MindenGyerek Konferencia - unp.hu...Átmeneti gondozás Fiatalkorú gyanusítottak és vádlottak Egyéb, nem pedagógiai feladatok Pályaorientáció Pedagógiai szakszolgálatok

MindenGyerek KonferenciaBudapest, 2003 május 26-28.

ELTE Szociális Munka és Szociálpolitika TanszékHilscher Rezsô Szociálpolitikai Egyesület

Gyerekparadicsom Alapítvány

MindenGyerek Konferencia 2003

Szerkesztô: Tóbiás LászlóGrafikai szerkesztô: Balázs AndreaKiadja a Gyerekparadicsom AlapítványFelelôs kiadó: Tóbiás LászlóKészítette a Print City Kft.Felelôs vezetô: Bereczk ImolaISBN 963 214 124 5

Elôszó

A 2003. május 26-28-án megrendezett MindenGyerek Konferencia a gyerekekkelfoglalkozók szektor- és szakmaközi együttmûködését szolgálta. A részvevô hat-száz szakember százhúsz program közül választott, ami lehetôséget biztosítottgyerekkel foglalkozó társszakmák aktuális kérdései, innovációi és eredményeimegismerésére is. Rendezôkként úgy értékeltük – a kapott visszajelzésekkel egybecsengôn –, hogy aszakmahatárokon átlépô és az aktív részvételre nem csak lehetôséget adó, detöbbnyire igényt is tartó foglalkozások sora értéket teremtett. Sokaknak ezeka formák önmagukban is fontosak és örömteliek voltak, túl a foglalkozások magasszakmai értékén.Amikor a MindenGyereket terveztük, úgy gondoltuk, a szakmahatárokat átlépôelsô találkozáskor mindenképpen egyfajta bemutatkozásra van szükség, amilehetôvé teszi, hogy ki-ki rálásson más szakmákra, mert ez lesz a feltétele együtt-mûködések formálásának.A párhuzamosan futó 10-15 program a választást nem csak lehetôvé, de köte-lezôvé is tette. Így senki nem láthatta az összes programot. Az emiatt keletkezetthiányérzeten igyekszik jelen kötetünk segíteni. Azt kértük a MindenGyerek közremûködôitôl, hogy rövid összefoglalást adjanakprogramjukról, arról, amit konferenciánkon tartottak illetve arról, aminek bemu-tatásával szerepeltek. Kinek-kinek a belátására bíztuk a választást. Kérésünkaz volt, hogy a kötet olvasója azt tudhassa meg, ki milyen problémával foglalkozik,s ennek folyamányaként kivel érdemes kapcsolatba lépnie saját szakmai feladatajobb ellátása érdekében. Tudhassa meg az Olvasó, kihez lenne érdemes mennitanulni, a munkát a gyakorlatban megismerni, kérdezni, együttmûködést kérni vagyéppen ajánlani.Azt reméljük, ezt a célt megvalósítva a kötet nem csak azoknak lesz hasz-nára, akik részt vettek a MindenGyereken, de szeretnénk, ha kedvet csinálnaa következô konferencián való részvételre azoknak is, akik elsô alkalommalnem voltak velünk.

Közremûködôink egy része az e kötetben közzé tehetônél terjedelmesebb írássaltisztelt meg bennünket illetve általunk Olvasóinkat. Ezeknek az értékeknek a köz-readására internetes honlapunkon tudtunk lehetôséget teremteni, tehát továbbraés ezúton is ajánljuk a www.mindengyerek.ngo.hu látogatását!

Az elsô MindenGyerek közremûködôi, támogatói és részvevôi bátorításai, tanácsai,vállalásai alapján úgy tervezzük, 2004 végén rendezzük meg a folytatást. Aki elsôalkalommal velünk volt, azt értesíteni fogjuk a második MindenGyerekrôl, akinek eza kötet kelti fel az figyelmét, az érdeklôdjön a Gyerekparadicsom Alapítványnál!Reméljük, kötetünk a következô találkozásig is segíti Olvasói munkáját.

A MindenGyerek minden barátjának köszönjük az együttmûködést és a támogatást!

A szervezôk nevében:Tóbiás László

Elôszó ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Az ifjúsági munka szakma- és szektorközi együttmûködés

1. A gyerekeket és családjaikat szolgálók

Magyarországon nagyon lakóhely függô, hogy egy gyerek – illetve családja –milyen szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz férhet hozzá. A védônôi, orvosi, bölcsô-dei, óvodai, iskolai illetve a gyerekjóléti ellátást tekinthetjük a legalapvetôbbnek,de sok településen még ezek sem állnak rendelkezésre.

Sokak segítségével évek óta gyûjtögetjük, milyen szolgáltatások, intézményekveszik körbe, segítik felnôtté válásában a gyereket. Gyûjteményünk nem egy-nemû elemekbôl áll. A gyûjtôelv a gyerek felnevelkedésének valamilyen fokonintézményesült szolgálata, a családot, a rokonságot és a szomszédsági, csalá-di ismeretségi kapcsolatokat nem tekintve. Az összegyûjtött ellátások, szolgáltatások mindegyike – ha egyáltalán valahol,akkor – legfeljebb Budapesten, s még egy-két legnagyobb városunkban hoz-záférhetô a lakóhelyen. Ettôl függetlenül reméljük, hogy segít az ábra azOlvasónak saját helyének megerôsítésében – esetleg pontosabb meghatá-rozásában – a gyerekeket szolgáló intézmények rendszerében, illetve a partne-rek számbavételében, egyes problémák megoldásához a kompetens partner-intézmény megtalálásában.

A gyerekekkel foglalkozók összegyûjtése során mindinkább erôsödött az a meg-gyôzôdésünk, amit ábránk alakjával is ki akartunk fejezni: a gyerek számáraa lehetô legjobb állapotot a szolgálatára hivatottak együttmûködésével lehetmegteremteni, és csak úgy. Hiába tesz meg egy vagy néhány intézmény, szol-gáltatás – akár erején felüli hôsiességgel – mindent a gyerekért, ha a védô-serkentô kör nem áll össze, a gyerek hiányt szenved, fejlôdése elmarad a lehet-séges legjobbtól. Ábránkkal tehát azt mondjuk: a gyerekek legáltalánosabbanvett jólétért végzett tevékenység csak szakma- és szektorközi lehet.

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Bevezetô 1/1

Bevezetô 1/2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Árvaellátás

Beteg

ellátás

Gyerm

ekápo

lási tápp

énzM

egelô

zés

Terhességhez, szüléshez kap

csoló

dó

kG

yermek- és ifjúság

i szervezetek

Szo

ciális bérlakáso

kÖ

nszervezôd

és

Lakásszerzés támo

gatása

Hitélet

Kép

zési pro

gram

ok

Turizmus, táb

oro

zás, utazás

Fo

glalko

ztatás támo

gatása

Kö

zmûvelô

dés

Pénzb

eni ellátásIsko

laügy

Diákm

unkaP

edag

óg

iai szakmai szo

lgáltatáso

k

Fiatalko

rú elítéltekK

épzések

Gyerm

ek- és fiatalkorú tanúk

Gyerm

ek- és ifjúságvéd

elem

Áld

ozatvéd

elemG

yermekjó

léti szolg

áltatás

Gyám

hivatalN

apkö

zbeni ellátás

Gyerm

ekvédelm

i szakellátások

Pénzb

eni és természetb

eni ellátások

Átm

eneti go

ndo

zás

Fiatalko

rú gyanusíto

ttak és vádlo

ttakE

gyéb

, nem p

edag

óg

iai feladato

k

Pályao

rientációP

edag

óg

iai szakszolg

álatok

Család

i pó

tlékE

gészség

nevelés

GY

ED

, GY

ES

, GY

ET

Sp

ort

2. A szakma- és szektorközi együttmûködést három szintje

2.1 Esetszintû együttmûködés

Esetszintû együttmûködés természetesen nagyon gyakran alakul ki, hiszen azegyes intézmények együttmûködnek egymás munkáját segítve, vagy közösprogramok megvalósításában, ideértve egyes gyerekek, családok személyessegítését éppen úgy, mint általában gyerekekre, gyerekes családokra irányulótevékenységeket. Ezek az együttmûködések a hétköznapi tapasztalatokon és –nagyon gyakran kétségbeesett – partnerkeresésen alapulnak: egy krízismegoldásáért akár az ördöggel is szövetkeznének, így végre egymásra találnak.

Az egyes szakmákban, szektorokban dolgozók nem rendelkeznek egészlegesképpel arról, kik foglalkoznak még gyerekekkel, családokkal. Nem ismerik azintézmények rendeltetését, a jogi szabályozást, a többi szakma értékeit éseszközeit. A szakemberek – miként a gyerekek és a családok is – tapasztalatok,tudásmorzsák alapján csak tulajdonítják a többi intézmény, szolgáltatás fela-datait: feltételezik, hogy létezik egy közmegegyezés és azt is, hogy ôk aztismerik. A legegyszerûbb példa az iskola, amit általában az esélyek kiegyen-lítésére hivatott intézménynek (is) gondol a közvélemény, annak ellenére, hogya reformpedagógiák fellépésükkel száz éve, nagyhatású társadalomtudományikutatások félszáz éve tagadják ezt. Hiába gondolja a közvélemény kiegyen-lítônek az iskolát, ha annak ez nem célja, csak kölcsönös kudarcélmény,értetlenkedés lehet az eredmény: az egyik nem érti, miért várnak el tôle olyat,amit ô nem ígért, a másik nem érti, miért nem az történik, amit ô elvárt.Az együttmûködéshez tehát mindenekelôtt az kellene, hogy az intézményekismerjék meg egymást, s közösen – ne tulajdonítás által – találják meg a közöscélokat, területeket. Tulajdonképpen ugyanerre lenne szükség az intézményeknek a gyerekekkel éscsaládokkal való viszonyában is: a szükségletek, célok és lehetôségek kölcsö-nös tulajdonítására alapozott ellátások helyett egyedített együttmûködés kel-lene. Valóságos ismeret helyett tulajdonításra épülô együttmûködés akár a gyerekkel,a családdal, akár partnerintézményekkel kudarcra ítélt.

Bár a rendszerváltást követô években a szakmai képzések jórészt megújultak,a társszakmákra, azok intézményeire vonatkozó ismeretek nem integrálódtak,sem az akadémiai jellegû felsôoktatásba, sem a szakmai továbbképzésekbe.Nincsen tudatos szakmaközi ismeretközvetítés.


Ezek a tapasztalatok munkáltak bennünk, amikor hozzáfogtunka MindenGyerek megszervezéséhez. Úgy gondoltuk, egy szakmaközi, aktívrészvételi lehetôséget biztosító konferencia jól szolgálhatja a gyerekekkel külön-bözô megközelítésbôl foglalkozók továbbképzését, miként érdeklôdô egye-temisták ismeretszerzését is. A gyerekekkel kapcsolatos kérdésekrôl beszél-getve szakma- és szektorhatárokat átlépve tájékoztathatnak és tájékozódhat-nak a szakemberek elméleti és gyakorlati kérdéseikrôl, innovációikról, ered-ményeikrôl. Azt gondoljuk, szakmaközi közösség tükrében még a saját szak-területrôl is hatékonyabb az ismeretszerzés, mint homogén csoportban.

A gyerekekkel foglalkozó szakemberek jó része azt sem tudja, hogy törvényikötelessége is (lenne) az együttmûködés. A gyermekek védelmérôl és a gyámü-gyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. §-a kötelezi a gyerekekért dol-gozókat – a felsorolásban megnevezve még a civil és egyházi szervezeteket is!– arra, hogy a gyereket veszélyeztetô helyzeteket jelezzék a gyermekjóléti szol-gálatnak. Továbbá hatósági intézkedés kezdeményezésére is „a gyermek bán-talmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztetôok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által elôidézett súlyos veszélyeztetômagatartása esetén.” Szintén minden gyerekekkel foglalkozóra kötelezô elôírás,hogy „a gyermek családban történô nevelkedésének elôsegítése, a veszé-lyeztetettség megelôzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymássalegyüttmûködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.” A mindennapi munka szempontjából a gyermekjóléti szolgálat által fenntartandójelzôrendszer szolgálja mindezen célokat.

2.2 Közös értékelés és tervezés

A gyermekjóléti ágazatban dolgozókon kívül kevesen ismerik a gyermekvédelmitörvény rendelkezését (96. § (6)), miszerint: „A helyi önkormányzat a gyer-mekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig -a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít,amelyet a képviselô-testület, illetve a közgyûlés megtárgyal.” Szintén nem min-denki elôtt ismert, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás legszélesebb körû – a gyer-mek testi, lelki egészségének, családban történô nevelésének elôsegítéseérdekében végzett – feladatcsoportja minden gyereket szolgál, az abban érin-tett, tehát minden gyermekérdekû szervezet együttmûködésével. Ezeket azértékeléseket a gyakorlatban a gyermekjóléti szolgálatok készítik elô, legalább egymegbeszélés erejéig bevonva a munkába partnereiket, jelzôrendszerük tagjait.


Létezik tehát egy törvény által garantált – s a megyei közigazgatási hivatalokáltal formailag ellenôrzött – alkalom, amikor a településen élô gyerekek helyzetétés ellátását értékelik, minden érintett közremûködésével. Ez hallatlan fontos.Akkor is, ha a civilek elôtt alig ismert, s gyakran formális is. Akkor is, ha nincsmódszertana és kiforrott gyakorlata. Jogszabály többet aligha tehet, mint hogykötelezettséget ír elô és ahhoz ellenôrzést. Az érdemivé tétel az érintettek közösfelelôssége.Figyelemre méltó hiánya a gyerekek ügyei gondozásának mind a most ismer-tetett helyi esetben, mind a kormánynak a parlament számára készített évesjelentés esetében, hogy csak beszámolót kell megvitatni, terveket nem.Természetesen nincs annak akadálya, hogy a beszámolás törvényi kötelességeteljesítése mellé helyi elhatározásból közös tervezési rendszert építsenek ki.

Meglátásunk szerint az ifjúsági ügyek települési fejlesztésének legfontosabbfeltétele a szövetségesi helyzet felismerése. Mindenekelôtt annak érdekében,hogy a települési önkormányzatok kapják meg az eszközöket a polgáraikszámára nyújtandónak törvényekben elôírt ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz.Tudjuk, a rendszerváltás óta született modern szakmai törvények alapvetô hibá-ja a finanszírozás garantálatlansága. Ezért gondoljuk az ifjúságpolitika alapvetôcéljának annak kikényszerítését, hogy a központi költségvetés biztosítsa azállampolgárok jogainak érvényesítését.

2.3 Közös szolgáltatás

Meggyôzôdésünk, hogy az intézményeknek nem csak egyes esetek szintjén ésa tervezésben-értékelésben kell együttmûködniük, hanem szolgáltatások közösnyújtásában is. A továbbiakban néhány törvényben szabályozott olyan szolgál-tatást, ellátást mutatunk be, melyek alkalmas pontjai lehetnének a gyerekeketés családjaikat szolgálók szolgáltatási együttmûködésének. Ezek évek óta szere-pelnek szaktörvényekben, mégis kevéssé ismertek, még kevésbé alkalmazottak.

Fontos itt szólnunk arról, hogy a szociális, a gyermekvédelmi és a szintén érin-tendô kulturális törvény sem köti ágazathoz illetve önkormányzati fenntartásúintézményhez az ellátásokat. A polgárokat megilletô jogként leírt szolgáltatásoknyújtása nem kötött állami, önkormányzati intézményekhez. Szolgáltatókéntmás szervezetek is megjelenhetnek, szektorhatárok nélkül. Az önkormányzatkötelessége a szolgáltatások biztosításában és nem a szolgáltatást nyújtó(saját) intézmények fenntartásában áll.


2.3.1. Ifjúsági tanácsadás és információs szolgáltatás A szakma- és szektorközi együttmûködés legkézenfekvôbb lehetôsége az ifjúságitanácsadás és információs szolgáltatás esetében kínálkozik. Bár az ellátást a szo-ciális törvény írja elô (1993. III. 65. § (8)) és a családsegítés keretében, annaknyújtása nem a családsegítô szolgálat monopóliuma vagy éppen terhe. Nincs jogiakadálya a törvény szerinti szolgáltatási kötelezettség oly módon való teljesí-tésének, hogy az önkormányzat a feladatot más ágazathoz tartozó sajátintézményére bízza – például a diákság által gyakran látogatott könyvtárra –, vagyakár egy civil szervezetre, ami éppen úgy lehet egy korábbi tevékenységévela közbizalomra méltónak bizonyult egyesület vagy alapítvány, mint egy kifejezettenerre a célra létrehozott. Hiszen értelmes, a fiatalok és a számukra szolgáltatásokatnyújtok érdekeit egyaránt szolgáló lehet, ha a település ifjúságával foglalkozókösszefogásával, e célra (is) létrehozott szervezet nyújtja a szolgáltatást, az önkor-mányzattal kötött megállapodás alapján.

Más kérdés, hogy a szociális törvény – miként a szóba jövô többi – nem rendelmegragadható, így a kiszerzôdés alapjává tehetô finanszírozási normatívát ezenellátási kötelezettségek mellé. Megerôsítjük már kifejtett véleményünket: az ifjúsá-gi munka legfontosabb aktuális érdekvédelmi feladata ma Magyarországona jogszabályokban meglevô ellátások nyújtásának a kikényszerítése, a feladatok-hoz a források biztosíttatása. A civil ifjúsági szervezetek fejlôdésének pedig aza legfontosabb lépése, hogy jelenjenek meg törvényes szolgáltatások nyújtóiként.

2.3.2 Szabadidô-szervezésA gyermekjóléti szolgálatnak ad feladatot a gyermekvédelmi törvény szabadidôsprogramok szervezésében is, és ma már nagyon sok szolgálat szervez is klubokat,táborozásokat – az elégtelen finanszírozásból következô kényszerû ellátásiszûkítést példázva, csak – azoknak a gyerekeknek, akikkel kapcsolatban áll.A szabadidôs programok szervezésének kötelezettsége is lehet szakma- és szek-torközi együttmûködés terepe.

2.3.3 A gyermekjóléti központok új szolgáltatásaiA törvény rendelkezése szerint a megyei jogú és a 40 000-nél nagyobb lélekszámúvárosoknak gyermekjóléti központot kell mûködtetniük, ahol a gyermekjóléti szol-gálatok számára elôírt szolgáltatások mellett még szervezni kella) utcai és lakótelepi szociális munkát,b) kapcsolattartási ügyeletet,c) kórházi szociális munkát,d) készenléti szolgálatot.Egy törvénymódosítás kitolta a bevezetés határidejét, ami kár, de arra lehetôségetad, hogy alaposabban elôkészített, szakma- és szektorközi ellátásokat alakítsanakki. Hiszen e szolgáltatások közül több már régóta létezik, sok helyütt civil szervezetkezdeményezésére és önkéntes munkájaként. A gyermekjóléti központ ezeket azellátásokat civil szervezettel kötött megállapodás keretében is biztosíthatja. Tehátújabb terepek is nyílhatnak az együttmûködésre.


2.3.4 Napközbeni ellátásSzintén a gyermekvédelmi törvény által elôírt alapellátás a gyermekek nap-közbeni ellátása, ami a gyereket akkor illeti meg, amikor az érte felelôs személynem tud vele lenni. A szolgáltatás tartalmazza a felügyeletet és az elfoglaltsá-got, és tartalmazhatja az étkeztetést is. A törvény 2002. évi módosításabôvítette a lehetséges ellátási formák körét: „(4) A gyermekek napközbeniellátásának minôsül az iskolai napközis ellátásban nem részesülô, különösena csellengô vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számáranyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás – sport- és egyéb klubfoglalkozás,illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében (…)” Valószínûleg ez a gyerekekértvaló szakmaközi együttmûködés legígéretesebb terepe, hiszen a napi elfoglalt-ságot kínáló prevenciós és segítô helyek nagyon széles köre elismerhetôa definíció szerinti ellátásként. S nagyon sok gyereknek szüksége is lenne ilyenellátásra. Érdemes lenne jó néhány meglevô szolgáltatást úgy fejleszteni, hogymindenben megfeleljen az ellátással szembeni követelményeknek. És nagyonkellene, hogy a költségvetés normatív finanszírozással garantálja a gyerekekdeklarált jogának érvényesítését.

2.3.5 Közösségi mûvelôdésA közmûvelôdési (1997. évi CXL.) törvény teljes szabadságot ad mindenkinekközmûvelôdési intézmény fenntartására, de ezen is túlmegy, amikor közmû-velôdési szolgáltatása révén ellátónak ismer el minden intézményt, annak egyébtevékenységétôl – így ágazatától és szektorától – függetlenül. Az önkormányzatfeladatának minimumaként községekben közösségi színtér, városokbanközmûvelôdési intézmény biztosítását jelöli meg. Az elôzôekbôl következôen abiztosít kifejezés nem azonos a „fenntart”-tal, hanem bôvebb annál: finanszírozés/vagy fenntart, azaz a közmûvelôdési közösségi önszervezôdésekhezfeltételeket biztosít, önszervezôdés hiányában – ideértve azt is, amikor azönszervezôdések nem nyújtanak minden lakos számára szolgáltatást – azönkormányzat szolgáltat.

Könnyû belátni, hogy civil szervezetek rengeteg tevékenysége közösségimûvelôdés. Ki kell ezt mondani – a jogszabályban leírt fogalmakkal –, és kérnikell költségvetési támogatását, vállalva a minden közfeladatot ellátóravonatkozó szabályokat. Azt gondoljuk, a közösségi mûvelôdés is a szektor- ésszakmaközi ifjúsági munka kiváló terepe lehet, hiszen a fiatalokért dolgozószervezetek nem csak egyenként, de közösen is vállalkozhatnak szolgáltatásnyújtására.

Tóbiás LászlóGyerekparadicsom Alapítvány1191 Budapest, Katica utca [email protected]


A gyermeki jogok érvényesítésének helyzeteMagyarországon

A MindenGyerek Konferencia elvi koncepciója szerint a gyermekkel kapcsolatosjelenségek, valóság-elemek nem sorolhatók egyik tudományág vagy igazgatásiszakág kizárólagos területébe sem. Szociológia, pszichológia, neveléstudo-mány és jogtudomány éppúgy megtalálja a gyermekkel kapcsolatos probléma-köreit, mint a közigazgatásban a szociális ágazat, az oktatásügy, a gyermek-védelem, egészségügy, bûnüldözés. Interdiszciplináris és ágazatközi folyama-tokról van tehát szó, amely a tudományt és a közigazgatást sem valamelyrészében, hanem teljességében érinti. Nos, ugyanígy vagyunk a jogtudománnyal,a jogalkotással, jogalkalmazással és jogérvényesítéssel is. A gyermeki jogokhelyzetét Magyarországon csak a jogágakat átívelô megközelítésekkel, különösszintû gyermekjogi kategóriák, eljárások és technikák alkalmazásával; leginkábba jogösszehasonlítás módszerével lehet eredményesen vizsgálni. Egy rövidelôadásba nem férhet bele a gyermeki jogokkal kapcsolatos teljes helyzetképfelvázolása, ezért itt és most csak a gyermeki jogok érvényesítésének eszköz-rendszerében hiányzó elemek felvillantására szorítkozom.

A közéletben és a jogalkalmazás mindennapi gyakorlatában is meg kell jele-níteni a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény alapeszméjét: az állami szervek„a gyermeket érintô döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszikfigyelembe elsôsorban.” (3.cikk) Ez pusztán elhivatottság alapján nem fog be-következni. A kormányzat által megkövetelt és kikényszerített jogalkalmazássaltalán. Az állam által intézményesített társadalmi együttmûködések rendsze-rében pedig bizonyosan. Mit kellene tenni?a.) Fel kell állítani azokat a jelzôrendszereket, intézményeket és eljárási mecha-nizmusokat, amelyek kellô tapasztalathoz és információhoz juttathatják a kor-mányzatot a külön intézmények és eljárások nélkül jórészt látensen maradógyermekjogi jogalkalmazási problémákról és jogalkotási hiányokról. Utalni kellebben a körben a gyermeki jogok leendô országgyûlési biztosára, a kormányzatiszintû koordináció és szakmai elvi irányítás egy fórumára vagy testületére,a gyermeki jogok miniszteri biztosának/megbízottjának/szószólójának éshálózatának GYISM-szervezetben történô felállítására.b.) Az ország tudományos és közéleti figyelmét rá kell irányítani a gyermekijogok érvényesülésének problematikáira, a gyermek- és ifjúsági civil nonprofitszektor kapacitásait pedig intézményesen be kell vonni a konfliktusokkezelésébe, a hiányok pótlásába, az állami kötelezettségek teljesítéseminôségének javításába.

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Gyermeki jogok érvényesülése 1/1

c.) Szakmai kooperációt, információs kapcsolatokat, tudományos szintûelemzô együttmûködést kell kialakítani a gyermek- és ifjúsági jogokat érintôigazságszolgáltatás, a jogvédelem ma még nagyrészt hiányzó intézményei,gyermekvédelmi rendszer, a gyermekjóléti szolgálatok, a települési önkormány-zatok ifjúsági referensei, a regionális ifjúsági szolgáltató irodák, NemzetiGyermek- és Ifjúsági Közalapítvány, a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram,a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat között. E kapcsolat megteremtésére gyermekijogokkal és ifjúsági kérdésekkel foglalkozó szakmai fórumokat kell teremtenilegalább regionális szinteken.d.) Érzékelhetôen hiányzik a kormányzati gyakorlatból - s ez a hiány hibás dön-tésekhez (károkhoz) vezet -, ezért újra kell építeni a gyermek- és ifjúsági érdek-egyeztetés korábbi években megszüntetett rendszerét. Formális "beszél-getések" helyett valóságos tartalmat és értelmet egy ilyen érdekegyeztetésirendszer akkor kap, ha normatív szabályok rögzítik azt, hogy az érdek-egyeztetésnek mely állami döntések folyamatában van szerepe, ez a szerepmilyen erôsségû (lehetséges vagy kötelezô véleménnyilvánítási jogról, tárgyalásiés tanácskozási részvételi jogról, netán egyetértési vagy együttdöntési jogrólvan szó?), az érdekegyeztetô felekkel kapcsolatos eljárási, legitimációskérdések normatív szabályozása. E jogi intézményesülés nélkül a gyermek- ésifjúsági érdekegyeztetés pusztán szûk értelemben vett ifjúságpolitikai hatalmikategória marad, formális eljárásokkal a döntéshozatalban részvétel valóságosszerepe nélkül.e.) Szükséges lehet az új ifjúsági törvény kimunkálása, amely az Alkotmány,a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény, s addigra a már reánk is hatályos EU-normák rendelkezéseivel összhangban tartalmazhatja az ifjúsági jogokat, s ezekbiztosításával illetve érvényesülésük elôsegítésével kapcsolatos állami közfela-datokat; az ifjúsági érdekegyeztetés normatív szabályait, az állami ifjúságpoli-tikai tevékenységgel összefüggésben álló alapvetô eljárási szabályokat,az ifjúsági közfeladatok ellátására szolgáló intézményrendszer elemeit és fôbbfeladatait, munkamegosztását. A gyermeki jogok érvényesítésének államieszköztára is egyik fejezete kell legyen az új ifjúsági törvénynek.

A gyermeki jogok érvényesülését nem lehet az általános jogérvényesítésieszközrendszerre bízni, mert a gyermekjogi problémák egyik legfôbb speciali-tása éppen az, hogy maguktól csak véletlenül és esetlegesen artikulálódnak,speciális jellegük miatt pedig az általános jogalkalmazás folyamatában nincsengazdájuk. Nincsen állami felelôs ma a gyermeki jogok egész vertikumánakhivatásos érvényesítésére, ezért aztán nemzetközi jogi szinten sem tudaz ország megfelelni a gyermekek jogai rendszerszerû vizsgálata és elemzésekövetelményeinek.

Dr. Bíró Endre jogászJogismeret Alapítvá[email protected]

Gyermeki jogok érvényesülése 1/2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

A szakmai folyóiratok szerepe a gyermekvédelemben

Száz éve Magyarországon öt gyermekvédelmi szakfolyóirat jelent meg. Maa gyermekvédelem – sajnálatosan – sem a lélektannal, sem a pedagógiával,egészségüggyel foglakozó szakmai folyóiratokban nem kap érdemi – többnyiresemmilyen – helyet. Érdemes lenne elgondolkodni annak okán, hogy míga gyerekek védelme, a prevenció és a beavatkozások lehetséges és szükségesformái mindenütt sokféle vitát gerjesztenek, nálunk nemigen sikerül érdeklôdéstfelkelteni még a szakemberekben sem.

A Család, gyermek, ifjúság címû lap 11 éve jelenik meg kéthavonta, és céljaa gyermekvédelmet tanulók, illetve a területen dolgozók, oktatók rendszeres éshiteles tájékoztatása a hazai és nemzetközi helyzetrôl, újdonságokról,könyvekrôl, kutatásokról, eseményekrôl.A terjedelem és az anyaggyûjtés anyagi okokból meglehetôsen korlátozott,ezért gyakran eklektikusnak és esetlegesnek tûnhet az, ami a lapba kerül. Másoldalról nézve nagyon nehéz a területen dolgozók tapasztalatait, eseteitismertetô írásokat kapni. A gyermekvédelem területén mindmáig nem jelentek meg a meghatározó külföl-di alapmunkák és korszerû felfogást tükrözô tanulmánykötetek, amilyenekpéldául a lélektan, szociológia területén évtizedek óta rendelkezésre állnak.A lap e hiányt is igyekszik csökkenteni.Jelentôs probléma, hogy a szakemberek és intézmények nagy része még ezt azegyetlen – meglehetôsen szerény árú – lapot sem képes elôfizetni, könyveketsem vásárol. Nemegyszer nemcsak földrajzilag, de szakmailag is izoláltak a kol-legák: alapvetô információkhoz, továbbképzési lehetôségekhez, szakiro-dalomhoz sem jutnak. Azt is meg kell azonban jegyezni, vannak, akik nem anya-gi okokból, hanem kiégettségbôl, érdektelenségbôl, illetve annak okán nemérdeklôdnek, hogy azt sem tudják, milyen tudásuk hiányzik az eredményesmunkavégzéshez. Igaz, azt nálunk nem is kéri senki számon, mert a védelemreszoruló gyerekkel és a velük történtekkel nem kell elszámolni, ezt a tevé-kenységet nem méri és értékeli senki.A teljes kiábrándultságtól és pesszimizmustól idôrôl idôre felbukkanó fantasz-tikus kollegák, hallgatók, laikus érdeklôdôk védenek meg, és újra és újra aztérezhetjük, hogy muszáj csinálni. Emellett persze nagyon szeretjük a tevé-kenységet, a lapot és nagyon büszkék is vagyunk rá. Kár, hogy szakmai vissza-jelzést, kritikát, elismerést is csak véletlenszerûen kapunk, de tény, olvasóinkhûségesek, és szeretik az újságot.

Dr. Herczog Mária szakmai igazgatóCsalád, gyermek, ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület1027 Budapest, Varsányi Irén utca [email protected]/csagyi

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Gyermeki jogok érvényesülése 2

A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet által a MindenGyerekKonferencián tartott elôadások alapját képezô kutatásokAz ifjúsági házak funkcionális átalakulása a 90-es évektôl napjainkig

Ifjúsági házak kutatás

A kutatás célja:Az Ifjúságkutató Intézet feladata az volt, hogy támpontokat nyújtson a megren-delô számára (ISM) a gyermek- és ifjúsági házak definiálásához, valamint bemu-tassa a jelenlegi intézményi struktúra legfontosabb jellemzôit.

• Gyermek- és ifjúsági házak mûködési módjának feltárása (milyen rendszeresés alkalmankénti programokat, rendezvényeket kínálnak).

• A gyermek- és ifjúsági házakat látogatók összetételének vizsgálata.• A gyermek- és ifjúsági házak fizikai állapotának, felszereltségének részletes

felmérése.• A mûködés során adódó problémák, nehézségek feltárása.• A beruházási igények részletes vizsgálata.

A kutatás metodológiájáról:Több lépcsôbôl álló, komplex vizsgálat, amely kvalitatív és kvantitatíveszközöket is felhasznált:Bevezetô interjús fázis: interjúkat készítettünk közintézmény-vezetôkkel, akik-tôl azt tudakoltuk, hogy a hétköznapi életben mit jelent a gyermek- és ifjúságiház fogalma;Bevezetô kérdôíves fázis: közel 1000 olyan közintézménybe küldtük ki a rövidönkitöltôs kérdôíveket, amelyekrôl feltételeztük, hogy szolgáltatásaik legalábbegy részét a gyermekek és a fiatalok számára nyújtják.Kérdôíves vizsgálat: fô célja, hogy a két bevezetô szakasz eredményeitfigyelembe véve az általunk gyermek- és ifjúsági házaknak definiált intézményeklegfontosabb problémáit, gyakorlati mûködésüket feltérképezzük.

Ifjúsági házNegatív (–), kizáró definiálás:az ifjúsági korosztály számára nem szervez programokat, automatikusan nemifjúsági ház;Pozitív (+), vagylagos definiálás:az ifjúsági korosztályt tekinti a legfontosabb célcsoportjánakGyermekházNegatív (–), kizáró definiálás:a gyermek korosztály számára nem szervez programokat, automatikusan nemgyermekház;Pozitív (+), vagylagos definiálás:a 14 év alatti korosztályt tekinti a legfontosabb célcsoportjának

A kutatás eredménye:Gyermek-, mûvelôdési és ifjúsági házak 2001. Kutatási beszámolóISMertetô sorozat (szerk.: Szabó, Kovács, Bitter, Bauer) Nemzeti IfjúságkutatóIntézet - Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest, 2002.

Kutatás 1/1 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Mit várnak az ideális játszótértôl a felhasználók?

Játszótér projekt

A kutatás célja:

Az Ifjúsági és Sportminisztérium a települési önkormányzatok számára játszó-tér- fejlesztési és -építési pályázat kiírását tervezte. Az Ifjúságkutató Intézet általkészített, több fázisból álló felmérés e pályázat megalapozását, elôkészítésétszolgálta.

A vizsgálat:

Kétlépcsôs komplex kvantitatív és kvalitatív vizsgálat:Kvalitatív, feltáró szakasz: két idôpontban (2001. február, 2001. július) készültomnibus felvétel országos felnôtt reprezentatív mintán. A minta nem, életkor,iskolai végzettség, a lakóhely településtípusa illetve régiója szerint reprezentáljaa célpopulációt.Kvantitatív szakasz: interjúk készítése pedagógusokkal, játszótér-látogatószülôkkel, gyerekkel.

A kutatás legfontosabb megállapítása:

A legfontosabb probléma a játszóterek elhanyagoltsága:• A játékok elavultak, korszerûtlenek.• A játszóterek piszkosak, szennyezettek.• Nincsenek kiegészítô szolgáltatások.• A gyermekek védelme nem megoldott.

Az "ideális" játszótér fôbb jellemzôi:• Rendezett.• A játékok környezet- és gyermekbarát anyagból készülnek.• A játékok legömbölyített formájúak, nem balesetveszélyesek.• Talajburkoló elemek biztonságosak és természetközeliséget árasztanak.• A játszóterek közelében található tisztántartott WC, ivókút, kézmosó.

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Kutatás 1/2

A valóságshowk megítélése a fiatalok körében

Valóságshow kutatás

A kutatás célja:

A magyarországi televíziókban jelenleg futó valóságshowk fogadtatásáról ésközönségérôl szóló kutatásunk célja az volt, hogy föltárjuk a nézôk szocio-demográfiai és kulturális jellegzetességeit, a mûsorokkal kapcsolatosvéleménystruktúrákat, a pozitív, illetve negatív megítélések alá esô bizonyosaspektusokat és azok okait, valamint a mûsorok által közvetített viselkedés-mintákra vonatkozó vélekedéseket. A mûsorok megjelenését a társas térben,a mûsorral kapcsolatos hétköznapi kommunikációt, annak köreit és tartalmait.Célunk mindezeken kívül az volt, hogy rávilágítsunk ezen új típusú tévémûsoroknyomán kialakult és a jövôben várhatóan kialakuló médiahasználati, értékrend-beli és életmódbeli változásokra. Külön hangsúllyal szerepel kutatásunkbanannak feltárása, hogyan ítélik meg a nézôk az új típusú mûsor etikai vonatkozá-sait, az általa sugallt viselkedésmintákat, milyen szempontokból érzik szük-ségesnek a bemutatásra kerülô jelenetek korlátozását.A kutatás magja egy három szakaszból álló, telefonos megkérdezéssel zajló,kérdôíves felmérés. A kialakított kvóta alapján mintánk a 15-29 éves fiatalokkorcsoportjaira, nemére és lakóhelyük településtípusára reprezentatív. Az elsôlekérdezésre a mûsorok indulásakor, 2002. szeptember közepén, második sza-kaszára november végén, a záró szakaszra pedig a mûsorok befejezôdésénekidôpontjában került sor, háromszor 333 fôs mintán Összességében ezerfôsreprezentatív mintán készült felmérés adatai állnak rendelkezésünkre.

A vizsgálat témakörei

A mûsor nézettségeA mûsor megítéléseA mûsor megjelenése a társas térbenA mûsor hatásának megítélése• általában a fiatalok életmódjára, szokásaira (pl. médiahasználat);• a saját életmódra, szokásokra (pl. médiahasználat);• mûsorok által közvetített viselkedésmintákra vonatkozó vélekedések;• mi válik a hétköznapi kommunikáció témájává.A mûsor értékeléseÖsszehasonlítás• ifjúsági adatbázisokkal;• az Ifjúság 2000 kutatás eredményeivel;• nemzetközi vizsgálatokkal.


Nyertesek–vesztesek, értékek és identitás a Kárpát-medence fiataljai körébenIfjúság2000©

A kutatás célja:

1999. áprilisában kezdôdött el a rendszerváltozás utáni legjelentôsebbifjúságszociológiai kutatás elôkészítô folyamata az Ifjúsági- és Sport-minisztérium ifjúsági ügyekért felelôs államtitkárságán. A hosszú elôkészítôfolyamat 2000-ben új szakaszához érkezett, amikor konkrétan felállt az a kutatóiteam, amely a kutatás befejezéséig irányította a vizsgálat lebonyolítását.A 2000. évi vizsgálat alapját egy a 15–29 évesek körében, 8000 fôs mintánlekérdezett kérdôív képezte. A minta nemre, korra, település típusa és állandólakhely megyéjére reprezentatív. A nagymintás felmérés az ifjúság életénekszinte minden területét részletesen vizsgálja, kiemelten kezelve az iskolai életutat,a munkaerô-piaci helyzetet, a kulturális fogyasztást, valamint az értékvilágot.Az adatfelvételt – a lehetô legteljesebb szakmai körültekintés érdekében – a Köz-ponti Statisztikai Hivatal készítette 2000. október-november között. A készsystemfile 2001. január folyamán került a kutatói team kezébe.

Az adatok elsô – gyors, értelmezés nélküli – elemzését a Gyorsjelentés címûkötet tartalmazza, amely 2001. tavaszán került az olvasók kezébe.A Gyorsjelentés megjelentetése után az írott és elektronikus média töretlenérdeklôdésének közepette mutatták be a kutatás vezetôi a legfontosabb ered-ményeket.A kutatást lezáró tanulmánykötet elkészítését megelôzô mintegy háromnegyedévben a szakértôi team heti rendszerességgel ülésezett, meghatározta a tanul-mánykötet fejezeteit, elveit, az elemzési módszereket. Ezen elvek jegyébenkészült el az országos adatokat tartalmazó Tanulmányok I. Folyamatban vannakaz Ifjúság 2000 adataira vonatkozó megyei és felsôoktatási intézményekkelkötendô szerzôdések. 2003. évben megjelent a kutatás alapadatait összesítôIfjúság 2000 Kutatási adatok 1. elnevezésû CD-ROM, mely az adatokat táblázatés ábrák formájában is bemutatja.

A kutatásban résztvevô intézmények:

Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Központi Statisztikai Hivatal, MTA SzociológiaiIntézet, MTA Politikai Tudományok Intézete, Oktatáskutató Intézet, SzázadvégPolitikai Iskola Alapítvány

A kutatás eredménye:

Ifjúság2000© Gyorsjelentés (2001. március)Ifjúság2000© Tanulmányok I. (2002. március)www.ifjusag2000.hu honlapIfjúság2000© CD-ROM (2003. január)Interjúk, cikkek a magyar írott és elektronikus médiában


Magyar fiatalok a Kárpát-medencébenMOZAIK2001©

A kutatás célja:

Az utóbbi években mind a közigazgatás, mind az érintett ifjúsági szféra szerep-lôi számára különösen hangsúlyossá vált, hogy a Magyarországon lezajlottrendszerváltoztatás utáni társadalmi-gazdasági folyamatokban – sajátoshelyzetébôl adódóan – jelentôs mértékben érintett ifjúsági korosztályról össze-hangolt, folyamatos, empirikus szociológiai vizsgálatok kezdôdjenek. Az Ifjúság2000 kutatás megteremtette az alapjait egy ilyen jellegû ifjúságszociológiai vizs-gálatsorozatnak.

Az egyértelmûen sikeresnek mondható kutatási kezdeményezés mellett többmás, nemrég lezajlott, illetve jelenleg folyó kutatás is rávilágított arra, hogya szomszédos országokban élô, magyar nemzetiségû fiatal korosztálynak a tár-sadalmi-gazdasági, jövedelmi, munkaerôpiaci helyzetérôl rendkívül kevés infor-máció áll rendelkezésre. Ezen kívül több tényezô, oktatáspolitikai és külpolitikaikezdeményezés (erdélyi és komáromi egyetem, státusztörvény, ösztöndíjprog-ram) is szükségessé tette – nagyrészt a magyarországi vizsgálat mintájára – egy,a határainkon túlmutató, empirikus kutatási program elindítását.

A határon túli régiók számára olyan alapkutatást biztosít az ott élô magyar fiata-lok helyzetérôl, ami alapját képezheti további kutatások lebonyolításának,s hozzájárulhat a helyi döntéshozók, társadalomkutatók, valamint civil szer-vezetek munkájának segítéséhez. Komplex összehasonlítási lehetôséget kínálegyrészt az adott ország és az ott élô magyar kisebbség fiataljainak helyzetétilletôen, másrészt a hazai és a szomszédos országok, illetve azok egymáshozviszonyított kisebbségi helyzetét, körülményeit tekintve, valamint a Magyar-országon és a környezô országokban élô magyar fiatalok helyzetével kapcso-latban. A kutatás méretét és sokrétûségét szem elôtt tartva, az Ifjúság 2000eredményeivel együtt a késôbbiekben – igény szerint – egy átfogó, egységeseurópai kutatás kiinduló pontjává válhat. A magyar tudományos élet, az ifjúság-gal foglalkozó szakemberek illetve politikusok számára hiteles, tudományosadatgyûjtést tesz lehetôvé a határon túl élô fiatalok helyzetérôl, amelyhatékonyan elôsegíti a témával kapcsolatos döntéshozatalt és egyéb, az ifjúsá-gi szférát érintô kérdés, probléma optimális kezelését.

2003. évben megjelenik a kutatás alapadatait összesítô MOZAIK2001 Kutatásiadatok 1. elnevezésû CD, mely az adatokat táblázat és ábrák formájában isbemutatja, valamint az adatokat részletesebben elemzô MOZAIK2001Tanulmányok I. kötet


A kutatásban résztvevô intézmények:

Együttmûködô magyarországi intézmények

1. MTA Politikatudományi Intézet2. MTA Szociológiai Intézet3. Oktatáskutató Intézet4. Századvég Politikai Elemzések Központja

Konzulens magyarországi intézmények:

1. MTA Kisebbségkutató Intézet2. Márton Áron Szakkollégium3. Teleki László Intézet Közép-Európai Kutatások Központja:

Együttmûködô határon túli intézmények:

1. Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszék (Románia)2. Fórum Társadalomtudományi Intézet (Szlovákia)3. KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja (Románia)4. LIMES Társadalomtudományi Intézet (Ukrajna)5. Magyarságkutató Tudományos Társaság (Jugoszlávia)

A vizsgálat mintája:

Felvidéken 1000 magyar és 500 szlovák fiatalKárpátalján 500 magyar és 250 ukrán fiatalBelsô-Erdélyben 1200 magyar és750 román fiatalSzékelyföldön 750 magyar fiatal(Székelyföldön nem kérdeztünk román fiatalokat)Vajdaságban 1000 magyar és 500 szláv fiatal

A kutatás eredménye:

MOZAIK2001© Gyorsjelentés (2002.)Interjúk, cikkek a magyar írott és elektronikus médiában


Roma fiatalok helyzete

Roma Ifjúsági Szervezet Kutatás

A kutatás célja:

A kutatás 2001 decemberében indult az Ifjúsági és Sportminisztérium meg-bízásából a roma ifjúsági szervezetek támogatására tervezett pályázatkiíráselôkészítéseként. A szakértôi anyag kiindulási bázisát képezte a roma ifjúságiszervezetek feltérképezését szolgáló kutatás, mely elsôsorban e szervezetekstrukturális felépítésére, szervezeti kultúrájára, az általuk képviselt értékekre,valamint a kisebbségi létbôl eredô sajátosságokra fókuszált. A kutatás kettôs céllal indult. Egyfelôl a magyarországi roma ifjúsági szervezeteklegfontosabb adatait tartalmazó, lehetô legszélesebb körû adatbázis összeál-lítására vállalkozott, ugyanakkor célul tûzte ki e szervezetek jellemzôinekszervezetszociológiai elemzését; mûködési jellemzôiknek, kapcsolatrendsz-erüknek, tagságuk és szervezeti kultúrájuk részletes leírását. A kutatás soránkiemelkedô figyelmet fordítottunk a vezetô személyiségére, személyes élet-történetére, és tapasztalataira, vezetôi eszközeire.A kvalitatív kutatási fázis 2002 márciusában zárult le. A Roma Ifjúsági SzervezetKutatást 2003 telén egy kérdôíves vizsgálat elkészítésével folytatjuk, mely a ma-gyarországi ifjúsági szervezetekrôl szóló 2000-ben elkészült kutatás általánoseredményeit kívánja egy speciális, kisebbségi társadalmi területen bôvíteni,az adatbázisban szereplô, ténylegesen ifjúsági céllal tevékenykedô valamennyiszervezetre kiterjedôen.

