32 „M it go nd ol sz , ki k köszönnek így egymásnak?” – ez az első fel- adat kérdése a Gordos Katalin és Varga Virág által írt Mié nk a vár! című mun- kafüzetben, a Balassi Intézet egyik legújabb kiad- ványában. Az idegen nyelvi környezet- ben él ő, magyar származású, de nem magyar anyanyelv ű gyermekeknek szóló füzet a dia szpórában zajló hétvégi magyar nyelvoktatáshoz készült, amely általában önkéntes módon zajlik mind a gyermekek, mind a tanárok részéről. A hétvé gi iskol ákb an a soks zor nem is pedagógiai végzettségű, de magyarul jól tudó ta ná rok a ta nanyagot mag uk állítják össze. „Eddig kifejezetten az ilyen iskolákra szabottan nem készült tananyag, a Balassi-füzet az első” – árulta el lapunk- nak Maróti Orsolya, a munkafüzet szer- kesztője. Az int ézet eive l, sza kdi plom atá iva l 19 országban jelen levő, a magyar nyelvet és kultúrát megtestesítő Balassi Inté- zet budapesti központjában – jogelődei révén – ötvenöt éve fol yik mag yar mint idegennyelv-, illetve származásnyelv- oktatás. A hosszú évek óta a Balassi Intézet oktatójaként, tagozatvezetőkén t dolgozó szerkesztő az elmúlt években különböző továbbképzéseket tartott a hétvégi iskolák oktatóinak a világ szám- talan pontján, Németországtól az Egye- sült Államokig. A továbbképzések alatt a nyelvi feladatok készítésére is megta- nítják a helyi nyelvtanárokat, „de emel- lett kész tananyagokkal is akartuk segíteni őket”– ismerteti a kiadvány létrejöttének körülményeit Maróti Orsolya. A fővárosi Balassi Intézetben évente 14 ezer magyar nyelv órát tartanak k ülföldiek, magyarul nem beszélő felnőttek számára. A taná- rok szakmai hátterük és tapasztala- tuk al apján dönten ek arról, hogyan lehet már a gyerekkori oktatás során megelő zni bizonyos tipikus hibákat. A nyelvt an folya mokon a szerzőknek lehe- t ő ségük adódott az új munkafüzet feladatainak kipró- bálására is. A szer- kesztő szerint renge- teg tapasztalat gyűlt össze az évek folya- mán, amelyeket mind felhasználták a munkafüzet létre- hozásakor. A t ana nyag í rói ab ból i ndulta k ki , hog y a magyart származásnyelvként hasz- náló gyermekekhez egészen másképp kell hozzáállni. Életkor alapján nem is lehet megkülönböztetni a gyermekeket, előfordulhat, hogy egy hétéves azonos nyelvi szinten van egy tizennégy évessel. Gyakori probléma a szűk szókincs, egy hosszabb magyar szöveg esetében már előfordulhat, hogy a túl sok ismeretlen szó miatt feladják az olvasást a g yerekek. Maróti Orsolya szerint az is fontos volt, hogy az él ő nyelvhasználatot tükröző, mai magyar mondatokat tartalmazzon a füzet. Hozzátette, tipikus probléma a helyesírás, aminek egyik oka lehet, hogy az idegen nyelvi közegben módosul a gyerekek kiejtése, így nem tudják hal- lás alapján kikövetkeztetni a helyesírásképet. A módsz ert ani és a t an- tárgyi háttérismeretek segítségével sikerült egy olyan a nyagot létre- hozni, ami mind a taná- roknak, mind a gyerme- keknek, rajtuk keresztül pedig a szül őknek is segítség – értékelte az eredményt a kiadvány szerkesztője. Ez azért || HATÁRTALANUL KÖZSZOLGÁLAT Miénk a magyar nyelv! szöveg: Tóth Nándor Tamás, illusztráció: Gyöngyösi Adrienn A magyar nyelv elsajátítása mindenki számára hatalmas kihívás, külö- nösen, ha második nyelvként kell megtanulni. A hazától távol élő magyar diaszpórában azonban számtalan család a nehézségek ellenére szeretné, ha a gyerekek igenis tudnák, ki Ady és Mátyás ki rály, tudnának beszélgetni a nagypapával, ismernék őseik nyelvét. A Balassi Intézet által kiadott Miénk a vár! című füzet a magyar t származásnyelvként tanító tanárok munkájában segít azért, hogy a hazához való tartozás érzését leginkább megtestesítő nyelvi kötődés az országtól távol élő nemzettársaink számára is megva- lósulhasson.
