közgáz 1

BEVEZETÉS

A közgazdaságtan a társadalomtudományok körébe tartozik, tárgyát az emberek magatartásának (akik racionálisan cselekszenek) azon vetületei képezik,

melyek a gazdálkodással, a javak előállításával, elosztásával és felhasználásával kapcsolatosak.Modellek alkalmazásaaz absztrakt összefüggéseket geometriai ábrákkalmatematikai pontosságot az egyenletek, függvények segítik

GAZDÁLKODÁS ÉS PIAC

KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGYALMAK ÉS SZEMLÉLETMÓD

modellezzük matematikailag a közgazdaságotElv1: racionalitás elve: feltételezi, hogy a gazdaságban az egyének racionális döntést

hoznakElv2: ceteris paribus elv: azt, hogy valaki hány könyvet vesz, függ a jövedelmétől,

egyéb tényezőktől, de a közgazdász csak egyetlen tényezőt választ ki, ezt változtatja, a többit adottnak tekinti.

Makro: a gazdaság egészében keres törvényszerűségeket (folyamatok stb.)Mikro: a gazdaság egyes szereplőivel és vállalattal foglalkozik, hogy azok milyen elvek alapján működnek.

közgáz 2

SZŰKÖSSÉG ÉS GAZDÁLKODÁS

Szűkösség és gazdálkodás DÖNTÉSEKGazdálkodás: a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások elosztása és felhasználásaSzűkösen rendelkezésre álló javak: korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló gazdasági javak:

2. Döntés és költség

Költségek(ezeket kell mérlegelni)

emberi erőforrásgazdasági tényezőitőke

természeti tényezőkvállalkozó

A termelési lehetőségek határa

A termelési lehetőségek határa azon termékkombinációk összessége, amelyek a gazdaságban rendelkezésre álló összes erőforrás hatékony felhasználásával, adott technológia mellett előállíthatók

termelési lehetőségek határa – transzformációs görbe – TLH-görbe

1. negatív meredekségű, mert az egyik változó mennyisége csak a másik rovására növelhető

2. origóra nézve konkáv, a görbe meredeksége abszolút értékben növekvőG= nem optimális, mert nem a görbén van, nem használtuk ki jól a termelési tényezőketF= nem tudjuk előállítaniFeladat: 0-100 könyvig hogyan juthatunk el: transzformációs ráta fejezi ki:Helyettesítési arány vagy transzformációs ráta: olyan arány, ami megmutatja, hogy ha az egyik jószág termelését egy egységgel növelni szeretnénk, akkor ezért a másik jószág mennyi egységéről kell lemondanom.

B. = 20 1 könyv előállításához 20 kg kenyérről mondok le

A transzformációs arány változó » nő (csökkenő hozadékértékkel magyarázható)

Alternatív költség: Legáltalánosabb formában azt fejezi ki, hogy egy lehetőség választásának a költsége nem más, mint az emiatt feláldozott másik (második legkedvezőbb) lehetőség haszna, jövedelme

JÓSZÁGKOMBINÁCIÓK (az íven):adott termelési tényezők és adott technológia mellett a tényezők maximális és optimális felhasználásával milyen jószágkombinációkat lehet előállítani

B F

C

A

10500

4500

100 200

G

D

12500 kenyér (kg)

könyv (db)

közgáz 3

DÖNTÉS ÉS KÖLTSÉG

Költség a közgazdaság nyelvén nem mindig konkrét kiadás

árbevételGazdasági költség

gazdasági profit Π: a bevételek és a

gazdasági költségek különbsége

explicit költség:amelyek konkrét pénzmozgással jár, tényleges kifizetések, adott gazdasági tevékenységhez kapcsolódik (pl. munkabér)

implicit költség:ráfordítás, amely nem jár pénzmozgással

elszámolhatópl. amortizáció

normál profit Π nem elszámolható: számviteli és gazdasági profit különbségepl. a munkabér, amiről lemondok, ha vállalkozásba kezdek

Π számviteli profit Π: ebből még le kell vonni azt, amiről

lemondtamszámviteli költség számviteli profit Π: a vállalat bevételei és a

számviteli költségek különbsége

alternatív költség: lehetőség választásának költsége, annak a haszna, amit feláldoztunk ennek a lehetőségnek a megvalósításáért.

3. Racionális választás optimális döntés

várható haszon – várható ráfordítás összevetésekockázat és bizonytalanság időtényező (jelenérték, jövőérték számítás)

Optimális döntés:

1. lehető legtöbb jószágot állítsak elő adott mennyiségű erőforrással2. adott termékmennyiséget állítsak elő a lehető legkevesebb erőforrással

Várható döntés Várható hozam

hozama később jelenik meg, kockázat » időtényezőmostani kiadás » várható bevétel

jelenérték-számítással: diszkontálás

Stratégiai tényező: játékelmélet: ha én A-t lépek, mi a valószínűsége annak, hogy ő B-t, C-t stb. lép?

Ha többet termelnék, milyen hatása lesz a költség változására, bevétel változására?

Optimális döntés: Mindig a várható haszon és a várható költség különbségének a maximumára törekszem.

Döntés: megvalósult tevékenység módosulása

Határelemzés=Marginális elemzés

közgáz 4

Például: termelés ↑

bevétel növekmény > ktg növekmény » Π nőérdemes tovább fokozni a termelést addig, amíga bevételnövekmény = ktg növekmény = optimális

Döntés és határelemzés

Határelemzés: a közgazdasági szemléletmód azon a feltételezésen alapul, hogy a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó pótlólagos hasznokat és pótlólagos költségeket mérlegelik.Változók közötti összefüggést függvénnyel ábrázoljuk, a függvény meredeksége mutatja a változást, a függvény deriváltja számszerűen írja le a meredekség alakulását.Határelemzés alkalmazása: mindaddig érdemes folytatni az adott tevékenységet, amíg az ebből származó haszonnövekmény legalább akkora, mint a költségnövekmény.

A közgazdaságtan alapkérdései:

1. Mit termeljünk?2. hogyan termeljünk?3. kinek termeljünk?

Feladat1

1. Egyik városból a másikba 3 óra repülővel – repjegy: 42.500, autóval 10 óra ára: 18.000.-. Mennyi a jövedelme 1 munkaórára, ha a repülőt választja, mert az olcsóbb (az utazási időt a munkából veszi el)

megspórolt 7 órátpénz: 42500-18000= 24500 Ft-tal több

24500 =3500 » óránként minimum ennyit keres 7

Feladat2

2. Pizzasütő – napi 200 db pizzaMég egy (a 201.) előállítása 600Ft-tal növeli a költségeket és 800 Ft-tal a bevételeket.

Bevétel – költség = ProfitTR - TC = Π(T=Total (=Profit)R=Revenue)

MR - MC MPa.) Π-ja 40000 leszb.) Π-ja 40200 leszc.) határ Π 200 leszd.) biztos, hogy nem lesz veszteséges

MR – ΠC = MΠ800 - 600 = 200

Feladat3:

termékek és szolgáltatások előállításay = termék (millió EUR)x = szolgáltatás (millió EUR)A TLH-görbe egyenlete: y= 1600-0,0025x2

költség ↑

bevétel?

közgáz 5 a.) maximálisan mennyi terméket lehet előállítani, ha minden erőforrást erre használnak?Ha mindent, akkor a szolgáltatásra semmit, tehát x=0Megoldás: y=1600millió EUR

b.) Maximálisan mennyi szolgáltatást tudunk előállítani?y = 1600-0,0025x2

0 = 1600-0,0025x2

0,0025x2 = 1600

x= =800

c.) Ha 1219,75 millió EUR értékű terméket állítanak elő, akkor mennyi a szolgáltatások értéke?1219,75 = 1600-0,0025x2

x = 390 millió EURd.) Mennyi a transzformációs határráta?

Tehát meg kell keresni y deriváltját:y = -?y’ = -0,005xy’ = -0,005 · 390y’ = -1,95Tehát ahhoz, hogy a szolgáltatások előállítását 1millió EUR-val növeljem, ahhoz 1,95 millió EUR értékű termékről kell lemondanom.

A PIAC - ALAPKATEGÓRIÁK

PIAC

A kereslet és a kínálat találkozásának a helyeAlapvető elemei:1. kereslet2. kínálat3. árPiaci mechanizmus: a javak (termékek és szolgáltatások) elosztása az árak („láthatatlan kéz” – Adam Smith) alapján történik.

könyv (db)

1600

390 800

kenyér (kg)

hol van ez a pont?

közgáz 6 A PIACI KERESLET

Kereslet

Adott termék piacán különböző árak mellett a vevők mennyit képesek és hajlandóak megvásárolni.

A piaci keresleti görbe

Feladat4

1. pl. a szőlő kereslete

Ha a szőlő ára(Ft/kg)

akkor a keresett mennyiség (ezer kg)

350 5300 7,5260 9,5 stb.

400

300

200

100

5 7,5 10 15 20

rezervációs ár: amit maximum hajlandó a fogyasztó a termékért fizetni.

Piaci ár: ténylegesen a piacon ki kell fizetni

Fogyasztói többlet = rezervációs ár – piaci ár

y – Ft/kg

x (független változó - szőlő mennyisége

az egyenes azt ábrázolja, hogy mit hajlandó fizetni

inverz keresleti görbe:különböző kereslethez rendeli az árat

fogyasztói többlet

közgáz 7

Feladat5

3. pl.P = 450-20Q leírja az egyenest(y) (x)P = 200 Ft/kgFogyasztói többlet = ? (háromszög kerületét kell, tehát a pontok?(200 Ft a szőlő » mennyit vettek?

200 = 450-200Q = 12,5 (e kg)

450 Q=0

250 Ft Q=12,5

Tehát FT= =1562,5 ezer » ennyi pénzt megspórolt.

HF: P=260 Ft/kgFT=?

A PIACI KERESLET ALAKULÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

2-fajta kereslet (D=Demand)-módosulás:

1. görbe mentén történő

2. a görbe tolódik el

Adott termék árának elmozdulása:

görbe mentén

Jövedelem hatása a kereskedelemreIncomeminden olyan termék, amit, ha nőne a jövedelem, ebből a keresletem csökken- alacsonyabb rendű jószágok = inferior javak I ↗ » D ↘- normál javak: I ↗ » D ↗

Más termékek árainak változása: egész görbe elmozdul

- kiegészítő termékek: a kettő összekapcsolódik Pautó ↗ » Dautórádió ↘ ellentétes irány

- helyettesítő termékek: Plekváros ↗ » Dmákos ↗azonos irány

Q=0 » P=450-20 • 0P=450

DQ (mennyiség)

az egyenes azt ábrázolja, hogy mit hajlandó piacra vinni

S (kínálat)

termelői többlet

12,5

75

P(ár)

E

közgáz 8 személyes ízlés: preferencia tényező

az egész görbe elmozdul1. vevők száma: ha ↗ » kereslet ↗2. várakozások

QD = f(p1, p2, p3, I, m, t, e)

Összességében: mennyiség változása, a görbén való elmozdulás, kereslet változása: a görbe eltolódása:Tényezők Tényező változásának

hatásaVáltozás következménye

Jószág saját ára Keresett mennyiség változik

Elmozdulás a görbén

Fogyasztók jövedelmeVáltozik a kereslet A görbe eltolódásaHelyettesítő és kiegészítő

termékek áraiFogyasztók ízlése, preferenciáiVevők számavárakozások

A PIACI KÍNÁLATEgy termék piaci kínálata azt fejezi ki, hogy különböző árakon a termelők együttesen mennyit akarnak és képesek eladni. A piaci kínálat tehát az árak és mennyiségek közötti összefüggés

A piaci kínálati görbeÁrakhoz az azon az áron eladásra kínált mennyiségeket rendeljük. A kínálati görbe emelkedő, pozitív meredekségű, mivel magasabb árak esetén a termelők többet akarnak eladni.

A termelői többletTermelők rezervációs ára: az a minimális összeg amennyiért hajlandók az árut piacra vinni. Ha a tényleges piaci ár meghaladja azt az árat, amelyen még hajlandók piacra vinni, az a termelői többlet: Tehát a termelői többlet a mindenkori piaci ár és a kínálati rezervációs ár különbsége.

közgazdász csak egyet enged változni: ceteris paribus-elv

vevőkszáma preferencia várakozás

P=200

közgáz 9 1. A termelői többlet

Feladat6

Ha a szőlő piaci ára 200, akkor a termelői többlet a pED háromszög területe

ez a termelői többlet forintban mérve, tehát a profit

A kínálat változását befolyásoló tényezők

A kínálati görbe elhelyezkedése a koordinátarendszerben: tényezők, amelyek befolyásolják:A kínálat változását befolyásoló tényezők

Mozgás Kínálati görbe mozgása

1. A termelési tényezők árai

ha pl. a bérköltség emelkedik, ugyanazon mennyiségekhez magasabb árak tartoznak:

a kínálati görbe felfelé tolódik

Kín

álatot változtatják m

eg

2. technológia A technológia fejlődésével csökken a költség, alacsonyabb áron is hajlandó eladni

jobbra felfelé tolódik

3. a vállalatok száma

Egyre többen: kínálat megnő

Jobbra tolódik

4. A termelői várakozások

Ha pl. áremelkedésre számítanak, raktáron tartják, tehát a jelenlegi kínálat csökken

Balra tolódik

5. Adók és szubvenciók

Adó nő: Balra felfelé tolódik

6. A jószág saját ára Változatlan a kínálat, csak a kínált mennyiség változik

Nem!! csak az eredeti kínálati görbén mozdul el-

A KERESLET ÉS KÍNÁLAT RUGALMASSÁGA 44

A rugalmassági mutatók százalékos formában fejezik ki a változások mértékét. A rugalmasság bármely független változó relatív változásának a függő változóra gyakorolt hatását méri, százalékos formában.Elaszticitás (ε): Azt mutatja meg, hány százalékkal változik egy termék (szolgáltatás) keresett mennyisége, ha azt meghatározó valamelyik tényező egy százalékkal változik.

A keresletrugalmasság

A kereslet rugalmasság a kereslet mennyiségének az a százalékos változása, amely a keresletet befolyásoló bármely tényező százalékos változásának hatására következik be. A százalékos változások viszonyítása nem függ a választott mértékegységtől. Legfontosabbak:

1. a kereslet árrugalmassága: azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy áru keresett mennyisége, ha ára egy százalékkal változik.

1.1 Képletben:

1.2 Általában negatív szám, ha abszolút értékét nézzük, akkor a hevességét vizsgáljuk

közgáz 10 Ha |ε| > 1 fogyasztók rugalmasan reagáltak, a keresett mennyiség

százalékosan nagyobb mértékben változott, mint az ár. Ha |ε| < 1 fogyasztók rugalmatlanul reagáltak Ha |ε| = 1 a kereslet egységnyi árrugalmasságú

Feladat7

Hogyan reagálnak a fogyasztók, ha a szőlő árát 350Ft-ról 300 Ft-ra csökkentjük. A keresett mennyiség 5 tonnáról 7,5 tonnára nő. Az árrugalmasság képlete szerint számítsuk ki az ár és a keresett mennyiség százalékos változását.Kérdés, hogy a százalék meghatározását az eredeti vagy a változott mennyiségekhez képest mérjük?

A közgazdasági számításokban használatos megoldás szerint a két adatot egyszerűen átlagoljukA szőlő keresett mennyiségének változása:

7,5ezer kg-5ezer kg=2,5ezer kg

A szőlő keresett mennyiségének változása %-osan azaz 40%

Szőlőár változása 300 Ft/kg-350 Ft/kg = -50Ft/kgSzőlőár változása %-osan

-2/15≈-0,133 azaz 13,3%

A szőlő keresletének árrugalmasságát a fenti két %-os változás hányadosaként számíthatjuk

Az árrugalmasság számításának két módja

Ívrugalmasság vagy középponti formula

Az árrugalmasságot két különböző ár és a hozzájuk tartozó mennyiségek ismeretében a köv. képlet segítségével számíthatjuk ki:

átalakítva:

A keresleti görbe két pontjának ismeretében a fenti képlettel ívrugalmasságot számítunk; két különböző árszint között, egy ártartományban mérjük a fogyasztói reakciókat.

Pontrugalmasság

ahol a szorzat első tagja a keresleti görbe adott pontbeli meredekségének reciproka és a szorzat második tagja pedig az adott ponthoz tartozó ár és a keresett mennyiség hányadosa

Feladat8

Szőlő kereslete a következő függvénnyel: p(Q)= 450-20Q, amiből Q(p)=22,5-0,05p.határozzuk meg a 350 Ft-os árszinthez tartozó árrugalmasságot (pontrugalmasság)A keresleti függvény ár szerinti deriváltja

=-0,05

350 Ft-os áron a keresett mennyiség Q(350)=5A szorzat második tagja

p1: 350p2: 300Q1: 5Q2: 7,5

közgáz 11 Az árrugalmasság

-0,05*70=-3,5

Szélsőséges esetek: a fogyasztók nem reagálnak az árváltozásra: a kereslet tökéletesen árrugalmatlan

ε=0 » keresleti görbe egy függőleges egyenes adott áron bármekkora mennyiségre van kereslet: tökéletesen árrugalmas kereslet

ε=∞ »keresleti görbe egy vízszintes egyenes

Az árbevétel alakulása és az árrugalmasság

Az ár csökkenésekor többet lehet eladni, de alacsonyabb áron. a többleteladás növeli az összbevételt (Q1CQ2B téglalap területe az ár leszállítása viszont csökkenti a bevételt (p1Ap2C téglalap területe)

A kereslet árrugalmassága és a bevétel alakulása

Kereslet árrugalmasságának abszolút értéke

Jószág kereslete (fogyasztók reagálása)

Bevétel alakulása

|ε|>1 Árrugalmas Árváltozással ellentétes irányú Árcsökkenéskor nő Árnövekedésnél csökken

|ε|<1 Árrugalmatlan Árváltozással megegyező irányú Árcsökkenéskor csökken Árnövekedésnél nő

|ε|=1 Egységnyi árrugalmasságú változatlan

A kereslet árrugalmasságát befolyásoló fontosabb tényezők

1. A termék helyettesíthetősége: minél több helyettesítője van, annál árrugalmasabb2. A helyettesítő termékek árának közelsége: ha van helyettesíthető termék, de annak

árfekvése egészen más3. A rendelkezésre álló reakció idő: a hosszú távra számított árrugalmasság

tendenciaszerűen magasabb, mint a rövid távú.4. A jószág ára, ill. a jószágra fordított kiadás nagysága a fogyasztó jövedelméhez

viszonyítva: általában az alacsonyabb árú javak viszonylag árrugalmatlanok, míg a magasabb árúak rugalmasabban reagálnak az árak változására.

A kereslet jövedelemrugalmassága

Azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy jószág kereslete (fogyasztása) a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása következtében.

vagy

normál jószágnál pozitívinferior javaknál negatívrugalmas, ha ΔI<ΔQrugalmatlan, ha ΔI>ΔQ

Ívrugalmasság esetén:

Pontrugalmasság esetén:

közgáz 12 A kereslet kereszt-árrugalmassága

Azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy jószágból keresett mennyiség (fogyasztás) egy másik jószág árának egy százalékos változása következtében.

Értéke pozitív vagy negatív a két termék fogyasztásának kapcsolata szerintTermékek kapcsolata Kereszt-árrugalmasságHa két termék helyettesítő Pozitív

Py ↗ » Qx ↗Ha két termék kiegészítő Negatív

Py ↗ » Qx ↘Ha két termék független Ø

A kínálat árrugalmassága

Azt mutatja meg, hogy ha a piaci ár 1%-kal nő, hány százalékkal nő a termelők által kínált mennyiség. mindig pozitív

Számítása:

A kínálat árrugalmasságát befolyásoló fontosabb tényezők

1. idő: milyen gyorsan tudnak reagálni a termelők az árak változására2. adott áru termelésével összefüggő sajátosságoknak, termék jellegének:

technológiai sajátosságok, mennyi időt vesz igénybe, rövidtávon árrugalmatlanabb3. szavatosság, raktározhatóság: romlandó » rugalmatlan4. beruházások: munkaerő5. kínálati helyettesíthetőség: másik termékre való átállás

PE=200

szőlő ára

szőlő (ezer kg)

SD

E

QE=12,5

közgáz 13

A PIACI EGYENSÚLY ÉS AZ ÁRMECHANIZMUS MŰKÖDÉSE 59

A kereslet és a kínálat egyensúlya

Szőlő ára (Ft/kg) Akkor a keresett mennyiség

Akkor a kínált mennyiség

Kínálat és kereslet különsége

350 5 27,5 22,5Túlkínálat300 7,5 22,5 15

260 9,5 18,5 9200 12,5 12,5 0 egyensúly150 15 7,5 -7,5

Túlkereslet120 16,5 4,5 -1290 18 1,5 -16,5Az egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termékből keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel. Szokás piactisztító árnak is nevezni.kereslet és kínálat ábrája: Marshall-kereszt: metszéspont az egyensúlyi helyzet

Feladat9

Egyensúlyi árat és mennyiséget kiszámolhatjuk a keresleti és kínálati görbék egyenletével. Egyenlővé kell őket tenni:

QD(p)=22,5-0,05p lásd a keresleti görbe egyenletét, ezt ők adták meg: Q(p)=22,5-0,05pQS(p)=0,1-7,5egyensúlyban: 22,5-0,05p=0,1p-7,5

p=200 ésQD(200)=QS(200)=12,5

A piaci szereplőknek az árak változásához való folyamatos alkalmazkodása megteremti az egyensúlyi helyzetet:túlkínálat esetén csökkentik az árakattúlkereslet esetén emelik az árakat.

Az ármechanizmus

Marshall-kereszt felhasználása az egyensúlyi ár és mennyiség változásának előrejelzésére:

pl. a jövedelem növekedése esetén

1. nő a kereslet, mert a szőlő normál termék » túlkereslet2. nő az ár3. a kínálat nem változott, de a kínált mennyiség és az ár nőtt.

Változatlan kínálat mellett tehát a kereslet megnövekedése az egyensúlyi árat és mennyiséget növeli.

