Mert mi teremtünk szép, okos lányt · 839 Mert mi teremtünk szép, okos lányt és bátor, értelmes fiút, ki őriz belőlünk egy foszlányt, mint nap fényéből a Tejút."

839

Mert mi teremtünk szép, okos lányt

és bátor, értelmes fiút,

ki őriz belőlünk egy foszlányt,

mint nap fényéből a Tejút."

József Attila

Készítette:

a Kolozsvári úti Óvoda nevelőtestülete

840

„A múlt tisztelete az a vallás,

mely az új nemzedék köteléke.

Ne veszítsünk el semmit a

múltból, mert csakis a múlttal

alkothatjuk a jövőt”

/Anatole France/

Nevelési gyakorlatunk elkészítésekor arra törekedtünk, hogy olyan programot hozzunk

létre, amelyben a következő alapvető szempontok határozzák meg a mindennapjainkat:

- Nevelő munkánkban a minden gyermeket elfogadó, megértést, szeretetet sugárzó

szemléletet, és az ezt megvalósítandó gyakorlatot tartjuk a legfontosabbnak.

- Pedagógiai hitvallásunkban hangsúlyozzuk a gyermeki személyiség tiszteletét és szeretetét.

Valljuk, hogy meghatározó szerepe van az emberi kapcsolatoknak a mindennapi életünkben, a nevelő

munkánkban. Meggyőződésünk szerint a fentiek csakis a kölcsönösen toleráns és bizalomra épülő,

szeretetteljes, érzelmi biztonságot adó légkörben teljesedhetnek ki.

- Arra törekszünk, hogy az óvodánkba járó gyermekek ismerjék meg a népi kultúra értékeit,

eszközeit, legyenek részesei az óvoda saját hagyományainak, erősödjön bennük a lokálpatriotizmus és

a magyarságtudat.

Nevelőtestületünk elkötelezett az elkészített Helyi Nevelési Programunk iránt,

megvalósítását, az értékek közvetítését magára nézve kötelező érvényűnek tekinti.

Kolozsvári úti Óvoda

Nevelőtestülete

841

Tartalomjegyzék

1. Helyzetkép az óvodáról

1.1. Óvodánk bemutatása

1.1.1. Küldetésnyilatkozat

1.1.2. Hagyományaink

1.1.3.. Jövőkép

1.2. Személyi feltételek

1.3. Tárgyi feltételek

1.3.1. Program specifikus eszközök

1.4. Nevelésünk rendszerábrája

2. Nevelésünk alapelvei, céljai, feladatai

2.1. Nevelésünk alapelvei

2.2. Célunk

2.3. Feladatunk

3. Nevelésünk keretei

3.1. Egészséges életmód alakítása

3.1.1. Célunk

3.1.2. Feladatunk

3.1.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció

3.2.1. Célunk

3.2.2. Feladatunk


4. Nevelési programunk tevékenységkeretei: hagyományápolás, népszokások

4.1. A hagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban

4.1.1. Célunk

4.1.2. Feladatunk

4.1.3. A hagyományápolás és a tevékenységformák kapcsolata

4.2. Óvodánk jeles napjai

4.3. A hagyományápolás jellegzetes tartalmai

4.3.1. Őszköszöntő

4.3.2. Advent, Mikulás, karácsonyi gyertya-gyújtás

4.3.3. Farsang, Kiszebáb-égetés

4.3.4. Húsvét

4.3.5. Anyák napja

4.3.6. Majális, Májusfa-állítás

4.3.7. Gyermeknap Évzáró, nagyokat búcsúztató

4.4. Az évszakokhoz kapcsolódó tevékenységek

4.4.1. Ősz

4.4.2. Tél

4.4.3. Tavasz

4.4.4. Nyár

5. Nevelési programunk tevékenységformái

5.1. Játék

5.1.1. Célunk

5.1.2. Feladatunk


5.2. Mozgás, mozgásos játék

5.2.1. Célunk

5.2.2. Feladatunk


5.3. Ének - zene, énekes játék

5.3.1. Célunk

5.3.2. Feladatunk

842


5.4. Mese - vers, dramatikus játék

5.4.1. Célunk

5.4.2. Feladatunk


5.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka

5.5.1. Célunk

5.5.2. Feladatunk


5.6. A külső világ tevékeny megismerése

5.6.1. Célunk

5.6.2. Feladatunk


5.7. Munkajellegű tevékenységek

5.7.1. Célunk

5.7.2. Feladatunk


5.8. Tanulás

5.8.1. Célunk

5.8.2. Feladatunk


5.9. Anyanyelvi nevelés

5.9.1.Célunk

5.9.2.Feladatunk


6. Óvodánk kapcsolatrendszere

6.1. Óvoda - család

6.1.1. Célunk

6.1.2. Feladatunk

6.2. Partnerközpontú együttműködés (Intézményünk kapcsolatrendszere)

6.2.1. Óvoda - család

6.3. Szakmai kapcsolatok

6.3.1. Óvoda - iskola

6.3.2. Óvoda - bölcsőde

6.3.3. Óvoda - Pedagógiai Intézet

6.3.4. Óvoda - Pedagógiai Szakszolgálat

6.3.5. Egyéb kapcsolataink

843

1. Helyzetkép az óvodáról

1.1. Óvodánk bemutatása

Óvodánk Szolnok város központjában helyezkedik el. 1974-ben társadalmi összefogással

épült, könnyűszerkezetes építmény. Kezdetben négy csoportszobát alakítottak ki, az ötödik terem

kialakítását az óvoda nagy kihasználtsága indokolta. A szülők igényét figyelembe véve ehetőség

szerint homogén csoportokat szervezünk, de nem zárkózunk el a vegyes csoportok szervezésétől sem.

Folyamatos napirenddel, többségében kötetlen szervezeti formában folytatjuk nevelő munkánkat.

Az épületet tágas zöldövezet veszi körül. Előkertjében virágok, fák, cserjék találhatók. Belső

udvara tágas, parkosított, mozgásfejlesztő játékokkal felszerelt. Játékaink eu-szabványosítottak, a

gyermekek biztonsága érdekében. A folyamatosan nyíló virágok, a zöld növények sajátos hangulatot

árasztanak.

Pedagógiai hitvallásunkban fontos szerepe van az emberi kapcsolatoknak. Meggyőződésünk

szerint ez csakis kölcsönösen kezdeményezhető, toleráns és egymás ismeretén, szeretetén alapuló,

bizalomra épülő kapcsolatban valósulhat meg. Nevelőmunkánkban a minden gyermeket elfogadó

megértést, szeretetet sugárzó szemléletet és az ezt megvalósító gyakorlatot tartjuk a legfontosabbnak.

Cselekedeteinkkel pozitív mintát adunk gyermekeinknek.

1.1.1. Küldetésnyilatkozat

A Kolozsvári úti Óvoda dolgozói elkötelezettek vagyunk hagyományőrző programunk értékei

iránt. Arra törekszünk, hogy az óvodánkba járó gyermekek váljanak fogékonnyá a népi kultúra értékei

iránt, és pozitív érzelmi viszonyulással őrizzék azokat. Vállaljuk, hogy a lokálpatriotizmus

megalapozása érdekében régiónkból

összegyűjtjük a népi kultúra tárgyi emlékeit,

megismertetjük a gyermekekkel a népi kismesterségeket,

felelevenítjük a népszokásokat, népi gyermekjátékokat.

Elhivatottságunk és a partnereinkkel való szoros együttműködésünk garanciát jelent céljaink

eléréséhez.

Büszkék vagyunk rá, hogy a szülők elismerik munkánkat, és igénylik az óvodát, aktív

résztvevői az óvodai életnek.

1.1.2. Hagyományaink

A projektekhez kapcsolódó kirándulások, élményszerző séták,

Őszköszöntő,

Az Advent időszakának megünneplése,

Mikulás-várás,

Karácsonyi gyertya-gyújtás.

Derűs színfolt óvodai életünkben:

a jelmezes nyílt Farsang és Kiszebáb-égetés,

az ünnepkörökhöz kapcsolódó játszóházak,

a Húsvét,

a Majális,

az Anyák napja,

a közös Gyermeknap és Évzáró, valamint

az Alapítványi bál.

844

1.1.3.. Jövőkép

Hagyományőrző programunk partnereink körében váljon ismertté és elismertté.

1.2. Személyi feltételek

Az óvoda személyi ellátottsága megfelelő:

Felsőfokú végzettségű főállású óvónők száma: 10 fő

Dajkák száma (szakképzett): 6 fő (3 fő)

Udvaros: 1fő

A nevelési programunk működtetéséhez megfelelő szakmai feltételekkel rendelkezünk. Az

óvodában folyó nevelőmunkát közvetlenül a tagóvoda vezető irányítja.

Óvónőink heti váltásban dolgoznak, az átfedési idő két óra. A dajkákkal közvetlen, egymás

munkáját segítő kapcsolatban vagyunk. Egy dajka konyhai feladatok ellátásával megbízott.

Tiszteletben tartjuk és támaszkodunk a nem pedagógus alkalmazottak munkájára, akik óvodai

nevelésünk eredményességét segítik. Rendszeres tájékoztatást kapnak nevelési elveinkről, a csoport

életéről, a kialakítandó szokás- és szabályrendszerről.

1.3. Tárgyi feltételek

Az öt csoportszoba közül egy kisméretű, 36 m2 alatti, négy 44 m2 alapterületű, A

csoportszobák tágasak, színviláguk vidám, gyermekközeli. Az élelmezést központi konyha biztosítja,

az óvodában csak melegítő konyha működik.

