Micae Mediaevales V.: Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. (Szerk.: Fábián Laura, Gál Judit, Haraszti Szabó Péter, Uhrin Dorottya)

8/16/2019 Micae Mediaevales V.: Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. (Szerk.: Fábián Lau…

1/273

M i c a e M e d i a e v a l e s

T a n u l m á n y o k

MICAE

MEDI

AEVA

LES

V

Fiatal történészek

dolgozatai

a középkori

Magyarországról

és Európáról


2/273

MICAE MEDIAEVALES V.

Fiaal örénészek dolgozaaia középkori Magyarországról és Európáról


3/273


4/273

MICAE MEDIAEVALES

V.Fiaal örénészek dolgozaai a középkori

Magyarországról és Európáról

SZERKESZEEFábián Laura, Gál Judi,

Haraszi Szabó Péer, Uhrin Dorotya

ELE BK örénelemudományok Dokori IskolaBudapes


5/273

ELE BK örénelemudományok Dokori Iskolaanulmányok – Konerenciák

. köe

A anulmányoka lekorálák:Berényi Iván, C. óh Norber, Draskóczy Isván, Klima László,

Körmendi amás, Lakaos Bálin, Madas Edi, Mikó Gábor, Molnár Péer,Olajos erézia, Nikola Samardžić, Szende Kaalin, Szovák Kornél,

Toroczkay Gábor, Veszprémy László

SorozaszerkeszőDraskóczy Isván, Körmendi amás, Nagy Balázs

A kiadvány ervezeKiss Béla

A köe megjelenésére az ELE-BK Hallgaói Önkormányza udományszervezésiés Kuaási Pályáza, valamin a Magyar Lajos Alapívány ámogaásával kerül sor.

A anulmányok szerzői © Benei Bernadet, Fábián Laura, Gál Judi, Haraszi SzabóPéer, Incze János, Jáky-Bárdi Bogáa, Kádas Isván, Kálmán Dániel, Kanyó Ferenc,

Pozsár Dániel, Rokai Melina, Rózsa Máron, ernovácz Bálin, óh Péer,Uhrin Dorotya

A köe szerkeszői © Fábián Laura, Gál Judi,Haraszi Szabó Péer, Uhrin Dorotya

ISBN ----ISSN -

Nyoma és kööte a Printau Kf.Felelős vezeő: Szabó Gábor


6/273

aralomjegyzék

D I – K – N B Előszó ..................... ..................... .................... ..................... ..................... ..................... ..................... ..........

övidíésjegyzék ................... ..................... ..................... ..................... ..................... .................... .............

B B

Az ablaivus absoluus használaaa magyar krónika –. századi szövegegységeiben ..................... .................... ..................... ..........

F L Királyi-királynéi reprezenáció, egyházi üzene. Ikonográfiai érelmezések a charres-i kaedrálisészaki kereszházának üvegablakain ...................................................................................................

G J A világi haalomgyakorlás és az egyház az Adriai-enger kelei parvidékéna –. században: a magyar, a velencei és a szerb egyházpoliika összehasonlíása ..........

H S P A prágai egyeem hallgaói Luxemburgi Zsigmond magyar királyi udvarában .......................... ..................... ..................... .....

I J évig zálogban. A Szepesség zálogosíása .................... .................... ..................... ..................... ...

J-B B A . századi ékezési kulúra árgyi emlékeiVisegrád, Duna-pari ú . kerámiaanyaga alapján .......................................................................

K ISárosi „reorm” Miklós fia Miklós ispánsága idején (–)? ....................... ..................... .

K D A középkori magyar armálisok címerei – közöt .............................. ..................... ........


7/273

K FSzemponok Óbuda késő középkori polgárságának vizsgálaához .... ..................... ..................

P D Beszélheünk-e nyugai hadiechnikai ölényrőlaz első kereszes hadjára időszakában? ............................................................................

R M Egy délszláv család és a magyar humanizmus.Szilágyi Erzsébe rokonsága ..............................................................................................

R MCivil iszviselők sorsa a Komnénos-korban:

A Pepagómenos család örénee a –. században .................. ..................... ..................... ........

B A boszniai lain püspökség örénee -ig ................... ..................... ..................... ..................... .

P „Feldúlák és eloglalák” – megjegyzések a morvák Kárpá-medencei jelenléének kérdéséhez ...................... ..................... ..................... .................... ....

U DSzen Kaalin min az uralkodók parónusa ..................................................................................

Köszönenyilváníás ................... ..................... ..................... .................... ..................... ..................... .....

A szerzőkről .................... ..................... ..................... ..................... .................... ..................... ..................


8/273

able o Conens

I D – K – B NForeword ................... ..................... ..................... ..................... ..................... .................... ...................... ......

Lis o Abbreviaions .................. ..................... ..................... ..................... .................... ..................... ......

B B

Te Usage o he ablaivus absoluus in he Parso he Hungarian Chronicle eerring o he Elevenh and welh Cenuries ................... ......

L F oyal-Queenly epresenaion, Ecclesiasical Message. Iconographical Inerpreaions o he Norh ransep ose in he Cahedral o Charres ....

J GSecular Exercise o Power and he Church on he Easern Adriaic Coasduring he welh and Tireenh Cenuries:a Comparaive Sudy o he Hungarian, Serbian, and Veneian Church Policy ................... ..

P H STe Hungarian Sudens fom he Universiy o Praguein he Cour o Sigismund o Luxemburg ..........................................................................................

J I Years in Pledge. Te Pledging o he Spiš egion ................ ..................... ..................... .............

B J-BFoureenh-Cenury Cuisine in he Ligh o he Potery Finds fom Visegrád, Duna-pari ú . ..................................... .................... ..................... ..................... ........

I K eorm in Šariš Couny During he Office Holding o Comes Nicholas? ............................. ....

D KCoas o Arms o he Medieval Hungarian Grans o Arms


9/273

Issued beween and .................. ..................... ..................... ..................... ..................... ........

F K

Conribuions o he Lae Medieval Urban Elie o Óbuda (–) ..... ..................... ........

D P Can We alk abou Wesern European Miliary Supremacyin he Age o he Firs Crusade? ...........................................................................................................

M RConribuion o a Family o Souh Slav Origin o Hungarian Humanism.Te Case o Erzsébe Szilágyi’s Cousins ............................................................................................

M RCivil Officials under he Komnenoi:he Hisory o he Pepagomenoi in he Elevenh and welh Cenuries ................. ..................

B Te Hisory o he Lain Bishopric o Bosnia unil ...............................................................

P “Devasaed and Conquered” – Some emarks on he Quesiono he Moravian Presence in he Carpahian Basin ...................... .................... ..................... .......

D USain Kaherine as oyal Paron .......................................................................................................

Acknowledgemens ................... .................... ..................... ..................... ..................... ..................... ........

Noes on Conribuors ............................. ..................... ..................... .................... ..................... ...........


10/273

Előszó

A E L udományegyeem örénelemudományi Dokori Iskolájá-nak három programja gondoz a szűkebb érelemben vet örénetudományi (e-há elsősorban az írot orrások vizsgálaán alapuló) medieviszikai poszgraduális kép-zés: a Középkori Magyar örénei, a Középkori és Kora Újkori Egyeemes örénei,

valamin a örénelem Segédudományai Programok. Az egyeemünkön évene meg-rendezet és avaly immár haodik alkalommal sorra kerülő középkorudományi doko-

randuszkonerenciá az előbbi ké program okaói és hallgaói hívák élere -ben. Azóa száznál is öbb előadás és immár ö anulmányköe szüleet ebből a kezdemé-nyezésből, az egykori előadók közül jó néhányan pedig okozatal rendelkező, erős ésmind erősebb udományos eljesímény elmuaó kollégáinkká érek.

Dokori konerenciáink célja legalábbis ketős. Egyelől időről időre leheősége sze-renénk bizosíani udományos pályauásuk kezdeén járó dokoranduszainknak arra,hogy elkészülségüke és előadói képességeike komoly körülmények közöt ejlesz-hessék és ehessék próbára, kuaási eredményeike pedig a szakerüle legkiválóbb mű-

velői, meghívot vendégeink előt muahassák be és velük viahassák meg. Máselőlnem ikolan célunk az is, hogy a dokori hallgaók munkájá időről időre a szakmaiközönség elé árhassuk, és a ársinézmények: a öbbi egyeem és kuaóközpon számá-ra egyaja szemlé nyújsunk. A konerenciákon nem csupán az ELE hallgaói szere-pelnek: kezdetől ogva szívesen lájuk, hívjuk és örömmel ogadjuk a anulmányaikahazai és haáron úli esvérinézményekben olyaó iú kollégáka is, mer közös meg-győződésünk, hogy komoly udományos eredmények csakis az állandó szakmai párbe-széd alkoó közegében szülehenek. Ugyanezér íéljük igen onosnak, hogy a dokorikonerenciákon állandó programponkén szerepeljen a középkorudomány erüleénműködő kuaócsoporok bemuakozása is, még ha azok magáól éreődő módon nemis csupán dokoranduszok részvéelével jötek és jönnek lére — különösen, ha ezen

munkacsoporok agjai egyeemünk alumnusai vagy munkaársai.. május -én és -én megrendezet leguóbbi udományos ülésszakunkon össze-sen előadás hangzot el: ebből hao arotak a Pázmány Péer Kaolikus Egyeemről,a Szegedi udományegyeemről vagy a Közép-európai Egyeemről érkezet vendége-ink, ső egy előadó külöldről, a Belgrádi Egyeemről is üdvözölhetünk. A plenáris elő-adásoka Zsoldos Atila akadémikus és Horváh Iván proesszor arota. Fábián Laura,Uhrin Dorotya és Haraszi Szabó Péer pedig nemcsak reeráumával járul hozzá azülésszak sikeréhez, hanem hallgaói szervezőkén is oroszlánrész vállalak abban, hogy akonerencia megvalósulhaot. Jelen köebe ennek a ké napos konerenciának az anya-


11/273

gá árjuk szerkeszet, jegyzeel és nyomaot ormában az olvasók elé: a szerkeszésgondjai és eladaai pedig ezútal is a konerencia szervezői vállalák magukra, Gál Judidokorjelöl ársaságában.

A Micae mediaevales soroza öréneében mos először a szerkeszőbizotság vala-mennyi beérkezet kézira lekorálására külső szakérő is elkér a émavezeők mel-let. aníványaink és a magunk nevében is köszönetel és hálával arozunk mindazonkollégáknak, akik ez a munká az első szóra készségesen és szívesen vállalák:

Berényi Iván, Klima László, Lakaos Bálin, Madas Edi, Mikó Gábor, Molnár Péer,Olajos erézia, Nikola Samardžić, Szende Kaalin, Szovák Kornél, Toroczkay Gábor,C. óh Norber és Veszprémy László működöt közre a lekorálás olyamaában a szer-keszőbizotság agjai mellet. A köe anyagi ámogaásáér az ELE BK Hallgaói Ön-kormányzaának és a Magyar Lajos Alapíványnak mondunk köszönee.

Reméljük, hogy a Micae mediaevales V. köeé a szakma ugyanolyan kedvezően o-

gadja majd, min a megelőző négye — és bízunk abban is, hogy dokorandusz anívá-nyaink még nagyobb örömmel végzik majd kuaásaika, kollégáik eredményei nyom-aásban is láva.

Draskóczy Isván – Körmendi amás – Nagy Balázs


12/273

övidíésjegyzék

AASS Johannes Bolland – Jean Bapise Carnande – Goderidus Henschenius(ed.): Aca Sancorum quoquo oo orbe colunur. Anuerpiae–Bruxellis–Parisiis, 1643–1971.

AD Konsanin Jireček – Lajos Tallóczy – Milan Šufflay (ed.): Aca ediplomaa res Albaniae mediae aeais illusrania. Vindobonae, 1913.

Alexiad Anna Komnene: Te Alexiad. (rans.: Edgar Rober Ashon Sewer –Ed.: Peer Frankopan) London, 2003.

ÁMF Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország örénei öldrajza. I–IV.Budapes, 1963–1998.

AO Nagy Imre − asnádi Nagy Gyula (szerk.): Anjoukori okmányár. Codexdiplomaicus Hungaricus Andegavensis. I−VII. Budapes, 1878−1920.

AOkl Krisó Gyula e al. (szerk.): Anjou-kori oklevélár. Documena resHungaricas empore regum Andegavensium illusrania, 1301–1387. I–XL.Budapes–Szeged, 1990−2015.

BAV Biblioeca Aposolica Vaicana

BnF Bibliohèque naionale de France

BOE Gárdonyi Alber – Kumoroviz L. Berná (szerk.): Budapes öréneének

okleveles emlékei. I‒III. Budapes, 1936‒1987.

CD Georgius Fejér (ed.): Codex diplomaicus Hungariae ecclesiasicus accivilis. I−XI. Budae, 1829–1844.

CDC adeus Smičiklas (ed.): Codex diplomaicus regni Croaiae, Dalmaiae eSlavoniae. I–XVII. Zagrabiae, 1904–1984.


13/273

Csánki Csánki Dezső: Magyarország örénelmi öldrajza a Hunyadiak korában.I–III., V. Budapes, 1890–1913. Repr. Budapes, 1985. (Fekee Nagy

Anal: Magyarország örénelmi öldrajza a Hunyadiak korában IV. köe:

rencsén vármegye. Budapes, 1941.)

DAI Bíborbanszüleet Konsanin: A birodalom kormányzása. (Ford.:Moravcsik Gyula) Budapes, 1950.

DF MNL OL, U szekció, Diplomaikai Fényképgyűjemény

DHA Georgius Györffy (ed.): Diplomaa Hungariae aniquissima accedunepisolae e acae ad hisoriam Hungariae perineniam (ab anno 1000usque ad annum 1196). I. Budapes, 1992.

DL MNL OL, Q szekció, Diplomaikai Levélár

Docheiariou Nicolas Oikonomidès (ed.): Aces de Docheiariou. Paris, 1984.

Engel: Arch Engel Pál: Magyarország világi archonológiája 1301–1457. I−II. Budapes, 1996.

Engel: Gen Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Budapes, 2001. CD-ROM.

Hisoria Tomae archidiaconi Spalaensis / Archdeacon Tomas o Spli: HisoriaSaloniana Salonianorum aque Spalainorum Ponificum / Hisory o he Bishops o

Salona and Spli . (Ed. Damir Karbić – Mirjana Mijević-Sokol – JamesRoss Sweeney.) Budapes, 2006.

HO Ipolyi Arnold – Nagy Imre – Páur Iván – Ráh Károly – Véghely Dezső(szerk.): Hazai okmányár. Codex diplomaicus parius. I−VIII. Győr−Budapes, 1865−1891.

Iviron Jacques Leor – Nicolas Oikonomidès – Denise Papachryssanhou(ed.): Aces d’Iviron. I–III. Paris, 1985–1990.

KMC I. Körmendi amás (szerk.): Középkori magyar címereslevelek I. (1439–1503). Budapes, 2013.

KML Krisó Gyula (őszerk.): Korai magyar örénei lexikon (9–14. század). Budapes, 1994.


14/273

Lavra Paul Lemerle e al. (ed.): Aces de Lavra. I–IV. Paris, 1970–1982.

LCI Engelber Kirschbaum – Wolgang Brauneld (ed.): Lexikon der

chrislichen Ikonographie. I–VIII. Roma–Freiburg–Basel–Wien, 1974.

MGH Georg Heinrich Perz e al. (ed.): Monumena Germaniae Hisorica. Hannoverae, 1826−2014.

MHH Áldásy Anal – Fejérpaaky László (szerk.): Monumena HungariaeHeraldica. Magyar czimeres emlékek. 1–3. üz. Budapes, 1901–1926.

MMFH Lubomír E. Havlík e al. (ed.): Magnae Moraviae Fones Hisorici. I–V.Brunae–Pragae, 1966–1971.

MNL OL Magyar Nemzei Levélár Országos Levélára

MREV Fraknói Vilmos (szerk.): Monumena omana episcopaus Vesprimiensis. I–IV. Budapes, 1896–1907.

MA Magyar udományos Akadémia

Szenpéery Imre – Borsa Iván (szerk.): Az Árpád-házi királyokokleveleinek kriikai jegyzéke. egesa regum sirpis Arpadianae criicodiplomaica. I−II. Budapes, 1923−1987.

SAPPB Šány archív Prešov − pobočka Bardejov / Az Eperjesi Állami LevélárBárai Fióklevélár

SRH Emericus Szenpéery (ed.): Scripores rerum Hungaricarum emporeducum requmque sirpis Arpadianae gesarum. I–II. Budapesini, 1937–1938. Repr. Szovák Kornél – Veszprémy László (szerk.). Budapes,1999.

UGDS Franz Zimmermann − Carl Werner − Georg Müller − Gusav Gündisch− Hera Gündisch – Konrad Gündisch − Gerno Nussbacher (Hrsg.):Urkundenbuch zur Geschiche der Deuschen in Siebenbürgen. I−VII.Hermannsad−Bukares, 1892−1991.

Zichy Nagy Imre – Nagy Iván – Véghely Dezső − Barabás Samu − KammererErnő − Dőry Ferenc − Lukcsics Pál (szerk.): A zichi és vásonkeői gró


15/273

Zichy-család idősb ágának okmányára. Codex diplomaicus domus senioriscomium Zichy de Zich e Vasonkeo. I−XII. Pes−Budapes, 1871−1931.

ZsO Mályusz Elemér − Borsa Iván − C. óh Norber – Lakaos Bálin −Neumann ibor (szerk.): Zsigmondkori oklevélár. I−XII. Budapes,1951−2014.


16/273

B E N E I B E R N A D E

Az ablaivus absoluus használaa a magyarkrónika –. századi szövegegységeiben*

Bevezeés

Krisó Gyula -ben ogalmaza meg az a ézisé, mely szerin a magyar krónika –.századi eseményeke elbeszélő része a . század elején újabb ászerkeszésen eset á, s ígya ma ismer krónikaszöveg egy szerző munkája. A neves örénész lexikai és razeológiai

vizsgálaok eredményei alapján kövekezeet erre a megállapíásra. Krisó Gyula állíá-sá a szöveg nyelvi elemzésével szereném a későbbiekben megerősíeni, vagy megcáolni.

Az Árpád-kori krónikarészen elvégzet nyelvi elemzés, amely a szövegrészben az accusa-ivus cum infiniivo és a nominaivus cum infiniivo használaá vizsgála, kimuata, hogy amagyar krónika, hasonlóan Szen Isván nagyobbik legendájához és az Anjou-kori kró-nikaolyaáshoz, igazodik a klasszikus nyelvi normákhoz. Azonban az emlíet krónika-részle mégis aralmaz kető olyan egysége, amelyek három vagy öbb krónikaejezebőlállnak, és markánsan középkori nyelvhasznála jellemző rájuk. Ezek a öbb ejezeből állórészek, illeve a . ejeze olyan helyeken olvashaóak, amelyekről a korábbi kuaások(Pauler Gyula, Csóka J. Lajos, Krisó Gyula, Szovák Kornél, Toroczkay Gábor) is azeléelezik, hogy későbbi beoldások. Úgy vélem a en emlíet szerkezeek használaárairányuló nyelvi vizsgála is megerősíete ez a vélemény. A kövekezőkben egy szinén

Krisó Gyula: A örénei irodalom Magyarországon a kezdeekől -ig. Budapes, . Benei Bernadet: Egyes igeneves szerkezeek használaa a magyar krónika –. századi szövegegysége-

iben. In: Gál Judi – Kádas Isván – Rózsa Máron – arján Eszer (szerk.): Micae mediaevales IV. Fiaalörénészek dolgozaai a középkori Magyarországról és Európáról. Budapes, . −.

Salamon és a hercegek Dezső püspök közveíésével béké könek: –.: SRH I. –; a mogyoródicsaa leírása, Szen László láomása, I. Géza megkoronázása: –.: SRH I. –.

Pauler Gyula: A magyar nemze örénee az Árpád-házi királyok alat I‒II. Budapes, . II. –. Csóka J. Lajos: A lain nyelvű örénei irodalom kialakulása Magyarországon a XI–XIV. században. Buda-

pes, . ., ., ., –., ., . Krisó Gy.: A örénei irodalom. Szovák Kornél: Szen László alakja a korai elbeszélő orrásokban (A László-legenda és a Képes Krónika

. ejezee orrásproblémái). Századok, () . –. Toroczkay Gábor: László király szenté avaása. (szerzői kézira)

* Köszöne illei Körmendi amás, aki érékes megjegyzéseivel külső lekorkén hozzájárul a anulmánymegszüleéséhez.


17/273

B B

gyakori nyelvi szerkeze, az ablaivus absoluus krónikabeli használaá ogom megvizsgál-ni. Először ismereem a paricipium absoluum klasszikus nyelvi normáknak megelelőhasználaá, majd bemuaom, hogyan használák a szerkezee a középkorban. Bár a ké-

zenekvő az lenne, hogy jelen írásban a krónikában az ablaivus absoluus használaá a mel-lékmondaok vizsgálaával együt árgyaljam, a kuaásban azonban még nem arok ot,hogy ez megehessem, így az összehasonlíás alapjául más magyarországi középkori lainszövegeken végzet grammaikai-szinakikai vizsgálaok eredményei szolgálnak, amelyekalkalmasak a krónika szövegével való összehasonlíásra. anulmányom kérdéselveése az,hogy vajon az ablaivus absoluus használaa a orrásban megerősíi, illeve megcáolja-e akrónika szerzőjével, valamin az eseleges krónikaászerkeszéssel kapcsolaos nézeeke.

A klasszikus nyelvi normáknak megfelelő használa

A paricipium absoluum, hasonlóan az accusaivus és a nominaivus cum infiniivóhoz, mel-lékmondao ömöríő unkció ölöt be. Öéle mellékmondao rövidíhetek vele:okhaározói, időhaározói, módhaározói, eléeles vagy megengedő. A szerkeze egyőnévből vagy egy az helyetesíő névmásból, és egy paricipiumi alakból áll, mindké össze-evője nemben, számban és eseben egyezeve. A paricipiumi alak kééle lehe: paricipiumimperecum acivi, illeve perecum passivi , atól üggően, hogy a szerkezetel kiejezet cselek-mény egy- vagy előidejű-e a őmondai állímányhoz képes. Az ablaivus ban álló alany nemordul elő a őmondaban, és ahogyan a szerkeze nevében is szerepel, ormailag üggelen aőmondatól. Az ablaivus absoluus mancus egy hiányos szerkeze, mivel nélkülözi a parici-piumo, azonban ez csak egy eseben ordulha elő: akkor, ha a léige paricipium imperecumacivi jének kellene szerepelnie benne (pl. Caesare vivo). Az ablaivus absoluushoz hasonlóunkcióval rendelkező nominaivus absoluus és accusaivus absoluus a késő lain nyelvhasz-nálaban űn el először. Ezekben a konsrukciókban mindké összeevő vagy alanyeseben,

vagy pedig árgyeseben áll. Az ablaivus absoluushoz képes kevesebbszer ordulak elő,álalában a beszél nyelvhez közelebb álló, nem irodalmi szövegekben.

Az ablativus absolutus középkori használaának jellegzeességei

Az ablaivus absoluus a középkori lain nyelvben ölötébb gyakori vol, és leginkábba hagyományos érelemben alkalmazák. Ennek az vol az oka, hogy a szerkeze hasz-nálaa bizonyos középkori eoreikusok szerin kiejezeten ajánlot vol, méghozzá abrevias céljából. Az ablaivus absoluusos szerkezeek szabályokól elérő használaa az

Peer Soz: Handbuch zur Laeinischen Sprache des Mitelalers. I–V. München, . IV. Band:Formenlehre, Synax und Silisik. .

Uo. .


18/273

A …

egyes írók nyelvi kompeenciáinak egyaja mérőeszközekén szolgálha. Ahogy ez máraz ókorban bizonyos körülmények közöt is leheséges vol, a középkorban is abban azeseben használák megleheősen gyakran az ablaivus absoluus, amikor az ablaivus ban

álló őnév vagy névmás a őmonda alanyára ual. Gyakran előordul, hogy az ablaivus- ban álló névszó megegyezet a őmonda árgyával. Például: congregao omni populo […] inerrogavi eos. Előordul, hogy a mondaban nem nevezék meg névmással önállóana árgya, hanem az az ablaivus absoluus ból kellet kiszűrni. Például: desrucis omnibushis locis hicque (eos/ea) muavi in melius. Az ablaivus absoluus ban álló kiejezés gyak-ran részes eseben álló őnévvel vagy névmással kapcsolódot a őmondai állímányhoz.Például: abii einardus, fare relico nil absens (sc. ei) misi . A későókori lainban „a-karékoskodak” az ablaivus-szerkeze alanyával, ha az könnyen ki leheet egészíeni azegész monda érelméől üggően. A késő anik mináka köveve ez a jelenség a közép-korban is előordul. Például: respondenibus ’eiam’ osendi sibi exposula .

Előordul, hogy az ablaivus absoluus paricipiális eleme egy semleges nemű paricipi-um perecum. Ilyen eseekben árgyalan igéről van szó, például: valedico recessi , azaz

„miuán búcsú vet, ávozot”. Előordul, hogy ilyen eseben accusaivus cum infiniivo ,illeve egy köőszavas mellékmonda kapcsolódik hozzá, például: is cum diaconumvidisse, cognio, quod esse omanus, azaz „amikor megláta a diakónus, uda, hogy azrómai vol.” Min az uóbbi példából is láhaó, gyakran szerepelnek ebben a semleges

paricipiumi pozícióban éresülés, érzékelés kiejező igékből képzet alakok: audio,cognio, viso. Ezekre az Árpád-kori krónikarész is sok példá szolgála: rex Aba his audiisinellexi, quod (,.) quo viso dixi Erney (,.): hiis iaque cogniis Gebarhepiscopus esinaner ugi (,.) A középkori szövegekben az ablaivus absoluusmancus megleheősen rikán ordul elő a klasszikus szövegekhez képes. A krónika vizs-gál szöveghelyeiben egyszer sem alálkozhaunk ezzel a szerkezetel.

A középkori magyarországi lain szövegeken végzet eddigi vizsgálaok eredményei

Az Anonymus Gesa Hungarorumának nyelvezeé vizsgáló Mészáros Ede az ablaivusabsoluus használaával kapcsolaban megállapíota, hogy a névelen jegyző gyakranalkalmaza a szerkezee, ami sokszor paricipium relaivummal vegyesen ordul elő,

Uo. . Uo. Uo. Uo. Uo. Uo. –. SRH II. . Uo. . Uo. .


19/273

B B

min például e monem ascendentes e visa pulchritudine erre Pannonie nimis lei acisun ; superatis omnibus gentibus prememoratis elici victoria fuentes ad propria regnareverunur . Vannak olyan eseek, amikor Anonymus – Mészáros Ede szavával élve –

megleheősen pongyolán ogalmazot. Például: Almus […] acto impetu (= mielőt aámadás megindul volna!).

Körmendi amás szerin a Szen Isvánról szóló Nagyobb legenda szerzője ragasz-kodot a klasszikus grammaika előírásaihoz, bár nyelvezee pallérozot, mégis sok-szor egyhangú. A legenda szövegében ablaivus absoluus ordul elő, amik kizárólagidő-, ok- vagy módhaározó kiejezésére szolgálnak, a szerző egyszer sem ömöríet

vele eléeles vagy megengedő alárendelés. Fonosabbnak arota a paricipiumabsoluusok akív vagy passzív jelenésaralmá imperek vagy perek mivoluknál.öbbször előordul, hogy az egyidejű cselekvések rögzíésére előidejű paricipium

perecum ból képzet igeneves szerkezee használ. Jól lászik, hogy a szenélerajz írója

nem vol iszában az álszenvedő igékből képzet beejezet melléknévi igenevek akív jelenésaramával. Egy eseben figyelmelenségből elér a klasszikus grammaikaszabályáól, és ormailag szabályalan ablaivus absoluus képez, a paricipium imper-

ecum eredei, -i végződésű ablaivusá val (tempore sue predesinaionis iam instanti). Megállapíhaó, hogy a Nagyobb legenda szerzője magabizosan használja e paricipiálisszerkezee, azonban az ablaivus absoluusok sablonosan kialakíotak és szűk jelen-ésaramo hordoznak.

Juai Péer a Szen Imre-legenda nyelvezeének elemzésé végeze el szakdolgoza-ában. A legenda szerzője arra örekedet, hogy az ablaivus absoluusszal kiejezheőmellékérelmek közül a leheő legöbbe beépíse szövegébe. Így a szerkezeek közötalálhaunk idő-, mód- és okhaározói mellékérelműeke, egy-és előidejűeke egy-arán.

Az Anjou-kori krónikaolyaás nyelvezeé Somogyi Szilvia vizsgála. A krónika–. ejezeeiben a klasszikus grammaikai szabályoknak megelelő ablaivusabsoluus alálhaó. A legöbb eseben az ablaivus absoluus időhaározásra szolgál,a szerző életel, illeve halállal kapcsolaos jelenésű igékből képeze azoka (példá-ul: vivene adhuc Ladislao rege .; posea moruo rege .). A –. ejeze-ekben alkalommal ordul elő ablaivus absoluus , viszon egyik sem ejez ki élee

vagy halál, hasonlóan a –. ejezeek és az annalisa rész egyelen ablaivus

absoluusához.

Mészáros Ede: A magyarországi közép-lainság őbb szabályai. V. Műhely () –. . Körmendi amás: Szen Isván király Nagyobb legendájának nyelvezee. Fons, () . . Uo. .; Soz, P.: Handbuch, IV. –. Körmendi .: Szen Isván király, . Juai Péer: A Szen Imre-legenda. Nyelvészei elemzés. . [szakdolgoza] . Somogyi Szilvia: A XIV. századi krónikakompozíció Anjou-kori olyaásának nyelvezee (A budai mi-

noria krónika lain nyelve). Fons, () . .


20/273

A …

Az Árpád-kori krónikarész ablativus absolutus-használaa

Az Árpád-kori krónikarész vizsgál ejezeében összesen ablaivus absoluus alál-

haó, amelyek arányosan oszlanak el a szövegben. Bár nem minden ejeze aralmazza aszerkezee, egy ablaivus absoluus aralmazó ejezee egy eseben sem köve három-nál öbb olyan ejeze, amely nem aralmazza a szerkezee.

A krónika szerzője időhaározói: posmodum vero congregao exerciu (,.), maneigiur aco (,.), Hungari ergo capa civiae (,.), módhaározói: hiis iaquealier ordinais cesar (,.), abiecis clipeis ugerun (,.), cervice faca moruuses (,–.), valamin okhaározói mellékmondaoka: Deo sic volene capus es (,–.), Bohemis ad conflicum venire non audenibus (,–.) ömöríet aszerkezetel.

A szövegben alálhaunk példáka eléeles mellékmondaok ömöríésére is:

non posse regnare […] nisi fare suo Bela exinco (,.); si ia es , alibus miliibusrepugnanibus non recuperabis regnum (,.). Megengedői mellékmondao azon-

ban egyszer sem ömöríet a szerkezetel. A szöveg nem aralmaz ablaivus absoluusmancus, amely jelenség jellemző a korszak lainságára. Egy eseben a középkori lainbanelerjed exiso igéből képzet paricipiumi alak adja a szerkeze igeneves összeevőjé:ducibus ibidem exisenibus ecclesia combusa es (,.).

A leggyakrabban az életel-halállal kapcsolaos udósíások: vivene Sanco Sephanorege (,.), eo moruo (,–.), eodem mox ibidem inereco (,–.), adiplomáciai árgyalások: consilioque habio (,–.), roborae edere pacis (,.), a háborúk: commisso igiur proelio iner urumque (,.), az éresülések: his audiisconrisaus es rex (,.), illi hoc viso (,.), és a vallásos cselekmények leírá-

SRH II. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. .


21/273

B B

sakor: canais igiur mauinis (,–.), celebraaque missa, omnibus rie peracis(,–.) ordul elő az ablaivus absoluus.

A szövege a könnyebb átekinheőség véget ö egységre agolam, ugyanúgy, aho-

gyan ez az accusaivus cum infiniivos és a nominaivus cum infiniivos szerkezeek vizsgá-laakor etem korábban: Szen Isván, Orseolo Péer, Aba Sámuel uralkodása; I. And-rás és I. Béla uralkodása; Salamon és a hercegek viszálya, I. Géza és Szen László ural-kodása; Könyves Kálmán és II. Isván uralkodása; Álmos-ági királyok. Ezen egységekmindegyike aralmaz audio val és colligo val képzet ablaivus absoluusoka. Ezek azon-

ban sablonos kiejezések, amelyek bármelyik örénei szövegben előordulhanának,ezér nem bizonyíják az, hogy egy szerző munkája lenne a ma ismer krónikaszöveg.Érdekes viszon, hogy vannak siliszikailag szépen megkomponál ablaivus absoluusoka szövegben, ami az jeleni, hogy a szerkeze ké összeevője, minegy keree alkova,közre ogják a ovábbi bővíményeke. Erre öbb példá is szolgála a krónika szövege,

ső mind az ö egységben szerepelnek siliszikailag érékesebb szerkezeek:. egységből: Aba vero congregao Hungarorum exerciu (,–.)

Pero iaque per ugam de manibus Hungarorum elapso (,–.)

Pero rege cum presidio suorum in Hungaria relico (,.)

. egységből: regalibus iaque nupiis iuxa fluvium Morua celebrais (,– .)

federibus pacis firmier roborais (,–.)

compleo regni sui anno erio (,–.)

. egységből: Bohemis ad conflicum venire non audenibus (,–.)

plurimis eorum ibidem in ore gladii prosrais (,–.)

residuis auem eorum in capiviae subacis (,–.)

manibus iaque regis e ducum in fidei pignus exensis (,–.)

mulis ex eis inerfecis (,–.)

nunc hiis , nunc illis fugienibus e diu sine vulnere ceranibus(,.)

Uo. . Uo. . Uo. . Uo. Uo. . Uo. . Uo. Uo. . Uo. . Uo. . Uo. Uo. . Uo. . Uo. .


22/273

A …

. egységből: accersio Polonorum e Hungarorum consilio e auxilio reversus es(,.)

. egységből: ascio Ruenorum Polonorumque auxilio (,–.)

A krónika szerzőjénél vagy szerzőinél öbb eseben is kimuahaó az ablaivusabsoluus halmozot használaa.

. egységből: omnibus pompis mundane glorie calcais e emporali regnidyademae deposio (,–.)

missis muneribus , daa quouqe fide , quod […] (,.)

accepa a duce licenia , Bela rare suo ibidem relico (,–.)

. egységből: relicis enoriis e clipeis e universis supellecibus suis abiecis(,–.)

regalibus iaque nupiis iuxa fluvium Morua celebrais e federibus

pacis firmier roborais (,–.) omnibus Teuonicis ibidem inerfecis e ducibus eorum

comprehensis (,–.)

. egységből: rex igiur e gloriosi duces ere omnibus paganis inerfecis eomnibus Chrisianis a capiviae liberais (,–.)

plurimis eorum ibidem in ore gladii prosrais , residuis auemeorum in capiviae subacis (,–.)

pos hec collecis exerciibus, nunciis requener missis andem rexe dux venerun Srigonium(,.)

miliibus suis inerfecis e ipsis gravier vulnerais (,–.)

celebraaque missa , omnibus rie peracis precipi rex (,– .)

. egységből: -. egységből: quo regnane regina Elena habio consilio (,.)

Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. . Uo. .


23/273

B B

Amin a példákból láhaó, a negyedik egység kivéelével minden ovábbi egységaralmaz legalább egy olyan szöveghelye, ahol megfigyelheő a paricipium absoluum halmozása. A en ismereet kerees szerkezeek, valamin a szerkezehalmozás alapján

alán lehene egy szerzőre kövekezeni, de véleményem szerin ez még kevés ennek bizonyíására.

Összegzés

A vizsgál krónikarészben alálhaó ablaivus absoluusok nagyrész illeszkednek a klasz-szikus lain grammaika szabályaihoz. Bár az egész szövegkorpusz behálózzák a hocaudio és colleco exerciu ípusú ablaivus absoluusok, viszon ezek a szerkezeek már-már szóordulakén jelennek meg a vizsgál szövegrészekben, sablonosak és bármelyik

középkori lain nyelvű szövegben előordulhanak, így nem alkalmasak a szerzőség kér-désének iszázására. alán a enebb bemuaot, siliszikailag érékesebb, kerees ab-laivus absoluus-szerkeszés, valamin a szerkezehalmozás igazolhaná az egy szerzővelkapcsolaos nézeeke, de ez az állíás gyenge lábakon áll. Kijelenhejük ehá, hogy azablaivus absoluosok vizsgálaa negaív eredmény hozot a szerzőség, a szöveg egysé-gessége szemponjából, illeve az eseleges ászerkeszésre vonakozóan. Jelen megfigye-léseinkből ehá az szűrheő le, hogy a negaív eredmény is eredmény, így a szöveg o-

vábbi alapos grammaikai-siliszikai vizsgálaa szükséges a Krisó-ézis megíéléséhez.Ennélogva a gerundiumok, gerundivumok, köőszavak és mellékmondaok használaárairányuló vizsgálaok még szolgálahanak eredményeke.


24/273

A …

T U P H C

R E T C

Te sudy aims a confirming Gyula Krisó’s presumpion on he sole hireenh-cenury auhorship o he so-called Hungarian Chronicle. Afer providing a sudy ohe medieval usage o he ablaivus absoluus , I highligh he relaion o medieval Lainexs rom Hungary o his paricular grammaical consrucion. Te ablaivus absoluus consrucions ound in he Hungarian Chronicle are in accordance wih classicalgrammaical sandards. However he ex o he chronicle is doted wih srucures suchas hoc audio and colleco exerciu . Tese raher sereoypic srucures do no enable uso answer he quesion o auhorship. Perhaps he sylisically more valuable ramedablaivus absoluus-srucures and consrucion- accumulaion could suppor he heory

on being only one auhor, bu his is only a weak argumen. Te analysis o he ablaivusabsoluus srucures yielded no firm conclusions regarding he auhorship or possibleredacions o he chronicle. Wha is presened here provides some ligh on he issue or

which urher grammaical and sylisic analyses are required.

Keywords: ablaivus absoluus, medieval Lain, Hungarian Chronicle, grammaicalanalysis


25/273


26/273

F Á B I Á N L A U R A

Királyi-királynéi reprezenáció, egyházi üzene I -

*

Bevezeés

anulmányomban egy különösen viaot középkori üvegablako válaszotamelemzésem árgyául: a charres-i kaedrális északi kereszházának . század első elébenkelekezet rózsaablaká. Ez az üvegesmény nem csupán összeet és nehezen érel-mezheő, illeve nem konvencionális ikonográfiája miat kelete el régóa a kuaók fi-gyelmé, de a ponos daálása mellet, a megrendelő(k) szerepe sem eljesen iszázot.

A rózsaablak középponjában Szűz Mária rónol a gyermek Jézussal, körülötük az ószö- veségi próéák és királyok, alatuk ö lándzsaablakon szinén ószöveségi őpapok éskirályok állnak, közötük Szen Anna alakjával. Az ablak érelmezésé nehezíi egyrésza Szen Anna lábai alat a donáorra ualó mezőben a rancia királyi haalma jelképezőliliomoka ábrázoló címerpajzs. Másrész a lándzsaablakok ölöt, a liliomokkal együt aKaszíliai Királyságo jelképező vörös alapon aranyszínű várak is megjelennek. Főleg azuóbbiak miat alakul ki az a vélekedés, hogy az ablako a Capeing család, ezen belülis Kaszíliai Blanka régenskirályné (–) adományozhata, aki VIII. Lajos (–) király elesége és IX. (Szen) Lajos (–) édesanyja vol.

Az elérő vélemények abból is akadnak, hogy a kaedrális épíésöréneének krono-lógiája, így az üvegablakok elkészülésének ideje is homályos erülenek számí, és a kevésennmarad írot orrás sem könnyíi meg a helyzee. Írásomban egyrész az a kérdésigyekszem körüljárni, hogy milyen érvek szólnak a mellet, hogy Kaszíliai Blanka rész

vet az adományozásban. Máselől, annak ellenére, hogy a középkori üvegablakok nagyrészénél a szenek és a bibliai öréneek vizsgálaakor nem szokás eléelezet poliikaiüzenee vizsgálni – ez az ablak mégis kivéelnek számí az eddigi művészetörénei ku-

Az üvegablakok kaalógusá ld. Yves Delapore: Les viraux de la cahédrale de Charres. Charres, .ovábbi képekér ld. htp://www.herosewindow.com és htp://www.medievalar.org.uk (Hozzáérésideje: . szepember .).

* Köszöne illei Molnár Péer, aki érékes megjegyzéseivel külső lekorkén hozzájárul a anulmánymegszüleéséhez.


27/273

F L

aásokban. Ezér érdemes körüljárni az is, hogyan magyarázhaó az ószöveségi szemé-lyeke elsorakozaó alkoás ikonográfiai üzenee, a Capeingeke jelképező liliomok és arégenskirálynéra ualó várak ényében. Ismer, hogy a Francia Királyságban az uralkodók

sajá szerepüke a bibliai királyok ideális köveőikén haározák meg,

így nem elhanya-golhaó szempon, hogy a különböző inerpreációs javaslaok ulajdonképpen egy kérdéskörül mozognak: mennyiben ekinheő az ablak a Capeing királyideológia és szakrálisörénelemábrázolás korai példájának? Az ikonográfiai elemzés során a lándzsaablakokképípusának meghaározására is kiérek, mivel a bibliai személyek párba állíása egy nép-szerű éma áérelmezésé ükrözi, az erények és bűnök megszemélyesíésé.

Épíészei kronológia és az üvegablakok daálásának kérdése

Mivel az ablak lérejötének ponos ideje nem ismer, ezér elsőkén onos a székes-egyház épíészei kronológiáján belül elhelyezni. Sajnos álalában elmondhaó, hogy ke-

vese udunk a középkori emplomok ikonográfiai programjainak készíőiről, de jeleneseben már az épíkezések egyes ázisainak daálása is soka viaot kérdés vol az uób-

bi évekig. A góikus kaedrális elépíése az . június -i uán kezdődöt meg, mivel a. században, Fulber püspök idején (–) elkezdet és a későbbiekben áépíetromán sílusú emplom ekkor leéget. A krónikások azonban – a korban megszokotmódon – úloznak a ragédiával kapcsolaban, hiszen a kripa és a nyugai homlokza ismegmarad, uóbbi üvegablakaival együt.

A kuaások egyik sarkalaos ponja, hogy a góikus kaedrális kezdei ervei mennyireekinheőek egységesnek. Peer Kurmann és Brigite Kurmann-Schwarz meggyőzőenaz állíja, hogy a kápalan áogó épíészei erv meglée nélkül nem kezdet volna belea haalmas újjáépíési munkákba, ezér az üvegablakok eseében is léeznie kellet egyrugalmas programadó ervnek, ami akár később is kiegészíhetek. Például körül

Willibald Sauerländer: Inegraed Fragmens and he Uninegraed Whole: Scatered Examples romReims, Srasbourg, Charres, and Naumburg. In: Virginia Chieffo Raguin (ed.): Arisic Inegraion inGohic Buildings. orono, . –.

Bea Brenk: Bildprogrammaik und Geschichsversändnis der Kapeinger im Querhaus der Kahedrale von Charres. Are Medievale , () . .; Sauerländer, W.: Inegraed, –.

