eacutes gyermekműsorokat Szerepuumlket 1975-totildel az Uacutejvideacuteki Televiacutezioacute vette aacutet196

Deacutel-Baacutensaacutegban Pancsova koumlzseacuteg oumlnkormaacutenyzataacutenak helyi televiacutezioacutejaacuteban (RTV)

2000 januaacuter 16-toacutel heti negyed oacuteraacutes adaacutessal jelentkezik a bdquoMagyar Percek Adaacutesardquo amely

informaacutecioacutekkal eacutes a helyi magyarsaacuteg művelődeacutesi eacuteleteacutevel foglalkozoacute műsoraival laacutetja el e

reacutegioacute szoacutervaacutenymagyarsaacutegaacutet

Az Uacutejvideacuteki Raacutedioacute magyar adaacutesa az elmuacutelt eacutevekig napi huszonneacutegy oacuteraacuteban

koumlzeacutephullaacutemon sugaacuterozta a műsorait oumlnaacutelloacute szerkesztőseacuteggel 1991-totildel az adaacutesidő

egyharmadaacutet aacutettetteacutek ultraroumlvidhullaacutemra aminek koumlvetkezteacuteben veacuteteli lehetőseacutege csoumlkkent A

NATO leacutegitaacutemadaacutesaacutet koumlvetően ez az adoacute is megsemmisuumllt de miacuteg a szerb nyelvű műsorok

ismeacutet hallhatoacute hullaacutemhosszat kaptak addig a kisebbseacutegi adaacutesoknak iacutegy a magyar adaacutesnak is

egy a Vajdasaacutegban alig foghatoacute koumlzeacutephullaacutemot engedtek aacutet felaproacutezva a műsoridőt a

kuumlloumlnboumlző adaacutesnyelvek koumlzoumltt A lerombolt 1 kW kapacitaacutesuacute adoacute helyett 100 Wattos erővel

sugaacuteroznak jelenleg ami csak Uacutejvideacutek koumlrnyeacutekeacutet fedi

Az oumlnkormaacutenyzat aacuteltal alapiacutetott Szabadkai Raacutedioacute a NATO-akcioacutet megelőzően szinte

egeacutesz Vajdasaacuteg teruumlleteacuten foghatoacute volt jelenleg Szabadka koumlrnyeacutekeacuten mintegy 30 km-es

koumlrzetben hallgathatoacute A magyar nyelvű műsor 6 oacuteraacutes a horvaacutet 1 a szerb szinteacuten 6 oacuteraacutes A

szabadkai raacutedioacute műsoraacuteban az oacuteraacutenkeacutenti hiacuterek mellett leginkaacutebb a napi aktualitaacutesok eacutes neacutehaacuteny

visszateacuterő rovat (oktataacutes sziacutenhaacutez rendezveacutenyek) szerepelnek Nagy hangsuacutelyt fektet a

magyarsaacutegot eacuterintő vagy sorsaacutet formaacuteloacute esemeacutenyek bemutataacutesaacutera Adaacutesait a kanizsai raacutedioacute is

aacutetveszi A raacutedioacute 2002 aacuteprilisaacutetoacutel napi 24 oacuteraacutes magyar nyelvű adaacutest sugaacuteroz

196

A kilencvenes eacutevek elejeacutetől itt is nyomon koumlvethető a szemeacutelyi eacutes terjedelmi leeacutepiacuteteacutes valamint a műsorok

tartalmaacuteba szellemiseacutegeacutebe valoacute koumlzvetlen hatalmi beavatkozaacutes A nyomaacutesgyakorlaacutes a keacutenyszerszabadsaacutegok a

behiacutevoacutek eacutes a haacuteboruacute elől egyre toumlbben taacutevoztak a szerkesztőseacutegbotildel iacutegy az 1988-ban meacuteg szaacuteztaguacute szerkesztőseacuteg

1998-ra 35 főre apadt A szerkesztőseacuteg 1999 szeptembereacutere 23 főre zsugorodott A leacutegitaacutemadaacutes idejeacuten a TV

eacutepuumllete a műszaki berendezeacutesek eacutes a dokumentaacutecioacute egy reacutesze megsemmisuumllt A magyar nyelvű televiacutezioacutezaacutes 31

eacutev utaacuten arra a szintre esett vissza mint amiről 1968-ban elindult

153

3 6 Melleacuteklet

19 aacutebra Taacutejegyseacutegek a Vajdasaacutegban

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007

augusztus 20)

20 aacutebra A magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese 2002-ben


augusztus 20)

154

21 aacutebra A Deacutelvideacutek nemzetiseacutegi oumlsszeteacuteteleacutenek alakulaacutesa (1910-2002)


augusztus 20)

22 aacutebra A termeacuteszetes szaporodaacutes a Vajdasaacutegban 1953 eacutes 1999 koumlzoumltt


augusztus 20)

155

51 taacuteblaacutezat A deacutelvideacuteki toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (1910)

Telepuumlleacutes Oumlsszesen Szerb Magyar Neacutemet Egyeacuteb

Toumlrteacutenelmi Baacutecs-Bodrog vaacutermegye

Magyarkanizsa

(Kanjiţa)

rtv 17 018 329 16 655 28 6

Szabadka

(Subotica)

tjv 94 610 3 514 55 587 1 913 33 596

Uacutejvideacutek

(Novi Sad)

tjv 33 590 11594 13 343 5 918 2 735

Zenta

(Senta)

rtv 29 666 2 020 27 221 177 248

Zombor

(Sombor)

vaacutermegyeszeacutekhely

tjv

30 593 11 881 10 078 2 181 6 453


Feheacutertemplom

(Bela Crkva)

rtv 11 524 1 994 1 213 6 062 2 255

Versec

(Vršac)

rtv 27 370 8 602 3 890 13 556 1 322

Toumlrteacutenelmi Torontaacutel vaacutermegye

Nagybecskerek

(Zrenjanin)


rtv

26 006 8 934 9 148 6 811 1 113

Nagykikinda

(Kikinda)

rtv 26 795 14 148 5 968 5 855 824

Pancsova

(Panţevo)

tjv 20 808 8 714 3 364 7 467 1 263

Forraacutes LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Koumlnyvkiadoacute Baja 1998




Magyarkanizsa (Kanjiţa) 10 200 865 8 825 2 508

Szabadka (Subotica) 99 981 26 242 34 983 176 38 580

Uacutejvideacutek (Novi Sad) 191 405 141 475 11 538 301 38 091

Zenta (Senta) 20 302 2 655 15 860 10 1 777

Zombor (Sombor) 51 471 32 988 3 743 199 14 541


Feheacutertemplom (Bela Crkva) 10 675 8 222 180 29 2 244

Versec (Vršac) 36 623 28 372 1 800 85 6 366


Nagybecskerek (Zrenjanin) 79 773 56 560 11 605 140 11 468

Nagykikinda (Kikinda) 41 935 31 317 5 290 52 5 276

Pancsova (Panţevo) 77 087 60 963 3 279 172 12 673

Forraacutes 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes

156

23 aacutebra Szerbia teacuterkeacutepe (2007)


157


A magyar aacutellamisaacuteg jelkeacutepei a Vajdasaacutegban in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar


Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu

Az Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet honlapja httpwwwwhoint

Az ENSZ honlapja httpwwwunorg

A Szerb Statisztikai Hivatal honlapja httpwwwstatserbsrgovyuRzserzshtm

Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Toumlrteacutenelmi dokumentumok Bp 38 p

Magyarkanizsa koumlzseacuteg honlapja httpwwwkanjizacoyunepszamlalas2002

Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti statisztikai helyseacutegneacutevtaacutera 5 Csongraacuted megye KSH Bp 1995

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 I koumltet

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 IV koumltet

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 XV Koumltet

Toumlrteacutenelmi Vilaacutegatlasz Cartographia Bp 1992

Vajdasaacutegi magyar breviaacuterium in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium

2000 Pannon Press Szabadka 1999

BAacuteNYAI Gitta Az uacutejszegedi liget Muacutezeumi Tudomaacutenyeacutert Alapiacutetvaacuteny Szeged 1998

BIACSI Antal Olloacuteval szabdalt koumlrzetek Koumlrzetesiacuteteacutes eacutes demograacutefia Magyar Szoacute Uacutejvideacutek

1992 februaacuter 21

BIACSI Antal Kis deacutelvideacuteki demograacutefia Eacuteletjel koumlnyvek 57 MTT ndash Szabadegyetem ndash

Logos Kiadoacute Szabadka ndash Toacutetfalu 1994

BIACSI Antal bdquoMagyar falvak eacutes vaacuterosok in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar


BIACSI Antal Fogyunk meacutegis vagyunk neacutepesedeacutes az elmuacutelt tizenegy eacutevben In KREKITY


BOROVSZKY Samu (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Baacutecs-Bodrog vaacutermegye

I Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp


II Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp

BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Temes vaacutermegye eacutes Temesvaacuter szabad

kiraacutelyi vaacuteros Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp 1900

BOROVSZKY Samu (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Torontaacutel vaacutermegye

Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp

158

CZEacuteKUS Geacuteza Kishegyes muacuteltja a demograacutefiai adatok tuumlkreacuteben Logos Kiadoacute Toacutethfalu

2002

DOMOKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Bp 1992

ERŐS Lajos Adaleacutekok a Zrenjanini-Nagybecskereki Egyhaacutezmegye toumlrteacuteneteacutehez Logos

Kiadoacute Toacutethfalu 1993


GALAMBOS Tibor Szeacutekelykeve Kovin LO Press 2001

GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten Vaacutendorlaacutesok a Vajdasaacutegban eacutes a Vajdasaacutegboacutel

GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten - MIRNICS Zsuzsa Feacuteszekhagyoacute vajdasaacutegiak MTT

Koumlnyvtaacuter 4 Szabadka 2001

GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek

Szoacutervaacuteny eacutes szocioacutelingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003

GRATZ Gusztaacutev A dualizmus kora IndashII Bp 1934

GRATZ Gusztaacutev Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete IndashII Bp 1964

GOumlNCZ Lajos A magyar nyelv Jugoszlaacuteviaacuteban (Vajdasaacutegban) Osiris Kiadoacute ndash Forum Kiadoacute

ndash MTA Kisebbseacutegkutatoacute Műhely BudapestndashUacutejvideacutek

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A vajdasaacutegi magyarsaacuteg eacutes neacutepesedeacutesi viszonyai in BADOacute Attila ndash

BOacuteKA Jaacutenos (szerk) Tudomaacutenyos diaacutekkoumlri szemle 2003 Szegedi udomaacutemnyegyetem

Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar 2003

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash PETRES Tibor ndash SZONDI Ildikoacute A szerbiai Vajdasaacuteg az

ezredforduloacuten a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Teruumlleti statisztika 6 (43) eacutevfolyam 4

szaacutem KSH Bp 2003

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny

Szeged 2004

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A toumlrteacutenelmi Temes vaacutermegye neacutepesedeacutestoumlrteacutenete Acta Universitatis

Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus

IV Fasciculus 8 Szeged 2004


Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus V

Fasciculus 4 Szeged 2005

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Poacutelay Elemeacuter

Alapiacutetvaacuteny Szeged 2006

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd Taacutersadalomstatisztika Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2007

HEKA Laacuteszloacute Szerbia aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenete Baacuteba Kiadoacute Szeged 2005

159

HERMANN Roacutebert (szerk) Az 1848-1849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc toumlrteacutenete

Videopont Bp 1996

JUHAacuteSZ Joacutezsef Volt egyszer egy Jugoszlaacutevia A deacutelszlaacutev aacutellam toumlrteacutenete AULA Kiadoacute Bp

1999

KOacuteKAI Peacuteter Uacutej orszaacuteg Uacutej helyzet Montenegroacute fuumlggetlen lett Magyar Szoacute Magyar Szoacute

Lapkiadoacute Lapkiadoacute Kft Novi Sad 2006 maacutejus 23

LAacuteNYI Bertalan A Fejeacutervaacutery kormaacutenyzat politikai eacutes alkotmaacutenyjogi megvilaacutegiacutetaacutesban Bp

1909

LELKES Gyoumlrgy A Magyar helyseacuteg-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute Baja

MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarsaacuteg identitaacutesa REacuteGIOacute

Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-

Euroacutepai Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp 19923

NAGY SIacuteVOacute Zoltaacuten Bukovina mit veacutetettem Forum Uacutejvideacutek 1999

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I koumltet Bp 1981

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon V koumltet Bp 1981

PENAVIN Olga A szereacutemseacutegi magyar szigetek nyelve Bp 1972

SAacuteGI Zoltaacuten Deacutelvideacuteki lelkiaacutellapot in GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten Feacuteszekhagyoacute

vajdasaacutegiak Tanulmaacutenyok kutataacutesok statisztikaacutek MTT Koumlnyvtaacuter 4 Szabadka 2001

SAacuteGI Zoltaacuten Keacutereacuteszeacuteletű roacutezsasziacuten vilaacuteg Szenvedeacutelybetegseacutegek eacutes drogstrateacutegia

Vajdasaacutegban in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2005 Pannon

Press Szabadka 2004

SILLING Istvaacuten Meszentelt jeleink A 250 eacuteves Kupuszina szabadteacuteri vallaacutesi emleacutekei

Kupuszinai Fuumlzetek 3 kupuszinai Petőfi Saacutendor Művelődeacutesi Egyesuumllet Kupuszina 2001

SZENTKLAacuteRAY Jenő A dunai hajoacutehadak toumlrteacutenete Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1886

TELEKI Juacutelia Keresem az apaacutem siacuterjaacutet Visszatekinteacutes a muacuteltba ndash II bőviacutetett kiadaacutes Logos


THOMKA Orsolya A kettős aacutellampolgaacutersaacuteg keacuterdeacuteseacuteről a Deacutelvideacutek vonatkozaacutesaacuteban

Confessio A magyarorszaacutegi reformaacutetus egyhaacutez figyelője 28 eacutevfolyam 20044

ZENTAI Laacuteszloacute (szerk) A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg atlasza eacutes adattaacutera 1914 Talma Kiadoacute

Peacutecs 2001

160

4 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai

sajaacutetossaacutegai


Kaacuterpaacutetalja a Kaacuterpaacutet-medence az Ukraacuten Koumlztaacutersasaacuteghoz tartozoacute eacuteszakkeleti reacuteszeacuten a

Szlovaacutek a Magyar valamint a Romaacuten Koumlztaacutersasaacuteg oumlleleacuteseacuteben elteruumllő teacuterseacuteg A legfiatalabb

magyar taacutejneveknek koumlzeacute tartozik bdquoKaacuterpaacutetalja ndash bdquoZakarpatszkaja oblaszty neacuteven ndash egyike

Ukrajna 24 megyeacutejeacutenek A 12 800 km2-es kiterjedeacutesű teruumllet elnevezeacutese a trianoni

beacutekeszerződeacutest koumlvetően keruumllt be fokozatosan a magyar koumlztudatba eacutes ndash jelentős meacuterteacutekben

az 1939 eacutes 1945 koumlzoumltti hivatalos hasznaacutelata miatt ndash maacutera maacuter teljesen elfogadottaacute vaacutelt

Kaacuterpaacutetalja a magyar honfoglalaacutestoacutel egeacuteszen az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuteig a Magyar

Kiraacutelysaacuteg szerves reacutesze volt Az I vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően a magyar vezeteacutes mindent megtett

hogy a jelentős reacuteszben ruszinok eacutes ukraacutenok aacuteltal lakott197

Kaacuterpaacutetaljaacutet Magyarorszaacuteg szaacutemaacutera

megtartsa Meacuteg 1918 november 9-eacuten Ungvaacuteron megalakult a bdquoMagyarorszaacutegi Ruteacuten

Neacuteptanaacutecs majd a Kaacuterolyi-kormaacuteny megalapiacutetotta itt a bdquoRuszka Krajna autonoacutem teruumlletet

Az 1920 juacutenius 4-eacuten Csehszlovaacutekiaacuteval megkoumltoumltt trianoni beacutekeszerződeacutes soraacuten

bdquoPodkarpatskaacute Rus neacuteven Kaacuterpaacutetalja a csehszlovaacutek aacutellamalakulat reacuteszeacuteveacute vaacutelt aacutem

autonoacutemiaacutet csak 1938 szeptembereacuteben kapott ismeacutet a teruumllet198

Az 1938 november 2-i első beacutecsi doumlnteacutes eacutertelmeacuteben Kaacuterpaacutetalja deacuteli reacutesze ndash Ungvaacuter

Munkaacutecs eacutes Beregszaacutesz vaacuterosok eacutes koumlrnyeacutekuumlk ndash ismeacutet Magyarorszaacuteg reacutesze lett A magyar

hadsereg ndash kihasznaacutelva Hitler Csehszlovaacutekia megszuumlnteteacuteseacutere tett leacutepeacuteseit ndash 1939 maacutercius 15

eacutes maacutercius 18 koumlzoumltt megszaacutellta Kaacuterpaacutetalja meacuteg csehszlovaacutek keacutezen leacutevő teruumlleteacutet is ezzel

Kaacuterpaacutetalja egeacuteszeacutet Magyarorszaacuteg annektaacutelta199

1944 oktoacutebereacuteben a szovjet hadsereg foglalta

el a videacuteket majd 1945 juacutenius 29-eacuten a Szovjetunioacutehoz csatoltaacutek a teruumlletet A teacuterseacuteg ezaacuteltal

az ukraacuten tagkoumlztaacutersasaacuteg reacutesze lett A Szovjetunioacute felbomlaacutesa utaacuten Kaacuterpaacutetalja ndash az 1991

december 1-eacuten megtartott referendum eacutertelmeacuteben ndash a fuumlggetlenneacute vaacutelt Ukrajna reacutesze lett

197

A teruumllet ukraacuten illetve ruszin lakossaacutega a XIII szaacutezadtoacutel kezdődően a Kaacuterpaacutetok keleti lejtőjeacuteről vaacutendorolt be

az elkoumlvetkező időszakban toumlbb nagyobb hullaacutemban KRISTOacute Gyula ndash MAKK Ferenc A 9 eacutes 10 szaacutezad

toumlrteacutenete Pannonica Kiadoacute Bp 2003 86ndash89 p UacuteJLAKY IstvaacutenbdquoNemzettankoumlnyv Kraacuteter Kiadoacute Bp

1996 22 p 198

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon III koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 84 p

BENEDEK Andraacutes A tetteneacuterhető toumlrteacutenelem Ungvaacuter-Bp Intermix Kiadoacute 1993 7ndash8 p 199

SALLAI Gergely Az első beacutecsi doumlnteacutes Osiris Kiadoacute Bp 2002 237 p

161

1991 december 6-aacuten koumltoumltteacutek meg a bdquomagyarndashukraacuten aacutellamszerződeacutest amely toumlbbek

koumlzoumltt a kisebbseacutegek jogainak koumllcsoumlnoumls biztosiacutetaacutesaacuteroacutel szoacutelt eacutes kimondta azt is hogy a

szerződő feleknek nincs egymaacutessal szemben teruumlleti koumlveteleacutesuumlk

4 2 Toumlrteacutenelmi neacutepmozgalmak Kaacuterpaacutetalja teruumlleteacuten

Toumlbb mint egy eacutevszaacutezada ndash 1880-ban ndash a mai Kaacuterpaacutetalja teruumlleteacuten eacutelő koumlzel 410 ezer

lakos koumlzuumll 105 ezer fő (257) vallotta magaacutet magyar anyanyelvűnek Az oumlsszneacutepesseacuteg

majd 60-aacutet jelentő ruszinok200

szaacutema a 244 ezret is meghaladta A kuumlloumlnoumlsen a XIX szaacutezad

maacutesodik feleacuteben a Kaacuterpaacutetok eacuteszakkeleti lengyel ukraacuten előtereacuteből (Galiacuteciaacuteboacutel) egyre nagyobb

toumlmegekben eacuterkező zsidoacutekat (kb 58 ezer fő) a statisztika nem vette nyilvaacutentartaacutesba mert

toumlbbnyire neacutemet vagy magyar anyanyelvűnek tuumlntetteacutek fel magukat

A szaacutezadforduloacuten az 1880ndash1910-es neacutepszaacutemlaacutelaacutesok koumlzoumltti időszakban a magyarok

szaacutema 105-ről 185 ezerre araacutenya 257-roacutel 306-ra emelkedett A magyarok ilyen

nagyfokuacute gyarapodaacutesa elsősorban megnoumlvekedett termeacuteszetes szaporodaacutesuknak a

kivaacutendorlaacutesban valoacute ndash ruszinokhoz keacutepest ndash kisebb reacuteszveacuteteluumlknek a zsidoacutek neacutemetek

termeacuteszetes sziacutevesen vaacutellalt asszimilaacutecioacutejaacutenak magyarosodaacutesaacutenak illetve az ugocsai

200

A ruszinoknak toumlbbfeacutele elnevezeacutesuumlk ismeretes ruteacutenok kaacuterpaacutetukraacutenok rusznyaacutekok kisoroszok A bdquoruszin

szoacute reacutegi hagyomaacutenyokra tekint vissza egyfelől a bdquorusz orszaacutegreacuteszeket jelentette amelyek a mai Ukrajnaacutet eacutes

Feheacuteroroszorszaacutegot oumllelik fel maacutesfelől a Lengyel Kiraacutelysaacutegban eacutes a Litvaacuten Nagyhercegseacutegben alkalmazott iacuterott

nyelvet Mindkeacutet vonatkozaacutesban ellenteacutete tehaacutet az orosznak Maacuter XIX szaacutezadi Habsburg Birodalomban is

hasznaacuteltaacutek a bdquoruteacuten kifejezeacutest ndash joacutellehet koumlvetkezetlenuumll rendszertelenuumll ndash az ukraacutenok megjeloumlleacuteseacutere

Korszerűbb alkalmazaacutesaacuteban a Kaacuterpaacutetok hegyseacutegeiben eacutes hegyoldalain eacutelő keleti-szlaacutev neacutepeket jeloumlli a szoacute A

bdquoruszin szoacute nem felcsereacutelhető vaacuteltogathatoacute az bdquoukraacuten szoacuteval Koumllcsoumlnoumlsen kizaacuterjaacutek egymaacutest A ruszinoknak

neacutegy jelentősebb neacutepcsoportjuk van Az Erdős-Kaacuterpaacutetok eacuteszakkeleti csuumlcskeacuteben a Tisza forraacutesvideacutekeacuten valamint

a Romaacuteniaacutehoz csatolt Havasmezőn Visoacuteorosziban eacutes Oroszkőn eacutel a ruszinok legkisebb eacutes legeacuterdekesebb toumlrzse a

bdquohucul Galiacuteciaacuteboacutel eacutes Bukovinaacuteboacutel vaacutendoroltak be lassan eacuteszreveacutetlenuumll a XVI-XIX szaacutezad folyamaacuten Az első

ruszin bevaacutendorloacutek Rahoacuten telepedtek le A paacutesztorok eacutes nyaacutejak gazdaacutei fokozatosan lassuacute beszivaacutergaacutessal

neacutepesiacutetetteacutek be a mai huculfoumlldet A bdquohucul eredetileg paacutesztorneacutep volt csak az aacutellattenyeacuteszteacuteshez eacutertett keacutesőbb

kivaacuteloacute erdőmunkaacutes eacutes tutajos lett belőle Nagy mestere volt a faragaacutesnak A huculoktoacutel nyugatra a Szopurka

folyoacutetoacutel a Laborc folyoacuteig elteruumllő hegyvideacuteken (Verhovinaacuten) eacutelnek a bdquobojkoacutek a maacutesodik jelentősebb ruszin

neacutepcsoport A bdquobojkoacutektoacutel keletre a Latorcaacutetoacutel Popraacutedig huacutezodoacute hegyvideacuteken az Alacsony-Beszkidek lejtőjeacuten

eacutelnek a bdquolemkoacutek A bdquolemkoacutek foumlldje alacsony hegyvideacutek Nemcsak a magyarorszaacutegi hanem a halicsi bdquolemkoacutek

is reacutegente aratni jaacutertak a magyar Alfoumlldre A muacutelt szaacutezad elejeacuten a nagyobb magyar uradalmakban sok halicsi

bdquolemkoacute kondaacutes volt Foumlldműveleacutessel eacutes aacutellattenyeacuteszteacutessel foglalkoztak Foumlldjuumlk sovaacuteny koumlves agyagos Annyit

nem tudott termelni hogy megeacuteljen belőle Nemcsak aacutellatot nevelt hanem kereskedett is vele

Vaacutendorkereskedők eacutes iparosok voltak egy szemeacutelyben Droacutetozaacuteson uumlvegezeacutesen kiacutevuumll egyeacuteb iparral alig

foglalkozik a bdquolemkoacute A bdquodolisnyaacutenok őshazaacutejaacutet minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a volhiacuteniai Poleszjeacuteben eacutes

Podoacuteliaacuteban talaacuteljuk meg Valoacutesziacutenűleg Moldaacuteviaacuten eacutes Erdeacutelyen keresztuumll jutottak el Kaacuterpaacutetaljaacutera A mai

Szeacutekelyfoumlldoumln tartoacutezkodhattak előbb hosszabb-roumlvidebb ideig s onnan vaacutendoroltak eacuteszak feleacute mai

lakoacutehelyeikre A siacuteklakoacutek tehaacutet mindegy 600ndash700 eacuteve telepedtek meg Kaacuterpaacutetaljaacuten Mindig eacuterintkeztek a

magyarsaacuteggal eacutes sok tekintetben hozzaacutejuk simultak Eacuteletmoacutedjuk lakaacutesuk ruhaacutezatuk nagyjaacuteboacutel olyan mint a

magyarokeacute HODINKA Antal A kaacuterpaacutetaljai ruteacutenek lakoacutehelye gazdasaacuteguk eacutes muacuteltjuk Bp 1923 PALAacuteDI-

KOVAacuteCS Attila Ukraacuten szoacutervaacutenyok a 18ndash19 szaacutezadban a mai Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten Neacutepi Kultuacutera ndash

Neacutepi Taacutersadalom Bp 1973

162

bizonytalan etnikai hovatartozaacutesuacute goumlroumlg katolikus magyarndashruszin neacutepesseacuteg (Nagyszőlős

Tekehaacuteza Fancsika Karaacutecsfalva Maacutetyfalva Szőlősveacutegardoacute Bataacuter Csomafalva stb) ezuacutettal

magyar eacuterzuumllete feluumllkerekedeacuteseacutenek volt koumlszoumlnhető A teruumllet keacutet legnagyobb 30ndash40-aacuteban

zsidoacute vallaacutesuacute vaacuterosaacuteban Ungvaacuteron eacutes Munkaacutecson a magyarok araacutenya 82ndash73-ot eacutert el

53 taacuteblaacutezat Kaacuterpaacutetalja neacutepesseacutegeacutenek etnikai oumlsszeteacutetele 1880-1979 koumlzoumltt (fő)

Eacutev Oumlsszes lakos Magyar Ruszin

ukraacuten orosz Zsidoacute Neacutemet Romaacuten Szlovaacutek cseh

1880 408 971 105 343 257 244 742 598 31 745 78 16 713 41 8 611 21

1910 605 942 185 433 306 330 010 545 64 257 106 11 668 19 6 346 10

1921 619 304 111 052 179 372 523 601 80 132 129 19 284 31

1930 733 956 116 584 159 447 127 609 91 839 125 13 273 18 34 032 46

1941 852 546 245 286 288 502 329 589 78 272 92 13 244 15 15 587 18 6 838 08

1959 920 173 146 247 159 716 063 778 12 169 13 18 346 20 12 289 13

1979 1 155 759 158 446 137 940 319 813 3 848 03 3 746 03 27 155 23 8 914 08

1979 1 155 759 194 000 168 906 000 784 2 639 02 3 478 03 29 485 24 7 329 06

Forraacutes

Az 1910-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten a mai vaacuterosi ranguacute telepuumlleacutesek koumlzuumll a magyarsaacuteg

araacutenya meghaladta a 75-ot Beregszaacuteszon Nagyszőlősoumln Csapon eacutes Teacutecsőn is Tetemes volt

a magyar etnikum teacuternyereacutese olyan koumlzponti telepuumlleacuteseken is mint Huszt Rahoacute Kőroumlsmező

Szolyva Szerednye eacutes Ilosva Ennek koumlszoumlnhetően a mai vaacuterosok 1910-beli 85 ezer főnyi

oumlsszlakossaacutegaacuten beluumll 687-ot eacutert el a magyarok araacutenya A magyarsaacuteg vaacuterosokon beluumlli nagy

araacutenyaacutet elsősorban a vaacuterosok toumlbbnyire magyar etnikai alapreacutetegeacutenek a magyar nemzet

aacutellamalkotoacute mivoltaacutenak eacutes a vaacuterosok ruszin vonzaacuteskoumlrzeteacuteből valoacute kisebb meacuterteacutekű

betelepuumlleacutesnek koumlszoumlnhette A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg nagyfokuacute korabeli bdquourbanizaacuteltsaacutegaacutetrdquo a

magyar vaacuteroslakoacuteknak a teruumllet oumlsszes magyarjaacutehoz viszonyiacutetott 316-os araacutenya is

bizonyiacutetja A ruszinok eseteacuteben ez az araacuteny akkor 48-ot a neacutemetekneacutel 139-ot eacutert el

Kaacuterpaacutetaljaacuten 1910-ben 597 062 fő eacutelt ebből 335 237 fő (5615) volt ruteacuten 174 482 fő

(2922) magyar 63 656 fő (1066) neacutemet 14 132 fő (237) romaacuten 7 728 fő (13)

szlovaacutek 590 fő (01) lengyel 201 fő (003) cseh 179 fő (003) szerb eacutes horvaacutet valamint

857 fő (014) egyeacuteb nemzetiseacutegű201

201

POPEacuteLY Gyula Neacutepfogyatkozaacutes Reacutegioacute Bp 1991 20 p

163

Az első vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően a Kaacuterolyi-kormaacuteny az 1918 eacutevi X Neacuteptoumlrveacutenyben202

bdquoRuszka Krajna neacuteven az itteni Ung Bereg Ugocsa eacutes Maacuteramaros vaacutermegyeacutek203

ruszinlakta

reacuteszeacuten autonoacutem teruumlletet szervezett mely a cseh eacutes romaacuten megszaacutellaacutes miatt csak roumlvid ideig

leacutetezett

A trianoni beacutekediktaacutetum (1920) eacutertelmeacuteben a mai Kaacuterpaacutetalja megyeacutet bdquoPodkarpatska

Rus bdquoRusinsko neacuteven a bdquoCsehszlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteghoz csatoltaacutek A főkeacutent a deacutelnyugati

hataacutersaacutevban eacutelő magyarsaacuteg a magyar aacutellamtoacutel valoacute levaacutelasztaacutesaacutet a romaacuten eacutes csehszlovaacutek

teruumlletek koumlzoumltti koumlzvetlen vasuacuteti oumlsszekoumltteteacutest biztosiacutetoacute rendkiacutevuumlli strateacutegiai jelentőseacutegű

CsapndashBeregszaacuteszndashKiraacutelyhaacutezandashNevetlenfalu vasuacutetvonal oumlvezeteacuteben valoacute telepuumlleacuteseacutenek

bdquokoumlszoumlnhetterdquo204

A hatalomvaacuteltaacutes ndash a Kaacuterpaacutet-medence maacutes teruumlleteihez hasonloacutean ndash itt is jelentősen

lecsoumlkkentette a veacutelt toumlrteacutenelmi seacuterelmekeacutert kiacutemeacuteletlenuumll elnyomott magyarsaacuteg szaacutemaacutet Az

itteni magyarok 1910-ben roumlgziacutetett 185 ezernyi leacutelekszaacutema az 1921-es csehszlovaacutek

nemzetiseacutegi statisztikaacutekban 111 ezerre csoumlkkent A toumlbb mint 70 ezer főnyi veszteseacuteg fő okait

18 600 magyarnak a hatalomvaacuteltaacutest koumlvető elkoumlltoumlzeacuteseacuteben kiutasiacutetaacutesaacuteban a jelentős reacuteszben

magyar anyanyelvű zsidoacutesaacutegnak eacutes cigaacutenysaacutegnak kuumlloumln etnikai kategoacuteriaacuteba valoacute sorolaacutesaacuteban

(tehaacutet a magyarokroacutel valoacute levaacutelasztaacutesaacuteban) a goumlroumlg katolikus vallaacutesuacute magyarok doumlntő

toumlbbseacutegeacutenek ruszinokkaacute valoacute aacutetminősiacuteteacuteseacuteben a főleg Ugocsaacuteban eacutelő kettős nyelvű kultuacuteraacutejuacute

magyarndashruszin neacutepesseacutegnek ezuacutettal a ruszinokhoz toumlrteacutent bdquoaacutetpaacutertolaacutesaacutebanrdquo kereshetjuumlk Az

emliacutetett okok koumlvetkezteacuteben 1910ndash1921 koumlzoumltt a statisztikaacutek szerint a vaacuterosokban eacutelő

magyarok szaacutema csaknem feleacutere (Munkaacutecson 38-aacutera Nagyszőlősoumln 33-aacutera) csoumlkkent

A falusi teacuterseacutegekben a magyar etnikai teruumllet egyseacutegeacutet ndash a foumlldreform koumlntoumlseacutebe

aacutelcaacutezva ndash cseh szlovaacutek ruszin lakossaacuteg nacionalista ceacutelzatuacute betelepiacuteteacuteseacutevel proacutebaacuteltaacutek

megbontani Az uacutej telepeseket ndash rendkiacutevuumlli kedvezmeacutenyekkel ndash elsősorban a CsapndashKiraacutelyhaacuteza

vasuacutetvonal eacutes az uacutej magyar aacutellamhataacuter mellett fekvő magyar falvakba (Csap Eszeny Boacutetraacutegy

Beregsom Beregdeacuteda stb) koumlltoumlzetteacutek A kiemelkedő fontossaacuteguacute magyarlakta baacutetyuacutei vasuacuteti

csomoacutepont melleacute pedig ndash a Magyarorszaacutegon maradt Kisloacutenya eacutes Nagyloacutenya falvak

Csehszlovaacutekiaacutehoz csatolt hataacuteraacuteban ndash egy oumlnaacutelloacute cseh telepeskoumlzseacuteget (Svoboda-Nagybakos)

hoztak leacutetre

A toumlrteacutenelem soraacuten első iacutezben kisebbseacutegi sorba keruumllt kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg szaacutema az

1930-as csehszlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint olyannyira kismeacuterteacutekben noumlvekedett hogy

202

FEDINEC Csilla Kaacuterpaacutetalja koumlzigazgataacutesa eacutes tanuumlgyigazgataacutesa 1938ndash1944 koumlzoumltt Magyar Pedagoacutegia 96

eacutevf 4 szaacutem 1996 367ndash375 p Magyar Toumlrveacutenytaacuter Bp 1919 396ndash398 p 203

KRISTOacute Gyula A vaacutermegyeacutek kialakulaacutesa Magyarorszaacutegon Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1988 204

AacuteDAacuteM Magda Eduard Beneš Rubicon 3 szaacutem 1994 20ndash23 p

164

araacutenya a teruumllet oumlsszneacutepesseacutegeacuten beluumll maacuter a 16-ot sem eacuterte el Kuumlloumlnoumlsen nagy volt a

magyarok visszaszorulaacutesa a mindenkori aacutellamhatalom fellegvaacuteraacuteban a vaacuterosokban eacutes a

koumlzponti fekveacutesű telepuumlleacuteseken (Ungvaacuteron az 1921-beli 374-roacutel 169-ra Beregszaacuteszon

609-roacutel 513-ra Csapon 713-roacutel 583-ra stb) A kaacuterpaacutetaljai magyarok szaacutemaacutenak

csoumlkkeneacuteseacutet a tuacutelnyomoacutean magyarlakta hataacutersaacutevnak (ill Ungvaacuternak eacutes Munkaacutecsnak) az első

beacutecsi doumlnteacutes (1938 november 2) aacuteltal Magyarorszaacuteghoz valoacute visszacsatolaacutesa tartoacuteztatta fel

Keacutesőbb Szlovaacutekia fuumlggetlenneacute vaacutelaacutesa eacutes a csehszlovaacutek orszaacutegreacuteszektől valoacute elszakadaacutesa

(1939 maacutercius 15ndash18) utaacuten Magyarorszaacuteg birtokba vette Kaacuterpaacutetalja egyeacuteb tuacutelnyomoacutean

ruszin lakossaacuteguacute teruumlleteit is Ilyen esemeacutenyek ndash a kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg ismeacutet aacutellamalkotoacute

nemzetteacute emelkedeacutese ndash utaacuten keruumllt sor az 1941-es magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutesra Ebben az

időpontban anyanyelv szerint a 852 ezer főnyi kaacuterpaacutetaljai neacutepesseacuteg 288-a (245 286 lakos)

vallotta magaacutet magyarnak

Az etnikai araacutenyoknak a magyarok szaacutemaacutet megduplaacutezoacute eltoloacutedaacutesaacutet toumlbb teacutenyező

okozta cseh szlovaacutek aacutellami alkalmazottak telepesek tuacutelnyomoacute reacuteszeacutenek elkoumlltoumlzeacutese a

magyar anyanyelvű zsidoacutek bizonytalan etnikai hovatartozaacutesuacuteak keacutetnyelvűek ezuacutettal ismeacutet

magyarkeacutent valoacute szaacutembaveacutetele a trianoni magyar aacutellamteruumlletről nagyszaacutemuacute magyar

bekoumlltoumlzeacutese

Az aacutellamhatalmi vaacuteltozaacutesra eacuterzeacutekenyen reagaacuteloacute vaacuterosok neacutepesseacutegeacutenek etnikai

oumlsszeteacutetele ebben az időszakban is ndash most a magyarok javaacutera ndash jelentősen aacutetformaacuteloacutedott A

kiveacutetel neacutelkuumll magyar toumlbbseacutegűveacute vaacuteloacute vaacuterosok koumlzuumll Beregszaacuteszon toumlbb mint 90 Ungvaacuteron

pedig koumlzel 80-os araacutenyt eacutert el a magyarsaacuteg A ruszin lakossaacuteguacute videacutekek koumlzpontjaiban is a

lakossaacuteg tetemes reacutesze (20-40-a) vallotta anyanyelveacutenek a magyart (Szolyva Perecseny

Nagyberezna Huszt Rahoacute Kőroumlsmező stb)

A magyar fennhatoacutesaacuteg a kaacuterpaacutetaljai magyaroknak az anyaorszaacuteghoz valoacute

visszacsatolaacutesa azonban ndash mindoumlssze ndash 1944 oktoacutebereacuteig tartott

A haacuteboruacutes esemeacutenyek koumlvetkezmeacutenyekeacutent kb 25 000 magyar menekuumllt koumlltoumlzoumltt aacutet a

mai magyar aacutellamteruumlletre205

A hatalomvaacuteltaacutest koumlvető veacuteres indulatoknak illetve 1944

novembereacuteben a hadkoumlteles munkakeacutepes koruacute magyar feacuterfiak toumlbbseacutegeacutenek (toumlbb mint

40 000) gyűjtőtaacuteborokba keacutenyszermunkaacutera Ukrajnaacuteba eacutes a Szovjetunioacute taacutevolabbi videacutekeire

valoacute deportaacutelaacutesaacutenak sok ezernyi magyar esett aacuteldozatul206

205

DAacuteVID Zoltaacuten Magyarok - hataacuteraink menteacuten Mozgoacute Vilaacuteg 1982 7 sz 38ndash50 p 206

KOVAacuteCS Vilmos ndash BENEDEK Andraacutes Magyar irodalom KaacuterpaacutetndashUkrajnaacuteban Tiszataacutej 1970 10 szaacutem

961ndash966 p KOVAacuteCS Vilmos ndash BENEDEK Andraacutes Magyar irodalom KaacuterpaacutetndashUkrajnaacuteban Tiszataacutej 1970 12

szaacutem 1144ndash1150 p

165

A magyarsaacutegon revansot vevő inteacutezkedeacutesekkel207

paacuterhuzamosan a Csehszlovaacutekia eacutes

Szovjetunioacute koumlzoumltti 1945 juacutenius 29-i megegyezeacutes alapjaacuten Kaacuterpaacutetalja a Szovjetunioacute reacuteszeacuteveacute

vaacutelt Maga a Kaacuterpaacutetontuacuteli Teruumllet 1946 januaacuter 22-eacuten alakult meg mint Ukrajna egyik

koumlzigazgataacutesi egyseacutege208

Ugyanakkor a Kaacuterpaacutetokboacutel az 1944-1947 koumlzoumltti foumlldreform

kereteacuten beluumll toumlbb ezernyi ruszint ukraacutent telepiacutetettek a magyarlakta alfoumlldi taacutejakra

(Beregszaacutesz Szvoboda Badov Danilovka Russzkije Gejevci Demecsi Cservonoje

Petrovka Kastanovoje Zatisnoje Velikaja Bakta Puskino Novoje Klinovoje stb)

A haacuteboruacute utaacuteni első szovjet neacutepszaacutemlaacutelaacutes (1959) a teruumllet 920 ezernyi lakosaacuteboacutel

mindoumlssze 146 ezer főt tekintett magyar nemzetiseacutegűnek Az 1941-hez viszonyiacutetott csaknem

100 ezer főnyi csoumlkkeneacutes okaacutet ndash a fentiekben emliacutetett esemeacutenyeken kiacutevuumll ndash a jelentős reacuteszben

magyar anyanyelvű zsidoacutesaacuteg nagy haacuteboruacutes veszteseacutegeiben kivaacutendorlaacutesaacuteban a keacutetnyelvű

főleg ugocsai neacutepesseacuteg egyre inkaacutebb ruszinnaacute vaacutelaacutesaacuteban a goumlroumlg katolikus magyarsaacuteg

kategorikusan ruszinkeacutent valoacute szaacutembaveacuteteleacuteben kereshetjuumlk A helybeli magyar nemzetiseacuteg

politikai helyzeteacutenek javulaacutesa illetve a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben csak a csalloacutekoumlzi szabolcsi

szatmaacuteri csiacuteki magyarokeacutehoz meacuterhető magas termeacuteszetes szaporodaacutesa koumlvetkezteacuteben szaacutemuk

1967 januaacuter 1-jeacuten a Teruumlleti Statisztikai Hivatal szerint 163 100 főre emelkedett209

Toumlbb mint egy eacutevtizeddel keacutesőbb ndash a nemzetiseacutegi hovatartozaacutesnaacutel a szemeacutelyes bevallaacutest

tovaacutebbra is jobbaacutera mellőző ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten (1979) a hivatalos statisztika maacuter csak 158

ezer kaacuterpaacutetaljai magyar nemzetiseacutegű leacuteteacuteről tudott Ez a szaacutem ndash telepuumlleacutesi szintű becsleacuteseink

alapjaacuten ndash 36 ezerrel tekinthető kevesebbnek mint a kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg 1979-ben valoacutesziacutenű

leacutetszaacutema (194 000)

4 3 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg jelenlegi telepuumlleacutesteruumllete

A magyarok doumlntő toumlbbseacutege (738) a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg hataacuteraacutetoacutel legfeljebb 20

kilomeacuteteres taacutevolsaacutegban eacutel Harmadreacuteszuumlk a beregszaacuteszi negyeduumlk pedig az ungvaacuteri jaacuteraacutes

207

A Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis Szoumlvetseacuteg honlapja wwwkarpatokuzhgoroduakarpataljahtml (Letoumllteacutes

ideje 2007 juacutelius 6) 208

A 1945 juacutenius 29-eacuten a Szovjetunioacute fővaacuterosaacuteban Moszkvaacuteban alaacuteiacutert csehszlovaacutek-szovjet szerződeacutes

eacutertelmeacuteben Csehszlovaacutekia bdquobaraacuteti szaacutendeacutekaacutenakrdquo jeleacuteuumll aacutetadta Kaacuterpaacutetaljaacutet a Szovjetunioacutenak A szerződeacutes I

cikkelyeacuteben a koumlvetkező olvashatoacute bdquoZakarpatszkaja Ukrajina (ennek neve a csehszlovaacutek alkotmaacuteny szerint

Podkarpatska Rus) amely az 1919 szeptember 10-i Saint-Germain-en-Laye-ban megkoumltoumltt szerződeacutes alapjaacuten

lett a Csehszlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg autonoacutem egyseacutege Zakarpatszkaja Ukrajina lakossaacutega akaratnyilvaacuteniacutetaacutesaacutenak

megfelelően eacutes mindkeacutet Magas Taacutergyaloacute Feacutel baraacuteti megegyezeacutese alapjaacuten uacutejraegyesuumll ősi hazaacutejaacuteval Ukrajnaacuteval

eacutes az Ukraacuten Szovjet Szocialista Koumlztaacutersasaacuteg koumlteleacutekeacutebe keruumll ZSELICKY Beacutela Kaacuterpaacutetalja a cseh eacutes a szovjet

politika eacuterdektereacuteben 1920ndash1944 in FOumlLDES Gyoumlrgy Politikatoumlrteacuteneti fuumlzetek X Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest

1998 209

ROT Alexander A magyar nyelv fejlődeacutese A magyar-keleti szlaacutev nyelvi kapcsolatok KijevndashUzshorod 1968

166

lakoacuteja Annak koumlszoumlnhetően hogy a magyaroknak 23-a eacutel kb 90 olyan telepuumlleacutesen ahol

abszoluacutet toumlbbseacuteget alkotnak illetve az anyaorszaacuteg koumlzelseacutegeacuteből eredően zavartalan a

toumlmegkommunikaacutecioacutes (teacuteveacute raacutedioacute) kapcsolat joacute a koumlzlekedeacutesi eacutes helybeli munkavaacutellalaacutesi

lehetőseacuteg a nem magyar toumlbbseacutegű vaacuterosokba iraacutenyuloacute elvaacutendorlaacutes szintje alacsony a

magyaroknak oroszul csak 429-a ukraacutenul pedig mindoumlssze 134-a () beszeacutelt 1989-ben

A teruumllet 324 ezernyi vaacuterosi lakosaacuteboacutel 74 ezer (228) tekinthető magyarnak A vaacuteroslakoacute

magyaroknak nemzetiseacuteguumlk oumlsszleacutetszaacutemaacutehoz viszonyiacutetott araacutenya (381) meacuteg nem eacuterte el

1941-es sziacutenvonalaacutet (392) de ndash Kaacuterpaacutetalja bdquolegurbanizaacuteltabbrdquo etnikumakeacutent ndash tovaacutebbra is

meghaladja a ruszinok ukraacutenok oroszok hasonloacute mutatoacutejaacutet (273) Ennek megfelelően a

legnagyobb magyar koumlzoumlsseacutegeket is a videacutek vaacuterosai toumlmoumlriacutetik (Beregszaacutesz Ungvaacuter Munkaacutecs

Nagyszőlős) Tekinteacutelyes szaacutemuacute toumlbb mint 2000 főneacutel nagyobb magyar koumlzoumlsseacutegnek nyuacutejt

otthont 12 falu is (pl Nagydobrony Visk Vaacuteri Mezőkaszony Gaacutet)

Az ungvaacuteri jaacuteraacutesban ahol a magyarsaacuteg tetemes reacutesze Kaacuterpaacutetalja megye fővaacuterosaacuteban

Ungvaacuteron eacutel a nyelvhataacuter az elmuacutelt eacutevszaacutezadokban keveacutesseacute vaacuteltozott A magyar toumlbbseacutegű

teruumllet tovaacutebbra is az UngvaacuterndashKorlaacutethelmec vonaltoacutel deacutelre eső teruumlleten talaacutelhatoacute ahol

azonban Csap vaacuterosaacuteban a CsapndashUngvaacuter vasuacutetvonal melletti eacutes az ungvaacuteri agglomeraacutecioacute

telepuumlleacuteseiben az ukraacutenok fokozoacutedoacute betelepuumlleacutese miatt szaacutemottevő a magyarok araacutenyaacutenak

visszaszorulaacutesa A jaacuteraacutesban a legtoumlbb falusi magyar Nagydobronyban Eszenyben

Kisdobronyban Tiszasalamonban Raacuteton eacutes Szuumlrteacuten eacutel

A magyar hataacuterral legnagyobb szakaszon eacuterintkező beregszaacuteszi jaacuteraacutes magyarjainak

koumlzel 40-a a jaacuteraacutes szeacutekhelyeacuten ndash a ma maacuter Bulcsut eacutes Beregardoacutet is magaacuteba foglaloacute ndash

Beregszaacuteszon lakik A jaacuteraacutes magyar etnikai egyseacutegeacutet csak neacutehaacuteny reacutegebbi (Kovaacuteszoacute Nyaacuteras-

Csikoacutesgorond) eacutes uacutejabb telepiacuteteacutesű (Badov Danilovka Kastanovoje Zatiskovka Velikaja-

Bakta stb) ruszin nyelvsziget bontja meg Beregszaacuteszon kiacutevuumll a legtoumlbb magyar a Tisza-parti

Vaacuteriban a hajdani jaacuteraacutesi szeacutekhelynek szaacutemiacutetoacute Mezőkaszonyban a lecsapolt Szernye-mocsaacuter

melletti Gaacuteton Makkosjaacutenosin Nagyberegen Bereguacutejfalun a Beregszaacutesz melletti

Nagymuzsalyon Beregdeacutedaacuten eacutes a vasuacuteti csomoacutepontnak szaacutemiacutetoacute Baacutetyuacuten eacutel210

A szomszeacutedos munkaacutecsi jaacuteraacutes magyar nemzetiseacutegű neacutepesseacutegeacutenek toumlbb mint fele maacuter

Munkaacutecson talaacutelt otthonra A toumlbbiek a beregszaacuteszi jaacuteraacutes magyar falvainak szomszeacutedsaacutegaacuteban

(Dercen Fornos Izsnyeacutete Csongor Szernye Barkaszoacute stb) eacutelnek Egyetlen falu a

Munkaacutecstoacutel nyugatra fekvő Beregraacutekos a koumlzeacutepkori magyar nyelvhataacuter őrzőjekeacutent eacutevszaacutezadok

oacuteta dacol ndash ruszin koumlrnyezetben ndash a beolvadaacutessal

210

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged

2005 125ndash140 p

167

A nagyszőlősi jaacuteraacutesban a hajdani Ugocsa vaacutermegyeacuteben ahol a Tisza az Alfoumlldre leacutep a

magyarsaacuteg haacuterom eacutevszaacutezada meglehetősen vegyesen eacutel a ruszin lakossaacuteggal Az eacutevszaacutezados

egyuumltteacuteleacutes eacutes a sok esetben koumlzoumls (goumlroumlg katolikus) vallaacutes miatt e taacutej falvaiban voltak a

legnagyobb elteacutereacutesek az egyes neacutepszaacutemlaacutelaacutesok etnikai statisztikaacuteiban Jelenleg a legtoumlbb

magyart Nagyszőlős vaacuterosban Tiszauacutejlakon Salaacutenkon a Szatmaacuter megyeacutetől elcsatolt

Nagypalaacutedon a Tisza melleacuteki Tiszapeacuteterfalvaacuten Csepeacuten eacutes Feketeardoacuten talaacuteljuk

A Tisza menteacuten felfeleacute haladva a koraacutebbi Maacuteramaros vaacutermegyeacuteben elteruumllő huszti

jaacuteraacutes teruumlleteacutere eacuteruumlnk ahol a koumlzeacutepkori ndash jelentős neacutemet polgaacutersaacutegot asszimilaacuteloacute ndash vaacuterosi

magyarsaacutegot jobbaacutera maacuter csak a viskiek keacutepviselik Jelentős a huszti magyar kisebbseacuteg

leacutetszaacutema is (2 000 fő)

A viskihez hasonloacute leacutelekszaacutemuacute magyar koumlzoumlsseacuteg (3 000 fő) eacutel a szomszeacuted jaacuteraacutes

szeacutekhelyeacuten Teacutecsőn is A Tisza jobb partjaacuten a romaacuteniai Maacuteramarosszigettel szemben teruumll el

a hiacuteres soacutebaacutenyaacutesz telepuumlleacutes Aknaszlatina amely kb 3 200 magyarnak jelent lakoacutehelyet A

jaacuteraacutesban jelentős szaacutemuacute magyar eacutel meacuteg Bustyahaacutezaacuten Kerekhegyen Tarackoumlzoumln eacutes

Kiraacutelymezőn is

A Kaacuterpaacutetok laacutencai koumlzoumltt a Tisza forraacutesvideacutekeacuten megbuacutevoacute rahoacutei jaacuteraacutesban maacuter csak

5 000 lakos keacutepviseli nemzetuumlnket Doumlntő toumlbbseacuteguumlk rahoacuteinak kőroumlsmezeinek

nagybocskoacuteinak eacutes gyertyaacutenligetinek vallja magaacutet

24 aacutebra Kaacuterpaacutetalja koumlzigazgataacutesa (2007)

Forraacutes Beregszaacutesz vaacuteros honlapja httpwwwberegnetuavaroshunmap_1html (Letoumllteacutes ideje 2007

szeptember 19)

168

4 4 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai

A magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacuteseacutet tekintve a magyar kisebbseacuteg Kaacuterpaacutetaljaacuten

elsősorban a magyar-ukraacuten hataacuter menteacuten a hataacutertoacutel szaacutemiacutetott 20 km-es saacutevban lakik Ezen

tuacutelmenően jelentős meacuteg de maacuter csak szoacutervaacutenynak tekinthető a Tisza folyoacute voumllgyeacuteben eacutelő

magyarsaacuteg Ez a teruumllet Huszttoacutel egeacuteszen a Tisza forraacutesvideacutekeacuteig terjed Nagyobb szaacutemuacute

magyarsaacuteg maacuter csak ndash az egykori maacuteramarosi kiraacutelyi vaacuterosokban ndash Huszton Teacutecsőn Visken

Aknaszlatinaacuten eacutes Rahoacuten eacutel Szinteacuten jelentős szaacutemuacute magyar eacutel a keacutet nagyvaacuteros Ungvaacuter eacutes

Munkaacutecs teruumlleteacuten A keacutet vaacuteros a II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuteig a magyarndashukraacuten nyelvhataacuteron fekuumldt

eacutes toumlbbseacutegeacuteben magyar lakosok laktaacutek Maacutera a magyar lakossaacuteg teljesen elvesztette az

oumlsszneacutepesseacutegen beluumll alkotott toumlbbseacutegeacutet

A 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval Ungvaacuteron 115 600 fő eacutelt ebből 89 900 fő volt

ukraacuten 11 100 fő orosz eacutes csak 8 000 fő magyar (692) A cigaacuteny lakossaacuteg 1 700 főt az

egyeacuteb kategoacuteria pedig 4 900 főt szaacutemlaacutelt Munkaacutecs helyzete sem jobb a vaacuteros oumlsszlakossaacutega

2001-ben 81 600 fő volt ebből 62 900 fő volt ukraacuten 7 300 fő orosz eacutes csak 6 900 fő volt

magyar nemzetiseacutegű (845) A cigaacutenyok szaacutema 1 100 fő volt az egyeacuteb kategoacuteria pedig

3 400 főt keacutepviselt

A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg koumlzpontja Beregszaacutesz az egykori Bereg vaacutermegye szeacutekhelye

A 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 26 600 fő lakta ebből a toumlbbseacuteg 12 800 fő volt magyar

(4812) 10 300 fő ukraacuten 1 400 fő orosz 1 700 fő cigaacuteny eacutes 400 fő egyeacuteb nemzetiseacutegű

Az 1991-ben fuumlggetlenneacute vaacutelt Ukrajna teruumllete 603 700 km 2 ebből Kaacuterpaacutetalja csak

12 800 km 2 -t tesz ki eacutes az orszaacuteg teruumlleteacutenek 212-aacutet alkotja A 2001 eacutevi ukraacuten

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Kaacuterpaacutetalja lakossaacutega 1 254 614 fő volt ebből a toumlbbseacuteg ndash 1 010 127 fő

ndash ukraacuten nemzetiseacutegű volt (8051) A maacutesodik legjelentősebb neacutepcsoport a magyar volt

151 516 fővel (1207) Ukrajnaacuteban oumlsszesen 156 600 magyar eacutelt ebből a toumlbbseacuteg (9675)

Kaacuterpaacutetaljaacuten211

Kaacuterpaacutetaljaacuten kiacutevuumll az alaacutebbi telepuumlleacuteseken eacutelnek jelentősebb magyar csoportok

Kijev Lvov eacutes Harkov A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg az 1989 eacutevi meacuteg szovjet neacutepszaacutemlaacutelaacuteshoz

keacutepest 2001-re 4 195 fővel fogyott (-269) Ukrajnaacuteban 1989-ben 163 111 magyar eacutelt 2001-

ben maacuter csak 156 600 fő A csoumlkkeneacutes 6 511 fő (ndash399) Kaacuterpaacutetaljaacuten a harmadik

legjelentősebb nemzetiseacuteg az orosz volt 30 993 fő vallotta magaacutet orosz nemzetiseacutegűnek

211

MOLNAacuteR Joacutezsef ndash MOLNAacuteR D Istvaacuten Kaacuterpaacutetalja neacutepesseacutege eacutes magyarsaacutega a 2001 eacutevi ukrajnai

neacutepszaacutemlaacutelaacutes hozzaacutefeacuterhető eredmeacutenyeinek tuumlkreacuteben 64 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk)

Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003

169

(247) A negyedik szaacutemottevő nemzetiseacuteg a roma volt Szaacutemuk 14 004 fő volt (111) Az

egyeacuteb kategoacuteria 47 974 főt tett ki (384)

A magyarsaacuteg szaacutema ndash 1920 oacuteta ndash folyamatosan csoumlkken igaz nem olyan

drasztikusan mint a deacutelvideacuteki magyarokeacute A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg 12 eacutev alatt 4 195 főt

vesztett leacutelekszaacutemaacuteboacutel

Demograacutefiailag a magyarsaacuteg asszimilaacutecioacuteja nem olyan gyors mint a szloveacuteniai

szlovaacutekiai vagy akaacuter a horvaacutetorszaacutegi magyarokeacute Termeacuteszetesen a vegyes haacutezassaacutegok ndash az

asszimilaacutecioacute bdquomelegaacutegyardquo ndash itt is jelen vannak de hataacutesa nem eacuterveacutenyesuumll olyan meacuterteacutekben

mint a szloveacuteniai (muravideacuteki) vagy a szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarok eseteacuteben

A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg koumlreacuteben a főbb probleacutemaacutet a szuumlleteacutesszaacutem erőteljes

visszaeseacutese eacutes a halaacutelozaacutesok szaacutemaacutenak noumlvekedeacutese okozza Ez a tendencia azonban egeacutesz

Ukrajnaacuteban megfigyelhető Az orszaacuteg lakossaacutega 1989-ben 51 452 034 fő volt 2001-ben maacuter

csak 48 416 000 főt regisztraacuteltak A fogyaacutes 3 036 034 fő (-59)

Tovaacutebbi jelentős probleacutemaacutet okoz a kedvezőtlen gazdasaacutegi helyzet Kaacuterpaacutetalja meacuteg a

toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg reacuteszekeacutent is fejletlen teruumlletnek szaacutemiacutetott ez a helyzet a

Szovjetunioacute majd Ukrajna reacuteszekeacutent meacuteg fokozoacutedott is Nagy probleacutemaacutet jelent az előbbi

okboacutel eredő magas munkaneacutelkuumlliseacuteg Kaacuterpaacutetalja Ukrajna 24 megyeacuteje koumlzuumll a

munkaneacutelkuumlliseacuteg nagysaacutegaacutet tekintve az első helyek egyikeacutet foglalja el A 2002-es adatok

szerint Kaacuterpaacutetaljaacuten a gazdasaacutegilag aktiacutev koruacute neacutepesseacuteg 65-a volt munkaneacutelkuumlli Ez a szaacutem

nem laacutetszik magasnak de fontos tudni hogy csak minden tizedik ember fordul a

foglalkoztataacutesi koumlzpontokhoz eacutes regisztraacutelja magaacutet A munkaneacutelkuumlliek araacutenyaacutet minimaacutelisan a

hivatalos eacuterteacutek tiacutezszereseacutenek becsuumllhetjuumlk A magyar lakta teruumlleteken egyes telepuumlleacuteseken a

munkaneacutelkuumlliseacuteg szinte 100-os a lakossaacuteg kuumlloumlnfeacutele bdquofeketerdquo munkaacuteboacutel proacutebaacutelja magaacutet eacutes

csalaacutedjaacutet eltartani Sokaknak biztos megeacutelheteacutest csak a magyar hataacuter koumlzelseacutege okoz Az

utoacutebbi eacutevekben Kaacuterpaacutetaljaacuten foumlllenduumllt az idegenforgalom baacuter ez nem oldja meg a suacutelyos

gazdasaacutegi helyzetet de legalaacutebb valamelyest enyhiacuteti azt

Suacutelyos probleacutemaacutet okoz a magyarsaacuteg koumlreacuteben a Magyarorszaacutegra valoacute kivaacutendorlaacutes is

Az 1990-es eacutevekben koumlzel 5 000 magyar hagyta el Kaacuterpaacutetaljaacutet eacutes telepedett le

Magyarorszaacutegon Jelentős az ideiglenes vaacutendorlaacutesok szaacutema is A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg

jelentős reacutesze jaacuter aacutet Magyarorszaacutegra tanulni illetve dolgozni Az előbbi kategoacuteria a főkeacutent a

fiatalokat jeloumlli az utoacutebbi inkaacutebb az idősebbeket

Sajnos nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre pontos adat arra vonatkozoacutean hogy az 1990-es

eacutevek eleje oacuteta haacuteny kaacuterpaacutetaljai magyar telepuumllt aacutet az anyaorszaacutegba A legoacutevatosabb becsleacutesek

szerint a muacutelt szaacutezad kilencvenes eacuteveiben mintegy oumltezer kaacuterpaacutetaljai magyar telepuumllt aacutet

170

Maacutesok szerint enneacutel haacuteromszor-neacutegyszer toumlbben vaacutelasztottaacutek veacutegleges lakhelyuumll

Magyarorszaacutegot Minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a nagy bumm a toumlmeges elvaacutendorlaacutes idejeacuten ndash

1990 eacutes 1997 koumlzoumltt ndash eacutevente maacutesfeacutelndashkeacutetezer kaacuterpaacutetaljai magyar hagyta el szuumllőfoumlldjeacutet

Veacutelelmezhetően a magyarsaacuteg szaacutema azeacutert sem csoumlkkent drasztikusan mert toumlbb

bizonytalan etnikai identitaacutesuacute egyeacuten vallja magaacutet magyarnak Ez főkeacutent a nagyvaacuterosok ndash

Ungvaacuter Munkaacutecs Beregszaacutesz Nagyszőloumls eacutes Huszt ndash eseteacuteben figyelhető meg A

bdquokedvezmeacutenytoumlrveacutenyrdquo előnyei miatt a nemzetiseacuteg tekinteteacuteben bizonytalankodoacutek mellett a

cigaacutenysaacuteg egy reacutesze is inkaacutebb magyarnak vallotta magaacutet A bdquokedvezmeacutenytoumlrveacutenyrdquo

megszuumlleteacuteseacutevel az oktataacutesi-neveleacutesi taacutemogataacutes bevezeteacutese utaacuten eacuterdemes lett magyarnak

lenni Ez joacutel nyomon koumlvethető a Munkaacutecson eacutelő toumlbbseacutegeacuteben magyar anyanyelvű cigaacutenysaacuteg

peacuteldaacutejaacuten A statisztikai adatok tanuacutesaacutega szerint a kivaacutendorlaacutes eacutes a termeacuteszetes neacutepesseacutegfogyaacutes

elleneacutere 1989 eacutes 2001 koumlzoumltt a munkaacutecsi magyarsaacuteg leacutelekszaacutema majdnem 4 -kal noumlvekedett

Ma a 85 ezres Latorca-parti nagyvaacuteros lakoacutei koumlzuumll heacutetezren magyarnak valljaacutek magukat

54 taacuteblaacutezat Kaacuterpaacutetalja nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 2001-ben (fő) Jaacuteraacutes illetve

vaacuteros Lakossaacuteg Ukraacuten Orosz Magyar Romaacuten Cigaacuteny Egyeacuteb

Beregszaacuteszi

jaacuteraacutes 54 000 10 200 400 41 100 hellip 2 200 100

Huszti

Jaacuteraacutes 96 900 92 100 900 3 800 hellip hellip 100

Ilosvai

Jaacuteraacutes 100 900 99 500 600 100 hellip hellip 700

Munkaacutecsi

jaacuteraacutes 101 400 85 200 700 12 900 hellip 1 300 1 300

Nagybereznai

jaacuteraacutes 28 200 27 200 200 hellip hellip 500 300

Nagyszőloumlsi

jaacuteraacutes 118 000 84 300 1 400 30 900 hellip 900 500

Oumlkoumlrmezei

jaacuteraacutes 49 900 49 500 200 hellip hellip hellip 200

Perecsenyi


Rahoacutei

Jaacuteraacutes 90 900 76 200 700 2 900 10 500 hellip 600

Szolyvai jaacuteraacutes 54 900 51 900 800 400 hellip hellip 1 800

Teacutecsői

Jaacuteraacutes 171 900 143 000 1 700 5 000 21 300 hellip 900

Ungvaacuteri

Jaacuteraacutes 74 400 43 400 1 500 24 800 hellip 3 000 1 700

Voloacuteci

Jaacuteraacutes 25 500 25 200 200 hellip hellip hellip 100

Beregszaacutesz

(vaacuteros) 26 600 10 300 1 400 12 800 hellip 1 700 400

Huszt

(vaacuteros) 31 900 28 500 1 200 1 700 hellip 100 400

Munkaacutecs

(vaacuteros) 81 600 62 900 7 300 6 900 hellip 1 100 3 400

Ungvaacuter


Oumlsszesen 1 254 614 1 010 127 30 993 151 516 32 152 14 004 15 822

Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerkeszteacutes) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-

2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003 196ndash197 p

171

A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg joumlvőjeacutere vonatkozoacutean neheacutez joacuteslatokba bocsaacutetkozni A

keacuterdeacutessel foglalkozoacute kaacuterpaacutetaljai szakemberek szerint annyit oacutevatosan megaacutellapiacutethatunk uacutegy

tűnik a toumlmeges aacutettelepuumlleacutesek ideje lejaacutert Amit termeacuteszetesen az ukraacuten gazdasaacutegi eacutes politikai

viszonyok baacutermikor megvaacuteltoztathatnak Viszont az tovaacutebbra sem egyeacutertelmű hogy vajon a

tanulmaacutenyaikat Magyarorszaacutegon folytatoacute fiatalok koumlzuumll a diploma megszerzeacutese utaacuten haacutenyan

mennek haza eacutes vaacutellalnak otthon munkaacutet Tovaacutebbaacute nyiacutelt keacuterdeacutes az is hogy Kaacuterpaacutetalja

felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyeiben veacutegzettek koumlzuumll haacutenyan doumlntenek uacutegy hogy Magyarorszaacutegon

vagy netaacuten Euroacutepa valamelyik taacutevolabbi orszaacutegaacuteban Euroacutepai Unioacutes tagaacutellamaacuteban proacutebaacutelnak

szerencseacutet

Jelenleg uacutegy tűnik hogy a falun eacutelő csalaacutedok koumlzuumll azok tudnak biztos egzisztenciaacutet

teremteni maguknak akik az intenziacutev zoumlldseacutegtermeszteacutesre aacutelltak raacute Ennek az aacutegazatnak

aacutelliacutetjaacutek a szakemberek az elkoumlvetkező tizenoumlt-huacutesz eacutevben biztos joumlvője van Azonban nem

vaacuterhatoacute el minden kaacuterpaacutetaljai magyartoacutel meacuteg annak elleneacutere sem hogy a magyarsaacuteg

toumlbbseacutege kb 64-a falun eacutel hogy zoumlldseacutegtermeszteacutesre rendezkedjen be212

Sokban befolyaacutesolhatja a kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg sorsaacutet a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg egyes

teruumlleteinek fejlődeacutese Toumlbbek koumlzoumltt hogy milyen gyorsan fejlődik a hataacuteron tuacuteli Eacuteszak-

Alfoumlld reacutegioacute ezen beluumll SzabolcsndashSzatmaacuterndashBereg megye A gazdasaacutegi szakemberek tuacutelnyomoacute

reacutesze egyeteacutert abban hogy a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarok koumlzuumll aacuteltalaacuteban a

kaacuterpaacutetaljaiak vannak a leginkaacutebb haacutetraacutenyos helyzetben Egy előnyuumlnk azonban elvitathatatlan

A kaacuterpaacutetaljai magyar falvak toumlbbseacutege a magyar hataacuter koumlzeleacuteben Kaacuterpaacutetalja deacutelnyugati reacuteszeacuten

talaacutelhatoacute A magyar nyelvteruumllet az ukraacutenndashmagyar hataacuterral paacuterhuzamosan egy 15ndash20

kilomeacuteteres saacutevban huacutezoacutedik Ez azt jelenti hogy megfelelő uacutethaacuteloacutezat eacutes elegendő szaacutemuacute

hataacuteraacutetkelő eseteacuten ndash a magyar-szlovaacutek peacuteldaacutehoz hasonloacutean ndash akaacuter naponta tudunk majd

ingaacutezni itteni lakoacutehelyuumlnk eacutes a hataacuter tuacuteloldalaacuten levő munkahelyuumlnk koumlzoumltt Ha tehaacutet

Kaacuterpaacutetaljaacutet is eleacuteri az autoacutepaacutelya eacutes a szomszeacuted magyar megyeacutekben is megeacuteleacutenkuumll a

vaacutellalkozaacutesi kedv annak pozitiacutev hataacutesait a kaacuterpaacutetaljai magyarok is hamar megeacuterezik Biztosan

nem kell majd illegaacutelisan munkaacutet vaacutellalni hisz a hataacuter teacuterseacutegeacuteben leacutetrehozott koumlzoumls vaacutellalatok

ezt a gondot megoldjaacutek A joumlvőben feltehetően a kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg integraacuteloacutedaacutesaacutenak

minden foumlldrajzi akadaacutelya folyamatosan megszűnik

212

KOVAacuteCS Elemeacuter Kaacuterpaacutetalja magyarsaacutega a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben httpwwwemagyarnet

(Letoumllteacutes ideje 2007 szeptember 18)

172

4 5 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

A kaacuterpaacutetaljai magyar oktataacutes az uacutejjaacutealakulaacutes aacutellapotaacuteban van Az ukrajnai nemzeti

kisebbseacutegi toumlrveacuteny lehetőseacuteget ad a nemzetindashkulturaacutelis autonoacutemia leacutetrehozaacutesaacutera az oktataacutesi

autonoacutemia kereteinek kialakiacutetaacutesaacutera

Az ukrajnai eacutes azon beluumll a magyar oktataacutesi inteacutezmeacutenyek legtoumlbb gondja jelenleg peacutenzuumlgyi

termeacuteszetű Az egy diaacutekra jutoacute eacutevi taacutemogataacutes oumlsszege hozzaacutevetőlegesen 200 USD lenne ami

magaacuteban foglalja a fenntartaacutesi műkoumldeacutesi beacuter- eacutes egyeacuteb koumlltseacutegeket is Ezzel magyaraacutezhatoacute hogy

az utoacutebbi eacutevekben teacutelen az iskolaacutekban rendre keacutenyszerszuumlnetet kellett tartani mivel nem volt

biztosiacutetott az eacutepuumlletek fűteacutese vilaacutegiacutetaacutesa A falusi iskolaacutek a koumlzművek hiaacutenya miatt gyakran a

legelemibb higieacuteniai koumlvetelmeacutenyeknek sem felelnek meg Komoly gondok mutatkoztak a magyar

iskolaacutek tankoumlnyvellaacutetaacutesaacuteban s ez befolyaacutesolja a magyar taninteacutezetek helyzeteacutet is Az 19992000-es

taneacutev kezdeteacutere egyetlen magyar nyelvű tankoumlnyv sem jelent meg amire Kaacuterpaacutetaljaacuten a II

vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten meacuteg nem volt peacutelda Nem biztosiacutetottak az ukraacuten nyelv megfelelő szintű

elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak felteacutetelei hiaacutenyoznak az ukraacuten nyelvkoumlnyvek a magyar iskolaacutek szaacutemaacutera keacutepzett

ukraacuten nyelvtanaacuterok a keacutetnyelvű szoacutetaacuterak Jelenleg az illeteacutekes magyar szervezetek maacuter proacutebaacuteljaacutek

orvosolni a hiaacutenyossaacutegot 2000-ben 10 majd 2001-ben maacuter 21 tankoumlnyv jelent meg Elkezdődoumltt

az ukraacuten nyelvkoumlnyvek keacutesziacuteteacutese az elemi iskolai osztaacutelyok szaacutemaacutera213

Az oacutevodai foglalkozaacutes tekinteteacuteben Kaacuterpaacutetaljaacuten a megyei tanfeluumlgyelőseacuteg statisztikai

adatai szerint az 199495-oumls taneacutevben maacuter 90 oacutevodaacuteban folyt magyar nyelvű oktataacutes (68 magyar

21 ukraacutenndashmagyar 1 ukraacutenndashmagyarndashorosz) A magyar toumlbbseacutegű falvakban az oacutevodaacutek zoumlme magyar

nyelvű Az utoacutebbi eacutevek kedvezőtlen gazdasaacutegi folyamatai koumlvetkezteacuteben sok oacutevodaacutet bezaacutertak

mert a szuumllők nagyobb reacutesze elvesztette munkaacutejaacutet Ez aacuteltalaacutenos jelenseacuteg iacutegy nem csak a magyar

anyanyelvű oacutevodaacutekra vonatkozik A 20022003-as taneacutevben a magyar nyelvű oacutevodaacutek illetve az

oacutevodai csoportok szaacutema maacuter 73 volt214

Az aacuteltalaacutenos eacutes koumlzeacutepiskolai oktataacutes helyzete is sokat fejlődoumltt Sikeruumllt megaacutelliacutetani a

magyar iskolahaacuteloacutezat sorvadaacutesaacutet Sok koraacutebban keacutet vagy haacuterom tannyelvű iskola toumlbb koumlzseacutegben

oumlnaacutelloacute magyar iskolaacutevaacute alakult aacutet Uacutejra megnyiacutelt az elemi iskola (IndashIV osztaacutely) toumlbb faluban

illetve aacuteltalaacutenos iskolaacutekkaacute (IndashIX osztaacutely) szerveztek elemi iskolaacutekat Nőtt a magyar tannyelvű

osztaacutelyok leacutetszaacutema A 20012002-es taneacutevben 8 oumlnaacutelloacute magyar eacutes 3 vegyes tannyelvű elemi 40

oumlnaacutelloacute magyar eacutes 11 vegyes tannyelvű nyolcosztaacutelyos illetve 19 oumlnaacutelloacute magyar eacutes 16 vegyes

213

Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 214

Az oacutevodaacutek eacutes elemi iskolaacutek pedagoacutegusait a Munkaacutecsi Taniacutetoacutekeacutepző magyar tannyelvű csoportjaiban illetve a

fentiekben emliacutetett beregszaacuteszi főiskolaacuten keacutepezik Az Ungvaacuteri Aacutellami Egyetemen a tanaacuterkeacutepzeacutes ndash a

matematikai karon műkoumldő alcsoport kiveacuteteleacutevel ndash ukraacuten nyelven folyik

173

tannyelvű koumlzeacutepiskola műkoumldoumltt Kaacuterpaacutetaljaacuten Az emliacutetett inteacutezmeacutenyekben oumlsszesen 20 468 diaacutek

tanult magyar nyelven Haacuterom reformaacutetus magyar (Nagybereg Nagydobrony eacutes Tivadarfalva) eacutes

egy roacutemai katolikus gimnaacuteziumban (Munkaacutecs) folyik oktataacutes Beregszaacuteszban nyolcosztaacutelyos

magyar gimnaacutezium indult amelyben a 20012002-es taneacutevben 450 fő tanult

Jelenleg magyar tannyelvű szakiskolaacutek Kaacuterpaacutetaljaacuten nem műkoumldnek A megye neacutegy

szakkoumlzeacutepiskolaacutejaacuteban (Beregszaacuteszon Munkaacutecson Makkosjaacutenosiban eacutes Ungvaacuteron) az utoacutebbi

eacutevekben magyar tannyelvű osztaacutelyok indultak Ezekben a 20002001-es taneacutevben 7 csoportban

168 diaacutek tanult magyarul Szaacutemos szakiskolaacuteban volna igeacuteny magyar osztaacutelyok indiacutetaacutesaacutera ha

sikeruumllne megteremteni ennek anyagi felteacuteteleit eacutes biztosiacutetani a magyar nyelven is oktatni tudoacute

szakembergaacuterdaacutet

A felsőoktataacutes tereacuten is uacutejabb lehetőseacutegek nyiacuteltak az elmuacutelt időszakban Az Ungvaacuteri Aacutellami

Egyetemen (2001 oacuteta Ungvaacuteri Nemzeti Egyetem) 1963 oacuteta folyik magyar nyelv- eacutes irodalom-

szakos tanaacuterok keacutepzeacutese a Magyar Filoloacutegiai Tanszeacuteken A 20022003-as taneacutevig 709 hallgatoacute

szerzett itt magyar nyelv- eacutes irodalom-szakos tanaacuteri oklevelet A tanszeacutek baacutezisaacuten joumltt leacutetre 1988-

ban az ungvaacuteri Hungaroloacutegiai Koumlzpont eacutes szaacutemos maacutes magyar szervezet

Beregszaacuteszon 1994 szeptembereacutetől a nyiacuteregyhaacutezi Bessenyei Gyoumlrgy Tanaacuterkeacutepző Főiskola

kihelyezett tagozatakeacutent neacutegy szakon indult főiskolai keacutepzeacutes Ez a nem aacutellami oktataacutesi inteacutezmeacuteny

1996-toacutel Kaacuterpaacutetaljai Magyar Tanaacuterkeacutepző Főiskola neacuteven folytatta teveacutekenyseacutegeacutet az 19992000-es

taneacutevtől pedig immaacuter teljesen oumlnaacutelloacute inteacutezmeacutenykeacutent műkoumldik a magyar aacutellam taacutemogataacutesaacuteval A

főiskolaacuten oacutevodapedagoacutegusi taniacutetoacutei angolndashfoumlldrajz angolndashtoumlrteacutenelem 1997-től foumlldrajzndash

toumlrteacutenelem 1999-től pedig kerteacuteszmeacuternoumlki szakokon folyik keacutepzeacutes A 20002001-es taneacutevben a

főiskolaacuten 263 diaacutek tanult

A rendszervaacuteltaacutestoacutel 1990-től lehetőveacute vaacutelt a kaacuterpaacutetaljai fiatalok magyarorszaacutegi

tovaacutebbtanulaacutesa Ekkor 11-en kezdteacutek meg magyarorszaacutegi egyetemi főiskolai

tanulmaacutenyaikat egy eacutevvel keacutesőbb 27-en 1992-ben 53-an 1993-ban 80-an 1994-ben 84-en

1995-ben 88-an Az 199596-os taneacutevben oumlsszesen 350 kaacuterpaacutetaljai diaacutek tanult magyarorszaacutegi

felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyekben 1996-ban 66 1997-ben 70 1998-ban 78 kaacuterpaacutetaljai magyar

diaacutek fejezte be felsőfokuacute tanulmaacutenyait Magyarorszaacutegon de 75 szaacutezaleacutekuk nem teacutert haza a

diploma megszerzeacutese utaacuten

A felekezeti statisztika meglehetősen vegyes keacutepet mutat A kaacuterpaacutetaljai magyarok a

reformaacutetus a roacutemai katolikus eacutes a goumlroumlg-katolikus egyhaacutezak keretein beluumll gyakoroljaacutek hituumlket

Ezeknek az inteacutezmeacutenyeknek a becsleacutese szerint Kaacuterpaacutetaljaacuten kb 100 ezer reformaacutetus 65 ezer roacutemai

katolikus eacutes 30 ezer goumlroumlg katolikus vallaacutesuacute magyar eacutel

174

A hiteacutelet gyakorlaacutesaacutenak felteacutetelei a totalitaacuterius rendszer szeacutethullaacutesa utaacuten kezdtek kialakulni

Az elmuacutelt eacutevtizedek uumlldoumlzteteacutesei azonban meacutely nyomokat hagytak az egyhaacutezakban A Szovjetunioacute

fennaacutellaacutesa alatt a goumlroumlg-katolikus egyhaacutezat taacutemadtaacutek a legerősebben 1949-totildel be is tiltottaacutek A

Szovjetunioacuteban ugyancsak szervezetten vagy koncepcioacutes perekben szaacutemoltak le a reformaacutetus eacutes

roacutemai katolikus egyhaacutezzal illetve azok keacutepviselőivel

A Kaacuterpaacutetalja gazdasaacutegi eacutes kulturaacutelis eacuteleteacuteben eacutevszaacutezadokon aacutet meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszoacute

ndash toumlbbseacutegeacuteben magyar ajkuacute ndash zsidoacutesaacuteg főkeacutent a holocaust koumlvetkezteacuteben maacutera leacutenyegeacuteben eltűnt

Az 1921-es neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor meacuteg 86 000-en voltak s a lakossaacuteg 12-aacutet tetteacutek ki A deportaacutelaacutest

becsleacutesek szerint 30 000 ezren eacutelteacutek tuacutel de az 1950-es eacuteveket koumlvető maacuteig tartoacute kivaacutendorlaacutes

folytaacuten ndash hivatalos adatok szerint ndash napjainkra alig 3 000-en maradtak

Minden felekezet szaacutemaacutera komoly gondot jelentett a koraacutebbi eacutevtizedekben a paphiaacuteny Az

utoacutebbi neacutehaacuteny eacutevben azonban jelentős előreleacutepeacutes toumlrteacutent ezen a teacuteren mivel korlaacutetozott szaacutemban

ugyan de kaacuterpaacutetaljai magyar fiatalok is tanulhatnak magyarorszaacutegi eacutes erdeacutelyi egyhaacutezi felsőoktataacutesi

inteacutezmeacutenyekben

Ma a roacutemai katolikus egyhaacutez kaacuterpaacutetaljai keruumlleteiben 29 lelkeacutesz szolgaacutel s jelenleg 16

roacutemai katolikus papnoumlvendeacutek tanul Magyarorszaacutegon A magyarorszaacutegi roacutemai katolikus

egyhaacutez szerzetespapok kuumlldeacuteseacutevel igyekszik enyhiacuteteni a kroacutenikus lelkeacuteszhiaacutenyt A neheacutez

gazdasaacutegi helyzetben a lelki szolgaacutelat mellett a katolikus egyhaacutez kiterjedt eacutes egyre

poacutetolhatatlanabb karitatiacutev teveacutekenyseacuteget fejt ki a kaacuterpaacutetaljai hiacutevek koumlreacuteben akik koumlzuumll sokan

fordulnak feleacute anyagi taacutemogataacutest is remeacutelve Jelenleg csaknem minden roacutemai katolikusok

aacuteltal is lakott kaacuterpaacutetaljai telepuumlleacutesen műkoumldik karitatiacutev csoport A katolikus egyhaacutez a

segeacutelyszaacutelliacutetmaacutenyok elosztaacutesaacutenak szervezeacutese mellett heacutet ingyenes patikaacutet műkoumldtet

Nagyszőlős koumlzponttal eacutes ingyenkonyhaacutet tart fenn ugyancsak Nagyszőlősoumln valamint

Teacutecsőn

A reformaacutetus egyhaacutezon beluumll 97 gyuumllekezet műkoumldik (1988-ban szaacutemuk 81 volt) Az

utoacutebbi időben 15 uacutej paroacutekia eacutepuumllt eacutes 3 reformaacutetus gimnaacuteziumban folyik oktataacutes Koumlzel 40

lelkeacutesz teveacutekenykedik toumlbb mint 50 diaacutek tanul kuumllfoumlldoumln teoloacutegiaacutet A reformaacutetus egyhaacutez is a

neacutelkuumlloumlző hiacutevek segeacutelyezeacuteseacutet tekinti egyik fő feladataacutenak

A goumlroumlg-katolikus egyhaacuteznak 101 temploma van (1941-ben meacuteg 400 volt) Kaacuterpaacutetaljaacuten

ugyanakkor hivatalosan 264 goumlroumlg-katolikus paroacutekia van bejegyezve Az egyhaacutez legeacutegetőbb

gondja az egykor elkobzott ingatlanjainak visszaszerzeacutese Sok telepuumlleacutesen ugyanis tiacutez eacutevvel a

goumlroumlg-katolikus egyhaacutez műkoumldeacuteseacutenek engedeacutelyezeacuteseacutet koumlvetően a hiacutevek meacuteg mindig a szabad eacuteg

alatt vesznek reacuteszt a szertartaacutesokon A paphiaacuteny enyhiacuteteacuteseacutere az ungvaacuteri szeminaacuteriumban eacutes

kuumllfoumlldoumln folyik a lelkipaacutesztorok keacutepzeacutese

175

A toumlmegtaacutejeacutekoztataacutes sajaacutetos helyzetben van Kaacuterpaacutetaljaacuten mind a nyomtatott mind pedig az

elektronikus sajtoacute tekinteteacuteben

A nyomtatott sajtoacute kapcsaacuten az alaacutebbi alapvető jellemzőket lehet megemliacuteteni A teruumllet

egyetlen magyar nyelvű napilapja a bdquoKaacuterpaacuteti Igaz Szoacute amely 9 ezres peacuteldaacutenyszaacutemban jelenik

meg 2001-től mintegy 13 ezer peacuteldaacutenyban jelenik meg a KMKSZ (Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis

Szoumlvetseacuteg) koumlzeacuteleti eacutes kulturaacutelis hetilapja a bdquoKaacuterpaacutetalja A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg koumlreacuteben

tovaacutebbi haacuterom helyi lap is megjelenik magyar fordiacutetaacutesban az bdquoUngvideacuteki Hiacuterek (koumlzel 1 300

peacuteldaacutenyban) a bdquoNagyszőlős-videacuteki Hiacuterek (4 000 peacuteldaacutenyban) eacutes a bdquoBeregi Hiacuterlap (4 600

peacuteldaacutenyban) A kaacuterpaacutetaljai magyar sajtoacutetermeacutekek vaacutelaszteacutekaacutet sziacutenesiacuteti tovaacutebbaacute szaacutemos negyedeacuteves

eacutes egyeacuteb (csalaacutedi ifjuacutesaacutegi gyermek pedagoacutegus stb lapok) kiadvaacuteny

Az elektronikus sajtoacute kapcsaacuten kuumlloumln kell roumlviden szoacutelnunk a televiacutezioacutezaacutesroacutel valamint a

raacutedioacutezaacutesroacutel

Kaacuterpaacutetaljaacuten a Magyar Televiacutezioacute adaacutesaacutet az 1990-es eacutevek veacutegeacuteig a hegyvideacuteki jaacuteraacutesok (pl

Rahoacute) kiveacuteteleacutevel szinte mindenhol fogni lehetett A Magyar Televiacutezioacute 1-es műsoraacutet sugaacuterzoacute

Tokaji adoacute 1995 december 31-e utaacuten beszuumlntette műkoumldeacuteseacutet Kuumlloumlnoumlsen azoknak a kaacuterpaacutetaljaiak

szaacutemaacutera okoz ez gondot akiknek reacutegi tiacutepusuacute vagy fekete-feheacuter televiacutezioacutekeacuteszuumlleacutekuumlk van A

műholdroacutel sugaacuterzott Duna Televiacutezioacute adaacutesai megfelelő vevőrendszer hiacutejaacuten csak kevesek szaacutemaacutera

hozzaacutefeacuterhetőek

A kaacuterpaacutetaljai raacutedioacute magyar adaacutesainak műsorideje eacutevi 470 oacutera a televiacutezioacute adaacutesideje

eacutevi 70 oacutera Az Ukrajnai Raacutedioacute eacutes Televiacutezioacute Kaacuterpaacutetaljai Stuacutedioacuteja Magyar Nyelvű Adaacutesok

Főszerkesztőseacutege szerződeacuteses kapcsolatban aacutell a Magyar Televiacutezioacuteval eacutes Raacutedioacuteval

176

4 6 Melleacuteklet

25 aacutebra Kaacuterpaacutetalja taacutejegyseacutegei

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003karptajjpg

(Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 12)

26 aacutebra A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese (2005)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003karp1jpg


177

27 aacutebra Kaacuterpaacutetalja nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1910-2001)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003karnemzjpg


28 aacutebra Termeacuteszetes szaporodaacutes Kaacuterpaacutetaljaacuten (1946-1990)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003kartermjpg


178

55 taacuteblaacutezat A kaacuterpaacutetaljai toumlrteacutenelmi magyar vaacuterosok nemzetiseacutegi keacutepe (fő) (1910)

Telepuumlleacutes Oumlsszesen Ukraacuten Magyar Neacutemet Egyeacuteb

Toumlrteacutenelmi Bereg vaacutermegye

Beregszaacutesz (Berehove) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 12 933 221 12 432 140 140

Munkaacutecs (Mukacseve) rtv 17 275 1 394 12 686 3 078 117

Toumlrteacutenelmi Ugocsa vaacutermegye

Nagyszoumlllős (Vinohragyiv) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 7 811 1 266 5 943 540 62

Toumlrteacutenelmi Ung vaacutermegye

Ungvaacuter (Uzshorod) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 16 919 643 13 590 1 151 1 535




Telepuumlleacutes Oumlsszesen Ukraacuten Magyar Roma Egyeacuteb


Beregszaacutesz (Berehove) 26 600 10 300 12 800 1 700 1 800

Munkaacutecs (Mukacseve) 81 600 62 900 6 900 1 100 10 700


Nagyszoumlllős (Vinohragyiv) 25 383 hellip 3 633 hellip 21 750


Ungvaacuter (Uzshorod) 115 600 89 900 8 000 1 700 16 000

Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002

Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003 196-197 p

29 aacutebra

Forraacutes Hungarian Human Rights Foundation honlapja httpwwwhhrforghhrf (Letoumllteacutes ideje 2007

szeptember 19)

179

30 aacutebra Ukrajna koumlzigazgataacutesa (2007)


180

31 aacutebra Kaacuterpaacutetalja teacuterkeacutepe (2007)

Forraacutes A Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis Szoumlvetseacuteg honlapja wwwkarpatokuzhgoroduakarpataljahtml (Letoumllteacutes ideje 2007 maacutejus 30

181

32 aacutebra A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese az 1981 eacutevi szovjet neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint

Forraacutes A Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis Szoumlvetseacuteg honlapja wwwkarpatokuzhgoroduakarpataljahtml (Letoumllteacutes ideje 2007 maacutejus 30)


Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek honlapja httpwwwunorg

Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu

A Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis Szoumlvetseacuteg honlapja

wwwkarpatokuzhgoroduakarpataljahtml

Beregszaacutesz vaacuteros honlapja httpwwwberegnetuavaroshunmap_1html

Hungarian Human Rights Foundation honlapja httpwwwhhrforghhrf

KOVAacuteCS Elemeacuter Kaacuterpaacutetalja magyarsaacutega a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben

httpwwwemagyarnet

Magyar Toumlrveacutenytaacuter Bp 1919

AacuteDAacuteM Magda Eduard Beneš Rubicon 3 szaacutem 1994

BENEDEK Andraacutes A tetteneacuterhető toumlrteacutenelem Ungvaacuter-Bp Intermix Kiadoacute 1993

BORSODY Istvaacuten Beneš Az Athenaeum Kiadaacutesa SAVARIA UNIVERSITY PRESS

Szombathely 2001

DAacuteVID Zoltaacuten Magyarok - hataacuteraink menteacuten Mozgoacute Vilaacuteg 1982 7 sz

FEDINEC Csilla Kaacuterpaacutetalja koumlzigazgataacutesa eacutes tanuumlgyigazgataacutesa 1938ndash1944 koumlzoumltt Magyar

Pedagoacutegia 96 eacutevf 4 szaacutem 1996

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai Poacutelay Elemeacuter


HODINKA Antal A kaacuterpaacutetaljai ruteacutenek lakoacutehelye gazdasaacuteguk eacutes muacuteltjuk Bp 1923

KOVAacuteCS Vilmos ndash BENEDEK Andraacutes Magyar irodalom KaacuterpaacutetndashUkrajnaacuteban Tiszataacutej

1970 10 szaacutem


1970 12 szaacutem

KRISTOacute Gyula A vaacutermegyeacutek kialakulaacutesa Magyarorszaacutegon Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1988

KRISTOacute Gyula ndash MAKK Ferenc A 9 eacutes 10 szaacutezad toumlrteacutenete Pannonica Kiadoacute Bp 2003


MOLNAacuteR Joacutezsef ndash MOLNAacuteR D Istvaacuten Kaacuterpaacutetalja neacutepesseacutege eacutes magyarsaacutega a 2001 eacutevi

ukrajnai neacutepszaacutemlaacutelaacutes hozzaacutefeacuterhető eredmeacutenyeinek tuumlkreacuteben in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash

SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep KoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki Laacuteszloacute

Alapiacutetvaacuteny Bp 2003

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon III koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981

183

PALAacuteDI-KOVAacuteCS Attila Ukraacuten szoacutervaacutenyok a 18ndash19 szaacutezadban a mai Magyarorszaacuteg

eacuteszakkeleti reacuteszeacuten Neacutepi Kultuacutera ndash Neacutepi Taacutersadalom Bp 1973

POPEacuteLY Gyula Neacutepfogyatkozaacutes Reacutegioacute Bp 1991

ROT Alexander A magyar nyelv fejlődeacutese A magyar-keleti szlaacutev nyelvi kapcsolatok Kijevndash

Uzshorod 1968

SALLAI Gergely Az első beacutecsi doumlnteacutes Osiris Bp 2002

UacuteJLAKY Istvaacuten bdquoNemzettankoumlnyv Kraacuteter Bp 1996

ZSELICKY Beacutela Kaacuterpaacutetalja a cseh eacutes a szovjet politika eacuterdektereacuteben 1920ndash1944 in

FOumlLDES Gyoumlrgy Politikatoumlrteacuteneti fuumlzetek X Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest 1998

184

5 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

5 1 A horvaacutetorszaacutegi magyar kisebbseacutegről aacuteltalaacuteban

A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg ndash akaacutercsak Szloveacutenia ndash 1991 juacutenius 25-eacuten deklaraacutelta

fuumlggetlenseacutegeacutet eacutes kileacutepett a Jugoszlaacutev Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacutegboacutel215

bdquoA demokratikus

politikai inteacutezmeacutenyek kialakulaacutesa a paacutertrendszerek a vaacutelasztaacutesi rendszerek a politikai

rendszer egyeacuteb elemeinek műkoumldeacutese a demokraacutecia teljesiacutetőkeacutepesseacutege tekinteteacuteben

Horvaacutetorszaacuteg a deacutelszlaacutev haacuteboruacutet koumlvetően hataacuterozott fejlődeacutesnek indult Baacuter meacuteg nem eacuterte

utol Szloveacuteniaacutet de maacuter messze elhagyta a mai Szerbiaacutet216

A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg teruumllete 56 538 km 2 217

a lakossaacuteg a 2001 eacutevi horvaacutet

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 4 437 460 lelket szaacutemlaacutelt ebből 3 977 171 fő vallotta sajaacutetjaacutenak a horvaacutet

nemzetiseacuteget (8963) tovaacutebbi 460 289 fő (1037) pedig egyeacuteb nemzetiseacuteghez tartozoacutenak

tekintette magaacutet218

Az 1991 eacutevi jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg meacuteg 22 355

főt szaacutemlaacutelt viszont 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint jelentősen fogyott a magyar

nemzetiseacutegű szemeacutelyek szaacutema mindoumlssze 16 595 magyar nemzetiseacutegű szemeacutelyt regisztraacuteltak

a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacuten A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt 5 760 fővel

csoumlkkent azaz leacutelekszaacutemaacutenak 2576 szaacutezaleacutekaacutet vesztette el

A Horvaacutetorszaacutegban eacutelő magyar neacutepesseacuteg mintegy neacutegyoumltoumlde a horvaacutet Duna mente

videacutekeacuten pontosabban a Draacutevaszoumlgben (Draacutevakoumlz Baranya-haacuteromszoumlg) eacutes Kelet-

Szlavoacuteniaacuteban oumlsszpontosul abszoluacutet vagy relatiacutev toumlbbseacutegben Az emliacutetett keacutet teacuterseacuteg koumlzuumll

csak a Draacutevakoumlz tartozott ndash Baranya vaacutermegye reacuteszekeacutent ndash a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteghoz

Kelet-Szlavoacutenia ndash a toumlrteacutenelmi Verőce eacutes Szereacutem vaacutermegyeacutek reacuteszekeacutent ndash a horvaacutet-szlavoacuten

taacutersaacutellam reacuteszeit keacutepezteacutek A szinteacuten a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteghoz tartozoacute ndash maacuter 1910-ben

abszoluacutet horvaacutet toumlbbseacutegű ndash Murakoumlz a trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacuteig Zala vaacutermegye reacutesze

215

bdquoAz 1991 teleacuten-tavaszaacuten a foumlderaacutecioacute sorsaacuteroacutel lefolytatott jugoszlaacutev csuacutecstalaacutelkozoacutek kudarca utaacuten

Horvaacutetorszaacutegban 1991 maacutejus 2-aacuten neacutepszavazaacutest tartottak a fuumlggetlenseacuteg keacuterdeacuteseacuteről amelyen a neacutepszavazaacuteson

reacuteszt vettek 95 szaacutezaleacuteka a fuumlggetlenseacuteg mellett doumlntoumltt s juacutenius 25-eacuten Horvaacutetorszaacuteg (Szloveacuteniaacuteval egyuumltt)

kimondta fuumlggetlenseacutegeacutet 1992 januaacuter 15-eacuten az EK majd keacutesőbb tavasszal az USA is elismerte Horvaacutetorszaacuteg

fuumlggetlenseacutegeacutet s a horvaacutet aacutellam maacutejus 22-eacuten felveacutetelt nyert az ENSZ-be is SOKCSEVITS Deacutenes ndash SZILAacuteGYI

Imre ndash SZILAacuteGYI Kaacuteroly Deacuteli szomszeacutedaink toumlrteacutenete Beremeacutenyi Koumlnyvkiadoacute Bp 1994 323 325 p 216

FAacuteBIAacuteN Gyoumlrgy A rendszervaacuteltaacutes politikaacutejaacutenak fő jellemzői Szerbiaacuteban Horvaacutetorszaacutegban eacutes Szloveacuteniaacuteban

Acta universitatis szegediensis de Attila Joacutezsef nominatae Szeged 1996 3 p 217

Officina Vilaacutegeacutevkoumlnyv rsquo9495 ndash A Foumlld 192 orszaacutegaacutenak aktuaacutelis adatai Officina Nova Bp 1994 186 p 218

Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdzshr (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31)

185

volt A Magyar Kiraacutelysaacuteg mint bdquocorpus separatum219

a Kvarner-oumlboumllben talaacutelhatoacute

kikőtővaacuterost Fiumeacutet (Rijeka) is a magaacuteeacutenak tudhatta A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg teruumlleteacuteből

1 887 km 2 ndash a Baranya-haacuteromszoumlg (1 136 km 2 ) a Murakoumlz (730 km 2 ) eacutes Fiume vaacuterosaacutenak

(21 km 2 ) teruumllete ndash tartozik ma a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteghoz

Az 1998 januaacuter 1-jeacutetől hataacutelyos 2000-ben moacutedosiacutetott horvaacutet alkotmaacuteny is neacuteven

nevezi eacutes aacutellamalkotoacute teacutenyezőkeacutent ismeri el (maacutes autochton ndash őshonos ndash kisebbseacutegekkel

egyuumltt) a magyarsaacutegot bdquohellipa Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg mint a horvaacutet neacutep nemzeti aacutellama eacutes az

őshonos nemzeti kisebbseacutegek a szerbek csehek szlovaacutekok olaszok magyarok zsidoacutek

neacutemetek osztraacutekok ukraacutenok ruszinok eacutes maacutesok akiknek a horvaacutet nemzetiseacutegű

aacutellampolgaacuterokkal egyuumltt biztosiacutetott az egyenjoguacutesaacuteg eacutes nemzeti jogaik megvaloacutesulaacutesa az

ENSZ eacutes a szabad vilaacuteg orszaacutegainak demokratikus elveivel oumlsszhangbanhellip220

A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg 1991 decembereacuteben csatlakozott a bdquoMagyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes az

Ukraacuten Szovjet Szocialista Koumlztaacutersasaacuteg egyuumlttműkoumldeacuteseacutenek elveiről a nemzeti kisebbseacutegek

jogainak biztosiacutetaacutesa teruumlleteacuten elnevezeacutesű nyilatkozathoz

Magyarorszaacuteg eacutes Horvaacutetorszaacuteg ndash 1992 december 16-aacuten ndash megkoumltoumltte a bdquoBaraacutetsaacutegi eacutes

Egyuumlttműkoumldeacutesi Szerződeacutest bdquoarra toumlrekedve hogy az euroacutepai egyuumlttműkoumldeacutesi

mechanizmusok fejleszteacutese eacutes alkalmazaacutesa reacuteveacuten maguk is hozzaacutejaacuterulnak az Euroacutepa

megosztottsaacutegaacutenak elkeruumlleacuteseacutere iraacutenyuloacute kezdemeacutenyezeacutesek sikereacutehez amelyek ceacutelja egy

demokratikus beacutekeacutes eacutes egyseacuteges Euroacutepa megteremteacutese a joumlvőben is toumlrekedve a koumllcsoumlnoumls

egyuumlttműkoumldeacutes fejleszteacuteseacutere eacutes valamennyi teruumlleten toumlrteacutenő tovaacutebbi elmeacutelyiacuteteacuteseacutere221

1995 aacuteprilis 5-eacuten Eszeacuteken alaacuteiacutertaacutek a bdquoMagyarndashHorvaacutet Kisebbseacutegveacutedelmi

Egyezmeacutenyt ezt koumlvetően oktoacuteberben megalakult a bdquoMagyarndashHorvaacutet Kisebbseacutegi Vegyes

Bizottsaacuteg amelynek feladata eacutevenkeacutent egyszer uumlleacutesezve aacutettekinteni a keacutetoldaluacute

kisebbseacutegveacutedelem időszerű keacuterdeacuteseit ellenőrizni az egyezmeacutenyben foglaltak betartaacutesaacutet222

219

FRIED Ilona Fiume Magyarok nyomaacuteban kuumllfoumlldoumln Enciklopeacutedia Kiadoacute Bp 2004 7 p 220

Ustav Republike Hrvatske A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenya Zagreb 1998 221

Szerződeacutes a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg koumlzoumltt a baraacuteti kapcsolatokroacutel eacutes az

egyuumlttműkoumldeacutesről (1992 december 16) Keacutetoldaluacute megaacutellapodaacutesok dokumentumok Hataacuteron Tuacuteli Magyarok

Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 222

Egyezmeacuteny a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg koumlzoumltt a Magyar Koumlztaacutersasaacutegban eacutelő horvaacutet

kisebbseacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacutegban eacutelő magyar kisebbseacuteg jogainak veacutedelmeacuteről (1995 aacuteprilis 5) Keacutetoldaluacute

megaacutellapodaacutesok dokumentumok Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius

31)

186

A keacutet orszaacuteg kormaacutenya ndash meacuteg 1995-ben ndash oktataacutesi kulturaacutelis eacutes tudomaacutenyos

egyuumlttműkoumldeacutesi megaacutellapodaacutest iacutert alaacute amelyet 1999 aacuteprilisaacuteban keacutetoldaluacute oktataacutesi eacutes

tudomaacutenyos 1999 juacuteliusaacuteban pedig egy uacutej kulturaacutelis egyezmeacuteny koumlvetett223

2002 december 13-aacuten a horvaacutet Szaacutebor elfogadta a bdquoNemzeti Kisebbseacutegek Jogairoacutel

szoacuteloacute uacutej alkotmaacutenyerejű kisebbseacutegi toumlrveacutenyt amely ndash egyebek mellett ndash lehetőveacute teszi a

kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzatok leacutetrehozaacutesaacutet is A kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesokra 2003

első feleacuteben keruumllt sor Az uacutej horvaacutet kisebbseacutegi toumlrveacuteny alapjaacuten uacutej helyzet joumltt leacutetre Egyreacuteszt

azeacutert mert a koraacutebban megvaacutelasztott telepuumlleacutesi jaacuteraacutesi eacutes megyei oumlnkormaacutenyzati keacutepviselő-

testuumlletek ndash a kisebbseacutegek araacutenyaacutetoacutel fuumlggően ndash koumltelező jelleggel uacutejabb kisebbseacutegi

keacutepviselőkkel bővuumllhetnek maacutesreacuteszt a kisebbseacutegek megyei (25 taguacute) vaacuterosi (15 taguacute) eacutes

jaacuteraacutesi (10 taguacute) szinten megvaacutelaszthattaacutek kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzataikat A kisebbseacutegi

oumlnkormaacutenyzatok a megyei a vaacuterosi eacutes a jaacuteraacutesi oumlnkormaacutenyzati testuumlletek mellett műkoumldnek eacutes

a kisebbseacutegeket eacuterintő keacuterdeacutesekben javaslatteacuteteli valamint veacutelemeacutenyezeacutesi joggal

rendelkeznek A 2002 decembereacuteben elfogadott toumlrveacuteny alapjaacuten 2003 maacutejus 18-aacuten tartottaacutek

meg első iacutezben a horvaacutetorszaacutegi kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesokat

A 2000 maacutejusaacuteban elfogadott nemzetiseacutegi oktataacutesi toumlrveacuteny eacutes a kisebbseacutegi nyelvek

egyenranguacutesaacutegaacuteroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny tovaacutebb bőviacuteti a Horvaacutetorszaacutegban eacutelő kisebbseacutegi

koumlzoumlsseacutegek iacutegy a magyarsaacuteg jogosiacutetvaacutenyait is224

5 2 A magyar keacuterdeacutes bdquomegoldoacutedaacutesardquo a Murakoumlzben

A Horvaacutetorszaacuteghoz tartozoacute Murakoumlzt225

(horvaacutetul MeŤimurje) a Mura eacutes a Draacuteva

folyoacutek fogjaacutek koumlzre Teruumllete 730 km 2 Koumlzpontja a Zriacutenyi csalaacuted egykori feacuteszke

Csaacutektornya (Ţakovec)226

223

LAacuteBADI Kaacuteroly A horvaacutetorszaacutegi magyarok eacutes koumlnyvkiadaacutesuk (1990-2005) 79 p In SIMON Attila

(szerk) A hataacuteron tuacuteli magyar tudomaacutenyos koumlnyvkiadaacutes Foacuterum Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet ndash Lilium Aurum


A horvaacutetorszaacutegi magyarok szaacutemaacutera a horvaacutet toumlbbseacutegi nemzet alanyi jogon biztosiacutet egy keacutepviselői helyet a

horvaacutet Szaacuteborban Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 225

bdquoMurakoumlz a Mura eacutes a Draacuteva folyoacutek valamint a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg eacutes Ausztria (Staacutejerorszaacuteg) hataacutera

koumlzoumltt fekvő a toumlrteacuteneti megyerendszerben Zala megyeacutehez tartoacutezoacute nyugati feleacuten dombos egyeacutebkeacutent alfoumlldies eacutes

aacuterteacuteri teruumllet Lakossaacutega szloveacuten eacutes horvaacutet valamint kisebb szaacutemban magyar A hoacutedoltsaacuteg alatt erősen

veszeacutelyeztetett taacutej volt neacutepesseacutegeacutenek jelentős haacutenyada elvaacutendorolt az orszaacuteg veacutedettebb teruumlleteire iacutegy a

Murakoumlzi csalaacutedneacutev eleacuteg gyakorivaacute vaacutelt Kulturaacutelis gazdasaacutegi koumlzpontja Csaacutektornya Teruumllete a Zriacutenyiek

katonai politikai teveacutekenyseacutegeinek baacutezisa volt Osztraacutek piacokra is termelt Jelenteacutekeny szőleacuteszete volt

Taacutersadalmi struktuacuteraacuteja gazdaacutelkodaacutesa neacutepeacutenek műveltseacutege a szomszeacutedos zalai vasi parasztsaacutegeacuteval rokon bdquoA

murakoumlz magyarokhoz kapcsoloacutedik a Mura-torkolatban fekvő Leacutegraacuted evangeacutelikus magyarsaacutegahellip ORTUTAY

Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon III koumltet Bp 221 p

187

A teacuterseacuteg a teruumlleteacutet tekintve Horvaacutetorszaacuteg legsűrűbben lakott (1622 főkm 2 ) eacutes

legtoumlbb telepuumlleacutessel rendelkező reacutesze227

A Murakoumlz egykoron Magyarorszaacuteghoz Zala vaacutermegyeacutehez tartozott A Murakoumlzt Zala

vaacutermegye keacutet jaacuteraacutesa alkotta (csaacutektornyai perlaki) Az 1886 eacutes 1918 koumlzoumltt eacuterveacutenyes

koumlzigazgataacutesi szabaacutelyok alapjaacuten a csaacutektornyai jaacuteraacutes 72 a perlaki jaacuteraacutes 33 telepuumlleacutes oumllelt fel A

trianoni beacutekeszerződeacutes Leacutegraacuted telepuumlleacutest is ide csatolta a toumlrteacutenelmi Zala vaacutermegye

nagykanizsai jaacuteraacutesboacutel iacutegy oumlsszesen 106 toumlrteacutenelmi Zala vaacutermegyei telepuumlleacutes keruumllt az uacutej

deacutelszlaacutev aacutellamhoz Kevesen tudjaacutek hogy a Murakoumlz 1849 eacutes 1861 koumlzoumltt Horvaacutetorszaacuteg reacutesze

volt228

Csaacutektornya eacutes videacuteke maacuter ezekben az időkben is horvaacutet toumlbbseacutegű teacuterseacutegnek szaacutemiacutetott

Az 1910-es ndash meacuteg magyar ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint az oumlsszlakossaacuteg 93 283 fő volt

ebből 84 767 fő volt horvaacutet (909) 7 706 magyar (82) 417 fő volt neacutemet (05) az

egyeacuteb kategoacuteria pedig 393 főt tett ki (04) Az 2001-es deacutelszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes az egeacutesz

Murakoumlzben oumlsszesen 73 magyart ndash telepuumlleacutesenkeacutent szeacutetszoacuterva ndash mutatott ki Az eltelt 91 eacutev

alatt az idő bdquofelmorzsoltardquo a murakoumlzi magyarsaacutegot


A Murakoumlz (Leacutegraacuted telepuumlleacutessel) nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő)

Nemzetiseacuteg 1880 1910 1921 1931 1941

Magyar 3 172 7 706 1 847 helliphellip 7 504

Deacutelszlaacutev 63 055 84 767 88 688 helliphellip 97 881

Neacutemet 1 269 417 331 helliphellip 221

Egyeacuteb 2 910 393 255 helliphellip 535

Oumlsszesen 70 406 93 283 91 121 95 943 106 141

Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1941) KSH Bp

1999 75 p

A Murakoumlz 1920 juacutenius 4-eacuten lett ndash jogilag ndash a deacutelszlaacutev aacutellamalakulat reacutesze A teruumllet a

toumlroumlk időktől kezdődően egyre jobban bdquoelhorvaacutetosodottrdquo csekeacutely magyar betelepuumlleacutes csak az

1800-as eacutevekben volt megfigyelhető Azonban ez a migraacutecioacute nem jaacutetszott jelentős szerepet a

teacuterseacuteg tovaacutebbra is toumlbb mint 90 szaacutezaleacutekban horvaacutetnak volt mondhatoacute A gyeacuter magyar

betelepuumlleacutes a teacuterseacuteg koumlzpontjaacutet Csaacutektornyaacutet illetve a jelentősebb telepuumlleacuteseket ndash Perlak

Muraszerdahely stb ndash eacuterintette A magyarsaacuteg nem foumlldművelőkeacutent jelent meg hanem inkaacutebb

kereskedőkeacutent iparoskeacutent Szinteacuten az 1800-as eacutevekben telepuumllt be ide a magyar zsidoacutesaacuteg is

226

Csaacutektornyaacuten iacuterta Zriacutenyi Mikloacutes a bdquoSzigeti veszedelem ciacutemű műveacutet KELECSEacuteNYI Laacuteszloacute Zoltaacuten Magyar

Irodalom Atlasz Athenaeum Bp 2000 68 72 p 227

NADILO Branko Csaacutektornya eacutes maacutes vaacuterak a Mura menteacuten GraŤevinar 200456 eacutevfolyam 5 szaacutem 228

ARDAY Lajos Magyarok a Deacutelvideacuteken Jugoszlaacuteviaacuteban BIP Budapest 2002 274 p

188


Az egykori csaacutektornyai jaacuteraacutes lakosainak szaacutema nemzetiseacuteguumlk szerint (fő)

Nemzetiseacuteg 1880 1910 1921 1931229

1941

Magyar 1 424 4 709 1 035 3 822

Deacutelszlaacutev 31 070 41 217 41 520 helliphelliphellip 54 458

Neacutemet 945 323 268 helliphelliphellip 202

Egyeacuteb 1 360 222 149 helliphelliphellip 378

Oumlsszesen 34 799 46 471 42 972 48 269 58 860


1999 75 p


Csaacutektornya az egykori jaacuteraacutesi koumlzpont lakosainak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő)


Magyar 828 2 433 820 helliphelliphellip 2 652



Egyeacuteb 178 90 106 helliphelliphellip 102

Oumlsszesen 3 810 5 213 5 755 6 192 6 777


1999 67 p

A csaacutektornyai jaacuteraacutes mind a 72 telepuumlleacuteseacuten a horvaacutetok alkottaacutek az abszoluacutet toumlbbseacuteget

azonban Csaacutektornyaacuten a magyarsaacuteg jelentős kisebbseacutegkeacutent volt jelen A jaacuteraacutes magyarsaacutegaacutenak

tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutet is a csaacutektornyai magyarok adtaacutek A taacuteblaacutezat szerint 1910-ben eacutes 1941-

ben a magyarok szaacutema jelentősen bdquomegugrottrdquo Mind a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval a teruumllet

Magyarorszaacuteghoz tartozott Az 1910-es eredmeacuteny hűen tuumlkroumlzi a magyar iparosok

kereskedők illetve a magyar zsidoacutek betelepuumlleacuteseacutet Az 1941-es neacutepszaacutemlaacutelaacutest koumlzvetlenuumll a

teruumllet Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese utaacuten meacuterteacutek fel Itt megfigyelhető az 1920 koumlruumll

elmenekuumllt szuumllőfoumlldjeacutet elhagyoacute magyarsaacuteg visszatelepedeacutese A magyar lakossaacuteg szaacutema

194445 utaacuten erőteljes csoumlkkeneacutesnek indult de nemcsak Csaacutektornyaacuten hanem az egeacutesz

Murakoumlzben is

A perlaki jaacuteraacutes maacuter kevesebb magyart szaacutemlaacutelt az egyes neacutepszaacutemlaacutelaacutesok alkalmaacuteval

A jaacuteraacutes 33 telepuumlleacutest mondhatott magaacuteeacutenak ebből egy telepuumlleacutesen sem eacutelt toumlbbseacutegben a

magyarsaacuteg Ennek elleneacutere 1910-ben eacutes 1941-ben toumlbb mint 2 000 főt is meghaladta a magyar

nemzetiseacutegűek szaacutema a jaacuteraacuteson beluumll

229

Az 1931 eacutevi jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai koumlzuumll csak oumlsszesiacutetett adatok aacutellnak a magyar Koumlzponti

Statisztikai Hivatal rendelkezeacuteseacutere CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai (1880ndash

1941) KSH Bp 1999 75 p

189



1999 80 p



1999 79 p

A Murakoumlzt alkotoacute csaacutektornyai eacutes perlaki jaacuteraacutesok mellett Leacutegraacuted telepuumlleacutes is Zala

vaacutermegyeacutehez tartozott Leacutegraacuted a nagykanizsai jaacuteraacutes reacutesze volt a Draacuteva eacutes a Mura folyoacutek

talaacutelkozaacutesaacutenaacutel a Draacuteva jobb oldalaacuten A telepuumlleacutes koumlzel 800 eacuteves lakoacutei 1530-toacutel toumlbbnyire

evangeacutelikus vallaacutesuacuteak voltak230

A koumlzeacutepkorban mezővaacuteros volt majd a Zriacutenyi csalaacuted kezeacutebe

keruumllt A telepuumlleacutesen 1945-től nincs magyar oktataacutes a gyors asszimilaacutecioacute bdquofeloldottardquo a

maroknyi magyar koumlzoumlsseacuteget A hajdan jelentős magyar evangeacutelikus egyhaacutez 140ndash150 hiacutevőre

fogyatkozott a hiteacutelet az 1960-as eacutevektől maacuter horvaacutet nyelven folyik Ezt megelőzően magyar

volt az istentisztelet nyelve Ahogy maacutes telepuumlleacutesre iacutegy Leacutegraacutedra is jellemző hogy a szuumllők

maacuter elsősorban horvaacutetul beszeacutelnek a gyermekeikkel Leacutegraacuted 1 405 fős oumlsszlakossaacutegaacuteboacutel 1991-

ben maacuter csak keacutet szaacutezaleacutek vallotta magaacutet magyarnak231


Leacutegraacuted telepuumlleacutes nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő)


Magyar 829 940 571 helliphellip 1 170


Neacutemet 55 21 14 helliphellip 7

Egyeacuteb 140 32 8 helliphellip 11

Oumlsszesen 2 705 2 896 2 922 2 726 2 624


1999 75 p

230

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash DROZDIK Zsuzsa A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg teruumlleti eacutes taacutersadalomstatisztikai

sajaacutetossaacutegai Teruumlleti Statisztika KSH 7 (44) eacutevfolyam 4 szaacutem Bp 2004 363ndash364 p 231

ARDAY Lajos Az eacuteszaknyugat-horvaacutetorszaacutegi szoacutervaacutenyokroacutel 181ndash183 p in ARDAY Lajos (szerk)

Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Koumlzeacutep-Euroacutepa Inteacutezet Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 1994

Az egykori perlaki jaacuteraacutes lakosainak szaacutema nemzetiseacuteguumlk szerint (fő)






Oumlsszesen 32 902 43 916 45 227 44 948 44 657

Perlak az egykori jaacuteraacutesi koumlzpont lakosainak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő)






Oumlsszesen 3 545 4 513 4 497 4 440 4 427

190

A 2001-es horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint 118 426 fő eacutelt a Murakoumlzben ebből

112 746 fő volt horvaacutet A magyarok mindoumlssze 73 főt tettek ki (006) Ezek alapjaacuten a

Murakoumlz koumlzpontja Csaacutektornya oumlsszlakossaacutega 30 455 fő volt ebből 27 fő volt magyar

(008)232

Amint az a fenti adatokboacutel is kiolvashatoacute a magyarsaacuteg mint bdquonemzetiseacutegi

sziacutenfoltrdquo veacutegleg eltűnt a Murakoumlz bdquonemzetiseacutegi palettaacutejaacuteroacutelrdquo

5 3 Magyarok a Baranya-haacuteromszoumlgben

Az egykori toumlrteacutenelmi Baranya vaacutermegye deacuteli reacuteszeacutet toumlbb neacutevvel is illetik A Baranya-

haacuteromszoumlg mellett hasznaacutelatos a DeacutelndashBaranya a Draacutevakoumlz233

Draacutevaszoumlg234

eacutes a Draacutevazug235

megjeloumlleacutes is A teruumlletet eacuteszakroacutel a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg keletről a Duna folyam (a tuacuteloldalaacuten

Szerbiaval) deacutel-deacutelnyugatroacutel pedig a Draacuteva folyoacute fogja koumlzre Teruumllete 1 136 km 2 236

A Draacutevakoumlz lakoacutei sűrűn vaacuteltakoztak a magyar honfoglalaacutesig az illiacuterek a keltaacutek a

roacutemaiak a hunok a goacutetok az avarok eacutes a szlaacutevok koumlvetteacutek egymaacutest237

A szlaacutevok beolvadtak

a honfoglaloacute magyarsaacutegba A honfoglalaacutestoacutel a toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg bekoumlvetkezteacuteig sziacutenmagyar

teruumlletnek szaacutemiacutetott a Baranyandashhaacuteromszoumlg

Az első telepuumlleacuteseket ndash pl Baranyavaacuter ndash maacuter a XII szaacutezadi oklevelek is emliacutetik

azonban a telepuumlleacutesek toumlbbseacutege az Aacuterpaacuted-kor maacutesodik feleacuteben238

joumlttek leacutetre239

232

Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdzshr (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 233

A Draacutevakoumlz a Draacuteva eacutes a Duna koumlzoumltti teruumlletnek elsősorban a tudomaacutenyos irodalomban hasznaacutelt

megnevezeacutese A Draacutevakoumlz a Draacutevaszoumlg szinonimaacuteja ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I

koumltet Bp 111 p 234

Baranya vaacutermegye deacuteli 1918 oacuteta reacuteszben Jugoszlaacuteviaacutehoz tartozoacute teruumlleteacutenek uacutejabb a szakirodalomban

felbukkanoacute neve Goumlnyey Saacutendor hasznaacutelta előszoumlr GOumlNYEY Saacutendor A Draacutevaszoumlg neacuteprajzi elkuumlloumlniacuteteacutese Peacutecsi

Vaacuterosi Muacutezeum Eacutertesiacutetője Peacutecs 1942 BARANYAI Juacutelia Viacutezbe vesző nyomok Forum Koumlnyvkiadoacute Uacutejvideacutek

1976 235

LAacuteBADI Kaacuteroly Draacutevaszoumlg Aacutebeacuteceacute Neacuteprajzi eacutes folkloacuter taacutejlexikon HunCro Sajtoacute- eacutes Nyomdaipari Kft ndash

Draacutevaszoumlg Alapiacutetvaacuteny Eszeacutek-Budapest 1996 109 p 236

HOPPAacuteL Dezső A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacuteinek ciacutemerei Cartographia Bp 2001 158ndash159p 237

SRŠAN Stjepan Hrvatska Baranja Glas Slavonije Osijek 1991 oktoacuteber 238

A napjainkban is magyar toumlbbseacutegű Csuacutezaacutet 1252-ben Kopaacutecsot eacutes Laskoacutet 1212-ben Sepseacutet 1227-ben

Vaacuterdaroacutecot 1264-ben eacutes Voumlroumlsmartot 1246-ban emliacutetik előszoumlr az okiratok SZEacuteKELY Andraacutes Bertalan

Horvaacutetorszaacutegi magyar sors a 90-es eacutevekben ndash Szeacutetszoacuterataacutesban In Horvaacutetorszaacutegi Magyarsaacuteg I eacutevfolyam 8ndash10

szaacutem Bp 1994 LAacuteBADI Kaacuteroly Magyarok eacutes szomszeacutedaik a Draacutevaszoumlgben 15ndash32 p In LAacuteBADI Kaacuteroly

Draacutevaszoumlgi rovaacutetkaacutek HMDK Eszeacutek 1993 239

Jugoszlaacutev Enciklopeacutedia (magyar nyelvű kiadaacutes) I koumltet Miroslav Krleţa Jugoszlaacutev Lexikograacutefiai Inteacutezet

Zaacutegraacuteb 1985 452 p

191

A honfoglalaacutes idejeacuten a Botond-toumlrzs vette birtokba a teruumlletet A tataacuterjaacuteraacutest

megelőzően a kroacutenikaacutek 117 telepuumlleacutest emliacutetettek a Draacutevaszoumlgben240

A tataacuterjaacuteraacutes alkalmaacuteval

Batu kaacuten 1242 eacutevi visszavonulaacutesa idejeacuten a Baranyandashhaacuteromszoumlgi telepuumlleacutesek koumlzel 40

szaacutezaleacuteka pusztulhatott el241

Az 1300-as eacutevekben ndash Győrffy Gyoumlrgy szerint ndash koumlzel 60

telepuumlleacutes leacutetezett a Draacutevaszoumlg teruumlleteacuten Az 1330-as eacutevekből szaacutermazoacute paacutepai tizedjegyzeacutek maacuter

szaacutemos ma leacutetező baranyai telepuumlleacutest is megemliacutetett Ilyenek voltak Csuacuteza Kopaacutecs Laskoacute

Sepse vagy Voumlroumlsmart A XV szaacutezadban maacuter koumlzel 92 telepuumlleacutese volt a Draacutevaszoumlgnek

Az első jelentősebb bdquoidegenrdquo betelepuumlleacutes a toumlroumlkoumlkhoumlz kapcsoloacutedik A toumlroumlkoumlk azeacutert

hogy gazdag dalmaacutet vaacuterosokat ndash Zadar Šibenik Trau Split stb ndash elfoglaljaacutek ezen vaacuterosok

koumlruumlli horvaacutet falvak lakosait kitelepiacutetetteacutek242

A horvaacutet ndash sokaacutec243

ndash lakossaacutegot toumlbbek koumlzoumltt a

Draacutevakoumlzben telepiacutetetteacutek le A kitelepiacuteteacutes ceacutelja a dalmaacutet vaacuterosok kieacutehezteteacutese volt A

betelepiacuteteacutes folytaacuten a Baranyandashhaacuteromszoumlg lakossaacutega 15 szaacutezaleacutekban horvaacutet ndash sokaacutec ndash lett Ez a

reacuteszaraacuteny tovaacutebb nőtt a dalmaacuteciai-hercegovinai horvaacutetok ndash bunyevaacutecok244

ndash betelepiacuteteacuteseacutevel A

toumlroumlk időkben a teruumllet a mohaacutecsi szandzsaacutekhoz tartozott az 1543-toacutel rendelkezeacutesre aacutelloacute

240

A Draacuteva eacutes a Duna oumlsszefolyaacutesaacutenaacutel elteruumllő Draacutevaszoumlg voltakeacutepp keacutet deacutel-baranyai magyarok aacuteltal (is) lakott

taacutejat jeloumll a kiterjedtebb a Magyarorszaacuteghoz tartozoacute uacuten bdquoKuumllső-Draacutevaszoumlg mintegy 24 faluja (Beremend

Bisse Csarnoacuteta Draacutevaszabolcs Egyhaacutezasharaszti Gareacute Gordisa Harkaacuteny Ipacsfa Kisharsaacuteny Kistapolca

Kistoacutetfalu Koumllked Magyarpeterd Matty Maacuteriagyűd Nagyharsaacuteny Nagytoacutetfalu Old Sikloacutes Sikloacutesnagyfalu

Szava Terehegy eacutes Turony) nyugatabbra esik eacuterintkezik az Ormaacutensaacuteggal ellenben a Duna vonalaacutet szorosabban

koumlvető tiacutez koumlzseacutegre (Bellye Csuacuteza Hercegszoumlllős Karancs Kopaacutecs Kő Laskoacute Sepse Vaacuterdaroacutec eacutes Voumlroumlsmart)

zsugorodott bdquoBelső-Draacutevaszoumlg horvaacutet eacutes szerb falvakkal van elszakiacutetva a neacutepesebb taacutersaacutetoacutel A csoumlppnyi Belső-

Draacutevaszoumlg maga is keacutet egyenlőtlen reacuteszre oszlik az eacuteszakinak feacutelneacutepi neve bdquoHegyalja melyhez Csuacuteza

Hercegszőlős Karancs Kő Sepse Voumlroumlsmart tartozik A bdquoHegyalja magyar eacutes reacuteszben deacutelszlaacutev lakossaacutega a

koumlzeacutepkor derekaacutetoacutel folyamatos a toumlroumlk utaacuten a 18 szaacutezadban neacutemet eacutes uacutejabb deacutelszlaacutev telepesek is eacuterkeztek de a

II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a neacutemetek nagyobb reacuteszeacutet kitelepiacutetetteacutek bdquoHegyalja koraacutebban polgaacuterosodott mint a kuumlloumln

bdquoAlfaluk neacutevvel illetett deacuteli reacutesz ahovaacute az eacuteszakiaknaacutel reacutegiesebb hagyomaacutenyosabb Bellye Kopaacutecs Laskoacute eacutes

Vaacuterdaroacutec tartozik Valaha a keacutet reacutesz nem is sziacutevesen haacutezasodott oumlssze eacutes belső hataacuterul a Malaacuteka-patakot

nevezteacutek meg KATONA Imre (koumlzreadja LAacuteBADI Kaacuteroly) Buacutecsuacuteszavak a Draacutevaszoumlgtől Forraacutes

Szeacutepirodalmi szocioacutegraacutefiai műveacuteszeti folyoacuteirat 33 eacutevfolyam 2001 novemberi szaacutem ZENTAI Jaacutenos Baranya

megye magyar neacuteprajzi csoportjai 27ndash30 p In Ethnographia LXXXIX Eacutevfolyam 4 szaacutem 241

GYŐRFFY Gyoumlrgy Az Aacuterpaacutedkori Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti foumlldrajza Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1966 152 p 242

HEKA Laacuteszloacute ndash SZONDI Ildikoacute Magyarok a Draacutevaszoumlgben Acta universitatis szegediensis de Attila Joacutezsef

nominatae Tomus XLIV Fasciculus 5 Szeged 1993 4 p 243

A sokaacutecok horvaacutet etnikai csoport Valoacutesziacutenű hogy koraacutebbi hazaacutejukat Boszniaacutet eacutes Hercegovinaacutet a 16ndash17

szaacutezadban hagytaacutek el Reacuteszben az oszmaacuten-toumlroumlkoumlk telepiacutetetteacutek őket katonai meggondolaacutesboacutel reacuteszben maguk

menekuumlltek a toumlroumlk elnyomaacutes elől eacuteszakabbra Ma Baranyaacuteban Szlavoacuteniaacuteban eacutes a Baacutecskaacuteban eacutelnek A mai

Magyarorszaacutegon Baacutecs-Kiskun eacutes Baranya megyeacutekben laknak magyarokkal vegyesen ORTUTAY Gyula

(szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Bp 134 p TIacuteMAacuteR Gyoumlrgy A Duna-Draacutevaszoumlg

neacutepesedeacutestoumlrteacutenete 343-372 p In Baranyai Helytoumlrteacutenetiacuteraacutes BML Eacutevkoumlnyv 19871988 Peacutecs 1988 244

A bunyevaacutecok horvaacutet etnikai csoport Valoacutesziacutenűleg a 17 szaacutezad maacutesodik feleacuteben menekuumlltek az oszmaacuten-

toumlroumlkoumlk elől Dalmaacuteciaacuteboacutel eacutes Hercegovinaacuteboacutel mai lakoacutehelyuumlkre a Baacutecskaacuteba Baja Zombor Szabadka vaacuterosokba

illetve azok koumlrnyeacutekeacutere ahol magyarokkal vegyesen eacutelnek ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi

Lexikon I koumltet Bp 231 p

192

adoacutelajstromok reacuteszletes leiacuteraacutest adnak a lakossaacuteg viszonyaira vonatkozoacutean Egy 1554-es

adoacutenyilvaacutentartaacutes szerint 48 faluja volt a teacuterseacutegnek245

A teacuterseacutegben a reformaacutecioacute is erősen eacutereztette hataacutesaacutet Sztaacuterai Mihaacutely a hiacuteres reformaacutetor

az 1540-es eacutevekben ndash a toumlroumlk uralom alatt ndash 120 reformaacutetus gyuumllekezetet alapiacutetott a

Draacutevaszoumlgben illetve Szlavoacuteniaacuteban Ezek koumlzuumll 2001-re maacuter csak 14 koumlzoumlsseacuteg leacutetezett ebből

egy horvaacutet nyelvű

A toumlroumlk kiűzeacutese utaacuten a magyarsaacuteg visszatelepedeacutese mellett a beacutecsi csaacuteszaacuteri udvar

gospiš-i horvaacutetokat is letelepiacutetett a Baranya-haacuteromszoumlg teruumlleteacutere A szomszeacutedos Baacutecskaacuteboacutel

szerbek is joumlttek akik szinteacuten itt telepedtek le246

A magyarok eacutes horvaacutetok ndash sokaacutecok eacutes

bunyevaacutecok ndash mellett a harmadik neacutepcsoport a szerbseacuteg volt aki letelepedett a Draacutevaszoumlgben

A szerbek mellett gyeacuter muzulmaacuten betelepedeacutes is megfigyelhető volt szaacutemuk alig haladta meg

a 250 főt A kis szaacutemuacute muzulmaacuten csoport gyorsan asszimilaacuteloacutedott A jelentősebb szerb

letelepedeacutes az 1600-as eacutevekre tehető baacuter maacuter koraacutebban is megfigyelhető volt A

betelepuumlleacutesek szuumlkseacutegesseacutegeacutet indokolta a magyar falvak sorvadaacutesa eacutes toumlbb telepuumlleacutes

kipusztulaacutesa Az 1687-es oumlsszeiacuteraacutes szerint 45 az 1695 eacutevi oumlsszeiacuteraacutes szerint maacuter csak 24

telepuumlleacutes volt a Draacutevaszoumlgben Voltak telepuumlleacutesek amelyek csak ideiglenesen neacuteptelenedtek

el (Peacutelmonostor Baranyavaacuter stb) maacutesok veacutegleg eltűntek eacutes toumlrteacutenelem homaacutelyaacuteba vesztek A

25 telepuumlleacutes nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele a koumlvetkező volt 14 000 magyar 2 700 horvaacutet 900 szerb

eacutes 250 bdquotoumlroumlkrdquo A 25 telepuumlleacutesből 13 helyseacutegben a magyarok heacutet telepuumlleacutesen a horvaacutetok

haacuterom faluban a szerbek alkottaacutek a toumlbbseacuteget volt tovaacutebbaacute keacutet olyan telepuumlleacutes amely vegyes

nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetellel rendelkezett247

A magyarok a horvaacutetok eacutes a szerbek melleacute ndash negyedik neacutepcsoportkeacutent ndash az 1700-as

eacutevek elejeacuten neacutemetek ndash svaacutebok ndash is koumlltoumlztek a mai neacutemetorszaacutegi Baden-Wuumlrttemberg

Bajororszaacuteg eacutes Rheinland-Pfalz teruumlleteacuteről248

A betelepuumlleacutesek miatt bdquoneacutepesseacutegrobbanaacutesrdquo

koumlvetkezett be a draacutevaszoumlgi telepuumlleacutesek leacutelekszaacutema noumlvekedeacutesnek indult Habaacuter koraacutebban is

voltak ndash szerb horvaacutet eacutes magyar ndash bevaacutendorlaacutesok a szegeacutenyseacuteg a jaacutervaacutenyok a bizonytalan

gazdasaacutegi helyzet valamint a haacuteboruacutes pusztiacutetaacutesok ezt bdquoleaacuternyeacutekoltaacutekrdquo

245

BOGNAacuteR Andraacutes A baranyai lakossaacuteg etnikai oumlsszeteacuteteleacutenek vaacuteltozaacutesa 114 p In ARDAY Lajos

Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994 246

DOMONKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Budapest 1992 15-19p KOCSIS Kaacuteroly Az

etnikai konfliktusok toumlrteacuteneti-foumlldrajzi haacutettere a volt Jugoszlaacutevia teruumlleteacuten Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 28 p

1993 247


nominatae Tomus XLIV Fasciculus5 Szeged 1993 6 p PATAKI Andraacutes A Draacutevaszoumlg 400 eacutevvel ezelőtt

Magyar Keacutepes Uacutejsaacuteg Eszeacutek 1992 248

VAacuteRADY Ferenc (szerk) Baranya muacuteltja eacutes jelene I koumltet Peacutecs 1896 694 p

193

Josef Praacuteger a bellyei uradalmi birtok egykori adjunktusa a Draacutevaszoumlgről iacutert

munkaacutejaacuteban megemliacuteti hogy bdquohellipa magyarok a Draacutevaszoumlgben hat faluban laknak egyseacutegesen

maacutesokban a szerbekkel eacutes a neacutemetekkel egyuumltt mert a toumlroumlk időkben nagyon megritkult a

magyar lakossaacuteg

Az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a toumlrteacutenelmi Baranya vaacutermegyeacutehez tartozoacute Baranya-

haacuteromszoumlgben 34 telepuumlleacutes volt A 34 telepuumlleacutesből haacuterom tartozott a sikloacutesi hat telepuumlleacutes a

mohaacutecsi tovaacutebbaacute 25 telepuumlleacutes a baranyavaacuteri jaacuteraacuteshoz


Az egykori sikloacutesi jaacuteraacutes haacuterom elcsatolt telepuumlleacuteseacutenek nemzetiseacutegi adatai 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő) 1880 1910 1921 1931 1941

Magyar 484 751 842 841 1 112

Deacutelszlaacutev 1 454 1 373 1 212 1 341 1 108

Neacutemet 143 149 182 173 151

Egyeacuteb 105 98 123 90 283

Oumlsszesen 2 216 2 372 2 359 2 445 2 654

Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai (1880ndash1941) KSH Bp 1999 43 p

Az egykori Baranya vaacutermegye sikloacutesi jaacuteraacutesaacuteboacutel haacuterom telepuumlleacutes tartozik ma a Horvaacutet

Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacutet keacutepző Draacutevaszoumlghoumlz A haacuterom telepuumlleacutes Petaacuterda (Baranjsko Petrovo

Selo) Torjaacutenc (Torjanci) eacutes Uacutejbezdaacuten (Novi Bezdan) A haacuterom telepuumlleacutesből kettő Petaacuterda eacutes

Torjaacutenc maacuter az 1800-as eacutevekben is horvaacutet toumlbbseacutegű telepuumlleacutes volt Uacutejbezdaacutent 1848 utaacuten a

Baacutecs-Bodrog vaacutermegyei Bezdaacuten telepuumlleacutesről eacuterkezett magyar telepesek alapiacutetottaacutek Uacutejbezdaacuten

a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten is megtartotta magyar toumlbbseacutegeacutet249


Az egykori mohaacutecsi jaacuteraacutes hat elcsatolt telepuumlleacuteseacutenek nemzetiseacutegi adatai 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő)

1880 1910 1921 1931 1941

Magyar 1 165 2 571 1 925 1 425 1 778

Deacutelszlaacutev 6 515 878 5 434 5 595 4 326

Neacutemet 1 044 1 040 1 187 1 050 893

Egyeacuteb 372 5 373 94 31 128

Oumlsszesen 9 096 9 862 8 640 8 101 7 125

Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacuteki telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai (1880ndash1941) KSH Bp 1999 43 p

A toumlrteacutenelmi Baranya vaacutermegye mohaacutecsi jaacuteraacutesaacutenak hat telepuumlleacutese tartozik ma a Horvaacutet

Koumlztaacutersasaacuteghoz A hat telepuumlleacutes Baranyakisfalud (Branjina) Daacutelyok (Duboševica) Daraacutezs

(Draţ) Hercegmaacuterok (Gajiš) Izseacutep (Topolje) eacutes Nagybodolya (Podolje) Az 1880 eacutes 1941

koumlzoumltti időszakban a hat telepuumlleacutesből csak Nagybodolya volt magyar toumlbbseacutegű

249

BOROVSZKY Samu (szerk) BaacutecsndashBodrog vaacutermegye I koumltet Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai

Orszaacutegos Monograacutefiai Taacutersasaacuteg Bp 1909

194

Baranyakisfalud telepuumlleacutest toumlbbseacutegeacuteben neacutemetek laktaacutek de a horvaacutet eacutes a szerb neacutepcsoport

szaacutema sem volt elhanyagolhatoacute A II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuten a neacutemet kisebbseacuteg elhagyta a falut

helyuumlkre szerbek eacutes horvaacutetok eacuterkeztek A toumlbbi neacutegy telepuumlleacutes Daacutelyok Daraacutezs Hercegmaacuterok

eacutes Izseacutep toumlbbseacutegeacuteben horvaacutet ndash sokaacutec ndash telepuumlleacutesek voltak A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a hat

telepuumlleacutesből maacuter csak Nagybodolya volt az egyeduumlli ahol meacuteg nagyobb szaacutemban eacuteltek

magyarok


Az egykori baranyavaacuteri jaacuteraacutes 25 elcsatolt telepuumlleacuteseacutenek nemzetiseacutegi adatai 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő) (folytataacutes)

1880 1910 1921 1931 1941

Magyar 12 579 13 325 13 870 10 871 15 759


Neacutemet 11 940 12 786 14 885 14 327 13 193

Egyeacuteb 1 467 5 802 596 3 926 1 285

Oumlsszesen 34 017 38 563 38 453 42 300 42 002


Az egykori Baranya vaacutermegye baranyavaacuteri jaacuteraacutesaacutenak majdnem a teljes teruumllete ma

Horvaacutetorszaacuteg reacutesze Az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a 25 telepuumlleacutesből 11 telepuumlleacutes volt

abszoluacutet magyar toumlbbseacutegű tovaacutebbi keacutet telepuumlleacutes Baranyavaacuter eacutes Daacuterda pedig jelentős szaacutemuacute

magyarsaacuteggal rendelkezett A 11 abszoluacutet magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutes Bellye (Bilje) Csuacuteza

(Suza) Hercegszoumlllős (Kneţevi Vinogradi) Karancs (Karanac) Kiskőszeg (Batina) Kopaacutecs

(Kopaţevo) Kő (Kamenac) Laskoacute (Lug) Sepse (Kotlina) Vaacuterdaroacutec (Vardarac) eacutes Voumlroumlsmart

(Zmajevac) voltak A neacutemet neacutepcsoport főkeacutent Albertfaluban (Grabovac) Baranyabaacutenon

(Popovac) Baranyaszentistvaacutenon (Petlovac) Daacuterdaacuten (Darda) Kaacutecsfalun (Jagodnjak)

Keskenden (Kozarac) Kisdaacuterdaacuten (TvrŤavica) Laskafalun (Ceminac) valamint

Peacutelmonostoron (Beli Manastir) volt toumlbbseacutegben Benge (Šumarina) eacutes Bolmaacuteny (Bolman)

szerb falvak voltak tovaacutebbaacute jelentős szaacutemban eacuteltek szerbek Baranyabaacutenon Daacuterdaacuten

Hercegszőllősőn Kaacutecsfaluban eacutes Peacutelmonostoron is Baranyavaacuter (Branjin Vrh) eacutes Lőcs (Luţ)

horvaacutet ndash sokaacutec ndash falvak voltak valamint jelentős szaacutemuacute sokaacutec eacutelt meacuteg Bengeacuten is Bolmaacutenyon

a roma neacutepcsoport szaacutema is szaacutemottevő volt


A Draacutevaszoumlg nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1880-1941) (fő)

1880 1910 1921 1931 1941

Magyar 14 230 20 134 16 638 13 138 18 648


Neacutemet 13 156 13 944 16 253 15 548 14 238

Egyeacuteb 1 944 8 766 814 725 1 698

Oumlsszesen 45 329 50 797 49 452 52 846 51 781


195

Az 1910-es magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a Baranya-haacuteromszoumlg lakossaacutegaacutenak 40

szaacutezaleacuteka magyar 267 szaacutezaleacuteka neacutemet 192 szaacutezaleacuteka horvaacutet 126 szaacutezaleacuteka szerb eacutes 15

szaacutezaleacuteka pedig egyeacuteb nemzetiseacutegű volt Az oumlsszlakossaacuteg 50 797 fő volt Toumlbb mint egy

eacutevtizeddel keacutesőbb 1921-ben maacuter csak a oumlsszlakossaacuteg 338 szaacutezaleacutek volt magyar 326

szaacutezaleacutek a neacutemet 188 szaacutezaleacutek a horvaacutet 129 szaacutezaleacutek a szerb valamint 19 szaacutezaleacutek az

egyeacuteb nemzetiseacutegű Az 1921 eacutevi deacutelszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes 49 452 főt iacutert oumlssze a Baranya-

haacuteromszoumlgben A magyarsaacuteg 1910 eacutes 1921 koumlzoumltt 62 szaacutezaleacutekkal csoumlkkent

A nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetel miatt meacuteg az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuten is keacuterdeacuteses volt a

Draacutevaszoumlg hovatartozaacutesa A brit beacutekedelegaacutecioacute 1919 februaacuter 8-aacuten kelt javaslata szerint a

Baranya-haacuteromszoumlg nem lett volna reacutesze a deacutelszlaacutev aacutellamnak bdquoA DunandashDraacutevandashszoumlg

neacutepesseacutege ne tartozzeacutek a jugoszlaacutev aacutellamhoz mivel szaacutemuk sem eloszlaacutesuk nem indokolja ezt

eacutes foumlldrajzi eacutes gazdasaacutegi okok erősen ez ellen szoacutelnak250

A Baranyandashhaacuteromszoumlg

hovatartozaacutesaacutet illetően neacutegy elkeacutepzeleacutes laacutetott napvilaacutegot

ndash a magyar aacutellaacutespont szerint a Draacutevaszoumlgnek tovaacutebbra is az anyaorszaacuteghoz kell

tartoznia

ndash a deacutelszlaacutev veacutelemeacuteny szerint a keacuterdeacuteses teruumllet valamint Mohaacutecs eacutes Sikloacutes vaacuterosok

eacutes ezen telepuumlleacutesek koumlrnyeacuteke az uacutejonnan leacutetrejoumlvő deacutelszlaacutev aacutellamhoz kell hogy tartozzanak

ndash az olaszok aacuteltal taacutemogatott variaacutecioacute szerint a mai Draacutevaszoumlg kilenc eacuteszaki telepuumlleacutese

(beleeacutertve Peacutelmonostort is) Magyarorszaacutegnaacutel maradt volna

ndash a francia aacutellaacutespont keacutepviselte a Baranya-haacuteromszoumlg ma is fennaacutelloacute hataacuterait

Veacuteguumll az utolsoacute a negyedik megoldaacutes valoacutesult meg Magyarorszaacuteg ndash jogilag - 1920

juacutenius 4-eacuten vesztette el a Draacutevaszoumlget de gyakorlatilag ez maacuter 1919 őszeacuten bekoumlvetkezett



1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001

Magyar 16 945 16 012 15 303 13 473 9 920 8 956 7 114

Horvaacutet 18 792 17 984 23 514 23 283 19 136 22 740 23 693

Szerb 11 442 11 607 13 698 15 614 12 857 13 851 8 592

Neacutemet 4 494 3 228 1 392 773 410 nincs adat 449

bdquoJugoszlaacutevrdquo ---- ---- 115 1 355 8 850 nincs adat ----

Egyeacuteb 1 829 2 035 2 066 1 824 2 236 8 718 2 785

Oumlsszesen 53 502 50 866 56 088 56 322 53 409 54 265 42 633

Forraacutes SEBŐK Laacuteszloacute A horvaacutetorszaacutegi magyarok a statisztikaacutek tuumlkreacuteben 130 p in ARDAY Lajos Fejezetek

a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994 EacuteGER Gyoumlrgy A Draacutevaszoumlg

demograacutefiai viszonyai az elmuacutelt szaacutez eacutevben (1880ndash1981) In Magyarsaacutegkutataacutes Eacutevkoumlnyve 1988

Magyarsaacutegkutatoacute Inteacutezet Bp 1989

250


196

A Baranya-haacuteromszoumlg nemzetiseacutegi-etnikai keacutepe meglehetősen vegyes volt A XX

szaacutezadban azonban tovaacutebbi jelentős vaacuteltozaacutesok mentek veacutegbe a teacuterseacuteg nemzetiseacutegeacutet illetően

Jugoszlaacutevia 1941 aacuteprilisaacuteban szeacutethullott Magyarorszaacuteg 11 475 km 2 -t nyert vissza az

1920-ben elcsatolt Deacutelvideacutekből A Baacutecska a Murakoumlz eacutes a Muravideacutek mellett a Draacutevakoumlz is

visszakeruumllt Magyarorszaacuteghoz251

A magyarsaacuteg szaacutembelileg uacutejboacutel gyarapodott egeacuteszen

194445-ig A Draacutevakoumlz nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten ismeacutet teljesen

foumllborult A neacutemetseacuteg amely szaacutemaraacutenyaacutet tekintve 1921-ben meacuteg 326 szaacutezaleacutekos az

oumlsszlakossaacutegon beluumll teljesen felsziacutevoacutedott A magyarsaacuteg bdquojobbanrdquo jaacutert mint a neacutemet

nemzetiseacuteg a szuumllőfoumlldjeacuten maradhatott de eacutevről eacutevre fogyott a szaacutemuk

A trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacutetoacutel egeacuteszen 1929-ig a Draacutevaszoumlg politikailag a

vajdasaacutegi Zomborhoz tartozott majd 1929-től 1945-ig Uacutejvideacutekhez mint a Dunai Baacutensaacuteg

reacutesze A Draacutevaszoumlg nem volt oumlsszekoumltteteacutesben a Vajdasaacuteggal a kiskőszegi hiacuted ndash a mai szerb-

horvaacutet hataacuter ndash csak 1972 eacutes 1974-ben eacutepuumllt meg Az irracionaacutelis helyzetnek 1945-ben vetettek

veacuteget ekkor a Baranyandashhaacuteromszoumlget a horvaacutet tagkoumlztaacutersasaacuteg kapta s ezaacuteltal az egeacutesz teruumllet

Eszeacutekhez kapcsoloacutedott

A magyarsaacuteg 1945 eacutes 1990 koumlzoumltti erőteljes fogyaacutesaacutehoz hozzaacutejaacuterult a nagy

munkaneacutelkuumlliseacuteg a mezőgazdasaacuteg hanyatlaacutesa a Jugoszlaacuteviaacuten beluumlli vaacutendorlaacutes illetve a

kuumllfoumlldre ndash Nyugat-Euroacutepa Ausztraacutelia USA stb ndash toumlrteacutenő vaacutendorlaacutes is Az 1991 nyaraacuten

kirobbant deacutelszlaacutev haacuteboruacute bdquokeacutet vaacutellra fektetterdquo a baranyai magyarsaacutegot A tuacutelnyomoacutereacuteszt a

mezőgazdasaacutegboacutel eacutelő magyarsaacuteg megeacutelheteacutese veszeacutelybe keruumllt

Az ősi mesterseacutegek eltűntek a fiatalok koumlzuumll egyre toumlbben vaacutendorolnak el a jobb

megeacutelheteacutes remeacutenyeacuteben Rengetegen mentek ndash maacuter Tito idejeacuteben is ndash a Nyugat-euroacutepai

orszaacutegokba vendeacutegmunkaacutesnak akik koumlzuumll sokan vissza sem teacutertek szuumllőfoumlldjuumlkre

A deacutelszlaacutev haacuteboruacute 1991-es kirobbanaacutesakor a szerb hadsereg viszonylag gyorsan

elfoglalta a Draacutevaszoumlget illetve a szomszeacutedos ndash a Draacutevaacutetoacutel deacutelre fekvő ndash Kelet-Szlavoacuteniaacutet A

szerb megszaacutellaacutes elől koumlzel 6 000 magyar nemzetiseacutegű menekuumllt el nem is beszeacutelve a horvaacutet

menekuumlltekről Az etnikai araacutenyok ismeacutet foumllborultak A magyarsaacuteg koumlzel keacutetharmada

elmenekuumllt a Baranya-haacuteromszoumlgből a szerb hadsereg koumlzeledteacutenek hiacutereacutere A szerbek aacuteltal

veacuteghezvitt szervezett betelepiacuteteacutesek aacuteltal 25ndash30 000 maacutes forraacutesok szerint 50 000 szerb eacuterkezett

a Baranya-haacuteromszoumlgbe eacutes a szomszeacutedos Kelet-Szlavoacuteniaacuteba a horvaacutetorszaacutegi eacutes a boszniai

szerb teruumlletekről Viszont amikor a Draacutevakoumlz visszakeruumllt Horvaacutetorszaacuteghoz a draacutevaszoumlgi

bdquomenekuumlltrdquo szerbek koumlzuumll sokan Kis-Jugoszlaacuteviaacuteba vaacutendoroltak eacutes ott telepedtek le Az 1995

251

Toumlrteacutenelmi Vilaacutegatlasz Kartograacutefiai Vaacutellalat Bp 1991 134 p

197

novembereacuteben megkoumltoumltt bdquoerdődi megaacutellapodaacutes eacutertelmeacuteben a magyar nemzetiseacutegű

draacutevakoumlziek visszateacuterhettek szuumllőfoumlldjuumlkre ennek elleneacutere csak 1997 nyaraacuten kezdődoumltt meg a

visszatelepuumlleacutes 1998 nyaraacuteig a horvaacutetorszaacutegi magyarok 75 szaacutezaleacuteka teacutert vissza a

lakoacutehelyeacutere vagy rendszeresen laacutetogatja azt Sajnaacutelatos teacuteny hogy 1000ndash1500 horvaacutetorszaacutegi

toumlbbnyire draacutevakoumlzi eacutes Kelet-szlavoacuteniai magyar nemzetiseacutegű szemeacutely halt meg a deacutelszlaacutev

haacuteboruacuteban252

68 taacuteblaacutezat A draacutevakoumlzi magyar nemzetiseacutegű menekuumlltek szaacutema a deacutelszlaacutev haacuteboruacuteban (fő)

Helyseacuteg Magyar Menekuumllt Szaacutezaleacutek

Draacutevaszoumlg

BellyeBilje 422 370 88

CsuacutezaSuza 664 150 23

DaraacutezsDraž 212 158 75

DaacuterdaDarda 626 510 81

Hercegszőllős

Kneževi Vinogradi 382 230 60

KarancsKaranac 289 200 69

KiskőszegBatina 688 436 63

KopaacutecsKopačevo 610 400 66

LaskoacuteLug 834 240 29

NagybodolyaPodolje 178 83 47

Peacutelmonostor

Beli Manastir 865 740 86

SepseKotlina 416 100 24

Uacutejbezdaacuten Novi Bezdan 329 150 46

VaacuterdaroacutecVardarac 536 330 62

Voumlroumlsmart Zmajevac 888 250 28

Forraacutes A Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja Jelenteacutes a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg helyzeteacuteről becsuumllt

adatok wwwHTMHhu (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7)

Koumlzigazgataacutesilag a Baranyandashhaacuteromszoumlg az EszeacutekndashBaranya zsupaacutensaacuteghoz ndash megyeacutehez

ndash tartozik Az Eszeacutek-Baranyai zsupaacutensaacuteg kilenc obšinaacuteja253

(Beli Manastir ndash Peacutelmonostor

Bilje ndash Bellye Ceminac ndash Laskafalu Darda ndash Daacuterda Draţ ndash Daraacutezs Jagodnjak ndash Kaacutecsfalu

Kneţevi Vinogradindash Hercegszőllős Petlovac ndash Baranyaszentistvaacuten eacutes Popovac ndash Baranyabaacuten)

alkotja a Baranya-haacuteromszoumlget A teruumllet koumlzpontja Peacutelmonostor (Beli Manastir)

Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacutere a Draacutevaszoumlg maacuter elvesziacutetette magyar toumlbbseacutegeacutet

amely tehaacutet nem a deacutelszlaacutev haacuteboruacute koumlvetkezmeacutenye A draacutevakoumlzi magyarsaacuteg 1920 oacuteta toumlbb

telepuumlleacutesen is kisebbseacutegbe szorult csupaacuten neacutehaacuteny telepuumlleacutes tudta a magyar toumlbbseacutegeacutet

megőrizni A teacuterseacutegben a nemzetiseacutegi araacutenyok megvaacuteltozaacutesa reacuteszben az ndash olykor erőszakos ndash

asszimilaacutecioacuteval reacuteszben az elvaacutendorlaacutessal reacuteszben pedig egyes neacutepcsoportok (szerb horvaacutet)

toumlmeges betelepiacuteteacuteseacutevel fuumlgg oumlssze A deacutelszlaacutev haacuteboruacute előtt a magyarsaacuteg szaacutemaacutenak

252

A Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja Jelenteacutes a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg helyzeteacuteről becsuumllt

adatok wwwHTMHhu (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7) GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash

SZONDI Ildikoacute Demograacutefia maacutesodik aacutetdolgozott kiadaacutes Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 215-216 p 253

A magyarban a maacuter jogtoumlrteacuteneti fogalomnak bdquokvaacutezirdquo a bdquojaacuteraacutesnakrdquo megfelelő koumlzigazgataacutesi egyseacuteg

198

csoumlkkenteacuteseacuteben a bdquojugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutesi kategoacuteria is szerepet jaacutetszott mivel toumlbben a

bdquovegyes haacutezassaacutegokrdquo terjedeacuteseacutevel ide soroltaacutek be magukat254

A helyzetet csak suacutelyosbiacutetja hogy maacutes hataacuteron tuacuteli magyar teacuterseacutegekhez hasonloacutean ez a

teacuterseacuteg is az agraacuteriumot tekintette fő megeacutelheteacutesi forraacutesaacutenak A mezőgazdasaacuteg fokozatos

leeacutepuumlleacuteseacutevel a munkaneacutelkuumlliseacuteg emelkedeacuteseacutevel a ndash magyar ndash fiatalsaacuteg elvaacutendorolt Sokan

Nyugat-Euroacutepa orszaacutegaiban proacutebaacuteltak uacutej eacuteletet kezdeni

Az legsuacutelyosabb probleacutemaacutet ndash az amuacutegy is maacuter sorvadoacute draacutevaszoumlgi magyarsaacuteg szaacutemaacutera

ndash a deacutelszlaacutev haacuteboruacute eacutes a szerb megszaacutellaacutes okozta A haacuteboruacute nemcsak a neacutepmozgalmak

alakulaacutesaacuteba szoacutelt bele hanem a taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegok ndash pl oktataacutes ndash teruumlleteacuten is

jelentős haacutetraacutenyokkal jaacutert255

A Baranya-haacuteromszoumlg megszaacutellaacutesa utaacuten a magyar eacutertelmiseacuteg

koumlzel 80 szaacutezaleacuteka de a magyar lakossaacuteg toumlbbseacutege is elhagyta lakoacutehelyeacutet Ugyanakkor a

Horvaacutetorszaacuteg maacutes reacuteszeiről bdquomenekuumllőrdquo szerb lakossaacuteg toumlmegeacutevel telepedett le a magyarok

illetve a horvaacutetok aacuteltal elhagyott haacutezakba Ilyen leacutegkoumlrben keruumllt sor 1992 januaacuter 27 eacutes 1992

maacutercius 5 koumlzoumltt a Draacutevakoumlz szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutesaacutera mivel a szerb hatoacutesaacutegok nem fogadtaacutek el

az 1991-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes bdquohorvaacutetok aacuteltali meghamisiacutetaacutesaacutetrdquo A szerbek szerint az 1991 eacutevi

neacutepszaacutemlaacutelaacutes ndash a Draacutevaszoumlgre vonatkozoacute ndash valoacutes eredmeacutenyei a koumlvetkezők lettek volna a

47 403 fős oumlsszlakossaacutegboacutel 20 757 fő (439) szerb 15 152 fő (319) horvaacutet 9 072 fő

(191) magyar 902 fő (19) pedig bdquojugoszlaacutevrdquo valamint 1 520 fő (32) egyeacuteb

nemzetiseacutegű lett volna256

A szerb ndash bdquonem meghamiacutesiacutetottrdquo ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes257

jelentős elteacutereacutese hogy csak 39 482

lakost szaacutemlaacutelt oumlssze258

a Draacutevaszoumlgben ugyanakkor megemliacuteti hogy 5 874 zoumlmeacuteben szerb

nemzetiseacutegű szemeacutely eacuterkezett 5 771 kitelepiacutetett nagyobb reacuteszben horvaacutet kisebb reacuteszben

magyar nemzetiseacutegű szemeacutelyek helyeacutere Sajaacutetos eacuterdekesseacutege a szerb betelepiacuteteacuteseknek hogy a

dravaszoumlgi szerb falvakba nem eacuterkeztek szerb menekuumlltek Knin koumlrnyeacutekeacuteről valamint maacutes

szerb lakta de immaacuteron horvaacutetorszaacutegi teruumlletekről

254

LAacuteBADI Kaacuteroly Nyelvi jogok kisebbseacutegek nyelvpolitika Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban Akadeacutemiai Kiadoacute Bp

2003 176ndash189 p 255

LAacuteBADI Kaacuteroly Nyelvtoumlrveacutenyek nyelvi jogok Horvaacutetorszaacutegban Forraacutes wwwmtakihu (Letoumllteacutes ideje

2007 augusztus 7) 256

ŢURŢIŠ Slobodan ndash KICOŠEV Saša Development of the population in Baranya ndash Razvoj Populacije

Baranje Peacutelmonostor ndash Uacutejvideacutek 1993 75 p 257

A szerb oumlsszeiacuteraacutes szerint a 39 482 fős oumlsszlakossaacutegboacutel 23 458 fő (594) volt szerb 7 689 fő (195) horvaacutet

6 926 fő (175) magyar 490 fő (12) jugoszlaacutev valamint 919 fő (24) egyeacuteb nemzetiseacutegű A keacutet oumlsszeiacuteraacutest

oumlsszevetve laacutethatoacute hogy a szerb megszaacutelloacutek legalaacutebb 21 ezer ndash joacutereacuteszt horvaacutet kisebb reacuteszben magyar ndash szemeacutelyt

űztek el lakoacutehelyuumlkről CURCIC Slobodan ndash KICOSEV Sasa Development of the population in Baranya ndash

Razvoj Populacije Baranje Peacutelmonostor ndash Uacutejvideacutek 1993 78 p 258

Az 1991 maacutejus 19-eacuten tartott referendumon ndash amelyen Horvaacutetorszaacuteg oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteroacutel doumlntoumlttek ndash 41 267

draacutevaszoumlgi polgaacuter rendelkezett szavazati joggal

199

Az 1995-oumls eacutev sikeres horvaacutet katonai akcioacutei utaacuten Horvaacutetorszaacuteg megszaacutellt teruumlletei ndash

iacutegy a Draacutevakoumlz is ndash felszabadultak A horvaacutet megtorlaacutestoacutel tartva a betelepiacutetett szerbek koumlzuumll

toumlbben is elhagytaacutek a Baranya-haacuteromszoumlget eacutes a Deacutelvideacutekre vaacutendoroltak Baacuter az 1995-ős

bdquoerdődi megaacutellapodaacutes eacutertelmeacuteben a Draacutevaszoumlgből illetve Kelet-Szlavoacuteniaacuteboacutel eluumlldoumlzoumltt

szemeacutelyek visszateacuterhettek lakoacutehelyuumlkre259

azonban az elmenekuumllt draacutevaszoumlgi magyarok

jelentős csoportja nem teacutert vissza

A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes jelentős elteacutereacuteseket mutat a II vilaacuteghaacuteboruacute előtti

neacutepszaacutemlaacutelaacutesokhoz keacutepest A nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetel ismeacutet jelentősen megvaacuteltozott A neacutemet

ndash svaacuteb ndash nemzetiseacuteg meacuteg a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten taacutevozaacutesra keacutenyszeruumllt A draacutevaszoumlgi szerb

nemzetiseacuteg csoumlkkeneacutese pedig a Baranyandashhaacuteromszoumlg 1995-oumls horvaacutet keacutezbe keruumlleacuteseacutetől

szaacutemiacutethatoacute A horvaacutet nemzetiseacuteg abszoluacutet toumlbbseacutegbe keruumllt azonban a maacutesodik legjelentősebb

nemzetiseacuteg a szerb maradt A harmadik helyet pedig ndash a szerbekkel koumlzel azonos szaacutemban a

magyarok szerezteacutek meg260

A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes ndash szemben az 1991 eacutevi

jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutessal ndash csak jaacuteraacutesi ndash illetve a vaacuterosi ndash szinten mutatja ki a nemzetiseacutegi

oumlsszeteacutetelt A Horvaacutetorszaacutegi Magyarok Demokratikus Koumlzoumlsseacutege szerint a koumlzseacutegsoros

adatok nyilvaacutenossaacutegra hozatala nem vaacuterhatoacute

A 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint az oumlsszlakossaacuteg 42 633 főt tett ki ez 11 632 fővel

(2143) kevesebb az 1991-ben regisztraacuteltnaacutel (54 265 fő) A horvaacutetok szaacutema 1991-ben

22 740 fő volt 2001-ben a szaacutemuk maacuter 23 693 főt tett ki A szerbek szaacutema 13 851 fő volt

1991-ben 2001-ben maacuter csak 8 592 szerbet regisztraacuteltak a Baranya-haacuteromszoumlgben A szerbek

szaacutema 5 259 fővel (3796) csoumlkkent 1991-hez keacutepest A magyarsaacuteg 1991-ben 8 956 főt

szaacutemlaacutelt 2001-re ez a szaacutem 7 114 főre olvadt A magyarsaacuteg szaacutema 1 842 fővel csoumlkkent

(2056) tiacutez eacutev alatt Az egyeacuteb kategoacuteria 1991-ben 8 718 főt tett ki 2001-ben maacuter csak 3 234

fő volt A csoumlkkeneacutes 5 484 fő volt (629)261

259

bdquoA legutoacutebbi belharcok soraacuten e draacutevaszoumlgi magyarsaacuteg joacute harmada hagyta el koraacutebbi lakoacutehelyeacutet az

uacutejjaacuteeacutepiacuteteacutes a visszakoumlltoumlzeacutes voltakeacutepp napjainkig huacutezoacutedik a taacutersadalom magaacuten- eacutes koumlzeacuteleti ereszteacutekei

meglazultak a gazdasaacuteg vontatottan fejlődik a szellemi eacutelet rendkiacutevuumll lassan bontakozik ki KATONA Imre

(koumlzreadja LAacuteBADY Kaacuteroly) Buacutecsuacuteszavak a Draacutevaszoumlgtől Forraacutes Szeacutepirodalmi szocioacutegraacutefiai műveacuteszeti

folyoacuteirat 33 eacutevfolyam 2001 novemberi szaacutem 260

Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdszhr (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7) 261

SEBŐK Laacuteszloacute A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes magyar neacutezőpontboacutel 208ndash211 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute

ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp

2003 LAacuteBADY Kaacuteroly Szeacutetszorataacutesban A draacutevaszoumlgi magyarsaacuteg sorsuumlldoumlzoumlttseacutege a haacuteboruacuteban 1991ndash1998

Timp ndash Militaria Kiadoacute Budapest-Zaacutegraacuteb 2004 22ndash26 p

200

69 taacuteblaacutezat A Draacutevaszoumlg obcinaacuteinak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1991)

A peacutelmonostori obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele

Telepuumlleacutes Nemzetiseacuteg

Magyar Horvaacutet Szerb Egyeacuteb Oumlsszesen

Baranyavaacuter 46 3 1 026 65 1 90 12 316 20 1 576

Benge 30 5 387 59 113 17 125 19 655

Peacutelmonostor 865 3 3 262 32 3 770 37 2 249 28 10 146

Secerana 65 9 270 37 144 20 250 34 729

Oumlsszesen 1 006 78 4 945 377 4 217 321 2 940 224 13 106

A baranyabaacuteni obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Baranyabaacuten 17 1 1 034 65 347 22 184 12 1 582

Baranyakisfalud 7 1 289 46 219 34 118 19 633

Knezevo 90 6 418 30 411 29 489 35 1 408

Oumlsszesen 114 31 1 741 48 977 271 791 218 3 623

A baranyaszentistvaacuteni obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Baranyabaacuten 25 3 843 83 51 5 33 9 1 012

Lőcs 9 1 615 84 31 4 80 11 735

Novi Nevesinje 8 7 0 0 104 90 3 3 115

Petaacuterda 72 9 609 78 29 4 69 9 779

Sirine 20 12 70 41 18 11 62 36 170

Sudaraz 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Torjaacutenc 15 3 291 61 7 1 15 3 476

Uacutejbezdaacuten 329 88 20 5 3 1 24 6 376

Zeleno Polje 1 1 73 60 30 24 18 15 122

Oumlsszesen 479 182 2 521 666 273 72 304 8 3 785

A bellyei obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Bellye 422 12 1 801 53 572 16 676 19 3 571

Kopaacutecs 610 76 118 15 32 4 45 5 805

Kozjak 20 15 91 65 16 11 13 9 140

Laskoacute 834 80 125 12 27 3 50 5 1 036

Podunavlje 0 0 1 50 1 50 0 0 2

Tikves 4 5 26 36 31 42 12 17 73

Vaacuterdaroacutec 536 69 124 16 25 3 87 12 782

Zlatna Greda 9 20 24 52 4 8 8 20 46

Oumlsszesen 2 435 383 2 310 364 708 113 891 14 6 344

A daraacutezsi obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Daacutelyok 23 2 747 88 32 4 50 6 852

Daraacutezs 212 25 570 68 16 2 42 5 840

Hercegmaacuterok 75 15 409 79 6 1 27 5 517

Izseacutep 56 8 565 83 37 5 25 4 683

Kiskőszeg 688 47 446 31 61 4 254 18 1449

Nagybodolya 178 63 64 23 10 3 30 11 282

Oumlsszesen 1 232 266 2 801 605 162 35 428 94 4 623

Forraacutes Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdzshrEngCensuscensus2001htm (Letoumllteacutes ideje 2007

augusztus 7

201

69 taacuteblaacutezat A Draacutevaszoumlg obcinaacuteinak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (folytataacutes) (1991)

A daacuterdai obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Daacuterda 626 9 2 532 38 2 289 34 1 304 19 6 751

Mece 78 8 504 51 213 22 193 19 988

Svajcarnica 1 0 49 17 209 71 34 12 293

Ugljes 8 1 19 3 582 89 43 7 653

Oumlsszesen 713 82 3 104 357 3 293 379 1 574 182 8 685

A hercegszőllősi obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Csuacuteza 664 84 56 7 15 2 57 7 792

Hercegszőllős 382 18 651 31 674 32 420 19 2 127

Jasenovac 6 3 116 68 22 13 27 16 171

Karancs 289 20 432 29 551 38 184 13 1 466

Kő 90 31 83 28 57 19 64 22 294

Mirkovac 25 11 54 49 20 18 26 23 233

Sepse 416 90 27 6 5 1 12 3 460

Sokolovac 3 4 18 26 42 60 7 10 70

Voumlroumlsmart 888 72 240 20 29 2 78 6 1 235

Oumlsszesen 2 763 403 1 677 244 1 415 206 875 147 6 848

A kaacutecsfalvi obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Bolmaacuteny 5 1 86 12 586 79 64 8 741

Kaacutecsfalu 67 3 296 15 1 439 74 149 8 1 951

Majskeacute Medje 2 1 53 34 83 53 20 12 158

Novi Bolman 12 5 14 7 163 76 26 12 215

Novi Ceminac 8 1 200 37 261 49 68 13 537

Oumlsszesen 94 26 649 18 2 532 702 327 92 3 602

A laskafalvi obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Albertfalu 31 3 873 81 34 3 141 13 1 079

Keskend 25 3 815 87 67 7 26 3 933

Laskafalu 52 4 1 063 75 131 9 167 12 1 413

Mitrovac 11 10 54 49 20 18 26 23 111

Oumlsszesen 119 35 2 805 793 252 71 360 101 3 536


augusztus 7)

70 taacuteblaacutezat A Draacutevaszoumlg jaacuteraacutesainak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2001)

Jaacuteraacutes Nemzetiseacuteg



Baranyaszentistvaacuten 395 144 1 957 713 144 52 247 91 2 743

Bellye 1 921 35 3 020 551 246 44 293 55 5 480

Daraacutezs 874 26 2 278 678 94 28 110 34 3 356

Daacuterda 581 82 3 663 518 2 008 284 810 116 7 062

Hercegszőllős 2 121 408 1 781 343 956 184 328 65 5 186

Kaacutecsfalu 73 28 676 266 1 642 647 146 59 2 537

Laskafalva 112 39 2 558 895 76 26 110 4 2 856


Oumlsszesen 7 114 166 23 693 555 8 592 201 3 234 78 42 633


augusztus 7)

202

Amint az a taacuteblaacutezatboacutel is leolvashatoacute a Draacutevaszoumlgben a horvaacutetok alkotjaacutek az abszoluacutet

toumlbbseacuteget A magyarsaacuteg csak a harmadik helyen aacutell a horvaacutetok eacutes a szerbek moumlgoumltt a

nemzetiseacutegek leacutelekszaacutemaacutet tekintve 1991-ben a kilenc jaacuteraacutesboacutel hatban a horvaacutetok kettőben a

szerbek (Daacuterda Kaacutecsfalu) eacutes egyben a magyarok (Hercegszőllős) alkottaacutek a toumlbbseacuteget A

legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval 2001-ben a horvaacutetok maacuter heacutet a szerbek egy (Kaacutecsfalu) eacutes

a magyarok is csak egy jaacuteraacutesban (Hercegszőllős) alkottak toumlbbseacuteget

A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint veacutelelmezhető hogy a magyar toumlbbseacutegű

telepuumlleacutesek ndash ha csoumlkkent is magyarsaacutegszaacutemuk ndash megtartottaacutek a magyar toumlbbseacuteget Ennek

alapjaacuten Csuacuteza Kopaacutecs Laskoacute Sepse Uacutejbezdaacuten Vaacuterdaroacutec Voumlroumlsmart tovaacutebbra is magyar

toumlbbseacutegűek maradtak tovaacutebbaacute maacutesik heacutet telepuumlleacutes (Daraacutezs Hercegszőllős Karancs

Kiskőszeg Kő Nagybodolya eacutes Peacutelmonostor) minden bizonnyal tovaacutebbra is jelentős magyar

kisebbseacuteggel rendelkezik262

5 4 Magyar szoacutervaacutenyok Horvaacutetorszaacutegban

A horvaacutet aacutellam a IX szaacutezadban a Szaacuteva a Vrbas eacutes Cetinje folyoacutek illetve az Adriai-

tenger aacuteltal hataacuterolt taacutejakon263

a mai Dalmaacutecia eacutes Bosznia-Hercegovina teruumlleteacuten alakult ki264

Az eacutevszaacutezadok folyamaacuten a horvaacutet aacutellam fokozatosan eacuteszakabbra eacutes keletebbre terjeszkedett

Az 1886-1918 koumlzoumltti Horvaacutet-Szlavoacutenorszaacuteg haacuterom fő reacuteszből aacutellt (Dalmaacutecia eacutes az Isztriai-

feacutelsziget az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuteig Ausztriaacuteeacute volt)

1 Szlavoacuteniaacuteboacutel (az egykori Pozsega Szereacutem eacutes Verőce vaacutermegyeacutek)

2 a koumlzeacutepkori Szlavoacuteniaacuteboacutel (az egykori Belovaacuter-Koumlroumls Varasd eacutes Zaacutegraacuteb vaacutermegyeacutek)

3 eacutes a reacutegi Horvaacutetorszaacutegboacutel (az egykori Lika-Krbava Modrus-Fiume vaacutermegyeacutek)265

A magyarok I (Szent) Laacuteszloacute (1077-1095) uralkodaacutesa alatt terjesztetteacutek ki

fennhatoacutesaacutegukat az első keacutet teruumlletre majd az utoacuted Koumlnyves Kaacutelmaacuten (1095-1116) szerzi meg

a harmadik teruumlletet Dalmaacuteciaacuteval egyuumltt a Magyar Kiraacutelysaacuteg reacuteszeacutere

A toumlroumlk időkig Pozsega Szereacutem eacutes Verőce vaacutermegyeacutek jelentős szaacutemuacute magyarsaacuteggal

rendelkeztek ezek a teruumlletek jogilag 1779-ig Magyarorszaacuteg reacuteszei voltak A haacuterom vaacutermegye

262



HEKA Laacuteszloacute Adaleacutekok Horvaacutetorszaacuteg 1526 előtti alkotmaacutenytoumlrteacuteneteacutehez Acta Ubiversitatis Szegediensis de

Attila Joacutezsef Nominatae Acta Juridica et Politica Tomus LII Fasciculus 4 Szeged 1997 5 p KRISTOacute

Gyula (szerk) Korai magyar toumlrteacuteneti lexikon (9-14 szaacutezad) Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1994 58 p 264

ARDAY Lajos Magyarok a Deacutelvideacuteken Jugoszlaacuteviaacuteban BIP Budapest 2002 273 p 265

B JESZENSZKI Beacutela A taacutersorszaacutegok koumlzjogi viszonya a magyar aacutellamhoz Budapest 1889 127-128 p

HEKA Laacuteszloacute A deacutelszlaacutev aacutellamok alkotmaacutenytoumlrteacutenete Gold Press Nyomda Szeged 2002 167 p

203

gyakorlatilag maacuter 1745-ban a horvaacutet baacuten fennhatoacutesaacutega alaacute keruumllt Maacuteria Tereacutezia

rendelkezeacuteseinek koumlszoumlnhetően266

A toumlroumlk kiűzeacuteseacutevel a haacuterom vaacutermegye teruumlleteacuten eacutelő

magyarsaacuteg csaknem felsziacutevoacutedott Csak neacutegy falu ndash Haraszti Koacuteroacutegy Szentlaacuteszloacute eacutes a ma maacuter

Eszeacutekhez tartozoacute Reacutetfalu ndash magyarsaacutega maradt meg

A magyarorszaacutegi szegeacutenyparasztok akik a magyar teruumlleteken csak 2-3 hold foumllddel

rendelkeztek Szlavoacuteniaacuteban 20-30 hold foumlldet is kaptak Ezeacutert sok magyar proacutebaacutelt

bdquoszerencseacutetrdquo az emliacutetett haacuterom vaacutermegye teruumlleteacuten A baacutecskai magyarok főkeacutent a

Szereacutemseacutegbe a baranyaiak Verőceacutebe a somogyiak eacutes zalaiak toumlbbnyire Pozsegaacuteban a vasiak

joacutereacuteszt BelovaacuterndashKoumlroumlsben telepedtek le A magyarok roumlvid idő eltelteacutevel oumlsszeuumltkoumlzeacutesbe

keruumlltek a horvaacutetokkal mivel magyar oktataacutest eacutes hiteacuteletet kiacutevaacutentak267

Hamar elkezdődoumltt a roacutemai katolikus magyarok beolvadaacutesa a helyi horvaacutetsaacutegba

ugyanis ezt a diakovaacuteri (Ťakovo-i) eacutes zaacutegraacutebi horvaacutet nyelvű puumlspoumlkseacutegek elősegiacutetetteacutek Nem

volt magyar nyelvű hiteacutelet illetve oktataacutes A reformaacutetusok jobb helyzetben voltak mert a

magyar Duna-melleacuteki Reformaacutetus Egyhaacutezhoz tartoztak Itt biztosiacutetva volt a magyar nyelv

oktataacutesa illetve a magyar nyelvű liturgia A horvaacutetok a magyar iskolaacutekat rendszeresen

magyarosiacutetaacutessal vaacutedoltaacutek Az 1888-as iskolavaacutelasztaacutesi toumlrveacuteny elleneacutere a horvaacutet hatoacutesaacutegok

megbiacutersaacutegoltaacutek azokat a magyarokat akik magyar iskolaacuteba jaacuterattaacutek gyermekeiket Az 1900-as

eacutevek elejeacuten mindoumlssze 24 iskolaacutejuk volt a magyaroknak Groacutef Szeacutechenyi Beacutela eacutes groacutef

Klebelsberg Kuacutenoacute vezeteacuteseacutevel 1904 maacuterciusaacuteban leacutetrejoumltt a Juliaacuten Egyesuumllet amelynek a

ceacutelja az volt hogy segiacutetsen ndash főkeacutent a magyar anyanyelvi oktataacutes teruumlleteacuten ndash a Horvaacutet-

szlavoacutenorszaacutegi szoacutervaacuteny magyarsaacutegon Maacuter 1912-ben 99 iskolaacuteja volt a szlavoacuteniai

magyarsaacutegnak ebből 64 Juliaacuten iskola volt Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a Juliaacuten-iskolaacutekat

megszuumlntetteacutek a taniacutetoacutekat pedig kiutasiacutetottaacutek az uacutej deacutelszlaacutev aacutellamalakulat teruumlleteacuteről Az

191819-es taneacutevben 790 aacutellami eacutes 1 047 toumlbbnyire felekezeti magyar taniacutetoacute koumlzuumll az

192930-as taneacutevben maacuter csak alig 250 teljesiacutetett szolgaacutelatot

266

HEKA Laacuteszloacute A magyar-horvaacutet aacutellamkoumlzoumlsseacuteg alkotmaacuteny- eacutes jogtoumlrteacutenete Baacuteba Kiadoacute Szeged 2004 119

p HEKA Laacuteszloacute Horvaacutetorszaacuteg kulturaacutelis eacutes műveacuteszettoumlrteacutenete ndash Bevezeteacutes a kroatisztikaacuteba Baacuteba Kiadoacute

Szeged 2004 122 p HEKA Laacuteszloacute A horvaacutet Sabor (Szaacutebor) jogtoumlrteacuteneti szerepe Acta Universitatis

Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXII Fasciculus 8 Szeged 2002 8 p 267

bdquoAz 1790-1848 eacutevi magyar orszaacuteggyűleacuteseken a bdquohorvaacutet keacuterdeacutes aacutellandoacute vita taacutergya volt bdquoAlsoacute Szlavoacutenia

eacutes Fiume hovatartozaacutesa a magyar nyelv bevezeteacutese Horvaacutetorszaacutegban is valamint a protestaacutensok egyenjoguacutesaacutega

a Draacuteva maacutesik partjaacuten voltak a fő teacutemaacutek amelyekben a magyarok eacutes a horvaacutetok nem tudtak kompromisszumos

megoldaacutest talaacutelni HEKA Laacuteszloacute A horvaacutetok eacutes az 1848ndash1849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc Acta

Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXVI Fasciculus 10 Szeged 2004 3 p HEKA

Laacuteszloacute Az 1868 eacutevi horvaacutet-magyar kiegyezeacutes a sajtoacute tuumlkreacuteben Acta Universitatis Szegediensis Acta Juridica et

Politica Tomus LIV Fasciculus 9 Szeged 1998 7 p MISKOLCZY Gyula A horvaacutet keacuterdeacutes toumlrteacutenete eacutes

iromaacutenyai a rendi aacutellam koraacuteban I koumltet Magyar Toumlrteacutenelmi Taacutersulat Bp 1927 43ndash44 p

204

71 taacuteblaacutezat A magyar lakossaacuteg szaacutema az egyes horvaacutet vaacutermegyeacutekben (fő) (1910)

Vaacutermegye Teruumllet

(Km2

)

A vaacutermegye

lakossaacutega

Horvaacutet

lakossaacuteg

Magyar

lakossaacuteg Egyeacuteb lakossaacuteg

BelovaacuterndashKoumlroumls 5 070 332 592 fő 253 687 fő 14224 fő 64 681 fő

LikandashKorbava 6 211 204 710 fő 100 346 fő 22 fő 104 342 fő

ModrusndashFiume 4 879 231 654 fő 152 210 fő 899 fő 78 545 fő

Pozsega 4 929 265 272 fő 142 616 fő 16 462 fő 106 194 fő

Szereacutem 6 866 414 234 fő 106 198 fő 29 522 fő 278 514 fő

Varasd 2 507 307 010 fő 300 033 fő 1 095 fő 5 882 fő

Verőce 4 867 272 430 fő 137 394 fő 45 196 fő 89 840 fő

Zaacutegraacuteb 7 212 594 052 fő 445 870 fő 6 068 fő 142 114 fő

Oumlsszesen 42 541 2 621 954 fő 1 638 354 fő 113 488 fő 870 112 fő

Forraacutes LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute Peacutecs 1998

Az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint HorvaacutetndashSzlavoacutenorszaacutegban a magyarsaacuteg

kisebbseacutegben volt de a szaacutema nem elhanyagolhatoacute 119 981 főt tett ki268

Ez Horvaacutetorszaacuteg

lakossaacutegaacutenak 457 szaacutezaleacuteka volt amiacuteg a horvaacutetok 6248 szaacutezaleacutekos toumlbbseacutegben vannak

Jelentős a szerbek szaacutema is akik főkeacutent a Szereacutemseacutegben eacuteltek valamint Pozsega eacutes Verőce

vaacutermegyeacutekben A szaacutemuk ezen a 42 541 km 2 -es teruumlleten 644 955 fő (2459) Jelentős volt

meacuteg a neacutemetek szaacutema 134 078 fő (531) Tovaacutebbaacute eacuteltek itt szlovaacutekok 21 613 fő (082)

ukraacutenok 8 317 fő (0317) Az egyeacuteb kategoacuteria 54 656 főt tett ki (258) Napjainkra a 119

981 fős magyar lakossaacuteg szinte teljesen eltűnt az egykori nyolc toumlrteacutenelmi vaacutermegye

teruumlleteacuteről A SzerbndashHorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelysaacuteg ndash szerbuumll Kraljevina Srba Hrvata i Slovenaca

ndash 1918-as megalakulaacutesaacutetoacutel az 1990-es eacutevekig jelentős vaacuteltozaacutesok mentek veacutegbe A magyarsaacuteg

ndash a neacutemet kisebbseacuteggel egyetemben ndash joacuteformaacuten teljesen eltűnt az 1886ndash1918 koumlzoumltti

horvaacutetorszaacutegi teruumlletekről A deacutelszlaacutev koumlzigazgataacutesi vaacuteltoztataacutesok nyomaacuten a Szereacutemseacuteg a

neacutehai Szereacutem vaacutermegye haacuteromoumltoumld reacuteszben Szerbiaacuteeacute lett eacutes bdquobeeacutepuumlltrdquo a Vajdasaacutegba269

Csak a

nyugati reacutesz az egykori megyeszeacutekhellyel Vukovaacuterral maradt Horvaacutetorszaacutegnak

Kelet-Szlavoacuteniaacuteban illetve a Nyugat-Szereacutemseacutegben 1991-ben 9 821 magyar eacutelt A

magyarsaacuteg 17 telepuumlleacutesen lakott ebből csak neacutegy ndash Haraszti Koacuteroacutegy Reacutetfalu eacutes

Szentlaacuteszloacute270

ndash volt toumlbbseacutegeacuteben magyar A toumlbbi 13 telepuumlleacutesen ndash Almaacutes (Aljmaš)

Antunovac Apaacuteti (Opatovac) Csaacutek (Ţakovci) Daacutelya (Dalj) Erdőd (Erdut) Eszeacutek (Osijek)

268

A 119 981 főből 91 180 fő azaz a 7599 szaacutezaleacutek Verőceacuteben 45 196 magyar eacutelt 1910-ben Szereacutemben 29 522

eacutes Pozsegaacuteban pedig 16 462 magyar eacutelt 269

SEBŐK Laacuteszloacute A horvaacutetorszaacutegi magyarok a statisztikaacutek tuumlkreacuteben in ARDAY Lajos Fejezetek a

horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994 137 p 270

bdquoA legutoacutebbi maacutesfeacutel szaacutezadban a Draacuteva-Szaacuteva koumlzoumltti magyarok telepuumlleacutestoumlrteacutenetuumlk szerint keacutet nagyobb

csoportra oszlottak Az egyiket Koacuteroacutegy Haraszti Szentlaacuteszloacute eacutes Magyarreacutetfalu lakossaacutega alkotja mely

koumlzeacutepkori sőt valoacutesziacutenűleg honfoglalaacuteskori magyar neacutepesseacuteg maradeacuteka a Vuka eacutes a Draacuteva mocsarainak

veacutedelmeacuteben veacuteszelte aacutet a toumlroumlk haacuteboruacutekat A maacutesik csoport a muacutelt szaacutezad maacutesodik feleacuteben keletkezett baacutecskai eacutes

dunaacutentuacuteli kivaacutendorlaacutessal Szlavoacutenia eacutes Szereacutemseacuteg szaacutemos koumlzseacutegeacuteben szoacuteroacutedott szeacutet KOacuteSA Laacuteszloacute A

szlavoacuteniai magyar reformaacutetusok egyhaacutezi eacutes taacutersadalmi aacutellapota 1885-ben 43 p in ARDAY Lajos (szerk)


205

Lachaacuteza (Vladislavci) Marinci Oacutejankovaacutec (Stari Jankovci) Uacutejlak (Ilok) Vinkovce

(Vinkovci) eacutes Vukovaacuter (Vukovar) ndash a magyarok helyi kisebbseacuteget keacutepeztek Az ezekben a

falvakban eacutelő magyarok toumlbb mint fele foumlldoumlnfutoacute lett a deacutelszlaacutev haacuteboruacute alatt Kelet-

Szlavoacuteniaacuteboacutel az egeacutesz magyarsaacuteg elmenekuumllt meacuteg a telepuumlleacuteseiket ndash Koacuteroacutegy Haraszti

Szentlaacuteszloacute ndash is megrongaacutelta vagy lerombolta a deacutelszlaacutev haacuteboruacute271

A 17 telepuumlleacutesből Eszeacutek

Haraszti Koacuteroacutegy eacutes Szentlaacuteszloacute Aacuterpaacuted-koriak a toumlbbi telepuumlleacutesre joacuteval keacutesőbb az 1800-as

eacutevekben koumlltoumlztek be a magyarok Sajnos napjainkban is szokaacutes ezen a videacuteken az egykeacutezeacutes

ennek koumlvetkezteacuteben Haraszti magyarsaacutega jelentősen eloumlregedett Reacutetfalu ndash ma Eszeacutek

kuumllvaacuterosa ndash teljes asszimilaacutecioacutejaacutet Eszeacutek koumlzelseacutege segiacuteti elő

Eszeacutek (Osijek) vaacuterosa egykoron Verőce vaacutermegye szeacutekhelye volt mivel a Draacuteva

partjaacuten fekszik kapcsolatban aacutellt Baranyaacuteval eacutes azon keresztuumll Magyarorszaacuteggal A vaacuteros

teruumllete ndash 1910-ben ndash 57 km 2 lakosainak szaacutema 31 388 fő volt A legneacutepesebb neacutepcsoport a

horvaacutet volt 12 625 fő (4022) a maacutesodik helyen a magyarsaacuteg aacutellt 11 269 fővel (359) A

harmadik legneacutepesebb neacutepcsoport a szerb volt 2 889 fővel (92) Az 1910-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes

alkalmaacuteval 743 fő cseh nemzetiseacutegűnek vallotta magaacutet (236) Az egyeacuteb kategoacuteria 3 862 fő

tett ki (1232) A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval Eszeacutek vaacuterosaacutenak oumlsszlakossaacutega

114 616 fő volt ebből 99 234 fő volt horvaacutet (8657) 15 382 fő pedig (1343) egyeacuteb

nemzetiseacutegű A legjelentősebb kisebbseacuteg a vaacuterosban a szerb volt 8 767 fővel a magyarsaacuteg

mindoumlssze 1 154 főt tett ki Eszeacutek ndash az eacuterdekveacutedelmi eacuterdekkeacutepviseleti szervek szeacutekhelyei

miatt ndash a horvaacutetorszaacutegi magyarok koumlzpontja A vaacuterostoacutel nyugatra maacuter keveacutes magyar szoacutervaacutenyt

talaacutelunk

Koumlzeacutep-Horvaacutetorszaacutegban az 1990-es eacutevek elejeacutere csak koumlzel 3 000 magyar maradt Az

1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint meacuteg 21 387 magyar eacutelt itt ebből 14 224 fő BelovaacuterndashKoumlroumls

vaacutermegyeacuteben 1 095 fő Varasd vaacutermegyeacuteben 6 068 fő pedig Zaacutegraacutebban eacutes a szinteacuten Zaacutegraacuteb

nevet viselő vaacutermegyeacuteben

Napjainkban az egykori Varasd vaacutermegye teruumlleteacuten maacuter nincs magyar szoacutervaacuteny a

toumlrteacutenelmi Zaacutegraacuteb vaacutermegye teruumlleteacuten is csak Zaacutegraacuteb a horvaacutet fővaacuteros tekinthető magyar

szoacutervaacutenynak Zaacutegraacuteb lakossaacutega az 1910-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 79 038 főt tett ki Ebből a

tuacutelnyomoacute toumlbbseacuteg horvaacutet volt 59 348 fő (75) Jelentős volt a szloveacuten neacutepcsoport szaacutema

akik 7 116 főt szaacutemlaacuteltak (9) A harmadik helyen a neacutemetek aacutelltak 4 458 fővel (564) A

magyarsaacuteg is keacutepviseltette magaacutet igaz csak 4 028 fővel (509) A szerbek 3 897 főt tettek ki

271

TVRTKO Vujity Tűzvonalbanhellipami a haditudoacutesiacutetaacutesokboacutel kimaradt INTERPRESS REKLAacuteM Kft Bp

1992 96-97 p

206

(493) tovaacutebbaacute 123 szlovaacutek 46 ukraacuten eacutes 22 romaacuten eacutelt a vaacuterosban A 2001-es horvaacutet

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Zaacutegraacuteb 779 145 főt mondhat magaacuteeacutenak Ebből a toumlbbseacuteg (716 344 fő)

horvaacutet A magyar nemzetiseacuteg 841 fővel keacutepviseltette magaacutet az oumlsszlakossaacutegon beluumll (011)

Jelentősebb neacutepcsoportok Zaacutegraacuteb vaacuterosaacuteban az albaacuten (3 389 fő ndash 043) a bosnyaacutek (6 204 fő

ndash 08) a montenegroacutei (1 313 fő ndash 017) a szloveacuten (3 225 fő ndash 041) eacutes a szerb (18 811

fő ndash 241)

A toumlrteacutenelmi Belovaacuter-Koumlroumls eacutes Pozsega vaacutermegyeacutek teruumlleteacuten meacuteg talaacutelhatoacute neacutehaacuteny

telepuumlleacutes amely napjainkban is otthont ad a magyarsaacutegnak Az egykori Belovaacuter-Koumlroumls

vaacutermegyeacutehez tartozoacute telepuumlleacutesek Bedenik Belovar GoveŤe Polje Mali Pisajan Veliki

Pisajan eacutes Velika Pisanica A toumlrteacutenelmi Pozsega vaacutermegye teruumlleteacutehez tartozott szoacutervaacuteny

magyar telepuumlleacutesek Brekinjska Deţanovac Grbavac Imsovac Kreštelovac Trojeglava Az

emliacutetett telepuumlleacutesek koumlzuumll egy sincs ahol magyar toumlbbseacuteg lenne Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes

szerint a telepuumlleacutesek magyarsaacutegaacutenak a szaacutema 16 eacutes 73 fő koumlzoumltt mozgott kiveacuteve Bedeniket

Belovaacutert Grbovacot eacutes Velika Pisanicaacutet Bedeniken a magyarsaacuteg szaacutema 117 fő volt a

telepuumlleacutes oumlsszlakossaacutegaacutenak 1618 szaacutezaleacutekaacutet alkottaacutek a magyarok Grbovacon 108 fő vallotta

magaacutet magyarnak ez az oumlsszlakossaacuteg 3576 szaacutezaleacuteka volt Velika Pisanicaacuten 174 fő mondta

magaacutet magyarnak ez a telepuumlleacutes oumlsszlakossaacutegaacutenak 1184 szaacutezaleacuteka volt Belovaacuter az egykori

megyeszeacutekhely 118 magyarnak adott otthont szemben a koumlzel 27 ezres deacutelszlaacutev koumlzoumlsseacuteggel

A fent emliacutetett telepuumlleacutesek csak a legjelentősebb magyar szoacutervaacutenyok Termeacuteszetesen maacutes

koumlrnyeacutekbeli telepuumlleacuteseken is eacutelnek magyarok de a szaacutemuk elenyeacutesző Szinte bizonyos hogy a

horvaacutetorszaacutegi magyar szoacutervaacutenyok sorsa megmaacutesiacutethatatlan teljes asszimilaacutecioacutejuk beolvadaacutesuk

elkeruumllhetetlen

Zaacutegraacutebtoacutel deacutelre a horvaacutet tengerparton maacuter csak a nagyobb vaacuterosokban ndash Fiume

(Rijeka) Poacutela (Pula) Rovinj Split eacutes Zaacutera (Zadar) ndash eacutel kisebb szaacutemuacute magyarsaacuteg Ezek koumlzuumll

a legjelentősebb a fiumei magyarsaacuteg

Fiume a toumlrteacutenelmi muacuteltban a Magyar Kiraacutelysaacuteg egyetlen kikoumltővaacuterosa volt A vaacuteros

bdquokuumlloumln testkeacutent kapcsoloacutedott a Magyar Kiraacutelysaacuteghoz A vaacuteros a koumlzeacutepkorban kuumlloumlnboumlző

hűbeacuterurak birtoka volt A Habsburg-haacutez a 16 szaacutezad elejeacuten szerezte meg a telepuumlleacutest Maacuteria

Tereacutezia (1740-1780) uralkodaacutesa alatt 1776-toacutel horvaacutet 1779-től viszont magyar teruumlletnek

szaacutemiacutetott A napoacuteleoni haacuteboruacutekban a franciaacutek szerezteacutek meg majd Napoacuteleon bukaacutesaacutetoacutel ndash a

roumlvid 1813-as angol megszaacutellaacutest nem szaacutemiacutetva ndash 1814-től egeacuteszen 1822-ig ismeacutet az

osztraacutekokeacute lett272

Magyarorszaacuteg csak 1822-ben nyeri vissza reacutegi jogait a kikoumltővaacuteros felett

272

A Pallas Nagylexikona VII koumltet A Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt Bp 1900 113 p

207

amelyet az 18481849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc utaacuten ismeacutet elveszt A telepuumlleacutes 1849

eacutes 1868 koumlzoumltt Horvaacutetorszaacuteg reacutesze volt majd az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegig ismeacutet a magyar

koumlzigazgataacutes reacutesze lett A vaacuterost ndash teacutevesen ndash szoktaacutek a 64 magyar vaacutermegyeacutenek is hiacutevni baacuter

sohasem toumlltoumltte be ezt a szerepet A vaacuteros hivatalos megnevezeacutese bdquoFiume szabad vaacuteros eacutes

keruumllete volt

Az 1886 eacutes 1918 koumlzoumltti magyar koumlzigazgataacutes szerint Fiume vaacuteros eacutes keruumllete 21 km 2

nagysaacuteguacute volt A vaacuteros lakosainak szaacutema a 18 szaacutezad veacutegeacuten meacuteg csak 2 500 fő de maacuter 1780-

ban 16 000 főre 1870-ben pedig 17 800 főre emelkedett Az 1880 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a

lakosok szaacutema 20 981 fő a haacutezak szaacutema 1 503 volt miacuteg 10 eacutevvel keacutesőbb lakosainak szaacutema

29 494 főre ugrott a haacutezak szaacutema pedig 1 731 lett273

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a lakossaacuteg szaacutema 49 806 fő volt ebből 27

307 fő volt olasz 12 926 fő horvaacutet 6 493 fő magyar 2 315 fő neacutemet 425 fő szerb 192 fő

szlovaacutek 137 fő romaacuten eacutes 11 fő ukraacuten

Az I vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően ndash 1919-ben ndash az olasz koumlltő forradalmaacuter Gabriele

DrsquoAnnunzio eacutes serege szaacutellja meg eacutes Olaszorszaacuteg reacuteszeacutenek nyilvaacuteniacutetja a ndash a fuumlggetlen

vaacuterosaacutellami joumlvőt elkeacutepzelő ndash vaacuterost A kikoumltővaacuteros miutaacuten meghiuacutesult az oumlnaacutelloacutesodaacutes utolsoacute

remeacutenye is ndash 1924-ben ndash Olaszorszaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik Fiume ezt koumlvetően ndash a roumlvid 1943eacutevi

neacutemet megszaacutellaacutest kiveacuteve ndash egeacuteszen 1945-ig Olaszorszaacuteghoz tartozott Ezt koumlvetően

Jugoszlaacutevia reacutesze volt majd 1991-től a fuumlggetlen Horvaacutetorszaacuteg egyik legforgalmasabb

kikoumltővaacuterosa

A 2001-es horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes 252 fő (017) magyart iacutert oumlssze a 148 235 fős

vaacuterosban Tiacutez eacutevvel koraacutebban 1991-ben meacuteg 331 fő vallotta magaacutet magyarnak Fiume

vaacuterosaacuteban A kis koumlzoumlsseacuteg a mai napig aacutepolja magyarsaacutegaacutet eacutes keresi a kapcsolatot az

anyaorszaacuteggal

273

BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Fiume eacutes a magyarndashhorvaacutet tengerpart Magyarorszaacuteg


208

5 5 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai (1991-2002) eacutes joumlvőkeacutepe

A hataacuteron tuacuteli magyarok koumlzuumll a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg toumlbb szempontboacutel is

speciaacutelis helyzettel rendelkezik bdquohellipa horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg az egyetlen olyan csoport

amelyiknek nagyobb reacutesze nem teljesen tekinthető őshonosnak miutaacuten a 19 szaacutezad veacutegi

gyoumlkerek erre csak reacuteszben predesztinaacuteljaacutek tovaacutebbaacute a (burgenlandiakhoz hasonloacutean) az itteni

magyarok tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege eredendően szoacutervaacutenykoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelt ma pedig ez a

tendencia alapvetőveacute vaacutelt274

A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacuten 4 437 460 fő

eacutelt ebből 3 977 171 fő volt horvaacutet (8963 ) 331383 fő pedig egyeacuteb nemzetiseacutegű (1037)

33 aacutebra A horvaacutetorszaacutegi magyarok szaacutemaacutenak alakulaacutesa (fő) (1880ndash2001)

Forraacutes SEBŐK Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar szoacutervaacutenyok Etnikai-Nemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet MTA

httpwwwmtakihu (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7)

A ndash szerb a bosnyaacutek eacutes az olasz utaacuten ndash negyedik jelentősebb horvaacutetorszaacutegi nemzeti

kisebbseacuteg a magyar A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint 16 595 fő vallotta magaacutet

magyar nemzetiseacutegűnek Ez a szaacutem egykoron ndash 1910-ben ndash meacuteg 119 981 volt Az I

vilaacuteghaacuteboruacute előtt a magyarsaacuteg adta a horvaacutetorszaacutegi koumlzlekedeacutesben ndash MAacuteV stb ndash dolgozoacutek

toumlbb mint negyedeacutet A magyarsaacuteg feluumllreprezentaacutelt volt a horvaacutet veacutederőben kereskedelemben

eacutes iparban is nem is beszeacutelve a horvaacutetorszaacutegi eacutertelmiseacutegről A magyarsaacuteg szaacutema 1921-re a

274

SEBŐK Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar szoacutervaacutenyok Etnikai-Nemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet MTA


209

trianoni beacutekeszerződeacutes megkoumlteacutese utaacuten koumlzel 76 ezer főre zuhant Sokaknak taacutevozniuk kellett

toumlbbek koumlzoumltt a magyar hivatalnokreacuteteget az eacutertelmiseacuteg jelentős reacuteszeacutet a koumlzlekedeacutesben

dolgozoacutekat stb koumltelezteacutek a deacutelszlaacutev (horvaacutet) teruumlletek elhagyaacutesaacutera

Az 1910 eacutevi ndash magyar ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint meacuteg 208 horvaacutet telepuumlleacutesen eacutelt 100

főneacutel toumlbb magyar ez a szaacutem 1921-re jelentősen megvaacuteltozott 108-ra csoumlkkent A II

vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten ndash 1948-ban ndash maacuter csak 51 450 főt tett ki a magyarsaacuteg275

A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute

koumlzoumltt a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg szaacutemaacutet az Amerikaacuteba toumlrteacutenő kivaacutendorlaacutes is jelentősen

csoumlkkentette baacuter ez a jelenseacuteg maacuter az I vilaacuteghaacuteboruacute előtt is megfigyelhető volt Az

asszimilaacutecioacute szinteacuten nem volt ismeretlen jelenseacuteg maacuter az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten megindult de

csak napjainkra vaacutelt gyorsuloacute uumlteműveacute

Ahhoz hogy az egyes horvaacutetorszaacutegi neacutepszaacutemlaacutelaacutesok neacutepesseacutegstatisztikai adatait

oumlsszehasonliacutetsuk toumlbb szempont is neheziacuteti a dolgunkat Az egyik hogy az 1880-toacutel 2001-ig

terjedő időszak neacutepszaacutemlaacutelaacutesai elteacuterő adatokra keacuterdeztek raacute Az 1880 eacutes 1910 koumlzoumltti

időszakban ndash az Osztraacutek-Magyar Monarchia idejeacuteben ndash az anyanyelvet eacutes a vallaacutest tudakoltaacutek

a zaacutegraacutebi statisztikai hivatal munkataacutersai Koumlzel hasonloacute volt a helyzet a II vilaacuteghaacuteboruacutet

megelőző időszak neacutepszaacutemlaacutelaacutesok alkalmaacuteval is amit maacuter a jugoszlaacutev hatoacutesaacutegok vittek

veacuteghez A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten maacuter a nemzetiseacutegre keacuterdeztek raacute Raacuteadaacutesul az 1991 eacutevi

jugoszlaacutev eacutes a 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes is elteacuterő terminoloacutegiaacutet koumlvetett Az emliacutetett

szempont a kisebbik probleacutemaacutet okozza A nagyobbik az hogy Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutenek

koumlzigazgataacutesi beosztaacutesa toumlbbszoumlr vaacuteltozott iacutegy szinte lehetetlen oumlsszevetni az egyes

neacutepszaacutemlaacutelaacutesok adatait A horvaacutetorszaacutegi magyarok demograacutefiai sajaacutetossaacutegainak vizsgaacutelataacutet

megneheziacuteti tovaacutebbaacute hogy a 2002 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes nemzetiseacutegi adatait ndash

szemeacutelyiseacutegi jogokra hivatkozva ndash csak az uacutej koumlzseacutegek (obšinaacutek) bontaacutesaacuteban publikaacuteltaacutek s

ezek az aggregaacutelt adatok a telepuumlleacutesenkeacutenti elemzeacutest nem teszik lehetőveacute Ezeacutert a keacuterdeacutessel

foglalkozoacute kutatoacute keacutenytelen az 1991-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes falusoros adataira taacutemaszkodni

275

SEBŐK Laacuteszloacute A horvaacutetorszaacutegi magyarok a statisztikaacutek tuumlkreacuteben 138 p in ARDAY Lajos Fejezetek a

horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994

210

72 taacuteblaacutezat Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacuten elhelyezkedő zsupaacutensaacutegok nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2001)

Zsupaacutensaacutegok Oumlsszlakossaacuteg Horvaacutet Magyar Szerb Egyeacuteb

Szlavoacutenia

BrodskondashPosavska 176 765 166 129 81 5 347 5 208

OsjeckondashBaranjska 330 506 277 245 9 784 28 866 14 611

PozeskondashSlavonska 85 831 76 118 221 5 616 3 876

VirovitickondashPodravska 93 389 83 554 255 6 612 2 968

VukovarskondashSrijemska 204 768 160 277 2 047 31 644 10 800

BjelovarskondashBilogorska 133 084 109 871 1 188 9 421 12 604

KoumlzeacutepndashHorvaacutetorszaacuteg

Karlovacka 141 787 119 490 32 15 651 6 614

KoprivnickondashKrizevacka 124 467 119 450 108 2 408 2 501

KrapinskondashZagorska 142 432 140 212 25 224 1 971

Medimurska 118 426 112 746 73 248 5 359

SisackondashMoslavacka 185 387 152 196 148 21 617 11 426

Varazdinska 184 769 180 474 56 761 3 478

Zagrebacka 309 696 297 868 158 2 720 8 950

Grad Zagreb (Zaacutegraacuteb vaacuteros) 779 145 716 344 841 18 811 43 149

Horvaacutet tengerpart

DubrovackondashNeretvanska 122 870 114 621 89 2 409 5 751

Istarska 206 344 148 328 536 14 284 43 196

LickondashSenjska 53 677 46 245 18 6 193 1 221

PrimorskondashGoranska 305 505 258 438 516 15 005 31 546

SibenskondashKninska 112 891 99 838 68 10 229 2 756

SplitskondashDalmatinska 463 676 446 539 262 5 520 11 355

Zadarska 162 045 151 188 89 5 716 5 052

Oumlsszesen 4 437 460 3 977 171 16 595 201 631 242 063

Forraacutes httpwwwdzshrEngCensuscensus2001htm Letoumlltve 2004 januaacuter 6

Amint azt maacuter az előzőekben emliacutetettuumlk az 1991 eacutevi jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a

horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg meacuteg 22 355 főt szaacutemlaacutelt viszont 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes

szerint jelentősen fogyott a magyar nemzetiseacutegű szemeacutelyek szaacutema mindoumlssze 16 595 magyar

nemzetiseacutegű szemeacutelyt regisztraacuteltak a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacuten A horvaacutetorszaacutegi

magyarsaacuteg 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt 5 760 fővel csoumlkkent azaz a leacutelekszaacutemaacutenak 2576 szaacutezaleacutekaacutet

vesztette el A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg neacutepesseacutegfogyaacutesaacuteban az alaacutebbi teacutenyezők jaacutetszottak

főbb szerepet

Migraacutecioacute Az 1960-as eacutevekben Jugoszlaacutevia a nyugat feleacute nyitott vendeacutegmunkaacutesok

tiacutezezrei indultak főkeacutent Neacutemetorszaacutegba Sok magyar a horvaacutet teruumlletekről is nyugatra taacutevozott

(kuumllső vaacutendorlaacutes) Szaacutembelileg a vendeacutegmunkaacutesok is csoumlkkentetteacutek a horvaacutetorszaacutegi

magyarsaacuteg leacutelekszaacutemaacutet Viszont a hazateacuterő vajdasaacutegi ndash deacutelvideacuteki ndash magyar vendeacutegmunkaacutesok

egy reacutesze ndash eredeti lakoacutehelye helyett ndash az Adriai-tenger partjaacuten telepedett le A belső migraacutecioacute

ndash baacuter nem volt toumlmegesnek nevezhető ndash ebben a tekintetben meacutegis pozitiacutevan eacuterintette a

horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg szaacutembeli alakulaacutesaacutet Azonban ez sem segiacutetett a magyarsaacuteg negatiacutev

demograacutefiai mutatoacuteinak javiacutetaacutesaacuteban A magyarsaacuteg leacutelekszaacutema tovaacutebbra is rohamosan

csoumlkkent

211

Az 1991-ben kirobbant deacutelszlaacutev haacuteboruacute is jelentős (kuumllső eacutes belső) migraacutecioacutes hullaacutemot

indiacutetott el A horvaacutetorszaacutegi magyarok koumlzuumll toumlbb ezren voltak keacutenytelenek ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a

sikloacutesi eacutes harkaacutenyi menekuumllttaacuteborokban aacutetveacuteszelni a haacuteboruacutet A Baranya Kelet-Szlavoacutenia eacutes

Nyugat-Szereacutemseacuteg teruumlleteacuteről elmenekuumllt 7 903 magyar nemzetiseacutegű aacutellampolgaacuter jelentős

reacutesze ndash becsleacutesek szerint fele ndash Magyarorszaacutegra illetve nyugati orszaacutegokba taacutevozott

Ugyanakkor a szervezett betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben 25ndash30 000 maacutes forraacutesok szerint 50 000

szerb bdquomenekuumlltrdquo eacuterkezett a Baranyaacuteba eacutes Kelet-Szlavoacuteniaacuteba horvaacutetorszaacutegi eacutes boszniai szerb

teruumlletekről

Sokan Horvaacutetorszaacuteg biztonsaacutegosabb videacutekein kerestek menedeacuteket s ezaacuteltal a belső

migraacutecioacutet valoacutesiacutetottaacutek meg A nyugat-szlavoacuteniai magyarsaacutegot szinteacuten elűzteacutek a lakoacutehelyeacuteről

de ők a veluumlk szomszeacutedos szerb falvak haacutezaiba be tudtak koumlltoumlzni

Az 1995 novemberi bdquoerdődi megaacutellapodaacutes megnyitotta a megszaacutellt teruumlletek

Horvaacutetorszaacuteghoz toumlrteacutenő beacutekeacutes reintegraacutecioacutejaacutenak uacutetjaacutet de a menekuumlltek keacutetoldaluacute visszateacutereacutese

csak 1997 nyaraacuten kezdődoumltt meg 1998 őszeacuteig ndash a magyar szervezetek becsleacutesei alapjaacuten ndash a

menekuumlltek 75-a teacutert vissza lakoacutehelyeacutere vagy rendszeresen laacutetogatja azt

A deacutelszlaacutev haacuteboruacute soraacuten a horvaacutet Duna mente lakossaacutegaacutenak oumlsszeteacuteteleacuteben olyan

meacutelyrehatoacute vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be amelyek hataacutesaacutera a magyarsaacuteg ndash amely 1991-ben meacuteg

bizonyos telepuumlleacuteseken abszoluacutet vagy relatiacutev toumlbbseacuteget eacutelvezett ndash a keacutesőbbiekben elenyeacutesző

jelenteacutektelen helyi kisebbseacuteggeacute vaacutelt illetve vaacutelhat

Haacuteboruacutes veszteseacuteg A horvaacutet hatoacutesaacutegok adatai szerint a haacuteboruacute ideje alatt mintegy

1000ndash1500 ndash baranyai illetve kelet-szlavoacuteniai ndash magyar halaacutelozott el A maacuter 16 595 fős

horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg eacuteleteacuteben ez eacuterzeacutekeny veszteseacutegnek tekinthető

Asszimilaacutecioacute Akaacutercsak a szloveacuteniai (muravideacuteki) magyarok eseteacuteben a vallaacutes szerepe

itt is meghataacuterozoacute volt Napjainkra csak azok a horvaacutetorszaacutegi magyarok illetve magyar

telepuumlleacutesek tudtak megmaradni ahol a reformaacutetus hitet koumlvetteacutek A Horvaacutet Roacutemai Katolikus

Egyhaacutez ndash meacuteg az Osztraacutek-Magyar Monarchia idejeacuten is ndash ragaszkodott a sajaacutet teruumlleteacuten a

horvaacutet papokhoz illetve a horvaacutet nyelvű istentiszteletekhez A teruumllet deacutelszlaacutev keacutezbe

keruumlleacuteseacutevel ndash mivel a magyar nyelvű iskolaacutek joacute reacuteszeacutet is megszuumlntetteacutek ndash a roacutemai katolikus

magyar telepuumlleacutesekre az elkeruumllhetetlen ndash előbb nyelvi majd etnikai ndash beolvadaacutes vaacutert Az

egykori roacutemai katolikus magyarsaacuteg joacute reacutesze ndash neacutehaacuteny baranyai magyar telepuumlleacutestől eltekintve

ndash az elmuacutelt szaacutez eacutevben szinte teljesen beolvadt a helyi horvaacutetsaacutegba Ugyanakkor az

asszimilaacutecioacutehoz kapcsoloacutedoacute szoacutervaacutenyosodaacutes előmozdiacutetotta a bdquovegyes haacutezassaacutegok szaacutembeli

gyarapodaacutesaacutet is A statisztikaacutek szerint a haacuteboruacute alatt vegyes haacutezassaacutegban szuumlletett gyermekek

212

szinte kiveacutetel neacutelkuumll horvaacutet bdquoszellembenrdquo nevelődnek Ugyanis a jugoszlaacutev hadsereg

pusztiacutetaacutesai miatt azok is horvaacutetokkal szimpatizaacuteltak akik amuacutegy maacutes nemzetiseacutegűek voltak

Kilaacutetaacutestalan gazdasaacutegi helyzet A visszateacuterő menekuumllteknek ndash koumlztuumlk a magyaroknak

is ndash leacutetbizonytalansaacuteggal kell szembeneacutezniuumlk nincs megeacutelheteacutesi lehetőseacuteg A haacuteboruacute

koumlvetkezteacuteben a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg gazdasaacutegi helyzete katasztrofaacutelissaacute vaacutelt A koumlrnyeacutek

mezőgazdasaacutegi eacutes ipari nagyuumlzemei toumlnkrementek A magaacutengazdasaacutegok a modernizaacutecioacutes

hitelek hiaacutenya eacutes az eacuterteacutekesiacuteteacutesi neheacutezseacutegek miatt nem tudnak talpra aacutellni A koraacutebban joacutel

műkoumldő haacuteztaacuteji gazdasaacutegokat teljesen kifosztottaacutek A teacuterseacutegben nagy hagyomaacutenyokkal

rendelkező szőlő- eacutes foumlldműveleacutes valamint az aacutellattenyeacuteszteacutes eszkoumlzei szinte teljes egeacuteszeacuteben

hiaacutenyoznak Az utoacutebbi eacutevek magyarorszaacutegi koumlzalapiacutetvaacutenyi taacutemogataacutesainak koumlszoumlnhetően

valamelyest enyhuumlltek a teacuterseacuteg mezőgazdasaacutegaacutenak gondjai276

Teruumlleti elhelyezkedeacutes A horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlbb mint keacutetharmada a

szoacutervaacutenyban eacutel főkeacutent KeletndashSzlavoacuteniaacuteban illetve NyugatndashSzlavoacutenia ndash szinte teljesen

asszimilaacuteloacutedott ndash egyes telepuumlleacutesein

73 taacuteblaacutezat A nyugatndashszlavoacuteniai szoacutervaacutenytelepuumlleacutesek magyar lakossaacutega (fő) (1910-1991)

Forraacutes SEBŐK Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar szoacutervaacutenyok EtnikaindashNemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet MTA


A teruumlleti elhelyezkedeacutesből koumlvetkezik hogy a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg gyakorlatilag

ndash az koraacutebbiakban felsorolt ndash kilenc baranyai illetve a kelet-szlavoacuteniai Koacuteroacutegyon

276

Az utoacutebbi eacutevek magyarorszaacutegi koumlzalapiacutetvaacutenyi taacutemogataacutesainak koumlszoumlnhetően valamelyest enyhuumlltek a teacuterseacuteg

mezőgazdasaacutegaacutenak gondjai Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes

ideje 2007 juacutelius 31)

213

Szentlaacuteszloacuten eacutes Harasztin kiacutevuumll maacutes telepuumlleacuteseken kiacutevuumll sehol sincs toumlbbseacutegben A

horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg szinte kiveacutetel neacutelkuumll ruraacutelis falusias koumlzegben eacutel A vaacuterosok

magyarsaacutega gyakorlatilag maacuter asszimilaacuteloacutedott A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg eacuterdekkeacutepviseleti

eacuterdekveacutedelmi koumlzpontjaacutenak nevezhető Eszeacuteken is csak 1154 fő az oumlsszlakossaacuteg 1 szaacutezaleacuteka

vallotta magaacutet magyar nemzetiseacutegűnek a legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor

Oktataacutesi rendszer A deacutelszlaacutev haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a horvaacutetorszaacutegi magyar oktataacutes

gyakorlatilag teljesen megsemmisuumllt A deacutelszlaacutev haacuteboruacutet koumlvetően a magyar nyelvű oktataacutes

csak lassan eacuteledt uacutejjaacute Napjainkban maacuter inkaacutebb a keacutetnyelvűseacuteg (horvaacutet-magyar) dominaacutel

azokban az iskolaacuteban ahol magyarul is oktatnak eacutes egyeacutertelműen a magyar nyelv alaacuterendelt

szerepeacutenek lehetuumlnk tanuacutei Az bdquoaszimmetrikus keacutetnyelvűseacuteg itt is kedvez a nyelvi majd a

keacutesőbbiekben az etnikai asszimilaacutecioacutenak

Termeacuteszetes fogyaacutes Az előbbiek ismereteacuteben talaacuten nem lehet csodaacutelkozni azon hogy

az eacutelveszuumlleteacutesek szaacutema messze elmarad a halaacutelozaacutesok szaacutemaacutehoz keacutepest A horvaacutetorszaacutegi

magyarsaacuteg eloumlregedett a meacuteg magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek korszerkezete a joumlvőre

vonatkozoacutean kilaacutetaacutestalannak mondhatoacute

Az okokat tovaacutebb vizsgaacutelva a magyarsaacuteg szaacutemaacutenak csoumlkkeneacuteseacutet elősegiacutetette meacuteg

ndash a nagy sorsforduloacutek (Trianon 1945-oumls visszacsatolaacutes Jugoszlaacuteviaacutehoz)

ndash az I eacutes II vilaacuteghaacuteboruacute illetve az ehhez kapcsoloacutedoacute atrocitaacutesok277

ndash bdquocsonka taacutersadalom a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg koumlreacuteből is ndash 1918 illetve 1945

oacuteta ndash hiaacutenyzik az eacutertelmiseacuteg a tisztviselői reacuteteg

ndash betelepiacuteteacutesek kolonizaacutecioacute

ndash erőszakos politikai nyomaacutes a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt valamint a II vilaacuteghaacuteboruacutet

koumlvetően az 1960-as eacutevekig

ndash a reacutegi hagyomaacutenyok neacutepszokaacutesok ősi mesterseacutegek a toumlrteacutenelem kihalaacutesa