A csoportszobák alapfelszereltsége megfelelő, az esztétikus díszítések tükrözik az óvónők

ízlését, egyéniségét. A mesesarok, az élősarok, a babaszobai kuckók kialakítása a gyermekek

igényeihez igazodnak. A terek szükség szerinti lehatárolásához minden csoportszobában rendelkezésre

állnak a mobilizálható polcok és térelválasztók. Minden csoportszobában fellelhetők a mozgásfejlesztő

sportszerek, az egész alakot láttató tükrök.

Az udvarunk felszereltsége, elrendezése a gyermekeknek megfelelő mozgásteret biztosít. A

terület 1/3-a füvesített, mintegy 100-110m2 esztétikusan burkolt terület áll a gyermeke rendelkezésére

sáros, havas idő esetén is. Esős időben egy viszonylag kis alapterületű terasz nyújt lehetőséget a

levegőzésre.

Programunk igényli a folyamatos eszköz és alapanyag pótlását, bővítését mind mennyiségi,

mind minőségi értelemben. Szükséges a mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok, újságok

és a folyamatosan megjelenő szakirodalom beszerzése.

Fontosnak tartjuk a hagyományápoláshoz szükséges eszközök bővítését (gyermek méretű

korongozó, népi hangszerek, agyag, természetes anyagból készült bútorok, játékok, természetes

alapanyagok a tevékenykedtetéshez).

845

1.3.1. Program specifikus eszközök

Tevékenységek Eszközlista csoportonként

képes mesekönyvek,

mesepárna,

állítható magasságú paraván,

bábok (ujj, sík, kesztyű, fakanál),

felnőtt mérető kesztyűbábok,

bábtartók,

fejdíszek,

textil állatfejek,

hangkazetta,

magnó,

tv, videó, kamera

magnó,

kazetták,

ritmusbotok, népi hangszerek

triangulum

ujjtányér, cintányér, dobok, csörgődob,

népi játékok kellékei: filckalap, szoknya, kötény, párta, mellény,

vőfélybot

rögtönzött hangszerekhez eszközök (dobozok, termések,

különböző alapanyagú tárgyak)

textil állatfej - maszkok

Agyagozáshoz: anyag, palatáblák, mintázó eszközök

fazekaskorong,

Gyurmázáshoz: plasztilin só-liszt, színezőfestékek,

Rajzoláshoz: zsírkréta, különböző vastagságú színes ceruza, filctoll,

rajztábla,

Festéshez: gombfesték, tempera, textil és üvegfesték, szivacskocka,

szivacshenger, ecsetek (többféle vastagságú),

Festőállvány,

Különböző papírok: rajzlap, színes kartonok, krepp papír, színes

hajtogató lapok, fűzőlapok, csomagolópapír, fotókarton, selyempapír,

Vágáshoz jó minőségű, tompa hegyű olló (jobb - balkezes),

Cikk - cakk olló, mintavágó olló,

Gyöngyfűzéshez: különböző méretű gyöngyök, damil, drót,

Fonalmunkához: különböző vastagságú fonalak, hímzőfonal,

szövőkeret, különböző ágú körmöcske, tompa hegyű tű,

Ragasztók: stiftek, folyékony ragasztó, tapétaragasztó,

Barkácsoláshoz: textilek, hurkapálca, fakanál, csipkék, bőrök,

gombok, puha fadarabok, szögek, szerszámok, szerszámosláda,

Batikoláshoz: gyertya, textilfesték, vászon, rafia,

Lemosható asztalterítő

Polc az alkotások elhelyezéséhez

Faliújság a képek elhelyezéséhez

846


színes, tudományos képeskönyvek,

nagyítók, kosarak, csiráztató tálak,

állat és növényhatározók,

földgömb,

térkép,

mikroszkóp,

cserepek, virágládák - magok, virágföld,

üvegek a gyűjteményeknek

Munkajellegű tevékenységekhez:

locsolókanna, talicska, cirokseprű,

kerti szerszámok (ásó, kapa, lapát, gereblye, lombseprű),

hólapát,

gyúródeszka, nyújtófa, műanyagterítők, darabolókések

(gyerekeknek),

robotgép, mérleg,

zöldségszeletelő, hámozókés, ruhakefe, cipőkefe,

Matematikai fejlesztés eszközei:

logikai készlet

minimat garnitúra,

logikó tábla cserélhető feladatlapokkal,

madzagos logikai könyvek,

Ravensburger logikai társasjátékok,

kirakójátékok,

fa logikai játékok

847


Udvari játékhoz:

létráshinta, kötéllétra, mászókötél, gyűrűhinta, tárcsahinta,

egyensúlyozó gerenda, távolugráshoz homok medence,

mászó házak, csúszda, rönklépők, kugli, teke,

falovacska, rugós billegők, focikapu,

gólyaláb,

tollas, tenisz felszerelések,

kosárlabda,

gyermekkerékpárok,

rollerek

Csoportszobai játékok, eszközök:

egyensúlyozó deszka, ugráló labda, zsámoly, gumiszalagok,

különféle erősségű ugrókötelek, tornabotok, karikák, csukló

szorító gumik, babzsák, kendők,

magasugró készlet,

bóják,

alacsony gerenda,

tornaszőnyeg,

labdák (normál, gumi, marok),

1 kg-os medicin labda,

mocsárjáró (2 - 3 méteres),

egyensúlyozó tárcsa kapaszkodóval,

bordásfal,

Wesco tappancsok,

Wesco ejtőernyő

Wesco formák (hengerek, alagutak),

Wesco téglák,

gimnasztikához kis szőnyegek

848

1.4. Nevelésünk rendszerábrája

PROGRAMUNK CÉLJA ÉS FELADATAI

A NEVELÉS KERETEI

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ

Nevelési programunk tevékenységkeretei,

hagyományápolás, népszokások

PROGRAMUNK TEVÉKENYSÉGFOMÁI

Játék

A külső világ tevékeny megismerése

Rajzolás, kézimunka, mintázás

Ének – zene, énekes játékok

Mese – vers, dramatikus játék

Mozgás, mozgásos játék

Munka jellegű tevékenységek

Tanulás

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

849

2. Nevelésünk alapelvei, céljai, feladatai

2.1. Nevelésünk alapelvei

Programunk legfőbb alapelve a gyermekközpontúság, ennek érdekében: családias,

szeretetteljes légkört teremtünk, a gyermeki kíváncsiságra alapozva sokoldalú tevékenységen,

tevékenykedtetésen keresztül fejlesztjük értelmi képességeiket, gazdagítjuk érzelmi világukat, akarati

tulajdonságaikat.

2.2. Célunk

Elsődleges célunk minden óvodásunk számára biztosítani az egyéni hozzáférést a

minőségi oktatáshoz, csökkenteni a társadalmi különbözőségből adódó hátrányokat.

Óvodás gyermekeink egyéni és életkori sajátosságainak figyelembevételével a gyermeki

személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése.

Az egészséges életmód helyes szokás és szabályrendszerének kialakítása.

Indirekt nevelési módszerekkel,a gyermek belső késztetésén alapuló tanulási folyamatok

megvalósítása a tanuláshoz szükséges elsődleges képességek fejlesztése.

Az iskolakezdéshez a szükséges testi, értelmi és szociális érettség kialakítása.

A hagyományok ápolásával pozitív érzelmi viszony létrehozása a gyermekeket körülvevő

természeti és társadalmi környezettel.

2.3. Feladatunk

Elsődleges,alap feladatunknak tekintjük az óvodai élet valamennyi területén a

saját nevelési igény kielégítését, differenciálást.

Az egyéni sajátosságokból, az eltérő szocio-kulturális háttérből adódó különbözőségek

kompenzálására megoldási tervek készítése

A családokkal való együtt nevelés sajátos gyakorlatának kialakítása

A korai fejlesztés biztosítása szakemberek bevonásával, folyamatos szakmai konzultáció

az óvodapedagógus és fejlesztő szakemberek között

Biztonságos, nyugodt, bizalomra épülő légkör megteremtése.

Az óvodáskorú gyermek alapvető megnyilvánulási módjára: a mozgásra és fő

tevékenységi formájára: a játékra alapozása .

Egészséges környezettel, sokirányú gondozási tevékenységgel az egészséges életvitel

kialakítása.

Rendszeres mozgástevékenységekkel testi képességeik, fizikai erőnlétük fejlesztése.

Családias óvodai légkör biztosításával a gyermekek érzelmi kiegyensúlyozottságának, az

erkölcsi és akarati tulajdonságainak fejlesztése.

Sokoldalú tevékenységeken keresztül a hagyományok, a népszokások tárgyi és szellemi

értékeinek megismertetése.

A gyermekek spontán szerzett ismereteinek rendszeres bővítése.

Érdeklődésükre, kíváncsiságukra alapozva az értelmi képességek, a kreativitás, a

kommunikációs készség fejlesztése.

850

3. Nevelésünk keretei

3.1. Egészséges életmód alakítása

3.1.1. Célunk

A gyermekek testi - lelki egészségének biztosítása, komfortérzetének

kielégítése.

A gyermekek életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása, az

egészséges testi fejlődés biztosítása.

3.1.2. Feladatunk

A családi szokásokat figyelembe véve a gondozási feladatok során megfelelő

szokásrend kialakítása.

A testi nevelés feltételeinek biztosítása, mozgásigényük kielégítése.

A gyermekek egészségének védelme, edzettségük fokozatos fejlesztése.

Folyamatos kapcsolat tartása az orvossal, a védőnővel a rendszeres

egészségügyi szűrés érdekében.

Az egészséges életvitel szokásrendszerének kialakítása a drogprevenció

érdekében.

