Nyugat-Magyarországi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának M 1/7. sz. melléklete

MEZŐGAZDASÁG- ÉS

ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SOPRON 2003

2

PREAMBULUM (SzMSz. PREAMBULUM, Ftv.51.§.)

1. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar jogelődjét Albert Kázmér szász-tescheni herceg 1818. október 25-én alapította. A hallgatók soraiba filozófiai végzettséggel vagy gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatalok az egész Monarchiából, sőt Európa más országaiból is jelentkezhettek. A magánintézet 1850 szeptemberétől Császári és Királyi felsőbb Gazdasági Tanintézet néven állami irányítás alá került. Az állami felügyeletet 1869-től a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium látta el. Ezen anyaintézetből 1872-ben kivált a Bécsi Mezőgazdasági Főiskola. Ettől kezdve - 3 évig - Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet néven működött. 1874-ben a hazai szakoktatás legmagasabb fokú intézetévé lépett elő Magyar Királyi Gazdasági Akadémia névvel. A Gazdasági Akadémiát 1942-ben négy évfolyamú Mezőgazdasági Főiskolává fejlesztették. 1945-1949 között a Budapesti Agrártudományi Egyetem magyaróvári osztályaként működött. 1949-1954 között mezőgazdasági technikumi oktatást folytatott. 1954-ben Mezőgazdasági Akadémia névvel újból megindult a főiskolai szintű képzés. 1957-ben egyetemi rangú képzés indult meg, 1962-ben az intézmény neve Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola lett. 1970. szeptember 1-től külön-külön karral a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolával összevonásra került Agrártudományi Egyetem, Keszthely néven, amely 1987-ben a Kaposvári Állattenyésztési Karral bővült. 1989-től az intézmény neve: Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár. 2000. január 1-től - az 1999. LII. törvény alapján - a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár, majd 2001-től Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar néven működik.

2. A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) módosítására vonatkozó 1999. évi LII. törvény, 6. §. (4) bekezdése alapján a Nyugat-Magyarországi Egyetem Tanácsa 2003-ban elfogadta az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban SzMSz). A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar ( a továbbiakban: Kar) Szervezeti és Működési Szabályzata ( a továbbiakban: Szabályzat) a Ftv. és az SzMSz rendelkezéseinek figyelembevételével készült, az SzMSz 12/7.sz. mellékletét képezi. 3. A Szabályzat tartalmazza és meghatározza - az SzMSz kereteiben - a Kar oktatási és tudományos kutatási feladatait, az intézmény oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak jogait és kötelességeit, az intézmény vezetésének, ezen belül az önkormányzati szervek, a testületek és a vezetők feladat- és hatáskörét, az intézményi testületekben a képviselet és a választás rendjét, az intézmény szervezeti tagozódását, a hatáskörök

3

intézményen belüli megosztását, az intézményhez tartozó szervezeti egységeket, a működés és más intézményekkel létesített együttműködés és az intézmény által meghatározott más feladatok ellátásának szabályait. 4. A Szabályzat érvényesülésével - az SzMSz-szel egyetemben - biztosítja az akadémiai szabadság elveit, az oktatás és kutatás szabadságát, a szabad véleménynyilvánítás jogát, az intézményi autonómia és demokrácia érvényesülését. Támogatja az alkalmazottak szakmai fejlődését, tudományos iskolák kialakulását, a tudományos élet etikai normáinak érvényesülését. A hallgatók számára biztosítja a széleskörű szakmai tudás és műveltség megszerzését, az önálló szerveződést és érdekképviseletet. 5. A Szabályzatot az SzMSz-szel, a felsőoktatási törvénnyel, a közalkalmazottak jogállásáról szóló és többször módosított 1992. évi XXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Kjt.), más vonatkozó jogszabályokkal, az egyetemi és Kari Közalkalmazotti Szabályzat és Kollektív Szerződés szabályaival összhangban kell értelmezni. 6. E Szabályzat az Ftv. rendelkezéseit vastag, az SzMSz rendelkezéseit vastag, dőlt, és e Szabályzat előírásait normál betűvel jelöli.

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §. A Szabályzat hatálya, megalkotása, tagozódása

(SzMSz 1. §. Ftv.1. és 51. §.)

/1/ A Szabályzat hatálya kiterjed a/ a Kar oktatóira, tudományos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, a tudományos kutatásban, továbbá az Egyetem feladatainak megvalósításában közvetlenül résztvevő foglalkoztatottakra, b/ a Kar igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, műszaki és szolgáltatási tevékenységet végző foglalkoztatottakra, valamint c/ az Ftv.-ben meghatározott esetekben a Karon közalkalmazotti, vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyekre. /2/ A Szabályzatot a Kari Tanács alkotja meg, s azt, valamint módosítását megküldi az Egyetem rektorának. A szabályzat elfogadásához minősített többség szükséges.

4

/3/ A Szabályzat módosítását írásos beadványban a rektor, az Egyetemi Tanács, a Kari Tanács szavazati jogú tagja, a Kari Tanács, mint testület, a közalkalmazottak nevében a Kari Közalkalmazotti Tanács, a hallgatók nevében a Kari Hallgatói Önkormányzat kezdeményezheti. A Szabályzat módosításához minősített többség szükséges. /4/ A Szabályzat mellékleteinek és függelékeinek jóváhagyásához, módosításához is minősített többségi támogatás szükséges. A mellékleteket és függelékeket sorszám és cím szerint a Szabályzat tartalmazza. /5/ A Karon hozott valamennyi határozatnak, intézkedésnek, utasításnak összhangban kell állnia a Szabályzattal és az ennek részét képező melléklettel és függelékekkel. /6/ A Szabályzat és a kari egyéb szabályzatok egy-egy hiteles példányát a Dékáni Hivatal és a Rektori Hivatal őrzi.

2. §.

A Kar (SzMSz 2.§., Ftv. 2. §.)

/1/ A Kar - az SzMSz és az Ftv.-ben foglalt keretek között az Egyetem - szakmailag önálló önkormányzattal rendelkező szervezeti egysége, amelynek kizárólagos joga az Ftv. 84. §-a (2) bekezdésének b.)-d.) pontjában meghatározott egyetemi és főiskolai szintű alapképzés, szakirányú továbbképzés és doktori képzés folytatása, valamint 97-99. §-ban megállapított oklevelek kiadása. A Kar jogosult továbbá az Ftv. 7. §-ának (8) bekezdésében meghatározott felsőfokú szakképzés folytatására, és a 97. §. (7) bekezdése értelmében a felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítványok kiadására. /2/ A Kar az Egyetem, mint állami felsőoktatási intézmény költségvetési szerv egysége, amely kincstári vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott előirányzataiból a Karra lebontott keretből, valamint más kiegészítő forrásokkal gazdálkodik. /3/ A Kar a Nyugat-Magyarországi Egyetem földrajzilag elkülönült, keretgazdálkodást tfolytató szervezeti egysége. /4/ A Kar

5

a) neve: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár

rövidítve: NyME MÉK - angol neve: University of West Hungary Faculty of Agricultural and Food Sciences

Mosonmagyaróvár

- német neve: Westungarische Universität Fakultät für Landwirtschafts- und Lebensmittelwissenschaften

Mosonmagyaróvár b) székhelye: Mosonmagyaróvár c) címe: Mosonmagyaróvár, Vár 2. d) postacíme: H-9201, Mosonmagyaróvár, Pf. 90 /5/ Az Egyetem alapítója: a Magyar Köztársaság Országgyűlése, a Kar az 1999. évi LII. törvény 1.§.(1) bek. g/ pontja alapján a Nyugat-Magyarországi Egyetem szervezeti egysége. /6/ A Kar - az Egyetem szervezeti egységeként az oktatási miniszter szakmai felügyelete alatt és anyagi támogatásával működik. A kar törvényességi felügyeletét az SzMSz-ben rögzítettek szerint a rektor gyakorolja. /7/ A Kar törvényes képviselője a dékán. /8/ A dékán képviseleti jogát meghatározott ügyekre vagy azok csoportjára vonatkozóan – SzMSz-ben meghatározott esetekben állandó jelleggel, vagy esetileg átruházhatja. /9/ A Kar képviseletét bíróságok és más hatóságok előtt "a rektor által átruházott jogkörben" elsődlegesen az Egyetem jogi képviselője (jogtanácsosa), felhatalmazása, illetve a dékán megbízása alapján a Kar jogi képviselője látja el. /10/ A Kar nevében cégszerű aláírásra a dékán , gazdasági kötelezettségvállalás esetén a dékán és a gazdasági kirendeltség vezetője együttesen jogosult. /11/ A cégszerű aláírás jogát a dékán írásban átruházhatja. Az írásbeli felhatalmazásban meg kell határozni az átruházás időtartamát, a gyakorlás

6

módját, és azon ügyek körét, amelyre a jogosultság fennáll. Az átruházáshoz az SzMSz 16. sz. függelékében foglaltak az irányadók. /12/ A Kar cégjegyzése, cégszerű aláírása úgy történik, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégszövege alá az arra jogosult vagy jogosultak névaláírásukat (kézjegyüket) írják. /13/ Csak cégszerű aláírással ellátott hivatalos iratban vagy levélben lehet - az SzMSz 16. függeléke szerint - a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar nevében olyan (jog)nyilatkozatot tenni, amely a Kar javára vagy terhére jogot vagy kötelezettséget keletkeztet. /14/ A Kar cégszerű aláírási joggal rendelkező alkalmazottainak a nyilvántartását a Dékáni Hivatal végzi. A nyilvántartás tartalmazza a jogosultak hatályos névsorát, az írásbeli felhatalmazások és az aláírási címpéldányok egy-egy példányát. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a korlátozó rendelkezéseket is (időbeli, ügykörbeli, tárgybeli korlátozás stb.). A nyilvántartásból a megszűnt jogosultságokat törölni kell. (SzMSz. 16. sz. függelék) /15/ Cégszerű aláírást nem igénylő hivatalos irat vagy levél a Kar nevében csak a szabályzatban arra feljogosított alkalmazott aláírásával vagy kiadmányozásával küldhető el. (SzMSz 16. sz. függelék) /16/ A Kar hivatalos bélyegzője kör alakú. A lenyomatán körben a "Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár" felirat, közepén a Magyar Köztársaság hivatalos állami címere található. Cégszerű aláírás esetén kizárólag ezen lenyomatú bélyegző használható. /17/ A Kar címerképét, leírását és a Kar zászlójának leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza. /18/ A Kar név-, címer- és bélyegzőhasználatának rendjére az SzMSz 5. sz. függelékében foglaltak értelemszerűen alkalmazandók. A Kar bélyegzőjének másodpéldányait a Gazdasági Kirendeltség tartja nyilván.

2/A.§

Mosonmagyaróvári Agrártudományi Centrum (SzMSz 42.§ (1)-(2) bek., Ftv. 116.§ (1) és (5) bek.)

7

/1/ A Kar által művelt agrártudományi területek, illetve agrárgazdaság körébe tartozó feladatokat (Ftv 116.§ (1) és (5) bek.) szakmailag elkülönült (autonóm) önálló alszámlával rendelkező költségvetési egységként működő Mosonmagyaróvári Agrártudományi Centrum (a továbbiakban: Centrum) látja el. /2/ A Centrumot a Karnak ezen SzMSz-ben meghatározott szervezeti egységei, társult külső intézmények (kutató és kísérleti intézetek) alkotják. Részfeladatainak az ellátásában - együttműködési megállapodás alapján - az Egyetem más karai és program szerint a Kar intézetei, tanszékei is közreműködhetnek. /3/ A Centrum a/ neve: Mosonmagyaróvári Agrártudományi Centrum rövidítve: MATC angol neve: Center of Agricultural Science Mosonmagyaróvár német neve: Agrarwissenschaftliches Zentrum Mosonmagyaróvár b/ székhelye: Mosonmagyaróvár c/ címe: Mosonmagyaróvár, Vár 2. d/ postacíme: H-9201, Mosonmagyaróvár, Pf. 90 /4/ A Centrum vezetője és törvényes képviselője a centrumelnök. A Centrum elnöke a Kar mindenkori általános dékánhelyettese.

II.

3.§.

A KAR OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS EGYÉB FELADATAI (SzMSz. 3, 4. §; Ftv. 3, 7, 7/A, 8, 26, 84, 86, 92, 98, 99, 111 és 124/E. §.)

/1/ A Kar a hatályos jogszabályok, az egyetemi és a kari szabályzatok rendelkezései keretében látja el feladatait, amelyek az alábbiak:

8

a/ Oktatás az élő és élettelen természettudományok és a társadalomtudományok területén nappali-, esti- és levelező tagozaton, továbbá távoktatási formában: - felsőfokú szakképzés,

- egyetemi és főiskolai szintű alapképzés, - egyetemi szintű kiegészítő alapképzés, - szakirányú továbbképzés, - doktorképzés (Ph. D.) - felnőttképzés

A Kar által művelt, illetve itt megszerezhető felsőfokú alap- és szakirányú képzésben, továbbképzésben elsajátítható szakok felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza. Más szakirányú képzést tárgya és formája szerint a Kar évenként hirdeti meg. b/ Kutatás és kísérleti fejlesztés az élő és élettelen természettudományok, valamint a társadalomtudományok területén. c/ Szaktanácsadás az élő és élettelen természettudományok, valamint a társadalomtudományok területén. /2/ A Kar alapfeladatai körébe tartozó és egyéb tevékenységeit a Szabályzat 4. számú melléklete rögzíti. A Kar az alaptevékenységen belül jogosult az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló személyi és anyagi kapacitásának fokozott kihasználása érdekében egyéb költségtérítéses szolgáltatások végzésére, termékek előállítására, értékesítésére. A Kar a gyakorlati oktatás háttérintézményeként tanüzemet (tangazdaságot) tart fenn, melynek irányítását a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Centrum látja el /3/ A Kar - alapfeladatai maradéktalan ellátása mellett - jogosult oktatási, kutatási, fejlesztési, kulturális, tudományszervező, szaktanácsadói, kiadói és egyéb körben megbízás alapján vállalkozói tevékenység, termékelőállítás és minősítés folytatására is. /4/ A Kar a vagyonkezelésében lévő, illetve a rendelkezésére álló vagyontárgyakkal feladatai ellátása érdekében az államháztartási törvényben foglaltaknak megfelelően önállóan gazdálkodik. A Kar ingatlanainak jegyzékét a 5. számú melléklet tartalmazza.

9

/5/ A Centrum az (1) bekezdés b/ és c/ pontja szerinti feladatok tekintetében a Kar és a társult tagok által művelt tudományterületeken, illetve agrárgazdaság körében a/ kutató - fejlesztő tevékenységet; b/ gazdálkodást segítő szaktanácsadási tevékenységet és annak fejlesztését; c/ növényi és állati járványos betegségeket megelőző tevékenységet és annak fejlesztését; d/ vidék- és területfejlesztési tevékenységet lát el. E tevékenységek ellátásában közreműködnek szakterületüknek megfelelően a Kar intézetei, tanszékei. A /2/ és /3/ bekezdés szerinti vállalkozói és szolgáltató tevékenységet a Centrumhoz tartozó kari egységek tevékenységi körükbe sorolt tevékenységi területeken folytathatnak. /6/ A Centrum a /4/ bekezdés szerinti, a Kar vagyonkezelésében lévő és a Centrumhoz tartozó kari egységek használatában álló vagyontárgyakkal a Centrum feladatai ellátása érdekében önállóan gazdálkodik.

4. §. A Kar együttműködési, társulási kapcsolata (SzMSz 7. §., Ftv. 11, 11/A, 11/B, és 12. §.)

/1/ A Kar feladatainak ellátása körében együttműködik más oktatási, illetve tudományos, kutató, fejlesztő, tervező, és egyéb intézményekkel, alapítványokkal, gazdálkodó és vállalkozó szervezetekkel, továbbá a tantervek előkészítésében, a tudományos kutatási feladatok kidolgozásában, a képzésben, a doktori (Ph. D.) fokozat odaítélésének elbírálásában, valamint a habilitációs eljárás lefolytatásában más hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel és tudományos kutatóintézetekkel, szervezetekkel. /2/ A Kar eredményes működésének elősegítése érdekében a Ftv.-ben meghatározott társulásokat hozhat létre, illetve társulásokban vehet részt. Társulások létrehozására, illetve társulásokban való részvételre a Kar - a rektor előzetes tájékoztatása után - önállóan jogosult. /3/ Az együttműködés létrehozására, illetve abban való részvételre irányuló szerződés feltételrendszeréről a Kari Tanácsot tájékoztatni kell, társulás esetében pedig a szerződést jóvá kell hagynia.

10

/4/ A Kar (1) bekezdés szerinti együttműködési kapcsolatait - az együttműködés tárgya megjelölésével – a 6. sz. melléklet tartalmazza.

III.

A KAR OKTATÓI, TUDOMÁNYOS KUTATÓI FELADATAI

5. §.

Főállású oktatók, meghívott előadók, címzetes és magántanárok (SzMSz 8.§., Ftv. 12-22., 35., 123. és 124. §.)

/1/ A Karon oktató az lehet, aki a/ egyetemi oklevéllel rendelkezik. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyes oktatói munkakörök kivételes esetben főiskolai végzettséggel is betölthetők. b/ büntetlen előéletű és cselekvőképes, c/ az egyetemi oktatói, tudományos kutatói követelményeknek - beosztásához mérten - megfelel. /2/ A Karon - a Kari Tanács egyetértésével - nem magyar állampolgár is lehet oktató vagy tudományos kutató, amennyiben az előírt követelményeknek egyébként megfelel. /3/ A Kari Tanács a Karral közalkalmazotti jogviszonyban nem álló habilitált személynek, valamint a közalkalmazotti jogviszonyban álló habilitált tudományos kutatónak egyetemi magántanári címet adományozhat.

6. §. (SzMSz 9. és 10. §., Ftv. 14-22. és 123. §.)

/1/ A Karon egyetemi tanári és egyetemi docensi munkaköröket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nyilvános pályázat útján kell betölteni. /2/ A Kari és az Egyetemi Tanács javaslatára egyetemi tanári munkakör határozott időre meghívás alapján is betölthető. Az Általános követelményeket azonban a meghívott oktatók tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

11

/3/ Az egyetemi tanárt - az Egyetemi Tanács javaslata alapján - az oktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. /4/ Az egyetemi tanári pályázatokat – a MAB véleményezési eljárása után a Kari Tanács véleménye alapján - az Egyetemi Tanács bírálja el. Több pályázó esetén az Egyetemi Tanács a pályázatokat rangsorolja, és azt a személyt terjeszti fel kinevezésre, aki a legtöbb szavazatot, de mindenképpen a szavazatok abszolút többségét kapta. /5/ Az oktatási miniszter megtagadja a javaslat előterjesztését, ha a pályázati eljárás során jogszabálysértés történt. /6/ Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki - az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - doktori fokozattal (Ph. D.) és habilitációval rendelkezik, oktató és tudományos tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven is képes előadás megtartására. /7/ Az egyetemi tanárt a köztársasági elnök a (3) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott esetekben felmentheti.

12

/8/ A köztársasági elnök felmenti az egyetemi tanárt, ha a/ elérte a hetvenedik életévét; vagy

b/ a tudományos etika normáit súlyosan megsértette, vagy más okból vált méltatlanná az egyetemi tanári tisztség viselésére, s ezt fegyelmi eljárás keretében megállapították; vagy

c/ azt az egyetemi tanár kéri. /9/ A /8/ bekezdés a/ és c/ pontja esetében a felmentésre vonatkozó előterjesztés tényét elegendő az Egyetemi Tanácsnak bejelenteni. /10/ Az egyetemi docenst - a Kari Tanács előzetes véleményét figyelembe véve, a Kar dékánja nevezi ki, általában határozatlan időre. /11/ Egyetemi docenssé az nevezhető ki, aki - az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - doktori fokozattal (Ph. D.) rendelkezik, alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására, és megfelelő szakmai tudományos tapasztalattal rendelkezik. /12/ Az egyetemi tanársegédet és adjunktust - a Kari Tanács javaslata alapján - a Kar dékánja nevezi ki az 5. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Az egyetemi tanársegédi és adjunktusi munkakörre pályázat is kiírható. /13/ Az egyetemi tanársegéd, valamint az egyetemi adjunktus kinevezése határozott időre - legfeljebb négy évre - szól. A kinevezés egyetemi tanársegédeknél egy, adjunktusok esetében két alkalommal ismételhető meg. /14/ A 6. § (13) bekezdésében foglaltak nem érintik a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott, továbbá az Ftv. hatálybalépése előtt határozatlan időre kinevezett tanársegédek és adjunktusok közalkalmazotti jogviszonyát. /15/ Az oktatói munkakörre való kinevezés előtt az oktatási szervezeti egység vezetőinek a véleményét ki kell kérni. /16/ Az oktatói és kutatói kinevezések és felmondások eljárási rendjét az SzMSz 10.§, az oktatói-kutatói követelményrendszert, valamint a munka értékelésének rendjét az SzMSz 1. számú melléklete tartalmazza.

7.§

13

Az oktatók joga, kötelessége

(SzMSz 13.§., Ftv. 24., 32-34. és 50. §)

/1/ Az oktatók jogosultak: - a tananyag meghatározására és az alkalmazott oktatási és képzési módszerek megválasztására a képesítési követelményeknek, a tantervi előírásoknak, valamint a szervezeti egységben kialakított munkamegosztásnak megfelelően, - a tantárgyi oktatási programok és tananyag fejlesztésére, - a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítménynek értékelésére, - az oktatói testületek munkájában való részvételre, megválasztása esetén intézményi tisztség viselésére. /2/ A Kar oktatói jogosultak továbbá - tudományos célú pályázatok benyújtására, - a munkaköri feladataikból származó tudományos kutatási feladatok mellett az általuk választott tudományos téma kutatására; egyéni tudományos továbbképzés elősegítésére oktatásmentes kutatási alkotószabadságra, - találmányok szabadalmaztatására, tudományos kutatási eredményeik közzétételére, a vonatkozó jogszabályok és szabályzatok rendelkezéseinek betartása mellett. /3/ A Kar oktatójának kötelessége, hogy beosztásának megfelelően - részt vegyen az intézmény oktató munkájában, így különösen az oktatási foglalkozások (előadások, szemináriumok, gyakorlatok stb.) vezetésében, és a vizsgáztatásban, - folytasson tudományos munkát, - vegyen részt az intézményi közéletben, - ellássa a választás által elnyert intézményi tisztséggel járó feladatokat, - működjön együtt a hallgatói képviseletekkel, - tartsa be az intézmény tanulmányi és vizsgarendjét, - dékáni megbízás alapján évfolyam-felelősi, évfolyamfelelős helyettesi feladat ellátása, - kutatási időszak lejártával kutatási eredményei bemutatására. /4/ Az egyetemi tanárok és a habilitált egyetemi docensek kötelesek részt venni a doktori képzési feladatok ellátásában, a habilitációs eljárás lefolytatásában, és az oktatói, kutatói utánpótlás képzésében.

8.§

14

Kutatók (SzMSz 8.10. §, Ftv. 14., 21., 23., 24 és 111. §)

/1/ A karon tudományos kutató az lehet, aki a/ egyetemi oklevéllel rendelkezik, b/ büntetlen előéletű és cselekvőképes, c/ a tudományos kutatói követelményrendszerben (SzMSz 1. sz. melléklet) meghatározott feltételeknek megfelel. /2/ A Kar tudományos kutatóit a dékán nevezi ki, a Kari Tanács javaslatára. /3/ A tudományos kutatók tekintetében a munkáltatói jogkört a dékán gyakorolja. /4/ A Karon kutató professzori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi, tudományos munkatársi és tudományos segédmunkatársi munkakörök létesíthetők. /5/ A Kar tudományos kutatói jogosultak: - a kutatási feladatok, témák kialakításának, a kutatási módszerek fejlesztésének kezdeményezésére, - a munkaköri feladataikból származó tudományos kutatási feladatok mellett általuk választott tudományos témák kutatására, - találmányok szabadalmaztatására, tudományos eredményeik közzétételére, a vonatkozó jogszabályok és szabályzatok rendelkezéseinek betartása mellett, - az intézmény ügyeiben vélemény-nyilvánításra, - az oktatómunkában és az oktatói, kutatói testületek munkájában való részvételre, megválasztása esetén intézményi tisztségek viselésére, - egyéni tudományos továbbképzés elősegítésére kutatási alkotószabadságra. /6/ A kutató kötelessége, hogy - tudományos kutatómunkáját munkakörében elvárható színvonalon és a kutatási tervekben előirányzott célkitűzések szerint végezze, igény szerint kapcsolódjon be az intézmény oktatási feladatainak ellátásába, - folyamatosan feleljen meg a kutatói hivatásból fakadó követelményeknek, - a kutatási időszak lejártával kutatási eredményeit bemutassa. /7/ A Kar kutatóira, ha az oktatásban részt vesznek, az oktatókra vonatkozó rendelkezések az irányadók jogszabály és a kari szervezeti és működési szabályzat rendelkezései szerint.

15

9. §

Egyéb munkakörök

/1/ A Karon oktatási, kutatási és egyéb feladatait közvetve elősegítő közalkalmazottak: a szakalkalmazottak és más beosztású adminisztratív és fizikai dolgozók. /2/ A Kar oktatási, kutatási és egyéb feladatait közvetve elősegítő közalkalmazottak elnevezését, jogállását, a képesítés szerinti besorolási feltételeket a Kjt. végrehajtására kiadott 4/1997. (I.31.) MKM számú rendelet határozza meg. /3/ Az /1/ bekezdésben felsorolt közalkalmazottak felett az alapvető munkáltatói jogot a dékán gyakorolja az SzMSz 49. számú melléklete szerint.

10.§

Közös rendelkezések, jogorvoslat (Ftv. 24., 32-34. és 50. §)

/1/ A Kar minden foglalkoztatottjának joga, hogy - javaslatot tegyen az intézmény életével kapcsolatos bármely kérdésben és ezekre érdemi választ kapjon, - részt vegyen- közvetlenül vagy képviselője útján, az intézmény szabályzatában rögzített módon - az érdekét érintő döntések meghozatalában és az intézmény vezető testületeiben, - választó és választható legyen az intézményi szabályzatban meghatározott módon az intézmény vezető testületeibe, - az intézmény szabályzatában rögzítettek szerint használja az intézmény létesítményeit, eszközeit és berendezéseit. /2/ A Kar oktatói, tudományos kutatói és más foglalkoztatottak észrevétellel, illetve panasszal fordulhatnak a Kar Tanácsához és vezetőihez. A beadványok elbírálásáról, ennek alapján tett intézkedésekről a beadvány benyújtóját tájékoztatni kell az SzMSz 13. § (9) bekezdés szerint. /3/ A Kar foglalkoztatottjainak kötelessége a jogszabályok és az intézményi szabályzatok betartása, a rájuk bízott vagy az általuk használt eszközök rendeltetésszerű használata és védelme, továbbá, hogy magatartásukkal - intézményen belül és kívül - hozzájáruljanak az Egyetem és a Kar jó hírnevének megőrzéséhez.

16

/4/ A Kar közalkalmazottainak munkavégzésére, munkarendjére az SzMSz 11.§-ban foglaltak, továbbá az egyetemi kollektív szerződés rendelkezései az irányadók.

11.§

Címzetes oktató (SzMSz 5.§(3), 8.§(7) bek., Ftv. 20. és 124. §)

/1/ Az Egyetemi Tanács az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személyeknek c.egyetemi tanári és c.egyetemi docensi címet adományozhat az SzMSz 54. számú melléklete szerint.

/2/ Az intézmény címzetes oktatói mindaddig jogosultak e cím viselésére, amíg az alkalmazási, előmeneteli és folyamatos alkalmassági követelményeknek megfelelnek. A cím megvonás ugyan azon okból történhet, mint az egyetemi tanári cím - az adományozással azonos ügyrend szerint! /3/ A habilitációs bizottság - külön habilitációs eljárás nélkül - egyetemi magántanári cím adományozását javasolhatja annak a címzetes egyetemi tanárnak, aki a 12.§-ban, az egyetemi magántanárokra meghatározott feltételeknek megfelel, továbbá, aki hazai és külföldi felsőoktatási intézményekben, tudományos rendezvényeken magas szintű felkészültséget idegen nyelvű előadásaival is bizonyította. /4/ A címzetes oktató maga is kérheti a habilitációs eljárás lefolytatását, melynek eredményeként a habilitációs bizottság az egyetemi magántanári címet javasolhatja.

12.§

Egyetemi magántanár (SzMSz. 5.§(2)bek., 8.§(7)bek., Ftv. 20. és 124. §)

/1/ Egyetemi magántanári címet adományozhat a Kari Tanács javaslatára az Egyetemi Tanács a Karral közalkalmazotti jogviszonyban nem álló hazai vagy külföldi kiváló elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakembernek, továbbá a Karral közalkalmazotti jogviszonyban álló tudományos kutatónak, aki - egyetemi oklevéllel rendelkezik, - büntetlen előéletű és cselekvőképes, - a követelményrendszerben meghatározott feltételeknek beosztásához mérten megfelel,

17

- habilitációval rendelkezik, - hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, vagy tudományos rendezvényeken idegen nyelvű előadásaival is bizonyította magas szintű felkészültségét, - akit a kari oktatási egység és a Kari Tanács javasol. /2/ Az egyetemi magántanár szakterületén előadáshirdetési jogosultsággal rendelkezik.