Oumlsszegezve megaacutellapiacutethatjuk hogy a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg eseteacuteben a

hagyomaacutenyok eacutes az egeacutesz műkoumldő koumlzoumlsseacuteg felbomlaacutesa komoly veszeacutellyel fenyeget

Ugyanakkor az eloumlregedeacutes eacutes gyermektelenseacuteg is egyre erőteljesebb A horvaacutetorszaacutegi

magyarsaacuteg csaknem egeacutesze olyan koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutes annyira elszoacutertan eacutel hogy

asszimilaacutecioacutejuk csaknem bizonyosra vehető Tovaacutebbi fogyaacutesuk egyeacutertelműen

prognosztizaacutelhatoacute s a keserű realitaacutes alapjaacuten uacutegy gondoljuk hogy a koumlvetkező neacutepszaacutemlaacutelaacutes

idejeacuten reaacutelis alternatiacutevakeacutent kell azzal szaacutemolnunk hogy az itteni magyarok szaacutema ndash

legalaacutebbis a nemzetiseacutegi bevallaacutes alapjaacuten ndash akaacuter a feleacutere is csoumlkkenhet

277

FUumlR Lajos Magyar sors a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Kairosz Kiadoacute 2001 214ndash217 p

214

5 6 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai helyzete meglehetősen elteacuterő keacutepet

mutat 1991 előtt illetve deacutelszlaacutev haacuteboruacute időszaka utaacuten

A legszembetűnőbb vaacuteltozaacutes az oktataacutes teruumlleteacuten toumlrteacutent Az 1991-es haacuteboruacutes

esemeacutenyek soraacuten a horvaacutetorszaacutegi magyar nyelvű oktataacutesi rendszer gyakorlatilag teljes

meacuterteacutekben megsemmisuumllt eacutes meacuteg az oacutevodai haacuteloacutezatot sem sikeruumllt mind a mai napig

helyreaacutelliacutetani278

Ennek elsődleges oka hogy a suacutelyos anyagi gondokkal kuumlzdő

oumlnkormaacutenyzatok nem tudjaacutek biztosiacutetani az oacutevodaacutek fenntartaacutesaacuteval kapcsolatos koumlltseacutegeket A

Baranya-haacuteromszoumlgben csak Csuacutezaacuten Voumlroumlsmarton Laskoacuten Vaacuterdaroacutecon eacutes Kopaacutecson műkoumldik

magyar oacutevoda valamint 2002 őszeacuten az eszeacuteki Magyar Oktataacutesi eacutes Művelődeacutesi Koumlzpontban

keacutet 25ndash25 fős oacutevodai csoportot indiacutetottak eacutes ez neacutegy oacutevoacutenő alkalmazaacutesaacutet teszi lehetőveacute

Az aacuteltalaacutenos iskolai oktataacutes is eacuterzeacutekeny veszteseacuteget szenvedett Az 19971998-as

taneacutevben csak keacutet oumlnaacutelloacute nyolcosztaacutelyos magyar aacuteltalaacutenos iskola műkoumldoumltt Horvaacutetorszaacutegban

(Voumlroumlsmart Laskoacute) Az 199899-es taneacutevtől viszont maacuter a kelet-szlavoacuteniai Koacuteroacutegy magyar

aacuteltalaacutenos iskolaacuteja is megkezdhette munkaacutejaacutet279

Neacutehaacuteny telepuumlleacutesen ndash koumlzoumlttuumlk Zaacutegraacutebban is ndash

keacutetnyelvű oktataacutes zajlik Az anyanyelvaacutepolaacutes (a magyar nyelv eacutes irodalom toumlrteacutenelem eacutenekndash

zene taacutenc szervezett oktataacutesa) lehetőseacutegei alig neacutehaacuteny horvaacutet tannyelvű aacuteltalaacutenos iskolaacuteban

biztosiacutetottak Ennek hataacutesfoka igen szereacuteny jelentőseacutege a megmaradaacutes szempontjaacuteboacutel

elenyeacutesző A magyar nemzetiseacutegű aacuteltalaacutenos iskolaacutes diaacutekok szaacutema a haacuteboruacute előttihez

viszonyiacutetva a feleacutere csoumlkkent

Magyar nyelvű koumlzeacutepiskolai oktataacutes Horvaacutetorszaacutegban joacuteformaacuten csak Eszeacuteken folyik

A felsőoktataacutes tekinteteacuteben az Eszeacuteki Egyetemen a tervezett magyar nyelvű

pedagoacuteguskeacutepzeacutes megindiacutetaacutesa nem toumlrteacutent meg Uacutegy tűnik hogy a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg

pedagoacutegus-utaacutenpoacutetlaacutesa az anyaorszaacutegi egyetemekre főiskolaacutekra jaacuteroacutekkal megoldhatoacute A

Zaacutegraacutebi Egyetemen 1994 oacuteta Hungaroloacutegiai Tanszeacutek műkoumldik az Aacuteltalaacutenos Nyelveacuteszeti eacutes

278

A Magyar Keacutepes Uacutejsaacuteg 1992 januaacuter 23-aacuten megjelent szaacutema szerint az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor a

Draacutevaszoumlgben 19 310 horvaacutet 12 857 szerb eacutes 9 920 magyar nemzetiseacutegű polgaacuter eacutelt A szerb megszaacutellaacutest

koumlvetően mintegy 17 000 horvaacutet 6 000 magyar eacutes 5 000 maacutes nemzetiseacutegű (albaacuten jugoszlaacutev neacutemet szloveacuten)

menekuumllt el a teacuterseacutegből A draacutevaszoumlgi magyar tannyelvű iskolaacutekban (Voumlroumlsmarton eacutes Laskoacuten) valamint a koumlrzeti

iskolaacutekban (Uacutejbezdaacutenon Sepseacuten Csuacutezaacuten Nagybodolyaacuten Vaacuterdaroacutecon eacutes Kopaacutecson) megszűnt a magyar nyelvű

oktataacutes A kimutataacutes szerint Horvaacutetorszaacuteg haacuteboruacutes oumlvezeteiből megkoumlzeliacutetőleg 130 magyar pedagoacutegus menekuumllt

el Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7) 279

Suumlrgető feladat az aacuteltalaacutenos iskolai tankoumlnyvek magyar nyelvre toumlrteacutenő aacutetiacuteraacutesa a magyar iskolaacutek

felszereleacuteseacutenek korszerűsiacuteteacutese javiacutetaacutesa valamint a nemzeti azonossaacutegtudat szempontjaacuteboacutel fontos tantaacutergyak

kereteacuteben az uacuten nemzeti tartalmak megfelelő oacuteraszaacutemban toumlrteacutenő taniacutetaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa

215

Orientalisztikai Inteacutezet szervezeti keretein beluumll szinte kizaacuteroacutelag nem magyar nemzetiseacutegű

hallgatoacutekkal A felveacuteteli vizsgaacuten is horvaacutet nyelvből eacutes irodalomboacutel keacuterdezik a jeloumllteket

A felekezeti hovatartozaacutes tekinteteacuteben 1991-ig a baranyai eacutes kelet-szlavoacuteniai

magyarsaacuteg fele-fele araacutenyban vallotta magaacutet katolikusnak eacutes reformaacutetusnak A katolikus

egyhaacutezkoumlzseacuteg a Diakovo-i Puumlspoumlkseacuteghez tartozik s a puumlspoumlki vikaacuterius szemeacutelyeacuteben ma is

csak egyetlen magyar ajkuacute pappal rendelkezik

A horvaacutetorszaacutegi magyar katolikusok anyanyelven toumlrteacutenő vallaacutesgyakorlaacutesa nem

biztosiacutetott A reformaacutetus hiacutevek szaacutema 1991-ben 4 200 koumlruumll volt koraacutebban a baacutecskai

reformaacutetus puumlspoumlkseacuteghez tartoztak majd 1993 januaacuterjaacuteban a megalakult Horvaacutetorszaacutegi

Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutez tagjai lettek280

A katolikus eacutes a reformaacutetus koumlzoumlsseacuteg egyhaacutezi vagyona a haacuteboruacuteban megsemmisuumllt

templomai paroacutekiaacutei inteacutezmeacutenyei jelentős reacuteszeacutet elpusztiacutetottaacutek281

A szerb megszaacutellaacutes eacuteveiben

haacuterom reformaacutetus lelkeacutesz laacutetta el egeacutesz Baranyaacuteban az egyhaacutezi teendőket temetett eacutes esketett

felekezeti hovatartozaacutesra valoacute tekintet neacutelkuumll A Magyarorszaacutegon eacutes Horvaacutetorszaacuteg szabad

teruumlletein eacutelő menekuumlltek lelki gondozaacutesaacuteval eacutes segeacutelyezeacuteseacutevel a Deacutelvideacuteki Reformaacutetus

Menekuumllt Misszioacute eacutes az eszeacuteki szeacutekhelyű Elűzoumlttek Koumlzoumlsseacutege foglalkozott Ez utoacutebbi a

menekuumllt reformaacutetusokat gyűjtoumltte oumlssze a kopaacutecsi lelkeacutesz a HMRKE jelenlegi

szuperintendenseacutenek vezeteacuteseacutevel

A meacutediumok tekinteteacuteben is jelentős vaacuteltozaacutes tapasztalhatoacute a deacutelszlaacutev haacuteboruacutet

megelőzően eacutes azt koumlvetően

A nyomtatott sajtoacute kapcsaacuten fontos hangsuacutelyoznunk hogy Horvaacutetorszaacutegban nem

jelenik meg magyar nyelvű napilap A HMSZ (Horvaacutetorszaacutegi Magyarok Szoumlvetseacutege) aacuteltal

kiadott bdquoMagyar Keacutepes Uacutejsaacuteg ciacutemű hetilaptoacutel a kormaacuteny 1997-ben megvonta a taacutemogataacutest

Azoacuteta magyarorszaacutegi taacutemogataacutessal időkoumlzoumlnkeacutent jelenik csak meg A HMSZ adja ki az

bdquoEacuteletfa ciacutemű kulturaacutelis lapot eacutes az bdquoEacutevkoumlnyvet is

A hetilapok kiadaacutesaacuteval kapcsolatban sem jobb a helyzet A kiadaacutesaacutera fordiacutetandoacute horvaacutet

kormaacutenyzati taacutemogataacutes elosztaacutesaacuteroacutel eacutevről-eacutevre vita taacutemad a horvaacutetorszaacutegi magyar szervezetek

koumlzoumltt A taacutergyaloacute felek egyeteacutertenek abban hogy fuumlggetlen kiadoacutet eacutes szerkesztőseacuteget kell

felaacutelliacutetani ahol a szakeacutertelem a doumlntő eacutes nem lehet figyelembe venni a kisebbseacutegi szervezetek

280

1999 juacutenius 6-aacuten heacutet baranyai illetve szlavoacuteniai reformaacutetus gyuumllekezet (Szentlaacuteszloacute Kopaacutecs Voumlroumlsmart

Csuacuteza Hercegszoumlllős Bellye Eszeacutek) leacutetrehozta a Horvaacutetorszaacutegi Magyar Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutezat

(HMRKE) amely becsuumllt adatok szerint a horvaacutetorszaacutegi reformaacutetus hiacutevek mintegy 60 szaacutezaleacutekaacutet fogja aacutet 281

A haacuteboruacute az alaacutebbi baranyai eacutes kelet-szlavoacuteniai templomokban tett kaacutert a bellyei templom teljesen kieacutegett a

laskoacutei templom orgonaacuteja leeacutegett Szentlaacuteszloacute Koacuteroacutegy Kopaacutecs Haraszti eacutes Tordinci templomai a fegyveres

harcok alatt rongaacuteloacutedtak meg Kő eacutes Sepse templomaacutet teljesen kifosztottaacutek Kelet-Szlavoacuteniaacuteban az egyhaacutezi

anyakoumlnyvek nagy reacutesze is megsemmisuumllt

216

ellenteacuteteit valamint a koumlzvetlen politikai eacuterdekeket Ennek eacuterdekeacuteben 1996-ban a HMDK

(Horvaacutetorszaacutegi Magyarok Demokratikus Koumlzoumlsseacutege) Eszeacutek szeacutekhellyel megalakiacutetotta a

HUNCRO elnevezeacutesű Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Vaacutellalatot amelynek gondozaacutesaacuteban jelenik meg az

bdquoUacutej Magyar Keacutepes Uacutejsaacuteg ciacutemű hetilap a bdquoHorvaacutetorszaacutegi Magyarsaacuteg ciacutemű havilap eacutes a

bdquoBarkoacuteca elnevezeacutesű gyermekuacutejsaacuteg A HUNCRO adja ki a HMDK bdquoEacutevkoumlnyveacutet a

bdquoRovaacutetkaacutekat eacutes a bdquoGazdasaacutegi Kalendaacuteriumot is A horvaacutet kormaacuteny Kisebbseacutegi Hivatala

1998-ban keacutet alkalommal vonta meg a taacutemogataacutest a kiadoacutevaacutellalattoacutel Ennek koumlvetkezteacuteben

1998 juacuteniusaacutetoacutel decemberig Horvaacutetorszaacutegban egyetlen magyar nyelvű nyomtatott sajtoacutetermeacutek

sem jelent meg 1998 decembereacuteben a Kisebbseacutegi Hivatal a hetilap kiadaacutesaacuteval a Magyar

Egyesuumlletek Szoumlvetseacutegeacutet biacutezta meg amely bdquoKeacutepes Uacutejsaacuteg ciacutemmel oumlt szaacutemot adott ki A

horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg taacutejeacutekoztataacutesaacutera a horvaacutet kormaacuteny 1999-ben ismeacutet a bdquoHUNCRO Lap-

eacutes Koumlnyvkiadoacute Vaacutellalatnak adott megbiacutezaacutest A bdquoMagyar Egyesuumlletek Szoumlvetseacutege 2002-ben

immaacuter a maacutesodik eacutevfolyamaacutet jelentette meg a bdquoHorvaacutetorszaacutegi Magyar Naploacute ciacutemű időszaki

kiadvaacutenynak a HMTMT pedig MAHO (MAgyarok HOrvaacutetorszaacutegban) neacuteven internetes uacutejsaacutegot

jelentet meg sajaacutet koumlltseacutegeacuten282

Az elektronikus sajtoacuteval kapcsolatban fontos megemliacuteteni hogy a horvaacutetorszaacutegi

magyarok lehetőseacutegei elmaradnak a toumlbbi hataacuteron tuacuteli koumlzoumlsseacuteg moumlgoumltt A raacutedioacutezaacutes

gyakorlatilag csak az Eszeacuteki Raacutedioacute naponta 30 perces magyar adaacutesaacutera terjed ki amely

elsősorban hiacuterműsorokat sugaacuteroz

A televiacutezioacutezaacutes tereacuten sem jobb a helyzet magyar nyelvű TV-adaacutessal a horvaacutetorszaacutegi

magyarsaacuteg nem rendelkezik szaacutemukra heti 30 percben az eszeacuteki Szlavoacuten Televiacutezioacute biztosiacutet

megjeleneacutesi lehetőseacuteget A bdquoDraacutevataacutej ciacutemű kulturaacutelis-informatiacutev adaacutes a talaacuten legismertebb

magyar nyelvű műsor

Amint az előbbiekből is kitűnik a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg nemcsak demograacutefiai

hanem taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai tereacuten is jelentős ndash talaacuten megoldhatatlan ndash

hiaacutenyossaacutegokkal kuumlzd

282

A MAHO (MAgyarok HOrvaacutetorszaacutegban) internetes uacutejsaacuteg httpjagorsrcehrmaho (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus

7)

217

5 7 Melleacuteklet

34 aacutebra A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacutegban (2001)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31)

35 aacutebra A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg szaacutemaacutenak alakulaacutesa (fő) (1910-2001)


218

38 aacutebra

Forraacutes REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom folyoacuteirat httpwwwregiofolyoirathu (Letoumllteacutes ideje 2007

augusztus 7)

219

37 aacutebra


augusztus 7)

220

38 aacutebra

Forraacutes SEBŐK Laacuteszloacute A deacutelvideacuteki demograacutefiai folyamatok ndash elsősorban a magyarok vonatkozaacutesaacuteban Erdeacutelyi

Magyar Adatbank httpadatbanktransindexro (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7)

39 aacutebra Horvaacutetorszaacuteg teacuterkeacutepe (2007)

Forraacutes Az ENSZ honlapja httpwwwunorg (Letoumllteacutes 2007 juacutelius 31)


A Pallas Nagylexikona VII koumltet A Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt Bp 1900

Egyezmeacuteny a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg koumlzoumltt a Magyar Koumlztaacutersasaacutegban

eacutelő horvaacutet kisebbseacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacutegban eacutelő magyar kisebbseacuteg jogainak veacutedelmeacuteről

(1995 aacuteprilis 5)

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala wwwhtmhhu

Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdzshr

Horvaacutetorszaacutegi Magyarok Demokratikus Koumlzoumlsseacutegeacutenek honlapja wwwhmdkhr

Jugoszlaacutev Enciklopeacutedia (magyar nyelvű kiadaacutes) I koumltet Miroslav Krleţa Jugoszlaacutev

Lexikograacutefiai Inteacutezet Zaacutegraacuteb 1985

MAHO (MAgyarok HOrvaacutetorszaacutegban) internetes uacutejsaacuteg el httpjagorsrcehrmaho

Officina Vilaacutegeacutevkoumlnyv rsquo9495 ndash A Foumlld 192 orszaacutegaacutenak aktuaacutelis adatai Officina Nova Bp

1994

REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom folyoacuteirat httpwwwregiofolyoirathu

Szerződeacutes a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg koumlzoumltt a baraacuteti kapcsolatokroacutel eacutes

az egyuumlttműkoumldeacutesről (1992 december 16)

Ustav Republike Hrvatske A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenya Zagreb 1998

Toumlrteacutenelmi Vilaacutegatlasz Kartograacutefiai Vaacutellalat Bp 1991

ARDAY Lajos Az eacuteszaknyugatndashhorvaacutetorszaacutegi szoacutervaacutenyokroacutel in ARDAY Lajos (szerk)

Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Koumlzeacutep-Euroacutepa Inteacutezet Teleki Laacuteszloacute


ARDAY Lajos Magyarok a Deacutelvideacuteken Jugoszlaacuteviaacuteban BIP Budapest 2002

B JESZENSZKI Beacutela A taacutersorszaacutegok koumlzjogi viszonya a magyar aacutellamhoz Budapest 1889

BARANYAI Juacutelia Viacutezbe vesző nyomok Forum Koumlnyvkiadoacute Uacutejvideacutek 1976

BOGNAacuteR Andraacutes A baranyai lakossaacuteg etnikai oumlsszeteacuteteleacutenek vaacuteltozaacutesa in ARDAY Lajos

Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994

BOROVSZKY Samu BaacutecsndashBodrog vaacutermegye I koumltet Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai


BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Fiume eacutes a magyar-horvaacutet tengerpart

Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Orszaacutegos Monograacutefiai Taacutersasaacuteg Bp

ŢURŢIŠ Slobodan ndash KICOŠEV Saša Development of the population in Baranya ndash Razvoj

Populacije Baranje Peacutelmonostor ndash Uacutejvideacutek 1993

223

CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai (1880ndash1941) KSH Bp

1999

DOMONKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Budapest 1992

EacuteGER Gyoumlrgy A Draacutevaszoumlg demograacutefiai viszonyai az elmuacutelt szaacutez eacutevben (1880ndash1981) in

Magyarsaacutegkutataacutes Eacutevkoumlnyve 1988 Magyarsaacutegkutatoacute Inteacutezet Bp 1989

FAacuteBIAacuteN Gyoumlrgy A rendszervaacuteltaacutes politikaacutejaacutenak fő jellemzői Szerbiaacuteban Horvaacutetorszaacutegban

eacutes Szloveacuteniaacuteban Acta universitatis szegediensis de Attila Joacutezsef nominatae Szeged 1996

FRIED Ilona Fiume Magyarok nyomaacuteban kuumllfoumlldoumln Enciklopeacutedia Kiadoacute Bp 2004

FUumlR Lajos Magyar sors a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Kairosz Kiadoacute 2001

GOumlNYEY Saacutendor A Draacutevaszoumlg neacuteprajzi elkuumlloumlniacuteteacutese Peacutecsi Vaacuterosi Muacutezeum Eacutertesiacutetője Peacutecs

1942

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash DROZDIK Zsuzsa A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg teruumlleti eacutes

taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai Teruumlleti Statisztika KSH 7 (44) eacutevfolyam 4 szaacutem

Bp 2004

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia maacutesodik aacutetdolgozott

kiadaacutes Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005



GYŐRFFY Gyoumlrgy Az Aacuterpaacutedkori Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti foumlldrajza Akadeacutemiai Kiadoacute Bp

1966

HEKA Laacuteszloacute ndash SZONDI Ildikoacute Magyarok a Draacutevaszoumlgben Acta universitatis szegediensis

de Attila Joacutezsef nominatae Tomus XLIV Fasciculus5 Szeged 1993

HEKA Laacuteszloacute Adaleacutekok Horvaacutetorszaacuteg 1526 előtti alkotmaacutenytoumlrteacuteneteacutehez Acta Ubiversitatis

Szegediensis de Attila Joacutezsef Nominatae Acta Juridica et Politica Tomus LII Fasciculus 4

Szeged 1997

HEKA Laacuteszloacute Az 1868 eacutevi horvaacutetndashmagyar kiegyezeacutes a sajtoacute tuumlkreacuteben Acta Universitatis

Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LIV Fasciculus 9 Szeged 1998

HEKA Laacuteszloacute A deacutelszlaacutev aacutellamok alkotmaacutenytoumlrteacutenete Gold Press Nyomda Szeged 2002

HEKA Laacuteszloacute A horvaacutet Sabor (Szaacutebor) jogtoumlrteacuteneti szerepe Acta Universitatis Szegediensis

Acta Juridica et Politica Tomus LXII Fasciculus 8 Szeged 2002

HEKA Laacuteszloacute A magyarndashhorvaacutet aacutellamkoumlzoumlsseacuteg alkotmaacuteny- eacutes jogtoumlrteacutenete Baacuteba Kiadoacute

Szeged 2004

HEKA Laacuteszloacute Horvaacutetorszaacuteg kulturaacutelis eacutes műveacuteszettoumlrteacutenete ndash Bevezeteacutes a kroatisztikaacuteba

Baacuteba Kiadoacute Szeged 2004

224

HEKA Laacuteszloacute A horvaacutetok eacutes az 1848ndash1849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc Acta

Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXVI Fasciculus 10 Szeged

2004

HOPPAacuteL Dezső A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacuteinek ciacutemerei Cartographia Bp 2001

KATONA Imre (koumlzreadja LAacuteBADI Kaacuteroly) Buacutecsuacuteszavak a Draacutevaszoumlgtől Forraacutes

Szeacutepirodalmi szocioacutegraacutefiai műveacuteszeti folyoacuteirat 33 eacutevfolyam 2001 novemberi szaacutem

KELECSEacuteNYI Laacuteszloacute Zoltaacuten Magyar Irodalom Atlasz Athenaeum Bp 2000

KOCSIS Kaacuteroly Az etnikai konfliktusok toumlrteacuteneti-foumlldrajzi haacutettere a volt Jugoszlaacutevia

teruumlleteacuten Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 1993

KOacuteSA Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar reformaacutetusok egyhaacutezi eacutes taacutersadalmi aacutellapota 1885-ben

43 p In ARDAY Lajos (szerk) Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Koumlzeacutep-

Euroacutepa Inteacutezet Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 1994

KRISTOacute Gyula (szerk) Korai magyar toumlrteacuteneti lexikon (9ndash14 szaacutezad) Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1994

LAacuteBADI Kaacuteroly Magyarok eacutes szomszeacutedaik a Draacutevaszoumlgben in LAacuteBADY Kaacuteroly

Draacutevaszoumlgi rovaacutetkaacutek HMDK Eszeacutek 1993

LAacuteBADI Kaacuteroly Draacutevaszoumlg Aacutebeacuteceacute Neacuteprajzi eacutes folkloacuter taacutejlexikon HunCro Sajtoacute- eacutes

Nyomdaipari Kft ndash Draacutevaszoumlg Alapiacutetvaacuteny Eszeacutek-Budapest 1996

LAacuteBADI Kaacuteroly Nyelvi jogok kisebbseacutegek nyelvpolitika KeletndashKoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteban

Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 2003

LAacuteBADI Kaacuteroly Szeacutetszorataacutesban A draacutevaszoumlgi magyarsaacuteg sorsuumlldoumlzoumlttseacutege a haacuteboruacuteban

1991ndash1998 Timp ndash Militaria Kiadoacute Budapest-Zaacutegraacuteb 2004

LAacuteBADI Kaacuteroly A horvaacutetorszaacutegi magyarok eacutes koumlnyvkiadaacutesuk (1990ndash2005) in SIMON

Attila (szerk) A hataacuteron tuacuteli magyar tudomaacutenyos koumlnyvkiadaacutes Foacuterum Kisebbseacutegkutatoacute

Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2005

LAacuteBADI Kaacuteroly Nyelvtoumlrveacutenyek nyelvi jogok Horvaacutetorszaacutegban Forraacutes wwwmtakihu

LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute Peacutecs 1998

MISKOLCZY Gyula A horvaacutet keacuterdeacutes toumlrteacutenete eacutes iromaacutenyai a rendi aacutellam koraacuteban I koumltet

Magyar Toumlrteacutenelmi Taacutersulat Bp 1927

NADILO Branko Csaacutektornya eacutes maacutes vaacuterak a Mura menteacuten GraŤevinar 200456 eacutevfolyam

5 szaacutem


ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon III koumltet Bp 1981

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Bp 1981

225

PATAKI Andraacutes A Draacutevaszoumlg 400 eacutevvel ezelőtt Magyar Keacutepes Uacutejsaacuteg Eszeacutek 1992

SEBŐK Laacuteszloacute A horvaacutetorszaacutegi magyarok a statisztikaacutek tuumlkreacuteben in ARDAY Lajos


SEBŐK Laacuteszloacute A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes magyar neacutezőpontboacutel in GYURGYIacuteK

Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki


SEBŐK Laacuteszloacute A deacutelvideacuteki demograacutefiai folyamatok ndash elsősorban a magyarok

vonatkozaacutesaacuteban Erdeacutelyi Magyar Adatbank httpadatbanktransindexro

SEBŐK Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar szoacutervaacutenyok EtnikaindashNemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet

MTA httpwwwmtakihu

SOKCSEVITS Deacutenes ndash SZILAacuteGYI Imre ndash SZILAacuteGYI Kaacuteroly Deacuteli szomszeacutedaink toumlrteacutenete

Beremeacutenyi Koumlnyvkiadoacute Bp 1994

SRŠAN Stjepan Hrvatska Baranja Glas Slavonije Osijek 1991 oktoacuteber

SZEacuteKELY Andraacutes Bertalan Horvaacutetorszaacutegi magyar sors a 90-es eacutevekben ndash Szeacutetszoacuterataacutesban

In Horvaacutetorszaacutegi Magyarsaacuteg I eacutevfolyam 8-10 szaacutem Bp 1994

TIacuteMAacuteR Gyoumlrgy A Duna-Draacutevaszoumlg neacutepesedeacutestoumlrteacutenete in Baranyai Helytoumlrteacutenetiacuteraacutes BML

Eacutevkoumlnyv 19871988 Peacutecs 1988

TVRTKO Vujity Tűzvonalban hellipami a haditudoacutesiacutetaacutesokboacutel kimaradt INTERPRESS

REKLAacuteM Kft Bp 1992

VAacuteRADY Ferenc (szerk) Baranya muacuteltja eacutes jelene I koumltet Peacutecs 1896

ZENTAI Jaacutenos Baranya megye magyar neacuteprajzi csoportjai in Ethnographia LXXXIX

Eacutevfolyam 4 szaacutem

226

6 Az ausztriai (burgenlandi) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai


6 1 Az ausztriai kisebbseacutegekről aacuteltalaacuteban

Ausztriaacuteban a kisebbseacutegveacutedelem maacuter a 1 szaacutezad koumlzepeacutetől jelentős szerepet jaacutetszik

Annak elleneacutere hogy Ausztria koumlzvetlen nyugati szomszeacutedunk kisebbseacutegpolitikaacutejaacuteroacutel ndash a

szűk szakeacutertői koumlrt leszaacutemiacutetva ndash keveset tud a magyar koumlzveacutelemeacuteny Ez reacuteszben eacuterthető is

hiszen Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepa aacutellamaiban az utoacutebbi eacutevtizedek jelentős politikai gazdasaacutegi

illetve taacutersadalmi vaacuteltozaacutesai elterelteacutek a figyelmet Ez a folyamat napjainkban sem zaacuterult le

tovaacutebb folytatoacutedik Az informaacutecioacute hiaacutenyaacutenak maacutesfelől kedvező vetuumllete is van nincsenek

jelentősebb probleacutemaacutek a toumlbbseacuteg-kisebbseacuteg viszonyaacuteban

bdquoAz orszaacuteg teruumlleteacuten eacutelő etnikai csoportokat koumlzoumlsseacutegeket az idők folyamaacuten kuumlloumlnboumlző

fogalmakkal jeloumllteacutek Az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban a jogban a neacuteptoumlrzs (Volksstamm) a

politikai eacuteletben a nemzetiseacuteg (Nationalitaumlt) fogalom volt hasznaacutelatos A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute

koumlzoumltt eacutes koumlzvetlenuumll a haacuteboruacute utaacuten nemzeti kisebbseacutegről (nationale Minderheit) beszeacuteltek

napjaink osztraacutek jogalkotaacutesaacuteban a neacutepcsoport (Volksgruppe) fogalmat hasznaacuteljaacutek

Nyilvaacutenvaloacute azonban hogy ezek a fogalmak fedik egymaacutest eacutes ugyanazt a kategoacuteriaacutet

jeloumllik283

Az Ausztriaacuteban eacutelő nemzeti eacutes etnikai kisebbseacutegekre vonatkozoacute jogszabaacutelyok

alapvetően kiegeacutesziacutetik egymaacutest

Az első legjelentősebb kisebbseacutegveacutedelmi jogszabaacutely meacuteg az Osztraacutek-Magyar

Monarchia megszuumlleteacuteseacutenek eacuteveacuteben joumltt leacutetre Az 1867 december 21-eacuten elfogadott

alkotmaacutenyos eacuterveacutenyű Alaptoumlrveacuteny (Staatsgrundgesetz) kimondja hogy bdquoAz aacutellam oumlsszes

nemzete egyenjoguacute Az aacutellam elismeri az orszaacutegszerte hasznaacutelatos nyelvek egyenjoguacutesaacutegaacutet

az iskolaacutekban hivatalokban eacutes a nyilvaacutenos eacuteletben284

Az 1867 eacutevi aacutellami alaptoumlrveacuteny

kiveacuteteles jelentőseacutege abban is mutatkozik meg hogy jogilag biztosiacutetja a neacutepcsoportok

szaacutemaacutera ndash kollektiacutev jogkeacutent ndash az egeacutesz koumlzoumlsseacuteg veacutedelmeacutet valamint a sajaacutet nyelvű oktataacuteshoz

szuumlkseacuteges eszkoumlzrendszert Az alaptoumlrveacutenyből koumlvetkezik annak taacutemogatoacute jellege amely

biztosiacutetja egy neacutepcsoport megmaradaacutesaacutet

283

VOGEL Saacutendor A kisebbseacutegi jogok Ausztriaacuteban Reacutegioacute 12 eacutevf 3 sz Bp 2001 284

A jelenlegi osztraacutek alkotmaacuteny 149 cikkelye az előbb ideacutezet toumlrveacutenyt az osztraacutek alkotmaacutenyjog reacuteszeacutenek

tekinti Habaacuter szakeacutertői koumlroumlkben vitaacutes az 1867-es alaptoumlrveacuteny teljesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese az osztraacutek jogaacuteszok

jelentős reacutesze meacutegis eacuterveacutenyesnek fogadja el KOLONOVITS Dieter Die rechtliche Situation der kroatischen

und der slowenischen Volksgruppe in Oumlsterreich Europa Ethnica 1996 3ndash4 101 p

227

A koumlvetkező jelentősebb dokumentum az I vilaacuteghaacuteboruacutet elvesztő Ausztriaacuteval 1919

szeptember 10-eacuten megkoumltoumltt SaintndashGermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutes A beacutekeszerződeacutes

kimondja bdquoOsztraacutek aacutellampolgaacuterok akik egy faji vallaacutesi vagy nyelvi kisebbseacuteghez tartoznak

ugyanabban ndash jogilag eacutes teacutenylegesen ndash a baacutenaacutesmoacutedban eacutes garanciaacutekban reacuteszesuumllnek mint

maacutes aacutellampolgaacuterok Az osztraacutek alkotmaacuteny alkotmaacutenyos jogszabaacutelynak tartja a Saint-

Germain-en-Laye-i beacutekeszerződeacutes ide vonatkozoacute rendelkezeacuteseit (III reacutesz V fejezet 66ndash68

cikkely)

Az előbbieken emliacutetett rendelkezeacuteseken kiacutevuumll a beacutekeszerződeacutes vonatkozoacute cikkelyei

biztosiacutetjaacutek a neacutepcsoportok reacuteszeacutere hogy nyelvuumlket ndash fuumlggetlenuumll hogy neacutemet az aacutellamnyelv ndash

a hivatalos uumlgyekben ndash szoacuteban eacutes iacuteraacutesban ndash hasznaacutelhassaacutek A 68 cikkely eacutertelmeacuteben Ausztria

koumlnnyiacuteteacuteseket biztosiacutet az anyanyelvi oktataacutes teruumlleteacuten ott ahol nagyobb szaacutemban eacutelnek nem

neacutemet nyelvű osztraacutek aacutellampolgaacuterok Tovaacutebbaacute ndash vallaacutesi neveleacutesi eacutes joacuteteacutekonysaacutegi ceacutelokra ndash

megfelelő oumlsszeget biztosiacutet az aacutellami eacutes koumlzseacutegi koumlltseacutegveteacutesből bdquoa faji vallaacutesi vagy nyelvi

kisebbseacutegekhez tartozoacute osztraacutek aacutellampolgaacuterok reacuteszeacutere ahol azok bdquotekinteacutelyesebbrdquo szaacutemban

eacutelnek

A SaintndashGermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutes kisebbseacutegveacutedelmi cikkelyei az I

vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten megkoumltoumltt toumlbbi kisebbseacutegveacutedelmi szerződeacuteshez hasonloacutean csak egyeacuteni

kisebbseacutegveacutedelmet biztosiacutetanak285

eacutes nem neacutepcsoportveacutedelmet Jogfolytonossaacuteguk azonban

mindenkeacuteppen pozitiacutevnak tekinthető

A harmadik legjelentősebb kisebbseacutegveacutedelmi jogszabaacutely az 1955 maacutejus 15-eacuten

megkoumltoumltt bdquoOsztraacutek Aacutellamszerződeacutes amelyet a szoumlvetseacuteges hatalmak (Nagy-Britannia

Egyesuumllt Aacutellamok eacutes a Szovjetunioacute) koumltoumlttek Ausztriaacuteval Az osztraacutek aacutellamszerződeacutes

megtiltotta Ausztria csatlakozaacutesaacutet Neacutemetorszaacuteghoz (bdquoAnschluszlig) toumlmegpusztiacutetoacute fegyverek

gyaacutertaacutesaacutet eacutes birtoklaacutesaacutet koumltelezte a osztraacutek kormaacutenyt a demokratikus szabadsaacutegjogok

biztosiacutetaacutesaacutera Ezzel oumlsszhangban hozta meg az osztraacutek parlament az Ausztria aacutellandoacute

semlegesseacutegeacutet kimondoacute toumlrveacutenyt amely deklaraacutelta hogy az orszaacuteg semmifeacutele katonai

szoumlvetseacuteghez nem csatlakozik eacutes nem engedi meg hogy teruumlleteacuten idegen aacutellamok katonai

taacutemaszpontokat leacutetesiacutetsenek

A jogszabaacutely 1955 juacutenius 7-eacuten leacutepett eacuteletbe miutaacuten Ausztria eacutes a szoumlvetseacuteges

hatalmak ratifikaacuteltaacutek A kisebbseacutegveacutedelmi jogszabaacutelyokat tartalmazoacute 7 cikkelye a szoumlvetseacutegi

alkotmaacuteny 149 cikkelye eacutertelmeacuteben alkotmaacutenyos jogerővel biacuter Az Aacutellamszerződeacutesben

Ausztria visszaaacutelliacutetaacutesa eacutes a fasizmustoacutel valoacute felszabadiacutetaacutesa utaacuten uacutejra rendezteacutek a nemzetiseacutegek

285

GALAacuteNTAI Joacutezsef Trianon eacutes a kisebbseacutegveacutedelem Maecenas Kiadoacute Bp 1989 76ndash81 p 91ndash93 p

228

jogait eacutes egyenjoguacutesaacutegaacutet a neacutemetnyelvű toumlbbseacuteggel uacutegy mint egymaacutessal A 6 cikk rendezi az

aacuteltalaacutenos emberi jogokat a 7 cikk286

csak a karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacuten valamint a

burgenlandi horvaacutet nemzetiseacutegek jogait rendezi a magyar eacutes a cseh nemzetiseacutegeket nem

emliacuteti meg

Az Osztraacutek Aacutellamszerződeacutes 7 cikkelye csak a szloveacuten eacutes horvaacutet kisebbseacutegekhez

tartozoacute osztraacutek aacutellampolgaacuterokroacutel beszeacutel tehaacutet egyeacuteni eacutes nem kollektiacutev jogokat veacuted Egyetlen

kollektiacutev vonatkozaacutesuacute előiacuteraacutesa az 5 bekezdeacutes amely a burgenlandi horvaacutet eacutes a karintiai eacutes

staacutejerorszaacutegi szloveacuten lakossaacutegot veacutedi az ellene iraacutenyuloacute cselekedetek ellen Ugyanakkor

szűkebb a SaintndashGermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutesneacutel mert csak a karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi

szloveacuten eacutes a burgenlandi horvaacutet kisebbseacutegekre vonatkozik eacutes nem Ausztria valamennyi

kisebbseacutegeacutere tehaacutet a burgenlandi magyarokra sem Veacutegrehajtaacutesaacutet azonban toumlbb belső

jogszabaacutely biztosiacutetotta eacutes biztosiacutetja ma is

Az Osztraacutek Aacutellamszerződeacutes (1955) utaacuten 1976-ig kellett vaacuterni amire a magyar eacutes a cseh

neacutepcsoportokat is hivatalosan elismerteacutek Ausztriaacuteban A keacutet időpont (1955ndash1976) koumlzoumltt

voltak ugyan meacuteg kisebbseacutegveacutedelmi rendelkezeacutesek de ezek joacutereacuteszt csak az 1955-ben

hivatalosan elismert ndash karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacutenokra valamint a burgenlandi

horvaacutetokra vonatkozott

Az Ausztriaacuteban eacutelő neacutepcsoportok jogainak veacutedelmeacuteben az 1976 eacutevi un

bdquoNeacutepcsoporttoumlrveacuteny (Volksgruppengesetz) kiveacuteteles jelentőseacuteggel rendelkezik Kuumlloumlnoumls

jelentőseacutegű egyfelől mert hivatalosan is elismeri ndash a karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacutenok

valamint burgenlandi horvaacutetok mellett ndash a burgenlandi magyarsaacutegot valamint a beacutecsi cseh

neacutepcsoportot A jogszabaacutely hataacutelya a beacutecsi magyarsaacutegra eacutes a beacutecsi szlovaacutekokra csak 1992-

ben a romaacutekra pedig 1993-ban terjedt ki Maacutesfelől mert valamennyi neacutepcsoport jogainak

biztosiacutetaacutesaacutet iacuterja elő

Az 1976 eacutevi Neacutepcsoporttoumlrveacuteny elsősorban a neacutepcsoportot mint koumlzoumlsseacuteget veacutedi

tehaacutet főkeacutent kollektiacutev jogokat veacuted Ugyanakkor az egyeacuten szaacutemaacutera is jogokat biztosiacutet

A jogszabaacutely aacuteltalaacutenos rendelkezeacutesei koumlzoumltt megtalaacutelhatoacute a neacutepcsoport fogalmi

elemeinek meghataacuterozaacutesa amelynek a koumlvetkező objektiacutev jellemvonaacutesai vannak

ndash a szoumlvetseacutegi teruumllet reacuteszein laknak

ndash ott honosak (beheimateten) azaz őshonosak

ndash osztraacutek aacutellampolgaacuterok

286

A 7 cikkely bevezeteacuteseacutenek oka az volt hogy a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Jugoszlaacutevia igeacutenyt taacutemasztott Karintia

egyes teruumlleteire A nagyhatalmak ezt nem fogadtaacutek el ellenszolgaacuteltataacuteskeacuteppen Ausztriaacutenak azonban biztosiacutetania

kellett a szloveacuten eacutes a horvaacutet kisebbseacuteg jogait

229

ndash nem neacutemet anyanyelvűek

ndash sajaacutet neacutepjellegzetesseacutegekkel (Volkstum) azaz identitaacutessal rendelkeznek

Az osztraacutek jogfelfogaacutes eacutertelmeacuteben nem tartoznak a neacutepcsoportokhoz a menekuumlltek eacutes a

bevaacutendorloacutek meacuteg akkor sem ha letelepuumlltek Ausztriaacuteban eacutes osztraacutek aacutellampolgaacutersaacutegot

nyertek A keacuterdeacutes annaacutel is inkaacutebb megemliacutetendő mert Ausztriaacuteban nagy szaacutemban eacutelnek az

1945-1948 eacutes 1956-os eacutevek magyar az utoacutebbi keacutet eacutevtized erdeacutelyi magyar eacutes az 1968-as eacutev

praacutegai tavaszaacutenak cseh menekuumlltjei valamint horvaacutet eacutes szloveacuten vendeacutegmunkaacutesok

A toumlrveacuteny biztosiacutetja a neacutepcsoportok keacutepviseleteacutet amelyek ndash a II fejezet eacutertelmeacuteben ndash

tanaacutecsokat hozhatnak leacutetre

A toumlrveacutenyben a koumlvetkező aacutell a neacutepcsoporttanaacutecs (Volksgruppenbeirat) bdquoa szoumlvetseacutegi

kormaacuteny eacutes a miniszterek tanaacutecsadoacutei a neacutepcsoporttanaacutecs tagjai helyzetuumlk javiacutetaacutesaacutera

ajaacutenlatokat tehetnek Fontos emliacuteteni hogy a neacutepcsoporttanaacutecsok meghallgataacutesa koumltelező az

adott neacutepcsoportot eacuterintő jogszabaacutely vagy egyeacuteb inteacutezkedeacutes meghozatala előtt Az egyes

neacutepcsoporttanaacutecsok tagjait ndash a neacutepcsoportszervezetek javaslataacutenak figyelembeveacuteteleacutevel ndash a

szoumlvetseacutegi kormaacuteny nevezi ki A kinevezeacutes ellen a neacutepcsoportszervezetek fellebbezeacutessel

eacutelhetnek A osztraacutek szakeacutertők veacutelemeacutenye szerint ezek a tanaacutecsok ellaacutetjaacutek a neacutepcsoportok

politikai keacutepviseleteacutet is

Alapvető jelentőseacutegű a bdquoNeacutepcsoporttoumlrveacuteny III fejezete amely előiacuterja a

neacutepcsoportoknak az aacutellam reacuteszeacuteről toumlrteacutenő taacutemogataacutesaacutet

Az 1976 eacutevi bdquoNeacutepcsoporttoumlrveacuteny elmeacuteletileg anyagilag taacutemogatja az egyes

neacutepcsoportokat iacutegy a burgenlandi illetve ndash 1992 oacuteta a beacutecsi ndash magyarsaacutegot is azonban a

toumlrveacuteny gyakorlati alkalmazaacutesa anyagilag ellehetetleniacuteti a neacutepcsoportok helyzeteacutet A

burgenlandi magyarsaacuteg az 1999-ben vaacutesaacuterolt beacutecsi koumlzoumlsseacutegi helyiseacuteggel anyagilag

csődhelyzetbe keruumllt A veacutetelaacuter eacutes az aacutetalakiacutetaacutes oumlsszesen 45 millioacute osztraacutek schillinget tettek

ki Taacutemogataacutes hiacutejaacuten a hosszuacutelejaacuteratuacute koumllcsoumln visszafizeteacutese szinte bdquokeacutet vaacutellrardquo fektette a

burgenlandi magyarsaacutegot

Az Osztraacutek Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg szerint a kisebbseacutegveacutedelem nem meruumllhet ki az

egyenlőseacuteg elveacutenek biztosiacutetaacutesaacuteban valamint a diszkriminaacutecioacute tilalmaacuteban hanem megkoumlveteli

azt hogy a kisebbseacutegek szaacutemaacutera egyeacuteb (pl anyagi) előnyoumlket biztosiacutetsanak Iacutegy elmeacuteletileg

az anyagi taacutemogataacutesok kapcsaacuten is ki kell keacuterni az illeteacutekes neacutepcsoporttanaacutecsok veacutelemeacutenyeacutet

amelyek javaslatot tehetnek az anyagi eszkoumlzoumlk felhasznaacutelaacutesaacuteroacutel

230

A toumlrveacuteny IV fejezete biztosiacutetja hogy a bdquotopograacutefiai jelzeacuteseket a neacutemet nyelvű

megjeloumlleacutesek mellett az adott neacutepcsoport nyelveacuten is ki kell aacutelliacutetani287

A toumlrveacuteny V fejezete hivatott a neacutepcsoportok hatoacutesaacuteg előtti nyelvhasznaacutelataacutenak

rendezeacuteseacutere A toumlrveacuteny azt is előiacuterja tovaacutebbaacute hogy az osztraacutek hatoacutesaacutegok (pl biacuteroacutesaacuteg előtt)

koumltelesek a neacutepcsoportok tagjainak szabad nyelvhasznaacutelataacutehoz szuumlkseacuteges felteacuteteleket

biztosiacutetani ellenkező esetben az inteacutezkedeacutes elmaradaacutesa a hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes eacuterveacutenytelenseacutegeacutet

vonhatja maga utaacuten

A magyaroktoacutel elteacuterően a horvaacutet eacutes a szloveacuten koumlzoumlsseacutegek fenntartaacutessal fogadtaacutek a

Neacutepcsoporttoumlrveacutenyt egyebek mellett a koumlvetkező fontosabb rendelkezeacuteseket seacuterelmezteacutek a

toumlrveacuteny szűkiacuteti az Osztraacutek Aacutellamszerződeacutes rendelkezeacuteseinek koumlreacutet Ugyanis csak a

neacutepcsoportok megőrzeacuteseacutet fenntartaacutesaacutet (Erhaltung) biztosiacutetja eacutes nem iacuterja elő azok

kibontakoztataacutesaacutet (Entfaltung) Tovaacutebbaacute a keacutetnyelvű topograacutefiai jelzeacutesekkel kapcsolatban

nehezmeacutenyezteacutek hogy azokat csak ott lehet elhelyezni ahol a lakossaacuteg 25-aacutet az adott

neacutepcsoport alkotja Szinteacuten vitatott keacuterdeacutes volt hogy a neacutepcsoporttanaacutecsokba olyan politikai

paacutertok keacutepviselői is bekeruumllhettek akik ellenzik a neacutepcsoportok jogainak kiterjeszteacuteseacutet Ez

előbbiekben emliacutetett rendelkezeacutesek ndash nem teljes koumlrű ndash felsorolaacutesa eredmeacutenyezte azt hogy a

szloveacutenok csak 1989-ben a horvaacutetok pedig csak 1993-ban hoztaacutek leacutetre sajaacutet

neacutepcsoporttanaacutecsaikat

A Neacutepcsoporttoumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacutehoz egyeacuteb jogszabaacutelyokat kell hozni ezeacutert hiaacutenyzik

a self-executing jelleg s ezaacuteltal a jelen jogszabaacutely elteacuter a koraacutebban taacutergyalt

bdquoalaptoumlrveacutenyektőlrdquo Ennek feacutenyeacuteben a veacutegrehajtaacuteshoz az osztraacutek szoumlvetseacutegi kormaacuteny a

magyar neacutepcsoport vonatkozaacutesban az alaacutebbi rendeleteket hozta

ndash A szoumlvetseacutegi kormaacuteny 1977 januaacuter 18-i rendelete a neacutepcsoportok tanaacutecsairoacutel Ezt

1992-ben illetve 1993-ban moacutedosiacutetottaacutek mivel a hivatalosan elismert neacutepcsoportok szaacutema

bővuumllt Jelenleg hat neacutepcsoportot (burgenlandi horvaacutet karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacuten

burgenlandi eacutes beacutecsi magyar beacutecsi csehek beacutecsi szlovaacutekok valamint a romaacutek) ismernek el

hivatalosan Ausztriaacuteban

ndash A szoumlvetseacutegi kormaacuteny rendelete azoknak a teruumlletreacuteszeknek a meghataacuterozaacutesaacuteroacutel

ahol a topograacutefiai jeloumlleacuteseket eacutes feliratokat nemcsak neacutemet hanem horvaacutet eacutes magyar nyelven

is fel kell tuumlntetni

287

Burgenlandban a keacutetnyelvű helyseacutegneacutevtaacuteblaacutek hasznaacutelataacutera csak neacutegy telepuumlleacutes kapott jogot (Alsoacuteőr ndash

Unterwart Felsőpulya ndash Oberpullendorf Felsőőr ndash Oberwart eacutes Őrisziget ndash Siget in der Wart) Az egykori

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 25)

231

ndash A szoumlvetseacutegi kormaacutenynak 2000 juacutenius 5-i rendelete azoknak a biacuteroacutesaacutegoknak

koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegoknak eacutes egyeacuteb hivataloknak a meghataacuterozaacutesaacuteroacutel amelyek a neacutemet

nyelv mellett a magyar nyelvet poacutetloacutelagos hivatalos nyelvkeacutent hasznaacutelhatjaacutek

Veacuteguumll a 2000 eacutevi szoumlvetseacutegi alkotmaacutenymoacutedosiacutetaacutes szinteacuten alapvető fontossaacuteguacute

jogszabaacutely amelynek ndash moacutedosiacutetott ndash 8 cikkelye az alaacutebbiakat mondja ki

(1) bdquoA neacutemet nyelv a nyelvi kisebbseacutegek szaacutemaacutera a szoumlvetseacutegi toumlrveacutenykezeacutes aacuteltal

biztosiacutetott jogok csorbiacutetaacutesa neacutelkuumll a Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamnyelve

(2) A Koumlztaacutersasaacuteg (a Szoumlvetseacuteg a tartomaacutenyok eacutes a koumlzseacutegek) elismerik termeacuteszetes

nyelvi eacutes kulturaacutelis soksziacutenűseacuteguumlket amely az őshonos neacutepcsoportok aacuteltal jut kifejezeacutesre E

neacutepcsoportok nyelveacutet kultuacuteraacutejaacutet fennmaradaacutesaacutet eacutes fenntartaacutesaacutet tiszteletben kell tartani

biztosiacutetani eacutes taacutemogatni kell

A moacutedosiacutetott alkotmaacutenycikk 2000 augusztus 1-jeacuten leacutepett eacuterveacutenybe Ezzel az

Ausztriaacuteban eacutelő neacutepcsoportok azaz kisebbseacutegek reacutegi vaacutegya teljesuumllt288

Zaacuteroacutegondolatkeacutent megemliacutetendő az ET Tanaacutecsadoacute Bizottsaacutegaacutenak jelenteacutese amelyet az

osztraacutek orszaacutegjelenteacutes alapulveacuteteleacutevel alkotott meg A jelenteacutes ndash szemeacutelyes vizsgaacutelatok

alapjaacuten ndash megaacutellapiacutetja hogy a horvaacutet a szloveacuten a magyar a cseh szlovaacutek eacutes a roma

kisebbseacuteg kapcsolata a toumlbbseacutegi osztraacutek nemzettel harmonikus a kapcsolat tovaacutebbi jellemzője

a toleranciaacuten alapuloacute egyuumltteacuteleacutes Ugyanakkor a jelenteacutes hibaacutekat is megaacutellapiacutetott indokolt a

magyar a cseh eacutes a szlovaacutek nyelvoktataacutes inteacutezmeacutenyeinek megerősiacuteteacutese eacutes fejleszteacutese tovaacutebbaacute

a meacutediahasznaacutelatban is reformokra van szuumlkseacuteg Peacuteldakeacutent a magyar a cseh eacutes a szlovaacutek

kisebbseacutegi meacutedia emliacutethető Burgenlandban a horvaacutet kisebbseacuteg helyzete a legkieleacutegiacutetőbb a

magyarokeacute keveacutesbeacute joacute Meacutegis jelentős taacutevolsaacuteg van a burgenlandi magyarok eacutes a kaacuterpaacutetaljai

illetve a vajdasaacutegi magyarok helyzete koumlzoumltt az előbbiek javaacutera

Remeacutelhetőleg Magyarorszaacuteg 2004 maacutejus 1-eacuten toumlrteacutent EU csatlakozaacutesaacuteval tovaacutebb

javul Magyarorszaacuteg eacutes Ausztria amuacutegy is joacute kapcsolta valamint a bdquomaroknyirdquo burgenlandi

magyarsaacuteg demograacutefiai helyzete is rendeződik

288

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A burgenlandi magyarsaacuteg a statisztikai adatok tuumlkreacuteben Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny

Szeged 2007 79 p

232

6 2 Burgenland koumlruumllhataacuterolaacutesa

Burgenland az Osztraacutek Koumlztaacutersasaacuteg legfiatalabb tartomaacutenya (Bundesland

Burgenland) Az I vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute Paacuterizs koumlruumll megkoumltoumltt beacutekeszerződeacutesek (Saintndash

GermainndashenndashLaye Trianon) bdquoviacutevmaacutenyakeacutentrdquo joumltt leacutetre Azt megelőzően ilyen nevű taacutejegyseacuteg

illetve tartomaacuteny nem leacutetezett Burgenland haacuterom toumlrteacutenelmi Ausztriaacuteval szomszeacutedos magyar

vaacutermegye nyugati joacutereacuteszt neacutemetek lakta teruumlleteacuteből joumltt leacutetre289

40 aacutebra Burgenland problematikaacuteja (1918-1922)

Forraacutes Jelmagyaraacutezat 1 Magyarorszaacuteg hataacutera 1914 2 Magyarorszaacuteg hataacutera 1920 3 nem teljesuumllt osztraacutek

igeacuteny 4 neacutepszavazaacutes 1921 5 bdquoLajtabaacutensaacutegrdquo 1921 Forraacutes Koumlztes-Euroacutepa Teacuterkeacuteptaacuter

wwwterkepekadatbanktransindexro (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 7)

289

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A burgenlandi magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai KSH

Teruumlleti Statisztika Bp 20051 33 p

233

A bdquoBurgenland elnevezeacutes hivatalosan előszoumlr 1921-ben jelent meg A magyarorszaacutegi

hasznaacutelatban valoacute megjeleneacutese az 1930-as eacutevekre tehető A fogalom megalkotoacuteja dr Alfred

Wallheim beacutecsi egyetemi tanaacuter aki az uacutej tartomaacuteny első tartomaacutenyfőnoumlke volt A Burgenland

megjeloumlleacutes a elcsatolaacutessal eacuterintett haacuterom magyar vaacutermegye ndash Moson Sopron eacutes Vas ndash neacutemet

neveacutenek (Wieselburg Oumldenburg Eisenburg) utolsoacute szoacutetagjaacuteboacutel keacutepezve alakult ki Az I

vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően osztraacutek igeacutenyek meruumlltek fel Pozsony (Preszligburg) eacutes koumlrnyeacuteke kapcsaacuten

is amely a negyedik elcsatolaacutessal eacuterintett teruumllet lett volna de erre nem keruumllt sor A

tartomaacuteny leacutetrejoumltteacutet megelőzően a teacuterseacuteg neacutemet nyelvű lakoacutei egyszerűen bdquoNyugat-

Magyarorszaacuteg (bdquoWestungarn) elnevezeacutessel illeteacutek a keacuterdeacuteses teruumlletet

Burgenland teruumlleteacuten alapvetően haacuterom jelentős őshonos neacutepcsoport talaacutelhatoacute a

magyar mellett a neacutemet valamint a horvaacutet

A horvaacutetok bdquoGradišće (Gradiscse) elnevezeacutessel illetik Burgenland teruumlleteacutet A

gradiscsei horvaacutetsaacuteg nyelvileg eacutes neacuteprajzilag elkuumlloumlnuumllt csoportot keacutepez a horvaacutet neacutepen beluumll

A bdquoGradišće elmeacuteletileg a neacutemet bdquoBurgenland tuumlkoumlrfordiacutetaacutesa Ugyanakkor megteacutevesztő is

ugyanis ezt a megjeloumlleacutest az egeacutesz egykori Nyugat-Magyarorszaacutegra eacutertik tehaacutet a Magyar

Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamhataacuterain beluumll eacutelő nyugat-magyarorszaacutegi horvaacutetjaink (pl a Kőszeg eacutes

Sopron koumlrnyeacuteki telepuumlleacutesek horvaacutetsaacutega) is bdquogradišćei horvaacutetok Holott Sopron eacutes Kőszeg

valamint az azokat hataacuterainkon beluumll bdquokoumlrnyezőrdquo falvak nem Burgenlandhoz tartoznak

A bdquoBurgenland elnevezeacutes magyar megjeloumlleacuteseacutere vonatkozoacutean a haza szakirodalom

jelentősen megosztott Egyes szerzők ndash peacuteldaacuteul Juhaacutesz Laacuteszloacute ndash a neacutemet elnevezeacuteshez

kapcsoloacutedoacutean a bdquoVaacutervideacutek megjeloumlleacutest szorgalmazzaacutek a keacuterdeacuteses teruumlletre290

Toumlbbek koumlzoumltt

azzal eacutervelnek hogy az bdquoŐrvideacutek elnevezeacutes azeacutert sem ajaacutenlatos mert eacutevszaacutezadok oacuteta iacutegy

hiacutevjaacutek a Pinka folyoacutecska voumllgyeacutenek Gyepűfuumlzes (Kohfidisch) eacutes Pinkafő (Pinkafeld) koumlzoumltt

huacutezoacutedoacute szakaszaacutet Mivel ez a taacutejegyseacuteg a bdquoFelsőndashŐrseacuteg csak egy toumlredeacuteke Burgenland

egeacutesz teruumlleteacutenek iacutegy helytelen lenne ezt az elnevezeacutest az egeacutesz tartomaacutenyra kiterjeszteni

Maacutesok ndash peacuteldaacuteul Botlik Joacutezsef291

ndash bdquohelytelennek eacutes toumlrteacutenelmietlennekrdquo tartjaacutek a bdquoVaacutervideacutek

elnevezeacutest helyette inkaacutebb az bdquoŐrvideacutek elnevezeacutest javasoljaacutek

290

JUHAacuteSZ Laacuteszloacute Burgenland Vaacutervideacutek Antoloacutegia Kiadoacute Lakitelek 1999 10 p 291

BOTLIK Joacutezsef Az őroumlk ivadeacutekai Kincses Kalendaacuterium 2005 Keacutet zsiraacutef kft Bp 2005

234

Oacutevakodni kell azonban a keacuterdeacuteses teruumllet vonatkozaacutesaacuteban az bdquoŐrseacuteg elnevezeacutes

hasznaacutelataacutetoacutel Ugyanis a magyar szakirodalom ndash foumlldrajzi eacutertelemben ndash keacutet bdquoŐrseacuteget ismer

az un bdquoAlsoacutendash292

eacutes FelsőndashŐrseacuteget

Az uacuten bdquoFelsőndashŐrseacuteg a toumlrteacutenelmi Vas vaacutermegye Raacuteba folyoacuten tuacuteli teruumlleteacuten az

Aacuterpaacuted-kori gyepű videacutekeacuten a Pinka voumllgyeacuteben fennmaradt magyar telepuumlleacutescsoport

nyelvsziget neve A XX szaacutezad elejeacuten Felsőőr Alsoacuteőr Őrisziget eacutes Jobbaacutegyi telepuumlleacutesek

tartoztak hozzaacute Az egykor hataacuterbiztosiacutetoacute magyar lakossaacuteguacute telepuumlleacutesek hosszuacute sora kiacuteseacuterte a

Raacuteba folyoacuten tuacuteli orszaacutegreacuteszt Erre utalnak az Őr- Őri- oumlsszeteacutetelű Lő- Loumlvő taguacute eacutes a Szem

Szemes valamint a Kolozs telepuumlleacutesnevek is

A videacutek lakossaacutegaacuteban az Aacuterpaacuted-kort koumlvetően jelentős araacutenyban megnoumlvekedtek a

szomszeacutedos osztraacutek teruumlletekről bekoumlltoumlzők A hoacutedoltsaacuteg idejeacuteben a Beacutecs feleacute iraacutenyuloacute

hadjaacuteratok alaposan megtizedelteacutek a koumlzeacutepkori magyar lakossaacutegot akiknek szaacutema a

hataacuterőrelemek szabadalmainak megvonaacutesa illetve korlaacutetozaacutesa miatt is csoumlkkent A neacutemetek

mellett a toumlroumlkoumlk elől eacuteszakra menekuumllő horvaacutetok is reacuteszt vettek a neacutepesseacuteg-veszteseacuteg

poacutetlaacutesaacuteban A bdquoFelsőndashŐrseacuteg teruumllete napjainkban teljes egeacuteszeacuteben Ausztria reacutesze293

Burgenland teruumllete egy eacutevezreden aacutet a Magyar Kiraacutelysaacuteg szerves reacutesze volt Az

bdquoŐrvideacutek (illetve a bdquoVaacutervideacutek) elnevezeacutes eredeti eacutertelme gyepű hataacuterőrvideacutek amely

kezdetben eacutes taacutegabban eacuteszakroacutel a KisndashKaacuterpaacutetoktoacutel Pozsony teacuterseacutegeacutetől onnan szeacuteles saacutevban

deacutel feleacute haladva a Mura folyaacutesaacuteig a teljes NyugatndashMagyarorszaacutegon aacutet huacutezoacutedott Az

bdquoŐrvideacutek (illetve bdquoVaacutervideacutek) taacuteja szűkebben az Aacuterpaacuted-kortoacutel eacutertelmezhető azoacuteta

leacutenyegeacuteben a toumlrteacutenelmi NyugatndashDunaacutentuacutel nyugati reacuteszeacutet jelentette A burgenlandi teruumllet

nagysaacutegaacutenak meghataacuterozaacutesaacutehoz a toumlrteacutenelmi muacutelthoz kell visszanyuacutelnunk

bdquoA Magyarorszaacuteggal szembeni teruumlleti koumlveteleacuteseket hivatalosan 1918 oktoacutebereacuteben

vetetteacutek fel az osztraacutek ideiglenes nemzetgyűleacutesen a nagy-neacutemet eszmeacuteket valloacute keacutepviselők A

NeacutemetndashOsztraacutek Koumlztaacutersasaacuteg beacutekekoumlvetseacutege 1919 juacutenius 16-aacuten jegyzeacutekben keacuterte ndash mivel az

osztraacutekok aacuteltal 1919 juacutelius 2-aacuten aacutetvett osztraacutek beacutekeszerződeacutes tervezete Ausztria keleti

hataacuteraacutenak az 1867-es osztraacutendash-magyar hataacutert jeloumllte ki ndash NyugatndashMagyarorszaacuteg neacutemetek lakta

reacuteszeacutenek a NeacutemetndashOsztraacutek Koumlztaacutersasaacuteghoz valoacute csatolaacutesaacutet toumlrteacutenelmi jogra Beacutecs stb

eacutelelmiszerellaacutetaacutesra katonaindashveacutedelmi () szempontokra eacutes a teruumllet neacutepesseacutegeacutenek oacutehajaacutera

hivatkozva Az osztraacutek keacutereacutesek koumlzoumltt szerepelt hogy a teruumllet neacutepesseacutege neacutepszavazaacutessal

292

Az uacuten bdquoAlsoacutendashŐrseacuteghez ndash napjainkban Magyarorszaacutegon a koumlznyelv ezt hiacutevja bdquoŐrseacutegnek ndash 18 telepuumlleacutes

tartozik Az bdquoAlsoacutendashŐrseacutegrdquo taacutejegyseacuteg koumlzpontja Őriszentpeacuteter vaacuterosa A 18 telepuumlleacutesből haacuterom Őrihodos

(Hodoš) Kapornak (Krplivnik) eacutes Buumlkkalja (ma Domonkosfa (Domanjševci) telepuumlleacuteshez tartozik) Szloveacutenia

reacutesze ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981 135ndash137 p 293

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon II koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981 134ndash136 p

235

doumlntsoumln hovatartozaacutesaacuteroacutel Keacutesőbb az osztraacutek kormaacuteny mereven elutasiacutetotta a magyar

kormaacuteny neacutepszavazaacutesi javaslataacutet294

A burgenlandi teruumllet potenciaacutelis joumlvőkeacutepe lehetett volna a bdquocsehszlovaacutekndashdeacutelszlaacutev

korridor megvaloacutesulaacutesa295

41 aacutebra A nyugatndashmagyarorszaacutegi szlaacutev korridor terve (1919)

Forraacutes Koumlztes-Euroacutepa Teacuterkeacuteptaacuter wwwterkepekadatbanktransindexro (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 7)

294

LŐKKOumlS Jaacutenos Trianon szaacutemokban Puumlski Kiadoacute Bp 2000 141 p 295

Koumlztes-Euroacutepa Teacuterkeacuteptaacuter wwwterkepekadatbanktransindexro (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 7)

236

A szlaacutev korridor gondolata nem uacutej keletű maacuter 1848-ban felmeruumllt Jaacuten Kollaacuternaacutel a

paacutenszlaacutev mozgalom atyjaacutenaacutel majd ezt a gondolatmenetet vitte tovaacutebb ndash maacuter 1914-ben ndash

Thomas Garrique Masaryk eacutes Eduard Benes Csehszlovaacutekia bdquoalapiacutetoacuteirdquo

Az elmeacutelet leacutenyege a koumlvetkező lett volna Moson Sopron Vas eacutes Zala vaacutermegyeacutek

teruumlleteacuten egy csehszlovaacutekndashdeacutelszlaacutev bdquofolyosoacutetrdquo kell leacutetrehozni amely teruumlletet megosztottaacutek

volna Csehszlovaacutekia illetve a SzerbndashHorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelysaacuteg (1929-től Jugoszlaacutevia)

koumlzoumltt

A bdquokorridorrdquo leacutetrehozaacutesaacutenak toumlrteacuteneti eacutes gazdasaacutegi alapjai voltak A toumlrteacuteneti ok szerint

a korridorral orvosolni lehetne azt a bdquotoumlrteacutenelmi igazsaacutegtalansaacutegotrdquo amellyel a magyarok

szeacutetvaacutelasztottaacutek az eacuteszaki szlaacutevokat a deacuteliektől

A gazdasaacutegi alap eacutertelmeacuteben a kereskedelem eacutes a koumlzlekedeacutes biztosiacutetva lenne a keacutet

szlaacutev aacutellamalakulat koumlzoumltt Csehszlovaacutekia tengeri kikoumltőhoumlz jutott volna s megszűnt volna

minden szorosabb kapcsolat az osztraacutekok eacutes a magyarok koumlzoumltt Ez utoacutebbi lehetőseacuteg

meghiuacutesiacutetott volna minden osztraacutek illetve magyar reviacutezioacutes kiacuteseacuterletet

A beacutekekonferencia nem vette komolyan ezt a koumlveteleacutest eacutes elutasiacutetotta Kuumlloumlnoumlsen az

olasz feacutel tiltakozott ellene ugyanis nem fűződoumltt eacuterdeke egy erős Csehszlovaacutekiaacutehoz amely

egy esetleges olasz-jugoszlaacutev konfliktus eseteacuten a deacutelszlaacutevok oldalaacutet erősiacuteteneacute296

A keacuterdeacuteses teruumlletet ndash 4 312 km 2 -t ndash az 1919 szeptember 10-eacuten alaacuteiacutert Saintndash

GermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutes297

majd az 1920 juacutenius 4-eacuten megkoumltoumltt trianoni

beacutekediktaacutetum Ausztriaacutenak iacuteteacutelte A mai Burgenland teruumllete azonban az előbb emliacutetettneacutel

kisebb teruumlletű mert az 1921 december 14-eacutetől 16-aacuteig Sopronban Brennbergbaacutenyaacuten eacutes nyolc

koumlrnyeacutekbeli faluban (Aacutegfalva Balf Fertőboz Fertőraacutekos Harka Koacutephaacuteza Nagycenk

Sopronbaacutenfalva) megtartott neacutepszavazaacuteson a lakossaacuteg 65 szaacutezaleacuteka Magyarorszaacuteg javaacutera

doumlntoumltt miaacuteltal 257 km 2 neacutegyzetkilomeacuteter teacutert vissza az anyaorszaacuteghoz Brennbergbaacutenyaacutet ndash

amely telepuumlleacutes ma Sopron megyei joguacute vaacuteros reacutesze ndash nem szoktaacutek a bdquonyolcbardquo beleszaacutemolni

ott 1921 december 15-eacuten ndash amiacuteg a toumlbbi nyolc faluban 1921 december 16-aacuten ndash hajtottaacutek

veacutegre a neacutepszavazaacutest A soproni neacutepszavazaacutest ndash az 1921 oktoacuteber 11-13 koumlzoumltt az olaszorszaacutegi

296

PALOTAacuteS Zoltaacuten A trianoni hataacuterok Interedition Bp 1990 50ndash51 p 297

A SaintndashGermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutes (1919 szeptember 10) egyfelől Ausztria maacutesfelől a Szoumlvetseacuteges

eacutes Taacutersult Hatalmak koumlzoumltt az I vilaacuteghaacuteboruacute befejezeacutese gyanaacutent SaintndashGermainndashenndashLaye-ben koumltoumltt beacuteke

Hataacutelyba leacutepett 1920 juacutelius 16-aacuten A beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben Ausztria reacutegi teruumlleteacuteből csupaacuten Salzburg illetve

Vorarlberg tartomaacuteny maradt csonkiacutetatlan kisebb teruumlleteket vesztettek Alsoacute- eacutes FelsőndashAusztria valamint

Karintia tartomaacutenyok Nagyobb teruumlleteket szakiacutetottak el Tirol (DeacutelndashTirol) illetve Staacutejerorszaacuteg (Deacutelndash

Staacutejerorszaacuteg) tartomaacutenyoktoacutel Ellenben Ausztriaacutenak jutott Nyugat-Magyarorszaacuteg (a mai Burgenland) amelynek

teruumlleteacuteből azonban Sopront eacutes koumlrnyeacutekeacutet a velencei egyezmeacuteny folyomaacutenyakeacutent tartott neacutepszavazaacutes alapjaacuten

utoacutebb sikeruumllt megmentenuumlnk Reacutevay Lexikon XVI koumltet Reacutevay Testveacuterek Irodalmi Inteacutezet Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg

Bp 1924 677 p

237

Velenceacuteben megtartott konferenciaacuten leacutetrejoumltt ndash az un bdquovelencei egyezmeacuteny tette lehetőveacute

amelyben ndash olasz koumlzvetiacuteteacutessel ndash a magyar eacutes az osztraacutek feacutel megaacutellapodott a neacutepszavazaacutesban

42 aacutebra A soproni neacutepszavazaacutesban eacuterintett telepuumlleacutesek (1921)

Jelmagyaraacutezat 1 az uacutej orszaacuteghataacuter 2 a neacutepszavazaacutes koumlrzete 3 Magyarorszaacuteg mellett 4 Ausztria mellett


A soproni neacutepszavazaacutes adatai szerint oumlsszesen 26 900 jogosultboacutel 24 063 fős (877)

reacuteszveacutetel mellett 15 334 fő (6516) szavazott Magyarorszaacutegra 8 227 fő (3484) pedig

Ausztriaacutera eacutes 502 szavazat eacuterveacutenytelen volt298

Sopron toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuteros 37 509 lakoacuteja koumlzuumll 18 994-nek volt szavazati

joga Itt 892-os reacuteszveacutetellel 727 szavazott Magyarorszaacutegra Ez az eredmeacuteny

egyeacutertelműen annak koumlszoumlnhető hogy az ndash 1910-ben ndash 51-ban neacutemetajkuacute vaacuteros neacutemet

lakosainak toumlbbseacutege is Magyarorszaacutegra szavazott

A nyolc faluban a 7 900 vaacutelasztaacutesra jogosult 839-os reacuteszveacuteteleacutevel 546-a Ausztria

mellett szavazott Magyarorszaacutegra csak a magyarok lakta Nagycenken valamint a neacutemetajkuacute

Fertőbozon eacutes a horvaacutetajkuacute Koacutephaacutezaacuten szavaztak toumlbbseacutegben A neacutemet toumlbbseacutegű ndash joacutereacuteszt

evangeacutelikus ndash Aacutegfalvaacuten Balfon Harkaacuten eacutes ndash a toumlbbnyire roacutemai katolikus ndash Sopronbaacutenfalvaacuten a

298

ROMSICS Ignaacutec A trianoni beacutekeszerződeacutes Osiris Kiadoacute Bp 2005 199 p ORMOS Maacuteria Civitas

Fidelissima Gordiusz Kiadoacute Győr 1990

238

neacutepszavazaacutest megelőző propagandateveacutekenyseacuteg miatt meglehetősen jelentős

magyarellenesseacuteg alakult ki A soproni neacutepszavazaacutes eredmeacutenyekeacutepp Sopron vaacuterosa elnyerte a

bdquohűseacuteg vaacuterosa a bdquoCivitas fidelissima ciacutemet a magyar Orszaacuteggyűleacutestől (1922 XXIX

tc)299

(Keacutesőbb ndash 2001-ben ndash a Kormaacuteny az 1921 eacutevi soproni neacutepszavazaacutes emleacutekeacutere a

2442001 (XII 14) kormaacutenyrendelettel december 14-eacutet a bdquoHűseacuteg Napjaacutevaacute nyilvaacuteniacutetotta

Ugyanis a neacutepszavazaacutes eredmeacutenyeacutet Sopron vaacuterosa doumlntoumltte el 1921 december 14-eacuten)

A soproni neacutepszavazaacutest koumlvetően 1922-ben ndash a nyugat-magyarorszaacutegi felkeleacutes az uacuten

hazateacutereacutesi mozgalom hataacutesaacutera ndash a Szombathely eacutes Szentgotthaacuterd koumlzoumltti szakaszon ndash az 1922

szeptember 17-eacuten kelt neacutepszoumlvetseacutegi hataacuterozat eacutertelmeacuteben ndash hataacuterkorrekcioacutera keruumllt sor

Ennek soraacuten tiacutez koraacutebban elcsatolt koumlzseacuteg ndash Alsoacutecsataacuter Felsőcsataacuter (utoacutebbi kettő ma

Felsőcsataacuter) Magyarkeresztes Neacutemetkeresztes (utoacutebbi kettő ma Vaskeresztes) Kisnarda

Nagynarda (utoacutebbi kettő ma Narda) Horvaacutetloumlvő Pornoacuteapaacuteti Rendek eacutes Rőtfalva ndash

visszateacuterhetett Magyarorszaacuteghoz Az emliacutetett telepuumlleacutesekkel egy időben Ausztriaacutehoz keruumlltek

Haacutemortoacute (Hammer) Leacuteka (Lockehaus) eacutes Pomogy (Pamhagen) telepuumlleacutesek

Egy keacutesőbbi csereegyezmeacuteny kereteacuteben uacutejabb keacutet telepuumlleacutes ndash Oacutelmod valamint

Szentpeacuteterfa ndash teacutert vissza Magyarorszaacuteghoz ugyanekkor Rendeket (Liebing) eacutes Rőtfalvaacutet

(Rattersdorf) Ausztriaacutehoz csatoltaacutek 1923 januaacuter 1-eacuten ndash a fent emliacutetett telepuumlleacutesek mellett ndash

Felsőroumlnoumlk Felsőszoumllnoumlk Pinkamindszent eacutes Raacutebafuumlzes hataacuteraacuteboacutel oumlsszesen 1400 kataszteri

holdat csatoltak vissza Magyarorszaacuteghoz Ugyanekkor Ausztria aacutetvette Lovaacuteszad (Luising)

telepuumlleacutest300

A felsorolt telepuumlleacuteseket az I vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute trianoni beacutekediktaacutetummal

keacutenyszerrel 1921 novembereacuteben Ausztriaacutehoz csatoltaacutek A koumlzseacutegek lakoacutei az idegen uralom

alatt is ragaszkodtak Magyarorszaacuteghoz A győztes orszaacutegok keacutepviselőiből aacutelloacute

hataacutermegaacutellapiacutetoacute bizottsaacutegnaacutel az osztraacutek fennhatoacutesaacuteg alatt nyiacuteltan szoacuteban eacutes iacuteraacutesban

koumlvetelteacutek a visszacsatolaacutesukat A keacutereacutes a nemzetkoumlzi foacuterumokon is megeacuterteacutesre talaacutelt eacutes 1923

januaacuter 1-eacuten visszateacutertek az anyaorszaacuteghoz Szentpeacuteterfa hősi helytaacutellaacutesaacuteeacutert 1923-ban Vas

Vaacutermegye Toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi Bizottsaacutegaacutetoacutel megkapta a bdquoCummunitas Fidelissimardquo azaz bdquoA

leghűseacutegesebb koumlzseacutegrdquo ciacutemet301

Az emliacutetett toumlrteacutenelmi esemeacutenyek koumlvetkezteacuteben alakult ki Burgenland veacutegleges 3 695

km 2 -es teruumllete illetve annak keleti hataacuterai

299

Sopron megyei joguacute vaacuteros honlapja wwwsopronhu (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 7) 300

SOOacuteS Katalin Burgenland az euroacutepai politikaacuteban 1918ndash1921 Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1971 176ndash177 p 301

Szentpeacuteterfa telepuumlleacutes honlapja wwwszentpeterfahu (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 17)

239

6 3 Moacutedszertani megjegyzeacutesek a Burgenland teruumlleteacutet eacuterintő magyar illetve osztraacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutesokhoz

Amint azt maacuter emliacutetettuumlk Burgenland 1920-ig a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg reacutesze volt

A magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutesok (1880 1890 1900 1910 eacutes 1920 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesok) eszmei

időpontja az adott eacutev december 31 napjaacutenak 24 oacuteraacuteja volt Fontos hangsuacutelyozni hogy az

1920 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes meacuteg magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes volt302

kiveacuteve a Deacutel-Burgenland teruumlleteacuten

talaacutelhatoacute Boacutenisfalvaacutet (Bonisdorf ma Vasdobra (Neuhaus am Klausenbach reacutesze)) Ennek oka

hogy teacuterseacutegben magyar fegyveres jelenleacutet volt eacutes Burgenland teacutenyleges aacutetadaacutesa csak 1921-ben

koumlvetkezett be Boacutenisfalva 1920-ban meacuteg deacutelszlaacutev megszaacutellaacutes alatt volt csak keacutesőbb keruumllt

Ausztriaacutehoz

Burgenland telepuumlleacutesei 1920 előtt 13 jaacuteraacuteshoz tartoztak azt koumlvetően pedig heacutet

keruumllethez (bizonyos szakirodalmakban jaacuteraacutes) (Bezirk) Teljes egeacuteszeacuteben csak hat jaacuteraacutest

csatoltak el Magyarorszaacutegtoacutel303

A hat teljes jaacuteraacutes heacutet keruumlletteacute alakult aacutet hetedikkeacutent a

gyanafalvi keruumllet (Bezirk Jennersdorf) joumltt leacutetre Azok a jaacuteraacutesok amelyeknek csak egy reacuteszeacutet

csatoltaacutek Ausztriaacutehoz beleolvadtak a heacutet keruumlletbe A toumlredeacutekjaacuteraacutesok koumlzuumll a magyaroacutevaacuteri

eacutes a rajkai a nezsideri keruumllet (Bezirk Neusiedl am See) reacutesze lett A koumlrmendi jaacuteraacutes a

neacutemetuacutejvaacuteri keruumllet (Bezirk Guumlssing) reacuteszeacuteveacute vaacutelt A soproni jaacuteraacutes nagyreacuteszt a felsőpulyai

keruumllet (Bezirk Oberpullendorf) reacutesze lett kiveacuteve Fertőmeggyest (Moumlrbisch am See) eacutes

Keleacutenpatakot (Klingenbach) amely telepuumlleacutesek a kismartoni keruumllethez (Bezirk Eisenstadt-

Umgebung) keruumlltek Az egykori soproni jaacuteraacutesboacutel Leacutepesfalva (Loipersbach im Burgenland)

Somfalva (Schattendorf) eacutes Sopronkertes (Baumgarten) a nagymartoni keruumllet (Bezirk

Mattersburg) reacutesze lett A kőszegi jaacuteraacutesboacutel 13 koumlzseacuteg a felsőpulyai keruumllet reacutesze lett (Haacutemortoacute

(Hammerteich) Hosszuacuteszeg (Langeck im Burgenland) Hosszuacuteszeghuta (Glasshuumltten bei

Langeck im Burgenland) Kőpatak (Steinbach im Burgenland) Kuacutepfalva (Kogl im

Burgenland)) Lantosfalva (Bubendorf im Burgenland) Leacuteka (Lockenhaus) Leacuteteacuter

(Lebenbrunn) Neacutemetgyiroacutet (Deutsch Gerisdorf) Poumlrgoumlleacuteny (Pilgersdorf) Rendek (Liebing)

Rőtfalva (Rattersdorf) eacutes Salamonfalva (Salmannsdorf)) a toumlbbi a felsőőri keruumllethez (Bezirk

Oberwart) keruumllt A szombathelyi toumlredeacutekjaacuteraacutes telepuumlleacutesei a neacutemetuacutejvaacuteri keruumlletbe keruumlltek

302

Maacutes egykori magyar teruumlleteken (Felfoumlld Erdeacutely Deacutelvideacutek stb) az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes volt az utolsoacute

magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes 303

A nezsideri jaacuteraacutes Moson a felsőpulyai a kismartoni eacutes a nagymartoni jaacuteraacutesok Sopron a felsőőri eacutes a

neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutesok pedig Vas vaacutermegye reacuteszei voltak A neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutesboacutel egy telepuumlleacutes ndash Nemesmedves ndash

Magyarorszaacutegnaacutel maradt

240

(Cseacutem (Schandorf) kiveacuteteleacutevel amely a felsőőri keruumlletet gazdagiacutetotta) majd 1951-től meacuteg oumlt

koumlzseacuteg (Abdaloacutec (Edlitz im Burgenland) Csejke (Eisenberg an der Pinka) Neacutemetloumlvő

(Deutsch Schuumltzen) Pokolfalu (Houmlll) eacutes Poacutesaszentkatalin (Sankt Katharein im Burgenland))

eacutes az eredetileg neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutesbeli Egyhaacutezasfuumlzes (Kirchfidisch) eacutes Hovaacuterdos (Harmisch)

aacutetkeruumllt a felsőőri keruumlletbe A gyanafalvi keruumllet a szentgotthaacuterdi bdquotoumlredeacutekjaacuteraacutesboacutelrdquo alakult

ki

Kezdetben a burgenlandi telepuumlleacutesek szaacutema 327-re volt tehető (1910ndash1920) 1991-ben

maacuter csak 153 telepuumlleacutes (bdquoGemeinde) volt Burgenlandban A nagy vaacuteltozaacutes jelentős reacuteszben

az 1971-es koumlzigazgataacutesi keacuterdeacuteseket eacuterintő jogszabaacutelynak (bdquoGemeindestrukturverbesserungs-

gesetz―) tudhatoacute be A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok ndash az MTA Kaacuterpaacutet-medencei

Magyar Kutataacutesi Adatbaacutezis (KMKA) szerint ndash 170 burgenlandi bdquoGemeinderdquo vonatkozaacutesaacuteban

laacutettak napvilaacutegot

A teruumlleti keacuterdeacutesekkel kapcsolatban kuumllteruumlleti vaacuteltozaacutesok is toumlrteacutentek az I

vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Hegyeshalom eacutes Oroszvaacuter (ma Rusovce Szlovaacutekia) teruumlleteacuteből

Kleylemajor illetve Uumlrgeacutedpuszta Ausztriaacutehoz keruumllt Magyarorszaacutegnaacutel maradtak Feacuteltorony

(Albertkaacutezmeacuterpuszta) Koumlpcseacuteny (Faacutecaacutenkert) Mosontarcsa (Rohrerfoumlld) eacutes Pomogy

(Mexikoacutepuszta stb) kuumllteruumlleteacuteből bizonyos reacuteszek304

Az 1880-1890 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok a jelenleacutevő polgaacuteri neacutepesseacutegre az 1900ndash

1920 eacutevi adatok az oumlsszes jelenleacutevő neacutepesseacutegre az 1934ndash1991 eacutevi adatok pedig a

lakoacuteneacutepesseacutegre vonatkoztak Az osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutesok a gondolkodaacutes nyelveacutet (1923) a

taacutersadalmi eacuterintkezeacutes nyelveacutet (1934) keacutesőbb pedig a csalaacutedban beszeacutelt nyelvet tudakoltaacutek

(1951ndash1991) Az eddigi legutolsoacute ndash 2001 eacutevi osztraacutek ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes pedig a

magaacuteneacuterintkezeacutesben hasznaacutelt nyelvre keacuterdezett raacute

Az 1923 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes csak a neacutemet magyar horvaacutet eacutes egyeacuteb nyelvet

koumlzli koumlzseacutegenkeacutent de a laacutebjegyzetben jaacuteraacutesonkeacutent kimutatja az egyeacuteb kategoacuteriaacuten beluumll a

cseh a szlovaacutek a szloveacuten nyelvűek illetve bizonyos esetekben a cigaacutenyok (romaacutek) szaacutemaacutet is

Az 1934 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes nemcsak a neacutemet a magyar illetve a horvaacutet

nyelvűek szaacutemaacutet mutatja ki koumlzseacutegenkeacutent hanem a cseh szlovaacutek szloveacuten nyelvűek szaacutemaacutet is

koumlzli A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok adataiban ndash koumlzseacutegenkeacutent ndash a romaacutek szaacutema is kimutataacutesra keruumllt

304

PAacuteLHAacuteZY Laacuteszloacute (szerk) Burgenland telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1991) KSH

Budapest 2000 14ndash15 p

241

43 aacutebra A burgenlandi keruumlletek elhelyezkedeacutese (2006)

Forraacutes Magyarorszaacuteg telepuumlleacutesei + Budapest anno (wwwalfanethuhelysegnemetgcw Letoumllteacutes ideje 2007

juacutelius 27)

Az 1951 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes sajaacutetos moacutedszertant koumlvet csak a neacutemet a horvaacutet illetve a

magyar nyelvűeket koumlzli viszont ezeket maacutesodik nyelvkeacutent is Nem kuumlloumlnboumlzteti meg a

kuumllfoumlldieket

Az 1961 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes bdquouacutejiacutetaacutesardquo hogy az osztraacutek aacutellampolgaacuterokat kuumlloumln

kimutatta

Az 1971 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes csak a magyar a neacutemet eacutes a horvaacutet nyelvűekre

koumlzoumll adatokat Ugyanakkor az osztraacutek aacutellampolgaacuterokat is ismertette koumlzseacutegenkeacutent

242

Az 1981 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes csak a neacutemettel kombinaacutelja a nyelveket

(sorrendiseacuteg neacutelkuumll illetve csak az idegen nyelv ndash neacutemet sorrendben) azonban a szloveacuten a

cseh eacutes a vend nyelvet is koumlzli (baacuter a vend egeacutesz Burgenlandban nem fordul elő)

Az 1991 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes a hagyomaacutenyos haacuterom nyelven kiacutevuumll (neacutemet

horvaacutet eacutes magyar) koumlzli meacuteg a szloveacuten a cseh a szerb-horvaacutet a vend (ekkor sem mutattaacutek ki

Burgenlandban) valamint a toumlroumlk nyelvűek szaacutemaacutet is305

A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes keacuterdőiacutevein a neacutemet ndash a hivatalos aacutellamnyelv ndash

mellett felsorolaacutesra keruumllt a hat hivatalosan is elismert ausztriai neacutepcsoport nyelve is (szloveacuten

burgenlandi horvaacutet (gradicanski hrvatski) magyar cseh szlovaacutek eacutes roma nyelvek) Ezek

mellett maacutes nyelvek is beiacuterhatoacutek a keacuterdőiacutevbe A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes a csalaacuted a

rokonsaacuteg vagy a baraacutetok koumlreacuteben beszeacutelt nyelvre (Umgangssprache) keacuterdezett raacute

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a nyelvi adatok vonatkozaacutesaacuteban az osztraacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi rendszer meglehetősen bonyolult eacutes egyaacuteltalaacuten nem egyseacuteges Maacuter a

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi alapelvekből is hiaacutenyzik az egyseacuteges normatiacutev szempontrendszer A 2001 eacutevi

neacutepszaacutemlaacutelaacutes egyreacuteszt nem az anyanyelvre keacuterdez raacute maacutesreacuteszt megkuumlloumlnboumlzteti az osztraacutek

aacutellampolgaacutert a kuumllfoumllditől harmadsorban az orszaacutegban tartoacutezkodoacute de aacutellandoacute lakoacutehellyel nem

rendelkező ndash főkeacutent szezonaacutelis munkaacutesok ndash szemeacutelyeket nem veszi szaacutemba306

305


Budapest 2000 16ndash20 p 306

BAUMGARTNER Gerhard Ausztria magyar nyelvű lakossaacutega a 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes tuumlkreacuteben

158 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep KoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002

Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003

243

6 4 Magyarok Moson vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacuteben

Moson vaacutermegye (Komitat Wieselburg illetve Wieselburger Gespanschaft) a kisebb

teruumlletű vaacutermegyeacutek koumlzeacute tartozott teruumllete 1 937 km 2 volt A vaacutermegye 59 telepuumlleacuteseacuteből 28

falut csatoltak Ausztriaacutehoz A toumlrteacutenelmi vaacutermegye haacuterom jaacuteraacutesboacutel aacutellt a magyaroacutevaacuteriboacutel

kettő a nezsideriből 19 a rajkaiboacutel pedig heacutet telepuumlleacutes lett Ausztria reacutesze

A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegilag egyik legfejlettebb vaacutermegyeacutejeacutet 1910-

ben az utolsoacute magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval 94 479 fő lakta A neacutepsűrűseacuteg 488 főkm 2

volt Moson volt az egyeduumlli a 64 magyar vaacutermegye koumlzuumll ahol a neacutemet nemzetiseacuteg307

alkotta

a lakossaacuteg toumlbbseacutegeacutet (55) A magyarsaacuteg szaacutemaraacutenya mindoumlssze 349 volt a horvaacutetok

86-eacute az egyeacuteb kategoacuteria pedig 15-ot szaacutemlaacutelt

A XIX szaacutezadban a vaacutermegye teruumlleteacuten nagy urasaacutegi gazdasaacutegokon majorsaacutegok

alakultak ki A nagybirtokok munkaerő-szuumlkseacutegleteacutenek megoldaacutesaacutera Kapuvaacuter eacutes Pozsony

koumlrnyeacutekeacuteről nagy leacutetszaacutemuacute magyar betelepiacuteteacutesek toumlrteacutentek A legnagyobb birtokok az

Esterhaacutezy csalaacuted tulajdonaacuteban voltak (Paulhof Apetlonerhof stb)308

Az emliacutetett magyar

munkaerő a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni309

kedvezőtlen gazdasaacutegi helyzet miatt kivaacutendorolt Ma maacuter

csak elveacutetve talaacutelkozhatunk a hajdani majorsaacutegi munkaacutesok utoacutedjaival

307

A neacutepesseacuteg toumlbbseacutegeacutet kitevő neacutemetek ndash a bdquoheidebauerek ndash koumlzismerten vagyonos eacutes művelt taacutersadalmi

reacutetegnek szaacutemiacutetottak Amioacuteta az idők viharai miatt a magyar koumlznemesseacuteg a vaacutermegyeacuteből kiveszett annak

helyeacutet a gazdaacutelkodoacute bdquoheidebauer lakossaacuteg foglalta el amely mellett csak nagy uradalmak eacutes szegeacuteny zselleacuterek

voltak s iacutegy a koumlzeacutep eacutes kis birtokos osztaacutelynak joacuteformaacuten ez a joacutemoacuteduacute neacutep az egyeduumlli keacutepviselője Rodiczky

Jenő szerint a legtipikusabb bdquoheidebauer telepuumlleacutesek Mosonszolnok Mosonszentpeacuteter Mosonszentjaacutenos (ez

utoacutebbi kettő ma Jaacutenossomorja reacutesze) Mosontarcsa (Tadten) eacutes Mosonszentandraacutes (Sankt Andrauml am Zicksee)

voltak Mosonmagyaroacutevaacuter vaacuteros honlapja wwwmosonmagyarovarhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 2) 308

A Pallas Nagylexikona VIII koumltet Bp 118 p 309

A II vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute paacuterizsi beacutekeszerződeacutes (1947) eacutertelmeacuteben Magyarorszaacuteg koumlteles volt tovaacutebbi haacuterom

egykor Moson vaacutermegyei falut (Dunacsuacuten (Ţunovo) Horvaacutetjaacuterfalu (Jarovce) eacutes Oroszvaacuter (Rusovce))

Csehszlovaacutekia (ma Szlovaacutekia reacuteszei) reacuteszeacutere aacutetadni Tovaacutebbi keacutet ndash Csehszlovaacutekia aacuteltal igeacutenyelt ndash falu a

koraacutebban neacutemetajkuacute Rajka (neacutemetuumll Ragendorf) eacutes az egykor horvaacutetajkuacute Bezenye (horvaacutetul Bizonja)

Magyarorszaacutegnaacutel maradt Az aacutetadaacutest a mai szlovaacutek fővaacuteros Pozsony (Bratislava) terjeszkedeacutese indokolta A

haacuterom falu most Pozsony 17 keruumlleteacuteből haacuterom keruumlletet alkot A haacuterom telepuumlleacutesből Oroszvaacuter neacutemet Dunacsuacuten

eacutes Horvaacutetjaacuterfalu pedig horvaacutetajkuacute telepuumlleacutesek voltak BALOGH Saacutendor ndash GERGELY Jenő ndash IZSAacuteK Lajos ndash

FOumlGLEIN Gizella Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete 1918ndash1975 Tankoumlnyvkiadoacute Bp 1988 161 p

244

73 taacuteblaacutezat Moson vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutenek nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)

Eacutev Oumlsszesen Neacutemet Magyar Horvaacutet Egyeacuteb

1880 42 639 32 295 2 202 5 536 2 606

1890 42 419 33 049 3 405 5 428 537

1900 45 254 33 783 5 607 5 127 737

1910 46 074 33 056 6 977 5 192 849

1920 48 418 35 764 6 930 5 186 538

1923 46 687 37 347 3 694 5 168 478

1934 51 669 43 637 2 705 4 833 494

1951 50 572 46 630 1 016 2 869 57

1961 49 509 45 814 774 2 708 213

1971 49 293 48 863 157 134 139

1981 48 458 46 495 385 1 297 281

1991 49 397 45 711 987 1 641 1 058

2001 51 730 47 291 1 150 1 557 1 732

Forraacutes PAacuteLHAacuteZY Laacuteszloacute (szerk) Burgenland telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1991)

KSH Budapest 2000 36ndash51p MTA Kaacuterpaacutet-medencei Magyar Kutataacutesi Adatbaacutezis (KMKA)

wwwadatbazismtakihungarycom (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 24)

6 5 Magyarok Sopron vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacuteben

Sopron vaacutermegye (Komitat Oumldenburg illetve Oumldenburger Gespanschaft) akaacutercsak a

szomszeacutedos Moson szinteacuten a kisebb teruumlletű vaacutermegyeacutek koumlzeacute tartozott Teruumllete 3 256 km 2

telepuumlleacuteseinek szaacutema pedig 232 volt A toumlrteacutenelmi vaacutermegye koumlzigazgataacutesilag heacutet jaacuteraacutesboacutel

(csepregi csornai felsőpulyai kapuvaacuteri kismartoni nagymartoni eacutes soproni jaacuteraacutesok) illetve

haacuterom rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosboacutel (Kismarton Ruszt eacutes Sopron) aacutellt Sopron vaacutermegyeacuteből az

1921 eacutevi soproni neacutepszavazaacutes utaacuten egy 1 341 km 2 -es teruumllet keruumllt Ausztriaacutehoz A

felsőpulyai jaacuteraacutesboacutel 36 a kismartoniboacutel 26 a nagymartoniboacutel 19 a soproni jaacuteraacutesboacutel pedig 21

telepuumlleacutes keruumllt Ausztriaacutehoz valamint Kismarton eacutes Ruszt rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosok is

Ausztria reacuteszeiveacute vaacuteltak310

Sopron vaacutermegye az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval 283 510 fővel

rendelkezett A neacutepsűrűseacuteg 8707 főkm 2 volt A vaacutermegyeacuteben a magyarsaacuteg alkotta a relatiacutev

toumlbbseacuteget (4974) a neacutemet nemzetiseacuteg 3848-ot tett ki A horvaacutetok 1094-kal a

harmadik legjelentősebb neacutepcsoport voltak a vaacutermegye teruumlleteacuten Az egyeacuteb kategoacuteria 087-

ot keacutepviselt

A neacutegy emliacutetett jaacuteraacutes telepuumlleacutesei mellett keacutet rendezett tanaacutecsuacute vaacuterost koraacutebban szabad

kiraacutelyi vaacuterost is Ausztriaacutehoz csatoltak Ez a keacutet telepuumlleacutes Kismarton (Eisenstadt) eacutes Ruszt

(Rust am See) Kismartont neacutemet lakosai kezdetben a magyar elnevezeacutesből lefordiacutetva Wenig

Mertersdorfnak hiacutevtaacutek Az Eisenstadt neacutemet elnevezeacutes csak 1388-ban tűnt fel amely

310

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok a burgenlandi magyarsaacuteg koumlreacuteben

Demograacutefia 47 eacutevf 1ndash2 sz Bp 2004 94ndash95 p

245

magyarul bdquoVasvaacuterost jelent A bdquoVasvaacuteros elnevezeacutes feltehetően koumlzeacutepkori vaacuteraacutenak

erősseacutegeacutere utalt Az Aacuterpaacuted-kor elejeacuten a telepuumlleacutest magyarul bdquoSzaboacutemaacutertonnak hiacutevtaacutek csak

keacutesőbb honosodott meg a Kismarton elnevezeacutes Kismarton 1925-ben lett Burgenland

tartomaacuteny koumlzpontja Az bdquoAnschluss alkalmaacuteval Burgenlandot felosztottaacutek AlsoacutendashAusztria eacutes

Staacutejerorszaacuteg koumlzoumltt viszont 1945 utaacuten ismeacutet oumlnaacutelloacute tartomaacuteny lett Burgenland Kismarton

koumlzponttal

74 taacuteblaacutezat Kismarton rendezett tanaacutecsuacute vaacuteros nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)


1880 2 845 2 329 222 112 182

1890 2 972 2 410 355 131 76

1900 3 067 2 369 501 133 64

1910 3 073 2 074 834 101 64

1920 2 917 1 767 1 020 105 25

1923 3 263 2 877 266 112 8

1934 4 986 4 579 203 172 32

1951 5 464 5 369 48 40 7

1961 7 167 6 906 92 41 128

1971 7 774 7 736 8 9 21

1981 7 749 7 260 222 181 86

1991 10 349 9 482 314 320 233

2001 11 334 9 960 373 533 468

Forraacutes PAacuteLHAacuteZY Laacuteszloacute Burgenland telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1991) KSH

Budapest 2000 100ndash101p MTA Kaacuterpaacutet-medencei Magyar Kutataacutesi Adatbaacutezis (KMKA)


Ruszt vaacuterosa 1681 oacuteta viselte a szabad kiraacutelyi vaacuterosi ciacutemet A telepuumlleacutes eredeti neve

bdquoSzil (bdquoCeel) volt A Ruszt elnevezeacutes az 1300-as eacutevek veacutegeacuten honosodott meg A telepuumlleacutes

magyar neve (Szil) neacutemetre lefordiacutetva Rusztnak hangzik Ruszt a legkisebb vaacuterosa volt a

toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegnak Ruszt napjainkban hiacuteres joacute borairoacutel valamint a mindoumlssze 15

km-re fekvő Kismartonnal egyuumltt kivaacuteloacute idegenforgalmi ceacutelpont a turistaacutek szaacutemaacutera

75 taacuteblaacutezat Ruszt rendezett tanaacutecsuacute vaacuteros nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)


1880 1 403 1 248 71 31 53

1890 1 548 1 410 91 42 5

1900 1 609 1 446 130 28 5

1910 1 535 1 290 218 24 3

1920 1 402 1 282 90 23 7

1923 1 361 1 308 36 14 3

1934 1 432 1 399 14 18 1

1951 1 596 1 593 3 ndash ndash

1961 1 690 1 652 8 3 27

1971 1 704 1 690 ndash 11 3

1981 1 693 1 684 1 ndash 8

1991 1 696 1 647 14 13 22

2001 1 714 1 623 33 27 31




246

A toumlrteacutenelmi Sopron vaacutermegyeacutetől Ausztriaacutehoz csatolt teruumllet magyarsaacutega szaacutembeli

csoumlkkeneacuteseacutenek oka hogy az 1921 előtt itt letelepedett magyar hivatalnokok katonaacutek tanaacuterok

orvosok jogaacuteszok valamint vasutasok eacutes egyeacuteb munkaacutesok 1921 utaacuten a trianoni

Magyarorszaacutegra vaacutendoroltak vissza a kedvezőtlen gazdasaacutegi helyzet miatt

A toumlrteacutenelmi Sopron vaacutermegye nyugati reacutesze ndash akaacutercsak a szomszeacutedos Moson

vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt teruumlletei ndash maacuter az 1880-as magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval is

minősiacutetett neacutemet toumlbbseacutegű volt a maacutesodik legjelentősebb neacutepcsoportot a horvaacutetok alkottaacutek A

magyarsaacuteg maacuter akkor is csak a harmadik helyen aacutellt a neacutepesseacutegszaacutemot tekintve A vizsgaacutelt

teruumllet magyarsaacutegaacutenak jelentős reacuteszeacutet Oberpullendorf azaz Felsőpulya telepuumlleacutes adta eacutes adja

napjainkban is

76 taacuteblaacutezat Sopron vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutenek nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)


1880 102 728 72 283 2 908 22 961 4 576

1890 107 819 78 083 4 315 24 528 893

1900 114 313 80 830 6 328 26 012 1 143

1910 116 392 80 879 8 382 25 952 1 179

1920 120 471 84 094 7 851 27 598 928

1923 118 374 86 698 4 100 27 053 523

1934 124 555 93 773 2 775 26 590 1 417

1951 116 020 93 697 1 362 20 799 162

1961 115 519 95 305 1 384 18 039 791

1971 115 572 107 721 346 7 278 227

1981 115 290 100 881 1 246 12 331 832

1991 117 918 99 785 2 271 13 196 2 666

2001 123 635 102 993 2 445 13 538 4 659




Kismarton eacutes Ruszt egykori rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosok adataival

6 6 Magyarok Vas vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacuteben

A toumlrteacutenelmi Vas vaacutermegye 611 telepuumlleacuteseacuteből 195 telepuumlleacutes keruumllt Ausztriaacutehoz a

trianoni beacutekeszerződeacutes illetve az azt koumlvető hataacuterkorrekcioacutek koumlvetkezteacuteben

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes 435 793 főt iacutert oumlssze Vas vaacutermegye teruumlleteacuten A

neacutepsűrűseacuteg 734 főkm 2 volt A vaacutermegye lakossaacutegaacutenak 5688-a volt magyar tovaacutebbaacute

1494-a neacutemet 372-a horvaacutet nemzetiseacutegű Az egyeacuteb kategoacuteria 2446-ot szaacutemlaacutelt

A trianoni beacutekeszerződeacutes eacutes az azt koumlvető hataacutermoacutedosiacutetaacutesok koumlvetkezteacuteben Vas

vaacutermegye 2 190 km 2 teruumlletet vesztett Ausztria eacutes a leacutetrejoumlvő Szerb-Horvaacutet-Szloveacuten

247

Kiraacutelysaacuteg javaacutera Ebből 1 548 km 2 lett Ausztriaacuteeacute valamint 642 km 2 a deacutelszlaacutev

aacutellamalakulateacute A 642 km 2 -es teruumllet amelyet Muravideacuteknek hiacutevunk 1991-től Szloveacutenia

reacutesze

Az Ausztriaacutehoz csatolt Vas vaacutermegyei videacuteken meacuteg 955-ben a Lech-mezei

esemeacutenyek utaacuten hataacuterőr-telepuumlleacuteseket leacutetesiacutetettek A korai dokumentumok bdquospiculatores eacutes

bdquosagittarii azaz bdquoőroumlkről eacutes bdquoloumlvőkről szoacutelnak Neacutehaacuteny telepuumlleacutes (Alsoacuteloumlvő Felsőloumlvő

Őrisziget Alsoacuteőr eacutes Felsőőr ma is emleacutekeztetnek egykori lakoacuteikra A magyar hataacuterőroumlk

kiveacuteteles jogokkal rendelkeztek kisnemesseacute nyilvaacuteniacutetottaacutek őket Keacutesőbb szaacutemos vaacuter is eacutepuumllt

ezen a videacuteken a videacutek biztonsaacutegosabbaacute teacutetele veacutegett (pl Borostyaacutenkő Leacuteka Monyoroacutekereacutek

Neacutemetuacutejvaacuter Voumlroumlstorony) A vaacuterurak foumlldjeire a neacutemet lakossaacuteg beszivaacutergaacutesa is

megkezdődoumltt A toumlroumlk haacuteboruacutek idejeacuten a videacutek magyar lakossaacutega megfogyatkozott a neacutemet

lakossaacuteg ebből kifolyoacutelag nagyobb szerephez jutott A toumlroumlk időkben a neacutemetek melleacute ide is

horvaacutetok eacuterkeztek ezzel a megmaradt neacutehaacuteny magyarajkuacute telepuumlleacutes el lett vaacutelasztva a toumlbbi ndash

dunaacutentuacuteli ndash magyar nyelvű teruumllettől Ekkor alakultak ki az alsoacuteőri a felsőőri eacutes az őriszigeti

magyar nyelvi szigetek

A magyar neacutepcsoportra erősen jellemzőek az asszimilaacutecioacutes jegyek A folyamat nem

spontaacuten jellegű A burgenlandi magyarsaacuteg gyorsuloacute asszimilaacutecioacutejaacuteban fontos szerepet kapott a

Magyarorszaacuteggal valoacute eacuterintkezeacutes hosszuacute időn aacutet tartoacute neheacutezseacutege a magyar nyelv oktataacutesaacutenak

eleacutegtelenseacutege de mindenek előtt a vegyes haacutezassaacutegok gyakoribbaacute vaacutelaacutesa311

A vegyes haacutezassaacutegok nem az asszimilaacutecioacute kizaacuteroacutelagos okai csupaacuten egy teacutenyezőjuumlk A

burgenlandi magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutejaacutet segiacuteti elő a hagyomaacutenyos mezőgazdasaacutegboacutel eacutelő

csalaacutedi struktuacuteraacutek felbomlaacutesa eacutes ezzel paacuterhuzamosan a nyelvteruumlleten kiacutevuumlli vaacuterosi

koumlzpontokban (Beacutecs Beacutecsuacutejhely Graz stb) valoacute munkavaacutellalaacutes elterjedeacutese is

A vaacutervideacuteki magyarsaacuteg fogyaacutesa maacuter a XIX szaacutezadban megkezdődoumltt Egyreacuteszt az

iparosodaacutes miatt a magyar keacutezművesek haacutetteacuterbe szorultak Maacutesreacuteszt a kisbirtokosok nem

biacutertaacutek tovaacutebb felaproacutezni a birtokaikat Megkezdődtek az elvaacutendorlaacutesok is majd a megmaradt

magyar lakossaacuteg lassan asszimilaacuteloacutedni kezdett Az bdquoAnschlusst koumlvetően Hitler Ukrajnaacuteba

akarta deportaacutelni a megmaradt burgenlandi magyarsaacutegot eacutes a helyuumlkre DeacutelndashTirolboacutel

szaacutendeacutekozott neacutemeteket betelepiacuteteni Az elgondolaacutes nem valoacutesult meg de az egyhaacutezi

iskolaacutekat aacutellamosiacutetottaacutek valamint a magyar nyelv oktataacutesaacutet is megszuumlntetteacutek A II

vilaacuteghaacuteboruacute borzalmai a burgenlandi eacutes ezzel a bdquohataacuterőr-telepuumlleacutesek magyarsaacutegaacutet is

311

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Első kiadaacutes Poacutelay Elemeacuter

Alapiacutetvaacuteny Szeged 2004 p Burgenlandi Magyar Kultuacuteregyesuumllet

httpwwwhhrforgxantuszmv_burgenlandhtml (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 1)

248

megtizedelteacutek A vasfuumlggoumlny leacutetrehozaacutesaacuteval pedig meacuteg a kapcsolat is megszakadt az

anyaorszaacuteggal

77 taacuteblaacutezat Vas vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutenek nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)


1880 124 894 100 363 5 868 12 584 6 079

1890 132 105 109 552 7 447 13 442 1 664

1900 132 957 109 502 8 512 13 401 1 542

1910 129 575 103 373 10 866 12 489 2 847

1920 125 960 101 327 10 086 11 969 2 578

1923 121 118 102 950 7 460 9 790 918

1934 123 223 103 916 4 962 9 077 5 268

1951 109 544 99 360 2 873 6931 380

1961 105 973 96 848 2 875 5512 738

1971 107 254 104 592 988 1374 300

1981 106 023 97 993 2 516 5 134 380

1991 103 565 93 601 3 505 4 623 1 836

2001312

102 701 92 256 3 079 5 041 2 325




Napjainkban a burgenlandi magyarsaacuteg tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutenek neacutegy telepuumlleacutes ad

otthont Felsőpulya (Oberpullendorf) kiveacuteteleacutevel a toumlbbi haacuterom telepuumlleacutes az egykori Vas

vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacuten helyezkedik el azon beluumll is a neacutehai felsőőri jaacuteraacutes

teruumlleteacuten A haacuterom vasi telepuumlleacutes felekezeti hovatartozaacutes tekinteteacuteben is eacuterdekesseacuteget mutat A

legkisebb a haacuterom koumlzuumll az evangeacutelikus magyarlakta Őrisziget amely ma is magyar toumlbbseacutegű

Alsoacuteőr amely szinteacuten a mai napig megőrizte magyar toumlbbseacutegeacutet a roacutemai katolikus vallaacutest

koumlveti akaacutercsak a neacutehai Sopron vaacutermegyei Felsőpulya A legnagyobb telepuumlleacutes ahol a

magyarok maacuter csak kisebbseacutegben eacutelnek Felsőőr a vaacutervideacuteki magyarsaacuteg koumlzpontja A felsőőri

magyarok toumlbbnyire a reformaacutetus vallaacutest koumlvetik313

6 7 A burgenlandi magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai

A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Ausztriaacuteban 40 583 fő (5 884 osztraacutek eacutes

14 699 kuumllfoumlldi aacutellampolgaacuter) magyar eacutelt ennyi szemeacutely jeloumllte meg a magyart eacuterintkezeacutesi

nyelvkeacutent a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi keacuterdőiacuteveken A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes a koumlrnyezetben ndash a

magaacuteneacuterintkezeacutesben ndash hasznaacutelt nyelvre keacuterdezett raacute Az 1991 eacutevi eredmeacutenyhez keacutepest a

magyarsaacuteg szaacutema 7 124 fővel nőtt (2129) Az ausztriai magyar szervezetek szerint a

312

Kisostoros (Sopron vaacutermegye felsőpulyai jaacuteraacutes) adataival Rendek eacutes Rőtfalva adatai neacutelkuumll 313


Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 204ndash205 p

249

magyar szaacutermazaacutesuacuteak szaacutema megkoumlzeliacutetőleg 60-70 ezer főre tehető Az ausztriai magyarsaacuteg

zoumlme Beacutecsben eacutes koumlrnyeacutekeacuten eacutelt Nagyobb szaacutemban eacutelnek meacuteg magyarok a tartomaacutenyi

koumlzpontokban (Linz Salzburg Graz Innsbruck Klagenfurt) eacutes termeacuteszetesen az egykor

magyar Burgenland teruumlleteacuten

Az Ausztriaacuteban eacutelő magyarok eredetuumlk szerint keacutet reacuteszre oszthatoacutek Az egyik az

bdquoőshonosrdquo magyarsaacuteg akik eredetileg a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteghoz tartozoacute Burgenlandban

eacuteltek csak a trianoni beacutekeszerződeacutes illetve az azt korrigaacuteloacute hataacuterrendezeacutesek koumlvetkezteacuteben

keruumlltek osztraacutek fennhatoacutesaacuteg alaacute A maacutesik csoport az 1920 utaacuten (a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten 1956

utaacuten) kimenekuumllt kitelepuumllt migraacutecioacutes szoacutervaacuteny

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten szaacutemos polgaacuteri eacutes katonai menekuumllt szemeacutely maradt

Ausztriaacuteban a brit a francia eacutes az amerikai zoacutenaacuteban314

A menekuumlltek toumlbbseacutege 1947-ig a

tengerentuacutelra taacutevozott (USA Kanada eacutes Ausztraacutelia) Ausztriaacuteban a zoacutenaacutek 1955-ben az osztraacutek

aacutellamszerződeacutessel szűntek meg ekkor mondtaacutek ki Ausztria semlegesseacutegeacutet Az amerikaiak a

britek a franciaacutek eacutes szovjetek ekkor vontaacutek ki csapataikat Ausztriaacuteboacutel

A kimenekuumlltek szaacutema tovaacutebb gyarapodott 1956 utaacuten a forradalmat koumlvetően 181 ezer

magyar menekuumllt Ausztriaacuteba Ezek koumlzuumll 1959-ig 162 ezer magyar maacutes nyugati orszaacutegokba

taacutevozott 7 772 fő pedig visszateacutert Magyarorszaacutegra315

Az bdquoőshonosrdquo burgenlandi magyarsaacuteg a 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 6641 fő volt

(ebből 4 704 osztraacutek eacutes 1 937 kuumllfoumlldi aacutellampolgaacuter) A magyarok szaacutema 1991-hez keacutepest

54-kal csoumlkkent A magyar bdquoleacutetszaacutemveszteacutesrdquo toumlbbnyire Felsőőrt (Oberwart) eacutes Alsoacuteőrt

(Unterwart) eacuterintette

Burgenland lakossaacutega az 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 8735-ban neacutemet

nemzetiseacutegű volt A horvaacutetok a maacutesodik helyen 585-os szaacutemaraacutennyal a magyarok pedig

6 641 fővel a harmadik helyen (239) aacutelltak Az egyeacuteb kategoacuteria 12 232 főt tett ki (441)

A neacutemetek szaacutema 1880-toacutel 1900-ig lassan nőtt majd 1910-re visszaesett 1920-toacutel 1934-ig

ismeacutet noumlvekedőben volt majd 1951 oacuteta lassan de folyamatosan csoumlkken A horvaacutetok szaacutemaacutet

tekintve elmondhatoacute hogy 1880-toacutel 1900-ig nőtt majd 1910-ben csoumlkkent 1920-ban ismeacutet

nőtt majd 1923 oacuteta folyamatosan gyorsuloacute meacuterteacutekben csoumlkkent a szaacutemuk A magyarsaacuteg

1880-toacutel 1910-ig gyarapodott majd 1920-toacutel fokozatosan csoumlkkent egeacuteszen 1971-ig amikor

is alig regisztraacuteltak magyart az egeacutesz Burgenland teruumlleteacuten Az 1981 eacutes 1991 eacutevi

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a szaacutemuk ismeacutet noumlvekedni kezdett

314

Ausztria akaacutercsak Neacutemetorszaacuteg a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten neacutegy zoacutenaacutera lett felosztva (amerikai brit francia eacutes

szovjet) A szovjet zoacutena Beacutecs eacutes koumlrnyeacuteke (AlsoacutendashAusztria illetve Burgenland volt A legszabadabb mozgaacutes a

francia zoacutenaacuteban volt (Tirol) 315

SOacuteOS Katalin 1956 eacutes Ausztria Szeged 1999 111 p

250

78 taacuteblaacutezat A mai Burgenland nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)


1880 270 941 204 941 10 978 41 081 13 261

1890 282 343 220 684 15 167 43 398 3 094

1900 292 524 224 115 20 447 44 540 3 422

1910 292 041 217 308 26 225 43 633 4 875

1920 294 849 221 185 24 867 44 753 4 044

1923 286 179 226 995 15 254 42 011 1 919

1934 299 447 241 326 10 442 40 500 7 180

1951 276 136 239 687 5 251 30 599 599

1961 271 001 237 967 5 033 26 259 1 742

1971 272 119 261 176 1 491 8 786 666

1981 269 771 245 369 4 147 18 762 1 493

1991 270 880 239 097 6 763 19 460 5 560

2001 277 569 242 458 6 641 16 238 12 232




A 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes eredmeacutenyei az asszimilaacutecioacute eacutes az elvaacutendorlaacutes gyorsulaacutesaacuteroacutel

tettek tanuacutebizonysaacutegot Az asszimilaacutecioacute teljes egeacuteszeacuteben spontaacuten jellege azonban vitathatoacute

A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes keacutet tekintetben is fontos informaacutecioacutekat hordoz a kis

hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg koumlzoumlsseacutegre neacutezve Egyszer a 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes eredmeacutenyei

szerint Ausztriaacuteban a legnagyobb hivatalosan elismert neacutepcsoport a magyar lett316

Ez nem azt

jelenti hogy a magyar nyelvcsoport a legnagyobb nem-neacutemet nyelvcsoport lenne Ausztria

teruumlleteacuten illetve azt sem jelenti hogy a hivatalos osztraacutek szervek szerint ennyi lelket

szaacutemlaacutelna a hivatalosan elismert magyar nyelvcsoport A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes

szerint Ausztriaacuteban 8 032 926 fő eacutelt ebből 7 115 780 fő jeloumllte meg a neacutemetet a taacutersas

eacuterintkezeacutesben hasznaacutelt nyelvkeacutent valamint 917146 fő egyeacuteb nyelvet jeloumllt meg a keacuterdőiacuteveken

a magaacuteneacuterintkezeacutesben hasznaacutelt nyelvkeacutent A szaacutembeliseacuteget tekintve az ausztriai magyarsaacutegot

ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a toumlroumlk a szerb valamint a horvaacutet nemzetiseacuteg is megelőzi

316

BAUMGARTNER Gerhard Ausztria magyar nyelvű lakossaacutega a 2001-es osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes tuumlkreacuteben

158ndash159 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel Teleki Laacuteszloacute

Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003

251

44 aacutebra A burgenlandi magyarok eacutes horvaacutetok elhelyezkedeacutese (2001)

Forraacutes A Koumlztes-Euroacutepa Teacuterkeacuteptaacuter honlapja wwwterkeptartransindexro (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 7) utaacuten

sajaacutet keacutesziacuteteacutes

252

79 taacuteblaacutezat Ausztria magyar lakossaacutega a koumlrnyezeteacuteben beszeacutelt nyelv alapjaacuten (fő) (1971ndash2001)

1971 1981 1991 2001 1991-2001

Burgenland 5673 4147 6763 6641 ndash122 ndash180

Belfoumlldi 5447 4025 4973 4704

Kuumllfoumlldi 226 122 1790 1937

Beacutecs 8413 8073 13519 15436 +1916 +1417

Belfoumlldi 6099 5683 8930 10686


Alsoacute-Ausztria 2088 1159 5440 8083 +2643 +4851

Belfoumlldi 1381 749 2389 4790


Felső-Ausztria 915 953 3218 3849 +631 +1961

Belfoumlldi 585 540 1182 2344


Karintia 234 197 490 738 +248 +5061

Belfoumlldi 141 121 247 313


Salzburg 215 301 793 1095 +302 +3808



Staacutejerorszaacuteg 1028 543 1863 3115 +1252 +5720

Belfoumlldi 802 440 836 1652


Tirol 223 165 671 956 +285 +4247



Vorarlberg 328 337 702 671 ndash31 ndash442



Ausztria 19117 15875 33459 40583 +7124 +2129

Belfoumlldi 14815 12043 19638 25884

Kuumllfoumlldi 4302 3832 13821 14699

Forraacutes BAUMGARTNER Gerhard Ausztria magyar nyelvű lakossaacutega a 2001-es osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes

tuumlkreacuteben in Gyurgyiacutek Laacuteszloacute ndash Sebők Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep KoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki

Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003 162 p Statistik Austria Volkszahlung 2001 Hauptergebnisse 1 ndash

Oumlsterreich Wien 2002

A bdquolegnagyobb hivatalosan elismert neacutepcsoport titulus megszerzeacuteseacutenek okai a jogi

szabaacutelyozaacutesban keresendők





neacutepcsoportot A jogszabaacutely hataacutelya beacutecsi magyarsaacutegra eacutes a beacutecsi szlovaacutekokra csak 1992-ben

a romaacutekat pedig 1993-ban terjedt ki Maacutesfelől mert valamennyi neacutepcsoport jogainak


A burgenlandi magyarsaacuteg mellett szinteacuten jelentős szaacutemuacute ndash főkeacutent 1948-as illetve

1956-os emigraacutensokboacutel aacutelloacute ndash beacutecsi magyarsaacuteg elesett a kedvezmeacutenyektől A vaacuteltozaacutes szele

1992-ben a beacutecsi magyarsaacutegot is megeacuterintette Ők is elismereacutest nyertek mint hivatalos

253

ausztriai kisebbseacuteg A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes kimutatta hogy a bdquolegnagyobb

hivatalosan elismert kisebbseacuteg a (osztraacutek aacutellampolgaacutersaacuteggal rendelkező burgenlandi eacutes

beacutecsi) magyarsaacuteg lett (15 390 fő) megelőzve a karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacuteneket a

burgenlandi horvaacutetokat a beacutecsi cseheket eacutes szlovaacutekokat illetve a romaacutekat A neacutepcsoport-

toumlrveacuteny szerint neacutegy kriteacuterium szuumlkseacuteges ahhoz hogy hivatalosan elismerjenek egy

kisebbseacuteget Ezek a kriteacuteriumok osztraacutek aacutellampolgaacutersaacuteg nem-neacutemet anyanyelv sajaacutet neacutepi

kultuacutera (eigenes Volksturm) illetve őshonossaacuteg (Beheimatung)317

80 taacuteblaacutezat Ausztria nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 2001-ben (fő)

Oumlsszlakossaacuteg Neacutemet Magyar Horvaacutet318

Roma Egyeacuteb

Ausztria 8 032 926 7 115 780 40 583 150 719 6 273 719 571

Alsoacute-Ausztria 1 545 804 1 430 026 8 083 13 686 1 322 92687

Burgenland 277 569 242 458 6 641 19 778 303 8 389

Felső-Ausztria 1 376 797 1 264 529 3849 24 548 1 252 82 619

Karintia 559 404 516 810 738 10 576 174 31 106

Salzburg 515 327 456 480 1 095 11 909 193 45 650

Staacutejerorszaacuteg 1 183 303 1 123 903 3 115 14 556 954 40 775

Tirol 673 504 614 267 956 9 780 177 48 324

Vorarlberg 351 095 300 541 671 5 776 92 44 015

Beacutecs 1 550 123 1 166 766 15 435 40 110 1 806 326 006


tuumlkreacuteben 223 p In GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash

2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003 223 p Statistik Austria Volkszahlung 2001 Hauptergebnisse

1 ndash Oumlsterreich Wien 2002

A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes maacutesik leacutenyeges magyar vonatkozaacutesa az

bdquoaproacutezoacutedaacutes Az 1991 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 6 763 magyar eacutelt Burgenlandban

2001-ben a burgenlandi magyarsaacuteg maacuter csak 6641 főt tett ki A csoumlkkeneacutes 10 eacutev alatt

mindoumlssze 122 fő (18) volt Ez laacutetszoacutelag nem jelentős csoumlkkeneacutes a leacutenyegi vaacuteltozaacutes nem itt

jelenik meg hanem az egyes burgenlandi jaacuteraacutesok magyarsaacutegaacutenaacutel A felsőőri jaacuteraacutes 1991-ben

3 207 fő magyar szaacutemlaacutelt 2001-ben maacuter csak 2 551 magyar eacutelt ugyanezen a teruumlleten A neacutegy

burgenlandi magyar telepuumlleacutesből haacuterom a felsőőri jaacuteraacutesban talaacutelhatoacute A statisztikaacutek szerint a

haacuterom magyar telepuumlleacutes (Alsoacuteőr Felsőőr eacutes Őrisziget) jelentős veszteseacutegeket szenvedett el a

magyarsaacuteg szaacutemaacutet illetően

A burgenlandi magyarsaacuteg aproacutezoacutedik A vaacutervideacuteki magyarsaacuteg valamivel toumlbb mint

harmada (3802 ndash 2 525 fő) neacutegy ndash Alsoacuteőr Felsőőr Felsőpulya eacutes Őrisziget ndash telepuumlleacutesen

eacutelt 2001-ben A burgenlandi magyarsaacuteg fennmaradoacute reacutesze pedig tovaacutebbi 166 telepuumlleacutesen eacutelt

317

VEITER Theodor Das Recht der Volksgruppen Sprachminderheiten in Oumlsterreich Wien 1970

Volksgruppengesetz BGBI 3961976 318

A horvaacutet (131 307 fő) eacutes a burgenlandi horvaacutet (19 412 fő) neacutepcsoportok egyuumlttes lakossaacutegszaacutema keruumllt

feltuumlnteteacutesre

254

szeacutetszoacuteroacutedva ezzel is elősegiacutetve az asszimilaacutecioacutet Az előzőekben emliacutetett neacutegy telepuumlleacutes

mellett 14 telepuumlleacutesen eacutelt meacuteg 50 főneacutel toumlbb magyar nemzetiseacutegű A toumlbbi telepuumlleacutesen csak

neacutehaacuteny magyar eacutelt 1991-ben illetve 2001-ben az osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutesok szerint

Sajnos a neacutegy bdquomagyarrdquo telepuumlleacutest leszaacutemiacutetva a toumlbbi telepuumlleacutes ndash jelenteacutektelen szaacutemuacute

ndash magyarsaacutega keacuteptelen oumlsszefogni a burgenlandi magyarsaacutegot

A felsőőri jaacuteraacutes magyarsaacutega 10 eacutev alatt 2045-kal csoumlkkent A szinteacuten jelentős

magyarsaacuteggal rendelkező negyedik magyar telepuumlleacutes Felsőpulya is veszteseacutegeket szenvedett

A jaacuteraacutesi szeacutekhely magyar lakossaacutega 631 főről 603 főre csoumlkkent Az 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt

terjedő időszakban a magyarsaacuteg mindoumlssze 122 főt vesztett Burgenlandban viszont jelentősen

megvaacuteltozott az egyes burgenlandi jaacuteraacutesok magyarsaacutegaacutenak szaacutema A magyarsaacutegnak otthont

adoacute felsőőri eacutes felsőpulyai jaacuteraacutesok vesztettek magyarsaacutegukboacutel viszont a toumlbbi oumlt jaacuteraacutes

(gyanafalvi kismartoni nagymartoni nezsideri eacutes neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutesok) amelyek eddig

kisszaacutemuacute magyarsaacuteggal rendelkeztek megnoumlvelteacutek magyarsaacutegszaacutemukat Meacuteg a keacutet

burgenlandi vaacuteros (Kismarton eacutes Ruszt) is megnoumlvelte magyarsaacutegszaacutemaacutet319

81 taacuteblaacutezat Az burgenlandi felsőőri jaacuteraacutes telepuumlleacuteseinek magyarsaacutega (fő) (1991ndash2001)

Telepuumlleacutes 1991 2001

Alsoacuteőr 670 521

Felsőőr 1 598 1 169

Őrisziget 217 183

Egyeacuteb telepuumlleacutesek 722 678

Jaacuteraacutes oumlsszesen 3 207 2 551


tuumlkreacuteben 158ndash169 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute - SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-

2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003 Statistik Austria Volkszahlung 2001 Hauptergebnisse 1 ndash


82 taacuteblaacutezat A burgenlandi jaacuteraacutesok nemzetiseacutegi keacutepe (fő) (1991ndash2001)

Oumlsszlakossaacuteg Neacutemet Magyar Egyeacuteb

1991 2001 1991 2001 1991 2001 1991 2001

Felsőőri jaacuteraacutes 53 738 53 365 47 601 47 277 3 207 2 551 2 930 3 537

Felsőpulyai jaacuteraacutes 38 462 38 096 31 941 31 531 1 061 1 039 5 460 5 526

Gyanafalvi Jaacuteraacutes 18 045 17 933 17 710 17 492 74 132 261 309

Kismartoni jaacuteraacutes 36 096 38 752 27 982 30 218 477 531 7 637 8 003

Nagymartoni jaacuteraacutes 35 075 37 446 32 429 33 245 425 530 2 221 3 671

Nezsideri jaacuteraacutes 49 397 51 730 45 711 47 291 1 641 1 150 2 045 3 289

Neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutes 27 977 27 199 24 594 23 821 204 302 3 179 3 076

Kismarton vaacuteros 10 349 11 334 9 482 9 960 314 373 553 1 001

Ruszt vaacuteros 1 696 1 714 1 647 1 623 14 33 35 58


tuumlkreacuteben 158ndash159 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep KoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteboacutel

1989ndash2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003 Statistik Austria Volkszahlung 2001 Hauptergebnisse 1

ndash Oumlsterreich Wien 2002

319



255

A burgenlandi magyarsaacuteg politikai eacuterdekeacuterveacutenyesiacuteteacutese maacuteskeacutepp alakult a toumlbbi hataacuteron

tuacuteli egykori magyar teruumlletekhez keacutepest Ausztriaacuteban oumlnaacutelloacute magyar paacutert vagy politikai

szervezet nem műkoumldik320

83 taacuteblaacutezat A magyar nyelvű osztraacutek aacutellampolgaacuterok jaacuteraacutesok szerint Burgenlandban (fő) (1981ndash2001)

2001 1991 1981

Felsőőri jaacuteraacutes 2 154 42 2 742 52 2 340 44

Felsőpulyai jaacuteraacutes 828 22 817 22 819 21

Gyanafalvi Jaacuteraacutes 63 04 42 02 45 02

Kismartoni jaacuteraacutes 542 11 483 10 326 07

Nagymartoni jaacuteraacutes 245 07 170 05 79 02

Nezsideri jaacuteraacutes 759 15 599 13 360 07

Neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutes 130 05 111 04 56 02


tuumlkreacuteben in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep KoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002

Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003 168 p Statistik Austria Volkszahlung 2001 Hauptergebnisse 1 ndash



tettek tanuacutebizonysaacutegot Az asszimilaacutecioacute teljes egeacuteszeacuteben spontaacuten jellege vitathatoacute Az

asszimilaacutecioacutet segiacutetette az 1948 eacutes 1990 koumlzoumltti paacuterbeszeacutedhiaacuteny az anyaorszaacuteg eacutes a burgenlandi

magyarok koumlzoumltt raacuteadaacutesul az osztraacutekok a folyamatot ha koumlzvetett moacutedon is de elősegiacutetetteacutek

Az maacuter teljesen egyeacutertelmű teacuteny hogy bdquovegyes haacutezassaacutegokrdquo eseteacuten a gyermek szinte kiveacutetel

neacutelkuumll neacutemet bdquoidentitaacutesuacuterdquo lesz

Jelentős probleacutema a vegyes haacutezassaacutegok magas szaacutema A vegyes haacutezassaacutegokkal

kapcsolatban szokaacutes megemliacuteteni a maacuter koraacutebban emliacutetett bdquoőrseacutegi csalaacutedmodellt illetve

annak haacuterom staacutediumaacutet

Az első staacutediumban ndash az 1950-es eacutevekig ndash az őrvideacuteki vaacutervideacuteki magyarok egymaacutes

koumlzoumltt haacutezasodtak Ez a szigetjellegből koumlvetkezik Az bdquoizolaacutecioacuterdquo miatt nem volt szokaacutes

neacutemet illetve horvaacutet nemzetiseacutegűvel oltaacuter eleacute leacutepni

A maacutesodik szakaszban ndash az 1950-es eacutes az 1970-es eacutevek koumlzoumltt ndash ez a tendencia

megvaacuteltozott megszaporodtak a vegyes haacutezassaacutegok azonban ezen haacutezassaacutegokboacutel a

gyermekek toumlbbseacutege meacuteg magyar identitaacutesuacute maradt

A harmadik faacutezisban ndash az 1970-es eacutevektől napjainkig ndash azonban tovaacutebbi vaacuteltozaacutes aacutellt

be A vegyes haacutezassaacutegok szaacutema tovaacutebbra is magas raacuteadaacutesul az ilyen haacutezassaacutegokban szuumlletett

320

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 4) (A

Kormaacuteny 3642006 (XII 28) Korm Rendelete alapjaacuten a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala 2006 december 31

napjaacuteval megszűnt)

256

gyermekek identitaacutesa maacuter neacutemet (osztraacutek) lett Ez a tendencia a joumlvőben minden bizonnyal

fokozoacutedni fog321

A vegyes haacutezassaacutegokhoz kapcsoloacutedik hogy egyre toumlbb csalaacutedban maacuter a neacutemet a

taacutersalgaacutes nyelve a fiatalok egyre keveacutesbeacute beszeacutelnek joacutel magyarul

A burgenlandi magyarsaacuteg joumlvőkeacutepeacutenek kialakiacutetaacutesaacuteban jelentős teacutenyező az

asszimilaacutecioacute amely jelenseacutegnek a vegyes haacutezassaacutegok a leggyakoribb előideacutezői

Tovaacutebbi probleacutema a neacutemet koumlrnyezet nyelvi kulturaacutelis eacutes az osztraacutek nagyvaacuterosok ndash

elsősorban Beacutecs eacutes Graz ndash gazdasaacutegi elsziacutevoacute hataacutesa

A burgenlandi magyarsaacuteg tovaacutebbi jellemzője hogy rendkiacutevuumll eloumlregedett A

burgenlandi magyarsaacuteg koumlzel 40 szaacutezaleacuteka nyugdiacutejas a horvaacutetoknaacutel ez a szaacutem 10-20

szaacutezaleacutek az osztraacutekoknaacutel pedig 10 szaacutezaleacutek koumlruumll mozog322

A burgenlandi magyarsaacuteg

jelentős haacutenyada 60 eacutev feletti ennek a jelenseacutegnek a kaacuteros hataacutesai a 2011 eacutevi osztraacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutes eredmeacutenyeineacutel maacuter keacutezzel foghatoacuteak lesznek

84 taacuteblaacutezat A burgenlandi magyar nyelvű osztraacutek aacutellampolgaacuterok korcsoport szerinti megoszlaacutesa (fő) (1991-2001)

Koreacutev Burgenland Horvaacutet Magyar

1991

ndash15 172 96 88

15ndash60 602 576 500

60+ 226 328 412

2001

ndash15 140 89 125

15ndash60 572 526 495

60+ 288 385 380


tuumlkreacuteben 168 p In GYURGYIacuteK Laacuteszloacute - SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-

2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003 168p Statistik Austria Volkszahlung 2001 Hauptergebnisse


A burgenlandi magyarsaacuteg sajaacutetos probleacutemaacuteja az bdquoidentitaacuteshiaacuteny A maacuter előzőekben

emliacutetett neacutegy telepuumlleacutes magyarsaacutega elsősorban őrvideacutekinek vaacutervideacutekinek vallja magaacutet s nem

pedig magyarnak A magyar illetve az osztraacutek mivolt csak maacutesodlagos kategoacuteria Ez a sajaacutetos

bdquofelfogaacutesrdquo a toumlbb eacutevszaacutezados szigetjelleghez kapcsoloacutedik A magyarsaacutegot elsősorban az

idősebb generaacutecioacute vaacutellalja magaacutera a fiatalabbak maacuter nem Ennek okaacutet a gazdasaacutegi helyzet

stabilitaacutesaacutenak illetve az bdquoanyagi joacuteleacutetnekrdquo szoktaacutek tulajdoniacutetani

321


Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 202 p 322

FUumlR Lajos Magyar sors a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Neacutepesedeacutesuumlnk eacutevszaacutezadai 896ndash2000 Kairosz

KiadoacuteBp2001 421 p

257

85 taacuteblaacutezat Beacutecs vaacuteros lakossaacutega a koumlrnyezetben beszeacutelt nyelv szerint (fő) (2001)

Oumlsszlakossaacuteg Belfoumlldi Kuumllfoumlldi

Beacutecs oumlsszesen 1 550 123 1 301 859 248 264

Neacutemet nyelvű 1 166 766 1 139 196 27 570

Neacutepcsoportok nyelvei

burgenlandi horvaacutet 2 456 2 456

roma-nyelv 1 806 1 268 538

szlovaacutek 4 741 1 775 2 966

szloveacuten 2 396 1 412 984

cseh 7 769 5 778 1 991

magyar 15 435 10 686 4 749

Maacutes idegen nyelvek

szerb 97 824 29 547 68 277

toumlroumlk 70 976 32 603 38 373

horvaacutet 37 654 12 562 25 092

angol 26 622 14 512 12 110

lengyel 20 949 9 529 11 420

arab 11 081 6 397 4 684


tuumlkreacuteben in Gyurgyiacutek Laacuteszloacute ndash Sebők Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki



Sajaacutetos probleacutema a hagyomaacutenyok illetve a reacutegi eacuteletforma haacutetteacuterbe szorulaacutesa Az ősi

mesterseacutegek lassan kihalnak a hagyomaacutenyok feledeacutesbe mennek A fiatal generaacutecioacute a reacutegihez

keacutepest merőben elteacuterő felfogaacutesban nevelkedik Nincs maacuter meg a reacutegi hagyomaacutenyok

termeacuteszetes haacutettere Reacutegebben az egyszerű emberek a foumlldből meg tudtak eacutelni ez ma maacuter

nincs iacutegy A mezőgazdasaacuteg falvankeacutent mindoumlssze 2ndash3 csalaacutedot tud eltartani A burgenlandi ndash

főkeacutent az őrseacutegi ndash magyaroknak is nyitniuk kellett A munkavaacutellaloacutek jelentős reacutesze maacuter csak a

nagyobb vaacuterosokban illetve Beacutecsben talaacutel munkaacutet iacutegy az elvaacutendorlaacutes is emeacuteszti a kis

koumlzoumlsseacuteget

A nyelvhasznaacutelatot figyelembe veacuteve elmondhatoacute hogy az idősebb generaacutecioacute meacuteg

taacutejszoacutelaacutesban beszeacutel a fiatalsaacuteg maacuter inkaacutebb a magyar irodalmi nyelvet hasznaacutelja Sok esetben

maacuter a taacutejszoacutelaacutes illetve az irodalmi nyelv is neacutemet bdquoelemekkelrdquo keveredik

Az osztraacutek hatoacutesaacutegoknak a burgenlandi magyarsaacuteghoz toumlrteacutenő hozzaacuteaacutellaacutesa sem

mindenben kedvező Ausztriaacuteban az egyes neacutepcsoportoknak nincs beleszoacutelaacutesi joguk a

kisebbseacutegpolitika alakiacutetaacutesaacuteba A jogszabaacutelyok előzetes konzultaacutecioacute neacutelkuumll szuumlletnek s ebből

koumlvetkezően informaacutecioacutehiaacutenyban eacutes egyoldaluacutesaacutegban szenvednek Az egyes neacutepcsoportoknak

szaacutent eacuteves taacutemogataacutesok keretoumlsszege toumlbbnyire ismert de mindig az bdquoutolsoacute pillanatbanrdquo

szuumlletik doumlnteacutes arroacutel mire is fordiacutetjaacutek azt

A burgenlandi magyarsaacuteg leacutelekszaacutemaacutet a sajaacutetos osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutesi rendszer is

csoumlkkenti Ugyanis nem az anyanyelvre hanem a hasznaacutelt nyelvre keacuterdez raacute az pedig egyre

258

toumlbb kisebbseacutegi szemeacutely eseteacuteben a neacutemet Ebből koumlvetkezik hogy nem deruumll ki a

megkeacuterdezett szemeacutely nemzetiseacutege

Ugyan nem napjainkhoz tartozik inkaacutebb toumlrteacuteneti demograacutefiai eacuterdekesseacuteg hogy a

naacutecizmus ideje alatt a magyar zsidoacute eacutes cigaacuteny lakossaacuteg elhurcolaacutesaacuteval a burgenlandi

magyarsaacuteg jelentős (tizenkeacutetszeres) veszteseacuteget szenvedett323

Feltehetően jelentősen befolyaacutesolja majd a burgenlandi illetve az ausztriai

magyarsaacutegot az euroacutepai regionalizmus Magyarorszaacuteg unioacutes csatlakozaacutesaacutetoacutel a helyi

magyarsaacuteg is a fellenduumlleacutest vaacuterja Fejlődhet a hataacuteron tuacuteli egyuumlttműkoumldeacutes az oktataacutes a kultuacutera

a tudomaacuteny a bűnuumlldoumlzeacutes stb teruumlleteacuten A migraacutecioacute eacutes a munkavaacutellalaacutes is koumlnnyebbeacute vaacutelhat a

hataacuter menti saacutevban

323

BAUMGARTNER Gerhard 6xOumlsterreich Gesichte und aktuelle Situation der Volksgruppen (Ungarn)

Klagenfurt 1995 99 p

259

6 8 A burgenlandi magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

Ausztria legfiatalabb tartomaacutenya Burgenland teruumlleteacuten az oktataacutes nyelve egeacuteszen az I

vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető Paacuterizs koumlruumlli beacutekeszerződeacutesek alaacuteiacuteraacutesaacuteig a magyar volt Az 1921 eacutes 1937

koumlzoumltti időszakban a magyar iskolai toumlrveacutenyek voltak eacuterveacutenyben az iskolaacutek jogi helyzete

keveset moacutedosult Annyiban aacutellt be vaacuteltozaacutes hogy egy 1922-ben kiadott tartomaacutenyi rendelet

eacutertelmeacuteben az egyhaacutezi neacutepiskolaacutekban (6ndash10 eacuteleteacutev) koumltelezőveacute tetteacutek a neacutemet nyelvet A

ceacutelkitűzeacutes az volt hogy a diaacutekok az iskola befejezeacuteseacutevel neacutemetuumll is megtanuljanak

Az aacutellami eacutes az egyhaacutezi iskolaacutek ndash 1934-re ndash azonos jogi staacutetuszba keruumlltek Keacutet eacutevvel

keacutesőbb az aacutellami neacutepiskolaacutekban illetve az alsoacute koumlzeacutepiskolaacutekban (10ndash14 eacuteleteacutev) is bevezetteacutek

a neacutemet nyelv oktataacutesaacutet Tovaacutebbra is megfigyelhető volt hogy műkoumldtek a magyar nyelvű

taninteacutezetek illetve az egyhaacutezi iskolaacutek Ugyanakkor Gerhard Baumgartner szerint az osztraacutek

vezeteacutes az aacutellami iskolaacutekat hasznaacutelta fel hogy a magyar kisebbseacuteget az osztraacutek taacutersadalomba

bdquobeemeljeacutekrdquo s ezaacuteltal asszimilaacutecioacutejaacutet elősegiacutetseacutek324

Az 1937-es esztendőben vaacuteltozaacutes toumlrteacutent bevezetteacutek az uacutej tartomaacutenyi iskolatoumlrveacutenyt

Az uacutej toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben az iskolaszeacutek volt jogosult az egyhaacutezi neacutepiskolaacutek nyelveacutenek

meghataacuterozaacutesaacutera Az oktataacutes nyelve azonban magyar maradt ha az iskolakoumlrzet lakossaacutegaacutenak

legkevesebb ndash az utolsoacute neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerinti ndash 70-a magyarnak vallotta magaacutet Keacutetnyelvű

volt az oktataacutes ha ez a reacuteszaraacuteny 30 eacutes 70 szaacutezaleacutek koumlzeacute esett A 30-os kuumlszoumlb alatti eacuterteacutek

eseteacuten az oktataacutes nyelve kizaacuteroacutelagosan a neacutemet lett A tartomaacutenyi iskolatoumlrveacuteny mindoumlssze

egy eacutevig volt eacuterveacutenyben mivel 1938-ban az bdquoAnschluszlig utaacuten Burgenland megszűnt leacutetezni

Teruumlleteacutet felosztottaacutek Alsoacute-Ausztria eacutes Staacutejerorszaacuteg koumlzoumltt Az iskolatoumlrveacuteny a kisebbseacutegi

oktataacutessal egyuumltt teljesen megszűnt Burgenland teruumlleteacuten A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten

visszaaacutelliacutetottaacutek az 1937-es iskolai toumlrveacuteny hataacutelyaacutet amely egeacuteszen 1994-ig eacuterveacutenyben maradt

Az egyhaacutezi iskolaacutekat azonban aacutellamosiacutetottaacutek amely nemcsak a magyar hanem a horvaacutet

kisebbseacuteg eseteacuteben is konfliktusokkal jaacutert Maga a toumlrveacuteny az oktataacutesi rendszerben a

kisebbseacutegi nyelvhasznaacutelatot meglehetősen meacuteltaacutenyosan szabaacutelyozta

Amennyiben az adott telepuumlleacutesen ndash a legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatai alapjaacuten ndash a

magyar (vagy horvaacutet) kisebbseacuteg araacutenya 70 foumlloumltti a taniacutetaacutesi nyelv a kisebbseacuteg (vagyis a

helyi toumlbbseacuteg) nyelve azaz egynyelvű nemzetiseacutegi iskolaacutek joumlhetnek leacutetre a neacutemet nyelv

koumltelező oktataacutesaacuteval 30 eacutes 70 koumlzoumltti reacuteszaraacuteny eseteacuten az aacutellamnyelv eacutes a kisebbseacuteg nyelve

egyaraacutent oktataacutesi nyelv azaz keacutetnyelvű iskolaacutekat kell kialakiacutetani ahol az oktataacutesnak minden

324

BAUMGARTNER Gerhard ndash MUNZ Rainer ndash MUumlLLNER Eva Identitat und Lebenswelt Ethnische

religiose und kulturelle Vielfalt im Burgenland Prugg Verlag Eisenstadt 1989 71 p

260

tantaacutergy eseteacuteben keacutetnyelvű kell lennie Amennyiben az araacuteny 30-naacutel kevesebb a neacutemet az

oktataacutes nyelve eacutes az iskola maga doumlnt roacutela hogy a kisebbseacutegi diaacutekokat szabadon vaacutelaszthatoacute

tantaacutergykeacutent anyanyelve oktataacutesaacuteban reacuteszesiacuteti-e325

Az 1955 eacutevi bdquoOsztraacutek Aacutellamszerződeacutessel (Staatsvertrag) csak a burgenlandi

horvaacutetok illetve a karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacutenek jogait ismerte el az osztraacutek aacutellam A

burgenlandi magyar illetve a beacutecsi cseh neacutepcsoportok elismereacutese egeacuteszen 1976-ig az un

bdquoNeacutepcsoport-toumlrveacuteny (Volksgruppengesetz) megjeleneacuteseacuteig vaacuteratott magaacutera A beacutecsi

magyarok eacutes szlovaacutekok elismereacutese 1992-ben a romaacutekeacute pedig 1993-ban toumlrteacutent meg A

jogszabaacutely eacutertelmeacuteben neacutegy telepuumlleacutesen (Alsoacuteőr Felsőőr Felsőpulya eacutes Őrisziget) keruumllhetett

sor a magyar nyelvű oktataacutes bevezeteacutesre

A kisebbseacutegi nyelvoktataacutest napjainkban az alaacutebbiak szerint foglalhatjuk oumlssze

Az oacutevodaacutekkal kapcsolatos rendeletek megalkotaacutesa a tartomaacutenyok feladata A leguacutejabb

ndash 2002-ben kiadott ndash burgenlandi oacutevodatoumlrveacuteny heti 6 oacutera helyett maacuter 9 oacuteraacuteban hataacuterozza

meg azt a minimaacutelis oacuteraszaacutemot amelyet a kisebbseacuteg nyelveacuten tartott foglalkozaacutesokra kell

fordiacutetani326

A toumlrveacuteny lehetőveacute teszi hogy a boumllcsődeacutekben eacutes a napkoumlzi otthonokban is

taniacutetsaacutek a kisebbseacutegi nyelvet

1994-es kisebbseacutegi iskolatoumlrveacuteny egeacutesz Burgenlandban biztosiacutetja a keacutetnyelvű oktataacutest

ha a szuumllők legalaacutebb 25-a ezt kiacutevaacutenja A kisebbseacutegi nyelv alternatiacutev tantaacutergyi oktataacutesaacutehoz a

diaacutekok minimaacutelis leacutetszaacutemaacutet 25-ről nyolcra csoumlkkentetteacutek de egy maacuter műkoumldő csoport akaacuter oumlt

bejelentett iskolaacutessal is folytathatja a munkaacutet

Aacuteltalaacutenos iskolai szinten az 199899-es taneacutevtől van arra lehetőseacuteg hogy az 1ndash4

osztaacutelyban a gyerekek idegen nyelvkeacutent tanuljaacutek a magyar nyelvet heti 2ndash3 oacuteraacuteban

Beiratkozaacuteskor jelezni kell ezt a szaacutendeacutekot s ha a gyerekek vaacutellaltaacutek a magyar nyelv

tanulaacutesaacutet akkor azt neacutegy eacutevig koumltelezően tanulni kell Hasonloacute a helyzet a felső tagozatban is

az osztaacutely fele horvaacutetot maacutesik fele magyart tanulhat heti 4 oacuteraacuteban327

Ennek alapjaacuten jelenleg

az alsoacuteőri (Unterwart) eacutes az őrszigeti (Siget in der Wart) neacutepiskolaacuteban keacutetnyelvű taniacutetaacutes

folyik 21 tovaacutebbi iskolaacuteban pedig a magyar szabadon vaacutelaszthatoacute nyelvgyakorlat Az

oacutevodaacutekban toumlbbnyire neacutemet vagy vegyes nyelven toumlrteacutenik a foglalkoztataacutes Magyar nyelvű

oacutevodai foglalkoztataacutes Felsőpulyaacuten (Oberpullendorf) Őrszigeten Felsőőroumln (Oberwart) eacutes

Alsoacuteőroumln folyik

325

GYŐRI SZABOacute Roacutebert A nemzeti kisebbseacutegek oktataacutesi rendszerei Ausztriaacuteban Magyar Kisebbseacuteg 326

A toumlrveacutenynek azt a pontjaacutet seacuterelmezik a kisebbseacutegek amely kimondja hogy a keacutetnyelvű oacutevoacutenőnek keacutet eacuteven

beluumll le kell tennie mindkeacutet nyelvből a nyelvvizsgaacutet 327

1989-ben az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban 525-en tanultak horvaacutetul eacutes 79-en magyarul Burgenlandban 20012002-ben

maacuter kb 660 diaacutek tanult magyarul

261

Oumlnaacutelloacute magyar taniacutetaacutesi nyelvű gimnaacutezium a tartomaacutenyban 1920 oacuteta nem műkoumldik E

teacuteren előreleacutepeacutesnek szaacutemiacutetott hogy az 198182-es taneacutevtől a felsőloumlvői (Oberschuumltzen)

gimnaacuteziumban magyar nyelvű tagozatot az 198788-as taneacutevtől pedig a felsőpulyai

gimnaacuteziumban uacuten bdquopannonrdquo osztaacutelyt leacutetesiacutetettek ahol a magyar eacutes a horvaacutet nyelvet koumltelező

taacutergykeacutent oktattaacutek Felsőőroumltt 1992-ben keacutetnyelvű gimnaacutezium indult magyar eacutes horvaacutet

tagozattal A magyar nyelvi oktataacutes lehetőseacutegeacutet biztosiacutetoacute jogszabaacutelyok elvei eacutes gyakorlati

alkalmazaacutesuk koumlzoumltt azonban meacuteg elteacutereacutesek tapasztalhatoacutek ami nem teszi lehetőveacute hogy a

tanuloacutek megfelelő szinten elsajaacutetiacutetsaacutek a magyar nyelvet (Felsőőroumltt a lakossaacuteg 2529-a

Felsőpulyaacuten 239-a reacuteszesuumllt eacutelete soraacuten magyar nyelvű oktataacutesban)328

Az oktataacutes tekinteteacuteben az osztraacutek felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyeknek nincs magyar

tagozata A Beacutecsi tudomaacutenyegyetem Finnugor Tanszeacutekeacuten tanulmaacutenyokat folytatoacute diaacutekok

kuumlloumln tanaacuteri keacutepesiacutető vizsgaacutet tehetnek tovaacutebbaacute a felsőőri Oacutevodapedagoacutegiai Koumlzpontban

magyar- eacutes keacutetnyelvű kurzusokon oacutevoacutenői keacutepesiacuteteacutest szerezhetnek a hallgatoacutek Az oktataacutesi

inteacutezmeacutenyek tananyag- eacutes tansegeacutedlet ellaacutetaacutesaacutera moacutedszertani konzultaacutecioacutekra a magyar

Oktataacutesi Miniszteacuterium taacutemogataacutesaacuteval valamint a soproni eacutes az Eisenstadti-Kismartoni

Oktataacutesi Koumlzpont koumlzoumltti megaacutellapodaacutes alapjaacuten nyiacutelik lehetőseacuteg329

Az 1918 utaacuten a kisebbseacutegi sorba keruumllt magyarsaacuteg eacuteleteacuteben az egyhaacuteznak is doumlntő

szerep jutott a magyar nyelv megtartaacutesaacuteban A burgenlandi magyarsaacuteg vallaacutesi eacuteleteacuteben

legnehezebb időszak 1938-ban kezdődoumltt amikor a naacuteci diktatuacutera nem vett tudomaacutest a

kisebbseacutegekről Megszűntek a felekezeti iskolaacutek eacutes az bdquoidegen szoacuterdquo hasznaacutelataacuteeacutert is boumlrtoumln

jaacutert A magyar neacutepcsoport haacuterom felekezethez tartozik Felsőpulya eacutes Alsoacuteőr lakoacutei elsősorban

roacutemai katolikusok a felsőőriek toumlbbnyire reformaacutetusok illetve ndash kisebb reacuteszben ndash roacutemai

katolikusok az őriszigetiek pedig szinte kizaacuteroacutelag az evangeacutelikus vallaacutest koumlvetik Ma mind a

neacutegy telepuumlleacutesnek van magyar ajkuacute lelkeacutesze

A vallaacutesi eacutelettel kapcsolatban a legnagyobb gond a felsőpulyaiak magyar nyelvű

miseacutejeacutenek megtartaacutesaacuteval kapcsolatban meruumllt fel A telepuumlleacutesen 1934-től a redemptoristaacutek330

328

A Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatal wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 2) (A Kormaacuteny 3642006

(XII 28) Korm Rendelete alapjaacuten a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala 2006 december 31 napjaacuteval megszűnt) 329

Burgenlandi Magyar Kultuacuteregyesuumllet honlapja httpwwwbukvatbmkehtm (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius

5) 330 A Redemptoristaacutek azon rend tagjai melyet Liguori Szt Alfonz alapiacutetott ezeacutert liguoriaacutenusoknak is nevezik őket A taacutersulat

(Congregatio SS Redemptoris) 1732 joumltt leacutetre XII Kelemen paacutepa beleegyezeacuteseacutevel ugyanazon szabaacutelyok szerint melyeket

Paulai Szt Vince taacutersulataacuteban koumlvetnek Feladata a taacutersulatnak hogy tagjai szigoruacute eacuteletmoacuted aacuteltal joacute peacuteldaacutet nyuacutejtsanak a

tudatlanokat a hit elemeiben oktassaacutek a rendes lelki paacutesztorok segiacutetseacutegeacutere legyenek A rend elterjedt Olaszorszaacutegban

Franciaorszaacutegban Ausztriaacuteban eacutes Neacutemetorszaacutegban is Neacutemetorszaacutegboacutel 1872-ben a jezsuitaacutekkal egyuumltt őket is kiutasiacutetottaacutek

de 1894ndash1896-ban visszabocsaacutetottaacutek őket Franciaorszaacutegboacutel 1903-ban utasiacutetottaacutek ki őket A rend tagjai a rendes haacutermas

(engedelmesseacuteg szegeacutenyseacuteg szűzesseacuteg) fogadalmon kiacutevuumll arra is koumltelezik magukat hogy a rendből soha ki nem leacutepnek

Eszkoumlzei koumlzeacute tartoznak meacuteg a neacutepmisszioacutek a lelkigyakorlatok a Jeacutezus eacutes Maacuteria szent sziacuteve tiszteleteacutenek a terjeszteacutese A rendnek van női aacutega is Reacutevay Lexikon XVI koumltet Reacutevay Testveacuterek Irodalmi Inteacutezet Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg Bp 108 p

262

laacutettaacutek el az egyhaacutezi feladatokat teveacutekenyseacuteget de a helyiek elmondaacutesa szerint a magyar nyelv

aacutepolaacutesaacuteeacutert fennmaradaacuteseacutert nem sokat tettek eacutes a gyerekeket sem tudtaacutek megnyerni a

hittanoacuteraacutekon Hosszas utaacutenajaacuteraacutessal a puumlspoumlkneacutel sikeruumllt eleacuterni hogy a telepuumlleacutesen

lelkeacuteszvaacuteltaacutes koumlvetkezzen be 2002-ben

Az 1976-os Neacutepcsoporttoumlrveacuteny szabaacutelyozza az egyhaacutezak taacutemogataacutesaacutet illetve a

tanaacutecsba delegaacuteltak oumlsszeteacuteteleacutet Az egyhaacutezak taacutemogatottsaacutega az egyeacuteb szervezeti

juttataacutesokhoz keacutepest igen alacsony A neacutepcsoporttanaacutecsba ma is egy-egy keacutepviselőt kuumlldhet a

katolikus ill a protestaacutens (evangeacutelikus eacutes reformaacutetus) egyhaacutez

Őriszigetre 1992-ben egy fiatal lelkeacuteszhaacutezaspaacuter eacuterkezett akik nemcsak hituumlkben de

magyarsaacutegukban is igyekeznek erősiacuteteni a kb 300 lelkes falut Burgenlandban aacuteltalaacuteban

hetente egyszer tartanak miseacutet a kisebbseacuteg nyelveacuten vasaacuternap A horvaacutetok eseteacuteben

előfordulnak egynyelvű ill keacutetnyelvű miseacutek is A horvaacutetok eacutes a szloveacutenek katolikusok A

paphiaacuteny a horvaacutet kisebbseacutegre is jellemző

A felekezeti hovatartozaacutes tekinteteacuteben elmondhatoacute hogy a burgenlandi magyarsaacuteg

koumlzel keacutetharmada roacutemai katolikus vallaacutesuacute Kuumlloumlnoumlsen Alsoacuteőr eacutes Felsőpulya magyarsaacutega vallja

magaacuteeacutenak a roacutemai katolikus vallaacutest A magyar roacutemai katolikus lelkeacuteszek toumlbbseacutege

Magyarorszaacutegon veacutegezte tanulmaacutenyait Felsőőr magyarjai elsősorban reformaacutetusok de

jelentősebb szaacutemban keacutepviseltetik magukat a roacutemai katolikus vallaacutes koumlvetői is Az őriszigeti

magyarok viszont evangeacutelikusok A keacutet protestaacutens gyuumllekezet asszimilaacutecioacuteja meglehetősen

előrehaladott maacuter az istentiszteletek nyelve is toumlbbnyire a neacutemet magyar nyelvű istentisztelet

elsősorban vasaacuter- eacutes uumlnnepnapokon hallhatoacute a templomokban

A meacutedia szerepe egy kisebbseacuteg eacuteleteacuteben meghataacuterozoacute jelentőseacutegű lehet Az Osztraacutek

Koumlztaacutersasaacutegban eacutelő kisebbseacutegek helyzete a toumlmegtaacutejeacutekoztataacutes teruumlleteacuten viszonylag

elfogadhatoacutenak mondhatoacute de ez koraacutentsem jelenti azt hogy ne lehetne a jelenlegi aacutellapotokon

javiacutetani Az osztraacutek ORF-neacutel (Der Oumlsterreichische Rundfunk ndash Osztraacutek Raacutedioacute eacutes Televiacutezioacute) a

horvaacutet eacutes szloveacuten kisebbseacuteg oumlnaacutelloacute szerkesztőseacuteggel rendelkezik eacutes az adoacute a kisebbseacutegek

szaacutemaacutera is elfogadhatoacute percidejű adaacutesokat sugaacuteroz

A magyar kisebbseacuteg helyzete kedvezőtlenebb ők a horvaacutet szerkesztőseacutegen beluumll

kaptak csak helyet A Burgenlandi Magyar Kultuacuteregyesuumllet 2000-ben Felsőpulyaacuten koumlzzeacutetett

sajtoacutenyilatkozataacuteban seacuterelmezi a burgenlandi magyarsaacuteggal szemben tanuacutesiacutetott peacuteldaacutetlan

baacutenaacutesmoacutedot Koumlvetelteacutek a heti 30 perces magyar nyelvű raacutedioacuteadaacutes bőviacuteteacuteseacutet 255 percre

valamint azt hogy az ORF horvaacutet nyelvű hiacuterei utaacuten naponta haacuterom alkalommal hangozzon el

oumlt perces magyar nyelvű hiacuteradaacutes valamint legyen naponta egy oumlnaacutelloacute 20 perces magyar

nyelvű raacutedioacuteadaacutes Szorgalmaztaacutek tovaacutebbaacute hogy havi rendszeresseacuteggel minden hoacutenap első

263

vasaacuternapjaacuten sugaacuterozzanak magyar nyelvű teacuteveacuteadaacutesokat (az eddigi eacutevi neacutegy alkalom helyett)

valamint egy magyar nyelvű szerkesztőseacuteg leacutetrehozaacutesa is esedeacutekesnek tartjaacutek A koumlveteleacutesek

nagy reacutesze tovaacutebbra sem valoacutesult meg

A toumlmegkommunikaacutecioacute tekinteteacuteben a jelenlegi helyzetet az alaacutebbiak szerint

foglalhatjuk oumlssze A meacutedia tekinteteacuteben a burgenlandi ORF televiziacuteoacute 1990 oacuteta bdquoAdj Isten

magyarokrdquo ciacutemmel negyedeacutevente feacuteloacutera időtartalmuacute műsort sugaacuteroz a magyar kisebbseacuteg

szaacutemaacutera A kaacutebelteacuteveacutendashtaacutersasaacuteg a csekeacutely neacutezettseacutegszaacutemra hivatkozva radikaacutelisan csoumlkkentette

a magyar nyelvű műsorok időtartalmaacutet raacuteadaacutesul a fő műsoridőből is kivetteacutek ezeket

Az Osztraacutek Raacutedioacute 2002 januaacuter elsejeacutetől napi 5 perces műsort sugaacuteroz magyar nyelven

vasaacuternap pedig egy 25 perces magyar adaacutest koumlzvetiacutet eacutelőben A Radio Mora ndash Multilingual

Open Radio magyarul horvaacutetul eacutes roma nyelven sugaacuteroz esteacutenkeacutent egy-egy oacuteraacutes adaacutest amely

főkeacutent a kisebbseacutegekkel foglalkozik A beacutecsi ORF bdquoHeimat fremde Heimat ciacutemű magazinja

aacutellandoacute jelleggel beszaacutemol az ausztriai magyar szervezetek rendezveacutenyeiről

A nyomtatott sajtoacute termeacutekeit tekintve keveacutes uacutejsaacutegot mondhat magaacutenak a kis

burgenlandi magyar koumlzoumlsseacuteg A legjelentősebbek a Burgenlandi Magyar Kultuacuteregyesuumllet

kiadvaacutenyai

bdquoŐrvideacuteki Hiacuterek ndash programajaacutenloacutekkal regionaacutelis hiacuterekkel tudoacutesiacutetaacutesokkal 450

peacuteldaacutenyban jelenik meg havonta

bdquoŐrseacuteg ndash magazin jellegű taacutejeacutekoztatoacute kiadvaacuteny neacutemet nyelvű oumlsszefoglaloacuteval

Eacutevente egy-keacutet alkalommal jelenik meg 900 peacuteldaacutenyban

bdquoHiacuterhozoacute ndash gyermek- eacutes ifjuacutesaacutegi lap a taneacutev soraacuten tiacutez alkalommal jelenik meg 700

peacuteldaacutenyban

bdquoŐrseacutegi Fuumlzetek ndash alkalmankeacutent (pl a Magyar Inteacutezet tanaacutecskozaacutesainak anyagaacuteval)

900 peacuteldaacutenyban jelenik meg

A kiadvaacutenyok kereskedelmi forgalomba nem keruumllnek postai uacuteton jutnak el a

bejegyzett tagokhoz331

Az alsoacuteőri (Unterwart) Magyar Meacutedia eacutes Informaacutecioacutes Koumlzpont a burgenlandi magyar

kisebbseacuteg magyar identitaacutesaacutenak megőrzeacuteseacutet igyekszik elősegiacuteteni 30000 koumltetes

koumlnyvtaacuteraacuteval kulturaacutelis programjaival Az inteacutezmeacuteny honlapjaacuten toumlbb helyi vonatkozaacutesuacute

adattaacuter is eleacuterhető iacutegy peacuteldaacuteul a hiacuterek a burgenlandi magyar kulturaacutelis rendezveacutenyekről

keacuteszuumllt digitaacutelis videofelveacutetelek stb archiacutevuma Az NDA-keresőn keresztuumll a burgenlandi

331

A Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatal wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 2) (A Kormaacuteny 3642006


264

magyar kisebbseacuteg telepuumlleacuteseiről inteacutezmeacutenyeiről keacuteszuumllt fotoacutetaacuter illetve a kisebbseacutegi

szervezetek dokumentumai eacuterhetők el332

A magyar kisebbseacuteg 1968 oacuteta keacutepviseli hathatoacutesan az eacuterdekeit ekkor joumltt leacutetre a

Burgenlandi Magyar Kulturaacutelis Egyesuumllet A szervezet ceacutelja hogy magyar kisebbseacuteget a

bdquofelsziacutenenrdquo tartsa ennek eacuterdekeacuteben rendezveacutenyeket szervez valamint kiadvaacutenyokat ad ki

Az ausztriai magyar kisebbseacuteg nem rendelkezik teruumlleti autonoacutemiaacuteval garantaacutelt

parlamenti keacutepviselettel keacutetnyelvű dokumentumokkal (pl szemeacutelyi igazolvaacuteny) oumlnaacutelloacute

gazdasaacutegi szerkezettel eacutes aktivitaacutessal A magyar nyelv hivatalos hasznaacutelataacutera neacutegy biacuteroacutesaacutegi

hasznaacutelataacutera keacutet telepuumlleacutes jogosult Burgenlandban

332

Magyar Meacutedia eacutes Informaacutecioacutes Koumlzpont Alsoacuteőr honlapja wwwumizatindex_huhtml (Letoumllteacutes időpontja

2007 januaacuter 7)

265

6 9 Melleacuteklet

46 aacutebra A magyar telepuumlleacutesek elhelyezkedeacutese Burgenlandban (2006)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003sznmagjpg

(Letoumllteacutes 2007 juacutelius 30)

47 aacutebra A burgenlandi magyarsaacuteg szaacutembeli alakulaacutesa (fő) (1910-2002)



266


Ausztriai Magyar Evangeacutelikus Gyuumllekezet honlapja

wwwlutheranhuzhonlapokevangungarisch

Burgenlandi Magyar Kultuacuteregyesuumllet honlapja

httpwwwhhrforgxantuszmv_burgenlandhtml

Graacuteci Magyar Uacutejsaacuteg honlapja wwwgmuonlinenetmeok

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu

Koumlztes-Euroacutepa Teacuterkeacuteptaacuter wwwterkepekadatbanktransindexro

Magyar Egyhaacutezszocioloacutegiai Inteacutezet honlapja wwwjezsuitahurendukihtm

Magyar Katolikus Lexikon wwwlexikonkatolikushu

Magyar Meacutedia eacutes Informaacutecioacutes Koumlzpont Alsoacuteőr honlapja wwwumizatindex_huhtml

Mosonmagyaroacutevaacuter vaacuteros honlapja wwwmosonmagyarovarhu

Magyarorszaacuteg telepuumlleacutesei + Budapest anno wwwalfanethuhelysegnemetgcw

Magyarorszaacuteg teacuterkeacutepeken wwwakmexternethu

MTA Kaacuterpaacutet-medencei Magyar Kutataacutesi Adatbaacutezis (KMKA)

wwwadatbazismtakihungarycom

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomda Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg VIII koumltet Bp 1902

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomda Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg X koumltet Bp 1902

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomda Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg XV koumltet Bp 1902

Reacutevay Lexikon XVI koumltet Reacutevay Testveacuterek Irodalmi Inteacutezet Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg Bp 1924

Sopron megyei joguacute vaacuteros honlapja wwwSopronhu

Szentpeacuteterfa telepuumlleacutes honlapja wwwszentpeterfahu

Toumlrteacutenelmi vilaacutegatlasz Cartographia Budapest 1992

BALOGH Saacutendor ndash GERGELY Jenő ndash IZSAacuteK Lajos ndash FOumlGLEIN Gizella Magyarorszaacuteg

toumlrteacutenete 1918-1975 Tankoumlnyvkiadoacute Bp 1988

BAUMGARTNER Gerhard ndash MUNZ Rainer Munz ndash MUumlLLNER Eva Identitat und

Lebenswelt Ethnische religiose und kulturelle Vielfalt im Burgenland Prugg Verlag

Eisenstadt 1989

BAUMGARTNER Gerhard 6xOumlsterreich Gesichte und aktuelle Situation der Volksgruppen

(Ungarn) Klagenfurt 1995

BAUMGARTNER Gerhard Ausztria magyar nyelvű lakossaacutega a 2001-es osztraacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutes tuumlkreacuteben in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep

Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003

267

BELITZKY Jaacutenos Sopron vaacutermegye toumlrteacutenete Bp 1938

BEZEacuteNYI Paacutel Sopron megye Bp 1895

BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Vas

vaacutermegye Bp 1898


DEAacuteK Ernő Die Ungarn in Wien eine unsichtbare Volksgruppe in Etnische Gruppen in

der Bundeshauptstadt Wien Integratio XV Wien 1982


KiadoacuteBp2001

GALAacuteNTAI Joacutezsef Trianon eacutes a kisebbseacutegveacutedelem Maecenas Kiadoacute Bp 1989

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok a burgenlandi

magyarsaacuteg koumlreacuteben Demograacutefia 47 eacutevf 1ndash2 sz Bp 2004

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Első kiadaacutes Poacutelay

Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2004



GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A burgenlandi magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai

sajaacutetossaacutegai KSH Teruumlleti Statisztika Bp 20051





GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A burgenlandi magyarsaacuteg a statisztikai adatok tuumlkreacuteben Poacutelay Elemeacuter


GYŐRI SZABOacute Roacutebert A nemzeti kisebbseacutegek oktataacutesi rendszerei Ausztriaacuteban Magyar

Kisebbseacuteg

JUHAacuteSZ Laacuteszloacute Burgenland Vaacutervideacutek Antoloacutegia Kiadoacute Lakitelek 1999

KOLLAacuteR Daniel (szerk) A szlovaacutekndashosztraacutekndashmagyar Duna mente A hataacuterok neacutelkuumlli reacutegioacutek

Svornostrsquo Koumlnyvnyomda as Bratislava 2005

KOLONOVITS Dieter Die rechtliche Situation der kroatischen und der slowenischen

Volksgruppe in Oumlsterreich Europa Ethnica 1996

LEGEZA Laacuteszloacute Burgenland Vaacutervideacutek eacutes az Őrseacuteg Mikes Kiadoacute eacutes Tanaacutecsadoacute Kft Bp

2003

LELKES Gyoumlrgy A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg atlasza eacutes helyseacutegneacutevtaacutera Talma Kiadoacute Peacutecs

268

LŐKKOumlS Jaacutenos Trianon szaacutemokban Puumlski Kiadoacute Bp 2000

MAJOR Paacutel Moson megye monographiaacuteja 1886

MAKK Ferenc A tizenkettedik szaacutezad toumlrteacutenete Magyar Szaacutezadok Pannonica Kiadoacute Bp

2000

ORMOS Maacuteria Civitas Fidelissima Gordiusz Kiadoacute Győr 1990

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon II koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981

PALOTAacuteS Zoltaacuten A trianoni hataacuterok Interedition Bp 1990

PAacuteLHAacuteZY Laacuteszloacute (szerk) Burgenland telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai

(1880-1991) KSH Budapest 2000

PECZ Vilmos Oacutekori lexikon II koumltet Budapest Franklin Taacutersulat 1904


SOOacuteS Katalin Burgenland az euroacutepai politikaacuteban 1918-1921 Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1971

SOOacuteS Katalin 1956 eacutes Ausztria Szeged 1999

Szent Istvaacuten Egylet honalapja wwwnethuszentistvanindexhtml

SZEacutePFALUSI Istvaacuten Laacutessaacutetok halljaacutetok egymaacutestWien 1980

VEITER Theodor Das Recht der Volksgruppen Sprachminderheiten in Oumlsterreich Wien

1970 Volksgruppengesetz BGBI 3961976

VARJUacute Elemeacuter Magyar vaacuterak Bp 1930

VOGEL Saacutendor A kisebbseacutegi jogok Ausztriaacuteban Reacutegioacute 12 eacutevf 3 sz Bp 2001

269

7 A szloveacuteniai (muravideacuteki) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai


7 1 A szloveacuteniai kisebbseacutegekről aacuteltalaacuteban

A szloveacuteniai magyarsaacutegroacutel joacuteformaacuten csak 1991 juacutenius 25 oacuteta a fuumlggetlen Szloveacuten

Koumlztaacutersasaacuteg (Republika Slovenija) oumlnaacutelloacutesodaacutesa oacuteta beszeacutelhetuumlnk A szloveacuteniai magyarok

nemcsak a volt jugoszlaacutev tagaacutellamok szaacutembelileg legkisebb magyar csoportjaacutet hanem a

legkisebb hataacuteron tuacuteli magyar koumlzoumlsseacuteget alkottaacutek illetve alkotjaacutek

A legfejlettebb volt jugoszlaacutev tagaacutellam a Szloveacuten Koumlztaacutersasaacuteg teruumllete ndash 20 254 km 2 ndash

koumlzel egyoumltoumlde hazaacutenk Magyarorszaacuteg teruumlleteacutenek333

A 2002 eacutevi szloveacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes

adatsorai szerint az orszaacuteg lakossaacutega 1 964 036 fő volt ebből 1 631 363 fő (8306) vallotta

magaacutet szloveacuten nemzetiseacutegűnek334

Szloveacutenia teruumlleteacuten szaacutemos neacutepcsoport eacutel335

ezek a nem szloveacuten etnikai koumlzoumlsseacutegek

alapvetően keacutet csoportra oszthatoacutek

ndash klasszikus (teruumlleti) kisebbseacutegek valamint

ndash az uacutejkori nemzeti koumlzoumlsseacutegekre336

Az utoacutebbi kategoacuteria a modern kori migraacutecioacutes folyamatok eredmeacutenyekeacutent joumltt leacutetre

elsődlegesen a volt koumlzoumls jugoszlaacutev aacutellam nemzeteinek ndash bosnyaacutek horvaacutet macedoacuten

montenegroacutei eacutes szerb ndash tagjai alkotjaacutek337

A klasszikus (teruumlleti) kisebbseacutegek alatt az őshonos muravideacuteki magyarsaacutegot valamint

a szinteacuten őshonos tengermelleacuteki olaszokat eacutertik Szloveacutenia 1998 maacutercius 25-eacuten kuumlloumln

deklaraacutecioacutet terjesztett elő amelyben az akkori szloveacuten kormaacuteny ndash a szloveacuten Alkotmaacutennyal eacutes

a belső toumlrveacutenyhozaacutessal oumlsszhangban ndash kijelentette hogy a magyart eacutes az olaszt az orszaacuteg

sajaacutet nemzeti kisebbseacutegeacutenek ismeri el338

Az eddigi utolsoacute ndash 2002-es ndash szloveacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes

szerint 6 243 fő vallotta magaacutet magyar 2 258 fő pedig olasz nemzetiseacutegűnek

333

A vilaacuteg orszaacutegai Teacuterkeacutepek - zaacuteszloacutek - adatok Top-o-graacutef Bp 1995 203 p 334

Szloveacuten Statisztikai Hivatal wwwstatsi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30) 335

A 2002 eacutevi szloveacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes keacuterdőiacutevein 25 neacutepcsoportot tűntettek fel a keacuterdőiacutevek megszerkesztői


KOLLAacuteTH Anna A szloveacuteniai kisebbseacutegek nyelvi jogai a toumlrveacutenyek eacutes a rendeletek tuumlkreacuteben Pokrajinska in

študijska knjiţnica Murska Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 27) 337

A 2002 eacutevi szloveacuten cenzus adatsorai szerint 29 604 fő bosnyaacutek 35 642 fő horvaacutet 3 972 fő macedoacuten 2 667 fő

montenegroacutei eacutes 38 964 fő szerb nemzetiseacutegű szemeacutely eacutelt a Szloveacuten Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacuten Szloveacuten Statisztikai

Hivatal wwwstatsi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30) 338

A fent emliacutetett jogi szabaacutelyozaacutessal a roma koumlzoumlsseacuteg helyzeteacutet ndash amelynek eacutelet- eacutes egyeacuteb koumlruumllmeacutenyei maacutes

kisebbseacutegekeacutehez keacutepest jelentős elteacutereacuteseket mutat ndash is rendezteacutek A 2002 eacutevi szloveacuten cenzus szerint 3 246 fő (017)

vallotta magaacutet roma nemzetiseacutegűnek KOLLAacuteTH Anna A szloveacuteniai kisebbseacutegek nyelvi jogai a toumlrveacutenyek eacutes a

rendeletek tuumlkreacuteben Pokrajinska in študijska knjiţnica Murska Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius

27) Szloveacuten Statisztikai Hivatal wwwstatsi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30)

270

Az olasz nemzeti kisebbseacuteg az orszaacuteg nyugati joacutereacuteszt a tengerparti reacuteszen eacutel

szoacutervaacutenyos vaacuterosias telepuumlleacutesrendszerben339

A magyar nemzeti kisebbseacuteg a toumlrteacutenelmi

Magyarorszaacuteghoz tartozoacute Muravideacuteket mondhatja otthonaacutenak A szloveacutenok az olaszok eacutes a

magyarok aacuteltal lakott telepuumlleacuteseket bdquonemzetiseacutegileg vegyesen lakott teruumlletnek nyilvaacuteniacutetottaacutek

A 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint a 6 243 főt szaacutemlaacuteloacute magyar nemzetiseacutegű

szemeacutely koumlzuumll a toumlbbseacuteg 5 430 fő ndash a szloveacuteniai magyarsaacuteg 87-a ndash lakott a 31 keacutetnyelvű

muravideacuteki telepuumlleacutesen A bdquomaradeacutekrdquo 813 magyar nemzetiseacutegű szemeacutely a bdquoszoacutervaacutenyban eacutelt

főkeacutent a szloveacuten fővaacuteros Ljubljana eacutes koumlrnyeacutekeacuten de előfordultak maacutes vaacuterosokban is (pl

Maribor Celje Nova Gorica stb)340

A Muravideacuteken kiacutevuumll Szloveacutenia maacutes teruumlletein eacutelő

magyarsaacuteg elsősorban a megeacutelheteacutessel kapcsolatos belső migraacutecioacute koumlvetkezteacuteben keruumllt

mostani lakoacutehelyeacutere A belső migraacutecioacute napjainkban is tart a neacutepesseacutegmegtartoacute-erővel nem

rendelkező Muravideacuteket elsősorban a magyar fiatalok hagyjaacutek el A jobb gazdasaacutegi

helyzetben leacutevő szloveacuten vaacuterosok elsziacutevjaacutek a jobb megeacutelheteacutesben remeacutenykedő muravideacuteki

magyar fiatalsaacutegot s ezaacuteltal a muravideacuteki bdquomagyarrdquo telepuumlleacutesek sorvadaacutesa is egyre erősoumldik

86 taacuteblaacutezat A nemzeti kisebbseacutegekhez tartozaacutes Szloveacutenia statisztikai reacutegioacuteiban (fő) (2002)

Statisztikai reacutegioacute Nemzetiseacuteg (fő)

Magyar Olasz Roma

Pomurska 5 445341

8 989

Podravska 117 35 712

Koroska 8 7 3

Savinjska 77 18 40

Zasavska 15 5 14

Spodnjeposavska 24 10 79

Jugovzhodna Slovenija 74 15 1 074

Osrednjeslovenska 273 139 262

Gorenjska 75 36 49

Notranjskondashkraska 23 19 4

Goriska 35 100 14

Obalnondashkraska 77 1 866 6

Szloveacutenia 6 243 2 258 3 246

Forraacutes Szloveacuten Statisztikai Hivatal wwwstatsi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30)

339

Az bdquoolaszrdquo telepuumlleacutesek a tengerparton Ankaran (Ankarano) Bertoki (Bertocchi) Škocjan (San Canziano)

Koper (Capodistria) Izola (Isola) Strunjan (Strugnano) Piran (Pirano) Portoroţ (Portorose) Lucija (Lucia)

Seţa (Sezza) Seţovlje (Sicciole) Dragonja (Dragogna) valamint Kobarid (Caporetto) eacutes Tolmin (Tolmino) a

Soţa (Isonzo) voumllgyeacuteben A nagyobb telepuumlleacuteseken ndash Koper Izola eacutes Piran ndash toumlbb teruumlleten (pl vallaacutesi eacutelet)

megkoumlvetelik az olasz nyelv aktiacutev ismereteacutet KOMAC Miran Vastvo Narodnih skupnosti v Republiki Sloveniji

Inštitut za narodnostna vrpašanja Ljubljana 1999 14 p 340


Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 11 p 214 p 341

A Pomurska statisztikai reacutegioacute a joacutereacuteszt a Muravideacuteket jeloumlli azonban nem esik egybe a toumlrteacutenelmi Muravideacutek

hataacuteraival A Pomurska reacutegioacute teruumllete magaacuteba foglalja a toumlrteacutenelmi Muravideacuteket is ugyanakkor hozzaacute tartoznak

meacuteg bizonyos toumlrteacutenelmi deacutel-staacutejer teruumlletek is A toumlrteacutenelmi Muravideacutek illetve a Pomurska statisztikai reacutegioacute

hataacuterainak elteacutereacutese miatt elteacuter a keacutet teruumllet magyar nemzetiseacutegű lakosainak szaacutema is

271

A mai Szloveacuten Koumlztaacutersasaacuteg teruumllete etnikai-nemzetiseacutegi szempontboacutel sohasem volt

egyseacuteges A kisebbseacutegek leacutetszaacutema reaacutelis gazdasaacutegi eacutes politikai ereje a kuumlloumlnboumlző toumlrteacutenelmi

korokban elteacuterő volt a politikai hataacuterokkal egyuumltt vaacuteltozott

A kisebbseacutegek hagyomaacutenyos jelenleacutete miatt a kisebbseacutegveacutedelem342

Euroacutepaacuteban

kiemelkedő jelentőseacutegű Ez a megaacutellapiacutetaacutes mind toumlrteacutenelmileg mind jogi mind pedig

kulturaacutelis szempontboacutel is megalapozott Az előbbi szempontok nyilvaacutenulnak meg az Euroacutepa

Tanaacutecs az ENSZ eacutes maacutes politikai szervezetek dokumentumaiban is A kisebbseacutegveacutedelemmel

foglalkozoacute szakirodalom szinte egybehangzoacutean aacutelliacutetja hogy a szoumlvegezeacutes viszonylag

aacuteltalaacutenos s a kuumlloumlnboumlző taacutersadalmak bonyolult viszonyainak megoldaacutesaacuteban bdquojogheacutezagokat

eredmeacutenyez(het) Ezeacutert nem lehet eleacutegszer felhiacutevni a figyelmet arra hogy egy adott orszaacutegban

a kisebbseacutegek veacutedelmi szintje az illető orszaacuteg demokraacuteciaacutejaacutenak jellegeacutet eacutes fejlettseacutegeacutet is

tuumlkroumlzi a nemzetiseacutegek iraacutenti tolerancia pedig a lakossaacuteg (a toumlbbseacuteg) demokratikus

felvilaacutegosultsaacutegaacutenak bizonyiacuteteacuteka343

47 aacutebra Szloveacutenia eacutes statisztikai reacutegioacutei (2007)

344

Forraacutes httpwwwlimbacomensloveniamapregion (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31)

342

Magyarorszaacuteg eacutes Szloveacutenia koumlzoumltt 1992 oacuteta keacutetoldaluacute kisebbseacutegveacutedelmi egyezmeacuteny szabaacutelyozza a szloveacuteniai

magyarsaacuteg illetve a magyarorszaacutegi szloveacutenseacuteg helyzeteacutet NAGY Kaacuteroly Nemzetkoumlzi Jog Puumlski Kiadoacute Bp

1999 304ndash305 p 343

KLOPŢIŢ Vera Pravice manjšin v evropskih dokumentih 105 p in VENCELJ Peter ndash KLEMENŢIŢ

Vladimir ndash NOVAK LUKANOVIŢ Sonja uredili Manjšine v prosoru Alpe ndash Jadran Ljubljana 1994 344

Szloveacutenia statisztikai reacutegioacutei (szeacutekhely) Gorenjska (Kranj) Jugovzhodna Slovenija (Nove Mesto) Goriška

(Nova Gorica) Koroška (Slovenj Gradec) Notranjsko-kraška (Postojna) Obalno-kraška (Koper)

Osrednjeslovenska (Ljubljana) Podravska (Maribor) Pomurska (Murska Sobota) Savinjska (Celje)

Spodnjeposavska (Krško) Zasavska (Trbovlje)

272

87 taacuteblaacutezat Anyanyelvhez tartozaacutes Szloveacutenia statisztikai reacutegioacuteiban (fő) (2002)

Statisztikai reacutegioacute Anyanyelv (fő)

Magyar Olasz Roma

Pomurska 6 640 28 1 227


Koroska 15 13 -----

Savinjska 104 53 42

Zasavska 23 6 17




Gorenjska 85 68 35


Goriska 48 210 13




Az előbbiek feacutenyeacuteben talaacuten megkockaacuteztathatoacute az a kijelenteacutes hogy a bdquodemokratikus

felvilaacutegosultsaacuteg a Magyarorszaacuteggal szomszeacutedos heacutet orszaacuteg koumlzuumll a leginkaacutebb a Szloveacuten

Koumlztaacutersasaacutegra jellemző Ez toumlbbek koumlzoumltt azzal is magyaraacutezhatoacute hogy Szloveacutenia 1991-ig

mint oumlnaacutelloacute aacutellam sohasem leacutetezett iacutegy a hazaacutenkkal szomszeacutedos heacutet orszaacuteg koumlzuumll talaacuten

leginkaacutebb a szloveacutenek keacutepesek aacuteteacuterezni a kisebbseacutegi leacutet suacutelyaacutet

Napjainkban a ndash bdquopozitiacutev diszkriminaacutecioacuten alapuloacute345

ndash szloveacuten kisebbseacutegveacutedelem

kisebbseacutegi politika vilaacutegviszonylatban is peacuteldaeacuterteacutekű eacutes ezaacuteltal koumlvetendő peacutelda lehet(ne) maacutes

orszaacutegok szaacutemaacutera

345

KOLLAacuteTH Anna Kontaktusjelenseacuteg vagy nyelvhelyesseacutegi hiba Pokrajinska in študijska knjiţnica Murska

Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 27)

273

7 2 A Muravideacutek koumlruumllhataacuterolaacutesa

A szloveacuteniai magyar toumlmb illetve a szloveacuteniai magyarsaacuteg toumlbbseacutege az orszaacuteg

eacuteszakkeleti reacuteszeacuteben ndash a Muravideacuteken (szloveacutenuumll Prekmurje) ndash eacutel egy megkoumlzeliacutetőleg 50 km

hosszuacute eacutes 3-15 km szeacuteles saacutevban a szloveacuten-magyar hataacuter menteacuten a szloveacuten oldalon

Őrihodostoacutel (Hodoš) Pinceacuteig (Pince) Az itt eacutelő magyarokat főkeacutent 1945 utaacuten a bdquomuravideacuteki

magyarsaacuteg neacutevvel jeloumllik346

A Muravideacutekről Goumlncz Laacuteszloacute a Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet igazgatoacuteja

az alaacutebbiak szerint nyilatkozott

bdquoEz a videacutek neacuteprajzi tagoloacutedaacutes szempontjaacuteboacutel rendkiacutevuumll eacuterdekes ha viszonylag kis

teruumlletről is van szoacute Legeacuteszakibb telepuumlleacutesei a toumlrteacutenelmi Őrseacuteghez347

tartoznak a koumlzepe

taacutejaacuten a goumlcseji sajaacutetossaacutegok jellemzőek a videacutekre az uacutegynevezett Lendva-videacuteken348

pedig a

telepuumlleacutesek egy reacutesze a toumlrteacutenelmi Heteacuteshez tartozik Lendva videacutek azonban ezen beluumll is

sajaacutetos Heteacuteshez de Goumlcsejhez sem sorolhatoacute a szoacute szoros eacutertelmeacuteben inkaacutebb valami koumlztes

teruumllet szaacutemos olyan eacuterteacutek hordozoacuteja ami indokolttaacute teszi hogy kuumlloumln egyseacutegkeacutent kezeljuumlk A

Trianon előtti időszakban a videacutek foumllviraacutegoztataacutesa eacutes jelentősebb megjeleneacutese az oumlsszmagyar

veacuterkeringeacutesbe a XIVndashXV szaacutezadra tehető a toumlrteacutenelmi Zala vaacutermegye legfontosabb főuacuteri

csalaacutedja a Baacutenffy nemzetseacuteg kibontakozaacutesaacuteval fuumlgg oumlssze Rendkiacutevuumll fontos ez az időszak

mert a XVI szaacutezadban ebben a teacuterseacutegben Nagykanizsa mellett Alsoacutelendva volt a

346

Magyarok a vilaacutegban ndash Kaacuterpaacutet-medence Nemzeti Kulturaacutelis Oumlroumlkseacuteg Miniszteacuterium Bp 2000 739 p

GOumlNCZ Laacuteszloacute Magyarok a Muravideacuteken eacutes a koumlzoumlsseacuteg nemzeti tudataacutenak alakulaacutesa 1920 utaacuten 239ndash240 p

in Ljudje ob Muri ndash Neacutepek a Mura menteacuten (Tanulmaacutenykoumltet) Murska Sobota ndash Zalaegerszeg 1996 347


tartozik a taacutejegyseacuteg koumlzpontja Őriszentpeacuteter vaacuterosa valamint ide tartoznak Ispaacutenk Kerkaacuteskaacutepolna Kisraacutekos

Nagyraacutekos Pankasz Szaknyeacuter Szalafő Szatta tovaacutebbaacute Bajaacutenhaacuteza-Senyehaacuteza-Daacutevidhaacuteza-Kotormaacuteny-

Őrbajaacutenhaacuteza (ma ez az oumlt falu alkotja egyuumlttesen Bajaacutensenye telepuumlleacutest) Kerca eacutes Szomoroacutec (ma Kercaszomor)

valamint Őrihodos (Hodoš) Kapornak (Krplivnik) eacutes Buumlkalja (ma Domonkosfa (Domanjševci) telepuumlleacutesek

Őrihodos Kapornak illetve napjainkban a Domonkosfa reacuteszeacutet keacutepző Buumlkkalja Szloveacutenia reacutesze A teruumllet

neacutepesseacutege az Aacuterpaacuted-kortoacutel magyarnak tekinthető A korai hataacuterőrszervezet felbomlaacutesa utaacuten az itt lakoacutek

megőrizteacutek szabad jogaacutellaacutesukat illetve kivaacuteltsaacutegaikat Ezektől ndash jobbaacutegyi sorba keacutenyszeriacutetve ndash csak a Batthyaacuteny

csalaacuted tudta megfosztani őket a XVII szaacutezadban Az bdquoAlsoacutendashŐrseacuteg elnevezeacutest azeacutert is fontos hangsuacutelyozni

ugyanis az Ausztriaacutehoz tartozoacute Burgenlandban talaacutelhatoacute bdquoFelsőndashŐrseacuteg-től mindenkeacutepp meg kell kuumlloumlnboumlztetni

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981 135ndash137 p 348

A XIX szaacutezad veacutegeacuten maacuter hasznaacutelt bdquoLendva-videacutek megnevezeacutes alatt a Magyarorszaacuteg deacutelnyugati hataacutervonala

melletti ma Szloveacutenia teruumlleteacuten talaacutelhatoacute zoumlmeacuteben magyarok lakta telepuumlleacuteseket eacutertjuumlk Lendva-videacutek falvai eacutes

vaacuterosai a toumlrteacutenelmi Zala vaacutermegyeacuteben fekuumldtek a trianoni hataacutermoacutedosiacutetaacutesig Neacuteprajzilag Heteacutes kulturaacutelis

egyseacutegeacuteben illetve annak koumlzvetlen koumlzeleacuteben foglalnak helyet Ma 23 telepuumlleacutest tekinthetuumlnk Lendva-videacutek

reacuteszeacutenek Keacutet vaacuterost Alsoacutelendvaacutet eacutes Lendvavaacutesaacuterhelyet (Dobronakot) valamint 21 kis falut melyek Lendva

koumlzeleacuteben illetve Lendva eacutes Lendvavaacutesaacuterhely koumlzoumltt helyezkednek el A kistaacutejat eacuteszakkeleten bdquoGoumlcsej eacuteszakon

az bdquoŐrseacuteg nyugaton a bdquoVendvideacutek deacutel-deacutelnyugaton pedig a bdquoMurakoumlz hataacuterolja A XIX szaacutezad veacutegeacuten

megjelenő ismerteteacutesek maacuter hasznaacuteljaacutek a Lendva-videacutek az Alsoacute-Lendva eacutes videacuteke megnevezeacuteseket MOacuteD

Laacuteszloacute ndash SIMON Andraacutes A hajtaacutestoacutel az uacutejborig A szőlő eacutes a bor uumlnnepei Lendva-videacuteken Alsoacutelendva 2002

14ndash15 p SZENTMIHAacuteLYI Imre Heteacutes eacutes Lendva-videacutek neacuteprajzi sajaacutetossaacutegai Zalai gyűjtemeacuteny 7 sz 1977

123 p MOHOS Maacuteria Heteacutes Őrseacuteg Vendvideacutek ndash Ketteacutevaacutegott kistaacutejak Rubicon 8-9 sz 61ndash62 p

274

legjelentősebb telepuumlleacutes A koumlvetkező fontos időszak a szaacutezad forduloacuteja (XIXndashXX) amikor a

vaacuteros eacutes koumlrnyeacuteke ismeacutet feleacuterteacutekelődoumltt főleg azeacutert mert a Staacutejer-videacutekek eacutes a magyar Alfoumlld

koumlzoumltti aacuterucsere forgalomban emliacuteteacutesre meacuteltoacute koumlzvetiacutető szerepet toumlltoumltt be a szarvasmarha-

kereskedelem valamint a staacutejer eacutes a karintiai videacutekek koumlnnyűipari cikkei kereskedelmeacutet

illetően349

Amint az a fenti sorokboacutel is kiolvashatoacute a bdquoMuravideacutek elnevezeacutes gyűjtőkategoacuteria

Magaacuteban foglalja az bdquoŐrseacuteg350

bdquomagyarrdquo telepuumlleacuteseit a bdquoHeteacutes351

Magyarorszaacutegtoacutel

elszakadt telepuumlleacuteseit tovaacutebbaacute a bdquoLendva-videacuteket352

valamint a szloveacutenok bdquovendek353

aacuteltal

lakott reacuteszeket is

349

Elhangzott 1999 juacutelius 3-aacuten Zalaegerszegen a XXVII Honismereti Akadeacutemiaacuten GOumlNCZ Laacuteszloacute A

muravideacuteki magyarsaacuteg megmaradaacutesaacuteeacutert in Honismeret a Honismereti Szoumlvetseacuteg folyoacuteirata XXVIII

eacutevfolyam 20001 szaacutem 350

A Muravideacuteken az bdquoŐrseacuteg(bdquoGoricskoacute) megjeloumlleacutes nemcsak a napjainkban Szloveacuteniaacutehoz tartozoacute bdquoAlsoacutendash

őrseacutegi falvakat (Őrihodos Kapornak eacutes a ma Domonkosfa reacuteszeacutet keacutepző Buumlkkaljaacutet) jeloumlli hanem Csekefa

Domonkosfa Kisfalu Kisszerdahely Paacutertosfalva eacutes Szeacutecsiszentlaacuteszloacute telepuumlleacuteseket is ide soroljaacutek 351

A ndash foumlldrajzi meghataacuterozaacutesban koraacutentsem egyseacuteges - bdquoHeteacutes ndash a neacuteprajzkutatoacutek toumlbbseacutege szerint ndash a

toumlrteacutenelmi Zala vaacutermegye deacutelnyugati reacuteszeacuten Goumlcsejjel szomszeacutedosan a Kebele eacutes a Lendva patakok koumlzoumltt

elteruumllő 11 falu (a magyar oldalon maradt Boumldehaacuteza Gaacuteborjaacutenhaacuteza Szentistvaacutenlak (ma Boumldehaacuteza reacutesze)

Sziacutejaacutertoacutehaacuteza eacutes Zalaszombatfa valamint a mai szloveacuten oldalon talaacutelhatoacute Baacutenuta Goumlnteacuterhaacuteza Kaacutemahaacuteza

Lendvahiacutedveacuteg Radamos eacutes Zsitkoacutec) videacuteke Amiacuteg heteacutesi telepuumlleacutesek gazdasaacutegi tekintetben inkaacutebb

Alsoacutelendvaacutehoz gravitaacuteltak addig egyhaacutezkeruumlleti vonatkozaacutesban ndash roacutemai katolikusokroacutel leacuteveacuten szoacute ndash a

lendvavaacutesaacuterhelyi (vagy ahogy a helyi magyarok is hiacutevjaacutek dobronaki) pleacutebaacuteniaacutehoz tartoztak Baacuter

Lendvavaacutesaacuterhely (Dobronak) ndash a neacuteprajzkutatoacutek toumlbbseacutege szerint ndash nem tartozik a Heteacuteshez a heteacutesi falvak

koumlzoumls temetője az un bdquohetisi temetű ndash a 19 szaacutezad veacutegeacuteig azonban a telepuumlleacutesen volt A taacutejegyseacuteg neve

valoacutesziacutenűleg oumlsszefuumlgg a bdquohetes szaacutemneacutevvel eacutes feltehetően ma maacuter elhomaacutelyosult egyhaacutezi irodalmi vagy

koumlzigazgataacutesi egyseacuteg emleacutekeacutet őrzi Kultuacuteraacuteja a szomszeacutedos Deacutelnyugat-dunaacutentuacuteli taacutegabb koumlrnyezeteacutevel azonos

GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash1941 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva

2001 75 p GOumlNCZ Laacuteszloacute Sajaacutetos esemeacutenyek a Mura menteacuten 1919-ben 48 p in Lendvai fuumlzetek 17 ndash

Lendavski zvezki 17 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2000 GOumlNCZI Ferenc Goumlcsej s

kapcsolatosan Heteacutes videacutekeacutenek eacutes neacutepeinek oumlsszevontabb ismerteteacutese Kaposvaacuter 1914 45 p GOumlNTEacuteR Jaacutenos

Dobronak Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 1999 17 p LENDVAI KEPE Zoltaacuten Heteacutes a

neacutepszaacutemlaacutelaacutes eacutes a gazdasaacutegi adatok tuumlkreacuteben 100 p in Naptaacuter 2002 A muravideacuteki magyarok eacutevkoumlnyve

Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet ndash Magyar Nemzetiseacutegi Taacutejeacutekoztataacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001

SZENTMIHAacuteLYI Imre A toumlrteacuteneti Heteacutes 412ndash414 p in Etnographia LXXXVIII Bp 1977 352

Mohos Maacuteria iacuteraacutesaacuteban a bdquoLendva-videacutek egyes telepuumlleacuteseire a bdquoTenke-videacutek megjeloumlleacutest hasznaacutelja A

bdquoTenke-videacutekhez oumlt ndash toumlbbek koumlzoumltt szőlőtermeszteacutessel foglalkozoacute ndash falut sorol Alsoacutelendvaacutet Csentevoumllgyet

Lendvahosszuacutefalut Voumllgyifalut valamint a magyar oldalon talaacutelhatoacute Lendvadedest MOHOS Maacuteria A

szőlőtermeszteacutes taacutersadalmi hataacutesa a Tenke-videacuteken 199ndash205 p in BALOGH Istvaacuten ndash CSOMA Zsigmond

(szerk) Millenniumi szőlős-boroskoumlnyv Bp 199ndash205 p 353

A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten eacutelő szloveacutenokat a reacutegebbi magyar nyelvhasznaacutelat ndash előiacuteteacutelet neacutelkuumll ndash

vendeknek hiacutevta A szloveacutenek (vendek) a honfoglalaacutes oacuteta aacutellandoacute kapcsolatban aacutelltak a magyarsaacuteggal Fontos

szerepuumlk volt a koumlzeacutepkor folyamaacuten elsősorban az Eacuteszak-itaacuteliai reacuteszben pedig a deacuteli neacutemet teruumlletek kultuacuteraacutelis

eredmeacutenyeinek koumlzvetiacuteteacuteseacuteben s reacuteszben az oacutekori pannoacuteniai termeleacutesi hagyomaacutenyok aacutetadaacutesaacuteban A Mura

melleacuteki eacutes a szomszeacutedos teruumlleteken eacutelő szloveacutenek eacuteletmoacutedja anyagi kultuacuteraacuteja koumlzel aacutell Deacutelnyugat-

Magyarorszaacutegon eacutelő magyarsaacutegeacutehoz A szloveacuten-magyar kulturaacutelis kapcsolatoknak koumlszoumlnhető hogy a

szloveacutenek koumlreacuteben szaacutemos magyar taacutergyuacute neacutepkoumllteacuteszeti alkotaacutes is foumlnnmaradt ORTUTAY Gyula (szerk)

Magyar Neacuteprajzi Lexikon V koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981 212 p

275

A Muravideacutek teruumllete 940 km 2 amelyből 610 km 2 tartozott a toumlrteacutenelmi Vas 330

km 2 pedig a toumlrteacutenelmi Zala vaacutermegyeacutehez354

Vas eacutes Zala vaacutermegyeacutek a toumlrteacutenelmi

Magyarorszaacuteg viszonylataacuteban az bdquoaproacutefalvak paradicsomaacutenakrdquo szaacutemiacutetottak Az I vilaacuteghaacuteboruacute

előesteacutejeacuten (1914) Vas vaacutermegye rendelkezett a legtoumlbb telepuumlleacutessel egy vaacutermegyeacuten beluumll (611

telepuumlleacutes) a maacutesodik helyen Zala vaacutermegye aacutellt (559 telepuumlleacutes) A neacutepsűrűseacuteget tekintve

mind Vas mind Zala a legsűrűbben lakott vaacutermegyeacutek koumlzeacute tartoztak355

A Muravideacutek vasi reacutesze magaacuteba foglalja az egykori muraszombati jaacuteraacutest kiveacutetelt

keacutepez az a haacuterom falu amely Magyarorszaacutegnak maradt (Goumldoumlrhaacuteza Magyarszombatfa

Velemeacuter) A bdquoneacutehairdquo muraszombati jaacuteraacutes 111 telepuumlleacutese Trianont koumlvetően előszoumlr a deacutelszlaacutev

aacutellamalakulateacute majd pedig ndash 1991-től ndash az oumlnaacutelloacute Szloveacuteniaacuteeacute lett A vasi reacuteszhez tartozik meacuteg

11 telepuumlleacutes amely egykoron a szentgotthaacuterdi jaacuteraacutes reacutesze volt A Vas vaacutermegyeacutetől elcsatolt ndash

ma Szloveacuteniaacutehoz tartozoacute ndash 610 km 2 -en oumlsszesen 122 toumlrteacutenelmi telepuumlleacutes helyezkedik el

A Zala vaacutermegyeacutetől elcsatolt ma Szloveacuteniaacutehoz tartozoacute 330 km 2 -en oumlsszesen 48

toumlrteacutenelmi telepuumlleacutes talaacutelhatoacute Ebből 47 telepuumlleacutes az alsoacutelendvai jaacuteraacuteshoz tartozott eacutes egy

telepuumlleacutes (Pince) a letenyeihez

A Muravideacutek koumlzpontja Muraszombat (Murska Sobota)356

a 2002-es szloveacuten

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 12 393 ndash joacutereacuteszt szloveacuten ndash lakossal rendelkezik A muravideacuteki

magyarsaacuteg koumlzpontja Alsoacutelendva (Lendava)357

a Muravideacutek maacutesodik legnagyobb vaacuterosa

amely telepuumlleacutes a 2002 eacutevi szloveacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 3 387 lakosnak adott otthont

A muravideacuteki magyarsaacuteg keacutet reacuteszre oszthatoacute mivel a muravideacuteki magyarsaacuteg

gyűjtőneacutev Az egyik az bdquoőrseacutegi (bdquogoricskoacutei) a maacutesik pedig az bdquoLendva-videacuteki magyar

toumlmb

354

MOHOS Maacuteria A magyar-szloveacuten nyelvhataacuter vaacuteltozaacutesai 1900ndash2000 89 p in KOZMA Istvaacuten ndash PAPP

Richaacuterd (szerk) Etnikai koumllcsoumlnhataacutesok eacutes konfliktusok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Kisebbseacutegek KeletndashKoumlzeacutepndash

Euroacutepaacuteban IX Gondolat ndash MTA EtnikaindashNemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet Bp 2004 355

BIHARI Maacuteria ndash LENDVAI KEPE Zoltaacuten A koacuteti bdquoPepik koumlroumlsztyik 116 p in Naptaacuter 2002 Magyar

Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2002 LELKES Gyoumlrgy A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg atlasza

Talma Kiadoacute Peacutecs 2001 78 p TOacuteTH Jaacutenos Goumlcsej neacutepi eacutepiacuteteacuteszete Bp 1965 7-8 p 356

Muraszombat (Murska Sobota) a bdquoMuravideacutek fővaacuterosa Ljubljana ndash a szloveacuten fővaacuteros ndash mellett a

legjelentősebb magyar szoacutervaacutenynak tekinthető A 2002 eacutevi szloveacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a 20 080 fős

oumlsszlakossaacutegboacutel 17 637 fő (878) volt szloveacuten 439 fő (22) cigaacuteny etnikumhoz tartozoacute 138 fő (07)

magyar nemzetiseacutegű eacutes 1 866 fő (93) egyeacuteb nemzetiseacutegű A 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adat a muraszombati

bdquoobţinardquo telepuumlleacuteseire vonatkozik Az bdquoobţina szoacute a magyarban a maacuter jogtoumlrteacuteneti fogalomnak a jaacuteraacutesnak

felelne meg A muraszombati obţina a neacutevadoacute telepuumlleacutesen kiacutevuumll az alaacutebbi telepuumlleacuteseket foglalja magaacuteban

Barkoacutec (Bakovci) Battyaacutenfalva (Rakiţan) Falud (Vešţica) Kisszombat (Ţernelavci) Korong (Krog)

Lendvanemesd (Nemţavci) Maacuterkushaacuteza (Markišavci) Murahalmos (Kupšinci) Muraszentes (Satahovci) eacutes

Vaspolony (Polana) Muraszombat vaacuteros honlapja wwwmurska-sobotasi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 357

A telepuumlleacutes neve a szlaacutev bdquougar parlag szoacuteboacutel szaacutermazik Napjainkban a muravideacutekiek csak bdquoegyszerűenrdquo

Lendva alakban hasznaacuteljaacutek amely kifejezeacutes azeacutert sem szerencseacutes ugyanis a Muravideacutek eacuteszaki ndash egykori vasi ndash

reacuteszeacuten is van egy szloveacutenok lakta telepuumlleacutes amely Felsőlendva (Grad) neacutevre hallgat

276

Csekefa (Ţikeţka Vas) Domonkosfa (Domanjševci) Őrihoacutedos (Hodoš) Kapornak

(Krplivnik) Kisfalu (Pordašinci) Kisszerdahely (Središţe) Paacutertosfalva (Prosenjakovci) eacutes

Szeacutecsiszentlaacuteszloacute (Motvarjevci) telepuumlleacutesek magyar lakosait az bdquoőrseacutegi (bdquogoricskoacutei)

magyarokhoz soroljuk Az bdquoőrseacutegi (bdquogoricskoacutei) telepuumlleacutesek az első vilaacuteghaacuteboruacute előtt Vas

vaacutermegyeacutehez tartoztak kiveacutetelt csak Szeacutecsiszentlaacuteszloacute jelentett amely Zala vaacutermegye reacutesze

volt

Az bdquoőrseacutegi magyar falvakat a muravideacuteki nyelvhasznaacutelatban bdquogoricskoacutei falvaknak

is hiacutevjaacutek A magyar nyelv szaacutemaacutera ez utoacutebbi kifejezeacutes talaacuten idegenuumll hangzik de talaacuten

keveacutesbeacute feacutelrevezető mint az bdquoőrseacutegi falvak kifejezeacutes Hiszen a nyolc telepuumlleacutesből

teacutenylegesen csak kettő (Őrihodos eacutes Kapornak) volt bdquo(Alsoacute-)őrseacutegi ugyanakkor a

bdquoGoricskoacute kifejezeacutes mind a nyolc telepuumlleacutest feloumlleli

A maacutesodik csoportba a bdquoLendva-videacuteki 23 bdquomagyarrdquo telepuumlleacutes sorolhatoacute Ezen

telepuumlleacutesek Alsoacutelakos (Dolnji Lakoš) Alsoacutelendva (Lendava) Baacutenuta (Banuta) Csentevoumllgy

(Ţentiba) Felsőlakos (Gornji Lakoš) Goumlnteacuterhaacuteza (Genterovci) Haacutermasmalom (Trimlini)

Hosszuacutefaluhegy (Dolgovaške Gorice) Kaacutemahaacuteza (Kamovci) Kapca (Kapca) Koacutet (Kot)

Lendvahegy (Lendavske Gorice) Lendvahiacutedveacuteg (Mostje) Lendvahosszuacutefalu (Dolga Vas)

Lendvavaacutesaacuterhely (Dobronak)358

Peteshaacuteza (Petišovci) Pince (Pince) Radamos

(Radmoţanci) Voumllgyifalu (Dolina pri Lendavi) Zalagyertyaacutenos (Gaberje) eacutes Zsitkoacutec

(Ţitkovci) Tovaacutebbaacute keacutet telepesfalu Benica (Benica)359

eacutes Pincemajor (Pince-Marof)360

Az

előbbiekben emliacutetett első 21 telepuumlleacutes egykoron Zala vaacutermegye reacuteszei volt

358

Dobronak 1908-ban az orszaacutegos helyseacutegneacutevrendezeacutes soraacuten a Lendvavaacutesaacuterhely nevet kapta majd a jugoszlaacutev

impeacuteriumvaacuteltaacutest koumlvetően az eredeti egyeacutebkeacutent szlaacutev Dobronak megnevezeacutest szlaacutevosiacutetottaacutek vissza teacutevesen a mai

Dobrovnik alakra FEacuteNYES Elek is a Dobronak megjeloumlleacutest hasznaacutelja 1836-boacutel bdquoDobronak magyar m v 810

kath 13 zsidoacute lak Kat Paroch Templom Foumlldje hegyes eacutes lapaacutelyos Bora koumlzeacutepszerű Reacutetje keveacutes de joacute FU

h Eszterhaacutezy FEacuteNYES Elek Magyarorszaacuteg geographiai szoacutetaacutera nyomtatott Kozma Vazulnaacutel Pest 1851 359

Benica 1922-ben leacutetesuumllt Első lakoacuteja a Nova Gorica koumlrnyeacutekeacuteről eacuterkezett 32 csalaacutedvolt amelyhez 1935-ben

maacuter 161 csalaacutedtag tartozott A telepesek oumlsszesen 297 hold foumlldet kaptak GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki

magyarsaacuteg 1918-1941 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001 262 p 360

A pincei koloacutenia 1925-ben leacutetesuumllt A falut joacutereacuteszt Nova Gorica koumlrnyeacutekeacuteről valamint az Isztriaacuteroacutel eacuterkezett

telepesek (50 csalaacuted 236 csalaacutedtag) alapiacutetottaacutek 1936-ban 359 hold foumllddel rendelkeztek GOumlNCZ Laacuteszloacute A

muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash1941 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001 262 p

277

7 3 A bdquogoricskoacutei falvakrdquo361

magyarsaacutega

Az egykori Vas vaacutermegye 5 03531 km 2 -es362

teruumlleteacuteből megkoumlzeliacutetőleg 610 km 2 ndash

az egykori vaacutermegye teruumlleteacutenek 121 szaacutezaleacuteka ndash keruumllt a deacutelszlaacutev aacutellamhoz majd 1991-től

Szloveacuteniaacutehoz A Borovszky Samu aacuteltal ndash az 1800-as eacutevek veacutegeacuten ndash szerkesztett

bdquoMagyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai ciacutemű sorozataacuteba tartozoacute Vas vaacutermegyeacuteről iacutert

koumlnyveacuteben megemliacuteti hogy a napjainkban Szloveacuteniaacutehoz tartozoacute neacutehai vasi videacuteket

bdquoToacutetsaacutegnak hiacutevtaacutek Lakoacutei toumlbbnyire bdquovendek (szloveacutenok) voltak akiket a magyarok

bdquoboumlmheacuteczeknek is neveztek

A bdquoToacutetsaacuteg kiterjedeacutese koumlzel azonos volt a toumlrteacutenelmi muraszombati jaacuteraacutes hataacuteraacuteval

baacuter valamelyest bdquobenyuacuteltrdquo Zalaacuteba illetve a Szentgotthaacuterd alatti vasi videacutekre is A bdquoToacutetsaacuteg

ismertebb elnevezeacutese a bdquoVendvideacutek volt

Az elcsatolt vasi teruumllet 122 toumlrteacutenelmi telepuumlleacuteseacuteből 111 tartozott a muraszombati

jaacuteraacuteshoz A szentgotthaacuterdi jaacuteraacutes reacutesze volt tovaacutebbi 11 telepuumlleacutes melyek koumlzuumll haacuterom

bdquomagyarrdquo falvacska a toumlrteacutenelmi taacutejegyseacuteghez az bdquoAlsoacute-Őrseacuteghez tartozott Ezek Őrihodos

(Hodoš) eacutes Kapornak (Krplivnik) tovaacutebbaacute a szinteacuten Szloveacuteniaacutehoz tartozoacute Buumlkkalja is őrseacutegi

falvacska volt363

88 taacuteblaacutezat A bdquogoricskoacutei keacutetnyelvű falvakrdquo oumlsszlakossaacutega (fő) (1880-1941)

Telepuumlleacutes 1880 1910 1921 1941

Csekefa 212 252 239 Paacutertosfalva adataiban

Domonkosfa 594 712 686 536

Kapornak 205 232 253 Őrihodos adataiban

Kisfalu 97 103 110 Paacutertosfalva adataiban

Kisszerdahely 178 225 208 168

Őrihodos 417 496 473 646

Paacutertosfalva 349 438 442 654

Szeacutecsiszentlaacuteszloacute 40 501 464 357

Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 47 49 50

54 58 59 65 p

361

A taacutejegyseacutegek szerinti felosztaacutes eseteacuten ndash a Szeacutecsiszentlaacuteszloacuteval kiegeacuteszuumllt ndash nyolc bdquoőrseacutegi telepuumlleacutest

oumlsszefoglaloacute neacuteven ndash a muravideacuteki nyelvhasznaacutelatban ndash az bdquoŐrseacuteg kifejezeacutes mellett a bdquoGoricskoacute elnevezeacutessel

is illetni szoktaacutek A bdquoGoricskoacute elnevezeacutes az bdquoAlsoacutendashŐrseacuteg kifejezeacuteshez kapcsoloacutedik gyakorlatilag annak a

bdquomeghosszabbiacutetaacutesaacutetrdquo jelenti BOKOR Joacutezsef A magyar nyelv eacutes hasznaacutelata a szloveacuteniai Muravideacuteken az

ezredforduloacute kuumlszoumlbeacuten Magyar nyelv A Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg folyoacuteirata XCVII Eacutevfolyam 2001

maacutercius 1 szaacutem 37 p 362

BOROVSZKY Samu (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Vas vaacutermegye Orszaacutegos Monograacutefiai

Taacutersasaacuteg Bp 1913 33 p 363

Buumlkkalja 1889-ben egyesuumllt a szinteacuten bdquomagyarrdquo telepuumlleacutessel a szloveacuteniai Domonkosfaacuteval KERCSMAacuteR

Roacutezsa Hodostoacutel Pinceacuteig A szloveacutenndashmagyar hataacuter menteacuten leacutevő Muraacuten tuacuteli falvak 154 p in Naptaacuter 1996

Alsoacutelendva 1996

278

A vizsgaacutelt teruumllet 122 telepuumlleacuteseacuten 1910-ben az oumlsszlakossaacuteg 53 441 fő volt ebből 45

969 fő volt vend (8602) A magyarsaacuteg szaacutema mindoumlssze 5 468 főt (1024) tett ki Az

5 468 magyarboacutel 1 418 fő eacutelt a szentgotthaacuterdi jaacuteraacutes 11 falujaacuteban A neacutemet nemzetiseacutegűek

szaacutema 1 980 főre (37) ruacutegott Az egyeacuteb kategoacuteriaacuteba 24 fő tartozott (004) A teruumllet

koumlzpontjaacuteban Muraszombaton 2 748 fő eacutelt ebből 1 305 fő volt magyar (475)364

A trianoni beacutekeszerződeacutes reacuteveacuten bekoumlvetkezett impeacuteriumvaacuteltaacutest koumlvetően az 1921-es ndash

immaacuter deacutelszlaacutev ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes kimutatta a magyarsaacuteg 1918 eacutes 1921 koumlzoumltti időszakra

vonatkozoacute bdquoreakcioacutejaacutetrdquo Aacuteltalaacutenos volt a letargia a remeacutenyvesztettseacuteg eacutes magyarok szaacutezai

hagytaacutek el szuumllőfoumlldjuumlket

Az 1921-es deacutelszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a teruumllet oumlsszlakossaacutega 54 100 főre nőtt

ebből maacuter 48 361 fő volt vend (894) A magyarsaacuteg szaacutema rohamosan csoumlkkent 5 468 főről

2 929 főre apadt azaz a csoumlkkeneacutes a magyarsaacutegon beluumll 464 volt A magyarsaacuteg araacutenya

1921-ben az oumlsszlakossaacutegon beluumll mindoumlssze 54 szaacutezaleacutek volt A neacutemet nemzetiseacuteg 11 eacutev

alatt 1 980 főről 2 298 főre gyarapodott A neacutemet nemzetiseacutegűek szaacutemaraacutenya 1921-ben 42

szaacutezaleacutek volt Az egyeacuteb kategoacuteriaacutehoz 1921-ben 512 fő tartozott (01) 1921-ben

Muraszombat oumlsszlakossaacutega 2 950 fő volt ebből maacuter csak 441 fő volt magyar (149) 170 fő

a neacutemet (58) 2 289 fő pedig szloveacuten volt (776) Az egyeacuteb kategoacuteria 50 főt tett ki

(17)365


Telepuumlleacutes 1961 1971 1981 1991 2002 Vaacuteltozaacutes szaacutezaleacutekban

1991 eacutes 2002 koumlzoumltt

Csekefa 190 165 131 112 93 ndash1696

Domonkosfa 558 474 440 350 299 ndash1457

Kapornak 208 183 156 133 98 ndash2632

Kisfalu 86 79 77 68 50 ndash2647

Kisszerdahely 150 124 118 87 65 ndash2529

Őrihodos 465 418 339 326 271 ndash1687

Paacutertosfalva 353 263 257 222 186 ndash1622

Szeacutecsiszentlaacuteszloacute 356 320 274 230 187 ndash1870

Oumlsszesen 2 360 2 026 1 792 1 528 1 249 ndash2018

Forraacutes Szloveacuten Statisztikai Hivatal wwwgovsizrsengindexhtml (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30)

364

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a 122 telepuumlleacutesből 27 falunak nem volt magyar anyanyelvű lakosa

ebből egy telepuumlleacutes esett a szentgotthaacuterdi jaacuteraacutesba CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek

nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 60 p 365

A teruumllet 122 toumlrteacutenelmi telepuumlleacutese koumlzuumll maacuter 61 faluban nem eacutelt magyar anyanyelvű szemeacutely ebből egy falu

a neacutehai szentgotthaacuterdi jaacuteraacutes 11 telepuumlleacutese koumlzeacute tartozott Sok olyan falu is volt ahol csak egy-keacutet magyar csalaacuted

eacutelt Az 1920-as eacutevekben maacuter meg lehetett figyelni az elaproacutezoacutedaacutest amely az asszimilaacutecioacutet is elősegiacutetette

CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 KOKOLJ

Miroslav Prekmurski Slovenci 1919ndash1941 Pomurska Zaloţba Murska Sobota 1984 111ndash116 p

279

90 taacuteblaacutezat A magyarsaacuteg szaacutema a bdquogoricskoacutei keacutetnyelvű telepuumlleacutesekenrdquo (fő) (1880ndash1991)

Telepuumlleacutes 1880 1910 1921 1941 1981 1991

Csekefa 194 251 235 Paacutertosfalva adataiban 97 60

Domonkosfa 526 601 592 535 295 224

Kapornak 187 225 235 Őrihodos adataiban 118 95

Kisfalu 18 102 101 Paacutertosfalva adataiban 42 29

Kisszerdahely 170 224 193 168 85 72

Őrihodos 348 469 394 604 242 218

Paacutertosfalva 299 380 302 644 170 118

Szeacutecsiszentlaacuteszloacute 417 495 440 356 244 193

Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 47ndash65 p

KERCSMAacuteR Roacutezsa Hodostoacutel Pinceacuteig A szloveacutenndashmagyar hataacuter menteacuten leacutevő Muraacuten tuacuteli falvak 154 p in

Naptaacuter 1996 Alsoacutelendva 1996 154 p

A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt tovaacutebb csoumlkkent a magyarsaacuteg szaacutema A magyar hadsereg a

Muravideacutekre (Prekmurje Pomurje366

) toumlrteacutenő bevonulaacutesaacuteval megvaacuteltozott a helyzet Az 1941-

es ndash ismeacutet magyar ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint az oumlsszlakossaacuteg csoumlkkent mindoumlssze 46 585 fő

volt A szloveacutenok szaacutema mindoumlssze 39 737 fő volt (853) A magyarok szaacutema nőtt mivel

sokan visszakoumlltoumlztek a szuumllőfoumlldjuumlkre vagy ismeacutet felvaacutellaltaacutek magyarsaacutegukat 1941-ben a

vizsgaacutelt teruumlleten 5 589 fő magyar eacutelt (12) A neacutemetek szaacutema is csoumlkkent mindoumlssze 468 fő

vallotta magaacutet neacutemetnek (1) Az egyeacuteb nemzetiseacutegűek szaacutema 791 főt tett ki (17)367

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten ismeacutet nagy toumlreacutes koumlvetkezett be a muravideacuteki ndash illetve az

bdquogoricskoacutei ndash magyarsaacuteg eacuteleteacuteben sok magyar elmenekuumllt elhagyta lakoacutehelyeacutet368

Az 1960-as eacutevekre az egeacutesz Deacutelvideacuteken a Draacutevaszoumlgben eacutes a Muravideacuteken369

is

megjelent a bdquofeheacuter pestis azaz a neacutepesseacutegfogyaacutes Ez a Muravideacuteken a magyarlakta

366

bdquoUacutejsaacutegcikkekre hivatkozva a szloveacuten toumlrteacuteneacuteszek egy Božidar Raič nevű szloveacuten (nem muravideacuteki)

publicistaacutenak tulajdoniacutetjaacutek a neacutev eredeteacutet aki a 19 szaacutezadban eacuteppen a bdquoPomurje (= Muravideacutek) neacutev

hasznaacutelataacuteval tartotta indokoltnak elősegiacuteteni a szloveacutenseacuteg nemzeti-kulturaacutelis egyuumlveacute tartozaacutesaacutenak tudataacutet a

Mura mindkeacutet oldalaacuten GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash1941 Magyar Nemzetiseacutegi

Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001 7 p FUJS Metka Oblikovanje narodne identitete pri prekmurskih

Slovencih (A nemzeti tudat alakulaacutesa a muraacutentuacuteli szloveacutenoknaacutel) 214 p in Ljudje ob Muri ndash Neacutepek a Mura

menteacuten (Tanulmaacutenykoumltet) Murska Sobota ndash Zalaegerszeg 1996 367

A szloveacutenok lakossaacutegcsoumlkkeneacutese azzal magyaraacutezhatoacute hogy sokan a magyar hadsereg bejoumlvetelekor

elmenekuumlltek vagy kitelepiacutetetteacutek őket de az is előfordult hogy nemzetiseacuteget bdquocsereacuteltekrdquo 368

Az 1942-ben deportaacutelt szloveacutenok a 34ndash41 oldalakon az 1945-ben deportaacutelt magyarok a 41ndash48 oldalakon

vannak neacutev szerint felsorolva Zakaj Mieacutert Lendvai fuumlzetek 16 ndash Lendavski zvezki 16 Magyar Nemzetiseacutegi

Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 1996 369

bdquoA koumlvetkezetesseacuteg eacutes a koumlnnyebb eacuterthetőseacuteg eacuterdekeacuteben fontos hangsuacutelyozni hogy ma a Muravideacutek

foumlldrajzilag nem csak a Mura folyoacute bal partjaacuten elteruumllő videacuteket jelenti hanem a jobb parton talaacutelhatoacute teacuterseacutegben

is magaacuteba foglalja Ljutomer eacutes Gornja Radgona koumlrnyeacutekeacutet (amit Prlekijaacutenak neveznek) A Mura bal partjaacuten

elteruumllő egykor a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteghoz tartozoacute reacuteszt a szloveacutenek Prekmurjeacutenak (= Muraacutentuacutel) nevezik

azonban a magyar koumlzoumlsseacuteg berkeiben (eacutes Magyarorszaacutegon) ez a fogalom nem honosodott meg rdquo GOumlNCZ

Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash1941 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001 7 p

280

telepuumlleacuteseket eacuterintette elsősorban A vizsgaacutelt teruumllet 122 telepuumlleacutese koumlzuumll mind elvesztette

magyarsaacutegaacutet csak a bdquogoricskoacutei telepuumlleacutesek eacutes Muraszombat370

jelentett kiveacutetelt

Az 1981-es jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 1 059 magyar eacutelt a 122 telepuumlleacutes koumlzuumll 11-

en melyből 10 falu volt egy pedig vaacuteros371

Az 1991 eacutevi ndash utolsoacute jugoszlaacutev ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes

szerint a vizsgaacutelt teruumlleten maacuter csak a nyolc bdquogoricskoacutei faluban illetve Muraszombat

vaacuterosaacuteban eacutelt magyar nemzetiseacutegű szemeacutely A falvak oumlsszlakossaacutega 1 528 fő volt ebből 1 009

fő volt magyar (66) A 13 ezres Muraszombatban koumlzel 200 magyar eacutelt

A heacutet falura nemcsak a fokozatos eloumlregedeacutes372

jellemző hanem ezen telepuumlleacuteseknek a

nem szerinti oumlsszeteacutetele is sajaacutetos A heacutet telepuumlleacutesből ndash Kisszerdahelyet kiveacuteve ndash hatban a nők

vannak toumlbbseacutegben373

A heacutet magyarlakta faluban semmilyen munkalehetőseacuteg sincs A lakosok koumlzuumll sokan

ingaacuteznak Muraszombat eacutes a lakoacutehelyuumlk koumlzoumltt A lakossaacuteg megeacutelheteacuteseacutet Muraszombat mellett

Gornji Petrovci (Peacuteterhegy) is biztosiacutetja mivel itt talaacutelhatoacute a Mura vaacutellalat gyaacuterreacuteszlege A

vizsgaacutelt teruumllet de maga a Muravideacutek egeacuteszeacutere is igaz hogy Szloveacutenia legelmaradottabb

reacutegioacuteja374

370

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a vaacuteros ndash amely Vas vaacutermegye muraszombati jaacuteraacutesaacutenak szeacutekhelye

volt ndash 2748 lakosaacuteboacutel 1305 fő (475) magyar eacutes 122 fő (44) neacutemet volt CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A

Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 53 p 371

A falvak a koumlvetkezők voltak Őrihodos Kapornak Domonkosfa Csekefa Kisfalu Kissszerdahely

Paacutertosfalva amelyek meacuteg 2002-ben is bdquomagyarrdquo keacutetnyelvű falvak tovaacutebbaacute keacutet magyar eacutelt Berkehaacutezaacuten

(Berkovci) tovaacutebbi haacuterom magyar lakott Jaacutenosfaacuten (Ivanjševci) valamint oumlt magyar jeloumllte meg Gerőhaacutezaacutet

(Lonţarovci) lakhelyeacuteuumll Muraszombat vaacuterosaacuteban a magyar lakossaacutega koumlzel 2ndash3 szaacutezaleacutek koumlruumll mozgott 372

A nyolc faluban a hagyomaacutenyokat (pl fazekassaacuteg) a nyelvet szinte csak az idősek aacutepoljaacutek A fiatalok maacuter

elsősorban a toumlbbseacutegi nemzethez tartozoacutenak nyilvaacuteniacutetjaacutek magukat eacutes nem eacuterdeklődnek az ősi mesterseacutegek

hagyomaacutenyok iraacutent Az idősebb nemzedeacutekek kihalaacutesaacuteval a teljes bdquofelsziacutevoacutedaacutesrdquo fenyegeti a magyarsaacutegot

Magyarok a vilaacutegban ndash Kaacuterpaacutet-medence Nemzeti Kulturaacutelis Oumlroumlkseacuteg Miniszteacuterium Bp 2000 743 p 373


Reacutegebben ndash az 1900-as eacutevek elejeacuten ndash a fafeldolgozaacutes erdőgazdaacutelkodaacutes eacutes a gyuumlmoumllcstermeszteacutes volt

meghataacuterozoacute a teacuterseacutegben Az aacutellattenyeacuteszteacutes elsősorban a Szapaacutery csalaacuted muraszombati uradalmaacuten eacutes annak

tartozeacutekain folyt igaz ott a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes orszaacutegosan is hiacuteres volt Mivel a Muravideacutek teruumllete sok

helyen kavicsos agyagos a haacuteziipar is elterjedt (pl fazekassaacuteg) Az ősi mesterseacutegek forteacutelyait maacuter csak az

idősek őrzik a mesterseacutegek lassan kiveszőben vannak A lakossaacuteg Trianon utaacuten is elsősorban a

mezőgazdasaacutegboacutel eacutelt de mivel a gazdasaacutegilag eleve kedvezetlen helyzetben leacutevő teruumllet a bdquoperifeacuteriaacuterardquo keruumllt

megindult a migraacutecioacute is mind kuumllfoumlldre mind maacutes orszaacutegon beluumlli teruumlletre bdquoGazdasaacutegpolitikai szempontkeacutent -

a Muravideacutek egykori vas vaacutermegyei azaz goricskoacutei reacuteszeacutere vonatkozoacutelag ndash fontos ismertetni egy vas megyei

eacuterteacutekeleacutest amely ugyan elsősorban a burgenlandi dombos videacutekre vonatkozik azonban a Muravideacutek eacuteszaki

teruumlleteacutet illetően is legalaacutebb annyira megaacutellja a helyeacutet A toumlrteacutenelmi Vas vaacutermegye dombos nyugati videacutekeinek

(ahovaacute az egykori muraszombati jaacuteraacutes goricskoacutei reacutesze is tartozott) mezőgazdasaacutegi hozadeacuteka beacutekeidőben a

megyei aacutetlagtoacutel kb 30-kal alacsonyabb volt ami azt jelenti hogy magaacutet az emliacutetett teruumllet csupaacuten 7-8 hoacutenapig

tudta eltartani Ebből kifolyoacutelag a dombos videacutekek Vas megye egyeacuteb teruumlleteinek aacutellandoacute segiacutetseacutegeacutere voltak

utalva (mindenekelőtt kenyeacutergabonaacuteban takarmaacutenyfeacuteleacutekben aacuterpaacuteban kukoricaacuteban eacutes zabban) A dombos

teruumlletek talajviszonyai foumlldrajzi fekveacutese sohasem kedvezett a mezőgazdasaacutegi termeleacutesnek ezeacutert azokra

elsősorban az aacutellattenyeacuteszteacutes eacutes az aacutellatkereskedelem volt a jellemző A toumlrteacutenelmi Vas megye azonban maacuter a

fenti sajaacutetossaacutegoknak megfelelő belső koumlvetelmeacutenyek (egyseacuteges megyei gazdasaacutegpolitika) szerint műkoumldoumltt

Arroacutel nincs tudomaacutesunk hogy az emliacutetett informaacutecioacute baacutermilyen formaacuteban befolyaacutesolta volna a Hataacutermegaacutellapiacutetoacute

Bizottsaacuteg munkaacutejaacutet aacutellaacutesfoglalaacutesaacutet GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash1941 Magyar

Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001 66 p

281

A Muravideacuteken a bdquogoricskoacutei falvakban legrosszabb a magyarsaacuteg demograacutefiai

helyzete Meacuteg az 1960-as illetve 1970-es eacutevekben is a bdquogoricskoacutei falvakban eacutelők abszoluacutet

toumlbbseacutege magyarnak vallotta magaacutet ez az araacuteny azonban az 1990-es eacutevekre mintegy 15-kal

csoumlkkent A jelenseacuteg azeacutert is egyeduumllaacutelloacute mert a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt ez a neacutehaacuteny falu

ragaszkodott legjobban magyarsaacutegaacutehoz a magyar eacuterteacutekekhez A helyzet a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten

vaacuteltozott meg amikorra eltűnt a ndash kisebbseacutegi magyar eacuterteacutekekeacutert felleacutepő ndash magyar papsaacuteg

valamint a koumlzigazgataacutesi eacutes oumlnkormaacutenyzati aacutetszervezeacutesek sem a kedvező iraacutenyba haladtak A

bdquobeteljesedeacutesbenrdquo feltehetően a mai napig leacutetező bdquokeacutetnyelvű oktataacutesi modell negatiacutev hataacutesai

is felelősek lehetnek A fent emliacutetett jelenseacutegeknek koumlvetkezteacuteben minden faluban megindult

a sorvadaacutes a magyar lakossaacuteg 15-30 szaacutezaleacutekos csoumlkkeneacutese A perifeacuteriaacutera szorult

gazdasaacutegilag kilaacutetaacutestalan helyzetben leacutevő falvakboacutel nemcsak a magyar hanem a szloveacuten

fiatalsaacuteg is az orszaacuteg belsőbb fejlettebb teruumlleteire vagy kuumllfoumlldre vaacutendorolt Az 1980-as

eacutevekre a bdquogoricskoacutei keacutetnyelvű falvak korszerkezete teljesen eloumlregedett a maradeacutek fiatalsaacuteg

joacute reacutesze pedig maacuter a toumlbbseacutegi ndash szloveacuten ndash nemzethez tartozoacutenak kezdte nyilvaacuteniacutetani magaacutet

Csekefa Kisfalu eacutes Paacutertosfalva egyre jobban bdquoelszloveacutenesedikrdquo a bdquovilaacutegtoacutel elvaacutegottrdquo

Kisszerdahely eacutes Szeacutecsiszentlaacuteszloacute aacutepolja a legjobban a magyarsaacutegaacutet Az oumlt bdquomagyarrdquo

telepuumlleacutes a Moravske toplice-i obţinaacuteba375

tartozik ahol oumlsszesen 28 telepuumlleacutes talaacutelhatoacute

ebből 23 telepuumlleacutes szloveacutenek lakta

A legjobb helyzet Őrihodoson eacutes Kapornakon van itt eacuterveacutenyesuumll a legjobban a

kisebbseacutegi magyarsaacuteg szava mivel a hodoši obţinaacutet csak ez a keacutet bdquomagyarrdquo telepuumlleacutes alkotja

Az uacutejonnan leacutetrejoumltt hodoši obţina kapcsaacuten mindenkeacutepp remeacutenykedhetuumlnk hogy az oumlnaacutelloacute

oumlnkormaacutenyzati leacutet elősegiacuteti majd a magyar nemzettudat megmaradaacutesaacutet

Domonkosfa telepuumlleacutes maacuter bdquoszerencseacutetlenebbrdquo helyzetben van mert egyeduumlli falu egy

szloveacuten toumlbbseacutegű oumlnkormaacutenyzatban A kisebbseacutegi jogok ugyan gyakorolhatoacuteak de itt

tapasztalhatoacute a legnagyobb meacuterteacutekű fogyaacutes

375

A bdquogoricskoacutei falvak magyarsaacutegaacutenak demograacutefiai helyzeteacutet suacutelyosbiacutetja az a teacuteny hogy a heacutet telepuumlleacutes haacuterom

oumlnkormaacutenyzatba (obţina) van besorolva Ezek koumlzuumll csak a hodoši obţina teruumlleteacuten eacutelő magyarok helyzete

kieleacutegiacutető mert az oumlnkormaacutenyzatot keacutet telepuumlleacutes Őrihodos eacutes Kapornak alkotja Ezzel szemben a Salovci obţina

teruumlleteacuten eacutelő domonkosfai magyarok maacutesik oumlt szloveacuten telepuumlleacutessel vannak bdquooumlsszezaacutervardquo A Moravske Toplice

obţina teruumlleteacuten talaacutelhatoacute Csekefa Kisfalu Kisszerdahely Paacutertosfalva eacutes az egykori zalai Szeacutecsiszentlaacuteszloacute

tovaacutebbi 23 szloveacuten telepuumlleacutessel kell hogy egyeztessen ceacuteljai eleacutereacutese eacuterdekeacuteben MOHOS Maacuteria A magyar-

szloveacuten nyelvhataacuter vaacuteltozaacutesai 1900ndash2000 91ndash92 p in KOZMA Istvaacuten ndash PAPP Richaacuterd (szerk) Etnikai

koumllcsoumlnhataacutesok eacutes konfliktusok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Kisebbseacutegek Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban IX Gondolat ndash

MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet Bp 2004

282

Sajnaacutelatos teacuteny hogy a 1990-es eacutevek koumlzepeacuten a szloveacuteniai magyar koumlzoumlsseacuteg

legfelsőbb szervei formaacutelisan is lemondtak a muraszombati magyar koumlzoumlsseacutegről376

iacutegy a

koumlzel 150 fős magyarsaacuteg keacutepviselet neacutelkuumll maradt Muraszombaton a Szapaacuteryak vaacuterosaacuteban

A nyolc bdquogoricskoacutei falu magyar lakossaacutegaacutet a beolvadaacutes egyik melegaacutegya a vegyes

haacutezassaacutegok is bdquotizedelikrdquo Őrihodoson peacuteldaacuteul a vegyes haacutezassaacutegban szuumlletett gyermekek

kiveacutetel neacutelkuumll szloveacuten nemzetiseacutegűkeacutent vannak nyilvaacutentartva Koumlzuumlluumlk a magyar nyelvet

elsődleges nyelvkeacutent a keacutetnyelvű oktataacutesi modell kereteacuteben a gyermekek kb 30-a tanulja

Ebből kifolyoacutelag nem csodaacutelkozhatunk azon hogy a bdquogoricskoacutei telepuumlleacutesek fiataljai koumlreacuteben

egyre kevesebben szoacutelalnak meg ndash spontaacuten moacutedon ndash magyar nyelven377

Ahhoz hogy a magyarsaacuteg a nyolc faluban eacutes Muraszombaton is megmaradjon

gyoumlkeres vaacuteltozaacutesokra lenne szuumlkseacuteg A muraszombati ndash kisszaacutemuacute ndash magyarsaacuteg keacutepviseleteacutet

vissza kell aacutelliacutetani Valamint a teacuterseacuteg fejleszteacuteseacutet is gyorsiacutetani kellene mind gazdasaacutegilag

mind infrastrukturaacutelisan378

376

GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg helyzete a rendszervaacuteltaacutes utaacuten 98 p in Narodne manjšine 4

Ţiveti z mejo Ljubljana 2000 377

GOumlNCZ Laacuteszloacute Gondolatok a muravideacuteki magyarsaacuteg beolvadaacutesaacutenak okairoacutel 153ndash154 p in GYURGYIacuteK

Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp

2003 378

A Muravideacutek keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti infrastrukturaacutelis probleacutemaacuteit ndash amelyek a mai napig eacutereztetik

kedvezőtlen hataacutesukat ndash Goumlncz Laacuteszloacute munkaacutejaacuteban nagyon joacutel szemleacutelteti bdquoKoumlzvetlenuumll a trianoni

beacutekeszerződeacutes megkoumlteacutese utaacuten a Muravideacuteken leacutetfontossaacuteguacute keacuterdeacutesnek szaacutemiacutetott a vasuacutethaacuteloacutezat kieacutepiacuteteacutese illetve

a maacuter megleacutevő vasuacutetvonalak alkalmassaacute teacutetele felhasznaacutelaacutesa A keacuterdeacutes csak nagyon nehezen mozdult el a

holtpontroacutel ez jelentős meacuterteacutekben kihatott az aacuterpolitikaacutera hiszen a Muravideacuteken elő nem aacutelliacutethatoacute iparcikkek eacutes

egyeacuteb porteacutekaacutek aacutera azeacutert volt jelentősen draacutegaacutebb mint maacutesutt Szloveacuteniaacuteban mert koumlltseacuteges koumlzuacuteti

szolgaacuteltataacutesokkal kellett azokat a Muravideacutekre szaacutelliacutetani Neheacutezseacuteget jelentett hogy a demarkaacutecioacutes vonalon aacutet

maacuter 1919-ben megszűnt a vasuacuteti koumlzlekedeacutes iacutegy sem a Lendvaacutet Reacutediccsel oumlsszekoumltő vonal sem a Hodoson

aacutetiacutevelő vas megyei vonal nem funkcionaacutelt Erre a helyzetre meacuteg 1922 veacutegeacuten is ereacutelyesen figyelmeztettek az

eacuterintettek Koumlzben ugyan Muraszombat eacutes Hodos koumlzoumltt visszaaacutellt a koumlzlekedeacutes azonban suumlrgetteacutek a

hatoacutesaacutegokat hogy mineacutel hamarabb rendezzeacutek annak folytataacutesaacutet a hataacuteron tuacutelra hiszen miutaacuten Magyarorszaacutegot

felvetteacutek a Neacutepszoumlvetseacutegbe a nemzetkoumlzi vasuacuteti koumlzlekedeacutesnek politikai akadaacutelya nem volt A kereskedelemben

akkor meacuteg meghataacuterozoacute volt az uacuten magyar gazdasaacutegi veacuterkeringeacutesbe valoacute bekapcsoloacutedaacutes Ugyancsak

leacutetfontossaacuteguacute keacuterdeacutesnek tartottaacutek hogy az időkoumlzben maacuter kimeacutert Muraszombat-Ljutomer-Ormož koumlzoumltti

vasuacutetvonal mineacutel előbb elkeacuteszuumlljoumln hiszen a Muravideacutek eacuteszaki reacuteszeacutenek nem volt semmilyen oumlsszekoumltteteacutese az uacutej

orszaacuteggal A vasuacutetvonalat a Mura folyoacuten aacutet is meg kellett eacutepiacuteteni Fontos koumlveteleacutesnek szaacutemiacutetott hogy eacuteppen az

emliacutetett vasuacutetvonal megeacutepiacuteteacutese kapcsaacuten fogalmazoacutedott meg az a gondolat (eacutes iacutegeacuteretet is kaptak raacute) hogy a

munkaacutelatoknaacutel elsősorban a muravideacuteki munkaacutesokat eacutes kisiparosokat foglalkoztassaacutek Ez ugyanis jelentős

meacuterteacutekben segiacutethette volna a teacuterseacutegben egyeacutebkeacutent igen suacutelyos szociaacutelis aacutellapotot Talaacuten nem aacutert megemliacuteteni

hogy a taacutergyalt időszakban felvetődoumltt Lendva eacutes Muraszombat vasuacuteti oumlsszekoumltteteacuteseacutenek fontossaacutega is Az

infrastruktuacuteraacuteban jelentős előreleacutepeacutes volt az Őrihodos-Zalalővő vasuacutetvonal ndash 2001 maacutejus 16-aacuten toumlrteacutenő ismeacutetelt

megnyitaacutesa amely oumlsszekoumltteteacutest biztosiacutet Muraszombat eacutes Zalaegerszeg illetve Ljubljana eacutes Budapest koumlzoumltt is


2001 103 p SOLARIŢ NAĐ Klaacutera Uacutejra elindult a Goricskoacutei Mariska 89ndash90 p in Naptaacuter 2002 Magyar

Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet ndash Magyar Nemzetiseacutegi Taacutejeacutekoztataacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2002

283

7 4 A Lendva-videacutek telepuumlleacuteseinek magyarsaacutega

Zala vaacutermegye teruumllete 5 995 km 2 volt ebből a trianoni beacutekeszerződeacutes szerint 330

km 2 keruumllt az uacutejonnan leacutetrejoumlvő deacutelszlaacutev kiraacutelysaacuteghoz Ezen a bdquozsebkendőnyirdquo teruumlleten 48

toumlrteacutenelmi telepuumlleacutes volt talaacutelhatoacute ebből 47 telepuumlleacutes tartozott a toumlrteacutenelmi alsoacutelendvai eacutes egy

falu (Pince) pedig a letenyei jaacuteraacuteshoz A zalai reacuteszben leacutenyegesen toumlbb magyar eacutelt mint az

eacuteszaki vasi reacuteszben A videacutek koumlzpontja ndash akaacutercsak napjainkban ndash Alsoacutelendva (Lendava)

vaacuterosa volt

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai szerint az oumlsszlakossaacuteg 37 072 főt

szaacutemlaacutelt ebből 21 546 fő volt vend (582 ) 15 269 fő volt magyar (411 ) eacutes 120 fő

(03) volt neacutemet nemzetiseacutegű Az egyeacuteb kategoacuteriaacuteba tartozoacutek 137 főt tettek ki (04 )379

A

deacutelszlaacutev hatalomaacutetveacutetelt koumlvetően380

1921-ben a neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint az oumlsszlakossaacuteg 38

341 főre noumlvekedett ebből a deacutelszlaacutevok ndash főkeacutent szloveacutenok ndash 26 730 főt (697) szaacutemlaacuteltak

A magyarsaacuteg szaacutema 11 182 főre (292 ) csoumlkkent a neacutemetek 241 lakost (06) tettek ki Az

egyeacuteb kategoacuteria pedig 188 fő volt (05 )381

Keacutetseacutegtelen hogy a remeacutenyvesztettseacuteg az

impeacuteriumvaacuteltaacutes a betelepiacuteteacutesek eacutes az atrocitaacutesok miatt sok magyar keacutenyszeruumllt a szuumllőfoumlldjeacutet

elhagyni382

A magyarsaacuteg 1910 eacutes 1921 koumlzoumltt 268 szaacutezaleacutekkal fogyott

379

A korabeli neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint mind a 48 toumlrteacutenelmi telepuumlleacutesen eacutelt legalaacutebb egy magyar anyanyelvű szemeacutely

CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 66 p MAJDAacuteN Jaacutenos A vasuacutet

hataacutesa a szloveacutenndashmagyar hataacuter menti teacuterseacutegekre 205ndash223 p in Eacuterintkező kultuacuteraacutek kisebbseacutegi eacuterteacutekek ndash identitaacutes kultuacutera

kisebbseacuteg Peacutecs 2001 380

ZSIGA Tibor Muravideacutektől Trianonig Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 1996 117ndash135p ZSIGA

Tibor A Murandashmente lakossaacutega eacutes a trianoni beacutekeszerződeacutes Lendvai fuumlzetek 17 szaacutem Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi

Inteacutezet Alsoacutelendva 2000 179 p 381

1921-ben a 48 toumlrteacutenelmi telepuumlleacutesből maacuter 11 telepuumlleacutesen nem eacutelt magyar anyanyelvű szemeacutely CZIBULKA Zoltaacuten

(szerk) A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 66 p 382

A deacutelszlaacutev hatalom kolonistaacutek telepesek betelepiacuteteacuteseacutevel proacutebaacutelta laziacutetani az Alsoacutelendva koumlrnyeacuteki magyar nemzetiseacutegi

toumlmboumlt bdquoA betelepiacuteteacutesek okaacutet reacuteszben gazdasaacutegi reacuteszben nemzetiseacutegi teacutenyezőkben kereshetjuumlk Az utoacutebbival kapcsolatosan

szuumlkseacuteges ismeacutetelten hangsuacutelyozni hogy a kolonizaacutecioacute a muravideacuteki magyarsaacuteg a magyar nemzeti eacutes kulturaacutelis eacuterteacutekek ellen

iraacutenyult A hatalom eltoumlkeacutelte hogy szloveacuten lakossaacuteg betelepiacuteteacuteseacutevel bdquohiacutegiacutetja fel eacutes fokozatosan elnemzetteleniacuteti a hataacuter

menti magyar lakossaacutegot E tekintetben a legnagyobb nyomaacutesnak a szaacutemos esetben bdquoveszeacutelyes magyar feacuteszeknek minősiacutetett

Lendva-videacutek volt kiteacuteve Alsoacutelendva koumlrnyeacutekeacuten iacutegy joumltt leacutetre 1921-ben illetve 1923-ban a Peteshaacutezi major (1935-ben ahhoz

42 csalaacuted tartozott 240 lakossal akik oumlsszesen mintegy 239 hold teruumlletben reacuteszesuumlltek a csalaacutedok koumlzuumll 8 muravideacuteki 3

murakoumlzi 22 Gorica koumlrnyeacuteki eacutes 9 isztriai volt) 1922-ben oumlnaacutelloacute telepuumlleacuteskeacutent Benice (32 csalaacuted Gorica koumlrnyeacutekeacuteről

amelyhez 1935-ben 161 csalaacutedtag tartozott akik oumlsszesen mintegy 297 hold foumlldet kaptak) 1925-ben ugyancsak oumlnaacutelloacute

telepuumlleacutesreacuteszkeacutent a Hiacutedveacutegi koloacutenia (1935-ben 73 csalaacutedot tartottak szaacutemon akik - egy hiacutejaacuten - mind muravideacuteki szloveacutenok

voltak eacutes oumlsszesen 485 hold foumlldet kaptak) szinteacuten 1925-ben a Pincei koloacutenia (50 csalaacuted 236 csalaacutedtaggal akik

tuacutelnyomoacutereacuteszt Gorica koumlrnyeacutekeacuteről eacutes Isztriaacuteboacutel eacuterkeztek eacutes akik 1936-ban 359 hold foumlldteruumllettel rendelkeztek) ugyancsak

1925-ben a Gyertyaacutenosi koloacutenia (38 muravideacuteki szloveacuten csalaacuted 243 csalaacutedtaggal akik oumlsszesen 300 hold foumlldben

reacuteszesuumlltek) 1931-ben az uacuten kaacutemahaacutezindashzsitkoacuteci koloacutenia (21 csalaacuted 101 csalaacutedtaggal akik koumlzuumll 5 csalaacuted horvaacutet eacutes egy szerb

volt oumlsszesen 178 hold foumlldet kaptak) eacutes 1932-ben illetve 1934-ben Hosszuacutefalu-Dušanovec koloacutenia (12 csalaacuted 55

csalaacutedtaggal akik koumlzuumll 5 Gorica koumlrnyeacutekeacuteről 2 Isztriaacuteboacutel eacutes 5 a Muravideacutekről szaacutermazott oumlsszesen 90 hold foumlldet kaptak)

A felsorolt telepesek illetve telepuumlleacutesreacuteszek csak a foumlldreform soraacuten betelepiacutetettek szaacutemaacutet eacutes egykori lakhelyeacutet mutatja be

Emellett a foumlldreform szervezeacutese soraacuten ndash elsősorban Lendvaacutera eacutes termeacuteszetesen Muraszombatba ndash nagy szaacutemuacute

hivatalnokreacuteteg eacutes egyeacuteb tisztviselő aacutellami alkalmazott eacutes maacutes szemeacutely is eacuterkezett A betelepiacutetettek eacutelete taacutevolroacutel sem volt

koumlnnyű hiszen az bdquoiacutegeacuteret foumlldjeacutenrdquo ők sem azt kaptaacutek amit iacutegeacutertek nekik sőt a helybeli magyarsaacuteggal kialakult konfliktusok

meacuteg inkaacutebb neheziacutetetteacutek helyzetuumlketrdquo GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash1941 Magyar Nemzetiseacutegi

Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001 179ndash180 p VARGA Saacutendor A szloveacuteniai magyarok helyzete 1919ndash1941 koumlzoumltt 80

p in Murataacutej 19941 Alsoacutelendva

284

Az 1941-es magyar impeacuteriumvaacuteltaacutessal az etnikai viszonyok ismeacutet megvaacuteltoztak Erről

az 1941-es ndash ismeacutet magyar ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes hiteles keacutepet festett Az oumlsszlakossaacuteg 35 815 fő

volt ebből 24 436 fő vallotta magaacutet deacutelszlaacutevnak (elsősorban szloveacutennek) a magyarok szaacutema

11 263 fő (314) volt a neacutemetek csak 47 lakossal (01) keacutepviseltetteacutek magukat Az egyeacuteb

kategoacuteria 69 főt (02) tett ki383

Az 1942-es magyar illetve az 1945-oumls deacutelszlaacutev deportaacutelaacutesok nemzetiseacutegi szempontboacutel

ismeacutet felboriacutetottaacutek a zalai telepuumlleacutesek neacutepcsoportok szerinti oumlsszeteacuteteleacutet Mind a keacutet

deportaacutelaacutes joacuteformaacuten csak a zalai videacutekre koncentraacuteloacutedott Az 1942-es ndash magyarok aacuteltal

elkoumlvetett ndash saacutervaacuteri deportaacutelaacutes ceacutelja a bdquomagyar nemzetiseacutegi toumlmb visszaaacutelliacutetaacutesa volt illetve

az 1921 utaacuten joumltt telepesek eltaacutevoliacutetaacutesa Az 1945-oumls ndash deacutelszlaacutev ndash deportaacutelaacutes ceacutelja joacuteformaacuten a

bosszuacuteaacutellaacutest illetve a bdquoLendva-videacuteken egy toumlmbben eacutelő magyarsaacuteg fellaziacutetaacutesaacutet szolgaacutelta

1942-ben 589 szloveacutent 1945-ben 496 magyart eacuterintettek a deportaacutelaacutesok384

A szaacutemok

bdquokeveacutesnekrdquo tűnhetnek de ne felejtsuumlk el hogy a vizsgaacutelt teruumllet szaacutemos telepuumlleacutese kis

leacutelekszaacutemuacute falvacska volt

91 taacuteblaacutezat A bdquoLendva-videacuteki keacutetnyelvű telepuumlleacutesek oumlsszlakossaacutega (fő) (1880ndash1941)


Alsoacutelakos 721 375 472 1644

Alsoacutelendva 1 879 2 729 3 027 3 429

Baacutenuta 76 118 131 Lendvahiacutedveacuteg

adataiban

Csentevoumllgy 419 860 947 771

Dobronak 1 129 1 478 1 503 1 293

Felsőlakos Alsoacutelakos adataiban 619 655 Alsoacutelakos adataiban

Goumlnteacuterhaacuteza 322 417 422 572

Haacutermasmalom Nincs adat

Hosszuacutefaluhegy Nincs adat

Kapca 525 725 754 616

Kaacutemahaacuteza 114 150 160 Goumlnteacuterhaacuteza

adataiban

Koacutet 154 234 237 214

Lendvahegy Nincs adat

Lendvahiacutedveacuteg 179 219 249 681

Lendvahosszuacutefalu 888 1 495 1 541 Alsoacutelendva

adataiban

Peteshaacuteza 631 900 939 1 096

Pince 285 404 456 581

Radamos 523 658 605 498

Voumllgyifalu 355 608 622 544

Zalagyertyaacutenos 449 569 608 Alsoacutelakos adataiban

Zsitkoacutec 313 286 298 272

Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 61-66 p

383

Ismeacutet mind a 48 telepuumlleacutesen eacutelt magyar anyanyelvű szemeacutely CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A Deacutelvideacutek

telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 66 p 384



Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 1996

285

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten tovaacutebb sorvadtak a magyarok aacuteltal lakott telepuumlleacutesek mivel a

48 toumlrteacutenelmi telepuumlleacutes visszakeruumllt Jugoszlaacuteviaacutehoz A bdquofeheacuter pestis a neacutepesseacutegfogyaacutes itt is

1961 utaacuten kezdte bdquoszednirdquo az aacuteldozatait 1961 eacutes 2002 koumlzoumltt a migraacutecioacute eacutes az asszimilaacutecioacute

miatt a magyarsaacuteg fogyaacutesa egyre gyorsuloacute uumltemet vett fel Az emliacutetett neacutegy eacutevtized alatt a

magyarsaacuteg korszerkezete teljesen eloumlregedett raacuteadaacutesul jelentős a nőtoumlbblet is A szloveacuten

nemzetiseacuteg szaacutema is fogy de nem olyan rohamos meacuterteacutekben mint a magyar nemzetiseacuteg

A 24 zalai keacutetnyelvű telepuumlleacutes koumlzuumll Lendvavaacutesaacuterhely (Dobronak) a legeacuteszakabbra

fekvő A vaacuterosban a magyar eacuterteacutekek stagnaacutelaacutesa tapasztalhatoacute A koumlzelmuacuteltban alakult meg a

dobronaki obţina amelyben haacuterom telepuumlleacutes ndash a meacuteg magyar toumlbbseacutegű Dobronak eacutes Zsitkoacutec

valamint a szloveacuten Strehovci (Őrszentvid) ndash alkot egy oumlnkormaacutenyzatot Elmeacuteletileg ndash

akaacutercsak az eacuteszakabbra fekvő hodoši obţina eseteacuteben ndash lehetőseacuteg van a magyar nemzettudat

megőrzeacuteseacutere azonban bizonyos teruumlleteken (turizmus egyesuumlleti eacutelet stb) erőteljes

asszimilaacutecioacutes hajlandoacutesaacuteg mutatkozik A maacutesik magyar telepuumlleacutes a heteacutesi Zsitkoacutec erősen

ragaszkodik magyar nyelvi eacutes kulturaacutelis eacuterteacutekeihez

92 taacuteblaacutezat A bdquoLendva-videacutekrdquo telepuumlleacuteseinek oumlsszlakossaacutega (fő) (1961ndash2002)

Telepuumlleacutes 1961 1971 1981 1991 2002

Vaacuteltozaacutes

szaacutezaleacutekban

1991 eacutes 2002

koumlzoumltt

Alsoacutelakos 345 362 353 299 241 ndash1661

Alsoacutelendva 2 561 3 044 3 669 3 807 3 387 ndash1103

Baacutenuta 117 114 103 92 75 ndash1848

Benica Nincs adat 86 71 ndash1744

Csentevoumllgy 811 732 724 795 774 ndash140

Dobronak 1 276 1 207 1 185 1 124 948 ndash1566

Felsőlakos 571 560 516 479 439 ndash948

Goumlnteacuterhaacuteza 339 305 273 244 205 ndash1598

Haacutermasmalom 267 237 271 329 333 +777

Hosszuacutefaluhegy 607 463 335 297 278 ndash314

Kapca 566 540 540 495 445 ndash990

Kaacutemahaacuteza 193 167 160 125 113 ndash960

Koacutet 177 145 148 135 136 +074

Lendvahegy 475 432 461 507 590 +1637

Lendvahiacutedveacuteg 506 517 478 419 355 ndash1527

Lendvahosszufalu 780 780 826 764 621 ndash1872

Peteshaacuteza 861 884 886 991 840 ndash572

Pincer 369 300 280 232 204 ndash1605

Pincemajor 201 182 145 127 116 ndash866

Radamos 491 467 398 356 248 ndash3034

Voumllgyifalu 537 473 450 385 350 ndash909

Zalagyertyaacutenos 765 665 649 635 534 ndash1591

Zsitkoacutec 274 242 205 175 145 ndash1714



286

Az oumlsszes bdquoLendva-videacuteki bdquokeacutetnyelvűrdquo falu koumlzuumll talaacuten a heteacutesiekben legjobb a

magyarsaacuteg helyzete Baacutenuta Goumlnteacuterhaacuteza eacutes Radamos a Muravideacutek bdquolegmagyarabbrdquo reacuteszei

Ugyanakkor van ellenpeacutelda is A szinteacuten heteacutesi Lendvahiacutedveacutegen eacutes Kaacutemahaacutezaacuten ndash a koraacutebbi

betelepiacuteteacutesek miatt ndash jelentősen felhiacutegult a magyarsaacuteg illetve a telepuumlleacutesek nemzetiseacutegi

struktuacuteraacuteja Mindkeacutet telepuumlleacutesen 50 alaacute zuhant a magyarsaacuteg reacuteszaraacutenya Hasonloacutean aggasztoacute

helyzet aacutellt elő az Alsoacutelendva koumlrnyeacuteki falvakban is Az Alsoacutelendva vaacuterosa felett a hegyen

elteruumllő Lendvahegyen eacutes a kisseacute taacutevolabb fekvő Hosszuacutefaluhegyen maacuter az I vilaacuteghaacuteboruacute

előtt is jelentős haacutenyadban szloveacuten vincelleacuterek eacuteltek A szinteacuten koumlzeli Peteshaacuteza koumlrnyeacutekeacuten

1943-ban kőolajat talaacuteltak ezeacutert magyar lakossaacutegaacutenak joacutereacuteszeacutet ndash biztonsaacutegi okokra

hivatkozva ndash kitelepiacutetetteacutek385

Helyuumlkre főkeacutent horvaacutet munkaerő eacuterkezett a szomszeacutedos

Murakoumlzből Csentevoumllgy Haacutermasmalom eacutes Lendvahosszuacutefalu telepuumlleacutesek magyarsaacutega az

1970-es eacutevekben bdquogyenguumllt megrdquo a deacutelszlaacutev betelepuumlleacutesek koumlvetkezteacuteben Pince eacutes Voumllgyifalu

a hataacuter melleacute a perifeacuteriaacutera bdquoszorulvardquo erősen őrzi magyarsaacutegaacutet A muravideacuteki magyarsaacuteg

koumlzpontjaacuteban Alsoacutelendvaacuten a lakossaacuteg koumlzel 25 vallja maacuter csak magaacutet magyar

nemzetiseacutegűnek A foglalkoztatottsaacuteg szempontjaacuteboacutel tragikus helyzetben leacutevő bdquoLendva-

videacutek telepuumlleacutesei koumlzuumll oumlt (Alsoacutelendva Csentevoumllgy Dobronak Pince eacutes Voumllgyifalu)

probleacutemaacutein valamelyest enyhiacutet hogy a szőlő- eacutes borkultuacutera valamifeacutele beveacutetelt biztosiacutet a

helyi lakossaacutegnak386

A ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash boraacuteszattal fogalakozoacute telepuumlleacutesek koumlzeacute tartozik

Alsoacutelendva (Lendava) eacutes Dobronak (Lendvavaacutesaacuterhely) vaacuterosa valamit Csentevoumllgy

(Ţentiba) Voumllgyifalu (Dolina) eacutes Pince (Pince) Hasonloacute a helyzet Alsoacutelakoson

Felsőlakoson Kapcaacuten Koacuteton eacutes Zalagyertyaacutenoson387

is Az emliacutetett telepuumlleacuteseken is erős a

magyar kulturaacutelis eacutes nyelvi eacuterteacutekekhez valoacute ragaszkodaacutes azonban a szloveacuten lakossaacuteg

szaacutemaraacutenyaacutenak emelkedeacutese is egyre erőteljesebben mutatkozik A keacutet telepesfalu Benica eacutes

Pincemajor magyarsaacutega elenyeacutesző

385



Alsoacutelendva eacutes koumlrnyeacuteke hiacuteres a boraacuteroacutel szaacutemos magyar csalaacutednak van a lendvai lankaacutekon szőlője A

szőlőtermeleacutesre alkalmas videacutek Pinceacutetől Lendvahosszuacutefaluig terjed tovaacutebbaacute Lendvavaacutesaacuterhelyen eacutes Zsitkoacutecon is

foglalkoznak szőleacuteszettel A rigaacutenyoci teruumlletet Zsitkoacutec mellett nagyon elhanyagoltaacutek az utoacutebbi időben ezeacutert

Zsitkoacutec keveacutesbeacute jelentős bortermelő videacutek Szloveacuteniaacuteban haacuterom borvideacutek talaacutelhatoacute Alsoacutelendva eacutes videacuteke a

Draacutevamenti borvideacutekbe (Podravje) van besorolva A szőlő- eacutes bortermeleacutes leginkaacutebb Pince Voumllgyifalu

Csentevoumllgy Alsoacutelendva eacutes Lendvavaacutesaacuterhely lakoacuteinak ad munkaacutet A 20 szloveacuteniai boruacutetboacutel kettő megy veacutegig a

keacutetnyelvű telepuumlleacuteseken a 15 szaacutemuacute Lendvavaacutesaacuterhely mellett a szőlőhegyen amiacuteg a 20 szaacutemuacute a Lendva-

hegyen vezet A szőlő- eacutes bortermeleacutes sok magyarnak is munkaacutet ad MOacuteD Laacuteszloacute ndash SIMON Andraacutes A hajtaacutestoacutel

az uacutejborig Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2002 14ndash32 p 387

Zalagyertyaacutenoson az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten jelentős szaacutemuacute kolonista telepedett le ennek elleneacutere a telepuumlleacutes

napjainkban koumlzel 50 szaacutezaleacutekos magyarsaacuteggal rendelkezik GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash

1941 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001 179ndash180 p

287

94 taacuteblaacutezat A magyar nemzetiseacutegű lakosok szaacutema a bdquoLendva-videacuteki keacutetnyelvűrdquo telepuumlleacuteseken (fő) (1880ndash1991)


Alsoacutelakos 628 367 332 1 362 237 167

Alsoacutelendva 1 315 2 375 1 526 2 568 1 018 1 062

Baacutenuta 73 118 131 Lendva-

hiacutedveacuteg

adataiban

92 78

Csentevoumllgy 397 694 704 727 517 498

Dobronak 1 032 1 467 1 335 1 248 838 774

Felsőlakos Alsoacutelakos

adataiban 612 610

Alsoacutelakos

adataiban 404 332

Goumlnteacuterhaacuteza 308 408 412 474 248 204

Haacutermasmalom Nincs adat 190 169

Hosszuacutefalu 708 1 062 970 Alsoacutelendva

adataiban 519 454

Hosszuacutefaluhegy Nincs adat 72 63

Kapca 424 600 614 583 405 328


adataiban 79 52

Koacutet 121 204 176 211 111 94

Lendvahegy Nincs adat 61 71

Lendvahiacutedveacuteg 172 218 248 289 132 110

Peteshaacuteza 569 848 859 796 513 404

Pince 270 398 439 367 262 207

Radamos 499 644 587 490 375 321

Voumllgyifalu 337 597 599 535 389 314

Zalagyertyaacutenos 409 569 562 Alsoacutelakos

adataiban 354 325

Zsitkoacutec 286 276 253 259 177 154


A bdquoLendva-videacuteki teruumlleteken ndash akaacutercsak a bdquogoricskoacutei falvakbanrdquo ndash a mezőgazdasaacuteg

mindig is meghataacuterozoacute jelentőseacutegű volt eacutes hasonloacute fontossaacuteguacute napjainkban is A II

vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően miutaacuten a Muravideacutek visszateacutert Jugoszlaacuteviaacutehoz csaknem egy eacutevtizedig

tartottak a beszolgaacuteltataacutesok A rosszul megszervezett szoumlvetkezetesiacuteteacutes kilaacutetaacutestalan gazdasaacutegi

helyzetbe juttatta a muravideacuteki magyarsaacutegot A muravideacuteki magyarsaacuteg gazdasaacutegi eacuteleteacuteben az

19891990-es rendszervaacuteltaacutes sem hozott nagyobb vaacuteltozaacutest

A toumlrteacutenelmi Jugoszlaacutevia oumlsszeomlaacutesaacuteval Szloveacutenia piacainak koumlzel 70-aacutet vesztette

el Ezzel a szloveacuten ndash koumlztuumlk muravideacuteki ndash vaacutellalatok toumlmege ment csődbe iacutegy a

munkaneacutelkuumlliek szaacutema is ugraacutesszerűen megnőtt Az igazi probleacutemaacutet ndash főkeacutent a Muravideacuteken

ndash a tőkehitelekbe vetett bizalmatlansaacuteg okozta tovaacutebbaacute a vaacutellalkozoacutei kedv is minimaacutelis volt

A magyarsaacuteg toumlbbnyire bdquooumlnellaacutetaacutesrardquo rendezkedett be Baacuter az egykori Jugoszlaacutevia tagaacutellamai

koumlzuumll Szloveacutenia ndash gazdasaacutegilag ndash a legsikeresebbnek szaacutemiacutetott meacutegis jelentős erőfesziacuteteacutesekre

volt szuumlkseacuteg a hateacutekony piacgazdasaacuteg kieacutepiacuteteacuteseacutehez Napjainkra az orszaacuteg Koumlzeacutep-Euroacutepa

egyik legfejlettebb aacutellama azonban a Muravideacutek haacutetraacutenyos gazdasaacutegi helyzeteacutet meacuteg nem

sikeruumllt teljesen orvosolni

288

A bdquoLendva-videacuteken eacutelő magyarsaacuteg koumlreacuteben is jelentős az elvaacutendorlaacutes amelyet a

magas munkaneacutelkuumlliseacuteg gerjeszt 1999 szeptembereacuteben csak a lendvai obţinaacuteban ndash amelynek

gyakorlatilag a bdquoLendva-videacuteki magyar falvakat foglalja magaacuteban ndash 2 658 munkaneacutelkuumllit

tartottak nyiacutelvaacuten ami a munkakeacutepes koruacute lakossaacuteg 22 szaacutezaleacuteka volt Ez az eacuterteacutek 2001 első

negyedeacuteveacuteben 27-30 szaacutezaleacutekra emelkedett Ehhez keacutepest Lendva obţina lakossaacutega 2001-ben

12 083 fő volt388

A mezőgazdasaacuteg mellett az ipar neacutemileg haacutetteacuterbe szorul A legnagyobb ipari

leacutetesiacutetmeacuteny az alsoacutelendvai szeacutekhelyű NAFTA vaacutellalat amely maacuter eacutevek oacuteta finansziacuterozaacutesi

gondokkal kuumlzd Ez toumlbb szempontboacutel jelent potenciaacutelis veszeacutelyt a magyarsaacutegra Egyreacuteszt

mert a vaacutellalat sok magyarnak ad munkaacutet maacutesreacuteszt a lendvai koumlzseacuteg joumlvedelmeacutenek 40

szaacutezaleacutekaacutet a kőolaj-finomiacutetoacute adja Megkoumlzeliacutetőleg 300-350 magyar dolgozik a vaacutellalatnaacutel

A kereskedelem szinteacuten neheacutez koumlruumllmeacutenyekkel kuumlzd mivel nincs meg a kellő

infrastruktuacutera Alsoacutelendvaacutet Magyarorszaacutegroacutel sem busszal sem vonattal nem lehet

megkoumlzeliacuteteni Reacutegebben 1920 előtt Lenti eacutes Alsoacutelendva koumlzoumltt volt vasuacuteti oumlsszekoumltteteacutes de

Trianon utaacuten megszuumlntetteacutek389

Vasuacuteti oumlsszekoumltteteacutes jelenleg csak Horvaacutetorszaacuteg feleacute

Csaacutektornya (Ţakovec) iraacutenyaacuteban van Tovaacutebbaacute probleacutema a tőke- illetve az autoacutepaacutelya hiaacutenya

ez utoacutebbit 2002-re iacutegeacuterteacutek de napjainkig (2007) sem eacutepuumllt meg

388



GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash PETRES Tibor ndash SZONDI Ildikoacute Magyar telepuumlleacutesek a Muravideacuteken Teruumlleti

Statisztika KSH Bp 2002 164 p

289

7 5 A muravideacuteki magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai eacutes joumlvőkeacutepe

A Muravideacutek egy 940 km 2 -es teruumllet amely koumlzel 170 toumlrteacutenelmi telepuumlleacutest foglal

magaacuteban A muravideacuteki magyarsaacuteg keacutet vaacuterosban (Alsoacutelendva eacutes Dobronak) valamint 29

faluban eacutel ezeket hivatalosan bdquokeacutetnyelvű telepuumlleacuteseknek hiacutevjuk Tovaacutebbaacute magyar

bdquoszoacutervaacutenykeacutent tartjaacutek szaacutemon a bdquoMuravideacutek fővaacuterosaacutet Muraszombatot

A jobb napokat is megeacutelt muravideacuteki magyarsaacuteg egyes telepuumlleacuteseiről maacuter Feacutenyes Elek

is iacutert a 29 telepuumlleacutesből ndash mivel Benica eacutes Pincemajor akkoriban meacuteg nem leacutetezett ndash 28

magyar nyelvű volt egyeduumlli kiveacutetel Kapca falu volt ahol a szloveacuten nyelvet beszeacutelteacutek toumlbben

Muraszombat magyar-vend vaacuteroskaacutenak szaacutemiacutetott390

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes kimutataacutesai szerint a 29 telepuumlleacutesen a magyarsaacuteg

szaacutezaleacutekos araacutenya meghaladta a 80 szaacutezaleacutekot kiveacuteve Lendvahosszuacutefalut

Az 1921-es ndash az első deacutelszlaacutev ndash cenzus maacuter kisebbseacutegi sorban talaacutelta a muravideacuteki

magyarsaacutegot Oumlsszesen 15 779 főt iacutertak oumlssze ebből a bdquoLendva-videacuteken 12 919 főt

szaacutemlaacuteltak A bdquoLendva-videacutek akkoriban meacuteg 82 szaacutezaleacutekos (10 587 fő) magyar toumlbbseacuteggel

rendelkezett A bdquogoricskoacutei telepuumlleacuteseken 2 860 fő azaz a lakossaacuteg 867-a vallotta magaacutet

magyarnak

Az 1941-es magyar impeacuteriumvaacuteltaacutes391

eacuteveacuteben veacutegrehajtott magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes

eredmeacutenye szaacutemaraacutenyban egyezik az 1921-es deacutelszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutessal Azonban a konkreacutet

390

FEacuteNYES Elek Magyarorszaacuteg goegraphiai szoacutetaacutera nyomtatott Kozma Vazulnaacutel Pest 1851 391

bdquoA neacutemet repuumllőgeacutepek 1941 aacuteprilis 6-aacuten maacuter koraacuten aacutetrepuumlltek a Mura menti taacutejak felett ami jelezte hogy a neacutemetek megkezdteacutek a

deacutelszlaacutev aacutellam megszaacutellaacutesaacutet Az uacuten 2 neacutemet hadsereg kereteacutehez tartozoacute 101 eacutes 125 ezred alakulatai ndash toborzaacutesi helyuumlk Radgona

(Radkersburg) koumlrzeteacuteben volt ndash Vashidegkuacutet (Cankova) koumlrnyeacutekeacuten eacuterkeztek a Muravideacutekre A neacutemetek a teacutenylegesneacutel sokkal nagyobb ellenaacutellaacutesra szaacutemiacutetottak a jugoszlaacutev katonasaacuteg reacuteszeacuteről hiszen ndash egyebek mellett ndash 1941 maacutercius 28-aacuten egy tartaleacutekos zaacuteszloacutealj toborzaacutesaacutera

is sor keruumllt amelynek feladata lett volna a neacutemet alakulatokkal valoacute harc felveacutetele Kisebb zenduumlleacutesektől eltekintve az erőteljesebb

ellenaacutellaacutes teljesseacutegeacuteben elmaradt csupaacuten a Mura folyoacute hiacutedjainak a felrobbantaacutesa jelentette a jugoszlaacutev hadsereg emliacuteteacutesre meacuteltoacute teacutenykedeacuteseacutet A neacutemeteket elsősorban neacutehaacuteny neacutemet toumlbbseacutegű lakossaacuteggal biacuteroacute muravideacuteki telepuumlleacutes polgaacuterai fogadtaacutek rokonszenvvel Az

emliacutetett telepuumlleacutesek uumlgyeacuteben a keacutesőbbiek soraacuten a neacutemet diplomaacutecia is inteacutezkedett iacutegy Kismaacuteriahavas (Fikšinci) Hataacuterfalva (Kramarovci)

Gedőudvar (Ocinje) eacutes Rottenberg azaz Sereghaacuteza (Serdica) bizonyos reacutesze a II vilaacuteghaacuteboruacute idejeacuten a neacutemet birodalomhoz tartozott A neacutemetek a bevonulaacuteskor a videacutek lakossaacutegaacutenak nem okoztak kaacutert csupaacuten Klekl Jože nyugalmazott cserencsoacuteci pleacutebaacutenost tartoacuteztattaacutek le eacutes a

muraszombati jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg boumlrtoumlneacutebe zaacutertaacutek Godina Ferdo aki a videacuteket megszaacutelloacute neacutemetekről ellenteacutetesen nyilatkozott (szerinte a

Muravideacuteken is raboltak) a 20 szaacutezad hetvenes eacuteveiben iacuterott koumlnyveacuteben megjegyezte hogy annak volt koumlszoumlnhető a neacutemet hadsereg gyors előrenyomulaacutesa hogy a teacuterseacutegben akkor nem tartoacutezkodtak a kommunista paacutert kereteacuteben teveacutekenykedő aktivistaacutek (partizaacutenok) Godina arra is

utalt koumlnyveacuteben hogy Muraszombatban a neacutemet Kulturbund egyesuumllet erős volt ezeacutert ott erőteljesebb volt a neacutemetek iraacutenti szimpaacutetia holott

Alsoacutelendvaacuten ndash ahol a megeacuterkezeacutesuumlkkor deacutelutaacuten 15 oacuterakor Schafhauser Andraacutes tűzoltoacuteparancsnok koumlszoumlntoumltte őket ndash a lakossaacuteg rideg

fogadtataacutesban reacuteszesiacutetette őket valamint nemzeti hovatartozaacutesaacutenak kinyilvaacuteniacutetaacutesakeacutent a magyar nemzeti zaacuteszloacutekat tűzteacutek ki A vaacuterosban ndash

Godina szerint ndash toumlbb elmagyarosodott szloveacuten szaacutermazaacutesuacute tehetősebb polgaacuter is a magyarok mellett aacutellt ki eacutes a vaacuterosi zsidoacutesaacuteg uacutegyszinteacuten magyar eacuterzelmű volt bdquoA magyar hatalomaacutetveacutetelig amire a Muramelleacuteken azaz a Muravideacuteken 1941 aacuteprilis 16-aacuten keruumllt sorhelliprdquo bdquoA

visszaemleacutekezők szerint a neacutemet katonai megszaacutellaacutes tiacutez napja alatt neacutehaacuteny hataacutermenti magyar faluboacutel valamint Alsoacutelendvaacuteroacutel is toumlbben

aacutetkeltek a trianoni hataacuteron hogy a videacutekre vonatkozoacutean kieszkoumlzoumlljeacutek a magyar katonai hatoacutesaacutegoktoacutel a hatalomaacutetveacuteteltrdquo bdquoKoumlzismert hogy 1941 aacuteprilis 16-aacuten a maacuter koraacutebban felsorakozott eacutes indulaacutesra keacuteszen aacutelloacute Magyar Kir Honveacutedseacuteg szombathelyi szeacutekhelyű III hadtesteacutenek 9

gyalogdandaacuterja reggel 7 oacuterakor aacutetleacutepte a trianoni hataacutert az Alsoacutelendvai jaacuteraacutesban eacutes megkezdte a bevonulaacutest az első vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten

Magyarorszaacutegtoacutel elcsatolt Mura menti teruumlletekre Az emliacutetett napon a magyar honveacutedek mindenuumltt megkezdteacutek a teruumlletek aacutetveacuteteleacutet iacutegy az egykori Zala megyei reacuteszen Alsoacutelendvaacutera valamint a murakoumlzi Csaacutektornyaacutera eacutes Leacutegraacutedra is bevonultak Muraszombatba illetve a

Muraszombati jaacuteraacutesba az uacutegyszinteacuten szombathelyi szeacutekhelyű 5 gyalogezred Koumlrmenden aacutellomaacutesozoacute zaacuteszloacutealja vonult be Radvaacutenyi Joacutezsef

ezredes vezeteacuteseacutevel GOumlNCZ Laacuteszloacute Felszabadulaacutes vagy megszaacutellaacutes A Mura mente 1941ndash1945 Pokrajinska in

študijska knjiţnica Murska Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 27)

290

szaacutemokban elteacutert Az oumlsszlakossaacuteg koumlzel 1 200 fővel csoumlkkent 1921-hez keacutepest maacuter 800

magyarral kevesebbet iacutertak oumlssze

Az 1953-as jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes alapjaacuten 16 415 főt szaacutemlaacuteltak oumlssze a keacutetnyelvű

telepuumlleacuteseken ebből 63 szaacutezaleacutek (10 388 fő) volt magyar eacutes 37 szaacutezaleacutek (6 027 fő) szloveacuten

illetve maacutes nemzetiseacutegű (főkeacutent horvaacutet)

Az 1961-as eacutevekben maacuter a bdquopozitiacutev diszkriminaacutecioacute392

elveacuten alapult a teacuterseacutegben a

nemzetiseacutegpolitika Viszont arroacutel is beszaacutemolnak a statisztikai adatok hogy a magyarsaacuteg ndash

drasztikus ndash fogyaacutesa is ettől az időponttoacutel indult Nincs ezzel a tendenciaacuteval egyeduumll a

Muravideacutek hiszen ugyanez a tendencia megfigyelhető maacutes deacutelvideacuteki teruumlletek

magyarsaacutegaacutenak a koumlreacuteben is (pl Deacutelvideacutek Draacutevaszoumlg)

1971-ben a jugoszlaacutev cenzus 14 956 főt szaacutemlaacutelt oumlssze a keacutetnyelvű telepuumlleacuteseken Az

oumlsszlakossaacuteg 1 459 fővel csoumlkkent az 1953 eacutevi jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacuteshoz keacutepest A

magyarsaacuteg szaacutema is 1 548 fővel volt kevesebb az 1953-as adatokhoz viszonyiacutetva A

magyarsaacuteg pontos szaacutema 8 840 fő volt393

viszont egeacutesz Szloveacutenia teruumlleteacuten 9 785 magyar eacutelt

A Muravideacuteken kiacutevuumll Szloveacutenia maacutes videacutekein 945 magyar eacutelt szeacutetszoacuterva (pl Ljubljana) A

magyarsaacuteg ekkor Szloveacutenia oumlsszlakossaacutegaacutenak a 054 szaacutezaleacutekaacutet tette ki

1971 eacutes 1991 koumlzoumltt a muravideacuteki magyarsaacuteg araacutenya a feleacutere (51) esett vissza A

legaggasztoacutebb helyzet a bdquogoricskoacutei reacuteszben alakult ki ahol huacutesz eacutev alatt harmadaacuteval

392

A szloveacuten kisebbseacutegpolitikaacuteban radikaacutelis vaacuteltozaacutesokra csak az 1960-as eacutevektől keruumllt sor Ekkor kezdteacutek

kieacutepiacuteteni az uacuten pozitiacutev diszkriminaacutecioacute (kisebbseacutegi toumlbbletjogrendszer) elveacutere eacutepuumllő nemzetiseacutegi politika

alapelemeit amelyet ndash politikai eacutes jogi szempontboacutel egyaraacutent ndash az 1974-es szloveacuten koumlztaacutersasaacutegi alkotmaacuteny

szentesiacutetett A Szloveacuteniaacuteban alkalmazott kisebbseacutegveacutedelmi modell a koumlvetkező eacutevtizedekben tovaacutebb kiegeacuteszuumllt

A pozitiacutev diszkriminaacutecioacute elve eacutes a keacutet őshonos kisebbseacutegnek juttatott aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll Szloveacuteniaacuteban ma

gyakorlatilag nem beszeacutelhetneacutenk sem olasz sem magyar nemzetiseacutegről A kisebbseacutegi toumlbbletjog-rendszerre

eacutepuumllő nemzetiseacutegi politika leacutenyege abban rejlik hogy az oktataacutes a kultuacutera a taacutejeacutekoztataacutes tereacuten valamint az

anyaorszaacuteggal kialakiacutetott kapcsolatokban az adott nemzetiseacuteg speciaacutelis lehetőseacutegekkel rendelkezik amelyet az

aacutellam ndash koumlzvetlenuumll az aacutellami koumlltseacutegveteacutesből ndash anyagilag is taacutemogat Az őshonos nemzeti kisebbseacutegek

leacutetrehozhattaacutek sajaacutet eacuterdekveacutedelmi szervezetuumlket amelyek bekapcsoloacutedtak az oumlnkormaacutenyzati

inteacutezmeacutenyrendszerbe A pozitiacutev diszkriminaacutecioacute teszi lehetőveacute a keacutetnyelvűseacuteget is amelynek egyeacutebkeacutent szaacutemos

jele van a keacutetnyelvű taacuteblaacutek feliratok eleacuteggeacute koumlvetkezetes hasznaacutelataacutetoacutel a keacutetnyelvű okmaacutenyok dokumentumok

(szemeacutelyi igazolvaacutenyok uacutetlevelek jogosiacutetvaacutenyok hivatalos űrlapok nyomtatvaacutenyok stb) megleacuteteacuten eacutes a

keacutetnyelvű oktataacuteson aacutet a teruumlleten leacutepten-nyomon megfigyelhető keacutetnyelvű kommunikaacutecioacuteig (pl az uumlnnepseacutegek

műsorok is mindig koumlvetkezetesen keacutetnyelvűek) Az elmeacuteleti szinten ideaacutelisnak eacutes precedens jellegűnek

minősiacutethető rendszer a gyakorlatban persze csak reacuteszben valoacutesulhat meg amit egyreacuteszt a magyarokkal

koumlzvetlenuumll egyuumltt eacutelő toumlbbseacutegi nemzet tagjainak bdquonemtetszeacuteseirdquo toleranciaacutejaacutenak korlaacutetjai maacutesreacuteszt a kis

magyar koumlzoumlsseacutegen beluumll bekoumlvetkező bdquooumlntudatzavarokrdquo valamint az ezzel oumlsszefuumlggő meacuteg az egypaacutertrendszer

időszakaacuteboacutel szaacutermazoacute beidegződeacutesek haacutetraacuteltatnak a leginkaacutebb BOKOR Joacutezsef A magyar nyelv eacutes hasznaacutelata a

szloveacuteniai Muravideacuteken az ezredforduloacute kuumlszoumlbeacuten Magyar nyelv A Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg

folyoacuteirata XCVII Eacutevfolyam 2001 maacutercius 1 szaacutem 35 p GOumlNCZ Laacuteszloacute Nemzetiseacutegi eacutes anyanyelv-

hasznaacutelati jogok Szloveacuteniaacuteban 3ndash5 p in Zempleacuteni Muacutezsa Taacutersadalomtudomaacutenyi eacutes kulturaacutelis folyoacuteirat

Zempleacuteni Muacutezsa Alapiacutetvaacuteny VI Eacutevfolyam 2 (22) szaacutem 2006 VRATUŠA Anton A nemzeti kisebbseacutegek

mint a nemzetek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes teacutenyezői 95ndash96 p in VUGRINEC Joţe TAKAacuteCS Mikloacutes (szerk)

Egyuumlttműkoumldeacutes a hataacuter menteacuten ndash Sodelovanje ob meji Szombathely 1996 393

KOCSIS Kaacuteroly A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg etnikai foumlldrajza 32 p in Neacuteprajzi Laacutetoacutehataacuter VIII eacutevfoyam Bp

1999

291

csoumlkkent a magyarsaacuteg araacutenya 1991-ben 8 503 magyart szaacutemlaacuteltak oumlssze egeacutesz Szloveacutenia

teruumlleteacuten ez akkor Szloveacutenia oumlsszlakossaacutegaacutenak a 043 szaacutezaleacutekaacutet jelentette

Az 1700-as eacutevekre kialakult magyar-szloveacuten konkreacutet nyelvi hataacuter megszűneacutese az

1960-as eacutevekben kezdődoumltt Napjainkra (2007) ez a folyamat jelentősen felgyorsult A legjobb

szoacute a bdquonemzetiseacutegileg vegyes kifejezeacutes amikor a muravideacuteki magyar telepuumlleacutesekről

beszeacuteluumlnk Az 1960-as eacutevektől bekoumlvetkező vaacuteltozaacutesokban jelentős szerepet jaacutetszott hogy

ekkor indult meg erőteljesebben az iparosodaacutes Toumlbbek koumlzoumltt ez is vonzotta a magyarok

toumlmegeit a nagyvaacuterosokba Az asszimilaacutecioacutet emellett a vegyes haacutezassaacutegok is elősegiacutetetteacutek

vagyis azok a haacutezastaacutersi kapcsolatok ahol mindkeacutet feacutel maacutes nemzetiseacutegű A vegyes

haacutezassaacutegokboacutel szaacutermazoacute gyermekek elsősorban maacuter inkaacutebb bdquoszloveacuten szellembenrdquo

nevelődnek Ez a folyamat pedig eacutevről eacutevre gyorsul A muravideacuteki magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes

hajlandoacutesaacutega rokonsaacutegot mutat a szomszeacutedos burgenlandi magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes

hajlandoacutesaacutegaacuteval 1910 eacutes 1991 koumlzoumltt a magyarsaacuteg megfeleződoumltt

A muravideacuteki magyarsaacuteg rohamos fogyaacutesa az alaacutebbi okokra vezethető vissza

Kedvezőtlen neacutepszaporulat A muravideacuteki magyarsaacuteg korfaacuteja bdquohagyma alakuacute Az

oumlregedeacutesi index mutatoacutei a lakossaacuteg drasztikus eloumlregedeacuteseacuteről beszeacutelnek Kuumlloumlnoumlsen igaz ez a

bdquogoricskoacutei falvakra Tovaacutebbaacute a termeacuteszetes reprodukcioacute sem megfelelő394

Migraacutecioacute

Belső migraacutecioacute Az orszaacutegon beluumlli elvaacutendorlaacutesroacutel vagyis Jugoszlaacuteviaacuten illetve

Szloveacuteniaacuten beluumlli vaacutendorlaacutesroacutel van szoacute Roumlgtoumln a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten elsősorban Szloveacutenia fő

ipari centrumai feleacute ndash mint Ljubljana Maribor tengermelleacutek Koţevje stb ndash indult el az

elvaacutendorlaacutes Az 1960-as eacutevektől azonban a Muravideacuteken beluumll is megfigyelhető egy mozgaacutes

amikor Muraszombat iraacutenyaacuteba indult el egy nagyobb betelepuumlleacutes amely elsősorban a

bdquogoricskoacutei magyar falvak lakossaacutegaacutet eacuterintette Ez oumlsszefuumlggeacutesben van azzal hogy ekkor

szűnik meg a vasuacuteti oumlsszekoumltteteacutes (1968) az uacutethaacuteloacutezat meacuteg nincsen kieacutepiacutetve vagyis a peremre

szorult magyarsaacuteg elindul a munkaadoacute szerepet betoumlltő koumlzpont feleacute Muraszombatba

Kuumllső migraacutecioacute A kuumllső migraacutecioacute eseteacuteben haacuterom fő kivaacutendorlaacutesi hullaacutemot

kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg

1) Az első vilaacuteghaacuteboruacute kirobbanaacutesaacutet megelőzően ndash a rossz gazdasaacutegi helyzet

miatt a jobb megeacutelheteacutes remeacutenyeacuteben ndash jobbaacutera az Egyesuumllt Aacutellamokba (USA) teruumlleteacutere

vaacutendoroltak ki a Muravideacutek ndash magyar szloveacuten neacutemet stb lakoacutei

394

GOumlNCZ Laacuteszloacute Fogy a lakossaacuteg fogy a magyar a Muravideacuteken Neacutepuacutejsaacuteg 2007 november 7 5 p

KOVAacuteCS Attila Neacutepfogyatkozaacutes Neacutepuacutejsaacuteg 2002 oktoacuteber 17 3 p

292

2) A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt eleinte Deacutel-Amerikaacuteba majd keacutesőbb Nyugat-

Euroacutepaacuteba toumlrteacutenő kivaacutendorlaacutest lehet eacuteszlelni a lakossaacuteg koumlreacuteben395

3) A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten az 1960-as eacutevek első feleacuteig illegaacutelisan

vaacutendoroltak kuumllfoumlldre ezeket a szemeacutelyeket a Muravideacutek oumlroumlkre elvesziacutetette Majd a 60-as

eacutevektől elsősorban Nyugat-Euroacutepaacuteban (Neacutemetorszaacuteg Ausztria stb) vaacutellalnak munkaacutet ezek

koumlzuumll az első generaacutecioacute meacuteg hazajoumln a nyugdiacutejas eacuteveire viszont a gyermekeik maacuter

bdquoidegenbenrdquo maradnak eacutes ott alapiacutetanak csalaacutedot

Asszimilaacutecioacute396

nincsen vallaacutesi kuumlloumlnbseacuteg a szloveacuten toumlbbseacutegi nemzet eacutes a

magyarsaacuteg koumlzoumltt mint pl Erdeacutelyben ami valamilyen moacutedon gaacutetolnaacute a beolvadaacutes

melegaacutegyaacutet a bdquovegyes haacutezassaacutegokat A statisztikaacutek szerint a muravideacuteki magyarok aacuteltal

koumltoumltt haacutezassaacutegok 50-55-a vegyes haacutezassaacuteg A vegyes haacutezassaacutegokboacutel szaacutermazoacute gyermekek

80-85-a a toumlbbseacutegi nemzethez tartozoacutenak azaz szloveacutennek vallja magaacutet

A muravideacuteki kedvezőtlen gazdasaacutegi helyzet orszaacutegos ndash szloveacuten ndash viszonylatban

jelentős munkaneacutelkuumlliseacuteg

Teruumlleti elhelyezkedeacutes peremvideacutek keacutet toumlmb a hataacuter menteacuten hosszan elnyuacuteloacute

telepuumlleacuteshaacuteloacutezat szinteacuten csoumlkkenti a megmaradaacutes eseacutelyeit

Keacutetnyelvű oktataacutesi rendszer A Muravideacutek keacutetnyelvűseacutege szociolingvisztikai

szempontboacutel stabil bilingvizmus Őshonossaacutega elleneacutere a magyar nyelv alaacuterendelt szerepű a

toumlbbseacutegi ndash szloveacuten ndash nyelvvel szemben Az bdquoaszimmetrikus keacutetnyelvűseacuteg kedvez a nyelvi

395

ZAacuteGOREC-CSUKA Judit A muravideacuteki magyarsaacuteg nyelve az Euroacutepai Unioacuteban 192ndash193 p in Az Euroacutepai

Unioacute eacutes a nyelvek Vaacutelogataacutes a Nemzeti Kulturaacutelis Oumlroumlkseacuteg Miniszteacuteriuma anyanyelvi paacutelyaacutezataiboacutel Bp

MNOumlK 2004 396

A Muravideacuteken talaacutelhatoacute 31 telepuumlleacutesre jellemző bdquokeacutetnyelvűseacutegrdquo csak laacutetszoacutelag kieleacutegiacutető megoldaacutes

bdquoAlighanem keveacutes azonban az olyan muravideacuteki magyar aki teljesen harmonikus keacutetnyelvűseacuteget mondhat

magaacuteeacutenak A legtoumlbbjuumlknek mind magyar nyelvismerete mind keacutetnyelvűseacutege joacutel jellemezhető az eacuteletkorral eacutes az

iskolaacutezottsaacuteggal A keveacutesbeacute iskolaacutezott idősebb korosztaacutely erősen nyelvjaacuteraacutesiasan de joacutel beszeacutel magyarul A

fiatalsaacuteg zoumlme mdash az iskolaacutezottsaacutegtoacutel fuumlggetlenuumll mdash szloveacutenuumll beszeacutel maacuter jobban főkeacutent a koumlzeacuteleti

kommunikaacutecioacuteban A koumlzeacutepső korosztaacutely keacutetnyelvűseacutegeacuteben talaacuten meacuteg a magyar a dominaacutens nyelv de itt maacuter

akadnak markaacutens kiveacutetelek is Az iskolaacutezott de meacuteg mindig kis leacutetszaacutemuacute eacutertelmiseacuteg ugyanakkor joacutel

ketteacutetagoloacutedik keacutetnyelvűseacutegeacuteben kisebb reacuteszuumlk magyar dominaacutens nagyobb reacuteszuumlk szloveacuten dominaacutens keacutetnyelvű s

elsősorban a szakmai kommunikaacutecioacuteban vannak magyarboacutel gondjaik Az a maribori veacutegzős joghallgatoacute akit a

lendvai biacuteroacutesaacutegra hiacutevtak tudja hogy magyar nyelvismerete nem felel meg a szakszerűseacuteg kiacutevaacutenalmainak A

keacutetnyelvűseacuteggel keacutet maacutesik probleacutema is van bdquoAz egyik az hogy a folyamat csak addig pozitiacutev amiacuteg a keacutet nyelv

teljes egyenranguacutesaacutegaacutehoz egyeneacuterteacutekűseacutegeacutehez vezet s attoacutel kezdve negatiacutev amikortoacutel valamelyiknek a

presztiacutezsveszteacuteseacutevel jaacuter Nem lehet keacutetseacuteges hogy a vesztes itt is csak a kisebbseacutegi magyar nyelv lehet A

szloveacutenek magyarnyelvűsoumldeacutese ma ritkaacutebb de bizonyos fokig eacutes csoumlkkenő meacuterteacutekben elkeruumllhetetlen Reacuteszint az

iskola reacuteszint az egyuumltteacuteleacutes miatt A maacutesik hogy nem alakult ki igazaacuten a keacutetnyelvű szemleacutelet nem hordoz

taacutersadalmi rangot a keacutet nyelv ismerete mert a keacutet nyelv vaacutelasztaacutesaacutet eacutes hasznaacutelataacutet kemeacuteny hierarchia

rangsorolja Ennek koumlvetkezteacuteben a szloveacuteniai keacutetnyelvűseacuteg mdash neheacutez kimondani mdash sajnos nem annyira a kiacutevaacutent

integraacutecioacutet hanem sokkal inkaacutebb a nem kiacutevaacutenatos asszimilaacutecioacutet szolgaacutelja BOKOR Joacutezsef A magyar nyelv eacutes

hasznaacutelata a szloveacuteniai Muravideacuteken az ezredforduloacute kuumlszoumlbeacuten Magyar nyelv A Magyar Nyelvtudomaacutenyi

Taacutersasaacuteg folyoacuteirata XCVII Eacutevfolyam 2001 maacutercius 1 szaacutem 35 p

293

asszimilaacutecioacutenak A kezdeti bdquodicsőiacuteteacutesselrdquo szemben napjainkra felerősoumldoumltt a bdquoszloveacuten

keacutetnyelvű modellel szembeni kritika397




ndash a magukat magyarnak valloacute szloveacutenok eacutes zsidoacutek bdquoelfordulaacutesa illetve bdquoeltűneacutese

ndash bdquocsonka taacutersadalom a Muravideacutekről ndash 1918 illetve 1945 oacuteta ndash hiaacutenyzik az

eacutertelmiseacuteg a tisztviselői reacuteteg

ndash betelepiacuteteacutesek kolonizaacutecioacute igazsaacutegtalan foumlldreform



ndash a reacutegi hagyomaacutenyok neacutepszokaacutesok ősi mesterseacutegek a toumlrteacutenelem homaacutelyaacuteba

veszeacutese399

A 31 muravideacuteki bdquonemzetiseacutegileg vegyes telepuumlleacutesen ndash 1991-ben ndash oumlsszesen 13 984

fő eacutelt viszont 2002-ben maacuter csak 12 698 fő

Habaacuter a 2002-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes nemzetiseacutegi vonatkozaacutesairoacutel meacuteg nem aacutellnak

rendelkezeacutesre bdquotelepuumlleacutessorosrdquo nemzetiseacutegi adatok ennek elleneacutere bizonyos hogy a

magyarsaacuteg szaacutema az egyes telepuumlleacuteseken tovaacutebb csoumlkkent A haacuterom lakossaacutegtoumlbbletet eleacutert

telepuumlleacutesneacutel (Haacutermasmalom Koacutet eacutes Lendvahegy) sem a magyarok hanem a szloveacutenok

betelepuumlleacutesi kedve okozta a vaacuteltozaacutest

A muravideacuteki magyar kutatoacutek (demograacutefusok toumlrteacuteneacuteszek neacuteprajzkutatoacutek) szerint ndash

az elmuacutelt eacutevek kutataacutesai eacutes reacuteszfelmeacutereacutesek eredmeacutenyei alapjaacuten ndash az is elkeacutepzelhető hogy a

muravideacuteki magyarsaacuteg a koumlvetkező ndash feltehetően 2012-es ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes időpontjaacutera koumlzel

megfeleződhet

397

GOumlNCZ Laacuteszloacute Reacutegioacutenk eacutes a muravideacuteki magyarsaacuteg az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg kuumlszoumlbeacuten 83 p in Naptaacuter 2002


KOLLAacuteTH Anna Ami a keacutetnyelvűseacutegben Szloveacuteniaacuteban benne vanhellip 46ndash47 p in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az

anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-Alsoacutelendva 1999 KONTRA

Mikloacutes bdquoKeacutetnyelvű oktataacutes ndash tuumlcsoumlk eacutes bogaacuter 32 p in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a

keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-Alsoacutelendva 1999 VARGA Joacutezsef

Keacutetnyelvű oktataacutesunk csődje I-III in Neacutepuacutejsaacuteg 1996 februaacuter 15 11 p februaacuter 22 11 p februaacuter 29 11 p

VOumlROumlS Ottoacute A szloveacuteniai keacutetnyelvű oktataacutes eacutes tankoumlnyvei 79ndash84 p in CSERNICSKOacute Istvaacuten ndash VAacuteRADI

Tamaacutes (szerk) Kisebbseacutegi magyar iskolai nyelvhasznaacutelat Tinta Koumlnyvkiadoacute eacutes Kiadvaacutenyszerkesztő Bt Bp

1996 ZAacuteGORECndashCSUKA Judit A keacutetnyelvűseacuteg helyzete Szloveacuteniaacuteban a rendszervaacuteltaacutes utaacuten 16ndash22 p in

Keacutetnyelvűseacuteg III eacutevfolyam 1 szaacutem 1995 398

FUumlR Lajos Magyar sors a Kaacuterpaacutetndashmedenceacuteben Kairosz Kiadoacute 2001 214ndash217 p 399

KERECSEacuteNYI Edit Adatok az Alsoacutelendva videacuteki fazekassaacuteg XVIIIndashXIX szaacutezadi toumlrteacutenelmeacuteből in Zalai

Gyűjtemeacuteny 35 Zalai Toumlrteacuteneti Tanulmaacutenyok Zalaegerszeg 1994

294

7 6 A muravideacuteki magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

A kisebbseacutegi oktataacutes szempontjaacuteboacutel a muravideacuteki magyarsaacuteg viszonylag kedvező

helyzetben van A magyar nyelvű taniacutetaacutes felteacutetelei Szloveacutenia nemzetiseacutegileg vegyes

lakossaacuteguacutenak minősiacutetett teruumlletein ndash mind az olasz mind a magyar telepuumlleacuteseken ndash a

keacutetnyelvű oktataacutesndashneveleacutes formaacutejaacuteban biztosiacutetottak az oacutevodaacutetoacutel az egyetemig

A keacutetnyelvű oktataacutesra az 195960-as taneacutevtől teacutertek aacutet az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban mivel

egyreacuteszt szinte teljesen elneacuteptelenedtek a tisztaacuten ndash magyar ndash anyanyelvű oktataacutesi

inteacutezmeacutenyek maacutesreacuteszt a magyar tagozatokroacutel kikeruumllőknek nem volt lehetőseacuteguumlk

tovaacutebbtanulaacutesra ugyanis a vajdasaacutegi (deacutelvideacuteki) magyar koumlzeacutepiskolaacutek taacutevol voltak

Magyarorszaacutegot pedig bdquovasfuumlggoumlny vaacutelasztotta el Szloveacuteniaacutetoacutel Az oacutevodaacutekban keacutet eacutevvel

keacutesőbb a koumlzeacutepiskolaacutekban pedig az 1980 eacutevi toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben az 198182-es taneacutevtől

vezetteacutek be a keacutetnyelvű oktataacutest Ezzel vaacutelt teljesseacute a keacutetnyelvű oktataacutes rendszere

A Muravideacuteken neacutegy keacutetnyelvű aacuteltalaacutenos iskola (Alsoacutelendvaacuten400

Goumlnteacuterhaacutezaacuten

Dobronakon eacutes Paacutertosfalvaacuten) műkoumldik A keacutetnyelvű alapiskolaacutekban a magyar eacutes szloveacuten

nyelv egyenranguacute tantaacutergyak egyben mindkettő a taniacutetaacutes nyelve is Mindkettőt keacutet szinten

taniacutetjaacutek anyanyelvkeacutent eacutes maacutesodik nyelvkeacutent A magyar nyelv keacutet szinten toumlrteacutenő oktataacutesa

egeacuteszen a VIII osztaacutelyig megmarad a szloveacuten nyelv taniacutetaacutesa az V osztaacutelytoacutel csak egy

szinten toumlrteacutenik Ami a keacutet nyelv taniacutetaacutesi nyelvkeacutent toumlrteacutenő hasznaacutelataacutet illeti az alsoacute tagozaton

minden taniacutetaacutesi oacuteraacuten az 50ndash50-os araacuteny megtartaacutesaacutera toumlrekszenek a pedagoacutegusok A felső

tagozaton ez az araacuteny 70ndash30 a szloveacuten nyelv javaacutera

A keacutetnyelvű401

aacuteltalaacutenos iskolaacutet veacutegzett tanuloacutek zoumlme a Lendvai Keacutetnyelvű

Koumlzeacutepiskola gimnaacuteziumi geacutepeacutesztechnikusi koumlzgazdasaacutegindashkereskedelmi technikumi eacutes

400

Az alsoacutelendvai 1 szaacutemuacute Keacutetnyelvű Aacuteltalaacutenos Iskola kihelyezett tagozatot műkoumldtet Zalagyertyaacutenoson A Lendvai aacuteltalaacutenos iskola

vonzaacuteskoumlrzete az alaacutebbi telepuumlleacutesekre terjed ki Alsoacutelakos Alsoacutelendva Benica Csente Felsőlakos Haacutermasmalom Hosszuacutefaluhegy Kapca

Koacutet Lendvahegy Lendvahosszuacutefalu Peteshaacuteza Pince Pincemajor Voumllgyifalu eacutes Zalagyertyaacutenos Lendvahosszuacutefalu eacutes Hosszuacutefaluhegy telepuumlleacutesek a Goumlnteacuterhaacutezi Keacutetnyelvű Aacuteltalaacutenos Iskola vonzaacuteskoumlrzeteacutebe is beletartoznak Az 1 szaacutemuacute Lendvai Keacutetnyelvű Aacuteltalaacutenos Iskola

honlapja wwwdos1-lendavacom (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 401

Az elmuacutelt eacutevek soraacuten szaacutemtalan biacuteraacutelat eacuterte a keacutetnyelvű oktataacutesi modellt kuumlloumlnoumls tekintettel a magyar nyelvű oktataacutes sziacutenvonalaacutera

Magyarorszaacutegon a keacutetnyelvű oktataacutest aacuteltalaacuteban nem illeti sok joacute szoacute A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg koumlreacuteben kuumlloumlnoumlsen az erdeacutelyi eacutes a felfoumlldi magyarok gondoljaacutek uacutegy hogy az anyanyelvi oktataacutesnak nincs alternatiacutevaacuteja Az anyanyelvi oktataacutes sziacutenvonalaacutenak emeleacutese szempontjaacuteboacutel

meacutegis leacutenyeges előreleacutepeacutesnek tekinthető a Muravideacuteken hogy 2000 szeptembereacutetől magyar nyelvi szaktanaacutecsadoacute segiacuteti a keacutetnyelvű

iskolaacutekban dolgozoacute pedagoacutegusok munkaacutejaacutet Kiemelt figyelmet kell fordiacutetani a kilenc osztaacutelyos alapfokuacute oktataacutesra valoacute aacutetteacutereacutes segiacuteteacuteseacutere is

Azt hogy az utoacutebbi időben a keacutetnyelvű oktataacutes koumlzel neacutegy eacutevtizedes eredmeacutenytelenseacutegeacutet hangoztatoacute neacutezetek kapnak erősebb hangot a

nagyfokuacute leacutepten-nyomon előbukkanoacute a koumlzeacuteletben eacutes az iskolaacuteban egyaraacutent tapasztalhatoacute folyamatos nyelv- eacutes identitaacutesveszteacutes magyaraacutezza BENCZE Lajos Keacutetnyelvűseacuteg eacutes identitaacutesveszteacutes 55 p in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar

Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-Alsoacutelendva 1999 BOKOR Joacutezsef Az anyanyelv dominanciaacutejaacuteeacutert a keacutetnyelvűseacutegben 26 p in BOKOR Joacutezsef

(szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai MariborndashAlsoacutelendva 1999 DANCS Anna A magyar nyelv hasznaacutelata a keacutetnyelvű Muravideacutek koumlzeacuteleteacuteben 62 p in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori

Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai MariborndashAlsoacutelendva 1999 LANSTYAacuteK Istvaacuten Kinek (nem) joacute a keacutetnyelvű oktataacutes 89 p in Irodalmi

Szemle 5 Irodalom kritika taacutersadalomtudomaacuteny Bp 1996 VARGA Joacutezsef Az anyanyelv munkahelyi eacutes koumlzeacuteleti hasznaacutelata 60 p in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-Alsoacutelendva 1999 VOumlROumlS Ottoacute

Keacutetnyelvűseacuteg eacutes anyanyelvűseacuteg a kis nyelvek reacutegioacutejaacuteban 15 p in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori

Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai MariborndashAlsoacutelendva 1999

295

kereskedelmi szakkoumlzeacutepiskolai programjaacutera iratkozhat be Egyre nagyobb eacuterdeklődeacutes

mutatkozik a magyarorszaacutegi koumlzeacutepiskolaacutek iraacutent is

A Maribori Egyetemen 1966 oacuteta lektoraacutetus 1980-toacutel pedig Magyar Nyelv- eacutes

Irodalom Tanszeacutek műkoumldik ahol a keacutetnyelvű oacutevodaacutek eacutes aacuteltalaacutenos iskolaacutek pedagoacutegusait

keacutepezik402

2002-ben a Tanszeacutek vezetői reacuteszeacuteről megfogalmazoacutedott az igeacuteny egy fordiacutetoacutei-

tolmaacutecskeacutepzői program beindiacutetaacutesaacutera A Tanszeacutek szoros egyuumlttműkoumldeacutest alakiacutetott ki a

szombathelyi Berzsenyi Daacuteniel Tanaacuterkeacutepző Főiskolaacuteval403

A Ljubljanai Egyetemen magyar

lektoraacutetus műkoumldik

Felekezeti hovatartozaacutes tekinteteacuteben a muravideacuteki magyarsaacuteg a toumlbbi Kaacuterpaacutet-

medencei kisebbseacutegi magyar koumlzoumlsseacutegneacutel egyseacutegesebb a szloveacuten nemzetiseacutegű lakossaacuteghoz

viszonyiacutetva azonban soksziacutenűbb keacutepet tuumlkroumlz 1920 utaacuten a roacutemai katolikusok ndash akik a magyar

lakossaacuteg mintegy 80ndash85 -aacutet jelentetteacutek ndash keacutet puumlspoumlki helynoumlk fennhatoacutesaacutega alaacute tartoztak

mivel a szombathelyi egyhaacutezkeruumllet puumlspoumlke koumlzvetlenuumll nem gyakorolhatta hataacuteskoumlreacutet Az

emliacutetett időszakban rendkiacutevuumll koumlruumllmeacutenyes volt az uacutejonnan megaacutellapiacutetott hataacuter menteacuten eacutelők

helyzete hiszen a trianoni hataacuterral pleacutebaacuteniaacutekat szakiacutetottak ketteacute (pl a Heteacutesben) A helyzet

valamennyire stabilizaacuteloacutedott amikor 1923-ban a teruumlletet a Maribori Puumlspoumlkseacuteghez csatoltaacutek

A magyar nyelvű vallaacutesgyakorlaacutesnak ez persze nem kedvezett A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt e

teacuteren is szaacutemos konfliktus toumlrteacutent A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute alatt a teruumllet ismeacutet a szombathelyi

puumlspoumlk fennhatoacutesaacutega alaacute keruumllt ami uacutejoacutelag kellemetlenseacutegekkel jaacutert

A roacutemai katolikusok szaacutemaacutera a magyar nyelvű vallaacutesgyakorlaacutes ugyan egeacuteszen maacuteig

biztosiacutetva volt illetve jelenleg is az a magyarlakta videacuteken a magyar papok maacutesodik

vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten jelentkező hiaacutenya miatt azonban az egyhaacutez meacutegsem jaacutetszik meghataacuterozoacute

szerepet a nemzeti tudat eacutes az anyanyelv alakulaacutesaacuteban A Muravideacuteken a legtoumlbb esetben a

magyar nyelvet elsajaacutetiacutetoacute szloveacuten nemzetiseacutegű papok teveacutekenykednek akik becsuumllettel

veacutegzik ugyan munkaacutejukat de a magyar nemzettudat alakulaacutesa szempontjaacuteboacutel meacutegsem

jaacutetszanak pozitiacutev szerepet404

Az elvilaacutegiasodaacutesra a kedvezőtlen koroumlsszeteacutetelre eacutes az

asszimilaacutecioacute gyorsulaacutesaacutera egyaraacutent jellemző hogy az elmuacutelt eacutevekben a feleacutere csoumlkkent a

magyar nyelvű hitoktataacutest igeacutenylők araacutenya Mivel a roacutemai katolikus egyhaacutez kimondottan a

vallaacutesi ceacutelokra eacutes feladatokra oumlsszpontosiacutetja figyelmeacutet az utoacutebbi eacutevtizedekben nem

402

KOLLAacuteTH Anna A maribori Magyar Tanszeacutek a nyelvi irodaacutek eacutes kutatoacutehelyek virtuaacutelis haacuteloacutezataacuteban

Pokrajinska in študijska knjiţnica Murska Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 27) 403

A magyar eacutes szloveacuten oktataacutesi inteacutezmeacutenyek eacutes koumlnyvtaacuterak szoros kapcsolata nem a rendszervaacuteltaacutes idejeacutere

hanem meacuteg az 1990 előtti időkre nyuacutelik vissza GADAacuteNYI Kaacuteroly MariborndashSzombathely Egyuumlttműkoumldeacutes az

anyanyelv szolgaacutelataacuteban 89ndash90 p in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori

Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai MariborndashAlsoacutelendva 1999 KOZAacuteR Maacuteria A magyarorszaacutegi szloveacutenek Vaacuteltozoacute

Vilaacuteg 56 Press Publica Bp 2003 41ndash42 p 404

Magyarok a vilaacutegban - Kaacuterpaacutet-medence Nemzeti Kulturaacutelis Oumlroumlkseacuteg Miniszteacuterium Bp 2000 753ndash755 p

296

tapasztalhatoacutek nemzeti jellegű ellenteacutetek A muravideacuteki magyarsaacuteg doumlntő toumlbbseacutege ma is

roacutemai katolikus felekezetű mint egyhaacutezkoumlzoumlsseacuteg a Maribori Puumlspoumlkseacuteghez tartozik A

szertartaacutesok keacutetnyelvűek Az egyhaacutezi teendőket 4ndash5 ndash koumlzuumlluumlk 1ndash2 magyar nemzetiseacutegű ndash

pleacutebaacutenos laacutetja el Az alsoacutelendvai Szent Istvaacuten-szobor 2000 augusztus 20-ai felavataacutesa oacuteta

minden eacutevben ndash nagy laacutetogatottsaacuteg mellett ndash megtartjaacutek a Szent Istvaacuten-napi miseacutet

Megkoumlzeliacutetőleg 500 reformaacutetus hiacutevőt is szaacutemon tartanak A Szloveacuteniai Reformaacutetus

Egyhaacutezkoumlzoumlsseacuteg szeacutekhelye Szeacutecsiszentlaacuteszloacute Magyar ajkuacute lelkeacuteszuumlk nincs az egyhaacutezi

szertartaacutesokat magyarorszaacutegi vendeacuteglelkeacuteszek veacutegzik

A muravideacuteki szloveacutenek mintegy negyede eacutes neacutehaacuteny bdquogoricskoacuteirdquo falu (Őrihodos

Kapornak Domonkosfa stb) lakossaacutega evangeacutelikus ők a muraszombati esperesseacuteghez

tartoznak A bdquokeacutetnyelvű telepuumlleacutesekrdquo magyar nemzetiseacutegű lelkeacutesszel nem rendelkeznek iacutegy

toumlbb magyar telepuumlleacutesen nincs is magyar nyelvű istentisztelet

A meacutediumok tekinteteacuteben kuumlloumln kell szoacutelnunk a nyomtatott valamint az elektronikus

sajtoacuteroacutel A nyomtatott sajtoacute termeacutekei koumlzuumll a legjelentősebb a szloveacuteniai magyarok hetilapja

a bdquoNeacutepuacutejsaacuteg 1956-toacutel a bdquoPomurski vestnik ciacutemű szloveacuten nyelvű lap melleacutekletekeacutent

keacutethetente illetve az időszerű nemzetkoumlzi politikai esemeacutenyekhez igazodva jelent meg A

szerkesztőseacuteg teljes aacutetszervezeacuteseacutet koumlvető bőviacuteteacutes eredmeacutenyekeacutent 1995-től a bdquoNeacutepuacutejsaacuteg heti

1 800 peacuteldaacutenyban 24 oldal terjedelemben sziacutenes boriacutetoacuteval havi egy alkalommal bdquoIFI ciacutemű

ifjuacutesaacutegi melleacuteklettel igyekszik biztosiacutetani a muravideacuteki magyarsaacuteg anyanyelvű taacutejeacutekoztataacutesaacutet

Eacutevi keacutet alkalommal a Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet gondozaacutesaacuteban jelenik

meg a Murataacutej ciacutemű irodalmi művelődeacutesi taacutersadalomtudomaacutenyi eacutes kritikai folyoacuteirat

valamint a szloveacuteniai magyarok eacutevkoumlnyve a Naptaacuter

A koumlnyvkiadaacutes tekinteteacuteben a koumlvetkezőket mondhatjuk bdquo1994 eacutes 2000 koumlzoumltt keacutetszaacutez

koumlnyv jelent meg az inteacutezet gondozaacutesaacuteban ami a helyi viszonyok ismereteacuteben szeacutep

eredmeacutenynek tekinthető A koumlnyveket Lendvaacuten a Baacutenffy koumlnyvesboltban aacuteruljaacutek de

Magyarorszaacutegon eacutes Szloveacuteniaacuteban is eacuterteacutekesiacutetik405

Az elektronikus sajtoacute tekinteteacuteben a raacutedioacutezaacutes valamint a televiacutezioacutes adaacutesokra szuumlkseacuteges

felhiacutevni a figyelmet bdquoMuravideacuteki Magyar Raacutedioacute (MMR) 1958 november 28-aacuten kezdte meg

adaacutesaacutet a Muraszombati Raacutedioacute kereteacuteben A MMR jelenleg keacutet hullaacutemhosszon sugaacuterozza

műsoraacutet URH-n (876 MHz) eacutes koumlzeacutephullaacutemon (648 kHz) Ez utoacutebbi azonban csak deacutelutaacuten

405

ZAacuteGOREC-CSUKA Judit A magyar koumlnyvkiadaacutes helyzete Szloveacuteniaacuteban Koumlnyvtaacuteri Figyelő Uacutej folyam

Koumlnyvtaacuter- eacutes Informaacutecioacutetudomaacutenyi szakfolyoacuteirat 49 eacutevfolyam 2 szaacutem 2003 384 p

297

1330 oacuteraacutetoacutel aacutell az MMR406

rendelkezeacuteseacutere A koumlzeacutephullaacutemnak koumlszoumlnhetően Magyarorszaacuteg

nyugati reacuteszeacuten is hallhatoacute a raacutedioacute műsora eacutes szerencseacutere igen nagy neacutepszerűseacutegnek oumlrvend

Naponta oumltszoumlr roumlvid hiacuterek (ebből keacutet alkalommal a BBC Vilaacutegszolgaacutelataacutenak magyar nyelvű

hiacuterei) eacutes egyszer 15 percben a nap esemeacutenyeinek reacuteszletes ismerteteacutese hangzik el A

legnagyobb hangsuacutelyt a muravideacuteki magyarsaacutegot koumlzvetlenuumll eacuterintő (gazdasaacutegi

mezőgazdasaacutegi kulturaacutelis oktataacutesi sport- stb) teacutemaacutekra helyezik A hallgatoacutek toumlbb

kontaktműsorban kapnak lehetőseacuteget veacutelemeacuteny-nyilvaacuteniacutetaacutesra A raacutedioacute tervei koumlzeacute tartozik a

műsor tovaacutebbi bőviacuteteacutese eacutes sziacutenvonalaacutenak emeleacutese

A Szloveacuten TV az első magyar nyelvű nemzetiseacutegi televiacutezioacutes műsoraacutet 1978 oktoacutebereacuteben

sugaacuterozta bdquoMostovindashHidak ciacutemmel A ljubljanai szerkesztőseacuteg 15 perces adaacutesa keacutethetente

jelentkezett majd 1980-toacutel keacutet eacutevig a muraszombati TV-stuacutedioacute keacutesziacutetette a műsort 1982-totildel

ismeacutet Ljubljanaacuteboacutel havonta keacutet alkalommal 35 perces haacuteromnyelvű (szloveacuten olasz eacutes

magyar) TV műsort sugaacuteroztak bdquoMostovindashHidakndashPonti ciacutemmel Ez utoacutebbi azonban a keacutet

nyelven toumlrteacutenő feliratozaacutes miatt nem eleacutegiacutetette ki a magyar koumlzoumlsseacuteg igeacutenyeit Az olasz

kisebbseacuteg pedig ndash amely maacuter abban az időben is sajaacutet frekvenciaacuteval eacutes műsorral rendelkezett

ndash szinte feleslegesnek tartotta ezt a formaacutet

A Szloveacuten TV eacutes a Magyar TV koumlzoumltt megkoumltoumltt egyezmeacuteny (1992) eacutertelmeacuteben ndash ugyan

szereacuteny technikai felszereltseacuteggel eacutes a szemeacutelyi felteacutetelek biztosiacutetaacutesa neacutelkuumll de ndash megnyiacutelt a

alsoacutelendvai TV-stuacutedioacute Kezdetben keacutethetente jelentkezett feacuteloacuteraacutes műsoraacuteval majd 1994-totildel a

műsoridő heti feacutel oacuteraacutera 1998 januaacuter 1-jeacutetől pedig hetente keacutetszer feacutel oacuteraacutera bővuumllt A

maribori Regionaacutelis RTV Koumlzponttal koumlzoumlsen benyuacutejtott frekvenciaigeacutenyleacutesi keacuterelem pozitiacutev

elbiacuteraacutelaacutesa eseteacuteben műsoridejuumlk tovaacutebb bőviacutethető hiszen a szloveacuten RTV-toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben

a nemzetiseacutegnek napi feacutel oacuteraacutes adaacutesidőt kell(ene) biztosiacutetani a szuumlkseacuteges taacutergyi eacutes szemeacutelyi

felteacutetelekkel egyuumltt 2002 szeptembereacutetől heti neacutegyszer 30 percre bővuumllt a magyar adaacutes407

Műsoraiban elsősorban a muravideacuteki magyar nemzetiseacuteg anyanyelven toumlrteacutenő

taacutejeacutekoztataacutesaacutet a magyar eacuterteacutekek eacutes hagyomaacutenyok megőrzeacuteseacutet tartja szem előtt de a

kisebbseacutegi leacutet heacutetkoumlznapjait is bemutatja Kiemelt figyelmet szentel a szloveacutenndashmagyar

kapcsolatok valamint a kisebbseacuteg anyanemzettel valoacute viszonyaacutenak alakulaacutesaacutenak Tervei

koumlzoumltt szerepel dokumentumfilmek eacutes TV-jaacuteteacutekok keacutesziacuteteacutese eacutes bemutataacutesa valamint

magyarorszaacutegi TV-műsorok aacutetveacutetele

406





298

7 7 Melleacuteklet

48 aacutebra A magyar telepuumlleacutesek elhelyezkedeacutese a Muravideacuteken (2002)



49 aacutebra A szloveacuteniai magyarsaacuteg szaacutembeli alakulaacutesa (fő) (1910-2002)



50 teacuterkeacutep Szloveacutenia teacuterkeacutepe (2007)


300


1 szaacutemuacute Lendvai Keacutetnyelvű Aacuteltalaacutenos Iskola honlapja wwwdos1-lendavacom (Letoumllteacutes


A vilaacuteg orszaacutegai Teacuterkeacutepek - zaacuteszloacutek - adatok Top-o-graacutef Bp 1995

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30)

Zakaj Mieacutert Lendvai fuumlzetek 16 ndash Lendavski zvezki 16 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi

Inteacutezet Alsoacutelendva 1996

Magyarok a vilaacutegban - Kaacuterpaacutet-medence Nemzeti Kulturaacutelis Oumlroumlkseacuteg Miniszteacuterium Bp

2000

Muraszombat vaacuteros honlapja wwwmurska-sobotasi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31)

Szloveacuten Statisztikai Hivatal wwwstatsi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30)

BENCZE Lajos Keacutetnyelvűseacuteg eacutes identitaacutesveszteacutes In BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv

a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-Alsoacutelendva 1999

BIHARI Maacuteria ndash LENDVAI KEPE Zoltaacuten A koacuteti bdquoPepik koumlroumlsztyik in Naptaacuter 2002

Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2002

BOKOR Joacutezsef Az anyanyelv dominanciaacutejaacuteeacutert a keacutetnyelvűseacutegben in BOKOR Joacutezsef

(szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Mariborndash


BOKOR Joacutezsef A magyar nyelv eacutes hasznaacutelata a szloveacuteniai Muravideacuteken az ezredforduloacute

kuumlszoumlbeacuten Magyar nyelv A Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg folyoacuteirata XCVII Eacutevfolyam

2001 maacutercius 1 szaacutem

BOROVSZKY Samu (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Vas vaacutermegye Orszaacutegos

Monograacutefiai Taacutersasaacuteg Bp 1913

CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001

DANCS Anna A magyar nyelv hasznaacutelata a keacutetnyelvű Muravideacutek koumlzeacuteleteacuteben in BOKOR

Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai

MariborndashAlsoacutelendva 1999

FEacuteNYES Elek Magyarorszaacuteg geographiai szoacutetaacutera nyomtatott Kozma Vazulnaacutel Pest 1851

FUJS Metka Oblikovanje narodne identitete pri prekmurskih Slovencih (A nemzeti tudat

alakulaacutesa a muraacutentuacuteli szloveacutenoknaacutel) in Ljudje ob Muri ndash Neacutepek a Mura menteacuten

(Tanulmaacutenykoumltet) Murska Sobota ndash Zalaegerszeg 1996


301

GADAacuteNYI Kaacuteroly Maribor-Szombathely Egyuumlttműkoumldeacutes az anyanyelv szolgaacutelataacuteban in

BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet

kiadvaacutenyai Maribor-Alsoacutelendva 1999

GOumlNCZ Laacuteszloacute Felszabadulaacutes vagy megszaacutellaacutes A Mura mente 1941ndash1945 Pokrajinska in


GOumlNCZ Laacuteszloacute Magyarok a Muravideacuteken eacutes a koumlzoumlsseacuteg nemzeti tudataacutenak alakulaacutesa 1920

utaacuten in Ljudje ob Muri ndash Neacutepek a Mura menteacuten (Tanulmaacutenykoumltet) Murska Sobota ndash

Zalaegerszeg 1996

GOumlNCZ Laacuteszloacute Sajaacutetos esemeacutenyek a Mura menteacuten 1919-ben in Lendvai fuumlzetek 17 ndash

Lendavski zvezki 17 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2000

GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg helyzete a rendszervaacuteltaacutes utaacuten in Narodne

manjšine 4 Ţiveti z mejo Ljubljana 2000

GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg megmaradaacutesaacuteeacutert in Honismeret a Honismereti

Szoumlvetseacuteg folyoacuteirata XXVIII eacutevfolyam 20001 szaacutem

GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash1941 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi


GOumlNCZ Laacuteszloacute Reacutegioacutenk eacutes a muravideacuteki magyarsaacuteg az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg kuumlszoumlbeacuten in

Naptaacuter 2002 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet ndash Magyar Nemzetiseacutegi Taacutejeacutekoztataacutesi


GOumlNCZ Laacuteszloacute Gondolatok a muravideacuteki magyarsaacuteg beolvadaacutesaacutenak okairoacutel in

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002


GOumlNCZ Laacuteszloacute Nemzetiseacutegi eacutes anyanyelv-hasznaacutelati jogok Szloveacuteniaacuteban in Zempleacuteni

Muacutezsa Taacutersadalomtudomaacutenyi eacutes kulturaacutelis folyoacuteirat Zempleacuteni Muacutezsa Alapiacutetvaacuteny VI

Eacutevfolyam 2 (22) szaacutem 2006

GOumlNCZ Laacuteszloacute Fogy a lakossaacuteg fogy a magyar a Muravideacuteken Neacutepuacutejsaacuteg 2007 november 7

GOumlNCZI Ferenc Goumlcsej s kapcsolatosan Heteacutes videacutekeacutenek eacutes neacutepeinek oumlsszevontabb

ismerteteacutese Kaposvaacuter 1914

GOumlNTEacuteR Jaacutenos Dobronak Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 1999

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash PETRES Tibor ndash SZONDI Ildikoacute Magyar telepuumlleacutesek a Muravideacuteken

Teruumlleti Statisztika KSH Bp 2002



302

KERECSEacuteNYI Edit Adatok az Alsoacutelendva videacuteki fazekassaacuteg XVIII-XIX szaacutezadi

toumlrteacutenelmeacuteből in Zalai Gyűjtemeacuteny 35 Zalai Toumlrteacuteneti Tanulmaacutenyok Zalaegerszeg 1994

KERCSMAacuteR Roacutezsa Hodostoacutel Pinceacuteig A szloveacuten-magyar hataacuter menteacuten leacutevő Muraacuten tuacuteli

falvak Naptaacuter 1996 Alsoacutelendva 1996

KLOPŢIŢ Vera Pravice manjšin v evropskih dokumentih in VENCELJ Peter ndash

KLEMENŢIŢ Vladimir ndash NOVAK LUKANOVIŢ Sonja uredili Manjšine v prosoru Alpe ndash

Jadran Ljubljana 1994

KOCSIS Kaacuteroly A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg etnikai foumlldrajza in Neacuteprajzi Laacutetoacutehataacuter VIII

eacutevfolyam Bp 1999

KOKOLJ Miroslav Prekmurski Slovenci 1919ndash1941 Pomurska Zaloţba Murska Sobota

1984

KOLLAacuteTH Anna Ami a keacutetnyelvűseacutegben Szloveacuteniaacuteban benne vanhellip in BOKOR Joacutezsef

(szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-


KOLLAacuteTH Anna A maribori Magyar Tanszeacutek a nyelvi irodaacutek eacutes kutatoacutehelyek virtuaacutelis

haacuteloacutezataacuteban Pokrajinska in študijska knjiţnica Murska Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje

2007 juacutelius 27)

KOLLAacuteTH Anna A szloveacuteniai kisebbseacutegek nyelvi jogai a toumlrveacutenyek eacutes a rendeletek tuumlkreacuteben

Pokrajinska in študijska knjiţnica Murska Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 27)

KOLLAacuteTH Anna Kontaktusjelenseacuteg vagy nyelvhelyesseacutegi hiba Pokrajinska in študijska

knjiţnica Murska Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 27)

KOMAC Miran Vastvo Narodnih skupnosti v Republiki Sloveniji Inštitut za narodnostna

vrpašanja Ljubljana 1999

KONTRA Mikloacutes bdquoKeacutetnyelvű oktataacutes ndash tuumlcsoumlk eacutes bogaacuter in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az

anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-Alsoacutelendva

1999

KOVAacuteCS Attila Neacutepfogyatkozaacutes Neacutepuacutejsaacuteg 2002 oktoacuteber 17

KOZAacuteR Maacuteria A magyarorszaacutegi szloveacutenek Vaacuteltozoacute Vilaacuteg 56 Press Publica Bp 2003

LANSTYAacuteK Istvaacuten Kinek (nem) joacute a keacutetnyelvű oktataacutes In Irodalmi Szemle 5 Irodalom

kritika taacutersadalomtudomaacuteny Bp 1996

LELKES Gyoumlrgy A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg atlasza Talma Kiadoacute Peacutecs 2001

LENDVAI KEPE Zoltaacuten Heteacutes a neacutepszaacutemlaacutelaacutes eacutes a gazdasaacutegi adatok tuumlkreacuteben in Naptaacuter

2002 A muravideacuteki magyarok eacutevkoumlnyve Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet ndash Magyar

Nemzetiseacutegi Taacutejeacutekoztataacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001

303

MAJDAacuteN Jaacutenos A vasuacutet hataacutesa a szloveacuten-magyar hataacuter menti teacuterseacutegekre in Eacuterintkező

kultuacuteraacutek kisebbseacutegi eacuterteacutekek ndash identitaacutes kultuacutera kisebbseacuteg Peacutecs 2001

MOacuteD Laacuteszloacute ndash SIMON Andraacutes A hajtaacutestoacutel az uacutejborig A szőlő eacutes a bor uumlnnepei Lendva-

videacuteken Alsoacutelendva 2002

MOHOS Maacuteria A szőlőtermeszteacutes taacutersadalmi hataacutesa a Tenke-videacuteken in BALOGH Istvaacuten ndash

CSOMA Zsigmond (szerk) Millenniumi szőlős-boroskoumlnyv Bp 2000

MOHOS Maacuteria Heteacutes Őrseacuteg Vendvideacutek ndash Ketteacutevaacutegott kistaacutejak Rubicon 8ndash9 sz

MOHOS Maacuteria A magyar-szloveacuten nyelvhataacuter vaacuteltozaacutesai 1900ndash2000 in KOZMA Istvaacuten ndash

PAPP Richaacuterd (szerk) Etnikai koumllcsoumlnhataacutesok eacutes konfliktusok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben

Kisebbseacutegek Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban IX Gondolat ndash MTA Etnikai-Nemzeti

Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet Bp 2004

NAGY Kaacuteroly Nemzetkoumlzi Jog Puumlski Kiadoacute Bp 1999


ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon V koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981

SOLARIŢ NAĐ Klaacutera Uacutejra elindult a Goricskoacutei Mariska in Naptaacuter 2002 Magyar

Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet ndash Magyar Nemzetiseacutegi Taacutejeacutekoztataacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva

2002

SZENTMIHAacuteLYI Imre Heteacutes eacutes Lendva-videacutek neacuteprajzi sajaacutetossaacutegai Zalai gyűjtemeacuteny 7

sz 1977

SZENTMIHAacuteLYI Imre A toumlrteacuteneti Heteacutes in Etnographia LXXXVIII Bp 1977

TOacuteTH Jaacutenos Goumlcsej neacutepi eacutepiacuteteacuteszete Bp 1965

VARGA Joacutezsef Keacutetnyelvű oktataacutesunk csődje I-III in Neacutepuacutejsaacuteg 1996 februaacuter 15 februaacuter

22 februaacuter 29

VARGA Joacutezsef Az anyanyelv munkahelyi eacutes koumlzeacuteleti hasznaacutelata in BOKOR Joacutezsef (szerk)

Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-


VARGA Saacutendor A szloveacuteniai magyarok helyzete 1919-1941 koumlzoumltt in Murataacutej 19941

Alsoacutelendva

VOumlROumlS Ottoacute A szloveacuteniai keacutetnyelvű oktataacutes eacutes tankoumlnyvei in CSERNICSKOacute Istvaacuten ndash

VAacuteRADI Tamaacutes (szerk) Kisebbseacutegi magyar iskolai nyelvhasznaacutelat Tinta Koumlnyvkiadoacute eacutes

Kiadvaacutenyszerkesztő Bt Bp 1996

VOumlROumlS Ottoacute Keacutetnyelvűseacuteg eacutes anyanyelvűseacuteg a kis nyelvek reacutegioacutejaacuteban in BOKOR Joacutezsef



304

VRATUŠA Anton A nemzeti kisebbseacutegek mint a nemzetek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes

teacutenyezői in VUGRINEC Joţe TAKAacuteCS Mikloacutes (szerk) Egyuumlttműkoumldeacutes a hataacuter menteacuten ndash

Sodelovanje ob meji Szombathely 1996

ZAacuteGOREC-CSUKA Judit A magyar koumlnyvkiadaacutes helyzete Szloveacuteniaacuteban Koumlnyvtaacuteri Figyelő

Uacutej folyam Koumlnyvtaacuter- eacutes Informaacutecioacutetudomaacutenyi szakfolyoacuteirat 49 eacutevfolyam 2 szaacutem 2003

ZAacuteGOREC-CSUKA Judit A muravideacuteki magyarsaacuteg nyelve az Euroacutepai Unioacuteban in Az

Euroacutepai Unioacute eacutes a nyelvek Vaacutelogataacutes a Nemzeti Kulturaacutelis Oumlroumlkseacuteg Miniszteacuteriuma

anyanyelvi paacutelyaacutezataiboacutel Bp MNOumlK 2004

ZSIGA Tibor Muravideacutektől Trianonig Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva

1996

ZSIGA Tibor A Mura-mente lakossaacutega eacutes a trianoni beacutekeszerződeacutes Lendvai fuumlzetek 17 ndash


305

8 Oumlsszegzeacutes

A disszertaacutecioacutemban elsődlegesen a bdquohataacuteron tuacuteli magyarok demograacutefiai eacutes

taacutersadalomstatisztikai ndash nemzetiseacutegi ndash viszonyainak illetve ndash eacuterintőlegesen ndash jogi helyzetuumlk

neacutepesedeacutestoumlrteacutenetuumlk alapos bemutataacutesra toumlrekedtem

A magyar Alkotmaacuteny 6 sect 3-ik bekezdeacutese kimondja hogy bdquoA Magyar Koumlztaacutersasaacuteg

felelősseacuteget eacuterez a hataacuterain kiacutevuumll eacutelő magyarok sorsaacuteeacutert eacutes előmozdiacutetja a Magyarorszaacuteggal

valoacute kapcsolatuk aacutepolaacutesaacutet

A bdquohataacuteron tuacuteli magyarok megjeloumlleacutes a magyarorszaacutegi koumlznyelvben illetve a

politikai eacuteletben hasznaacutelt terminoloacutegia amely kifejezeacutest a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg hataacuterain kiacutevuumll

de a Kaacuterpaacutet-medenceacuten beluumll eacutelő magyar anyanyelvű emberekre hasznaacuteljaacutek bdquoHataacuteron tuacuteli

magyarok alatt a trianoni beacutekeszerződeacutes (1920 juacutenius 4) utaacuten elcsatolt teruumlleteken (ma

Romaacutenia Szlovaacutekia Szerbia Ukrajna Horvaacutetorszaacuteg Ausztria eacutes Szloveacutenia teruumlleteacuten) eacutelő

magyarokat eacutertik

Disszertaacutecioacutem elkeacutesziacuteteacuteseacuteneacutel uacutejiacutetaacuteskeacutent arra toumlrekedtem hogy megszuumllethessen egy

kompakt elsősorban a statisztikai adatokat szem előtt tartoacute toumlmoumlren a leacutenyeges mozzanatokra

toumlrekvő adatkoumlzleacutes Eddigi ismereteim szerint ilyen vonatkozaacutesban meacuteg nem szuumlletett aacutetfogoacute

munka Ez előbbi kijelenteacutes annyiban azonban meacutegis korrigaacutelaacutesra szorul hogy 2005-ben

sikeruumllt a teacutemakoumlrben egy egyetemi jegyzetet koumlnyvet megjelentetnem a Szegedi

Tudomaacutenyegyetem Statisztikai eacutes Demograacutefiai Tanszeacutekeacuten a Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny

gondozaacutesaacuteban

Tudomaacutenyos eacutertekezeacutesemben a koraacutebban emliacutetett heacutet orszaacuteg magyarjainak

sajaacutetossaacutegait kuumlloumln fejezetekre bontva gazdag teacuterkeacutep eacutes aacutebra melleacuteklettel illetve publikaacutecioacutes

hivatkozaacutessal proacutebaacuteltam bemutatni Ahhoz azonban hogy egy-egy teruumllet magyarsaacutegaacutenak

sajaacutetossaacutegait megismerhessuumlk sok esetben nem mellőzhettem a teacuterseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek illetve

toumlrteacuteneti demograacutefiaacutejaacutenak ismerteteacuteseacutet

A bdquokoumlrbejaacutertrdquo teacutemakoumlr eacutes egyben a disszertaacutecioacute a magyar nemzetpolitika ceacuteljaacuteval

oumlsszhangban szuumlletett Ezek koumlzoumltt elsőleges a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg nemzeti identitaacutesaacutenak

fenntartaacutesa eacutes erősiacuteteacutese tovaacutebbaacute e koumlzoumlsseacutegek szuumllőfoumlldjuumlkoumln toumlrteacuten gyarapodaacutesaacutenak

elsegiacuteteacutese Ezt a ceacutelt alapvetően nemzeti konszenzus oumlvezi amely magaacuteban foglalja mind a

magyarorszaacutegi parlamenti paacutertokat mind a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg legitim szervezeteit

valamint a koumlzveacutelemeacuteny nagy toumlbbseacutegeacutenek taacutemogataacutesaacutet is eacutelvezi A rendszervaacuteltaacutest koumlvetően

az anyaorszaacutegi politikai elit mindent megtett egyreacuteszt a magyarndashmagyar viszony

306

erősiacuteteacuteseacuteben maacutesreacuteszt a kisebbseacutegpolitikai keacuterdeacuteseknek a szomszeacutedos orszaacutegokkal valoacute

keacutetoldaluacute kapcsolatokban eacutes a probleacutemaacutek nemzetkoumlzi sziacutenteacuteren valoacute higgadt

megjeleniacuteteacuteseacuteben

A fentiekben elmondottakra tekintettel disszertaacutecioacuteban mindent elkoumlvettem hogy

bdquonovumkeacutentrdquo a szomszeacutedos aacutellamokkal valoacute hataacutelyos vonatkozoacute jogi szabaacutelyozaacutest

ismertessem Itt elsősorban a kisebbseacutegveacutedelmi egyezmeacutenyekre kell gondolni

Nemzetpolitikaacutenkban Magyarorszaacuteg euroatlanti integraacutecioacuteja eacutes a teacuterseacuteg stabilitaacutesaacutenak

erősiacuteteacutese egyseacutegben jelenik meg a hataacuteron tuacuteli nemzetreacuteszek eacuterdekveacutedelmeacutevel A mindenkori

magyar kormaacuteny toumlrekveacutese is arra iraacutenyul hogy megoldaacutest nyerjenek az integraacutecioacutet neheziacutető

eacutes a stabilitaacutest potenciaacutelisan gyengiacutető nemzeti probleacutemaacutek Ennek soraacuten taacutemaszkodhatott

hazaacutenk az eleacutert integraacutecioacutes eredmeacutenyeire illetve a teacuterseacutegben zajloacute stabilizaacutecioacutes eacutes

demokratizaacuteloacutedaacutesi folyamatokra Ily moacutedon megvaloacutesult a kuumllpolitikai prioritaacutesok oumlsszhangja

Ugyanakkor nem lehet elfelejteni hogy a statisztika maacutest bdquomutatrdquo Az 1990-es eacutevek elejeacuten

illetve a 2000 koumlrnyeacutekeacuten a hazaacutenkkal szomszeacutedos orszaacutegokban megtartott neacutepszaacutemlaacutelaacutesok

szerint a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg leacutelekszaacutema 27 millioacute főről 24 millioacute főre mintegy 300 ezer

fővel csoumlkkent Ebben a csoumlkkeneacutesben meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszoacute teacutenyezők suacutelya

teruumlletenkeacutent kuumlloumlnboumlző

A legjelentősebb hataacuteron tuacuteli magyar koumlzoumlsseacuteg az erdeacutelyi magyarsaacuteg kapcsaacuten sokaacuteig

tartotta magaacutet az a teacuteves hiedelem hogy a keacutetmillioacutes koumlzoumlsseacuteg valoacutes szaacutemaacutet valoacutejaacuteban a

kommunista romaacuten hatalom hivatalos statisztikaacutei manipulaacuteljaacutek A rendszervaacuteltaacutest koumlvető

1992 eacutevi romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes azonban egyeacutertelműen jelezte illetve a 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes

pedig nyilvaacutenvaloacutevaacute tette hogy le kell szaacutemolni ezzel az illuacutezioacuteval A 2001 eacutevi cenzus maacuter a

bdquoveacuteszharangotrdquo is megkongatta keacutetseacutegbevonhatatlannaacute teacuteve hogy az eacuterdekveacutedelemben szeacutep

sikereket felmutatoacute erdeacutelyi magyarsaacuteg legnagyobb eacutes legeacutegetőbb probleacutemaacuteja a

neacutepesseacutegfogyaacutes lett Dolgozatomban a haacuterom legjelentősebb neacutepesseacutegcsoumlkkentő ok

elemzeacuteseacutere proacutebaacuteltam kiacuteseacuterletet tenni Neacutezetem szerint a 200 ezres fogyaacutes elleneacutere az erdeacutelyi

magyar koumlzoumlsseacutegben főkeacutent a szeacutekelyseacutegben ndash ahogyan azt koumlzel eacutevszaacutezados toumlrteacutenelme

illetve jelene is bizonyiacutetja ndash feltehetően van meacuteg elegendő erő a tuacuteleacuteleacuteshez a joumlvőhoumlz

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően a csehszlovaacutekiai ndash 1993 januaacuter 1-től szlovaacutekiai

magyarsaacuteg ndash is hozzaacutefoghatott oumlnszerveződeacuteseacutehez toumlbb mint feacutel eacutevszaacutezados keacutenyszerű szuumlnet

utaacuten leacutetrehozhatta politikai szervezeteit is Neacutegy politikai paacutertot alapiacutetott amelyek 1998-as

egyesuumlleacuteseacutevel leacutetrejoumltt a Magyar Koaliacutecioacute Paacutertja (MKP) Az MKP a 2002 eacutevi vaacutelasztaacutesokat

koumlvetően a toumlbbpaacuterti kormaacutenykoaliacutecioacute tagja lett A politikai oumlsszefogaacutes mindenkeacutepp

egyeduumllaacutelloacute eacutes ezeacutert koumlvetendő a toumlbbi hataacuteron tuacuteli illetve az anyaorszaacutegi magyar koumlzoumlsseacutegek

307

feleacute Ennek elleneacutere itt is jelentős probleacutemaacutet okoz a neacutepesseacutegfogyaacutes Dolgozatomban pontos

szaacutemadatokkal raacutemutattam hogy a 47 ezres fogyaacutes doumlntő toumlbbseacutegeacutet a magyar-szlovaacutek relaacutecioacute

illetve a toumlbbseacutegi (szlovaacutek) neacutepcsoport kisebbseacutegpolitikaacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa okozta Emellett

fontos hangsuacutelyoznom hogy Szlovaacutekiaacuteban gyakorlatilag megszűnt a belső migraacutecioacute a

vaacuterosok lakossaacutega nem gyarapszik minthogy nem eacutepuumllnek nagyszaacutemban beacuterhaacutezak azaz a

fiatalok is megmaradnak sajaacutet koumlzoumlsseacutegeikben iacutegy nem eacuterveacutenyesuumll az asszimilaacutecioacutes hataacutes

ellenkezőleg a magyar koumlzoumlsseacuteg megtartoacute erőkeacutent hat a bizonytalankodoacute egyeacutenekre is

A harmadik legjelentősebb hataacuteron tuacuteli magyar koumlzoumlsseacuteg az 1991 eacutes 2002 koumlzoumltt 50

ezres fogyaacutest elkoumlnyvelő deacutelvideacuteki magyarsaacuteg a megmaradaacutesaacutet illetően erős kihiacutevaacutesokkal

kuumlzd Dolgozatomban oumlsszegyűjtoumlttem neacutepesseacutegcsoumlkkeneacutes okait amelyek a koumlvetkezők a

rendkiacutevuumll alacsony szuumlleteacutesszaacutem a folyamatos eacutes erőszakos asszimilaacutecioacute a toumlmeges

kivaacutendorlaacutes a katasztrofaacutelis eloumlregedeacutes a peacuteldaacutetlan oumlngyilkossaacutegi hullaacutem az alkoholizmus

az epidemioloacutegiai vaacutelsaacuteg a vaacutelaacutesok eacutes abortuszok magas szaacutema a vegyes haacutezassaacutegok mellett

az uacuten jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutesi kategoacuteria A Trianon oacuteta szakadatlan betelepiacuteteacutesek a

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi manipulaacutecioacutek s veluumlk paacuterhuzamosan a mesterseacutegesen elsorvasztott magyar

inteacutezmeacutenyrendszer koumlvetkezteacuteben a magyarsaacuteg reacuteszaraacutenya jelentősen visszaesett a szerb

neacutepesseacuteghez viszonyiacutetva A deacutelvideacuteki magyar kutatoacutek becsleacuteseik szerint maacuter csak valamivel

toumlbb mint 200 ezer főre teszik a vajdasaacutegi magyar koumlzoumlsseacuteg leacutelekszaacutemaacutet

Az Ukrajnaacuteban eacutelő kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg legfontosabb szerepe gazdasaacutegi felzaacuterkoacutezaacutes

a szuumllőfoumlldoumln valoacute boldogulaacutes elősegiacuteteacutese A kis mindoumlssze 150 ezer főt szaacutemlaacuteloacute koumlzoumlsseacuteg

szaacutembelileg valamelyest apadt a keacutet utoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes (1989 2001) koumlzoumltt de

leacutelekszaacutemapadaacutesaacuteval meacutegsem veszeacutelyezteti leacuteteacutet

A 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacuten 16 595

magyar nemzetiseacutegű aacutellampolgaacuter eacutelt toumlbb mint 25-kal kevesebb mint 1991-ben Ennek a

neacutepesseacutegnek mintegy neacutegyoumltoumlde a horvaacutet Dunamente videacutekeacuten pontosabban a Draacutevaszoumlgben

eacutes Kelet-Szlavoacuteniaacuteban oumlsszpontosult abszoluacutet vagy relatiacutev toumlbbseacutegben Disszertaacutecioacutemban

feltaacutertam az 1990-es eacutevek deacutelszlaacutev haacuteboruacute eacutes annak kedvezőtlen gazdasaacutegi eacutes demograacutefiai

hataacutesaacutet a magyar koumlzoumlsseacutegre neacutezve A deacutelszlaacutev haacuteboruacute soraacuten a horvaacutet Dunamente

lakossaacutegaacutenak oumlsszeteacuteteleacuteben olyan meacutelyrehatoacute vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be amelyek hataacutesaacutera a

magyarsaacuteg az 1991-ben meacuteg abszoluacutet vagy relatiacutev toumlbbseacutegű koumlrzetekben helyi kisebbseacuteggeacute

vaacutelt vagy vaacutelhat a koumlzeljoumlvőben

Az elvaacutendorlaacutes eacutes az asszimilaacutecioacute gyorsulni laacutetszik a burgenlandi (ausztriai)

magyarsaacuteg koumlreacuteben de hataacuterozottabb taacutemogataacutessal a folyamat jelentősen lassiacutethatoacute lehetne

Azonban vitathatoacute az a veacutelemeacuteny miszerint a burgenlandi magyarsaacuteg asszimilaacutecioacuteja teljes

308

egeacuteszeacuteben spontaacuten jellegű Ebben hosszuacute ideig koumlzrejaacutetszott ebben a Magyarorszaacuteggal valoacute

koumlzvetlen eacuterintkezeacutes neheacutezkesseacutege valamint az emliacutetett folyamat osztraacutek reacuteszről toumlrteacutenő

aacuternyalt gyorsiacutetaacutesa is Novumnak tekintem hogy disszertaacutecioacutem burgenlandi fejezeteacuteben toumlbb

olyan neacutepesseacutegcsoumlkkentő keacuterdeacutesre (osztraacutek kisebbseacutegpolitika bdquoőrseacutegi csalaacutedmodellrdquo stb) is

raacutevilaacutegiacutetok amelyek ndash a szakeacutertői koumlroumlket leszaacutemiacutetva ndash teljesen ismeretlenek az anyaorszaacutegi


A muravideacuteki (szloveacuteniai) magyarsaacuteg szaacutemaacuteban eacutes asszimilaacutecioacutes hajlandoacutesaacutegaacuteban

hasonloacute a burgenlandihoz Az 1980-as eacutevek koumlzepeacuten veacutegzett koumlzoumls magyar-szloveacuten kutataacutes

haacutetraacutenyos gazdasaacutegi-infrastrukturaacutelis helyzetet erősoumldő elvaacutendorlaacutest eacutes vegyes

haacutezassaacutegokban megnyilvaacutenuloacute asszimilaacutecioacutet mutatott ki a hataacuter mindkeacutet oldalaacuten A 10

eacutevenkeacutent tartott neacutepszaacutemlaacutelaacutesok koumlzoumltt aacutetlagban 13-kal csoumlkkent a szloveacuteniai magyar

nemzetiseacutegűek szaacutema A vegyes haacutezassaacutegok araacutenya meghaladja az 50-ot eacutes az abboacutel

szaacutermazoacutek 80 -a a toumlbbseacutegi nemzethez tartozoacutenak vallja magaacutet 1991 nyaraacuten a magyarok

egy emberkeacutent aacutelltak ki a fuumlggetlen Szloveacutenia mellett s azoacuteta igyekeznek betoumllteni ndash

aacutellamkoumlzi egyezmeacutenyekkel is elősegiacutetett ndash hiacuted-szerepuumlket amelyet a toumlrteacutenelem meacutert raacutejuk

A muravideacuteki (szloveacuteniai) magyarsaacuteg helyzeteacutet illetően ndash akaacutercsak a horvaacutetorszaacutegi eacutes

ausztriai magyarsaacuteg vonatkozaacutesaacuteban ndash igazi bdquocsemegeacutererdquo bukkanhat a keacuterdeacutes iraacutent eacuterdeklődő

Mindenkeacutepp uacutejiacutetaacuteskeacutent tuumlntetneacutem fel a haacuterom legkisebb magyar koumlzoumlsseacutegről iacutert fejezeteket A

vonatkozoacute anyaorszaacutegi iacuteraacutesokban tanulmaacutenyokban neacutehaacuteny sorban esetleg oldalban bdquomeriacutetik

kirdquo az emliacutetett koumlzoumlsseacutegek ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash demograacutefiai sajaacutetossaacutegait Ezzel szemben

kutataacutesaim soraacuten toumlbbszoumlr is ndash toumlbbek koumlzoumltt a Koumlzponti Statisztikai Hivatal folyoacuteirataacutenak a

Teruumlleti Statisztika hasaacutebjain ndash hosszabb eszmefuttataacutesokat bdquomeacutelyfuacuteraacutesokatrdquo szenteltem a

kisseacute bdquoelfelejtett nemzetreacuteszeinkrdquo helyzeteacutenek bemutataacutesaacutera

bdquoA hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai ciacutemű

tudomaacutenyos eacutertekezeacutesem legnagyobb eacuterteacutekeacutenek a teljeskoumlrűseacuteg kialakiacutetaacutesaacutenaacutel azt tartottam

szem előtt hogy a teacutema iraacutent eacuterdeklődő minden keacuterdeacuteseacutere vaacutelaszt kaphasson

309

9 Tartalomjegyzeacutek

Előszoacutehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip1

Bevezeteacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip3

1 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphellip5

11 Fogalmi meghataacuterozaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip5

12 Az erdeacutelyi magyarokhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip10

13 Az erdeacutelyi szeacutekelyekhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip13

14 Az erdeacutelyi szaacuteszokhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip15

15 Az erdeacutelyi romaacutenokhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip20

16 Egy kuumlloumlnleges neacutepcsoport a moldvai csaacutengoacutekhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip22

17 Etnikai vaacuteltozaacutesok Erdeacutelyben a XVIIIndashXX szaacutezadbanhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip25

18 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip29

181 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes veszteseacutegehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip36

182 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg migraacutecioacutes veszteseacutegehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip37

183 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg termeacuteszetes fogyaacutesahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip39

19 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip41

110 Melleacuteklethelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip45

111 Felhasznaacutelt irodalomhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip52

2 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihellip55

21 Fogalmi meghataacuterozaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip55

22 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutesehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip63

23 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip69

231 Nemek szerinti megoszlaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip69

232 Eacuteletkor szerinti megoszlaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip69

233 Csalaacutedi aacutellapot szerinti megoszlaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip71

234 Iskolai veacutegzettseacuteg szerinti megoszlaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip73

24 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg leacutelekszaacutema vaacuteltozaacutesaacutenak okaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip75

241 Nemzetiseacutegvaacuteltaacutesi folyamatokhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip76

242 A toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacutejaacutenak vaacuteltozaacutesahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip77

243 A magyar nemzetiseacutegűek araacutenya az ismeretlenekbőlhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip79

244 Az uacuten bdquorejtett migraacutecioacuterdquo problematikaacutejahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip80

245 A termeacuteszetes fogyaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip83

25 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip85

310

251 Oktataacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip85

252 Felekezeti megoszlaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip88

253 Meacutediumokhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip90

26 Melleacuteklethelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip91

27 Felhasznaacutelt irodalomhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip96

3 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihellip100


321 A baacutecskai magyarsaacuteghelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip105

3211 Az Eacuteszak-baacutecskai koumlrzet (Severno-backi okrug)helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip107

3212 A Nyugat-baacutecskai koumlrzet (Zapadno-backi okrug)helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip112

3213 A Deacutel-baacutecskai koumlrzet (Juzno-backi okrug)helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip114

322 A baacutenaacuteti magyarsaacuteghelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip119

3221 Az Eacuteszak-baacutenaacuteti koumlrzet (Severno-banatski okrug)helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip120

3222 A Koumlzeacutep-baacutenaacuteti koumlrzet (Sredne-banatski okrug)helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip127

3223 A Deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet (Juzno-banatski okrug)helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip129

323 A szereacutemseacutegi magyarsaacuteghelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip135

3231 A szereacutemseacutegi koumlrzet (Sremski okrug)helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip136

33 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip138

34 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphellip148




sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip160

41 Fogalmi meghataacuterozaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip160

42 Toumlrteacutenelmi neacutepmozgalmak Kaacuterpaacutetalja teruumlleteacutenhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip161

43 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg jelenlegi telepuumlleacutesteruumlletehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip165

44 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteghelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip168

45 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphellip172



5 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphellip184

51 A horvaacutetorszaacutegi magyar kisebbseacutegről aacuteltalaacutebanhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip184

52 A magyar keacuterdeacutes bdquomegoldoacutedaacutesardquo a Murakoumlzbenhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip186

53 Magyarok a Baranya-haacuteromszoumlgbenhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip190

311

54 Magyar szoacutervaacutenyok Horvaacutetorszaacutegbanhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip202

55 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai (1991-2002) eacutes joumlvőkeacutepehelliphellip208

56 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip214





61 Az ausztriai kisebbseacutegekről aacuteltalaacutebanhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip226

62 Burgenland koumlruumllhataacuterolaacutesahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip232

63 Moacutedszertani megjegyzeacutesek a Burgenland teruumlleteacutet eacuterintő magyar illetve osztraacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutesokhozhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip239

64 Magyarok Moson vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutebenhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip243

65 Magyarok Sopron vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutebenhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip244

66 Magyarok Vas vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutebenhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip246

67 A burgenlandi magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip248

68 A burgenlandi magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip259



7 A szloveacuteniai (muravideacuteki) magyaraacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai


71 A szloveacuteniai kisebbseacutegekről aacuteltalaacutebanhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip269

72 A Muravideacutek koumlruumllhataacuterolaacutesahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip273

73 A bdquogoricskoacutei falvakrdquo magyarsaacutegahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip277

74 A Lendva-videacutek telepuumlleacuteseinek magyarsaacutegahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip283

75 A muravideacuteki magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai eacutes joumlvőkeacutepehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip289

76 A muravideacuteki magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip294

77 Melleacuteklethelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip298


8 Oumlsszegzeacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip305

9 Tartalomjegyzeacutekhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip309

2

- A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteggal egyuumltt eacutelő maacutes neacutepek demograacutefiai

taacutersadalomstatisztikai eacutes neacutepesedeacutestoumlrteacuteneti sajaacutetossaacutegainak kifejteacutese

Eacutertekezeacutesem ceacutelja hogy ndash a politika mellőzeacuteseacutevel pusztaacuten a demograacutefiai eacutes

statisztikai oumlsszefuumlggeacutesek ismerteteacuteseacutevel ndash az Olvasoacute eleacute taacuterjam hogy az egykori toumlrteacutenelmi

Magyarorszaacuteg 1920 eacutevi feldarabolaacutesa milyen maacuteig hatoacute koumlvetkezmeacutenyeket jelent toumlbb millioacute

magyar szaacutemaacutera Habaacuter egy anyaorszaacutegi magyar sohasem lehet keacutepes aacuteteacuterezni a kisebbseacutegi

eacuteleteacuterzeacutest tanulmaacutenyom segiacutetseacutegeacutevel mind a heacutet magyar koumlzoumlsseacuteg eacuteleteacuteből bdquoimpresszioacutekat

nyerhetuumlnk a statisztikai adatok segiacutetseacutegeacutevel

Nemcsak a nagyvilaacutegban de meacuteg maacutes hozzaacutenk hasonloacute kulturaacutelis eacuterteacutekeket valloacute

euroacutepai unioacutes tagaacutellam polgaacutera sem keacutepes aacuteteacuterezni a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg keacuterdeacuteseacutet

Raacuteadaacutesul a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg probleacutemaacutei olyan bdquokeacuteteacutelű kard amely napjainkban

nemcsak keacutenyes bel- de meacuteg inkaacutebb eacuterzeacutekeny kuumllpolitikai keacuterdeacutes amely mindenkor

meghataacuterozza a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a szomszeacutedos heacutet aacutellam diplomaacuteciai kapcsolataacutet A

mindenkori magyar vezeteacutesnek fuumlggetlenuumll a politikai beaacutelliacutetottsaacutegtoacutel uacutegy kell a keacuterdeacutessel

foglalkoznia hogy azzal maacutes orszaacuteg bdquoeacuterzeacutekenyseacutegeacutet ne seacutertse de meacutegis segiacuteteni tudjon toumlbb

mint keacutetmillioacute magyar nemzetseacutegű szemeacutelynek Ugyanakkor fontos hangsuacutelyozni hogy

Magyarorszaacuteg eacutes a szomszeacutedos aacutellamok toumlbbseacutegeacutenek euroacutepai unioacutes tagsaacutegaacuteval illetve

Horvaacutetorszaacuteg Szerbia eacutes Ukrajna joumlvőbeli unioacutes csatlakozaacutesaacuteval az aacutellamhataacuterok eacutertelmuumlket

vesztik Ezaacuteltal elkeruumllhetetlen hogy az anyaorszaacutegi eacutes a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg koumlzeledeacutese

mellett a magyarsaacuteg eacutes a szomszeacutedos neacutepek is koumlzeledjenek egymaacutes feleacute Az utoacutebbi

koumlzeledeacutessel az Euroacutepai Unioacute leacutetrehozaacutesaacutenak egyik ceacuteljaacutehoz a politikai unioacute

megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz vezet uacutet

Fontosnak tartom kiemelni hogy a bdquonaprakeacuteszseacuteg elősegiacuteteacutese eacutes a plagizaacutelaacutes

elkeruumlleacutese veacutegett a taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegokkal kapcsolatos adatok az egykori

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak illetve az egyes hataacuteron tuacuteli magyar szervezetek ndash főkeacutent

internetes ndash adataacutellomaacutenyaacuteboacutel szaacutermaznak

Jelen munka minden fejezeteacutenek veacutegeacuten felhasznaacutelt irodalomjegyzeacutek valamint

reacuteszletes teacuterkeacutep- eacutes aacutebramelleacuteklet talaacutelhatoacute Remeacutelhetőleg ezaacuteltal a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg

sorsa iraacutent fogeacutekony eacuterdeklődők jobban megismerhetik azt az idegenbe szakadt magyarsaacutegot

amelynek helyzete maacuter 1920 oacuteta foglalkoztatja az anyaorszaacuteg mindenkori vezeteacuteseacutet

3

Bevezeteacutes

bdquoHataacuteron tuacuteli magyarsaacutegnak nevezzuumlk azokat a magyarokat akik a Magyar

Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamhataacuterain kiacutevuumll de a Kaacuterpaacutet-medenceacuten beluumll eacutelnek Idetartoznak a koumlrnyező

orszaacutegokban ndash a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg elcsatolt teruumlletein ndash eacutelő magyarok

A Magyarorszaacuteggal szomszeacutedos orszaacutegokban eacutelő magyarok az 1920 juacutenius 4-eacuten

megkoumltoumltt trianoni beacutekeszerződeacutes miatt keacutenyszeruumllnek az anyaorszaacutegtoacutel elszakadva

kisebbseacutegi sorsban eacutelni

1 taacuteblaacutezat A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg felbomlaacutesa (1920)

Orszaacuteg Teruumllet (km2

) Neacutepesseacuteg (fő) Ebből magyar ()

Csehszlovaacutekia 61 633 3 517 568 303

Romaacutenia 103 093 5 257 467 316

Szerb-Horvaacutet-Szloveacuten Kiraacutelysaacuteg 20 551 1 509 295 303

Ausztria 4 020 291 618 89

Olaszorszaacuteg 21 49 806 130

Lengyelorszaacuteg 589 23 662 10

OumlSSZES VESZTESEacuteG 189 907 10 649 416 302

Trianoni Magyarorszaacuteg 92 963 7 615 117 883

Toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg 282 870 18 264 533 544

Forraacutes ROMSICS Ignaacutec A trianoni beacutekeszerződeacutes Osiris Bp 2001 230 p

Az egykori toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteghoz tartozoacute teruumlleteken eacutelő magyarsaacuteg

nagysaacutegrendjeacutenek meghataacuterozaacutesaacuteban a 2001-ben (Ausztria Horvaacutetorszaacuteg Szlovaacutekia

Ukrajna) illetve a 2002-ben (Romaacutenia SzerbiandashMontenegroacute eacutes Szloveacutenia) lezajlott kuumllfoumlldi

neacutepszaacutemlaacutelaacutesok segiacutetenek Az emliacutetett neacutepszaacutemlaacutelaacutesok szerint a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg

leacutelekszaacutema 2 394 169 fő1 ebből a toumlbbseacuteg ndash 1 416 844 fő (592) ndash Erdeacutelyben a Partiumban

eacutes a Baacutensaacuteg keleti Temesvaacuter (Timişoara) koumlrnyeacuteki reacuteszeacuten eacutel A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg

elcsatolt teruumlletein eacutelő magyarsaacuteg 217-a azaz 520 528 fő a Felvideacuteken eacutel A Deacutelvideacuteken ndash a

Baacutecska eacutes a Baacutenaacutet teruumlleteacuten ndash 285 971 magyar (119) eacutelt 2002-ben Kaacuterpaacutetaljaacuten 151 516 fő

(64) vallotta magaacutet magyarnak a legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval A ma

Horvaacutetorszaacuteghoz tartozoacute Baranya-haacuteromszoumlgben Murakoumlzben eacutes Fiume (Rijeka) vaacuterosaacuteban a

magyarsaacuteg szaacutema oumlsszesen 7 439 főt tett ki (030) A Burgenlandban eacutelő magyarsaacuteg

1 A szaacutemadatok pontossaacutegaacutehoz hozzaacute kell tennuumlnk hogy ezen adatok a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg Horvaacutetorszaacuteg

neacutelkuumlli teruumlleteacutere vonatkoznak Mivel a Szereacutemseacuteg teruumllete egykoron ndash koumlzigazgataacutesilag ndash Horvaacutetorszaacuteghoz

tartozott ezeacutert az ottani magyarsaacuteg szaacutema nem keruumllt az oumlsszesiacuteteacutesben feltuumlnteteacutesre Tovaacutebbaacute hiaacutenyoznak a

trianoni beacutekeszerződeacutes szerint Lengyelorszaacuteghoz csatolt 589 km2

-es teruumllet nemzetiseacutegi adatai valamint a

havasalfoumlldi Mehedinţi megyeacutehez eacutes moldvai Bacau Neamţ Suceava megyeacutekhez csatolt egykoron a toumlrteacutenelmi

Magyarorszaacuteghoz tartozoacute telepuumlleacutesek nemzetiseacutegi adatai is Az adatokban a viszont fel van tuumlntetve Fiume vaacuteros

magyarsaacutegszaacutema is

4

leacutelekszaacutema 6 441 fő (03) volt A legkevesebb magyarsaacuteggal rendelkező az egykor magyar

teruumlleten a Muravideacuteken mindoumlssze 5 430 fő vallotta magaacutet magyarnak (02)

bdquoAz 1919-20-ban aacuteltalaacutenos pesszimista prognoacutezisokkal szemben melyek az uacutej

Magyarorszaacuteg eacuteletkeacutepesseacutegeacuteről szoacuteltak a magyar gazdasaacuteg viszonylag gyorsan eacutes sikeresen

alkalmazkodott az uacutej felteacutetelekhez Az egy főre jutoacute nemzeti joumlvedelem nemcsak eleacuterte hanem

jelentősen meg is haladta az 1913-ast Az egyik legmegalapozottabb szaacutemiacutetaacutes szerint az 1913-

as egy főre jutoacute GNP 1913-ban ndash trianoni magyar teruumlletre vetiacutetve ndash az euroacutepai aacutetlag 69 -

aacutenak 1929-ben pedig 74 -aacutenak felelt meg2

Ami a gazdasaacutegot illeti a koraacutebbi Magyar Kiraacutelysaacutegboacutel a termőfoumlld 614-a a

faaacutellomaacuteny 88-a a vasuacutethaacuteloacutezat 622-a a kieacutepiacutetett utak 645-a a nyersvas 831-a az

ipartelepek 557-a a hitel- eacutes bankinteacutezetek 67-a keruumllt a szomszeacutedos orszaacutegok birtokaacuteba

Tovaacutebbaacute a koumlzeacutepkorban jelentős arany- eacutes ezuumlstbaacutenyaacuteink is hataacuteron tuacutelra keruumlltek

Csehszlovaacutekiaacutenak Romaacuteniaacutenak eacutes Jugoszlaacuteviaacutenak reacuteszt kellett vaacutellalnia Magyarorszaacuteg anyagi

tartozaacutesainak rendezeacuteseacuteben a fennhatoacutesaacuteguk alaacute keruumllt teruumlletek miatt

Magyarorszaacuteg azokroacutel az Euroacutepaacuten kiacutevuumlli teruumlleti előjogokroacutel is lemondott amelyek a

koraacutebbi Osztraacutek-Magyar Monarchiaacutehoz tartoztak

Baacuter a beacutekeszerződeacutes gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyei meglehetősen suacutelyosak voltak meacutegis

az igazi ndash maacuteig hatoacute ndash probleacutemaacutet az uacutej aacutellamhataacuteron kiacutevuumllre keruumllt magyarsaacuteg jelentette Ezeacutert

a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg neacutepesedeacutesi-demograacutefiai helyzete a napjainkban fontos probleacutemaacutekat

vet fel

Amiacuteg az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegon az

oumlsszlakossaacuteg 456-a tartozott valamelyik nemzetiseacutegi csoporthoz addig az 1920 eacutevi

neacutepszaacutemlaacutelaacutes ndash a trianoni Magyarorszaacutegon ndash maacuter csak 105-ot regisztraacutelt A trianoni

Magyarorszaacutegon 1920-ban szaacutemottevő kisebbseacuteget csak az 550 ezer fős neacutemetseacuteg (7) eacutes a

140 ezer fős (2) szlovaacuteksaacuteg alkotott A trianoni beacutekeszerződeacutes amellett hogy az orszaacuteg

teruumlleteacutenek 67-aacutet elcsatolta koumlzel 35 millioacute magyart a hataacuteron kiacutevuumllre rekesztett a

toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg magyar lakossaacutegaacutenak 302-aacutet

2 ROMSICS Ignaacutec A trianoni beacutekeszerződeacutes Osiris Bp 2001 235p

5

1 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai


A mai Romaacuten Koumlztaacutersasaacuteg alapjaacutet a keacutet egykoron ndash egymaacutestoacutel is ndash- fuumlggetlen

fejedelemseacuteg Havasalfoumlld (Ţara Romacircnească) eacutes Moldva (Moldova) keacutepezte A

Havasalfoumlldoumln eacutes Moldvaacuteban kialakuloacute romaacuten fejedelemseacutegek a 14 szaacutezadban a Magyar

Kiraacutelysaacuteggal aacutelltak hűbeacuteri viszonyban majd kiviacutevtaacutek oumlnaacutelloacutesaacutegukat A 16 szaacutezadig fuumlggetlen

aacutellamok voltak majd toumlbb mint haacuterom eacutevszaacutezadon aacutet a Toumlroumlk Birodalom fennhatoacutesaacutega alatt

aacutelltak de belső autonoacutemiaacuteval rendelkeztek3

A 19 szaacutezad maacutesodik feleacuteben a nemzetkoumlzi esemeacutenyek koumlvetkezteacuteben Havasalfoumlld eacutes

Moldva fuumlggetlenneacute vaacuteltak a toumlroumlkoumlktől 1859-ben a keacutet teruumllet nemzetgyűleacutese koumlzoumls

fejedelmeacutenek vaacutelasztotta Alexandru Ioan Cuzaacutet majd a keacutet fejedelemseacuteg 1862-ben egyesuumllt

Az uacutej orszaacuteg neve Romaacutenia lett Bukarest fővaacuterossal

1 aacutebra


3 DURANDIN Catherine A romaacuten neacutep toumlrteacutenete Maecenas Kiadoacute Bp 1998 134ndash140 p

6

Az I vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute Paacuterizs koumlruumll megkoumltoumltt beacutekeszerződeacutesek eacutertelmeacuteben

Romaacutenia reacutesze lett bdquoErdeacutely a bdquoBaacutensaacuteg4 keleti reacutesze valamint a bdquoPartium Az egykor

4 bdquoA Maros Tisza Duna eacutes az erdeacutelyi hegyek aacuteltal koumlzrefogott videacutek az 1876ndash1918 koumlzoumltti magyarorszaacutegi

Torontaacutel Temes eacutes Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegyeacutek teruumllete A honfoglalaacutes kora oacuteta magyarlakta teruumllet a

koumlzeacutepkorban siacuteksaacutegi reacuteszeacutet Temeskoumlznek nevezteacutek viszonylag sűrűn lakott taacutej volt Oszmaacuten-toumlroumlk betoumlreacutesek maacuter

a 15 szaacutezad veacutegeacutetől fenyegetteacutek deacuteli videacutekeit Temesvaacuter eleste (1552) utaacuten fokozatosan elneacuteptelenedett eacutes a vaacuter


lakossaacutega elpusztult vagy eacuteszakra menekuumllt A toumlroumlk kiűzeacutese utaacuten a beacutecsi kormaacuteny nem ismerte el a reacutegi

birtokosok jogi igeacutenyeit eacutes a haacuteboruacutek tetemes koumlltseacutegeacutere hivatkozva az egeacutesz videacuteket kincstaacuteri tulajdonnak

nyilvaacuteniacutetotta Nem kebelezte be a magyar kiraacutelysaacutegba hanem 11 videacutekre osztva Temesi Baacutensaacuteg neacuteven katonailag

Beacutecsből kormaacutenyozta (Temeswarer Provinz Banatus Temesvariensis) Az első eacutevtizedekben csekeacutely kiveacutetellel

csak neacutemet roacutemai katolikus telepesek koumlltoumlzhettek be a Baacutensaacutegba Mercy taacutebornok az első katonai parancsnok

nagyszabaacutesuacute mocsaacuterlecsapolaacutesi eacutes folyamszabaacutelyozaacutesi munkaacutekat indiacutetott meg Előszoumlr rokkant eacutes kiszolgaacutelt

katonaacutekat telepiacutetett le majd 1724-től toborzott neacutemet telepesekkel folytatta a beneacutepesiacuteteacutest A Baacutensaacuteg neacutemet

lakossaacutega szinte az egeacutesz neacutemet nyelvteruumlletről verbuvaacuteloacutedott Egy időben keacutenyszertelepiacuteteacutes is folyt Ausztriaacuteboacutel

kitoloncolt bűnoumlzőket eacutes nemkiacutevaacutenatos taacutersadalmi elemeket koumlltoumlztettek be e teruumlletre A maacutesodik nagy neacutemet

telepeshullaacutem az 1763-ban Maacuteria Tereacutezia aacuteltal kiadott beneacutepesiacuteteacutesi toumlrveacuteny nyomaacuteban eacuterkezett II Joacutezsef alatt is

toumlrteacutent jelentős neacutemet bevaacutendorlaacutes sőt az 1799 1802 1808 eacutes 1812 eacutevekben szinteacuten lezajlott kisebb neacutemet

betelepuumlleacutes 1720ndash1740 koumlzoumltt a neacutemetekkel egyuumltt kisszaacutemuacute olasz spanyol eacutes francia telepes is bevaacutendorolt

akik hamarosan elneacutemetesedtek A toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg alatt keveacutes szerb is lakott a videacuteken 1740 utaacuten pedig a Maros

eacutes Szeged videacutekeacuteről Deacutel-Baacutensaacutegba huacutezoacutedtak le ill 1751-ben a tiszai hataacuterőrvideacutek feloszlataacutesa miatt telepedtek

le Nagykikinda koumlrnyeacutekeacuten 1737-ben kaptak engedeacutelyt a bevaacutendorlaacutesra a toumlroumlk elől Olteacuteniaacuteboacutel menekuumllt roacutemai

katolikus bolgaacuterok Romaacutenok maacuter a 16 szaacutezadban is eacuteltek a Temeskoumlzzel hataacuteros keleti hegyvideacuteken a 18

szaacutezad folyamaacuten telepiacuteteacutes eacutes oumlnkeacutentes vaacutendorlaacutes koumlvetkezteacuteben a Baacutensaacuteg minden videacutekeacuten falvakat alapiacutetottak A

18 szaacutezad veacutegeacutetől Torontaacutel eacutes Temes megye deacuteli reacuteszeacuten szlovaacutek a 19 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Krassoacute-

Szoumlreacutenyben cseh falvak is keletkeztek Kuumlloumlnoumls sziacutenfolt a Karas-folyoacute felső voumllgyeacuteben a szerbndashbolgaacuter hataacuterroacutel

szaacutermazoacute deacutelszlaacutev neacutepcsoport a krassovaacutenok Valoacutesziacutenűleg az 1740-es eacutevekben vaacutendoroltak mai lakoacutehelyuumlkre A

sokfeacutele telepiacuteteacutesi akcioacute koumlvetkezmeacutenyekeacuteppen a Baacutensaacuteg a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg legtarkaacutebb nemzetiseacutegi taacutejaacutevaacute

lett a magyarok azonban csak a legutolsoacutek koumlzoumltt kaptak lehetőseacuteget a videacutek beneacutepesiacuteteacuteseacutehez Baacuter a toumlroumlk

kivonulaacutesa utaacuten spontaacuten toumlbb ezer magyar koumlltoumlzoumltt be a kialakuloacute vaacuterosokba (Temesvaacuter Becskerek Versec

stb) helyzetuumlk csak akkor vaacuteltozott amikor 1778-ban a Pancsova Feheacutertemplom eacutes Karaacutensebes koumlzponttal

szervezett neacutemet szerb ill romaacuten hataacuterőrvideacutekek kiveacuteteleacutevel a Baacutensaacuteg koumlzigazgataacutesilag visszakeruumllt Mo-hoz A

magyarok idetelepiacuteteacuteseacutet a nemzetiseacutegiektől elteacuterően csak kis reacuteszben a kincstaacuter nagyobb reacuteszt a foumlldesurak

szervezteacutek A foumlldesuacuteri telepiacuteteacutesek jelentős haacutenyada szerződeacuteses dohaacutenykerteacutesz koumlzseacuteg volt Koumlzuumlluumlk szaacutemosan

csak neacutehaacuteny eacutevtizedig aacutellottak fenn lakossaacuteguk szeacutetszeacuteledt maacuteshovaacute telepuumllt 1781-ben Beacutekeacutes megyei

reformaacutetusok koumlltoumlztek Ittebőre 1782-ben felső-magyarorszaacutegi roacutemai katolikusok Csoacutekaacutera 1785-ben a Heves

megyei Erdőtelekről joumltt telepesek Paacuterdaacutenyban szaacutelltak meg de a Beacutega gyakori aacuteradaacutesai miatt Oacutetelekre eacutes maacutes

koumlzseacutegekbe koumlltoumlztek aacutet Az 1790-es eacutevekben joumltt leacutetre tiszaacutentuacuteli eacutes saacuterkoumlzi ref magyarokboacutel Veacutegvaacuter (Rittberg)

Alfoumlldi magyarok elsősorban Szeged videacuteki Csongraacuted eacutes Csanaacuted megyei dohaacutenykerteacuteszek alapiacutetottaacutek Szajaacuten

(1804) Magyarszentmaacuterton (1806) Majlaacutethfalva (1819) Gaacutetalja (1823) Udvarszaacutellaacutes (1835)

Magyarszentmihaacutely Uumlrmeacutenyhaacuteza (1840 koumlruumll) eacutes maacutes koumlzseacutegeket 1817 utaacuten nem magyar nemzetiseacutegű telepes

maacuter csak szoacutervaacutenyosan keruumllt a Baacutensaacutegba 1867 utaacuten folyamatossaacute vaacutelt a magyar telepiacuteteacutes ndash koumlzben 1873-ban a

hataacuterőrvideacutekeket is megszuumlntetteacutek ndash eacutes a Baacutensaacuteg a korabeli Magyarorszaacuteg telepiacuteteacutesi akcioacuteinak majdnem

kizaacuteroacutelagos sziacutentereacuteveacute vaacutelt 1867-ben telepuumllt Felsőmuzslya eacutes Torontaacutelkeresztes magyarsaacutega 1881-ben

Szapaacuteryfalva tiszaacutentuacuteli reformaacutetusokboacutel 1883-ban Hertelendyfalva Szeacutekelykeve eacutes Saacutendoregyhaacuteza bukovinai

szeacutekelyekből 1891-ben Uacutejszentes (Vadaacuteszerdő) szentesi 1893-ban Nagybodoacutefalva Makoacute eacutes Szeged videacuteki

reformaacutetusokboacutel 1894-ben Igazfalva Beacutekeacutes eacutes Csongraacuted megyei agraacuterproletaacuterokboacutel elsősorban kubikosokboacutel

telepuumllt le 1890ndash1913 koumlzoumltt 16 baacutensaacutegi koumlzseacutegbe koumlltoumlztek be kisebb vagy nagyobb szaacutemmal magyarok 1920-

ban a trianoni beacutekeszerződeacutes a Baacutensaacuteg eacuteszaki eacutes keleti reacuteszeacutet Romaacuteniaacutenak a nyugati eacutes deacuteli reacuteszeacutet

Jugoszlaacuteviaacutenak iacuteteacutelte csupaacuten kis eacuteszaknyugati csuumlcske maradt Magyarorszaacuteg teruumllete A jugoszlaacuteviai neacutemeteket

a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten kitelepiacutetetteacutek A romaacuteniai Baacutensaacutegban a falvakon kiacutevuumll a nagyobb vaacuterosokban eacutes a resicai

iparvideacuteken uacutejabban odakoumlltoumlzoumltt magyar munkaacutessaacuteg is eacutel ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi

Lexikon I koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 231 p

7

osztraacutek koumlzigazgataacutes alatt aacutelloacute teruumlletek koumlzuumll pedig megkapta bdquoBukovina5 jelentős reacuteszeacutet A

caacuteri Oroszorszaacutegtoacutel elfoglalt nagyreacuteszt romaacuten lakossaacuteguacute bdquoBesszaraacutebia6 szinteacuten Romaacutenia

reacutesze lett

2 aacutebra Romaacutenia teruumlletnyereacutesei az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten


bdquoErdeacutely foumlldrajzilag Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban fekszik a mai Romaacutenia eacuteszak-nyugati

reacuteszeacuten Az első dokumentum amely Erdeacutelyre hivatkozik 1075-ből szaacutermazik ami bdquoUltra

siluam-keacutent vagyis bdquoaz erdőn tuacutel formaacuteban nevezi Erdeacutelyt Ugyanezen szaacutezadban kezdtek

a teruumlletre bdquoPartes Transsylvanae moacutedon hivatkozni (bdquoLegenda Sancti Gerhardi XII

szaacutezad első feleacuteben) ami bdquoaz erdőn tuacuteli reacuteszeketrdquo jelenti eacutes ezt a kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek a

Magyar Kiraacutelysaacutegon beluumll is A latin helyett a koumlznyelvben az bdquoErdőelve kifejezeacutest is

5 Bukovina egykor hercegseacuteg volt az Osztraacutek Csaacuteszaacutersaacutegban a birodalmi tanaacutecsban keacutepviselt tartomaacutenyok

egyike Eacuteszakon Galiciaacuteval nyugaton Galiacuteciaacuteval eacutes Magyarorszaacuteggal deacutelen eacutes keleten Oroszorszaacuteggal eacutes

Moldvaacuteval volt hataacuteros Teruumllete 10 452 km2

fővaacuterosa Czernowitz (ma Chernivtsi Ukrajna) volt 6 Besszaraacutebia az egykor benne uralkodoacute Besszarab olaacuteh csalaacutedroacutel kapta a neveacutet A teruumllet kormaacutenyzoacutesaacuteg volt az

egykori Orosz Birodalom deacutelnyugati reacuteszeacuteben a Dnyeszter Fekete-tenger a Duna-torkolat kiliai aacutega eacutes a Prut

folyoacute koumlzoumltt 45 632 km2

teruumllettel Napjainkban a Moldovai Koumlztaacutersasaacuteg neacutevvel illetik

8

elterjedten hasznaacuteltaacutek Ennek első dokumentaacutelaacutesa Anonymus XII szaacutezadi kroacutenikaacuteja (Gesta

Hungarorum) mely bdquoErdeuelu-t emliacuteti

A Marostoacutel deacutelre eső viszonylag ritkaacuten lakott teruumlletre a keacutesőbbi bdquoKiraacutelyfoumlldrerdquo7

(bdquoKoumlnigsboden) a XIIndashXIII szaacutezad folyamaacuten a magyar kiraacutelyok szaacutesz neacutepesseacuteget

telepiacutetettek Szaacuteszok koumlltoumlztek Beszterce videacutekeacutere (bdquoNoumlsnerland) a Barcasaacutegra

(bdquoBurzenland)8 eacutes Nyugat-Erdeacutely egyes pontjaira is (Kolozsvaacuter Torda Nagyenyed) A

magyar elnevezeacutest az Erdeacutelyt neacutemetre is lefordiacutetottaacutek az bdquoUumlberwald (bdquouumlber Walt)

kifejezeacutes szaacutemos XIII eacutes XIV szaacutezadi dokumentumban olvashatoacute Keacutesőbb a neacutemetek

(szaacuteszok) sajaacutet elnevezeacutessel bdquoSiebenbuumlrgennnek nevezteacutek a teruumlletet

A romaacutensaacuteg a 12-13 szaacutezad forduloacutejaacuten jelent meg ―Erdeacutelyben Az első

eacutevszaacutezadokban főleg a magas hegyi taacutejakon a Bihar-hegyseacutegben eacutes az Eacuterchegyseacutegben

Hunyad vaacutermegyeacuteben eacutes a Fogarasi-havasokban telepedtek meg Majd a 14-17 szaacutezadban

uacutejabb sűrű rajokban eacuterkezveacuten deacutel felől ―Erdeacutely minden videacutekeacuten megjelentek A romaacutensaacuteg is

aacutetvette az bdquoErdeacutely elnevezeacutest bdquoArdeal formaacuteban amely neacutev előszoumlr egy 1432-ben keltezett

dokumentumban olvashatoacute bdquoArdeliu neacuteven ami nyilvaacutenvaloacutean a magyar bdquoErdeacutely szoacuteboacutel

alakult ki eacutes nincs koumlze a romaacuten bdquodeal (domb) elnevezeacuteshez

A mai Romaacuteniaacuteban bdquoErdeacutely neacuteven ismert teruumllet toumlbb mint a bdquotoumlrteacutenelmi Erdeacutely

hiszen magaacuteba foglalja a bdquoPartiumot9 ndash vagyis az egykori Magyar Kiraacutelysaacuteg bdquoreacuteszeitrdquo ndash eacutes a

7 bdquoA Nagy Kuumlkuumlllő eacutes az Olt koumlzeacutenek elhomaacutelyosuloacuteban levő taacutejneve Erdeacutelyben A Kiraacutelyfoumlld mint taacutejneacutev a

teruumllet kora Aacuterpaacuted-kori jogaacutellaacutesaacutenak emleacutekeacutet őrzi A viszonylag ritkaacuten lakott Deacutel-Erdeacutely a 13 szaacutezadig hatalmas

oumlsszefuumlggő kiraacutelyi birtok volt (a koumlzeacutepkori oklevelek bdquoterra regis bdquofundus regius neacuteven emliacutetik) Itt kaptak

hűbeacuteres birtokot az erdeacutelyi szaacuteszok első csoportjai Keacutesőbb ezen a teruumlleten alakultak ki a szaacutesz szeacutekek s ezeacutert a

Kiraacutelyfoumlldet Szaacuteszfoumlldnek is nevezteacutek Ma szinte tisztaacuten romaacuten neacutepesseacutegű teruumllet Magyar lakossaacutega a leguacutejabb

kori vaacuterosi betelepuumllőktől eltekintve kisszaacutemuacute eacutes szoacutervaacutenyokban eacutel ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar

Neacuteprajzi Lexikon II koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 152 p 8 bdquoHegyi medence melyet az Olt nagy deacuteli kanyarulata eacutes a deacutel-erdeacutelyi havasok zaacuternak koumlzre A magyarsaacuteg a

honfoglalaacuteskor aacutetvonult rajta azonban hosszuacute ideig gyepűelveacutenek hagyta a gyakori kun-besenyő betoumlreacutesek

miatt Valoacutesziacutenű hogy a 11 szaacutezad folyamaacuten az ott talaacutelt bolgaacuter-szlaacutevok melleacute maacuter telepedtek magyar eacutes

besenyő hataacuterőroumlk akik a Havaselveacutere vezető szorosokat őrizteacutek eacutes a Barcasaacutegi magyarsaacuteg magjaacutet alkottaacutek A

Barcasaacutegi magyarok ma toumlbbseacuteguumlkben a Brassoacutetoacutel keletre fekvő Heacutetfaluban illetve a medence nyugati eacutes eacuteszaki

peremeacuten Barcauacutejfalu Krizba Apaacuteca koumlzseacutegekben laknak A Barcasaacuteg kezdetben az erdeacutelyi Feheacuter megyeacutehez

tartozott A Barcasaacutegi szaacuteszok a 13 szaacutezad elejeacuten kiraacutelyi adomaacutenykeacutent kaptaacutek foumlldjuumlket melyen 13 koumlzseacuteget eacutes

Brassoacute vaacuterosaacutet eacutepiacutetetteacutek 1211ndash1224 koumlzoumltt a teruumlletet a neacutemet lovagrend uralta melyet azonban oumlnaacutelloacutesulaacutesi

toumlrekveacuteseacuteeacutert II Endre kiraacutely elűzoumltt A romaacutenok első telepuumlleacutese a 13 szaacutezad veacutegeacuteről ismeretes a Barcasaacutegban

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 123 p 9 bdquoAz egykori Zaraacutend Koumlzeacutep-Szolnok eacutes Kraszna vaacutermegyeacutek valamint a Kővaacuter-videacutek melyek a 16ndash17 szaacutezad

folyamaacuten Erdeacutelyhez valoacute csatolaacutes neacutelkuumll az erdeacutelyi fejedelmek birtokaacuteba jutottak A Partiumot az erdeacutelyi

fejedelmek mint a bdquoMagyarorszaacuteg reacuteszeinek urai biacutertaacutek azzal a kikoumlteacutessel hogy az halaacuteluk utaacuten a Magyar

Kiraacutelysaacuteghoz visszateacuter A visszacsatolaacutes 1693-ban megtoumlrteacutent de 1733-ban kelt kiraacutelyi rendelet ismeacutet

kuumlloumlnvaacutelasztotta a Partiumot Az uacutejabb visszacsatolaacutesroacutel az 1741 1792 1836 1848-as eacutevekben kelt toumlrveacutenyek

inteacutezkedtek A Partiumot veacutegleg 1876-ban szuumlntetteacutek meg azzal hogy Zaraacutend megyeacutet Hunyad eacutes Arad Koumlzeacutep-

Szolnok eacutes Kraszna megyeacutet Szilaacutegy Kővaacuter-videacuteket reacuteszben Szolnok-Doboka reacuteszben Szatmaacuter megyeacutehez

csatoltaacutek A Partium taacutejneacutevkeacutent is eacutelt Nemcsak a koumlzigazgataacutesilag hozzaacutetartozoacute teruumlleteket hanem aacuteltalaacuteban

Erdeacutely eacutes az Alfoumlld hataacutervideacutekeacutet eacutertetteacutek rajta Ma elhalvaacutenyuloacuteban van leginkaacutebb az eacutelő irodalmi nyelv őrzi

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 235 p

9

bdquoBaacutensaacuteg keleti feleacutet is Ezek neacutelkuumll bdquoErdeacutely teruumllete megkoumlzeliacutetőleg 57 000 km 2

bdquoErdeacutely a bdquoPartium eacutes a bdquoBaacutensaacuteg keleti reacutesze oumlsszesen megkoumlzeliacutetőleg 103 000 km 2

Termeacuteszetfoumlldrajzi eacutertelemben bdquoErdeacutely egy magas fennsiacutekot keacutepez deacutelen a Deacuteli-

Kaacuterpaacutetok keleten pedig a Keleti-Kaacuterpaacutetok hataacuteroljaacutek el a keacutet egykori romaacuten fejedelemseacutegtől

Havasalfoumlldtől eacutes Moldvaacutetoacutel Az eacuteszaki eacutes a nyugati reacuteszei (Koumlroumls-videacutek Szilaacutegysaacuteg

Szatmaacuter Maacuteramaros) vaacutelasztjaacutek el Magyarorszaacutegtoacutel illetve Ukrajnaacutetoacutel amiacuteg a deacutelnyugati

reacuteszei (Baacutenaacutet) Szerbiaacutetoacutel

bdquoErdeacutely első lakoacuteikeacutent a Kr e VIndashIV szaacutezadban az agathuumlrszoumlket ismerjuumlk Utaacutenuk

koumlvetkeztek a keltaacutek (Kr e IIIndashII sz) daacutekok (Kr e II szaacutezadtoacutel Kr u 106-ig) 106-toacutel

jelentős reacutesze a roacutemai birodalom uralma alaacute keruumll bdquoDacia provincia10

neacuteven A goacutetok

betoumlreacutesei miatt a roacutemaiak 271-ben kiuumlriacutetik bdquoDaciaacutet amely ezutaacuten kuumlloumlnboumlző vaacutendorneacutepek

(goacutetok vizigoacutetok taifalok hunok avarok szlaacutevok bolgaacuterok) aacutetvonulaacutesi vagy szaacutellaacutesteruumllete

lett A magyarok honfoglalaacutesuk11

alkalmaacuteval eacuterkeztek meg bdquoErdeacutelybe12

10

A roacutemai csaacuteszaacutersaacuteg idejeacuteben annak a teruumlletnek neve mely a mai erdeacutelyi felfoumlldoumln fel a Radnai-hegyseacutegig

keleten a Hargitaacuteig terjedt s a mai Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegyeacutet s Kis-Olaacutehorszaacutegot foglalta magaacuteban Daacuteciaacutet

Traianus csaacuteszaacuter (Kru 98ndash117) hoacutediacutetotta meg 11

A hivatalos aacutellaacutespont szerint ndash amelyet a mai toumlrteacuteneacuteszek 80ndash90-a keacutepvisel ndash a magyarok egy leacutepcsőben

szaacutelltaacutek meg a Kaacuterpaacutet-medenceacutet amely reacuteszben tudatos reacuteszben pedig veacuteletlenszerű esemeacutenyek laacutencolata volt

Tudatos volt abban a tekintetben hogy a magyarok maacuter koraacutebban felteacuterkeacutepezteacutek a teruumlletet ugyanis maacuter a

honfoglalaacutes előtt is indiacutetottak kalandozoacute hadjaacuteratot erre Ezen hadjaacuteratok soraacuten aacutetkeltek a Kaacuterpaacutet medenceacuten tehaacutet

megismerteacutek a teruumlletet Ezeknek a laacutetogataacutesoknak a ceacutelja egyeacutertelműen a teruumllet felteacuterkeacutepezeacutese volt A

honfoglalaacutes koumlzvetlen előzmeacutenyei a 894-es kalandozaacutesok voltak Ekkor a magyarok akik soha nem egyseacutegesen

haacuteboruacuteztak keacutet felkeacutereacutesnek is eleget tettek Az egyik sereg a bizaacutenciak felkeacutereacuteseacutere Bulgaacuteria ellen fordult eacutes az

Al-Duna eacutes a tőle deacutelre fekvő reacuteszeken fosztogatott a maacutesik had valoacutesziacutenűleg Aacuterpaacuted vezeteacuteseacutevel a morva

fejedelmet Szvatoplukot segiacutetette az Arnulf vezette keleti-frankok levereacuteseacuteben Mikoumlzben a keacutet sereg idegen

foumlldoumln kalandozik addig az Etelkoumlzben maradott magyarokat besenyő taacutemadaacutes eacuteri A magyarok a honfoglalaacutest

Kru 895-ben kezdteacutek meg akik haacuterom iraacutenyboacutel joumlttek be a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe Az egyik reacuteszuumlk az Etelkoumlzből

elűzoumltt magyarok akik rendezetlen formaacuteban menekuumllnek Erdeacutelybe ahol heacutet foumlldvaacuterat hoznak leacutetre A magyarok

maacutesik reacutesze a Felső-Tisza videacutekeacuteről a harmadik reacuteszuumlk pedig az Al-Duna felől eacuterkezett A honfoglalaacutes azonban

nem egy eacutev alatt zajlott le hanem szakaszosan folyt Előszoumlr az orszaacuteg keleti feleacutet majd keacutesőbb a X szaacutezad

elejeacuten a nyugati feleacutet biztosiacutetottaacutek Kru 907-ben a magyarok visszaverik a keleti-frankokat s iacutegy veacutegleg

biztosiacutetjaacutek helyuumlket a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben KORDEacute Zoltaacuten ndash PETROVICS Istvaacuten A magyarok kalandozaacutesok

Zriacutenyi Kiadoacute Bp 1989 15ndash22 p 12

BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete I koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1998

199 p

10

1 2 Az erdeacutelyi magyarok

A honfoglalaacutes idejeacuten Erdeacutelyben gyeacuter szlaacutev neacutepesseacuteg lakott amely reacuteszleges fuumlggeacutesben

aacutellt a bolgaacuterok birodalmaacutetoacutel A legerősebb a bolgaacuter uralom a mai Baacutensaacutegban volt de

Biharban a Koumlroumlsoumlk videacutekeacuten inkaacutebb az avar toumlredeacutekek voltak tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegben Ezeacutert

iacuterhatta a toumlrteacuteneti mondaacutek eacutes hagyomaacutenyok alapjaacuten dolgozoacute Anonymus hogy a Marostoacutel

deacutelre a Temeskoumlzben a bolgaacuter fejedelem Biharban pedig a kazaacuterok fejedelme uralkodott

A honfoglaloacute magyarsaacuteg Erdeacutely birtokba veacutetele soraacuten főkeacutent Erdeacutely koumlzeacutepső reacuteszeit a

Szamos eacutes a Maros koumlzeacutepső eacutes alsoacute valamint a keacutet Kuumlkuumlllő alsoacute folyaacutesaacutenak voumllgyeit szaacutellta

meg

A honfoglaloacute magyarok Erdeacutely birtokba veacutetele folyamaacuten meglehetősen gyeacuter lakossaacuteggal

talaacutelkoztak amely reacuteszint előluumlk a hegyek koumlzeacute tovaacutebb huacutezoacutedott reacuteszint lakoacutehelyeacuten

megmaradva nekik meghoacutedolt eacutes aztaacuten lassankeacutent beleacutejuumlk olvadt

Erdeacutely toumlrteacuteneteacuteről a honfoglalaacutestoacutel kezdve egeacuteszen I (Szent) Istvaacuten (1000ndash1038)

troacutenra leacutepeacuteseacuteig alig tudunk valamit Annyi bizonyos hogy benne az első jelenteacutekenyebb

magyar koumlzeacuteppont a mai Gyulafeheacutervaacuter (romaacutenul Alba Iulia) koumlruumll alakult meg Az I (Szent)

Istvaacuten aacuteltal alapiacutetott tiacutez puumlspoumlkseacutegből egy Erdeacutelyben Gyulafeheacutervaacuter koumlzponttal alakult meg

Az erdeacutelyi kormaacutenyzat iraacutenyiacutetoacutei kezdetben az uralkodoacutecsalaacuted egyik aacutegaacutenak tagjai

voltak A gyulaacutek 925-toacutel iraacutenyiacutetottaacutek Erdeacutelyt Az utolsoacute gyula uralmaacutet I (Szent) Istvaacuten 1003-

ban fegyverrel toumlrte meg Az utolsoacute gyula I (Szent) Istvaacuten nagybaacutetyja Gyula volt Gyula

szeacutekhelye is Gyulafeheacutervaacuter volt azt megelőzően pedig a Koumlroumls-Maros koumlzoumltt volt a 970-es

eacutevek utaacuten telepuumll csak aacutet Erdeacutelybe13

Erdeacutely magyarok aacuteltal megszaacutellott teruumllete I (Szent) Istvaacuten koumlzigazgataacutesi inteacutezkedeacutesei

koumlvetkezteacuteben eacuteppen uacutegy vaacutermegyeacutekre volt felosztva mint Magyarorszaacutegeacute Előbb csak keacutet

vaacutermegye volt Szolnok eacutes Feheacuter vaacutermegye14

Idővel heacutet vaacutermegye alakult ki Szolnok eacutes

Feheacuter mellett Doboka Kolozs Torda Kuumlkuumlllő eacutes Hunyad vaacutermegyeacutek is leacutetrejoumlttek E

vaacutermegyeacutek koumlzigazgataacutesi koumlzeacuteppontjaacutet egy-egy kiraacutelyi vaacuter alkotta a melynek katonai

parancsnoka a vaacuter ispaacutenja volt egyszersmind a vaacutermegye ispaacutenja is E vaacuterak őrizeteacutere eacutes

szolgaacutelataacutera letelepiacutetett vaacuterjobbaacutegyok eacutes vaacuterneacutepek tisztviselőiből alakult ki a nemesseacutegnek

13

SZABOacute Peacuteter Az erdeacutelyi fejedelemseacuteg Kulturtrade Bp 1997 11 p 14

Szolnokot csak I Beacutela vagy I Geacuteza alapiacutetotta Feheacuter megyeacuteről nem tudjuk hogy első-e vagy egyidőben

leacutetesuumllt a toumlbbivel Az emliacutetett vaacutermegyeacutek eredetileg mind hataacuterispaacutensaacutegok voltak Szolnok vaacutermegye amely a

Belső-Szolnok majd Szolnok-Doboka vaacutermegye nevet viselte nem teacutevesztendő oumlssze az Magyar Alfoumlldoumln

fekvő toumlrteacutenelmi Jaacutesz-Nagykun-Szolnok vaacutermegyeacutevel

11

egy maacutesodik reacutetege amely jogait eacutes kivaacuteltsaacutegait nem honfoglaloacute őseitől oumlroumlkoumllte hanem a

kiraacutelytoacutel kapta szolgaacutelatai jutalmazaacutesaacuteul

A magyarsaacuteg nagy toumlmegeacutet e vaacuterneacutepeken eacutes vaacuterjobbaacutegyokon kiacutevuumll az uacutegynevezett

szolganeacutepek alkottaacutek Eredetileg rabszolgaacutek voltak de miutaacuten I (Szent) Istvaacuten

megparancsolta hogy kereszteacuteny szolgaacutet senkinek sem szabad tartani olyan szolgaacutekkaacute lettek

akik szabadon szegődhettek a kiraacutely vagy a nemesseacuteg szolgaacutelataacuteba Nem voltak tehaacutet roumlghoumlz

koumltoumltt jobbaacutegyok E szolganeacutepek egyreacuteszt szemeacutelyes szolgaacutelatot teljesiacutetetek a nemes urak

haacuteztartaacutesaacuteban maacutesreacuteszt pedig művelteacutek az urak foumlldjeit vagy legeltetteacutek marhaacuteit

E szolganeacutepekhez tartozott aacuteltalaacuteban az Erdeacutely megszaacutellaacutesa idejeacuteben itt talaacutelt bolgaacuter-

szlaacutev fajuacute neacutep is amely a magyaroknak meghoacutedolva megmaradt eredeti lakoacutehelyeacuten E szlaacutevok

toumlrzs- eacutes nemzetseacutegfőnoumlkei inkaacutebb a kiraacutely szolgaacutelataacuteba aacutellottak mint az egyes nemes

urakeacuteba Vaacuterneacutepekkeacute katonaacutekkaacute lettek s iacutegy idővel nemcsak beleolvadtak a magyarsaacutegba

hanem annak nemesi rendjeacutebe is felemelkedtek

A tataacuterjaacuteraacutes nagy vaacuteltozaacutest ideacutezett elő Erdeacutely bdquoetnikai teacuterkeacutepeacuten15

A tataacuterok 1242-es

kivonulaacutesa idejeacuten egeacutesz Erdeacutely romokban hevert A lakossaacuteg jelentős haacutenyadaacutet a tataacuterok

lemeacuteszaacuteroltaacutek Akik nem a tataacuteroknak azok az eacutehiacutenseacutegnek estek aacuteldozatul Ugyanis a tataacuterok

elől elmenekuumllő lakossaacuteg nem tudott a mezőgazdasaacuteggal foglalkozni ezeacutert toumlmeges volt az

eacutehhalaacutelban elhunytak szaacutema is Gyulafeheacutervaacuteron eacutes birtokain ndash amely a tataacuterduacutelaacutes előtt a

legfőbb koumlzpont volt ndash is alig lehetett talaacutelkozni egy-egy emberrel Az egeacutesz orszaacutegot iacutegy

Erdeacutelyt is csak egy nagyobb meacuteretű bevaacutendorlaacutes menthette meg Ezt a szuumlkseacutegszerűseacuteget IV

Beacutela (1235ndash1270) is felismerte

Az uacutej telepesek akiket a puumlspoumlki eacutes az uumlresen maradt kiraacutelyi joacuteszaacutegokra letelepiacutetettek a

Balkaacuten-feacutelszigetről juhnyaacutejaikkal Erdeacutely feleacute huacutezoacutedoacute mai romaacutenok ősei voltak16

A feacutelnomaacuted paacutesztorkodoacute romaacuten telepesek eacutes az aacutellandoacute lakaacutesuacute eacutes foumlldművelő erdeacutelyi

magyarok s szaacuteszok koumlzoumltt ugyanaz volt a viszony mint az alfoumlldi foumlldművelő magyarsaacuteg eacutes a

nyaacutejaival szerte koacuteborloacute kunsaacuteg koumlzoumltt

Az 1342-től 1437-ig eltelt koumlzel szaacutez eacutev alatt a magyar vaacutermegyeacutek teruumlleteacuten eacutelő

romaacutensaacuteg tovaacutebb gyarapodott A magyarsaacuteg eacuteleteacuteben keacutet olyan esemeacuteny is toumlrteacutent amely

leacutelekszaacutemaacutet csoumlkkentette Az egyik az 1437-es erdeacutelyi parasztlaacutezadaacutes amely tulajdonkeacuteppen a

15

KATONA Tamaacutes (szerk) A tataacuterjaacuteraacutes emleacutekezete Rogerius mester siralmas eacuteneke Magyar Helikon Bp

1981 113-119p 129-133p 16

A tataacuterjaacuteraacutes utaacuten eltelt szaacutez eacutevben (1242ndash1342) a romaacutensaacuteg Erdeacutelybe valoacute bekoumlltoumlzeacuteseacutenek haacuterom foumlldrajzi

iraacutenya mutathatoacute ki Egyik Fogaras videacutekeacuten hol maacuter a XIII szaacutezad elejeacuten megjelennek a maacutesik a toumlrteacutenelmi

Hunyad eacutes a baacutensaacutegi Krassoacute(-Szoumlreacuteny) vaacutermegyeacutek a harmadik a toumlrteacutenelmi Maacuteramaros vaacutermegye eacutes Beszterce

videacutekeacuten Eleinte csak a kiraacutelyi joacuteszaacutegokon telepuumllnek le keacutesőbb a kiraacutely megengedi az erdeacutelyi puumlspoumlknek eacutes a

kaacuteptalannak is hogy joacuteszaacutegaikra romaacutenokat telepiacutethessenek Nagy Lajos idejeacuteben maacuter a vaacuterosok sőt a magaacutenos

foumlldesurak is telepiacutethetnek bevaacutendorloacute romaacutenokat

12

magyar parasztok laacutezadaacutesa volt Az ő veacuteruumlk hullott e laacutezadaacutes elfojtaacutesa alkalmaacuteval a nemesek

szeacutekelyek eacutes szaacuteszok fegyvercsapaacutesai aacuteltal A maacutesik pedig a keacutesőbbi 1514-ben kirobbant

Doacutezsa-feacutele parasztlaacutezadaacutes amely ndash mint ismert ndash szinteacuten hasonloacute koumlvetkezmeacutenyekkel jaacutert

A romaacutensaacuteg a magyar vaacutermegyeacutek teruumlleteacuten meacuteg jobban elszaporodott Erdeacutelyben XIV

eacutes XV szaacutezadbeli oklevelek adatainak segiacutetseacutegeacutevel nyomroacutel-nyomra ki lehet mutatni hogy

minden nagyobb neacutepmozgalomnak koumlvetkezteacuteben amelyet a Balkaacutenon eacutes a mai Romaacutenia

teruumlleteacuten az egyre gyakrabban ismeacutetlődő toumlroumlk haacuteboruacutek okoztak mikeacutent kerestek Erdeacutelyben

menedeacuteket a kisebb-nagyobb csoportokba verődoumltt romaacutenok

A bevaacutendorloacute romaacutenok kezdetben mindenuumltt a nekik kiirtaacutesra aacutetadott erdőkben az

uacutegynevezett irtvaacutenyfoumlldeken telepuumlltek le

Miutaacuten a toumlroumlk betoumlreacutesek alkalmaacuteval a magyar eacutes szaacutesz jobbaacutegysaacuteg sora

megtizedelődoumltt uumlresen maradt telkeikre a foumlldesurak a szuumlkseacutegtől keacutenyszeriacutetve mind

nagyobb szaacutemban telepiacutetettek romaacutenokat

A XV szaacutezadban a vaacuterjoacuteszaacutegokon telepiacutetett romaacutensaacuteg taacutersadalmi eacutes jogi helyzeteacuteben a

toumlrteacutenelmi Hunyad vaacutermegye Haacutetszeg videacutekeacuten tovaacutebbaacute Krassoacuteban a Szoumlreacutenyi baacutensaacutegban eacutes

Temes vaacutermegyeacutek deacutelkeleti reacuteszeacuteben igen nevezetes vaacuteltozaacutes aacutell be Kiveacutetel neacutelkuumll olyan

videacutekeken amelyeken aacutet szokott a deacutelkelet felől taacutemadoacute toumlroumlk betoumlrni az orszaacutegba E

videacutekeken az orszaacuteg veacutedelmi eacuterdekei arra keacutenyszeriacutetetteacutek a kiraacutelyi vaacuterak ispaacutenjait hogy a

vaacuterjoacuteszaacutegokon letelepiacutetett romaacutenokat fegyveres szolgaacutelatra is alkalmazzaacutek A fegyveres

szolgaacutelat ez időben sok tekinteacutelyt eacutes sok előnyt biztosiacutetoacute volt s ezeacutert a keneacutezek eacutes vajdaacutek

sziacutevesen vaacutellalkoztak raacute Laacutethatoacute hogy a baacutensaacutegi teruumlleteken is megtoumlrteacutenik a romaacutenok

teacuterhoacutediacutetaacutesa

Erdeacutely hanyatloacute korszakaacuteban II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy (1648ndash1660) meggondolatlan

politikaacuteja miatt a toumlroumlk veacutegigtarolta Erdeacutelyt17

A haacuteboruacutes pusztiacutetaacutesoknak megint elsősorban a

magyar eacutes szaacutesz teruumlletek estek aacuteldozatul Miacuteg a toumlroumlk nagyveziacuter hadai deacutelnyugatroacutel a

Baacutensaacutegon aacutet nyomultak be eacutes partiumi Borosjenő vaacuteraacutet ostrom alaacute fogtaacutek addig a kriacutemi

tataacuterok a sziliszriai pasa eacutes a keacutet romaacuten vajda hadai Erdeacutely keleti eacutes deacuteli szorosain toumlrtek be

Raacutekoacuteczi a keacutet oldalroacutel taacutemadoacute ellenseacuteggel szemben nem tudott sikeresen veacutedekezni A toumlroumlk

tataacuter moldvai eacutes havasalfoumlldi hadak irtoacuteztatoacutean felduacuteltaacutek Erdeacutelyt Brassoacuten amely 30 000 eacutes

Nagyszebenen kiacutevuumll amely 15 000 talleacuterral vaacuteltotta meg magaacutet majdnem minden vaacuteros

elpusztult Kolozsvaacuternak is eleacutegtek kuumllvaacuterosai Maga a vaacuteros csak 100 000 talleacuter lefizeteacutese

aacuteraacuten menekuumllt meg az elpusztiacutetaacutestoacutel Gyulafeheacutervaacuteron leeacutegett a Bethlen Gaacutebor (1613ndash1629)

17

BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete II koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp

1998 898 p

13

aacuteltal eacutepiacutetett fejedelmi palota a főiskola eacutepuumllete koumlnyvtaacuteraacuteval egyetemben eacutes a szeacutekesegyhaacutez

Azonkiacutevuumll Lugos eacutes Kaacuteraacutensebes vaacuteraival elveszett a hajdani temesi baacutensaacutegnak meacuteg magyar

keacutezben levő reacutesze Elvesztek eacutes toumlroumlk keacutezre keruumlltek Borosjenő eacutes Lippa vaacuterai eacutes ami a

legfaacutejdalmasabb veszteseacuteg volt Nagyvaacuterad elveszteacutese

A toumlroumlk Magyarorszaacutegroacutel valoacute kiűzeacutese utaacuten romaacuten parasztsaacutegnak a romaacuten

vajdasaacutegokboacutel valoacute kivaacutendorlaacutesa ebben a korszakban haacuteromiraacutenyuacute volt Egyik Moldvaacuteboacutel

Oroszorszaacutegba a maacutesik a Duna bal partjaacutera Bulgaacuteria eacutes Szerbia hataacuteros reacuteszeibe A harmadik

pedig Magyarorszaacutegba a Temesi baacutensaacutegba A haacuterom koumlzuumll az utolsoacute volt a legnagyobb18

E

nagy meacuterteacutekű kivaacutendorlaacutes okozta hogy a romaacutensaacuteg szaacutema csak magaacuteban a toumlrteacuteneti

Erdeacutelyben 1700-toacutel 176l-ig 250 000-ről 547 000-re emelkedjeacutek eacutes a koumlvetkező huacutesz eacutevben ndash

1784-re ndash 238 000-rel 785 000-re noumlvekedjeacutek

1 3 Az erdeacutelyi szeacutekelyek

A szeacutekelyek mondai hagyomaacuteny szerint a hunok maradeacutekai s maacuter a honfoglalaacutest

megelőzően is a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacuteltek Egyes kutatoacutek szerint a szeacutekelyek az uacutezok

leszaacutermazottai de olyan felfogaacutes is leacutetezik amely szerint a szeacutekelyek a kabarokkal hozhatoacuteak

oumlsszefuumlggeacutesbe Baacuterhogy is legyen sajnos a toumlrteacuteneacuteszek meacuteg nem tudtak egyeacutertelműen aacutellaacutest

foglalni a keacuterdeacutesben Az viszont teacuteny hogy nincs igaza azon romaacuten kutatoacuteknak akik a

szeacutekelyseacuteget mint elmagyarosiacutetott romaacutensaacutegot tuumlntetik fel

Okleveles emleacutekek eacutes helynevek tanuacutesaacutega szerint a XndashXI szaacutezad taacutejaacuten az Aacuterpaacuted-haacutezi

kiraacutelyok orszaacutegaacutenak toumlbb kuumlloumlnboumlző reacuteszeacuten főleg a gyepűvonalak menteacuten lakoacute szeacutekelyeket

Biharba majd a Kuumlkuumlllők eacutes az Olt videacutekeacutere ndash miutaacuten pedig a XIII szaacutezadban ezt a

termeacutekeny teruumlletet a kiraacutelyi akarat folytaacuten a szaacuteszoknak kellett aacutetengedniuumlk ndash veacuteguumll Erdeacutely

deacutelkeleti-keleti reacuteszeacutebe telepiacutetetteacutek ahol ma is eacutelnek Veacutegleges lakoacutehelyuumlkoumln feladatuk a

18

Az 1758-i toumlroumlk haacuteboruacuteban a Magyarorszaacutegba betoumlrt toumlroumlk hadsereggel nagyszaacutemuacute romaacuten parasztsaacuteg is bejoumltt

a Temesi Baacutensaacutegba akiknek nagy reacutesze a toumlroumlk csapatok kivereacutese utaacuten az erdőkbe eacutes naacutedasokba vonult ahonnan

keacutesőbb letelepedtek a gazdaacutetlan foumlldekre eacutes foumlldművelőkkeacute lettek Nagyobb meacuterteacutekű kivaacutendorlaacutes Havasalfoumlldről

1741ndash1744 koumlzoumltt toumlrteacutent Mihai Racoviţa vajda uralkodaacutesa alatt aki annyira megterhelte a neacutepet hogy az

orszaacutegot egyszerre mintegy 15 000 csalaacuted hagyta el A neacutep nagy meacuterteacutekű kivaacutendorlaacutesa volt az oka hogy a

szultaacuten 1744-ben elkergette Utoacuteda Constantin Mavrocordat lett ki meacuteg embertelenebbuumll nyuacutezta a neacutepet Mikor

troacutenra leacutepett az adoacutezoacute csalaacutedok szaacutema 146 000 volt eacutes ez a szaacutem uralkodaacutesa alatt leszaacutellott 35 000-re 1765-ben

egyszerre 227 s ezt megelőzően 535 romaacuten paraszt csalaacuted menekuumllt Havasalfoumlldről a Temesi Baacutensaacutegba Mikor a

temesvaacuteri koumlzeacutepponti telepiacutető bizottsaacuteg erről azon hozzaacuteadaacutessal tett jelenteacutest Beacutecsbe hogy meacuteg toumlbb csapat

bevaacutendorlaacutesaacutera van kilaacutetaacutes onnan azt az utasiacutetaacutest kapta hogy a bevaacutendorlaacutesra uacutejabban jelentkező romaacuten paraszt

csalaacutedokat igyekezzeacutek lebeszeacutelni telepuumllő szaacutendeacutekukroacutel Ez inteacutezkedeacutesek eacutes levelezeacutesek semmit sem hasznaacuteltak

mert a helyeacuteből kimozdult romaacuten parasztsaacutegot nem lehetett visszateacutereacutesre biacuterni A hatoacutesaacutegok keacutenytelenek voltak a

menekuumllőket befogadni eacutes nekik a karaacutensebesi lugosi oravicai eacutes mehaacutediai jaacuteraacutesban lakoacutehelyeket adni A

koumlvetkező eacutevben uacutejra szigoruacute rendelet joumltt Beacutecsből hogy a bdquomenekuumllt romaacuten parasztokat Temesvaacuternaacutel erreacutebb eacutes

a Beacutegaacutenaacutel tovaacutebb ne engedjeacutek

14

Kaacuterpaacutetok viacutezvaacutelasztoacutejaacuteig kiterjesztett magyar gyepűvonal veacutedelme volt19

Hasonloacute feladatok

ellaacutetaacutesaacutera joacutel bevaacutelt hagyomaacutenyos nemzetseacutegi szervezetuumlket a koumlzponti hatalom itt is

tiszteletben tartotta ebből alakult ki a szeacutekely szeacutekek teruumlletileg tagolt szerkezete

A heacutet szeacuteket20

(Csiacutekszeacutek Gyergyoacuteszeacutek Keacutezdiszeacutek Marosszeacutek Orbaiszeacutek Sepsiszeacutek

eacutes Udvarhelyszeacutek) egybefogoacute Szeacutekelyfoumlld ndash mint a vaacutermegyeacutektől elhataacuterolt egyseacutegesen

szeacutekelylakta teruumllet ndash a XIVndashXV szaacutezadtoacutel kezdve szeacuteles koumlrű oumlnkormaacutenyzatot eacutelvezett a

szeacutekelyseacuteg a feudaacutelis Erdeacutely rendi szervezeteacutebe ndash a vaacutermegyei nemesseacuteg eacutes a szaacuteszok mellett

ndash mint egyenjoguacute rendi nemzet (bdquoNatio Siculorum) eacutepuumllt be Habaacuter a rendiseacuteg eltoumlrleacuteseacuteig

ennek folytaacuten a szeacutekelyeket kuumlloumln bdquonemzet-keacutent tartottaacutek szaacutemon ez csak sajaacutetos rendi

jogaacutellaacutesukra utaloacute fogalomkeacutent eacuterteacutekelhető A rendi vaacutelaszfalak elleneacutere sem volt soha

keacutetseacuteges hogy a szeacutekelyseacuteg etnikailag nem oumlnaacutelloacute nemzet csupaacuten a magyar nemzet egyik

jellegzetes neacutepi csoportja

A szeacutekely taacutersadalmat a vagyoni reacutetegződeacutes jellemezte A tehetősebb azonban meacutegsem

erőltethette raacute a hatalmaacutet a keveacutesbeacute vagyonos taacutersaacutera mert minden fegyverforgatoacute szeacutekelyre

azonos jog eacutes koumltelezettseacuteg vonatkozott a szemeacutelyes szabadsaacuteg eacutes a fejenkeacutenti fegyveres

szolgaacutelat A vagyoni kuumlloumlnbseacutegek nem vezettek a feudaacutelis viszonyok kialakulaacutesaacutehoz inkaacutebb a

katonaacuteskodaacutes mikeacutentjeacuteben jelentkeztek A legkevesebb foumllddel rendelkezők ndash akik a

szeacutekelyseacuteg toumlbbseacutegeacutet alkottaacutek ndash gyalogosan szaacutelltak hadba A lovon szolgaacuteloacutekat a bdquoloacutefőketrdquo

maacuter tekinteacutelyesebb foumlld illette meg A loacutefő szeacutekelyekneacutel az uacuten bdquoprimorok voltak

előkelőbbek Ők rendelkeztek a legtoumlbb foumllddel eacutes a legmagasabb katonai titulusokkal21

A szeacutekely falvak lakoacuteinak peres eacutes egyeacuteb uumlgyeiben a 12 taguacute vaacutelasztott testuumllet jaacutert el

A testuumllet hat tagja a gazdagabbak tovaacutebbi hat tagja pedig a szegeacutenyebbek koumlzuumll keruumllt ki

Ezen testuumlletek munkaacutejaacutet a szeacutekbiacuteroacute feluumlgyelte Innen ndash első fellebbezeacutesi foacuterumkeacutent ndash a

koumlzponti szeacutek (bdquoanyaszeacutek) Udvarhelyszeacutek eskuumldtjeihez keruumllt az uumlgy veacuteguumll pedig a szeacutekely

ispaacuten doumlntoumltt a vitaacutes keacuterdeacutesekről A szeacutekely ispaacuten az egyes doumlnteacutesekben ki kellett hogy keacuterje

a szeacutekely nemzetgyűleacutes veacutelemeacutenyeacutet

19


dualizmus koraacuteig KSH Neacutepesseacutegtudomaacutenyi Inteacutezet Toumlrteacuteneti Demograacutefiai Fuumlzete 3 szaacutem Bp 1987 9 p 20

Valoacutejaacuteban a Szeacutekelyfoumlld toumlbb szeacutekre tagoloacutedott Csiacutekszeacutek Gyergyoacuteszeacutek eacutes Kaacuteszonszeacutek egyuumlttesen alkottaacutek a

keacutesőbbi Csiacutek vaacutermegyeacutet tovaacutebbaacute Keacutezdiszeacutek Orbaiszeacutek eacutes Sepsiszeacutek oumlsszeolvasztaacutesaacuteboacutel pedig Haacuteromszeacutek

vaacutermegye joumltt leacutetre Volt tovaacutebbaacute Bardoacuteczszeacutek Keresztuacuterszeacutek Mikloacutesvaacuterszeacutek eacutes Szeredaszeacutek is de ezek

bdquojelenteacutektelenek voltak eacutes beolvadtak maacutes szeacutekekbe Volt tovaacutebbaacute meacuteg egy szeacutek Aranyosszeacutek amely a

Szeacutekelyfoumlldtől bdquoelszakiacutetva Torda vaacuterosaacutetoacutel deacutelre fekuumldt Csiacutek Haacuteromszeacutek eacutes Udvarhely vaacutermegyeacuteket az

emliacutetett szeacutekekből az 1876 eacutevi XXXIII tc hozta leacutetre ezt veacuteglegesiacutetette az 1877 eacutevi I tc CSAacuteKY Imre A

Magyar Kiraacutelysaacuteg vaacutermegyeacuteinek ciacutemerei a XVIII eacutes a XIX szaacutezadban Corvina Kiadoacute Bp 1995 93 102

139 p 21

SZABOacute Peacuteter Az erdeacutelyi fejedelemseacuteg Kulturtrade Kiadoacute Bp 1997 13 15 p

15

A szeacutekelyseacuteg baacutemulatos vitalitaacutesaacutenak koumlszoumlnhető hogy a szaacutezadok soraacuten raacutezuacuteduloacute

szaacutemos csapaacutest kiheverve uacutejra eacutes uacutejra regeneraacuteloacutedva napjainkban is a maacutesodik legnagyobb

oumlsszefuumlggő magyar neacuteptoumlmboumlt alkotja a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben

1 4 Az erdeacutelyi szaacuteszok

A szaacuteszok a XIIndashXIII szaacutezadban telepedtek le Erdeacutelyben Megjeleneacutesuumlk egyreacuteszt a

Neacutemet-Roacutemai Birodalom demograacutefiai eacutes taacutersadalmi helyzeteacutevel magyaraacutezhatoacute Az aacuteltalaacutenos

neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes a taacutersadalmi feszuumlltseacutegek az a teacuteny hogy a peacutenzgazdaacutelkodaacutes toumlnkretette

a parasztsaacuteg a kis- eacutes koumlzeacutepnemesseacuteg egy reacuteszeacutet egyes vaacuterosok (Worms Mainz Koumlln

Speyer) lakossaacutega pedig felkelt jogai eacuterdekeacuteben neacutepesseacutegmozgaacutest indiacutetott el E vaacutendorlaacutes

folyamaacuten jelentős csoportok telepedtek meg a neacutemet nyelvteruumllettől keletre eső teruumlleteken22

A kivaacutendorlaacutes szervezeacuteseacuteben az uacuten lokaacutetor (bdquolocatores) jaacutetszott fontos szerepet Ő

koumlzvetiacutetett a letelepedeacutesre szaacutent teruumlletek ura eacutes a betelepuumllők koumlzoumltt oumlsszetoborozta a

kivaacutendorolni szaacutendeacutekozoacutekat kivaacutelasztotta a letelepedeacutes helyeacutet aacutellatokat eszkoumlzoumlket

vetőmagot szerzett csereacuteben pedig foumlldet eacutes bizonyos jogokat kapott az uacutej teruumlleten A

telepesek aacuteltalaacuteban jogilag szabadok voltak cenzust fizettek aacutetoumlroumlkiacutethetteacutek birtokaikat eacutes

falukoumlzoumlsseacutegekbe szerveződtek amelyeknek eacuteleacuten a biacuteroacute aacutellott Neacutemetorszaacuteg teruumlleteacuten 1103-

boacutel 1148-boacutel eacutes 1313-boacutel maradt fenn olyan okleveacutel amely Magyarorszaacutegra kivaacutendorolt

szemeacutelyekről tudoacutesiacutet Az 1148-boacutel szaacutermazoacute adat II Geacuteza uralmaacutenak (1141ndash1162) idejeacutere

esik E korban Erdeacutely deacuteli hataacutervonalaacutet a Bizaacutenci Birodalom fenyegette Emiatt a kiraacutely azzal

a szaacutendeacutekkal telepiacutetette be a Neacutemet-Roacutemai Birodalom teruumlleteacuteről eacuterkező bdquovendeacutegeketrdquo hogy

az orszaacutegnak katonai veacutedelmet is nyuacutejtsanak Ennek eacuterdekeacuteben II Geacuteza Nagyszeben

koumlrnyeacutekeacuteről a keacutesőbbi szebeni uacutejegyhaacutezi eacutes nagysinki szaacutesz szeacutekek teruumlleteacuteről keletebbre

telepiacutetette a szeacutekelyeket hogy az uacutejonnan eacuterkezett vendeacutegeknek helyet adjon

Az oklevelek tanuacutesaacutega szerint nem minden telepes volt neacutemet hanem olaszok

vallonok eacutes franciaacutek is akadtak koumlzoumlttuumlk Szaacutesz (bdquosaxones) elnevezeacutesuumlk csak a XIII szaacutezad

elejeacuten szilaacuterdult meg

A szaacuteszok jelentőseacutege a betelepedeacutesuumlk utaacuten hamarosan megnőtt A szaacutesz vaacuterosok

koumlzuumll Brassoacute Nagyszeben eacutes Beszterce a taacutevolsaacutegi kereskedelem koumlzpontjaivaacute vaacuteltak Mivel

haacutegoacutek mellett fekszenek mindig lefoumlloumlzteacutek a hasznot a kereskedelemből Nemcsak a

Havasalfoumllddel eacutes Moldvaacuteval aacutellottak kapcsolatban hanem a Koumlzel-Kelettel az Adriaacuteval

22

VOGEL Saacutendor Az erdeacutelyi szaacuteszok Honismeret 20013 XXIX 1 p

16

Krakkoacuteval Lemberggel Budaacuteval Beacuteccsel a neacutemetorszaacutegi eacutes flandriai vaacuterosokkal Egyes

taacutevolsaacutegi kereskedők oacuteriaacutesi vagyonokat halmoztak fel23

A szaacutesz vaacuterosok24

koumlzuumll Segesvaacuterott Medgyesen Szaacuteszvaacuterosban eacutes Szaacuteszsebesen a

keacutezművesseacutegnek az iparnak volt meghataacuterozoacute szerepe A XV eacutes XVI szaacutezad az erdeacutelyi

szaacutesz vaacuterosok nagy gazdasaacutegi fellenduumlleacuteseacutenek kora volt Az erdeacutelyi magyar vaacuterosok koumlzuumll

csak Kolozsvaacuter tudta felvenni a versenyt a szaacutesz vaacuterosokkal Kolozsvaacuteron is jelentős volt a

szaacuteszok leacutelekszaacutema s a helyi magyarsaacutegnak hataacuterozottan ndash olykor fegyveres moacutedon ndash kellett

a vaacuteros vezeteacuteseacutenek jogaacuteeacutert felleacutepni

Doumlntő jelentőseacutegű a szaacuteszok politikai eacutes jogi egyseacuteggeacute vaacutelaacutesaacuteban az 1224 eacutevi II

Andraacutes aacuteltal adomaacutenyozott kivaacuteltsaacutegleveacutel az Andreanum25

volt amelyet a szaacutesz toumlrteacutenetiacuteraacutes

arany szabadsaacutegleveacutelnek (bdquoder Goldene Freibreif) nevez Az okleveacutel egyeduumllaacutelloacute volt a

teacuterseacutegben olyan jogalkotaacutes amely az uralkodoacute eacutes a szabad telepesek koumlzoumltti jogviszonyt

szabaacutelyozta eacutes mindkettejuumlk eacuterdekeit figyelembe vette

23

Az erdeacutelyi szaacutesz vaacuterosok alapiacutetaacutesa a XII-XIII szaacutezadra tehető A betelepuumllő szaacuteszok előszoumlr Medgyes vaacuterosaacutet (romaacutenul Mediaş neacutemetuumll

Mediasch) alapiacutetottaacutek 1146-ban majd sorrendben koumlvetkezett Szaacuteszsebes (romaacutenul Sebeş neacutemetuumll Muumlhlbach) 1150-ben Nagyszeben

(romaacutenul Sibiu neacutemetuumll Hermannstadt) 1160-ban Segesvaacuter (romaacutenul Sighişoara neacutemetuumll Schaumlssburg) 1198-ban Szaacuteszvaacuteros (romaacutenul

Orăştie neacutemetuumll Broos) 1200-ban Brassoacute (romaacutenul Braşov neacutemetuumll Kronstadt) 1203-ban eacutes veacuteguumll Beszterce (romaacutenul Bistriţa neacutemetuumll

Bistritz) 1206-ban in KŐVAacuteRY Laacuteszloacute Erdeacutely reacutegiseacutegei eacutes toumlrteacutenelmi emleacutekei Horizont Kiadoacute Bp 105 p 24

A szaacutesz vaacuterosok eacuteleacuten a polgaacutermester (Buumlrgermeister) aacutellt aki a vaacuterosi tanaacutecsok uumlleacutesein elnoumlkoumllt A vaacuterosi tanaacutecsok rendszerint 12 taguacuteak

voltak A szaacutesz vaacuterosok egytől egyig vastag bevehetetlen falakkal eacutes erős baacutestyaacutekkal voltak megerősiacutetve Ostrom idejeacuten a ceacutehek veacutedteacutek az

egyes baacutestyaacutekaacutet beacutekeidőben pedig gondoskodniuk kellett a karbantartaacutesukroacutel Az erdeacutelyi vaacuterosok voltak Erdeacutelyben az ipar eacutes a kereskedelem mellett az oktataacutes eacutes a kultuacutera fellegvaacuterai A falvak eacuteleacuten szinteacuten egy ndash kisebb ndash tanaacutecs aacutellt eacuteleacuten a biacuteroacuteval akit a koumlzoumlsseacuteg maga vaacutelasztott

Kifejezetten Nagyszeben a szaacuteszok bdquofővaacuterosardquo szaacutemiacutetott bevehetetlen erődvaacuterosnak 25

A II Andraacutes aacuteltal kibocsaacutetott Diploma Andreanum az alaacutebbiakroacutel rendelkezik bdquoHűseacuteges vendeacutegeink az erdőn tuacuteli szaacuteszok koumlzoumlsen kiraacutelyi

felseacuteguumlnk laacutebai eleacute borultak eacutes panaszaikkal alaacutezatosan raacutemutattak arra hogy szabadsaacutegukat amellyel nagyatyaacutenk a jaacutembor emleacutekezetű

Geacuteza kiraacutely hiacutevta be őket teljesen elvesztetteacutek Ezeacutert kiraacutelyi felseacuteguumlnk szemeit a szokaacutesos moacutedon kegyesen raacutejuk vetette eacutes mivel nagy

szegeacutenyseacuteguumlk miatt kiraacutelyi felseacuteguumlnknek szolgaacutelataikat teljesiacuteteni nem tudtaacutek kegyesen meghallgattuk panaszaikat eacutes mind a jelenre mind a joumlvőre neacutezve koumlzhiacuterreacute tesszuumlk hogy elődeink nyomdokaacutet koumlvetve eacutes bensőnkben megrenduumllve koraacutebbi szabadsaacutegukat visszaadtuk meacutegpedig a

koumlvetkezőkeacuteppen

ndash az egeacutesz neacutep egy neacutep legyen (unus sit populus) egy biacuteroacute alatt aacutelljon

ndash ugyanakkor megszuumlntetuumlnk minden groacutefsaacutegot a szebeni kiveacuteteleacutevel

ndash baacuterki is legyen szebeni groacutef csak olyan legyen aki aacutellandoacutean koumlztuumlk lakik eacutes a neacutep vaacutelassza meg meacutegpedig azt aki erre a hivatalra a

legalkalmasabb ndash eacutevente koumltelesek 500 ezuumlstmaacuterkaacutet fizetni kamaraacutenk hasznaacutera eacutes ez aloacutel az adoacute aloacutel senki se legyen kiveacuteve aki hataacuteraik koumlzoumltt lakik

ndash 500 fegyverest kell aacutelliacutetaniuk abban az esetben ha a kiraacutely az orszaacutegon beluumll visel hadat 100-at az orszaacutegon kiacutevuumll ha a kiraacutely szemeacutelyesen

is hadba vonul eacutes 50-et ha a kiraacutely valamelyik vezeacutereacutet kuumlldi haacuteboruacuteba az orszaacutegon kiacutevuumll toumlbb harcost a kiraacutely nem koumlvetelhet tőluumlk

ndash papjaikat szabadon vaacutelaszthatjaacutek eacutes nekik kell fizetniuumlk a tizedet

ndash senki sem biacuteraacuteskodhat felettuumlk csak Mi magunk vagy a szebeni groacutef ha biacuteroacute előtt aacutellnak az csak a szokaacutesjog szerint iacuteteacutelkezhet felettuumlk

biacuteroacutesaacutegunk eleacute csak akkor lehet megideacutezni őket ha sajaacutet biacuteraacutejuk nem tudott doumlnteni ndash a valahok eacutes a besenyők erdeit valamint azok vizeit a nevezett valahokkal eacutes besenyőkkel koumlzoumlsen hasznaacutelhatjaacutek eacutes ezeacutert semmifeacutele szolgaacuteltataacutessal nem tartoznak

ndash egyetlen pecseacutetet hasznaacutelhatnak amelyet Mi eacutes meacuteltoacutesaacutegviselőink elismernek

ndash ha valaki koumlzuumlluumlk valakit toumlrveacuteny eleacute ideacutez a biacuteroacute előtt csak olyan szemeacutelyeket nevezhet meg tanuacutekeacutent akik hataacuteraik koumlzoumltt eacutelnek

ndashteljesseacuteggel felmentjuumlk őket minden idegen toumlrveacutenykezeacutes aloacutel

ndash szabadon hasznaacutelhatjaacutek az erdőket tartozeacutekaikkal egyuumltt a vizeket eacutes a folyoacutekat

ndash az orszaacuteg nagyjai nem koumlvetelhetnek a kiraacutelytoacutel falvakat vagy birtokokat teruumlletuumlkoumln ha pedig ezt valaki meacutegis megteszi ellentmondaacutessal

eacutelhetnek ndash ha hadjaacuterat alkalmaacuteval hozzaacutejuk megyuumlnk csak haacuteromszor gondoskodjanak roacutelunk

ndash ha pedig a vajda a kiraacutely eacuterdekeacuteben teruumlletuumlkre megy keacutetszer eacuterkezeacuteskor eacutes taacutevozaacuteskor koumltelesek gondoskodni roacutela

ndash kereskedőik szabadon fel eacutes alaacute jaacuterkaacutelhatnak Kiraacutelysaacutegunk teruumlleteacuten aneacutelkuumll hogy baacutermely vaacutemot fizetneacutenek

ndash vaacutesaacuteraikat vaacutemmentesen tarthatjaacutek meg

Az okleveacutel a koumlvetkezőkeacuteppen zaacuterul bdquoHogy a fent mondottak szilaacuterdan eacutes megvaacuteltoztathatatlanul megmaradjanak a joumlvő szaacutemaacutera ezt az

oklevelet kettős pecseacutetuumlnkkel megerősiacutetettuumlk Kelt az Uacuter megtestesuumlleacutese utaacuteni 1224 eacutevben uralkodaacutesunk 21 esztendejeacuteben