A gyermekek életkorának megfelelő életritmus kialakításánál figyelembe vesszük a

családlátogatás tapasztalatait. Tájékozódunk mozgás- és beszédfejlődésükről, a család nevelési

attitűdjéről. Ez az ismerkedési folyamat elengedhetetlen ahhoz, hogy a családdal

együttműködve, a gyermek életkori és egyéni sajátosságait figyelembe véve alakítsuk ki a

helyes szokásokat, szabályokat. Tájékozódunk a gyermekek esetleges érzékenységéről,

betegségéről. A testi komfortérzet kialakítása az egészséges fejlődésük alapfeltétele. A

felnőttekkel kialakult szeretetteljes kapcsolat segíti a gondozási feladatok elsajátítását. A

fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki

szükségleteiket. Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajkával

megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt.

Napi háromszori étkezést biztosítunk. A központi étrendet kiegészítjük a gyermekek

által hozott gyümölcsökkel, zöldségfélékkel és az ebből készített gyümölcslevekkel,

vitaminsalátákkal. Az étkezések azonos időpontban, három órás időközökre elosztva, kulturált

körülmények között zajlanak. A tízórai és az uzsonna folyamatos, az ebéd kötött időtartamú.

Mindenkor figyelembe vesszük a gyermekek tempóját, egyéni szükségleteit. Egyéni

fejlettségükhöz mérten megfelelő segítséget nyújtunk. Az étkezésnél érzékelt ízeket, illatokat,

színeket megnevezzük, ezzel is segítjük a keresztcsatornák fejlődését. Tapintattal szoktatjuk

őket a korszerű táplálkozási követelményekhez, ismeretlen ízekhez.

A tisztálkodási tevékenységeket (kézmosás, fogmosás, zsebkendőhasználat, mosdó -

WC használat) bármikor szükségleteiknek megfelelően önállóan vagy felnőtt irányítása,

segítség adása mellett végezhetik. A mosdóban válaszfallal és függönnyel ellátott WC-kel

biztosítjuk az intimitásra nevelést. A papírzsebkendőt minden csoportban a gyermekek számára

elérhető helyen tartjuk, hogy szükségleteiknek megfelelően használhassák.

Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk a szülők körében is. Fontosnak tartjuk,

hogy a ruházatuk tiszta, kényelmes, ízléses és praktikus legyen. Arra neveljük őket, hogy maguk

is igényeljék a rendezett megjelenést. Az öltözködés gyakorlásával jelzéseket kapnak a

gyermekek a testsémáról, megtanulják a helyes sorrendet. A csoportszobában elhelyezett

nagyméretű tükör segítséget ad ruházatuk rendben tartására.

A testi nevelés magában foglalja a gyermekek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés,

egészséges táplálkozás) és a természetes mozgásigényének kielégítését. A gyermekek

alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Minden csoportban megteremtjük a nyugodt

pihenéshez szükséges feltételeket (szellőztetés, csend, mese, halk zene, árnyékolás). Figyelembe

851

vesszük a különböző alvásigényeket, az aktív pihenést nem erőltetjük. Lehetővé tesszük, hogy

folyamatosan ébredhessenek. A 6 - 7 évesek számára nyártól lehetőséget biztosítunk, hogy a

pihenőidőt csendes tevékenykedéssel töltsék, ezzel is előkészítjük őket az iskolások

napirendjére.

Az óvodában megbetegedett gyermekeket elkülönítjük és értesítjük a szülőket. A

fertőzések elterjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, naponta többszöri portalanítással

igyekszünk elkerülni. Az esetleges ágybavizelést tapintatosan kezeljük, a szülőkkel közösen

próbáljuk az okokat megkeresni és kiküszöbölni.

A gyermekek edzését elsősorban a szabad levegőn való tartózkodással biztosítjuk,

figyelembe véve ellenálló képességüket, és az időjárást. Kihasználjuk a levegő és a napfény

kedvező élettani hatását. A nagycsoportosok számára minden évben vízhez szoktatást

szervezünk.

Gyermekeink edzését, mozgásigényének kielégítését, mozgáskoordinációjuk fejlődését

a csoportszoba adta lehetőségeken túl az udvari famászókák és játékok biztosítják. A szereken

korlátozás nélkül engedjük őket mozogni fejlettségük és bátorságuk szerint. A balesetek

megelőzése érdekében önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük őket. Az

eszközök ellenőrzése, karbantartása, a hibák megszüntetése folyamatosan történik.


Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni.

Képesek az önálló WC használatra, a mosdó tisztaságának megóvására.

Köhögéskor, tüsszentéskor rendeltetésszerűen használják a zsebkendőt.

Az étkezéshez önállóan esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal és

környezetük rendjére, tisztaságára.

Az evőeszközöket megfelelően, a szalvétát szükség szerint használják.

Tudnak önállóan megfelelő mennyiséget szedni az ételből, önteni a

folyadékból.

Önállóan, hőérzetüknek megfelelően öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki- és

begombolják, feltűrik a ruha ujját, cipőjüket befűzik, bekötik.

Igényükké válik a rendszeres mozgás, megtanulnak tájékozódni, erejükkel

gazdálkodni. Ez magabiztossá öntudatossá, teherbíróvá teszi őket.

3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció

3.2.1. Célunk

Szeretetteljes, derűs légkör megteremtése, mellyel érzelmi biztonságot nyújtunk

a gyermekeknek.

A családi nevelés kiegészítése az alapvető erkölcsi normák és tulajdonságok

kialakítása.

3.2.2. Feladatunk

Ismétlődő közös örömteli tevékenységek szervezése, amely nevelésünk

hagyományrendszerébe épül és mélyíti az összetartozás érzését.

A társas kapcsolatokat, az egymás iránti tisztelet érzésének, a másság

elfogadásának, a reális énkép kialakulásának fejlesztése.

Olyan óvónői modell állítása a gyermekek elé, mely példaként szolgál, és segíti

a szociális érzelmek kialakulását.

A szülőknek és gyermekeknek már jelentkezéskor lehetőséget biztosítunk az

óvodai életbe való betekintésre. Folyamatos és rendszeres kapcsolatot tartunk a

családdal, melynek alapja az őszinteség, a bizalom, a segítő szándék.

852

Igyekszünk minden fontos információt megadni, az átmenetet megkönnyíteni.

A beszoktatás ideje alatt a gyermekek a kedvenc tárgyaikat magukkal

hozhatják, amely az új környezetben érzelmi biztonságot jelent számukra.

Kiscsoportban a beilleszkedés megkönnyítése érdekében szükség szerint a két

óvodapedagógus teljes műszakban dolgozik együtt. Ölbeli játékokkal,

mondókákkal, bábozással, elfogadó, szeretetteljes kapcsolatot alakítunk ki a

gyermekekkel. Ésszerű szokás és szabályrendszerrel biztonságérzetet

teremtünk. Mindig figyelembe vesszük az egyéni képességeiket, eltérő

szokásaikat, tempójukat. Nagycsoportosaink szeretettel és segítő szándékkal

veszik körül a kicsiket. Ilyen családias légkörben kedvezően alakulnak a társas

és baráti kapcsolatok, egymás segítése, az együttműködés.

Nevelésünk alapja a feltétel nélküli szeretet. A gyermekek tevékenységében

szabadságot biztosítunk, a feladatokat vonzóvá tesszük számukra. A

szabályokat úgy állítjuk fel, hogy a gyermekek meg tudjanak felelni az

elvárásoknak. A hagyományok ápolásával, a jeles napok megünneplésével

gazdagítjuk a közös élményeket, melyekre a szülőket is meghívjuk.


Szívesen járnak óvodába, ragaszkodnak egymáshoz és a felnőttekhez. Ezt

érzelmekben, szavakban, tettekben is kifejezik.

Igényükké válik a helyes cselekvés és viselkedés szabályainak betartása.

Örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek, kialakul az egymás

iránti érdeklődés.

Segítőkészek, megértők, türelmesek lesznek, társas kapcsolataik

megszilárdulnak.

Figyelemmel hallgatják társaik és a felnőttek közlését.

Szívesen dolgoznak a közösségért, tudnak kezdeményezni. Elismerik saját

hibájukat, konfliktus helyzetekben tudnak egyezkedni.

Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre.

4. Nevelési programunk tevékenységkeretei: hagyományápolás, népszokások

4.1. A hagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban

4.1.1. Célunk

múlt iránti tiszteletre nevelés,

alkotókészség, önmegvalósítás fejlesztése,

lakóhelyünk és szűkebb környezetünk szokásainak megismertetése, ápolása.

4.1.2. Feladatunk

a gyermekek életkorának megfelelően a művészeti értékek megismertetése,

ünnepek, ünnepkörök és jeles napok sajátos hangulatának megteremtése,

készülődéssel, várakozással az ünnepekhez fűződő érzelmek fokozása,

a szülőkkel való együttműködő munkakapcsolat kialakítása a

hagyományápoláson keresztül.

A népszokások, hagyományok életünkből kihalóban vannak. Szerencsére egyre többen

felismertük, hogy ezt az örökséget nem hagyhatjuk, hogy elvesszen. Gyermekeink egészséges

értelmi, érzelmi neveléséhez nélkülözhetetlen, hogy életkoruknak megfelelő mélységben

megismertessük velük az évszázadok óta kikristályosodott művészeti értékeket. Valljuk, hogy a

hagyomány ápolásának kiváló színtere lehet az óvodai nevelőmunka. Ezen a területen a

feladatok megoldása legkevésbé sem tűri el az "uniformizálást".

853

Óvodánkban az évszakokhoz kapcsolódó ünnepkörök és a jeles napok jelentik az

óvodai élet vezérfonalát. Nevelőmunkánk fontos része, hogy megteremtjük az ünnepek sajátos

hangulatát, felelevenítjük a hozzákötődő hagyományokat, szokásokat. A gyermekek

megszokják, hogy a jeles napok ismétlődnek. A készülődéssel, a várakozással fokozzuk az

ünnepekhez fűződő érzelmeket, ezáltal segítjük a személyiségük kiteljesedését.