13.§

Doktori képzés és fokozatai (SzMSz 3.§(1)b., 4.§(5)b., 31.§(5)b., Ftv. 91-94. és 100. §)

/1/ A doktori (Ph. D.) képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait az egyetemi Doktori Szabályzata tartalmazza. /2/ Az Egyetem a doktort - a hagyományoknak megfelelően - a Karon az Egyetemi Tanács ünnepélyes, nyílt ülésén avatja. /3/ Az Egyetem - a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával - Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. /4/ A doktori (Ph. D.) fokozattal rendelkező személyek nevük mellett címként a/ a "doktor (Ph. D.)" vagy "Dr" rövidítést, b/ külföldön a tudományterület megjelölésével a "Doctor of Phylosophy" (rövidítve: Ph. D.) angol elnevezést használhatják.

14.§

Tiszteletbeli doktor (SzMSz 5.§(5)bek., Ftv. 100§)

/1/ A Kari Tanács javaslatára az Egyetemi Tanács a doktori szabályzatban foglalt követelményeknek megfelelően, az arra érdemes bel- és külföldi személyt tiszteletbeli doktorrá avathatja. Az adományozás rendjére az egyetemi

18

doktori szabályzat az irányadó. A tiszteletbeli doktorrá avatás - a hagyományoknak megfelelően - a Karon az Egyetemi Tanács ünnepélyes, nyílt ülésén történik. /2/ A tiszteletbeli doktorrá avatott személyek nevük mellett, címként a "doctor honoris causa" vagy a "dr. h. c." rövidítést használhatják.

15.§

Professor Emeritus, díszdiploma, kitüntetések (SzMSz 5.§ (1) bek., Ftv. 17.§(8) bek., 100.§)

/1/ A Kari Tanács javaslatára az Egyetemi Tanács "Professor Emeritus" címet adományozhat annak a nyugdíjba vonult egyetemi tanárnak, aki

a/ A Magyar Tudományos Akadémia rendes vagy levelező tagja, vagy akadémiai doktori tudományos fokozattal rendelkezik, - szakterületén az oktatásban, tudományos munkában munkásságával, előadásaival, kutatási eredményeivel stb. elismert szaktekintély, - oktatói, tudományos kutatói és közéleti munkásságával jelentősen hozzájárult az intézmény hazai és nemzetközi jó hírnevének kialakításához, b/ oktatói, tudományos munkájának elismeréseként miniszteri vagy ettől magasabb állami kitüntetésben részesült, c/ az intézménynél - nyugdíjba vonulása előtt - legalább öt évig tevékenykedett egyetemi tanárként. /2/ A "Professor Emeritus" jogaira és kötelezettségeire a főhivatású oktatók jogai és kötelezettségei - a foglalkoztatásra vonatkozó megállapodásban foglaltaknak megfelelően - irányadók. Az intézményi vezetésben tisztséget, vezetői munkakört nem tölthet be. /3/ A "Professor Emeritus" cím adományozása rendjét az SzMSz 54. számú melléklete, a címmel járó juttatásokat jogszabály határozza meg. /4/ Az Egyetem - a Kari Tanács javaslatára - annak a személynek, aki a Kar jogelőd intézménynél 50, 60, 65, 70 vagy 75 éve szerezte meg oklevelét, közmegbecsülésre méltó, és a Kar hírnevét öregbítette arany, gyémánt, vas, rubin, illetve gránit oklevelet, továbbá a Kar szellemiségének fejlesztése, hírnevének gyarapítása, az oktatási kutatási tevékenység és a működési feladatok magas szintű ellátásának elismeréséül Pro Universitate Hungariae Occidentalis kitüntetést adományozhat (SzMSz 54. számú melléklet). /5/ A címek, díszoklevelek, kitüntetések átadása a Kar tanévnyitó nyilvános ünnepi tanácsülésén történik.

19

16.§

Habilitáció (SzMSz 3.§(1) b., (5) b., 28.§(1)b., Ftv. 25-26.§)

/1/ A habilitáció az oktatói és előadói képesség valamint a tudományos teljesítmény egyetemi megítélése. /2/ Habilitálást, illetve az erre vonatkozó eljárás lefolytatását kérhetik a Karral közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatók, tudományos kutatók, továbbá a közalkalmazotti jogviszonyban nem álló bármely (külső) személy, aki - egyetemi oklevéllel rendelkezik, - doktori (Ph. D.) fokozattal rendelkezik, - büntetlen előéletű és cselekvőképes, - az intézmény oktatói, tudományos kutatói követelményeknek - beosztásához mérten - megfelel. /3/ A habilitációs eljárás lefolytatására a habilitációs szabályzat (SzMSz 15. sz. melléklete) rendelkezéseinek megfelelően a habilitációs bizottság jogosult. A habilitált fokozattal rendelkező személy neve mellett Dr. habil. címet viselheti.

17.§

Külföldi tanulmányok elismerése (Ftv. 105-109. §)

/1/ A külföldön folytatott, nem befejezett felsőfokú (rész) tanulmányok beszámításának továbbá külföldi felsőoktatási intézményben szerzett befejezett tanulmányokat tanúsító oklevél, fokozat elismerésének szabályait a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett tudományos fokozatok, oklevelek és diplomák honosításáról szóló egyetemi szabályzat 16. számú melléklete tartalmazza. /2/ A Kar az alapképzésben, illetőleg az általános a szakirányú továbbképzésben szerzett külföldi oklevelet akkor honosíthatja, ha a/ az oklevél által tanúsított végzettségi szintet az Oktatási Minisztérium elismerte, és az elismert végzettségi szint a Karon megszerezhető végzettséggel egyenértékű, vagy annál magasabb,

20

b/ az oklevél olyan szakképzettséget tanúsít, amely a Karon megszerezhető, c/ a honosítást kérő személy által teljesített tanulmányi követelmények megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők az adott szakon az oklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányi követelményeknek. /3/ A Kar egyetemi doktori (Ph. D.) fokozatként honosítja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásaival megfeleltethetők az Egyetemi Doktori Szabályzatban előírt követelményeknek. /4/ A Kar által honosított oklevél jogi hatálya megegyezik a Karon folytatott tanulmányok alapján kiadott oklevelek jogi hatályával. /5/ Az (1) bek. szerinti Szabályzat szerint kell eljárni a külföldi felsőoktatási, vagy tudományos intézményben szerzett habilitációs oklevél elismerése esetén is. /6/ A Kar az /1/ és /2/ bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetében is csak akkor honosítja a külföldi oklevelet, ha azt olyan külföldi intézmény adta ki, amely tudományos fokozat odaítélésére jogosult, és ha az oklevél a külföldi állam joga alapján felsőfokú végzettséget tanúsít. Abban a kérdésben, hogy az oklevelet kibocsátó külföldi intézmény rendelkezik-e oklevél kibocsátási joggal, az Oktatási Minisztérium állásfoglalása az irányadó. /7/ A honosított oklevél birtokosa azt a címet jogosult viselni, amelyet számára a Kar a honosítás által adományoz.

IV.

A KAR HALLGATÓI

18.§ (SzMSz 12.,18.§, Ftv. 27.§)

/1/ A Kar hallgatója a felsőfokú szakképzésben egyetemi és főiskolai szintű alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevő személy,

21

függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási és finanszírozási formában végzi. /2/ A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön lére, és – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsga-időszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat a Szabályzatban meghatározottak szerint megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek. Doktori képzésben a hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a legfeljebb három év időtartamú doktori tanulmányok befejezésének, az elbocsátásnak, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tart.

/3/ A Karra az a személy iratkozhat be, aki eleget tesz az egyetemi, illetve kari Felvételi Szabályzatban megállapított feltételeknek. /4/ Szünetel a hallgatói jogviszony, ha - évhalasztásra vagy évkihagyásra engedélyt kapott, - a tanulmányok folytatásától meghatározott időre eltiltották, továbbá - ha a hallgató a tanulmányok folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el. Két év szünetelés után a hallgatót törölni kell a névsorból. /5/ A hallgató, a hallgatói jogviszony szünetelése alatt a hallgatói jogviszonyon alapuló egyes jogokat külön jogszabály, szabályzat rendelkezései szerint gyakorolhatja. /6/ A hallgató részére diákigazolványt kell kiállítatni. A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat, és a jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít.

19.§

A hallgatók jogai, kötelezettségei (SzMSz 13.§, Ftv. 30.,31.§)

/1/ A hallgató joga, hogy

22

a/ válasszon - érdeklődésének megfelelően - a szakok, a tantárgyak és a foglalkozások közül, továbbá tanulmányai ideje alatt a szak, a tagozat megváltoztatása, b/ látogassa az intézmény létesítményeit (könyvtárait, számítástechnikai központját, szertárait, laboratóriumait, tanüzemét, sportpályáját stb.), használja azokat a berendezéseket, eszközöket (gépeket, műszereket stb.), amelyek felkészülését elősegítik, érdeklődését kielégítik, c/ részt vegyen a szakkörök, diákkörök munkájában, d/ tagja legyen egyetemi kulturális és sportkörnek, egyesületnek, e/ utazási, kulturális egyéb - jogszabályban vagy szabályzatban meghatározott - kedvezményekben részesüljön, f/ felvételét kérje a kollégiumba, g/ hallgatói támogatást, tanulmányi munkájáért ösztöndíjat kapjon, h/ az előadók és más oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok, és más foglalkozások közötti választás, párhuzamos képzésben való részvétel a képesítési követelmények által meghatározott keretek között; az oktatók munkájának véleményezése, i/ tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, j/ választó és választható legyen a hallgatói képviseleti szervekbe, az intézményben működő tanácsokba, munkabizottságokba, k/ kérje az átvételét más - azonos vagy más típusú - felsőoktatási intézménybe, más karra vagy szakra, l/ tanulmányai alatt felvételét kérje másik felsőoktatási intézménybe, más karra vagy szakra, m/ más szakon, karon, illetőleg felsőoktatási intézményben vendéghallgató legyen, n/ részt vegyen közvetlenül vagy képviselői útján az érdekeit érintő döntések meghozatalában a Kar és az intézmény vezetésében,

23

o/ tagja legyen - a kari szabályzatban meghatározott módon - az intézményen kívüli szakmai, politikai, kulturális, sport- és más egyesületeknek, köröknek és kluboknak, részt vegyen ilyenek alapításában, s ezekben tisztséget viseljen. p/ a vonatkozó jogszabályok, szabályzat rendelkezései alapján munkát vállaljon q/ tanulmányi szerződést kössön. /2/ A hallgatók - pályázat alapján - demonstrátorként részt vehetnek a Kar oktató- és kutató munkájában, doktori képzésben résztvevő hallgató oktatói feladatot vállalhat. /3/ A hallgatók a hallgatói jogviszonyból származó jogaikat egyénileg vagy közösségeik és szervezeteik által gyakorolhatják. /4/ A hallgató kötelessége, hogy a/ alkotó módon vegyen részt a kötelező foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, b/ rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek, c/ tartsa meg a tanulmányi rendet, a gyakorlati oktatási hely munkarendjét, valamint a Kar és az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, d/ őrizze meg, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, védje az intézmény létesítményeit, felszereléseit, e/ segítse elő a Kar feladatainak teljesítését és őrizze jó hagyományait, f/ tanúsítson tiszteletet az oktatók, kutatók, valamint a dolgozók személye és munkája iránt, becsülje társait, fegyelmezett magatartásával járuljon hozzá a Kar jó hírnevének megőrzéséhez. /5/ A hallgatók további jogait és kötelezettségeit, tanulmányi ügyeit a Tanulmányi és vizsgaszabályzat, a részükre nyújtható támogatásokat és általuk fizetendő díjakat ennek szabályzata, fegyelmi és kártérítési ügyeit pedig a hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat határozza meg.

24

20.§

A Hallgatói Önkormányzat (SzMSz 33.§, Ftv 66-67. §)

/1/ A kari hallgatói önkormányzat az egyetemi hallgatói önkormányzat részeként működik. /2/ A hallgatói önkormányzat tisztségviselőit a hallgatók választják meg. Ennek során minden hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon a hallgatók egynegyede részt vesz. /3/ A hallgatói önkormányzat - a Szabályzat alapján és keretei között - maga alkotja meg saját szervezeti és működési szabályzatát és azt köteles bemutatni a Kari Tanácsnak. A Tanács kifogást emelhet törvény- vagy szabályzatellenes rendelkezés ellen, illetőleg azt megsemmisítheti. A Kari Tanács ilyen rendelkezése ellen a hallgatói önkormányzat panasszal fordulhat a rektorhoz, ennek eredménytelensége esetén az oktatási miniszterhez. /4/ A hallgatói önkormányzat az intézmény más szerveivel együttműködve látja el feladatait. /5/ A hallgatói önkormányzat működéséhez a tárgyi és anyagi feltételeket a kar/intézmény vezetése biztosítja, amelyek jogszerű felhasználását a kar/intézmény vezetője ellenőrzi. /6/ A hallgatói önkormányzat joga: a/ a szabályzatban meghatározott választási elvek alapján képviselők küldése az egyetemi és kari tanácsba, valamint más vezető testületekbe, b/ részvétel a felvételi bizottságok munkájában, c/ javaslat a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, d/ javaslattétel külső oktató (előadó) meghívására, e/ tudományos és szakmai diákkörök szervezése és a dolgozatok közzététele, f/ a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építése, g/ az oktató munka hallgatói véleményezése, h/ az intézmény sportlétesítményei hasznosítására vonatkozó tervek véleményezése, i/ részvétel a kollégium vezetésében, j/ részvétel a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj és egyéb támogatási ügyeinek intézésében,

25

k/ a tanév időbeosztásának, a tanulmányi szünetek időpontjának meghatározásában közreműködés, l/ a hallgatók helyzetének átfogó értékelése véleményezése, m/ egyetértést gyakorol: - a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor, - az oktatók hallgatói véleményezésének rendjére alkotott szabályzat elfogadásakor, ill. módosításakor,

- a hallgatói jóléti, kulturális, sport célú ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok, diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerű használatának megváltoztatásakor és hasznosításával kapcsolatban.

21.§

A hallgatói öntevékeny csoportok

(SzMSz 46.§, Ftv 47.,49.§)

/1/ A hallgatók tanulmányi, tudományos, közművelődési, sport és más törvényes célból öntevékeny csoportot (kör, klub stb.) alakíthatnak. Az öntevékeny csoport - tagsága önkéntes, - maga határozza meg tevékenysége tartalmát és formáját, belső ügyeiben önállóan dönt, - hatályos jogszabályok előírásait betartva önállóan és felelősséggel gazdálkodik a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel, saját bevételeivel és a külső forrásokból származó támogatásokkal. /2/ A hallgatói öntevékeny csoport alakulását a Kar dékánjának be kell jelenteni. A bejelentésben tájékoztatást kell adni a csoport szervezésének indokairól, céljáról, működésének rendjéről, tevékenységéről és vezetőiről. /3/ A Kar dékánja a csoport jogszabályt sértő működése esetén intézkedhet felosztásáról, illetve működését felfüggesztheti. A döntések meghozatala előtt a hallgatók, illetve képviselőjük véleményét meg kell hallgatni. /4/ Az öntevékeny csoportokat, azok adatait a Dékáni Hivatal, illetve a dékán által kijelölt kari szervezeti egység tartja nyilván.

V.

A KAR SZERVEZETE, VEZETÉSE ÉS MŰKÖDÉSE (SzMSz 15-35.§, Ftv 60-67.§)

26

22.§

A Kar a Nyugat-Magyarországi Egyetem önálló igazgatási szervezeti egysége, mely- az SzMSz keretében - ellátja e Szabályzat 3.§-ában meghatározott képzési, tudományos kutatási, igazgatási és szervezési, pénzügyi, gazdasági és műszaki feladatokat, valamint fő tevékenységeihez kapcsolódóan szolgáltatásokat végez.

23.§

A Kar vezetésével kapcsolatos központi feladatokat a/ a Kari Tanács, b/ a dékán és helyettesei, c/ az Agrártudományi Centrum elnöke, d/ a Dékáni Tanács, e/ a kari bizottságok, f/ a kari oktatásszervezeti, igazgatásszervezeti és egyéb egységvezetők végzik. A feladatok ellátásában közreműködnek - az oktatók, kutatók és egyéb dolgozók testületei (oktatói-kutatói értekezlet, és nem oktató-kutató dolgozók értekezlete, tanszékvezetői testület stb.), - Hallgatói Önkormányzat,

- a Közalkalmazotti Tanács - kari szakszervezetek.

24.§

/1/ A Kar vezető testülete a Kari Tanács. A Kari Tanács véleményt nyilvánít, javaslatot tesz mindazokban az ügyekben, amelyek a Kart érintik, és amelyek az Egyetemi Tanács, valamint a rektor feladat- és hatáskörébe tartoznak, és dönt a rábízott ügyekben. Titkárát maga választja meg. /2/ A Kari Tanács szavazati joggal rendelkező taglétszáma 22 fő. a/ Hivatalból tagjai - a dékán (egyben a tanács elnöke), - a centrumelnök, - a kari hallgatói önkormányzat elnöke, b/ választás alapján 19 tag. Ebből - vezető oktatók (egyetemi tanár, docens): 8 fő

27

- adjunktusok: 2 fő - tanársegédek: 1 fő - kutatók: 1 fő - más foglalkoztatottak: 2 fő - hallgatók: 5 fő. Ebből 1 fő Ph. D. hallgató, 1-1 főt a II., III. és IV. évfolyam, 1-1 főt pedig az V. és I. évfolyam választja. Az V. évfolyamos kari tanácsi tisztségét a tanév I. félévének végéig, az I. évfolyamos pedig a tanév II. félévének kezdetétől látja el. /3/ A Kari Tanács tanácskozási jogú tagjai: - dékánhelyettesek, - gazdasági kirendeltség-vezető, - a Dékáni Hivatal vezetője, - a humánpolitikai osztályvezető, - a Közalkalmazotti Tanács elnöke, - a reprezentatív szakszervezetek képviselői, a dékán által a Kari Tanács véleménye alapján felkért kari és külső szakemberek és közéleti személyiségek, 3-3 fő. /4/ A Kari Tanács ülésére állandó meghívottak: - az Egyetem rektora, - az Oktatási Minisztérium és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője, - Mosonmagyaróvár város polgármestere,

- a dékán esetenként - amennyiben a tárgyalásra kerülő napirend ezt meg kívánja - az ülésre más személyeket is meghívhat.

/5/ A Kari Tanács tagjait három évre választják. A Tanács tagja nem lehet olyan hallgató, aki vizsgakötelezettségének nem tett eleget és emiatt az adott félévre nem iratkozott be. /6/ A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak tagsága személyre szóló, annak helyettes útján történő gyakorlása nem lehetséges. /7/ A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak a Tanács munkájában folyamatosan részt kell venni. Amennyiben a választott tanácstag a folyamatos részvétel követelményeinek tartósan eleget tenni nem tud, a Tanács elnöke kezdeményezheti a tag megbízatásának visszavonását és helyének a Tanács által meghatározott módon történő betöltését. /8/ A kari tanácsi tagság megszűnik, ha - megszűnik az a jogalap, amely alapján a tagság létrejött ( a képviselt rétegből történő kiválás stb.)

28

- a tanácstagot az őt megválasztó szervezet visszahívja, (A visszahívásra a választásra irányadó szabályok alkalmazandók.) - a megbízás időtartama lejár, - a tanácstag megbízatásáról lemond.

25.§

A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak a megválasztási rendje

/1/ A Tanács választott tagjai jelöléssel és titkos választással nyerik el tisztségüket. A hallgatók részéről a tagok választása önkormányzati szabályzatuk szerint történik, figyelemmel a Szabályzat ide vonatkozó rendelkezéseire. Minden oktató, kutató és más közalkalmazott, továbbá hallgató választó és választható. /2/ A választást az SzMSz 9. számú melléklete szabályozza részletesen. /3/ A választás lefolytatását és eredményét külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ennek tartalmazni kell: - a választás helyét, időpontját; - a szavazó urnák felbontását; - az összes leadott szavazatok számát; - az érvényes és érvénytelen szavazatok számát; - a megválasztott kari és egyetemi tanácstagok nevét;

- a választással összefüggésben esetleges vitás ügyet, ill. ezzel kapcsolatos döntést.

A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjainak kell aláírni. A választás eredményét a jegyzőkönyv alapján a dékán vagy általa megbízott levezető elnök ismerteti. A jegyzőkönyv a Dékáni Hivatalban kerül elhelyezésre. /4/ A választás eredménye felterjesztésre kerül a Rektori Hivatalba.

26. §

A Kari Tanács hatásköre (SzMSz 28.,29.§, Ftv. 53.,59 és 60-62.§)

/1/ A Kari Tanács hatáskörében m e g h a t á r o z z a

29

a, a kar szervezetét, működését és fejlesztését, oktatási és kutatási munkáját, gazdálkodását alapvetően érintő elveket, feladatokat, programokat, megalkotja az SzMSz alapján a kari szabályzatot és egyéb kari szabályzatokat; b, a kari tanterveket; c, a felsőfokú szakképzés, az alap- és szakirányú továbbképzés, a doktori képzés és a habilitációs eljárások kari feladatait; d, a kar gazdálkodásának elveit; e, az oktatói-kutatói követelményrendszer kari sajátosságait. /2/ A Kari Tanács hatáskörében d ö n t a/ a beadott pályázatok alapján, a rektor véleményének meghallgatásával a dékán személyéről, esetleges visszahívásáról; b/ a kari szervezeti egységek hatáskörét meghaladó minden olyan szervezeti kérdésben, amely nem tartozik felettes szervek hatáskörébe; c/ a kar szervezetét, működését és fejlesztését, oktatási és kutatási munkáját, gazdálkodását érintő tervek és programok elfogadásáról; d/ a kar rendelkezésére álló pénz- és vagyoni eszközök felhasználásának elveiről, a jóváhagyott pénzügyi keret és más kari pénzforrások felhasználásáról, a kari keretek felosztásáról és az előző évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról - figyelemmel az államháztartási törvény és más vonatkozó jogszabályok előírásaira; e/ a kar és a szervezeti egységek munkájáról készített beszámolók elfogadásáról; f/ a tanszékvezetők és az egyetemi tanárok testületének létrehozásáról; g/ a kar oktatási, tudományos és továbbképzési tevékenységének elveiről; h/ a külföldi egyetemeken szerzett oklevelek honosításáról; i/ a Kari Tanács állandó- és munkabizottságai tagjainak és elnökének a személyéről; j/ a záróvizsga-bizottságok elnökeinek személyéről; k/ a kari személyzeti tevékenység elveiről; l/ a kar nemzetközi kapcsolatairól, képzési és kutatási kapcsolatok kialakításáról, fejlesztéséről; m/ továbbá minden olyan ügyben, amelyet az Egyetemi Tanács, jogszabály, egyetemi vagy kari szabályzat a testület döntési jogkörébe utal. /3/ A Kari Tanács hatáskörében j ó v á h a g y j a a/ a tanterveket, tantárgyi programokat; b/ a tudományos programokat e munka minőségét biztosító intézkedéseket és értékeli a kutatási eredményeket; c/ a kari jegyzet- és kéziratkiadást; d/ a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Centrum Működési Szabályzatát e/ a kart érintő kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodásokat;

30

f/ a kar feladatai közében felsőoktatási tudományos, kutató, fejlesztő, tervező és egyéb intézményekkel továbbá gazdálkodó szervekkel és más vállalkozókkal kialakítandó együttműködés, társulás elveit, feltételeket, illetve erre létrejött megállapodásokat. /4/ A Kari Tanács hatáskörében j a v a s l a t o t t e s z a/ szakalapításra, tanszék, intézet létesítésére, megszüntetésére, összevonására, elnevezésére, a kari képzés korszerűsítésére, új oktatási területekre; b/ vezető oktatói és kutatói munkakörök létesítésére, a vonatkozó pályázatok kiírására, vezető oktatók meghívására; c/ egyetemi, főiskolai tanár kinevezésére és felmentésére; d/ egyetemi, főiskolai docens és vezető kutató kinevezésére és felmentésére; e/ adjunktus, tanársegéd kinevezésére és felmentésére; f/ tanszékvezető, intézetigazgató megbízására; g/ évente a szakra, karra felvehető hallgatók számát illetően; h/ tiszteletbeli doktori, "Professor Emeritus", egyetemi magántanári cím, díszdiplomák, valamint a "Pro Universitate Hungariae Occidentelis Emlékérem" adományozására; i/ állami és más nem egyetemi kitüntetésekre történő felterjesztésekre; j/ az ET hatáskörébe tartozó, a kart érintő más kérdésekben való határozathozatalra. /5/ A Kari Tanács hatáskörében v é l e m é n y t n y i l v á n í t - a rektor, a dékán, az Egyetemi Tanács, a Hallgatói Önkormányzat felkérésére - a/ a kart érintő és a felettes szervek döntési jogkörébe tartozó ügyekben; b/ dékánhelyettesi és dékáni hivatalvezetői megbízás tárgyában; c/ önálló oktatási szervezeti egységek vezetőinek megbízása tárgyában; d/ minden, a kar feladatait és tevékenységét érintő kari bizottság elnöke és tagjai kinevezésével és felmentésével kapcsolatban; e/ kitüntetéses doktori cím adományozásáról. /6/ A Kari Tanács állást foglal minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, egyetemi vagy kari szabályzat, a rektor, vagy más felettes szerv, illetve a dékán a Tanács elé terjeszt, továbbá azokban a kérdésekben, amelyek megvitatása végett a Kari Tanács rendkívüli ülését össze kell hívni, valamint amely ügyeknek az oktatók és kutatók értekezlete és a Közalkalmazotti Tanács naprendre tűzését javasolja. /7/ A Kari Tanács az /1/, /2/ és /3/ bekezdésben felsorolt hatásköreiből, melyek a Centrum tevékenységéhez tartoznak vagy azokat érintik, a 31/B. § /3/ bekezdésében felsoroltakat ruházza át a Centrum Tanácsára.

31

/8/ A Kari Tanács hatáskörében b e s z á m o l t a t j a a/ a dékánt, az intézetigazgatókat, a tanszékvezetőket, az egyéb kari és karközi szolgáltató szervezeti egységek vezetőit, és más kari vezetőket; b/ beszámolót kérhet a karon működő minden egységtől és szervezettől. /9/ A Kari Tanács hatáskörében megsemmisíthet a/ minden olyan átruházott hatáskörben, vagy a karon, illetve kari felügyelet alatt működő tanács, testület, szerv és közösség által hozott döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt, egyetemi vagy kari szabályzatot, egyetemi vagy kari tanácsi határozatot sért; b/ a Kari Tanács a dékán, kari jogszabályt, illetve egyetemi szabályzatot sértő döntésének megsemmisítése érdekében vezető oktató korelnöke útján előterjesztéssel fordulhat a rektorhoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van.

27.§

A Kari Tanács működési rendje (SzMSz 30.,34.§., Ftv. 54.§.)

/1/ A Kari Tanács hatáskörében a/ normatív szabályzatot alkot, b/ egyedi határozatot hoz, c/ az előterjesztést visszautalja az illetékesnek. /2/ A Kari Tanács a/ hatáskörét az ülésein gyakorolja, b/ tanévenként legalább hat alkalommal tart ülést. /3/ A Kari Tanács ülését a dékán hívja össze, írásbeli előterjesztéssel, a napirend megjelölésével. a/ az előterjesztéseket a tanácsülés előtt 8 nappal meg kell küldeni, vagy hozzáférhetővé kell tenni a Tanács tagjainak, az állandó és az alkalmankénti meghívottaknak. b/ Az ennél később előterjesztett, valamint a tanácsülésen szóban vagy írásban előterjesztett napirendi javaslatot az adott ülésen csak a Tanács egyszerű többségi egyetértéssel lehet tárgyalni. /4/ A Kari Tanács rendkívüli ülését a kezdeményezéstől számított 4-15 napon belül össze kell hívni, ha a/ azt a rektor, dékán,

32

b/ a Kari Tanács, kari oktatási szervezeti egység, oktatói-kutatói értekezlete, c/ a Hallgatói Önkormányzat, d/ a Közalkalmazotti Tanács, e/ a Kari Tanács szavazati jogú tagjainak legalább egyharmada azt a megtárgyalandó napirend megjelölésével írásban kéri. /5/ A Kari Tanács az Egyetemi Tanáccsal összhangban elfogadja éves munkatervét. A munkaterven kívül további előterjesztéseket a későbbiekben csak a rektor, dékán, a Kari Tanács, a Hallgatói Önkormányzat, a Kari Tanács szervezeti jogú tagjai, a Közalkalmazotti Tanács és a Reprezentatív Szakszervezetek képviselője tehetnek, s tervezett napirend törlését is ők kezdeményezhetik, lehetőleg a napirendet tartalmazó tanácsülést megelőző ülésen. A dékán köteles napirendre tűzni az olyan kérdéseket, amelyekben a Kari Tanácsnak döntési, javaslattevő, vagy véleményező joga van, továbbá melyeket a rektor, a Kari Tanács, illetőleg a kari oktatók-kutatók értekezlete javasol. /6/ A Kari Tanács ülései nyilvánosak, a Tanács határozatával alkalmanként azonban zárttá tehetők. /7/ A Tanács ülését a dékán, akadályoztatás esetén erre kijelölt dékánhelyettes vezeti. /8/ A Kari Tanács akkor határozatképes, ha a szavazati jogú tanácstagok legalább 2/3 -a megjelent. Határozatképesség hiányának megállapítása esetén, az elnök a Tanácsot egy héten belül változatlan napirenddel írásban köteles összehívni. Ebben az esetben a Tanács határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak legalább fele jelen van. /9/ Napirendi kérdésben a Tanács elnöke szavazást rendel el. Szavazást kérhet a Tanács bármely tagja, de elrendeléséhez a Tanács jelenlévő szavazati jogú tagjai egyharmadának támogatása szükséges. Szavazásra csak akkor kerülhet sor, ha a Tanács határozatképes, ennek megállapítása létszámellenőrzéssel történik. /10/ A dékán köteles a Kari Tanácsot tájékoztatni. - a Tanács határozatainak végrehajtásáról, - az átruházott hatáskörében hozott döntésekről, - olyan intézkedéseinek indokairól, amelyekben a Tanácsnak az ügyben kifejtett javaslatáról vagy véleményétől eltért, - mindazon ügyekről, amelyekről az tájékoztatást kér.