A vizsgálat mintája:

• az önálló ifjúsági szervezetként bejegyzett roma fiatalokat tömörítôegyesületek listája;

• valamint azok a roma ifjúsági szervezetek, melyek egy nagyobb roma„ernyôszervezet” ifjúsági tagozataként tevékenykednek;

• továbbá a be nem jegyzett, informálisan mûködô csoportosulások, melyekelsôsorban cigány származású fiatalokkal foglalkoznak.

Nemzeti Ifjúságkutató Intézet1145 Budapest, Amerikai út 96.273 4222, 273 4223www.ifjusagkutato.hu

Igazgató: Bauer BélaKutatási igazgató: Nemeskéri IstvánVezetô kutatók: Szabó Andrea, Kiss PaszkálKutatók: Máder Miklós Péter, Molnár Zsuzsanna, Pillók PéterKommunikációs vezetô: Lendvai DóraIrodavezetô: Dankó AdriennKutatásszervezô: Kovács Szilvia


A DIÓDATA és partnereinek igényei

A DIÓDATA Szociológiai Kutató és Tanácsadó Iroda 1992. és 2002. között hatifjúságszociológiai kutatást végzett. Ebbôl öt feladatot külsô partnerek (megren-delôk) kezdeményeztek. Elôadásomban azt a folyamatot jellemeztem, amelybenpartnereink lazán körvonalazott szükségleteit értelmeztük, és kialakítottuka kutatások tartalmát. A közös munkából hol a kutatás témáit, hol a vizsgálandókör meghatározását, más esetben egy fontossá váló, látszólag technikai rész-letet ismertettem. Az egyes feladatok mellett összegeztem a lokális és a rep-rezentatív kutatások viszonyáról vallott álláspontomat. A helyi kutatásokidôzítése kapcsán jellemeztem az önkormányzatok ciklusfüggôségébôl adódófals helyzetet.

Az 1992. tavaszán a Petôfi Csarnokban létrejött a Kapocs Ifjúsági ÖnsegítôSzolgálat. A PECSA látogatóitól kérdezhetô, kérdôíves kutatásban három szin-ten kellett a fiatalok gondjait megismernünk. Az ifjúság egészének problémáirólvallott álláspontok mellett a legsúlyosabbnak tartott gondokról megfogalmazottprognózisokat vizsgáltuk. Megismertük az áttételes tapasztalatokat, az ismerô-seiknél látott nehéz helyzeteket. Azt is figyeltük, hogy kérték-e segítségüket is,és tudtak-e segíteni társaik gondjain. A legbelsô réteget az egyedül megold-hatatlannak tartott saját problémák jelentették. Emellett azt is körbejártuk, hogymilyen támaszkeresô rutinokra építhettek, milyen gondokkal hová fordultak.

Tapasztalatainkat nem csak a PECSA és a Kapocs vezetôivel osztottuk meg,hanem közreadtuk, mert úgy véltük, ezekbôl mások is profitálhatnak. A késôb-biekben is rendszeresen megkerestük a szakmai publikáció lehetôségeit.

A Káposztásmegyer II. lakótelepen a ZABHEGYEZÔ Játszóházat kisajátítanikívánó 14 év felettiek és az intézmény mûködtetôinek konfliktusa során mani-fesztálódott az a szabadidôs sivárság, amely az ott élô fiatalokat sújtotta.A gondok megoldásához keresett támpontokat az önkormányzat. A kutatás tar-talmáról és a kívánatos mintáról gyorsan egyetértésre jutottunk. A minta létre-hozásában az önkormányzat szakmai járatlansága több gondot okozott, mint azadatvédelmi törvény ellentmondó értelmezési lehetôségei. Eredményeinkhasználata a megrendelôtôl jelentôs költségekkel járó intézményalapítást kívántvolna, erre nem szánták el magukat. A kilencvenes évek közepén ezzel nemvoltak egyedül.

A Forró Pontok munkacímû kutatás megrendelôi a New York-i Forest HillsCommunity Center jól bevált, évtizedes múltra visszatekintô programját kíván-ták adaptálni a budapesti viszonyokra. A pesterzsébeti Csili MûvelôdésiKözpont és a Csepelen mûködô Rákóczi Kerti Ifjúsági Ház bevonásával mind-két kerületben 10-10 olyan közterületet választottunk, ahol a fiatalok rendszere-sen összejártak. Ezeken készült 1998. ôszén a kérdôíves felvétel, amelyetjavaslatomra megfigyelési naplóval egészítettünk ki.


A zárótanulmányban részletesen leírtuk, hogyan viszonyulnak a fiatalok a mûve-lôdési intézményekhez. Az intézményes terepektôl alapjaiban különbözik a bir-tokba vett közterületek használata. A helyileg fontos, lokális terepek mellettmindkét kerületben találtunk nagy szívóhatású, gyûjtôterepet is.Olyan társas funkciókhoz igényeltek találkozóhelyet, amelyekben hangsúlyosszerep jutna a kapcsolatépítésnek és a kapcsolattartásnak, és teret adhatnaa hivatásos, illetve az önkéntes segítô funkcióknak.

A Kapocsban hat év után újra kívánták gondolni feladataikat. Ennek érekébenkellett megismételni kutatásunkat. Azt kérték, egészítsük ki az eredeti prog-ramot a barátság funkciójáról és a barátok kiválasztásának szempontjairól val-lott nézetek vizsgálatával. Vizsgáljuk a „sikeres ember” szûrôjén keresztül a fia-talok fontosnak tartott céljait, amelyekhez kapcsolódjon az elérésükhöz alkal-masnak tekintett értéktartalmú eszközök vizsgálata. A mintát ne a PECSA láto-gatóiból képezzük, hanem azokból az iskolákból és szórakozóhelyekbôl, ame-lyekbôl a kapcsosok kikerülnek.

A most jellemzett négy munka nyomán körvonalaztam azt a javaslatot, amely1999-ben egy budapesti, reprezentatív mintájú kutatáshoz vezetett. Úgy láttam,az intézményi és a lokális felvételekbôl eleget tudunk ahhoz, hogy meghatároz-zuk egy Budapest egészére kiterjedô kutatás legfontosabb témáit. Azokat, ame-lyekben az eddigi eredményeket a lokalitás befolyásolhatta, de úgy gondoltuk,érvényességük valószínûleg túlmutat a helyi viszonyokon.

A Tarisznyaleltár címû kötet tartalmának jellemzése helyett arról beszéltem, amia korábbi lokális vizsgálatok és e kutatás eredményeinek gyakori egybecsen-gésébôl következik. Megítélésem szerint a lokális felvételek és a reprezentatívkutatás eredményeinek nagyfokú egybeesése a helyi kutatások, és célvizsgála-tok fontosságát jelzi. Egy-egy település vagy intézmény, még a forrásokszûkössége mellett is, értékes tapasztalatokhoz vezetô kutatásokatkezdeményezhet. Ha nem ragaszkodnak a szûken vett helyi vagy szervezetiaktualitások vizsgálatához, akkor a megszületô munka túlléphet a provincialitá-son. Partnereink nem viseltek ilyen béklyókat, ezért válhattak a korábbi vizs-gálatok a reprezentatív kutatás kiindulópontjaivá.

Ellenkezô esetben a kutatás a helyi szatócsbolt leltárává válik, és elkészítésekora kutató beszorul a rôfössegéd szerepébe. Fôleg akkor, ha munkaprogramjáta korábbi, reprezentatív felvételek leképezésével alakítja és nem autonómmunkára törekszik. A finanszírozó gyakran erre ösztönözné, mert jogoselégedettséget érez, ha azt látja viszont helyi szinten, amit máshol már olyan jólmegcsináltak. Átéltem fordított alapállást is, amikor a „Csak azt kellmegkérdeznie…” kezdetû mondattal vezették be a kutatási témameghatározását. Mindkét helyzetben eljutottunk addig, hogy talán nema DIÓDATA az igazi partnerük a tervezett munkában.


Utoljára azt ismertettem, miként jutott el Zugló Önkormányzata addig, hogya 18-29 év közötti fiatalokról alig rendelkezik ismeretekkel, így célszerûbb e kor-csoportról kutatást készíteni, mint a fiatalabb évjáratokról. A kezdetben bizony-talan feladat meghatározásból olyan kutatás lett, amelynek záródolgozata 2002.februárjában hat fontosabb résztémát tartalmazott:

• Milyen családokban, milyen lakásokban élnek a zuglói fiatalok?• Családi és személyes jövedelmek, néhány vagyontárgy birtoklása, megszer-

zése (cseréjük) és ennek esélyei• Családi helyzet, családalapítás, gyermekvállalás• Munkavégzés, tanulás, nyelvismeret• Egészségi állapot, életmód, ezek kapcsolata• Megérinti-e az önkormányzatiság a városközpont nélküli városrész fiataljait?

Tapasztalatainkat és alkalmazásukat az önkormányzati munkában a konferenciaelôzô napján Halász Iván ismertette az érdeklôdôkkel. Emiatt és szerep-értelmezésembôl következôen az önkormányzati kezdeményezésû kutatásokidôzítésérôl beszéltem részletesebben.

A demokratikus mûködésmód jelenlegi állása szerint Magyarországon minda kormányzati, mind a helyi hatalom rövidtávra tervez. Mandátuma elejénlegtöbbször arra készül, hogy olyan programokat kezdjen el, amelyeket egy cik-lus során befejezhet, vagy legalább annyit költhet azokra, amennyit váltásesetén egy új hatalom, már nem engedhet elveszni. Láttuk, még ez sem garan-cia, jelentôs összegek nyugszanak konkrét és jelképes gödrökben. Emiatt sokszakmai munka veszett kárba, nagy veszteségeket jelent a tervek több éveshalogatása.

Az önkormányzatoknak jól felfogott érdekeik alapján, a ciklus elejére célszerûidôzíteniük a helyi kutatásokat. Ezek eredményeire még építhetnek gyakorlatiaskoncepciókat, amelyek megvalósítására is lehet esélyük. A gyakorlatban sok-szor egészen mást láthatunk. Koncepciókészítésben jelölik ki elsô feladatukat,majd valóságfeltáró kutatás nélkül, pénzügyi béklyók szorításában, véletlen-szerû cselekvésekre szánják el magukat.

Dr. Diósi PálDIÓDATA Szociológiai Kutató és Tanácsadó Iroda1133 Budapest, Kárpát u. 42. [email protected]


Szeretet és féltékenység - Versengés gyermekkorbanA Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetében folyó kutatásbemutatása

Az elôadás során áttekintettük a gyermekkori versengés lehetséges területeit ésezek motivációs hátterét. A versengéssel kapcsolatos érzelmek vizsgálatánkeresztül igyekeztünk több oldalról megközelíteni ezt, a mindannyiunk életét ter-mészetesen befolyásoló jelenséget.

A versengéssel kapcsolatos érzelmek gyermekkori alakulásával kapcsolatosvizsgálat eredményei szerint már az óvodások is tisztában vannak a gyôze-lemhez és a vesztéshez kapcsolódó érzéseikkel, az iskolások pedig máregyértelmûen el tudják különíteni egymástól azokat a helyzeteket, amikor irigy-séget éreznek és azokat, amikor féltékenységet.Beszámoltunk a versengéssel kapcsolatos érzelmek kisgyermekkori alakulásá-val kapcsolatos vizsgálatunkról. Ezen vizsgálat során óvodásokat és kisiskolá-sokat kértünk meg arra, hogy a gyôzelemmel, a vesztéssel, a versengéssel,a féltékenységgel és az irigységgel kapcsolatban rajzolják le azt, ami ezekrôleszükbe jut, majd a rajzok alapján egyenként elbeszélgettünk a gyerekekkel.A vizsgálat második felében csoportos helyzetben beszélgettünk a gyerekekkelés ezen beszélgetésekrôl filmet is készítettünk.

A film és a rajzok bemutatása lehetôvé teszi, hogy összehasonlíthassuk az óvo-dás és a kisiskolás gyerekek versengéssel kapcsolatos elképzeléseit, ésnyomon követhessük az ezzel kapcsolatos fogalmak és érzelmek alakulását.A társas összehasonlítás és a versengés jelenségét vizsgálva arra keressüka választ, hogy különbség van-e versengés és versengés között és arra, hogymilyen körülmények között serkenti a versengés a gyermek egyéni fejlôdését ésmikor a gátja ennek. Vajon milyen típusú versengésre van szükség gyermekkor-ban és milyen szülôi és nevelési hozzáállással biztosíthatjuk ezt a gyermekszámára?

Sándor Mónika kutatóMTA Pszichológiai Kutatóintézet1132 Budapest, Victor Hugó u. 18-22.,[email protected]

Kutatás 3 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

A Budapesten élô általános iskolás roma és nem romagyermekek rizikómagatartása formái

Az általános iskolás gyermekek egészségmagatartásának ismerete a preven-ciós programokban meghatározó szerepet játszik.Köztudott, hogy az egészségmagatartásban a korai életkorban bekövetkezônegatív változások, a felnôttkori krónikus megbetegedések elsô lépcsôjekénttekinthetôek.A romák egészséghez való hozzáállása – sok más faktor mellett – meghatározószerepet játszik az egészségi állapotuk alakulásában. A roma gyermekek a nemroma gyermekektôl eltérô szociokulturális környezetben nônek fel, ezért azegészséggel kapcsolatos attitûdjük is más. Magyarországon korábban nem végeztek empirikus kutatást a romák alkohol-,cigaretta-, és drogfogyasztásáról. 2001-ben az Egészségügyi Minisztériumtámogatásával lehetôség nyílt általános iskolás roma gyermekek egészségma-gatartásának kérdôíves vizsgálatára. A vizsgálat eredménye szerint a roma tanulóknak a nem roma tanulókhozképest magasabb hányada hódol káros szenvedélyeknek, és korábbi életkor-ban – 10-12 évesen – kezdve.

A kutatás eredményeinek összegzése:

A kutatásban arra vállalkoztunk – hét iskola közel kilencszáz tanulóját vizsgálva –,hogy részletes képet adjunk a Budapesten élô roma és nem roma általánosiskolás tanulók rizikómagatartása formáiról. Igazolódott gyakorlati tapaszta-latainkból kiinduló vizsgálati hipotézisünk, miszerint a cigány gyermekek na-gyobb mértékben veszélyeztetettek az alkohol, a cigaretta és a kábítószerfogyasztását tekintve, mint nem cigány kortársaik:• A roma tanulók közel háromszor annyian dohányoznak mindennap, mint nem

roma kortársaik. • A tömény ital fogyasztási gyakoriságát tekintve a roma tanulók a „hetente

vagy gyakrabban” kategóriában felülreprezentáltak a nem roma gyerekekhezképest.

• A roma gyerekek körében gyakoribb a lerészegedés jelensége: mindennegyedikkel elôfordult már, hogy berúgott, míg a nem romák a „soha”kategóriában felülreprezentáltak.

• A roma gyerekeknek igen nagy hányada nyilatkozott valamelyik kábítószerkipróbálásáról, csaknem háromszor annyian, mint a nem roma tanulók.

Gordos Ágnes alapítóMegismerve Elfogadni Közhasznú Alapítvány1038 Budapest, Virág utca [email protected]

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Kutatás 4

Debreceni fiatalok kulturális szokásainak vizsgálata 2002.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata számos területen nem rendel-kezett naprakész információval a fiatalok helyzetérôl, problémáiról, igényeirôl.Indokolt volt egy felméréssorozat indítása, melynek eredményeként már felvá-zolható egy általános helyzetkép az ifjúságpolitikai feladatok hatékonyabbellátásához, új irányvonalak meghatározásához, a fiatalok valós igényei alapján.A Mezon Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, mely az önkormányzategyetlen speciális ifjúságsegítô intézménye, 2002. július 2. és 17. között szemé-lyes megkérdezéssel közvélemény-kutatást végzett a városban élô fiatalok kul-turális szokásait vizsgálva, strukturált, nyomtatott kérdôívvel.

Milyen szabadidôs lehetôségeket igényelnének a debreceni fiatalok?

A válaszok szinte minden területet lefednek. Nem bizonyos típusú rendezvényekhiánya, hanem a minôsége és a mennyisége probléma.Általánosan elmondható, hogy több kulturális rendezvényt szeretnének.Színvonalasabb szórakozóhelyeket, néha külföldi fellépôket. Megjelenik a nyi-tott baráti, irodalmi és tudományos körök, ifjúsági klubok igénye. Több parkra,kerékpárútra lenne szükség és hiányzik a tömegsport, ahol szülô és gyermekegyütt sportolhat. A megszervezett programokat nem tartják eléggé jól meghirdetettnek.

Változtatási ötletek, javaslatok az önkormányzatnak:

• Építsen a fiatalok igényeire, mûködjön jobban és többet együtt az ifjúságiszervezetekkel, szakemberekkel.

• Juttasson több pénzt ifjúsági és prevenciós programokra, diákkedvezményre,ösztöndíjra.

• Legyen jól mûködô és nyitott ifjúsági ház.• Szervezzenek diákpolgármester-választást. • Teremtsenek közvetlenebb kapcsolatot a fiatalokkal. Biztosítsanak lehetô-

ségeket nyilvános felszólalásra.• Legyen több ifjúságkutatás. • Olyan programok szervezése, amelyeken belül lehetôség van fiatalok be-

vonására, a tehetséges fiatalok bemutatkozására.

Teljes képet természetesen ezen ötletek sem adnak, de alapjául szolgálhatnaktöbb olyan kezdeményezésnek, melyek a fiatalok valós igényeire épülnek.

Kiss Andrea szociálpedagógus, szociálpolitikusMezon Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda4001 Debrecen Pf.: [email protected]@freemail.hu


Szabadidô-felhasználási vizsgálatoka Máltai Játszótér - Játszóház Program kapcsán

A Máltai Játszótér – Játszóház Programot a 66. oldalon mutatjuk be.

A programhoz kapcsolódva a játszóterek megnyitása után végzett kutatá-sok egyik fô kérdése az volt, mely gyermekcsoportok látogatják a teret,illetve az ô szabadidô-felhasználásukban hogyan jelenik meg a térre járás,mint tevékenységi forma.

A térre járás szokásait, valamint a demográfiai jellemzôket figyelembe vévekét csoportot két különálló vizsgálatban mértünk fel. Az egyik a kisgyer-mekes családok térre járási szokásaira koncentrált. Ide a 7 éven aluli gyer-mekeikkel a tereken játszó családok tartoznak, akik életébe napi rendsze-rességgel épül be a játszótér. A megkérdezettek egynegyede naponta,kétharmada hetente többször jár le.

A másik vizsgált populáció a 8-14 éves iskolások csoportja. Ôket a játszó-terek környékén található iskolákból választottuk ki, és idômérleg-naplótípusú kérdôívet vettünk fel velük. Az adatok azt mutatják, hogy a gyer-mekek számára 10 éves korig jelenik meg markánsan a játszótérre járása szabadidôs tevékenységek között (a megkérdezettek 78%-a szokott ját-szani a téren), ez után – tipikusan az ötödik évfolyamtól kezdve –rohamosan csökken a térre járók száma. A térre járást erôsen befolyásoljaa szociális munkásokkal, valamint a kortársakkal kialakított kapcsolatokerôssége. Napi eloszlásban vizsgálva, délután kettô és négy óra között vana „csúcsidô”, hisz ekkor sok napközis csoport is lent játszik, négy és öt óraközött a létszám már csökken, ekkor a ténylegesen a szabadidôt töltôgyerekek találhatók meg. Este hat óra után szinte kiürül a tér, ekkortól mástevékenységeket folytatnak a gyerekek.

A programról, valamint a kutatások eredményeirôl szívesen közlünk továb-bi információkat!

Vályi RékaMagyar Máltai Szeretetszolgálat Országos Módszertani Központ 1033 Budapest, Miklós utca [email protected]

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Kutatás 6

A máltai játszótér és a társadalmi integráció problémája

Sokszor adottnak vesszük a szociális szolgáltatások nyújtásánál, hogy a prog-ram hatékony. Beérjük azzal, hogy látjuk, hogy mû ködik, hiszen eredményeinkkézzel foghatók és ismerünk eseteket. Ugyanígy tudjuk a program hibáit, korlá-tait is a munkatársak elbeszéléseibôl. Milyen mechanizmuson keresztül hatazonban valójában a program? Milyen feltételek mellett érvényesül e mechaniz-mus? Ezeket a kérdéseket sajnos ritkán tesszük fel, pedig hasznosak lehetneka program hatékony alkalmazása szempontjából.

A játszótér integrációs hatásának vizsgálata esetében igyekeztünk az újabbelméleti szakirodalmat széles körben feldolgozni, és olyan modellt keresni,amely illeszthetô az adott program mûködéséhez és alkalmas az empirikus vizs-gálatba történô átültetésre is.

A játszótér-program létrejötte mögötti elôfeltevés: a lakótelepek többsége soklakóövezettel szemben rosszul integrált, a szomszédsági viszonyok kevéssészövik át, és így a kooperáció hiányából adódóan jelentkeznek normasértések,devianciák és a lakókörnyezet lepusztulása. E szituáció modellezhetô a kollek-tív cselekvési problémák sémája szerint. A dezintegráció (negatív externália)mértékének csökkentése közjószágnak tekinthetô, ami, ha spontánul nemoldódik meg, elvileg centralizáltan biztosítandó (szociálpolitika). A problémaakkor keletkezik, ha nincs jelen centralizált megoldás sem. A máltai játszótéregy olyan centralizált megoldást jelenthet, amely a decentralizált, spontánmechanizmusokat hív életre az adott lakókörnyezetben, ezért ez szervesebbenilleszkedik a környezetbe, mint a központosított megoldások. A társadalmi kont-roll alatt itt spontán normaképzôdést értünk, ami az emberek személyes kap-csolatain keresztül érvényesülhet. Így a kollektív cselekvés mellett a személyeskapcsolatok hálójának vizsgálata is lényegi kérdés. James Coleman (1990)például a normák keletkezését a zárt és sûrû hálózatokkal hozza összefüggés-be. Mások szerint (Opp 2001) a kapcsolatháló léte nem közvetlenül hat, hanemcsak bizonyos feltételek (pl. egymás kölcsönös szankcionálása illetve jutal-mazása) teljesülése mellett fejti a normateremtô mechanizmust. Véleményünkszerint a máltai játszótér elôsegíti a lakótelepi szomszédsági háló összezárását,és ezáltal hozzájárul a lokális integráció kialakulásához, de ezt kutatással is iga-zolni szeretnénk, ezért részben a Coleman-féle modellre illesztve terveztük megempirikus kutatásunkat, amelyet a közeljövôben meg is valósítunk.

Kovács Benedek Magyar Máltai Szeretetszolgálat Országos Módszertani Központ 1033 Budapest, Miklós utca [email protected]


Pedagógiai tanácsadó szolgálattanulási zavarral küzdô tanulók megsegítésére

A speciális nevelési szükségletû gyermekek száma egyre nô és ezzelpárhuzamosan a gyógypedagógia felelôsségvállalása is jelentôsen kibôvül.A gyógypedagógiai segítségnyújtás kompetenciakörébe került a mikroorga-nikus, diszfunkcionális zavarokból, a bio-pszicho-szociális, szociokultúrális ere-detû személyiségfejlôdési rendellenességekbôl származó tanulási problémákkezelése is. A jövôben olyan intézményes pedagógiai szolgáltatásokra vanszükség, amelyek mind a gyermek, mind pedig a vele közvetlenül kapcsolatbanállók megsegítését célozzák. A tanácsadó szolgálat célja, hogy az iskolai elômenetelében gátolt, tanulásinehézséggel küzdô, épértelmû tanulók saját értékeikre támaszkodva váljanakalkalmassá tanulmányaik további folytatására és a társadalomba való aktívbeilleszkedésre.

Célcsoportjai: • tanulási kudarcnak kitett, illetve azzal veszélyeztetett gyermekek: az óvodainagycsoportokban, az általános iskolák elsô osztályaiban • a problémás gyer-mek közvetlen hozzátartozói (szülôk, nagyszülôk, testvérek) • a gyermekkelnapi kapcsolatban levô pedagógusok (óvónôk, tanítók, nevelôk).

Feladatai:• a speciális segítségre szoruló gyermekek, családok felkutatása • felvilá-gosítás, ismeretterjesztô és szemléletformáló munka • a speciális megsegí-tést igénylô gyermekek pedagógiai diagnosztizálása • szükség esetén egyénifejlesztési terv készítése és segítségnyújtás annak megvalósításában • eset-követés, egyéni életút segítése.

A pedagógusok felkészítésének alapja az oktatási-nevelési intézmények ésa tanácsadó szolgálat közti kétoldalú együttmûködés, az óvoda illetve iskolanyitottsága a segítség elfogadására.Szolgáltatási formák pedagógusok részére:

• szakmai nap • nyílt nap • konferencia.A szülô – problémás gyermekén keresztül – saját életében is válsághelyzetet élát. Segítenünk kell a gyermek elfogadásában, a lelki egyensúly megtalálásában,a gyermek fejlesztéséhez, fejlôdéséhez nélkülözhetetlen szeretetteljes maga-tartás gyakorlásában.Szolgáltatási formák a szülôk részére:

• szülôk klubja • tanácsadás • a szülô bevonása a fejlesztô munkába • intéz-ménylátogatás.

Szolgáltatási formák gyermekek részére:• iskolai életmódra való felkészítés, beszoktatás az új intézménybe (óvoda-iskola együttmûködésének koordinálásával) • pedagógiai diagnosztikai vizs-gálatok • speciális fejlesztô programok, terápiák vezetése • játszóház(a szülôk klubjának programjaival párhuzamosan) • pszichológiai megsegítés

Éltes Mátyás Iskolaközpont gyógypedagógusai programja bemutatói:Máténé Sej Jolán igazgató és Demeter Gáborné igazgatóhelyettes7633 Pécs, Építôk útja 9., 06-72-257-338

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Akadályozott gyerekek segítése 1

Lépésrôl lépésre a Méreiben

A Mérei Ferenc Általános Iskola, Szakiskola és Felnôttoktatási Gimnázium a buda-pesti XI. kerület peremén, Albertfalván helyezkedik el. Az iskola nevelôtestületekereste azt a pedagógiai módszert, azt a programot, amellyel segítheti a reánkbízott többszörösen hátrányos helyzetû, ingerszegény környezetbôl érkezô gyer-mekek oktatását, nevelését. Ennek eredményeképpen megtaláltuk a fejlôdés- ésneveléslélektannal foglalkozó amerikai szakemberek és pedagógusok által kidol-gozott Lépésrôl Lépésre Iskolai Programot (átmenet az óvodából az iskolába), amitkolleganômmel, Varga Évával 1998 szeptembere óta alkalmazunk.A program legfontosabb célkitûzése a félelem és stressz nélküli, bizalomteli, biz-tonságot nyújtó, gyermek- és tanulásbarát légkör teremtése, ahol a tanulás,a tudás megszerzése nem kényszer, hanem örömforrás.

I. Célok, alapelvek A program nevelési koncepciója négy fontos alapelvre épül:1. Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át nyitottak a folyamatos

tanulásra, információk szerzésére.2. A nevelés során a gyermekek egyéni fejlôdésének megfelelô elvárásokat és

ezekkel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni illetve biztosítani.3. A gyerekeket korszerû anyanyelvi, matematikai, természettudományi, tár-

sadalomtudományi, esztétikai, etikai tudás birtokába kell juttatni.4. A tanulási környezet olyan speciális szempontok alapján célszerû alakítani,

amelyek nyomán a tárgyi feltételek is a személyek közötti kölcsönösmegbecsülést és demokratikus szemléletet hangsúlyozzák.

II. A program sajátosságait megmutató dimenziók:1. Pedagógus szerepe2. Tanulásbarát környezet3. Rugalmas idôkezelés4. Tanítás-tanulás sajátos megszervezése5. Projektoktatás6. Differenciálás7. Értékelés sajátos rendszere8. Szülôkkel való nyílt viszony

III. Ajánlások a program bevezetéséhez:Ez a tanítási forma általában alkalmas: • enyhe magatartási • enyhe tanulásiproblémákkal küszködô • enyhe érzékszervi fogyatékos • beszédhibá • dyslexiás• dysgráfiás • dyscalculiás gyermekek oktatására is.

A Lépésrôl Lépésre Iskolai Program eredményes lehet olyan tanulók csoportjábanis, akik enyhe fokban korlátozottak tanulási képességeikben. Ilyenkor a csoport-létszám 12 fônél ne legyen több.

Görög Katalin tanítóMérei Ferenc Általános Iskola, Szakiskola és Felnôttoktatási Gimnázium1116 Mezôkövesd utca [email protected]

Akadályozott gyerekek segítése 2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

PozitívOrszágos Szakmai Egyesület a nehezen kezelhetô gyermekekmegsegítésére

Magyarországon a gyermekek kb. 20-25%-a küzd különbözô mértékû tanulásiés beilleszkedési nehézséggel vagy magatartási zavarral, ami 300-400 ezercsaládot, szinte minden iskolai osztályt érint, pedagógusok jelzései szerintegyre gyakrabban.Ezek a gyerekek nem tudnak figyelni, motoros nyugtalansággal küszködnek,esetleg túl mozgékonyak vagy túlzottan csendesek, gátlásosak, lelassultak,mozgásuk összerendezetlen, kommunikációs és beilleszkedési zavaraik van-nak, az írás-olvasás, számolás terén is lehetnek súlyos gondjaik. Iskolai teljesít-ményeik általában jóval alacsonyabbak az értelmi képességeik alapjánelvárhatónál. A kimagasló értelemmel bírók sem tudnak képességeiknekmegfelelôen teljesíteni. Ezért nagyon fontos a különféle intervenció: a preven-ció, a korrekció, a felzárkóztató fejlesztés mellett akár a tehetséggondozás is.

Magyarországon sokéves gyakorlati tapasztalat gyûlt össze. Egyre többenfoglalkoznak ezzel a problémakörrel, de sokan elszigetelten, segítség és támo-gatás nélkül. Fontos összekapcsolni ezeket a „szigeteket", koordinálni éshatékonyabbá tenni a munkát a jobb ellátás érdekében. Egyesületünk e célraalakult 1995. áprilisában. 2200 fôs tagságunk 10 – szülôi, egészségügyi, okta-tási, pszichológiai, gyógypedagógiai, szakemberképzési stb. – szekcióban dol-gozik, országszerte, sôt a határokon túl is. „Regionális tagszervezetek, közpon-tok létrehozása” projektünk alapján már öt követô szervezetünk van.

Elkötelezett szakújságírói, szerkesztôi részvétellel tévémûsorokat indítottunk.„POS/Z/ITÍV avagy nehezen kezelhetô?!” sorozatunk kapcsán sok együtt-mûködésre kész szakembert ismertünk meg, akik között kapcsolatokat hoztunklétre. A közös gondolkodás, együttmûködés megalapozása érdekében havontatematikus klubot, évente több alkalommal fórumot, tanácskozást, szakmaibemutatókkal egybekötött konferenciát szervezünk. Szorgalmazzuk a témábavágó tudományos kutatómunkát is. Folyamatosan végezzük az érintett szülôkés pedagógusok, informálását. Negyedévente sajtóválogatással, szak-anyagokkal bôvített hírlevelet adunk ki.

Dr. Páli Juditklinikai neuropszichológus-, pedagógiai szakpszichológus,az Egyesület pszichológiai szekciójának vezetôje

Várdai Mártaközoktatási szakértô, az Egyesület elnöke

POZITÍVOrszágos Szakmai Egyesület a Nehezen Kezelhetô Gyermekek Megsegítésére1031 Budapest, Kadosa u. 39. 06-1-3882681 [email protected]

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Akadályozott gyerekek segítése 3

A fogyatékos gyermekek gyermekvédelmi ellátásáról

A látás-, hallás-, mozgássérült, autista, értelmileg és tanulásban akadályozottgyermekeket és családjukat ugyanazok a jogok és ellátások illetik meg, mintmindenki mást.

A gyermekjóléti szolgálatok segít(het)ik elô a fogyatékos gyermekek családbantartását. Elôfordul, hogy a fogyatékos gyermek szülei kérik a gyermekvédelmiszakellátást. Ennek nem az átmeneti vagy tartós gyermeknevelési problémájukaz oka, hanem az, hogy nem tudták a fogyatékosság tényét feldolgozni. Ilyenkornem gyermekvédelmi szolgáltatásra van szükségük, hanem mentálhigiénés –fogyatékosságügyi segítségre. Javasoljuk, hogy ilyen esetben forduljanak a ta-nulási képességet vizsgáló szakértôi és rehabilitációs bizottságokhoz, a neve-lési tanácsadó pszichológusaihoz vagy az érdekvédelmi szervezetekhez.

A tévhittel ellentétben sok nevelôszülô vállalkozik fogyatékos gyermekellátására. Rendkívül fontos, hogy a korszerû szemlélet szerint a nevelôszülônem a gyermek tartós, éveken keresztül történô ellátására készül fel, hanema gyermek eredeti családjába történô visszavezetését segíti.

A családból kiemelt gyermekek kb. fele gyermekotthonba kerül. Ma már egyretöbb gyermekotthon vállalkozik fogyatékos gyermekek otthont nyújtó ellátásárais. Ez kedvezô tendencia! A gyermekek korai életkorban könnyebben, az élettermészetes részeként élik meg a másságot. Sajnos az esetek túlnyomó több-ségében a fogyatékos gyermekek elkülönített, úgynevezett különlegesgyermekotthonokban nevelkednek.

Kívánom, hogy az Európai Unió országaiban alkalmazott Madridi Nyilatkozatalapján országunkban is sikeresen tudjunk elmozdulni a „fogyatékos embereketa társadalmi jótékonykodás alanyainak tekintô” szemlélet felôl a „fogyatékosemberek a társadalom egyenrangú tagjai” szemlélet felé.

Horváth Pé[email protected]

Fogyatékkal élô gyerekek segítése 1 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Sérült, fogyatékos gyermekek játéktevékenységénekfejlesztése integrált gyermekcsoportokbanés rendezvényeken

Integráció: a sérült gyermek beillesztése a csoportba.Lényege a beillesztésnek, hogy sem pozitív, sem negatív diszkrimináció nemérheti. Az egyenrangúság az egyetlen lehetôség, amely a szocializációt,a személyiség normális fejlôdését segíti.

Ki integrálható?• aki alacsony szinten, de önálló hely- és helyzetváltoztatásra képes,• aki alacsony szinten, de önálló ítéletalkotásra képes (felismer, azonosít,

együttmûködik, játékszabályokat elfogad és betart),• aki alacsony szinten, de önellátásra képes (mosdó, étkezés, öltözés...).

Az integráció megvalósításánál fontos szempont figyelembe venni a gyermekéletkorát, az életkori sajátosságokat, a sérülést, mint befolyásoló tényezôt, sennek ismeretében állítjuk össze azokat a játékhelyzeteket, amelyek kielégítika sérült és egészséges gyermek fejlôdését.

Mozgást fejlesztô játékok1. Fogócska: Békás tó, Farkasverem, Kínai nagyfal címû játék, amineklényege, hogy a fogó körön vagy árkon belül van, a többiek átszaladnak, ésakit megfognak, az kerül be a körbe.Javaslat: Mozgássérült gyermek legyen a fogó, mert neki nem kell szaladgál-ni, inkább éberen figyelni, hogy kit tud elkapni. A következô körben, ha sza-lad és elkapják, ismét legyen fogó. Enyhe értelmi, vagy magatartássérült gyer-meknél nem differenciálunk. Vak gyermeknél javasoljuk, hogy ô legyen a fogó.Nem javasoljuk a sérült gyermek jelenlétében azt a típusú fogócskát, ahola térben bárhova lehet szaladni.2. Bújócska: Olyan szabályjátékot javaslunk, ahol a megkeresés a lényeg,s akit elsônek megtalál, az lesz a hunyó. Nem javasoljuk mozgássérültekesetében az ipics-apacs típusú játékokat. A vak gyermeknél javasoljuka szembekötôsdi-szerû játékokat. Értelmi károsodott, vagy magatartásábansérült gyermeknél bármely bújócska lehetséges.3. Mozgásritmus-figyelemfejlesztô játékok: Bármely sérülésnél alkal-mazható. Például „tolvajlépés vagy szoborjáték” lényege, hogy a vezetô hát-tal áll a csoportnak és elkezd lépegetni. A mögötte álló játékosok lopakodnakutána, majd a vezetô hirtelen megáll, ekkor már senki nem léphet, szoborrádermed. Aki lép, visszaáll a kiinduló helyhez.4. Körjátékok: A mondókás, dalos körjátékokban szinte minden sérülésselaktív játékos lehet. Javaslat: ha a körön kívül futni kell, s a mozgássérült gyer-mek elsôsorban jól mászik, akkor változtassuk meg úgy a szabályt, hogy min-denki másszon.5. Labda vagy tornakarika játékok: dobni, gurítani, rúgni akár célba, akártárshoz minden sérüléstípusban ajánlott. Javasolt a csörgô labda látássérül-teknek.6.Táncok: párostánc, körtánc minden sérülés típusra javasolt, ezenfelüla derék- vagy vállfogással soralkotás (kígyó, vonat), menetelés.

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Fogyatékkal élô gyerekek segítése 2/1

Gyors reagáló képességet fejlesztôkPéldául babzsák adogatása kézrôl kézre, vagy gombok kiválogatása a többiapró tárgyból stb.

UtánzókMozdulatutánzók.

Érzékszerv-fejlesztôkHangokkal - mi szólt?, tapintással a letakart tárgy felismerése, vagy „kiéa bôrönd” játék, ahol egy gyermek kimegy a csoportból, a többiek megbeszé-lik, hogy kinek a külsejét írják le. Bejön a játékos, és felsorolják, hogy tedda bôröndbe a fehér cipôt, kék inget, zöld nadrágot...stb. - ki kell találni, hogyaz melyik gyermeken van.

Kártyajátékok és társasjátékokÉletkornak megfelelôt javaslunk. Az értelmi sérültek részére egyszerû forma-felismerô-, vagy színfelismerôket. Ezen felül dominójátékokat.

Konstruktív és ábrázoló játékokA konstruktív játékok történhetnek mértani formákból, modellezésbôl, vagytöbb anyag együttes használatából.Az ábrázolás történhet ceruzával, gyurmával, festékkel stb.

Szerepjátékok• foglalkozások, tevékenységek, társsal vagy anélkül való játék,• bábjátékok,• dramatikus játékok,• zene-tánc.

Minden játéktípusra az jellemzô, hogy a sérült, fogyatékos gyermek játékidejerövidebb. Fárad, figyelme lankad, lassúbb, szívesebben szemlélôdô. A gyermekezen jelzéseit vegyük figyelembe és ne erôltessük a játékra, de ne is tegyünk learról, hogy újból és újból bekapcsolódjon a folyamatba.

Dramatikus játék feldolgozásaMesefeldolgozás az elôadás során. Bábbal, színpadi játékkal, zenével, tánccal.

Tunyogi Erzsébet fôiskolai tanár1077 Budapest, Bethlen Gábor u. 8. I. em. 6. 4137-290, [email protected]

Fogyatékkal élô gyerekek segítése 2/2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Lakóotthonok Magyarországon

Az 1990-es években Magyarországon is elindult egy szakmai törekvés a szoci-ális intézményrendszer modernizálására. Ezt kísérte illetve sürgette az értelmisérült embereket nevelô szülôk igénye gyermekeik megfelelô elhelyezésére. Eztaz igényt felismerve jött létre – külföldi állami és magánalapítványok és a hazaiszakminisztérium támogatásával – a Kézenfogva Alapítvány Fészek Programja,a családban élô értelmi sérült embereknek kisléptékû, családias otthonok(lakóotthonok) építésének, létrehozásának segítésére.

A program 1997-2002 között 36 civil szervezetet 40 lakóotthon létrehozásábantámogatott, melyekben közel 500 értelmileg akadályozott ember él. Az Ala-pítvány anyagi mellett szakmai segítséget is nyújtott, tanfolyamok és tovább-képzések formájában, valamint szülôcsoportok szervezésével. A lakóotthon-létesítési program 2002-ben lezárult, a továbbképzés illetve szakmai tanács-adás folytatódik. A civil kezdeményezésekkel párhuzamosan megindult az álla-mi fenntartású szociális intézmények úgynevezett kitagolási programja is,amelynek célja a zsúfoltság csökkentése és egyúttal modern, kisléptékû lakó-otthonok létrehozása volt. Ezt a programot a Soros Alapítvány segítette. Ma mára lakóotthonok létrehozását anyagilag a Szociális és Családügyi Minisztériumlátja el, pályázati úton. Eddig az állami illetve önkormányzati intézmények,valamint a civil szervezetek több mint 100 lakóotthont létesítettek országszerte.A szociális törvény 2000 óta ismeri el a lakóotthont, mint 8-12 embert ellátóintézménytípust, minden fogyatékossági csoport számára.

A „hagyományos” intézményekkel szemben a lakóotthon olyan intézmény,melynek célja, hogy kisközösségben valódi otthont biztosítson lakói számára.Minden lakó személyes figyelmet és igényeihez és képességeihez igazodótámogatást kap az ott dolgozó szakemberektôl. A minél nagyobb fokú önál-lóság elérése érdekében folyik a fejlesztés illetve a mindennapi tevékenységekszervezése. A lakóotthon hasonlatos kíván lenni egy valódi otthonhoz: min-denkinek biztosít privát szférát, de közösségbe tartozást is. Ilyen értelembentehát a lakóotthon a szociális kapcsolatok, az intim szféra és a különbözôkészségek gyakorlásának színtere is. Mindezeken keresztül a lakók személyi-sége fejlôdik, nô önállóságuk, önbizalmuk, önérdek-érvényesítésük és szociálisilletve egyéb készségeik gyarapodnak. Ezeket a célokat kis közösségben,személyes kapcsolatokkal rendelkezve, elegendô idôt biztosítva lehet elérni.

Orosz AndreaKézenfogva Alapítvány1093 Budapest, Lonyai u. 19.1461 Budapest, Postafiók [email protected]

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Fogyatékkal élô gyerekek segítése 3

Értelmileg- és tanulásban akadályozott fiatalokfelkészítése a munkavállalásra, illetve munkavállalásukelôsegítése a nyílt munkaerô-piacon

A Salva Vita Alapítvány két programot dolgozott ki értelmi sérült emberek társa-dalmi beilleszkedésének elôsegítésére, mely cél eléréséhez a nyílt munkaerôpia-con történô munkavállalásuk révén kíván hatékonyan hozzájárulni.

1. Munkahelyi Gyakorlat programA Munkahelyi Gyakorlat programja a speciális szakiskolák értelmileg akadály-ozott, jól szocializált, megfelelô munkakészséggel rendelkezô tanulóit készíti fela munkavállalásra, a felnôtt életre, hatékony átmenetet biztosítva a zárt iskolai életés a nyílt társadalom, a munka világa között. A gyakorlat során a tanulók heti egyalkalommal különbözô normál munkahelyekre járnak dolgozni. Két tanulót egyiskolai segítô kísér. Minden munkahelyen két-két hónapot dolgoznak, majdmunkahelyet váltanak. Így az iskolai oktatás végére nyolc munkahelyet, nyolcmunkatípust ismernek meg a város különbözô pontjain. A gyakorlat során a munkavállalásra alkalmas fiatalok még védetten,kötelezettség terhe nélkül felkészültté válnak, hogy normál munkahelyen,képességeiknek megfelelô munkát végezhessenek. Képességeiket, korlátjaikata gyakorlatban is megismerik, munkahelyi tapasztalatot szereznek, elsajátítjáka társadalmi beilleszkedéshez szükséges kommunikációs és viselkedés kultúrát,megtapasztalják a munkahelyi elvárásokat, munkamoráljuk erôsödik. A munkáltatók anyagi terhek vállalása nélkül megismerkednek a sérült diákokmunkavégzô képességével, emberi adottságaival, valamint saját gyakorlatiélményeik alapján felkészültté válnak értelmi sérült emberek alkalmazására.A szülôk a program során reális képet kapnak gyermekük munkavégzôképességérôl, az iskola utáni elhelyezkedési lehetôségekrôl, valamint felkészülnekarra, hogy gyermekeik önállósodását, felnôtté válását el tudják fogadni.Az iskolák elfogulatlan visszajelzést kapnak a tanulókról, hogy a különbözô mun-kahelyzetekben hogyan állják meg helyüket, milyen problémák merülnek fel, ame-lyek az iskolai nevelés során még alakíthatók. 2. Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatásaA Támogatott Foglalkoztatás célja, hogy a sérült emberek emberi méltóságukmegtartásával - egyéni szükségleteiknek megfelelô, személyre szóló segítségmellett - „normál" munkahelyen, az elvégzett munka értékének megfelelôfizetésért dolgozhassanak. A Támogatott Foglalkoztatás elemei: 1: Kapcsolatfelvétel 2: Elsô beszélgetés 3:Felmérés 4: Egyéni stratégia 5: Felkészítés a munkavállalásra 6: Munkahelyfeltárása 7: Betanítás a munkahelyen 8: Utókövetés.2003-ban a Munkahelyi Gyakorlat programot az ország 12 iskolájában vezettékbe. A Támogatott Foglalkoztatás segítségével több, mint 130 értelmi sérültmunkavállaló tudott hosszú távon is sikerrel helytállni normál munkahelyen.

Dávid AndreaSalva Vita Alapítvány1081 Budapest, Népszínház utca [email protected]


Fogyatékos személyeknek nyújtott szolgáltatások rendszere:egészségügy

A mûhelyben a jelenvoltak aktivitására és eltérô szakmáiból adódó tapasztalatairaépítve rajzoltunk képet a jelenlegi hazai helyzetrôl, szükségletekrôl, lehetôségekrôl,kiemelten azokról is, melyek a nem bôvülô anyagi feltételek között is meg-valósíthatóak.Példaként a Magyar Williams Szindróma Társaság történetét és tevékenységétismertettem.

Az egyesületet 1999 elején alapították, az ÉFOÉSZ és támogató szakembereksegítségével. Öt éves elôkészítés eredményeként találtak egymásra az elhivatottszakemberek és az érintett családok, és amerikai mintára önsegítô csoport ésszakmai társaság ötvözeteként megalakult az egyesület. Céljuk• az országban nagyrészt ellátatlan Williams-szindrómás és hasonló nehéz-

ségekkel küzdô gyermekek, fiatalok és családjaik teljes körû megsegítése,érdekeik képviselete, védelme és szolgálata, társadalomba történô integrációjá-nak elôsegítése,

• a Társaság tagjainak egymást ismerô és segítô közösségekké való szervezése,folyamatos tájékoztatása, összejövetelek és tapasztalatcserék szervezése,

• a fogyatékos családtagot ellátó, társadalmilag sokszor elszigetelôdô családokingyenes, komplex programokkal segítése a fölzárkózásra, szeretetteljesközösségre találásban,

• a szükséges komplex orvosi, gyógypedagógiai, mozgásfejlesztési háttér létre-hozása, a Williams-szindrómával kapcsolatos kutatások támogatása,együttmûködve a külföldön vagy Magyarországon e téren mûködô szerveze-tekkel.

Ehhez számos állami funkciót át kellett vállalnia a civil szervezetnek a meglevôhiányok pótlására, kapacitások bôvítésére.A Társaság eddigi eredményei• Nôtt a felismert esetek száma és a szindróma társadalmi ismertsége.• Az érdeklôdôk ellátása a szindrómával kapcsolatos minden szintû információval.• A komplex orvosi, diagnosztikai háttér megszervezése a folyamatos diagnoszti-

ka lehetôségének anyagi támogatása.• A hiánypótló, heti rendszerességû fejlesztô szolgáltatások rendszerének mûköd-

tetése: tervezett szenzomotoros tréning, hidroterápiás rehabilitációs gimnaszti-ka, úszásoktatás, speciális egyéni gyógypedagógiai terápia, zene-, mûvészet- ésdrámaterápia, speciális nyelv-, zene- és táncoktatás.

• Konferenciák, speciális, családi fejlesztôtáborok szervezése.• Az Európai Williams Szindróma Szövetség megalapítása.• A szindrómával kapcsolatos kutatások támogatása.• Oktatófilmek, ismeretterjesztô kiadványok készítése, sajtómunka.• Speciális kiscsoportos lakóotthon létrehozásának támogatása.

Dr. Pogány Gábor1022 Bp. Pajzs u. [email protected], www.williams.ngo.hu

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Fogyatékkal élô gyerekek segítése 5

Kommunikáljunk könnyen, érthetôenaz értelmileg akadályozott személyekkel

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlôségük biztosításáról szóló1998. évi XXVI. törvény alapján a fogyatékos személynek biztosítani kell a hoz-záférés lehetôségét a közérdekû információkhoz, azokhoz az információkhoz,amelyek a fogyatékos személyeket megilletô jogokkal, a részükre nyújtott szol-gáltatásokkal kapcsolatosak. Hozzáférhetô az információ akkor, ha azt a fogya-tékos személy érzékelheti, és az biztosítja számára a megfelelô értelmezéslehetôségét.

A kommunikációban jelentôsen gátolt személy számára a közszolgáltatásokigénybevételekor biztosítani kell a kölcsönös tájékozódás feltételeit.

Az értelmileg akadályozott személyeknek is joguk tehát, hogy hozzáférjenek azinformációkhoz, érzékelni és értelmezni is tudják azokat.

Az értelmileg akadályozott személy számára az információ akkor értelmezhetô,ha azt könnyen érthetô formában írták.

A könnyen érhetô anyagokat a nemzetközi gyakorlatban az alábbi ábrávalszokták jelölni:

A könnyen érthetô nyelvezet használatának néhány fontos szabálya:

• Fogalmazzunk egyszerû mondatokban!• Kerüljük az értelmezést nehezítô jelzôk, többszörösen összetett szószer-

kezetek használatát!• Gondolatainkat az emberi méltóságra figyelemmel, magázódó formában

fogalmazzuk meg!• Minden mondatot új sorban írjunk le!• Használjunk 14-es betûnagyságot, másfeles sortávolságot!• Számok helyett – ha erre van mód – használjunk mennyiségjelzôt!• Ha lehet, használjunk ábrákat, a megértést segítô piktogramokat!• A kiadványt jól olvasható papírra (matt) nyomtassuk!

Ha Ön többet szeretne megtudni a könnyen érthetô nyelv használatáról, keresseaz Értelmi Fogyatékosok és Segítôik Országos Érdekvédelmi Szövetségét!(1054 Budapest, Október 6. u. 22., [email protected], www.efoesz.hu)

Horváth Péteraz ÉFOÉSZ tagja


A Magyar Védônôk Egyesülete az egészségért

Bizonyára mindenki elôtt ismert, hogy napjainkban igen nagy hangsúlyt kap azegészséges életmód és az egészségfejlesztés területe. A 2002-ben elfogadottJohan Béla Nemzeti Egészségfejlesztési Program az elkövetkezô idôszakra,közel 10 évre ad iránymutatást a hazánkban megvalósítani kívánt megelôzésitevékenységekhez.

Egyesületünk és a Védônôi Szolgálat mélyen elkötelezett a prevenció területén,így a Programban meghatározott szakmai prioritások megvalósításában istevékenyen kíván részt venni.

Az egészséges élet, illetve az egészség hosszú távon való megôrzése többtényezôtôl függ, de az egyik legfontosabb az életmód, amely már az újszülöttkorban kezdôdik, de a magzati élettôl meghatározó.

Egyesületünk tagjai, a védônôk elhivatottságát a megelôzés mellet igen jólmutatja a szoptatás területén elért eredményünk, 1999-2003-ra a 4 hónaposkorig kizárólag szoptatott csecsemôk aránya 42 %-ról 68,5 %-ra nôtt, és jelen-tôsen emelkedik a 6 hónapos korig kizárólag szoptatottak aránya is. Ez azértfontos, mert az elsô hónapok, év eseményei a gyermek életében meghatá-rozóak, és nem mindegy milyen alapokon indul gyermekünk az „életbe”.

Gyermekeink és a családok egészséges életének támogatását szeretnénka következô években is tovább folytatni, ennek érdekében kiemelt szakmaiprogramunk 2003/2004. évben:

• A biztonságos gyermekvárás és nevelés támogatása• A szenvedélybetegségek elkerülésének elôsegítése• A családtervezési ismeretek széles körû elterjesztése• Az egészséges táplálkozás megvalósulásának elôsegítése• Az ifjúság egészséges felnövekedésének támogatása• Gyermekkorban megelôzhetô felnôttkori megbetegedések elkerülésének

lehetôségeirôl széles körû tájékoztatás nyújtása a lakosság körében

Csordás Ágnes elnök1399 Budapest, Szondi utca 100.Postacím: Budapest 1339, Pf.: 63606-1-472-0233, [email protected]

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Egészség 1

Életvezetési KözpontLife Education Centre Hungary

A Sziget Droginformációs Alapítvány gyerekeknek és fiataloknak kínálegészségmegôrzô és drogmegelôzô programokat. A képzés helye: ÉletvezetésiKözpont mozgó osztályterme (egy utánfutóban berendezve).

Az elsô életvezetési központot Ted Noffs alapította 1979-ben Sydney-ben,Ausztráliában.A világ 12 országában több mint 3 millió gyerekkel dolgoznak életvezetésiközpontok.Az életvezetési központ programjait speciálisan képzett oktatók vezetik, ésa programok alkalmazkodnak az adott ország nemzeti tantervrendszeréhez (3-tól 15 éves korig).A megelôzés célja a pozitív magatartás megerôsítése, a negatív attitûdökmódosítása.

A prevenció három fonalon fut: korszerû információk nyújtása, megfelelôkészségek - képességek megszerzése, valamint az önbizalom kialakítása illetveönmagunk értékeinek megbecsülése segítése. Mindezek segítségével az egyénképes megfelelô döntéseket hozni különbözô élethelyzeteiben. A megelôzési folyamat lépcsôzetes: az elsô – egyéni és egyben leghosszabb –szakasz a tudatosság megteremtése. Ezt követôen a folyamat kiszélesedik,az interperszonális kapcsolatokon keresztül egyre több embert érint.A tanárokkal az oktatók a programok elôtt beszélgetést folytatnak, hogy tájé-koztassák ôket a keretekrôl, a módszerekrôl és a szervezéssel kapcsolatosteendôkrôl.Mindegyik évfolyam munkáját feladatlapok, munkafüzetek segítik, melyeketa tanárok is megkapnak. A programok gyermekközpontúak, holisztikus szemléletûek és évfolyamonkéntfelfelé bôvülôk.Az életvezetési központok alapítványok tulajdonában vannak és azokmûködtetik ôket.

A program magyarországi mûködtetésének jogát a Sziget DroginformációsAlapítvány az angliai központtól kapta. Az alapítvány a szenvedélybetegségekkörében anonim tanácsadást is végez.

A magyar Életvezetési Központ elindítását segítették az alábbi szponzorok:GE Fund (USA), Budapest Bank, Know How Fund (Nagy-Britannia).

Szabó Réka programvezetô és Zilahi Réka oktatóSziget Droginformációs Alapítvány Életvezetési Központ 1074 Budapest, Rottenbiller u. 10.06-1-322-55-72, [email protected], [email protected]

Egészség 2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

A-HA!országos prevenciós program

Az A-HA! középiskolásoknak szóló országos prevenciós program, amely-nek témái: a nem kívánt terhesség elkerülése, fogamzásgátlás, szexuál-higiéné, urogenitális és szexuális úton terjedô fertôzô betegségek, családiéletre történô felkészítés, az egészséges életkezdet elôsegítése.

Öt év alatt az ország összes középiskolájába el kívánunk jutni, ismétlôdôjelleggel.

A célkitûzések megvalósításánál tekintettel vagyunk a célcsoport életkorisajátosságaira. Minden kommunikációs csatornát és módszertani eszköztigénybe veszünk, mely segít a hatékonyabb üzenetátadásban.

A program elemei: oktatás, internetes tanácsadó és távoktató oldal, játék(SMS- és internetalapú), telefonos tanácsadás, ismeretterjesztô kiad-ványok, animációs oktatófilm, könnyûzenei CD- és lemezbemutatók, road-show.

Eredményként értékelnénk, ha sikerülne az abortuszok számát csökkenteniaz adott korosztályban, és az internetes oldal olyan látogatott és közismertportállá válna, lehetôséget biztosít a programban felvetôdô kérdések meg-vitatására, egy komplex távoktatási rendszer kialakítására. További siker-ként értékelnénk, ha az általunk kidolgozott tematika alapján az oktatásbekerülne a tantervi keretek közé, azaz a program az iskolai oktatásszerves része lenne.Távlati terveinkben szerepel a program kiterjesztése az általános iskolákfelsôbb osztályaira is.

A program elsô évében az oktatók közel 1000 elôadást tartottak több mint400 iskolában. Oktatási programunkon több mint 100.000 diák vett részt. Internetes oldalunkon 17.000-nél több látogató volt, a Kérdezz-felelekoldalon több mint 850 kérdést tettek fel az érdeklôdôk.

Dr. Szônyi GyörgySzülészeti-Nôgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság1036 Budapest, Bécsi út 61.06-1-439-1700, [email protected]


Barlangi sportterápia asztmás, allergiás gyermekeknek

Szakítottunk a barlangterápia hagyományos fekvôkúrás gyakorlatával.Egyesületünk asztmás és légúti allergiás gyermekeknek szervez túrákata kiépítetlen Ferenc-hegyi barlangba, a gyógyhatású klímában való tartózkodástösszekapcsolva az igen aktív mozgással. Fontos tényezô maga a barlang,a kiépítetlen, természetes járatok, melyekben a túrázás minden izmot nagyonalaposan megmozgat.E sportot az asztmás gyermekek a barlang hûvös, páradús és allergénmenteslevegôjén a befulladás veszélye nélkül tudják folytatni, intenzívebb sportteljesít-ményre képesek, jobban terhelhetôk. Javul kondíciójuk, megerôsödnek légzôiz-maik, asztmás panaszaik csökkennek, fejlôdik a mozgásuk, ügyességük.A terápia hatása már félév rendszeres túrázás után megmutatkozik.Nem kevésbé jelentôsek azok a pszichés tényezôk sem, melyeket a közösségisportban való rendszeres és eredményes részvétel során tapasztalhatnakaz asztmás gyermekek:• a barlangban a befulladás veszélye nélkül, felszabadultan mozoghatnak,• az önbizalma nô, betegségtudata csökken,• a betegséggel való megküzdési képessége (self-management) fejlôdik,• közös hétvégi családi mozgás, egészséges életmódra nevelô tevékenységben

vehetnek részt.

Minden hétvégén kettô-négy (8 fôbôl álló) csoporttal túrázunk a fokozottanvédett Ferenc-hegyi barlangban, a Környezetvédelmi Minisztérium engedélyé-vel. Az alsó korhatár jelenleg 7 év. A gyerekekkel lejöhet a szülô, testvér is.A résztvevôk fejlámpás sisakot és barlangász overallt kapnak a túrázáshozA rendszeres hétvégi túrákon 2 barlangász túravezetô és a programvezetô(gyógyszerész, asztma nôvér) foglalkozik a gyerekekkel.

Hogy az egészséges gyermekek is jobban megismerhessék a barlangokat,ismeretterjesztô sportos barlangtúrákat szervezünk iskolai csoportoknaka solymári Ördöglyukba. Az „overallos” túrák földrajz-, és környezetvédel-mi oktatást is jelentenek egy barlangtúra keretei között. Egyre több osztályválasztja e kevésbé kényelmes, de élménydús és tartalmas tanulmányikirándulást.

Szitányi Zsuzsa programvezetôIfjúsági Barlangtúra és Barlangi Sportterápia Egyesület (IBBS)2030 Érd, Fenyôfa utca [email protected]


Gyermekbalesetek megelôzése a diplomás ápoló szemével

A gyermekek otthon, a szabadban, közlekedés és játék közben fokozottabbmértékben vannak veszélynek kitéve, mint a felnôttek. Mivel önmaguk mégegyáltalán nem, vagy alig képesek elôre látni, felbecsülni tetteik követ-kezményeit, kevéssé tudják megóvni egészségüket, testi épségüket, ezért a fel-nôttekre hárul a feladat, hogy ne csak saját maguk, hanem gyermekeik bizton-ságáról is gondoskodjanak.

Vizsgálatom keretében kisgyermekes szülôk körében kérdôívet osztottam szét,ami a gyermekek felnôtt felügyeletét, illetve a szülôk veszélyelhárító, bale-setvédelmi és megelôzési tevékenységét mérte fel. Ez kiterjedt a balesetvédel-mi eszközök használatára, a háztartásban használt gyógyszerek, vegyszerektárolására, a nem elhanyagolható közlekedésbiztonsági szabályok betartására.

A gyôri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Gyermek Anesztézia és IntenzívTerápiás Osztályon 1999. júniustól 2002. év végéig 195 gyermeket kezeltekbaleseti sérülés miatt. A legtöbb sérülést a közlekedési balesetek (31%),valamint az esésekbôl származó esetek (33%) teszik ki. A legtöbb balesetetszenvedett korosztály a 3-14 évesek csoportja. A legkisebbek (0-2 évesek)égési sérülések (13%) miatt kerültek legtöbben kórházba. Gyógyszer és alko-holmérgezés (13%) miatt a serdülô korosztály a legveszélyeztetettebb.A kórházba kerülést okozta még fulladás, idegentest félrenyelése, külsô tárgygyermekre esése illetve vágás, szúrás és harapás is.

A sokszor véletlennek minôsített gyermekbalesetek megelôzhetôk. A megfelelôközlekedési tapasztalattal rendelkezô jármûvezetô tudja, hogy az út szélén lab-dát tartó vagy azzal játszó gyerek veszélyt jelent, ezért idôben fékez, lassít, ígyha a gyermek a labda után az úttestre fut, kisebb az esélye annak, hogy fék-távolságon belülre kerül. A két év körüli gyermeket nem engedjük a konyhábafôzés közben, mert veszélyérzet híján könnyen magára húzhatja a forró étellelteli edényt.

Gyermekeink biztonsága a mi felelôsségünk. Nem védhetjük meg ôket mindenhelyzetben, nem zárhatjuk ôket üvegkalitkába a balesetektôl való félelmünkmiatt, de környezetüket biztonságosabbá tehetjük, amivel a balesetek elôfor-dulásának gyakoriságát vagy legalább a következmények súlyosságátcsökkenthetjük.

Schmelczerné Kalász [email protected]


„Mi történik ha baj van?” – a korszerû gyermektraumatológialehetôségeinek bemutatása

A motorizáció elterjedésével a gyermekbalesetek száma és súlyossága is jelen-tôsen megnôtt. Jelenleg a gyermekkori halálozáshoz és tartós rokkantsághozvezetô leggyakoribb ok a baleset, megelôzve az összes betegséget együttvéve.Az utóbbi tíz-tizenöt évben a gyermeksérültek kezelésében és utókezelésébenugrásszerû minôségi változás következett be. A korábbi, elsôsorban konzervatívtöréskezelést kiegészítette a minimálinvazív mûtéti technika. Ez a gyermeksérült-ellátás egyéb területén is jelentôs húzóerôvé vált. Elôtérbe került a mielôbbiaktív és passzív gyógytorna fontossága, a térdsérülések arthroscopos vizsgála-ta, a lágyrész sérülések hyperaktív ellátása, a kézsérültek akut, korrekt vizs-gálata és ellátása. Mindez annak volt köszönhetô, hogy rájöttünk, gyermekkorban is létezik a tö-réskezelésre a gipszrögzítésen kívül egyéb módszer is. Olyan eljárás, amelyfigyelembe veszi a gyermekek kisebb súlyát, jó csontminôségét, jó törésgyó-gyulási hajlamát és remodellációs képességét, de nem hagyja figyelmen kívüla sérülés utáni növekedési zavar lehetôségét sem.

De mi ez a minimalinvazív mûtéti rögzítés és mi a lényege?Kis metszéseken keresztül illesztjük helyére és rögzítjük a csontot. A törtdarabok helyretétele képerôsítô alatt történik, a stabilizálás pedig bôrön át drót-tûzéssel, fedett csavarozással, szimmetrikus elsztikus intramedullárismozgásstabil velôôrsínezéssel (ESIN), vagy külsô rögzítôvel. Az implantátumok a makromozgásokat stabilizálják és a törésgyógyuláshozszükséges mikromozgásokat optimalizálják. Az izületeket és a gyermeketa mozgásban nem akadályozzák. A törés gipsz és nagy lágyrész feltárás nélküli biztonságos rögzítése lehetôvétette a korai gyógytornát és mobilizálást. Ha a töréshez valamilyen lágyrészkárosodás, vagy defektus is társult, ezek további kezelése és zárása iskönnyebbé vált a már stabilizált törés mellett. A végtag akár naponta átköthetô,vagy a lágyrész-seb mûtôben többször revideálható a törés elmozdulásánakveszélye nélkül. Ne feledkezzünk el még valami igen fontos, csak a gyermekekre jellemzô prob-lematikáról: a gyermek növekedésérôl! Tehát az igényes gyermek-traumatoló-gusnak a sérültellátásban a negyedik dimenziót, az idôt is figyelembe kell vennie.E legkorszerûbb ellátások alkalmazásának esélyeit a sérült gyerek lehetô leg-gyorsabb szakorvoshoz juttatása mellett nagyban növeli a szakszerû elsôse-gélynyújtás. Ezt mindenekelôtt a szülôk illetve a gyerekekre felügyelô szakem-berek tudják biztosítani. Ezért fontos alapos felkészítésük, aminél már csaka preventív biztonsági szempontok és szabályok megismerése és alkalmazásalenne fontosabb a gyermekek által (is) használt terek tervezôi és berendezôi,továbbá a gyerekfoglalkozások vezetôi részérôl.

Dr. Kassai TamásOrszágos Baleseti és Sürgôsségi Intézet Gyermek-traumatológia1081 Budapest, Fiumei út 17.06-1-2-99-7700/30503


A családon belüli erôszak kezelésével és a kiskorúakvédelmével kapcsolatos rendôri feladatok

Az elmúlt évben egyre nagyobb társadalmi nyomás nehezedett a törvény-hozókra a családon belüli erôszakkal kapcsolatosan. 2002. decemberében 20 000 aláírással ellátott petíciót adtak át országosrendôrfôkapitány úrnak, melyben hatékonyabb, eredményesebb rendôri fellé-pést kértek a családon belüli erôszak eseteiben.

Ezen elôzmények, jogi és egyeztetô munka után született meg a 13/2003-asORFK Vezetôi Intézkedés, a családon belüli erôszak kezelésére, és az azzalszorosan összefüggô, a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendôri feladatokvégrehajtására.

A hatékony rendôri fellépést külsô tényezôk – a társadalmi megítélés, a tár-sadalmi összefogás hiánya, a gyermekvédelmi jelzôrendszer hiányosságai, azinformációhiány, a jogi szabályozottság hiánya, valamint a bizonyítás objektívnehézségei – és belsô tényezôk – a konfliktus jellegének, mértékének fel nemismerése, a nem hatékony helyszíni beavatkozás, a rendôri állomány nemmegfelelô érzékenysége, a képzetlenség és a gyakorlatlanság – egyarántgátolták.

Az Intézkedés tartalmaz közbiztonsági, bûnügyi, bûnmegelôzési, kommuniká-ciós és a gyermekvédelmi törvénybôl adódó feladatokat.Az intézkedô rendôr nem hivatott a probléma megoldására, nem kibékítenie kella feleket, hanem a jogsértést kell megszüntetnie, törvényes eszközei gyors,szakszerû alkalmazásával.A magánszférában történô intézkedés során úgy kell eljárni, mint más esetek-ben. Alapvetô jelentôségû, hogy a rendôrök a helyszínen a rend helyreállításamellet a bántalmazási folyamat megállítása, az áldozatok biztonsága és a bán-talmazás késôbbi bizonyíthatósága érdekében intézkedjenek.

Az elsôdlegesen intézkedô rendôr feladata a gyermekjóléti szolgálatvezetôjének értesítése, minden esetben, ha kiskorú veszélyeztetettségeállapítható meg, vagy ha a kiskorú a családon belüli erôszakkal kapcsolatbanvalótlan tényt állít.

Monostoriné Vass Anikó rendôr századosPest Megyei Rendôr-fôkapitányságBûnmegelôzési Osztály, ifjúságvédelmi fôelôadó1139 Budapest, Teve u. [email protected]

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Erôszak elleni programok 1

Közösségi Szolgáltatások Alapítványa MagyarországCommunity Service Foundation of Hungary

Napközbeni ellátás magántanulóknak

A Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország - együttmûködvea Community Service Foundation–nal - nevelési, oktatási és reszocializációs segít-séget biztosít iskolanapokon, 8 és 14 óra között, az Orczy-kert faházában. A nap-közbeni ellátás megelôzést és kezelést nyújtó szolgáltatás elsô büncselekménytelkövetett, vagy súlyosan veszélyeztetett, védelembe vett, vagy pártfogói felü-gyelet alatt álló 14-18 éves magántanulóknak.Az ellátás során alkalmazott resztoratív (jóvátételi) módszer segítségével a gyermekmegfogalmazza problémáit és változtat magatartásán, helyrehozza kapcsolatait ésközösségi taggá válik, miközben ellátja iskolai teendôit és új ismeretekre tesz szert. Programunkba a gyermekjóléti szolgálatok, iskolák és családsegitô központokküldik eseteiket. Az esetgazda jelzése után megismertetjük programunkat a gyer-mekkel és hozzátartozóival. A beszélgetés célja, hogy a gyerek megértseviselkedésének következményeit önmagára és másokra nézve, valamint megis-merje lehetôségeit a programban. Az érintettek bevonásával a programba valórésztvétel és a problémák megoldása a közös döntés és felelôsségvállalásjegyében történik. A felvétel folyamatában és a késôbbiekben is fontos szerepetjátszik a küldôvel illetve a gyerek eredeti közösségével való kapcsolattartás, annakérdekében, hogy a program során a fiatalok belsô munkája mellett a környezet(iskola, család, kortárscsoport, közösség) is felkészüljön a visszafogadásra.NevelésProgramunk alapköve a gyermekek segítése abban, hogy megtanuljanakfelelôsséget vállalni a tetteikért és döntéseikért. A hangsúlyt az egyéni fejlôdésre ésa pozitív változásra fektetjük. Mindezt önismereti és készségfejlesztô csoport-foglalkozásokkal, felnôtt és kortárs támogatással tesszük lehetôvé. A saját akaratés a tudatos döntéshozatal fejlesztésével, valamint a következmények megis-mertetésével teret adunk az egyéni kibontakozásra és az önvállalásra, delehetôséget teremtünk a jóvátételre és a kapcsolatok helyreállítására is.Oktatás-korrepetálásA kislétszámú tanulócsoportok minden diák egyéni szükségletének megfelelôelméleti és gyakorlati oktatást, korrepetálást biztosítanak, annak érdekében, hogyfolytathassa tanulmányait, lehetôleg eredeti iskolájában. A program olyan fiúknak és lányoknak szól, akik különbözô nehézségekkelküszködnek, úgy mint: • tanulási nehézségek • drog- és alkoholfogyasztás• szabályszegések, bûncselekmények • családi problémák • lobbanékony ésagresszív magatartás • önbecsülés és önbizalom hiánya • lelki vagy mentálisnehézség • szexuális, fizikai vagy érzelmi bántalmazás • iskolakerülés • iskolaifelfüggesztés • iskolából való eltávolítás.

Negrea Vidia klinikai szakpszichológus, programvezetôKözösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42., Budapest 1386, Pf.92306-20-482-4212, [email protected]

Erôszak elleni programok 2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

A „Chicoca fája” címû prevenciós program bemutatása

A program egy bábfilmre épül, melyben egy szexuális zaklatás történetét dol-gozták fel, egészen a tünetektôl a megoldási javaslatokig. A kis majmoktörténetében minden elemet megtalálunk, amely a gyermekeket ért szexuáliszaklatásra igaz. A film a téma nehézsége ellenére, a gyermekek számárakönnyen emészthetô és rendkívül sok hasznos információt közvetít. A filmetkiképzett szakember jelenlétében nézik meg a gyermekek, lehetôség szerinta szülôkkel vagy a tanárokkal együtt. A látottakat külön csoportokban, kiképzettszakember vezetésével beszélik meg.

A program magyarországi bevezetésével és mûködtetésével az Egyesületa gyermek- és ifjúságvédelemben az abúzusokkal, így különösen a gyermekekelleni szexuális visszaélésekkel való foglalkozásban tapasztalható ûrt kívánjabetölteni. Magyarországon mindezidáig nem épült ki olyan országos, átfogó,a prevenciót elôtérbe helyezô program, amely a gyermekekkel foglalkozó külön-bözô szakmák képviselôinek, a szülôknek és a gyermekeknek lehetôséget nyúj-tott volna e témakör részletes és az Európai Unió szakmai sztendertjeit isközvetítô megismerésre, feldolgozásra. A programnak nem célja és nem is lehetcélja a bántalmazott gyermekek ezen a módon való feltérképezése.

Az egyesület a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve arra törekszik,hogy a kiképzett szakemberek szolgáltatásai ne csak a fôvárosban, hanem azország minél több régiójában elérhetôek legyenek, valamint minél többfélegyermek- és ifjúságvédelemmel érintett szakma képviselôi vegyenek részta programban.

Az Egyesület 1998 és 2003 között több képzésen mintegy 150 munkatársnakadott ki tanúsítványt, arról, hogy a módszert alkalmazhatja. Az országoslefedettséget korántsem biztosító csapat legalább fele kezdte meg a munkáta saját területén, legtöbben gyermekjóléti szolgálatokkal és iskolákkal vették fela kapcsolatot és szerveztek vetítéseket.

Munkatársaink negyedévenkénti szakmai mûhelyeken való részvétel mellettadminisztrációs lapok kezelésével segítik azt a kutatómunkát, amely a gyer-mekeket ért illetve veszélyeztetô szexuális bántalmazás kérdéskörénekfeltárását a program mûködtetésével együtt végzi.

A program elsôdleges prevenciós jellege mellett, a hatékony segítségnyújtásérdekében, szakemberhálóját arra is felkészíti, hogyan artikulálja és közvetítsea felmerült konkrét érintettségbôl adódó problémát az involválható szakember felé.

Dr. Vajna VirágCsalád, gyermek, ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület1027 Budapest, Varsányi Irén u.17.225-3527 , 225-3525

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Erôszak elleni programok 3

Pártfogás Magyarországon – Reform közbenA magyar pártfogás reformjának irányai

Az Igazságügyi Minisztériumon felügyelete alatt, 2003. júliusától új szervezetirendszerben, egységes szakmai irányelvek alapján központi irányítású szervezetalakult Pártfogó Felügyelôi Szolgálat Országos Hivatala néven.

A pártfogó felügyelôi szervezet és a pártfogói munka átalakítása szerves részeannak az úgynevezett „kettôs nyomtávú" büntetûpolitikának, mely eltérûeszközrendszert kíván érvényesíteni a társadalomra kiemelkedû veszélyt jelen-tô súlyos és a kisebb súlyú bûncselekményekben megnyilvánuló bûnözésselszemben. Jelenleg egy átfogó reformfolyamat zajlik a büntetôpolitika és a bûn-megelôzés területén. Az Országgyûlés elfogadta a Társadalmi bûnmegelôzésrôlszóló határozatot, készül a bûnmegelôzésrôl és az áldozatvédelemrôl szólótörvény.

Az átalakítási koncepció részeként pártfogó felügyelôk eddigi fô munkaterületei– pártfogó felügyelet, közérdekû munka végrehajtása, utógondozás – továbbitartalommal gazdagodnak, illetve az eddigi – csak a tárgyalás utáni szakaszbanvaló – beavatkozás mellett már a tárgyalás elôtti szakaszban is bekapcsolódnaka büntetôeljárásba.

A 2003. júliusától bevezetésre került elemek:

• Pártfogó felügyelôi vélemény – lehetôvé teszi, hogy a pártfogó és a pártfogoltközött már az eljárás korai szakaszában létrejöjjön a kapcsolat, a pártfogórészt vegyen a büntetôeljárás elôkészítésében

• Drogelterelés (kábítószer fogyasztók 6 hónapos terápiás kezelése)• Speciális magatartási szabályok alkalmazásának szorgalmazása, újak beve-

zetése az általános magatartási szabályok mellett (pl.: sértettnek nyújtottjóvátétel)

• Pártfogó felügyelôi szállás és foglalkoztató létrehozása pilot projectként 2004-tôl

Fô cél az alternatív – nem szabadságvesztéssel járó – szankciók hatékony alkal-mazása. Az elkövetôk büntetése mellett a társadalomba való beilleszkedésükelôsegítése, ezzel a bûnismétlés veszélyének csökkentése.

Kóta Tünde szakmai [email protected]ütz Zoltán szakmai [email protected]ágügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelôi Szolgálat Országos Hivatala1145 Budapest, Róna u. 135.

Bûnmegelôzés 1 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Biztonságos életre nevelés programCsaládon kívül élô gyermekek, fiatalok számára

Egy amerikai program magyar változata a DADA Program, melynek tapaszta-latai alapján Budapest Fôvárosi Önkormányzat Gyermek- és IfjúságvédelmiÜgyosztálya és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata 1998 végén készítetteelô a Biztonságos életre nevelés programot, amely speciális pedagógiaifejlesztést nyújt a gyermekotthonok munkájához és az ott nevelkedô gyermekekszámára.

A program abból indul ki, hogy a deviáns életkarrier alakulása fokozottan veszé-lyezteteti a családon kívül nevelkedô gyermekeket. Az ô elsôdleges szociali-zációjuk részben vagy egészben intézményes keretek között zajlik, és fokozot-tan érzékenyek a további veszélyekre, bûncselekmény elkövetésre, áldozattáválásra.

A program személyiségfejlesztô és ismeretszervezô egységeket tartalmaz.Lényegesnek tekinti az önismeretet, a mások megismerését, a döntésiképességet. Önálló fejezetek mellett az ismeretszervezô fejezetek gyakorlatai isennek fejlesztését szolgálják.

A program feldolgozása csoportbeszélgetések keretében történik, jórészt a gye-rekek között, a nevelô inkább szervezô-moderátor szerepet lát el, ô is részesea beszélgetéseknek.

A programhoz szervesen kapcsolódik a két korcsoport – „kicsik” és „nagyok” –számára kifejlesztett munkafüzet és a tanári kézikönyv. A programot eddig több fôvárosi fenntartású gyermekotthon is „kipróbálta”,bevezette. A pedagógusok az indítás elôtt felkészítésen vettek részt és a prog-ramot végigkísérte a havi rendszerességû konzultáció. A program erôsségea pedagógus bevonása, aktiválása.

A Program feltételezi – és ezt a DADA Programtól örökölte –, hogy a gyermekdöntési képessége a megfelelô gyakorlás során fejlôdik, és alkalmassá teszi ôta veszély felismerésére és a veszélyes felszólítás, kérés megtagadására.

A Program eredményei és tapasztalatai a nevelôotthoni lét más dimenzióiban ishasznosnak mutatkoznak a gyerekek és a pedagógusok számára is.

Molnár László igazgatóDr. Cseres Judit, a program kidolgozója (06-20-433-6708)Baranyi Éva, 1998-2002 között a program koordinátora (06-20-527-220)

Budapest Fôváros Önkormányzatának Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata1081 Budapest, Alföldi u. 9-13.

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Bûnmegelôzés 2

Bûnmegelôzés – Biztonságos életre nevelésA gyermeknevelés (segítô) civilszervezeti aspektusából

A VE-GA bûnmegelôzési és biztonságos életre nevelési tevékenységei:• A gyermek- és diákjogi ügyekkel való foglalkozás a VE-GA életének állandó

eleme, a csoportoktól az országos diákparlamentig. • Különösen fontosnak tarjuk a „saját alkotmányok” kihordását a legkisebb

konkrét célú csoportok esetében is, amire nagyon ügyelnek a segítôk.• Kiterjedten használjuk a probléma- és konfliktuskezelô rendszereket. Ilyenek

például a vezetett vagy programozott beszélgetések, a különbözô segítôibeszélgetés típusok, a vita illetve vitaverseny típusok és az úgynevezett prob-lémafeltáró és -kezelô hét.

• Sajátos rendje él a VE-GA tágabb és helyi társadalmi tereiben egyfélefigyelôrendszernek és az úgynevezett önkutató programoknak, melyek bizo-nyos „indikátor helyekre” épülnek, ahol mintegy sûrítve jelennek meg a kor-társügyek, jellemzôk. „Iskola alatti” csoportok, diszkó csoportok, kocsmai ba-ráti körök, sportolói csoportok, drukker csoportok, rock vagy punk bandák stb.

• A VE-GA kultúrájának része a mentálhigiéniai, krízis-, erôszak-, drog- ésbûnelkövetési illetve áldozattá válás elleni prevenció – a fentiek alapján és afentiekkel. Évente rendezünk ilyen témájú tanácskozásokat.

• Alapvetô fontosságú a különbözô kortárssegítô csoportok, szerves közös-ségek és szervezetek kialakulásának segítése – különösen a nekik megfelelô„közösségi terek” megvalósításával (ilyen pl. a szentesi Diák Pince vagy a Ma-gyartési Táborközpont). Ezek szabályai közös megalkotásakor nehézségetjelent a – a felnôttek által sem betartott – jogszabályoknak való megfelelés.Ennek feloldására úgynevezett „feketedoboz rendszereket” mûködtetünk,amelynek eredményei a VE-GA érdekesen különös alapdokumentumai is.

• Folyamatos a szövetkezési folyamat. Horizontálisan minden egyes tele-pülésen/településrészen alapvetô jelentôségû jó kapcsolat kiépítése az is-kolákkal és a kollégiumokkal – a gyerekek és fiatalok elérése érdekében is.

Vertikálisan már lejátszódott és szakmailag most bontakozik ki egy sajátosönszervezôdési folyamat. Ennek eredményeként magas színvonalon – bára szegénység nyomasztó körülményei közt és a szükséges társadalmipresztízst nélkülözve – dolgozik a Bûnmegelôzôk Országos SzakmaiSzövetsége.

• A fentiek egységes mûködése átgondolt és kiterjedt képzési tevékenységetkövetel meg. A képzési rendszer két csúcsa nálunk a VE-GA Nyári Egyetem14 éves folyamatrendszere illetve „A kortárssegítôk kiválasztása és képzése”címû 120 órás akkreditált pedagógus továbbképzési program.

A pénzügyi korlátok miatt e tevékenységek teljes egészükben csak Szentestérségében zajlanak. Nagyrészt Szolnokon és a Torontáli Kistérségben(Szegedtôl délre) valósulnak meg, kisebb hányadukban további 8-10 helyen azországban illetve Erdélyben.

Korom PálVE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség6600 Szentes, Kossuth utca 12.

Bûnmegelôzés 3 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány KID Programja

Magyarországon évek óta 70-80 ezer körül van a 16-25 éves regisztráltmunkanélküli, s rajtuk kívül még 130-140 ezer körül a nem tanuló, nem dolgozó ésTB-ellátásban sem részesülô fiatalok száma.Legtöbbjük sikertelen pályafutása, munkaerôpiaci és társadalmi beilleszkedésénekkudarca mögött alacsony iskolai végzettsége, szakképzetlensége áll. Egy részükaz általános iskolát sem fejezte be, másik részük, ha megpróbált is továbbtanulni,hosszabb-rövidebb idô után lemorzsolódott.Iskolai, munkaerôpiaci sikertelenségük oka kedvezôtlen szociokulturáliskörülményeikben, s - ezekbôl is következô – pszichoszociális állapotukban, teháta sikertelenséget okozó tényezôk összetettségében, halmozódásában kereshetô. A rendelkezésükre álló intézményrendszer (az iskolák, a családsegítô szolgálatok,a munkaügyi központok stb.) – meghatározottságainál fogva – nem tudja a kudar-cot okozó problémák, deficitek komplex, s az egyének egyedi szükségleteihezigazított kezelését vállalni.Mindezt felismerve az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 2000-benegy, a probléma szakértôibôl álló munkacsoport segítségével kidolgozta a fiatalokmunkaerôpiaci kirekesztôdésének megelôzését vállaló programok szakmai éspénzügyi támogatását szolgáló 3 éves kísérleti programját.Mivel az OFA a fiatalok munkaerôpiaci kirekesztôdését csak olyan programokrévén látta megelôzhetônek, amelyek a) Differenciált, minden egyes fiatal egyéni adottságait és szükségleteit figyelembevevô,b) a fiatalok minden, a pályafutásukat nehezítô deficitet csökkenteni kívánó, tehátKomplex,c) s a helyben fellelhetô erôforrásokat bekapcsoló, tehát Integrált szolgáltatásokatbiztosítanak. A programnak a KID Program elnevezést adta.2001 óta az országban 8 KID Program mûködik (Lásd a következô oldalon).

A programok lassan már 2 éve (20-22 hónapja) mûködnek. Ez alatt az idô alattközel 1900 fiatal problémáinak feltárása, s az azt követô pályaorientáció és komp-lex fejlesztés után 600 - korábban munkanélküli - fiatal került vissza az oktatásba,képzésbe, illetve 280 helyezkedett el.A munkanélküli fiatalokkal való foglalkozást, az ilyen célú programok támogatásátés elterjesztésük fontosságát a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív programja is hangsúlyozza. Így 2004-tõl már mindazok a non-profit szervezetek számíthatnak az Európai Szociális Alap támogatására, amelyeka fiatalok munkaerõ piaci kirekesztõdésének komplex, integrált és differenciáltmegelõzésére vállalkoznak.

Szántó Tamás programvezetôOrszágos Foglalkoztatási Közalapítvány1037 Bp., Bokor u. 9-11, postacím: 1301 Bp., Pf.: 84. 06-1-388-1270, [email protected]

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Reszocializáció 1/1

KID programok

Reszocializáció 1/2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

A program neveA programvezetô nevee-mail cím

LajtorjaPapp É[email protected]

Pályakezdô HendikepVarga [email protected]

Lép továbbUramecz Já[email protected]

KIDerülNyôgéri [email protected]

KidNet.huDiebel [email protected]

Tud6szVarga Zoltánné [email protected]

Támasz-pontNémeth [email protected]

Kertvárosi GrundsuliHegedüs [email protected]

A szervezet neveA program székhelyének címe

Telefonszám

Konszenzus Alapítvány Heves Megyei Szervezete3300 Eger, Deák F. u. 19.

36/515-280

Változó Világért Alapítvány9700 Szombathely, Ady tér 5.

94/311-385

Mozgáskorlátozottak Egymást Segítôk Egyesülete3078 Bátonyterenye, Rákóczi út 34.

32/351-734

Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht.7629Pécs, Zsolnay u. 45.

72/514-109

RÉS Egyesület4025 Debrecen, Arany János u. 2.

52/530-895

Dunamenti Regionális Népfôiskola2400 Dunaújváros, Petôfi liget 3.

25/502-440

Kontakt Alapítvány2100 Gödöllô, Szabadság út 6.

28/514-121

Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány7632 Pécs, Siklósi út 70.

72/547-090

Támasz-pont program

A Kontakt Alapítvány Támasz-pont programja – az OFA KID Programjarészeként és támogatásával – Gödöllô és térsége hátrányos helyzetû fiataljaivalfoglakozik. A program célja az, hogy elsôsorban másodgenerációs munka-nélküli, szakképzetlen, iskolai képzésbôl lemorzsolódott illetve információtólelzárt kistelepüléseken élô 16-25 éves regisztrált és nem regisztrált fiatalokatkaroljon fel. A programban vállalt feladatunk 90 fiatalnak a munkaerôpiacramozdítása, és tapasztalataink megosztása a tanácsadókkal a KontaktAlapítvány Tanácsadók Klubján.

Munkavállalási tanácsadók mellett jelentôs számban dolgoznak még a prog-ramban szociális munkások és pedagógusok is. A program sikerességét fogjákvalószínûleg elôsegíteni a mentorok – a Szent István Egyetem másod- és har-madéves munkavállalási tanácsadó szakos hallgatói -, akik koruknál fogvahamarabb megtalálják az együttmûködéshez szükséges hangot a fiatalokkal.A stáb laikus segítôkkel is kiegészül. A program állandó munkatársain kívül szá-mos (gazdasági, pszichológus, szociális munkás és munkavállalási) szakértôt isfoglalkoztat.

A Kontakt Alapítvány programban koordinátora, a Szent István Egyetemmunkatársainak szupervíziója mellett. A gyakorlati feladatok lebonyolításáraa munkaügyi kirendeltség, az önkormányzatok, a nevelési tanácsadó, a család-gondozó intézmények, valamint a városi civil szervezetek, kisvállalkozások,illetve képzô intézmények együttmûködésében kerül sor. Az együttmûködôintézmények kapcsolatépítését szolgálja az 1–2 havonta megtartott szervezet-fejlesztô tréning, mely egyben arra is jó alkalom, hogy a program tapasztalataitmegbeszéljék a felek.

A Kontakt Alapítvány programjának bázisa a Támaszpont Iroda – Gödöllôn,a Petôfi Sándor Mûvelôdési Központban – állandó ügyelettel várja a fiatalokat.Turán, Zsámbokon, Valkón és Dányon is heti rendszerességgel ügyeletet biz-tosítunk. Az információ szélesebb körben való eljuttatását segíti elô az, hogya programról több újságban is megjelent cikk: a Gödöllôi Szolgálat címû hetilap,a Szent István Egyetem havi lapja, Valkó Hangja és a Zsámboki Krónika isfoglalkozott vele.

A Támasz-pont program a környezô településeken dolgozók számára segítkialakítani egy olyan modellt, amely az egyéni prevenció keretében képzeli ela hátrányos helyzet felszámolását.

Németh Antal programvezetôTámasz-pont (Kontakt Alapítvány)2100 Gödöllô, Szabadság út 6.28/514-121 [email protected]

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Reszocializáció 2

Érettségi alternatív úton

A mûhely az iskolarendszerbôl kiesô fiatalok reintegrációja tapasztalataivalfoglalkozott, a Belvárosi Tanoda két pedagógusa és a Külvárosi Tankör kétvezetôje, szociális munkása és egy diákja ismertetôi mellett minden részvevôaktív bekapcsolódásával.Az iskolák nem dolgoztak ki szabályrendszert a bekerülés feltételeirôl, egyetlenkikötés, hogy a hozzájuk jelentkezô diáknak már legyen megkezdett középisko-lai tanéve. Mára mindkét iskolában túljelentkezés tapasztalható. Ezekben az iskolákban a szülôk szerepe nem igazán jelentôs, sôt. Köszönhetôez többek között az eleve magasabb korösszetételnek, illetve, annak hogya pedagógusok elsôsorban a diákokra, az ô problémáikra, lehetôségeikrefókuszálnak. Ez nem jelenti azt, hogy elzárkóznának a szülôktôl, de nemjellemzô a kapcsolattartás.Az iskolák – egymáshoz hasonlóan – elsôsorban pedagógiai módszerekkelsegítik diákjaikat, hiszen az ott dolgozók elsôsorban tanárok, akik pedagógusiszerepükben mások, mint általában a hagyományos oktatási intézményekbendolgozó pályatársaik. Nem segítô szakemberként foglalkoznak a hozzájuk for-duló kamaszokkal, hanem pedagógusként alakítanak ki bizalmi viszonyt, elfo-gadó, barátságos légkört diákjaikkal. Más elnevezést használnak ugyan, dehasonlóan gondolkodnak a tanár–diák kapcsolatokról: alapvetô érték a kölcsö-nös bizalom és szimpátia.A szociális munka lehetôségeirôl, nem is elsôsorban az alternatív iskolai, hanema hagyományos keretekben esett szó. A kérdés nyitott maradt. A jelenlévôkegyetértettek abban, hogy pillanatnyilag a hagyományosan mûködô oktatásiintézmények – amelyek alapvetôen más viszonyrendszerrel mûködnek, mint azalternatív iskolák – nehezen nyitnak, és már az is nagy eredmény, ha az alter-natív pedagógiai szemlélet egy-egy szelete beépül a programjukba.A korábbi trend megfordult, újabban a Külvárosi Tankörben helyeznek nagyobbhangsúlyt a szolgáltatások bôvítésére, a közösségi programokra, míg a Bel-városi Tanoda – éppen fordítva – a pedagógiai eszközökre koncentrál.A mûhely házigazdái, Szalai Dóra ([email protected]) és Varga-HegyiEszter ([email protected]) iskolai szociális munkáról szóló írása a Család,gyermek, ifjúság 2002/6. számában jelent meg.

Szebényi CsillaBelvárosi Tanoda1054 Budapest, Molnár u. 9.06-1-266-3378

Czikora GyörgyiKülvárosi Tankör Középiskola1058, Budapest, Drégelyvár u. 6.06-1-417-1434

Líceum Zöld Kakas Mentálhigiénés Szakközépiskola1098 Budapest, Hurok u. 11.

Reszocializáció 3 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Körzeti Általános IskolaBaktakék

Iskolánk Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti részén hét, önhibáján kívülforráshiányos település – Alsógagy, Baktakék, Beret, Csenyéte, Detek,Felsôgagy, Gagyapáti – gyermekeinek nevelését és oktatását végzi. Az iskolárais kiható, az önkormányzatoktól fokozott anyagi törôdést igénylô tények körzetiszinten: nincs munka, jelentôs az inaktív korúak (45%), a cigányság (46%),a 0-16 évesek aránya (30%). Az infrastruktúra folyamatos fejlesztése szükséges.Nagyon szép természeti környezetben lévô iskolánk jelenleg 144 – 80%-banhalmozottan hátrányos helyzetû – gyermek egész napos nevelését és oktatásátlátja el. Az iskola olyan – pályázati támogatásból is fejlesztett és fenntartott –pedagógiai programkínálattal áll a gyermekek rendelkezésére, mely esélyt adtanulásuk sikerességéhez. Az egész napra (7.20 órától 16.30 óráig) biztonságotnyújtó iskola külsô és belsô rendezettségével, tisztaságával, korszerûségéveltársadalmi integrációt is igyekszik generálni. Célunk, hogy legalább a körzeti –valós tudást takaró – 3,5-es tanulmányi átlagot tartani tudjuk.

A pedagógiai munkánk öt fô területre szervezôdik: tantervi órák, szabadidôstevékenységek sávja, iskolai évközi programok, nyári tehetséggondozás ésfelzárkóztatás. Minden szakmai dokumentumot az iskola pedagógusai magukdolgoztak ki, igazolva innovációs készségüket és mesterségbeli tudásukat is.Az iskola programkínálatot bôvítô adottságai: tornaterem, kondicionáló terem,sportudvar, park, gyakorlókert, könyvtár, számítógépterem, iskolatörténeti gyûj-temény, korlátlan internet-hozzáférés, hordozható nyelvi laboratórium.Az iskola pedagógiai programkínálata a gyermekeknek a szabadidôs sávban:naponta: sportolás, könyvtárhasználati foglalkozás, számítástechnika, hetente:mesekör, diákújságírás, színjátszó kör, énekkar, médiakör, EU-kör, képzô-mûvészeti kör, zeneoktatás, angol társalgási kör, háztartási kör.

Több projectet, programot futtatunk tanulóink esélyei, munkánk javítása érde-kében. Az iskola szakmai kompetenciáját növelô saját rendezvényeket szerveza kistérség és a megye számára.

Az iskola és fenntartóinak jelenleg formálódó közös célja egy átfogó –várhatóan közoktatás-fejlesztést indukáló – integrációs program megvalósítása,melynek fô elemei: fogyatékos tanulók integrált oktatása, a roma és nem romaarány változtatása, a tanulói elvándorlási arány fékezésével, pedagógiai prog-ramkínálat bôvítésének hosszú távú segítése, a pedagógusok kompetencia-készlete fejlesztésének segítése.

Restyánszki Lászlóné igazgató közoktatási szakértô(Solt Ottília Díjas, Trefort Ágoston Díjas pedagógus) Körzeti Általános Iskola3836 Baktakék, József Attila utca 10.06-46-440-145, [email protected]

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Roma gyerekek segítése 1

„Ocsu-mnyo” (Szemem fénye) cigány játszóházHalmozottan hátrányos helyzetû roma kisgyermekek szocializációjánakelôsegítése

Pécs roma lakóinak jelentôs része a keleti külvárosban, Meszesen él, a városlegszegényebb, szociálisan leginkább rászorult, peremhelyzetben levô terü-letén. Ez a városrész a pécsi bányászat fejlôdésével párhuzamosan alakult ki,következésképpen a bányászat válságjelenségei azonnal megjelentek a 80-asévek közepén. A városrész fejlôdése már a 70-es évek közepén, a nagylakótelepek építésének korában megállt, majd az ipari szerkezetátalakulássalegy idôben elkezdôdött a slumosodás. Ma a lakosság kb. 35%-a roma, sok-gyermekes család, szociális szempontból ennek az összes következményével(munkanélküliség, alkoholizmus, családi mobilitás, a gyermekek iskoláztatásigondjai, s egyéb devianciák). További körülbelül 30%-uk idôs, egészség-károsodott bányász és családja, igen rossz anyagi–gazdasági körülményekközött. A területen élô aktívkorúak többnyire munkanélküliek, mentális és/vagyegészségi problémák, vagy képesítés hiánya okán. Ugyancsak megfigyelhetô aterületen élôk „másodlagos gettósodása”, azaz a lakosság lokális elkülönítése,amelynek révén elveszítik orientáló és szabályozó kultúrájuk szerepét.Programunk az „Ocsu-mnyo” cigány játszóház vonzási körzetének romalakosságára terjed ki, akik így kapcsolatba kerülnek az elsô - önként választott- intézménnyel (mivel bölcsôdében mûködik a játszóház), s ezt az interkulturáliskapcsolatrendszert akarjuk oly módon kihasználni és gazdagítani, hogy egész-ségügyi, szociális, és pedagógiai segítséget is tudjunk adni a családoknak.Programjaink a személyes kapcsolatra és a közösségi tanulás elônyeireépítenek.

Célkitûzéseink:a.) A 0-3 éves korosztály egészséges szocializációjának programokkaltörténô támogatása, segítése. Mivel e korosztály elsôdleges szocializációságense a család, ezért a szolgáltatásokkal nem a kisgyermeket, mint egyént,hanem a családot, mint gondozó–nevelô környezetet célozzuk meg. Hatékonytársadalmi integrációjának segítése, támogatása adaptív magatartásmódok,viselkedéselemek, szokások megerôsítésével.b.) A gyermekek nyelvi fejlôdésének segítése indirekt módszerekkel, a szülôkkelvaló foglalkozásokkal, illetve a szülô–gyermek nyelvi interakciók gazdagítása,az anyai „tanítási stílus” fejlesztésével, mintakövetéses módszer alkalmazásá-val, a gyermeket váró édesanyákkal, csecsemôs, illetve kisgyermekes csalá-dokkal való foglalkozások alkalmaival.Hisz a „nyelv szabja meg és struktúrálja azt, hogy mit és hogyan tanul mega gyerek, oly módon, hogy korlátok közé szorítja a jövôbeli tanulást”.c.) A gyermekvárás idôszakára való felkészítés, (egészségügyi, pszichológiai,szociális stb. aspektusokkal) szülésre való felkészítés, a baba fogadására valócsaládi felkészítés, szociális, orvosi, pedagógiai tanácsadások.

Csonka Anna programvezetô7636 Pécs, Nagy Ferenc tér 4. I. 5.

Roma gyerekek segítése 2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

A Mária Iskolatestvérek Határtalan Szíve

A Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend küldetése a fiatalok oktatása-nevelése,a szociálisan hátrányos helyzetûek segítése.

Ezzel a céllal alakult meg 1999. március 28-án Esztergom Töltés utcaicigánytelepén egy marista közösség, ahol három külföldi testvér a romákkalsorsközösséget vállalva él.A „Határtalan Szív” Alapítvány ennek a missziós tevékenységnek a támo-gatására jött létre 2001-ben. Ez a kiemelten közhasznú szervezet feladatánaktartja a hátrányos helyzetû, veszélyeztetett, valamint roma gyermekek és fiata-lok oktatását, nevelését, családsegítését, társadalmi beilleszkedése segítését,szociális felzárkóztatását, munkavállalásuk, képzésük támogatását, kulturálisértékek átadását.„A Mi Házunk”-ban 2002. március óta folytathatjuk a 3 éve elkezdett munkát.Az elnevezés arra utal, hogy aki hozzánk belép, érezze a házat sajátjának.

„A Mi Házunk” nem iskola, hanem olyan ifjúsági és szabadidôs központ,közösségi tér, ahol a délutáni programok a pedagógusok, a testvérek és önkén-tesek vezetésével családias hangulatban zajlanak, hiszen a marista nevelésalapja a szeretet.

„A Mi Házunk” egyedi pedagógiai program alapján mûködik, melynek célja:• személyes képességek fejlesztése,• erkölcsi értékek és higiéniás szokások megismertetése,• cigány és magyar kultúrával kapcsolatos ismeretek bôvítése,• vallásos érzület táplálása ökumenikus formában,• megfelelô teret adni a különbözô nevelô, képességfejlesztô, ismeretterjesztô

és szociális tevékenységekhez ismerkedés az informatikával, informálás éssegítségnyújtás a pályaválasztáshoz, munkavállaláshoz.

„A Mi Házunk” pedagógiai programjának fôszereplôje minden egyes gyerek,ezért nyitva áll nemcsak a környék, hanem a város fiataljai elôtt is.A foglalkozásokon 4 csoportban 2-28 év közötti gyerekek és fiatalok vesznekrészt naponta 16-tól 19 óráig és a hétvégi szabadidôs programokon is.

Különbözô színes és változatos programokat vehetnek igénybe:• az iskolában tanultak elmélyítése,• könyvtárhasználat,• képességfejlesztô játék, szórakozás,• zenei képességfejlesztés,• kézmûvesség és vizuális nevelés,• hitoktatás,• videónézés illetve filmforgatás,• bevezetés az informatikába, internet-használattal,• ismerkedés különbözô nyelvekkel,

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Roma gyerekek segítése 3/1

• testnevelés és sport,• színjátszás,• ismeretterjesztô elôadások,• kirándulások,• cigánytábor, cigánynap,• megemlékezés legfontosabb ünnepeinkrôl,• kötetlen beszélgetés adott témákról,• életvitellel kapcsolatos ismeretek,• nôi-klub, varró-tanfolyam,• „Ébresztô-program”, azaz az óvodások óvodákba szállítása.

Foglalkozásaink célja a nevelés, a legjobb teljesítmény elérése a közösségérdekében.

Teleházat is mûködtetünk „A Mi Házunk”-ban. Szolgáltatásai: • közhasznú tájékoztatás,• szociális és hivatali ügyintézés,• segítségnyújtás, tanácsadás a pályaválasztáshoz és munkavállaláshoz,• számítógéppel való munka, számítógépes játékok,• Internet-használat.Teleházunk a déli városrész közösségi, információs centruma, mely közel viszimindenkihez az informatika világát, információt hoz-visz a cigányteleprôl.

Programjainkba tervezzük bevonni a legkisebbeket és a felnôtteket:• tanfolyamok szervezése (cigány nyelvi és kulturális),• távmunkában való részvétel a munkaerôpiaci reintegráció elôsegítésére,• szociális mentori segítôhálózat kialakítása.

Szeretnénk, ha „A Mi Házunk” olyan oltalmazó hely lenne, mely úgy fogad bemindenkit, mint egy HATÁRTALAN SZÍV.

Tomkó Borbála„Határtalan Szív” Alapítvány2500 Esztergom, Töltés utca [email protected]

Roma gyerekek segítése 3/2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Vázlat a roma gyermekvédelemrôl

Az elôadásomban azt fejtettem ki az érdeklôdôknek, hogy mi az, amit a romagyermekvédelemrôl a hallgatóknak általában tudniuk kell.

Célja:

A hallgató világosan lássa, hogy mik azok a sajátosságok a gyermekvédelemterületén, amelyek a roma gyermekekkel kapcsolatosak.

Feladata:

A hallgatók ismerjék meg a roma családok sajátos értékrendjét, belsô struk-túráját, rendelkezzenek úgynevezett romacsalád-ismerettel.Ismerjék meg továbbá, azon intézményeket a hallgatók, ahol a legtöbb eset-számban foglalkoznak a roma gyermekek problémáival.Ismerkedjenek meg olyan szakmai szempontokkal, megközelítésekkel, ame-lyek a roma gyermekekkel kapcsolatos esetkezelésekben hatékonyaknakmondhatók.A roma identitás a roma gyermekek nevelésében.A gyermekek, ezen belül a roma gyermekek védelmének rendszere.

Gyermekjóléti alapellátások:

Gyermekjóléti szolgálatok a roma gyermekvédelemben.Roma gyermekek az alapellátásban és a védelembe vételben.Az egyéni esetkezelés sajátossága a roma gyermekekkel kapcsolatos esetekben.A közösségi szociális munka szerepe adott roma közösségeknél.A veszélyeztetésrôl és a veszélyeztetettségrôl.A családgondozás alapvetô elvei.

A gyermekvédelmi szakellátás:

A gyermekotthonokban vagy befogadó családoknál elhelyezett roma gyer-mekek helyzete.Az utógondozás szerepe a szakellátásban.A nevelô szülôi rendszer és a családi kapcsolat fenntartása a roma gyer-mekeknél.A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgáltatás.A javító nevelô intézetek.A helyettes szülôi hálózatokról és az átmeneti otthonokról.A roma gyermekek örökbefogadásáról.

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Roma gyerekek segítése4/1

Gyámügyi igazgatás és a gyámság:

A gyámügyi feladatok.Az ideiglenes elhelyezés.A gyermekek tapasztalatai a döntésekben való részvételrôl.A pártfogói felügyelet.

Az iskolai, óvodai gyermekvédelem szerepe a roma gyermekeknél:

Az óvoda, iskola együttmûködése a roma szülôkkel.A veszélyeztetettség megállapításának gyakorlata.A roma kultúra oktatásának kihatása az iskolai- óvodai gyermekvédelemre.A szülôk szerepe az óvodai iskolai gyermekvédelemben.A roma identitás felvállalásának dilemmái.

Solymosi Imre intézményvezetôTurai Gyermekjóléti és Családsegítô Szolgálat2194 Tura, Magdolna utca [email protected]

Roma gyerekek segítése 4/2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

A szociális és gyermekvédelmi terület tervezett fejlesztéseia Nemzeti Fejlesztési Tervben

A „MindenGyerek” konferencián ismertetett és akkor még aktuális korábbi ter-veket, elképzeléseket 2003. szeptember végén módosítanunk kellett, mivel túlsok területet, irányt, célcsoportot öleltek fel, ami veszélyeztette a fejlesztésekhatékonyságát, a források koncentrációját.

A tervezett intézkedések rövid tartalma:

1. A társadalmi befogadás elôsegítése a szociális területen dolgozó szakem-berek képzésével (AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL)A társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben fontos, hogy a szociális területendolgozó szakemberek ne csak az ügyfelek/ellátottak elsôdleges szükségleteitlássák el, hanem készítsék fel, tegyék képessé ôket a munkaerôpiaci és képzésibeilleszkedésre, részvételre. A szociális munkásokat, önkénteseket és szociálisigazgatási dolgozókat szeretnénk bevonni a munkaerôpiaci ismeretekkelkapcsolatos képzésekbe, az intézmény- és ágazatközi együttmûködésekkialakításába. A képzések másik fô iránya a család és a munkahely össze-egyeztetését elôsegítô (nappali) szolgáltatások szakembereinek és önkénte-seinek képzése. A társadalmi beilleszkedés és bûnmegelôzés hatékonyabbátétele érdekében a képzésekben a pártfogók is részt vesznek. Tervezett források 2004-2006 között: 16,63 millió euró (4,2 milliárd Ft)

2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése(AZ EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP TÁMOGATÁSÁVAL)Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásából megvalósuló bentlakástis célzó korábbi fejlesztési elképzelésünk a bizottsági egyeztetéseket követôenleszûkült az egyes nappali ellátások kiépítésére, bôvítésére. A munkaerôpiacibeilleszkedés szempontjából fontos, alábbi ellátásokat kívánjuk fejleszteni: • A bölcsôdei ellátást - elsôsorban a 10 ezer lakosságszám feletti városokban -, va-

lamint a rugalmas napközbeni gyermekellátásokat, mivel ezek kiemeltenfontosak a gyedrôl, gyesrôl a munkaerôpiacra visszatérô nôk támogatásában,a családi élet és a munkahely összeegyeztetésében;

• A fogyatékkal élôk új nappali intézményeit, különösen a hátrányos helyzetûtelepüléseken és kistérségekben, mivel jelenleg itt a legkevesebb a rájukirányuló szolgáltatás és munkalehetôség;

• A hajléktalanok új nappali intézményeit, amelyeket nagyobb városokban kívá-nunk kialakítani, ahol az új szolgáltatások munkaerôpiaci programokhoz,valamint szálláslehetôségekhez is kapcsolódhatnak. (Ez utóbbit azonbancsak hazai forrásból lehet biztosítani.)

Tervezett források 2004-2006 között: 32,96 millió euró ( 8,5milliárd Ft)

Drosztmérné Kánnai Magdolna szakmai fôtanácsadóEgészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Szociális StratégiaiÖnálló Osztály1051 Budapest, Akadémia u. 3. II. 223, 06 1 [email protected]

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Gyermekjólét 1

A Káposztásmegyeri Zabhegyezô Játszóház

A Zabhegyezô Gyerekanimátorok Egyesülete 1991-ben alakult, elsôsorban nemhivatásszerûen gyerekekkel foglalkozó fiatal önkéntesek szakmai szervezeteként.A tagság kétharmada húsz évnél fiatalabb és csak néhányan idôsebbek huszonötévnél, utóbbiak általában hivatásossá – tanárrá, népmûvelôvé – lett egykoriönkéntes fiatal segítôk.Az Egyesület foglalkozik gyerekanimátorok felkészítésével, továbbképzésével,ehhez kapcsolódóan módszertani anyagok kiadásával, animátorok illetve gyerek-és ifjúsági csoportok számára programok (találkozók, táborok) szervezésével.Az Egyesület minden programja nyitott, az azokon való részvételnek nem feltételeaz egyesületi tagság. A Játszóház 1993. december 20-án nyílt meg, Budapest Fôváros IV. kerület, ÚjpestÖnkormányzata és a Zabhegyezô Gyerekanimátorok Egyesülete együttmûködésimegállapodása alapján. Az Önkormányzat biztosítja a Sárpatak u. 8. sz. alatti helyi-séget, a mûködési alapköltséget. Az Egyesület pedig a Játszóházat meghatározottnyitvatartási idôvel, házirend meghatározásával, gyerekeknek illetve családoknakszóló programokkal mûködteti. A Játszóház, mint napközbeni ellátást nyújtóintézmény, kapcsolatban áll az érintett családokkal és a gyerekjóléti intéz-ményekkel. Az Önkormányzattól kapott támogatást pályázatokon indulva egészíti ki.

Szolgáltatásaink rendszerességüket és céljukat tekintve a következôképpendifferenciálhatók:• Napi rendszerességû kötött és kötetlen szabadidô eltöltési lehetôségek biz-

tosítása• Heti rendszerességû szakkörök• Havonta egész napos családi programok• Nyaranta tábor, tavasszal részvétel az egyesület Gyerekfesztiválján• Egész évben játékkölcsönzô mûködtetése• Foglalkozásvezetô kamaszok képzése (Ifi-képzés)

Ezen a lakótelepen semmilyen kulturális intézmény (mozi, mûvelôdési ház,könyvtár stb.) nincs. A Játszóház megnyitásáig a gyerekek nem, vagy csak nagyonritkán kaptak lehetôséget iskolán kívüli idejük közösségi eltöltésére, ugyanisa legközelebbi mûvelôdési házig több megállót kell busszal menni, amit a szülôka kisebbeknek nem engedélyeznek egyedül. A Zabhegyezô Játszóház animátoraiezért hiánypótló tevékenységet végeznek.Programjaink kiscsoportos aktivitásokra építenek. Szeretnénk a gyerekeknekmegadni a valahová tartozás élményét. Szakköreink, rendezvényeink mindiga gyerekek bevonásával folynak, semmit nem csinálunk meg helyettük, „csak”a segítségünket kérhetik. Célunk a készségfejlesztés, a játszva tanulás, összetettismeretanyag átadása a gyerekek számára.

Solymár Eszter, Vass NikaZabhegyezô Játszóház1048 Budapest, Sárpatak u. 8., 06-1-230-6264

Gyermekjólét 2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

„Játszva megelôzni” A játszótér–játszóház program rövid ismertetése

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kiemelt feladatának tartja a gyermekek és azifjúság védelmét, valamint a hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélye-gyenlôségének elôsegítését.

A szervezet történetének ilyen irányú, legszélesebb rétegeket érintô programja1998-ban indult el „Játszva megelôzni” címmel. A program egy olyan cselekvésiterv része, amely a lakótelepi övezetek rehabilitációjára irányul. Ezen belül iselsôsorban a szabadidôs, a kulturális és a gyermekvédelmi infrastruktúrahiányainak pótlására helyezi a hangsúlyt.

A program keretében az MMSZ olyan játszótereket és játszóházakat építlakótelepi övezetekben, ahol az ott élô gyerekek és szüleik hasznosan, kulturáltkörülmények között, a korosztályos igényeknek megfelelôen tölthetik el szabad-idejüket. Az egész évben nyitva tartó játszóterek kialakítása lehetôvé teszi, hogytöbb korosztály tudjon egyszerre, zavartalanul részt venni a tér életében.

A program alapvetô szakmai célkitûzése, hogy preventív, szocializációs ésintegrációs hatásokat indukáljon. Jelzôszerepe miatt szervesen illeszkedika gyermekvédelmi intézmények sorába, az oktatási és kulturális infrastruktúrahiányzó elemeit pótolja. A szakmai program gyakorlati megvalósítói a ját-szótereken dolgozó szociálpedagógusok.

Az MMSZ - a „Játszva megelôzni” program keretében - Budapest III. kerüle-tében hat, Esztergomban, Tatabányán, Miskolcon, Szegeden, Pápán pedigtovábbi egy-egy játszóteret–játszóházat létesített lakótelepi környezetben.

A létrehozott játszóterek tehát nem a hagyományos értelemben vett játszóhelyek.

Palotai Ilona programkoordinátorMMSZ Játszótér-játszóház Program Országos Módszertani Központ1033 Budapest, Miklós utca 32. 06-1-388-8920/125. mellé[email protected]/mmszbp


Több, mint játszóház: Játéktár!Mikkamakka Családi Játéktár

Hazai és nemzetközi szakmai és szülôi körökben elismert színvonalas családi ésgyermek játékbirodalom, egyedi módszertan és innováció! Kiváló játékok, szak-emberek, tartalmas szabadidô-eltöltés az egész családnak!

Kire vár a Játéktár?Minden gyerekre 3 hónapostól 10 éves korig! Minden családra!

Hol találod a Négyszögletû Kerekerdôben?• Budapesten:

Központi Játéktár: V. kerület Balaton utca 15. (06-1-331-4942),Csepelen, Óbudán és a Sárkányvárat a Camponában (06-1-4243-140).

• Vidéken: Kalocsán, Velencén, Úriban, Nagykanizsán, Székesfehérváron• Újság: Játékkalauz – a hírlapárusoknál• Honlapok: www.mikkamakka.hu, www.jatekkalauz.hu, www.sarkanyvar.hu.

Mi található a játéktárban?• Családi játéktár – mindent kipróbálhatsz!

Közös élmények az egész családnak! Sok száz minôségi játékunkból lehetválogatni, helyben játszani és kölcsönözni is! Találkozhatsz, ismerkedhetszmás családokkal is!

• Játékterápia, tanácsadás, képességfejlesztés – együtt a családdal.Képzett játékmesterekkel – játékhasználati, játékvásárlási, nevelési, életve-zetési, fejlôdési kérdésekben!

• Kreatív játéktár – játékfoglalkozások, programokAlkotás, zene, mese, tánc, masszázs, barkács, torna, mûvészi mûsorok

• Partik, zsúrok Játékországban!Feledhetetlen szülinapi élmények varázslatos környezetben, egészséges éssérült gyerekeknek egyaránt!

• Gyermekfelügyelet, napközi, játékóvoda és minioviA szülô nélküli programok is igényesen, egyéni bánásmóddal!

• Szülôi klubok, képzések – testi-lelki harmónia mamának és babának!

• Szakmai módszertani központ – képzések, hálózat, ismeretterjesztés Franchise-rendszerünket folyamatosan bôvítjük – nyiss Te is játéktárat!Oktatási és szociális területen akkreditált képzések, bemutatók, tanfolyamok.Kiadványok – módszertani segédanyagok

Információ szakembereknek: 1055 Balaton utca 15. (06-1-331-4942)[email protected] és játékbirodalom a négyszögletû kerekerdôben!


Alternatív gyermekjóléti program a Periféria EgyesületbenNyíregyházán

A Periféria Egyesület 1995-ben alakult, és tevékenységének központi része azutcai szociális munka végzése hátrányos helyzetû csoportokhoz tartozóegyénekkel és csoportokkal. Az Egyesület elérési és szolgáltatási programokatmûködtet hajléktalanok, prostituáltak és hátrányos helyzetû gyerekek számáraNyíregyháza város területén.

Az elôadás részletesen az 1999 óta mûködô gyermekprogramot mutatta be, amia SOROS Alapítvány támogatásával indult. Munkánk kezdetekor a programelsôsorban az utcán kallódó, csellengô gyerekekre és fiatalokra irányult. Célunkvolt az elérés és a segítségnyújtás a célcsoport számára. Programunk az elmúltévek alatt fejlôdött és bôvült. Napjainkban programunk a hátrányos helyzetûcsaládokban vagy átmeneti otthonban élô gyermekekre irányul. Tapasztalatainkalapján specializáltuk a programot, így mint elsôdleges alternatív gyermekjólétiprogram mûködik.

A program által biztosított szolgáltatások

1. Önismereti és kommunikációs csoportfoglalkozás2. Serdülôkori párkapcsolati helyzetek feldolgozása csoportos módszerekkel3. Probléma-feldolgozás–esetmunka4. Prevenciós programok5. Szabadidôs foglalkozások6. Felzárkóztató foglalkozások

A gyermekprogramban dolgozó szakemberek és segítôk (szociális munkás,pszichológus, pedagógus, védônô és önkéntes segítô) együttmûködneka városban mûködô Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, az általánosiskolák gyermekvédelmi felelôseivel, a Nevelési Tanácsadó szakembereivel,valamint gyermek- és ifjúsági programokat mûködtetô civil szervezetekkel.

Szoboszlai Katalin elnök-helyettesFodor Éva szociális munkásPeriféria Egyesület 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 29. [email protected]@axelero.hu


A családi napköziÚj szolgáltatás a gyermekek napközbeni ellátására

1. Mi is a családi napközi?„A gyermekek napközbeni ellátásának minôsül a bölcsôdei és óvodai ellátásban nemrészesülô, továbbá az iskolai oktatásban részesülô gyermekeknek az iskola nyit-vatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanuló szobai ellátástigénybe nem vevô gyermek családi napköziben történô, nem közoktatási célúellátása. (…)A családi napközi a családban nevelkedô gyermekek számára nyújt életkoruknakmegfelelô nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást.A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kellnyújtania.” (Gyvt.1997.) A családi napközit fenntartó a saját otthonában vagy a célnak megfelelôkörnyezetben kisgyermekek gondozását, nevelését, vállalja. Egy személy általmûködtetett családi napközibe 5-7 – 20 hetes és 14 éves kor közötti gyermek járhat. 2. A családi napközi bevezetésének indokai: • Az élet ugyanazon szakaszára esik a pályakezdés, a családalapítás és az egzisz-

tenciateremtés.• Sokan félnek munkahelyük elvesztésétôl.• Sok család dönt úgy, hogy az édesanya a gyermek születése után mihamarabb

visszatér dolgozni.• A fôhivatású anyaság részint anyagi, részint neveltetési és szocializációs okok

miatt nem elterjedt.• A többgenerációs családok együttélése ritka, a nyugdíjkorhatár emelésével

a nagyszülôk egyre kevésbé tudnak segíteni a kisgyermekek nevelésében.• Drasztikusan csökkent a bölcsôdei férôhelyek száma, sok településen meg is szûnt

az intézmény. • A bölcsôdével rendelkezô településeken is tapasztalható a szülôk egy részének

igénye más ellátási formára:-családiasabb, kisebb létszámú ellátási forma elônyben részesítése a gyermekbetegsége, speciális szükségletei miatt,

-a gyermekfelügyeletnek a szülôk elfoglaltságához rugalmasan alkalmazkodó biz-tosítására,

-nagyobb gyermekek esetében speciális tanulási feltételek, korrepetálás bizto-sítására.

3. A családi napközik elindításának feltételei: I. Üzleti terv II. Felkészítô tanfolyam III. Mûködési engedély

4. A Szekszárdi Kék Madár Alapítvány által mûködtetett családi napközi ered-ményeirôlAz alapítvány 2001. áprilisától mûködteti a szolgáltatást.A mûködési engedély szerint legfeljebb 12 gyereket fogadnak. A szolgáltatás kiegészül Játszóházzal és házi gyermekfelügyelettel.

Jankó Judit, fôiskolai adjunktus, Kékmadár Alapítvány Kuratóriuma elnökhelyettesePTE IGYFK Szociálpolitikai Intézet, 7100 Szekszárd, Szt. István tér [email protected]


A gyermekvédelmi alapellátás és szakellátás kapcsolatrendszerérôl készített budapesti felmérésrôl

A Budapest Fôváros Önkormányzata Fôpolgármesteri Hivatal Gyermek- ésIfjúságvédelmi Ügyosztálya megbízásából 2003. tavaszán elkészült kutatásalapvetôen a fôváros kerületeiben mûködô gyermekjóléti és gyermekvédel-mi szolgáltató és hivatali intézmények, szervezetek és a fôváros fenn-tartásában mûködô szakellátó intézmények alapadatai, kapcsolatrendszer,az abban fellelhetô sajátosság feltárását célozta.

A felmérésbe bevontuk a fôváros 23 kerületének gyámhivatalát, jegyzôigyámhatóságát, gyermekjóléti szolgálatát, valamint a fôváros által fenntar-tott 29 szakellátó intézményt és a Fôvárosi Területi GyermekvédelmiSzakszolgálatot (TEGYESZ). Mindösszesen 99 intézményt és szervezetetkerestünk fel.

A felmérést megalapozó stratégiai-szakmai alaptételek:

A gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényhatályba lépése nyomán többszereplôssé, a munka jellegét tekintve többfókuszúvá vált a gyermekvédelmi rendszer. A rendszerben szereplôszervek, intézmények (gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok,TEGYESZ, gyámhivatal, gyámhatóság) szakmai kapcsolatrendszere - azeddigi 5 év tapasztalata alapján - átgondolásra és fejlesztésre szorula hatékonyabb és koordináltabb segítôi munka érdekében.

A gyermekvédelmi törvény hatályba lépése elôtt lényegében háromszerep-lôs volt a hazai gyermekvédelmi rendszer, az „alapellátás” szolgáltatásioldala részben (de szigorúan önkéntes alapon) volt csak lefedve a család-segítô szolgálatok által, hivatali oldala pedig a korábban tanácsi, utóbbönkormányzati hivatalokban önálló szervezeti egységet alkotó gyámügyiosztályokkal volt biztosítva, akik ellátták a törvényileg meglehetôsen kör-vonalazatlan védô–óvó feladatokat, és eljártak a hatósági beavatkozástigénylô esetekben is. A szakellátás központi szervezete a megyeiszervezésû GYIVI volt, amelynek igazgatója a gyermekek feletti jogokgyakorlásával lényegében minden nevelôotthon és más szakellátóintézmény felett állt. Ezt a rendszert alakította át a hosszú vajúdás utánelfogadott gyermekvédelmi törvény, amely az alapellátás szolgáltatásioldalaként létrehozta a gyermekjóléti szolgálatokat, a hivatalos teendôketmegosztotta a jegyzô alá tartozó gyámhatóság illetve a megyei közigaz-gatási hivatalok alá rendelt gyámhivatal között. A szakellátásban pedig„gyengítette” és koordinatív, tanácsadói funkciókkal látta el a TEGYESZ-t,miközben megerôsítette a gyermekotthonok és más szakellátó intézményekvezetôinek hatáskörét. A szervezeti struktúra átalakítása ily módon mindenszinten változást hozott, hatásköri és szakmai kérdésekben is.

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Gyermekjólét 7/1

Ezek természetes módon okoztak különbözô jellegû (szervezeti, szakmai,emberi), és mélységû feszültségeket az érintett szervezetekben dolgozókszámára, ezek csomópontjai a következôk:

Az alapellátás szolgáltatási oldalán megosztotta a szociális szakmátcsaládsegítô és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátása terén,hiszen a törvény úgy rendelkezik, hogy az egyik oldalon megengedi a egy-személyes gyermekjóléti szolgáltatást, a másik oldalon pedig szervezetikeretben markánsan szabályozza a mûködés módját. Éles feszültségethozott létre a régebben mûködô családsegítôk és az újonnan alakult gyer-mekjóléti szolgálatok között a kliensek átirányításának és/vagy átadásánakkérdésköre, hiszen a családsegítôk kliensei 80-85%-a gyermekes családvolt és jelenleg is az.

Azzal, hogy az alapellátás szolgáltatási oldala megjelent, két korábban nemtúl intenzív szakmai viszonyban álló intézményrendszer szakembereinek(szociális munkás illetve önkormányzati ügyintézôk) kellett egymáshozcsiszolódni szakmai, szemléleti megközelítésmódokban és a konkrétmunkafolyamatot érintô kérdésekben is.

A korábbi gyámügyi osztályok szétválasztásából kialakult gyámhatóságokés gyámhivatalok között hatáskörben, munkamegosztásban és a munkajellegében jelentkeztek feszültségpontok. A gyámhivatal megôrizte ésmegerôsítette klasszikus feladatkörét, a gyámhatóság számára új kihívástjelentett a gyermekjóléti szolgálatokkal és a jelzôrendszerrel, valaminta gyámhivatallal való kapcsolatrendszer kiépítése és mûködtetése. A TEGYESZ korábbi döntési kompetenciái (elvileg) csorbultak, egyrészta gyámhivatallal, másrészt a gyermekotthonokkal kapcsolatban, miközbenmegnôtt a koordináló, tanácsadó funkciója, amely természetes módonmásfajta szakmai és szemléleti alapelvû munkát igényel, a korábbi sorsokateldöntô, alapvetôen irányító jellegû helyett.

A gyermekotthonoknak megnövelt szakmai, hatásköri önállóságukat kon-teksztusában kellett kialakítani. amikor az egész hazai szakellátás átalakul,a korábbi nagy létszámú intézményeket a lakás-otthoni elhelyezés váltottafel. Természetesen ez másfajta szakmai-szemléleti megközelítést igényel azott dolgozóktól. Mindeközben szakmai kihívásként és feladatként megje-lent az is, hogy a gondozott gyermekek és családjaik esetében megosztó-dott a felelôsség és a szakmai munka közöttük és a gyermekjóléti szol-gálatok között.

Gyermekjólét 7/2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

A sokrétû szervezeti, függôségi, hatásköri és fôként szakmai, szemléleti,emberi, kollegiális mûködésmódbeli változásokra a benne szereplôket csakkorlátozottan készítették fel. Nem szervezôdtek interaktív szakmai fórumoka kétfajta ellátási forma (alap és szak) illetve a kétfajta munkamód (szolgál-tató és hatósági) alapelveinek, rendjének megismerésére, a különbözôhelyeken dolgozók közötti szakmai–emberi kapcsolatok erôsítésére.Mindezek hatására kapcsolatrendszerük a mai napig feszültségekkel,különbözô mértékben, de bizalmatlansággal telitett.

A felmérés a gyermekvédelmi rendszer tagjainak munkáját, munkatapasz-talatait, véleményét összegzi a gyermekvédelmi törvény hatályba lépésétkövetô feladatmegosztásokról, a családsegítô és gyermekjóléti szolgálatokkapcsolatáról, a gyámhatóság és gyámhivatal viszonyáról, a gyermekjólétiszolgálat és a hivatal közötti kapcsolatról, az alapellátás és a szakellátásegyüttmûködésérôl, és mindegyikük jelzôrendszerrel kialakított munkakap-csolatáról. A felmérés másik aspektusa a különbözô szervezetek sajátosmûködésmódját és a hatékony esetvezetéshez szükséges szakmai és sze-mélyiségvonásokat elemzi.

J. Klér AndreaSziszik ErikaZuglói Családsegítô és Gyermekjóléti Szolgálat1143 Budapest, Füredi park 6.384-23-132


A Kék Vonal Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálat

A Fôvárosi TEGYESZ Kék Vonal Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálata 1993-ban alakult, hogy a veszélyben lévô, gondokkal küszködô gyerekeknek és fiata-loknak nyújtson segítséget. A Kék Vonal az egész országból ingyen hívhatóvezetékes telefonról, nyilvános fülkébôl is. A hívásokat speciálisan képzettlaikus segítôk fogadják az év minden napján, 13 órától 21 óráig, ma már háromvonalon.

A Kék Vonalat többnyire tizenévesek hívják, párkapcsolati, szexualitássalkapcsolatos, családi kapcsolati problémákkal. A hívó szabadon választja és beis fejezheti az anonim telefonbeszélgetést, aminek tartalmát nem kontrolláljaa személyes jelenlét. Az önkéntesek konzultációs lehetôséget nyújtanak, amely-ben a hívót és problémáját meghallgatják, komolyan veszik, és közösen gondol-koznak stratégiákon, lehetôségeken. Sok hívó információt kér a szolgálattól,más esetekben a beszélgetés konklúziója egy vagy több olyan segítô szervezetbevonása, amely a hívóhoz közel tud konkrét segítséget nyújtani.

A Kék Vonal Etikai Kódexe szerint dolgozik. A felmerülô nehézségeketkéthetente, kötelezô esetmegbeszélô csoporton dolgozzák fel az önkéntesek,külsôs szakemberek vezetésével. A munkával járó lelki megterhelések feldolgo-zása, a kiégés megelôzése érdekében mód van egyéni konzultációra és társszu-pervízióra is.

Az önkéntesek munkáját számítógépes adatbázis segíti, a hívásokról vezetettjegyzôkönyvek adataival, segítô szervezetek címeivel, valamint a szakmaimunka hátteréül szolgáló egyéb munkafolyamatok adataival. Ez segíti a beszél-getések és a Kék Vonal mûködésének monitorozását is.

Természetes az önkéntesek nagy arányú fluktuációja, ezért a Kék Vonal 1994óta szinte minden évben indított képzését. A jelentkezôk megismerkedneka Kék Vonal mûködésével, elveivel. Ezt követi egy interjú, a jelentkezô életútja,a segítés speciális módjára serkentô motivációja, valamint a gyerekek és fiata-lok csoportjához fûzôdô attitûdje feltérképezésére.

A képzés három nagyobb egységre tagolódik: 1, Tréning: a segítôi attitûd elsajátítása, önismeret, valamint a telefonban megje-

lenô problémák szakirodalma.2, Kék Vonal ismeretek: a szolgálat elveinek, céljainak, mûködésének megis-

merése.3, Segítô beszélgetés: passzív és aktív hospitálások sorozata tapasztalt önkén-

tesek bevonásával, a 120 óra elméleti és önismereti képzés után.

Gyenese Györgyi és Papp ZsuzsaA Kék Vonal segélyszáma: 06-80-505-000Levélcíme: 1364 Budapest, Pf:125


ÖsszefoglalásA „Védve-túlvédve-védtelenül”, és a „Kapaszkodók és hiányok a serdülôellátásban” címû szekciókról

A gyermekvédelem egyik óriási gondja, hogy a benne résztvevôk úgy érzik,érezhetik, az információk nem jutnak el az érintettekhez, hogy bár a gyer-mekvédelmi törvény megszületése után alakultak, alakulnak új intézmények,vannak felelôsök, mégis, a gyerek még mindig kicsúszik az össze nem érôhálóból. Az egésznek a váza kialakulóban van, de az egyes eset megfoghatat-lan, ha nem illik egyik skatulyába sem, ha nem viseli el a kész megoldásisémákat. A jó szándék, a gyermek életét körülvevôk minden ügybuzgalma,a határidôk sokasága sem elég ahhoz, hogy megtaláltassék a gyerek számáraa megfelelô megoldás. Értekezleteken, megbeszéléseken ülünk, jegyzôkönyvekszületnek, senki nem lehet felelôs, de a gyerek, a család mégsem találkozotta segítséggel. Naivitás lenne azt várni, akár a legnagyszerûbb törvénytôl is,hogy valaha is szó szerint alkalmazható lesz minden esetre. De az elvárhatólenne, hogy a törvény igazodjon az élethez, és fordítva.

Talán nem egészen volt világos, hogy az alapellátást képviselô családsegítô, ésa gyermekvédelmi szakellátás egyik speciális intézménye, egy javítóintézet te-vékenységeiben mi lehet olyan közös pont, ami arra indította a két intézményt,hogy közös szekciókat tervezzen.

Még több magyarázatra szorul, hogyan jutottak munkatársaink arra a gondolat-ra, hogy a szokásos elôadás, referátum, korreferátumok hagyományán túllépve,vitát provokálnak, igényelve a résztvevôk aktivitását, apellálva tapasztalataikra.Mégis ez történt, a Csepeli Családsegítô, és a Rákospalotai Javítóintézet két-szer két órában megpróbálta elôadni azokat a dilemmákat, amikkel napontatalálkozunk, amik néha megkérdôjelezik munkánk értelmét. Voltak közöseseteink,– (Az egyik dramatizált esetben, az anya állami gondozott, majdjavítóintézeti növendékünk, utóbb intézetünk anya–gyermek otthonának lakójavolt. Késôbb gyermekét nevelni akaró, sok segítséggel, sok akadállyal, napon-ta megküzdô anyaként került a családsegítôbe). és vannak közös kollegáink.Beszélgetve tapasztaltuk, hogy ugyanazok a problémák jelennek meg a lát-szólag egymástól távol lévô intézményekben.

Sorolva egymásnak eseteinket közösen jutottunk arra a következtetésre, hogya gyermekvédelmi törvény kerete nem alkalmas minden egyes eset megvá-laszolására, de lehetôvé teszi, hogy az egyes paragrafusoknak értelme helyetta formájában megragadva el lehessen mögé bújni.


A gyermekvédelem két szélsô pontjáról indulva, szakembereink segítségévelmegpróbáltuk megszólítani a szakma gyakorlati képviselôit. A magunk részérôlazt tapasztaltuk, hogy volt értelme. (A két intézmény vállalkozó szellemû dolgo-zói közös felkészülésén, a nagyszerû munkán és baráti kapcsolatok kialakításántúl is.)

A szekciókra beülôk eleinte furcsállva figyelték a dramatizált eseteket, a szokat-lan megszólítást, majd kezdtek ráérezni a lényegre. Arra, hogy szeretnénk túl-haladni az egyes eseteket, és ennél sokkal többet, egy következtetô gondol-kodást várunk el. Egy drogos lány esete – amelyet egy sokkoló kérdéseket tar-talmazó, az eset folyamatát bemutató ábrán is szemléltettünk – elôször érzelmi-leg érintett meg mindenkit. Innen kellett eljutni oda, hogy beszélni tudjunka konkrét eset pedagógiai, orvosi, szociális oldaláról, és még tovább, azokróla droggal kapcsolatos problémákról, amire a jelenlegi ellátó rendszer nem adválaszt.

Miután a szekciókban – a konferencia céljának megfelelôen – sokféle szakem-ber képviselt sokféle intézményt, a beszélgetések többsíkúak voltak. Azért isvoltak a beszélgetések jók, mert ki–ki a saját területében gondolkodva osztottameg a többiekkel gondolatait, kételyeit, és nem a mások felelôsségét firtatta.Érezhetô, tapintható volt a jelen szakembereinek magárahagyatottsága,a tapogatódzó keresése partnereknek, intézményeknek.

A szekció eredménye nem kész megoldások kimondása volt, hanem a „szerep-lôk" egymásra találása. Kollegáink a játékkal, a saját dilemmáik fel- és bemu-tatásával arra bátorították a részvevôket, hogy, ez lehet az a hely, ahol elkezdôd-het a szakmából nagyon hiányzó mûhelymunka, illetve innen kellene sürgetni,indítani hasonló mûhelyeket.

Ha ebbôl valami is sikerült, akkor a szekciók is elérték céljukat.

B. Aczél AnnaESZCSM Rákospalotai JavítóintézeteBudapest, Pozsony u. 36. [email protected] 1 307-6368

Gáborné Aczél ÁgnesCsepeli Családsegítô Szolgá[email protected]

Gyermekjólét 9/2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Adatvédelem vagy gyerekvédelem workshop

A workshop célja a gyerekcsoportok, foglalkozás, illetve táborok során,a gyerekektôl szerzett benyomások, információk, megfigyelések visszacsatolásiés a családi szociális munkába való beépítési lehetôségeinek közös végiggon-dolása. A csoportban szerzett tapasztalatok és az intézmény családokkal valómunkájának összekapcsolása révén felmerülô kérdések, dilemmák közösmegvitatása. A workshopon túlnyomórészt gyermekjóléti szolgálatok, család-segítôk munkatársai vettek részt.

Hogyan használjuk a gyermekektôl kapott információkat?

Ha a gyermekcsoport vezetôi külsô munkatársként a csoportmunkán kívül nemvesznek részt a családokkal folyó munkában a foglalkozásokon tapasztaltakat1: közvetlenül család felé visszajelezhetik. A folyamatból az intézményben dol-gozó, családdal foglalkozó szakember kimarad. A visszajelzést támasz éstovábbi segítség nélkül kell a családnak feldolgoznia, a változásban segítségetnem kap. 2: A csoportvezetôk a családgondozók felé jelzik tapasztaltakat.Kérdés, hogy az így szerzett információkat hogyan jelezze vissza a családgon-dozó, ha nem közvetlenül érzékelte a problémákat. Ugyanakkor a gyerekcso-port vezetôi kimaradnak a visszacsatolás folyamatából. Információk, érzésekveszhetnek el a nem direkt visszajelzés miatt.

Fô szempont a gyerek érdeke, innen indulva mi a leghatékonyabb megoldás?A tapasztaltak minél szélesebb felhasználásával a család mûködése, segítéseérdekében. A gyerek titkait hogyan lehet eszközként úgy beilleszteni a család-gondozás folyamatában, hogy az esetleges családi mûködésbeli problémákrarávilágítva változások katalizátora lehessen a tudás, amit a gyerek ránk bízott?

Konkrét esetek kapcsán végiggondoltak során a részvevôk véleményei alapjána belsô csoportvezetés elônyei és az információk felhasználásának intézményiteamek, értekezletek keretein belüli végig gondolása tûnt a konkrét esetekbenlegjobb megoldásnak, a felhasználási dilemmák feloldásában.

Sik Dorka, Tánczos ÉvaESÉLY Családsegítô Szolgálat1071 Budapest, Dózsa György út [email protected]


A gyermekvédelmi szaktanácsadó munkájaa Budapest XV. Kerületi Pedagógiai Központban

Az iskola gyermekvédelmi feladatai

A probléma minél korábbi felismerése, okok keresése, segítségnyújtás pedagó-giai eszközökkel. Jelzés illetékes szakembereknek. Segítségkérés a gyermek-jóléti szolgálattól, velük való együttmûködés a helyzet lehetséges megoldásáért.A tanulási elômenetelek figyelemmel kisérése, javaslattétel a fejlesztô csoportokkialakítására. Hasznos szabadidôtevékenységek szervezése.

A gyermekvédelmi szaktanácsadó feladatai az iskola gyermekvédelmitevékenysége támogatásában:

A gyermekvédelmi felelôsök és a pedagógus nevelô-oktató munkájáhozspeciális új ismeretekre és pedagógiai eszköztáruk fejlesztésére van szükség,ezért a szervezett továbbképzéseken a XV. kerületi Pedagógiai Központbana gyermekvédelmi szaktanácsadó feladata minden pedagógus ilyen irányútevékenységének segítése. Ennek érdekében elôadásokat, tréningeket, akkredi-tált tanfolyamokat, tapasztalatcseréket szervez. Felhívja a figyelmet mindazoneszközökre, módszerekre, melyek segítik a tanulók problémáinak feltárását,ezek értékelését, lehetséges megoldását.

A döntéshozó készség gyakorlati úton való fejlesztéséhez, az önértékeléshez,a kommunikációs készséghez, konfliktuskezeléshez, jogi ismeretekhez, bûn-megelôzési témákban, egészséges életmód kialakításához segítséget nyújtófoglalkozások szervezése szükséges.Osztályfônöki órákra, nevelési értekezletekre, szülôi értekezletre az iskolakérésére elôadót biztosít. Iskolai kérésre helyzetfeltárás, oszálytükör készítése:barátság, család, alkohol, dohányzás, szabadidô, drog témákban.

Ehhez a szaktanácsadói munkához tartozik még a tájékoztatás, az informá-cióáramoltatás és segítségadás egyéni kérésre a gyermekvédelmi munkábanpedagógusnak, szülônek, gyerekeknek. Közremûködés a kerületi pályázatokértékelésében, szakmai napok szervezésében és lebonyolításában. Pedagógiaiprogramok nyomon követése, hogy beépül-e a gyermekvédelmi tevékenységa programba.

Dr. Kiss Lászlóné gyermekvédelmi szaktanácsadóBudapest XV. Kerületi Pedagógiai Központ1156 Budapest, Kontyfa u. 6.


Családi krízisbôl kivezetô út: egyszülôsség

A magyar lakosság 60%-a érintett az egyszülôsség által, a jelenben vagya múltban, saját vagy párja személye révén. Ez az élethelyzet sokszor elvisel-hetetlennek érzett terheket ró a szülôre és a kamasz gyerekre is. Az Egyszülôs Klub 12 éve mûködik. A helyszínek és a módszerek is kb. 4-5évenként változtak. Eleinte az iskolák gyermekvédelmi felelôsei küldték hozzánkaz osztálynaplóba piros V-vel megjelölt gyerekeket, de klubba nem lehet küldenisenkit. Ha jól is érezte magát, kimaradt. De néhány hónap vagy év múlva újrafelbukkant, megoldást keresve és gyakran találva aktuális problémájára.Kezdetben a hangsúly a gyerekcsoporton volt. A legnagyobb változást ebben az évben éltük át. Önálló alapítvánnyá válva a VII.kerület Civil Házában kaptunk helyet, és sorra születnek az újabb szolgáltatá-saink is. Szeptembertôl várandós egyedülállók és kicsi gyermeküket egyedül nevelôszülôk is saját támogató csoportjukba jöhetnek. Bevezetés alatt áll azegyszülôsök támogatott társkeresô szolgáltatása is.A jelenlegi klub mûködése: minden péntek délután – néhány nyári napot kivéve– várjuk a családokat az egyazon idôben mûködô felnôtt-, kamasz- és gyerek-csoportba. A gyermekcsoportra a kötetlen játék, a kézmûves tevékenység a jellemzô. A kamaszcsoportban hétrôl hétre nagyon oldott, jó a hangulat. Sokat játszanak,beszélgetnek, ha a pályázataik sikeresek lesznek, akkor közös kirándulást,mozizást, koncertet is terveznek. A felnôttek csoportjába sokakat barátnô, nagymama hoz el. Az elsô, problé-mafeltáró beszélgetésen nem mindenkinek ajánljuk a klubot. Egyeseknek fela-jánlunk még további beszélgetéseket és az indulatok csitulta után fogadjuk ôketa csoportba, mert ô is sérülhet és fájdalmat is okozhat. A csoportban történ-teket befolyásolja a csoport összetétele. Ha túlsúlyban vannak az újak, amileginkább szeptember-október táján fordul elô, akkor önismereti játékokatkezdeményezünk. A játékok témáját leginkább a családokban történtekhatározzák meg. Gyakran a kamasz és a felnôtt csoport témája azonos, merta szülôt és gyermekét is ugyan az a probléma foglalkoztatja.December – január az ünnepléssel, az ünnepek tartalommal való megtöltéséveltelik, szeretet, a szeretet kommunikálása, az egymás elismerése a téma.A tavaszi hónapokban a párkapcsolat, társkeresés a foglalkozások témája.Az évet az immár 12. alkalommal megtartott nyári táborral zárjuk.Elkezdtük az egyszülôs szervezetek országos hálózatának a kialakítását,az idén induló 42 szervezetbôl 12 már felvette velünk a kapcsolatot, 8 szervezeta mi módszerünk szerint kezdte meg a mûködését. Klubvezetô-képzésbekezdtünk, amin 18-an vettek rész.Tervezzük az egyszülôs családok érdekvédelmének megszervezését.

Nagy LajosnéEgyrôl a kettôre Egyszülôs Családokért Alapítvány1071 Budapest, Peterdy utca 24.06-20-315-2747


Az újszülött-gyilkosságok megelôzéséért!Gólyahír Egyesület

A Gólyahír Egyesület azért alakult, hogy a magukra maradt, kétségbeesett,kilátástalan, igazán „terhes” állapotban lévô várandós anyákat segítse. Legfôbb elvünk a gyermek életének megmentése. Segítünk megôrizni a titkoltterhességet! Miben tudunk mi segíteni?Minden nap 6-tól 22-óráig, ingyen hívható telefonvonalat mûködtetünk:06-80-203-923.Az ügyeletre (ingyen számra) befutott hívásokat az illetékes megyei segítôkhözátirányítjuk, hogy minden megyei telefonos munkatársunk ingyen hívható legyen.Együtt gondolkozva tudunk segíteni, hogy az anya találjon megoldást kilátásta-lannak tûnô helyzetében. Például lakást nem tudunk adni, de anyaotthonoselhelyezésben tudunk segíteni, pénzt nem tudunk adni, de felvilágosítjuk, hogymilyen juttatásokra jogosult, és hol tudja azokat igényelni. A családsegítô szol-gálattal, a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a védônôi szolgálattal együtt-mûködve segítünk a babakelengye, segély stb. megszerzésében.Aki nem tudja vállalni gyermekét, felvilágosítjuk, milyen lehetôségei vannaka gyermek sorsát illetôen, és ezek a különbözô megoldások milyen hatássalvannak a gyermekre és ôrá. A különbözô lehetôségek között megemlítjük a nyíltörökbeadást is /amelyben tudunk segíteni, ha nem tudja, vagy nem akarja vál-lalni, gyermeke felnevelését. Így ô gondoskodhat gyermekének szeretô csalá-dról, megismerheti az örökbefogadó szülôket. Célunk, hogy felelôsségteljes döntést tudjanak hozni önmaguk, és gyermeküksorsáról, és csak végsô esetben adják örökbe gyermeküket, ha nem tudják vál-lalni felnevelését.Tanácsadásunk legfontosabb alapelvei:1. Mindig csak a hozzánk fordulókon segítünk!2. Tájékozottak vagyunk, hogy széleskörû felvilágosítást tudjunk adni (tovább-

képzés).3. A döntés mindig kizárólag az anyáé és az apáé!4. Az érvényes törvényeknek megfelelôen járunk el.5. Karitatív munkát végzünk.A nyílt örökbefogadásra jelentkezô házaspárokat felkészítjük önként vállaltörömteli feladatukra, hogy a gyermek vállalása megalapozott döntés legyen. Megyénként az örökbefogadó családok utókövetését, klubok létrehozásávalsegítjük, ahol lehetôség van a tapasztalatok átadására, problémákmegbeszélésére.

Mórucz Lajosné elnökGólyahír Egyesület 2441 Százhalombatta, Postafiók: 54.06-30-251-7120, 06-23-540-311, [email protected]ízisvonal kizárólag a válsághelyzetben lévô várandós anyáknak naponta06-22 óráig: 06-80-203-923.


SEECRAN

A SEECRAN az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének érvényesítését elôsegítôcivil szervezetek hálózata a dél-kelet európai régióban. A hálózat tagjai azegykori Jugoszlávia utódállamaiban, Albániában, Bulgáriában, Magyar-országon, Romániában és Törökországon.

A SEECRAN egy nyitott, rugalmas, áttekinthetô és demokratikus hálózat,melynek központi irodája jelenleg Ljubljanában, Szlovéniában található. A háló-zat helyi szintû tevékenységét a tagállamok projekt-vezetôi koordinálják.

A SEECRAN -– Támogatói- és Szándéknyilatkozat aláírásával megvalósult –megalakulása a Balkáni Gyermekjogi Kezdeményezés, valamint a dél-keleteurópai régióban mûködô civil szervezetek aktív együttmûködésének közvetleneredménye.

A SEECRAN lényeges szerepet tölt be azon helyi, országos, regionális ésnemzetközi szervezetek, valamint magánszemélyek közötti kapcsolatokmegteremtésében, amelyek a gyermekek jogainak védelmét és érvényesítésételôsegítik, illetve e területen jogi képviselettel rendelkeznek, illetve tanácsadás-sal szolgálnak.

A dél-kelet európai országok számára a legfontosabb feladat egy olyan régiókialakítása, felépítése, mely tudatára ébred annak, hogy gyermekei a civil tár-sadalom aktív formálói.

A gyermekek jogainak teljes körû érvényesítése elôfeltétele annak a kulturális ésgazdasági fejlôdésnek, mely alapot biztosít a multikultúrális beállítottság, a köl-csönös megértés és tolerancia elmélyítésére.

A SEECRAN az országhatárok és az etnikai megosztottság által teremtett kor-látokon túllépve célozza meg a gyermekek érdekvédelmét, elôsegítve az orszá-gok között végbemenô folyamatokat, tapasztalatcserét és kapcsolatteremtést.Magyarországi jelenlétét illetôen a SEECRAN szeretne olyan független plat-formként funkcionálni, mely lehetôséget ad a különbözô gyermekjogvédelem-mel foglalkozó szervezetek hatékony és gyermek-centrikus együttmûködésére.

Roszik Dániel projectkoordinátor SEECRAN1025 Budapest, Keleti K. u. 15/B, II/10.06-1-438-527706-1-316-5721rdaniel@partnershungary.huwww.seecran.org


Kapocs Ifjúsági Önsegítô Szolgálat

A Kapocs Ifjúsági Önsegítô Szolgálat speciális kortárssegítô szervezet, amelyelsôsorban az intézményrendszeren kívül rekedt (iskolából kimaradó, kirúgott,fel nem vett, elhelyezkedni nem tudó, nem akaró, nem képes, saját családjátóltávolodó, családjával haragban álló, egyedül maradt, családalapítástólfényévekre levô, különféle veszélyeknek kitett, már megjárta stb.) vagy csupánváltoztatni akaró, de abban egyedül maradó fiatalokra összpontosít.

A Kapocs segítô tevékenységének jellemzôi:

• A Kapocs mûködését, feladatait legfôképpen önkéntes tizen-huszonéves fiat-alok révén valósítja meg, akik azt vállalják, hogy segíteni akarnak önmaguk-nak, és segíteni akarnak a társaiknak, barátaiknak, ismerôseiknek, bárkinek.Az önkéntesek tevékenységüket önállóan szervezik: a Kapocs irodájában,a Petôfi Csarnokban, továbbá Budapesten és vonzáskörzetében, a fiatalokkülönféle kockázati színterein, vagyis saját társas környezetükben.

• A Kapocs önkéntesei kortársaik laikus segítôi: meghallgatják ôket, igyekeznekaz életveszélyes helyzeteket elhárítani, segítik a problémáikat strukturálni(rendszerezni, a megoldás szempontjából sorrendet felállítani), szükségszerint a megfelelô helyre próbálják irányítani ôket, és lehetôleg nem hagyjákôket magukra.

• A Kapocs önkéntesei, a szervezeten belül, egyénileg és különféle folyamatosés idôszakos segítô csoportokba szervezôdve tevékenykednek.

• A Kapocs önkénteseinek segítô tevékenységét a belépésük pillanatától sajá-tos nondirekt fejlesztô és felkészítô program támogatja, amelynek középpont-jában az önkéntes szerepre vállalkozó fiatalok érintettségének tisztázása,kommunikációs készségük fejlesztése és az adható válaszok és információk,vagyis a válaszkészségük javítása áll. Az önkéntesek egyéni segítôtevékenységét, a felkészítés mellett, a különféle aktuális és tipikus esetekszervezett feldolgozása (esetmegbeszélések) és szupervízió segítik elô.

Kapocs Ifjúsági Önsegítô Szolgálat1146 Budapest, Zichy M. u. 14. (Petôfi Csarnok)06-1-251-7266/120, 06-1-364-0105 [email protected] Kapocs irodája nyitva hétköznap 10-18 óra között

Ifjúsági munka 1 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Ifjúsági munka: egy hiányzó szakma – Magyarországon

Több lehetôség kínálkozik arra, hogy meghatározzuk, mi is az ifjúsági munka,mit csinál az, aki „ifjúsági munkásként” dolgozik, illetve, hogy van-e egyáltalánszükség arra, hogy Magyarországon is meghonosodjék ez a szakma, amelyetmás, európai és tengeren túli országokban sokan gyakorolnak?

Miért van szükség ifjúsági munkára?

1. Olyan gazdasági, politikai és szociális folyamatok vesznek körül bennünket,amelyek összetett és bonyolult hatással vannak a felnövekedô generációkéletére. E generációknak értô és avatott segítségre van szükségük ahhoz, hogytájékozódni tudjanak egy bonyolult viszonyrendszerben.

2. A közelmúlt történelme olyan változásokat indított el a magyar társadalom-ban, amelyek a ma fiatal és gyermek-korosztályokat megkülönböztethetôvéteszi a megelôzô generációktól.Két kiindulópont:a) „Európai” generáció jelent meg a nemzedékek térképén (1980-1990-ben

születettek)?b) az európaizálási folyamatok generációs feszültségekkel járhatnak (a fiatal

generációknak újra kell tanulniuk generációk közötti együttmûködéseket,a szolidaritást)?

3. A fiatalok élete és autonómiája differenciált, a rendelkezésükre álló intéz-mények azonban nem. Szükség van olyan szakmaiságra, amely válaszokat tudadni ezekre a különbségekre – az ifjúsági munka egy ilyen lehetséges válasz.

Mi az ifjúsági munka?

1. Jobb szavunk híján ez tükörfordítása az angol, francia, német megneve-zéseknek.

2. Az ifjúsági munka (egyik) definíciója: a társadalom pozitív értékeinek köz-vetítése a fiatalok számára, úgy segíteni a társadalom-tanulásukat, hogy meg-mutatjuk a lehetôségeiket és a korlátaikat.

3. A társadalom-tanulás folyamatának segítése a demokrácia-tanulás, az állam-polgári értékek elsajátítása és ezen értékek „gyakorlása”.

4. Az ifjúsági munka egyik kulcsfontosságú kifejezése a részvétel.(Jog és lehetôség a felelôsség- és kötelezettségvállalásra.)

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Ifjúsági munka 2/1

5. Ifjúsági munka igen sok társadalmi–intézményi színtéren végezhetô:• iskolában• szabadidôs keretek között speciális ifjúsági intézményekben, a civil tár-

sadalom „intézményeiben”, szociális intézményekben (gyermekjóléti éscsaládvédelmi szolgáltatások),

• települési önkormányzatok.

Az ifjúsági munka európai trendjei

1. Egységesülô felfogás: kísérletek „az ifjúsági munka európai sztenderdjeinekmegfogalmazására(Európa Tanács: Ifjúsági Miniszterek Európai Konferenciái, Európai Unió Bizott-ságának Fehér Könyve)

2. Új támogatási politikák(EU Ifjúság 2000-2006 projektfinanszírozási rendszere)

3. Európai szakmai hálózati munka erôsödése(Youth Program Nemzeti Irodái, képzési programok, EU-ET együttmûködés),szakmai publikációk.

Az ifjúsági munka Magyarországon:

1. Sokan foglalkoznak fiatalokkal, bár nem ifjúsági munkásként, vagy nem ígyhívják ôket.

2. Differenciálódott az intézményrendszer (1999-tôl Minisztérium, RegionálisIfjúsági Irodák, Mobilitás, szakmai tudatosodás szakasza)

3. Differenciálódott a civil társadalom – az ifjúsági munka vonatkozásában is.

4. Valószínûleg a „szakmában” dolgozók tudják megmondani, hogy milyenképzésre, végzettségre és elismerésekre, valamint fórumokra van ahhoz szük-ségük, hogy szakmává váljanak

Wootsch Péter közkapcsolati menedzserSziget Kulturális Szervezô[email protected]

Ifjúsági munka 2/2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Add ki magadtólHogyan készítsünk gyermekeket és ifjúságot célzó színvonalas kiad-ványokat, médiatermékeket?

A munkacsoport rövid összefoglalójában bemutatjuk a hatékony gyermek ésifjúsági kiadvány jellemzôit és a kiadványkészítés munkafázisait.

A jó kiadvány ismertetôjegyei:

Tartalmát tekintve legfontosabb a hitelesség: el kell fogadtatnia kompetenciájáta témában. Ennek érdekében megbízható forrásokra, szakértôkre kelltámaszkodnia – és ezt be is kell mutatnia az olvasónak.

A gyermek és ifjúsági korosztály nyelvhasználatának megfelelôen kell elkészül-nie, törekedve a könnyû átláthatóságra, a jól tagoltságra, a gyakorlati példákra.Célszerû hétköznapi szimbólumokkal, allegoriákkal segíteni egy-egy téma jobbmegértését.

Formai megjelenését tekintve legfontosabb az újszerûség. A korosztályjellemzôje, hogy figyelmét leginkább az „újdonság varázsát” nyújtó dolgok kötikle. Újszerû lehet maga a médium, amivel kommunikálunk: internetes oldal, digi-tális könyv, multimédiás CD-rom, egyedi formátumú nyomtatott kiadvány. Újsz-erû lehet megjelenítés is: képregény, rajzolt-képzeletbeli figura kalauzolásábanvégigvitt téma. A hangsúly mindenféleképp azon van, hogy a tartalomhoza legjobb formát találjuk meg. Néhány sikeres példa: alkoholbetegeket segítôintézmény söralátét formátumú kiadványon kínálja szolgáltatásait, gettósodottvárosrészben élô fiatalokhoz graffity-képregénnyel szólnak a szexuális felvilá-gosításról a megelôzés intézményei.

Technikai kivitelezés tekintetében a legfontosabb, hogy figyelemfelkeltô legyena kiadvány. Ezt segítheti, ha lényegretörô, megragadó a címe, találunk hozzáegy kifejezô logót vagy szlogent. A célcsoport miatt nagyon fontos a tar-talomhoz és formához illeszkedô vizuális környezet kialakítása is: az igényes,fiatalos fotó vagy rajzos illusztráció, a színvilág és a betûtípusok. Ebben agyerekek és a fiatalok nagyon igényesek!

A kiadványkészítés, mint projekt:

1. IgényfelmérésA célcsoport és a téma kapcsolatának vizsgálata.

2. Üzenet A kiadvány küldetésének megfogalmazása, hozzá a legmegfelelôbb formakiválasztása.

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Ifjúsági munka 3/1

3. TervezésPéldányszám, technikai paraméterek meghatározása (terjedelem, méret),pénzügyi tervezés (a kiadvány bekerülési költségének megállapítása, ez alapjána fajlagos költség és az egységár.

4. KivitelezésStábépítés - célcsoport, szakértôk bevonásával. A legfontosabb annak eldön-tése, hogy a célcsoport bevonásával, vagy kívülrôl látva (esetleg segítôként)dolgozzuk fel a témát.

Szerkesztôi (szerkesztôségi) feladatok: szöveges és képi elemek összegyûjtése,elkészítése, lektorálás.

Nyomdai elôkészítés: szöveg- és képszerkesztés, tördelés, színre bontás, lev-ilágítás illetve digitális feldolgozás.Sokszorosítás.

5. TerjesztésA kiadványkészítés egyik legfontosabb eleme – pedig nagyon sokan megfeled-keznek róla. A legfontosabb cél ugyanis, hogy üzenetünk el is jusson a célcso-porthoz. Ehhez jól átgondolt terjesztési tervre van szükségünk.

6. ÉrtékelésMint minden projektnél, itt is fontos értékelni a tapasztalatokat, megerôsíteni aprogramban résztvevôket.

Kiss AndreaMezon Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda4024 Debrecen, Batthyány utca 2/[email protected]

Szabó Csaba6000 Kecskemét, Széchenyi sétány [email protected]

Ifjúsági munka 3/2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

A települési gyermek és ifjúsági érdekegyeztetô rendszerekrôlA közelségrôl és a tétrôl

A települési ifjúsági munka átfogó célja, hogy hozzásegítse a gyermekeket ésa fiatalokat mindazon tudás és képesség megszerzéséhez, melynek birtokábanaz egyéni és a közösségi szinten megjelenô szükségleteik kielégítése, érdekeikképviselete érdekében egyéni illetve közösségi módon cselekedni tudnak ésennek eredményeként képesek ügyeik önálló, azaz az intézményrendszer aktívközremûködése nélküli intézésére.

A gyermekek és a fiatalok a szükségleteik kielégítése érdekében való cse-lekvésük illetve az ügyeik intézése során sokszor akadályokba ütköznek.Ezeknek az akadályoknak a megszûnéséért, illetve az állapotok megvál-tozásáért sokat tehet a település önkormányzati testülete. Azért, hogy a tes-tületek azt és úgy tegyék, ami és ahogy az a fiatalok érdekeit szolgálja, mindkétfélnek képesnek kell lennie az együttmûködésre. Ehhez a fiatalok részérôla szükségleteik pontos megfogalmazásának képessége és az önkormányzatidöntéshozatal folyamatának ismerete, az önkormányzat részérôl pedigfogadókészség szükséges.

Az önkormányzás mibenlétének – „miértjének" és hogyanjának" – a megta-pasztalásához, a fiataloknak közel kell lenniük ahhoz, látniuk kell az önkor-mányzat mûködési mechanizmusát. Ez csak úgy érhetô el, ha a fiataloknak vanmiért közel kerülniük, ha van tétje közelségüknek illetve távol maradásuknak.

A testülethez való közelséget az önkormányzattal való folyamatos, a helyiigényeknek megfelelôen kialakított, szervezett, átlátható, mind a szervezetek,mind az egyének számára nyitott, együttmûködési megállapodásba (helyi ren-deletbe) foglalt kapcsolattartás biztosíthatja. A tétet a fiatalok számára azélethelyzetükre ható testületi döntések befolyásolásának lehetôsége jelenti,azaz annak a lehetôségnek a megragadása vagy elszalasztása, hogy a szükség-leteik kielégítése érdekében tesz-e, és ha igen, akkor számukra kedvezô vagykedvezôtlen módon az önkormányzat.

Beke Márton ifjúsági szakértõ1104 Budapest, Salgótarjáni út 51/c06-30-552-3648

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Ifjúsági munka 4

Az ifjúsági referens legfontosabb feladatai

1. Szervezi és elôsegíti a településen (megyében) mûködô ifjúságot segítôönkormányzati, hivatali, intézményi, civil és informális szervezetektevékenységének koordinációját.Elôsegíti a gyermekeket és az ifjúságot érintô jogok és kötelezettségek megis-mertetését és érvényesülését.3. Támogatja és elôsegíti az ifjúság önszervezôdését.4. Kezdeményezi, ápolja és koordinálja az e tevékenységet érintô belsô(települési) és külsô (településen kívüli: megyei, regionális, országos ésnemzetközi) kapcsolatokat.5. Erôforrásokat szerez a település ifjúsági feladatainak ellátásához, a gyakorlatiifjúsági munkához.

1. Tevékenységhez ismernie kell az önkormányzat ifjúságot érintô szakigazga-tási egységeinek, intézményeinek tevékenységét, kapcsolatot kell tartania azokmunkatársaival. 2. Elsôsorban meg kell ismernie a hivatalban és az önkormányzatban elôforduló,felmerülô ifjúságot érintô ügyeket, azokat képviselnie kell az önkormányzatbizottságaiban. A döntés-elôkészítési folyamatban aktívan részt kell vennie,képviselnie és véleményeznie kell az ifjúságot érintô ügyeket, szorosanegyüttmûködve az ifjúsági bizottsággal, tanácsnokkal.A jogok sérülésének elkerülése érdekében létrehozza, segíti és mûködteti azifjúsági párbeszéd fórumait, intézményeit (települési gyermek- és ifjúsági önkor-mányzat, fórum, kerekasztal, ifjúsági parlament stb.), a korosztály képviselôimellett a korosztályért dolgozókat is bevonva. A település helyzetérôl felmérést, elemzést készít, adatok gyûjtve azintézmények és a fiatalok körében is. Ennek eredményei alapján kidolgozzaa helyi lehetôségeket, helyben elérendô célrendszereket határoz meg, ifjúságikoncepciót készít. Az önkormányzat által elfogadott feladatok megoldásáhozszükséges feltételeket feltérképezi, javaslatokat tesz, reális követeléseket,kéréseket fogalmaz meg. A megvalósításához költségvetést készít, majda folyamatot ellenôrzi, segíti, koordinálja. 3. Az intézményrendszerekben segíti a fiatalok önszervezôdését (iskolaidiákönkormányzatok, klubhálózat, ifjúsági kulturális intézmény, ifjúsági informá-ciós és tanácsadó iroda, teleház stb.)

A 2000-ben alakult Ifjúsági Referensek Országos Egyesülete céljául tûzte ki,hogy a Magyarországon dolgozó ifjúsági referenseknek szakmai segítségetnyújtson és tevékenységével elôsegítse az ifjúságsegítô szakma elismerését,országon belüli és nemzetközi kapcsolatokat is kiépítve.

Márai Gabriella elnökIfjúsági Referensek Országos Egyesülete1033 Budapest, Selyemfonó utca 2.


Az ifjúsági referensi munka

A szekció ülésen – az önkormányzati törvény szemszögébôl – bemutattam azifjúsági referensi munka jogszabályi hátterét.

Megbeszéltük az ifjúsági feladatrendszer megvalósításának lehetséges útját ésfolyamatát.

Szó volt az ifjúsági referens munkakörével összefüggô kérdésekrôl, tapasztala-tokról, problémákrólTevékenységközpontú megközelítésben:Hivatali feladatok elvégzôje: elôterjesztések, koordináció, információk, pályáz-tatás stb. (köztisztviselôként, vagy intézményi közalkalmazottként)Animátor: rendezvények, programok, illetve képzések szervezôje (kisebbtelepülésen hangsúlyosabb).Szakmafejlesztési tevékenység helyi kezdeményezôje és megvalósítója. Problémák: fôállás/kapcsolt munkakör, határozott/határozatlan idejû alkalma-zás, munkaköri leírás hiánya, a szervezeti struktúrán belüli hovatartozás.(GYISM pályázat, mint egy megoldási lehetôség)

Az együttmûködési rendszerek közül kiemeltük: a megyei önkormányzat ifjúsági szolgáltató tevékenységének megoldásilehetôségeit • a megye-megyei jogú város (megyeszékhely) együttmûködésé-nek módozatait • a kistérségi ifjúsági referensek munkakörével összefüggôsajátos teendôket • a korosztályi érdekegyeztetés-párbeszéd megyei, kistérsé-gi modelljeit • valamint a kallódó, csellengô fiatalok segítésének speciális prog-ramjait az összefogás tükrében.

Bemutattam a vasi ifjúságsegítô munkát:1999. a megyei ifjúságkutatás: „A települési önkormányzatok ifjúságképe,különös tekintettel a gyermek és ifjúsági jogok érvényesülésére”;2000. a Vas Megyei Önkormányzat ifjúságsegítô koncepciója, illetve a VasiGyermek- és Ifjúsági Fórummal kötött együttmûködési megállapodás;2002. a komplex megyei – városi ifjúsági feladatellátás újszerû formája, a VasiLOGO-Mobil és LOGO Ifjúsági Szolgálat tevékenysége (A résztvevôk a helyszí-nen megtekinthették a Vasi Logo-Mobil Ifjúsági Szolgálat mozgó információs,tanácsadó, szolgáltató minibuszát, amely szolgáltatásait a kistelepülésekreilletve városokba juttatja el, megvalósítva ezzel a területi-térségi feladatellátást.)

Bodor Tamás megyei ifjúsági referensVas Megyei Önkormányzati Hivatal9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér [email protected]


Én is, te is, MIIS!Pest Megyei Ifjúságsegítôk (MIIS) az ifjúsági érdekképviselet kialakításáért,a fiatalok közéleti részvételéért

A MIIS küldetése

Segíteni szeretnénk Pest megyében az ifjúság közösséggé szervezôdésénekfolyamatát és érdekei érvényesítését. Ezért kistérségi kerekasztalok szerve-zésével lehetôséget biztosítunk az együttmûködésre, információkat közvetítünkés módszereket javasolunk.

A kistérségi kerekasztalok

Kistérségi szinten (14 statisztikai kistérség van Pest megyében) mindnyá-junknak fontos, hogy olyan kommunikációs hálózat és érdekérvényesítésépüljön ki, amely a felmerülô problémákat választott képviselôn keresztül,hatékonyan el tudja juttatni, képviselni a törvényhozás, a pályáztatók felé. Ezencélokra javasoljuk az ifjúsági csoportoknak és az ifjúságot segítô szerve-zeteknek a kistérségekben ifjúsági kerekasztalok létrehozását..Célunk továbbá, hogy a kistérségi ifjúsági kerekasztalok képviselôi alakítsákmeg a Pest Megyei Ifjúsági Kerekasztalt, mely megyei, továbbá országos ésnemzetközi szinteken is elôsegítené a fiatalok érdekei jobb érvényesülését.

Kik lehetnek a kerekasztal tagjai?

15-29 éves fiatalok legalább 10 fôbôl álló formális szervezetei (pl. egyesületek)illetve informális önszervezôdô, jogi személyiséggel nem bíró csoportjai (pl.klub, szakkör, cserkészek, gördeszkások) valamint az ifjúságot segítô szer-vezetek. A kerekasztalok ülései nyitottak, bármilyen ifjúsági szervezet és cso-port csatlakozhat, kivéve a politikai célra alakultakat.

Szeretettel várjuk a Pest megyei szervezetek csatlakozását és más tájakróla hasonló célokért dolgozók együttmûködését!

Mayer Diána ifjúsági koordinátorPest Megyei Ifjúságsegítôk Közhasznú Egyesület Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda 1052 Budapest, Városház u. [email protected]

Schnörch Andreas ifjúságsegítôMIIS képviseletében2100 Gödöllô, Dózsa György út [email protected]


Az Ifjúsági munka helyi gyakorlataaz Iránytû Ifjúsági Iroda tapasztalatai alapján

A szervezet fô tevékenységi köre: ifjúságsegítés, mentálhigiénés tanácsadások,közmûvelôdési programok.

Foglalkozás rövid ismertetése:

Magyarországon az elmúlt tíz esztendôben olyan meghatározó társadalmi ésgazdasági változások zajlottak le, amelyek jelentôsen érintették a gyermek- ésifjúsági korosztályt. A fiatalok szociológiai helyzete és különleges problémái azezredfordulóra központi kérdéssé váltak, nem csupán az európai közgondol-kodásban, hanem hazánkban is.

Az Iránytû Ifjúsági Iroda munkáját meghatározta, hogy az ifjúság számára alter-natívákat nyújtson társadalmi beilleszkedési zavaraiknak csökkentésében,integrálódásában. Elsôdleges cél volt, hogy kommunikációs csatornákatteremtsünk az ifjúsági korosztály és a társadalom között.

Ennek megvalósítása érdekében információs szolgáltató rendszert (közérdekû-szociális információk, kulturális – szabadidôs programok, tanfolyamok, kép-zések), mentálhigiénés tanácsadásokat (életvezetési – pszichológiai, szenve-délybetegségek, egészséges életmód, párkapcsolat, szexualitás, orvosi,pályaválasztási, munkavállalási, jogi, diáktanácsadás, AIDS szûrés és HIV/AIDSkonzultáció), prevenciót (drog, szexuális felvilágosítás, AIDS), programokat ésa szabadidô hasznos eltöltéséhez lehetôségeket (mentálhigiénés foglalkozások,mozgásos programok, ifjúsági klubok, rendezvények, alkotókörök, kiállítások)kínáltunk, szervezetünk.

Rapi István igazgatóIránytû Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda1136 Budapest, Pannónia u. 34.06-1-339-3700, [email protected]@mail.datanet.huwww.iranytu.net


Szakmai normarendszer és minôségbiztosítása szolgáltatásban

Az elôadás során bemutattam a magyarországi ifjúsági információs és tanács-adó irodák minôsítési illetve minôségbiztosítási rendszerét, annak kialakulásátés történetét.

Külön tárgyalva jelentek meg a szolgáltatási szintek közötti különbözôségek(ifjúsági információs pont, ifjúsági információs és tanácsadó iroda, ifjúsági mód-szertani központ).

A prezentációban központi szerepet kapott a hitelesség és a hitelesítéskérdésköre, mint a humán szolgáltatásokkal szembeni egyik legfôbb elvárás –különös tekintettel az individuális segítôi rendszerekben alkalmazott információsszolgáltatásokra.

Bemutattam a HAYICO-Magyarországi Ifjúsági Információs és TanácsadóIrodák Szövetségének Szakmai – etikai Kódexét, amely egyben a hálózatépítésés -mûködtetés alapdokumentuma. A hallgatók megismerhették az európai normarendszert, a szakmai és szervezetikapcsolódását a magyar szisztémához.

A hallgatóság kérdései alapján beszéltünk a hálózatépítésrôl illetve az azzalösszefüggésben felmerülô nehézségekrôl, azok megoldásairól is. További hallgatói kérdések alapján a fiatalok (elsôsorban a 14-26 évesek) infor-mációs igényében mutatkozó trendekrôl esett szó.

Wéber László elnökHAYICO-Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 57.06-30-251-7297, [email protected]@hayico.hu


TeleházGyermek- és ifjúsági munka a Bezenyei Gyereházban

Az 1650 lakosú, Gyôr-Moson-Sopron megyében, a határ mentén fekvô, horvátnemzetiség által lakott Bezenye (Bizonja, Pallersdorf) tíz éve kezdte megtudatos munkáját a gyerekekkel és fiatalokkal. A falu óvodájában és iskolájábanminden gyerek tanulja a horvát nyelvet!

A Bezenyei Települési Gyermekönkormányzat (BEGY) létrejöttét kezde-ményezôk alapgondolata az volt, hogy legyen Bezenyén egy gyermek és ifjúsá-gi szervezet, amely összefogja településünk fiataljait. Teret ad és támogatja afiatalok által kezdeményezett terveket, programokat, így a gyermekek, a fiatalokönmaguk szervezhetik meg programjaikat, kipróbálhatják és fejleszthetik azokata képességeiket, melyeket majd felnôttként a mindennapi életben kell alkal-mazniuk. A gyermekönkormányzat kilenc képviselôbôl és egy polgármesterbôláll, akiket a falu 6 és 18 év közötti fiataljai választanak meg önmaguk közül,demokratikus és titkos választások útján. 2001 óta a településhez tartozóPaprétnek külön gyermek- és ifjúsági önkormányzata is van (PAGYI).

Az aktivizáló ifjúsági munka megindítóit igazolja, hogy a gyermekönkormányzat„kiöregedett” tagjai elindították az Európa Klub - Ifjúsági Információs ésTanácsadó Iroda szolgáltatásait, példát mutatva arra, hogyan lehet egy kisközség ifjúságát mozgósítani önmaga szervezésére. Az információs iroda segíta fiatalok utazási terveit megvalósítani, munkalehetôségeket kínál, mentál-higiénés szolgálatával készenlétben áll a segítségnyújtásra, pályázati és egyébtanácsadást nyújt, biztosítja az informatikai eszközök használatát, bármilyeninformációt megszerez. A fiatalok itt lehetôséget kapnak arra, hogy prob-lémáikkal barátilag foglalkozzanak önkéntesek, kortárssegítôk.

A gyermek és ifjúsági szervezetek mûködését biztosítani hivatott Alapítványa Bezenyei Gyermekekért és Fiatalokért tartja fenn a település – leginkábbgyerekek által látogatott – teleházait is.

A települési önkormányzat addig tudott ifjúsági referenst foglalkoztatni, mígehhez – pályázati alapon – támogatást kapott.

Kôrösi Jánosné Tilda Kôrösi KatalinBezenyei Gyereház9223 Bezenye, Szabadság u. 52/A06-96-670-006, 06-96-223-235, [email protected]


A Kamaszparlament, mint a demokrácia iskolája

Az Ôrhegy Egyesület kezdeményezésére, támogatásával 1996 tavaszán alakultmeg Ózd – Kazincbarcika térségében a Kamaszparlament, Magyarországegyetlen olyan ifjúsági szervezete, mely nemcsak nevében, hanem felépí-tésében és mûködésében is „parlamentáris”.

A Kamaszparlament küldetése:

Az 1989-es rendszerváltás után Magyarország fiataljai számára is új korszakkezdôdött. Ózd – Kazincbarcika térségében a Kamaszparlament keretein belülfô feladatunknak tekintjük, hogy a 10-18 éves diákok ne csak megismerjék, defelelôsen gyakorolják a demokrácia adta jogokat és kötelességeket, képviseljéksaját korosztályuk érdekeit, olyan programokat szervezzenek, melyek bôvítiismereteiket a világról, felkészítik a fiatalokat a mindennapi életre.

A Kamaszparlament felépítése:

A Kamaszköztársaság tagja lehet minden 10-18 éves diák Ózd – Kazincbarcikatérségében, aki részt vesz az évente megtartott választásokon. (A legutolsóválasztáson mintegy 5300 diák vett részt.) A megválasztott képviselôk az ala-kuló ülésen programbeszéd alapján döntik el, hogy ki legyen a köztársaságielnök, a miniszterelnök és a kormány tagjai.

A következô minisztériumok mûködnek:• Külügyminisztérium,• Környezetvédelmi Minisztérium,• Kulturális és Oktatásügyi Minisztérium,• Egészségügyi és Diákjóléti Minisztérium,• EU-s Ügyekért Felelôs Minisztérium, • Információs Minisztérium,• Sport- és Játékügyi Minisztérium.

A Kamaszparlament munkáját a tanárokból álló Tanácsadó Testület segíti. 2000.tavaszán alakult meg a Térségi Ifjúsági Fórum (TIF), melynek tagjai a fiatalokmellett az iskolák, önkormányzatok képviselôi. A Fórum lehetôséget biztosít,hogy a diákok beszámoljanak elképzeléseikrôl, problémáikról, közös tervek,programok készüljenek a három oldal együttmûködésével.

A Kamaszparlament operatív munkáját az Ôrhegy Egyesület irodája segíti,a programok szervezésében, végrehajtásában az iskolák tanárai és diákjaiönkéntes alapon vesznek részt.

Farkas Éva programmenedzser3600 Ózd, Nemzetôr utca 10.06-48-471-806; [email protected]


A Budapesti Mûvelôdési Központ információs szolgáltatásaigyermekekkel foglalkozó szakemberek számára

A Budapesti Mûvelôdési Központ információs szolgáltatásai:

1. MINI TIPP Vakációs programgyûjtemény és internetes adatbázis Több mint tíz éve az általános és középiskolákba 100 000 példányban ingyene-sen eljutó kiadvány nyári táborozási lehetôségeket gyûjti a gyermek- és ifjúsá-gi korosztály számára.Naponta frissített internetes adatbázis májustól augusztusig:http://tabor.bmknet.hu.

2. Budapesti Kulturális Szaknévsor, a rendezvényszervezôk kulcsa:www.kulturalisszaknevsor.hu Hasznos adatokat rendezvényszervezôknek a magyar kulturális piaconértékeirôl.

3. Kaleidoskop, a kultúra nézôpontja: www.kaleidoskop.hu Webmagazin a tágan értelmezett kultúráról: mûvelôdési házak, a környezetinevelés, az ismeretterjesztés, a múzeumpedagógia, amatôr mûvészetikezdeményezések stb.

Rovatok:

• Programszüret – kulturális bôségtál jobbnál jobb programajánlatokból össze-válogatva. • Kultúrsztorik - A kultúra prominens személyiségeivel készített interjúkon ésriportokon keresztül érdekes „kultúrsorsokat” mutat be, továbbá bepillantástenged a kulturális szervezés és a közmûvelôdési szakma kulisszatitkaiba is.• Vitriol - Egy már lezajlott kulturális eseményrôl rántjuk le a leplet, méltató vagydorgáló hangnemben.• Gyerkôc - gyermekeknek szóló programajánlatokat tartalmaz.• Zöld Ficak - környezetvédelmi és állatbarát híreket, könyv- és programaján-lókat tartalmazó oldal.• Múzeumjáró - aktuális múzeumi ajánlatokat tartalmaz.

A fôoldalról elérhetô a fôvárosi közmûvelôdési intézmények állandó programjait,rendezvényeit, szolgáltatásait tartalmazó adatbázis is.

Kovács MártaBudapesti Mûvelôdési KözpontBudapest, Etele u. 55. 1119 Tel: 06-1-3712760, fax: 06-1-371-2761, [email protected], www.bmknet.hu

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Gyermekkultúra 1

A gyermekkönyvek helyzete napjainkban

A gyermekkönyvek száma látványosan megnövekedett az utóbbi években(1968-ban összesen 200 ifjúsági és gyermekirodalmi mû jelent meg 6 000 000 –címenként átlagosan 30 000 – példányban. Ma mûködik olyan kiadó, amelyönmagában évente 300 új címet jelentet meg 1 500 000 – címenként átlagosan5000 – példányban.)

A cenzúra és az állami felügyelet korlátozta a gyermekkönyvek kiadását, dekorántsem olyan erôsen, mint a felnôtteknek szóló könyvekét. Sôt, a gyer-mekirodalom virágkorát hozta, hogy – mások mellett – Weöres, Kormos, NemesNagy Ágnes megjelenési lehetôsége fordításokra és gyermekeknek szólókötetekre korlátozódott.

Szakmai mûhelyek mûködtek, könyvsorozatok születtek, amelyek kiadásiszempontból alaposak, precízek, színvonalasak voltak. Nagy írók és illusztrá-torok alkottak gyerekeknek abban az idôszakban.

A 90-es évektôl a gyermekkönyvek kiadása megváltozott. A Móra Kiadót priva-tizálták. Új, üzleti alapon kellett végiggondolni a gyerekkönyvek kiadását.Megjelentek új kiadók, amelyek a Móráéhoz hasonló rangra tettek szert kon-cepciójukkal és szakmai munkájukkal (Ciceró, Holnap, Animus, Passage…).Számos kis kiadó próbálkozott egy-egy könyvvel, nagyon sok sikertelenül, vagyalacsony közönségigényt kiszolgálva. A szakmai hozzáértés nélkül próbálkozóka szövegek átírásától a megcsonkításig minden lehetséges manipulációtelkövettek, csakhogy a nyomtatványaik eladhatóvá váljanak. Ez a folyamata mai napig nem szûnt meg, újabb és újabb torzszülött könyvek látnak napvilágot.

A kiadók nagy része pályázatok útján jut bevételhez, keveseknek futja marke-tingre, teljes körû szerkesztôség fenntartására. A kiadási folyamat – a szerzôkkiszolgáltatottságától a kereskedôktôl valló függésig – minden pontján sérül. Hiányzik a visszacsatolási rendszer, nincs aki összefogja a szakmabelieket,nincs intézményesített háttere a gyermekkönyvekkel foglalkozó szakem-bereknek.

A Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat illetve a Gyermekkönyvszerzôk ésIllusztrátorok Egyesülete ezt a hiányt igyekezett pótolni az utóbbi években.

Sándor Csilla fôszerkesztôCsodaceruza1034 Budapest, San Marco utca 12–18.06-20-451-26-30sandorcsilla@csodaceruza.comwww.csodaceruza.com

Gyermekkultúra 2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Mi mindent nyújt a gyerekeknek a ma gyermekkönyvtáraaz olvasáson kívül?

A Magyar Könyvtáros Egyesület Gyermekkönyvtáros Szekciója márharminc éve áll a gyerekkönyvtárak, gyerekkönyvtárosok szolgálatában.Országos szervezet, melyhez Magyarország összes megyei, városi, közsé-gi gyerekkönyvtára, gyerekkönyvtárosa tartozik. Összefogja a könyvtárak módszertani munkáját, továbbképzéseket, konfe-renciákat tart, tapasztalatcseréket biztosít, kiadványok megjelentetésévelsegíti a könyvtárosok munkáját.

A Szekción túl egyes könyvtárak programjait is bemutatták:

1. A Duna Televízió mûsora kezdeményezte, hogy szakemberek közremû-ködésével helyi Cimbora klubokat keltsenek életre, ahol pártfogásba vet-ték a verset, mesét írni-olvasni szeretô, mûvészetkedvelô gyerekeket, akika környezeti szépségeket, a természetet is szeretik. „Könyvfaló kerestetik” olvasópályázatukat 2000-ben hirdették meg elôször,s azóta hagyományossá vált. Céljuk a szépirodalom megkedveltetése,a könyvek irodalmi értékének átélésén túl élôvé, élvezetessé tennia mûveket, ezért az alkotókkal, szerzôkkel való személyes találkozásokat isszerveznek.

Elôadó: Törökné Antal Mária gyerekkönyvtáros Dunaújváros, József Attila Könyvtár

2. Az Állatbarát klub 1991. októbere óta mûködik komplex programmalállattartó és állatokat kedvelô gyermekek számára. A klub tízedik születés-napjára is pályázatot hirdettek, miként az alakulás elôtt.

Elôadó: Karakasné Kôszegi Katalin gyerekkönyvtárosBudapest, Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár XIII./5 ker.Gyerekkönyvtár

3. El kell fogadni a tényt, hogy a gyerekek képzeletét a mai világban a moz-gókép, az információ gyors elérése jobban megmozgatja. Foglalkozásainkkomplexek, a CD-ROM bemutatása után a korra jellemzô tárgyat készí-tenek, és természetesen könyvállomány nézegetésével, ajánlásával zárjáka programot. Ebbôl a kínálatból legtöbbször kölcsönöznek is a gyerekek.

Elôadó: Budavári Klára gyerekkönyvtárosBudapest, Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár XVIII/3

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Gyermekkultúra 3/1

4. Az Óvodások Hete címû programsorozat lényege, hogy a város összesnagycsoportos óvodása iskolakezdés elôtt ellátogasson a gyer-mekkönyvtárba, s megismerje azt. A gyerekekkel számukra ismerôstevékenységeket végeznek, sok-sok mesével, énekkel, bábozással,játékkal, ügyeskedéssel. Az újdonság a helyszín: a gyermekkönyvtár.

Elôadó: Puskásné Szûcs Ildikó igazgató, könyvtáros, szakinformatikus,könyvtári szakértôSzentes, Városi Gyerekkönyvtár

5. „Mintha-birodalom” a kölcsönzô pulton innen és túl - avagy a dráma-játék, mint a gyermekekkel való törôdés egy alternatív módja a gyer-mekkönyvtárbanA valóság és a képzelet határán egyensúlyozva játékosan csempésszük bea gyerekek tudatába az információkat. Minden drámafoglalkozás egyáltalunk kitalált kerettörténetben, egy központi fókuszkérdés körül játszó-dik. Fontos, hogy ez a kérdés semmiképp sem eldöntendô kérdés legyen,ne lehessen rá konkrét igennel vagy nemmel válaszolni. Természetesenmindig kell lennie valami megoldásra váró feladatnak, feszültségnek (lap-pangó titoknak!) is, amely elkötelezetté teszi a gyerekeket a problémamegoldására.

Elôadó: Némethné Kapus Krisztina gyerekkönyvtáros Kiskunfélegyháza, Petôfi Sándor Városi Könyvtár

Budavári Klára elnökMagyar Könyvtáros Egyesület Gyermekkönyvtáros SzekcióBudavári Klára elnö[email protected]

Gyermekkultúra 3/2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Ki hat kire?A tömegkommunikáció és a gyermek kölcsönhatása

Napjainkban a tömegkommunikációs eszközök száma és típusa rohamosangyarapszik. Ezzel párhuzamosan változik a kínált tartalom, és ebbôlkövetkezôen a befogadók médiahasználata is állandó változásban van.A kutatás terepét állandóan változó médiakörnyezet és médiatartalom-kínálatjelenti. A kutatás ebben a dinamikusan változó környezetben próbálja meg azinvarianciákat megtalálni. Olyan jellemzôket, jelenségeket tesz vizsgálat tár-gyává, amelyek a változó médiakörnyezetben is állandóságokat mutatnak, ésnem változnak lényegesen az idô elôrehaladtával sem.

A ma széles körben elfogadott „használat és gratifikációk”1 (uses and gratifica-tions) irányzatban a média befogadó nem csupán a médiahatások tengerénhánykolódó vitorlás, amely kiszolgáltatott az idôjárás szeszélyeinek, hanemolyan személy, akinek pszichológiai szükségletei, elvárásai vannak a médiávalés a médiahasználattal szemben.

A gyermek médiahasználata is jól értelmezhetô ebben a keretben. A gyermeknem pusztán passzív elszenvedôje a média hatásainak, hanem média-viselkedése mögött interakció rejlik, közötte és az eszköz között.Fontos különbség azonban a felnôttek és a gyermekek között, hogy az utóbbi-ak pszichológiai (érzelmi, kognitív) sajátosságaik miatt kevésbé felvértezetteka média – esetenként káros – hatásaival szemben. A médiahasználat „képes-ségének” elsajátítása a pszichés képességek fejlôdésével párhuzamosan zajlik.A médiaolvasás képessége például a tartalmak dekódolását, a vizuális médi-umok valóságostól eltérô tér-idô, fikció-valóság és a történeti szekvenciákmegértését is jelentik, amelyek gyermekkorban komoly kihívást jelentô kognitívfeladatok.

Kutatásunkra alapozott elôadásunk során arra keressük a választ, hogy melyekazok a legfontosabb területek, ahol a gyermek sérülékenyebb, mint a felnôtt, ésahol a szocializáció ágensei – elsôsorban a szülôk, pedagógusok, vagy másmodellek – segíthetik a gyermek „médiatanulását”.

Azaz, hogyan tud a társadalom támogatást nyújtani a felnövô generációnakabban, hogy az megtanulja elkerülni a média „csapdáit”, esetleges negatív hatá-sait, és ezáltal tudatos médiahasználó felnôtté váljon.

Dr. Babocsay ÁdámB-Media Bt.1125 Tündér u. 6/[email protected]

1Szakszóként nincs magyarra ültetve a szó, és a szótár szerinti öröm, kielégülés, elégtétel jelen-

tések nem adják vissza a szakmai értelmet, ezért jobb híján használjuk az angol eredetit.


egyszervolt.hu

Véleményünk szerint a mai magyar társadalom nem fordít elég figyelmet a jövôgeneráció értelmi és érzelmi fejlesztésére. A gyerekek kevés felnôtt segítséggel,gyakran annak teljes hiányában választhatnak utakat maguknak az iskolán kívül. Ebben az alapvetôen szülôi feladatban nyújthat nagy segítséget az egyszer-volt.hu, hiszen tematikus és célirányosan összeállított oldalain – a szabadidôsprogramokat kiegészítô (reményeink szerint gyakran a televíziózást is kiváltó) –igényesen kialakított tartalmat kínál.

Az egyszervolt.hu óvodások, iskolások illetve szüleik számára összeállítottbázis, ami a világ minden részébôl hozzáférhetô. Az iskoláknak is segítséget adazzal, hogy bôvíti a számítógéppark fel- és kihasználásának lehetôségeit,a számítógépek értelmes, felhasználói programokkal való ellátását.„Lövöldözôs”, agresszív játékok helyett valódi szellemi értékeket közvetít,miközben a gyermekek kreativitását fejleszti.Tervünk a magyar gyermekirodalom, tudásanyag és kultúra ápolására épül fel.Termékünk segítségével hazai felhasználókon kívül a határon túli magyar gyer-mekek és más külföldi kisdiákok is megismerkedhetnek a magyar gyermek-kultúrával. Fôfeladatunknak azt tartjuk, hogy irányt adjunk rendkívül felgyorsult vilá-gunkban, már az egészen kis gyerekek is igényes tartalmat találjanak az újmédiumon.Bízunk benne, hogy az egyszervolt.hu a jövôben lehetôséget teremthet a ma-gyar kultúra exportjára is. Elôfutára, hírvivôje lehet sok olyan magyar produk-ciónak (szerzôknek és elôadóknak), mely a késôbbiek folyamán - errôl a „dob-bantóról” indulva - lehet Európa-, sôt világhírô. Másrészrôl, kiváló fórum leheta Magyarországon megjelenni szándékozó európai alkotások bemutatására is.

Mottónk: Harry Potternek is megvan a maga szerepe a világunkban, de ne felejt-sük el Nyilas Misit és Nemecsek Ernôt sem! Nincs mögöttük az a hatalmas marketingmunka és persze pénz, mint amit pl. aHarry Potter esetében láttunk. Azt gondoljuk, hogy olyan háttérrel és sajátszerzôinkkel mi is megmozgathatnánk a világot.Annyit azonban bátran felvállalhatunk - még kisebb költségvetésbôl is -, hogylegalább „Magyarország-híres” megjelenéseket hozzunk létre, megmutatva ezáltal gyermekeink számára egy alternatív utat, amit bátran járhatnak majda jövôben.Célkitûzéseinkben megerôsít, munkák értelmét igazolja több hazai ésnemzetközi elismerés, anyagaink oktatási segédletté nyilvánítása.

Pintér RóbertColor Plus Kft.1124 Budapest, Bürök utca [email protected]


„Medáliák” Mûvészeti, Kulturális és Oktatási Egyesület

Egyesületünk eredetileg baráti társaság volt, amely kultúra- és mûvészetrajongóemberekbôl állt. Közösségünk elsôsorban a Ferencvárosban dolgozó pedagó-gusokból illetve mûvelôdésszervezôkbôl verbuválódott, majd fejlôdött egyesü-letté. Már hivatalos mûködésünk elôtt is szerveztünk különbözô rendez-vényeket, diáktalálkozókat (diákmédia: videofilm-készítôknek és diákújságírók-nak), mûködtettünk filmklubot, s így kerültünk kapcsolatba a kerületimûvelôdési házakkal (Dési Huber Mûvelôdési Ház, Ferencvárosi MûvelôdésiKözpont). Egy idô után felmerült bennünk az igény, hogy eddigi tevékenységikörünket kibôvítsük és egyesületi keretek között folytassuk.

2002 augusztusában hoztuk létre az egyesületet, nevünket József Attila utánválasztva. Az Egyesület célja, hogy olyan mûvészeti, kulturális és oktatási tevékenységetfolytasson, amely különbözô korosztályok – elsôsorban gyermekek és fiatalok –részére teszi lehetôvé a mûvelôdést, segíti személyiségük fejlôdését.

Tevékenységi körünkben szerepel mûvészeti és kulturális tevékenység, nevelésés oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés valamint kulturális örökségünkmegóvása. Fontosnak tartjuk a fiatalok táboroztatását, kiadványok készítését,kulturális rendezvények szervezését, mûvészeti és nyelvi kurzusok tartását.

A tavalyi tanévben is többféle rendezvényt szerveztünk. Havi rendszerességgelmûködött diák médiamûhelyünk. Idegen nyelvi klubokat szerveztünk (angol,francia, német). Ezeken diákszínjátszók mutathatták be idegen nyelvûjeleneteiket, de ugyanakkor játékos formában is gyakorolhatták a diákok a nyel-vet. Áprilisban József Attila-szavalóversenyt szerveztünk. „Így írtok ti” címmelaz egyik kerületi szakközépiskolával közösen diákköltôknek – diákíróknak szólópályázatot írtunk ki, amelyre 41 pályamunka érkezett.

További célunk minél több fiatal bevonása olyan programokba, amelyek meg-nyilvánulási lehetôséget kínálnak a fiatalokban szunnyadó mûvészetiképességeknek, felkeltik és kielégítik kíváncsiságukat. Ehhez izgalmas és egyresokszínûbb palettával kell rendelkeznünk.

Zambrzyckiné Mezei Erzsébet elnök„Medáliák” Mûvészeti, Kulturális és Oktatási Egyesület1098 Budapest, Napfény utca [email protected]


A Mesevetélkedôrôl

Mi is juthat az ember eszébe, ha e két szót - „mese” és „vetélkedô” egybe-írva látja?

Mit lehet „vetélkedni” egy mesével? Ki olvas ma már meséket? Szülô,gyerek - de ôk nem vetélkedés céljából. Akkor hát ki? Természetesen azalsó tagozatos iskolások, a második, harmadik, negyedik osztályosok éspersze felnôttek, pedagógusok.

Izgalmas játék!

Hogyan tudnak a gyerekek csapatot alkotva együttmûködni?Hogyan válik aktív részesévé a játéknak a szülô, a napközis pedagógus?Milyen feladatok adhatók, mi az, ami már túl bonyolult?Hogyan érjük el, hogy ne „mesemondó” versennyé váljon a játék?Mennyire lehet pusztán „lexikális” feladatokat adni?Hogyan teremthetô meg a játék anyagi fedezete?

A Hódmezôvásárhelyi Ifjúsági Park országos mesevetélkedôje hét év ótaigyekszik válaszolni ezekre a kérdésekre, évente 1600 négyfôs csapatotmegmozgatva az ország hét megyéjébôl. A lebonyolításban csapatokatfelkészítô és az iskolai fordulókat lebonyolító szakemberek, szülôk,intézmények és megyei szervezôk segítik a kezdeményezô és az országoshálózatot mûködtetô Hódmezôvásárhelyi Ifjúsági Parkot, mely örömmelfogadja további együttmûködôk csatlakozását is.

Horváth Tibor ötletgazda, programszervezôIfjúsági Park Kht.6800 Hódmezôvásárhely, Szent István utca [email protected]


Gyerekeknek való iskola?A szabadon tartott elôadás és az azt követô beszélgetés fôbb tézisei

„Kétféle” iskola van (Mérei Ferenc): a gyerekközpontú, mely a gyerekektesti-lelki-szellemi megismerésébôl, releváns, életkorilag gyorsan változószükségleteik felmérésébôl és e szükségletek kielégítésének metodi-kájából, didaktikájából kiindulva azt tartja fontosnak, hogy a gyerek segít-ségére legyen a maga egyszeri és egyetlen személyiségének kibontakoz-tatásában, tudva hogy mind a gyerek, mind a társadalom ebbôl remélhetia „legnagyobb hasznot”. Ez az iskola állampolgárokat nevel, autonómiát ésszuverenitást erôsít meg, érzelmi biztonságban megtanít nemet mondani ésdöntésképessé tesz.

A másik az intézmény- – vagy tanterv- – központú iskola. Ez állami meg-rendelést teljesít, elôre eldönti, hogy a gyerekgyárnak milyen végterméketkell kibocsátania, és az e szerint koncipiált tananyagot préseli át a gyerek-anyagon. Alattvalókat nevel, akik készek az akár folyton változó utasítások,parancsok, elvárások követésére. (+Rövid történeti visszatekintés.)

A gyerekeknek való iskola nem kelt szorongást – hiszen a szorongás visz-szafogja a teljesítményt. Jegyre felelni nagyon nagy szorongást kelt (ésnagyon sok idôt vesz el); a mai magyar iskola egyik jellegzetessége, hogyúgy akar teljesítményt elôcsiholni, hogy közben visszafogja ezt a teljesít-ményt.

A mai magyar iskola unalmas. Nem fenntartja a gyerekekben meglevô, ésa kamaszkorig még mindig újraéledô érdeklôdést, hanem kiöli azt. (CsapóBenôék vizsgálatai.)

A szorongást keltô és az unalmas iskola, mint kiváltó tényezô megtalálhatóminden késôbb esetleg szenvedélybetegséggé fajuló abuzus (dohányzás,alkohol fogyasztás, drog) hátterében, mint a családi miliô melletti másodla-gos tényezô.

A gyerekeknek való iskola széleskörûen ápolja és fejleszti a különbözôintelligenciaformákat, az életben való beválásnál különösen nagy jelen-tôségû érzelmi intelligenciától kezdve a cselekvéses intelligenciáig,miközben természetesen az értelmi intelligenciáról sem feledkezik meg. Detegyük hozzá: a mai iskola az értelmi intelligencia tíz faktora közül csak ket-tôt osztályoz, és ezeket is a gyermekkorban kevésbé fejlett szóbeli tarto-mányból! Ezért nem korrelál az életben való beválás az iskolai beválással.

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Iskola 1/1

Nézzünk gyakorlati példákat a mai iskola szakszerûtlenségére. (A régi ma-gyar iskolában ösztönösen tudtak sok dologról, amelyrôl ma már tudatosanis tudhatunk a kutatások alapján; mégis: az ösztönös tudás elveszett,a tudatos tudást, úgy látszik, még nem szereztük meg.)

A kulturális alapkészségek – írás, olvasás, számolás – hibás, szakszerût-len, elsietett tanítása.PISA – konzekvenciák.Mikor érett a magyar gyerek az iskolára?68-as felmérések.Az elhúzott alapozás szükségessége.Részpélda: a gyerek kezének funkcionális anatómiai fejlôdésmenete, fiúk-lányok különbségei. A gyerekek mozgásszükséglete. A lányok jobb alkal-mazkodása, amelyért pszichoszomatikus betegségekkel fizetnek. (Nemes-Kónya.)A mai iskola betegít.Az elhúzott alapozás fontossága.Kevés tananyag intenzíven – vagy sok tananyag gyorsan, felületesen?75%-ban a felejtés számára tanítunk! Részpélda: a szülô, mint házitanító. Mûködésképtelen modell. Értékelés vagy osztályzás?

Alternatívák: Winkler Mártától az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumig.Gyermekek Háza. Waldorf-iskola.

Az átformálás szükségessége és lehetôségei.

Vekerdy Tamás igazgatóPedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ (PTMIK),Pedagógiai Alternatívák Igazgatósága2097 Pilisborosjenô, Fô út [email protected]

Iskola 1/2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Csoda-gyerek a Kontyfa utcábanGondolatok a mûvészetoktatás kialakult gyakorlatának, tantárgyi program-ja végrehajtásának, a törvény szabta keretek, lehetôségek felülvizsgálatá-nak szükségességérôl, koncepciójáról egy lakótelepi iskola tapasztalataialapján.

A mûvészet örök, sok ezer éve van és lesz is. Elidegeníthetetlen emberi és csakemberi tulajdonság. Így nem kell féltenünk, túlél minden szabályt; „ha lesz még emberi ábrázatunk”…

De:Az alapfokú mûvészeti nevelésen belül megoldatlan a kisgyermekkori (6-12 év)mûvészeti nevelés. A kiadott tantárgyi programok zömmel mûvésznevelést írnak le.

Kisgyermekkorban, alapfokon lehetôséget kell teremteni a komplex képzésre.A választás késôbbi életkorra tolása a közismereti oktatásban elfogadott. Itt,jelenleg szinte lehetetlen több szakra járni, különösen, ha azok más-másiskolában érhetôek csak el. A több tanszakos gyerek képzési költségeit senkinem tudja megfizetni. Az állami fejkvóta csak egy tanszak után igényelhetô,a plusz képzés teljes költsége a szülô pénztárcájának túl sok. A két szakhoz ren-delt tantárgyak kötelezô óraszáma, ha összeadódik nem teljesíthetô. Már egyszak kötelezô óraszáma is csak nehézkesen: 4-6 óra öt délutánra. Ehhez jönhozzá a testedzés, a sport hasonló igényekkel, valamint a praktikus és elenged-hetetlen különórák: idegennyelv, számítástechnika, korrepetálás, lecke-hegyek. Talán az általános iskola nincs helyzete magaslatán?

Kialakítható komplex mûvészeti nevelési program is erre az életkorra, de egy-szerûen a kötelezô óraszám tanszakok közti megosztásának engedélyezése isóriási lépés lenne. A növendék, a mester, a szülôk közös döntésétôl, a kisgyer-mek tehetségének alakulásától, élethelyzetétôl függhetne a képzés belsôösszetétele. Jelentôs haladás lenne a gyerekek valódi választása, szélesebbviláglátása érdekében. Az állami támogatás mértéke a növendékek által tel-jesített óraszámtól függene, (2, 4-6, mint eddig) így nem kerülne feltétlenültöbbe. A tantárgyi programok anyagának teljesítése amúgy is bemutatókhoz,vizsgákhoz kötött, nem tanévekhez. Ennyire adottság-, tehetségfüggô területena ráfordított idô sokadlagos szempont. A szakaszzárások alkalmával pontosan megfogalmazható, értékelhetô, ki holtart. Ebben az esetben szükségszerû a szöveges értékelés. A jelenlegi szituá-cióban is ésszerû lenne a bevezetése – legalább megengedése –, ahogy az azáltalános iskolák készségtantárgyai esetében már megvalósult.

A felvételi rendszer ne rekesszen ki, hiszen alap és mesterfokon mindent szabada mûvészetekben. Az a cél, hogy az egyént és a társadalmat gazdagítsuk, éljünka mûvészeti nevelésben, mûvészeti tevékenységekben rejlô képességfejlesztô,személyiségfejlesztô hatásokkal, bízva a tehetségek markáns kitûnésében,a mester szemében? Vagy az, hogy szakbarbár kiválasztottak egyiké-bôl–másikából valóban sikeres versenyzôt neveljünk?

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Iskola 2/1

A kettô sokkal inkább kiegészíti egymást, mint gondolnánk, csak türelmesnekkell lennünk. Évekig „csak” gazdagítanunk szabad a leendô mûvészt, csakazután trenírozni, akkor viszont már biztosan a jó irányba. Ha mégsem leszbelôle mûvész, vagy más területen lesz az, a gazdagítás, ott a kezdeteknél, biz-tosan használt.

A komplex és/vagy több tanszakos képzést alkalmazó, engedélyezô iskolákaz országos versenyeken, az alsó korosztályban, nyilván hátrányba kerülnek,mert más az ütemezése a tananyagnak. Durván fogalmazva, akár tilos is lehetnetizenkét éves kor alatt versenyezni. Elég a bemutató, kiállítás, koncert feszült-sége, inspiráló izgalma, sikere is.

Épület-, terem- és eszközszükséglet. A lehetô legjobb feltétételeket kell megte-remteni gyereknek és pedagógusnak egyaránt, de engedményeket kell tennia vállalt feladat függvényében. Például vidéken, a sok telephelyû, alapfokúintézmények számára, akik a családok és a befogadó iskolák érdekeit is szemelôtt tartva a tanáraikat utaztatják, és nem a gyerekeket. Ezzel a rendszerrelnövelik a befogadó intézmények népszerûségét, hiszen az iskolát választó szülôaz azonos épületben elérhetô szolgáltatásoknak örül igazán.

A mûvészeti oktatást végzô intézmények elkötelezett harcosai számtalan, a napimûködést szolgáló indítvány kidolgozásán fáradoznak, hogy valóban a szentcélok valósulhassanak meg.

Kiss TamásKontyfa Utcai Iskola1156 Budapest, Kontyfa utca 5.06-1-410-5074

Iskola 2/2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Nagyító program

A Nagyító programot 1995-ben indítottuk el németországi példa alapján. Kettôscélt tûztünk ki magunk elé: egyrészt fontosnak tartjuk a személyiségformálást,másrészt a fiatalok társadalmi érdeklôdését és aktivitását kívánjuk felkelteni,felelôsségtudatukat, társadalmi elkötelezôdésüket szeretnénk serkenteni.

1999 ôszétôl alapítványi formában országos közhasznú szervezetkéntmûködünk.Alaptevékenységünk: hétvégi bentlakásos képzések szervezése kamaszoknak.A választható témákat a diákok körében végzett felmérések alapján határoztukmeg: önismeret, kommunikáció, reklám, esztétika, szenvedélybetegségek,tolerancia, szerelem – párkapcsolat.

A Nagyító módszereit tekintve a kiscsoportos, élményszerû feldolgozás kerülelôtérbe. Az egyes témákban való elmélyedésen túl célunk olyan képességek éskészségek kialakítása, fejlesztése, amelyekre a szokásos iskolai keretek közöttcsak ritkán nyílik lehetôség (pl.: csoportmunkára való készség, tervezésiképesség, célorientáltság, döntési képesség, kommunikációs készség).A képzések során arra törekszünk, hogy a témát minél több szempontból ve-gyük ”nagyító alá”, a résztvevôket pedig a szellemieken túl érzelmileg ismegérintsük. A szerzett benyomások nemcsak az egyén szintjén hatnak, hanemhozzájárulnak a résztvevô csoportok közösséggé formálásához is.

Hétvégi programjainkra pályázati úton jelentkezhetnek a résztvevôk. A felhíváshonlapunkon olvasható.

A képzések szervezôi önkéntesek: fiatal szakemberek valamint fôiskolai ésegyetemi hallgatók. Az ô munkájukhoz igény szerint szupervíziót is biztosítunk,valamint évente két alkalommal egyhetes intenzív csoportos szervezetfejlesztésiés módszertani továbbképzést szervezünk számukra.Az általunk használt módszereket és játékokat bemutató saját játékgyûjte-ménnyel rendelkezünk.

A fenti programok folytatásán túl célul tûztük ki, hogy más városokban is (2003-ban Budapest, Pécs, Debrecen) kiképzünk önkéntes fiatalokat.Terveink közé tartozik, hogy módszereinket pedagógus-továbbképzés kereteinbelül is ismertté tegyük.

Vikor Csaba kuratóriumi elnök NAGYÍTÓ - Középiskolások Iskolán Kívüli Képzése - ALAPÍTVÁNY6722 Szeged, Kossuth L. sugárút 29., II. em. [email protected]/nagyito

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Iskolán kívüli nevelés 1

A férfi szerepe

Utam„Apa nélküli társadalomban élünk!” Beavatatlan férfi-nemzedékek követik egy-mást. A hiányzó örökség: a REND. Pusztította az ipari forradalom, szalagmunka,vesztes háborúk, diktatúra. Családfôként eszméltem hiányára, amikor gyere-keimnek át kellett volna adnom: mit jelent felnôttnek lenni. Nem emlékszem rá,hogy nekem elmondták volna. Ez indított a férfiszerepek vizsgálatára. Nemtávolból foglalkoztam velük, hanem életemért küzdve. Mögöttem hat éves út van.Férfiak („együtt”)Társakkal tettem meg az utat. Nehezen nyíltak meg még egymás között is –„apasebeik” vagy édesanyjuk birtokló szeretete által terhelve. Vágytak a férfi-közösségre. Hogy ne ’szedjék szét’ a világot. Erôpróbaként – versengve, ront-va, összerakva… Hanem, hogy tudjanak szövetkezni.Fenekedünk („ki vagyok?”) A fiúk versengenek, harcolnak, sportolnak – szemben a lányokkal, akik ren-deznek, díszítenek. A fiúknak szükségük van a határaik megismerésére,küzdelem szüli az önismeretet. Hogy ne akciófilmek, számítógépes játékokélesítsék ôket - kaszakô helyett ronggyal simogatva a pengét. Itt meghatá-rozóak az apai minták. Apa („önmaga helyett”)Miért menekül az apa? Mert tudása szeletét igényli csak a társadalom.Munkahelyén fogaskerék a gépben. Csak a pénzkereset igazolja létét. Dea pénzt nem a közösség javára fordítja, nem építi, de rombolja környezetét. Nemközvetít közösségi értékeket.Férj („a kényelem rabja”)Az igazi nôk elfogadják a világot. Erôsebbek és önállóbbak a férfiaknál.Az otthont ôk irányítják. A férfi elbizonytalanodik, és afféle férfiszigetet alakít ki,(mûhelyt, sufnit) ahol az ô világa érvényesül, s visszavonul. Fáradt, fölösleges-nek érzi magát… És az „Élet Delén” kezdi keresni a szabadságot. „Nem vagy azanyám!” – tolja félre nejét, pedig eddig tôle várta, amit az anyjától kapott. Vagya feleség un rá apának álcázott pót-gyermekére. És válságba kerülnek a kap-csolatok.Nagyapák („a hagyomány”)A nagyapák életerôt és méltóságot adnak a fiataloknak. Nekik nem rivális azunoka. A nagyapai közösség életadó forrás. Ahová be lehet vonni (avatni)a fiúkat. Csak azok a közösségek életképesek, amelyek átadják értékeiket, ésazok gyakorlását is számon kérik! Ha nem a nagyapák közlik, mi jó és mi rossz,akkor a fiatalok maguk próbálják eldönteni. Férfisátrak („apaközösségek”)Roncsolt közösségek, egyéni menekülési kísérletek jelzik a bajt. A megoldása férfi–nô szövetség helyreállítása. Közösségépítés, nem önmegvalósítás.Az öregek megszólaltatása, nem félreállításuk. Ezt ajánlja a „férfisátor”. Nemszégyelljük gyengeségünket, sebeinket. Tudjuk, hogy a kudarcok okulásravalók. Keressük nagyapáinkat, gyökereinket, emlékeinket.

Zöldy Pál, Lisztes Gábor Férfisátor1039 Budapest, Édes utca 4.

Iskolán kívüli nevelés 2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Diákok Önálló Köztársasága Békésen

Békésen, a Németh László Középiskolai Kollégiumban a diákönkormányzat egyúj – Magyarországon, ez eddigi egyetlen ilyen – szervezôdési formája mûködik:a Diákok Önálló Köztársasága (DÖK). Felépítésében tükrözi a MagyarKöztársaság államrendjének szerkezetét. Legmagasabb fórum a parlament,mely nem képviseleti elven mûködik, hanem tagja a köztársaság minden pol-gára. Legmagasabb közjogi méltósága a köztársasági elnök. Két parlamentiülés között a kormány irányítja a köztársaság mûködését. A köztársaság tagjaia panaszkezelôkhöz (ombudsmanok) fordulhatnak ügyeikkel. A törvényességrea független bíróság felügyel. Természetesen a köztársaságban minden tiszt-séget diákpolgár tölt be.A köztársaság mûködését 6 fejezetbôl álló alkotmány szabályozza. A legfelsôbb hatalom az évente kétszer ülésezô parlamenté. A szeptemberiülésszakon titkos szavazással választanak köztársasági elnököt, meghallgatjáka kormány beszámolóját az eltelt idôszakról, elfogadják a kormány új prog-ramját. A köztársasági elnök leteszi a hivatali esküt, majd a kormány javaslataalapján kinevezi a fôbíróság tagjait. A fôbíróság tagjainak eskütétele után kine-vezi a panaszkezelô csoport tagjait. A tavaszi ülésszakon kerül sor az új kormány megválasztására, beiktatására,a kormányprogram elfogadására illetve a leköszönô kormány beszámolójára.A leköszönô kormány kitüntetéseket adományoz a mûködés során kiválómunkát végzett diákok számára.Azok a diákvezetôk, akik létrehozták a köztársaságot, az elmúlt tanévben elbal-lagtak, így februárban már egy új csapattal alakult meg az új kormány. Nem oko-zott gondot a váltás, hiszen lassan hét éve, hogy minden nyáron vezetôképzôtábort szerveztünk diákjainknak, ahol felkészítjük ôket leendô feladataikellátására. Szeptemberben megalakult a 30 fôs elsôs-másodikos „elit” csapat,amely folyamatosan vezetôképzésben részesül, és nyáron tíz napos intenzívgyakorláson vesz részt, így tagjai alkalmassá válnak arra, hogy két éven belülbármilyen tisztség elláthassanak.Köztársaságunk nem elszigetelt, közel 40 hazai diákönkormányzat, kollégiummellett külföldi partnerekkel is vannak kapcsolataink.Már dolgozunk a köztársaság továbbfejlesztésén, nemzetközivé tételén: kidol-goztuk egy Magyar–Román Diákunió projektjét, melynek megvalósítását és azunió kikiáltását tervezzük.Magyarország EU-hoz való csatlakozásával, az EU mintájára, az általunk létre-hozandó unió alapja lehet egy nagy európai diákszövetségnek Békés megyeiközponttal.

Takács János diákönkormányzatot patronáló tanárNémeth László Középiskolai Kollégium5630 Békés, Petôfi S. u. 7-9.06-66-411-982, [email protected]

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Iskolán kívüli nevelés 3

Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda

A Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda 1999-ben jött létrea környezeti nevelés állami feladata teljesítésének támogatására az OktatásiMinisztérium valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által biztosí-tott forrásokból, és azóta azok közös szakmai felügyelete alatt mûködik.

Küldetésünk, hogy a környezetünkért felelôs gondolkodásmód mindenterületen beépüljön a hazai oktatási rendszer minden szintjébe és annak szerep-lôi a fenntartható társadalom kialakításához szükséges szemléletváltásközvetítôjévé váljanak.

Feladatunk, hogy a minisztériumok együttmûködéséhez szakmai, szakértôi ésszervezôi hátteret biztosítsunk; célzott kutatásokkal felmérjük a környezetinevelés helyzetét; az oktatás–nevelés valamennyi csatornájára kiterjedôenkonkrét programok kidolgozásával és lebonyolításával járuljunk hozzá a kétminisztérium által megfogalmazott célok megvalósításához; a környezetinevelésben és kommunikációban aktív szervezetek és intézmények közöttsegítsük elô az információcserét, továbbá vezetô szerepet vállaljunk a kör-nyezeti neveléssel kapcsolatos véleményformálásban és tájékoztatásban.

Tevékenységünket és programjainkat részletesebben megismerhetik inter-netes oldalunkon, valamint háromhavonta megjelenô, nyomtatott KörnyezetiNevelési Hírlevelünkbôl, melyet térítésmentesen juttatunk el az érdeklôdôkhöz.Internetes adatbázisainkban tájékozódhatnak a környezeti nevelésselfoglalkozó szervezetekrôl és erdei iskola szolgáltatókról.

Programjaink 2003.

Szakmai tervezés

Erdei Iskola Program

Környezeti Nevelési Felsôoktatási Program

Kommunikáció

Kutatások

Czippán Katalin igazgatóKörnyezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.06-1-251-5647, [email protected]

Környezetvédelmi nevelés 1 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Zoopedagógiaazaz környezeti nevelés az állatkertben

Intézményünk az ország egyik legrégebbi, és legnépszerûbb kulturálisintézménye és turisztikai attrakciója.A világ egyik legszebb „mûemlék állatkertje”. Természetvédelem alatt álló,igényesen gondozott parkjában gyönyörû épületek és mûalkotások között az ál-latok zöme már korszerû bemutatókban él. Az egymilliónál is több látogatótesemények, játékok, programok, gyermek-létesítmények, oktató- és kiállítóter-mek, kellemes vendéglátóhelyek várják egész évben.

Zoopedagógia:

A mai modern állatkertek célja olyan természet-megôrzési központok létre-hozása, melyekben az oktatás-nevelés, a természetmegôrzés, a faj- és élôhely-védelem, a kutatás, valamint az állatok megfelelô elhelyezése egyaránt fontosalapfeladat.A zoopedagógia olyan környezeti nevelési forma, amely az élô gyûjteményekadta lehetôségeket eszközként felhasználva ismerteti meg az élôvilágot, és hívjafel a figyelmet a természetes élôvilág védelmére.

Feladatai:• Ismeretterjesztés: állatkerti foglalkozások megtartása, tájékoztatás informá-

ciós rendszerek, feladatlapok segítségével, kiállítások, filmvetítések, elôadá-sok rendezése.

• Szórakoztatva tanítás: etológiai állatbemutatókkal, színielôadásokkal, kéz-mûves foglalkozásokkal, állatkerti játszóházzal, nyári tábor szervezésével,közönségprogramokkal.

• Tolerancia- és empátiaképesség kialakítása a többi élôlénnyel szemben: játé-kok (drámajáték, mozgásos és összehasonlító játékok, melyek felhívjáka figyelmet az állatok képességeire vagy védettségük okaira), irányított állat-simogatás vagy etetés, állatgondozási gyakorlat, terápiás lovagoltatás.

• Ökológiai, környezetvédelmi és állatvédelmi szemléletmód kialakítása: zöldnapok rendezvényei, fajmentési programok bemutatása, állatvédelmivetélkedôk, továbbképzések.

A zoopedagógia alapvetô eszköze maga az élô állat, amely látható, hallható,szagolható, adott esetben tapintható is, vagyis ebben a nevelési-oktatási for-mában egyszerre minden érzékszerv mûködtethetô, és motivációs értéke isjóval nagyobb a hagyományos oktatási formáknál. A módszer alapja, hogymindig a megfigyelésbôl vezetjük le az ismereteket.

Nagy Irén zoopedagógusFôvárosi Állat- és Növénykert1146 Budapest, Állatkerti krt. 6-12.06-1-363-3797, 06-1-363-3710, 06-1-363-3891 Fax: [email protected]

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Környezetvédelmi nevelés 2

Egy világutazástól a gyermekek játszva tanulásáig Avagy tanulhatunk egymás tapasztalataibólszakmától, területtôl függetlenül is!

Férjemmel, Jánossal 1999. május 20 és 2000. június 10. között 418 nap alatt 110ezer kilométernyi utat megtéve saját terepjárónkkal körbeautóztuk a Földet. A hazajövetellel megérett legfontosabb gondolat: tapasztalatainkat átadni,másokat is megismerésre ösztönözni, valamint építeni a multinacionális cégeknéleltöltött évek munkatapasztalataira is (elkötelezettség a produktum, eredményekiránt, minôségi szemlélet, alapos munka, kitartás, „megcsinálhatom, csak rajtammúlik!” típusú hozzáállás).Ezek közül mindre szükség van egy, elsôsorban gyermekekkel foglalkozni kívánó,oktató-nevelô tevékenységet folytató aktív pihenés központ kialakításánál, mû-ködtetésénél is, egy teljesen más szakmában!

A Katica Tanya Aktív Pihenés Központ missziójának legfôbb gondolatai:• hagyományôrzés (tisztelni, feleleveníteni, alkalmazni) • természet-közeliség• aktivitás, pihenés, feltöltôdés, szórakozás • igényesen egyszerû, megfizethetô,elérhetô • ifjúság központú • szemléletmód szélesítés • tanulás és alkalmazás –gyarapodás • XXI. századba illeszkedô.

Célunk: alternatívát nyújtani gyermeknek és felnôttnek

Nemcsak egy turistaház a sok közül, hanem:• kemencében kenyér sül, kürtôs kalács készítési lehetôség • önellátásra bátorít(fôzés, takarítás) • túraútvonalak eltûnt falvak nyomában • hangulatos cserépkály-ha, fagerendás mennyezet – régi idôk hangulatát idézve • erdei iskola program-ajánlat.A mintagazdaságban:• nemcsak lovaglás, hanem lógondozás is! • a gazdálkodás mindennapjainakmegismerése • birkanyírás, tehénfejés • szôlômûvelés, ismerkedés a veteményeskerttel • szalmaillatú hancúrpajta • szürke marha, mangalica, rackajuh, fordos liba• gémeskút.Eddigi tapasztalatok:• elsô szezon zajlik a turistaházban • mintagazdaság megnyílt az érdeklôdôknek,• pedagógusokkal való együttmûködésünk lehetôségeit a hozzáállás, szemlélet-mód szabja meg leginkább! • folyamatos párbeszéd a szolgáltatások igény-bevevôivel, visszajelzések fontosak!A jövô:• Folyamatosan új ötletek, fejlesztés – nincs megállás! Sokáig és tartósan kívá-nunk alkotó szerepet betölteni. • Harmónia megtalálása: személyes igényeink ésmások számára értékteremtô tevékenység egyidejûleg.

Handó Esztertapasztalt utazó és a Katica Tanya egyik ötletgazda-tulajdonosaeszter@hando.hu06-30-9295-306www.kalandpark.hu, www.katicatanya.hu

Környezetvédelmi nevelés 3 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

A Más–Mozaik Kulturális Egyesület bemutatása

RocksuliSzervezetünk 1989 óta mûködtet zenei szabadiskolát, amiben Magyarországonelsôként oktatnak szervezetten blues, rock, jazz stílusban zenét.A Rocksuli tanítványainak száma – gitár, basszusgitár, dob, ütôsök, szájhar-mónika, billentyû, ének, szaxofon tanszakokon – megközelíti a 300 fôt.

Gitaro Független Zenei Csoport1995-óta mûködtetünk egy zeneterápiás csoportot, melyben gyengénlátó, vak,Down-szindrómás fiatalok tanulnak egészséges társaikkal együtt. Célunk, hogyaz egészséges fiatalok sérült és fogyatékos társaikhoz való viszonyulását pozi-tívan befolyásoljuk, és a fogyatékos fiatalok integrációját elôsegítsük, amiheza zene közvetítô kapocs lehet.

Kékedi Közösségi HázEgyesületünk 1990-ben a Zemplén hegységben Kékeden egy 200 lelkes kis-faluban vásárolt egy százéves parasztházat. Itt kap helyet minden évben komp-lex, multikulturális táborunk, kézmûves, alkotó- és képzômûvészeti, zenei,fogyatékos fiatalokat integráló alprogramokkal.

Art-East StudioAz Art-East Studio fiatal mûvészei az egyesület közösségi házában és támo-gatásával 1998 óta évente megrendezik a Kékedi Nemzetközi Alkotótábort ésMûvésztelepet. A mûvésztelepek alkalmával fiatal alkotómûvészek érkeznekKözép-Kelet-Európa számos országából (Románia, Szlovákia, Ukrajna,Lengyelország) és természetesen Magyarország számos településérôl is.

Vakáció Mindenkinek Öntevékeny CsoportA kortárssegítô munka számunkra is fontos tevékenysége, valamint a fogya-tékos fiatalokon, gyerekeken való segítés alapozta meg azt a gondolatot, hogyöntevékeny csoportként tudatosan vállalják a fogyatékos fiatalok szabadide-jének, táborainak szervezését.A csoportban három szociálpedagógus tevékenykedik, egy tag szociálismunkás szakon tanul, egy másik konduktív pedagógiai tanulmányokat folytat.

Vincze Bélának az egyesületet bemutató elôadásán túl a Rocksuli tagjai közre-mûködtek a megnyitón és koncertet is adtak a MindenGyereken.

Vincze Béla egyesületi elnökMás–Mozaik Kulturális Egyesület4024 Debrecen Piac u.28/b II/[email protected],www.rocksuli.hu

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Mûvészeti nevelés 1

„Otthon Segítünk" szolgálat

Az „Otthon Segítünk” az angliai Leicesterben indult 1973-ban.(lásd: www.home-start-int.org). A magyarországi hálózat megszervezésére, a képzés, a szakmai, szupervízióssegítség biztosítására 2001. júniusában bejegyzett alapítványunk hivatott. 2003.elejére 27 szervezô végezte el a tanfolyamot. Tizenhárom településen mûködika családlátogatás és folyamatos az önkéntesek képzése, a többi helyen az ön-kéntesek toborzása és az elsô csoportok felkészítése folyik. Az elsô szolgálatEsztergomban kezdte meg mûködését, a helyi alapítványt 2003. márciusábanjegyezte be a bíróság. Folyamatban van a helyi munkafeltételek megteremtésepályázatok útján. A tavaszi szemeszterben újabb tizenhárom szervezô képzésefejezôdött be. Szervezôképzés elôreláthatóan 2004. januárban lesz ismét. Közel200 önkéntes van a szolgálatok vonzásában.Az „Otthon Segítünk” a szociális segítô szolgálatok kiegészítôje, olyan laikussegítséget nyújtva, amire a hivatásos intézményeknek gyakran nincs idejük ésemberük. Sok esetben olyan megelôzô, kiegészítô tevékenységet végez, amelytehermentesítheti a hivatásos szolgálatokat. Sok szempontból egy hagyományosértelemben vett nagycsalád támogató szerepét tölti be korunkban, azon szülôkszámára, akiknek rokonaik vagy barátaik bármilyen okból nem tudnak segíteni.Sok kisgyermeket nevelô szülô érzi úgy idônként, hogy túlzottan kimerült, és erôitmeghaladják a neveléssel járó nehézségek. Különösen olyan szülôknek lehethasznára, akik gyermeküket egyedül nevelik, akik több kicsi gyermeket nevelnek,esetleg lehangoltsággal vagy egészségügyi problémákkal küzdenek, esetleg nemrégen költöztek lakóhelyükre. Az „Otthon Segítünk” olyan szervezet, amelyben saját szülôi tapasztalattal ren-delkezô önkéntesek segítik a család kiegyensúlyozott mûködését, lehetôségetkínálnak a gondot okozó kérdések baráti megbeszélésére, és gyakorlati segít-séget nyújtanak a nehézségekkel küzdô kisgyermekes családoknak azok ottho-nában. Cél a családtagok saját erôforrásainak mozgósítsa, megbirkózásiképességeinek fejlesztése, és a család szociális kapcsolatainak helyreállítsa.Az „Otthon Segítünk” csökkenti a szülôk terheit, és ha szükséges együttmûködikszámos szakemberrel. Mindezeken túl arra törekszik, hogy munkája során a gyer-mekneveléssel és a családi élettel együtt járó sok-sok öröm mindig elôtérbenlegyen.A családokat a gyakorlatban a szociális, egészségügyi szolgálatok munkatársai,óvodák, bölcsôdék, helyi közösségek tagjai ajánlhatják a szolgálatnak, és a csalá-dok maguk is jelentkeznek.

dr. Benkô Ágota igazgató„Otthon Segítünk” Alapítvány1114 Budapest, Bartók Béla út [email protected]

Önkéntesség 1 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Kerekasztal-beszélgetés az önkéntességrôlÖnkéntesek és önkénteseket szervezôk beszélgettek egymássalés a közönséggel hazai és nemzetközi tapasztalatokról és lehetôségekrôl.

A bemutatott szervezetek:

Színek Világa Alapítvány (kiemelten közhasznú szervezet): célja, hogy a gyermekekkreativitását fejlesztô, vizuális nevelését segítô oktatást, nevelést támogasson, ilyenmódszereket alkalmazó intézmények, óvodák mûködését biztosítsa, valamint ehhezkapcsolódóan kiállításokat szervezzen, mûvészeti tevékenységeket támogasson.

Szabó Judit1037 Budapest, Jablonka út 126/B06-1-367-3620

Az Európai Önkéntes Szolgálat lehetôséget kínál 18-25 éves korú fiataloknak arra,hogy önkéntesként külföldön dolgozzanak, nyelvet tanuljanak, világot lássanak.Nyelvtudás, képzettség, iskolai teljesítmény nem számít. Ebbôl a programból senkinem zárható ki!A fiatalok maximum 12 hónapot tölthetnek külföldön egy fogadó szervezetnél. Ez idôalatt teljes ellátást és zsebpénzt kapnak. Az önkéntes a helyi közösség fejlôdésétcélzó non-profit tevékenységekben vehet részt, többek között az alábbi témákban:egészségügy, környezet, mûvészet, kultúra, gyermekprogramok, esélyegyenlôség,média és kommunikáció, ifjúsági sport, ifjúsági szabadidô, fiatalkori bûnmegelôzés.

Berencz Mercedes Mobilitás Nemzetközi Igazgatóság 1145 Budapest, Amerikai út 96.06-1-273-42-88, [email protected], [email protected]

Az Önkéntes Diakóniai Év lehetôséget ad 18-26 közötti fiataloknak arra, hogy egy-házi és szociális szolgálati területeken 10- 12 hónapos önkénes szolgálatot vállal-janak külföldön vagy belföldön. Partnerszervezetei tagjai az European Diaconal Year Network-nek (EDYN), melyneksegítségével nagy számban vállalhattak önkéntes szolgálatot magyar fiatalok azeddigi években is. Szolgálati helyeik a legkülönbözôbbek: éppen úgy lehetôség nyí-lik sérült és egészséges gyermekekkel, hátrányos helyzetû fiatalokkal foglalkozni,mint idôsekkel, szociálisan rászorultakkal, hajléktalanokkal. A szervezet információshálózatán keresztül, levélben vagy hirdetés útján tájékoztatja az érdeklôdôket, majdszemélyes találkozás alkalmával kiválasztja az önkénteseket a partnerszervezetekbevonásával.

Závodi Emese, Cseke Enikô1146 Budapest, Abonyi u. [email protected]/ode

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Önkéntesség2/1

Önkéntes Központ Alapítvány célja a magyarországi önkéntesek és az ôketfoglalkoztató szervezetek munkájának támogatása információval, tanácsadással ésképzéssel. Az önkéntesség kultúrájának terjesztése, valamint a hazai társadalmikörnyezet önkéntességet elfogadóbb változásának elômozdítása magánszemé-lyekkel, társadalmi szervezetekkel, intézményekkel és vállalkozásokkal végzettkonkrét tevékenységeken keresztül.Az alapítvány konkrét tevékenységei:1. Önkéntesek toborzása, regisztrációja, közvetítése 2. Önkéntes munkahelyek regisztrálása 3. Tájékoztatás, oktatás 4. Civil médiaközpont funkció 5. A hazai önkéntes mozgalom külföldi képviseletének ellátása 6. Az önkéntességgel kapcsolatos törvénykezés nyomon követése, befolyásolása7. Kutatások, felmérések készítése 8. Országos, és helyi programok szervezése 9. Regionális önkéntes központok felállítása, országos hálózat kialakítása 10. Lobbytevékenység

1023 Budapest, Kékgolyó u. 20. I. em. 4/a06-1-225-0710, [email protected] www.onkentes.hu

Az Útilapu Hálózat az önkéntes munkát szervezô Service Civil International (SCI)magyar szervezete. Az SCI egy nemzetközi önkéntes szervezet, melynek több, mint50 európai, ázsiai, észak-amerikai és afrikai országban vannak partnerszervezetei.Elsôdleges tevékenysége nyári táborok szervezése világszerte, melyekben a külön-bözô országokból érkezô fiatalok önkéntes munkát végeznek.A táborok szervezése során különös hangsúlyt kap, hogy az önkéntesek érezzék,hogy az általuk végzett munka fontos, segítenek a rászoruló közösségeknek vagya környezet megóvásáért dolgoznak. E célok elérése érdekében önkéntes ”építô-táborokat” szervezünk Magyarországon, és a magyar jelentkezôket külföldi táborok-ba juttatjuk el. Általában 10-20 különbözô nemzetiségû önkéntes vesz részt ezekbena táborokban és dolgozik együtt, többnyire két hét és egy hónap közötti ideig.Ezekben a táborokban különbözô jellegû munka folyik: környezetvédelem, újjá-építés, gyermekekkel, mozgássérültekkel, hátrányos helyzetûekkel és menekültekkelvégzett munka, kulturális események és mûvészeti fesztiválok elôkészítése, a béké-ért és a rasszizmus ellen folytatott tevékenység, felvilágosító és tájékoztató kam-pányok szervezése stb. Szerveznek hosszabb távú (3 hónap és 2 év közötti)önkéntes munkákat, projekteket, konferenciákat és tanulmányutakat, melyekbizonyos aktuális kérdésekkel foglalkoznak, csakúgy, mint önkénteseket éssegítôket felkészítô workshopokat.

1091 Budapest, Üllôi út 103 fszt. [email protected], [email protected]

Önkéntesség 2/2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevû Béke Nobel-díjas nemzetköziszervezetnek 18 irodája van. Ebbôl 5 szervezi a missziókat. 2002-ben 66országban volt jelen az MSF. Fô mottója: „Mi vagyunk az elsôk, aki valamilyenkonfliktus során vagy után megjelenünk a térségben, és mi vagyunk az utolsók,akik kivonulunk”. A gyors humanitárius segélyadás mellett fontos szerepet kapa legmagasabb szinten történô lobbizás és politikai figyelemfelkeltés is. Magyarországon sajnos nincs irodája, ezért a többi kelet-közép-európaiországhoz hasonlóan a bécsi irodához tartozunk. A szervezet elsôsorbanorvosokat és ápolónôket vár, de nagy szükségük van technikai vezetôkre, ésnövekszik az igény pszichológusokra és kulturális antropológusokra is.

www.msf.org

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány olyan magyarországi nonprofit szervezet,amely 14-25 éves fiatalok számára önkéntes hálózatot mûködtet Közép- ésKelet-Európában. A DIA célja a fiatalok helyi közösségi szerepvállalásánaknövelésével a civil társadalom megerôsítése Magyarországon és a régióban.A DIA Alapítvány önkéntesprogramja lehetôséget teremt a részvevô iskolák,ifjúsági szervezetek diákjai számára, hogy civil ismereteket tanuljanak és azokata gyakorlatban, önkéntes munkájuk kapcsán elsajátíthassák. A diákok önkéntesmunkába való bevonása segíti az állampolgári ismeretek és civil készségekelsajátítását. A DIA program sikerének feltétele, hogy a fiatal önkéntesek, helyicsoportsegítôk és non-profit szervezetek együttmûködjenek.

1063 Budapest, Kmety György u. 15.06-1-354-11-91, [email protected]

Egyéb hasznos honlapcímek az önkéntességgel kapcsolatban elérhetôk az ittfelsorolt szervezeteknél.

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Önkéntesség 2/3

Jövôbarát Alapítvány

A már tizedik éve mûködô Éjféli Sportbajnokság program, mint primer, fiatalkoridrog- és bûnprevenciós program célzottan a kallódó fiataloknak nyújt alter-natívát szabadidejük hasznos, egészséges eltöltéséhez.A tevékenység jellegébôl adódóan, a lakótelepek, lakóközösségek vonzás-körzetében élô, utcára szorult, csellengô fiatalok sportolási lehetôséget,valamint családpótló közösséget találnak - a drog és bûncselekmények szem-pontjából legveszélyesebb hétvégi éjszakai órákban - a feléjük kínált alternatívaválasztásakor. A program egy olyan hiánypótló szórakozási alternatíva, melya hétvégén esti illetve éjszakába nyúlóan lehetôséget nyújt a csellengôknekszermentesen, alkohol nélkül szórakozni, idejüket kellemesen tölteni, értô szóra,segítségre találni.A kerettevékenység a sport, nevezetesen a pingpong, melyet egyéb játékle-hetôségekkel is bôvítettünk. Esténként benevezés alapján napi bajnokságotszervezünk, motivációként valamilyen kisebb díjat osztunk. Díjazzuk a havibajnokokat és a legszorgalmasabb játékosokat is. Így elértük, hogy minéltöbben nevezzenek a kevésbé „profik” közül is.A játékok szüneteiben a már évek óta jól mûködô Dumakuckóban megbeszéljüka jövôbeli programokat, illetve lehetôség van véleménynyilvánításra, kérésre,javaslattételre.Az évek folyamán kiderült, a fiatalok a sportolási lehetôség mellett, nagymérték-ben igénylik a velük való törôdést, értô fülekre találást, egyszóval a családpótlóközösséget.Az Éjféli Sportbajnokság Klub mindenki számára nyitott, ingyenes. A részvételfeltétele néhány alapszabály betartása: alkoholos, drogos állapotban a klubaznap nem látogatható. A fiatalok a klubban szendvicset, teát kapnak az éjsza-ka folyamán. A nyitva tartást úgy alakítottuk ki, hogy illeszkedjen a fiatalokhétvégi életmódjához, így este 7 órától hajnalig, általában az elsô tömeg-közlekedési jármû indulásáig tart.A hétvégi sportolási programokat egyre több vonzó lehetôséggel igyekszünkbôvíteni, így hétköznapi kondicionáló edzést tartunk, kirándulni, korcsolyáznijárunk, s már volt két sítáborunk. 2002 novemberétôl TEAHÁZ néven vasárnapdélutánonként igazi családias hangulatban rendezünk összejövetelt a klubbajáró fiatalok részére. Idônként vendégeket hívunk: neves közéleti személyisé-geket, példaképeket, kortárs csoportokat, akikkel a fiatalok szívesen beszélget-nek, kérdeznek tôlük. A munkatársak között védônôk, elmeápoló, drámapedagógus vállal önkéntesmunkát.

Marton Róbert elnök06-30-9894-809 D. Horváth Piroska programkoordinátorJövôbarát Alapítvány1033 Pethe Ferenc tér 1-306-1-368-2636www. [email protected]

Szabadidô 1 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Játéka...avagy hogyan adaptáljunk egy jó ötletet

A Játéka (Ludotheke) ötletével egy svájci barátom révén ismerkedtem meg.A Játékák Egyesületének elnöke mesélt arról, hogyan mûködik ez náluk, mika feladataik, tapasztalataik.Akkor a hazai megvalósítás még távoli álomnak tûnt, mára azonban valóság!Többen, többféleképpen mûködtetnek játékkölcsönzôt, általában azonban csaka saját intézményeikben.Én magam korábbi munkahelyeimen – mûvelôdési házakban – szerettem volnamegvalósítani játékkölcsönzôt, de a feltételeket soha nem tudtuk megteremteni.Elsôsorban nem a pénzügyi háttéren múlott, hanem a személyi feltételeken.2000 februárjától lettem a solymári Apáczai Csere János Mûvelôdési Ház ésKönyvtár igazgatója. Az elsô tennivalóim közé soroltam a Játéka könyvtárbantörténô megvalósítását. Úgy éreztem, itt adottak a feltételek a mûködésre.Persze nem volt könnyû a kollégáimat meggyôzni, ôk is azt gondolták, hamartönkre fognak menni a játékok.Az induláshoz szükség volt egyszeri nagyobb beruházásra, kb. 140.000 Ft-ra.Kitaláltuk a kölcsönzési feltételeket, a kölcsönzô kártyát és meghirdettük a helyiújságban és szórólapokon.

Nálunk jelenleg így mûködik:Játéka tag csak az a felnôtt lehet, aki egy nyilatkozatban vállalja a feltételeket.A kölcsönzô kártyával bármelyik családtag kölcsönözhet.Az éves tagdíj 1000 Ft, a kölcsönzés díja 200 Ft/játék. Egyszerre három játékkölcsönözhetô egy hétre.A könyvtárban minden könyvtári tag ingyen használhatja a játékokat.

A mi tapasztalataink:Az egyszeri beruházást követôen a Játéka nyereséges. A játékok közül éventeegy-kettô megy tönkre, az sem a gondatlanság miatt, hanem a normál elhasz-nálódásban.A tagok vigyáznak a játékokra és idôben visszahozzák azokat.

Új álom!Ha már ez megvalósult, miért is ne kergetnénk újabb álmokat. Talán egyszerelérjük, hogy sok helyen lesz játékkölcsönzô és azok egy egyesületbe tömörülvetudnak egymásnak segíteni, újabb és újabb kölcsönzôket életre hívni. Soklehetôség van ebben, csak el kell kezdeni.Sok sikert hozzá mindenkinek!

Varga Zsolt igazgatóApáczai Csere János Mûvelôdési Ház és Könyvtár2083 Solymár, Templom tér 25.06 26 [email protected]

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Szabadidô 2

JátszóbuszMinôség - piaci alapon…

Mi indokolta a felkérést, a témaválasztást?Cseke házaspárt illetve a körülöttük lévô kreatív csapatot úgy ismerte mega szakma, mint folyamatosan megújuló, eredeti ötletek, egyedi megvalósításokmûhelyét.Rendezvényi felkérôik egyenletes, magas színvonalú, egyediségre törekvô,ötletgazdag, élményt nyújtó programszervezôként ismerik.1990 óta folyamatos jelenlétükkel olyan országos szintû tapasztalatokat gyûjtöt-tek a játszás, a játszóprogramok szervezése területén, mely példa értékû lehet.S mindezt piaci alapon.

Cseke Miklós elôadása, és az ezt követô beszélgetés munkájukról szólt.1 Az elôadás elsô részében visszaemlékeztünk arra a társadalmi környezetre,az állami szerepvállalás hiányára, melyben a játékkultúra magyarországi alapjaia kilencvenes évek elején még nehezen voltak megteremthetôk.2 Áru-e a /játék/kultúra?Elemeztük azokat az okokat, melyek megteremtették ennek az újszerû vál-lalkozásnak az alapjait.Az állami szféra erôsen forráshiányos volt, hogy egy ilyen szolgáltatást megfi-nanszírozzon.A piac kinyilvánította, hogy szükség van erre a szolgáltatásra!3 A Játszóbusz talpon tudott maradni ebben a nehéz piaci környezetben. Mi a siker záloga?• Szakképzett csapat:

Közel 150-200 fiatalt képeztünk ki folyamatosan programjaink minôségénekbiztosításához.

• Megfelelô eszközpark: Magyarországon a játszóprogramok lebonyolításánakpiacán nincs nagyobb, változatosabb, egyedibb játékpark egy kézben. A négy földrészrôl beszerzett játékok mellett sok játék, egyedi ötlet sajátgyártásban valósul meg.

• A minôség elvárásként, értékként jelenik meg!

Ma már portfoliónk kibôvült:Családi napok mellett megjelentek a felnôtt programok, a tréningek, a konferen-ciaprogramok, roadshow-k, s promóciók is. Ez is indokolta, hogy az idén nevet változtattunk, s a Játszóbusz ma már FairPlay Event Kft. néven is megtalálható.Ma már sokféle termékünk megvásárolható a Fair Play Játékboltban:XIII. Visegrádi utca 43-45. /A Lehel piactól 2 percre/

Cseke Miklós és MériFair Play Event Kft.1137 Budapest, Szent István krt. 2.06-1-340-4353 Mobil: [email protected]

Szabadidô 3 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

„Zászlónkon a gyerek érdeke”

A családi mediációkban, legyen szó válásról, kapcsolattartásról, gyerekel-helyezésrôl, vérszerinti szülô és nevelôszülô közti konfliktusról, mindenkia „gyerek érdekét” tûzi zászlajára. Ez meglehetôsen álságos álláspont, ésgyakran kiderül róla, hogy a szülôk saját érdekeiket próbálják a gyerekérdekeként „eladni” illetve érvényesíteni. A mediáció segít az érdekektisztázásában, segít, hogy valóban a gyerek érdeke érvényesüljön, ésabban is segít, hogy a konfliktusok megnyugtató, vesztesmentes módonzáruljanak.

A válás és az azt követô események során komoly sérüléseket okozunkgyermekeinknek: felelôssé tesszük ôket olyasmiért, amirôl nem tehetnek,döntéseket hagyunk rájuk, amelyekben valójában a felnôtteknek kellenedönteniük, és állásfoglalásra késztetjük ôket olyan helyzetekben, amelyek-ben mi talán választhattunk, de nekik nem kell és nem is lehet. Néhaszándékosan toljuk magunk elé gyermekeinket, néha végig sem gondoljuk,hogy milyen sérüléseket okozunk.

Bár a gyerekeket megviseli az ôket nevelô felnôttek konfliktusa, ugyan-akkor – ha türelemmel és megértéssel vesszük ôket körül – képesektökéletesen alkalmazkodni a megváltozott helyzetekhez. Ha egy gyerek -visszanézve gyermekkorára - elmondhatja, hogy szülei felismerték és vál-lalták hibáikat, képesek voltak megoldani konfliktusaikat, levonni tanulsá-gaikat, a biztosan elszenvedett veszteségek ellenére is érett egészségesfelnôtt válik belôle. Szülôként pedig, ha megpróbáltuk gyermekeink szük-ségleteit felismerni, és azokat a sajátunktól elkülöníteni, idônként az eléhelyezni, már eleget tettünk szülôi szerepünknek.

A Lege Artis 1996 óta végez mediációs képzést és tevékenységet.Képzettségünket az Egyesült Államokban szereztük. Mediációs tréning-jeinken több százan vettek részt. Munkatársaink a magyar nyelven megje-lent szakirodalom jelentôs részének társszerzôi.Lépjen kapcsolatba velünk!

Lovas Zsuzsa 1125 Budapest, Diós árok 32/b06-1-212-6256e-mail: [email protected]

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Technikák 1

Partners Hungary Alapítvány

Alapítványunk a MindenGyerek Konferencián mediációs tevékenységérôl tartottfoglalkozást. Az alábbiakban alapítványunkat és tevékenységeinket mutatjuk be.

1. A Partners-hálózatA Partners Hungary Alapítvány, egy független magyarországi civil szervezet,melyet a Partners for Democratic Change nevû amerikai szervezet hozott létre1994-ben. A Partners for Democratic Change helyi központokat alapított többKelet-Közép-Európai országban is (Albánia, Bulgária, Csehország, Koszovó,Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia), valamint Dél-Amerikában (Argentína) az átmeneti társadalmak támogatására.A Partners Hungary munkatársai 10 különbözô egyetemi specializációval ren-delkeznek (szociológus, szociális munkás, szociálpolitikus, politológus, tanár,programozó matematikus, teológus, filozófus, HR-menedzser, pszichológus).Mindannyian a konfliktuskezelés jól képzett és gyakorlott szakemberei.

2. A Partners Hungary küldetéseA Partners Hungary küldetése a változásmenedzsment, a változó társadalom-ban keletkezô konfliktusok megelôzése és kezelése, valamint az ehhez szük-séges technikák elterjesztése, oktatása.

3. Partnerek, ügyfelekTelepülési önkormányzatok • Kisebbségi önkormányzatok • Kisebbségiszervezetek • Kormányzati szervek és intézmények • Civil szervezetek •Szociális intézmények és szociális szakemberek • For-profit vállalkozások,cégek

4. Fô tevékenységeka, Szervezetfejlesztés, cégdiagnosztikab, Csapatépítésc, Döntéshozó megbeszélések hatékonyságának javítása, facilitálása, tervezô

és problémamegoldó tárgyalások vezetésed, Konfliktuskezelés, konfliktus-megelôzése, Mediáció (közvetítés) közösségi, családi, valamint üzleti vitákbanf, Készségfejlesztô tréningek: Kommunikációs készségfejlesztô tréning • Konf-

liktuskezelés • Mediáció • Csapatépítés • Tárgyalástechnika • Asszertivitás,önérvényesítés • Vezetôi hatékonyságfejlesztô tréning • Szervezetfejlesztôtréning • Kooperatív tervezés • Közösségfejlesztés

Wagner János igazgató 1024 Budapest, Keleti Károly u. 15/b, II/b, II/10.06-1-438-5260, 06-1-438-5270, [email protected] Partners Hungary Alapítvány a Partners for Democratic ChangeInternational tagja.

Technikák 2 ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Ki nem ért a színjátszáshoz? Tapasztalatok és hiedelmek, remények és elvárások a drámajátékkal,a színjátékkal és a színházzal kapcsolatban.

A drámajáték és a színház látszólag a legegyszerûbbnek tûnô elfoglaltság,hiszen olyan csupán, mint az élet. Ezért aztán mindenki ért hozzá, legalábbisaddig, amíg bírálni és ítélkezni kell egyes jelenségeit illetôen. A drámapedagó-gia és a színházi nevelés alapjelenségeivel hamarabb találkozunk mint alapfo-galmaival. A „mintha” birodalma rendelkezésünkre áll, amíg nem kezdünk eltöprengeni túlságosan. Amint csinálni kell, vagy csak amint csinálni „lehet”, min-den megváltozik, s azonnal észrevesszük, milyen izgalmasan bonyolult mindenkifejezô pillanat gyakorlati megközelítése, akár nézôként, akár szereplôkéntvagyunk annak részesei. Amint szakszerû elemzés szükséges, legszívesebbenkeresnénk valakit, aki ezt megteszi helyettünk.

A gyermekkultúra legnagyobb sikertörténete az 1970-es évektôl máig tartófolyamat, melyben a közmûvelôdés berkeibôl mostanra a közoktatásba is meg-érkezett a drámapedagógia. Mi több, a NAT változatok mindegyike révén isotthonra lelt.

A mûhely kérdései:

Mi a szerepe a drámajátéknak és a színházi nevelésnek a közoktatásban?Hogyan készül föl az a tanító és az a tanár, aki ott teljesít szolgálatot?

Milyen arculattal rendelkeznek az alapfokú mûvészeti iskolák drámatagozatososztályai? Mik az ott érvényes szabályok és elvárások? Mi a különbséga közoktatásban és a mûvészeti oktatásban dolgozó drámatanár feladatait te-kintve?

Mik a produkciós események törvényszerû problémái? Milyen mûfajokjellemzik az iskolai vagy gyerekszínjátszás mostani éveit? Mit tudunk az ajánl-ható irodalmakról és módszerekrôl? Hogyan segíthet a felnôtt a gyermek vers-és mesemondásában?

Milyen nagyszínházi és kamaraszínházi események adódnak ebben az évad-ban, amiket érdemes csoportokkal meglátogatni? Vannak-e olyanok, amiketérdemesebb elkerülni? Miért?

Hol tanítják a drámatanárt? Képzési információk az ország minden területérôl.

Gabnai Katalin adjunktusSzínház- és Filmmûvészeti Egyetem 1088 Budapest, Vas utca 2/[email protected]


Fû alatttöbbtanáros drámaóra 14-15 évesek számára

Történetünk egy gimnáziumi osztály kirándulásáról szól. Az osztályfônök, aki jókapcsolatban van a gyerekekkel, egyedül viszi el a csoportot, akik az iskola„fekete bárányai”. Belsô szabályokban egyeznek meg, melyeket felrúgva ketten– a többiek tudtával – egyik éjjel a parkban füves cigit szívnak. Lebuknak, kétrendôr igazoltatja ôket, és megtalálják náluk a marihuánás cigarettákat.Rendôrségi ügy indul. A tanárt felfüggesztik állásából, a diákok egyelôreaz osztályban maradnak. A kamasz korosztály tagjai gyakran hajlanak arraa nézôpontra, hogy a kábítószer kipróbálása, használata magánügy, ha valakia szerhez nyúl, az az ô dolga. Ha elkapja a rendôrség, az is az ô dolga.Játékunkkal ezt az attitûdöt kérdôjelezzük meg. Megmutatjuk, hogy a szabályokmegszegése nem csak arra van hatással, aki az elkövetô, hanem érinti, alakítjaazt a közösséget is, amelynek tagja.

Óravezetô drámatanárok: Milák Melinda, Gyombolai Gábor

Káva Kulturális Mûhely

Az 1996-ban alakult Káva Kulturális Mûhely Budapest elsôként alakult színházinevelési társulata. Fô feladatunk olyan komplex programok, elôadások létre-hozása, amelyek jelentôsége messze túlnô a hagyományos színházi kereteken.Demokráciára-nevelés, szociális és erkölcsi problémák cselekvésen keresztülivizsgálata tartoznak feladataink közé. A gyerekekkel és fiatalokkal végzettmunkánkban a színházat eszközként használjuk, valamely mélyebb megértésfelé vezetô út megtalálásában, olyan fontos társadalmi vagy erkölcsi prob-lémákkal való foglalkozásban, mint például a drogprevenció, fiatalkori bûn-megelôzés, diszkrimináció, agresszió és kitaszítottság kezelése, roma fiata-lokkal való munka.A társulat mûködésének elsô öt évében több, mint 20.000 fiatal vett résztfoglalkozásainkon.Évi átlagos programszám: 150 Színházi nevelési foglalkozásaink a szakmai érdeklôdôk számára ingyenesenmegtekinthetôek.

Társulatvezetô: Takács GáborA társulat állandó tagjai: Bori Viktor, Gyombolai Gábor, Milák Melinda,Romankovics Edit, Sereglei AndrásKulturális menedzser: Cziboly Ádám

Káva Kulturális Mûhely – színház és nevelés1022 Budapest, Marczibányi tér 5/a.315-07-81Email és feliratkozás a havi hírlevél listájára: [email protected] program a honlapon: www.kavaszinhaz.hu


A magatartászavaros gyerekek integrációjának alternatíváiEgy Montpellier-i tanulmányút tanulságai

A tánc és a box a szabálykövetô viselkedési normák kialakításának szol-gálatában

Mint a pedagógus-továbbképzésben részvevô oktató, 2001-ben az EurópaiBizottság oktatást támogató Arion programján belül egyhetes tanulmányútonvettem részt Montpellierben, ahol a „Prioritásokon alapuló oktatási rendszer”-rôlszerezhettem tapasztalatokat.

Ebben a rendszerben a magatartászavaros gyerekek élveznek prioritást.Azokban az iskolákban, ahol magas a problémás gyerekek aránya, mód vanarra, hogy a közösségbe beilleszkedni nem tudó, a tanítási órákat hátráltató,esetenként agresszív 6-16 éves gyerekeket az illetékes tanár kérésére úgyne-vezett „guruló iskolába” helyezzék.

A „guruló iskola” legfôbb célja, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztésévelsegítse a gyerekek belsô integrációját, s erre alapozva valósítsa meg a gyerekekkülsô közösségbe való sikeres integrációját is. A programban dolgozó pszicho-lógus és pedagógus szakemberek csak átmenetileg mondanak le arról, hogya problémás gyerekeket az adott osztályba, iskolába és a „normál” iskolai rend-szerbe integrálják. Mindezt alárendelik egy távolabbi célnak, mely nem más,mint hogy a problémás kisgyermekbôl ne váljon problémás kamasz, abbóldeviáns fiatal, kriminális és/vagy beteg, a társadalom peremére sodródó felnôtt.

A legfôbb cél a rossz beidegzôdések, a megbélyegzés, a kudarcok, a kire-kesztés lehetôségének mielôbbi megelôzése, az öröm és a siker lehetôségeinekfelkutatása. Ez a modell a bûnmegelôzésnek is hatékony és szerves része.

A „guruló iskolá”-ban az érzelmi intelligencia fejlesztésében kiemelkedô jelen-tôséggel bírnak a mozgásterápiás foglalkozások: a boxedzések illetve hip-hoptáncórák. A mozgáskontroll begyakorlása ugyanis perdöntô jelentôséggel bír azérzelmi kontroll és a szabálykövetô magatartás kialakításában.

Szeptembertôl mozgásterápiás csoportjaimban az érdeklôdôk számára továbbielméleti és gyakorlati ismeretek és készségek megszerzésére kínáloklehetôséget.

Kaposi Viktória ügyvezetô igazgatóErôszakmentes Kommunikációs Alapítvá[email protected]


Szabadidô – szervezés helyett szabadidô-pedagógia… ...avagy a pedagógus lehetôségei és felelôssége a tanórán kívülitevékenységekben

A tanulás és a szabadidô együtt, egymástól elválaszthatatlanul alkotja az iskolanevelési rendszerét. Az iskolai szabadidô nem cél, hanem a legfontosabb ésleghatékonyabb nevelési eszköz, ezért nem csupán programszervezésre,hanem nevelési célokat segítô tevékenységre, azaz szabadidô-pedagógiára vanszükség. Az iskolai rendezvények olyan színterei a gyerekek életének, ahol önál-ló döntéseket hozhatnak, alacsony fokú szabályozottság mellett, igazi énjüketadják, alapvetô hajlamaik, tevékenységeik nincsenek korlátozva.

Mit adhatunk a tanórán kívüli tevékenységek során?

1. Teret2. Idôt3. A választás lehetôségét4. Az egyéni önkifejezés lehetôségét és megerôsítését5. Közösségi élményt6. Az aktív, cselekvô bevonódás módszereit

Ha ezek a szükségletek nincsenek kielégítve…

Ha ezen szükségletek kielégítésében tartósan hiányt szenved…, akkor fordulmás utakra, hiszen a gyerek meg fogja keresni a tevékenységet… - ha nem itt,akkor ott… Ha az iskola nem kínál kalandot, majd keresnek az autófeltörés-ben,… Ha mi nem kínálunk érdekes és színes álmokat – megkeresik máshol...és akkor kerülnek elô a szintetikus álmok.

A pedagógus szerepe

A pedagógus személyisége és az aktív, hiteles részvétele meghatározó - nemelég odaállítani a magnót, táncolni kell! – ez egy kulcsfontosságú kompetencia,és ehhez elengedhetetlen a pedagógus saját helyzetének, saját szerepénektisztázása, megerôsítése, egyfajta szemléletformálás, kompetenciafejlesztés,tehát képzés.

„Kalandok és álmok az iskola falain belül…” - 30 órás akkreditált továbbképzésiprogram a tanórán kívüli tevékenység témakörében.

Bányai SándorBMB ’ 994 Oktatási Tanácsadó Bt. [email protected]/bmb994


Program2003. május 26. Hétfô

10:00 Megnyitó• Dr. Tausz Katalin, az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet Szociális

Munka és Szociálpolitika Tanszéke vezetôje köszöntôje

• Ferge Zsuzsa akadémikus elôadása: Jól szeretjük a gyerekeket?

• Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter

Egész nap folyamatosan:Egészségmegôrzés- kábítószer-megelôzés, Mozgó osztályterem11:001 Belügyminisztérium bûnmegelôzési programja

Hegedûs András helyettes államtitkárBûnmegelôzési programok a gyakorlatban I.Korom Pál A VE-GA (Szentes)

2 A Nemzeti Ifjúsági Stratégiát megalapozó helyzetértékelések I.A mikroszféra változásai a rendszerváltozás éveibenBánáti Ferenc

3 Hogy juthatunk támogatásokhoz az Európai Unióban, avagy a gyermekvédelem fejlesztésének új lehetôségei a Nemzeti Fejlesztési Tervben? Drosztmérné Kánnai Magdolna

4 Az iskolai gyermekvédelmi felelôsök munkaformái, munkamódszerei,az együttmûködés kérdéseiFôvárosi Pedagógiai Intézet, Iskolai Gyermekvédelmi Felelôsök Újpesti Munkaközössége, dr. Kiss Lászlóné

5 Zászlónkon a gyerek érdekeLovas Zsuzsa

6 Hogyan szerezhetünk programot rendezvényeinkre? Kurucz Balázs

7 A gyermekek napközbeni ellátása alternatív gyakorlataZabhegyezô JátszóházMikkamakka JátéktárakA „Játszva megelôzni” Játszótér-játszóház program bemutatása Palotai Ilona

8 „Felnôtt témák” – gyerekeknek Eleôd Ákos építész, az „Egy mondat a zsarnokságról” - Szoborpark alkotójaaz „Álmok álmodói - Világraszóló magyarok” c. kiállítás fôrendezôje

9 Gyermek és ifjúsági munka a teleházakbanKôrösi Jánosné Tilda Helyi teleház programfelelôs, Kôrösi Katalin ifjúsági tagozat elnökségi tagja

10 Sérült, fogyatékos kisgyermekek játéktevékenységének fejlesztése integráltgyermekcsoportokban és rendezvényeken Tunyogi Erzsébet

11 Zugló önkormányzata és fiatalsága, a jelenben és a stratégiai tervezésbenHalász Iván alpolgármester – Csaniga Andrea ifjúsági referens

A konferencia programja ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Program

14:001 Sok szempontból a gyermeki jogokról I.

• Az ENSZ Közgyûlés rendkívüli ülése a gyermek jogokról 2002-benBalai Zsuzsa• A gyermeki jogok története és jövôje az EU-banDr Katonáné dr. Pehr Erika - ESZCSM – megbízott fôosztályvezetô • Gyerekjogok a mai magyar jogbanDr. Bíró Endre• Nyári Katalin elôadása

2 Hogyan olvassanak szociológiai kutatásokat népmûvelôk és szociális munkások– workshop, Bauer Béla, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet igazgatója• A Valóságshowk megítélése a 15-29 éves korosztály körébenKiss Paszkál, Molnár Zsuzsa - Nemzeti Ifjúságkutató Intézet

3 A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány workshopja fiatalok önkéntes tevékenységérôl Garas Ildikó

4 Bûnmegelôzési programok a gyakorlatban II.• Biztonságos Életre Nevelés Program fôvárosi nevelôotthonokbanBaranyi Éva• Mediáció a bûnmegelôzésbendr. Cseres Judit - Rendészeti Kutató Intézet

5 Bátor Tábor - Élményterápia krónikus betegséggel élô gyermekek számáraMohai Mónika, Károlyi Lilla

6 ÉN IS, TE IS, MIIS, Pest Megyei Ifjúságsegítôk az ifjúsági érdekképviseletkialakításáért, a fiatalok részvételéért a közéletbenMayer Diana

7. HAYICO minôségbiztosítási rendszere – workshopWéber László elnök

8 . Játszóbusz: minôség, piaci alapon…Cseke Méri és Miklós

9 Családi krízisbôl kivezetô út, egyszülôsség Nagy Lajosné• A válás hatása a gyermekekre életkor specifikusanDr Baráth Katalin• Az egyszülôs család, mint családmodellHegyiné Frech Gabriella

10 Lépésrôl lépésre – próbáljuk ki a gyermekközpontúságot!Görög Katalin, Varga Éva

11 Zenei programok kamaszokkal - Debreceni RocksuliVincze Béla• Tûzforrás - Program a békásmegyeri lakótelepenGôgh Zsolt György Péter

12 Fiúkból férfiak Zöldy Pál és a Férfisátor tagjai

13 Gyereksorsok, gyerektörténetek a telefonban Gyenese Györgyi - Kék vonal• Önkéntesek a telefon mellettPapp Zsuzsanna - Kék vonal

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ A konferencia programja

Program

16:001 Sok szempontból a gyermeki jogokról II.

• Válasz és ajánlások a gyermeki jogok érvényesülésérôl adott magyar országjelentésreKecskeméti Edit - UNICEF• A szakfolyóiratok szerepe a gyermekvédelembenHerczog Mária • A SEECRAN (Délkelet-európai Gyermekjogvédelmi Hálózat) rövid bemutatásaRoszik Dániel

2 A „Chicoca fája" címû prevenciós program bemutatásadr. Vajna Virág

3 Kerekasztal beszélgetés az önkéntességrôl• Gyermekkel foglalkozó külföldi önkéntesek beszélnek magyarországitapasztalataikról.• Magyar önkéntesek beszélnek külföldön szerzett tapasztalatokról.• Miért jó egy szervezetnek, ha önkénteseket fogad vagy küld?• Milyen lehetôségek vannak külföldi önkéntességre?Marton Klára, Berencz Mercedes, Gábor-Szabó Sarolta, Tóth Ágnes, Noemi Kuck, Cseke Enikô, Kaisa Pietilä, Szabó Judit, Garas Ildikó

4 A Nemzeti Ifjúsági Stratégiát megalapozó helyzetértékelések II.Iskolázási esélyek és lehetôségekGazsó Ferenc

5 A nyomtatott és az elektronikus média szerepvállalása a magyarországi gyer-mekkultúrábanPintér Róbert - www.egyszervolt.hu, Kovács Titusz - 2Zsiráf

6 Játéka, avagy hogyan adaptáljunk egy jó ötletet?Varga Zsolt - Apáczai Csere János Mûvelôdési Ház igazgatója

7 Napközbeni ellátás, jóvátételi módszerrelNegrea Vídia

8 Kontyfa Mûvészeti IskolaKiss Tamás

9 Kiért van az OTTHON SEGÍTÜNK?Dr. Benkô Ágota, Klesitz Angéla - Otthon Segítünk Alapítvány

10 A korai fejlesztés helye a szociális és pszichológiai szakellátásbandr. Borbély Sjoukje

11 Prostitúcióra kényszerítés és nôkereskedelem elleni kampány - csoport-foglalkozásKozma Blanka, Közéleti Roma Nôk Egyesülete - elnök


Program2003. május 27. Kedd

Egész nap folyamatosan (Regisztráció nem szükséges)1 Vasi LOGO-Mobil Ifjúsági Szolgálat, egy újszerû ifjúsági szolgáltatás Vas megyében2 Egészségmegôrzés- kábítószer-megelôzés, Mozgó osztályterem

09:001 Két világváros gyermekjóléti rendszere: Bécs és Budapest

Dr. Hazai Istvánné, Ute Harasek-Romana Palmberger2 Az Oktatási Minisztérium programja az iskolarendszerbôl kihullott gyerekek

szakképzéssel történô reintegrációjáraSári Lajos, helyettes államtitkár• Az utcáról vissza az iskolába I.Folytatódik: Az utcáról vissza az iskolába II. (11:00)Szántó Tamás

3 Roma ifjúsági szervezetek szerepeKiss Paszkál - Nemzeti Ifjúságkutató Intézet• 800 cigány gyerek mintáján egészségmagatartás-kutatásGordos Ágnes

4 Fogyatékos személyeknek nyújtott szolgáltatások rendszere:Kommunikáljunk könnyen, érthetôen az értelmileg akadályozott személyekkelCsató Zsuzsa

5 Fogyatékos személyeknek nyújtott szolgáltatások rendszere: A fogyatékosgyermekek gyermekvédelmi ellátásáról

6 A fiatalok részvételének lehetôségei a róluk szóló önkormányzati döntésekmeghozatalában Beke Márton

7 Hogy ne gondolják a gyerekjóléti szolgálatot a rossz gyerekek gyûjtôhelyének! Dr. Révész Magda

8 Hogyan segítik a Kapocs önkéntesei a felnôtté váló fiatalokat problémáikmegoldásában?Szabó András és a Kapocs önkéntesei

9 ADD KI MAGADTÓL - hogyan készítsünk gyermeket és ifjúságot célzó szín-vonalas kiadványokat, médiatermékeket? Kiss Andrea, Szabó Csaba

10 Mi mindent nyújt a gyerekeknek a ma gyerekkönyvtára az olvasáson kívül?Budavári Klára

11 A Budapesti Mûvelôdési Központ információs szolgáltatásai gyermekekkelfoglalkozó szakemberek számáraKovács Márta

12 Ki hat kire? A tömegkommunikáció és a gyermek kölcsönhatása.Babocsay Ádám

13 A családon belüli erôszak ellenDr. Szöllôsi GáborMonostoriné Vass Anikó – Pest Megyei Rendôrfôkapitányság

14 Diákköztársaság a békési Németh László Kollégiumban


Program

11:001 Fiatalok kulturális és szabadidôs szokásainak kutatásai

• A DIÓDATA ifjúságszociológiai kutatása Diósi Pál• Az ifjúsági házak funkcionális átalakulása a 90-es évektôl napjainkigBauer Béla - Nemzeti Ifjúságkutató Intézet• A debreceni fiatalok kulturális szokásainak vizsgálata – Kiss Andrea• Diákok szabadidô-eltöltése a keleti régió városaiban - kapcsolati zavarok a közmûvelôdési szakemberek és a fiatalok között - Hajdúböszörményen, Kazincbarcikán, Szolnokon (Kik befolyásolják? Szakemberek vélelmezése a fiatalok szükségleteirôl) – Marczin István szociológus, fôiskolai adjunktus• Kerekasztal-beszélgetés a négy kutatás vezetôivel

2 Az utcáról vissza az iskolába II. 3 Fogyatékos személyeknek nyújtott szolgáltatások rendszere: Lakóotthonok

Magyarországon – Orosz Andrea, Kézenfogva Alapítvány4 Fogyatékos személyeknek nyújtott szolgáltatások rendszere: Értelmileg- és

tanulásban akadályozott fiatalok felkészítése a munkavállalásra, illetvemunkavállalásuk elôsegítése a nyílt munkaerô-piacon – Dávid Andrea

5 KAMASZPARLAMENT, „a fiatalok demokráciája, a demokrácia fiataljai” Farkas Éva

6 Hogyan büntessünk másként? A pártfogó szerepe a fiatalkori bûnelkövetésreadott büntetôjogi válaszokban. – Bogschütz Zoltán–Kóta Tünde

7 A családi napközik jelene és jövôje – Jankó Judit8 Egy új és furcsa módszer - Segítõ Kamera a családban

Szilvási Léna9 A tanulási-, magatartási-, beilleszkedési nehézségekkel küszködô gyermekek

megsegítésének szakmaközi szemlélete – dr. Páli Judit10 A gyermekkönyvek helyzete napjainkban

Sándor Csilla - Csodaceruza11 A Soros Alapítvány Solt Ottilia-díja és díjazottjai I.

• A Solt Ottilia díj bemutatása – Belia Anna a Soros Alapítvány igazgatója• Az idei Solt Ottilia díjasok – Havas Gábor• Komplex személyiségfejlesztés - Iskolaotthon a CserehátonRestyánszki Lászlóné, Baktakék• A pécsi I. számú bölcsôde cigány játszóházának pedagógiai programjaCsonka Anna, Pécs• Beás-magyar kétnyelvû óvoda nevelési programJovánovics Ágnes, Alsószentmárton

12 Magyar gyermekek egészségi állapota, egészségmagatartása (egy másfélévtizede folyó kutatás eredményeinek gyakorlati felhasználása)Szabó Mónika

13 „Nevelés a jövônkért...” - az álmoktól a gyakorlatig...(Az elôadáshoz kapcsolódik a Környezeti nevelési mûhely I-II. workshop [27.14:00,16:00]) Czippán Katalin, OM Környezeti nevelési és kommunikációs programiroda igazgató

14 A Nemzeti Ifjúsági Stratégiát megalapozó helyzetértékelések III.Új irányzatok a generációs újratermelésben – Laki László


Program

14:001 Plázakutatás – Szécsi Judit

• A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Játszótér-játszóház Program kapcsán végzett szabadidô felhasználás- és hatásvizsgálat eredményeiVályi Réka• Kerekasztal-beszélgetés a kutatókkal

2 Ifjúsági referensi munka Budapest III. kerületében, Vas megyébenMárai Gabriella, Bodor Tamás

3 Kapaszkodók és hiányok a serdülôellátásban dr. B. Aczél Anna

4 Solt Otília-díjasok II.• A védônôi közösségi gondozás lehetôségei cigány családokkalFeróné Komolay Anikó• Önfejlesztô kollégiumi képzési modell - 2x4 napos intenzív képzésmegvalósításaHeindl Péter, Mánfa• Roma gyermekvédelem a gyakorlatbanSolymosi Imre• Roma tanulók patronálásaLakatos Gyula

5 A gyermekvédelemben a gyermekjóléti szolgálatok fejlesztésének fôbb kérdéseiSzabó Sándorné helyettes államtitkár

6 Érettségi alternatív útonSzebényi Csilla, Czikora Györgyi iskolavezetôk és munkatársaikSzalai Dóra és Varga-Hegyi Eszter (moderátorok)

7 Egy világ körüli utazástól a gyerekek szabadidôs játszva-tanulásáigEgy magyar házaspár újszerû kezdeményezése a gyerekek épülését szolgálóaktív szabadidô eltöltésre, a hagyományok megôrzésére, átadására.Handó Eszter

8 Diákmédia, nyelvi klub a „Medáliák” Mûvészeti, Kulturális és OktatásiEgyesület workshopjaZ Mezei Erzsébet - elnök

9 Az iskolán kívüli képzések középiskolásoknak a „Nagyító"-ban (módszertanibemutató) Vikor Csaba - Nagyító Alapítvány elnöke(A nagy érdeklôdésre való tekintettel a bemutatót 16:00-kor megismételjük!)

10 Környezeti nevelési mûhely I.(A „Nevelés a jövônkért..." - az álmoktól a gyakorlatig... - [27. 11:00] elôadáshoz kapcsolódó workshop)Czippán Katalin, OM Környezeti nevelési és kommunikációs programiroda igazgató


Program

16:001 Mit várnak el egy jó játszótértôl a felhasználók?

Szabó Andrea - Nemzeti Ifjúságkutató Intézet• A játszótér integrációs funkciója lakótelepi környezetben Kovács Benedek

2 Települési ifjúságkutatás és az alapján ifjúsági koncepciójának kidolgozásaIfjúsági Referensek Országos Egyesülete

3 Fogyatékos személyeknek nyújtott szolgáltatások rendszere: egészségügy –Dr. Pogány Gábor

4 Módszerek az ellátások kikényszeríthetôségére Kanyik Csaba

5 Mediáció a szociális szférában Wagner János, Kertész Tibor

6 Éjszakai sportbajnokságokMarton Róbert, Dicsôné Horváth Piroska

7 A Szülészeti-nôgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság középiskolá-soknak szóló, országos szexuális felvilágosító programjának bemutatásaDr. Szônyi György

8 „Sok bába közt elvész a gyermek" avagy a gyermekek helyzetének alakulásaa Gyermekvédelmi törvény után dr. Sziszik Erika, J. Klér Andrea

9 A magatartászavaros gyerekek integrációjának alternatívái. Egy montpellier-itanulmányút tanulságai; a box és a tánc az együttmûködô viselkedési normákkialakításának szolgálatábanKaposi Viktória

10 Környezeti nevelési mûhely II.(A „Nevelés a jövônkért..." - az álmoktól a gyakorlatig... - [27. 11:00] elôadáshoz kapcsolódó workshop)Czippán Katalin, OM Környezeti nevelési és kommunikációs programiroda igazgató

11 Ki nem ért a színjátszáshoz? Tapasztalatok és hiedelmek, remények éselvárások a drámajátékkal, a színjátékkal és a színházzal kapcsolatban.Gabnai Katalin

12 Az iskolán kívüli képzések középiskolásoknak a „Nagyító"-ban (módszertanibemutató)Vikor Csaba - Nagyító Alapítvány elnöke


Program2003. május 28. Szerda

09:001 A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet kutatása rendszerváltás után nyertessé illetve

vesztessé vált ifjúsági csoportokrólBauer Béla, Nemeskéri István, Szabó Andrea, Kiss Paszkál, Máder Miklós, Pillók Péter, Molnár Zsuzsa - Nemzeti Ifjúságkutató Intézet • Ifjúsági korszakváltás és a magyar fiatalok sebezhetôségeDr. Gábor Kálmán - Oktatáskutató Intézet

2 2004 a gyermekkultúra éveSchneider Márta, az NKÖM helyettes államtitkára

3 Megteremthetô-e az egyensúly a demonstratív deklarációk és az alacsonynapi presztízs között a gyermekvédelemben?Gáspár Károly

4 Ifjúsági munka kistelepülésen – öt kistelepülés fiatal ifjúsági munkásai együttKöz-tér-háló

5 Barlangi sportterápia asztmás, allergiás gyermekeknek Szitányi Zsuzsanna

6 Cigány gyermekek szabadidôs nevelése és szociális felzárkóztatásaMária Iskolatestvérek

7 Szeretet és féltékenység – Versengés gyermekkorbanSándor Mónika - MTA Pszichológiai Kutatóintézet

8 Országos mesevetélkedô általános iskolák alsótagozatosainakHorváth Tibor

9 Védve – túlvédve – védtelenül, avagy a bába és a gyerek eseteAczél Ágnes

10 „Kalandok és álmok…” A pedagógus lehetôségei és felelôssége a tanóránkívüli tevékenységekbenAkkreditált pedagógus-továbbképzésBányai Sándor

11 Az ifjúsági munkahelyi gyakorlata az Iránytû Ifjúsági Iroda szervezeti,mûködési tapasztalatai alapjánRapi István igazgató

12 Iskolaválasztási tanácsadás a Alternatív Pedagógusképzô Mûhely - Független Pedagógiai Intézet Iskolaválasztási CentrumábanFehér Márta

13 A Gólyahír Egyesület a válságban levô várandós anyákért és gyermekeikértMórucz Lajosné elnök

14 Védônôk az egészséges boldog családokértCsordás Ágnes Magyar Védônôk Egyesülete elnöke


Program

11:001 Gyerekeknek való iskola?

Vekerdy Tamás2 Az ifjúsági munka – egy hiányzó szakma

Wootsch Péter3 Értékek és identitás - Ifjúságkutatás a Kárpát-medencében

Bauer Béla, Nemeskéri István, Szabó Andrea, Kiss Paszkál, Máder Miklós, Pillók Péter, Molnár Zsuzsa - Nemzeti Ifjúságkutató Intézet

4 Zoopedagógia, azaz környezeti nevelés az állatkertben – beszélgetés és cso-portmunka élô állatok bemutatásávalNagy Irén, Fôvárosi Állat- és Növénykert

5 Kié a gyermek? – Fordulópont a gyermekekért. Könyvsorozatokkal és folyói-rattal a gyermekek érdekében. – A Fordulópont pódiumbeszélgetésemoderátor: Szávai Ilona - fôszerkesztô

6 A komplex segítségnyújtás egy alternatívája az esélyegyenlôség jegyében. Máténé Sej Jolán, Demeter Gáborné

7 Mediáció a szociális szférában Wagner János, Kertész Tibor

8 Alternatív gyermekjóléti program a Periféria Egyesületben NyíregyházánSzoboszlay Katalin

9 Fû alatt - Drogprevenciós drámaóra középiskolás osztályoknakA Káva Kulturális Mûhely drámapedagógiai workshopja Gyombolai Gábor – Milák Melinda

10 Mi történik, ha baj van? A korszerû gyermektraumatológiai ellátáslehetôségeiDr. Kassai Tamás• Gyermekbalesetek megelôzése otthon és az utcán, a diplomás ápoló szemévelSchmelzerné Kalász Judit

11 Adatvédelem vagy gyerekvédelem? - Hogyan használhatok a gyerekektôlkapott információk a családi szociális munkában? - workshopSik Dorka, Táczos Éva


A MindenGyerek részvevôinek névsora

Az alábbi adatokat a részvevôk szakmai kapcsolatok felvétele céljára adtákmeg, semmilyen egyéb célú adatfelhasználáshoz nem járultak hozzá. Ezért min-den ettôl eltérô, különösen kereskedelmi célú adatfelhasználás törvényellenes,zaklató, így kérjük, ettôl mindenki tartózkodjon.Az adatbázisban azok a személyek és azokkal az adataikkal szerepelnek,melyeket a MindenGyerekre történt regisztrálásukkor közzétehetônek jelöltekmeg. A MindenGyerek közremûködôi adatai írásaik alatt található.

MindenGyerek Konferencia 2003 ➧ Részvevôk névsora

(név) Ábent Erzsébet(szakterület) védônô(intézmény) védônôi szolgálat (megye) Nógrád (telefonszám) 30-9740-069 (e-mail) [email protected]é Végvári Katalin napközbeni kisgyermekellátás XI. Kerületi Bölcsôdék Bp 1-204-66-82 [email protected] Renáta Gyermekvédelem Jóléti Szolgálat Alapítvány Családsegítôés Gyermekjóléti Szolgálata Tolna 74-466-772 [email protected] Szabolcs pedagógia, önkormányzati ifjúságimunka Székesfehérvár MJV Önkormányzata Fejér 30-235-1325 [email protected], [email protected]é Horváth Erika gyermekvédelem, szociálpolitika,egészségvédelem Budavári Önkormányzat Családsegítôés Gyermekjóléti Szolgálat Bp 1-386-8363 Babcsányi Judit 27-360-417

Badics Tiborné óvodapedagógia, fejlesztôpedagóga,mûvelôdésmenedzsment TMÁMK Pedagógiai Intézet Tolna 20-390-3677 [email protected] Gyöngyi Ágnes ifjúsági referens Budapest, XV. kerület Önkormányzata Bp 70-262-66-23 [email protected] Eleonóra intézményvezetô Családsegítô és GyermekjólétiSzolgálat, Solymár Pest26-361-930 [email protected] Zsuzsanna [email protected]. Balázsné Bódi Mária pedagógia, gyermek- és ifjúságvédelem Országos Gyermekvédô Liga RegionálisKözpont Sz-Sz-B 30-529-7910 [email protected] Anikó ifjúságsegítés kistelepülésen Tér-Háló [email protected] Csaba

Részvevôk névsora ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Bán Gabriella gyermekjóléti alapellátások, családsegítés ESZCSM Gyermek- és IfjúságvédelmiFôosztály Bp 1-475-5789 [email protected]ánátiné Papp Katalin Közmûvelôdés–könyvtár igazgató Nagy Imre Általános Mûvelôdési Központ Bp 1-420-78-74 [email protected]ó Gábor oktatásszervezés, pedagógia Cogito Ergo Sum Oktató Központ Bp 30-305-5326 [email protected] Henriett családsegítô Családsegítô és Gyermekjóléti SzolgálatIntézményi Társulás Veszp [email protected]ártfainé Répás Ildikó gyermek-, ifjúsági és családi program-szervezés Visegrád Turisztikai Egyesület Junior kör Pest26-398-383 [email protected] Richárd színház–közmûvelôdés TranszOrfeum Pest20-448-4661 [email protected]ékés Zoltán módszertani elemzések Budapest Fôváros TerületiGyermekvédelmi Szakszolgálata Bp 1-340-4591 [email protected] Enikô

Belia AnnaigazgatóSoros AlapítványBp1-315-0233Beluscsák Ferencné szakoktató Egyedül–Együtt GyermekeinkértEgyesület B-A-Z 30-655-4449 [email protected] Györgyné ifjúságsegítô munka Pest Megye ÖnkormányzatánakHivatala Pest1-485-6865 [email protected]ô Anita gyermekvédelem Szt. Cirill és Methód AlapítványGyermekek- és Családok ÁtmenetiOtthona Gy-M-S 96-529-556 Berkes Lászlóné bölcsôde Egyesített Bölcsôdék Bp 1-262-1041 [email protected]író Ágnes Humán Szolgáltató Központ Pest53-322-595 Bíró Józsefné családgondozó vezetô Családsegítô Központ, Cibakháza J-N-Sz Bodnár Zita Bognár Erzsébet Gyermekek Átmeneti Otthona Egyesített Szociális Intézmények Gy-M-S 96-215-079


Bolyhos Andrea Ifjúsági információs munka, prevenció,pályázatírás Csepeli Ifjúsági Információs Pont Bp [email protected]. Borbély Sjoukjegyermekpszichológusés gyógypedagógus Budapesti Korai Fejlesztô Központ,ELTE Szociális Munka és SzociálpolitikaTanszékBpsjoukje @nextramail.huBoros Istvánné napközbeni kisgyermekellátás XI. Kerületi BölcsôdékBp1-204-6682 [email protected] Julianna 20-542-9909 [email protected] Erzsébet pedagógia Magyar Waldorf Szövetség Bp1-456-9148 [email protected]ödör Melinda családgondozó Gyermekjóléti Szolgálat Zala 92-312-034 [email protected] Anita Periféria Egyesület Sz-Sz-B 42-504-617 [email protected] Erikagyermekvédelem Bp20-225-5060 [email protected]

Bükkösy Nikolett Ec-Pec Alapítvány BpCsaniga Andreaifjúsági referensBudapest XIV. kerület Zugló[email protected]ák György gyermekszínház Spiritusz Gyermek- és Ifjúsági SzínháziEgyesület B-A-Z 1-431-0767 [email protected]áki Beáta családsegítés Jóléti Szolgálat Alapítvány Családsegítôés Gyermekjóléti Szolgálata Tolna 74-466-772 [email protected]áki Mónika gyermekvédelem Jóléti Szolgálat Alapítvány Családsegítôés Gyermekjóléti Szolgálata Tolna 74-466-772 [email protected]ádsegítô-és GyermekjólétiSzolgálat Családsegítés, gyermekjólét Veszp 88-402-490 [email protected]ádsegítô Gyermekjóléti Szolgálat gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekjóléti Szolgálat Veszp 88-402-490 [email protected] Császár Éva Komárom Város Családsegítô ésGyermekjóléti Szolgálata Kom-Esz 34-346-292


Csatári Emese ifjúsági munka, diákönkormányzatok Kalamáris Szabolcs-Szatmár-BeregMegyei Ifjúsági Kulturális és DiákújságíróEgyesület, Sz-Sz-B 42-411-866 [email protected]óné Szôke Ágnescsaládgondozó Belsô Erzsébetvárosi Családsegítô Központ Bp 1-322-5065 Csató Angelika gyermekvédelem Ferencvárosi Általános és Szakiskola Bp 30-455-2548 [email protected]écsiné Tóth Beatrix családgondozó Gyermekjóléti Szolgálat B-A-Z 46-476-189 [email protected]épányi Gabriella gyermekvédelem, szociális ellátás Diótörés Alapítvány Bp 1-333-1420 [email protected]é Faragó-Tóth Gabriella napközbeni kisgyermekellátás XI. kerületi Bölcsôdék Bp 1-204-66-82 [email protected] Károlyné szociális problémák Nagycsaládosok Országos Egyesülete Bp 1-425-2887 [email protected]ár Andrea szabadidô-szervezés Szerb Antal Gimnázium Bp1-400-1814 [email protected]

Csóka Eszter családi-, gyermek- és ifjúsági prog-ramok szervezése Almássy Téri Szabadidôközpont 30-855-3146 [email protected] Éva Anettóvónô (hátrányos gyerekek nevelése) Organizatia Caritas Satu Mare(Szatmárnémeti Karitász Szervezet) 00+40-261-771-345 [email protected]. Dán Gellértné Gyermekjóléti Szolgálat Dunaharaszti Pest24-531-341 [email protected] Ágnes gyermekjólét, családtámogatások ELTE Szociális Munka és SzociálpolitikaTanszék Bp [email protected]átán Attila gyermekvédelem Móra Ferenc Általános Iskola Bp 1-405-5766 [email protected]én Imre játéktervezés, gyermekkörnyezet-ter-vezés és -kutatás Kiss Áron Magyar Játéktársaság,Comdo Design, Bp 1-303-7823 Dobai Edit családterápia, párterápia Nagyító Középiskolások Iskolán KívüliKépzése Alapítvány Csongr 30-565-3932 [email protected]é Kelemen Éva gyermekvédelem „Együtt a gyermekekért" GyermekjólétiSzolgálat, Pest30-961-8805 [email protected]


Domokos Tamás kutatásmódszertan Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Fejér 1-30-217-0923 [email protected]ôd ÁkosÉpítészBpSzoborpark alkotója, „Álmok álmodói -Világraszóló magyarok" kiállítás fôrendezô[email protected]élyi Zsuzsanna gyermekvédelmi szakellátás Gyôr-Moson-Sopron Megye Önkormány-zatának Gyôri Gyermekvédelmi Központja Gy-M-S 96-556-465 Erdôs Ágnescsaládgondozó Miskolci Családsegítô Központ B-A-Z Erôs Zoltánnéifjúságvédelem Szandaszôlôsi Általános Iskola, Mûvelô-dési Ház és Alapfokú MûvészetoktatásiIntézmény, J-N-Sz Eszes Izabella 20-392-8836 [email protected] József nevelôotthoni ellátás Soproni Gyermekvédelmi Központ Gy-M-S 99-524-214 Eszteriné dr. Faragó Márta gyámügy gyermekvédelem Tolna Megyei Közigazgatási HivatalGyámhivatala Tolna 74-501-272 Faragó Éva gyermekvédelem „Együtt a gyermekekért" GyermekjólétiSzolgálat Pest30-276-7860 [email protected]

Farkas Eszter közszolgálati televíziók európai és mag-yar gyermekmûsorai Magyar Televízió Rt., Bp 30-966-3508 [email protected] Gabriella gyámügy Polgármesteri Hivatal Gy-M-S 99-515-198 Fehér Ágnes alapellátási szakreferens Tolna Megyei Közigazgatási HivatalGyámhivatala Tolna 74-501-277 Fehér Katalin egészségügy Iklad Község Védônôi Szolgálat Pest28-403-384 Fekete Balázs Ifjúságivezetô-képzés Gyermekvasút Bp [email protected] Gábor önismeret-oktatás, tanárképzés Baraka Alapítvány Bp 20-550-5006 Feketéné Dobos Mária pedagógus Heves 24-440085 [email protected]ô Anikó ELTE Szociálpolitikai Intézet, Bp 1-407-2683 [email protected] Éva Nevelôtanár (angol szak) Nemes Nagy Ágnes KözépiskolaiLeánykollégium Fejér20-368-0809 [email protected]


Fodor Ákosné Fodor Éva Hátrányos helyzetû, magatartási prob-lémákkal küzdô gyerekek Periféria Egyesület Sz-Sz-B 42-504-617 [email protected]öldi Anita óvodapedagógia, szociálpedagógia Bp [email protected]öldi Bernadett szociális munkás BMSZKI Bp Fülöp Anetta szociális munkás - III. éves egyetemi hall-gató Zseb-IKE 00-40-266-214726 [email protected]ülöp Dániel Egészségvédelmi oktató videokazetták Studyb Guard Bt. Bp 20-373-1033 [email protected]ülöp Józsefné Bp1-379-16-60 [email protected]üredi KrisztinaCsaládgondozó Gyermekjóléti szolgálat Gy-M-S Gál Csilla Gáspár Tiborné gyermekvédelem, védônô Kemencei Gyermekjóléti Szolgálat Pest27-325-799 Genztor Józsefnémentálhigiénés szakpedagógus, gyer-mekvédelem Pest27-592-110 [email protected]

Dr. Gábor Kálmá[email protected] Ildikó1-416-5652 [email protected]ück FerencnéGy-M-S 96-412-666 Godó Anna ifjúságsegítés, mentálhigiéné Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda 32-411-777 [email protected]áfné Barna Jolán Grosch Mária gyermekvédelem Fehér Kereszt Baráti Kör Egyesület Bp 70-317-5354 [email protected]ôgh Zsolt, György PétertanárKincsesház Általános iskolaBp06-30-4321341Gulyás Tamás önismeret-oktatás Baraka Alapítvány Bp 30-981-7459 G. Németh IrénDunaharaszti Gyermekjóléti Szolgálat Pest24-531-341 [email protected]örffy Zsuzsa 20-312-0506 [email protected]örgyicze Tünde 23-311-893 Gyôri Piroskaszociális munka, szociálpolitika Családsegítô és Gyermekjóléti SzolgálatIntézményi Társulá[email protected]


Gyulai Dávid fogyatékosság Bp 20-435-5439 [email protected] Ágnes Ifjúsági információszolgáltatás, tanács-adás SZITI Ifjúsági Információs és TanácsadóIroda Csongr 62-420-310 [email protected] RenátaHumán Szolgáltató Központ Pest53-322-595 Halász Györgyné Kisgyermekek napközbeni ellátása Egis Bölcsôde Bp 1-265-5518 Hanich Henrietta gyermekjólét Családsegítô, Gondozó ésGyermekjóléti Szolgálat Veszp 88-416-936 [email protected]áromszéki Ildikó gyermekvédelmi szakellátás Gyôr-Moson-Sopron Megye Önkor-mányzatának Gyôri GyermekvédelmiKözpontja Gy-M-S 96-412-666 Hauptman Ágnes gyermekvédelem ELTE Szociálpolitikai Intézet, szociálismunkás szak Bp 20-521-6920 [email protected] Andrásné EGIS Bp

Hazai Vera gyermekvédelem Fôvárosi Önkormányzat Bp 1-327-1058 [email protected] Ákosgyermekvédelmi szakellátás Gyôr-Moson-Sopron Megye Önkor-mányzatának Gyôri GyermekvédelmiKözpontja Gy-M-S 96-419-432 [email protected] Attilagyermekvédelmi szakellátás Gyôr-Moson-Sopron Megye Önkor-mányzatának Gyôri GyermekvédelmiKözpontja Gy-M-S 96-519-167 [email protected] Szilviairodavezetô (információ, szabadidôsprogramok) Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Fejér 25-407-136 [email protected]ér Ágnesegészségnevelés, iskolaegészségügy,mentálhigiéné Oktatási Minisztérium Bp [email protected]ódi Bélapárkapcsolati tréner, koordinátor Társ-Suli Párkapcsolati Munkacsoport Csongr 30-565-3931 [email protected] Renáta 88-482-943 [email protected] Erzsébet 30-857-8724 [email protected]


Horváth Anikó Pest27-354-054 [email protected]áth Anna Mária mentálhigiénia Baranya 72-532-764 [email protected]áth Bernadett30-2724258 [email protected]áth Katalin iskolai szociális munka XIII. Kerületi Pedagógiai SzolgáltatóKözpont Bp 1-320-1260 Hubai Mariann Gyermekek Átmeneti Otthona Egyesített Szociális Intézmények Gy-M-S 96-215-079 Hudák Tamás ifjúságpolitika Észak-magyarországi Regionális IfjúságiTanács Heves [email protected] Nikoletta gyermek- és ifjúságvédelmi felelôs Szilágyi Erzsébet Keresztény ÁltalánosIskola Veszp 30-904-8446 [email protected] Julianna ifjúság MOBILITÁS Nyugat-dunántúli RegionálisIfjúsági Szolgáltató Iroda Gy-M-S 96-518-685 [email protected] Éva 42-405-710 [email protected]

Illés Örzse 30-290-9183 Illyés Judit Bp 1-200-8536 [email protected]ály Piros családgondozó Otthon Szaksegítô Szolgálat Pest20-331-6060 [email protected]ó Ilona pedagógia Magyar Waldorf Szövetség 1-456-9148 [email protected] Hajnalkagyermekvédelmi felelôs Általános Iskola Jakab Rita gyógypedagógus Ferencvárosi Általános és Szakiskola Bp 30-435-3630 [email protected] Sándorné Pest20-436-6401 [email protected] Zoltánné gyámhivatali ügyintézô Zirc Városi Gyámhivatal Veszp 88-414-648 Jánossyné Györffy Magdolna bölcsôde Egyesített Bölcsôdék Bp 1-262-1041 [email protected]ávor Adrienn Gyermekvédelem (családgondozó) Segítôkéz Gondozó Szolgálat, CsaládokÁtmeneti Otthona, Kispest Bp 20-353-4262 [email protected]


Jezerniczky Márta Gyermekjóléti Szolgálat Humán Szolgáltató Központ Pest53-322-595 [email protected]ókhel Katinka családgondozó Gyermekjóléti Szolgálat Zala 92-312-034 [email protected]ózsáné Kovácsik Gabriellanevelôszülôi tanácsadó Pest Megyei Területi GyermekvédelmiSzakszolgálat Pest30-555-2883 [email protected]ász Rebeka 30-236-9624 [email protected]ádár Tibor „Játszva megelôzni” Játszótér-játszóházProgram Magyar Máltai SzeretetszolgálatEgyesület Csongr 62-436-808 [email protected]áfony Márta családgondozó ESZI Családsegítô és GyermekjólétiSzolgálat Kom-Esz 20-353-7834 [email protected]ácska Lenke gyermekvédelem Családsegítô Szolgálat 30-316-5199 Kalmár Zsuzsa Zabhegyezô Játszóházô Bp [email protected]

Kamasz Tanya Gyermek és IfjúságiEgyesület szocializáció, fejlesztés, szabadidô Kamasz Tanya Gyermek- és IfjúságiEgyesület J-N-Sz 20-946-1360 [email protected] Zsuzsanna27-377-549 Karlaki Orsolya kulturális antropológia–pszichopedagógiaCsaládsegítô Szolgálat B-A-Z [email protected] Eszter Kurt Lewin Alapítvány - SzocHáló Bp [email protected] Ildikó családgondozás Otthon Szaksegítô SzolgálatGyermekjóléti Szolgálata Pest30-432-07-56 [email protected] Róbert30-582-8492 [email protected]ésné Jámbor Gyöngyi 22-460-023 [email protected]. Kecskésné Nagy-Baka CsillaVédônôi Szolgálat Önkormányzat Heves 36-356-102 Kelemen Eleonóra pszichológia Gyôri Gyermekvédelmi Központ Gy-M-S 20-352-6866 Kémenes András hivatásos pártfogó Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal Tolna 74-501-274


Kerekes Valéria Bp 30-264-9708 [email protected] Noémi gyermek lelki segély Kék Vonal Gyermek- és IfjúságiTelefonszolgálat Bp 20-986-9055 [email protected]ésmárkné Mach Mária ifjúsági érdekvédelem, drogprevenció Maglódi Ifjú Polgárokért Egyesület Pest20-599-5944 Dr. Kiss Klára Kisbéri Ferencné nevelôotthoni ellátás Gy-M-S 99-524-213 Kisberk Ágnes Kispesti Családsegítô Szolgálat, Bp Kiss Mariann Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája Bp 1-418-2025 [email protected] Albertné Ifjúságvédelem Nemes Nagy Ágnes KözépiskolaiKollégium, Fejér 20-475-63-76 [email protected] Angéla kisgyermekes családok segítése azotthonukbanSzékesfehérvári Otthon Segítünk szolgálat Fejér 30-464-8130 [email protected]óbor Krisztina gyermekvédelem Szt. Cirill és Methód AlapítványGyermekek- és Családok Átmeneti Otthona Gy-M-S 96-529-556

Kocsis Eszter családgondozás Otthon Szaksegítô SzolgálatGyermekjóléti Szolgálata Pest20-200-1278 [email protected]ómár Mátyás „Játszva megelôzni” Játszótér-játszóházProgram Magyar Máltai SzeretetszolgálatEgyesület Csongr 62-436-808 Kormos Adrienn ifjúsági referens Eger MJV Önkormányzata Heves [email protected]ács Erika egészségügy Családsegítô és Gyermekjóléti SzolgálatIntézményi Társulás Veszp 20-3737406 [email protected]ács Gáborné bölcsôde Egyesített Bölcsôdék Bp 1-262-1041 [email protected]ács Mihályné Kovács Nikoletta szabadidô-szervezô Ferencvárosi Általános és Szakiskola Bp 20-359-1458 [email protected]ács Tímea elnök TABU Egyesület (Tégy A Békés együtt-élésért az Utálat ellen ) Bp 20-372-7194 [email protected]


Kovács Zoltánné családgondozó Családsegítô és Gyermekjóléti Szolgálat Pest29-325-156 [email protected]ács Tituszfôszerkesztô2 zsiráf ifjúsági [email protected]ács Zsuzsanna 20-412-1525 Kôvágó Edina Köröshegyi Mária pedagógia Szivárvány Magántanoda ÁltalánosIskolája Bp 1-26-22-992 Kraiciné dr. Szokoly Mária(ELTE TÓFK) ifjúságsegítes ELTE Tanító és Óvóképzô Fôiskolai Kar Bp1-201-4539 Kruzselyné Dabizs Mercédesz Kulcsár Gábor pedagógia Magyar Waldorf Szövetség 1-456-9148 [email protected]. Kurta Gáborné bölcsôde Egyesített Bölcsôdék Bp 1-262-1041 [email protected] Balázs rendezvényszervezés M.Á.S. Produkciós Iroda Bp 20-983-5645 [email protected] ÉvaPeriféria Egyesület Sz-Sz-B 42-504-617 [email protected]

Kürthy Miklósné Embertársainkét Alapítvány 22-460-023 [email protected]é Kása Zsuzsa szociális munka, gyermekvédelem Fehér Kereszt Gyermekvédô Alapítvány,S.O.S. Válaszút Szociális Alapítvány Bp 30-525-0566 [email protected] Mónika 30-309-9372 [email protected]é Lécz Erzsébet gyermekvédelem Családsegítô- Gyermekjóléti Szolgálatés Nevelési Tanácsadó Heves 32-568-082 Lakat Csaba Lakatos Edit gyermekvédelem Kispesti Családsegítô és GyermekjólétiSzolgálat Bp 1-357-1829 [email protected]ászló ZsuzsannaIskolaigazgatóBpÚjpesti függetlenített gyermekvédelmifelelôsök munkaközössé[email protected]ázár Nóra Leé Erzsébet szabadidô-szervezô Szterényi József Szakközépiskola ésSzakiskola PestLénárt Andrásné Nevelési Tanácsadó, Családsegítô ésGyermekjóléti Szolgálat Pest53-552-275


Lengyel Tamásné családgondozó Pannonhalmi Családsegítô ésGyermekjóléti Szolgálat Gy-M-S 96-471-307 Léránz Xénia 30-267-7141 [email protected]ácsy Dorottya humánökológia Bp 70-237-6274 Madár Csaba gyermekvédelem Budavári Családsegítô és GyermekjólétiSzolgálat Bp 30-9604048 [email protected]ák Nóra ifjúsági munka, közösségi szociálismunka Ifjúsági Centrum Sz-Sz-B 42-411-866 [email protected] Gyuláné bölcsôde Egyesített Bölcsôdék Bp 1-262-1041 [email protected] Istvánné családgondozó Családsegítô és Gyermekjóléti Szolgálat Pest29-325-156 [email protected] Tamásné 42-405-710 [email protected]árász Alice Értelmi fogyatékosság Iskola Baranya 72-257-338 [email protected]

Marketti Zsombor Szociálismunkás-hallgató Széchenyi István Egyetem Zala 30-253-1965 [email protected]árkosné D. Ella Medvegy Zsuzsanna Hagyományôrzô gyermekprogramok Munkásmûvelôdési Központ Kht.,Dunaújváros Fejér 20-587-4010 [email protected]észáros Márta Mészárosné Somogyi Beáta gyermekjóléti szolgálat Családsegítô–Gondozó ésGyermekjóléti Szolgálat Veszp 88-416-936 [email protected] Ágnes családgondozó Otthon Szaksegítô Szolgálat Pest20-494-2860 [email protected] Annapszichológia XXI. kerületi Nevelési Tanácsadó Bp 1-278-0124 [email protected] Anna 26-398-312 [email protected] Dóra önismeret-oktatás, programszervezés Baraka Alapítvány Bp 20-804-4370 [email protected] Rita gyermekvédelem gyámhivatal Kom-Esz


Mezô Róbertné pedagógus Magyar Máltai Szeretetszolgálat Veszp [email protected] Borbálaegyházi tevékenység Budapest Kelenföldi ReformátusEgyházközség Bp1-209-6361 [email protected]óczik Lajos László szabadidô-szervezô pedagógus Békésy György PostaforgalmiSzakközépiskola Bp 30-852-8997 [email protected]ár Ágnesgyámügy Polgármesteri Hivatal Gy-M-S 99-515-197 Molnár Katalin Szilvia Móra Ilona önismeret-oktatás, ápolástan,egészségügy Bp 70-2230-869 Morva Emília Motilné Faggyas Ágnes napközbeni kisgyermekellátás XI. kerületi BölcsôdékBp 1-204-6681 [email protected]ádai Edina Zabhegyezô Játszóház Bp Nagy Ágota bölcsôde Egyesített Bölcsôdék Bp 1-262-1041

Nagy Edit Szabadidô szervezô, DÖK-öt segítôpedagógus Bp 20-9168-213 [email protected]ô Emma bölcsôde Egyesített Bölcsôdék Bp 1-262-1041 [email protected]é Fáró Katalin prevenció Családsegítô-gondozó és GyermekjólétiSzolgálat Veszp 88-416-936 [email protected]é Gódor Csilla szociális és szabadidô ESÉLY Családsegítô és GyermekjólétiSzolgálat [email protected] Gábor 30-313-1339 [email protected]émeth Beáta Gyermekvédelem Éltes Mátyás Általános Iskola,Szakiskola és Kollégium Baranya 72-257-338 [email protected]émeth Gergô kortárssegítô Középiskolások Szövetsége Somogy megye 82-310716 Németh Katalin Némethné Korom Edit szabadidô-szervezô Móra Ferenc Általános Iskola Bp


Némethné Soós Judit szociálpedagógus Magyar Máltai Szeretetszolgálat Veszp [email protected] Márton András 20-480-7523 [email protected]ák Julianna erôszakmentes kommunikációés konfliktuskezelés Gordon Iskola Egyesület, MagyarországiDulák Egyesülete Bp 30-242-0055 [email protected] Bernadett Gyermekjóléti Szolgálat Egyesített Szociális Intézmények Gy-M-S 96-203-266 Dr. Nyári Katalin pedagógia, kriminológia Bûnmegelôzôk Országos SzakmaiSzövetsége Haj-Bih30-436-4766 [email protected] Erzsébet szakoktató-drogkoordinátor Szakiskola Bp 1-283-0951 [email protected]Ó-Varga Judit napközis nevelés, roma gyerekek,gyülekezeti élet, roma gyülekezet Sajóvárkonyi ÁMK, Ózd B-A-Z [email protected] Mónika közösségszervezô VII-1 sz. Belsô ErzsébetvárosiCsaládsegítô Központ Bp 1-322-5065 [email protected]

Pál Kinga szociális munka Zseb-IKE 00-40-266-214-733 [email protected]ál Tibor gyermekvédelem ESZCSM Rákospalotai Javítóintézete Bp1-307-6368 [email protected]áll Mónika 37-350-366 Pállné Gáspár Éva 37-350-366 Pandur Csilla családsegítés Jóléti Szolgálat Alapítvány Családsegítôés Gyermekjóléti Szolgálata Tolna 74-466-772 [email protected] István Lôrincné Papp Szilvia családgondozás és gyermekvédelem Gy-M-S 20-458-8730 [email protected]ádi Krisztina gyermekpszichológia Bp 30-3610870 [email protected]ói Pálma Pázmándiné Meszlényi Virág 30-255-2621 Pekli Krisztina 70-2403747 [email protected]éter-Szabó Tünde szociális munka - gyermekvédelem Pályakezdô Fiatalok Esély Szakiskola Bp 30-511-4010 [email protected]


Péter Noémi diákjogok, korosztályi érdekképviselet DIPA Egyesület [email protected]ô Attiláné napközbeni kisgyermekellátás XI. Kerületi Bölcsôdék Bp 1-204-66-81 [email protected]ô Gyula Gyermekotthoni nevelés. Gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzat Bp 1-3807-383 [email protected] Andrea szociális munka, ifjúságvédelem Öveges József Szakközépiskola 20-808-8147 [email protected] Mónika Általános Iskola Bp 1-321-2043 Pintér Beáta családgondozó Miskolci Családsegítô Központ B-A-Z Pintér Szabolcs 20-358-0514 [email protected]érné Dián Zsuzsanna gyermekvédelem Komárom Város Családsegítô ésGyermekjóléti Szolgálata Kom-Esz 34-346-292 Poczik Zsuzsanna 20-591-5626 Pócsikné Bornai Kamilla szabadidô szervezô Móra Ferenc Általános Iskola Bp 1-405-5766 [email protected]

Polinszky Márta pedagógus-továbbképzés Pedagógus-továbbképzési Központ Pest30-9918-763 [email protected]ós László Gyermekjóléti Szolgálat Szociális egyéni vállalkozó Pest30-974-9314 [email protected]ávai Mariann Prokop Adél Mia ifjúsági civil szervezetek koordinálása Megyei Ifjúságsegítôk Pest30-468-1335 [email protected]. Kovács Tiborné DÖK segítô tanár általános iskola Baranya 72-438-721 [email protected] Helga pedagógia Magyar Waldorf Szövetség 1-456-9148 [email protected]ó Borbála 30-238-5907 [email protected]ó Betti iskolai gyermekvédelem Gyermekvédelmi Kollégium Bp 30-236-8691 [email protected] Patrícia bölcsôde Egyesített Bölcsôdék Bp 1-262-1041 [email protected]


Rasztovitsné Szôke Zsuzsa családsegítés Családsegítô–Gyermekjóléti Szolgálat Veszp 88-402-520 [email protected] Sándor Közép-Tiszai Vidékfejlesztô Alapítvány J-N-Sz 20-383-6816 [email protected]étiné Dr. Böhm Évagyermekvédelem,gyámügyi igazgatás Gyôr-Moson-Sopron Megyei Gyámhivatal Gy-M-S 96-514-494 [email protected]ák Gábor sajtó Nôk Lapja Bp 1-264-5948 [email protected]ézsó Kitti bölcsôde Egyesített Bölcsôdék Bp 1-262-1041 [email protected]áné Németh Judit családgondozás Szentendrei Otthon Szaksegítô SzolgálatGyerekjóléti Szolgálata Pest30-281-5730 Rózsa Mónika pszichológus - halmozottan hátrányoshelyzetû gyerekekkel való foglalkozás Ferencvárosi Általános és Szakiskola Bp [email protected] Éva családsegítés Jóléti Szolgálat Alapítvány Családsegítôés Gyermekjóléti Szolgálata Tolna 74-466-772 [email protected]

Sallai László Egyesített Szociális Intézmény 96-566-260 Sándor Tamás pályaorientációs foglalkozásokvezetése, gyermek- és ifjúságvédelem,diákjog Heves Megyei ÖnkormányzatPedagógiai Intézete, 3300 Eger,Széchenyi u. 47. 36-313-044 Heves Scheer Barbara gyermek-és ifjúsági programszervezô Józsefvárosi Kulturális Központ Bp 20-958-0258 [email protected] Ferencné kisgyermekek napközbeni ellátása Józsefvárosi Egyesített Bölcsôdék Bp 20-927-8841 Scheidlerné dr. Szöllôsi Mária ellenôrzés Megyei Gyámhivatal Tolna 74-501-277 [email protected] Ágnes integrált képzés, szakiskolai képzés Nebuló XXI. Alapítvány az ÖrömteliTanulásért Fejér 25-502-940 [email protected] Istvánné napközbeni kisgyermekellátás XI. Kerületi BölcsôdékBp 1-204-66-81 Schmitsek József Ifjúsági Információs Szolgáltató Iroda Budapest XXII. Kerületi ÖnkormányzatCsaládsegítô és Gyermekjóléti Szolgálat Bp 1-207-6024 [email protected]


Seiben Gabriella óvodapedagógia Bp 20-323-2144 [email protected] Mária 27-360-417 Sereghy Lehelné ápolónô Nemes Nagy Ágnes KözépiskolaiLeánykollégium Fejér 22-312-072 Sidó Erika 30-328-1363 [email protected] Ildikó gyermekvédelem Budavári Önkormányzat Családsegítôés Gyermekjóléti Szolgálata, Bp [email protected]ípos Márta gyermek- és ifjúságvédelem Bp [email protected] Mónika Ifjúsági Információs Szolgáltató Iroda Budapest XXII. Kerületi ÖnkormányzatCsaládsegítô és Gyermekjóléti Szolgálat Bp 1-207-6024 [email protected]ész Szilvia Pécel Város Gyámhivatal Pest30-913-7470 [email protected] Gábor ifjúsági referens Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal Somogy megye 20-9689-382 [email protected]é Böröczky Szilvia óvodapedagógus Magyar Máltai Szeretetszolgálat Veszp [email protected]

Spiegelberger Edit Bp 1-367-7586 Spiegelberger Péterné módszertani bölcsôde vezetô Bp III. ÖnkormányzatEgyesített Bölcsôdék Bp 1-388-6509 Stáhl Katalin 88-264-329 Steiner Henrietta önismeret, sérült gyermekek és fiatalok,lovasterápia, biológus végzettség Baraka Alapítvány Bp [email protected] Andrea gyermekmûsorok készítése, pedagógia MTV. Rt Gyermek- és IfjúságiSzerkesztôség Bp [email protected]üli Mihályné nevelôtanár (informatika, pályázatok) Jókai Mór Középiskolai Kollégium Békés megye [email protected]ó Áron Misszió Egészségügyi KHT Pest70-223-9676 Szabó Mária Gyermekjóléti Szolgálat Reménysugár Gondozási Központ Pest30-364-0507 [email protected]óné Balázs Mónika gyermekvédelem Móricz Zsigmond Általános IskolaiDiákotthon, Speciális Szakiskola ésGyermekotthon, Nevelési Tanácsadó Zala [email protected]óné Pályi Judit


Szántai Krisztina nemzetközi gyermek- és ifjúsági ügyek Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Bp301-9269 [email protected] Zsoltné Szayly József ifjúsági média, rádiómûsorok Magyar Rádió Petôfi Fôszerkesztôség Bp [email protected]ávai IlonafôszerkesztôFordulópont folyó[email protected]écsi Judit megelôzés, ifjúsági munka ELTE Szociális Munka és SzociálpolitikaTanszék Bp 70-282-3683 [email protected] Márta gyermek és ifjúsági média Diák- és Ifjúsági Újságírók OrszágosEgyesülete (DUE) Bp 1-222-8213 [email protected]éll Zsuzsannna családgondozó Pannonhalmi Családsegítô ésGyermekjóléti Szolgálat Gy-M-S 96-473-132 [email protected]élyi László szociológia PPKE-BTK [email protected] Judit oktatás Sulinet Programiroda, Bp 1-477-31-87 [email protected]

Szentpéteryné Ribai Magdolna gyermekvédelmi felelôs Hajós Alfréd Általános Iskola, Gödöllô Pest30-478-5487 Szikra Ágnes 23-311-893 [email protected]ágyiné dr. Szász Zsuzsanna gyermek- és ifjúságvédelem Városi Gyámhivatal, Békés Békés megye 66-411-011 [email protected]ák Miklósné 96-436-729 Szilvási LénaAz egyesület szakmai vezetôje, egyete-mi oktatóMagyar Videotréning Egyesület, [email protected]ávik Krisztina gyámhivatali elôadó Pécel Város Gyámhivatala [email protected]áné Turi Edina családgondozó Családgondozói Feladatellátó Társulás Veszp 88-512-410 [email protected] Éva nyelv és kommunikáció-fejlôdés Józsefvárosi Egyesített Bölcsôdék, Bp 20-972-1111 [email protected] Tibor gyermek- és ifjúságvédelem Zsámbéki Premontrei SZKI Pest70-282-4031 [email protected]. Szöllôsi Gáborjogász, adjunktusPécsi Tudomá[email protected]

Szunai Orsolya gyermekvédelem Magyar Máltai Szeretetszolgálat Bp 1-388-8760 [email protected]ûcs Krisztina Gy-M-S Takács Anna napközbeni kisgyermekellátás XI. Kerületi Bölcsôdék Bp 1-204-66-81 Takács Dóra gyermekvédelem Gyerekjóléti Szolgálat, Karancslapujtô Nógrád [email protected]ács Em_ke 30-307-0225 [email protected]ács Györgyi gyermekotthoni gyermekvédelem Szt. Miklós Általános Iskolai Diákotthonés Gyermekotthon és PedagógiaiSzolgálat Bp [email protected] Viktória ifjúsági referens - mûvelôdésszervezô Szigethalom ÖnkormányzatGyermekjóléti Szolgálat Sz-Sz-B [email protected]árnoki Erzsébetgyógypedagógus, pszichopedagógus Fôvárosi III. kerületi Önkormányzat Bp 1-388-6509 Tóbiás Zsuzsanna közösségfejlesztés Bp 20-323-0402 [email protected] Mihályné

Tokoviczné Illés Anikó Gyermekjóléti Szolgálat Egyesített Szociális Intézmények Gy-M-S 96-203-266 Toldy Orsolya Diótörés Alapítvány 20-3467566 Tóth Anna Mária gyermekvédelem Kossuth Nevelési-oktatási Központ Bp 1-271-0216 [email protected]óth Attila 23-311-893 Tóth Istvánné Tóth Zoltán gyógypedagógus Budapest XXI. Kerületi Nevelési Tanácsadó Bp 1-278-0124 [email protected]ó Zoltánné nevelôotthoni ellátás József Attila Gyermekvédelmi Központ Gy-M-S 99-5706 Tupi Tünde iskolai szociális munka XIII. Ker. Pedagógiai SzolgáltatóKözpont Bp 1-320-1260 [email protected]éky Rita gyermekvédelem Kispesti Családsegítô és GyermekjólétiSzolgálat Bp 30-977-5606 [email protected] Lilla gyermekvédelem Kispesti Családsegítô és GyermekjólétiSzolgálat, Bp 1-357-1829


Tüzes Rita Ilona szociális munka PTE Illyés Gyula Fôiskolai Kara Tolna [email protected]é Böhm ErikaValik Sándor roma gyerekek szocializációs problémái Periféria Egyesület Sz-Sz-B 42-504-617 [email protected] Ágnes ifjúsági referens Polgármesteri Hivatal, Nagykanizsa Zala 30-411-3389 [email protected]. Varga Ildikó Gyermekvédelem, gyámügy Cegléd Város Polgármesteri HivatalHivatala - Humán Iroda Pest53-505-458 [email protected] Jenô bûnmegelôzés Jóléti Szolgálat Alapítvány Családsegítôés Gyermekjóléti Szolgálata Tolna 74-466-772 [email protected] Péter diák- és gyermekjog Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen,Debreceni Szülôk Egyesületea Gyermekekért Haj-Bih 52-530-587 [email protected]. Vargáné Csepregi Ibolyagyermek és ifjúságvédelem Debreceni Szülôk Egyesületea Gyermekekért Haj-Bih 30-555-2004 [email protected]

Vári Orsolya 36-411-689 [email protected]ásárhelyi Rita nonprofit tanácsadás, fejlesztés,oktatás, rendezvényszervezés,karriertervezés „3 Grácia-Komplex" Bp 30-481-2212 [email protected]éghné Gazsi Etelka szociális igazgatás, gyermekvédelem Páty Polgármesteri Hivatal Pest23-555-530 Vellainé Dobai AnikóDr. Török Béla Óvoda, Általános IskolaiDiákotthon, Gyermekotthon ésPedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógia (hallássérülés, értelmisérülés) Iskola (Általános és Szakiskola) Bp 1-363-6401 [email protected] Erika gyámügy, szociális igazgatás Páty Polgármesteri Hivatal Pest23-555-533 [email protected]ém Megyei TerületiGyermekvédelmi Szakszolgálat Szociális szféra Veszp 88-564-521 [email protected]áné Monostori Erzsébet tanító Szivárvány Magántanoda Bp 30-390-5001 [email protected]


Vincze Zsuzsa PR Kurt Lewin Alapítvány Bp 70-27176 [email protected] Ágnes gyermekvédelmi szakellátás Gyôr-Moson-Sopron Megye Önkor-mányzatának Gyôri GyermekvédelmiKözpontja Gy-M-S 96-412-666 Vojnovits Erzsébet tanító,szociálpedagógusszociálpolitikus,oktatáspolitikagyermek- és ifjúságvédelem Pest70-200-7817 [email protected]ölcsey János marketing, számítástechnika,EU tanácsadás Csongr 70-2347018 [email protected]örös Erzsébet gyermekvédelem, gyógypedagógia Jóléti Szolgálat Alapítvány Családsegítôés Gyermekjóléti Szolgálata Tolna 74-466-772 [email protected]. Bôhm Erika 22-460-023 [email protected] Krisztina iskolai szociális munka XIII. Ker. Pedagógiai SzolgáltatóKözpont Bp 1-320-1260 Walter Hédi családsegítô szolgáltatás Regionális Családsegítô Központ Somogy megye 82-529-180 [email protected]

Zádori Éva szociális munka XIII. Kerületi Pedagógiai SzolgáltatóKözpont 1-320-1260 [email protected]áné Csatári Ildikó gyermek- és ifjúságvédelem Bp [email protected]ámbó Lilla családgondozó Belsô Erzsébetvárosi CsaládsegítôKözpont Bp 1-322-5065 [email protected]


A MindenGyerek megvalósítói

Balázs Andrea - grafikus

Bányai Sándor - kiállításszervezõ

Horváth Veronika - lebonyolító

Lehotay Judit - lebonyolító

Kiss Aranka - sajtófelelõs

Petõné Vizi Valéria - titkár

Tóbiás László - fõszervezõ

Vizi Balázs - számítástechnikus

A MindenGyerek megvalósítói ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Tartalom

5 Elôszó

6 Bevezetô

Az ifjúsági munka szakma- és szektorközi együttmûködésTóbiás László

14 Írások a MindenGyerek 2003 foglalkozásairól

14 Gyermeki jogok érvényesülése17 Kutatás32 Akadályozott gyerekek segítése35 Fogyatékkal élô gyerekek segítése42 Egészség48 Erôszak elleni programok51 Bûnmegelôzés54 Reszocializáció58 Roma gyerekek segítése64 Gyermekjólét81 Ifjúsági munka94 Gyermekkultúra

102 Iskola106 Iskolán kívüli nevelés109 Környezetvédelmi nevelés112 Mûvészeti nevelés113 Önkéntesség117 Szabadidô120 Technikák

I27 A MindenGyerek 2003 programja

I36 A MindenGyerek 2003 részvevôi

Tartalom ➧ MindenGyerek Konferencia 2003

Documents

MindenGyerek Konferencia - unp.hu...Átmeneti gondozás Fiatalkorú gyanusítottak és vádlottak Egyéb, nem pedagógiai feladatok Pályaorientáció Pedagógiai szakszolgálatok