A nevelésünk fő eszköze az önfeledt játék, melyben a valóság és a képzelet egymásba

szövődik. A gyermekekhez közelálló élményeket nyújtunk, ezzel a múlt iránti tiszteletre

neveljük őket. Tudatos, tervszerű nevelésünk során a gyermekek megvalósíthatják önmagukat.

Kibontakoztatjuk alkotókészségüket a magyar nyelvben, a népi dallamban, a táncos mozgásban,

erősítjük a magyarságtudatukat.

Feladatunknak tartjuk lakóhelyünk és szűkebb környezetünk szokásainak,

hagyományainak, kulturális értékeinek összegyűjtését, megőrzését, továbbadását a jövő

nemzedék számára.

Törekszünk arra, hogy a hagyományápoláson keresztül a szülőket is bevonjuk óvodai

életünkbe, és szorosabb, mélyebb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

4.1.3. A hagyományápolás és a tevékenységformák kapcsolata

Gyűjtőmunka során a hagyományok tárgyi és szellemi értékeinek

megismertetése a gyermek életkori sajátosságainak megfelelően.

Népi mesterségekkel és azok tárgyi emlékeivel való ismerkedés.

Az ősi magyar kultúra díszítő elemeinek felelevenítésével a gyermekek

ízlésvilágának fejlesztése.

A népmese nyelvi fordulatainak, szóképeinek segítségével az anyanyelvi

kultúra fejlesztése, szókincsének gazdagítása.

Magatartás kultúra, erkölcsi értékítélet pozitív irányba fejlesztése a népmese

által.

A jeles napok megünneplésével szociális érzék fejlesztése.

4.2. Óvodánk jeles napjai

Őszköszöntő okt. 10-ig

Advent nov. 30 - tóI

Mikulás dec. 06.

Karácsonyi gyertya-gyújtás dec.20-tól

Farsang, Kiszebáb-égetés Naptár szerint

Húsvét Naptár szerint

Majális Május.1 körül

Anyák napja Naptár szerint

Gyermeknap, évzáró, nagycsoportosokat búcsúztató Május vége

4.3. A hagyományápolás jellegzetes tartalmai

A természet változásai, az ünnepkörök mindig meghatározott mondanivalóval jelennek

meg a tanulás folyamatában. Minden alkalmat hosszabb előkészület előz meg, mely a

gyermekek kíváncsiságára építve, változatos tevékenységek alkalmazását teszi lehetővé. A

tevékeny készülődés, a tervezgetés teszi izgalmassá, gyermek közelivé, örömtelivé a jeles

napokat. A tartalmi megvalósításban korosztályok szerint mennyiségileg és minőségileg eltérő,

azonban egymásra épülő ismereteket adunk át a gyermekeknek.

854

4.3.1. Őszköszöntő

A nagyobb óvodások lehetőség szerint szüreten vesznek részt, ahol aktívan

bekapcsolódnak a munkákba. Segítenek az óvodai Őszköszöntő előkészületeiben. Az őszi

munkálatokkal kapcsolatos verseket, mondókákat, népi játékfűzéseket ismertetünk meg velük.

4.3.2. Advent, Mikulás, karácsonyi gyertya-gyújtás

Megismertetjük a gyermekeket az Advent jelképével. Borbála napon ágat hajtatunk,

Luca napon búzát ültetünk. Egyszerű fenyődíszeket, ajándékokat készítünk. Verssel, énekkel,

mondókával várjuk a Mikulást. Mézeskalácsot sütünk, melyet a gyermekek egyéni elképzelésük

alapján díszítenek. A Karácsony, mint családi ünnep meghagyása mellett karácsonyi

hangversennyel, óvónői kórus előadásával az ünnep hangulati előkészítése. Megfigyeljük az

időjárással kapcsolatos népi jóslatokat. Beszélgetünk a naptári évfordulókról, az Újévi

szokásokról.

4.3.3. Farsang, Kiszebáb-égetés

Játszó délelőttöt szervezünk a szülőkkel és a gyermekekkel közösen, ahol természetes

anyagokból farsangi kellékeket készítünk.. A kisebbek egyszerű technikával farsangi álarcokat,

szemüvegeket, sapkákat díszítenek. Tréfás meséket, történeteket, verseket mondunk, melyekkel

emeljük az ünnepvárás hangulatát. Kedvük szerint jelmezbe öltözhetnek, táncolhatnak,

mókázhatnak. A nagyobbak saját munkájukkal díszítik a termeket. A farsangi süteményeket,

fánkokat a szülők sütik és maguk is bekapcsolódnak a gyermekek egész nap tartó mulatságába.

A téltemetés egyik leglátványosabb mozzanata az ünnepnek. A közösen készített Kisze - bábot

körbe táncoljuk, és elégetjük az óvoda udvarán.

4.3.4. Húsvét

A csoportszoba dekorálásával ünnepi hangulatot teremtünk. Óvónői segítséggel,

változatos technikákkal tojást díszítenek a gyermekek. A kisfiúk a lányokat meglocsolják, akik

tojással, apró ajándékkal kedveskednek nekik. Locsoló versekkel, népi mondókákkal,

rigmusokkal színesítjük az ünnepet.

4.3.5. Anyák napja

Óvodánkban kedves színfolt az Anyák napi köszöntés. A készülődés, a ráhangolódás, az

ajándékkészítés, beszélgetés az édesanyáról, szeretetről minden csoportban egyénileg történik.

Az óvodapedagógusok szabadon dönthetik el, hogy milyen ünnepi formában köszöntik az

édesanyákat és a nagymamákat.

4.3.6. Majális, Májusfa-állítás

A néphagyománynak megfelelően a kisfiúk májusfát állítanak az óvoda udvarán.

Ezután népi játékfűzérrel köszöntjük a Májust, és végül kezdetét veszi a szülőkkel közösen

megrendezésre kerülő majális, sergővel, körhintával, lovaskocsikázással, vattacukorral, igazi

„majálisos” hangulattal.

4.3.7. Gyermeknap Évzáró, nagyokat búcsúztató

Csoportonként, többnyire a szülőkkel közösen buszkirándulásokat szervezünk (Tisza-,

Zagyva part, Tiszaliget, Millér, Jászberény - Állatkert, Tiszakürt Arborétum).

Óvodai szinten játékfűzérrel búcsúzunk a mögöttünk lévő évtől és az iskolába készülő

nagycsoportosoktól. Sokféle játékeszköz biztosításával ezután veszi kezdetét a Gyermeknapi

rendezvény, melynek a szülők is aktív részesei.

855

4.4. Az évszakokhoz kapcsolódó tevékenységek

4.4.1. Ősz

teremrendezés, művészeti jellegű díszítés,

régi tárgyak gyűjtése,

őszi termések gyűjtése,

szüret, betakarítás,

befőzés, kompótkészítés, savanyúság elrakás,

terménybábok, termény játékok készítése,

megfigyelések, őszi kirándulások a természetben,

kerti munka, élősarok gondozása,

látogatás a fazekasnál,

megismertetjük a gyermeket az évszakhoz kapcsolódó dalos játékokkal,

népi mondókákkal, népmesékkel

4.4.2. Tél

különböző mesterségekkel való ismerkedés (pékség, varroda, cukorgyár,

tűzoltóság, repülőtér, rendőrség stb.),

Mikulás-várás,

agyagozás, korongozás,

készülődés az Advent jegyében,

Lucázás,

Beigli-sütés, mézeskalács készítés,

téli természet megfigyelése,

farsangi dekoráció, Kiszebáb készítése.

4.4.3. Tavasz

környezetük tavaszi rendbetétele (udvar, csoportszoba),

séták, kirándulások, állatok, növények megfigyelése,

kerti munkák,

rügyeztetés, hajtatás, csíráztatás,

tojásfestés, díszítés, locsolkodás,

Anyák napi ajándék készítése,

Gyermeknapi kirándulás,

sportversenyek,

iskolalátogatás.

4.4.4. Nyár

kirándulások, séták,

könyvtárlátogatás,

múzeumlátogatások,

hajókirándulás,

strandolás, vízhez szoktatás

5. Nevelési programunk tevékenységformái

856

5.1. Játék

5.1.1. Célunk

A játék során a világról szerzett ismeretek, tapasztalatok gazdagítása, szociális

érzelmek fejlesztése.

A játék tartalmi és formai gazdagítása.

Megfelelő szokás és szabályrendszer kialakítása.

A gyermeki személyiség komplex fejlesztése.

5.1.2. Feladatunk

A nyugodt, elmélyült játékhoz megfelelő idő, hely, élmény és eszköz

biztosítása.

A játék önállóságának tiszteletben tartása.

A játék, mint komplex tevékenységforrás, tudatos alkalmazása a

személyiségfejlesztésben.

Csoportjainkban olyan légkört teremtünk, mely pozitív hatással van a

játéktevékenységre. Megfelelő szokás és szabályrendszer kialakításával, betartásával biztosítjuk

a nyugodt hangulatot, az egymáshoz való alkalmazkodást. Lehetőséget adunk, hogy az egyéni

igényeknek és a játék témájának megfelelően alakítsanak ki játszóhelyet maguknak. Az

óvodáskorú gyermek elsődleges tevékenységének a játékot tekintjük, ezért minél hosszabb

összefüggő játékidőt biztosítunk számukra. A játékeszközök gondos megválasztásával pozitívan

alakítjuk a játék tartalmát, fejlesztjük képességeiket. Ötleteket adunk kiegészítő játékeszközök

készítéséhez, támogatjuk, s biztatjuk őket az egyéni elképzelések megvalósítására.

Fontosnak tartjuk a spontán és irányított élményszerzést, mellyel gazdagítjuk

játéktémájukat, fejlesztjük kreativitásukat. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermekek

játékát, így képet kapunk személyiségükről és ennek ismeretében határozzuk meg a fejlesztés

további feladatait.

Óvodánk udvara sokféle játéklehetőséget kínál, alkalmas a több érzékszervet igénybe

vevő tapasztalásra, és a sokoldalú cselekedtetésre. Közösségi érzésüket jól fejleszti, hogy együtt

játszhatnak testvéreikkel, más csoportba járó barátaikkal.

A játékfajták megjelenése óvodáskorban

Gyakorlójáték (ismétléses cselekvések, ritmikus mozgás, szöveg, dallam

egyszerű szabályok felállítása).

Szerepjáték (utánzás, szerepvállalás, jellegzetes cselekvések, műveletek).

Barkácsolás játékkészítés, javítás, kiegészítő eszközök és ajándékok készítése).

Dramatikus játékok (bábmozgatási kísérletek, hangutánzások, önálló történetek

megjelenítése).

Építő- és konstruáló játék (összerakó-összeszerelhető játékok, a valós élet

tárgyainak elkészítése).

Szabály játékok (egyszerű szabályokat tartalmazó játékok, játékos versengések)


Önállóak, kezdeményezőek, elfogadják egymás ötleteit, javaslatait.

Képesek az egymáshoz való alkalmazkodásra, a szabályok betartására.

Pozitív magatartásformák jellemzik az együttjátszásukat.

Tiszteletben tartják egymás játékát, vigyáznak a játékeszközök épségére.

5.2. Mozgás, mozgásos játék

5.2.1. Célunk

A testi képességek fejlesztése, a mozgás megszerettetése.

857

A pozitív személyiségjegyek kialakítása (versenyszellem, egymás segítése,

alkalmazkodóképesség).

Harmonikus, összerendezett mozgás, edzettség kialakítása.

Egészséges életmódra nevelés.

5.2.2. Feladatunk

A gyermekek mozgásigényének kielégítése.

Szervezetük teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességének növelése.

Erő, ügyesség, gyorsaság fejlesztése.

Testséma fejlesztése, testrészek megismertetése.

Egészséges versenyszellem, akarati tulajdonságok fejlesztése.

Kihasználjuk a gyermekekben élő természetes mozgásvágyat. Mozgásukat tudatossá,

rendezetté tesszük, hogy a testi-lelki fejlődésüket elősegítsük. Az egészséges életmód

szokásainak megalapozását a mozgásos tevékenységek iránti érdeklődés felkeltésével kezdjük.

Játékos mozgásra a teremben és a szabadban egyaránt lehetőséget biztosítunk. A

csoportszobában kedvük és igényük szerint a nap folyamán bármikor használhatják a

mozgásfejlesztő eszközöket, tornaszereket. Megismertetjük velük az udvari játékeszközök

biztonságos használatát is. Szabadidőben versenyjátékokat szervezünk, biztosítjuk számukra az

erőt, ügyességet, egyensúlyérzéket fejlesztő (labda, karika, kötél) eszközök használatát.

A mozgást, a mozgásos játékokat úgy szervezzük, hogy hassa át a jókedv, a játékosság,

jelentsen örömöt és sikerélményt a gyermekek számára. Heti 1 alkalommal Mozgásos napot

tartunk, melynek keretében játékos formában, folyamatos gyakorlási lehetőség biztosításával

valósítjuk meg a fejlesztési feladatainkat. A fejlesztésnél figyelembe vesszük az életkori

sajátosságokat, a feladatot, a mozgás anyagát, a tárgyi feltételeket és eszközöket. A

nagycsoportos gyermekek részére minden évben vízhez szoktatást szervezünk.

A mozgásfejlesztés lehetőségei

Mindennapos testnevelés

A délelőtti játékidőben kötelezően szervezett mozgás. Időpontját az óvónők határozzák

meg. Időjárástól függően a szabadban vagy a csoportszobában szervezzük úgy, hogy kiemelten

érvényesüljön benne a játék, a játékosság.

Szervezett mozgás

A szervezett mozgás kötelező tevékenység. Ennek során fejlesztjük a gyermekek

természetes mozgását járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Növeljük

állóképességüket, és nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmódra nevelésre, egészségük

megőrzésére.

Az irányított mozgásos tevékenység

Mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal szervezünk, különböző időkeretekkel

ilyen jellegű tevékenységeket. A kötelezőség nem jelent kényszert a gyermekek számára.

Fejlettségüktől függően biztosítjuk számukra a megfelelő gyakorlási időt, az örömteli önálló

mozgást. Egyszerű magyarázattal, óvónői bemutatással tesszük érthetővé, szemléletessé a

gyakorlatokat, a játék módját és a szabályokat. A foglalkozások anyagát atlétikai, torna és játék

jellegű gyakorlatokból állítjuk össze.

A fokozatosság elvét minden esetben figyelembe vesszük, alapvető eszköznek a játékot,

alapvető módszernek a játékosságot tekintjük. A mozgásanyagot az életkori sajátosságoknak

megfelelően állítjuk össze. Gyakran használunk kézi szereket, amelyek érdekesebbé teszik a

mozgást és fejlesztik a finommotorikát.

858


Igényükké válik a testedzés és a mozgás.

Erősödik kitartásuk, önfegyelmük, versenyszellemük.

Mozgásuk harmonikussá, összerendezetté válik.

Kialakul testséma ismeretük, téri tájékozódásuk.

5.3. Ének - zene, énekes játék

5.3.1. Célunk

A zene megszerettetése, a zenei anyanyelv megalapozása.

Az énekes játékok, népi mondókák, hagyományok megismertetése.

Éneklési kedv felkeltése.

Ritmikus, esztétikus mozgás kialakítása.

Zenei készségek, képességek kialakítása, fejlesztése.

5.3.2. Feladatunk

Élményt nyújtó tevékenységek biztosításával a zene iránti érdeklődés felkeltése.

Énekléssel, zenéléssel, a környezet hangjainak megfigyeltetésével zenei ízlés,

esztétikai fogékonyság formálása.

Népdalokkal, néptáncokkal és népi játékokkal a hagyományok megismerésének

és megőrzésének segítése.

Zenei nevelésünk során Kodály Zoltán és Forrai Katalin zenepedagógiájának elveit

követjük. Zenei anyanyelvünk, az énekes és hangszeres népzene, a gyermekjátékok és

népszokások megismertetésével alapozzuk meg az egyetemes kulturkincset. A megismerés

központjában az énekes játék áll, melyhez szervesen kapcsolódik a zenehallgatás és a zenei

készségek fejlesztése. Az énekzenei tevékenységek során találkoznak a gyermekek más népek

zenéjével és a zeneirodalom értékes alkotásaival is. A zenei nevelés az óvodai élet egészében

érvényesülő folyamat, melyben az érzelmeken keresztül hatva fejlesztjük a gyermekek

személyiségét. Zenei élményeket nyújtunk játék közben, valamint kötött és kötetlen

foglalkozásokon. Minden adódó lehetőséget kihasználunk a napi kötetlen éneklésre, énekes

játékra, zenehallgatásra. Játékos módon valósítjuk meg a zenei készség- és képességfejlesztést.

Az ének-zenei tevékenység anyagát a gyermekek aktív zenélő kedvét kielégítő énekes

és mondókás népi játékanyagból állítjuk össze. A dalanyagot úgy választjuk ki, hogy az a

gyermekek képességének, fejlettségének megfelelő hangkészletű legyen. Komplex módon, a

fokozatosság elvét betartva valósítjuk meg a hallás, ritmusérzék és zenei kreativitás fejlesztését.

Önfeledt együttjátszással, jó hangulatú vidám énekléssel az érzelmekre hatva érjük el, hogy

képessé váljanak a zenei élmények befogadására.


Örömmel játsszák az énekes játékokat, és maguk is kezdeményezik azokat.

Figyelmesen hallgatják a zenehallgatásra szánt műveket.

Tudnak ritmikusan mozogni, ritmust visszaadni.

Ismernek egyszerű tánclépéseket.

Ismerik és tudják érzékeltetni a zenei fogalompárokat.

Képesek önálló ritmus- és dallamalkotásra.

5.4. Mese - vers, dramatikus játék

5.4.1. Célunk

Az irodalmi fogékonyság megalapozása, a könyv iránti szeretet kialakítása.

Kifejező beszédkészség és a biztonságos önkifejezés megalapozása

859

Az aktív és passzív szókincs gazdagítása.

A korosztálynak megfelelő irodalmi anyag nyújtásával érzelmi, értelmi és

erkölcsi fejlesztés.

5.4.2. Feladatunk

A korosztálynak megfelelő igényes irodalmi anyag kiválasztásával az irodalom

iránti érdeklődés felkeltése.

Nyugodt feltételek megteremtése a mese átéléséhez, az élmények

befogadásához.

Helyes mintaadással az anyanyelvi és kommunikációs készség fejlesztése.

Dramatikus játékokkal a sokoldalú személyiségfejlesztés, a pozitív érzelmek

erősítése.

A csoportszobákban hangulatos mesesarkokat alakítunk ki, amely segíti az

élménynyújtást, befogadást, átélést. A korcsoportnak megfelelő könyvgyűjteményeket,

mesekellékeket, bábokat úgy helyezzük el, hogy azok könnyen hozzáférhetőek legyenek, és

bármikor használhassák őket.

Az irodalmi anyag összeállításánál elsősorban a magyar népmesékből, vers- és

mondókagyűjteményekből válogatunk. Minden óvónő rendelkezik igényesen összeállított, a

gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi gyűjteménnyel, így az adott alkalomhoz

mindig tudunk verset, mesét kapcsolni.

A mesélés naponta többször ismétlődő tevékenység. Meghitt, nyugodt hangulatot,

állandóságot jelent a pihenőidő előtti mese, mellyel érzelmi biztonságot nyújtunk számukra.