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Az erdeacutelyi szaacuteszok a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Acta Universitatis

Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXIII Fasc 19 Szeged 2003 4ndash6 p

17

A Diploma Andreanum a Kiraacutelyfoumlldnek (bdquoFundus Regius bdquoKoumlnigboden) nevezett

teruumlletet a szaacuteszok kezeacutebe adta Az okleveacutel a kialakuloacute szaacutesz jogi egyseacuteg kiinduloacutepontjaacutevaacute vaacutelt

eacutes olyan fejlődeacutest indiacutetott el amely 800 eacuteven aacutet lehetőveacute tette a szaacutesz neacutep fennmaradaacutesaacutet A

szaacuteszok kivaacuteltsaacutegait tartalmazoacute Diploma Andreanumot a magyar kiraacutelyok eacutes az erdeacutelyi

fejedelmek huszonkeacutetszer erősiacutetetteacutek meg

Az 1241ndash1242-es tataacuter taacutemadaacutes alapjaiban raacutezta meg a szaacutesz telepuumlleacutesteruumlletet A

veszteseacutegek poacutetlaacutesaacutera uacutejabb telepiacuteteacutesekre volt szuumlkseacuteg Ekkeacutepp a bevaacutendorlaacutes folytatoacutedott eacutes

meacuteg 1322-ben kiadott okleveacutel is uacutej telepekről (bdquonovella plantatio) beszeacutel A bevaacutendorlaacutesi eacutes

letelepedeacutesi folyamat csak a XIV szaacutezadban zaacuterult le A szaacutesz neacutep a kuumlloumlnboumlző teruumlletekről

(Luxemburg Neacutemetorszaacuteg (Bajororszaacuteg valamint az eacuteszaki teruumlletek) Franciaorszaacuteg

Olaszorszaacuteg) bevaacutendorolt csoportok oumlsszeolvadaacutesaacuteboacutel keletkezett Hasonloacutekeacuteppen alakult ki

az erdeacutelyi szaacutesz dialektus amelynek toumlbb vaacuteltozata is volt Az Erdeacutelybe telepuumllt szaacuteszok

helyzete alapjaiban kuumlloumlnboumlzoumltt a toumlbbi keletre telepuumllt neacutemet neacutepcsoporteacutetoacutel

Maacutetyaacutes kiraacutely kiterjesztette az Andreanum kivaacuteltsaacutegait a Kiraacutelyfoumlld egeacutesz teruumlleteacutere

(amely maacuter nemcsak Nagyszebenre eacutes koumlrnyeacutekeacutere vonatkozott) eacutes ezzel leacutetrehozta az erdeacutelyi

szaacuteszok oumlnkormaacutenyzati szerveacutet a Szaacutesz Egyetemet26

vagy Univerzitaacutest (bdquoUniversitas

Saxonum bdquoSaumlchische Nationsuniveristaumlt) amely eacutevszaacutezadokra meghataacuterozta a szaacutesz

taacutersadalom kereteit Az Univerzitaacutes a Heacutetszeacutek (Szeben Uacutejegyhaacutez Szaacuteszsebes Nagysink

Segesvaacuter Szaacuteszvaacuteros Szerdahely) a Keacutetszeacutek (Medgyes Selyk) eacutes Brassoacute valamint Beszterce

videacuteke teruumlleteacutere terjedt ki Az Univerzitaacutesnak toumlrveacutenyhozaacutesi biacuteraacuteskodaacutesi eacutes veacutegrehajtoacutei

jogkoumlre volt Tagjai voltak a szeacutekek eacutes a keacutet videacutek vezető tisztseacutegviselői ezenkiacutevuumll egy-keacutet

keacutepviselő minden szeacutek eacutes videacutek reacuteszeacuteről Eacutevente keacutetszer Szent Gyoumlrgy (aacuteprilis 24) eacutes Szent

Katalin (november 25) napjaacuteval kezdődően tartotta uumlleacuteseit Szuumlkseacuteg eseteacuten rendkiacutevuumlli

uumlleacuteseket tartottak Az uumlleacutesek koumlzoumltti időszakban Nagyszeben tanaacutecsa inteacutezte a folyoacute uumlgyeket

eacutes ő hiacutevta oumlssze az uumlleacuteseket A kiraacutelyfoumlldi szaacuteszokat eacuterintő minden peres uumlgyben az

Univerzitaacutes volt illeteacutekes eacutes a szaacutesz jogszokaacutesokat kodifikaacuteloacute 1583-ban Baacutethory Istvaacuten aacuteltal

joacutevaacutehagyott szaacutesz toumlrveacutenykoumlnyv27

(bdquoEigenlandrecht der Siebenbuumlrger Sachsen) alapjaacuten

iacuteteacutelkezett Az Univerzitaacutestoacutel fellebbezni csak a kiraacutelyhoz keacutesőbb az erdeacutelyi fejedelemhez

lehetett A jogi uumlgyekkel elsősorban a szebeni kiraacutelybiacuteroacute eacutes a szeacutekbiacuteroacute foglalkozott Az

26

A Szaacutesz Egyetem Univerzitaacutes kifejezeacutesnek toumlbb jelenteacutese volt eacutes a koumlvetkező testuumlleteknek felelt meg

ndash a kiraacutelyfoumlldi szaacuteszok oumlsszesseacutege (egyetemes koumlzoumlsseacutege) eacutes a kivaacuteltsaacutegolt teruumllet

ndash az egeacutesz koumlzoumlsseacuteget keacutepviselő kuumlldoumlttek testuumllete azaz az eacutevente keacutetszer uumlleacutesező koumlzgyűleacutes (conflux) ndash a szebeni tanaacutecs eacutes a főhivatalnokok a bdquodelegaacutelt Egyetemrdquo (delegierte Universitat) amely az uumlleacutesek koumlzoumltti időszakban vitte az uumlgyeket

ndash főleg az uacutejkorban az előbbi aacuteltal taacutergyalaacutesi felhatalmazaacutessal biacuteroacute testuumllet amelynek eacuteleacuten elnoumlkkeacutent az ispaacuten aacutellott VOGEL Saacutendor A

szaacutesz autonoacutemia Erdeacutelyben Provincia 2002 februaacuteri szaacutem 27

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Az erdeacutelyi szaacuteszok a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Acta Iniversitatis

Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXIII Fasc 19 Szeged 2003 8 p

18

adoacutekiveteacutesi uumlgyek ugyancsak az Univerzitaacutes hataacuteskoumlreacutebe tartoztak Ceacutehek alapiacutetaacutesaacutet az

Univerzitaacutes engedeacutelyezte eacutes megszabta a Kiraacutelyfoumlldoumln hasznaacutelatos aacuterakat eacutes

meacuterteacutekegyseacutegeket Legfőbb keacutepviselője a szebeni polgaacutermester (Provinzialbuumlrgermeister) eacutes a

szebeni kiraacutelybiacuteroacute volt aki a szaacuteszok ispaacutenja ciacutemet is viselte eacutes a fejedelemkorban tagja volt a

fejedelmi tanaacutecsnak A szaacuteszok autonoacutemiaacuteja oly erős volt hogy toumlrveacuteny iacuterta elő a szaacutesz

vaacuterosokban csak neacutemetek vaacutesaacuterolhatnak haacutezakat egy szaacutesz vaacuteros pedig azt is megtehette

hogy a fejedelmet nem fogadta be falai koumlzeacute A fejedelemkori szaacutesz identitaacutesban a szaacuteszok

politikailag az bdquoorszaacuteg egyharmadaacutet alkottaacutek Ugyanis a szaacutesz bdquonemzet koumlvetei reacuteszt vettek

az orszaacuteggyűleacuteseken eacutes a fejedelem megvaacutelasztaacutesaacutehoz eacuteppuacutegy szuumlkseacuteg volt a szavazataikra

mint a magyar nemesekeacutere vagy a szeacutekelyekeacutere Politikailag eacutes jogilag tehaacutet aacutellamalkotoacute

rendet alkottak

A szaacuteszok kivaacuteltsaacutegaikat eacutes ezzel sajaacutetos eacuteletformaacutejukat egeacuteszen 1876-ig meg tudtaacutek

őrizni tuacuteleacutelve ezzel a Diploma Leopoldinumot illetve II Joacutezsef rendelkezeacuteseit A szaacutesz

kivaacuteltsaacutegok rendszere azonban ekkora maacuter fenntarthatatlannaacute vaacutelt Az 1791 eacutevi orszaacuteggyűleacutes

megszavazta a koncivilitaacutest baacuter a vaacuterosi polgaacuterjogot felteacutetelekhez vagyonhoz keacutepzettseacuteghez

ceacutehtagsaacuteghoz koumltoumltte Az 1792 eacutevi kolozsvaacuteri orszaacuteggyűleacutesen megszuumlntetteacutek a rendenkeacutenti

szavazaacutes rendszereacutet eacutes a szaacuteszok ettől kezdve kisebbseacutegben maradtak a magyarok eacutes

szeacutekelyek szavazataival szemben A Szaacutesz Egyetem eacutes annak koumlzigazgataacutesi

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszere azonban kisebb megszakiacutetaacutesokkal (1848ndash1849 1849ndash1860)

1876-ig fennmaradt

A magyar kormaacuteny azonban a szaacuteszok teruumlleti autonoacutemiaacutejaacutet a magyar nemzetaacutellam

elveivel eacutes a polgaacuteri liberalizmussal oumlssze nem egyeztethetőnek eacutes a rendi aacutellam

maradvaacutenyaacutenak tekintette 1876-ban a magyar orszaacuteggyűleacutes elfogadta a XII szaacutemuacute

toumlrveacutenycikket a Kiraacutelyfoumlldről tovaacutebbaacute a Szaacutesz Egyetem rendezeacuteseacuteről eacutes az egyetem valamint

az uacutegynevezett bdquoHeacutetbiacuteraacutek vagyonaacuteroacutel

Az egyseacuteges koumlzigazgataacutessal rendelkező magyar nemzetaacutellamban a szaacutesz teruumlleti

autonoacutemia szaacutemaacutera nem maradt hely maacuter csak azeacutert sem mert a Kiraacutelyfoumlld lakossaacutegaacutenak

toumlbbseacutegeacutet akkor maacuter romaacutenok alkottaacutek eacutes kisebb leacutelekszaacutemuacute magyar lakossaacutega is volt

A magyar aacutellam nem szaacutemolta fel az Szaacutesz Egyetemet csupaacuten aacutetalakiacutetotta eacutes

betagolta az egyseacuteges magyar nemzetaacutellamba A szervezet a tovaacutebbiakban is nagyhatalmuacute

testuumllet maradt amelynek fő feladata a szaacutesz kulturaacutelis eacutelet eacutes iskolarendszer taacutemogataacutesa volt

A toumlrveacuteny elfogadaacutesaacuteval a rendi szaacutesz bdquonemzet megszűnt eacutes a szaacuteszsaacuteg Magyarorszaacuteg egyik

modern nemzetiseacutegeacuteveacute vaacutelt amelyet most maacuter valoacuteban az etnikai szaacutelak kapcsoltak oumlssze

Ebben a helyzetben feleacuterteacutekelődoumltt a szaacutesz evangeacutelikus egyhaacutez szerepe amely a toumlbbi

19

magyarorszaacutegi egyhaacutezhoz hasonloacutean autonoacutemiaacuteval rendelkezett az aacutellami koumlltseacutegveteacutesből

taacutemogataacutest eacutelvezett eacutes a nemzeti identitaacutes legjelentősebb tartoacuteoszlopa lett

A Szaacutesz Egyetem vagyona nagy reacuteszeacutenek elveszteacuteseacutere a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti

Romaacuteniaacuteban keruumllt sor Az 1921 eacutevi agraacuterreformot uacutegy hajtottaacutek veacutegre hogy a szaacutesz

evangeacutelikus egyhaacutez illetve a Szaacutesz Egyetem vagyona 55-aacutet elvesztette 1937-ben pedig a

Szaacutesz Egyetem Alapiacutetvaacutenyt feloszlattaacutek eacutes vagyonaacutet felosztottaacutek a szaacutesz evangeacutelikus egyhaacutez

eacutes egy romaacuten kulturaacutelis szervezet az Aşezămicircntul Cultural Mihai Viteazul koumlzoumltt28

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a romaacuten aacutellam kimondta a romaacuteniai neacutemetek kollektiacutev

bűnoumlsseacutegeacutet eacutes megfosztottaacutek őket aacutellampolgaacuteri jogaiktoacutel meacuteg a csalaacutedi haacutezaikat is elvetteacutek

Ez nemcsak az erdeacutelyi szaacuteszokat eacuterintette hanem a baacutenaacuteti eacutes szatmaacuteri svaacutebokat is Sokakat

(feacuterfiakat eacutes nőket) vegyesen 1945 elejeacuten a Szovjetunioacuteba deportaacuteltaacutek akik tuacuteleacutelteacutek a

keacutenyszermunkaacutet hazateacuterhettek Romaacutenia csak 1950-ben adta vissza a romaacuteniai neacutemetek

aacutellampolgaacuteri jogait eacutes csak 1956-ban teacuterhettek vissza haacutezaikba a kitelepiacutetettek Az 1960-as

eacutevekben felgyorsult a neacutemetek kivaacutendorlaacutesa az NSZK-ba Az 1950-től 1982-ig terjedő

időszakban 130 151 neacutemet telepuumllt aacutet Romaacuteniaacuteboacutel a Nyugat-Neacutemetorszaacutegba

A szaacuteszok nagyszaacutemuacute kivaacutendorlaacutesaacutet eacutes ezaacuteltal felsziacutevoacutedaacutest Erdeacutelyből Nicolae

Ceausescu rendszere hozta meg Romaacutenia megegyezett az NSZK-val abban hogy minden

eacutevben csak megfelelő szaacutemuacute neacutemet nemzetiseacutegű szemeacutely kapott uacutetlevelet fejpeacutenz elleneacuteben

Veacuteguumll az 19891990-es koumlzeacutep- eacutes kelet-euroacutepai vaacuteltozaacutesok koumlvetkezteacuteben megnyiacuteltak

a romaacuten hataacuterok is eacutes a megmaradt maroknyi szaacutesz jelentős reacutesze is Neacutemetorszaacutegba taacutevozott

Ebben az időszakban maacuter gond neacutelkuumll lehetett uacutetlevelet szerezni Csak 19901991-ben

150 000 neacutemet (szaacutesz eacutes svaacuteb) vaacutendorolt ki Romaacuteniaacuteboacutel Az 1992 eacutevi romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes

szerint csak 119 436 fő vallotta magaacutet neacutemet nemzetiseacutegűnek Erdeacutelyben ebből koumlzel 40 000

fő volt szaacutesz a toumlbbi joacutereacuteszt baacutenaacuteti eacutes szatmaacuteri svaacuteb Ekkor a 40 000 erdeacutelyi szaacutesznak maacuter

csak toumlredeacuteke eacutelt az egykor kivaacuteltsaacutegos Kiraacutelyfoumlld teruumlleteacuten Ezzel egy kuumlloumlnleges unikumnak

minősuumllő neacutepcsoport hosszas kaacutelvaacuteriaacuteja oldoacutedott meg Erdeacutely egy viraacutegzoacute kultuacuteraacuteval ismeacutet

szegeacutenyebb lett Az erdeacutelyi szaacuteszokra csak az egykori vastag falakkal koumlrbevett haacutezaik eacutes

erődiacutetett templomaik emleacutekeztetnekhellip

28


20

1 5 Az erdeacutelyi romaacutenok

Az 1300-as eacutevekben a haacuteboruacutek de mindenekelőtt a pestisjaacutervaacutenyok29

(13481349)

miatt a szaacuteszok eacutes a magyarok kedvezőtlen demograacutefiai helyzetbe keruumlltek A munkaerő

utaacutenpoacutetlaacutesa veacutegett a magyarok eacutes a szaacuteszok bdquomegnyitottaacutek az utatrdquo a romaacutenoknak a magyarok

eacutes a szaacuteszok aacuteltal lakott teruumlleteken valoacute letelepedeacutesre Nem keacutetseacuteges hogy a XIII szaacutezad

elejeacutetől fogva jelen van maacuter Erdeacutelyben az uacutejkori etnikai arculataacutet meghataacuterozoacute haacuterom nagy

neacutepcsoport a magyar (szeacutekely) a szaacutesz eacutes a romaacuten A XVII szaacutezad veacutegeacuteig azonban a

neacutepesseacuteg szaacutemaacutera eacutes etnikai oumlsszeteacuteteleacutere az eddig ismert forraacutesok alapjaacuten csak kuumlloumlnboumlző

becsleacutesek reacuteveacuten lehet koumlvetkeztetni

A romaacutenok30

maacutes neacuteven vlachok vagy valahok (reacutegi magyar elnevezeacutessel olaacutehok) a

daacutekoromaacuten elmeacutelettel ellenteacutetben a Balkaacuten-feacutelszigetről szivaacuterogtak be a Kaacuterpaacutet-medence

teruumlleteacutere A romaacutenok a balkaacuteni vaacutendorlaacutes soraacuten feacutelnomaacuted aacutellattenyeacutesztő eacuteletmoacutedot folytattak

A bdquoromaacuten nevet csak 1848 utaacuten maguknak a romaacutenoknak a keacutereacuteseacutere hasznaacuteljuk A vlach

paacutesztorneacutep lassuacute beszivaacutergaacutesa Erdeacutely egyes hegyes videacutekeire a XII szaacutezad veacutegeacuten kezdődoumltt

első okleveles emliacuteteacutesuumlk 1222-ből szaacutermazik Telepuumlleacuteseik szaacutema a XIV szaacutezad veacutegeacuteig 130-

ra emelkedett A romaacuten bevaacutendorlaacutes a XIII szaacutezadtoacutel kezdve csaknem oumlt eacutevszaacutezadon

keresztuumll vaacuteltakozoacute intenzitaacutessal de folyamatosan tartott A romaacutenok keneacutezeik vezeteacuteseacutevel

magyar kiraacutelyi birtokokon telepedtek meg eacutes kisebb kivaacuteltsaacutegokat eacutelveztek A foumlldműves eacutes

keacutezműves szaacutesz lakossaacuteg kezdetben nemigen toumlrődoumltt a havasok romaacuten paacutesztorneacutepeacutevel akik a

XIII szaacutezadban Bihart eacutes a XIV szaacutezadban Maacuteramarost letelepedtek A romaacuten diaszpoacuteraacutek a

XVII szaacutezadban maacuter a toumlrteacutenelmi Szatmaacuter vaacutermegyeacuteben is megjelentek A romaacutensaacuteg a XIV

29

Az 1348ndash1349-es pestisjaacutervaacuteny amely nemcsak Erdeacutelyt hanem egeacutesz Euroacutepaacutet veacutegigpusztiacutetotta a magyar eacutes

szaacutesz falvak lakossaacutegaacutet annyira megtizedelte hogy sok telepuumlleacutes teljesen kihalt vagy csak mutatoacuteba maradt

neacutehaacuteny lakos Az eddig egymaacutes mellett eacutelő oumlsszefuumlggő nemzetiseacutegű toumlmboumlk fokozatosan egymaacutesba fonoacutedoacute

mozaikkaacute alakulnak magyar szaacutesz romaacuten falvak keacutetnemzetiseacutegű falvak tarkaacuten vaacuteltogatjaacutek egymaacutest A

romaacutensaacuteg szerencseacutes volt abban a tekintetben is hogy az utaacutenpoacutetlaacutes mellett meacuteg a pestis sem tizedelte meg oly

meacuterteacutekben mint a magyarokat eacutes a szaacuteszokat Ugyanis a XIV szaacutezad koumlzepeacuteig a romaacutensaacuteg ritkaacuten lakott

hegyvideacutekes teruumlleten eacutelt ellenteacutetben a szaacuteszokkal eacutes magyarokkal akik a gazdag folyoacutevoumllgyekben toumlmoumlruumlltek

elsősorban 30

Kiszely Istvaacuten az Anthropological Society of Washington tagja szerint a hivatalos romaacuten toumlrteacutenetiacuteraacutes

kidolgozta vallja eacutes terjeszti a daacutek-romaacuten kontinuitaacutes elmeacuteleteacutet amelynek a leacutenyege az hogy a romaacutenok

egyenes leszaacutermazottai a Roacutemai Birodalom Daacutecia nevű tartomaacutenyaacuteban eacutelt romanizaacutelt magaskultuacuteraacutejuacute daacutekoknak

azaz a romaacutenok maacuter a magyarok bejoumlvetele előtt ott eacuteltek Erdeacutelyben tehaacutet ők az őslakoacutek A daacutek-romaacuten elmeacuteletet

valloacute ideoloacutegusok Anonymusnak ama leiacuteraacutesaacuteval bizonyiacutetjaacutek erdeacutelyi ottleacutetuumlket amelyben azt iacuterja hogy bdquoErdeacutely

soacuteban eacutes aranyban gazdag blach (vlach) eacutes szlaacutev lakoacutei gyengeacuten vannak felfegyverezvehelliprdquo Anonymus

gestaacutejaacuteban azonban nem a vlachokroacutel hanem (blacus blasii) neacutepről iacuter amely azonos a volgai bolgaacuter

fegyvertaacutersaikeacutent Erdeacutelyben a IX szaacutezadban megtelepedett belső-aacutezsiai toumlroumlk rovaacutesiacuteraacutest ismerő bulak neacuteppel

Veluumlk talaacutelkoztak 796 utaacuten a frankok elől Erdeacutelybe vonuloacute szeacutekelyek A romaacutenoknak jobb a nemzetkoumlzi

bdquoimaacutezsa mint a magyarokeacute ezen ideoloacutegiaacutejukkal aacuterasztottaacutek el az egeacutesz vilaacutegot a nagy enciklopeacutediaacutek eacutes

lexikonok e tanokkal vannak tele (A magyarok igazi őstoumlrteacutenete egyetlen nemzetkoumlzi kiadvaacutenyban sem

szerepel)

21

szaacutezad koumlzepeacuteig meacuteg csak az amuacutegy is lakatlan hegyseacutegeket eacutes koumlzvetlen koumlrnyeacutekuumlket

neacutepesiacutetette be de az erdeacutelyi medence koumlzepeacuten a magyarsaacuteg eacutes a szaacuteszok oumlsszefuumlggő toumlmbjeacutet

nem szakiacutetottaacutek meg romaacuten telepuumlleacutesek A romaacuten beaacuteramlaacutes azonban egyre erőteljesebbeacute vaacutelt

Toumlbbseacuteguumlk nem szervezett telepiacuteteacutes formaacutejaacuteban hanem folyamatos beaacuteramlaacutes koumlvetkezteacuteben

foglalta el előbb a szaacutesz eacutes magyar falvak koumlrnyeacutekeacutet majd egyre beljebb hatolt a

telepuumlleacutesekbe A XVIII szaacutezadban Erdeacutelyben meacuteg csak 250 000-en voltak de a szaacutezad

veacutegeacutere szaacutemuk maacuter megkoumlzeliacutetette a 800 000 főt

A XVIndashXVII szaacutezadforduloacute koumlruumll maacuter megkezdődoumltt Erdeacutely romlaacutesa A Baacutethory

Zsigmond ingatag politikaacuteja koumlvetkezteacuteben gazdaacutetlannaacute vaacutelt orszaacuteg lakossaacutegaacutet előbb Mihaacutely

vajda (Mihai Viteazul) majd Basta csapatai őket koumlvetően pedig romaacuten szerb vallon eacutes

hajduacute csapatok egymaacutessal versenyezve eacuteveken aacutet hajmeresztő kegyetlenseacuteggel irtottaacutek A

foumlldek műveletlenuumll maradtak uacutegyhogy az eacuteletben maradottakat az eacutehiacutenseacuteg majd a pestis

tizedelte meg Bethlen Gaacutebor (1613ndash1629) eacutes I Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy (1630ndash1648) fejedelemseacutege

idejeacuten feacutel eacutevszaacutezadig nem jaacutert ellenseacuteges had Erdeacutelyben az orszaacuteg uacutejjaacuteeacutepuumllt gazdasaacutegilag

megerősoumldoumltt a tudomaacuteny eacutes művelődeacutes fellenduumllt Erdeacutely neacutepi erői noumlvekednek31

A beacutekeacutes

korszaknak veacuteget vetett II Raacutekoacuteczi Gyoumlrgy (1648ndash1660) 1657 eacutevi szerencseacutetlen kimenetelű

lengyelorszaacutegi hadjaacuterata A betoumlrt toumlroumlkndashtataacuter martaloacutecok eacutes a keacutet vajda seregei neacutegy eacuteven aacutet

raboltaacutek eacutegetteacutek az orszaacutegot gyilkoltaacutek rabsaacutegra hurcoltaacutek a lakossaacutegot A pusztulaacutes főkeacutent a

magyarsaacutegot suacutejtotta A szaacuteszokat fallal oumlvezett vaacuterosaik veacutedteacutek a romaacutenok nagyobb toumlmege

meacuteg a termeacuteszetes veacutedelmet nyuacutejtoacute erdős hegyekbe huacutezoacutedhatott a szeacutekelyek is a havasokba

menekuumllhettek A heacutet megye nyiacutelt videacutekein a hadak uacutetjaacuteban fekvő jobbaacutegyfalvak elpusztult

magyar parasztsaacutegaacutenak helyeacutere a hegyekből leszaacutelloacute romaacutenok telepednek E hatalmas

pusztulaacutes nyomaacuten Erdeacutely neacutepesseacutegeacutenek jelentős fogyatkozaacutesa koumlvetkezett volna be ha

egyidejűleg nem fokozoacutedik a romaacuten bevaacutendorlaacutes

A XVII szaacutezadra a romaacutensaacuteg maacuter minden taacutersadalmi reacutetegben fellelhető volt Voltak

koumlzoumlttuumlk jobbaacutegyok zselleacuterek paacutesztorok de meacuteg szabadparasztok kereskedők eacutes

keacutezművesek is Tovaacutebbaacute az is megfigyelhető hogy egyre nőtt a romaacuten nemesi csalaacutedok szaacutema

is A fejedelmek egeacutesz sor romaacutent nemesiacutetettek elsősorban a Kővaacuter-videacuteken Fogarasban de

Belső-Erdeacutelyben is Hunyadban Maacuteramarosban a romaacuten nemesek nemesparasztok toumlmege

eacutelt A nemesi rangra emelt romaacutenok koumlzuumll toumlbben az orszaacuteg vezető reacutetegeacutebe emelkednek A

31

SZABOacute Istvaacuten A magyarsaacuteg eacuteletrajza Bp 1941 96ndash97 BAKAacuteCS Istvaacuten A toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg koraacutenak

neacutepesseacutege Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti demograacutefiaacuteja Bp 1963 135ndash137

22

gyarapodoacute romaacuten eacutertelmiseacuteg fokozatosan alkalmazkodott ahhoz az eacuteletformaacutehoz amelynek

euroacutepai sziacutenezeteacutet Erdeacutely politikai nemzetei hataacuteroztaacutek meg eacutevszaacutezadokra visszamenően32

A XVIII szaacutezadtoacutel a romaacutensaacuteggal maacuter mint politikai teacutenyezővel is szaacutemolni kellett A

vallaacutesi unioacute hataacutesakeacutent a semmiből leacutetrejoumltt egy szűk koumlrű de roppantmoacuted felkeacuteszuumllt

eacutertelmiseacutegi reacuteteg amely koumlvetelte hogy a romaacuten neacutep ismertesseacutek el negyedik egyenranguacute

nemzetnek Ezzel elvetve a magjaacutet a daacutekoromaacuten elmeacuteletnek eacutes a romaacuten nacionalizmusnak

1 6 Egy kuumlloumlnleges magyar neacutepcsoport a moldvai csaacutengoacutek

Romaacutenia Moldvaacutenak nevezett keleti tartomaacutenyaacuteban ndash azaz Bacău Botoşani Iaşi

Neamţ Vaslui eacutes Vrancea megyeacutekben ndash az 1992-es romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint koumlzel

negyedmillioacute katolikus eacutelt A magyar eacutes nemzetkoumlzi szakirodalom egyoumlntetűen egyeteacutert abban

hogy a Moldvaacuteban eacutelő katolikus lakossaacuteg ndash a csekeacutely szaacutemuacutenak mondhatoacute romaacuten neacutemet

lengyel olasz eacutes cigaacuteny eredetű beolvadt neacutepelemektől eltekintve ndash magyar szaacutermazaacutesuacute Ezt a

teacutenyt a jelentős romaacuten kutatoacutek is elismerik

A Moldvaacuteban eacutelő katolikusokat csaacutengoacute neacuteven tartja szaacutemon a tudomaacuteny eacutes a koumlztudat

Egy szeacuteles koumlrben vallott de meacuteg meggyőzően nem bizonyiacutetott tudomaacutenyos neacutezet szerint a

csaacutengoacute szoacute a bdquokoacuteszaacutel bdquocsavarog bdquovaacutendorol bdquoelkoacuteborol stb jelenteacutesű bdquocsang illetve

bdquocsaacuteng ige szaacutermazeacuteka eszerint tehaacutet a neacutepcsoport neve vilaacutegosan utal a csaacutengoacutek koumlltoumlző

telepes mivoltaacutera33

A moldvai magyar etnikum nem tekinthető egyseacuteges neacutepcsoportnak sem neacuteprajzi sem

pedig toumlrteacuteneti szempontboacutel A kutatoacutek toumlbbseacutege az egyseacutegesiacutető csaacutengoacute kifejezeacutes hasznaacutelataacutet is

elhibaacutezottnak tartja elkuumlloumlniacutetve a koumlzeacutepkorban telepiacutetett reacutegebbi moldvai magyarsaacutegot a

XVIIndashXIX szaacutezadban (legfőkeacuteppen Maacuteria Tereacutezia uralkodaacutesa idejeacuten (1740ndash1780)) az erdeacutelyi

szeacutekely szeacutekekből menekuumllt szeacutekelyseacutegtől A kutatoacutek egy reacutesze moldvai magyarsaacutegroacutel illetve

szeacutekelyseacutegről beszeacutel34

maacutesok a csaacutengoacute-magyar eacutes a szeacutekely-magyar megkuumlloumlnboumlzteteacutest

hasznaacuteljaacutek35

A moldvai magyarokat az oklevelek az 1200-as eacutevektől emliacutetik A csaacutengoacutek eredeteacutere

meacuteg nincs kizaacuteroacutelagos vaacutelasz ahogyan a szeacutekelyek eredeteacutere sincs A csaacutengoacutekat a kunok

32



MAKKAI Laacuteszloacute Magyarndashromaacuten koumlzoumls muacutelt Bp 1948 33

TAacuteNCZOS Vilmos Haacutenyan vannak a moldvai csaacutengoacutek Magyar Kisebbseacuteg Uacutej f III 19971ndash2 sz 370 p 34

LUumlKŐ Gaacutebor A moldvai csaacutengoacutek I A csaacutengoacutek kapcsolatai az erdeacutelyi magyarsaacuteggal Neacuteprajzi Fuumlzetek 3 Bp

1936 35

BENKŐ Loacuteraacutend A csaacutengoacutek eredete eacutes telepuumlleacutese a nyelvtudomaacuteny szemszoumlgeacuteből A Magyar Nyelvtudomaacutenyi

Taacutersasaacuteg kiadvaacutenyai Bp 1990 188 p

23

leszaacutermazottainak tekintő elkeacutepzeleacutes megdőlt mint ahogy az a romaacuten felfogaacutes is abszurd

amely a moldvai csaacutengoacutekat elmagyarosiacutetott romaacutenoknak tartja akik a Roacutemai Katolikus

Egyhaacutez bdquomagyarosiacutetoacute toumlrekveacuteseacutenek estek aacuteldozatul A csaacutengoacute magyarok tovaacutebbaacute ndash Taacutenczos

Vilmos szerint ndash nem is a honfoglalaacutesboacutel bdquokimaradt magyarok akik a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe

valoacute betelepuumlleacutest megelőzően itt leltek volna uacutej hazaacutera A leginkaacutebb helytaacutelloacute neacutezet a

koumlvetkező a csaacutengoacute magyarok nyugatroacutel a Kaacuterpaacutet medenceacuteből eacuterkeztek mai

telepuumlleacuteshelyuumlkre valamikor a koumlzeacutepkor folyamaacuten A csaacutengoacutek feladata feltehetően a keletről

eacuterkező bdquohiacutevatlan laacutetogatoacutek fegyveres feltartoacuteztataacutesa lett volna

A kutatoacutek toumlbbseacutege a csaacutengoacute neacutepesseacuteget a Szamos-voumllgyi sőt Felső-Tisza videacuteki

magyarokkal hozza rokonsaacutegba Egy nyelvfoumlldrajzi megalapozaacutesuacute elmeacutelet szerint viszont a

csaacutengoacutesaacuteg zoumlme a belső-erdeacutelyi Mezőseacuteg magyarsaacutegaacuteboacutel szakadt ki36

A koumlzeacutepkori eredetű

nem szeacutekely szaacutermazaacutesuacute moldvai magyarsaacuteg utoacutedai ma csupaacuten keacutet nyelvszigeten a

Romaacutenvaacutesaacutertoacutel eacuteszakra (uacuten eacuteszaki csaacutengoacutek) eacutes neacutehaacuteny Baacutekoacutetoacutel deacutelre eső faluban (uacuten deacuteli

csaacutengoacutek) eacutelnek

Az eacuteszaki csaacutengoacutek37

koumlzponti helyzetű legnagyobb falui Szaboacutefalva eacutes Kelgyest

koumlruumlloumlttuumlk meacuteg neacutehaacuteny katolikus faluban az idősebbek tudnak kisebb-nagyobb meacuterteacutekben

magyarul (Jugaacuten UacutejfaluTraian Bargovaacuten stb) a toumlbbi faluban a magyarsaacuteg teljesen

elromaacutenosodott Az eacuteszaki nyelvsziget koumlzpontjaacuteboacutel (nagyobbreacuteszt Szaboacutefalvaacuteboacutel) rajzott ki

Balusest eacutes a Szeret alsoacute folyaacutesa menti Ploszkuceacuteny38

A Baacutekoacute alatti deacuteli csaacutengoacutek39

legfontosabb falvai Bogdaacutenfalva (Valea Seacă) Trunk

(Galbeni) Nagypatak (Valea Mare) eacutes az erős szeacutekely hataacutest mutatoacute Gyoszeacuteny (Gioseni)

36

BENDA Kaacutelmaacuten (szerk) Moldvai csaacutengoacute-magyar okmaacutenytaacuter IndashII Bp 1989 37

Az eacuteszaki csaacutengoacute magyarok heacutet telepuumlleacutese az alaacutebbi Balusest (Băluşeşti) Bargovaacuten (Bărgăoani) Jugaacuten

(Iugani) Kelgyest (Pildeşti) Ploszkuceacuteny (Ploscuţeni) Szaboacutefalva (Săbăoani) eacutes Uacutejfalu (Traian) 38

TAacuteNCZOS Vilmos Haacutenyan vannak a moldvai csaacutengoacutek Magyar Kisebbseacuteg Uacutej folyam III 19971ndash2 sz

372 p 39

A szeacutekelyes csaacutengoacutek telepuumlleacutesei haacuterom folyoacute menteacuten lelhetőek fel Az első csoportba tartozoacuteik a Szeret folyoacute

menteacuten felsorakozoacute 24 faluacute Berendfalva (Berindeşti) Bergyila (Berdilă) Csiacutek (Ciucani) Forroacutefalva (Fărăoani)

Furnikaacuter (Furnicari) Gerleacuteny (Gacircrleni) Kalugareacuten (Călugăreni) Kaacutepota (Capăta) Ketris (Chetriş) Kleacutezse

(Cleja) Kuumllsőrekecsin (F Răcăciuni) Laacutebnik (Vladnic) Leacuteszped (Lespezi) Lilijecs (Lilieci) Lujzikalagor

(Luizi-Călugăra) Magyarfalu (Arini) Pokolpatak (Valea Mică) Raacutecsila (Gacircrlenii de Sus) Rekecsin (Răcăciuni)

Somoska (Şomuşca) Szaacuteszkuacutet (Sascut-Sat) Tamaacutes (Tămaşi) Terebes (Trebiş) eacutes UacutejfaluDoacutezsa (Gheorghe

Doja) A maacutesodik csoportba tartozik a Taacutezloacute menteacuten fekvő 19 telepuumlleacutes Ardevaacuten (Ardeoani) Balanyaacutesza

(Bălăneasa) Berzujok (Bacircrzulesti) Berzunc (Berzunţi) Esztrugaacuter (Strugari) Esztufuj (Stufu) Frumoacutesza

(Frumoasa) Gajdaacuter (Coman) Gyidraacuteska (Verşeşti) Jenekest (Enăcheşti) Koumlvesalja (Petricica) Kukujeacutec

(Cucuieţi) MaacuteriafalvaLaacuterguca (Lărguţa) Pusztina (Pustiana) Ripa Jepi (Bogdăneşti) Szerbek (Floreşti)

Szoloncka (Tăracircţa) Turlujaacuten (Turluianu) eacutes Vaacuteliri (Livezi) A harmadik csoportba tartoznak a Tatros folyoacute

menteacuten fekvő telepuumlleacutesek Aknavaacutesaacuter (Tacircrgu Ocna) Bruszturoacutesza (Brusturoasa) Csuumlgeacutes (Ciugheş) Doftaacutena

(Dofteana) Dormaacutenfalva (Dărmăneşti) Fűreacuteszfalva (Ferestrău-Oituz) Gorzafalva (Grozeşti) Gutinaacutezs

(Gutinaş) Komaacutenfalva (Comăneşti) Mojnest (Moineşti) Onyest (Oneşti) Palaacutenka (Palanca) Praacutelea (Pralea)

Szaacuterazpatak (Valea Seacă) Szlanikfuumlrdő (Slănic Moldova) Szőlőhegy (Pacircrgăreşti) Tatros (Tg Trotuş) eacutes

Vizaacutenta (Vizantea Mănăstirească)

24

Bogdaacutenfalva első vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni kirajzaacutesa Uacutejfalu (Nicolae Bălcescu) Szeketuraacuteban

(Pădureni) maacuter csak az oumlregek eacutertenek magyarul

A XVI eacutes XVII szaacutezadi haacuteboruacutes duacutelaacutesok jaacutervaacutenyok s nem utolsoacute sorban a

romaacutensaacuteghoz valoacute nyelvi eacutes vallaacutesi asszimilaacutecioacute miatt a magyarok szaacutema Moldvaacuteban erősen

megfogyatkozott s csak a XVIII szaacutezad koumlzepeacutetől az erősoumldő szeacutekely kivaacutendorlaacutes folytaacuten

kezdett ismeacutet jelentős meacuterteacutekben gyarapodni A szeacutekelyek kuumlloumlnoumlsen a madeacutefalvi veszedelem

(1764) idejeacuten a keleti szeacutekelyseacuteg koumlreacuteből ndash a katolikus Csiacutekboacutel eacutes Gyergyoacuteboacutel valamint

Haacuteromszeacutekről ndash eacuterkeztek igen nagy szaacutemban uacutegyhogy a ma is megleacutevő uacuten szeacutekelyes csaacutengoacute

falvak toumlbbseacutege ekkor keletkezett Mivel a gazdasaacutegilag fejletlen Szeacutekelyfoumlld nagy reacuteszeacuten a

foumlldműveleacutesre alkalmas termőteruumllet is korlaacutetozott volt a tuacutelneacutepesedeacutes miatt meacuteg a XIX

szaacutezadban is folytatoacutedott a Moldvaacuteba valoacute aacutetszivaacutergaacutes A kivaacutendorlaacutes uumlteme a szaacutezadforduloacute

taacutejaacuten ismeacutet megeacuteleacutenkuumllt de ekkorra maacuter a Kaacuterpaacutetokon tuacutelra keacutenyszeruumllt szeacutekelyek fő

kivaacutendorlaacutesi ceacutelpontjaivaacute a Romaacuten Kiraacutelysaacuteg (Regat) nagyobb vaacuterosai vaacuteltak A siacutekvideacutekre

telepuumllt elsődlegesen noumlveacutenytermeszteacutessel foglalkozoacute etnikailag eacutes vallaacutesilag homogeacuten

csaacutengoacute falvak lakosai ndash noha keacutesőbb a XVIIndashXVIII szaacutezad folyamaacuten sokan

eljobbaacutegyosodtak ndash eredetileg szabadparasztok voltak azaz a falukoumlzoumlsseacutegek testuumlletileg eacutes

koumlzvetlenuumll bojaacuteri koumlzvetiacuteteacutes neacutelkuumll a vajdaacutenak adoacuteztak A moldvai magyar katolikusok

asszimilaacutecioacuteja a XVI-XVIII szaacutezadban nemcsak nyelvi hanem vallaacutesi termeacuteszetű is volt

bizonyos falvakban nemcsak nyelvuumlket hanem ndash bojaacuteri fejedelmi nyomaacutesra illetve a

paphiaacuteny koumlvetkezteacuteben ndash vallaacutesukat is elvesziacutetetteacutek Az asszimilaacutecioacutes folyamat aminek most

a veacutegső szakaszaacutet eacuteljuumlk a modern romaacuten nemzetaacutellam leacutetrejoumltteacutevel egy időben a XIX szaacutezad

maacutesodik feleacuteben erősoumldoumltt fel eacutes ma sem fuumlggetleniacutethető a romaacuten nacionalizmustoacutel Az

asszimilaacutecioacutes folyamatok eredmeacutenyekeacutent ma maacuter a moldvai katolikusok toumlbbseacutege egyaacuteltalaacuten

nem ismeri ősei anyanyelveacutet eacutes magaacutet romaacutennak tartja Taacutenczos Vilmos megaacutellapiacutetaacutesa szerint

az 1800-as eacutevek koumlzepeacuten meacuteg 716 szaacutezaleacutekuk (az akkori 52 881 katolikusboacutel 37 825 fő)

magyarnak vallotta magaacutet az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint csak 08 szaacutezaleacutekuk (240 038

főből 1826 leacutelek) tartja magaacutet magyarnak A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok szerint a moldvai csaacutengoacute

falvakban a magyar nemzetiseacutegűek szaacutema a XX szaacutezad veacutegeacutere mintegy feacutelezerre olvadt

Moldvaacuteban eacutelő magyarul is beszeacutelő csaacutengoacutek szaacutemaacutet ma mintegy 62 ezer főben aacutellapiacutethatjuk

meg40

Ez a moldvai katolikusoknak csak mintegy egynegyedeacutet (258 szaacutezaleacutekaacutet) jelenti A

moldvai csaacutengoacutek demograacutefiai magatartaacutesa eszerint a rendkiacutevuumll magas neacutepszaporulat mellett a

gyors eacutes nagyaraacutenyuacute nyelvi asszimilaacutecioacuteval is jellemezhető

40

TAacuteNCZOS Vilmos Egy kuumlloumlnoumls kiadvaacuteny a csaacutengoacutekroacutel Regioacute 9 eacutevfolyam 3 szaacutem Bp 1998 182 p

25

1 7 Etnikai vaacuteltozaacutesok Erdeacutelyben a XVIIIndashXX szaacutezadban

A II Joacutezsef (1780ndash1790) korabeli 1784ndash1787 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes sem az etnikai sem a

vallaacutesfelekezeti viszonyokat nem vette szaacutemba azonban Erdeacutely neacutepesseacutegszaacutemaacutera pontosan

koumlvetkeztet Ezeacutert eacuterdemelnek kuumlloumlnoumls figyelmet Joseph Leonhardnak az 1786 eacutevi neacutepesseacuteg

etnikai oumlsszeteacuteteleacutere vonatkozoacute becsleacutesei amelyeket bizonyos kiegeacutesziacuteteacutesekkel Joseph

Heinrich von Mildenberg Benigni is magaacuteeacutevaacute tett

2 taacuteblaacutezat Erdeacutely etnikai megoszlaacutesa 1786-ban (Leonhard eacutes Benigni szerint)

Etnikai csoport Neacutepesseacutegszaacutem (fő) Megoszlaacutes ()

Magyar eacutes szeacutekely 507 400 321

Szaacutesz (neacutemet) 204 000 129

Romaacuten 788 000 499



Zsidoacute 3 000 02

Goumlroumlg szerb 600 00

Ismeretlen 8 515 05




Az 1850-től kezdve veacutegrehajtott neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eredmeacutenyeiről koumlzzeacutetett statisztikai

adatsorok a XIX szaacutezad maacutesodik feleacutenek etnikai eacutes vallaacutesi viszonyairoacutel maacuter hitelesebb keacutepet

adnak Az 1850-51-ben veacutegrehajtott osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes vizsgaacutelta előszoumlr a neacutepesseacuteg etnikai

eacutes vallaacutesfelekezeti hovatartozaacutesaacutet A Partiumot (Reacuteszeket) ezuacutettal is Erdeacutelyhez szaacutemiacutetva a

bdquohonos neacutepesseacuteg (Einheimische Bevoumllkerung) nemzetiseacutegi megoszlaacutesaacuteroacutel a Beacutecsi Csaacuteszaacuteri eacutes

Kiraacutelyi Kereskedelmi Miniszteacuterium Statisztikai Igazgatoacutesaacutega a koumlvetkező eredmeacutenyeket tette

koumlzzeacute

3 taacuteblaacutezat Erdeacutely neacutepesseacuteg szaacutema eacutes etnikai megoszlaacutesa (1850)



Magyar 535 888 260

Neacutemet 192 438 93


Cseh eacutes szlovaacutek 3 743 02



Egyeacuteb eacutes ismeretlen 771 00




26

Miutaacuten az 1850 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes nem mindenben jaacutert a megfelelő

eredmeacutennyel (pl a nemzetiseacuteg fogalom meghataacuterozaacutesa) az osztraacutek Beluumlgyminiszteacuterium

megkezdte a koumlvetkező szaacutembaveacutetel előkeacutesziacuteteacuteseacutet A maacutesodik osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes kezdeteacutet

1857 oktoacuteber 31-re tűzteacutek ki Az oumlsszeiacuteraacutes ez alkalommal maacuter kizaacuteroacutelag a polgaacuteri hatoacutesaacutegok

reacuteszveacuteteleacutevel toumlrteacutent eacutes viszonylag roumlvid idő alatt 1857 novemberndashdecember hoacutenapban

lezajlott

4 taacuteblaacutezat Erdeacutely nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1857)


Magyar eacutes Szeacutekely 536 843 260


Neacutemet eacutes Szaacutesz 192 270 93




Egyeacuteb 4 736 02

Oumlsszesen 2 061 645 1000

Forraacutes VARGA E Aacuterpaacuted Az 1857 eacutevi erdeacutelyi neacutepszaacutemlaacutelaacutes romaacuten nyelven Statisztikai Szemle LXXVI 1998

10 sz 856 p

Varga E Aacuterpaacuted meglaacutetaacutesa szerint bdquoAz alapvető toumlrteacutenelmi korszakhataacutert az 1910 eacutevi

magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes jeloumlli ki Ez a magyar anyanyelvűek szaacutemaacutet a jelenkori Erdeacutely teruumlleteacuten

1 millioacute 663 ezerben aacutellapiacutetotta meg A magyarsaacuteg szaacutema az 1880 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutestoacutel eltelt

haacuterom eacutevtized alatt (a polgaacuteri neacutepesseacuteggel szaacutemolva) 600 ezerrel lett toumlbb reacuteszaraacutenya 259

szaacutezaleacutekroacutel 316 szaacutezaleacutekra nőtt Leacutelekszaacutemaacutenak 1880 eacutes 1910 koumlzoumltti 576 szaacutezaleacutekos

noumlvekedeacutesi araacutenya csaknem keacutetszerese volt az oumlsszes neacutepesseacuteg 296 szaacutezaleacutekos

gyarapodaacutesaacutenak sőt 27 szaacutezaleacutekponttal meacuteg a magyarsaacuteg leacutetszaacutemnoumlvekedeacuteseacutenek orszaacutegos

aacutetlagaacutet is feluumllmuacutelta Ezek az adatok csakuacutegy mint az akkori orszaacutegban aacuteltalaacuteban a magyar

nyelv feltűnő gyors teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodnak

Az etnikai erőviszonyokban a szaacutezadforduloacute taacutejaacuten Magyarorszaacutegon bekoumlvetkezett

jelentős eltoloacutedaacutesokat toumlrteacuteneacuteszeink haacuterom teacutenyezővel magyaraacutezzaacutek

Előszoumlr a magyarok termeacuteszetes szaporulata meghaladta a nem magyar neacutepekeacutet

Maacutesodszor a magyarok kisebb araacutenyban vettek reacuteszt a kivaacutendorlaacutesban mint az orszaacuteg

maacutes neacutepei

Harmadszor a nem magyar lakossaacuteg egy reacutesze valamint a bevaacutendorloacutek zoumlme a

magyarokhoz asszimilaacuteloacutedott

Ezek a megaacutellapiacutetaacutesok a jelenkori Erdeacutely teruumlleteacutere is eacuterveacutenyesek azzal a

kiegeacutesziacuteteacutessel hogy itt a magyarsaacuteg viszonylagos suacutelyaacutenak az orszaacutegos aacutetlagnaacutel neacutemikeacutepp

erőteljesebb noumlvekedeacuteseacutehez a belső neacutepcsere pozitiacutev meacuterlege is hozzaacutejaacuterult A vaacutezolt

27

oumlsszefuumlggeacuteseket az utolsoacute beacutekeeacutevtized ndash nagyjaacuteban-egeacuteszeacuteben a mai orszaacuteg teruumlleteacutere

aacutetszaacutemiacutethatoacute ndash adatai illusztraacuteljaacutek41

Az 1910 eacutevi ndash utolsoacute ndash magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes a ma Romaacuteniaacutehoz tartozoacute reacuteszeken

5 259 918 főt regisztraacutelt ebből 2 829 389 fő (5379) volt romaacuten 1 661 967 fő (3159)

magyar 565 004 fő42

(1074) neacutemet anyanyelvű az egyeacuteb kategoacuteria 203 558 főt (388)

szaacutemlaacutelt43

Romaacutenia az 1920 juacutenius 4-eacuten megkoumltoumltt trianoni beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben 103 093

km 2 nagysaacuteguacute teruumllettel lett gazdagabb A romaacuten toumlrteacutenetiacuteraacutes aacutellaacutespontja szerint e

hataacutervaacuteltozaacutes jogi alapja a gyulafeheacutervaacuteri romaacuten nemzetgyűleacutes 1918 december 1-jei

kiaacuteltvaacutenya (napjainkban Romaacutenia nemzeti uumlnnepe) amely kimondta Erdeacutely Romaacuteniaacuteval

toumlrteacutenő egyesiacuteteacuteseacutet A modern romaacuten aacutellam megteremteacuteseacuteben kiinduloacutepontnak tekintett

bdquoGyulafeheacutervaacuteri Nyilatkozat szeacuteles koumlrű jogokat iacutegeacutert az bdquoegyuumltteacutelő neacutepeknek de ezeket

Romaacutenia sohasem biztosiacutetotta szaacutemukra Az 1923-as alkotmaacuteny egyseacuteges nemzetaacutellammaacute

nyilvaacuteniacutetotta Romaacuteniaacutet eacutes utalaacutes sincs benne a kilaacutetaacutesba helyezett jogokroacutel Az egymaacutest

koumlvető romaacuten kormaacutenyok ugyanakkor a trianoni szerződeacutes előtt (1919 december 9) alaacuteiacutert

kisebbseacutegi szerződeacutest sem vetteacutek figyelembe azt a romaacuten toumlrveacutenyhozaacutes sohasem ratifikaacutelta44

A II beacutecsi doumlnteacutes eacutertelmeacuteben Eacuteszak-Erdeacutely visszateacutert az anyaorszaacuteghoz A

visszacsatolt 43 591 km 2 -es teruumlleten akkoriban 2 185 546 fő eacutelt amelyből 514 volt

magyar 421 romaacuten 41 neacutemet eacutes 24 egyeacuteb nemzetiseacutegű A keacutesőbbi romaacuten

nacionalizmus mindmaacuteig az akkori esemeacutenyek egyoldaluacute eacutes eltorziacutetott bemutataacutesaacuteval proacutebaacutelja

manipulaacutelni a romaacuten toumlmegeket

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten uacutegy tűnt hogy az uacutej hatalom a nemzetiseacutegi keacuterdeacutes

meacuteltaacutenyosabb megoldaacutesaacutera toumlrekszik Az 1945 februaacuter 6-aacuten kibocsaacutetott 86 szaacutemuacute toumlrveacuteny

(Nemzetiseacutegi Statuacutetum amelyet formailag mindmaacuteig nem hataacutelytalaniacutetottak) első iacutezben

biztosiacutetott kollektiacutev jogokat a nemzeti kisebbseacutegeknek Előiacuterta hogy azokon a teruumlleteken

ahol a nem romaacuten nemzetiseacutegűek a lakossaacuteg legalaacutebb 30-aacutet teszik ki szoacuteban eacutes iacuteraacutesban

hasznaacutelhatjaacutek anyanyelvuumlket a koumlzigazgataacutesi inteacutezmeacutenyekben eacutes a biacuteroacutesaacutegokon eacutes e nyelvek

41

VARGA E Aacuterpaacuted Az erdeacutelyi magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes meacuterlege a XX szaacutezad folyamaacuten Regio XIII 2002 1

sz 174 p 42

A jiddis (zsidoacute) anyanyelvűekkel egyuumltt 43

VARGA E Aacuterpaacuted A romaacuteniai magyarsaacuteg neacutepesseacutegcsoumlkkeneacuteseacutenek okairoacutel in wwwkiahu a Kulturaacutelis

Innovaacutecioacutes alapiacutetvaacuteny Koumlnyvtaacuteraacutenak honlapja) 44

Az egymaacutest koumlvető romaacuten kormaacutenyok nemzetiseacutegi politikaacuteja arra iraacutenyult hogy megfossza a romaacuteniai

magyarsaacutegot anyagi haacutettereacutetől eacutes inteacutezmeacutenyrendszereacutetől vagy korlaacutetozza a magyar inteacutezmeacutenyek oumlnkormaacutenyzati

lehetőseacutegeit Az igazsaacutegtalansaacutegok ellen felleacutepő magyar seacuterelmi politika szinte teljes egeacuteszeacuteben eredmeacutenytelen

maradt Ennek elleneacutere a romaacuteniai magyar egyhaacutezak eacutes a romaacuteniai magyarsaacuteg uacutejonnan leacutetrejoumlvő gazdasaacutegi

kulturaacutelis politikai inteacutezmeacutenyei (Orszaacutegos Magyar Paacutert) sikeresen teljesiacutetetteacutek koumlzoumlsseacutegmegtartoacute feladataikat

biztosiacutetottaacutek a magyar koumlzeacutelet erdeacutelyi folytonossaacutegaacutet

28

ismereteacutet ndash a romaacuten nyelv ismerete mellett ndash koumltelezőveacute tette az e teruumlleten hivatalban leacutevő

koumlztisztviselők szaacutemaacutera A Statuacutetum előiacuterta az anyanyelvi oktataacutes biztosiacutetaacutesaacutet minden szinten

valamint a nemzetiseacutegi usziacutetaacutes eacutes az etnikai diszkriminaacutecioacute buumlnteteacuteseacutet is A gyakorlatban

viszont a Nemzetiseacutegi Statuacutetum rendelkezeacutesei soha nem keruumlltek alkalmazaacutesra45

A kommunista hatalomaacutetveacutetel utaacuten 1948-toacutel a magyarsaacutegot teljesen megfosztottaacutek

vagyoni alapjaitoacutel illetve inteacutezmeacutenyrendszereacutetől A romaacuten hatalom tudatosan szűkiacutetette a

magyar oktataacutes eacutes a magyar egyhaacutezak mozgaacutestereacutet A jogszabaacutelyok formaacutelisan biztosiacutetottaacutek a

kisebbseacutegek jogait de azok a gyakorlatban nem eacuterveacutenyesuumlltek

Az 1989-es decemberi esemeacutenyek vegyes eredmeacutenyeket hoztak a romaacuteniai magyarsaacuteg

eacuteleteacutebe Egyreacuteszt lehetőveacute vaacutelt az oumlnszerveződeacutes ugyanakkor az akkori romaacuten politikai elit

nem tartotta meg iacutegeacutereteit nem hoztaacutek meg a kommunistandashnacionalista kisebbseacutegpolitika vaacutert

felszaacutemolaacutesaacutet A sikeres oumlnszerveződeacutes koumlvetkezteacuteben 1989 decembereacuteben megalakult a

Romaacuteniai Magyar Demokrata Szoumlvetseacuteg (RMDSZ) amely felvaacutellalta a romaacuteniai magyarsaacuteg

eacuterdekveacutedelmeacutet eacutes politikai keacutepviseleteacutet Az RMDSZ baacuter szaacutemos egymaacutestoacutel markaacutensan

kuumlloumlnboumlző eacuterdekcsoportboacutel eacutes platformboacutel tevődik oumlssze mindmaacuteig megőrizte egyseacutegeacutet

1996 eacutes 2000 koumlzoumltt az RMDSZ mint a demokratikus kormaacutenykoaliacutecioacute egyik tagja

reacuteszt vett a koumlzponti iraacutenyiacutetaacutesban Az RMDSZ reacuteszveacutetele a romaacuten kormaacutenykoaliacutecioacuteban uacutej

lehetőseacuteget jelentett hatalmi poziacutecioacuteba keruumllve vehetett reacuteszt az orszaacuteg iraacutenyiacutetaacutesaacuteban

nagyobb eseacutellyel kiacuteseacuterelhette meg a romaacuteniai magyar ceacutelkitűzeacuteseinek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet A

koaliacutecioacutes kormaacutenyzaacutes lehetőseacutege mindenkeacutepp előreleacutepeacuteskeacutent eacuterteacutekelhető a magyarsaacuteg

szempontjaacuteboacutel

A 2001 eacutes 2004 koumlzoumltti parlamenti ciklusban az RMDSZ nem vaacutellalt kormaacutenyzati szerepet

de a 2001-es majd a 2002-es eacutevre megaacutellapodaacutest iacutert alaacute a kormaacutenyzoacute Szociaacuteldemokrata Paacuterttal

annak parlamenti taacutemogataacutesaacuteroacutel az aacuteltalaacutenos reform Romaacutenia euroacutepai eacutes euro-atlanti integraacutecioacuteja

valamint a kisebbseacutegi jogok bőviacuteteacuteseacutenek teruumlleteacuten

45

Az adatok a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapjaacuteroacutel szaacutermaznak wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje

2007 maacutejus 14) (A Kormaacuteny 3642006 (XII 28) Kormaacutenyrendelete alapjaacuten a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok

Hivatala 2006 december 31 napjaacuteval megszűnt)

29

1 8 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai

Keleti szomszeacutedunknaacutel Romaacuteniaacuteban 2002-ben tartottaacutek az utolsoacute neacutepszaacutemlaacutelaacutest Az

oumlsszeiacuteraacutes eredmeacutenye nemcsak a romaacuten demograacutefusok hanem a lakossaacuteg koumlreacuteben is

megdoumlbbeneacutest keltett

Az 1992 eacutevi romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten meacuteg 22 810 035 fő volt Romaacutenia

oumlsszlakossaacutega amely a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes felmeacutereacutese szerint 21 698 181 főre csoumlkkent Az

oumlsszlakossaacuteg 1 111 854 fővel (ndash487) csoumlkkent Arra lehetet szaacutemiacutetani hogy a lakossaacutegszaacutem

csoumlkkenni fog de annak meacuterteacuteke meacuteg a szakeacutertőket is meglepte46

3 aacutebra A magyarsaacuteg fogyaacutesaacutenak araacutenya megyeacutenkeacutent (1992ndash2002)

Forraacutes Forraacutes SZILAacuteGY N Naacutendor Eacuteszreveacutetelek a romaacuteniai magyar neacutepesseacuteg fogyaacutesaacuteroacutel kuumlloumlnoumls tekintettel az

asszimilaacutecioacutera Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VII eacutevfolyam - 2002 4 (26) szaacutem Kolozsvaacuter

Romaacutenia termeacuteszetes neacutepmozgalmi mutatoacutei Magyarorszaacuteghoz eacutes a reacutegioacute toumlbbi

orszaacutegaacutehoz hasonloacutean a demograacutefiai aacutetmenet hanyatloacute szakaszaacutenak megfelelően alakultak

azaz az elhalaacutelozaacutesi araacutenyszaacutemok meghaladtaacutek a fokozatosan csoumlkkenő szuumlleteacutesi

araacutenyszaacutemokat

46

HORVAacuteTH Istvaacuten A 2002-es romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes eredmeacutenyeinek ismerteteacutese eacutes elemzeacutese in

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki

Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003 80 p

30

Az 1992 eacutevi romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes forduloacutepontot jelent megvaacuteltozott a termeacuteszetes

szaporulat mutatoacuteinak előjele Az elhalaacutelozaacutesok szaacutema meghaladta a szuumlleteacutesekeacutet A

termeacuteszetes szaporulat aacutetment termeacuteszetes fogyaacutesba47

A romaacuten statisztikusok szerint a

termeacuteszetes fogyaacutes szaacutemlaacutejaacutera 300000 fő iacuterhatoacute

Romaacutenia neacutepesseacutegszaacutem-csoumlkkeneacuteseacutenek maacutesik jelentős oka a negatiacutev vaacutendorlaacutesi

meacuterleg A vizsgaacutelt tiacutez eacutev alatt (1992ndash2002) 130 000 főt vesztett Romaacutenia a negatiacutev vaacutendorlaacutesi

meacuterleg miatt Ezt a szaacutemot a 200 000 kivaacutendorloacute eacutes a 70 000 bevaacutendorloacute kuumlloumlnboumlzete adja 48

A napjainkban Romaacuteniaacuteban eacutelő magyarsaacuteg szinte kizaacuteroacutelagosan az egykor

Magyarorszaacuteghoz tartozoacute teruumlleten eacutel 12 maacutesik neacutepcsoporttal egyuumltt ezek araacutenya azonban keacutet

kiveacutetellel ndash cigaacutenyok eacutes neacutemetek (szaacuteszok eacutes svaacutebok) ndash nem eacuteri el az 1-ot

A magyar etnikum Erdeacutelyben a lakossaacuteg mintegy 20-aacutet teszi ki Elsősorban a

Szeacutekelyfoumlldoumln a toumlrteacutenelmi Csiacutek Haacuteromszeacutek Maros-Torda eacutes Udvarhely vaacutermegyeacutek teruumlleteacuten

(a mai Hargita Kovaacuteszna eacutes Maros megyeacuteben) alkot zaacutert toumlmboumlt amely az erdeacutelyi magyarsaacuteg

35ndash37-aacutet toumlmoumlriacuteti Itt a romaacuten lakossaacuteg szaacutemaraacutenya aacuteltalaacuteban nem haladja meg a 12ndash15-ot

(Szeacutekelyudvarhelyen eacutes koumlrnyeacutekeacuten pl alig 2) Az erdeacutelyi magyarsaacuteg koumlzel 28-a eacutel a

magyar hataacuter menteacuten a Partiumban (Szatmaacuter Bihar Arad eacutes Temes megye) 16ndash18-a

Koumlzeacutep-Erdeacutelyben 18ndash20-a pedig interetnikus diaszpoacuteraacuteban Erdeacutelyen kiacutevuumll csak Moldvaacuteban

laknak magyarok

47

Az erőszakos kormaacutenyzati beavatkozaacutesok hataacutesaacutet legjobban Romaacutenia peacuteldaacuteja mutatja az 1966-ban bevezetett

drasztikus abortusztilalom hataacutesaacutera ami a modern fogamzaacutesgaacutetloacute eszkoumlzoumlk hozzaacutefeacuterhetetlenseacutegeacutevel is paacuterosult

az 19-es teljes termeacutekenyseacutegi araacutenyszaacutem egy eacutev leforgaacutesa alatt 1967-re 37-re noumlvekedett Az abortusztilalmat

1990-ben toumlroumllteacutek ezt koumlvetően az abortuszok szaacutema toumlbb mint oumltszoumlroumlseacutere ugrott 48

A 2002-es romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes tovaacutebbi koumlzel 700 000 fő hiaacutenyaacutet regisztraacutelta A neacutepszaacutemlaacutelaacutesnaacutel szaacutemos

regisztraacutecioacutes pontatlansaacutegot koumlvettek el (Szaacutemba vettek teacutenylegesen maacuter nem Romaacuteniaacuteban eacutelőket eacutes fordiacutetva

kihagytak ideiglenesen nem otthon tartoacutezkodoacutekat) A 2002-es romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes szaacutemos adatsora

valoacutesziacutenűleg csak a bdquovaloacutesaacuteg torziacutetott maacutesa annak koumlzeliacutető visszatuumlkroumlzeacutese Ugyanez az eset Magyarorszaacuteg (eacutes

meacuteg szaacutemos maacutes orszaacuteg) eseteacuteben is megtapasztalhatoacute ndash a 2001-es magyarorszaacutegi neacutepszaacutemlaacutelaacutesnaacutel szűken 10

millioacute fő koumlruumlli lakossaacutegszaacutemot prognosztizaacuteltak de az eredmeacuteny 10 197 ezer lett mintegy 20 000 toumlbb a

vaacutertnaacutel A kuumlloumlnbseacuteg oka ugyanaz mint Romaacuteniaacutenaacutel csak fordiacutetott előjellel a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben toumlbb szaacutezezer

embert nem a bejelentett aacutellandoacute lakoacutehelyeacuten regisztraacuteltak a neacutepszaacutemlaacutelaacutesok alkalmaacuteval illetve szaacutemosan keacutetszer

is bdquomeg lettek szaacutemolva ndash az elteacuterő nyilvaacutentartaacutesi szemleacuteletek eacutes rendszerek miatt A mai globalizaacutecioacutes

vilaacutegban minden eddigineacutel jobban oumlsszekeveredik a bejelentett eacutes teacutenyleges lakoacutehely az aacutellampolgaacutersaacuteg eacutes a

tartoacutes bdquomaacuteshol tartoacutezkodaacutes a teacuterseacutegben toumlbb szaacutezezer ember mobil a hagyomaacutenyos kategoacuteriaacutekba neacuteha csak

nehezen vagy egyaacuteltalaacuten nem besorolhatoacute SEBŐK Laacuteszloacute Erdeacutely etnikai arculataacutenak vaacuteltozaacutesa Statisztikai

Szemle LXXIV 1996 11 sz 959ndash961 p

31

5 taacuteblaacutezat A romaacuteniai magyarsaacuteg neacutepesseacutegszaacutemaacutenak vaacuteltozaacutesa (fő) (1992ndash2002)

Teruumllet 1992 2002 Kuumlloumlnbseacuteg Kuumlloumlnbseacuteg

()

Teljes neacutepesseacuteg

Orszaacutegos 1 624 959 1 434 377 ndash190 582 ndash1173

Erdeacutely 1 603 923 1 416 844 ndash187 079 ndash1166

Eacuteszak-Erdeacutely 1 330 689 1 197 214 ndash133 475 ndash1003



Vaacuterosi neacutepesseacuteg






Falusi neacutepesseacuteg





Erdeacutelyen kiacutevuumll 5 353 5 916 563 1052



Az 1977-1992 koumlzoumltti időszakban a romaacuteniai magyarsaacuteg szaacutema 1 712 000 főről

1 625 000 főre fogyott mikoumlzben a termeacuteszetes szaporulata pozitiacutev ndash kb 85 ezer fős ndash volt Az

bdquoelveszett 173 000 főből a kuumllső migraacutecioacutes veszteseacuteg (kivaacutendorlaacutes) 112 000 fő volt s

mintegy 62 ezer fő volt az akiknek nagyobb reacutesze asszimilaacuteloacutedott (A toumlbbi nyugatra

vaacutendorolt s regisztraacutelatlan maradt)49

49

VERES Valeacuter A romaacuteniai magyarsaacuteg leacutetszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai a XX szaacutezad utolsoacute negyedeacuteben Korunk

Bp 20022

32

4 aacutebra A magyarsaacuteg fogyaacutesa megyeacutenkeacutent abszoluacutet szaacutemokban (fő) (1992ndash2002)



Az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes hivatalos adatai szerint a Romaacuteniaacuteban magukat magyar

nemzetiseacutegűnek valloacute lakosok szaacutema 1 624 959 miacuteg becsuumllt adatok szerint a magyar

anyanyelvűek szaacutema meghaladja az 18 millioacute főt A 2002-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes adatai

szerint a magyar nemzetiseacutegűek leacutelekszaacutema 1 447 544-re csoumlkkent reacuteszaraacutenya pedig 71-roacutel

67-ra esett vissza A romaacuteniai magyarsaacuteg becsuumllt szaacutema 2002-ben 16 millioacute fő Maacutes

nemzetiseacutegek araacutenya is csoumlkkent a romaacuten toumlbbseacutegi lakossaacutegeacute pedig 895-roacutel 91-ra

noumlvekedett50

A romaacuten aacutellam mintegy heacutet eacutevtizedes betelepiacuteteacutesi politikaacutejaacutenak eredmeacutenyekeacutent ndash amely

előbb Erdeacutely koumlzeacutepső reacuteszei majd a magyar hataacuter melletti teruumlletek etnikai oumlsszeteacuteteleacutet

vaacuteltoztatta meg ndash a magyarsaacuteg szaacutemaraacutenya csoumlkkenőben van baacuter a 1989-es romaacuteniai

vaacuteltozaacutesokat koumlvetően lelassult az iparosiacutetaacutessal oumlsszefuumlggő feluumllről iraacutenyiacutetott betelepiacuteteacutesi

50

KISS Tamaacutes A romaacuteniai magyarsaacuteg a 1992-es eacutes 2002-es neacutepszaacutemlaacutelaacutesok tuumlkreacuteben 97 p in GYURGYIacuteK


Bp 2003 198-203 p

33

folyamat A betelepiacuteteacutesi folyamat koumlvetkezmeacutenyei elsősorban az erdeacutelyi vaacuterosokban

szembetűnők a magyarsaacuteg egyes kulturaacutelis koumlzpontjai mint Kolozsvaacuter Nagyvaacuterad

Szatmaacuterneacutemeti Nagybaacutenya Nagyenyed Torda Zilah maacutera toumlbbseacutegeacuteben romaacutenok aacuteltal lakott

telepuumlleacutesekkeacute vaacuteltak a hajdan szinte teljesen magyar Marosvaacutesaacuterhelyen pedig a lakosok fele a

romaacutensaacutegboacutel keruumll ki 1992-ben oumlsszesen 175 olyan telepuumlleacutes volt Erdeacutelyben ahol a magyar

etnikum araacutenya meghaladta az 50-ot 2002-re ez a reacuteszaraacuteny csoumlkkent A magyarok toumlbb

mint fele ndash 758 208 fő ndash vaacuterosokban lakik koumlzseacutegekben 676 169-en eacutelnek

5 aacutebra A magyarsaacuteg fogyaacutesaacutenak araacutenya () megyeacutenkeacutent (1992ndash2002)



A romaacuteniai magyarsaacuteg koumlzel 200 ezer fős fogyaacutesaacutet a haacuterom fő teacutenyező koumlzoumltt

hozzaacutevetőlegesen 50ndash40ndash10 araacutenyban osztja meg szaacutemszerűsiacutetve migraacutecioacutes veszteseacuteg kb

90 ezer fő termeacuteszetes fogyaacutes kb 80 ezer fő asszimilaacutecioacute kb 20 ezer fő oumlsszesen kb 190

ezer fő Az 1992-ben 705 ezer fős falusi magyarsaacuteg fogyaacutesa 34 ezer fő volt a vaacuterosiak 899

ezerről 153 ezer fővel fogytak meg 2002-re

34

6 taacuteblaacutezat A magyarsaacuteg fogyaacutesa megyeacutenkeacutent abszoluacutet szaacutemokban (1992ndash2002)

Megye

Neacutepesseacuteg (fő) Kuumlloumlnbseacuteg

(fő)

Reacuteszaraacuteny az

orszaacutegos fogyaacutesban

() 1992 2002

Bihar 181 703 155 554 ndash26 149 1372

Maros 252 651 227 673 ndash24 978 1311

Kolozs 146 186 122 131 ndash24 055 1262

Hargita 295 104 275 841 ndash19 263 1011

Brassoacute 63 558 51 470 ndash12 088 634

Arad 61 011 49 399 ndash11 612 609

Kovaacuteszna 175 502 164 055 ndash11 447 601

Temes 62 866 51 421 ndash11 445 601

Szatmaacuter 140 392 129 998 ndash10 394 545

Maacuteramaros 54 902 46 250 ndash8 652 454

Hunyad 33 849 25 321 ndash8 528 448

Szilaacutegy 63 151 57 318 ndash5 833 306

Feheacuter 24 765 20 682 ndash4 083 214

Szeben 19 309 15 478 ndash3 831 201

BesztercendashNaszoacuted 21 098 18 394 ndash2 704 142

Krassoacute-Szoumlreacuteny 7 876 5 859 ndash2 017 106



35

7 taacuteblaacutezat Az erdeacutelyi megyeacutek a magyarsaacuteg fogyaacutesaacutenak araacutenya szerint (1992ndash2002)

Megye Neacutepesseacuteg (fő) Kuumlloumlnbseacuteg

(fő)

Kuumlloumlnbseacuteg

() 1992 2002

Krassoacute-Szoumlreacuteny 7 876 5 859 ndash2 017 ndash2561

Hunyad 33 849 25 321 ndash8 528 ndash2519

Szeben 19 309 15 478 ndash3 831 ndash1984

Arad 61 011 49 399 ndash11 612 ndash1903

Brassoacute 63 558 51 470 ndash12 088 ndash1902

Temes 62 866 51 421 ndash11 445 ndash1821

Feheacuter 24 765 20 682 ndash4 083 ndash1649

Kolozs 146 186 122 131 ndash24 055 ndash1646

Maacuteramaros 54 902 46 250 ndash8 652 ndash1576

Bihar 181 703 155 554 ndash26 149 ndash1439

BesztercendashNaszoacuted 21 098 18 394 ndash2 704 ndash1282

Maros 252 651 227 673 ndash24 978 ndash989

Szilaacutegy 63 151 57 318 ndash5 833 ndash924

Szatmaacuter 140 392 129 998 ndash10 394 ndash740

Hargita 295 104 275 841 ndash19 263 ndash653

Kovaacuteszna 175 502 164 055 ndash11 447 ndash652



36

1 8 1 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes veszteseacutege

Az előbbiekben emliacutetett haacuterom neacutepesseacutegcsoumlkkentő teacutenyező koumlzuumll a romaacuteniai

magyarsaacuteg fogyaacutesaacutet legkeveacutesbeacute az asszimilaacutecioacutes veszteseacuteg okozta A fogyaacutes haacuterom teacutenyezője

koumlzuumll ezt lehet a legnehezebben azonosiacutetani eacutes elemezni mert alig van roacutela egyeacutertelmű eacutes

koumlzvetlen statisztikai adat A statisztikai adatok hiaacutenyaacuteban a szakeacutertői veacutelemeacutenyek a keacutet

szeacutelsőseacuteges neacutezet koumlzoumltt mozognak Az egyik veacuteglet az lehetne hogy a romaacutensaacutegba valoacute

beolvadaacutes a romaacuteniai magyarsaacutegot belaacutethatoacute időn beluumll a teljes eltűneacutessel fenyegeti a maacutesik

meg az hogy a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes adatainak olvasata szerint gyakorlatilag nincs

kisebbseacutegeketetnikumokat eacuterintő asszimilaacutecioacute

Amint az előbbiekben emliacutetettuumlk a romaacuteniai magyarsaacuteg koumlreacuteben az asszimilaacutecioacute nem

volt jelentős Megiacuteteacuteleacutesem szerint a romaacuteniai magyarsaacuteg teljes fogyaacutesaacutenak koumlzel 10-aacutet

illetve megkoumlzeliacutetőleg 20 ezer főt eacuterinthetett az asszimilaacutecioacute Mivel a 1980-as eacutevek ndash

egyeacutebkeacutent jelentős51

ndash veszteseacutegeacutet a szaacutemok szintjeacuten maacuter ismertette az 1992 eacutevi romaacuten

neacutepszaacutemlaacutelaacutes azoacuteta az iskolarendszer okozta asszimilaacutecioacute nem lehet szaacutemottevő eacutes nem

oumlsszemeacuterhető a nyolcvanas eacutevekeacutevel (tehaacutet 1990 oacuteta joacuteval kisebb mivel azoacuteta a

koumlzoktataacutesban aki akar magyarul tanulhat)

A kommunikaacutecioacutes eacutes mobilitaacutesi viszonyok (szabad sajtoacute magyarul is szabad utazaacutesi

tanulaacutesi eacutes munkavaacutellalaacutesi lehetőseacutegek Magyarorszaacutegra) eacutes nem utolsoacute sorban a megvaacuteltozott

politikai leacutegkoumlr eacutes taacutersadalmi koumlzeacuterzet eredmeacutenyekeacutent a vegyes haacutezassaacutegok asszimilaacutecioacutes

hataacutesa is visszaszorult Aacutem ezeket a keacuterdeacuteseket pontosabban meg lehet majd vizsgaacutelni a

veacutegleges adatok koumlzleacutesekor ugyanis a teljes (telepuumlleacutessoros) adatok publikaacutelaacutesa a disszertaacutecioacute

iacuteraacutesaacuteig meacuteg nem toumlrteacutent meg

A teruumlleti bontaacutest tekintve az asszimilaacutecioacute leginkaacutebb a nemzetiseacutegileg bdquovegyesrdquo ndash

interetnikus diaszpoacuteraacutenak tekinthető ndash teruumlleteket eacuterintette A 10 szaacutezaleacutek alatti magyar

lakossaacuteguacute megyeacutekben (peacuteldaacuteul Beszterce-Naszoacuted (Bistriţa-Năsăud) Feheacuter (Alba) Hunyad

(Hunedoara) Krassoacute-Szoumlreacuteny (Caraş-Severin) Maacuteramaros (Maramureş) Szeben (Sibiu)

Szilaacutegy (Sălaj) eacutes Temes (Timiş) megyeacutekben) tovaacutebbra is jelentős az asszimilaacutecioacute mint a

magyarsaacuteg leacutetszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek egyik faktora aacutem az a romaacuteniai magyar oumlsszneacutepesseacuteget

araacutenyaiban kis meacuterteacutekben befolyaacutesolja

51

Az 1977 eacutes 1992 koumlzoumltti asszimilaacutecioacutes veszteseacuteg az 1992 utaacutenitoacutel elteacuterően jelentős volt Varga E Aacuterpaacuted ezt

50 000-re teszi

37

1 8 2 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg migraacutecioacutes veszteseacutege

A romaacuten beluumlgyi nyilvaacutentartaacutesokon alapuloacute hivatalos kivaacutendorlaacutesi adatok nemzetiseacutegi

reacuteszletezeacutese szerint a romaacuteniai magyarok migraacutecioacutes veszteseacutege 1992ndash2000 koumlzoumltt (191 ezer

ki- eacutes 24 ezer visszavaacutendorloacuteval szaacutemolva) mindoumlssze 167 ezer fő A magyarok kivaacutendorlaacutesa

az orszaacutegos iraacutenyzathoz hasonloacutean csoumlkken (az 1992 eacutevi 3523-mal szemben 2000-ben

mindoumlssze 788 fő) visszavaacutendorlaacutesa ugyanakkor az orszaacutegosnaacutel kisebb araacutenyuacute A hivatalos

koumlzleacutes a neacutepszaacutemlaacutelaacutes szaacutembaveacuteteli hiaacutenyaacutenak tuumlkreacuteben nyilvaacutenvaloacutean nem aacutellja meg a

helyeacutet iacutegy a romaacuteniai forraacutesokra alapozva a magyarsaacuteg teacutenyleges vaacutendorlaacutesi veszteseacutegeacutet

illetően is csak talaacutelgathatunk Első pillantaacutesra keacutezenfekvőnek tűnik a koumlzel 700 ezres

orszaacutegos statisztikai veszteseacuteget ndash aminek tuacutelnyomoacute reacuteszeacutet veacutelhetően az oumlsszeiacuteraacutesboacutel (illetve

annak oumlsszesiacuteteacuteseacuteből) kimaradt kuumllfoumlldoumln tartoacutezkodoacutek teszik ki ndash ugyanabban az araacutenyban

megosztani mint amennyi a hivatalos kivaacutendorlaacutesi adatokboacutel a magyar nemzetiseacutegűekre

esik52

Ez a taacutevozoacutek eseteacuteben 107 a visszateacuterteket is figyelembe veacuteve 145 szaacutem szerint

az első esetben 74 ezer a maacutesodikban 100 ezer fő E szaacutemokat a hivatalos adatokkal

kiegeacutesziacutetve 90ndash120 ezer koumlzoumltti eacuterteacutekhez jutunk Szinte bizonyos hogy az orszaacutegboacutel taacutevozott

vagy hosszabb-roumlvidebb időre taacutevol leacutevő magyarok tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutenek szuumllőfoumlldje Erdeacutely

ceacutelszerű az előbbi eljaacuteraacutest a Kaacuterpaacutetokon inneni adatokra korlaacutetozva megismeacutetelni Ez keacutet

probleacutemaacutet is felvet Az egyik hogy a nemzetkoumlzi vaacutendorlaacutes teruumlleti reacuteszletezeacutesű adatai csupaacuten

az eltaacutevozottakroacutel adnak szaacutemot a visszateacuterők szaacutemaacutet nem tartalmazzaacutek A maacutesik pedig hogy

Erdeacutely vaacutendorlaacutesi veszteseacutege a belső migraacutecioacute egyenlegeacutet is magaacuteban foglalja ezeacutert nem

felteacutetlenuumll egyezik az orszaacutegot innen elhagyoacutek szaacutemaacuteval Mindebből koumlvetkezően a

kivaacutendorlaacutes hivatalos alulszaacutemlaacutelaacutesaacuteboacutel adoacutedoacute statisztikai veszteseacuteg (eacutes kuumlloumlnoumlsen abboacutel a

magyarsaacuteg reacuteszesedeacutese) Erdeacutely teruumlleteacuten is csak hozzaacutevetőleg becsuumllhető

A megyeacutenkeacutenti adatok oumlsszegzeacutese szerint az 1992ndash2000 koumlzoumltt Romaacuteniaacutet elhagyoacute

1788 ezer szemeacutely koumlzuumll 107 ezren Erdeacutelyből taacutevoztak A repatriaacuteltak szaacutemaacutet nem tudjuk

orszaacutegos araacutenyukat pedig (ez a kivaacutendoroltak 358-a) nem eacuterveacutenyesiacutethetjuumlk automatikusan

Erdeacutelyben hiszen a toumlbbseacuteguumlkben innen elment magyarok (valamint a neacutemetek) hazateacutereacutesi

hajlandoacutesaacutega az aacutetlagosnaacutel joacuteval kisebb (Romaacuteniaacuteban a jelzett időszakban szaacutemon tartott 269

ezer neacutemet kivaacutendorloacute mellett mindoumlssze 15 ezer neacutemet visszavaacutendorloacutet regisztraacuteltak)

52

Az adatok eacuterteacutekeleacutesekor figyelembe kell venni hogy a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatokkal dolgozunk a keacutet

oumlsszehasonliacutetott adatsor pedig nem teljesen egynemű mert a szaacutemiacutetaacutes moacutedja nem volt egeacuteszen egyforma Nem

leacutenyegtelen peacuteldaacuteul hogy a 2002-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatainak oumlsszesiacuteteacutesekor a toumlbb mint egy eacuteve huzamosan

kuumllfoumlldoumln tartoacutezkodoacutekat (oumlsszesen mintegy 1785 ezer szemeacutelyt) egyszerűen kihagytaacutek a szaacutemiacutetaacutesboacutel miacuteg 1992-

ben az ilyen staacutetusuacuteakat is beszaacutemiacutetottaacutek (Ugyanakkor ndash az előző neacutepszaacutemlaacutelaacutestoacutel elteacuterően ndash beszaacutemiacutetottak

mintegy 24 ezer egy eacutevneacutel reacutegebben itt tartoacutezkodoacute kuumllfoumlldit)

38

Jobbnak laacutetszik tehaacutet az orszaacutegos visszateacutereacutesi araacutenyt a magyarok eacutes neacutemetek neacutelkuumll szaacutemiacutetani

(amely iacutegy 358-roacutel 453-ra emelkedik) a kapott haacutenyadot pedig az Erdeacutelyből

kivaacutendoroltaknak az emliacutetett keacutet nemzetiseacuteg (orszaacutegos) szaacutemaacuteval csoumlkkentett eacuterteacutekeacutere (61

ezer fő) vetiacuteteni A hivatalos adatok alapjaacuten Erdeacutely ily moacutedon (magyar eacutes neacutemet

nemzetiseacutegűek neacutelkuumll) szaacutemiacutetott nemzetkoumlzi migraacutecioacutes egyenlege 1992 eacutes 2000 koumlzoumltt 334

ezer leacutelek amihez a magyarok eacutes a neacutemetek orszaacutegos kivaacutendorlaacutesi veszteseacutegeacutet (167 ezer

illetve 254 ezer) hozzaacuteadva 755 ezer főt kapunk Ha Erdeacutely keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzti oumlsszes

migraacutecioacutes veszteseacutegeacutet (amely 3626 ezer) a kivaacutendorlaacutes okozta hiaacutennyal azonosiacutetjuk (vagyis a

belső vaacutendorlaacutesok figyelembeveacuteteleacutetől eltekintuumlnk) akkor ugyanitt a szaacutembaveacuteteli hiaacuteny azaz

a kivaacutendorlaacutes felteacutetelezett hivatalos eacutes teacutenyleges eacuterteacutekeacutenek kuumlloumlnbseacutege kb 285 ezer fő A

magyar nemzetiseacutegűeknek a becsuumllt hivatalos adatokboacutel valoacute reacuteszesedeacutese (221) e szaacutemra

vetiacutetve 63 ezer az pedig a hivatalosan szaacutemon tartott 167 ezres vaacutendorlaacutesi veszteseacuteguumlkkel

kiegeacutesziacutetve 80 ezerre emelkedik

A romaacuteniai forraacutesokboacutel nyert informaacutecioacutek az orszaacutegboacutel veacutegleg taacutevozott vagy

időlegesen taacutevolleacutevő magyarok legfőbb uacuteti ceacutelja Magyarorszaacuteg hivatalos kimutataacutesaival is

egybevethetők A budapesti Koumlzponti Statisztikai Hivatal legfrissebb koumlzlemeacutenye szerint

1993-2001 koumlzoumltt 49 388 Romaacuteniaacutet elhagyoacute szemeacutely kapott magyar aacutellampolgaacutersaacutegot

Ugyancsak a KSH koumlzleacutese hogy 2002 januaacuter 1-eacuten 44 977 a Magyarorszaacutegon tartoacutezkodoacute

romaacuten aacutellampolgaacuterok szaacutema (akik koumlzuumll 31 194-en 1994 oacuteta leacuteptek be az orszaacutegba vagy

beleacutepeacutesuumlk ideje ismeretlen) Ezzel egybevaacutegoacutean az ORFK (Orszaacutegos Rendőr Főkapitaacutenysaacuteg)

kimutataacutesa szerint a hosszuacute taacutevon (legalaacutebb egy eacuteve) legaacutelisan Magyarorszaacutegon eacutelő romaacuten

aacutellampolgaacuterok szaacutema 2001-ben 46 575 volt (37 996-an bevaacutendorlaacutesi engedeacutellyel 8579-en

huzamos tartoacutezkodaacutesi engedeacutellyel rendelkeztek) Ugyanitt a roumlvidebb ittleacutetet legalizaacuteloacutekroacutel is

taacutejeacutekozoacutedhatunk 2001-ben 29 496-an folyamodtak tartoacutezkodaacutesi engedeacutelyeacutert koumlzuumlluumlk 12 552-

en huzamos 16 944-en ideiglenes tartoacutezkodaacutesi keacuterelmet nyuacutejtottak be Az ideacutezett adatok

termeacuteszetesen csak iraacutenyadoacutek az 1993-toacutel magyar aacutellampolgaacutersaacutegot elnyertek egy reacutesze

ugyanis meacuteg az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutest megelőzően hagyhatta el Romaacuteniaacutet (iacutegy akiket nem

jelentettek be koumlzuumlluumlk hozzaacutetartozoacuteik maacuter az akkori szaacutembaveacutetelből is kimaradtak) a 2001-

ben tartoacutezkodaacutesi engedeacutelyt keacuterelmezőknek pedig csak kisebb ndash vaacuteltozoacute szemeacutelyi oumlsszeteacutetelű ndash

haacutenyada volt folyamatosan taacutevol hazaacutejaacutetoacutel Nem hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll tovaacutebbaacute hogy a

magyarorszaacutegi nyilvaacutentartaacutesok a bevaacutendorloacute neacutepesseacuteget kibocsaacutetoacute orszaacuteg szerint reacuteszletezik a

beleacutepő romaacuten aacutellampolgaacuterok koumlzoumltt viszont kuumlloumlnboumlző nemzetiseacutegűek talaacutelhatoacutek

Mindenesetre a keacuterdeacuteskoumlr kutatoacuteinak egybehangzoacute veacutelemeacutenye szerint az elmuacutelt eacutevtizedben

Romaacuteniaacuteboacutel letelepedeacutes szaacutendeacutekaacuteval eacuterkezetteknek legalaacutebb kilenctizede magyar

39

A hivatalos keretek koumlzt zajloacute magyarorszaacutegi bevaacutendorlaacutes szaacutemai veacutegső soron nem mondanak

ellent becsleacutesemnek a romaacuteniai magyarsaacuteg egy eacutevtizednyi vaacutendorlaacutesi veszteseacutegeacuteről amely ndash

mint fentebb laacutethattuk ndash a neacutepmozgalmi eacutes neacutepszaacutemlaacutelaacutesi eredmeacutenyek egybeveteacuteseacutevel

legfeljebb 90ndash120 ezer de legalaacutebb 80 ezer főben szaacutemiacutethatoacute (A magyarorszaacutegi adatok

inkaacutebb az alacsonyabb eacuterteacutekeket valoacutesziacutenűsiacutetik) Ezen adatok csupaacuten a nagysaacutegrendet

eacuterzeacutekeltetők valamint a romaacuteniai magyarsaacuteg neacutepesseacutegi veszteseacutegeacutenek oumlsszetevői koumlzti

araacutenyokat kijeloumllő spekulatiacutev adatroacutel van szoacute E szeacuteles tartomaacutenyban mozgoacute bizonytalan

eacuterteacuteket a neacutepszaacutemlaacutelaacutes szaacutembaveacuteteli hiaacutenya hataacuterozza meg amit az egyszerűseacuteg kedveacuteeacutert

migraacutecioacutes veszteseacutegnek tekintek (joacutellehet a felmeacutereacutesből egyeacuteb okokboacutel is kimaradhattak

emberek)

A nemzetkoumlzi vaacutendormozgaacutesokat szaacutemon tartoacute hivatalos romaacuteniai illetve a

magyarorszaacutegi nyilvaacutentartaacutesok is azt mutatjaacutek hogy a hiaacutenyzoacuteknak csak kisebbik haacutenyada a

szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett ndash uacutej hazaacutejaacuteban honossaacutegot nyert ndash kivaacutendorloacute Hasonloacute nagysaacuteguacute

lehet a szuumllőfoumlldjuumlktől veacutegleg el nem szakadt de toumlrveacutenyesiacutetett formaacuteban hosszabb-roumlvidebb

ideje kuumllfoumlldoumln eacutelő szemeacutelyek koumlre miacuteg a harmadik csoportot a kiterjedt feacutel- vagy illegaacutelis

migraacutecioacute reacutesztvevői alkotjaacutek

A romaacuten statisztikai hivatal koumlzlemeacutenyeiből szaacutermaztatott 80ndash100 ezer főnyire

meacuterseacutekelt becsleacutes nem eltuacutelzott amelyet a magyar hatoacutesaacutegok adatai is alaacutetaacutemasztanak melyek

szerint felteacutetelezhető hogy az aacutellampolgaacutersaacuteghoz jutottakon feluumll legalaacutebb 100 ezer romaacuteniai

magyar tartoacutezkodik Magyarorszaacutegon

1 8 3 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg termeacuteszetes fogyaacutesa

Az oumlsszes neacutepesseacuteg szaacutemaacutenak alakulaacutesaacutet befolyaacutesoloacute teacutenyezőket nemzetiseacuteg szerint

maacuter joacuteval koumlruumllmeacutenyesebb szaacutemba venni mindenekelőtt azeacutert mert a termeacuteszetes

neacutepmozgalom kulcsfontossaacuteguacute adatait ebben a bontaacutesban toumlbb mint feacutel eacutevszaacutezada nem koumlzlik

Romaacuteniaacuteban

A nyers eacutelve szuumlleteacutesi mutatoacuteszaacutemok tanuacutesaacutega szerint a romaacutenok termeacutekenyseacutege

ekoumlzben folyamatosan meghaladta az erdeacutelyi aacutetlagot a magyarok szuumlleteacuteseinek araacutenya

ellenben a huacuteszas eacutevekkel kezdődően az aacutetlag alaacute keruumllt A magyarsaacuteg termeacuteszetes

reprodukcioacutejaacutenak viszonylag kieleacutegiacutető meacuterteacutekeacutet a harmincas eacutevekben maacuter csak a romaacutenokeacutenaacutel

alacsonyabb halaacutelozaacutesi araacutenyszaacutema biztosiacutetotta Ami halandoacutesaacutegaacutenak keacutesőbbi alakulaacutesaacutet illeti

csak a soumlteacutetben tapogatoacutezhatunk A magyar nők eacutelve szuumlleacuteseiről a hatvanasndashhetvenes eacutevekben

felbukkanoacute mutatoacutekat a magyarok termeacuteszetes szaporulataacutenak 1977ndash1987 koumlzoumltti szaacutemiacutetott

40

eacuterteacutekeacutevel oumlsszevetve azonban felteacutetelezhető hogy az erdeacutelyi magyarsaacuteg aacutetlag alatti szuumlleteacutesi

araacutenyszaacutemaihoz ekkor maacuter az aacutetlagot meghaladoacute halaacutelozaacutesi mutatoacutek jaacuterultak

Vonatkozoacute szereacutenyebb informaacutecioacutekhoz tovaacutebbra is csupaacuten neacutehaacuteny elszigetelt

koumlzlemeacuteny reacuteveacuten jutni uacutejabban főkeacutent Vasile Ghetau romaacuten statisztikus joacutevoltaacuteboacutel Ezek a

vaacutezolt neacutepesedeacutesi folyamatnak immaacuter draacutemai kifejleteacuteről tudoacutesiacutetanak A koraacutebban a bukaresti

statisztikai szolgaacutelatnaacutel vezető posztot betoumlltoumltt neves demograacutefus az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutest

koumlvetően toumlbb iacuteraacutesaacuteban foglalkozott a neacutepesseacutegszaacutem csoumlkkeneacuteseacutevel e negatiacutev fordulatot eacutes

annak kihataacutesait nemzetiseacutegenkeacutent is taglalva A magyarsaacuteg szaacutemaacutenak neacutepszaacutemlaacutelaacutesi fogyaacutesaacutet

elemezve kiemelte hogy az addig elsősorban kivaacutendorlaacutessal magyaraacutezhatoacute folyamat a

koumlzeljoumlvőben inkaacutebb a termeacutekenyseacuteg csoumlkkeneacutese eacutes a halandoacutesaacuteg noumlvekedeacutese koumlvetkezteacuteben

folytatoacutedik Koumlzleacutese szerint a magyar nemzetiseacutegűek halaacutelozaacutesaacutenak araacutenyszaacutema 1992-ben

148 ezreleacutekre nőtt az eacutelve szuumlleteacutesekeacute viszont mindoumlssze 9 ezreleacuteket eacutert el aminek

koumlvetkezteacuteben a romaacuteniai magyarok leacutelekszaacutema egy eacutev alatt 92 ezerrel csoumlkkent Haacuterom

eacutevvel keacutesőbb a magyarsaacuteg szaacutemaacutenak 391 ezer főnyi csoumlkkeneacuteseacutet aacutellapiacutetotta meg amiből

csupaacuten 9 ezer volt a kivaacutendorlaacutes szaacutemlaacutejaacutera iacuterhatoacute tovaacutebbi 30 ezer fős hiaacuteny abboacutel adoacutedott

hogy a halaacutelozaacutesok szaacutema jelentősen meghaladta a szuumlleteacutesekeacutet az 1992ndash1994 eacutevek

aacutetlagaacuteban ezer leacutelekre 147 halaacutelozaacutes jutott 1996 elejeacuten Ghetau szerint a magyarok szaacutema maacuter

532 ezerrel kevesebb mint az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten volt A neacutegy eacutev veszteseacutegeacuteből

mindoumlssze 118 ezer a ki- eacutes visszavaacutendorlaacutesok kuumlloumlnboumlzete 414 ezer főnyi hiaacuteny tehaacutet a

termeacuteszetes fogyaacutesra vezethető vissza Romaacutenia nemzetiseacutegi oumlsszeteacuteteleacutenek hosszuacute taacutevuacute

alakulaacutesaacuteroacutel iacuterott tanulmaacutenyaacuteban a magyarsaacuteg szaacutemaacutenak oumlsszesen 360 ezer fős (termeacuteszetes)

fogyatkozaacutesaacutet vetiacutetette előre 2025-ig Ugyanitt a magyar nemzetiseacutegűek termeacuteszetes

neacutepmozgalmaacutenak mutatoacuteiroacutel is szaacutemiacutetaacutesokat koumlzoumllt a feltehetően folyamatos neacutepmozgalmi

statisztikaacuteboacutel vett 1995 eacutevi adatokkal kezdődően

A Ghetau aacuteltal nyilvaacutenossaacutegra hozott toumlredeacutekes adatok alapjaacuten a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzt

eltelt eacutevtizedben a magyar nemzetiseacutegűek eacuteves aacutetlagban 5 ezreleacutekes termeacuteszetes fogyaacutesa

szaacutemiacutethatoacute Ez mind az 1992ndash1995 eacutevek teacutenyadataival mind pedig a hosszuacute taacutevuacute előrejelzeacutes

szaacutemaival oumlsszevetve (melyek alapjaacuten kezdetben eacutevi 8ndash10 ezres a fogyaacutes) elfogadhatoacute

eacuterteacuteknek tűnik eacutes szaacutem szerint 80 ezer koumlruumlli veszteseacuteget jelent

41

1 9 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

Szaacutemaraacutenyaacutenaacutel eacutes toumlrteacutenelmi hagyomaacutenyainaacutel fogva a romaacuteniai magyarsaacuteg

termeacuteszetes eacutes jogos igeacutenyeacutenek tartja az oacutevodaacutetoacutel az egyetemig terjedő anyanyelvi oktataacutesaacutet

A XX szaacutezad elejeacuten Erdeacutely igen fejlett magyar oktataacutesi haacuteloacutezattal rendelkezett minden

szinten folyt magyar oktataacutes

A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti romaacuten toumlrveacutenyek kuumlloumlnfeacutele eszkoumlzoumlkkel toumlrekedtek a magyar

oktataacutesi rendszer fokozatos felszaacutemolaacutesaacutera

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten az 1948-as iskolareform felszaacutemolta a felekezeti

oktataacutest 1959-ben megszuumlntetteacutek a magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet Az anyanyelvi

oktataacutesban reacuteszesuumllők szaacutemaraacutenya rohamosan csoumlkkent Az anyanyelvű oktataacutes

folytonossaacutegaacutenak hiaacutenya valamint a megoldatlan szakoktataacutes miatt a magyar diaacutekok jelentős reacutesze

maacuter az aacuteltalaacutenos iskola eacutevei alatt romaacuten tagozatra keacutenyszeruumllt kuumlloumlnoumlsen a szoacutervaacutenyvideacuteken

Az 1992-es romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes hivatalos adatai szerint a 12 eacuteven feluumlli

oumlsszlakossaacuteg 953-a iskolaacutezott (aacuteltalaacutenos koumlzeacutep- vagy felsőfokuacute veacutegzettseacutegű) miacuteg a

magyarsaacuteg eseteacuteben ez az araacuteny kedvezőbb 98 Nem ilyen kedvező a magyarsaacuteg helyzete

a felsőfokuacute keacutepesiacuteteacutes tereacuten amiacuteg az orszaacutegos aacutetlag (a 12 eacuteven feluumlli lakossaacutegra

vonatkoztatva) 51 a főiskolaacutet vagy egyetemet veacutegzett magyarok araacutenya csupaacuten 36

Legjellemzőbb a romaacuteniai magyarsaacutegra a koumlzeacutepfokuacute keacutepesiacuteteacutes (koumlzeacutepiskola

szakkoumlzeacutepiskola szakiraacutenyuacute technikum) az orszaacutegos 666-hoz (a 12 eacuteven feluumlli lakossaacutegra

vonatkoztatva) meacuterten a magyarsaacuteg 746-os szaacutemaraacutenya a legkedvezőbb

A hivatalos adatok szerint a 20002001-es taneacutevben oumlsszesen 2367 iskolai

inteacutezmeacutenyben folyt magyar tannyelvű oktataacutes Ezek koumlzuumll 1283 oumlnaacutelloacute magyar

inteacutezmeacutenykeacutent 1084 pedig tagozat formaacutejaacuteban műkoumldoumltt Szintek szerinti bontaacutesban 1121

oacutevodaacuteban 450 elemi 634 aacuteltalaacutenos iskolaacuteban valamint 140 koumlzeacutepiskolaacuteban eacutes 22 szak-

mester- eacutes posztliceaacutelis iskolaacuteban folyt magyarul az oktataacutes 2001-ben uacutejraindult oumlnaacutelloacute

inteacutezmeacutenykeacutent az aradi Csiacuteky Gergely koumlzeacutepiskola eacutes a 20012002-es taneacutevtől joacutevaacutehagytaacutek a

Leoumlvey Klaacutera maacuteramarosszigeti oumlnaacutelloacute magyar koumlzeacutepiskola leacutetrehozaacutesaacutet Ugyancsak ebben az

eacutevben szuumlletett meg a marosvaacutesaacuterhelyi Bolyai Jaacutenos Liacuteceum oumlnaacutelloacute magyar koumlzeacutepiskolaacutevaacute

alakulaacutesaacutenak terve53

A 20022003-as taneacutevben ndash szinteacuten az RMDSZndashkormaacutenyzoacutepaacutert koumlzoumltti

53

A helyi romaacutensaacuteg ellenaacutellaacutesa miatt nem vaacutelt lehetőveacute az azonnali rendezeacutes az RMDSZ eacutes a Szociaacuteldemokrata

Paacutert koumlzoumltti megegyezeacutes szerint a műkoumldő romaacuten osztaacutelyokat nem szaacutemoltaacutek fel de a 20022003-as taneacutevtől

nem indult uacutejabb romaacuten osztaacutely az egykori marosvaacutesaacuterhelyi reformaacutetus gimnaacuteziumban

42

megegyezeacutes alapjaacuten ndash a brassoacutei Aacuteprily Lajos oumlnaacutelloacute magyar koumlzeacutepiskola nyert

leacutetjogosultsaacutegot54

Jelenleg az elemi aacuteltalaacutenos eacutes koumlzeacutepiskolai keretekben 137 799 magyar gyermek

tanul Ebből 51 609-en elemi szinten ndash IndashIV osztaacutelyban ndash 57 889-en aacuteltalaacutenos szinten ndash Vndash

VIII osztaacutelyban ndash 28 301-en pedig koumlzeacutepiskolaacuteban reacuteszesuumllnek oktataacutesban Ezt egeacutesziacuteti ki a

szak- eacutes posztgraduaacutelis oktataacutes 9091 tanuloacuteval Szakoktataacutesban 7090 posztgraduaacutelis

keacutepzeacutesben pedig 2001 magyar diaacutek vesz reacuteszt

A romaacuteniai felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyeket a 20012002-es taneacutevben 24 598 magyar

hallgatoacute laacutetogatta A magyar hallgatoacutek koumlzuumll 20 792-an aacutellami 3806-an magaacutenegyetemi

egyhaacutezi alapiacutetvaacutenyi felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenybe iratkoztak be A 20002001-es taneacutevben

magyar nyelven 8 egyetem 22 karaacuten (koumlzel 70 szakon) 7483 hallgatoacute tanult eacutes 526 egyetemi

oktatoacute adott elő a 20022003-as taneacutevben pedig maacuter 9962-re emelkedett a magyar nyelven

tanuloacutek leacutetszaacutema Magyar nyelvű oktataacutes neacutegy aacutellami felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyben folyik a

kolozsvaacuteri Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetemen a marosvaacutesaacuterhelyi Orvosi eacutes

Gyoacutegyszereacuteszeti Egyetemen a marosvaacutesaacuterhelyi Sziacutenműveacuteszeti Egyetemen eacutes a Bukaresti

Egyetem hungaroloacutegiai szakaacuten A romaacuten tanuumlgyi toumlrveacuteny a magaacutenoktataacutes kategoacuteriaacutejaacuteba

sorolja a felekezeti oktataacutesi inteacutezmeacutenyeket is55

2001-ben megkapta az illeteacutekes romaacuten hatoacutesaacutegoktoacutel a műkoumldeacutesi engedeacutelyt a magyar

aacutellam taacutemogataacutesaacuteval leacutetrehozott Sapientia Egyetem amely 9 marosvaacutesaacuterhelyi eacutes csiacutekszeredai

karral 374 diaacutekkal indult A 20022003-as taneacutevben 14-re bővuumllt a karok szaacutema a hallgatoacutek

leacutetszaacutema pedig 915-re emelkedett

A romaacuteniai magyar felsőoktataacutesi kiacutenaacutelatot egeacutesziacutetik ki a Goumldoumlllői Szent Istvaacuten

Egyetem a Soproni Nyugat-Magyarorszaacutegi Egyetem a budapesti Gaacutebor Deacutenes Műszaki

Főiskola a Tatabaacutenyai Modern Uumlzleti Tudomaacutenyok Főiskolaacuteja erdeacutelyi konzultaacutecioacutes

koumlzpontjai amelyekben a 20022003-as taneacutevben oumlsszesen 698 diaacutek tanult

54

Az 1999 juacutelius 1-jeacuten elfogadott oktataacutesi toumlrveacuteny csak reacuteszben eleacutegiacuteti ki az erdeacutelyi magyarsaacuteg oktataacutesi igeacutenyeit

Minden szinten biztosiacutetja a magyar nyelvű szakoktataacutest eacutes a felveacuteteli vizsgaacutet azon a nyelven amelyen a diaacutek

elsajaacutetiacutetotta ismereteit Lehetőveacute teszi a romaacuten nyelv tanulaacutesaacutet sajaacutetos program kereteacuteben az alsoacute tagozatokban eacutes

sajaacutetos tankoumlnyv alapjaacuten az aacuteltalaacutenos iskolaacutek felső tagozataacuteban Kis telepuumlleacuteseken ndash iacutegy szoacutervaacutenyvideacuteken ndash is

lehet leacutetszaacutem alatti anyanyelvű osztaacutelyokat műkoumldtetni Az uacutej toumlrveacuteny alapjaacuten az egyhaacutez nem csupaacuten a szaacutemaacutera

szuumlkseacuteges szemeacutelyzet keacutepzeacuteseacutere jogosult hanem műkoumldtethet ndash igaz csak magaacuteninteacutezmeacutenykeacutent ndash vilaacutegi oktataacutest

is Uacutegyszinteacuten lehetőveacute teszi magyar nyelvű csoportok tagozatok kolleacutegiumok eacutes karok szervezeacuteseacutet a

felsőoktataacutesban Ezzel szemben korlaacutetozoacute jellegű a kisebbseacutegek nyelveacuten oktatoacute felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek

leacutetesiacuteteacuteseacuteben iacutegy magyar nyelvű aacutellami egyetem nem csupaacuten multikulturaacutelis egyetem hozhatoacute leacutetre amelynek

oktataacutesi nyelveacutet kuumlloumln toumlrveacuteny szabaacutelyozza 55

Ilyenek a kolozsvaacuteri magyar tannyelvű Egyetemi Fokuacute Protestaacutens Teoloacutegia Inteacutezet a gyulafeheacutervaacuteri Katolikus

Teoloacutegia eacutes a nagyvaacuteradi Partium Kereszteacuteny Egyetem

43

A felekezeti statisztikaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben elmondhatoacute hogy a romaacuteniai magyarsaacuteg

leacutenyegeacuteben neacutegy toumlrteacutenelmi egyhaacutezhoz (roacutemai katolikus reformaacutetus unitaacuterius eacutes zsinatpresbiteri

evangeacutelikus) tartozik A kuumlloumlnboumlző szabadegyhaacutezakhoz tartozoacute magyar hiacutevők szaacutema ndash ezek

orszaacutegos teacuternyereacuteseacutevel araacutenyosan ndash noumlvekvő tendenciaacutet mutat

A roacutemai katolikusok neacutegy erdeacutelyi (Nagyvaacuterad Szatmaacuterneacutemeti Temesvaacuter

Gyulafeheacutervaacuter) illetve a Moldvai (Iaşi) valamint a Bukaresti Egyhaacutezmegyeacutehez tartoznak A

magyar roacutemai katolikusok toumlbb mint fele a Gyulafeheacutervaacuteri Egyhaacutezmegyeacutehez tartozik amely

ily moacutedon a magyar katolikus eacutelet suacutelypontja 1991 augusztusaacuteban II Jaacutenos Paacutel paacutepa e

puumlspoumlkseacuteget eacuterseki rangra emelte A toumlbbi egyhaacutezmegye a Bukaresti Eacutersekseacuteghez tartozik

Ez utoacutebbi 10 főpaacutesztorboacutel alkotott puumlspoumlki karaacuteban csak kettő magyar (Nagyvaacuterad Szatmaacuter)

egy neacutemet (Temesvaacuter) a toumlbbi romaacuten iacutegy a magyar katolikusok ndash baacuter egyhaacutezukban

toumlbbseacutegben vannak ndash orszaacutegos szinten romaacuten iraacutenyiacutetaacutes alatt aacutellnak

A csaknem kiveacutetel neacutelkuumll magyar hiacuteveket szaacutemlaacuteloacute reformaacutetus egyhaacuteznak keacutet

egyhaacutezkeruumllete van (Nagyvaacuterad Kolozsvaacuter) A teljesen magyar nemzetiseacutegű unitaacuterius

egyhaacutez egy puumlspoumlkseacuteget oumllel fel (Kolozsvaacuter) a magyar evangeacutelikus egyhaacuteznak ugyancsak

Kolozsvaacuter a szeacutekhelye

A 2002-es romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a reformaacutetusok leacutelekszaacutema 10 eacutev ndash 1992-es romaacuten

neacutepszaacutemlaacutelaacuteshoz keacutepest ndash alatt 698 550-re az unitaacuteriusokeacute pedig 66 846-ra csoumlkkent A roacutemai

katolikus egyhaacutezhoz tartozoacute hiacutevek magas szaacutema ndash 1 028 401 ndash azt jelzi hogy e felekezeten beluumll

noumlvekszik a romaacuten anyanyelvűek reacuteszaraacutenya

Amikeacutent a romaacuteniai inteacutezmeacutenyek doumlntő toumlbbseacutege a magyar egyhaacutezak is anyagi

gondokkal kuumlzdenek aacutellami taacutemogataacutesuk korlaacutetozott raacuteadaacutesul folyamatos bdquoharcotrdquo viacutevnak a

romaacuten aacutellammal egykori ingatlanjaik visszaszerzeacutese veacutegett

A Ceauşescu-rendszer bukaacutesa a sajtoacuteszabadsaacuteg lehetőseacutege pozitiacutev vaacuteltozaacutesokat

eredmeacutenyezett a romaacuteniai ezen beluumll a magyar nyelvű toumlmegkommunikaacutecioacute szempontjaacuteboacutel

is E keacutetseacutegtelen pozitiacutev fejlemeacuteny elleneacutere elmondhatjuk hogy az aacutellami raacutedioacutezaacutes eacutes

televiacutezioacutezaacutes keretei koumlzoumltt műkoumldő magyar nyelvű adaacutesok meacuteg nem eleacutegiacutetik ki a magyar

nyelvű meacutediaszuumlkseacutegleteket A koumlzponti televiacutezioacute heti haacuterom eacutes feacutel oacuteraacutet sugaacuteroz magyar

nyelven a kolozsvaacuteri stuacutedioacute heti egy eacutes egy negyed oacuteraacutet orszaacutegos szoacuteraacutesban eacutes haacuterom eacutes feacutel

oacuteraacutet regionaacutelis adaacuteskeacutent A marosvaacutesaacuterhelyi koumlrzeti raacutedioacute magyar nyelvű adaacutesa 2001-ben 2

oacuteraacutes a kolozsvaacuterieacute egy oacuteraacutes ultraroumlvidhullaacutemon sugaacuterzott műsorral bővuumllt Iacutegy most

Bukarestből naponta 1 Marosvaacutesaacuterhelyről 7 Kolozsvaacuterroacutel 5 Temesvaacuterroacutel 1 oacutera magyar

nyelvű koumlrzeti műsort szoacuternak

44

A meacutedia politikai fuumlggetlenseacutege relatiacutev esetenkeacutent suacutelyos anyagi neheacutezseacutegekkel is meg

kell kuumlzdenie A jelenlegi hiaacutenyt valamelyest poacutetoljaacutek a teruumlleti nem aacutellami televiacutezioacute- eacutes raacutedioacuteadoacutek

(Szeacutekelyudvarhely Csiacutekszereda Sepsiszentgyoumlrgy Gyergyoacuteszentmikloacutes Marosvaacutesaacuterhely

Kolozsvaacuter Nagyvaacuterad Szatmaacuterneacutemeti)

A koumlzel 60 magyar nyelvű iacuterott sajtoacutetermeacutek koumlzuumll csupaacuten neacutehaacuteny reacuteszesuumll koumlzvetlen

aacutellami taacutemogataacutesban (pl Korunk Művelődeacutes A Heacutet Helikon) A romaacuteniai magyar sajtoacute

eacuteletben tartaacutesaacutehoz elengedhetetlenuumll szuumlkseacutegesek az anyaorszaacutegi anyagi taacutemogataacutesok

A fontosabb folyoacuteiratok (a fentebb emliacutetettek mellett) Laacutetoacute Magyar Kisebbseacuteg A

legfontosabb napilapok Bihari Naploacute Hargita Neacutepe Haacuteromszeacutek Kroacutenika Neacutepuacutejsaacuteg

Romaacuteniai Magyar Szoacute Szabadsaacuteg Szatmaacuteri Friss Uacutejsaacuteg Nyugati Jelen A hetilapok koumlzuumll

emliacuteteacutest eacuterdemel Brassoacutei Lapok Baacutenyavideacuteki Uacutej Szoacute Szilaacutegysaacuteg Erdeacutelyi Riport

Az 1999-ben kiacuteseacuterleti jelleggel leacutetrejoumltt hetilapkeacutent műkoumldő majd 2001 juacutelius veacutegeacuten

napilappaacute alakult egyetlen erdeacutelyi magyar internetes portaacutel a Transindex 2002-ben a romaacuteniai

magyar sajtoacutepiac jelentős szereplőjeacuteveacute leacutepett elő A beleacutepeacutesi statisztikaacutek szerint napi 2700ndash3200

laacutetogatoacuteja van ami havi oumlsszesiacuteteacutesben 57ndash62 ezer olvasoacutet jelent

45

1 10 Melleacuteklet

6 aacutebra Taacutejegyseacutegek Erdeacutelyben (Romaacutenia)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003erdtajjpg


7 aacutebra A magyarsaacuteg elhelyezkedeacutese Romaacuteniaacuteban (2002)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003roman1jpg


46

8 aacutebra Erdeacutely nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1910ndash2002)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003erdnemzjpg


9 aacutebra Termeacuteszetes szaporulat Erdeacutelyben (1910ndash1995)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003erdtermjpg


47






Judeţul Bistriţa-Năsăud

(Beszterce-Naszoacuted) 326 820 295 549 21 098 954 9 004 215

Judeţul Braşov (Brassoacute megye) 643 261 553 101 63 558 10 059 15 612 931



Judeţul Cluj (Kolozs megye) 736 301 571 275 146 186 1 407 16 334 1 099




megye) 547 950 503 241 33 849 3 634 5 577 1 649


megye) 540 099 437 997 54 902 3416 6 701 37 083



megye) 400 789 234 541 140 392 14 351 9 823 1 682




Erdeacutely oumlsszesen 7 723 313 5 684 142 1 603923 109 014 202 665 123 569








Judeţul Bistriţa-Năsăud (Beszterce-

Naszoacuted) 312 325 281 773 18 394 658 11 280 220

Judeţul Braşov (Brassoacute megye) 588 366 512 616 51 470 4 525 18 210 1 545



Judeţul Cluj (Kolozs megye) 703 269 558 332 122 131 879 20 052 1 875




megye) 487 115 451 637 25 321 1 963 6 898 1 296


megye) 510 688 418 945 46 250 2 011 8 918 34 544



megye) 369 096 217 100 129 998 6 380 13 517 2 101




Erdeacutely oumlsszesen 7 225 738 5 393 400 1 416 844 53 158 246 454 11 882



48

10 aacutebra Romaacutenia koumlzigazgataacutesa (2007)

Forraacutes Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek (ENSZ) honlapja httpwwwunorg (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 31)

49




Arad tjv56

vaacutermegyeszeacutekhely (Arad) 63 166 10 279 46 085 4 365 2 437


Nagyvaacuterad tjv vaacutermegyeszeacutekhely (Oradea) 64 169 3 604 58 421 1 16 728


Karaacutensebes rtv57

(Cransebes) 7 999 3 916 1 413 2 419 251

Lugos rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Lugoj) 19 818 6 227 6 875 6 151 565

Toumlrteacutenelmi Maacuteramaros vaacutermegye Maacuteramarossziget rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Sighetu Marmatiei) 21 370 2 001 17 542 1 257 570


Felsőbaacutenya rtv (Baia Sprie) 4 422 230 4 149 19 24

Nagybaacutenya rtv (Baia Mare) 12 877 2 677 9 992 175 33

Nagykaacuteroly rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Carei) 16 078 216 15 772 63 27

Szatmaacuterneacutemeti tjv (Satu Mare) 34 892 986 33 094 629 183


Szilaacutegysomlyoacute rtv (Simleu Silvaniei) 6 885 759 6 030 20 76

Zilah rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Zalau) 8 062 529 7 477 19 37


Temesvaacuter tjv vaacutermegyeszeacutekhely (Timişoara) 72 555 7566 28 552 31 644 4 793






Arad (Arad) 172 827 142 968 22 492 2 247 5 120


Nagyvaacuterad (Oradea) 206 614 145 284 56 985 563 3 782


Karaacutensebes (Cransebes) 28 301 26 074 336 530 1 361

Lugos (Lugoj) 44 636 37 043 4 272 1 319 2 002

Toumlrteacutenelmi Maacuteramaros vaacutermegye

Maacuteramarossziget (Sighetu Marmatiei) 41 220 32 867 6 513 105 1 735


Felsőbaacutenya (Baia Sprie) 16 609 12 469 3 441 65 634

Nagybaacutenya (Baia Mare) 137 921 114 213 20 466 507 2 735

Nagykaacuteroly (Carei) 23 182 9 634 12 596 524 428

Szatmaacuterneacutemeti (Satu Mare) 115 142 66 638 45 298 1 607 1 599


Szilaacutegysomlyoacute (Simleu Silvaniei) 16 066 10 553 4 010 14 1 489

Zilah (Zalau) 62 927 50 902 11 016 46 963


Temesvaacuter (Timişoara) 317 660 271 677 24 287 7 157 14 539


56

A tjv roumlvidiacuteteacutes jelenteacutese toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuteros 57

Az rtv roumlvidiacuteteacutes jelenteacutese rendezett tanaacutecsuacute vaacuteros

50




Abrudbaacutenya rtv (Abrud) 2 938 1 697 1 176 34 31

Gyulafeheacutervaacuter rtv (Alba Iulia) 11 616 5 170 5 226 792 428

Nagyenyed rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Aiud) 8 663 1 940 6 497 163 63

Viacutezakna rtv Ocna Sibiului) 4 048 2 649 1 232 62 105


Beszterce rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Bistriţa) 13 236 4 470 2 824 5 835 107


Brassoacute rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Braşov) 41 056 11 786 17 831 10 841 598


Csiacutekszereda rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Miercurea Ciuc) 3 701 44 3 591 45 21

Gyergyoacuteszentmikloacutes rtv (Gheorgheni) 8 905 155 8 549 115 86


Fogaras rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Făgăraş) 6 569 2 174 3 357 1 003 35


Keacutezdivaacutesaacuterhely rtv (Ticircrgu-Secuiesc) 6 079 50 5 970 37 22

Sepsiszentgyoumlrgy rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Sfacircntu

Gheroghe) 8 665 108 8 361 158 38


Deacuteva rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Deva) 8 654 2 417 5 827 276 134

Haacutetszeg rtv (Haţeg) 3 124 1 514 1 438 136 36

Szaacuteszvaacuteros rtv (Orăştie) 7 672 3 821 2 145 1 294 412

Vajdahunyad rtv (Hunedoara) 4 520 1 789 2 457 187 87


Dicsőszentmaacuterton rtv vaacutermegyeszeacutekhely

(Ticircrnăveni) 4 417 957 3 210 118 132

Erzseacutebetvaacuteros rtv (Dumbrăveni) 4 408 940 2 613 496 359


Kolozs rtv (Cojocna) 4 138 1 808 2 271 3 56

Kolozsvaacuter tjv vaacutermegyeszeacutekhely (Cluj-Napoca) 60 808 7 562 50 740 1 676 830


Marosvaacutesaacuterhely rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Ticircrgu

Mureş) 25 517 1 717 22 790 606 404

Szaacuteszreacutegen tjv (Reghin) 7 310 1 311 2 947 2 994 58


Medgyes rtv (Mediaş) 8 626 2 729 1 715 3 866 316

Segesvaacuter rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Sighişoara) 11 587 3 031 2 687 5 486 383


Nagyszeben rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Sibiu) 33 489 8 824 7 252 16 832 581

Szaacuteszsebes rtv (Sebeş) 8 504 4 980 875 2 345 304


Deacutes rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Dej) 11 452 2 911 7 991 445 105

Szamosuacutejvaacuter rtv (Gherla) 6 857 1 881 4 630 190 156


Torda rtv vaacutermegyeszeacutekhely (Turda) 13 455 3 389 9 674 100 292


Szeacutekelyudvathely rtv vaacutermegyeszeacutekhely

(Odorheiu-Secuiesc) 10 244 115 9 888 212 29



51




Abrudbaacutenya (Abrud) 6 195 6 080 76 3 36

Gyulafeheacutervaacuter (Alba Iulia) 66 406 62 722 1 836 217 1 631

Nagyenyed (Aiud) 28 934 22 596 4 787 44 1 507

Viacutezakna (Ocna Sibiului) 4 102 3 623 404 12 63


Beszterce (Bistriţa) 81 259 73 613 5 204 370 2 072


Brassoacute (Braşov) 284 596 258 042 23 176 1 717 1 661


Csiacutekszereda (Miercurea Ciuc) 42 029 7 274 34 359 48 348

Gyergyoacuteszentmikloacutes(Gheorgheni) 20 018 2 161 17 524 7 326


Fogaras (Făgăraş) 36 121 33 677 1 643 332 469


Keacutezdivaacutesaacuterhely (Ticircrgu-Secuiesc) 20 488 1 601 18 633 19 235

Sepsiszentgyoumlrgy (Sfacircntu Gheroghe) 61 543 14 178 46 113 118 1 134


Deacuteva (Deva) 69 257 61 787 5 975 348 1 147

Haacutetszeg (Haţeg) 10 910 10 468 303 33 106

Szaacuteszvaacuteros (Orăştie) 21 213 19 697 523 104 889

Vajdahunyad (Hunedoara) 71 257 65 156 4 336 351 1 414


Dicsőszentmaacuterton (Ticircrnăveni) 26 654 19 231 4 721 105 2 597

Erzseacutebetvaacuteros (Dumbrăveni) 8 419 6 143 985 126 1 165


Kolozs (Cojocna) 4 376 2 634 887 ----- 855

Kolozsvaacuter (Cluj-Napoca) 317 953 252 433 60 287 734 4 499


Marosvaacutesaacuterhely (Ticircrgu Mureş) 150 041 75 533 70 108 304 4 096

Szaacuteszreacutegen (Reghin) 36 126 23 611 10 396 237 1 882


Medgyes (Mediaş) 55 153 45 417 6 530 1 137 2 069

Segesvaacuter (Sighişoara) 32 304 24 571 5 934 623 1 176


Nagyszeben (Sibiu) 154 892 148 269 3 135 2 508 980

Szaacuteszsebes (Sebeş) 27 698 25 632 212 420 1 434


Deacutes (Dej) 38 437 32 678 5 433 21 305

Szamosuacutejvaacuter (Gherla) 24 083 19 243 4 086 30 724


Torda (Turda) 55 887 47 442 5 618 83 2 744

Toumlrteacutenelmi Udvarhely vaacutermegye

Szeacutekelyudvathely (Odorheiu-Secuiesc) 36 948 1 077 35 357 25 489


52


BAKAacuteCS Istvaacuten A toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg koraacutenak neacutepesseacutege Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti

demograacutefiaacuteja Bp 1963

BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete I koumltet Akadeacutemiai

Kiadoacute Bp 1998

BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete II koumltet Akadeacutemiai

Kiadoacute Bp 1998

BARTA Gaacutebor ndash MAKKAI Laacuteszloacute ndash MOacuteCSY Andraacutes Erdeacutely toumlrteacutenete III koumltet Akadeacutemiai

Kiadoacute Bp 1998

BENDA Kaacutelmaacuten (szerk) Moldvai csaacutengoacute-magyar okmaacutenytaacuter I koumltet Bp 1989

BENDA Kaacutelmaacuten (szerk) Moldvai csaacutengoacute-magyar okmaacutenytaacuter II koumltet Bp 1989

BENKŐ Loacuteraacutend A csaacutengoacutek eredete eacutes telepuumlleacutese a nyelvtudomaacuteny szemszoumlgeacuteből A Magyar

Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg kiadvaacutenyai 188 Bp 1990

CSAacuteKY Imre A Magyar Kiraacutelysaacuteg vaacutermegyeacuteinek ciacutemerei a XVIII eacutes a XIX szaacutezadban

Corvina Kiadoacute Bp 1995

DURANDIN Catherine A romaacuten neacutep toumlrteacutenete Maecenas Kiadoacute Bp 1998

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Az erdeacutelyi szaacuteszok a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben

Acta Iniversitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXIII Fasc 19 Szeged

2003

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu

HORVAacuteTH Istvaacuten A 2002-es romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes eredmeacutenyeinek ismerteteacutese eacutes

elemzeacutese in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-

Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003

KATONA Tamaacutes (szerk) A tataacuterjaacuteraacutes emleacutekezete Rogerius mester siralmas eacuteneke Magyar

Helikon Bp 1981

KISS Tamaacutes A romaacuteniai magyarsaacuteg a 1992-es eacutes 2002-es neacutepszaacutemlaacutelaacutesok tuumlkreacuteben in

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel

1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003

KORDEacute Zoltaacuten ndash PETROVICS Istvaacuten A magyarok kalandozaacutesok Zriacutenyi Kiadoacute Bp 1989

KŐVAacuteRY Laacuteszloacute Erdeacutely reacutegiseacutegei eacutes toumlrteacutenelmi emleacutekei Horizont Kiadoacute Bp 1999


LUumlKŐ Gaacutebor A moldvai csaacutengoacutek I A csaacutengoacutek kapcsolatai az erdeacutelyi magyarsaacuteggal

Neacuteprajzi Fuumlzetek 3 Bp 1936

53

MAKKAI Laacuteszloacute Magyarndashromaacuten koumlzoumls muacutelt Bp 1948

NYAacuteRAacuteDY R Kaacuteroly Erdeacutely neacutepesseacutegeacutenek etnikai eacutes vallaacutesi tagoloacutedaacutesa a magyar

aacutellamalapiacutetaacutestoacutel a dualizmus koraacuteig KSH Neacutepesseacutegtudomaacutenyi Inteacutezet Toumlrteacuteneti Demograacutefiai

Fuumlzete 3 szaacutem Bp 1987

SEBŐK Laacuteszloacute Erdeacutely etnikai arculataacutenak vaacuteltozaacutesa Statisztikai Szemle LXXIV 1996 11

szaacutem

SZABOacute Istvaacuten A magyarsaacuteg eacuteletrajza Bp 1941 96ndash97

SZABOacute Peacuteter Az erdeacutelyi fejedelemseacuteg Kulturtrade Bp 1997

SZILAacuteGY N Naacutendor Eacuteszreveacutetelek a romaacuteniai magyar neacutepesseacuteg fogyaacutesaacuteroacutel kuumlloumlnoumls

tekintettel az asszimilaacutecioacutera Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VII eacutevfolyam - 2002 4 (26)

szaacutem Kolozsvaacuter 2002

TAacuteNCZOS Vilmos Haacutenyan vannak a moldvai csaacutengoacutek Magyar Kisebbseacuteg Uacutej folyam III

Bp 1997 1ndash2 sz

TAacuteNCZOS Vilmos Egy kuumlloumlnoumls kiadvaacuteny a csaacutengoacutekroacutel Regioacute 9 eacutevfolyam 3 szaacutem Bp

1998

VARGA E Aacuterpaacuted A neacutepesseacuteg fejlődeacutese az etnikai eacutes felekezeti viszonyok alakulaacutesa a

jelenkori Erdeacutely teruumlleteacuten 1869ndash1920 koumlzoumltt in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely


VARGA E Aacuterpaacuted Neacutepszaacutemlaacutelaacutesok a jelenkori Erdeacutely teruumlleteacuten in Fejezetek a jelenkori

Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest 1998

VARGA E Aacuterpaacuted Az 1977-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes az uacutejabb adatkoumlzleacutesek tuumlkreacuteben Neacutepszaacutemlaacutelaacutesok

a jelenkori Erdeacutely teruumlleteacuten Jegyzetek Erdeacutely eacutes a kapcsolt reacuteszek XX szaacutezadi nemzetiseacutegi

statisztikaacutejaacutenak toumlrteacuteneteacutehez Regio ndash MTA Toumlrteacutenettudomaacutenyi Inteacutezet Bp 1992

VARGA E Aacuterpaacuted Az 1977 eacutevi romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutesroacutel az uacutejabb adatkoumlzleacutesek tuumlkreacuteben

in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest 1998

VARGA E Aacuterpaacuted Erdeacutely anyanyelvi nemzetiseacutegi eacutes felekezeti statisztikaacuteja 1880ndash1992

Magyarsaacuteg Bp 1994 IV szaacutem

VARGA E Aacuterpaacuted Nemzetiseacutegi neacutepesseacutegfejlődeacutes eacutes a magyarsaacuteg leacutelekszaacutemaacutenak alakulaacutesa

Erdeacutelyben 1920 eacutes 1995 koumlzoumltt in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski

Kiadoacute Budapest 1998

VARGA E Aacuterpaacuted Vaacuteltozaacutes eacutes aacutellandoacutesaacuteg Az etnikai viszonyok alakulaacutesa heacutet eacuteszak-erdeacutelyi

megye magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesvideacutekeacuten Honismeret XVII 1989 4 szaacutem

54

VARGA E Aacuterpaacuted Vaacuterosodaacutes vaacutendorlaacutes nemzetiseacuteg Adatok eacutes szempontok az erdeacutelyi

vaacuterosi teacuterseacutegek etnikai arculatvaacuteltaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutehoz in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely


VARGA E Aacuterpaacuted Erdeacutely magyar neacutepesseacutege 1870ndash1995 koumlzoumltt Magyar Kisebbseacuteg uacutej sor

IV eacutevfolyam 1998 34 szaacutem

VARGA E Aacuterpaacuted Az 1992 eacutevi romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes nemzetiseacutegi adatkoumlzleacutese

Regio III 1992 3 szaacutem

VARGA E Aacuterpaacuted Hiteles vagy harci statisztika Az 1992 januaacuteri romaacuteniai neacutepszaacutemlaacutelaacutes

keacuterdőjelei in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest

1998

VARGA E Aacuterpaacuted Az erdeacutelyi magyarsaacuteg leacutelekszaacutemaacuteroacutel in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely


VARGA E Aacuterpaacuted A romaacuteniai magyarsaacuteg főbb demograacutefiai jellemzői az 1992 eacutevi



VARGA E Aacuterpaacuted A nemzetiseacutegek iskolaacutezottsaacutega Romaacuteniaacuteban az 1992 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes

idejeacuten in Fejezetek a jelenkori Erdeacutely neacutepesedeacutestoumlrteacuteneteacuteből Puumlski Kiadoacute Budapest 1998

VARGA E Aacuterpaacuted A csalaacutedok nemzetiseacutegi eacutes felekezeti oumlsszeteacutetele Romaacuteniaacuteban az 1992 eacutevi



VARGA E Aacuterpaacuted Neacutepszaacutemlaacutelaacutesok Erdeacutely teruumlleteacuten 1850 eacutes 1910 koumlzoumltt wwwkiahu in A

Kulturaacutelis Innovaacutecioacutes alapiacutetvaacuteny Koumlnyvtaacuteraacutenak honlapja

VARGA E Aacuterpaacuted Az 1857 eacutevi erdeacutelyi neacutepszaacutemlaacutelaacutes Statisztikai Szemle LXXVI 1998 10 szaacutem

VARGA E Aacuterpaacuted Vasile Gheţău előreszaacutemiacutetaacutesa Romaacutenia nemzetiseacutegeiről (1992ndash2025)

Hitel XIII eacutevfolyam 2000 7 szaacutem

VARGA E Aacuterpaacuted Az erdeacutelyi magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes meacuterlege a XX szaacutezad folyamaacuten

Regio XIII 2002 1 szaacutem

VARGA E Aacuterpaacuted A romaacuteniai magyarsaacuteg neacutepesseacutegcsoumlkkeneacuteseacutenek okairoacutel Neacutehaacuteny

demograacutefiai szempont a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes előzetes koumlzlemeacutenyeacutenek eacuterteacutekeleacuteseacutehez

Magyar Kisebbseacuteg Uacutej sorozat VIII 2002 4 szaacutem

VERES Valeacuter A romaacuteniai magyarsaacuteg leacutetszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai a XX szaacutezad utolsoacute

negyedeacuteben Korunk 20022

VOGEL Saacutendor Az erdeacutelyi szaacuteszok Honismeret 20013 XXIX


55

2 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai


A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegtoacutel a trianoni beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben az egykori

Csehszlovaacutekiaacutehoz csatolt teruumlletre illetve annak reacuteszeire mind a magyar mind a szlovaacutek

szakirodalom elteacuterő terminoloacutegiaacutekat hasznaacutel A bdquoFelfoumlld a bdquoFelső-Magyarorszaacuteg a

bdquoFelvideacutek illetve a bdquoToacutetsaacuteg elnevezeacutesek a magyar amiacuteg a bdquoHorneacute Uhorsko a

bdquoSlovaacuteky eacutes a bdquoSlovensko kifejezeacutesek a szlovaacutek publikaacutecioacutek sajaacutetjai Tovaacutebbaacute

magyaraacutezatra szorul a szlovaacutek bdquoUhorsko illetve bdquoMadrsquoarsko fogalompaacuter is

A trianoni beacutekeszerződeacutes (1920 juacutenius 4) koumlvetkezteacuteben58

a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg

elcsatolt teruumlletei koumlzuumll nincs meacuteg egy amelynek a megnevezeacutese annyira vitatott volna mint

a koraacutebban Csehszlovaacutekiaacutehoz csatolt ma pedig a Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteghoz tartozoacute eacuteszaki

reacuteszeacute

Magyarorszaacutegon keveacutesbeacute ismert hogy a bdquoMagyarorszaacuteg fogalom kifejezeacuteseacutere a

szlovaacutek nyelvnek keacutet szava van az bdquoUhorsko eacutes a bdquoMadrsquoarsko Az előbbi a

soknemzetiseacutegű bdquotoumlrteacuteneti Magyarorszaacutegot vagy bdquoveacutermeacuterseacuteklettőlrdquo fuumlggően bdquoNagy-

Magyarorszaacutegot jelenti amely a szlovaacutekoknak is hazaacutejuk volt a maacutesodik pedig a mai

bdquotrianoni Magyarorszaacutegot (Ezt a kuumlloumlnbseacuteget egyeacutebkeacutent a horvaacutet eacutes a szerb nyelv is

ismeri)59

A szlovaacutekkal rokon nyelv a cseh is alkalmazza ezt a kuumlloumlnbseacutegteacutetelt

Az Ortutay Gyula szerkeszteacuteseacuteben megjelent Magyar neacuteprajzi lexikon II koumltete az

alaacutebbiak szerint iacuterja le a bdquoFelfoumlld meghataacuterozaacutesaacutet

bdquoA Felfoumlld toumlrteacuteneti taacutejfogalom taacutegabban a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg eacuteszaki

teruumlleteinek az uacuten Felső-Magyarorszaacutegnak szűkebben a magyar nyelvteruumllet eacuteszaki

hegyvideacuteki teruumlleteinek megjeloumlleacuteseacutere Bizonyos szerzők az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre eacutes ennek

58

Az OsztraacutekndashMagyar Monarchia reacuteszeacutet keacutepező Magyar Kiraacutelysaacuteg teruumlleteacuteből az uacutejonnan megalakult

Csehszlovaacutekiaacutehoz keruumllt 61 633 km2

(Kaacuterpaacutetaljaacuteval) A keacuterdeacuteses teruumlleten az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok

alapjaacuten oumlsszesen 3 517 568 lakos eacutelt (ebből 303 magyar 74 neacutemet 482 szlovaacutek 123 ruszin 18

egyeacuteb) Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes a keacutesőbb Szlovaacutekiaacutenak nevezett Eacuteszak-Magyarorszaacutegon (Kaacuterpaacutetalja

neacutelkuumll) oumlsszesen 2 926 824 lakost talaacutelt A neacutepesseacuteg anyanyelv szerinti megoszlaacutesa a koumlvetkező volt 1 686 712

fő (5763) szlovaacutek 896 271 fő (3062) magyar 196 958 fő (673) ruteacuten 97 051 fő (332) lengyel 10 659

fő (036) egyeacuteb 39 173 fő (134) KEPECS Joacutezsef (szerk) A Felvideacutek telepuumlleacuteseinek neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatai

KSH Bp 1999 12 p ROMSICS Ignaacutec A trianoni beacutekeszerződeacutes Osiris Kiadoacute Bp 2001 230 p 59

NIEDERHAUSER Emil Keacutet magyar nyelvű szlovaacutek koumlnyv a magyar-szlovaacutek irodalmi kapcsolatokroacutel

Kisebbseacutegkutataacutes 11 eacutevfolyam 2001 3 szaacutem

56

eacuteszaki taacutegabb előtereacutere alkalmazzaacutek Hasznaacutelataacutera csalaacutedneacutevi vagy jelzői szerepben a 15

szaacutezad derekaacutetoacutel van adat60

Viski Kaacuteroly 1938-ban szinteacuten kiacuteseacuterletet tett a bdquoFelfoumlld fogalmaacutenak

meghataacuterozaacutesaacutera

bdquoAz Alfoumlld foumlloumltti eacuteszaki hegyvideacutekekből oumlsszetett orszaacutegreacutesz neve az Alfoumlld elleneacuteben

Felfoumlld volna de mind ez mind a Felső-Magyarorszaacuteg neacutev irodalmi eredetű koumlzkeletűbb

koumlznyelvi neveacuten Felvideacutek volna de a neacutep ezen sem eacuterti egeacutesz Felső-Magyarorszaacutegot hanem

helyről helyre csupaacuten a tőle fentebb a hegyek feleacute koumlvetkező videacutekeket61

A bdquoFelső-Magyarorszaacuteg fogalmaacuten azt a teruumlletet eacutertjuumlk amelynek koumlrvonalai a 16

szaacutezad folyamaacuten Magyarorszaacuteg haacuterom reacuteszre szakadaacutesa eacutes az uacutegynevezett kiraacutelyi

Magyarorszaacuteg leacutetrejoumltte utaacuten alakultak ki A bdquoFelfoumlld nyugaton Pozsonnyal (szlovaacutekul

Bratislava) az egykori koronaacutezoacutevaacuterossal kezdődik eacutes nagy feacutelkoumlrben Nagyszombaton

(Trnava) Trencseacutenen (Trenţiacuten) Nyitraacuten (Nitra) a baacutenyavaacuterosokon62

eacutes a Szepesseacutegen (Spiš)

keresztuumll Kassaacuten (Košice) veacutegződik

Tovaacutebbi meghataacuterozaacutest talaacutelunk a bdquoFelső-Magyarorszaacuteg fogalmaacutera Gyoumlrgy

Aladaacuternaacutel

bdquoFelső-Magyarorszaacutegnak vagy Felvideacuteknek nevezzuumlk hazaacutenknak azt a nagy eacutejszaki

teruumlleteacutet mely a Duna deacuteveacutenyi kapujaacutenaacutel foumllkanyarodva korongszelet alakban eacutejszakra majd

keletre huacutezoacutedik el egeacutesz az egykori Erdeacutely eacutejszaknyugati szeacuteleacuteig az orszaacuteg eacutejszaki hataacutera eacutes a

nagy Alfoumlld koumlzoumltt Nyugati reacuteszeacuten a hataacuter deacuteli vonala maga a Duna egeacutesz odaacuteig a hol

hirtelen deacutelre forduacutel innen eacutejszakkeleti iraacutenyban a Maacutetra Buumlkk eacutes Hegyalja hegyseacutegek

laacutebainaacutel veacutegződik a Felfoumlld s a Hegyaljaacutetoacutel kezdve a felső Tisza menteacuten halad mely kiacutegyoacutedzoacute

szalagkeacutent fut eacutejszakkelet feleacute csaknem mindenuumltt a hegyseacuteg eacutes a siacuteksaacuteg eacuterintkező reacuteszeit

mosva63

bdquoFelső-Magyarorszaacuteg nemcsak taacutersadalom-foumlldrajzilag hanem időben is

meghataacuterozhatoacute jelenseacuteg Kezdete a maacuter emliacutetett kiraacutelyi Magyarorszaacuteg leacutetrejoumltteacutehez lezaacuteraacutesa

60

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar neacuteprajzi lexikon II koumltet Bp 1981 118 p 61

VISKI Kaacuteroly Etnikai csoportok videacutekek in MELICH Jaacutenos ndash NEacuteMETH Gyula (szerk) A magyar

nyelvtudomaacuteny keacutezikoumlnyve I koumltet Bp 1938 17 p 62

Jelen esetben a bdquobaacutenyavaacuterosokrdquo kifejezeacutes alatt a heacutet bdquoAlsoacute-magyarorszaacutegi baacutenyavaacuterost eacutertjuumlk Bakabaacutenya

(Pukanec) Besztercebaacutenya (Banskaacute Bystrica) Beacutelabaacutenya (Feheacuterbaacutenya) (Banskaacute Belaacute) Koumlrmoumlcbaacutenya

(Kremnica) Libetbaacutenya (Ľubietovaacute) Selmecbaacutenya (Banskaacute Štiavnica) Uacutejbaacutenya (Novaacute Baňa) Az előbbieket

fontos megkuumlloumlnboumlztetni a heacutet bdquoFelső-magyarorszaacutegi baacutenyavaacuterostoacutel amelyek Goumllnicbaacutenya (Gelnica) Igloacute (Spišskaacute Novaacute Ves) Jaacuteszoacute (Jasov) Rozsnyoacute (Roţňava) Rudabaacutenya Szomolnok (Smolniacutek) eacutes Telkibaacutenya voltak

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt II koumltet Bp 1893-1897 345 p WENZEL Gusztaacutev

Magyarorszaacuteg baacutenyaacuteszataacutenak kritikai toumlrteacutenete MTA Koumlnyvkiadoacute-Hivatala Bp 1880 63

GYOumlRGY Aladaacuter Felső-Magyarorszaacuteg in Az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuteraacutesban eacutes keacutepben 15

Magyarorszaacuteg V koumltet (Felső-Magyarorszaacuteg I reacutesz) Magyar Kiraacutelyi Aacutellamnyomda Bp 1899 3 p

57

pedig a Habsburg Birodalom eacutes ezen beluumll a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg 1918 utaacuteni

megszűneacuteseacutehez-megszuumlnteteacuteseacutehez kapcsoloacutedik

A bdquoFelső-Magyarorszaacuteg fogalmat tehaacutet XIX szaacutezadi lassuacute kikopaacutesa elleneacutere azeacutert

helyezzuumlk vissza szerepeacutebe a Felfoumlld eacutes Felvideacutek fogalmak elleneacuteben mert teacuterben eacutes időben

azonosiacutethatoacute jelenseacuteget takar valamint utal arra a multikulturalitaacutesra eacutes művelődeacutesi

soksziacutenűseacutegre amely a koumlzeacutepkorban meacuteg nem az 1918 utaacuteni Felvideacuteken maacuter nem leacutetezhetett

uacutegy mint koraacutebban

A bdquoFelvideacutek uacutejabb keletű elnevezeacutes melyet kezdetben kisbetűvel iacutertak Elterjedeacutese a

XIX szaacutezad negyvenes eacuteveire tehető mint a keacutet reacutegi ndash fent emliacutetett ndash taacutejneacutev szinonimaacuteja A

CzuczorndashFogarasi-feacutele nagyszoacutetaacuter (a maga nemeacuteben első hat koumltetben jelent meg 1862 eacutes

1871 koumlzoumltt) meacuteg nem tartalmaz bdquoFelvideacutek ciacutemszoacutet

Liszka Joacutezsef munkaacutejaacuteban kifejti hogy az 1800-as eacutevek maacutesodik feleacuteben szuumlletett

politikai kultuacuterpolitikai neacutepesedeacutespolitikai tovaacutebbaacute az uacutetleiacuteroacute munkaacutek szerzői ndash iacutegy toumlbbek

koumlzoumltt Kőroumlsy Joacutezsef ndash nem tartottaacutek szuumlkseacutegesnek a Felvideacutek megnevezeacutes pontosabb

foumlldrajzi fogalmakkal is segiacutethető definiaacutelaacutest azonban az emliacutetett munkaacutekboacutel kiolvashatoacute

hogy elsősorban a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg eacuteszaki joacutereacuteszt szlovaacutekok aacuteltal lakott vaacutermegyeacuteit

eacutertetteacutek alatta64

Mendoumll 1940-es munkaacutejaacuteban az alaacutebbiak szerint proacutebaacutelta meghataacuterozni a Felvideacutek

foumlldrajzi teruumlleteacutet

bdquoA Felvideacutek belső oldala nyugaton a Kisalfoumlldre tekint keleten az Alfoumlldre Kuumllső

kerete a Kaacuterpaacutetoknak a Beacutecsi-medenceacutetől Brassoacute videacutekeacuteig megszakiacutetatlan tehaacutet a Keleti-

Kaacuterpaacutetokon is veacutegigfutoacute legkuumllső uacutegynevezett homokkő-oumlve ez hordja a toumlrteacuteneti magyar

hataacuterthellip65

A Mendoumll-feacutele szemleacuteletet koumlvetik a korabeli lexikonok szoacutetaacuterak is bdquohegyekkel

fennsiacutekokkal boriacutetott videacuteket bdquomagasabb helyen hegyes videacuteken fekvő reacuteszeacutet valamely

tartomaacutenynak66

eacutertenek rajta s ebből adoacutedoacutean tulajdonneacutevkeacutent foumlldrajzi neacutev eacutertelemben

bdquoMagyarorszaacuteg azon eacutejszaki vaacutermegyeacuteitrdquo mondjaacutek Felfoumlldnek bdquomelyek a Kaacuterpaacutetok menteacuteben

fekszenek67

A trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesa utaacuten jelentősen vaacuteltozott a bdquoFelvideacutek fogalom

jelenteacutese

64


MENDOumlL Tibor Felvideacutek Magyar Szemle Taacutersasaacuteg Bp 1940 5 p 66

BALLAGI Moacuter A magyar nyelv teljes szoacutetaacutera Ikoumltet Heckenast Nyomda Pest 1873 373 p 67

CZUCZOR Gergely ndash FOGARASI Jaacutenos A magyar nyelv szoacutetaacutera II koumltet Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia

Pest 1862-74 710 p

58

bdquoFelvideacuteken ma azt a magyar teruumlletet eacutertjuumlk melyet a trianoni beacuteke az uacutejonnan

alakult cseh-szlovaacutek aacutellamhoz csatolt Ez nem fedi teljesen a Felvideacutek foumlldrajzi fogalmaacutethellip68

Ezt koumlvetően fokozatosan Szlovaacutekiaacuteval illetve annak magyarok aacuteltal lakott deacuteli

reacuteszeacutevel kezdteacutek azonos eacutertelemben hasznaacutelni A politikai nyelvezetben illetve a koumlznyelvben

kialakult a felvideacuteki magyarsaacuteg fogalom amely a Szlovaacutekia teruumlleteacuten eacutelő magyarok

oumlsszefoglaloacute neveacutevel leacutenyegeacuteben a szlovaacutekiai magyar szoacutekapcsolattal lett azonos jelenteacutesű69

A bdquoFelvideacutek megjeloumlleacuteshez ndash 1878 oacuteta ndash a szlovaacutek toumlrteacutenelmi emleacutekezetben az

erőszakos magyarosiacutetaacutes taacutersul Az bdquoezereacuteves rabsaacuteg termeacuteszetesen toumlrteacutenelmi miacutetosz de az

1870-es eacutevek koumlzepeacutetől valoacuteban diszkriminatiacutev politikaacutet folytatott a magyar aacutellam a

szlovaacutekokkal szemben70

Ezeacutert ndash baacuter Magyarorszaacutegon szeacuteles koumlrben elterjedt ndash nem javasolt a

bdquoFelvideacutek neacutev hasznaacutelata Ennek egyik indoka hogy a szlovaacutekok szaacutemaacutera egyet jelent a

nemzetiseacutegi elnyomaacutessal illetve az erőszakos magyarosiacutetaacutessal Maacutesfelől keacuteslelteti mi toumlbb

neheziacuteti a magyarndashszlovaacutek megeacuterteacutest Ez azzal magyaraacutezhatoacute hogy a bdquoFelvideacutek elnevezeacutes

Trianon utaacuten igazi politikai tartalmat nyert s ezaacuteltal alkalmas arra hogy keacutetseacutegbe vonja a

fuumlggetlen Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg leacutetezeacuteseacutet A bdquoFelvideacutek jelző helyett ceacutelszerű inkaacutebb a

bdquoFelfoumlld elnevezeacutest hasznaacutelni Moacutedszertanilag fontos hangsuacutelyozni hogy a bdquoFelfoumlld

fogalom a 19 szaacutezad koumlzepeacutetől a bdquoFelvideacutek elnevezeacutes pedig 1918 utaacuten szoriacutetotta ki a

bdquoFelső-Magyarorszaacuteg megjeloumlleacutest A bdquoFelső-Magyarorszaacuteg tehaacutet a 19 szaacutezad koumlzepeacuteig

hasznaacutelt toumlrteacuteneti-foumlldrajzi fogalom A XVI eacutes a XVIII szaacutezad koumlzoumltt a Szepes eacutes Goumlmoumlr

vaacutermegyeacutektől Erdeacutelyig elteruumllő orszaacutegreacuteszt jeloumllte amely nem keruumllt a toumlroumlk kezeacutere A

legaacuteltalaacutenosabb megfogalmazaacutes szerint Magyarorszaacuteg felső videacuteke nevezetesen a Duna bal

partja eacutes a Tisza jobb partja Ezen utoacutebbi meghataacuterozaacutest aacutetveszi a szlovaacutek toumlrteacutenettudomaacuteny

is amely bdquoHorneacute Uhorsko megnevezeacutessel illeti71

A szlovaacutek szakirodalomban hasznaacutelt bdquoSlovensko elnevezeacutes szinteacuten nem a koumlzelmuacutelt

bdquotermeacutekerdquo A bdquoSlovensko foumlldrajzi neacutevvel előszoumlr a cseh Josef Dobrovsky neacutemet nyelvű ndash

1809-ben megjelent ndash nyelveacuteszeti munkaacutejaacuteban lehetett talaacutelkozni A szerző szerint a Magyar

Kiraacutelysaacuteg eacuteszaki teruumlleteacuten lakoacute szlovaacutekok szuumllőfoumlldjeacutet jeloumllik iacutegy Hozzaacutetartozik persze az

igazsaacuteghoz hogy enneacutel joacuteval koraacutebban is szuumllettek kifejezeacutesek a szlovaacutek etnikum aacuteltal lakott

teruumllet megnevezeacuteseacutere A XVI szaacutezadi morva forraacutesok beszeacutelnek peacuteldaacuteul bdquoSlovaacutekyroacutel (itt a

toumlbbes szaacutemuacute szoacutealak etnikai teruumlletet jelent) Hangsuacutelyozni szuumlkseacuteges hogy ez nem vilaacutegos

68

FARKAS Gyula Az elszakiacutetott Felvideacutek magyarsaacutegaacutenak szellemi eacutelete Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt

Bp1927 3 p 69



MEacuteSZAacuteROS Andraacutes Iskolai filozoacutefia Felső-Magyarorszaacutegon Foacuterum Taacutersadalomtudomaacutenyi Szemle IV

eacutevfolyam 20022 szaacutem

59

koumlzigazgataacutesi hataacuterokkal elvaacutelasztott teruumllet volt hanem az a videacutek vagy azok a videacutekek ahol

tuacutelnyomoacutereacuteszt szlovaacutekok eacuteltek

Szakeacutertői koumlroumlkben nincs egyseacuteg a bdquoSzlovaacutekia (Slovensko) elnevezeacutes keacuterdeacuteseacuteben

Vannak olyan szlovaacutek kutatoacutek akik a felső-magyarorszaacutegi szlaacutev reacutegioacutet (legkeacutesőbb a XIndashXII

szaacutezadtoacutel kezdve) bdquoSzlovaacutekiaacuterdquo-nak nevezik annak elleneacutere hogy a bdquoSlovensko megnevezeacutes

adatokkal igazolhatoacute moacutedon csak 1685-től fordul elő (Etnikai reacutegioacute eacutertelemben vett

hasznaacutelata eszerint csak a XVIII szaacutezadtoacutel gyoumlkeresedhetett meg) Maacutesok a szoacute mai jelenteacuteseacutet

a cseh Jozef Dobrovskyacutehoz koumltik Kiss Gy Csaba uacutegy laacutetja hogy a bdquoSlovensko fogalom

egeacuteszen az 1830ndash1840-es eacutevekig nem volt egyeacutertelmű s csak a magyarndashszlovaacutek nyelvharc

kieacuteleződeacutese eacutes a szlovaacutek nemzeti tudat koumlrvonalazoacutedaacutesa soraacuten eacutes utaacuten kezdett ndash a toumlrteacuteneti

Magyarorszaacuteg (Uhorsko) magyarok lakta teruumlleteitől (Madrsquoarsko) megkuumlloumlnboumlzteteacutesuumll ndash

teruumlleti eacutertelmet is kapni72

11 aacutebra A mai Szlovaacutekia teruumllete az 1920 előtti magyar koumlzigazgataacutes szerint

ForraacuteshttpwwwiabsicomgenpublicDocumentsSlovakia_Hungary_Countiesjpg (Letoumllteacutes 2005

oktoacuteber 31)

bdquoSzlovaacutekia (szlovaacutekul Slovensko) hivatalosan a bdquoSzlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg (szlovaacutekul

Slovenskaacute Republika) 1993 januaacuter 1-től fuumlggetlen73

koumlzeacutep-euroacutepai aacutellam a Kaacuterpaacutet-medence

eacuteszaki reacuteszeacuten Nyugatroacutel a Cseh Koumlztaacutersasaacuteg eacutes Ausztria deacutelről Magyarorszaacuteg keletről

72

KISS GY Csaba Koumlzeacutep-Euroacutepa nemzetek kisebbseacutegek Pesti Szalon Bp 1993 291 73

Kiveacuteve a II vilaacuteghaacuteboruacute alatt (1939-1945) fuumlggetlen Jozef Tiso vezette Szlovaacutekiaacutet

60

Ukrajna eacuteszakroacutel pedig Lengyelorszaacuteg hataacuterolja Fővaacuterosa eacutes legnagyobb vaacuterosa Pozsony

(szlovaacutekul Bratislava)

A mai Szlovaacutekia hataacuterait ndash eacutes 49 035 km 2 -es teruumlleteacutet74

ndash az 1947 eacutevi paacuterizsi

beacutekeszerződeacutes hataacuterozta meg Deacutelen ez nagyreacuteszt megegyezik a trianoni beacutekeszerződeacutes aacuteltal

meghuacutezott hataacuterokkal kiveacutetelt keacutepez a pozsonyi hiacutedfő ahol strateacutegiai okokboacutel 1947-ben

tovaacutebbi haacuterom falut csatoltak el Magyarorszaacutegtoacutel (Oroszvaacuter Horvaacutetjaacuterfalu eacutes Dunacsuacuten)75

Szlovaacutekia keleti hataacuteraacutet az ukraacutenndashszlovaacutek hataacutert 1947-ben egy egyenes vonallal huacuteztaacutek meg

iacutegy a reacuteszben magyarok lakta Kaacuterpaacutetalja a Szovjetunioacutehoz keruumllt Szlovaacutekia eacuteszaki eacutes nyugati

hataacutera megegyezik a trianoni hataacuterokkal kiveacuteve Aacuterva eacutes Szepes vaacutermegyeacutek kisebb teruumlleteit

amelyek Lengyelorszaacuteghoz keruumlltek

A magyar szakirodalomban hasonloacute eacutertelemben hasznaacuteltaacutek a szlovaacutekok lakta videacutekre a

bdquoToacutetsaacuteg elnevezeacutest amely a Raacutekoacuteczi-korban maacuter fellehető Itt is hangsuacutelyoznunk kell hogy

a koraacutebban hasznaacutelatos magyar bdquotoacutet kifejezeacutes eredetileg a hazai szlaacutevokat jeloumllte szűkebb

eacutertelemben pedig Horvaacutet-Szlavoacutenorszaacuteg lakoacuteira vonatkozott (bdquoToacutetorszaacuteg) Keacutesőbb kezdik a

szlovaacutekokra alkalmazni A Raacutekoacuteczi szabadsaacutegharc idejeacuten maacuter egyeacutertelműen a szlovaacutek lakta

teruumlleteket jeloumllte a Felfoumlldoumln Fontos hangsuacutelyoznunk hogy a keacutesőbb a szlovaacutekokra hasznaacutelt

bdquotoacutet kifejezeacutes is seacuterelmes a szlovaacuteksaacuteg reacuteszeacutere akaacutercsak a szerbeknek a bdquoraacutec illetve a

romaacutenoknak az bdquoolaacuteh kifejezeacutes Az emliacutetett kifejezeacuteseknek a magyarban nincs pejoratiacutev

tartalma ugyanakkor az emliacutetett neacutepek szaacutemaacutera a felsőbbseacutegeacuterzet eacutes a lebecsuumlleacutes sugaacuterzik

belőle

A toacutet valoacutesziacutenűleg a traacutek-illiacuter bdquotauti kelta bdquotouta neacutepneacutevből szaacutermazik csakuacutegy

mint a teuton eacutes a deutsch hasonloacute neacutevaacutetvitel igen gyakori A XVIII szaacutezadig hazai

szlaacutevokat elsősorban deacutelszlaacutevot jelentett ezt igazolja Szlavoacutenia reacutegi neve bdquoToacutetorszaacuteg s a

vend videacutek egykori elnevezeacutese bdquoToacutetfoumlld bdquoToacutetsaacuteg ezt koumlvetően szűkuumllt le a jelenteacutese

szlovaacutekra76

A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt a bdquoSzlovaacutekia orszaacutegneacutev helyett a magyarban is gyakran

a bdquoSzlovenszko alakot hasznaacuteltaacutek neacutepneacutevkeacutent viszont a bdquotoacutet-ot meacuteg a bdquocsehszlovaacutek

utoacutetagja helyett is bdquocsehtoacutet expanzioacute bdquocsehtoacutetsaacuteg

A magyar koumlztudatban szinte ismeretlen a szlovaacutek bdquodolniaky kifejezeacutes amellyel a

szlovaacutekok a ma Szlovaacutekia deacuteli reacuteszeacuten eacutelőket elsősorban a magyarokat illetik A bdquodolniaky

magyar fordiacutetaacutesban bdquoalfoumlldiek-et jelent

74

Readerrsquos Digest Illustrated Atlas of the World The Readerrsquos Digest Association Limited London 1997 213 p 75

LACIKA Jaacuten Bratislava Djama Bratislava 2000 225ndash226 p 76

BAacuteRCZI Geacuteza Magyar szoacutefejtő szoacutetaacuter Trezor kiadoacute Bp 1991 315 p

61

Neacutemi magyaraacutezatra szorul a bdquoszlovaacutek neacutepmegjeloumlleacutes is A tuacutel aacuteltalaacutenos szlaacutev eacutes a

vissza-koumlvetkezteteacutesre eacutepuumllő toumlrteacutenelmietlen bdquoszlovaacutek elnevezeacutes helyett a mai

toumlrteacutenettudomaacuteny a bdquokoumlzeacutepkori szlovaacutekokra a bdquoszlovien elnevezeacutest hasznaacutelja

A kaacuterpaacutet-medencei szlaacutev-szlovien-szlovaacutek jelenleacutet koumlzeacutepkorban megleacutevő

folytonossaacutegaacutet szaacutemos iacuteraacutesos dokumentum is alaacutetaacutemasztja A bdquoHungaria Superior sűrű

vaacuteroshaacuteloacutezataacutera jellemző neacutemet dominancia nem jelentette azt hogy szlaacutev-szlovien elemeket

ne talaacutelnaacutenk ezekben a vaacuterosokban szaacutemos utalaacutes van szlaacutev lelkeacuteszekre a szlaacutev eacutes neacutemet

elemek koumlzti hatalmi harcokra a vaacuterosvezeteacutes koumlruumll

IV Beacutela 1238-ban Nagyszombat (Trnava) minden lakosaacutet koumlztuumlk a szlaacutev-szlovien

elemeket is ndash bdquosclavi cives et hospites nostri ndash privileacutegiumokhoz juttatja Egyeacutebiraacutent

Nagyszombat a XV szaacutezad folyamaacuten fokozatosan elszlovaacutekosodott A vaacuterossal ekkoriban a

kiraacutely eacutes az udvari kancellaacuteria is cseh nyelven levelezett (Ebben az időszakban a magyar

elem is teret nyert a felfoumlldi vaacuterosokban)77

Zsolnaacuten (Ţilina) maacuter 1381-ben kiharcoljaacutek a szlovien-szlovaacutek elemek ndash Nagy Lajos

hathatoacutes segiacutetseacutegeacutevel ndash hogy az eredetien neacutemetajkuacute vaacuterosvezeteacutesben a szaacutemaraacutenyuknak

megfelelő meacuterteacutekben kapjanak helyet78

Fontos hangsuacutelyoznunk hogy ez az adott korban nem

volt egyedi eset hasonloacute esemeacutenyek jaacutetszoacutedtak le az erdeacutelyi Kolozsvaacuter (neacutemetuumll

Klausenburg) vaacuterosaacuteban illetve Budaacuten (neacutemetuumll Ofen) ndash 1402-ben illetve 1438-ban ndash is

Ezek azonban nem nemzetiseacutegi mozgalmak voltak hanem a szegeacuteny eacutes a gazdag bdquoharcardquo a

hatalomban valoacute reacuteszesedeacutesből A bdquonemzetiseacutegi eacutebredeacutesrdquo csak a felvilaacutegosodaacutes koraacuteban kezd

megjelenni79

Nem ismeretlen a szlovaacutek gazdagpolgaacutersaacuteg a XV szaacutezadi Kassaacuten eacutes a maacuter emliacutetett

baacutenyavaacuterosokban sem A tovaacutebbra is meghataacuterozoacute neacutemet mellett tehaacutet a szlaacutev-szlovaacutek (eacutes

magyar) csoportok is teret nyertek a felső-magyarorszaacutegi vaacuterosokban hol jobban hol

keveacutesbeacute Igaz volt ez a vaacutermegyeacutek egy reacuteszeacutere Aacuterva Liptoacute Turoacutec Trencseacuten eacutes Zoacutelyom

vaacutermegyeacutek valoacutesziacutenűleg nagyobb szaacutemuacute magyar neacutepesseacuteggel sosem rendelkeztek eacutes hogy

koumlzeacutepkori lakosaik feltehetően a mai szlovaacutekok elődei A helyi neacutepesseacutegből kiemelkedettek

melleacute idetelepuumllt eacutes -telepiacutetett magyar nyelvű nemesseacuteg hamar elszlovaacutekosodott Az 1498ndash

1527 koumlzti időszak alatt a fent emliacutetett oumlt vaacutermegyeacuteből eacuterkezett orszaacuteggyűleacutesi koumlvetek szinte

77

BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Pozsony vaacutermegye A Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai

Orszaacutegos Monograacutefiai Taacutersasaacuteg Bp 1987 159 p

78 KOVAC Dušan Szlovaacutekia toumlrteacutenete Kalligram Pozsony 2001 39 p

79 AacuteCS Zoltaacuten Nemzetiseacutegek a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegon Kossuth Kiadoacute Bp 1984 42 p

62

kizaacuteroacutelag szlovaacutekajkuacute nemesek voltak80

Iacutegy toumlbbek koumlzoumltt a Felfoumlld toumlrteacutenelmeacuteben jelentős

Thurzoacute csalaacuted is reacuteszben szlovaacutek elődoumlkkel buumlszkeacutelkedhet

Ez aacutetsziacutenezi a magyar toumlrteacutenelmi emleacutekezet egyik jellegzetes vonaacutesaacutet hogy tudniillik a

szlovaacutekok koumlzeacutepkori ősei abban semmilyen szerepet nem kapnak vagy legfeljebb marginaacutelis

szereplőkeacutent amolyan kiacutevuumllaacutelloacutekeacutent (bdquohegyi paacutesztor) tűnnek fel Meacuteg jobban aacutetfesti a

szlovaacutek nemzeti oumlntudatot amely bdquomagyar uralomroacutelrdquo bdquomagyar elnyomaacutesroacutelrdquo szeretne tudni

Oumlsszegzeacuteskeacuteppen elmondhatoacute hogy eacuteszaki szomszeacutedunk a szlovaacuteksaacuteg szaacutemaacutera a

bdquoFelvideacutek elnevezeacutes ndash illetve a bdquotoacutet megnevezeacutes ndash hasznaacutelata seacuterelmezett ugyanakkor

szaacutemos szlovaacutek szerző is elismer hasonloacutean suacutelyos a koumlzeledeacutest neheziacutető szlovaacutek

bdquoberoumlgződeacutest Magyar szempontboacutel seacuterelmi kategoacuteria a mai bdquoSzlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg

muacuteltjaacutenak szlovaacutekosiacutetaacutesa Hiszen az egykori bdquoFelső-Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten nem kis

szaacutemban eacuteltek magyarok neacutemetek eacutes maacutes neacutepek ndash toumlbbek koumlzoumltt ruszinok ukraacutenok ndash is

Bizonyos neves szemeacutelyiseacutegek ndash toumlbbek koumlzoumltt Beacutel Maacutetyaacutes ndash nemzeti hovatartozaacutesaacuteroacutel

eacutertelmetlen vitaacutet folytatni A bdquoFelvideacutek eacuteppuacutegy mint az 1918 előttre visszavetiacutetett

bdquoSlovensko (magyarul Szlovaacutekia) egyoldaluacute korlaacutetolt szemleacuteletről tanuacuteskodik81

A magyarndashszlovaacutek kiegyezeacutes eacuterdekeacuteben mindenkeacutepp szuumlkseacuteges a seacuterelmezett

probleacutemaacutek orvoslaacutesa A szaacutendeacutek mindkeacutet feacutelneacutel megvan A szlovaacutekok is toumlbb bdquogesztuseacuterteacutekű

leacutepeacutest tettek ndash toumlbbek koumlzoumltt a komaacuteromi Selye Jaacutenos Egyetem alapiacutetaacutesaacuteval ndash Magyarorszaacuteg

eacutes a szlovaacutekiai magyarsaacuteg iraacutenyaacuteba

A teacutenyleges megegyezeacutes eacutes megbeacutekeacuteleacutes eacuterdekeacuteben meacuteg a legtoumlbbet a tudati szinten

kell tenni ahol az eredmeacutenyek eleacutereacutese feltehetően hosszabb időt folyamatot igeacutenyel s melyet

nem elsősorban deklaraacutecioacutek hanem tartalmas eacutes tartoacutes egyuumlttműkoumldeacutes eacutes sok tuumlrelem

koumllcsoumlnoumls bizalom erősoumldeacutese oldhat meg Tehaacutet van eseacutely a kiegyezeacutesre eacutes a megbeacutekeacuteleacutesre ez

a joumlvő feladata82

80

Magyarorszaacuteg kuumllkapcsolati rendszere tansegeacutedlet Budapesti Corvinus Egyetem Vilaacuteggazdasaacutegi Tanszeacutek

13 p Elektronikus letoumllteacutes helye wwwbkehu (Letoumllteacutes ideje 2006 november 24) 81


GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg eacutes a szlovaacutek regionalizaacutecioacute in HEGEDŰS Bulcsuacute (szerk)

Doktoranduszok eacutes Fiatal kutatoacutek konferenciaacuteja Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi

Kar Bp 2006 20 p

63

2 2 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese

A felfoumlldi magyarsaacuteg telepuumlleacutesteruumllete a magyarndashszlovaacutek hataacuter szlovaacutek oldalaacuten

helyezkedik el A magyarsaacuteg nyelvteruumllete viszonylag egyseacuteges eacutes folyamatos A szlovaacutekiai

magyar kisebbseacuteg aacuteltal lakott helyseacutegek neacutehol keskenyedő maacutesutt szeacutelesedő toumlbbnyire

oumlsszefuumlggő nyelvteruumlletet hataacuterolnak be a mai szlovaacutek fővaacuterostoacutel Pozsonytoacutel egeacuteszen a szlovaacutekndash

ukraacuten hataacuterig

A felfoumlldi magyarsaacuteg lakoacutehelyeacutenek kiterjedeacutese 1920 oacuteta jelentősen csoumlkkent A

legnagyobb eacutes leggyorsabb meacuterteacutekű teruumlletzsugorodaacutes a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute (1918ndash1939) koumlzoumltt

illetve koumlzvetlenuumll a II vilaacuteghaacuteboruacute (1939ndash1945) utaacuten koumlvetkezett be83

Az előbbiekben emliacutetett

időszakok utaacuten tovaacutebbi zsugorodaacutes is megfigyelhető azonban ennek meacuterteacuteke az előző

időszakokeacutehoz keacutepest nem jelentős

A 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a felvideacuteki magyarsaacuteg legnagyobb toumlmbje

Pozsonytoacutel (Bratislava) Toacutetgyarmatig (Slovenskeacute Ďarmoty) tart Toacutetgyarmatnaacutel eacutes a szomszeacutedos

Erdőszelestyeacutenneacutel (Selestany) a nyelvi eacutes az aacutellamhataacuter ndash az emliacutetett egy telepuumlleacutes erejeacuteig ndash

egybeesik

A maacutesodik magyar toumlmb Erdőszelestyeacuten utaacuten kezdődik Kezdetben keskenyen majd a

Goumlmoumlrnek (Gemer) nevezett taacutejegyseacuteg teruumlleteacuten neacutemileg kiszeacutelesuumllve oumlleli aacutet a magyar hataacutert A

maacutesodik toumlmb Kassa (Košice) vaacuterosaacutenaacutel veacutegződik

A toumlrteacutenelmi Abauacutej-Torna vaacutermegye szeacutekhelyeacutetől Kassa vaacuterosaacutetoacutel pontosabban a Hernaacuted

(Hornad) folyoacutetoacutel egeacuteszen Toacutetuacutejhelyig (Slovenskeacute Nove Mesto) amely egykoron a zempleacuteni

vaacutermegyeszeacutekhely Saacutetoraljauacutejhely reacutesze volt a magyarndashszlovaacutek nyelvi eacutes aacutellamhataacuter koumlzel 50 km

hosszan egybeesik

83

Az 1938 november 2-aacuten Beacutecsben a Belvedere-palotaacuteban szuumlletett beacutecsi doumlnteacutessel 11 927 km2

nagysaacuteguacute

teruumllet eacutes 1 041 401 lakos (879 007 fő magyar (844) 123 864 fő szlovaacutek (119) 19 691 fő ruteacuten (19)

10 010 fő neacutemet (1) egyeacuteb eacutes ismeretlen anyanyelvű 8 829 fő (08)) keruumllt Magyarorszaacuteghoz A

visszacsatolt teruumllet 878 telepuumlleacutese koumlzuumll 763 volt magyar 105 szlovaacutek heacutet ruteacuten haacuterom pedig neacutemet toumlbbseacutegű

Kevesen tudjaacutek hogy az I beacutecsi doumlnteacutest 1939-ben hataacuterkorrekcioacutek kiacuteseacuterteacutek Előszoumlr 1939 januaacuter 7-eacuten moacutedosult

az uacutej hataacuter Jaacuteszoacutevaacuteralja telepuumlleacutest (Abauacutej-Torna vaacutermegye) Magyarorszaacuteghoz csatoltaacutek 1939 maacutercius 14-eacuten

pedig uacutejabb 18 falu valamint keacutet falureacutesz keruumllt Magyarorszaacuteghoz tovaacutebbaacute nyolc telepuumlleacutes visszakeruumllt

Szlovaacutekiaacutehoz Az 1939 eacutes 1945 koumlzoumltt leacutetező fasiszta Szlovaacutekiaacuteban mintegy 57 897 magyar maradt jogaik ndash a

nacionalista egypaacuterti parancsuralmi rendszerben ndash minimaacutelisak voltak A Szlovaacutekiaacutenaacutel maradt magyar

telepuumlleacutesekneacutel elsősorban a Nyitra koumlrnyeacutekeacuten fekvő 19 magyar (paloacutec) szoacutervaacutenytelepuumlleacutesre valamint a pozsonyi

magyarsaacutegra (1938-ban 16 005 főt szaacutemlaacuteltak) kell gondolnunk Csehszlovaacutekia felbomlaacutesakor 1939

maacuterciusaacuteban az addig Csehszlovaacutekiaacutehoz tartozoacute 1938 oktoacutebereacutetől autonoacutemiaacutet eacutelvező Kaacuterpaacutetalja teljes teruumllete is

Magyarorszaacutegeacute lett 1939 aacuteprilis 4-eacuten egy magyarndashszlovaacutek bilateraacutelis szerződeacutes eacutertelmeacuteben Magyarorszaacuteg

Zempleacuten eacutes Ung vaacutermegyeacutek szlovaacutekiai reacuteszeacuteből visszakapott uacutejabb 74 telepuumlleacutest zoumlmeacuteben ruteacuten eacutes szlovaacutek

lakossal Ezen telepuumlleacutesek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege ma is Szlovaacutekiaacuteban van amiacuteg Kaacuterpaacutetalja teljes teruumllete Ukrajnaacuteeacute

SALLAI Gergely Az első beacutecsi doumlnteacutes Osiris Kiadoacute Bp 2002 237 p ZEIDNER Mikloacutes A reviacutezioacutes gondolat

Osiris Kiadoacute Bp 2001 215 p

64

Az előbbiekben emliacutetett 50 km utaacuten helyezkedik el a harmadik magyar toumlmb teruumllete

amely Toacutetuacutejhelytől az ukraacutenndashszlovaacutek hataacuterig terjed Ehhez a toumlmbhoumlz tartozik a Bodrogkoumlz

valamint az Ung-videacutek magyarsaacutega84

A magyar toumlmboumlkoumln kiacutevuumll a felfoumlldi magyarsaacuteg egy harmadik foumlldrajzi teruumlleten is jelen

van A Nyitra (Nitra) koumlrnyeacuteki magyarsaacuteg Szlovaacutekia teruumlleteacuten magyar szoacutervaacutenynak tekinthető Az

egykori Nyitra vaacutermegye szeacutekhelyeacuten elenyeacutesző szaacutemuacute magyar eacutel azonban a vaacuteros koumlruumll szaacutemos

magyar lakik a kisebb-nagyobb falvakban85

A felfoumlldi magyarsaacuteg ahogy az előbbiekben foglaltakboacutel is kitűnik haacuterom ndash maacutesok szerint

keacutet ndash toumlmbben86

eacutes egy szoacutervaacutenyteruumlleten eacutel

Koraacutebban a Felfoumlldoumln haacuterom nyelvhataacutertiacutepust lehetett megkuumlloumlnboumlztetni bdquoA felfoumlldi

magyar nyelvhataacuter nagyobbreacuteszt eacutevszaacutezadokon keresztuumll az bdquoeacuteles nyelvhataacuter tiacutepushoz

tartozott amint a maacutetyusfoumlldi nyelvhataacuterszakasz maacuteig mutatja Emellett bdquoa saacutevos

nyelvhataacutertiacutepus is előfordult ahol egy nem tuacutel szeacuteles eacuteszakndashdeacuteli saacutevban egymaacutes mellett

voltak talaacutelhatoacuteak a magyar eacutes a szlovaacutek toumlbbseacutegű koumlzseacutegek peacuteldaacuteul Bars Noacutegraacuted eacutes Goumlmoumlr

egy-egy roumlvidebb szakaszaacuten S veacuteguumll az 1960-as eacutevektől kezdve egyre aacuteltalaacutenosabbaacute kezd

vaacutelni az bdquoelmosoacutedoacute nyelvhataacuter tiacutepusa amelynek eseteacuteben kiterjedt reacutegioacutek kezdenek vegyes

84


Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 73ndash74 p GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg demograacutefiai

sajaacutetossaacutegai eacutes a szlovaacutek regionalizaacutecioacute Teruumlleti Statisztika KSH Bp 2006 197 p 85

bdquoA Nyitra-videacutek oumlsszefoglaloacute megnevezeacutese annak a toumlbb telepuumlleacutescsoportot illetőleg telepuumlleacutest magaacuteban

foglaloacute foumlldrajzi teruumlletnek melyek legnagyobb reacutesze a mai Nyitrai jaacuteraacutes teruumlleteacuten talaacutelhatoacute vagy ha nem is de

gazdasaacutegilag vagy hagyomaacutenyaiban szorosabban kapcsoloacutedik Nyitraacutehoz vagy a jaacuteraacutes koumlzseacutegeihez mint a sajaacutet

koumlzigazgataacutesi egyseacutegeacutehez A Nyitra-videacuteken beluumll talaacutelhatoacute Zoboralja vagy Zobor-videacutek csupaacuten azt a tizenhaacuterom

koumlzseacuteget (Alsoacutebodok Alsoacutecsitaacuter Barsleacutedec Beacuted Giacutemes Kolon Menyhe Nyitraegerszeg Nyitragerencseacuter

Nyitrageszte Pograacuteny Vicsaacutepapaacuteti eacutes Zseacutere) oumlleli fel melyek a Nyitratoacutel eacuteszakra eacuteszakkeletre elteruumllő a Zobor

heggyel kezdődő hegyvonulat koumlrnyeacutekeacuten huacutezoacutednak meg A Zobor-videacutek megnevezeacutes tehaacutet nem oumlleli fel a Nyitra

folyoacute voumllgyeacuteben Nyitra vaacuterosaacutetoacutel deacutelre (Nyitracsehi Nagyceacuteteacuteny Nemespann Nyitraszőlős Berencs) eacutes keletre

fekvő falvakat (Baacutebindal Kalaacutesz Nagyhind Aha Tild eacutes Csiffaacuter) Ugyancsak ide sorolandoacute a Nyitraacutetoacutel

deacutelnyugatra fekvő Felsőkiraacutelyi koumlzseacuteg is E telepuumlleacutesek koumlzuumll az 1996-os koumlzigazgataacutesi reform szerint csupaacuten

haacuterom nem tartozik a Nyitrai jaacuteraacuteshoz Barsleacutedec (az aranyosmaroacuteti jaacuteraacutes egyetlen magyar koumlzseacutege lett)

Felsőkiraacutelyi (a vaacutegsellyei jaacuteraacuteshoz tartozik) eacutes Nagykeacuter (maacuter reacutegebbtől az eacutersekuacutejvaacuteri jaacuteraacutes reacutesze) SAacuteNDOR

Anna A nyitra-videacuteki magyar nyelvjaacuteraacutesok atlasza Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2004 70 p

KOacuteSA Laacuteszloacute ndash FILEP Antal A magyar neacutep taacuteji-toumlrteacuteneti tagoloacutedaacutesa Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1975 195 p 86

Gyurgyiacutek Laacuteszloacute neves felfoumlldi szocioloacutegus-demograacutefus a szerző aacuteltal emliacutetett első keacutet toumlmboumlt (Pozsonyndash

Toacutetgyarmat illetve ToacutetgyarmatndashKassa) egynek veszi bdquoAz oumlsszefuumlggő magyar nyelvteruumllet Koumlzeacutep-Szlovaacutekiaacuteban

a nagykuumlrtoumlsi jaacuteraacutes teruumlleteacuten keacutet ponton is egy-egy koumlzseacuteg teruumlleteacutere zsugorodikhellip Ezzel a megaacutellapiacutetaacutessal

szemben Gyoumlnyoumlr Joacutezsef a magyar neacutepesseacuteg 10 szaacutezaleacutekos hataacutereacuterteacutekeacutet alapul veacuteve iacuterta le az 1980 eacutevi

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok alapjaacuten a nyelvhataacuter keacutet helyen toumlrteacutent megszakadaacutesaacutet bdquoA selmeci voumllgyben Palaacutest

Ipolyfoumldeacutemes Ipolynyeacutek Csaacuteb Apaacutetuacutejfalu Baacutetorfalu Lukanyeacutenye koumlzseacutegneacutel megszakad a mai eacuteszaki nyelvhataacuter

magyar-szlovaacutek aacutellamhataacuter feletti reacutesze eacutes keacutet-haacuterom koumlzseacuteg szeacutelesseacutegeacuteben (Toacutetgyarmat Erdőszelestyeacuten) azzal

azonossaacute vaacutelik Rozsnyoacutetoacutel keletre Krasznahorkavaacuteralja Dernő Barka falvakon keresztuumll a Bodva voumllgyeacutebe eacuter a

nyelvhataacuter Innen Aacutej eacutes Torna koumlzseacutegeken keresztuumll Jaacuteszoacuteig majd le deacutelre ismeacutet az orszaacuteghataacuterra jut Szepsi eacutes

Cseacutecs koumlzseacutegeken keresztuumll A Hernaacuted- voumllgyeacuteben Szeszta Nagyida Kenyhec utaacuten ismeacutet az orszaacuteghataacuteron

maacutesodszor is megszakad a Szlovaacutekiaacuten beluumlli nyelvhataacuter GYOumlNYOumlR Joacutezsef Aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegek Teacutenyek

eacutes adatok a csehszlovaacutekiai nemzetiseacutegekről Madaacutech Kiadoacute Pozsony 1989 63ndash64 p GYURGYIacuteK Laacuteszloacute

Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek


65

nyelvűveacute vaacutelni egyreacuteszt az ott lakoacute neacutepesseacuteg keacutetnyelvűsoumldeacuteseacutevel maacutesreacuteszt a folyamatos

bekoumlltoumlzeacutes nyomaacuten kialakuloacute uacutej aacutetmenetileg kiegyensuacutelyozoacutedoacute etnikai viszonyok reacuteveacuten

Emellett ndash kivaacutelt a noacutegraacutedi eacutes goumlmoumlri folyoacutevoumllgyekben ndash a nyelvhataacuter a voumllgyek teacuterformaacuteit

koumlvetve meredeken kiteacuter majd visszateacuter az aacutellamhataacuterral toumlbbeacute-keveacutesbeacute paacuterhuzamos

vonalhoz A magyar eacutes a szlovaacutek interetnikus viszonynak a magyarok Kaacuterpaacutet-medencei

letelepedeacuteseacutet koumlvetően kialakult majd pedig a tataacuterjaacuteraacutes utaacuten aacutellandoacutesult legfontosabb teacuterseacutegi

sajaacutetossaacutega a magyar-szlovaacutek nyelvhataacuter leacutetrejoumltte volt Ez a nyelvhataacuter az eacutevszaacutezadok

folyamaacuten toumlbb iacutezben is jelentős vaacuteltozaacutesokon ment aacutet s a felső-magyarorszaacutegi vaacuterosok etnikai

teacuterszerkezete a nyelvhataacutertoacutel joacutereacuteszt fuumlggetlenuumll alakult A nyelvhataacuter aacutellandoacutesaacutegaacutet azonban a

Pozsony ndash Szenc ndash Nyitra ndash Leacuteva ndash Rimaszombat ndash Rozsnyoacutendash Kassa ndash Nagykapos ndash Ungvaacuter

vaacuterosvonaltoacutel hol eacuteszakabbra hol meg deacutelebbre kijeloumllhető etnikai vaacutelasztoacutevonal jeloumllte

Ahogy a goumlmoumlri folyoacutevoumllgyek eacuteszaki veacutegeacuteneacutel meacuteg ma is mondjaacutek a nyelvhataacuter ott huacutezoacutedott

bdquoahol veacuteget eacuter a Miatyaacutenk eacutes kezdődik az Otče naacutešrdquo87

A nemzetiseacutegileg vegyes lakossaacuteguacute telepuumlleacutesekkeacutent a (cseh)szlovaacutek statisztikai

kimutataacutesok koraacutebban csak azokat a helyseacutegeket tartottaacutek szaacutemon ahol egy adott nemzetiseacutegű

lakossaacuteg reacuteszaraacutenya meghaladta a 10-ot illetve a 100 főt88

A magyar telepuumlleacutesteruumlleten ndash a 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint ndash 513 762 magyar

nemzetiseacutegű szemeacutely eacutelt azaz a felfoumlldi magyarsaacuteg 987-a A szlovaacutekiai magyarsaacuteg toumlbbseacutege

tehaacutet Deacutel-Szlovaacutekiaacuteban eacutel a mintegy 550 kilomeacuteter hosszuacutesaacuteguacute szlovaacutekndashmagyar aacutellamhataacuter

menteacuten koumlzel 9000 neacutegyzetkilomeacuteternyi viszonylag oumlsszefuumlggő nyelvteruumlleten Ez nagyjaacuteboacutel

keacutetezer neacutegyzetkilomeacuteterrel kisebb teruumllet mint 1920-ban a trianoni beacutekeszerződeacutes idejeacuten volt A

szlovaacutekiai magyar lakossaacuteg 13-a (6766 fő) a nyelvhataacuteron kiacutevuumll szlovaacutek nyelvű koumlzegben eacutel

aacuteltalaacuteban vaacuterosias telepuumlleacutesrendszerben (pl Besztercebaacutenya (Banskaacute Bystrica) Eperjes (Prešov)

vagy Zoacutelyom (Zvolen))

A 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes nemzetiseacutegi adatsora szerint a magyar nyelvteruumlleten

551 olyan telepuumlleacutes (vaacuteros eacutes falu) van ahol a magyar lakossaacuteg (513 762 fő) szaacutema illetve araacutenya

meghaladja a 100 főt illetve a 10-ot Viszont az anyanyelvi statisztika szerint az előbbi

kriteacuteriumnak (10 illetve 100 fő) 2001-ben 568 vaacuteros eacutes falu (565 172 magyar anyanyelvű

lakoacuteval) felelt meg89

A nemzetiseacutegi eacutes az anyanyelvi statisztikaacutet oumlsszevetve a telepuumlleacutesek

87

SZARKA Laacuteszloacute Teacuter eacutes identitaacutes Aacutellamhataacuter nyelvhataacuter etnikai kontaktuszoacutena 231-237 p in KRAUSZ

Tamaacutes ndash SZVAacuteK Gyula (szerk) Eacuteletuumlnk Kelet-Euroacutepa Tanulmaacutenyok Niederhauser Emil 80 szuumlleteacutesnapjaacutera

Pannonica Kiadoacute Bp 2003 88

GYOumlNYOumlR Joacutezsef Aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegek Teacutenyek eacutes adatok a csehszlovaacutekiai nemzetiseacutegekről Madaacutech

Kiadoacute Pozsony 1989 63-64 p 89

A neacutepesseacuteg anyanyelvi adatai a (cseh)szlovaacutekiai neacutepszaacutemlaacutelaacutesok toumlrteacuteneteacuteben a 2001-es neacutepszaacutemlaacutelaacutest

koumlvetően keruumlltek első iacutezben nyilvaacutenossaacutegra koumlzseacutegsoros bontaacutesban

66

szaacutemaacuteban nem jelentős az elteacutereacutes (17 telepuumlleacutes) azonban a magyar nemzetiseacutegű illetve

anyanyelvű neacutepesseacuteg szaacutemaacutet illetően maacuter igen (54 410 fő) Legyen szoacute nemzetiseacutegről vagy

anyanyelvről a felfoumlldi magyarsaacuteg urbanizaacutecioacutes jellemzői elmaradnak Szlovaacutekia ugyanilyen

jellemzőitől A felfoumlldi magyarsaacuteg jelentős reacutesze nem vaacuterosban hanem falvakban eacutel ruraacutelis

koumlrnyezetben A ma Szlovaacutekiaacutehoz tartozoacute egykor magyarorszaacutegi ndash toumlrteacutenelmi -

vaacutermegyeszeacutekhelyek rendezett tanaacutecsuacute illetve toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuterosok koumlzuumll 2001-re maacuter

csak az egykori Hont vaacutermegye szeacutekhelye Ipolysaacuteg (622) valamint a neacutehai Komaacuterom

vaacutermegye koumlzpontja Komaacuterom (ma Reacutevkomaacuterom) vaacuterosa (601) magyar toumlbbseacutegű

A magyarok lakta telepuumlleacuteseket az ezeken eacutelő magyarok szaacutema illetve araacutenya szerint neacutegy

csoportba sorolhatjuk90

a szoacutervaacutenyjellegűnek azok a telepuumlleacutesek tekinthetők ahol a magyar neacutepesseacuteg araacutenya

kevesebb mint 10 de eleacuteri a 100 főt

b magyar kisebbseacutegűnek a 10ndash50 koumlzoumltti magyar reacuteszaraacutenyuacute telepuumlleacuteseket

tekinthetjuumlk

c meacuterseacutekelt magyar toumlbbseacutegűek azok a ndash toumlbbseacuteguumlkben ndash magyarok aacuteltal lakott

telepuumlleacutesek ahol a magyar neacutepesseacuteg araacutenya meghaladja az 50-ot de nem eacuteri el a 80-ot

d erős magyar toumlbbseacutegűkeacutent tartjuk nyilvaacuten azokat a telepuumlleacuteseket ahol a magyarsaacuteg

araacutenya meghaladja a 80-ot91

A keacutet utoacutebbi ndash 1991 eacutevi eacutes 2002 eacutevi ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt a magyarok lakta telepuumlleacutesek

etnikai szerkezeteacuteben jelenteacutekeny vaacuteltozaacutes hogy az 1991-ben meacuteg magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek

(c eacutes d kategoacuteria) araacutenya 781-roacutel 744-ra esett Ugyanakkor a magyar kisebbseacutegű

telepuumlleacutesek (b kategoacuteria) araacutenya jelentősen 165-roacutel 211-ra nőtt A magyar szoacutervaacutenyjellegű

telepuumlleacutesek (a kategoacuteria) araacutenya 54-roacutel 45-ra esett A magyarsaacuteg araacutenyaacutenak csoumlkkeneacutese

viszont szinte minden magyarlakta telepuumlleacutes jellemzője volt92

90

Egyes szerzők koumlzoumltt jelentős elteacutereacutes van a szoacutervaacutenyjelleg megiacuteteacuteleacuteseacuteben ebből kifolyoacutelag nincs egyeacutertelmű

meghataacuterozaacutesa a szoacutervaacuteny fogalmaacutenak Csak peacuteldakeacutent emliacutetjuumlk meg hogy Gyoumlnyoumlr Joacutezsef valamint Gyurgyiacutek

Laacuteszloacute 10 illetve 100 fős hataacuteraacuteval szemben Veteacutesi Laacuteszloacute 30-os illetve 300 fős kuumlszoumlboumlt hasznaacutel DAacuteNYI

Dezső A szlovaacutekiai szoacutervaacutenymagyarsaacuteg REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Poltika Taacutersadalom Bp 1999 3ndash4 sz 161ndash206

p GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint telepuumlleacutes eacutes


28 pVETEacuteSI Laacuteszloacute Szoacutervaacutenystrateacutegia ndash nemzetstrateacutegia Magyar Kisebbseacuteg Bp 2000 2 szaacutem 172ndash214 p 91



rendszervaacuteltaacutestoacutel az euroacutepai unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Foacuterum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum


GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Magyar meacuterleg A szlovaacutekiai magyarsaacuteg a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi eacutes a neacutepmozgalmi adatok

tuumlkreacuteben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 1994 17ndash22 p

67

Az 1991 eacutevi csehszlovaacutek eacutes a 2002 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt a 10-naacutel illetve

100 főneacutel kevesebb magyarnak otthont adoacute ndash nem magyar ndash telepuumlleacuteseken eacutelő magyarok szaacutema

6435 főről (11) 6766 főre (13) nőtt

13 taacuteblaacutezat A magyarlakta telepuumlleacutesek megoszlaacutesa a telepuumlleacutesek etnikai tiacutepusa szerint (1991 2001)

A

telepuumlleacutesek

etnikai

araacutenya

szerint

1991 2001

Helyseacutegek

szaacutema

Megoszlaacutes

()

Vaacuteros

()

Falu

()

Helyseacutegek

szaacutema

Megoszlaacutes

()

Vaacuteros

()

Falu

()

Kevesebb

mint 10

de toumlbb

mint 100 fő

30 54 520 08 25 45 467 08

10ndash50 91 165 200 161 116 211 222 209

50ndash80 160 289 200 298 194 352 267 360

80 felett 272 492 80 533 216 392 44 423

Oumlsszesen 553 1000 1000 1000 551 1000 1000 1000



29 p

A magyar nyelvteruumllet telepuumlleacutesein az 1990-es eacutevekben tehaacutet a magyar neacutepesseacuteg

jelentős meacuterteacutekű csoumlkkeneacutese figyelhető meg Miacuteg az erős magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek szaacutema

eacuterezhetően csoumlkkent a meacuterseacutekelt magyar toumlbbseacutegű szlovaacutekok aacuteltal is jelentős meacuterteacutekben

lakott telepuumlleacutesek szaacutema nem vaacuteltozott meg jelentősebb meacuterteacutekben a magyar kisebbseacutegű

telepuumlleacutesek araacutenya viszont jelentős meacuterteacutekben gyarapodott Ugyanakkor a magyar

nyelvteruumlleten beluumll a magyar neacutepesseacuteg araacutenyaacutenak csoumlkkeneacuteseacutevel paacuterhuzamosan emelkedik a

szlovaacutek nemzetiseacutegű lakossaacuteg araacutenya 1991-ben a magyar nyelvteruumllet 523 helyseacutegeacuteből (tehaacutet

ahol a magyarsaacuteg araacutenya meghaladja a 10-ot) 159-ban azaz 83 telepuumlleacutesen volt

toumlbbseacutegben a szlovaacutek lakossaacuteg Erős toumlbbseacuteget 17 telepuumlleacutesen regisztraacuteltak 2001-re a szlovaacutek

toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek szaacutema 100-ra (190) emelkedett ezen beluumll az erős szlovaacutek toumlbbseacutegű

telepuumlleacutesek szaacutema nem vaacuteltozott Jelentős meacuterteacutekű vaacuteltozaacutesok a szlovaacutek kisebbseacutegű

telepuumlleacutesekneacutel is kimutathatoacutek Az eacutevtized folyamaacuten araacutenyuk 463-roacutel (242 telepuumlleacutes)

557-ra (293 telepuumlleacutes) emelkedett A legnagyobb vaacuteltozaacutesok a 10-naacutel kisebb szlovaacutek

araacutenyuacute telepuumlleacutesekneacutel mutatkoznak Ezek araacutenya 378-roacutel (198 telepuumlleacutes) 253-ra (133

telepuumlleacutes) csoumlkkent93

93



32 p

68

14 taacuteblaacutezat A magyar nyelvteruumllet telepuumlleacutesein eacutelő szlovaacutek lakossaacuteg megoszlaacutesa (1991 2001) A telepuumlleacutesek

nagysaacutegkategoacuteriaacutei

a szlovaacuteksaacuteg

jelenleacutete szerint

1991 2001

Helyseacutegek

szaacutema

Megoszlaacutes

()

Szlovaacutekok

szaacutema

Megoszlaacutes

()

Helyseacutegek

szaacutema

Megoszlaacutes

()

Szlovaacutekok

szaacutema

Megoszlaacutes

()

Kevesebb mint

10 eacutes kevesebb

mint 100 fő 177 338 5 458 18 115 219 3 891 12

Kevesebb mint

10 de toumlbb

mint 100 fő 21 40 3 133 10 18 34 2 910 09

10ndash50 242 463 109 619 355 293 557 115 284 346

50ndash80 66 126 130 786 424 83 158 126 926 381

80 felett 17 33 59 786 194 17 32 84 373 253

Oumlsszesen 523 1000 308 782 1000 526 1000 333 384 1000



34 p

15 taacuteblaacutezat A magyar nyelvteruumllet lakossaacutegaacutenak nemzetiseacutegi megoszlaacutesa (1991 2002)

Nemzetiseacuteg 1991 2002


(fő)

Megoszlaacutes

()


(fő)

Megoszlaacutes

()

Magyar 520 968 615 481 631 568

Szlovaacutek 308 782 364 333 384 393

Egyeacuteb eacutes

ismeretlen 17 833 21 32 333 38

Oumlsszesen 847 583 1000 847 348 1000



34 p

A magyar nyelvteruumllet neacutepesseacutege a keacutet utoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt alig vaacuteltozott A 11

eacutev alatt a teruumllete lakossaacutega mindoumlssze 235 fővel csoumlkkent Amiacuteg a magyarok szaacutema 39 337

fővel ndash jelentősen ndash esett vissza addig a szlovaacuteksaacuteg szaacutema 24 602 fővel emelkedett Az egyeacuteb

eacutes ismeretlen nemzetiseacutegűek szaacutema is 14 500 fővel nőtt Ez utoacutebbi kategoacuteria leacutelekszaacutemaacutenak

noumlvekedeacuteseacutet a romaacutek ndash 7524 fős ndash emelkedeacutese is elősegiacutetette Egyeacutebkeacutent a romaacutek araacutenya

orszaacutegosan 186-kal a magyar nyelvteruumlleten beluumll 772-kal emelkedett94

94

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged

2004 190-197 p

69

2 3 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai

2 3 1 Nemek szerinti megoszlaacutes

A nem az egyeacuten olyan alapvető bioloacutegiai tulajdonsaacutega amelyhez eacuteletkoronkeacutent eacutes

taacutersadalmi korszakonkeacutent maacutes eacutes maacutes taacutersadalmi funkcioacutek kapcsoloacutednak Kuumlloumlnoumlsen előteacuterbe

keruumll ezen ismeacuterv taacutersadalmi jelentőseacutege akkor amikor nem az egyeacutent hanem annak nagyobb

csoportjaacutet egy meghataacuterozott teruumlleten eacutelő neacutepesseacuteget vesszuumlk bdquogoacutercsőrdquo alaacute A nem minőseacutegi

(alternatiacutev) ismeacuterv amely a neacutepesseacuteget keacutet kategoacuteriaacutera osztja a feacuterfi eacutes a női nemre

Az 1991 eacutevi csehszlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a szlovaacutekiai magyar lakossaacuteg 483-a

a 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint maacuter csak 481-a volt feacuterfi Ezzel egyidejűleg

eacutertelemszerűen nőtt a nők reacuteszaraacutenya 517-roacutel 519-ra

2 3 2 Eacuteletkor szerinti megoszlaacutes

Az eacuteletkor az egyeacutent ndash a nem mellett ndash jellemző tőle elvaacutelaszthatatlan bioloacutegiai eacutes

taacutersadalmi tulajdonsaacutegok oumlsszesseacutege amelyhez korszakonkeacutent vaacuteltozoacute tartalom kapcsoloacutedik95

Az adott teruumllet adott időpontbeli neacutepesseacutegeacutenek kor szerinti oumlsszeteacutetele is egy aacutellapotot

tuumlkroumlz Ez a korstruktuacutera egyreacuteszről koraacutebbi taacutersadalmi demograacutefiai folyamatok eredmeacutenye

maacutesreacuteszről egyik meghataacuterozoacute eleme a koumlvetkező időszak neacutepesedeacutesi folyamatainak

(elsősorban szuumlleteacutesek eacutes halaacutelozaacutesok alakulaacutesaacutenak) valamint befolyaacutesolja a taacutersadalmi-

gazdasaacutegi helyzet alakulaacutesaacutet is (pl iskolaacuteztataacutes)

Szlovaacutekia neacutepesseacutege az utoacutebbi eacutevtizedekben az eloumlregedeacutes jegyeit mutatja Amiacuteg a

lakossaacuteg aacutetlageacuteletkora 1991-ben 336 eacutev volt addig 2001-ben maacuter 361 eacutevre emelkedett Az

orszaacutegos eacuterteacutekkel szemben a felfoumlldi magyarsaacuteg eloumlregedeacutese jelentősebb meacuterteacutekű amiacuteg 1991-

ben 362 eacutev volt az aacutetlageacuteletkor addig 2001-ben maacuter 399 eacutevre nőtt

Szlovaacutekiaacuteban a magyar neacutepesseacuteg eloumlregedeacutese nagyobb meacuterteacutekű az orszaacutegos

trendekneacutel a magyar neacutepesseacutegen beluumll a legfiatalabb korcsoportokhoz tartozoacutek araacutenya

jelentős meacuterteacutekben alacsonyabb mint a szlovaacutekiai eacuterteacutekek Az orszaacutegos valamint a magyar

korfa96

egyfajta tuumlkre a szuumlleteacutesek szaacutemaacuteban bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesoknak de magaacuten viseli a

95

BALAacuteZS Joacutezsef ndash HORVAacuteTH Roacutebert Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba JATEPress Szeged 1993 36 p 96

A korfa (maacutes szoacuteval korpiramis) keacutet egymaacutessal szembe aacutelliacutetott szalagdiagram Az egyik a feacuterfiakra a maacutesik a

nőkre vonatkozoacute adatokat szemleacutelteti A fuumlggőleges tengelyeken ndash alulroacutel felfeleacute haladva ndash aacutebraacutezoljuk a

koreacuteveket a viacutezszintes tengelyen pedig a neacutepesseacuteg szaacutemaacutet (araacutenyaacutet) tuumlntetjuumlk fel BECSEY Joacutezsef

Neacutepesseacutegfoumlldrajz IPSZILON Kiadoacute Beacutekeacutescsaba 2004 217 p

70

nagyobb taacutersadalmi traumaacutek ndash elsősorban a haacuteboruacutek illetve az azt koumlvető megproacutebaacuteltataacutesok ndash

koumlvetkezmeacutenyeit is

16 taacuteblaacutezat Szlovaacutekia neacutepesseacutegeacutenek bioloacutegiai korcsoportok szerinti megoszlaacutesa (1991 2002) Bioloacutegiai

korcsoportok

Oumlsszesen Magyar Szlovaacutek

1991 2001 1991 2001 1991 2001

0-14 249 189 205 150 255 192

15-59 602 648 615 651 600 650

60 felett 148 154 180 195 145 150

Ismeretlen 00 09 00 04 00 08

Oumlsszesen 1000 1000 1000 1000 1000 1000



A magyar lakoacuteneacutepesseacuteg bioloacutegiai korcsoportok szerinti megoszlaacutesa meglehetősen

kedvezőtlenuumll alakult A gyermekkoruacuteak (0ndash14 eacutev) szaacutema 116 117-ről (205) 77 943-re

(150) esett vagyis 38 174 fővel kevesebb gyermekkoruacute magyar nemzetiseacutegű szemeacutely eacutelt

2001-ben Szlovaacutekiaacuteban mint tiacutez eacutevvel koraacutebban A produktiacutev koruacuteak (15ndash59 eacutev) szaacutema

viszont 339 062 főről (615) 348 845 főre (651) emelkedett ami azt jelenti hogy 2001-

ben 9783 fővel toumlbb magyar produktiacutev koruacute egyeacuten eacutelt Szlovaacutekiaacuteban mint 1991-ben A

harmadik kategoacuteria a hatvan eacutev felettiek szaacutema 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt 912 fővel nőtt vagyis

101 462 főről (180) 102 374 főre (199) emelkedett Az ismeretlen eacuteletkoruacute magyar

nemzetiseacutegű szemeacutelyek szaacutema 64 főről (001) 2 061 főre (04) nőtt

A korcsoportok tekinteteacuteben a ndash magyar nemzetiseacutegűek koumlreacuteben ndash legnagyobb fogyaacutes

a 0ndash4 illetve az 5ndash9 eacutevesek koumlzoumltt tapasztalhatoacute Araacutenyuk az előbbineacutel 380-kal az

utoacutebbinaacutel 361-kal csoumlkkent 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt Noumlvekedeacutes mutatkozik viszont a 20ndash24

eacutevesek korcsoportjaacuteban Jelentős vaacuteltozaacutes tapasztalhatoacute tovaacutebbaacute a 40 eacutes 54 eacutevesek

korcsoportjaiban is Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a magyarsaacuteg eloumlregedeacutese koumlveti a

szlovaacutekiai trendet ugyanakkor az orszaacutegos araacutenyokat jelentősen meghaladja Amiacuteg

Szlovaacutekiaacuteban a propagatiacutev (szuumllőkeacutepes koruacute) nők szaacutema ndash 1 333 708 főről 1 429 928 főre ndash

emelkedett addig a felfoumlldi magyarsaacutegon beluumll ndash 141 367 főről 134 473 főre ndash csoumlkkent

Annak elleneacutere hogy a szuumlleacutesi korhataacuter Szlovaacutekiaacuteban is egyre jobban kitoloacutedik az eacutelve

szuumlleteacutesek toumlbbseacutegeacutet tovaacutebbra is a 20 eacutes 29 eacuteleteacutev koumlzoumltti nők biztosiacutetjaacutek

17 taacuteblaacutezat A szuumllőkeacutepes (propagatiacutev) koruacute (15ndash49 eacuteves) nők nemzetiseacutegek szerinti megoszlaacutesa (19912001)

Korcsoport (eacutev)

1991 2001

Szlovaacutekia

oumlsszesen Magyar Szlovaacutek Szlovaacutekia


15ndash49 1 333 708 141 367 1 142 139 1 429 928 134 473 1 235 439

494 482 494 517 498 520

Szlovaacutekia=100 1000 106 856 1000 94 864

20ndash29 374 662 38 125 321 468 441 371 38 231 358 167

139 130 139 160 142 162

Szlovaacutekia=100 1000 102 858 1000 87 873


taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006 53 p

71




0-4 399 534 204 014 195 520 34 115 17 363 16 752 350 138 178 871 171 267

5-9 442 586 226 147 216 439 39 012 19 899 19113 388 701 198 661 190 040

10-14 471 841 240 964 230 877 42 990 22 090 20 900 414 437 211 534 202 903

15-19 443 983 226 160 217 733 42 340 21 571 20 769 387 641 197 674 189 967

20-24 370 865 188 969 181 896 37 420 19 300 18 120 319 572 163 010 156 562

25-29 390 814 198 048 192 766 40 960 20 955 20 005 334 428 169 522 164 906

30-34 413 503 209 901 203 602 45 061 23 084 21 977 353 453 179 166 174 287

35-39 428 131 215 439 212 692 48 384 24 669 23 715 364 654 183 149 181 505

40-44 360 630 179 463 181 167 38 533 19 309 19 224 308 039 153 401 154 638

45-49 276 730 132 878 143 852 33 826 16 269 17 557 232 226 111 952 120 274

50-54 249 077 117 142 131 935 31 522 15 017 16 505 208 065 97 886 110 179

55-59 243 867 112 511 131 356 30 759 14 154 16 605 203 695 93 919 109 776

60-64 238 211 106 151 132 060 30 168 13 271 16 897 199 570 88662 110 908

65-69 218 462 92 880 125 582 27 321 11 482 15 839 184 209 78 344 105 865

70-74 113 534 46 404 67 130 15 328 5 746 9 582 94 908 39 305 55 603

75-79 107 608 41 706 65 902 14 751 5 137 9 614 89 580 35 364 54 216

80- 103 576 34 492 69 084 14 742 4 730 10 012 85 312 28 653 56 677

Ismeretlen 1 473 792 681 64 30 34 700 364 336

Oumlsszesen 5 274 335 2 574 061 2 700 274 567 296 274 076 293 220 4 519 328 2 209 419 2 309 909





0-4 277 709 142 397 135 312 21 163 10 852 10 311 238 359 122 299 116 060

5-9 338 772 173 426 165 346 24 936 12 834 12 102 296 752 151 835 144 917

10-14 399 012 203 773 195 239 31 844 16 298 15 546 350 162 178 777 171 385

15-19 440 003 224 835 215 168 36 784 18 826 17 958 386 657 197 580 189 077

20-24 466 328 237 744 228 584 39 662 20 385 19 277 409 202 208 447 200 755

25-29 432 649 219 862 212 787 38 780 19 826 18 954 375 186 190 774 184 412

30-34 359 200 181 495 177 705 34 157 17 473 16 684 307 465 155 011 152 454

35-39 380 054 190 953 189 101 37 978 19 235 18 743 323 819 162 225 161 594

40-44 398 966 200 264 198 702 41 853 21 213 20 640 339 718 169 815 169 903

45-49 410 780 202 899 207 881 44 356 22 139 22 217 349 190 171 946 177 244

50-54 343 768 166 384 177 384 35 420 17 222 18 198 292 815 141 532 151 283

55-59 255 423 117 483 137 940 30 072 13 724 16 348 213 907 98 583 115 324

60-64 218 344 96 088 122 256 26 724 11 878 14 846 182 226 80 133 102 093

65-69 197 491 82 476 115 015 24 078 9 925 14 153 164 954 68 744 96 210

70-74 175 488 68 061 107 427 21 571 8 174 13 397 146 708 56 688 90 020

75-79 135 913 48 248 87 665 16 203 5 637 10 566 114 592 40 725 73 867

80- 102 031 32 585 69 446 12 886 3 761 9 125 85 171 27 572 57 599

Ismeretlen 47 524 23 542 23 982 2 061 987 1 074 37 971 18 583 19 388

Oumlsszesen 5 379 455 2 612 515 2 766 940 520 528 250 389 270 139 4 614 854 2 241 269 2 373 585


2 3 3 Csalaacutedi aacutellapot szerinti megoszlaacutes

A neacutepesseacuteg csalaacutedi aacutellapot szerinti oumlsszeteacutetele illetve ennek vaacuteltozaacutesa kuumlloumlnoumlsen az

elmuacutelt maacutesfeacutel eacutevtizedben keruumllt a nemzetkoumlzi szakmai koumlroumlk eacuterdeklődeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba

Ennek az indoka az hogy a koroumlsszeteacutetel mellett a csalaacutedi aacutellapot szerinti oumlsszeteacutetel vaacuteltozaacutesa

a maacutesik fontos strukturaacutelis teacutenyező ami a neacutepesseacutegfejlődeacutes egeacuteszeacutere kihat mivel a szuumlleteacutesi

mozgalom mellett a halaacutelozaacutesok alakulaacutesaacutet is befolyaacutesolja A haacutezassaacutegon kiacutevuumlli szuumlleteacutesek

jelentős terjedeacutese mellett is a nem haacutezas nők termeacutekenyseacutege joacuteval elmarad a haacutezasokeacutetoacutel a

nem haacutezasok halandoacutesaacutega viszont jelentősen meghaladja a haacutezasokeacutet bizonyos eacuteletkorokban

annak toumlbbszoumlroumlse Iacutegy a haacutezassaacutegban eacutelők szaacutemaacutenak zsugorodaacutesa eacutes a nem haacutezasok

72

teacuternyereacutese csoumlkkentőleg hat a termeacutekenyseacuteg aacuteltalaacutenos szintjeacutere ugyanakkor noumlveli a

halandoacutesaacutegot97

A neacutepesseacuteg csalaacutedi aacutellapot szerinti oumlsszeteacuteteleacutet alapvetően a haacutezassaacutegkoumlteacutesi eacutes vaacutelaacutesi

szokaacutesok magatartaacutesok alakiacutetjaacutek de a megoumlzvegyuumlleacutesek aacuteltal a lakossaacuteg halandoacutesaacutegi

viszonyai is hataacutessal vannak oumlsszeteacuteteleacutere A haacutezassaacutegi mozgalom jellemzőinek radikaacutelis

vaacuteltozaacutesa eacutes a paacuterkapcsolatok stabilitaacutesaacutenak csoumlkkeneacutese az elmuacutelt maacutesfeacutel eacutevtized egyik

legszembetűnőbb demograacutefiai jelenseacutege A maacutesik fontos teacutenyező ami előteacuterbe keruumllt a

haacutezassaacutegnak mint inteacutezmeacutenynek a megiacuteteacuteleacutese szerepe jelentőseacutege A haacutezassaacutegkoumlteacutesek

mellett vagy azok elleneacuteben ugyanis gyorsan terjednek a haacutezassaacutegon kiacutevuumlli alternatiacutev

paacuterkapcsolatok Ezekről viszont keveset tudunk mivel keletkezeacutesuumlk eacutes felbomlaacutesuk kiesik a

hivatalos statisztika laacutetoacutekoumlreacuteből E vaacuteltozaacutesok bdquokikezdikrdquo a csalaacuted inteacutezmeacutenyeacutet is eacutes mivel

egyre nehezebb definiaacutelni hogy mit tekintuumlnk csalaacutednak Teacuteny hogy a haacutezassaacutegon alapuloacute

paacuterkapcsolatok maacuter nem kizaacuteroacutelagos leteacutetemeacutenyesei a csalaacuted inteacutezmeacutenyeacutenek

A neacutepesseacuteg csalaacutedi aacutellapot szerinti csoportosiacutetaacutesa a jogi helyzet szerint toumlrteacutenik98

ndash nőtlen hajadon az a szemeacutely aki meacuteg soha nem koumltoumltt haacutezassaacutegot

ndash haacutezas az a szemeacutely akinek haacutezassaacutegaacutet jogerős biacuteroacutei iacuteteacutelet nem bontotta fel

haacutezastaacutersa eacuteletben van fuumlggetlenuumll attoacutel hogy egyuumltt eacutel-e haacutezastaacutersaacuteval

ndash oumlzvegy az a szemeacutely aki haacutezastaacutersa halaacutela utaacuten nem koumltoumltt uacutejabb haacutezassaacutegot

ndash elvaacutelt az a szemeacutely akinek haacutezassaacutegaacutet jogerőre emelkedett biacuteroacutei iacuteteacutelet bontotta fel eacutes

azt koumlvetően nem koumltoumltt uacutejabb haacutezassaacutegot99

A 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes a csalaacutedi aacutellapot eacutes a nemzetiseacutegek viszonyaacuteroacutel

keveacutes informaacutecioacutet koumlzoumllt Az oumlsszefuumlggeacuteseket tekintve a csalaacutedi aacutellapot keacuterdeacutese keveset aacuterul

el a felfoumlldi magyarsaacuteg leacuteteacutet meghataacuterozoacute dinamikus folyamatokroacutel Esetleg a korcsoportok

szerinti bontaacutes eseteacuteben lehet eacuterteacutekelhető koumlvetkezteteacutesre jutni

20 taacuteblaacutezat Szlovaacutekia neacutepesseacutegeacutenek csalaacutedi aacutellapot szerinti megoszlaacutesa () (19912002)

Csalaacutedi aacutellapot Oumlsszesen Magyar Szlovaacutek

1991 2001 1991 2001 1991 2001

Nőtlenhajadon 423 423 360 355 433 432

Haacutezas 477 449 516 488 471 446

Elvaacutelt 28 43 29 48 28 43

Oumlzvegy 71 72 95 100 68 70

Ismeretlen 01 13 00 08 00 09

Oumlsszesen 1000 1000 1000 1000 1000 1000



97

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Maacutesodik aacutetdolgozott kiadaacutes Poacutelay


BALAacuteZS Joacutezsef ndash HORVAacuteTH Roacutebert Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba JATEPress Szeged 1993 41-42 p 99

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Negyedik aacutetdolgozott kiadaacutes Poacutelay


73

A szlovaacutekiai magyar lakossaacuteg csalaacutedi aacutellapot szerinti megoszlaacutesaacuteban egyeacutertelműen

megmutatkoznak a kormegoszlaacutes kedvezőtlen jegyei

A nőtlenek eacutes hajadonok araacutenya ndash az orszaacutegos eacuterteacutekneacutel kedvezőtlenebbuumll alakult ndash

360-roacutel 355-ra csoumlkkent Ez a magyar lakossaacutegnak az orszaacutegosnaacutel kedvezőtlenebb

koroumlsszeteacuteteleacutevel illetve a gyermekkoruacuteak viszonylag alacsony araacutenyaacuteval magyaraacutezhatoacute

A magyar nemzetiseacutegű haacutezasok araacutenya ndash az orszaacutegos trendekhez hasonloacute meacuterteacutekben ndash

csoumlkkent (516-roacutel 488-ra) Ez a haacutezassaacutegkoumlteacutesek csoumlkkenő szaacutemaacuteval a haacutezassaacutegkoumlteacutesi

kor kitoloacutedaacutesaacuteval illetve a vaacutelaacutesok szaacutemaacutenak noumlvekedeacuteseacutevel magyaraacutezhatoacute

A csalaacutedi aacutellapot keacuterdeacuteseacuteben a legnagyobb vaacuteltozaacutes az elvaacuteltak szaacutemaacuteban jelentkezett

A magyar neacutepesseacutegen beluumlli koumlzel keacutetharmados noumlvekedeacutes (29-roacutel 48-ra) az orszaacutegos

trendekneacutel is magasabb eacuterteacuteket vett fel

Az oumlzvegyek megoszlaacutesaacutet tekintve 10 eacutev alatt szinteacuten jelentős emelkedeacutes

tapasztalhatoacute A szlovaacutekiai magyarsaacuteg oumlzvegy csalaacutedi aacutellapotban leacutevő szemeacutelyeinek toumlbbseacutege

nő Ez a vaacuteltozaacutes a magyar neacutepesseacutegen beluumlli magasabb időskoruacute neacutepesseacuteg araacutenyaacuteval hozhatoacute

oumlsszefuumlggeacutesbe100

2 3 4 Iskolai veacutegzettseacuteg szerinti megoszlaacutes

A felfoumlldi magyarsaacuteg iskolai veacutegzettseacuteg szerinti megoszlaacutesaacutet alapvetően

meghataacuteroztaacutek a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten (1945-1948) a szlovaacutekiai magyarsaacutegot suacutejtoacute haacutetraacutenyos

inteacutezkedeacutesek A bdquohontalansaacutegrdquo eacuteveiben a kitelepiacuteteacutesek a deportaacutelaacutesok a lakossaacutegcsere

valamint a reszlovakizaacutecioacute alapjaiban rengette eacutes vaacuteltoztatta meg a felfoumlldi magyarsaacuteg

reacutetegződeacuteseacutet mind a nemzetiseacutegi mind az oktataacutesi-kulturaacutelis valamint maacutes statisztikaacutek

teruumlleteacuten is A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni eacutevekben a szlovaacutekiai magyar iskolaacutek bezaacuteraacutesa

illetve az előbbiekben emliacutetett haacutetraacutenyos inteacutezkedeacutesek miatt a szlovaacutekiai magyarsaacuteg szinte

eacutertelmiseacuteg neacutelkuumll maradt A kitelepiacuteteacutes eacutes kiűzeteacutes aacuteldozataacuteul esett toumlbb ezer magyar

pedagoacutegus is Amikor 1949-1950-ben uacutejranyitottaacutek a magyar iskolaacutekat Csehszlovaacutekiaacuteban

csupaacuten 100 szakkeacutepzett magyar pedagoacutegust talaacuteltak Ennek koumlvetkezmeacutenyeit a felfoumlldi

magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai mind a mai napig jelzik

100

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A magyarsaacuteg demograacutefiai telepuumlleacutes- eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai in

FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNţIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989-2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a


Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004 159-162 p

74

Az 1991 eacutevi illetve 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint aacuteltalaacutenos jelenseacutegnek

tűnik a csak alapiskolai veacutegzettseacutegűek illetve iskolai veacutegzettseacuteg neacutelkuumlliek valamint a

gyermekkoruacuteak szaacutemaacutenak eacutes araacutenyaacutenak csoumlkkeneacutese

Az alapiskolai veacutegzettseacutegűek reacuteszaraacutenya magyar lakossaacutegon beluumll tovaacutebbra is

araacutenytalanul magas (305) szemben a szlovaacutekiai (211) illetve a szlovaacutek (197)

eacuterteacutekekkel A magyarsaacutegra jellemző eacuterteacutek ennek elleneacutere 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt csoumlkkeneacutesen

ment keresztuumll (395-roacutel 305-ra esett)

A szakmunkaacutesok araacutenya a magyarsaacutegon beluumll magas eacuterteacuteket (232) keacutepvisel

szemben a szlovaacutekiai (197) valamint a szlovaacutek nemzetiseacutegre vonatkozoacute eacuterteacutekekkel

(198) Ugyanakkor jelentősen emelkedett a koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegivel rendelkezők szaacutema is

A keacutet utoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt a magyarsaacuteg 357-os noumlvekedeacutesi uumltemet koumlnyvelhetett el

A főiskolai valamint az egyetemi veacutegzettseacuteggel rendelkezők araacutenya (45) jelentősen

elmarad mind az orszaacutegos (79) mind a szlovaacutek nemzetiseacutegre (82) vonatkozoacute eacuterteacutekektől

A szlovaacutek nemzetiseacutegűek koumlreacuteben koumlzel keacutetszer annyi diplomaacutes van mint a felfoumlldi


A felfoumlldi magyarsaacuteggal szemben a szlovaacuteksaacuteg iskolai veacutegzettseacutegi mutatoacutei az

oumlsszlakossaacuteg adataitoacutel leacutenyegesen nem teacuternek el Azonban az megfigyelhető hogy az

alacsonyabb veacutegzettseacutegűek araacutenya az orszaacutegos eacuterteacutekneacutel alacsonyabb a magasabb

veacutegzettseacutegűek araacutenya pedig az orszaacutegos aacutetlagnaacutel magasabb

21 taacuteblaacutezat Iskolai veacutegzettseacuteg szerinti megoszlaacutes Szlovaacutekiaacuteban ()(19912001)

Legmagasabb iskolai

veacutegzettseacuteg

Szlovaacutekia oumlsszesen Magyar Szlovaacutek

1991 2001 1991 2001 1991 2001

Alapiskolai (befejezetlennel

egyuumltt) 287 211 395 305 272 197

Szakmunkaacutes (eacuterettseacutegi

neacutelkuumll) 190 197 194 232 193 198

Szakiskolai 21 38 19 27 21 39

Koumlzeacutepiskolai eacuterettseacutegivel 183 256 149 221 189 266

Ebből

szakmunkaacutes 17 47 09 31 19 50

Ebből

szakkoumlzeacutepiskolai 133 162 101 129 139 170

Ebből aacuteltalaacutenos

koumlzeacutepiskolai 32 47 40 61 31 46

Főiskolai eacutes egyetemi 58 79 29 45 61 82

Iskolai veacutegzettseacuteg neacutelkuumll 05 03 05 04 04 02

Iskolai veacutegzettseacutegről szoacuteloacute

adat neacutelkuumll 07 16 04 08 06 11

Gyerekek 15 (1991) illetve 16

(2001) eacuteves korig 249 201 205 159 255 204

Oumlsszesen 1000 1000 1000 1000 1000 1000



54 p

75

2 4 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg leacutelekszaacutema vaacuteltozaacutesaacutenak okai

A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyar nemzetiseacuteg leacutelekszaacutema az 1991 eacutevi ndash meacuteg ndash

csehszlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 567 296 fő volt A koumlvetkező a 2001 eacutevi ndash maacuter ndash szlovaacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a Szlovaacutekiaacuteban eacutelő magyar nemzetiseacutegűek szaacutema 520 528 főre

csoumlkkent A keacutet utoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt a szlovaacutekiai magyar nemzetiseacutegűek leacutelekszaacutema

46 768 fővel (82) csoumlkkent

A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg leacutelekszaacutembeli csoumlkkeneacuteseacutenek okait az alaacutebbi

teacutenyezőkre vezethetjuumlk vissza

1 Nemzetiseacutegvaacuteltaacutes magyarndashszlovaacutek relaacutecioacute

2 A toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa

3 Nemzetiseacutegvaacuteltaacutes magyarndashroma relaacutecioacute

4 A magyar nemzetiseacutegűek araacutenya az ismeretlenekből

5 Az uacuten rejtett migraacutecioacute

6 Termeacuteszetes fogyaacutes

12 aacutebra A szlovaacutekiai (felfoumlldi) leacutelekszaacutem csoumlkkeneacuteseinek oumlsszetevői () (2001)

Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A szlovaacutekiai magyarsaacuteg leacutelekszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai 60 p in GYURGYIacuteK


Budapest 2003

76

2 4 1 Nemzetiseacutegvaacuteltaacutesi folyamatok

A nemzetiseacutegvaacuteltaacutesi folyamatokat keacutet relaacutecioacuteban vizsgaacutelhatjuk Egyfelől a kisebbseacutegi

etnikum eacutes a toumlbbseacutegi dominaacutens etnikum relaacutecioacuteban (magyarndashszlovaacutek relaacutecioacute) maacutesfelől a

vizsgaacutelt kisebbseacutegi etnikum ndash maacutes kisebbseacutegi nem dominaacutens etnikumok relaacutecioacutejaacuteban

(magyarndashroma relaacutecioacute) A nemzetvaacuteltaacutes meghataacuterozoacute trendje a toumlbbseacutegi szlovaacutek nemzetiseacuteg

iraacutenyaacuteban zajlik s egy tovaacutebbi az előzőneacutel szereacutenyebb veszteseacuteg az ami a kisebbseacutegi roma

neacutepesseacuteg iraacutenyaacuteba mutatkozik101

A magyar nemzetiseacutegű neacutepesseacutegnek a toumlbbi szlovaacutekiai

nemzeti kisebbseacuteg koumlzuumll legkiterjedtebb interetnikai kapcsolatai a romaacutekkal alakultak ki A

toumlbbi nemzetiseacuteg aacuteltal lakott teruumlletek maacutes reacutegioacutekba helyezhetők vagy e nemzetiseacutegek

leacutelekszaacutema igen alacsony illetve szoacutervaacutenyban eacutelnek A magyarlakta teruumlleteken a

legjelentősebb szaacutemuacute etnikumot a romaacutek alkotjaacutek (A romaacutek előszoumlr az 1991-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes

alkalmaacuteval jelentek meg a nemzetiseacutegek listaacutejaacuten) Leacutelekszaacutemuk 10 eacutev alatt 75 802-ről 89 920-

ra (186-kal) emelkedett A magyarlakta telepuumlleacuteseken az araacutenyuk ennek toumlbb mint

keacutetszereseacutevel 394-kal noumlvekedett A roma iraacutenyba toumlrteacutenő nemzetiseacutegvaacuteltaacutesboacutel szaacutermazoacute

magyar veszteseacuteg mintegy 4ndash6 ezer főre becsuumllhető A szlovaacutek-magyar interetnikai

kapcsolatok meghataacuterozoacute jellemzője kiacuteseacuterő jelenseacutege a magyar kisebbseacuteg iraacutenyaacuteboacutel a szlovaacutek

neacutepesseacuteg iraacutenyaacuteba mutatoacute asszimilaacutecioacute melyet a neacutepmozgalmi eacutes neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok

szintjeacuten nemzetvaacuteltaacuteskeacutent eacutertelmezuumlnk A magyar neacutepesseacuteg 47 ezer fős csoumlkkeneacuteseacuteből a keacutet

utolsoacute cenzus koumlzti időszakban a magyar lakossaacuteg nemzetvaacuteltaacutesboacutel fakadoacute veszteseacutegeacutet ndash az

oumlteacuteves korcsoportokhoz tartozoacutek szaacutemaacuteban araacutenyaacuteban bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok alapjaacuten ndash 26

ezer főre becsuumllhetjuumlk Ebből a roma iraacutenyba zajloacute statisztikai hasonulaacutest leszaacutemiacutetva a

szlovaacutek iraacutenyba zajloacute nemzetvaacuteltaacutes 20ndash22 ezer főre tehető Itt hiacutevnaacutem fel a figyelmet arra

hogy ez a szaacutem nem tartalmazza azt a veszteseacuteget amely a magyar etnikai reprodukcioacute

csoumlkkeneacuteseacuteből (a szlovaacutek neacutepesseacuteg iraacutenyaacuteba) koumlvetkezett be Azok a szlovaacutekiai magyar

fiatalok akik a hetvenes-nyolcvanas eacutevekben szlovaacutek taniacutetaacutesi nyelvű iskolaacutekba jaacutertak enneacutel

fogva elvesziacutetetteacutek kulturaacutelis koumltődeacutesuumlket majd a magas fokuacute urbanizaacutecioacute miatt

szuumllőfalujukboacutel elkoumlltoumlzve gyoumlkereiket is s az uacutej koumlzegben szlovaacuteknak vallottaacutek magukat eacutes

gyermekeiket azaz asszimilaacuteloacutedtak (Ez elsősorban a Csalloacutekoumlzből eacutes a Maacutetyusfoumlldről

elszaacutermazottakra vonatkozik)102

101

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Asszimilaacutecioacutes folyamatok a szlovaacutekiai magyarsaacuteg koumlreacuteben Mercurius koumlnyvek

Kalligram Kiadoacute Pozsony 2004 80ndash88 p 102



77

2 4 2 A toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa

A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyar nemzetiseacutegűek ndash 1991 eacutes 2001 koumlzoumltti ndash

leacutelekszaacutemapadaacutesaacutet jelentősen elősegiacutetette a toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacuteja illetve

annak vaacuteltozaacutesai a magyarsaacuteg iraacutenyaacuteban Ez a teacutenyező voltakeacuteppen a nemzetvaacuteltaacutest

meghataacuterozoacute teacutenyezők koumlzeacute is besorolhatoacute lenne s jelentőseacutege akkor noumlvekszik ha a vizsgaacutelt

időszakban vaacuteltozaacutes koumlvetkezik be a toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacutejaacuteban

Amennyiben viszont nincs eacuterzeacutekelhető vaacuteltozaacutes akkor ez a teacutenyező elhanyagolhatoacute

Az 1990-es eacutevekben a Vladimiacuter Meţiar vezette kormaacuteny kisebbseacutegpolitikaacuteja

kedvezőtlenuumll eacuterintette a szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacutegot Az 1991-ben alakult Vladimiacuter

Meţiar vezette bdquoDemokratikus Szlovaacutekiaacuteeacutert Mozgalom (HZDS) politikai leacutepeacuteseivel

parlamenti magatartaacutesaacuteval nagyban hozzaacutejaacuterult a korabeli szlovaacutekiai politikai helyzet

kieacuteleződeacuteseacutehez Ellenzeacutekbe keruumllve Meţiar gyorsan aacutetvette a Szlovaacutek Nemzeti Paacutert (SNS)

szeacutelsőseacutegesen magyar- eacutes csehellenes politikaacutejaacutet eacutes eszkoumlzeit is

Az 1990-es eacutevek elejeacuten veacutegbement rendszervaacuteltozaacutes utaacuteni demokratikus fejlődeacutessel

ugyanakkor felsziacutenre keruumlltek a nemzetiseacutegi ellenteacutetek is Ez nem csupaacuten a szeacutelsőseacutegesen

nacionalista Szlovaacutek Nemzeti Paacutert sziacutetotta magyarellenesseacuteget jelentette hanem az egyseacuteges

Csehszlovaacutekia joumlvője szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacute cseh eacutes szlovaacutek politikai reprezentaacutecioacute

koumlzoumltti ellenteacuteteket is a csehszlovaacutek foumlderaacutecioacute sorsaacuteroacutel eacutes Szlovaacutekia jogaacutellaacutesaacuteroacutel a szoumlvetseacutegi

aacutellamban A keacuterdeacutes gyors eacutes megnyugtatoacute rendezeacuteseacutenek elodaacutezaacutesa a nacionalista eacutes

reformellenes politikai erők megerősoumldeacutese Szlovaacutekiaacuteban eacutes a lakossaacuteg eleacutegedetlenseacutege a

piacgazdasaacutegra valoacute aacutetteacutereacutes nyomaacuten felleacutepő szociaacutelis neheacutezseacutegek miatt veacuteguumll is odavezetett

hogy az 1992-es vaacutelasztaacutesok alapvető keacuterdeacutese az volt hogy fennmarad-e Csehszlovaacutekia103

A magyar lakossaacuteg kiszolgaacuteltatott helyzetbe keruumlleacutese Szlovaacutekiaacuteban az oumlnaacutelloacute aacutellam

megalakulaacutesaacuteval (1993 januaacuter 1)104

de főleg 1994 decembereacutetől Vladimiacuter Meţiar

harmadszori kormaacutenyra leacutepeacutese oacuteta felgyorsult105

Egyfelől megszuumlletett a bdquoSzlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamnyelveacuteről szoacuteloacute toumlrveacuteny (1996

eacutevi CCLX tv) amely a szlovaacutek nyelv kizaacuteroacutelagos hasznaacutelataacutenak jogi kereteit nemcsak a

103

HAMBERGER Judit Csehszlovaacutekia szeacutetvaacutelaacutesa Egy foumlderaacutecioacutes kiacuteseacuterlet kudarca Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny

Bp 1997 90p 181 p 104

Kroacutenika keacutezikoumlnyv Euroacutepa Magyar Koumlnyvklub Bp 2001 386 p 105

SZARKA Laacuteszloacute Kisebbseacutegi toumlbbpaacutertrendszer eacutes koumlzoumlsseacutegeacutepiacuteteacutes A szlovaacutekiai magyar politikai paacutertok

műkoumldeacutese 1989-1998 koumlzoumltt 93 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban

(1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum

Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004

78

hivatali uumlgyinteacutezeacutesben eacutes az uumlgyfeacuteli kapcsolatokban teremtette meg hanem az egyhaacutezi

uumlgyvitelt eacuterintően eacutes a magaacuteneacutelet egy reacuteszeacuteben is pl az orvos eacutes a beteg kapcsolataacuteban

Maacutesodsorban aacutetszervezteacutek a Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamigazgataacutesaacutet eacutes az

aacutellamigazgataacutesi teruumlleteket Az aacutellamigazgataacutest 1991-től neacutehaacuteny toumlrveacuteny szabaacutelyozta amelyek

alapjaacuten toumlbbek koumlzoumltt 17 magyar toumlbbseacutegű elsőfokuacute aacutellamigazgataacutesi koumlrzet (legkevesebb 10

oumlnaacutelloacute oumlnkormaacutenyzattal rendelkező falut vagy vaacuterost magaacuteba foglaloacute aacutellamigazgataacutesi teruumllet)

valamint keacutet jaacuteraacutes (egy-egy jaacuteraacutesban legkevesebb keacutet aacutellamigazgataacutesi koumlrzet volt) keletkezett

bdquoA Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleti eacutes aacutellamigazgataacutesi elrendezeacuteseacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi

CCXXI toumlrveacuteny a koraacutebbi koumlzigazgataacutesi teruumlleti felosztaacutest megszuumlntette Azoacuteta csupaacuten keacutet

jaacuteraacutes teruumlleteacuten eacutelnek toumlbbseacutegben a magyarok Az uacutej toumlrveacuteny leacutetrehozott nyolc nagy

aacutellamigazgataacutesi teruumlletet (keruumlletet) amelyből oumltben eacutelnek magyarok 10ndash30-os

koncentraacuteltsaacutegban Ezeken a teruumlleteken kellett volna 1998-ban megalakulni a regionaacutelis

oumlnkormaacutenyzatoknak amelyekben a szaacutemaraacutenyuk miatt a magyarok alaacuterendelt helyzetbe

keruumlltek106

A parlament elfogadta tovaacutebbaacute a bdquoMatica Slovenskaacute (bdquoSzlovaacutek Anyaacutecska) szlovaacutek

szervezet kuumlloumlnleges jogaacutellaacutesaacutet biztosiacutetoacute 1997 eacutevi LXVIII toumlrveacutenyt ami bizonyos

aacutellamigazgataacutesi hataacuteskoumlroumlket is biztosiacutet a szervezetnek beavatkozaacutesi lehetőseacuteget az etnikai

kapcsolatokba eacutes a nem szlovaacutek nemzetiseacutegű lakossaacuteg kulturaacutelis eacuteleteacutebe tovaacutebbaacute az

iskolauumlgybe eacutes feljogosiacutetja a szervezetet feladataacutenak teljesiacuteteacutese eacuterdekeacuteben tovaacutebbi jogi

szemeacutelyek leacutetrehozaacutesaacutera

Megszuumlletett tovaacutebbaacute a nem szlovaacutekiai aacutellampolgaacutersaacuteguacute szlovaacutekok szlovaacutekiai jogait

szabaacutelyozoacute a bdquoKuumllfoumlldi szlovaacutekokroacutel szoacuteloacute 1997 eacutevi LII toumlrveacuteny amely a maacutesodik

vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a magyarok jogfosztaacutesaacutet toumlrveacutenyesiacutető jogszabaacutelyok meghozatala oacuteta az első

diszkriminaacutecioacutes toumlrveacuteny a Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg jogrendszereacuteben A toumlrveacuteny kimondja hogy

csak az szerezheti meg a kuumllfoumlldi szlovaacutek staacutetusaacutet Szlovaacutekiaacuteban aki haacuterom nemzedeacutekre

visszamenőleg bizonyiacutetani tudja szlovaacutek etnikai eredeteacutet Ez azt jelenti hogy az a szemeacutely

illetve leszaacutermazottja aki a mai Szlovaacutekia teruumlleteacuten szuumlletett eacutes most maacutes orszaacutegban eacutel de

nem szlovaacutek eredetű illetve nem szlovaacutek nemzetiseacutegű ezen toumlrveacuteny szerint haacutetraacutenyos

helyzetbe keruumll a szlovaacutek etnikai eredetet bizonyiacutetani tudoacute szemeacutelyekkel szemben Ennek

egyeacutertelmű munkajogi eacutes vagyonjogi vonatkozaacutesai vannak

106


taacutersadalomszerkezeteacutenek alakulaacutesa 1918ndash1998 97ndash97 p in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai magyar

művelődeacutes toumlrteacutenete 1918-1998 I koumltet Ister Bp 1998

79

Ondrej Nemţok iskolauumlgyi aacutellamtitkaacuter 1997 maacuterciusaacuteban koumlrlevelet inteacutezett az

aacutellamigazgataacutes iskolaacutekat iraacutenyiacutetoacute jaacuteraacutesi vezetőkhoumlz melyben elrendelte a koumlvetkezőket a

magyar tannyelvű iskolaacutekban a szlovaacutek nyelvet kizaacuteroacutelag szlovaacutek nemzetiseacutegű taniacutetoacutek

oktathatjaacutek A toumlbbi nem szlovaacutek iskolaacuteban ugyaniacutegy a foumlldrajzot eacutes a toumlrteacutenelmet is (a

bdquokizaacuteroacutelagrdquo kifejezeacutest keacutesőbb bdquofőlegrdquo-re moacutedosiacutetotta az aacutellamtitkaacuter) tovaacutebbaacute azon

koumlzseacutegekben ahol a magyar lakossaacuteg araacutenya meghaladja a 40-ot a szlovaacutek iskolaacutek taniacutetoacutei

fizeteacutes-kiegeacutesziacuteteacutesben reacuteszesuumlljenek valamint minden koumlzseacutegben ahol magyarok is laknak eacutes

nincs iskola vagy nincs szlovaacutek iskola a lehetőseacuteg szerint meg kell nyitni a szlovaacutek iskolaacutet (a

magyar iskolaacutet azonban nem)107

A toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa koumlvetkezteacuteben a szlovaacutekiai

(felfoumlldi) magyarsaacuteg leacutelekszaacutemfogyaacutesaacutenak 254-aacutet (11 880 fő) e teacutenyezővel magyaraacutezhatoacute

2 4 3 A magyar nemzetiseacutegűek araacutenya az ismeretlenekből

A 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval a lakossaacuteg egy reacuteszeacutenek a cenzushoz

valoacute nem megfelelő hozzaacuteaacutellaacutesa miatt a keacuterdeacutesek noumlvekvő haacutenyadaacuteban a vaacutelaszmegtagadaacutes

illetve nem adekvaacutet vaacutelaszok adaacutesa figyelhető meg A neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai szerint

Szlovaacutekia lakossaacutegaacutenak megkoumlzeliacutetőleg 1-a nem illetve nem bdquomegfelelőenrdquo vaacutelaszolt a

nemzeti hovatartozaacutesaacutet tudakoloacute keacuterdeacutesre A nem vaacutelaszoloacutek mellett Szlovaacutekiaacuteban nem eacutelő

etnikumokhoz tartozoacuteknak (toumlbb ezren indiaacutennak eacutes eszkimoacutenak) vagy egy helyett toumlbb

nemzetiseacuteghez tartozoacutenak vallottaacutek magukat 2001-ben az ismeretlen vagy kieacuterteacutekelhetetlen

nemzetiseacutegűek araacutenya az 1991-es eacuterteacutek hatszorosa volt

Az ismeretlen nemzetiseacutegűek egy vonatkozaacutesban ndash aacutellampolgaacutersaacuteg szerint ndash jelentős

meacuterteacutekben elteacuternek a toumlbbi nemzetiseacutegtől Szlovaacutek aacutellampolgaacuter mindoumlssze 418-uk volt a

cenzus soraacuten megszaacutemolt neacutepesseacutegnek viszont 980-a tartozott ide

Azoknak a nemzetiseacutegeknek a koumlreacuteben ahol az idegen aacutellampolgaacuterok araacutenya

magasabb feltehetőleg az ismeretlen nemzetiseacutegűek araacutenya is magasabb lehet A

Szlovaacutekiaacuteban eacutelő magyar neacutepesseacutegnek 112-a volt idegen aacutellampolgaacuter Szlovaacutekiaacuten beluumll ez

az eacuterteacutek 189 volt Felteacutetelezhetjuumlk hogy a magyar neacutepesseacutegből az ismeretlenek iraacutenyaacuteba

mutatoacute veszteseacuteg bizonyos meacuterteacutekben alacsonyabb az orszaacutegos aacutetlagnaacutel Ugyanakkor

felmeruumllhet az a felteveacutes is hogy az ismeretlenek araacutenya magasabb a vaacuterosokban mint a

107

HAMBERGER Judit A Magyar Koaliacutecioacute Paacutertja a szlovaacutek kormaacutenyban 108ndash109 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash

HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az

Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash

Dunaszerdahely 2004

80

falvakban mivel az idegen aacutellampolgaacuterok is inkaacutebb nagyobb telepuumlleacuteseken eacutelnek mint

falvakban Amiacuteg orszaacutegosan az ismeretlenek araacutenya alig haladta meg az 1-ot a falvakban eacutes

kisvaacuterosokban az ismeretlenek araacutenya 06ndash08 a nagyobb vaacuterosokban 12ndash14 a keacutet

nagyvaacuterosban (Pozsony eacutes Kassa) 16 koumlruumll mozgott Mivel a szlovaacutekiai magyarsaacuteg

nagyobb araacutenyban eacutel falvakban mint vaacuterosokban ezeacutert az ismeretlenek szaacutemaacutenak 88 ezerről

545 ezerre toumlrteacutenő noumlvekedeacutese becsleacutes alapjaacuten a magyarsaacuteg szaacutemaacutet koumlzvetve mintegy 4000

fővel csoumlkkenthette108

2 4 4 Az uacuten bdquorejtett migraacutecioacuterdquo problematikaacuteja

Adott teruumllet neacutepesseacutegszaacutemaacutet a termeacuteszetes neacutepmozgalmi jelenseacutegek (elsődlegesen a

szuumlleteacutesek eacutes halaacutelozaacutesok) mellett kisebb-nagyobb meacuterteacutekben koumlzvetlenuumll befolyaacutesoljaacutek

megvaacuteltoztatjaacutek a vaacutendorlaacutesok is A mechanikus neacutepmozgalom a vaacutendorlaacutes (migraacutecioacute) a

neacutepesseacuteg teacuterbeli foumlldrajzi helyvaacuteltoztataacutesaacutet jelenti Maacuteskeacutent megfogalmazva a vaacutendorlaacutes nem

maacutes mint a koumlzigazgataacutesi hataacutert (pl telepuumlleacuteshataacuter orszaacuteghataacuter) aacutetleacutepő lakoacutehely-

vaacuteltoztataacutes

Aacuteltalaacutenos szabaacutelykeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy a vizsgaacutelt teruumlleti egyseacutegek foumlldrajzi

meacutereteacutenek csoumlkkeneacuteseacutevel (Foumlld kontinensek orszaacutegok reacutegioacutek telepuumlleacutesek stb) a kuumllső

vaacutendorlaacutesok neacutepesseacutegalakiacutetoacute szerepe egyre noumlvekszik Tehaacutet a hermetikusan zaacutert kuumllső

hataacuterokkal operaacuteloacute neacutepesseacutegi modellek tudomaacutenyos eacuterteacuteke egyre csoumlkken eacutes a nyitott (a kuumllső

vaacutendorlaacutest figyelembe vevő) neacutepesseacutegi modellekeacute egyre noumlvekszik

A vaacutendorlaacutesi (migraacutecioacutes) statisztika forraacutesai a vaacutendorlaacutesoknak csak egy reacuteszeacutet keacutepesek

kimutatni A vaacutendorlaacutesi adatok alapvetően haacuterom forraacutesboacutel szaacutermaznak

1 neacutepszaacutemlaacutelaacutes (cenzus)

2 kuumlloumlnfeacutele nyilvaacutentartaacutesok (regiszterek)

3 mintaveacuteteles felveacutetel (uacuten bdquosurvey moacutedszer)109

A neacutepszaacutemlaacutelaacutesi tiacutepusuacute felveacutetelek egy adott eszmei időpontra vonatkozoacute aacutellomaacutenyi

(stock) adatokat szolgaacuteltatnak a vaacutendorloacutekroacutel iacutegy a belfoumlldi eacutes a nemzetkoumlzi migraacutecioacuteroacutel is

Elsősorban a migraacutecioacutenak az eredmeacutenyeacutet keacutepesek megmutatni a fogadoacute teruumllet

viszonylataacuteban A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok maacutesik keacutet forraacuteshoz viszonyiacutetott előnye a teljeskoumlrűseacuteg

108





Neacutepesedeacutespolitikai Kormaacutenybizottsaacuteg Titkaacutersaacutegaacutenak honlapja wwwnepinfohu (Letoumllteacutes 2007 januaacuter 1)

81

A neacutepszaacutemlaacutelaacutes maacutesik nagy előnye az hogy a vaacutendorloacutek szinte minden leacutenyeges

egyeacuteni- csalaacuted- haacuteztartaacutes-jellemzőit valamint lakaacutesviszonyait is felveszi eacutes a lehető

legszeacutelesebb keacutepet nyuacutejtja magukroacutel a vaacutendorloacutekroacutel

A harmadik pozitiacutevuma az hogy a leghosszabb idősorok e forraacutes alapjaacuten keacutepezhetők

eacutes akaacuter eacutevszaacutezados tendenciaacutek felvaacutezolaacutesaacutera is lehetőseacuteg nyiacutelik a szuumlleteacutesi helyek statisztikaacutei

alapjaacuten ami a maacutesik keacutet esetben a megjeleneacutes oacuteta eltelt idő roumlvidebb volta miatt jelenleg

nyilvaacutenvaloacutean lehetetlen

A hiaacutenyossaacutegokra aacutetteacuterve a vaacutendorloacutekhoz keacutepest a vaacutendorlaacutesokroacutel vagyis magaacuteroacutel a

folyamatroacutel (annak mennyiseacutegeacuteről taacutevolsaacutegaacuteroacutel iraacutenyaacuteroacutel) a neacutepszaacutemlaacutelaacutes nem nyuacutejt teljes

keacutepet

A neacutepszaacutemlaacutelaacutesi moacutedszer (residual method) aacuteltalaacutenos hibaacuteja tovaacutebbaacute az is hogy

eszmei időpontja eacutes a koraacutebbi vonatkoztataacutesi időpont (10 eacutevvel azelőtti januaacuter 1-je vagy egy

eacutevvel azelőtti januaacuter 1-je) koumlzoumltti mozgaacutesokat nem keacutepes rekonstruaacutelni tovaacutebbaacute az hogy csak

a vaacutendorlaacutesok egyenlegeacutet keacutepes megadni Maacuterpedig ugyanazt az egyenleget veacutegtelen

bevaacutendorlaacutesi eacutes kivaacutendorlaacutesi szaacutempaacuter kuumlloumlnboumlzete is eredmeacutenyezheti Az első eset csak a tiacutez

eacuteven feluumlli a maacutesodik pedig kizaacuteroacutelag az egy eacuteves eacutes idősebb neacutepesseacutegre vonatkoztathatoacute

Nem lehet tudni tovaacutebbaacute azt sem hogy a keacutet viszonyiacutetaacutesi időszak koumlzoumltt mikor toumlrteacutent

mozgaacutes ezeacutert leacutenyegeacuteben a neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten nem a vaacutendorlaacuteskori jellemzőket lehet

felvenni hanem szerencseacutes esetben csupaacuten ahhoz koumlzeli aacutellapotot A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok alapjaacuten

keacuteszuumllő vaacutendorlaacutesi statisztikaacutekboacutel hiaacutenyoznak azok a vaacutendorloacutek akik meghaltak vagy

kivaacutendoroltak az orszaacutegboacutel a felveacutetel időpontjaacuteig

A legkuumlloumlnfeacuteleacutebb tiacutepusuacute regiszterek (lakciacutem-bejelenteacutesi tartoacutezkodaacutesi engedeacutelyeket

munkavaacutellalaacutesi engedeacutelyeket aacutellampolgaacuterokat nyilvaacutentartoacute hataacuterforgalmat meacuterő) folyamatos

informaacutecioacutet keacutepesek szolgaacuteltatni az aktuaacutelis helyzetről eacutes a vaacuteltozaacutesokroacutel is A vaacuteltozaacutesokat az

eacuteves időtartamokkal dolgozoacute folyamatos vaacutendorlaacutesi statisztikaacutekban sűriacutetik egybe A

mechanikus neacutepmozgalmi statisztikaacutek a cenzusok szolgaacuteltatta nemzetkoumlzi vaacutendorlaacutesi

adatokhoz keacutepest maacuter a mozgaacutesokat magukat tartalmazzaacutek eacutes nem a mozgaacutesok hosszuacute taacutevuacute

eredmeacutenye befolyaacutesolta helyzetet Tehaacutet a valoacutesaacutegos folyamatokat koumlzvetlenuumll tuumlkroumlzik A

folyamatos vaacutendorlaacutes-statisztika szolgaacuteltatta adatokat aacuteramlaacutesi (flow) tiacutepusuacute adatoknak

nevezzuumlk A nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban fejlettnek tekinthető folyamatos magyar belfoumlldi

vaacutendormozgalmi statisztika 1955 oacuteta szolgaacuteltat telepuumlleacutesszintig adatokat

A mintaveacuteteles felveacutetelek legtoumlbbszoumlr aacutellomaacutenyi tiacutepusuacute adatokat eredmeacutenyeznek

azonban retrospektiacutev keacuterdeacutesek felteacuteteleacutevel visszamenőlegesen aacuteramlaacutesi adatok is nyerhetők e

82

kuacutetfőből A felveacutetelek ereacutenye lehet a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltti helyzet bemutataacutesa a

mikrocenzusok reacuteveacuten illetve a gyors megszervezhetőseacuteg miatti aktualitaacutes

A speciaacutelis ceacutelokboacutel szuumllető mintaveacuteteles felveacutetelek a teacutema legszeacutelesebb legmeacutelyebb

oumlsszefuumlggeacuteseit is keacutepesek feltaacuterni Jelleguumlkből koumlvetkezően egyik legfőbb probleacutemaacutejuk a

teljeskoumlrűseacuteg hiaacutenya A maacutesik jelentős neheacutezseacuteg a minta korrekt kivaacutelasztaacutesa a rendelkezeacutesre

aacutelloacute alapsokasaacutegboacutel A mintaveacutetelhez mindenkeacuteppen valamilyen relevaacutens megleacutevő regisztert

kell hasznaacutelni Ellenkező esetben magaacutenak az alapsokasaacutegnak a keacutepzeacutese is jelentős

erőfesziacuteteacuteseket koumlvetel

A fentebb emliacutetett haacuterom alapvető migraacutecioacutes statisztikai forraacutes inkaacutebb kiegeacutesziacuteti mint

aacutetfedi egymaacutest hiszen elteacuterő tiacutepusuacute adatgyűjteacutesek aacuteltal szolgaacuteltatott adatokroacutel van szoacute

A vaacutendorlaacutesok eacutes a vaacutendorloacutek szaacutemaacutenak kuumlloumlnbseacutege aacuteltalaacutenos moacutedszertani probleacutema

Egy bizonyos időszak viszonylataacuteban (peacuteldaacuteul egy eacutev) egy szemeacutely a bdquovaacutendorloacuterdquo akaacuter

toumlbbszoumlr is vaacutendorolhat tehaacutet a vaacutendorloacutek eacutes a vaacutendorlaacutesok szaacutema nem egyenlő hiszen az

utoacutebbi toumlbbnyire nagyobb Mineacutel kisebb a vonatkoztataacutesi időszak eacutes nagyobb az elvaacutendorlaacutes

eacutes az odavaacutendorlaacutes teruumllete annaacutel kisebb a keacutet szaacutem koumlzoumltti differencia Rendszerint nincs

nagy kuumlloumlnbseacuteg a keacutet szaacutem koumlzoumltt az eacutevente oumlsszegzett aacuteramlaacutesi adatokban azonban

oumlsszekevereacutesuumlk eacutes helytelen hasznaacutelatuk feacutelreeacuterteacuteseket szuumllhet

Az előbbiekben emliacutetett informaacutecioacutek ismereteacuteben aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy a

rejtett migraacutecioacutes veszteseacutegbe tartoznak mindazok a szemeacutelyek akik kuumllfoumlldoumln tanulnak

dolgoznak s egy reacuteszuumlknek kuumllfoumlldoumln ideiglenes huzamos tartoacutezkodaacutesi engedeacutelye van vagy

akaacuter maacuter le is telepedtek de a kibocsaacutetoacute orszaacuteg ndash jelen esetben Szlovaacutekia ndash statisztikaacuteja ezt

nem roumlgziacuteti

A neacutepmozgalmi statisztika vaacutendorlaacutesi adatai nem keacutepesek megragadni azokat akiknek

a taacutevozaacutesaacutet semmilyen adminisztratiacutev aktus nem roumlgziacuteti

A kuumllfoumlldre iraacutenyuloacute elvaacutendorlaacutes folyamataacutenak keacutet veacutegpontja a bdquojelenleacutetrdquo eacutes a

bdquotaacutevolleacutetrdquo koumlzoumltt aacuteltalaacuteban hosszadalmas folyamat huacutezoacutedik meg Csak az elvaacutendorlaacutes

előrehaladott zaacuteroacute szakaszaacuteban foghatoacute meg adminisztratiacutev eszkoumlzoumlkkel az ilyen jellegű

migraacutecioacute Azoknak a szaacutema akik az bdquoittleacutetrdquo eacutes a bdquotaacutevolleacutetrdquo kuumlloumlnboumlző aacutetmeneti staacutediumaiban

talaacutelhatoacutek sokkal nagyobb toumlbbszoumlroumlse azoknak akik hivatalosan is be- vagy elvaacutendorloacutenak

minősuumllnek Ezeket az eseteket sem a szlovaacutek sem maacutes orszaacutegok statisztikai nyilvaacutentartaacutesai

nem roumlgziacutetik Tehaacutet ezekneacutel az aacutetmeneti aacutellapotban leledzőkneacutel nem rendelkezuumlnk

megfoghatoacute adatokkal Egyfajta rejtett migraacutecioacuteval aacutellunk szemben A keacuterdeacutes az hogy

mennyire becsuumllhetjuumlk azoknak a magyaroknak szaacutemaacutet akik huzamosan egy maacutesik orszaacutegban

eacutelnek nagy valoacutesziacutenűseacuteggel maacuter csak laacutetogatoacutekeacutent teacuternek vissza (esetleg maacuter letelepedtek

83

vagy letelepedeacutesuumlk folyamatban van) de hivatalosan meacuteg Szlovaacutekia aacutellampolgaacuterai Mivel a

neacutepszaacutemlaacutelaacutes oumlnkitoumlltős technikaacuteval keacuteszuumll a taacutevolleacutevők egy kisebb reacuteszeacutet elkeruumlli a

neacutepszaacutemlaacutelaacutes A huzamosan taacutevolleacutevők meghataacuterozoacute reacutesze a fiatalabb korcsoportokhoz

tartozik nagy reacuteszuumlk feltehetőleg nem rendelkezik sajaacutet lakaacutessal ily moacutedon szuumlleikneacutel

hozzaacutetartozoacuteiknaacutel vannak bejelentve S ebben az esetben igen nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a

hozzaacutetartozoacuteik kitoumlltik neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatlapjaikat Sokkal nagyobb eseacutellyel keruumlli el a

neacutepszaacutemlaacutelaacutes azokat akik sajaacutet lakaacutessal haacutezzal rendelkeznek

Felteacutetelezhetjuumlk hogy a bdquorejtett migraacutecioacute csak kis meacuterteacutekben csoumlkkenthette a

szlovaacutekiai magyarsaacuteg szaacutemaacutet Gyurgyiacutek Laacuteszloacute kiinduloacutepontjaacuteul az szolgaacutelt hogy Szlovaacutekia

lakossaacutegaacutenak a 2001-es neacutepszaacutemlaacutes időpontjaacutera tovaacutebbszaacutemiacutetott adata 23 ezer fővel volt

magasabb mint a lakossaacuteg szaacutema a neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Tekintettel arra hogy 1991-ben eacutes

2001-ben is ugyanazon elvek szerint lett behataacuterolva a megkeacuterdezettek koumlre moacutedszertani

elteacutereacutes nem vezethet leacutelekszaacutem moacutedosulaacuteshoz Ebből kiindulva a szlovaacutekiai elteacutereacutes

magyarsaacutegra eső reacuteszeacutet (22 ezer főt) a magyar rejtett migraacutecioacute felső hataacuterakeacutent vesszuumlk

tekintetbe110

2 4 5 A termeacuteszetes fogyaacutes

Termeacuteszetes fogyaacutest illetve a termeacuteszetes szaporodaacutest a termeacuteszetes neacutepmozgalmak

azon beluumll is az eacutelveszuumlleteacutesek eacutes a halaacutelozaacutesok negatiacutev illetve pozitiacutev kuumlloumlnboumlzete adja A

termeacuteszetes fogyaacutestoacutel illetve szaporodaacutestoacutel meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk a teacutenyleges fogyaacutest

illetve szaporodaacutest amely az előbbiekben emliacutetett keacutet neacutepmozgalmi jelenseacutegen kiacutevuumll

figyelembe veszi a migraacutecioacutet pontosabban a vaacutendorlaacutesi egyenleget

A rendelkezeacutesre aacutelloacute neacutepmozgalmi adatok szerint az 1990-es eacutevek koumlzepeacuteig a

(magyar) szuumlleteacutesek szaacutema magasabb volt a halaacutelozaacutesoknaacutel Az 1990-es eacutevek elejeacuten a magyar

termeacuteszetes szaporodaacutes noumlvekmeacutenye minimaacutelis volt A magyar termeacuteszetes szaporodaacutes 1990-

re maacuter 1 000 fő alaacute csoumlkkent s 1994-től a szaporodaacutest fogyaacutes vaacuteltotta fel Amiacuteg a (magyar)

szuumlleteacutesek szaacutema eacutes araacutenya fokozatosan csoumlkkent a halaacutelozaacutesok szaacutema eacutes araacutenya leacutenyegeacuteben

nem vaacuteltozott A magyar eacutelveszuumlleteacutesek szaacutema 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt 6 707-ről 4 498-ra azaz

110



102 p GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg eacutes a szlovaacutek regionalizaacutecioacute 15 p in HEGEDŰS Bulcsuacute

(szerk) Doktoranduszok eacutes Fiatal kutatoacutek konferenciaacuteja Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem Aacutellam- eacutes

Jogtudomaacutenyi Kar Bp 2006

84

33-kal csoumlkkent A termeacuteszetes fogyaacutes a magyar nemzetiseacutegűek koumlreacuteben ndash 1991 eacutes 2001

koumlzoumltt ndash 2 145 fő111

22 taacuteblaacutezat A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyar nemzetiseacutegű lakossaacuteg termeacuteszetes neacutepmozgalma (1990ndash2003)

Eacutev Eacutelveszuumlleteacutesek

szaacutema

Halaacutelozaacutesok

szaacutema

Termeacuteszetes

fogyaacutesszaporodaacutes

Haacutezassaacutegkoumlteacutesek

szaacutema

Vaacutelaacutesok

szaacutema

1990 7 282 6 436 846 3 758 944

1991 6 707 6 270 437 3 201 862

1992 6 603 6 226 377 3 103 831

1993 6 242 6 109 133 2 759 810

1994 5 649 5 653 -4 2 628 915

1995 5 022 5 472 -450 2 700 886

1996 5 100 5 082 18 2 480 915

1997 5 187 5 388 -201 2 497 808

1998 5 060 5 636 -576 2 384 851

1999 4 855 5 678 -823 2 252 1 012

2000 4 498 5 554 -1 056 2 002 914

2001 4 210 5 543 -1 333 1 916 977

2002 4 109 5 359 -1 250 1 830 1 124

2003 4 080 5 383 -1 303 na na


111

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A szlovaacutekiai magyarsaacuteg leacutelekszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai 50 p GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash

SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Bp 2003

85

2 5 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

2 5 1 Oktataacutes

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a magyar iskolaacutekban csak az 19491950-es taneacutevben kezdteacutek

meg uacutejra az oktataacutesi munkaacutet mindoumlssze 100 magyar szakkeacutepzett pedagoacutegussal Az 1945 eacutes 1949

koumlzoumltti időszakban a magyar iskolaacutek bezaacuteraacutesa a kitelepiacuteteacutesek a deportaacutelaacutesok eacutes a lakossaacutegcsere

koumlvetkezteacuteben a szlovaacutekiai magyar oktataacutest teljesen keacutet vaacutellra fektetteacutek112

A magyarsaacuteg asszimilaacutelaacutesaacutet ceacutelzoacute inteacutezkedeacutesek mindveacutegig oumlsszefuumlggeacutesben voltak a

magyar iskolahaacuteloacutezat leeacutepiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute toumlrekveacutesekkel amelyek kuumlloumlnoumlsen az 1970-es eacutes az

1980-as eacutevekben erősoumldtek fel A magyar iskolahaacuteloacutezatot eacuterintő aacutetszervezeacutesek az iskolaacutek

oumlsszevonaacutesa az egy telepuumlleacutesen beluumlli szlovaacutek eacutes magyar iskolaacutek koumlzoumls igazgatoacutesaacuteg alaacute vonaacutesa a

magyar pedagoacutegusok eacutes a magyar egyetemi oktataacutes hiaacutenya mind a mai napig kedvezőtlen

hataacutessal van a magyar oktataacutesuumlgyre113

Eacutevek oacuteta csoumlkken a magyar tannyelvű iskolaacutek osztaacutelyok

szaacutema

Szlovaacutekiaacuteban jelenleg nincs sem magyar magaacutenoacutevoda sem magyar taniacutetaacutesi nyelvű

magaacuten-alapiskola

A szlovaacutekiai oktataacutesuumlgyben 2002-ben igen jelentős vaacuteltozaacutes toumlrteacutent A 2001-ben

elkezdett koumlzigazgataacutesi reform reacuteszekeacutent 2002 juacutelius 1-jeacutevel az oacutevodaacutek eacutes aacuteltalaacutenos iskolaacutek a

helyi a gimnaacuteziumok eacutes koumlzeacutepiskolaacutek pedig a keruumlleti oumlnkormaacutenyzatok fennhatoacutesaacutega alaacute

keruumlltek114

Igaz a reformfolyamat reacuteszekeacutent mind a mai napig nem keruumllt sor az

adoacutereformra vagyis az adoacuterendszer decentralizaacutelaacutesaacutera ami jelentősen megneheziacuteti az

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera az iskolaacutek eacutes csatlakozoacute inteacutezmeacutenyek fenntartaacutesaacutet Jogi

szempontboacutel viszont a szlovaacutekiai magyarsaacuteg meacuteg soha nem gyakorolt ilyen nagy jogkoumlroumlket

iskolarendszere felett A koumlzigazgataacutesi jogkoumlroumlkről szoacuteloacute toumlrveacuteny ugyanis uacutegy rendelkezik

hogy nemcsak az iskolaacutek fenntartaacutesa hanem alapiacutetaacutesa is a helyi oumlnkormaacutenyzat joga Az

aacutellam az iskolaeacutepuumlletek fenntartaacutesaacutera eacutevek oacuteta alig biztosiacutetott forraacutest az eacutepuumlleteket az

112

LAacuteSZLOacute Beacutela A (cseh)szlovaacutekiai oktataacutesuumlgy szerkezete valamint koumlzigazgataacutesi eacutes jogi keretei 1945 utaacuten

94ndash101 p in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai magyar művelődeacutes toumlrteacutenete 1918ndash1998 II koumltet Ister

Bp 1998 113

1996 eacutevi adatok szerint a szlovaacutekiai tanuloacute ifjuacutesaacuteg 88-a magyar nemzetiseacutegű de csak 68-a jaacuter magyar

tannyelvű iskolaacuteba Az oumlsszes magyar iskolakoumlteles gyermek mintegy 262-a nem anyanyelvű iskolaacutet laacutetogat

amihez jelentős meacuterteacutekben hozzaacutejaacuterul hogy 130 telepuumlleacutesen ahol a magyar ajkuacute lakossaacuteg toumlbbseacuteget alkot nincs

magyar tannyelvű iskola 114

LAacuteSZLOacute Beacutela A magyar oktataacutesuumlgy 203ndash226 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk)

Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig

I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004

86

oumlnkormaacutenyzatok katasztrofaacutelis aacutellapotban voltak keacutenytelenek aacutetvenni fenntartaacutesuk illetve

aacutellaguk javiacutetaacutesa pedig immaacuter az otilde feladatuk ami jelentősen megterheli koumlltseacutegveteacutesuumlket

Tovaacutebbi fontos vaacuteltozaacutes hogy a kormaacuteny illetve a parlament egyenranguacutesiacutetotta az

orszaacuteg aacutellami illetve magaacuten- eacutes egyhaacutezi iskolaacuteit Maacuter a 2002ndash2003-as taneacutevben gyakorlatilag

azonos taacutemogataacutest kapnak az iskolatiacutepusok a taacutemogataacutes meacuterteacuteke a diaacutekok szaacutemaacutetoacutel fuumlgg

Szlovaacutekiaacuteban az egyhaacutezi alapiskolaacutekban tanuloacute gyermekek szaacutema 25 521 koumlzuumlluumlk

1 061 magyar nemzetiseacutegű Az egyhaacutezi alapiskolaacutekban tanuloacute (1 061 fő) magyar

nemzetiseacutegű diaacutek 9727-a (1 032 fő) tanulhat anyanyelveacuten Az 19931994-es taneacutevben a

magyar nemzetiseacutegű oacutevodaacutes gyermekek 2285-a az 19961997-es taneacutevben 2330-a

2000-ben pedig 2134-a jaacutert szlovaacutek oacutevodaacuteba Ugyanezekben a taneacutevekben a magyar

nemzetiseacutegű iskolakoumlteles gyermekek 2119-a 2312-a illetve 1901-a laacutetogatott

szlovaacutek taniacutetaacutesi nyelvű aacutellami alapiskolaacutet115

A szlovaacutekiai magyar felsőoktataacutes tereacuten az elmuacutelt keacutet esztendőben fontos esemeacutenyek

toumlrteacutentek A pedagoacuteguskeacutepzeacutes tereacuten előreleacutepeacutest jelent ndash baacuter komoly terheket roacute a szlovaacutekiai

magyar fiatalokra ndash hogy a szlovaacutek oktataacutesi taacuterca rendezte a magyar tanaacuterkeacutepző főiskolaacutek

veacutegzettjeinek helyzeteacutet Okleveluumlket ugyan nem ismeri el aacutem haacuteromszemeszteres

tovaacutebbkeacutepzeacutest biztosiacutetott szaacutemukra a nyitrai eacutes a besztercebaacutenyai egyetemen ahol

pedagoacuteguskeacutepzeacutes is folyik iacutegy maacutesfeacutel eacutev alatt teljes eacuterteacutekű pedagoacuteguskeacutent oktathatnak a

magyar iskolaacutekban Ez vonatkozik a Komaacuteromi Vaacuterosi Egyetem levelező tagozatos

hallgatoacuteira is

Jelentős előreleacutepeacutes toumlrteacutent 2001-ben a szlovaacutekiai magyar felsőoktataacutes tereacuten az aacuteltal

hogy Eacuteszak-Komaacuteromban megkezdte munkaacutejaacutet a budapesti Koumlzgazdasaacutegi eacutes Aacutellamigazgataacutesi

Egyetem kihelyezett kara amely elsősorban koumlzgazdaacuteszokat eacutes menedzsereket nevel a

szlovaacutekiai magyar taacutersadalom szaacutemaacutera A kart a Sellye Jaacutenos Alapiacutetvaacuteny műkoumldteti

eacutes magyarorszaacutegi eacutes szlovaacutekiai előadoacutek oktatjaacutek az immaacuter 400 első- eacutes maacutesodeacuteves diaacutekot

akik oumlsztoumlndiacutejban eacutes ingyenes kolleacutegiumi ellaacutetaacutesban reacuteszesuumllnek Az elkeacutepzeleacutesek szerint az

115

A szlovaacutek taniacutetaacutesi nyelvű alapiskolaacuteba jaacuteroacute magyar gyermekek reacuteszaraacutenya az 19931994-es eacutes a 20002001-es

taneacutev koumlzoumltt a Dunaszerdahelyi jaacuteraacutesban 1474-roacutel 1333-ra a Leacutevai jaacuteraacutesban 2265-roacutel 2129-ra a

Nyitrai jaacuteraacutesban 4881-roacutel 3636-ra az Eacutersekuacutejvaacuteri jaacuteraacutesban 2438-roacutel 1972-ra a Rimaszombati jaacuteraacutesban

1886-roacutel 918-ra a Nagykuumlrtoumlsi jaacuteraacutesban 3966-roacutel 3447-ra a Komaacuteromi jaacuteraacutesban pedig 1718-roacutel

1333-ra meacuterseacuteklődoumltt addig ugyanebben az időszakban a Losonci jaacuteraacutesban a csoumlkkeneacutes csak 018-os volt a

Tőketerebesi jaacuteraacutesban a szlovaacutek taniacutetaacutesi nyelvű alapiskolaacutet laacutetogatoacute magyar nemzetiseacutegű gyermekek reacuteszaraacutenya

2270-roacutel 3278-ra noumlvekedett A legelszomoriacutetoacutebb adatok azonban a Nyitrai jaacuteraacutes szlovaacutek oacutevodaacutet laacutetogatoacute

magyar nemzetiseacutegű gyermekei eseteacuteben regisztraacutelhatoacutek itt ez a reacuteszaraacuteny 8762 a Losonci eacutes a Nagyrőcei

jaacuteraacutesban 4108 illetve 4515 a Galaacutentai jaacuteraacutesban 2782 a Vaacutegsellyei jaacuteraacutesban pedig 3995 Hataacuteron Tuacuteli

Magyarok Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30) (A Kormaacuteny 3642006 (XII 28) Korm

Rendelete alapjaacuten a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala 2006 december 31 napjaacuteval megszűnt)

87

egyetem kihelyezett reacuteszlegeacuten folyamatosan emelik a diaacutekok eacutes tanaacuterok szaacutemaacutet uacutegy hogy

neacutehaacuteny eacuteven beluumll mintegy ezer diaacutek folytathassa itt tanulmaacutenyait s koumlzben egyre bővuumll

majd a tantaacutergyindashszakmai kiacutenaacutelat is Az oktataacutes magyar szlovaacutek eacutes angol nyelven folyik

2002-ben erőteljesen rajzoloacutedott ki az oumlnaacutelloacute szlovaacutekiai magyar egyetem

megalakulaacutesaacutenak a lehetőseacutege is Az uacutej szlovaacutek kormaacuteny programjaacuteba ugyanis kiemelt

feladatkeacutent keruumllt be az inteacutezmeacuteny megalakiacutetaacutesaacutenak szaacutendeacuteka

A nyitrai Konstantin Egyetemen is alakult egy uacutej kar 2002-ben amely ugyancsak

hozzaacutejaacuterulhat a felvideacuteki magyar fiatalok műveltseacutegi szintjeacutenek emeleacuteseacutehez Leacutetrejoumltt

tovaacutebbaacute a koumlzeacutep-euroacutepai kultuacuteraacutek kara amely tovaacutebbra is vaacutellalja a magyar pedagoacutegusok

keacutepzeacuteseacutet eacutes az elkeacutepzeleacutesek szerint kultuacuteraszervezői s talaacuten neacuteprajzi szakok is otthont

kapnak a karon termeacuteszetesen a szlovaacutekiai kisebbseacutegekhez tartozoacute fiatalok keacutepzeacuteseacutet

szolgaacutelva

Szlovaacutekiaacuteban un vaacuterosi egyetemek116

is műkoumldnek Az egyik Komaacuteromban a maacutesik

Kiraacutelyhelmecen Mindkeacutet vaacuterosi egyetem eseteacuteben megoldatlan a diplomaacutek elismereacutese eacutes a

vaacuterosi egyetemek akkreditaacutecioacuteja mivel az oklevelek koumllcsoumlnoumls elismereacuteseacuteről szoacuteloacute magyarndash

szlovaacutek egyezmeacuteny csak az egyetemi oklevelek elismereacuteseacutet teszi lehetőveacute Iacutegy a

magyarorszaacutegi főiskolaacutek diplomaacutei csak annyi segiacutetseacuteget jelentenek a szlovaacutekiai magyar

diaacutekok szaacutemaacutera hogy haacuteromszemeszteres tovaacutebbkeacutepzeacutes utaacuten megkapjaacutek a szlovaacutek egyetem

okleveleacutet Ezt a haacuterom szemesztert azonban kizaacuteroacutelag oumlnkoumlltseacuteges alapon veacutegezhetik el

E keacutet vaacuterosi egyetemen kiacutevuumll magyarorszaacutegi főiskolaacutek kihelyezett tagozatai műkoumldnek

meacuteg Kassaacuten (saacuterospataki Comenius Taniacutetoacutekeacutepző Főiskola) Dunaszerdahelyen (tatabaacutenyai

Modern Uumlzleti Tudomaacutenyok Főiskolaacuteja) valamint Kassaacuten eacutes Magyardioacuteszegen (budapesti

Gaacutebor Deacutenes Főiskola) Az oklevelek elismereacutese hasonloacutean megoldatlan mint a vaacuterosi

egyetemek eseteacuteben

1990 őszeacuten alakult meg a Calvin Jaacutenos Teoloacutegiai Inteacutezet (Komaacuterom) amely keacutesőbb a

Calvin Jaacutenos Teoloacutegiai Akadeacutemia nevet vette fel eacutes hitoktatoacutekat valamint lelkeacuteszeket keacutepez

116 A (reacutev)komaacuteromi oumlnkormaacutenyzat a megleacutevő jogszabaacutelyoknak megfelelően 1992 juacutenius 16-aacuten hozta leacutetre a

Vaacuterosi Egyetemet amely magyarorszaacutegi taacutersinteacutezmeacutenyek (Benedek Elek Oacutevoacutenőkeacutepző Főiskola Sopron

Apaacuteczai Csere Jaacutenos Taniacutetoacutekeacutepző Főiskola Győr Kerteacuteszeti eacutes Eacutelelmiszeripari Egyetem Kerteacuteszeti Főiskolai

Kara Kecskemeacutet) kihelyezett tagozatakeacutent műkoumldik A veacutegzős hallgatoacutek diplomaacutejaacutet magyarorszaacutegi felsőoktataacutesi

inteacutezmeacuteny adja ki A Vaacuterosi Egyetemnek az 20002001-es taneacutevben 450 hallgatoacuteja volt Kiraacutelyhelmecen a

Vaacuterosi Egyetem a Budapesti Koumlzgazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem kihelyezett tagozatakeacutent 1993-ban joumltt leacutetre A

kiraacutelyhelmeci 8 szemeszteres keacutepzeacutes főiskolai szintű koumlzgazdaacuteszdiploma megszerzeacuteseacutehez nyuacutejt lehetőseacuteget

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30) (A Kormaacuteny 3642006 (XII

28) Korm Rendelete alapjaacuten a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala 2006 december 31 napjaacuteval megszűnt)

88

2 5 2 Felekezeti megoszlaacutes

A vallaacutesi eacutelet tekinteteacuteben a kommunista eacuteraacuteban az egyhaacutezak eacutes a hiteacutelet szigoruacute

ellenőrzeacutes alatt aacutellt A felekezeti hovatartozaacutest 1950 utaacuten első iacutezben az 1991 eacutevi csehszlovaacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval meacuterteacutek fel Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutest koumlvető 2001 eacutevi szlovaacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szinteacuten foglalkozott a felekezeti megoszlaacutes keacuterdeacuteseacutevel

23 taacuteblaacutezat Felekezeti megoszlaacutes Szlovaacutekiaacuteban () (1991 2001)


1991 2001

Szlovaacutekia


Szlovaacutekia


Roacutemai katolikus 604 649 608 689 728 699

Goumlroumlg katolikus 34 12 35 41 16 41

Evangeacutelikus 62 22 69 69 15 78

Reformaacutetus 16 114 04 20 155 06

Ortodox 07 00 05 09 00 07

Zsidoacute 00 00 00 00 00 00

Egyeacuteb 06 08 05 11 11 10

Ismeretlen 174 129 176 30 11 22

Felekezeten kiacutevuumlli 98 66 99 130 64 137

Oumlsszesen 1000 1000 1000 1000 1000 1000


24 taacuteblaacutezat Felekezeti megoszlaacutes Szlovaacutekiaacuteban (fő) (1991 2001)


1991 2001

Szlovaacutekia


Szlovaacutekia


Roacutemai katolikus 3 187 383 368 416 2 745 502 3 708 120 378 700 3 224 093

Goumlroumlg katolikus 178 733 6 764 156 886 219 831 8 086 188 522

Evangeacutelikus 326 397 12 310 310 749 372 858 7 963 360 716

Reformaacutetus 82 545 64 533 17 572 109 735 80 582 27 970

Ortodox 34 376 135 22 365 50 363 86 31 607

Zsidoacute 912 122 742 2 310 240 1 737

Egyeacuteb 30 603 4 575 23 571 58 332 5 712 45 807

Ismeretlen 917 835 73 194 793 818 160 598 5 823 102 084

Felekezeten kiacutevuumlli 515 551 37 247 448 123 697 308 33 336 632 318

Oumlsszesen 5 274 335 567 296 4 519 328 5 379 455 520 528 4 614 854


Az 1991 eacutevi csehszlovaacutek valamint 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes felekezeti megoszlaacutesra

vonatkozoacute adatsorai koumlzoumltti a legjelentősebb elteacutereacutes az bdquoismeretlenekrdquo117

szaacutemaacuteban mutatkozik

meg Amiacuteg a rendszervaacuteltaacutes utaacuteni első neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten a magukat bdquoismeretlennekrdquo valloacutek

araacutenya ndash orszaacutegosan - 177 volt addig 2001-ben maacuter csak a megkeacuterdezettek 3-a vallotta

magaacutet felekezeti megoszlaacutes tekinteteacuteben bdquoismeretlennekrdquo

117



100 p

89

Az bdquoismeretlenekrdquo koumlreacutebe tartozhattak a bdquobizonytalankodoacutekrdquo akik egyik felekezethez sem

tudtaacutek magukat besorolni de felekezeten kiacutevuumllinek sem tartottaacutek magukat Az bdquoismeretlenrdquo

kategoacuteriaacutet vaacutelaszthattaacutek a bdquotoumlbbes identitaacutesuacuterdquo szemeacutelyek is Az bdquoismeretlenrdquo kategoacuteriaacuteba soroltaacutek

be azokat is akik a fent megnevezett toumlrteacutenelmi egyhaacutezaknak ugyan nem voltak hiacutevei de

valamilyen maacutes kisebb egyhaacutezhoz vagy szektaacutehoz tartozoacutenak tartottaacutek magukat Veacuteguumll az

bdquoismeretlenekrdquo koumlzeacute soroltaacutek be azokat is akik nem gondosan toumlltoumltteacutek ki a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi

keacuterdőiacutevet vagy megvaacutelaszolatlanul hagytaacutek a keacuterdeacutest

A felekezeti hovatartozaacutes tekinteteacuteben Szlovaacutekia egyes reacutegioacutei elteacuterő keacutepet mutatnak

Aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy roacutemai katolikusok araacutenya ndash a toumlrteacutenelmi hagyomaacutenyokboacutel

kifolyoacutelag ndash nyugatroacutel kelet feleacute csoumlkken Koumlzeacutep-Szlovaacutekiaacuteban az evangeacutelikusok valamint a

felekezeten kiacutevuumlliek araacutenya magasabb az orszaacutegos eacuterteacutekekneacutel Kelet-Szlovaacutekiaacuteban pedig a goumlroumlg

katolikusok araacutenya haladja meg az orszaacutegos aacutetlagot A reformaacutetusok mind Koumlzeacutep- mind Kelet-

Szlovaacutekiaacuteban az orszaacutegos araacutenyhoz keacutepest magasabb araacutenyban vannak jelen

A hiteacuteletet a rendszervaacuteltozaacutes előtt gaacutetolta az egyhaacutezi vagyon elkobzaacutesa illetve

aacutellamosiacutetaacutesa Az emliacutetett neheacutezseacutegek elleneacutere az egyhaacutezi eacutelet folyamatosan erősoumldik A Szlovaacutek

Nemzeti Tanaacutecs 1993 szeptembereacuteben toumlrveacutenyt fogadott el az egyhaacutezi javak

visszaszolgaacuteltataacutesaacuteroacutel Ennek alapjaacuten az egyhaacutezak visszakaphatjaacutek ingoacute- eacutes ingatlan vagyonukat

kiveacuteve a toumlrveacutenyben felsorolt eseteket Az egyhaacutezak koumlltseacutegveteacutesi taacutemogataacutesa az Szlovaacutek

Koumlztaacutersasaacuteg Kulturaacutelis Miniszteacuteriumaacutenak feladata

A toumlrveacuteny a reformaacutetus egyhaacutez szaacutemaacutera ndash amely kifejezetten magyar egyhaacutez

Szlovaacutekiaacuteban ndash csak reacuteszleges kaacuterpoacutetlaacutest biztosiacutetott Az uumlgyben jelenleg is taacutergyalaacutesok

folynak a szlovaacutek kormaacutennyal illetve peres uacuteton proacutebaacutelnak eacuterveacutenyt szerezni koumlveteleacuteseiknek

A reformaacutetus egyhaacutez mintegy 70-aacutet kapta vissza foumlldingatlanainak A reformaacutetus egyhaacutezat

a maacuter emliacutetett meghurcolaacutes eacutes haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes mellett ugyancsak a lelkeacuteszek

alacsony szaacutema gaacutetolja munkaacutejaacuteban118

A szlovaacutekiai magyar roacutemai katolikus hiacutevők 1990 oacuteta hiaacuteba keacuterik az oumlnaacutelloacute puumlspoumlkseacuteg

kialakiacutetaacutesaacutet illetve egy magyar puumlspoumlk kinevezeacuteseacutet119

A felfoumlldi magyarsaacuteg toumlbbseacutege roacutemai

katolikus vallaacutesuacute ennek elleneacutere jelentős hiaacuteny mutatkozik magyar anyanyelvű papokban

Eacutevek oacuteta csak keacutet-haacuterom uacutej papot szentelnek fel valamint nincs megoldva a magyar nyelvű

118

A KISS Beacutela A Szlovaacutekiai Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutez 383ndash384 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK



Dunaszerdahely 2004 119

HERDICS Gyoumlrgy ndash ZSIDOacute Jaacutenos A Roacutemai Katolikus Egyhaacutez 389 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK



Dunaszerdahely 2004

90

papkeacutepzeacutes Ez a helyzet nemcsak a roacutemai katolikusok hiteacuteleteacutenek megszervezeacuteseacutet neheziacuteti

hanem a katolikus iskolaalapiacutetaacutest is gaacutetolja

Az evangeacutelikus egyhaacutez helyzete ndash a nagy hagyomaacutenyok elleneacutere ndash szinteacuten nagyon

kedvezőtlen a helyzet magyar anyanyelvű papjai csak elveacutetve vannak

A legjobbnak a goumlroumlg-katolikusok helyzete mondhatoacute A koumlzel 10 magyar jellegű

pleacutebaacutenia keacutet esperesseacutegben oszlik meg a megkoumlzeliacutetőleg 8 ezer magyar nemzetiseacutegű goumlroumlg-

katolikus vallaacutesuacute lakossaacuteg lelki szuumlkseacutegleteit 12 magyar pap laacutetja el120

2 5 3 Meacutediumok

A meacutedia tekinteteacuteben is vegyes eredmeacutenyek mutatkoznak A nemzetiseacutegi sajtoacute aacutellami

taacutemogataacutesaacutenak hiaacutenya miatt toumlbb lap megszűnt illetve megvaacuteltozott periodicitaacutesa

A legismertebb szlovaacutekiai magyar lapok a koumlvetkezők Uacutej Szoacute (napilap) Vasaacuternap

(csalaacutedi hetilap) Irodalmi Szemle eacutes Kalligram (irodalmi lapok) Katedra (pedagoacutegiai szaklap)

Csalloacutekoumlz (hetilap) Szabad Uacutejsaacuteg (hetilap) Remeacuteny (katolikus hetilap) tovaacutebbaacute szaacutemos

gyermek ifjuacutesaacutegi eacutes egyeacuteb lap Ezen kiacutevuumll toumlbb regionaacutelis ndash pl Goumlmoumlrorszaacuteg (az eacuteszaki

peremvideacutek foacuteruma) ndash eacutes helyi (koumlzseacutegi vagy vaacuterosi) lap is megjelenik koumlztuumlk a Castrum Novum

(Eacutersekuacutejvaacuter) a Honti Lapok (Ipolysaacuteg) a Komaacuteromi Lapok a Paacuterkaacuteny eacutes Videacuteke a Somorja eacutes

Videacuteke stb A minimaacutelis aacutellami taacutemogataacuteson tuacutel a megjeleneacutest magyarorszaacutegi alapiacutetvaacutenyok eacutes

civil szervezetek taacutemogataacutesa teszi lehetőveacute121

A jelenleg heti 45 oacuteraacutes magyar raacutedioacuteadaacutes műsoraacutenak gerince a Pavilon ciacutemű heacutetfőtől

peacutentekig deacutelutaacuten feacutel haacuteromtoacutel este feacutel heacutetig eacutelőben koumlzvetiacutetett zeneacutes informaacutecioacutes szoacuterakoztatoacute

műsor A Napi kroacutenika keacutetszer jelentkezik 1300 eacutes 1730 oacuterakor Peacutentekenkeacutent 1330 oacuteraacutetoacutel 30

perces műsort koumlzvetiacutet a magyarul beszeacutelő romaacutek szaacutemaacutera Szombaton Heacutetről heacutetre ciacutemmel eacutelő

műsort sugaacuteroznak amelyben a heacutet politikai esemeacutenyeit foglaljaacutek oumlssze Vasaacuternap reggel egyhaacutezi

magazin majd 1000 oacuteraacutetoacutel 1400 oacuteraacuteig neacutegyoacuteraacutes eacutelő műsor a Randevuacute szerepel a programban

1999 aacuteprilis 1-jeacutetotildel megalakult a Szlovaacutek Televiacutezioacute Magyar Műsorok Szerkesztőseacutege

A napi hiacutereken kiacutevuumll a Szerkesztőseacuteg a Szlovaacutek Televiacutezioacute hivatalos műsorrendjeacutebe iktatott 1ndash

1 oacuteraacutes adaacutesidővel rendelkezik kedden eacutes csuumltoumlrtoumlkoumln

120

HORVAacuteTH Gyula (szerk) Deacutel-Szlovaacutekia A Kaacuterpaacutet-medence reacutegioacutei 2 MTA Regionaacutelis Kutataacutesok

Koumlzpontja Dialg Campus Kiadoacute BudapestndashPeacutecs 2004 250ndash253 p 121

LOVAacuteSZ Attila A magyar sajtoacute 426ndash428 p in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok

Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet

Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja - Dunaszerdahely 2004

91

2 6 Melleacuteklet

13 aacutebra Taacutejegyseacutegek Szlovaacutekiaacuteban



14 aacutebra Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (2001)



92

15 aacutebra Szlovaacutekia nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1910-2001)



16 aacutebra A termeacuteszetes szaporodaacutes Szlovaacutekiaacuteban (1950-2000)



17 aacutebra Szlovaacutekia koumlzigazgataacutesa (2005)


94



Kassa (Košice) vaacutermegyeszeacutekhely tjv 44 211 6 547 33 350 3 189 1 125


Alsoacutekubin (Dolnyacute Kubiacuten) vaacutermegyeszeacutekhely 1 821 1 055 471 245 50


Aranyosmaroacutet (Zlateacute Moravce) vaacutermegyeszeacutekhely 3 227 941 2 127 147 12

Koumlrmoumlcbaacutenya (Kremnica) rtv 4 514 1 482 1 501 1 514 17

Leacuteva (Levice) rtv 9 675 688 8 752 199 36

Uacutejbaacutenya (Novaacute Baňa) rtv 4 813 4 256 470 79 8


Dobsina (Dobšinaacute) rtv 5 029 1 503 1 739 1 688 99

Jolsva (Jelšava) rtv 2 846 449 1 739 42 616

Nagyrőce (Revuacuteca) rtv 1 925 884 1 000 37 4

Rimaszombat (Rimavskaacute Sobota) rtv 6 912 468 6 199 91 154

Rozsnyoacute (Roţňava) rtv 6 565 406 5 886 159 114


Ipolysaacuteg (Šahy) vaacutermegyeszeacutekhely 4 206 122 4 003 64 17

Korpona (Krupina) rtv 4 016 3 460 484 24 48

Selmec- eacutes Beacutelabaacutenya (Banskaacute Štiavnica) tjv 15 185 8 341 6 340 453 51


Komaacuterom (Komarno) vaacutermegyeszeacutekhely tjv 22 337 768 19 924 1 248 397


Liptoacuteszentmikloacutes (Liptovskyacute Mikulaš) vaacutermegyeszeacutekhely 3 251 1 656 900 655 40

Roacutezsahegy (Ruţomberok) rtv 12 249 8 340 1 735 1 031 1 143


Losonc (Luţenec) rtv 12 939 1 675 10 634 428 202


Eacutersekuacutejvaacuter (Noveacute Zaacutemky) rtv 16 228 964 14 838 377 49

Nyitra (Nitra) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 16 419 4 929 9 754 1 636 100

Szakolca (Skalica) rtv 5 018 4 155 505 259 99


Bazin (Pezinok) rtv 4 809 2 642 575 1 558 34

Modor (Modra) rtv 5 009 4 124 347 525 13

Nagyszombat (Trnava) rtv 15 163 8 032 4 593 2 280 258

Pozsony (Bratislava) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 78 223 11 673 31 705 32 790 2 055

Szentgyoumlrgy (Svaumltyacute Jur) rtv 3 458 1 897 641 916 4


Baacutertfa (Bardejov) rtv 6 578 2 571 2 179 1 617 211

Eperjes (Prešov) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 16 323 6 494 7 976 1 404 449

Kisszeben (Sabinov) rtv 3 288 1 640 1 168 341 139


Goumllnicbaacutenya (Gelnica) rtv 3 833 1 098 606 2 095 34

Igloacute (Spišskaacute Novaacute Ves) rtv 10 525 5 103 3 494 1 786 142

Keacutesmaacuterk (Keţmarok) rtv 6 317 1 606 1 314 3 242 155

Leibic (Lrsquoubica) 2 782 1 311 213 1 135 123

Lőcse (Levoţa) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 7 528 3 094 2 410 1 377 647

Popraacuted (Poprad) rtv 2 283 758 689 818 18

Szepesbeacutela (Spišskaacute Belaacute) rtv 2 894 1 258 355 1 247 34

Szepesolaszi (Spišskeacute Vlachy) rtv 2 413 1 613 340 440 20

Szepesvaacuteralja (Spišskeacute Podhradie) rtv 3 129 1 832 566 713 18


Trencseacuten (Trenţiacuten) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 7 805 3 676 2 997 925 207

Zsolna (Ţilina) rtv 9 179 4 954 2 336 1 463 426


Turoacutecszentmaacuterton (Martin) vaacutermegyeszeacutekhely 4 113 2 720 934 392 67


Besztercebaacutenya (Banskaacute Bystrica) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 10 776 4 388 5 261 879 248

Breznobaacutenya (Brezno) rtv 4 179 3 081 1 010 73 15

Zoacutelyom (Zvolen) rtv 8 799 3 579 4 973 209 38

Forraacutes 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Koumlnyvkiadoacute

Baja 1998

95



Kassa (Košice) vaacutermegyeszeacutekhely tjv 236 093 210 340 8 940 hellip 16 813


Alsoacutekubin (Dolnyacute Kubiacuten) vaacutermegyeszeacutekhely 19 948 19 356 28 hellip 564


Aranyosmaroacutet (Zlateacute Moravce) vaacutermegyeszeacutekhely 15 618 15 164 45 hellip 409

Koumlrmoumlcbaacutenya (Kremnica) rtv 5822 5575 19 hellip 228

Leacuteva (Levice) rtv 36 538 30 997 4 469 hellip 1 072

Uacutejbaacutenya (Novaacute Baňa) rtv 7 505 7 318 7 hellip 180


Dobsina (Dobšinaacute) rtv 4 896 4 337 31 hellip 528

Jolsva (Jelšava) rtv 3 287 2 774 81 hellip 432

Nagyrőce (Revuacuteca) rtv 13 466 12 405 291 hellip 770

Rimaszombat (Rimavskaacute Sobota) rtv 25 088 14 873 8 846 hellip 1 369

Rozsnyoacute (Roţňava) rtv 19 261 13 343 5 162 hellip 756


Ipolysaacuteg (Šahy) vaacutermegyeszeacutekhely 8 061 2 787 5 015 hellip 259

Korpona (Krupina) rtv 7 991 7 802 27 hellip 162

Selmec- eacutes Beacutelabaacutenya (Banskaacute Štiavnica) tjv 10 874 10 213 43 hellip 618


Komaacuterom (Komarno) vaacutermegyeszeacutekhely tjv 37 366 12 960 22 452 hellip 1 954


Liptoacuteszentmikloacutes (Liptovskyacute Mikulaš) vaacutermegyeszeacutekhely 33 007 31 049 91 hellip 1 867

Roacutezsahegy (Ruţomberok) rtv 30 417 29 394 41 hellip 982


Losonc (Luţenec) rtv 28 332 23 127 3 713 hellip 2 034


Eacutersekuacutejvaacuter (Noveacute Zaacutemky) rtv 42 262 29 446 11 632 hellip 1 184

Nyitra (Nitra) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 87 285 83 285 1 489 hellip 2 511

Szakolca (Skalica) rtv 15 013 14 239 19 hellip 755


Bazin (Pezinok) rtv 21 082 20 347 110 hellip 625

Modor (Modra) rtv 8 536 8 315 35 hellip 186

Nagyszombat (Trnava) rtv 70 286 68 099 148 hellip 2 039

Pozsony (Bratislava) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 428 672 391 761 16 451 hellip 20 460

Szentgyoumlrgy (Svaumltyacute Jur) rtv 4 614 4 499 18 hellip 97


Baacutertfa (Bardejov) rtv 33 247 30 346 48 hellip 2 853

Eperjes (Prešov) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 92 786 86 910 208 hellip 5 668

Kisszeben (Sabinov) rtv 12 290 11 137 7 hellip 1 146


Goumllnicbaacutenya (Gelnica) rtv 6 404 6 143 6 hellip 255

Igloacute (Spišskaacute Novaacute Ves) rtv 39 193 36 924 65 hellip 2 204

Keacutesmaacuterk (Keţmarok) rtv 17 383 16 550 26 hellip 807

Leibic (Lrsquoubica) 3 677 3 443 1 hellip 233

Lőcse (Levoţa) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 14 366 12 509 15 hellip 1 842

Popraacuted (Poprad) rtv 56 157 5 268 131 hellip 3 158

Szepesbeacutela (Spišskaacute Belaacute) rtv 6 136 5 818 4 hellip 314

Szepesolaszi (Spišskeacute Vlachy) rtv 3 518 3 441 2 hellip 75

Szepesvaacuteralja (Spišskeacute Podhradie) rtv 3 780 3 490 1 hellip 289


Trencseacuten (Trenţiacuten) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 57 854 55 131 164 hellip 2 559

Zsolna (Ţilina) rtv 85 400 82 750 106 hellip 2 544


Turoacutecszentmaacuterton (Martin) vaacutermegyeszeacutekhely 60 133 57 072 144 hellip 2 917


Besztercebaacutenya (Banskaacute Bystrica) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 83 056 78 690 446 hellip 3 920

Breznobaacutenya (Brezno) rtv 22 875 21 239 50 hellip 1 586

Zoacutelyom (Zvolen) rtv 43 789 41 980 218 hellip 1 591

Forraacutes Szlovaacutek Statisztikai Hivatal 2001 eacutevi szlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes

96


Az Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet (WHO) honlapja httpwwwwhoint

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek (UN) honlapja httpwwwunorg

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala (HTMH) honlapja httpwwwhtmhhu

Kroacutenika keacutezikoumlnyv Euroacutepa Magyar Koumlnyvklub Bp 2001

Magyarorszaacuteg kuumllkapcsolati rendszere tansegeacutedlet Budapesti Corvinus Egyetem

Vilaacuteggazdasaacutegi Tanszeacutek Elektronikus letoumllteacutes helye wwwbkehu

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt II koumltet Bp 1893-1897

Readerrsquos Digest Illustrated Atlas of the World The Readerrsquos Digest Association Limited

London 1997

Szlovaacutek Statisztikai Hivatal honlapja httpwwwstatisticssk

A KISS Beacutela A Szlovaacutekiai Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutez in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK

Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989-2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel

az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum

Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004

AacuteCS Zoltaacuten Nemzetiseacutegek a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegon Kossuth Kiadoacute Bp 1984

BALAacuteZS Joacutezsef ndash HORVAacuteTH Roacutebert Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba JATEPress Szeged 1993

BALLAGI Moacuter A magyar nyelv teljes szoacutetaacutera I koumltet Heckenast Nyomda Pest 1873

BAacuteRCZI Geacuteza Magyar szoacutefejtő szoacutetaacuter Trezor kiadoacute Bp 1991

BECSEY Joacutezsef Neacutepesseacutegfoumlldrajz IPSZILON Kiadoacute Beacutekeacutescsaba 2004

BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Pozsony vaacutermegye A Magyarorszaacuteg


CZUCZOR Gergely ndash FOGARASI Jaacutenos A magyar nyelv szoacutetaacutera II koumltet Magyar

Tudomaacutenyos Akadeacutemia Pest 1862-1874

DAacuteNYI Dezső A szlovaacutekiai szoacutervaacutenymagyarsaacuteg REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Poltika Taacutersadalom Bp 1999

3ndash4 sz

DUKA ZOacuteLYOMI Norbert A szlovenszkoacutei magyar katolikusok koumlveteleacutesei Magyar

Kisebbseacuteg 1937 20 szaacutem

FARKAS Gyula Az elszakiacutetott Felvideacutek magyarsaacutegaacutenak szellemi eacutelete Pallas Irodalmi eacutes

Nyomdai Rt Bp 1927

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny

Szeged 2004

97





GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai eacutes a szlovaacutek

regionalizaacutecioacute Teruumlleti Statisztika KSH Bp 2006



GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A felvideacuteki magyarsaacuteg eacutes a szlovaacutek regionalizaacutecioacute in HEGEDŰS

Bulcsuacute (szerk) Doktoranduszok eacutes Fiatal kutatoacutek konferenciaacuteja Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus

Egyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar Bp 2006



GYOumlNYOumlR Joacutezsef Aacutellamalkotoacute nemzetiseacutegek Teacutenyek eacutes adatok a csehszlovaacutekiai

nemzetiseacutegekről Madaacutech Kiadoacute Pozsony 1989

GYOumlRGY Aladaacuter Felső-Magyarorszaacuteg in Az OsztraacutekndashMagyar Monarchia iacuteraacutesban eacutes

keacutepben 15 Magyarorszaacuteg V koumltet (Felső-Magyarorszaacuteg I reacutesz) Magyar Kiraacutelyi

Aacutellamnyomda Bp 1899

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Magyar meacuterleg A szlovaacutekiai magyarsaacuteg a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi eacutes a

neacutepmozgalmi adatok tuumlkreacuteben Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 1994


taacutersadalomszerkezeteacutenek alakulaacutesa 1918ndash1998 in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai

magyar művelődeacutes toumlrteacutenete 1918ndash1998 I koumltet Ister Bp 1998

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A szlovaacutekiai magyarsaacuteg leacutelekszaacutemcsoumlkkeneacuteseacutenek okai GYURGYIacuteK

Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute

Inteacutezet Bp 2003

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Asszimilaacutecioacutes folyamatok a szlovaacutekiai magyarsaacuteg koumlreacuteben Mercurius

koumlnyvek Kalligram Kiadoacute Pozsony 2004

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute A magyarsaacuteg demograacutefiai telepuumlleacutes- eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek

vaacuteltozaacutesai in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash

2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet

Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely

2004

98

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 A szlovaacutekiai magyarsaacuteg demograacutefiai valamint

telepuumlleacutes eacutes taacutersadalomszerkezeteacutenek vaacuteltozaacutesai az 1990-es eacutevekben Mercurius koumlnyvek

Kalligram Kiadoacute Pozsony 2006

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutes 2001 - A szlovaacutekiai magyarsaacuteg szaacutemaacutenak alakulaacutesa

httpadatbanktransindexroinchtmphpakod=344

HAMBERGER Judit Csehszlovaacutekia szeacutetvaacutelaacutesa Egy foumlderaacutecioacutes kiacuteseacuterlet kudarca Teleki


HAMBERGER Judit A Magyar Koaliacutecioacute Paacutertja a szlovaacutek kormaacutenyban in FAZEKAS Joacutezsef

ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a


Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja - Dunaszerdahely 2004

HERDICS Gyoumlrgy ndash ZSIDOacute Jaacutenos A Roacutemai Katolikus Egyhaacutez in FAZEKAS Joacutezsef ndash

HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a


Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2004

HOOacuteZ Istvaacuten Neacutepesseacuteg eacutes neacutepesedeacutes Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Peacutecs 1995

HORVAacuteTH Gyula (szerk) DeacutelndashSzlovaacutekia A Kaacuterpaacutet-medence reacutegioacutei 2 MTA Regionaacutelis

Kutataacutesok Koumlzpontja Dialg Campus Kiadoacute BudapestndashPeacutecs 2004

KEPECS Joacutezsef (szerk) A Felvideacutek telepuumlleacuteseinek neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatai KSH Bp 1999

KISS GY Csaba Koumlzeacutep-Euroacutepa nemzetek kisebbseacutegek Pesti Szalon Bp 1993

KISS GY Csaba Seacuteta a Felvideacutek szoacute koumlruumll (IndashII) Magyar szoacute Uacutejvideacutek 2006 juacutelius 11ndash12

KOacuteSA Laacuteszloacute ndash FILEP Antal A magyar neacutep taacuteji-toumlrteacuteneti tagoloacutedaacutesa Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1975

KOVAC Dušan Szlovaacutekia toumlrteacutenete Kalligram Pozsony 2001

LACIKA Jaacuten Bratislava Djama Bratislava 2000

LACZA Tihameacuter A magyar sajtoacute Szlovaacutekiaacuteban 1945 utaacuten in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A

(csehszlovaacutekiai magyar művelődeacutes toumlrteacutenete 1918ndash1998 II koumltet Ister Bp 1998

LAacuteSZLOacute Beacutela A (cseh)szlovaacutekiai oktataacutesuumlgy szerkezete valamint koumlzigazgataacutesi eacutes jogi

keretei 1945 utaacuten in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai magyar művelődeacutes toumlrteacutenete

1918ndash1998 II koumltet Ister Bp 1998

LAacuteSZLOacute Beacutela A magyar oktataacutesuumlgy in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk)

Magyarok Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai

Unioacutes csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute



99

LISZKA Joacutezsef A szlovaacutekiai magyarok neacuteprajza Osiris Kiadoacute Bp 2002

LOVAacuteSZ Attila A magyar sajtoacute in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok

Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes

csatlakozaacutesig I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute


MENDOumlL Tibor Felvideacutek Magyar Szemle Taacutersasaacuteg Bp 1940

MEacuteSZAacuteROS Andraacutes Iskolai filozoacutefia FelsőndashMagyarorszaacutegon Foacuterum Taacutersadalomtudomaacutenyi

Szemle IV eacutevfolyam 20022 szaacutem

NIEDERHAUSER Emil Keacutet magyar nyelvű szlovaacutek koumlnyv a magyar-szlovaacutek irodalmi

kapcsolatokroacutel Kisebbseacutegkutataacutes 11 eacutevfolyam 2001 3 szaacutem

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar neacuteprajzi lexikon II koumltet Bp 1981

RIGOacuteCKI Csaba Taacutersadalomfoumlldrajz AKG Kiadoacute Bp 1994


SALLAI Gergely Az első beacutecsi doumlnteacutes Osiris Kiadoacute Bp 2002

SAacuteNDOR Anna A nyitra-videacuteki magyar nyelvjaacuteraacutesok atlasza Mercurius koumlnyvek Kalligram

Kiadoacute Pozsony 2004

SZARKA Laacuteszloacute A (cseh)szlovaacutekiai magyar koumlzoumlsseacuteg nyolc eacutevtizede 1918ndash1998 Toumlrteacuteneti

vaacutezlat in TOacuteTH Laacuteszloacute (szerk) A (csehszlovaacutekiai magyar művelődeacutes toumlrteacutenete 1918ndash1998

I koumltet Ister Bp 1998

SZARKA Laacuteszloacute Teacuter eacutes identitaacutes Aacutellamhataacuter nyelvhataacuter etnikai kontaktuszoacutena in

KRAUSZ Tamaacutes ndash SZVAacuteK Gyula (szerk) Eacuteletuumlnk Kelet-Euroacutepa Tanulmaacutenyok Niederhauser Emil

80 szuumlleteacutesnapjaacutera Pannonica Kiadoacute Bp 2003

SZARKA Laacuteszloacute Kisebbseacutegi toumlbbpaacutertrendszer eacutes koumlzoumlsseacutegeacutepiacuteteacutes A szlovaacutekiai magyar politikai

paacutertok műkoumldeacutese 1989ndash1998 koumlzoumltt in FAZEKAS Joacutezsef ndash HUNŢIK Peacuteter (szerk) Magyarok

Szlovaacutekiaacuteban (1989ndash2004) Oumlsszefoglaloacute jelenteacutes a rendszervaacuteltaacutestoacutel az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutesig

I koumltet Forum Kisebbseacutegkutataacutesi Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely

2004

VADKERTY Katalin A belső telepiacuteteacutesek eacutes a lakossaacutegcsere Mercurius koumlnyvek Kalligram Kiadoacute

Pozsony 1999

VETEacuteSI Laacuteszloacute Szoacutervaacutenystrateacutegia ndash nemzetstrateacutegia Magyar Kisebbseacuteg Bp 2000 2 szaacutem

VISKI Kaacuteroly Etnikai csoportok videacutekek in MELICH Jaacutenos ndash NEacuteMETH Gyula (szerk) A

magyar nyelvtudomaacuteny keacutezikoumlnyve I koumltet Bp 1938

WENZEL Gusztaacutev Magyarorszaacuteg baacutenyaacuteszataacutenak kritikai toumlrteacutenete MTA Koumlnyvkiadoacute-Hivatala Bp

1880

ZEIDNER Mikloacutes A reviacutezioacutes gondolat Osiris Kiadoacute Bp 2001

100

3 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai


Azt a teruumlletet amelyet ma bdquoDeacutelvideacuteknek hiacutevunk a toumlrteacutenelem folyamaacuten toumlbb

elnevezeacutessel illetteacutek Az eacutevszaacutezadok alatt neacutegy jelentősebb fogalom laacutetott napvilaacutegot

Az első megjeloumlleacutes a magyar toumlrteacutenelemben az bdquoAlvideacutek volt Ez a kifejezeacutes maacuter I

(Szent) Istvaacuten (1000ndash1038) oacuteta ismeretes azonban csak Zsigmond kiraacutely (1389ndash1437)

uralkodaacutesaacutetoacutel keruumllt az eacuterdeklődeacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Ez idő taacutejt jelent meg a toumlroumlk a koumlzeacutepkori

Magyarorszaacuteg deacuteli hataacuterainaacutel ekkor eacuterteacutekelődoumltt fel az bdquoAlvideacutek szerepe amely a neacutegy

szlavoacuten vaacutermegyeacutet (Pozsega Szereacutem Valkoacute122

eacutes Verőce) tovaacutebbaacute Baacutecs Torontaacutel Temes

Keve vaacutermegyeacuteket illetőleg a Szaacutevaacutetoacutel eacutes a Dunaacutetoacutel deacutelre fekvő ndash soacutei ozorai macsoacutei eacutes

szoumlreacutenyi ndash baacutensaacutegokat toumlmoumlriacutetette Az bdquoAlvideacutek foumlldrajzi eacutertelemben nagyobb teruumlletű volt

mint az a teruumllet amelyet napjainkban bdquoDeacutelvideacuteknek hiacutevunk123

Az bdquoAlvideacuteken kieacutepuumllt erős veacutegvaacutervonal (SzabaacutecsndashNaacutendorfeheacutervaacuterndashSzendrőndash

Galamboacutec) veacutegett lassan kezdett meghonosodni egy uacutej elnevezeacutes a bdquoVeacutegvideacutek A

bdquoVeacutegvideacutek teruumllete meacuteg mindig nem egyezett meg a mai bdquoDeacutelvideacutek teruumlleteacutevel baacuter azt is

magaacuteba foglalta124

A XVIIIndashXIX szaacutezad folyamaacuten keacutet uacutejabb elnevezeacutes honosodott meg az előbbiek

helyett ndash baacuter igazaacuten ismerteacute csak az 18481849 eacutevi szabadsaacutegharc idejeacuten vaacutelt ndash a magyar

bdquoDeacutelvideacutek eacutes a szerb bdquoVajdasaacuteg fogalom125

Ortutay Gyula magyar neacuteprajzi lexikonja szerint a XVIIIndashXIX szaacutezadi bdquoDeacutelvideacutek

megjeloumlleacutes csak a bdquoBaacutecskaacutet eacutes a bdquoBaacutensaacutegot jeloumllte Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a

Magyarorszaacutegtoacutel a deacutelszlaacutev kiraacutelysaacuteghoz csatolt reacuteszeket nevezteacutek bdquoDeacutelvideacuteknek A

napjainkban eltűnőben levő taacutejneacutev szerepeacutet lassan aacutetveszi ndash a helyi magyarsaacuteg koumlreiben is ndash a

szerb bdquoVajdasaacuteg (bdquoVojvodina) elnevezeacutes126

122

bdquoValkoacute vaacutermegye eacutes vaacuterispaacutensaacuteg a mai Szereacutem Verőce eacutes Pozsega vaacutermegyeacutek egy reacuteszeacutet foglalta magaacuteban

A XV szaacutezad veacutege feleacute 33 vaacutera 34 vaacuterosa 1182 helyseacutege ismeretes Főispaacutenjai toumlbbnyire vagy eacuteppen aacutellandoacutean

a macsoacutei baacutenok voltak 1541 utaacuten teljesen megszuumlnt benne a vaacutermegyei eacutelet eacutes roumlvid időn a vaacutermegye feledeacutesbe

ment ugy hogy holfekveacuteseacutet is csak uacutejabb időkben főkeacutep Csaacutenki nyomozaacutesai aacutellapiacutetottaacutek meg Pallas

Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893-1896 XV Koumltet 365 p 123

THOMKA Orsolya A kettős aacutellampolgaacutersaacuteg keacuterdeacuteseacuteről a Deacutelvideacutek vonatkozaacutesaacuteban Confessio A

magyarorszaacutegi reformaacutetus egyhaacutez figyelője 28 eacutevfolyam 20044 124

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash PETRES Tibor ndash SZONDI Ildikoacute A szerbiai Vajdasaacuteg az ezredforduloacuten a

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Teruumlleti statisztika 6 (43) eacutevfolyam 4 szaacutem KSH Bp 2003 361 p 125

DOMOKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Bp 1992 8-10 p 126

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I koumltet Bp 1981 355 p

101

A bdquoVajdasaacuteg elnevezeacutes első megjeleneacutese 1848-ra tehető ekkor mondtaacutek ki a szerbek

ndash 1848 maacutejus 13ndash15-eacuten ndash a Karloacutecaacuten tartott gyűleacutesuumlkoumln127

hogy a Szereacutemseacutegből a

Baacutecskaacuteboacutel a Temeskoumlzből a Baranyaacuteboacutel a katonai hataacuterőrvideacutekből a Sajkaacutes-videacutekből128

valamint a kikindai eacutes a becsei keruumlletből leacutetre kiacutevaacutenjaacutek hozni a bdquoSzerb Vajdasaacutegot eacutes Temesi

Baacutensaacutegot Ezt az oacutehajt a Habsburg-haacutez 1849 november 18-aacuten engedeacutelyezte is az emliacutetett

teruumlletek ndash a Hataacuterőrvideacutek a Sajkaacutes-videacutek eacutes a Baranya neacutelkuumlli ndash oumlsszevonaacutesaacuteval leacutetrejoumltt a

bdquoSzerb Vajdasaacuteg eacutes Temesi Baacutensaacuteg amely egeacuteszen 1860 december 27-ig leacutetezett ekkor I

Ferenc Joacutezsef (1848ndash1916) egy rendelettel megszuumlntette eacutes visszaaacutelliacutetotta az 1848 előtti

aacutellapotokat129

A 18-19 szaacutezadi bdquoDeacutelvideacutek illetve a bdquoVajdasaacuteg kifejezeacutes teruumlletileg maacuter koumlzel

megegyezett a mai bdquoVajdasaacuteg teruumlleteacutevel

A napjainkban ismert bdquoDeacutelvideacutek illetve bdquoVajdasaacuteg a foumlldrajzi hataacuterait Trianonban

nyerte el A trianoni beacutekedoumlnteacutes eacutertelmeacuteben a bdquoSzerbndashHorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelyi Aacutellam130

63 092 km 2 teruumlletet mondhatott magaacuteeacutenak az egykori toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegboacutel Ebből

42 541 km 2 magaacutet Horvaacutetorszaacutegot takarta a fennmaradoacute 20 551 km 2 -ből ha leszaacutemiacutetjuk a

Baranya-haacuteromszoumlget a Murakoumlzt illetve a Muravideacuteket megkapjuk a foumlldrajzi eacutertelemben

vett Deacutelvideacuteket131

Ez a teruumllet magaacuteba foglalata a toumlrteacutenelmi BaacutecsndashBodrog vaacutermegye

127

HEKA Laacuteszloacute Szerbia aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenete Baacuteba Kiadoacute Szeged 2005 68 p 128

A Sajkaacutes-videacutek (Csajkaacutesndashkeruumllet vagy Titeli csajkaacutesok zaacuteszloacutealja) az egykori peacutetervaacuteradi hataacuterőrvideacutek

teruumlleteacuteből kihasiacutetott ndash 90735 km2

-es ndash szeglet neve melyet a Duna eacutes Tisza oumlsszefolyaacutesa keacutepzett Hajoacutes

(bdquosajkaacutesrdquo) lakosai a katonai hataacuterőrvideacutek fennaacutellaacutesakor a Dunaacuten Tiszaacuten s Draacutevaacuten tartoztak katonai szolgaacutelatot

teljesiacuteteni Koumlzpontja Titel volt A Csajkaacutes-keruumlletet Maacuteria Tereacutezia (1740ndash1780) uralkodaacutesa alatt 1763ndash1764-

ben leacutetesiacutetetteacutek a dunai eacutes szaacutevai hajoacutezaacutes valamint a hataacutervonal szigoruacute őrzeacutese ceacuteljaacuteboacutel Az 1873 XXVII

Toumlrveacutenycikk a keruumlletet polgaacuterosiacutetotta eacutes Baacutecs-ndashBodrog vaacutermegyeacutevel egyesiacutetette Pallas Nagylexikon Pallas

Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 IV koumltet p SZENTKLAacuteRAY Jenő A dunai hajoacutehadak

toumlrteacutenete Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1886 129

Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Toumlrteacutenelmi dokumentumok Bp 38 p 130

A deacutelszlaacutev aacutellamalakulat első megnevezeacutese 1918 december 1-jeacuten toumlrteacutent ekkor kiaacuteltottaacutek ki a bdquoSzerbndash

HorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelyi Aacutellamot amelyet 1921-től bdquoSzerbndashHorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelysaacutegnak hiacutevtak Az orszaacuteg a

bdquoJugoszlaacutev Kiraacutelysaacuteg nevet 1929 oktoacuteber 3-aacuten veszi fel Jugoszlaacutevia 1945 november 29-eacuten aacutellamformaacutet vaacutelt

eacutes a hivatalos megnevezeacutese bdquoJugoszlaacutev Szoumlvetseacutegi Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg lett Az 1990-es eacutevek elejeacuten megkezdődoumltt

Jugoszlaacutevia felbomlaacutesa 1991 juacutenius 25-eacuten Szloveacutenia eacutes Horvaacutetorszaacuteg kiaacutelltja ki fuumlggetlenseacutegeacutet 1991

szeptember 8-aacuten neacutepszavazaacutest tartanak Macedoacuteniaacuteban amelyen eredmeacutenyekeacutent Macedoacutenia 1991 november 20-

aacuten jelenti be kileacutepeacuteseacutet Jugoszlaacuteviaacuteboacutel Habaacuter 1991 oktoacuteber 15-eacuten kinyilvaacuteniacutetjaacutek BoszniandashHercegovina

fuumlggetlenseacutegeacutet is a bdquonagy aacutettoumlreacutestrdquo az 1992 februaacuter 29 eacutes maacutercius 1 koumlzoumltt tartott fuumlggetlenseacutegi neacutepszavazaacutes

hozza meg Maacuterciusban a szerb akcioacutek folyamatossaacute vaacutelaacutesaacuteval megkezdődik a deacutelszlaacutev haacuteboruacute legsoumlteacutetebb

szakasza az 1995 novembereacuteig tartoacute boszniai haacuteboruacute Az egykori Jugoszlaacutevia romjain megmaradoacute Szerbia eacutes

Montenegroacute 1992 aacuteprilis 27-eacuten leacutetrehozza a bdquoJugoszlaacutev Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacutegotrdquo ismertebb neveacuten bdquoKisndash

Jugoszlaacuteviaacutetrdquo Kis-Jugoszlaacutevia a 2006 maacutejus 21-eacuten tartott montenegroacutei neacutepszavazaacutes eredmeacutenyekeacutent szűnt meg

Ekkor Montenegroacuteban a neacutepszavazaacutesra jogosultak 555-a szavazott a Szerbiaacutetoacutel toumlrteacutenő elszakadaacutesra JUHAacuteSZ

Joacutezsef Volt egyszer egy Jugoszlaacutevia A deacutelszlaacutev aacutellam toumlrteacutenete AULA Kiadoacute Bp 1999 335ndash346 p KOacuteKAI

Peacuteter Uacutej orszaacuteg Uacutej helyzet Montenegroacute fuumlggetlen lett Magyar Szoacute Magyar Szoacute Lapkiadoacute Lapkiadoacute Kft Novi

Sad 2006 maacutejus 23 131

Toumlrteacutenelmi Vilaacutegatlasz Cartographia Bp 1992 131 p

102

neacutegyoumltoumldeacutet a toumlrteacutenelmi Torontaacutel vaacutermegye keacutetharmadaacutet valamint Temes vaacutermegye koumlzel

harmadaacutet Csongraacuted vaacutermegye Horgos nevű faluja KrassoacutendashSzoumlreacuteny vaacutermegye keacutet telepuumlleacutese

(Krassoacuteszombat eacutes Udvarszaacutellaacutes) szinteacuten ide keruumllt Ezzel azonban nem zaacuterhatjuk le a

foumlldrajzi meghataacuterozaacutest mert a keacutesőbbi deacutelszlaacutev koumlzigazgataacutesi vaacuteltozaacutesok koumlvetkezteacuteben az

egykori ndash horvaacutet koumlzigazgataacutes alatt aacutelloacute ndash Szereacutem vaacutermegye toumlbb mint neacutegyoumltoumlde

Horvaacutetorszaacutegtoacutel aacutetkeruumllve az előbb emliacutetett teruumlletekkel koumlzoumlsen hozta leacutetre a bdquoVajdasaacutegot

Ugyanakkor egy kisebb teruumllet az egykori Torontaacutel vaacutermegyei reacuteszből koumlzigazgataacutesilag ndash

meacuteg 1948-ban ndash Szerbia reacutesze lett Ezt a leacutepeacutest a fővaacuteros Belgraacuted foumlldrajzi koumlzelseacutege

indokolta Ez a kis teruumllet 501 km 2 (az egykori Borcsa (Borţa) eacutes Baacuteraacutenyos (Ovţa)

koumlrnyeacuteke) ahonnan a magyarsaacuteg maacuter bdquofelsziacutevoacutedottrdquo Ugyanakkor a bdquoDeacutelvideacutek egy kisebb

teruumlletet ndash hat telepuumlleacutest (Macvanska Mitrovica Nocaj Radenkovic Ravnje Salas Nocajski

eacutes Zasavica) ndash kapott Koumlzeacutep-Szerbiaacutetoacutel is amely ma a Szereacutemseacutegi koumlrzeten beluumll a

Szaacutevaszentdemeteri (vagy mitrovicai) koumlzseacuteg reacutesze

Jelenleg a Vajdasaacuteg 21 205 km 2 teruumlletű eacutes haacuterom foumlldrajzi taacutejegyseacutegből a

Baacutecskaacuteboacutel a Baacutenaacutetboacutel illetve a Szereacutemseacutegből aacutell

A deacutelszlaacutev kiraacutelysaacuteg aacuteltal kapott teruumllet ndash 20 551 km 2 ndash nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1910-

es magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint magyar 577 549 fő (301) szerb 384 000 fő

(256) neacutemet 323 624 fő (216) romaacuten 73 990 fő (49) szlovaacutek 56 528 fő (38)

ruszin 13 051 fő (09) egyeacuteb 90 271 fő (131) oumlsszesen 1 519 013 fő (1000)132

Az 1 519 013 fő a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg lakossaacutegaacutenak 83-a a 20 551

neacutegyzetkilomeacuteternyi teruumllet pedig a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg teruumlleteacutenek 74-aacutet jelentette

A szerb koumlzigazgataacutes alapjaacuten jelenleg a Deacutelvideacutek 45 koumlzseacutegre133

oszlik Ebből 20

talaacutelhatoacute a Baacutecskaacuteban 16 a Baacutenaacutetban illetve kilenc koumlzseacuteg helyezkedik el a Szereacutemseacuteg

teruumlleteacuten A Deacutelvideacutek szeacutekvaacuterosa Uacutejvideacutek (Novi Sad)

A telepuumlleacutesszaacutemot tekintve a legkisebb koumlzseacuteg az egy telepuumlleacutest Karloacutecaacutet (Sremski

Karlovci) magaacuteba foglaloacute Karloacuteca koumlzseacuteg a legnagyobb koumlzseacuteg a szaacutevaszentdemeteri amely

26 telepuumlleacutest foglal magaacuteba A teruumlletnagysaacutegot tekintve a nagybecskereki koumlzseacuteg (1 326

km 2 ) a legnagyobb a legkisebb pedig a karloacutecai (51 km 2 )

132

LELKES Gyoumlrgy A Magyar helyseacuteg-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute Baja 1998 934 p 133

A koumlzseacuteg vagy kommuna (szerbuumll opština) jaacuteraacutesszerű telepuumlleacutescsoport a Jugoszlaacuteviaacuteban meghonosodott

eacutertelmezeacutes szerint olyan taacutersdalmi aacutellamigazgataacutesi oumlnkormaacutenyzattal felruhaacutezott teruumlleti egyseacuteg amelyet a neacutevadoacute

vaacuteros vagy nagyobb falu eacutes a jogilag odasorolt telepuumlleacutesek keacutepeznek A jugoszlaacuteviai koumlzseacutegek valamivel

kisebbek az egykori magyarorszaacutegi jaacuteraacutesokhoz keacutepest BIACSI Antal Kis deacutelvideacuteki demograacutefia Eacuteletjel koumlnyvek

57 MTT ndash Szabadegyetem ndash Logos Kiadoacute Szabadka ndash Toacutetfalu 1994 31 p

103

Magyar toumlbbseacutegű oumlnkormaacutenyzat nyolc koumlzseacutegben van ezek a magyarkanizsai zentai

adai szabadkai topolyai kishegyesi oacutebecsei a Baacutecskaacuteban eacutes egy van a Baacutenaacutetban a zentai

koumlzseacuteggel szembeni Csoacuteka koumlzseacuteg 2002-ben a nyolc koumlzseacutegből hatban abszoluacutet kettőben

(Oacutebecse Szabadka) pedig relatiacutev toumlbbseacutegben volt a magyarsaacuteg

Jelenleg a Vajdasaacutegnak 464 jogilag elismert telepuumlleacutese van134

A ndash 2002 eacutevi

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint ndash legkisebb a Baacutecskaacuteban talaacutelhatoacute a baacutecstopolyai koumlzseacuteghez

tartozoacute Voumllgypart (Obornjaţa) keacutet lakoacutejaacuteval a legnagyobb pedig Uacutejvideacutek a Vajdasaacuteg

szeacutekvaacuterosa 191 405 lakossal

18 aacutebra A deacutelvideacutek koumlzseacutegei (2007)

Forraacutes GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash PETRES Tibor ndash SZONDI Ildikoacute A szerbiai Vajdasaacuteg az ezredforduloacuten a

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Teruumlleti statisztika KSH Bp 363 p

134

BIACSI Antal bdquoMagyar falvak eacutes vaacuterosok 196ndash197 p in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar

Kalendaacuterium 1999 Pannon Press Szabadka 1998 Vajdasaacutegi magyar breviaacuterium 160ndash164 p in KREKITY


104

27 taacuteblaacutezat A Deacutelvideacutek nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (19912002)

Nemzetiseacuteg Neacutepesseacuteg 1991 Neacutepesseacuteg 2002

Noumlvekedeacutes

(Csoumlkkeneacutes)

1991-2002

Albaacuten 2 556 010 1 695 008 ndash861

Bolgaacuter 2 363 010 1 658 008 ndash705

Bosnyaacutek hellip hellip 417 002 417

Bunyevaacutec hellip hellip 19 766 097 -----

Cigaacuteny 24 366 120 29 057 143 4 691

Cseh 1 844 010 1 648 008 ndash196

Goran135 hellip hellip 606 003 606

Goumlroumlg 483 000 ----- ----- ndash483

Horvaacutet 98 025 490 56 546 278 ndash41 479

bdquoJugoszlaacutevrdquo136 174 295 880 49 881 245 ndash124 414

Lengyel 669 000 ----- ----- ndash669

Macedoacuten 17 472 070 11 785 058 ndash5 707

Magyar 339 491 1690 290 207 1428 ndash49 284

Montenegroacutei 44 838 220 35 513 175 ndash49 284

Muzulmaacuten 5 851 030 3 634 018 ndash2 217

Neacutemet 3 873 020 3 154 016 ndash719

Orosz 1 019 010 940 005 ndash79

Romaacuten 38 809 190 30 419 150 ndash8 388

Ruszin 17 652 090 15 626 077 ndash2 026

Szerb 1 143 723 5680 1 321 807 6505 178 084

Szlovaacutek 63 545 320 56 637 279 ndash6 908

Szloveacuten 2 730 010 2 005 010 ndash725

Toumlroumlk 187 000 ----- ----- ndash187

Ukraacuten 4 565 027 4 635 023 70

Vlach 132 000 101 00 ndash31

Zsidoacute 513 000 ----- ----- ndash513

Egyeacuteb 1 465 010 5 311 026 3 846

Nem nyilatkozott 5 427 030 55 016 271 49 589

Regionaacutelis


Ismeretlen 15 493 080 23 774 117 8 281

Oumlsszesen 2 013 889 1000 2 031 992 100 18 103

Forraacutes GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek Szoacutervaacuteny eacutes

szocioacutelingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 335 p

135

A goraacutenok muzulmaacuten szlaacutevok akik a NATO Jugoszlaacutevia elleni leacutegicsapaacutesainak kezdetekor szerbeken a

montenegroacuteiakon eacutes a romaacutekon kiacutevuumll szinteacuten nagyobb szaacutemban hagytaacutek el koszovoacutei otthonukat 136

bdquoJugoszlaacutev nemzetiseacuteg nem leacutetezik azonban maacuter az 1961eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesnaacutel alkalmaztaacutek ezt a kategoacuteriaacutet

Az 1971 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesig a meghataacuterozatlan jugoszlaacutev kategoacuteriaacuteba a deacutelszlaacutev eredetűeket soroltaacutek ettől

kezdve a jugoszlaacutevok koumlzeacute maacuter nemcsak a deacutelszlaacutev eredetűek keruumlltek hanem főkeacutent nemzetiseacutegi (pl magyar

szlovaacutek stb) szaacutermazaacutesuacuteak Az 1971 eacutes 1981 koumlzoumltti időszakban elkeacutepesztő meacutereteket oumlltoumltt a bdquojugoszlaacutevnak

lennirdquo aacutellam- eacutes kommunista paacuterti propaganda amely 1981 eacutes 1991 koumlzoumltt tovaacutebb erősoumldoumltt Ez volt a haacuteboruacute

utaacuteni fejlődeacutes titoacutei bdquoaranykorszakardquo a laacutetszatjoacuteleacutet eacutes az eacuteletsziacutenvonal irigyleacutesre meacuteltoacute volt a koumlrnyező szocialista

orszaacutegok helyzeteacutehez viszonyiacutetva MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarsaacuteg identitaacutesa

REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-Euroacutepai

Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp 19923 56 p

105

3 2 1 A baacutecskai magyarsaacuteg

A Deacutelvideacuteken beluumll ndash magyar szempontboacutel ndash legjelentősebb teruumllet a Baacutecska137

a

legtoumlbb deacutelvideacuteki magyar ezen a teruumlleten eacutel A Baacutecskaacutet mint taacutejegyseacuteget keletről a Tisza

folyoacute deacutelről eacutes nyugatroacutel a Duna folyam eacuteszakroacutel pedig a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg hataacuterolja A

taacutej meglehetősen siacutek foumlldje rendkiacutevuumll termeacutekeny A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg legmagasabb

aranykorona eacuterteacutekű foumlldjei itt huacutezoacutedtak

A toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg 156 eacuteve alatt a magyarsaacuteg de az egeacutesz videacutek is szinte teljesen

elpusztult A toumlroumlk időkben ndash toumlbb perioacutedusban ndash szerbek telepedtek le a Baacutecska teruumlleteacuten Az

első jelentősebb szerb betelepuumlleacutes ndash joacuteval koraacutebban ndash maacuter I (Nagy) Lajos (1342ndash1382)

uralkodaacutesa alatt toumlrteacutent az utolsoacute nagyobb szerb bevaacutendorlaacutes pedig a toumlroumlk időket koumlvetően a

Raacutekoacuteczi-szabadsaacutegharc levereacutese (1711) utaacuten ment veacutegbe138

A toumlroumlk elől menekuumllő szerbek

letelepedeacutese Lazar Lazareviš szerb keneacutez 1389 juacutenius 28-aacuten ndash reacutegi ortodox naptaacuter szerint

1389 juacutenius 15-eacuten ndash bekoumlvetkezett rigoacutemezei csataveszteacutese utaacuten gyorsult fel amikor a

koumlzeacutepkori Szerbia megsemmisuumllt

A szerb betelepuumlleacutes legjelentősebb hullaacutema ndash a bdquoseoba srba (bdquoszerbek vaacutendorlaacutesa)

ndash 1690-ben III Csernovics Arzeacuten (Arsenije Ţarnojeviš) ipeki szerb paacutetriaacuterka vezeteacuteseacutevel

toumlrteacutent I Lipoacutet (1657ndash1705) Habsburg uralkodoacute taacutemogataacutesaacuteval Becsleacutesek szerint 30 000

maacutesok szerint 40 000 szerb csalaacuted koumlzel 200 000 fő eacuterkezett az immaacuter Habsburg keacutezben leacutevő

Magyar Kiraacutelysaacuteg teruumlleteacutere Feladatuk a magyar deacuteli hataacuter veacutedelme munkaerő biztosiacutetaacutesa a

Baacutecska a Szereacutemseacuteg eacutes a Baacutenaacutet beneacutepesiacuteteacutese volt139

137

bdquoA DunandashTisza koumlzeacutenek a Baja-Szeged vonaltoacutel deacutelre eső reacutesze Eacuteszaki saacutevja kiveacuteteleacutevel ma Szerbiaacutehoz

tartozik A honfoglalaacutes koraacutetoacutel magyarlakta videacutek a koumlzeacutepkorban gazdag viszonylag sűrűn telepuumllt taacutej volt Keacutet

vaacutermegye alakult ki teruumlleteacuten Baacutecs kb a Ferenc-csatorna vonalaacutetoacutel deacutelre eacutes Bodrog attoacutel eacuteszakra A toumlroumlk elől

menekuumllő deacutelszlaacutev neacutepcsoportok (szerbek bunyevaacutecok sokaacutecok) a 15 szaacutezadban kezdtek beszivaacuterogni a Baacutecska

teruumlleteacutere A legnagyobb szerb bekoumlltoumlzeacutes 1691-ben toumlrteacutent a levert toumlroumlkellenes felkeleacutes utaacuten Csernovics

paacutetriaacuterka vezeteacuteseacutevel Magyar lakossaacutega a 16 szaacutezad elejeacutetől folytonosan pusztult vagy eacuteszakra vaacutendorolt eacutes

Buda elesteacutetől (1541) a zentai csataacuteig (1697) tartoacute hoacutedoltsaacuteg ideje alatt majdnem teljesen eltűnt a taacutejroacutel A 18

szaacutezad elejeacuten neacutemely keleti eacutes deacuteli teruumlleteinek kiveacuteteleacutevel (Tiszai Kamarakeruumllet Csajkaacutes keruumllet)

visszaaacutelliacutetottaacutek a keacutet reacutegi vaacutermegyeacutet de 1802-ben oumlsszevontaacutek Baacutecs-Bodrog megyeacuteveacute A gyeacuter deacutelszlaacutev lakossaacuteguacute

teruumlletre 1733-toacutel indult meg a magyar lakossaacuteg bekoumlltoumlzeacutesehellip ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi

Lexikon I koumltet 231 p 138

Az első szerb betelepuumlleacutes 1365-ben a maacutesodik az első rigoacutemezei csataveszteacutes (1389) utaacuten a harmadik az

aldunai Szendrő vaacuteraacutenak toumlroumlk beveacuteteleacutet (1439) koumlvetően a negyedik 1459-ben az oumltoumldik 1481-ben a hetedik

1538-ban a nyolcadik betelepuumlleacutes ndash a legnagyobb ndash Csernovics Arzeacuten ipeki paacutetriaacuterka vezeteacuteseacutevel 1690-ben eacutes a

kilencedik pedig a Raacutekoacuteczi-szabadsaacutegharc levereacuteseacutet (1711) koumlvetően ment veacutegbe BOROVSZKY Samu ndash

SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Temes vaacutermegye eacutes Temesvaacuter szabad kiraacutelyi vaacuteros Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg

Bp 1900 313 p GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A toumlrteacutenelmi Temes vaacutermegye neacutepesedeacutestoumlrteacutenete Acta Universitatis

Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus V Fasciculus 4

Szeged 2005 84 p 139

DOMONKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Bp Zriacutenyi Kiadoacute 1992 20-25 p

106

A magyarsaacuteg uacutejboacuteli betelepuumlleacutese csak 1733-toacutel indult meg Sok magyar eacuterkezett

Somogy eacutes Zala vaacutermegyeacutekből aacuteltaluk neacutepesuumllt uacutejra Bezdaacuten (1743) illetve Peacuteterreacuteve (1755)

is A Jaacuteszsaacutegboacutel is eacuterkeztek magyarok Magyarkanizsaacutera (1750) Zentaacutera (1755) Adaacutera

(1760) Oacuteverbaacuteszra (1767) A kunhegyesi eacutes tiszaburai magyarok Baacutecsfeketehegyet

neacutepesiacutetetteacutek be Baacutecskossuthfalvaacutet pedig a Karcagroacutel Kunmadarasroacutel illetve a Jaacuteszkiseacuterről

eacuterkező magyarok bdquoeacutelesztetteacutek felrdquo Pest Noacutegraacuted eacutes Heves vaacutermegyeacutekből ndash 1783 eacutes 1806

koumlzoumltt ndash eacuterkező magyarok neacutepesiacutetetteacutek be Temerint Moholt eacutes Baacutecsfoumlldvaacutert

A magyarsaacuteggal egy időben eacuterkeztek a neacutemetek (svaacutebok) is akik felviraacutegoztattaacutek a

Baacutecska toumlbb mint 30 telepuumlleacuteseacutet (pl Apatin Baacutecsordas Baacutecsszentivaacuten Csonoplya Hoacutedsaacuteg

Szilberek Paripaacutes eacutes Szentfuumlloumlp) A Baacutecska deacuteli reacuteszeacuten ndash a Sajkaacutes-videacutek kiveacuteteleacutevel ndash szinte

kizaacuteroacutelag a neacutemet nemzetiseacuteg lakott A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a neacutemet nemzetiseacuteget

kitelepiacutetetteacutek Jugoszlaacutevia teruumlleteacuteről A Felfoumlldről ndash Baacutecs (Baţ) eacutes Baacutecspetrőc (Baţki

Petrovac) koumlrnyeacutekeacutere ndash szlovaacutekok is eacuterkeztek eacutes megjelent ndash peacuteldaacuteul Baacutecskeresztuacuteron (Ruski

Krstur) ndash a ruteacuten nemzetiseacuteg is a Deacutelvideacuteken A horvaacutetok a Szereacutemseacutegen kiacutevuumll Szabadka eacutes

Zombor koumlrnyeacutekeacuten telepedtek le napjainkban 13 telepuumlleacutesen alkotnak toumlbbseacuteget Egyeduumll a ndash

joacutereacuteszt a kishegyesi koumlzseacuteg teruumlleteacuten eacutelő montenegroacutei neacutepcsoport eacuterkezett ndash szervezett

betelepiacuteteacutesek aacuteltal - a I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten140

Koumlzel szaacutez eacutev alatt toumlbb etnikum vaacutelasztotta

lakoacutehelyeacuteuumll a Baacutecskaacutet de ugyaniacutegy a Baacutenaacutetot eacutes a Szereacutemseacuteget is A kuumlloumlnfeacutele neacutepcsoportok

bevaacutendorlaacutesaacuteval Euroacutepa nemzetiseacutegileg legvegyesebb teacuterseacutege joumltt leacutetre eacutes ez megaacutellapiacutetaacutes

mind a mai napig helytaacutelloacute

Az 1802-ben ndash Baacutecs eacutes Bodrog vaacutermegyeacutekből ndash megalakult BaacutecsndashBodrog vaacutermegyeacutet

1411920-ban ndash a trianoni beacutekeszerződeacutes koumlvetkezteacuteben ndash keacutet reacuteszre osztottaacutek A toumlrteacutenelmi

vaacutermegye eacuteszaki 1 685 km 2 -es reacutesze ndash Baja eacutes koumlrnyeacuteke ndash Magyarorszaacuteg reacutesze maradt A

vaacutermegye nagyobbik fele (8 677 km 2 ) az uacutejonnan leacutetrejoumltt deacutelszlaacutev aacutellam reacutesze lett

Napjainkban a Deacutelvideacutek reacuteszeacutet keacutepező Baacutecska az egykori Csongraacuted vaacutermegyei

Horgos faluboacutel eacutes az egykori BaacutecsndashBodrog vaacutermegye deacutelszlaacutev keacutezre keruumllt nagyobbik feleacuteből

aacutell Teruumllete 8 904 km 2 ezzel a Deacutelvideacutek teruumlleteacutenek 41 szaacutezaleacutekaacutet teszi ki

140

GOumlNCZ Lajos A magyar nyelv Jugoszlaacuteviaacuteban (Vajdasaacutegban) Osiris Kiadoacute ndash Forum Kiadoacute ndash MTA

Kisebbseacutegkutatoacute Műhely Bp-Uacutejvideacutek 39 p 141

A magyar aacutellamisaacuteg jelkeacutepei a Vajdasaacutegban 164ndash165 p in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar


107

3 2 1 1 Az Eacuteszak-baacutecskai koumlrzet

(Severno-backi okrug)

Az Eacuteszak-baacutecskai koumlrzetbe mindoumlssze haacuterom koumlzseacuteg ndash Baacutecstopolya (Baţka Topola)

Kishegyes (Mali IŤoš) eacutes Szabadka (Subotica) ndash tartozik Mind a haacuterom eacuteleacuten magyar toumlbbseacutegű

az oumlnkormaacutenyzat a haacuterom koumlzseacutegből kettőben abszoluacutet egyben (Szabadka) pedig relatiacutev

toumlbbseacutegben van a magyarsaacuteg142

A koumlrzet teruumllete 1 784 km 2 A neacutepsűrűseacuteg 1991-ben meacuteg

115 főkm 2 2002-ben pedig maacuter csak 112 főkm 2 volt Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint

205 401 fő eacutelt a koumlrzet teruumlleteacuten azonban a 2002-es szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes maacuter csak 200 140 főt

regisztraacutelt

28 taacuteblaacutezat Az Eacuteszak-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)

Nemzetiseacuteg Baacutecstopolya

koumlzseacuteg Kishegyes koumlzseacuteg Szabadka koumlzseacuteg Oumlsszesen


Bolgaacuter 1 ----- 67 68


Bunyevaacutec 187 13 16 254 16 454

Cigaacuteny 88 138 1 454 1 680

Cseh 4 3 20 27

Goraacuten 7 ----- 54 61

Goumlroumlg ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 454 85 16 688 17 227

bdquoJugoszlaacutevrdquo 831 95 8 562 9 488

Lengyel ----- ----- ----- -----


Magyar 22 543 7 546 57 092 87 181




Orosz 5 2 64 71


Ruszin 292 35 157 484

Szerb 11 454 2 357 35 826 49 637

Szlovaacutek 200 2 168 370


Toumlroumlk ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 19 10 44 73

Vlach ----- ----- ----- -----

Zsidoacute ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 85 34 1 041 1 160

Nem nyilatkozott 1 162 219 6 470 7 851

Regoionaacutelis



Oumlsszesen 38 245 13 494 148 401 200 140


142

BIACSI Antal Fogyunk meacutegis vagyunk neacutepesedeacutes az elmuacutelt tizenegy eacutevben 174ndash177 p in KREKITY Olga

(szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2003 Pannon Press Szabadka 2002

108

A koumlrzetnek oumlsszesen 45 telepuumlleacutese van ebből haacuterom a kishegyesi 19 a szabadkai eacutes

23 a baacutecstopolyai koumlzseacutegben talaacutelhatoacute A telepuumlleacutesszerkezet sok eacuterdekesseacuteget mutat ami

oumlsszefuumlgg azzal hogy a koumlrzet telepuumlleacuteseinek toumlbbseacutegeacutet a toumlrteacutenelmi muacuteltban pusztakeacutent

tanyakeacutent toumlrpetelepuumlleacuteskeacutent vagy uradalmi birtokkeacutent tartottaacutek nyilvaacuten A szaacutemos tanya

puszta eacutes uradalmi birtok egy reacuteszeacutet az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten szeacutettelepiacutetetteacutek maacutes reacuteszeacutet viszont

fejlesztetteacutek143

Vannak olyan telepuumlleacutesek is amelyek deacutelszlaacutev bdquotelepesfalukeacutentrdquo joumlttek leacutetre

Ebben az esetben a deacutelszlaacutev vezeteacutes teljesen uacutej ndash szerb montenegroacutei stb - telepuumlleacuteseket

hozott leacutetre Ilyenek ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a baacutecstopolyai koumlzseacuteg teruumlleteacuten Karadordevo vagy

Krivaja illetve a szabadkai koumlzseacuteg teruumlleteacuten Mali Beograd (Kisbelgraacuted) Mala Bosna

(Kisbosznia) Uacutejzsednik (Novi Zednik) A telepesfalvak leacutetrehozaacutesaacutenak ceacutelja a magyar

nemzetiseacutegi toumlmb asszimilaacutelaacutesa volt

A koumlrzet 45 telepuumlleacuteseacuteből csak tiacutez tekinthet vissza toumlrteacutenelmi muacuteltra ezek a haacuterom

kishegyesi telepuumlleacutes (Baacutecsfeketehegy (Feketiš) Kishelyes (Mali IŤoš) Szeghegy (Lovšenac))

a szabadkai koumlzseacutegben Bajmok (Bajmok) Csantaveacuter (Ţantavir) Szabadka (Subotica)

valamint a baacutecstopolyai koumlzseacutegben Bajsa (Bajša) Baacutecskossutfalva (maacutes neacuteven Oacutemoravica)

(Stara Moravica) Baacutecstopolya (Baţka Topola)eacutes Pacseacuter (Paţir)


Az Eacuteszak-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1991-ben eacutes 2002-ben (fő)



Baacutecstopolya 40 473 26 185 14 288 38 245 22 543 15 702

Kishegyes 14 394 8 4 2 5 942 13 494 7 546 5 948

Szabadka 150 534 64 277 86 257 148 401 57 092 91 309

Oumlsszesen 205 401 98 914 106 487 200 140 87 181 112 959


augusztus 19)

A fenti taacuteblaacutezatboacutel laacutethatoacute hogy 2002-ben a magyarsaacuteg meacuteg toumlbbseacutegben van a haacuterom

koumlzseacutegből kettőben a magyarsaacuteg toumlbb mint 50 szaacutezaleacutekot meghaladoacutean van jelen

143

Ilyen peacuteldaacuteul a baacutecstopolyai koumlzseacutegben Braziacutelia (Bagremovo) vagy Bogaras (Bogaras) illetve a Szabadkai

koumlzseacuteg teruumlleteacuten Kiraacutelyhalom (Backi Vinogradi) Kelebia (Kelebija) vagy Hajduacutejaacuteraacutes (Hajdukovo) MIRNICS

Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarok identitaacutesa REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom Teleki

Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-Euroacutepai Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp 19923 58 p

109

(Baacutecstopolya 59 Kishegyes 56144

) Szabadka koumlzseacutegben pedig tovaacutebbra is biztosiacutetott a

magyar relatiacutev toumlbbseacuteg (44)

A ndash 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai szerint ndash baacutecstopolyai koumlzseacuteg teruumlleteacuten

talaacutelhatoacute 23 telepuumlleacutes koumlzuumll 12 helyseacuteg magyar toumlbbseacutegű volt Ezek Bajsa (Bajša) (651)

Baacutecskossuthfalva (Stara Moravica) (841) Baacutecstopolya (Baţka Topola) (592) Bogaras

(Bogaraš) (957) Braziacutelia (Bagremovo) (823) Gunaras (Gunaroš) (972) Kavilloacute

(Kavilo) (923) Pacseacuter (Paţir) (599) Pobeda (Pobeda) (471) Voumllgypart (Obornjaţa)

(100) Zentagunaras (Novo Orahovo) (856) eacutes Zobnatica (Zobnatica) (628)145

30 taacuteblaacutezat A baacutecstopolyai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)



Andraacutesmező 629 696 67 11 szerb

Bajsa 2 745 2 568 ndash177 ndash64 magyar

Baacutecskossuthfalva 6 266 5 699 ndash567 ndash9 magyar

Baacutecstopolya 16 704 16 171 ndash533 ndash32 magyar


Braziacutelia 220 204 ndash16 ndash73 magyar

Cserepes 497 609 112 225 szerb

Felsőroglatica 587 477 ndash110 ndash187 szerb

Gunaras 1 531 1 441 ndash90 ndash59 magyar

Istenaacuteldaacutes 635 632 ndash3 ndash04 szerb

Karadordevo 588 590 2 03 szerb

Karkatuacuter 524 516 ndash8 ndash15 szerb

Kavilloacute 259 233 ndash26 ndash10 magyar

Kisbelgraacuted 503 524 21 42 szerb

Koumlzeacutepszaacutellaacutes 183 172 ndash11 ndash6 szerb

Krivaja 910 986 76 84 szerb

Pacseacuter 3 309 2 948 ndash361 ndash109 magyar

Pannonia 970 798 ndash172 ndash177 szerb

Pobeda 382 342 ndash40 ndash105 magyar

Szeacutekelytornyos 229 205 ndash24 ndash105 szerb

Voumllgypart ----- 2 2 100 magyar

Zentagunaras 2 263 2 029 ndash234 ndash103 magyar

Zobnatica 388 309 ndash79 ndash204 magyar

A koumlzseacuteg




A keacutet utoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt eltelt 11 eacutev alatt jelentős vaacuteltozaacutes toumlrteacutent a

baacutecstopolyai koumlzseacuteg nemzetiseacuteg statisztikaacutejaacuteban A koumlzseacuteg teruumlleteacuten legszaacutemosabb

144

A kishegyesi koumlzseacuteg haacuterom telepuumlleacuteseacuteből kettőben (Baacutecsfeketehegy Kishegyes) keacutetharmadot meghaladoacute

magyar toumlbbseacuteg van viszont a harmadikon Szeghegyen a magyarsaacuteg csak elenyeacutesző szaacutemban eacutel Ennek az oka

hogy Szeghegy neacutemet telepuumlleacutes volt de a neacutemeteknek a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten kitelepiacutetetteacutek helyuumlkre montenegroacuteiak

eacuterkeztek CZEacuteKUS Geacuteza Kishegyes muacuteltja a demograacutefiai adatok tuumlkreacuteben Logos Kiadoacute Toacutethfalu 2002 14 p 145



110

neacutepcsoport a magyarsaacuteg szaacutema 26 185 főről 22 543 főre apadt (ndash139) A szaacutembelileg

maacutesodik helyen aacutelloacute szerbseacuteg viszont jelentősen nőtt A keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt ndash a szervezett

betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben ndash 8 923 főről 11 454 főre (+2836) emelkedett a szaacutemuk Az

1991-ben 2 335 főt szaacutemlaacuteloacute bdquojugoszlaacutev nemzetiseacutegrdquo 2 335 főről 831 főre (ndash644) csoumlkkent

A montenegroacutei neacutepcsoport szaacutema szinteacuten neacutepesseacutegfogyaacutest koumlnyvelhetett el 623 főről 547 főre

(-122) csoumlkkent Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint az egy szaacutezaleacutekot meghaladoacute

neacutepcsoportok koumlzuumll a horvaacutetsaacuteg volt a legkisebb Szaacutemuk 11 eacutev alatt 522 főről 454 főre (ndash

13) csoumlkkent

A baacutecstopolyai koumlzseacuteg telepuumlleacutesei koumlzuumll mindoumlssze oumlt telepuumlleacutes noumlvelte leacutelekszaacutemaacutet

miacuteg a toumlbbi 18 helyseacutegben főkeacutent a magyarsaacuteg rohamos fogyaacutesaacutenak lehetuumlnk tanuacutei Az oumlt ndash

neacutepesseacutegszaacutemaacutet noumlvelni tudoacute ndash telepuumlleacutes koumlzuumll neacutegyben a szerb a dominaacutens nemzetiseacuteg eacutes

csak az 1991 oacuteta oumlnaacutelloacutesult keacutet szemeacutely aacuteltal lakott Voumllgypart az egyeduumlli magyar

bdquotelepuumlleacutesrdquo

A kishegyesi koumlzseacuteg teruumlleteacuten mindoumlssze haacuterom telepuumlleacutes talaacutelhatoacute ezek koumlzuumll

Baacutecsfeketehegyen (Feketiš) (616) eacutes Kishegyesen (Mali IŤoš) (872) mutatott ki magyar

toumlbbseacuteget a legutolsoacute ndash 2002 eacutevi ndash szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes

31 taacuteblaacutezat A kishegyesi koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)



Baacutecsfeketehegy 4 542 4 336 ndash206 ndash453 magyar

Kishegyes 5 803 5 465 ndash338 ndash582 magyar

Szeghegy 4 049 3 693 ndash356 ndash879 montenegroacutei

A koumlzseacuteg

oumlsszesen 14 394 13 494 ndash900 ndash62 magyar



Az 1991 eacutes 2002 koumlzoumltti időszakban a kishegyesi koumlzseacuteg is neacutepesseacutegfogyaacutest

koumlnyvelhetett el amelynek elsődleges oka az elvaacutendorlaacutes valamint a termeacuteszetes fogyaacutes A

kedvezőtlen eacutelveszuumlleteacutesi eacutes halaacutelozaacutesi araacutenyszaacutemok mellett az elvaacutendorlaacutes is erőteljesen

eacutereztette hataacutesaacutet A kishegyes koumlzseacutegi magyarsaacuteg 8 542 főről 7 546 főre csoumlkkent (ndash107) A

magyarsaacuteghoz hasonloacutean 11 eacutev alatt a montenegroacutei ndash kuumlloumlnoumlsen a szeghegyi ndash neacutepcsoport

szaacutema is jelentősen 1 210 fővel (ndash365) fogyott Ugyanakkor a harmadik jelentősebb

koumlzseacutegi neacutepcsoport a szerb a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt ndash a betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben ndash

jelentősen gyarapodott Leacutelekszaacutemuk 1 634 főről 2 357 főre (+301) nőtt146

146



111

A szabadkai koumlzseacuteg 19 telepuumlleacutese koumlzuumll mindoumlssze nyolcroacutel lehetett elmondani ndash a

2002 eacutevi cenzus adatsorai szerint ndash hogy magyar toumlbbseacutegű Az emliacutetett helyseacutegek az

alaacutebbiak Baţko Dušanovo (625) Baacutecsszőllős (maacutes neacuteven Kiraacutelyhalom) (Baţki Vinogradi)

(945) Csantaveacuter (Ţantavir) (924) Hajduacutejaacuteraacutes (Hajdukovo) (883) Kelebia (Kelebija)

(588) Ludas (Supljak) (875) Palics (Paliţ) (539) eacutes Szabadka (Subotica) (35)147

32 taacuteblaacutezat A szabadkai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)



Alsoacutetavankuacutet 2 710 2 631 ndash79 ndash29 horvaacutet-

bunyevaacutec

Bačko Dušanovo 785 741 ndash44 ndash56 magyar

Bajmok 8 620 8 586 ndash34 ndash04 szerb

Baacutecsszoumlllős 2 242 2 039 ndash203 ndash9 magyar

Beacutekova 1 942 1 824 ndash118 ndash61 horvaacutet-

bunyevaacutec

Csantaveacuter 7 940 7 178 ndash762 ndash96 magyar

Felsőtavankuacutet 1 526 1 381 ndash145 ndash95 horvaacutet-

bunyevaacutec

Gyoumlrgyeacuten 1 911 1 746 ndash165 ndash86 horvaacutet-

bunyevaacutec

Hadikoumlrs 509 446 ndash63 ndash124 szerb

Hajduacutejaacuteraacutes 2 627 2 482 ndash145 ndash55 magyar

Kelebia 1 975 2 128 +193 +98 magyar

Kisbosznia 1 488 1 245 ndash243 ndash1633 horvaacutet-

bunyevaacutec

Ludas 1 427 1 310 ndash117 ndash82 magyar

Meggyes 634 639 +5 +08 szerb

Meacuterges 1 182 1 181 ndash1 ndash01 bunyevaacutec-

horvaacutet

Nagyfeacuteny 2 323 2 230 ndash93 ndash4 horvaacutet-

bunyevaacutec

Palics 7 375 7 745 +370 +5 magyar

Szabadka 100 386 99 981 ndash405 ndash04 magyar

Uacutejzsednik 2 932 2 848 ndash84 ndash29 szerb

A koumlzseacuteg




A koumlzseacutegi magyarsaacuteg szaacutema ndash 1991 eacutes 2002 koumlzoumltt ndash 64 277 főről 57 092 főre fogyott

(-112)148

ezzel szemben a szerbseacuteg 22 335 főről 26 242 főre (175) noumlvelte leacutelekszaacutemaacutet

A koumlzseacuteg nemzetiseacutegi statisztikaacutejaacutenak sajaacutetossaacutega hogy a bdquojugoszlaacutevrdquo neacutepcsoport szaacutemaacuteban

erőteljes visszaeseacutes mutatkozott Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten a magukat bdquojugoszlaacutevnakrdquo

valloacutek szaacutema 22 764 főről ndash 11 eacutev alatt ndash 8 562 főre (ndash624) esett vissza A szabadkai

147


szociolingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003 354ndash355 p 148



112

koumlzseacutegben meghataacuterozoacute jelentőseacutegű bunyevaacutec eacutes horvaacutet neacutepcsoportok szaacutema a vaacuterthoz keacutepest

keveacutesbeacute vaacuteltozott A bunyevaacutecok szaacutema 17 439 főről 16 254 főre (ndash68) meacuterseacuteklődoumltt

viszont a horvaacutetok leacutelekszaacutema 16 369 főről 16 688 főre (19) noumlvekedett A meacuteg viszonylag

jelentős montenegroacutei neacutepcsoport szinteacuten noumlvelte szaacutemaacutet 1 755 főről 1 860 főre (6)

Az utoacutebbi eacutevtizedekben Szabadka vaacuteros neacutepesseacutegeacutenek gyarapodaacutesa lelassult majd az

1991-ben kirobbant deacutelszlaacutev haacuteboruacute hataacutesakeacutent a multikultuacuteraacutelis vaacuterosboacutel főkeacutent a magyarok

eacutes horvaacutetok elvaacutendorlaacutesa miatt ndash a 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint ndash a vaacuteros

neacutepesseacutegfogyaacutesaacutenak lehetuumlnk tanuacutei Szabadka vaacuteros neacutepesseacutegszaacutemaacutenak csoumlkkeneacuteseacutet a

deacutelszlaacutev haacuteboruacutet koumlvető folyamatos szerb betelepuumlleacutes sem tudta egyensuacutelyozni Ugyanakkor a

koumlzseacuteg falvaiban a deacutelszlaacutev haacuteboruacutet megelőzően maacuter eacuterzeacutekelhető volt a neacutepesseacutegcsoumlkkeneacutes

amely folyamat a deacutelszlaacutev haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben ndash szinteacuten a magyarok eacutes horvaacutetok

elvaacutendorlaacutesa miatt ndash felgyorsult A fogyaacutes meacuterteacuteke azonban elteacuterően alakult amiacuteg Szabadkaacuten

csak 04-os addig a falvak maacuter jelentős neacutepesseacutegfogyaacutest koumlnyvelhettek el A koumlzseacuteg 19

telepuumlleacutese koumlzuumll ndash a szerb betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben ndash Kelebia (98) Meggyes (08) eacutes

Palics (5) kiveacuteteleacutevel minden helyseacutegben fogyott a neacutepesseacuteg a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes ndash 1991 eacutes

2002 ndash koumlzoumltti időszakban A legnagyobb fogyaacutest a horvaacutet-bunyevaacutec Kisbosznia (ndash1633) a

szerb de jelentős bunyevaacutec kisebbseacuteggel rendelkező Hadikoumlrs (ndash124) valamint a magyar

Csantaveacuter (-96) koumlnyvelhette el

3 2 1 2 A Nyugat-baacutecskai koumlrzet

(Zapadno-backi okrug)

A koumlrzet neacutegy koumlzseacuteget oumllel fel amelyek koumlzuumll egyben sincs magyar ndash koumlzseacutegi szintű

ndash oumlnkormaacutenyzat illetve magyar toumlbbseacuteg A neacutegy koumlzseacuteg az apatini (Apatin) a hoacutedsaacutegi

(Odţaci) a kulai (Kula) eacutes a zombori (Sombor) A neacutegy koumlzseacuteg teruumlleteacuten ndash szoacutervaacutenyt

keacutepezve ndash meacuteg vannak magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek149

149

Magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek az apatini koumlzseacutegben Baacutecskertes (Kupusina) eacutes Szilaacutegy (Svilojevo) a

hoacutedsaacutegiban Gombos (Bogojevo) valamint a zombori koumlzseacutegben Baacutecsgyulafalva (Teleţka) Bezdaacuten (Bezdan)

Doroszloacute (Doroslovo) eacutes Nemesmilitics (Svetozar Miletiš) GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A vajdasaacutegi magyarsaacuteg eacutes

neacutepesedeacutesi viszonyai 339 p in BADOacute Attila ndash BOacuteKA Jaacutenos (szerk) Tudomaacutenyos diaacutekkoumlri szemle 2003

Szegedi udomaacutemnyegyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar 2003

113

33 taacuteblaacutezat A Nyugat-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)

Nemzetiseacuteg Apatin koumlzseacuteg Hoacutedsaacuteg koumlzseacuteg Kuacutela koumlzseacuteg Zombor koumlzseacuteg Oumlsszesen

Albaacuten 26 12 27 100 165

Bolgaacuter 2 9 5 32 48

Bosnyaacutek 3 6 5 30 44

Bunyevaacutec 41 8 27 2 730 2 806

Cigaacuteny 524 839 163 415 1 941

Cseh ----- 4 27 16 47

Goraacuten 1 1 15 42 59

Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 3 766 282 806 8 106 12 960


Lengyel ----- ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 32 55 183 167 437

Magyar 3 785 1 572 4 082 12 386 21 825



Neacutemet 159 63 158 339 719

Orosz 6 17 21 35 79

Romaacuten 1 191 174 5 250 1 620

Ruszin 9 53 5 398 75 5 535

Szerb 20 216 29 477 25 152 59 799 134 644

Szlovaacutek 39 1 002 106 117 1 264


Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 3 25 1 453 27 1 508

Vlach ----- ----- ----- ----- -----

Zsidoacute ----- ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 81 20 92 674 867

Nem

nyilatkozott 1 893 846 1 175 4 983 8 897

Regoionaacutelis


Ismeretlen 71 457 604 258 1 390

Oumlsszesen 32 813 35 582 48 353 97 263 214 011


A koumlrzet teruumllete 2 420 km 2 a neacutepsűrűseacuteg 1991-ben 90 főkm 2 volt 2002-ben

viszont maacuter csak 88 főkm 2 A koumlzseacuteg lakosainak szaacutema 1991-ben 215 916 fő volt a 2002

eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint viszont maacuter csak 214 011 fő eacutelt a koumlrzet teruumlleteacuten A koumlrzet 11 eacutev

alatt 1 905 főt (09) vesztett neacutepesseacutegeacuteből A koumlrzetben 37 telepuumlleacutes talaacutelhatoacute ebből oumlt az

apatini kilenc a hoacutedsaacutegi heacutet a kulai eacutes 16 a zombori koumlzseacutegben A koumlrzet koumlzpontja Zombor

amely Trianonig BaacutecsndashBodrog vaacutermegye szeacutekhelye volt

114


A Nyugat-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 2002-ban (fő)



Apatin 32 999 4 823 28 176 32 813 3 785 29 028

Hoacutedsaacuteg 37 501 2 195 35 306 35 582 1 572 34 010

Kula 49 311 4 314 44 997 48 353 4 082 44 271

Zombor 96 105 15 397 80 708 97 263 12 386 84 877

Oumlsszesen 215 916 26 729 189 187 214 011 21 825 192 186


augusztus 19)

A taacuteblaacutezatboacutel egyeacutertelműen kitűnik a szoacutervaacutenyjelleg 2002-ben az apatini koumlzseacuteg 3 785

magyar lakosaacutet a keacutet koumlzel bdquosziacutenmagyarrdquo telepuumlleacutes adta ndash az 1751-ben alapiacutetott paloacutec

eredetű150

ndash Baacutecskertes (Kupusina) (788) eacutes Szilaacutegyi (Svilojevo) (581) A toumlbbi haacuterom

telepuumlleacutesen elenyeacutesző szaacutemban eacutelt magyar A hoacutedsaacutegi koumlzseacuteg kilenc telepuumlleacutese a toumlrteacutenelmi

muacuteltban sem rendelkezett magyar toumlbbseacuteggel kiveacuteve Gombost (544) amely napjainkban is

magyar telepuumlleacutesnek szaacutemiacutet A toumlbbi nyolc telepuumlleacutes joacutereacuteszt neacutemet (Baacutecsordas Hoacutedsaacuteg

Paripaacutes Szentfuumlloumlp Szilberek) illetve szerb telepuumlleacutes (Dernye Liliomos Militics) volt151

A

kulai koumlzseacuteg heacutet telepuumlleacuteseacuteből 2002-ben Kula a koumlzseacutegkoumlzpont adta a koumlzseacutegi magyarsaacuteg

koumlzel 70ndash75 szaacutezaleacutekaacutet a toumlbbi hat telepuumlleacutesen csak bdquohiacutermondoacutenakrdquo maradtak magyarok A

zombori koumlzseacuteget tekintve elmondhatoacute hogy itt eacutel a legtoumlbb magyar a neacutegy koumlzseacuteg koumlzuumll A

zombori koumlzseacutegben a legtoumlbb magyarral a koumlzseacutegkoumlzpont Zombor (Sombor) a szaacutemaraacutenyt

tekintve pedig Baacutecsgyulafalva (Teleţka) (724) buumlszkeacutelkedhet Tovaacutebbi jelentős magyar

toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek Bezdaacuten (Bezdan) (567) Doroszloacute (Doroslovo) (52) eacutes

Nemesmilitics (Svetozar Miletiš) (46)

3 2 1 3 A Deacutel-baacutecskai koumlrzet

(Juzno-backi okrug)

A koumlrzet teruumllete 4 016 km 2 amely 12 koumlzseacuteget toumlmoumlriacutet Ebből keacutet koumlzseacuteg fekszik a

Szereacutemseacutegben (Beoţin eacutes Karloacuteca (Sremski Karlovci)) tovaacutebbaacute Baacutecspalaacutenka (Baţka Palanka)

eacutes Uacutejvideacutek (Novi Sad) koumlzseacutegek teruumllete aacutetnyuacutelik a Szereacutemseacutegbe Baacutecspalaacutenka koumlzseacuteg keacutet

telepuumlleacutest (Neštin Viziš) Uacutejvideacutek koumlzseacuteg pedig oumlt telepuumlleacutest (Bukovaacutec (Bukovac) Kamenica

150

SILLING Istvaacuten Meszentelt jeleink A 250 eacuteves Kupuszina szabadteacuteri vallaacutesi emleacutekei Kupuszinai Fuumlzetek 3

kupuszinai Petőfi Saacutendor Művelődeacutesi Egyesuumllet Kupuszina 2001 3 p 151

BOROVSZKY Samu (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Baacutecs-Bodrog vaacutermegye I-II Orszaacutegos

Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp 118 p

115

(Sremska Kamenica) Ledinci (Ledince) Peacutetervaacuterad (Petrovaradin) Stari Ledinci (Oacuteledince)

mondhat magaacuteeacutenak a Szereacutemseacutegből

35 taacuteblaacutezat A Deacutel-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)

Nemzetiseacuteg Baacutecs Baacutecspalaacutenka Baacutecspetrőc Beocsin Karloacuteca Oacutebecse Szenttamaacutes

Albaacuten 7 80 5 205 4 66 25

Bolgaacuter 1 5 4 5 3 12 6

Bosnyaacutek 4 18 4 3 ----- 6 4

Bunyevaacutec 10 17 ----- 3 2 16 4

Cigaacuteny 318 841 85 1 048 10 479 361

Cseh 3 20 2 9 3 4 3

Goraacuten ----- ----- ----- ----- 1 6 -----

Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 1 389 982 120 757 753 437 147


Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 11 51 12 27 19 62 33

Magyar 992 1 490 85 288 215 20 018 3 920


Muzulmaacuten 216 79 13 52 4 87 38

Neacutemet 89 102 6 39 71 46 20

Orosz 6 20 3 10 10 6 9

Romaacuten 570 4 ----- 14 6 18 12

Ruszin 9 53 11 28 14 24 13

Szerb 7 596 47 916 3 779 10 967 6 664 16 832 11 963

Szlovaacutek 3 213 5 837 9 751 959 27 37 13

Szloveacuten 8 35 7 92 19 15 11

Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 92 28 11 15 14 26

Vlach ----- ----- ----- ----- ----- 12 -----

Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 133 44 14 21 10 4 20

Nem

nyilatkozott 525 1 481 254 599 272 18 312

Regoionaacutelis


Ismeretlen 141 558 178 153 329 262 125

Oumlsszesen 16 268 60 966 14 681 16 086 8 839 399 17 855


116

35 taacuteblaacutezat A Deacutel-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002) (folytataacutes)

Nemzetiseacuteg Temerin Titel Uacutejvideacutek Verbaacutesz Zsablya Oumlsszesen

Albaacuten 36 7 299 45 20 614

Bolgaacuter 7 16 141 14 ----- 214

Bosnyaacutek 1 1 59 23 ----- 123

Bunyevaacutec 5 3 229 23 3 315

Cigaacuteny 38 229 1 740 136 768 6 053

Cseh 1 ----- 175 18 2 240

Goraacuten ----- ----- 358 1 ----- 366

Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 196 160 6 263 659 177 12 040


Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 27 55 1 144 155 41 1 637

Magyar 8 341 902 15 687 2 885 305 55 128

Montenegroacutei 78 34 5 040 11 371 25 17 340

Muzulmaacuten 20 6 1 015 100 16 1 646

Neacutemet 29 15 410 127 14 968

Orosz 7 10 272 47 8 408

Romaacuten 13 7 860 7 11 1 522

Ruszin 49 18 2 032 3 765 1 407 7 443

Szerb 18 155 14 482 225 995 21 907 23 732 409 988

Szlovaacutek 122 122 7 230 312 62 27 640

Szloveacuten 11 11 443 57 10 725

Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 3 3 482 975 49 1 715

Vlach ----- ----- 13 1 1 15

Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 27 22 1 133 60 39 1 541

Nem

nyilatkozott 288 395 10 903 1 326 291 17 470

Regoionaacutelis


Ismeretlen 382 158 4 289 1 014 154 7 880

Oumlsszesen 28 275 17 050 299 294 45 852 27 513 593 666


A koumlrzet neacutepsűrűseacutege 1991-ben 90 főkm 2 volt de 2002-ben maacuter 148 főkm 2 -re

bdquoduzzadtrdquo A koumlrzet koumlzpontja Uacutejvideacutek egyben a Deacutelvideacutek (Vajdasaacuteg) bdquofővaacuterosardquo is A

Baacutecskaacuteban ebben a koumlrzetben eacutel a legkevesebb magyar

A baacutecsi (Baţ) koumlzseacuteg magyar lakossaacutega toumlbbnyire keacutet telepuumlleacutesen eacutel kisebbseacutegi sorban

az egyik a koumlzseacutegkoumlzpont Baacutecs (Baţ) a maacutesik pedig Vajszka (Vajska) A toumlbbi neacutegy

telepuumlleacutesen telepuumlleacutesenkeacutent csak neacutehaacuteny tiacutez magyar eacutel

Baacutecspalaacutenka koumlzseacuteg magyarsaacutegaacutet joacutereacuteszt maga a koumlzseacutegkoumlzpont Baacutecspalaacutenka adja a

toumlbbi 13 telepuumlleacutesen szinteacuten csak tiacutezes nagysaacutegrendű

A szlovaacutek toumlbbseacutegű baacutecspetrőci koumlzseacuteg (Baţki Petrovac) neacutegy telepuumlleacuteseacutenek 85 fős

magyarsaacutega gyakorlatilag bdquomegszűntrdquo leacutetezni

A keacutet szereacutemseacutegi koumlzseacutegben amelyet koumlzigazgataacutesilag a Deacutel-baacutecskai koumlrzetbe soroltak

be szinteacuten alig eacutel magyar nemzetiseacutegű szemeacutely

117

A legeacuterzeacutekenyebb bdquoveacuterveszteseacutegetrdquo talaacuten Oacutebecse koumlzseacuteg (Beţej) szenvedte el A

koumlzseacuteg oumlt jelentős szaacutemuacute magyar lakossal rendelkező telepuumlleacuteseacutet a Deacutel-baacutecskai koumlrzetbe

osztottaacutek be ezzel elvaacutelasztottaacutek a toumlmbmagyarsaacuteg maacutes koumlzseacutegeitől A koumlzseacuteg oumlt telepuumlleacutese

koumlzuumll neacutegyben (Baacutecsfoumlldvaacuter (Baţko Gradište) (463) Istenfoumlldje (Mileševo) (51) Oacutebecse

(Beţej) (455) Peacuteterreacuteve (Baţko Petrovo Selo) (718)) a magyarsaacuteg elenyeacutesző toumlbbseacuteget

alkot A koumlzseacuteg 1991-ben meacuteg abszoluacutet magyar toumlbbseacutegűnek szaacutemiacutetott azonban a szerb

betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben 2002-re csak a relatiacutev toumlbbseacuteg maradt

36 taacuteblaacutezat Az oacutebecsei koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)

Telepuumlleacutes Neacutepesseacuteg (fő) Neacutepesseacutegfogyaacutes Dominaacutens


Baacutecsfoumlldvaacuter 5 625 5 445 ndash180 ndash32 magyar

Csikeacuteriapuszta 1 250 1 332 +82 ndash66 szerb

Istenfoumlldje 1 218 1 118 ndash100 ndash82 magyar

Oacutebecse 26 634 25 774 ndash860 ndash32 magyar

Peacuteterreacuteve 7 958 7 318 ndash640 ndash8 magyar

A koumlzseacuteg




A szenttamaacutesi (Srbobran) koumlzseacuteg teruumlleteacuten a magyarsaacuteg nem alkotott magyar

toumlbbseacuteget A koumlzseacutegkoumlzpont Szenttamaacutes uacutejraalapiacutetaacutesaacuteban a neacutemetek jaacutetszottak főbb szerepet

azonban a telepuumlleacutes egyre inkaacutebb elszerbesedett Szenttamaacutes telepuumlleacutesre152

illetve a koumlrnyező

telepuumlleacutesekre (Naacutedalj (Nadalj) Tuacuteria (Turija)) maacuter az 1700-as eacutevekben jelentős szaacutemuacute szerb

lakossaacuteg koumlltoumlzoumltt

A temerini koumlzseacuteg ndash akaacutercsak a szenttamaacutesi koumlzseacuteg ndash szinteacuten haacuterom telepuumlleacutest foglal

magaacuteba a koumlzseacutegkoumlzpont Temerin mellett az elenyeacutesző szaacutemuacute magyarsaacutegnak otthont adoacute

Jaacuterek (Backi Jarak) eacutes Szőreg (Sirig) telepuumlleacuteseket A koumlzseacuteg magyarsaacutegaacutet gyakorlatilag a

koumlzpont adja

A titeli (Titel) eacutes a zsablyai (Ţabalj) koumlzseacutegek magyarsaacutegszaacutema minimaacutelis A keacutet

koumlzseacuteg teruumllete egykoron a szerbek lakta Sajkaacutesndashvideacutek reacutesze volt A keacutet koumlzseacuteg kis szaacutemuacute

magyarsaacutega a II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuten ndash a kitelepiacuteteacutesek miatt ndash csak hiacutermondoacutenak maradt A

zsablyai Csurog eacutes Zsablya valamint a titeli Mozsor eacutes Sajkaacuteslak telepuumlleacutesek magyarsaacutega

152

Az 18481849-es szabadsaacutegharc idejeacuten a szerb felkelők bdquofellegvaacuterardquo Szenttamaacutes volt HERMANN Roacutebert

(szerk) Az 1848-1849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc toumlrteacutenete Videopont Bp 1996 136ndash140 p

118

szenvedte meg a legjobban a II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuten a jugoszlaacutev partizaacutenok eacutes a helyi szerb

lakossaacuteg brutalitaacutesaacutet153


A Deacutel-baacutecskai koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 2002-ban (fő)



Baacutecs 17 249 1 225 16 024 16 268 992 1 5276

Baacutecspalaacutenka 58 835 1 529 57 306 60 966 1 490 59 476

Baacutecspetrőc 15 662 94 15 568 14 681 85 14 596

Beocin 14 848 271 14 577 16 086 288 15 798

Karloacuteca 7 534 224 7 310 8 839 215 8 624

Oacutebecse 42 685 23 224 19 461 40 987 20 018 20 969

Szenttamaacutes 17 365 4 587 12 778 17 855 3 920 13 935

Temerin 24 939 9 646 15 293 28 275 8 341 19 934

Titel 16 218 995 15 223 17 050 902 16 148

Uacutejvideacutek 265 464 20 245 245 219 299 294 15 687 283 607

Verbaacutesz 46 405 3 443 42 962 45 852 2 885 42 967

Zsablya 25 823 294 25 529 27 513 305 27 208

Oumlsszesen 553 027 65 777 487 250 593 666 55 128 538 538


augusztus 19)

A 2002-es jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes kellemetlen bdquomeglepeteacuteserdquo az uacutejvideacuteki koumlzseacuteg

(Novi Sad) volt ahol 4 558 fővel kevesebb volt a magyar 2002-ben mint 1991-ben A koumlzseacuteg

magyarsaacutegaacutenak a toumlbbseacutege keacutet telepuumlleacutesen eacutelt Az egyik a Vajdasaacuteg fővaacuterosa Uacutejvideacutek ahol a

legtoumlbb koumlzseacutegi magyar eacutel toumlbb mint 10 000 fő A maacutesik telepuumlleacutes pedig Tiszakaacutelmaacutenfalva

(Budisava)154

amelynek meacuteg koumlzel harmada (315) magyar155

A verbaacuteszi koumlzseacuteg (Vrbas) teruumlleteacuten ndash 1910-ben ndash joacutereacuteszt neacutemetek valamint ruszinok

laktak a szerbseacuteg eacutes magyarsaacuteg csak kis szaacutemban volt jelen A 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint

csak a koumlzseacutegkoumlzpont rendelkezett jelentősebb szaacutemuacute magyarsaacuteggal

153

TELEKI Juacutelia Keresem az apaacutem siacuterjaacutet Visszatekinteacutes a muacuteltba ndash II bőviacutetett kiadaacutes Logos Kiadoacute Toacutethfalu

1999 10ndash13 p 154

A Szilaacutegyi Dezső igazsaacuteguumlgy-miniszter neveacutehez fűződik a bdquomilleniumi falvakrdquo megalapiacutetaacutesa Az aacuteltala

kidolgozott eacutes a parlament aacuteltal megszavazott bdquotelepiacuteteacutesirdquo toumlrveacutenynek koumlszoumlnhetően jelent meg toumlbb telepuumlleacutes

Magyarorszaacuteg teacuterkeacutepeacuten a Millenium eacutes a szaacutezadforduloacute koumlrnyeacutekeacuten Koumlzuumlluumlk neacutegy talaacutelhatoacute a Baacutecskaacuteban melyek

oumlroumlk emleacuteket aacutelliacutetottak Szilaacutegyinak eacutes azon kormaacutenyfőknek akik mellett igazsaacuteguumlgy miniszterkeacutent műkoumldoumltt eacutes

akik taacutemogattaacutek aacutelmaacutenak megvaloacutesulaacutesaacuteban a kisparasztok foumlldhoumlz juttataacutesaacuteban Szilaacutegyi (Svilojevo) ndash- Szilaacutegyi

Dezső igazsaacuteguumlgy miniszter (1889ndash1895) eacutes az orszaacuteggyűleacutes elnoumlke (1895ndash1896) Tiszakaacutelmaacutenfalva

(Budiszava) ndash Tisza Kaacutelmaacuten miniszterelnoumlk (1875ndash1890) Baacutecsgyulafalva (Teleţka) ndash Szapaacutery Gyula

miniszterelnoumlk eacutes beluumlgyminiszter (1890ndash1892) Wekerlefalva (Nova Gajdobra) ndash Wekerle Saacutendor

miniszterelnoumlk (1892ndash1895) 155

GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten ndash MIRNICS Zsuzsa Feacuteszekhagyoacute vajdasaacutegiak MTT Koumlnyvtaacuter 4

Szabadka 2001

119

3 2 2 A baacutenaacuteti magyarsaacuteg

A Deacutelvideacutek maacutesodik jelentősebb taacutejegyseacutege a Baacutenaacutet156

Teruumllete 8 886 km 2 A

taacutejegyseacuteget ndash foumlldrajzilag ndash nyugatroacutel a Baacutecska illetve a Tisza folyoacute eacutes ndash Titeltől ndash a Duna

folyoacute eacuteszakroacutel Magyarorszaacuteg keletről Romaacutenia eacutes deacutelről szinteacuten a Duna folyoacute ndash tuacuteloldalaacuten

Szerbia ndash hataacuterolja

A bdquoBaacutenaacutet a magyar nyelvhasznaacutelatban az a teruumllet amelyet Jugoszlaacutevia a Baacutensaacutegboacutel

a trianoni beacutekeszerződeacutessel kapott A Baacutensaacutegot haacuterom vaacutermegye (Torontaacutel (10 016 km 2 )

Temes (7 433 km 2 ) Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegye (11 074 km 2 ) alkotta157

A Baacutensaacuteg teruumllete

28 523 km 2 A trianoni beacutekeszerződeacutes csak Torontaacutel vaacutermegye eacuteszaki csuumlcskeacutet hagyta meg

az anyaorszaacutegnak neacutehaacuteny telepuumlleacutessel ezek Kiszombor Klaacuterafalva Ferencszaacutellaacutes Deszk

Kuumlbekhaacuteza Tiszasziget Uacutejszentivaacuten valamint Szőreg eacutes Uacutejszeged telepuumlleacutesek158

A toumlrteacutenelmi Torontaacutel Temes KrassoacutendashSzoumlreacuteny vaacutermegyeacutek a mohaacutecsi veacutesz utaacuten ndash

1552-ben ndash a toumlroumlk uralom alaacute jutottak A pozsarevaacuteci beacuteke (1718) eacutertelmeacuteben ez volt az

utolsoacute magyar teruumllet amely ndash 166 eacutev utaacuten ndash visszakeruumllt a toumlroumlk birodalomtoacutel A haacuterom

toumlrteacutenelmi vaacutermegye teruumllete nem lett a Magyar Kiraacutelysaacuteg reacutesze hanem 1718 eacutes 1778 koumlzoumltt

egy Magyarorszaacutegtoacutel elkuumlloumlnuumllt oumlnaacutelloacute tartomaacutenykeacutent kezelteacutek az osztraacutekok A teruumlletből az

osztraacutek uralkodoacutek gyakorlatilag egy osztraacutek oumlroumlkoumls tartomaacutenyt akartak leacutetrehozni neacutemet

nyelvű roacutemai katolikus lakossaacuteggal A Temesi Baacutensaacutegot a beacutecsi kormaacutenynak alaacuterendelt

baacutensaacutegi igazgatoacutesaacuteg aacuteltal katonailag kormaacutenyoztaacutek Az orszaacuteggyűleacutes toumlbbszoumlr felszoacutelalt ez

alkotmaacutenyellenes aacutellapotok miatt miacutegnem az 1741 XVIII tc aacuteltal a polgaacuteri igazgataacutes alatt

levő teruumllet az aacutellam rendes koumlzigazgataacutesi szervezeteacutebe beolvadt (1778) Az 184849-es

forradalom eacutes szabadsaacutegharc levereacutese utaacuten ismeacutet elszakiacutetottaacutek az orszaacutegtoacutel eacutes (bdquoSzerb

Vajdasaacuteg eacutes Temesi Baacutensaacuteg) Ausztria bdquokoronaorszaacutegardquo lett Ezt az aacutellapotot az 1860

156

bdquoA Maros Tisza Duna eacutes az erdeacutelyi hegyek aacuteltal koumlzrefogott videacutek az 1876ndash1918 koumlzoumltti magyarorszaacutegi

Torontaacutel Temes eacutes Krassoacute-Szoumlreacuteny megyeacutek teruumllete A honfoglalaacutes kora oacuteta magyarlakta teruumllet a koumlzeacutepkorban

siacuteksaacutegi reacuteszeacutet Temeskoumlznek nevezteacutek viszonylag sűrűn lakott taacutej volt Oszmaacuten-toumlroumlk betoumlreacutesek maacuter a 15 szaacutezad

veacutegeacutetől fenyegetteacutek deacuteli videacutekeit Temesvaacuter eleste (1552) utaacuten fokozatosan elneacuteptelenedett eacutes a vaacuter


lakossaacutega elpusztult vagy Eacute-ra menekuumllt Az 1700-as eacutevektől magyarsaacuteg mellett eacutelő neacutemetek a romaacutensaacuteg eacutes a

szerbseacuteg a bdquoBaacutenaacutetrdquo megjeloumlleacutest hasznaacutelja erre a Baacutensaacuteg teruumlleteacutere A magyarban hasznaacutelt bdquoBaacutenaacutetrdquo elnevezeacutes

viszont csak arra a reacuteszre vonatkozik amelyet a deacutelszlaacutev kiraacutelysaacuteg a bdquoBaacutensaacutegrdquo teruumlleteacuteből a trianoni

beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben megkapott ORTUTAY Gyula (szer) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I koumltet p 157

LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute 1998 Baja 435 p 158

Uacutejszeged maacuter 1880 juacutenius 5-eacuten Szeged reacutesze lett Szőreg pedig 1973 aacuteprilis 15-eacuten lett Szeged egyik

vaacuterosreacutesze Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti statisztikai helyseacutegneacutevtaacutera 5 Csongraacuted megye KSH Bp 1995 p

BAacuteNYAI Gitta Az uacutejszegedi liget Muacutezeumi Tudomaacutenyeacutert Alapiacutetvaacuteny Szeged 1998 13 p

120

oktoacuteberi diploma szuumlntette meg amely a teruumlletet ismeacutet visszaadta Magyarorszaacutegnak A

kuumlloumlnaacutellaacutes mind a keacutet esetben jogosulatlan volt159

Az I vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően a bdquoBaacutensaacuteg a keacutet bdquogyőztesrdquo aacutellameacute Romaacuteniaacuteeacute eacutes

Szerbiaacuteeacute lett Nem keveacutes probleacutemaacutet okozott a franciaacuteknak a keacutet balkaacuteni orszaacuteg mivel

mindkettő magaacutenak koumlvetelte az egeacutesz teruumlletet A teacuterseacutegben leacutevő neacutehaacuteny francia

hadosztaacutelynak toumlbb esetben kellett a marakodoacute feleket szeacutetvaacutelasztani mert azok fegyveres

taacutemadaacutesokat indiacutetottak egymaacutes ellen A helyzetet suacutelyosbiacutetotta hogy a teruumllet etnikailag

vegyes volt a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg etnikailag legkevertebb teruumllete a ndash Baacutecska mellett ndash

Baacutensaacuteg volt160

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes 1 582 133 főt regisztraacutelt a haacuterom vaacutermegye

teruumlleteacuten ebből a magyarsaacuteg mindoumlssze 194 634 főt tett ki A Beacutega folyoacutetoacutel eacuteszakra a

magyarok voltak szaacutembeli toumlbbseacutegben161

A Baacutensaacuteg teruumllete 1910-ben jelentős reacuteszben romaacuten

(592 049 fő) neacutemet (387 545 fő) eacutes szerb (292 302 fő) lakta teruumllet volt Az egeacutesz Baacutensaacutegot

feltehetően a romaacutenok kaptaacutek volna azonban a koumlzponti hatalmakkal kuumlloumlnbeacutekeacutet koumltoumlttek

ezeacutert joumlhettek szaacutemiacutetaacutesba a szerbek

Az 1991 eacutevi meacuteg bdquojugoszlaacutevrdquo neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a 339 491 fős vajdasaacutegi

magyarsaacutegboacutel 75 144 magyar eacutelt a Baacutenaacutetban162

ugyanakkor a 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes

maacuter csak 62 890 szoacutervaacuteny-magyart szaacutemlaacutelt a teacuterseacutegben

3 2 2 1 Az Eacuteszak-baacutenaacuteti koumlrzet

(Severno-banatski okrug)

A koumlrzet hat koumlzseacuteget oumllel fel ebből haacuterom (Csoacuteka (Ţoka) Nagykikinda (Kikinda)

Toumlroumlkkanizsa (Novi Kneţevac)) a Baacutenaacutetban van Az eacuteszak-baacutenaacuteti koumlrzet csak feacutelig minősuumll

baacutenaacutetinak mert haacuterom Tisza menti koumlzseacuteg a Baacutecskaacuteban fekszik (Ada (Ada) Magyarkanizsa

(Kanjiţa) eacutes Zenta (Senta)) A szerb hatalom egy a koumlzigazgataacutes teruumlleteacuten hozott doumlnteacutessel

159

A Pallas Nagylexikona Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 II koumltet 589ndash590 p 160

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A toumlrteacutenelmi Temes vaacutermegye neacutepesedeacutestoumlrteacutenete Acta Universitatis Szegediensis

Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus IV Fasciculus 8 Szeged 2004

230ndash231 p 161

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Krassoacute-Szoumlreacuteny vaacutermegyeacuteben eacutelt a legkevesebb magyar

mindoumlssze 33 787 fő (72) A magyar lakossaacuteg javareacuteszt a megyeszeacutekhely Lugoson tovaacutebbaacute Karaacutensebesen eacutes

maacutes kisvaacuterosokban eacutelt A legtoumlbb magyar Torontaacutel vaacutermegyeacuteben lakott a 615 151 főből 128 405 fő (209) volt

magyar nemzetiseacutegű Temes vaacutermegye oumlsszlakossaacutega 500 835 fő volt ebből 79 960 fő (16) vallotta magaacutet

magyar nemzetiseacutegűnek ZENTAI Laacuteszloacute (szerk) A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg atlasza eacutes adattaacutera 1914 Talma

Kiadoacute Peacutecs 2001 72ndash73 76ndash77 p 162

A magyar nyelvhasznaacutelatban meghonosodott Baacutenaacutet az egykori Torontaacutel vaacutermegye keacutetharmadaacuteboacutel Temes

vaacutermegye harmadaacuteboacutel valamint KrassoacutendashSzoumlreacuteny vaacutermegye keacutet telepuumlleacuteseacuteből (Udvarszaacutellaacutes Krassoacuteszombat) joumltt

leacutetre

121

ketteacuteszakiacutetotta a deacutelvideacuteki toumlmbmagyarsaacutegot163

Elősegiacutetve ezzel is a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg

elaproacutezoacutedaacutesaacutet

A haacuterom baacutecskai koumlzseacutegben az oumlnkormaacutenyzat toumlbbseacutegeacutet a magyar kisebbseacuteg adja itt a

legerősebb a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg (Ada (766) Magyarkanizsa (865) eacutes Zenta (805))

A koumlrzetet alkotoacute hat koumlzseacuteg teruumllete 2 329 km 2 a telepuumlleacutesek szaacutema kereken oumltven A

koumlrzet lakossaacutega 1991-ben 179 783 fő a neacutepsűrűseacuteg pedig 77 főkm 2 volt A haacuterom baacutecskai

koumlzseacuteg teruumllete oumlsszesen 921 km 2 eacutes 23 telepuumlleacutest toumlmoumlriacutet A Baacutenaacutetban 27 telepuumlleacutes talaacutelhatoacute

mindoumlssze 1 408 km 2 -en A lakossaacutegszaacutemot tekintve 1991-ben 80 953 fő eacutelt a haacuterom baacutecskai

koumlzseacutegben a neacutepsűrűseacuteg pedig 88 főkm 2 volt


Az Eacuteszak-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 2002-ban (fő)



Ada 21 506 16 625 4 881 18 994 14 558 4 436

Magyarkanizsa 30 668 26 862 3 806 27 510 23 802 3 708

Zenta 28 779 23 281 5 498 25 568 20 587 4 981

Csoacuteka 15 271 8 623 6 648 13 832 7 133 6 699

Nagykikinda 69 743 9 874 59 869 67 002 8 607 58 395

Toumlroumlkkanizsa 13 816 4 676 9 140 12 975 3 864 9 111

Oumlsszesen 179 783 89 941 89 842 165 881 78 551 87 330


augusztus 19)

Az 1991 eacutevi bdquojugoszlaacutevrdquo neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint meacuteg 89 941 magyar nemzetiseacutegű

szemeacutely eacutelt a koumlrzetben ennek a 90 szaacutezaleacuteka a baacutecskai koumlzseacutegekben lakott A 2002 eacutevi szerb

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a koumlrzetet alkotoacute hat koumlzseacutegben oumlsszesen 165 881 fő eacutelt ebből 72 072 fő

a Baacutecskaacuteban eacutes 93 809 fő pedig a Baacutenaacutetban A neacutepsűrűseacuteg 71 főkm 2 volt ezen beluumll a

haacuterom baacutecskai koumlzseacuteget tekintve pedig 78 főkm 2 illetve a haacuterom baacutenaacuteti koumlzseacutegben 67

főkm 2 volt ez az adat A haacuterom baacutecskai koumlzseacutegben 1991-ben 79 szaacutezaleacutekos 2002-ben 78

szaacutezaleacutekos volt a magyarsaacuteg szaacutemaraacutenya

39 taacuteblaacutezat A Eacuteszak-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)

163

BIACSI Antal Olloacuteval szabdalt koumlrzetek Koumlrzetesiacuteteacutes eacutes demograacutefia Magyar Szoacute Uacutejvideacutek 1992 februaacuter

21

122

Nemzetiseacuteg Ada Csoacuteka Magyarkanizsa Nagykiknda Toumlroumlkkanizsa Zenta Oumlsszesen

Albaacuten 38 14 25 56 7 57 197

Bolgaacuter ----- ----- ----- 25 1 2 28


Bunyevaacutec 8 3 38 9 11 29 98

Cigaacuteny 277 337 530 1 564 655 581 3 944

Cseh ----- 1 ----- 14 ----- ----- 15

Goraacuten ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 66 87 82 240 64 93 632


Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 2 17 10 158 32 30 249

Magyar 14 558 7 133 23 802 8 607 3 864 20 587 78 551


Muzulmaacuten 19 16 4 88 6 38 171

Neacutemet 15 5 8 69 6 17 120

Orosz 1 5 4 19 2 8 39

Romaacuten 8 18 196 133 7 1 363

Ruszin 3 4 5 16 ----- 10 40

Szerb 3 324 5 205 2 037 51 212 7 725 2 739 72 242

Szlovaacutek 14 201 6 55 6 24 306

Szloveacuten 5 15 2 33 8 12 75

Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----


Vlach ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 24 97 17 90 14 61 303

Nem

nyilatkozott 237 327 368 2 006 260 631 3 829

Regoionaacutelis


Ismeretlen 43 46 41 309 48 41 528

Oumlsszesen 18 994 13 832 27 510 67 002 12 975 25 568 165 881


A haacuterom Tisza menti baacutecskai koumlzseacuteg ndash annak elleneacutere hogy koumlzigazgataacutesilag az

eacuteszakndashbaacutenaacuteti koumlrzetbe soroltaacutek ndash a legszaacutemottevőbb magyarsaacuteggal rendelkező teruumlletnek

szaacutemiacutet A 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai szerint a haacuterom koumlzseacuteg teruumlleteacuten 72 072 fő

eacutelt ebből 58 947 fő (818) vallotta magaacutet magyar nemzetiseacutegűnek Ezzel szemben a szerb

nemzetiseacutegűek szaacutema mindoumlssze 8 100 fő volt azaz a haacuterom koumlzseacuteg lakossaacutegaacutenak a 112-aacutet

alkottaacutek Egyeacuteb nemzetiseacutegűt mindoumlssze 3 530 főt (495) szaacutemlaacuteltak Nemzetiseacutegeacuteről nem

nyilatkozott 1 236 fő (17) regionaacutelis hovatartozaacutest jeloumllt meg 134 fő (018) valamint

ismeretlen nemzetiseacutegű 125 fő (017) volt

123

40 taacuteblaacutezat A adai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)



Ada 12 078 10 547 ndash1 531 ndash127 magyar

Mohol 7 522 6 786 ndash736 ndash98 magyar

Toumlroumlkfalu 1 143 1 038 ndash105 ndash92 magyar

Valkaisor 305 234 ndash71 ndash233 magyar

Voumllgypart 458 389 ndash69 ndash15 magyar

A koumlzseacuteg




Az adai koumlzseacuteg teruumlleteacuten ndash 2002-ben ndash a legjelentősebb nemzetiseacuteg ndash 14 558 fővel

(766) ndash a magyar volt a maacutesodik jelentősebb neacutepcsoport ndash 3 324 fővel (175) ndash a szerb

volt Hamadik helyen a cigaacutenysaacuteg aacutellt 277 fővel (15) A magukat bdquojugoszlaacutevnakrdquo valloacutek

275 főt (14) szaacutemlaacuteltak Az egyeacuteb nemzetiseacutegűek szaacutema 240 fő (12) volt



Az adai koumlzseacuteg ndash 227 km 2 -es ndash teruumlleteacuten mindoumlssze oumlt telepuumlleacutes talaacutelhatoacute amelyek

kiveacutetel neacutelkuumll magyar toumlbbseacutegűek Ada (Ada) 829 Mohol (Mol) 621 Toumlroumlkfalu

(Utrine) 975 Valkaisor (Sterijino) 949 eacutes ndash amely telepuumlleacutes nem oumlsszeteacutevesztendő a

baacutecstopolya koumlzseacutegi bdquoneacutevrokonaacutevalrdquo ndash Voumllgypart (Obornjaţa) 933 A keacutet utoacutebbi

neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt mind az oumlt jelentős araacutenyban vesztett magyarsaacutegaacuteboacutel A legtoumlbbet

Valkaisor (-233) a legkevesebbet Toumlroumlkfalu (-92) A koumlzseacuteg magyar lakossaacutega jaacuteszsaacutegi

illetve felfoumlldi eredetű amely az 1920 eacutevi impeacuteriumvaacuteltaacutest koumlvetően is megmaradt Azonban

az elmuacutelt eacutevtizedek soraacuten a demograacutefiai probleacutemaacutekkal ez a koumlzseacuteg sem tudott megbirkoacutezni

Az adai koumlzseacuteg teruumlleteacuten maacuter az 1970-es eacutevekben megkezdődoumltt a leacutelekszaacutemapadaacutes majd az

1980-as eacutevektől kezdődően a termeacuteszetes fogyaacutes szaacutemlaacutejaacutera aacutetlagosan 100 fő iacuterhatoacute Az 1990-

es eacutevekben a termeacuteszetes fogyaacutes mellett maacuter a negatiacutev vaacutendorlaacutesi egyenleg is jelentősen

eacuterezteti hataacutesaacutet mind a neacutepesseacutegszaacutemban mind az egyes telepuumlleacutesek korstruktuacuteraacutejaacuteban

A magyarkanizsai koumlzseacuteg a bdquolegmagyarabb koumlzseacutegrdquo az egeacutesz Deacutelvideacutek teruumlleteacuten A

magyarkanizsai koumlzseacuteg teruumlleteacuten 2002-ben 27 510 fő eacutelt ebből 23 802 fő (865) volt

magyar 2 037 fő (74) szerb 530 fő (19) cigaacuteny valamint 196 fő (07) romaacuten

nemzetiseacutegű A magukat bdquojugoszlaacutevnakrdquo valloacutek szaacutema 246 fő (09) az egyeacuteb

nemzetiseacutegűek szaacutema 273 fő (1) volt Nemzetiseacutegeacuteről nem nyilatkozott 368 fő (144)

regionaacutelis hovatartozaacutest jeloumllt meg 17 fő (006) eacutes az ismeretlen nemzetiseacutegűek szaacutema 41 fő

(01) volt

124

41 taacuteblaacutezat A magyarkanizsai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)



Adorjaacuten 1 158 1 128 ndash30 ndash26 magyar

Fogadjisten 361 366 5 14 szerb

Horgos 7 201 6 325 ndash876 ndash121 magyar

Ilonakertvaacuteros 282 340 58 206 magyar

Kishomok 150 115 35 ndash233 magyar

Kispiac 2 144 1 988 ndash156 ndash73 magyar

Magyarkanizsa 11 541 10 200 ndash1 341 ndash116 magyar

Martonos 2 423 2 183 ndash240 ndash99 magyar

Orom 1 912 1 471 ndash441 ndash23 magyar

Oromhegyes 2 028 1 868 ndash160 ndash79 magyar

Toacutethfalu 765 709 ndash56 ndash73 magyar

Uacutejfalu 336 211 ndash125 ndash372 magyar

Voumllgyes 367 516 149 406 magyar

A koumlzseacuteg




A magyarkanizsai koumlzseacuteg 401 km 2 -es teruumllete 13 telepuumlleacutesnek ad otthont amelyek

koumlzuumll 12 magyar toumlbbseacutegű ezek Adorjaacuten (Adorjan) (749) Horgos (Horgoš) (838)

Ilonakertvaacuteros (Zimonjiš) (544) Kishomok (Male Pesak) (100) Kispiac (Male Pijace)

(964) Magyarkanizsa (Kanjiţa) (865) Martonos (Martonoš) (869) Orom (Orom)

(942) Oromhegyes (Trešnjevac) (962) Toacutethfalu (Totovo Selo) (994) Uacutejfalu (Novo

Selo) (877) eacutes Voumllgyes (Doline) (969) Az egyeduumlli szerb toumlbbseacutegű telepuumlleacutes

Fogadjisten (Velebit) amelyet az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a horvaacutetorszaacutegi Velebit-hegyseacutegből

eacuterkező telepesekkel neacutepesiacutetettek be

Az 1991 eacutes 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesok koumlzoumltt itt is ndash keveacutes kiveacuteteltől eltekintve ndash a

magyarok lakta telepuumlleacutesek koumlnyvelhettek el leacutelekszaacutemapadaacutest A koumlzseacuteg teruumlleteacuten csak a

szerb Fogadjisten (14) eacutes a magyar Ilonakertvaacuteros (206) eacutes Voumllgyes (406) noumlvelte

leacutelekszaacutemaacutet A koumlzseacuteg telepuumlleacutesei koumlzuumll Adorjaacutent Horgost Magyarkanizsaacutet eacutes Martonost maacuter

a 11 illetve a 12 szaacutezadi oklevelek is emliacutetik A toumlbbi telepuumlleacutes gyakorlatilag a tanyavilaacuteg

fejlődeacuteseacutevel vaacutelt oumlnaacutelloacutevaacute Ez a folyamat az uacutethaacuteloacutezat a gazdasaacutegi fejlődeacutes a neacutepszaporulat

illetve a pozitiacutev vaacutendorlaacutesi egyenleg folytaacuten ndash mesterseacuteges uacuteton ndash kezdődoumltt a 20 szaacutezad

elejeacuten Ilonakertvaacuteros Fogadjistenhez hasonloacutean fejlődoumltt ki miacuteg Uacutejfalu mint tanyavilaacuteg

1978-ban a mezőgazdasaacutegi birtokkoumlzpont oumlnaacutelloacutesodaacutesaacuteval joumltt leacutetre

A magyarkanizsai koumlzseacuteg keacutesőbb ndash 1981 utaacuten ndash csatlakozott a kedvezőtlen

demograacutefiai helyzetben leacutevő maacutes magyar koumlzseacutegekhez A koumlzseacuteg teruumlleteacuten ndash akkoriban ndash

tapasztalt pozitiacutev vaacutendorlaacutesi egyenleg valamint az ipari fejlődeacutes miatt a koumlzseacuteg neacutepesseacutege

125

viszonylag egyenletesen fejlődoumltt azonban a deacutelszlaacutev haacuteboruacute kirobbanaacutesaacuteval az ipar a

gazdasaacuteg hanyatlaacutesaacuteval a joacutereacuteszt magyar lakossaacuteg egy reacutesze az elvaacutendorlaacutest reacuteszesiacutetette

előnyben Az elvaacutendorlaacutest jelentősen erősiacutetette az a teacutenyező hogy a koumlzseacuteg eacuteszakon az

anyaorszaacuteggal hataacuteros A koumlzseacuteg teruumlleteacuten 1981 oacuteta termeacuteszetes fogyaacutesroacutel beszeacutelhetuumlnk A

koumlzseacuteg neacutepesseacutegeacutenek uacutejratermeleacutese elsősorban a haacuterom legnagyobb telepuumlleacutes Horgos

Martonos eacutes Magyarkanizsa feladata lenne mert ezek adnak otthont a koumlzseacutegi neacutepesseacuteg koumlzel

70-aacutenak azonban ez a haacuterom telepuumlleacutes is demograacutefiai meacutelyponton van Iacutegy aacutetteacutetelesen a

neacutepesedeacutes vonatkozaacutesaacuteban is nagyon raacutejuk illik a neacutepesseacuteguumlk szegeacutenyseacutegeacutere utaloacute falucsuacutefoloacute

mondoacuteka bdquoOacuteh-Kanizsa Gyaacutesz-Martonos Jaj-Horgos

42 taacuteblaacutezat A zentai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)




Felsőhegy 2 167 1 889 ndash278 ndash128 magyar

Kevi 1 055 887 ndash168 ndash159 magyar

Tornyos 1 908 1 766 ndash142 ndash74 magyar

Zenta 22 827 20 302 ndash2 525 ndash111 magyar

A koumlzseacuteg




A koumlzseacuteg teruumlleteacuten 2002-ben 25 568 fő eacutelt ezek koumlzuumll 20 587 fő (805) volt magyar

2 739 fő (107) szerb 581 fő (23) roma valamint 392 fő (15) bdquojugoszlaacutevrdquo

nemzetiseacutegű Az egyeacuteb kategoacuteria 520 fő (2) volt Nemzetiseacutegeacuteről nem nyilatkozott 631 fő

(25) regionaacutelis hovatartozaacutest jeloumllt meg 77 fő (03) eacutes az ismeretlen nemzetiseacutegűek

szaacutema 41 fő (02) volt

A zentai koumlzseacuteg 293 km 2 -es teruumlleteacuten oumlt telepuumlleacutes talaacutelhatoacute amelyek kiveacutetel neacutelkuumll

abszoluacutet magyar toumlbbseacuteggel rendelkeznek Bogaras (Bogaraš) ndash ez a telepuumlleacutes nem

oumlsszeteacutevesztendő a baacutecstopolyai koumlzseacuteg teruumlleteacuten talaacutelhatoacute Bogarassal ndash 801-ban

Felsőhegy (Gornji Breg) 971-ban Kevi (Kevi) 97-ban Tornyos (Tornjoš) 822-ban

valamint Zenta (Senta) a koumlzseacutegkoumlzpont 781-ban meacuteg magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek A

zentai koumlzseacuteg telepuumlleacutesein szinteacuten az előbbiekben reacuteszletezett okok miatt jellemző a

neacutepesseacutegfogyaacutes

126

43 taacuteblaacutezat A csoacutekai koumlzseacuteg telepuumlleacuteseinek neacutepesseacutegfogyaacutesa (1991ndash2002)



Csoacuteka 5 244 4 707 ndash537 ndash102 magyar

Egyhaacutezaskeacuter 548 404 ndash144 ndash268 magyar

Feketetoacute 595 568 ndash27 ndash45 magyar

Hoacutedegyhaacuteza 1 118 978 ndash140 ndash125 magyar

Kanizsamonostor 152 135 ndash17 ndash112 magyar

Padeacute 3 190 2 882 ndash308 ndash97 magyar

Szanaacuted 1 384 1 314 ndash70 ndash51 szerb

Tiszaszentmikloacutes 3 040 2 844 ndash196 ndash64 szerb

A koumlzseacuteg




A csoacutekai koumlzseacuteg ndash 321 km 2 ndash teruumlleteacuten 2002-ben 13 832 fő eacutelt ezek koumlzuumll 7 133 fő

(516) volt magyar 5 205 fő (376) szerb 337 fő (25) roma 228 fő (16) bdquojugoszlaacutevrdquo

valamint 201 fő (14) szlovaacutek nemzetiseacutegű Az egyeacuteb kategoacuteria 321 fő (24) volt



A csoacutekai koumlzseacuteg az egyeduumlli baacutenaacuteti koumlzseacuteg ahol meacuteg a magyar nemzetiseacuteg van

toumlbbseacutegben A koumlzseacuteg nyolc telepuumlleacutese koumlzuumll hatban a magyarsaacuteg van toumlbbseacutegben ezek

Csoacuteka (Coka) (574) Egyhaacutezaskeacuter (Vrbica) (921) Feketetoacute (Crna Bara) (47)

Hoacutedegyhaacuteza (Jazovo) (851) Kanizsamonostor (Banatski Monoštor) (948) valamint

Padeacute (Padej) (666)

A koumlzseacutegi magyarsaacuteg fogyaacutesa nemcsak a draacutemai demograacutefiai mutatoacutekkal fuumlgg oumlssze

hanem azzal is hogy a baacutenaacuteti teacuterseacuteg mindig is elmaradottabb volt a baacutecskaihoz keacutepest A

Baacutenaacutet meacuteg a szocialista Jugoszlaacutevia fennaacutellaacutesa alatt kicsi bdquoneacutepesseacutegmegtartoacute-erővelrdquo

rendelkezett amely helyzeten a deacutelszlaacutev haacuteboruacute csak tovaacutebb rontott A baacutenaacuteti magyar

szoacutervaacuteny telepuumlleacutesekről mindig is erős migraacutecioacute eacuterveacutenyesuumllt a baacutecskai magyar toumlmb

teruumlleteire A demograacutefusok szerint a koumlvetkező szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacutere a Csoacuteka koumlzseacutegi

magyarsaacuteg veacutelhetően kisebbseacutegbe szorul

A tovaacutebbi keacutet (nagykikindai eacutes toumlroumlkkanizsai) eacuteszak-baacutenaacuteti koumlzseacutegben a magyarsaacuteg

maacuter hosszuacute eacutevtizedek oacuteta bdquokisebbseacutegi kenyeacuterenrdquo eacutel Mindoumlssze neacutehaacuteny magyar toumlbbseacutegű

telepuumlleacutes talaacutelhatoacute az emliacutetett keacutet koumlzseacuteg teruumlleteacuten

A toumlroumlkkanizsai koumlzseacuteg teruumlleteacuten csak a magyar-romaacuten-szerb hataacuter szerb oldalaacuten

megbuacutejoacute Magyarmajdaacuteny (Majdan) (86) eacutes Raacutebeacute (Rabe) (911) rendelkezik magyar

toumlbbseacuteggel A keacutet telepuumlleacutes mindoumlssze neacutehaacuteny szaacutez magyarnak ad otthont A telepuumlleacutesek

korszerkezete eloumlregedett a fiatal lakossaacuteg ndash a jobb megeacutelheteacutes remeacutenyeacuteben ndash elvaacutendorol A

127

telepuumlleacutesen sem iskola sem templom sincs A keacutet telepuumlleacutesen magyar nyelvű istentiszteletet is

ritkaacuten tartanak Raacutebeacuten csak a temeteacutest veacutegzik magyarul Magyarmajdaacutenyon meacuteg műkoumldik az

imahaacutez amelynek felekezeti eacuteleteacutet az oroszlaacutemosi pleacutebaacutenos laacutetja el164

Az előbbi adatokboacutel is

laacutethatoacute hogy a keacutet magyar telepuumlleacutes sorvadaacutesa elkeruumllhetetlen

A nagykikindai koumlzseacuteg teruumlleteacuten maacuter csak egy magyar telepuumlleacutes van Szajaacuten (Sajan)

(886) A telepuumlleacutest az 1800-as eacutevek elejeacuten Szeged koumlrnyeacutekeacuteről (Taacutepeacute) eacuterkező

dohaacutenytermelő csalaacutedok alapiacutetottaacutek Az első telepiacuteteacuteshez kisoroszi (Rusko Selo) eacutes tordai

(Torda) csalaacutedok is csatlakoztak A maacutesodik telepiacuteteacutesi hullaacutem soraacuten ndash 1816 koumlruumll ndash szinteacuten ndash

vedresegyhaacutezi ndash magyarok eacuterkeztek A haramadik betelepiacuteteacutesneacutel (1832) szinteacuten magyarok a

negyedikneacutel (1848 utaacuten) maacuter neacutemet anyanyelvűek is eacuterkeztek A telepuumlleacutesen napjainkban

iskola valamint templom is van iacutegy a magyar nyelv eacutes eacuterteacutekek hasznaacutelata megőrzeacutese meacuteg

biztosiacutetva van165

3 2 2 2 A Koumlzeacutep-baacutenaacuteti koumlrzet

(Sredne-banatski okrug)

A koumlzeacutep-baacutenaacuteti koumlrzet teruumllete 3 256 km 2 A koumlrzet oumlt koumlzseacuteget foglal magaacuteba Ezek a

begaszentgyoumlrgyi (Ţitište) a magyarcsernyei (Nova Crnja) a nagybecskereki (Zrenjanin) a

torontaacutelszeacutecsaacutenyi (Seţanj) eacutes a toumlroumlkbecsei (Novi Beţej) koumlzseacutegek A teruumllet lakossaacutega 1991-

ben 221 353 fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 68 főkm 2 2002-ben a teruumllet oumlsszlakossaacutega 208 456

fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 64 főkm 2

A Koumlzeacutep-Baacutenaacutetban a magyarsaacuteg maacuter csak egy-egy telepuumlleacutesen alkot toumlbbseacuteget A

begaszentgyoumlrgyi koumlzseacutegben haacuterom faluban van abszoluacutet toumlbbseacutegben Magyarittabeacuten (Novi

Itabej) (819) Tamaacutesfalvaacuten (Hetin) (532) valamint Torontaacuteltortaacuten (Torda) (866) volt a

magyarsaacuteg szaacutezaleacutekos araacutenya 2002-ben A magyarcsernyei koumlzseacutegben ndash 2002-ben ndash keacutet

faluban volt abszoluacutet magyar toumlbbseacuteg Toacutebaacuten (Toba) (841) eacutes Magyarcsernyeacuten (Nova

Crnja) (846) A nagybecskereki koumlzseacutegben keacutet faluban volt abszoluacutet toumlbbseacutegben a

magyarsaacuteg Lukaacutecsfalvaacuten (Lukino Selo) (676) eacutes Magyarszentmihaacutelyon (Mihajlovo)

(94) A torontaacutelszeacutecsaacutenyi koumlzseacuteg maacuter csak egy falut tudott felmutatni ahol a magyarok

abszoluacutet toumlbbseacutegben eacuteltek ez a telepuumlleacutes Kaacuteptalanfalva (Bušenje) volt (851) A toumlroumlkbecsei

koumlzseacutegben nem volt magyar abszoluacutet toumlbbseacuteg egy telepuumlleacutesen sem

164

A Nagybecskereki Egyhaacutezmegye eacutevkoumlnyve 2000 Agapeacute Kiadoacute Novi Sad 2000 31 p 165

ERŐS Lajos Adaleacutekok a Zrenjanini-Nagybecskereki Egyhaacutezmegye toumlrteacuteneteacutehez Logos Kiadoacute Toacutethfalu

1993 392 p

128

44 taacuteblaacutezat A Koumlzeacutep-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)

Nemzetiseacuteg Beacutegaszent-

gyoumlrgy

Magyar-

csernye Nagybecskerek

Torontaacutel-

szeacutecsaacuteny Toumlroumlkbecse Oumlsszesen

Albaacuten 7 3 78 2 14 104

Bolgaacuter 14 9 252 114 5 394

Bosnyaacutek 1 2 8 1 ----- 12

Bunyevaacutec 2 ----- 18 2 3 25

Cigaacuteny 765 869 2 471 609 968 5 682

Cseh 1 1 22 ----- 1 25

Goraacuten 1 ----- 26 ----- ----- 27

Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 75 42 677 148 89 1 031


Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 15 25 437 62 60 599

Magyar 4 017 2 369 14 211 2 068 5 177 27 842

Montenegroacutei 42 55 442 44 47 630

Muzulmaacuten 14 9 92 9 20 144

Neacutemet 11 21 181 40 12 265

Orosz 1 1 56 15 14 87

Romaacuten 1 837 16 2 511 642 150 5 156

Ruszin ----- 1 20 1 1 30

Szerb 12 628 8 934 98 794 11 607 18 831 150 794

Szlovaacutek 7 20 2 403 61 61 2 495

Szloveacuten 2 10 111 8 8 131

Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- -----


Vlach ----- ----- 4 ----- ----- 4

Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 15 18 278 26 18 342

Nem

nyilatkozott 523 728 3 415 544 728 5 376

Regoionaacutelis


Ismeretlen 97 66 1 549 67 66 1 819

Oumlsszesen 20 399 12 705 132 051 16 377 26 924 208 456



A Koumlzeacutep-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1991-ben eacutes 2002-ben (fő)



Begaszentgyoumlrgy 22 811 5 081 17 730 20 399 4 017 16 382

Magyarcsernye 14 538 2 993 11 545 12 705 2 369 10 336

Nagybecskerek 136 778 17 264 119 514 132 051 14 211 117 840

Torontaacutelszeacutecsaacuteny 18 438 2 468 15 970 16 377 2 068 14 309

Toumlroumlkbecse 28 788 6 165 22 623 26 924 5 177 21 747

Oumlsszesen 221 353 33 971 187 382 280 456 27 842 252 614


augusztus 19)

129

3 2 2 3 A Deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet

(Juzno-banatski okrug)

A koumlrzet teruumllete 4 245 km 2 amelyen a koumlvetkező nyolc koumlzseacuteg talaacutelhatoacute az alibunaacuteri

(Alibunar) az antalfalvi (Kovaţica) a feheacutertemplomi (Bela Crkva) kevevaacuteri (Kovin) az

opaacutevai (Opovo) a pancsovai (Panţevo) a verseci (Vršac) eacutes a zichyfalvi (Plandište) A

lakossaacutegszaacutem a koumlrzeten beluumll 1991-ben 328 428 fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 77 főkm 2

2002-ben a lakossaacutegszaacutem maacuter 313 937 fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 74 főkm 2

46 taacuteblaacutezat A Deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)

Nemzetiseacuteg Alibunaacuter Antalfalva Feheacutertemplom Kevevaacutera


Bolgaacuter 11 9 10 117


Bunyevaacutec 1 ----- 1 2

Cigaacuteny 657 815 619 1 143

Cseh 6 8 814 158

Goraacuten 1 ----- 1 -----

Goumlroumlg ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 65 69 90 114

bdquoJugoszlaacutevrdquo 159 349 283 361

Lengyel ----- ----- ----- -----


Magyar 309 2 935 459 3 408

Montenegroacutei 78 50 147 180



Orosz 3 10 17 10

Romaacuten 6 076 1 950 1 101 1 363

Ruszin ----- 4 3 3

Szerb 13 680 9 459 15 654 28 246

Szlovaacutek 1 195 11 455 28 44


Toumlroumlk ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 5 4 5 10

Vlach 12 11 3 35

Zsidoacute ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 27 20 25 46

Nem nyilatkozott 201 486 381 872

Regoionaacutelis



Oumlsszesen 22 954 27 890 20 367 36 802


130

46 taacuteblaacutezat A Deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (folytataacutes) (2002)

Nemzetiseacuteg Opaacuteva Pancsova Versec Zichyfalva Oumlsszesen

Albaacuten 5 48 42 9 158

Bolgaacuter 4 563 100 23 837

Bosnyaacutek ----- 56 3 1 68

Bunyevaacutec ----- 19 8 10 41

Cigaacuteny 187 187 1 186 269 6 268

Cseh 2 57 153 1 1 199

Goraacuten ----- 36 ----- ----- 38

Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 289 1 168 276 69 2 140


Lengyel ----- ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 64 5 276 508 1 297 7 636

Magyar 58 4 037 2 619 1 619 15 444



Neacutemet 8 227 113 32 508

Orosz 6 69 23 2 140

Romaacuten 185 4 065 5 913 965 21 618

Ruszin 1 29 3 7 50

Szerb 9 507 97 137 39 418 7 540 220 641

Szlovaacutek 38 1 578 149 725 15 212


Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 6 33 12 1 76

Vlach ----- 7 11 ----- 79

Zsidoacute ----- ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 31 471 110 46 776

Nem

nyilatkozott 223 2 935 868 241 6 207

Regoionaacutelis


Ismeretlen 73 2 939 1 228 117 5 413

Oumlsszesen 11 016 127 162 54 369 13 377 313 937



A deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1991-ben eacutes 2002-ben (fő)



Alibunaacuter 26 535 340 26 195 22 954 309 22 645

Antalfalva 30 469 3 584 26 885 27 890 2 935 24 955

Feheacutertemplom 23 707 582 23 125 20 367 459 19 908

Kevevaacutera 38 263 3 937 34 326 36 802 3 408 33 394

Opaacuteva 11 384 63 11 321 11 016 58 10 958

Pancsova 125 261 5 043 120 218 127 162 4 037 123 125

Versec 58 228 3 182 55 046 54 369 2 619 51 750

Zichyfalva 14 581 1 813 12 768 13 377 1 619 11 758

Oumlsszesen 328 428 18 544 309 884 313 937 15 444 298 493


augusztus 19)

131

A deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet magyarsaacutega tipikus szoacutervaacutenynak tekinthető ahol egy-egy magyar

sziget talaacutelhatoacute a szerb a szlovaacutek illetve a romaacuten telepuumlleacutesek tengereacuteben

A alibunaacuteri koumlzseacuteg teruumlleteacuten nincs magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutes kizaacuteroacutelag csak szerb

illetve romaacuten toumlbbseacutegű helyseacutegek talaacutelhatoacutek

Az antalfalvi koumlzseacuteg magyarsaacutegaacutet a toumlbbnyire reformaacutetus Torontaacutelvaacutesaacuterhely

(Debeljaţa) magyarsaacutega keacutepviseli A koumlzseacuteg nemzetiseacutegi szempontboacutel egyeacutebkeacutent egyeduumllaacutelloacute

a Baacutenaacutetban toumlbbseacutegeacuteben szlovaacutek nemzetiseacutegűek lakjaacutek

A feheacutertemplomi koumlzseacuteg teruumlleteacuten szinteacuten a szerb eacutes romaacuten telepuumlleacutesek koumlzoumltt egy

magyar nyelvsziget Udvarszaacutellaacutes (Dobricevo) (885) talaacutelhatoacute

A kevevaacuterai koumlzseacutegben keacutet magyar telepuumlleacutes a szeacutekely eredetű Szeacutekelykeve

(Skorenovac) (867) valamint a szomszeacutedos Dunadomboacuteboacutel (Dubovac) kivaacutelt

Emaacutenueltelep (Sumarak) (344) toumlmoumlriacuteti a magyarsaacuteg tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutet A Kaacuterpaacutet-

medence legdeacutelebbi magyar pontja Szeacutekelykeve 1887-ben alakult magyar falu166

A mai

Szeacutekelykeve maacutesodik telephelye az itt lakoacute csiacuteki illetve bukovinai eredetű szeacutekelyeknek Az

előbbi telephelyuumlkoumln Gyurgyevoacuten levő eacutevenkeacutenti talajviacutez eacutes aacuterviacutez arra keacutenyszeriacutetette a

hatoacutesaacutegot hogy az embereket viacutezmentes helyre viacutezmentes teruumlletre telepiacutetse Az első helyen

valoacute neacutegyeacutevi (1883ndash1887) ott tartoacutezkodaacutesuk utaacuten 1887-ben a kevevaacuteri (Kovin) eacutes kevepalloacutesi

(Ploţica) hataacuter oumlsszeszegeleacuteseacuteneacutel a kormaacutenybiztossaacuteg foumlldet vaacutesaacuterolt eacutes aacutettelepitette a falut a

mai helyeacutere egy magasabb dombra Az uacutej faluhelyen bőven volt hely a terjeszkedeacutesre

Az 1883-ban toumlrteacutent telepiacuteteacutes nem ment olyan koumlnnyen167

sok neheacutezseacuteggel kellett

megkuumlzdeniuumlk reacuteszben a szomoruacute kilaacutetaacutesok (egeacuteszseacutegtelen videacutek aacuterviacutez belviacutez betegseacutegek)

miatt tovaacutebbaacute jelentős reacuteszben a telepiacuteteacutesneacutel alkalmazott toumlbb hivatalnok tapintatlansaacutega

embertelen baacutenaacutesmoacutedja miatt

A telepiacuteteacutesnek sok aacuternyoldala eacutes szeacutegyenfoltja volt amelybe sokak oumlnzeacutese is

belevegyuumllt de meacutegis megvolt a haszna Sok szegeacutenynek foumlldet eacutes kenyeret adott iacutegy

megmentette az egykori bukovinai szeacutekelyseacuteget az aacutellandoacute munkakereseacutestől a Moldvaacuteba

jaacuteraacutestoacutel168

a nincstelenseacutegtől Eacutes iacutegy a Bukovinaacuteban maradottaknak is valamivel toumlbb foumlld

maradt nagyobb kenyeacuter jutott

166

GALAMBOS Tibor Szeacutekelykeve Kovin LO Press 2001 38ndash39 p 167

Akiknek az 1883-ban eacuterkezőkkel az uacutej Szeacutekelykeveacuten nem jutott foumlld a mintegy 125 csalaacutedot szuumlkseacutegből az

Arad vaacutermegyei Gyorok kincstaacuteri birtokon helyeztek el 168

A haacuterom al-dunai szeacutekely falu lakoacutei Bukovinaacuteboacutel (Andraacutesfalva Fogadjisten Hadikfalva Istensegiacutets eacutes

Joacutezseffalva) joumlttek

132

Valoacutesaacutegos teacuteny hogyha 1883-ban nem bontottaacutek volna meg a bukovinai magyarok

sorait169

annyira elszaporodtak volna hogy keacutesőbb a 40 000 lengyellel eacutes a meacuteg nagyobb

szaacutemuacute bukovinai neacutemettel szaacutemaraacutenyban is versenyeztek volna (Gazdaacutelkodaacutes tereacuten iacutegy is

versenyeztek veluumlk A kertgazdaacutelkodaacutesban a gyuumlmoumllcs a zoumlldseacutegfeacuteleacutek termeleacuteseacuteben meacuteg iacutegy

is feluumllmuacuteltaacutek őket)

Szeacutekelykeveacuten a magyarok melleacute ndash akaacutercsak a szomszeacutedos Saacutendoregyhaacutezaacuten ndash

bolgaacuterokat telepiacutetettek170

Egy bolgaacuter s egy magyar csalaacutedot telepiacutetettek le egymaacutes melleacute iacutegy

a lakossaacuteg keveredni kezdett veacuteguumll a vegyes haacutezassaacutegok miatt a magyarok a bolgaacuterok

jelentős reacuteszeacutet asszimilaacuteltaacutek beolvasztottaacutek

E haacuterom koumlzseacuteg lakoacutei ma is az eredeti bukovinai nyelven beszeacutelnek feacuteltve őrzik

nyelvuumlket eacutes szaacutemontartjaacutek a legkisebb eltaacutevolodaacutest is a veacutelt normaacutetoacutel a reacutegiek nyelveacutetől

Eacuteppen olyan gonddal vigyaacutezzaacutek nyelvjaacuteraacutesukat mint folkloacuter eacutes egyeacuteb kincsuumlket

Noha maacuter ők is letetteacutek a szeacutekely viseletet de a szeacutekely vetettaacutegyak ott vannak a tiszta

szobaacutekban eacutes buumlszkeacuten mutogatjaacutek a festeacutekesekkel egyuumltt

Mindhaacuterom falura jellemző az utolsoacute eacutevekben egyre toumlbb egyeacuten eacutes csalaacuted hagyja el

otthonaacutet Uacutej hazaacutet vagy csak munkaacutet keresve Ausztraacuteliaacuteban Sveacutedorszaacutegban eacutes maacutes helyeken

telepedtek le A Szeacutekelykeveacuteről elszaacutermazottak minden augusztus 20 (Szent Istvaacuten uumlnnepe)

koumlruumll visszateacuternek a faluba ilyenkor zsuacutefolaacutesig megtelik a falu Szinte nincs olyan haacutez ahol

ne lenne olyan csalaacutedtag aki maacuter kuumllfoumlldoumln eacutel Az elvaacutendorlaacutes az egyik legmeghataacuterozoacutebb

demograacutefiai jelenseacuteg Szeacutekelykeveacuten amelynek eredői a szegeacutenyseacuteg a perspektiacuteva neacutelkuumlli

joumlvő a szerb hatalom megnyilvaacutenulaacutesai Az elvaacutendorlaacutes elsősorban a fiatalokat eacuterinti ezeacutert a

falu egyre jobban eloumlregszik

Az opaacutevai koumlzseacuteg teruumlleteacuteről a magyarok szinte teljesen kivesztek

A pancsovai koumlzseacuteg teruumlleteacuten is csak egy magyar telepuumlleacutes a szinteacuten szeacutekely eredetű

Saacutendoregyhaacuteza (Ivanovo) talaacutelhatoacute

169

Annak elleneacutere hogy 18451846-ban eacutes 1866-ban kolera illetve 1846-ban eacutes 1865-ben eacutehiacutenseacuteg azt koumlvetően

pedig jaacutervaacutenyok tizedelteacutek meg a lakossaacutegot 1880-ban a neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor 9887 főt szaacutemoltak meg az oumlt faluban

a neacutepesseacuteg alig szaacutez eacutev eltelteacutevel haacuterom eacutes feacutelszereseacutere nőtt A kitelepiacuteteacutesek a jaacutervaacutenyok miatt 1910-ig mintegy

tizenegyezer fő volt a lakossaacuteg csoumlkkeneacutese meacutegis az 1930-as eacutevek veacutegeacutere 16 000-en eacuteltek a bukovinai szeacutekely

falvakban A nagy szaporasaacuteg miatt elaproacutezoacutedtak a foumlldbirtokok is neheacutezzeacute vaacutelt a megeacutelheteacutes Az

elszegeacutenyedeacutes a foumlldneacutelkuumlliseacuteg eacutes a remeacutenytelenseacuteg sokakat arra keacutenyszeriacutetett hogy elhagyja otthonaacutet eacutes

megindultak a kirajzaacutesok Az al-dunai teruumlleten kiacutevuumll 1889ndash1910 koumlzoumltt kb 700-an telepuumlltek Deacuteva koumlrnyeacutekeacutere

1892-ben Vajdahunyadra 93 fő keruumllt Marosludasra 98 fotilde Sztrigyszentgyoumlrgyre 268 fotilde Csernakeresztuacuterra 623

fő koumlltoumlzoumltt Az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuteig nagy szaacutemban vaacutendoroltak ki Eacuteszak-Amerikaacuteba főkeacutent Kanadaacuteba 1905-

1914 koumlzoumltt toumlbb farmertelepet hoztak leacutetre Punnichy eacutes Hapkins telepuumlleacuteseken illetve Szeacutekelyfoumlld Eszterhaacuteza

Maacuteriavoumllgy magyarlakta telepein Keacutesőbb a koumlzeli vaacuterosokban Hamiltonban eacutes Reginaacuteban is kerestek munkaacutet

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Deacutel-Amerikaacuteba is vaacutendoroltak ki bukovinai szeacutekelyek 1924-ben Sztrigyszentgyoumlrgyről 5

csalaacuted kelt uacutetnak eacutes Braziacuteliaacuteban Sao Paulotoacutel 800 km-re az őserdő koumlzepeacuten megalapiacutetottaacutek

Boldogasszonyfalvaacutet 170

NAGY SIacuteVOacute Zoltaacuten Bukovina mit veacutetettem Forum Uacutejvideacutek 1999 38ndash39 p

133

A verseci koumlzseacutegben maacuter csak egy magyar telepuumlleacutes van Fejeacutertelep (Susara) (641)

mely 1896-ban alakult magyar falu Az akkori foumlldműveleacutesuumlgyi miniszterről baacuteroacute Fejeacutervaacutery

Geacutezaacuteroacutel Fejeacutertelepnek nevezteacutek el171

A koumlrnyeacutek lakossaacutega a szaacuteraz homokbuckaacutekra eacutepuumllt uacutej

falut sziacutevesebben Szusara Susara neacutevvel illette

A falut 1896-ban telepiacutetetteacutek de vannak akik neacutehaacuteny eacutevvel koraacutebbra dataacuteljaacutek a

falualapiacutetaacutest Amikor Versecen toumlnkrementek a szőlősoumlk akkor kezdtek idekoumlltoumlzni az

emberek nemcsak Versecről hanem Torontaacutelvaacutesaacuterhelyről Uumlrmeacutenyhaacutezaacuteroacutel eacutes maacutes helyekről

is Az idetelepiacutetett gazdaacutek kaptak fejenkeacutent nyolc hold foumlldteruumlletet amit nagyon neheacutez eacutes

kitartoacute munka aacuteraacuten tudtak csak betelepiacuteteni szőlővel Előszoumlr kicsit keletebbre alakult ki a

telepuumlleacutes a jelenlegi helyeacuten az 1900-as eacutevektől kezdtek haacutezakat eacutepiacuteteni a letelepedni vaacutegyoacute

csalaacutedok Neacutehaacuteny haacutez meacuteg mindig aacutell ezekből az első eacutepuumlletekből

1990-ben kezdődtek az uacutej templom eacutepiacuteteacuteseacutenek munkaacutelatai eacutes 1994-ben adtaacutek aacutet

rendelteteacuteseacutenek akkor lett foumllszentelve Szent Laacuteszloacute uumlnnepeacutere A reacutegi telepuumlleacutes helyeacuten

szinteacuten volt egy templom ahovaacute 1955-ig eljaacutertak a helyi lakosok eacutes amit sajnos 1987 teleacuten

ismeretlen tettesek felgyuacutejtottak A leeacutegett templom teacuteglaacuteit beleeacutepiacutetetteacutek az uacutej templomba

Keacutethetente jaacuter a szeacutekelykevei pleacutebaacutenos a falu lakoacuteihoz Egy-egy istentisztelet alkalmaacuteval 30ndash

40-en vannak a templomban uumlnnepkor toumlbben A tapasztalat szerint a fiatalok nemigen jaacuternak

az istentiszteletekre A templomhoz melleacutekeacutepuumlletet is eacutepiacutetettek csoportos lelkinapok tartaacutesaacutera

Itt nyaacuteron a cserkeacuteszeknek is szaacutellaacutest biztosiacutetanak eacutes anyanyelvaacutepoloacute taacuteborra is sor keruumll A

taacuteborba egeacutesz Baacutenaacutetboacutel eacuterkeznek diaacutekok

A fejeacutertelepi iskolaacuteban neacutehaacuteny eacuteve megszűnt a magyar nyelvű oktataacutes Sokaacuteig

műkoumldoumltt neacutegy osztaacutely magyar nyelven172

Oumltoumldiktől kezdve azonban szerb nyelvű

tagozatokra keruumllnek a magyar diaacutekokeacute eacutes a 15 kilomeacuteterre levő Uljmaacutera (Homokszil)

utaznak A tiacutezeacuteves gyerekeknek nagyon neheacutez volt a vaacuteltaacutes eacutes főleg a szuumllők doumlntoumlttek uacutegy

hogy nagyobb szuumlkseacuteg van a joacute szerbtudaacutesra mint a magyarra Amikor a helybeli magyar

taniacutetoacute nyugdiacutejba ment nem vettek fel helyette maacutest Sajnos meacuteg az anyanyelvaacutepoloacute taacutebor

iraacutent sem nagy az eacuterdeklődeacutes a helybeliek koumlreacuteben

Az aacuteltalaacutenos iskola elveacutegzeacutese utaacuten a fiatalok nemigen tanulnak legnagyobb reacuteszuumlk

otthon marad a csalaacutedi gazdaacutelkodaacutesban Legtoumlbb csalaacuted foumlldműveleacutessel kerteacuteszettel

171

LAacuteNYI Bertalan A Fejeacutervaacutery kormaacutenyzat politikai eacutes alkotmaacutenyjogi megvilaacutegiacutetaacutesban Bp 1909 GRATZ

Gusztaacutev A dualizmus kora IndashII Bp 1934 GRATZ Gusztaacutev Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete IndashII Bp 1964 172

Fejeacutertelepen 1998-ban szűnt meg a magyar nyelvű oktataacutes Ennek oka az volt hogy a nyugdiacutejba vonuloacute

taniacutetoacutenő lebeszeacutelte a szuumllőket a magyar tagozat fenntartaacutesaacuteroacutel azzal az eacutervvel hogy a gyermekek a koumlzeli

Uljmaacuteban folytatjaacutek szerbuumll oumltoumldik osztaacutelytoacutel a tanulaacutest eacutes neheacutezseacuteget jelent nekik ha az első neacutegy osztaacutelyt

magyarul veacutegzik el A neacutegyosztaacutelyos oktataacutesban reacutesztvevő tanuloacutek toumlbbseacutege most is magyar akik egy szerb eacutes

egy romaacuten taniacutetoacutenőtől tanulnak szerbuumll Most maacuter a szuumllőket is neheacutez raacutevenni arra hogy keacuterjeacutek a magyar nyelvű

oktataacutest mert uacutegy eacuterzik hosszuacute taacutevon nincs joumlvője a gyermekek anyanyelvű tovaacutebbtanulaacutesaacutenak

134

gyuumlmoumllcstermeleacutessel foglalkozik Csupaacuten neacutehaacuteny ingaacutezoacute dolgozoacute van akik a farmon az

erdeacuteszetben vagy Versecen dolgoznak A falubeliek buacutezaacutet aacuterpaacutet napraforgoacutet eacutes kukoricaacutet

termesztenek Az aacutellataacutellomaacuteny nagyon megcsappant az utoacutebbi időben mert neheacutez

eacuterteacutekesiacuteteni az aacutellatokat A haacuteztaacuteji gazdasaacutegra jellemző hogy mindenből van egy kicsi