PE=200

szőlő ára

szőlő (ezer kg)

SD

E

QE=12,5

E1

D1

QE1=18,5

E

SDB

fogyasztók rezervációs ára

holtteher-veszteség

termelők rezervációs áraPmax

QmSQE

C

BEC háromszög: a termelői és fogyasztói többlet elvész

közgáz 14

pl. a kínálat növekedése esetén

1. nőtt a kínálat, mert pl. többen foglalkoznak termeléssel » túlkínálat2. nő a mennyiség3. csökken az ár4. egyensúlyi ár alacsonyabb, az egyensúlyi mennyiség nagyobb lesz

Változatlan kereslet mellett a kínálat megnövekedése az egyensúlyi árat csökkenti, az egyensúlyi mennyiséget növeli.A piac önszabályozó mechanizmusának kulcsa az árak mozgása és annak hatása a piaci szereplők döntéseire. A piaci árak változása a fogyasztókat és termelőket egyaránt orientálja, jelzéseket ad számukra.Az Adam Smith-féle „láthatatlan kéz”, az erőforrások és javak elosztása a termelők, a fogyasztók, és a termelési tényezők tulajdonosainak egyéni döntésein alapuló, önkéntes csere során kialakuló árak alapján.

Ármaximalizálás és minimálárak

A piaci mechanizmus szabályozó szerepe csak tökéletes verseny esetén valósulhat meg.

Állam beavatkozik – ár maximalizálása

maximalizálják az árakat a fogyasztók védelmében. Ezáltal alacsonyabb árak mellett kisebb lesz a kínálat, tehát nem juthatnak több termékhez. » pluszköltségek, időveszteség » tehát a tényleges ár magasabb, mint a maximalizált.

eladók oldaláról: bármit eladhat, nem érdekelt a minőség fenntartásában.

Holtteher-veszteség (jóléti veszteség): a fogyasztói és termelői többlet együttes csökkenése valamilyen piaci torzulás következtében.

E

SD

túlkínálatos állapot:Pmin>Pe

Pmin

többlet

Q (mennyiség)QD QS

Pmin<Pe » Ø (semmi

nem történik)

közgáz 15 Állam beavatkozik – ár minimalizálása

pl. minimálbér » túlkínálat » a magas árak miatt olyan termékmennyiség marad eladatlan, amelyet a fogyasztók az aktuális árnál olcsóbban ugyan, de a kínálati rezervációs árnál drágábban is megvettek volna » a fogyasztói és termelői többlet összességében csökkent, jóléti veszteség keletkezett.

II. fejezet összefoglalása

A kereslet az árak és az adott árakon keresett mennyiségek közötti összefüggés. Ez az összefüggés módosul, ha változik a fogyasztók jövedelme, a helyettesítő és kiegészítő termékek árai, a vásárlók preferenciái, a vásárlók száma és a várakozások.

A kínálat az árak és az adott árakon a termelők által kínált mennyiségek közötti összefüggés. Ez az összefüggés módosul, ha változik a felhasznált termelési tényezők ára, a termelési technológia, az eladók száma és a várakozások.

A keresleti és kínálati görbe kifejezi a fogyasztók és termelők rezervációs árait. A fogyasztók rezervációs ára és a piaci ár közötti különbözet a fogyasztói többlet, a piaci ár és a termelők rezervációs ára közti különbség a termelői többlet.

A fogyasztóknak a keresletet befolyásoló tényezők változására történő reakcióit a keresletrugalmassági, a termelőknek a kínálatot befolyásoló tényezők változására történő reakcióit a kínálatrugalmassági mutatók segítségével mérhetjük. A kereslet és a kínálat árrugalmassága megmutatja, hogy hány százalékkal változik a keresett vagy kínált mennyiség, ha az ár egy százalékkal változik.

A piaci mechanizmus működése azon alapul, hogy az árak összehangolják a vevői és eladói szándékokat. Azt a kitüntetett piaci árat, amely mellett a keresett és kínált mennyiség azonos, piactisztító árnak nevezzük. A kereslet és/vagy kínálat módosulása megváltoztatja a piaci árakat, a megváltozott árak jelzésül szolgálnak a piaci szereplők számára, akik a megváltozott árakhoz igazítják a keresett és kínált mennyiségeket.

U1

U2

közgáz 16 FOGYASZTÓI MAGATARTÁS 72

A FOGYASZTÓI VÁLASZTÁS ÉS EGYÉNI KERESLET 72

A racionális fogyasztói magatartásból kiindulva azt vizsgáljuk, hogy az egye fogyasztó mire költi el a pénzét, hogyan alakul az egyéni keresleti görbe és egyéni keresleti függvény

A FOGYASZTÓ PREFERENCIARENDSZERE ÉS A HASZNOSSÁG 72

fogyasztói kosár vagy jószágkosár » hasznosságelőnyben részesít egyes kosarat, azt preferálja, mert nagyobb hasznosságot képvisel számára.cél a hasznosság maximalizálása, ez biztosítja a jövedelem optimális elköltését.kívánatosabb kosár: szigorúan preferált A Begyformán jó közömbösségi reláció A ~ BA preferenciarendezés tranzitív (ha A jobb, mint B, és B jobb, mint C, akkor A jobb, mint C) » rangsorolás

A közömbösségi térkép

Az azonos hasznosságú, ezért közömbösségi relációban lévő kosarakat képviselő pontokat összekötve kapjuk a fogyasztó közömbösségi görbéjét.Minden egyes közömbösségi görbe egy meghatározott hasznossági szintet képvisel. Az U1 közömbösségi görbe kisebb hasznossági szinten van, mint az U2. A különböző hasznosságú közömbösségi görbék nem metszhetik egymást.Közömbösségi görbék összessége: közömbösségi térképA közömbösségi térkép egy olyan függvény képe, amelynek független változói a jószágmennyiségek függő változója a hasznosságA közömbösségi térkép a hasznossági függvény grafikus megjelenítése.A hasznossági függvény a jószágok különböző mennyiségeihez egy hasznossági mérőszámot rendel hozzá.

Helyettesítés, helyettesítési határráta

A közömbösségi görbék negatív meredekségűek, ami tükrözi azt, hogy a fogyasztó hajlandó helyettesíteni egymással a különféle javakat.Helyettesítési határráta (MRS) azt mutatja meg, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó az egyik terméket egy másikkal helyettesíteni úgy, hogy hasznossága változatlan maradjon.MRS=Δy/Δx

AB pontokat összekötő egyenesmeredeksége (negatív előjelű, de ezzel nem foglalkozunk, az abszolút értéket vizsgáljuk

A

B

x

y

12

8

2 3

Δx

Δy

A preferenciákat leíró közömbösségi görbék1. negatív meredekségűek és2. az origóra konvexek

fagylalt

jégkrém

U1

U2

U3

9

6

3

1 2 3

tea

U1

U2

U3

3

2

1

közgáz 17 A helyettesítés aránya a mennyiség függvényében változik. A szűkösebbé váló jószág relatíve felértékelődik.

A helyettesítési határráta számítása

közömbösségi görbe egyenletének ismeretében1. A közömbösségi görbe adott pontjához húzott érintő

meredeksége a függvény deriváltjával azonos2. a közömbösségi görbét leíró függvény (U1=24)

y(x)=

3. a deriváltfüggvényy’(x)=

4. ennek az abszolút értékeMRS=

Ha több termékről akarunk számolni, akkor a vízszintes (x) tengelyre kerül az egyik termék és az y tengelyre az összes többi (összetett jószág). Ezen a tengelyen az a pénzmennyiség szerepel, amit nem az egyetlen jószágra költ el.

Jól viselkedő közömbösségi görbék

egy jószág mennyiségének növelésével a helyettesítési határráta csökkenő.

A csökkenő helyettesítési határráta mögött a szűkösség és ebből következő csökkenő határhaszon törvényének érvényesülése húzódik meg.A határhaszon (MU) azt mutatja, hogy hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha növeli a fogyasztását valamely jószágból (x), miközben más jószágok mennyisége változatlan.

1. Nem jól viselkedő közömbösségi görbék: tökéletes helyettesítő

némely jószágok tökéletesen helyettesítik egymást.Tehát a helyettesítési határráta konstans

2. Nem jól viselkedő közömbösségi görbék: a helyettesíthetőség hiánya

tej csak együtt, rögzített arányban hajlandó a két terméket fogyasztani:

egységnyi jégkrém tökéletesen helyettesíti számára a 3 gombóc fagyit

2

1

ha csak tej van otthon, nem kell neki a tea, hiába van 2 dl-nél több. A tej nem helyettesíthető a teával, a MRS=02:1 arányban tökéletesen kiegészítik egymást

x

y

hasznos káros

x

y

yP

I

xP

I

Meredekség: -

közgáz 18 3. Nem jól viselkedő közömbösségi görbék: káros jószág vagy telítődés

nem kedveli, de lehet, hogy egy másikból való több fogyasztással kompenzálja: pozitív meredekségű görbe lesz. Káros és hasznos nem helyettesítheti egymást, de kompenzálhatja.

telítődési pont

A FOGYASZTÓ KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁTJA 86

A fogyasztó nem képes bármelyik kosarat megvásárolni.A nominális jövedelem a rendelkezésünkre álló pénzösszeg.A reáljövedelem a nominális jövedelemből megvásárolható javak, ill. jószágkosarak halmaza.

Feladat10

csoki ára p: 150szőlő ára p: 225pénze I: 1800

keressük meg mindazon kosarakat, amelyeket meg tud vennicsak csoki: max: 1800/150= 12csak szőlő: max: 1800/225= 8le kell mondani a csak csokis kosárból valamennyiről, ha szőlőt is akar.225/150=1,5-szöröse a szőlő ára a csokinak1800=225x+150y150y=225x-1800ebből y=12-1,5xA költségvetési korlátot egy olyan egyenes képviseli, amelynek tengelymetszetei a szélsőséges vásárlási lehetőségeket fejezik ki. Az egyenes meredeksége azt mutatja, mennyit kell az egyikből feláldozni a másik érdekében.A költségvetési korlát (egyenes) kijelöli a fogyasztó költekezésének határait, ezzel meghatározza az adott árak mellett a megvásárolható fogyasztói kosarak halmazát.egyenes alatt még marad pénze stb.Negatív meredekségű, mert az egyik csak a másik rovására növelhető. A meredekség abszolút értéke a cserélhetőség aránya.Költségvetési egyenes= alternatív költség

közgáz 19 AZ OPTIMÁLIS VÁLASZTÁS ÉS TÉNYEZŐI 89

Optimális választás adott jövedelem és árak mellett

Optimális választás: a fogyasztó által a jószágnak tulajdonított érték megegyezik a jószág megszerzésének költségével.

optimális MRS=

Optimális jószágkombinációval a piaci árarányok megegyeznek a helyettesítési határrátával.

Feladat11

hasznossági függvényt ismerjük: U=x*yköltségvetési korlátot ismerjük: 1800=225x+150y

Mennyi a U=x-y függvény maximuma azy=12-1,5x feltétel mellett?A hasznossági függvénynek két változója van, de a korlátozó feltételt behelyettesítve egyváltozós lesz

U=x*y= x*(12-1,5x)=12x-1,5x2

ennek a függvénynek a szélsőértéke: ahol a derivált függvény=0

=12-3x= 0

x=4 és y=6Összegezve: a fogyasztói választás fentiekben megismert modelljében az optimális választásra a következő tényezők hatnak:

1. a fogyasztó pénzjövedelme I2. a jószágok árai px és py3. a fogyasztói preferencia U(x,y)

a példában a szőlő is és a csoki is normál jószágA jövedelem növekedésével kifelé tolódik az egyenes

Engel-görbe: A fogyasztó jövedelme és egy jószág megvásárolt mennyisége közti összefüggést mutatja változatlan piaci árakat feltételezve.

Az Engel-görbe pozitív meredekségű, ha normál javakról van szó, ha negatív, akkor inferior javakról van szó.

A piaci keresleti görbe az egyéni keresleti görbék horizontális összege, amely a fogyasztók optimális választását tükrözi az árak függvényében.

AZ ÁRVÁLTOZÁS HATÁSÁNAK ELEMZÉSE 102

A keresleti görbe azért csökkenő, mert a racionális fogyasztó hajlandó helyettesíteni egymással a különféle javakat.

A fogyasztó választása: az optimális választás abban a pontban van, ahol keresztezi egymást a helyettesítési határráta görbéje és a költségvetési egyenes

eredeti jószágkosár eredeti jövedelemmel és árakkalnöveltük az áratHa megnöveltük volna a jövedelmet, akkor ugyanolyan hasznosságú kosár lenne, de x-ből kevesebb, y-ból több

C ill. A kosár

xB xC xA

x

y

B kosár

eredeti költségvetési egyenes

csökkentett költségvetési egyenes

B

CA

közgáz 20 Az árváltozás megváltoztatja a reáljövedelmet.

Helyettesítési és jövedelmi hatás - együtt

szőlő megdrágul: a keresett mennyiség csökken két okból:1. Az árarányok (alternatív költség) változása miatt a szőlőt a fogyasztó helyettesíti2. az áremelkedés miatti reáljövedelem csökkenés miatt is kevesebbet tud vásárolni.

Teljes árhatás: jószág árának megváltozása miatt beköv. változások összességeárváltozás 1. helyettesítési hatása és 2. jövedelmi hatása = összegződnek.

Helyettesítési és jövedelmi hatás - külön

Teljes árhatás: xB-xA C kosár az eredeti A kosárral azonos hasznosságú. de eltérő összetételűAz árváltozás helyettesítési hatása: xC-xA

Az árváltozás jövedelmi hatása: xB-xC

Teljes árhatás = helyettesítési hatás + jövedelmi hatásElmozdulás a közömbösségi térképen

A → B A → C C → B

Keresett mennyiség változása

xB-xA = xC-xA + xB-xC

Hicks-féle jövedelemkompenzációs módszer: egy jószág áremelkedését annyi jövedelememeléssel kompenzáljuk, hogy elérje az eredeti hasznossági szintet.Slutsky-féle jövedelemkompenzációs módszer: helyettesítési hatás elkülönítésével – egy jószág áremelkedését annyi jövedelememeléssel kompenzáljuk, hogy meg tudja vásárolni az eredeti jószágkosarat.

Közönséges javak és paradox árhatású javak

Alsóbbrendű javaknál a jövedelememelkedés csökkenti a keresletet, ezért a helyettesítési és jövedelem hatása ellentétes.Tehát a keresett mennyiség csökkenhet, növekedhet és változatlan is maradhat attól függően, hogy melyik hatás az erősebb.Ha a jövedelem hatása erősebb, vagyis áremelkedésnél is nő a kereslet, akkor Giffen-javak.

A reáljövedelmet a hasznossággal azonosítottuk

közgáz 21 Igen ritka, tehát vagy nagy részét kell elköltsük rá, vagy nagyon alsóbbrendű kell legyen.

Ezért a kereslet törvényét pontosítanunk kell:Normál javaknál az áremelkedés minden esetben a jószágból keresett mennyiség csökkenésével jár.A közönséges javak körébe a normál javakon túl azok az alsóbbrendű javak is beletartoznak, amelyeknél az árváltozás helyettesítési hatása (abszolút értékben) nagyobb, mint a jövedelmi hatás.

III. fejezet összefoglalása

A fejezetben a piaci keresleti görbe meghúzódó egyéni fogyasztói magatartást elemeztük. A racionális fogyasztó döntését preferenciái és rendelkezésre álló jövedelme, illetve a

megszerezhető javak költsége (ára) befolyásolja. A preferenciákat a közömbösségi térkép, illetve a hasznossági függvény, jövedelmét, illetve a megszerezhető javak költségét a költségvetési egyenes írja le.

Az optimális választás a költségvetési egyenesen lévő kosarak közül az, amelyik egyben a legmagasabb – legnagyobb hasznossságot képviselő – közömbösségi görbén

van rajta. Az optimális választás esetén a helyettesítési határráta ( ) megegyezik a

költségvetési egyenes meredekségét meghatározó piaci árarányokkal ( ):MRS=

Az optimális kosár más lesz, ha változik a fogyasztó jövedelme, és a jószágok ára. A jövedelemváltozásnak az egyéni keresletre gyakorolt hatását a jövedelem-fogyasztás görbe és az Engel-görbe írja le. Az áralakulás és a keresett mennyiség kapcsolatát az ár-fogyasztás görbe és az egyéni keresleti görbe jeleníti meg.

A jószág árának változása módosítja az árarányokat, és ezzel a jószág megszerzésének alternatív költségét, de megváltoztatja a fogyasztó reáljövedelmét is. Az árváltozás helyettesítési hatása kizárólag az árarányok változásának, míg a jövedelmi hatás tisztán a reáljövedelem változásnak a keresett mennyiség alakulására gyakorolt hatását mutatja.

Az árváltozás és a keresett mennyiség közötti kapcsolat jellege alapján megkülönböztetjük a közönséges és a Giffen-javakat. A Giffen-javak olyan alsóbbrendű javak, amelyekből a fogyasztó többet vesz, ha ára emelkedik.

ezze

l a k

ettő

vel f

ogla

lkoz

unk

közgáz 22 A VÁLLALATI MAGATARTÁS 113

A különböző vállalatok közös jellemzői:1. termelési tényezők (inputok) felhasználásával outputot terméket állítanak elő2. céljuk a jövedelemszerzés3. tőkét fektetnek be4. kockázatot vállalnak5. piaci kapcsolatokat alakítanak ki

Profit = árbevétel – költség

Az árbevételre és a költségekre ható tényezők, illetve korlátok

1. időkorlát. időtávok : 1.1. nagyon rövid táv, vagy piaci időtáv: piaci kereslet növekedése » készleteket

eladja, mert a termelést nem tudja ilyen hamar növelni1.2. rövid táv: nemcsak a készleteket adja el, hanem a termelést is tudja növelni,

munkát, nyersanyagot tudja növelni 1.3. hosszú táv: valamennyi termelési tényezőt tudja változtatni adott technológia

mellett1.4. nagyon hosszú táv: valamennyi termelési tényezőt tudja változtatni + technológiát

is.2. Technológiai korlátok: jobb technológiával a többi termelési tényező csökkenthető

(elemzési eszköze: termelési függvény)3. költségkorlátok : technológia lehetőségei és az inputtényezők árai határozzák meg.4. bevételi korlátok : függ a termék piaci keresletétől, a vállalat piaci hatalmától, a

versenytársak stratégiai lépéseitől.A VÁLLALATI DÖNTÉST KORLÁTOZÓ TECHNOLÓGIAI

FELTÉTELEK 117

TERMELÉSI HALMAZ – HATÉKONYSÁG – TERMELÉSI FÜGGVÉNY 117

A termelési függvény

a felhasználásra kerülő termelési tényezők függvényeQ: a vállalat kibocsátása, termeléseK: a termeléshez felhasznált tőke mennyiségeL: a termeléshez felhasznált munka mennyiségeA termelési függvény azt a maximálisan kibocsátható outputot mutatja, amely az inputok adott mennyiségi kombinációival előállítható. Alapvetően műszaki összefüggést fejez ki.

Feladat12

vállalat termelési függvénye: Q=KLK=100Q=5000 ennyit tud eladni

Hány munkást alkalmazzon?Q = KL5000 = 100*L50 = L, tehát 50 munkásra van szüksége

Technikai és gazdasági hatékonyság

Termelési halmaz: adott technikai fejlettségi szinten megvalósítható összes input-output kombináció.pl: KL=5000 kihozható különböző szorzatvariációkkal.

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

0 2 4 6 8 10

L

Q

-1000

-500

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

1 2 3 4 5 6 7 8 9

átlagtermék

határtermék

közgáz 23 Hatékonyság

elemzésénél megkülönböztetünk:1. technikai hatékonyságot: egyik inputtényezőből sem használ fel túl sokat,

felesleges mennyiséget. pl. 5000 mennyiséghez elég az 50 munkás a 100 tőkéhez, felesleges 51,52…munkás.

2. gazdasági hatékonyságot: gazdaságilag az hatékony, amelyik az adott kibocsátást a lehető legkisebb költségekkel képes megvalósítani, illetve azt, amelyik azonos költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja.

PARCIÁLIS (RÖVID TÁVÚ) TERMELÉSI FÜGGVÉNY 120

A termelés és a változó input

Rövidtávú, mert csak az egyik tényezőt változtatjuk: parciális termelési függvény:Q=f(K0,L) itt a K nem változik, tehát: Q=f(L)

Felhasznált tőke mennyisége (K)

Felhasznált munka mennyisége (fő)

Termelés (db)

100 1 1000100 2 2500100 3 4500100 4 7000100 5 9000100 6 10000100 7 10500100 8 10600100 9 10000

határtermék jele: MPAz a többlettermék, a termelésnek az a növekménye, amelyet a változó input (például a munkamennyiség) egységnyi növelésével nyerünk. Ha a változó input a munka (L), akkor

MP= illetve MP=

ΔQ a termelés mennyiségi változásaHa tehát meghatározható a termelési függvény, akkor az inputtényező határtermékét annak deriválásával kapjuk meg.

Átlagtermék: APi=

A példában az átlagtermék az egy főre jutó termelést jelenti. pl. 4 főnél:APL=Q/L=7000/4=1750pl. 7 főnél APL=Q/L=10500/7=15001-4-ig gyorsan nő a termelés, 4-8-ig lassabb ütemben, 9 főnél csökkenni kezd.

Felhasznált munka mennyisége (fő)

Terme-lés (db)

MPL (a munka

határterméke

APL (egy

főre jutó termelés

1 1000 1000 10002 2500 1500 12503 4500 2000 15004 7000 2500 17505 9000 2000 18006 10000 1000 16677 10500 500 15008 10600 100 13259 10000 -600 1111

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

0 2 4 6 8 10

L

Q

-1000

-500

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

1 2 3 4 5 6 7 8 9

I. II. III. IV.

közgáz 24 A termelési függvény szakaszai

Az első szakaszban végig érdemes növelni a felhasznált inputtényezőt. A termelés maximumát elérve más nem érdemes. Tehát a függvény II. és III. szakaszában érdemes termelni, mert a változó inputtényező hozadéka csökken de még pozitív.Csökkenő hozadék törvénye: azt fejezi ki, hogy ha egy fix tényezőhöz egyre több változó tényezőt adunk hozzá, akkor egy idő után a változó tényező újabb egységekkel való növelése egyre kevésbé növeli a termelést, azaz a változó input határterméke csökken.

Az inputtényezők termelési tulajdonsága

Azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik a vállalat kibocsátása, ha az inputtényező mennyiséget egy százalékkal változtatjuk, míg a többi tényező változatlan marad. Kiszámítása. Határtermék és átlagtermék hányadosaként.

vagy

Példa: Amennyiben a felhasznált munka mennyisége 2 fő, akkor a termelés 2500 dbAmennyiben a felhasznált munka mennyisége 6 fő, akkor a termelés 10000 db

A munkafelhasználás százalékos változása:

Tehát a munkafelhasználás 2 %-kal nőtt.

Eközben a termelés 3 %-kal emelkedett, mert

A munka termelési rugalmassága:

Jelentése: a felhasznált munka mennyiségének egy %-os emelkedésekor a termelés 1,5%-kal nő.

I. szakasz Ez a szakasz az inflexiós pontig tart, itt a határtermék eléri a maximumát. A felhasznált termelési tényező mennyiségének növelésével a termelés gyorsuló ütemben nő: növekvő (pozitív) hozadéki szféra, a munka határterméke nő. εL>1

II. szakasz Az inflexiós ponttól az ún. érintési pontig( εL=1), itt az átlagtermék éri el a maximumát, egyben megegyezik a határtermékkel. csökkenő, de még pozitív hozadéki szféra, átlagtermék nő. Ez a változó inputtényező hozadéki optimuma

III. szakasz Az érintési ponttól termelési függvény maximumáig tart, az átlagtermék csökkenni kezd, csökkenő, de még pozitív hozadék, ahol a termelés a maximumon van, az inputtényező határterméke nulla1>εL>0

IV. szakasz Termelés csökken. technikai értelemben nem hatékony a termelés a határtermék negatívvá válik, az átlagtermék csökken εL<0

0

5

10

15

20

25

0 5 10 15 20 25

MUNKA

TŐ

KE

közgáz 25 HOSSZÚ TÁVÚ TERMELÉSI FÜGGVÉNY 131

hosszú táv: valamennyi termelési tényezőt tudja változtatni adott technológia mellett.

Isoquant térkép

Tehát hosszútávon már nemcsak a munkától, hanem a tőkétől is függ, tehát függvénye:Q=f(K,L)ugyanazt a termelést különböző tőke-munka kombinációval érhető el.Példa:

Q1=1000 db Q2=2000 db Q3=2500 db

input kombináció

tőke (K)

munka (L)

input kombináció

tőke (K)

munka (L)

input kombináció

tőke (K)

munka (L)

A 15 1 H 15 5 O 15 8B 10 2 I 10 6 P 10 8,5C 5 4 J 5 8 R 7 11D 1 10 K 3 15 S 5 14E 0,5 20 L 2,5 20 T 4,5 20

Az isoquant görbe azon tényezőkombinációk összessége a termelési függvény területén, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Az isoquant görbék összessége az isoquant térkép.

A technikai helyettesítés határrátája - MRTS

A technikai helyettesítési határráta az az arány, amely megmutatja, hogy azonos kibocsátási szint mellett milyen arányban helyettesíthető egymással a munka és a tőke.Számítása:

1. ha egy egységgel változik,, akkor a görbe két pontja között:

2. ha nagyon pici a változás, illetve a helyettesítési lehetőséget a görbe egy pontjában értelmezzük, a görbe pontjára húzott érintő meredeksége: technikai helyettesítési

határrátáról beszélünk:

A technikai helyettesítési ráta megegyezik a termelési tényezők határtermékének arányaival.

Az isoqant görbék jellemzői:1. nem keresztezhetik egymást2. a görbe mentén a tőke és munka

helyettesíti egymást3. minél messzebb helyezkedik el az

isoquant görbe az origótól, annál nagyobb kibocsátási szintet képvisel. » Q1<Q2<Q3

A ΔQB

FC D

G

H

Q2

Q1

ΔLE

LA LB LC LD

KH

KG

K0

KF

KE

K

L

K0-nál munkát növeljük LA-ról

LB-re » termelés nő, munka határterméke (MPL) pozitív

rögzített munkamennyiség mellett a tőkét növelem, E-F pontba szintén nő a termelés, a tőke határterméke pozitív

Ha a munkát C-D pontig növelem, csökken a termelés, a munka határterméke negatív

Ha a tőkét G-H pontig növelem szintén csökken a termelés a tőke határterméke negatív

helyettesíthetőség: a munka és a tőke határterméke pozitív. csak ebben érdemes gondolkodnitúlzott munkafelhasználás, ahol a munka határterméke negatív és a tőke határterméke pozitívTúlzott tőkefelhasználás, ahol a munka határterméke pozitív és a tőke határterméke negatív

egyenlete: TC=pK·K+pL · L

A

C

Q1

L0

K0

K

L

Q2

Q3

B

közgáz 26 A termelési tényezők határtermékének értelmezése az isoquant térképen

Tehát technikailag az a szakasz hatékony, ahol mindkét tényező határterméke pozitív.Skálahozadék: ha mindkét termelési tényező felhasználását egyidejűleg, ugyanolyan mértékben, arányosan növeljük.. A skálahozadék az az arány, amely kifejezi, hogy a termelési tényezők egyidejű arányos növelése esetén hogyan alakul a termelés.

AZ OPTIMÁLIS TÉNYEZŐKOMBINÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA – HOSSZÚ TÁVÚ DÖNTÉSEK 140

Isocost egyenes:TC ≥ pK*K+pL*Ltermelés összköltsége ≥ tőke ára * tőke + munka ára * munka

Az isocost egyenes azon inputkombinációknak az összessége az inputtérben, amelyek adott tényezőárak mellett azonos összköltség mellett valósíthatók meg. Meredeksége negatív, mivel valamire le kell mondanunk, ha a másikat növelni szeretnénk.

ha az összköltség emelkedik

munka ára emelkediktőke ára emelkedik

A pont: Optimális inputkombináció esetén a helyettesítési határráta és a termelési tényezők áraránya megegyezik

MRTS=

közgáz 27

IV. fejezet összefoglalása

Ebben a részben az árupiac kínálati oldalát elemeztük. A termelés technikai összefüggéseit, a vállalati döntéseket technikai oldalról korlátozó tényezőket, ezek elemzési eszközeit ismertük meg. A termelési folyamatot olyan transzformációs folyamatként jelenítettük meg, amelyben

az inputtényezők segítségével outputot állítanak elő. A vállaati döntések termelési tényezők kombinációira vonatkoznak.

Az output és input kapcsolatát rövidtávon a parciális termelési függvény, valamint a határtermék és átlagtermék segítségével elemezzük.

Az output és input kapcsolatát hosszútávon az isoquant térképen mutattuk be. A hosszabb távű döntésekben fontos szerepe van az inputok közötti helyettesíthetőségnek, amelyet a technikai helyettesítési határráta révén számszerűsíthetünk.

A technikailag hatékony inputkombinációk az isoquant térképen a releváns tartományban (a gerincvonalak között) helyezkednek el. A gazdaságilag hatékony inputkombinációk az isoquant görbe és az isocost egyenes érintési pontjában találhatók. Ebben a pontban a technikai helyettesítési határrátája, azaz az inputok határtermékeinek aránya megegyezik az inputok árarányaival.

A VÁLLALATI DÖNTÉST KORLÁTOZÓ KÖLTSÉGFELTÉTELEK 151

A termelési költségeket a költségfüggvények segítségével elemezzük részletesen.

TERMELÉSI KÖLTSÉGEK: SZÁMVITELI ÉS GAZDASÁGI KÖLTSÉG 151

Számviteli szempontból a felmerült költségek a tényleges kiadásokkal kapcsolatosak. folyó kiadások: adott időszak kiadásai, meg is térülnek befektetésekkel kapcsolatos kiadások: adott időszakban merülnek fel, de költségként

való elszámolásuk csak több termelési periódust átfogóan történik meg. A velük kapcsolatos kiadások több éven keresztül az amortizáció útján kerülnek elszámolásra.

árbevételGazdasági költség

gazdasági profit Π: a bevételek és a

gazdasági költségek különbsége

explicit költség:amelyek konkrét pénzmozgással jár, tényleges kifizetések, adott gazdasági tevékenységhez kapcsolódik (pl. munkabér)

implicit költség:ráfordítás, amely nem jár pénzmozgással

elszámolhatópl. amortizáció

normál profit Π nem elszámolható: számviteli és gazdasági profit különbségepl. a munkabér, amiről lemondok, ha vállalkozásba kezdek

Π számviteli profit Π: ebből még le kell vonni azt, amiről

lemondtamszámviteli költség számviteli profit Π: a vállalat bevételei és a

számviteli költségek különbsége

A költségfüggvény a termelés és a költségek közötti összefüggés.

KÖLTSÉGEK RÖVIDTÁVON 154

A teljes költség: fix és változó költségek

FC: fix költség: függetlenül a termeléstől, összege a termelés növekedésekor vagy csökkenésekor nem változikVC: változó költségek: függnek a termeléstől, azzal együtt változik

49500

50000

50500

51000

51500

52000

52500

53000

53500

0 50 100 150 200 250 300 350 400

közgáz 28 TC=pK·K+pL · L

Rövid távon a fix költség a tőke, nem változik: FC= pK·KRövid távon a termelés mennyisége csak a Tehát:TC=FC+VCmunka változásával mérhető: VC=pL · L

Határ- és átlagköltségek

A határköltség megmutatja, hogy az összköltség mennyivel változik a termelés egy egységnyi változásakor

MC= vagy MC= vagy

MC= vagy MC= mert FC konstans, mivel a tőke nem változik rövidtávon.

Az átlagos költség az egy termékegységre jutó költség, azaz a költség és a termékmennyiség hányadosa.átlagos fix költség AFC: a fix költség és a termelés mennyiségének hányadosa:

AFC=

átlagos változó költség AVC: a változó költség és a termelési mennyiség hányadosa:

AVC=

átlagköltség AC: a teljes költség és a termelés mennyiségének hányadosa:

AC=

az átlagköltséget kiszámolhatjuk az átlagos fix költség és az átlagos változó költség összegeként is: AC=AFC+AVCHatárköltség, átlagköltség és az átlagos változó költség először csökken, majd elkezd nőni: U alakúak.Az átlagos fix költség mindvégig csökken

Tőkefel-

haszná-lás (K)

Munka-

felhasz-

nálás (L)

termelés mennyisé-ge (Q)

fix költség (FC)

változó költség

(VC)

összköltség

(TC=FC+VC)

100 0 0 50000 0 50000100 1 50 50000 500 50500100 2 125 50000 1000 51000100 3 225 50000 1500 51500100 4 300 50000 2000 52000100 5 350 50000 2500 52500100 6 375 50000 3000 53000

49500

50000

50500

51000

51500

52000

52500

53000

53500

0 50 100 150 200 250 300 350 400

közgáz 29

A rövidtávú költségfüggvények kapcsolata

A rövid távú költségfüggvények a vállalat technológiai feltételeit fejezik ki a költségek oldaláról adott üzemméret, felhasznált tőkemennyiség mellett.

Grafikus meghatározások y: költségek, x: termelés mennyisége:Teljes költség és változó költség

mindig párhuzamos egymással, mert a fix költség (különbségük) állandó. az inflexiós pontig lassú, majd gyorsabb mértékben nőnek.

határköltség értéke:

Adott termelési mennyiségénél érintőt húzunk a teljes vagy a változó költség függvényéhez, annak meredeksége

Átlagköltség mennyiségek

Adott termelési mennyiségi ponthoz az origóból húzott egyenes meredeksége

Minimum pontok

A határköltség függvény MC az átlagköltség AC a és átlagos változó költség AVC függvényeket minimum pontjukban metszi, itt:MC=AC ésMC=AVC (kompetitív piac üzembezárási pontja

Átlagos fix költség

Végig csökken és a távolság közöttük is, mert minél többet termelünk, annál kisebb lesz

MC=AC az átlagköltség és a határköltség függvények metszéspontja

Az üzem technikai optimuma, mert itt a legalacsonyabb az egy termékre jutó összköltség (ez nem egyenlő a vállalat gazdasági optimumával, mert abevételek is befolyásolják)

A rövid távú termelési költségek és a rövid távú termelési függvények kapcsolata

1. VC=pL • L

AVC= Az átlagos változó költség egyenlő egységnyi

munka árának és a munka átlagtermékének hányadosávalAPL ↗ » AVC ↘ APLmax = AVCmin

APL ↘ » AVC ↗

2. Munka határterméke és a termelés határköltsége:A termelés határköltsége egységnyi munka árának és a munka határtermékének hányadosa.

MC= = = = =

MPL ↗ » MC ↘ MPLmax = MCmin

MPL ↘ » MC ↗

q

költségek

AFC

MC

ACAVC

skálahozadék nő

skálahozadék csökken

közgáz 30

3. Annál a termelési mennyiségnél, ahol a határtermék megegyezik az átlagtermékkel, ott a határköltség is megegyezik az átlagos változóköltséggel

ahol MPL=APL ott MC=AVCEnnél a termelési egységnél az átlagtermék maximumon, az átlagos változó költség minimumon van.

Elsüllyedt költségek: azok a költségek, amelyek nagysága kifizetésük után már nem befolyásolható és a termelés során nem térül meg.

HOSSZÚ TÁVÚ KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK 166

Hosszú távon nem értelmezünk fix költséget, a termelési tényezők mindegyike változó költség.

tőke mennyisége

munka mennyisége

Hosszú távú átlagköltség: LAC= összköltség és a termelési mennyiség hányadosa

Hosszú távú határköltség: LMC= vagy LMC= , az egységnyi

termelésnövekedésre jutó hosszú távú költség növekménye

A rövid távú és hosszú távú költségek közötti kapcsolat

1. A rövid távú átlagköltség görbék burkológörbéjeként kapjuk meg a hosszú távú átlagköltség görbéjét.

2. annál a termelési mennyiségnél, ahol a hosszú távú átlagköltség minimális, ott van egy rövid távú átlagköltség függvény szintén minimumon: ez az optimális üzemméret.

3. A rövid távú átlagköltség görbék minimumpontja a technikai optimumot jelentiSkálahozadék hosszú távú átlagköltségnélHa LAC ↘ » skálahozadék ↗Ha LAC ↗ » skálahozadék ↘

V. fejezet összefoglalása

A kínálati magatartást korlátozó költségfeltételeket elemeztük. Rövid és hosszútávú termelési és költségfüggvényeket megismerve láttuk, hogy a vállalatok menedzsmentjének

A vállalat növekedési útja:azon optimális inputkombinációk összessége, amelyek különböző termelési mennyiségek elérését teszik lehetővé adott technikai feltételek és tényezőárak mellett.

közgáz 31

milyen korlátozó feltételekkel kell számolni a termelés mennyiségének, illetve az ezek előállításához szükséges optimális inputkombináció meghatározásához. A költségelemzésnél különbséget tettünk a számviteli és a gazdasági költségfogalom

között. A termelési költségeken belül rövidtávon – aszerint, hogy a költségek függnek-e a

termelés mennyiségétől vagy sem – megkülönböztettük a fix és változó költségeket. A költségeket az összes termeléshez viszonyítva (a költségeket a termékmennyiséggel

osztva) kapjuk meg a termelés fajlagos, egy termékegységre jutó költségeit. Az átlagos fix költség a termelés növelésével mindig csökkenő, az átlagos változó költség és az átlagköltség viszont általában U alakú görbe, azaz kezdetben csökkenő, majd növekvő.

A menedzseri döntések szempontjából a tanult költségfogalmak közül kiemelkedik a határköltség, amely azt fejezi ki, hogy a termelés mennyiségének változtatásakor hogyan változik az összköltség. A határköltség görbe az átlagos változó- és az átlag költséggörbét azok minimum pontjában metszi.

A költségek hosszú távú alakulását vizsgálva láttuk, hogy a hosszú távú átlagköltség függvény minimuma az optimális üzemméret.

…a 195. oldaltól már nem is jelöltem

PIACI SZERKEZETEK – KOMPETITÍV PIAC 176

BEVÉTELI KORLÁTOK 176

A PIACI HATALOM MÉRÉSE 179

TÖKÉLETES VERSENY – KOMPETITÍV PIAC 187

VÁLLALATI ÉS IPARÁGI KÍNÁLATI FÜGGVÉNYEK MEGHATÁROZÁSA – RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVON 195

PIACI SZERKEZETEK MONOPOLHATALOMMAL 210

TISZTA MONOPÓLIUM 210

A TISZTA MONOPÓLIUM ÉS A TÖKÉLETESEN VERSENYZŐ IPARÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA JÓLÉTI SZEMPONTBÓL 225

ÁRKÉPZÉSI MÓDSZEREK MONOPOLHATALOM BIRTOKÁBAN 230

MONOPOLISZTIKUS VERSENY 233

OLIGOPÓLIUM 238

PIAC ÉS ÁLLAM 246

PIACI ELÉGEDETLENSÉGEK 246

PIACI MECHANIZMUS ÉS HATÉKONYSÁG 246

MONOPOLHATALOM A PIACON 251

KÜLSŐ GAZDASÁGI HATÁSOK (EXTERNÁLIÁK) 253

KÖZJAVAK 263

TÖKÉLETLEN INFORMÁCIÓK 267

közgáz 32

Fontosabb fogalmak:Fontosabb fogalmak:Megnevezés idegen név Leírás Jel/számítás

A piaci keresleti görbe

az egyéni keresleti görbék horizontális összege, amely a fogyasztók optimális választását tükrözi az árak függvényében

Adó Tax Olyan, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelem, amelyet az állam kényszer útján hajt be

alapelvek Elv1: racionalitás elve: feltételezi, hogy a gazdaságban az egyének racionális döntést hoznak

Elv2: ceteris paribus elv: azt, hogy valaki hány könyvet vesz, függ a jövedelmétől, egyéb tényezőktől, de a közgazdász csak egyetlen tényezőt választ ki, ezt változtatja, a többit adottnak tekinti.

Alsóbbrendű jószág inferior Azok a javak, amelyek fogyasztása a jövedelem változásával fordított arányban változik, azaz a fogyasztás a jövedelem emelkedésével párhuzamosan csökken, a jövedelem csökkenésével nő

Alternatív költség Opportunity cost egy lehetőség választásának a költsége nem más, mint az emiatt feláldozott másik (második legkedvezőbb) lehetőség haszna, jövedelme = költségvetési egyenes (fogyasztó)

Árdiszkrimináció Különböző fogyasztóknak ugyanarra a termékre eltérő árak meghatározása

Ár-fogyasztás görbe Price-consumption curve

A különböző árakon – a jövedelem és a másik termék árának változatlansága mellett – választott optimális jószágkosarakat tartalmazza a jószágtérben

Ármaximalizálás Ezáltal alacsonyabb árak mellett kisebb lesz a kínálat, tehát nem juthatnak több termékhez. » pluszköltségek, időveszteség » tehát a tényleges ár magasabb, mint a maximalizált. A termelői és fogyasztói többlet elvész » holtteher-veszteség

Árminimalizálás túlkínálatos állapot:Pmin>Pe

Átlagköltség Average cost Az egy termékegységre jutó összköltség, a teljes költség és a megtermelt termékmennyiség hányadosa. U alakú

AC=TC/Q vagy AC=AFC+AVC

közgáz 33

Megnevezés idegen név Leírás Jel/számítás

Átlagos fix költség Average fix cost Az egy termékegységre jutó állandó költség, a fix költség (C) és a megtermelt termékmennyiség (Q) hányadosa

AFC=FC/Q

Átlagos változó költség

Average variable cost

Az egy termékegységre jutó változó költség, a változó költség (VC) és a megtermelt termékmennyiség (Q) hányadosa. U alakú

AVC=VC/Q

Átlagtermék Average product Az összes kibocsátás és a felhasznált (változó) input mennyiségének hányadosa. Ha a változó input a munka (L), akkor AP=Q/L

AP

Bilaterális monopólium

Ha a piac mindkét oldalán csak egy szereplő van, azaz egyetlen eladó áll szemben egyetlen vásárlóval.

Ceteris paribus Módszertani segédeszközként alkalmazott latin mondás.Jelentése: „az egyéb tényezők változatlansága mellett.”Alkalmazása: a vizsgált modell egyetlen tényezőjét változtatjuk, miközben a többi tényezőt változatlanul hagyjuk, és az így bekövetkező módosulásukat az adott tényező változására vezetjük vissza.

Csökkenő hozadék törvénye:

Azt fejezi ki, hogy ha egy fix tényezőhöz egyre több változó tényezőt adunk, akkor egy idő után a változó tényező további növelése egyre kevésbé növeli a termelést, azaz az input határterméke csökken.

Duopólium Olyan piaci szerkezet, ahol a piacon a kínálati oldalon két vállalat van.

Egyensúlyi (piactisztító) ár

Az a piaci ár (p*), amely mellett a termékből keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel. Marshall-kereszt. Változatlan kínálat mellett a kereslet megnövekedése az egyensúlyi árat és mennyiséget növeli. Változatlan kereslet mellett a kínálat megnövekedése az egyensúlyi árat csökkenti, az egyensúlyi mennyiséget növeli

Egyensúlyi helyzet 1. kereslet és kínálat ábrája: Marshall-kereszt: metszéspont2. minden vállalat fedezeti pontjában termel, cak normál profit

van, optimális üzemméret kialakításaElsőfokú (tökéletes) árdiszkrimináció

Az eladó minden egyes vevőnek a saját rezervációs árán adja el a jószágot, ezáltal a fogyasztói többletet teljes egészében termelői többletté alakítja.

közgáz 34

Megnevezés idegen név Leírás Jel/számítás

Engel-görbe Engel curve A fogyasztó jövedelme és egy jószág megvásárolt mennyisége közti összefüggést mutatja változatlan piaci árakat feltételezve. pozitív meredekségű, ha normál javakról van szó, ha negatív, akkor inferior javakról van szó

Erőforrások Alapvető csoportjai a munka, a tőke, a természeti tényezők. Ezeket a vállalkozó szervezi egybe termelési folyamattá.

Értékcsökkenés Amortizáció A tőkejavak értékének a csökkenése, a tőke elhasználódásának költségként való elszámolása (elszámolható implicit költség)

Explicit költségek Azok a költségek, amelyek az adott időszakban a termeléssel vagy eladással kapcsolatban tényleges kifizetéseket jelentenek, vagyis a gazdasági partnerektől kapott számlákon, pénzügyi átutalásokban megjelennek.

Externália (=külső gazdasági hatás) ha egy piaci szereplő tevékenységéből származó nem szándékolt költségek vagy hasznok jelentkeznek olyan gazdasági szereplőknél, akik ezt nem vállalták, illetve nem fizetnek érte. Az externáliák következtében egy termék vagy szolgáltatás egyéni és társadalmi költségei, illetve azok határhaszna eltér egymástól.

Fedezeti pont Break-even point Az a termelési mennyiség, ahol a teljes bevétel fedezi a teljes költségeket, illetve a piaci ár fedezi az átlagköltséget. a gazdasági profit 0, csak normálprofit van.

TR=TC és p=ACp

F=ACmin=MC

Fizetési határhajlandóság

Megmutatja, hogy egységnyi jószág megszerzéséért a fogyasztó mennyi pénzt hajlandó fizetni.

Fogyasztói többlet Consumer surplus

rezervációs ár - tényleges piaci ár.

Gazdálkodás a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások elosztása és felhasználásagazdasági hatékonyság

az adott kibocsátást a lehető legkisebb költségekkel képes megvalósítani, illetve azt, amelyik azonos költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja

Gazdasági profit A teljes árbevétel és a teljes gazdasági költségek (explicit és implicit költségek) különbsége.

Giffen-javak Olyan inferior javak, amelyek keresett mennyisége nő, ha az ár emelkedik, a keresleti görbe emelkedő

közgáz 35

Megnevezés idegen név Leírás Jel/számítás

Harmadfokú árdiszkrimináció

Az eladó megkülönbözteti a vásárlókat keresletük árrugalmassága szerint, és az árrugalmas keresletű fogyasztóknak alacsonyabb, az árrugalmatlanabb keresletű fogyasztóknak magasabb áron értékesíti ugyanazt a jószágot.

Hasznosság Utility A közgazdaságtanban a fogyasztással együtt járó élvezetet, elégedettséget jelenti.

Hasznossági függvény

A jószágok különböző mennyiségeihez egy hasznossági mérőszámot rendel hozzá.

U=f(x,y)

határbevétel Marginal revenue Azt mutatja meg, mennyivel változik az összbevétel egy-egy újabb termékegység eladásakor. Ha a termelő árelfogadó, akkor a határbevétel megegyezik a termék piaci egységárával (MR=p).

MR

Határelemzés A gazdasági szereplők magatartásának azon a feltételezésen alapuló elemzése, hogy a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó pótlólagos hasznokat és pótlólagos költségeket mérlegelik, és ezeket összehasonlítva döntenek.

Határhaszon Marginal utility Valamely hasznos jószág egy pótlólagos egységgel megnövelt fogyasztása révén elérhető hasznosság változás.

MU=ΔU/ΔxVagydU(X)/dx

Határköltség Marginal cost Az a költségtöbblet, a költségeknek az a növekménye, amely egy-egy újabb termékegység előállításához szüksége. U alakú

MC=ΔTC/ΔQ=ΔVC/ΔQ

Határtermék Marginal product Az a többlettermék, a termelésnek az a növekménye, amelyet a változó input (például a munkamennyiség) egységnyi növelésével nyerünk. Ha a változó input a munka (L), akkor MP=ΔQ/ΔL illetve MP=dQ(L)/dL.

Helyettesítési arány vagy transzformációs ráta

olyan arány, ami megmutatja, hogy ha az egyik jószág termelését egy egységgel növelni szeretnénk, akkor ezért a másik jószág mennyi egységéről kell lemondanom. Nő, mert csökkenő hozadékérték

Helyettesítési határráta

Marginal rate of substitution

Azt mutatja meg, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó az egyik terméket egy másikkal helyettesíteni úgy, hogy hasznossága változatlan maradjon.Számításánál x a vízszintes, y pedig a függőleges tengelyen lévő jószág mennyisége

MRS=Δy/Δx

közgáz 36

Megnevezés idegen név Leírás Jel/számítás

Helyettesítési hatás Egy jószág keresett mennyiségnek azon változása, amely kizárólag azért következett be, mert a jószág árának változása miatt módosultak az árarányok.

Herfindhal-index Piaci koncentráció egyik mérőszáma, amely mind az iparágban levő vállalatok számát, mind a méretkülönbségeket figyelembe veszi. Az indexet az egyes vállalatok piaci részesedésének négyzetét összeadva kapjuk meg.

H=∑ Ri2

Hicks-féle jövedelemkompenzációs módszer

egy jószág áremelkedését annyi jövedelememeléssel kompenzáljuk, hogy elérje az eredeti hasznossági szintet

Holtteher-veszteség (jóléti veszteség)

A fogyasztói és termelői többlet együttes csökkenése valamilyen piaci torzulás (nem egyensúlyi árak) következtében.

Hosszú táv A közgazdaságtanban az az időtáv, amelyen belül valamennyi termelési tényező mennyisége megváltozhat, de az alapvető termelési eljárás nem változik.

Hosszú távú átlagköltség

összköltség és a termelési mennyiség hányadosaLAC=

Hosszú távú határköltség

az egységnyi termelésnövekedésre jutó hosszú távú költség növekménye LMC= vagy LMC=

Implicit költségek Azok a kiadások, amelyek tényleges pénzkifizetésekben az adott időszakfolyamán nem jelennek meg.

Inputok A termékek és szolgáltatások előállításához szükséges termelési tényezők, erőforrások.

Isocost egyenes Az inputtényezők (például K és L) azon kombinációi, amelyek azonos összköltséget képviselnek. Meredeksége negatív, mivel valamire le kell mondanunk, ha a másikat növelni szeretnénk HOSSZÚTÁV

egyenlete: TC=pK·K+pL · L

Isoquant görbe Azon inputkombinációk összessége, amelyek azonos termelési mennyiséget, azonos nagyságú kibocsátást képviselnek. nem keresztezhetik egymást , a görbe mentén a tőke és munka helyettesíti egymást, minél messzebb helyezkedik el az isoquant görbe az origótól, annál nagyobb kibocsátási szintet képvisel. » Q1<Q2<Q3 HOSSZÚTÁV

Függvénye: Q=f(K,L)

közgáz 37

Megnevezés idegen név Leírás Jel/számítás

Jövedelem-fogyasztás görbe

Income-consumption curve

A különböző jövedelmi szintekhez (költségvetési egyenesekhez) tartozó optimális fogyasztói kosarakat tartalmazza, változatlan árarányokat feltételezve.

ICC

Jövedelmi hatás A keresett mennyiség azon változása, amely kizárólag annak köszönhető, hogy a jószág árának változása miatt módosult a fogyasztó reáljövedelme.

Kereslet Az árak és az adott árakon keresett mennyiségek közötti összefüggés

Kereslet (saját) árrugalmassága

Azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy jószágból keresett mennyiség (fogyasztás), ha az ára egy százalékkal változik.

Számítása:

kereslet árrugalmasságát befolyásoló fontosabb tényezők

1. A termék helyettesíthetősége: minél több helyettesítője van, annál árrugalmasabb

2. A helyettesítő termékek árának közelsége: ha van helyettesíthető termék, de annak árfekvése egészen más

3. A rendelkezésre álló reakció idő: a hosszú távra számított árrugalmasság tendenciaszerűen magasabb, mint a rövid távú.

4. A jószág ára, ill. a jószágra fordított kiadás nagysága a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva: általában az alacsonyabb árú javak viszonylag árrugalmatlanok, míg a magasabb árúak rugalmasabban reagálnak az árak változására.

Kereslet jövedelem-rugalmassága

Azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy jószág kereslete (fogyasztása) a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása következtében.normál jószágnál pozitívinferior javaknál negatívrugalmas, ha ΔI<ΔQrugalmatlan, ha ΔI>ΔQ

Számítása:

közgáz 38

Megnevezés idegen név Leírás Jel/számítás

Kereslet kereszt-árrugalmassága

Azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy jószágból keresett mennyiség (fogyasztás) egy másik jószág árának egy százalékos változása következtében.

Számítása:

Kereslet rugalmassága

Elaszticitás (ε) Azt mutatja meg, hány százalékkal változik egy termék (szolgáltatás) keresett mennyisége, ha azt meghatározó valamelyik tényező egy százalékkal változik.

ε=

Általában negatív szám, ha abszolút értékét nézzük, akkor a hevességét vizsgáljukHa |ε| > 1 » fogyasztók rugalmasan reagáltakHa |ε| < 1 » fogyasztók rugalmatlanul reagáltak Ha |ε| = 1 » a kereslet egységnyi árrugalmasságú

Kereslet törvénye Ha egy normál jószág piaci ára nő, a keresett mennyiség csökken, azaz a keresleti görbe csökkenő.

Kínálat árrugalmassága

Azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy termék (szolgáltatás) kínált mennyisége, ha ára egy százalékkal változik. mindig pozitív

Számítása:

kínálat árrugalmasságát befolyásoló fontosabb tényezők

1. idő: milyen gyorsan tudnak reagálni a termelők az árak változására

2. adott áru termelésével összefüggő sajátosságoknak, termék jellegének: technológiai sajátosságok, mennyi időt vesz igénybe, rövidtávon árrugalmatlanabb

3. szavatosság, raktározhatóság: romlandó » rugalmatlan4. beruházások: munkaerő5. kínálati helyettesíthetőség: másik termékre való átállás

közgáz 39

Megnevezés idegen név Leírás Jel/számítás

Koncentrációs ráta A piaci koncentráció és hatalom mérésére szolgáló mutató. A rátát különböző (n) számú legnagyobb vállalatra szokás értelmezni. A 4-vállalatos ráta pl. azt mutatja meg, hogy egy iparág teljes forgalmának hány százalékát jelentette a négy legnagyobb vállalat együttes kínálata, azaz a ráta az egyéni – százalékban kifejezett – részesedések összege.

Költségek gazdasági tényezői

emberi erőforrás, tőke, természeti tényezők, vállalkozó

Költségfüggvény Az output és a költségek közötti összefüggés, megmutatja, hogy különböző termékmennyiségek mekkora költséggel állíthatók elő.

Költségvetési korlát Azt mutatja meg, hogy adott árak és adott pénzjövedelem mellett mely fogyasztói kosarakat lehet – a pénzjövedelem teljes elköltésével – megvásárolni.

közgazdaságtan az emberek magatartásának (akik racionálisan cselekszenek) azon vetületei képezik, melyek a gazdálkodással,

a javak előállításával, elosztásával és felhasználásával kapcsolatosak.

Közjavak Azok a jószágok, amelyek fogyasztásából nem zárható ki senki és a fogyasztásban nincs rivalizálás az egyének között, mert az egyik egyén fogyasztása nem csökkenti a mások rendelkezésére álló mennyiséget, illetve mások hasznosságát.

Közömbösségi görbe

A különböző összetételű, azonos hasznosságú fogyasztói kosarak grafikus ábrázolása.Jól viselkedő közömbösségi görbék: egy jószág mennyiségének növelésével a helyettesítési határráta csökkenőNem jól viselkedő közömbösségi görbék: 1. tökéletes helyettesítő: helyettesítési határráta konstans, 2. a helyettesíthetőség hiánya (tökéletesen kiegészítik egymást), 3. káros jószág vagy telítődés: nem helyettesítheti, de kompenzálhatja.

Közömbösségi térkép

A különböző hasznossági szintet képviselő közömbösségi görbék serege, a fogyasztó ízlésének a „feltérképezésére” szolgál.

közgáz 40

Megnevezés idegen név Leírás Jel/számítás

Közönséges javak Amelyek keresett mennyisége csökken, ha az ár emelkedik (és megfordítva), a keresleti körbe negatív meredekségű.

Lerner-index Egy vállalat piaci hatalmának mérőszáma, az ár és a határköltség különbségét méri az ár százalékában kifejezve

L=(p-MC)/p

Marshall-kereszt Egy termék piacának ábrázolása a keresleti görbe (D) és a kínálati görbe (S) segítségével.

Másodfokú árdiszkrimináció

Az eladó a vevőket az általuk vásárolt termék mennyisége szerint különbözteti meg: a nagy fogyasztónak alacsonyabb áron kínálja a terméket illetve szolgáltatást. Tipikus formája a többlépcsős árképzés.

Méretgazdaságosság Economics of scale

Az inputok arányos növelésekor az átlagos költségek a kibocsátás növelésével csökkennek.

Monopolisztikus verseny

Olyan piaci forma, amikor a piacon sok szereplő van, akik hasonló, de differenciált terméket kínálnak. Ezen a piacon a verseny részben árverseny, de elsősorban a termékek és szolgáltatások minősége terén folyik.

Monopólium Olyan piaci forma, amikor a piacon egyetlen szereplő áll. A monopólium árképző piaci szereplő, szimultán módon dönt a piaci árról és a kínált mennyiségről.

Monopszónia „vevői” monopólium, olyan piaci forma, amikor a piacon egyetlen vásárló van.

munka Labour Erőforrások csoportja LNettó jelenérték Net Present

ValueA jövőbeni jövedelmek jelenértékének és a befektetés összegének a különbsége. Egy befektetést akkor érdemes megvalósítani, ha nettó jelenértéke pozitív.

NPV

Nominális jövedelem

Nominal income A rendelkezésünkre álló, valamilyen pénznemben kifejezett pénzösszeg

I

Normál jószág Azok a javak, amelyek fogyasztása a jövedelem változásával azonos irányban módosul, azaz a fogyasztás a jövedelem emelkedésével nő, a jövedelem csökkenésével csökken.

közgáz 41

Megnevezés idegen név Leírás Jel/számítás

Oligopol piac Olyan piaci forma, ahol a piacon kevés számú eladó van, akik egymástól kölcsönösen függnek. Az oligopol-piacokon a vállalatok között lehet verseny (ár- vagy minőségi verseny), de jellemző lehet a verseny korlátozása, a vállalatok tevékenységének összehangolása.

Optimális döntés Mindig a várható haszon és a várható költség különbségének a maximumára törekszem

optimális üzemméret

Egyensúlyi helyzetben a vállalatok átlagköltsége a legkisebb, vagyis hosszú távú átlagköltség függvényének mimimumpontjába, a fedezeti pontba kerülnek

Optimális választás adott jövedelem és árak mellett

optimális MRS= abban a pontban van, ahol keresztezi

egymást a helyettesítési határráta görbéje és a költségvetési egyenesOutput A termelés során előállítottt javak, a termelés eredménye Q = quantityParciális (rövidtávú) termelési függvény

A változó input mennyiségének változása és a teljes kibocsátás alakulása közötti összefüggés.

Pareto-hatékonyság Az erőforrások és a javak elosztása Pareto-hatékony, ha azok átcsoportosításával bármelyik piaci szereplő helyzete csak egy másik rovására javulhat. Másképpen: ha az erőforrások átcsoportosításával egyetlen piaci szereplő helyzete sem javulhat anélkül, hogy mások helyzete ne romlana.

Piaci kereslet Demand Egy termék (szolgáltatás) piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége különböző lehetséges árakon mennyit képes és hajlandó megvenni.

D

Piaci kínálat Supply Egy termék piaci kínálata azt fejezi ki, hogy különböző árakon a termelők együttesen mennyit akarnak és képesek eladni.

S

Piaci kudarc Ha – bizonyos sajátos körülmények fennállása esetén: pl. externáliák, közjavak – a piaci mechanizmus nem biztosítja az erőforrások Pareto-hatékony elosztását.

közgáz 42

Megnevezés idegen név Leírás Jel/számítás

Piaci mechanizmus Az A. Smith-féle „láthatatlan kéz”, az erőforrások és javak elosztása a termelők, a fogyasztók, és a termelési tényezők tulajdonosainak egyéni döntésein alapuló, önkéntes csere során kialakuló árak alapján.

Piaci szerkezetek tényezői

1. Vállalatok száma,2. piaci részesedése, 3. technológia és költségfeltételek, 4. mekkora a kereslet, 5. vállalat piacra lépése, 6. mekkora a verseny

Preferenciarendszer Azt mutatja, hogy a fogyasztó hogyan rangsorolja a különböző lehetséges fogyasztói kosarakat. A preferenciák grafikusan a közömbösségi görbék segítségével ábrázolhatók.

Reáljövedelem A nominális jövedelemből vásárolható javak illetve jószágkosarak halmaza.

Rezervációs ár Az a maximális pénzösszeg, amit egy fogyasztó hajlandó megfizetni valamely termékért. Termelői rezervációs ár: az a minimális pénzösszeg, ajánlati ár, amely esetén a termelő hajlandó termelni, illetve eladni.

Rövid táv A közgazdaságtanban az az időtáv, amelyen belül a termelés legalább egy tényezője állandó, miközben legalább egy másik tényező megváltozhat.

Skálahozadék ha mindkét termelési tényező felhasználását egyidejűleg, ugyanolyan mértékben, arányosan növeljük.. A skálahozadék az az arány, amely kifejezi, hogy a termelési tényezők egyidejű arányos növelése esetén hogyan alakul a termelés

Slutsky-féle jövedelemkompenzációs módszer

helyettesítési hatás elkülönítésével – egy jószág áremelkedését annyi jövedelememeléssel kompenzáljuk, hogy meg tudja vásárolni az eredeti jószágkosarat

Számviteli költség Az explicit és elszámolható implicit költségek (amortizáció) összege

közgáz 43

Megnevezés idegen név Leírás Jel/számítás

Származékos kereslet

A termelési tényezők keresletének jellemzője, a termelési tényezők hasznossága abban rejlik, a vállalatok azért támasztanak irántuk keresletet, mert a fogyasztók által keresett javak előállításában alkalmazhatók.

technikai hatékonyság

egyik inputtényezőből sem használ fel túl sokat, felesleges mennyiséget

Technikai helyettesítési határráta

Marginal rate of technical substitution

Azt mutatja meg, hogy milyen arányban lehet az egyik inputot egy másikkal helyettesíteni úgy, hogy a termelés mennyisége változatlan maradjon.

MRTSSzámítása: MRTS= ΔK/ΔL, vagy

MRTS=MPL/MPK

ahol L a vízszintes, K a függőleges tengelyen lévő input mennyisége

Teljes árbevétel Total revenue Egy áru értékesítése során realizált pénzmennyiség, az eladott termékmennyiség és az egységár szorzata

TR = p • Q

Teljes gazdasági költségek

Az explicit és implicit költségek összege

Teljes költség Total cost A termelés teljes költsége, az állandó és változó költségek összessége

TC

Teljes költség Total cost A termelés teljes költsége, az állandó (fix) és változó költségek összege.

TC

Termékdiferenciálás A piaci verseny egyik területe, relatív monopol pozíció kialakításának eszköze. Az eladó márkanévvel, minőségbeli különbséggel, csomagolással, különböző szolgáltatásokkal igyekszik saját termékét a versenytársak termékeitől megkülönböztetni, és ezzel relatív monopol hatalomra szert tenni.

Termelési függvény Az inputok mennyisége és az azokkal előállítható output mennyisége közötti összefüggés. Azt a maximális kibocsátást (outputot) mutatja, amely az inputok adott mennyiségével előállítható.

Termelési halmaz adott technikai fejlettségi szinten megvalósítható összes input-output kombináció

D

Q (mennyiség)

S (kínálat)P(ár) E

közgáz 44

Megnevezés idegen név Leírás Jel/számítás

Termelési lehetőségek határa (transzformációs görbe) TLH

Azon termékkombinációk összessége, amelyek a gazdaságban rendelkezésre álló összes erőforrás felhasználásával, adott technológia mellett előállíthatók.

1. negatív meredekségű, mert az egyik változó mennyisége csak a másik rovására növelhető

2. origóra nézve konkáv, a görbe meredeksége abszolút értékben növekvő

Termelői többlet Ha a tényleges piaci ár meghaladja azt az árat, amelyen a termelők már hajlandók eladásra kínálni valamely termékegységet, akkor termelői többletet realizálnak. Rövid távon termelői többlet = gazdasági profit + fix költség

A termelői többlet a pED háromszög területe

Rövid távon termelői többlet = gazdasági profit + fix költségVagy a kínálat szempontjából a mindenkori piaci ár és a kínálati rezervációs ár különbsége lásd 1. A termelői többlet

Termelt mennyiség Quantitive QTermészetes monopólium

A méretgazdaságosságon alapuló monopólium, az iparágban egy nagyméretű vállalat olcsóbban termel, mint sok kicsi együttesen.

tőke Capital Erőforrások csoportja KTökéletesen versenyző piac

Az a piaci szerkezet, ahol sok kis eladó és vevő van, a termék korlátlanul helyettesíthető (homogén), szabad a ki- és belépés és a szereplők tökéletesen informáltak. A tökéletesen versenyző piacon a vállalatok (eladók) és a vevők egyaránt árelfogadók.Hosszú távon az egyensúlyi pont a fedezeti pont=0 gazdasági profit

transzformációs ráta vagy helyettesítési arány

olyan arány, ami megmutatja, hogy ha az egyik jószág termelését egy egységgel növelni szeretnénk, akkor ezért a másik jószág mennyi egységéről kell lemondanom

Üzembezárási pont Shutdown point Az a termelési mennyiség, ahol a piaci ár még éppen fedezi az átlagos változó költségeket.

P=AVCpÜ=AVCmin=MC

közgáz 45

Megnevezés idegen név Leírás Jel/számítás

Változó költség Variable cost A termelésben alkalmazott változó tényezők költsége, amely a termeléstől függően változik.

VC