33

/11/ A Kari Tanács általában nyílt szavazással határoz, foglal állást. Titkos szavazással határoz, nyilvánít véleményt személyi ügyekkel (kinevezés, megbízás stb.) kapcsolatos javaslatról - kivéve díszoklevelek adományozását, bizottsági tagság jelölési egyetértése, továbbá tanácstagi indítványra, ha a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok egyharmada támogatja. /12/ A Tanács javaslattevő, valamint véleményt nyilvánító határozatát egyszerű szótöbbséggel, ( az igen szavazatok száma meghaladja az összes szavazat felét) a döntési határozatokat kétharmados szótöbbséggel hozza. Nyílt szavazásnál bekövetkező szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Titkos szavazáskor - személyi ügyekben - szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszor is szavazategyenlőség áll fenn, akkor a javaslatot legkorábban 15 nap után lehet ismét napirendre tűzni. /13/ A Tanács egyenkénti szavazási eljárással szavaz több jelölt esetén a véleményező és a javaslattevő jogkörében a munkaköri kinevezésekre vonatkozó pályázatokról, továbbá a véleményező testület a vezetői megbízásokról. /14/ A Tanács listás szavazási eljárással szavaz több jelölt esetén a javaslattevő jogkörében a vezetői megbízásokra vonatkozó pályázatokról (dékán, gazdasági igazgató, titkár, hivatalvezető, tanszékvezető, intézetigazgató, könyvtárigazgató, karközi szervezeti egységek vezetői). Listás szavazásnál az alábbiak szerint kell eljárni: a/ A szavazólapon fel kell tüntetni minden pályázót. b/ A szavazólapon a Tanács szavazati jogú tagjai megjelölik az általuk választott jelöltet. c/ Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét, akkor a szavazási eljárást a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nevének elhagyásával meg kell ismételni. Ha ez a forduló sem hozott döntést, a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nevét mindig elhagyva, a szavazási eljárást mindaddig ismételni kell, amíg a lista két jelöltre szűkül. d/ Ha a szavazólapon feltüntetett pályázók száma csak két fő, és az első fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét, záró fordulót kell tartani. Ha a záró szavazási forduló is eredménytelen, a pályázatot újra ki kell írni. e/ Érvénytelen a szavazat, ha egynél több, vagy egyetlen név sincs megjelölve a szavazólapon. Tartózkodásnak minősül az érvénytelen, vagy a jelenlévők le nem adott szavazata.

34

/15/ Ha a Tanács tagját érintő személyi kérdésben történik szavazás, a személyében érintett tanácstag, illetve a helyettesítője nem szavazhat. A határozatképesség az eredeti, a szavazati arány a csökkentett létszámra vonatkozik. /16/ A Kari Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen megjelentek nevét, a vitában elhangzott hozzászólások szövegét, a döntések alapján írásba foglalt határozatokat, a szavazatok megoszlásával. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vezeti, állítja össze és írja alá, a dékán által felkért két szavazati jogú kari tanácstag hitelesíti. A jegyzőkönyv kivonatát képező emlékeztetőt, amelynek tartalmazni kell a Tanács által elfogadott előterjesztéseket és a hozott határozatokat, a felügyeleti hatóságnak (rektornak) tájékoztatás céljából a tanácsülést követő 15 napon belül fel kell terjeszteni. /17/ A Kari Tanács határozatait 15 napon belül meg kell küldeni a napirend előterjesztőjének, a végrehajtásban érdekelt személyeknek, a Közalkalmazotti Tanácsnak, valamint a karon működő reprezentatív szakszervezetek képviselőjének. /18/ A Kari Tanács, illetve a Tanács bizottsági üléseinek előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai- beleértve a gazdálkodásra vonatkozó dokumentumokat-, az Egyetem (kar, oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és más dolgozói számára nyilvánosak. Az előterjesztések a Kari Tanács és a bizottságok tagjainál továbbá a kari Könyvtár folyóirat-olvasójában (a Dékáni Hivatalban, Kari Főigazgatói Hivatalban) megtekinthetők. A Kari Tanács által alkotott, illetve jóváhagyott szabályzatokat számítógépes hálózaton is nyilvánosságra kell hozni. /19/ A Kari Tanács részletes működési rendjére az Egyetemi Tanács ügyrendjére (SzMSz 8. sz. függelék) értelemszerűen irányadó. Az Egyetemi Tanács ünnepélyes alkalmakkor nyilvános ülést tart. Ilyenkor a rektor, a dékánok, a kari főigazgatók tisztségük jelvényeivel jelennek meg. /20/ A kari tanácstagok, valamint a Tanács által létrehozott állandó és munkabizottságok tagjai, továbbá a Tanács által megválasztott, vagy a dékán által alakított bizottságok elnökei jogosultak betekinteni a Kar bármely szervezeti egységének olyan ügyirataiba, amelyek a testületi tagságukból, illetve megbízásukból adódó feladataik ellátásához szükségesek.

35

/21/ Az újonnan megválasztott Tanács első ülését a dékán ezek hiányában a vezető oktatók közül a legidősebb testületi tag, mint korelnök hívja össze a megválasztást követő 15 napon belül.

28.§

A dékán és helyettesei

(SzMSz 20.§(2)-(4)bek., Ftv. 61.§ 62.§(2)bek.)

/1/ A Kar felelős vezetője a dékán. A dékánt a Kari Tanács - pályázat alapján, a rektor véleményének meghallgatásával - titkos szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel választja a Karon teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott, magyar állampolgárságú egyetemi tanárok vagy docensek közül. Több pályázó esetén a választásnál minden szavazati jogú tanácstag - listás szavazással - egy jelöltre adhatja le szavazatát. A választási eljárás első fordulójának sikertelensége esetén a két legtöbb szavazatot kapott pályázó figyelembevételével újabb szavazást kell elrendelni. A rektor azt a személyt bízza meg a dékáni feladatok ellátásával, aki a szavazatok több, mint felét meg kapta. A dékán felett a teljes körű munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja. A Kari Tanács döntése alapján történő visszahívást is a rektor írja alá és adja ki. /2/ A dékán megbízása legfeljebb négy évre szól. A megbízási időszak hosszát (ciklus) az Egyetemi Tanács a dékáni pályázati kiírásban határozza meg, s ezzel egyidejűleg szabályozza a felterjesztésig megteendő lépéseket. A dékán pályázat alapján, megszakítás nélkül - két ciklusra választható meg. A második ciklusra a kari tanács tagjai több mint kétharmadának jelenlétében megtartott szavazáson, szavazatuk több mint kétharmadával bízható meg. Újabb megbízatásra csak egy ciklus kihagyása után, új pályázat alapján kerülhet sor. /3/ A dékán megbízatása idején nem viselhet vezető tisztséget politikai szervezetben. /4/ A dékán feladat- és hatásköre: A dékán rektor által átruházott hatáskörében a/ a kar törvényes képviselője b/ a karon folyó képzés, ennek tartalmi, módszertani és tudományos kutatási, művészeti, sport, igazgatási, valamint gazdasági tevékenység irányítása, összehangolása, ellenőrzése az adott évre vonatkozó felvételi alapelvek kidolgozása

36

c/ a kar rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok, vagyon és más források feletti- jogszabályok szerinti - rendelkezés, d/ a kar fejlesztési tervének összeállítása, a jóváhagyott terv végrehajtásának megszervezése, e/ a kari akkreditáció irányítása, szervezése, f/ a kar nemzetközi kapcsolatainak irányítása, döntés a hatáskörébe utalt külföldi kiküldetésekről, g/ kapcsolattartás szakmai-érdekképviseleti és egyéb külső szervekkel, h/ kapcsolattartás a kari érdekképviseleti szervekkel, i/ részleges munkáltatói jogkört gyakorol - hatáskörébe utalt és a kollektív szerződésben rögzítettek szerint- a Kar közalkalmazottai tekintetében j/ a kari szervezeti egységek irányítása, k/ a más kari szolgáltató szervezeti egységek ügyrendjének jóváhagyása, munkájának felügyelete, l/ dékáni hivatalvezető, a dékánhelyettesek, munkájának irányítása, és ellenőrzése, m/ a karon működő öntevékeny csoportok, egyéb szervezetek felügyelete, n/ a kari személyzeti munka irányítása és a munkáltatói, illetőleg a kiadmányozási és utalványozási jogkör gyakorlása, o/ a kari kiadói és terjesztői jogkör gyakorlása, p/ a honvédelmi-, a munkavédelmi-, a tűzvédelmi- és a katasztrófa védelmi törvény alapján, továbbá a vagyonvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a Kar vezetőjére háruló irányítási feladatok és felügyelet ellátása, q/ a Kari Tanács elnöki teendőinek ellátása, a tanácsülések összehívása, a Tanács döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának biztosítása, r/ kapcsolattartás a Hallgatói Önkormányzattal, a hallgatói jogviszonyból eredő jogok és kötelességek biztosítása, s/ a hallgatók szakmai és kulturális fejlődésének elősegítése, a tanulmányi fegyelem biztosítása, t/ a hallgatók tanulmányi, vizsga és fegyelmi ügyeiben másodfokon dönt, v/ a Karon folyó doktorképzés és habilitáció felügyelete, zs1/ a Kar rendelkezésére álló, kari központi kezelésben tartott pénzügyi keretek tekintetében az utalványozási jogkör gyakorlása, zs2/ a vonatkozó jogszabályok és szabályzatok figyelembe vételével dönt a Kart érintő szerződéses (pályázati) feladatok vállalásával, végrehajtásával és pénzügyi elszámolásával kapcsolatos kérdésekben, zs3/ a Kar belső ellenőrzési tevékenységének szervezése és irányítása, zs4/ eljárás mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, szabályzat vagy a Kari Tanács a dékán hatáskörébe utal. A dékán a feladatait és hatáskörét megoszthatja helyetteseivel, és külön szabályzat szerint a kar más, magasabb vezetői vagy vezetői megbízású közalkalmazottaival.

37

/5/ A Kari Tanács a /4/ bekezdésben meghatározott dékáni feladat- és határkörből a következő pontok, a Centrum tevékenységére vonatkozó jogkörökkel ruházza fel a Centrum elnökét. Az a/-d/, f/-k/, o/-q/, zs1/, zs2/ és zs4/ pontokban meghatározott tevékenységek, illetve jogkörök a Centrumra vonatkozóan, továbbá az n/ pontból a kiadmányozási és utalványozási jogkör. /6/ A dékánnak, kari főigazgatónak a rektor által átruházott hatáskörben faladatai ellátása és hatásköreinek gyakorlása során általános utasítási, ellenőrzési, illetőleg intézkedési joga van, nem utasíthatja azonban sem a Kari Tanácsot, sem az Egyetemen működő más tanácsokat, ideértve a Hallgatói önkormányzatot, illetőleg az Egyetemen működő érdekképviseleti szervezeteket is. /7/ A dékán, a Kari Tanács döntéseinek kivételével - megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sért. A dékán a Kari Tanács, a Kari Tanács pedig a dékán jogszabályt sértő döntésének megsemmisítése érdekében előterjesztéssel fordulhat a rektorhoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van. /8/ A dékán, illetve megbízottai jogosultak részt venni a Kari Tanács állandó és eseti munkabizottságainak ülésein, az oktatási szervezeti egységek tanácsülésein, értekezletein, és minden olyan kari eseményen, ahol a kar tevékenységét érintő kérdések merülnek fel. /9/ A dékán és a dékánhelyettesek elemzések, javaslatok kidolgozására, döntések előkészítésére - tanácsadó jelleggel - bizottságokat szervezhetnek, alakíthatnak. A dékán tevékenységéről, átruházott hatáskörben hozott döntéseiről rendszeresen beszámol a Kari Tanácsnak és az Egyetemi Tanácsnak.

29.§

A dékánhelyettesek feladata, hatásköre

(SzMSz 24.§, Ftv. 52. §)

/1/ A dékánhelyettesek feladata a dékán munkájának segítése a kar oktatási, tudományos kutatási, gazdasági, karfejlesztési, nemzetközi és egyéb vonatkozású feladatainak ellátásában. A Karon általános, oktatási és tudományos-kutatási dékánhelyettes tevékenykedik.

38

/2/ A dékán távollétében feladatait - kinevezői és az illetménygazdálkodói munkáltatói jogait érintő feladatok kivételével - általános helyettese látja el. /3/ A dékánhelyetteseket a dékán pályázat alapján a Kari Tanács véleményét mérlegelve az intézmény tanárai, docensei közül bízza meg. Tudományos-kutatási dékánhelyettesként kutatót is megbízhat. Több pályázó esetén a Kari Tanács a dékánválasztásra vonatkozó gyakorlatot követi. Megbízásuk a dékáni megbízással azonos időtartamra terjed. A megbízás a Kari Tanács minősített szavazással támogatott javaslata alapján többször meghosszabbítható. /4/ A dékánhelyettesek feladatait és a bizottságok feletti felügyeletük körét - a 30. és 32. §-ban foglaltakra figyelemmel - a Kari Tanács meghallgatásával a dékán határozza meg. Az általános helyettes a dékán távollétében annak jogkörét a kari szabályzatban rögzített módon gyakorolja. A dékánhelyettesek a Szabályzat által feladatkörükbe utalt ügyekben a dékán jogkörét gyakorolják. /5/ A dékán e Szabályzatban helyetteseit kiadmányozási joggal felruházhatja.

30. §

Dékánhelyettesi feladatok

/1/ A Kar oktató munkájának irányítása és ellenőrzése területén: a/ az Egyetem Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatában foglaltak végrehajtásának ellenőrzése, b/ az oktató-nevelő és gyakorlati képzést elősegítő munka tartalmi módszertani, szervezeti fejlesztésére vonatkozó tervek kidolgozásának irányítása, összehangolása, megvalósításuk segítése, ellenőrzése, c/ tantervi irányelvek, tantervek, tantárgyi programok elkészítésének és végrehajtásának ellenőrzése, d/ tananyagellátás megszervezése, e/ beiskolázás megszervezése, f/ a felvételi vizsgák a felvételi eljárás és az államvizsgák megszervezése és irányítása, g/ mindazon tanulmányi és vizsgaügyek előkészítése, melyekben a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat dékáni döntést, intézkedést ír elő, h/ a kari hallgatói támogatási és térítési díjak rendszerének kialakítása, köztársasági ösztöndíjra javaslat készítése, i/ a szakmérnök-, mérnökképzésre, a hallgatók tanulmányi munkájára vonatkozó adatszolgáltatás, illetve jelentések összeállításának irányítása,

39

j/ az Egyetem és a Kar belső szabályzatai alapján a hallgatók nevelésével, szociális ügyeivel kapcsolatos kari irányító és ellenőrző feladatok ellátása, melyeket a jogszabályok és belső szabályzatok a dékán hatáskörébe utalnak. k/ A kollégium állami felügyeletének és irányításának ellátása, a kollégiumban működő klubok tevékenységének figyelemmel kísérése, l/ a Karon működő diákönkormányzati szervek működésének figyelemmel kísérése, m/ az Informatikai Központ felügyeletének ellátása, n/ a Kar Oktatási Bizottságának munkájában való részvétel, o/ a Kar oktatási munkájával kapcsolatos kiadói és terjesztői jogok gyakorlása, p/ a Kar kulturális- és sporttevékenységének felügyelete, q/ az Oktatással kapcsolatos hazai, nemzetközi megállapodások, egyezmények előkészítésében, azok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában való közreműködés, /2/ a Kar tudományos kutató, fejlesztő munkájának irányítása és ellenőrzése területén: a/ a Kar kutatási, fejlesztési tevékenységének előkészítése, b/ közreműködés a kutatási együttműködési szerződések előkészítésében és végrehajtásának ellenőrzésében, c/ a kutatások feltételeinek biztosítása, a szükséges infrastruktúra fejlesztése, végrehajtásuk ellenőrzése, d/ a kutatási munkáról, az évi kutatási eredményekről szóló beszámolók, jelentések elkészítésének megszervezése, e/ közreműködés a kutatási eredmények gyakorlatban történő alkalmazásának szervezésében, segítésében, f/ A Kar tudományos szervező és fejlesztő tevékenységének irányítása és ellenőrzése területén: - a Kar tudományos programjainak kialakítása, munkatervének összeállítása figyelemmel a Kar kutatási lehetőségeire és kötelezettségeire - a kari tudományos rendezvények szervezése, koordinálása, felügyelete, - a tudományos munkának a karon folyó más feladatokkal való összehangolása, - a tudományos továbbképzési ösztöndíjasok munkaterve tanszéki összeállításának és végrehatásának ellenőrzése és az ösztöndíjasok tevékenységének figyelemmel kísérése, - a kari tudományos diákköri munka irányítása, - javaslatok készítése a diszciplináris keretek felosztására, azok felhasználásának ellenőrzésére,

40

g/ a doktori képzéssel és doktori (Ph. D.) fokozat megszerzésével kapcsolatos kari dékáni szintre tartozó feladatok irányítása, ellenőrzése, a kari Tudományos Bizottság munkájában való részvétel, h/ a belföldi tudományos ösztöndíjas tanulmányutak szervezése és ellenőrzése, i/ a habilitációs eljárással kapcsolatos kari feladatok irányítása. Az a/-e/ pontokban és az f/ pont első három bekezdésében felsorolt kutatással, fejlesztéssel kapcsolatosan a Centrum tevékenységi körébe tartozó feladatok tekintetében az irányítási és ellenőrzési feladatokat a Centrum elnöke látja el, azonban mint a Kar tevékenységének részeként a tudományos dékánhelyettessel, továbbá a Képzési és Kutatás Ellenőrző Bizottsággal köteles együttműködni, munkakapcsolatot tartani. /3/ A Kar oktatási, tudományos-kutatói és egyéb tevékenysége terén: a/ a Kar Szigetközi Kutatási Központjának felügyelete, b/ a Kar Tangazdaságának felügyelete, c/ a Könyvtári és Kiadvány Szerkesztő Bizottság munkájában való részvétel, d/ a Kar nemzetközi kapcsolatainak szervezése, ezzel kapcsolatos megállapodások előkészítése, végrehajtásuk szervezése, a feladatok koordinálása, e/ a Karra vonatkozó public relation ellátása. A Szigetközi Kutatási Központ és a Tangazdaság, mint a Centrum egységeinek felügyeletét az általános dékánhelyettes, mint a centrum elnöke gyakorolja. A d/ pont szerinti jogköre pedig a Centrum nemzetközi vonatkozási tevékenységére nem terjed ki. /4/ A dékánhelyettes feladatkörében /1/-/2/ bekezdésben foglaltakon felül ellátja mindazon feladatokat, ügyeket, amelyeket a dékán hatáskörébe utal, illetve amelyekkel megbízza. /5/ A dékánhelyettesek feladatkörének megfelelően együttműködnek az Egyetem szakbizottságaival, az Oktatási Minisztériummal, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, más főhatóságokkal, a Felsőoktatási és Tudományos Tanáccsal (FTT), Országos Akkreditációs Bizottsággal, illetve e téren hatáskörrel bíró más szervezetekkel. /6/ A dékánhelyettes feladatkörébe tartozó ügyekben - az intézményen belül - saját nevében jár el, és a keretek között döntési és kiadmányozási jog illeti meg.

41

31.§

A dékáni tanács

/1/ A dékáni tanács a Kar vezetésével járó feladatok végrehajtásának egybehangolására a Kar vezetőiből alakított döntés-előkészítő tanácsadó testület. Döntési jogokat nem gyakorol. Feladatkörét és munkarendjét a dékán határozza meg. /2/ A dékáni tanács elnöke a dékán, tagjai a dékánhelyettesek, a dékáni hivatalvezető, a gazdasági kirendeltség-vezető, a humánpolitikai osztályvezető, a közalkalmazotti tanács elnöke, a kari reprezentatív szakszervezetek képviselői, a hallgatói önkormányzat elnöke, valamint a dékán által állandó vagy eseti jelleggel meghívott személyek, akik a tárgykörben érintettek vagy szakmailag segítik a testület munkáját. /3/ A dékáni tanács üléstervét a dékán állapítja meg, üléseiről emlékeztetőt kell készíteni.

31/A.§

Agrártudományi Centrum (SzMSz 42.§, Ftv. 116.§ (1), (5), (8) - (12) bek., 116 /A.§)

/1/ A Centrumot a Kar alábbi szervezeti egységei alkotják. - Élelmiszertudományi Intézet, - Tangazdaság,

- Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomás, - Biotechnikai Állomás

- Állattenyésztési és Takarmányozási Kísérleti Állomás, - Szigetköz Kutatási Központ, - Kutatásszervező Központ (Pályázati Iroda) - Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet /2/ A Centrum tevékenységében társult tagként vesznek részt - a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft., Mosonmagyaróvár; - a Fertődi Kutató Kht., Fertőd. A Centrummal társult tagsági viszonyt - a Kari Tanács hozzájárulásával - más, a Centrum tevékenységi köre szerinti kutatási, kísérleti intézmény, gazdasági társaság is létesíthet.

42

/3/ A Centrum tevékenységében részfeladatok ellátásában - együttműködési megállapodás alapján - közreműködhetnek az Egyetem más karai. A Centrum részfeladatok ellátására más külső intézménnyel, szervezettel is létesíthet együttműködési megállapodást. /4/ A Centrum részjogkörű költségvetési egységként működik. Gazdálkodási tevékenységét az Egyetem gazdasági rendszerén belül bonyolítja ügyrendjében meghatározott módon. /5/ A Centrumban folytatott tevékenységeket a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter meghatározhatja és finanszírozza, mely pénzeszközöket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetése elkülönítetten tartalmazza. Ezen pénzeszközökkel a Centrum gazdálkodik, azokat kincstári számlán kezelteti. /6/ A Centrum gazdálkodási körébe tartozó, (5) bekezdés szerinti pénzeszközök más célra nem használhatók és az ezekben keletkezett hiány más intézményi forrásból nem finanszírozható.

31/B§ A Centrum Tanácsa

/1/ Az Agrártudományi Centrum legfőbb döntést hozó szerve a Centrum Tanács (a továbbiakban: CT) /2/ A CT szavazati joggal rendelkező taglétszáma 13-15 fő. Tagjai: - a centrumelnök, aki a kar mindenkori általános dékánhelyettese - a dékán, aki egyben az Agrártudományi Centrum társelnöke,

- a dékánhelyettesek - a Kar Gazdasági Bizottságának elnöke, - az Élelmiszertudományi Intézet által delegált oktatója, - a Tangazdaság igazgatója, - a Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomás vezetője, - a Biotechnikai Állomás vezetője, - az Állattenyésztési Intézet delegált oktatója, - a Takarmányozástani Tanszék delegált oktatója, - a Szigetköz Kutatási Központ vezetője, - a Pályázati Iroda vezető munkatársa, - a Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet munkatársa, - a társult tagok delegált képviselői (2 fő).

43

A CT ülésére állandó meghívott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője. A CT elnöke - ha a tárgyalásra kerülő napirend megkívánja - a Centrum tevékenységében közreműködő szervezetek képviselőit és más személyt is meghívhat. /3/ a/ A CT hatáskörében meghatározza a Centrum működését és fejlesztését, kutatási munkáját, gazdálkodását alapvetően érintő elveket, feladatokat, programokat, megalkotja a Centrum ügyrendjét és egyéb szükséges szabályzatokat. b/ A CT dönt

- szervezeti működését, fejlesztését, agrárágazati kutatást, fejlesztő tevékenység, a gazdálkodást tevékenységet és annak fejlesztését, növényi- és állati járványos betegségek megelőző tevékenységet és annak fejlesztését, a vidék- és területfejlesztési tevékenységet és gazdálkodását érintő tervek és programok elfogadásáról - a Centrum rendelkezésére álló pénz és vagyoni eszközök felhasználásának elveiről, a jóváhagyott pénzügyi keret és más centrumi pénzforrások felhasználásáról, a centrumi keretek felosztásáról és az előző évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról;

- a Centrum nemzetközi kapcsolatairól kutatási kapcsolatok kialakításáról, fejlesztéséről; - a Centrum munkabizottságának létesítéséről, tagjai és az elnök személyéről;

c/ A CT jóváhagyja: - a Centrum kutatási- és tudományos programját, a munka minőségét biztosító intézkedéseket és értékeli ezek eredményét, - a Centrumot érintő kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodásokat, - a Centrum tevékenységi körében és a hozzátartozó egységek feladatkörében felsőoktatási tudományos, kutató, fejlesztő, tervező és egyéb intézményekkel, továbbá gazdálkodó szervekkel és más vállalkozókkal kialakítandó együttműködés elveit, feltételeit, illetve erre létrejött megállapodásokat. d/ A CT véleményt nyilvánít vagy javaslattal él: - mindazon kérdésekben, melyre jogszabály az Egyetemi vagy Kari Tanács, a rektor és a dékán felhatalmazza, illetve felkéri,

44

/4/ A CT hatáskörében beszámoltatja az elnököt, a szervezethez tartozó egységek vezetőit, munkabizottság vezetőjét, illetve programvezetőt végzett munkájukról. /5/ A CT szükség szerint ülést tart. Az ülések közötti időszakban a CT hatáskörébe tartozó (3) bek. b/4, b/5, c/2, c/3 és d/2. pont alatti halaszthatatlan ügyekben az elnök eljárhat, azonban ezen átruházott jogkörben hozott döntéseiről intézkedéseiről a CT-t a soron következő ülésén tájékoztatni köteles. /6/ A CT működésére a Kari Tanács működési rendje (SzMSz 27.§) értelemszerűen és a Centrum ügyrendje az irányadó.

31/C.§

A centrumelnök, a centrum-társelnök

/1/ A Centrum vezetője az elnök. Az elnök a mindenkori általános dékánhelyettes akit - a dékáni kinevezéssel azonos időtartamra a Kar dékánjának javaslatára az Egyetem rektora nevez ki, ment fel. Felette - a kinevezés és felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat a Kar dékánja gyakorolja. /2/ A centrum elnöke a társelnökkel egyeztetve és egyetértésben látja el feladatait. A centrumelnök feladat- és hatásköre - az SzMSz 42. § (4) bek. felhatalmazására a Kari Tanács által módosított szabályzat szerint átruházott jogkörben, továbbá jogszabályból eredően - a következő: a/ a Centrum törvényes képviselője, b/ a Centrum által végzett, a Ftv. 116.§-ában meghatározott speciális feladatokat, a képzési, tudományos, kutatási, igazgatási és gazdálkodási tevékenység irányítása, ellenőrzése, c/ a Centrum rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok, vagyon és más források feletti- jogszabályok szerinti - rendelkezés, d/ a Centrum fejlesztési tervének, programjának összeállítása, a jóváhagyott terv, program végrehajtásának megszervezése, e/ a Centrum nemzetközi kapcsolatainak irányítása, döntés a hatáskörébe utalt külföldi kiküldetésekről, f/ kapcsolattartás szakmai-érdekképviseleti és egyéb külső szervekkel, g/ kapcsolattartás a kari intézetekkel, tanszékekkel, a Centrummal együttműködő szervezetekkel és más munkakapcsolatban álló szervekkel. h/ a Centrumhoz tartozó kari szervezeti egységek irányítása, ügyrendjük jóváhagyása, felügyelete, i/ a Centrum kiadmányozási és utalványozási jogkör gyakorlása,

45

j/ a Centrum kiadói és terjesztői jogkör gyakorlása, k/ a Centrumban a honvédelmi-, a munkavédelmi- és a tűzvédelmi törvény alapján, továbbá a vagyonvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti irányítási feladatok és felügyelet ellátása, l/ a Centrum Tanácsa elnöki teendőinek ellátása, a tanácsülések összehívása, a Tanács döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának biztosítása, m/ jogosult a centrum költségvetési előirányzatai, vagyoni és más forrásai felett rendelkezni, azok terhére, illetve javára kötelezettséget vállalni, utalványozni a centrum gazdasági igazgatójának ellenjegyzésével, n/ átruházott jogkörben jogosult az illetékes minisztériumokkal, hatóságokkal, országos szervekkel tárgyalásokat folytatni, megállapodásokat, szerződéseket aláírni, szakmai képviseletet ellátni, részükre a Ftv. 116.§ (2) - (5) bek. szerinti feladatok ellátásával kapcsolatos információt adni, adatot szolgáltatni, o/ a vonatkozó jogszabályok és szabályzatok figyelembe vételével dönt a Centrumot érintő szerződéses (pályázati) feladatok vállalásával, végrehajtásával és pénzügyi elszámolásával kapcsolatos kérdésekben, p/ a Centrum belső ellenőrzési tevékenységének szervezése és irányítása, q/ eljárás mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, szabályzat vagy a Kari Tanács és dékánja hatáskörébe utal. Az elnök a feladatait és határkörét megoszthatja helyettesével. /3/ A centrumelnök felelős - a Centrum feladatainak ellátásához a kezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, - a Centrum gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a beszámolási, információszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, - a gazdálkodási lehetőségek és követelmények összhangjáért, - a Centrum rendelkezésre bocsátott előirányzatok előírásszerű felhasználásáért. A Centrumra vonatkozó általános utasítási, ellenőrzési és beszámoltatási jogkörrel rendelkezik, ez a jogköre azonban a centrum tanácsára nem terjed ki. /4/ A centrumelnök - e tisztsége alapján - az Egyetemi Tanács és a Kari Tanács szavazati jogú tagja. /5/ A centrumelnök és a társelnök jogosult részt venni a Kari Tanács állandó és eseti bizottságainak ülésén, a kar más rendezvényein, ha azon a Centrumot érintő kérdések merülnek fel.

46

/6/ A centrumelnök tevékenységéről, döntéseiről a Centrum Tanácsának rendszeresen beszámol, a Centrum tevékenységéről pedig a Kari Tanácsnak munkaprogramja, a dékánnak pedig felkérése alapján számol be. /7/ A Centrum társelnöke a Kar mindenkori dékánja. A centrum társelnöki megbízás időtartama a centrumelnöki megbízás időtartamával azonos. Feladat- és hatásköre a centrum elnökével, annak távollétében azonos.

31/D.§

A centrum gazdasági igazgatója

/1/ A Centrum gazdasági igazgató feladatkörét a kari gazdasági kirendeltség-vezető látja el. E minőségében a centrumelnök gazdasági, pénzügyi helyettese. Feladatait a centrumelnök közvetlen irányításával és a főigazgató szakmai felügyeletével látja el az Egyetem gazdálkodási rendszere és a Centrum ügyrendje szerint. /2/ Jogai és kötelezettsége: - a centrum gazdasági tevékenységének irányítása, az egységek gazdasági tevékenységének koordinálása, támogatása, - a Centrum Tanácsának, a centrumelnöknek, illetve az Egyetemi Tanács és Kari Tanács döntéseinek megfelelően a Centrum költségvetésének előkészítése, - a Centrum költségvetésének tervezésével, pénzellátással, gazdálkodásával, az állami vagyon kezelésével kapcsolatos feladatok irányítása és azok végrehajtásának ellenőrzése, - a Centrumot illető kincstári előirányzatok, a gazdálkodási keretek felhasználásának betartása és betartatása, - a bevétel- előírás és a kötelezettségvállalás nyilvántartásának kialakítása, centrum szintű működtetése, - a centrum nevében feladatai, gazdálkodási keretei vonatkozásában az aláírás, a kiadmányozás, az utalványozás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése a Gazdálkodási Szabályzatban rögzített módon, - a centrumra érvényes gazdálkodási rend kidolgozása, - a hatáskörébe tartozó operatív gazdasági intézkedések meghozatala, - javaslattétel belső ellenőrzésre, az ellenőrzés eredményének hasznosítása, - a jogszabályoktól, az egyetemi centrum szabályozástól eltérő működés esetén a centrumelnöknél, illetve a Centrum Tanácsnál szankcionálás kezdeményezése a gazdasági főigazgató egyidejű értesítése mellet,

47

- az SzMSz 2. sz. mellékletében szabályozott munkáltatói jogkör gyakorlása, - a centrum munkaerő- és személyi juttatás-gazdálkodási, szociális, gazdasági, műszaki fejlesztési terveinek elkészítése, azok végrehajtásának szervezése, - mindazon feladatok ellátása, amelyet számára a jogszabály, a centrum elnöke és az egyetemi szabályzatok és a gazdasági főigazgató meghatároznak, illetve amire a Centrum Tanácsa felhatalmazza. /3/ A centrum gazdasági vezetőjét a gazdasági főigazgató nevezi ki a Kar dékánja véleményének kikérésével, a centrumelnök előzetes egyetértésével.

31/E.§

/1/ a Centrumhoz tartozó szervezeti egységek - kivéve társult tagokat - vezetőjét a rektor által átruházott hatáskörben a centrum elnökének egyetértésével a Kar dékánja bízza meg a Kar 65. életévét be nem töltött egyetemi tanárai, docensei, más szakember közalkalmazottai közül. /2/ A vezetői megbízás határozott időre, legfeljebb 5 éves időtartamra adható, mely többször megismételhető. A pályázatot a rektor írja ki. A második és további megismétléshez a Kari Tanács minősített (kétharmados többségű) szavazással támogatott javaslata szükséges. /3/ A megbízással kapcsolatosan az SzMSz-ben meghatározott eljárást kell alkalmazni (50. számú melléklet).

31/F.§

A Centrum Titkársága

/1/ A Centrum ügyeinek intézése, kezelése, levelezése a Centrum Titkárságán keresztül történik. A Titkárság vezetői, ügyintézői feladatait a titkár látja el, akit a dékán véleményével a Centrumelnök bíz meg, ment fel. /2/ A titkár feladatai: a/ a Centrum ügyintézési, ügyviteli, ügyiratkezelési feladatainak ellátása; b/ a centrumelnök rendelkezései szerint a Centrum Tanács üléseinek előkészítése, dokumentálása, végrehajtandó döntések, elfogadott programok, elnyert pályázatok nyilvántartása; c/ munkakapcsolatot tart a Kar azon egységeivel, amelyek a Centrum szervezeti, munkaerő-gazdálkodási, gazdálkodási és egyéb az SzMSz-ben írt

48

tevékenységeit részben a Centrum tevékenységi köréhez, részben pedig a Centrumhoz tartozó kari egységek tekintetében látnak el; d/ munkakapcsolatot tart a Centrum társult tagjaival, továbbá a létrejött együttműködési megállapodások szerint a Centrummal együttműködő egyetemi karokkal, kari intézetekkel, tanszékekkel és külső intézetekkel, s más szervekkel; e/ ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket részére valamely egyetemi, kari szabályzat, a Centrum ügyrendje és a Centrum elnöke meghatároz. /3/ A Centrum, mint elkülönült kari egység tevékenysége szerinti és a Centrumhoz tartozó kari egységek működésével is összefüggő feladatokat a Kar részéről az alábbi egységek látják el. a/ A Centrum gazdálkodási ügyeit a Kar Gazdasági Kirendeltsége, illetőleg az Egyetem Gazdasági Főigazgatósága által kialakított szervezeti egység a 31/C.§, az Egyetem gazdálkodási rendszere és a Centrumra vonatkozó ügyrendi szabályozás szerint, továbbá a Centrumhoz tartozó egységek egyes gazdálkodási feladatait. közalkalmazottainak a munkaerő- és bérgazdálkodással kapcsolatos feladatait. b/ A Dékáni Hivatal, a Kari Tanács és a Centrum Tanács ülésének, napirendjének koordinálását, centrumelnöki munkakörre pályázati kiírás előkészítését, kari és a Centrum ügyiratkezelésével összefüggő szabályozási feladatokat, a Centrumhoz tartozó kari egységek vezetőivel és más közalkalmazottjaival kapcsolatos munkaügyi (alkalmazási, pályáztatási, besorolási, közalkalmazotti viszony megszűnési és egyéb ezekkel összefüggő) feladatokat és más Centrumhoz tartozó feladatokat, melyet a Kari Tanács, a dékán meghatároz. c/ A Centrumhoz tartozó kari egységek tekintetében az SzMSz 63.§-ban meghatározott honvédelmi, polgárvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi és biztonságszervezési (rendészet- és vagyonvédelem) előírásai a Centrumhoz tartozó kari egységek tekintetében értelemszerűen érvényesek. d/ A Centrum tevékenysége terén egyes kari bizottságokkal való munkakapcsolatra e Szabályzat 8/-12/ pontjában meghatározottak az irányadók.

32.§

A kari bizottságok, testületek

(SzMSz 31.§ Ftv. 59.§)

/1/ a Kari Tanács saját működésnek elősegítésére, oktatási, tudományos-kutatói, igazgatási, gazdasági és egyéb kérdések, általában kollektív munkát igénylő elemzésekre, javaslatok kidolgozására és az ilyen kérdésekben hozandó

49

döntések előkészítésére, esetenként döntések meghozatalára az alábbi bizottságok, testületek szolgálnak: a/ Oktatási szervezeti egységvezetői testület (tanszékvezetői értekezlet), b/ Professzori tanács, vezető oktatói értekezlet, összoktatói értekezlet, c/ Felvételi Bizottság (ad hoc bizottság), d/ Tanulmányi Bizottság, e/ Oktatási és Tantárgybefogadó Bizottság, f/ Gyakorlati Oktatási Tanács, g/ Tudományos Bizottság, h/ Pályázati Bizottság, i/ Képzési és Kutatási Bizottság, j/ Public Relations Bizottság, (PR) k/ Tudományos Diákköri Tanács l/ Juttatási és Térítési Bizottság m/ Kollégiumi Diákbizottság, n/ Hallgatói Fegyelmi Tanács o/ Könyvtári és Kiadványszerkesztési Bizottság, p/ Növény- és Állatfajták Fenntartását Ellenőrző Bizottság, q/ Gazdasági Bizottság, r/ Szociális és Lakásügyi Bizottság, s/ Munka- és Tűzvédelmi Bizottság. /2/ Az /1/ bekezdésben felsoroltakon kívül a Kari Tanács, illetve a dékán további állandó kari bizottságokat, illetve testületeket szervezhet, meghatározott feladatok ellátására ad hoc bizottságokat is létrehozhat. A bizottságok, testületek működésük rendjét e Szabályzat által meghatározott szervezet és hatáskör szerint maguk állapítják meg.

33.§

Tanszékvezetői értekezlet (Ftv. 59. § (4) bek.)

/1/ A tanszékvezetők értekezlete a Kar dékánja mellé rendelt tanácsadó szervezet. Fő feladata a kari tanszékekre lebontott - oktatási, tudományos, kutatási, fejlesztési és egyéb - feladatai végrehajtásának elősegítése. További feladatai: a/ a tanszéken folyó oktatási-kutatási tevékenységről, a tanszék személyi és tárgyi feltételeiről, a folyamatban lévő fejlesztésekről, s további tervekről, valamint a megoldandó problémákról a Kar vezetése és a tanszékvezetők kölcsönös tájékoztatása, b/ dékáni tájékoztatás a két ülés között egyetemi s kari testületi szervek döntéseiről, a Kar vezetése által tett a Kart illetve oktatási egységeket érintő

50

intézkedésekről, illetve Karra vonatkozó jogszabályi, felügyeleti szervi és más hatósági intézkedésekről, c/ mindazon a Kart, oktatási egységeket érintő ügyek, javaslatok felvetése, melynek megvitatását, a kérdésben való állásfoglalást a tanszékvezető, ill. az értekezlet lényegesnek tart, továbbá kezdeményezheti ennek kari, egyetemi testületi szerv elé terjesztését is. /2/ A tanszékvezetői értekezlet üléseit program szerint, általában minden hónap második hét csütörtöki napra a dékán hívja össze. Az értekezlet állandó résztvevői: a dékán, dékánhelyettesek, oktatási intézeti igazgatók, tanszékvezetők, ill. lektorátusvezető, továbbá a Kar gazdasági kirendeltség-vezetője, a dékáni hivatalvezető és a humánpolitikai osztályvezető. - A dékán az ülésre más kari vezetőt, oktatót, kutatót és külső szakembert is meghívhat. /3/ A testület elnöke a legidősebb tanszékvezető. Program szerinti tanszékvezetői beszámoló(ka)t dékáni tájékoztatás más előterjesztések, javaslatok kérdésfelvetések és vita követi. A kötött programpontokat követően az értekezleten résztvevők bármely olyan kérdést feltehetnek, megvitatásra javasolhatnak, amelyet a Kar vagy a tanszék szempontjából lényegesnek tartanak. /4/ Az értekezlet döntést, határozatot nem hoz, csak a kart vagy az oktatási-kutatási egységet érintő lényeges kérdésben ajánlást fogadhat el. Erről a levezető elnök szavazást is elrendelhet. /5/ Az értekezlet üléseiről a dékáni hivatalvezető emlékeztetőt készít. Ajánlásként elfogadott kérdések tekintetében az intézkedés lényegét, határidejét és felelősét rögzíteni kell.

34.§

Professzori tanács, vezető oktatói, összoktatói értekezlet (SzMSz 26.§. Ftv. 59. §(4) bek.)

/1/ A Professzori Tanács a Kar kezdeményező, tanácsadó testülete. Tagjai a Kar alkalmazásában álló főállású egyetemi tanárok. Elnöke a soraikból két évre választott professzor. /2/ A Tanács jogosult az egyetemi tanárok által folytatott tevékenység értékelésére, koncepciók kidolgozására, javaslatok tételére az Egyetem és a Kar vezetése számára. Kialakítja a Kar véleményét az Egyetemi Professzori Tanács által ülésére tervezett kérdésekkel kapcsolatosan, továbbá véleményt alkot minden olyan a

51

Kart, illetve jövőjét érintő oktatási, kutatási, együttműködési kérdésben, amelyben megítélése szerint kezdeményezésre van szükség, vagy amelyben állásfoglalásra kérik fel. /3/ A Kar vezető oktatói - egyetemi tanárok és docensek - értekezletét kell összehívni, ha a /2/ bekezdés szerinti kezdeményezés, véleménynyilvánítás az Egyetemet, illetve a Kart lényeges konkrét kérdések előkészítését, vagy e kérdésekben elvi álláspont, egységes gyakorlat kialakítását célozzák, így a habilitációval, a doktori (Ph. D.) képzéssel, magántanári cím adományozásával, új szak indításával, új kari intézet létrehozásával, oktatói etikai ügyekkel, a Kar fejlesztésének távlati tervei meghatározásával és egyéb fontos kérdésekkel kapcsolatosak. Etikai ügyekben a vizsgálat lefolytatására etikai bizottságot hoz létre. /4/ A Tanács illetve vezető oktatói értekezlet szükség szerint - ad hoc jelleggel ülésezik. Az ülést az elnök - a Kar dékánjával egyeztetett időpontban és napirendi kérdésekkel - hívja össze. Össze kell hívni az ülést akkor is, ha ezt a professzorok, illetve vezető oktatók egyharmada írásban kéri. /5/ A Tanács működésének rendjét maga határozza meg. A titkári teendőit a Dékáni Hivatal látja el. /6/ A Kar összoktatói, illetve dolgozói értekezletét kell összehívni, ha e szabályzat alapján valamely kérdésben döntési jogosultság illeti meg, így a dékáni pályázat(ok) véleményezése, Egyetem és Kari Tanács oktató és nem oktató tagjainak megválasztása, a Közalkalmazotti Tanács tagjainak megválasztása ügyében, továbbá összehívandó abban az esetben is, ha ezt az Egyetem Tanács, a Kari Tanács, a rektor vagy a dékán kezdeményezi, valamint az oktatók 10 %-a írásbeli indítványára, ha megítélésük szerint valamely Egyetemet, Kart vagy az oktatókat érintő fejlesztési, szervezeti változtatási, illetve érdekei tekintetében jelentős kérdésben az oktatók állásfoglalása, véleményalkotása szükséges. /7/ Az összoktatói -dolgozói értekezletet a dékán hívja össze - megjelölve annak napirendjét - és vezeti le. A döntését, állásfoglalását, véleményét jegyzőkönyvbe kell foglalni és arról az intézkedésre illetékeseket, illetve kezdeményezőket értesíteni kell. /8/ Az értekezlet szervezésével, írásbeli teendőkkel kapcsolatos feladatok ellátásáról a Dékáni Hivatal gondoskodik.

52

35.§

Felvételi Bizottság (Ftv. 59.§(4) bek.)

/1/ A Felvételi Bizottság a Kar hallgatói felvételével kapcsolatos véleményező, javaslattevő, meghatározott körben döntésre jogosult testületi szerve. Elnöke a Kar dékánja, hivatalból tagja az oktatási dékánhelyettes (egyben a Bizottság titkára). További 3 tagot - a Kari Tanács véleményére figyelemmel - a dékán bíz meg, 1 tagot pedig a Hallgatói Önkormányzat delegál. /2/ A Bizottság állást foglal, és javaslatot tesz - a felvétel feltételeinek meghatározására, a hallgatók kiválasztására (felvételi vizsga mentesség, felvételi pontok és ponthatár megállapítása stb.) - létrehozza a Felvételi Vizsgabizottság(ok)at, és kitűzi a felvételi vizsga időpontját. - felvételi (irányítási, átiratkozási) ügyekben kapcsolatot tart a felügyeleti főhatósággal, a társkarokkal, ill. társ felsőoktatási intézményekkel. /3/ A Bizottság ülésén meghívottként részt vesznek a Felvételi Vizsgabizottság elnökei és a Tanulmányi Osztály vezetője. /4/ A Bizottság tevékenységére a Felvételi Szabályzat az irányadó. (SzMSz 20. sz. melléklet)

36.§

Tanulmányi Bizottság (Ftv. 59. (4) bek.)

/1/ A Tanulmányi Bizottság a Kar hallgatói tanulmányi- és vizsgaügyeiben első fokon eljáró és döntésre jogosult testületi szerv. Jogkörében elbírálja az egyéni tanulmányi és vizsgaügyekkel kapcsolatos kérelmeket, engedélyt ad átvétellel, párhuzamos képzéssel. egyéni tanulmányi renddel, áthallgatással kapcsolatos kérelmekre, továbbá mindazon ügyekben (pl. felmentés tanulmányi és vizsgakötelezettség alól), amelyre jogszabályi rendelkezés, Tanulmányi és Vizsgaszabályzat felhatalmazza. (SzMSz 21/a-21/b. sz. melléklet) /2/ A Bizottságnak hivatalból tagja, egyben elnöke a Kar oktatási dékánhelyettese. További 2 oktató tagját - a Kari Tanács véleményére

53

figyelemmel - a dékán bízza meg, 3 hallgató tagját a hallgatói önkormányzat választmánya választja meg. A Bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vesz a Tanulmányi Osztály vezetője, aki egyben ellátja a bizottsági titkári teendőket is. Az elnök a Bizottságot szükség szerint, de félévenként legalább egyszer köteles összehívni. /3/ A Bizottság első fokon hozott döntéseivel szemben - kivéve a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozókat - 8 napon belül a Kar dékánjához halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. /4/ A Bizottság tevékenységére egyebekben a vonatkozó jogszabály rendelkezései és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat az irányadó.

37.§

Oktatási és Tantárgybefogadó Bizottság

(Ftv. 59.§ (4) bek.) /1/ Az Oktatási Bizottság a Kar oktatással, képzéssel kapcsolatos ügyekben véleményező, javaslatevő testületi szerve. E tevékenységének főbb területei, kérdései: - új kar, szak alapítása, indítása, az alapképzésben, továbbképzésben a képesítési követelmények meghatározása, - tanterv, tantárgyi programok meghatározása, - kredit pontszám rendszer meghatározása, - alternatív tantárgyi blokk megválasztása - átmenetileg, - diplomadolgozatok témajavaslata, - vendég oktatók meghívása és - egyéb oktatással kapcsolatos ügyek - tantárgyak befogadása, kreditértékének elismerése /2/ A Bizottságnak hivatalból tagja és elnöke a Kar oktatási dékánhelyettese. További tagjai: a dékán által az oktatók közül - a Kari Tanács véleményére figyelemmel - megbízott 2 fő és hallgatók részéről 2 fő. /3/ A Bizottság szükség szerint, de félévenként legalább egy ülést tart. A Bizottság maga határozza meg ügyrendjét.

38.§

54

Gyakorlati Oktatási Tanács (Ftv. 59. § (4) bek.)

/1/ A Gyakorlati Oktatási Tanács a Kar hallgatói gyakorlati képzésével kapcsolatos ügyekben véleményező, javaslattevő testület. E jogosultságának főbb területei: - tantárgyi programoknak megfelelően a gyakorlati oktatási területek (hetesi gyakorlat, üzemi gyakorlat és bemutató, országjárás stb.) testületi megvitatása, - a gyakorlati képzés tantervi követelményeinek megfelelő gyakoroltatási háttér, és annak anyagi, illetve személyi feltételeinek kidolgozása, - gyakorlati oktatás főbb háttérszervezeteivel (Tangazdaság, Lajta- Hansági Rt., stb.) kötendő együttműködési megállapodások tartalmi és formai elemeinek véleményezése, - a nem teljesített gyakorlatok pótlási feltételeinek, az esetleges felmerülő hallgatót terhelő költségeknek kidolgozása és jóváhagyásra az oktatási dékánhelyetteshez történő előterjesztése, - a gyakorlati képzéshez kapcsolódó gyakorlatok kredit pontszámainak kidolgozása a pontszámok beszámításának és elismerésének az oktatási dékánhelyetteshez történő előterjesztése, - az üzemi gyakorlatok (hazai és külföldi) követelményrendszereinek véleményezése és az illetékes tantárgyfelelősökkel és szakvezetőkkel egyeztetett követelményeknek a Kari Tanács elé terjesztése, - egyéb gyakorlati képzéssel kapcsolatos ügyek, amelyekkel a Kari Tanács, vagy a Dékán a GyOT-ot felkéri vagy megbízza. /2/ A Gyakorlati Oktatási Tanács 12 tagból áll, amelynek hivatalból tagja a GYOT Kari Tanács által megbízott elnöke és a Kar gazdasági igazgatója. Rajtuk kívül teljes jogú tag - a Kertészeti Tanszék vezetője, - a Termeléstechnikai és Munkaszervezéstani Tanszék vezetője, - a Vezetési és Szervezetfejlesztési Tanszék vezetője, - az Agrárműszaki, Élelmiszeripari és Környezettechnikai Intézet igazgatójának megbízottja, - az Állattenyésztési Intézet igazgatójának megbízottja, - az Élelmiszertudományi Intézet igazgatójának megbízottja,

- a Tangazdaság igazgatója, - a LH Rt. vezérigazgatójának megbízottja,

- a LH Rt. I. sz. üzemigazgatója, - a LH Rt. II. sz. üzemigazgatója - a GyOT üléseire állandó meghívottként a hallgatók külföldi üzemi gyakorlatát szervező kari ügyintéző.

55

Amennyiben teljes jogú tag kap elnöki megbízást úgy, a gyakorlati képzésben résztvevő Kari oktatót, vagy külső gyakorlatvezetőt kell teljes jogú tagként a GyOT-ba felkérni. Tagjai közül a GyOT titkárát a GyOT elnökének előterjesztése alapján a Kari Tanács véleménynyilvánítása után a Dékán bízza meg. a külső tagok száma legalább 5 fő. /3/ A GyOT szükség szerint, de szemeszterenként legalább egy alkalommal ülésezik. Működésének rendjét, és ebben a titkár feladatait ügyrendjében a GyOT maga határozza meg.

39.§

Tudományos Bizottság

(SzMSz 31.§, Ftv. 26-55. § (4) bek. ,91-100. §) /1/ A Tudományos Bizottság a doktori (Ph. D.) képzéssel és habilitációval kapcsolatos kari konkrét feladatok előkészítését, végrehajtás megszervezését, koordinálását és irányítását ellátó testületi szerv. /2/ A Bizottság elnöke a Kar tudományos dékánhelyettese. Tagjai: hivatali tisztsége alapján a Kar dékánja, a dékánhelyettesek, szakmai tisztsége alapján a kari doktori programok és alprogramok vezetői, dékáni megbízás felkérés alapján - a Kari Tanács javaslatára figyelemmel - három fő kari egyetemi tanár, egy fő habilitált docens, és 1/3 részben a társkarok , továbbá más külső felsőoktatási intézmény habilitált, és tudományos kutatóintézet tudományos fokozattal rendelkező szakembere. /3/ A Bizottság a doktori (Ph. D.) képzéssel, illetve habilitációval kapcsolatos feladatait az Egyetemi Doktori Tanáccsal, illetve Egyetemi Habilitációs Bizottsággal kialakult munkamegosztás szerint végzi. A Bizottság elnöke, a doktori program és alprogram vezetők a Doktori Tanács, három fő egyetemi tanár, egy fő egyetemi docens - a Bizottság ajánlásának megfelelően - a Habilitációs Bizottság munkájában mint tagok vesznek részt. /4/ A Bizottság kari feladatai elvégzésére az egyetemi Doktori Tanács , Habilitációs Bizottság döntése alapján a kari megfelelő munkabizottságokat /doktori (Ph. D.) képzésre Felvételi Bizottság, Doktori Szigorlati Bizottság, Bíráló Bizottság, illetve habilitációs kari Szakértői Bizottság stb.) hoz létre. /5/ A bizottság további feladata

56

- a Karon folyó doktori (Ph. D.) képzés személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása, illetve erre javaslat, ajánlás megtétele, - külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása ügyében a kari program és alprogram keretében való állásfoglalás és javaslattétel, - a kari címzetes oktatók alkalmazási, előmeneteli és folyamatos alkalmassági követelmény feltételeknek a vizsgálata, a cím viselésére alkalmatlan személytől a cím visszavonására vonatkozó javaslat megtétele, az egyetemi tanár részére magántanári cím adományozására javaslattétel, - kari egyetemi magántanári cím adományozására vonatkozó javaslat előzetes szakmai véleményezése. - "Doctor honoris causa" címre érkezett javaslatok véleményezése a jelölt tudományos tevékenysége alapján. /6/ A Bizottság titkára gondoskodik a Bizottság tevékenységével összefüggő adminisztrációs, nyilvántartási és egyéb írásbeli feladatok ellátásáról - együttműködve az Egyetemi Doktori Tanács és a Habilitációs Bizottság titkáraival és a kari Dékáni Hivatallal illetve Tanulmányi Osztállyal. /7/ A Bizottság tevékenységére a részletes előírásokat a doktori képzésre és a habilitációs eljárásra vonatkozó kormányrendeletek, az SzMSz idevonatkozó rendelkezései, valamint az egyetemi Doktori (Ph. D.) Szabályzat és a Habilitációs Szabályzat az irányadó. Tevékenysége során az Országos Akkreditációs Bizottság állásfoglalásaira, véleményére figyelemmel kell lenni. /8/ A Bizottság működési rendjét maga határozza meg.

57

40.§

Pályázati Bizottság (Ftv, 59.§(4) bek.)

/1/ A Pályázati Bizottság a kari pályázati ügyekben előkészítő koordináló, tanácsadó testületi szerv. Tevékenységi körében - figyelemmel kíséri a felsőoktatási képzés, továbbképzés, kutatás, tudományos együttműködés személyi és tárgyi feltételei biztosítására, fejlesztésére kiírt hazai és nemzetközi pályázatokat, - véleményt alakít és javaslatot tesz a kar feladatai és fejlesztési céljai megvalósítását segítő pályázatok tekintetében, közreműködik azok kidolgozásában, összehangolja e célú kari oktatási, kutatási és más egységei pályázatát, - kapcsolatot létesít és tart fenn az országos és nemzetközi pályázati bizottságokkal, irodákkal, alapítványokkal (Magyar Ösztöndíj Bizottság, FEFA, OTKA, TEMPUS, PHARE, Soros Alapítvány, Magyar COST Titkárság stb.), továbbá közös célt szolgáló programok tekintetében az Egyetem karaival, valamint más külső oktatási és kutatási intézményekkel, intézetekkel, - rendszeres munkakapcsolatban áll a Centrummal, a tevékenységi körébe tartozó kutatási, fejlesztési és más programok kidolgozása, teljesítése terén. /2/ A Bizottság 7 tagból áll. Elnökét, titkárát és további 5 tagját a Kari Tanács véleményére figyelemmel a dékán bízza meg. A Bizottság munkájában hivatalból részt vesz a tudományos dékánhelyettes, a Dékáni Hivatal vezetője. /3/ A Bizottság ügyvitelét a titkár irányítja. Munkájában, továbbá a konkrét ügyintézési feladatokban ügyintéző segíti. /4/ A Bizottság működési rendjét - ideértve a titkár ügyviteli feladatait és az ügyintéző működési feladatait - maga állapítja meg.

41.§

Képzési és Kutatási Bizottság (SzMSz 31.§ (5) bek. c, Ftv. 59.§(1) bek.)

/1/ a Képzési és Kutatási Bizottság a Karon folytatott képzési és kutatási tevékenység folyamatos ellenőrző testülete tevékenységi körében - elfogadott munkaterve szerint - rendszeresen értékeli a képesítési követelmények érvényesülést, az indított szakirányú továbbképzési szakok és a felsőfokú szakképzések

58

minőségét, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az oktatási és a kutatási tevékenység eredményeit, - az intézeteken, tanszékeken folyó oktatási, tudományos-kutatási tevékenységet - figyelemmel a Kari Tanács által elfogadott oktatási- kutatási minősítési pontrendszere, - a Centrumban folyó tudományos-kutatási és fejlesztési tevékenység vizsgálata, értékelése a Centrum programja szerint, - közreműködik - testületileg vagy tagjai által - az egyetemi Képzési és Kutatási Bizottság ez irányú egyetemi vizsgálataiba A Bizottság tagjai - elfogadott munkatervük szerint - jogosultak oktatási-képzési dokumentumok, kutatási feladattervek, zárójelentések tanulmányozására, órák, foglalkozások látogatására. Vizsgálati, ellenőrzési megállapítását, jelentését a Kari Tanács elé terjeszti. A jelentést a Kari Tanács jóváhagyása után és döntésének megfelelően - az Egyetemi Bizottságnak is elküldi. /2/ A Bizottság elnökét és annak tagjait - a Kari Tanács véleményére figyelemmel - a dékán bízza meg. A Bizottság ülésein hivatalból - teljes jogú tagként - a Kar dékánhelyettesei is részt vehetnek. /3/ A Bizottság maga határozza meg ügyrendjét.

42.§

Public Relations (PR) Bizottság (Ftv. 59.§(4)bek.)

/1/ A Public Relations Bizottság a Karon folyó képzési, tudományos-kutatási és egyéb munkák, illetve eredményei információ szintű feldolgozásra és ennek szűkebb és nyilvános környezetben való közreadására létrehozott testület. Tevékenységének főbb területei: - a kari PR szervezése, céljai meghatározása, - a Kar arculati elemeinek meghatározása,

- a Centrum arculati elemeinek meghatározása, tevékenységének közismertté tétele,

- kiadványok megjelentetése, archívumok, - reklámtevékenység, - sajtóval kapcsolatos ügyek A Bizottság feladatai ellátásakor munkakapcsolatot tart a kari Könyvtári és a Kiadványszerkesztési Bizottsággal

59

/2/ A Bizottság elnökét - a Kari Tanács véleményére figyelemmel - és további 9-12 tagját a Kar oktatói, kutatói, más munkatársai továbbá a Ph. D. és nappali tagozatos hallgatók közül a Bizottság elnökének javaslatára a dékán bízza meg. /3/ A Bizottság maga határozza meg ügyrendjét.

43.§

Tudományos Diákköri Tanács (Ftv. 32.§(1)bek., 32/A)

/1/ A Tudományos Diákköri Tanács a Karon folyó tudományos diákköri munka összefogására, irányítására létrehozott testület. Főbb tevékenysége, feladatai: - összehangolja a kari diákkörök és a diákköri csoportok tevékenységét, szervezi ezeket, - kapcsolatot tart a tudományos diákköri országos-, ágazati- és szakmai bizottságokkal, tudományos szervezetekkel és egyesületekkel, - segíti és összehangolja a tudományos diákkörök nemzetközi kapcsolatait, - gondoskodik a kutatási, tudományos témák tanszékek, kutatási egységek, intézmények stb. által történő meghirdetéséről, - szervezi a Kari, az egyetemi, szakági, az országos és a nemzetközi Tudományos Diákköri Konferencián való részvételt, illetve részt vesz ezek előkészítésében, rendezésében, - javaslatot tesz pályamunkák jutalmazására, a pályamunkák közül valamely szintű rendezvényre a pályázó dolgozatokra, a kiemelkedő TDK munkát végző hallgatók és e munkát segítő oktatók, kutatók anyagi és erkölcsi elismerésére. /2/ A Bizottság 6 tagból áll. Elnökét és 2 tagját az oktatók-kutatók közül a Kari Tanács véleményre figyelemmel - a dékán bízza meg. További 3 hallgatói tagját a hallgatói önkormányzat jelöli ki. A Bizottság közülük választja meg a Bizottság titkárát, aki az elnök irányítása mellett végzi az igazgatási, adminisztratív és szervezési feladatokat. /3/ A Bizottság szükség szerint ülésezik, de évenként legalább két ülést tart. Ülésére meg kell hívni a felügyeletet gyakorló tudományos dékánhelyettest. /4/ A Bizottság működési rendjét - a tudományos diákköri ügyrend (SzMSz 18.sz. függeléke, előírásaira figyelemmel - maga határozza meg.

60

Tevékenységére, a feladatokra részletesebben ezen ügyrendben foglaltak az irányadók.

44.§

Juttatási és Térítési Bizottság (Ftv. 9.§(2) bek. c., pont, 9/A, 9/B.§ 59.§(4) bek.,67.§)

A Juttatási és Térítési Bizottság a Kar hallgatói ösztöndíj, szociális és tandíj ügyeinek intézésére szolgáló testületi szerv. Főbb feladatai: a/ rendelkezésre álló ösztöndíj és támogatási keret (hallgatói előirányzat) lebontása és felhasználás elveinek meghatározása, - ösztöndíjakra, - szociális támogatásra, - rendkívüli támogatásra, - egyéb címen támogatásra, b/ elbírálja a támogatás iránti kérelmeket, c/ jogszabály rendelkezéseire figyelemmel állást foglal a hallgatók tandíja és egyéb díjak, térítések fizetése, a tandíjmentesség, tandíjkedvezmény esetei és mértéke és egyéb támogatások tekintetében. /2/ A Bizottság elnökből, elnökhelyettesből, titkárból és tagokból áll. A nappali tagozatos hallgatók évfolyamonként - az évfolyam létszámának függvényében - 2-3 fő bizottsági tagot választanak. A Bizottság elnökét a Kar oktatói közül - a Bizottság javaslatára és a Kari Tanács véleményére figyelemmel - a Dékán bízza meg. A Bizottság titkára az általa választott kari tanulmányi előadó. A Bizottság üléseinek tanácskozási jogú állandó meghívott tagja az oktatási dékánhelyettes és az évfolyamfelelős tanárok s helyetteseik, a HÖK képviselője, a Gazdasági Kirendeltség képviselője, a kollégium igazgatója és a TO vezetője. /3/ Az elnök a Bizottság üléseit szükség szerint, de tan-félévenként legalább 2 alkalommal hívja össze. Üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni és azokból egy-egy példányt a Kar intézkedésre illetékes szervezeti egységének el kell jutatni.

61

/4/ A Bizottság tevékenységére részletesen a Ftv. rendelkezései, a vonatkozó jogszabály előírásai és ez egyetemi - "Hallgatók juttatási és térítési szabályzatá”-ban (SzMSz 10/a. sz. mellékletében) foglaltak az irányadók. /5/ A Bizottság működési rendjét maga határozza meg.

45.§

Kollégiumi Diákbizottság (SzMSz 33.§, Ftv. 66.§, 67.§(1) bek.J)pont)

/1/ A Kollégiumi Diákbizottság a Kar kollégiumi önkormányzati testületi szerve, mely a hallgatói küldöttgyűlések között szervezi és irányítja a kollégiumban folyó munkát. Főbb feladatai: a/ kidolgozza a kollégium belső szabályzatait (Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat, Kollégiumi Felvételi Szabályzat, Kollégiumi Házirend, Kollégiumi Fegyelmi Bizottság stb.), azokat elfogadásra a kollégiumi küldöttgyűlés elé terjeszti b/ tevékenységéről beszámol a kollégiumi küldöttgyűlésnek, c/ első fokon dönt a kollégiumi felvételekről, kizárásról, d/ gyakorolja a kezelésébe adott vagyontárgyakkal kapcsolatos használati jogokat, e/ megválasztja a Kollégiumi Fegyelmi Bizottság tagjait és dönt a fegyelmi eljárás megindításáról, f/ megválasztja a Bizottság tagjai közül a bizottsági reszortfelelősöket, g/ szervezi a kollégiumi rendezvényeket (előadások, tanfolyamok, fórumok, különféle öntevékeny csoportok stb.). /2/ A Bizottság taglétszáma legalább 9 fő. A Bizottságnak munkaköre alapján hivatalból tagja a kollégiumi igazgató. Titkárát és további legalább egy tagot a küldöttgyűlés, öt tagot - évfolyamonként egy-egy főt - az évfolyam kollégiumi hallgatói választanak és egy főt a Hallgatói Önkormányzat delegál. /3/ A Bizottság munkáját a titkár irányítja - együttműködve a Kollégium igazgatójával, a kollégiumi nevelőtanár(ok)kal, valamint a Kar gazdasági vezetésével. /4/ A Bizottság szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik. Tanácskozási joggal állandó meghívott a felügyeletet ellátó oktatási dékánhelyettes. Ülésére napirendi pontjától függően más kari és külső szakemberek is meghívhatók.

62

/5/ A Bizottság ülés- és működési rendjét - a Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzatra figyelemmel - maga határozza meg.

46.§

Hallgatói Fegyelmi Tanács (Ftv. 38-43.§)

/1/ A Hallgatói Fegyelmi Tanács a Kar hallgatói fegyelmi ügyeinek - első fokon - elbírálásra jogosult testületi szerv. /2/ A Tanács 9 tagból áll. Elnökét, elnökhelyettesét és 2 tagját az oktatók közül - a Kari Tanács véleményére figyelemmel - a dékán bízza meg, 5 hallgató tagját - évfolyamonként - a hallgatói önkormányzat delegálja. /3/ A fegyelmi eljárás megindításának elrendelése esetén a Tanács elnöke három tagú fegyelmi bizottságot hoz létre, mely lefolytatja az eljárást. Az eljáró fegyelmi bizottság elnöke a Tanács elnöke vagy elnökhelyettese, a Tanács egy oktató tagja és egy hallgatói tag, aki az eljárás alá vont hallgatóval azonos tagozatú hallgató személyében jelölendő ki. Ugyanezen összetételű bizottság jár el a hallgatónak a fegyelmi büntetés alóli mentesítés iránti kérelme ügyében. /4/ A HFT hallgatónak kollégiumi fegyelmi ügyében - a Kollégiumi Diák Bizottság, vagy Fegyelmi Bizottság kezdeményezésére - akkor jár el, ha a fegyelmi vétség súlya alapján a (5) - mód. (6) bek. szerinti büntetés alkalmazásának is helye van. /5/ A fegyelmi bizottság határozata ellen 8 napon belül a Kar - másodfokon eljáró - rektorához lehet fellebbezni. /6/ A jogerős fegyelmi határozat bíróság előtt megtámadható, ha a büntetés "meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásáról", vagy kizárás a felsőfokú intézményből". /7/ A Tanács tevékenységére vonatkozó részletes a Ftv 10. fejezete, idevonatkozó külön jogszabály és a Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat az irányadó. (SzMSz 11. sz. melléklet)

47.§

63

Könyvtár és Kiadványszerkesztési Bizottság

(SzMSz 31.§(5) bek. 7) pont, Ftv. 59. § (4) bek.)

/1/ A Könyvtár és Kiadványszerkesztési Bizottság a kari könyvtári tevékenységnek az oktató és tudományos munkával való összehangolása céljára szolgáló tanácsadó és a Kar kiadványaival kapcsolatosan javaslattevő testületi szerv. Feladatkörében: - javaslatot tesz a könyvtári könyvállomány gyarapítására, karra vonatkozó kiadványokra korszerű technikai felszerelés, továbbá könyvtárközi technikai kapcsolatok fejlesztésére. - a kar dékánja által létrehozott szűkebb szerkesztőbizottság szerkeszti az "Acta Agronomica Óváriensis"-t, továbbá javaslatot tesz a Karra vonatkozó tudományos és egyéb kiadványra, azok szerkesztő bizottságának tagjaira, - közreműködik az Egyetemi Könyvtári Bizottság javaslatai, elfogadott koncepciói kidolgozásában, - segíti a tudományos dékánhelyettest a kari oktatók és kutatók publikációi statisztikai nyilvántartásában. /2/ A Bizottság elnökét és többi tagját - a Kari Tanács véleményére figyelemmel - a dékán bízza meg. A Bizottság munkájában részt vesz a munkaköri megbízása alapján a tudományos dékánhelyettes és a kari könyvtár igazgatója. A Bizottság többi tagját, elsősorban az egyes tudományterületek vezető oktatói és kutatói körül kell javasolni. A Bizottság tagjai közé külső szakember is javasolható, illetve ülésére nem tag szakember is meghívható. /3/ A Bizottság az ügy- és működési rendjét maga alakítja ki. Az Egyetemi Központi Könyvtár az SzMSz 4. számú, valamint a 4/4. számú melléklete szerint végzi tevékenységét.

48.§

Növény- és Állatfajták Fenntartását Ellenőrző Bizottság (Ftv. 59.§(4) bek.)

/1/ A Növény- és Állatfajták Fenntartását Ellenőrző Bizottság a Kar fajtafenntartói és különböző fokozatú vetőmag-ellátási feladati irányítására és ellenőrzésére jogosult testületi szerv.

64

Felügyeletét az általános dékánhelyettes látja el. Főbb feladatai: a/ törzskeverék (törzs) szaporítások ellenőrzése; a nemesítő illetve fajtafenntartó javaslatára a bejelentésre szánt fajtajelöltek véleményezése; b/ szuperelit fokozató vetőmegszaporítások előírt követelményeknek megfelelő szántóföldi szemléje jegyzőkönyvi rögzítése; c/ elit szaporítások OMMI szemléjén a bizottság képviseletének biztosítása, továbbá minden termesztési folyamat ellenőrzése; d/ javaslattétel a fajtafenntartás fejlesztésére fordítandó fajtahasználati díj felhasználására. /2/ A Bizottság taglétszáma 7 fő. Elnökét és tagjait - a Kari Tanács véleményére figyelemmel - a dékán bízza meg. A Bizottság maga jelöli ki titkárát, továbbá a szakterületeknek megfelelően felelősöket (referenseket) is kijelölhet. A titkár - az elnökkel egyeztetve - készíti elő a Bizottság összehívását, a fajtafenntartó nemesítővel is egyeztetve szervezi a szemlék gyakorlati lebonyolítását és intézi az ezekkel, illetve szemle jegyzőkönyvekkel kapcsolatos igazgatási-adminisztrációs feladatokat. /3/ A Bizottság tevékenységére, részletes feladataira a növény- és állatfajták nemesítésével, fajtafenntartásával és szaporításával kapcsolatos jogszabályok az irányadók. Működési rendjét - a jogszabályokra is figyelemmel - maga határozza meg.

49.§

Gazdasági Bizottság (SzMSz 31.§(5)bek d) pont, Ftv 59.§(4)bek.)

/1/ A Gazdasági Bizottság a Kar gazdasági ügyeiben javaslattevő, véleményező, döntéselőkészítő és ellenőrző testületi szerv. Tevékenységének főbb területei, kérdései: - a Kar gazdálkodására vonatkozó előterjesztések, irányelvek, javaslatok költségvetési tervek, beruházások, jelentősebb 1 millió Ft-ot meghaladó vásárlások, pénzmaradványok és többletbevételek felhasználása, kari költségvetés módosítása) előzetes véleményezése, - önelszámoló egységek gazdálkodási rendjére vonatkozó elvek, rendelkezések, továbbá kari Érdekeltségi Szabályzat előzetes véleményezése, - a gazdálkodással kapcsolatosan a Kart vagy egységeit érintő rendkívüli (takarékossági és más megszorító szükség) intézkedések véleményezése, - kari önelszámoló és más egységek gazdálkodási beszámoló, továbbá ellenőrzéssel kapcsolatos megállapítások véleményezése; ellenőrzések kezdeményezése,

65

- kari vagyoneszközök (ingatlanok, épület, gépek stb.) hasznosításának, eladásának véleményezése, - gazdálkodási ügyekben pályázati kiírások elhatározása, pályázatok elbírálása; - azon ügyekben, melyekben véleményezésre a Kari Tanács vagy dékán felkéri. A Bizottság elnöke írásban és szóban információt kérhetnek minden gazdálkodással kapcsolatos kérdésben. /2/ A Kari Tanács a Gazdasági Bizottságot az (1) bekezdésben felsorolt feladatok elvégzésére a Centrum tevékenysége tekintetében is felhatalmazhatja, illetve erre a dékán és vele egyetértésben a Centrum elnöke is felkérheti. A Gazdasági Bizottság, mint igazgatótanács a Tangazdaság (80.§) feladatkörében döntést előkészítő, véleményező és tanácsadó testületként működik. A gyakorlati oktatás terén munkakapcsolatot tart a Gyakorlati Oktatási Tanáccsal. A Kari Tanács és a dékán felkérésére jogosult a Tangazdaság igazgatójának beszámoltatására és ellenőrzés lefolytatására. A Kari Tanács a Gazdasági Bizottságot a bekezdésben felsorolt jogosultságok gyakorlására más kari önelszámolási szervezeti egységek tekintetében is felruházhatja. /3/ A Bizottság elnökét és további 5 tagját a Kari Tanács véleményére figyelemmel a dékán bízza meg. A Bizottság ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz a Kar gazdasági ügyében felügyeletre megbízott dékánhelyettes és gazdasági kirendeltség-vezető. /4/ A Bizottság szükség szerint, de évenként legalább két ülést tart. Üléseiről emlékeztetőt készít. Állásfoglalásairól a dékánt értesíti. Éves tevékenységéről a Kari Tanács részére összefoglaló jelentést készít. Egyebekben működésére vonatkozó rendjét maga állapítja meg.

50.§

Szociális és Lakásügyi Bizottság (Ftv. 59.§.(4) bek.)

/1/ A Szociális és Lakásügyi Bizottság a Karnak a Szociális és egyéb juttatások körébe tartozó ügyekben véleményezésre, javaslattételre és meghatározott körben döntésre jogosult testületi szerve. Feladatkörében a Bizottság véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet - a Kar jóléti és kulturális célra szolgáló éves pénzügyi előirányzatával és

66

keretösszeg lebontásával kapcsolatban, - munkahelyi étkezés támogatása, - szociális segélyezés, - munka-, védő- és formaruha juttatás, - lakásépítési-, vásárlási kölcsön, - üdülési támogatás, - szabadidős, kulturális- és sporttevékenység, - szállás és albérleti hozzájárulás céljaira. - a dékán felkérésére az általa megjelölt ügyekben. /2/ A Bizottság az /1/ bekezdésben felsorolt címeken történő támogatási ügyekben javaslatát, döntését a Kollektív Szerződés III. fejezet 7. pontjában felsorolt rendelkezések, továbbá a lakásépítés, vásárlás támogatására vonatkozó szabályzat előírásaira figyelemmel hozza meg. /3/ A Bizottság 7 tagból áll. Elnökét és további 3 tagját a Kari Tanács véleményére figyelemmel a dékán bízza meg. További 1-1 tagot a kari Közalkalmazotti Tanács az AOKDSz és a TDDSz delegál. A lakáskölcsön kérelmi ügyekben a Bizottságban hivatalból részt vesz a Dékáni Hivatal vezetője is. /4/ A Bizottság szükség szerint ülésezik. Ügyrendjét maga határozza meg. A Bizottság tagjai közül a szociális segély-, az üdülési- és a lakáskölcsön ügyek intézésére felelőst jelöl ki. Felelős ügyintézőt más feladatkörébe tartozó ügyekre is kijelölhet.

51.§

Munka- és Tűzvédelmi Bizottság (Ftv. 59.§.(4)bek.)

/1/ A Munka- és Tűzvédelmi Bizottság a munkavédelmi és tűzvédelmi kari feladatokkal kapcsolatosan ellenőrzésre, véleményezésre és javaslattételre jogosult testületi szerv. Feladatkörében

67

a/ munkavédelmi vonalon gyakorolja a munkavédelemről szóló törvényben a munkavédelmi képviselő részére meghatározott jogosultságokat, így különösen - vizsgálja az egészséget veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülését, - véleményezéssel, javaslattal élhet a Kar azon döntései előkészítésében, amelyek a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkoznak, - részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában, kezdeményezi szükséges intézkedések megtételét; b/ a tűzvédelem terén figyelemmel kíséri a Kar, illetve szervezeti egységei megelőző tűzvédelmi tevékenységét, segítséget ad az egységvezetők, illetve a létesítményi tűzvédelmi megbízottak részére. /2/ A bizottság 7 tagból áll. Munkaköri megbízás alapján tagjai a kari munkavédelmi vezető és a tűzvédelmi vezető, egy tagot a Közalkalmazotti Tanács választ, illetve delegál. A bizottság elnökét és további négy tagját - a Kari Tanács véleményére figyelemmel a dékán bízza meg. Közülük egy-egy tagot a Vezetés és Munkatudományi Intézet és az Agrárműszaki, Élelmiszeripari és Környezettechnikai Intézet részéről kell javasolni. /3/ A bizottság szükség szerint, de legalább éveként 4 alkalommal ülésezik. Ülésnek minősülnek a bizottsági ellenőrzések (szemlék) is. A Szemlék program szerint kerülnek megtartásra. A Szemlén Bizottság legalább 3 tagja vesz részt. A szemlebizottság elnökét a bizottság elnöke jelöli ki, kivéve, ha azt maga vezeti. /4/ A bizottság tevékenységére, részletes feladataira a munkavédelmi, a tűzvédelmi törvény, végrehajtásukra vonatkozó jogszabályok, utasítások, szabályzatok, illetve egyetemi (SzMSz 24. és 25. sz melléklete és kari (dékáni) utasítások az irányadók.

52.§

Oktatói- kutatói értekezlet, nem oktató- kutató dolgozók értekezlete

/1/ Az oktatói-kutatói értekezlet és a nem oktató-kutató dolgozók értekezlete a Kar működése szempontjából jelentős kérdések, javaslatok, tervek megvitatásának, véleményezésének meghatározott esetekben döntéshozatalnak - a legszélesebb körű testületi fórumai. /2/ Az oktatói-kutatói értekezlet tagja a Kar minden kutatója és kutatója - ide értve a magántanárokat és címzetes oktatókat is. Az értekezlet

68

a/ megválasztja az oktatók és kutatók köréből az Egyetemi és a Kari Tanács, továbbá a kari Közalkalmazotti Tanács tagjait, b/ állást foglal, véleményt nyilvánít az egyetemi rektori és kari dékáni pályázatokkal, illetve jelöltekkel kapcsolatosan, továbbá személyi ügyekben, melyeket e célból az Egyetemi vagy Kari Tanács, ill. rektor vagy dékán az értekezlet elé terjeszt, c/ kezdeményezheti oktatási, tudományos, igazgatási, gazdasági, bér- és szociális kérdés megvitatását; ezekben javaslattal élhet, véleményt nyilváníthat és megvitatás, döntéshozatal végett hatáskörileg illetékes egyetemi, kari testületi szervekhez, vezetőkhöz terjesztheti, közreműködhet a döntés meghozatalában. Az értekezletet szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal a dékán hívja össze. Az értekezletre tanácskozási joggal a dékán kari nem oktató-kutató beosztású szakvezetőket és külső szakembereket is meghívhat. Össze kell hívni az értekezletet akkor is, ha azt az Egyetemi Tanács, a Kari Tanács, az Egyetem rektora kezdeményezi, továbbá ha az oktatók-kutatók legalább 15%-a írásban kéri. Az értekezletet a dékán, akadályoztatása esetén dékánhelyettes vezeti. Az értekezlet érdemben történő tanácskozásához a főállású oktatók és kutatók legalább felének jelenléte szüksége. A határozatképességet (50%+1 fő) jelenléti ív alapján kell vizsgálni, ill. megállapítani, ha döntéshozatalra, véleménynyilvánításra szavazással kerül sor. Egyetemi és kari tanácsi tagok választásakor az SzMSz 9. számú melléklete szerint kell eljárni. A szavazás személyi ügyekben általában titkosan, egyébként nyíltan történik. Ha e kérdés tekintetében az értekezlet nyílt szavazással határoz. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a jegyzőkönyvvezető(k) és két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvet a Dékáni Hivatal veszi nyilvántartása, és őrzi. A dékáni hivatalvezető gondoskodik az értekezlet ajánlásai, véleményei és döntései ügyében a megfelelő intézkedés iránt. /3/ A nem oktató és kutató dolgozók értekezletének tagja a Kar minden főfoglalkozású közalkalmazottja, aki nem tartozik oktatói vagy kutatói állományba. Az értekezletet szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal a dékán hívja össze. Az értekezletet a dékán vagy általa felkért vezető (dékánhelyettes, dékáni hivatalvezető, humánpolitikai osztályvezető) vezeti le. Az értekezlet megválasztja a nem oktatók és kutatók köréből az Egyetemi és a Kari Tanács tagjait, továbbá véleményt nyilváníthat a Kar szervezeti, gazdálkodási, bér- és szociális tervezeteivel kapcsolatosan, továbbá kezdeményezheti ezek körébe tartozó kérdéseknek az illetékes egyetemi és kari testületi szervek által való megvitatását, döntéshozatalt.

69

Egyéb eljárás, működési kérdésekben a (2) bekezdésben és az SzMSz 9. számú mellékletében foglalt rendelkezések értelemszerűen az irányadók.

53.§

Központi igazgatási-gazdasági egységek és vezetésük

A dékán igazgatási, szervezési és gazdasági feladatait az alábbi igazgatási-gazdasági egységek látják el: - Dékáni Hivatal - Humánpolitikai Osztály

- Gazdasági Kirendeltség - Tanulmányi Osztály - Eletronmikroszkóp laboratórium - Ph. D. Iroda

54.§

Dékáni Hivatal

/1/ A dékán, dékánhelyettesek, a kari tanács, a dékáni tanács és a kari bizottságok (testületek) feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos igazgatási, ügyviteli és szervezési tevékenységet a Dékáni Hivatal látja el. A dékáni hivatal szervezetén belül, illetve az mellett - kari tanácsi döntéssel - más kari igazgatási, szervezési és adminisztratív feladatok ellátására más részlegek is létrehozhatók. /2/ A Dékáni Hivatalhoz tartoznak: a/ titkárság

b/ külügyi referens c/ jogi képviselő

d/ központi iktató és fax e/ telefonközpont

55.§

Dékáni hivatalvezető, kari titkár

(SzMSz 41.§)

70

/1/ A Dékáni Hivatalt - a dékán közvetlen felügyeletével - dékáni hivatalvezető irányítja, akit a Kari Tanács véleményének meghallgatásával a dékán nevez ki, illetve ment fel. Megválasztása esetén ellátja a Kari Tanács titkári feladatokat is. /2/ A dékáni hivatalvezető az alábbi feladatok elvégzésével segíti a dékáni vezetés munkáját: - irányítja a Dékáni Hivatal ügyintézői, ügyviteli tevékenységét, továbbá a Kar titkos és bizalmas ügyiratkezelés feladatait, - ellátja a kari központi és egységei ügykezelés általános irányítását és felügyeletét, - előkészíti a Kari, a Dékáni Tanács, továbbá a tanszékvezetői, az oktatói-kutatói és nem oktató közalkalmazottak üléseit, szervezi és ellenőrzi a határozatok végrehajtását. Gondoskodik arról, hogy az érintett szervezeti egységek, a vezetők, a dolgozók és hallgatók a Kari Tanács határozatait, döntéseit, állásfoglalásait megismerjék, - biztosítja a Karon született döntések, határozatok jogszabályokkal és az Egyetemi Tanács döntéseivel való összhangját, Jogszabálysértő intézkedések esetén köteles azok megsemmisítésére a dékán figyelmét felhívni, - törvényi rendelkezésnek, illetve idevonatkozó belső szabályzatnak megfelelően honvédelmi (mozgósítási) polgári védelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi és vagyonvédelmi rendészeti feladatok ellátása,

- ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket számára jogszabály, egyetemi ill. kari szabályzat, az Egyetemi ill. Kari Tanács vagy a dékán meghatároz.

- intézkedéseiről a Dékánt előzetesen értesíti, tájékoztatja a karon történt rendkívüli eseményeiről

/3/ A dékáni hivatalvezető hatásköre: - a szervezeti egységhez tartozó dolgozók felett gyakorolja a Kollektív Szerződésben rögzített jogokat - a hatáskörébe tartozó ügyekben igazgatási és ügyviteli intézkedéseket adhat ki, - rendelkezik a Gazdasági Kirendeltség által megadott költségvetési keretével, - feladatkörében, illetve a dékán által meghatározott körben kiadmányozási és utalványozási jogkört gyakorol, - a dékán, vagy a kari szabályzatok által meghatározott esetekben döntési, intézkedései jog illeti meg. /4/ A dékáni hivatalvezető saját, valamint hivatali szervezete munkájáról a dékánnak, külön intézkedés esetén a Kari Tanácsnak köteles beszámolni.

71

/5/ A Dékáni hivatal munkáját titkársági ügyintéző(k) segíti(k), így a/ titkár/nő, akinek feladat elsősorban a dékán és a Dékáni Hivatal adminisztratív teendőinek ellátása, - a kari és dékáni tanácsülések és egyéb értekezletek jegyzőkönyvének elkészítése; - mindazon feladatok ellátása, amelyekre a dékán és a hivatal vezetője megbízást ad; b/ külügyi referens, akinek feladatkörébe a Kar külügyeinek intézése tartozik a dékán közvetlen irányítása alatt. Feladata még a külföldi farmgyakorlatok előkészítése, tanulmány utak segítése. c/ a központi iktató, fax és irattár ellátásával, és a telefonközponti feladatokkal kapcsolatosan az idevonatkozó egyetemi, illetve kari szabályzat, ügyrend és munkaköri leírások az irányadók.

56. §

Humánpolitikai Osztály

/1/ A Kar humánpolitikai munkájának szervezésére és operatív végrehajtására önálló Humánpolitikai Osztály működik. /2/ Az Osztályt a dékánnak közvetlenül alárendelt osztályvezető irányítja, akit a Kari Tanács véleményének meghallgatása után nevez ki, illetve ment fel. /3/ Az Osztály vezetőjének feladatai: - közreműködik a Kar humánpolitikai munkájára vonatkozó irányelvek kidolgozásában, azok végrehajtásának ellenőrzésében, - közreműködik az Egyetemi Tanács a Kari Tanács , a rektor és a dékán hatáskörébe tartozó személyi anyagok előkészítésében, - biztosítja a Kar alkalmazottaira vonatkozó jogszabályok, egyetemi és kari szabályzatok betartását, - közreműködik a Kar kollektív szerződésének kidolgozásában, javaslatot tesz annak folyamatos, jogszabályokkal összhangban lévő módosítására, - javaslatot tesz a személyügyi tevékenységgel összefüggő szabályzatok, határozatok és utasítások kiadására, - gondoskodik a Karon működő érdekképviseleti szervekkel történő jogszabály szerinti együttműködésről,

72

- gondoskodik arról, hogy a személyzeti munkához kapcsolódó tervek, jelentések és egyéb anyagok és nyilvántartások a vonatkozó előírásoknak megfelelően készüljenek, - folyamatos munkakapcsolatot tart az Egyetem személyügyi tanácsosával, a különböző egyetemi és kari szervekkel, - a Karon működő munkaügyi előadó felé az ügyrendben rögzített módon közvetlen utasítással rendelkezik, - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, kari szabályzat, a Kari Tanács, a Dékán meghatároznak, - feladatai ellátásában együttműködik a Gazdasági Főigazgatóság munkaügyi osztályvezetőjével - munkájáról beszámol a Kar dékánjának. /4/ Az Osztály munkáját az osztályvezető irányításával - munkaköri leírásának megfelelően - ügyintéző segíti.

57.§

Tanulmányi Osztály

/1/ A Kar keretében működő oktatásszervező és irányító szervezeti egység, mely az oktatási dékánhelyettes szakmai irányításával, felügyeletével ellátja: - az oktatás szervezésével, irányításával és koordinálásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat, - a Karon képzésben részesülő hallgatók tanulmányainak folytatásával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, - a Kar éves tanrendjének elkészítését, - a hallgatók pénzügyi ellátmányának elosztásával és tandíjügyeivel kapcsolatos feladatokat, - a Kar felvételi eljárásából adódó igazgatási feladatokat, - a vizsgáztatás előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

- az oktatáshoz szükséges tankönyv- és jegyzetellátással kapcsolatos feladatokat,

- a hallgatói ösztöndíjak nyilvántartását, kifizetés előkészítését, - a hallgatók biztosítási, adó és társadalombiztosítási ügyeinek intézést, - hazai és külföldi egyetemeken, főiskolákon való áthallgatással és külföldi gyakorlatokkal kapcsolatos feladatokat, - a Karon tanulmányokat folytató külföldi hallgatókkal kapcsolatos ügyintézést, - a Kar által adományozott díszdiplomákkal kapcsolatos előterjesztés elkészítését és ügyintézését,

73

- a képzéssel kapcsolatos statisztikai jelentéseket és adatszolgáltatási kötelezettségeket, - hallgatókkal kapcsolatos ünnepségek, rendezvények szervezését, végrehajtását. /2/ Az Osztály vezetését a dékán által kinevezett osztályvezető látja el. a/ Feladatai: - irányítja az Osztály feladatkörébe tartozó ügyintézői, ügyviteli tevékenységet, - az Osztály feladatai ellátása során együttműködik a kari oktatási szervezeti egységekkel, gazdasági kirendeltséggel és kari bizottságokkal. ill. a Kollégium igazgatójával, továbbá kapcsolatot tart az OM és más felsőoktatási intézmények illetékes szerveivel, - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabályok, egyetemi és kari szabályzatok, a Kari Tanács vagy a dékán, ill. az oktatási dékánhelyettes meghatároz. b/ Hatásköre: - az Osztályhoz tartozó dolgozók tekintetében - a dékáni hatáskörbe tartozó munkáltatói jogok kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - feladatkörében, illetve a dékán által meghatározott körben kiadmányozási jogkört gyakorol. /3/ Az osztályvezetőt munkájában a Tanulmányi Osztály ügyintézői, informatikusa és a könyvesbolt vezetője segítik - munkaköri leírásuk szerint.

58. §

Elektronmikroszkóp laboratórium

Feladata: A tudományos dékánhelyettes vezetésével a kari kutatásokba bekapcsolódni, illetve szerződések alapján külső megbízásoknak eleget tenni. Vezetőjét a tudományos dékánhelyettes javaslatát kérve a dékán nevezi ki.

59. §

Ph. D. Iroda

74

Feladata: A tudományos dékánhelyettes vezetésével a kari Ph. D. és habilitációs ügyek, illetve eljárások intézése. Vezetőjét a tudományos dékánhelyettes javaslatát kérve a dékán nevezi ki.

60.§

A Kar jogi képviselete

/1/ A Kar jogi képviseletét bíróságokon, hatóságoknál és más szerveknél a kar jogi képviselője látja el. /2/ A jogi képviselő feladata mindaz (jogi ügyekben), amivel a dékán megbízza.

61.§

Kari belsőellenőrzés rendszere

/1/ A Kar feladatainak jogszabály és szabályzatok szerinti végzésének ellenőrzése a dékán által megbízott belső és külső szakértők által történik. /2/ A Kari Tanács ellenőrzési feladatát elsősorban a Kar szervezeti egységei, illetve vezetői beszámoltatása révén gyakorolja. E célból szükség szerint belső vagy külső szakértő igénybevételéről, vagy ad hoc bizottság létrehozásáról is dönthet. /3/ A kari szervezeti egységvezetők irányítási területükön a munkafolyamat közben kötelesek ellenőrzést gyakorolni. /4/ A Kar gazdálkodási feladataival és tevékenységével kapcsolatos ellenőrzést az egyetem belső ellenőre, szükség esetén felkért külső szakértő végzi. /5/ A belső ellenőrzési feladatok ellátására részletesebben az egyetem Belső Ellenőrzési Szabályzata (SzMSz 22. sz. melléklet) az irányadó.

62.§

Gazdasági Kirendeltség

75

/1/ A Kar gazdálkodási és számviteli munkáját az SzMSz 2. számú melléklete szerint a Gazdasági Főigazgatóság Mosonmagyaróvári Kirendeltsége látja el. A Gazdasági Kirendeltség dolgozóinak munkáltatói jogkörű vezetője, az egyetem gazdasági főigazgatója. A kirendeltség vezetőjét a gazdasági főigazgató nevezi ki, illetve menti fel a kari dékán véleményének figyelembevételével. Főbb feladatai: a/ a Kar oktatási és tudományos kutatási feladatainak ellátásához szükséges anyagi eszközök tervezése és annak biztosítására törekvés, b/ az építési, illetve ezzel összefüggő beruházások, felújítások, korszerűsítések, valamint a rendszeres karbantartás lebonyolításának segítése, c/ a különféle forrásokból származó pénzügyi keretek, a Kari Tanács és a dékán határozatai alapján, a szervezeti egységek részére történő rendelkezésre bocsátása, d/ a Kar pénzgazdálkodásának lebonyolítása, a gazdálkodás szabályainak, elveinek betartásával, e/ a jóléti intézmények finanszírozása, f/ különféle beszerzések lebonyolítása, g/ a költségvetési keretek célszerű felhasználásának ellenőrzése, h/ a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Agrártudományi Centrum gazdálkodási feladatainak ellátása. /2/ A gazdasági kirendeltség-vezető feladatai: - a jogszabályok alapján a Kar éves gazdálkodási előirányzatainak megfelelően szervezi a gazdálkodást, a gazdasági ügyvitelt, - szervezi, és közvetlenül irányítja a Gazdasági Kirendeltség ügyviteli munkáját, - iránymutatást ad az oktatási és más szervezeti egységek gazdálkodásához, ellenőrzi ezzel kapcsolatos tevékenységüket, - gondoskodik az egyes kutatók által szerzett összegekkel összefüggő adminisztrációs feladatok ellátásáról, - köteles beszámolni a Kar éves költségvetéséről és gazdálkodási tevékenységéről a Kari Tanácsnak. Hatásköre: - a gazdasági kirendeltség-vezetőjének az ellenjegyzése nélkül a Kart terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, ilyen intézkedés nem tehető, - a gazdasági kirendeltség-vezetője felügyeli a Kar, valamint a Kar szervezetében részben vagy egészben önálló költségvetési gazdálkodást folytató,

76

továbbá a társulati formában működő szervezeti egységek gazdálkodását és pénzügyi tevékenységét, - a Kar egészét érintő gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket adhat ki, - az SzMSz 49. számú mellékletében rögzített módon gyakorolja a reá ruházott munkáltatói jogokat, - felelős a Kirendeltség és saját hatáskörébe utalt feladatok törvényes, illetve előírás szerinti teljesítéséért. /3/ A Centrum gazdasági igazgatói feladatkörét a gazdasági kirendeltség-vezető látja el.

63.§

Egyes jogszabályok alapján a Kar szervezeti egységeinek feladat és hatásköri megoszlása:

/1/ A honvédelemről és a polgári védelemről szóló törvény és végrehajtási jogszabályok alapján a Karra háruló feladatokat tartalmazó belső szabályzatok előkészítéséről, módosításáról, a központi szervezési-, irányítási- és ellenőrzési feladatok ellátásáról a Dékáni hivatalvezető köteles gondoskodni. A dékáni hivatalvezető látja el a polgári védelmi rendelkezések szerinti munkahelyi polgári védelmi vezető helyettesének tisztségét, a honvédelmi törvény szerinti munkahelyi mozgósítási feladatok tekintetében pedig a Kar katonai megbízottja. /2/ A munkavédelmi törvény alapján a Karra háruló feladatokat tartalmazó belső szabályzat előkészítéséről , módosításáról, a központi szervezési, irányítás- és ellenőrzés feladatai ellátásáról a dékán által kinevezett kari munkavédelmi megbízott köteles gondoskodni. Munkaszervezeti egységre (intézet, tanszék, tangazdaság, állomás, osztály stb.) háruló feladatokat a szervezeti egység vezetője, illetve az általa kijelölt munkavédelmi megbízott köteles ellátni. A kari munkavédelmi megbízott - e tisztségénél fogva - tagja a Kar Munka- és Tűzvédelmi Bizottságának, továbbá a kari szakszervezetek és a Közalkalmazotti Tanács, valamint külső felügyeleti, hatósági szervek munkavédelmi feladataik ellátásának gyakorlása során eljár a Kar képviseletében, továbbá közreműködik a Kari foglalkozás-egészségügyi szolgálat szervezésében, illetve ezzel rendszeres munkakapcsolatot tart. /3/ A tűzvédelmi törvény alapján a Karra háruló feladatokat tartalmazó belső szabályzat előkészítéséről, módosításáról, a központi, szervezési irányítás és

77

ellenőrzés feladatai ellátásáról - a dékáni hivatalvezetővel együttműködve - a dékán által megbízott kari tűzvédelmi vezető köteles gondoskodni. Munkaszervezeti egységre (intézet, tanszék, tangazdaság, állomás, osztály stb.) háruló feladatokat a szervezeti egységvezetője, illetve az általa kijelölt tűzvédelmi felelős köteles ellátni. A kari tűzvédelmi megbízott - tisztségénél fogva - tagja a Kar Munka- és Tűzvédelmi Bizottságnak, továbbá külső felügyeleti, hatósági szervek tűzvédelmi feladataik ellátása során eljár a Kar képviseletében. /4/ Biztonságszervezési (rendészeti, katasztrófa- és vagyonvédelmi) téren a Karra háruló szabályozási, központi szervezési, irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásáról a dékáni hivatal vezetője, a központi épületek tekintetében a Kar gondnoka, intézeten, tanszéken, kollégiumban, tangazdaságban és más elkülönült szervezeti egységen belül - a szabályzatra, illetve vonatkozó belső rendelkezésekre figyelemmel - a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

VI.

OKTATÁSI, KUTATÁSI ÉS AZ OKTATÁST-KUTATÁST SEGÍTŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK

SZAKFELELŐS

64.§ (SzMSz 25.§, Ftv 63.§)

/1/ a Karon a képzést, továbbképzést, tudományos képzést és a tudományos kutatást intézetek, önálló tanszékek, intézeti tanszékek és más oktatásszervezeti egységek végzik. A képzést és kutatást további szervezeti egységek, így a Könyvtár, az Informatikai Központ, a Kollégium, a Tangazdaság, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet és a Szigetköz Kutatási Központ segíti. /2/ Az oktatási, tudományos kutatási szervezeti egység vezetését a szervezeti egység vezetője (intézetigazgató, tanszékvezető) látja el. Vezetéssel csak tanár

78

vagy docens bízható meg. Felettük az illetménygazdálkodói és munkairányítói munkáltatói jogot a dékán gyakorolja. /3/Az (1) bekezdés szerinti egységek elnevezésük szerinti felsorolását és belső tagozódásukat az 7. sz. melléklet tartalmazza. /4/ Az (1) bekezdésben, illetve 7. sz. melléklet szerinti szervezeti egységek az oktatási alapfeladaton kívüli kutatási és más vállalkozási, szolgáltatási tevékenységet képzési területükhöz kapcsolódóan az 4. sz. mellékletben idevonatkozóan felsorolt tevékenységei területeken végezetnek.

65.§

Intézetek

(SzMSz 25.§, Ftv 63.§) /1/ Az intézet szélesebb tudományterület, ill. több tudományág keretében, vagy egy tudományterületen átfogó képzést és kutatást folytató, - meghatározott intézeteknél önálló agrármérnöki szakok oktatását biztosító- szervezeti egységek. /2/ Az intézet által művelt tudományterület, illetve tudományágakhoz kapcsolódó szakképzés szakmai irányítását az intézet állományába tartozó szakfelelős végzi.

66.§

Intézetigazgató (SzMSz 25.§(2) bek., Ftv 63.§)

/1/ Az intézet vezetője az igazgató. Feladata ellátásában közreműködik az intézeti tanács, mely meghatározott kérdések tekintetében döntési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik. /2/ Az intézeti igazgatót pályázat alapján, az intézeti tanács véleményére - az Élelmiszertudományi Intézet igazgatója esetében a centrumelnök véleményére is figyelemmel, és az Egyetemi Tanács javaslatára az intézet egyetemi tanárai, illetve docensei közül a dékán bízza meg legfeljebb öt éves időtartamra. A megbízás további öt évre - több alkalommal is - megismételhető. A második és további megismétléséhez - az Intézeti Tanács véleményének kikérése után - a Kari Tanács minősített (kétharmados többségű) szavazással támogatott javaslata szüksége. Hatvanöt év feletti személy részére megbízás nem adható, illetve intézet vezetését nem láthatja el.

79

/3/ Az igazgató feladatainak ellátásában való akadályoztatás esetére helyettesítőjét maga bízza meg. Ha a helyettesítés az igazgató tartósnak ígérkező távolléte miatt szükséges, az intézeti tanács véleményének kikérése után a dékán a Kar egy oktatóját az intézet irányításával ideiglenesen megbízhatja. /4/ Az intézeti igazgató hatásköre, feladatai, felelőssége: a/ képviseli az Intézetet a Kar vezetőinél, valamint a külső szerveknél és intézményeknél, illetve a szolgálati út betartásával a felsőbb szerveknél, b/ véleményt nyilvánít a Kar vezetőinél és vezető testületeinél az Intézetet érintő, hatáskörét meghaladó oktatási, képzési, tudományos képzési, tudományos kutatási, személyi és gazdasági jellegű kérdésekben, továbbá ilyen tárgyú döntésekre kezdeményező javaslatot tehet, c/ szervezi, összehangolja és irányítja az Intézetben, illetve tanszékein folyó oktató, képzési, tudományképzési, tudományos kutató-fejlesztő és egyéb tevékenységet; felügyeletet gyakorol az intézeti tanszékeke, osztályok és csoportok munkája felett, felelős a dolgozók munkakörülményeinek és munkafeltételeinek javításáért, dönt az egyetemi kari SzMSz-ben és más szabályzatokban meghatározott intézeti-tanszéki képzési és tudományos kutatómunkával kapcsolatos kérdésekben, d/ felelős az Intézet távlati és éves gazdálkodási tervének elkészítéséért, a jóváhagyott előirányzat alapján rendelkezik a pénzügyi keretek célszerű és gazdaságos felhasználásáról, a kari, intézeti tulajdon védelméről, elosztja az intézet oktatók képzési és tudományos munkájához szükséges eszközöket, anyagokat, meghatározza felhasználásuk módját, e/ figyelemmel kíséri és elősegíti az Intézet oktatói, kutatói szakmai, tudományos fejlődését, elkészíti az intézeti - nem tanszéki - nem önálló egységek vezetőinek minősítését; közreműködik a más dolgozók minősítésénél, az utánpótlás képzésénél, alkalmazási, kinevezési, béremelési, jutalmazási, kitüntetési és fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi a Kar vezetőinél, együttműködve a humánpolitikai osztállyal, f/ javaslatot tesz a dékánnak külső előadók és gyakorlatvezetők megbízására, g/ az érintett tanszék-, ill. intézeti tanszék-, osztály-, illetve csoportvezetővel egyetértésben javaslatot tesz az intézet dolgozói által benyújtott kutatási pályázatok elbírálására, a külső megbízási témák fogadására, ellenőrzi a témafelelősök tevékenységét, h/ végrehajtja és végrehajtatja az Egyetem és a Kar vezető testületeinek és vezetőinek határozatait, i/ irányítja és ellenőrzi az intézeten belül a munka-, tűz- és vagyonvédelmet, j/ kiadmányozási jogkört gyakorol a Kar, intézet ügyrendjében meghatározott keretek között,

80

k/ ellátja az Intézet vezető testületének elnöki teendőit, beszámol a két testületi ülés közötti tevékenységről, gondoskodik a testület elé kerülő döntések előkészítéséről, határozatai végrehajtásáról, l/ a kari Kollektív Szerződésnek megfelelően - rektor által átruházott körben - munkáltatói jogot gyakorol az intézeten belüli - de nem tanszéki - nem önálló egységek vezetői tekintetében, m/ ellátja a jogszabályokban és egyéb szabályzatokban, valamint a Kari Tanács határozataival reá bízott feladatokat. /5/ Az intézetet érintő döntéseknél és intézkedéseknél az egyetemi és kari szervek kötelesek az igazgató véleményét előzetesen kikérni. Az intézethez beosztott dolgozók részére megbízást adni, az egységbe dolgozót kinevezni, szerződtetni, vagy beosztani ugyancsak az igazgató előzetes véleményének kikérésével lehet.

67.§

Szakfelelős (SzMSz 25.§(3)bek., Ftv 63.§)

/1/ A szakfelelőst a dékán bízza meg. A szakfelelősök feladat és hatásköre a/ a szakon folyó képzés szakmai irányítása, a szak belső és külső képviselete szakmai fórumokon, konferenciákon; b/ a szakindítás megszervezése, megszüntetésének felügyelete; c/ a képzés szakmai, tantervi, szervezeti formáinak kialakítása, majd folyamatos fejlesztése; d/ a követelményrendszer, az ellenőrzés, értékelés módozatainak kialakítása, fejlesztése; e/ a képzés teljes rendjének folyamatos felügyelete; f/ a képzés minőségének biztosítása, az akkreditációs feladatok végrehajtása, amelyért az érintett intézetvezetővel, tanszékvezetőkkel együtt felel; g/ a szak képzésében résztvevő oktatási szervezeti egységek, gyakorló helyek tevékenységének koordinálása és felügyelete; h/ a szakkal kapcsolatban a tanszéket érintő javaslatról, véleményről, döntésről az illetékes intézet és tanszékvezetőt előzetesen tájékoztatja; adatszolgáltatást kér a tanszékvezetőtől a szakkal kapcsolatban, amelyet az köteles teljesíteni; i/ joga és kötelessége a rábízott szakot a képesítési követelményeknek (feltételeknek) és az egyetemi (kari ) tanácsok határozatainak megfelelően irányítani, menedzselni;

81

j/ kötelessége a tanszékvezető(k)vel a szakra vonatkozó valamennyi előírást betartatni ; k/ amennyiben a tanszékvezető(k) a szakfelelős jogos észrevételeit nem orvosolja(k), úgy az intézet igazgató tájékoztatása mellet a dékánhoz fordul intézkedés céljából; l/ a dékán, a szakfelelős és az intézetigazgató(k), tanszékvezető(k) között

felmerült vitáról a Kari Tanácsot tájékoztatja.

68.§

Intézeti Tanács (SzMSz 32.§, Ftv 63.§)

/1/ Az intézet legfőbb vezető testülete az Intézeti Tanács. /2/ Az intézeti Tanács a/ szavazati joggal tisztségük, munkakörük alapján: - az intézet vezetője, egyben a tanács elnöke, - az intézeti tanszékvezetők, a szakvezető, - állomás-, ill. telepvezető, - önálló csoportvezető,

- minden intézeti-tanszéki oktató, kutató,

b/ tanácskozási joggal választás, delegálás alapja - 1-2 fő nem oktató-kutató állományú dolgozó, - 1-2 fő hallgató, - Ph. D. hallgató, - meghívás alapján címzetes oktatók és magántanárok. A megválasztott tagok tanácstagsága a választásuktól, illetve megbízásuktól számított öt évi időtartamra terjed. Választásuk újabb 5 évi időtartamra megismételhető. A hallgatók megbízása legfeljebb két évre szól. /3/ Az Intézeti Tanács feladatkörében a/ meghatározza az intézet keretében oktatott tantárgyi programokat, az oktatási anyagokat, valamint a vizsgakövetelményeket b/ meghatározza az Intézet kutatási, személyi és tárgyi vonatkozású fejlesztési és egyéb terveit, c/ meghatározza az intézet, illetve tanszék rendelkezésre bocsátott nem céljellegű költségvetési előirányzat és anyagi eszközök felosztását, jogszabályok és utasítások keretei között, továbbá kialakítja az intézet gazdálkodási rendjét, véleményt nyilvánít minden lényeges hosszú távú gazdasági, pénzügyi fejlesztési kérésben,

82

d/ elfogadja az intézet, ill. intézeti tanszék munkájáról szóló beszámolót, e/ véleményt nyilvánít a dékáni és a rektori kinevezési jogkörbe tartozó személyek tekintetében, f/ megvitatja, véleményt nyilvánít az intézet igazgatója, intézeti tanszékvezető, állomás- ill. telepvezető feladatkörébe tartozó, az intézet ill. tanszék, állomás tevékenységével összefüggő kérdéseket, továbbá melyet a Kari Tanács, a dékán e célból a tanács elé terjeszt, valamint az Élelmiszertudományi Intézet tanácsa esetében, melyet a Centrum Tanácsa és a centrumelnök a Centrum tevékenységével összefüggő kérdésekkel kapcsolatban a tanács elé terjeszt. /4/ Az Intézeti Tanács szükség szerint, de félévente legalább két alkalommal ülésezik, azonban az igazgató fontos kérdésben való vélemény nyilvánítás, döntés végett az ülést bármikor összehívhatja. Össze kell hívni az intézeti tanácsot, ha azt tagjainak 1/3-a írásban kéri. /5/ Az Intézeti Tanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. Az ülés akkor határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van. Az ülésekről emlékeztetőt kell készíteni, amelynek egy példányát a Dékáni Hivatalnak kell megküldeni. /6/ Az igazgató esetenként - tanácskozási joggal - az intézet, a Kar más oktatóit, kutatóit és más szakemberét is meghívhatja a testületi ülésre. /7/ A rektor, a dékán vagy magbízottja tanácskozási joggal jogosult részt venni az intézeti tanács ülésein.

69.§

Önálló tanszékek (SzMSz 25.§ (1),(3) bek., Ftv 63.§)

/1/ Az önálló tanszék egy vagy több tudományterület képzésére és kutatására kialakított oktatási szervezeti egység. Az idegen nyelvi Lektorátus a tanszékekkel azonos jogállású oktatási szervezeti egység. /2/ A Kar önálló tanszékei a Kari Tanács döntése alapján részt vehetnek a Kar hasonló szakterületen működő szervezeteivel közösen létrehozott (keret)intézetek munkájában. Az Agrárökonómiai és Társadalomtudományi Intézetet önálló tanszékek alkotják.

83

/3/ Az önálló tanszékek feladata, hogy a hallgatók elsajátítsák mindazokat az ismereteket és készségeket, amelyeket az egyes tantárgyak programjai követelményként előírnak, továbbá az adott tudományterület művelése, valamint a tananyag és az oktatási módszerek korszerűsítésével kapcsolatosan a tanszékre háruló teendők ellátása. /4/ Az önálló tanszékek, illetve ezek oktatói, kutatói és más dolgozói a kari oktatási szervezeti egységekkel, oktatási-, kutatási, tudományos külső intézményekkel és más gazdálkodó szervekkel együttműködve részt vesznek a kari feladatokból adódó tudományos, kulturális, műszaki, gazdasági és egyéb- a tanszék jellegének megfelelő - feladatok megoldásában. /5/ A tanszékek munkáját a tanszékvezetők irányítják. Feladatai ellátásában közreműködik a tanszéki értekezlet, mely meghatározott kérdések tekintetében döntési, javaslattételi jogosultsággal rendelkezik. /6/ A tanszékvezetőt a közalkalmazottakra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, a tanszékvezetői értekezlet véleményére figyelemmel a Kari Tanács javaslatára a dékán bízza meg. A megbízás legfeljebb öt évre szól, amely további öt évre megismételhető. A második és további megismétléshez a Kari Tanács minősített (kétharmados) szavazással támogatott javaslata szükséges. Tanszék vezetésével csak egyetemi tanár vagy docens bízható meg. Vezetését hatvanöt év feletti személy nem láthatja el. /7/ A tanszékvezető hatáskör, feladatai, felelőssége: a/ szervezi és irányítja a tanszéken folyó oktató- és kutatómunkát, meghatározza a hozzá beosztott oktatók, kutatók és más dolgozók feladatait, b/ a dékánnál és a Kari Tanácsnál képviseli a tanszéket, c/ gondoskodik - a Kar illetékes vezetőivel együttműködve - a tanszéki feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi (tanszékvezetői utánpótlásról) feltételek biztosításáról, a tanszék egyéb működési feltételeiről, d/gondoskodik a tanszék rendelkezése alatt levő vagyontárgyak, eszközök jó állapotban való tartásáról, védelméről, rendeltetésszerű használatáról - együttműködve az illetékes kari gazdasági vezetőkkel -, továbbá e téren szükségesnek tartott tanszéki intézkedéseket kiadja, e/ ellenőrzést gyakorol a tanszéki oktatók, kutatók és más tanszéki dolgozók kötelezettsége körébe tartozó feladatok ellátása terén, f/ ellenőrzést gyakorol a tanszék rendelkezésére álló vagyontárgyakra vonatkozó vagyonvédelmi és biztonsági követelmények, előírások betartása, továbbá a tanszékre irányuló munka-, tűz- és közegészségi jogszabály és belső szabályzatok szerint előírások érvényesülése, betartása terén,

84

g/ egyéb hatásköri feladatai, jogosultságai és felelőssége tekintetében az intézetvezetők részére meghatározottak értelemszerűen irányadók.

70.§

Intézeti tanszékek (SzMSz 32.§(1),(3) bek., Ftv 63.§)

/1/ Az intézeti tanszék egy vagy több tudományág részterületei, tantárgyi csoportjai képzésre, ill. e területek kutatására kialakított szervezeti egység. Feladatuk ellátásában szorosan együttműködnek az intézet más rokon szaktárgyú tanszékeivel. A kari önálló tanszékekkel és külső oktatási, kutatási, tudományos intézményekkel és más szervekkel való kapcsolatot, együttműködést az intézet igazgatója által, ill. intézeti szinten tart fenn. Feladatai - intézeti tanszéki szinten - megegyeznek az önálló tanszékek feladataival (69.§(3) bekezdés). /2/ Az intézeti tanszékek munkáját - vezető beosztású jogállású - tanszékvezető irányítja. Beosztása alapján tagja az intézeti Tanácsnak. Jogosultságára, megbízására, hatáskörére és feladataira az önálló tanszékvezetőkre maghatározott rendelkezések értelemszerűen vonatkoznak. /3/ Az intézeti tanszék vezetőjének tartós távolléte, vagy más okból való akadályoztatása esetén helyettesítőjét - az intézet igazgató javaslatára - a dékán bízza meg.

71.§

Tanszéki értekezlet (SzMSz 32.§(1)-(3) bek., Ftv. 63.§)

/1/ Az önálló tanszékek és intézeti tanszékeke legfőbb vezető testülete a tanszéki értekezlet. Elnöke a tanszékvezető, tagjai a tanszék oktatói, kutatói, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakalkalmazottai. Ülésén más tanszéki dolgozók is jelen lehetnek, illetve az ülésre meghívhatók. /2/ A rektor, a dékán, intézeti tanszék esetében az intézet igazgatója vagy magbízottjuk jogosult a tanszéki értekezlet ülésein részt venni. A tanszékvezető esetenként tanácskozási joggal a Kar, ill. intézet más oktatóját, kutatóját, szakembert vagy külső szakembereket is meghívhat a testületi ülésre.

85

/3/ A tanszéki értekezlet döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörére vonatkozóan - önálló tanszékre, ill. intézeti tanszékre vonatkozóan - az intézeti tanács hatás- és feladatkörére meghatározottak (67.§.(3) bek.) értelemszerűen irányadók. /4/ A Tanszéki értekezlet üléseinek gyakoriságára, összehívására, a határozathozatalra: a 67.§. (4) és (5) bekezdésében foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a/ az intézeti tanszék értekezletét az intézet igazgatójának rendelkezésére is össze kell hívni, b/ kis létszámú tanszékek esetében a tanszék vezetőjét vagy oktatója-kutatója személyét érintő kérdésekben véleményt, javaslatot a dékán, ill. intézetigazgató a tanszéki dolgozóktól személyenként szerzi be.

72.§

Az oktatást- kutatást segítő önálló és nem önálló szervezeti egységek, külső társtanszékek

/1/ A Karon, illetve intézetei, önálló tanszékek keretében osztály szervezeti jogállású oktatást-kutatást kiszolgáló önelszámoló, önálló és nem önálló oktatási-kutatási szervezeti egységek működnek: a/ Intézet keretében működő egységek: - Európai Uniós Oktatási Központ - Meteorológiai Megfigyelő Állomás - Műszaki Oktató- Kutató Bázis,

- Laboratóriumok (Állattenyésztési, Kémiai, Növénytermesztési, Növényvédelmi, Talajtani, Takarmányozástani, Munkatudományi).

b/ Kari osztályszervezetű önálló szervezeti egységek - Kollégium - Könyvtár - Informatikai Központ c/ A Mosonmagyaróvári Agrártudományi Centrumot alkotó egységek: (1) Kari Egységek:

86

Élelmiszertudományi Intézet Tangazdaság Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomás Állattenyésztési és Takarmányozási Kísérleti Állomás Szigetköz Kutatási Központ Kutatásszervező Központ (Pályázati Iroda) Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet (2) Társult tagok: Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. Mosonmagyaróvár Fertődi Kutató Kht. Fertőd /2/ Külső társtanszékek - Takarmányozástani Társtanszék, Tejgazdaságtani Társtanszék - ÁTK-nál (Herceghalom) és a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetnél (MTKI, Mosonmagyaróvár) működnek. Feladataikat, szervezetüket, működésük részletes szabályait a Kar, ill. Intézet közötti együttműködési megállapodásban kell meghatározni. A Kari Tanács további külső tanszékek létrehozását is elhatározhatja mindazokon a területeken, ahol az oktatási, képzési igények indokolttá teszik és létrehozásának személyi, tárgyi feltételei fennállnak.

73.§

Európai Uniós Oktatási Központ

/1/ Az Európai Uniós Oktatási Központ a Kar Agrárökonómiai és Társadalomtudományi Intézetéhez tartozó osztályszervezetben működő képzési, információs és szaktanácsadási szervezeti egység. Feladatai: a/ A Karon folyó képzési szinteken hallgatók, továbbá EU agrárpiac magyar szereplői felkészítése, képzése és továbbképzése EU integrációs ismeretekkel kapcsolatosan, továbbá TDK és diplomadolgozat készítés irányítása. b/ A regionális szemlélet elősegítése az egységes agrár- és élelmiszergazdaság piaci résztvevői körében, intézményrendszere döntési mechanizmus és vidékfejlesztés terén

87

c/ A közös agrárpolitika feltárása révén a mezőgazdaság struktúrája termelésszerkezete javításának elősegítése. d/ Tanácsadás és szaktanács-szolgáltatás az EU rendszerében érvényesülő piaci (agrárrendtartás), jogi, pénzügyi, számviteli és nyilvántartási, minőségi és minősítési, állategészségügyi, állatvédelmi, növényvédelmi, környezetvédelmi szabályozás területein. e/ Együttműködés és munkakapcsolat kialakítása az EU integrációs regionális és az ágazati szervezetekkel, intézetekkel és más szervekkel. Az a/ és d/ feladatkörében vállalkozói-szolgáltató tevékenységet végezhet a 4. sz. melléklet szerint a kapcsolódó szolgáltatások körében. /2/ A Központ feladatai teljesítésében elsősorban EU ügyekben jártas szakértők és más szakemberek működnek közre. /3/ A Központ munkáját osztályvezető jogállású igazgató irányítja, akit pályázat, az intézetigazgató javaslata és Kari Tanács véleménye alapján a dékán bíz meg öt év időtartamra. Megbízása több alkalommal is megismételhető. /4/ Az igazgató hatás- és feladatkörében - megszervezi, irányítja és ellenőrzi az Igazgatóság által elfogadott programja szerinti munkákat, - az elfogadott uniós ismeretek fakultatív tárgyának tematikája szerint javaslatot tesz az előadókra, teljesíti a felkéréseket, - javaslatot tesz felsőfokú képzés keretében oktatandó további fakultatív képzési, továbbképzési tárgyakra, illetve szakirányokra, - évenként kezdeményezi, szervezi gazdálkodók, gazdálkodó szervezetek és más érdekeltek részére EU ismeretekkel kapcsolatos tanfolyamokat, - javaslatot tesz EU bel- és külkapcsolat létrehozására, együttműködés kialakítására,

- feladatai teljesítésében együttműködik a Kar Szaktanácsadó és Tovább-

képző Intézetével, - javaslatot tesz - szervezeti feltételek biztosítottsága esetén - az Igazgatóság tanszékké való átminősítésére. /5/ Az igazgató véleményét az EU Oktatási Központ tevékenységét, szervezeti változtatása és ezekhez kapcsolódó más kérdésekben hozandó döntés előtt ki kell kérni.

74.§

Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomás

88

/1/ A Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomás a Centrum szervezeti keretében, osztályszervezetben működő, önelszámoló kutatási egység. Szakirányítás-felügyelet terén a Kar Növénytermesztési Intézete, illetve intézetigazgató alá tartozik. /2/ Feladatai: a/ Tevékenységi körében TEAOR besorolás szerint: 0110 Növénytermelés és kertészet 0141 Növénytermelési (kertészeti) szolgáltatás 6312 Tárolás, raktározás 7310 Természettudományi kutatás-fejlesztés 7310.14.0 Agrártudományi kutatás, fejlesztés 8030 Felsőoktatás (gyakorlati oktatás) 8042.20.9 Egyéb máshová nem sorolt oktatás b/ Az Állomás a/ pont alatti tevékenységek körében - biztosítja a Növénytermesztési Intézet, ill. a Kar más tanszékei részére a növénynemesítés tárgyi, személyi és szervezési feltételeit - együttműködve a Tangazdasággal és a Kar más szervezeti egységeivel, - az államilag minősített fajták fajtafenntartó nemesítése, vetőanyagának biztosítása, - új fajtajelöltek előállítása, bejelentése állami minősítésre, - a Karon folyó nemesítési kutatásokban való részvétel a Kar más szervezeti egységeivel együttműködve, - a fajtaspecifikus termesztéstechnológiák kidolgozása, ill. kidolgozásban való közreműködés, - a felsorolt nemesítési és növénytermesztési tevékenység körében részt vesz a nappali, a levelező és kiegészítő képzésben, valamint tudományos képzésben, - szabad termelő kapacitásával mezőgazdasági termelés és szolgáltatás végzése. c/ Az a/ és b/ pontok szerinti tevékenységi körhöz tartozó vállalkozói, szolgáltatási tevékenységi területeket a 4. sz. melléklet tartalmazza. /3/ Az Állomás tevékenységét a Növénytermesztési Intézet igazgatójának felügyeletével - osztályvezetői jogállású - állomásvezető irányítja, akit az intézetigazgató javaslatára a centrumelnök és a Kari Tanács véleményére

89

figyelemmel a dékán bíz meg 5 évi időtartamra. Megbízása több alkalommal megismételhető. /4/ Az állomásvezető hatás- és feladat körében a/ közvetlenül irányítja és ellenőrzi az Állomás és valamennyi dolgozójának tevékenységét, b/ előterjeszti, és véleményezésre kidolgozza az Állomás hosszú távú, illetve éves tudományos kutatási terveit, a tervek végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételek megteremtéséhez javaslatot készít a témafelelősök közreműködésével, c/ javaslatot tesz és széleskörű partneri kapcsolat kialakítására törekszik az Állomás terveiben megfogalmazottak realizálásának céljából a tudomány-területéhez tartozó együttműködőkkel, nemesítő intézetekkel, minősítő intézetekkel, vetőmag forgalmazókkal, megbízókkal, d/ a tudományterülethez kapcsolódó nemzetközi kapcsolatok kialakításához javaslatot készít, koordinálja az Állomáshoz tartozó kutatók ilyen irányú feladatait, e/ A nemesítés és fajtafenntartás témakörén belül a stratégiai döntések előkészítésével kezdeményezően lép fel, széleskörű koordinációs tevékenységet folytat a Karon belül az egyes kutatóhelyeken dolgozó témavezetőkkel a nemesítés valamennyi részterületét illetően, f/ javaslatot készít az Állomás fejlesztési kérdéseit tekintve, ellenőrzi azok végrehajtását, g/ szervezi és irányítja a nemesítési anyagok szaporítási munkálatait a szuperelit fokozatig, gondoskodik azok megfelelő elhelyezéséről, izolációs területek biztosításáról a témavezetők jelzésének figyelembevételével. h/ gondoskodik az Állomás működéséhez szükséges bizonylatok (nemesítői főkönyv, származási okiratok) vezetéséről, valamint a gazdasági tevékenységekbe kapcsolódó alapbizonylatok, nyilvántartások számvitel részére történő feladásáról, i/ részt vesz az Állomás tudományos kutatási eredményeit tükröző kutatási jelentések elkészítésében, az eredmények publikálásában, gondoskodik az eredmények bizalmas kezeléséről,

90

j/ részt vesz a Genetika, a Növénynemesítéstan, valamint a Földműveléstan és Szántóföldi növénytermesztés című tárgyak oktatásában, gyakorlatok vezetésében, k/ a kampányjellegű, illetve az állomás személyi állománya által el nem végezhető feladatok megoldása érdekében együttműködik a Tangazdaság vezetőjével, l/ gondoskodik az Állomás szabad kapacitású földterületén megfelelő mezőgazdasági termelésről, továbbá szolgáltatásról - együttműködve a Tangazdasággal, m/ gondoskodik az Állomás rendelkezése alatt lévő vagyontárgyak, berendezései, eszközök rendeltetés- és üzemszerű használatáról, vagyon-, munka- és tűzvédelmi szempontból való megóvásáról, betartása felett ellenőrzést gyakorol, n/ gondoskodik az Állomás működéséhez szükséges bizonylatok (leltár, anyagnyilvántartás, jelenléti ívek stb.) vezetéséről és annak a számviteli rend szerinti irányításáról, meghatározott körben kiadmányozási jogot gyakorol, o/ átruházott munkáltatói jogkört gyakorol mindazokban a kérdésekben, amely nem tartozik a dékán kizárólagos hatáskörébe. /5/ Az állomásvezetőt feladati ellátásában kutatók, laboratóriumi és fizikai állományú közalkalmazottak, továbbá nemesítési feladatokban ideiglenesen ide irányított kutató más szakember segíti, a munkaköri leírásuknak megfelelően. /6/ Az állomásvezető véleményét az Állomás tevékenységét, szervezetét érintő és ezekhez kapcsolódó kérdésekben hozandó döntés előtt ki kell kérni.

75.§

Kollégium (SzMSz 45.§, Ftv. 47.§.)

/1/ A kollégium a Kar - dékáni irányítás és a kijelölt dékánhelyettes felügyelete alatt álló - önkormányzattal rendelkező nevelési-oktatási és szociális intézménye. Főbb feladatai:

91

a/ a hallgatók bentlakásos elhelyezésének biztosítása, b/ a hallgatók tanulmányihoz, önképzéséhez, művelődéséhez és testedzéséhez szükséges feltételek megteremtése, c/ nyáron szállodává váló hallgatói szobák - külön rendelkezésnek megfelelő - hasznosítása. /2/ A kollégium, mint "Gazdász Hotel" feladata a szállodai rendeltetésű szobák, továbbá a dékáni rendelkezésre fenntartott vendégszobák üzemeltetése. E tekintetben, továbbá az /1/ bekezdés d/ pont szerinti esetekben a Kollégium a Kar érdekeltségi rendszerben működő szervezeti egysége. E feladatait, továbbá a kollégiumi szobák /1/ bek. d/ pont szerinti hasznosítását a 4. sz. mellékletben felsorolt idevonatkozó tevékenységi területeken lát el. /3/ A kollégium működését közvetlenül a kollégium igazgatója irányítja, koordinálja, és gondoskodik - a Kari Tanács döntéseinek megfelelően és a gazdasági igazgatóval együttműködve - működési feltételeinek biztosításáról. Irányító tevékenységében a kollégiumi hallgatói önkormányzati szervekkel együttműködve jár el. Az igazgatót pályázat alapján a Kari Tanács és a Kollégiumi Diákbizottság véleményének kikérése után a dékán nevezi ki öt év időtartamra és menti fel. Kinevezése több alkalommal is meghosszabbítható. Felette teljes jogú munkáltatói jogkört gyakorol. /4/ Az igazgató hatás- és feladatkörében a/ közvetlenül irányítja és ellenőrzi a kollégium valamennyi dolgozójának tevékenységét, meghatározza feladatukat, b/ gondoskodik a kollégium üzemeltetésével, gazdálkodásával, adminisztrációjával összefüggő feladatok ellátásáról, c/ gondoskodik a kollégiumra vonatkozó jogszabály és belső szabályzatok előírásainak, egyetemi és kari tanácsi döntéseknek, valamint a kollégiumi bizottsági határozatoknak a végrehajtásáról, d/ együttműködve a Kollégiumi Diákbizottsággal kialakítja és fejleszti a kollégiumi közösségeket, ezek tevékenységi körét és tartalmát, gondoskodik a házirend elkészítéséről, és annak megtartásáról, segíti és ellenőrzi a kollégiumi rendezvényeket, e/ képviseli a kollégiumot a kari, egyetemi szerveknél és külső szerveknél; a Kar dékánjának a kollégium tevékenységéről rendszeresen beszámol, f/ gondoskodik a kollégiumi rendelkezés alatt lévő vagyontárgyak, berendezések, vagyon-, munka- és tűzvédelmi szempontból való megóvásáról, az idevonatkozó előírások betartása felett ellenőrzést gyakorol, g/ megfelelő - fegyelmi és kártérítési - eljárást kezdeményezhet a kollégium rendjét és szabályait megsértő, illetve kárt okozó hallgatókkal és

92

dolgozókkal szemben; külső személyek esetén jogosult eljárni, illetve az illetékes hatóságot értesíteni, h/ hivatalból részt vesz a Kollégiumi Diákbizottság munkájában i/ szervezi és irányítja a kollégiumi vendégfogadást a vonatkozó belső előírás szerint a Dékáni Hivatallal együttműködve, j/ kollégiumi nevelő tanár kinevezése esetén meghatározza, irányítja és ellenőrzi munkáját; elősegíti kollégiumi munkára felkért más oktatók és szakemberek tevékenységét, k/ átruházott munkáltatói jogkört (szabadság, kiküldetés engedélyezése, javaslattétel, véleményezés stb.) gyakorol mindazokban a kérdésekben, amely nem tartozik a dékán kizárólagos hatáskörébe. A kollégium igazgatóját a kollégiumi feladatok ellátásában gondnok, portás és más szak- és kisegítő közalkalmazottak segítik munkaköri leírásuk szerint. /5/ a kollégium működésére, a hallgatói kollégiumi önkormányzati szervezetekre vonatkozó részletes szabályokat a dékán által jóváhagyott Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

76.§

Könyvtár (SzMSz 37-38.§, Ftv. 47.,50.,52. §)

/1/ A dékán irányítása és a tudományos dékánhelyettes szakmai felügyelete alatt működő önálló szervezeti egység, egyben az egyetemi könyvtári hálózat tagkönyvtára és a Kar szervezeti egységeinél elhelyezett letéti könyvtárak központja. A könyvtár hatáskörébe tartozik a Kar Szaklevéltára és a Kari Múzeum . /2/ Feladatai: a/ elősegíti a Kar dolgozóinak és hallgatóinak képzését és továbbképzését, tudományos és gyakorlati munkáját és művelődését, b/ tervszerűen gyarapítja, feltárja és őrzi, gyűjti, kiegészíti, nyilvántartja a Kar történeti anyagát és biztosítja használatát; az állománygyarapítás pályázatokkal és más módon, a szakirodalom feltárás modern, főként számítógépes eszközeinek megismertetése, egységes (kompatibilis) alkalmazásuk feltételei megteremtése, a használat, működtetés technikai probléma megismertetése, a hálózat üzemeltetésének egységes szoftverek biztosításában, fejlesztésében való közreműködés,

93

c/ a Kar kiadványaival hazai és nemzetközi kiadványcsere-kapcsolatokat folytat, d/ szóban és írásban szakirodalmi tájékoztató munkát végez, valamint a központi szolgáltatásokra épülő helyi bibliográfiai és dokumentációs kiadványokat jelentet meg, e/ közreműködik a hallgatók könyvtárhasználati ismereteinek elsajátításában és fejlesztésében, az irodalomkutatási módszerek megismertetésében, f/ szükségletnek megfelelően fejleszti a könyvtár berendezéseit, felszereléseit, g/ más könyvtárakkal könyvtárközi kölcsönzést folytat, h/ együttműködik az Egyetemi Könyvtári Központtal és az egyetemi könyvtári hálózat más könyvtáraival, továbbá a hálózaton kívüli könyvtárakkal, i/ irányítja, ellenőrzi és fejleszti a letéti könyvtárakat. j/ vállalkozói, szolgáltatói tevékenységet végez feladataihoz kapcsolódóan 4. sz. melléklet idevonatkozó tevékenységi területeket lát el. A könyvtár működésére és szervezetére vonatkozó részletes rendelkezéseket külön szabályzat tartalmazza. (SzMSz 4. és 4/4. számú melléklet/ /3/ A Könyvtár munkáját az igazgató irányítja, akit az Egyetemi Könyvtári Központ főigazgatója és a Kari Tanács véleménye alapján a dékán nevez ki öt éves időtartamra. A kinevezés több alkalommal is meghosszabbítható. /4/ Az igazgató hatás- és feladatkörében a/ szervezi és irányítja a Könyvtár munkáját, meghatározza a könyvtári munkatársak feladatait, b/ képviseli a Könyvtárat a Kar vezetése felé és a külső szakmai kapcsolatokban, c/ gondoskodik a könyvtári szabályzatnak megfelelő könyvtári szolgáltatásokról, d/ a Kar profiljának megfelelően alakítja a Könyvtár gyűjtőkörét, figyelemmel kíséri a könyvkiadásokat, gondoskodik a könyvállomány gyarapításáról, e/ a gazdasági kirendeltség-vezetővel egyeztetve továbbítja a kari-, tanszéki könyv- és folyóirat-rendeléseket, f/ gondoskodik az előírt statisztikai adatszolgáltatásokról, g/ gondoskodik a könyvtári rendelkezés alatt lévő anyagi eszközök, berendezések, könyv- és folyóirat-állomány és egyéb könyvtári gyűjtemények vagyon és tűzvédelmi szempontból való megóvásáról, ellenőrzést gyakorol az idevonatkozó előírások betartása felett, h/ részt vesz a kari Könyvtár a Kiadvány Szerkesztő Bizottság munkájában, bibliográfiát készít a Kar oktatói és kutatói publikációiról, i/ részt vesz az egyetemi Könyvtári Bizottság munkájában

94

j/ átruházott munkáltatói jogkört (szabadság, kiküldetés engedélyezés, javaslattétel, véleményezés stb.) gyakorol mindazon kérdésekben, amely nem tartozik a dékán kizárólagos hatáskörébe, k/ kiadmányozza azokat a könyvtári ügyeket, iratokat, amelyre a dékán, illetve könyvtári szabályzat felhatalmazza. Az igazgatót a könyvtári feladatok ellátásában könyvtárosok, informatikus, könyvtáros-asszisztens és adminisztrátor segítik munkaköri leírásuk szerint. /5/ A Könyvtár szaklevéltári feladatokat lát el azon kulturális értékkel bíró kiadványok, iratok tekintetében, melyet a Kar jogszabályi rendelkezés alapján "Védelem alá eső kulturális javak" jegyzékébe felvett, továbbá azon kari tudományos kiadványok, valamint nem selejtezhető és 25 év vagy hosszabb ideig őrzendő iratok tekintetében, melyek állami levéltárnak nem kerültek átadásra. Munkáját az SzMSz M-33-as szabályzata és a levéltári törvény határozza meg.

/6/ A Könyvtár irányítást és felügyeletet gyakorol a Kari Múzeum felett, mely a Kar, illetve jogelőd intézmény - fokozott védelem alá eső - történetével működésével kapcsolatos írásbeli és tárgyi dokumentumokat gyűjti, rendezi, tartja nyilvánosan, bemutatja, ezekről kiállítást rendez. A múzeumi feladatokat a könyvtárigazgató irányítása alatt múzeumi könyvtáros látja el osztott munkakörben, akit az igazgató véleményének figyelembe vételével a dékán bíz meg határozatlan időre.

77.§

Informatikai Központ

/1/ A kari Informatikai Központ a dékán irányítása, az oktatási dékánhelyettes és az egyetemi Informatikai Központ szakmai felügyelete alatt működő szervezeti egység. Feladata: a/ a Kar számítástechnikai eszközei szakszerű üzemeltetésének biztosítása, új eszközök üzembe helyezése, gondoskodás rendszeres karbantartásukról; b/ a kari honlap rendszer időközönkénti karbantartása,

c/ legális softwerek beszerzése, telepítése, d/ folyamatos vírusmentesítés, e/ a kari hardware és software állomány nyilvántartása,

95

f/ vállalkozói szolgáltató feladatok ellátása az 4. sz. mellékletben idevonatkozóan felsorolt tevékenységi területeken. g/ a Karon kialakított, működő rendszerek felügyelete,

h/ a Kar oktatástechnikai eszközeinek üzemeltetése, új eszközök beszerzése, üzembe helyezése és rendszeres karbantartása.

/2/ A Központ munkáját az osztályvezető irányítja, akit a Kari Tanács véleményére figyelemmel a dékán bíz meg öt év időtartamra. A megbízás több alkalommal is meghosszabbítható. /3/ Feladat- és hatáskörében a/ a számítástechnika és az informatika hazai és nemzetközi fejlődésének megfelelően javaslatot tesz a Kar számítástechnikai fejlesztéseire, informatikai rendszerek bevezetésére. Vásárolt rendszerek esetén irányítja azok kidolgozását és bevezetését, b/ gondoskodik az új szoftver és hardver rendszereknek a Kar dolgozóival történő megismertetéséről, c/ közreműködik a Karon folyó továbbképzési és szaktanácsadói munkában, d/ keresi a számítástechnikai módszerek oktatásban történő alkalmazási lehetőségeit; a számítástechnikai kutatások eredményeinek adaptálása, a gyakorlatba való bevezetés elősegítése; a szabad kapacitás mértékéig külső szolgáltatásokra vállalkozás és ezekben megállapodás előkészítése, e/ az oktatók-kutatók és más munkatársak számítástechnikai ismereteinek fejlesztése igény esetén, f/ gondoskodik a számítóközpont hardver- és szoftverállományának megóvásáról, tűzvédelmi és munkavédelmi utasítások betartásáról, g/ biztosítja a helyi számítógépes hálózat adatvédelmét, h/ gyakorolja egyes, a dékán által átruházott (leadott) munkáltatói jogkört az egységhez tartozó közalkalmazottak felett. Feladatai ellátásában a informatikus munkatársak (programozók operátor), oktatástechnikai munkatárs segítik munkaköri leírásuknak megfelelően.

78.§

Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet

/1/ a Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet a Centrum szervezeti keretében működő önelszámoló oktatási, szaktanácsadó és szolgáltató egység. /2/ Feladatai:

96

a/ Tevékenységi körében TEAOR besorolás szerint 0140 Növénytermelési (kertészeti), állattenyésztési szaktanácsadás, 0150 Vadgazdálkodási (szaktanácsadó) szolgáltatás 0202.10.9 Erdőgazdálkodási (szaktanácsadó) szolgáltatás 2211 Könyvkiadás(sal kapcsolatos szolgáltatások) 2213 Időszaki kiadvány kiadás(sal kapcsolatos szolgáltatások) 2214 Hangfelvétel készítés kiadás (szolgáltatások) 2215 Egyéb kiadás (szolgáltatások) 2232 Video felvétel-sokszorosítás (szolgáltatások) 2233 Számítástechnikai és információt hordozók sokszorosítása 7210 Hardver szaktanácsadás 7220 Szoftverkészítés, -szaktanácsadás (szolgáltatások) 7230 Adatfeldolgozás (szolgáltatások) 7240 Adatbanki tevékenység (szolgáltatások) 7260 Egyéb számítástechnikai tevékenység 7310.14.0 Agrártudományi kutatás, fejlesztés 7484 Máshová nem sorolt, egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 7320 Humán társadalomtudományi kutatás, fejlesztés 8030 Felsőoktatás 8030.11. Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés 8042 Felnőtt és egyéb oktatás 9309 Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás. b/ Szaktanácsadó tevékenységi kör keretében - elsősorban agrárkutatási eredmények gyűjtése, feldolgozása és a mezőgazdasági gyakorlat számára, illetve mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők, forgalmazók számára szakmai információk és szaktanácsadás szolgáltatása - megfelelő kommunikációs eszközökkel, tanfolyamokkal., helyszíni szaktanácsadással stb., - a szaktanácsadási tevékenység feltételeinek megteremtése, fejlesztése; megfelelő szervezet, illetve hálózat kialakítása, valamint ezekkel összefüggő gazdálkodási és ügyviteli feladat ellátása, - komplex szaktanácsadási rendszerek és adatbázisok építése, működtetése; termelési műszaki folyamatirányítás, agrárökonómiai optimalizálás, labor-szolgáltatás a kari egységek bevonásával, c/ Továbbképzési tevékenységi kör keretében - elsősorban az élelmiszergazdaságban dolgozó vezetők és szakemberek tanfolyam rendszerű tovább- és átképzése, továbbképző tanfolyamok előkészítése, szervezése, lebonyolítása, koordinálása, és ezzel kapcsolatos fejlesztő tevékenység folytatása;

97

- közös kiadványok, tájékoztatók készítése a tanfolyamtípusokról együttműködve az érdekelt intézményekkel; - tananyagok, tanfolyamprogramok és előadói kataszterek készítése a továbbképző intézmények számára; - a továbbképzés szervezeti, tartalmi és módszertani kérdéseinek folyamatos fejlesztése, ilyen kutatások végzése, közzététele, előadások tartása; - közvetlen munkakapcsolatok kialakítása gazdálkodó szervezetekkel, termelési rendszerekkel, agrárkamarával és más, a továbbképzési munkát gyakorlati háttérrel erősítő szervezetekkel. d/ az a-c/ pontokban felsorolt tevékenységi körökhöz illetve feladatokhoz tartozó vállalkozói, szolgáltatási tevékenységi területeket az 4. sz. melléklet tartalmazza. e/ véleményt nyilvánít a Kar vezetőinél és vezető testületeinél az Intézet tevékenységét, szervezetét érintő és ezekhez kapcsolódó képzési, személyi és gazdasági jellegű kérdésekben, továbbá ilyen tárgyú döntésekre kezdeményező javaslatot tesz, f/ gondoskodik az Intézet működésével és jóváhagyott programjaival összefüggő személyi feltételekről, gazdasági-pénzügyi eszközeiről, azokkal önállóan és felelősséggel gazdálkodik, g/ gondoskodik a továbbképző tanfolyamok programjának elkészítéséről és biztosítja a tanfolyamok zavartalan lebonyolítását, h/ a jóváhagyott programok alapján felkéri a tanfolyamok vezetésére a tanfolyamvezetőt, a témakör előadói, vizsgaköteles tanfolyamok esetén a vizsgabizottságot, meghatározza a tanfolyamvezető feladatait, i/ biztosítja a továbbképzésben résztvevő hallgatók tanulmányi munkájához szükséges feltételeket (technikai eszközök, tankönyvek, jegyzetek, szemléltető eszközök stb.), j/ gondoskodik a továbbképzési tanfolyamokra vonatkozó érvényes rendeletek szerint a gazdálkodási és elszámolási rend betartásáról, k/ megszervezi, irányítja a szakterületi információ források gyűjtésének, értékelésének, átvételének, forgalmazásának módját, a felmerülő adatrögzítési és programozási feladatokat és ennek az Intézet tevékenységi területén való hasznosítását, l/ javaslatot tesz a szaktanácsadási feladatok teljesítésével kapcsolatos együttműködések kialakítására, továbbá külföldi kapcsolatok létesítésére; szervezi az Intézet és a Kar más szervezeti egységei közötti munkakapcsolatokat, m/ előkészíti, meghatározott körben megköti az Intézet tevékenységi körébe tartozó vállalkozási-szolgáltatási szerződéseket, gondoskodik azok végrehajtásától; a szaktanácsadási jóváhagyott programnak megfelelően felkéri a közreműködő kari, és külső szakembereket meghatározza feladataikat, előkészíti a szerződéseket, igazolja teljesítésüket,

98

n/ ellátja az intézeti kiadványszerkesztéssel, előállításával kapcsolatos feladatokat, o/ beszámol a Kari Tanácsnak az Intézet munkájáról, végrehajtja és végrehajtatja a Kar Tanácsának és vezetőinek határozatait, p/ az Intézeti Tanács ülésein beszámol az Intézetet érintő személyi, oktatási, kutatási, szaktanácsadási és gazdasági feladatok teljesítéséről, a két ülés közötti tevékenységéről, q/ gondoskodik az előírt jelentések, illetve a Kar fejlesztéséhez, beszámoltatásához szükséges írásos és szóban információk határidőre történő megadásáról. r/ gondoskodik az Intézet rendelkezése alatt lévő vagyontárgyak, épület, műszaki és technikai felszerelések, adattároló és más berendezései, dologi és pénzügyi eszközök rendeltetésszerű használatáról, felhasználásáról, vagyon-, munka- és tűzvédelmi, továbbá adatvédelmi szempontból való megóvásáról, az idevonatkozó szabályok oktatásáról, betartása felett ellenőrzést gyakorol, s/ gondoskodik az Intézet működéséhez szükséges bizonylatok (leltár, anyag- és más nyilvántartások stb.) vezetéséről és annak a számviteli rend szerinti előírt irányításáról, ellenőrzéséről, /3/ Az Intézet a /2/ bekezdésben felsorolt tevékenységét az Egyetem többi karának továbbképzési szervezeti egységeivel kialakított munkakapcsolatban, illetve a Kar oktatási-kutatási intézeteivel, tanszékeivel együttműködve végzi, továbbá a feladatok végrehajtásában együttműködik külső szervezetekkel és magánszemélyekkel is. /4/ Az Intézet tevékenységét testületileg az Intézeti Tanács, közvetlenül az intézeti igazgató irányítja. /5/ Az Intézeti Tanács az Intézet legfőbb vezető testülete. Hatás- és feladatkörében dönt, illetve határoz: - az Intézet éves munkatervéről, oktatási, kutatási szaktanácsadási, fejlesztési és egyéb terveiről, - más intézményekkel kötött együttműködési megállapodásokról, azok tartalmi kérdéseiről, - az évi két intézeti tanácsülés operatív munkáját értékelő és segítő napirendekről, - az Intézet ügyrendjéről, - az Intézet rendelkezésére bocsátott, nem céljellegű költségvetési előirányzatok és az évi maradvány fejlesztési célú pénzeszközeinek felhasználásról, - belsőgazdálkodási rendjének meghatározására a Kari Tanács részére, - az Intézet munkájáról készített beszámolók elfogadásáról.

99

Véleményez, illetve javaslatot tesz: - A tanfolyamos továbbképzést, a szaktanácsadó tevékenységet érintő Érdekeltségi Szabályzat módosítására, folyamatos karbantartására, - új oktatási, szaktanácsadási programok, tanfolyamtípusok, módszertani kérdések bevezetésére, - a Centrum tevékenységi körébe tartozó programokkal, pályázatokkal kapcsolatos kérdésekben, továbbá melyekre a Centrum Tanácsa és a centrumelnök felkéri. /6/ Az Intézeti Tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak száma 5 fő. Hivatalból tagja az Intézet igazgatója (egyben a Tanács elnöke), a felügyeletet gyakorló dékánhelyettes (ATC elnök). Választás alapján további 3 tag. A választott tagok tagsága 5 évi időtartamra terjed, amely megismételhető. Az elnök a Tanács ülésének napirendi kérdéseire figyelemmel - tanácskozási joggal - az Intézet más dolgozóját, a Kar más vezetői, oktatóit és külső szakembereket is meghívhat ülésére. /7/ A Tanács szükség szerint ülésezik, de évenként legalább 2 alkalommal össze kell hívni. Össze kell hívni a Tanács ülését akkor is, ha a Kari Tanács elrendeli, továbbá a Kar dékánjának vagy a Tanács legalább 2 tagjának írásbeli indítványára. A Tanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ülés akkor határozatképes, ha 3 tag jelen van. Az ülésekről emlékeztetőt kell készíteni, amelynek egy példányát a Dékáni Hivatalnak kell megküldeni. /8/ Az intézeti igazgatót a centrumelnök és a Kari Tanács véleményére figyelemmel a dékán bízza meg 5 éves időtartamra. A megbízás több alkalommal megismételhető. A dékán az intézeti igazgató mellé az igazgató javaslatára figyelemmel - az Intézet munkatársai körül - helyettest nevezhet ki. /9/ Az igazgató hatás- és feladatkörében a/ képviseli az Intézetet a Kar tanácsában, vezetőinél, külső szerveknél és intézményeknél, illetve a szolgálati út betartásával felsőbb szerveknél, b/ irányítja, és munkatársaival szervezi az Intézetben folyó képzési, kutatási, szaktanácsadási és fejlesztő tevékenységet; irányítja és ellenőrzi az intézeti munkatársak és felkért kari és külső munkatársak munkáját, c/ összeállítja és az Intézeti Tanács elé terjeszti az Intézet éves munka-, oktatási-, a szaktanácsadással kapcsolatos vállalkozási-szolgáltatási kutatás-, fejlesztési és egyéb terveit, éves programját,

100

d/ átruházott munkáltatói jogkört gyakorol mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a dékán kizárólagos hatáskörébe, e/ tartós távolléte vagy munkavégzése akadályoztatása esetén - a dékánnak ill. felügyeletet ellátó dékánhelyettesnek történő előzetes bejelentés mellett - helyettest jelölhet ki, f/ ellátja a jogszabályokban a Kari Szervezeti és Működési Szabályzatban és egyéb szabályzatokban reá szabott feladatokat, továbbá melyek kari utasítások alapján rá hárulnak. /10/ Az Intézet igazgatóját feladatai ellátásában az Intézet állományában lévő munkatársak (osztályvezető, projekt manager, intézeti mérnök) segítik az osztályokra irányadó feladatok, illetve munkaköri leírásuk szerint. Az intézet munkájában közreműködnek kari és külső szakemberek felkérésüknek megfelelően. /11/ Az intézetigazgató véleményét az Intézet tevékenységét, szervezetét érintő és kapcsolódó kérdésekben hozandó döntés előtt ki kell kérni. /12/ Az igazgató az Intézet főállású munkatársai és a kari, ill. a külső munkatársai részére évenként szükség szerint, de legalább egy alkalommal intézeti értekezletet hív össze. Kötelező az értekezlet összehívása akkor, ha a dékán illetve a felügyeletet gyakorló dékánhelyettes indítványozza, továbbá az Intézet dolgozói 1/3-ának írásbeli kérésére is. Az intézeti értekezlet hatáskörében - véleményt nyilvánít az igazgatói megbízással kapcsolatosan, - állást foglalhat, javaslattal élhet az Intézeti Tanács napirendi témáinak tartalmi kérdéseiben, az Intézet humán és anyagi erőforrásainak működési és fejlesztési kérdéseiben s egyéb, az intézetigazgató által elé terjesztett kérdésekben. /13/ Az Intézet működésére vonatkozó további részletkérdéseket a Kar dékánja határozza meg.

79.§

Tangazdaság

/1/ A Tangazdaság a Centrum szervezeti keretében működő önelszámoló gyakorlati tanüzeme, kísérleti üzeme, gazdálkodó és szolgáltató egysége. /2/ A Tangazdaság feladatai: a/ Alap- és kapcsolódó tevékenységi körében a TEAOR szerint:

101

0110 Növénytermelés és kertészet 0120 Állattenyésztés 0140 Növénytermelési (kertészet), állattenyésztési szolgáltatás 0201 Erdőgazdálkodási termelés 0202 Erdőgazdálkodási szolgáltatás, bérmunka 1570 Takarmánygyártás 6024 Közúti teherszállítás 6312 Tárolás, raktározás 7020 Ingatlan üzemeltetése, bérbeadása 7310 Természettudományi műszaki kutatás és fejlesztés 8030 Felsőoktatás (gyakorlati oktatás) 8042 Felnőtt és egyéb (gyakorlati) oktatás A felsorolt tevékenységi körökhöz kapcsolódó vállalkozói-szolgáltatási tevékenységi területeket az 4. sz. melléklet tartalmazza. b/ Az egyetemi, főiskolai és szakirányú továbbképzés gyakorlati oktatásában a Tangazdaság a kari intézetekkel, tanszékekkel együttműködve a tantervnek megfelelően biztosítja a termelési folyamatban a gyakorlati oktatási teret, hetesi gyakorlatokat. c/ Kutatási, kísérleti fejlesztés terén biztosítja a munka végzéséhez szükséges állóeszközöket, anyagokat, kutatási segéderőt és egyéb szolgáltatásokat - a Kar által megállapított belső elszámolási rend alapján - együttműködve a kutatómunka szakmai irányítását végző kari intézetekkel, tanszékekkel, Biotechnológiai Állomással, Nemesítő és Termesztéstechnológiai Állomással. d/ A mezőgazdasági és erőgazdálkodási termelés és szolgáltatás terén megfelelő ágazati szerkezetben növénytermesztési, állattenyésztési és erdészeti gazdálkodási tevékenységet végez a Kar tulajdonában, illetve rendelkezése alatt álló tangazdasági földeken, erdőterületeken, telepeken, továbbá bérelt létesítményekben. - A növénytermesztési ágazaton belül - belső megállapodás alapján – biztosítja a Kar állattenyésztési kísérleti telepei állatállományának megfelelő tömeg- és abraktakarmánnyal való ellátását. A kari növényfajta-kísérletekre és a vetésforgó lehetőségére figyelemmel ipari ill. árunövény termesztést folytat, vetőmag előállításával kapcsolatos feladatokat ellátja. e/ Tevékenységi körében szolgáltató feladatokat a Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomás, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kísérleti Állomás részére, továbbá igény esetén más kari oktatási-kísérleti egységek részére végez - ezen egységekkel belső szabályozás előírásai, illetve megállapodás szerint. A szolgáltatások terén megfelelő együttműködést alakít ki a Műszaki Oktató és Kutató Bázissal is. Szabad kapacitását külső megrendelők részére hasznosíthatja.

102

f/ A tangazdaságban folyó gyakorlati oktató, kísérleti-kutató és az üzemi termeléshez, a szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó szervezési, üzemeltetési és karbantartási feladatokat a Gazdasági Kirendeltséggel együttműködve biztosítja. /3/ A Tangazdaság tevékenységét közvetlenül az igazgató irányítja, akit pályázat alapján a centrumelnök és a Kari Tanács véleményére figyelemmel a dékán bíz meg 5 évi időtartamra. Megbízása több alkalommal is megismételhető. /4/ A Tangazdaság igazgatója hatás- és feladatkörében a/ A centrumelnökkel egyetértésben szervezi és irányítja a Tangazdaság gazdálkodását jogszabályok és szabályzatok figyelembe vételével. Irányítja a munkafolyamatba beépített ellenőrzést, illetve ezt közvetlenül is gyakorolja; biztosítja a gazdálkodásra vonatkozó és egyéb rendelkezések betartását, a tervek végrehajtását; b/ egyeztet és együttműködik a tanszékvezetőkkel és a Gyakorlati Oktatási Tanáccsal a Tangazdásban folyó gyakorlati oktatás terén, c/ összesíti a kutatásellátással kapcsolatos igényeket, intézkedik a termeléssel kapcsolatos eszközök, anyagok beszerzéséről és célszerű felhasználásáról; d/ irányítja, szervezi a kutatásellátás érdekében folyó munkákat és a tangazdaságban folyó termelést, biztosítja a tanszékek kutatási igényeinek kielégítését. Ennek érdekében közvetlen kapcsolatot tart az intézetek igazgatóival, a tanszékvezetőkkel, a témafelelősökkel; e/ elkészíti a Tangazdaság éves tervét, a gazdálkodási tervét, az előírt pénzügyi és gazdálkodási irányszámok alapján; f/ kezdeményezi a telepen folyó beruházások megvalósítását, az intézmény-vezetés hozzájárulása után gondoskodik azok megvalósításáról; g/ közreműködik a szuperelit és elit vetőmagvak előállításában; h/ figyelemmel kíséri a kutatások teljesítéséből és az üzemi termelésből származó bevételeket és kiadásokat, biztosítja a Tangazdaság éves gazdálkodásának eredményéről a beszámoló elkészítését; i/ együttműködik a Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomás, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kísérleti Állomás vezetőivel, szakmai irányítóival és szolgáltatást igénylő egységvezetőkkel részükre elvégzendő gazdasági, gazdálkodási, szolgáltatási feladatok megvalósításában; j/ gondoskodik a Tangazdaság rendelkezése alatt lévő és bérelt vagyontárgyak, berendezések, eszközök rendeltetés- és üzemszerű használatáról, vagyon-, munka- és tűzvédelmi szempontból való megóvásáról, az idevonatkozó szabályok oktatásáról; betartása felett ellenőrzést gyakorol;

103

k/ gondoskodik a Tangazdaság működéséhez szükséges bizonylatok (leltár, anyagnyilvántartás, jelenléti ívek stb.) vezetéséről és annak a számviteli rend szerint szükséges irányításáról; l/ utalványozza - külön meghatározott körben - a kutatás, a termelés, szolgáltatás körébe tartozó anyagokat; m/ átruházott munkáltatói jogkört (dolgozó felvételére, kinevezésére, felmentésére, díjazására, jutalmazására, premizálására, továbbképzésére vonatkozó javaslat, szabadság, kiküldetés engedélyezése, túlmunka elrendelése stb.) gyakorol mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a dékán kizárólagos hatáskörébe. n/ a Tangazdaság, ill. igazgatói tevékenységéről - munkaprogram szerint - beszámol a Kari Tanácsnak, ill. a Dékáni Tanácsnak. /5/ A tangazdaság-vezetőt feladatai ellátásában beosztott szakalkalmazottak és fizikai állományú közalkalmazottak segítik munkaköri leírásuknak megfelelően. /6/ A tangazdaság-vezető véleményét a Tangazdaság tevékenységét, szervezetét érintő és kapcsolódó kérdésekben hozandó döntés előtt ki kell kérni. /7/ A Kari Tanács és a dékán felkérheti a Kari Gazdasági Bizottságot a Tangazdaság és igazgatója feladatkörében, továbbá a Centrum tevékenységéhez tartozó feladatok közül a Tangazdaságra háruló feladatok tekintetében véleményező, tanácsadó és ellenőrző feladatok ellátásra. /8/ A Tangazdaság feladatait, önelszámoló rendszerben látja el, költésvetési gazdálkodási rend szerint működik. Szolgáltatásait minden esetben költségtérítés ellenében végzi a Kar más szervezeti egységei részére. Szolgáltató tevékenységével köteles elsőbbséget biztosítani a Kar alaptevékenységéhez tatozó feladatoknak. Egyéb feladatokat a vonatkozó jogszabályok és szabályzatok figyelembevételével és a megfelelő gazdaságosság biztosításával vállalhat. /9/ A Tangazdaság működésének pénzügyi keretei: - a Kar költségvetésében a Kari Tanács által jóváhagyott működési támogatás kerete, - a kari K+F források terhére megrendelt szolgáltatások térítése, - saját bevételek (termelési, fajtafenntartási, szolgáltatási, vállalkozási stb.) /10/ A párhuzamos, nem kihasznált kapacitások elkerülése céljából a Tangazdaság és a Kar szervezeti egységei között a feladatok a költségviselés szempontjait figyelembe véve megoszthatók.

104

80. §.

Szigetköz Kutatási Központ

/1/ A Szigetköz Kutatási Központ a Centrum szervezeti keretében működő önelszámoló egység. Feladatai: a/ megbízások és pályázatok alapján kutatásokat és tervezési munkákat végez, b/ a saját és - a tanszékek felkérése alapján - a kari kutatási eredmények közvetítése a gazdálkodó szervezetekhez, vállalkozókhoz és egyéb szervezetekhez, c/ a felmerülő igények közvetítése a kutatóhelyekhez, d/ a birtokában lévő kutatási eredmények szintetizálása technológiák kidolgozására, illetve beépítése technológiákba. e/ vállalkozói, szolgáltatási feladatok ellátása az 4. sz. mellékletben felsorolt idevonatkozó tevékenységi területeken a szabad kapacitás erejéig. /2/ Az egység pénzügyi forrásai: önálló kutatásból, kutatási eredmények értékesítésétől és költségvetési támogatásokból származik. /3/ Az egység munkáját az osztályvezető irányítja, akit a centrumelnök és a Kari Tanács véleményére figyelemmel a dékán bíz meg öt év időtartamra. A megbízás több alkalommal is meghosszabbítható. /4/ Az osztályvezető hatás- és feladatkörében a/ irányítja, szervezi és ellenőrzi a Kutató Központ munkáját; b/ gondoskodik a munkák összehangolásáról és szakmai irányításáról, valamint a Kar más részlegeivel való jó együttműködésről; c/ végzi a szerződéskötések előkészítését, továbbá a szerződéses feladatok teljesítésében való közreműködésre felkér, illetve megállapodást köt a Kar oktatóival, kutatóival, s más belső vagy külső szakemberekkel; d/ biztosítja a hatáskörébe tartozó szerződések, megbízások nyilvántartását, ezek teljesítéséről rendszeresen tájékoztatja a Kar dékánját; e/ javaslatot tesz a dékánnak, és az ATC elnöknek az egység dolgozóinak kinevezésére, munkaviszonyuk megszüntetésére, besorolására, munkadíjuk megállapítására, fizetésemelésükre, jutalmazására, premizálására, valamint munkaköri kötelezettségeik megszegése esetén anyagi vagy fegyelmi felelősségre vonására, f/ takarékosan, célirányosan gazdálkodik a rendelkezésre bocsátott anyagi erőforrásokkal.

105

Feladati ellátásában tudományos munkatárs/ak/ és szakügyintéző segíti a munkaköri leírásuknak megfelelően. /5/ Az osztály szervezetére, működési rendjére és gazdálkodására vonatkozó szabályokat az Agrártudományi Centrum ügyrendje tartalmazza, melyet a centrumelnök hagy jóvá.

VII.

Közalkalmazotti Tanács és érdekképviselet

(SzMSz 46.§, Ftv. 112.§, Kjt. 14.§.)

81.§

Közalkalmazotti Tanács

/1/ A Kar vezetésében való részvételi jogokat a közalkalmazottak nevében az általuk közvetlenül választott Közalkalmazotti Tanács gyakorolja. A Tanács alapvető célja, joga és feladata a közalkalmazottak nevében a részvételi jogok intézményi döntéshozatalban történő gyakorlása. /2/ A Közalkalmazotti Tanács a kari közalkalmazotti szabályzatban meghatározott jogokat gyakorolja. /3/ A Tanácsot megillető jogosítványok megsértésével hozott döntés érvénytelen. /4/ A Kar dékánjának kötelessége a Közalkalmazotti Tanács működési feltételeinek biztosítása, beleértve a működéshez szükséges költségek vállalását is. /5/ A Közalkalmazotti Tanács választásának és működésének részletes szabályát, jogosítványait a vonatkozó jogszabályok, a közalkalmazotti megállapodás, valamint a Tanács ügyrendje tartalmazzák.

82.§

Szakszervezetek

106

/1/ A Karon foglalkoztatott közalkalmazottak érdekképviseleti szervei a jogszabályokban, illetve a kollektív szerződésben foglaltak szerint működnek. /2/ A szakszervezetek jogosítványait részletesen a vonatkozó jogszabályok, valamint a Kollektív szerződés határozza meg.

83.§

Kari érdekegyeztetés

/1/ A Kari érdekegyeztetés célja, hogy mindazon ügyekben, amelyekben az intézmény oktatói, kutatói és más munkavállalói közalkalmazotti jogviszonyával, élet- és munkakörülményeivel, a hallgatók hallgatói jogviszonyával, tanulmányi munkájával és ennek feltételeivel, szociális helyzetével kapcsolatban a jogszabályok és az intézményi szabályzatok a szakszervezeteknek vagy más érdekvédelmi szervezeteknek, a hallgatói közösségeknek jogosultságot biztosítanak, s azok szervezett keretek között valósuljanak meg. /2/ Az érdekegyeztetés nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyekben egyedi jogvitának van helye, vagy közalkalmazotti megállapodásban szerepelnek. /3/ Az érdekegyeztetés módját és kereteit az SzMSz határozza meg.

VIII.

84.§

A Kar munkavégzése, a munka megszervezése

/1/ A munkavégzés (ügyintézés) kiterjed mindazon tevékenységek ellátására, amelyek a Karon folyó oktató, tudományos kutató, ellátási, szervezési, igazgatási, gazdasági, humánpolitikai feladatok irányításával, összehangolásával és ellátásával függnek össze. Ezen feladatokat a jogszabályok az Egyetem és a Kar szabályzatai alapján és vezetésével és a közvetlen vezetők operatív irányításával a szervezeti egységek végzik. /2/ Az egyes szervezeti egységek élén vezetők állnak, akik felelősek az ügykörükbe utalt, vagy esetenként reájuk bízott feladatok maradéktalan elvégzéséért. A vezető- a beosztás szintjétől függetlenül - felelős:

107

- az irányítására bízott dolgozók feladatainak meghatározásáért, hatáskörük, felességük rendezéséért, tevékenységükért és annak reális értékeléséért, - a munkaidő és munkafegyelem megtartásáért és megtartatásáért, - a munkavégzéshez szükséges anyagi-technikai, személyi és biztonságos feltételek biztosításáért, - a módszeres szakmai ellenőrzés rendszerének kiépítéséért, a felfedett hibák és hiányosságok felszámolásáért, - a munka-, tűz- és vagyonvédelmi szabályok az irányítás alá tartozó egységnél való érvényesüléséért, - a jogszabályokban, szabályzatokban rögzített, valamint az intézmény vezetői által meghatározott feladatok maradéktalan végrehajtásáért. /3/ A magasabb vezető és vezető beosztásúak a közvetlen irányításuk alá tartozó közalkalmazottak munkaköri leírásában a következő lényeges kérdéseket meg kell határozni: - előírt képesítés, - munkaköri besorolás, - feladatok felsorolása, - felelőssége (fegyelmi, anyagi, erkölcsi), - egyéb lényeges kérdések, amit a vezető szükségesnek ítél. Oktatók, kutatók esetében jogszabály és a belső szabályzatok vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel kell lenni. /4/ A munkavállalók kötelessége, hogy a személyükre szóló munkaköri leírásban rögzített feladatoknak az ügyrendi és ügyviteli előírásoknak hiánytalanul tegyenek eleget. Kötelesek a vonatkozó jogszabályban rögzített állami, szolgálati és hivatali titoktartásnak eleget tenni. /5/ A Karra háruló feladatok eredményes ellátása érdekében különös gondot kell fordítani a szervezeti egységek együttműködésére. A szervezeti egységek kötelesek a szakterületükhöz tartozó adatok közlésével, kölcsönös véleménynyilvánítással egymás munkáját segíteni.

IX.

EGYÉB MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

85.§

108

Kiadmányozási jogkör

/1/ A dékán kiadmányozási jogköre kiterjed: - főhatóságokhoz és az Egyetem vezetéséhez intézett előterjesztésekre, - az Egyetemi és Kari Tanács hatáskörébe tartozó ügyekben előterjesztésekre, - a kari testületi üléseken hozott határozatokra, - a Kar gazdálkodásával összefüggő intézkedésekre, - a hallgatók felvételi, tanulmányi, tandíj megállapítási, fegyelmi, kártérítési és az állami támogatással összefüggő ügyeiben hozott döntésekre, - a Kar kezelésében lévő ingatlanokkal és egyéb vagyontárgyakkal kapcsolatos döntésekre, - a munkavállalók lakásépítésének és vásárlásának támogatását célzó munkáltatói kölcsön folyósításával kapcsolatos intézkedésekre, döntésekre, - a Karra vonatkozó és a rektor hatáskörébe nem tartozó intézkedésekre, utasításokra (SzMSz 48. számú melléklet). A dékán - az által meghatározott ügyekben - kiadmányozási jogkörét helyettességre, a Kar szervezeti egységeinek vezetőire, vagy más dolgozókra írásban átruházhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható át. /2/ A szervezeti egységek vezetőinek - a Dékáni Hivatal vezetője, intézeti igazgatók, gazdasági igazgató, tanszékvezetők, osztályvezetők, csoportvezetők - kiadmányozási jogköre kiterjed a jelen szabályzatban és más jogszabályokban határkörükbe utalt, valamint a dékán által írásban átruházott ügyekre. /3/ Minden anyag- és pénzforgalommal kapcsolatos teljesítést, vagy kötelezettségvállalást csak bizonylatolás alapján lehet elvégezni. Az utalványozásra jogosultak körét SzMSz 16. sz. függelékben foglaltakra figyelemmel külön utasításban részletesen szabályozni kell. /4/ A Kar iratkezelése az Iratkezelési Szabályzat (SzMSz 33. sz. melléklet) alapján történik.

86.§

Ünnepségek, megemlékezések rendje

109

/1/ A Karnál ünnepségek, megemlékezések éves rendezvénynaptár alapján kerülnek megrendezésre. A rendezvénynaptárt a szervezeti egységek javaslatára figyelemmel a Dékáni Hivatal állítja össze. /2/ A képzéshez, oktatáshoz kapcsolódóan tanévnyitó és tanévzáró nyilvános ünnepi tanácsülésekre kerül sor. Az ünnepi tanácsülések körül az Egyetemi Tanács nyilvános ülésén kerül sor az egyetemen odaítélt, a doktori (Ph. D.) tudományos fokozat, a "doctor honoris causa" tiszteletbeli doktori cím adományozási eljárásra, továbbá nyilvános ülésen kerül sor a habilitációs okmányok odaadására. Ünnepi tanácsülés megtartására kerül sor akkor is, ha azt valamely jelentős okból az Egyetemi vagy a Kari Tanács elhatározta. A nyilvános ünnepi tanácsüléseken a rektor, dékánok viselik állami jelvényeiket. A nyilvános ünnepi tanácsülés lefolyása kötött eljárási rend szerint történik, e Szabályzat 8. sz. melléklet szerint. /3/ Évenként - eltérő döntés eseteit kivéve - koszorúzással történő megemlékezésre kerül sor a Kar, illetve jogelőd intézmény az 1848/49-es szabadságharc, az I. és II. világháború hősi halott hallgatóira és az 1956-os forradalom mártír hallgatóira. /4/ Az intézményhez kapcsolódó jelentős évfordulókra való megemlékezés (alma mater, intézetek alapítása, neves oktatók, kutatók, intézményi vezetők születési, elhalálozásuk, stb. jubileumi 10, 25, 50 stb. évek alkalmával) ünnepi és különféle szakmai rendezvényprogramok szerint történik. /5/ A hallgatók tanévi rendezvényei - az elsőévesek balek-bálja, a végzős hallgatók valétálási ünnepségei. A hallgatói rendezvények megtartásának rendjét a hallgatói önkormányzati szabályzatban kell meghatározni. A hallgatói rendezvények idejére a Kar dékánja tanévenként maximum 3 nap oktatási szünetet engedélyezhet. /6/ Állami ünnepek alkalmával külön egyetemi, kari ünnepi rendezvény megtartásáról, módjáról az Egyetemi Tanács, Kari Tanács és a rektor, illetve dékán határozhat.

X.

VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

87.§

110

Az egyes szervezeti egységek vezetői, e Szabályok alapján - a vonatkozó egyéb szabályzatokban, jogszabályokban foglaltak figyelembevételével - kötelesek az irányításuk alatt álló dolgozók részletes munkaköri leírását elkészíteni. A munkaköri leírásoknak a tényleges állapotot kell tükröznie, azok szükség szerinti módosításáról folyamatosan gondoskodni kell.

88.§

/1/ A dékán gondoskodik arról, hogy a szabályzatot az oktatók, kutatók, a hallgatók és más beosztású dolgozók megismerhessék. A Szabályzatot a Kar szervezeti egységeiben az érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni. /2/ A dékán jelen szabályzatot - mellékleteivel együtt - megküldi az Egyetem rektorának, jóváhagyás céljából.

89.§

A Kar a kötelezően előírt szabályzatokat külön szabályzatként adja ki.

90.§

Jelen szabályzat jóváhagyását követően lép hatályba. A szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a Kar 2000. szeptember 20. napjától hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszti.

Z á r a d é k

A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Tanácsa jelen SzMSz módosító rendelkezéseit 2003. december hónap 15. napján megtárgyalta és 62/2003. sz. határozatával - az elhangzott módosításokkal - fogadta el.

111

A Nyugat-Magyarországi Egyetem jelen SzMSz rendelkezéseit 2003. december hónap 17. napján megtárgyalta és 180/2003. sz. határozatával - az elhangzott módosításokkal - elfogadva jóváhagyta. Jelen SzMSz rendelkezéseit – M 1/7. szám alatt - sokszorosítva, illetőleg számítógépes hálózat útján kell kihirdetni azzal, hogy a rendelkezések 2004. január hónap 1. napján lépnek hatályba. Sopron, 2004. december 17. Prof. dr. Dr. Faragó Sándor rektor