Valamikor 200 tehenet hajtottak ki a csordaacuteba eacutes voltak kisebb gulyaacutek is 50ndash60 teheacutennel Ma

maacuter oumlsszesen ha van ennyi teheacuten a faluban

Az 1960-as 1970-es eacutevekben 1100-an eacuteltek ebben a faluban maacutera ez a szaacutem nagyon

megcsappant 470 lakosa van a telepuumlleacutesnek toumlbb mint hatvan szaacutezaleacutekuk magyar Voltak

idők amikor meacuteg neacutemetek is eacuteltek a faluban Sokan vaacutendoroltak ki kuumllfoumlldre Neacutemetorszaacutegba

Sveacutedorszaacutegba akik a nyaacuteri szabadsaacutegot rendszerint itthon toumlltik eacutes olyankor beneacutepesuumll a falu

Egyeacutebkeacutent is igen sok viacutekendhaacutez eacutepuumllt az utoacutebbi időben belgraacutedi uacutejvideacuteki verseci pancsovai

csalaacutedok toumlltik itt a pihenőjuumlket

A faluvezeteacutes az utoacutebbi időben sokat tesz a telepuumlleacutes szeacutepiacuteteacuteseacuteeacutert rendezett a temető

tisztaacutek az utcaacutek a koumlzpont rendezett a sportpaacutelya kieacuterdemelteacutek a verseci koumlzseacuteg legtisztaacutebb

telepuumlleacuteseacutenek ciacutemeacutet A viacutezellaacutetaacutessal az utoacutebbi eacutevekben nincs gond koumlruumllbeluumll tiacutezkeacutet eacuteve

kaptak uacutej kutat eacutes azoacuteta folyamatos a viacutezellaacutetaacutes eacutes a viacutez minőseacutege is megfelelő Azonban a

falu koumlnyvtaacuteraacutet lassan tiacutezkeacutet eacuteve maacuter hogy megszuumlntetteacutek

Fejeacutertelepen nem koumlnnyű az eacutelet Keacutet kis vegyesbolt aacutell a falubeliek rendelkezeacuteseacutere

ahol be lehet szerezni a legfontosabb eacutelelmiszereket de nincs orvos nincs gyoacutegyszertaacuter

Hetente keacutetszer hozza ki a postaacutes a kuumlldemeacutenyeket Nincs telefon eacutes a gyoumlnge teacutererő miatt a

mobilhasznaacutelat is lehetetlen Autoacutebusz sem koumlzlekedik Nem jaacuternak az uacutejsaacutegok a Magyar

Szoacutet a 30 kilomeacuteterre levő Versecen is igen neheacutez beszerezni az Uacutejvideacuteki Raacutedioacute eacutes Televiacutezioacute

adaacutesait sem tudjaacutek koumlvetni

A zichyfalvi koumlzseacuteg teruumlleteacuten szinteacuten csak egy magyar nyelvsziget van Uumlrmeacutenyhaacuteza

(Jermenovci) (691)

135

3 2 3 A szereacutemseacutegi magyarsaacuteg

A harmadik ndash Deacutelvideacuteket alkotoacute ndash teruumllet a Szereacutemseacuteg173

minimaacutelis magyarsaacuteggal

rendelkezik A teruumlletet nyugatroacutel Horvaacutetorszaacuteg eacuteszakroacutel a Duna folyam (a tuacuteloldalon a

Baacutecskaacuteval) keletről szinteacuten a Duna folyoacute (a tuacuteloldalon a Baacutenaacutettal) valamint deacutelről a Szaacuteva

folyoacute vaacutelasztja el Szerbiaacutetoacutel

Az 1991-es neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint 5 015 ndash szoacutervaacuteny ndash magyar eacutelt a teacuterseacutegben

amely a deacutelvideacuteki magyaroknak csak 15-aacutet alkotta A 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint

maacuter csak 4 739 fő azaz a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg 16-a lakott az eltűnt bdquomagyar Atlantiszrdquo

teruumlleteacuten A keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt 276 fővel ndash 55-kal ndash fogyott a szereacutemseacutegi magyarsaacuteg

A Szereacutemseacuteg egykor viraacutegzoacute ndash magyarok aacuteltal lakott ndash videacutek volt amely a

koumlzeacutepkorban az egyik legeacuterteacutekesebb mezőgazdasaacutegi teruumlletnek szaacutemiacutetott Hiacuteres volt a

foumlldműveleacuteseacuteről az aacutellattartaacutesaacuteroacutel de kuumlloumlnoumlsen a szereacutemseacutegi borroacutel vaacutelt ismerteacute A

borvideacuteken rengeteg szegedi tartott eacutes művelt szőlőskerteket iacutegy e teruumllet nagyon sokban

koumltődik Szeged vaacuterosaacutehoz A szereacutemseacutegi borkultuacutera euroacutepai hiacuterű volt

A videacutek magyarlakta falvai eacutes mezővaacuterosai teljesen elneacuteptelenedtek a toumlroumlk idők alatt

Ahogy Domonkos Laacuteszloacute fogalmaz bdquoA Szereacutemseacuteg a magyar Atlantisz itt az egykori magyar

eacutelet teljes egeacuteszeacuteben a muacutelt oacuteceaacutenjaacuteba suumlllyedt174

A valoacutesziacutenűleg illiacuter eredetű taacutejneacutev magyarul előszoumlr 1527-ben fordul elő az

oklevelekben A 18-19 szaacutezadban deacutelszlaacutevok ndash főkeacutent szerbek ndash eacutes neacutemetek lepik el a

Koumlleshegy ndash ma Fruska Gora ndash koumlrnyeacutekeacutet Jelentős szaacutemban eacuterkeztek ide magyarok is akik

Ruma Ingyija Herkoacuteca Nyeacutekica telepuumlleacuteseken leltek uacutej otthonra Az egykori jugoszlaacutev

koumlzigazgataacutes a Szereacutemseacuteget keacutet reacuteszre osztotta A nagyobb reacutesz a Deacutelvideacutek a Vajdasaacuteg reacutesze

lett miacuteg a kisebb reacutesz az egykori vaacutermegyeszeacutekhellyel Vukovaacuterral egyuumltt Horvaacutetorszaacutegeacute lett

173

bdquoDuna eacutes a Szaacuteva koumlzoumltti nagytaacutej A Szereacutemseacuteg teruumllete Sirmium koumlzponttal maacuter az oacutekorban eacuterteacutekes kultuacuterteruumlletteacute

vaacutelt A roacutemai birodalom bukaacutesa utaacuten ugyan gyakran gazdaacutet csereacutelt de provinciaacutelis kultuacuteraacutejaacutenak fontos elemei

megeacuterteacutek a magyar aacutellamszervezeacutes időszakaacutet A koumlzeacutepkorban vaacutermegyeacutet szerveztek teruumlleteacuten melynek hataacutera a

Szaacutevaacutetoacutel deacutelre huacutezoacutedott A koumlzeacutepkori Magyarorszaacuteg egyik legeacuterteacutekesebb mezőgazdasaacutegi videacuteke volt euroacutepai hiacuterű

szőleacuteszete reacuteveacuten egyben jelentős szerepet jaacutetszott a mezővaacuterosi (Kamonc Uacutejlak) elemek taacutersadalmi kulturaacutelis

mozgalmaiban (huszitizmus eretnekmozgalmak) Szőlő- eacutes bortermeleacuteseacuteben a messzebb fekvő erdeacutelyi eacutes a Duna menti

oppidumok civitasok polgaacutersaacutega mint extraneus ndash idegen ndash birtokos volt eacuterdekelt (pl Szeged polgaacuterainak 15 szaacutezadi

bortermeleacuteseacuteről toumlbb adat maradt fenn) A hoacutedoltsaacuteg ideje alatt teljesen toumlnkretetteacutek a hadműveletek Lakossaacutega

elpusztult elmenekuumllt Szerb eacutes horvaacutet telepuumllők uumllteacutek meg A 18 szaacutezadban rajtuk kiacutevuumll neacutemet szlovaacutek cseh ukraacuten

telepesek is megjelentek A 18ndash19 szaacutezadban dunaacutentuacuteli eacutes baacutecskai kivaacutendorlaacutes eredmeacutenyekeacutent toumlbb magyar szoacutervaacutenya

is keletkezett (pl Maradeacutek India Uumlroumlg Nyeacutekinca Herkoacuteca) 1764-ben keacutet maacutesik vaacutermegyeacutevel (Pozsega eacutes Verőce)

egyuumltt Fiume vaacuterosaacuteeacutert csereacutebe lett Horvaacutetorszaacuteg reacutesze Ma nagyobb reacuteszben Szerbia kisebb reacuteszben Horvaacutetorszaacuteg

reacutesze KOacuteSA Laacuteszloacute Magyar neacuteprajzi kutataacutesok Jugoszlaacuteviaacuteban A Hungaroloacutegiai Inteacutezet Tudomaacutenyos Koumlzl Bp

1972 ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon V koumltet PENAVIN Olga A szereacutemseacutegi magyar szigetek

nyelve Bp 1972 174


136

A Szereacutemseacuteg Szerbiaacutehoz tartozoacute teruumlleteacuten ndash a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai szerint

ndash oumlsszesen neacutegy telepuumlleacutesen eacutelt 10 szaacutezaleacuteknaacutel szaacutemottevőbb magyar kisebbseacuteg ezek

Dobrodoacute (Dobrodol) (756) Maradik (Maradik) (24) Nikince (Nikinci) (119) eacutes

Satrince (Satrinci) (634)

3 2 3 1 A szereacutemseacutegi koumlrzet (Sremski okrug)

A Szereacutemseacuteg nem azonos a szereacutemseacutegi koumlrzettel mivel a keacutet szereacutemseacutegi koumlzseacuteg

etBeocsin (Beoţin) eacutes Karloacuteca (Sremski Karlovci) a Deacutel-baacutecskai koumlrzetbe (Jugno-backi

okrug) soroltaacutek Kilenc szereacutemseacutegi koumlzseacuteg alkotja magaacutet a Szereacutemseacuteget viszont a szereacutemseacutegi

koumlrzetbe csak heacutet koumlzseacuteg tartozik (Ingyija (InŤija) Pecsinci (Pešinci) Ruma (Ruma) Sid

(Sid) Szaacutevaszentdemeter (maacutes neacuteven Mitrovica) (Sremska Mitrovica) eacutes Uumlroumlg (Irig)) A

koumlrzet teruumllete 3 486 km 2 1991-ben a lakossaacuteg 309 981 főt szaacutemlaacutelt a neacutepsűrűseacuteg pedig 89

főkm 2 volt 2002-ben a koumlrzet lakossaacutega 335 901 fő volt a neacutepsűrűseacuteg pedig 96 főkm 2 A

keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes koumlzoumltt ndash a szerb betelepiacuteteacuteseknek koumlvetkezteacuteben ndash 25 920 fővel (77)

gyarapodott a koumlrzet neacutepesseacutege


A szereacutemseacutegi koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1991-ben eacutes 2002-ben (fő)



Ingyija 44 185 1 087 43 098 49 609 962 48 647

Oacutepazova 57 291 145 57 146 67 576 130 67 446

Pecsinci 20 077 27 20 050 21 506 21 21 485

Ruma 55 087 1 688 53 399 60 006 1 306 58 700

Sid 36 317 295 36 022 38 973 262 38 711

Szaacutevaszentdemeter 85 328 901 84 427 85 902 739 85 163

Uumlroumlg 11 696 872 10 824 12 329 816 11 513

Oumlsszesen 309 981 5 015 304 966 335 901 4 236 331 665


augusztus 19)

A szereacutemseacutegi koumlrzet heacutet koumlzseacutegeacutenek teruumlleteacuten ndash a 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint

ndash 335 901 fő eacutelt ebből 283 861 fő (845) volt szerb 10 516 fő (31) horvaacutet 9 350 fő

(28) szlovaacutek 4 236 fő (13) magyar 3 489 fő (1) roma 2 044 fő (06) ruszin eacutes 1 158

fő (03) ukraacuten etnikumhoz tartozoacute szemeacutely Az egyeacuteb nemzetiseacuteghez tartozoacute egyeacutenek szaacutema

8 431 fő (263) volt Nemzetiseacutegeacuteről nem nyilatkozott 5 386 fő (16) tovaacutebbaacute regionaacutelis

hovatartozaacutest jeloumllt meg 911 fő (027) valamint ismeretlen nemzetiseacutegű 6 519 fő (19)

volt

137

49 taacuteblaacutezat A Szereacutemseacutegi koumlrzet nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2002)

Nemzetiseacuteg Ingyija Mitrovica Oacutepazova Pecinci Ruma Sid Uumlroumlg

Albaacuten 14 44 14 3 37 21 9

Bolgaacuter 18 17 9 5 12 1 7


Bunyevaacutec 7 10 3 ----- 5 1 1

Cigaacuteny 263 564 1 085 669 757 93 58

Cseh 25 37 9 1 10 -----

Goraacuten ----- 6 38 9 ----- ----- 2

Goumlroumlg ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Horvaacutet 1 904 2 547 1 615 88 1 987 289


Lengyel ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Macedoacuten 79 143 209 43 139 28 25

Magyar 962 739 130 21 1 306 262 816


Muzulmaacuten 24 75 65 22 59 30 23

Neacutemet 40 87 24 9 47 7 23

Orosz 17 28 28 10 11 17 5

Romaacuten 7 21 8 7 13 6 9

Ruszin 3 691 7 6 14 1 318 5

Szerb 42 105 75 003 54 850 19 893 51 957 30 252 9 801

Szlovaacutek 406 280 5 992 89 49 2 521 13

Szloveacuten 37 68 22 7 38 7 81

Toumlroumlk ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Ukraacuten 422 593 49 2 27 57 8

Vlach ----- 1 1 1 ----- ----- -----

Zsidoacute ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Egyeacuteb 74 93 61 10 49 17 18

Nem

nyilatkozott 1 196 1 049 1 163 106 1 149 609 114

Regoionaacutelis


Ismeretlen 630 2 117 1 124 195 1 069 803 581

Oumlsszesen 49 609 85 902 67 576 21 506 60 006 38 973 12 329 Forraacutes Szerb Statisztikai Hivatal

138

3 3 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai

A 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes nemzetiseacutegi adatsorai szerint a Szerb Koumlztaacutersasaacuteg

lakossaacutegaacutenak 391-a ndash azaz oumlsszesen 293 299 fő ndash vallotta magaacutet magyar nemzetiseacutegűnek

miacuteg a szűkebb ndash tartomaacutenyok (Deacutelvideacutek eacutes Koszovoacute) neacutelkuumlli ndash Szerbiaacuteban 3 092 magyart

iacutertak oumlssze amelyből 2 080 fő szerb fővaacuterosaacuteban Belgraacutedban eacutelt

50 taacuteblaacutezat A neacutepesseacuteg alakulaacutesa Szerbiaacuteban (19912002)

A lakossaacuteg leacutetszaacutema

2002 1991

Abszoluacutet

csoumlkkeneacutes - noumlvekedeacutes

(1991-2002)

Index

1991100

Szerbia175176

7 479 437 7 548 978 ndash69 541 991

Szűkebb Szerbia177

5 454 950 5 582 611 ndash127 661 977

Vajdasaacuteg 2 024 487 1 966 367 58 120 1030


A Szerb Koumlztaacutersasaacuteg 161 koumlzseacutegben (opstina) elveacutegzett neacutepszaacutemlaacutelaacutes alapjaacuten a

magyarok nyolc (keacutet koumlzseacuteg (a baacutecskai Oacutebecse eacutes Szabadka) ndash relatiacutev toumlbbseacuteg hat koumlzseacuteg (a

baacutecskai Ada Baacutecstopolya Kishegyes Magyarkanizsa Zenta eacutes a baacutenaacuteti Csoacuteka) ndash abszoluacutet

toumlbbseacuteg) a bosnyaacutekok haacuterom a bolgaacuterok a szlovaacutekok eacutes az albaacutenok keacutet-keacutet koumlzseacutegben voltak

toumlbbseacutegben miacuteg a szerbseacuteg a fennmaradoacute 144-ben alkotott toumlbbseacuteget

A legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai arra is raacutemutattak hogy a szerbiai magyarsaacuteg

989-a a Vajdasaacuteg azaz a Deacutelvideacutek teruumlleteacuten eacutelt A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg a legjelentősebb

nemzeti kisebbseacuteg a Deacutelvideacutek teruumlleteacuten A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg leacutelekszaacutema a 2002 eacutevi

szerbiai neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 290 207 fő volt ami az 1991 eacutevi jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes

adataihoz ndash 339 491 fő ndash keacutepest 49 284 fővel kevesebb A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg 11 eacutev alatt

145 -os leacutelekszaacutemveszteacutest szenvedett el A haacuterom taacutejegyseacuteg koumlzuumll a legtoumlbb magyar ndash

222 578 fő a deacutelvideacuteki magyarok 767-a ndash a ndash foumlldrajzi eacutertelemben vett ndash Baacutecska 20

koumlzseacutegeacutenek teruumlleteacuten eacutelt A maacutesodik jelentősebb ndash foumlldrajzi eacutertelemben vett ndash taacutejegyseacuteg

teruumlleteacuten a Baacutenaacutet 16 koumlzseacutegeacuteben 62 890 fő azaz a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg 217-a vallotta

magaacutet magyar nemzetiseacutegűnek A harmadik teruumllet az egykori bdquomagyar Atlantisz a

Szereacutemseacuteg kilenc koumlzseacutegeacuteben 4 739 fő ndash a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg 16-a ndash vallotta magaacutet

magyar nemzetiseacutegűnek

175

A 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes Koszovoacute teruumlleteacuten nem tartottaacutek meg 176

Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai ndash az albaacuten bojkott miatt ndash Bujanovac Medveda eacutes Preševo koumlzseacutegek

neacutelkuumll eacutertendők 177

Szűkebb Szerbia alatt Szerbia koumlzponti reacutesze eacutertendő a tartomaacutenyok (Vajdasaacuteg eacutes Koszovoacute) neacutelkuumll

139

A magyar kisebbseacuteg178

szaacutemaraacutenya ndash 2002-ben ndash a tartomaacuteny teljes lakossaacutegaacutehoz

keacutepest 1428 volt ami a 11 eacutevvel koraacutebbi neacutepesseacutegstatisztikai adatokhoz ndash 169 ndash keacutepest

szinteacuten jelentős csoumlkkeneacutest mutat

A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg csoumlkkeneacutese meacutegsem olyan nagy meacuteretű mint ahogyan azt toumlbb

elemző is prognosztizaacutelta Az előző perioacutedusokban ugyanis a magyarsaacuteg tiacutezeacutevenkeacutenti

csoumlkkeneacutese kb 10-os volt (oumlnmagaacutehoz viszonyiacutetva) miacuteg a legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi

perioacutedusban ez az araacuteny ugyan tovaacutebb noumlvekedett (145) de meacutegsem akkora meacuterteacutekben

hogy az megmaradaacutesaacuteban fenyegetneacute a magyarsaacutegot Tekintetbe veacuteve a teacuterseacutegnek az utoacutebbi

eacutevtizedbeli politikai-gazdasaacutegi helyzeteacutet ez a szaacutemaraacuteny akaacuter sokkal rosszabb is lehetett

volna Ennek elleneacutere a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg kritikus demograacutefiai probleacutemaacutekkal kuumlzd A

teacuterseacuteg magyarsaacutegaacutenak szaacutembeli csoumlkkeneacuteseacutet toumlbb meglehetősen szerteaacutegazoacute teacutenyező okozza

a Kedvezőtlen termeacuteszetes neacutepszaporulat deacutelvideacuteki demograacutefusok ndash pl Mirnics

Kaacuteroly ndash veacutelemeacutenye szerint ha a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg termeacuteszetes szaporodaacutesa ndash 1948 eacutes

1991 koumlzoumltt ndash 4-os maradt volna akkor a Deacutelvideacuteken napjainkban 445 745 magyar

nemzetiseacutegű szemeacutely eacutelne A magyarsaacuteg fertilitaacutesa az 1953 eacutevi 195 ezreleacutekről 1991-re 114

ezreleacutekre zuhant amely maga utaacuten vonzotta hogy maacuter a hatvanas eacutevek elejeacutetől csoumlkkent a

natalitaacutes a magyarsaacuteg koumlreacuteben Az eacutelveszuumlleteacutesek szaacutemaacutenak csoumlkkeneacuteseacutevel a deacutelvideacuteki

magyarsaacuteg korstruktuacuteraacuteja is kedvezőtlenuumll alakult Az eloumlregedeacutes kedvezőtlen ndash

neacutepesseacutegcsoumlkkentő ndash hataacutesa kezdett megmutatkozni A 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai

szerint az aacutetlageacuteletkor a deacutelvideacuteki magyarok eseteacuteben 42 eacutev ugyanakkor a magyar lakossaacuteg

csak koumlzel 20-a gyermek Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval maacuter 106 ezer magyar

nemzetiseacutegűvel kevesebbet iacutertak oumlssze mint 1948-ban179

b Vegyes haacutezassaacutegok A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg eacuteleteacuteben jelentős probleacutemaacutet okoz a

vegyes haacutezassaacutegok egyre emelkedő szaacutema az 1991-ben kirobbant deacutelszlaacutev haacuteboruacute előtt ez a

jelenseacuteg keveacutesbeacute volt jelentős Egeacuteszen az 1961ndash1971-es időszakig a magyarsaacuteg

azonossaacutegtudataacuteban nem toumlrteacutent komolyabb toumlreacutes pedig maacuter ekkor is jelentős volt a vegyes

haacutezassaacutegok szaacutema Ennek elleneacutere ekkor meacuteg nem taacutevolodott el jelentős meacuterteacutekben egymaacutestoacutel

az anyanyelv eacutes a nemzetiseacutegi hovatartozaacutes A gyoumlkeres fordulat ezutaacuten toumlrteacutent A koumlvetkező

időszakban olyan erős propaganda-hadjaacuterat alaacute vetteacutek a nemzetiseacutegeket főkeacutent pedig a

178







cigaacutenysaacutegra vonatkozott MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarok identitaacutesa 179


140

vegyes haacutezassaacutegban eacutelőket hogy vaacuteltoztassaacutek meg a maguk vagy gyermekuumlk nemzetiseacutegeacutet

hogy teljesen elnyomoriacutetottaacutek az oumlnazonossaacuteg-tudatot A szerb vezeteacutes szerint a nemzetiseacutegi

csalaacutedokban termeacuteszetellenes ha a gyermek(ek) az egyik vagy a maacutesik szuumllő nemzetiseacutegeacutet

viszi tovaacutebb vagy ha az egyik vagy maacutesik szuumllővel azonosul s az a termeacuteszetes ha inkaacutebb

bdquojugoszlaacutevnakrdquo vallja magaacutet Ekkor kezdődoumltt egy erőteljes bdquooffenziacutevardquo a nemzetek foumlloumltti

jugoszlaacutev tudat kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes ennek eredmeacutenyekeacuteppen bdquokikeacutenyszeriacutetett erőszakos

asszimilaacutecioacutetrdquo hajtottak veacutegre A Jugoszlaacutev Kommunista Paacutert nemzetiseacutegi politikaacutejaacuteban ezen

az ideoloacutegiai ceacutelon kiacutevuumll nem is volt maacutes feladat ideoloacutegiai moacutedszereket kidolgozni ezekre

magyaraacutezatot adni eacutes elfogadtatni a toumlmegekkel Emoumlgoumltt azonban a legrejtettebb bdquonagyszerb

toumlrekveacutesekrdquo buacutejtak meg amelyek 1991-ben a deacutelszlaacutev trageacutediaacuteba torkollott

A kilencvenes eacutevekben csoumlkkent a vegyes haacutezassaacutegok szaacutema eacutes jelentősen csoumlkkent a

magukat bdquojugoszlaacutevnakrdquo valloacutek szaacutema is ndash a vegyes haacutezassaacutegboacutel szaacutermazoacute szerb tannyelvű

iskolaacutekba iacuteratott gyerekek szaacutema azonban nem A szoacutervaacutenyban eacutelő magyaroknaacutel

kifejezettebben de a toumlmbmagyarsaacutegnaacutel is tapasztalhatoacute volt az etnikailag homogeacuten

haacutezassaacutegok csoumlkkeneacutese (1956 eacutes 1988 koumlzoumltt 822-roacutel 736-ra csoumlkkent) A vegyes

haacutezassaacutegokban iskolaacuteba indulaacuteskor a gyermek iskolaacutejaacutet gyakran a szlaacutev szuumllő nyelvi

bdquoelőnyeihez igazodva hataacuteroztaacutek meg Az 1990-es eacutevekben maacuter minden harmadik haacutezassaacuteg

vegyeshaacutezassaacuteg volt amely keacutetseacutegtelenneacute teszi hogy a Deacutelvideacuteken van legmagasabb fokuacute

etnikai heterogaacutemia egeacutesz Euroacutepaacuteban

c Migraacutecioacute (vaacutendorlaacutes) A Deacutelvideacutek az euroacutepai reacutegioacutekhoz viszonyiacutetva jellegzetesen

migraacutecioacutes teruumlletnek szaacutemiacutet A Deacutelvideacutek neacutepesseacutegeacutenek nemcsak etnikai hanem maacutes ndash pl

foglalkozaacutesi ndash sajaacutetossaacutegait is erőteljesen befolyaacutesoltaacutek az intenziacutev koumlltoumlzkoumldeacutesek A

mechanikus neacutepmozgalom teruumlleteacuten kuumlloumlnboumlző vaacutendorlaacutesi iraacutenyt figyelhetuumlnk meg

I vaacutendorlaacutes a faluroacutel vaacuterosba illetve vaacutendorlaacutes a szoacutervaacutenyboacutel a toumlmbmagyarsaacutegba

(belső migraacutecioacute)

II vaacutendorlaacutes Szerbiaacuteboacutel az anyaorszaacutegba vagy maacutes orszaacutegba (kuumllső migraacutecioacute)

valamint a

III szerb menekuumlltkeacuterdeacutes

I A belső vaacutendormozgalmak kivaacuteltoacute okai aacuteltalaacuteban gazdasaacutegi vagy urbaacutenus teacutenyezők

olykor csalaacutedegyesiacuteteacutes (haacutezassaacuteg idősek gondozaacutesa) stb A meglehetősen neheacutez megeacutelheteacutest

nyuacutejtoacute vagy megeacutelheteacutest egyaacuteltalaacuten nem nyuacutejtoacute agraacuterpolitika koumlvetkezteacuteben a magyar falvak

illetve tanyaacutek neheacutez helyzetbe keruumlltek A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a magyar lakossaacuteg a

mezőgazdasaacutegboacutel az iparba keacutenyszeruumllt Ez a bdquoszektorvaacuteltaacutesrdquo ugyanakkor olyan foumlldrajzi

teruumlletekre keacutenyszeriacutetette a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg egyes tagjait a Deacutelvideacuteken beluumll ahol a

141

magyar eacuterteacutekőrzeacutes (pl iskola hiaacutenya magyar nyelvű felekezeti eacutelet stb) lehetetlenneacute vaacutelt A

szoacutervaacuteny ndash főkeacutent a baacutenaacuteti ndash magyarsaacuteg vagy toumlmbmagyarsaacuteg teruumlleteire (Eacuteszak-Baacutecska

Tisza mente) vagy pedig a nagy maacuter toumlbbnyire szerbek aacuteltal lakott vaacuterosokba keacutenyszeruumllt

Kevesen gondolnaacutek de a deacutelvideacuteki magyarsaacuteg egy kisebb reacutesze ndash koumlzel 3 000 fő ndash meacuteg

Belgraacutedba illetve Koumlzeacutep-Szerbiaacuteba is elvaacutendorolt a jobb megeacutelheteacutes remeacutenyeacuteben

II Gaacutebrityneacute dr Molnaacuter iacutereacuten szerint bdquoA jugoszlaacutev magyar lakosok haacuterom eacutevtizede

tartoacute emigraacutecioacutejaacutenak motiacutevumai sokfeacuteleacutek eacutes az egyes időszakokban reacuteszben vaacuteltoztak

1 Mindenekelőtt meg kell emliacuteteni a hatvanas eacutevek Jugoszlaacuteviaacutejaacutenak ndash mint a keleti

toumlmbhoumlz nem tartozoacute szocialista orszaacutegnak ndash foumlldrajzi-politikai nyitottsaacutegaacutet Szinte

keacuteptelenseacutegkeacutent hat hogy a kilencvenes eacutevekben eacuteppen az orszaacuteg bezaacutertsaacutega gettoacutevaacute vaacutelaacutesa

okozza a lakossaacuteg emigraacutelaacutesaacutet mert vannak akik nem szeretneacutenek Euroacutepaacutetoacutel leszakadni

2 Fontos teacutenyező volt a kuumllfoumlldre taacutevozoacutek eseteacuteben a szegeacutenyseacuteg tehaacutet a leacutetfenntartaacutesi

gondok eacutes a munkaneacutelkuumlliseacuteg amely a magyar lakossaacutegot erőteljesen suacutejtotta Ma az

anyaorszaacutegban toumlrteacutent sikeres rendszervaacuteltaacutes ugyanakkor a reformok elmaradaacutesa egyiraacutenyuacutevaacute

teszi e toumlrekveacuteseket Jugoszlaacuteviaacuteban

3 A magyar szakemberek kuumllfoumlldre taacutevozaacutesaacutet ndash az agyelsziacutevaacutest ndash serkentette a

szakemberek tudaacutesaacutenak tehetseacutegeacutenek kihasznaacutelatlansaacutega a tudomaacutenyos kutataacutes kedvezőtlen

helyzete az eleacutegtelen befekteteacutesek uacutejiacutetaacutesokba eacutes talaacutelmaacutenyokba az anyagi megbecsuumlleacutes

hiaacutenya stb Ugyanakkor az egyesuumllt Euroacutepa uacutej kreatiacutev toumlrekveacuteseknek adott mind nagyobb

teret ahol tehetseacuteges szakembereink versenybe aacutellhatnak

4 A leszűkuumllt szociaacutelis-kulturaacutelis kisebbseacutegi eacutelet- eacutes fejlődeacutesi teacuter lehetetlenneacute tette a

megfelelő hagyomaacutenyőrző eacuteletmoacuted megtartaacutesaacutet megnyirbaacutelta az anyanyelvű oktataacutest

(oacutevodaacutetoacutel az egyetemig)

5 A politikai emigraacutensok a kilencvenes eacutevek elejeacuten jelentek meg aacuteltalaacuteban arra

hivatkoznak hogy nem akarnak eleget tenni a katonai behiacutevoacutenak alapvető polgaacuteri jogaikat

eacuterzik veszeacutelyeztetve kisebbseacutegi nemzethez tartozaacutesuk miatt A magyarok toumlbbseacutege nem eacuterezte

szuumlkseacutegeacutet hogy reacuteszt vegyen a deacutelszlaacutev viszaacutely baacutermely formaacutejaacuteban

6 Az egeacutesz taacutersadalom suacutelyos vaacuteltozaacutesokon ment keresztuumll a hatalom- eacutes gazdasaacutegi

rendszervaacuteltaacutes lelassult a be nem jaacuteroacutedott toumlbbpaacutertrendszer politikai versengeacuteshez

leszaacutemolaacutesokhoz vezetett ahol a maacuteskeacutepp-gondolkodaacutest nemigen tudjaacutek elviselni

7 Veacuteguumll nem feledkezhetuumlnk meg a pszicholoacutegiai teacutenyezőkről sem a haacuteboruacutetoacutel a

mozgoacutesiacutetaacutesoktoacutel valoacute feacutelelemről tovaacutebbaacute a gazdasaacutegi zaacuterlat okozta nyomasztoacute helyzetről

amelynek koumlvetkezteacuteben Szerbia gazdasaacutega sokaacuteig nem fog talpra aacutellni

Mindez a kilaacutetaacutestalansaacuteg a tehetetlenseacuteg eacuterzeacuteseacutet vaacuteltja ki az emberek toumlbbseacutegeacutebenrdquo

142

A szuumllőfoumlldről kuumllfoumlldre toumlrteacutenő ndash kuumllső ndash vaacutendorlaacutest kezdetben a jogszabaacutelyi haacutetteacuter is

elősegiacutetette Jugoszlaacutevia peacuteldaacuteul 1968 oktoacuteber 11-eacuten vendeacutegmunkaacutes-egyezmeacutenyt koumltoumltt a

Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteggal ezzel a deacutelszlaacutev aacutellam polgaacuterainak lehetőseacuteguumlk volt a

nyugati ndash neacutemet ndash munkavaacutellalaacutesra A kuumllfoumlldi munkavaacutellalaacutes azonban maacuter a hatvanas eacutevek

koumlzepeacuten kezdődoumltt 1970-re maacuter 16 627 magyar vendeacutegmunkaacutes dolgozott kuumllfoumlldoumln vagyis a

Vajdasaacutegboacutel kuumllfoumlldoumln dolgozoacutek 275-a magyar volt Legnagyobb szaacutemban Szabadkaacuteroacutel

Uacutejvideacutekről Topolyaacuteroacutel Zomborboacutel Adaacuteroacutel taacutevoztak

A hetvenes eacutevekben maacuter a szoacutervaacutenyboacutel is megindultak a magyarok a nagyvilaacutegba

főleg az euroacutepai orszaacutegokba (pl Ausztria Franciaorszaacuteg NSZK Sveacutedorszaacuteg) a kilencvenes

eacutevekben pedig maacuter a tengerentuacuteli aacutellamokba (elsősorban az USA eacutes Kanada teruumlleteacutere) is180

Visszateacuterve Gaacutebrityneacute dr Molnaacuter Iacutereacuten gondolataihoz egyet kell eacutertenuumlnk vele hogy

bdquoa magyarok gazdasaacutegi emigraacutecioacuteja toumlbbrendbeli kaacutert okozott e koumlzoumlsseacutegnek

(1) Kuumlloumlnoumlsen kedvezőtlen jelenseacuteg az hogy az ideiglenesen kuumllfoumlldoumln munkaacutet

vaacutellaloacutek szakkeacutepzettseacutege jobb mint az itthon foglalkoztatottakeacute Napjainkban ez a keacutep meacuteg

rosszabb mert a befogadoacute orszaacutegokban nincs toumlbbeacute igeacuteny a szakkeacutepzetlen munkaerőre

(2) A munkaerő-elvaacutendorlaacutes okozta koumlzvetlen kaacuterok egyike az anyagi veszteseacuteg amely

a taacutersadalmat eacuterte azoknak a szakembereknek a taacutevozaacutesaacuteval akik keacutepzeacuteseacutere sok peacutenzt

fordiacutetott hiszen a keacutesz szakemberek tudaacutesukat maacutes orszaacutegokban kamatoztatjaacutek ezek az

orszaacutegok beruhaacutezaacutes neacutelkuumll jutnak keacutepzett szakemberekhez

(3) Ugyanakkor az emberi eacutes anyagi veszteseacuteget elszenvedő orszaacutegban lassul a

gazdasaacutegi

fejlődeacutes uumlteme eacutes minőseacutege Iacutegy az orszaacuteg ahonnan nagy szaacutemban emigraacutelnak nagyban fuumlgg

a kuumllfoumlldi tőkebefekteteacutestől amelyet az elvesztett szakmunkaerő poacutetlaacutesaacutera fordiacutetanak

(4) A termeleacutekenyseacuteg csoumlkkeneacuteseacutevel kisebb lesz a munkaerő-versengeacutes is mivel az

eltaacutevozott joacute munkaerő helyeacutet az alacsonyabb keacutepzettseacutegű munkaneacutelkuumlliek foglaljaacutek el

(5) A hirtelen eacuteletmoacuted-vaacuteltoztataacutes ndash peacuteldaacuteul a kivaacutendorlaacutes eseteacuteben ndash hataacutessal van az

emberek egyeacuteni eacutes csalaacutedi eacuteleteacutere is nagy erőfesziacuteteacutesek koumlzepette sokszor csaloacutedottak

Amikor megoumlregszenek kifaacuteradnak viszonylag alacsony nyugdiacutejjal teacuternek vissza

(6) Termeacuteszetesen vannak sikeres fiatal vaacutellalkozoacute szellemű emberek akik nem

kiacutevaacutennak aktiacutev eacuteveik alatt mindveacutegig kuumllfoumlldoumln dolgozni szeretneacutenek visszateacuterni eacutes tőkeacutejuumlket

ingatlanba vagy uacutej vaacutellalkozaacutesba fektetni Ez a tőke joacutel joumlnne de a lassuacute rendszervaacuteltaacutes miatt

senki sem mer befektetni a haacuteboruacute aacuteltal veszeacutelyeztetett teruumlleteken hanem kuumllfoumlldoumln marad

180


143

mindaddig amiacuteg itthon nem rendeződik a helyzet A nem hivatalos adatok szerint a szerb

aacutellampolgaacuterok peacutenztőkeacutet fektettek be Ausztriaacuteban Neacutemetorszaacutegban Olaszorszaacutegban

Cipruson eacutes Magyarorszaacutegon mert iacutegy biztonsaacutegban laacutetjaacutek felhalmozott tőkeacutejuumlket A

munkaerő-elvaacutendorlaacutes negatiacutev koumlvetkezmeacutenye hogy a nagyaraacutenyuacute kivaacutendorlaacutes kaacuterosan

befolyaacutesolta Vajdasaacuteg eacutes a magyar telepuumlleacutesek termeacuteszetes demograacutefiai eacutes gazdasaacutegi

fejlődeacuteseacutet Vajdasaacutegboacutel a legintenziacutevebben a viszonylag fejletlen deacutel-baacutenaacuteti reacutegioacuteboacutel eacutes a

gazdasaacutegi eacutes kulturaacutelis szempontboacutel is legfejlettebb Eacuteszak-Baacutecskaacuteboacutel vaacutendoroltak

Taacutevozaacutesukkal csoumlkkent a termeleacutekenyseacuteg is mert kisebb lett munkaerő-verseny is a taacutevozott

magyar munkaerő helyeacutet az alacsonyabb keacutepzettseacutegű maacutes nemzetiseacutegűek esetleg menekuumlltek

munkaneacutelkuumlliek foglaljaacutek el A szoacutervaacutenymagyarsaacuteg teacuterseacutegeacuteben a munkaerőcsere fokozatosan

nemzetiseacutegcsereacutebe megy aacutetrdquo181

III A deacutelvideacuteki magyar toumlmboumlt a kilencvenes eacutevekben felhiacutegiacutetottaacutek az 1992-es 1995-

oumls eacutes 1999-es szerb menekuumllthullaacutemmal Maacutera a horvaacutetorszaacutegi eacutes boszniai szerb

bdquomenekuumlltekrdquo a Deacutelvideacutek teruumlleteacutere toumlrteacutenő tervszerű betelepiacuteteacutese ndash a becsleacutesek szerint ndash

megkoumlzeliacutetette a 250 ezret Az 1995 eacutevi augusztusi horvaacutet katonai akcioacute koumlvetkezteacuteben a

knini bdquoKrajinardquo-boacutel Jugoszlaacutevia mintegy 150 ezer menekuumlltet fogadott be koumlzuumlluumlk mintegy

110 ezret vagyis a menekuumlltek 75-aacutet a Vajdasaacutegba iraacutenyiacutetottaacutek (A tartomaacutenyi Voumlroumlskereszt

adatai szerint a Vajdasaacuteg toumlbb mint 200 ezer menekuumlltet a Szerbiaacuteba eacuterkező menekuumlltek

42-aacutet fogadta be Az UNHCR nyilvaacutentartaacutesa szerint 1995-ben 259 719 menekuumllt

tartoacutezkodott a Vajdasaacutegban) Az 1920-as eacutevek oacuteta tudatosan eacutes folyamatosan alkalmazott

asszimilaacutecioacutes gyakorlatnak megfelelően tiacutezezres nagysaacutegrendben telepiacutetetteacutek le a

menekuumllteket a toumlmbben eacutelő magyarsaacuteg lakoacuteteruumlleteacuten eacutes Nyugat-Baacutecskaacuteban Eacuterkezeacutesuumlk eacutes

letelepedeacutesuumlk toumlbb koumlzseacutegben megbontotta a magyarsaacuteg homogenitaacutesaacutet illetve az 50 koumlruumlli

(magyarndashtoumlbbseacutegi nemzet) egyensuacutelyt A felfegyverzett szerb menekuumlltek szaacutemos helyi

atrocitaacutest provokaacuteltak elsősorban horvaacutet- eacutes magyarlakta telepuumlleacuteseken Megkezdteacutek az

eltaacutevozottak vagy ideiglenesen taacutevol leacutevők ingatlanainak oumlsszeiacuteraacutesaacutet sőt fizikai

birtokbaveacuteteleacutet

A magyarsaacuteg koumlreacuteben tovaacutebbra is aggodalmat kelt a szeacutelsőseacuteges szerb nacionalista

erők jelenleacutete amelyek egyes vajdasaacutegi koumlzseacutegekben ahol hatalmon vannak folyamatosan

hajtjaacutek veacutegre a menekuumlltek veacutegleges elhelyezeacuteseacutet a telepuumlleacutesek aacutetstrukturaacutelaacutesaacutet eacutes az eredeti

etnikai araacutenyok megvaacuteltoztataacutesaacutet Iacutegy toumlrteacutent ez Temerinben is ahol a menekuumllteknek

kizaacuteroacutelag a magyar toumlbbseacutegű negyedben osztottak ingyenes telket holott a telepuumlleacutes maacutes

181


144

teruumlleteacuten is lett volna erre lehetőseacuteg182

A teruumlletrendezeacutesi tervet a NATO jugoszlaacuteviai

akcioacutejaacutenak idejeacuten fogadta el a koumlzseacutegi keacutepviselőtestuumllet Hasonloacute veszeacutely fenyegeti Bezdaacuten

telepuumlleacutest is ahol a helyi koumlzoumlsseacuteg ortodox templom eacutepiacuteteacuteseacutet tervezi a szerb menekuumlltek

reacuteszeacutere A toumlrteacutenelmileg kialakult etnikai araacutenyok megvaacuteltoztataacutesaacutet vonja maga utaacuten az a teacuteny

is hogy 1999 juacuteniusaacuteban Toumlroumlkkanizsaacuten a helyi koumlzoumlsseacuteg (oumlnkormaacutenyzat) ingyen osztott

foumlldet a szerb menekuumllteknek A helyzet a demokratikus fordulat utaacuten sem vaacuteltozott

leacutenyegesen A szerb demokratikus paacutertok egyes keacutepviselői tovaacutebbra is uacutegy szeretneacutek

megoldani a szerbiai menekuumlltkeacuterdeacutest hogy a szerb menekuumllteket zoumlmmel magyarok lakta

teruumlleteken kiacutevaacutenjaacutek elhelyezni A NATO jugoszlaacuteviai akcioacutejaacutet koumlvetően megindult a

koszovoacutei menekuumlltek Vajdasaacutegba eacuterkezeacutese is A vajdasaacutegi magyar szervezetek becsuumllt adatai

szerint kb 10ndash15 ezer uacutej menekuumllt (elsősorban koszovoacutei roma) eacuterkezett a tartomaacuteny

teruumlleteacutere Az egykori JSZK teruumlleteacuten az UNHCR adatai szerint kb 800 000 menekuumllt

tartoacutezkodik akik nagy reacutesze veacuteglegesen itt szeretne letelepedni kisebbik haacutenyaduk vissza

szeretne koumlltoumlzni szuumllőfoumlldjeacutere vagy maacutes orszaacutegba kiacutevaacuten emigraacutelni Ezt a folyamatot laacutetszik

erősiacuteteni a 2001 februaacuterjaacuteban eacuteletbe leacutepett moacutedosiacutetott jugoszlaacutev aacutellampolgaacutersaacutegi toumlrveacuteny is

amelynek alapjaacuten szokatlanul roumlvid idő alatt megszerezhetőveacute vaacutelt a jugoszlaacutev

aacutellampolgaacutersaacuteg oumlsszesen 125 000-en kaptaacutek meg az aacutellampolgaacutersaacutegot ebből 80 000 szemeacutely

lett kettős aacutellampolgaacuter

d neacutepszaacutemlaacutelaacutesi sajaacutetossaacuteg 183

a bdquojugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutesi kategoacuteria Az emliacutetett

kategoacuteria jelentőseacutege kuumlloumlnoumlsen a deacutelszlaacutev haacuteboruacute 1991-es kirobbanaacutesig volt meghataacuterozoacute

jelentőseacutegű Az utoacutebbi keacutet ndash 1991 eacutes 2002 eacutevi ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutest oumlsszehasonliacutetva jelentős

kuumlloumlnbseacuteget talaacutelunk a bdquojugoszlaacutevrdquo kategoacuteria szaacutemszaki alakulaacutesaacutet illetően A bdquojugoszlaacutevrdquo

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi kategoacuteria bevezeteacuteseacutenek tulajdonkeacuteppen bdquonemzeti kisebbseacutegcsoumlkkentőrdquo

szerepe volt bdquoAz 1953-as neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval a szaacutemlaacuteloacutebiztos koumlteles volt

megaacutellapiacutetani a koumlvetkezőt ha valaki nem nyuacutejtott adatot nemzetiseacutegi hovatartozaacutesaacuteroacutel

elsősorban arroacutel hogy milyen szaacutermazaacutesuacute ndash deacutelszlaacutev-e vagy maacutes ndash a szaacutemlaacuteloacutebiztos ezt

szorgalmazta Aki ugyanis nem jeloumllte meg pontos deacutelszlaacutev hovatartozaacutesaacutet azt jugoszlaacutevkeacutent

182

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 aacuteprilis 30) 183







cigaacutenysaacutegra vonatkozott MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarsaacuteg identitaacutesa REacuteGIOacute

Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-Euroacutepai

Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp 19923

145

soroltaacutek be egyeacuteb esetekben nemzeti hovatartozaacutesukat illetően a bdquomeghataacuterozatlan vagy

bdquoismeretlen kategoacuteriaacuteba keruumlltek Az 1961 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor a szaacutemlaacuteloacutebiztosok kuumlloumln is

felhiacutevtaacutek erre a lehetőseacutegre a figyelmet eacutes sugalltaacutek ezt a meghataacuterozatlan jugoszlaacutev

hovatartozaacutest Az 1971-es neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor azutaacuten bevezetteacutek az uacutej modalitaacutest hogy a

polgaacuternak alkotmaacutenyos joga van jugoszlaacutevnak maradni Ezaacuteltal haacuterom uacutej kategoacuteria

keletkezett azok szaacutemaacutera akik nem koumlzoumllteacutek nemzetiseacutegi hovatartozaacutesukat a nem nyilatkozott

a nemzetek eacutes nemzetiseacutegek feletti jugoszlaacutev eacutes a teruumlleti meghataacuterozottsaacuteguacute Amiacuteg tehaacutet

1971-ig a meghataacuterozatlan jugoszlaacutev kategoacuteriaacuteba a deacutelszlaacutev eredetűeket soroltaacutek ettől kezdve

a jugoszlaacutevok koumlzeacute maacuter nemcsak a deacutelszlaacutev eredetűek keruumlltek hanem főkeacutent nemzetiseacutegi

szaacutermazaacutesuacuteak Az 1971ndash1981-es időszakban elkeacutepesztő meacutereteket oumlltoumltt a bdquojugoszlaacutevnak

lenni aacutellam- eacutes kommunista paacuterti propaganda Ez volt a haacuteboruacute utaacuteni fejlődeacutes titoacutei

bdquoaranykorszaka a laacutetszatjoacuteleacutet eacutes az eacuteletsziacutenvonal irigyleacutesre meacuteltoacute volt a koumlrnyező

szocialista orszaacutegok helyzeteacutehez viszonyiacutetva Az 1981-1991 koumlzoumltti időszakban meacuteg tovaacutebb

erősoumldoumltt a bdquojugoszlaacutevnak lenni propaganda (bdquoTito ndash mi vagyunk bdquoTito utaacuten ndash Tito

jelmondatok mindennapos agyba sulykolaacutesa)184

e magas oumlngyilkossaacutegi hajlandoacutesaacuteg Az oumlngyilkossaacuteg suacutelyos koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi

probleacutema megelőzeacutese eacutes befolyaacutesolaacutesa nem egyszerű A korszerű prevencioacute teveacutekenyseacutegek

egeacutesz soraacutet oumlleli fel ide tartozhat peacuteldaacuteul az is ha egy adott taacutersadalom a lehető legjobb

felteacuteteleket proacutebaacutelja biztosiacutetani a fiatal generaacutecioacute fejlődeacuteseacutehez ha a taacutersadalompolitika

szabaacutelyozza a koumlrnyezeti rizikoacuteteacutenyezőket vagy ha magas sziacutenvonaluacute eacutes hateacutekony a mentaacutelis

betegseacutegek kezeleacutese Magaacutetoacutel eacutertetődik az is hogy fontos az e teacutemaacutehoz kapcsoloacutedoacute

informaacutecioacutek szeacuteles koumlrű terjeszteacutese eacutes a taacutersadalmi tudatossaacuteg fokozaacutesa is185

Euroacutepaacuteban a ndash kisebb teacuterseacutegeket reacutegioacutekat tekintve ndash Pannon-siacuteksaacuteg az a foumlldrajzi

teruumllet ahol az oumlngyilkossaacutegok vilaacutegviszonylatban is első helyet foglalnak el186

A Deacutelvideacutek

teruumlleteacuten talaacutelhatoacute Szabadka eacutes koumlrnyeacuteke a maga 40ndash45 szaacutezezreleacutekes oumlngyilkossaacutegi

araacutenyaacuteval a vilaacutegranglista első helyeacuten szerepelt a 21 szaacutezad előesteacutejeacuten

184

MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarsaacuteg identitaacutesa REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika

Taacutersadalom Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-Euroacutepai Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp

19923 58 p 185

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd Taacutersadalomstatisztika Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2007 31 p 186

A nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban az oumlngyilkossaacutegi araacutenyszaacutemokat tekintve ndash a WHO adatai szerint ndash 2003-

ban Magyarorszaacuteg a vilaacutegranglista 6 helyeacutet szerezte meg Ezen a koraacutentsem előkelő listaacuten Magyarorszaacutegot ndash 1-

5 helyen ndash csak Litvaacutenia Oroszorszaacuteg Belorusszia Lettorszaacuteg eacutes Eacutesztorszaacuteg előzi meg A 7-10 helyeken

Szloveacutenia Ukrajna Kazahsztaacuten eacutes Finnorszaacuteg koumlveti hazaacutenkat Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet honlapja

wwwwhoint (Letoumllteacutes időpontja 2007 augusztus 24) GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI

Ildikoacute Demograacutefia Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2006

146

A Deacutelvideacuteken az elhalaacutelozaacutesok toumlbb mint 2-aacutet az oumlngyilkossaacutegok teszik ki ami

eacutevente 500ndash600 halaacutellal veacutegződő befejezett oumlngyilkossaacutegot takar A kisebbseacutegek koumlzuumll

leggyakrabban a magyar nemzetiseacutegűek koumlvetnek el oumlngyilkossaacutegot aacuteltalaacutenossaacutegban az

esetek toumlbb mint feleacutet

A befejezett oumlngyilkossaacutegok koumlzel 60ndash70-aacutet feacuterfiak koumlvetik el Az oumlngyilkossaacutegi

proacutebaacutelkozaacutesokroacutel nincsenek statisztikaacutek de egyes kutatoacutek szerint koumlzel 8ndash10-szer nagyobb az

oumlngyilkossaacutegi kiacuteseacuterletek szaacutema mint a befejezett oumlngyilkossaacutegokeacute187

Az eacuteletkor szerinti oumlsszeteacutetel szerint a befejezett oumlngyilkossaacutegok 30ndash35-aacutet gyermek-

illetve fiatalkoruacuteak koumlvetik el

A leggyakoribb elkoumlveteacutesi moacuted az oumlnakasztaacutes amely az esetek 60ndash65-aacutet teszi ki Ez

koumlzel megegyezik a magyarorszaacutegi statisztikaacutekkal Az eacuteletkor előrehaladtaacuteval nő az

oumlnakasztaacutesok araacutenya 30 eacuteves korig 38ndash40 viszont 50 eacuteves kor felett maacuter 75 Az

oumlnakasztottak 70-a a feacuterfiak koumlzuumll keruumll ki A maacutesodik leggyakoribb elkoumlveteacutesi moacuted ndash

akaacutercsak Magyarorszaacutegon ndash a meacutergezeacutes Kuumlloumlnoumlsen a gyoacutegyszer-tuacuteladagolaacutes aacutell előkelő

helyen Ez utoacutebbi moacutedszert aacuteltalaacuteban a nők alkalmazzaacutek

Eacuterdekes sajaacutetossaacuteg hogy a viacutezbefulladaacutest ndash annak elleneacutere hogy a Deacutelvideacutek gazdag

folyoacutekban tavakban ndash kevesen vaacutelasztjaacutek Feltehető oka az lehet hogy a viacutezteruumllethez el kell

jutni valamint hosszabb idő muacutelva aacutell be a halaacutel eacutes nagyobb szenvedeacutessel jaacuter A

viacutezbefulladaacuteshoz hasonloacutean az aacuteramuumlteacutes valamint a vaacutegoacute- eacutes szuacuteroacuteeszkoumlzzel toumlrteacutenő

elkoumlveteacutesi moacutedot is kevesen vaacutelasztjaacutek Ugyanakkor ndash feltehetően az egykori haacuteboruacutes időszak

miatti koumlnnyebb hozzaacutefeacuterhetőseacuteg miatt ndash egyre jobban noumlvekszik azok szaacutema akik

lőfegyverrel koumlvetik el a cselekmeacutenyt

f egyeacuteb demograacutefiai teacutenyezők A nemzeti identitaacutestudat gyenguumlleacutese termeacuteszetes

asszimilaacutecioacute szinteacuten csoumlkkentette az amuacutegy is megtizedelődoumltt deacutelvideacuteki magyarsaacutegot

Mindezek mellett az aacutellami nemzetiseacutegi politika a szerb hatalom jogi megoldaacutesai az

(erőszakos) asszimilaacutecioacutes toumlrekveacutesek a statisztikai szaacutembaveacutetel moacutedszere szinteacuten csoumlkkentő

teacutenyezőkeacutent joumlnnek szaacutemba188

Maacutes ndash elsődleges ndash demograacutefiai jellemzők is jelentős szaacutemban csoumlkkentetteacutek a

deacutelvideacuteki magyarsaacuteg szaacutemaacutet ezek a koumlvetkezők az abortuszok magas szaacutema illetve a

vaacutelaacutesok emelkedő szaacutema

187

SAacuteGI Zoltaacuten Az eacutelet oltaacuteraacuten Vajdasaacutegi szindroacutema Adaleacutekok a deacutelvideacuteki oumlngyilkossaacutegokhoz 204ndash207 p in

KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2002 Pannon Press Szabadka 2001 188

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2004

220 p

147

A gazdasaacutegi elszegeacutenyedeacutes illetve a politikai bizonytalansaacuteg nemcsak a kivaacutendorlaacutesi

hajlandoacutesaacutegot hanem az alkoholizmus eacutes a drogfogyasztaacutes elterjedeacuteseacutet is elősegiacutetette

Az alkoholizmus szorosan kapcsoloacutedik az oumlngyilkossaacuteghoz A Deacutelvideacuteken az

oumlngyilkossaacutegok 30ndash50-aacutet alkoholos aacutellapotban koumlvetik el A tuacutelzott alkoholfogyasztaacutes189

maacuter oumlnmagaacuteban is oumlnpusztiacutetaacutes A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg koumlreacuteben egyre elterjedtebb a toumlmeacuteny

szeszes ital fogyasztaacutesa Az alkohol fogyasztaacutesa aacuteltal csoumlkken az erkoumllcsi-kritikai keacutepesseacuteg

az iacuteteacutelőkeacutepesseacuteg a keacuteszteteacutesek meacuterlegeleacutese az ok-okozati oumlsszefuumlggeacutesek valoacutesaacuteghű

meglaacutetaacutesa a logikus gondolkodaacutes valamint a koumlvetkezmeacutenyek felismereacutese A kroacutenikus

alkoholista nemcsak az oumlngyilkossaacutegok veacutegett veszeacutelyeztetett hanem azeacutert is mert elősegiacuteti

az egyeacuten degradaacuteloacutedaacutesaacutet a taacutersadalmi rangleacutetraacuten valoacute lecsuacuteszaacutesaacutet emberi - csalaacutedi baraacuteti

munkahelyi ndash kapcsolatainak megszűneacuteseacutet Ezeket a folyamatokat az egyeacuten bdquofelettes eacutenjerdquo is

laacutetja eacutes bdquoeliacuteteacutelirdquo ezaacuteltal az alkoholfuumlggő szemeacutely aacutellandoacute konfliktusban eacutel magaacuteval amely

elősegiacuteti a legnagyobb trageacutediaacutet az eacutelet elveszteacuteseacutet

Az alkoholizmus mellett a drogfogyasztoacutek szaacutemaacutenak emelkedeacutese is egyre inkaacutebb eacuterinti

a deacutelvideacuteki magyarsaacutegot Mintegy heacutet eacutevvel ezelőtt a legfiatalabb fogyasztoacutecsoport aacuteltalaacuteban

a koumlzeacutepiskolaacutesok a tizenhat eacutevesek korosztaacutelya volt napjainkra maacuter az aacuteltalaacutenos iskolaacutes

tizenkeacutet-tizenhaacuterom eacutevesek korosztaacutelya a legveszeacutelyeztetettebb Keacutet eacutevvel ezelőtti felmeacutereacutesek

szerint a koumlzeacutepiskolaacutesok 80ndash85-a keruumll kapcsolatba valamilyen fajtaacutejuacute kaacutebiacutetoacuteszerekkel Az

emliacutetett koumlzeacutepiskolaacutesok 60ndash70-a ki is proacutebaacutelja valamelyik bdquotermeacuteketrdquo Az ezredforduloacute

koumlrnyeacutekeacuten ez az araacuteny koumlzel a fele volt az emliacutetetteknek (40ndash45 illetve 30ndash35)

A drogok fajtaacuteit tekintve a deacutelvideacuteki fiatalok mind a termeacuteszetes mind a mesterseacuteges

anyagokhoz hozzaacutejuthatnak Hasznaacutelatuk elterjedtseacutegeacutet illetően messzemenően a kannabisz-

szaacutermazeacutek a bdquomarihuaacutenardquo (fű joint) van az első helyen ezt koumlveti a bdquospeedrdquo (amfetamin) az

extasy (MDMA) egyszerű hasznaacutelhatoacutesaacuteguk eacutes az olcsoacutebb aacuteraik miatt A heroinra eacutes

kokainra bdquokeveacutesbeacute van igeacutenyrdquo mert ezek a szerek meglehetősen draacutegaacutek valamint

adagolaacutesukhoz egyeacuteb felszereleacutesre (fecskendő tű stb) is szuumlkseacuteg van190

189

Az alkoholfogyasztaacutes tekinteteacuteben a WHO az alaacutebbi kategoacuteriaacutekat kuumlloumlnboumlzteti meg absztinensek akik egyaacuteltalaacuten

nem fogyasztanak alkoholos italokat vagyis mentesek az alkoholtoacutel szociaacutelis ivoacutek akik főleg taacutersasaacutegban isznak az

ivaacutes ceacutelja nem a reacuteszegseacuteg baacuter időnkeacutent ez is előfordul nagyivoacutek akik rendszeresen eacutes sokat isznak gyakran

lereacuteszegednek koumlzeacutejuumlk tartoznak a probleacutema-ivoacutek akik nem rendszeresen de oumlnkontroll neacutelkuumll isznak hogy

gondjaiktoacutel megszabaduljanak (ők gyakran vaacutelnak alkoholbetegekkeacute) alkoholbetegek akiknek teveacutekenyseacuteguumlk

gondolataik az alkohol megszerzeacutese koumlruumll forognak kezeleacutesuumlk eseteacuten elvonaacutesi tuumlnetek alakulnak ki ami mindenkeacuteppen orvosi ellaacutetaacutest igeacutenyel Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet honlapja wwwwhoint (Letoumllteacutes időpontja

2007 augusztus 24) GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd Taacutersadalomstatisztika Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2007 19

p 190

SAacuteGI Zoltaacuten Keacutereacuteszeacuteletű roacutezsasziacuten vilaacuteg Szenvedeacutelybetegseacutegek eacutes drogstrateacutegia Vajdasaacutegban 230-232 p

in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2005 Pannon Press Szabadka 2004

148

Habaacuter nem demograacutefiai inkaacutebb pszicholoacutegiai sajaacutetossaacuteg hogy bdquoa vajdasaacutegi

magyarsaacuteg szemeacutelyiseacutegjegyeit elemezve az tapasztalhatoacute hogy keacutet olyan szemeacutelyiseacutegjegy

figyelhető meg amelyből arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy a szemeacutelyiseacuteg a folyamatos sebzettseacuteg

eacutes sebezhetőseacuteg ndash vulnerabilitaacutes ndash aacutellapotaacuteban eacutel Ezek a kisebbrendűseacutegi eacuterzeacutes eacutes a

depresszioacute

A kisebbrendűseacutegi eacuterzeacutes szemleacutelteteacuteseacutere iacuteme neacutehaacuteny jellemző gondolat bdquoAz egyeacuten

aacuteteacuteli azt hogy bdquonekem nem szabad oumlruumllnoumlm bdquonem szabad szeretnem bdquonem szabad

duumlhoumlsnek lennem bdquonem keruumllhetek senkihez sem koumlzel mert akkor laacutetszana hogy mennyire

kisebb-kevesebb vagyok Eacutes ha mindez talaacutelkozik a depresszioacute jegyeivel kialakul a sajaacutetos

deacutelvideacuteki szemeacutelyiseacutegszerkezet aminek koumlvetkezmeacutenye a nem adekvaacutet veacutedekezeacutesi

mechanizmus amely szerint bdquoa legjobb veacutedekezeacutes a menekuumlleacutes191

3 4 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

A deacutelvideacuteki nemzeti kisebbseacutegek oktataacutesi jogait a koumlztaacutersasaacutegi oktataacutesi toumlrveacutenyek

szabaacutelyozzaacutek192

A szerbiai oktataacutesi toumlrveacutenyek suacutelyos fogyateacutekossaacutegokkal rendelkeznek

Egyfelől a szeacuteles doumlnteacutesi jogkoumlrrel rendelkező iskolaigazgatoacutek kinevezeacuteseacutet teljes egeacuteszeacuteben

az oktataacutesi miniszteacuterium hataacuteskoumlreacutebe utaljaacutek Fontos probleacutema tovaacutebbaacute hogy az iskolaszeacutekek

leacutetrehozaacutesaacuteroacutel is az oktataacutesi miniszteacuterium doumlnt Iacutegy a nemzeti kisebbseacutegek keacutepviselőinek

szervezeteinek de meacuteg a koumlzseacutegi vaacuterosi oumlnkormaacutenyzatoknak sincs beleszoacutelaacutesa az

iskolaigazgatoacutek illetve az iskolaszeacutekek szemeacutelyi keacuterdeacuteseit illetően Ennek koumlvetkezteacuteben az

igazgatoacutek a miniszteacuterium politikaacutejaacutet keacutepviselik maacutes eacuterdekekre nincsenek eacutes nem is lehetnek

figyelemmel Tovaacutebbi probleacutema a miniszteacuterium kizaacuteroacutelagos joga a tantervek eacutes programok

oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutera ezekbe a nemzeti kisebbseacutegek keacutepviselőinek szakmai szervezeteinek

semmilyen meacuteg konzultaacutecioacutes beleszoacutelaacutesi joga sincs

A fent emliacutetett kedvezőtlen helyzet miatt fordulhatott elő az hogy szaacutemos iskolaacuteban

(olyan vaacuterosokban is ahol a kisebbseacutegek toumlbbseacutegben vannak) a nemzetiseacutegi tagozatokon a

tantaacutergyak toumlbbseacutegeacutet szerb nyelven hallgatjaacutek a tanuloacutek amiacuteg heacutet eacutevvel ezelőtt csak

191

SAacuteGI Zoltaacuten Deacutelvideacuteki lelkiaacutellapot 205-211 p in GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten Feacuteszekhagyoacute

vajdasaacutegiak Tanulmaacutenyok kutataacutesok statisztikaacutek MTT Koumlnyvtaacuter 4 Szabadka 2001 192

Mielőtt a Szerb Koumlztaacutersasaacuteg megszuumlntette volna a tartomaacutenyok (Koszovoacute eacutes Vajdasaacuteg) toumlrveacutenyhozaacutesi

jogkoumlreacutet az oktataacutesuumlgyet eacutes ezzel egyuumltt a nemzeti kisebbseacutegek anyanyelvű oktataacutesaacutet is tartomaacutenyi toumlrveacutenyek

szabaacutelyoztaacutek Az oktataacutesuumlgyet szabaacutelyozoacute neacutegy szerbiai toumlrveacuteny a koumlvetkező az bdquoaacuteltalaacutenos iskolai toumlrveacutenyrdquo a

bdquokoumlzeacutepiskolai toumlrveacutenyrdquo a bdquofőiskolai toumlrveacutenyrdquo valamint a bdquotudomaacutenyegyetemről szoacuteloacute toumlrveacutenyrdquo

149

kiveacutetelesen fordult elő hogy akaacuter egy tantaacutergyat is szerbuumll tanuljanak a nemzetiseacutegi

osztaacutelyokban

A felsőoktataacutesban az uacutej szerbiai toumlrveacutenyek zsugoriacutetottaacutek a nemzeti kisebbseacutegek jogait

A főiskolaacutekon eacutes egyetemeken az oktataacutes kizaacuteroacutelag a szerb kormaacuteny joacutevaacutehagyaacutesaacuteval

szervezhető meg a nemzeti kisebbseacutegek nyelveacuten

Az 1992 eacutevi szerbiai felsőoktataacutesi toumlrveacutenyek abban a tekintetben is szűkiacutetetteacutek a

nemzeti kisebbseacutegek jogait hogy az előző toumlrveacutenyektől elteacuterően nem teszik lehetőveacute a

felveacuteteli vizsgaacutek kisebbseacutegi nyelveken toumlrteacutenő leteacuteteleacutet (ha az oktataacutesi inteacutezmeacutenyben nem

folyik oktataacutes a nemzetiseacutegek nyelveacuten)

Az emliacutetett korlaacutetozaacutesok eacutes koumlzpontosiacutetoacute tanuumlgyi toumlrveacutenyek valamint a haacuteboruacute miatti

elvaacutendorlaacutes koumlvetkezteacuteben a Vajdasaacutegban jelentősen csoumlkken a magyar tagozatok eacutes az

azokon tanuloacute magyar tanuloacutek leacutetszaacutema A hivatalos kimutataacutesok szerint az oktataacutes minden

szintjeacuten visszaeseacutes mutatkozik az anyanyelvű tanuloacutek leacutetszaacutemaacuteban193

A 20012002-es taneacutevben Vajdasaacuteg 344 aacuteltalaacutenos iskolaacuteja koumlzuumll nyolcvanban oktattak

magyarul (is) ebből nyolc aacuteltalaacutenos iskola csak magyar tannyelvű 67 keacutetnyelvű (szerb eacutes

magyar ebből 21 dominaacutensan magyar) 4 iskola pedig haacuteromnyelvű (2 szerbndashromaacutenndashmagyar

2 szerbndashszlovaacutekndashmagyar) volt A 344 alapfokuacute oktataacutesi inteacutezmeacutenyből 253-ban tanult magyar

nemzetiseacutegű diaacutek A magyar nemzetiseacutegű tanuloacutek oumlsszleacutetszaacutema 22 553 fő ami a vajdasaacutegi

aacuteltalaacutenos iskolaacutesok 1199 -aacutet teszi ki A 22 533 magyar nemzetiseacutegű tanuloacute koumlzuumll 18 249

magyar tannyelvű osztaacutelyba jaacuter (8091)

A 20002001-es taneacutevben Vajdasaacutegban 9 251 (1104) magyar nemzetiseacutegű tanuloacute

jaacutert koumlzeacutepiskolaacuteba eacutes 6734 veacutegezte tanulmaacutenyait anyanyelveacuten

A magyar nyelvű koumlzeacutepfokuacute oktataacutesban reacuteszt vevő diaacutekok csak 1968-a jaacuter

gimnaacuteziumba 3946-a neacutegyeacuteves szakkoumlzeacutepiskolaacuteba 3925-a pedig haacuteromeacuteves

szakkoumlzeacutepiskolaacuteba A magyar tannyelvű koumlzeacutepiskolaacutekban a tantaacutergyak jelentős reacuteszeacutet szerb

nyelven taniacutetjaacutek

A szabadkai szeacutekhelyű Magyarsaacutegkutatoacute Tudomaacutenyos Taacutersasaacuteg aacuteltal ismertetett

szaacutemadatok alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a Vajdasaacutegban a magyar tannyelvű gimnaacuteziumi

oktataacutes nem igazaacuten neacutepszerű Ez a magyar nyelvű felsőoktataacutes szempontjaacuteboacutel negatiacutev

teacutenyező hiszen az egyetemi hallgatoacutek utaacutenpoacutetlaacutesaacutet elsősorban a magasabb sziacutenvonaluacute

elmeacuteleti keacutepzeacutest nyuacutejtoacute gimnaacuteziumok eacutes koumlzeacutepiskolaacutek biztosiacutethatjaacutek

193

Amiacuteg 1978-ban 30 564 magyar nemzetiseacutegű diaacutek tanult magyar nyelvű osztaacutelyokban az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban

addig 1993-ban az oktataacutes valamennyi szintjeacuten mindoumlssze 26 000 magyar diaacutek folytatta anyanyelveacuten

tanulmaacutenyait

150

Oumlnaacutelloacute magyar felsőoktataacutesi inteacutezmeacuteny a Vajdasaacutegban nincs Az 19992000-es

taneacutevben a Vajdasaacutegban oumlsszesen 816 magyar nemzetiseacutegű hallgatoacute jaacutert főiskolaacutera ami a

vajdasaacutegi főiskolai hallgatoacuteknak a 69-nak felel meg s ugyanebben az eacutevben a Vajdasaacutegban

2 032 magyar hallgatoacute folytatta tanulmaacutenyit egyetemen ez az oumlsszes vajdasaacutegi egyetemi

hallgatoacute a 62-aacutet jelenti Araacutenyaacutehoz keacutepest a magyarsaacuteg tovaacutebbra is alulreprezentaacutelt a

vajdasaacutegi felsőoktataacutesban A vajdasaacutegi magyar egyetemi hallgatoacutek koumlzuumll legtoumlbben

Uacutejvideacuteken folytattaacutek tanulmaacutenyaikat (1 266) miacuteg a legtoumlbb magyar nemzetiseacutegű főiskolaacutes

Szabadkaacuten (395 fő) eacutes Nagybecskereken (128 fő) tanult

A magyar nyelvű pedagoacuteguskeacutepzeacutes elsorvasztaacutesa eacutes a kilencvenes eacutevek elejeacuten

bekoumlvetkezett kivaacutendorlaacutes miatt a vajdasaacutegi magyar oktataacutes suacutelyos pedagoacutegushiaacutennyal kuumlzd

A Magyarorszaacutegon diplomaacutezoacute eacutes visszateacuterő vajdasaacutegi pedagoacutegusok munkaacuteba aacutellaacutesaacutet

diplomahonosiacutetaacutesi neheacutezseacutegek akadaacutelyozzaacutek

Az erősen alulfinansziacuterozott oktataacutesi inteacutezmeacutenyek legeacutegetőbb probleacutemaacuteja az

anyanyelvű koumlnyvek eacutes tankoumlnyvek hiaacutenya ugyanis a nyolcvanas eacutevek veacutegeacutetől az uacutejvideacuteki

Tankoumlnyvkiadoacute Inteacutezetneacutel megszűnt az aacuteltalaacutenos eacutes koumlzeacutepiskolai tankoumlnyveknek

segeacutedleteknek koumltelező olvasmaacutenyoknak a tartomaacuteny oumlt hivatalos nyelveacuten toumlrteacutenő kiadaacutesa A

hatalom gyakorlatilag lehetetlenneacute teszi anyaorszaacutegi tankoumlnyvek hasznaacutelataacutet194

A gondok

aacutethidalaacutesaacutera helyi szerzők tollaacuteboacutel tankoumlnyvpoacutetloacute ismeretterjesztő fuumlzeteket adott ki előbb a

Csalaacutedi Koumlr ciacutemű hetilap majd 1995-től a Vajdasaacutegi Magyar Tankoumlnyvtanaacutecs

A felekezeti statisztikaacutet tekintve a vajdasaacutegi magyarsaacuteg hiacutevő reacuteszeacutenek doumlntő haacutenyada

roacutemai katolikus a toumlbbiek pedig zoumlmeacuteben reformaacutetusok

A szabadkai szeacutekhelyű baacutecskai roacutemai katolikus egyhaacutezmegyeacutehez tartozoacute hiacutevek 80 -

a magyar a toumlbbi doumlntően horvaacutet Az egyhaacutezmegye teruumlleteacuten elenyeacutesző szaacutemban eacutelnek meacuteg

neacutemet szlovaacutek eacutes ruszin ajkuacute katolikusok is A nagybecskereki koumlzpontuacute baacutenaacuteti roacutemai

katolikus puumlspoumlkseacuteg teruumlleteacuten eacutelő hiacutevek kb 90-a magyar koumltődeacutesű Az egyhaacutezmegye

teruumlleteacuten csekeacutely szaacutemuacute horvaacutet bolgaacuter cseh eacutes neacutemet hiacutevő eacutel Trianon oacuteta előszoumlr mindkeacutet

egyhaacutezmegye eacuteleacuten magyar nemzetiseacutegű lelkipaacutesztor szolgaacutel

A baacutecsfeketehegyi szeacutekhelyű Jugoszlaacuteviai Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutez teruumlleteacuten

13 egyhaacutezkoumlzseacutegben eacutes 38 szoacutervaacutenyban 15 ezer alaacute suumlllyedt a hiacutevők szaacutema ők gyakorlatilag

mind magyarok Vajdasaacuteg tartomaacuteny teruumlleteacuten kisszaacutemuacute egyeacuteb protestaacutens magyar eacutel

koumlzoumlttuumlk a legjelentősebb a bajmoki szeacutekhelyű evangeacutelikus egyhaacutez

194

Ugyanakkor a magyar gyakorlat nem akadaacutelyozza sem a szerbiai tankoumlnyvek sem maacutes művek behozatalaacutet eacutes

hasznaacutelataacutet

151

Miutaacuten a toumlrteacutenelmi egyhaacutezak paphiaacutenyban szenvednek az egyre oumlregedő

lelkeacuteszaacutellomaacutenyra fokozott terheleacutes nehezedik Ez valamint a pleacutebaacuteniaacutek egy reacuteszeacutenek idegen

ajkuacute paacutesztorral valoacute betoumllteacutese a telepuumlleacuteseken s csalaacutedokon beluumlli etnikai aacutetrendeződeacutesek

mind korlaacutetozzaacutek a magyar nyelvű vallaacutesgyakorlaacutest eacutes a magyar koumlzoumlsseacuteg megtartaacutesaacutera

gyakorolt szerepeacutet

A toumlmegtaacutejeacutekoztataacutes tekintve a vajdasaacutegi magyar nyelvű sajtoacutetermeacutekek szaacutema

megteacutevesztően nagy ennek elleneacutere komoly gondokkal kuumlzdenek

A vajdasaacutegi magyarsaacuteg egyetlen magyar nyelven megjelenő napilapja az uacutejvideacuteki

Magyar Szoacute amelynek alapiacutetoacuteja a Vajdasaacutegi Tartomaacutenyi Keacutepviselőhaacutez195

A hetilapok koumlzoumltt a legnagyobb muacuteltra a 7 Nap tekinthet vissza amely feacutenykoraacuteban ndash

a nyolcvanas eacutevek koumlzepeacuten ndash az 55 ezres peacuteldaacutenyszaacutemot is meghaladta A kezdetben uacutejsaacuteg-

formaacutetumuacute utoacutebb sziacutenes csalaacutedi magazin tartalmas teacutenyfeltaacuteroacute riportjaival szoacutekimondoacute

cikkeivel sziacutenes szoacuterakoztatoacute taacutercaacuteival nagy neacutepszerűseacutegre tett szert 1990 őszeacuten a 7 Napot

is koumlzvaacutellalattaacute alakiacutetottaacutek majd a sorozatos hatalmi beavatkozaacutesok miatt 1993-ban

megszűnni keacutenyszeruumllt A szerkesztőseacuteg tagjai roumlvidesen Uacutej Heacutet Nap neacuteven magaacutenlapot

indiacutetottak ami neacutehaacuteny szaacutem utaacuten szinteacuten megszűnt Az eredeti jelleget felvaacutellalva Szabad

Heacutet Nap ciacutemmel 1994 augusztus 4-eacuten sziacutenvonalas heti rendszeresseacuteggel megjelenő politikai

jellegű csalaacutedi magazin indult amelynek peacuteldaacutenyszaacutema a legutoacutebbi időszakig 14-16 ezer

koumlzoumltt mozgott 1999-ben ndash a magas nyomdai koumlltseacutegek miatt ndash peacuteldaacutenyszaacutemaacutet 11000-re volt

keacutenytelen leszaacutelliacutetani A magaacutet a 7 Nap szellemi oumlroumlkoumlseacutenek tekintő hetilap 68 oldal

terjedelemben nagy figyelmet fordiacutetott a vajdasaacutegi eacutes az egyetemes magyarsaacuteg

sorskeacuterdeacuteseinek taglalaacutesaacutera A hetilap melleacutekletekeacutent jelent meg 1998 eacutev veacutegeacuteig a VMSZ

koumlzloumlnye a Koumlrkeacutep Az aacutellami taacutemogataacutesban nem reacuteszesuumllő lap suacutelyos anyagi gondokkal

kuumlzdoumltt amit csak reacuteszben tudott enyhiacuteteni a szabadkai eacutes maacutes vajdasaacutegi magyar toumlbbseacutegű

oumlnkormaacutenyzatok valamint a magyarorszaacutegi alapiacutetvaacutenyok taacutemogataacutesa

Időkoumlzben a hatalom uacutejraindiacutetotta a 7 Napot amely aacutellami taacutemogataacutesaacutenak

koumlszoumlnhetően keacutetheti rendszeresseacuteggel 26 oldalon 5 500 peacuteldaacutenyban jelent meg

Szerkeszteacutespolitikaacuteja megfelelt a rezsim aacuteltal meghataacuterozott iraacutenyelveknek

195

Miutaacuten 1990-ben ndash maacutes orgaacutenumok mellett ndash koumlzvaacutellalattaacute alakiacutetottaacutek a hatalom meacuteg koumlzvetlenebb moacutedon

avatkozott be a szerkeszteacutes- eacutes kaacutederpolitikaacuteba a főszerkesztőt el akartaacutek mozdiacutetani s helyeacutebe az uralkodoacute paacutert

embereacutet uumlltetni A terv a szerkesztőseacuteg egyoumlntetű ellenaacutellaacutesaacuten s a toumlbbnemzetiseacutegű olvasoacutetaacutebor eacutes a szakma

szolidaritaacutesaacuten bukott meg Azoacuteta drasztikusan csoumlkkentetteacutek a lapnak nyuacutejtott aacutellami taacutemogataacutest eacutes ndash a haacuteboruacutes

ellaacutetaacutesi neheacutezseacutegekre hivatkozva ndash a felhasznaacutelhatoacute papiacutermennyiseacuteget 1993-ban roumlvid ideig szuumlnetelt illetve

ritkaacutebbaacute vaacutelt a megjeleneacutese Az elmuacutelt eacutevekben jelentősen csoumlkkenteni keacutenyszeruumlltek a terjedelmet regionaacutelis eacutes

tematikus melleacutekleteiket pedig meg kellett szuumlntetniuumlk

152

A 2000 őszeacuten bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok utaacuten a Szabad Heacutet Nap eacutes a Heacutet Nap

szerkesztőseacutege oumlsszevonaacutesra keruumllt

A Belgraacutedi Televiacutezioacute 1968-toacutel sugaacuterzott magyar nyelvű informatiacutev művelődeacutesi

mezőgazdasaacutegi eacutes gyermekműsorokat Szerepuumlket 1975-totildel az Uacutejvideacuteki Televiacutezioacute vette aacutet196

Deacutel-Baacutensaacutegban Pancsova koumlzseacuteg oumlnkormaacutenyzataacutenak helyi televiacutezioacutejaacuteban (RTV)

2000 januaacuter 16-toacutel heti negyed oacuteraacutes adaacutessal jelentkezik a bdquoMagyar Percek Adaacutesardquo amely

informaacutecioacutekkal eacutes a helyi magyarsaacuteg művelődeacutesi eacuteleteacutevel foglalkozoacute műsoraival laacutetja el e

reacutegioacute szoacutervaacutenymagyarsaacutegaacutet

Az Uacutejvideacuteki Raacutedioacute magyar adaacutesa az elmuacutelt eacutevekig napi huszonneacutegy oacuteraacuteban

koumlzeacutephullaacutemon sugaacuterozta a műsorait oumlnaacutelloacute szerkesztőseacuteggel 1991-totildel az adaacutesidő

egyharmadaacutet aacutettetteacutek ultraroumlvidhullaacutemra aminek koumlvetkezteacuteben veacuteteli lehetőseacutege csoumlkkent A

NATO leacutegitaacutemadaacutesaacutet koumlvetően ez az adoacute is megsemmisuumllt de miacuteg a szerb nyelvű műsorok

ismeacutet hallhatoacute hullaacutemhosszat kaptak addig a kisebbseacutegi adaacutesoknak iacutegy a magyar adaacutesnak is

egy a Vajdasaacutegban alig foghatoacute koumlzeacutephullaacutemot engedtek aacutet felaproacutezva a műsoridőt a

kuumlloumlnboumlző adaacutesnyelvek koumlzoumltt A lerombolt 1 kW kapacitaacutesuacute adoacute helyett 100 Wattos erővel

sugaacuteroznak jelenleg ami csak Uacutejvideacutek koumlrnyeacutekeacutet fedi

Az oumlnkormaacutenyzat aacuteltal alapiacutetott Szabadkai Raacutedioacute a NATO-akcioacutet megelőzően szinte

egeacutesz Vajdasaacuteg teruumlleteacuten foghatoacute volt jelenleg Szabadka koumlrnyeacutekeacuten mintegy 30 km-es

koumlrzetben hallgathatoacute A magyar nyelvű műsor 6 oacuteraacutes a horvaacutet 1 a szerb szinteacuten 6 oacuteraacutes A

szabadkai raacutedioacute műsoraacuteban az oacuteraacutenkeacutenti hiacuterek mellett leginkaacutebb a napi aktualitaacutesok eacutes neacutehaacuteny

visszateacuterő rovat (oktataacutes sziacutenhaacutez rendezveacutenyek) szerepelnek Nagy hangsuacutelyt fektet a

magyarsaacutegot eacuterintő vagy sorsaacutet formaacuteloacute esemeacutenyek bemutataacutesaacutera Adaacutesait a kanizsai raacutedioacute is

aacutetveszi A raacutedioacute 2002 aacuteprilisaacutetoacutel napi 24 oacuteraacutes magyar nyelvű adaacutest sugaacuteroz

196

A kilencvenes eacutevek elejeacutetől itt is nyomon koumlvethető a szemeacutelyi eacutes terjedelmi leeacutepiacuteteacutes valamint a műsorok

tartalmaacuteba szellemiseacutegeacutebe valoacute koumlzvetlen hatalmi beavatkozaacutes A nyomaacutesgyakorlaacutes a keacutenyszerszabadsaacutegok a

behiacutevoacutek eacutes a haacuteboruacute elől egyre toumlbben taacutevoztak a szerkesztőseacutegbotildel iacutegy az 1988-ban meacuteg szaacuteztaguacute szerkesztőseacuteg

1998-ra 35 főre apadt A szerkesztőseacuteg 1999 szeptembereacutere 23 főre zsugorodott A leacutegitaacutemadaacutes idejeacuten a TV

eacutepuumllete a műszaki berendezeacutesek eacutes a dokumentaacutecioacute egy reacutesze megsemmisuumllt A magyar nyelvű televiacutezioacutezaacutes 31

eacutev utaacuten arra a szintre esett vissza mint amiről 1968-ban elindult

153

3 6 Melleacuteklet

19 aacutebra Taacutejegyseacutegek a Vajdasaacutegban


augusztus 20)

20 aacutebra A magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese 2002-ben


augusztus 20)

154

21 aacutebra A Deacutelvideacutek nemzetiseacutegi oumlsszeteacuteteleacutenek alakulaacutesa (1910-2002)


augusztus 20)

22 aacutebra A termeacuteszetes szaporodaacutes a Vajdasaacutegban 1953 eacutes 1999 koumlzoumltt


augusztus 20)

155




Magyarkanizsa

(Kanjiţa)

rtv 17 018 329 16 655 28 6

Szabadka

(Subotica)

tjv 94 610 3 514 55 587 1 913 33 596

Uacutejvideacutek

(Novi Sad)

tjv 33 590 11594 13 343 5 918 2 735

Zenta

(Senta)

rtv 29 666 2 020 27 221 177 248

Zombor

(Sombor)


tjv

30 593 11 881 10 078 2 181 6 453


Feheacutertemplom

(Bela Crkva)

rtv 11 524 1 994 1 213 6 062 2 255

Versec

(Vršac)

rtv 27 370 8 602 3 890 13 556 1 322


Nagybecskerek

(Zrenjanin)


rtv

26 006 8 934 9 148 6 811 1 113

Nagykikinda

(Kikinda)

rtv 26 795 14 148 5 968 5 855 824

Pancsova

(Panţevo)

tjv 20 808 8 714 3 364 7 467 1 263

Forraacutes LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Koumlnyvkiadoacute Baja 1998




Magyarkanizsa (Kanjiţa) 10 200 865 8 825 2 508

Szabadka (Subotica) 99 981 26 242 34 983 176 38 580

Uacutejvideacutek (Novi Sad) 191 405 141 475 11 538 301 38 091

Zenta (Senta) 20 302 2 655 15 860 10 1 777

Zombor (Sombor) 51 471 32 988 3 743 199 14 541


Feheacutertemplom (Bela Crkva) 10 675 8 222 180 29 2 244

Versec (Vršac) 36 623 28 372 1 800 85 6 366


Nagybecskerek (Zrenjanin) 79 773 56 560 11 605 140 11 468

Nagykikinda (Kikinda) 41 935 31 317 5 290 52 5 276

Pancsova (Panţevo) 77 087 60 963 3 279 172 12 673

Forraacutes 2002 eacutevi szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutes

156

23 aacutebra Szerbia teacuterkeacutepe (2007)


157


A magyar aacutellamisaacuteg jelkeacutepei a Vajdasaacutegban in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar


Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu

Az Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet honlapja httpwwwwhoint

Az ENSZ honlapja httpwwwunorg

A Szerb Statisztikai Hivatal honlapja httpwwwstatserbsrgovyuRzserzshtm

Az Osztraacutek-Magyar Monarchia Toumlrteacutenelmi dokumentumok Bp 38 p

Magyarkanizsa koumlzseacuteg honlapja httpwwwkanjizacoyunepszamlalas2002

Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti statisztikai helyseacutegneacutevtaacutera 5 Csongraacuted megye KSH Bp 1995

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 I koumltet

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 IV koumltet

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Taacutersasaacuteg Bp 1893ndash1896 XV Koumltet

Toumlrteacutenelmi Vilaacutegatlasz Cartographia Bp 1992

Vajdasaacutegi magyar breviaacuterium in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium

2000 Pannon Press Szabadka 1999

BAacuteNYAI Gitta Az uacutejszegedi liget Muacutezeumi Tudomaacutenyeacutert Alapiacutetvaacuteny Szeged 1998

BIACSI Antal Olloacuteval szabdalt koumlrzetek Koumlrzetesiacuteteacutes eacutes demograacutefia Magyar Szoacute Uacutejvideacutek

1992 februaacuter 21

BIACSI Antal Kis deacutelvideacuteki demograacutefia Eacuteletjel koumlnyvek 57 MTT ndash Szabadegyetem ndash

Logos Kiadoacute Szabadka ndash Toacutetfalu 1994

BIACSI Antal bdquoMagyar falvak eacutes vaacuterosok in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar


BIACSI Antal Fogyunk meacutegis vagyunk neacutepesedeacutes az elmuacutelt tizenegy eacutevben In KREKITY



I Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp


II Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp

BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Temes vaacutermegye eacutes Temesvaacuter szabad

kiraacutelyi vaacuteros Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp 1900

BOROVSZKY Samu (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Torontaacutel vaacutermegye

Orszaacutegos Monograacutefia Taacutersasaacuteg Bp

158

CZEacuteKUS Geacuteza Kishegyes muacuteltja a demograacutefiai adatok tuumlkreacuteben Logos Kiadoacute Toacutethfalu

2002

DOMOKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Bp 1992

ERŐS Lajos Adaleacutekok a Zrenjanini-Nagybecskereki Egyhaacutezmegye toumlrteacuteneteacutehez Logos



GALAMBOS Tibor Szeacutekelykeve Kovin LO Press 2001

GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten Vaacutendorlaacutesok a Vajdasaacutegban eacutes a Vajdasaacutegboacutel

GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten - MIRNICS Zsuzsa Feacuteszekhagyoacute vajdasaacutegiak MTT

Koumlnyvtaacuter 4 Szabadka 2001

GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten ndash MIRNICS Zsuzsa (szerk) Kisebbseacutegi leacutetjelenseacutegek

Szoacutervaacuteny eacutes szocioacutelingvisztikai kutataacutesok MTT Koumlnyvtaacuter 7 Szabadka 2003

GRATZ Gusztaacutev A dualizmus kora IndashII Bp 1934

GRATZ Gusztaacutev Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete IndashII Bp 1964

GOumlNCZ Lajos A magyar nyelv Jugoszlaacuteviaacuteban (Vajdasaacutegban) Osiris Kiadoacute ndash Forum Kiadoacute

ndash MTA Kisebbseacutegkutatoacute Műhely BudapestndashUacutejvideacutek

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A vajdasaacutegi magyarsaacuteg eacutes neacutepesedeacutesi viszonyai in BADOacute Attila ndash

BOacuteKA Jaacutenos (szerk) Tudomaacutenyos diaacutekkoumlri szemle 2003 Szegedi udomaacutemnyegyetem

Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar 2003

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash PETRES Tibor ndash SZONDI Ildikoacute A szerbiai Vajdasaacuteg az

ezredforduloacuten a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben Teruumlleti statisztika 6 (43) eacutevfolyam 4

szaacutem KSH Bp 2003

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Bevezeteacutes a demograacutefiaacuteba Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny

Szeged 2004


Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus

IV Fasciculus 8 Szeged 2004


Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus V

Fasciculus 4 Szeged 2005

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Poacutelay Elemeacuter


GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd Taacutersadalomstatisztika Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2007

HEKA Laacuteszloacute Szerbia aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenete Baacuteba Kiadoacute Szeged 2005

159

HERMANN Roacutebert (szerk) Az 1848-1849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc toumlrteacutenete

Videopont Bp 1996

JUHAacuteSZ Joacutezsef Volt egyszer egy Jugoszlaacutevia A deacutelszlaacutev aacutellam toumlrteacutenete AULA Kiadoacute Bp

1999

KOacuteKAI Peacuteter Uacutej orszaacuteg Uacutej helyzet Montenegroacute fuumlggetlen lett Magyar Szoacute Magyar Szoacute

Lapkiadoacute Lapkiadoacute Kft Novi Sad 2006 maacutejus 23

LAacuteNYI Bertalan A Fejeacutervaacutery kormaacutenyzat politikai eacutes alkotmaacutenyjogi megvilaacutegiacutetaacutesban Bp

1909

LELKES Gyoumlrgy A Magyar helyseacuteg-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute Baja

MIRNICS Kaacuteroly A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok eacutes a vajdasaacutegi magyarsaacuteg identitaacutesa REacuteGIOacute

Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny eacutes Teleki Laacuteszloacute Inteacutezet Koumlzeacutep-

Euroacutepai Tanulmaacutenyok Koumlzpontja Bp 19923

NAGY SIacuteVOacute Zoltaacuten Bukovina mit veacutetettem Forum Uacutejvideacutek 1999


ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon V koumltet Bp 1981

PENAVIN Olga A szereacutemseacutegi magyar szigetek nyelve Bp 1972

SAacuteGI Zoltaacuten Deacutelvideacuteki lelkiaacutellapot in GAacuteBRITYNEacute DR MOLNAacuteR Ireacuten Feacuteszekhagyoacute

vajdasaacutegiak Tanulmaacutenyok kutataacutesok statisztikaacutek MTT Koumlnyvtaacuter 4 Szabadka 2001

SAacuteGI Zoltaacuten Keacutereacuteszeacuteletű roacutezsasziacuten vilaacuteg Szenvedeacutelybetegseacutegek eacutes drogstrateacutegia

Vajdasaacutegban in KREKITY Olga (szerk) Vajdasaacutegi Magyar Kalendaacuterium 2005 Pannon

Press Szabadka 2004

SILLING Istvaacuten Meszentelt jeleink A 250 eacuteves Kupuszina szabadteacuteri vallaacutesi emleacutekei

Kupuszinai Fuumlzetek 3 kupuszinai Petőfi Saacutendor Művelődeacutesi Egyesuumllet Kupuszina 2001

SZENTKLAacuteRAY Jenő A dunai hajoacutehadak toumlrteacutenete Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1886

TELEKI Juacutelia Keresem az apaacutem siacuterjaacutet Visszatekinteacutes a muacuteltba ndash II bőviacutetett kiadaacutes Logos


THOMKA Orsolya A kettős aacutellampolgaacutersaacuteg keacuterdeacuteseacuteről a Deacutelvideacutek vonatkozaacutesaacuteban

Confessio A magyarorszaacutegi reformaacutetus egyhaacutez figyelője 28 eacutevfolyam 20044

ZENTAI Laacuteszloacute (szerk) A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg atlasza eacutes adattaacutera 1914 Talma Kiadoacute

Peacutecs 2001

160




Kaacuterpaacutetalja a Kaacuterpaacutet-medence az Ukraacuten Koumlztaacutersasaacuteghoz tartozoacute eacuteszakkeleti reacuteszeacuten a

Szlovaacutek a Magyar valamint a Romaacuten Koumlztaacutersasaacuteg oumlleleacuteseacuteben elteruumllő teacuterseacuteg A legfiatalabb

magyar taacutejneveknek koumlzeacute tartozik bdquoKaacuterpaacutetalja ndash bdquoZakarpatszkaja oblaszty neacuteven ndash egyike

Ukrajna 24 megyeacutejeacutenek A 12 800 km2-es kiterjedeacutesű teruumllet elnevezeacutese a trianoni

beacutekeszerződeacutest koumlvetően keruumllt be fokozatosan a magyar koumlztudatba eacutes ndash jelentős meacuterteacutekben

az 1939 eacutes 1945 koumlzoumltti hivatalos hasznaacutelata miatt ndash maacutera maacuter teljesen elfogadottaacute vaacutelt

Kaacuterpaacutetalja a magyar honfoglalaacutestoacutel egeacuteszen az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuteig a Magyar

Kiraacutelysaacuteg szerves reacutesze volt Az I vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően a magyar vezeteacutes mindent megtett

hogy a jelentős reacuteszben ruszinok eacutes ukraacutenok aacuteltal lakott197

Kaacuterpaacutetaljaacutet Magyarorszaacuteg szaacutemaacutera

megtartsa Meacuteg 1918 november 9-eacuten Ungvaacuteron megalakult a bdquoMagyarorszaacutegi Ruteacuten

Neacuteptanaacutecs majd a Kaacuterolyi-kormaacuteny megalapiacutetotta itt a bdquoRuszka Krajna autonoacutem teruumlletet

Az 1920 juacutenius 4-eacuten Csehszlovaacutekiaacuteval megkoumltoumltt trianoni beacutekeszerződeacutes soraacuten

bdquoPodkarpatskaacute Rus neacuteven Kaacuterpaacutetalja a csehszlovaacutek aacutellamalakulat reacuteszeacuteveacute vaacutelt aacutem

autonoacutemiaacutet csak 1938 szeptembereacuteben kapott ismeacutet a teruumllet198

Az 1938 november 2-i első beacutecsi doumlnteacutes eacutertelmeacuteben Kaacuterpaacutetalja deacuteli reacutesze ndash Ungvaacuter

Munkaacutecs eacutes Beregszaacutesz vaacuterosok eacutes koumlrnyeacutekuumlk ndash ismeacutet Magyarorszaacuteg reacutesze lett A magyar

hadsereg ndash kihasznaacutelva Hitler Csehszlovaacutekia megszuumlnteteacuteseacutere tett leacutepeacuteseit ndash 1939 maacutercius 15

eacutes maacutercius 18 koumlzoumltt megszaacutellta Kaacuterpaacutetalja meacuteg csehszlovaacutek keacutezen leacutevő teruumlleteacutet is ezzel

Kaacuterpaacutetalja egeacuteszeacutet Magyarorszaacuteg annektaacutelta199

1944 oktoacutebereacuteben a szovjet hadsereg foglalta

el a videacuteket majd 1945 juacutenius 29-eacuten a Szovjetunioacutehoz csatoltaacutek a teruumlletet A teacuterseacuteg ezaacuteltal

az ukraacuten tagkoumlztaacutersasaacuteg reacutesze lett A Szovjetunioacute felbomlaacutesa utaacuten Kaacuterpaacutetalja ndash az 1991

december 1-eacuten megtartott referendum eacutertelmeacuteben ndash a fuumlggetlenneacute vaacutelt Ukrajna reacutesze lett

197

A teruumllet ukraacuten illetve ruszin lakossaacutega a XIII szaacutezadtoacutel kezdődően a Kaacuterpaacutetok keleti lejtőjeacuteről vaacutendorolt be

az elkoumlvetkező időszakban toumlbb nagyobb hullaacutemban KRISTOacute Gyula ndash MAKK Ferenc A 9 eacutes 10 szaacutezad

toumlrteacutenete Pannonica Kiadoacute Bp 2003 86ndash89 p UacuteJLAKY IstvaacutenbdquoNemzettankoumlnyv Kraacuteter Kiadoacute Bp

1996 22 p 198

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon III koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981 84 p

BENEDEK Andraacutes A tetteneacuterhető toumlrteacutenelem Ungvaacuter-Bp Intermix Kiadoacute 1993 7ndash8 p 199

SALLAI Gergely Az első beacutecsi doumlnteacutes Osiris Kiadoacute Bp 2002 237 p

161

1991 december 6-aacuten koumltoumltteacutek meg a bdquomagyarndashukraacuten aacutellamszerződeacutest amely toumlbbek

koumlzoumltt a kisebbseacutegek jogainak koumllcsoumlnoumls biztosiacutetaacutesaacuteroacutel szoacutelt eacutes kimondta azt is hogy a

szerződő feleknek nincs egymaacutessal szemben teruumlleti koumlveteleacutesuumlk

4 2 Toumlrteacutenelmi neacutepmozgalmak Kaacuterpaacutetalja teruumlleteacuten

Toumlbb mint egy eacutevszaacutezada ndash 1880-ban ndash a mai Kaacuterpaacutetalja teruumlleteacuten eacutelő koumlzel 410 ezer

lakos koumlzuumll 105 ezer fő (257) vallotta magaacutet magyar anyanyelvűnek Az oumlsszneacutepesseacuteg

majd 60-aacutet jelentő ruszinok200

szaacutema a 244 ezret is meghaladta A kuumlloumlnoumlsen a XIX szaacutezad

maacutesodik feleacuteben a Kaacuterpaacutetok eacuteszakkeleti lengyel ukraacuten előtereacuteből (Galiacuteciaacuteboacutel) egyre nagyobb

toumlmegekben eacuterkező zsidoacutekat (kb 58 ezer fő) a statisztika nem vette nyilvaacutentartaacutesba mert

toumlbbnyire neacutemet vagy magyar anyanyelvűnek tuumlntetteacutek fel magukat

A szaacutezadforduloacuten az 1880ndash1910-es neacutepszaacutemlaacutelaacutesok koumlzoumltti időszakban a magyarok

szaacutema 105-ről 185 ezerre araacutenya 257-roacutel 306-ra emelkedett A magyarok ilyen

nagyfokuacute gyarapodaacutesa elsősorban megnoumlvekedett termeacuteszetes szaporodaacutesuknak a

kivaacutendorlaacutesban valoacute ndash ruszinokhoz keacutepest ndash kisebb reacuteszveacuteteluumlknek a zsidoacutek neacutemetek

termeacuteszetes sziacutevesen vaacutellalt asszimilaacutecioacutejaacutenak magyarosodaacutesaacutenak illetve az ugocsai

200

A ruszinoknak toumlbbfeacutele elnevezeacutesuumlk ismeretes ruteacutenok kaacuterpaacutetukraacutenok rusznyaacutekok kisoroszok A bdquoruszin

szoacute reacutegi hagyomaacutenyokra tekint vissza egyfelől a bdquorusz orszaacutegreacuteszeket jelentette amelyek a mai Ukrajnaacutet eacutes

Feheacuteroroszorszaacutegot oumllelik fel maacutesfelől a Lengyel Kiraacutelysaacutegban eacutes a Litvaacuten Nagyhercegseacutegben alkalmazott iacuterott

nyelvet Mindkeacutet vonatkozaacutesban ellenteacutete tehaacutet az orosznak Maacuter XIX szaacutezadi Habsburg Birodalomban is

hasznaacuteltaacutek a bdquoruteacuten kifejezeacutest ndash joacutellehet koumlvetkezetlenuumll rendszertelenuumll ndash az ukraacutenok megjeloumlleacuteseacutere

Korszerűbb alkalmazaacutesaacuteban a Kaacuterpaacutetok hegyseacutegeiben eacutes hegyoldalain eacutelő keleti-szlaacutev neacutepeket jeloumlli a szoacute A

bdquoruszin szoacute nem felcsereacutelhető vaacuteltogathatoacute az bdquoukraacuten szoacuteval Koumllcsoumlnoumlsen kizaacuterjaacutek egymaacutest A ruszinoknak

neacutegy jelentősebb neacutepcsoportjuk van Az Erdős-Kaacuterpaacutetok eacuteszakkeleti csuumlcskeacuteben a Tisza forraacutesvideacutekeacuten valamint

a Romaacuteniaacutehoz csatolt Havasmezőn Visoacuteorosziban eacutes Oroszkőn eacutel a ruszinok legkisebb eacutes legeacuterdekesebb toumlrzse a

bdquohucul Galiacuteciaacuteboacutel eacutes Bukovinaacuteboacutel vaacutendoroltak be lassan eacuteszreveacutetlenuumll a XVI-XIX szaacutezad folyamaacuten Az első

ruszin bevaacutendorloacutek Rahoacuten telepedtek le A paacutesztorok eacutes nyaacutejak gazdaacutei fokozatosan lassuacute beszivaacutergaacutessal

neacutepesiacutetetteacutek be a mai huculfoumlldet A bdquohucul eredetileg paacutesztorneacutep volt csak az aacutellattenyeacuteszteacuteshez eacutertett keacutesőbb

kivaacuteloacute erdőmunkaacutes eacutes tutajos lett belőle Nagy mestere volt a faragaacutesnak A huculoktoacutel nyugatra a Szopurka

folyoacutetoacutel a Laborc folyoacuteig elteruumllő hegyvideacuteken (Verhovinaacuten) eacutelnek a bdquobojkoacutek a maacutesodik jelentősebb ruszin

neacutepcsoport A bdquobojkoacutektoacutel keletre a Latorcaacutetoacutel Popraacutedig huacutezodoacute hegyvideacuteken az Alacsony-Beszkidek lejtőjeacuten

eacutelnek a bdquolemkoacutek A bdquolemkoacutek foumlldje alacsony hegyvideacutek Nemcsak a magyarorszaacutegi hanem a halicsi bdquolemkoacutek

is reacutegente aratni jaacutertak a magyar Alfoumlldre A muacutelt szaacutezad elejeacuten a nagyobb magyar uradalmakban sok halicsi

bdquolemkoacute kondaacutes volt Foumlldműveleacutessel eacutes aacutellattenyeacuteszteacutessel foglalkoztak Foumlldjuumlk sovaacuteny koumlves agyagos Annyit

nem tudott termelni hogy megeacuteljen belőle Nemcsak aacutellatot nevelt hanem kereskedett is vele

Vaacutendorkereskedők eacutes iparosok voltak egy szemeacutelyben Droacutetozaacuteson uumlvegezeacutesen kiacutevuumll egyeacuteb iparral alig

foglalkozik a bdquolemkoacute A bdquodolisnyaacutenok őshazaacutejaacutet minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a volhiacuteniai Poleszjeacuteben eacutes

Podoacuteliaacuteban talaacuteljuk meg Valoacutesziacutenűleg Moldaacuteviaacuten eacutes Erdeacutelyen keresztuumll jutottak el Kaacuterpaacutetaljaacutera A mai

Szeacutekelyfoumlldoumln tartoacutezkodhattak előbb hosszabb-roumlvidebb ideig s onnan vaacutendoroltak eacuteszak feleacute mai

lakoacutehelyeikre A siacuteklakoacutek tehaacutet mindegy 600ndash700 eacuteve telepedtek meg Kaacuterpaacutetaljaacuten Mindig eacuterintkeztek a

magyarsaacuteggal eacutes sok tekintetben hozzaacutejuk simultak Eacuteletmoacutedjuk lakaacutesuk ruhaacutezatuk nagyjaacuteboacutel olyan mint a

magyarokeacute HODINKA Antal A kaacuterpaacutetaljai ruteacutenek lakoacutehelye gazdasaacuteguk eacutes muacuteltjuk Bp 1923 PALAacuteDI-

KOVAacuteCS Attila Ukraacuten szoacutervaacutenyok a 18ndash19 szaacutezadban a mai Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten Neacutepi Kultuacutera ndash

Neacutepi Taacutersadalom Bp 1973

162

bizonytalan etnikai hovatartozaacutesuacute goumlroumlg katolikus magyarndashruszin neacutepesseacuteg (Nagyszőlős

Tekehaacuteza Fancsika Karaacutecsfalva Maacutetyfalva Szőlősveacutegardoacute Bataacuter Csomafalva stb) ezuacutettal

magyar eacuterzuumllete feluumllkerekedeacuteseacutenek volt koumlszoumlnhető A teruumllet keacutet legnagyobb 30ndash40-aacuteban

zsidoacute vallaacutesuacute vaacuterosaacuteban Ungvaacuteron eacutes Munkaacutecson a magyarok araacutenya 82ndash73-ot eacutert el

53 taacuteblaacutezat Kaacuterpaacutetalja neacutepesseacutegeacutenek etnikai oumlsszeteacutetele 1880-1979 koumlzoumltt (fő)

Eacutev Oumlsszes lakos Magyar Ruszin

ukraacuten orosz Zsidoacute Neacutemet Romaacuten Szlovaacutek cseh

1880 408 971 105 343 257 244 742 598 31 745 78 16 713 41 8 611 21

1910 605 942 185 433 306 330 010 545 64 257 106 11 668 19 6 346 10

1921 619 304 111 052 179 372 523 601 80 132 129 19 284 31

1930 733 956 116 584 159 447 127 609 91 839 125 13 273 18 34 032 46

1941 852 546 245 286 288 502 329 589 78 272 92 13 244 15 15 587 18 6 838 08

1959 920 173 146 247 159 716 063 778 12 169 13 18 346 20 12 289 13

1979 1 155 759 158 446 137 940 319 813 3 848 03 3 746 03 27 155 23 8 914 08

1979 1 155 759 194 000 168 906 000 784 2 639 02 3 478 03 29 485 24 7 329 06

Forraacutes

Az 1910-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten a mai vaacuterosi ranguacute telepuumlleacutesek koumlzuumll a magyarsaacuteg

araacutenya meghaladta a 75-ot Beregszaacuteszon Nagyszőlősoumln Csapon eacutes Teacutecsőn is Tetemes volt

a magyar etnikum teacuternyereacutese olyan koumlzponti telepuumlleacuteseken is mint Huszt Rahoacute Kőroumlsmező

Szolyva Szerednye eacutes Ilosva Ennek koumlszoumlnhetően a mai vaacuterosok 1910-beli 85 ezer főnyi

oumlsszlakossaacutegaacuten beluumll 687-ot eacutert el a magyarok araacutenya A magyarsaacuteg vaacuterosokon beluumlli nagy

araacutenyaacutet elsősorban a vaacuterosok toumlbbnyire magyar etnikai alapreacutetegeacutenek a magyar nemzet

aacutellamalkotoacute mivoltaacutenak eacutes a vaacuterosok ruszin vonzaacuteskoumlrzeteacuteből valoacute kisebb meacuterteacutekű

betelepuumlleacutesnek koumlszoumlnhette A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg nagyfokuacute korabeli bdquourbanizaacuteltsaacutegaacutetrdquo a

magyar vaacuteroslakoacuteknak a teruumllet oumlsszes magyarjaacutehoz viszonyiacutetott 316-os araacutenya is

bizonyiacutetja A ruszinok eseteacuteben ez az araacuteny akkor 48-ot a neacutemetekneacutel 139-ot eacutert el

Kaacuterpaacutetaljaacuten 1910-ben 597 062 fő eacutelt ebből 335 237 fő (5615) volt ruteacuten 174 482 fő

(2922) magyar 63 656 fő (1066) neacutemet 14 132 fő (237) romaacuten 7 728 fő (13)

szlovaacutek 590 fő (01) lengyel 201 fő (003) cseh 179 fő (003) szerb eacutes horvaacutet valamint

857 fő (014) egyeacuteb nemzetiseacutegű201

201

POPEacuteLY Gyula Neacutepfogyatkozaacutes Reacutegioacute Bp 1991 20 p

163

Az első vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően a Kaacuterolyi-kormaacuteny az 1918 eacutevi X Neacuteptoumlrveacutenyben202

bdquoRuszka Krajna neacuteven az itteni Ung Bereg Ugocsa eacutes Maacuteramaros vaacutermegyeacutek203

ruszinlakta

reacuteszeacuten autonoacutem teruumlletet szervezett mely a cseh eacutes romaacuten megszaacutellaacutes miatt csak roumlvid ideig

leacutetezett

A trianoni beacutekediktaacutetum (1920) eacutertelmeacuteben a mai Kaacuterpaacutetalja megyeacutet bdquoPodkarpatska

Rus bdquoRusinsko neacuteven a bdquoCsehszlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteghoz csatoltaacutek A főkeacutent a deacutelnyugati

hataacutersaacutevban eacutelő magyarsaacuteg a magyar aacutellamtoacutel valoacute levaacutelasztaacutesaacutet a romaacuten eacutes csehszlovaacutek

teruumlletek koumlzoumltti koumlzvetlen vasuacuteti oumlsszekoumltteteacutest biztosiacutetoacute rendkiacutevuumlli strateacutegiai jelentőseacutegű

CsapndashBeregszaacuteszndashKiraacutelyhaacutezandashNevetlenfalu vasuacutetvonal oumlvezeteacuteben valoacute telepuumlleacuteseacutenek

bdquokoumlszoumlnhetterdquo204

A hatalomvaacuteltaacutes ndash a Kaacuterpaacutet-medence maacutes teruumlleteihez hasonloacutean ndash itt is jelentősen

lecsoumlkkentette a veacutelt toumlrteacutenelmi seacuterelmekeacutert kiacutemeacuteletlenuumll elnyomott magyarsaacuteg szaacutemaacutet Az

itteni magyarok 1910-ben roumlgziacutetett 185 ezernyi leacutelekszaacutema az 1921-es csehszlovaacutek

nemzetiseacutegi statisztikaacutekban 111 ezerre csoumlkkent A toumlbb mint 70 ezer főnyi veszteseacuteg fő okait

18 600 magyarnak a hatalomvaacuteltaacutest koumlvető elkoumlltoumlzeacuteseacuteben kiutasiacutetaacutesaacuteban a jelentős reacuteszben

magyar anyanyelvű zsidoacutesaacutegnak eacutes cigaacutenysaacutegnak kuumlloumln etnikai kategoacuteriaacuteba valoacute sorolaacutesaacuteban

(tehaacutet a magyarokroacutel valoacute levaacutelasztaacutesaacuteban) a goumlroumlg katolikus vallaacutesuacute magyarok doumlntő

toumlbbseacutegeacutenek ruszinokkaacute valoacute aacutetminősiacuteteacuteseacuteben a főleg Ugocsaacuteban eacutelő kettős nyelvű kultuacuteraacutejuacute

magyarndashruszin neacutepesseacutegnek ezuacutettal a ruszinokhoz toumlrteacutent bdquoaacutetpaacutertolaacutesaacutebanrdquo kereshetjuumlk Az

emliacutetett okok koumlvetkezteacuteben 1910ndash1921 koumlzoumltt a statisztikaacutek szerint a vaacuterosokban eacutelő

magyarok szaacutema csaknem feleacutere (Munkaacutecson 38-aacutera Nagyszőlősoumln 33-aacutera) csoumlkkent

A falusi teacuterseacutegekben a magyar etnikai teruumllet egyseacutegeacutet ndash a foumlldreform koumlntoumlseacutebe

aacutelcaacutezva ndash cseh szlovaacutek ruszin lakossaacuteg nacionalista ceacutelzatuacute betelepiacuteteacuteseacutevel proacutebaacuteltaacutek

megbontani Az uacutej telepeseket ndash rendkiacutevuumlli kedvezmeacutenyekkel ndash elsősorban a CsapndashKiraacutelyhaacuteza

vasuacutetvonal eacutes az uacutej magyar aacutellamhataacuter mellett fekvő magyar falvakba (Csap Eszeny Boacutetraacutegy

Beregsom Beregdeacuteda stb) koumlltoumlzetteacutek A kiemelkedő fontossaacuteguacute magyarlakta baacutetyuacutei vasuacuteti

csomoacutepont melleacute pedig ndash a Magyarorszaacutegon maradt Kisloacutenya eacutes Nagyloacutenya falvak

Csehszlovaacutekiaacutehoz csatolt hataacuteraacuteban ndash egy oumlnaacutelloacute cseh telepeskoumlzseacuteget (Svoboda-Nagybakos)

hoztak leacutetre

A toumlrteacutenelem soraacuten első iacutezben kisebbseacutegi sorba keruumllt kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg szaacutema az

1930-as csehszlovaacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint olyannyira kismeacuterteacutekben noumlvekedett hogy

202

FEDINEC Csilla Kaacuterpaacutetalja koumlzigazgataacutesa eacutes tanuumlgyigazgataacutesa 1938ndash1944 koumlzoumltt Magyar Pedagoacutegia 96

eacutevf 4 szaacutem 1996 367ndash375 p Magyar Toumlrveacutenytaacuter Bp 1919 396ndash398 p 203

KRISTOacute Gyula A vaacutermegyeacutek kialakulaacutesa Magyarorszaacutegon Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1988 204

AacuteDAacuteM Magda Eduard Beneš Rubicon 3 szaacutem 1994 20ndash23 p

164

araacutenya a teruumllet oumlsszneacutepesseacutegeacuten beluumll maacuter a 16-ot sem eacuterte el Kuumlloumlnoumlsen nagy volt a

magyarok visszaszorulaacutesa a mindenkori aacutellamhatalom fellegvaacuteraacuteban a vaacuterosokban eacutes a

koumlzponti fekveacutesű telepuumlleacuteseken (Ungvaacuteron az 1921-beli 374-roacutel 169-ra Beregszaacuteszon

609-roacutel 513-ra Csapon 713-roacutel 583-ra stb) A kaacuterpaacutetaljai magyarok szaacutemaacutenak

csoumlkkeneacuteseacutet a tuacutelnyomoacutean magyarlakta hataacutersaacutevnak (ill Ungvaacuternak eacutes Munkaacutecsnak) az első

beacutecsi doumlnteacutes (1938 november 2) aacuteltal Magyarorszaacuteghoz valoacute visszacsatolaacutesa tartoacuteztatta fel

Keacutesőbb Szlovaacutekia fuumlggetlenneacute vaacutelaacutesa eacutes a csehszlovaacutek orszaacutegreacuteszektől valoacute elszakadaacutesa

(1939 maacutercius 15ndash18) utaacuten Magyarorszaacuteg birtokba vette Kaacuterpaacutetalja egyeacuteb tuacutelnyomoacutean

ruszin lakossaacuteguacute teruumlleteit is Ilyen esemeacutenyek ndash a kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg ismeacutet aacutellamalkotoacute

nemzetteacute emelkedeacutese ndash utaacuten keruumllt sor az 1941-es magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutesra Ebben az

időpontban anyanyelv szerint a 852 ezer főnyi kaacuterpaacutetaljai neacutepesseacuteg 288-a (245 286 lakos)

vallotta magaacutet magyarnak

Az etnikai araacutenyoknak a magyarok szaacutemaacutet megduplaacutezoacute eltoloacutedaacutesaacutet toumlbb teacutenyező

okozta cseh szlovaacutek aacutellami alkalmazottak telepesek tuacutelnyomoacute reacuteszeacutenek elkoumlltoumlzeacutese a

magyar anyanyelvű zsidoacutek bizonytalan etnikai hovatartozaacutesuacuteak keacutetnyelvűek ezuacutettal ismeacutet

magyarkeacutent valoacute szaacutembaveacutetele a trianoni magyar aacutellamteruumlletről nagyszaacutemuacute magyar

bekoumlltoumlzeacutese

Az aacutellamhatalmi vaacuteltozaacutesra eacuterzeacutekenyen reagaacuteloacute vaacuterosok neacutepesseacutegeacutenek etnikai

oumlsszeteacutetele ebben az időszakban is ndash most a magyarok javaacutera ndash jelentősen aacutetformaacuteloacutedott A

kiveacutetel neacutelkuumll magyar toumlbbseacutegűveacute vaacuteloacute vaacuterosok koumlzuumll Beregszaacuteszon toumlbb mint 90 Ungvaacuteron

pedig koumlzel 80-os araacutenyt eacutert el a magyarsaacuteg A ruszin lakossaacuteguacute videacutekek koumlzpontjaiban is a

lakossaacuteg tetemes reacutesze (20-40-a) vallotta anyanyelveacutenek a magyart (Szolyva Perecseny

Nagyberezna Huszt Rahoacute Kőroumlsmező stb)

A magyar fennhatoacutesaacuteg a kaacuterpaacutetaljai magyaroknak az anyaorszaacuteghoz valoacute

visszacsatolaacutesa azonban ndash mindoumlssze ndash 1944 oktoacutebereacuteig tartott

A haacuteboruacutes esemeacutenyek koumlvetkezmeacutenyekeacutent kb 25 000 magyar menekuumllt koumlltoumlzoumltt aacutet a

mai magyar aacutellamteruumlletre205

A hatalomvaacuteltaacutest koumlvető veacuteres indulatoknak illetve 1944

novembereacuteben a hadkoumlteles munkakeacutepes koruacute magyar feacuterfiak toumlbbseacutegeacutenek (toumlbb mint

40 000) gyűjtőtaacuteborokba keacutenyszermunkaacutera Ukrajnaacuteba eacutes a Szovjetunioacute taacutevolabbi videacutekeire

valoacute deportaacutelaacutesaacutenak sok ezernyi magyar esett aacuteldozatul206

205

DAacuteVID Zoltaacuten Magyarok - hataacuteraink menteacuten Mozgoacute Vilaacuteg 1982 7 sz 38ndash50 p 206

KOVAacuteCS Vilmos ndash BENEDEK Andraacutes Magyar irodalom KaacuterpaacutetndashUkrajnaacuteban Tiszataacutej 1970 10 szaacutem

961ndash966 p KOVAacuteCS Vilmos ndash BENEDEK Andraacutes Magyar irodalom KaacuterpaacutetndashUkrajnaacuteban Tiszataacutej 1970 12

szaacutem 1144ndash1150 p

165

A magyarsaacutegon revansot vevő inteacutezkedeacutesekkel207

paacuterhuzamosan a Csehszlovaacutekia eacutes

Szovjetunioacute koumlzoumltti 1945 juacutenius 29-i megegyezeacutes alapjaacuten Kaacuterpaacutetalja a Szovjetunioacute reacuteszeacuteveacute

vaacutelt Maga a Kaacuterpaacutetontuacuteli Teruumllet 1946 januaacuter 22-eacuten alakult meg mint Ukrajna egyik

koumlzigazgataacutesi egyseacutege208

Ugyanakkor a Kaacuterpaacutetokboacutel az 1944-1947 koumlzoumltti foumlldreform

kereteacuten beluumll toumlbb ezernyi ruszint ukraacutent telepiacutetettek a magyarlakta alfoumlldi taacutejakra

(Beregszaacutesz Szvoboda Badov Danilovka Russzkije Gejevci Demecsi Cservonoje

Petrovka Kastanovoje Zatisnoje Velikaja Bakta Puskino Novoje Klinovoje stb)

A haacuteboruacute utaacuteni első szovjet neacutepszaacutemlaacutelaacutes (1959) a teruumllet 920 ezernyi lakosaacuteboacutel

mindoumlssze 146 ezer főt tekintett magyar nemzetiseacutegűnek Az 1941-hez viszonyiacutetott csaknem

100 ezer főnyi csoumlkkeneacutes okaacutet ndash a fentiekben emliacutetett esemeacutenyeken kiacutevuumll ndash a jelentős reacuteszben

magyar anyanyelvű zsidoacutesaacuteg nagy haacuteboruacutes veszteseacutegeiben kivaacutendorlaacutesaacuteban a keacutetnyelvű

főleg ugocsai neacutepesseacuteg egyre inkaacutebb ruszinnaacute vaacutelaacutesaacuteban a goumlroumlg katolikus magyarsaacuteg

kategorikusan ruszinkeacutent valoacute szaacutembaveacuteteleacuteben kereshetjuumlk A helybeli magyar nemzetiseacuteg

politikai helyzeteacutenek javulaacutesa illetve a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben csak a csalloacutekoumlzi szabolcsi

szatmaacuteri csiacuteki magyarokeacutehoz meacuterhető magas termeacuteszetes szaporodaacutesa koumlvetkezteacuteben szaacutemuk

1967 januaacuter 1-jeacuten a Teruumlleti Statisztikai Hivatal szerint 163 100 főre emelkedett209

Toumlbb mint egy eacutevtizeddel keacutesőbb ndash a nemzetiseacutegi hovatartozaacutesnaacutel a szemeacutelyes bevallaacutest

tovaacutebbra is jobbaacutera mellőző ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacuten (1979) a hivatalos statisztika maacuter csak 158

ezer kaacuterpaacutetaljai magyar nemzetiseacutegű leacuteteacuteről tudott Ez a szaacutem ndash telepuumlleacutesi szintű becsleacuteseink

alapjaacuten ndash 36 ezerrel tekinthető kevesebbnek mint a kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg 1979-ben valoacutesziacutenű

leacutetszaacutema (194 000)

4 3 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg jelenlegi telepuumlleacutesteruumllete

A magyarok doumlntő toumlbbseacutege (738) a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg hataacuteraacutetoacutel legfeljebb 20

kilomeacuteteres taacutevolsaacutegban eacutel Harmadreacuteszuumlk a beregszaacuteszi negyeduumlk pedig az ungvaacuteri jaacuteraacutes

207

A Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis Szoumlvetseacuteg honlapja wwwkarpatokuzhgoroduakarpataljahtml (Letoumllteacutes

ideje 2007 juacutelius 6) 208

A 1945 juacutenius 29-eacuten a Szovjetunioacute fővaacuterosaacuteban Moszkvaacuteban alaacuteiacutert csehszlovaacutek-szovjet szerződeacutes

eacutertelmeacuteben Csehszlovaacutekia bdquobaraacuteti szaacutendeacutekaacutenakrdquo jeleacuteuumll aacutetadta Kaacuterpaacutetaljaacutet a Szovjetunioacutenak A szerződeacutes I

cikkelyeacuteben a koumlvetkező olvashatoacute bdquoZakarpatszkaja Ukrajina (ennek neve a csehszlovaacutek alkotmaacuteny szerint

Podkarpatska Rus) amely az 1919 szeptember 10-i Saint-Germain-en-Laye-ban megkoumltoumltt szerződeacutes alapjaacuten

lett a Csehszlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg autonoacutem egyseacutege Zakarpatszkaja Ukrajina lakossaacutega akaratnyilvaacuteniacutetaacutesaacutenak

megfelelően eacutes mindkeacutet Magas Taacutergyaloacute Feacutel baraacuteti megegyezeacutese alapjaacuten uacutejraegyesuumll ősi hazaacutejaacuteval Ukrajnaacuteval

eacutes az Ukraacuten Szovjet Szocialista Koumlztaacutersasaacuteg koumlteleacutekeacutebe keruumll ZSELICKY Beacutela Kaacuterpaacutetalja a cseh eacutes a szovjet

politika eacuterdektereacuteben 1920ndash1944 in FOumlLDES Gyoumlrgy Politikatoumlrteacuteneti fuumlzetek X Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest

1998 209

ROT Alexander A magyar nyelv fejlődeacutese A magyar-keleti szlaacutev nyelvi kapcsolatok KijevndashUzshorod 1968

166

lakoacuteja Annak koumlszoumlnhetően hogy a magyaroknak 23-a eacutel kb 90 olyan telepuumlleacutesen ahol

abszoluacutet toumlbbseacuteget alkotnak illetve az anyaorszaacuteg koumlzelseacutegeacuteből eredően zavartalan a

toumlmegkommunikaacutecioacutes (teacuteveacute raacutedioacute) kapcsolat joacute a koumlzlekedeacutesi eacutes helybeli munkavaacutellalaacutesi

lehetőseacuteg a nem magyar toumlbbseacutegű vaacuterosokba iraacutenyuloacute elvaacutendorlaacutes szintje alacsony a

magyaroknak oroszul csak 429-a ukraacutenul pedig mindoumlssze 134-a () beszeacutelt 1989-ben

A teruumllet 324 ezernyi vaacuterosi lakosaacuteboacutel 74 ezer (228) tekinthető magyarnak A vaacuteroslakoacute

magyaroknak nemzetiseacuteguumlk oumlsszleacutetszaacutemaacutehoz viszonyiacutetott araacutenya (381) meacuteg nem eacuterte el

1941-es sziacutenvonalaacutet (392) de ndash Kaacuterpaacutetalja bdquolegurbanizaacuteltabbrdquo etnikumakeacutent ndash tovaacutebbra is

meghaladja a ruszinok ukraacutenok oroszok hasonloacute mutatoacutejaacutet (273) Ennek megfelelően a

legnagyobb magyar koumlzoumlsseacutegeket is a videacutek vaacuterosai toumlmoumlriacutetik (Beregszaacutesz Ungvaacuter Munkaacutecs

Nagyszőlős) Tekinteacutelyes szaacutemuacute toumlbb mint 2000 főneacutel nagyobb magyar koumlzoumlsseacutegnek nyuacutejt

otthont 12 falu is (pl Nagydobrony Visk Vaacuteri Mezőkaszony Gaacutet)

Az ungvaacuteri jaacuteraacutesban ahol a magyarsaacuteg tetemes reacutesze Kaacuterpaacutetalja megye fővaacuterosaacuteban

Ungvaacuteron eacutel a nyelvhataacuter az elmuacutelt eacutevszaacutezadokban keveacutesseacute vaacuteltozott A magyar toumlbbseacutegű

teruumllet tovaacutebbra is az UngvaacuterndashKorlaacutethelmec vonaltoacutel deacutelre eső teruumlleten talaacutelhatoacute ahol

azonban Csap vaacuterosaacuteban a CsapndashUngvaacuter vasuacutetvonal melletti eacutes az ungvaacuteri agglomeraacutecioacute

telepuumlleacuteseiben az ukraacutenok fokozoacutedoacute betelepuumlleacutese miatt szaacutemottevő a magyarok araacutenyaacutenak

visszaszorulaacutesa A jaacuteraacutesban a legtoumlbb falusi magyar Nagydobronyban Eszenyben

Kisdobronyban Tiszasalamonban Raacuteton eacutes Szuumlrteacuten eacutel

A magyar hataacuterral legnagyobb szakaszon eacuterintkező beregszaacuteszi jaacuteraacutes magyarjainak

koumlzel 40-a a jaacuteraacutes szeacutekhelyeacuten ndash a ma maacuter Bulcsut eacutes Beregardoacutet is magaacuteba foglaloacute ndash

Beregszaacuteszon lakik A jaacuteraacutes magyar etnikai egyseacutegeacutet csak neacutehaacuteny reacutegebbi (Kovaacuteszoacute Nyaacuteras-

Csikoacutesgorond) eacutes uacutejabb telepiacuteteacutesű (Badov Danilovka Kastanovoje Zatiskovka Velikaja-

Bakta stb) ruszin nyelvsziget bontja meg Beregszaacuteszon kiacutevuumll a legtoumlbb magyar a Tisza-parti

Vaacuteriban a hajdani jaacuteraacutesi szeacutekhelynek szaacutemiacutetoacute Mezőkaszonyban a lecsapolt Szernye-mocsaacuter

melletti Gaacuteton Makkosjaacutenosin Nagyberegen Bereguacutejfalun a Beregszaacutesz melletti

Nagymuzsalyon Beregdeacutedaacuten eacutes a vasuacuteti csomoacutepontnak szaacutemiacutetoacute Baacutetyuacuten eacutel210

A szomszeacutedos munkaacutecsi jaacuteraacutes magyar nemzetiseacutegű neacutepesseacutegeacutenek toumlbb mint fele maacuter

Munkaacutecson talaacutelt otthonra A toumlbbiek a beregszaacuteszi jaacuteraacutes magyar falvainak szomszeacutedsaacutegaacuteban

(Dercen Fornos Izsnyeacutete Csongor Szernye Barkaszoacute stb) eacutelnek Egyetlen falu a

Munkaacutecstoacutel nyugatra fekvő Beregraacutekos a koumlzeacutepkori magyar nyelvhataacuter őrzőjekeacutent eacutevszaacutezadok

oacuteta dacol ndash ruszin koumlrnyezetben ndash a beolvadaacutessal

210

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged

2005 125ndash140 p

167

A nagyszőlősi jaacuteraacutesban a hajdani Ugocsa vaacutermegyeacuteben ahol a Tisza az Alfoumlldre leacutep a

magyarsaacuteg haacuterom eacutevszaacutezada meglehetősen vegyesen eacutel a ruszin lakossaacuteggal Az eacutevszaacutezados

egyuumltteacuteleacutes eacutes a sok esetben koumlzoumls (goumlroumlg katolikus) vallaacutes miatt e taacutej falvaiban voltak a

legnagyobb elteacutereacutesek az egyes neacutepszaacutemlaacutelaacutesok etnikai statisztikaacuteiban Jelenleg a legtoumlbb

magyart Nagyszőlős vaacuterosban Tiszauacutejlakon Salaacutenkon a Szatmaacuter megyeacutetől elcsatolt

Nagypalaacutedon a Tisza melleacuteki Tiszapeacuteterfalvaacuten Csepeacuten eacutes Feketeardoacuten talaacuteljuk

A Tisza menteacuten felfeleacute haladva a koraacutebbi Maacuteramaros vaacutermegyeacuteben elteruumllő huszti

jaacuteraacutes teruumlleteacutere eacuteruumlnk ahol a koumlzeacutepkori ndash jelentős neacutemet polgaacutersaacutegot asszimilaacuteloacute ndash vaacuterosi

magyarsaacutegot jobbaacutera maacuter csak a viskiek keacutepviselik Jelentős a huszti magyar kisebbseacuteg

leacutetszaacutema is (2 000 fő)

A viskihez hasonloacute leacutelekszaacutemuacute magyar koumlzoumlsseacuteg (3 000 fő) eacutel a szomszeacuted jaacuteraacutes

szeacutekhelyeacuten Teacutecsőn is A Tisza jobb partjaacuten a romaacuteniai Maacuteramarosszigettel szemben teruumll el

a hiacuteres soacutebaacutenyaacutesz telepuumlleacutes Aknaszlatina amely kb 3 200 magyarnak jelent lakoacutehelyet A

jaacuteraacutesban jelentős szaacutemuacute magyar eacutel meacuteg Bustyahaacutezaacuten Kerekhegyen Tarackoumlzoumln eacutes

Kiraacutelymezőn is

A Kaacuterpaacutetok laacutencai koumlzoumltt a Tisza forraacutesvideacutekeacuten megbuacutevoacute rahoacutei jaacuteraacutesban maacuter csak

5 000 lakos keacutepviseli nemzetuumlnket Doumlntő toumlbbseacuteguumlk rahoacuteinak kőroumlsmezeinek

nagybocskoacuteinak eacutes gyertyaacutenligetinek vallja magaacutet

24 aacutebra Kaacuterpaacutetalja koumlzigazgataacutesa (2007)

Forraacutes Beregszaacutesz vaacuteros honlapja httpwwwberegnetuavaroshunmap_1html (Letoumllteacutes ideje 2007

szeptember 19)

168

4 4 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai

A magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacuteseacutet tekintve a magyar kisebbseacuteg Kaacuterpaacutetaljaacuten

elsősorban a magyar-ukraacuten hataacuter menteacuten a hataacutertoacutel szaacutemiacutetott 20 km-es saacutevban lakik Ezen

tuacutelmenően jelentős meacuteg de maacuter csak szoacutervaacutenynak tekinthető a Tisza folyoacute voumllgyeacuteben eacutelő

magyarsaacuteg Ez a teruumllet Huszttoacutel egeacuteszen a Tisza forraacutesvideacutekeacuteig terjed Nagyobb szaacutemuacute

magyarsaacuteg maacuter csak ndash az egykori maacuteramarosi kiraacutelyi vaacuterosokban ndash Huszton Teacutecsőn Visken

Aknaszlatinaacuten eacutes Rahoacuten eacutel Szinteacuten jelentős szaacutemuacute magyar eacutel a keacutet nagyvaacuteros Ungvaacuter eacutes

Munkaacutecs teruumlleteacuten A keacutet vaacuteros a II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuteig a magyarndashukraacuten nyelvhataacuteron fekuumldt

eacutes toumlbbseacutegeacuteben magyar lakosok laktaacutek Maacutera a magyar lakossaacuteg teljesen elvesztette az

oumlsszneacutepesseacutegen beluumll alkotott toumlbbseacutegeacutet

A 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval Ungvaacuteron 115 600 fő eacutelt ebből 89 900 fő volt

ukraacuten 11 100 fő orosz eacutes csak 8 000 fő magyar (692) A cigaacuteny lakossaacuteg 1 700 főt az

egyeacuteb kategoacuteria pedig 4 900 főt szaacutemlaacutelt Munkaacutecs helyzete sem jobb a vaacuteros oumlsszlakossaacutega

2001-ben 81 600 fő volt ebből 62 900 fő volt ukraacuten 7 300 fő orosz eacutes csak 6 900 fő volt

magyar nemzetiseacutegű (845) A cigaacutenyok szaacutema 1 100 fő volt az egyeacuteb kategoacuteria pedig

3 400 főt keacutepviselt

A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg koumlzpontja Beregszaacutesz az egykori Bereg vaacutermegye szeacutekhelye

A 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 26 600 fő lakta ebből a toumlbbseacuteg 12 800 fő volt magyar

(4812) 10 300 fő ukraacuten 1 400 fő orosz 1 700 fő cigaacuteny eacutes 400 fő egyeacuteb nemzetiseacutegű

Az 1991-ben fuumlggetlenneacute vaacutelt Ukrajna teruumllete 603 700 km 2 ebből Kaacuterpaacutetalja csak

12 800 km 2 -t tesz ki eacutes az orszaacuteg teruumlleteacutenek 212-aacutet alkotja A 2001 eacutevi ukraacuten

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Kaacuterpaacutetalja lakossaacutega 1 254 614 fő volt ebből a toumlbbseacuteg ndash 1 010 127 fő

ndash ukraacuten nemzetiseacutegű volt (8051) A maacutesodik legjelentősebb neacutepcsoport a magyar volt

151 516 fővel (1207) Ukrajnaacuteban oumlsszesen 156 600 magyar eacutelt ebből a toumlbbseacuteg (9675)

Kaacuterpaacutetaljaacuten211

Kaacuterpaacutetaljaacuten kiacutevuumll az alaacutebbi telepuumlleacuteseken eacutelnek jelentősebb magyar csoportok

Kijev Lvov eacutes Harkov A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg az 1989 eacutevi meacuteg szovjet neacutepszaacutemlaacutelaacuteshoz

keacutepest 2001-re 4 195 fővel fogyott (-269) Ukrajnaacuteban 1989-ben 163 111 magyar eacutelt 2001-

ben maacuter csak 156 600 fő A csoumlkkeneacutes 6 511 fő (ndash399) Kaacuterpaacutetaljaacuten a harmadik

legjelentősebb nemzetiseacuteg az orosz volt 30 993 fő vallotta magaacutet orosz nemzetiseacutegűnek

211

MOLNAacuteR Joacutezsef ndash MOLNAacuteR D Istvaacuten Kaacuterpaacutetalja neacutepesseacutege eacutes magyarsaacutega a 2001 eacutevi ukrajnai

neacutepszaacutemlaacutelaacutes hozzaacutefeacuterhető eredmeacutenyeinek tuumlkreacuteben 64 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk)

Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003

169

(247) A negyedik szaacutemottevő nemzetiseacuteg a roma volt Szaacutemuk 14 004 fő volt (111) Az

egyeacuteb kategoacuteria 47 974 főt tett ki (384)

A magyarsaacuteg szaacutema ndash 1920 oacuteta ndash folyamatosan csoumlkken igaz nem olyan

drasztikusan mint a deacutelvideacuteki magyarokeacute A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg 12 eacutev alatt 4 195 főt

vesztett leacutelekszaacutemaacuteboacutel

Demograacutefiailag a magyarsaacuteg asszimilaacutecioacuteja nem olyan gyors mint a szloveacuteniai

szlovaacutekiai vagy akaacuter a horvaacutetorszaacutegi magyarokeacute Termeacuteszetesen a vegyes haacutezassaacutegok ndash az

asszimilaacutecioacute bdquomelegaacutegyardquo ndash itt is jelen vannak de hataacutesa nem eacuterveacutenyesuumll olyan meacuterteacutekben

mint a szloveacuteniai (muravideacuteki) vagy a szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarok eseteacuteben

A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg koumlreacuteben a főbb probleacutemaacutet a szuumlleteacutesszaacutem erőteljes

visszaeseacutese eacutes a halaacutelozaacutesok szaacutemaacutenak noumlvekedeacutese okozza Ez a tendencia azonban egeacutesz

Ukrajnaacuteban megfigyelhető Az orszaacuteg lakossaacutega 1989-ben 51 452 034 fő volt 2001-ben maacuter

csak 48 416 000 főt regisztraacuteltak A fogyaacutes 3 036 034 fő (-59)

Tovaacutebbi jelentős probleacutemaacutet okoz a kedvezőtlen gazdasaacutegi helyzet Kaacuterpaacutetalja meacuteg a

toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg reacuteszekeacutent is fejletlen teruumlletnek szaacutemiacutetott ez a helyzet a

Szovjetunioacute majd Ukrajna reacuteszekeacutent meacuteg fokozoacutedott is Nagy probleacutemaacutet jelent az előbbi

okboacutel eredő magas munkaneacutelkuumlliseacuteg Kaacuterpaacutetalja Ukrajna 24 megyeacuteje koumlzuumll a

munkaneacutelkuumlliseacuteg nagysaacutegaacutet tekintve az első helyek egyikeacutet foglalja el A 2002-es adatok

szerint Kaacuterpaacutetaljaacuten a gazdasaacutegilag aktiacutev koruacute neacutepesseacuteg 65-a volt munkaneacutelkuumlli Ez a szaacutem

nem laacutetszik magasnak de fontos tudni hogy csak minden tizedik ember fordul a

foglalkoztataacutesi koumlzpontokhoz eacutes regisztraacutelja magaacutet A munkaneacutelkuumlliek araacutenyaacutet minimaacutelisan a

hivatalos eacuterteacutek tiacutezszereseacutenek becsuumllhetjuumlk A magyar lakta teruumlleteken egyes telepuumlleacuteseken a

munkaneacutelkuumlliseacuteg szinte 100-os a lakossaacuteg kuumlloumlnfeacutele bdquofeketerdquo munkaacuteboacutel proacutebaacutelja magaacutet eacutes

csalaacutedjaacutet eltartani Sokaknak biztos megeacutelheteacutest csak a magyar hataacuter koumlzelseacutege okoz Az

utoacutebbi eacutevekben Kaacuterpaacutetaljaacuten foumlllenduumllt az idegenforgalom baacuter ez nem oldja meg a suacutelyos

gazdasaacutegi helyzetet de legalaacutebb valamelyest enyhiacuteti azt

Suacutelyos probleacutemaacutet okoz a magyarsaacuteg koumlreacuteben a Magyarorszaacutegra valoacute kivaacutendorlaacutes is

Az 1990-es eacutevekben koumlzel 5 000 magyar hagyta el Kaacuterpaacutetaljaacutet eacutes telepedett le

Magyarorszaacutegon Jelentős az ideiglenes vaacutendorlaacutesok szaacutema is A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg

jelentős reacutesze jaacuter aacutet Magyarorszaacutegra tanulni illetve dolgozni Az előbbi kategoacuteria a főkeacutent a

fiatalokat jeloumlli az utoacutebbi inkaacutebb az idősebbeket

Sajnos nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre pontos adat arra vonatkozoacutean hogy az 1990-es

eacutevek eleje oacuteta haacuteny kaacuterpaacutetaljai magyar telepuumllt aacutet az anyaorszaacutegba A legoacutevatosabb becsleacutesek

szerint a muacutelt szaacutezad kilencvenes eacuteveiben mintegy oumltezer kaacuterpaacutetaljai magyar telepuumllt aacutet

170

Maacutesok szerint enneacutel haacuteromszor-neacutegyszer toumlbben vaacutelasztottaacutek veacutegleges lakhelyuumll

Magyarorszaacutegot Minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a nagy bumm a toumlmeges elvaacutendorlaacutes idejeacuten ndash

1990 eacutes 1997 koumlzoumltt ndash eacutevente maacutesfeacutelndashkeacutetezer kaacuterpaacutetaljai magyar hagyta el szuumllőfoumlldjeacutet

Veacutelelmezhetően a magyarsaacuteg szaacutema azeacutert sem csoumlkkent drasztikusan mert toumlbb

bizonytalan etnikai identitaacutesuacute egyeacuten vallja magaacutet magyarnak Ez főkeacutent a nagyvaacuterosok ndash

Ungvaacuter Munkaacutecs Beregszaacutesz Nagyszőloumls eacutes Huszt ndash eseteacuteben figyelhető meg A

bdquokedvezmeacutenytoumlrveacutenyrdquo előnyei miatt a nemzetiseacuteg tekinteteacuteben bizonytalankodoacutek mellett a

cigaacutenysaacuteg egy reacutesze is inkaacutebb magyarnak vallotta magaacutet A bdquokedvezmeacutenytoumlrveacutenyrdquo

megszuumlleteacuteseacutevel az oktataacutesi-neveleacutesi taacutemogataacutes bevezeteacutese utaacuten eacuterdemes lett magyarnak

lenni Ez joacutel nyomon koumlvethető a Munkaacutecson eacutelő toumlbbseacutegeacuteben magyar anyanyelvű cigaacutenysaacuteg

peacuteldaacutejaacuten A statisztikai adatok tanuacutesaacutega szerint a kivaacutendorlaacutes eacutes a termeacuteszetes neacutepesseacutegfogyaacutes

elleneacutere 1989 eacutes 2001 koumlzoumltt a munkaacutecsi magyarsaacuteg leacutelekszaacutema majdnem 4 -kal noumlvekedett

Ma a 85 ezres Latorca-parti nagyvaacuteros lakoacutei koumlzuumll heacutetezren magyarnak valljaacutek magukat

54 taacuteblaacutezat Kaacuterpaacutetalja nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 2001-ben (fő) Jaacuteraacutes illetve

vaacuteros Lakossaacuteg Ukraacuten Orosz Magyar Romaacuten Cigaacuteny Egyeacuteb

Beregszaacuteszi

jaacuteraacutes 54 000 10 200 400 41 100 hellip 2 200 100

Huszti

Jaacuteraacutes 96 900 92 100 900 3 800 hellip hellip 100

Ilosvai

Jaacuteraacutes 100 900 99 500 600 100 hellip hellip 700

Munkaacutecsi

jaacuteraacutes 101 400 85 200 700 12 900 hellip 1 300 1 300

Nagybereznai

jaacuteraacutes 28 200 27 200 200 hellip hellip 500 300

Nagyszőloumlsi

jaacuteraacutes 118 000 84 300 1 400 30 900 hellip 900 500

Oumlkoumlrmezei


Perecsenyi


Rahoacutei

Jaacuteraacutes 90 900 76 200 700 2 900 10 500 hellip 600

Szolyvai jaacuteraacutes 54 900 51 900 800 400 hellip hellip 1 800

Teacutecsői

Jaacuteraacutes 171 900 143 000 1 700 5 000 21 300 hellip 900

Ungvaacuteri

Jaacuteraacutes 74 400 43 400 1 500 24 800 hellip 3 000 1 700

Voloacuteci

Jaacuteraacutes 25 500 25 200 200 hellip hellip hellip 100

Beregszaacutesz

(vaacuteros) 26 600 10 300 1 400 12 800 hellip 1 700 400

Huszt

(vaacuteros) 31 900 28 500 1 200 1 700 hellip 100 400

Munkaacutecs


Ungvaacuter


Oumlsszesen 1 254 614 1 010 127 30 993 151 516 32 152 14 004 15 822

Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerkeszteacutes) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-

2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003 196ndash197 p

171

A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg joumlvőjeacutere vonatkozoacutean neheacutez joacuteslatokba bocsaacutetkozni A

keacuterdeacutessel foglalkozoacute kaacuterpaacutetaljai szakemberek szerint annyit oacutevatosan megaacutellapiacutethatunk uacutegy

tűnik a toumlmeges aacutettelepuumlleacutesek ideje lejaacutert Amit termeacuteszetesen az ukraacuten gazdasaacutegi eacutes politikai

viszonyok baacutermikor megvaacuteltoztathatnak Viszont az tovaacutebbra sem egyeacutertelmű hogy vajon a

tanulmaacutenyaikat Magyarorszaacutegon folytatoacute fiatalok koumlzuumll a diploma megszerzeacutese utaacuten haacutenyan

mennek haza eacutes vaacutellalnak otthon munkaacutet Tovaacutebbaacute nyiacutelt keacuterdeacutes az is hogy Kaacuterpaacutetalja

felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyeiben veacutegzettek koumlzuumll haacutenyan doumlntenek uacutegy hogy Magyarorszaacutegon

vagy netaacuten Euroacutepa valamelyik taacutevolabbi orszaacutegaacuteban Euroacutepai Unioacutes tagaacutellamaacuteban proacutebaacutelnak

szerencseacutet

Jelenleg uacutegy tűnik hogy a falun eacutelő csalaacutedok koumlzuumll azok tudnak biztos egzisztenciaacutet

teremteni maguknak akik az intenziacutev zoumlldseacutegtermeszteacutesre aacutelltak raacute Ennek az aacutegazatnak

aacutelliacutetjaacutek a szakemberek az elkoumlvetkező tizenoumlt-huacutesz eacutevben biztos joumlvője van Azonban nem

vaacuterhatoacute el minden kaacuterpaacutetaljai magyartoacutel meacuteg annak elleneacutere sem hogy a magyarsaacuteg

toumlbbseacutege kb 64-a falun eacutel hogy zoumlldseacutegtermeszteacutesre rendezkedjen be212

Sokban befolyaacutesolhatja a kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg sorsaacutet a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg egyes

teruumlleteinek fejlődeacutese Toumlbbek koumlzoumltt hogy milyen gyorsan fejlődik a hataacuteron tuacuteli Eacuteszak-

Alfoumlld reacutegioacute ezen beluumll SzabolcsndashSzatmaacuterndashBereg megye A gazdasaacutegi szakemberek tuacutelnyomoacute

reacutesze egyeteacutert abban hogy a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarok koumlzuumll aacuteltalaacuteban a

kaacuterpaacutetaljaiak vannak a leginkaacutebb haacutetraacutenyos helyzetben Egy előnyuumlnk azonban elvitathatatlan

A kaacuterpaacutetaljai magyar falvak toumlbbseacutege a magyar hataacuter koumlzeleacuteben Kaacuterpaacutetalja deacutelnyugati reacuteszeacuten

talaacutelhatoacute A magyar nyelvteruumllet az ukraacutenndashmagyar hataacuterral paacuterhuzamosan egy 15ndash20

kilomeacuteteres saacutevban huacutezoacutedik Ez azt jelenti hogy megfelelő uacutethaacuteloacutezat eacutes elegendő szaacutemuacute

hataacuteraacutetkelő eseteacuten ndash a magyar-szlovaacutek peacuteldaacutehoz hasonloacutean ndash akaacuter naponta tudunk majd

ingaacutezni itteni lakoacutehelyuumlnk eacutes a hataacuter tuacuteloldalaacuten levő munkahelyuumlnk koumlzoumltt Ha tehaacutet

Kaacuterpaacutetaljaacutet is eleacuteri az autoacutepaacutelya eacutes a szomszeacuted magyar megyeacutekben is megeacuteleacutenkuumll a

vaacutellalkozaacutesi kedv annak pozitiacutev hataacutesait a kaacuterpaacutetaljai magyarok is hamar megeacuterezik Biztosan

nem kell majd illegaacutelisan munkaacutet vaacutellalni hisz a hataacuter teacuterseacutegeacuteben leacutetrehozott koumlzoumls vaacutellalatok

ezt a gondot megoldjaacutek A joumlvőben feltehetően a kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg integraacuteloacutedaacutesaacutenak

minden foumlldrajzi akadaacutelya folyamatosan megszűnik

212

KOVAacuteCS Elemeacuter Kaacuterpaacutetalja magyarsaacutega a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben httpwwwemagyarnet

(Letoumllteacutes ideje 2007 szeptember 18)

172

4 5 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

A kaacuterpaacutetaljai magyar oktataacutes az uacutejjaacutealakulaacutes aacutellapotaacuteban van Az ukrajnai nemzeti

kisebbseacutegi toumlrveacuteny lehetőseacuteget ad a nemzetindashkulturaacutelis autonoacutemia leacutetrehozaacutesaacutera az oktataacutesi

autonoacutemia kereteinek kialakiacutetaacutesaacutera

Az ukrajnai eacutes azon beluumll a magyar oktataacutesi inteacutezmeacutenyek legtoumlbb gondja jelenleg peacutenzuumlgyi

termeacuteszetű Az egy diaacutekra jutoacute eacutevi taacutemogataacutes oumlsszege hozzaacutevetőlegesen 200 USD lenne ami

magaacuteban foglalja a fenntartaacutesi műkoumldeacutesi beacuter- eacutes egyeacuteb koumlltseacutegeket is Ezzel magyaraacutezhatoacute hogy

az utoacutebbi eacutevekben teacutelen az iskolaacutekban rendre keacutenyszerszuumlnetet kellett tartani mivel nem volt

biztosiacutetott az eacutepuumlletek fűteacutese vilaacutegiacutetaacutesa A falusi iskolaacutek a koumlzművek hiaacutenya miatt gyakran a

legelemibb higieacuteniai koumlvetelmeacutenyeknek sem felelnek meg Komoly gondok mutatkoztak a magyar

iskolaacutek tankoumlnyvellaacutetaacutesaacuteban s ez befolyaacutesolja a magyar taninteacutezetek helyzeteacutet is Az 19992000-es

taneacutev kezdeteacutere egyetlen magyar nyelvű tankoumlnyv sem jelent meg amire Kaacuterpaacutetaljaacuten a II

vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten meacuteg nem volt peacutelda Nem biztosiacutetottak az ukraacuten nyelv megfelelő szintű

elsajaacutetiacutetaacutesaacutenak felteacutetelei hiaacutenyoznak az ukraacuten nyelvkoumlnyvek a magyar iskolaacutek szaacutemaacutera keacutepzett

ukraacuten nyelvtanaacuterok a keacutetnyelvű szoacutetaacuterak Jelenleg az illeteacutekes magyar szervezetek maacuter proacutebaacuteljaacutek

orvosolni a hiaacutenyossaacutegot 2000-ben 10 majd 2001-ben maacuter 21 tankoumlnyv jelent meg Elkezdődoumltt

az ukraacuten nyelvkoumlnyvek keacutesziacuteteacutese az elemi iskolai osztaacutelyok szaacutemaacutera213

Az oacutevodai foglalkozaacutes tekinteteacuteben Kaacuterpaacutetaljaacuten a megyei tanfeluumlgyelőseacuteg statisztikai

adatai szerint az 199495-oumls taneacutevben maacuter 90 oacutevodaacuteban folyt magyar nyelvű oktataacutes (68 magyar

21 ukraacutenndashmagyar 1 ukraacutenndashmagyarndashorosz) A magyar toumlbbseacutegű falvakban az oacutevodaacutek zoumlme magyar

nyelvű Az utoacutebbi eacutevek kedvezőtlen gazdasaacutegi folyamatai koumlvetkezteacuteben sok oacutevodaacutet bezaacutertak

mert a szuumllők nagyobb reacutesze elvesztette munkaacutejaacutet Ez aacuteltalaacutenos jelenseacuteg iacutegy nem csak a magyar

anyanyelvű oacutevodaacutekra vonatkozik A 20022003-as taneacutevben a magyar nyelvű oacutevodaacutek illetve az

oacutevodai csoportok szaacutema maacuter 73 volt214

Az aacuteltalaacutenos eacutes koumlzeacutepiskolai oktataacutes helyzete is sokat fejlődoumltt Sikeruumllt megaacutelliacutetani a

magyar iskolahaacuteloacutezat sorvadaacutesaacutet Sok koraacutebban keacutet vagy haacuterom tannyelvű iskola toumlbb koumlzseacutegben

oumlnaacutelloacute magyar iskolaacutevaacute alakult aacutet Uacutejra megnyiacutelt az elemi iskola (IndashIV osztaacutely) toumlbb faluban

illetve aacuteltalaacutenos iskolaacutekkaacute (IndashIX osztaacutely) szerveztek elemi iskolaacutekat Nőtt a magyar tannyelvű

osztaacutelyok leacutetszaacutema A 20012002-es taneacutevben 8 oumlnaacutelloacute magyar eacutes 3 vegyes tannyelvű elemi 40

oumlnaacutelloacute magyar eacutes 11 vegyes tannyelvű nyolcosztaacutelyos illetve 19 oumlnaacutelloacute magyar eacutes 16 vegyes

213

Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 214

Az oacutevodaacutek eacutes elemi iskolaacutek pedagoacutegusait a Munkaacutecsi Taniacutetoacutekeacutepző magyar tannyelvű csoportjaiban illetve a

fentiekben emliacutetett beregszaacuteszi főiskolaacuten keacutepezik Az Ungvaacuteri Aacutellami Egyetemen a tanaacuterkeacutepzeacutes ndash a

matematikai karon műkoumldő alcsoport kiveacuteteleacutevel ndash ukraacuten nyelven folyik

173

tannyelvű koumlzeacutepiskola műkoumldoumltt Kaacuterpaacutetaljaacuten Az emliacutetett inteacutezmeacutenyekben oumlsszesen 20 468 diaacutek

tanult magyar nyelven Haacuterom reformaacutetus magyar (Nagybereg Nagydobrony eacutes Tivadarfalva) eacutes

egy roacutemai katolikus gimnaacuteziumban (Munkaacutecs) folyik oktataacutes Beregszaacuteszban nyolcosztaacutelyos

magyar gimnaacutezium indult amelyben a 20012002-es taneacutevben 450 fő tanult

Jelenleg magyar tannyelvű szakiskolaacutek Kaacuterpaacutetaljaacuten nem műkoumldnek A megye neacutegy

szakkoumlzeacutepiskolaacutejaacuteban (Beregszaacuteszon Munkaacutecson Makkosjaacutenosiban eacutes Ungvaacuteron) az utoacutebbi

eacutevekben magyar tannyelvű osztaacutelyok indultak Ezekben a 20002001-es taneacutevben 7 csoportban

168 diaacutek tanult magyarul Szaacutemos szakiskolaacuteban volna igeacuteny magyar osztaacutelyok indiacutetaacutesaacutera ha

sikeruumllne megteremteni ennek anyagi felteacuteteleit eacutes biztosiacutetani a magyar nyelven is oktatni tudoacute

szakembergaacuterdaacutet

A felsőoktataacutes tereacuten is uacutejabb lehetőseacutegek nyiacuteltak az elmuacutelt időszakban Az Ungvaacuteri Aacutellami

Egyetemen (2001 oacuteta Ungvaacuteri Nemzeti Egyetem) 1963 oacuteta folyik magyar nyelv- eacutes irodalom-

szakos tanaacuterok keacutepzeacutese a Magyar Filoloacutegiai Tanszeacuteken A 20022003-as taneacutevig 709 hallgatoacute

szerzett itt magyar nyelv- eacutes irodalom-szakos tanaacuteri oklevelet A tanszeacutek baacutezisaacuten joumltt leacutetre 1988-

ban az ungvaacuteri Hungaroloacutegiai Koumlzpont eacutes szaacutemos maacutes magyar szervezet

Beregszaacuteszon 1994 szeptembereacutetől a nyiacuteregyhaacutezi Bessenyei Gyoumlrgy Tanaacuterkeacutepző Főiskola

kihelyezett tagozatakeacutent neacutegy szakon indult főiskolai keacutepzeacutes Ez a nem aacutellami oktataacutesi inteacutezmeacuteny

1996-toacutel Kaacuterpaacutetaljai Magyar Tanaacuterkeacutepző Főiskola neacuteven folytatta teveacutekenyseacutegeacutet az 19992000-es

taneacutevtől pedig immaacuter teljesen oumlnaacutelloacute inteacutezmeacutenykeacutent műkoumldik a magyar aacutellam taacutemogataacutesaacuteval A

főiskolaacuten oacutevodapedagoacutegusi taniacutetoacutei angolndashfoumlldrajz angolndashtoumlrteacutenelem 1997-től foumlldrajzndash

toumlrteacutenelem 1999-től pedig kerteacuteszmeacuternoumlki szakokon folyik keacutepzeacutes A 20002001-es taneacutevben a

főiskolaacuten 263 diaacutek tanult

A rendszervaacuteltaacutestoacutel 1990-től lehetőveacute vaacutelt a kaacuterpaacutetaljai fiatalok magyarorszaacutegi

tovaacutebbtanulaacutesa Ekkor 11-en kezdteacutek meg magyarorszaacutegi egyetemi főiskolai

tanulmaacutenyaikat egy eacutevvel keacutesőbb 27-en 1992-ben 53-an 1993-ban 80-an 1994-ben 84-en

1995-ben 88-an Az 199596-os taneacutevben oumlsszesen 350 kaacuterpaacutetaljai diaacutek tanult magyarorszaacutegi

felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyekben 1996-ban 66 1997-ben 70 1998-ban 78 kaacuterpaacutetaljai magyar

diaacutek fejezte be felsőfokuacute tanulmaacutenyait Magyarorszaacutegon de 75 szaacutezaleacutekuk nem teacutert haza a

diploma megszerzeacutese utaacuten

A felekezeti statisztika meglehetősen vegyes keacutepet mutat A kaacuterpaacutetaljai magyarok a

reformaacutetus a roacutemai katolikus eacutes a goumlroumlg-katolikus egyhaacutezak keretein beluumll gyakoroljaacutek hituumlket

Ezeknek az inteacutezmeacutenyeknek a becsleacutese szerint Kaacuterpaacutetaljaacuten kb 100 ezer reformaacutetus 65 ezer roacutemai

katolikus eacutes 30 ezer goumlroumlg katolikus vallaacutesuacute magyar eacutel

174

A hiteacutelet gyakorlaacutesaacutenak felteacutetelei a totalitaacuterius rendszer szeacutethullaacutesa utaacuten kezdtek kialakulni

Az elmuacutelt eacutevtizedek uumlldoumlzteteacutesei azonban meacutely nyomokat hagytak az egyhaacutezakban A Szovjetunioacute

fennaacutellaacutesa alatt a goumlroumlg-katolikus egyhaacutezat taacutemadtaacutek a legerősebben 1949-totildel be is tiltottaacutek A

Szovjetunioacuteban ugyancsak szervezetten vagy koncepcioacutes perekben szaacutemoltak le a reformaacutetus eacutes

roacutemai katolikus egyhaacutezzal illetve azok keacutepviselőivel

A Kaacuterpaacutetalja gazdasaacutegi eacutes kulturaacutelis eacuteleteacuteben eacutevszaacutezadokon aacutet meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszoacute

ndash toumlbbseacutegeacuteben magyar ajkuacute ndash zsidoacutesaacuteg főkeacutent a holocaust koumlvetkezteacuteben maacutera leacutenyegeacuteben eltűnt

Az 1921-es neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor meacuteg 86 000-en voltak s a lakossaacuteg 12-aacutet tetteacutek ki A deportaacutelaacutest

becsleacutesek szerint 30 000 ezren eacutelteacutek tuacutel de az 1950-es eacuteveket koumlvető maacuteig tartoacute kivaacutendorlaacutes

folytaacuten ndash hivatalos adatok szerint ndash napjainkra alig 3 000-en maradtak

Minden felekezet szaacutemaacutera komoly gondot jelentett a koraacutebbi eacutevtizedekben a paphiaacuteny Az

utoacutebbi neacutehaacuteny eacutevben azonban jelentős előreleacutepeacutes toumlrteacutent ezen a teacuteren mivel korlaacutetozott szaacutemban

ugyan de kaacuterpaacutetaljai magyar fiatalok is tanulhatnak magyarorszaacutegi eacutes erdeacutelyi egyhaacutezi felsőoktataacutesi

inteacutezmeacutenyekben

Ma a roacutemai katolikus egyhaacutez kaacuterpaacutetaljai keruumlleteiben 29 lelkeacutesz szolgaacutel s jelenleg 16

roacutemai katolikus papnoumlvendeacutek tanul Magyarorszaacutegon A magyarorszaacutegi roacutemai katolikus

egyhaacutez szerzetespapok kuumlldeacuteseacutevel igyekszik enyhiacuteteni a kroacutenikus lelkeacuteszhiaacutenyt A neheacutez

gazdasaacutegi helyzetben a lelki szolgaacutelat mellett a katolikus egyhaacutez kiterjedt eacutes egyre

poacutetolhatatlanabb karitatiacutev teveacutekenyseacuteget fejt ki a kaacuterpaacutetaljai hiacutevek koumlreacuteben akik koumlzuumll sokan

fordulnak feleacute anyagi taacutemogataacutest is remeacutelve Jelenleg csaknem minden roacutemai katolikusok

aacuteltal is lakott kaacuterpaacutetaljai telepuumlleacutesen műkoumldik karitatiacutev csoport A katolikus egyhaacutez a

segeacutelyszaacutelliacutetmaacutenyok elosztaacutesaacutenak szervezeacutese mellett heacutet ingyenes patikaacutet műkoumldtet

Nagyszőlős koumlzponttal eacutes ingyenkonyhaacutet tart fenn ugyancsak Nagyszőlősoumln valamint

Teacutecsőn

A reformaacutetus egyhaacutezon beluumll 97 gyuumllekezet műkoumldik (1988-ban szaacutemuk 81 volt) Az

utoacutebbi időben 15 uacutej paroacutekia eacutepuumllt eacutes 3 reformaacutetus gimnaacuteziumban folyik oktataacutes Koumlzel 40

lelkeacutesz teveacutekenykedik toumlbb mint 50 diaacutek tanul kuumllfoumlldoumln teoloacutegiaacutet A reformaacutetus egyhaacutez is a

neacutelkuumlloumlző hiacutevek segeacutelyezeacuteseacutet tekinti egyik fő feladataacutenak

A goumlroumlg-katolikus egyhaacuteznak 101 temploma van (1941-ben meacuteg 400 volt) Kaacuterpaacutetaljaacuten

ugyanakkor hivatalosan 264 goumlroumlg-katolikus paroacutekia van bejegyezve Az egyhaacutez legeacutegetőbb

gondja az egykor elkobzott ingatlanjainak visszaszerzeacutese Sok telepuumlleacutesen ugyanis tiacutez eacutevvel a

goumlroumlg-katolikus egyhaacutez műkoumldeacuteseacutenek engedeacutelyezeacuteseacutet koumlvetően a hiacutevek meacuteg mindig a szabad eacuteg

alatt vesznek reacuteszt a szertartaacutesokon A paphiaacuteny enyhiacuteteacuteseacutere az ungvaacuteri szeminaacuteriumban eacutes

kuumllfoumlldoumln folyik a lelkipaacutesztorok keacutepzeacutese

175

A toumlmegtaacutejeacutekoztataacutes sajaacutetos helyzetben van Kaacuterpaacutetaljaacuten mind a nyomtatott mind pedig az

elektronikus sajtoacute tekinteteacuteben

A nyomtatott sajtoacute kapcsaacuten az alaacutebbi alapvető jellemzőket lehet megemliacuteteni A teruumllet

egyetlen magyar nyelvű napilapja a bdquoKaacuterpaacuteti Igaz Szoacute amely 9 ezres peacuteldaacutenyszaacutemban jelenik

meg 2001-től mintegy 13 ezer peacuteldaacutenyban jelenik meg a KMKSZ (Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis

Szoumlvetseacuteg) koumlzeacuteleti eacutes kulturaacutelis hetilapja a bdquoKaacuterpaacutetalja A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg koumlreacuteben

tovaacutebbi haacuterom helyi lap is megjelenik magyar fordiacutetaacutesban az bdquoUngvideacuteki Hiacuterek (koumlzel 1 300

peacuteldaacutenyban) a bdquoNagyszőlős-videacuteki Hiacuterek (4 000 peacuteldaacutenyban) eacutes a bdquoBeregi Hiacuterlap (4 600

peacuteldaacutenyban) A kaacuterpaacutetaljai magyar sajtoacutetermeacutekek vaacutelaszteacutekaacutet sziacutenesiacuteti tovaacutebbaacute szaacutemos negyedeacuteves

eacutes egyeacuteb (csalaacutedi ifjuacutesaacutegi gyermek pedagoacutegus stb lapok) kiadvaacuteny

Az elektronikus sajtoacute kapcsaacuten kuumlloumln kell roumlviden szoacutelnunk a televiacutezioacutezaacutesroacutel valamint a

raacutedioacutezaacutesroacutel

Kaacuterpaacutetaljaacuten a Magyar Televiacutezioacute adaacutesaacutet az 1990-es eacutevek veacutegeacuteig a hegyvideacuteki jaacuteraacutesok (pl

Rahoacute) kiveacuteteleacutevel szinte mindenhol fogni lehetett A Magyar Televiacutezioacute 1-es műsoraacutet sugaacuterzoacute

Tokaji adoacute 1995 december 31-e utaacuten beszuumlntette műkoumldeacuteseacutet Kuumlloumlnoumlsen azoknak a kaacuterpaacutetaljaiak

szaacutemaacutera okoz ez gondot akiknek reacutegi tiacutepusuacute vagy fekete-feheacuter televiacutezioacutekeacuteszuumlleacutekuumlk van A

műholdroacutel sugaacuterzott Duna Televiacutezioacute adaacutesai megfelelő vevőrendszer hiacutejaacuten csak kevesek szaacutemaacutera

hozzaacutefeacuterhetőek

A kaacuterpaacutetaljai raacutedioacute magyar adaacutesainak műsorideje eacutevi 470 oacutera a televiacutezioacute adaacutesideje

eacutevi 70 oacutera Az Ukrajnai Raacutedioacute eacutes Televiacutezioacute Kaacuterpaacutetaljai Stuacutedioacuteja Magyar Nyelvű Adaacutesok

Főszerkesztőseacutege szerződeacuteses kapcsolatban aacutell a Magyar Televiacutezioacuteval eacutes Raacutedioacuteval

176

4 6 Melleacuteklet

25 aacutebra Kaacuterpaacutetalja taacutejegyseacutegei

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003karptajjpg


26 aacutebra A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese (2005)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003karp1jpg


177

27 aacutebra Kaacuterpaacutetalja nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (1910-2001)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003karnemzjpg


28 aacutebra Termeacuteszetes szaporodaacutes Kaacuterpaacutetaljaacuten (1946-1990)

Forraacutes Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhuterkep2003kartermjpg


178


Telepuumlleacutes Oumlsszesen Ukraacuten Magyar Neacutemet Egyeacuteb


Beregszaacutesz (Berehove) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 12 933 221 12 432 140 140

Munkaacutecs (Mukacseve) rtv 17 275 1 394 12 686 3 078 117


Nagyszoumlllős (Vinohragyiv) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 7 811 1 266 5 943 540 62


Ungvaacuter (Uzshorod) vaacutermegyeszeacutekhely rtv 16 919 643 13 590 1 151 1 535




Telepuumlleacutes Oumlsszesen Ukraacuten Magyar Roma Egyeacuteb


Beregszaacutesz (Berehove) 26 600 10 300 12 800 1 700 1 800

Munkaacutecs (Mukacseve) 81 600 62 900 6 900 1 100 10 700


Nagyszoumlllős (Vinohragyiv) 25 383 hellip 3 633 hellip 21 750


Ungvaacuter (Uzshorod) 115 600 89 900 8 000 1 700 16 000

Forraacutes GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-2002

Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 2003 196-197 p

29 aacutebra

Forraacutes Hungarian Human Rights Foundation honlapja httpwwwhhrforghhrf (Letoumllteacutes ideje 2007

szeptember 19)

179

30 aacutebra Ukrajna koumlzigazgataacutesa (2007)


180

31 aacutebra Kaacuterpaacutetalja teacuterkeacutepe (2007)

Forraacutes A Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis Szoumlvetseacuteg honlapja wwwkarpatokuzhgoroduakarpataljahtml (Letoumllteacutes ideje 2007 maacutejus 30

181

32 aacutebra A kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese az 1981 eacutevi szovjet neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint

Forraacutes A Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis Szoumlvetseacuteg honlapja wwwkarpatokuzhgoroduakarpataljahtml (Letoumllteacutes ideje 2007 maacutejus 30)


Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek honlapja httpwwwunorg

Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu

A Kaacuterpaacutetaljai Magyar Kulturaacutelis Szoumlvetseacuteg honlapja

wwwkarpatokuzhgoroduakarpataljahtml

Beregszaacutesz vaacuteros honlapja httpwwwberegnetuavaroshunmap_1html

Hungarian Human Rights Foundation honlapja httpwwwhhrforghhrf

KOVAacuteCS Elemeacuter Kaacuterpaacutetalja magyarsaacutega a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok tuumlkreacuteben

httpwwwemagyarnet

Magyar Toumlrveacutenytaacuter Bp 1919

AacuteDAacuteM Magda Eduard Beneš Rubicon 3 szaacutem 1994

BENEDEK Andraacutes A tetteneacuterhető toumlrteacutenelem Ungvaacuter-Bp Intermix Kiadoacute 1993

BORSODY Istvaacuten Beneš Az Athenaeum Kiadaacutesa SAVARIA UNIVERSITY PRESS

Szombathely 2001

DAacuteVID Zoltaacuten Magyarok - hataacuteraink menteacuten Mozgoacute Vilaacuteg 1982 7 sz

FEDINEC Csilla Kaacuterpaacutetalja koumlzigazgataacutesa eacutes tanuumlgyigazgataacutesa 1938ndash1944 koumlzoumltt Magyar

Pedagoacutegia 96 eacutevf 4 szaacutem 1996

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai Poacutelay Elemeacuter


HODINKA Antal A kaacuterpaacutetaljai ruteacutenek lakoacutehelye gazdasaacuteguk eacutes muacuteltjuk Bp 1923


1970 10 szaacutem


1970 12 szaacutem

KRISTOacute Gyula A vaacutermegyeacutek kialakulaacutesa Magyarorszaacutegon Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1988

KRISTOacute Gyula ndash MAKK Ferenc A 9 eacutes 10 szaacutezad toumlrteacutenete Pannonica Kiadoacute Bp 2003


MOLNAacuteR Joacutezsef ndash MOLNAacuteR D Istvaacuten Kaacuterpaacutetalja neacutepesseacutege eacutes magyarsaacutega a 2001 eacutevi

ukrajnai neacutepszaacutemlaacutelaacutes hozzaacutefeacuterhető eredmeacutenyeinek tuumlkreacuteben in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash

SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep KoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki Laacuteszloacute


ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon III koumltet Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1981

183

PALAacuteDI-KOVAacuteCS Attila Ukraacuten szoacutervaacutenyok a 18ndash19 szaacutezadban a mai Magyarorszaacuteg

eacuteszakkeleti reacuteszeacuten Neacutepi Kultuacutera ndash Neacutepi Taacutersadalom Bp 1973

POPEacuteLY Gyula Neacutepfogyatkozaacutes Reacutegioacute Bp 1991

ROT Alexander A magyar nyelv fejlődeacutese A magyar-keleti szlaacutev nyelvi kapcsolatok Kijevndash

Uzshorod 1968

SALLAI Gergely Az első beacutecsi doumlnteacutes Osiris Bp 2002

UacuteJLAKY Istvaacuten bdquoNemzettankoumlnyv Kraacuteter Bp 1996

ZSELICKY Beacutela Kaacuterpaacutetalja a cseh eacutes a szovjet politika eacuterdektereacuteben 1920ndash1944 in

FOumlLDES Gyoumlrgy Politikatoumlrteacuteneti fuumlzetek X Napvilaacuteg Kiadoacute Budapest 1998

184

5 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

5 1 A horvaacutetorszaacutegi magyar kisebbseacutegről aacuteltalaacuteban

A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg ndash akaacutercsak Szloveacutenia ndash 1991 juacutenius 25-eacuten deklaraacutelta

fuumlggetlenseacutegeacutet eacutes kileacutepett a Jugoszlaacutev Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacutegboacutel215

bdquoA demokratikus

politikai inteacutezmeacutenyek kialakulaacutesa a paacutertrendszerek a vaacutelasztaacutesi rendszerek a politikai

rendszer egyeacuteb elemeinek műkoumldeacutese a demokraacutecia teljesiacutetőkeacutepesseacutege tekinteteacuteben

Horvaacutetorszaacuteg a deacutelszlaacutev haacuteboruacutet koumlvetően hataacuterozott fejlődeacutesnek indult Baacuter meacuteg nem eacuterte

utol Szloveacuteniaacutet de maacuter messze elhagyta a mai Szerbiaacutet216

A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg teruumllete 56 538 km 2 217

a lakossaacuteg a 2001 eacutevi horvaacutet

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 4 437 460 lelket szaacutemlaacutelt ebből 3 977 171 fő vallotta sajaacutetjaacutenak a horvaacutet

nemzetiseacuteget (8963) tovaacutebbi 460 289 fő (1037) pedig egyeacuteb nemzetiseacuteghez tartozoacutenak

tekintette magaacutet218

Az 1991 eacutevi jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg meacuteg 22 355

főt szaacutemlaacutelt viszont 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint jelentősen fogyott a magyar

nemzetiseacutegű szemeacutelyek szaacutema mindoumlssze 16 595 magyar nemzetiseacutegű szemeacutelyt regisztraacuteltak

a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacuten A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt 5 760 fővel

csoumlkkent azaz leacutelekszaacutemaacutenak 2576 szaacutezaleacutekaacutet vesztette el

A Horvaacutetorszaacutegban eacutelő magyar neacutepesseacuteg mintegy neacutegyoumltoumlde a horvaacutet Duna mente

videacutekeacuten pontosabban a Draacutevaszoumlgben (Draacutevakoumlz Baranya-haacuteromszoumlg) eacutes Kelet-

Szlavoacuteniaacuteban oumlsszpontosul abszoluacutet vagy relatiacutev toumlbbseacutegben Az emliacutetett keacutet teacuterseacuteg koumlzuumll

csak a Draacutevakoumlz tartozott ndash Baranya vaacutermegye reacuteszekeacutent ndash a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteghoz

Kelet-Szlavoacutenia ndash a toumlrteacutenelmi Verőce eacutes Szereacutem vaacutermegyeacutek reacuteszekeacutent ndash a horvaacutet-szlavoacuten

taacutersaacutellam reacuteszeit keacutepezteacutek A szinteacuten a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteghoz tartozoacute ndash maacuter 1910-ben

abszoluacutet horvaacutet toumlbbseacutegű ndash Murakoumlz a trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacuteig Zala vaacutermegye reacutesze

215

bdquoAz 1991 teleacuten-tavaszaacuten a foumlderaacutecioacute sorsaacuteroacutel lefolytatott jugoszlaacutev csuacutecstalaacutelkozoacutek kudarca utaacuten

Horvaacutetorszaacutegban 1991 maacutejus 2-aacuten neacutepszavazaacutest tartottak a fuumlggetlenseacuteg keacuterdeacuteseacuteről amelyen a neacutepszavazaacuteson

reacuteszt vettek 95 szaacutezaleacuteka a fuumlggetlenseacuteg mellett doumlntoumltt s juacutenius 25-eacuten Horvaacutetorszaacuteg (Szloveacuteniaacuteval egyuumltt)

kimondta fuumlggetlenseacutegeacutet 1992 januaacuter 15-eacuten az EK majd keacutesőbb tavasszal az USA is elismerte Horvaacutetorszaacuteg

fuumlggetlenseacutegeacutet s a horvaacutet aacutellam maacutejus 22-eacuten felveacutetelt nyert az ENSZ-be is SOKCSEVITS Deacutenes ndash SZILAacuteGYI

Imre ndash SZILAacuteGYI Kaacuteroly Deacuteli szomszeacutedaink toumlrteacutenete Beremeacutenyi Koumlnyvkiadoacute Bp 1994 323 325 p 216

FAacuteBIAacuteN Gyoumlrgy A rendszervaacuteltaacutes politikaacutejaacutenak fő jellemzői Szerbiaacuteban Horvaacutetorszaacutegban eacutes Szloveacuteniaacuteban

Acta universitatis szegediensis de Attila Joacutezsef nominatae Szeged 1996 3 p 217

Officina Vilaacutegeacutevkoumlnyv rsquo9495 ndash A Foumlld 192 orszaacutegaacutenak aktuaacutelis adatai Officina Nova Bp 1994 186 p 218

Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdzshr (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31)

185

volt A Magyar Kiraacutelysaacuteg mint bdquocorpus separatum219

a Kvarner-oumlboumllben talaacutelhatoacute

kikőtővaacuterost Fiumeacutet (Rijeka) is a magaacuteeacutenak tudhatta A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg teruumlleteacuteből

1 887 km 2 ndash a Baranya-haacuteromszoumlg (1 136 km 2 ) a Murakoumlz (730 km 2 ) eacutes Fiume vaacuterosaacutenak

(21 km 2 ) teruumllete ndash tartozik ma a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteghoz

Az 1998 januaacuter 1-jeacutetől hataacutelyos 2000-ben moacutedosiacutetott horvaacutet alkotmaacuteny is neacuteven

nevezi eacutes aacutellamalkotoacute teacutenyezőkeacutent ismeri el (maacutes autochton ndash őshonos ndash kisebbseacutegekkel

egyuumltt) a magyarsaacutegot bdquohellipa Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg mint a horvaacutet neacutep nemzeti aacutellama eacutes az

őshonos nemzeti kisebbseacutegek a szerbek csehek szlovaacutekok olaszok magyarok zsidoacutek

neacutemetek osztraacutekok ukraacutenok ruszinok eacutes maacutesok akiknek a horvaacutet nemzetiseacutegű

aacutellampolgaacuterokkal egyuumltt biztosiacutetott az egyenjoguacutesaacuteg eacutes nemzeti jogaik megvaloacutesulaacutesa az

ENSZ eacutes a szabad vilaacuteg orszaacutegainak demokratikus elveivel oumlsszhangbanhellip220

A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg 1991 decembereacuteben csatlakozott a bdquoMagyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes az

Ukraacuten Szovjet Szocialista Koumlztaacutersasaacuteg egyuumlttműkoumldeacuteseacutenek elveiről a nemzeti kisebbseacutegek

jogainak biztosiacutetaacutesa teruumlleteacuten elnevezeacutesű nyilatkozathoz

Magyarorszaacuteg eacutes Horvaacutetorszaacuteg ndash 1992 december 16-aacuten ndash megkoumltoumltte a bdquoBaraacutetsaacutegi eacutes

Egyuumlttműkoumldeacutesi Szerződeacutest bdquoarra toumlrekedve hogy az euroacutepai egyuumlttműkoumldeacutesi

mechanizmusok fejleszteacutese eacutes alkalmazaacutesa reacuteveacuten maguk is hozzaacutejaacuterulnak az Euroacutepa

megosztottsaacutegaacutenak elkeruumlleacuteseacutere iraacutenyuloacute kezdemeacutenyezeacutesek sikereacutehez amelyek ceacutelja egy

demokratikus beacutekeacutes eacutes egyseacuteges Euroacutepa megteremteacutese a joumlvőben is toumlrekedve a koumllcsoumlnoumls

egyuumlttműkoumldeacutes fejleszteacuteseacutere eacutes valamennyi teruumlleten toumlrteacutenő tovaacutebbi elmeacutelyiacuteteacuteseacutere221

1995 aacuteprilis 5-eacuten Eszeacuteken alaacuteiacutertaacutek a bdquoMagyarndashHorvaacutet Kisebbseacutegveacutedelmi

Egyezmeacutenyt ezt koumlvetően oktoacuteberben megalakult a bdquoMagyarndashHorvaacutet Kisebbseacutegi Vegyes

Bizottsaacuteg amelynek feladata eacutevenkeacutent egyszer uumlleacutesezve aacutettekinteni a keacutetoldaluacute

kisebbseacutegveacutedelem időszerű keacuterdeacuteseit ellenőrizni az egyezmeacutenyben foglaltak betartaacutesaacutet222

219

FRIED Ilona Fiume Magyarok nyomaacuteban kuumllfoumlldoumln Enciklopeacutedia Kiadoacute Bp 2004 7 p 220

Ustav Republike Hrvatske A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenya Zagreb 1998 221

Szerződeacutes a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg koumlzoumltt a baraacuteti kapcsolatokroacutel eacutes az

egyuumlttműkoumldeacutesről (1992 december 16) Keacutetoldaluacute megaacutellapodaacutesok dokumentumok Hataacuteron Tuacuteli Magyarok

Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 222

Egyezmeacuteny a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg koumlzoumltt a Magyar Koumlztaacutersasaacutegban eacutelő horvaacutet

kisebbseacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacutegban eacutelő magyar kisebbseacuteg jogainak veacutedelmeacuteről (1995 aacuteprilis 5) Keacutetoldaluacute

megaacutellapodaacutesok dokumentumok Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius

31)

186

A keacutet orszaacuteg kormaacutenya ndash meacuteg 1995-ben ndash oktataacutesi kulturaacutelis eacutes tudomaacutenyos

egyuumlttműkoumldeacutesi megaacutellapodaacutest iacutert alaacute amelyet 1999 aacuteprilisaacuteban keacutetoldaluacute oktataacutesi eacutes

tudomaacutenyos 1999 juacuteliusaacuteban pedig egy uacutej kulturaacutelis egyezmeacuteny koumlvetett223

2002 december 13-aacuten a horvaacutet Szaacutebor elfogadta a bdquoNemzeti Kisebbseacutegek Jogairoacutel

szoacuteloacute uacutej alkotmaacutenyerejű kisebbseacutegi toumlrveacutenyt amely ndash egyebek mellett ndash lehetőveacute teszi a

kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzatok leacutetrehozaacutesaacutet is A kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesokra 2003

első feleacuteben keruumllt sor Az uacutej horvaacutet kisebbseacutegi toumlrveacuteny alapjaacuten uacutej helyzet joumltt leacutetre Egyreacuteszt

azeacutert mert a koraacutebban megvaacutelasztott telepuumlleacutesi jaacuteraacutesi eacutes megyei oumlnkormaacutenyzati keacutepviselő-

testuumlletek ndash a kisebbseacutegek araacutenyaacutetoacutel fuumlggően ndash koumltelező jelleggel uacutejabb kisebbseacutegi

keacutepviselőkkel bővuumllhetnek maacutesreacuteszt a kisebbseacutegek megyei (25 taguacute) vaacuterosi (15 taguacute) eacutes

jaacuteraacutesi (10 taguacute) szinten megvaacutelaszthattaacutek kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzataikat A kisebbseacutegi

oumlnkormaacutenyzatok a megyei a vaacuterosi eacutes a jaacuteraacutesi oumlnkormaacutenyzati testuumlletek mellett műkoumldnek eacutes

a kisebbseacutegeket eacuterintő keacuterdeacutesekben javaslatteacuteteli valamint veacutelemeacutenyezeacutesi joggal

rendelkeznek A 2002 decembereacuteben elfogadott toumlrveacuteny alapjaacuten 2003 maacutejus 18-aacuten tartottaacutek

meg első iacutezben a horvaacutetorszaacutegi kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesokat

A 2000 maacutejusaacuteban elfogadott nemzetiseacutegi oktataacutesi toumlrveacuteny eacutes a kisebbseacutegi nyelvek

egyenranguacutesaacutegaacuteroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny tovaacutebb bőviacuteti a Horvaacutetorszaacutegban eacutelő kisebbseacutegi

koumlzoumlsseacutegek iacutegy a magyarsaacuteg jogosiacutetvaacutenyait is224

5 2 A magyar keacuterdeacutes bdquomegoldoacutedaacutesardquo a Murakoumlzben

A Horvaacutetorszaacuteghoz tartozoacute Murakoumlzt225

(horvaacutetul MeŤimurje) a Mura eacutes a Draacuteva

folyoacutek fogjaacutek koumlzre Teruumllete 730 km 2 Koumlzpontja a Zriacutenyi csalaacuted egykori feacuteszke

Csaacutektornya (Ţakovec)226

223

LAacuteBADI Kaacuteroly A horvaacutetorszaacutegi magyarok eacutes koumlnyvkiadaacutesuk (1990-2005) 79 p In SIMON Attila

(szerk) A hataacuteron tuacuteli magyar tudomaacutenyos koumlnyvkiadaacutes Foacuterum Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet ndash Lilium Aurum


A horvaacutetorszaacutegi magyarok szaacutemaacutera a horvaacutet toumlbbseacutegi nemzet alanyi jogon biztosiacutet egy keacutepviselői helyet a

horvaacutet Szaacuteborban Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 225

bdquoMurakoumlz a Mura eacutes a Draacuteva folyoacutek valamint a toumlrteacuteneti Magyarorszaacuteg eacutes Ausztria (Staacutejerorszaacuteg) hataacutera

koumlzoumltt fekvő a toumlrteacuteneti megyerendszerben Zala megyeacutehez tartoacutezoacute nyugati feleacuten dombos egyeacutebkeacutent alfoumlldies eacutes

aacuterteacuteri teruumllet Lakossaacutega szloveacuten eacutes horvaacutet valamint kisebb szaacutemban magyar A hoacutedoltsaacuteg alatt erősen

veszeacutelyeztetett taacutej volt neacutepesseacutegeacutenek jelentős haacutenyada elvaacutendorolt az orszaacuteg veacutedettebb teruumlleteire iacutegy a

Murakoumlzi csalaacutedneacutev eleacuteg gyakorivaacute vaacutelt Kulturaacutelis gazdasaacutegi koumlzpontja Csaacutektornya Teruumllete a Zriacutenyiek

katonai politikai teveacutekenyseacutegeinek baacutezisa volt Osztraacutek piacokra is termelt Jelenteacutekeny szőleacuteszete volt

Taacutersadalmi struktuacuteraacuteja gazdaacutelkodaacutesa neacutepeacutenek műveltseacutege a szomszeacutedos zalai vasi parasztsaacutegeacuteval rokon bdquoA

murakoumlz magyarokhoz kapcsoloacutedik a Mura-torkolatban fekvő Leacutegraacuted evangeacutelikus magyarsaacutegahellip ORTUTAY

Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon III koumltet Bp 221 p

187

A teacuterseacuteg a teruumlleteacutet tekintve Horvaacutetorszaacuteg legsűrűbben lakott (1622 főkm 2 ) eacutes

legtoumlbb telepuumlleacutessel rendelkező reacutesze227

A Murakoumlz egykoron Magyarorszaacuteghoz Zala vaacutermegyeacutehez tartozott A Murakoumlzt Zala

vaacutermegye keacutet jaacuteraacutesa alkotta (csaacutektornyai perlaki) Az 1886 eacutes 1918 koumlzoumltt eacuterveacutenyes

koumlzigazgataacutesi szabaacutelyok alapjaacuten a csaacutektornyai jaacuteraacutes 72 a perlaki jaacuteraacutes 33 telepuumlleacutes oumllelt fel A

trianoni beacutekeszerződeacutes Leacutegraacuted telepuumlleacutest is ide csatolta a toumlrteacutenelmi Zala vaacutermegye

nagykanizsai jaacuteraacutesboacutel iacutegy oumlsszesen 106 toumlrteacutenelmi Zala vaacutermegyei telepuumlleacutes keruumllt az uacutej

deacutelszlaacutev aacutellamhoz Kevesen tudjaacutek hogy a Murakoumlz 1849 eacutes 1861 koumlzoumltt Horvaacutetorszaacuteg reacutesze

volt228

Csaacutektornya eacutes videacuteke maacuter ezekben az időkben is horvaacutet toumlbbseacutegű teacuterseacutegnek szaacutemiacutetott

Az 1910-es ndash meacuteg magyar ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint az oumlsszlakossaacuteg 93 283 fő volt

ebből 84 767 fő volt horvaacutet (909) 7 706 magyar (82) 417 fő volt neacutemet (05) az

egyeacuteb kategoacuteria pedig 393 főt tett ki (04) Az 2001-es deacutelszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes az egeacutesz

Murakoumlzben oumlsszesen 73 magyart ndash telepuumlleacutesenkeacutent szeacutetszoacuterva ndash mutatott ki Az eltelt 91 eacutev

alatt az idő bdquofelmorzsoltardquo a murakoumlzi magyarsaacutegot


A Murakoumlz (Leacutegraacuted telepuumlleacutessel) nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő)


Magyar 3 172 7 706 1 847 helliphellip 7 504


Neacutemet 1 269 417 331 helliphellip 221

Egyeacuteb 2 910 393 255 helliphellip 535

Oumlsszesen 70 406 93 283 91 121 95 943 106 141


1999 75 p

A Murakoumlz 1920 juacutenius 4-eacuten lett ndash jogilag ndash a deacutelszlaacutev aacutellamalakulat reacutesze A teruumllet a

toumlroumlk időktől kezdődően egyre jobban bdquoelhorvaacutetosodottrdquo csekeacutely magyar betelepuumlleacutes csak az

1800-as eacutevekben volt megfigyelhető Azonban ez a migraacutecioacute nem jaacutetszott jelentős szerepet a

teacuterseacuteg tovaacutebbra is toumlbb mint 90 szaacutezaleacutekban horvaacutetnak volt mondhatoacute A gyeacuter magyar

betelepuumlleacutes a teacuterseacuteg koumlzpontjaacutet Csaacutektornyaacutet illetve a jelentősebb telepuumlleacuteseket ndash Perlak

Muraszerdahely stb ndash eacuterintette A magyarsaacuteg nem foumlldművelőkeacutent jelent meg hanem inkaacutebb

kereskedőkeacutent iparoskeacutent Szinteacuten az 1800-as eacutevekben telepuumllt be ide a magyar zsidoacutesaacuteg is

226

Csaacutektornyaacuten iacuterta Zriacutenyi Mikloacutes a bdquoSzigeti veszedelem ciacutemű műveacutet KELECSEacuteNYI Laacuteszloacute Zoltaacuten Magyar

Irodalom Atlasz Athenaeum Bp 2000 68 72 p 227

NADILO Branko Csaacutektornya eacutes maacutes vaacuterak a Mura menteacuten GraŤevinar 200456 eacutevfolyam 5 szaacutem 228

ARDAY Lajos Magyarok a Deacutelvideacuteken Jugoszlaacuteviaacuteban BIP Budapest 2002 274 p

188


Az egykori csaacutektornyai jaacuteraacutes lakosainak szaacutema nemzetiseacuteguumlk szerint (fő)

Nemzetiseacuteg 1880 1910 1921 1931229

1941

Magyar 1 424 4 709 1 035 3 822




Oumlsszesen 34 799 46 471 42 972 48 269 58 860


1999 75 p


Csaacutektornya az egykori jaacuteraacutesi koumlzpont lakosainak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő)





Egyeacuteb 178 90 106 helliphelliphellip 102

Oumlsszesen 3 810 5 213 5 755 6 192 6 777


1999 67 p

A csaacutektornyai jaacuteraacutes mind a 72 telepuumlleacuteseacuten a horvaacutetok alkottaacutek az abszoluacutet toumlbbseacuteget

azonban Csaacutektornyaacuten a magyarsaacuteg jelentős kisebbseacutegkeacutent volt jelen A jaacuteraacutes magyarsaacutegaacutenak

tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutet is a csaacutektornyai magyarok adtaacutek A taacuteblaacutezat szerint 1910-ben eacutes 1941-

ben a magyarok szaacutema jelentősen bdquomegugrottrdquo Mind a keacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval a teruumllet

Magyarorszaacuteghoz tartozott Az 1910-es eredmeacuteny hűen tuumlkroumlzi a magyar iparosok

kereskedők illetve a magyar zsidoacutek betelepuumlleacuteseacutet Az 1941-es neacutepszaacutemlaacutelaacutest koumlzvetlenuumll a

teruumllet Magyarorszaacuteghoz valoacute visszakeruumlleacutese utaacuten meacuterteacutek fel Itt megfigyelhető az 1920 koumlruumll

elmenekuumllt szuumllőfoumlldjeacutet elhagyoacute magyarsaacuteg visszatelepedeacutese A magyar lakossaacuteg szaacutema

194445 utaacuten erőteljes csoumlkkeneacutesnek indult de nemcsak Csaacutektornyaacuten hanem az egeacutesz

Murakoumlzben is

A perlaki jaacuteraacutes maacuter kevesebb magyart szaacutemlaacutelt az egyes neacutepszaacutemlaacutelaacutesok alkalmaacuteval

A jaacuteraacutes 33 telepuumlleacutest mondhatott magaacuteeacutenak ebből egy telepuumlleacutesen sem eacutelt toumlbbseacutegben a

magyarsaacuteg Ennek elleneacutere 1910-ben eacutes 1941-ben toumlbb mint 2 000 főt is meghaladta a magyar

nemzetiseacutegűek szaacutema a jaacuteraacuteson beluumll

229

Az 1931 eacutevi jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai koumlzuumll csak oumlsszesiacutetett adatok aacutellnak a magyar Koumlzponti

Statisztikai Hivatal rendelkezeacuteseacutere CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai (1880ndash

1941) KSH Bp 1999 75 p

189



1999 80 p



1999 79 p

A Murakoumlzt alkotoacute csaacutektornyai eacutes perlaki jaacuteraacutesok mellett Leacutegraacuted telepuumlleacutes is Zala

vaacutermegyeacutehez tartozott Leacutegraacuted a nagykanizsai jaacuteraacutes reacutesze volt a Draacuteva eacutes a Mura folyoacutek

talaacutelkozaacutesaacutenaacutel a Draacuteva jobb oldalaacuten A telepuumlleacutes koumlzel 800 eacuteves lakoacutei 1530-toacutel toumlbbnyire

evangeacutelikus vallaacutesuacuteak voltak230

A koumlzeacutepkorban mezővaacuteros volt majd a Zriacutenyi csalaacuted kezeacutebe

keruumllt A telepuumlleacutesen 1945-től nincs magyar oktataacutes a gyors asszimilaacutecioacute bdquofeloldottardquo a

maroknyi magyar koumlzoumlsseacuteget A hajdan jelentős magyar evangeacutelikus egyhaacutez 140ndash150 hiacutevőre

fogyatkozott a hiteacutelet az 1960-as eacutevektől maacuter horvaacutet nyelven folyik Ezt megelőzően magyar

volt az istentisztelet nyelve Ahogy maacutes telepuumlleacutesre iacutegy Leacutegraacutedra is jellemző hogy a szuumllők

maacuter elsősorban horvaacutetul beszeacutelnek a gyermekeikkel Leacutegraacuted 1 405 fős oumlsszlakossaacutegaacuteboacutel 1991-

ben maacuter csak keacutet szaacutezaleacutek vallotta magaacutet magyarnak231


Leacutegraacuted telepuumlleacutes nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő)






Oumlsszesen 2 705 2 896 2 922 2 726 2 624


1999 75 p

230

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash DROZDIK Zsuzsa A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg teruumlleti eacutes taacutersadalomstatisztikai

sajaacutetossaacutegai Teruumlleti Statisztika KSH 7 (44) eacutevfolyam 4 szaacutem Bp 2004 363ndash364 p 231

ARDAY Lajos Az eacuteszaknyugat-horvaacutetorszaacutegi szoacutervaacutenyokroacutel 181ndash183 p in ARDAY Lajos (szerk)


Az egykori perlaki jaacuteraacutes lakosainak szaacutema nemzetiseacuteguumlk szerint (fő)






Oumlsszesen 32 902 43 916 45 227 44 948 44 657

Perlak az egykori jaacuteraacutesi koumlzpont lakosainak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő)






Oumlsszesen 3 545 4 513 4 497 4 440 4 427

190

A 2001-es horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint 118 426 fő eacutelt a Murakoumlzben ebből

112 746 fő volt horvaacutet A magyarok mindoumlssze 73 főt tettek ki (006) Ezek alapjaacuten a

Murakoumlz koumlzpontja Csaacutektornya oumlsszlakossaacutega 30 455 fő volt ebből 27 fő volt magyar

(008)232

Amint az a fenti adatokboacutel is kiolvashatoacute a magyarsaacuteg mint bdquonemzetiseacutegi

sziacutenfoltrdquo veacutegleg eltűnt a Murakoumlz bdquonemzetiseacutegi palettaacutejaacuteroacutelrdquo

5 3 Magyarok a Baranya-haacuteromszoumlgben

Az egykori toumlrteacutenelmi Baranya vaacutermegye deacuteli reacuteszeacutet toumlbb neacutevvel is illetik A Baranya-

haacuteromszoumlg mellett hasznaacutelatos a DeacutelndashBaranya a Draacutevakoumlz233

Draacutevaszoumlg234

eacutes a Draacutevazug235

megjeloumlleacutes is A teruumlletet eacuteszakroacutel a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg keletről a Duna folyam (a tuacuteloldalaacuten

Szerbiaval) deacutel-deacutelnyugatroacutel pedig a Draacuteva folyoacute fogja koumlzre Teruumllete 1 136 km 2 236

A Draacutevakoumlz lakoacutei sűrűn vaacuteltakoztak a magyar honfoglalaacutesig az illiacuterek a keltaacutek a

roacutemaiak a hunok a goacutetok az avarok eacutes a szlaacutevok koumlvetteacutek egymaacutest237

A szlaacutevok beolvadtak

a honfoglaloacute magyarsaacutegba A honfoglalaacutestoacutel a toumlroumlk hoacutedoltsaacuteg bekoumlvetkezteacuteig sziacutenmagyar

teruumlletnek szaacutemiacutetott a Baranyandashhaacuteromszoumlg

Az első telepuumlleacuteseket ndash pl Baranyavaacuter ndash maacuter a XII szaacutezadi oklevelek is emliacutetik

azonban a telepuumlleacutesek toumlbbseacutege az Aacuterpaacuted-kor maacutesodik feleacuteben238

joumlttek leacutetre239

232

Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdzshr (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 233

A Draacutevakoumlz a Draacuteva eacutes a Duna koumlzoumltti teruumlletnek elsősorban a tudomaacutenyos irodalomban hasznaacutelt

megnevezeacutese A Draacutevakoumlz a Draacutevaszoumlg szinonimaacuteja ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon I

koumltet Bp 111 p 234

Baranya vaacutermegye deacuteli 1918 oacuteta reacuteszben Jugoszlaacuteviaacutehoz tartozoacute teruumlleteacutenek uacutejabb a szakirodalomban

felbukkanoacute neve Goumlnyey Saacutendor hasznaacutelta előszoumlr GOumlNYEY Saacutendor A Draacutevaszoumlg neacuteprajzi elkuumlloumlniacuteteacutese Peacutecsi

Vaacuterosi Muacutezeum Eacutertesiacutetője Peacutecs 1942 BARANYAI Juacutelia Viacutezbe vesző nyomok Forum Koumlnyvkiadoacute Uacutejvideacutek

1976 235

LAacuteBADI Kaacuteroly Draacutevaszoumlg Aacutebeacuteceacute Neacuteprajzi eacutes folkloacuter taacutejlexikon HunCro Sajtoacute- eacutes Nyomdaipari Kft ndash

Draacutevaszoumlg Alapiacutetvaacuteny Eszeacutek-Budapest 1996 109 p 236

HOPPAacuteL Dezső A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacuteinek ciacutemerei Cartographia Bp 2001 158ndash159p 237

SRŠAN Stjepan Hrvatska Baranja Glas Slavonije Osijek 1991 oktoacuteber 238

A napjainkban is magyar toumlbbseacutegű Csuacutezaacutet 1252-ben Kopaacutecsot eacutes Laskoacutet 1212-ben Sepseacutet 1227-ben

Vaacuterdaroacutecot 1264-ben eacutes Voumlroumlsmartot 1246-ban emliacutetik előszoumlr az okiratok SZEacuteKELY Andraacutes Bertalan

Horvaacutetorszaacutegi magyar sors a 90-es eacutevekben ndash Szeacutetszoacuterataacutesban In Horvaacutetorszaacutegi Magyarsaacuteg I eacutevfolyam 8ndash10

szaacutem Bp 1994 LAacuteBADI Kaacuteroly Magyarok eacutes szomszeacutedaik a Draacutevaszoumlgben 15ndash32 p In LAacuteBADI Kaacuteroly

Draacutevaszoumlgi rovaacutetkaacutek HMDK Eszeacutek 1993 239

Jugoszlaacutev Enciklopeacutedia (magyar nyelvű kiadaacutes) I koumltet Miroslav Krleţa Jugoszlaacutev Lexikograacutefiai Inteacutezet

Zaacutegraacuteb 1985 452 p

191

A honfoglalaacutes idejeacuten a Botond-toumlrzs vette birtokba a teruumlletet A tataacuterjaacuteraacutest

megelőzően a kroacutenikaacutek 117 telepuumlleacutest emliacutetettek a Draacutevaszoumlgben240

A tataacuterjaacuteraacutes alkalmaacuteval

Batu kaacuten 1242 eacutevi visszavonulaacutesa idejeacuten a Baranyandashhaacuteromszoumlgi telepuumlleacutesek koumlzel 40

szaacutezaleacuteka pusztulhatott el241

Az 1300-as eacutevekben ndash Győrffy Gyoumlrgy szerint ndash koumlzel 60

telepuumlleacutes leacutetezett a Draacutevaszoumlg teruumlleteacuten Az 1330-as eacutevekből szaacutermazoacute paacutepai tizedjegyzeacutek maacuter

szaacutemos ma leacutetező baranyai telepuumlleacutest is megemliacutetett Ilyenek voltak Csuacuteza Kopaacutecs Laskoacute

Sepse vagy Voumlroumlsmart A XV szaacutezadban maacuter koumlzel 92 telepuumlleacutese volt a Draacutevaszoumlgnek

Az első jelentősebb bdquoidegenrdquo betelepuumlleacutes a toumlroumlkoumlkhoumlz kapcsoloacutedik A toumlroumlkoumlk azeacutert

hogy gazdag dalmaacutet vaacuterosokat ndash Zadar Šibenik Trau Split stb ndash elfoglaljaacutek ezen vaacuterosok

koumlruumlli horvaacutet falvak lakosait kitelepiacutetetteacutek242

A horvaacutet ndash sokaacutec243

ndash lakossaacutegot toumlbbek koumlzoumltt a

Draacutevakoumlzben telepiacutetetteacutek le A kitelepiacuteteacutes ceacutelja a dalmaacutet vaacuterosok kieacutehezteteacutese volt A

betelepiacuteteacutes folytaacuten a Baranyandashhaacuteromszoumlg lakossaacutega 15 szaacutezaleacutekban horvaacutet ndash sokaacutec ndash lett Ez a

reacuteszaraacuteny tovaacutebb nőtt a dalmaacuteciai-hercegovinai horvaacutetok ndash bunyevaacutecok244

ndash betelepiacuteteacuteseacutevel A

toumlroumlk időkben a teruumllet a mohaacutecsi szandzsaacutekhoz tartozott az 1543-toacutel rendelkezeacutesre aacutelloacute

240

A Draacuteva eacutes a Duna oumlsszefolyaacutesaacutenaacutel elteruumllő Draacutevaszoumlg voltakeacutepp keacutet deacutel-baranyai magyarok aacuteltal (is) lakott

taacutejat jeloumll a kiterjedtebb a Magyarorszaacuteghoz tartozoacute uacuten bdquoKuumllső-Draacutevaszoumlg mintegy 24 faluja (Beremend

Bisse Csarnoacuteta Draacutevaszabolcs Egyhaacutezasharaszti Gareacute Gordisa Harkaacuteny Ipacsfa Kisharsaacuteny Kistapolca

Kistoacutetfalu Koumllked Magyarpeterd Matty Maacuteriagyűd Nagyharsaacuteny Nagytoacutetfalu Old Sikloacutes Sikloacutesnagyfalu

Szava Terehegy eacutes Turony) nyugatabbra esik eacuterintkezik az Ormaacutensaacuteggal ellenben a Duna vonalaacutet szorosabban

koumlvető tiacutez koumlzseacutegre (Bellye Csuacuteza Hercegszoumlllős Karancs Kopaacutecs Kő Laskoacute Sepse Vaacuterdaroacutec eacutes Voumlroumlsmart)

zsugorodott bdquoBelső-Draacutevaszoumlg horvaacutet eacutes szerb falvakkal van elszakiacutetva a neacutepesebb taacutersaacutetoacutel A csoumlppnyi Belső-

Draacutevaszoumlg maga is keacutet egyenlőtlen reacuteszre oszlik az eacuteszakinak feacutelneacutepi neve bdquoHegyalja melyhez Csuacuteza

Hercegszőlős Karancs Kő Sepse Voumlroumlsmart tartozik A bdquoHegyalja magyar eacutes reacuteszben deacutelszlaacutev lakossaacutega a

koumlzeacutepkor derekaacutetoacutel folyamatos a toumlroumlk utaacuten a 18 szaacutezadban neacutemet eacutes uacutejabb deacutelszlaacutev telepesek is eacuterkeztek de a

II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a neacutemetek nagyobb reacuteszeacutet kitelepiacutetetteacutek bdquoHegyalja koraacutebban polgaacuterosodott mint a kuumlloumln

bdquoAlfaluk neacutevvel illetett deacuteli reacutesz ahovaacute az eacuteszakiaknaacutel reacutegiesebb hagyomaacutenyosabb Bellye Kopaacutecs Laskoacute eacutes

Vaacuterdaroacutec tartozik Valaha a keacutet reacutesz nem is sziacutevesen haacutezasodott oumlssze eacutes belső hataacuterul a Malaacuteka-patakot

nevezteacutek meg KATONA Imre (koumlzreadja LAacuteBADI Kaacuteroly) Buacutecsuacuteszavak a Draacutevaszoumlgtől Forraacutes

Szeacutepirodalmi szocioacutegraacutefiai műveacuteszeti folyoacuteirat 33 eacutevfolyam 2001 novemberi szaacutem ZENTAI Jaacutenos Baranya

megye magyar neacuteprajzi csoportjai 27ndash30 p In Ethnographia LXXXIX Eacutevfolyam 4 szaacutem 241

GYŐRFFY Gyoumlrgy Az Aacuterpaacutedkori Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti foumlldrajza Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1966 152 p 242


nominatae Tomus XLIV Fasciculus 5 Szeged 1993 4 p 243

A sokaacutecok horvaacutet etnikai csoport Valoacutesziacutenű hogy koraacutebbi hazaacutejukat Boszniaacutet eacutes Hercegovinaacutet a 16ndash17

szaacutezadban hagytaacutek el Reacuteszben az oszmaacuten-toumlroumlkoumlk telepiacutetetteacutek őket katonai meggondolaacutesboacutel reacuteszben maguk

menekuumlltek a toumlroumlk elnyomaacutes elől eacuteszakabbra Ma Baranyaacuteban Szlavoacuteniaacuteban eacutes a Baacutecskaacuteban eacutelnek A mai

Magyarorszaacutegon Baacutecs-Kiskun eacutes Baranya megyeacutekben laknak magyarokkal vegyesen ORTUTAY Gyula

(szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Bp 134 p TIacuteMAacuteR Gyoumlrgy A Duna-Draacutevaszoumlg

neacutepesedeacutestoumlrteacutenete 343-372 p In Baranyai Helytoumlrteacutenetiacuteraacutes BML Eacutevkoumlnyv 19871988 Peacutecs 1988 244

A bunyevaacutecok horvaacutet etnikai csoport Valoacutesziacutenűleg a 17 szaacutezad maacutesodik feleacuteben menekuumlltek az oszmaacuten-

toumlroumlkoumlk elől Dalmaacuteciaacuteboacutel eacutes Hercegovinaacuteboacutel mai lakoacutehelyuumlkre a Baacutecskaacuteba Baja Zombor Szabadka vaacuterosokba

illetve azok koumlrnyeacutekeacutere ahol magyarokkal vegyesen eacutelnek ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi

Lexikon I koumltet Bp 231 p

192

adoacutelajstromok reacuteszletes leiacuteraacutest adnak a lakossaacuteg viszonyaira vonatkozoacutean Egy 1554-es

adoacutenyilvaacutentartaacutes szerint 48 faluja volt a teacuterseacutegnek245

A teacuterseacutegben a reformaacutecioacute is erősen eacutereztette hataacutesaacutet Sztaacuterai Mihaacutely a hiacuteres reformaacutetor

az 1540-es eacutevekben ndash a toumlroumlk uralom alatt ndash 120 reformaacutetus gyuumllekezetet alapiacutetott a

Draacutevaszoumlgben illetve Szlavoacuteniaacuteban Ezek koumlzuumll 2001-re maacuter csak 14 koumlzoumlsseacuteg leacutetezett ebből

egy horvaacutet nyelvű

A toumlroumlk kiűzeacutese utaacuten a magyarsaacuteg visszatelepedeacutese mellett a beacutecsi csaacuteszaacuteri udvar

gospiš-i horvaacutetokat is letelepiacutetett a Baranya-haacuteromszoumlg teruumlleteacutere A szomszeacutedos Baacutecskaacuteboacutel

szerbek is joumlttek akik szinteacuten itt telepedtek le246

A magyarok eacutes horvaacutetok ndash sokaacutecok eacutes

bunyevaacutecok ndash mellett a harmadik neacutepcsoport a szerbseacuteg volt aki letelepedett a Draacutevaszoumlgben

A szerbek mellett gyeacuter muzulmaacuten betelepedeacutes is megfigyelhető volt szaacutemuk alig haladta meg

a 250 főt A kis szaacutemuacute muzulmaacuten csoport gyorsan asszimilaacuteloacutedott A jelentősebb szerb

letelepedeacutes az 1600-as eacutevekre tehető baacuter maacuter koraacutebban is megfigyelhető volt A

betelepuumlleacutesek szuumlkseacutegesseacutegeacutet indokolta a magyar falvak sorvadaacutesa eacutes toumlbb telepuumlleacutes

kipusztulaacutesa Az 1687-es oumlsszeiacuteraacutes szerint 45 az 1695 eacutevi oumlsszeiacuteraacutes szerint maacuter csak 24

telepuumlleacutes volt a Draacutevaszoumlgben Voltak telepuumlleacutesek amelyek csak ideiglenesen neacuteptelenedtek

el (Peacutelmonostor Baranyavaacuter stb) maacutesok veacutegleg eltűntek eacutes toumlrteacutenelem homaacutelyaacuteba vesztek A

25 telepuumlleacutes nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele a koumlvetkező volt 14 000 magyar 2 700 horvaacutet 900 szerb

eacutes 250 bdquotoumlroumlkrdquo A 25 telepuumlleacutesből 13 helyseacutegben a magyarok heacutet telepuumlleacutesen a horvaacutetok

haacuterom faluban a szerbek alkottaacutek a toumlbbseacuteget volt tovaacutebbaacute keacutet olyan telepuumlleacutes amely vegyes

nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetellel rendelkezett247

A magyarok a horvaacutetok eacutes a szerbek melleacute ndash negyedik neacutepcsoportkeacutent ndash az 1700-as

eacutevek elejeacuten neacutemetek ndash svaacutebok ndash is koumlltoumlztek a mai neacutemetorszaacutegi Baden-Wuumlrttemberg

Bajororszaacuteg eacutes Rheinland-Pfalz teruumlleteacuteről248

A betelepuumlleacutesek miatt bdquoneacutepesseacutegrobbanaacutesrdquo

koumlvetkezett be a draacutevaszoumlgi telepuumlleacutesek leacutelekszaacutema noumlvekedeacutesnek indult Habaacuter koraacutebban is

voltak ndash szerb horvaacutet eacutes magyar ndash bevaacutendorlaacutesok a szegeacutenyseacuteg a jaacutervaacutenyok a bizonytalan

gazdasaacutegi helyzet valamint a haacuteboruacutes pusztiacutetaacutesok ezt bdquoleaacuternyeacutekoltaacutekrdquo

245

BOGNAacuteR Andraacutes A baranyai lakossaacuteg etnikai oumlsszeteacuteteleacutenek vaacuteltozaacutesa 114 p In ARDAY Lajos

Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994 246

DOMONKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Budapest 1992 15-19p KOCSIS Kaacuteroly Az

etnikai konfliktusok toumlrteacuteneti-foumlldrajzi haacutettere a volt Jugoszlaacutevia teruumlleteacuten Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 28 p

1993 247


nominatae Tomus XLIV Fasciculus5 Szeged 1993 6 p PATAKI Andraacutes A Draacutevaszoumlg 400 eacutevvel ezelőtt

Magyar Keacutepes Uacutejsaacuteg Eszeacutek 1992 248

VAacuteRADY Ferenc (szerk) Baranya muacuteltja eacutes jelene I koumltet Peacutecs 1896 694 p

193

Josef Praacuteger a bellyei uradalmi birtok egykori adjunktusa a Draacutevaszoumlgről iacutert

munkaacutejaacuteban megemliacuteti hogy bdquohellipa magyarok a Draacutevaszoumlgben hat faluban laknak egyseacutegesen

maacutesokban a szerbekkel eacutes a neacutemetekkel egyuumltt mert a toumlroumlk időkben nagyon megritkult a

magyar lakossaacuteg

Az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a toumlrteacutenelmi Baranya vaacutermegyeacutehez tartozoacute Baranya-

haacuteromszoumlgben 34 telepuumlleacutes volt A 34 telepuumlleacutesből haacuterom tartozott a sikloacutesi hat telepuumlleacutes a

mohaacutecsi tovaacutebbaacute 25 telepuumlleacutes a baranyavaacuteri jaacuteraacuteshoz


Az egykori sikloacutesi jaacuteraacutes haacuterom elcsatolt telepuumlleacuteseacutenek nemzetiseacutegi adatai 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő) 1880 1910 1921 1931 1941

Magyar 484 751 842 841 1 112


Neacutemet 143 149 182 173 151

Egyeacuteb 105 98 123 90 283

Oumlsszesen 2 216 2 372 2 359 2 445 2 654


Az egykori Baranya vaacutermegye sikloacutesi jaacuteraacutesaacuteboacutel haacuterom telepuumlleacutes tartozik ma a Horvaacutet

Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacutet keacutepző Draacutevaszoumlghoumlz A haacuterom telepuumlleacutes Petaacuterda (Baranjsko Petrovo

Selo) Torjaacutenc (Torjanci) eacutes Uacutejbezdaacuten (Novi Bezdan) A haacuterom telepuumlleacutesből kettő Petaacuterda eacutes

Torjaacutenc maacuter az 1800-as eacutevekben is horvaacutet toumlbbseacutegű telepuumlleacutes volt Uacutejbezdaacutent 1848 utaacuten a

Baacutecs-Bodrog vaacutermegyei Bezdaacuten telepuumlleacutesről eacuterkezett magyar telepesek alapiacutetottaacutek Uacutejbezdaacuten

a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten is megtartotta magyar toumlbbseacutegeacutet249


Az egykori mohaacutecsi jaacuteraacutes hat elcsatolt telepuumlleacuteseacutenek nemzetiseacutegi adatai 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő)

1880 1910 1921 1931 1941

Magyar 1 165 2 571 1 925 1 425 1 778

Deacutelszlaacutev 6 515 878 5 434 5 595 4 326

Neacutemet 1 044 1 040 1 187 1 050 893

Egyeacuteb 372 5 373 94 31 128

Oumlsszesen 9 096 9 862 8 640 8 101 7 125

Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacuteki telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai (1880ndash1941) KSH Bp 1999 43 p

A toumlrteacutenelmi Baranya vaacutermegye mohaacutecsi jaacuteraacutesaacutenak hat telepuumlleacutese tartozik ma a Horvaacutet

Koumlztaacutersasaacuteghoz A hat telepuumlleacutes Baranyakisfalud (Branjina) Daacutelyok (Duboševica) Daraacutezs

(Draţ) Hercegmaacuterok (Gajiš) Izseacutep (Topolje) eacutes Nagybodolya (Podolje) Az 1880 eacutes 1941

koumlzoumltti időszakban a hat telepuumlleacutesből csak Nagybodolya volt magyar toumlbbseacutegű

249

BOROVSZKY Samu (szerk) BaacutecsndashBodrog vaacutermegye I koumltet Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai


194

Baranyakisfalud telepuumlleacutest toumlbbseacutegeacuteben neacutemetek laktaacutek de a horvaacutet eacutes a szerb neacutepcsoport

szaacutema sem volt elhanyagolhatoacute A II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuten a neacutemet kisebbseacuteg elhagyta a falut

helyuumlkre szerbek eacutes horvaacutetok eacuterkeztek A toumlbbi neacutegy telepuumlleacutes Daacutelyok Daraacutezs Hercegmaacuterok

eacutes Izseacutep toumlbbseacutegeacuteben horvaacutet ndash sokaacutec ndash telepuumlleacutesek voltak A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a hat

telepuumlleacutesből maacuter csak Nagybodolya volt az egyeduumlli ahol meacuteg nagyobb szaacutemban eacuteltek

magyarok


Az egykori baranyavaacuteri jaacuteraacutes 25 elcsatolt telepuumlleacuteseacutenek nemzetiseacutegi adatai 1880 eacutes 1941 koumlzoumltt (fő) (folytataacutes)

1880 1910 1921 1931 1941

Magyar 12 579 13 325 13 870 10 871 15 759


Neacutemet 11 940 12 786 14 885 14 327 13 193

Egyeacuteb 1 467 5 802 596 3 926 1 285

Oumlsszesen 34 017 38 563 38 453 42 300 42 002


Az egykori Baranya vaacutermegye baranyavaacuteri jaacuteraacutesaacutenak majdnem a teljes teruumllete ma

Horvaacutetorszaacuteg reacutesze Az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a 25 telepuumlleacutesből 11 telepuumlleacutes volt

abszoluacutet magyar toumlbbseacutegű tovaacutebbi keacutet telepuumlleacutes Baranyavaacuter eacutes Daacuterda pedig jelentős szaacutemuacute

magyarsaacuteggal rendelkezett A 11 abszoluacutet magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutes Bellye (Bilje) Csuacuteza

(Suza) Hercegszoumlllős (Kneţevi Vinogradi) Karancs (Karanac) Kiskőszeg (Batina) Kopaacutecs

(Kopaţevo) Kő (Kamenac) Laskoacute (Lug) Sepse (Kotlina) Vaacuterdaroacutec (Vardarac) eacutes Voumlroumlsmart

(Zmajevac) voltak A neacutemet neacutepcsoport főkeacutent Albertfaluban (Grabovac) Baranyabaacutenon

(Popovac) Baranyaszentistvaacutenon (Petlovac) Daacuterdaacuten (Darda) Kaacutecsfalun (Jagodnjak)

Keskenden (Kozarac) Kisdaacuterdaacuten (TvrŤavica) Laskafalun (Ceminac) valamint

Peacutelmonostoron (Beli Manastir) volt toumlbbseacutegben Benge (Šumarina) eacutes Bolmaacuteny (Bolman)

szerb falvak voltak tovaacutebbaacute jelentős szaacutemban eacuteltek szerbek Baranyabaacutenon Daacuterdaacuten

Hercegszőllősőn Kaacutecsfaluban eacutes Peacutelmonostoron is Baranyavaacuter (Branjin Vrh) eacutes Lőcs (Luţ)

horvaacutet ndash sokaacutec ndash falvak voltak valamint jelentős szaacutemuacute sokaacutec eacutelt meacuteg Bengeacuten is Bolmaacutenyon

a roma neacutepcsoport szaacutema is szaacutemottevő volt



1880 1910 1921 1931 1941

Magyar 14 230 20 134 16 638 13 138 18 648


Neacutemet 13 156 13 944 16 253 15 548 14 238

Egyeacuteb 1 944 8 766 814 725 1 698

Oumlsszesen 45 329 50 797 49 452 52 846 51 781


195

Az 1910-es magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a Baranya-haacuteromszoumlg lakossaacutegaacutenak 40

szaacutezaleacuteka magyar 267 szaacutezaleacuteka neacutemet 192 szaacutezaleacuteka horvaacutet 126 szaacutezaleacuteka szerb eacutes 15

szaacutezaleacuteka pedig egyeacuteb nemzetiseacutegű volt Az oumlsszlakossaacuteg 50 797 fő volt Toumlbb mint egy

eacutevtizeddel keacutesőbb 1921-ben maacuter csak a oumlsszlakossaacuteg 338 szaacutezaleacutek volt magyar 326

szaacutezaleacutek a neacutemet 188 szaacutezaleacutek a horvaacutet 129 szaacutezaleacutek a szerb valamint 19 szaacutezaleacutek az

egyeacuteb nemzetiseacutegű Az 1921 eacutevi deacutelszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes 49 452 főt iacutert oumlssze a Baranya-

haacuteromszoumlgben A magyarsaacuteg 1910 eacutes 1921 koumlzoumltt 62 szaacutezaleacutekkal csoumlkkent

A nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetel miatt meacuteg az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuten is keacuterdeacuteses volt a

Draacutevaszoumlg hovatartozaacutesa A brit beacutekedelegaacutecioacute 1919 februaacuter 8-aacuten kelt javaslata szerint a

Baranya-haacuteromszoumlg nem lett volna reacutesze a deacutelszlaacutev aacutellamnak bdquoA DunandashDraacutevandashszoumlg

neacutepesseacutege ne tartozzeacutek a jugoszlaacutev aacutellamhoz mivel szaacutemuk sem eloszlaacutesuk nem indokolja ezt

eacutes foumlldrajzi eacutes gazdasaacutegi okok erősen ez ellen szoacutelnak250

A Baranyandashhaacuteromszoumlg

hovatartozaacutesaacutet illetően neacutegy elkeacutepzeleacutes laacutetott napvilaacutegot

ndash a magyar aacutellaacutespont szerint a Draacutevaszoumlgnek tovaacutebbra is az anyaorszaacuteghoz kell

tartoznia

ndash a deacutelszlaacutev veacutelemeacuteny szerint a keacuterdeacuteses teruumllet valamint Mohaacutecs eacutes Sikloacutes vaacuterosok

eacutes ezen telepuumlleacutesek koumlrnyeacuteke az uacutejonnan leacutetrejoumlvő deacutelszlaacutev aacutellamhoz kell hogy tartozzanak

ndash az olaszok aacuteltal taacutemogatott variaacutecioacute szerint a mai Draacutevaszoumlg kilenc eacuteszaki telepuumlleacutese

(beleeacutertve Peacutelmonostort is) Magyarorszaacutegnaacutel maradt volna

ndash a francia aacutellaacutespont keacutepviselte a Baranya-haacuteromszoumlg ma is fennaacutelloacute hataacuterait

Veacuteguumll az utolsoacute a negyedik megoldaacutes valoacutesult meg Magyarorszaacuteg ndash jogilag - 1920

juacutenius 4-eacuten vesztette el a Draacutevaszoumlget de gyakorlatilag ez maacuter 1919 őszeacuten bekoumlvetkezett



1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001

Magyar 16 945 16 012 15 303 13 473 9 920 8 956 7 114

Horvaacutet 18 792 17 984 23 514 23 283 19 136 22 740 23 693

Szerb 11 442 11 607 13 698 15 614 12 857 13 851 8 592

Neacutemet 4 494 3 228 1 392 773 410 nincs adat 449

bdquoJugoszlaacutevrdquo ---- ---- 115 1 355 8 850 nincs adat ----

Egyeacuteb 1 829 2 035 2 066 1 824 2 236 8 718 2 785

Oumlsszesen 53 502 50 866 56 088 56 322 53 409 54 265 42 633

Forraacutes SEBŐK Laacuteszloacute A horvaacutetorszaacutegi magyarok a statisztikaacutek tuumlkreacuteben 130 p in ARDAY Lajos Fejezetek

a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994 EacuteGER Gyoumlrgy A Draacutevaszoumlg

demograacutefiai viszonyai az elmuacutelt szaacutez eacutevben (1880ndash1981) In Magyarsaacutegkutataacutes Eacutevkoumlnyve 1988

Magyarsaacutegkutatoacute Inteacutezet Bp 1989

250


196

A Baranya-haacuteromszoumlg nemzetiseacutegi-etnikai keacutepe meglehetősen vegyes volt A XX

szaacutezadban azonban tovaacutebbi jelentős vaacuteltozaacutesok mentek veacutegbe a teacuterseacuteg nemzetiseacutegeacutet illetően

Jugoszlaacutevia 1941 aacuteprilisaacuteban szeacutethullott Magyarorszaacuteg 11 475 km 2 -t nyert vissza az

1920-ben elcsatolt Deacutelvideacutekből A Baacutecska a Murakoumlz eacutes a Muravideacutek mellett a Draacutevakoumlz is

visszakeruumllt Magyarorszaacuteghoz251

A magyarsaacuteg szaacutembelileg uacutejboacutel gyarapodott egeacuteszen

194445-ig A Draacutevakoumlz nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten ismeacutet teljesen

foumllborult A neacutemetseacuteg amely szaacutemaraacutenyaacutet tekintve 1921-ben meacuteg 326 szaacutezaleacutekos az

oumlsszlakossaacutegon beluumll teljesen felsziacutevoacutedott A magyarsaacuteg bdquojobbanrdquo jaacutert mint a neacutemet

nemzetiseacuteg a szuumllőfoumlldjeacuten maradhatott de eacutevről eacutevre fogyott a szaacutemuk

A trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacutetoacutel egeacuteszen 1929-ig a Draacutevaszoumlg politikailag a

vajdasaacutegi Zomborhoz tartozott majd 1929-től 1945-ig Uacutejvideacutekhez mint a Dunai Baacutensaacuteg

reacutesze A Draacutevaszoumlg nem volt oumlsszekoumltteteacutesben a Vajdasaacuteggal a kiskőszegi hiacuted ndash a mai szerb-

horvaacutet hataacuter ndash csak 1972 eacutes 1974-ben eacutepuumllt meg Az irracionaacutelis helyzetnek 1945-ben vetettek

veacuteget ekkor a Baranyandashhaacuteromszoumlget a horvaacutet tagkoumlztaacutersasaacuteg kapta s ezaacuteltal az egeacutesz teruumllet

Eszeacutekhez kapcsoloacutedott

A magyarsaacuteg 1945 eacutes 1990 koumlzoumltti erőteljes fogyaacutesaacutehoz hozzaacutejaacuterult a nagy

munkaneacutelkuumlliseacuteg a mezőgazdasaacuteg hanyatlaacutesa a Jugoszlaacuteviaacuten beluumlli vaacutendorlaacutes illetve a

kuumllfoumlldre ndash Nyugat-Euroacutepa Ausztraacutelia USA stb ndash toumlrteacutenő vaacutendorlaacutes is Az 1991 nyaraacuten

kirobbant deacutelszlaacutev haacuteboruacute bdquokeacutet vaacutellra fektetterdquo a baranyai magyarsaacutegot A tuacutelnyomoacutereacuteszt a

mezőgazdasaacutegboacutel eacutelő magyarsaacuteg megeacutelheteacutese veszeacutelybe keruumllt

Az ősi mesterseacutegek eltűntek a fiatalok koumlzuumll egyre toumlbben vaacutendorolnak el a jobb

megeacutelheteacutes remeacutenyeacuteben Rengetegen mentek ndash maacuter Tito idejeacuteben is ndash a Nyugat-euroacutepai

orszaacutegokba vendeacutegmunkaacutesnak akik koumlzuumll sokan vissza sem teacutertek szuumllőfoumlldjuumlkre

A deacutelszlaacutev haacuteboruacute 1991-es kirobbanaacutesakor a szerb hadsereg viszonylag gyorsan

elfoglalta a Draacutevaszoumlget illetve a szomszeacutedos ndash a Draacutevaacutetoacutel deacutelre fekvő ndash Kelet-Szlavoacuteniaacutet A

szerb megszaacutellaacutes elől koumlzel 6 000 magyar nemzetiseacutegű menekuumllt el nem is beszeacutelve a horvaacutet

menekuumlltekről Az etnikai araacutenyok ismeacutet foumllborultak A magyarsaacuteg koumlzel keacutetharmada

elmenekuumllt a Baranya-haacuteromszoumlgből a szerb hadsereg koumlzeledteacutenek hiacutereacutere A szerbek aacuteltal

veacuteghezvitt szervezett betelepiacuteteacutesek aacuteltal 25ndash30 000 maacutes forraacutesok szerint 50 000 szerb eacuterkezett

a Baranya-haacuteromszoumlgbe eacutes a szomszeacutedos Kelet-Szlavoacuteniaacuteba a horvaacutetorszaacutegi eacutes a boszniai

szerb teruumlletekről Viszont amikor a Draacutevakoumlz visszakeruumllt Horvaacutetorszaacuteghoz a draacutevaszoumlgi

bdquomenekuumlltrdquo szerbek koumlzuumll sokan Kis-Jugoszlaacuteviaacuteba vaacutendoroltak eacutes ott telepedtek le Az 1995

251

Toumlrteacutenelmi Vilaacutegatlasz Kartograacutefiai Vaacutellalat Bp 1991 134 p

197

novembereacuteben megkoumltoumltt bdquoerdődi megaacutellapodaacutes eacutertelmeacuteben a magyar nemzetiseacutegű

draacutevakoumlziek visszateacuterhettek szuumllőfoumlldjuumlkre ennek elleneacutere csak 1997 nyaraacuten kezdődoumltt meg a

visszatelepuumlleacutes 1998 nyaraacuteig a horvaacutetorszaacutegi magyarok 75 szaacutezaleacuteka teacutert vissza a

lakoacutehelyeacutere vagy rendszeresen laacutetogatja azt Sajnaacutelatos teacuteny hogy 1000ndash1500 horvaacutetorszaacutegi

toumlbbnyire draacutevakoumlzi eacutes Kelet-szlavoacuteniai magyar nemzetiseacutegű szemeacutely halt meg a deacutelszlaacutev

haacuteboruacuteban252

68 taacuteblaacutezat A draacutevakoumlzi magyar nemzetiseacutegű menekuumlltek szaacutema a deacutelszlaacutev haacuteboruacuteban (fő)

Helyseacuteg Magyar Menekuumllt Szaacutezaleacutek

Draacutevaszoumlg

BellyeBilje 422 370 88

CsuacutezaSuza 664 150 23

DaraacutezsDraž 212 158 75

DaacuterdaDarda 626 510 81

Hercegszőllős

Kneževi Vinogradi 382 230 60

KarancsKaranac 289 200 69

KiskőszegBatina 688 436 63

KopaacutecsKopačevo 610 400 66

LaskoacuteLug 834 240 29

NagybodolyaPodolje 178 83 47

Peacutelmonostor

Beli Manastir 865 740 86

SepseKotlina 416 100 24

Uacutejbezdaacuten Novi Bezdan 329 150 46

VaacuterdaroacutecVardarac 536 330 62

Voumlroumlsmart Zmajevac 888 250 28

Forraacutes A Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja Jelenteacutes a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg helyzeteacuteről becsuumllt

adatok wwwHTMHhu (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7)

Koumlzigazgataacutesilag a Baranyandashhaacuteromszoumlg az EszeacutekndashBaranya zsupaacutensaacuteghoz ndash megyeacutehez

ndash tartozik Az Eszeacutek-Baranyai zsupaacutensaacuteg kilenc obšinaacuteja253

(Beli Manastir ndash Peacutelmonostor

Bilje ndash Bellye Ceminac ndash Laskafalu Darda ndash Daacuterda Draţ ndash Daraacutezs Jagodnjak ndash Kaacutecsfalu

Kneţevi Vinogradindash Hercegszőllős Petlovac ndash Baranyaszentistvaacuten eacutes Popovac ndash Baranyabaacuten)

alkotja a Baranya-haacuteromszoumlget A teruumllet koumlzpontja Peacutelmonostor (Beli Manastir)

Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes idejeacutere a Draacutevaszoumlg maacuter elvesziacutetette magyar toumlbbseacutegeacutet

amely tehaacutet nem a deacutelszlaacutev haacuteboruacute koumlvetkezmeacutenye A draacutevakoumlzi magyarsaacuteg 1920 oacuteta toumlbb

telepuumlleacutesen is kisebbseacutegbe szorult csupaacuten neacutehaacuteny telepuumlleacutes tudta a magyar toumlbbseacutegeacutet

megőrizni A teacuterseacutegben a nemzetiseacutegi araacutenyok megvaacuteltozaacutesa reacuteszben az ndash olykor erőszakos ndash

asszimilaacutecioacuteval reacuteszben az elvaacutendorlaacutessal reacuteszben pedig egyes neacutepcsoportok (szerb horvaacutet)

toumlmeges betelepiacuteteacuteseacutevel fuumlgg oumlssze A deacutelszlaacutev haacuteboruacute előtt a magyarsaacuteg szaacutemaacutenak

252

A Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja Jelenteacutes a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg helyzeteacuteről becsuumllt

adatok wwwHTMHhu (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7) GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash

SZONDI Ildikoacute Demograacutefia maacutesodik aacutetdolgozott kiadaacutes Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 215-216 p 253

A magyarban a maacuter jogtoumlrteacuteneti fogalomnak bdquokvaacutezirdquo a bdquojaacuteraacutesnakrdquo megfelelő koumlzigazgataacutesi egyseacuteg

198

csoumlkkenteacuteseacuteben a bdquojugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutesi kategoacuteria is szerepet jaacutetszott mivel toumlbben a

bdquovegyes haacutezassaacutegokrdquo terjedeacuteseacutevel ide soroltaacutek be magukat254

A helyzetet csak suacutelyosbiacutetja hogy maacutes hataacuteron tuacuteli magyar teacuterseacutegekhez hasonloacutean ez a

teacuterseacuteg is az agraacuteriumot tekintette fő megeacutelheteacutesi forraacutesaacutenak A mezőgazdasaacuteg fokozatos

leeacutepuumlleacuteseacutevel a munkaneacutelkuumlliseacuteg emelkedeacuteseacutevel a ndash magyar ndash fiatalsaacuteg elvaacutendorolt Sokan

Nyugat-Euroacutepa orszaacutegaiban proacutebaacuteltak uacutej eacuteletet kezdeni

Az legsuacutelyosabb probleacutemaacutet ndash az amuacutegy is maacuter sorvadoacute draacutevaszoumlgi magyarsaacuteg szaacutemaacutera

ndash a deacutelszlaacutev haacuteboruacute eacutes a szerb megszaacutellaacutes okozta A haacuteboruacute nemcsak a neacutepmozgalmak

alakulaacutesaacuteba szoacutelt bele hanem a taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegok ndash pl oktataacutes ndash teruumlleteacuten is

jelentős haacutetraacutenyokkal jaacutert255

A Baranya-haacuteromszoumlg megszaacutellaacutesa utaacuten a magyar eacutertelmiseacuteg

koumlzel 80 szaacutezaleacuteka de a magyar lakossaacuteg toumlbbseacutege is elhagyta lakoacutehelyeacutet Ugyanakkor a

Horvaacutetorszaacuteg maacutes reacuteszeiről bdquomenekuumllőrdquo szerb lakossaacuteg toumlmegeacutevel telepedett le a magyarok

illetve a horvaacutetok aacuteltal elhagyott haacutezakba Ilyen leacutegkoumlrben keruumllt sor 1992 januaacuter 27 eacutes 1992

maacutercius 5 koumlzoumltt a Draacutevakoumlz szerb neacutepszaacutemlaacutelaacutesaacutera mivel a szerb hatoacutesaacutegok nem fogadtaacutek el

az 1991-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes bdquohorvaacutetok aacuteltali meghamisiacutetaacutesaacutetrdquo A szerbek szerint az 1991 eacutevi

neacutepszaacutemlaacutelaacutes ndash a Draacutevaszoumlgre vonatkozoacute ndash valoacutes eredmeacutenyei a koumlvetkezők lettek volna a

47 403 fős oumlsszlakossaacutegboacutel 20 757 fő (439) szerb 15 152 fő (319) horvaacutet 9 072 fő

(191) magyar 902 fő (19) pedig bdquojugoszlaacutevrdquo valamint 1 520 fő (32) egyeacuteb

nemzetiseacutegű lett volna256

A szerb ndash bdquonem meghamiacutesiacutetottrdquo ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes257

jelentős elteacutereacutese hogy csak 39 482

lakost szaacutemlaacutelt oumlssze258

a Draacutevaszoumlgben ugyanakkor megemliacuteti hogy 5 874 zoumlmeacuteben szerb

nemzetiseacutegű szemeacutely eacuterkezett 5 771 kitelepiacutetett nagyobb reacuteszben horvaacutet kisebb reacuteszben

magyar nemzetiseacutegű szemeacutelyek helyeacutere Sajaacutetos eacuterdekesseacutege a szerb betelepiacuteteacuteseknek hogy a

dravaszoumlgi szerb falvakba nem eacuterkeztek szerb menekuumlltek Knin koumlrnyeacutekeacuteről valamint maacutes

szerb lakta de immaacuteron horvaacutetorszaacutegi teruumlletekről

254

LAacuteBADI Kaacuteroly Nyelvi jogok kisebbseacutegek nyelvpolitika Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban Akadeacutemiai Kiadoacute Bp

2003 176ndash189 p 255

LAacuteBADI Kaacuteroly Nyelvtoumlrveacutenyek nyelvi jogok Horvaacutetorszaacutegban Forraacutes wwwmtakihu (Letoumllteacutes ideje

2007 augusztus 7) 256

ŢURŢIŠ Slobodan ndash KICOŠEV Saša Development of the population in Baranya ndash Razvoj Populacije

Baranje Peacutelmonostor ndash Uacutejvideacutek 1993 75 p 257

A szerb oumlsszeiacuteraacutes szerint a 39 482 fős oumlsszlakossaacutegboacutel 23 458 fő (594) volt szerb 7 689 fő (195) horvaacutet

6 926 fő (175) magyar 490 fő (12) jugoszlaacutev valamint 919 fő (24) egyeacuteb nemzetiseacutegű A keacutet oumlsszeiacuteraacutest

oumlsszevetve laacutethatoacute hogy a szerb megszaacutelloacutek legalaacutebb 21 ezer ndash joacutereacuteszt horvaacutet kisebb reacuteszben magyar ndash szemeacutelyt

űztek el lakoacutehelyuumlkről CURCIC Slobodan ndash KICOSEV Sasa Development of the population in Baranya ndash

Razvoj Populacije Baranje Peacutelmonostor ndash Uacutejvideacutek 1993 78 p 258

Az 1991 maacutejus 19-eacuten tartott referendumon ndash amelyen Horvaacutetorszaacuteg oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteroacutel doumlntoumlttek ndash 41 267

draacutevaszoumlgi polgaacuter rendelkezett szavazati joggal

199

Az 1995-oumls eacutev sikeres horvaacutet katonai akcioacutei utaacuten Horvaacutetorszaacuteg megszaacutellt teruumlletei ndash

iacutegy a Draacutevakoumlz is ndash felszabadultak A horvaacutet megtorlaacutestoacutel tartva a betelepiacutetett szerbek koumlzuumll

toumlbben is elhagytaacutek a Baranya-haacuteromszoumlget eacutes a Deacutelvideacutekre vaacutendoroltak Baacuter az 1995-ős

bdquoerdődi megaacutellapodaacutes eacutertelmeacuteben a Draacutevaszoumlgből illetve Kelet-Szlavoacuteniaacuteboacutel eluumlldoumlzoumltt

szemeacutelyek visszateacuterhettek lakoacutehelyuumlkre259

azonban az elmenekuumllt draacutevaszoumlgi magyarok

jelentős csoportja nem teacutert vissza

A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes jelentős elteacutereacuteseket mutat a II vilaacuteghaacuteboruacute előtti

neacutepszaacutemlaacutelaacutesokhoz keacutepest A nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetel ismeacutet jelentősen megvaacuteltozott A neacutemet

ndash svaacuteb ndash nemzetiseacuteg meacuteg a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten taacutevozaacutesra keacutenyszeruumllt A draacutevaszoumlgi szerb

nemzetiseacuteg csoumlkkeneacutese pedig a Baranyandashhaacuteromszoumlg 1995-oumls horvaacutet keacutezbe keruumlleacuteseacutetől

szaacutemiacutethatoacute A horvaacutet nemzetiseacuteg abszoluacutet toumlbbseacutegbe keruumllt azonban a maacutesodik legjelentősebb

nemzetiseacuteg a szerb maradt A harmadik helyet pedig ndash a szerbekkel koumlzel azonos szaacutemban a

magyarok szerezteacutek meg260

A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes ndash szemben az 1991 eacutevi

jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutessal ndash csak jaacuteraacutesi ndash illetve a vaacuterosi ndash szinten mutatja ki a nemzetiseacutegi

oumlsszeteacutetelt A Horvaacutetorszaacutegi Magyarok Demokratikus Koumlzoumlsseacutege szerint a koumlzseacutegsoros

adatok nyilvaacutenossaacutegra hozatala nem vaacuterhatoacute

A 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint az oumlsszlakossaacuteg 42 633 főt tett ki ez 11 632 fővel

(2143) kevesebb az 1991-ben regisztraacuteltnaacutel (54 265 fő) A horvaacutetok szaacutema 1991-ben

22 740 fő volt 2001-ben a szaacutemuk maacuter 23 693 főt tett ki A szerbek szaacutema 13 851 fő volt

1991-ben 2001-ben maacuter csak 8 592 szerbet regisztraacuteltak a Baranya-haacuteromszoumlgben A szerbek

szaacutema 5 259 fővel (3796) csoumlkkent 1991-hez keacutepest A magyarsaacuteg 1991-ben 8 956 főt

szaacutemlaacutelt 2001-re ez a szaacutem 7 114 főre olvadt A magyarsaacuteg szaacutema 1 842 fővel csoumlkkent

(2056) tiacutez eacutev alatt Az egyeacuteb kategoacuteria 1991-ben 8 718 főt tett ki 2001-ben maacuter csak 3 234

fő volt A csoumlkkeneacutes 5 484 fő volt (629)261

259

bdquoA legutoacutebbi belharcok soraacuten e draacutevaszoumlgi magyarsaacuteg joacute harmada hagyta el koraacutebbi lakoacutehelyeacutet az

uacutejjaacuteeacutepiacuteteacutes a visszakoumlltoumlzeacutes voltakeacutepp napjainkig huacutezoacutedik a taacutersadalom magaacuten- eacutes koumlzeacuteleti ereszteacutekei

meglazultak a gazdasaacuteg vontatottan fejlődik a szellemi eacutelet rendkiacutevuumll lassan bontakozik ki KATONA Imre

(koumlzreadja LAacuteBADY Kaacuteroly) Buacutecsuacuteszavak a Draacutevaszoumlgtől Forraacutes Szeacutepirodalmi szocioacutegraacutefiai műveacuteszeti

folyoacuteirat 33 eacutevfolyam 2001 novemberi szaacutem 260

Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdszhr (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7) 261

SEBŐK Laacuteszloacute A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes magyar neacutezőpontboacutel 208ndash211 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute

ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp

2003 LAacuteBADY Kaacuteroly Szeacutetszorataacutesban A draacutevaszoumlgi magyarsaacuteg sorsuumlldoumlzoumlttseacutege a haacuteboruacuteban 1991ndash1998

Timp ndash Militaria Kiadoacute Budapest-Zaacutegraacuteb 2004 22ndash26 p

200

69 taacuteblaacutezat A Draacutevaszoumlg obcinaacuteinak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1991)

A peacutelmonostori obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Baranyavaacuter 46 3 1 026 65 1 90 12 316 20 1 576

Benge 30 5 387 59 113 17 125 19 655


Secerana 65 9 270 37 144 20 250 34 729

Oumlsszesen 1 006 78 4 945 377 4 217 321 2 940 224 13 106

A baranyabaacuteni obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele




Baranyakisfalud 7 1 289 46 219 34 118 19 633

Knezevo 90 6 418 30 411 29 489 35 1 408

Oumlsszesen 114 31 1 741 48 977 271 791 218 3 623

A baranyaszentistvaacuteni obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Baranyabaacuten 25 3 843 83 51 5 33 9 1 012

Lőcs 9 1 615 84 31 4 80 11 735

Novi Nevesinje 8 7 0 0 104 90 3 3 115

Petaacuterda 72 9 609 78 29 4 69 9 779

Sirine 20 12 70 41 18 11 62 36 170

Sudaraz 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Torjaacutenc 15 3 291 61 7 1 15 3 476

Uacutejbezdaacuten 329 88 20 5 3 1 24 6 376

Zeleno Polje 1 1 73 60 30 24 18 15 122

Oumlsszesen 479 182 2 521 666 273 72 304 8 3 785

A bellyei obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Bellye 422 12 1 801 53 572 16 676 19 3 571

Kopaacutecs 610 76 118 15 32 4 45 5 805

Kozjak 20 15 91 65 16 11 13 9 140

Laskoacute 834 80 125 12 27 3 50 5 1 036

Podunavlje 0 0 1 50 1 50 0 0 2

Tikves 4 5 26 36 31 42 12 17 73

Vaacuterdaroacutec 536 69 124 16 25 3 87 12 782

Zlatna Greda 9 20 24 52 4 8 8 20 46

Oumlsszesen 2 435 383 2 310 364 708 113 891 14 6 344

A daraacutezsi obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Daacutelyok 23 2 747 88 32 4 50 6 852

Daraacutezs 212 25 570 68 16 2 42 5 840

Hercegmaacuterok 75 15 409 79 6 1 27 5 517

Izseacutep 56 8 565 83 37 5 25 4 683

Kiskőszeg 688 47 446 31 61 4 254 18 1449

Nagybodolya 178 63 64 23 10 3 30 11 282

Oumlsszesen 1 232 266 2 801 605 162 35 428 94 4 623


augusztus 7

201

69 taacuteblaacutezat A Draacutevaszoumlg obcinaacuteinak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (folytataacutes) (1991)

A daacuterdai obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Daacuterda 626 9 2 532 38 2 289 34 1 304 19 6 751

Mece 78 8 504 51 213 22 193 19 988

Svajcarnica 1 0 49 17 209 71 34 12 293

Ugljes 8 1 19 3 582 89 43 7 653

Oumlsszesen 713 82 3 104 357 3 293 379 1 574 182 8 685

A hercegszőllősi obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Csuacuteza 664 84 56 7 15 2 57 7 792

Hercegszőllős 382 18 651 31 674 32 420 19 2 127

Jasenovac 6 3 116 68 22 13 27 16 171

Karancs 289 20 432 29 551 38 184 13 1 466

Kő 90 31 83 28 57 19 64 22 294

Mirkovac 25 11 54 49 20 18 26 23 233

Sepse 416 90 27 6 5 1 12 3 460

Sokolovac 3 4 18 26 42 60 7 10 70

Voumlroumlsmart 888 72 240 20 29 2 78 6 1 235

Oumlsszesen 2 763 403 1 677 244 1 415 206 875 147 6 848

A kaacutecsfalvi obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Bolmaacuteny 5 1 86 12 586 79 64 8 741

Kaacutecsfalu 67 3 296 15 1 439 74 149 8 1 951

Majskeacute Medje 2 1 53 34 83 53 20 12 158

Novi Bolman 12 5 14 7 163 76 26 12 215

Novi Ceminac 8 1 200 37 261 49 68 13 537

Oumlsszesen 94 26 649 18 2 532 702 327 92 3 602

A laskafalvi obćina nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele



Albertfalu 31 3 873 81 34 3 141 13 1 079

Keskend 25 3 815 87 67 7 26 3 933

Laskafalu 52 4 1 063 75 131 9 167 12 1 413

Mitrovac 11 10 54 49 20 18 26 23 111

Oumlsszesen 119 35 2 805 793 252 71 360 101 3 536


augusztus 7)

70 taacuteblaacutezat A Draacutevaszoumlg jaacuteraacutesainak nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2001)

Jaacuteraacutes Nemzetiseacuteg



Baranyaszentistvaacuten 395 144 1 957 713 144 52 247 91 2 743

Bellye 1 921 35 3 020 551 246 44 293 55 5 480

Daraacutezs 874 26 2 278 678 94 28 110 34 3 356

Daacuterda 581 82 3 663 518 2 008 284 810 116 7 062

Hercegszőllős 2 121 408 1 781 343 956 184 328 65 5 186

Kaacutecsfalu 73 28 676 266 1 642 647 146 59 2 537

Laskafalva 112 39 2 558 895 76 26 110 4 2 856


Oumlsszesen 7 114 166 23 693 555 8 592 201 3 234 78 42 633


augusztus 7)

202

Amint az a taacuteblaacutezatboacutel is leolvashatoacute a Draacutevaszoumlgben a horvaacutetok alkotjaacutek az abszoluacutet

toumlbbseacuteget A magyarsaacuteg csak a harmadik helyen aacutell a horvaacutetok eacutes a szerbek moumlgoumltt a

nemzetiseacutegek leacutelekszaacutemaacutet tekintve 1991-ben a kilenc jaacuteraacutesboacutel hatban a horvaacutetok kettőben a

szerbek (Daacuterda Kaacutecsfalu) eacutes egyben a magyarok (Hercegszőllős) alkottaacutek a toumlbbseacuteget A

legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval 2001-ben a horvaacutetok maacuter heacutet a szerbek egy (Kaacutecsfalu) eacutes

a magyarok is csak egy jaacuteraacutesban (Hercegszőllős) alkottak toumlbbseacuteget

A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint veacutelelmezhető hogy a magyar toumlbbseacutegű

telepuumlleacutesek ndash ha csoumlkkent is magyarsaacutegszaacutemuk ndash megtartottaacutek a magyar toumlbbseacuteget Ennek

alapjaacuten Csuacuteza Kopaacutecs Laskoacute Sepse Uacutejbezdaacuten Vaacuterdaroacutec Voumlroumlsmart tovaacutebbra is magyar

toumlbbseacutegűek maradtak tovaacutebbaacute maacutesik heacutet telepuumlleacutes (Daraacutezs Hercegszőllős Karancs

Kiskőszeg Kő Nagybodolya eacutes Peacutelmonostor) minden bizonnyal tovaacutebbra is jelentős magyar

kisebbseacuteggel rendelkezik262

5 4 Magyar szoacutervaacutenyok Horvaacutetorszaacutegban

A horvaacutet aacutellam a IX szaacutezadban a Szaacuteva a Vrbas eacutes Cetinje folyoacutek illetve az Adriai-

tenger aacuteltal hataacuterolt taacutejakon263

a mai Dalmaacutecia eacutes Bosznia-Hercegovina teruumlleteacuten alakult ki264

Az eacutevszaacutezadok folyamaacuten a horvaacutet aacutellam fokozatosan eacuteszakabbra eacutes keletebbre terjeszkedett

Az 1886-1918 koumlzoumltti Horvaacutet-Szlavoacutenorszaacuteg haacuterom fő reacuteszből aacutellt (Dalmaacutecia eacutes az Isztriai-

feacutelsziget az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuteig Ausztriaacuteeacute volt)

1 Szlavoacuteniaacuteboacutel (az egykori Pozsega Szereacutem eacutes Verőce vaacutermegyeacutek)

2 a koumlzeacutepkori Szlavoacuteniaacuteboacutel (az egykori Belovaacuter-Koumlroumls Varasd eacutes Zaacutegraacuteb vaacutermegyeacutek)

3 eacutes a reacutegi Horvaacutetorszaacutegboacutel (az egykori Lika-Krbava Modrus-Fiume vaacutermegyeacutek)265

A magyarok I (Szent) Laacuteszloacute (1077-1095) uralkodaacutesa alatt terjesztetteacutek ki

fennhatoacutesaacutegukat az első keacutet teruumlletre majd az utoacuted Koumlnyves Kaacutelmaacuten (1095-1116) szerzi meg

a harmadik teruumlletet Dalmaacuteciaacuteval egyuumltt a Magyar Kiraacutelysaacuteg reacuteszeacutere

A toumlroumlk időkig Pozsega Szereacutem eacutes Verőce vaacutermegyeacutek jelentős szaacutemuacute magyarsaacuteggal

rendelkeztek ezek a teruumlletek jogilag 1779-ig Magyarorszaacuteg reacuteszei voltak A haacuterom vaacutermegye

262



HEKA Laacuteszloacute Adaleacutekok Horvaacutetorszaacuteg 1526 előtti alkotmaacutenytoumlrteacuteneteacutehez Acta Ubiversitatis Szegediensis de

Attila Joacutezsef Nominatae Acta Juridica et Politica Tomus LII Fasciculus 4 Szeged 1997 5 p KRISTOacute

Gyula (szerk) Korai magyar toumlrteacuteneti lexikon (9-14 szaacutezad) Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1994 58 p 264

ARDAY Lajos Magyarok a Deacutelvideacuteken Jugoszlaacuteviaacuteban BIP Budapest 2002 273 p 265

B JESZENSZKI Beacutela A taacutersorszaacutegok koumlzjogi viszonya a magyar aacutellamhoz Budapest 1889 127-128 p

HEKA Laacuteszloacute A deacutelszlaacutev aacutellamok alkotmaacutenytoumlrteacutenete Gold Press Nyomda Szeged 2002 167 p

203

gyakorlatilag maacuter 1745-ban a horvaacutet baacuten fennhatoacutesaacutega alaacute keruumllt Maacuteria Tereacutezia

rendelkezeacuteseinek koumlszoumlnhetően266

A toumlroumlk kiűzeacuteseacutevel a haacuterom vaacutermegye teruumlleteacuten eacutelő

magyarsaacuteg csaknem felsziacutevoacutedott Csak neacutegy falu ndash Haraszti Koacuteroacutegy Szentlaacuteszloacute eacutes a ma maacuter

Eszeacutekhez tartozoacute Reacutetfalu ndash magyarsaacutega maradt meg

A magyarorszaacutegi szegeacutenyparasztok akik a magyar teruumlleteken csak 2-3 hold foumllddel

rendelkeztek Szlavoacuteniaacuteban 20-30 hold foumlldet is kaptak Ezeacutert sok magyar proacutebaacutelt

bdquoszerencseacutetrdquo az emliacutetett haacuterom vaacutermegye teruumlleteacuten A baacutecskai magyarok főkeacutent a

Szereacutemseacutegbe a baranyaiak Verőceacutebe a somogyiak eacutes zalaiak toumlbbnyire Pozsegaacuteban a vasiak

joacutereacuteszt BelovaacuterndashKoumlroumlsben telepedtek le A magyarok roumlvid idő eltelteacutevel oumlsszeuumltkoumlzeacutesbe

keruumlltek a horvaacutetokkal mivel magyar oktataacutest eacutes hiteacuteletet kiacutevaacutentak267

Hamar elkezdődoumltt a roacutemai katolikus magyarok beolvadaacutesa a helyi horvaacutetsaacutegba

ugyanis ezt a diakovaacuteri (Ťakovo-i) eacutes zaacutegraacutebi horvaacutet nyelvű puumlspoumlkseacutegek elősegiacutetetteacutek Nem

volt magyar nyelvű hiteacutelet illetve oktataacutes A reformaacutetusok jobb helyzetben voltak mert a

magyar Duna-melleacuteki Reformaacutetus Egyhaacutezhoz tartoztak Itt biztosiacutetva volt a magyar nyelv

oktataacutesa illetve a magyar nyelvű liturgia A horvaacutetok a magyar iskolaacutekat rendszeresen

magyarosiacutetaacutessal vaacutedoltaacutek Az 1888-as iskolavaacutelasztaacutesi toumlrveacuteny elleneacutere a horvaacutet hatoacutesaacutegok

megbiacutersaacutegoltaacutek azokat a magyarokat akik magyar iskolaacuteba jaacuterattaacutek gyermekeiket Az 1900-as

eacutevek elejeacuten mindoumlssze 24 iskolaacutejuk volt a magyaroknak Groacutef Szeacutechenyi Beacutela eacutes groacutef

Klebelsberg Kuacutenoacute vezeteacuteseacutevel 1904 maacuterciusaacuteban leacutetrejoumltt a Juliaacuten Egyesuumllet amelynek a

ceacutelja az volt hogy segiacutetsen ndash főkeacutent a magyar anyanyelvi oktataacutes teruumlleteacuten ndash a Horvaacutet-

szlavoacutenorszaacutegi szoacutervaacuteny magyarsaacutegon Maacuter 1912-ben 99 iskolaacuteja volt a szlavoacuteniai

magyarsaacutegnak ebből 64 Juliaacuten iskola volt Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a Juliaacuten-iskolaacutekat

megszuumlntetteacutek a taniacutetoacutekat pedig kiutasiacutetottaacutek az uacutej deacutelszlaacutev aacutellamalakulat teruumlleteacuteről Az

191819-es taneacutevben 790 aacutellami eacutes 1 047 toumlbbnyire felekezeti magyar taniacutetoacute koumlzuumll az

192930-as taneacutevben maacuter csak alig 250 teljesiacutetett szolgaacutelatot

266

HEKA Laacuteszloacute A magyar-horvaacutet aacutellamkoumlzoumlsseacuteg alkotmaacuteny- eacutes jogtoumlrteacutenete Baacuteba Kiadoacute Szeged 2004 119

p HEKA Laacuteszloacute Horvaacutetorszaacuteg kulturaacutelis eacutes műveacuteszettoumlrteacutenete ndash Bevezeteacutes a kroatisztikaacuteba Baacuteba Kiadoacute

Szeged 2004 122 p HEKA Laacuteszloacute A horvaacutet Sabor (Szaacutebor) jogtoumlrteacuteneti szerepe Acta Universitatis

Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXII Fasciculus 8 Szeged 2002 8 p 267

bdquoAz 1790-1848 eacutevi magyar orszaacuteggyűleacuteseken a bdquohorvaacutet keacuterdeacutes aacutellandoacute vita taacutergya volt bdquoAlsoacute Szlavoacutenia

eacutes Fiume hovatartozaacutesa a magyar nyelv bevezeteacutese Horvaacutetorszaacutegban is valamint a protestaacutensok egyenjoguacutesaacutega

a Draacuteva maacutesik partjaacuten voltak a fő teacutemaacutek amelyekben a magyarok eacutes a horvaacutetok nem tudtak kompromisszumos

megoldaacutest talaacutelni HEKA Laacuteszloacute A horvaacutetok eacutes az 1848ndash1849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc Acta

Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXVI Fasciculus 10 Szeged 2004 3 p HEKA

Laacuteszloacute Az 1868 eacutevi horvaacutet-magyar kiegyezeacutes a sajtoacute tuumlkreacuteben Acta Universitatis Szegediensis Acta Juridica et

Politica Tomus LIV Fasciculus 9 Szeged 1998 7 p MISKOLCZY Gyula A horvaacutet keacuterdeacutes toumlrteacutenete eacutes

iromaacutenyai a rendi aacutellam koraacuteban I koumltet Magyar Toumlrteacutenelmi Taacutersulat Bp 1927 43ndash44 p

204

71 taacuteblaacutezat A magyar lakossaacuteg szaacutema az egyes horvaacutet vaacutermegyeacutekben (fő) (1910)

Vaacutermegye Teruumllet

(Km2

)

A vaacutermegye

lakossaacutega

Horvaacutet

lakossaacuteg

Magyar

lakossaacuteg Egyeacuteb lakossaacuteg

BelovaacuterndashKoumlroumls 5 070 332 592 fő 253 687 fő 14224 fő 64 681 fő

LikandashKorbava 6 211 204 710 fő 100 346 fő 22 fő 104 342 fő

ModrusndashFiume 4 879 231 654 fő 152 210 fő 899 fő 78 545 fő

Pozsega 4 929 265 272 fő 142 616 fő 16 462 fő 106 194 fő

Szereacutem 6 866 414 234 fő 106 198 fő 29 522 fő 278 514 fő

Varasd 2 507 307 010 fő 300 033 fő 1 095 fő 5 882 fő

Verőce 4 867 272 430 fő 137 394 fő 45 196 fő 89 840 fő

Zaacutegraacuteb 7 212 594 052 fő 445 870 fő 6 068 fő 142 114 fő

Oumlsszesen 42 541 2 621 954 fő 1 638 354 fő 113 488 fő 870 112 fő

Forraacutes LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute Peacutecs 1998

Az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint HorvaacutetndashSzlavoacutenorszaacutegban a magyarsaacuteg

kisebbseacutegben volt de a szaacutema nem elhanyagolhatoacute 119 981 főt tett ki268

Ez Horvaacutetorszaacuteg

lakossaacutegaacutenak 457 szaacutezaleacuteka volt amiacuteg a horvaacutetok 6248 szaacutezaleacutekos toumlbbseacutegben vannak

Jelentős a szerbek szaacutema is akik főkeacutent a Szereacutemseacutegben eacuteltek valamint Pozsega eacutes Verőce

vaacutermegyeacutekben A szaacutemuk ezen a 42 541 km 2 -es teruumlleten 644 955 fő (2459) Jelentős volt

meacuteg a neacutemetek szaacutema 134 078 fő (531) Tovaacutebbaacute eacuteltek itt szlovaacutekok 21 613 fő (082)

ukraacutenok 8 317 fő (0317) Az egyeacuteb kategoacuteria 54 656 főt tett ki (258) Napjainkra a 119

981 fős magyar lakossaacuteg szinte teljesen eltűnt az egykori nyolc toumlrteacutenelmi vaacutermegye

teruumlleteacuteről A SzerbndashHorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelysaacuteg ndash szerbuumll Kraljevina Srba Hrvata i Slovenaca

ndash 1918-as megalakulaacutesaacutetoacutel az 1990-es eacutevekig jelentős vaacuteltozaacutesok mentek veacutegbe A magyarsaacuteg

ndash a neacutemet kisebbseacuteggel egyetemben ndash joacuteformaacuten teljesen eltűnt az 1886ndash1918 koumlzoumltti

horvaacutetorszaacutegi teruumlletekről A deacutelszlaacutev koumlzigazgataacutesi vaacuteltoztataacutesok nyomaacuten a Szereacutemseacuteg a

neacutehai Szereacutem vaacutermegye haacuteromoumltoumld reacuteszben Szerbiaacuteeacute lett eacutes bdquobeeacutepuumlltrdquo a Vajdasaacutegba269

Csak a

nyugati reacutesz az egykori megyeszeacutekhellyel Vukovaacuterral maradt Horvaacutetorszaacutegnak

Kelet-Szlavoacuteniaacuteban illetve a Nyugat-Szereacutemseacutegben 1991-ben 9 821 magyar eacutelt A

magyarsaacuteg 17 telepuumlleacutesen lakott ebből csak neacutegy ndash Haraszti Koacuteroacutegy Reacutetfalu eacutes

Szentlaacuteszloacute270

ndash volt toumlbbseacutegeacuteben magyar A toumlbbi 13 telepuumlleacutesen ndash Almaacutes (Aljmaš)

Antunovac Apaacuteti (Opatovac) Csaacutek (Ţakovci) Daacutelya (Dalj) Erdőd (Erdut) Eszeacutek (Osijek)

268

A 119 981 főből 91 180 fő azaz a 7599 szaacutezaleacutek Verőceacuteben 45 196 magyar eacutelt 1910-ben Szereacutemben 29 522

eacutes Pozsegaacuteban pedig 16 462 magyar eacutelt 269

SEBŐK Laacuteszloacute A horvaacutetorszaacutegi magyarok a statisztikaacutek tuumlkreacuteben in ARDAY Lajos Fejezetek a

horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994 137 p 270

bdquoA legutoacutebbi maacutesfeacutel szaacutezadban a Draacuteva-Szaacuteva koumlzoumltti magyarok telepuumlleacutestoumlrteacutenetuumlk szerint keacutet nagyobb

csoportra oszlottak Az egyiket Koacuteroacutegy Haraszti Szentlaacuteszloacute eacutes Magyarreacutetfalu lakossaacutega alkotja mely

koumlzeacutepkori sőt valoacutesziacutenűleg honfoglalaacuteskori magyar neacutepesseacuteg maradeacuteka a Vuka eacutes a Draacuteva mocsarainak

veacutedelmeacuteben veacuteszelte aacutet a toumlroumlk haacuteboruacutekat A maacutesik csoport a muacutelt szaacutezad maacutesodik feleacuteben keletkezett baacutecskai eacutes

dunaacutentuacuteli kivaacutendorlaacutessal Szlavoacutenia eacutes Szereacutemseacuteg szaacutemos koumlzseacutegeacuteben szoacuteroacutedott szeacutet KOacuteSA Laacuteszloacute A

szlavoacuteniai magyar reformaacutetusok egyhaacutezi eacutes taacutersadalmi aacutellapota 1885-ben 43 p in ARDAY Lajos (szerk)


205

Lachaacuteza (Vladislavci) Marinci Oacutejankovaacutec (Stari Jankovci) Uacutejlak (Ilok) Vinkovce

(Vinkovci) eacutes Vukovaacuter (Vukovar) ndash a magyarok helyi kisebbseacuteget keacutepeztek Az ezekben a

falvakban eacutelő magyarok toumlbb mint fele foumlldoumlnfutoacute lett a deacutelszlaacutev haacuteboruacute alatt Kelet-

Szlavoacuteniaacuteboacutel az egeacutesz magyarsaacuteg elmenekuumllt meacuteg a telepuumlleacuteseiket ndash Koacuteroacutegy Haraszti

Szentlaacuteszloacute ndash is megrongaacutelta vagy lerombolta a deacutelszlaacutev haacuteboruacute271

A 17 telepuumlleacutesből Eszeacutek

Haraszti Koacuteroacutegy eacutes Szentlaacuteszloacute Aacuterpaacuted-koriak a toumlbbi telepuumlleacutesre joacuteval keacutesőbb az 1800-as

eacutevekben koumlltoumlztek be a magyarok Sajnos napjainkban is szokaacutes ezen a videacuteken az egykeacutezeacutes

ennek koumlvetkezteacuteben Haraszti magyarsaacutega jelentősen eloumlregedett Reacutetfalu ndash ma Eszeacutek

kuumllvaacuterosa ndash teljes asszimilaacutecioacutejaacutet Eszeacutek koumlzelseacutege segiacuteti elő

Eszeacutek (Osijek) vaacuterosa egykoron Verőce vaacutermegye szeacutekhelye volt mivel a Draacuteva

partjaacuten fekszik kapcsolatban aacutellt Baranyaacuteval eacutes azon keresztuumll Magyarorszaacuteggal A vaacuteros

teruumllete ndash 1910-ben ndash 57 km 2 lakosainak szaacutema 31 388 fő volt A legneacutepesebb neacutepcsoport a

horvaacutet volt 12 625 fő (4022) a maacutesodik helyen a magyarsaacuteg aacutellt 11 269 fővel (359) A

harmadik legneacutepesebb neacutepcsoport a szerb volt 2 889 fővel (92) Az 1910-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes

alkalmaacuteval 743 fő cseh nemzetiseacutegűnek vallotta magaacutet (236) Az egyeacuteb kategoacuteria 3 862 fő

tett ki (1232) A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval Eszeacutek vaacuterosaacutenak oumlsszlakossaacutega

114 616 fő volt ebből 99 234 fő volt horvaacutet (8657) 15 382 fő pedig (1343) egyeacuteb

nemzetiseacutegű A legjelentősebb kisebbseacuteg a vaacuterosban a szerb volt 8 767 fővel a magyarsaacuteg

mindoumlssze 1 154 főt tett ki Eszeacutek ndash az eacuterdekveacutedelmi eacuterdekkeacutepviseleti szervek szeacutekhelyei

miatt ndash a horvaacutetorszaacutegi magyarok koumlzpontja A vaacuterostoacutel nyugatra maacuter keveacutes magyar szoacutervaacutenyt

talaacutelunk

Koumlzeacutep-Horvaacutetorszaacutegban az 1990-es eacutevek elejeacutere csak koumlzel 3 000 magyar maradt Az

1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint meacuteg 21 387 magyar eacutelt itt ebből 14 224 fő BelovaacuterndashKoumlroumls

vaacutermegyeacuteben 1 095 fő Varasd vaacutermegyeacuteben 6 068 fő pedig Zaacutegraacutebban eacutes a szinteacuten Zaacutegraacuteb

nevet viselő vaacutermegyeacuteben

Napjainkban az egykori Varasd vaacutermegye teruumlleteacuten maacuter nincs magyar szoacutervaacuteny a

toumlrteacutenelmi Zaacutegraacuteb vaacutermegye teruumlleteacuten is csak Zaacutegraacuteb a horvaacutet fővaacuteros tekinthető magyar

szoacutervaacutenynak Zaacutegraacuteb lakossaacutega az 1910-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 79 038 főt tett ki Ebből a

tuacutelnyomoacute toumlbbseacuteg horvaacutet volt 59 348 fő (75) Jelentős volt a szloveacuten neacutepcsoport szaacutema

akik 7 116 főt szaacutemlaacuteltak (9) A harmadik helyen a neacutemetek aacutelltak 4 458 fővel (564) A

magyarsaacuteg is keacutepviseltette magaacutet igaz csak 4 028 fővel (509) A szerbek 3 897 főt tettek ki

271

TVRTKO Vujity Tűzvonalbanhellipami a haditudoacutesiacutetaacutesokboacutel kimaradt INTERPRESS REKLAacuteM Kft Bp

1992 96-97 p

206

(493) tovaacutebbaacute 123 szlovaacutek 46 ukraacuten eacutes 22 romaacuten eacutelt a vaacuterosban A 2001-es horvaacutet

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Zaacutegraacuteb 779 145 főt mondhat magaacuteeacutenak Ebből a toumlbbseacuteg (716 344 fő)

horvaacutet A magyar nemzetiseacuteg 841 fővel keacutepviseltette magaacutet az oumlsszlakossaacutegon beluumll (011)

Jelentősebb neacutepcsoportok Zaacutegraacuteb vaacuterosaacuteban az albaacuten (3 389 fő ndash 043) a bosnyaacutek (6 204 fő

ndash 08) a montenegroacutei (1 313 fő ndash 017) a szloveacuten (3 225 fő ndash 041) eacutes a szerb (18 811

fő ndash 241)

A toumlrteacutenelmi Belovaacuter-Koumlroumls eacutes Pozsega vaacutermegyeacutek teruumlleteacuten meacuteg talaacutelhatoacute neacutehaacuteny

telepuumlleacutes amely napjainkban is otthont ad a magyarsaacutegnak Az egykori Belovaacuter-Koumlroumls

vaacutermegyeacutehez tartozoacute telepuumlleacutesek Bedenik Belovar GoveŤe Polje Mali Pisajan Veliki

Pisajan eacutes Velika Pisanica A toumlrteacutenelmi Pozsega vaacutermegye teruumlleteacutehez tartozott szoacutervaacuteny

magyar telepuumlleacutesek Brekinjska Deţanovac Grbavac Imsovac Kreštelovac Trojeglava Az

emliacutetett telepuumlleacutesek koumlzuumll egy sincs ahol magyar toumlbbseacuteg lenne Az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes

szerint a telepuumlleacutesek magyarsaacutegaacutenak a szaacutema 16 eacutes 73 fő koumlzoumltt mozgott kiveacuteve Bedeniket

Belovaacutert Grbovacot eacutes Velika Pisanicaacutet Bedeniken a magyarsaacuteg szaacutema 117 fő volt a

telepuumlleacutes oumlsszlakossaacutegaacutenak 1618 szaacutezaleacutekaacutet alkottaacutek a magyarok Grbovacon 108 fő vallotta

magaacutet magyarnak ez az oumlsszlakossaacuteg 3576 szaacutezaleacuteka volt Velika Pisanicaacuten 174 fő mondta

magaacutet magyarnak ez a telepuumlleacutes oumlsszlakossaacutegaacutenak 1184 szaacutezaleacuteka volt Belovaacuter az egykori

megyeszeacutekhely 118 magyarnak adott otthont szemben a koumlzel 27 ezres deacutelszlaacutev koumlzoumlsseacuteggel

A fent emliacutetett telepuumlleacutesek csak a legjelentősebb magyar szoacutervaacutenyok Termeacuteszetesen maacutes

koumlrnyeacutekbeli telepuumlleacuteseken is eacutelnek magyarok de a szaacutemuk elenyeacutesző Szinte bizonyos hogy a

horvaacutetorszaacutegi magyar szoacutervaacutenyok sorsa megmaacutesiacutethatatlan teljes asszimilaacutecioacutejuk beolvadaacutesuk

elkeruumllhetetlen

Zaacutegraacutebtoacutel deacutelre a horvaacutet tengerparton maacuter csak a nagyobb vaacuterosokban ndash Fiume

(Rijeka) Poacutela (Pula) Rovinj Split eacutes Zaacutera (Zadar) ndash eacutel kisebb szaacutemuacute magyarsaacuteg Ezek koumlzuumll

a legjelentősebb a fiumei magyarsaacuteg

Fiume a toumlrteacutenelmi muacuteltban a Magyar Kiraacutelysaacuteg egyetlen kikoumltővaacuterosa volt A vaacuteros

bdquokuumlloumln testkeacutent kapcsoloacutedott a Magyar Kiraacutelysaacuteghoz A vaacuteros a koumlzeacutepkorban kuumlloumlnboumlző

hűbeacuterurak birtoka volt A Habsburg-haacutez a 16 szaacutezad elejeacuten szerezte meg a telepuumlleacutest Maacuteria

Tereacutezia (1740-1780) uralkodaacutesa alatt 1776-toacutel horvaacutet 1779-től viszont magyar teruumlletnek

szaacutemiacutetott A napoacuteleoni haacuteboruacutekban a franciaacutek szerezteacutek meg majd Napoacuteleon bukaacutesaacutetoacutel ndash a

roumlvid 1813-as angol megszaacutellaacutest nem szaacutemiacutetva ndash 1814-től egeacuteszen 1822-ig ismeacutet az

osztraacutekokeacute lett272

Magyarorszaacuteg csak 1822-ben nyeri vissza reacutegi jogait a kikoumltővaacuteros felett

272

A Pallas Nagylexikona VII koumltet A Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt Bp 1900 113 p

207

amelyet az 18481849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc utaacuten ismeacutet elveszt A telepuumlleacutes 1849

eacutes 1868 koumlzoumltt Horvaacutetorszaacuteg reacutesze volt majd az I vilaacuteghaacuteboruacute veacutegig ismeacutet a magyar

koumlzigazgataacutes reacutesze lett A vaacuterost ndash teacutevesen ndash szoktaacutek a 64 magyar vaacutermegyeacutenek is hiacutevni baacuter

sohasem toumlltoumltte be ezt a szerepet A vaacuteros hivatalos megnevezeacutese bdquoFiume szabad vaacuteros eacutes

keruumllete volt

Az 1886 eacutes 1918 koumlzoumltti magyar koumlzigazgataacutes szerint Fiume vaacuteros eacutes keruumllete 21 km 2

nagysaacuteguacute volt A vaacuteros lakosainak szaacutema a 18 szaacutezad veacutegeacuten meacuteg csak 2 500 fő de maacuter 1780-

ban 16 000 főre 1870-ben pedig 17 800 főre emelkedett Az 1880 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a

lakosok szaacutema 20 981 fő a haacutezak szaacutema 1 503 volt miacuteg 10 eacutevvel keacutesőbb lakosainak szaacutema

29 494 főre ugrott a haacutezak szaacutema pedig 1 731 lett273

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a lakossaacuteg szaacutema 49 806 fő volt ebből 27

307 fő volt olasz 12 926 fő horvaacutet 6 493 fő magyar 2 315 fő neacutemet 425 fő szerb 192 fő

szlovaacutek 137 fő romaacuten eacutes 11 fő ukraacuten

Az I vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően ndash 1919-ben ndash az olasz koumlltő forradalmaacuter Gabriele

DrsquoAnnunzio eacutes serege szaacutellja meg eacutes Olaszorszaacuteg reacuteszeacutenek nyilvaacuteniacutetja a ndash a fuumlggetlen

vaacuterosaacutellami joumlvőt elkeacutepzelő ndash vaacuterost A kikoumltővaacuteros miutaacuten meghiuacutesult az oumlnaacutelloacutesodaacutes utolsoacute

remeacutenye is ndash 1924-ben ndash Olaszorszaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik Fiume ezt koumlvetően ndash a roumlvid 1943eacutevi

neacutemet megszaacutellaacutest kiveacuteve ndash egeacuteszen 1945-ig Olaszorszaacuteghoz tartozott Ezt koumlvetően

Jugoszlaacutevia reacutesze volt majd 1991-től a fuumlggetlen Horvaacutetorszaacuteg egyik legforgalmasabb

kikoumltővaacuterosa

A 2001-es horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes 252 fő (017) magyart iacutert oumlssze a 148 235 fős

vaacuterosban Tiacutez eacutevvel koraacutebban 1991-ben meacuteg 331 fő vallotta magaacutet magyarnak Fiume

vaacuterosaacuteban A kis koumlzoumlsseacuteg a mai napig aacutepolja magyarsaacutegaacutet eacutes keresi a kapcsolatot az

anyaorszaacuteggal

273

BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Fiume eacutes a magyarndashhorvaacutet tengerpart Magyarorszaacuteg


208

5 5 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai (1991-2002) eacutes joumlvőkeacutepe

A hataacuteron tuacuteli magyarok koumlzuumll a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg toumlbb szempontboacutel is

speciaacutelis helyzettel rendelkezik bdquohellipa horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg az egyetlen olyan csoport

amelyiknek nagyobb reacutesze nem teljesen tekinthető őshonosnak miutaacuten a 19 szaacutezad veacutegi

gyoumlkerek erre csak reacuteszben predesztinaacuteljaacutek tovaacutebbaacute a (burgenlandiakhoz hasonloacutean) az itteni

magyarok tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege eredendően szoacutervaacutenykoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelt ma pedig ez a

tendencia alapvetőveacute vaacutelt274

A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacuten 4 437 460 fő

eacutelt ebből 3 977 171 fő volt horvaacutet (8963 ) 331383 fő pedig egyeacuteb nemzetiseacutegű (1037)

33 aacutebra A horvaacutetorszaacutegi magyarok szaacutemaacutenak alakulaacutesa (fő) (1880ndash2001)

Forraacutes SEBŐK Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar szoacutervaacutenyok Etnikai-Nemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet MTA


A ndash szerb a bosnyaacutek eacutes az olasz utaacuten ndash negyedik jelentősebb horvaacutetorszaacutegi nemzeti

kisebbseacuteg a magyar A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatai szerint 16 595 fő vallotta magaacutet

magyar nemzetiseacutegűnek Ez a szaacutem egykoron ndash 1910-ben ndash meacuteg 119 981 volt Az I

vilaacuteghaacuteboruacute előtt a magyarsaacuteg adta a horvaacutetorszaacutegi koumlzlekedeacutesben ndash MAacuteV stb ndash dolgozoacutek

toumlbb mint negyedeacutet A magyarsaacuteg feluumllreprezentaacutelt volt a horvaacutet veacutederőben kereskedelemben

eacutes iparban is nem is beszeacutelve a horvaacutetorszaacutegi eacutertelmiseacutegről A magyarsaacuteg szaacutema 1921-re a

274

SEBŐK Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar szoacutervaacutenyok Etnikai-Nemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet MTA


209

trianoni beacutekeszerződeacutes megkoumlteacutese utaacuten koumlzel 76 ezer főre zuhant Sokaknak taacutevozniuk kellett

toumlbbek koumlzoumltt a magyar hivatalnokreacuteteget az eacutertelmiseacuteg jelentős reacuteszeacutet a koumlzlekedeacutesben

dolgozoacutekat stb koumltelezteacutek a deacutelszlaacutev (horvaacutet) teruumlletek elhagyaacutesaacutera

Az 1910 eacutevi ndash magyar ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint meacuteg 208 horvaacutet telepuumlleacutesen eacutelt 100

főneacutel toumlbb magyar ez a szaacutem 1921-re jelentősen megvaacuteltozott 108-ra csoumlkkent A II

vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten ndash 1948-ban ndash maacuter csak 51 450 főt tett ki a magyarsaacuteg275

A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute

koumlzoumltt a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg szaacutemaacutet az Amerikaacuteba toumlrteacutenő kivaacutendorlaacutes is jelentősen

csoumlkkentette baacuter ez a jelenseacuteg maacuter az I vilaacuteghaacuteboruacute előtt is megfigyelhető volt Az

asszimilaacutecioacute szinteacuten nem volt ismeretlen jelenseacuteg maacuter az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten megindult de

csak napjainkra vaacutelt gyorsuloacute uumlteműveacute

Ahhoz hogy az egyes horvaacutetorszaacutegi neacutepszaacutemlaacutelaacutesok neacutepesseacutegstatisztikai adatait

oumlsszehasonliacutetsuk toumlbb szempont is neheziacuteti a dolgunkat Az egyik hogy az 1880-toacutel 2001-ig

terjedő időszak neacutepszaacutemlaacutelaacutesai elteacuterő adatokra keacuterdeztek raacute Az 1880 eacutes 1910 koumlzoumltti

időszakban ndash az Osztraacutek-Magyar Monarchia idejeacuteben ndash az anyanyelvet eacutes a vallaacutest tudakoltaacutek

a zaacutegraacutebi statisztikai hivatal munkataacutersai Koumlzel hasonloacute volt a helyzet a II vilaacuteghaacuteboruacutet

megelőző időszak neacutepszaacutemlaacutelaacutesok alkalmaacuteval is amit maacuter a jugoszlaacutev hatoacutesaacutegok vittek

veacuteghez A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten maacuter a nemzetiseacutegre keacuterdeztek raacute Raacuteadaacutesul az 1991 eacutevi

jugoszlaacutev eacutes a 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes is elteacuterő terminoloacutegiaacutet koumlvetett Az emliacutetett

szempont a kisebbik probleacutemaacutet okozza A nagyobbik az hogy Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutenek

koumlzigazgataacutesi beosztaacutesa toumlbbszoumlr vaacuteltozott iacutegy szinte lehetetlen oumlsszevetni az egyes

neacutepszaacutemlaacutelaacutesok adatait A horvaacutetorszaacutegi magyarok demograacutefiai sajaacutetossaacutegainak vizsgaacutelataacutet

megneheziacuteti tovaacutebbaacute hogy a 2002 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes nemzetiseacutegi adatait ndash

szemeacutelyiseacutegi jogokra hivatkozva ndash csak az uacutej koumlzseacutegek (obšinaacutek) bontaacutesaacuteban publikaacuteltaacutek s

ezek az aggregaacutelt adatok a telepuumlleacutesenkeacutenti elemzeacutest nem teszik lehetőveacute Ezeacutert a keacuterdeacutessel

foglalkozoacute kutatoacute keacutenytelen az 1991-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes falusoros adataira taacutemaszkodni

275

SEBŐK Laacuteszloacute A horvaacutetorszaacutegi magyarok a statisztikaacutek tuumlkreacuteben 138 p in ARDAY Lajos Fejezetek a

horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 1994

210

72 taacuteblaacutezat Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacuten elhelyezkedő zsupaacutensaacutegok nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (2001)

Zsupaacutensaacutegok Oumlsszlakossaacuteg Horvaacutet Magyar Szerb Egyeacuteb

Szlavoacutenia

BrodskondashPosavska 176 765 166 129 81 5 347 5 208

OsjeckondashBaranjska 330 506 277 245 9 784 28 866 14 611

PozeskondashSlavonska 85 831 76 118 221 5 616 3 876

VirovitickondashPodravska 93 389 83 554 255 6 612 2 968

VukovarskondashSrijemska 204 768 160 277 2 047 31 644 10 800

BjelovarskondashBilogorska 133 084 109 871 1 188 9 421 12 604

KoumlzeacutepndashHorvaacutetorszaacuteg

Karlovacka 141 787 119 490 32 15 651 6 614

KoprivnickondashKrizevacka 124 467 119 450 108 2 408 2 501

KrapinskondashZagorska 142 432 140 212 25 224 1 971

Medimurska 118 426 112 746 73 248 5 359

SisackondashMoslavacka 185 387 152 196 148 21 617 11 426

Varazdinska 184 769 180 474 56 761 3 478

Zagrebacka 309 696 297 868 158 2 720 8 950

Grad Zagreb (Zaacutegraacuteb vaacuteros) 779 145 716 344 841 18 811 43 149

Horvaacutet tengerpart

DubrovackondashNeretvanska 122 870 114 621 89 2 409 5 751

Istarska 206 344 148 328 536 14 284 43 196

LickondashSenjska 53 677 46 245 18 6 193 1 221

PrimorskondashGoranska 305 505 258 438 516 15 005 31 546

SibenskondashKninska 112 891 99 838 68 10 229 2 756

SplitskondashDalmatinska 463 676 446 539 262 5 520 11 355

Zadarska 162 045 151 188 89 5 716 5 052

Oumlsszesen 4 437 460 3 977 171 16 595 201 631 242 063

Forraacutes httpwwwdzshrEngCensuscensus2001htm Letoumlltve 2004 januaacuter 6

Amint azt maacuter az előzőekben emliacutetettuumlk az 1991 eacutevi jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a

horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg meacuteg 22 355 főt szaacutemlaacutelt viszont 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes

szerint jelentősen fogyott a magyar nemzetiseacutegű szemeacutelyek szaacutema mindoumlssze 16 595 magyar

nemzetiseacutegű szemeacutelyt regisztraacuteltak a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacuten A horvaacutetorszaacutegi

magyarsaacuteg 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt 5 760 fővel csoumlkkent azaz a leacutelekszaacutemaacutenak 2576 szaacutezaleacutekaacutet

vesztette el A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg neacutepesseacutegfogyaacutesaacuteban az alaacutebbi teacutenyezők jaacutetszottak

főbb szerepet

Migraacutecioacute Az 1960-as eacutevekben Jugoszlaacutevia a nyugat feleacute nyitott vendeacutegmunkaacutesok

tiacutezezrei indultak főkeacutent Neacutemetorszaacutegba Sok magyar a horvaacutet teruumlletekről is nyugatra taacutevozott

(kuumllső vaacutendorlaacutes) Szaacutembelileg a vendeacutegmunkaacutesok is csoumlkkentetteacutek a horvaacutetorszaacutegi

magyarsaacuteg leacutelekszaacutemaacutet Viszont a hazateacuterő vajdasaacutegi ndash deacutelvideacuteki ndash magyar vendeacutegmunkaacutesok

egy reacutesze ndash eredeti lakoacutehelye helyett ndash az Adriai-tenger partjaacuten telepedett le A belső migraacutecioacute

ndash baacuter nem volt toumlmegesnek nevezhető ndash ebben a tekintetben meacutegis pozitiacutevan eacuterintette a

horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg szaacutembeli alakulaacutesaacutet Azonban ez sem segiacutetett a magyarsaacuteg negatiacutev

demograacutefiai mutatoacuteinak javiacutetaacutesaacuteban A magyarsaacuteg leacutelekszaacutema tovaacutebbra is rohamosan

csoumlkkent

211

Az 1991-ben kirobbant deacutelszlaacutev haacuteboruacute is jelentős (kuumllső eacutes belső) migraacutecioacutes hullaacutemot

indiacutetott el A horvaacutetorszaacutegi magyarok koumlzuumll toumlbb ezren voltak keacutenytelenek ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a

sikloacutesi eacutes harkaacutenyi menekuumllttaacuteborokban aacutetveacuteszelni a haacuteboruacutet A Baranya Kelet-Szlavoacutenia eacutes

Nyugat-Szereacutemseacuteg teruumlleteacuteről elmenekuumllt 7 903 magyar nemzetiseacutegű aacutellampolgaacuter jelentős

reacutesze ndash becsleacutesek szerint fele ndash Magyarorszaacutegra illetve nyugati orszaacutegokba taacutevozott

Ugyanakkor a szervezett betelepiacuteteacutesek koumlvetkezteacuteben 25ndash30 000 maacutes forraacutesok szerint 50 000

szerb bdquomenekuumlltrdquo eacuterkezett a Baranyaacuteba eacutes Kelet-Szlavoacuteniaacuteba horvaacutetorszaacutegi eacutes boszniai szerb

teruumlletekről

Sokan Horvaacutetorszaacuteg biztonsaacutegosabb videacutekein kerestek menedeacuteket s ezaacuteltal a belső

migraacutecioacutet valoacutesiacutetottaacutek meg A nyugat-szlavoacuteniai magyarsaacutegot szinteacuten elűzteacutek a lakoacutehelyeacuteről

de ők a veluumlk szomszeacutedos szerb falvak haacutezaiba be tudtak koumlltoumlzni

Az 1995 novemberi bdquoerdődi megaacutellapodaacutes megnyitotta a megszaacutellt teruumlletek

Horvaacutetorszaacuteghoz toumlrteacutenő beacutekeacutes reintegraacutecioacutejaacutenak uacutetjaacutet de a menekuumlltek keacutetoldaluacute visszateacutereacutese

csak 1997 nyaraacuten kezdődoumltt meg 1998 őszeacuteig ndash a magyar szervezetek becsleacutesei alapjaacuten ndash a

menekuumlltek 75-a teacutert vissza lakoacutehelyeacutere vagy rendszeresen laacutetogatja azt

A deacutelszlaacutev haacuteboruacute soraacuten a horvaacutet Duna mente lakossaacutegaacutenak oumlsszeteacuteteleacuteben olyan

meacutelyrehatoacute vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be amelyek hataacutesaacutera a magyarsaacuteg ndash amely 1991-ben meacuteg

bizonyos telepuumlleacuteseken abszoluacutet vagy relatiacutev toumlbbseacuteget eacutelvezett ndash a keacutesőbbiekben elenyeacutesző

jelenteacutektelen helyi kisebbseacuteggeacute vaacutelt illetve vaacutelhat

Haacuteboruacutes veszteseacuteg A horvaacutet hatoacutesaacutegok adatai szerint a haacuteboruacute ideje alatt mintegy

1000ndash1500 ndash baranyai illetve kelet-szlavoacuteniai ndash magyar halaacutelozott el A maacuter 16 595 fős

horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg eacuteleteacuteben ez eacuterzeacutekeny veszteseacutegnek tekinthető

Asszimilaacutecioacute Akaacutercsak a szloveacuteniai (muravideacuteki) magyarok eseteacuteben a vallaacutes szerepe

itt is meghataacuterozoacute volt Napjainkra csak azok a horvaacutetorszaacutegi magyarok illetve magyar

telepuumlleacutesek tudtak megmaradni ahol a reformaacutetus hitet koumlvetteacutek A Horvaacutet Roacutemai Katolikus

Egyhaacutez ndash meacuteg az Osztraacutek-Magyar Monarchia idejeacuten is ndash ragaszkodott a sajaacutet teruumlleteacuten a

horvaacutet papokhoz illetve a horvaacutet nyelvű istentiszteletekhez A teruumllet deacutelszlaacutev keacutezbe

keruumlleacuteseacutevel ndash mivel a magyar nyelvű iskolaacutek joacute reacuteszeacutet is megszuumlntetteacutek ndash a roacutemai katolikus

magyar telepuumlleacutesekre az elkeruumllhetetlen ndash előbb nyelvi majd etnikai ndash beolvadaacutes vaacutert Az

egykori roacutemai katolikus magyarsaacuteg joacute reacutesze ndash neacutehaacuteny baranyai magyar telepuumlleacutestől eltekintve

ndash az elmuacutelt szaacutez eacutevben szinte teljesen beolvadt a helyi horvaacutetsaacutegba Ugyanakkor az

asszimilaacutecioacutehoz kapcsoloacutedoacute szoacutervaacutenyosodaacutes előmozdiacutetotta a bdquovegyes haacutezassaacutegok szaacutembeli

gyarapodaacutesaacutet is A statisztikaacutek szerint a haacuteboruacute alatt vegyes haacutezassaacutegban szuumlletett gyermekek

212

szinte kiveacutetel neacutelkuumll horvaacutet bdquoszellembenrdquo nevelődnek Ugyanis a jugoszlaacutev hadsereg

pusztiacutetaacutesai miatt azok is horvaacutetokkal szimpatizaacuteltak akik amuacutegy maacutes nemzetiseacutegűek voltak

Kilaacutetaacutestalan gazdasaacutegi helyzet A visszateacuterő menekuumllteknek ndash koumlztuumlk a magyaroknak

is ndash leacutetbizonytalansaacuteggal kell szembeneacutezniuumlk nincs megeacutelheteacutesi lehetőseacuteg A haacuteboruacute

koumlvetkezteacuteben a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg gazdasaacutegi helyzete katasztrofaacutelissaacute vaacutelt A koumlrnyeacutek

mezőgazdasaacutegi eacutes ipari nagyuumlzemei toumlnkrementek A magaacutengazdasaacutegok a modernizaacutecioacutes

hitelek hiaacutenya eacutes az eacuterteacutekesiacuteteacutesi neheacutezseacutegek miatt nem tudnak talpra aacutellni A koraacutebban joacutel

műkoumldő haacuteztaacuteji gazdasaacutegokat teljesen kifosztottaacutek A teacuterseacutegben nagy hagyomaacutenyokkal

rendelkező szőlő- eacutes foumlldműveleacutes valamint az aacutellattenyeacuteszteacutes eszkoumlzei szinte teljes egeacuteszeacuteben

hiaacutenyoznak Az utoacutebbi eacutevek magyarorszaacutegi koumlzalapiacutetvaacutenyi taacutemogataacutesainak koumlszoumlnhetően

valamelyest enyhuumlltek a teacuterseacuteg mezőgazdasaacutegaacutenak gondjai276

Teruumlleti elhelyezkedeacutes A horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlbb mint keacutetharmada a

szoacutervaacutenyban eacutel főkeacutent KeletndashSzlavoacuteniaacuteban illetve NyugatndashSzlavoacutenia ndash szinte teljesen

asszimilaacuteloacutedott ndash egyes telepuumlleacutesein

73 taacuteblaacutezat A nyugatndashszlavoacuteniai szoacutervaacutenytelepuumlleacutesek magyar lakossaacutega (fő) (1910-1991)

Forraacutes SEBŐK Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar szoacutervaacutenyok EtnikaindashNemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet MTA


A teruumlleti elhelyezkedeacutesből koumlvetkezik hogy a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg gyakorlatilag

ndash az koraacutebbiakban felsorolt ndash kilenc baranyai illetve a kelet-szlavoacuteniai Koacuteroacutegyon

276

Az utoacutebbi eacutevek magyarorszaacutegi koumlzalapiacutetvaacutenyi taacutemogataacutesainak koumlszoumlnhetően valamelyest enyhuumlltek a teacuterseacuteg

mezőgazdasaacutegaacutenak gondjai Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes


213

Szentlaacuteszloacuten eacutes Harasztin kiacutevuumll maacutes telepuumlleacuteseken kiacutevuumll sehol sincs toumlbbseacutegben A

horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg szinte kiveacutetel neacutelkuumll ruraacutelis falusias koumlzegben eacutel A vaacuterosok

magyarsaacutega gyakorlatilag maacuter asszimilaacuteloacutedott A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg eacuterdekkeacutepviseleti

eacuterdekveacutedelmi koumlzpontjaacutenak nevezhető Eszeacuteken is csak 1154 fő az oumlsszlakossaacuteg 1 szaacutezaleacuteka

vallotta magaacutet magyar nemzetiseacutegűnek a legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor

Oktataacutesi rendszer A deacutelszlaacutev haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a horvaacutetorszaacutegi magyar oktataacutes

gyakorlatilag teljesen megsemmisuumllt A deacutelszlaacutev haacuteboruacutet koumlvetően a magyar nyelvű oktataacutes

csak lassan eacuteledt uacutejjaacute Napjainkban maacuter inkaacutebb a keacutetnyelvűseacuteg (horvaacutet-magyar) dominaacutel

azokban az iskolaacuteban ahol magyarul is oktatnak eacutes egyeacutertelműen a magyar nyelv alaacuterendelt

szerepeacutenek lehetuumlnk tanuacutei Az bdquoaszimmetrikus keacutetnyelvűseacuteg itt is kedvez a nyelvi majd a

keacutesőbbiekben az etnikai asszimilaacutecioacutenak

Termeacuteszetes fogyaacutes Az előbbiek ismereteacuteben talaacuten nem lehet csodaacutelkozni azon hogy

az eacutelveszuumlleteacutesek szaacutema messze elmarad a halaacutelozaacutesok szaacutemaacutehoz keacutepest A horvaacutetorszaacutegi

magyarsaacuteg eloumlregedett a meacuteg magyar toumlbbseacutegű telepuumlleacutesek korszerkezete a joumlvőre

vonatkozoacutean kilaacutetaacutestalannak mondhatoacute




ndash bdquocsonka taacutersadalom a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg koumlreacuteből is ndash 1918 illetve 1945

oacuteta ndash hiaacutenyzik az eacutertelmiseacuteg a tisztviselői reacuteteg

ndash betelepiacuteteacutesek kolonizaacutecioacute



ndash a reacutegi hagyomaacutenyok neacutepszokaacutesok ősi mesterseacutegek a toumlrteacutenelem kihalaacutesa

Oumlsszegezve megaacutellapiacutethatjuk hogy a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg eseteacuteben a

hagyomaacutenyok eacutes az egeacutesz műkoumldő koumlzoumlsseacuteg felbomlaacutesa komoly veszeacutellyel fenyeget

Ugyanakkor az eloumlregedeacutes eacutes gyermektelenseacuteg is egyre erőteljesebb A horvaacutetorszaacutegi

magyarsaacuteg csaknem egeacutesze olyan koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutes annyira elszoacutertan eacutel hogy

asszimilaacutecioacutejuk csaknem bizonyosra vehető Tovaacutebbi fogyaacutesuk egyeacutertelműen

prognosztizaacutelhatoacute s a keserű realitaacutes alapjaacuten uacutegy gondoljuk hogy a koumlvetkező neacutepszaacutemlaacutelaacutes

idejeacuten reaacutelis alternatiacutevakeacutent kell azzal szaacutemolnunk hogy az itteni magyarok szaacutema ndash

legalaacutebbis a nemzetiseacutegi bevallaacutes alapjaacuten ndash akaacuter a feleacutere is csoumlkkenhet

277

FUumlR Lajos Magyar sors a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Kairosz Kiadoacute 2001 214ndash217 p

214

5 6 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai helyzete meglehetősen elteacuterő keacutepet

mutat 1991 előtt illetve deacutelszlaacutev haacuteboruacute időszaka utaacuten

A legszembetűnőbb vaacuteltozaacutes az oktataacutes teruumlleteacuten toumlrteacutent Az 1991-es haacuteboruacutes

esemeacutenyek soraacuten a horvaacutetorszaacutegi magyar nyelvű oktataacutesi rendszer gyakorlatilag teljes

meacuterteacutekben megsemmisuumllt eacutes meacuteg az oacutevodai haacuteloacutezatot sem sikeruumllt mind a mai napig

helyreaacutelliacutetani278

Ennek elsődleges oka hogy a suacutelyos anyagi gondokkal kuumlzdő

oumlnkormaacutenyzatok nem tudjaacutek biztosiacutetani az oacutevodaacutek fenntartaacutesaacuteval kapcsolatos koumlltseacutegeket A

Baranya-haacuteromszoumlgben csak Csuacutezaacuten Voumlroumlsmarton Laskoacuten Vaacuterdaroacutecon eacutes Kopaacutecson műkoumldik

magyar oacutevoda valamint 2002 őszeacuten az eszeacuteki Magyar Oktataacutesi eacutes Művelődeacutesi Koumlzpontban

keacutet 25ndash25 fős oacutevodai csoportot indiacutetottak eacutes ez neacutegy oacutevoacutenő alkalmazaacutesaacutet teszi lehetőveacute

Az aacuteltalaacutenos iskolai oktataacutes is eacuterzeacutekeny veszteseacuteget szenvedett Az 19971998-as

taneacutevben csak keacutet oumlnaacutelloacute nyolcosztaacutelyos magyar aacuteltalaacutenos iskola műkoumldoumltt Horvaacutetorszaacutegban

(Voumlroumlsmart Laskoacute) Az 199899-es taneacutevtől viszont maacuter a kelet-szlavoacuteniai Koacuteroacutegy magyar

aacuteltalaacutenos iskolaacuteja is megkezdhette munkaacutejaacutet279

Neacutehaacuteny telepuumlleacutesen ndash koumlzoumlttuumlk Zaacutegraacutebban is ndash

keacutetnyelvű oktataacutes zajlik Az anyanyelvaacutepolaacutes (a magyar nyelv eacutes irodalom toumlrteacutenelem eacutenekndash

zene taacutenc szervezett oktataacutesa) lehetőseacutegei alig neacutehaacuteny horvaacutet tannyelvű aacuteltalaacutenos iskolaacuteban

biztosiacutetottak Ennek hataacutesfoka igen szereacuteny jelentőseacutege a megmaradaacutes szempontjaacuteboacutel

elenyeacutesző A magyar nemzetiseacutegű aacuteltalaacutenos iskolaacutes diaacutekok szaacutema a haacuteboruacute előttihez

viszonyiacutetva a feleacutere csoumlkkent

Magyar nyelvű koumlzeacutepiskolai oktataacutes Horvaacutetorszaacutegban joacuteformaacuten csak Eszeacuteken folyik

A felsőoktataacutes tekinteteacuteben az Eszeacuteki Egyetemen a tervezett magyar nyelvű

pedagoacuteguskeacutepzeacutes megindiacutetaacutesa nem toumlrteacutent meg Uacutegy tűnik hogy a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg

pedagoacutegus-utaacutenpoacutetlaacutesa az anyaorszaacutegi egyetemekre főiskolaacutekra jaacuteroacutekkal megoldhatoacute A

Zaacutegraacutebi Egyetemen 1994 oacuteta Hungaroloacutegiai Tanszeacutek műkoumldik az Aacuteltalaacutenos Nyelveacuteszeti eacutes

278

A Magyar Keacutepes Uacutejsaacuteg 1992 januaacuter 23-aacuten megjelent szaacutema szerint az 1991 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacuteskor a

Draacutevaszoumlgben 19 310 horvaacutet 12 857 szerb eacutes 9 920 magyar nemzetiseacutegű polgaacuter eacutelt A szerb megszaacutellaacutest

koumlvetően mintegy 17 000 horvaacutet 6 000 magyar eacutes 5 000 maacutes nemzetiseacutegű (albaacuten jugoszlaacutev neacutemet szloveacuten)

menekuumllt el a teacuterseacutegből A draacutevaszoumlgi magyar tannyelvű iskolaacutekban (Voumlroumlsmarton eacutes Laskoacuten) valamint a koumlrzeti

iskolaacutekban (Uacutejbezdaacutenon Sepseacuten Csuacutezaacuten Nagybodolyaacuten Vaacuterdaroacutecon eacutes Kopaacutecson) megszűnt a magyar nyelvű

oktataacutes A kimutataacutes szerint Horvaacutetorszaacuteg haacuteboruacutes oumlvezeteiből megkoumlzeliacutetőleg 130 magyar pedagoacutegus menekuumllt

el Az egykori Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7) 279

Suumlrgető feladat az aacuteltalaacutenos iskolai tankoumlnyvek magyar nyelvre toumlrteacutenő aacutetiacuteraacutesa a magyar iskolaacutek

felszereleacuteseacutenek korszerűsiacuteteacutese javiacutetaacutesa valamint a nemzeti azonossaacutegtudat szempontjaacuteboacutel fontos tantaacutergyak

kereteacuteben az uacuten nemzeti tartalmak megfelelő oacuteraszaacutemban toumlrteacutenő taniacutetaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa

215

Orientalisztikai Inteacutezet szervezeti keretein beluumll szinte kizaacuteroacutelag nem magyar nemzetiseacutegű

hallgatoacutekkal A felveacuteteli vizsgaacuten is horvaacutet nyelvből eacutes irodalomboacutel keacuterdezik a jeloumllteket

A felekezeti hovatartozaacutes tekinteteacuteben 1991-ig a baranyai eacutes kelet-szlavoacuteniai

magyarsaacuteg fele-fele araacutenyban vallotta magaacutet katolikusnak eacutes reformaacutetusnak A katolikus

egyhaacutezkoumlzseacuteg a Diakovo-i Puumlspoumlkseacuteghez tartozik s a puumlspoumlki vikaacuterius szemeacutelyeacuteben ma is

csak egyetlen magyar ajkuacute pappal rendelkezik

A horvaacutetorszaacutegi magyar katolikusok anyanyelven toumlrteacutenő vallaacutesgyakorlaacutesa nem

biztosiacutetott A reformaacutetus hiacutevek szaacutema 1991-ben 4 200 koumlruumll volt koraacutebban a baacutecskai

reformaacutetus puumlspoumlkseacuteghez tartoztak majd 1993 januaacuterjaacuteban a megalakult Horvaacutetorszaacutegi

Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutez tagjai lettek280

A katolikus eacutes a reformaacutetus koumlzoumlsseacuteg egyhaacutezi vagyona a haacuteboruacuteban megsemmisuumllt

templomai paroacutekiaacutei inteacutezmeacutenyei jelentős reacuteszeacutet elpusztiacutetottaacutek281

A szerb megszaacutellaacutes eacuteveiben

haacuterom reformaacutetus lelkeacutesz laacutetta el egeacutesz Baranyaacuteban az egyhaacutezi teendőket temetett eacutes esketett

felekezeti hovatartozaacutesra valoacute tekintet neacutelkuumll A Magyarorszaacutegon eacutes Horvaacutetorszaacuteg szabad

teruumlletein eacutelő menekuumlltek lelki gondozaacutesaacuteval eacutes segeacutelyezeacuteseacutevel a Deacutelvideacuteki Reformaacutetus

Menekuumllt Misszioacute eacutes az eszeacuteki szeacutekhelyű Elűzoumlttek Koumlzoumlsseacutege foglalkozott Ez utoacutebbi a

menekuumllt reformaacutetusokat gyűjtoumltte oumlssze a kopaacutecsi lelkeacutesz a HMRKE jelenlegi

szuperintendenseacutenek vezeteacuteseacutevel

A meacutediumok tekinteteacuteben is jelentős vaacuteltozaacutes tapasztalhatoacute a deacutelszlaacutev haacuteboruacutet

megelőzően eacutes azt koumlvetően

A nyomtatott sajtoacute kapcsaacuten fontos hangsuacutelyoznunk hogy Horvaacutetorszaacutegban nem

jelenik meg magyar nyelvű napilap A HMSZ (Horvaacutetorszaacutegi Magyarok Szoumlvetseacutege) aacuteltal

kiadott bdquoMagyar Keacutepes Uacutejsaacuteg ciacutemű hetilaptoacutel a kormaacuteny 1997-ben megvonta a taacutemogataacutest

Azoacuteta magyarorszaacutegi taacutemogataacutessal időkoumlzoumlnkeacutent jelenik csak meg A HMSZ adja ki az

bdquoEacuteletfa ciacutemű kulturaacutelis lapot eacutes az bdquoEacutevkoumlnyvet is

A hetilapok kiadaacutesaacuteval kapcsolatban sem jobb a helyzet A kiadaacutesaacutera fordiacutetandoacute horvaacutet

kormaacutenyzati taacutemogataacutes elosztaacutesaacuteroacutel eacutevről-eacutevre vita taacutemad a horvaacutetorszaacutegi magyar szervezetek

koumlzoumltt A taacutergyaloacute felek egyeteacutertenek abban hogy fuumlggetlen kiadoacutet eacutes szerkesztőseacuteget kell

felaacutelliacutetani ahol a szakeacutertelem a doumlntő eacutes nem lehet figyelembe venni a kisebbseacutegi szervezetek

280

1999 juacutenius 6-aacuten heacutet baranyai illetve szlavoacuteniai reformaacutetus gyuumllekezet (Szentlaacuteszloacute Kopaacutecs Voumlroumlsmart

Csuacuteza Hercegszoumlllős Bellye Eszeacutek) leacutetrehozta a Horvaacutetorszaacutegi Magyar Reformaacutetus Keresztyeacuten Egyhaacutezat

(HMRKE) amely becsuumllt adatok szerint a horvaacutetorszaacutegi reformaacutetus hiacutevek mintegy 60 szaacutezaleacutekaacutet fogja aacutet 281

A haacuteboruacute az alaacutebbi baranyai eacutes kelet-szlavoacuteniai templomokban tett kaacutert a bellyei templom teljesen kieacutegett a

laskoacutei templom orgonaacuteja leeacutegett Szentlaacuteszloacute Koacuteroacutegy Kopaacutecs Haraszti eacutes Tordinci templomai a fegyveres

harcok alatt rongaacuteloacutedtak meg Kő eacutes Sepse templomaacutet teljesen kifosztottaacutek Kelet-Szlavoacuteniaacuteban az egyhaacutezi

anyakoumlnyvek nagy reacutesze is megsemmisuumllt

216

ellenteacuteteit valamint a koumlzvetlen politikai eacuterdekeket Ennek eacuterdekeacuteben 1996-ban a HMDK

(Horvaacutetorszaacutegi Magyarok Demokratikus Koumlzoumlsseacutege) Eszeacutek szeacutekhellyel megalakiacutetotta a

HUNCRO elnevezeacutesű Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Vaacutellalatot amelynek gondozaacutesaacuteban jelenik meg az

bdquoUacutej Magyar Keacutepes Uacutejsaacuteg ciacutemű hetilap a bdquoHorvaacutetorszaacutegi Magyarsaacuteg ciacutemű havilap eacutes a

bdquoBarkoacuteca elnevezeacutesű gyermekuacutejsaacuteg A HUNCRO adja ki a HMDK bdquoEacutevkoumlnyveacutet a

bdquoRovaacutetkaacutekat eacutes a bdquoGazdasaacutegi Kalendaacuteriumot is A horvaacutet kormaacuteny Kisebbseacutegi Hivatala

1998-ban keacutet alkalommal vonta meg a taacutemogataacutest a kiadoacutevaacutellalattoacutel Ennek koumlvetkezteacuteben

1998 juacuteniusaacutetoacutel decemberig Horvaacutetorszaacutegban egyetlen magyar nyelvű nyomtatott sajtoacutetermeacutek

sem jelent meg 1998 decembereacuteben a Kisebbseacutegi Hivatal a hetilap kiadaacutesaacuteval a Magyar

Egyesuumlletek Szoumlvetseacutegeacutet biacutezta meg amely bdquoKeacutepes Uacutejsaacuteg ciacutemmel oumlt szaacutemot adott ki A

horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg taacutejeacutekoztataacutesaacutera a horvaacutet kormaacuteny 1999-ben ismeacutet a bdquoHUNCRO Lap-

eacutes Koumlnyvkiadoacute Vaacutellalatnak adott megbiacutezaacutest A bdquoMagyar Egyesuumlletek Szoumlvetseacutege 2002-ben

immaacuter a maacutesodik eacutevfolyamaacutet jelentette meg a bdquoHorvaacutetorszaacutegi Magyar Naploacute ciacutemű időszaki

kiadvaacutenynak a HMTMT pedig MAHO (MAgyarok HOrvaacutetorszaacutegban) neacuteven internetes uacutejsaacutegot

jelentet meg sajaacutet koumlltseacutegeacuten282

Az elektronikus sajtoacuteval kapcsolatban fontos megemliacuteteni hogy a horvaacutetorszaacutegi

magyarok lehetőseacutegei elmaradnak a toumlbbi hataacuteron tuacuteli koumlzoumlsseacuteg moumlgoumltt A raacutedioacutezaacutes

gyakorlatilag csak az Eszeacuteki Raacutedioacute naponta 30 perces magyar adaacutesaacutera terjed ki amely

elsősorban hiacuterműsorokat sugaacuteroz

A televiacutezioacutezaacutes tereacuten sem jobb a helyzet magyar nyelvű TV-adaacutessal a horvaacutetorszaacutegi

magyarsaacuteg nem rendelkezik szaacutemukra heti 30 percben az eszeacuteki Szlavoacuten Televiacutezioacute biztosiacutet

megjeleneacutesi lehetőseacuteget A bdquoDraacutevataacutej ciacutemű kulturaacutelis-informatiacutev adaacutes a talaacuten legismertebb

magyar nyelvű műsor

Amint az előbbiekből is kitűnik a horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg nemcsak demograacutefiai

hanem taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai tereacuten is jelentős ndash talaacuten megoldhatatlan ndash

hiaacutenyossaacutegokkal kuumlzd

282

A MAHO (MAgyarok HOrvaacutetorszaacutegban) internetes uacutejsaacuteg httpjagorsrcehrmaho (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus

7)

217

5 7 Melleacuteklet

34 aacutebra A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutese a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacutegban (2001)


35 aacutebra A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg szaacutemaacutenak alakulaacutesa (fő) (1910-2001)


218

38 aacutebra


augusztus 7)

219

37 aacutebra


augusztus 7)

220

38 aacutebra

Forraacutes SEBŐK Laacuteszloacute A deacutelvideacuteki demograacutefiai folyamatok ndash elsősorban a magyarok vonatkozaacutesaacuteban Erdeacutelyi

Magyar Adatbank httpadatbanktransindexro (Letoumllteacutes ideje 2007 augusztus 7)

39 aacutebra Horvaacutetorszaacuteg teacuterkeacutepe (2007)



A Pallas Nagylexikona VII koumltet A Pallas Irodalmi eacutes Nyomdai Rt Bp 1900

Egyezmeacuteny a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg koumlzoumltt a Magyar Koumlztaacutersasaacutegban

eacutelő horvaacutet kisebbseacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacutegban eacutelő magyar kisebbseacuteg jogainak veacutedelmeacuteről

(1995 aacuteprilis 5)

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala wwwhtmhhu

Horvaacutet Statisztikai Hivatal httpwwwdzshr

Horvaacutetorszaacutegi Magyarok Demokratikus Koumlzoumlsseacutegeacutenek honlapja wwwhmdkhr

Jugoszlaacutev Enciklopeacutedia (magyar nyelvű kiadaacutes) I koumltet Miroslav Krleţa Jugoszlaacutev

Lexikograacutefiai Inteacutezet Zaacutegraacuteb 1985

MAHO (MAgyarok HOrvaacutetorszaacutegban) internetes uacutejsaacuteg el httpjagorsrcehrmaho

Officina Vilaacutegeacutevkoumlnyv rsquo9495 ndash A Foumlld 192 orszaacutegaacutenak aktuaacutelis adatai Officina Nova Bp

1994

REacuteGIOacute Kisebbseacuteg Politika Taacutersadalom folyoacuteirat httpwwwregiofolyoirathu

Szerződeacutes a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg eacutes a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg koumlzoumltt a baraacuteti kapcsolatokroacutel eacutes

az egyuumlttműkoumldeacutesről (1992 december 16)

Ustav Republike Hrvatske A Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenya Zagreb 1998

Toumlrteacutenelmi Vilaacutegatlasz Kartograacutefiai Vaacutellalat Bp 1991

ARDAY Lajos Az eacuteszaknyugatndashhorvaacutetorszaacutegi szoacutervaacutenyokroacutel in ARDAY Lajos (szerk)

Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Koumlzeacutep-Euroacutepa Inteacutezet Teleki Laacuteszloacute


ARDAY Lajos Magyarok a Deacutelvideacuteken Jugoszlaacuteviaacuteban BIP Budapest 2002

B JESZENSZKI Beacutela A taacutersorszaacutegok koumlzjogi viszonya a magyar aacutellamhoz Budapest 1889

BARANYAI Juacutelia Viacutezbe vesző nyomok Forum Koumlnyvkiadoacute Uacutejvideacutek 1976

BOGNAacuteR Andraacutes A baranyai lakossaacuteg etnikai oumlsszeteacuteteleacutenek vaacuteltozaacutesa in ARDAY Lajos


BOROVSZKY Samu BaacutecsndashBodrog vaacutermegye I koumltet Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai


BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Fiume eacutes a magyar-horvaacutet tengerpart

Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Orszaacutegos Monograacutefiai Taacutersasaacuteg Bp

ŢURŢIŠ Slobodan ndash KICOŠEV Saša Development of the population in Baranya ndash Razvoj

Populacije Baranje Peacutelmonostor ndash Uacutejvideacutek 1993

223

CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai (1880ndash1941) KSH Bp

1999

DOMONKOS Laacuteszloacute Magyarok a Deacutelvideacuteken Zriacutenyi Kiadoacute Budapest 1992

EacuteGER Gyoumlrgy A Draacutevaszoumlg demograacutefiai viszonyai az elmuacutelt szaacutez eacutevben (1880ndash1981) in

Magyarsaacutegkutataacutes Eacutevkoumlnyve 1988 Magyarsaacutegkutatoacute Inteacutezet Bp 1989

FAacuteBIAacuteN Gyoumlrgy A rendszervaacuteltaacutes politikaacutejaacutenak fő jellemzői Szerbiaacuteban Horvaacutetorszaacutegban

eacutes Szloveacuteniaacuteban Acta universitatis szegediensis de Attila Joacutezsef nominatae Szeged 1996

FRIED Ilona Fiume Magyarok nyomaacuteban kuumllfoumlldoumln Enciklopeacutedia Kiadoacute Bp 2004


GOumlNYEY Saacutendor A Draacutevaszoumlg neacuteprajzi elkuumlloumlniacuteteacutese Peacutecsi Vaacuterosi Muacutezeum Eacutertesiacutetője Peacutecs

1942

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash DROZDIK Zsuzsa A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg teruumlleti eacutes

taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai Teruumlleti Statisztika KSH 7 (44) eacutevfolyam 4 szaacutem

Bp 2004

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia maacutesodik aacutetdolgozott

kiadaacutes Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005



GYŐRFFY Gyoumlrgy Az Aacuterpaacutedkori Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti foumlldrajza Akadeacutemiai Kiadoacute Bp

1966

HEKA Laacuteszloacute ndash SZONDI Ildikoacute Magyarok a Draacutevaszoumlgben Acta universitatis szegediensis

de Attila Joacutezsef nominatae Tomus XLIV Fasciculus5 Szeged 1993

HEKA Laacuteszloacute Adaleacutekok Horvaacutetorszaacuteg 1526 előtti alkotmaacutenytoumlrteacuteneteacutehez Acta Ubiversitatis

Szegediensis de Attila Joacutezsef Nominatae Acta Juridica et Politica Tomus LII Fasciculus 4

Szeged 1997

HEKA Laacuteszloacute Az 1868 eacutevi horvaacutetndashmagyar kiegyezeacutes a sajtoacute tuumlkreacuteben Acta Universitatis

Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LIV Fasciculus 9 Szeged 1998

HEKA Laacuteszloacute A deacutelszlaacutev aacutellamok alkotmaacutenytoumlrteacutenete Gold Press Nyomda Szeged 2002

HEKA Laacuteszloacute A horvaacutet Sabor (Szaacutebor) jogtoumlrteacuteneti szerepe Acta Universitatis Szegediensis

Acta Juridica et Politica Tomus LXII Fasciculus 8 Szeged 2002

HEKA Laacuteszloacute A magyarndashhorvaacutet aacutellamkoumlzoumlsseacuteg alkotmaacuteny- eacutes jogtoumlrteacutenete Baacuteba Kiadoacute

Szeged 2004

HEKA Laacuteszloacute Horvaacutetorszaacuteg kulturaacutelis eacutes műveacuteszettoumlrteacutenete ndash Bevezeteacutes a kroatisztikaacuteba

Baacuteba Kiadoacute Szeged 2004

224

HEKA Laacuteszloacute A horvaacutetok eacutes az 1848ndash1849 eacutevi forradalom eacutes szabadsaacutegharc Acta

Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Tomus LXVI Fasciculus 10 Szeged

2004

HOPPAacuteL Dezső A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacuteinek ciacutemerei Cartographia Bp 2001

KATONA Imre (koumlzreadja LAacuteBADI Kaacuteroly) Buacutecsuacuteszavak a Draacutevaszoumlgtől Forraacutes

Szeacutepirodalmi szocioacutegraacutefiai műveacuteszeti folyoacuteirat 33 eacutevfolyam 2001 novemberi szaacutem

KELECSEacuteNYI Laacuteszloacute Zoltaacuten Magyar Irodalom Atlasz Athenaeum Bp 2000

KOCSIS Kaacuteroly Az etnikai konfliktusok toumlrteacuteneti-foumlldrajzi haacutettere a volt Jugoszlaacutevia

teruumlleteacuten Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 1993

KOacuteSA Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar reformaacutetusok egyhaacutezi eacutes taacutersadalmi aacutellapota 1885-ben

43 p In ARDAY Lajos (szerk) Fejezetek a horvaacutetorszaacutegi magyarok toumlrteacuteneteacuteből Koumlzeacutep-

Euroacutepa Inteacutezet Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp 1994

KRISTOacute Gyula (szerk) Korai magyar toumlrteacuteneti lexikon (9ndash14 szaacutezad) Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1994

LAacuteBADI Kaacuteroly Magyarok eacutes szomszeacutedaik a Draacutevaszoumlgben in LAacuteBADY Kaacuteroly

Draacutevaszoumlgi rovaacutetkaacutek HMDK Eszeacutek 1993

LAacuteBADI Kaacuteroly Draacutevaszoumlg Aacutebeacuteceacute Neacuteprajzi eacutes folkloacuter taacutejlexikon HunCro Sajtoacute- eacutes

Nyomdaipari Kft ndash Draacutevaszoumlg Alapiacutetvaacuteny Eszeacutek-Budapest 1996

LAacuteBADI Kaacuteroly Nyelvi jogok kisebbseacutegek nyelvpolitika KeletndashKoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteban

Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 2003

LAacuteBADI Kaacuteroly Szeacutetszorataacutesban A draacutevaszoumlgi magyarsaacuteg sorsuumlldoumlzoumlttseacutege a haacuteboruacuteban

1991ndash1998 Timp ndash Militaria Kiadoacute Budapest-Zaacutegraacuteb 2004

LAacuteBADI Kaacuteroly A horvaacutetorszaacutegi magyarok eacutes koumlnyvkiadaacutesuk (1990ndash2005) in SIMON

Attila (szerk) A hataacuteron tuacuteli magyar tudomaacutenyos koumlnyvkiadaacutes Foacuterum Kisebbseacutegkutatoacute

Inteacutezet ndash Lilium Aurum Koumlnyvkiadoacute Somorja ndash Dunaszerdahely 2005

LAacuteBADI Kaacuteroly Nyelvtoumlrveacutenyek nyelvi jogok Horvaacutetorszaacutegban Forraacutes wwwmtakihu

LELKES Gyoumlrgy Magyar helyseacutegneacutev-azonosiacutetoacute szoacutetaacuter Talma Kiadoacute Peacutecs 1998

MISKOLCZY Gyula A horvaacutet keacuterdeacutes toumlrteacutenete eacutes iromaacutenyai a rendi aacutellam koraacuteban I koumltet

Magyar Toumlrteacutenelmi Taacutersulat Bp 1927

NADILO Branko Csaacutektornya eacutes maacutes vaacuterak a Mura menteacuten GraŤevinar 200456 eacutevfolyam

5 szaacutem


ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon III koumltet Bp 1981

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Bp 1981

225

PATAKI Andraacutes A Draacutevaszoumlg 400 eacutevvel ezelőtt Magyar Keacutepes Uacutejsaacuteg Eszeacutek 1992

SEBŐK Laacuteszloacute A horvaacutetorszaacutegi magyarok a statisztikaacutek tuumlkreacuteben in ARDAY Lajos


SEBŐK Laacuteszloacute A 2001 eacutevi horvaacutet neacutepszaacutemlaacutelaacutes magyar neacutezőpontboacutel in GYURGYIacuteK

Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki


SEBŐK Laacuteszloacute A deacutelvideacuteki demograacutefiai folyamatok ndash elsősorban a magyarok

vonatkozaacutesaacuteban Erdeacutelyi Magyar Adatbank httpadatbanktransindexro

SEBŐK Laacuteszloacute A szlavoacuteniai magyar szoacutervaacutenyok EtnikaindashNemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet

MTA httpwwwmtakihu

SOKCSEVITS Deacutenes ndash SZILAacuteGYI Imre ndash SZILAacuteGYI Kaacuteroly Deacuteli szomszeacutedaink toumlrteacutenete

Beremeacutenyi Koumlnyvkiadoacute Bp 1994

SRŠAN Stjepan Hrvatska Baranja Glas Slavonije Osijek 1991 oktoacuteber

SZEacuteKELY Andraacutes Bertalan Horvaacutetorszaacutegi magyar sors a 90-es eacutevekben ndash Szeacutetszoacuterataacutesban

In Horvaacutetorszaacutegi Magyarsaacuteg I eacutevfolyam 8-10 szaacutem Bp 1994

TIacuteMAacuteR Gyoumlrgy A Duna-Draacutevaszoumlg neacutepesedeacutestoumlrteacutenete in Baranyai Helytoumlrteacutenetiacuteraacutes BML

Eacutevkoumlnyv 19871988 Peacutecs 1988

TVRTKO Vujity Tűzvonalban hellipami a haditudoacutesiacutetaacutesokboacutel kimaradt INTERPRESS

REKLAacuteM Kft Bp 1992

VAacuteRADY Ferenc (szerk) Baranya muacuteltja eacutes jelene I koumltet Peacutecs 1896

ZENTAI Jaacutenos Baranya megye magyar neacuteprajzi csoportjai in Ethnographia LXXXIX

Eacutevfolyam 4 szaacutem

226



6 1 Az ausztriai kisebbseacutegekről aacuteltalaacuteban

Ausztriaacuteban a kisebbseacutegveacutedelem maacuter a 1 szaacutezad koumlzepeacutetől jelentős szerepet jaacutetszik

Annak elleneacutere hogy Ausztria koumlzvetlen nyugati szomszeacutedunk kisebbseacutegpolitikaacutejaacuteroacutel ndash a

szűk szakeacutertői koumlrt leszaacutemiacutetva ndash keveset tud a magyar koumlzveacutelemeacuteny Ez reacuteszben eacuterthető is

hiszen Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepa aacutellamaiban az utoacutebbi eacutevtizedek jelentős politikai gazdasaacutegi

illetve taacutersadalmi vaacuteltozaacutesai elterelteacutek a figyelmet Ez a folyamat napjainkban sem zaacuterult le

tovaacutebb folytatoacutedik Az informaacutecioacute hiaacutenyaacutenak maacutesfelől kedvező vetuumllete is van nincsenek

jelentősebb probleacutemaacutek a toumlbbseacuteg-kisebbseacuteg viszonyaacuteban

bdquoAz orszaacuteg teruumlleteacuten eacutelő etnikai csoportokat koumlzoumlsseacutegeket az idők folyamaacuten kuumlloumlnboumlző

fogalmakkal jeloumllteacutek Az Osztraacutek-Magyar Monarchiaacuteban a jogban a neacuteptoumlrzs (Volksstamm) a

politikai eacuteletben a nemzetiseacuteg (Nationalitaumlt) fogalom volt hasznaacutelatos A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute

koumlzoumltt eacutes koumlzvetlenuumll a haacuteboruacute utaacuten nemzeti kisebbseacutegről (nationale Minderheit) beszeacuteltek

napjaink osztraacutek jogalkotaacutesaacuteban a neacutepcsoport (Volksgruppe) fogalmat hasznaacuteljaacutek

Nyilvaacutenvaloacute azonban hogy ezek a fogalmak fedik egymaacutest eacutes ugyanazt a kategoacuteriaacutet

jeloumllik283

Az Ausztriaacuteban eacutelő nemzeti eacutes etnikai kisebbseacutegekre vonatkozoacute jogszabaacutelyok

alapvetően kiegeacutesziacutetik egymaacutest

Az első legjelentősebb kisebbseacutegveacutedelmi jogszabaacutely meacuteg az Osztraacutek-Magyar

Monarchia megszuumlleteacuteseacutenek eacuteveacuteben joumltt leacutetre Az 1867 december 21-eacuten elfogadott

alkotmaacutenyos eacuterveacutenyű Alaptoumlrveacuteny (Staatsgrundgesetz) kimondja hogy bdquoAz aacutellam oumlsszes

nemzete egyenjoguacute Az aacutellam elismeri az orszaacutegszerte hasznaacutelatos nyelvek egyenjoguacutesaacutegaacutet

az iskolaacutekban hivatalokban eacutes a nyilvaacutenos eacuteletben284

Az 1867 eacutevi aacutellami alaptoumlrveacuteny

kiveacuteteles jelentőseacutege abban is mutatkozik meg hogy jogilag biztosiacutetja a neacutepcsoportok

szaacutemaacutera ndash kollektiacutev jogkeacutent ndash az egeacutesz koumlzoumlsseacuteg veacutedelmeacutet valamint a sajaacutet nyelvű oktataacuteshoz

szuumlkseacuteges eszkoumlzrendszert Az alaptoumlrveacutenyből koumlvetkezik annak taacutemogatoacute jellege amely

biztosiacutetja egy neacutepcsoport megmaradaacutesaacutet

283

VOGEL Saacutendor A kisebbseacutegi jogok Ausztriaacuteban Reacutegioacute 12 eacutevf 3 sz Bp 2001 284

A jelenlegi osztraacutek alkotmaacuteny 149 cikkelye az előbb ideacutezet toumlrveacutenyt az osztraacutek alkotmaacutenyjog reacuteszeacutenek

tekinti Habaacuter szakeacutertői koumlroumlkben vitaacutes az 1867-es alaptoumlrveacuteny teljesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese az osztraacutek jogaacuteszok

jelentős reacutesze meacutegis eacuterveacutenyesnek fogadja el KOLONOVITS Dieter Die rechtliche Situation der kroatischen

und der slowenischen Volksgruppe in Oumlsterreich Europa Ethnica 1996 3ndash4 101 p

227

A koumlvetkező jelentősebb dokumentum az I vilaacuteghaacuteboruacutet elvesztő Ausztriaacuteval 1919

szeptember 10-eacuten megkoumltoumltt SaintndashGermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutes A beacutekeszerződeacutes

kimondja bdquoOsztraacutek aacutellampolgaacuterok akik egy faji vallaacutesi vagy nyelvi kisebbseacuteghez tartoznak

ugyanabban ndash jogilag eacutes teacutenylegesen ndash a baacutenaacutesmoacutedban eacutes garanciaacutekban reacuteszesuumllnek mint

maacutes aacutellampolgaacuterok Az osztraacutek alkotmaacuteny alkotmaacutenyos jogszabaacutelynak tartja a Saint-

Germain-en-Laye-i beacutekeszerződeacutes ide vonatkozoacute rendelkezeacuteseit (III reacutesz V fejezet 66ndash68

cikkely)

Az előbbieken emliacutetett rendelkezeacuteseken kiacutevuumll a beacutekeszerződeacutes vonatkozoacute cikkelyei

biztosiacutetjaacutek a neacutepcsoportok reacuteszeacutere hogy nyelvuumlket ndash fuumlggetlenuumll hogy neacutemet az aacutellamnyelv ndash

a hivatalos uumlgyekben ndash szoacuteban eacutes iacuteraacutesban ndash hasznaacutelhassaacutek A 68 cikkely eacutertelmeacuteben Ausztria

koumlnnyiacuteteacuteseket biztosiacutet az anyanyelvi oktataacutes teruumlleteacuten ott ahol nagyobb szaacutemban eacutelnek nem

neacutemet nyelvű osztraacutek aacutellampolgaacuterok Tovaacutebbaacute ndash vallaacutesi neveleacutesi eacutes joacuteteacutekonysaacutegi ceacutelokra ndash

megfelelő oumlsszeget biztosiacutet az aacutellami eacutes koumlzseacutegi koumlltseacutegveteacutesből bdquoa faji vallaacutesi vagy nyelvi

kisebbseacutegekhez tartozoacute osztraacutek aacutellampolgaacuterok reacuteszeacutere ahol azok bdquotekinteacutelyesebbrdquo szaacutemban

eacutelnek

A SaintndashGermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutes kisebbseacutegveacutedelmi cikkelyei az I

vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten megkoumltoumltt toumlbbi kisebbseacutegveacutedelmi szerződeacuteshez hasonloacutean csak egyeacuteni

kisebbseacutegveacutedelmet biztosiacutetanak285

eacutes nem neacutepcsoportveacutedelmet Jogfolytonossaacuteguk azonban

mindenkeacuteppen pozitiacutevnak tekinthető

A harmadik legjelentősebb kisebbseacutegveacutedelmi jogszabaacutely az 1955 maacutejus 15-eacuten

megkoumltoumltt bdquoOsztraacutek Aacutellamszerződeacutes amelyet a szoumlvetseacuteges hatalmak (Nagy-Britannia

Egyesuumllt Aacutellamok eacutes a Szovjetunioacute) koumltoumlttek Ausztriaacuteval Az osztraacutek aacutellamszerződeacutes

megtiltotta Ausztria csatlakozaacutesaacutet Neacutemetorszaacuteghoz (bdquoAnschluszlig) toumlmegpusztiacutetoacute fegyverek

gyaacutertaacutesaacutet eacutes birtoklaacutesaacutet koumltelezte a osztraacutek kormaacutenyt a demokratikus szabadsaacutegjogok

biztosiacutetaacutesaacutera Ezzel oumlsszhangban hozta meg az osztraacutek parlament az Ausztria aacutellandoacute

semlegesseacutegeacutet kimondoacute toumlrveacutenyt amely deklaraacutelta hogy az orszaacuteg semmifeacutele katonai

szoumlvetseacuteghez nem csatlakozik eacutes nem engedi meg hogy teruumlleteacuten idegen aacutellamok katonai

taacutemaszpontokat leacutetesiacutetsenek

A jogszabaacutely 1955 juacutenius 7-eacuten leacutepett eacuteletbe miutaacuten Ausztria eacutes a szoumlvetseacuteges

hatalmak ratifikaacuteltaacutek A kisebbseacutegveacutedelmi jogszabaacutelyokat tartalmazoacute 7 cikkelye a szoumlvetseacutegi

alkotmaacuteny 149 cikkelye eacutertelmeacuteben alkotmaacutenyos jogerővel biacuter Az Aacutellamszerződeacutesben

Ausztria visszaaacutelliacutetaacutesa eacutes a fasizmustoacutel valoacute felszabadiacutetaacutesa utaacuten uacutejra rendezteacutek a nemzetiseacutegek

285

GALAacuteNTAI Joacutezsef Trianon eacutes a kisebbseacutegveacutedelem Maecenas Kiadoacute Bp 1989 76ndash81 p 91ndash93 p

228

jogait eacutes egyenjoguacutesaacutegaacutet a neacutemetnyelvű toumlbbseacuteggel uacutegy mint egymaacutessal A 6 cikk rendezi az

aacuteltalaacutenos emberi jogokat a 7 cikk286

csak a karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacuten valamint a

burgenlandi horvaacutet nemzetiseacutegek jogait rendezi a magyar eacutes a cseh nemzetiseacutegeket nem

emliacuteti meg

Az Osztraacutek Aacutellamszerződeacutes 7 cikkelye csak a szloveacuten eacutes horvaacutet kisebbseacutegekhez

tartozoacute osztraacutek aacutellampolgaacuterokroacutel beszeacutel tehaacutet egyeacuteni eacutes nem kollektiacutev jogokat veacuted Egyetlen

kollektiacutev vonatkozaacutesuacute előiacuteraacutesa az 5 bekezdeacutes amely a burgenlandi horvaacutet eacutes a karintiai eacutes

staacutejerorszaacutegi szloveacuten lakossaacutegot veacutedi az ellene iraacutenyuloacute cselekedetek ellen Ugyanakkor

szűkebb a SaintndashGermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutesneacutel mert csak a karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi

szloveacuten eacutes a burgenlandi horvaacutet kisebbseacutegekre vonatkozik eacutes nem Ausztria valamennyi

kisebbseacutegeacutere tehaacutet a burgenlandi magyarokra sem Veacutegrehajtaacutesaacutet azonban toumlbb belső

jogszabaacutely biztosiacutetotta eacutes biztosiacutetja ma is

Az Osztraacutek Aacutellamszerződeacutes (1955) utaacuten 1976-ig kellett vaacuterni amire a magyar eacutes a cseh

neacutepcsoportokat is hivatalosan elismerteacutek Ausztriaacuteban A keacutet időpont (1955ndash1976) koumlzoumltt

voltak ugyan meacuteg kisebbseacutegveacutedelmi rendelkezeacutesek de ezek joacutereacuteszt csak az 1955-ben

hivatalosan elismert ndash karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacutenokra valamint a burgenlandi

horvaacutetokra vonatkozott





neacutepcsoportot A jogszabaacutely hataacutelya a beacutecsi magyarsaacutegra eacutes a beacutecsi szlovaacutekokra csak 1992-

ben a romaacutekra pedig 1993-ban terjedt ki Maacutesfelől mert valamennyi neacutepcsoport jogainak


Az 1976 eacutevi Neacutepcsoporttoumlrveacuteny elsősorban a neacutepcsoportot mint koumlzoumlsseacuteget veacutedi

tehaacutet főkeacutent kollektiacutev jogokat veacuted Ugyanakkor az egyeacuten szaacutemaacutera is jogokat biztosiacutet

A jogszabaacutely aacuteltalaacutenos rendelkezeacutesei koumlzoumltt megtalaacutelhatoacute a neacutepcsoport fogalmi

elemeinek meghataacuterozaacutesa amelynek a koumlvetkező objektiacutev jellemvonaacutesai vannak

ndash a szoumlvetseacutegi teruumllet reacuteszein laknak

ndash ott honosak (beheimateten) azaz őshonosak

ndash osztraacutek aacutellampolgaacuterok

286

A 7 cikkely bevezeteacuteseacutenek oka az volt hogy a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Jugoszlaacutevia igeacutenyt taacutemasztott Karintia

egyes teruumlleteire A nagyhatalmak ezt nem fogadtaacutek el ellenszolgaacuteltataacuteskeacuteppen Ausztriaacutenak azonban biztosiacutetania

kellett a szloveacuten eacutes a horvaacutet kisebbseacuteg jogait

229

ndash nem neacutemet anyanyelvűek

ndash sajaacutet neacutepjellegzetesseacutegekkel (Volkstum) azaz identitaacutessal rendelkeznek

Az osztraacutek jogfelfogaacutes eacutertelmeacuteben nem tartoznak a neacutepcsoportokhoz a menekuumlltek eacutes a

bevaacutendorloacutek meacuteg akkor sem ha letelepuumlltek Ausztriaacuteban eacutes osztraacutek aacutellampolgaacutersaacutegot

nyertek A keacuterdeacutes annaacutel is inkaacutebb megemliacutetendő mert Ausztriaacuteban nagy szaacutemban eacutelnek az

1945-1948 eacutes 1956-os eacutevek magyar az utoacutebbi keacutet eacutevtized erdeacutelyi magyar eacutes az 1968-as eacutev

praacutegai tavaszaacutenak cseh menekuumlltjei valamint horvaacutet eacutes szloveacuten vendeacutegmunkaacutesok

A toumlrveacuteny biztosiacutetja a neacutepcsoportok keacutepviseleteacutet amelyek ndash a II fejezet eacutertelmeacuteben ndash

tanaacutecsokat hozhatnak leacutetre

A toumlrveacutenyben a koumlvetkező aacutell a neacutepcsoporttanaacutecs (Volksgruppenbeirat) bdquoa szoumlvetseacutegi

kormaacuteny eacutes a miniszterek tanaacutecsadoacutei a neacutepcsoporttanaacutecs tagjai helyzetuumlk javiacutetaacutesaacutera

ajaacutenlatokat tehetnek Fontos emliacuteteni hogy a neacutepcsoporttanaacutecsok meghallgataacutesa koumltelező az

adott neacutepcsoportot eacuterintő jogszabaacutely vagy egyeacuteb inteacutezkedeacutes meghozatala előtt Az egyes

neacutepcsoporttanaacutecsok tagjait ndash a neacutepcsoportszervezetek javaslataacutenak figyelembeveacuteteleacutevel ndash a

szoumlvetseacutegi kormaacuteny nevezi ki A kinevezeacutes ellen a neacutepcsoportszervezetek fellebbezeacutessel

eacutelhetnek A osztraacutek szakeacutertők veacutelemeacutenye szerint ezek a tanaacutecsok ellaacutetjaacutek a neacutepcsoportok

politikai keacutepviseleteacutet is

Alapvető jelentőseacutegű a bdquoNeacutepcsoporttoumlrveacuteny III fejezete amely előiacuterja a

neacutepcsoportoknak az aacutellam reacuteszeacuteről toumlrteacutenő taacutemogataacutesaacutet

Az 1976 eacutevi bdquoNeacutepcsoporttoumlrveacuteny elmeacuteletileg anyagilag taacutemogatja az egyes

neacutepcsoportokat iacutegy a burgenlandi illetve ndash 1992 oacuteta a beacutecsi ndash magyarsaacutegot is azonban a

toumlrveacuteny gyakorlati alkalmazaacutesa anyagilag ellehetetleniacuteti a neacutepcsoportok helyzeteacutet A

burgenlandi magyarsaacuteg az 1999-ben vaacutesaacuterolt beacutecsi koumlzoumlsseacutegi helyiseacuteggel anyagilag

csődhelyzetbe keruumllt A veacutetelaacuter eacutes az aacutetalakiacutetaacutes oumlsszesen 45 millioacute osztraacutek schillinget tettek

ki Taacutemogataacutes hiacutejaacuten a hosszuacutelejaacuteratuacute koumllcsoumln visszafizeteacutese szinte bdquokeacutet vaacutellrardquo fektette a

burgenlandi magyarsaacutegot

Az Osztraacutek Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg szerint a kisebbseacutegveacutedelem nem meruumllhet ki az

egyenlőseacuteg elveacutenek biztosiacutetaacutesaacuteban valamint a diszkriminaacutecioacute tilalmaacuteban hanem megkoumlveteli

azt hogy a kisebbseacutegek szaacutemaacutera egyeacuteb (pl anyagi) előnyoumlket biztosiacutetsanak Iacutegy elmeacuteletileg

az anyagi taacutemogataacutesok kapcsaacuten is ki kell keacuterni az illeteacutekes neacutepcsoporttanaacutecsok veacutelemeacutenyeacutet

amelyek javaslatot tehetnek az anyagi eszkoumlzoumlk felhasznaacutelaacutesaacuteroacutel

230

A toumlrveacuteny IV fejezete biztosiacutetja hogy a bdquotopograacutefiai jelzeacuteseket a neacutemet nyelvű

megjeloumlleacutesek mellett az adott neacutepcsoport nyelveacuten is ki kell aacutelliacutetani287

A toumlrveacuteny V fejezete hivatott a neacutepcsoportok hatoacutesaacuteg előtti nyelvhasznaacutelataacutenak

rendezeacuteseacutere A toumlrveacuteny azt is előiacuterja tovaacutebbaacute hogy az osztraacutek hatoacutesaacutegok (pl biacuteroacutesaacuteg előtt)

koumltelesek a neacutepcsoportok tagjainak szabad nyelvhasznaacutelataacutehoz szuumlkseacuteges felteacuteteleket

biztosiacutetani ellenkező esetben az inteacutezkedeacutes elmaradaacutesa a hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes eacuterveacutenytelenseacutegeacutet

vonhatja maga utaacuten

A magyaroktoacutel elteacuterően a horvaacutet eacutes a szloveacuten koumlzoumlsseacutegek fenntartaacutessal fogadtaacutek a

Neacutepcsoporttoumlrveacutenyt egyebek mellett a koumlvetkező fontosabb rendelkezeacuteseket seacuterelmezteacutek a

toumlrveacuteny szűkiacuteti az Osztraacutek Aacutellamszerződeacutes rendelkezeacuteseinek koumlreacutet Ugyanis csak a

neacutepcsoportok megőrzeacuteseacutet fenntartaacutesaacutet (Erhaltung) biztosiacutetja eacutes nem iacuterja elő azok

kibontakoztataacutesaacutet (Entfaltung) Tovaacutebbaacute a keacutetnyelvű topograacutefiai jelzeacutesekkel kapcsolatban

nehezmeacutenyezteacutek hogy azokat csak ott lehet elhelyezni ahol a lakossaacuteg 25-aacutet az adott

neacutepcsoport alkotja Szinteacuten vitatott keacuterdeacutes volt hogy a neacutepcsoporttanaacutecsokba olyan politikai

paacutertok keacutepviselői is bekeruumllhettek akik ellenzik a neacutepcsoportok jogainak kiterjeszteacuteseacutet Ez

előbbiekben emliacutetett rendelkezeacutesek ndash nem teljes koumlrű ndash felsorolaacutesa eredmeacutenyezte azt hogy a

szloveacutenok csak 1989-ben a horvaacutetok pedig csak 1993-ban hoztaacutek leacutetre sajaacutet

neacutepcsoporttanaacutecsaikat

A Neacutepcsoporttoumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacutehoz egyeacuteb jogszabaacutelyokat kell hozni ezeacutert hiaacutenyzik

a self-executing jelleg s ezaacuteltal a jelen jogszabaacutely elteacuter a koraacutebban taacutergyalt

bdquoalaptoumlrveacutenyektőlrdquo Ennek feacutenyeacuteben a veacutegrehajtaacuteshoz az osztraacutek szoumlvetseacutegi kormaacuteny a

magyar neacutepcsoport vonatkozaacutesban az alaacutebbi rendeleteket hozta

ndash A szoumlvetseacutegi kormaacuteny 1977 januaacuter 18-i rendelete a neacutepcsoportok tanaacutecsairoacutel Ezt

1992-ben illetve 1993-ban moacutedosiacutetottaacutek mivel a hivatalosan elismert neacutepcsoportok szaacutema

bővuumllt Jelenleg hat neacutepcsoportot (burgenlandi horvaacutet karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacuten

burgenlandi eacutes beacutecsi magyar beacutecsi csehek beacutecsi szlovaacutekok valamint a romaacutek) ismernek el

hivatalosan Ausztriaacuteban

ndash A szoumlvetseacutegi kormaacuteny rendelete azoknak a teruumlletreacuteszeknek a meghataacuterozaacutesaacuteroacutel

ahol a topograacutefiai jeloumlleacuteseket eacutes feliratokat nemcsak neacutemet hanem horvaacutet eacutes magyar nyelven

is fel kell tuumlntetni

287

Burgenlandban a keacutetnyelvű helyseacutegneacutevtaacuteblaacutek hasznaacutelataacutera csak neacutegy telepuumlleacutes kapott jogot (Alsoacuteőr ndash

Unterwart Felsőpulya ndash Oberpullendorf Felsőőr ndash Oberwart eacutes Őrisziget ndash Siget in der Wart) Az egykori

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 25)

231

ndash A szoumlvetseacutegi kormaacutenynak 2000 juacutenius 5-i rendelete azoknak a biacuteroacutesaacutegoknak

koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegoknak eacutes egyeacuteb hivataloknak a meghataacuterozaacutesaacuteroacutel amelyek a neacutemet

nyelv mellett a magyar nyelvet poacutetloacutelagos hivatalos nyelvkeacutent hasznaacutelhatjaacutek

Veacuteguumll a 2000 eacutevi szoumlvetseacutegi alkotmaacutenymoacutedosiacutetaacutes szinteacuten alapvető fontossaacuteguacute

jogszabaacutely amelynek ndash moacutedosiacutetott ndash 8 cikkelye az alaacutebbiakat mondja ki

(1) bdquoA neacutemet nyelv a nyelvi kisebbseacutegek szaacutemaacutera a szoumlvetseacutegi toumlrveacutenykezeacutes aacuteltal

biztosiacutetott jogok csorbiacutetaacutesa neacutelkuumll a Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamnyelve

(2) A Koumlztaacutersasaacuteg (a Szoumlvetseacuteg a tartomaacutenyok eacutes a koumlzseacutegek) elismerik termeacuteszetes

nyelvi eacutes kulturaacutelis soksziacutenűseacuteguumlket amely az őshonos neacutepcsoportok aacuteltal jut kifejezeacutesre E

neacutepcsoportok nyelveacutet kultuacuteraacutejaacutet fennmaradaacutesaacutet eacutes fenntartaacutesaacutet tiszteletben kell tartani

biztosiacutetani eacutes taacutemogatni kell

A moacutedosiacutetott alkotmaacutenycikk 2000 augusztus 1-jeacuten leacutepett eacuterveacutenybe Ezzel az

Ausztriaacuteban eacutelő neacutepcsoportok azaz kisebbseacutegek reacutegi vaacutegya teljesuumllt288

Zaacuteroacutegondolatkeacutent megemliacutetendő az ET Tanaacutecsadoacute Bizottsaacutegaacutenak jelenteacutese amelyet az

osztraacutek orszaacutegjelenteacutes alapulveacuteteleacutevel alkotott meg A jelenteacutes ndash szemeacutelyes vizsgaacutelatok

alapjaacuten ndash megaacutellapiacutetja hogy a horvaacutet a szloveacuten a magyar a cseh szlovaacutek eacutes a roma

kisebbseacuteg kapcsolata a toumlbbseacutegi osztraacutek nemzettel harmonikus a kapcsolat tovaacutebbi jellemzője

a toleranciaacuten alapuloacute egyuumltteacuteleacutes Ugyanakkor a jelenteacutes hibaacutekat is megaacutellapiacutetott indokolt a

magyar a cseh eacutes a szlovaacutek nyelvoktataacutes inteacutezmeacutenyeinek megerősiacuteteacutese eacutes fejleszteacutese tovaacutebbaacute

a meacutediahasznaacutelatban is reformokra van szuumlkseacuteg Peacuteldakeacutent a magyar a cseh eacutes a szlovaacutek

kisebbseacutegi meacutedia emliacutethető Burgenlandban a horvaacutet kisebbseacuteg helyzete a legkieleacutegiacutetőbb a

magyarokeacute keveacutesbeacute joacute Meacutegis jelentős taacutevolsaacuteg van a burgenlandi magyarok eacutes a kaacuterpaacutetaljai

illetve a vajdasaacutegi magyarok helyzete koumlzoumltt az előbbiek javaacutera

Remeacutelhetőleg Magyarorszaacuteg 2004 maacutejus 1-eacuten toumlrteacutent EU csatlakozaacutesaacuteval tovaacutebb

javul Magyarorszaacuteg eacutes Ausztria amuacutegy is joacute kapcsolta valamint a bdquomaroknyirdquo burgenlandi

magyarsaacuteg demograacutefiai helyzete is rendeződik

288

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A burgenlandi magyarsaacuteg a statisztikai adatok tuumlkreacuteben Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny

Szeged 2007 79 p

232

6 2 Burgenland koumlruumllhataacuterolaacutesa

Burgenland az Osztraacutek Koumlztaacutersasaacuteg legfiatalabb tartomaacutenya (Bundesland

Burgenland) Az I vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute Paacuterizs koumlruumll megkoumltoumltt beacutekeszerződeacutesek (Saintndash

GermainndashenndashLaye Trianon) bdquoviacutevmaacutenyakeacutentrdquo joumltt leacutetre Azt megelőzően ilyen nevű taacutejegyseacuteg

illetve tartomaacuteny nem leacutetezett Burgenland haacuterom toumlrteacutenelmi Ausztriaacuteval szomszeacutedos magyar

vaacutermegye nyugati joacutereacuteszt neacutemetek lakta teruumlleteacuteből joumltt leacutetre289

40 aacutebra Burgenland problematikaacuteja (1918-1922)

Forraacutes Jelmagyaraacutezat 1 Magyarorszaacuteg hataacutera 1914 2 Magyarorszaacuteg hataacutera 1920 3 nem teljesuumllt osztraacutek

igeacuteny 4 neacutepszavazaacutes 1921 5 bdquoLajtabaacutensaacutegrdquo 1921 Forraacutes Koumlztes-Euroacutepa Teacuterkeacuteptaacuter

wwwterkepekadatbanktransindexro (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 7)

289

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A burgenlandi magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai KSH

Teruumlleti Statisztika Bp 20051 33 p

233

A bdquoBurgenland elnevezeacutes hivatalosan előszoumlr 1921-ben jelent meg A magyarorszaacutegi

hasznaacutelatban valoacute megjeleneacutese az 1930-as eacutevekre tehető A fogalom megalkotoacuteja dr Alfred

Wallheim beacutecsi egyetemi tanaacuter aki az uacutej tartomaacuteny első tartomaacutenyfőnoumlke volt A Burgenland

megjeloumlleacutes a elcsatolaacutessal eacuterintett haacuterom magyar vaacutermegye ndash Moson Sopron eacutes Vas ndash neacutemet

neveacutenek (Wieselburg Oumldenburg Eisenburg) utolsoacute szoacutetagjaacuteboacutel keacutepezve alakult ki Az I

vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően osztraacutek igeacutenyek meruumlltek fel Pozsony (Preszligburg) eacutes koumlrnyeacuteke kapcsaacuten

is amely a negyedik elcsatolaacutessal eacuterintett teruumllet lett volna de erre nem keruumllt sor A

tartomaacuteny leacutetrejoumltteacutet megelőzően a teacuterseacuteg neacutemet nyelvű lakoacutei egyszerűen bdquoNyugat-

Magyarorszaacuteg (bdquoWestungarn) elnevezeacutessel illeteacutek a keacuterdeacuteses teruumlletet

Burgenland teruumlleteacuten alapvetően haacuterom jelentős őshonos neacutepcsoport talaacutelhatoacute a

magyar mellett a neacutemet valamint a horvaacutet

A horvaacutetok bdquoGradišće (Gradiscse) elnevezeacutessel illetik Burgenland teruumlleteacutet A

gradiscsei horvaacutetsaacuteg nyelvileg eacutes neacuteprajzilag elkuumlloumlnuumllt csoportot keacutepez a horvaacutet neacutepen beluumll

A bdquoGradišće elmeacuteletileg a neacutemet bdquoBurgenland tuumlkoumlrfordiacutetaacutesa Ugyanakkor megteacutevesztő is

ugyanis ezt a megjeloumlleacutest az egeacutesz egykori Nyugat-Magyarorszaacutegra eacutertik tehaacutet a Magyar

Koumlztaacutersasaacuteg aacutellamhataacuterain beluumll eacutelő nyugat-magyarorszaacutegi horvaacutetjaink (pl a Kőszeg eacutes

Sopron koumlrnyeacuteki telepuumlleacutesek horvaacutetsaacutega) is bdquogradišćei horvaacutetok Holott Sopron eacutes Kőszeg

valamint az azokat hataacuterainkon beluumll bdquokoumlrnyezőrdquo falvak nem Burgenlandhoz tartoznak

A bdquoBurgenland elnevezeacutes magyar megjeloumlleacuteseacutere vonatkozoacutean a haza szakirodalom

jelentősen megosztott Egyes szerzők ndash peacuteldaacuteul Juhaacutesz Laacuteszloacute ndash a neacutemet elnevezeacuteshez

kapcsoloacutedoacutean a bdquoVaacutervideacutek megjeloumlleacutest szorgalmazzaacutek a keacuterdeacuteses teruumlletre290

Toumlbbek koumlzoumltt

azzal eacutervelnek hogy az bdquoŐrvideacutek elnevezeacutes azeacutert sem ajaacutenlatos mert eacutevszaacutezadok oacuteta iacutegy

hiacutevjaacutek a Pinka folyoacutecska voumllgyeacutenek Gyepűfuumlzes (Kohfidisch) eacutes Pinkafő (Pinkafeld) koumlzoumltt

huacutezoacutedoacute szakaszaacutet Mivel ez a taacutejegyseacuteg a bdquoFelsőndashŐrseacuteg csak egy toumlredeacuteke Burgenland

egeacutesz teruumlleteacutenek iacutegy helytelen lenne ezt az elnevezeacutest az egeacutesz tartomaacutenyra kiterjeszteni

Maacutesok ndash peacuteldaacuteul Botlik Joacutezsef291

ndash bdquohelytelennek eacutes toumlrteacutenelmietlennekrdquo tartjaacutek a bdquoVaacutervideacutek

elnevezeacutest helyette inkaacutebb az bdquoŐrvideacutek elnevezeacutest javasoljaacutek

290

JUHAacuteSZ Laacuteszloacute Burgenland Vaacutervideacutek Antoloacutegia Kiadoacute Lakitelek 1999 10 p 291


234

Oacutevakodni kell azonban a keacuterdeacuteses teruumllet vonatkozaacutesaacuteban az bdquoŐrseacuteg elnevezeacutes

hasznaacutelataacutetoacutel Ugyanis a magyar szakirodalom ndash foumlldrajzi eacutertelemben ndash keacutet bdquoŐrseacuteget ismer

az un bdquoAlsoacutendash292

eacutes FelsőndashŐrseacuteget

Az uacuten bdquoFelsőndashŐrseacuteg a toumlrteacutenelmi Vas vaacutermegye Raacuteba folyoacuten tuacuteli teruumlleteacuten az

Aacuterpaacuted-kori gyepű videacutekeacuten a Pinka voumllgyeacuteben fennmaradt magyar telepuumlleacutescsoport

nyelvsziget neve A XX szaacutezad elejeacuten Felsőőr Alsoacuteőr Őrisziget eacutes Jobbaacutegyi telepuumlleacutesek

tartoztak hozzaacute Az egykor hataacuterbiztosiacutetoacute magyar lakossaacuteguacute telepuumlleacutesek hosszuacute sora kiacuteseacuterte a

Raacuteba folyoacuten tuacuteli orszaacutegreacuteszt Erre utalnak az Őr- Őri- oumlsszeteacutetelű Lő- Loumlvő taguacute eacutes a Szem

Szemes valamint a Kolozs telepuumlleacutesnevek is

A videacutek lakossaacutegaacuteban az Aacuterpaacuted-kort koumlvetően jelentős araacutenyban megnoumlvekedtek a

szomszeacutedos osztraacutek teruumlletekről bekoumlltoumlzők A hoacutedoltsaacuteg idejeacuteben a Beacutecs feleacute iraacutenyuloacute

hadjaacuteratok alaposan megtizedelteacutek a koumlzeacutepkori magyar lakossaacutegot akiknek szaacutema a

hataacuterőrelemek szabadalmainak megvonaacutesa illetve korlaacutetozaacutesa miatt is csoumlkkent A neacutemetek

mellett a toumlroumlkoumlk elől eacuteszakra menekuumllő horvaacutetok is reacuteszt vettek a neacutepesseacuteg-veszteseacuteg

poacutetlaacutesaacuteban A bdquoFelsőndashŐrseacuteg teruumllete napjainkban teljes egeacuteszeacuteben Ausztria reacutesze293

Burgenland teruumllete egy eacutevezreden aacutet a Magyar Kiraacutelysaacuteg szerves reacutesze volt Az

bdquoŐrvideacutek (illetve a bdquoVaacutervideacutek) elnevezeacutes eredeti eacutertelme gyepű hataacuterőrvideacutek amely

kezdetben eacutes taacutegabban eacuteszakroacutel a KisndashKaacuterpaacutetoktoacutel Pozsony teacuterseacutegeacutetől onnan szeacuteles saacutevban

deacutel feleacute haladva a Mura folyaacutesaacuteig a teljes NyugatndashMagyarorszaacutegon aacutet huacutezoacutedott Az

bdquoŐrvideacutek (illetve bdquoVaacutervideacutek) taacuteja szűkebben az Aacuterpaacuted-kortoacutel eacutertelmezhető azoacuteta

leacutenyegeacuteben a toumlrteacutenelmi NyugatndashDunaacutentuacutel nyugati reacuteszeacutet jelentette A burgenlandi teruumllet

nagysaacutegaacutenak meghataacuterozaacutesaacutehoz a toumlrteacutenelmi muacutelthoz kell visszanyuacutelnunk

bdquoA Magyarorszaacuteggal szembeni teruumlleti koumlveteleacuteseket hivatalosan 1918 oktoacutebereacuteben

vetetteacutek fel az osztraacutek ideiglenes nemzetgyűleacutesen a nagy-neacutemet eszmeacuteket valloacute keacutepviselők A

NeacutemetndashOsztraacutek Koumlztaacutersasaacuteg beacutekekoumlvetseacutege 1919 juacutenius 16-aacuten jegyzeacutekben keacuterte ndash mivel az

osztraacutekok aacuteltal 1919 juacutelius 2-aacuten aacutetvett osztraacutek beacutekeszerződeacutes tervezete Ausztria keleti

hataacuteraacutenak az 1867-es osztraacutendash-magyar hataacutert jeloumllte ki ndash NyugatndashMagyarorszaacuteg neacutemetek lakta

reacuteszeacutenek a NeacutemetndashOsztraacutek Koumlztaacutersasaacuteghoz valoacute csatolaacutesaacutet toumlrteacutenelmi jogra Beacutecs stb

eacutelelmiszerellaacutetaacutesra katonaindashveacutedelmi () szempontokra eacutes a teruumllet neacutepesseacutegeacutenek oacutehajaacutera

hivatkozva Az osztraacutek keacutereacutesek koumlzoumltt szerepelt hogy a teruumllet neacutepesseacutege neacutepszavazaacutessal

292


tartozik Az bdquoAlsoacutendashŐrseacutegrdquo taacutejegyseacuteg koumlzpontja Őriszentpeacuteter vaacuterosa A 18 telepuumlleacutesből haacuterom Őrihodos

(Hodoš) Kapornak (Krplivnik) eacutes Buumlkkalja (ma Domonkosfa (Domanjševci) telepuumlleacuteshez tartozik) Szloveacutenia

reacutesze ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981 135ndash137 p 293

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon II koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981 134ndash136 p

235

doumlntsoumln hovatartozaacutesaacuteroacutel Keacutesőbb az osztraacutek kormaacuteny mereven elutasiacutetotta a magyar

kormaacuteny neacutepszavazaacutesi javaslataacutet294

A burgenlandi teruumllet potenciaacutelis joumlvőkeacutepe lehetett volna a bdquocsehszlovaacutekndashdeacutelszlaacutev

korridor megvaloacutesulaacutesa295

41 aacutebra A nyugatndashmagyarorszaacutegi szlaacutev korridor terve (1919)


294

LŐKKOumlS Jaacutenos Trianon szaacutemokban Puumlski Kiadoacute Bp 2000 141 p 295

Koumlztes-Euroacutepa Teacuterkeacuteptaacuter wwwterkepekadatbanktransindexro (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 7)

236

A szlaacutev korridor gondolata nem uacutej keletű maacuter 1848-ban felmeruumllt Jaacuten Kollaacuternaacutel a

paacutenszlaacutev mozgalom atyjaacutenaacutel majd ezt a gondolatmenetet vitte tovaacutebb ndash maacuter 1914-ben ndash

Thomas Garrique Masaryk eacutes Eduard Benes Csehszlovaacutekia bdquoalapiacutetoacuteirdquo

Az elmeacutelet leacutenyege a koumlvetkező lett volna Moson Sopron Vas eacutes Zala vaacutermegyeacutek

teruumlleteacuten egy csehszlovaacutekndashdeacutelszlaacutev bdquofolyosoacutetrdquo kell leacutetrehozni amely teruumlletet megosztottaacutek

volna Csehszlovaacutekia illetve a SzerbndashHorvaacutetndashSzloveacuten Kiraacutelysaacuteg (1929-től Jugoszlaacutevia)

koumlzoumltt

A bdquokorridorrdquo leacutetrehozaacutesaacutenak toumlrteacuteneti eacutes gazdasaacutegi alapjai voltak A toumlrteacuteneti ok szerint

a korridorral orvosolni lehetne azt a bdquotoumlrteacutenelmi igazsaacutegtalansaacutegotrdquo amellyel a magyarok

szeacutetvaacutelasztottaacutek az eacuteszaki szlaacutevokat a deacuteliektől

A gazdasaacutegi alap eacutertelmeacuteben a kereskedelem eacutes a koumlzlekedeacutes biztosiacutetva lenne a keacutet

szlaacutev aacutellamalakulat koumlzoumltt Csehszlovaacutekia tengeri kikoumltőhoumlz jutott volna s megszűnt volna

minden szorosabb kapcsolat az osztraacutekok eacutes a magyarok koumlzoumltt Ez utoacutebbi lehetőseacuteg

meghiuacutesiacutetott volna minden osztraacutek illetve magyar reviacutezioacutes kiacuteseacuterletet

A beacutekekonferencia nem vette komolyan ezt a koumlveteleacutest eacutes elutasiacutetotta Kuumlloumlnoumlsen az

olasz feacutel tiltakozott ellene ugyanis nem fűződoumltt eacuterdeke egy erős Csehszlovaacutekiaacutehoz amely

egy esetleges olasz-jugoszlaacutev konfliktus eseteacuten a deacutelszlaacutevok oldalaacutet erősiacuteteneacute296

A keacuterdeacuteses teruumlletet ndash 4 312 km 2 -t ndash az 1919 szeptember 10-eacuten alaacuteiacutert Saintndash

GermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutes297

majd az 1920 juacutenius 4-eacuten megkoumltoumltt trianoni

beacutekediktaacutetum Ausztriaacutenak iacuteteacutelte A mai Burgenland teruumllete azonban az előbb emliacutetettneacutel

kisebb teruumlletű mert az 1921 december 14-eacutetől 16-aacuteig Sopronban Brennbergbaacutenyaacuten eacutes nyolc

koumlrnyeacutekbeli faluban (Aacutegfalva Balf Fertőboz Fertőraacutekos Harka Koacutephaacuteza Nagycenk

Sopronbaacutenfalva) megtartott neacutepszavazaacuteson a lakossaacuteg 65 szaacutezaleacuteka Magyarorszaacuteg javaacutera

doumlntoumltt miaacuteltal 257 km 2 neacutegyzetkilomeacuteter teacutert vissza az anyaorszaacuteghoz Brennbergbaacutenyaacutet ndash

amely telepuumlleacutes ma Sopron megyei joguacute vaacuteros reacutesze ndash nem szoktaacutek a bdquonyolcbardquo beleszaacutemolni

ott 1921 december 15-eacuten ndash amiacuteg a toumlbbi nyolc faluban 1921 december 16-aacuten ndash hajtottaacutek

veacutegre a neacutepszavazaacutest A soproni neacutepszavazaacutest ndash az 1921 oktoacuteber 11-13 koumlzoumltt az olaszorszaacutegi

296

PALOTAacuteS Zoltaacuten A trianoni hataacuterok Interedition Bp 1990 50ndash51 p 297

A SaintndashGermainndashenndashLaye-i beacutekeszerződeacutes (1919 szeptember 10) egyfelől Ausztria maacutesfelől a Szoumlvetseacuteges

eacutes Taacutersult Hatalmak koumlzoumltt az I vilaacuteghaacuteboruacute befejezeacutese gyanaacutent SaintndashGermainndashenndashLaye-ben koumltoumltt beacuteke

Hataacutelyba leacutepett 1920 juacutelius 16-aacuten A beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben Ausztria reacutegi teruumlleteacuteből csupaacuten Salzburg illetve

Vorarlberg tartomaacuteny maradt csonkiacutetatlan kisebb teruumlleteket vesztettek Alsoacute- eacutes FelsőndashAusztria valamint

Karintia tartomaacutenyok Nagyobb teruumlleteket szakiacutetottak el Tirol (DeacutelndashTirol) illetve Staacutejerorszaacuteg (Deacutelndash

Staacutejerorszaacuteg) tartomaacutenyoktoacutel Ellenben Ausztriaacutenak jutott Nyugat-Magyarorszaacuteg (a mai Burgenland) amelynek

teruumlleteacuteből azonban Sopront eacutes koumlrnyeacutekeacutet a velencei egyezmeacuteny folyomaacutenyakeacutent tartott neacutepszavazaacutes alapjaacuten

utoacutebb sikeruumllt megmentenuumlnk Reacutevay Lexikon XVI koumltet Reacutevay Testveacuterek Irodalmi Inteacutezet Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg

Bp 1924 677 p

237

Velenceacuteben megtartott konferenciaacuten leacutetrejoumltt ndash az un bdquovelencei egyezmeacuteny tette lehetőveacute

amelyben ndash olasz koumlzvetiacuteteacutessel ndash a magyar eacutes az osztraacutek feacutel megaacutellapodott a neacutepszavazaacutesban

42 aacutebra A soproni neacutepszavazaacutesban eacuterintett telepuumlleacutesek (1921)

Jelmagyaraacutezat 1 az uacutej orszaacuteghataacuter 2 a neacutepszavazaacutes koumlrzete 3 Magyarorszaacuteg mellett 4 Ausztria mellett


A soproni neacutepszavazaacutes adatai szerint oumlsszesen 26 900 jogosultboacutel 24 063 fős (877)

reacuteszveacutetel mellett 15 334 fő (6516) szavazott Magyarorszaacutegra 8 227 fő (3484) pedig

Ausztriaacutera eacutes 502 szavazat eacuterveacutenytelen volt298

Sopron toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuteros 37 509 lakoacuteja koumlzuumll 18 994-nek volt szavazati

joga Itt 892-os reacuteszveacutetellel 727 szavazott Magyarorszaacutegra Ez az eredmeacuteny

egyeacutertelműen annak koumlszoumlnhető hogy az ndash 1910-ben ndash 51-ban neacutemetajkuacute vaacuteros neacutemet

lakosainak toumlbbseacutege is Magyarorszaacutegra szavazott

A nyolc faluban a 7 900 vaacutelasztaacutesra jogosult 839-os reacuteszveacuteteleacutevel 546-a Ausztria

mellett szavazott Magyarorszaacutegra csak a magyarok lakta Nagycenken valamint a neacutemetajkuacute

Fertőbozon eacutes a horvaacutetajkuacute Koacutephaacutezaacuten szavaztak toumlbbseacutegben A neacutemet toumlbbseacutegű ndash joacutereacuteszt

evangeacutelikus ndash Aacutegfalvaacuten Balfon Harkaacuten eacutes ndash a toumlbbnyire roacutemai katolikus ndash Sopronbaacutenfalvaacuten a

298

ROMSICS Ignaacutec A trianoni beacutekeszerződeacutes Osiris Kiadoacute Bp 2005 199 p ORMOS Maacuteria Civitas

Fidelissima Gordiusz Kiadoacute Győr 1990

238

neacutepszavazaacutest megelőző propagandateveacutekenyseacuteg miatt meglehetősen jelentős

magyarellenesseacuteg alakult ki A soproni neacutepszavazaacutes eredmeacutenyekeacutepp Sopron vaacuterosa elnyerte a

bdquohűseacuteg vaacuterosa a bdquoCivitas fidelissima ciacutemet a magyar Orszaacuteggyűleacutestől (1922 XXIX

tc)299

(Keacutesőbb ndash 2001-ben ndash a Kormaacuteny az 1921 eacutevi soproni neacutepszavazaacutes emleacutekeacutere a

2442001 (XII 14) kormaacutenyrendelettel december 14-eacutet a bdquoHűseacuteg Napjaacutevaacute nyilvaacuteniacutetotta

Ugyanis a neacutepszavazaacutes eredmeacutenyeacutet Sopron vaacuterosa doumlntoumltte el 1921 december 14-eacuten)

A soproni neacutepszavazaacutest koumlvetően 1922-ben ndash a nyugat-magyarorszaacutegi felkeleacutes az uacuten

hazateacutereacutesi mozgalom hataacutesaacutera ndash a Szombathely eacutes Szentgotthaacuterd koumlzoumltti szakaszon ndash az 1922

szeptember 17-eacuten kelt neacutepszoumlvetseacutegi hataacuterozat eacutertelmeacuteben ndash hataacuterkorrekcioacutera keruumllt sor

Ennek soraacuten tiacutez koraacutebban elcsatolt koumlzseacuteg ndash Alsoacutecsataacuter Felsőcsataacuter (utoacutebbi kettő ma

Felsőcsataacuter) Magyarkeresztes Neacutemetkeresztes (utoacutebbi kettő ma Vaskeresztes) Kisnarda

Nagynarda (utoacutebbi kettő ma Narda) Horvaacutetloumlvő Pornoacuteapaacuteti Rendek eacutes Rőtfalva ndash

visszateacuterhetett Magyarorszaacuteghoz Az emliacutetett telepuumlleacutesekkel egy időben Ausztriaacutehoz keruumlltek

Haacutemortoacute (Hammer) Leacuteka (Lockehaus) eacutes Pomogy (Pamhagen) telepuumlleacutesek

Egy keacutesőbbi csereegyezmeacuteny kereteacuteben uacutejabb keacutet telepuumlleacutes ndash Oacutelmod valamint

Szentpeacuteterfa ndash teacutert vissza Magyarorszaacuteghoz ugyanekkor Rendeket (Liebing) eacutes Rőtfalvaacutet

(Rattersdorf) Ausztriaacutehoz csatoltaacutek 1923 januaacuter 1-eacuten ndash a fent emliacutetett telepuumlleacutesek mellett ndash

Felsőroumlnoumlk Felsőszoumllnoumlk Pinkamindszent eacutes Raacutebafuumlzes hataacuteraacuteboacutel oumlsszesen 1400 kataszteri

holdat csatoltak vissza Magyarorszaacuteghoz Ugyanekkor Ausztria aacutetvette Lovaacuteszad (Luising)

telepuumlleacutest300

A felsorolt telepuumlleacuteseket az I vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute trianoni beacutekediktaacutetummal

keacutenyszerrel 1921 novembereacuteben Ausztriaacutehoz csatoltaacutek A koumlzseacutegek lakoacutei az idegen uralom

alatt is ragaszkodtak Magyarorszaacuteghoz A győztes orszaacutegok keacutepviselőiből aacutelloacute

hataacutermegaacutellapiacutetoacute bizottsaacutegnaacutel az osztraacutek fennhatoacutesaacuteg alatt nyiacuteltan szoacuteban eacutes iacuteraacutesban

koumlvetelteacutek a visszacsatolaacutesukat A keacutereacutes a nemzetkoumlzi foacuterumokon is megeacuterteacutesre talaacutelt eacutes 1923

januaacuter 1-eacuten visszateacutertek az anyaorszaacuteghoz Szentpeacuteterfa hősi helytaacutellaacutesaacuteeacutert 1923-ban Vas

Vaacutermegye Toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi Bizottsaacutegaacutetoacutel megkapta a bdquoCummunitas Fidelissimardquo azaz bdquoA

leghűseacutegesebb koumlzseacutegrdquo ciacutemet301

Az emliacutetett toumlrteacutenelmi esemeacutenyek koumlvetkezteacuteben alakult ki Burgenland veacutegleges 3 695

km 2 -es teruumllete illetve annak keleti hataacuterai

299

Sopron megyei joguacute vaacuteros honlapja wwwsopronhu (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 7) 300

SOOacuteS Katalin Burgenland az euroacutepai politikaacuteban 1918ndash1921 Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1971 176ndash177 p 301

Szentpeacuteterfa telepuumlleacutes honlapja wwwszentpeterfahu (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 17)

239

6 3 Moacutedszertani megjegyzeacutesek a Burgenland teruumlleteacutet eacuterintő magyar illetve osztraacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutesokhoz

Amint azt maacuter emliacutetettuumlk Burgenland 1920-ig a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg reacutesze volt

A magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutesok (1880 1890 1900 1910 eacutes 1920 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesok) eszmei

időpontja az adott eacutev december 31 napjaacutenak 24 oacuteraacuteja volt Fontos hangsuacutelyozni hogy az

1920 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes meacuteg magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes volt302

kiveacuteve a Deacutel-Burgenland teruumlleteacuten

talaacutelhatoacute Boacutenisfalvaacutet (Bonisdorf ma Vasdobra (Neuhaus am Klausenbach reacutesze)) Ennek oka

hogy teacuterseacutegben magyar fegyveres jelenleacutet volt eacutes Burgenland teacutenyleges aacutetadaacutesa csak 1921-ben

koumlvetkezett be Boacutenisfalva 1920-ban meacuteg deacutelszlaacutev megszaacutellaacutes alatt volt csak keacutesőbb keruumllt

Ausztriaacutehoz

Burgenland telepuumlleacutesei 1920 előtt 13 jaacuteraacuteshoz tartoztak azt koumlvetően pedig heacutet

keruumllethez (bizonyos szakirodalmakban jaacuteraacutes) (Bezirk) Teljes egeacuteszeacuteben csak hat jaacuteraacutest

csatoltak el Magyarorszaacutegtoacutel303

A hat teljes jaacuteraacutes heacutet keruumlletteacute alakult aacutet hetedikkeacutent a

gyanafalvi keruumllet (Bezirk Jennersdorf) joumltt leacutetre Azok a jaacuteraacutesok amelyeknek csak egy reacuteszeacutet

csatoltaacutek Ausztriaacutehoz beleolvadtak a heacutet keruumlletbe A toumlredeacutekjaacuteraacutesok koumlzuumll a magyaroacutevaacuteri

eacutes a rajkai a nezsideri keruumllet (Bezirk Neusiedl am See) reacutesze lett A koumlrmendi jaacuteraacutes a

neacutemetuacutejvaacuteri keruumllet (Bezirk Guumlssing) reacuteszeacuteveacute vaacutelt A soproni jaacuteraacutes nagyreacuteszt a felsőpulyai

keruumllet (Bezirk Oberpullendorf) reacutesze lett kiveacuteve Fertőmeggyest (Moumlrbisch am See) eacutes

Keleacutenpatakot (Klingenbach) amely telepuumlleacutesek a kismartoni keruumllethez (Bezirk Eisenstadt-

Umgebung) keruumlltek Az egykori soproni jaacuteraacutesboacutel Leacutepesfalva (Loipersbach im Burgenland)

Somfalva (Schattendorf) eacutes Sopronkertes (Baumgarten) a nagymartoni keruumllet (Bezirk

Mattersburg) reacutesze lett A kőszegi jaacuteraacutesboacutel 13 koumlzseacuteg a felsőpulyai keruumllet reacutesze lett (Haacutemortoacute

(Hammerteich) Hosszuacuteszeg (Langeck im Burgenland) Hosszuacuteszeghuta (Glasshuumltten bei

Langeck im Burgenland) Kőpatak (Steinbach im Burgenland) Kuacutepfalva (Kogl im

Burgenland)) Lantosfalva (Bubendorf im Burgenland) Leacuteka (Lockenhaus) Leacuteteacuter

(Lebenbrunn) Neacutemetgyiroacutet (Deutsch Gerisdorf) Poumlrgoumlleacuteny (Pilgersdorf) Rendek (Liebing)

Rőtfalva (Rattersdorf) eacutes Salamonfalva (Salmannsdorf)) a toumlbbi a felsőőri keruumllethez (Bezirk

Oberwart) keruumllt A szombathelyi toumlredeacutekjaacuteraacutes telepuumlleacutesei a neacutemetuacutejvaacuteri keruumlletbe keruumlltek

302

Maacutes egykori magyar teruumlleteken (Felfoumlld Erdeacutely Deacutelvideacutek stb) az 1910 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes volt az utolsoacute

magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes 303

A nezsideri jaacuteraacutes Moson a felsőpulyai a kismartoni eacutes a nagymartoni jaacuteraacutesok Sopron a felsőőri eacutes a

neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutesok pedig Vas vaacutermegye reacuteszei voltak A neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutesboacutel egy telepuumlleacutes ndash Nemesmedves ndash

Magyarorszaacutegnaacutel maradt

240

(Cseacutem (Schandorf) kiveacuteteleacutevel amely a felsőőri keruumlletet gazdagiacutetotta) majd 1951-től meacuteg oumlt

koumlzseacuteg (Abdaloacutec (Edlitz im Burgenland) Csejke (Eisenberg an der Pinka) Neacutemetloumlvő

(Deutsch Schuumltzen) Pokolfalu (Houmlll) eacutes Poacutesaszentkatalin (Sankt Katharein im Burgenland))

eacutes az eredetileg neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutesbeli Egyhaacutezasfuumlzes (Kirchfidisch) eacutes Hovaacuterdos (Harmisch)

aacutetkeruumllt a felsőőri keruumlletbe A gyanafalvi keruumllet a szentgotthaacuterdi bdquotoumlredeacutekjaacuteraacutesboacutelrdquo alakult

ki

Kezdetben a burgenlandi telepuumlleacutesek szaacutema 327-re volt tehető (1910ndash1920) 1991-ben

maacuter csak 153 telepuumlleacutes (bdquoGemeinde) volt Burgenlandban A nagy vaacuteltozaacutes jelentős reacuteszben

az 1971-es koumlzigazgataacutesi keacuterdeacuteseket eacuterintő jogszabaacutelynak (bdquoGemeindestrukturverbesserungs-

gesetz―) tudhatoacute be A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok ndash az MTA Kaacuterpaacutet-medencei

Magyar Kutataacutesi Adatbaacutezis (KMKA) szerint ndash 170 burgenlandi bdquoGemeinderdquo vonatkozaacutesaacuteban

laacutettak napvilaacutegot

A teruumlleti keacuterdeacutesekkel kapcsolatban kuumllteruumlleti vaacuteltozaacutesok is toumlrteacutentek az I

vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Hegyeshalom eacutes Oroszvaacuter (ma Rusovce Szlovaacutekia) teruumlleteacuteből

Kleylemajor illetve Uumlrgeacutedpuszta Ausztriaacutehoz keruumllt Magyarorszaacutegnaacutel maradtak Feacuteltorony

(Albertkaacutezmeacuterpuszta) Koumlpcseacuteny (Faacutecaacutenkert) Mosontarcsa (Rohrerfoumlld) eacutes Pomogy

(Mexikoacutepuszta stb) kuumllteruumlleteacuteből bizonyos reacuteszek304

Az 1880-1890 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok a jelenleacutevő polgaacuteri neacutepesseacutegre az 1900ndash

1920 eacutevi adatok az oumlsszes jelenleacutevő neacutepesseacutegre az 1934ndash1991 eacutevi adatok pedig a

lakoacuteneacutepesseacutegre vonatkoztak Az osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutesok a gondolkodaacutes nyelveacutet (1923) a

taacutersadalmi eacuterintkezeacutes nyelveacutet (1934) keacutesőbb pedig a csalaacutedban beszeacutelt nyelvet tudakoltaacutek

(1951ndash1991) Az eddigi legutolsoacute ndash 2001 eacutevi osztraacutek ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes pedig a

magaacuteneacuterintkezeacutesben hasznaacutelt nyelvre keacuterdezett raacute

Az 1923 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes csak a neacutemet magyar horvaacutet eacutes egyeacuteb nyelvet

koumlzli koumlzseacutegenkeacutent de a laacutebjegyzetben jaacuteraacutesonkeacutent kimutatja az egyeacuteb kategoacuteriaacuten beluumll a

cseh a szlovaacutek a szloveacuten nyelvűek illetve bizonyos esetekben a cigaacutenyok (romaacutek) szaacutemaacutet is

Az 1934 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes nemcsak a neacutemet a magyar illetve a horvaacutet

nyelvűek szaacutemaacutet mutatja ki koumlzseacutegenkeacutent hanem a cseh szlovaacutek szloveacuten nyelvűek szaacutemaacutet is

koumlzli A neacutepszaacutemlaacutelaacutesok adataiban ndash koumlzseacutegenkeacutent ndash a romaacutek szaacutema is kimutataacutesra keruumllt

304


Budapest 2000 14ndash15 p

241

43 aacutebra A burgenlandi keruumlletek elhelyezkedeacutese (2006)

Forraacutes Magyarorszaacuteg telepuumlleacutesei + Budapest anno (wwwalfanethuhelysegnemetgcw Letoumllteacutes ideje 2007

juacutelius 27)

Az 1951 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes sajaacutetos moacutedszertant koumlvet csak a neacutemet a horvaacutet illetve a

magyar nyelvűeket koumlzli viszont ezeket maacutesodik nyelvkeacutent is Nem kuumlloumlnboumlzteti meg a

kuumllfoumlldieket

Az 1961 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes bdquouacutejiacutetaacutesardquo hogy az osztraacutek aacutellampolgaacuterokat kuumlloumln

kimutatta

Az 1971 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes csak a magyar a neacutemet eacutes a horvaacutet nyelvűekre

koumlzoumll adatokat Ugyanakkor az osztraacutek aacutellampolgaacuterokat is ismertette koumlzseacutegenkeacutent

242

Az 1981 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes csak a neacutemettel kombinaacutelja a nyelveket

(sorrendiseacuteg neacutelkuumll illetve csak az idegen nyelv ndash neacutemet sorrendben) azonban a szloveacuten a

cseh eacutes a vend nyelvet is koumlzli (baacuter a vend egeacutesz Burgenlandban nem fordul elő)

Az 1991 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes a hagyomaacutenyos haacuterom nyelven kiacutevuumll (neacutemet

horvaacutet eacutes magyar) koumlzli meacuteg a szloveacuten a cseh a szerb-horvaacutet a vend (ekkor sem mutattaacutek ki

Burgenlandban) valamint a toumlroumlk nyelvűek szaacutemaacutet is305

A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes keacuterdőiacutevein a neacutemet ndash a hivatalos aacutellamnyelv ndash

mellett felsorolaacutesra keruumllt a hat hivatalosan is elismert ausztriai neacutepcsoport nyelve is (szloveacuten

burgenlandi horvaacutet (gradicanski hrvatski) magyar cseh szlovaacutek eacutes roma nyelvek) Ezek

mellett maacutes nyelvek is beiacuterhatoacutek a keacuterdőiacutevbe A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes a csalaacuted a

rokonsaacuteg vagy a baraacutetok koumlreacuteben beszeacutelt nyelvre (Umgangssprache) keacuterdezett raacute

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a nyelvi adatok vonatkozaacutesaacuteban az osztraacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi rendszer meglehetősen bonyolult eacutes egyaacuteltalaacuten nem egyseacuteges Maacuter a

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi alapelvekből is hiaacutenyzik az egyseacuteges normatiacutev szempontrendszer A 2001 eacutevi

neacutepszaacutemlaacutelaacutes egyreacuteszt nem az anyanyelvre keacuterdez raacute maacutesreacuteszt megkuumlloumlnboumlzteti az osztraacutek

aacutellampolgaacutert a kuumllfoumllditől harmadsorban az orszaacutegban tartoacutezkodoacute de aacutellandoacute lakoacutehellyel nem

rendelkező ndash főkeacutent szezonaacutelis munkaacutesok ndash szemeacutelyeket nem veszi szaacutemba306

305


Budapest 2000 16ndash20 p 306

BAUMGARTNER Gerhard Ausztria magyar nyelvű lakossaacutega a 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes tuumlkreacuteben

158 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute (szerk) Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep KoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002


243

6 4 Magyarok Moson vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacuteben

Moson vaacutermegye (Komitat Wieselburg illetve Wieselburger Gespanschaft) a kisebb

teruumlletű vaacutermegyeacutek koumlzeacute tartozott teruumllete 1 937 km 2 volt A vaacutermegye 59 telepuumlleacuteseacuteből 28

falut csatoltak Ausztriaacutehoz A toumlrteacutenelmi vaacutermegye haacuterom jaacuteraacutesboacutel aacutellt a magyaroacutevaacuteriboacutel

kettő a nezsideriből 19 a rajkaiboacutel pedig heacutet telepuumlleacutes lett Ausztria reacutesze

A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegilag egyik legfejlettebb vaacutermegyeacutejeacutet 1910-

ben az utolsoacute magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval 94 479 fő lakta A neacutepsűrűseacuteg 488 főkm 2

volt Moson volt az egyeduumlli a 64 magyar vaacutermegye koumlzuumll ahol a neacutemet nemzetiseacuteg307

alkotta

a lakossaacuteg toumlbbseacutegeacutet (55) A magyarsaacuteg szaacutemaraacutenya mindoumlssze 349 volt a horvaacutetok

86-eacute az egyeacuteb kategoacuteria pedig 15-ot szaacutemlaacutelt

A XIX szaacutezadban a vaacutermegye teruumlleteacuten nagy urasaacutegi gazdasaacutegokon majorsaacutegok

alakultak ki A nagybirtokok munkaerő-szuumlkseacutegleteacutenek megoldaacutesaacutera Kapuvaacuter eacutes Pozsony

koumlrnyeacutekeacuteről nagy leacutetszaacutemuacute magyar betelepiacuteteacutesek toumlrteacutentek A legnagyobb birtokok az

Esterhaacutezy csalaacuted tulajdonaacuteban voltak (Paulhof Apetlonerhof stb)308

Az emliacutetett magyar

munkaerő a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni309

kedvezőtlen gazdasaacutegi helyzet miatt kivaacutendorolt Ma maacuter

csak elveacutetve talaacutelkozhatunk a hajdani majorsaacutegi munkaacutesok utoacutedjaival

307

A neacutepesseacuteg toumlbbseacutegeacutet kitevő neacutemetek ndash a bdquoheidebauerek ndash koumlzismerten vagyonos eacutes művelt taacutersadalmi

reacutetegnek szaacutemiacutetottak Amioacuteta az idők viharai miatt a magyar koumlznemesseacuteg a vaacutermegyeacuteből kiveszett annak

helyeacutet a gazdaacutelkodoacute bdquoheidebauer lakossaacuteg foglalta el amely mellett csak nagy uradalmak eacutes szegeacuteny zselleacuterek

voltak s iacutegy a koumlzeacutep eacutes kis birtokos osztaacutelynak joacuteformaacuten ez a joacutemoacuteduacute neacutep az egyeduumlli keacutepviselője Rodiczky

Jenő szerint a legtipikusabb bdquoheidebauer telepuumlleacutesek Mosonszolnok Mosonszentpeacuteter Mosonszentjaacutenos (ez

utoacutebbi kettő ma Jaacutenossomorja reacutesze) Mosontarcsa (Tadten) eacutes Mosonszentandraacutes (Sankt Andrauml am Zicksee)

voltak Mosonmagyaroacutevaacuter vaacuteros honlapja wwwmosonmagyarovarhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 2) 308

A Pallas Nagylexikona VIII koumltet Bp 118 p 309

A II vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute paacuterizsi beacutekeszerződeacutes (1947) eacutertelmeacuteben Magyarorszaacuteg koumlteles volt tovaacutebbi haacuterom

egykor Moson vaacutermegyei falut (Dunacsuacuten (Ţunovo) Horvaacutetjaacuterfalu (Jarovce) eacutes Oroszvaacuter (Rusovce))

Csehszlovaacutekia (ma Szlovaacutekia reacuteszei) reacuteszeacutere aacutetadni Tovaacutebbi keacutet ndash Csehszlovaacutekia aacuteltal igeacutenyelt ndash falu a

koraacutebban neacutemetajkuacute Rajka (neacutemetuumll Ragendorf) eacutes az egykor horvaacutetajkuacute Bezenye (horvaacutetul Bizonja)

Magyarorszaacutegnaacutel maradt Az aacutetadaacutest a mai szlovaacutek fővaacuteros Pozsony (Bratislava) terjeszkedeacutese indokolta A

haacuterom falu most Pozsony 17 keruumlleteacuteből haacuterom keruumlletet alkot A haacuterom telepuumlleacutesből Oroszvaacuter neacutemet Dunacsuacuten

eacutes Horvaacutetjaacuterfalu pedig horvaacutetajkuacute telepuumlleacutesek voltak BALOGH Saacutendor ndash GERGELY Jenő ndash IZSAacuteK Lajos ndash

FOumlGLEIN Gizella Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete 1918ndash1975 Tankoumlnyvkiadoacute Bp 1988 161 p

244

73 taacuteblaacutezat Moson vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutenek nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)


1880 42 639 32 295 2 202 5 536 2 606

1890 42 419 33 049 3 405 5 428 537

1900 45 254 33 783 5 607 5 127 737

1910 46 074 33 056 6 977 5 192 849

1920 48 418 35 764 6 930 5 186 538

1923 46 687 37 347 3 694 5 168 478

1934 51 669 43 637 2 705 4 833 494

1951 50 572 46 630 1 016 2 869 57

1961 49 509 45 814 774 2 708 213

1971 49 293 48 863 157 134 139

1981 48 458 46 495 385 1 297 281

1991 49 397 45 711 987 1 641 1 058

2001 51 730 47 291 1 150 1 557 1 732




6 5 Magyarok Sopron vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacuteben

Sopron vaacutermegye (Komitat Oumldenburg illetve Oumldenburger Gespanschaft) akaacutercsak a

szomszeacutedos Moson szinteacuten a kisebb teruumlletű vaacutermegyeacutek koumlzeacute tartozott Teruumllete 3 256 km 2

telepuumlleacuteseinek szaacutema pedig 232 volt A toumlrteacutenelmi vaacutermegye koumlzigazgataacutesilag heacutet jaacuteraacutesboacutel

(csepregi csornai felsőpulyai kapuvaacuteri kismartoni nagymartoni eacutes soproni jaacuteraacutesok) illetve

haacuterom rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosboacutel (Kismarton Ruszt eacutes Sopron) aacutellt Sopron vaacutermegyeacuteből az

1921 eacutevi soproni neacutepszavazaacutes utaacuten egy 1 341 km 2 -es teruumllet keruumllt Ausztriaacutehoz A

felsőpulyai jaacuteraacutesboacutel 36 a kismartoniboacutel 26 a nagymartoniboacutel 19 a soproni jaacuteraacutesboacutel pedig 21

telepuumlleacutes keruumllt Ausztriaacutehoz valamint Kismarton eacutes Ruszt rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosok is

Ausztria reacuteszeiveacute vaacuteltak310

Sopron vaacutermegye az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval 283 510 fővel

rendelkezett A neacutepsűrűseacuteg 8707 főkm 2 volt A vaacutermegyeacuteben a magyarsaacuteg alkotta a relatiacutev

toumlbbseacuteget (4974) a neacutemet nemzetiseacuteg 3848-ot tett ki A horvaacutetok 1094-kal a

harmadik legjelentősebb neacutepcsoport voltak a vaacutermegye teruumlleteacuten Az egyeacuteb kategoacuteria 087-

ot keacutepviselt

A neacutegy emliacutetett jaacuteraacutes telepuumlleacutesei mellett keacutet rendezett tanaacutecsuacute vaacuterost koraacutebban szabad

kiraacutelyi vaacuterost is Ausztriaacutehoz csatoltak Ez a keacutet telepuumlleacutes Kismarton (Eisenstadt) eacutes Ruszt

(Rust am See) Kismartont neacutemet lakosai kezdetben a magyar elnevezeacutesből lefordiacutetva Wenig

Mertersdorfnak hiacutevtaacutek Az Eisenstadt neacutemet elnevezeacutes csak 1388-ban tűnt fel amely

310

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok a burgenlandi magyarsaacuteg koumlreacuteben

Demograacutefia 47 eacutevf 1ndash2 sz Bp 2004 94ndash95 p

245

magyarul bdquoVasvaacuterost jelent A bdquoVasvaacuteros elnevezeacutes feltehetően koumlzeacutepkori vaacuteraacutenak

erősseacutegeacutere utalt Az Aacuterpaacuted-kor elejeacuten a telepuumlleacutest magyarul bdquoSzaboacutemaacutertonnak hiacutevtaacutek csak

keacutesőbb honosodott meg a Kismarton elnevezeacutes Kismarton 1925-ben lett Burgenland

tartomaacuteny koumlzpontja Az bdquoAnschluss alkalmaacuteval Burgenlandot felosztottaacutek AlsoacutendashAusztria eacutes

Staacutejerorszaacuteg koumlzoumltt viszont 1945 utaacuten ismeacutet oumlnaacutelloacute tartomaacuteny lett Burgenland Kismarton

koumlzponttal

74 taacuteblaacutezat Kismarton rendezett tanaacutecsuacute vaacuteros nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)


1880 2 845 2 329 222 112 182

1890 2 972 2 410 355 131 76

1900 3 067 2 369 501 133 64

1910 3 073 2 074 834 101 64

1920 2 917 1 767 1 020 105 25

1923 3 263 2 877 266 112 8

1934 4 986 4 579 203 172 32

1951 5 464 5 369 48 40 7

1961 7 167 6 906 92 41 128

1971 7 774 7 736 8 9 21

1981 7 749 7 260 222 181 86

1991 10 349 9 482 314 320 233

2001 11 334 9 960 373 533 468

Forraacutes PAacuteLHAacuteZY Laacuteszloacute Burgenland telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai (1880ndash1991) KSH

Budapest 2000 100ndash101p MTA Kaacuterpaacutet-medencei Magyar Kutataacutesi Adatbaacutezis (KMKA)


Ruszt vaacuterosa 1681 oacuteta viselte a szabad kiraacutelyi vaacuterosi ciacutemet A telepuumlleacutes eredeti neve

bdquoSzil (bdquoCeel) volt A Ruszt elnevezeacutes az 1300-as eacutevek veacutegeacuten honosodott meg A telepuumlleacutes

magyar neve (Szil) neacutemetre lefordiacutetva Rusztnak hangzik Ruszt a legkisebb vaacuterosa volt a

toumlrteacutenelmi Magyarorszaacutegnak Ruszt napjainkban hiacuteres joacute borairoacutel valamint a mindoumlssze 15

km-re fekvő Kismartonnal egyuumltt kivaacuteloacute idegenforgalmi ceacutelpont a turistaacutek szaacutemaacutera

75 taacuteblaacutezat Ruszt rendezett tanaacutecsuacute vaacuteros nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)


1880 1 403 1 248 71 31 53

1890 1 548 1 410 91 42 5

1900 1 609 1 446 130 28 5

1910 1 535 1 290 218 24 3

1920 1 402 1 282 90 23 7

1923 1 361 1 308 36 14 3

1934 1 432 1 399 14 18 1

1951 1 596 1 593 3 ndash ndash

1961 1 690 1 652 8 3 27

1971 1 704 1 690 ndash 11 3

1981 1 693 1 684 1 ndash 8

1991 1 696 1 647 14 13 22

2001 1 714 1 623 33 27 31




246

A toumlrteacutenelmi Sopron vaacutermegyeacutetől Ausztriaacutehoz csatolt teruumllet magyarsaacutega szaacutembeli

csoumlkkeneacuteseacutenek oka hogy az 1921 előtt itt letelepedett magyar hivatalnokok katonaacutek tanaacuterok

orvosok jogaacuteszok valamint vasutasok eacutes egyeacuteb munkaacutesok 1921 utaacuten a trianoni

Magyarorszaacutegra vaacutendoroltak vissza a kedvezőtlen gazdasaacutegi helyzet miatt

A toumlrteacutenelmi Sopron vaacutermegye nyugati reacutesze ndash akaacutercsak a szomszeacutedos Moson

vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt teruumlletei ndash maacuter az 1880-as magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes alkalmaacuteval is

minősiacutetett neacutemet toumlbbseacutegű volt a maacutesodik legjelentősebb neacutepcsoportot a horvaacutetok alkottaacutek A

magyarsaacuteg maacuter akkor is csak a harmadik helyen aacutellt a neacutepesseacutegszaacutemot tekintve A vizsgaacutelt

teruumllet magyarsaacutegaacutenak jelentős reacuteszeacutet Oberpullendorf azaz Felsőpulya telepuumlleacutes adta eacutes adja

napjainkban is

76 taacuteblaacutezat Sopron vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutenek nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)


1880 102 728 72 283 2 908 22 961 4 576

1890 107 819 78 083 4 315 24 528 893

1900 114 313 80 830 6 328 26 012 1 143

1910 116 392 80 879 8 382 25 952 1 179

1920 120 471 84 094 7 851 27 598 928

1923 118 374 86 698 4 100 27 053 523

1934 124 555 93 773 2 775 26 590 1 417

1951 116 020 93 697 1 362 20 799 162

1961 115 519 95 305 1 384 18 039 791

1971 115 572 107 721 346 7 278 227

1981 115 290 100 881 1 246 12 331 832

1991 117 918 99 785 2 271 13 196 2 666

2001 123 635 102 993 2 445 13 538 4 659




Kismarton eacutes Ruszt egykori rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosok adataival

6 6 Magyarok Vas vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacuteben

A toumlrteacutenelmi Vas vaacutermegye 611 telepuumlleacuteseacuteből 195 telepuumlleacutes keruumllt Ausztriaacutehoz a

trianoni beacutekeszerződeacutes illetve az azt koumlvető hataacuterkorrekcioacutek koumlvetkezteacuteben

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes 435 793 főt iacutert oumlssze Vas vaacutermegye teruumlleteacuten A

neacutepsűrűseacuteg 734 főkm 2 volt A vaacutermegye lakossaacutegaacutenak 5688-a volt magyar tovaacutebbaacute

1494-a neacutemet 372-a horvaacutet nemzetiseacutegű Az egyeacuteb kategoacuteria 2446-ot szaacutemlaacutelt

A trianoni beacutekeszerződeacutes eacutes az azt koumlvető hataacutermoacutedosiacutetaacutesok koumlvetkezteacuteben Vas

vaacutermegye 2 190 km 2 teruumlletet vesztett Ausztria eacutes a leacutetrejoumlvő Szerb-Horvaacutet-Szloveacuten

247

Kiraacutelysaacuteg javaacutera Ebből 1 548 km 2 lett Ausztriaacuteeacute valamint 642 km 2 a deacutelszlaacutev

aacutellamalakulateacute A 642 km 2 -es teruumllet amelyet Muravideacuteknek hiacutevunk 1991-től Szloveacutenia

reacutesze

Az Ausztriaacutehoz csatolt Vas vaacutermegyei videacuteken meacuteg 955-ben a Lech-mezei

esemeacutenyek utaacuten hataacuterőr-telepuumlleacuteseket leacutetesiacutetettek A korai dokumentumok bdquospiculatores eacutes

bdquosagittarii azaz bdquoőroumlkről eacutes bdquoloumlvőkről szoacutelnak Neacutehaacuteny telepuumlleacutes (Alsoacuteloumlvő Felsőloumlvő

Őrisziget Alsoacuteőr eacutes Felsőőr ma is emleacutekeztetnek egykori lakoacuteikra A magyar hataacuterőroumlk

kiveacuteteles jogokkal rendelkeztek kisnemesseacute nyilvaacuteniacutetottaacutek őket Keacutesőbb szaacutemos vaacuter is eacutepuumllt

ezen a videacuteken a videacutek biztonsaacutegosabbaacute teacutetele veacutegett (pl Borostyaacutenkő Leacuteka Monyoroacutekereacutek

Neacutemetuacutejvaacuter Voumlroumlstorony) A vaacuterurak foumlldjeire a neacutemet lakossaacuteg beszivaacutergaacutesa is

megkezdődoumltt A toumlroumlk haacuteboruacutek idejeacuten a videacutek magyar lakossaacutega megfogyatkozott a neacutemet

lakossaacuteg ebből kifolyoacutelag nagyobb szerephez jutott A toumlroumlk időkben a neacutemetek melleacute ide is

horvaacutetok eacuterkeztek ezzel a megmaradt neacutehaacuteny magyarajkuacute telepuumlleacutes el lett vaacutelasztva a toumlbbi ndash

dunaacutentuacuteli ndash magyar nyelvű teruumllettől Ekkor alakultak ki az alsoacuteőri a felsőőri eacutes az őriszigeti

magyar nyelvi szigetek

A magyar neacutepcsoportra erősen jellemzőek az asszimilaacutecioacutes jegyek A folyamat nem

spontaacuten jellegű A burgenlandi magyarsaacuteg gyorsuloacute asszimilaacutecioacutejaacuteban fontos szerepet kapott a

Magyarorszaacuteggal valoacute eacuterintkezeacutes hosszuacute időn aacutet tartoacute neheacutezseacutege a magyar nyelv oktataacutesaacutenak

eleacutegtelenseacutege de mindenek előtt a vegyes haacutezassaacutegok gyakoribbaacute vaacutelaacutesa311

A vegyes haacutezassaacutegok nem az asszimilaacutecioacute kizaacuteroacutelagos okai csupaacuten egy teacutenyezőjuumlk A

burgenlandi magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutejaacutet segiacuteti elő a hagyomaacutenyos mezőgazdasaacutegboacutel eacutelő

csalaacutedi struktuacuteraacutek felbomlaacutesa eacutes ezzel paacuterhuzamosan a nyelvteruumlleten kiacutevuumlli vaacuterosi

koumlzpontokban (Beacutecs Beacutecsuacutejhely Graz stb) valoacute munkavaacutellalaacutes elterjedeacutese is

A vaacutervideacuteki magyarsaacuteg fogyaacutesa maacuter a XIX szaacutezadban megkezdődoumltt Egyreacuteszt az

iparosodaacutes miatt a magyar keacutezművesek haacutetteacuterbe szorultak Maacutesreacuteszt a kisbirtokosok nem

biacutertaacutek tovaacutebb felaproacutezni a birtokaikat Megkezdődtek az elvaacutendorlaacutesok is majd a megmaradt

magyar lakossaacuteg lassan asszimilaacuteloacutedni kezdett Az bdquoAnschlusst koumlvetően Hitler Ukrajnaacuteba

akarta deportaacutelni a megmaradt burgenlandi magyarsaacutegot eacutes a helyuumlkre DeacutelndashTirolboacutel

szaacutendeacutekozott neacutemeteket betelepiacuteteni Az elgondolaacutes nem valoacutesult meg de az egyhaacutezi

iskolaacutekat aacutellamosiacutetottaacutek valamint a magyar nyelv oktataacutesaacutet is megszuumlntetteacutek A II

vilaacuteghaacuteboruacute borzalmai a burgenlandi eacutes ezzel a bdquohataacuterőr-telepuumlleacutesek magyarsaacutegaacutet is

311

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Első kiadaacutes Poacutelay Elemeacuter

Alapiacutetvaacuteny Szeged 2004 p Burgenlandi Magyar Kultuacuteregyesuumllet

httpwwwhhrforgxantuszmv_burgenlandhtml (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 1)

248

megtizedelteacutek A vasfuumlggoumlny leacutetrehozaacutesaacuteval pedig meacuteg a kapcsolat is megszakadt az

anyaorszaacuteggal

77 taacuteblaacutezat Vas vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutenek nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)


1880 124 894 100 363 5 868 12 584 6 079

1890 132 105 109 552 7 447 13 442 1 664

1900 132 957 109 502 8 512 13 401 1 542

1910 129 575 103 373 10 866 12 489 2 847

1920 125 960 101 327 10 086 11 969 2 578

1923 121 118 102 950 7 460 9 790 918

1934 123 223 103 916 4 962 9 077 5 268

1951 109 544 99 360 2 873 6931 380

1961 105 973 96 848 2 875 5512 738

1971 107 254 104 592 988 1374 300

1981 106 023 97 993 2 516 5 134 380

1991 103 565 93 601 3 505 4 623 1 836

2001312

102 701 92 256 3 079 5 041 2 325




Napjainkban a burgenlandi magyarsaacuteg tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutenek neacutegy telepuumlleacutes ad

otthont Felsőpulya (Oberpullendorf) kiveacuteteleacutevel a toumlbbi haacuterom telepuumlleacutes az egykori Vas

vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacuten helyezkedik el azon beluumll is a neacutehai felsőőri jaacuteraacutes

teruumlleteacuten A haacuterom vasi telepuumlleacutes felekezeti hovatartozaacutes tekinteteacuteben is eacuterdekesseacuteget mutat A

legkisebb a haacuterom koumlzuumll az evangeacutelikus magyarlakta Őrisziget amely ma is magyar toumlbbseacutegű

Alsoacuteőr amely szinteacuten a mai napig megőrizte magyar toumlbbseacutegeacutet a roacutemai katolikus vallaacutest

koumlveti akaacutercsak a neacutehai Sopron vaacutermegyei Felsőpulya A legnagyobb telepuumlleacutes ahol a

magyarok maacuter csak kisebbseacutegben eacutelnek Felsőőr a vaacutervideacuteki magyarsaacuteg koumlzpontja A felsőőri

magyarok toumlbbnyire a reformaacutetus vallaacutest koumlvetik313

6 7 A burgenlandi magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai

A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint Ausztriaacuteban 40 583 fő (5 884 osztraacutek eacutes

14 699 kuumllfoumlldi aacutellampolgaacuter) magyar eacutelt ennyi szemeacutely jeloumllte meg a magyart eacuterintkezeacutesi

nyelvkeacutent a neacutepszaacutemlaacutelaacutesi keacuterdőiacuteveken A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes a koumlrnyezetben ndash a

magaacuteneacuterintkezeacutesben ndash hasznaacutelt nyelvre keacuterdezett raacute Az 1991 eacutevi eredmeacutenyhez keacutepest a

magyarsaacuteg szaacutema 7 124 fővel nőtt (2129) Az ausztriai magyar szervezetek szerint a

312

Kisostoros (Sopron vaacutermegye felsőpulyai jaacuteraacutes) adataival Rendek eacutes Rőtfalva adatai neacutelkuumll 313


Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 204ndash205 p

249

magyar szaacutermazaacutesuacuteak szaacutema megkoumlzeliacutetőleg 60-70 ezer főre tehető Az ausztriai magyarsaacuteg

zoumlme Beacutecsben eacutes koumlrnyeacutekeacuten eacutelt Nagyobb szaacutemban eacutelnek meacuteg magyarok a tartomaacutenyi

koumlzpontokban (Linz Salzburg Graz Innsbruck Klagenfurt) eacutes termeacuteszetesen az egykor

magyar Burgenland teruumlleteacuten

Az Ausztriaacuteban eacutelő magyarok eredetuumlk szerint keacutet reacuteszre oszthatoacutek Az egyik az

bdquoőshonosrdquo magyarsaacuteg akik eredetileg a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteghoz tartozoacute Burgenlandban

eacuteltek csak a trianoni beacutekeszerződeacutes illetve az azt korrigaacuteloacute hataacuterrendezeacutesek koumlvetkezteacuteben

keruumlltek osztraacutek fennhatoacutesaacuteg alaacute A maacutesik csoport az 1920 utaacuten (a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten 1956

utaacuten) kimenekuumllt kitelepuumllt migraacutecioacutes szoacutervaacuteny

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten szaacutemos polgaacuteri eacutes katonai menekuumllt szemeacutely maradt

Ausztriaacuteban a brit a francia eacutes az amerikai zoacutenaacuteban314

A menekuumlltek toumlbbseacutege 1947-ig a

tengerentuacutelra taacutevozott (USA Kanada eacutes Ausztraacutelia) Ausztriaacuteban a zoacutenaacutek 1955-ben az osztraacutek

aacutellamszerződeacutessel szűntek meg ekkor mondtaacutek ki Ausztria semlegesseacutegeacutet Az amerikaiak a

britek a franciaacutek eacutes szovjetek ekkor vontaacutek ki csapataikat Ausztriaacuteboacutel

A kimenekuumlltek szaacutema tovaacutebb gyarapodott 1956 utaacuten a forradalmat koumlvetően 181 ezer

magyar menekuumllt Ausztriaacuteba Ezek koumlzuumll 1959-ig 162 ezer magyar maacutes nyugati orszaacutegokba

taacutevozott 7 772 fő pedig visszateacutert Magyarorszaacutegra315

Az bdquoőshonosrdquo burgenlandi magyarsaacuteg a 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 6641 fő volt

(ebből 4 704 osztraacutek eacutes 1 937 kuumllfoumlldi aacutellampolgaacuter) A magyarok szaacutema 1991-hez keacutepest

54-kal csoumlkkent A magyar bdquoleacutetszaacutemveszteacutesrdquo toumlbbnyire Felsőőrt (Oberwart) eacutes Alsoacuteőrt

(Unterwart) eacuterintette

Burgenland lakossaacutega az 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 8735-ban neacutemet

nemzetiseacutegű volt A horvaacutetok a maacutesodik helyen 585-os szaacutemaraacutennyal a magyarok pedig

6 641 fővel a harmadik helyen (239) aacutelltak Az egyeacuteb kategoacuteria 12 232 főt tett ki (441)

A neacutemetek szaacutema 1880-toacutel 1900-ig lassan nőtt majd 1910-re visszaesett 1920-toacutel 1934-ig

ismeacutet noumlvekedőben volt majd 1951 oacuteta lassan de folyamatosan csoumlkken A horvaacutetok szaacutemaacutet

tekintve elmondhatoacute hogy 1880-toacutel 1900-ig nőtt majd 1910-ben csoumlkkent 1920-ban ismeacutet

nőtt majd 1923 oacuteta folyamatosan gyorsuloacute meacuterteacutekben csoumlkkent a szaacutemuk A magyarsaacuteg

1880-toacutel 1910-ig gyarapodott majd 1920-toacutel fokozatosan csoumlkkent egeacuteszen 1971-ig amikor

is alig regisztraacuteltak magyart az egeacutesz Burgenland teruumlleteacuten Az 1981 eacutes 1991 eacutevi

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a szaacutemuk ismeacutet noumlvekedni kezdett

314

Ausztria akaacutercsak Neacutemetorszaacuteg a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten neacutegy zoacutenaacutera lett felosztva (amerikai brit francia eacutes

szovjet) A szovjet zoacutena Beacutecs eacutes koumlrnyeacuteke (AlsoacutendashAusztria illetve Burgenland volt A legszabadabb mozgaacutes a

francia zoacutenaacuteban volt (Tirol) 315

SOacuteOS Katalin 1956 eacutes Ausztria Szeged 1999 111 p

250

78 taacuteblaacutezat A mai Burgenland nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele (fő) (1880ndash2001)


1880 270 941 204 941 10 978 41 081 13 261

1890 282 343 220 684 15 167 43 398 3 094

1900 292 524 224 115 20 447 44 540 3 422

1910 292 041 217 308 26 225 43 633 4 875

1920 294 849 221 185 24 867 44 753 4 044

1923 286 179 226 995 15 254 42 011 1 919

1934 299 447 241 326 10 442 40 500 7 180

1951 276 136 239 687 5 251 30 599 599

1961 271 001 237 967 5 033 26 259 1 742

1971 272 119 261 176 1 491 8 786 666

1981 269 771 245 369 4 147 18 762 1 493

1991 270 880 239 097 6 763 19 460 5 560

2001 277 569 242 458 6 641 16 238 12 232





tettek tanuacutebizonysaacutegot Az asszimilaacutecioacute teljes egeacuteszeacuteben spontaacuten jellege azonban vitathatoacute

A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes keacutet tekintetben is fontos informaacutecioacutekat hordoz a kis

hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg koumlzoumlsseacutegre neacutezve Egyszer a 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes eredmeacutenyei

szerint Ausztriaacuteban a legnagyobb hivatalosan elismert neacutepcsoport a magyar lett316

Ez nem azt

jelenti hogy a magyar nyelvcsoport a legnagyobb nem-neacutemet nyelvcsoport lenne Ausztria

teruumlleteacuten illetve azt sem jelenti hogy a hivatalos osztraacutek szervek szerint ennyi lelket

szaacutemlaacutelna a hivatalosan elismert magyar nyelvcsoport A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes

szerint Ausztriaacuteban 8 032 926 fő eacutelt ebből 7 115 780 fő jeloumllte meg a neacutemetet a taacutersas

eacuterintkezeacutesben hasznaacutelt nyelvkeacutent valamint 917146 fő egyeacuteb nyelvet jeloumllt meg a keacuterdőiacuteveken

a magaacuteneacuterintkezeacutesben hasznaacutelt nyelvkeacutent A szaacutembeliseacuteget tekintve az ausztriai magyarsaacutegot

ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a toumlroumlk a szerb valamint a horvaacutet nemzetiseacuteg is megelőzi

316

BAUMGARTNER Gerhard Ausztria magyar nyelvű lakossaacutega a 2001-es osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes tuumlkreacuteben

158ndash159 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel Teleki Laacuteszloacute

Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003

251

44 aacutebra A burgenlandi magyarok eacutes horvaacutetok elhelyezkedeacutese (2001)

Forraacutes A Koumlztes-Euroacutepa Teacuterkeacuteptaacuter honlapja wwwterkeptartransindexro (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 7) utaacuten

sajaacutet keacutesziacuteteacutes

252

79 taacuteblaacutezat Ausztria magyar lakossaacutega a koumlrnyezeteacuteben beszeacutelt nyelv alapjaacuten (fő) (1971ndash2001)

1971 1981 1991 2001 1991-2001

Burgenland 5673 4147 6763 6641 ndash122 ndash180

Belfoumlldi 5447 4025 4973 4704


Beacutecs 8413 8073 13519 15436 +1916 +1417

Belfoumlldi 6099 5683 8930 10686


Alsoacute-Ausztria 2088 1159 5440 8083 +2643 +4851

Belfoumlldi 1381 749 2389 4790


Felső-Ausztria 915 953 3218 3849 +631 +1961

Belfoumlldi 585 540 1182 2344


Karintia 234 197 490 738 +248 +5061



Salzburg 215 301 793 1095 +302 +3808



Staacutejerorszaacuteg 1028 543 1863 3115 +1252 +5720

Belfoumlldi 802 440 836 1652


Tirol 223 165 671 956 +285 +4247



Vorarlberg 328 337 702 671 ndash31 ndash442



Ausztria 19117 15875 33459 40583 +7124 +2129

Belfoumlldi 14815 12043 19638 25884

Kuumllfoumlldi 4302 3832 13821 14699


tuumlkreacuteben in Gyurgyiacutek Laacuteszloacute ndash Sebők Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep KoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki



A bdquolegnagyobb hivatalosan elismert neacutepcsoport titulus megszerzeacuteseacutenek okai a jogi

szabaacutelyozaacutesban keresendők





neacutepcsoportot A jogszabaacutely hataacutelya beacutecsi magyarsaacutegra eacutes a beacutecsi szlovaacutekokra csak 1992-ben

a romaacutekat pedig 1993-ban terjedt ki Maacutesfelől mert valamennyi neacutepcsoport jogainak


A burgenlandi magyarsaacuteg mellett szinteacuten jelentős szaacutemuacute ndash főkeacutent 1948-as illetve

1956-os emigraacutensokboacutel aacutelloacute ndash beacutecsi magyarsaacuteg elesett a kedvezmeacutenyektől A vaacuteltozaacutes szele

1992-ben a beacutecsi magyarsaacutegot is megeacuterintette Ők is elismereacutest nyertek mint hivatalos

253

ausztriai kisebbseacuteg A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes kimutatta hogy a bdquolegnagyobb

hivatalosan elismert kisebbseacuteg a (osztraacutek aacutellampolgaacutersaacuteggal rendelkező burgenlandi eacutes

beacutecsi) magyarsaacuteg lett (15 390 fő) megelőzve a karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacuteneket a

burgenlandi horvaacutetokat a beacutecsi cseheket eacutes szlovaacutekokat illetve a romaacutekat A neacutepcsoport-

toumlrveacuteny szerint neacutegy kriteacuterium szuumlkseacuteges ahhoz hogy hivatalosan elismerjenek egy

kisebbseacuteget Ezek a kriteacuteriumok osztraacutek aacutellampolgaacutersaacuteg nem-neacutemet anyanyelv sajaacutet neacutepi

kultuacutera (eigenes Volksturm) illetve őshonossaacuteg (Beheimatung)317

80 taacuteblaacutezat Ausztria nemzetiseacutegi oumlsszeteacutetele 2001-ben (fő)

Oumlsszlakossaacuteg Neacutemet Magyar Horvaacutet318

Roma Egyeacuteb

Ausztria 8 032 926 7 115 780 40 583 150 719 6 273 719 571

Alsoacute-Ausztria 1 545 804 1 430 026 8 083 13 686 1 322 92687

Burgenland 277 569 242 458 6 641 19 778 303 8 389

Felső-Ausztria 1 376 797 1 264 529 3849 24 548 1 252 82 619

Karintia 559 404 516 810 738 10 576 174 31 106

Salzburg 515 327 456 480 1 095 11 909 193 45 650

Staacutejerorszaacuteg 1 183 303 1 123 903 3 115 14 556 954 40 775

Tirol 673 504 614 267 956 9 780 177 48 324

Vorarlberg 351 095 300 541 671 5 776 92 44 015

Beacutecs 1 550 123 1 166 766 15 435 40 110 1 806 326 006


tuumlkreacuteben 223 p In GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash

2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003 223 p Statistik Austria Volkszahlung 2001 Hauptergebnisse


A 2001 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes maacutesik leacutenyeges magyar vonatkozaacutesa az

bdquoaproacutezoacutedaacutes Az 1991 eacutevi osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 6 763 magyar eacutelt Burgenlandban

2001-ben a burgenlandi magyarsaacuteg maacuter csak 6641 főt tett ki A csoumlkkeneacutes 10 eacutev alatt

mindoumlssze 122 fő (18) volt Ez laacutetszoacutelag nem jelentős csoumlkkeneacutes a leacutenyegi vaacuteltozaacutes nem itt

jelenik meg hanem az egyes burgenlandi jaacuteraacutesok magyarsaacutegaacutenaacutel A felsőőri jaacuteraacutes 1991-ben

3 207 fő magyar szaacutemlaacutelt 2001-ben maacuter csak 2 551 magyar eacutelt ugyanezen a teruumlleten A neacutegy

burgenlandi magyar telepuumlleacutesből haacuterom a felsőőri jaacuteraacutesban talaacutelhatoacute A statisztikaacutek szerint a

haacuterom magyar telepuumlleacutes (Alsoacuteőr Felsőőr eacutes Őrisziget) jelentős veszteseacutegeket szenvedett el a

magyarsaacuteg szaacutemaacutet illetően

A burgenlandi magyarsaacuteg aproacutezoacutedik A vaacutervideacuteki magyarsaacuteg valamivel toumlbb mint

harmada (3802 ndash 2 525 fő) neacutegy ndash Alsoacuteőr Felsőőr Felsőpulya eacutes Őrisziget ndash telepuumlleacutesen

eacutelt 2001-ben A burgenlandi magyarsaacuteg fennmaradoacute reacutesze pedig tovaacutebbi 166 telepuumlleacutesen eacutelt

317

VEITER Theodor Das Recht der Volksgruppen Sprachminderheiten in Oumlsterreich Wien 1970

Volksgruppengesetz BGBI 3961976 318

A horvaacutet (131 307 fő) eacutes a burgenlandi horvaacutet (19 412 fő) neacutepcsoportok egyuumlttes lakossaacutegszaacutema keruumllt

feltuumlnteteacutesre

254

szeacutetszoacuteroacutedva ezzel is elősegiacutetve az asszimilaacutecioacutet Az előzőekben emliacutetett neacutegy telepuumlleacutes

mellett 14 telepuumlleacutesen eacutelt meacuteg 50 főneacutel toumlbb magyar nemzetiseacutegű A toumlbbi telepuumlleacutesen csak

neacutehaacuteny magyar eacutelt 1991-ben illetve 2001-ben az osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutesok szerint

Sajnos a neacutegy bdquomagyarrdquo telepuumlleacutest leszaacutemiacutetva a toumlbbi telepuumlleacutes ndash jelenteacutektelen szaacutemuacute

ndash magyarsaacutega keacuteptelen oumlsszefogni a burgenlandi magyarsaacutegot

A felsőőri jaacuteraacutes magyarsaacutega 10 eacutev alatt 2045-kal csoumlkkent A szinteacuten jelentős

magyarsaacuteggal rendelkező negyedik magyar telepuumlleacutes Felsőpulya is veszteseacutegeket szenvedett

A jaacuteraacutesi szeacutekhely magyar lakossaacutega 631 főről 603 főre csoumlkkent Az 1991 eacutes 2001 koumlzoumltt

terjedő időszakban a magyarsaacuteg mindoumlssze 122 főt vesztett Burgenlandban viszont jelentősen

megvaacuteltozott az egyes burgenlandi jaacuteraacutesok magyarsaacutegaacutenak szaacutema A magyarsaacutegnak otthont

adoacute felsőőri eacutes felsőpulyai jaacuteraacutesok vesztettek magyarsaacutegukboacutel viszont a toumlbbi oumlt jaacuteraacutes

(gyanafalvi kismartoni nagymartoni nezsideri eacutes neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutesok) amelyek eddig

kisszaacutemuacute magyarsaacuteggal rendelkeztek megnoumlvelteacutek magyarsaacutegszaacutemukat Meacuteg a keacutet

burgenlandi vaacuteros (Kismarton eacutes Ruszt) is megnoumlvelte magyarsaacutegszaacutemaacutet319

81 taacuteblaacutezat Az burgenlandi felsőőri jaacuteraacutes telepuumlleacuteseinek magyarsaacutega (fő) (1991ndash2001)

Telepuumlleacutes 1991 2001

Alsoacuteőr 670 521

Felsőőr 1 598 1 169

Őrisziget 217 183

Egyeacuteb telepuumlleacutesek 722 678

Jaacuteraacutes oumlsszesen 3 207 2 551


tuumlkreacuteben 158ndash169 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute - SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-

2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003 Statistik Austria Volkszahlung 2001 Hauptergebnisse 1 ndash


82 taacuteblaacutezat A burgenlandi jaacuteraacutesok nemzetiseacutegi keacutepe (fő) (1991ndash2001)

Oumlsszlakossaacuteg Neacutemet Magyar Egyeacuteb

1991 2001 1991 2001 1991 2001 1991 2001

Felsőőri jaacuteraacutes 53 738 53 365 47 601 47 277 3 207 2 551 2 930 3 537

Felsőpulyai jaacuteraacutes 38 462 38 096 31 941 31 531 1 061 1 039 5 460 5 526

Gyanafalvi Jaacuteraacutes 18 045 17 933 17 710 17 492 74 132 261 309

Kismartoni jaacuteraacutes 36 096 38 752 27 982 30 218 477 531 7 637 8 003

Nagymartoni jaacuteraacutes 35 075 37 446 32 429 33 245 425 530 2 221 3 671

Nezsideri jaacuteraacutes 49 397 51 730 45 711 47 291 1 641 1 150 2 045 3 289

Neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutes 27 977 27 199 24 594 23 821 204 302 3 179 3 076

Kismarton vaacuteros 10 349 11 334 9 482 9 960 314 373 553 1 001

Ruszt vaacuteros 1 696 1 714 1 647 1 623 14 33 35 58


tuumlkreacuteben 158ndash159 p in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep KoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteboacutel

1989ndash2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003 Statistik Austria Volkszahlung 2001 Hauptergebnisse 1

ndash Oumlsterreich Wien 2002

319



255

A burgenlandi magyarsaacuteg politikai eacuterdekeacuterveacutenyesiacuteteacutese maacuteskeacutepp alakult a toumlbbi hataacuteron

tuacuteli egykori magyar teruumlletekhez keacutepest Ausztriaacuteban oumlnaacutelloacute magyar paacutert vagy politikai

szervezet nem műkoumldik320

83 taacuteblaacutezat A magyar nyelvű osztraacutek aacutellampolgaacuterok jaacuteraacutesok szerint Burgenlandban (fő) (1981ndash2001)

2001 1991 1981

Felsőőri jaacuteraacutes 2 154 42 2 742 52 2 340 44

Felsőpulyai jaacuteraacutes 828 22 817 22 819 21

Gyanafalvi Jaacuteraacutes 63 04 42 02 45 02

Kismartoni jaacuteraacutes 542 11 483 10 326 07

Nagymartoni jaacuteraacutes 245 07 170 05 79 02

Nezsideri jaacuteraacutes 759 15 599 13 360 07

Neacutemetuacutejvaacuteri jaacuteraacutes 130 05 111 04 56 02


tuumlkreacuteben in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep KoumlzeacutepndashEuroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002

Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003 168 p Statistik Austria Volkszahlung 2001 Hauptergebnisse 1 ndash



tettek tanuacutebizonysaacutegot Az asszimilaacutecioacute teljes egeacuteszeacuteben spontaacuten jellege vitathatoacute Az

asszimilaacutecioacutet segiacutetette az 1948 eacutes 1990 koumlzoumltti paacuterbeszeacutedhiaacuteny az anyaorszaacuteg eacutes a burgenlandi

magyarok koumlzoumltt raacuteadaacutesul az osztraacutekok a folyamatot ha koumlzvetett moacutedon is de elősegiacutetetteacutek

Az maacuter teljesen egyeacutertelmű teacuteny hogy bdquovegyes haacutezassaacutegokrdquo eseteacuten a gyermek szinte kiveacutetel

neacutelkuumll neacutemet bdquoidentitaacutesuacuterdquo lesz

Jelentős probleacutema a vegyes haacutezassaacutegok magas szaacutema A vegyes haacutezassaacutegokkal

kapcsolatban szokaacutes megemliacuteteni a maacuter koraacutebban emliacutetett bdquoőrseacutegi csalaacutedmodellt illetve

annak haacuterom staacutediumaacutet

Az első staacutediumban ndash az 1950-es eacutevekig ndash az őrvideacuteki vaacutervideacuteki magyarok egymaacutes

koumlzoumltt haacutezasodtak Ez a szigetjellegből koumlvetkezik Az bdquoizolaacutecioacuterdquo miatt nem volt szokaacutes

neacutemet illetve horvaacutet nemzetiseacutegűvel oltaacuter eleacute leacutepni

A maacutesodik szakaszban ndash az 1950-es eacutes az 1970-es eacutevek koumlzoumltt ndash ez a tendencia

megvaacuteltozott megszaporodtak a vegyes haacutezassaacutegok azonban ezen haacutezassaacutegokboacutel a

gyermekek toumlbbseacutege meacuteg magyar identitaacutesuacute maradt

A harmadik faacutezisban ndash az 1970-es eacutevektől napjainkig ndash azonban tovaacutebbi vaacuteltozaacutes aacutellt

be A vegyes haacutezassaacutegok szaacutema tovaacutebbra is magas raacuteadaacutesul az ilyen haacutezassaacutegokban szuumlletett

320

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 4) (A

Kormaacuteny 3642006 (XII 28) Korm Rendelete alapjaacuten a Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatala 2006 december 31

napjaacuteval megszűnt)

256

gyermekek identitaacutesa maacuter neacutemet (osztraacutek) lett Ez a tendencia a joumlvőben minden bizonnyal

fokozoacutedni fog321

A vegyes haacutezassaacutegokhoz kapcsoloacutedik hogy egyre toumlbb csalaacutedban maacuter a neacutemet a

taacutersalgaacutes nyelve a fiatalok egyre keveacutesbeacute beszeacutelnek joacutel magyarul

A burgenlandi magyarsaacuteg joumlvőkeacutepeacutenek kialakiacutetaacutesaacuteban jelentős teacutenyező az

asszimilaacutecioacute amely jelenseacutegnek a vegyes haacutezassaacutegok a leggyakoribb előideacutezői

Tovaacutebbi probleacutema a neacutemet koumlrnyezet nyelvi kulturaacutelis eacutes az osztraacutek nagyvaacuterosok ndash

elsősorban Beacutecs eacutes Graz ndash gazdasaacutegi elsziacutevoacute hataacutesa

A burgenlandi magyarsaacuteg tovaacutebbi jellemzője hogy rendkiacutevuumll eloumlregedett A

burgenlandi magyarsaacuteg koumlzel 40 szaacutezaleacuteka nyugdiacutejas a horvaacutetoknaacutel ez a szaacutem 10-20

szaacutezaleacutek az osztraacutekoknaacutel pedig 10 szaacutezaleacutek koumlruumll mozog322

A burgenlandi magyarsaacuteg

jelentős haacutenyada 60 eacutev feletti ennek a jelenseacutegnek a kaacuteros hataacutesai a 2011 eacutevi osztraacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutes eredmeacutenyeineacutel maacuter keacutezzel foghatoacuteak lesznek

84 taacuteblaacutezat A burgenlandi magyar nyelvű osztraacutek aacutellampolgaacuterok korcsoport szerinti megoszlaacutesa (fő) (1991-2001)

Koreacutev Burgenland Horvaacutet Magyar

1991

ndash15 172 96 88

15ndash60 602 576 500

60+ 226 328 412

2001

ndash15 140 89 125

15ndash60 572 526 495

60+ 288 385 380


tuumlkreacuteben 168 p In GYURGYIacuteK Laacuteszloacute - SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989-

2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003 168p Statistik Austria Volkszahlung 2001 Hauptergebnisse


A burgenlandi magyarsaacuteg sajaacutetos probleacutemaacuteja az bdquoidentitaacuteshiaacuteny A maacuter előzőekben

emliacutetett neacutegy telepuumlleacutes magyarsaacutega elsősorban őrvideacutekinek vaacutervideacutekinek vallja magaacutet s nem

pedig magyarnak A magyar illetve az osztraacutek mivolt csak maacutesodlagos kategoacuteria Ez a sajaacutetos

bdquofelfogaacutesrdquo a toumlbb eacutevszaacutezados szigetjelleghez kapcsoloacutedik A magyarsaacutegot elsősorban az

idősebb generaacutecioacute vaacutellalja magaacutera a fiatalabbak maacuter nem Ennek okaacutet a gazdasaacutegi helyzet

stabilitaacutesaacutenak illetve az bdquoanyagi joacuteleacutetnekrdquo szoktaacutek tulajdoniacutetani

321


Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 202 p 322


KiadoacuteBp2001 421 p

257

85 taacuteblaacutezat Beacutecs vaacuteros lakossaacutega a koumlrnyezetben beszeacutelt nyelv szerint (fő) (2001)

Oumlsszlakossaacuteg Belfoumlldi Kuumllfoumlldi

Beacutecs oumlsszesen 1 550 123 1 301 859 248 264

Neacutemet nyelvű 1 166 766 1 139 196 27 570

Neacutepcsoportok nyelvei

burgenlandi horvaacutet 2 456 2 456

roma-nyelv 1 806 1 268 538

szlovaacutek 4 741 1 775 2 966

szloveacuten 2 396 1 412 984

cseh 7 769 5 778 1 991

magyar 15 435 10 686 4 749

Maacutes idegen nyelvek

szerb 97 824 29 547 68 277

toumlroumlk 70 976 32 603 38 373

horvaacutet 37 654 12 562 25 092

angol 26 622 14 512 12 110

lengyel 20 949 9 529 11 420

arab 11 081 6 397 4 684


tuumlkreacuteben in Gyurgyiacutek Laacuteszloacute ndash Sebők Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki



Sajaacutetos probleacutema a hagyomaacutenyok illetve a reacutegi eacuteletforma haacutetteacuterbe szorulaacutesa Az ősi

mesterseacutegek lassan kihalnak a hagyomaacutenyok feledeacutesbe mennek A fiatal generaacutecioacute a reacutegihez

keacutepest merőben elteacuterő felfogaacutesban nevelkedik Nincs maacuter meg a reacutegi hagyomaacutenyok

termeacuteszetes haacutettere Reacutegebben az egyszerű emberek a foumlldből meg tudtak eacutelni ez ma maacuter

nincs iacutegy A mezőgazdasaacuteg falvankeacutent mindoumlssze 2ndash3 csalaacutedot tud eltartani A burgenlandi ndash

főkeacutent az őrseacutegi ndash magyaroknak is nyitniuk kellett A munkavaacutellaloacutek jelentős reacutesze maacuter csak a

nagyobb vaacuterosokban illetve Beacutecsben talaacutel munkaacutet iacutegy az elvaacutendorlaacutes is emeacuteszti a kis

koumlzoumlsseacuteget

A nyelvhasznaacutelatot figyelembe veacuteve elmondhatoacute hogy az idősebb generaacutecioacute meacuteg

taacutejszoacutelaacutesban beszeacutel a fiatalsaacuteg maacuter inkaacutebb a magyar irodalmi nyelvet hasznaacutelja Sok esetben

maacuter a taacutejszoacutelaacutes illetve az irodalmi nyelv is neacutemet bdquoelemekkelrdquo keveredik

Az osztraacutek hatoacutesaacutegoknak a burgenlandi magyarsaacuteghoz toumlrteacutenő hozzaacuteaacutellaacutesa sem

mindenben kedvező Ausztriaacuteban az egyes neacutepcsoportoknak nincs beleszoacutelaacutesi joguk a

kisebbseacutegpolitika alakiacutetaacutesaacuteba A jogszabaacutelyok előzetes konzultaacutecioacute neacutelkuumll szuumlletnek s ebből

koumlvetkezően informaacutecioacutehiaacutenyban eacutes egyoldaluacutesaacutegban szenvednek Az egyes neacutepcsoportoknak

szaacutent eacuteves taacutemogataacutesok keretoumlsszege toumlbbnyire ismert de mindig az bdquoutolsoacute pillanatbanrdquo

szuumlletik doumlnteacutes arroacutel mire is fordiacutetjaacutek azt

A burgenlandi magyarsaacuteg leacutelekszaacutemaacutet a sajaacutetos osztraacutek neacutepszaacutemlaacutelaacutesi rendszer is

csoumlkkenti Ugyanis nem az anyanyelvre hanem a hasznaacutelt nyelvre keacuterdez raacute az pedig egyre

258

toumlbb kisebbseacutegi szemeacutely eseteacuteben a neacutemet Ebből koumlvetkezik hogy nem deruumll ki a

megkeacuterdezett szemeacutely nemzetiseacutege

Ugyan nem napjainkhoz tartozik inkaacutebb toumlrteacuteneti demograacutefiai eacuterdekesseacuteg hogy a

naacutecizmus ideje alatt a magyar zsidoacute eacutes cigaacuteny lakossaacuteg elhurcolaacutesaacuteval a burgenlandi

magyarsaacuteg jelentős (tizenkeacutetszeres) veszteseacuteget szenvedett323

Feltehetően jelentősen befolyaacutesolja majd a burgenlandi illetve az ausztriai

magyarsaacutegot az euroacutepai regionalizmus Magyarorszaacuteg unioacutes csatlakozaacutesaacutetoacutel a helyi

magyarsaacuteg is a fellenduumlleacutest vaacuterja Fejlődhet a hataacuteron tuacuteli egyuumlttműkoumldeacutes az oktataacutes a kultuacutera

a tudomaacuteny a bűnuumlldoumlzeacutes stb teruumlleteacuten A migraacutecioacute eacutes a munkavaacutellalaacutes is koumlnnyebbeacute vaacutelhat a

hataacuter menti saacutevban

323

BAUMGARTNER Gerhard 6xOumlsterreich Gesichte und aktuelle Situation der Volksgruppen (Ungarn)

Klagenfurt 1995 99 p

259

6 8 A burgenlandi magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

Ausztria legfiatalabb tartomaacutenya Burgenland teruumlleteacuten az oktataacutes nyelve egeacuteszen az I

vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető Paacuterizs koumlruumlli beacutekeszerződeacutesek alaacuteiacuteraacutesaacuteig a magyar volt Az 1921 eacutes 1937

koumlzoumltti időszakban a magyar iskolai toumlrveacutenyek voltak eacuterveacutenyben az iskolaacutek jogi helyzete

keveset moacutedosult Annyiban aacutellt be vaacuteltozaacutes hogy egy 1922-ben kiadott tartomaacutenyi rendelet

eacutertelmeacuteben az egyhaacutezi neacutepiskolaacutekban (6ndash10 eacuteleteacutev) koumltelezőveacute tetteacutek a neacutemet nyelvet A

ceacutelkitűzeacutes az volt hogy a diaacutekok az iskola befejezeacuteseacutevel neacutemetuumll is megtanuljanak