Ugyanazt a mesét egymás után több alkalommal elmondjuk. Hozzászoktatjuk a gyermekeket a

mese figyelmes végighallgatásához, biztosítjuk a mese elmélyülését, az élmények fokozódását.

Az óvónők előadásmódjában nyelvtanilag helyes, érthető, követhető, kellemes beszédmód

érvényesül.

Az mese, vers, dramatikus játék tevékenység a gyermekek igényének megfelelően

spontán vagy szervezett módon történik, kötött vagy kötetlen formában. Az irodalmi anyag

összeá1lításánál fontosnak tartjuk a gyermekismeretet és fejlettségük szintjét. Így jutunk el az

egyszerű ölbeli játékoktól, állatmeséktől, láncmeséktől az összetettebb tündérmesékig,

folytatásos történetekig. Ez a fokozatosság a versek és mondókák kiválasztásánál is érvényesül.

Alkalmat adunk arra, hogy a gyermekek elmondják véleményüket, eljátsszák, elbábozzák

kedvenc meséjüket. Lehetőséget adunk az önálló mesélésre, az ismert cselekmények

továbbszövésére, befejezésére.

A gyermekek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő

beszédhelyzeteket teremtünk. A bábozás élményét az óvónői bábjátékban éreztetjük meg, de

lehetőséget biztosítunk a gyermekek próbálkozásainak is. Az egyszerű sík- és fakanálbábokon

túl megtanítjuk őket a kesztyűbábok és ujjbábok mozgatására.

A nagycsoportosokkal rendszeresen látogatjuk a gyermekkönyvtárat. Bekapcsolódunk a

Költészet hetében a Gyermekkönyvtár rendezvényeibe, részt veszünk sokszínű programjaikon.

Ezzel is segítjük az irodalom, a könyvek szeretetének kialakulását.

Munkánk során tudatosan építjük be az anyanyelvi játékokat. Folyamatosan

alkalmazzuk a fonémahallás játékos fejlesztését, a hangelválasztást, a hangok helyének

jelölését. Ezáltal javulnak az élettani beszédhibák, bővül aktív szókincsük, hatására az

átlagosnál gyorsabban és biztonságosabban tanulnak meg olvasni az iskolában.


A gyermekek várják és igénylik a versmondást, mesehallgatást.

Gondolkodásuk, képzeletük, kommunikációs készségük fejlődik.

860

Képesek önálló vers és mesemondásra.

Képesek a meseszereplőket megjeleníteni, kellékeket, díszleteket elkészíteni.

Kreativitásuk, önállóságuk életkoruknak megfelelő.

Beszédük nyelvtanilag helyes, mondanivalójukat árnyaltan fejezik ki.

5.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka

5.5.1. Célunk

Vizuális önkifejezés megalapozása.

A gyermekek tér-, forma- és színvilágának gazdagítása.

Egyszerű munkafogások, eszközhasználat megismertetése, elsajátíttatása.

Mozgáskoordináció fejlesztése.

Műalkotásokkal és népi kultúrával való ismerkedés.

5.5.2. Feladatunk

A szükséges feltételek megteremtésével a vizuális érdeklődésük felkeltése.

A környezet esztétikája iránti igény felkeltése.

A sokrétű tevékenység feltételeinek biztosítása, különféle technikák

gyakorlásával, alkotókedvük, fantáziájuk kibontakoztatása.

Barkácsolás során kreativitásuk fejlesztése.

A vizuális nevelés tartalmát adja a festés, rajzolás, mintázás, kézimunka és a

műalkotásokkal való ismerkedés. Az óvodai nevelés egészében érvényesülő komplex folyamat.

Az alkotó, alakító tevékenységek a gyermekek mindennapi játékából, élményeiből indulnak ki,

amit tudatosan irányított kötetlen formában szervezünk. Leghatékonyabbnak a mikrocsoportos

foglalkozást tartjuk, ahol kiemelten kezeljük az egyéni segítségnyújtást.

Az ábrázolást az önkifejezés legfőbb eszközének tartjuk, célja sohasem a végeredmény,

hanem kizárólag maga az önként vállalt tevékenység, a kényszer nélküli alkotás. Fontosnak

tartjuk a természetes anyagok minél szélesebb körű felhasználását, melyet az egész év folyamán

gyűjtünk. A gyermekek szabad próbálkozásaiból kiindulva játszva ismertetjük meg az alapvető

technikákat, eszközöket. Az ábrázoló tevékenység eszközei mindig a gyermekek rendelkezésére

állnak, így lehetőség van kedvük szerinti használatukra. Figyelünk a gyermekek igényeire,

engedjük őket szabadon próbálkozni, szükség szerint segítséget nyújtunk. Indirekt irányítással,

dicsérettel, buzdítással segítjük az egyéni kifejezésmódok, az alkotó fantázia kibontakoztatását.


Biztonsággal használják a megismert technikákat.

Esztétikai érzékenységük kialakult.

Bátrak, ötletesek, együttműködők, céljaik kreatív megvalósítására képesek.

Fejlett a finommotorikájuk, az íráshoz szükséges készségekkel rendelkeznek.

5.6. A külső világ tevékeny megismerése

5.6.1. Célunk

Minél több mozgásos és érzékszervi tapasztalat nyújtása az őket körülvevő

világról.

A környezetben való biztonságos tájékozódás és eligazodás segítése.

Mennyiségi, téri és formai összefüggések és tapasztalatok felfedeztetése.

A természeti és társadalmi környezethez való pozitív viszony kialakítása,

lokálpatriotizmus megalapozása.

861

5.6.2. Feladatunk

A gyermekek tapasztalataira és élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása.

A már meglévő ismeretek mélyítése, rendezése.

A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok - okozati

összefüggések megláttatása.

A logikai gondolkodás megalapozása.

A természeti, társadalmi környezet szépségeinek, értékeinek megismertetése és

védelme.

A témák megválasztásánál figyelembe vesszük óvodánk területi elhelyezkedését

(belváros, közlekedés, Tisza, Zagyva folyók). A természeti és társadalmi környezet témakörei

átfogják a nevelés többi területét, több ponton kapcsolódnak, összefüggnek egymással

Mozgásos játékokra, egészséges életmódra, cselekvésre, érzékszervi megtapasztalásra,

környezetkultúrára és védelemre épülnek.

Az emberi munka jelentőségének, értékeinek megismerése érdekében a város, a

közvetlen környezetünk adottságait és lehetőségeit is kihasználjuk. Helyszíni kirándulások

során különböző munkahelyekkel ismertetjük meg a gyermekeket.

Megfigyeltetjük az évszakok színeit, szépségeit. Megláttatjuk az évszakok, az

öltözködés és az időjárás közötti ok - okozati összefüggéseket. Megfigyeltetjük, hogy a

természeti változások milyen hatással vannak a növények és az állatok életére. Környezetünk

védelmére, gondozására neveljük őket.

Megismertetjük a gyermekeket a testrészekkel, az érzékszervekkel és azok funkcióival

Felhívjuk figyelmüket egészségük megőrzésének, tisztálkodási szokásaink, táplálkozásunk

fontosságára.

Gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait, megismertetjük őket a közlekedési

eszközökkel (légi, vízi, szárazföldi), a közlekedés kultúrájával. A témákhoz kapcsolódóan

folyamatos gyűjtőmunkát végzünk.

Óvodába kerülés után tájékozódunk a gyermekek érdeklődéséről, aktivitásáról,

képességeiről. Ennek tudatában határozzuk meg további feladatainkat, alkalmazzuk a

differenciálást, az egyénre szabott feladatadást.

3 - 4 éves korban a mindennapi tevékenységekbe ágyazva használjuk a matematikai

fogalmakat. Matematikai érdeklődésüket különböző játékos helyzetek megteremtésével keltjük

fel.. Igyekszünk minden érzékszervüket bevonni a tapasztalatszerzésbe. Óvodánkban a

matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése egyéni, mikrocsoportos és minimális frontális

foglalkoztatási formában történik. A tevékenységekhez szükséges eszközök a gyermekek

számára biztosítottak. Játékidőben, a séták, kirándulások során is sok tapasztalatot szereznek

környezetük mennyiségi és formai összefüggéseiről, térbeli viszonyairól.

A képességfejlesztést a következő témakörökben valósítjuk meg:

halmazok képzése, összehasonlítása, bontása, számlálása,

halmazok elemeinek sorba rendezése, összemérése, becslés, párosítás,

mennyiségek összemérése síkban, térben,

sorszámok,

tevékenységek tükörrel,

tájékozódás térben (irányok, névutók),

geometriai formák.


Biztonságban érzik magukat környezetükben.

862

Kialakul fogalomkörük az emberek, az állatok, a növények világáról

életkoruknak megfelelő szinten.

Ismerik lakóhelyük: nevezetességeit.

Kialakulnak alapszintű matematikai fogalmaik.

Gondolkodásuk logikus, problémamegoldó képességük életkoruknak

megfelelő.

Igényük: az esztétikus környezet létrehozása és megóvása.

5.7. Munkajellegű tevékenységek

5.7.1. Célunk

Tapasztalatok nyújtása a gyermekeket körülvevő tárgyi világról.

Olyan képességek, erkölcsi tulajdonságok, szokások kialakítása, melyek

pozitívan befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyát, közösségi

magatartását.

A munkaeszközök használatának megismertetése.

A munka során a gyermekek kitartásának, fegyelmének, aktivitásának,

felelősségérzetének alakítása.

5.7.2. Feladatunk

Közös tevékenységekkel társas kapcsolatok, erkölcsi normák fejlesztése, a saját

és mások munkájának értékelése.

A munkához szükséges eszközök, idő és motiváció biztosítása.

Egyéni és életkori sajátosságaiknak megfelelő feladatadással sikerélmény

biztosítása.

A tevékeny élet biztosítása nagyon fontos a gyermekek számára, mert a fejlődés

feltétele, s nélküle a személyiség nevelése nem mehet végbe. A munka áthatja a mindennapi

tevékenységeket és játékos jellegét az óvodáskor végéig megőrzi.

A munka során az érzelmek felől közelítjük meg a gyermekeket, hogy szívesen

tevékenykedjenek. Minden olyan munkát végezzenek el, ami nem haladja meg erejüket, és

amihez kedvet éreznek. A munkavégzés figyelmet, kötelességvállalást és kitartást igényel,

felelősséggel jár, melyhez megfelelő ismeret és készség szükséges. Olyan munkalehetőségeket

kínálunk fel, melyek közül önállóan választhatnak, kedvüknek és egyéniségüknek megfelelően.

Kitűzött céljainkat úgy érjük el, hogy a munkafajtákat rendszeresen és folyamatosan

szervezzük.

Önkiszolgálás

Fontosnak tartjuk a gyermek és az óvónők közötti meleg, megértő, testközeli kapcsolat

kialakítását. Az önkiszolgálás a saját személyével kapcsolatos feladatok elvégzését jelenti.

Megismertetjük őket a munka folyamatával, sorrendjével. Az önkiszolgálás tartalma a

testápolás, étkezés, öltözködés.

A feladatokat nem korcsoportonként határozzuk meg, mivel minden gyermeket saját

fejlődési ütemének, tempójának megfelelően juttatunk el a teljes önállóságig.

Naposi munka

A naposság a közösségért végzett munka. Bevezetésére 4 - 5 éves korban kerül sor,

amikor megfelelő jártasságot szereznek az önkiszolgáló munkában. Pontosan megismertetjük a

feladatokat, a kiválasztás sorrendjében.

Megfelelő nevelési eljárásokkal kialakítjuk, hogy önállóan kezdeményezzenek, a

feladatokat tudják egymás között megosztani. A feladatokat, azok tartalmát és bővítését a

gyermek fejlődési üteme és egyéni sajátosságainak figyelembevételével határozzuk meg.

A környezet rendjével kapcsolatos munkák, alkalomszerű megbízatások

863

Saját példánkon keresztül környezetünk tisztántartására, az értékek megóvására

neveljük őket. Folyamatos ellenőrzéssel, értékeléssel alakítjuk ki, hogy váljon igényükké a

rendezett környezet az udvaron és az óvoda épületében. A közösen végzett tevékenységekkel

segítjük a társas kapcsolatok, az erkölcsi tulajdonságok pozitív alakulását. A nap folyamán

alkalmi megbízatásokat adunk a gyermekeknek, melyek fejlesztik emlékezetüket,

önállóságukat. A feladatokat személyiségüknek, fejlettségüknek ismeretében, a környezeti

adottságoknak megfelelően határozzuk meg. A munka tartalmának egy részét előre

megtervezzük, vagy a napi élethelyzetekben spontánul adódnak (kisebbek segítése,

ajándékkészítés, jeles napokra készülés).

Növény és állatgondozás

A növény és állatgondozás során megismertetjük a környező világot, az értékteremtő

emberi munkát. A munkát úgy irányítjuk, hogy minél több tapasztalatra, ismeretre tegyenek

szert. Megfelelő mennyiségű, minőségű és a gyermekek méreteihez alkalmas eszközöket

biztosítunk. Lehetőséget adunk élő sarok, szobanövények, akvárium, madáretető gondozására.

Segíthetnek az udvar rendbentartásában (sepregetés, gereblyézés, hólapátolás, levelek

összegyűjtése). Az udvaron lévő gyümölcsfák terméseit közösen szüreteljük le és fogyasztjuk el

(befőzés, vitamintál). A szülőket folyamatosan tájékoztatjuk és bevonjuk tevékenységeinkbe,

idejük és beállítódásuk szerint.


Szívesen és önként kapcsolódnak be a munkatevékenységekbe.

Önállóan és felelősséggel végzik a saját személyükkel kapcsolatos és a

közösségért végzett munkát.

Ismerik a részműveleteket, a munkavégzés pontos menetét, az eszközök

használatát.

Megbecsülik saját és a mások munkáját, pozitív viszony alakul ki a

környezetükhöz.

Testi és értelmi képességük életkori szintjüknek megfelelő.

5.8. Tanulás

5.8.1. Célunk

A tanulás iránti vágy felkeltése, a gyermek életkorából adódó természetes

kívácsiság, érdeklődés kielégítése

A gyermekek testi, érzelmi, értelmi képességeinek fejlesztése.

A kognitív képességek fejlesztésében a játékosság, az élményszerzés elsődleges

szerepét fenntartani, mely hangsúlyozza a gyermekek motiváltságának

jelentőségét a tanulási folyamatban.

5.8.2. Feladatunk

A gyermekek egyéni fejlettségének megfigyelése

Egyéni fejlesztési tervek készítése, alkalmazása

Minél több élmény, tapasztalat biztosítása az őket körülvevő világról.

A gyermekek ismereteinek bővítése, rendszerezése.

Problémamegoldó gondolkodásra nevelés.

Differenciálással az egyéni képességek kibontakoztatása, tehetséggondozás:

differenciálásra alkalmas helyzetek teremtése, eszközrendszer biztosítása Pl.

kérdéskultúra, egyéni fejlesztés.

A projektrendszerű óvodai tanulásszervezésben a pedagógus egyik fő feladata

a partneri szerep előtérbe helyezése, állandó jelenléte a tanulási folyamatban a

gyermeki motiváció kialakulást, fenntartását elősegítve

A projekt megvalósításának folyamatában az óvodapedagógus kiemelt

figyelmet fordít a gyermek aktív részvételére, ötleteinek megvalósítására.

864

Nevelőtestületünk önfejlődésének egyik fontos irányaként a kérdezés

módszertani kultúrájának folyamatos kondícionálását tartja feladatának, a

gyermeki gondolkodás fejlődésére irányulóra.

Nevelőtestületünk a Projektrendszerű tanulási formát alkalmazza. A projektek elkészítésénél a

gyermekek érdeklődését, a hagyományhoz, az aktuális ünnephez, ünnepkörhöz kapcsolódó

eseményeket tartjuk szem előtt. A tanulás az egész nap adódó helyzetekben alakul ki, nem

szűkül le az ismeretszerzésre.

Természetes, spontán helyzetekben, valamint szervezett tevékenységekben valósítjuk

meg. Nagy hangsúlyt fektetünk a konkrét cselekvő tapasztalatszerzésre, az inger-gazdag

élménynyújtásra. A tanulás folyamán a gyerekek önkéntelen figyelmére, játék kedvére építünk.

Sok mozgással, cselekedtetéssel biztosítjuk a sokoldalú tapasztalatszerzést, a gondolkodás

fejlődését. Kiemelten kezeljük a tevékenységaktivitást (megfoghat, megkóstolhat, manipulálhat,

kipróbálhatja stb.).

Legfontosabb eszköznek a játékot, legfontosabb alapelvnek a játékosságot tekintjük.

A fejlődés dinamikája egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más

lehet. Ezért nem az ismeretanyag növelésére, hanem a minél többoldalú megközelítésre

helyezzük a hangsúlyt. Az ismeretanyag tervezésekor figyelembe vesszük az adott csoport

fejlettségét, érdeklődését, az aktualitásokat, a nevelés és tanulás komplex egymásra hatását.

A gyermekek kíváncsisági vágyára, érzelmi beállítottságára építve úgy irányítjuk az

ismeretszerzést, hogy lehetőséget adjunk a próbálgatásra, tévedésekre, a javításra, fejlesztjük

helyzetfelismerő, problémamegoldó képességüket. A fejlődést állandó folyamatnak tekintjük.

Figyelembe vesszük, hogy fejlődési ütemük különbözőek, s hogy mindenki a saját

képességeinek a szintjén érhet el eredményeket. Arra törekszünk, hogy differenciált

bánásmóddal, feladatadással, értékeléssel minden gyermeket sikerélményhez juttassunk.

A tanulási folyamatot úgy irányítjuk, hogy az játék és öröm legyen a gyermek számára,

s úgy tekintjük, mint kölcsönösen egymásra ható kapcsolatot óvónő és gyermek között.

A szervezett tanulás formái:

Kötetlen Kötelező

Ének-zene, énekes játékok Testnevelés

Mese –vers, dramatikus játék

Rajz, mintázás, kézimunka

Külső világ tevékeny megismerése

A kötetlenség biztosítja leginkább az egyénenkénti segítségadást, alkalmat ad a

gyermekek véleményének meghallgatására, a problémahelyzetek megbeszélésre, a fejlődés

egyéni ütemének figyelembevételére.

Nagycsoportban nagyobb hangsúlyt kapnak a kötelező szervezett tanulási formák, de

természetesen továbbra is jelen van a kötetlenség. A kötelező szervezeti formák esetében is a

játékosságot tekintjük legfőbb alapelvnek. Az ismeretszerzésen túl segítjük az önfegyelem, a

szándékos figyelem, az egymásra figyelés, a kitartás és feladattudat kialakulását, melyek az

iskolakezdés elengedhetetlen feltételei.

Egy napra egyféle tevékenységet tervezünk, melyet nem határozunk meg kötött

időkeretben. Így lehetőséget teremtünk az egy-egy tevékenységben való elmélyülésre. A

megismerési folyamat a játékidőben komplexen valósul meg. A témakörök és módszerek

megválasztásában teljes mértékig érvényesül az óvónők módszertani szabadsága.

865


Érthetően, logikusan fejezik ki gondolataikat.

Képesek figyelem összpontosításra. Kialakul szándékos figyelmük.

Fejlődik helyzetfelismerő, problémamegoldó képességük.

Gazdagodnak ismereteik, kialakulnak jártasságaik.

Fejlődik önállóságuk, akarati, erkölcsi tulajdonságaik.

Alkalmassá válnak az iskolai élet megkezdésére.

5.9. Anyanyelvi nevelés

5.9.1.Célunk

Valamennyi tevékenységi forma keretében az anyanyelv fejlesztése

Helyes mintaadással és a beszélőkörnyezet megteremtésével a pedagógus

szerepének erősítése a gyermek anyanyelvi fejlesztése érdekében

Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, a kognitív és anyanyelvi képességek

fejlesztésével

5.9.2.Feladatunk:

A gyermekek kommunikációs kedvének felkeltése, fenntartása

A gyermeki kérdések támogatás, érdeklődő figyelem biztosítása a pedagógus

részéről

A pedagógusok beszéd-és kérdéskultúrájának fejlesztése a helyes mintaadás

feltételeinek biztosítása, a kommunikáció különböző fajtáinak helyes

alkalmazása érdekében.

Önképzéssel, belső innovációval a kommunikációnk, kérdéskultúránk

fejlesztése, a gyermekek iskolai életre történő hatékonyabb felkészítése

érdekében

Nevelőtestületünk tudatosan törekszik a beszélőkörnyezet megteremtésre, kellő idő és lehetőség

biztosítására a gyermekek anyanyelvi fejlesztése érdekében.

Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a dramatikus-, népi játékok, a néptánc, a népzene, a népdal, a

bábjáték, a külső világ tevékeny megismerése, a matematikai tartalmú tapasztalatok

megszerzése, a vizuális nevelés, a zenei nevelés, a hagyományápolás és az irodalmi nevelés

adta lehetőségeket kihasználva valósítsuk a meg az anyanyelvi nevelés célját, feladatát.

Óvodapedagógusaink törekednek az új szemléletű anyanyelvi nevelés megvalósítására.

Önképzéssel, belső innovációval a kommunikációnk, kérdéskultúránk fejlesztésére kiemelt

hangsúlyt helyezünk, hogy ez által meg tudjuk valósítani a gyermeki közlésvágy

kibontakoztatásának, fenntartásának, az aktív szókincsük gyarapításának szubjektív feltételeit.


Értelmesen összefüggően beszélnek

Összetett mondatokat használnak

Kifejezik érzelmeiket, vágyaikat

Használnak/ismernek szinonimákat

Tudnak mesélni, 10-15 mondatban elmondanak ismert mesét

Kitalálnak történeteket, azt összefüggően elmondják

6. Óvodánk kapcsolatrendszere

6.1. Óvoda - család

866

Nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítására. Az együttnevelés

hatékonysága érdekében folyamatosan tájékoztatást adunk a gyermekek fejlődéséről (napi

beszélgetések, fogadóóra, szülői értekezlet). Kiemelten kezeljük a családokkal való

együttműködésben a családok bevonását az élményszerzésekben, az óvodai tevékenységekbe,

az óvodai projektek megvalósításba, a sikeres együtt nevelést elősegítve:

- évelején információ-gyűjtés óvodásaikról a szülőktől

- A nevelési év során előforduló projektekhez kapcsolódó „Segítségkérő lap”-on a

szülő bekapcsolódási szándékét fejezi ki a délelőtti tevékenységekbe

- video-kölcsönzés, könyvkölcsönzés

- fotó letöltés a csoportok e-mailfiókjából a szülő kérésére

kirándulások, élményszerzések a szülőkkel

- a gyermek fejlődésének nyomon követésére ad lehetőséget a 2 havi rendszerességgel

tartott Fogadó óra (ill. szülői igény szerint)

A felsorolt kapcsolati formák biztosítják, hogy bármely társadalmi rétegből érkezett is a

gyermek, biztosított a család számára az egyenlő hozzáférés.

Hagyománnyá vált óvodánkban az összevont szülői értekezlet. A csoportokban

rendszeresen az aktualitásnak megfelelő témákban tartunk szülői értekezletet. Óvodánk nyitott,

a szülők előzetes megbeszélés alapján bármikor betekinthetnek a csoportok életében.

A szülői képviseletet a Szülői Választmány látja el, melyek tagjait és vezetőségét a

szülők közössége választja. A szülők rendszeresen részt vesznek a különféle programok

lebonyolításában, szervezésében (kirándulások, vízhez szoktatás, színházlátogatások).

A Kolozsvári úti Óvodáért Alapítvány –melyet a szülők hoztak létre,- évek óta

anyagilag is támogatja célkitűzéseinek, feladataink megvalósítását.

6.1.1. Célunk

Korrekt, partneri kapcsolat kidolgozása a gyermekek harmonikus fejlesztése

érdekében.

A továbbfejlesztés lehetőségeinek megkeresése a gyermekek érdekeit szem

előtt tartva.

6.1.2. Feladatunk

Az együttműködés formáinak megszervezése.

Az együttműködési formák továbbfejlesztése.

Konkrét feladatok meghatározása.

A kapcsolattartó személyek kijelölése.

A partneri igények, elégedettségek, elégedetlenségek évenkénti felmérése. Az

eredmények nyilvánosságra hozatala.

Az elégedetlenség megoldására intézkedési terv kidolgozása.

6.2. Partnerközpontú együttműködés (Intézményünk kapcsolatrendszere)

6.2.1. Óvoda - család

A kapcsolattartás formái:

Beíratás:

a szülők, gyermekek megismerkednek az óvodával,

egyéni elbeszélgetés,

óvoda bemutatása - PR anyag, videó,

ismerkedés az óvónőkkel.

Szülői értekezletek a leendő óvodások szülei részére

az óvoda bemutatása, PR anyag, videó, nevelési program

megismertetése (kivonat),

867

ismerkedés az óvónővel,

összevont szülői értekezletek: az óvoda életével kapcsolatos

információk közvetítése

csoportos szülői értekezletek: a csoportra jellemző problémák

megbeszélése, fejlődés megbeszélése, szakemberek meghívása

(tanítónő, esetleg a Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat)

szülők igényeinek, elégedettségének, elégedetlenségének folyamatos

felmérése, értékelése - kérdőíven folyamatosan a beiratkozástól kezdve

Családlátogatás

előzetes - a gyermekekkel, életkörülményeikkel való ismerkedés,

szükség szerinti - a felmerülő egyéni problémák megbeszélése,

beiskolázás.

Fogadó órák

a szülők igénye szerint,

szükség szerint az óvónő kezdeményezésére.

Nyílt napok

A szülők igénye és előzetes jelentkezése alapján bármikor lehetőség van

a csoport életébe való betekintésre.

Közös ünnepségek, rendezvények:

Őszköszöntő

Mikulás ünnep,

Játszóház - az éves munkatervben jelenik meg, hogy milyen

eseményhez, jeles ünnephez kapcsolódik,

Farsang, Kiszebáb-égetés

Majális

Anyák napja,

Gyermeknap, évzáró, nagyok búcsúztatása

alkalmankénti szervezéssel kirándulások.

Napi kapcsolattartás formái:

faliújságon tájékoztató a heti eseményekről,

gyermeki munkák kiállítása,

fontosabb napi események megbeszélése,

sikerkritériumok megismertetése a szülővel, az értékelésről a

faliújságon keresztül történő tájékoztatás.

6.3. Szakmai kapcsolatok

6.3.1. Óvoda - iskola

Rendszeres, folyamatos, hagyományteremtő és megtartó kapcsolatot tartunk fenn a

Kodály Zoltán és a Fiumei úti Általános Iskolával. Nagyon fontosnak tartjuk munkánk

összehangolását annak érdekében, hogy az iskolába menő gyermekek számára minél

zökkenőmentésebbé tegyük az átmenetet.


Szakmai kapcsolat az alsós nevelőkkel, érdeklődés egymás munkája iránt.

Nagycsoportosokkal iskolalátogatások.

Tanítónők látogatása a nagycsoportban.

Közös rendezvények, ünnepélyek, iskolások bábelőadása, hangversenyek.

Partneri elégedettség mérés

6.3.2. Óvoda - bölcsőde

Hagyománnyá vált, hogy a nagycsoportos bölcsődések minden évben ellátogatnak

óvodánkba. Ismerkednek az új környezettel, a gyermekekkel, az óvónőkkel. A közös játék után

868

ajándékkal kedveskedünk a kicsiknek, megvendégeljük őket. Ezzel is szeretnénk segíteni, hogy

a gyermekekben oldódjanak az új, az ismeretlen iránti feszültségek.


A leendő óvodásoknak, szüleinek

Játszóház,

Szülői értekezlet.

A gondozónőknek: szakmai rendezvények.

6.3.3. Óvoda - Pedagógiai Intézet


Folyamatosan részt veszünk az intézet által szervezett továbbképzéseken, előadásokon,

szakmai napokon. Kiadványaikat rendszeresen megvásároljuk, melyek nagy segítséget

nyújtanak szakmai munkánkhoz.

6.3.4. Óvoda - Pedagógiai Szakszolgálat


A gyermekvédelmi felelős állandó kapcsolatot tart a Szakszolgálattal. Szükség esetén

igénybe vesszük szakmai segítségüket, egyes problémás esetek megoldásában.

6.3.5. Egyéb kapcsolataink

Közművelődési intézmények:

A Napsugár Gyermekházzal,

Az Aba-Novák Kulturális Központtal,

a Gyermekkönyvtárral,

a Damjanich Múzeummal.

Egészségügyi intézmények:

Védőnővel: havonta,

Orvossal: kéthavonta,

Fogorvossal: évente kétszer,

Családsegítővel: szükség szerint,

Segélyezési csoporttal: szükség szerint.

Documents

Mert mi teremtünk szép, okos lányt · 839 Mert mi teremtünk szép, okos lányt és bátor, értelmes fiút, ki őriz belőlünk egy foszlányt, mint nap fényéből a Tejút."