Louis Grodecki – Caherine Brisac: Le virail gohique au XIII e siècle. Paris, . –. A űzvész ponos dáuma egy körül összeállíot, verses csodaleírásoka aralmazó műben, a

Miracula Beae Marie Virginis in Carnoensi ecclesia aca című írásban marad en. A lain nyelvű kiadás-ról ld. Anoine Tomas: Les Miracles de Nore-Dame de Charres. Bibliohèque de l’École des Chares , () –.

Jan van Der Meulen: Recen Lieraure on he Chronology o Charres Cahedral. Te Ar Bullein , () . .

Példakén az üvegablakok elrendezésé hozzák el, mivel a öbb jelenees legenda ablakoka a öldszinen,a monumenális és figurális kompozícióka pedig a első ablaksorban helyezék el, ami bizonyíja, hogyegy viszonylag ponos képe vol az építeőknek a kaedrális vizuális megjelenéséről. Ráadásul a legendá


28/273


29/273

F L

ellenében Charres-ban az archiekúrá, valamin a kapuszobroka a kápalan ervezeés rendele meg, és ezeke nem beolyásolák az egyéni donáorok. A kőaragók és azüvegablakmeserek közöt így is szükség vol az együtműködésre, mivel a kapuk émái

megismélődnek az ablakokon.

A charres-i kaedrálisra vonakozó írot orrások közül sajnos egyik sem emlíi az üveg-ablakok munkálaai, a munka megszervezésé, a kőaragóka vagy az üvegablak-készíőmesereke. Viszon megállapíhaó, hogy a nyugai homlokza román kori ablakai melleta legkorábbi ablakoka és – közöt épíeték be a hosszház alsó ablaksorába, aenieke – körül, a szenély ablakai – körül, míg a kereszházé –közöt. körül készülheet el a kereszház déli oldala és az északi oldalon ké ablak,ovábbá – körül a kereszház északi szakasza, – körül pedig a kereszházké grisaille ablaka. Manhes-Deremble szerin a déli oldal ablakai – közé eheőkés az északi rózsaablako a királyi család kölségén emelék, uán.

Az épíészei ázisokból kiderül, hogy az északi kereszház ablakai az épüle öbbi ré-széhez képes viszonylag késeiek, – körül kerülhetek a helyükre a kereszház el-épülével. ehá kronológiai szemponból is leheséges Kaszíliai Blanka régensségéhezársíani az ablako. Viszon nem zárhaó ki, hogy már az -as éveknél előbb hozzálátaka megervezésükhöz, amihez az üvegesmény ikonográfiai elemzése jelenhe ámpono.

Az északi kereszház rózsaablakának és lándzsaablakainak ikonográfiája

Az üvegesményen belül a lándzsaablakok poziív megíélésű ószöveségi királyai ésőpapjai alat – ahol másut a donáorok ábrázolásai szokás elhelyezni –, mindenkihezársíotak egy-egy negaív megíélésű ószöveségi uralkodó. A poziívan érékel sze-

Kurmann, P. – Kurmann-Schwarz, B.: Charres Cahedral, . Uo. –.; Brenk, B.: Bildprogrammaik, . Delapore három műhely különí el, vagy egye, ami három ázisban működöt. Delapore, Y.: Les

viraux , ., .; Louis Grodecki már ha műhellyel vagy meserrel számol, akik akár egy műhelyben isdolgozhatak. Louis Grodecki: A Sained Glass Aelier o he Tireenh Cenury: a Sudy o Windowsin he Cahedrals o Bourges, Charres and Poiiers. Journal o he Warburg and Courauld Insiues, () –.

Claudine Lauier: Les peinres-verriers des bas-côés de la ne de Charres au débu du XIIIe siècle. Bul-lein Monumenal , () . .

Grodecki, L.: A Sained, –.; Grodeckivel ellenében Paul Frankl szerin – közöt készül aszenély, -ől -ig a hosszház, – közöt pedig a kereszház ablaksora, ám ezzel Grodeckimellet Jan van der Meulen és Meredih Parsons sem éret egye. Paul Frankl: Te Chronology o heSained Glass in Charres Cahedral. Te Ar Bullein , () . –.

Brigite Kurmann-Schwarz – Peer Kurmann: Charres, la cahédrale. Paris, . . Szürke árnyalaú és ornamenikai jellegű üvegablak ípus. Meredih Lillich Parsons: A Redaing o he

Tireenh Cenury Grisaille Windows o Charres Cahedral. Gesa, () –.; Kurmann, P. –Kurmann-Schwarz, B.: Charres , .

Manhes-Deremble, C.: Les viraux narrais, –.


30/273

K- ,

mélyek sorába arozik balról haladva a őpap és király, Melkizedek (alata ellenpárja a bálványimádó Nabukodonozor), majd Dávid király, aki egyszerre ábrázolak idős ki-rálykén és a korai éveire ualó hárával együt (alata az öngyilkosságo elköveő Saul),

ő kövei a bölcs Salamon király (negaív példája bibliai uóda, Jeroboám aki szinén bálványimádókén láhaó). Végül az első ószöveségi őpappal, Áronnal zárul a sor, akia kivirágzot mandulaággal, más néven „Áron vesszejével” láhaó (az ablak alsó részénFáraóval). Középen Szen Anna áll, karján Máriával, és alatuk a donáor mezőben aCapeingek címerpajzsával. A lándzsaablakok ölöt, a „rózsában” Szűz Máriá szinénkarjában a gyermek Jézussal – másik kezében egy fleur-de-lys-vel – ábrázolák, körülö-ük a első részen négy galamb dicsénnyel övezve (ualva a Szenlélek adományaira),alatuk négy angyal, legalul négy szerá láhaó. Kiele haladva a kövekező körben i-zenké ószöveségi király, a legszélső körben pedig izenké próéá állíotak. A kékalapon aranysárga színű liliomok ismé elismerheőek izenké négykaréjú ormában, a

királyok és próéák koncenrikus alakzaa közöt. Az üvegablakok szereplőinek egy ré-sze az északi oldal kapuszobrain is megjelenik, mivel a középső kapu ő moívuma Máriamegkoronázása, ahol a rumeau (oszósudár) szobron Szen Anna áll szinén Máriával akarján; a baloldali pillérszobrokon Dávido, Áron és Melkizedeke, Salamon viszon a

jobboldali kapun helyezék el.

A párba állíot ószöveségi személyek egy részénél a bibliai szál révén egyérelmű,hogy miér ők állnak párban, min például Dávid és Saul eseében. öréneük szo-rosan összekapcsolódot, mivel Dávid szimbolizála az alázaosságo (humilias) ésSaul a gőgö (superbia), így közudomású vol, hogy ellenées ulajdonságoka jelké-peznek. Dávidra, Izrael második királyára álalában az egyik legonosabb ószöveségikirályi példakén ekinetek a középkorban. Ő vol a kaonáskodó és bűnbánó király,

A liliomos jogar aró koronás királyok Jézus ősei szimbolizálva a kövekezők enről jobbra haladva:Dávid, Salamon, Abijja, Jósaá, Jósiás, Akház, Manassé, Ezékiás, Jóám, Jórám, Ásza és Roboám. A pró-éák: Hóseás, Ámosz, Jónás, Náhum, Szooniás, Zakariás, Malakiás, Aggeus, Habakkuk, Mikeás, Abdiásés Jóel. Delapore, Y.: Les viraux , .

Roger J. Adams: Te Column Figures o he Charres Norhern Foreporal and a MonumenalRepresenaion o Sain Louis. Zeischri ür Kunsgeschiche , () –.

és Sám; Kir –; Krón. Louis Réau: Iconographie de l’ar chréien, ome II. Iconographie de la Bible, I.: Ancien esamen. Paris,

. –.; A émának ismer –. századi előzménye (San Paolo Biblia) de a . század végéig nem jelen meg újból (akkor is csak II. Fülöp rancia király elesége, Dániai Ingeborg zsolároskönyvében(– k.), majd Kaszíliai Blanka uralkodása alat kapot ismé különös figyelme Saul öngyilkos-ságának ábrázolása, például a Bible Moralisée köeek miniaúráin vagy a Saine-Chapelle üvegablakain.Benjamin Zweig: Picuring he Fallen King: Royal Paronage and he Image o Saul’s Suicide. In: ColumHourihane (ed.): Paronage: Power and Agency in Medieval Ar. Princeon, . –.

Annak ellenére, hogy Dávid se vol menes a bűnökől (elcsábíota Basebá és megöle érjé), mégisa középkorban a bűnei megbánó és alázaos, hadi sikereke elér királymodell vol. Hugo Seger: Da-vid rex e Prophea. König David als vorbildlicher Verkörperung des Herrschers und Dichers im Mitelaler,nach Bilddarsellungen des achen bis zwölen Jahrhunders. Nürnberg, .; Klaniczay Gábor: A királyi bölcsesség ellenmondásos minaképe – Salamon. Aeas, () . –.


31/273

F L

és exegeikai jelenőségé ovább okoza, hogy Jézus őle származot, aki így „Dávid há-zából való” vol, melynek képi megelelője a Jessze ája. A charres-i ablakon a közép-korban igen elerjed, szakálla és koroná viselő, idős zsoláros Dávid király ikonográfiai

ípusa jelenik meg.

Saul öngyilkossága viszon rikább és különösebb éma a középkoriművészeben, ráadásul Charres-ban ábrázolák először üvegablakon. Benjamin ZweigSaul halálának ikonográfiájá vizsgálja anulmányában, amiből öbbek közöt kiderül,hogy Kaszíliai Blanka időszakában ismé népszerűségnek örvendet ez a jelene. An-nak ellenére, hogy az öngyilkos király moívuma a királyság inézménye szemponjábólkényes bibliai epizód vol, a Karoling időkől kezdve mégis a királyi család álal megren-del munkákban ábrázolák. A kardjába dőlő Saul exemplumkén szimbolizála a királyiuralom örékeny ermészeé, inő példakén emlékezeve, hogy a elkenés szerarásasorán elnyer, Isenől kapot haalom elveszíheő.

Salamon király, aki öbbek közöt a bölcsesség és igazságos bíráskodás minaképe

vol, it fiaal szőke hajú érfikén rónol, kezében liliomos jogar ar, és kék paláso visel. Salamon király ábrázolása korszakonkén válozot, de a . század elején el-erjed a fiaal, szőke hajú és szakáll nélküli ikonográfiai ípusa a rancia alkoásokon. Dávid mellet Salamon is Jézus királyi ősei szimbolizálja, de megíélése a középkorbanigen ambivalens vol, és – annak ellenére, hogy kiemel jelenőségű királymodellkén ekinetek rá – apjáól elérően a személyiségéről az Ószöveség alapján nem kaphaunkeljesen haározot képe. A charres-i Salamon-porré összehasonlíva például a párévizeddel későbbi Saine-Chapelle Királyok könyve üvegablakán ábrázol Salamonnal,

Bea Brenk kiemeli, hogy ehhez a nem hagyományos ablakhoz a sain-denis-i Jessze ája-üvegablakszolgálhaot minakén. Brenk, B.: Bildprogrammaik, .; Juta Seiber (szerk.): A kereszény művésze .Budapes, . .

Ellenében azzal az ablakkal, ami a kórusban a mészárosok céhe adományozot, ahol Dávid király hár-a nélkül ábrázolák. Réau, L.: Iconographie , II. –.; Colum Hourihane (ed.): King David. Princeon,. –.; Bogyay, Tomas v.: „David”, in: LCI I., –.

Ezen kívül ké ábrázolása ismer üvegablakon, az auxerre-i kaedrálisban és a Saine-Chapelle-ben.Zweig, B.: Picuring, .

Sám ,. Zweig, B.: Picuring, –. IX. Lajos korársai is új Salamonkén vagy új Dávidkén emlegeték. Érdekes megfigyelni, hogy Sa-

lamon király ikonográfiája IX. Lajos idején elűnően hasonlí a későbbiekben szenté avaot ranciauralkodó ábrázolásaira. Fábián Laura: IX. Lajos bibliai király-modellje: Salamon király. Világöréne ,() . –.

Réau, L.: Iconographie, II. –.; Bernhard Kerber: „Salomo”, in: LCI IV., –. A reimsi kaedrális üvegablakain is kiemel szerepe kapot Salamon. Meredih Lillich Parsons: King

Solomon in Bed, Archbishop Hincmar, he “Ordo” o , and he Sained-Glass Program o he Naveo Reims Cahedral. Speculum , () . –.

Jacques Le Goff: Sain Louis. Paris, . . Salamon király egyrész a négy ószöveségi könyv – Példabeszédek könyve, Prédikáor könyve, Énekek

éneke és Bölcsesség könyve – szerzőjének ekineték, de élee végén öbb száz elesége és ágyasa révén bálványimádóvá vál és elordul Isenől. Klaniczay, G.: A királyi bölcsesség, –.


32/273

K- ,

láhaó, hogy megíélése mennyire válozó vol. A Saine-Chapelle-ben erényes és elíé-lendő királykén is ábrázolák, de a charres-i ablakon kiejezeten köveendő példa-kén láhaó. Alata uóda, a bálványimádó Jeroboám érdel, akire újíó jellegű kulikus

inézkedései, valamin a királyság alata bekövekezet ketészakadása miat bűnöskénekinetek a Biblia-kommenáorok. Salamon király így végeredményben a bölcs ural-kodás és dönéseke szimbolizálja a évúra ér Jeroboámmal szemben.

A lándzsaablakok ké egyházi szereplőjének egyike Melkizedek, Sálem királya éspapja. A kereszény exegézisben szinén Kriszus előképekén szokak ekineni rá, mivela Bibliában kenyere és bor ajánl el, ami az euchariszia előképé jelenete. Ábrázo-lásain ezér papi vagy királyi ruhá visel, időnkén koroná, és kenyereskosara eseleg

boraró arha a kezében, de üvegablakokon Saulhoz hasonlóan rikán ábrázolák. Brenk kiemeli, hogy Melkizedeke álalában csak papkén szokák ábrázolni, a charres-iablakon piros mirá és aranykoroná viselő megoldása szokalan vol Nyugaon. Ez

eseben ruházaa mégis ez a ketőssége ejezi ki, hiszen Dávid és Salamon ölözeéhezhasonló köpeny, valamin övvel összeogot ehér ruhá visel. A korona kivéelességé-re párhuzamos példa a charres-i északi kapun elhelyezet Melkizedek-szobor, ahol szin-én nem visel koroná. Ké egyéb példa akad csupán a . századból koroná és mirá isegyszerre viselő Melkizedekre. Az egyik a IX. Lajosnak készül zsolároskönyv (-asévek közepe), illeve a másik, egy az –-es években, Párizsban eset képes Biblia( Morgan Kereszes Biblia vagy Maciejowski Biblia), ami szinén IX. Lajoshoz köődik. Mindké díszes köeben az Ószöveség különböző jeleneei helyezék a középponba,összekapcsolva a Capeingek uralmának ideológiai érelmezésével. A charres-i abla-kon Melkizedek ellenpárja Nabukodonozor babilóniai király, aki Jeroboámhoz hason-lóan bálványok előt imádkozik. Nabukodonozor bibliai öréneei közül leggyakrab-

ban az álmá szokák kiemelni, amiben egy négyéle anyagból készül szobor szerepel, és a leírásnak megelelően a charres-i ablakon egy ilyen jellegű királyszobro imád a

Alyce A. Jordan: Visualizing Kingship in he Windows o he Saine-Chapelle. Brepols, . .; LouisGrodecki – Jean Laond: Les Viraux de Nore-Dame e de la Saine-Chapelle de Paris. Paris, . –.

Kir ,–,. Paul, Jürgen: „Jeroboam”, in: LCI II., . Móz ,–. Seib, Gerhard: „Melchisedech”, in: LCI III., –. Leslie Ross: Medieval Ar. A opical Dicionary. Wespor, . .; Seiber, J.: A kereszény , –.

A . század közepén a srassburgi kaedrálisban (Ábrahámmal együt) és a Saine-Chapelle-ben láhaóüvegablakokon. Seib, Gerhard: „Melchisedech”, in: LCI III., .

Brenk, B.: Bildprogrammaik, . Harvey Sahl: Picuring Kinghsip. Hisory and Paining in he Psaler o Sain Louis. Philadelphia, . . Brenk, B.: Bildprogrammaik, . Uo. .; Sahl, H.: Picuring, –. Uo. . Kir , Krón ; Paul, Jürgen – Busch, Werner: „Nabuchodonosor”, in: LCI III. –. Dán ,–. Dán ,–.


33/273

F L

pogány király, melynek érdekessége, hogy a készíő egy koroná is elhelyezet a bálvá-nyon, ami a bibliai leírásban nem szerepel.

A másik egyházi személy, Mózes idősebb esvére és segíőársa, az első ószöve-

ségi őpap, Áron.

Mivel a Sínai-hegynél ő és fiai is papok volak, ezér Áron háza akésőbbiekben a papságra ual. Az ablakon Áron hosszú őpapi ruhá (eodo), drá-gakövekkel díszíet melláská és ején süvege visel, ovábbá egyik kezében egykönyve, másikban egy kivirágzot mandulaága ar. Áron őpapi mélóságára ualó

jelképe, a kivirágzó ág Kriszus elámadásának előképé is jelenete. Álalában Mózesöréneének mellékalakjakén szokák ábrázolni, de a laoni és az amiens-i kaedrálisMária-kapuján a páriárkák és próéák sorában is elűnik. A Mózes-ciklusok közüla charres-i lándzsaablakon azér szerepelhe együt a lováról a Vörös-engerbe zuhanóFáraóval, mivel közös öréneükben Áron a Fáraó előt áválozaja a bojá kígyóvá,elnyelve az egyipomi jósoké. Ebben a konexusban Fáraó neve öbb helyen is sze-

repel az Ószöveségben a zsidóság öréneével összekapcsolódva, jelen eseben az azegyipomi uralkodó eseték meg, aki Mózes öréneében elnyel a Vörös-enger.

A lándzsaablakok kompozíciójában Szen Anna alakja kivéelesnek ha az ószövesé-gi királyok és próéák közöt. Willibald Sauerländer azzal magyarázza Anna személyé,hogy – uán a szen ereklyéjének haására illeszeték be egy korábbi ikono-gráfiai programba. A ejereklye minden valószínűség szerin beolyásola a kereszházképi emaikájá. Benjamin Zweig úgy véli, hogy Szen Anna személye kapcsolja össze azószöveségi személyeke a lávány és az eszmei koncepció szemponjából egyarán köz-poni helye eloglaló Szűz Máriával. Mivel Szen Anna nyugai kulusza őleg a későközépkorban erjed el, így a . században kevés helyen ábrázolák, a charres-i példá-kon kívül a párizsi Nore-Dame nyugai kapuján láhaó még. Anna alakja Máriáéólannyiban különbözik, hogy a karján arot gyermek hosszú zöld színű női ruhá visel. Szen Anna rumeau szobra és az üvegablak is a szigorú bizánci karakerű ún. Hodé g éria

Dán ,–. Réau, L.: Iconographie , II. –.; A charres-i kaedrálison belül még egy ablakon ábrázolák Áron a

kórusban (. ablak). Diens, Heide: „Aaron”, in: LCI I. –. Kiv ,–. Seiber, J.: A kereszény , . Diens, Heide: „Aaron”, in: LCI I. . Kiv ,. Ross, L.: Medieval Ar , . Kiv , –; Réau, L.: Iconographie , II. –. Sauerländer, W.: Inegraed, –. Zweig, B.: Picuring, . Waler Cahn: Te ympanum o he Poral o Sain-Anne a Nore Dame de Paris and he Iconography

o he Division o he Powers in he Early Middle Ages. Journal o he Warburg and Courauld Insiues , () –.

Louis Réau: Iconographie de l’ar chréien, ome III. Iconographie des Sains. I. Paris, . .


34/273

K- ,

ikonográfiai ípusba arozik, mely csak a . században kezdet áalakulni és vál köny-nyedebb elrendezésűvé, amikoról Máriá és Anná elérő élekorban eseték meg.

A lándzsaablakok eseében – Szen Anná kivéve – leheséges egy ikonográfiai hagyo-

mány és képípus meghaározása, ezálal leheőség nyílik az ószöveségi szereplők másirányból örénő érelmezésére. A jók és a rosszak szembeállíása elidéz egy igen nép-szerű középkori émá, a megszemélyesíet erények és bűnök radíciójá. Az erények ábrázolásának hagyománya az ókorra nyúlik vissza, mely moívumo a kereszény aní-ások a bűnökkel egészíetek ki. Ezek a perszonifikációk álalában nőalakok volak, denem minden eseben. Szen Pál az erényeke a gonosz elleni egyverkén jellemeze,és erullianus uán Prudenius (– k.) ogalmaza meg Psychomachia (Harc alélekér ) című allegorikus művében az erények és bűnök drámai harcá, melynek során aHi legyőzi a Bálványimádás, a Remény a Késégbeesés, sb. A Psychomachia igen mesz-szemenő haás gyakorol a középkori művészere, mivel a kereszény lélek láhaalan

küzdelmei szimbolizála. Az erények és bűnök ikonográfiai radíciójában ké ípus különíheő el. Eleine – az

. századól – őleg harcoló, egyveres nőalakoka helyezek el egymással szemben, aki-ke atribúumaik alapján leheet elismerni. Viszon a . századól kialakul egy kevésbénarraív, saikusabb jellegű megogalmazás, melyben az erények győzeskén állnak alegyőzöt bűnök ölöt – sok eseben akár az elbukotak nyakán állva –, ami igen sok-éle variációban vol jelen a középkorban. Rikább eseben a morális ulajdonságoka

bibliai szereplők esesíeték meg. A . századi székesegyházak – így öbbek közöta párizsi Nore-Dame, Charres, Amiens, vagy Laon – képi programjában is igen köz-

Seiber, J.: A kereszény , –. A négy kardinális erényhez (Igazságosság, Báorság/Erő, Okosság, Mérékleesség) ársul a három ise-

ni vagy eológiai erény (Hi, Remény, Szeree). Seiber, J.: A kereszény , . Kivéelesek például a . századi Horus Deliciarum miniaúrái. Adol Kazenellenbogen: Allegories o he

Virues and Vices in Mediaeval ar, fom he Early Chrisian imes o he Tireenh Cenury. orono, ..

E ,– George P. Goold – S. Harrison Tomson (ed.): Prudenius: Works o Prudenius. Cambridge, –.

–. Kazenellenbogen, A .: Allegories, VII. Kazenellenbogen is elhívja a figyelme arra, hogy a második kaegória bonyolul érelmezés

eredményezhe. Uo. .; Colum Hourihane (ed.): Te Grove Encyclopedia o Medieval Ar & Archiecure. I–VI. Oxord, . VI. –.

Seiber, J.: A kereszény, –.; Időben korábbi példakén a Speculum virginum egyik miniaúrájá (ol.r) lehe kiemelni, melyen öbbek közöt Humilias leszúrja Superbiá és mellete Judi Holoernészenáll győzesen. Evans, Michael: „ugenden und Laser”, in: LCI IV., .; A . századi bambergi apokalip-szis egyik miniaúráján az erények párosával állnak, a nőalakok épp leszúrják a bűnöke, és a árs erények bibliai szereplők: Ábrahám az Engedelmesség, Mózes a iszaság, Dávid a Peniencia és Jób a ürelem.Kazenellenbogen, A.: Allegories , –., .; A kézira digializál válozaa és az álalam leír miniaúraelérheő: htp://bsbsbb.bsb.lrz-muenchen.de/~db//sbb/images/index.hml (Hozzá-érés ideje: . ebruár .).


35/273


36/273

K- ,

mindig egy lóról a mélybe zuhanó alakkén ábrázolak a középkorban , viszon így Áronaz Alázao jelenhei. A lándzsaablakok mindezek alapján kivéeles ikonográfiai ípusképviselnek: az erények és bűnök szembenállásá jelen eseben ószöveségi személyek

esesíik meg, vagyis az ablakok ágabb érelemben egy erénycikluskén is érelmez-heőek. A párizsi Nore-Dame üvegablakhoz hasonlóan ez az ablakrész is egy nagyobbemaika része, ot az Uolsó íéle részekén, míg Charres-ban egy Szűz Mária rózsaab-lakhoz kapcsolódva lájuk.

Az ablak ideológiai érelmezése erén megfigyelheő, hogy a kuaók ké eszmé ár-síanak a kompozícióhoz: egyrész a királyság papi jellegére ualva kiemelik a királyegyidejű rex e sacerdos jellegé (összeüggésben a Capeingek poliikai ambícióivalés királyideológiájával), másrész elhívják a figyelme a regnum e sacerdoium köziegyensúlyra. Az első elképzelés leginkább Brenknél és újabban Zweignél olvashaó.Brenk az északi ablako VIII. Lajos királlyal összeüggésben érelmezi, és úgy véli, hogy

a ké őpap személye ual a papkirályi elogásra. Zweig szerin viszon a poziív ószö- veségi figurák a rex e sacerdos győzelmé jelenik az erenek uralkodók ölöt, vagyis egykirály és egy pap együt le udja győzni a bálványimádás és a bűn. Viszon szem előtkell arani, hogy a rex e sacerdos unkciók szoros összeköése elsősorban kora közép-kori elképzelés vol, mivel a Merovingokól kezdve ismer vol a rankok körében mina szakrális királyság ideológiájának egyik alapja. A papkirályi aspekus szimbóluma azablakon valójában csak Melkizedek lehene.

A másik émá, a regnum e sacerdoium egyensúlyá Claudine Lauier azér emeli ki,mivel az ablakon Kaszíliai Blanka meaorikus érelemben szerepel a heraldikai szim-

Siláris és emaikus párhuzama lehe Charres-ban a déli kapuza egyik bélleszobra, melyen az erényekés bűnök harcában az Aláza alat, a lováról lezuhanó Gőg láhaó. Ehhez hasonló a párizsi Nore-Damenyugai homlokzaán egy lóról lezuhanó érfialak, mivel mindké szobor kialakíása szine megegye-zik a charres-i ablakon láhaó Fáraóval. Hourihane, C.: Virue , ., .; A párizsi Nore-Dame-székesegyház haot a déli oldal erények és bűnök szobraira. Kazenellenbogen, A .: Te Sculpural , .

Ezekre az erényekre és bűnökre juot Durand és Delapore is. Durand, P.: Monographie , .; Delapore, Y.: Les viraux, .

Kazenellenbogen, A .: Allegories , –. James Bugslag: Ideology and Iconography in Charres Cahedral Jean Clémen and he Oriflamme.

Zeischrifi ur Kunsgeschiche , () , –. Brenk, B.: Bildprogrammaik, –.; Sauerländer, W.: Inegraed, –.; Bugslag, J.: Ideology, –

.; Lindy Gran: Represening Dynasy: Te ransep Windows a Charres Cahedral. In: Rober A.Maxwell (ed.): epresening Hisory, –: Ar, Music, Hisory. Universiy Park, . –.

Zweig, B.: Picuring, –. Erns H. Kanorowicz: Laudes egiae. A Sudy in Liurgical Acclamaion and Medieval uler Worship.

Berkeley, CA, . .; Joseph Canning: A középkori poliikai gondolkodás örénee –. Budapes,. .; A királyi és papi haalom összekapcsolására jó példa I. Childeber, aki Venanius ForunausMelkizedeknek hívot, mivel Ábrahám idején egyesíete „Sálem királyának” és „a magasságbeli Isenpapjának” hivaalá. Uo.; Kazenellenbogen, A.: Te Sculpural, .

Friz Kern: Kingship and Law in he Middle Ages.New York, . .; Evan F. Kuehn: Melchizedek as Exemplaror Kingship in welfh–Cenury Poliical Tough. Hisory o Poliical Tough, () . –.


37/273

F L

bólumai révén, a regnum e sacerdoium kapcsolaá és a jó kormányzás kiejező ikono-gráfián kereszül, valamin a Szűz és bibliai ősei ábrázolásával. Ez a elogás nem idegena charres-i kaedrálisól, hiszen például a román kori nyugai Királykapun is közponi

éma. A Királykapu szobrai, koronás érfiak és nők, illeve korona nélküli alakok az ószö- veségi királyoka és egyháziaka jelképezik, a regnum e sacerdoium prefigurációikén. Figyelembe véve a királyi család szoros kapcsolaá a charres-i kaedrálissal, Lauier is

valószínűnek arja, hogy az ablakon kiemel szerepe élvez az egyházi-világi haalommegjeleníése, mivel VIII. Lajos halála uán Kaszíliai Blanka, Szűz Mária védelmé ke-rese. Zweig is arra a kövekezeésre ju, hogy a kompozíció ualha arra az időszakra,amikor uán a dinaszia öbb éves poliikai válságba kerül. Az ablakon ábrázolszemélyek és megormálásuk, illeve az összességében kirajzolódó emaika alapján lá-haó, hogy a királyság ószöveségi gyökerei is jelenős hangsúly kapak. A lándzsaab-lakok szereplői eseében az ikonográfiájuk és atribúumaik is elsősorban királyi vagy

a királysághoz űződő aspekusuka emelik ki, min például a koronás Melkizedek és azsoláros Dávid király eseében. Az ószöveségi program összekapcsolódot újszöveségielemekkel, így Szűz Máriával, illeve a Kriszus leszármazására szinén ualó moívum-mal, Szen Annával. Az ablakok képzelebeli verikális és horizonális engelyeinek a-lálkozásánál Szen Anna áll a Capeingek címerpajzsa ölöt, ami Szűz Máriával együt aszen védelmé jelképezi a királyi család ölöt. Egyeérek Benjamin Zweiggel, aki sze-rin a lándzsaablak morális, poliikai és eológiai üzenee, hogy a királyok és az egyhá-ziak legyőzik az ereneksége és a bálványimádás (ami Jeroboám és Nabukodonozorszimbolizál), valamin a gőgö (ez Saul és a Fáraó jelképezi); az uóbbiakkal pedig arraualnak, hogy a rosszul uralkodó királyok megbűnhődnek. Vagyis a Capeingek − ellen-ében az erenek uralkodókkal −, együtműködnek az egyházzal. A verikális enge-lyen kirajzolódó leszármazás émájá igazolja, hogy a rózsaablak izenké királya közülDávido az egész üvegesményen belül legölül, egy vonalban helyezék el a képzelebeliüggőleges engely menén Szűz Máriával és a gyermek Jézussal, Szen Annával és leg-alul – a Capeingek címerével. Az ellenpéldák az sugallják királyi szemponból, hogyhogyan nem viselkednek a Capeingek: nem bálványimádók, gőgösek, hanem sikereseka harcokban, bölcsen uralkodnak és Isen kiválaszotai Dávid házából.

Claudine Lauier: La royaué rançaise dans le décor de la cahédrale de Charres. Öserreichische Zeischri ür Kuns und Denkmalpflege, () –. .

Kazenellenbogen, A .: Te Sculpural , .; Sahl, H.: Picuring kingship , . Királynék illeve ariszokraa nők körében is ismer vol az üvegablak adományozás, például

Nevers grónőjének, Courenai-i Maildának az adománya a bourges-i székesegyházban, az –-as években. Madeline H. Caviness: Anchoress, Abbess, and Queen: Donors and Parons orInercessors and Marons?. In: June Hall McCash (ed.): he Culural Paronage o Medieval Women. Ahens, . . , .

Zweig, B.: Picuring, –. Zweig, B.: Picuring, . Uo. .


38/273


39/273

F L

naszia címerreprezenációja az üvegesményen. Szerine érdemes a kaszíliai várakábrázolásai elkülöníeni heraldikai szimbólumokra és ornamenikára, de sajnos ezekszéválaszása nem mindig egyérelmű. A . századi rancia emplomok üvegablakain

ábrázol kaszíliai várak eseében szembeűnő, hogy Le Mans kaedrálisá kivéve mind-egyik eseben az ablakok kereszegélyekén, minegy díszíő moívumkén láhaóak a várak, de ebbe a sorba a charres-i kaedrális nem illeszkedik. Egyálalán nem elhanya-golhaó az a ény, hogy a charres-i kereszházban a rancia királyi család és az ariszok-rácia címerei az ó- és újszöveségi émákkal illeszeték össze egységes vallási-poliikaikonexusba, amire korábban ilyen láványos példa nem vol. Ugyan a heraldika önma-gában még nem ámaszja alá, hogy az ablako egyedül Kaszíliai Blanka adományoza

volna, viszon ismer, hogy a régenskirályné a liliomoka és a kaszíliai váraka együthasznála reprezenációs céljai kiejezésére. Párhuzamos példakén a királyné ellen-pe-cséjé érdemes elhozni, ami Capeing királynékén elsőkén ő használ. Korábban elő-

ordul, hogy liliomoka vagy más jelképeke alkalmazak hátér gyanán, de KaszíliaiBlanka sajá újíása vol, hogy személyé és származásá a Kaszíliá jelképező várakkalejezze ki. A régenskirályné másik, ovális ormájú pecséjén ellenben csak a liliomoka

jeleníeték meg a hátérben. Mindezek uán elmerül a kérdés, hogy amennyiben el-ekinünk a várakól, milyen érvek merülhenek el Kaszíliai Blanka donációja mellet?

A királyi család és az északi rózsaablak összeet viszonyának, ahogyan a örénelmi-poliikai konexusnak az elemzésekor is onos figyelembe venni a kórus és a kereszházovábbi üvegablakainak adományozói köré is, mivel számos ablakon elismerheőek ko-rabeli személyek a királyi udvar környezeéből. A kórus ké oldalán, a első ablaksoronhé páncélos és címereikkel ábrázol lovag vonul a lándzsaablakok ölöt. FrançoisePerro azonosíota a lovagoka, és arra kövekezeet, hogy az albigensek elleni keresz-es hadjára, valamin az angol király ellen vívot harcok részvevői ábrázolák, így azösszeet családi kapcsolaok jászotak onos szerepe az ablak elkészülésében. A lo-

vagok közöt az apszishoz legközelebb eső részen Lajos herceg – a későbbi VIII. Lajoskirály (. ablak) – is elbukkan, korona nélkül, ami jelzi, hogy a megkoronázása elő-

Uo. –. Uo. –. Ld. . lábjegyze. Brenk, B.: Bildprogrammaik, ., . Lauier, C.: La royaué, . A pecséen a régenskirályné állva ábrázolják hosszú, leomló ruhában. Bal kezé a mellkasához emelve

érini meg köpenye szélé. Ugyan a mozdula ábrázolására van korábbi emlék – például Ingeborg sírkö- vén – de a későbbiekben Blanka nyomán a öbbi Capeing királyné is ez a geszus uánozza pecséjein.Kahleen Nolan: Queens in Sone and Silver. Te Creaion o a Visual Imagery o Queenship in CapeianFrance. New York, . –.

A nyolcadik első rozeta ablak kilóg a sorból, ez egy eremő Kriszus ábrázolás. Delapore, Y.: Lesviraux , .

Perro, F.: Le virail, –.; Lauier, C.: La royaué, –.


40/273


41/273

F L

le kimondotan a Capeingek szakrális haalmá igyekszik kiejezni. Nem csupán akereszház déli homlokzaának rózsaablaká adományoza Pierre Mauclerc, de a .és . számú ablakoka is, amelyeken szinén szerepel donáorkén vagy címerével. Ér-

dekes megfigyelni: annak ellenére, hogy Pierre Mauclerc is rész vet VIII. Lajossal ahadjáraokban, mégsem szerepel a kórusban, de az emlíet . számú ablakon a kóruslovagábrázolásaihoz eljesen hasonlóan jelenik meg – minha kiszorul volna a kórusból.

Az is szembeűnő, hogy a Pierre Mauclerc álal adományozot ablakok összességébenigen nagy elülee esznek ki a kaedrálison belül: a déli kereszházban a rózsaablak mel-let még ké lándzsaablak együtes is adományozot, és ezek mindegyikén szerepel vagydonáorkén, vagy heraldikai szimbólumai révén. Az évekig aró lázadás miat van okaz eléelezni, hogy Kaszíliai Blanka számára szükség vol az uralmá megerősíő ide-ológiára. A ké él szimbolikus szembenállása az ablakok elrendezésén is ükröződik, ésleheséges, hogy Pierre Mauclerc ablakai már akkor elkezdék készíeni, amikor még

VIII. Lajos vol uralmon és még hűséges vol a királyhoz, ami megmagyarázná, hogy aCapeingek ellen lázadó gró hogyan szerepelhe az ablakon donáorkén.

Az egyházi koncepció leheősége:a kápalan és a püspök szerepe

Az ablak megrendelési körülményeinek vizsgálaához ogalmi szinen is szükséges kö-rüljárni, mennyire összeet eladanak bizonyul egy ilyen parónusi szerep. Ehhezhasznos kerekén szolgál Bea Brenk elmélei eloszása, aki a donáor (donaeur ) mellet megkülönbözei az ún. concepeur szerepé is, mivel az ablakokon ábrázolszenek, illeve bibliai alakok kiválaszásá a kezdei erv, a liurgia és az oláriulusokmellet a donáorok is beolyásolák. Ugyan a donáor álalában sajá vagy család-

ja lelki üdvéér egy bizonyos összege ajánlot el a mű elkészíésére, de szerepe nemcsak pénzügyi eladaokra korláozódhaot, és az északi ablak eseében is a leginkább

Bea Brenk: Te Saine-Chapelle as a Capeian Poliical Program. In: Virginia Chieffo Raguin (ed.): Arisic Inegraion in Gohic Buildings. orono, . –.

Jill Caskey: Whodunni? Paronage, he Canon, and he Problemaics o Agency in Romanesque andGohic Ar. In: Conrad Rudolphe (ed.): A Companion o Medieval Ar: omanesque and Gohic in Norherin Europe. Oxord, . –.

A kaedrális ablakainak donáorai Delapore eloszása szerin: királyok, hercegek, világi előkelők (ablak); céhek, meserek ( ablak); egyháziak ( ablak); nem azonosíhaó donáorok ( ablak). Eb- ből is lászik, hogy a világi megrendelők volak úlsúlyban az egyháziakhoz képes. Delapore, Y.: Lesviraux , .

Bea Brenk: „Commitenza”. In: Angiola Maria Romanini (ed.): Enciclopedia dell’are medievale. I–XII.Rome, . V. –.

Brigite Kurmann-Schwarz: Récis, programmes, commandiaires, concepeurs donaeurs: publicaionsrécenes sur l’iconographie des viraux de la cahédrale de Charres. Bullein Monumenal, () .–.


42/273

K- ,

viaot aspekus a donáor szerepe a program megogalmazásában. Brenk szerin a kö-zépkori műalkoásokban az eszmei aralom helyes érvényesíésé és a echnikai kivi-elezés a concepeur személye bizosíota, aki egy esüle, például a kápalan (az ún.

commandiaire) jelöl ki. Ebben a eloszásban a concepeur ekinheő a elek közi ösz-szeköő kapocsnak, aki beolyásola a mű programjá és akár a sílusá is. A charres-iészaki rózsaablak eseében igen elérő véleményekkel lehe alálkozni, melyek leginkábbabban érnek el egymásól, hogy mikén különíheő el eseünkben a charres-i klérus ésa királyi család szerepe.

A kuaók álalában nem a Capeing királyi család donáori-pénzügyi szerepé via- ják, hanem a programra gyakorol beolyásuka, melynek kriikájá elsősorban BrigiteKurmann-Schwarz ogalmaza meg, miszerin az ablak emaikájá csak egyháziak be-olyásolák. Úgy véli, hogy a charres-i kanonokok a donáor elé eljes mérékbenmeghaározhaták az ikonográfiai programo, ami így nem a Capeing királyideológiá

ükröze, hanem az egyház állásoglalásá a királyság inézményéről. Azzal magyarázzaézisé, hogy a őpapoka és a próéáka különös hangsúllyal ábrázolák, és a lándzsa-ablakokon nincsenek rossz egyházi személyek, mer a negaív ellenpárok is királyok.Ebben az érelemben az ablak üzenee éppen az, hogy egyedül az válha jó uralkodó-

vá, aki hallga az egyháziak anácsára, így az egyház lenne a concepeur és megrendelő(commandiaire) egyben; a próéák nyomaékos ábrázolása ebben az eseben a királyidonaeur számára hordozna üzenee. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben álalánosérvényű egyházi üzenee van a programnak, miér szerepelnek a kaszíliai várak is, miérnem csak a liliomok? Ezek szerin Kaszíliai Blankának szólna az üzene? A örénei-po-liikai helyze mellőzése ehá nem oldja meg eljes mérékben a elmerülő kérdéseke.

A charres-i klérus szerepének meghaározásával kapcsolaban a charres-i püspökökeszükséges még figyelembe venni. Ugyan Lauier és Gran nem a donaeur-concepeur o-galmak segíségével magyarázza a donáció, de abban egyeérenek, hogy Kaszíliai Blan-

Brenk, B.: „Commitenza”, .; Kurmann, P. – Kurmann-Schwarz, B.: Récis, . A concepeur–donaeur problemaikára érdekes példa lehe a korszakból a Bible Moralisée-k esee, amelyeke nagyrész KaszíliaiBlanka rendel meg. Zweig kiemeli, hogy az összeet eológiai emaika miat a királyi család vagy ebbenaz érelemben Kaszíliai Blanka csak donáor leheet, de nem concepeur , mivel a királyi családo számosképzet és eológiában járas személy segíete a emaika kialakíásában. Zweig, B.: Picuring, .

Kurmann-Schwarz, B.: Récis, –. Érvelésé Caviness . századi példájára alapozza, mivel a reimsi S. Rémi-emplom üvegablakain alál-

ni olyan ábrázolás, ahol az egyházi commandiaire-eke, illeve királyoka párhuzamosan ábrázolák apüspökökkel és a próéákkal, akik a királyok ideális anácsadóikén jelennek meg. Kurmann-Schwarz,B.: Récis, .; Madeline H. Caviness: Sumpuous Ars a he oyal Abbeys in eims and Braine. Ornauseleganiae, varieae supendes. Princeon, NY, . . Caviness ugyanebben a munkájában leírja, hogya charres-i északi és a déli kereszház rózsaablakai eológiai érelemben és emaikájuka illeően össze-kapcsolódnak, valamin a címerek használaa jelzi, hogy az északi ablak Kaszíliai Blanka uralkodásáhozköheő. Viszon véleménye szerin nem rivalizálás, hanem a Pierre Mauclerc-rel való kölcsönös isze-le szüle az ablako – körül, amikor Blanka harmadik fiával eljegyeze Pierre Mauclerc lányá, Yolande-o. Uo. .

Lauier, C.: La royaué, .


43/273

F L

ká mindenképp segíete Gauhier charres-i püspök (–) az ablak eszmei háteré-nek kialakíásában, aki -ban rész vet VIII. Lajos oldalán az albigensek elleni kereszeshadjáraban, és a későbbiekben, a lázadások alat is Kaszíliai Blanka anácsadója vol.

Elődje Renaud de Mousson (Mouçon) is rész vet az épíkezési programban, mivel a délihomlokza középső és nyugai kapujáér vol elelős. Ezek alapján leheségesnek arom,hogy a királyi donáció mellet a kápalan és Gauhier püspök együt min commandiaire-concepeur ervezék meg és irányíoták az ablak munkálaai. Viszon az ablak összeet– és királyi haalma is hangsúlyozó – programjára, illeve Kaszíliai Blanka uralkodóireprezenációjára való ekinetel, egyálalán nem kizár, hogy az anyakirályné is rész vetaz ablak ikonográfiai programjának koncepciójában. Fele

Documents

Micae Mediaevales V.: Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. (Szerk.: Fábián Laura, Gál Judit, Haraszti Szabó Péter, Uhrin Dorottya)