2007. IV. NEGYEDÉV XIX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA

ORSZÁGJÁRÓ KÖRÚTON

30 ÉVES A BÜKKI NEMZETI PARK

AUTÓMENTES NAP

EURÓPA VIRÁGOS VÁROSA – EGER

MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAKKELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉSSIKEREKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ÉVET!

2ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER2

ÉRTÉKŐRZŐ TÁJAK ÉS EMBEREK MAGYARORSZÁGON

SÓLYOM LÁSZLÓ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK „ÉRTÉKÖRZŐ TÁJAK ÉS EMBEREK MAGYARORSZÁGON” CÍMŰ ORSZÁGJÁRÓ KÖRÚTJA ALKALMÁBÓL OKTÓBER 7-ÉN BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBE LÁTOGATOTT. AZ ÁLLAMFŐ A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZÉHEZ TARTO-ZÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK TERÜLETÉN KEZDTE A VIZITET, VASÁRNAP ÉRKEZETT KELEMÉRRE, AHOL SÉTÁT TETT A KELEMÉRI MOHOSBAN.

A Putnoki-dombság nyugati részén található közel 59 hektáros területen, körülbelül 300 méteres magasságban két lápszem fekszik, a Kis-Mohos tó és a Nagy-Mohos tó. A Mohos-tavakat csak a csapadék és a talajvíz táplálja. A láptavak jégkorszaki eredetűek, hegycsuszamlás útján keletkezett, lefolyástalan mélyedésben alakultak ki. Ilyen jel-legű tőzegmohaláp 300 méteres tengerszint feletti magas-ságban a Kárpát-medencében csak nagyon kevés helyen található.

A túra után az elnöki pár Tornaszentandrásra, a hon-foglalás kori településre látogatott, ahol felkeresték a falu katolikus templomát. A hazai műemlékállományban párat-lan értékként tartják számon a település középkori eredetű, román stílusú, ikerszentélyes katolikus templomát. Ezután újabb túra, a közeli Rákóczi-barlang következett. A barlan-got az 1950-es évek közepén fedezték fel. A barlangban két tó is van, amely kitölti a barlang víz alatti eddig csak rész-ben ismert járatait.

Az államfő hétfőn délelőtt érkezett az Aggteleki Nem-zeti Park Vörös-tói látogató központjába. „A környezetvé-delem messze többet jelent, mint a természet konzerválá-sa.” Beszédében úgy fogalmazott: országjárásának egyik célja, hogy ha elmegy egy nemzeti parkba, akkor az ország néhány napig arról beszél, hogy mi újság van azon a vidé-ken. Kiemelte, a nemzeti parkoknál mindig hivatásukat sze-rető, nagyszerű emberekkel találkozik. Az embernek az a reménye, hogy egy nemzeti park és a köré szerveződő turiz-mus az egész térségen segít valamit.

Az államfő kijelentette, ki áll amellett, hogy a nemzeti parkok visszakapják területeiket. Elmondta azt is, hogy az eddigi két nemzeti parki látogatása után a környezetvédel-mi minisztérium megígérte, hogy növeli a természetvédel-mi őrök számát.

Salamon Gábor, az ANP igazgatója tájékoztatta Sólyom Lászlót a nemzeti park értékeiről. Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk sorrendben negyedikként kialakított nemze-ti parkja. A parkot 1985-ben a földtani, felszínalaktani, karsztmorfológiai természeti értékek megóvása, megőrzé-se, fenntartása és bemutatása érdekében hozták létre. A

nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén - a hajda-ni Gömör - Tornai-karszt részeként - a Sajó- és a Hernád folyó között, mintegy 20 ezer hektár területen helyezkedik el. Törzsterülete hat kistájhoz tartozik, ezek: Aggteleki-, Sza-lonnai-, Rudabányai-hegység, Alsó-hegy, Putnoki-dombság és a Bódva-völgy. Ezen a viszonylag kis területen a karsztfej-lődés szinte valamennyi mérsékeltövi megjelenési formája megtalálható. A nemzeti park barlangrendszere1995 óta a Világörökség része.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési terü-lete két, nagyjából egyenlő kiterjedésű részre, az Aggteleki-

és Zempléni Tájegységre osztható. Az Aggteleki Tájegységben talál-ható maga a nemzeti park, illet-ve egy tervezett tájvédelmi körzet a Cserehátban. A Zempléni táj-egységben két tájvédelmi körzet, a Zempléni- és a Tokaj-Bodrogzug adja a védett területek legna-gyobb részét.

Az ANP Igazgatóság védett természeti területein, valamint az Igazgatóság működési területén jelenleg 13 fő látja el a természet-védelmi őrzéssel kapcsolatos fel-adatokat. Egy

természetvédelmi terület-tel rendelkező őrre 36187 hektár működési-, valamint 5032 hektár

védett természeti terület jut.Mivel az ANP geológiai, termé-

szetföldrajzi és kultúrtörténeti érte-lemben is szerves egységet alkot a határ túloldalán működő Szlovák-karszt Nemzeti Parkkal, így a közös pályázatok és programok különö-sen hatékonyak és lényegesek. Az elmúlt évek egyik legnagyobb pályázati sikere az INTERREG-prog-ram keretében elnyert támogatás, amely a két oldal természetvédel-mi területein a hatékony irányítás-hoz szükséges biomonitoring háló-zat közös fejlesztését segíti.

A köztársasági elnököt lenyűgöz-te a táj szépsége. Hangsúlyozta: ez

lehet csak a térség kitörési pontja, az öko-turizmusból és falusi turizmusból adódó lehetőségek kihasználásával.

Jósvafőn 28 polgármesterrel találkozott az elnök. Innen az Alsó-Bódva vidéke Tomor, Irota következett.

A köztársasági elnök kitűnő természeti adottságokkal rendelkező országrész életébe nyert bepillantást, de látta az itt élő emberek mindennapi gondját is.

A köztársasági elnök leginkább környezetvédelmi érdek-lődését elégítette ki Aranyosi-völgyi, Bodrogközi, Zemplé-ni túrája során. A Sárospatakon tartott sajtótájékoztatón beszámolt tapasztalatiról, felhívta a figyelmet az Aranyosi-völgybe tervezett szivattyús vízerőműre, melynek megépí-tését kifejezetten ellenzi. A Zempléni régiót veszélyeztetett jelzővel illette, ugyanis az ország egyik legérintetlenebb táj-egységét három környékbeli beruházás is fenyegeti. Egyik az említett szivattyús vízerőmű, a másik a szomszédos Szlo-vákiába tervezett tőketerebesi széntüzelésű erőmű, a har-madik pedig a szerencsi szalmatüzelésű erőmű.

Tőketerebesről kijelentette, ez nemzetközi probléma. A szerencsi szalmaerőmű megépítését sem tartja jó ötlet-nek.

A sárospataki sajtótájékoztató utolsó témája a Bodrog-köz sorsa volt. Sólyom László úgy véli a többi tájegység-éhez hasonlóan ez a vidék szintén kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, ezért az agrárium fejlesztésére kell koncentrálni.

/Sallai/

Szemle az Aranyos völgyben

... OKTÓBER 23. ALKALMÁBÓL

Fodor Gábor környezetvédelmi és víz-ügyi miniszter Miniszteri Elismerő Okle-veleket adott át a környezetvédelem területén végzett kiemelkedő munka elis-meréseként a Környezetvédelmi és Víz-ügyi Minisztérium október 23. alkalmá-ból rendezett ünnepségén.

Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át a minisztertől többek között Hojdákné Kovács Eleonóra, felügyelőségünk Vízvé-delmi Osztályának csoportvezetője, a felszín alatti vizek víz-védelemének területén - különösen a hidrogeológia, bányá-szat, vízbázis védelem terén végzett kiemelkedő szakmai tevékenysége alapján.

Hojdákné Kovács Eleonóra 1991-től dolgozik a Felügyelőség Vízvédelmi Osz-tályán, 12 éve csoportvezetőként végzi tevékenységét. Munkáját a szakma és a közigazgatás iránti elkötelezettség, magas szintű szaktudás jellemzi. Mun-kaköréhez elsősorban a nagy horderejű felszín alatti vízvédelmi tevékenységgel összefüggő vízbázis védelmi feladatok tartoznak. Folyamatosan részt vesz az EU irányelveinek megfelelő hazai kör-nyezetvédelmi felszín alatti vízminőségi

monitoring rendszer kialakításában. Tevékenysége során nagy hangsúlyt helyez arra, hogy szakmai tudását átadja a pályakezdő fiataloknak.

A kitüntetettnek szívből gratulálunk.

Túra a Mohosban

KITÜNTETÉSEK...

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER3

EGERBEN ÜLÉSEZETT A MAGYAR-ROMÁNKÖRNYEZETVÉDELMI VEGYES BIZOTTSÁG

PINTÉR ISTVÁNT MEGERŐSÍTETTÉK VEZETŐI

TISZTSÉGÉBEN

MAGYARORSZÁG TOVÁBBRA IS AZT SZOR-GALMAZZA, HOGY NE VALÓSULJON MEG A VERESPATAKON AZ ARANYBÁNYA BERUHÁZÁS - JELENTETTE KI FODOR GÁBOR KÖRNYEZETVÉ-DELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER OKTÓBER UTOLSÓ HETÉBEN EGERBEN MEGTARTOTT, A MAGYAR-ROMÁN KÖRNYEZETVÉDELMI VEGYES BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÜLÉSÉN.

A Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi minisz-

ter, valamint Kórodi Attila, Románia környezetvéde-

lemért és fenntartható fejlődésért felelős minisztere

vezette megbeszélésen a magyar fél tájékoztatást

kért a Verespatakra tervezett aranybánya jelenlegi

helyzetéről, és ismét szorgalmazta, hogy beruházás

ne kapjon környezetvédelmi engedélyt. A találkozón

ismertették azt az új módszertant, amelynek segít-

ségével a szakemberek azonosítani tudják majd a

potenciálisan a határon átterjedő környezeti hatá-

sokkal járó létesítményeket, a szennyező forrásokat

és tevékenységeket. A két miniszter megállapodott

arról, hogy év végéig összeállítják a lehetséges, hatá-

ron átterjedő hatású létesítmények listáját, 2008.

közepéig pedig kidolgozzák ezen létesítmények és

tevékenységek közös ellenőrzésére vonatkozó sza-

bályzatot.

Fodor Gábor tájékoztatást kért a romániai zagy-

tározók és bányászati létesítmények bezárásáról is.

A román fél szerint Nagybánya környékén eddig 14

zagytározót zártak be, idén szeptemberben pedig

további két zagytározó bezárási és rehabilitációs

munkálatai kezdődtek meg. 2008. első felében még

három, a további hónapokban pedig összesen 450

bányát és fejtést zárnak be Romániában.

Fodor Gábor hangsúlyozta: Magyarország gén-

módosított mezőgazdasági termékektől mentes, és

az is akar maradni. Ezért azt szorgalmazza, hogy

Románia - hazánkhoz hasonlóan - moratóriumot

vezessen be az EU-ban engedélyezett GMO kukorica-

fajtákra, illetve lépjen fel az EU-ban nem engedélye-

zett GMO növények termesztése ellen. Amennyiben

Románia moratóriumot vezet be, annak fenntartását

Magyarország támogatni fogja az európai döntésho-

zatali fórumokon. A megbeszélésen megállapodtak

arról, hogy ad hoc csoportot hoznak létre a génmó-

dosított szervezetekkel kapcsolatos együttműködés

erősítésére, amelybe a tudomány és a kutatás kép-

viselőit is bevonják.

A találkozón együttműködési megállapodás jött

létre a Bükki Nemzeti Park és a Retyezáti Nemzeti

Park között, és folytatódik az együttműködés a Duna-

Ipoly Nemzeti Park és a Békásszoros - Nagyhagy-

más Nemzeti Park között. Tájékoztatás hangzott el a

PHARE program keretében létrehozott közös Cséffa

Természeti Parkról, valamint a LIFE Nature program

keretében a kék vércse védelmében megtett lépések-

ről is. A román vadászati törvény módosításával a

kék vércse védelmében kulcsfajnak tekinthető vetési

varjú vadászatára 2007től a költési időszakban tilal-

mat rendeltek el. A Körös-Maros Nemzeti Park Igaz-

gatóság és a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügy-

nökség egy közös Natura 2000 terület kezelési terv

elkészítéséről állapodott meg.

Megállapodtak arról is, hogy háromnyelvű (ma-

gyar, román, angol) tájékoztató anyag készül a

határtérség levegőtisztaságáról és vízminőségé-

ről, a hulladékgazdálkodás helyzetéről, zajterhelési

problémákról és a jelentősebb szennyező forrásokról,

melyet az interneten is közzétesznek majd.

A miniszterek információt cseréltek a nemzetkö-

zi és a kétoldalú környezetvédelmi projektlehetősé-

gekről, a közös fejlesztésekről, valamint a határon

átnyúló környezetvédelmi projektek lehetséges uniós

finanszírozásáról is.

Forrás: KvVM sajtószolgálat

A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM SZEPTEMBERBEN PÁLYÁZATOT ÍRT KI A MINISZTÉRIUMHOZ TARTOZÓ INTÉZMÉNYEK VEZETŐI ÁLLÁSAINAK BETÖLTÉSÉRE. A MINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE SZERINT AZ INTÉZMÉNYEK ÉLÉN 25 VEZETŐT - KÖZTÜK PINTÉR ISTVÁNT, FELÜGYELŐ-SÉGÜNK IGAZGATÓJÁT - MEGERŐSÍTETTE TISZTSÉGÉBEN, 5 POSZTRA PEDIG ÚJ VEZETŐT NEVEZETT KI FODOR GÁBOR, A TÁRCA IRÁNYÍTÓJA.

Új vezető került az Országos Meteorológia Szol-

gálat élére Bozó László személyében. A Közép-Duna-

völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Víz-

ügyi Felügyelőség új igazgatója Gyapjas József lett,

aki eddig a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi

Igazgatóság főosztályvezetője volt.

A Nyugat-dunántúli Felügyelőséget Lábdy Mik-

lós, a Duna-Dráva Nemzet Park Igazgatóságát pedig

Závoczky Szabolcs vezeti.

Szintén új vezető került a KvVM víz- és környeze-

ti kárelhárítási főosztálya élére Láng István Ágos-

ton személyében, aki korábban az Észak-dunántú-

li Vízügyi Igazgatóságnál dolgozott árvízvédelmi és

folyamszabályozási területen.

A minisztérium tájékoztatása szerint a tárca által

kiírt pályázható 36 vezetői álláshelyre összesen 115

pályázat érkezett. A bíráló bizottság valamennyi, a

pályázati feltételeknek megfelelő pályázót - 79 jelent-

kezőt - személyesen is meghallgatott.

A KVM 6 álláshelyre nem talált alkalmas jelöltet,

így ezekre újpályázatot ír ki.

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER

30 ÉVES A BÜKKI NEMZETI PARK

4

SOK SIKERT1976. december 28-án jelent meg a Tanácsok Közlö-

nyében az Országos Természetvédelmi Hívatal elnöksé-gének 18/1976. OTvH számú határozata a Bükki Nemze-ti Park létesítéséről, és 1977. január 1-jén 38774,6 hektár védett területtel megalakult hazánk sorrendben harma-dik nemzeti parkja.

Nagy utat tett meg a hazai természetvédelem az elmúlt 30 évben. Ebben meghatározó szerepe volt és van a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, mely illeté-kességi területén ellátja a természetvédelmi kutatással, a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmével, az élő-helyek fenntartásával és rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat, működteti a területi monitorozó és informá-ciós rendszert, szervezi és irányítja a természetvédelmi őrszolgálatot, természetvédelmi bemutató, ismeretter-jesztő, oktatási célú, valamint turisztikai létesítménye-ket tart fenn, kutatási, nevelési, ismeretterjesztési tevé-kenységet végez.

Ellátja a természetvédelmi területekkel kapcsola-tos vagyonkezelői feladatokat,, a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett természeti területek, a NATURA 2000 területek, valamint a nemzetközi termé-szetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó területek és értékek kezelésével kapcsolatos feladatokat.

A környezetvédelem és a természetvédelem a kezde-tektől együtt fejlődött, hol szorosabb, hol lazább kapcso-latban. 2005-től az egységes „zöld” hatóságok létrejöt-tével a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági jogkörök egy hatósághoz, a Felügyelőséghez kerültek, így a két szervezet közötti együttműködés még az eddigieknél is szorosabbra fűződött.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság eddig elért ered-ményeihez gratulálunk, további munkájukhoz pedig sok sikert kívánunk.

Az ország első hegyvidéki, erdős nemzeti parkja olyan körülmények között született meg, melyek nem kedveztek világrajövetelének. A hetvenes években a múlt konzervált eszmerendszere és a progresszív vál-tozások igénye egymás mellett élt, s ez a párharc rányomta bélyegét a Bükki Nemzeti Park kezdeti idő-szakára is. A parkkal, mint védett természeti terület-tel és mint intézménnyel kapcsolatos elvárásokat, fel-adatokat az 1976 december 28-án megjelent védetté nyilvánító határozat fogalmazta meg, úgy általáno-san (védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát…), mint konkrétan (védőzónák kijelölése, véghasználatok maximális kiterjedésének meghatározása stb.).

A természeti értékek feltárása, a kezelé¬si, fej-lesztési feladatok kijelölése és a végrehajtás lehe-tőségeinek megteremtése valódi úttörőmunkát jelentett, melynek szépségét beárnyékolta azon felismeré¬sünk, miszerint a nemzeti parki státus korántsem elegendő az erdők, vizek, he¬gyi rétek természetes, természetközeli állapotának megőr-zéséhez. Tehetetlenül szemléltük számos fokozot-tan védett erdő levágását, a felmérhetetlen károkat okozó feltáró utak létesítését, források befogla¬lását, vízfolyások „rendezését”, a túltar¬tott vadállomány miatt a flóra és a fauna elszegényedését, a kommu-nális szemét és a szennyvíz elhelyezéséből adódó gon¬dok sokasodását. Frontot nyitottunk, de a fel-adat meghaladta felkészültségünket, jogi lehető-ségeinket, s leginkább érdek¬érvényesítő képessé-günket. A természet¬védelem muníciója kevésnek bizonyult. Ennek ellenére csapatunk nem csüggedt, stratégiánkat nagy elődeink nyomdokain alakítottuk ki. Szövetségeseket kerestünk egyrészt azok között, akik hitelesen tud¬ták megfogalmazni a természet-védelmi munka szükségességét és irányvonalait (tu-dósok), másrészt azok között, akiket az ellenérdekelt felek szakmailag elfogadtak, mint az erdészeti, a víz-ügyi, a bányászati, a vadgazdálkodási szakemberek és az ok¬tatási intézmények munkatársai között.

Egy olyan nemzeti parkról álmodtunk, amely-ben az erdők jelentős részén nem folyik gazdálko-

dás, vagy ha igen, akkor az ún. folyamatos erdő-borítás mellett, jól kialakított feltáróút-hálózattal, hagyo¬mányos közelítéssel; amelyben a nagy karszt-források vizét nem viszik el a tele¬pülések, hanem vízfolyásokat táplálnak, melyek élőlényeket, növény-társulásokat, élőhelyeket oltalmaznak; amelyben föld¬tani, felszínalaktani képződményeket le¬het megőrizni; amelyben az erdőkben az ideális vadlét-számot a természetes raga¬dozók tartják szinten; amelyben és amely környezetében a hagyományos gazdál¬kodás értékes élőhelyek tucatjait tartja fenn; amelyet olyan települések öveznek, melyek környe-zethasználata fenntartható módon történik és a fej-lesztések átgon¬doltak… Ma már tudjuk, ezen egy-szerű álmok csak akkor valósulnak meg, ami¬kor a mennyiségi változások minőségibe váltanak, amikor a társadalom szemlélete, a támogatási rendszerek átalakítása vagy a nemzetközi nyomás azt lehetővé teszi, vagy kikényszeríti.

A társadalom tagjainak jogos igénye, hogy pontos ismereteket kapjanak a ter¬mészetvédelmi célokról, a természetvé¬delmi kezelésről, amelynek legfőbb do¬kumentuma a természetvédelmi kezelési terv. Ennek elkészítése nem egyszerű fel¬adat, hiszen egy több mint 42 000 hektá¬ros erdősült terület-re kell megfogalmazni az ideális természetvédelmi célkitűzése¬ket, azok megvalósításának lehetősége-it, a természetvédelmi stratégiákat, s részle¬tesen ki kell dolgozni a természetvédelmi kezelési előírásokat és feladatokat. Még nehezebb, hogy mindezt olyan jogi kör¬nyezetben kell megtenni, mely ellentétes a természetvédelmi ideákkal.

A „hőskorszak” első jelentős dokumen¬tuma – amelyben megtörtént a természeti értékek szám-bavétele és megfogalmazód¬tak a megőrzésre vonatkozó javaslatok –, az ún. „Természetvédelmi Alapterv” volt. Ezzel párhuzamosan készült el a BNP első területrendezési terve, amelynek számos utód-ja született, mint például 1993-ban A Bükki Nemzeti Park és térsége regioná¬lis tájrendezési terve, 1998-ban A Bükki Nemzeti Park és térsége területrendezé-si terve. Sajnos nem sok minden valósulha¬tott meg

HARMINC ÉV EGY EMBER ÉLETÉ- BEN NAGY IDŐ, EGY FA ÉLETÉBEN IS JELENTŐS, AZ ERDŐ BORÍTOTTA BÜKK TÖRTÉNETÉBEN CSUPÁN EGY PILLA-

NAT. DE, HOGY MIT JELENT 30 ÉVNYI NEMZETI PARKI STÁTUS….

Korrajz-vázlat

belőlük, de hivatkozási alapként haszonnal alkalmaz-tuk ezeket.

A nyolcvanas évek gyakorlati természet¬védelmi tevékenysége – szakmai sikereken túl – a közösség-formálás eszköze is volt, hiszen a madarásztáborok-ban, fészektér¬képező akciókban, fészekőrzéseken, a ve¬szélyeztetett fajok aktív védelmi program¬jain (mint például kerecsenőrzések során) ezres nagyság-rendben vettek részt fiatalok és idősebbek egyaránt. Szinte nincs a ha¬zai természetvédelemben olyan, akinek ne lett volna köze a bükki táborokhoz. A kilenc-venes évek nagy kihívása – a termé¬szetvédelmi kezelés mellett – a hatósági feladatok ellátása volt. Az új évezredet a természetvédelmi célú tulajdonosi kezelés, a fajmegőrzési feladatok, a nagy volumenű pályázatok és az ebből adódó, a nemzetkö¬zi elvárá-soknak megfelelő feladatteljesítés jellemzi.

A társadalmi igények változásához fo¬lyamatosan alkalmazkodnunk kell, ezt a képességünket meg kell tartani, de ez csak a múlt ismerete és megbecsülése mellett lehetséges. A kihívásoknak csak összefog¬va lehet megfelelni, ezért fontos az összetartozás erő-sítése, a közösségek ápolá¬sa, egymás segítése. Ebben a tekintetben igazgatóságunk mindig az „él-mezőnyben” volt, bízunk benne, hogy ez a jövőben is így lesz.

Szitta TamásLegelésző lipicai ménes

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER5

VÁLTOZATOS TÁJ, SOKRÉTŰ FELADAT

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Magyarország egyik legváltozatosabb vidékének, az Északi-közép-hegység és az Alföld egy részének természetvédelmi felügyeletét látja el. Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékre kiterjedő működési területén ma a Bükki Nemzeti Park mellett 11 tájvédelmi körzet és 18 országos jelentőségű természetvédelmi terü-let található.

A Bükki Nemzeti Park Magyarország észak-kele-ti részén, az Északi-középhegységben elhelyezke-dő Bükk-hegység tömbjét foglalja magába. 1977.

január 1-jén alapították, területe ma 41840,7 ha. Az 1100000 hektáros működési területen egyaránt megtaláljuk az alföldi erdős-sztyepp növényzetét, a Tisza-menti árterek ligeterdőit, a dombvidékek hagyományos tájhasználatokkal formált mozaikja-it, a középhegységek változatos erdőtársulásait, a magashegyi réteket, sziklagyepeket.

A Bükk-hegység helyén a földtörténeti ókorban és középkorban közel 200 millió éven át tenger hullám-zott, amelyben hatalmas mennyiségű üledék halmo-zódott fel. Ebből a tengeri üledékből, az évmilliók során jött létre a hegység, amelynek felépítésében vulkáni kitörések is többször szerepet játszottak. Így

a hegység kőzettömegében nem csak mészkövek, dolomitok és palák, hanem változatos vulkáni kőze-tek is előfordulnak.

A karbonátos üledékes kőzetek bővelkednek karsztjelenségekben. Az évmilliók felszínformáló erői töbrökkel tagolt jellegzetes karsztfennsíkokat, víznye-lőket, barlangokat, mély szurdokvölgyeket, kiemelke-dő sziklabérceket („köveket”) hoztak létre.

A Bükk-hegység hazánk barlangokban leggazda-gabb vidéke: területén jelenleg 853 barlang ismert, amelyek közül 45 fokozottan védett. Itt találha-

tó az ország legmélyebb barlangja is, a 250 méter mélységű, 4,5 km hosszú-ságú István-lápai-barlang. A hírneves bükki „ősem-berbarlangok” (pl. Suba-lyuk, Szeleta-barlang, Istál-lós-kői-barlang) kitöltéséből kiemelkedő jelentőségű ősrégészeti leletek kerül-tek elő.

A hazánkban átlagma-gasságát tekintve kiemelke-dő hegységben változatos növénytakaró alakulhatott ki. A növényzet legértéke-sebb részei azok a speciá-

lis ökológiai viszonyok között kialakult növény-társulások, amelyek-ben fennmaradhattak az utolsó jégkorszak és az azt követő klímakor-szakok egyes növényfa-jai. Ezért számos olyan növény található a Bükkben, amely máshol nem fordul elő. Ilyen pél-dául a mészkőtörmelé-ken élő, alhavasi sárga ibolya, vagy a fagyzu-gos töbrök oldalában élő kékvirágú északi sárkányfű.

A változatos növénytakaróhoz igen nagy fajgaz-dagságú állatvilág kötődik, amelyből tudományos szempontból sok gerinctelen (pl. puhatestű, rovar) és gerinces képvisel kiemelkedő értéket. A gerince-sek közül a madár és emlősfauna számos ritkasága mellett érdemes megemlíteni az apró termetű pan-nongyíkot, a hegyi patakok egyik veszélyeztetett hal-faját a Petényi márnát, vagy az alpesi gőtét.

A Bükk-fennsík karsztformái, a fennsíkot körülve-vő meredek sziklaszirtek, a „Kövek” vonulata, a mély szurdokvölgyek, a középkori várak maradványai, a lillafüredi idegenforgalmi barlangok (Szt. István-bar-lang, Anna-barlang) nagy számban vonzzák a hazai és külföldi kirándulót, a hegyvidéki üdülésre, pihe-nésre vágyókat.

Az Észak-magyarországi régió természeti és kul-turális értékeinek jelentős része a védett természeti területekhez kapcsolódik: a Hollókői Tájvédelmi Kör-zet és a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi körzetben levő Nagy Kopaszt övező tokaji történelmi borvidék a Világörökség helyszínei, míg a bodrogzugi rész 1989-től Ramsári terület, nemzetközi jelentőségű vízima-dár élőhely. A Nógrád megyei Ipolytarnóci Ősmarad-ványok Természetvédelmi Terület 1995 óta Európa Diplomával kitüntetett bemutatóhely.

Az alapítás éve: 1997 (18/1976.OTvH határozattal)Területe: 41840, 7 ha Fokozottan védett területek összesen: 5677,4 ha

Erdőrezervátum, makkterületek: 560,6 haErdőrezervátum területek: 2248,5 ha

Védett és fokozottan védett növényfajok száma: több mint 200 Hazánkban csak a Bükkből ismert növényfajok: erdélyi lednek, éplevelű macskagyökér, északi sárkányfű,

havasi ikravirág, Hazslinszky-berkenye, magas istác, magyar nyúlfarkfű, mirigyes fodorka, sárga ibolya, szirti pereszlény, tátrai hölgymál, Vrabélyi-estike, Wiemann pimpó.

Védett és fokozottan védett állatok száma: több mint 400Endemikus állatfajok: Gebhardt vakfutrinka, bükki hegyiaraszoló, bükki szerecsenboglárka

Fokozottan védett barlangok száma: 52

ADATOK A BÜKKI NEMZETI PARKRÓL

Dédesvár ködben

Vöröskői forrás

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER6

A BODROGKÖZ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAKÉS KÖRNYEZETVÉDELMÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Magyarország környezeti állapota közelít az Euró-pai Unió átlagos színvonalához. A Bodrogköz kör-nyezeti mutatói az országos átlagnál rosszabbak. A környezeti infrastruktúra tekintetében például a köz-üzemi vízszolgáltatás teljes körűen kiépült, az ivóvíz-hálózatba bekötött lakások aránya 80,2 %, viszont a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba kötött laká-sok aránya a 10 %-ot sem éri el.

A hulladékártalmatlanításra az ahány település annyi szemétlerakó jellemző. Talán a levegő minőség az, amelyre kevés panasz lehet. A víztől vagy a bősé-ge, vagy a hiánya miatt szenved a térség. Árvíz-bel-víz, vagy éppen aszály sújtja e területet akkor, amikor olyan két folyó öleli közre, mint a Tisza és a Bodrog.

A Bodrogközben tíz éven belül meg kell oldani a települések szennyvízelvezetését, tisztítását, a kor-szerű hulladékgazdálkodást. A térség-fejlesztést az adott környezeti, természeti értékekre alapozva úgy kell meghatározni, hogy a terület népesség megtar-tó képessége növekedjen.

Nemzeti Környezetvédelmi Program az értékőrző tájhasználat

Mire lehet alapozni mindezt? Azokra a természeti, táji értékekre és tájgazdálkodásra, amelynek évszá-zadokra visszanyúló hagyományai vannak. A föld-rajzi adottság sokszínűsége a táj változatosságá-val és biológiai sokféleséggel párosul, ugyanakkor számos kedvezőtlen jelenség és folyamat mutatja e páratlan örökség veszélyeztetettségét. A környe-zeti feltételek szabályozását célzó beavatkozások (pl. folyószabályozás, árvízmentesítés, belvízrende-zés) következtében a természetes élőhelyek környe-zeti feltételei sok helyen jelentősen megváltoztak. A környezetet érő terhelések ezeket a feltételeket még tovább rontották.

A kedvezőtlen folyamatokat vissza lehet fordítani. Ezzel a második Nemzeti Környezetvédelmi Program is számol. A program a Biológiai Sokféleség Védel-me és Tájvédelem Akcióprogram keretében határoz-za meg ezeket a célkitűzéseket. A programok célte-rületei közé olyan térségek, kistérségek tartoznak, melyek természet-védelmi, tájvédelmi, talajvédelmi vagy vízvédelmi szempontok miatt valamilyen speci-ális hasznosítást igényelnek.

A térségi programok hálózatot alkotnak és így ala-kul ki az érzékeny természeti területek hálózata. A biológiai sokféleség, a tájvédelem akcióprogramot támogatja a Vizeink Védelme és Fenntartható Hasz-nálata Akcióprogram, mely a vízhasználatok szabá-lyozásával, az ellenőrzések fokozásával egy olyan ökológiai szemléletű korszerű vízgazdálkodási, víz-minőség-védelmi célt valósít meg, amelyben a vízzel szemben támasztott jelenlegi és jövőbeni mennyisé-gi és minőségi igények maradéktalanul kielégítés-re kerülnek.

Így érkezünk el tulajdonképpen a NKP általánosan megfogalmazott kérdéseitől a térség, a Bodrogköz összetett gazdasági-társadalmi, szociális, vízgazdál-kodási, környezet- és természetvédelmi, tájhasznosí-tási problémájához, illetve megoldási lehetőségeinek

kulcsterületeihez. A környezetvédelem kulcsterületei pedig a vizek mennyiségi minőségi védelme, a jó minőségű ivóvíz biztosítása, a keletkező szennyvizek összegyűjtése, tisztítása, a korszerű hulladékgazdál-kodás, a levegő tisztaságának védelme, melyek már egy új követelményt, az EU normáit veszik alapul.

Megfelelés az EU normáknak

Az Európai Unió a Maastrichti Szerződés óta egy határozott környezetpolitikai irányvonalat követ. Az EU eddigi öt környezetvédelmi akcióprogramjához kapcsolódóan több mint 500 jogszabályt, köztük 200 irányelvet alkotott.

Már a rendszerváltást követően a hazai jogalko-tás is számos a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályt alkotott. 2003 végéig megtörtént az EU környezetvédelmi jogszabályainak hazai jogrendbe illesztése. A vízvédelmet, levegőtisztaság-védelmet, zajvédelmet, hulladékgazdálkodást érintő új jogsza-bályok egész sora jelent meg.

Az Európai Parlament és a Tanács 2000-ben elfo-gadta „A vízügyi politika területén a közösségi cse-lekvés kereteinek meghatározásáról” szóló 2000/6-0/EK Irányelvet, mely egy merőben új szemléletet tükröz. Célja, hogy vízgyűjtőszinten megvalósuljon a jó vízminőségi és elegendő vízmennyiségi állapot elérése 2015 –ig.

Magyarországnak a szennyvízcsatornázás,- tisztí-tás területén kell a legnagyobb lemaradást pótolni. Az EU 91/271/EGK Irányelve a tagországok számá-ra előírja, hogy a felszíni és felszín alatti vizek védel-me érdekében a településeken keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell. Min-den 2000 lakos-egyenértéknél (LE) nagyobb szennye-zőanyag-kibocsátású agglomerációban a szennyvi-zeket össze kell gyűjteni és azokat biológiai tisztítás után szabad élővízbe vezetni.

A Kormány 2002-ben elfogta a Nemzeti Telepü-lési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítá-si Programot, mely szerint közel 2500 településen 2015. december 31-ig meg kell oldani a közműves szennyvízelvezetést és a teljes biológiai tisztítást. A program magába foglalja a Bodrogköz valamennyi települését is.

Szennyvízelvezetés- és tisztítás helyzete

Borsod megyében a közműves ivóvízellátás 99,7 %-os, mely megfelel az uniós átlagnak. A csatorná-zottság aránya nem éri el a 60 %-ot. A problémát fokozza, hogy a megye 357 településéből több mint 200 fekszik sérülékeny környezetű, több mint 100 pedig fokozottan érzékeny üzemelő vízbázis területén. A Bodrogköz településeire mindez egyszerre jellem-ző, a 17 település fokozottan érzékeny, vagy érzékeny besorolású. Ezt a kistérséget a teljes körű közmű-ves ivóvízellátás mellett a szennyvízcsatornázás tel-jes hiánya jellemezte 2004 végéig. Ekkor épült meg a Kenézlő és térsége (Viss, Zalkod és Györgytarló) szennyvízcsatorna hálózata és az ahhoz csatlakozó 550 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep.

A lemaradás elsősorban abból a fejlesztési kon-cepcióból ered, amely például a gázhálózat kiépí-tését elébe helyezte a csatornázásnak. Márpedig támogatási források hiányában a települések nem tudták a szennyvízberuházásokat megoldani. Mára valamennyi település önkormányzata elkészítette a szennyvízcsatornázás és tisztítás kiviteli terveit, érvényes vízjogi engedély birtokában folyamatosan pályáznak a rendelkezésre álló megyei és országos fejlesztési források alapjaihoz. Jó esély van rá, hogy 10 éven belül valamennyi településen megépüljön a szennyvízcsatorna hálózat, ezt követően megkezdőd-het a szennyvízszikkasztók szisztematikus felszámo-lása és egyszer s mindenkorra megszűnhet a talaj, talajvíz további szennyvízterhelése.

Szemétdombok helyett korszerű hul-ladékgazdálkodás

A 2000-ben megszületett hulladékgazdálkodási törvény, majd az ennek végrehajtásaként elkészült Országos Hulladékgazdálkodási Terv, s végül az erre épülő Észak-magyarországi Statisztikai Régió Hulla-dékgazdálkodási Terve. A tervben körvonalazódtak azok a célok, melyek három nagy korszerű hulladék-gazdálkodási rendszerrel fedik le a megye teljes terü-letét, felszámolva a korábbi lerakókat.

Eddig a Bodrogközre is az ahány település annyi szeméttelep volt jellemző. A települési szi-lárd hulladék lerakása, általában vályogvető göd-rökben, homokbányában aljzatszigetelés nélküli depóniákban történt. A lerakók egy-egy település hulladékát fogadták. Felmérések szerint a Bodrog-köz 17 településéből 15-nek van (volt) hulladéklera-kója. Ezekre szervezett beszállítás ugyan már nincs, viszont rekultiváció hiányában potenciális szennye-ző forrást jelentenek a talajra és a talajvízre. A jog-szabályban előírt környezetvédelmi felülvizsgálat az önkormányzatok pénztelensége miatt csak néhány lerakóra készült el.

Az utóbbi években a települések többsége csat-lakozott, a megyében működő nagy hulladékkeze-lő rendszer valamelyikéhez és ezzel egyidejűleg a szelektív gyűjtés is megkezdődött, gyűjtőszigetek kihelyezésével. A területen begyűjtött hulladékot a szolgáltatók a rendszer központi hulladéklerakójá-ba (Hejőpapi, Bodrogkeresztúr) szállítják el. A szál-lítás megkönnyítésére Cigándon egy átrakóállomás létesült.

Kedvező adottságok - jó levegőminőség

A megye ruráris térségeiben – ide tartozik a Bod-rogköz is – általában jó a levegőminőség, a telepü-léseken fűtési időszakban korábban tapasztalt rom-lás a gázfűtés általánossá válásával mérséklődött. Mára a levegőminőség alakulásában a közlekedé-si eredetű légszennyező anyagok dominálnak, lakott területeken forgalmas csomópontokban, főútvonalak mentén. A Bodrogköz ebből a szempontból is kitün-tetett helyzetben van.

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER7

Jelentős légszennyezést emittáló cég nem műkö-dik a térségben. A közlekedési utak mérsékelt fogal-múak, a közlekedési vonalak, mint vonalforrások kisebb befolyással vannak az érintett lakott terü-letek levegőminőségére. A gazdasági szerkezet és egyéb adottságok miatt itt a népsűrűség alig negye-de az ipari területekének. Rendszeres immisziós vizs-gálatok ugyan a területen nincsenek, de a térség domborzati és felszíni meteorológiai viszonyai alap-vetően kedvezőek az emittált légszennyezők terjedé-si, hígulási és kiülepedési szempontjából. A kommu-nális fűtési és közlekedési légszennyezés sem okoz immissziós problémát főleg a kisebb volumen és a kedvező terjedési viszonyok miatt. A térségben tar-tós légszennyeződés kialakulásának nincsenek meg a feltételei. Domborzati gátlás gyakorlatilag nincs, a Zempléni hegység, a síkság és a vízfelületek közötti szint,- hőmérséklet- és páratartalom-különbség állan-dóan ébreszt hajtóerőket, így különösebb meteoroló-giai frontok nélkül is általános a felszín-közeli változó irányú és erősségű légmozgás.

Azonban itt is cél a levegő ülepedő- és szálló-por terhelésének csökkentése például a nagytáb-lás szántóföldek tagolásával, a mezővédő erdősáv-ok telepítésével. A közlekedési eredetű emissziók is csökkenthetők a logisztika, az ipar, a kereskedelem és az agrárpolitika eszközeivel, nem utolsó sorban a nem motorizált közlekedés feltételeinek javításá-val (kerékpárutak).

A felszíni vizek minősége

A földrajzi elhelyezkedésből (medence jelleg) adódó, határon átterjedő vízgazdálkodási tranzit hatások igazak a Bodrogközre is. A kiszolgáltatott-ság fokozottan jelentkezik árvizek és a rendkívüli víz-szennyezések alkalmával.

A rendszerváltást követően a Tisza vízgyűjtő ipari üzemeinek jelentős része tönkrement, majd elsősor-ban a kockázati tőke invesztíciójának hatására a ter-mészeti erőforrások, aranylelőhelyek kiaknázása és a kárpáti erdővagyon kitermelése kezdődött meg. A vizek általános állapota ugyan javuló tendenciát mutat, de az árvizek és a rendkívüli szennyezések veszélye növekedett.

Általános célként kell megfogalmazni vízkészle-teinknek, mint az élet fenntartását és a gazdaság működését meghatározó természeti erőforrásnak a megőrzését, kíméletes használatát, szennyezésének csökkentését. A talajvédelem, a felszíni és felszín alat-ti vizek kiegyenlített utánpótlódásának biztosítása, a természetes élőhelyek megőrzése, az árvízveszély csökkentése érdekében elő kell segíteni a természe-tes vízmegtartó képességet.

Napjainkban az új Vásárhelyi Terv (VTT) kereté-ben a Bodrogközben az évszázados hagyományokat is figyelembe vevő vízvisszatartás, szabályozás és ehhez igazodó tájhasználat valósul meg. A Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó építése és üzemelteté-se szempontjából a két nagy folyó, a Tisza és a Bod-rog, valamint a bodrogközi belvízelvezető rendszer vízminőségének alakulása is meghatározó.

A Tisza vízminősége

A Tisza a forrásvidéktől a Szamos torkolatáig (Vásárosnaményig) tiszta. Áradások alkalmával a víz szennyezettsége megnő, különösen a szerves és

szervetlen lebegő anyagok, valamint a tápanyagfor-mák és a coliform szám jelzi a szennyezések növe-kedését.

A Tisza következő szakaszán a nagyobb szennye-zettséggel érkező Szamos, valamint a még szennye-zettebb Kraszna és Lónyai–csatorna hatására nő a Tisza szennyezettsége. A Szamos és a Kraszna torko-lata alatt csökken az oldott oxigén, nő a szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint a víz bak-teriológiai szennyezettsége is.

A Tisza Zemplénagárd-Tokaj közötti szakaszáról általánosságban elmondható, hogy a vízminőséget alapvetően a felső szakaszról érkező víz minősége határozza meg. A jellemző komponensek tekinteté-ben általában jó és tűrhető minőségű. A 200. évi törzshálózati vizsgálat 90 %-os relatív gyakoriságú értékei alapján a vízminőség Tokajnál, a Bodrog tor-kolata felett az oxigén háztartás és tápanyagháztar-tás mutatói alapján III. osztályú tűrhető, a szerves és szervetlen mikroszennyezők, valamint az egyéb kom-ponensek tekintetében II. osztályú, jó vízminőségű volt. A vizsgált 28 komponens közül egy sem halad-

ta meg a III. osztályú, tűrhető értéket (1. táblázat). Téli időszakban a kívánatosnál magasabb ammóni-um-koncentráció, nyári kisvízi időszakban az alkalom-szerű vízminőség-romlás jelzi a felső szakasz foko-zott terhelését. A Tisza vízminőségének alakulását 1996-2005 közötti időszakban, a jellemző oxigén- és tápanyag háztartási mutatók tekintetében a 1.ábr-a szemlélteti.

A biológiai vízminőség kissé árnyalja a képet. A Tisza trofitására a télen alacsony érték jellemző, ami-kor is a folyó szűken termő oligotróf. Robbanásszerű növekedés a tavaszi időszak végén májusban-június-ban figyelhető meg, amikor a víz termőképessége mezotrofikussá válik. A bő tápanyag ellátottságú víz, kedvező környezeti feltételek (magas vízhőmérséklet, jó fényviszonyok) esetén nagy alga és zooplankton állományok (tömegprodukciók) kialakulását, ún. eutróf hullám létrejöttét eredményezi. Ez elsősorban a Tiszalök feletti duzzasztott folyószakaszon szélsősé-ges oldott oxigén viszonyokat eredményez.

A szaprobitást tekintve a folyó kiegyensúlyo-zottnak tekinthető, a szervesanyag tartalmat jelző

1. táblázat: A Tisza és a Bodrog vízminőségi osztályba sorolása a 2006. évi vizsgálati eredmények alapján (MSZ 12749 szerint)

Megjegyzés: A szabvány szerint mutatónként és mutató csoportonként is el kell végezni az osztályba sorolást a legrosszabb mutató figyelembe vételével.

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER8

mutatók (KOI, BOI5, összes formált foszfor, szapróbia index) alapján a folyó szerves tápanyagban mérsé-kelten gazdag.

A már említett 2000. évi cianid és nehézfém szeny-nyezéseket a folyó kiheverte, a teljes revitalizációt nemzetközi vizsgálat is alátámasztja. A Duna-védel-mi Bizottság (ICPDR) koordinálásában 2001-ben nemzetközi szakértőkből álló kutatócsoport végezte a folyó részletes biológiai és kémiai állapot-felméré-sét. A kutatók megállapították, hogy a Tisza és mel-lék vízfolyásainak vízi élővilága a vizsgálatok alapján gazdagnak mondható, a cianid szennyezés hatásai nem mutathatók ki sem a planktonikus, sem pedig a bentikus élőlény csoportok társulás szerkezeti muta-tóinak alakulásában. A korábban bizonyítottan káro-sodott valamennyi élőlény-csoport fajösszetétele és dominencia-viszonyai egyaránt a szennyezést meg-előző állapottal egyeznek meg.

A Tisza vízminősége a Cigándi árapasz-tó-tározó szempontjából

Külön kell foglalkozni a rendkívüli szennyezések alkalmával kialakuló vízminőséggel. A Tisza románi-ai nehézfém szennyeződése alkalmával éppen árvíz vonult le a Tiszán, így a magas nehézfém tartalmú vízből a szennyező anyagok egy része a hullámté-ren és az ár-területeken ülepedett ki. Az ilyen jellegű rendkívüli szennyezések ez idáig a Bodrogközt köz-vetlenül nem érintették. Viszont a Bodrogköz vízpót-lása szempontjából, a Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó megépítésével a vízminőség már nem mellé-kes kérdés.

A tervezett beavatkozás kiterjedt területet érint, a táj szerkezetét jelentősen átalakítják, ezzel egy időben a környezet szinte minden elemében kisebb-nagyobb kedvező és kedvezőtlen változások indul-nak el. A tervezett árvízi szükségtározóban példá-ul a lebegtetett hordalék jelentős kiülepedésével, a tározók folyamatos feltöltődésével, feliszapolódásá-val kell számolni. Fontos megjegyezni, hogy egy eset-leges nagyobb szennyeződés és árhullám egyidejű levonulása esetén nem zárható ki a szennyező anya-gok kiülepedése a tározóban. Ezért a tározó árvízi szerepén túl, annak vízminőség-védelmi szerepét is vizsgálni és szabályozni szükséges.

A Bodrog vízminősége

A Bodrog vízgyűjtő területének több mint 90 %-a található országhatáron túl, így a vízminőség szinte csak a külföldi szennyezéstől függ. A Bodrog a 2005. évi törzshálózati vizsgálatok szerint az oxigénháztar-tási mutatók alapján a határszelvényben általában jó és tűrhető értékek között változik, a biológiailag bontható szerves szennyező anyagok alapján ugyan-csak III. osztályú. A tápanyag-háztartási mutatók (ammónia, nitrit, nitrát, foszfát) szintén III. osztályú, a szerves és szervetlen mikroszennyezők, valamint az egyéb paraméterek I-II. osztályú vízminőséget jelez-nek (1.táblázat).

Az utóbbi évtizedben előfordult rendkívüli szeny-nyezések általában Ukrajnából eredő olajszennyezé-sek voltak. Az utóbbi években téli, télvégi időszakban a fonalas gombák tömeges elszaporodása fordult elő ismétlődően. A jelenség magyarázata a magas szerves eredetű szennyvíz bevezetés (általában szesz-gyári, élesztőgyári szennyvizek esetén fordul elő), a

fonalas gombák a folyó szlovák szakaszán alakulnak ki és úsznak le a folyó hazai szakaszára.

Összességében a Bodrog a jellemző szennyező anyagok tekintetében általában a tűrhető vízminősé-gi osztályba tartozik. Árvízi időszakban - hasonlóan a Tiszához - növekszik a víz oldott és lebegő szerves anyag, valamint szervetlen anyag tartalma.

A Bodrogközi belvízcsatornák vízminőségi kérdései

A Bodrogköz ma a Tisza és a Bodrog árvízvédel-mi töltései által közrezárt terület. A Bodrogköz bel-vízrendszerében rendszeres vizsgálatra törzshálóza-ti mintavételi hely nincs kijelölve. A belvízcsatornák, holtágak vízéből csak alkalomszerűen történtek víz-vizsgálatok.

1980. augusztusában az eddigi legnagyobb nyári belvíz alkalmával részletesen vizsgáltuk a Bodrog-köz valamennyi jelentősebb belvízelvezető csatorná-jának a vízminőségét. Július végén a Bodrogközben 14.500 ha terület állt belvíz alatt.

A Bodrogközi főcsatornák közül a Ricsei-főcsa-tornában, a Tiszakarádi-főcsatornában és a Török-éri-főcsatornában a víz oldott oxigén tartalma 0,0 mg/l volt, a magas oxigénfogyasztási (KOI) érté-kek mintegy 2 héten keresztül fennmaradtak. A Felsőberecki-főcsatorna vizében magas volt az alga-szám, alacsonyan az oldott oxigén és magas a kémi-ai oxigénigény (20 mg/l). Szerves anyagokkal legjob-ban a Tiszakarádi-főcsatorna vize volt szennyezett, itt a kémiai oxigénigény (KOIMn) maximuma 45,2 mg/l volt. A Karcsa-csatornán is hasonlóan alacsony 0,04 mg/l oldott oxigén és 40 mg/l fölötti KOI-értékeket mértünk. Az oldott növényi tápanyagokra vonatko-zó vizsgálatok magas ammónium-ion (2-3 mg/l), nit-rát (2-6 mg/l) és orto-foszfát (0,6-2,3 mg/l) koncent-rációkat mutattak. Mind az oxigénháztartás, mind a tápanyag háztartás mutatók V. osztályú, erősen szennyezett vizet jeleztek. A szlovák területről érke-ző Dobsa-Semjéni és Bélyi-csatornák ugyancsak erő-sen szennyezettek voltak. Az 1999. márciusi belvíz idején végzet vizsgálatok is hasonló vízminőséget mutattak.

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER9

Miért fontos ez? Azért, mert a Bodrogközi főcsa-tornák mocsaras területek vizét vezetik le, s a tél végi- tavaszi belvíz elvezetések idején is magas a biológi-ailag bontható szerves anyag tartalmuk a talajok lápos, humuszos jellegéből adódóan. Ezeket a körül-ményeket pedig alaposan mérlegelni kell a belvíz visz-szatartásra alapozott tájgazdálkodás tervezésénél. Fontos ezeket a várható vízminőségi problémákat figyelembe venni, illetve modellezni, hiszen ezek a vizsgálati eredmények egy teljes lecsapoló rendszerű belvíz elvezetés körülményei között alakultak így. Egy folyamatos víz visszatartáson alapuló vízszint szabá-lyozás mellett a vízi ökoszisztéma ön és vízminőség szabályozó funkciója működik, szélsőséges vízminő-ségi állapot feltehetően csak szélsőséges környezeti körülmények között alakul ki.

Ismétlődő árvizek ökológiai összefüg-gései

A Bodrogköz árvízvédelmi-belvízvédelmi, vízi-kör-nyezetvédelmi problémái nem választhatók el a Tisza-völgy egészét érintő kérdésektől. Ezért e helyen is szeretnék néhány szélesebb körű összefüggésre rávilágítani. Egy évtizeden belül hat alkalommal pusztított nagy árvíz a Kárpátalján, ill. a Tiszán.

A mind gyakoribb árvizek keletkezésében a szél-sőséges időjárás mellett (abban is) elsősorban az ember a vétkes. Hiszen nem is olyan régen még a Kárpátalja hegységeinek, erdőinek és rétjeinek buja növényzete szivacsként szívta magába a csapadékot, s később egyenletesen szivárogtatta a mellékfolyók-ba és onnan a Tiszába a talajvizet.

Azóta azonban felforgatták a természet ősi rend-jét. Kiirtották a havasi erdők zömét, szabálytalanul használják a havasi legelőket. Így a lehulló csapadék

akadálytalanul zúdul le a szőrfüves, famentes, kopár lejtőkön. Az elpusztult erdők és legelők területén cser-jések, savanyú legelők, kopár rétek alakultak ki, mert megváltoztak az ökológiai hatások és a hegyoldala-kon gyorsabb lett az erózió. Nagyobb esők idején pedig szabad utat engednek a lezúduló víztömeg-nek, áradásokat idézve elő a hegyekben és a folyók völgyeiben. Mindezeket dr. Fodor Istvánnak az Ung-vári Állami Egyetem néhai professzorának egy 1994-ben megjelent tanulmányára alapozom. Az azóta bekövetkezett újabb és újabb rekordokat döntő árvi-zek őt igazolják.

A gátak pedig nem nőhetnek az égig. Ha rendkí-vüli károk árán is, de meg kell végre értenünk, hogy ha részben is, de vissza kell adni a természetnek ami az övé (a folyónak azt, ami a folyóé).

Mára már valamennyi szakember számára egy-értelművé vált, hogy csak az árvízvédelmi töltések további emelésével nem lehet megoldani az egyre magasabb vízállásokkal jelentkező árvizek biztonsá-gos levezetését. Végül ez vezetett a „Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése” című koncepció-terv megszületé-séhez. A koncepció alapelve, s egyben erénye, hogy a meglévő védművek megtartása és műszaki álla-potának megőrzése mellett hosszú távon oldja meg a Tisza árvízvédelmét anélkül, hogy a jelenlegi árvé-delmi töltéseket túlzott mértékben tovább magasí-tanák.

A koncepcióterv az árvizek visszatartására kizá-rólagosan csak műszaki létesítményekkel operál, nem veszi kellőképpen figyelembe a természetes növénytakaró igen jelentős csapadék-visszatartó lefolyás-szabályozó szerepét. Ezért a koncepcióterv-ben felvázolt beavatkozásokat hosszútávon ki kellene egészíteni a Tisza-vízgyűjtő teljes ökológiai rendsze-rének helyreállításával, amely majd ismét kiegyensú-

lyozottá teszi a Tisza vízjárását.

A vízminőség hosszú-távú vízvédelme

A felszíni vizek védelméről szóló új jogszabály-ok alapvető változást hoztak a vizek szennyezésé-nek a megelőzésében, a vizek minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása érdekében. Az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtása során megtör-tént a víztestek kijelölése. A felszíni vizek hidrológi-ai, morfológiai jellemzőik alapján víztípusokba kerül-tek besorolásra.

A Bodrog magyarországi szakaszán egy, a Tiszán Tokajtól Zemplénagárdig két víztest került kijelölés-re. Mindhárom víztest 20. víztípusba került besoro-lásra. A Bodrogköz két belvízvédelmi főcsatornája a Tiszakarádi- és a Törökéri-főcsatorna a 26. víztí-pusba sorolódott. Egy tó-víztest is kijelölésre került, a Sárospatak mellett levő Keleti-holtág, mely a 24. víztípusba tartozik. Az egyes víztípusokhoz meg kell határozni a jó állapot eléréséhez szükséges követel-ményeket (típus-specifikus referenciák). Valamennyi víztípusnál az elérhető legjobb ökológiai, kémiai álla-pothoz kell viszonyítani az ugyanazon víztípusba tar-tozó víztesteket.

2007-től az új vízminőségi monitoring rendszer bevezetésre került. 2009-ig el fognak készülni a víz-gyűjtő gazdálkodási tervek. Mindezek jó alapot nyúj-tanak ahhoz, hogy a Bodrogközben is hatékonyabb vízminőség-védelmet folytassunk, és hosszú távon biztosítsuk a vízminőség megóvását, javítását, mely alapja a táji, természeti értékekre alapozott, vízvisz-szatartás, szabályozás és ehhez igazodó tájhaszná-lat megvalósulásának

Sallai Ferenc

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER10

AZ ENSZ KLÍMABIZOTTSÁGÁNAKLEGÚJABB JELENTÉSE

ÚJ TALAJVÉDELMI DIREKTÍVA

Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormánykö-zi bizottsága (IPCC) áprilisban az eddigi leghatáro-zottabb figyelmeztetést tette közzé arról, hogy az emberi tevékenység idézi elő a gyorsuló globális fel-melegedést.

A globális felmelegedés kérdésében a legtekin-télyesebbnek számító, több mint 130 ország 2500 tudósát tömörítő bizottság jelentésében több heves esőzést, olvadó jéghegyeket, aszályokat és hőhul-lámokat, valamint a tengerszint lassú emelkedését vetítette előre jelentésében.

A dokumentum szerzői „nagyon valószínűnek” nevezték, hogy az elmúlt fél évszázadban tapasztalt felmelegedés nagy része (90% feletti valószínűség-gel) az emberi tevékenységgel, a fosszilis energia-hordozók elégetésével magyarázható. Ez elmozdu-lás az IPCC előző, 2001-es jelentésében foglaltakhoz képest, a testület abban ugyanis még csak „való-színűnek” - legalább 66 százalékos valószínűséget jelentőnek - tartotta, hogy az emberiség okolható az éghajlat változásáért.

„A huszadik század közepe óta a világ átlaghő-mérsékletében megfigyelt emelkedés nagy része nagy valószínűséggel annak tulajdonítható, hogy növekedett az emberiség által kibocsátott, üvegház-hatást okozó gázok koncentrációja” – állt a tavaszi hivatalos jelentésben.

A jelentés 20 oldalas összefoglalója olyan veszé-lyekkel szembesítette a döntéshozókat, mint az észa-ki-sarki jégtakaró elolvadása és a Golf-áramlat las-sulása.

A most nyilvánosságra hozott jelentés megismétli, hogy a Föld gyorsuló ütemben tart egy melegebb idő-szak felé, ami egyértelműen az emberi tevékenység

következménye. A legújabb jelentésében. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete november 17-én Valenciában közzétett jelentése akciótervet javasol annak érdekében, hogy az emberiség elkerül-hesse a legsúlyosabb katasztrófákat. A szerzők - kuta-tók és politikusok - 23 oldalon foglalták össze azokat a eredményeket, amelyeket az IPCC által kiértékelt, hat éven át folyó kutatások számítógépes modellezé-sei és több ezer adata testesít meg. A jelentés képe-zi majd a tudományos kiindulópontját a Föld légkö-réről idén decemberben Bali szigetén sorra kerülő ENSZ-értekezletnek.

A Valenciában bemutatott dokumentum leszöge-zi: a légkört alkotórendszerek vitathatatlanul válto-zóban vannak. Ezt bizonyítja a levegő és az óceá-nok mérhető melegedése, a sarkvidékek és a magas hegyek jég- és hórétegének az olvadása, valamint a tengerszint emelkedése. A bemutatáson jelen lévő Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint az IPCC által fel-vázolt várható következmények „olyan borzasztóak, akár egy tudományos-fantasztikus film”. A főtitkár szerint a világ kormányainak az eddiginél többet kell tenniük a globális fölmelegedés megfékezése érdeké-ben. Egyúttal úgy vélte, hogy a Valenciában elfoga-dott jelentés megteremti a „lehetőséget a valódi áttö-résre: egyetértést olyan tárgyalások megkezdéséről, amelyeknek eredményeként átfogó, minden nemzet-re kiterjedő egyezmény születhet a Föld légköréről”.

A jelentés rámutat: a legújabb kutatások fokoz-ták az attól érzett aggodalmakat, hogy a légkör vál-tozását leginkább a szegények és az idősek fogják megszenvedni. Földünkön terjedni fog az éhezés és a különböző betegségek. A szárazság, az áradások és meleghullámok bolygónk legszegényebb térségeit

fogják sújtani, miközben egyre több állat- és növény-faj tűnik el végleg a Földről.

Az IPCC Budapesten tartja tavaszi ülését. A tanácskozás helyszín-választásáról Fodor Gábor kör-nyezetvédelmi és vízügyi miniszter még szeptember-ben állapodott meg előzetesen Rajendra Pachaurival, az IPCC elnökével a szeptemberi ENSZ-klímacsúcson New Yorkban. A végleges döntés a testület valenciai ülésén született meg.

Az 1988-ban alakult Éghajlatváltozási Kormány-közi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) eddig négy átfogó jelentést készített az éghajlatváltozás veszélyéről, hatásairól és a lehetsé-ges beavatkozási lehetőségekről, azaz arról, mikép-pen lehet csökkenteni az üvegházhatású gázok kibo-csátását és felkészülni a környezeti változásokra.

A testület célja, hogy áttekintse, elemezze az éghajlatváltozást kiváltó természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokat, a globális változás várha-tó következményeit, valamint azokat a lehetséges beavatkozásokat, eszközöket, amelyekkel megelőz-hető a földi éghajlat drámai mértékű megváltozása, illetve mérsékelhetők a már elkerülhetetlennek látszó káros hatások. Az IPCC jelentéseinek elkészítésében több ezer szakember, tudós vesz részt: klimatológu-sok, oceanográfusok, ökológusok, szociológusok, köz-gazdászok és energetikai szakemberek.

Az ENSZ tisztségviselői azt remélik, hogy a doku-mentumban foglaltak cselekvésre késztetik majd a kormányokat az üvegházhatást okozó gázok kibo-csátásának csökkentése érdekében. E gázok alap-vetően a fosszilis energiahordozók erőművekben, gyárakban és autókban való elégetésével kerülnek a légkörbe.

A Európai Parlament elfogadta a talajvédelmi irányelvetAz Európai Parlament (EP) Strasbourgban első

olvasatban elfogadta a talajvédelmi irányelv terve-zetét. Ennek értelmében nyilvános jegyzéket állítanak össze az Európai Unió területén található szennye-zett földterületekről, és azt várják el a tagállamoktól, hogy helyreállítási stratégiát dolgozzanak ki. A tagál-lamok rugalmasan járhatnak el abban a tekintetben, hogy miként ültetik át a gyakorlatba az irányelvet.

Az irányelv a fenntartható földhasználat célját tűzi ki, ami alatt elsősorban az éghajlatváltozás hatá-sára történő talajromlás megakadályozását - vagy a káros következmények enyhítését - érti.

Magyarország támogatja az Európai Unió talaj-védelmi irányelv-javaslatát, mert ezzel felgyorsulhat a kármentesítési program megvalósítása - mond-ta Baranyai Gábor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője.

A főosztályvezető közölte: az egységes talajvédel-mi szabályozás bevezetésével az érvényben lévő kár-

mentesítési program folyamatosan húzódó projektjei határidőket kapnak, és ezzel megvalósításuk kikény-szeríthetővé válik. Ezen túl a projektek a szabályozás révén felkerülnek egy olyan listára, amelyre a mos-tani helyezettel ellentétben már lehet EU-támogatá-sokat felhasználni.

Az új irányelv állapot felmérési kötelezettséget ír majd elő a tagországok számára, amelyeknek számba kell venniük a talajpusztulás veszélyeit. A veszélyek közé sorolható egyebek között a talajtö-mörödés, -szikesedés, -savasodás. Az állapotfelmé-rést követően intézkedési terveket kell készíteni a talajdegradáció megfékezésére, a kedvezőtlen álla-potú talajok feljavítására. Az irányelv kötelezettséget ró a tagállamokra, hogy ha nem sikerül felelőst talál-ni egyes területek beszennyezéséért, akkor azt állami költségen számolják fel.

Mivel az állami ráfordítások uniós támogatásból is fedezhetővé válnak, ezért a nettó befizető orszá-gok általában a jogszabálynak ezt a részét ellenzik, hiszen nem akarják más tagállamok talajregeneráci-

óját finanszírozni. Kérdés, hogy a formálódó jogsza-bály a jelenlegi tartalommal kerül-e megszavazásra, vagy a nagy sietség miatt egy kiüresedett direktíva lesz a végeredmény.

Egy másik uniós jogszabály is körvonalazó-dik, amely a légi közlekedés széndioxid-kereskede-lem alá vonásáról szól. Az Európai Unió emisszió-kereskedelmirendszerébe (ETS) jelenleg a legkevésbé klímabarát ipari létesítmények tartoznak, amelyek a tagállamoktól kapott kvótáikkal gazdálkodva ügyel-nek széndioxid-kibocsátásukra. Az EU szándéka sze-rint 2011-től a rendszer az EU-n belüli légi közle-kedésre, majd 2012-től az EU-n kívüli reptereket is érintő járatokra terjedne ki.

A légi közlekedés aránya az emberi tevékenysé-gekhez köthető széndioxid-kibocsátásból nem jelen-tős. Ám a közlekedési ágazaton belül ennek a szek-tornak a bevonása a legkönnyebb adminisztratív megfontolásokból, ráadásul a kibocsátásokon belüli részaránya meredek növekedés előtt áll.

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER11

HULLADÉKUDVAROK MISKOLCON

BŐVÜLT A SZUHOGYI VESZÉLYESHULLADÉKLERAKÓ KAPACITÁSA

SZEPTEMBERBEN KÉT HULLADÉKUDVAR NYÍLT MISKOLCON A JÓZSEF A. ÚT 65. SZ. ALATT (AVE MISKOLC KFT. TELEPHELYE) ÉS A LÓRÁNTFFY ZS. UTCÁBAN, AHOL A LAKOSSÁG MENNYISÉGI KORLÁ-TOZÁS NÉLKÜL, ILLETVE ÖNKORMÁNYZATI RENDE-LETBEN MEGHATÁROZOTT MENNYISÉGIG (100 KG) INGYEN HELYEZHETIK EL, SZELEKTÍV VÁLOGATÁSSAL RAKHATJA LE AKÁR A VESZÉLYES HULLADÉKOT IS.

Összesen három hulladékudvar működik majd Miskolc különböző területein, hogy min-

den városrészből viszonylag könnyű legyen valamelyiket megközelíteni. Itt európai normák-nak megfelelően környezettudatosan, szelektí-ven gyűjtik össze a hulladékot, amelyet újra-hasznosítanak.

A lakosság számára mindez új lehetőség, hiszen számos háztartási szemetet nem lehe-tett belerakni a kukákba, vagy a lomtalanítás alkalmával kiszállított konténerekbe. A hulla-dékudvarokban azonban akár a veszélyesnek

minősülő anyagokat, például a gyógyszerhulla-dékot, a kidobott elektromos berendezéseket, fénycsöveket, festékdobozokat, elemeket, akku-mulátorokat is átveszik - szelektálva.

A szelektíven gyűjtött hulladékokat az AVE értékesíti, vagy újra feldolgozzák. A használha-tatlan bútorokat eddig csak a tavaszi-őszi lom-talanításkor tudta „kidobni” a lakosság, a hul-ladékudvarokban ezekből pedig forgács készül. A zöldhulladék felhasználására is odafigyelnek, komposztálás útján újrahasznosítják.

A hulladékudvarokba mennyiségi korlátozás nélkül szállíthatják be a város lakói a hulladékot, ez lehet papír, műanyag, üveg, fém, veszélyes-, vagy biológiai, - szerves anyag tartalmú - hul-ladék, nagydarabos lom, mint a bútorok, vagy gumiabroncs, sőt akár építési törmelék is.

Az AVE Miskolc Kft. több mint 320 ezer ember mindennapi hulladékát gyűjti, szállítja, kezeli. Két évvel ezelőtt Hejőpapi település külte-rületén a miskolci önkormányzat és harminchét környező település összefogásával – ISPA-támo-gatással - egy korszerű, az EU-s előírásoknak megfelelő kettős szigetelésű hulladéklerakó épí-tése fejeződött be. A csaknem ötmilliárd forin-tos projekt több részből állt, ezek közül az egyik a szelektív hulladékgyűjtés, amelynek kialakítá-sa Miskolcon már 2003 tavaszán megkezdő-dött. Ennek a programnak a folytatása a hulla-dékudvarok létesítése.

m3-es mozgatható tetővel részben fedett, a szigo-rú műszaki előírásoknak megfelelő aljzatszigetelés-sel ellátott medence került kialakításra. Most ez a medence került egy újabb egységgel kibővítésre.

A bővítés után a lerakásnál az eddigieknél biz-tonságosabb, korszerű cement, illetve mész-pernye alapú befoglalásos (stabilizációs) technológia alkal-mazása vált lehetővé. A beszállított ipari veszélyes hulladékot szükség esetén a befoglalásos módszer-rel kezelik mielőtt azokat a lerakóban elhelyeznék. Az adott veszélyes hulladékot beágyazás előtt megvizs-gálják és megállapítják a kioldódási paramétereket. A veszélyes hulladékot ennek megfelelő fiziko-kémi-ai stabilizációs kezelésnek vetik alá, majd a beágya-zást követően újabb kioldódási vizsgálattal ellen-őrzik, hogy a hulladék megfelel-e az előírt lerakási paramétereknek.

A hulladéklerakó a felügyelőség által kiadott egy-séges környezethasználati engedély és jóváhagyott üzemelési terv szerint működik.

sult, 8.000 m3/év veszélyes hulladék befogadására alkalmas új lerakó egységgel bővült.

A hulladéklerakó 2002-ben került üzembe helye-zésre, akkor az építés első fázisában egy 40 ezer

A francia SÉCHÉ Environment Csoport magyaror-szági leányvállalata a HUNGAROPEC Zrt szuhogyi veszélyes hulladéklerakójában szeptember elején egy közel 100 MFt beruházási költséggel megvaló-

Szelektálás konténerbe

Az épülő új medence

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER12

§ JOGSZABÁLYFIGYELŐ

194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és szál-

lítási nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosí-tásáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormány-rendeletek módosításáról (MK 2007/98. szám, 2007. július 25.).

25/2007. (VII. 30.) KvVM rendelet A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőr-

zésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/20-05. (XII. 6.) KvVM rendelet, valamint a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántar-tási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet módosításáról (MK 2007/101. szám, 2007. július 30.).

23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet a Környezet és Energia Operatív Program priori-

tásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről (MK 2007./113. szám, 2007. augusztus 29.).

24/2007. (VIII. 29.) MeHVM-GKM-KvVM együt-tes rendelet

A Környezet és Energia Operatív Program IV. és V. prioritásainak végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről (MK 2007./113. szám, 2007. augusztus 29.).

19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendeletA tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kap-

csolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról (MK 2007./113. szám, 2007. augusztus 29.).

231/2007. (IX. 4.) Korm. rendeletA vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az

ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosításá-ról (MK 2007/116. szám, 2007. szeptember 4.)

232/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenysé-

gek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2007/116. szám, 2007. szeptember 4.).

79/2007. (IX. 15.) GKM-KvVM együttes rendelet A nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű

motorok gáznemű és részecskékből álló szennyező-anyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet módosításáról (MK 2007/120. szám, 2007. szeptember 15.).

28/2007. (IX. 19.) KvVM-EüM-FVM együttes ren-delet

A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határ-értékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról (MK 2007/122. szám, 2007. szeptember 19.).

101/2007. (IX. 21.) FVM rendeletAz Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap-

ból a mezőgazdasági energiafelhasználás megúju-ló energiaforrásokból történő előállításához nyújtan-dó támogatások részletes feltételeiről szóló 78/2007. (VII. 30.) FVM rendelet módosításáról (MK 2007/12-3. szám, 2007. szeptember 21.).

107/2007. (IX. 24.) FVM rendeletA Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a közpon-

ti költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasá-gi Orientációs és Garancia Alap Garancia Részle-ge társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírá-sainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igény-bevételének részletes szabályairól szóló 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet módosításáról (MK 2007/125. szám, 2007. szeptember 24.).

249/2007. (IX. 26.) Korm. rendeletA környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat-

és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2007/127. szám, 2007. szeptember 26.).

269/2007. (X. 18.) Korm. rendeletA NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának

földhasználati szabályairól (MK 2007/140. szám, 2007. október 18.).

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ren-deletei

természetvédelmi területek védettségének fenn-tartásáról (MK 2007/140. szám, 2007. október 18.).

88/2007. (X. 25.) KvVM rendeletA védett természeti területek és értékek nyil-

vántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rende-let módosításáról (Magyar Közlöny 2007/144. sz. 10145.old.)

30/2007. (X. 25.) ÖTM-GKM-KvVM együttes ren-delet

A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek kijelöléséről szóló 18/2004. (II. 24.) GKM KvVM PM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2007/144. sz. 10147.old.)

284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletA környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes

szabályairól (MK 2007/146. szám, 2007. október 29.)

127/2007. (X. 29.) FVM rendeletAz Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/20-07.(IV.17.) FVM rendelet módosításáról (MK 2007/146. szám, 2007. október 29.)

2007: CXX. törvény A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításá-

ról szóló Európai Megállapodás (ADR) kihirdetéséről szóló 1979. évi 19. törvényerejű rendelet módosítá-sáról, valamint az ADR „A” és „B” Melléklete 2007. évi módosításainak és kiegészítéseinek kihirdetéséről (MK 2007/148. szám, 2007. november 6.).

48/2007. (XI. 6.) EüM-FVM együttes rendelet A növényekben, a növényi termékekben és a felü-

letükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együt-tes rendelet módosításáról (MK 2007/148. szám, 2007. november 6.).

128/2007. (X. 31.) FVM rendeletAz Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap-

ból a Natura 2000 gyepterületeken történő gaz-dálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól (MK 2007/147. szám, 2007. október 31.).

89/2007. (X. 31.) KvVM rendeletA környezetvédelmi és a vízügyi előirányzatok fel-

használásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 3/2004. (II. 24.) KvVM rendelet módosításáról (MK 2007/147. szám, 2007. október 31.).

298/2007. (XI. 9.) Kormány rendelet A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivó-

vízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosítá-sáról (MK 2007/ 151. szám, 2007. november 9.).

299/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.

(VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2007/ 151. szám, 2007. november 9.).

137/2007. (XI. 15.) FVM rendelet A növényvédő szerek forgalomba hozatalának

és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, táro-lásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2007/15-4. 10734. oldal)

90/2007. (XI. 20.) KvVM rendelet.Egyes, bányászati tevékenység során feltárult bar-

langok védettségének feloldásáról (MK 2007/157. szám, 2007. november 20.)

91/2007. (XI. 21.) KvVM rendelet Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcso-

latos hitelesítési tevékenység szabályairól (MK 2007/158. szám, 2007. november 21.).

315/2007. (XI. 22.) Korm. rendelet Az egyes rendeleteknek az energiafelhasználó

termékek öko-tervezésére vonatkozó követelmények megállapítása érdekében történő módosításáról (MK 2007/159. szám, 2007. november 22.).

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER13

T A L L Ó Z Ó

Legalább kétévente megdől a melegrekord, és tíz év alatt csaknem annyit emelkedik az átlaghőmérsék-let, mint korábban ötven év alatt.

Ezt a Met Office, a brit meteoroló-giai intézet kutatói jósolják egy új elő-

rejelzési módszer alapján. Klímamodelljük a korábbiaktól eltérően az úgyneve-zett külső tényezők - üvegházhatást keltő gázkibocsátás, naptevékenység - mellett belső változókkal is számol. Ilyen például az El Nino, a tengeráramlások és az óce-ánok hőmérséklete, amelyek mind hatással vannak az éghajlatváltozásra.

Az előrejelzés szerint 2009-ig a természetes folyamatok nagyjából kiegyenlí-tik az emberi tevékenység hatását, drasztikus átlaghőmérséklet-emelkedés ezért nem várható. 2010-től viszont minden évben 50 százalékos valószínűséggel magasabb lesz a középhőmérséklet, mint 1998-ban, a rendszeres mérések kez-dete óta legmelegebb évben.

A Decadal Climate Prediction System (DePreSys) újdonsága továbbá, hogy az évszázad végén várható állapotok előrejelzése helyett a következő évtized várha-tó fejleményeire összpontosít, és csak a legfrissebb, 1990 után keletkezett ada-tokon alapul a becslés. Ennek alapján arra lehet számítani, hogy 2014-ben min-den nap átlagosan 0,3 Celsius fokkal melegebb lesz, mint 2004-ben, tehát tíz év alatt csaknem feleannyival emelkedik az átlaghőmérséklet, mint a huszadik szá-zad elejétől a végéig, amikor 0,72 fokos emelkedést regisztráltak.

(Új Kína)

Példátlan mértékű olvadást ész-leltek az orosz sarkkutatók az Északi-tengeren idén nyáron: a korábbiak-hoz képest minden eddiginél nagyobb területen tűnt el teljesen a jég a víz felszínéről.

Az Arktyika-2007 expedíció helyet-tes vezetője, Igor Asik elmondta: a jégtakaró az 85. szélességi fok fölé húzódott vissza a nyáron, s a jég ott, ahol megmaradt, alig egy méteres vastagságú volt, vagyis a korábbi felére olvadt.

A víz felső rétegei plusz 5-7 Celsius-fokra melegedtek fel.”Minderre még nem volt példa, és ez ahhoz vezethet, hogy a felmelegedés jövőre elodázza a vízfel-színt borító jégréteg keletkezését és csökkenti a megfagyó víz mennyiségét” - mondta Asik.

Mindazonáltal a kutató hangsúlyozta: mindezek alapján még nem lehet kellő pontosságú prognózissal szolgálni arra nézve, hogy mi várható a közeli jövő-ben, mivel „az Északi-sarkon tapasztalható felmelegedés csak a klimatikus jelleg komoly változásának egyik tünete”.

A Jeges-tengert borító jég olvadása miatt teljesen feltárult az Északi-sarkvi-dék Északnyugati átjárója, megnyitva az évszázadok óta keresett, de minded-dig járhatatlan hajózási utat Európa és Ázsia között - jelentette be az Európai Űrhivatal, az ESA.

Az Arktisz jégpáncéljának kiterjedése a műholdas mérések 30 évvel ezelőtti kezdete óta a legkisebbre zsugorodott - közölte a hivatal, felvételeket is bemu-tatva az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő, mostanra „teljesen hajózható” útvonalról. A kanadai sarkvidéken át vezető Északnyugati átjárót már régóta úgy tarják számon, mint amely olcsó alternatív útvonalat jelenthet a Panama-csator-nával szemben a tengerhajózás egy része számára.

„A jéggel borított térség mintegy 3 millió négyzetkilométerre történt csökkené-sét figyelhettük meg” - mondta el Leif Toudal Pedersen, a dán nemzeti űrközpont munkatársa, szélsőségesnek minősítve a zsugorodás mértékét. Közlése szerint ez az adat közel egymillió négyzetkilométerrel alacsonyabb a tavaly és tavalyelőtt mért eddigi minimumoknál. (Az északi-sarki jégpáncél egyébként mindig szep-temberben a legkisebb kiterjedésű, és általában márciusban mérik a maximu-mát.) Az orosz sarkvidéken át vezető Északkeleti átjárót egyelőre még részlege-sen elzárja a jég, de a legfrissebb fejlemények fényében ez az útvonal is a vártnál jóval hamarabb szabaddá válhat - tette hozzá Pedersen.

A fejlemény az ESA szerint újabb bizonyíték arra, hogy a sarki térségek rend-kívül érzékenyen reagálnak a globális klímaváltozásra. Az ügynökség megjegyzi,

hogy egyes kutatók jóslata szerint az Északi-sarkvidék jégpáncélja akár már 2040-re teljesen felolvadhat. Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagok növekvő felhasználása miatt zajló globális felmelegedés az Észa-ki-sarkvidéken közel kétszer akkora sebességgel megy végbe, mint a Föld más térségeiben. Ráadásul a jégmentessé váló sötét földfelület vagy tengerfelszín a későbbiekben sokkal több hőt nyel el, mint korábban a jég vagy a hó.

Az ESA internetes oldalára feltett bejelentés szinte egybeesik azzal, az utób-bi időben felerősödött nemzetközi versenyfutással, amelyet az Északi-sarkvidék feletti szuverenitás megszerzéséért folytatnak a térséget övező államok. Orosz-ország augusztusban erősítette meg igényét az Északi-sarkvidékre, a szibéri-ai partvidéktől egészen a pólusig, miután két mini-tengeralattjárót juttatott le 4200 méteres mélységbe éppen a sarkpont alatt, egészen a tengerfenékig, és a két vízi jármű legénysége rozsdamentes titánötvözetből készült orosz zászlót rögzített a tengerfenékhez. De mellette további négy állam, Kanada, az Egye-sült Államok, Dánia és Norvégia is jogot formál az északi-sarki térség különböző övezeteire, amelyek megszerzésétől az új hajóutak mellett gazdag olaj- és gáz-lelőhelyek feltárását várják.

(Reuters)

A globális felmelegedés a hato-dik nagy kihalási hullámot válthat-ja ki a következő évszázadok élő-világában egy tanulmány szerint, amely összefüggést állapított meg a légköri hőmérséklet emelkedése és az élőlényeknek az elmúlt 500 millió év során történt tömeges kihalásai között.

A biológiai sokszínűség csökkenésének öt nagy korszaka - amelyek egyikében az élőlények 95 százaléka halt ki - megfelelt egy-egy felmelegedési időszaknak a Proceedings of the Royal Society című brit folyóiratban megjelent tanulmány szerint, amely megállapításait kövületek elemzésére alapozza.

A következő évszázadokban várható hőmérséklet emelkedések megfelelnek a múltban észlelt üvegházhatás-csúcsoknak - állítja Peter Mayhew, a tanulmány fő szerzője.

Az ENSZ klímaváltozási bizottságának szakértői szerint a légkör az évszá-zad végéig 1,1-6,4 Celsius-fokkal melegszik fel a XX. század két utolsó évtized-éhez viszonyítva.

Ha a kutatás eredményei kivetíthetők a jelenlegi felmelegedésre,amely hason-ló a szárazföldi éghajlat korábbi hosszú távú ingadozásainak mértékéhez, azt jelzik, hogy újabb kihalások várhatók - jósolja Mayhew.

Korábbi kutatások már lehetővé tették a klímaváltozások modellezését és egyes tömeges kihalások okainak feltárását, de nem állapítottak meg közöttük rendszeres összefüggést.

A Csendes-óceán korallzáto-nyai jóval gyorsabban pusztulnak, mint eddig gondolták – mutatták ki amerikai kutatók.

Az Észak-Carolinai Egyetem kutatói az utóbbi több mint három évtized hatezer tanulmányának

összesítésével mutatták ki, hogy a Szumátrától Francia Polinéziáig terjedő terüle-ten a korallállomány 20 százalékkal csökkent az utóbbi húsz évben. Ez azt jelen-ti, hogy az 1960-as évek óta 966 négyzetkilométernyi korall semmisült meg a Csendes-óceán térségében. Az ausztrál nagykorallzátony is végveszélyben van: 2030-ra feltehetően teljesen elpusztul az Európai Unió klímaváltozással foglal-kozó bizottsága szerint. Az ENSZ szakemberei úgy vélik, hogy a világ korallzáto-nyainak eddig csaknem egyharmada semmisült meg, s 2030-ra előreláthatólag hatvan százalékuk tűnik el. A Csendes-óceán térségében a világ korallzátonya-inak 75százaléka található. A drámai pusztulás fő oka a tudósok egybehangzó véleményeszerint a globális felmelegedés.

MELEGREKORDOTJÓSOL AZ ÚJKLÍAMODELL

FELMELEGEDÉSOKOZZA

A HATODIKKIHALÁSI

HULLÁMOTPÉLDÁTLAN

FELMELEGEDÉSAZ ÉSZAKI-

SARKON

A KORALLZÁTO-NYOK VESZÉLYE-

SEN PUSZTULNAK

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER14

KÖRBEÉR A KERÉKPÁRÚTA TISZA-TÓNÁL

Körbekerekezhetővé vált a Tisza-tó azt követően, hogy a tavasszal megkezdődött, Kiskörét Poroszlóval összekötő, közel 23 kilométer hosszú kerékpárutat augusztusban átadták a bicikli szerelmeseinek. A Kis-köre és Tiszafüred közötti szakasz megépítése után most már a Kisköre és Poroszló közötti szakaszon is lehetőség nyílik a biciklit választóknak jó minőségű, aszfaltborítású felületen kerekezni.

A 361 millió forintos fejlesztést 300 millió forint-tal támogatja az Európai Unió a Nemzeti Fejlesz-tési Terv keretében, a 61 millió forintos önrészt pedig az érintett Heves megyei települések: Kisköre, Tiszanána, Sarud, Újlőrincfalva és Poroszló, továbbá a Heves Megyei Önkormányzat, illetve az érintett víz-ügyi igazgatóságok biztosították.

Ennek eredményeként jöhetett létre ez a jelentős turisztikai beruházás, nagyban elősegítve a kerékpá-ros turizmust ezen a természeti értékekben gazdag és rendkívüli adottságokban bővelkedő területen. A létesítmény Kisköre belterülete és Poroszló 33. főköz-lekedési út között, a Tisza-tó jobb parti töltésén való-sult meg. Az út szélessége 3,00 méter megközelítően kilométerenkéni kitérőkkel, pihenőkkel.

Az elmúlt évben, a tó bal partján a Tiszaderzs-Tiszaszőlős-Tiszafüred közötti 13,7 km-es szakaszt

vehették birtokba a kerekesek. Az az útvonal a még korábban elkészült Kisköre-Abádszalók-Tiszaderzs közötti kerékpárút folytatása volt.

A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és az Észak-Magyarországi Környezet-védelmi és Vízügyi Igazgatóság pályázata alapján

a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Prog-ramja keretében most a Tisza-tó jobb partján Kisköre és Poroszló között folytatódik az idegenforgalmi inf-rastruktúra fejlesztése. A tavasszal megkezdett fej-lesztés nyomán a nyári főszezonban már körbeke-rékpározható a Tisza-tó.

NYOLC MILLIÓ ÉVES FATÖRZSEK BUKKANTAK FELSZÍN-RE AUGUSZTUS ELEJÉN A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYÁBAN. A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM CÉLJA, HOGY A VILÁGSZENZÁCIÓNAK SZÁMÍTÓ LELETET SIKERÜL-JÖN MEGMENTENI. A TÖRZSEK KIEMELÉSÉNEK ÉS ELSZÁL-LÍTÁSÁNAK KÖLTSÉGE MÁR ÖNMAGÁBAN SPECIÁLIS MEG-OLDÁST ÉS TÖBB MILLIÓ FORINTOT IGÉNYELT.

A törzsek egy részét Ipolytarnócra, a Bükki Nem-zeti Park Igazgatóságának a közelmúltban elkészül Látogatóközpontjába szállították, ahol a - szintén világszenzációt jelentő - kihalt állatok lábnyomai is láthatók.. Itt gondoskodnak a páratlan lelet állagá-

nak megőrzéséről, hogy a nagyközönség megtekint-hesse a törzseket.

További négy fatörzset a miskolci Herman Ottó Múzeum területére szállítottak, ahol a tudományos elemzést fogják szolgálni. Itt először ideiglenes hely-re, egy speciális homokágyásra helyezték, ahol meg-felelő nedvességet kapnak. A homokágyás fölé egy pavilont állítanak össze, hogy a maradványokat meg-kíméljék az időjárás viszontagságaitól.

A négy mocsárciprus közül a legnagyobb tömege eléri a 4,7 tonnát, négy méter magas, alsó átmérője két métert tesz ki, a három kisebb is hasonló monst-rumnak számít.

A múzeumnak november elején a konzerváláshoz és végleges elhelyezéshez a szükséges költségek fele már rendelkezésére állt. A tartósításhoz szükséges cukrot cégek és magánszemélyek ajánlották fel, és megvannak azok az acéltartályok is, amelyekben évekig áznak majd a törzsek. A védőépületek építé-se befejeződéshez közeledik.

A világon egyedülálló nyolcmillió éves mocsár-cipruserdő-maradvány fái eredetileg 30-40 méter magasak lehettek. A 16 fából álló erdőrészlet jelen-tőségét az adja, hogy eredeti állapotukban marad-tak meg: rendkívül nedves, homokos, iszapos környe-zetben az ág-, kéreg-, gyökér- és évgyűrűszerkezetük eredeti helyzetben vizsgálható. A fák mérete, vala-mint az a tény, hogy eredeti anyagukban és élet-helyzetükben találtak rájuk, teszi világviszonylatban is ritkasággá a leletet.

A felfedezett 16 fatörzs valószínűleg azért maradt meg, mert egy hirtelen vihar homokot vagy iszapot zúdíthatott a fákra. Az iszapba került részt az oxigén-mentes környezet, a törzseket körülvevő tömörödött homok és a rétegvízből a fatörzsekbe szivárgott víz őrizte meg. Az évmilliók során a fatörzs egyik fon-tos alkotóeleme - a cellulóz - szinte teljes mértékben lebomlott, és ma ez a rész lignitből áll. A fák üre-geit és repedéseit homok tölti ki. A felfedezés után a fákat kibontották a homok öleléséből, ezért azok rohamosan elkezdték elveszteni a bennük lévő vizet és a kiszáradásukkal egy időben megkezdődött a pusztulásuk is. Ezért is volt sürgős gyors megoldást találni a megmentésükre.

8 MILLIÓ ÉVES CIPRUSFA TÖRZSEK

A felszínre került fatörzsek

ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER ÚJ KÖR-KÉP • 2007. DECEMBER15

AUTÓMENTES NAPSZEPTEMBER 22-ÉN NYOLCADIK ALKALOMMAL KERÜLT SOR AZ AUTÓMENTES NAP MEGRENDE-ZÉSÉRE. MISKOLC VÁROS HÉTSZER VETT RÉSZT AZ ESEMÉNYEN. FELÜGYELŐSÉGÜNK – MINT EDDIG MINDEN ALKALOMMAL – MOST IS AKTÍVAN BEKAPCSOLÓDOTT A RENDEZVÉNYSOROZAT SIKERES LEBO-NYOLÍTÁSÁBA. A TAVALYI ÉVHEZ HASONLÓAN AZ AUTÓMEN-TES NAP PROGRAMJAIT A SPORTCSARNOK MELLETTI TERÜLE-TEN RENDEZTÉK MEG.

A Felügyelőség 24 órás mintákat vett a nitrogén-dio-xid koncentráció meghatározása céljá-ból a Görgey út 12. illetve a Görgey út 20. szám alatt. Szállópor mintát az idén nem vet-tünk, mert az önkormányzat nem tudott megfe-lelő mintavételi helyet biztosítani a szabvá-nyos mintavé-telhez. Az NO2 mintavétel szeptember 14. és október 30. között történt. A mobil mérőkocsival - megfelelő mintavé-teli hely hiányában – ez évben nem tudtunk részt venni a programban.

A diagramból látható, hogy az autómentes napon a jelzett helyen magasabb nitrogén-dioxid koncentráció volt mérhető, mint egy héttel előtte, vagy utána. Meg kell azon-ban je-gyezni, hogy a kialakuló szennyezőanyag koncent-rációkat nagymértékben befolyásolják az időjárási körül-mények. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a megyében

található többi monitor állomás adatait figyelembe véve ezeken a ugyanez a tendencia volt megállapítha-tó.

Összességében azt mondhatjuk, hogy az idén a mete-orológiai viszonyokban tapasztalható jelentős eltérések miatt nem lehetett az alkalmazott vizsgálatokkal egzaktul kimutatni az autómentes nap légszennyezettségre gyako-rolt hatásának mértékét.

A zajvédelmi vizsgálatok a korlátozott gépjármű forga-lom és a zajterhelés csökkenése kö-zötti összefüggést kíván-ták alátámasztani. A vizsgálatokat szeptember 15-én nor-mál, szo-kásos forgalmi körülmények mellett, szeptember 22-én pedig az elterelt forgalmi szaka-szon végeztük 900 és 1600 között.

Mérési eredmények: szept. 15. 65,3 dB, szept. 22. 61,6 dB.

A mérési eredmények kiértékelése során megállapítot-tuk, hogy a zajszint csökkenés mér-téke 3,7 dB(A). Azon-ban még így is határértéket (60 dB) meghaladó volt a zaj-szint. Az eredmény csak tájékoztató jellegű, mert a mérés körülményei nem voltak szabványosak. (A mérőműszert a Dessewffy utca egyik 2. emeleti lakásának erkélyére tudtuk kitelepíteni, ahol biztosítottak voltak az őrzési feltételek.) Mindennek figyelembe vételével megállapít-ható, hogy a csökkenés így is kimutatható.

Összefoglalva – a korábbi évek mérési tapasztalata-

it is figyelembe véve – megállapítható, hogy a belváros légszennyezettségi és zajterhelési állapotán sokat javítana a gépjármű-forgalom kitiltása, ill. elterelése. Ez a következ-tetés a légszennyező anyag koncentrációjá-nak növekedése ellenére is megállapítható, hiszen kevesebb áthaladó jármű kisebb lég-szennyezést eredményez.

Uramné Lantai Katalinosztályvezető

Világszerte sikeres voltaz autómentes nap

Amszterdam szeptember 22-én bezárta kapuit az autók előtt, a csatornák városába csak gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedési eszközön lehetett bejutni csakúgy, mint a szomszédos Belgium vagy a távoli Kína nagyvárosaiba.

A nemzetközi autómentes nap megrendezésével egy időben a holland kormány mérlegelte azt is, hogy bünte-tőadót vezessen be a nagy fogyasztású személygépkocsik-ra, ugyanakkor adócsökkentéssel honorálja a természetet kevésbé szennyező autókat.

A holland rendőrség úttorlaszokkal zárta le az Amsz-terdamot övező A10 autópályát, hogy megakadályozza a behajtást a városba. A helyi hatóságok számos parkoló-helyet alakítottak ki, ahonnan tömegközlekedési eszközzel lehetett bejutni a városba. Az amszterdamiak 35 százalé-ka egyébként rendszeresen használ kerékpárt, miközben a várost szelő gépkocsik 60 százalékát szintén helybéliek vezetik.

A szomszédos Belgiumban Brüsszel és Antwerpen utcáit szállták meg a gyalogosok és a kerékpárosok. A helyi ható-ságok szerint minden negyedik ember Brüsszelben gépko-csit használ még ahhoz is, hogy az alig egy kilométerre lévő munkahelyére eljusson. Londonban a város főútvona-lait vasárnap 14 kilométer hosszan lezárták, amikor 38 ezer kerékpáros vett részt a szervezők szerint a brit főváros eddi-gi legnagyobb méretű közös kerékpározásán.

A közlekedési dugók és légszennyezés sújtotta Kínában a hatóságok 108 várost nyilvánítottak autómentessé, fel-szólítva a lakosokat, hogy gyalogoljanak, kerékpározzanak vagy használják a tömegközlekedést. Pekingben kétszázzal több autóbuszt vezényeltek az utcákra. Az autómentes nap-tól azt várták, hogy 33 millió liter benzint takarítanak meg, és 3000 tonnával kevesebb lesz a károsanyag-kibocsátás a városokban. Az indonéz fővárosban először tartottak autó-mentes napot az idén.

(AP)

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI,TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA

SZERKESZTŐSÉG: MISKOLC, MINDSZENT TÉR 4. • TELEFON: 46/517-300FŐSZERKESZTŐ: SALLAI FERENC • FELELŐS KIADÓ: PINTÉR ISTVÁN

tottak. Az új utcai bútorok és az új virágtartók a gyalogos területeken nagyon jól illeszkedtek a törté-nelmi városhoz. A zsűri kiemelte a kitűnő marketing politikát a turizmus terén. A turisztikai termékek sokszínűsége, az attraktív események szervezése az egész év folyamán, a jó kommunikáció, a kiad-ványok, az egyedülálló projektek a jövőre nézve (Város a város alatt, az Új Kulturális Központ a

Líceumban, a termál turizmus fej-lesztése, borfesztiválok) még von-zóbbá teszik, illetve tehetik a híres történelmi várost.

A verseny ugyan közvetlenül a virágokról szólt, ám valójában arról, hogy egy település polgárai, az ott működő civil szervezetek és vállalkozások mennyire tartják szívügyüknek lakóhelyük környe-zetét, illetve miként képesek ösz-szefogni közös célok érdekében.

Monika Hetsch, a rendező Entente Florale International elnö-ke, egyben a zsűri elnöke elmond-ta, hogy a virágosításban évről évre mintegy 50 millió ember vesz részt szerte Európában, ily módon a verseny az egyik legnagyobb mozgalommá vált a kontinensen az elmúlt három évtizedben.

EGER A VIRÁGOS VÁROSAranyérmes lett Eger a Nemzetközi Virágos

Városok Versenyében. A megmérettetésben az idén 12 európai ország egy-egy városa vett részt. Az elismerést Habis László, Eger város polgármes-tere vette át az angliai díjátadó ceremónián.

Az indoklás szerint az elismerés a történelmi és a természeti környezet harmóniájának megterem-tésével érdemelte ki a díjat a város. Eger városa azt követően képviselhette Magyaror-szágot a megmérettetésen, hogy az elmúlt évben a hevesi megye-székhely nyerte meg a virágos városok hazai versenyét. Eger más-fél évtizedes, tudatos városszépítő munka eredményének köszönhet-te, hogy elnyerte a Magyarország legvirágosabb városa címet és képviselhette Magyarországot az európai megmérettetésben.

A nemzetközi zsűri augusz-tus elején látogatott el Egerbe. A bírálókat mélyen lenyűgözte a prezentáció és az, hogy ez egy több mint másfél évtizedes tuda-tos munkának az eredménye az Entente Florale kritériumainak szellemében. Nagyra értékelte a történelmi, természetes és kul-turális örökség védelmét és ezek

megjelenítését (Líceumi Könyvtár, Dobó István Vár-múzeum, templomok, népművészeti hagyományok). A zsűri kiváló minőségűnek ítélte a zöld felületek, parkok és virágágyások gondozását, ápolását, a fej-lődést, melyet a jelentősebb köztéri parkok – mint pl. az Érsekkert a gyönyörű virágágyásaival, vagy a Szépasszonyvölgy – rehabilitációjának terén bizonyí-