Az aacutellami eacutes az egyhaacutezi iskolaacutek ndash 1934-re ndash azonos jogi staacutetuszba keruumlltek Keacutet eacutevvel

keacutesőbb az aacutellami neacutepiskolaacutekban illetve az alsoacute koumlzeacutepiskolaacutekban (10ndash14 eacuteleteacutev) is bevezetteacutek

a neacutemet nyelv oktataacutesaacutet Tovaacutebbra is megfigyelhető volt hogy műkoumldtek a magyar nyelvű

taninteacutezetek illetve az egyhaacutezi iskolaacutek Ugyanakkor Gerhard Baumgartner szerint az osztraacutek

vezeteacutes az aacutellami iskolaacutekat hasznaacutelta fel hogy a magyar kisebbseacuteget az osztraacutek taacutersadalomba

bdquobeemeljeacutekrdquo s ezaacuteltal asszimilaacutecioacutejaacutet elősegiacutetseacutek324

Az 1937-es esztendőben vaacuteltozaacutes toumlrteacutent bevezetteacutek az uacutej tartomaacutenyi iskolatoumlrveacutenyt

Az uacutej toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben az iskolaszeacutek volt jogosult az egyhaacutezi neacutepiskolaacutek nyelveacutenek

meghataacuterozaacutesaacutera Az oktataacutes nyelve azonban magyar maradt ha az iskolakoumlrzet lakossaacutegaacutenak

legkevesebb ndash az utolsoacute neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerinti ndash 70-a magyarnak vallotta magaacutet Keacutetnyelvű

volt az oktataacutes ha ez a reacuteszaraacuteny 30 eacutes 70 szaacutezaleacutek koumlzeacute esett A 30-os kuumlszoumlb alatti eacuterteacutek

eseteacuten az oktataacutes nyelve kizaacuteroacutelagosan a neacutemet lett A tartomaacutenyi iskolatoumlrveacuteny mindoumlssze

egy eacutevig volt eacuterveacutenyben mivel 1938-ban az bdquoAnschluszlig utaacuten Burgenland megszűnt leacutetezni

Teruumlleteacutet felosztottaacutek Alsoacute-Ausztria eacutes Staacutejerorszaacuteg koumlzoumltt Az iskolatoumlrveacuteny a kisebbseacutegi

oktataacutessal egyuumltt teljesen megszűnt Burgenland teruumlleteacuten A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten

visszaaacutelliacutetottaacutek az 1937-es iskolai toumlrveacuteny hataacutelyaacutet amely egeacuteszen 1994-ig eacuterveacutenyben maradt

Az egyhaacutezi iskolaacutekat azonban aacutellamosiacutetottaacutek amely nemcsak a magyar hanem a horvaacutet

kisebbseacuteg eseteacuteben is konfliktusokkal jaacutert Maga a toumlrveacuteny az oktataacutesi rendszerben a

kisebbseacutegi nyelvhasznaacutelatot meglehetősen meacuteltaacutenyosan szabaacutelyozta

Amennyiben az adott telepuumlleacutesen ndash a legutoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatai alapjaacuten ndash a

magyar (vagy horvaacutet) kisebbseacuteg araacutenya 70 foumlloumltti a taniacutetaacutesi nyelv a kisebbseacuteg (vagyis a

helyi toumlbbseacuteg) nyelve azaz egynyelvű nemzetiseacutegi iskolaacutek joumlhetnek leacutetre a neacutemet nyelv

koumltelező oktataacutesaacuteval 30 eacutes 70 koumlzoumltti reacuteszaraacuteny eseteacuten az aacutellamnyelv eacutes a kisebbseacuteg nyelve

egyaraacutent oktataacutesi nyelv azaz keacutetnyelvű iskolaacutekat kell kialakiacutetani ahol az oktataacutesnak minden

324

BAUMGARTNER Gerhard ndash MUNZ Rainer ndash MUumlLLNER Eva Identitat und Lebenswelt Ethnische

religiose und kulturelle Vielfalt im Burgenland Prugg Verlag Eisenstadt 1989 71 p

260

tantaacutergy eseteacuteben keacutetnyelvű kell lennie Amennyiben az araacuteny 30-naacutel kevesebb a neacutemet az

oktataacutes nyelve eacutes az iskola maga doumlnt roacutela hogy a kisebbseacutegi diaacutekokat szabadon vaacutelaszthatoacute

tantaacutergykeacutent anyanyelve oktataacutesaacuteban reacuteszesiacuteti-e325

Az 1955 eacutevi bdquoOsztraacutek Aacutellamszerződeacutessel (Staatsvertrag) csak a burgenlandi

horvaacutetok illetve a karintiai eacutes staacutejerorszaacutegi szloveacutenek jogait ismerte el az osztraacutek aacutellam A

burgenlandi magyar illetve a beacutecsi cseh neacutepcsoportok elismereacutese egeacuteszen 1976-ig az un

bdquoNeacutepcsoport-toumlrveacuteny (Volksgruppengesetz) megjeleneacuteseacuteig vaacuteratott magaacutera A beacutecsi

magyarok eacutes szlovaacutekok elismereacutese 1992-ben a romaacutekeacute pedig 1993-ban toumlrteacutent meg A

jogszabaacutely eacutertelmeacuteben neacutegy telepuumlleacutesen (Alsoacuteőr Felsőőr Felsőpulya eacutes Őrisziget) keruumllhetett

sor a magyar nyelvű oktataacutes bevezeteacutesre

A kisebbseacutegi nyelvoktataacutest napjainkban az alaacutebbiak szerint foglalhatjuk oumlssze

Az oacutevodaacutekkal kapcsolatos rendeletek megalkotaacutesa a tartomaacutenyok feladata A leguacutejabb

ndash 2002-ben kiadott ndash burgenlandi oacutevodatoumlrveacuteny heti 6 oacutera helyett maacuter 9 oacuteraacuteban hataacuterozza

meg azt a minimaacutelis oacuteraszaacutemot amelyet a kisebbseacuteg nyelveacuten tartott foglalkozaacutesokra kell

fordiacutetani326

A toumlrveacuteny lehetőveacute teszi hogy a boumllcsődeacutekben eacutes a napkoumlzi otthonokban is

taniacutetsaacutek a kisebbseacutegi nyelvet

1994-es kisebbseacutegi iskolatoumlrveacuteny egeacutesz Burgenlandban biztosiacutetja a keacutetnyelvű oktataacutest

ha a szuumllők legalaacutebb 25-a ezt kiacutevaacutenja A kisebbseacutegi nyelv alternatiacutev tantaacutergyi oktataacutesaacutehoz a

diaacutekok minimaacutelis leacutetszaacutemaacutet 25-ről nyolcra csoumlkkentetteacutek de egy maacuter műkoumldő csoport akaacuter oumlt

bejelentett iskolaacutessal is folytathatja a munkaacutet

Aacuteltalaacutenos iskolai szinten az 199899-es taneacutevtől van arra lehetőseacuteg hogy az 1ndash4

osztaacutelyban a gyerekek idegen nyelvkeacutent tanuljaacutek a magyar nyelvet heti 2ndash3 oacuteraacuteban

Beiratkozaacuteskor jelezni kell ezt a szaacutendeacutekot s ha a gyerekek vaacutellaltaacutek a magyar nyelv

tanulaacutesaacutet akkor azt neacutegy eacutevig koumltelezően tanulni kell Hasonloacute a helyzet a felső tagozatban is

az osztaacutely fele horvaacutetot maacutesik fele magyart tanulhat heti 4 oacuteraacuteban327

Ennek alapjaacuten jelenleg

az alsoacuteőri (Unterwart) eacutes az őrszigeti (Siget in der Wart) neacutepiskolaacuteban keacutetnyelvű taniacutetaacutes

folyik 21 tovaacutebbi iskolaacuteban pedig a magyar szabadon vaacutelaszthatoacute nyelvgyakorlat Az

oacutevodaacutekban toumlbbnyire neacutemet vagy vegyes nyelven toumlrteacutenik a foglalkoztataacutes Magyar nyelvű

oacutevodai foglalkoztataacutes Felsőpulyaacuten (Oberpullendorf) Őrszigeten Felsőőroumln (Oberwart) eacutes

Alsoacuteőroumln folyik

325

GYŐRI SZABOacute Roacutebert A nemzeti kisebbseacutegek oktataacutesi rendszerei Ausztriaacuteban Magyar Kisebbseacuteg 326

A toumlrveacutenynek azt a pontjaacutet seacuterelmezik a kisebbseacutegek amely kimondja hogy a keacutetnyelvű oacutevoacutenőnek keacutet eacuteven

beluumll le kell tennie mindkeacutet nyelvből a nyelvvizsgaacutet 327

1989-ben az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban 525-en tanultak horvaacutetul eacutes 79-en magyarul Burgenlandban 20012002-ben

maacuter kb 660 diaacutek tanult magyarul

261

Oumlnaacutelloacute magyar taniacutetaacutesi nyelvű gimnaacutezium a tartomaacutenyban 1920 oacuteta nem műkoumldik E

teacuteren előreleacutepeacutesnek szaacutemiacutetott hogy az 198182-es taneacutevtől a felsőloumlvői (Oberschuumltzen)

gimnaacuteziumban magyar nyelvű tagozatot az 198788-as taneacutevtől pedig a felsőpulyai

gimnaacuteziumban uacuten bdquopannonrdquo osztaacutelyt leacutetesiacutetettek ahol a magyar eacutes a horvaacutet nyelvet koumltelező

taacutergykeacutent oktattaacutek Felsőőroumltt 1992-ben keacutetnyelvű gimnaacutezium indult magyar eacutes horvaacutet

tagozattal A magyar nyelvi oktataacutes lehetőseacutegeacutet biztosiacutetoacute jogszabaacutelyok elvei eacutes gyakorlati

alkalmazaacutesuk koumlzoumltt azonban meacuteg elteacutereacutesek tapasztalhatoacutek ami nem teszi lehetőveacute hogy a

tanuloacutek megfelelő szinten elsajaacutetiacutetsaacutek a magyar nyelvet (Felsőőroumltt a lakossaacuteg 2529-a

Felsőpulyaacuten 239-a reacuteszesuumllt eacutelete soraacuten magyar nyelvű oktataacutesban)328

Az oktataacutes tekinteteacuteben az osztraacutek felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyeknek nincs magyar

tagozata A Beacutecsi tudomaacutenyegyetem Finnugor Tanszeacutekeacuten tanulmaacutenyokat folytatoacute diaacutekok

kuumlloumln tanaacuteri keacutepesiacutető vizsgaacutet tehetnek tovaacutebbaacute a felsőőri Oacutevodapedagoacutegiai Koumlzpontban

magyar- eacutes keacutetnyelvű kurzusokon oacutevoacutenői keacutepesiacuteteacutest szerezhetnek a hallgatoacutek Az oktataacutesi

inteacutezmeacutenyek tananyag- eacutes tansegeacutedlet ellaacutetaacutesaacutera moacutedszertani konzultaacutecioacutekra a magyar

Oktataacutesi Miniszteacuterium taacutemogataacutesaacuteval valamint a soproni eacutes az Eisenstadti-Kismartoni

Oktataacutesi Koumlzpont koumlzoumltti megaacutellapodaacutes alapjaacuten nyiacutelik lehetőseacuteg329

Az 1918 utaacuten a kisebbseacutegi sorba keruumllt magyarsaacuteg eacuteleteacuteben az egyhaacuteznak is doumlntő

szerep jutott a magyar nyelv megtartaacutesaacuteban A burgenlandi magyarsaacuteg vallaacutesi eacuteleteacuteben

legnehezebb időszak 1938-ban kezdődoumltt amikor a naacuteci diktatuacutera nem vett tudomaacutest a

kisebbseacutegekről Megszűntek a felekezeti iskolaacutek eacutes az bdquoidegen szoacuterdquo hasznaacutelataacuteeacutert is boumlrtoumln

jaacutert A magyar neacutepcsoport haacuterom felekezethez tartozik Felsőpulya eacutes Alsoacuteőr lakoacutei elsősorban

roacutemai katolikusok a felsőőriek toumlbbnyire reformaacutetusok illetve ndash kisebb reacuteszben ndash roacutemai

katolikusok az őriszigetiek pedig szinte kizaacuteroacutelag az evangeacutelikus vallaacutest koumlvetik Ma mind a

neacutegy telepuumlleacutesnek van magyar ajkuacute lelkeacutesze

A vallaacutesi eacutelettel kapcsolatban a legnagyobb gond a felsőpulyaiak magyar nyelvű

miseacutejeacutenek megtartaacutesaacuteval kapcsolatban meruumllt fel A telepuumlleacutesen 1934-től a redemptoristaacutek330

328

A Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatal wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 januaacuter 2) (A Kormaacuteny 3642006


Burgenlandi Magyar Kultuacuteregyesuumllet honlapja httpwwwbukvatbmkehtm (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius

5) 330 A Redemptoristaacutek azon rend tagjai melyet Liguori Szt Alfonz alapiacutetott ezeacutert liguoriaacutenusoknak is nevezik őket A taacutersulat

(Congregatio SS Redemptoris) 1732 joumltt leacutetre XII Kelemen paacutepa beleegyezeacuteseacutevel ugyanazon szabaacutelyok szerint melyeket

Paulai Szt Vince taacutersulataacuteban koumlvetnek Feladata a taacutersulatnak hogy tagjai szigoruacute eacuteletmoacuted aacuteltal joacute peacuteldaacutet nyuacutejtsanak a

tudatlanokat a hit elemeiben oktassaacutek a rendes lelki paacutesztorok segiacutetseacutegeacutere legyenek A rend elterjedt Olaszorszaacutegban

Franciaorszaacutegban Ausztriaacuteban eacutes Neacutemetorszaacutegban is Neacutemetorszaacutegboacutel 1872-ben a jezsuitaacutekkal egyuumltt őket is kiutasiacutetottaacutek

de 1894ndash1896-ban visszabocsaacutetottaacutek őket Franciaorszaacutegboacutel 1903-ban utasiacutetottaacutek ki őket A rend tagjai a rendes haacutermas

(engedelmesseacuteg szegeacutenyseacuteg szűzesseacuteg) fogadalmon kiacutevuumll arra is koumltelezik magukat hogy a rendből soha ki nem leacutepnek

Eszkoumlzei koumlzeacute tartoznak meacuteg a neacutepmisszioacutek a lelkigyakorlatok a Jeacutezus eacutes Maacuteria szent sziacuteve tiszteleteacutenek a terjeszteacutese A rendnek van női aacutega is Reacutevay Lexikon XVI koumltet Reacutevay Testveacuterek Irodalmi Inteacutezet Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg Bp 108 p

262

laacutettaacutek el az egyhaacutezi feladatokat teveacutekenyseacuteget de a helyiek elmondaacutesa szerint a magyar nyelv

aacutepolaacutesaacuteeacutert fennmaradaacuteseacutert nem sokat tettek eacutes a gyerekeket sem tudtaacutek megnyerni a

hittanoacuteraacutekon Hosszas utaacutenajaacuteraacutessal a puumlspoumlkneacutel sikeruumllt eleacuterni hogy a telepuumlleacutesen

lelkeacuteszvaacuteltaacutes koumlvetkezzen be 2002-ben

Az 1976-os Neacutepcsoporttoumlrveacuteny szabaacutelyozza az egyhaacutezak taacutemogataacutesaacutet illetve a

tanaacutecsba delegaacuteltak oumlsszeteacuteteleacutet Az egyhaacutezak taacutemogatottsaacutega az egyeacuteb szervezeti

juttataacutesokhoz keacutepest igen alacsony A neacutepcsoporttanaacutecsba ma is egy-egy keacutepviselőt kuumlldhet a

katolikus ill a protestaacutens (evangeacutelikus eacutes reformaacutetus) egyhaacutez

Őriszigetre 1992-ben egy fiatal lelkeacuteszhaacutezaspaacuter eacuterkezett akik nemcsak hituumlkben de

magyarsaacutegukban is igyekeznek erősiacuteteni a kb 300 lelkes falut Burgenlandban aacuteltalaacuteban

hetente egyszer tartanak miseacutet a kisebbseacuteg nyelveacuten vasaacuternap A horvaacutetok eseteacuteben

előfordulnak egynyelvű ill keacutetnyelvű miseacutek is A horvaacutetok eacutes a szloveacutenek katolikusok A

paphiaacuteny a horvaacutet kisebbseacutegre is jellemző

A felekezeti hovatartozaacutes tekinteteacuteben elmondhatoacute hogy a burgenlandi magyarsaacuteg

koumlzel keacutetharmada roacutemai katolikus vallaacutesuacute Kuumlloumlnoumlsen Alsoacuteőr eacutes Felsőpulya magyarsaacutega vallja

magaacuteeacutenak a roacutemai katolikus vallaacutest A magyar roacutemai katolikus lelkeacuteszek toumlbbseacutege

Magyarorszaacutegon veacutegezte tanulmaacutenyait Felsőőr magyarjai elsősorban reformaacutetusok de

jelentősebb szaacutemban keacutepviseltetik magukat a roacutemai katolikus vallaacutes koumlvetői is Az őriszigeti

magyarok viszont evangeacutelikusok A keacutet protestaacutens gyuumllekezet asszimilaacutecioacuteja meglehetősen

előrehaladott maacuter az istentiszteletek nyelve is toumlbbnyire a neacutemet magyar nyelvű istentisztelet

elsősorban vasaacuter- eacutes uumlnnepnapokon hallhatoacute a templomokban

A meacutedia szerepe egy kisebbseacuteg eacuteleteacuteben meghataacuterozoacute jelentőseacutegű lehet Az Osztraacutek

Koumlztaacutersasaacutegban eacutelő kisebbseacutegek helyzete a toumlmegtaacutejeacutekoztataacutes teruumlleteacuten viszonylag

elfogadhatoacutenak mondhatoacute de ez koraacutentsem jelenti azt hogy ne lehetne a jelenlegi aacutellapotokon

javiacutetani Az osztraacutek ORF-neacutel (Der Oumlsterreichische Rundfunk ndash Osztraacutek Raacutedioacute eacutes Televiacutezioacute) a

horvaacutet eacutes szloveacuten kisebbseacuteg oumlnaacutelloacute szerkesztőseacuteggel rendelkezik eacutes az adoacute a kisebbseacutegek

szaacutemaacutera is elfogadhatoacute percidejű adaacutesokat sugaacuteroz

A magyar kisebbseacuteg helyzete kedvezőtlenebb ők a horvaacutet szerkesztőseacutegen beluumll

kaptak csak helyet A Burgenlandi Magyar Kultuacuteregyesuumllet 2000-ben Felsőpulyaacuten koumlzzeacutetett

sajtoacutenyilatkozataacuteban seacuterelmezi a burgenlandi magyarsaacuteggal szemben tanuacutesiacutetott peacuteldaacutetlan

baacutenaacutesmoacutedot Koumlvetelteacutek a heti 30 perces magyar nyelvű raacutedioacuteadaacutes bőviacuteteacuteseacutet 255 percre

valamint azt hogy az ORF horvaacutet nyelvű hiacuterei utaacuten naponta haacuterom alkalommal hangozzon el

oumlt perces magyar nyelvű hiacuteradaacutes valamint legyen naponta egy oumlnaacutelloacute 20 perces magyar

nyelvű raacutedioacuteadaacutes Szorgalmaztaacutek tovaacutebbaacute hogy havi rendszeresseacuteggel minden hoacutenap első

263

vasaacuternapjaacuten sugaacuterozzanak magyar nyelvű teacuteveacuteadaacutesokat (az eddigi eacutevi neacutegy alkalom helyett)

valamint egy magyar nyelvű szerkesztőseacuteg leacutetrehozaacutesa is esedeacutekesnek tartjaacutek A koumlveteleacutesek

nagy reacutesze tovaacutebbra sem valoacutesult meg

A toumlmegkommunikaacutecioacute tekinteteacuteben a jelenlegi helyzetet az alaacutebbiak szerint

foglalhatjuk oumlssze A meacutedia tekinteteacuteben a burgenlandi ORF televiziacuteoacute 1990 oacuteta bdquoAdj Isten

magyarokrdquo ciacutemmel negyedeacutevente feacuteloacutera időtartalmuacute műsort sugaacuteroz a magyar kisebbseacuteg

szaacutemaacutera A kaacutebelteacuteveacutendashtaacutersasaacuteg a csekeacutely neacutezettseacutegszaacutemra hivatkozva radikaacutelisan csoumlkkentette

a magyar nyelvű műsorok időtartalmaacutet raacuteadaacutesul a fő műsoridőből is kivetteacutek ezeket

Az Osztraacutek Raacutedioacute 2002 januaacuter elsejeacutetől napi 5 perces műsort sugaacuteroz magyar nyelven

vasaacuternap pedig egy 25 perces magyar adaacutest koumlzvetiacutet eacutelőben A Radio Mora ndash Multilingual

Open Radio magyarul horvaacutetul eacutes roma nyelven sugaacuteroz esteacutenkeacutent egy-egy oacuteraacutes adaacutest amely

főkeacutent a kisebbseacutegekkel foglalkozik A beacutecsi ORF bdquoHeimat fremde Heimat ciacutemű magazinja

aacutellandoacute jelleggel beszaacutemol az ausztriai magyar szervezetek rendezveacutenyeiről

A nyomtatott sajtoacute termeacutekeit tekintve keveacutes uacutejsaacutegot mondhat magaacutenak a kis

burgenlandi magyar koumlzoumlsseacuteg A legjelentősebbek a Burgenlandi Magyar Kultuacuteregyesuumllet

kiadvaacutenyai

bdquoŐrvideacuteki Hiacuterek ndash programajaacutenloacutekkal regionaacutelis hiacuterekkel tudoacutesiacutetaacutesokkal 450

peacuteldaacutenyban jelenik meg havonta

bdquoŐrseacuteg ndash magazin jellegű taacutejeacutekoztatoacute kiadvaacuteny neacutemet nyelvű oumlsszefoglaloacuteval

Eacutevente egy-keacutet alkalommal jelenik meg 900 peacuteldaacutenyban

bdquoHiacuterhozoacute ndash gyermek- eacutes ifjuacutesaacutegi lap a taneacutev soraacuten tiacutez alkalommal jelenik meg 700

peacuteldaacutenyban

bdquoŐrseacutegi Fuumlzetek ndash alkalmankeacutent (pl a Magyar Inteacutezet tanaacutecskozaacutesainak anyagaacuteval)

900 peacuteldaacutenyban jelenik meg

A kiadvaacutenyok kereskedelmi forgalomba nem keruumllnek postai uacuteton jutnak el a

bejegyzett tagokhoz331

Az alsoacuteőri (Unterwart) Magyar Meacutedia eacutes Informaacutecioacutes Koumlzpont a burgenlandi magyar

kisebbseacuteg magyar identitaacutesaacutenak megőrzeacuteseacutet igyekszik elősegiacuteteni 30000 koumltetes

koumlnyvtaacuteraacuteval kulturaacutelis programjaival Az inteacutezmeacuteny honlapjaacuten toumlbb helyi vonatkozaacutesuacute

adattaacuter is eleacuterhető iacutegy peacuteldaacuteul a hiacuterek a burgenlandi magyar kulturaacutelis rendezveacutenyekről

keacuteszuumllt digitaacutelis videofelveacutetelek stb archiacutevuma Az NDA-keresőn keresztuumll a burgenlandi

331

A Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatal wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutenius 2) (A Kormaacuteny 3642006


264

magyar kisebbseacuteg telepuumlleacuteseiről inteacutezmeacutenyeiről keacuteszuumllt fotoacutetaacuter illetve a kisebbseacutegi

szervezetek dokumentumai eacuterhetők el332

A magyar kisebbseacuteg 1968 oacuteta keacutepviseli hathatoacutesan az eacuterdekeit ekkor joumltt leacutetre a

Burgenlandi Magyar Kulturaacutelis Egyesuumllet A szervezet ceacutelja hogy magyar kisebbseacuteget a

bdquofelsziacutenenrdquo tartsa ennek eacuterdekeacuteben rendezveacutenyeket szervez valamint kiadvaacutenyokat ad ki

Az ausztriai magyar kisebbseacuteg nem rendelkezik teruumlleti autonoacutemiaacuteval garantaacutelt

parlamenti keacutepviselettel keacutetnyelvű dokumentumokkal (pl szemeacutelyi igazolvaacuteny) oumlnaacutelloacute

gazdasaacutegi szerkezettel eacutes aktivitaacutessal A magyar nyelv hivatalos hasznaacutelataacutera neacutegy biacuteroacutesaacutegi

hasznaacutelataacutera keacutet telepuumlleacutes jogosult Burgenlandban

332

Magyar Meacutedia eacutes Informaacutecioacutes Koumlzpont Alsoacuteőr honlapja wwwumizatindex_huhtml (Letoumllteacutes időpontja

2007 januaacuter 7)

265

6 9 Melleacuteklet

46 aacutebra A magyar telepuumlleacutesek elhelyezkedeacutese Burgenlandban (2006)



47 aacutebra A burgenlandi magyarsaacuteg szaacutembeli alakulaacutesa (fő) (1910-2002)



266


Ausztriai Magyar Evangeacutelikus Gyuumllekezet honlapja

wwwlutheranhuzhonlapokevangungarisch

Burgenlandi Magyar Kultuacuteregyesuumllet honlapja

httpwwwhhrforgxantuszmv_burgenlandhtml

Graacuteci Magyar Uacutejsaacuteg honlapja wwwgmuonlinenetmeok

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja httpwwwhtmhhu

Koumlztes-Euroacutepa Teacuterkeacuteptaacuter wwwterkepekadatbanktransindexro

Magyar Egyhaacutezszocioloacutegiai Inteacutezet honlapja wwwjezsuitahurendukihtm

Magyar Katolikus Lexikon wwwlexikonkatolikushu

Magyar Meacutedia eacutes Informaacutecioacutes Koumlzpont Alsoacuteőr honlapja wwwumizatindex_huhtml

Mosonmagyaroacutevaacuter vaacuteros honlapja wwwmosonmagyarovarhu

Magyarorszaacuteg telepuumlleacutesei + Budapest anno wwwalfanethuhelysegnemetgcw

Magyarorszaacuteg teacuterkeacutepeken wwwakmexternethu

MTA Kaacuterpaacutet-medencei Magyar Kutataacutesi Adatbaacutezis (KMKA)

wwwadatbazismtakihungarycom

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomda Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg VIII koumltet Bp 1902

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomda Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg X koumltet Bp 1902

Pallas Nagylexikon Pallas Irodalmi eacutes Nyomda Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg XV koumltet Bp 1902

Reacutevay Lexikon XVI koumltet Reacutevay Testveacuterek Irodalmi Inteacutezet Reacuteszveacutenytaacutersasaacuteg Bp 1924

Sopron megyei joguacute vaacuteros honlapja wwwSopronhu

Szentpeacuteterfa telepuumlleacutes honlapja wwwszentpeterfahu

Toumlrteacutenelmi vilaacutegatlasz Cartographia Budapest 1992

BALOGH Saacutendor ndash GERGELY Jenő ndash IZSAacuteK Lajos ndash FOumlGLEIN Gizella Magyarorszaacuteg

toumlrteacutenete 1918-1975 Tankoumlnyvkiadoacute Bp 1988

BAUMGARTNER Gerhard ndash MUNZ Rainer Munz ndash MUumlLLNER Eva Identitat und

Lebenswelt Ethnische religiose und kulturelle Vielfalt im Burgenland Prugg Verlag

Eisenstadt 1989

BAUMGARTNER Gerhard 6xOumlsterreich Gesichte und aktuelle Situation der Volksgruppen

(Ungarn) Klagenfurt 1995

BAUMGARTNER Gerhard Ausztria magyar nyelvű lakossaacutega a 2001-es osztraacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutes tuumlkreacuteben in GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep

Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Budapest 2003

267

BELITZKY Jaacutenos Sopron vaacutermegye toumlrteacutenete Bp 1938

BEZEacuteNYI Paacutel Sopron megye Bp 1895

BOROVSZKY Samu ndash SZIKLAY Jaacutenos (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Vas

vaacutermegye Bp 1898


DEAacuteK Ernő Die Ungarn in Wien eine unsichtbare Volksgruppe in Etnische Gruppen in

der Bundeshauptstadt Wien Integratio XV Wien 1982


KiadoacuteBp2001

GALAacuteNTAI Joacutezsef Trianon eacutes a kisebbseacutegveacutedelem Maecenas Kiadoacute Bp 1989

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefiai vizsgaacuteloacutedaacutesok a burgenlandi

magyarsaacuteg koumlreacuteben Demograacutefia 47 eacutevf 1ndash2 sz Bp 2004

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash KATONA Tamaacutes ndash SZONDI Ildikoacute Demograacutefia Első kiadaacutes Poacutelay

Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2004



GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A burgenlandi magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai

sajaacutetossaacutegai KSH Teruumlleti Statisztika Bp 20051





GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd A burgenlandi magyarsaacuteg a statisztikai adatok tuumlkreacuteben Poacutelay Elemeacuter


GYŐRI SZABOacute Roacutebert A nemzeti kisebbseacutegek oktataacutesi rendszerei Ausztriaacuteban Magyar

Kisebbseacuteg

JUHAacuteSZ Laacuteszloacute Burgenland Vaacutervideacutek Antoloacutegia Kiadoacute Lakitelek 1999

KOLLAacuteR Daniel (szerk) A szlovaacutekndashosztraacutekndashmagyar Duna mente A hataacuterok neacutelkuumlli reacutegioacutek

Svornostrsquo Koumlnyvnyomda as Bratislava 2005

KOLONOVITS Dieter Die rechtliche Situation der kroatischen und der slowenischen

Volksgruppe in Oumlsterreich Europa Ethnica 1996

LEGEZA Laacuteszloacute Burgenland Vaacutervideacutek eacutes az Őrseacuteg Mikes Kiadoacute eacutes Tanaacutecsadoacute Kft Bp

2003

LELKES Gyoumlrgy A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg atlasza eacutes helyseacutegneacutevtaacutera Talma Kiadoacute Peacutecs

268

LŐKKOumlS Jaacutenos Trianon szaacutemokban Puumlski Kiadoacute Bp 2000

MAJOR Paacutel Moson megye monographiaacuteja 1886

MAKK Ferenc A tizenkettedik szaacutezad toumlrteacutenete Magyar Szaacutezadok Pannonica Kiadoacute Bp

2000

ORMOS Maacuteria Civitas Fidelissima Gordiusz Kiadoacute Győr 1990

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon II koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981


PALOTAacuteS Zoltaacuten A trianoni hataacuterok Interedition Bp 1990

PAacuteLHAacuteZY Laacuteszloacute (szerk) Burgenland telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi (anyanyelvi) adatai

(1880-1991) KSH Budapest 2000

PECZ Vilmos Oacutekori lexikon II koumltet Budapest Franklin Taacutersulat 1904


SOOacuteS Katalin Burgenland az euroacutepai politikaacuteban 1918-1921 Akadeacutemiai Kiadoacute Bp 1971

SOOacuteS Katalin 1956 eacutes Ausztria Szeged 1999

Szent Istvaacuten Egylet honalapja wwwnethuszentistvanindexhtml

SZEacutePFALUSI Istvaacuten Laacutessaacutetok halljaacutetok egymaacutestWien 1980

VEITER Theodor Das Recht der Volksgruppen Sprachminderheiten in Oumlsterreich Wien

1970 Volksgruppengesetz BGBI 3961976

VARJUacute Elemeacuter Magyar vaacuterak Bp 1930

VOGEL Saacutendor A kisebbseacutegi jogok Ausztriaacuteban Reacutegioacute 12 eacutevf 3 sz Bp 2001

269

7 A szloveacuteniai (muravideacuteki) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai


7 1 A szloveacuteniai kisebbseacutegekről aacuteltalaacuteban

A szloveacuteniai magyarsaacutegroacutel joacuteformaacuten csak 1991 juacutenius 25 oacuteta a fuumlggetlen Szloveacuten

Koumlztaacutersasaacuteg (Republika Slovenija) oumlnaacutelloacutesodaacutesa oacuteta beszeacutelhetuumlnk A szloveacuteniai magyarok

nemcsak a volt jugoszlaacutev tagaacutellamok szaacutembelileg legkisebb magyar csoportjaacutet hanem a

legkisebb hataacuteron tuacuteli magyar koumlzoumlsseacuteget alkottaacutek illetve alkotjaacutek

A legfejlettebb volt jugoszlaacutev tagaacutellam a Szloveacuten Koumlztaacutersasaacuteg teruumllete ndash 20 254 km 2 ndash

koumlzel egyoumltoumlde hazaacutenk Magyarorszaacuteg teruumlleteacutenek333

A 2002 eacutevi szloveacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes

adatsorai szerint az orszaacuteg lakossaacutega 1 964 036 fő volt ebből 1 631 363 fő (8306) vallotta

magaacutet szloveacuten nemzetiseacutegűnek334

Szloveacutenia teruumlleteacuten szaacutemos neacutepcsoport eacutel335

ezek a nem szloveacuten etnikai koumlzoumlsseacutegek

alapvetően keacutet csoportra oszthatoacutek

ndash klasszikus (teruumlleti) kisebbseacutegek valamint

ndash az uacutejkori nemzeti koumlzoumlsseacutegekre336

Az utoacutebbi kategoacuteria a modern kori migraacutecioacutes folyamatok eredmeacutenyekeacutent joumltt leacutetre

elsődlegesen a volt koumlzoumls jugoszlaacutev aacutellam nemzeteinek ndash bosnyaacutek horvaacutet macedoacuten

montenegroacutei eacutes szerb ndash tagjai alkotjaacutek337

A klasszikus (teruumlleti) kisebbseacutegek alatt az őshonos muravideacuteki magyarsaacutegot valamint

a szinteacuten őshonos tengermelleacuteki olaszokat eacutertik Szloveacutenia 1998 maacutercius 25-eacuten kuumlloumln

deklaraacutecioacutet terjesztett elő amelyben az akkori szloveacuten kormaacuteny ndash a szloveacuten Alkotmaacutennyal eacutes

a belső toumlrveacutenyhozaacutessal oumlsszhangban ndash kijelentette hogy a magyart eacutes az olaszt az orszaacuteg

sajaacutet nemzeti kisebbseacutegeacutenek ismeri el338

Az eddigi utolsoacute ndash 2002-es ndash szloveacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes

szerint 6 243 fő vallotta magaacutet magyar 2 258 fő pedig olasz nemzetiseacutegűnek

333

A vilaacuteg orszaacutegai Teacuterkeacutepek - zaacuteszloacutek - adatok Top-o-graacutef Bp 1995 203 p 334


A 2002 eacutevi szloveacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes keacuterdőiacutevein 25 neacutepcsoportot tűntettek fel a keacuterdőiacutevek megszerkesztői


KOLLAacuteTH Anna A szloveacuteniai kisebbseacutegek nyelvi jogai a toumlrveacutenyek eacutes a rendeletek tuumlkreacuteben Pokrajinska in

študijska knjiţnica Murska Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 27) 337

A 2002 eacutevi szloveacuten cenzus adatsorai szerint 29 604 fő bosnyaacutek 35 642 fő horvaacutet 3 972 fő macedoacuten 2 667 fő

montenegroacutei eacutes 38 964 fő szerb nemzetiseacutegű szemeacutely eacutelt a Szloveacuten Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacuten Szloveacuten Statisztikai

Hivatal wwwstatsi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30) 338

A fent emliacutetett jogi szabaacutelyozaacutessal a roma koumlzoumlsseacuteg helyzeteacutet ndash amelynek eacutelet- eacutes egyeacuteb koumlruumllmeacutenyei maacutes

kisebbseacutegekeacutehez keacutepest jelentős elteacutereacuteseket mutat ndash is rendezteacutek A 2002 eacutevi szloveacuten cenzus szerint 3 246 fő (017)

vallotta magaacutet roma nemzetiseacutegűnek KOLLAacuteTH Anna A szloveacuteniai kisebbseacutegek nyelvi jogai a toumlrveacutenyek eacutes a

rendeletek tuumlkreacuteben Pokrajinska in študijska knjiţnica Murska Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius

27) Szloveacuten Statisztikai Hivatal wwwstatsi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30)

270

Az olasz nemzeti kisebbseacuteg az orszaacuteg nyugati joacutereacuteszt a tengerparti reacuteszen eacutel

szoacutervaacutenyos vaacuterosias telepuumlleacutesrendszerben339

A magyar nemzeti kisebbseacuteg a toumlrteacutenelmi

Magyarorszaacuteghoz tartozoacute Muravideacuteket mondhatja otthonaacutenak A szloveacutenok az olaszok eacutes a

magyarok aacuteltal lakott telepuumlleacuteseket bdquonemzetiseacutegileg vegyesen lakott teruumlletnek nyilvaacuteniacutetottaacutek

A 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint a 6 243 főt szaacutemlaacuteloacute magyar nemzetiseacutegű

szemeacutely koumlzuumll a toumlbbseacuteg 5 430 fő ndash a szloveacuteniai magyarsaacuteg 87-a ndash lakott a 31 keacutetnyelvű

muravideacuteki telepuumlleacutesen A bdquomaradeacutekrdquo 813 magyar nemzetiseacutegű szemeacutely a bdquoszoacutervaacutenyban eacutelt

főkeacutent a szloveacuten fővaacuteros Ljubljana eacutes koumlrnyeacutekeacuten de előfordultak maacutes vaacuterosokban is (pl

Maribor Celje Nova Gorica stb)340

A Muravideacuteken kiacutevuumll Szloveacutenia maacutes teruumlletein eacutelő

magyarsaacuteg elsősorban a megeacutelheteacutessel kapcsolatos belső migraacutecioacute koumlvetkezteacuteben keruumllt

mostani lakoacutehelyeacutere A belső migraacutecioacute napjainkban is tart a neacutepesseacutegmegtartoacute-erővel nem

rendelkező Muravideacuteket elsősorban a magyar fiatalok hagyjaacutek el A jobb gazdasaacutegi

helyzetben leacutevő szloveacuten vaacuterosok elsziacutevjaacutek a jobb megeacutelheteacutesben remeacutenykedő muravideacuteki

magyar fiatalsaacutegot s ezaacuteltal a muravideacuteki bdquomagyarrdquo telepuumlleacutesek sorvadaacutesa is egyre erősoumldik

86 taacuteblaacutezat A nemzeti kisebbseacutegekhez tartozaacutes Szloveacutenia statisztikai reacutegioacuteiban (fő) (2002)

Statisztikai reacutegioacute Nemzetiseacuteg (fő)

Magyar Olasz Roma

Pomurska 5 445341

8 989


Koroska 8 7 3

Savinjska 77 18 40

Zasavska 15 5 14




Gorenjska 75 36 49


Goriska 35 100 14




339

Az bdquoolaszrdquo telepuumlleacutesek a tengerparton Ankaran (Ankarano) Bertoki (Bertocchi) Škocjan (San Canziano)

Koper (Capodistria) Izola (Isola) Strunjan (Strugnano) Piran (Pirano) Portoroţ (Portorose) Lucija (Lucia)

Seţa (Sezza) Seţovlje (Sicciole) Dragonja (Dragogna) valamint Kobarid (Caporetto) eacutes Tolmin (Tolmino) a

Soţa (Isonzo) voumllgyeacuteben A nagyobb telepuumlleacuteseken ndash Koper Izola eacutes Piran ndash toumlbb teruumlleten (pl vallaacutesi eacutelet)

megkoumlvetelik az olasz nyelv aktiacutev ismereteacutet KOMAC Miran Vastvo Narodnih skupnosti v Republiki Sloveniji

Inštitut za narodnostna vrpašanja Ljubljana 1999 14 p 340


Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny Szeged 2005 11 p 214 p 341

A Pomurska statisztikai reacutegioacute a joacutereacuteszt a Muravideacuteket jeloumlli azonban nem esik egybe a toumlrteacutenelmi Muravideacutek

hataacuteraival A Pomurska reacutegioacute teruumllete magaacuteba foglalja a toumlrteacutenelmi Muravideacuteket is ugyanakkor hozzaacute tartoznak

meacuteg bizonyos toumlrteacutenelmi deacutel-staacutejer teruumlletek is A toumlrteacutenelmi Muravideacutek illetve a Pomurska statisztikai reacutegioacute

hataacuterainak elteacutereacutese miatt elteacuter a keacutet teruumllet magyar nemzetiseacutegű lakosainak szaacutema is

271

A mai Szloveacuten Koumlztaacutersasaacuteg teruumllete etnikai-nemzetiseacutegi szempontboacutel sohasem volt

egyseacuteges A kisebbseacutegek leacutetszaacutema reaacutelis gazdasaacutegi eacutes politikai ereje a kuumlloumlnboumlző toumlrteacutenelmi

korokban elteacuterő volt a politikai hataacuterokkal egyuumltt vaacuteltozott

A kisebbseacutegek hagyomaacutenyos jelenleacutete miatt a kisebbseacutegveacutedelem342

Euroacutepaacuteban

kiemelkedő jelentőseacutegű Ez a megaacutellapiacutetaacutes mind toumlrteacutenelmileg mind jogi mind pedig

kulturaacutelis szempontboacutel is megalapozott Az előbbi szempontok nyilvaacutenulnak meg az Euroacutepa

Tanaacutecs az ENSZ eacutes maacutes politikai szervezetek dokumentumaiban is A kisebbseacutegveacutedelemmel

foglalkozoacute szakirodalom szinte egybehangzoacutean aacutelliacutetja hogy a szoumlvegezeacutes viszonylag

aacuteltalaacutenos s a kuumlloumlnboumlző taacutersadalmak bonyolult viszonyainak megoldaacutesaacuteban bdquojogheacutezagokat

eredmeacutenyez(het) Ezeacutert nem lehet eleacutegszer felhiacutevni a figyelmet arra hogy egy adott orszaacutegban

a kisebbseacutegek veacutedelmi szintje az illető orszaacuteg demokraacuteciaacutejaacutenak jellegeacutet eacutes fejlettseacutegeacutet is

tuumlkroumlzi a nemzetiseacutegek iraacutenti tolerancia pedig a lakossaacuteg (a toumlbbseacuteg) demokratikus

felvilaacutegosultsaacutegaacutenak bizonyiacuteteacuteka343

47 aacutebra Szloveacutenia eacutes statisztikai reacutegioacutei (2007)

344

Forraacutes httpwwwlimbacomensloveniamapregion (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31)

342

Magyarorszaacuteg eacutes Szloveacutenia koumlzoumltt 1992 oacuteta keacutetoldaluacute kisebbseacutegveacutedelmi egyezmeacuteny szabaacutelyozza a szloveacuteniai

magyarsaacuteg illetve a magyarorszaacutegi szloveacutenseacuteg helyzeteacutet NAGY Kaacuteroly Nemzetkoumlzi Jog Puumlski Kiadoacute Bp

1999 304ndash305 p 343

KLOPŢIŢ Vera Pravice manjšin v evropskih dokumentih 105 p in VENCELJ Peter ndash KLEMENŢIŢ

Vladimir ndash NOVAK LUKANOVIŢ Sonja uredili Manjšine v prosoru Alpe ndash Jadran Ljubljana 1994 344

Szloveacutenia statisztikai reacutegioacutei (szeacutekhely) Gorenjska (Kranj) Jugovzhodna Slovenija (Nove Mesto) Goriška

(Nova Gorica) Koroška (Slovenj Gradec) Notranjsko-kraška (Postojna) Obalno-kraška (Koper)

Osrednjeslovenska (Ljubljana) Podravska (Maribor) Pomurska (Murska Sobota) Savinjska (Celje)

Spodnjeposavska (Krško) Zasavska (Trbovlje)

272

87 taacuteblaacutezat Anyanyelvhez tartozaacutes Szloveacutenia statisztikai reacutegioacuteiban (fő) (2002)

Statisztikai reacutegioacute Anyanyelv (fő)

Magyar Olasz Roma

Pomurska 6 640 28 1 227


Koroska 15 13 -----

Savinjska 104 53 42

Zasavska 23 6 17




Gorenjska 85 68 35


Goriska 48 210 13




Az előbbiek feacutenyeacuteben talaacuten megkockaacuteztathatoacute az a kijelenteacutes hogy a bdquodemokratikus

felvilaacutegosultsaacuteg a Magyarorszaacuteggal szomszeacutedos heacutet orszaacuteg koumlzuumll a leginkaacutebb a Szloveacuten

Koumlztaacutersasaacutegra jellemző Ez toumlbbek koumlzoumltt azzal is magyaraacutezhatoacute hogy Szloveacutenia 1991-ig

mint oumlnaacutelloacute aacutellam sohasem leacutetezett iacutegy a hazaacutenkkal szomszeacutedos heacutet orszaacuteg koumlzuumll talaacuten

leginkaacutebb a szloveacutenek keacutepesek aacuteteacuterezni a kisebbseacutegi leacutet suacutelyaacutet

Napjainkban a ndash bdquopozitiacutev diszkriminaacutecioacuten alapuloacute345

ndash szloveacuten kisebbseacutegveacutedelem

kisebbseacutegi politika vilaacutegviszonylatban is peacuteldaeacuterteacutekű eacutes ezaacuteltal koumlvetendő peacutelda lehet(ne) maacutes

orszaacutegok szaacutemaacutera

345

KOLLAacuteTH Anna Kontaktusjelenseacuteg vagy nyelvhelyesseacutegi hiba Pokrajinska in študijska knjiţnica Murska

Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 27)

273

7 2 A Muravideacutek koumlruumllhataacuterolaacutesa

A szloveacuteniai magyar toumlmb illetve a szloveacuteniai magyarsaacuteg toumlbbseacutege az orszaacuteg

eacuteszakkeleti reacuteszeacuteben ndash a Muravideacuteken (szloveacutenuumll Prekmurje) ndash eacutel egy megkoumlzeliacutetőleg 50 km

hosszuacute eacutes 3-15 km szeacuteles saacutevban a szloveacuten-magyar hataacuter menteacuten a szloveacuten oldalon

Őrihodostoacutel (Hodoš) Pinceacuteig (Pince) Az itt eacutelő magyarokat főkeacutent 1945 utaacuten a bdquomuravideacuteki

magyarsaacuteg neacutevvel jeloumllik346

A Muravideacutekről Goumlncz Laacuteszloacute a Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet igazgatoacuteja

az alaacutebbiak szerint nyilatkozott

bdquoEz a videacutek neacuteprajzi tagoloacutedaacutes szempontjaacuteboacutel rendkiacutevuumll eacuterdekes ha viszonylag kis

teruumlletről is van szoacute Legeacuteszakibb telepuumlleacutesei a toumlrteacutenelmi Őrseacuteghez347

tartoznak a koumlzepe

taacutejaacuten a goumlcseji sajaacutetossaacutegok jellemzőek a videacutekre az uacutegynevezett Lendva-videacuteken348

pedig a

telepuumlleacutesek egy reacutesze a toumlrteacutenelmi Heteacuteshez tartozik Lendva videacutek azonban ezen beluumll is

sajaacutetos Heteacuteshez de Goumlcsejhez sem sorolhatoacute a szoacute szoros eacutertelmeacuteben inkaacutebb valami koumlztes

teruumllet szaacutemos olyan eacuterteacutek hordozoacuteja ami indokolttaacute teszi hogy kuumlloumln egyseacutegkeacutent kezeljuumlk A

Trianon előtti időszakban a videacutek foumllviraacutegoztataacutesa eacutes jelentősebb megjeleneacutese az oumlsszmagyar

veacuterkeringeacutesbe a XIVndashXV szaacutezadra tehető a toumlrteacutenelmi Zala vaacutermegye legfontosabb főuacuteri

csalaacutedja a Baacutenffy nemzetseacuteg kibontakozaacutesaacuteval fuumlgg oumlssze Rendkiacutevuumll fontos ez az időszak

mert a XVI szaacutezadban ebben a teacuterseacutegben Nagykanizsa mellett Alsoacutelendva volt a

346

Magyarok a vilaacutegban ndash Kaacuterpaacutet-medence Nemzeti Kulturaacutelis Oumlroumlkseacuteg Miniszteacuterium Bp 2000 739 p

GOumlNCZ Laacuteszloacute Magyarok a Muravideacuteken eacutes a koumlzoumlsseacuteg nemzeti tudataacutenak alakulaacutesa 1920 utaacuten 239ndash240 p

in Ljudje ob Muri ndash Neacutepek a Mura menteacuten (Tanulmaacutenykoumltet) Murska Sobota ndash Zalaegerszeg 1996 347


tartozik a taacutejegyseacuteg koumlzpontja Őriszentpeacuteter vaacuterosa valamint ide tartoznak Ispaacutenk Kerkaacuteskaacutepolna Kisraacutekos

Nagyraacutekos Pankasz Szaknyeacuter Szalafő Szatta tovaacutebbaacute Bajaacutenhaacuteza-Senyehaacuteza-Daacutevidhaacuteza-Kotormaacuteny-

Őrbajaacutenhaacuteza (ma ez az oumlt falu alkotja egyuumlttesen Bajaacutensenye telepuumlleacutest) Kerca eacutes Szomoroacutec (ma Kercaszomor)

valamint Őrihodos (Hodoš) Kapornak (Krplivnik) eacutes Buumlkalja (ma Domonkosfa (Domanjševci) telepuumlleacutesek

Őrihodos Kapornak illetve napjainkban a Domonkosfa reacuteszeacutet keacutepző Buumlkkalja Szloveacutenia reacutesze A teruumllet

neacutepesseacutege az Aacuterpaacuted-kortoacutel magyarnak tekinthető A korai hataacuterőrszervezet felbomlaacutesa utaacuten az itt lakoacutek

megőrizteacutek szabad jogaacutellaacutesukat illetve kivaacuteltsaacutegaikat Ezektől ndash jobbaacutegyi sorba keacutenyszeriacutetve ndash csak a Batthyaacuteny

csalaacuted tudta megfosztani őket a XVII szaacutezadban Az bdquoAlsoacutendashŐrseacuteg elnevezeacutest azeacutert is fontos hangsuacutelyozni

ugyanis az Ausztriaacutehoz tartozoacute Burgenlandban talaacutelhatoacute bdquoFelsőndashŐrseacuteg-től mindenkeacutepp meg kell kuumlloumlnboumlztetni

ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon IV koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981 135ndash137 p 348

A XIX szaacutezad veacutegeacuten maacuter hasznaacutelt bdquoLendva-videacutek megnevezeacutes alatt a Magyarorszaacuteg deacutelnyugati hataacutervonala

melletti ma Szloveacutenia teruumlleteacuten talaacutelhatoacute zoumlmeacuteben magyarok lakta telepuumlleacuteseket eacutertjuumlk Lendva-videacutek falvai eacutes

vaacuterosai a toumlrteacutenelmi Zala vaacutermegyeacuteben fekuumldtek a trianoni hataacutermoacutedosiacutetaacutesig Neacuteprajzilag Heteacutes kulturaacutelis

egyseacutegeacuteben illetve annak koumlzvetlen koumlzeleacuteben foglalnak helyet Ma 23 telepuumlleacutest tekinthetuumlnk Lendva-videacutek

reacuteszeacutenek Keacutet vaacuterost Alsoacutelendvaacutet eacutes Lendvavaacutesaacuterhelyet (Dobronakot) valamint 21 kis falut melyek Lendva

koumlzeleacuteben illetve Lendva eacutes Lendvavaacutesaacuterhely koumlzoumltt helyezkednek el A kistaacutejat eacuteszakkeleten bdquoGoumlcsej eacuteszakon

az bdquoŐrseacuteg nyugaton a bdquoVendvideacutek deacutel-deacutelnyugaton pedig a bdquoMurakoumlz hataacuterolja A XIX szaacutezad veacutegeacuten

megjelenő ismerteteacutesek maacuter hasznaacuteljaacutek a Lendva-videacutek az Alsoacute-Lendva eacutes videacuteke megnevezeacuteseket MOacuteD

Laacuteszloacute ndash SIMON Andraacutes A hajtaacutestoacutel az uacutejborig A szőlő eacutes a bor uumlnnepei Lendva-videacuteken Alsoacutelendva 2002

14ndash15 p SZENTMIHAacuteLYI Imre Heteacutes eacutes Lendva-videacutek neacuteprajzi sajaacutetossaacutegai Zalai gyűjtemeacuteny 7 sz 1977

123 p MOHOS Maacuteria Heteacutes Őrseacuteg Vendvideacutek ndash Ketteacutevaacutegott kistaacutejak Rubicon 8-9 sz 61ndash62 p

274

legjelentősebb telepuumlleacutes A koumlvetkező fontos időszak a szaacutezad forduloacuteja (XIXndashXX) amikor a

vaacuteros eacutes koumlrnyeacuteke ismeacutet feleacuterteacutekelődoumltt főleg azeacutert mert a Staacutejer-videacutekek eacutes a magyar Alfoumlld

koumlzoumltti aacuterucsere forgalomban emliacuteteacutesre meacuteltoacute koumlzvetiacutető szerepet toumlltoumltt be a szarvasmarha-

kereskedelem valamint a staacutejer eacutes a karintiai videacutekek koumlnnyűipari cikkei kereskedelmeacutet

illetően349

Amint az a fenti sorokboacutel is kiolvashatoacute a bdquoMuravideacutek elnevezeacutes gyűjtőkategoacuteria

Magaacuteban foglalja az bdquoŐrseacuteg350

bdquomagyarrdquo telepuumlleacuteseit a bdquoHeteacutes351

Magyarorszaacutegtoacutel

elszakadt telepuumlleacuteseit tovaacutebbaacute a bdquoLendva-videacuteket352

valamint a szloveacutenok bdquovendek353

aacuteltal

lakott reacuteszeket is

349

Elhangzott 1999 juacutelius 3-aacuten Zalaegerszegen a XXVII Honismereti Akadeacutemiaacuten GOumlNCZ Laacuteszloacute A

muravideacuteki magyarsaacuteg megmaradaacutesaacuteeacutert in Honismeret a Honismereti Szoumlvetseacuteg folyoacuteirata XXVIII

eacutevfolyam 20001 szaacutem 350

A Muravideacuteken az bdquoŐrseacuteg(bdquoGoricskoacute) megjeloumlleacutes nemcsak a napjainkban Szloveacuteniaacutehoz tartozoacute bdquoAlsoacutendash

őrseacutegi falvakat (Őrihodos Kapornak eacutes a ma Domonkosfa reacuteszeacutet keacutepző Buumlkkaljaacutet) jeloumlli hanem Csekefa

Domonkosfa Kisfalu Kisszerdahely Paacutertosfalva eacutes Szeacutecsiszentlaacuteszloacute telepuumlleacuteseket is ide soroljaacutek 351

A ndash foumlldrajzi meghataacuterozaacutesban koraacutentsem egyseacuteges - bdquoHeteacutes ndash a neacuteprajzkutatoacutek toumlbbseacutege szerint ndash a

toumlrteacutenelmi Zala vaacutermegye deacutelnyugati reacuteszeacuten Goumlcsejjel szomszeacutedosan a Kebele eacutes a Lendva patakok koumlzoumltt

elteruumllő 11 falu (a magyar oldalon maradt Boumldehaacuteza Gaacuteborjaacutenhaacuteza Szentistvaacutenlak (ma Boumldehaacuteza reacutesze)

Sziacutejaacutertoacutehaacuteza eacutes Zalaszombatfa valamint a mai szloveacuten oldalon talaacutelhatoacute Baacutenuta Goumlnteacuterhaacuteza Kaacutemahaacuteza

Lendvahiacutedveacuteg Radamos eacutes Zsitkoacutec) videacuteke Amiacuteg heteacutesi telepuumlleacutesek gazdasaacutegi tekintetben inkaacutebb

Alsoacutelendvaacutehoz gravitaacuteltak addig egyhaacutezkeruumlleti vonatkozaacutesban ndash roacutemai katolikusokroacutel leacuteveacuten szoacute ndash a

lendvavaacutesaacuterhelyi (vagy ahogy a helyi magyarok is hiacutevjaacutek dobronaki) pleacutebaacuteniaacutehoz tartoztak Baacuter

Lendvavaacutesaacuterhely (Dobronak) ndash a neacuteprajzkutatoacutek toumlbbseacutege szerint ndash nem tartozik a Heteacuteshez a heteacutesi falvak

koumlzoumls temetője az un bdquohetisi temetű ndash a 19 szaacutezad veacutegeacuteig azonban a telepuumlleacutesen volt A taacutejegyseacuteg neve

valoacutesziacutenűleg oumlsszefuumlgg a bdquohetes szaacutemneacutevvel eacutes feltehetően ma maacuter elhomaacutelyosult egyhaacutezi irodalmi vagy

koumlzigazgataacutesi egyseacuteg emleacutekeacutet őrzi Kultuacuteraacuteja a szomszeacutedos Deacutelnyugat-dunaacutentuacuteli taacutegabb koumlrnyezeteacutevel azonos


2001 75 p GOumlNCZ Laacuteszloacute Sajaacutetos esemeacutenyek a Mura menteacuten 1919-ben 48 p in Lendvai fuumlzetek 17 ndash

Lendavski zvezki 17 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2000 GOumlNCZI Ferenc Goumlcsej s

kapcsolatosan Heteacutes videacutekeacutenek eacutes neacutepeinek oumlsszevontabb ismerteteacutese Kaposvaacuter 1914 45 p GOumlNTEacuteR Jaacutenos

Dobronak Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 1999 17 p LENDVAI KEPE Zoltaacuten Heteacutes a

neacutepszaacutemlaacutelaacutes eacutes a gazdasaacutegi adatok tuumlkreacuteben 100 p in Naptaacuter 2002 A muravideacuteki magyarok eacutevkoumlnyve


SZENTMIHAacuteLYI Imre A toumlrteacuteneti Heteacutes 412ndash414 p in Etnographia LXXXVIII Bp 1977 352

Mohos Maacuteria iacuteraacutesaacuteban a bdquoLendva-videacutek egyes telepuumlleacuteseire a bdquoTenke-videacutek megjeloumlleacutest hasznaacutelja A

bdquoTenke-videacutekhez oumlt ndash toumlbbek koumlzoumltt szőlőtermeszteacutessel foglalkozoacute ndash falut sorol Alsoacutelendvaacutet Csentevoumllgyet

Lendvahosszuacutefalut Voumllgyifalut valamint a magyar oldalon talaacutelhatoacute Lendvadedest MOHOS Maacuteria A

szőlőtermeszteacutes taacutersadalmi hataacutesa a Tenke-videacuteken 199ndash205 p in BALOGH Istvaacuten ndash CSOMA Zsigmond

(szerk) Millenniumi szőlős-boroskoumlnyv Bp 199ndash205 p 353

A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten eacutelő szloveacutenokat a reacutegebbi magyar nyelvhasznaacutelat ndash előiacuteteacutelet neacutelkuumll ndash

vendeknek hiacutevta A szloveacutenek (vendek) a honfoglalaacutes oacuteta aacutellandoacute kapcsolatban aacutelltak a magyarsaacuteggal Fontos

szerepuumlk volt a koumlzeacutepkor folyamaacuten elsősorban az Eacuteszak-itaacuteliai reacuteszben pedig a deacuteli neacutemet teruumlletek kultuacuteraacutelis

eredmeacutenyeinek koumlzvetiacuteteacuteseacuteben s reacuteszben az oacutekori pannoacuteniai termeleacutesi hagyomaacutenyok aacutetadaacutesaacuteban A Mura

melleacuteki eacutes a szomszeacutedos teruumlleteken eacutelő szloveacutenek eacuteletmoacutedja anyagi kultuacuteraacuteja koumlzel aacutell Deacutelnyugat-

Magyarorszaacutegon eacutelő magyarsaacutegeacutehoz A szloveacuten-magyar kulturaacutelis kapcsolatoknak koumlszoumlnhető hogy a

szloveacutenek koumlreacuteben szaacutemos magyar taacutergyuacute neacutepkoumllteacuteszeti alkotaacutes is foumlnnmaradt ORTUTAY Gyula (szerk)

Magyar Neacuteprajzi Lexikon V koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981 212 p

275

A Muravideacutek teruumllete 940 km 2 amelyből 610 km 2 tartozott a toumlrteacutenelmi Vas 330

km 2 pedig a toumlrteacutenelmi Zala vaacutermegyeacutehez354

Vas eacutes Zala vaacutermegyeacutek a toumlrteacutenelmi

Magyarorszaacuteg viszonylataacuteban az bdquoaproacutefalvak paradicsomaacutenakrdquo szaacutemiacutetottak Az I vilaacuteghaacuteboruacute

előesteacutejeacuten (1914) Vas vaacutermegye rendelkezett a legtoumlbb telepuumlleacutessel egy vaacutermegyeacuten beluumll (611

telepuumlleacutes) a maacutesodik helyen Zala vaacutermegye aacutellt (559 telepuumlleacutes) A neacutepsűrűseacuteget tekintve

mind Vas mind Zala a legsűrűbben lakott vaacutermegyeacutek koumlzeacute tartoztak355

A Muravideacutek vasi reacutesze magaacuteba foglalja az egykori muraszombati jaacuteraacutest kiveacutetelt

keacutepez az a haacuterom falu amely Magyarorszaacutegnak maradt (Goumldoumlrhaacuteza Magyarszombatfa

Velemeacuter) A bdquoneacutehairdquo muraszombati jaacuteraacutes 111 telepuumlleacutese Trianont koumlvetően előszoumlr a deacutelszlaacutev

aacutellamalakulateacute majd pedig ndash 1991-től ndash az oumlnaacutelloacute Szloveacuteniaacuteeacute lett A vasi reacuteszhez tartozik meacuteg

11 telepuumlleacutes amely egykoron a szentgotthaacuterdi jaacuteraacutes reacutesze volt A Vas vaacutermegyeacutetől elcsatolt ndash

ma Szloveacuteniaacutehoz tartozoacute ndash 610 km 2 -en oumlsszesen 122 toumlrteacutenelmi telepuumlleacutes helyezkedik el

A Zala vaacutermegyeacutetől elcsatolt ma Szloveacuteniaacutehoz tartozoacute 330 km 2 -en oumlsszesen 48

toumlrteacutenelmi telepuumlleacutes talaacutelhatoacute Ebből 47 telepuumlleacutes az alsoacutelendvai jaacuteraacuteshoz tartozott eacutes egy

telepuumlleacutes (Pince) a letenyeihez

A Muravideacutek koumlzpontja Muraszombat (Murska Sobota)356

a 2002-es szloveacuten

neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 12 393 ndash joacutereacuteszt szloveacuten ndash lakossal rendelkezik A muravideacuteki

magyarsaacuteg koumlzpontja Alsoacutelendva (Lendava)357

a Muravideacutek maacutesodik legnagyobb vaacuterosa

amely telepuumlleacutes a 2002 eacutevi szloveacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 3 387 lakosnak adott otthont

A muravideacuteki magyarsaacuteg keacutet reacuteszre oszthatoacute mivel a muravideacuteki magyarsaacuteg

gyűjtőneacutev Az egyik az bdquoőrseacutegi (bdquogoricskoacutei) a maacutesik pedig az bdquoLendva-videacuteki magyar

toumlmb

354

MOHOS Maacuteria A magyar-szloveacuten nyelvhataacuter vaacuteltozaacutesai 1900ndash2000 89 p in KOZMA Istvaacuten ndash PAPP

Richaacuterd (szerk) Etnikai koumllcsoumlnhataacutesok eacutes konfliktusok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Kisebbseacutegek KeletndashKoumlzeacutepndash

Euroacutepaacuteban IX Gondolat ndash MTA EtnikaindashNemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet Bp 2004 355

BIHARI Maacuteria ndash LENDVAI KEPE Zoltaacuten A koacuteti bdquoPepik koumlroumlsztyik 116 p in Naptaacuter 2002 Magyar

Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2002 LELKES Gyoumlrgy A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg atlasza

Talma Kiadoacute Peacutecs 2001 78 p TOacuteTH Jaacutenos Goumlcsej neacutepi eacutepiacuteteacuteszete Bp 1965 7-8 p 356

Muraszombat (Murska Sobota) a bdquoMuravideacutek fővaacuterosa Ljubljana ndash a szloveacuten fővaacuteros ndash mellett a

legjelentősebb magyar szoacutervaacutenynak tekinthető A 2002 eacutevi szloveacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a 20 080 fős

oumlsszlakossaacutegboacutel 17 637 fő (878) volt szloveacuten 439 fő (22) cigaacuteny etnikumhoz tartozoacute 138 fő (07)

magyar nemzetiseacutegű eacutes 1 866 fő (93) egyeacuteb nemzetiseacutegű A 2002 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adat a muraszombati

bdquoobţinardquo telepuumlleacuteseire vonatkozik Az bdquoobţina szoacute a magyarban a maacuter jogtoumlrteacuteneti fogalomnak a jaacuteraacutesnak

felelne meg A muraszombati obţina a neacutevadoacute telepuumlleacutesen kiacutevuumll az alaacutebbi telepuumlleacuteseket foglalja magaacuteban

Barkoacutec (Bakovci) Battyaacutenfalva (Rakiţan) Falud (Vešţica) Kisszombat (Ţernelavci) Korong (Krog)

Lendvanemesd (Nemţavci) Maacuterkushaacuteza (Markišavci) Murahalmos (Kupšinci) Muraszentes (Satahovci) eacutes

Vaspolony (Polana) Muraszombat vaacuteros honlapja wwwmurska-sobotasi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 357

A telepuumlleacutes neve a szlaacutev bdquougar parlag szoacuteboacutel szaacutermazik Napjainkban a muravideacutekiek csak bdquoegyszerűenrdquo

Lendva alakban hasznaacuteljaacutek amely kifejezeacutes azeacutert sem szerencseacutes ugyanis a Muravideacutek eacuteszaki ndash egykori vasi ndash

reacuteszeacuten is van egy szloveacutenok lakta telepuumlleacutes amely Felsőlendva (Grad) neacutevre hallgat

276

Csekefa (Ţikeţka Vas) Domonkosfa (Domanjševci) Őrihoacutedos (Hodoš) Kapornak

(Krplivnik) Kisfalu (Pordašinci) Kisszerdahely (Središţe) Paacutertosfalva (Prosenjakovci) eacutes

Szeacutecsiszentlaacuteszloacute (Motvarjevci) telepuumlleacutesek magyar lakosait az bdquoőrseacutegi (bdquogoricskoacutei)

magyarokhoz soroljuk Az bdquoőrseacutegi (bdquogoricskoacutei) telepuumlleacutesek az első vilaacuteghaacuteboruacute előtt Vas

vaacutermegyeacutehez tartoztak kiveacutetelt csak Szeacutecsiszentlaacuteszloacute jelentett amely Zala vaacutermegye reacutesze

volt

Az bdquoőrseacutegi magyar falvakat a muravideacuteki nyelvhasznaacutelatban bdquogoricskoacutei falvaknak

is hiacutevjaacutek A magyar nyelv szaacutemaacutera ez utoacutebbi kifejezeacutes talaacuten idegenuumll hangzik de talaacuten

keveacutesbeacute feacutelrevezető mint az bdquoőrseacutegi falvak kifejezeacutes Hiszen a nyolc telepuumlleacutesből

teacutenylegesen csak kettő (Őrihodos eacutes Kapornak) volt bdquo(Alsoacute-)őrseacutegi ugyanakkor a

bdquoGoricskoacute kifejezeacutes mind a nyolc telepuumlleacutest feloumlleli

A maacutesodik csoportba a bdquoLendva-videacuteki 23 bdquomagyarrdquo telepuumlleacutes sorolhatoacute Ezen

telepuumlleacutesek Alsoacutelakos (Dolnji Lakoš) Alsoacutelendva (Lendava) Baacutenuta (Banuta) Csentevoumllgy

(Ţentiba) Felsőlakos (Gornji Lakoš) Goumlnteacuterhaacuteza (Genterovci) Haacutermasmalom (Trimlini)

Hosszuacutefaluhegy (Dolgovaške Gorice) Kaacutemahaacuteza (Kamovci) Kapca (Kapca) Koacutet (Kot)

Lendvahegy (Lendavske Gorice) Lendvahiacutedveacuteg (Mostje) Lendvahosszuacutefalu (Dolga Vas)

Lendvavaacutesaacuterhely (Dobronak)358

Peteshaacuteza (Petišovci) Pince (Pince) Radamos

(Radmoţanci) Voumllgyifalu (Dolina pri Lendavi) Zalagyertyaacutenos (Gaberje) eacutes Zsitkoacutec

(Ţitkovci) Tovaacutebbaacute keacutet telepesfalu Benica (Benica)359

eacutes Pincemajor (Pince-Marof)360

Az

előbbiekben emliacutetett első 21 telepuumlleacutes egykoron Zala vaacutermegye reacuteszei volt

358

Dobronak 1908-ban az orszaacutegos helyseacutegneacutevrendezeacutes soraacuten a Lendvavaacutesaacuterhely nevet kapta majd a jugoszlaacutev

impeacuteriumvaacuteltaacutest koumlvetően az eredeti egyeacutebkeacutent szlaacutev Dobronak megnevezeacutest szlaacutevosiacutetottaacutek vissza teacutevesen a mai

Dobrovnik alakra FEacuteNYES Elek is a Dobronak megjeloumlleacutest hasznaacutelja 1836-boacutel bdquoDobronak magyar m v 810

kath 13 zsidoacute lak Kat Paroch Templom Foumlldje hegyes eacutes lapaacutelyos Bora koumlzeacutepszerű Reacutetje keveacutes de joacute FU

h Eszterhaacutezy FEacuteNYES Elek Magyarorszaacuteg geographiai szoacutetaacutera nyomtatott Kozma Vazulnaacutel Pest 1851 359

Benica 1922-ben leacutetesuumllt Első lakoacuteja a Nova Gorica koumlrnyeacutekeacuteről eacuterkezett 32 csalaacutedvolt amelyhez 1935-ben

maacuter 161 csalaacutedtag tartozott A telepesek oumlsszesen 297 hold foumlldet kaptak GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki

magyarsaacuteg 1918-1941 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001 262 p 360

A pincei koloacutenia 1925-ben leacutetesuumllt A falut joacutereacuteszt Nova Gorica koumlrnyeacutekeacuteről valamint az Isztriaacuteroacutel eacuterkezett

telepesek (50 csalaacuted 236 csalaacutedtag) alapiacutetottaacutek 1936-ban 359 hold foumllddel rendelkeztek GOumlNCZ Laacuteszloacute A

muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash1941 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001 262 p

277

7 3 A bdquogoricskoacutei falvakrdquo361

magyarsaacutega

Az egykori Vas vaacutermegye 5 03531 km 2 -es362

teruumlleteacuteből megkoumlzeliacutetőleg 610 km 2 ndash

az egykori vaacutermegye teruumlleteacutenek 121 szaacutezaleacuteka ndash keruumllt a deacutelszlaacutev aacutellamhoz majd 1991-től

Szloveacuteniaacutehoz A Borovszky Samu aacuteltal ndash az 1800-as eacutevek veacutegeacuten ndash szerkesztett

bdquoMagyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai ciacutemű sorozataacuteba tartozoacute Vas vaacutermegyeacuteről iacutert

koumlnyveacuteben megemliacuteti hogy a napjainkban Szloveacuteniaacutehoz tartozoacute neacutehai vasi videacuteket

bdquoToacutetsaacutegnak hiacutevtaacutek Lakoacutei toumlbbnyire bdquovendek (szloveacutenok) voltak akiket a magyarok

bdquoboumlmheacuteczeknek is neveztek

A bdquoToacutetsaacuteg kiterjedeacutese koumlzel azonos volt a toumlrteacutenelmi muraszombati jaacuteraacutes hataacuteraacuteval

baacuter valamelyest bdquobenyuacuteltrdquo Zalaacuteba illetve a Szentgotthaacuterd alatti vasi videacutekre is A bdquoToacutetsaacuteg

ismertebb elnevezeacutese a bdquoVendvideacutek volt

Az elcsatolt vasi teruumllet 122 toumlrteacutenelmi telepuumlleacuteseacuteből 111 tartozott a muraszombati

jaacuteraacuteshoz A szentgotthaacuterdi jaacuteraacutes reacutesze volt tovaacutebbi 11 telepuumlleacutes melyek koumlzuumll haacuterom

bdquomagyarrdquo falvacska a toumlrteacutenelmi taacutejegyseacuteghez az bdquoAlsoacute-Őrseacuteghez tartozott Ezek Őrihodos

(Hodoš) eacutes Kapornak (Krplivnik) tovaacutebbaacute a szinteacuten Szloveacuteniaacutehoz tartozoacute Buumlkkalja is őrseacutegi

falvacska volt363



Csekefa 212 252 239 Paacutertosfalva adataiban

Domonkosfa 594 712 686 536

Kapornak 205 232 253 Őrihodos adataiban

Kisfalu 97 103 110 Paacutertosfalva adataiban

Kisszerdahely 178 225 208 168

Őrihodos 417 496 473 646

Paacutertosfalva 349 438 442 654

Szeacutecsiszentlaacuteszloacute 40 501 464 357

Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 47 49 50

54 58 59 65 p

361

A taacutejegyseacutegek szerinti felosztaacutes eseteacuten ndash a Szeacutecsiszentlaacuteszloacuteval kiegeacuteszuumllt ndash nyolc bdquoőrseacutegi telepuumlleacutest

oumlsszefoglaloacute neacuteven ndash a muravideacuteki nyelvhasznaacutelatban ndash az bdquoŐrseacuteg kifejezeacutes mellett a bdquoGoricskoacute elnevezeacutessel

is illetni szoktaacutek A bdquoGoricskoacute elnevezeacutes az bdquoAlsoacutendashŐrseacuteg kifejezeacuteshez kapcsoloacutedik gyakorlatilag annak a

bdquomeghosszabbiacutetaacutesaacutetrdquo jelenti BOKOR Joacutezsef A magyar nyelv eacutes hasznaacutelata a szloveacuteniai Muravideacuteken az

ezredforduloacute kuumlszoumlbeacuten Magyar nyelv A Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg folyoacuteirata XCVII Eacutevfolyam 2001

maacutercius 1 szaacutem 37 p 362

BOROVSZKY Samu (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Vas vaacutermegye Orszaacutegos Monograacutefiai

Taacutersasaacuteg Bp 1913 33 p 363

Buumlkkalja 1889-ben egyesuumllt a szinteacuten bdquomagyarrdquo telepuumlleacutessel a szloveacuteniai Domonkosfaacuteval KERCSMAacuteR

Roacutezsa Hodostoacutel Pinceacuteig A szloveacutenndashmagyar hataacuter menteacuten leacutevő Muraacuten tuacuteli falvak 154 p in Naptaacuter 1996


278

A vizsgaacutelt teruumllet 122 telepuumlleacuteseacuten 1910-ben az oumlsszlakossaacuteg 53 441 fő volt ebből 45

969 fő volt vend (8602) A magyarsaacuteg szaacutema mindoumlssze 5 468 főt (1024) tett ki Az

5 468 magyarboacutel 1 418 fő eacutelt a szentgotthaacuterdi jaacuteraacutes 11 falujaacuteban A neacutemet nemzetiseacutegűek

szaacutema 1 980 főre (37) ruacutegott Az egyeacuteb kategoacuteriaacuteba 24 fő tartozott (004) A teruumllet

koumlzpontjaacuteban Muraszombaton 2 748 fő eacutelt ebből 1 305 fő volt magyar (475)364

A trianoni beacutekeszerződeacutes reacuteveacuten bekoumlvetkezett impeacuteriumvaacuteltaacutest koumlvetően az 1921-es ndash

immaacuter deacutelszlaacutev ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes kimutatta a magyarsaacuteg 1918 eacutes 1921 koumlzoumltti időszakra

vonatkozoacute bdquoreakcioacutejaacutetrdquo Aacuteltalaacutenos volt a letargia a remeacutenyvesztettseacuteg eacutes magyarok szaacutezai

hagytaacutek el szuumllőfoumlldjuumlket

Az 1921-es deacutelszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a teruumllet oumlsszlakossaacutega 54 100 főre nőtt

ebből maacuter 48 361 fő volt vend (894) A magyarsaacuteg szaacutema rohamosan csoumlkkent 5 468 főről

2 929 főre apadt azaz a csoumlkkeneacutes a magyarsaacutegon beluumll 464 volt A magyarsaacuteg araacutenya

1921-ben az oumlsszlakossaacutegon beluumll mindoumlssze 54 szaacutezaleacutek volt A neacutemet nemzetiseacuteg 11 eacutev

alatt 1 980 főről 2 298 főre gyarapodott A neacutemet nemzetiseacutegűek szaacutemaraacutenya 1921-ben 42

szaacutezaleacutek volt Az egyeacuteb kategoacuteriaacutehoz 1921-ben 512 fő tartozott (01) 1921-ben

Muraszombat oumlsszlakossaacutega 2 950 fő volt ebből maacuter csak 441 fő volt magyar (149) 170 fő

a neacutemet (58) 2 289 fő pedig szloveacuten volt (776) Az egyeacuteb kategoacuteria 50 főt tett ki

(17)365


Telepuumlleacutes 1961 1971 1981 1991 2002 Vaacuteltozaacutes szaacutezaleacutekban

1991 eacutes 2002 koumlzoumltt

Csekefa 190 165 131 112 93 ndash1696

Domonkosfa 558 474 440 350 299 ndash1457

Kapornak 208 183 156 133 98 ndash2632

Kisfalu 86 79 77 68 50 ndash2647

Kisszerdahely 150 124 118 87 65 ndash2529

Őrihodos 465 418 339 326 271 ndash1687

Paacutertosfalva 353 263 257 222 186 ndash1622

Szeacutecsiszentlaacuteszloacute 356 320 274 230 187 ndash1870



364

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a 122 telepuumlleacutesből 27 falunak nem volt magyar anyanyelvű lakosa

ebből egy telepuumlleacutes esett a szentgotthaacuterdi jaacuteraacutesba CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek

nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 60 p 365

A teruumllet 122 toumlrteacutenelmi telepuumlleacutese koumlzuumll maacuter 61 faluban nem eacutelt magyar anyanyelvű szemeacutely ebből egy falu

a neacutehai szentgotthaacuterdi jaacuteraacutes 11 telepuumlleacutese koumlzeacute tartozott Sok olyan falu is volt ahol csak egy-keacutet magyar csalaacuted

eacutelt Az 1920-as eacutevekben maacuter meg lehetett figyelni az elaproacutezoacutedaacutest amely az asszimilaacutecioacutet is elősegiacutetette

CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 KOKOLJ

Miroslav Prekmurski Slovenci 1919ndash1941 Pomurska Zaloţba Murska Sobota 1984 111ndash116 p

279

90 taacuteblaacutezat A magyarsaacuteg szaacutema a bdquogoricskoacutei keacutetnyelvű telepuumlleacutesekenrdquo (fő) (1880ndash1991)


Csekefa 194 251 235 Paacutertosfalva adataiban 97 60

Domonkosfa 526 601 592 535 295 224

Kapornak 187 225 235 Őrihodos adataiban 118 95

Kisfalu 18 102 101 Paacutertosfalva adataiban 42 29

Kisszerdahely 170 224 193 168 85 72

Őrihodos 348 469 394 604 242 218

Paacutertosfalva 299 380 302 644 170 118

Szeacutecsiszentlaacuteszloacute 417 495 440 356 244 193

Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 47ndash65 p

KERCSMAacuteR Roacutezsa Hodostoacutel Pinceacuteig A szloveacutenndashmagyar hataacuter menteacuten leacutevő Muraacuten tuacuteli falvak 154 p in

Naptaacuter 1996 Alsoacutelendva 1996 154 p

A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt tovaacutebb csoumlkkent a magyarsaacuteg szaacutema A magyar hadsereg a

Muravideacutekre (Prekmurje Pomurje366

) toumlrteacutenő bevonulaacutesaacuteval megvaacuteltozott a helyzet Az 1941-

es ndash ismeacutet magyar ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint az oumlsszlakossaacuteg csoumlkkent mindoumlssze 46 585 fő

volt A szloveacutenok szaacutema mindoumlssze 39 737 fő volt (853) A magyarok szaacutema nőtt mivel

sokan visszakoumlltoumlztek a szuumllőfoumlldjuumlkre vagy ismeacutet felvaacutellaltaacutek magyarsaacutegukat 1941-ben a

vizsgaacutelt teruumlleten 5 589 fő magyar eacutelt (12) A neacutemetek szaacutema is csoumlkkent mindoumlssze 468 fő

vallotta magaacutet neacutemetnek (1) Az egyeacuteb nemzetiseacutegűek szaacutema 791 főt tett ki (17)367

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten ismeacutet nagy toumlreacutes koumlvetkezett be a muravideacuteki ndash illetve az

bdquogoricskoacutei ndash magyarsaacuteg eacuteleteacuteben sok magyar elmenekuumllt elhagyta lakoacutehelyeacutet368

Az 1960-as eacutevekre az egeacutesz Deacutelvideacuteken a Draacutevaszoumlgben eacutes a Muravideacuteken369

is

megjelent a bdquofeheacuter pestis azaz a neacutepesseacutegfogyaacutes Ez a Muravideacuteken a magyarlakta

366

bdquoUacutejsaacutegcikkekre hivatkozva a szloveacuten toumlrteacuteneacuteszek egy Božidar Raič nevű szloveacuten (nem muravideacuteki)

publicistaacutenak tulajdoniacutetjaacutek a neacutev eredeteacutet aki a 19 szaacutezadban eacuteppen a bdquoPomurje (= Muravideacutek) neacutev

hasznaacutelataacuteval tartotta indokoltnak elősegiacuteteni a szloveacutenseacuteg nemzeti-kulturaacutelis egyuumlveacute tartozaacutesaacutenak tudataacutet a

Mura mindkeacutet oldalaacuten GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash1941 Magyar Nemzetiseacutegi

Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001 7 p FUJS Metka Oblikovanje narodne identitete pri prekmurskih

Slovencih (A nemzeti tudat alakulaacutesa a muraacutentuacuteli szloveacutenoknaacutel) 214 p in Ljudje ob Muri ndash Neacutepek a Mura

menteacuten (Tanulmaacutenykoumltet) Murska Sobota ndash Zalaegerszeg 1996 367

A szloveacutenok lakossaacutegcsoumlkkeneacutese azzal magyaraacutezhatoacute hogy sokan a magyar hadsereg bejoumlvetelekor

elmenekuumlltek vagy kitelepiacutetetteacutek őket de az is előfordult hogy nemzetiseacuteget bdquocsereacuteltekrdquo 368



Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 1996 369

bdquoA koumlvetkezetesseacuteg eacutes a koumlnnyebb eacuterthetőseacuteg eacuterdekeacuteben fontos hangsuacutelyozni hogy ma a Muravideacutek

foumlldrajzilag nem csak a Mura folyoacute bal partjaacuten elteruumllő videacuteket jelenti hanem a jobb parton talaacutelhatoacute teacuterseacutegben

is magaacuteba foglalja Ljutomer eacutes Gornja Radgona koumlrnyeacutekeacutet (amit Prlekijaacutenak neveznek) A Mura bal partjaacuten

elteruumllő egykor a toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteghoz tartozoacute reacuteszt a szloveacutenek Prekmurjeacutenak (= Muraacutentuacutel) nevezik

azonban a magyar koumlzoumlsseacuteg berkeiben (eacutes Magyarorszaacutegon) ez a fogalom nem honosodott meg rdquo GOumlNCZ

Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash1941 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001 7 p

280

telepuumlleacuteseket eacuterintette elsősorban A vizsgaacutelt teruumllet 122 telepuumlleacutese koumlzuumll mind elvesztette

magyarsaacutegaacutet csak a bdquogoricskoacutei telepuumlleacutesek eacutes Muraszombat370

jelentett kiveacutetelt

Az 1981-es jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint 1 059 magyar eacutelt a 122 telepuumlleacutes koumlzuumll 11-

en melyből 10 falu volt egy pedig vaacuteros371

Az 1991 eacutevi ndash utolsoacute jugoszlaacutev ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes

szerint a vizsgaacutelt teruumlleten maacuter csak a nyolc bdquogoricskoacutei faluban illetve Muraszombat

vaacuterosaacuteban eacutelt magyar nemzetiseacutegű szemeacutely A falvak oumlsszlakossaacutega 1 528 fő volt ebből 1 009

fő volt magyar (66) A 13 ezres Muraszombatban koumlzel 200 magyar eacutelt

A heacutet falura nemcsak a fokozatos eloumlregedeacutes372

jellemző hanem ezen telepuumlleacuteseknek a

nem szerinti oumlsszeteacutetele is sajaacutetos A heacutet telepuumlleacutesből ndash Kisszerdahelyet kiveacuteve ndash hatban a nők

vannak toumlbbseacutegben373

A heacutet magyarlakta faluban semmilyen munkalehetőseacuteg sincs A lakosok koumlzuumll sokan

ingaacuteznak Muraszombat eacutes a lakoacutehelyuumlk koumlzoumltt A lakossaacuteg megeacutelheteacuteseacutet Muraszombat mellett

Gornji Petrovci (Peacuteterhegy) is biztosiacutetja mivel itt talaacutelhatoacute a Mura vaacutellalat gyaacuterreacuteszlege A

vizsgaacutelt teruumllet de maga a Muravideacutek egeacuteszeacutere is igaz hogy Szloveacutenia legelmaradottabb

reacutegioacuteja374

370

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint a vaacuteros ndash amely Vas vaacutermegye muraszombati jaacuteraacutesaacutenak szeacutekhelye

volt ndash 2748 lakosaacuteboacutel 1305 fő (475) magyar eacutes 122 fő (44) neacutemet volt CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A

Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 53 p 371

A falvak a koumlvetkezők voltak Őrihodos Kapornak Domonkosfa Csekefa Kisfalu Kissszerdahely

Paacutertosfalva amelyek meacuteg 2002-ben is bdquomagyarrdquo keacutetnyelvű falvak tovaacutebbaacute keacutet magyar eacutelt Berkehaacutezaacuten

(Berkovci) tovaacutebbi haacuterom magyar lakott Jaacutenosfaacuten (Ivanjševci) valamint oumlt magyar jeloumllte meg Gerőhaacutezaacutet

(Lonţarovci) lakhelyeacuteuumll Muraszombat vaacuterosaacuteban a magyar lakossaacutega koumlzel 2ndash3 szaacutezaleacutek koumlruumll mozgott 372

A nyolc faluban a hagyomaacutenyokat (pl fazekassaacuteg) a nyelvet szinte csak az idősek aacutepoljaacutek A fiatalok maacuter

elsősorban a toumlbbseacutegi nemzethez tartozoacutenak nyilvaacuteniacutetjaacutek magukat eacutes nem eacuterdeklődnek az ősi mesterseacutegek

hagyomaacutenyok iraacutent Az idősebb nemzedeacutekek kihalaacutesaacuteval a teljes bdquofelsziacutevoacutedaacutesrdquo fenyegeti a magyarsaacutegot

Magyarok a vilaacutegban ndash Kaacuterpaacutet-medence Nemzeti Kulturaacutelis Oumlroumlkseacuteg Miniszteacuterium Bp 2000 743 p 373


Reacutegebben ndash az 1900-as eacutevek elejeacuten ndash a fafeldolgozaacutes erdőgazdaacutelkodaacutes eacutes a gyuumlmoumllcstermeszteacutes volt

meghataacuterozoacute a teacuterseacutegben Az aacutellattenyeacuteszteacutes elsősorban a Szapaacutery csalaacuted muraszombati uradalmaacuten eacutes annak

tartozeacutekain folyt igaz ott a szarvasmarha-tenyeacuteszteacutes orszaacutegosan is hiacuteres volt Mivel a Muravideacutek teruumllete sok

helyen kavicsos agyagos a haacuteziipar is elterjedt (pl fazekassaacuteg) Az ősi mesterseacutegek forteacutelyait maacuter csak az

idősek őrzik a mesterseacutegek lassan kiveszőben vannak A lakossaacuteg Trianon utaacuten is elsősorban a

mezőgazdasaacutegboacutel eacutelt de mivel a gazdasaacutegilag eleve kedvezetlen helyzetben leacutevő teruumllet a bdquoperifeacuteriaacuterardquo keruumllt

megindult a migraacutecioacute is mind kuumllfoumlldre mind maacutes orszaacutegon beluumlli teruumlletre bdquoGazdasaacutegpolitikai szempontkeacutent -

a Muravideacutek egykori vas vaacutermegyei azaz goricskoacutei reacuteszeacutere vonatkozoacutelag ndash fontos ismertetni egy vas megyei

eacuterteacutekeleacutest amely ugyan elsősorban a burgenlandi dombos videacutekre vonatkozik azonban a Muravideacutek eacuteszaki

teruumlleteacutet illetően is legalaacutebb annyira megaacutellja a helyeacutet A toumlrteacutenelmi Vas vaacutermegye dombos nyugati videacutekeinek

(ahovaacute az egykori muraszombati jaacuteraacutes goricskoacutei reacutesze is tartozott) mezőgazdasaacutegi hozadeacuteka beacutekeidőben a

megyei aacutetlagtoacutel kb 30-kal alacsonyabb volt ami azt jelenti hogy magaacutet az emliacutetett teruumllet csupaacuten 7-8 hoacutenapig

tudta eltartani Ebből kifolyoacutelag a dombos videacutekek Vas megye egyeacuteb teruumlleteinek aacutellandoacute segiacutetseacutegeacutere voltak

utalva (mindenekelőtt kenyeacutergabonaacuteban takarmaacutenyfeacuteleacutekben aacuterpaacuteban kukoricaacuteban eacutes zabban) A dombos

teruumlletek talajviszonyai foumlldrajzi fekveacutese sohasem kedvezett a mezőgazdasaacutegi termeleacutesnek ezeacutert azokra

elsősorban az aacutellattenyeacuteszteacutes eacutes az aacutellatkereskedelem volt a jellemző A toumlrteacutenelmi Vas megye azonban maacuter a

fenti sajaacutetossaacutegoknak megfelelő belső koumlvetelmeacutenyek (egyseacuteges megyei gazdasaacutegpolitika) szerint műkoumldoumltt

Arroacutel nincs tudomaacutesunk hogy az emliacutetett informaacutecioacute baacutermilyen formaacuteban befolyaacutesolta volna a Hataacutermegaacutellapiacutetoacute

Bizottsaacuteg munkaacutejaacutet aacutellaacutesfoglalaacutesaacutet GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash1941 Magyar

Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001 66 p

281

A Muravideacuteken a bdquogoricskoacutei falvakban legrosszabb a magyarsaacuteg demograacutefiai

helyzete Meacuteg az 1960-as illetve 1970-es eacutevekben is a bdquogoricskoacutei falvakban eacutelők abszoluacutet

toumlbbseacutege magyarnak vallotta magaacutet ez az araacuteny azonban az 1990-es eacutevekre mintegy 15-kal

csoumlkkent A jelenseacuteg azeacutert is egyeduumllaacutelloacute mert a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt ez a neacutehaacuteny falu

ragaszkodott legjobban magyarsaacutegaacutehoz a magyar eacuterteacutekekhez A helyzet a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten

vaacuteltozott meg amikorra eltűnt a ndash kisebbseacutegi magyar eacuterteacutekekeacutert felleacutepő ndash magyar papsaacuteg

valamint a koumlzigazgataacutesi eacutes oumlnkormaacutenyzati aacutetszervezeacutesek sem a kedvező iraacutenyba haladtak A

bdquobeteljesedeacutesbenrdquo feltehetően a mai napig leacutetező bdquokeacutetnyelvű oktataacutesi modell negatiacutev hataacutesai

is felelősek lehetnek A fent emliacutetett jelenseacutegeknek koumlvetkezteacuteben minden faluban megindult

a sorvadaacutes a magyar lakossaacuteg 15-30 szaacutezaleacutekos csoumlkkeneacutese A perifeacuteriaacutera szorult

gazdasaacutegilag kilaacutetaacutestalan helyzetben leacutevő falvakboacutel nemcsak a magyar hanem a szloveacuten

fiatalsaacuteg is az orszaacuteg belsőbb fejlettebb teruumlleteire vagy kuumllfoumlldre vaacutendorolt Az 1980-as

eacutevekre a bdquogoricskoacutei keacutetnyelvű falvak korszerkezete teljesen eloumlregedett a maradeacutek fiatalsaacuteg

joacute reacutesze pedig maacuter a toumlbbseacutegi ndash szloveacuten ndash nemzethez tartozoacutenak kezdte nyilvaacuteniacutetani magaacutet

Csekefa Kisfalu eacutes Paacutertosfalva egyre jobban bdquoelszloveacutenesedikrdquo a bdquovilaacutegtoacutel elvaacutegottrdquo

Kisszerdahely eacutes Szeacutecsiszentlaacuteszloacute aacutepolja a legjobban a magyarsaacutegaacutet Az oumlt bdquomagyarrdquo

telepuumlleacutes a Moravske toplice-i obţinaacuteba375

tartozik ahol oumlsszesen 28 telepuumlleacutes talaacutelhatoacute

ebből 23 telepuumlleacutes szloveacutenek lakta

A legjobb helyzet Őrihodoson eacutes Kapornakon van itt eacuterveacutenyesuumll a legjobban a

kisebbseacutegi magyarsaacuteg szava mivel a hodoši obţinaacutet csak ez a keacutet bdquomagyarrdquo telepuumlleacutes alkotja

Az uacutejonnan leacutetrejoumltt hodoši obţina kapcsaacuten mindenkeacutepp remeacutenykedhetuumlnk hogy az oumlnaacutelloacute

oumlnkormaacutenyzati leacutet elősegiacuteti majd a magyar nemzettudat megmaradaacutesaacutet

Domonkosfa telepuumlleacutes maacuter bdquoszerencseacutetlenebbrdquo helyzetben van mert egyeduumlli falu egy

szloveacuten toumlbbseacutegű oumlnkormaacutenyzatban A kisebbseacutegi jogok ugyan gyakorolhatoacuteak de itt

tapasztalhatoacute a legnagyobb meacuterteacutekű fogyaacutes

375

A bdquogoricskoacutei falvak magyarsaacutegaacutenak demograacutefiai helyzeteacutet suacutelyosbiacutetja az a teacuteny hogy a heacutet telepuumlleacutes haacuterom

oumlnkormaacutenyzatba (obţina) van besorolva Ezek koumlzuumll csak a hodoši obţina teruumlleteacuten eacutelő magyarok helyzete

kieleacutegiacutető mert az oumlnkormaacutenyzatot keacutet telepuumlleacutes Őrihodos eacutes Kapornak alkotja Ezzel szemben a Salovci obţina

teruumlleteacuten eacutelő domonkosfai magyarok maacutesik oumlt szloveacuten telepuumlleacutessel vannak bdquooumlsszezaacutervardquo A Moravske Toplice

obţina teruumlleteacuten talaacutelhatoacute Csekefa Kisfalu Kisszerdahely Paacutertosfalva eacutes az egykori zalai Szeacutecsiszentlaacuteszloacute

tovaacutebbi 23 szloveacuten telepuumlleacutessel kell hogy egyeztessen ceacuteljai eleacutereacutese eacuterdekeacuteben MOHOS Maacuteria A magyar-

szloveacuten nyelvhataacuter vaacuteltozaacutesai 1900ndash2000 91ndash92 p in KOZMA Istvaacuten ndash PAPP Richaacuterd (szerk) Etnikai

koumllcsoumlnhataacutesok eacutes konfliktusok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Kisebbseacutegek Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban IX Gondolat ndash

MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet Bp 2004

282

Sajnaacutelatos teacuteny hogy a 1990-es eacutevek koumlzepeacuten a szloveacuteniai magyar koumlzoumlsseacuteg

legfelsőbb szervei formaacutelisan is lemondtak a muraszombati magyar koumlzoumlsseacutegről376

iacutegy a

koumlzel 150 fős magyarsaacuteg keacutepviselet neacutelkuumll maradt Muraszombaton a Szapaacuteryak vaacuterosaacuteban

A nyolc bdquogoricskoacutei falu magyar lakossaacutegaacutet a beolvadaacutes egyik melegaacutegya a vegyes

haacutezassaacutegok is bdquotizedelikrdquo Őrihodoson peacuteldaacuteul a vegyes haacutezassaacutegban szuumlletett gyermekek

kiveacutetel neacutelkuumll szloveacuten nemzetiseacutegűkeacutent vannak nyilvaacutentartva Koumlzuumlluumlk a magyar nyelvet

elsődleges nyelvkeacutent a keacutetnyelvű oktataacutesi modell kereteacuteben a gyermekek kb 30-a tanulja

Ebből kifolyoacutelag nem csodaacutelkozhatunk azon hogy a bdquogoricskoacutei telepuumlleacutesek fiataljai koumlreacuteben

egyre kevesebben szoacutelalnak meg ndash spontaacuten moacutedon ndash magyar nyelven377

Ahhoz hogy a magyarsaacuteg a nyolc faluban eacutes Muraszombaton is megmaradjon

gyoumlkeres vaacuteltozaacutesokra lenne szuumlkseacuteg A muraszombati ndash kisszaacutemuacute ndash magyarsaacuteg keacutepviseleteacutet

vissza kell aacutelliacutetani Valamint a teacuterseacuteg fejleszteacuteseacutet is gyorsiacutetani kellene mind gazdasaacutegilag

mind infrastrukturaacutelisan378

376

GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg helyzete a rendszervaacuteltaacutes utaacuten 98 p in Narodne manjšine 4

Ţiveti z mejo Ljubljana 2000 377

GOumlNCZ Laacuteszloacute Gondolatok a muravideacuteki magyarsaacuteg beolvadaacutesaacutenak okairoacutel 153ndash154 p in GYURGYIacuteK

Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002 Teleki Laacuteszloacute Alapiacutetvaacuteny Bp

2003 378

A Muravideacutek keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti infrastrukturaacutelis probleacutemaacuteit ndash amelyek a mai napig eacutereztetik

kedvezőtlen hataacutesukat ndash Goumlncz Laacuteszloacute munkaacutejaacuteban nagyon joacutel szemleacutelteti bdquoKoumlzvetlenuumll a trianoni

beacutekeszerződeacutes megkoumlteacutese utaacuten a Muravideacuteken leacutetfontossaacuteguacute keacuterdeacutesnek szaacutemiacutetott a vasuacutethaacuteloacutezat kieacutepiacuteteacutese illetve

a maacuter megleacutevő vasuacutetvonalak alkalmassaacute teacutetele felhasznaacutelaacutesa A keacuterdeacutes csak nagyon nehezen mozdult el a

holtpontroacutel ez jelentős meacuterteacutekben kihatott az aacuterpolitikaacutera hiszen a Muravideacuteken elő nem aacutelliacutethatoacute iparcikkek eacutes

egyeacuteb porteacutekaacutek aacutera azeacutert volt jelentősen draacutegaacutebb mint maacutesutt Szloveacuteniaacuteban mert koumlltseacuteges koumlzuacuteti

szolgaacuteltataacutesokkal kellett azokat a Muravideacutekre szaacutelliacutetani Neheacutezseacuteget jelentett hogy a demarkaacutecioacutes vonalon aacutet

maacuter 1919-ben megszűnt a vasuacuteti koumlzlekedeacutes iacutegy sem a Lendvaacutet Reacutediccsel oumlsszekoumltő vonal sem a Hodoson

aacutetiacutevelő vas megyei vonal nem funkcionaacutelt Erre a helyzetre meacuteg 1922 veacutegeacuten is ereacutelyesen figyelmeztettek az

eacuterintettek Koumlzben ugyan Muraszombat eacutes Hodos koumlzoumltt visszaaacutellt a koumlzlekedeacutes azonban suumlrgetteacutek a

hatoacutesaacutegokat hogy mineacutel hamarabb rendezzeacutek annak folytataacutesaacutet a hataacuteron tuacutelra hiszen miutaacuten Magyarorszaacutegot

felvetteacutek a Neacutepszoumlvetseacutegbe a nemzetkoumlzi vasuacuteti koumlzlekedeacutesnek politikai akadaacutelya nem volt A kereskedelemben

akkor meacuteg meghataacuterozoacute volt az uacuten magyar gazdasaacutegi veacuterkeringeacutesbe valoacute bekapcsoloacutedaacutes Ugyancsak

leacutetfontossaacuteguacute keacuterdeacutesnek tartottaacutek hogy az időkoumlzben maacuter kimeacutert Muraszombat-Ljutomer-Ormož koumlzoumltti

vasuacutetvonal mineacutel előbb elkeacuteszuumlljoumln hiszen a Muravideacutek eacuteszaki reacuteszeacutenek nem volt semmilyen oumlsszekoumltteteacutese az uacutej

orszaacuteggal A vasuacutetvonalat a Mura folyoacuten aacutet is meg kellett eacutepiacuteteni Fontos koumlveteleacutesnek szaacutemiacutetott hogy eacuteppen az

emliacutetett vasuacutetvonal megeacutepiacuteteacutese kapcsaacuten fogalmazoacutedott meg az a gondolat (eacutes iacutegeacuteretet is kaptak raacute) hogy a

munkaacutelatoknaacutel elsősorban a muravideacuteki munkaacutesokat eacutes kisiparosokat foglalkoztassaacutek Ez ugyanis jelentős

meacuterteacutekben segiacutethette volna a teacuterseacutegben egyeacutebkeacutent igen suacutelyos szociaacutelis aacutellapotot Talaacuten nem aacutert megemliacuteteni

hogy a taacutergyalt időszakban felvetődoumltt Lendva eacutes Muraszombat vasuacuteti oumlsszekoumltteteacuteseacutenek fontossaacutega is Az

infrastruktuacuteraacuteban jelentős előreleacutepeacutes volt az Őrihodos-Zalalővő vasuacutetvonal ndash 2001 maacutejus 16-aacuten toumlrteacutenő ismeacutetelt

megnyitaacutesa amely oumlsszekoumltteteacutest biztosiacutet Muraszombat eacutes Zalaegerszeg illetve Ljubljana eacutes Budapest koumlzoumltt is


2001 103 p SOLARIŢ NAĐ Klaacutera Uacutejra elindult a Goricskoacutei Mariska 89ndash90 p in Naptaacuter 2002 Magyar

Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet ndash Magyar Nemzetiseacutegi Taacutejeacutekoztataacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2002

283

7 4 A Lendva-videacutek telepuumlleacuteseinek magyarsaacutega

Zala vaacutermegye teruumllete 5 995 km 2 volt ebből a trianoni beacutekeszerződeacutes szerint 330

km 2 keruumllt az uacutejonnan leacutetrejoumlvő deacutelszlaacutev kiraacutelysaacuteghoz Ezen a bdquozsebkendőnyirdquo teruumlleten 48

toumlrteacutenelmi telepuumlleacutes volt talaacutelhatoacute ebből 47 telepuumlleacutes tartozott a toumlrteacutenelmi alsoacutelendvai eacutes egy

falu (Pince) pedig a letenyei jaacuteraacuteshoz A zalai reacuteszben leacutenyegesen toumlbb magyar eacutelt mint az

eacuteszaki vasi reacuteszben A videacutek koumlzpontja ndash akaacutercsak napjainkban ndash Alsoacutelendva (Lendava)

vaacuterosa volt

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes adatsorai szerint az oumlsszlakossaacuteg 37 072 főt

szaacutemlaacutelt ebből 21 546 fő volt vend (582 ) 15 269 fő volt magyar (411 ) eacutes 120 fő

(03) volt neacutemet nemzetiseacutegű Az egyeacuteb kategoacuteriaacuteba tartozoacutek 137 főt tettek ki (04 )379

A

deacutelszlaacutev hatalomaacutetveacutetelt koumlvetően380

1921-ben a neacutepszaacutemlaacutelaacutes szerint az oumlsszlakossaacuteg 38

341 főre noumlvekedett ebből a deacutelszlaacutevok ndash főkeacutent szloveacutenok ndash 26 730 főt (697) szaacutemlaacuteltak

A magyarsaacuteg szaacutema 11 182 főre (292 ) csoumlkkent a neacutemetek 241 lakost (06) tettek ki Az

egyeacuteb kategoacuteria pedig 188 fő volt (05 )381

Keacutetseacutegtelen hogy a remeacutenyvesztettseacuteg az

impeacuteriumvaacuteltaacutes a betelepiacuteteacutesek eacutes az atrocitaacutesok miatt sok magyar keacutenyszeruumllt a szuumllőfoumlldjeacutet

elhagyni382

A magyarsaacuteg 1910 eacutes 1921 koumlzoumltt 268 szaacutezaleacutekkal fogyott

379

A korabeli neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint mind a 48 toumlrteacutenelmi telepuumlleacutesen eacutelt legalaacutebb egy magyar anyanyelvű szemeacutely

CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 66 p MAJDAacuteN Jaacutenos A vasuacutet

hataacutesa a szloveacutenndashmagyar hataacuter menti teacuterseacutegekre 205ndash223 p in Eacuterintkező kultuacuteraacutek kisebbseacutegi eacuterteacutekek ndash identitaacutes kultuacutera

kisebbseacuteg Peacutecs 2001 380

ZSIGA Tibor Muravideacutektől Trianonig Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 1996 117ndash135p ZSIGA

Tibor A Murandashmente lakossaacutega eacutes a trianoni beacutekeszerződeacutes Lendvai fuumlzetek 17 szaacutem Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi

Inteacutezet Alsoacutelendva 2000 179 p 381

1921-ben a 48 toumlrteacutenelmi telepuumlleacutesből maacuter 11 telepuumlleacutesen nem eacutelt magyar anyanyelvű szemeacutely CZIBULKA Zoltaacuten

(szerk) A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 66 p 382

A deacutelszlaacutev hatalom kolonistaacutek telepesek betelepiacuteteacuteseacutevel proacutebaacutelta laziacutetani az Alsoacutelendva koumlrnyeacuteki magyar nemzetiseacutegi

toumlmboumlt bdquoA betelepiacuteteacutesek okaacutet reacuteszben gazdasaacutegi reacuteszben nemzetiseacutegi teacutenyezőkben kereshetjuumlk Az utoacutebbival kapcsolatosan

szuumlkseacuteges ismeacutetelten hangsuacutelyozni hogy a kolonizaacutecioacute a muravideacuteki magyarsaacuteg a magyar nemzeti eacutes kulturaacutelis eacuterteacutekek ellen

iraacutenyult A hatalom eltoumlkeacutelte hogy szloveacuten lakossaacuteg betelepiacuteteacuteseacutevel bdquohiacutegiacutetja fel eacutes fokozatosan elnemzetteleniacuteti a hataacuter

menti magyar lakossaacutegot E tekintetben a legnagyobb nyomaacutesnak a szaacutemos esetben bdquoveszeacutelyes magyar feacuteszeknek minősiacutetett

Lendva-videacutek volt kiteacuteve Alsoacutelendva koumlrnyeacutekeacuten iacutegy joumltt leacutetre 1921-ben illetve 1923-ban a Peteshaacutezi major (1935-ben ahhoz

42 csalaacuted tartozott 240 lakossal akik oumlsszesen mintegy 239 hold teruumlletben reacuteszesuumlltek a csalaacutedok koumlzuumll 8 muravideacuteki 3

murakoumlzi 22 Gorica koumlrnyeacuteki eacutes 9 isztriai volt) 1922-ben oumlnaacutelloacute telepuumlleacuteskeacutent Benice (32 csalaacuted Gorica koumlrnyeacutekeacuteről

amelyhez 1935-ben 161 csalaacutedtag tartozott akik oumlsszesen mintegy 297 hold foumlldet kaptak) 1925-ben ugyancsak oumlnaacutelloacute

telepuumlleacutesreacuteszkeacutent a Hiacutedveacutegi koloacutenia (1935-ben 73 csalaacutedot tartottak szaacutemon akik - egy hiacutejaacuten - mind muravideacuteki szloveacutenok

voltak eacutes oumlsszesen 485 hold foumlldet kaptak) szinteacuten 1925-ben a Pincei koloacutenia (50 csalaacuted 236 csalaacutedtaggal akik

tuacutelnyomoacutereacuteszt Gorica koumlrnyeacutekeacuteről eacutes Isztriaacuteboacutel eacuterkeztek eacutes akik 1936-ban 359 hold foumlldteruumllettel rendelkeztek) ugyancsak

1925-ben a Gyertyaacutenosi koloacutenia (38 muravideacuteki szloveacuten csalaacuted 243 csalaacutedtaggal akik oumlsszesen 300 hold foumlldben

reacuteszesuumlltek) 1931-ben az uacuten kaacutemahaacutezindashzsitkoacuteci koloacutenia (21 csalaacuted 101 csalaacutedtaggal akik koumlzuumll 5 csalaacuted horvaacutet eacutes egy szerb

volt oumlsszesen 178 hold foumlldet kaptak) eacutes 1932-ben illetve 1934-ben Hosszuacutefalu-Dušanovec koloacutenia (12 csalaacuted 55

csalaacutedtaggal akik koumlzuumll 5 Gorica koumlrnyeacutekeacuteről 2 Isztriaacuteboacutel eacutes 5 a Muravideacutekről szaacutermazott oumlsszesen 90 hold foumlldet kaptak)

A felsorolt telepesek illetve telepuumlleacutesreacuteszek csak a foumlldreform soraacuten betelepiacutetettek szaacutemaacutet eacutes egykori lakhelyeacutet mutatja be

Emellett a foumlldreform szervezeacutese soraacuten ndash elsősorban Lendvaacutera eacutes termeacuteszetesen Muraszombatba ndash nagy szaacutemuacute

hivatalnokreacuteteg eacutes egyeacuteb tisztviselő aacutellami alkalmazott eacutes maacutes szemeacutely is eacuterkezett A betelepiacutetettek eacutelete taacutevolroacutel sem volt

koumlnnyű hiszen az bdquoiacutegeacuteret foumlldjeacutenrdquo ők sem azt kaptaacutek amit iacutegeacutertek nekik sőt a helybeli magyarsaacuteggal kialakult konfliktusok

meacuteg inkaacutebb neheziacutetetteacutek helyzetuumlketrdquo GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash1941 Magyar Nemzetiseacutegi

Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001 179ndash180 p VARGA Saacutendor A szloveacuteniai magyarok helyzete 1919ndash1941 koumlzoumltt 80

p in Murataacutej 19941 Alsoacutelendva

284

Az 1941-es magyar impeacuteriumvaacuteltaacutessal az etnikai viszonyok ismeacutet megvaacuteltoztak Erről

az 1941-es ndash ismeacutet magyar ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes hiteles keacutepet festett Az oumlsszlakossaacuteg 35 815 fő

volt ebből 24 436 fő vallotta magaacutet deacutelszlaacutevnak (elsősorban szloveacutennek) a magyarok szaacutema

11 263 fő (314) volt a neacutemetek csak 47 lakossal (01) keacutepviseltetteacutek magukat Az egyeacuteb

kategoacuteria 69 főt (02) tett ki383

Az 1942-es magyar illetve az 1945-oumls deacutelszlaacutev deportaacutelaacutesok nemzetiseacutegi szempontboacutel

ismeacutet felboriacutetottaacutek a zalai telepuumlleacutesek neacutepcsoportok szerinti oumlsszeteacuteteleacutet Mind a keacutet

deportaacutelaacutes joacuteformaacuten csak a zalai videacutekre koncentraacuteloacutedott Az 1942-es ndash magyarok aacuteltal

elkoumlvetett ndash saacutervaacuteri deportaacutelaacutes ceacutelja a bdquomagyar nemzetiseacutegi toumlmb visszaaacutelliacutetaacutesa volt illetve

az 1921 utaacuten joumltt telepesek eltaacutevoliacutetaacutesa Az 1945-oumls ndash deacutelszlaacutev ndash deportaacutelaacutes ceacutelja joacuteformaacuten a

bosszuacuteaacutellaacutest illetve a bdquoLendva-videacuteken egy toumlmbben eacutelő magyarsaacuteg fellaziacutetaacutesaacutet szolgaacutelta

1942-ben 589 szloveacutent 1945-ben 496 magyart eacuterintettek a deportaacutelaacutesok384

A szaacutemok

bdquokeveacutesnekrdquo tűnhetnek de ne felejtsuumlk el hogy a vizsgaacutelt teruumllet szaacutemos telepuumlleacutese kis

leacutelekszaacutemuacute falvacska volt

91 taacuteblaacutezat A bdquoLendva-videacuteki keacutetnyelvű telepuumlleacutesek oumlsszlakossaacutega (fő) (1880ndash1941)


Alsoacutelakos 721 375 472 1644

Alsoacutelendva 1 879 2 729 3 027 3 429

Baacutenuta 76 118 131 Lendvahiacutedveacuteg

adataiban

Csentevoumllgy 419 860 947 771

Dobronak 1 129 1 478 1 503 1 293

Felsőlakos Alsoacutelakos adataiban 619 655 Alsoacutelakos adataiban

Goumlnteacuterhaacuteza 322 417 422 572

Haacutermasmalom Nincs adat

Hosszuacutefaluhegy Nincs adat

Kapca 525 725 754 616


adataiban

Koacutet 154 234 237 214

Lendvahegy Nincs adat

Lendvahiacutedveacuteg 179 219 249 681

Lendvahosszuacutefalu 888 1 495 1 541 Alsoacutelendva

adataiban

Peteshaacuteza 631 900 939 1 096

Pince 285 404 456 581

Radamos 523 658 605 498

Voumllgyifalu 355 608 622 544

Zalagyertyaacutenos 449 569 608 Alsoacutelakos adataiban

Zsitkoacutec 313 286 298 272

Forraacutes CZIBULKA Zoltaacuten A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 61-66 p

383

Ismeacutet mind a 48 telepuumlleacutesen eacutelt magyar anyanyelvű szemeacutely CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A Deacutelvideacutek

telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001 66 p 384



Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 1996

285

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten tovaacutebb sorvadtak a magyarok aacuteltal lakott telepuumlleacutesek mivel a

48 toumlrteacutenelmi telepuumlleacutes visszakeruumllt Jugoszlaacuteviaacutehoz A bdquofeheacuter pestis a neacutepesseacutegfogyaacutes itt is

1961 utaacuten kezdte bdquoszednirdquo az aacuteldozatait 1961 eacutes 2002 koumlzoumltt a migraacutecioacute eacutes az asszimilaacutecioacute

miatt a magyarsaacuteg fogyaacutesa egyre gyorsuloacute uumltemet vett fel Az emliacutetett neacutegy eacutevtized alatt a

magyarsaacuteg korszerkezete teljesen eloumlregedett raacuteadaacutesul jelentős a nőtoumlbblet is A szloveacuten

nemzetiseacuteg szaacutema is fogy de nem olyan rohamos meacuterteacutekben mint a magyar nemzetiseacuteg

A 24 zalai keacutetnyelvű telepuumlleacutes koumlzuumll Lendvavaacutesaacuterhely (Dobronak) a legeacuteszakabbra

fekvő A vaacuterosban a magyar eacuterteacutekek stagnaacutelaacutesa tapasztalhatoacute A koumlzelmuacuteltban alakult meg a

dobronaki obţina amelyben haacuterom telepuumlleacutes ndash a meacuteg magyar toumlbbseacutegű Dobronak eacutes Zsitkoacutec

valamint a szloveacuten Strehovci (Őrszentvid) ndash alkot egy oumlnkormaacutenyzatot Elmeacuteletileg ndash

akaacutercsak az eacuteszakabbra fekvő hodoši obţina eseteacuteben ndash lehetőseacuteg van a magyar nemzettudat

megőrzeacuteseacutere azonban bizonyos teruumlleteken (turizmus egyesuumlleti eacutelet stb) erőteljes

asszimilaacutecioacutes hajlandoacutesaacuteg mutatkozik A maacutesik magyar telepuumlleacutes a heteacutesi Zsitkoacutec erősen

ragaszkodik magyar nyelvi eacutes kulturaacutelis eacuterteacutekeihez

92 taacuteblaacutezat A bdquoLendva-videacutekrdquo telepuumlleacuteseinek oumlsszlakossaacutega (fő) (1961ndash2002)

Telepuumlleacutes 1961 1971 1981 1991 2002

Vaacuteltozaacutes

szaacutezaleacutekban

1991 eacutes 2002

koumlzoumltt

Alsoacutelakos 345 362 353 299 241 ndash1661

Alsoacutelendva 2 561 3 044 3 669 3 807 3 387 ndash1103

Baacutenuta 117 114 103 92 75 ndash1848

Benica Nincs adat 86 71 ndash1744

Csentevoumllgy 811 732 724 795 774 ndash140

Dobronak 1 276 1 207 1 185 1 124 948 ndash1566

Felsőlakos 571 560 516 479 439 ndash948

Goumlnteacuterhaacuteza 339 305 273 244 205 ndash1598

Haacutermasmalom 267 237 271 329 333 +777

Hosszuacutefaluhegy 607 463 335 297 278 ndash314

Kapca 566 540 540 495 445 ndash990

Kaacutemahaacuteza 193 167 160 125 113 ndash960

Koacutet 177 145 148 135 136 +074

Lendvahegy 475 432 461 507 590 +1637

Lendvahiacutedveacuteg 506 517 478 419 355 ndash1527

Lendvahosszufalu 780 780 826 764 621 ndash1872

Peteshaacuteza 861 884 886 991 840 ndash572

Pincer 369 300 280 232 204 ndash1605

Pincemajor 201 182 145 127 116 ndash866

Radamos 491 467 398 356 248 ndash3034

Voumllgyifalu 537 473 450 385 350 ndash909

Zalagyertyaacutenos 765 665 649 635 534 ndash1591

Zsitkoacutec 274 242 205 175 145 ndash1714



286

Az oumlsszes bdquoLendva-videacuteki bdquokeacutetnyelvűrdquo falu koumlzuumll talaacuten a heteacutesiekben legjobb a

magyarsaacuteg helyzete Baacutenuta Goumlnteacuterhaacuteza eacutes Radamos a Muravideacutek bdquolegmagyarabbrdquo reacuteszei

Ugyanakkor van ellenpeacutelda is A szinteacuten heteacutesi Lendvahiacutedveacutegen eacutes Kaacutemahaacutezaacuten ndash a koraacutebbi

betelepiacuteteacutesek miatt ndash jelentősen felhiacutegult a magyarsaacuteg illetve a telepuumlleacutesek nemzetiseacutegi

struktuacuteraacuteja Mindkeacutet telepuumlleacutesen 50 alaacute zuhant a magyarsaacuteg reacuteszaraacutenya Hasonloacutean aggasztoacute

helyzet aacutellt elő az Alsoacutelendva koumlrnyeacuteki falvakban is Az Alsoacutelendva vaacuterosa felett a hegyen

elteruumllő Lendvahegyen eacutes a kisseacute taacutevolabb fekvő Hosszuacutefaluhegyen maacuter az I vilaacuteghaacuteboruacute

előtt is jelentős haacutenyadban szloveacuten vincelleacuterek eacuteltek A szinteacuten koumlzeli Peteshaacuteza koumlrnyeacutekeacuten

1943-ban kőolajat talaacuteltak ezeacutert magyar lakossaacutegaacutenak joacutereacuteszeacutet ndash biztonsaacutegi okokra

hivatkozva ndash kitelepiacutetetteacutek385

Helyuumlkre főkeacutent horvaacutet munkaerő eacuterkezett a szomszeacutedos

Murakoumlzből Csentevoumllgy Haacutermasmalom eacutes Lendvahosszuacutefalu telepuumlleacutesek magyarsaacutega az

1970-es eacutevekben bdquogyenguumllt megrdquo a deacutelszlaacutev betelepuumlleacutesek koumlvetkezteacuteben Pince eacutes Voumllgyifalu

a hataacuter melleacute a perifeacuteriaacutera bdquoszorulvardquo erősen őrzi magyarsaacutegaacutet A muravideacuteki magyarsaacuteg

koumlzpontjaacuteban Alsoacutelendvaacuten a lakossaacuteg koumlzel 25 vallja maacuter csak magaacutet magyar

nemzetiseacutegűnek A foglalkoztatottsaacuteg szempontjaacuteboacutel tragikus helyzetben leacutevő bdquoLendva-

videacutek telepuumlleacutesei koumlzuumll oumlt (Alsoacutelendva Csentevoumllgy Dobronak Pince eacutes Voumllgyifalu)

probleacutemaacutein valamelyest enyhiacutet hogy a szőlő- eacutes borkultuacutera valamifeacutele beveacutetelt biztosiacutet a

helyi lakossaacutegnak386

A ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash boraacuteszattal fogalakozoacute telepuumlleacutesek koumlzeacute tartozik

Alsoacutelendva (Lendava) eacutes Dobronak (Lendvavaacutesaacuterhely) vaacuterosa valamit Csentevoumllgy

(Ţentiba) Voumllgyifalu (Dolina) eacutes Pince (Pince) Hasonloacute a helyzet Alsoacutelakoson

Felsőlakoson Kapcaacuten Koacuteton eacutes Zalagyertyaacutenoson387

is Az emliacutetett telepuumlleacuteseken is erős a

magyar kulturaacutelis eacutes nyelvi eacuterteacutekekhez valoacute ragaszkodaacutes azonban a szloveacuten lakossaacuteg

szaacutemaraacutenyaacutenak emelkedeacutese is egyre erőteljesebben mutatkozik A keacutet telepesfalu Benica eacutes

Pincemajor magyarsaacutega elenyeacutesző

385



Alsoacutelendva eacutes koumlrnyeacuteke hiacuteres a boraacuteroacutel szaacutemos magyar csalaacutednak van a lendvai lankaacutekon szőlője A

szőlőtermeleacutesre alkalmas videacutek Pinceacutetől Lendvahosszuacutefaluig terjed tovaacutebbaacute Lendvavaacutesaacuterhelyen eacutes Zsitkoacutecon is

foglalkoznak szőleacuteszettel A rigaacutenyoci teruumlletet Zsitkoacutec mellett nagyon elhanyagoltaacutek az utoacutebbi időben ezeacutert

Zsitkoacutec keveacutesbeacute jelentős bortermelő videacutek Szloveacuteniaacuteban haacuterom borvideacutek talaacutelhatoacute Alsoacutelendva eacutes videacuteke a

Draacutevamenti borvideacutekbe (Podravje) van besorolva A szőlő- eacutes bortermeleacutes leginkaacutebb Pince Voumllgyifalu

Csentevoumllgy Alsoacutelendva eacutes Lendvavaacutesaacuterhely lakoacuteinak ad munkaacutet A 20 szloveacuteniai boruacutetboacutel kettő megy veacutegig a

keacutetnyelvű telepuumlleacuteseken a 15 szaacutemuacute Lendvavaacutesaacuterhely mellett a szőlőhegyen amiacuteg a 20 szaacutemuacute a Lendva-

hegyen vezet A szőlő- eacutes bortermeleacutes sok magyarnak is munkaacutet ad MOacuteD Laacuteszloacute ndash SIMON Andraacutes A hajtaacutestoacutel

az uacutejborig Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2002 14ndash32 p 387

Zalagyertyaacutenoson az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten jelentős szaacutemuacute kolonista telepedett le ennek elleneacutere a telepuumlleacutes

napjainkban koumlzel 50 szaacutezaleacutekos magyarsaacuteggal rendelkezik GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash

1941 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001 179ndash180 p

287

94 taacuteblaacutezat A magyar nemzetiseacutegű lakosok szaacutema a bdquoLendva-videacuteki keacutetnyelvűrdquo telepuumlleacuteseken (fő) (1880ndash1991)


Alsoacutelakos 628 367 332 1 362 237 167

Alsoacutelendva 1 315 2 375 1 526 2 568 1 018 1 062

Baacutenuta 73 118 131 Lendva-

hiacutedveacuteg

adataiban

92 78

Csentevoumllgy 397 694 704 727 517 498

Dobronak 1 032 1 467 1 335 1 248 838 774

Felsőlakos Alsoacutelakos

adataiban 612 610

Alsoacutelakos

adataiban 404 332

Goumlnteacuterhaacuteza 308 408 412 474 248 204

Haacutermasmalom Nincs adat 190 169

Hosszuacutefalu 708 1 062 970 Alsoacutelendva

adataiban 519 454

Hosszuacutefaluhegy Nincs adat 72 63

Kapca 424 600 614 583 405 328


adataiban 79 52

Koacutet 121 204 176 211 111 94

Lendvahegy Nincs adat 61 71

Lendvahiacutedveacuteg 172 218 248 289 132 110

Peteshaacuteza 569 848 859 796 513 404

Pince 270 398 439 367 262 207

Radamos 499 644 587 490 375 321

Voumllgyifalu 337 597 599 535 389 314

Zalagyertyaacutenos 409 569 562 Alsoacutelakos

adataiban 354 325

Zsitkoacutec 286 276 253 259 177 154


A bdquoLendva-videacuteki teruumlleteken ndash akaacutercsak a bdquogoricskoacutei falvakbanrdquo ndash a mezőgazdasaacuteg

mindig is meghataacuterozoacute jelentőseacutegű volt eacutes hasonloacute fontossaacuteguacute napjainkban is A II

vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően miutaacuten a Muravideacutek visszateacutert Jugoszlaacuteviaacutehoz csaknem egy eacutevtizedig

tartottak a beszolgaacuteltataacutesok A rosszul megszervezett szoumlvetkezetesiacuteteacutes kilaacutetaacutestalan gazdasaacutegi

helyzetbe juttatta a muravideacuteki magyarsaacutegot A muravideacuteki magyarsaacuteg gazdasaacutegi eacuteleteacuteben az

19891990-es rendszervaacuteltaacutes sem hozott nagyobb vaacuteltozaacutest

A toumlrteacutenelmi Jugoszlaacutevia oumlsszeomlaacutesaacuteval Szloveacutenia piacainak koumlzel 70-aacutet vesztette

el Ezzel a szloveacuten ndash koumlztuumlk muravideacuteki ndash vaacutellalatok toumlmege ment csődbe iacutegy a

munkaneacutelkuumlliek szaacutema is ugraacutesszerűen megnőtt Az igazi probleacutemaacutet ndash főkeacutent a Muravideacuteken

ndash a tőkehitelekbe vetett bizalmatlansaacuteg okozta tovaacutebbaacute a vaacutellalkozoacutei kedv is minimaacutelis volt

A magyarsaacuteg toumlbbnyire bdquooumlnellaacutetaacutesrardquo rendezkedett be Baacuter az egykori Jugoszlaacutevia tagaacutellamai

koumlzuumll Szloveacutenia ndash gazdasaacutegilag ndash a legsikeresebbnek szaacutemiacutetott meacutegis jelentős erőfesziacuteteacutesekre

volt szuumlkseacuteg a hateacutekony piacgazdasaacuteg kieacutepiacuteteacuteseacutehez Napjainkra az orszaacuteg Koumlzeacutep-Euroacutepa

egyik legfejlettebb aacutellama azonban a Muravideacutek haacutetraacutenyos gazdasaacutegi helyzeteacutet meacuteg nem

sikeruumllt teljesen orvosolni

288

A bdquoLendva-videacuteken eacutelő magyarsaacuteg koumlreacuteben is jelentős az elvaacutendorlaacutes amelyet a

magas munkaneacutelkuumlliseacuteg gerjeszt 1999 szeptembereacuteben csak a lendvai obţinaacuteban ndash amelynek

gyakorlatilag a bdquoLendva-videacuteki magyar falvakat foglalja magaacuteban ndash 2 658 munkaneacutelkuumllit

tartottak nyiacutelvaacuten ami a munkakeacutepes koruacute lakossaacuteg 22 szaacutezaleacuteka volt Ez az eacuterteacutek 2001 első

negyedeacuteveacuteben 27-30 szaacutezaleacutekra emelkedett Ehhez keacutepest Lendva obţina lakossaacutega 2001-ben

12 083 fő volt388

A mezőgazdasaacuteg mellett az ipar neacutemileg haacutetteacuterbe szorul A legnagyobb ipari

leacutetesiacutetmeacuteny az alsoacutelendvai szeacutekhelyű NAFTA vaacutellalat amely maacuter eacutevek oacuteta finansziacuterozaacutesi

gondokkal kuumlzd Ez toumlbb szempontboacutel jelent potenciaacutelis veszeacutelyt a magyarsaacutegra Egyreacuteszt

mert a vaacutellalat sok magyarnak ad munkaacutet maacutesreacuteszt a lendvai koumlzseacuteg joumlvedelmeacutenek 40

szaacutezaleacutekaacutet a kőolaj-finomiacutetoacute adja Megkoumlzeliacutetőleg 300-350 magyar dolgozik a vaacutellalatnaacutel

A kereskedelem szinteacuten neheacutez koumlruumllmeacutenyekkel kuumlzd mivel nincs meg a kellő

infrastruktuacutera Alsoacutelendvaacutet Magyarorszaacutegroacutel sem busszal sem vonattal nem lehet

megkoumlzeliacuteteni Reacutegebben 1920 előtt Lenti eacutes Alsoacutelendva koumlzoumltt volt vasuacuteti oumlsszekoumltteteacutes de

Trianon utaacuten megszuumlntetteacutek389

Vasuacuteti oumlsszekoumltteteacutes jelenleg csak Horvaacutetorszaacuteg feleacute

Csaacutektornya (Ţakovec) iraacutenyaacuteban van Tovaacutebbaacute probleacutema a tőke- illetve az autoacutepaacutelya hiaacutenya

ez utoacutebbit 2002-re iacutegeacuterteacutek de napjainkig (2007) sem eacutepuumllt meg

388



GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash PETRES Tibor ndash SZONDI Ildikoacute Magyar telepuumlleacutesek a Muravideacuteken Teruumlleti

Statisztika KSH Bp 2002 164 p

289

7 5 A muravideacuteki magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai eacutes joumlvőkeacutepe

A Muravideacutek egy 940 km 2 -es teruumllet amely koumlzel 170 toumlrteacutenelmi telepuumlleacutest foglal

magaacuteban A muravideacuteki magyarsaacuteg keacutet vaacuterosban (Alsoacutelendva eacutes Dobronak) valamint 29

faluban eacutel ezeket hivatalosan bdquokeacutetnyelvű telepuumlleacuteseknek hiacutevjuk Tovaacutebbaacute magyar

bdquoszoacutervaacutenykeacutent tartjaacutek szaacutemon a bdquoMuravideacutek fővaacuterosaacutet Muraszombatot

A jobb napokat is megeacutelt muravideacuteki magyarsaacuteg egyes telepuumlleacuteseiről maacuter Feacutenyes Elek

is iacutert a 29 telepuumlleacutesből ndash mivel Benica eacutes Pincemajor akkoriban meacuteg nem leacutetezett ndash 28

magyar nyelvű volt egyeduumlli kiveacutetel Kapca falu volt ahol a szloveacuten nyelvet beszeacutelteacutek toumlbben

Muraszombat magyar-vend vaacuteroskaacutenak szaacutemiacutetott390

Az 1910 eacutevi magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes kimutataacutesai szerint a 29 telepuumlleacutesen a magyarsaacuteg

szaacutezaleacutekos araacutenya meghaladta a 80 szaacutezaleacutekot kiveacuteve Lendvahosszuacutefalut

Az 1921-es ndash az első deacutelszlaacutev ndash cenzus maacuter kisebbseacutegi sorban talaacutelta a muravideacuteki

magyarsaacutegot Oumlsszesen 15 779 főt iacutertak oumlssze ebből a bdquoLendva-videacuteken 12 919 főt

szaacutemlaacuteltak A bdquoLendva-videacutek akkoriban meacuteg 82 szaacutezaleacutekos (10 587 fő) magyar toumlbbseacuteggel

rendelkezett A bdquogoricskoacutei telepuumlleacuteseken 2 860 fő azaz a lakossaacuteg 867-a vallotta magaacutet

magyarnak

Az 1941-es magyar impeacuteriumvaacuteltaacutes391

eacuteveacuteben veacutegrehajtott magyar neacutepszaacutemlaacutelaacutes

eredmeacutenye szaacutemaraacutenyban egyezik az 1921-es deacutelszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutessal Azonban a konkreacutet

390

FEacuteNYES Elek Magyarorszaacuteg goegraphiai szoacutetaacutera nyomtatott Kozma Vazulnaacutel Pest 1851 391

bdquoA neacutemet repuumllőgeacutepek 1941 aacuteprilis 6-aacuten maacuter koraacuten aacutetrepuumlltek a Mura menti taacutejak felett ami jelezte hogy a neacutemetek megkezdteacutek a

deacutelszlaacutev aacutellam megszaacutellaacutesaacutet Az uacuten 2 neacutemet hadsereg kereteacutehez tartozoacute 101 eacutes 125 ezred alakulatai ndash toborzaacutesi helyuumlk Radgona

(Radkersburg) koumlrzeteacuteben volt ndash Vashidegkuacutet (Cankova) koumlrnyeacutekeacuten eacuterkeztek a Muravideacutekre A neacutemetek a teacutenylegesneacutel sokkal nagyobb ellenaacutellaacutesra szaacutemiacutetottak a jugoszlaacutev katonasaacuteg reacuteszeacuteről hiszen ndash egyebek mellett ndash 1941 maacutercius 28-aacuten egy tartaleacutekos zaacuteszloacutealj toborzaacutesaacutera

is sor keruumllt amelynek feladata lett volna a neacutemet alakulatokkal valoacute harc felveacutetele Kisebb zenduumlleacutesektől eltekintve az erőteljesebb

ellenaacutellaacutes teljesseacutegeacuteben elmaradt csupaacuten a Mura folyoacute hiacutedjainak a felrobbantaacutesa jelentette a jugoszlaacutev hadsereg emliacuteteacutesre meacuteltoacute teacutenykedeacuteseacutet A neacutemeteket elsősorban neacutehaacuteny neacutemet toumlbbseacutegű lakossaacuteggal biacuteroacute muravideacuteki telepuumlleacutes polgaacuterai fogadtaacutek rokonszenvvel Az

emliacutetett telepuumlleacutesek uumlgyeacuteben a keacutesőbbiek soraacuten a neacutemet diplomaacutecia is inteacutezkedett iacutegy Kismaacuteriahavas (Fikšinci) Hataacuterfalva (Kramarovci)

Gedőudvar (Ocinje) eacutes Rottenberg azaz Sereghaacuteza (Serdica) bizonyos reacutesze a II vilaacuteghaacuteboruacute idejeacuten a neacutemet birodalomhoz tartozott A neacutemetek a bevonulaacuteskor a videacutek lakossaacutegaacutenak nem okoztak kaacutert csupaacuten Klekl Jože nyugalmazott cserencsoacuteci pleacutebaacutenost tartoacuteztattaacutek le eacutes a

muraszombati jaacuteraacutesbiacuteroacutesaacuteg boumlrtoumlneacutebe zaacutertaacutek Godina Ferdo aki a videacuteket megszaacutelloacute neacutemetekről ellenteacutetesen nyilatkozott (szerinte a

Muravideacuteken is raboltak) a 20 szaacutezad hetvenes eacuteveiben iacuterott koumlnyveacuteben megjegyezte hogy annak volt koumlszoumlnhető a neacutemet hadsereg gyors előrenyomulaacutesa hogy a teacuterseacutegben akkor nem tartoacutezkodtak a kommunista paacutert kereteacuteben teveacutekenykedő aktivistaacutek (partizaacutenok) Godina arra is

utalt koumlnyveacuteben hogy Muraszombatban a neacutemet Kulturbund egyesuumllet erős volt ezeacutert ott erőteljesebb volt a neacutemetek iraacutenti szimpaacutetia holott

Alsoacutelendvaacuten ndash ahol a megeacuterkezeacutesuumlkkor deacutelutaacuten 15 oacuterakor Schafhauser Andraacutes tűzoltoacuteparancsnok koumlszoumlntoumltte őket ndash a lakossaacuteg rideg

fogadtataacutesban reacuteszesiacutetette őket valamint nemzeti hovatartozaacutesaacutenak kinyilvaacuteniacutetaacutesakeacutent a magyar nemzeti zaacuteszloacutekat tűzteacutek ki A vaacuterosban ndash

Godina szerint ndash toumlbb elmagyarosodott szloveacuten szaacutermazaacutesuacute tehetősebb polgaacuter is a magyarok mellett aacutellt ki eacutes a vaacuterosi zsidoacutesaacuteg uacutegyszinteacuten magyar eacuterzelmű volt bdquoA magyar hatalomaacutetveacutetelig amire a Muramelleacuteken azaz a Muravideacuteken 1941 aacuteprilis 16-aacuten keruumllt sorhelliprdquo bdquoA

visszaemleacutekezők szerint a neacutemet katonai megszaacutellaacutes tiacutez napja alatt neacutehaacuteny hataacutermenti magyar faluboacutel valamint Alsoacutelendvaacuteroacutel is toumlbben

aacutetkeltek a trianoni hataacuteron hogy a videacutekre vonatkozoacutean kieszkoumlzoumlljeacutek a magyar katonai hatoacutesaacutegoktoacutel a hatalomaacutetveacuteteltrdquo bdquoKoumlzismert hogy 1941 aacuteprilis 16-aacuten a maacuter koraacutebban felsorakozott eacutes indulaacutesra keacuteszen aacutelloacute Magyar Kir Honveacutedseacuteg szombathelyi szeacutekhelyű III hadtesteacutenek 9

gyalogdandaacuterja reggel 7 oacuterakor aacutetleacutepte a trianoni hataacutert az Alsoacutelendvai jaacuteraacutesban eacutes megkezdte a bevonulaacutest az első vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten

Magyarorszaacutegtoacutel elcsatolt Mura menti teruumlletekre Az emliacutetett napon a magyar honveacutedek mindenuumltt megkezdteacutek a teruumlletek aacutetveacuteteleacutet iacutegy az egykori Zala megyei reacuteszen Alsoacutelendvaacutera valamint a murakoumlzi Csaacutektornyaacutera eacutes Leacutegraacutedra is bevonultak Muraszombatba illetve a

Muraszombati jaacuteraacutesba az uacutegyszinteacuten szombathelyi szeacutekhelyű 5 gyalogezred Koumlrmenden aacutellomaacutesozoacute zaacuteszloacutealja vonult be Radvaacutenyi Joacutezsef

ezredes vezeteacuteseacutevel GOumlNCZ Laacuteszloacute Felszabadulaacutes vagy megszaacutellaacutes A Mura mente 1941ndash1945 Pokrajinska in


290

szaacutemokban elteacutert Az oumlsszlakossaacuteg koumlzel 1 200 fővel csoumlkkent 1921-hez keacutepest maacuter 800

magyarral kevesebbet iacutertak oumlssze

Az 1953-as jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutes alapjaacuten 16 415 főt szaacutemlaacuteltak oumlssze a keacutetnyelvű

telepuumlleacuteseken ebből 63 szaacutezaleacutek (10 388 fő) volt magyar eacutes 37 szaacutezaleacutek (6 027 fő) szloveacuten

illetve maacutes nemzetiseacutegű (főkeacutent horvaacutet)

Az 1961-as eacutevekben maacuter a bdquopozitiacutev diszkriminaacutecioacute392

elveacuten alapult a teacuterseacutegben a

nemzetiseacutegpolitika Viszont arroacutel is beszaacutemolnak a statisztikai adatok hogy a magyarsaacuteg ndash

drasztikus ndash fogyaacutesa is ettől az időponttoacutel indult Nincs ezzel a tendenciaacuteval egyeduumll a

Muravideacutek hiszen ugyanez a tendencia megfigyelhető maacutes deacutelvideacuteki teruumlletek

magyarsaacutegaacutenak a koumlreacuteben is (pl Deacutelvideacutek Draacutevaszoumlg)

1971-ben a jugoszlaacutev cenzus 14 956 főt szaacutemlaacutelt oumlssze a keacutetnyelvű telepuumlleacuteseken Az

oumlsszlakossaacuteg 1 459 fővel csoumlkkent az 1953 eacutevi jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacuteshoz keacutepest A

magyarsaacuteg szaacutema is 1 548 fővel volt kevesebb az 1953-as adatokhoz viszonyiacutetva A

magyarsaacuteg pontos szaacutema 8 840 fő volt393

viszont egeacutesz Szloveacutenia teruumlleteacuten 9 785 magyar eacutelt

A Muravideacuteken kiacutevuumll Szloveacutenia maacutes videacutekein 945 magyar eacutelt szeacutetszoacuterva (pl Ljubljana) A

magyarsaacuteg ekkor Szloveacutenia oumlsszlakossaacutegaacutenak a 054 szaacutezaleacutekaacutet tette ki

1971 eacutes 1991 koumlzoumltt a muravideacuteki magyarsaacuteg araacutenya a feleacutere (51) esett vissza A

legaggasztoacutebb helyzet a bdquogoricskoacutei reacuteszben alakult ki ahol huacutesz eacutev alatt harmadaacuteval

392

A szloveacuten kisebbseacutegpolitikaacuteban radikaacutelis vaacuteltozaacutesokra csak az 1960-as eacutevektől keruumllt sor Ekkor kezdteacutek

kieacutepiacuteteni az uacuten pozitiacutev diszkriminaacutecioacute (kisebbseacutegi toumlbbletjogrendszer) elveacutere eacutepuumllő nemzetiseacutegi politika

alapelemeit amelyet ndash politikai eacutes jogi szempontboacutel egyaraacutent ndash az 1974-es szloveacuten koumlztaacutersasaacutegi alkotmaacuteny

szentesiacutetett A Szloveacuteniaacuteban alkalmazott kisebbseacutegveacutedelmi modell a koumlvetkező eacutevtizedekben tovaacutebb kiegeacuteszuumllt

A pozitiacutev diszkriminaacutecioacute elve eacutes a keacutet őshonos kisebbseacutegnek juttatott aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll Szloveacuteniaacuteban ma

gyakorlatilag nem beszeacutelhetneacutenk sem olasz sem magyar nemzetiseacutegről A kisebbseacutegi toumlbbletjog-rendszerre

eacutepuumllő nemzetiseacutegi politika leacutenyege abban rejlik hogy az oktataacutes a kultuacutera a taacutejeacutekoztataacutes tereacuten valamint az

anyaorszaacuteggal kialakiacutetott kapcsolatokban az adott nemzetiseacuteg speciaacutelis lehetőseacutegekkel rendelkezik amelyet az

aacutellam ndash koumlzvetlenuumll az aacutellami koumlltseacutegveteacutesből ndash anyagilag is taacutemogat Az őshonos nemzeti kisebbseacutegek

leacutetrehozhattaacutek sajaacutet eacuterdekveacutedelmi szervezetuumlket amelyek bekapcsoloacutedtak az oumlnkormaacutenyzati

inteacutezmeacutenyrendszerbe A pozitiacutev diszkriminaacutecioacute teszi lehetőveacute a keacutetnyelvűseacuteget is amelynek egyeacutebkeacutent szaacutemos

jele van a keacutetnyelvű taacuteblaacutek feliratok eleacuteggeacute koumlvetkezetes hasznaacutelataacutetoacutel a keacutetnyelvű okmaacutenyok dokumentumok

(szemeacutelyi igazolvaacutenyok uacutetlevelek jogosiacutetvaacutenyok hivatalos űrlapok nyomtatvaacutenyok stb) megleacuteteacuten eacutes a

keacutetnyelvű oktataacuteson aacutet a teruumlleten leacutepten-nyomon megfigyelhető keacutetnyelvű kommunikaacutecioacuteig (pl az uumlnnepseacutegek

műsorok is mindig koumlvetkezetesen keacutetnyelvűek) Az elmeacuteleti szinten ideaacutelisnak eacutes precedens jellegűnek

minősiacutethető rendszer a gyakorlatban persze csak reacuteszben valoacutesulhat meg amit egyreacuteszt a magyarokkal

koumlzvetlenuumll egyuumltt eacutelő toumlbbseacutegi nemzet tagjainak bdquonemtetszeacuteseirdquo toleranciaacutejaacutenak korlaacutetjai maacutesreacuteszt a kis

magyar koumlzoumlsseacutegen beluumll bekoumlvetkező bdquooumlntudatzavarokrdquo valamint az ezzel oumlsszefuumlggő meacuteg az egypaacutertrendszer

időszakaacuteboacutel szaacutermazoacute beidegződeacutesek haacutetraacuteltatnak a leginkaacutebb BOKOR Joacutezsef A magyar nyelv eacutes hasznaacutelata a

szloveacuteniai Muravideacuteken az ezredforduloacute kuumlszoumlbeacuten Magyar nyelv A Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg

folyoacuteirata XCVII Eacutevfolyam 2001 maacutercius 1 szaacutem 35 p GOumlNCZ Laacuteszloacute Nemzetiseacutegi eacutes anyanyelv-

hasznaacutelati jogok Szloveacuteniaacuteban 3ndash5 p in Zempleacuteni Muacutezsa Taacutersadalomtudomaacutenyi eacutes kulturaacutelis folyoacuteirat

Zempleacuteni Muacutezsa Alapiacutetvaacuteny VI Eacutevfolyam 2 (22) szaacutem 2006 VRATUŠA Anton A nemzeti kisebbseacutegek

mint a nemzetek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes teacutenyezői 95ndash96 p in VUGRINEC Joţe TAKAacuteCS Mikloacutes (szerk)

Egyuumlttműkoumldeacutes a hataacuter menteacuten ndash Sodelovanje ob meji Szombathely 1996 393

KOCSIS Kaacuteroly A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg etnikai foumlldrajza 32 p in Neacuteprajzi Laacutetoacutehataacuter VIII eacutevfoyam Bp

1999

291

csoumlkkent a magyarsaacuteg araacutenya 1991-ben 8 503 magyart szaacutemlaacuteltak oumlssze egeacutesz Szloveacutenia

teruumlleteacuten ez akkor Szloveacutenia oumlsszlakossaacutegaacutenak a 043 szaacutezaleacutekaacutet jelentette

Az 1700-as eacutevekre kialakult magyar-szloveacuten konkreacutet nyelvi hataacuter megszűneacutese az

1960-as eacutevekben kezdődoumltt Napjainkra (2007) ez a folyamat jelentősen felgyorsult A legjobb

szoacute a bdquonemzetiseacutegileg vegyes kifejezeacutes amikor a muravideacuteki magyar telepuumlleacutesekről

beszeacuteluumlnk Az 1960-as eacutevektől bekoumlvetkező vaacuteltozaacutesokban jelentős szerepet jaacutetszott hogy

ekkor indult meg erőteljesebben az iparosodaacutes Toumlbbek koumlzoumltt ez is vonzotta a magyarok

toumlmegeit a nagyvaacuterosokba Az asszimilaacutecioacutet emellett a vegyes haacutezassaacutegok is elősegiacutetetteacutek

vagyis azok a haacutezastaacutersi kapcsolatok ahol mindkeacutet feacutel maacutes nemzetiseacutegű A vegyes

haacutezassaacutegokboacutel szaacutermazoacute gyermekek elsősorban maacuter inkaacutebb bdquoszloveacuten szellembenrdquo

nevelődnek Ez a folyamat pedig eacutevről eacutevre gyorsul A muravideacuteki magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes

hajlandoacutesaacutega rokonsaacutegot mutat a szomszeacutedos burgenlandi magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes

hajlandoacutesaacutegaacuteval 1910 eacutes 1991 koumlzoumltt a magyarsaacuteg megfeleződoumltt

A muravideacuteki magyarsaacuteg rohamos fogyaacutesa az alaacutebbi okokra vezethető vissza

Kedvezőtlen neacutepszaporulat A muravideacuteki magyarsaacuteg korfaacuteja bdquohagyma alakuacute Az

oumlregedeacutesi index mutatoacutei a lakossaacuteg drasztikus eloumlregedeacuteseacuteről beszeacutelnek Kuumlloumlnoumlsen igaz ez a

bdquogoricskoacutei falvakra Tovaacutebbaacute a termeacuteszetes reprodukcioacute sem megfelelő394

Migraacutecioacute

Belső migraacutecioacute Az orszaacutegon beluumlli elvaacutendorlaacutesroacutel vagyis Jugoszlaacuteviaacuten illetve

Szloveacuteniaacuten beluumlli vaacutendorlaacutesroacutel van szoacute Roumlgtoumln a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten elsősorban Szloveacutenia fő

ipari centrumai feleacute ndash mint Ljubljana Maribor tengermelleacutek Koţevje stb ndash indult el az

elvaacutendorlaacutes Az 1960-as eacutevektől azonban a Muravideacuteken beluumll is megfigyelhető egy mozgaacutes

amikor Muraszombat iraacutenyaacuteba indult el egy nagyobb betelepuumlleacutes amely elsősorban a

bdquogoricskoacutei magyar falvak lakossaacutegaacutet eacuterintette Ez oumlsszefuumlggeacutesben van azzal hogy ekkor

szűnik meg a vasuacuteti oumlsszekoumltteteacutes (1968) az uacutethaacuteloacutezat meacuteg nincsen kieacutepiacutetve vagyis a peremre

szorult magyarsaacuteg elindul a munkaadoacute szerepet betoumlltő koumlzpont feleacute Muraszombatba

Kuumllső migraacutecioacute A kuumllső migraacutecioacute eseteacuteben haacuterom fő kivaacutendorlaacutesi hullaacutemot

kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg

1) Az első vilaacuteghaacuteboruacute kirobbanaacutesaacutet megelőzően ndash a rossz gazdasaacutegi helyzet

miatt a jobb megeacutelheteacutes remeacutenyeacuteben ndash jobbaacutera az Egyesuumllt Aacutellamokba (USA) teruumlleteacutere

vaacutendoroltak ki a Muravideacutek ndash magyar szloveacuten neacutemet stb lakoacutei

394

GOumlNCZ Laacuteszloacute Fogy a lakossaacuteg fogy a magyar a Muravideacuteken Neacutepuacutejsaacuteg 2007 november 7 5 p

KOVAacuteCS Attila Neacutepfogyatkozaacutes Neacutepuacutejsaacuteg 2002 oktoacuteber 17 3 p

292

2) A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt eleinte Deacutel-Amerikaacuteba majd keacutesőbb Nyugat-

Euroacutepaacuteba toumlrteacutenő kivaacutendorlaacutest lehet eacuteszlelni a lakossaacuteg koumlreacuteben395

3) A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten az 1960-as eacutevek első feleacuteig illegaacutelisan

vaacutendoroltak kuumllfoumlldre ezeket a szemeacutelyeket a Muravideacutek oumlroumlkre elvesziacutetette Majd a 60-as

eacutevektől elsősorban Nyugat-Euroacutepaacuteban (Neacutemetorszaacuteg Ausztria stb) vaacutellalnak munkaacutet ezek

koumlzuumll az első generaacutecioacute meacuteg hazajoumln a nyugdiacutejas eacuteveire viszont a gyermekeik maacuter

bdquoidegenbenrdquo maradnak eacutes ott alapiacutetanak csalaacutedot

Asszimilaacutecioacute396

nincsen vallaacutesi kuumlloumlnbseacuteg a szloveacuten toumlbbseacutegi nemzet eacutes a

magyarsaacuteg koumlzoumltt mint pl Erdeacutelyben ami valamilyen moacutedon gaacutetolnaacute a beolvadaacutes

melegaacutegyaacutet a bdquovegyes haacutezassaacutegokat A statisztikaacutek szerint a muravideacuteki magyarok aacuteltal

koumltoumltt haacutezassaacutegok 50-55-a vegyes haacutezassaacuteg A vegyes haacutezassaacutegokboacutel szaacutermazoacute gyermekek

80-85-a a toumlbbseacutegi nemzethez tartozoacutenak azaz szloveacutennek vallja magaacutet

A muravideacuteki kedvezőtlen gazdasaacutegi helyzet orszaacutegos ndash szloveacuten ndash viszonylatban

jelentős munkaneacutelkuumlliseacuteg

Teruumlleti elhelyezkedeacutes peremvideacutek keacutet toumlmb a hataacuter menteacuten hosszan elnyuacuteloacute

telepuumlleacuteshaacuteloacutezat szinteacuten csoumlkkenti a megmaradaacutes eseacutelyeit

Keacutetnyelvű oktataacutesi rendszer A Muravideacutek keacutetnyelvűseacutege szociolingvisztikai

szempontboacutel stabil bilingvizmus Őshonossaacutega elleneacutere a magyar nyelv alaacuterendelt szerepű a

toumlbbseacutegi ndash szloveacuten ndash nyelvvel szemben Az bdquoaszimmetrikus keacutetnyelvűseacuteg kedvez a nyelvi

395

ZAacuteGOREC-CSUKA Judit A muravideacuteki magyarsaacuteg nyelve az Euroacutepai Unioacuteban 192ndash193 p in Az Euroacutepai

Unioacute eacutes a nyelvek Vaacutelogataacutes a Nemzeti Kulturaacutelis Oumlroumlkseacuteg Miniszteacuteriuma anyanyelvi paacutelyaacutezataiboacutel Bp

MNOumlK 2004 396

A Muravideacuteken talaacutelhatoacute 31 telepuumlleacutesre jellemző bdquokeacutetnyelvűseacutegrdquo csak laacutetszoacutelag kieleacutegiacutető megoldaacutes

bdquoAlighanem keveacutes azonban az olyan muravideacuteki magyar aki teljesen harmonikus keacutetnyelvűseacuteget mondhat

magaacuteeacutenak A legtoumlbbjuumlknek mind magyar nyelvismerete mind keacutetnyelvűseacutege joacutel jellemezhető az eacuteletkorral eacutes az

iskolaacutezottsaacuteggal A keveacutesbeacute iskolaacutezott idősebb korosztaacutely erősen nyelvjaacuteraacutesiasan de joacutel beszeacutel magyarul A

fiatalsaacuteg zoumlme mdash az iskolaacutezottsaacutegtoacutel fuumlggetlenuumll mdash szloveacutenuumll beszeacutel maacuter jobban főkeacutent a koumlzeacuteleti

kommunikaacutecioacuteban A koumlzeacutepső korosztaacutely keacutetnyelvűseacutegeacuteben talaacuten meacuteg a magyar a dominaacutens nyelv de itt maacuter

akadnak markaacutens kiveacutetelek is Az iskolaacutezott de meacuteg mindig kis leacutetszaacutemuacute eacutertelmiseacuteg ugyanakkor joacutel

ketteacutetagoloacutedik keacutetnyelvűseacutegeacuteben kisebb reacuteszuumlk magyar dominaacutens nagyobb reacuteszuumlk szloveacuten dominaacutens keacutetnyelvű s

elsősorban a szakmai kommunikaacutecioacuteban vannak magyarboacutel gondjaik Az a maribori veacutegzős joghallgatoacute akit a

lendvai biacuteroacutesaacutegra hiacutevtak tudja hogy magyar nyelvismerete nem felel meg a szakszerűseacuteg kiacutevaacutenalmainak A

keacutetnyelvűseacuteggel keacutet maacutesik probleacutema is van bdquoAz egyik az hogy a folyamat csak addig pozitiacutev amiacuteg a keacutet nyelv

teljes egyenranguacutesaacutegaacutehoz egyeneacuterteacutekűseacutegeacutehez vezet s attoacutel kezdve negatiacutev amikortoacutel valamelyiknek a

presztiacutezsveszteacuteseacutevel jaacuter Nem lehet keacutetseacuteges hogy a vesztes itt is csak a kisebbseacutegi magyar nyelv lehet A

szloveacutenek magyarnyelvűsoumldeacutese ma ritkaacutebb de bizonyos fokig eacutes csoumlkkenő meacuterteacutekben elkeruumllhetetlen Reacuteszint az

iskola reacuteszint az egyuumltteacuteleacutes miatt A maacutesik hogy nem alakult ki igazaacuten a keacutetnyelvű szemleacutelet nem hordoz

taacutersadalmi rangot a keacutet nyelv ismerete mert a keacutet nyelv vaacutelasztaacutesaacutet eacutes hasznaacutelataacutet kemeacuteny hierarchia

rangsorolja Ennek koumlvetkezteacuteben a szloveacuteniai keacutetnyelvűseacuteg mdash neheacutez kimondani mdash sajnos nem annyira a kiacutevaacutent

integraacutecioacutet hanem sokkal inkaacutebb a nem kiacutevaacutenatos asszimilaacutecioacutet szolgaacutelja BOKOR Joacutezsef A magyar nyelv eacutes

hasznaacutelata a szloveacuteniai Muravideacuteken az ezredforduloacute kuumlszoumlbeacuten Magyar nyelv A Magyar Nyelvtudomaacutenyi

Taacutersasaacuteg folyoacuteirata XCVII Eacutevfolyam 2001 maacutercius 1 szaacutem 35 p

293

asszimilaacutecioacutenak A kezdeti bdquodicsőiacuteteacutesselrdquo szemben napjainkra felerősoumldoumltt a bdquoszloveacuten

keacutetnyelvű modellel szembeni kritika397




ndash a magukat magyarnak valloacute szloveacutenok eacutes zsidoacutek bdquoelfordulaacutesa illetve bdquoeltűneacutese

ndash bdquocsonka taacutersadalom a Muravideacutekről ndash 1918 illetve 1945 oacuteta ndash hiaacutenyzik az

eacutertelmiseacuteg a tisztviselői reacuteteg

ndash betelepiacuteteacutesek kolonizaacutecioacute igazsaacutegtalan foumlldreform



ndash a reacutegi hagyomaacutenyok neacutepszokaacutesok ősi mesterseacutegek a toumlrteacutenelem homaacutelyaacuteba

veszeacutese399

A 31 muravideacuteki bdquonemzetiseacutegileg vegyes telepuumlleacutesen ndash 1991-ben ndash oumlsszesen 13 984

fő eacutelt viszont 2002-ben maacuter csak 12 698 fő

Habaacuter a 2002-es neacutepszaacutemlaacutelaacutes nemzetiseacutegi vonatkozaacutesairoacutel meacuteg nem aacutellnak

rendelkezeacutesre bdquotelepuumlleacutessorosrdquo nemzetiseacutegi adatok ennek elleneacutere bizonyos hogy a

magyarsaacuteg szaacutema az egyes telepuumlleacuteseken tovaacutebb csoumlkkent A haacuterom lakossaacutegtoumlbbletet eleacutert

telepuumlleacutesneacutel (Haacutermasmalom Koacutet eacutes Lendvahegy) sem a magyarok hanem a szloveacutenok

betelepuumlleacutesi kedve okozta a vaacuteltozaacutest

A muravideacuteki magyar kutatoacutek (demograacutefusok toumlrteacuteneacuteszek neacuteprajzkutatoacutek) szerint ndash

az elmuacutelt eacutevek kutataacutesai eacutes reacuteszfelmeacutereacutesek eredmeacutenyei alapjaacuten ndash az is elkeacutepzelhető hogy a

muravideacuteki magyarsaacuteg a koumlvetkező ndash feltehetően 2012-es ndash neacutepszaacutemlaacutelaacutes időpontjaacutera koumlzel

megfeleződhet

397

GOumlNCZ Laacuteszloacute Reacutegioacutenk eacutes a muravideacuteki magyarsaacuteg az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg kuumlszoumlbeacuten 83 p in Naptaacuter 2002


KOLLAacuteTH Anna Ami a keacutetnyelvűseacutegben Szloveacuteniaacuteban benne vanhellip 46ndash47 p in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az

anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-Alsoacutelendva 1999 KONTRA

Mikloacutes bdquoKeacutetnyelvű oktataacutes ndash tuumlcsoumlk eacutes bogaacuter 32 p in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a

keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-Alsoacutelendva 1999 VARGA Joacutezsef

Keacutetnyelvű oktataacutesunk csődje I-III in Neacutepuacutejsaacuteg 1996 februaacuter 15 11 p februaacuter 22 11 p februaacuter 29 11 p

VOumlROumlS Ottoacute A szloveacuteniai keacutetnyelvű oktataacutes eacutes tankoumlnyvei 79ndash84 p in CSERNICSKOacute Istvaacuten ndash VAacuteRADI

Tamaacutes (szerk) Kisebbseacutegi magyar iskolai nyelvhasznaacutelat Tinta Koumlnyvkiadoacute eacutes Kiadvaacutenyszerkesztő Bt Bp

1996 ZAacuteGORECndashCSUKA Judit A keacutetnyelvűseacuteg helyzete Szloveacuteniaacuteban a rendszervaacuteltaacutes utaacuten 16ndash22 p in

Keacutetnyelvűseacuteg III eacutevfolyam 1 szaacutem 1995 398

FUumlR Lajos Magyar sors a Kaacuterpaacutetndashmedenceacuteben Kairosz Kiadoacute 2001 214ndash217 p 399

KERECSEacuteNYI Edit Adatok az Alsoacutelendva videacuteki fazekassaacuteg XVIIIndashXIX szaacutezadi toumlrteacutenelmeacuteből in Zalai

Gyűjtemeacuteny 35 Zalai Toumlrteacuteneti Tanulmaacutenyok Zalaegerszeg 1994

294

7 6 A muravideacuteki magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai

A kisebbseacutegi oktataacutes szempontjaacuteboacutel a muravideacuteki magyarsaacuteg viszonylag kedvező

helyzetben van A magyar nyelvű taniacutetaacutes felteacutetelei Szloveacutenia nemzetiseacutegileg vegyes

lakossaacuteguacutenak minősiacutetett teruumlletein ndash mind az olasz mind a magyar telepuumlleacuteseken ndash a

keacutetnyelvű oktataacutesndashneveleacutes formaacutejaacuteban biztosiacutetottak az oacutevodaacutetoacutel az egyetemig

A keacutetnyelvű oktataacutesra az 195960-as taneacutevtől teacutertek aacutet az aacuteltalaacutenos iskolaacutekban mivel

egyreacuteszt szinte teljesen elneacuteptelenedtek a tisztaacuten ndash magyar ndash anyanyelvű oktataacutesi

inteacutezmeacutenyek maacutesreacuteszt a magyar tagozatokroacutel kikeruumllőknek nem volt lehetőseacuteguumlk

tovaacutebbtanulaacutesra ugyanis a vajdasaacutegi (deacutelvideacuteki) magyar koumlzeacutepiskolaacutek taacutevol voltak

Magyarorszaacutegot pedig bdquovasfuumlggoumlny vaacutelasztotta el Szloveacuteniaacutetoacutel Az oacutevodaacutekban keacutet eacutevvel

keacutesőbb a koumlzeacutepiskolaacutekban pedig az 1980 eacutevi toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben az 198182-es taneacutevtől

vezetteacutek be a keacutetnyelvű oktataacutest Ezzel vaacutelt teljesseacute a keacutetnyelvű oktataacutes rendszere

A Muravideacuteken neacutegy keacutetnyelvű aacuteltalaacutenos iskola (Alsoacutelendvaacuten400

Goumlnteacuterhaacutezaacuten

Dobronakon eacutes Paacutertosfalvaacuten) műkoumldik A keacutetnyelvű alapiskolaacutekban a magyar eacutes szloveacuten

nyelv egyenranguacute tantaacutergyak egyben mindkettő a taniacutetaacutes nyelve is Mindkettőt keacutet szinten

taniacutetjaacutek anyanyelvkeacutent eacutes maacutesodik nyelvkeacutent A magyar nyelv keacutet szinten toumlrteacutenő oktataacutesa

egeacuteszen a VIII osztaacutelyig megmarad a szloveacuten nyelv taniacutetaacutesa az V osztaacutelytoacutel csak egy

szinten toumlrteacutenik Ami a keacutet nyelv taniacutetaacutesi nyelvkeacutent toumlrteacutenő hasznaacutelataacutet illeti az alsoacute tagozaton

minden taniacutetaacutesi oacuteraacuten az 50ndash50-os araacuteny megtartaacutesaacutera toumlrekszenek a pedagoacutegusok A felső

tagozaton ez az araacuteny 70ndash30 a szloveacuten nyelv javaacutera

A keacutetnyelvű401

aacuteltalaacutenos iskolaacutet veacutegzett tanuloacutek zoumlme a Lendvai Keacutetnyelvű

Koumlzeacutepiskola gimnaacuteziumi geacutepeacutesztechnikusi koumlzgazdasaacutegindashkereskedelmi technikumi eacutes

400

Az alsoacutelendvai 1 szaacutemuacute Keacutetnyelvű Aacuteltalaacutenos Iskola kihelyezett tagozatot műkoumldtet Zalagyertyaacutenoson A Lendvai aacuteltalaacutenos iskola

vonzaacuteskoumlrzete az alaacutebbi telepuumlleacutesekre terjed ki Alsoacutelakos Alsoacutelendva Benica Csente Felsőlakos Haacutermasmalom Hosszuacutefaluhegy Kapca

Koacutet Lendvahegy Lendvahosszuacutefalu Peteshaacuteza Pince Pincemajor Voumllgyifalu eacutes Zalagyertyaacutenos Lendvahosszuacutefalu eacutes Hosszuacutefaluhegy telepuumlleacutesek a Goumlnteacuterhaacutezi Keacutetnyelvű Aacuteltalaacutenos Iskola vonzaacuteskoumlrzeteacutebe is beletartoznak Az 1 szaacutemuacute Lendvai Keacutetnyelvű Aacuteltalaacutenos Iskola

honlapja wwwdos1-lendavacom (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31) 401

Az elmuacutelt eacutevek soraacuten szaacutemtalan biacuteraacutelat eacuterte a keacutetnyelvű oktataacutesi modellt kuumlloumlnoumls tekintettel a magyar nyelvű oktataacutes sziacutenvonalaacutera

Magyarorszaacutegon a keacutetnyelvű oktataacutest aacuteltalaacuteban nem illeti sok joacute szoacute A hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg koumlreacuteben kuumlloumlnoumlsen az erdeacutelyi eacutes a felfoumlldi magyarok gondoljaacutek uacutegy hogy az anyanyelvi oktataacutesnak nincs alternatiacutevaacuteja Az anyanyelvi oktataacutes sziacutenvonalaacutenak emeleacutese szempontjaacuteboacutel

meacutegis leacutenyeges előreleacutepeacutesnek tekinthető a Muravideacuteken hogy 2000 szeptembereacutetől magyar nyelvi szaktanaacutecsadoacute segiacuteti a keacutetnyelvű

iskolaacutekban dolgozoacute pedagoacutegusok munkaacutejaacutet Kiemelt figyelmet kell fordiacutetani a kilenc osztaacutelyos alapfokuacute oktataacutesra valoacute aacutetteacutereacutes segiacuteteacuteseacutere is

Azt hogy az utoacutebbi időben a keacutetnyelvű oktataacutes koumlzel neacutegy eacutevtizedes eredmeacutenytelenseacutegeacutet hangoztatoacute neacutezetek kapnak erősebb hangot a

nagyfokuacute leacutepten-nyomon előbukkanoacute a koumlzeacuteletben eacutes az iskolaacuteban egyaraacutent tapasztalhatoacute folyamatos nyelv- eacutes identitaacutesveszteacutes magyaraacutezza BENCZE Lajos Keacutetnyelvűseacuteg eacutes identitaacutesveszteacutes 55 p in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar

Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-Alsoacutelendva 1999 BOKOR Joacutezsef Az anyanyelv dominanciaacutejaacuteeacutert a keacutetnyelvűseacutegben 26 p in BOKOR Joacutezsef

(szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai MariborndashAlsoacutelendva 1999 DANCS Anna A magyar nyelv hasznaacutelata a keacutetnyelvű Muravideacutek koumlzeacuteleteacuteben 62 p in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori

Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai MariborndashAlsoacutelendva 1999 LANSTYAacuteK Istvaacuten Kinek (nem) joacute a keacutetnyelvű oktataacutes 89 p in Irodalmi

Szemle 5 Irodalom kritika taacutersadalomtudomaacuteny Bp 1996 VARGA Joacutezsef Az anyanyelv munkahelyi eacutes koumlzeacuteleti hasznaacutelata 60 p in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-Alsoacutelendva 1999 VOumlROumlS Ottoacute

Keacutetnyelvűseacuteg eacutes anyanyelvűseacuteg a kis nyelvek reacutegioacutejaacuteban 15 p in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori

Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai MariborndashAlsoacutelendva 1999

295

kereskedelmi szakkoumlzeacutepiskolai programjaacutera iratkozhat be Egyre nagyobb eacuterdeklődeacutes

mutatkozik a magyarorszaacutegi koumlzeacutepiskolaacutek iraacutent is

A Maribori Egyetemen 1966 oacuteta lektoraacutetus 1980-toacutel pedig Magyar Nyelv- eacutes

Irodalom Tanszeacutek műkoumldik ahol a keacutetnyelvű oacutevodaacutek eacutes aacuteltalaacutenos iskolaacutek pedagoacutegusait

keacutepezik402

2002-ben a Tanszeacutek vezetői reacuteszeacuteről megfogalmazoacutedott az igeacuteny egy fordiacutetoacutei-

tolmaacutecskeacutepzői program beindiacutetaacutesaacutera A Tanszeacutek szoros egyuumlttműkoumldeacutest alakiacutetott ki a

szombathelyi Berzsenyi Daacuteniel Tanaacuterkeacutepző Főiskolaacuteval403

A Ljubljanai Egyetemen magyar

lektoraacutetus műkoumldik

Felekezeti hovatartozaacutes tekinteteacuteben a muravideacuteki magyarsaacuteg a toumlbbi Kaacuterpaacutet-

medencei kisebbseacutegi magyar koumlzoumlsseacutegneacutel egyseacutegesebb a szloveacuten nemzetiseacutegű lakossaacuteghoz

viszonyiacutetva azonban soksziacutenűbb keacutepet tuumlkroumlz 1920 utaacuten a roacutemai katolikusok ndash akik a magyar

lakossaacuteg mintegy 80ndash85 -aacutet jelentetteacutek ndash keacutet puumlspoumlki helynoumlk fennhatoacutesaacutega alaacute tartoztak

mivel a szombathelyi egyhaacutezkeruumllet puumlspoumlke koumlzvetlenuumll nem gyakorolhatta hataacuteskoumlreacutet Az

emliacutetett időszakban rendkiacutevuumll koumlruumllmeacutenyes volt az uacutejonnan megaacutellapiacutetott hataacuter menteacuten eacutelők

helyzete hiszen a trianoni hataacuterral pleacutebaacuteniaacutekat szakiacutetottak ketteacute (pl a Heteacutesben) A helyzet

valamennyire stabilizaacuteloacutedott amikor 1923-ban a teruumlletet a Maribori Puumlspoumlkseacuteghez csatoltaacutek

A magyar nyelvű vallaacutesgyakorlaacutesnak ez persze nem kedvezett A keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt e

teacuteren is szaacutemos konfliktus toumlrteacutent A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute alatt a teruumllet ismeacutet a szombathelyi

puumlspoumlk fennhatoacutesaacutega alaacute keruumllt ami uacutejoacutelag kellemetlenseacutegekkel jaacutert

A roacutemai katolikusok szaacutemaacutera a magyar nyelvű vallaacutesgyakorlaacutes ugyan egeacuteszen maacuteig

biztosiacutetva volt illetve jelenleg is az a magyarlakta videacuteken a magyar papok maacutesodik

vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten jelentkező hiaacutenya miatt azonban az egyhaacutez meacutegsem jaacutetszik meghataacuterozoacute

szerepet a nemzeti tudat eacutes az anyanyelv alakulaacutesaacuteban A Muravideacuteken a legtoumlbb esetben a

magyar nyelvet elsajaacutetiacutetoacute szloveacuten nemzetiseacutegű papok teveacutekenykednek akik becsuumllettel

veacutegzik ugyan munkaacutejukat de a magyar nemzettudat alakulaacutesa szempontjaacuteboacutel meacutegsem

jaacutetszanak pozitiacutev szerepet404

Az elvilaacutegiasodaacutesra a kedvezőtlen koroumlsszeteacutetelre eacutes az

asszimilaacutecioacute gyorsulaacutesaacutera egyaraacutent jellemző hogy az elmuacutelt eacutevekben a feleacutere csoumlkkent a

magyar nyelvű hitoktataacutest igeacutenylők araacutenya Mivel a roacutemai katolikus egyhaacutez kimondottan a

vallaacutesi ceacutelokra eacutes feladatokra oumlsszpontosiacutetja figyelmeacutet az utoacutebbi eacutevtizedekben nem

402

KOLLAacuteTH Anna A maribori Magyar Tanszeacutek a nyelvi irodaacutek eacutes kutatoacutehelyek virtuaacutelis haacuteloacutezataacuteban

Pokrajinska in študijska knjiţnica Murska Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 27) 403

A magyar eacutes szloveacuten oktataacutesi inteacutezmeacutenyek eacutes koumlnyvtaacuterak szoros kapcsolata nem a rendszervaacuteltaacutes idejeacutere

hanem meacuteg az 1990 előtti időkre nyuacutelik vissza GADAacuteNYI Kaacuteroly MariborndashSzombathely Egyuumlttműkoumldeacutes az

anyanyelv szolgaacutelataacuteban 89ndash90 p in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori

Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai MariborndashAlsoacutelendva 1999 KOZAacuteR Maacuteria A magyarorszaacutegi szloveacutenek Vaacuteltozoacute

Vilaacuteg 56 Press Publica Bp 2003 41ndash42 p 404

Magyarok a vilaacutegban - Kaacuterpaacutet-medence Nemzeti Kulturaacutelis Oumlroumlkseacuteg Miniszteacuterium Bp 2000 753ndash755 p

296

tapasztalhatoacutek nemzeti jellegű ellenteacutetek A muravideacuteki magyarsaacuteg doumlntő toumlbbseacutege ma is

roacutemai katolikus felekezetű mint egyhaacutezkoumlzoumlsseacuteg a Maribori Puumlspoumlkseacuteghez tartozik A

szertartaacutesok keacutetnyelvűek Az egyhaacutezi teendőket 4ndash5 ndash koumlzuumlluumlk 1ndash2 magyar nemzetiseacutegű ndash

pleacutebaacutenos laacutetja el Az alsoacutelendvai Szent Istvaacuten-szobor 2000 augusztus 20-ai felavataacutesa oacuteta

minden eacutevben ndash nagy laacutetogatottsaacuteg mellett ndash megtartjaacutek a Szent Istvaacuten-napi miseacutet

Megkoumlzeliacutetőleg 500 reformaacutetus hiacutevőt is szaacutemon tartanak A Szloveacuteniai Reformaacutetus

Egyhaacutezkoumlzoumlsseacuteg szeacutekhelye Szeacutecsiszentlaacuteszloacute Magyar ajkuacute lelkeacuteszuumlk nincs az egyhaacutezi

szertartaacutesokat magyarorszaacutegi vendeacuteglelkeacuteszek veacutegzik

A muravideacuteki szloveacutenek mintegy negyede eacutes neacutehaacuteny bdquogoricskoacuteirdquo falu (Őrihodos

Kapornak Domonkosfa stb) lakossaacutega evangeacutelikus ők a muraszombati esperesseacuteghez

tartoznak A bdquokeacutetnyelvű telepuumlleacutesekrdquo magyar nemzetiseacutegű lelkeacutesszel nem rendelkeznek iacutegy

toumlbb magyar telepuumlleacutesen nincs is magyar nyelvű istentisztelet

A meacutediumok tekinteteacuteben kuumlloumln kell szoacutelnunk a nyomtatott valamint az elektronikus

sajtoacuteroacutel A nyomtatott sajtoacute termeacutekei koumlzuumll a legjelentősebb a szloveacuteniai magyarok hetilapja

a bdquoNeacutepuacutejsaacuteg 1956-toacutel a bdquoPomurski vestnik ciacutemű szloveacuten nyelvű lap melleacutekletekeacutent

keacutethetente illetve az időszerű nemzetkoumlzi politikai esemeacutenyekhez igazodva jelent meg A

szerkesztőseacuteg teljes aacutetszervezeacuteseacutet koumlvető bőviacuteteacutes eredmeacutenyekeacutent 1995-től a bdquoNeacutepuacutejsaacuteg heti

1 800 peacuteldaacutenyban 24 oldal terjedelemben sziacutenes boriacutetoacuteval havi egy alkalommal bdquoIFI ciacutemű

ifjuacutesaacutegi melleacuteklettel igyekszik biztosiacutetani a muravideacuteki magyarsaacuteg anyanyelvű taacutejeacutekoztataacutesaacutet

Eacutevi keacutet alkalommal a Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet gondozaacutesaacuteban jelenik

meg a Murataacutej ciacutemű irodalmi művelődeacutesi taacutersadalomtudomaacutenyi eacutes kritikai folyoacuteirat

valamint a szloveacuteniai magyarok eacutevkoumlnyve a Naptaacuter

A koumlnyvkiadaacutes tekinteteacuteben a koumlvetkezőket mondhatjuk bdquo1994 eacutes 2000 koumlzoumltt keacutetszaacutez

koumlnyv jelent meg az inteacutezet gondozaacutesaacuteban ami a helyi viszonyok ismereteacuteben szeacutep

eredmeacutenynek tekinthető A koumlnyveket Lendvaacuten a Baacutenffy koumlnyvesboltban aacuteruljaacutek de

Magyarorszaacutegon eacutes Szloveacuteniaacuteban is eacuterteacutekesiacutetik405

Az elektronikus sajtoacute tekinteteacuteben a raacutedioacutezaacutes valamint a televiacutezioacutes adaacutesokra szuumlkseacuteges

felhiacutevni a figyelmet bdquoMuravideacuteki Magyar Raacutedioacute (MMR) 1958 november 28-aacuten kezdte meg

adaacutesaacutet a Muraszombati Raacutedioacute kereteacuteben A MMR jelenleg keacutet hullaacutemhosszon sugaacuterozza

műsoraacutet URH-n (876 MHz) eacutes koumlzeacutephullaacutemon (648 kHz) Ez utoacutebbi azonban csak deacutelutaacuten

405

ZAacuteGOREC-CSUKA Judit A magyar koumlnyvkiadaacutes helyzete Szloveacuteniaacuteban Koumlnyvtaacuteri Figyelő Uacutej folyam

Koumlnyvtaacuter- eacutes Informaacutecioacutetudomaacutenyi szakfolyoacuteirat 49 eacutevfolyam 2 szaacutem 2003 384 p

297

1330 oacuteraacutetoacutel aacutell az MMR406

rendelkezeacuteseacutere A koumlzeacutephullaacutemnak koumlszoumlnhetően Magyarorszaacuteg

nyugati reacuteszeacuten is hallhatoacute a raacutedioacute műsora eacutes szerencseacutere igen nagy neacutepszerűseacutegnek oumlrvend

Naponta oumltszoumlr roumlvid hiacuterek (ebből keacutet alkalommal a BBC Vilaacutegszolgaacutelataacutenak magyar nyelvű

hiacuterei) eacutes egyszer 15 percben a nap esemeacutenyeinek reacuteszletes ismerteteacutese hangzik el A

legnagyobb hangsuacutelyt a muravideacuteki magyarsaacutegot koumlzvetlenuumll eacuterintő (gazdasaacutegi

mezőgazdasaacutegi kulturaacutelis oktataacutesi sport- stb) teacutemaacutekra helyezik A hallgatoacutek toumlbb

kontaktműsorban kapnak lehetőseacuteget veacutelemeacuteny-nyilvaacuteniacutetaacutesra A raacutedioacute tervei koumlzeacute tartozik a

műsor tovaacutebbi bőviacuteteacutese eacutes sziacutenvonalaacutenak emeleacutese

A Szloveacuten TV az első magyar nyelvű nemzetiseacutegi televiacutezioacutes műsoraacutet 1978 oktoacutebereacuteben

sugaacuterozta bdquoMostovindashHidak ciacutemmel A ljubljanai szerkesztőseacuteg 15 perces adaacutesa keacutethetente

jelentkezett majd 1980-toacutel keacutet eacutevig a muraszombati TV-stuacutedioacute keacutesziacutetette a műsort 1982-totildel

ismeacutet Ljubljanaacuteboacutel havonta keacutet alkalommal 35 perces haacuteromnyelvű (szloveacuten olasz eacutes

magyar) TV műsort sugaacuteroztak bdquoMostovindashHidakndashPonti ciacutemmel Ez utoacutebbi azonban a keacutet

nyelven toumlrteacutenő feliratozaacutes miatt nem eleacutegiacutetette ki a magyar koumlzoumlsseacuteg igeacutenyeit Az olasz

kisebbseacuteg pedig ndash amely maacuter abban az időben is sajaacutet frekvenciaacuteval eacutes műsorral rendelkezett

ndash szinte feleslegesnek tartotta ezt a formaacutet

A Szloveacuten TV eacutes a Magyar TV koumlzoumltt megkoumltoumltt egyezmeacuteny (1992) eacutertelmeacuteben ndash ugyan

szereacuteny technikai felszereltseacuteggel eacutes a szemeacutelyi felteacutetelek biztosiacutetaacutesa neacutelkuumll de ndash megnyiacutelt a

alsoacutelendvai TV-stuacutedioacute Kezdetben keacutethetente jelentkezett feacuteloacuteraacutes műsoraacuteval majd 1994-totildel a

műsoridő heti feacutel oacuteraacutera 1998 januaacuter 1-jeacutetől pedig hetente keacutetszer feacutel oacuteraacutera bővuumllt A

maribori Regionaacutelis RTV Koumlzponttal koumlzoumlsen benyuacutejtott frekvenciaigeacutenyleacutesi keacuterelem pozitiacutev

elbiacuteraacutelaacutesa eseteacuteben műsoridejuumlk tovaacutebb bőviacutethető hiszen a szloveacuten RTV-toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben

a nemzetiseacutegnek napi feacutel oacuteraacutes adaacutesidőt kell(ene) biztosiacutetani a szuumlkseacuteges taacutergyi eacutes szemeacutelyi

felteacutetelekkel egyuumltt 2002 szeptembereacutetől heti neacutegyszer 30 percre bővuumllt a magyar adaacutes407

Műsoraiban elsősorban a muravideacuteki magyar nemzetiseacuteg anyanyelven toumlrteacutenő

taacutejeacutekoztataacutesaacutet a magyar eacuterteacutekek eacutes hagyomaacutenyok megőrzeacuteseacutet tartja szem előtt de a

kisebbseacutegi leacutet heacutetkoumlznapjait is bemutatja Kiemelt figyelmet szentel a szloveacutenndashmagyar

kapcsolatok valamint a kisebbseacuteg anyanemzettel valoacute viszonyaacutenak alakulaacutesaacutenak Tervei

koumlzoumltt szerepel dokumentumfilmek eacutes TV-jaacuteteacutekok keacutesziacuteteacutese eacutes bemutataacutesa valamint

magyarorszaacutegi TV-műsorok aacutetveacutetele

406





298

7 7 Melleacuteklet

48 aacutebra A magyar telepuumlleacutesek elhelyezkedeacutese a Muravideacuteken (2002)



49 aacutebra A szloveacuteniai magyarsaacuteg szaacutembeli alakulaacutesa (fő) (1910-2002)



50 teacuterkeacutep Szloveacutenia teacuterkeacutepe (2007)


300


1 szaacutemuacute Lendvai Keacutetnyelvű Aacuteltalaacutenos Iskola honlapja wwwdos1-lendavacom (Letoumllteacutes


A vilaacuteg orszaacutegai Teacuterkeacutepek - zaacuteszloacutek - adatok Top-o-graacutef Bp 1995

Hataacuteron Tuacuteli Magyarok Hivatalaacutenak honlapja wwwhtmhhu (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30)

Zakaj Mieacutert Lendvai fuumlzetek 16 ndash Lendavski zvezki 16 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi


Magyarok a vilaacutegban - Kaacuterpaacutet-medence Nemzeti Kulturaacutelis Oumlroumlkseacuteg Miniszteacuterium Bp

2000

Muraszombat vaacuteros honlapja wwwmurska-sobotasi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 31)

Szloveacuten Statisztikai Hivatal wwwstatsi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 30)

BENCZE Lajos Keacutetnyelvűseacuteg eacutes identitaacutesveszteacutes In BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv

a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-Alsoacutelendva 1999

BIHARI Maacuteria ndash LENDVAI KEPE Zoltaacuten A koacuteti bdquoPepik koumlroumlsztyik in Naptaacuter 2002

Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2002

BOKOR Joacutezsef Az anyanyelv dominanciaacutejaacuteeacutert a keacutetnyelvűseacutegben in BOKOR Joacutezsef

(szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Mariborndash


BOKOR Joacutezsef A magyar nyelv eacutes hasznaacutelata a szloveacuteniai Muravideacuteken az ezredforduloacute

kuumlszoumlbeacuten Magyar nyelv A Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg folyoacuteirata XCVII Eacutevfolyam

2001 maacutercius 1 szaacutem

BOROVSZKY Samu (szerk) Magyarorszaacuteg vaacutermegyeacutei eacutes vaacuterosai Vas vaacutermegye Orszaacutegos

Monograacutefiai Taacutersasaacuteg Bp 1913

CZIBULKA Zoltaacuten (szerk) A Deacutelvideacutek telepuumlleacuteseinek nemzetiseacutegi adatai KSH Bp 2001

DANCS Anna A magyar nyelv hasznaacutelata a keacutetnyelvű Muravideacutek koumlzeacuteleteacuteben in BOKOR

Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai

MariborndashAlsoacutelendva 1999

FEacuteNYES Elek Magyarorszaacuteg geographiai szoacutetaacutera nyomtatott Kozma Vazulnaacutel Pest 1851

FUJS Metka Oblikovanje narodne identitete pri prekmurskih Slovencih (A nemzeti tudat

alakulaacutesa a muraacutentuacuteli szloveacutenoknaacutel) in Ljudje ob Muri ndash Neacutepek a Mura menteacuten

(Tanulmaacutenykoumltet) Murska Sobota ndash Zalaegerszeg 1996


301

GADAacuteNYI Kaacuteroly Maribor-Szombathely Egyuumlttműkoumldeacutes az anyanyelv szolgaacutelataacuteban in

BOKOR Joacutezsef (szerk) Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet

kiadvaacutenyai Maribor-Alsoacutelendva 1999

GOumlNCZ Laacuteszloacute Felszabadulaacutes vagy megszaacutellaacutes A Mura mente 1941ndash1945 Pokrajinska in


GOumlNCZ Laacuteszloacute Magyarok a Muravideacuteken eacutes a koumlzoumlsseacuteg nemzeti tudataacutenak alakulaacutesa 1920

utaacuten in Ljudje ob Muri ndash Neacutepek a Mura menteacuten (Tanulmaacutenykoumltet) Murska Sobota ndash

Zalaegerszeg 1996

GOumlNCZ Laacuteszloacute Sajaacutetos esemeacutenyek a Mura menteacuten 1919-ben in Lendvai fuumlzetek 17 ndash


GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg helyzete a rendszervaacuteltaacutes utaacuten in Narodne

manjšine 4 Ţiveti z mejo Ljubljana 2000

GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg megmaradaacutesaacuteeacutert in Honismeret a Honismereti

Szoumlvetseacuteg folyoacuteirata XXVIII eacutevfolyam 20001 szaacutem

GOumlNCZ Laacuteszloacute A muravideacuteki magyarsaacuteg 1918ndash1941 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi


GOumlNCZ Laacuteszloacute Reacutegioacutenk eacutes a muravideacuteki magyarsaacuteg az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg kuumlszoumlbeacuten in

Naptaacuter 2002 Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet ndash Magyar Nemzetiseacutegi Taacutejeacutekoztataacutesi


GOumlNCZ Laacuteszloacute Gondolatok a muravideacuteki magyarsaacuteg beolvadaacutesaacutenak okairoacutel in

GYURGYIacuteK Laacuteszloacute ndash SEBŐK Laacuteszloacute Neacutepszaacutemlaacutelaacutesi koumlrkeacutep Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteboacutel 1989ndash2002


GOumlNCZ Laacuteszloacute Nemzetiseacutegi eacutes anyanyelv-hasznaacutelati jogok Szloveacuteniaacuteban in Zempleacuteni

Muacutezsa Taacutersadalomtudomaacutenyi eacutes kulturaacutelis folyoacuteirat Zempleacuteni Muacutezsa Alapiacutetvaacuteny VI

Eacutevfolyam 2 (22) szaacutem 2006

GOumlNCZ Laacuteszloacute Fogy a lakossaacuteg fogy a magyar a Muravideacuteken Neacutepuacutejsaacuteg 2007 november 7

GOumlNCZI Ferenc Goumlcsej s kapcsolatosan Heteacutes videacutekeacutenek eacutes neacutepeinek oumlsszevontabb

ismerteteacutese Kaposvaacuter 1914

GOumlNTEacuteR Jaacutenos Dobronak Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 1999

GYEacuteMAacuteNT Richaacuterd ndash PETRES Tibor ndash SZONDI Ildikoacute Magyar telepuumlleacutesek a Muravideacuteken

Teruumlleti Statisztika KSH Bp 2002



302

KERECSEacuteNYI Edit Adatok az Alsoacutelendva videacuteki fazekassaacuteg XVIII-XIX szaacutezadi

toumlrteacutenelmeacuteből in Zalai Gyűjtemeacuteny 35 Zalai Toumlrteacuteneti Tanulmaacutenyok Zalaegerszeg 1994

KERCSMAacuteR Roacutezsa Hodostoacutel Pinceacuteig A szloveacuten-magyar hataacuter menteacuten leacutevő Muraacuten tuacuteli

falvak Naptaacuter 1996 Alsoacutelendva 1996

KLOPŢIŢ Vera Pravice manjšin v evropskih dokumentih in VENCELJ Peter ndash

KLEMENŢIŢ Vladimir ndash NOVAK LUKANOVIŢ Sonja uredili Manjšine v prosoru Alpe ndash

Jadran Ljubljana 1994

KOCSIS Kaacuteroly A deacutelvideacuteki magyarsaacuteg etnikai foumlldrajza in Neacuteprajzi Laacutetoacutehataacuter VIII

eacutevfolyam Bp 1999

KOKOLJ Miroslav Prekmurski Slovenci 1919ndash1941 Pomurska Zaloţba Murska Sobota

1984

KOLLAacuteTH Anna Ami a keacutetnyelvűseacutegben Szloveacuteniaacuteban benne vanhellip in BOKOR Joacutezsef



KOLLAacuteTH Anna A maribori Magyar Tanszeacutek a nyelvi irodaacutek eacutes kutatoacutehelyek virtuaacutelis

haacuteloacutezataacuteban Pokrajinska in študijska knjiţnica Murska Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje

2007 juacutelius 27)

KOLLAacuteTH Anna A szloveacuteniai kisebbseacutegek nyelvi jogai a toumlrveacutenyek eacutes a rendeletek tuumlkreacuteben

Pokrajinska in študijska knjiţnica Murska Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 27)

KOLLAacuteTH Anna Kontaktusjelenseacuteg vagy nyelvhelyesseacutegi hiba Pokrajinska in študijska

knjiţnica Murska Sobota wwwmssiksi (Letoumllteacutes ideje 2007 juacutelius 27)

KOMAC Miran Vastvo Narodnih skupnosti v Republiki Sloveniji Inštitut za narodnostna

vrpašanja Ljubljana 1999

KONTRA Mikloacutes bdquoKeacutetnyelvű oktataacutes ndash tuumlcsoumlk eacutes bogaacuter in BOKOR Joacutezsef (szerk) Az

anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-Alsoacutelendva

1999

KOVAacuteCS Attila Neacutepfogyatkozaacutes Neacutepuacutejsaacuteg 2002 oktoacuteber 17

KOZAacuteR Maacuteria A magyarorszaacutegi szloveacutenek Vaacuteltozoacute Vilaacuteg 56 Press Publica Bp 2003

LANSTYAacuteK Istvaacuten Kinek (nem) joacute a keacutetnyelvű oktataacutes In Irodalmi Szemle 5 Irodalom

kritika taacutersadalomtudomaacuteny Bp 1996

LELKES Gyoumlrgy A toumlrteacutenelmi Magyarorszaacuteg atlasza Talma Kiadoacute Peacutecs 2001

LENDVAI KEPE Zoltaacuten Heteacutes a neacutepszaacutemlaacutelaacutes eacutes a gazdasaacutegi adatok tuumlkreacuteben in Naptaacuter

2002 A muravideacuteki magyarok eacutevkoumlnyve Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet ndash Magyar

Nemzetiseacutegi Taacutejeacutekoztataacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva 2001

303

MAJDAacuteN Jaacutenos A vasuacutet hataacutesa a szloveacuten-magyar hataacuter menti teacuterseacutegekre in Eacuterintkező

kultuacuteraacutek kisebbseacutegi eacuterteacutekek ndash identitaacutes kultuacutera kisebbseacuteg Peacutecs 2001

MOacuteD Laacuteszloacute ndash SIMON Andraacutes A hajtaacutestoacutel az uacutejborig A szőlő eacutes a bor uumlnnepei Lendva-

videacuteken Alsoacutelendva 2002

MOHOS Maacuteria A szőlőtermeszteacutes taacutersadalmi hataacutesa a Tenke-videacuteken in BALOGH Istvaacuten ndash

CSOMA Zsigmond (szerk) Millenniumi szőlős-boroskoumlnyv Bp 2000

MOHOS Maacuteria Heteacutes Őrseacuteg Vendvideacutek ndash Ketteacutevaacutegott kistaacutejak Rubicon 8ndash9 sz

MOHOS Maacuteria A magyar-szloveacuten nyelvhataacuter vaacuteltozaacutesai 1900ndash2000 in KOZMA Istvaacuten ndash

PAPP Richaacuterd (szerk) Etnikai koumllcsoumlnhataacutesok eacutes konfliktusok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben

Kisebbseacutegek Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban IX Gondolat ndash MTA Etnikai-Nemzeti

Kisebbseacutegkutatoacute Inteacutezet Bp 2004

NAGY Kaacuteroly Nemzetkoumlzi Jog Puumlski Kiadoacute Bp 1999


ORTUTAY Gyula (szerk) Magyar Neacuteprajzi Lexikon V koumltet Akadeacutemia Kiadoacute Bp 1981

SOLARIŢ NAĐ Klaacutera Uacutejra elindult a Goricskoacutei Mariska in Naptaacuter 2002 Magyar

Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet ndash Magyar Nemzetiseacutegi Taacutejeacutekoztataacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva

2002

SZENTMIHAacuteLYI Imre Heteacutes eacutes Lendva-videacutek neacuteprajzi sajaacutetossaacutegai Zalai gyűjtemeacuteny 7

sz 1977

SZENTMIHAacuteLYI Imre A toumlrteacuteneti Heteacutes in Etnographia LXXXVIII Bp 1977

TOacuteTH Jaacutenos Goumlcsej neacutepi eacutepiacuteteacuteszete Bp 1965

VARGA Joacutezsef Keacutetnyelvű oktataacutesunk csődje I-III in Neacutepuacutejsaacuteg 1996 februaacuter 15 februaacuter

22 februaacuter 29

VARGA Joacutezsef Az anyanyelv munkahelyi eacutes koumlzeacuteleti hasznaacutelata in BOKOR Joacutezsef (szerk)

Az anyanyelv a keacutetnyelvűseacutegben A Maribori Magyar Inteacutezet kiadvaacutenyai Maribor-


VARGA Saacutendor A szloveacuteniai magyarok helyzete 1919-1941 koumlzoumltt in Murataacutej 19941

Alsoacutelendva

VOumlROumlS Ottoacute A szloveacuteniai keacutetnyelvű oktataacutes eacutes tankoumlnyvei in CSERNICSKOacute Istvaacuten ndash

VAacuteRADI Tamaacutes (szerk) Kisebbseacutegi magyar iskolai nyelvhasznaacutelat Tinta Koumlnyvkiadoacute eacutes

Kiadvaacutenyszerkesztő Bt Bp 1996

VOumlROumlS Ottoacute Keacutetnyelvűseacuteg eacutes anyanyelvűseacuteg a kis nyelvek reacutegioacutejaacuteban in BOKOR Joacutezsef



304

VRATUŠA Anton A nemzeti kisebbseacutegek mint a nemzetek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes

teacutenyezői in VUGRINEC Joţe TAKAacuteCS Mikloacutes (szerk) Egyuumlttműkoumldeacutes a hataacuter menteacuten ndash

Sodelovanje ob meji Szombathely 1996

ZAacuteGOREC-CSUKA Judit A magyar koumlnyvkiadaacutes helyzete Szloveacuteniaacuteban Koumlnyvtaacuteri Figyelő

Uacutej folyam Koumlnyvtaacuter- eacutes Informaacutecioacutetudomaacutenyi szakfolyoacuteirat 49 eacutevfolyam 2 szaacutem 2003

ZAacuteGOREC-CSUKA Judit A muravideacuteki magyarsaacuteg nyelve az Euroacutepai Unioacuteban in Az

Euroacutepai Unioacute eacutes a nyelvek Vaacutelogataacutes a Nemzeti Kulturaacutelis Oumlroumlkseacuteg Miniszteacuteriuma

anyanyelvi paacutelyaacutezataiboacutel Bp MNOumlK 2004

ZSIGA Tibor Muravideacutektől Trianonig Magyar Nemzetiseacutegi Művelődeacutesi Inteacutezet Alsoacutelendva

1996

ZSIGA Tibor A Mura-mente lakossaacutega eacutes a trianoni beacutekeszerződeacutes Lendvai fuumlzetek 17 ndash


305

8 Oumlsszegzeacutes

A disszertaacutecioacutemban elsődlegesen a bdquohataacuteron tuacuteli magyarok demograacutefiai eacutes

taacutersadalomstatisztikai ndash nemzetiseacutegi ndash viszonyainak illetve ndash eacuterintőlegesen ndash jogi helyzetuumlk

neacutepesedeacutestoumlrteacutenetuumlk alapos bemutataacutesra toumlrekedtem

A magyar Alkotmaacuteny 6 sect 3-ik bekezdeacutese kimondja hogy bdquoA Magyar Koumlztaacutersasaacuteg

felelősseacuteget eacuterez a hataacuterain kiacutevuumll eacutelő magyarok sorsaacuteeacutert eacutes előmozdiacutetja a Magyarorszaacuteggal

valoacute kapcsolatuk aacutepolaacutesaacutet

A bdquohataacuteron tuacuteli magyarok megjeloumlleacutes a magyarorszaacutegi koumlznyelvben illetve a

politikai eacuteletben hasznaacutelt terminoloacutegia amely kifejezeacutest a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg hataacuterain kiacutevuumll

de a Kaacuterpaacutet-medenceacuten beluumll eacutelő magyar anyanyelvű emberekre hasznaacuteljaacutek bdquoHataacuteron tuacuteli

magyarok alatt a trianoni beacutekeszerződeacutes (1920 juacutenius 4) utaacuten elcsatolt teruumlleteken (ma

Romaacutenia Szlovaacutekia Szerbia Ukrajna Horvaacutetorszaacuteg Ausztria eacutes Szloveacutenia teruumlleteacuten) eacutelő

magyarokat eacutertik

Disszertaacutecioacutem elkeacutesziacuteteacuteseacuteneacutel uacutejiacutetaacuteskeacutent arra toumlrekedtem hogy megszuumllethessen egy

kompakt elsősorban a statisztikai adatokat szem előtt tartoacute toumlmoumlren a leacutenyeges mozzanatokra

toumlrekvő adatkoumlzleacutes Eddigi ismereteim szerint ilyen vonatkozaacutesban meacuteg nem szuumlletett aacutetfogoacute

munka Ez előbbi kijelenteacutes annyiban azonban meacutegis korrigaacutelaacutesra szorul hogy 2005-ben

sikeruumllt a teacutemakoumlrben egy egyetemi jegyzetet koumlnyvet megjelentetnem a Szegedi

Tudomaacutenyegyetem Statisztikai eacutes Demograacutefiai Tanszeacutekeacuten a Poacutelay Elemeacuter Alapiacutetvaacuteny

gondozaacutesaacuteban

Tudomaacutenyos eacutertekezeacutesemben a koraacutebban emliacutetett heacutet orszaacuteg magyarjainak

sajaacutetossaacutegait kuumlloumln fejezetekre bontva gazdag teacuterkeacutep eacutes aacutebra melleacuteklettel illetve publikaacutecioacutes

hivatkozaacutessal proacutebaacuteltam bemutatni Ahhoz azonban hogy egy-egy teruumllet magyarsaacutegaacutenak

sajaacutetossaacutegait megismerhessuumlk sok esetben nem mellőzhettem a teacuterseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek illetve

toumlrteacuteneti demograacutefiaacutejaacutenak ismerteteacuteseacutet

A bdquokoumlrbejaacutertrdquo teacutemakoumlr eacutes egyben a disszertaacutecioacute a magyar nemzetpolitika ceacuteljaacuteval

oumlsszhangban szuumlletett Ezek koumlzoumltt elsőleges a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg nemzeti identitaacutesaacutenak

fenntartaacutesa eacutes erősiacuteteacutese tovaacutebbaacute e koumlzoumlsseacutegek szuumllőfoumlldjuumlkoumln toumlrteacuten gyarapodaacutesaacutenak

elsegiacuteteacutese Ezt a ceacutelt alapvetően nemzeti konszenzus oumlvezi amely magaacuteban foglalja mind a

magyarorszaacutegi parlamenti paacutertokat mind a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg legitim szervezeteit

valamint a koumlzveacutelemeacuteny nagy toumlbbseacutegeacutenek taacutemogataacutesaacutet is eacutelvezi A rendszervaacuteltaacutest koumlvetően

az anyaorszaacutegi politikai elit mindent megtett egyreacuteszt a magyarndashmagyar viszony

306

erősiacuteteacuteseacuteben maacutesreacuteszt a kisebbseacutegpolitikai keacuterdeacuteseknek a szomszeacutedos orszaacutegokkal valoacute

keacutetoldaluacute kapcsolatokban eacutes a probleacutemaacutek nemzetkoumlzi sziacutenteacuteren valoacute higgadt

megjeleniacuteteacuteseacuteben

A fentiekben elmondottakra tekintettel disszertaacutecioacuteban mindent elkoumlvettem hogy

bdquonovumkeacutentrdquo a szomszeacutedos aacutellamokkal valoacute hataacutelyos vonatkozoacute jogi szabaacutelyozaacutest

ismertessem Itt elsősorban a kisebbseacutegveacutedelmi egyezmeacutenyekre kell gondolni

Nemzetpolitikaacutenkban Magyarorszaacuteg euroatlanti integraacutecioacuteja eacutes a teacuterseacuteg stabilitaacutesaacutenak

erősiacuteteacutese egyseacutegben jelenik meg a hataacuteron tuacuteli nemzetreacuteszek eacuterdekveacutedelmeacutevel A mindenkori

magyar kormaacuteny toumlrekveacutese is arra iraacutenyul hogy megoldaacutest nyerjenek az integraacutecioacutet neheziacutető

eacutes a stabilitaacutest potenciaacutelisan gyengiacutető nemzeti probleacutemaacutek Ennek soraacuten taacutemaszkodhatott

hazaacutenk az eleacutert integraacutecioacutes eredmeacutenyeire illetve a teacuterseacutegben zajloacute stabilizaacutecioacutes eacutes

demokratizaacuteloacutedaacutesi folyamatokra Ily moacutedon megvaloacutesult a kuumllpolitikai prioritaacutesok oumlsszhangja

Ugyanakkor nem lehet elfelejteni hogy a statisztika maacutest bdquomutatrdquo Az 1990-es eacutevek elejeacuten

illetve a 2000 koumlrnyeacutekeacuten a hazaacutenkkal szomszeacutedos orszaacutegokban megtartott neacutepszaacutemlaacutelaacutesok

szerint a hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg leacutelekszaacutema 27 millioacute főről 24 millioacute főre mintegy 300 ezer

fővel csoumlkkent Ebben a csoumlkkeneacutesben meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszoacute teacutenyezők suacutelya

teruumlletenkeacutent kuumlloumlnboumlző

A legjelentősebb hataacuteron tuacuteli magyar koumlzoumlsseacuteg az erdeacutelyi magyarsaacuteg kapcsaacuten sokaacuteig

tartotta magaacutet az a teacuteves hiedelem hogy a keacutetmillioacutes koumlzoumlsseacuteg valoacutes szaacutemaacutet valoacutejaacuteban a

kommunista romaacuten hatalom hivatalos statisztikaacutei manipulaacuteljaacutek A rendszervaacuteltaacutest koumlvető

1992 eacutevi romaacuten neacutepszaacutemlaacutelaacutes azonban egyeacutertelműen jelezte illetve a 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutes

pedig nyilvaacutenvaloacutevaacute tette hogy le kell szaacutemolni ezzel az illuacutezioacuteval A 2001 eacutevi cenzus maacuter a

bdquoveacuteszharangotrdquo is megkongatta keacutetseacutegbevonhatatlannaacute teacuteve hogy az eacuterdekveacutedelemben szeacutep

sikereket felmutatoacute erdeacutelyi magyarsaacuteg legnagyobb eacutes legeacutegetőbb probleacutemaacuteja a

neacutepesseacutegfogyaacutes lett Dolgozatomban a haacuterom legjelentősebb neacutepesseacutegcsoumlkkentő ok

elemzeacuteseacutere proacutebaacuteltam kiacuteseacuterletet tenni Neacutezetem szerint a 200 ezres fogyaacutes elleneacutere az erdeacutelyi

magyar koumlzoumlsseacutegben főkeacutent a szeacutekelyseacutegben ndash ahogyan azt koumlzel eacutevszaacutezados toumlrteacutenelme

illetve jelene is bizonyiacutetja ndash feltehetően van meacuteg elegendő erő a tuacuteleacuteleacuteshez a joumlvőhoumlz

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően a csehszlovaacutekiai ndash 1993 januaacuter 1-től szlovaacutekiai

magyarsaacuteg ndash is hozzaacutefoghatott oumlnszerveződeacuteseacutehez toumlbb mint feacutel eacutevszaacutezados keacutenyszerű szuumlnet

utaacuten leacutetrehozhatta politikai szervezeteit is Neacutegy politikai paacutertot alapiacutetott amelyek 1998-as

egyesuumlleacuteseacutevel leacutetrejoumltt a Magyar Koaliacutecioacute Paacutertja (MKP) Az MKP a 2002 eacutevi vaacutelasztaacutesokat

koumlvetően a toumlbbpaacuterti kormaacutenykoaliacutecioacute tagja lett A politikai oumlsszefogaacutes mindenkeacutepp

egyeduumllaacutelloacute eacutes ezeacutert koumlvetendő a toumlbbi hataacuteron tuacuteli illetve az anyaorszaacutegi magyar koumlzoumlsseacutegek

307

feleacute Ennek elleneacutere itt is jelentős probleacutemaacutet okoz a neacutepesseacutegfogyaacutes Dolgozatomban pontos

szaacutemadatokkal raacutemutattam hogy a 47 ezres fogyaacutes doumlntő toumlbbseacutegeacutet a magyar-szlovaacutek relaacutecioacute

illetve a toumlbbseacutegi (szlovaacutek) neacutepcsoport kisebbseacutegpolitikaacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa okozta Emellett

fontos hangsuacutelyoznom hogy Szlovaacutekiaacuteban gyakorlatilag megszűnt a belső migraacutecioacute a

vaacuterosok lakossaacutega nem gyarapszik minthogy nem eacutepuumllnek nagyszaacutemban beacuterhaacutezak azaz a

fiatalok is megmaradnak sajaacutet koumlzoumlsseacutegeikben iacutegy nem eacuterveacutenyesuumll az asszimilaacutecioacutes hataacutes

ellenkezőleg a magyar koumlzoumlsseacuteg megtartoacute erőkeacutent hat a bizonytalankodoacute egyeacutenekre is

A harmadik legjelentősebb hataacuteron tuacuteli magyar koumlzoumlsseacuteg az 1991 eacutes 2002 koumlzoumltt 50

ezres fogyaacutest elkoumlnyvelő deacutelvideacuteki magyarsaacuteg a megmaradaacutesaacutet illetően erős kihiacutevaacutesokkal

kuumlzd Dolgozatomban oumlsszegyűjtoumlttem neacutepesseacutegcsoumlkkeneacutes okait amelyek a koumlvetkezők a

rendkiacutevuumll alacsony szuumlleteacutesszaacutem a folyamatos eacutes erőszakos asszimilaacutecioacute a toumlmeges

kivaacutendorlaacutes a katasztrofaacutelis eloumlregedeacutes a peacuteldaacutetlan oumlngyilkossaacutegi hullaacutem az alkoholizmus

az epidemioloacutegiai vaacutelsaacuteg a vaacutelaacutesok eacutes abortuszok magas szaacutema a vegyes haacutezassaacutegok mellett

az uacuten jugoszlaacutev neacutepszaacutemlaacutelaacutesi kategoacuteria A Trianon oacuteta szakadatlan betelepiacuteteacutesek a

neacutepszaacutemlaacutelaacutesi manipulaacutecioacutek s veluumlk paacuterhuzamosan a mesterseacutegesen elsorvasztott magyar

inteacutezmeacutenyrendszer koumlvetkezteacuteben a magyarsaacuteg reacuteszaraacutenya jelentősen visszaesett a szerb

neacutepesseacuteghez viszonyiacutetva A deacutelvideacuteki magyar kutatoacutek becsleacuteseik szerint maacuter csak valamivel

toumlbb mint 200 ezer főre teszik a vajdasaacutegi magyar koumlzoumlsseacuteg leacutelekszaacutemaacutet

Az Ukrajnaacuteban eacutelő kaacuterpaacutetaljai magyarsaacuteg legfontosabb szerepe gazdasaacutegi felzaacuterkoacutezaacutes

a szuumllőfoumlldoumln valoacute boldogulaacutes elősegiacuteteacutese A kis mindoumlssze 150 ezer főt szaacutemlaacuteloacute koumlzoumlsseacuteg

szaacutembelileg valamelyest apadt a keacutet utoacutebbi neacutepszaacutemlaacutelaacutes (1989 2001) koumlzoumltt de

leacutelekszaacutemapadaacutesaacuteval meacutegsem veszeacutelyezteti leacuteteacutet

A 2001 eacutevi neacutepszaacutemlaacutelaacutesi adatok szerint a Horvaacutet Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacuten 16 595

magyar nemzetiseacutegű aacutellampolgaacuter eacutelt toumlbb mint 25-kal kevesebb mint 1991-ben Ennek a

neacutepesseacutegnek mintegy neacutegyoumltoumlde a horvaacutet Dunamente videacutekeacuten pontosabban a Draacutevaszoumlgben

eacutes Kelet-Szlavoacuteniaacuteban oumlsszpontosult abszoluacutet vagy relatiacutev toumlbbseacutegben Disszertaacutecioacutemban

feltaacutertam az 1990-es eacutevek deacutelszlaacutev haacuteboruacute eacutes annak kedvezőtlen gazdasaacutegi eacutes demograacutefiai

hataacutesaacutet a magyar koumlzoumlsseacutegre neacutezve A deacutelszlaacutev haacuteboruacute soraacuten a horvaacutet Dunamente

lakossaacutegaacutenak oumlsszeteacuteteleacuteben olyan meacutelyrehatoacute vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be amelyek hataacutesaacutera a

magyarsaacuteg az 1991-ben meacuteg abszoluacutet vagy relatiacutev toumlbbseacutegű koumlrzetekben helyi kisebbseacuteggeacute

vaacutelt vagy vaacutelhat a koumlzeljoumlvőben

Az elvaacutendorlaacutes eacutes az asszimilaacutecioacute gyorsulni laacutetszik a burgenlandi (ausztriai)

magyarsaacuteg koumlreacuteben de hataacuterozottabb taacutemogataacutessal a folyamat jelentősen lassiacutethatoacute lehetne

Azonban vitathatoacute az a veacutelemeacuteny miszerint a burgenlandi magyarsaacuteg asszimilaacutecioacuteja teljes

308

egeacuteszeacuteben spontaacuten jellegű Ebben hosszuacute ideig koumlzrejaacutetszott ebben a Magyarorszaacuteggal valoacute

koumlzvetlen eacuterintkezeacutes neheacutezkesseacutege valamint az emliacutetett folyamat osztraacutek reacuteszről toumlrteacutenő

aacuternyalt gyorsiacutetaacutesa is Novumnak tekintem hogy disszertaacutecioacutem burgenlandi fejezeteacuteben toumlbb

olyan neacutepesseacutegcsoumlkkentő keacuterdeacutesre (osztraacutek kisebbseacutegpolitika bdquoőrseacutegi csalaacutedmodellrdquo stb) is

raacutevilaacutegiacutetok amelyek ndash a szakeacutertői koumlroumlket leszaacutemiacutetva ndash teljesen ismeretlenek az anyaorszaacutegi


A muravideacuteki (szloveacuteniai) magyarsaacuteg szaacutemaacuteban eacutes asszimilaacutecioacutes hajlandoacutesaacutegaacuteban

hasonloacute a burgenlandihoz Az 1980-as eacutevek koumlzepeacuten veacutegzett koumlzoumls magyar-szloveacuten kutataacutes

haacutetraacutenyos gazdasaacutegi-infrastrukturaacutelis helyzetet erősoumldő elvaacutendorlaacutest eacutes vegyes

haacutezassaacutegokban megnyilvaacutenuloacute asszimilaacutecioacutet mutatott ki a hataacuter mindkeacutet oldalaacuten A 10

eacutevenkeacutent tartott neacutepszaacutemlaacutelaacutesok koumlzoumltt aacutetlagban 13-kal csoumlkkent a szloveacuteniai magyar

nemzetiseacutegűek szaacutema A vegyes haacutezassaacutegok araacutenya meghaladja az 50-ot eacutes az abboacutel

szaacutermazoacutek 80 -a a toumlbbseacutegi nemzethez tartozoacutenak vallja magaacutet 1991 nyaraacuten a magyarok

egy emberkeacutent aacutelltak ki a fuumlggetlen Szloveacutenia mellett s azoacuteta igyekeznek betoumllteni ndash

aacutellamkoumlzi egyezmeacutenyekkel is elősegiacutetett ndash hiacuted-szerepuumlket amelyet a toumlrteacutenelem meacutert raacutejuk

A muravideacuteki (szloveacuteniai) magyarsaacuteg helyzeteacutet illetően ndash akaacutercsak a horvaacutetorszaacutegi eacutes

ausztriai magyarsaacuteg vonatkozaacutesaacuteban ndash igazi bdquocsemegeacutererdquo bukkanhat a keacuterdeacutes iraacutent eacuterdeklődő

Mindenkeacutepp uacutejiacutetaacuteskeacutent tuumlntetneacutem fel a haacuterom legkisebb magyar koumlzoumlsseacutegről iacutert fejezeteket A

vonatkozoacute anyaorszaacutegi iacuteraacutesokban tanulmaacutenyokban neacutehaacuteny sorban esetleg oldalban bdquomeriacutetik

kirdquo az emliacutetett koumlzoumlsseacutegek ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash demograacutefiai sajaacutetossaacutegait Ezzel szemben

kutataacutesaim soraacuten toumlbbszoumlr is ndash toumlbbek koumlzoumltt a Koumlzponti Statisztikai Hivatal folyoacuteirataacutenak a

Teruumlleti Statisztika hasaacutebjain ndash hosszabb eszmefuttataacutesokat bdquomeacutelyfuacuteraacutesokatrdquo szenteltem a

kisseacute bdquoelfelejtett nemzetreacuteszeinkrdquo helyzeteacutenek bemutataacutesaacutera

bdquoA hataacuteron tuacuteli magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegai ciacutemű

tudomaacutenyos eacutertekezeacutesem legnagyobb eacuterteacutekeacutenek a teljeskoumlrűseacuteg kialakiacutetaacutesaacutenaacutel azt tartottam

szem előtt hogy a teacutema iraacutent eacuterdeklődő minden keacuterdeacuteseacutere vaacutelaszt kaphasson

309

9 Tartalomjegyzeacutek

Előszoacutehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip1

Bevezeteacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip3

1 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphellip5

11 Fogalmi meghataacuterozaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip5

12 Az erdeacutelyi magyarokhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip10

13 Az erdeacutelyi szeacutekelyekhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip13

14 Az erdeacutelyi szaacuteszokhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip15

15 Az erdeacutelyi romaacutenokhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip20

16 Egy kuumlloumlnleges neacutepcsoport a moldvai csaacutengoacutekhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip22

17 Etnikai vaacuteltozaacutesok Erdeacutelyben a XVIIIndashXX szaacutezadbanhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip25

18 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip29

181 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg asszimilaacutecioacutes veszteseacutegehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip36

182 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg migraacutecioacutes veszteseacutegehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip37

183 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg termeacuteszetes fogyaacutesahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip39

19 A romaacuteniai (erdeacutelyi) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip41



2 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihellip55


22 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg teruumlleti elhelyezkedeacutesehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip63

23 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip69

231 Nemek szerinti megoszlaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip69

232 Eacuteletkor szerinti megoszlaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip69

233 Csalaacutedi aacutellapot szerinti megoszlaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip71

234 Iskolai veacutegzettseacuteg szerinti megoszlaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip73

24 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg leacutelekszaacutema vaacuteltozaacutesaacutenak okaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip75

241 Nemzetiseacutegvaacuteltaacutesi folyamatokhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip76

242 A toumlbbseacutegi taacutersadalom kisebbseacutegpolitikaacutejaacutenak vaacuteltozaacutesahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip77

243 A magyar nemzetiseacutegűek araacutenya az ismeretlenekbőlhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip79

244 Az uacuten bdquorejtett migraacutecioacuterdquo problematikaacutejahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip80

245 A termeacuteszetes fogyaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip83

25 A szlovaacutekiai (felfoumlldi) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip85

310

251 Oktataacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip85

252 Felekezeti megoszlaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip88

253 Meacutediumokhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip90

26 Melleacuteklethelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip91


3 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihellip100


321 A baacutecskai magyarsaacuteghelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip105

3211 Az Eacuteszak-baacutecskai koumlrzet (Severno-backi okrug)helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip107

3212 A Nyugat-baacutecskai koumlrzet (Zapadno-backi okrug)helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip112

3213 A Deacutel-baacutecskai koumlrzet (Juzno-backi okrug)helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip114

322 A baacutenaacuteti magyarsaacuteghelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip119

3221 Az Eacuteszak-baacutenaacuteti koumlrzet (Severno-banatski okrug)helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip120

3222 A Koumlzeacutep-baacutenaacuteti koumlrzet (Sredne-banatski okrug)helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip127

3223 A Deacutel-baacutenaacuteti koumlrzet (Juzno-banatski okrug)helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip129

323 A szereacutemseacutegi magyarsaacuteghelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip135

3231 A szereacutemseacutegi koumlrzet (Sremski okrug)helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip136

33 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip138

34 A szerbiai (deacutelvideacuteki) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphellip148





41 Fogalmi meghataacuterozaacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip160

42 Toumlrteacutenelmi neacutepmozgalmak Kaacuterpaacutetalja teruumlleteacutenhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip161

43 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg jelenlegi telepuumlleacutesteruumlletehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip165

44 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteghelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip168

45 Az ukrajnai (kaacuterpaacutetaljai) magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphellip172



5 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphellip184

51 A horvaacutetorszaacutegi magyar kisebbseacutegről aacuteltalaacutebanhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip184

52 A magyar keacuterdeacutes bdquomegoldoacutedaacutesardquo a Murakoumlzbenhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip186

53 Magyarok a Baranya-haacuteromszoumlgbenhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip190

311

54 Magyar szoacutervaacutenyok Horvaacutetorszaacutegbanhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip202

55 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai (1991-2002) eacutes joumlvőkeacutepehelliphellip208

56 A horvaacutetorszaacutegi magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip214





61 Az ausztriai kisebbseacutegekről aacuteltalaacutebanhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip226

62 Burgenland koumlruumllhataacuterolaacutesahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip232

63 Moacutedszertani megjegyzeacutesek a Burgenland teruumlleteacutet eacuterintő magyar illetve osztraacutek

neacutepszaacutemlaacutelaacutesokhozhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip239

64 Magyarok Moson vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutebenhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip243

65 Magyarok Sopron vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutebenhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip244

66 Magyarok Vas vaacutermegye Ausztriaacutehoz csatolt reacuteszeacutebenhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip246

67 A burgenlandi magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip248

68 A burgenlandi magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip259



7 A szloveacuteniai (muravideacuteki) magyaraacuteg demograacutefiai eacutes taacutersadalomstatisztikai


71 A szloveacuteniai kisebbseacutegekről aacuteltalaacutebanhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip269

72 A Muravideacutek koumlruumllhataacuterolaacutesahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip273

73 A bdquogoricskoacutei falvakrdquo magyarsaacutegahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip277

74 A Lendva-videacutek telepuumlleacuteseinek magyarsaacutegahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip283

75 A muravideacuteki magyarsaacuteg demograacutefiai sajaacutetossaacutegai eacutes joumlvőkeacutepehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip289

76 A muravideacuteki magyarsaacuteg taacutersadalomstatisztikai sajaacutetossaacutegaihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip294

77 Melleacuteklethelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip298


8 Oumlsszegzeacuteshelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip305

9 Tartalomjegyzeacutekhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip309