Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Mikes Kelemen:
Törökországi levelek
Erdélyi emlékírók
Ism.: emlékirat – barokk irodalom , 17. sz. második fele, és 18. sz. eleje.
Nem tisztán irodalom + tényirodalom és történetírás.
Gyökerei: Szt. Ágoston Vallomásai +francia memoárirodalom.
Táptalaja: Erdély
Önéletrajzi írások: Kemény János, Bethlen Miklós, Árva Bethlen Kata, II. Rákóczi Ferenc.
Motiváltságuk: politikai felelőség, személyes hitvallás, önigazolás, önvizsgálat szándéka.
Az irodalmi levél műfaja
A levél, latinul episztola (görög szó, jelentése küldemény), epikai műfaj, mely
tulajdonképpen a személyes párbeszédet
helyettesíti, ezért mindig E/1 személyben szól a
címzetthez Személyes hangvételű
(vallomás, kitárulkozás)
Levélírás egykor és ma
Klasszikus, papír forma előnyei:
Személyesebb
Hátrányai:
Lassú
Fizetős
Időigényes
E-mail előnyei:
Gyorsabb
Több személyt egyszerre elér
Környezetkímélőbb
Olcsóbb
Hátrányai:
Nem biztos, hogy megkapja
„A régi világban a levél a hírszolgáltatás: napi hír,távirati jelentés és színes riport, helyszíniközvetítés, filmhíradó és a szellemes közírókommentárja az eseményekhez. A szép levelekkézről kézre járnak, lemásolják, majd idővelösszegyűjtve könyvben kiadják őket… Mintalevél-gyűjtemények tanítják az embereket a levélírásművészetére, a levélforma annyira kedvelt, hogymás területekre is átcsap, regényeket éstankönyveket is kezdenek már levélformábanírni…”
A levél fajtái
1. Misszilis levél valóságos személynek
- magánlevél
- hivatalos levél
- költői levél (Petőfi és Arany levelezése)
2. Fiktív levél
(Mikes Törökországi levelei, Pázmány Péter hitvitázó levélsorozata)
Az episztola mint ideológiai üzenetközvetítő
Berzsenyi Dániel az ész mindenhatóságát hirdeti A Pesti Magyar
Társasághoz (1815), a nőnevelés fontosságát fogalmazza meg a
Dukai Takács Judithoz (1815), a társas életet dicséri a Vitkovics
Mihályhoz (1815) címzett episztolájában.
Petőfi családi (István öcsémhez, 1844); politikai: Levél Várady
Antalhoz (1846), barátságról (Arany Jánoshoz, 1847).
Ady Endre költői hitvallása: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz, 1911.
Radnóti a szerelem megtartó erejéről vall a Levél a hitveshez,
1944 című költeményében.
Mikes Kelemen: Törökországi levelek
(1717-1758)
II. Rákóczi Ferenc inasa majd kamarása
(háttérben);
Követi Rákóczit száműzetésében: Lengyelo.,
Franciao., Rodostó (Töröko.);
207 fiktív – „édes nénjéhez” írt – levélből álló
gyűjtemény, P. E. grófnő Konstantinápolyba;
Rodostói leveleit tartalmilag a következőcsoportokba sorolhatjuk:
–megérkezés, a fejedelem udvartartása,
– a fejedelem emberi portréja, halála (1735),
– törökországi szokások,
– olvasmányélmények.
(+erdélyi nyelv, fanyar székely humor)Zágon, Erdély, Mikes szülőháza
Témájuknál fogva a leveleket így is
csoportosíthatjuk:
1. A lelkesedés, a közeli hazatérés
vágya
2. Az érzelmi hullámzás levelei
3. A teljes reménytelenséget
megfogalmazó levelek
Rákóczi Múzeum Rodostón
• Az álomkastély főszereplője egy asszonyalak, P. E. grófné, aki
Konstantinápolyban él, és Mikes édes nénje.
• Éles kontúrokkal áll előttünk: csodálatos beszélgető, érti a
finom tréfát, szereti a pletykát. A vele való levelezésben
minden megvalósul, ami után Mikes vágyódott: gyengédség,
megértő baráti atmoszféra, csendes jókedv.
• Nem hiányoznak a moralizáló elmélkedések, nőnevelésről,
nőkről általában (a francia klasszicizmus hozza a nők szellemi
emancipációját), vannak benne nép- és tájrajzi leírások
Törökországról, értekezés a selyemhernyó-tenyésztésről.
A 37. levéla lelkesedés, a közeli hazatérés vágya.
Személyes élmények sokasága.
Távolról közeledik a házakig, bemutatva
a tájat, a török gazdaságát, a város
elhelyezkedését („Lóháton innét
Konstantinápolyban könnyen el lehet
menni”).
Aztán az utcát írja le, odaköltözésük
körülményeit, kapcsolatukat a
szomszédokkal. Lassan ér el a
tulajdonképpeni témához: bemutatni
életük egyhangúságát.
„unalom” - ismétlődés
A 112. levél a harmadik csoportba tartozik (A
teljes reménytelenséget
megfogalmazó levelek).
• Rákóczi halálát írja le benne.
• Először csak közli a tényt, majd
részletekre kitérve mondja el,
miként is távozott.
• A műben sokkal több az érzelmi
kitörés, mint például a 37. versben.
• Szimbolikus értéket tulajdonít
annak, hogy a fejedelem
nagypénteken hunyt el.
A Rákóczi kripta a kassai Szent
Erzsébet-dómban
(1735. ápr. 8.-án édesanyja, Zrínyi
Ilonamellé temették el
Konstantinápolyban, szívét Párizshoz
közel.
1906 – újratemetése.)
A levelek nyelve, stílusa
erős érzelmi töltésű jelzők: pl. Rodostó „kedve elunt városa”,
„édes keserű laktunk helye”.
Jelzőhalmozás: „... ezzel maradok kend köteles, láncos,
madzagos, spárgás és zsinóros szolgája”.
Alliteráció pl.: „holnap az a holnap hat holnapra halad”,
Szójátékok, megszemélyesítés, hasonlat („úgy halt meg, mint
egy gyermek”).
• Művészi paradoxon: „úgy szeretem már Rodostót, hogy el
nem felejthetem Zágont”.
• A levelek további fontos jellemzője, hogy valódi keltezésűek.
• A levelek stílusára jellemzőek a rokokó elemei (apró részletek
ábrázolása, a mesterkélt, idilli hangulat megteremtése), népi
fordulatok háromnegyedfertály óra. (frtalj, bosnyákok)
• írásait ma
magyarországi
könyvtárak: az egri
Lyceumi Könyvtár, a
budapesti Egyetemi
Könyvtár, a Nemzeti
Múzeum könyvtára
őrzik.
• Valós leveleket is írt
erdélyi rokonainak.
• Erkölcsnevelő, vallási
műveket is fordít
franciáról.
1761. október 2-án hunyt el
Mikes Kelemen
egy pestisjárvány során
– az utolsó kuruc bujdosók
egyikeként –.
Az Édes Néném és
Mikes Kelemen-
szobor a rodostói
tengerparton
XIX. századi
levél
VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV
VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV
VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV