Minden jog fenntartva, beleértve bármineműusers.atw.hu/infoanyag/wsp_images/petery_kristof_tankonyv.pdf · 10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs

2

Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-606-666-6

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2007 © Mercator Stúdió, 2007

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu és www.peterybooks.hu T/F: 06-26-301-549 06-30-305-9489

http://www.akonyv.hu/

http://www.peterybooks.hu/

ELŐSZÓ 3

TARTALOM

ELŐSZÓ ............................................................................................ 9

1. Információs társadalom ............................................................ 10

1.1. A kommunikáció .............................................................................. 11 1.1.1. A kommunikáció általános modellje .......................................... 11 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek ..... 13 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban ...................................................................................... 15 1.1.4. Közhasznú információs források ............................................... 19

1.2. Információ és társadalom ................................................................ 24 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete ................................................ 24 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői .............................. 43 1.2.3. Informatika és etika ................................................................... 43 1.2.4. Jogi ismeretek ........................................................................... 50

2. Informatikai alapismeretek – hardver ...................................... 53

2.1. Jelátalakítás és kódolás .................................................................. 53 2.1.1. Analóg és digitális jelek ............................................................. 54 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség ................................................... 54 2.1.3. Bináris számábrázolás .............................................................. 55 2.1.4. Bináris karakterábrázolás .......................................................... 57 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás ...................................................... 58 2.1.6. Bináris hangkódolás .................................................................. 61

2.2. A számítógép felépítése .................................................................. 62 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek ................................................ 63 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik ........................... 65 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik ....................................... 73 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése .............................................................................. 77 2.2.5. Hálózatok .................................................................................. 82

4 ELŐSZÓ

3. Informatikai alapismeretek – szoftver ...................................... 83

3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai .......................................... 83 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete ............................................................. 83 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése ......................................................... 86 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon ............................. 97 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás .................................... 103 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem ..................................................................................... 104 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás ....................... 114 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem ................................. 122

4. Szövegszerkesztés .................................................................. 132

4.1. A szövegszerkesztő használata .................................................... 132 4.1.1. A program indítása .................................................................. 132 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása .................................................. 134 Nézetmód változtatása ..................................................................... 137 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere ....................................... 146 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása .................... 150 Feladat ............................................................................................. 156

4.2. Szövegszerkesztési alapok ........................................................... 159 Feladat ............................................................................................. 160 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás .................................................. 167 4.2.2. Karakterformázás .................................................................... 170 4.2.3. Bekezdésformázás ................................................................. 178 4.2.4. Felsorolás, számozás ............................................................. 185 4.2.5. Tabulátorok használata ........................................................... 191 4.2.6. Oldalformázás ......................................................................... 197

4.3. Szövegjavítási funkciók ................................................................. 209 4.3.1. Keresés és csere .................................................................... 210 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés ....................................... 213 Feladat ............................................................................................. 215

ELŐSZÓ 5

4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás .............. 220 Szinonimaszótár ............................................................................... 229

4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben ................................................. 232 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés ...... 232 Feladat ............................................................................................. 239 Kész táblázatok formázása ............................................................... 240 Számolási műveletek a cellákban ..................................................... 256 4.4.2. Körlevélkészítés ...................................................................... 257 Az összefésülés ................................................................................ 277 Feladat ............................................................................................. 279 Feladat ............................................................................................. 279 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk ................................. 280 Feladat ............................................................................................. 283 Meglévő objektum beillesztése ......................................................... 285 4.4.4. Nyomtatás............................................................................... 285

5. Táblázatkezelés ....................................................................... 291

5.1. A táblázatkezelő használata .......................................................... 292 5.1.1. A program indítása .................................................................. 292 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása .................................................. 293 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere ............................................ 299 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása ......................... 299

5.2. A táblázatok felépítése .................................................................. 299 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap ................ 300

5.3. Adatok a táblázatokban ................................................................. 303 5.3.1. Adattípusok ............................................................................. 304 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás ................................. 304 Az adatbevitel gyorsítása .................................................................. 308 Feladat ............................................................................................. 310 5.3.3. A cellahivatkozások használata .............................................. 313 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény ......... 318 A képletek alkalmazása .................................................................... 321 Függvények használata .................................................................... 326

5.4. Táblázatformázás .......................................................................... 334

6 ELŐSZÓ

5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése ................................. 334 5.4.2. Karakter-, cella- és tartomány-formázások .............................. 340 5.4.3. Cellák és tartományok másolása ............................................ 340

5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok ................................................. 349 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése ................................................... 349 Irányított szűrés ................................................................................ 356 5.5.2. Formázási lehetőségek ........................................................... 359 Feladat ............................................................................................. 369 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése .............. 369

5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel ........................................... 380 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása ............................................... 380 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák ........................... 386

6. Adatbázis-kezelés .................................................................... 399

6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai ............................................... 399 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 400

6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata ....................... 406 6.2.1. Adattípusok ............................................................................. 406 Adattábla létrehozása adott mezőkkel és attribútumokkal ................. 406 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése .................................. 414 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása ................................. 414

6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek ......................................... 418 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata ................................... 422 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés ..................................... 422

Rekordok rendezése táblában ............................................................. 425 6.3.3. Összesítés .............................................................................. 426

6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok ............................................ 429 6.4.1. Űrlapok használata ................................................................. 429 6.4.2. Jelentések használata ............................................................ 433

Jelentések létrehozása ........................................................................ 435

7. Információs hálózati szolgáltatások ...................................... 439

7.1. Kommunikáció az interneten ......................................................... 439 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata ........................... 442 7.1.2. Állományok átvitele ................................................................. 452

ELŐSZÓ 7

7.1.3. WWW ..................................................................................... 457 7.1.4. Keresőrendszerek ................................................................... 465 7.1.5. Távoli adatbázisok használata ................................................ 472

7.2. Weblap készítés ............................................................................ 472 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete........................................ 473 7.2.2. Weblap készítése web-szerkesztővel ...................................... 476 7.2.3. Formázási lehetőségek ........................................................... 476

8. Prezentáció és grafika ............................................................. 487

8.1. Prezentáció (bemutató) ................................................................. 487 8.1.1. A program indítása .................................................................. 488 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása .................................................. 488 Megjelenítési üzemmódok és nagyítás ............................................. 489 Emlékeztető-minta nézet .................................................................. 499 8.1.3. A program menürendszere ..................................................... 504 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése .............................................. 505 Formázás ......................................................................................... 508 Diavetítési effektusok ........................................................................ 514 Prezentáció vetítése ......................................................................... 518

8.2. Grafika .......................................................................................... 524 8.2.1. A program indítása .................................................................. 525 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása .................................................. 527 8.2.3. A program menürendszere ..................................................... 527 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása............................. 528 8.2.5. Képek és más objektumok beillesztése, formázása ................ 533

9. Könyvtárhasználat ................................................................... 537

9.1. Könyvtárak .................................................................................... 537 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai ..................................................... 537 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet ............................................................. 539 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány539 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások ....................................................... 540

9.2. Dokumentumok ............................................................................. 540 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok ..................................................... 541

8 ELŐSZÓ

9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók ............ 542 9.3. Tájékoztató eszközök .................................................................... 543

9.3.1. Katalógusok ............................................................................ 543 9.3.2. Adatbázisok ............................................................................ 544 Feladat ............................................................................................. 547 9.3.3. Közhasznú információs források ............................................. 547

10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek 549

10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák ...................................................................................... 550

10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek .............. 550 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz ................................. 551 10.1.3. Állományok ........................................................................... 552

10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra ............................................ 553 10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések ...................... 554

10.3. Rekurzió ...................................................................................... 558 10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában ............... 558

10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat .................... 558 10.4.1. A programkészítés lépései .................................................... 559

10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban ................................................... 561

10.5.1. Matematikai feladatok ........................................................... 561

11. A programozás eszközei ....................................................... 565

11.1. Algoritmus-leíró eszközök ........................................................... 565 11.1.1. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái ........................................ 565 11.1.2. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével .. 566

11.2. Programozási nyelv ..................................................................... 567 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete ............................................................................................ 569

11.3. Programfejlesztői környezet ........................................................ 569 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök ........................................... 570 11.3.2. Programkipróbálási eszközök ............................................... 570

Javasolt irodalom ........................................................................ 571

ELŐSZÓ

Az informatika és kommunikáció napjainkban az élet minden területén megjelenik. E fogalmak és korszerű tudományágak egyik gyakorlati sűrít-ménye a számítástechnika, amely eszközeivel az informatikai és kommu-nikációs igények kielégítésére törekszik. A számítástechnikai ismeretek csaknem minden szakmában és munkahelyen alapkövetelménnyé lettek.

A témával kapcsolatos szakkönyvek viszont rendszeres felújításra, ki-bővítésre és újraírásra szorulnak, hiszen ezek az ismeretek igen hamar avulnak. Gondoljunk csak arra, hogy a személyi számítógép alig húsz éves, az Internet is csak néhány éves múltra tekinthet vissza. Ma a kezdeti időszak gépárainak töredékéért sokszoros teljesítményekhez jutunk (pél-dául 1986-ban egy 80 Megabájtos merevlemezt 80000 forintért adtak, ma-napság ennyi pénzért akár 600 Gigabájtnyi kapacitást vásárolhatunk, ami 7500-szoros növekedés, de hasonlóak a PC-k teljesítményadataiban mér-hető különbségek is).

Könyvünk megpróbálja dióhéjban összesűríteni a rengeteg információt, amire a számítástechnika mindennapi alkalmazásával kapcsolatban szük-sége lehet egy, a témával most ismerkedő olvasónak. A téma feldolgozá-sának menete és mélysége igazodik a középiskolás kerettantervhez, illet-ve az Oktatási Minisztérium által kiadott vizsgakövetelményekhez (http://www.om.hu/letolt/kozokt/erettsegi2005/tanaroknak/informatika/vizsgakov.htm ).

A könyv első része nem túl alaposan (de nem is megterhelő módon) elméleti, történeti vonatkozásokkal foglalkozik, majd megismerteti az olva-sót a számítógépek felhasználási területeivel a hardverek és szoftverek világával. A rész könnyebb elsajátítását, a megismert tudnivalók felidézé-sét segítik a lépten-nyomon feltett kérdések. Legyenek bátrak, aggodalom nélkül lépjenek abba a világba, amely naponta felhasználók millióinak sze-rez örömet, kevesebbeknek bosszúságot… Szeretnénk, ha olvasóink in-kább az előző tábor tagjait szaporítanák.

http://www.om.hu/letolt/kozokt/erettsegi2005/tanaroknak/informatika/vizsgakov.htm



10 1.1. A kommunikáció

1. Információs társadalom

Az információs társadalom (angolul information society) elmélete szerint a társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használa-ta és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. Sőt újabban azt hangoztatják, hogy e tevékenységek jelentik az információs társadalom alapját. E társadalomtípus legfőbb jellegzetessége az informá-ció-technológia központi szerepe a termelésben, a gazdaságban és álta-lában a társadalomban. Az információs társadalmat az ipari társadalom örökösének is tekintik. Hasonló kifejezések: posztmodern, posztindusztriá-lis, posztfordista, hálózati társadalom, tudástársadalom.

Általános fogalmak E bevezető célja az olvasó megismertetése olyan fogalmakkal, amelyeket a kötet többi részében általánosan használunk és ismeretét feltételezzük. A fejezetben ismertetett információk megalapozzák a számítógépek és egyes információs technológiák későbbi biztos használatát, ezért ismere-tük elengedhetetlenül fontos. INFORMÁCIÓ: Információnak nevezünk mindent, ami valamely kérdésben bizonytalanságunkat csökkenti, más szóval amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ tehát az értelmezett adat., melynek megismerésekor korábban nem ismert tudásra teszünk szert. Az informá-ció legkisebb egysége a bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel. ADAT: Az adat a nem értelmezett ismeret, például egy szám (mondjuk 24 – információ akkor lesz belőle, ha értelmezzük, hogy 24 fokos hőmérséklet-ről van szó). Az értelmezéshez persze az is hozzátartozik, hogy az infor-mációt megfelelő kódrendszerben, nyelvi dialektusban kapjuk (valószínű-leg kevesen értenék meg a kínai nyelvű, akár írt, akár szóbeli időjárásjelentést hazánkban). INFORMÁCIÓ-TECHNOLÓGIA (IT): Az információ-technológia összefoglaló neve az informatikai ipar minden ágának az adatfeldolgozástól a hardve-ren át a rendszer, illetve szoftverfejlesztésig. Az információ-technológia mára úgynevezett „húzó” iparággá fejlődött, amelynek gazdasági jelentő-sége és az ipari fejlődésben betöltött szerepe óriási.

1. Információs társadalom 11

TUDÁSGAZDASÁG: Az információs társadalom közgazdasági társfogalma, amelyben az érték hangsúlyozottan az értelem gazdasági hasznosításán keresztül jön létre, és ehhez minél kevesebb fizikai erőforrást használ fel.

1.1. A kommunikáció A kommunikáció lényege, hogy a kölcsönható felek történéseiket jelrend-szerrel közlik és szabályozzák egymás viselkedését. Lehetetlen nem kommunikálni, ugyanakkor az információátadás módja csak 7-10 %-ban verbális (szóbeli). A kommunikáció körfolyamat még parancsuralom ese-tén is, jó ha a felek értő figyelemmel, visszacsatolással vesznek benne részt.

A kommunikáció az egyik legfontosabb és legősibb emberi tevékeny-ség, de az állatvilágban is sok ilyen tevékenységet írtak le az etológusok. Kommunikálhatunk mindenféle segédeszköz nélkül, közvetlenül, de régóta törekszik az emberiség arra, hogy a hagyományos kommunikációs határa-it és hatékonyságát kibővítse. Ennek érdekében született meg az írás, a nyomtatás és számtalan más találmány, utoljára a telekommunikáció, vagyis a távközlés.

A távközlés, az informatika és a média iparágainak konvergálása forra-dalmi változássorozatot indított el. A digitális technológia, a hálózati kom-munikáció és számítástechnika elterjedése az új média korszakát nyitotta meg, amely egész kulturális rendszerünket átformálja.

1.1.1. A kommunikáció általános modellje A kommunikáció céljait, belső folyamatait a Claude Shannon által leírt mo-dell segítségével ábrázolhatjuk. E modell hat komponensből áll:

• kommunikátorok adó (forrás, küldő) és vevő (befogadó, címzett) szerepében, aki indítja és fogadja a kommunikációt,

• üzenet, a kommunikáció tartalma, • kód (jel), amely a kommunikációs a csatornának megfelelő formá-

tumúra átalakított üzenet (a kód lehet a nyelv, az írás, a zene, a hang, a kép, az ingerület, a mozdulat),

• zaj, amely a csatornában hozzáadódik a jelhez és a kommunikáci-ót zavarja,

• csatorna, melyen keresztül a jeleket továbbítják,

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%B6zgazdas%C3%A1g&action=edit


• kódolási és dekódolási tevékenység (és eszközök), amely az üzenet csatornában történő továbbításához és fogadásához szükséges.

Ezeken kívül még fontos figyelembe vennünk a kommunikációs helyzetet is. A kommunikáció az adó szándéka szerint lehet célirányos, kifejező és spontán. A kommunikációs folyamatot mutatja be a modell alapján készült következő ábra.

A kommunikáció három szintje

Az adó kommunikációjának területei feloszthatók aszerint, hogy az adó és vevő miről tud, ennek alapján lehet vak, sötét, zárt vagy nyílt egy kommu-nikáció (lásd az ábrát). Ez arra is jellemző, hogy a kommunikáló felek mit tudnak.

A kommunikáló felek tudása


Nyílt kommunikáció esetén az adó tudja, hogy a vevő látja (hallja) a kom-munikációt, ezért a kommunikációban szóbeli közlést, szándékos, kiegé-szítő gesztikulációt alkalmaz. Zárt esetben ezek elmaradnak, mert a vevő nem látja (hallja) az adót és erről annak tudomása van. Így ha az adó ren-delkezésére áll, akkor a megfelelő teret vagy időt áthidaló technikát alkal-mazza (például emlékeztetőt készít).

Ha sem a vevő, sem az adó nem látja a másikat, akkor a jelek elvesz-nek, nem észlelik azokat. Ez a sötét terület. Ha a vevő látja, de az adó ezt nem tudja, akkor vak területről beszélünk.

1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek A kommunikáció 90-93%-a nem verbális, metakommunikáció. Ilyen lehet például a testhelyzet (testbeszéd), gesztus (mutogatás), mimika stb. Ezekkel célunk a verbális kommunikáció hatékonyságának fokozása. A szóbeli kommunikációt ugyanis rendszerint a következő hibák terhelik:

• locsogó (nem azt mondjuk, amit kellene), • pontatlan, félreérthető, • hiányos (szűkszavú) • nem a vevő szintjéhez kódolja az adó, így a vevő nem tudja értel-

mezni (dekódolni) az üzenetet. Elvonatkoztatva: a felek a tér és idő csatornáján, vagyis térben és időben egyező vagy eltérő helyzetben kommunikálnak egymással. A tér és idő dimenziókat is figyelembe véve a kommunikációs helyzetek a következő ábra szerintiek lehetnek. A közvetlen kommunikáció, mint jelenlét-kommunikáció során a kommunikáció résztvevői egy térben, és egy idő-ben vannak jelen, azaz kommunikációjuk egyidejű és egyterű. A teret és időt áthidaló kommunikáció a technológiai fejlődésnek köszönhető és a digitális korban egyre újabb elemekkel bővül.

A teret áthidaló esetben a kommunikáló felek egymástól távol (akár másik országban, földrészen, bolygón (lásd a Hold-expedíciók közvetíté-sét) vannak. Ezzel a kommunikáció hatékonysága is javult, hiszen egy-szerre sokkal több emberhez juttathatjuk el mondanivalónkat (igaz, hogy sok esetben ez a kommunikáció már csak egy irányú). A különféle teret áthidaló (tele)kommunikációs rendszerek is leolvashatók az ábrából.

Az időt áthidaló esetben az adó fél más időben küldi el üzenetét, és a vevő másik időben kapja meg azt. Ez esetben fontos momentum az üze-


net rögzítése, melynek köszönhetően a rögzített üzenetet tartalmazó do-kumentum nézhető, hallgatható meg, olvasható, egy másik időben, vagy a teret is áthidaló kommunikációs rendszerekben egy vagy több másik he-lyen. Az üzenet rögzítésén túl ezt a lehetőséget az üzenet másolásának és sokszorosításának köszönhetjük.

A kommunikáció dimenziói

Az ábrából is meggyőződhetünk arról, hogy a kommunikáció jóval több mint beszéd. Viszony az adó és vevő között, amely feltételezi a partner, az üzenet és a hitelesség elfogadását. Ha ezek teljesülnek, és egyik fél sem vonja kétségbe, akkor megfelelő válasz is következhet és elindulhat a kör-folyamat. Ezt befolyásolhatja a rang és szerep, valamint különféle közlés-sorompók (utasítás, parancs, figyelmeztetés, moralizálás, kioktatás, bírá-lat, ítélkezés, hízelgés, gúnyolódás, értelmezés, bíztatás, vizsgálódás, bagatellizálás).


1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban A számítógép szinte mindig megfelelőbb egy feladat elvégzésére, de ne feledjük, hogy bár számítógép segítségével kommunikálunk, a vonal má-sik végén valahol emberek vannak. Általánosságban akkor használjuk egy feladat elvégzésére, ha birtokában vagyunk a megoldáshoz szükséges összes összetevőnek, azaz hardvernek, szoftvernek, tudásnak. Ha e hár-masból bármelyik hiányzik, akkor pótoljuk, vagy maradjunk a hagyomá-nyos megoldásnál.

A számítógép legfontosabb alkalmazási területei A számítógépeket és általában az IT-t (Information Technology) ma már az élet minden területén használják. Itt csak néhány olyan területet emlí-tünk meg, amelyen elterjedten alkalmazzák ezeket az eszközöket. Információforrás (főként a hálózatra kapcsolt gépek esetén, online

napilapok és folyóiratok, jogi tudnivalók, szótárak, lexikon, szolgál-tatók).

Kommunikációs eszköz (szintén a hálózat alkalmazásával). Kereskedelem, távvásárlás (szintén a hálózat alkalmazásával). Kormányzat (önkormányzatok és adóhivatalok is). Tanulás (oktatási – e-learning – rendszerek és elektronikus iroda-

lom segítségével). Irodai adminisztratív tevékenységek, nyilvántartások. Tervezés (CAD – Computer Aided Design, CAE – Computer Aided

Engineering). Gyártás (CAM – Computer Aided Manufacturing). Képfeldolgozás, kiadványszerkesztés (a hagyományos és elektro-

nikus média számára egyaránt, DTP – DeskTop Publishing). Térképkészítés (DTM – DeskTop Mapping, Digital Terrain Modell) Analízis (számításigényes elemző és előrejelző rendszerek). Távmunka (a megbízó számára költségtakarékos, otthon végezhe-

tő munkák). Nagy adatbázis-kezelő rendszerek perifériáiként (kereskedelem,

raktárak, szállodai rendszerek, helyfoglalás). Játék, szórakozás.


Felhasználási lehetőségek az üzleti életben Az IT felhasználási lehetősége az üzleti életben a hagyományos technikák mellett is igen jelentős (gondoljunk csak arra, mekkora létszámcsökkenést eredményezett a pénzügyi adminisztráció területén a számítógépek, va-lamint adatbázisok bevezetése). A szigetszerűen működő számítógépek hatékonysága fokozódott a hálózatok kiépítésével. A kereskedők láncola-tokat építettek ki, a gyártók extranet hálózatokat a beszállítókhoz és a ke-reskedőkhöz, a raktári nyilvántartások elérhetők az információs pultokról stb. Mindez a vásárlók gyorsabb, pontosabb kiszolgálásához, a vevők jobb megbecsüléséhez vezetett.

Felhasználási lehetőségek a közigazgatásban A gazdaságosan működő és polgárait felnőtt módon tájékoztató állam egy-re inkább rákényszerül arra, hogy kiaknázza az Internet adta lehetősége-ket (népesség-nyilvántartás, adózás, információ-szolgáltatás stb.). Ebben Európát már megelőzik Észak-Amerika és Ausztrália mellett egyes ázsiai országok is.

Egy követendő példa Ausztráliából


Az elektronikus kereskedelem előnyei megjelenhetnek a közbeszerzési eljárásokban, a közigazgatási funkciók korszerűsítése az online működést erősíti. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyek és közületek egyaránt tele-kommunikációs hálózaton keresztül kapnak meg minden fontos és napra kész információt, ügyeiket egyre inkább a hálózaton keresztül intézik (vagy legalább bejelentkeznek ügyfélfogadásra), űrlapokat, kérelmeket adnak be, sőt adóbevallásukat, esetleg akár adóbefizetéseiket is ily módon oldják meg. Az Egyesült Államokban például már az adó-visszatérítések negye-dét interneten intézik (a pénz is elektronikus úton jut el a bankszámlákra), az adót hitelkártya alapján is befizethetik a weben. Ausztráliában az adó-ívek 75 százaléka elektronikus úton érkezik, amelyek több mint a felét automatikusan, emberi beavatkozás nélkül dolgozzák fel. Az ausztráliai Victoria szövetségi államban a közüzemi szolgáltatók és az önkormány-zatok integrált webhelyein lehet a közüzemi díjakat, pótlékokat rendezni, lakóhely-változást bejelenteni, engedélyeket beszerezni, fogadóórákra bejelentkezni. Ugyanez működik Szingapúrban is.

Felhasználási lehetőségek az oktatásban A tudásra épülő információs társadalom számára alapvetően fontos a kö-zép- és felsőfokú végzettek arányának a növelése, s a felnőtt lakosság rendszeres általános- és szakmai képzése és továbbképzése. Az „élet-hosszig” tartó tanulás eszméjének megfelelően központi feladat az oktatás és a távoktatási rendszerek létrehozása és multimédiás tananyagok kidol-gozása, valamint terjesztése. Alapvető feladat, hogy minden iskolát rákap-csoljanak a világhálóra (e helyen nem tárgyaljuk azokat a szintén az okta-táshoz kapcsolódó rendszereket, amelyek az órák és diákok, hallgatók szervezését, előmenetelük és szociális, pénzügyi helyzetük rögzítését, támogatásuk biztosítását szolgálják). A fenti törekvéshez igazodott a Suli-net program, amelynek keretében a középiskoláknak biztosították az In-ternet-elérést. A 2003-ban elindult Sulinet Expressz pedig adókedvez-ménnyel támogatta egyes informatikai eszközök beszerzését. Sajnos ez ma már inkább a múlté (tekintettel a megszorításokra).

Távoktatás és e-learning A hagyományos távoktatásban térben és időben elválasztották az oktató-kat és a diákokat. Az ilyen jellegű képzés annyival mutat túl a teljesen egyéni önképzésen, hogy az erre szakosodott intézmények programozott tanulási csomagokat biztosítottak a diákok, hallgatók számára, valamint rendszeresen tesztelték az előmenetelt vizsgaközpontokban, és „tutorok” által konzultációs lehetőségeket is biztosítottak. A távoktatási tananyag


kezdetben a tradicionális nyomtatott dokumentációból állt (körülbelül az 1970-es évtizedben), 1980-tól kezdődően egyre több multimédiás infor-mációhordozót (video, CD, DVD), esetleg interneten elérhető tananyago-kat biztosítanak a hallgatók számára. AZ 1980-as évek végén jelentek meg a számítógép alapú távoktatások, melyeknél a tananyagot CD-n kap-ták meg a hallgatók (CBT – Computer Based Training).

Érettségitől a felvételiig hasznos a pálya.hu oktatási portál

Az igazi e-learning ilyen előzményekből nőtt ki az 1990-es évek végétől. Az e-learning a virtuális oktatók tanfolyamaira alapozott tanulás. Az ilyen tanfolyamokat olykor kiegészítik tele-tutor (chat) kapcsolattal vagy oktató-termi képzéssel. Természetesen vannak olyan kimondottan gyakorlatori-entált képzések, amelyhez mindenképpen anyagismeret, hosszas gyakor-lati idő szükséges (senki sem menne szívesen egy elméleti orvoshoz, ha komoly baja van, de egy csak távképzésben részesült kőművesre sem bíznánk otthonunk felépítését).

Az e-learninggel biztosított interaktív távtanulást nem korlátozza sem, idő sem tér. Valójában az online kapcsolat is csak esetenként szükséges, hiszen az internetről letöltött anyag kapcsolatmentesen is feldolgozható,


majd a tesztek lebonyolításánál szükséges a szinkronizáció és a kapcsolat fenntartása. Fontos szempont, hogy a képzés így a teljes magyar nyelvte-rületen is megoldható.

Iskolai információs rendszerek Végül nézzük, melyek azok az információs rendszerek amelyeket az isko-lákban használnak és milyen céllal teszik ezt.

Először is, az információs és kommunikációs technológiákat oktatják e-learning anyagokkal, távoktatással, iskolai és OKJ képzéssel, a Sulinet hálózatán keresztül, illetve teleházakban. Az Oktatási Minisztérium támo-gatja az érettségizettek ECDL vizsgáját, a jeles informatikai érettségi egy-szerűen konvertálható ECDL bizonyítvánnyá.

Közvetlen alkalmazás a prezentációs anyagok, szemléltető eszközök készítése, amelyből kétfélét alkalmaznak, egyrészt hagyományos, írásve-títő alapú, másrészt digitális (általában PoerPoint) alapú dokumentumok, emellett más multimédiás tananyagok (hangszalag, film, CD, DVD) is ké-szülnek.

Közvetett alkalmazással készülnek óráikra a tanárok, előadók, állítják össze az órarendet. Ehhez felhasználják az internetet (HTTP, FTP, e-mail), a közhasznú információs forrásokat, tanári levelező listákat. Emellett az adminisztrációt is korszerűsítették, vagyis IT felhasználásával készül-nek a tanmenetek, a tanulói nyilvántartás, a feladatlapok, tesztek, statiszti-kák, gazdasági nyilvántartások, könyvelés, bérszámfejtés, anyag-, menza-, munkaidő-nyilvántartás. Bevezették a NEPTUN egységes tanulmányi rendszert.

Az iskolák tanulói és alkalmazottai belső és külső fórumokat érhetnek el, sok helyen saját webhellyel rendelkeznek, amelyen a tananyagok, köz-lemények, fórumok, levelezés, publikus anyagok, aktualitások távolról is elérhetők. Használják a belső és külső elektronikus levelezőrendszert. Több helyen a könyvtár is elérhető az interneten keresztül.

1.1.4. Közhasznú információs források Közhasznú információs források a tudakozók, telefonkönyvek, menetren-dek, térképek, amelyek elérésére közvetlen lehetőség is van, de érdemes a keresést a nagyobb portálok (Origó, Index, Ma stb.) vagy linkgyűjtemé-nyek (Startlap), valamint a keresők (Google, Yahoo) igénybevételével kezdeni (lásd még a Könyvtárhasználat című fejezetben is).


Tartalomszolgáltatók Internetes tartalomszolgáltató (Content provider) olyan jogi vagy természe-tes személy vagy szervezet amely az internetfelhasználók legalább egy része által elérhető módon, bármilyen (szöveges, numerikus, képi, han-gos, multimediális) információt tesz közzé. A tartalomszolgáltató sok eset-ben nem rendelkezik saját, anyagainak internetes közzétételéhez szüksé-ges infrastruktúrával, hanem azt valamelyik internet-szolgáltatónál bérelt kiszolgálón helyezi el. Szintén gyakori, hogy saját kiszolgálója ugyan van, de annak az üzemeltetését kihelyezi egy internet-szolgáltató által üzemel-tetett szerverparkba. A tartalomszolgáltatók között gyakran megjelenik a kormányzat (képviselőház, önkormányat, parlament), egyetemek és főis-kolák, illetve a hagyományos nyomtatott (sajtó) és sugárzott média képvi-selői (rádió, tv). Egyre több azonban az olyan tartalomszolgáltató, akinek nincs a hagyományos gazdaságban megfelelő képviselője, gazdasági terepe kimondottan és kizárólagosan az internet.

Az Origó üzleti negyede


A közzététel lehet időben korlátozott vagy korlátlan. A lényeg, hogy a tar-talomszolgáltató a tartalomhoz hozzáférők által egyértelműen, a tartalom-hoz való hozzáférés során azonosítható. Az internetes tartalomszolgálta-tás fogalmába beleértjük a különböző hálózatokon elérhető www, mobil, szélessávú, e-mailes információkat, film- és audiotartalmakat is. A tartalom eléréséért általában fizetni kell (ennek változatos formái alakultak ki a bankkártyás fizetéstől az emelt díjas SMS küldésig). Egyes nagyobb mé-retű tartalmak „vegyes” módszerrel érhetők el. Ezeknél a katalógus és a megrendelés, esetleg a fizetés is az interneten történik, a szállítást futárral vagy postai úton oldják meg. Ilyenkor természetesen valamilyen adathor-dozón (CD vagy DVD lemezen, nyomtatott könyv formájában) kapjuk meg a tartalmat. A tisztességesebb vállalkozások ez esetben is biztosítják a betekintést a megrendelhető anyagokba, hogy ne „zsákbamacskát” ve-gyen a vevő. Ugyancsak fontos (lenne), hogy a szolgáltatók közzétegyék adatvédelemmel kapcsolatos nyilatkozatukat, valamint üzletszabályzatu-kat. Némi biztatást ad, hogy ezeket a szempontokat már kezdi ellenőrizni a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet és más hatóság is.

Egyre szaporodnak azok a cégek, amelyek tevékenységük egyszerű bemutatásán és hirdetések közzétételén túl napi, esetleg téma alapján specializált például tőzsdei információkat nyújtanak, kereskednek az Inter-neten. Ezek közé sorolhatjuk a nagy internetszolgáltatókat és egyes újsá-gokat. Egyesek virtuális bevásárlóközpontot üzemeltetnek. Itt látszólag a térben mozogva benézhetünk a szolgáltatóközponttól virtuális helységet bérlő cégek bemutató termeibe, ahol a nekünk tetsző árut megvásárolhat-juk.

Bár a könyvtárakhoz is sorolhattuk volna, itt említjük meg a világhálón elérhető számtalan újságot, műsort. Ezek egy része a nyomtatott sajtó teljes vagy kivonatos, szemelvényes változata, másik része csak az Inter-neten keresztül elérhető. Megfigyelhető az az irányzat, hogy a tartalom-szolgáltatói oldalak egy része, amint a látogatottság bizonyos szintet elér, az ingyenesből fizetőssé válik. Így történt az Origo portál üzleti negyedé-nek egy részével, a Napi Gazdaság archívumával stb. Más esetben az interneten csak a sajtótermék archív változata érhető el. E megoldásnál a fejlesztők nem akarták elveszíteni a friss hírekért fizető vevőiket.

Feladat Keressük fel a http://kincsestar.radio.hu/mediajog/internetkodex.php címet és nézzük meg a tartalomszolgáltatók etikai kódexét! Itt a fentieknél sokkal bővebben tájékozódhatunk a feladataikról, kötelességeikről és jogaikról,


emellett megtudhatjuk azt is, hogyan érvényesítik az adatvédelmi köve-telményeket.

A kormányzati portálon jelenleg (részben és területi korlátozással)

intézhető ügyek

A kormányzati törekvéseket jelzi, hogy eddig az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával mintegy kétezer eMagyarország pontot alakí-tottak ki, ahol ingyenes elérést biztosítanak bárki számára. A támogatás módja és mértéke az üzemeltetési helytől, illetve az üzemeltető személyé-től függött, volt, hogy a hardvert (számítógépet és hálózati berendezése-ket), volt hogy az internet-elérést biztosította.

Az IHM 2003-ben közzétette a Magyar Információs Társadalom Straté-giát, amelyet a http://www.ihm.hu/strategia/mits_2003.pdf címen javaslunk mindenkinek megtekinteni, és amelyből egyetlen modnatot emelnénk ki:


„Magyarország előtt csak egy valódi lehetőség van: olyan gyorsan kiépíte-ni az információs társadalmunkat, ahogy az erőnkből telik!”.

Az e-kormányzattal kapcsolatos linkek gyűjtőhelye: http://e-kormanyzat.lap.hu/.

Feladat Nézzük meg az APEH személyi jövedelemadó bevallására szolgáló űrlap-jait a www.apeh.hu címen! Figyeljük meg, hogy a kitöltést segítő program már nemcsak az űrlap nyomtatott, tehát hagyományos, postai úton történő beadását, hanem az elektronikus beküldést is támogatja.

Az Országházban interaktív sétát tehetünk

Regisztáljuk magunkat a kormányzati portálon, és próbáljunk meg egy egyszerű, rendszám alapján történő gépjárműkeresést végrehajtani. A regisztrálás mellett a szolgáltatás végrehajtása előtt tesztelik a lekérdező valós személyét is. Ehhez egy képen megjelenő szöveget kell beírni egy szöveges mezőbe. Ezzel akarják elkerülni, hogy programozottan (scriptek segítségével) robotok kérjenek szolgáltatásokat.

Érdekességként megemlítjük, hogy 2001. májusától egyedülálló inter-aktív sétát tehetnek az érdeklődők a Parlament épületében az Országgyű-lés www.parlament.hu vagy www.mkogy.hu címen elérhető új honlapján

24 1.2. Információ és társadalom

keresztül. A látvány fantasztikus. Szélessávú interneten teljesen azt a ha-tást kapjuk, mintha a helyszínen lennénk. Az egér húzásával körbetekint-hetünk, nagyíthatjuk a képet, beléphetünk egyes helységekbe.

1.2. Információ és társadalom Az informatika és kommunikáció napjainkban az élet minden területén megjelenik. E fogalmak és korszerű tudományágak egyik gyakorlati sűrít-ménye a számítástechnika, amely eszközeivel az informatikai és kommu-nikációs igények kielégítésére törekszik. Az információtechnológiai, számí-tástechnikai ismeretek csaknem minden szakmában és munkahelyen alapkövetelménnyé lettek.

1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete Az emberiség legősibb kommunikációs eszköze, – amely sokak szerint a legnagyobb lépést jelentette a szervezett társadalmak kialakulása felé – a beszéd volt. E kommunikációs forma tette alkalmassá a kisebb közössé-geket az egyes személyeknél jóval erősebb, félelmetes vadak és termé-szeti jelenségek legyőzésére. A természet megzabolázásának kezdeti lépései után felmerült az az igény is, hogy a szóban átadott gondolatokat megörökítsék. Ez vezetett a képi ábrázolásokhoz, majd az írás kialakulá-sához.

Már a rajzos kommunikáció is sokat segített az ősközösségi társadal-mak túléléséhez, létfenntartásához. Gondoljunk például az ősi barlangraj-zokra, térképszerű ábrázolásokra, amelyekkel a különféle vadászati lehe-tőségeket és lelőhelyeket adták őseink egymás tudtára. A kezdeti civilizá-cióknak ez a fajta kommunikációja már több tízezer évvel ezelőtt megje-lent. A legrégebbi dél-afrikai barlangrajzok korát 75 ezer évesnek tartják!

A növénytermesztés és állattenyésztés megjelenésével feltűnt a feles-leg, illetve az árutermelés és kereskedelem, amely hatékonyabb üzenetát-adást követelt meg. Ez egyfajta egyezményes ábrázolásmódot, képi kód-rendszert teremtett és megjelentek a számrendszerek is. Ezek azonban a közvetlen áru-áru csere műveletek rendszerében még nem jelentettek komoly írásbeliséget, csak jó alapot szolgáltattak annak későbbi elterjedé-séhez.

A közvetett árucserék, valamint a pénz megjelenése mintegy 3-4000 évvel ezelőtt megkövetelték a pontos nyilvántartást (Semer és Elam). Kezdetben nedves agyagtáblákba vésték az átvett, elszállított áruk meny-


nyiségi adatait és más jellemzőit, majd a táblát kiszárították. Az agyagot, mint adathordozót hamarosan felváltotta a viszontagságokat jobban tűrő állatbőr, majd a papírusz, amelyen jóval több információt lehetett rögzíteni. A papíruszlapokra és tekercsekre rögzített egyiptomi hieroglifákat tekintik az egyik legősibb írásnak. Nem sokkal ezután megszületett a kínai, föníci-ai, mezopotámiai, indiai írásbeliség. Az egyiptomiak már Krisztus előtt 2000 körül futárokat alkalmaztak hírnökként.

A távíró őse már Krisztus előtt 1184-ben megjelent, mikoris Argoszba füsttávíróval adták hírül Trója elestét. Krisztus előtt 500 és 450 között ala-kult ki a görög telegráf, melyben trombiták, dobok, jelzőtűz, füstjelek, tük-rök szerepeltek. A továbbiakban bemutatjuk a kommunikáció történeti kro-nológiájának néhány fontosabb elemét, melyek egyben – mint látni fogjuk – az emberiség történelmét is tükrözik. Év esemény Kr.e.450 Kleoxenosz és Démokritosz optikai betűtávíró-rendszert alkot.

Az ábécét öt ötös betűcsoportra osztják, melyeket füst- vagy fáklyajelekkel továbbítanak. A távírász egyik karja emelgetésé-vel megjelöli a betűcsoport számát, a másikkal az illető betű csoportbeli sorszámát.

Kr.e.360 Aineiasz optikai – hidraulikus távírót alkalmaz. Az adó és vevő helyén két azonos méretű, vízzel telt tartályt állítanak fel. Fák-lyával adnak jelt a csap megnyitására és elzárására, mely után vízszint előre meghatározott jelentést adó jelekig ereszkedik.

Kr.e.150 A Római Birodalomban mintegy 4500 kilométer hosszú kiépített optikai távíróhálózaton füst- és fáklyajelekkel továbbítják a hí-reket.

Kr.e.10 Pompejiben feltalálják a szócsövet. 105 Caj-lun ötlete alapján Kínában elindul a papírgyártás. Alap-

anyaga faháncs, kender, rongy. Körülbelül ebben az időben jelenik meg a kínai, fatáblán alapuló nyomtatás is.

175 Kőbe vésnek öt kinai klasszikus könyvet. 751 Bagdadban papírkészítő műhely nyílik. 868 Az első fatábláról nyomtatott kínai könyv. 968 A kínaiak fonaltelefonként alkalmazzák a feszesre kihúzott fo-

nal végéhez kapcsolt rezonanciatesteket. 1272 Anconában megindul az európai papírgyártás. XIV. sz. Fanyomatos kártyajátékok, szentképek, majd táblanyomatos

iskoláskönyvek jelennek meg. 1448 Gutenberg nyomdát nyit Mainzban. 1520 Az első magyar papírmalom.


Év esemény 1608 Szabadalmaztatják a távcsövet, melynek az optikai távírók el-

terjedésében is jelentős szerepe lesz. 1792 Franciaországban optikai távíróhálózatot fejlesztenek ki. A há-

rom karos szerkezetet tornyok tetején helyezik el. A karok állá-sa más-más betűnek felel meg.

1794 Jelrendszerrel kötik össze Párizst és Lille-t. 1800 Volta feltalálja az állandó áramellátást biztosító elemet. 1804 Francisco Salva elektromos távírógépet készít, melyben min-

den betű továbbításához külön vezetékre van szükség. 1809 A német Sömmering Salva elve alapján készíti el elektro-kémiai

távíróját. Az adó oldalán az üzenet betűinek megfelelő huzalba áramot vezet, míg a vevő oldalán az illető huzalból érkező elektromosság egy savval teli üvegben buborékokat képez.

1811 Sömmering az Isar alatt lefekteti az első víz alatti távíróvezeté-ket.

1833 Gauss és Weber elektromos távírója egy-egy vonalon képes üzenetet fogadni és továbbítani.

1835 Morse az Egyesült Államokban elektromos írótávírót mutat be. 1837 Wheatstone és Cooke feltalálja az elektromos távírót. A vevő-

készülék öt mágnestűből állt, alattuk az ábécé betűivel. Az adó által küldött elektromos áram erősségétől föggően a vevő elekt-romágnese a mutatókat kilendítette a betűk fölé.

1837 Daguerre feltalálja a fényképezést. 1837 Morse is szabadalmaztatja írótávíróját, majd 1840-ben kifej-

leszti a róla elnevezett ábécét és billentyűzetet. 1847 Angliában Blakewell megépíti a „másoló telegráfot”, amelyen

1851-ben már rajzot is küld. 1848 A chicagói árutőzsde a távíróra alapozza tevékenységét. 1850 Kábelt vezetnek a La Manche csatornán keresztül 1853 Több üzenetet közvetítenek egyszerre egy távíróhuzalon. 1854 John Tyndall bebizonyítja, hogy egy vezetőben (egy meggörbí-

tett vízsugárban) a fény útja irányítható. Ez lesz az optikai ká-bel alapja.

1855 Hughes az üzenet kinyomtatására képes telegráfot készít az Egyesült Államokban.

1872 Szimultán közvetítés a telegráfhuzal mindkét végéről. 1876 Bell feltalálja a telefont. 1878 Megjelenik az első telefonkönyv és telefonközpont. 1880 Bell kifejleszti a fotofont, mely az emberi hangot fénysugár se-


Év esemény gítségével továbbítja. A napfényt tükör segítségével összegyűj-tötte, mely tükröt egy hanghullámra érzékeny szerkezettel mozgatott. Az elv jó, de árnyas időben nem alkalmazható.

1882 Angliában fényképeket továbbítanak huzalon keresztül. 1888 Megjelennek a pénzérmével működő nyilvános telefonok. 1892 Automata telefonközpontot helyeznek üzembe. 1893 Budapesten Telefonos Hírmondó indul, mely kísérlet a köz-

szolgálati műsor közvetítésére. 1895 Henry Saint-Rene hajlított üvegpálcákon továbbít képeket. 1899 Megjelennek a hangosbemondók. 1903 Arthur Korn megépíti az első faxgépet, melyen először sikerül

fényképet küldenie távírón. 1914 Bevezetik a teletype-ot a távíratozásba, mely lehetővé teszi,

hogy az üzenet szöveg és ne pontok formájában legyen olvas-ható.

1923 Pontokra szedett képet küldenek huzalon. 1928 Megjelenik a telexgép, azaz a géptávíró. 1954 Abraham Van Heel és az angol Harold. H. Hopkins üvegszálon

továbbítanak képeket, míg a szálban futó információ védelmé-ért szigetelőanyaggal vonják be a csövet.

1957 Az első Szputnyik már a világűrből küldi a jeleket. 1960 Kifejlesztik a hélium-neon alapú lézert, mely egyenletes sugarat

képez. 1962 A Telstar 1. műhold interkontinentális képet közvetít. 1963 Pályára állítják az első geostacionáris kommunikációs műhol-

dat (Syncrom 1). 1964 Megjelenik a Touch Tone telefon és a képtelefonszolgálat. 1965 Elektronikus telefonközpontokat hoznak létre, melyek különle-

ges szolgáltatásokat nyújtanak. 1967 Kialakítják a kábel nélküli telefonokat. 1972 Fellövik a földi távérzékelés céljára használt Landsat I műhol-

dat. 1977 Chicago alatt másfél mérföld hosszan lefektetik az első optikai

telefonkábelt, melynek adatátvitel sebessége 45Mbit/s. 1980 Megtartják az első videókonferenciát. 1985 A pontokra bontott kép továbbítható, majd összerakható. 1990 Az Oxford English Dictionary már CD-n is kapható. 1991 Megjelenik az írható CD. Bevezetik a HTML kódolást a web-

lapok fejlesztésébe.


Év esemény 1992 Megjelenik az írható magneto-optikai tárolóeszköz. 1993 Robotokat alkalmaznak az Interneten a kulcsszavak keresésé-

re (spiders). 1994 24 órás Internetes rádiószolgáltatás indul. Megjelenik a 100

Megabájtos zipdrive cserélhető adathordozó. 1995 Ingyenes kormányzati és oktatási szolgáltatások jelennek meg

a weben. Vatikáni weblapfejlesztés indul. 1996 Az optikai kábelek egy trillió bit/s sebességgel képesek továbbí-

tani az információt. A Netscape kidolgozza a cookie-kat, a Mic-rosoft a web alapú hotmail.com levelező szolgáltatást és az Internet Explorer 3.0-t.. Megjelenik a web TV. A jellemző mo-demsebesség 14,4 Kbps, de terjedni kezd a 28,8 Kbps mode-mek sora.

1997 Letölthető video- és audioszolgáltatások a weben. Az amerikai otthonok 47 %-ban van számítógép.

1998 HDTV adások kezdődnek az USA-ban. 1999 150 millió Internet-felhasználó 800 millió weblapot ér el. 2000 A dot.com ipar összeomlik. A Love Bug vírus 45 millió számító-

gépet fertőz meg. 2001 Elterjednek az azonnali üzenetküldő rendszerek, amelyek hor-

dozó „közegként” az Internetet használják. 2002 Amerikában a tanulók 90 %-a számítógéphez jut otthon vagy

az iskolában. 2003 A DVD eladások száma meghaladja a videoszalagokét. 2004 Másfél milliárdnyi mobiltelefont használnak a Földön. A londoni

rendőrség drótnélküli rejtett kamerákat vezet be. Az amerikai nyilvános könyvtárak 95%-a elérhető az Interneten. Az embe-rek 20 százalékának az Internet a legfontosabb információfor-rása. Az automatikus robotok képeket közvetítenek a mars fel-színéről.

A táblázat összeállításában nem töreked(het)tünk a teljességre. A számí-tógépes vonatkozásokat csak néhol említettük, hiszen erre alább külön fejezetet szentelünk.

A számítógépek rövid története A korábban említett kommunikációs technológiák kialakulásával párhuza-mosan megjelentek a számolással kapcsolatos igények is. A mennyiségi adatok kezelése, a számolás és összehasonlítás gyakorlatilag egyidős az emberiség történetével.


Az ősember az ujjait használta a számoláshoz, aminek a latin neve digitus. Innen származik az angol számjegy, a digit elnevezés is. Feltehe-tően a 10-10 ujj az alapja a tízes számrendszer kialakulásának. A számo-lás a „számba vehető” ujjakon felül minden bizonnyal nehézségeket oko-zott. Később a számoláshoz köveket, fonaldarabokat használtak, az eredményt a barlang falába, csontba, agyag- vagy falapokba karcolva, vésve rögzítették.

A nagyobb mennyiségeknek köszönhető emelkedő számértékek meg-jelenésével kialakult az átváltásos rendszerű számábrázolás, a tízes, ti-zenkettes, majd a hatvanas számrendszer.

Az abakusz Az egyik első eszköz, amely lehetővé tette az egyszerűbb műveletvégzést az abakusz volt. Az eszköz kínai megjelenési idejét időszámításunk előtt 5000 év körülire teszik, de hasonló eszközöket használtak később a róma-iak és a japánok is.

Római és „korszerű” abakusz


Az abakusz fakeretbe rögzített rudakra, huzalokra fűzött golyókból áll. A golyók alkotta táblázatban külön funkciója van mindegyik sornak, oszlop-nak. Az abakuszt némileg módosítva a XVI. századig mint fő számolást segítő eszközt használták, egyetemen tanították a vele való szorzás és osztás műveletsorát. Mai – golyós számolótábla – formájában néhány évtizede még használták Kínában, Japánban, Oroszországban.

Mechanikus számológépek A számolás történetében a logaritmus megjelenése jelentette a tényleges áttörést. John Napier 1617-ben leírta a logaritmusfüggvényt, azaz hogy a szorzást összeadásra lehet visszavezetni. Elméletét felhasználva elkészí-tette a csont- vagy farudacskák alkotta számológépét. A tíz számjegynek 1-1 pálca felelt meg, és a rajtuk lévő rovások azok többszöröseit jelölték. A szorzáshoz a szorzó számjegyeinek megfelelő pálcákat kellett egymás mellé helyezni és a rácsos módszer szerint továbbszámolni.

Szorzás a Napier pálcákkal


Ez az eszköz Napier- (Neper) pálcák néven vált elterjedtté, utóda a logar-léc.

A XVII. században a hajózási és a csillagászati térképek készítése, az ehhez szükséges számítások elvégzése hosszadalmas és idegőrlő mun-kát jelentett.

Wilhelm Schickard thübingeni csillagászprofesszor 1623-ban a Napier-pálcák elvén egy olyan számológépet tervezett, amelyben egymáshoz illeszkedő tíz- és egyfogú fogaskerekek voltak. Ezen, a mai fordulatszám-lálókhoz hasonlóan működő gépen hat számjeggyel elvégezhető volt mind a négy alapművelet. A szorzási és osztási műveletek során fellépő rész-eredményeket külön mechanizmus tárolta, jelezte a túlcsordulást is. Saj-nos a gépnek egyetlen példánya sem maradt fenn, viszont a Kepler iratai között megtalált vázlat alapján rekonstruáltak egy gépet.

Schickard rekonstruált összeadógépe

Ilyen előzmények után jelent meg az első igazi, „szériában gyártott” szá-mológép, melyet Blaise Pascal készített 1642-44 között, összesen hét példányban. A kor technikai szintjének megfelelően óraalkatrészekből épí-tette meg a szerkezetet. A gép újdonsága, alapötlete az automatikus átvi-telképzés megoldása volt. A számológéppel csak az összeadást és a ki-vonást lehetett elvégezni. A nem lineáris műveleteket – a szorzást és az


osztást – nem. Így ez visszalépést jelentett Schickard készülékéhez ké-pest.

Pascal számológépe, a pascaline

Gottfried Wilhelm Leibnitz 1671-ben továbbfejlesztette Pascal számoló-gépét. Ez a gép volt az első, amely automatizálta a szorzási és összeadá-si műveleteket is. Az általa megépített összeadó-szorzó gép a szorzást visszavezette az összeadásra.

Leibnitz számológépe

Leibnitz korát meghaladó gondolkodó volt, a számológépek szerepéről így írt: „Kiváló emberekhez valóban nem méltó, hogy rabszolga módra órákat vesztegesenek el olyan számítások elvégzésével, amelyeket bárkire nyu-godtan rá lehetne bízni, ha gépeket használna.”

1728-ban Falcon végtelenített lyukasztott kartonlapokkal vezérelt szö-vőszékeket. 1810-ben Joseph-Marie Jacquard továbbfejlesztette ezt a rendszert és szövőgépeit lyukkártyák sorozatával irányította. Ötlete forra-dalmasította a francia textilipart, 1812-re már 11000, államilag támogatott Jacquard-féle szövőgépet használtak Franciaországban.

1822-ben Charles Babbage fejlesztette gőzenergiával működő differen-ciagépét, amellyel egyszerű függvényértékeket, második, harmadik hatvá-nyokat, logaritmusokat számolt. Az elkészített táblázatokat a tervek szerint képes lett volna kinyomtatni is, ami merőben új szolgáltatást jelentett. A gép azonban mechanikai problémák miatt sohasem készült el teljesen.


1833-ban Babbage nekilátott fő művének, az analitikus gép elkészítésé-nek. Sajnos a korlátozott finommechanikai lehetőségek mellett ez a gép sem készült, el de a tervei alapján a digitális számítógépek ősének tekint-hető.

Csak néhány jellegzetes tulajdonsága: automatikus nyomtatási lehető-séggel rendelkezett az eredmények megjelenítésére, a bemeneti adatokat lyukkártyáról fogadta, a gépet vezérlőmű működtette, számolóművébe vitték be az adatokat, szám és programtároló egysége mintegy 200 rész-eredmény tárolására volt alkalmas (1000 oszlopban elhelyezett 50 fogas-kerékkel).

Babbage differenciagépe (The Difference Engine)

A finommechanika tökéletesedése lehetővé tette – Babbage halála után – a differenciálgép megalkotását, amely berendezés tökéletesen működött.


A lyukkártya alkalmazásának amerikai úttörője Herman Hollerith volt, aki 1889-ben szabadalmaztatta adatrendező-gépét, amelyet népszámlálá-si adatok feldolgozásáhozhoz használt. Minden adathoz egy lyukat, így minden polgárhoz egy lyukkombinációt rendelt. A gép alkalmas volt milliós nagyságrendű adatok kezelésére, csoportosítására és statisztikák készí-tésére.

A Hollerith-féle táblázógép

Hollerith 1896-ban megalapította a Tabulating Machine Companyt, amely néhány évvel később, más sikeres cégekkel történt fúzió után jelentős részét képezte a megalakuló, ma is piacvezető IBM (International Busi-ness Machine) társaságnak.

Elektromechanikus gépek A számítógépek fejlődése szempontjából korszakos jelentőségű volt az 1904-ben feltalált elektroncső. A villamosságtan számos alapvető kérdé-


sére közben megfelelő válasz született, így elérkezett az idő arra, hogy ezeket az ismereteket számológépek kifejlésztésében is kamatoztassák. Ebben az időben kezdődött az analóg (fizikai paramétereken alapuló) számítógépek fejlesztése.

Néhány ilyen berendezés: 1870-ben Lord Kelvin épített egy harmonikus analizátort, amellyel ár-

apály görbék Furier-analízisét végezte. 1900 táján ballisztikai egyenletek (hajók kilövésének számítására)

megoldására alkalmaztak analóg eszközöket (lőelemképzőket). 1914-ben Németországban vasúti menetrendek készítéséhez használ-

tak diagráfot, amely a menetsebesség, menetidő számításához figyelem-be vette a mozdony típusát, a vasútvonal jellegét és a szállított tömeget is.

1927-ben a Bell és az IBM közreműködésével építettek egy több ösz-szekapcsolt berendezésből álló gépet, amellyel különböző integrálegyen-letekre visszavezethető problémákat oldottak meg (például itt is használ-ták ballisztikai számításokra, illetve elektrotechnikai problémáknál).

1930-ban Németországban és Szovjetunióban is építettek analóg szá-mítógépeket.

Az analóg, fizikai tulajdonságokat felhasználó számítógépek pontossá-ga az alkatrészek kopásával változott, rugalmatlanok voltak, igen nagy nehézségek árán lehetett csak az eredeti felhasználási területtől eltérő célra használni, a gép képességei behatárolták a matematikai problémák megoldhatóságát.

Ezzel szemben a digitális számítógépek numerikus kódokkal dolgoz-nak, egyedi, jól elkülöníthető (diszkrét) állapotokkal tükrözik a mennyisé-geket valamilyen számrendszerben. A számítási pontosság így állandó, sőt szinte tetszőleges pontossággal (tizedesjeggyel) számolhatunk anél-kül, hogy a számítás módszerén változtatnunk kellene. Az ilyen gépek univerzálisak, többféle célra alkalmazhatók. Az összetett műveleteket rendszerint alapműveletekre vezetik vissza, amelyek megfelelnek az em-berek munkamódszerének. Ezek mellett a digitális gépek fő előnye a mű-veleti sebesség jelentős növekedése. Későbbiekben látunk példákat arra, hogy a digitális gépek fejlődési szakaszaiban milyen jellemző feldolgozási sebességgel számolhattunk.

A tisztán mechanikus alapelemeket hamarosan felváltották az elektro-mechanikus részegységek. 1930-ban elkészült az IBM lyukkártyagépeire alapozott, elektronikus szerkezetekkel működő táblázatszerkesztő gépe, amely alkalmas volt a nagytömegű adatok rendezése, csoportosítása mel-lett összetettebb számítások végrehajtására is.


Howard Hathaway Aiken (1900-1973) harwardi matematikus fogalmaz-ta meg először a tudományos számítógépekkel kapcsolatos elvárásokat:

• egyaránt legyen alkalmas a pozitív és a negatív számok kezelésé-re,

• működése emberi beavatkozástól mentes, teljesen automatikus le-gyen,

• különböző matematikai függvényeket alkalmazzon, • a számítási algoritmust a matematikai műveletek végrehajtásának

természetes sorrendjében hajtsa végre. Ezen elvek figyelembevételével készítette el az IBM-mel együttműködve 1939-44 között a MARK-I jelű, első elektromechanikus gépet. A megbízó a haditengerészet volt. A gépet lyukszalaggal, sorosan felvitt utasítássorral lehetett vezérelni, alapját relék képezték.

A Harward-IBM fejlesztésű MARK I.

Ez volt a valaha épített legnagyobb számítógép. Hossza 55 láb, magassá-ga 8 láb, tömege 35 tonna, 760000 alkatrészből állt (kapcsolók, relék, el-lenállások és mintegy 500 mérföldnyi kábel). A készülék mintegy száz-szorta gyorsabb volt, mint egy jó kézi számoló készülék, megállás nélkül dolgozott, egy nap alatt hat hónapi munkát végzett el (a hamgja olyan volt „mintha a terem tele lenne fém kötőtűkkel dolgozó nőkkel”). 10 egész és 13 tizedes helyi értékű fixpontos számokkal dolgozott. Bessel-függvények


értékeit számították ki vele táblázatos formában, más égető problémára, mint például közönséges és parciális differenciálegyenletek megoldására nem alkalmazták.

A lyukszalagra felvitt utasítások három részből álltak: az első az alap-adat helyét mutatta, a második az eredmény helyét, a harmadik a végzen-dő művelet kódját rögzítette. Ezek alapján a MARK-I-et külső programozá-sú, elektromechanikus digitális számítógépnek tekintjük. Aiken szintén hadiipari megbízásból 1948-ban készítette el a korábbi gép továbbfejlesztéseként a MARK-II., majd 1950-ben a MARK-III. számoló-gépet. Ez utóbbi volt Aiken első elektronikus számológépe, mely 16 jegyű számokkal dolgozott és szorzási sebessége 80 művelet/s volt. 1952-ben a légierő számára készült el a MARK-IV.

Zuse Z3 jelű számítógépe

A németországi számítógépgyártás meghatározó egyénisége volt Konrad Zuse (1910-1995) mérnök, aki kezdetben jelfogós gépek építésével foglal-kozott. A háború előtt már jelentősen megnőtt Németországban a számí-tási igény a fegyverek előállítása kapcsán. Zuse egy jelfogós számítógép terveinek kidolgozásán fáradozott. 1939-ben készült el az első nagy sike-rű, jelfogókkal működő, mechanikus rendszerű számítógépe, a Z1. Ez az első gép, amely már a bináris számrendszerre épült. Az eredményeket fénymátrixon jelezte ki, beviteli eszköze billentyű volt. Külön helyezkedett el benne a tár és az aritmetikai egység, az utasítások bevitelére mikronyelvet alkalmazott. Ezt követte a Z2, mely demonstrálta a Zuse programvezérlési elgondolásainak helyességét. A Z2 adatbeviteli médiája lyukasztott filmszalag volt. A Z2 által felvetett problémákra a Z3 adott megoldást. A Z3 1941-ben készült el, mely a világon az első programoz-ható, automatikus, programvezérelt digitális számítógép volt. A gép 2000-nél több relét tartalmazott, és 64 lebegőpontos szám tárolására volt alkal-


mas. Egy szorzási művelet időigénye 3 másodperc volt. Zuse emellett kidolgozta az első magasszintű programnyelvet, a Plankalkült.

1945-ben készült el a repülőgépek tervezéséhez használt Z4, amelyet egészen 1960-ig használtak. A korai elektromechanikus számítógépek rendkívül nagy méretűek, zajo-sak voltak és sok alkatrészből álltak, amelyek mind hibaforrásként jelent-keztek, ezért az eszközök összességében megbízhatatlanok voltak.

Elektronikus gépek A második világháború eseményei is sürgették a ballisztikai kutatásokat és fokozott igényt támasztottak a számítások pontosságával szemben. Ezért több gépet is kifejlesztettek, de a gépek egyike sem bírta felvenni a ver-senyt a náluk kb. 500-szor gyorsabb ENIAC-kel (Electronic Numerical Integrator And Computer), mely végül is 1946-ban készült el.

Az ENIAC számítógép

A gép 30 egységből állt, minden egység egy meghatározott funkciót vég-zett el. A számítógép felépítéséhez felhasználtak mintegy 18000 elektron-


csövet, 70000 ellenállást, 10000 kondenzátort, 6000 kapcsolót és 1500 jelfogót. A gép 33 m hosszú, 3,3 m magas és 1 m széles volt, tömege 30 tonna, áramfelvétele 800 kWh volt. A főleg aritmetikai műveletek végrehaj-tására tervezett egységek között 20 úgynevezett akkumulátort építettek be az összeadáshoz és a kivonáshoz, egyúttal készült egy szorzó egy osztó és egy négyzetgyökvonó egység is. A decimális számábrázolású gép tíz-jegyű előjeles számokkal dolgozott. A számokat egy IBM kártyaolvasóval összekapcsolt konstans átviteli egységgel lehetett bevinni. Az eredménye-ket kártyára lyukasztva adta ki az ENIAC nyomtatója, amely egy IBM kár-tyalyukasztóval volt összekapcsolva.

Az elektroncsöveket és reléket használó gépek már képesek voltak az adatok tárolására. A végrehajtandó programokat azonban külső tárolóra (lyukkártyára vagy papírszalagra) rögzítették , illetve kapcsolókkal és hu-zaltáblákkal adták meg, amely hibaforrásként jelentkezett. Egyre nagyobb lett az igény a vezérlőprogram és végrehajtandó feladat gépen belüli rög-zítésére. Az ENIAC tervezésében tanácsadóként részt vevő Neumann János (1903-1957) tevékenysége, korszakalkotó gondolatai sokat lendítet-tek e problémák megoldásán.

Neumann elvek A mai értelemben vett számítógépek működési elveit a hadi-technikában megszerzett tapasztalatok felhasználásával Neumann János magyar származású tudós foglalta össze. 1945. június 24-re készült el az a kivo-nat – First Draft of a Report on the EDVAC by John von Neumann (Az EDVAC- jelentés első vázlata) –, amely teljes elemzését adta az EDVAC tervezett szerkezetének. Tartalmazta a számítógép javasolt szervezését, a részegységek megépítéséhez szükséges logikai áramköröket és a gép kódját. A jelentésben megfogalmazott elvek alapján készítik el napjainkig a legtöbb számítógépet (részletesebben lásd a 2.2.1 fejezetben).

Gépek a Neumann elvek alapján A Neumann elvek alapján készült el az EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Calculator). Az EDVAC volt az első elektronikus digitá-lis komputer, amit a belső programtárolási koncepciónak megfelelően épí-tettek meg.

Az EDVAC-ot a Moore School of Electrical Engineering munkatársai tervezték, hasonlóan mint az ENIAC-et, de az EDVAC igen jelentősen különbözött attól. A legfontosabb eltérés az volt, hogy ez a gép tárolt prog-ramozású volt.


Neumann később kidolgozott egy párhuzamos szervezésű számítógé-pet, amelynek működési sebessége elérte az EDVAC gép ötszörösét. Eh-hez az elektroncsövek számát ráadásul csökkentette 3000-ről 2000-re, és a négycímű utasítások helyett egycíműt alkalmazott.

Az 1950-es évekre az EDVAC mintájára elkészítették az UNIVAC I. számítógépet (Universal Automatic Computer), amely az első nem egyedi fejlesztésű, sorozatban gyártott, üzleti célú számítógép volt (1951 és 58 között 46 darabot adtak el belőle).A ferritgyűrűs memóriával gyártott UNIVAC II-re még nagyobb volt a kereslet.

1953-ban jelent meg az IBM 701-es modellje, amely már elektrosztati-kus tárolócsöveket, mágnesdobos és mágnesszalagos perifériákat is al-kalmazott.

1956-ra az USA-ban egyre több intézet és még több iparvállalat fejlesz-tett ki elektroncsöves számítógépeket. Ekkora már az IBM sem elégedett meg a lyukkártyás egységek és a nyomtatók gyártásával, és belefogott számítógépesítési programjába, ami legalább 50 évre biztosította vezető szerepét. Megindult a számítógépek sorozatgyártása.

A XX. század közepén a számítógépek fejlesztésében és kapacitásá-ban elérték a kor technikai színvonala által megengedett legmagasabb szintet. A relés megoldásokat felváltó elektroncsövek bár elődjüknél job-bak voltak, rengeteg problémát okoztak (magas energiaigényük, hőterme-lésük, kiégéseik miatt).

A következő forradalmi lépés a tranzisztor feltalálása és alkalmazása volt, amellyel a műveleti sebességet ezredmásodpercről milliomod-másodpercre lehetett leszorítani. A tranzisztorok magas ára is csökkenni kezdett és egyre másra jelentek meg a tranzisztorokat alkalmazó beren-dezések. Az IBM 1620-as sorozata, illetve a 7090-7094-es nagyszámító-gép széria mellett megjelentek a minigépek is. Első képviselőjük a DEC (Digital Equipment Corporation) 1963-ban megjelent PDP-5 gépe.

A következő jelentős mérföldkő az integrált áramkörök feltalálása volt. Ezek első sikeres üzleti alkalmazása az IBM System/360-as sorozat, mely az első, nemcsak üzleti adatfeldolgozásra, vagy tudományos számítások-ra, hanem mindenféle egyéb célra is tervezett számítógép volt.

Az első mikroprocesszorok (például az Intel 1972-ben megjelent 8008-as processzora) 8 bitesek voltak, 8 bites adatbusszal. Ennek megfelelően egyetlen órajel alatt 8 bitet lehetett rajtuk keresztül mozgatni. A 16 bites 8086-os processzo 1979-ben jelent meg és már 1 Mbájt címzésére is al-kalmas volt.

IBM PC-t 1981-ben mutatták be, 256 KB memóriával, az Intel cég 8088-as mikroprocesszorával és a Microsoft cég DOS operációs rendsze-


rével. A számítógép még nem tartalmazott merevlemezt. A 8088-as pro-cesszor már 27000 tranzisztort integrált magába.

IBM XT: 1983-ban került piacra, 640 KB memóriával, az Intel 8086-os processzorával és 10 MB-os merevlemezzel.

IBM AT 286 (1984): Az Intel 80286-os processzorával jelent meg. Me-móriája 1 MB-os volt, de 16 MB-ig bővíthető. (Ettől kezdve minden típus AT-nek számít és a processzor sorszámában gyakran elhagyják a "80" előtagot.) A 20286-os processzor 134000 tranzisztort tartalmazott. Műve-leti sebessége 1,5 Mips (Mega Instruction Per Second – millió művelet másodpercenként).

IBM 386 (1985): Intel 80386-os processzora van, és beépíthető egy matematikai műveletekre szakosodott társprocesszor is (hasonló koprocesszora már az XT-knek is volt). Ez a processzor 275000 tranzisz-tort tartalmazott és képes volt 4 GB valós és 64 TBit virtuális címzésre, 32 bites adatbuszt alkalmazott. Műveleti sebessége 8 Mips.

IBM 486 (1991): Intel 80486-os processzorral jelent meg, amelybe be-építettek olyan áramköröket, mint a segédprocesszor és a belső gyorsítótár (cache), amely a memória elérését gyorsítandó került a memó-ria és a CPU közé.

Pentium (1994), Pentium Pro, Pentium II-III-IV processzorok egyaránt 80586-os, illetve azok utódjai. Ezeknél azért tértek el az 586-os (hagyo-mányos) termékvonal elnevezéstől, hogy így védhessék meg a másola-tokkal szemben. Ennek ellenére léteznek olcsó és jó utánzatok (AMD, Cyrix, Transmeta), csak éppen nem nevezhetik őket Pentiumnak.

Számítógépgenerációk A digitális számítógépeket egyik szokásos csoportosítása a bennük alkal-mazott logikai (kapcsoló) áramkörök fizikai működési elvét és integráltsági fokát (technológiai fejlettségét) veszi alapul. E szerint különböző számító-gép-generációkról beszélhetünk. E generációk határai mind valamilyen korszakos találmány megjelenéséhez, új technológia bevezetéséhez kap-csolódnak.

Míg egy mai számítógép használatakor a felhasználó feladata „megér-tetni” a végrehajtandó műveletsort, addig az ötödik generációs számítógé-pek hagyományos emberi kommunikáció révén fogják megérteni és vég-rehajtani a feladatokat. Ezen gépek működési elve úgynevezett neurális hálók használatával valósítható meg, amely a hagyományos rendszerek gyökeres ellentéte. Ez a generáció természetes kommunikációt, párhuza-mos feldolgozásokat valósít meg, széleskörűen alkalmazza a multimédiát.


Várható a tudásalapú és tanulni képes, egyre inkább intelligens rendsze-rek megjelenése.

Első generáció (1946-1954)

Második generáció (1955-1964)

Harmadik generáció (1965-1974)

Negyedik generáció (1974-)

aktív áramkör

elektroncső tranzisztorok integrált áramkörök (SSI, MSI)

LSI és VLSI integrált áramkörök

sebesség 300 szorzás/s 200.000 szorzás/s 2 millió szorzás/s 20 millió szorzás/s operatív tár CRT,

mágnesdob ferritgyűrű ferritgyűrű félvezető

háttértár mágnes-szalag, mágnesdob

általános a mágnesszalag, megjelenik a mágneslemez

mágneslemez, mágnesszalag

mágneslemez, floppy, CD

adat-bevitel lyukszalag, lyukkártya

lyukkártya, mágnesszalag

billentyűzetről mágneslemezre, mágnesszalagra

egér, szkenner, optikai karakter-felismerés

adatkivitel lyukkártya, nyomtatott lista

lyukkártya, nyomtatott lista

nyomtatott lista, képernyő

képernyő, hangszóró, nyomtatott lista

jellemzők fixpontos aritmetika

lebegőpontos aritmetika, indexregiszter, I/O processzor

pipeline, cache memória

írógép méret

méret szoba szekrény asztal (minigép) chip-irógép (mikrogép)

szoftver gépi kód és assembly, a felhasználó által írt programok

assembly nyelv és magasszintű nyelvek, kész programkönyvtárak, batch monitor

operációs rendszer, újabb magasszintű nyelvek, kész alkalmazások, strukturált programozás

adatbáziskezelők, negyedik generációs nyelvek, programcsomagok, objektum-orientált és komponens alapú programozás

egyéb az operátor kapcsolók beállításával vezérli a gépet, kötegelt feldolgozás

az operátor alapvetően a lyukkártyákat adagolja, megjelenik a valós idejű feldolgozás és a távadatátvitel

időosztás, multi-programozás, virtuális memória, általánossá válik a távadatátvitel és a hálózatok, minigép

virtuális memória, osztott feldolgozás, személyi számítógép


1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői A harmadik évezred elején az informatika alkalmazásának területei és kérdései egyre fontosabb tényezővé válnak mind a társadalmi, mind a gazdasági fejlődésben. Ma már nem a hardverek és a szoftverek előállítá-sa, hanem azok alkalmazása és az információk megosztása veti fel a leg-több gazdasági és társadalmi problémát. Az információval rendelkező és ahhoz soha nem jutó néptömegek közötti „digitális szakadék” jelenleg még szélesedik.

A legtöbb, információs társadalomra vonatkozó elemzés a következő jellemzőket emeli ki: Az információ az ipari társadalomban is fontos szerepet kapott,

mint a technológiai fejlődés alapja. Az információs társadalom-ban az információ önálló értékké válik.

Az információs társadalom középpontjában az információ-feldol-gozó technológia áll.

Olyan új munkakörök alakulnak ki (infomunkások), amelyekben a munkaidő túlnyomó részét az információk szervezése, kezelése, feldolgozása, elosztása teszi ki. (Gondoljunk csak arra, mekkora fejlődést tapasztalhattunk az internet terén, és hányan foglalkoznak ezzel „főállásban”).

Az „érvényes tudás” felezési ideje (az az idő, mialatt elavulttá válik) a fejlődés gyorsulása miatt jelentős mértékben csökken (éves, esetleg hónapos nagyságrendre). Állandó követelménnyé válik az élethosszig tartó tanulás, mely a munkavállalótól egyre inkább az ismeretterületek közti mobilitást követeli meg, az egy szakma elsa-játításának hagyományos követelménye helyett.

Minthogy értékké, az információ hatalmi tényezővé válik, a hatalom azé lesz, aki az információt termeli és elosztja (lásd még informá-ciómonopólium).

Ezek a jellegzetességek nem feltétlenül, egyszerre és abszolút mértékben érvényesülnek, inkább ezek valamilyen keveredésére lehet számítani. A súlypontok koronként és országonként eltolódhatnak.

1.2.3. Informatika és etika Az információ hatalom, birtoklása és felhasználása számtalan morális problémát vet fel. Gondoljunk itt először csak a hatalmas botrányokat ka-varó ügynöklistás bejelentésekre, az információkkal visszaélő bennfentes kereskedelemre, de akár a levélcímeinkkel visszaélő levélszemét (spam)


áradatra, vagy a rosszindulatú vírusok, férgek előállítására és terjesztésé-re. Az internettel kapcsolatot tartó, onnan információt szerző és informáló, vagy csak egyszerű felhasználó, levelező embert is naponta ki van téve annak, hogy illegális, de legalábbis morálisan megkérdőjelezhető dologra bukkanjon, akár ilyennek akarva-akaratlanul részese legyen. Ma már köte-tek szólnak a témáról az adatvédelemtől kezdve, a személyi szabadság és a közösségi érzés elvesztésén át, a társadalmi igazságosságig. Tegyük csak fel a kérdést csupa jogtiszta szoftvert használok? Mit tegyek, ha ille-gális tartalmakra bukkanok? És még soká folytathatnánk.

Mivel a hálózati rendszergazda kezében futnak össze a szálak – akár szó szerint is értve –, számukra már több helyen próbáltak etikai kódexek kialakításával, amelyek a jogosultságokat és kötelezettségeket rögzítik. Benne lefektetnek olyan fontos szabályokat, mint mit nézhet, mérhet, rög-zíthet, mit tehet ezekkel az adatokkal stb.

Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a hálózaton rengeteg álinformáció (hoax) kering. Ezek célja mindenképpen eltér a szolgáltatott információtól, esetleg direkt kéréstől (például véradás, vagy gyűjtés). Cél lehet például egy kártékony kód, kémprogram terjesztése, konkurens gazdasági szerep-lőkre rossz fényt vetni, szervereket megbénítani a nagy forgalommal (és így tetemes kárt okozni), a levélben mellékesen elejtett linkekkel kéretlenül reklámozni stb. Rendszerint felismerhetők arról, hogy a feladó nem élő személy, vagy éppen egy híresség nevében küldik nekünk ismeretlenül a levelet, nem mi vagyunk a címzettek. A levél gyanús mellékletet tartalmaz. Védekezhetünk levelező rendszerünk olyan átállításával, hogy csak egy-szerű szöveget fogadjon, HTML kódot ne. Ismeretlen helyről származó levelet és mellékletet ne nyissunk meg, ne állítsuk be úgy levelező rend-szerünket, hogy automatikusan megnyissa betekintésre a leveleket. Hasz-náljunk spam szűrőt. Ezek a levél tartalma alapján igyekeznek kiszűrni a kellemetlenkedőket, azonban hatásfokuk nem 100%-os. A szűrőn átjutott gyanús elemeket tegyük a spam gyűjtőbe, ezt követően a rendszer már felismeri a fekete listára tett küldőket és levelüket – akár a beállítás szerint automatikusan – törölheti. Ha intézményi hálózaton tapasztalunk ilyesmit vagy más rendellenességet, akkor haladéktalanul jelentsük a rendszer-gazdának (előfordulhat, hogy van központi spam szűrő is).

Fontos megjegyeznünk azt is, hogy bár az interneten rengeteg informá-ció található, egyes források információértéke éppen lehet nulla is. Lehet, hogy kimondottan a megtévesztés szándékával helyezték el az adott do-kumentumot. Illegálisnak tekinthetők a személyes adatokat, szerzői joggal védett műveket a szerző vagy tulajdonos előzetes írásos engedélye nélkül nyilvánosságra hozó, faji, vallási, politikai, nemi hovatartozás alapján gyű-


löletet szító, undort keltő stb. oldalak. Ilyenek terjesztésétől, publikálásától, felhasználásától tartózkodjunk.

Egészség, biztonság és környezet Számítógépes környezetünket a szokásostól eltérő szempontok figyelem-bevételével kell kialakítanunk. Ez azért is fontos, mert nemcsak a gyártó, a munkáltató, hanem az egyes számítógép felhasználó is egyaránt felelős – a neki megfelelő mértékben – a számítógép-használat által okozott káro-sodások elkerülése érdekében. Az esetleges károsodások legsúlyosabb következményei sajnos a felhasználóra hárulnak, de a nem optimális fel-használás miatt csökkenő teljesítmény és mentális készségek, illetve a betegség miatt kieső munkaidő érinti a munkáltatót, sőt az egész társa-dalmat is. A gyártó pedig a jogszabályok szerint felel az esetlegesen neki felróható okból bekövetkező károsodásokért.

A következőkben kitérünk a számítógépek használatában esetlegesen rejlő egészségkárosító tényezőkre és elkerülési lehetőségeire. Ebben a részben tárgyaljuk a hardver, a szoftver és a hozzá járó dokumentáció iránt támasztható ergonómiai követelményeket is.

Ergonómia Az ergonómia a munkavégzés környezetével, az ember és az alkalmazott eszközök közötti kapcsolatokkal, egymásra hatásával foglalkozó tudo-mány.

Az ergonomikus munkahely A számítógépes munkahelyek esetén az ablakok mérete nem, elhelyezé-se döntő jelentőséggel bír. A tűző, közvetlen napfény erősen rontja a kép-ernyő láthatóságát. Az olcsóbb hordozható gépek LCD kijelzői, illetve az LCD monitorok ilyen esetekben egyenesen használhatatlanokká válnak. Ugyancsak kedvezőtlen, ha az egyébként árnyékban lévő monitor üvegén tükröződik az ablakon keresztül látható világ. Rendkívül zavaró, ha a tük-röződésbe az ablak előtti függöny is belelátszik. Nagyon szemrontó, ha a monitor mellett kis szögben eltekintve nagyobb teret látunk, amelyben mozgó tárgyak jelennek meg, esetleg egyenesen a napos ablakkal szem-ben ülünk. Ilyen kialakítású ablakok, irodai elrendezés esetén szerezzünk be reluxákat vagy sötétítőfüggönyöket, de még jobb, ha monitorunkat ár-nyékos helyre, hátlapjával a faltól 20 cm-re úgy helyezzük el, hogy az ab-lak jobbra (balkezeseknél) vagy balra (jobbkezeseknél) legyen. A reluxa, illetve a függönyök segítségével bármilyen időben szabályozhatjuk a he-lyiség természetes eredetű fényviszonyait.


A mesterséges világítás kialakításakor a helyiség megvilágítására szórt, a munkaasztalra irányított fényeket alkalmazzunk. A falborítás vilá-gos színű legyen. A fehér festés vagy világos tapéta kedvezően hat – vil-lanyszámlánk csökkenése mellett – irodai költségvetésünkre és derűs ha-tású. A padlózat sötétebb színű, a léptek zaját elnyelő padlószőnyeg vagy gumiszőnyeg legyen.

Az irodai bútorok közül az állítható magasságú asztalok és székek a kedvezőek. A legfontosabb bútor a szék. A legmegfelelőbbek – bár ma még, sajnos, nem mindenki engedheti meg magának – a gázrugós, szink-ronmechanikás, fékezett görgős, derékhajlathoz igazítható, tűzálló bevo-natú székek.

KÉRDÉS: Milyen követelmények támaszthatók a világítással szemben?

Egészségügyi szempontok A következőkben néhány olyan közismert egészségügyi problémát muta-tunk be, amely a számítógép-használattal hozható kapcsolatba. Egyúttal tárgyaljuk az elhárításhoz, megelőzéshez szükséges intézkedéseket is.

Monotonitás Az irodai munkahelyek általános veszélyforrásai közé tartozik a számító-gépes munka monotonitása. Például egy szöveg begépelése során huza-mosabb időre a gép elé kényszerítjük magunkat. Erre a munkára jellemző a nagyszámú, ismétlődő jellegű, rövid időtartamú, mégis hosszú ideig végzett munkaciklus. A munkát merev, légzésnehezítő, idegen testtartás-ban, a monitort feszülten nézve végezzük, miközben karjainkat és kezün-ket természetellenesen kifacsarva tartjuk. A figyelmünket elvonó hatások idegesítők, a monotonitás maga is lelki megterhelést jelent.

TÜNET: Ez a fajta monoton tevékenység ugyanazon izomcsoportokat terheli, aminek következtében állandósulhat a rossz tartás, rendszertelen és nem megfelelő légzés, izom-, hát-, nyaktájéki fájdalmak, izomgörcsök, egyszóval elmerevedés jelentkezhetnek. Súlyosabb esetekben vérkerin-gési zavarok, szívfájdalom, porckorong bántalmak léphetnek fel. A lelki megterhelés téves adatbevitelhez, a hibák számának növekedéséhez ve-zet.

VÉDEKEZÉS: Rendszeres mozgással, változatos munkával, időnként, körülbelül 50 percenként, de inkább félóránként szünetet tartva (eközben a munkaasztaltól felállva) oldhatjuk meg ezt a problémát. Segíthet az is, ha munkánkat úgy tudjuk ütemezni, hogy abban a változó jellegű tevékeny-ségek váltsák egymást. Sajnos ez az adatrögzítőknél nem megoldható, náluk marad a háromnegyed óránként beiktatott öt–tíz perces torna. Ekkor


a csontfelszínek, porcok, porckorongok, izületek, amelyeket a számítógép előtti üldögélés leginkább megterhel, a mozgási ingertől tápláló izületi fo-lyadékot kapnak.

Gépház, zaj A számítógépek háza általában nehezen kezelhető, szerelhető, a zajos tápegység-ventilátor olykor rezonanciát is okozva zörög. A cserélhető hát-tértárakat esetlegesen nehéz behelyezni meghajtójukba.

HATÁS: A rossz szerelhetőség általában a szerviz munkáját keseríti meg. Néha azonban az egyszerű felhasználó is rákényszerül számítógépe felnyitására. A rezonanciával kapcsolatos állandó hanghatás, zaj fokozhat-ja a feszültséget.

VÉDEKEZÉS: Jobban szerelhető, szellősebb, nagyobb dobozokat kell beszerezni, illetve a beszerzéskor erre a szempontra is kell gondolni. Az asztal alá helyezhető toronyházak zaja nem zavar annyira. Vannak olyan dobozok is, amelyekből a jó szerelhetőség érdekében kihajtható az alap-lap, és szétszedésükhöz csavarhúzóra sincs szükség. Léteznek már olyan számítógépházak is, amelyeknél a hűtést mozgó, zajos alkatrészek nélkül vízhűtéssel, vagy a hő számítógépházra kivezetésével oldják meg. Ezek a házak azonban a szokásos eszközök árának körülbelül ötszörösébe ke-rülnek. A feszültség csökkentésére is hasznos a gyakrabban változtatott testhelyzet, a szünetek és a torna, valamint a munka utáni pihenés.

Billentyűzet és egér A billentyűzet és az egér a használata jelenti az egyik legjelentősebb ve-szélyforrást. Ezeknek az eszközöknek a használata huzamosabb ideig tartó, természetellenes testtartásra kényszeríti a vállakat, a karokat és a csuklókat. A billentyűleütések jelentősen megterhelik az ínhüvelyt és az ujjperceket. Az ergonómiai vizsgálatok kimutatták, hogy az izomterhelés egy része abból fakad, hogy a hagyományos billentyűzetet kezelők felső-teste 5 fokkal előrehajlik.

TÜNET: Az esetlegesen kialakuló úgynevezett „carpális alagút szindró-ma” betegség oka a kéztőcsontok alatti boltozat megsüllyedése (a zongo-risták hasonló veszélyekkel néznek szembe). A kéz legfontosabb idegei, ínszalagjai és a fő ütőér e területen helyezkednek el. Ezt a területet tartós nyomásnak kitéve e szervek is nyomás alá kerülnek, a lesüllyedő kézbol-tozat következtében. Zsibbadás, ízületi kopások és fájdalmak, idült ínhü-velygyulladás, vérkeringési zavarok, súlyos esetben a kéz bénulása is felléphet. Ezek a problémák a nem teljes méretű billentyűzettel rendelke-ző, hordozható gépeken jelentkeznek a legerősebben.


VÉDEKEZÉS: A gép kezelése közben mintegy 50 percenként tartott szü-netekben, a monotonitás feloldására is tartott pihenőkben rendszeresen mozgassuk, megmasszírozzuk, tornáztassuk végtagjainkat. Igyekezzünk olyan technikákat kialakítani, amelyek segítségével kevesebb egérmoz-gással, illetve billentyűleütéssel is megoldható ugyanaz a feladat (gyorsbil-lentyűk, makrók).

Hordozható gép vásárlásakor legfontosabb szempontjaink közé tartoz-zon a billentyűzet használhatósága. Léteznek már olyan hordozható gé-pek is, amelyeknek billentyűzete teljes méretűre nyitható szét. Ez persze nem oldhat meg még egy, nagyon fontos dolgot: az emberek keze „nem a billentyűzetnek megfelelő irányban áll”, azaz a billentyűzettel szemben ülve kezünk nem merőlegesen helyezkedik el.

Sokat segíthetünk a billentyűzet megfelelő elhelyezésével. Az eszköz pontosan előttünk legyen. Székünket olyan magasra állítsuk, hogy felka-runk a testünk mellett lazán lelógatva, alkarunk derékszögben meghajlítva, az asztal lapjával párhuzamosan helyezkedjen el. Ilyenkor tenyerünk ép-pen a billentyűzet felett található. Ügyeljünk arra, hogy a billentyűzet előtt megfelelő távolság legyen kezünk megtámasztására, ezzel elkerülhetjük a megerőltető tartást. Egyes gyártók forgalmaznak billentyűzetre szerelhető kézpihentetőket is, amelyek a csuklót támasztják alá. A billentyűzet dőlé-sét az alján található lábacskákkal saját igényeink szerint állítsuk be a leg-kényelmesebbre.

Tenyerünkbe jól illeszkedő, könnyen mozgatható egeret válasszunk, amelynél a gombokat az ujj oldalirányú elmozdítása nélkül lehet lenyomni. A balkezesek igyekezzenek a bal tenyér formáját követő egeret beszerez-ni. Karunkat fektessük az asztalra és csak a csuklónk mozogjon az egér mozgatásakor úgy, hogy mozgásunkat körülbelül 5×5cm-es területre kor-látozzuk. Ezt az egérmeghajtók szoftveres beállításával érhetjük el.

Használjunk vékony, puha egéralátétet. Az egér kímélése érdekében az alátét felszíne legyen kemény, nem bolyhosodó anyagú. Ha sokáig kell egeret használnunk, akkor a hordozható gépekhez is szerezzünk be egy igazit, ne erőltessük az ilyen gépek „egérpótlóinak” használatát.

Ha lehet, inkább optikai egeret használjunk. Ez a koszolódó mechanikai elemek hiányának köszönhetően pontosabban mozgatható, a mozgást jobban követi a mutató, kevesebb bosszúságot okoz.

A mozgásukban erősebben korlátozottak általában jobban boldogulnak a hanyattegerekkel.


Képernyő A képernyő felelős elsősorban a szem kifáradásáért. A nagyfeszültségű áramkörök által gerjesztett elektromágneses mező, a különösen a váltott soros letapogatású (interlaced) üzemmódú képernyő villogása és az elekt-romosan feltöltődött porszemcsék bombázása együttes előidézői a külön-féle arc- és szembetegségeknek.

TÜNET: Az alacsony képismétlési frekvenciája vezet a képernyővillo-gáshoz, amely különösen fehér képernyőháttér esetén (lásd a Windowst) zavaró. A 9–12 kV-os potenciálra feltöltődött képernyőfelület magához vonzza a levegőben található negatív oxigénionokat, ezzel megbontja a körülöttünk létező ionegyensúlyt.

Sok egészségi probléma forrása a pozitív képernyőfelület és a negatív töltésű emberi arc között kialakuló erőtérbe kerülő porszemcsék „bombá-zó” hatása is. E jelenségek együttesen hozzájárulnak a fáradtságérzet, szemfájás, könnyezés, bőrpirosodás, rossz közérzet, esetleg kötőhártya-gyulladás kialakulásához.

Az éleslátás romlását okozhatja a rosszabb felbontású monitor vagy ilyen üzemmód beállítása. A szemet megerőltetik a külön látható képpon-tok, amelyet az olvasáshoz állandóan össze kell mosnia.

VÉDEKEZÉS: Az ionegyensúly megbomlását gyakoribb szellőztetéssel, ventillátorokkal és levegő ionizátorokkal vagy LCD monitorokkal előzhetjük meg. A villogást és sugárzást jó minőségű (nem váltott soros letapogatású – non interlaced és alacsony sugárzású – low radiation) monitorok vásár-lásával küszöbölhetjük ki, illetve csökkenthetjük tűrhető mértékűre. Ezek a monitorok némileg többe kerülnek a hagyományosnál, de a naponta a képernyő előtt végzett több órás tevékenység esetén feltétlenül tanácsos ilyet beszerezni. A jobb minőségű monitorok másik kedvező tulajdonsága, hogy már rövid idejű használaton kívüli állapotban is képesek automatiku-san „alvó” üzemmódba kerülni, csak megfelelő képernyővezérlő kártya mellett használható ki.

A monitor 40-50 cm-re legyen a szemünktől úgy, hogy a teljes monitort mintegy 40 fokos szögben lássuk, miközben szemünk körülbelül a monitor felső kávájának magasságában van (kissé felülről nézzük). A monitort körülbelül 10 fokkal döntsük hátra. Soha ne használjuk a gépet teljes sö-tétségben.

A kiadványszerkesztésre alkalmas korszerű 17 hüvelykesnél nagyobb monitorok, illetve az összes folyadékkristályos kijelző már alacsony sugár-zásúak.


Géphasználati javaslatok az IBM webhelyéről

FELADAT: Keressük fel az IBM számítógép-használat okozta egészség-károsodásokkal foglalkozó weboldalát a www.pc.ibm.com/ww/healthycomputing címen, ahol flash animáció mutatja be a megfelelő géphasználatot, illetve beállítási lehetőségeket!

1.2.4. Jogi ismeretek A kötetben tárgyalt eszközöket és technikákat, sőt az egész műszaki fejlő-désünket a jogalkotás értelemszerűen csak követheti. A jóhiszemű fel-használó pedig sokszor nem is tudja, hogy az Internetről anyagot letöltve esetleg jogsértést követ el.

A szerzői jog a szerző és alkotásainak jogi védelmével foglalkozik. A szerzői joggal kapcsolatos legfelső szintű előírásunk az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról.

A törvény a médiától és az alkotás tárgyától, valamint a mű színvonalá-tól vagy szubjektív megítélésétől függetlenül általánosan érvényes.

Részletek a vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályokból: 16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen fel-használására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

A szerzői jog értelmezése az informatikában A számítógép működtetéséhez mindenképpen szükségünk van szoftverre. A szoftver szerzői joga az azt megalkotó szerzőt illeti. A szerzői jogvéde-lem kiterjed a szerzőséggel kapcsolatos vagyoni jogok védelmére is. A szerzői jog, illetve sokszor a tulajdonjog a szerzőnél, illetve a gyártónál marad, aki az adott szoftvertermék használati jogát árusítja, illetve adja bérbe. A szerzői jogi védelem a szerzőt és alkotását a mű létrejöttének


pillanatától megilleti, előfeltétele csak az alkotás eredeti jellege (tekintet nélkül az alkotással kapcsolatos értékítéletre és megjelenési formájára).

A jogsértések egyik lehetséges módja, hogy Internetről vagy adathor-dozóról ingyenesen vagy illegális forgalomban (tehát az eredeti jogosultak tudta és szándéka nélkül) képeket, filmeket, zenéket, programokat tölte-nek le, vagy másolnak. Holott a szerzők kizárólagos joga, hogy művükről bármiféle sokszorosítást engedélyezzenek (függetlenül a másolás, sok-szorosítás módjától). A szerzői jogi szabályok megsértésekor az elkövetők ellen polgári, valamint büntetőjogi felelősségrevonással élhetnek.

Adatvédelmi jogszabályok Az adatok kezelésével, tehát összegyűjtésével, tárolásával, hozzáférésé-vel kapcsolatban alapvetően fontos jogi kérdés az adatok védelmének biztosítása. Különösen fontos az érzékeny személyes adatok védelme, amelyre szerencsére ma már országgyűlési biztos, illetve 42 fős apparátu-sa is ügyel.

A felhasználók csak akkor vesznek igénybe egy informatikai szolgálta-tást, ha bizalmuk van a szolgáltatóban. Ezt a bizalmat az adatok biztonsá-gos kezelése alapozhatja meg. Alapvető szolgáltatói kötelesség az illeték-telen hozzáférés megakadályozása a kezelt információ teljes életciklusa alatt (keletkezés, továbbítás, feldolgozás, tárolás, elévülés, törlés). A biz-tonsági, védelmi szempontokat, követelményeket egységes rendszerbe foglaltan kell kezelni, a megfelelő megoldásokat kialakítani. A biztonság olyan fontos elemekből tevődik össze, mint: • A felhasználó személyének azonosítása, hogy csak a jogosultak férje-

nek az információhoz (autentikáció). • A dokumentumok hitelességének biztosítása, hogy az eredetiség

megállapítható legyen. Ennek érdekében alakítják ki a digitális aláírás, digitális vízjelek rendszerét, a hitelesítő szervezeteket.

• Az illetéktelen hozzáférés korlátozása. Ezt az üzenetek kódolásával, a fogadó helye dekódolásával oldják meg. A kriptológia az üzenetek tit-kosításával foglalkozik. Alkalmazása különösen fontos, ha arra gondo-lunk, hogy Interneten keresztül közvetített üzeneteinket nyilvános szerveren tárolják.

• A megfelelő jelszavak, illetve a jelszókezelés rendjének kialakítása, amely szabályozza a hozzáférési jogosultságot (autorizáció). A jelszó-kezelés rendje szervezetenként egységesen kezelendő, meghatározza a jelszavak minimális hosszát, lejárati idejét (a korábbi jelszavak ismé-telt megadásának tiltásával), az engedélyezett rontások számát, az


erős jelszavak, különleges karakterek alkalmazását. A Windows Ser-ver 2000 hálózati operációs rendszerben ez efféle beállításokat a cso-portos házirendben is előírhatják.

• A hálózatok belső védelmének biztosítását biztonságos architektúrák-kal, tűzfalakkal.

• A kiszolgáló és hálózatvezérlő eszközök fizikai biztonságának megol-dását.

• Rendszeres adatmentések készítését, különösen fontos rendszerek esetében katasztrófaterv kidolgozását stb.

A szoftverek felhasználói joga Tágabb értelemben szoftvernek nevezzük a számítógépes programokat, adatokat és a hozzájuk tartozó dokumentációt is. A szoftverek a felhasz-nálói jog szerint is csoportosíthatók: Szabad szoftverek: ingyenes, szabadon használható és terjeszt-

hető szoftverek, a forráskód megismerhető, ezért nyílt kódú szoft-vernek is nevezik. Például ilyen a LINUX operációs rendszer.

Freeware programok: szabadon felhasználható és terjeszthető szoftver, azonban a forráskódot tilos visszafejteni. A szerzői jog az alkotóé, illetve a fejlesztő cégé. A programot nem adható el és nem módosítható.

Shareware programok: ingyenesen beszerezhetőek és terjeszt-hetők, de csak részleges funkcionalitással, vagy időkorláttal mű-ködnek. Ezek általában a program bemutató változatai, a lejárat után a teljes verzióért fizetni kell és regisztrálni.

Félig szabad szoftverek: valamilyen felhasználási célra, kedve-zőbb vásárlási feltételekkel kerülnek forgalomba (például ilyenek az oktatási változatok).

Kereskedelmi programok: pénzért kereskedelmi forgalomban kapható, vagy megrendelésre kifejlesztett programok, amelyek meghatározott feltételekkel használhatók.

A licencszerződés rögzíti, hogy a szoftvert milyen feltételekkel lehet hasz-nálni. Pl. a megvásárolt szoftvert csak meghatározott számú gépre telepít-ve lehet használni, nem adható tovább.

Documents

Minden jog fenntartva, beleértve bármineműusers.atw.hu/infoanyag/wsp_images/petery_kristof_tankonyv.pdf · 10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs