Mi az ára az energiának az emberi jól-lét hosszú távú

megőrzése mellett?

Dióssy László,

környezetgazdasági szakállamtitkár, c. egyetemi docens

KvVM

„Energetika-2008” Konferencia, 2008. október 2.

Szemléletváltás

• Régi cím:

„Mi az ára a környezet megőrzésének az energia igények várható növekedése mellett?”

• Új cím:

„Mi az ára az energiának az emberi jól-lét hosszú távú megőrzése mellett?”

„Mi az ára a környezet megőrzésének az energia

igények várható növekedése mellett?”

• Milyen szemléletet tükröz a régi cím?– Az emberi társadalom működése független a

(természeti) környezet állapotától;– Az energiaigények növekedése így a környezeti

hatás kérdésétől független adottság– A gazdasági fejlettség és a jólét elért szintje

ugyanakkor már lehetővé teszi azt a luxust, hogy a környezet állapotára is tekintettel legyünk és annak megőrzésére áldozzunk is.

Szemléletváltás

• Szemléletváltás kell: az emberek tágan értett jóléte, azaz jól-léte nagyban függ a környezet állapotától.

• A társadalmi cél pedig a jól-lét emelése, de legalább megfelelő színvonalának lehetővé tétele – a jelen és a következő generációk számára egyaránt.

• Amennyiben az energia előállítása és fogyasztása hatással van (márpedig van) a jól-lét peremfeltételeire (pl. a környezet állapotára), akkor az energiaigények növekedését nem vehetjük adottnak.

„Mi az ára az energiának az emberi jól-lét hosszútávú

megőrzése mellett?”

• Mint minden terméknek, az energiának is az ára tükrözi valós értékét, és ez hordozza a legfontosabb információt a gazdasági döntések meghozatalához.

• A cél, hogy az árban érvényesüljenek a valós társadalmi költségek, és ezután a piaci döntések az új árarányok mentén meg tudják határozni, hogy a gazdaság energiaigényei hogy tudnak a legköltséghatékonyabb módon kielégülni:– A termelés növelésével?– Energiahatékonyság- és takarékossági beruházásokkal?– Környezetkímélőbb termelési technológiákkal (pl. megújuló

energia)?

Éghajlatváltozás

• Az energiaszektor egyik legfontosabb környezeti hatása a fosszilis tüzelőanyagok égetésén keresztül a légköri CO2-koncentráció emelkedéséhez és ezen keresztül a klímaváltozáshoz való hozzájárulás.

• A stabil éghajlat egy alapvető peremfeltétele az emberi jól-létnek. Az energia megfelelő ára ebből a szempontból alapvető.

Korrekció: globális klímapolitika

• Miután a stabil éghaljat egy globális közjószág, így nemcsak a piac nem képes hatékonyan beárazni, de nemzetállami vagy akár regionális szintű korrekció is elégtelen.

• Globális klímapolitikára van szükség, jelen esetben 2012 utánra, mely– Céljaiban elég ambiciózus– Az összes jelentős kibocsátó országot lefedi.– És így egy egységes karbonpiacot hoz létre, mely a gazdasági

döntéseket világszerte megfelelő irányba tereli.• Enélkül a Föld éghajlata még ebben a században oly mértékben

megváltozik, hogy az alapvető hatással lesz nemcsak a következő generációk, de már a mi életminőségünkre is.

Magyar energiaszektor új keretek

• A magyar energiaszektort illető lényeges kérdések ez alapján: – A várható globális és közösségi energia- és

klímapolitika keretei közt milyen hosszú távú beruházások szükségesek, hogy az új (alacsony széntartalmú gazdaság felé mutató) keretek közt versenyképes legyen.

- És hogy milyen új kihívásokat vagy épp szinergiákat jelentenek az új keretek az energiafüggőség csökkentése és az ellátás-biztonság szempontjából.

Globális klímapolitika célja

• Globális klímapolitika:– Cél: a kibocsátások 30%-os csökkentése az 1990-

es szintről 2020-ra, és 80%-os 2050-re a fejlett világban, és a lehetőségeik mellett ehhez mérhető erőfeszítés a feltörekvő piacoktól és a harmadik világtól.

– Ez biztosítaná, hogy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja olyan szinten stabilizálódjon, mely mellett az éghajlatváltozás még kezelhető mértékű marad.

Közösségi klímapolitika

• Közösségi energia- és klímapolitika:

Cél az alacsony széntartalmú gazdaság elérése,• A gazdasági fejlődésének elválasztása az

energiaigények növekedésétől !!!

• És főleg a fosszilis energiahordozók használatától.

Európai Tanács 2007. márciusi ülésének ambiciózus célkitűzései az új EU energia-klíma csomag szerint:

Az energia felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80 %-áért EU 1990-hez képest 2020-ra 20 %-al csökkenti az ÜHG –kibocsátásait

Globális összefogás esetén az EU 30 %-os kibocsátás csökkentést vállal 2020-ra 1990-hez képest

• Az összes megújuló energia termelést 2010-re a jelenlegi 6%-ról 12%-ra, 2015-re 15%-ra, 2020-ra 20%-ra kell növelni (évi 18 Mrd Euro támogatás)(a tagállamoknál differenciált vállalással az adottságok, lehetőségek függvényében)

• A bio-üzemanyag részarányát 2010-re 5,75%-ra, 2015-re 8%-ra, 2020-ra 10%-ra kell növelni

• EU energiafelhasználását relatíve 20 %-al kívánja csökkenteni 2020-ra• Fontos megállapítások: szükségesek a támogatások, K+F-re nagy hangsúlyt

kell helyezni a jövőben

Közösségi klímapolitika céljai

EU stratégiák, tervek, irányelvek

• Meglevő irányelvek:• 2001/77/EK irányelv a zöld villamos energia támogatásáról• Bio-üzemanyag stratégia• Biomassza Cselekvési Terv• 2003/30/EK irányelv a közlekedésben használt bio-

üzemanyagokról• 2003/87/EK irányelv az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási

egységeinek Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról

• 2006/32/EK irányelv az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról

• 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról• Tárgyalás alatt levő irányelvek (Klíma és energia csomag)

• 2003/87/EK irányelv felülvizsgálata• Tehermegosztásra vonatkozó irányelv• Készülő ÚJ EU-IRÁNYELV a megújuló forrásokból előállított

energia támogatásáról (tagországok számára konkrét növelési célokat jelöl ki 2020-ra)

Hazai stratégiák

• Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2007-2025): Az EU kötelezettség vállalásának függvényében a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátások szabályozási, illetve csökkentési céljai a jelenlegi előzetes becslések alapján a következőképpen alakulhatnak 2025-re, a időtávjának végére vonatkozóan:– az EU 20%-os egyoldalú kibocsátás-csökkentési vállalása esetén:

16−25%-os csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest;– 30%-os feltételes EU csökkentési cél esetén: 27−34%-os

csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest.• Megújuló energia stratégia( 2008-2020)

– Policy forgatókönyv szerint (2020-ra a megújuló részarány 15 %-ot érjen el energiatakarékossági intézkedésekkel, azaz 2006. évi 55 PJ-ról 186 PJ-ra (15 %-ra) emelkedjen - ez a Korm által 2008.szept. 3.-án elfogadott új stratégia alapja.

• Az EU Biz. Mo. számára 13 %-os növelési szintet állapított meg 2020-ra (2005. évi bázis szinthez viszonyítva)

Az energiatermelés és -használat Magyarországi helyzetkép

• A környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség követelményeinek sok szempontból nem megfelelő energiagazdálkodás

• Energiaintenzitás még mindig közel háromszorosa az EU átlagnak

• Biztonsági kockázatot jelent a nagymértékű energiaimport-függőség

• Kiegyensúlyozatlan Kiegyensúlyozatlan energiaszerkezetenergiaszerkezet

(2005. évi adat)(2005. évi adat)• Alacsony a megújulóAlacsony a megújuló

energiaforrások energiaforrások használatának használatának arányaaránya

földgáz: 43,9%

kőolajszármazék:25,7%

atomenergia: 15,1%

szén ésszénféleség:10,9%

megújuló: 4,4%

Megoldási irányok

• Megoldási irányok:– A legtisztább energia az, amit nem kell megtermelni:

energiahatékonysági és –takarékossági beruházások.– Amit meg kell termelni, ott növelni kell a megújuló-arányt.

• E megoldási irányokat a hagyományos energia növekvő ára teszi gazdaságossá. Leginkább az EU-ETS egyre szűkülő kibocsátási sapkája, és ezen keresztül a növekvő karbonár.

Megújuló energia - fenntarthatóság

• A megújuló energiát azonban környezeti szempontból is fenntartható módon kell termelni:– A klímapolitika egyik fő célja a természetes környezet

állapotának megóvása, nagyobb fokú degradációjának elkerülése.

– Így a klímapolitika eszközei felé is elvárás, hogy ne veszélyeztessék azt.

– Ez főként az energetikai célú biomassza-felhasználás kapcsán merül fel.

• Erre a karbonár nem megoldás, itt közösségi és állami szintű szabályozás az, ami megfelelő kereteket teremthet.

Álláspontunk biomassza hasznosításra

• Egyrészrő Magyarország adottságai kedvezőek a biomassza hasznosításhoz,• Másrészről a biomassza felhasználás során elsődleges szempontként kell

figyelembe kell venni a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot - a szempontrendszert az új EU direktíva alapján kell kialakítani,

• Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékonyan, célirányos növénytermesztés, mezőgazdasági melléktermék biztosítása mellett szabad hasznosítani,

• Biztosítani kell az összhangot a mezőgazdasági melléktermékek felhasználása, az energetikai növénytermesztési program és a felmerülő biomassza igény között.

• Az alapanyag-hiány ellátási zavarokhoz vezethet, a fel nem használt energetikai növények és egyéb melléktermékek tárolása költséges és nagyobb környezetszennyezéssel járhat, mint a fosszilis energia felhasználás

• Decentarlizált és kapcsolt energiatermelés megvalósítása • Előtérbe kell helyezni a nagy mennyiségben rendelkezésre álló mezőgazdasági

melléktermékek, bio-hulladékok felhasználását• Felhasználása ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az

élelmiszerbiztonságot, és ÜHG –emisszió szempontjából előnyös legyen!!!

Álláspontunk biomassza hasznosításra

• Ez alapján nem tekinthető megfelelőnek pl. a nagy kapacitású, de régi, alacsony hatásfokú technológiát alkalmazó szenes hőerőművek egyszerű átállítása erdei biomasszára.

• Az eddig kiépült megújuló-termelési kapacitásokat is érdemes ebből a szempontból felülvizsgálni!

Álláspontunk a biogáz hasznosítására

• Az energetikai, környezeti, vidékfejlesztési szempontból ígéretes és sokoldalúan felhasználható biogázt kiemelten kell kezelni a hazai stratégiákban.

• Kiemelt szerep a decentralizált energiatermelésnek (mezőgazdasági melléktermék, állati hulladék, trágya, élelmiszeripari biohulladék, szennyvíziszap alapú)

• A biogáz közlekedésben üzemanyagként történő felhasználása is több szempontból kedvező, ezért szabályozási, pénzügyi ösztönzőkkel elő kell mozdítani

Álláspontunk szélenergia hasznosításra

• A szélenergia villamosenergia-hálózatba juttatásának – rendszerirányítási okokból eredő – akadálya van az időjárás-függő, a változó szélsebesség miatti termelési ingadozása, ennek előrejelzési bizonytalanságai miatt,stb.,

• A rendszerirányítás korszerűsítésével, alkalmas menetrend kialakításával, a meglévő eszközök átgondoltabb használatával a jelenlegi szélenergia befogadási korlát (330MW) akár háromszorosára is emelhető 2020-ra.(Jelenleg 112 MW üzemel, év végére 200 MW-ra felmehet).

• A szivattyús tározó kialakítása – mint egyik lehetséges energiatárolási megoldás – nem indokolt és a környezeti, természeti, táji adottságokat , szempontokat figyelembe véve erre alkalmas hely nem igen található az országban,

• A rendszer szabályozás korszerűsítése, átszervezése (MAVIR feladata) ma már alapvetően informatikai kérdés is és lényegesen olcsóbb, mint újabb nagy blokkok, vagy tározós erőmű építése.

• Részt kell venni a (szivattyústól eltérő) egyéb energiatárolási lehetőségek fejlesztésében, adaptálásában (pl. levegős tározós erőmű, hidrogén üzemanyag cella, stb) és támogatni kell alkalmazásukat, hogy kihasználható legyen a környezetileg is fenntartható szélenergia potenciál.

Álláspontunk szélenergia hasznosításra

Álláspontunk földhő hasznosítására

• Kedvező hazai adottságok miatt a jövőben az egyik kitörési pont lehet a megújulós célok teljesítéséhez,

• A visszasajtolási köztelezettség nem vizsgálandó felül, enélkül ugyanis a földhő nem megújuló energiaforrásból származna.

• Jelentős lehetőségek rejlenek a szénhidrogén-meddő mélyfúrások hasznosításában,

• Hőszivattyúk alkalmazásának felgyorsulása várható az épületek energiaellátásában (épületenergetikai tanúsítvány).

Álláspontunk napenergia hasznosítása

• Bár az egyik legkézenfekvőbben hasznosítható, tiszta, szinte korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás, ennek ellenére szinte egész Európában hasznosítása még csekély.

• Legegyszerűbb módja a passzív hasznosítás (épületek tervezése, tájolása).

• Aktív felhasználása közül a hőtermelésre szolgáló kollektoros rendszerek( fűtésben kiegészítő szerepet játszanak, HMV-nek 70 %-a viszont előállítható velük) A hasznosítást gyorsítani fogják az épületek energia tanúsításának hazai beindulása (Korm r. szerint 2009. jan 1-től először az új építésűeknél és az 1000 m2-nél nagyobb hasznos területü önk.-iközépületeknél kötelező; türelmi idő a meglévő épületekre 2011. dec végéig)

• Közép és hosszabb távon igen nagy jelentősége lesz, itt kombinálni kell az aktív és passzív energiahasznosítást, teljesen tiszta energiatermelést biztosít a szélenergia hasznosításhoz. hasonlóan.

Összefoglalás

Kérdés: „Mi az ára az energiának az emberi jól-lét hosszú távú megőrzése mellett?”

Válasz: olyan energiaárak kellenek, melyek a fenntarthatósági kritériumok teljesítése mellett is versenyképesek lesznek a piacon a fosszilis energiatermelés alternatívái (energiahatékonyság és takarékosság, megújulók). Ezáltal kerülhető el a veszélyes mértékű éghajlatváltozás, mely mindannyiunk legalapvetőbb érdeke.

Eszköz: Globális, közösségi és nemzeti klímapolitika, mely biztosítja a megfelelően magas karbonárat.

Köszönöm a figyelmet!