III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 2008. JANUÁR 31.

150 FORINT

MINDENHOL

GYÛJTENEK

AZ AKTIVISTÁINK

HARMINC EZÜSTPÉNZ

Gyurcsány és az MSZOSZ vezetõi megegyez-tek abban, hogy az „új társadalombiztosításipénztári rendszer felügyeletében megteremte-nék a lehetõséget a munkavállalók és a munka-adók képviseletére.“ Éljen, gyõztünk! - mond-hatják a szakszervezeti fõnökök.

Ha már nem tudjuk megváltoztatni,legalább mi is kapjunk a zsozsóból! - mondjáka Józsefvárosban. Én azt mondom: ezek igenisbátor emberek! Gondolj bele! Van bátorságuklepaktálni a kormánnyal, miközben a november10-ei gyûlésen is hallhatták, hogy még a sajáttagságukból sem mindenki akarja az egészség-biztosítási törvényt. Van bátorságuk lemenni atöbbi dolgozó közé, miközben tudják, hogy adolgozók jelentõs része - ne feledjük, hogy aLIGA-ban sem tõkések ülnek - ezekben ahetekben aláírást gyûjt az egészségügy priva-tizálása ellen.

Még ahhoz is van bátorságuk, hogyszemükbe nézzenek azoknak a millióknak,akiknek a tõkés elnyomorítással szemben azállami egészségügy jelenti az utolsó mentsvárat.

Nos, ezek a bátor emberek a magánbiz-tosítók és az õ érdekeiket kiszolgáló állami kép-viselõkkel szemben semmilyen hatalommalsem fognak rendelkezni. Nem értem, hogymiért nem értik, hogy maguk alatt is vágják afát?

Azzal, hogy a Gyurcsány-Horváth-párosmellé álltak, a nagytõke mellé álltak, saját szak-szervezeti társaik és a magyar dolgozók elle-nében. Ezt sem fogják nekik elfelejteni. Megériharminc ezüstpénzért?

SZDSZ: „NÉPSZAVAZÁS A SZOCIALIZMUSRÓL“

A liberálisok rohadtul utálják a szocializmust.Ez derül ki a mostani népszavazási kam-pányukból is. Pedig - mondjuk meg õszintén -nem volt nekik rossz. Elnézem az életrajzukat.Béki Gabriella közgazdász tanári diplomátszerezhetett, kutató lehetett. Eõrsi doktor a nagyelnyomásban jogot végezhetett, és ügyvédiirodát nyithatott. Fodor úr is elcsípett még egyjogi diplomát a rendszerváltás elõtt. De nelegyünk kicsinyesek! Akkor mindenki tanul-hatott, aki tanulni akart. Nem úgy, mint most!Emlékszem arra is, hogy egyszer elmentemegykori osztálytársam, Magyar Bálint lakásáraa Belvárosba. Életemben elõször láttamjellegzetes polgári lakást, sõt hovatovábbnagypolgári lakást.

Érted Te ezt? A szocializmusban nagypol-gári lakás! Szegény elnyomottak! De nekiktényleg rémálom lehetett minden perc, amit aszocializmusban töltöttek, mert egy-két dolgottényleg nem tehettek. Nem uralhatták el a ma-gyar életet. Nem császkálhattak az egyik nyu-gati egyetemrõl a másikra, bár a vége felé márezt is megtehették. Nem gazdagodhattak kor-látlanul. Nem köphették szembe büntetlenülsok millió magyar honfitársukat. Az a történetnem róluk szólt. Az a történet sok millió em-berrõl szólt, akiknek jutott munka és tisztes-séges élet. Milliókról, akiket elõször vettek em-berszámba. Most ezekkel a milliókkal akarnakkiszúrni a liberális urak. Tõlük, tõlünk akarjákelvenni a mindenki számára hozzáférhetõkórházat. Nekik már jó, most azt akarják, hogynekünk rosszabb legyen.

EGY GONDOLAT BÁNT ENGEM

Napok óta egy gondolat bánt engem: mi leszKondorosi államtitkár úrral? Kondorosi Ferencúrra még a kádári MSZMP KB apparátusábólemlékszem. Mondhatni, hogy a záróra elõttiutolsó percben, 1987-ben hozták be a KISZKB-ból a pártközpontba. Engem nem zavar,hogy ezek az apró részletek nem szerepelnekmai, szép hivatalos életrajzában. Okos, tehet-séges embernek tartom. Hidd el, akkoriban másvolt a helyzet! Kevés kivételtõl leszámítva apolitikai agyközpontba nem kerülhettek hülyék.

A mai rendszer ezzel a hagyománnyal isszakított. Kondorosi úr ezért ma inkább a sza-bályt erõsítõ kivétel a gyurcsányi gépezetben.Kiváló jogász, ezt a tõkés Magyarország ishonorálta. Legutóbb éppen ebben a félig igaz-ságügyi, félig rendõrségi minisztériumban voltállamtitkár. Egy ország láthatta, ahogyan a lel-két kitette azért, hogy az egymást gyilkoló po-litikai és rendõrségi vezetõk mellett legalábbminimális rend legyen az országban. Akárminiszter is lehetett volna, valószínûleg akart is.De nem lett.

Az „Új rend és szabadság“ programkormánybiztosa lett. Csodálkozom, hogy el-vállalta. Tudhatta volna, itt nem fognak babérokteremni. Ellensége annál több lesz. Mostbelefogott abba, hogy rendet tesz a fogyatékkalélõk parkolási kártyáinak ügyében. Azt mon-dom jogos, csak nem fog menni. Ad egy, azértnem, mert a szabad parkolást engedélyezõ kiskártyák nagy Mercedeseken, Audikon, sõt bazinagy Jeep terepjárókon vannak. Ezek az em-berek azért tehetik meg, mert zsebükben érziknem csupán az engedélyt kiadó háziorvost, de amagyar államot is. S, úgy tûnik nem alaptalanul.

Ad kettõ, kis országunkban nem csak ittvannak anomáliák, visszaélések, csalások. Kisországunkban sehol sincs rend. Felülrõl kellenekezdeni. Ehhez azonban Kondorosi államtitkárúr minden tudása kevés. Még emlékszem aMedgyessy-kormány üdvöskéjére, KellerLászló államtitkár úrra, aki komolyan vette,hogy tiszta kézzel rendet tesz a hatalom pénz-ügyeiben. Kibuktatták. Éppen most buktatjákki végképpen a törökbálinti polgármesteriszékbõl is. Igaz, ebbe már a nép, a választó isbeleszólt. Aggódom Kondorosi államtitkár úrmiatt.

THÜRMER GYULA

BALSZEMMELThürmer Gyula

MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK

A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY,BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN

ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL.

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 5. SZÁM2008. JANUÁR 31.2 BALSZEMMEL

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 5. SZÁM2008. JANUÁR 31. 3PÁRTÉLET

Január 26-án megtartotta idei elsõ ülését aMunkáspárt Központi Bizottsága. A testületmeghallgatta Thürmer Gyula pártelnöktájékoztatóját a következõ idõszak legfonto-sabb politikai feladatairól, és a párt szerv-ezeti és káderhelyzetérõl.

A párt elnöke aláhúzta, hogy két fontos feladatáll most elõttünk. Sikerre kell vinni az egész-ségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos népsza-vazási aláírásgyûjtést, és segíteni kell a március9-re kiírt népszavazás sikerét. Ezek a kérdésekösszefüggenek. Olyan kérdések, amelyek mil-liók sorsát változtathatják meg véglegesen. AMunkáspártnak ezért az az érdeke, hogymárcius 9-én mondjunk három IGEN-t a nép-szavazás kérdéseire. A következõ hetekben vi-szont össze kell gyûjtenünk a lehetõ legtöbb alá-írást az egészségbiztosítással kapcsolatos nép-szavazás érdekében. AKözponti Bizottság egy-hangúan állást foglalt a március 9-i népszavazásmellett. Szövegét teljes terjedelemben közöljük.

Thürmer Gyula elmondta, hogy a párt veze-tõ gárdája a Központi Bizottsági tagoktólkezdve a KB-képviselõkön át egészen amegyei, regionális vezetõségekig mintegy 150-

160 fõt tesz ki. Ennek magvát képezi a Köz-ponti Bizottság. Apárt vezetõ gárdájának mun-kájától, példamutatásától, lelkesedésétõl függ,hogy mi lesz a Munkáspárttal. Apárt vezetõinekminden szinten többet és jobban kell dolgoz-niuk, élen kell járniuk minden munkában.Aktívnak kell lenniük a társadalmi szerveze-tekben, szakmai kérdésekben. Személyesen isrészt kell vállalniuk a mostani aláírásgyûj-tésben.

A Központi Bizottság tagjai elfogadták azelnök értékelését. Hajdú József és Kajli Bélabudapesti KB-tagok szükségesnek itélték megaz õszinte helyzetértékelést, és jogosnak a birá-latot. Elvtársak! Jobban kell dolgoznunk ne-künk, és akkor jobb lesz az egész párt helyzete!- foglalták össze a KB-ülés üzenetét.

A Központi Bizottság személyi kérdések-ben is döntött. Jelentõs munkahelyi és tanulmá-nyi elfoglaltsága miatt Varga László Leventeelvtársat felmentette a Központi Bizottságtagsága alól.

Borbás István, a párt Veszprém megyei elnö-ke 61 éves. Végzettsége: felsõfokú szakiskola.Jelenlegi foglalkozása: részmunkaidõs nyug-díjas.

Czére Ákos, a Munkáspárt budapesti szerve-zetében regionális vezetõség tagja. 35 éves.Végzettsége: szakmunkás iskola. Foglalkozása:villamosvezetõ.

Gacsó Mihályné, a Munkáspárt Hajdú-Biharmegyei alelnöke. 51 éves. Végzettsége: képesí-tett könyvelõ, statisztikus, tervezõ. Jelenlegifoglalkozása: üzletkötõ.

Gellér Mária, a Munkáspárt KB-képviselõjePest megye 9. választókerületében. 46 éves.Végzettsége: felsõfokú pénzügyi iskola. Jelen-legi foglalkozása: pénzügyi tanácsadó.

Kónya Béla, a Munkáspárt KB-képviselõje aBAZ megyei 5. választókerületben. 62 éves.Végzettsége: egyetem. Jelenlegi foglalkozása:nyugdíjas. A Mediátorok Egyesületének, vala-mint a Mediátorok Ózd Régiós SzocioszervízEgyesületének elnöke.

Tóth László, a Baloldali Front Nógrádmegyei elnöke. 33 éves. Végzettsége: köz-étkeztetési szakács. Jelenlegi foglalkozása:kertész.

ÜLÉSEZETT A KÖZPONTI BIZOTTSÁG

GAZSÓ MIHÁLYNÉKÓNYA BÉLA

BORBÁS ISTVÁN CZÉRE ÁKOS TÓTH LÁSZLÓ

GELLÉR MÁRIA

AKözponti Bizottság a testület tagjaiközé kooptálta az alábbi elvtársakat

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 5. SZÁM2008. JANUÁR 31.4 PÁRTÉLET

A Magyar Kommunista Munkáspárt tá-mogatja a 2008. március 9-re kiírt nép-szavazást. Egyetértünk azzal, hogy azemberek életét alapvetõen befolyásolókérdésekben magukat az embereket kellmegkérdezni, és nekik kell dönteniük.

A Magyar Kommunista Munkáspárttagjainak válasza mind a három kérdésre:egyértelmû IGEN!

A válaszunk IGEN, mert úgy gon-doljuk, hogy az egészségügy és az oktatásgondjait nem az emberekre rótt nagyobbterhekkel kell megoldani.

Több pénzt kell adni az egészség-ügynek és az oktatásnak. Az ország pénzétnem a külföldi nagyvállalatok támoga-tására, a minisztériumi emberek, adóren-dõrök eltartására, kormányzati negyedépítésére és más fölösleges kiadásokra kellkölteni, ahogyan ezt a mostani kormányteszi, hanem az egészségügyre és azoktatásra, ahogyan tennénk mi.

A válaszunk IGEN, mert a fizetettegészségügy és a fizetett oktatás beve-zetése rövid idõn belül elvezet az egész-ségügy és az oktatás privatizációjához.Ezt pedig nem akarjuk! Az oktatás és azegészségügy maradjon az állam dolga!

A válaszunk IGEN, mert számunkranem az a kérdés, hogy mely politikai erõkkezdeményezték, hanem az, hogy jó ügyet

szolgál-e vagy sem. A március 9-einépszavazás kérdései a mi kérdéseink is, adolgozó emberek kérdései is, ezérttámogatjuk.

A Magyar Kommunista Munkáspárttámogatja a népszavazást azért is, mertmeg kell mutatnunk az ország mostani

urainak, hogy mi is létezünk. Nem ma-radhatunk passzív szemlélõk. Meg kellmutatnunk, hogy nem tûrjük el tovább amilliárdosok pökhendi kormányzását.Nem tûrjük el tovább, hogy nekik mindent,nekünk meg semmit.

Felhívjuk az MSZP volt baloldaliszavazóit: ne engedjék ismét becsapni,riogatni magukat! Nem kormánybukta-tásról, s nem is a szocializmusról, de i-genis szociális alapjogainkról szava-zunk. Adjanak végsõ figyelmeztetést aszocialista pártvezéreknek, hogy népel-lenes politikájukat nem támogatják, nemtûrik tovább.

A Magyar Kommunista Munkáspártvisszautasítja az MSZP és az SZDSZnépszavazásellenes kampányát. Ezek apártok nem egyszerûen nemet mondanak ahárom kérdésre, hanem minden erõvel anépszavazást akarják lejáratni, azaz el-venni az emberek egyetlen alkotmányosjogát, hogy a négyévenkénti választásokontúl is beleszóljanak saját ügyeik eldön-tésébe.

Budapest, 2008. január 26.

MAGYAR KOMMUNISTA MUNKÁSPÁRTKÖZPONTI BIZOTTSÁGA

MUNKÁSPÁRT ÁLLÁSFOGLALÁSAA MÁRCIUS 9-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

PÁRTTAGOK ÉS SZIMPATIZÁNSOK A KB-ÜLÉS SZÜNETÉBEN

KB-MEGBÍZOTTAK, ÉRDEKLÕDÕ AKTIVISTÁK ÉS A BALOLDALI FRONT TAGJAI A KÖZ-PONTI BIZOTTSÁGI ÜLÉSEN

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 5. SZÁM2008. JANUÁR 31. 5PÁRTÉLET

BALASSAGYARMAT: ISMERIK A MUNKÁSPÁRTOT

KI MENNYIT GYÛJTÖTT ÖSSZE BALASSAGYARMATON? - ZSUZSA ÖSSZESÍT

Fiatalok és idõsek közösen "zárták le" a múlt szerdán Balassagyarmat belvárosát. Amerrea szem látott, mindenütt munkáspárti aktivisták szólították meg az embereket. A Décsi-házaspárt mindenki ismeri a városban, és szívesen is adták az emberek az aláírásukat.Frankfurter Zsuzsa doktornõ, a Központi Bizottság tagja nem egyedül jött. Több kollégája,egészségügyi dolgozók is csatlakoztak a gyûjtéshez. Thürmer Gyulának, a párt elnökének,aki ugyancsak eljött a gyûjtésre, nem sok tennivalója maradt. A szépen megszervezett utcaigyûjtés meghozta a gyümölcsét. 460 aláírás jött össze egy szeles délelõttön.

DEBRECEN: NÉGY ÉS FÉL ÓRAALATT KÖZEL 700 ALÁÍRÁS

A DEBRECENI SIKERES GYÛJTÕCSAPAT AZ ALÁÍRÁSGYÛJTÉS UTÁN

Ennyien vagyunk! De ennyien viszonttényleg vagyunk, és tényleg dolgo-zunk! - mutatott rá Edelényiné NagyMária megyei elnök a kis csapatára.

Hajdú-Bihar megyében is megkezdõdöttaz aláírásgyûjtés. Két jól bevált helyszín-re indult a csapat. A korábbi népsza-vazásból még emlékeztek rá, hogy for-galmas helyen érdemes gyûjteni, ahol rö-vid idõ alatt sok ember megfordul. Agyûjtõk lendületét a fiatalok adták, és eztlátva az idõsebbek sem akartak lema-

radni. Minden egyes teli ívet örömmeladták Thürmer Gyula pártelnök kezébe,aki jelenlétével és munkájával is segí-tette a gyûjtést. Húzzunk rá még egy ne-gyedórát, na még egy negyedet! - biztattaa debrecenieket. Az eredmény, a közösmunka eredménye nem maradt el, Négyés félóra alatt majdnem 700 aláírás gyûltössze. Most nem szabad abbahagyni! -mondta a pártelnök a nap végén elfo-gyasztott közös babgulyásos vacsorán.Újra és újra ki kell menni az utcára! Mostvárnak bennünket, most lehet dolgozni!

A múlt szerdán Balassagyarmat után amegyeszékhelyre is ellátogatott ThürmerGyula, a párt elnöke.

Szabó Lászlóné Nógrád megyei elnök ésNagy Attila városi elnök gondosan elõkészí-tették a gyûjtést. Nem maradhatott el UrbánSándor, a párt Elnökségének tagja sem. Igeneredményesen gyûjtött Tóth László, a Bal-oldali Front megyei elnöke. Az idõ nemkedvezett, mert délutánra szokatlanul hideglett. Ennek ellenére érdemes volt kimenni.Másfél óra alatt 280 aláírás jött össze.

HIDEG ÓRÁKSALGÓTARJÁNBAN

AKIK SALGÓTARJÁNBAN GYÛJTÖTTEK

Az aláírásgyûjtés mindenhol elindult. Azelsõ tízezeraláírás mára központban van- fele a megyékbõl, fele Budapestrõl. De ateljesítmény nagyon különbözõ. Vanolyan megye és fõvárosi régió is, ahonnancsupán egy-egy párttag, "magányosharcos" küldött egy-egy ívet. Ez a kép álltössze a KB hétvégi üléséig.

Lehet gyûjteni fegyelmezett munka-megosztással, személyre szóló követel-ményekkel, ahogy Fejérben csinálják. Alegeredményesebb azonban a köztérigyûjtés. Ezt bizonyítják beszámolóinkDebrecenbõl, Salgótarjánból és Balassa-gyarmatról.

Budapesten, a Ferenc körúti 4-5 fõscsoport 6 nap alatt 2100 aláírást szedettössze, a kõbányaiak is közel ezret, s dol-gozik Csepel, Zugló, Ferencváros , Új-pest, Újbuda és a Baloldali Front is.

Mindenütt rá kell hajtani!Agyûjtés elsõüteme február 7-ig tart. Ekkorra ígért-ünk a közös aztalra 50 ezeraláírást.

IIi. (XIX.) ÉVFOLYAM, 5. SZÁM2008. JANUÁR 31.6 BELFÖLD

A Munkástanácsok Országos Szövetsége ke-resztény szellemiségû szakszervezeti szövetség.1989 augusztusában a Herendi Porcelán-gyárban az MDF támogatásával jött létre azelsõ munkástanács, amelyet még számos kö-vetett, és együtt hozták létre 1990-ben a Mun-kástanácsok Országos Szövetségét. Aszervezeta munkástulajdont és munkás-önigazgatásthirdetve az 1956-os munkástanácsok szellemiörököseként lépett fel. Kezdettõl fogva ellen-pólusa akart lenni a szocialista idõkben is mû-ködõ szakszervezeteknek.

Alapszabálya szerint a „Munkástanácsokrendes tagja lehet minden munkástanács, illetveszakszervezet, amely elismeri és gyakoroljaminden csatlakozó munkahelyi dolgozó aktívés passzív választójogát a tisztségviselésre, ve-zetõi és tisztségviselõi visszahívhatóak, mun-káltatóktól és politikai pártoktól függetlenültevékenykedik, az egyesületi törvény alapjánlétrejött, bejegyzett demokratikus szervezõdésûszervezet, nyilvántartott tagsága van, alap-szabálya tartalmazza a munkavállalói-érdek-védelmi feladatok vállalását, a Szövetségpénzügyi fenntartásához hozzájárul, kimondjaa Szövetséghez való csatlakozását, a jelenAlapszabályt és a Programnyilatkozat elveitmagára kötelezõen elfogadja, a kettõs tagságkizárt, a Munkástanácsok Alapszabályát magá-ra nézve kötelezõen elismeri, csatlakozási szán-dékát a Szövetségi Tanács elfogadja.“A szakszervezetek közötti szociális választá-sokon, 1993-ban, az országos megmérettetés-ben a második legerõsebb szakszervezeti tömö-rülés lett.

Azóta szervezettsége a felére csökkent.Jelenlegi tagszervezetei: Önálló Érdekképvise-letek Társult Szövetsége (ÖNÉRT) és a SzabadSzakszervezetek Demokrata Ligája (SZSZDL).

A szervezet elnöke amost 54 éves PalkovicsImre.

A Munkástanácsok afenti ideológia alapján arendszerváltás kezdeté-tõl felléptek a vadpri-vatizáció ellen, követel-ték a munkavállalói tu-lajdon bevezetését. En-nek érdekében a Mun-kástanácsok OrszágosSzövetsége létrehozta aMunkavállalói Résztu-lajdonlási Programot.

A Munkástanácsokaz Antall-kormány ide-jén a szakszervezeti

tisztségviselõk védelme érdekében a Nemzet-közi Munkaügyi Szervezethez (ILO) fordult.Tiltakoztak a Bokros-csomag intézkedései ellenis. A - Munkahelyed védelmében vásároljmagyar árut! - kampányt 1992-ben kezdték. Akilencvenes évek közepétõl hangoztatják azágazati bértarifa-rendszer bevezetésének fon-tosságát. Az európai bérekhez való felzárkóz-tatást követelik az Országos ÉrdekegyeztetõTanácsban.

Az elmúlt években határozottan felléptek azMSZP-SZDSZ-kormány intézkedései ellen.2006. május 1-én tiltakozó nagygyûlésentüntettek a munkavállalókat ért munkahelyisérelmek miatt, és részt vettek sok mástiltakozásban. 2007. szeptemberében csatlako-zott a Nagycsaládosok Országos Egyesületé-hez, és több mint harmincezren tiltakoztak aközszolgáltatások gyors ütemû leépítése, azország társadalmi és gazdasági lesüllyedése, és

a nemzeti vagyon további kiárusítása ellen. AzAlkotmánybíróságon megtámadták azokat akormány által hozott intézkedéseket, melyek alakosságot hátrányosan érintették, valaminttörvénymódosítási javaslatokat fogalmaztakmeg a munkavállalók védelme érdekében.

MIT KELL TUDNI A MUNKÁSTANÁCSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉRÕL?

PALKOVICS IMRE, A MUNKÁSTANÁCSOK ELNÖKE

TUDJA-E, HOGY…Tudja-e, hogy a rendszerváltás idején

mindenkit arra ösztönöztek, hogy vegyemeg a lakását, nem számolva a késõbbigondokkal?

Tudja-e, hogy ma a 4 millió magyarlakás közül csupán 9 százalék bérlakás?

Tudja-e, hogy a szocliberális kormányáltal indított Bérlakás Hitelprogramsenkinek sem kell? A 60 milliárdoskeretnek eddig csupán a 2 százalékáthasználták fel az önkormányzatok.Összesen 70 bérlakást építettek belõle.

Tudja-e, hogy 2008-ban egyáltalánnem indul bérlakás-program?

Tudja-e, hogy az elmúlt hat évben 34,4milliárdot fordított a kormány a pa-nelprogramra, s 2008-tól évi tízmilliárdforintot terveznek erre költeni?

Tudja-e, hogy a következõ két évbenvalószínûleg megindul ugyan Magyaror-szágon az építõipar bõvülése, de a szak-emberek erre az évre még csak stagnálástjósolnak?

Tudja-e, hogy csökken a lakásépítés,és az útépítés is visszaesett?

Tudja-e, hogy tovább erõsödött a kör-betartozás jelensége, sõt Európában ná-lunk a legnagyobb a csõdök és felszámo-lások száma az építõiparban?

A MUNKÁSTANÁCSOK TAGJAI A KÖZÖS NOVEMBERI SZAKSZERVEZETI TÜNTETÉSEN

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 5. SZÁM2008. JANUÁR 31. 7PÁRTÉLET

Legutóbbi számunkban áttekintettük, hogymilyen eszközökkel teljesítheti a KözpontiBizottság képviselõje három feladatánakegyikét, A Szabadság terjesztését. Nézzükma a második feladatot, a Munkáspártpolitikai jelenlétének szervezését.

Az elmúlt két számban a KB-képviselõk kétalapvetõ feladatát tekintettük át, nevezetesen aSzabadság terjesztésével és a párt politikai je-lenlétének szervezésével összefüggõ feladato-kat. E két feladat sikerétõl függ a harmadik fe-ladat sikere is, vagyis az, hogy a KB-képviselõka Munkáspárt jelöltjeként induljanak a par-lamenti választásokon.

MI A MUNKÁSPÁRT KÜLDETÉSE?

Mit is jelent számunkra a parlamenti választás?Mielõtt erre válaszolnánk, nézzük meg, hogymi is a Munkáspárt alapvetõ feladata.

A Munkáspárt alapfeladata, küldetése nemaz, hogy a parlamenti választásokon induljon. AMunkáspárt küldetése az, hogy az év mindenegyes napján küzdjön a munkások, a dolgozókérdekeiért, tudatosítsa a dolgozó tömegekben atõkés rend elleni küzdelem fontosságát ésértelmét, segítse a harc szervezését.

Mi nem egy szervezet akarunk lenni a kapi-talista rendszerbe beilleszkedõ ezernyi szerve-zet között, hanem a munkásosztály, a dolgozóktudatos harci szervezete, amely küzd a kapita-lizmus ellen.

Miért kell ezt tudnunk? Elõször is azért,mert ha a küldetésünk lényegét értjük, akkornem keseredünk el a kudarcok, akár a sorozatoskudarcok láttán sem.

A Munkáspárt 18 éve nem képes bejutni aparlamentbe, de ez nem jelenti azt, hogy nemtettünk semmit a munkásságért. Sokat tettünk!Két évtizede következetesen a dolgozó embe-rek mellet vagyunk, és ezt õk tudják. Többekközött ezt igazolják vissza a mostani aláírás-gyûjtéseken is.

Másodszor, fontos tudnunk azért, mert hamindig szem elõtt tartjuk küldetésünket, nemtévedünk le a helyes útról, nem adjuk el önma-gunkat, a pártot, a munkást a tõkéseknek. Ilyenkísértés sokszor ért bennünket, és mindig akad-tak egyének, önkormányzati képviselõk, sõtpártvezetõk is, akik a több pénz, a jobb érvénye-sülés reményében átálltak a tõkések oldalára.

A Munkáspárt, mint párt, azonban ezt sohasem tette, mindvégig kitartott és kitart ma is atõke elleni harc útján.

MI A PARLAMENTI VÁLASZTÁS?

Aparlamenti választás a tõkés politikai rendszereszköze. Három feladata van. Egyrészt, lefogni a tömegek politikai aktivitását,arra kényszeríteni õket, hogy négyévenkéntegyszer mondjanak igent vagy nemet az egyikvagy másik tõkés politikai erõre. Mindeztkörülveszik a demokrácia látszatával, sokpénzzel, médiával nagy felhajtás csinálnak, éselhitetik az emberekkel, hogy tényleg õkdöntenek.

Másrészt, a parlamenti választás eszköz atõkés rendszert elutasító erõk kiszorítására. Ma-gyarországon például minimum 5 százalékotkell elérni, Törökországban 10 százalékot abejutáshoz. Magyarországon a kopogtatócé-dula-gyûjtés rendszere is azt szolgálja, hogy atõkések ellen küzdõ, kevés pénzzel rendelkezõszervezeteket a demokrácia látszatávalkiszorítsák.

Harmadrészt, a választás a polgáridemokrácia eszköze a tõkés pártok közöttipillanatnyi erõviszonyok felmérésére, és annakeldöntésére, hogy az adott pillanatban melyiktõkés párt képes a tõkésosztály közös érdekeit alegjobban képviselni.

Aparlamenti választás tehát nem a munkásés a tõkés közötti küzdelem alapvetõ tere. Amunkás nyerhet erõsebb képviseletet aparlamentben, elérhetik, hogy többet és többenbeszéljenek róla, de a parlamenti választásonnem gyõzheti le a tõkést.

Ez azt is jelenti, hogy a parlamenti válasz-tási eredmény önmagában nem minõsíti a kom-munista pártokat.

A kommunista pártokat, köztük a Mun-káspártot is az egész teljesítményük minõsíti,az, hogy mit tesznek az év minden napján amunkásosztályért.

A PARLAMENTI VÁLASZTÁS, MINT A HARCESZKÖZE

A parlamenti választás eszköz a Munkáspártkezében. Elõször is, a választási felkészüléssorán megtalálhatjuk, nevelhetjük, konkrétharcban kipróbálhatjuk kádereinket. AMunkáspárt csak olyanokat indíthat, akikbenmaximálisan megbízik.

Olyanokat, akikrõl bebizonyosodtunk,hogy nem hagynak cserben bennünket azutolsó percben, nem állnak át a másik oldalra.Erre számos példa volt a Munkáspárt törté-netében.

Jelöltjeinknek képesnek kell lenniük arra,hogy szót értsenek az emberekkel, tudjanakbeszélni kisebb és nagyobb közösségek elõtt.

A KB-képviselõinknek ezt is meg kelltanulniuk. A jelölteknek tudniuk kell alkalmaz-kodni a polgári demokratikus választások kö-vetelményeihez. KB-képviselõinknek ezértmeg kell tanulniuk a média-szereplést. Ehhezjelent fontos segítséget a politikai jelenlétszervezése során szerzett tapasztalat.

Most tanuljuk meg, hogy miként kellszerepelni a TV-ben, mert késõbb már késõlehet.

Másodszor, a parlamenti választástörvényes lehetõség a párt politikájánakpropagandájára. Ezért kell például kihasználniaz idõközi választások lehetõségét is. Ilyenkorhirdethetjük eszméinket, politikánkat.

Harmadszor, a parlamenti választás lehe-tõség támogatók, szövetségesek megtalálására.A Munkáspárt kicsi párt, de a nagy pártokerõegyensúlya miatt a mi 3-6 százalékunk isfontos lehet. A jelenlétünk már fontos ajelöltállítás során is. De tudnunk kell valamit!Szövetséget csak erõs pártokkal kötnek, olya-nokkal, akikrõl el lehet hinni, hogy van erejük.Ezért is nagyon fontos, hogy most a nép-szavazási aláírásgyûjtésben legalább 50 ezeraláírást összegyûjtsünk.

Negyedszer, a választás eszköz arra, hogybejussunk a tõkés hatalom intézményeibe, vagylegalább is kihasználjuk más lehetõségeit,például az 1 százaléknál többet elérõ pártoknakjáró állami támogatást.

A KB-KÉPVISELÕK OLDALA:A MUNKÁSPÁRT POLITIKAI JELENLÉTE

BALOG EMESE KB-MEGBÍZOTT SAJTÓTÁJÉKOZ-TATÓJAA DÓZSA MÛVELÕDÉSI HÁZ ELÕTT

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 5. SZÁM2008. JANUÁR 31.8 MOZGALOM

1953-ban Bukarestben került sor a IV.Világifjúsági Találkozóra, itt 30.000 fiatalvett részt 111 országból, jelszava a „Békéértés barátságért“ volt.

Ezen a találkozón a küldöttek már örömmelüdvözölték az amerikai imperialisták meghát-rálásának, a koreai fegyverszünet megkö-tésének a hírét.

A Fesztiválon a vietnami nép mellettiszolidaritási, és a francia gyarmatosítók elleninagyarányú tiltakozó mozgalom nagy sikertért el, mert a VIT napjaiban nyílt meg a börtönajtaja Henry Martin, francia fiatal elõtt, akitiltakozó szavát emelte fel a vietnami háborúellen, és ezért több évi börtönre ítélték. Abukaresti repülõtéren százezrek üdvözölték aVIT utolsó napjára érkezõ Henry Martint.

A Fesztivál másik fõ vonala a kommunis-taüldözés elleni tiltakozás volt az olyan ügyekmiatt, mint hogy Nyugat-Németországbanmegölték egy tüntetésen a kommunistaPhilipp Müllert, aki még a III. VIT egyik de-legáltja volt. Valamint amiatt, hogy az Egye-sült Államokban kivégezték Julius és EthelRosenberget, azzal a váddal, hogy a Szovjet-unió kémei.

A IV. VIT házigazdája a Román Kom-munista Ifjúsági Szövetség volt, ami 1949-benalakult meg, az 1922-ben létrejött Kommu-nista Ifjúmunkás Szövetség hagyományaitfolytatva.

A román fiatalok a Fesztivál tiszteletéreépítették fel Bukarest máig is legnagyobbsportstadionját, ami a rendezvény megnyitó-jának is otthont adott.

A bukaresti VIT-nek az volt még akülönlegessége, hogy a Német Demokratikus

Köztársaság és Nyugat-Németország fiataljaiegy zászló alatt vettek részt a rendezvényen,egy csapatban indultak a különbözõ sport- éskulturális rendezvényeken.

A koreai háború befejezése után újulterõvel bontakozott ki a DIVSZ harca is atárgyalásokért és a leszerelésért. Közbenmegkülönböztetett figyelmet fordított arra,hogy összeköttetésben legyen az ifjúsággal,biztosítsa a DIVSZ állandó jelenlétét mindenkontinensen. 1954-ben delegációkat küldöttDániába, Franciaországba, Norvégiába, Svéd-országba, Angliába, Koreába és Japánba, És-zak - Afrikába, Latin-Amerikába, Közép- és

Távol-Keletre valamint Dél-kelet - Ázsiába.

A béke megvédéséért, anemzetközi konfliktusok bé-kés megoldásáért a katonaibázisok ellen vívott harc állta DIVSZ munkájának kö-zéppontjában az 50-esévekben.Az V. Világifjúsági Talál-kozót Varsóban, Lengyel-országban tartották kétévvel késõbb, 1955-ben. E-zen a Fesztiválon 30.000fiatal vett részt 114 ország-ból, jelszava a „Békéért ésbarátságért, az agresszívimperialista katonai meg-állapodások ellen“ volt.

Akárcsak a korábbi találkozók, ez is jelentõsszerepet játszott abban, hogy az ifjúságimozgalomban a béke és barátság eszméje, amegértés gondolata felülkerekedjen ahidegháborús szellemen.

Az a tény, hogy kétévenként egy-egyeurópai szocialista ország fõvárosábalátogattak el a különbözõ kontinensek fiataljai,nem kis mértékben járult hozzá a Nyugat-Európában terjesztett „vasfüggöny“-mítoszszertefoszlatásához.

A szocialista országok életérõl, ered-ményeirõl szerzett saját tapasztalatok, alátottak erõsebbnek bizonyultak, mint aburzsoá propaganda hazugságai, rágalmai.

A Fesztivál résztvevõi ellátogattak afasizmus rémtetteinek egyik legszomorúbbszínhelyére, Auschwitzba is, ahol a nácikgázkamráiban milliók lelték halálukat.

Megrázó ünnepségre került sor Varsóóvárosában, ahonnan az egybesereglett fia-talok „Soha többé Hirosimát!“ jelszóval küld-ték el üdvözletüket az atomtámadás tizedikévfordulóján Hirosimában összeülõ értekez-letnek.

Üzenetükben az atom- és nukleárisfegyverek megtiltását és leszerelését kö-vetelték.

A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség1955-ben csatlakozott a bandungi értekezletfelhívásához, és április 24-ét a gyarmatosítás,az újragyarmatosítás ellen küzdõ fiataloknapjává nyilvánította.

KÉT VIT - KÉT SZOCIALISTA ORSZÁGBAN

1953. AUGUSZTUS 2-ÁN TARTOTTÁK A IV. VILÁGIFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ MEGNYITÓÜNNEPSÉGÉT AZ BUKARESTI AUGUSZTUS 23. STADIONBAN

MAGYAR FIATALOK FELVONULÁSA A VARSÓI VIT-EN

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 5. SZÁM2008. JANUÁR 31. 9MOZGALOM

A Munkáspárt nagy-budapesti szer-vezetei védnökséget vállaltak a Fiumei útisírkertben, a Munkásmozgalmi Pante-onnál található mártírsírok gondozásafelett. A Szabadság újságban ezen a hétenFehér Lajost mutatjuk be.

Fehér Lajos a magyar kommunista mozgalomkiemelkedõ egyénisége. A felszabadulás elõttaz illegális mozgalom legendás szervezõje, aszocialista Magyarország neves államférfija.1917 decemberében született Szeghalmon. Adebreceni református kollégium latin-történe-lem szakán szerzett tanári diplomát. 1937-tõltagja volt a Márciusi Frontnak, amely a Horthy-Magyarország tarthatatlan szociális viszonya-ira, a parasztság helyzetére, a német terjeszke-dés veszélyére és a zsidóság igazságtalanmegbélyegzésére hívta fel a figyelmet. 1941-ben újságíróként dolgozott Budapesten, ekkorkapcsolódott be az antifasiszta ellenállásba.

1942-ben egy idõre letartóztatták, szabadu-lását követõen az év végén belépett a KMP-be.Szerepe volt a Magyar Parasztszövetség Föld-munkás Tagozatának létrehozásában. 1943õszétõl a KMPvidéki szervezõmunkáját irányí-totta. 1944 nyarán a kommunista mozgalomlegális szerveként mûködõ Békepárt röpirataitterjesztette. Szeptemberben a KMP KatonaiBizottságának tagja lett, õ volt a budapestipartizáncsoportok vezetõje, az akciógárdákirányítója. 1945 januárjától részt vett az újrendõrség megszervezésében. 1946-tól a Sza-bad Föld munkatársa, késõbb felelõs szer-kesztõje. Újságírói pályája a Magyar DolgozókPártja (MDP) lapjában, a Szabad Népbenfolytatódott. Az MDPIII. kongresszusán, 1954-ben az MDP Központi Vezetõségének pót-tagjává választották.

Támogatta az 1953 nyarán miniszterelnök-ké választott Nagy Imre politikai vonalát,amelyben a szocialista megújulás lehetõségétlátta. Nem értett egyet a pártvezetés késõbbidöntésével, amely leállította a Nagy Imre-félereformokat. 1955 elején Nagyot felmentették,és nem sokkal késõbb elbocsátották a szerkesz-tõségbõl Fehér Lajost is. 1955 márciusában aBalatonnagybereki Állami Gazdaság igazgató-jává nevezték ki. 1956 júliusában a MagyarPartizán Szövetség elnökévé választották. 1956.június 6-án részt vett Nagy Imre születésnapiünnepségén.

Az 1956-os ellenforradalom idõszakábanKádár János mellé állt. 1956. október 23-ántagja lett az MDP KV Katonai Bizottságának.November 2-ától a Népszabadság fõszerkesztõ-helyettese, majd november 7-étõl fõszer-

kesztõje volt. 1956. november 7-étõl KádárJános, Apró Antal, Biszku Béla, Kállai Gyula,Kiss Károly, Marosán György, Münnich Ferencmellett az MSZMP csúcsvezetésének, azIdeiglenes Intézõ Bizottságnak a tagja. Bekerültaz Ideiglenes Központi Bizottságba, majd aKözponti Bizottságba, amelynek haláláig volt atagja.

1956 után számos párt- és állami tisztség-ben szolgálta a szocialista Magyarország épí-tését. Különösen nagy érdemeket szerzett a kor-szerû szocialista mezõgazdaság megteremtésé-ben. 1957 áprilisától az MSZMPKB Mezõgaz-dasági Osztályát vezette. 1975-ig a PB tagjavolt. 1959-ben, az MSZMPVII. kongresszusána KB titkárává választották. Ebben a minõségé-ben a magyar mezõgazdaság szocialista átalakí-tásának, a közösségi tulajdonra épülõ termelõs-zövetkezetek megteremtésének meghatározószemélyisége. A szövetkezetesítés 1959-61között zajlott le. A tsz-tagok száma 1958-ban169 ezer volt. 1961-re 1, 2 millióra emelkedett.

Aszövetkezetesítés, majd a háztáji rendszerkialakítása soha nem látott fejlõdést idézett elõ amagyar mezõgazdaságban, és évtizedekig hatójótékony hatást fejtett ki az egész magyartársadalomra.

A KB 1962. októberi plénuma az ad-minisztratív ügyek irányításával is megbízta, dea VIII. kongresszuson már nem választották bea KB titkárságába. 1962. november 27-én mi-niszterelnök-helyettessé nevezték ki, õ fel-ügyelte többek között a honvédelmet, a be-

lügyet, a közigazgatást, az igazságügyet, a ke-reskedelmet és a Népi Ellenõrzési Bizottságot.

Az 1960-as években tevékenyen részt vettaz 1968-ben bevezetett "új gazdaságimechanizmus" elõkészítésében. Az újmechanizmus lényegében a lenini új gazdaságipolitika (NEP) magyarországi változata volt. Apolitikai hatalom a munkásság kezében maradt,az állam szerepe az alapvetõ gazdaságikérdésekben döntõ volt, de a vállalatoknagyobb gazdasági önállóságot kaptak, meg-nõtt a pénzügyi és egyéb piaci szabályzók sze-repe.

A reform azonban a pozitív eredményekmellett megnövelte a társadalmi különbségeket,hátrányos helyzetbe hozta a nagyüzemi mun-kásságot. A reformra érzékenyen reagáltak aszocialista országok is.

Az 1968-as csehszlovákiai ellenforradalomarra késztette a kádári vezetést, hogy a 70-esévek közepétõl a reformot visszafogják. Ennekszemélyi következményeként 1975-ben fel-mentették Fock Jenõt miniszterelnöki tisztsé-gébõl, Nyers Rezsõt, a reform egyik szellemiatyját pedig a párt gazdaságpolitikájánakirányítása alól.

Fehér Lajos 1975 márciusában, mint aMinisztertanács elnökhelyettese nyugállo-mányba került. Élete utolsó idõszakában a Ma-gyar Partizán Szövetség elnökeként tevékeny-kedett. 1981. novemberében helyezték öröknyugalomra a munkásmozgalom hõseinekparcellájában.

FEHÉR LAJOS FELSZÓLAL A PARTALMENTBEN A TERMELÕSZÖVETKEZETEK EGYKORIORSZÁGOS KONGRESSZUSÁN

VÉDNÖKSÉG A MÁRTÍRSÍROK FELETT: FEHÉR LAJOS

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 5. SZÁM2008. JANUÁR 31.10 MOZGALOM

NEM SZÜLETÜNK KATONÁNAK

Nem születünk katonának. - írta KonsztantyinSzimonov. Mi hozzátehetjük: osztályharcosnaksem születünk. Az osztályharcot meg kelltanulnunk. Hozzá kell formálódnunk. Marx ésEngels a Kiáltvány elsõ fejezetében ezt az utatírják le, a tulajdon nélküli dolgozó fejlõdését atudatlan, becsapott munkástól az edzettosztályharcos emberig. Ez az a munka, amit mi,a Munkáspárt végzünk.

„A proletariátus különbözõ fejlõdésifokokon megy át. Harca a burzsoázia ellenlétezésével kezdõdik.“ - olvashatjuk a Kiált-ványban. Mindjárt tegyük is hozzá: akkor érvéget, amikor már nem lesz burzsoázia. Ezt azigazságot elfelejtették elõdeink a szocializ-musban, és ezért drága ajándékkal fizettünk, amunkás és a nép hatalmával.

A marxi-engelsi ismertetés azért isizgalmas, mert szinte a mát, napjainkat látjukmagunk elõtt. Változtak az elnevezések, egyesfogalmak, de a lényeg maradt. Figyeljük csak!

„Eleinte az egyes munkások, azután egygyár munkásai, majd egy munkaág egy hely-ségben dolgozó munkásai harcolnak az ellen azegyes burzsoá ellen, aki közvetlenül kizsák-mányolja õket.“ Nos, nem így kezdõdik nálunkis? Nem a konkrét cég konkrét tulajdonosa,menedzsmentje ellen tiltakozunk? De, bizonyigen! De ne becsüljük le, hiszen valahol el kellkezdeni.

160 év alatt azért tanultunk valamit. Mamár nem törik össze a gépeket. Egykor amunkás a gépben látta az ellenséget, és csakkésõbb jött rá, hogy a tõkés a hibás. Úgyhogy,ha kevés a fizetésünk, ne a számítógépet törjükössze, hanem a tõke ellen fogjunk össze. Job-ban járunk.

160 év alatt megváltozott az is, hogy mamár nem kell küzdenünk a feudális urak ellen.A feudalizmus hercegestõl és báróstól máramegszûnt. A mai kapitalista Magyarországonnem kell a földesurak ellen küzdeni, az egyházinagybirtok ellen sem, mert ez már a múlté. Haszabad azt mondani, könnyebb, mert tisztán akapitalisták, s tõkések ellen kell harcolni.

EGYESÜLÉSEKET A TÕKÉSEK ELLEN

Akapitalizmus azonban nem egy leányálom. Asok százezer vállalkozásból, ami elindult húszéve Magyarországon, a többség eltûnt. Felfal-ták a multik, vagy lenyelték a nagy magyarcégek, vagy egyszerûen tönkrementek. Amun-kás bére bizonytalanná vált. Nézd meg, hogyhány embert foglalkoztatnak ma is feketén,hány embert nem jelentenek be a munkaadók!Mi is kezdünk rájönni, hogy a szabályoknagyjából mindenütt azonosak. Hiába mégy elaz egyik kft-tõl a másikba. Az egyik tõkés iskizsákmányol, meg a másik is. Ráadásul még atõkésállam is vesz el a pénzedbõl az adókkal.Mit lehet tenni?

AKiáltványban ezt olvashatjuk: „Az egyesmunkás és az egyes burzsoá közti összeütközésmindinkább két osztály összeütközésének jel-legét ölti. A munkások elkezdenek egyesülése-ket alakítani a burzsoák ellen; tömörülnek mun-kabérük megvédelmezésére. Sõt állandó szö-vetségeket is alapítanak, hogy ezen alkalmizendülések esetére gondoskodjanak a magukellátásáról.“ Ez a folyamat zajlik nálunk is.

Nem elég gyorsan talán, de zajlik. Például apostai kézbesítõknek korábban nem volt sajátszakszervezetük. Az elmúlt években rájöttek,hogy szükségük van rá és megszervezték, és ta-valy már komoly akciókat hajtottak végre amunkahelyük és a bérük érdekében.

Itt jön Marx és Engels nagyon fontos ésidõszerû megjegyzése. „Egyszer-másszorgyõznek a munkások, de csak ideig-óráig. Har-caik tulajdonképpeni eredménye nem a közvet-len siker, hanem a munkások egyre szélesebbenterjedõ egyesülése.“ Fordítsuk le a mai fela-datok nyelvére. Ha nem sikerül az egészség-biztosítás magánosítása elleni népszavazás, fel-tétlenül vereségként kell megélnünk?

Persze, ha nem sikerül, nem gyõztünk. Deösszefogtuk a dolgozó emberek egy részét egykonkrét kérdésben. Olyat tettünk, amire koráb-ban nem volt mód. A népszavazást és minden

más akciót nem csak a közvetlen célért foly-tatjuk, hanem a benne rejlõ szélesebb lehetõ-ségért is. Mindig erre gondoljunk!

A KAPITALIZMUS ELLEN A KAPITALIZMUSESZKÖZEIVEL

Marx és Engels azt is felismerte, hogy a tõkésrendszer fejlõdése megteremti a munkásosztályharci eszközeit is. 160 éve azt írták, hogy azosztályharcot „elõmozdítják a nagyipar általlétrehozott egyre növekvõ közlekedési esz-közök, amelyek a különbözõ helységek mun-kásai között kapcsolatot teremtenek. Márpedigcsak erre a kapcsolatra van szükség, hogy a sok,mindenütt azonos jellegû helyi harc nemzeti

méretû harccá, osztályharccá központosuljon.“Akkoriban a vasút, a távíró jelentette a gyorsa-ságot. A marxi kor munkáserõi ki is használtákmindkettõt.

Angliában a különbözõ városok munkásaitpéldául úgy tudták összehozni, hogy vasárnapkülönvonatot béreltek, és azzal vitték egy hely-re õket. Ráadásul a vasút engedményt adott,mert sok embert utaztattak.

Gondolj bele a mai lehetõségeinkbe! Ma-napság mobiltelefonon azonnal bárkit bárhol ellehet érni. Az Interneten sok ezer emberhezlehet pillanatok alatt eljutni.

Ilyen lehetõségek nem, hogy Marx idejénnem voltak meg, de még húsz éve sem. Ma márnem stencilezünk, nem használunk írógépetsem, hanem számítógépen dolgozunk. Gyor-sabban, olcsóbban, hatékonyabban. Ez jelentiazt, hogy a tõkések ellen a saját maguk általfeltalált eszközökkel küzdünk.

Ezekkel az eszközökkel azonban valóbanélnünk kell. Ezért tettük a Munkáspárt Köz-ponti Bizottságában alapkövetelménnyé, hogyminden KB-tagnak legyen mobiltelefonja és e-mail-összeköttetése. Ezért szeretnénk, ha min-den megyében felállnának a munkáspárti hír-központok. A21. században nem lehetünk mege nélkül.

ELMÉLETI SAROK:VIGYÁZAT, VESZÉLYES!

Marx és Engels nagyon fontos és idõszerû megjegyzése:„Egyszer-másszor gyõznek a munkások, de csak ideig-óráig. Harcaik tulajdonképpeni eredménye nem a köz-vetlen siker, hanem a munkások egyre szélesebbenterjedõ egyesülése.“

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 5. SZÁM2008. JANUÁR 31. 11VÉLEMÉNY

Anépszavazási aláírásgyûjtéssel kapcsolatosinternetes felhívásunkra többen reagáltak.A napokban küldték el szerkesztõségünk-nek egy, az USA-ban tanuló magyar egye-temista levelét, amit az alábbiakban közzé-adunk.

Sziasztok!

Tegnapelõtt kisebb problémák miatt el kellettmennem orvoshoz itt az USA-ban. Itt már ré-góta több-biztosítós rendszer van. Errõl szólnékmost néhány szót.

A biztosítónál van a pénz, õ az úr. Õ döntiel, kifizeti-e az ellátását valakinek vagy sem.Esetemben is ez volt. Elkerültem egy kórházba,és átmentünk a kórház pénzügyi tanácsadójávala tárgyalóba, ahol õ felhívta a biztosítót, hogyfedezik-e a költségeket, vagy el kell-e küldjön.Azaz hívta volna, mert az elsõ telefonszám 7perc zene után üzenetrögzítõ lett. Amásik számhasonlóan 7 percig mondogatta számunkra,hogy hívása nagyon fontos (very important),majd "kiment" üzenetrögzítõre.A biztosítási dokumentumon volt még egytelefonszám, ami nem ilyen esetekre van, de azthívtuk ezután. Megjegyzem, hogy a biztosítá-som nem gagyi, az egyik legjobb amerikai, azegyetememen ezt kötelezõ megkötni.

Szóval a harmadik telefonszámon találtunkvalakit, de választ nem kaptunk, csak át megátkapcsoltak minket Összesen ötször kap-csolták át a hívásunkat, és már 57 perce lógtunka telefonon, amikor azt a választ kaptuk, hogyvárnunk kell holnapig.(Ez a biztosítás nekemegy évre több mint 200 ezer Ft. Amerikaiállampolgár osztálytársaimnak csurog a nyála,mert õk ennek a többszörösét fizetik.)

Másnap persze dehogy hívták fel a kollé-gát, hanem megint neki kellett telefonálnia. Alegnagyobb csodálkozásomra nem adta fel akórház pénzügyi tanácsadója, hanem félvállrólközölte, hogy mindig ez van, és hogy eznormális. És örül, ha nem Indiában, vagyBangladesben veszik fel a telefont, mert akkorolyan rossz angolsággal beszélnek, hogy aligérti. Miközben várakoztunk, és hallgatta a ze-nét, volt idõnk beszélgetni. Megkérdezte, hogyMagyarországon több-biztosítós rendszer van-e. Mondtam, hogy még állami az egészségügy.

Erre a legnagyobb megdöbbenésemre aztmondta: "Ez azért van, mert Magyarország egycivilizált ország." Szó szerint ezt mondta, az, akiitt Amerikában 23 éve dolgozik ebben apozícióban. Beszéltetni kezdtem, hogy fejtse

már ki, mit is ért ez alatt. Példákat és konk-rétumokat kezdett mesélni: - Ha nekem mostazt mondja a biztosító, hogy nem fizet, akkorcsak úgy vizsgál meg doki, ha leperkálok 2millió Ft-nak megfelelõ dollárt. -Micsoda? -Igen, mondta, mert külföldi vagyok, senki segarantálja, hogy ha kiküldik a számlát, akkornem lépek meg azelõtt, hogy kifizessem. Ja, ésaz orvos fõnöke a biztosító, tehát, ha ennekellenére megvizsgál, akkor kockáztatja azállását.- Két helyrõl is hallottam már ilyesmit, és mostez a hölgy is mondott egy hasonlót: mûtét, apácienssel komplikációk merülnek fel, és jön abiztosító embere, hogy azonnal be kell fejezni amûtétet, mert lejárt a munkaidõ. De beszéltemszemélyesen is egy nõvel, aki rákos volt, és amûtét során találtak még nála dolgokat, amiketmégsem szedhettek ki, mert a biztosító nemengedte, mert bejött, és mondta, hogy be kellfejezni a mûtétet, nem fizet tovább. Így hátösszevarrták. Õ maga mondta el. Mesél továbba hölgy fülén a telefonnal, hogy volt egy másikembere, aki 35 évig folyamatosan biztosítvavolt, aztán munkahelyet váltott, de nem tudottazonnal, ezért volt 3 hónap, amíg nem voltbiztosítva, és a biztosító ezért õt egy új ügy-félnek tekintette, és mivel általában a márfennálló problémákra nem fizetnek, ezért ennekaz embernek sem fizettek.Döbbenet.

- Azt is hozzáteszi, hogya 23 év alatt, amíg itt dol-gozott, még sose volt olyanhónap, hogy valami szabá-lyozás ne változott volna. Aztmondja, hogy sokszor ezek abiztosítók kéthavonta meg-változtatják a szabályzatukat.És ha nem látod a kisbetûsrészeket, nem figyelsz, hir-telen fizetheted magad aszámlát.- Azt is mondja,hogy volt olyan, hogy aztmondta a biztosító elõre,hogy fedezi egy beteg el-látását, aztán amíg lement adolog, addig talált valami in-dokot, hogy miért nem fizet,és végül nem fizetett.

Belegondolok, hogy dejó volt eddig otthon, hogyCSAK a betegség miatt kel-lett szoronganom, most ittazért is szorongok, hogy a

biztosító fedezi-e a költségeimet, vagy nemtudom mi lesz... És, hogyha azt mondja, fedezi,akkor utólag nem mondja-e mégis azt, hogymégse.

Gondoljatok ebbe bele. A profitérdekeltbiztosítók célja, hogy minél több profitot ter-meljenek. Ezt leginkább úgy lehet, ha min-denféle indokot találnak arra, hogy ne kelljenfizetniük. Ezt pedig úgy lehet, ha, mint egy gépmûködnek, és mindenféle empatikus emberihajlamot kiírtanak. Ez valami jó?

Úgy látom, hogy otthon azért pukkasztjákle, amennyire csak lehet az egészségügyet,hogy egyhangúlag mindenki azt mondja, hogyez így tovább nem maradhat. És ekkor hozzákelõ ezt az új rendszert, amit senki sem ismer,ami az eddigi 5oo millió Ft közpénzbõlfolytatott propaganda szerint elõrelépés.

Én azt mondom, hogy legyen magánbiz-tosító, de az lépjen be a piacra, és küzdje ki, amittud a piacon, szerezzen embereket, ne kelljenmindenkinek magánbiztosítóba belépni. Miértadjuk oda nekik ingyen az egész piacot?

Ja és még valami: Nem tudom, hogy azUSA szegény országnak mondható-e, de ittminden második embernek nincs biztosítása,mert olyan drága, tehát orvosi szolgáltatást nemtudnak igénybe venni. Ez tényleg elõrelépéslenne nekünk is?

AZ ÜZLETI BIZTOSÍTÁS BÁJAE-MAIL AMERIKÁBÓL

MICHAEL MOORE SICKO CÍMÛ, AZ AMERIKAI EGYESÜLTÁLLAMOK EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZERÉT BEMUTATÓFILMJÉNEK PLAKÁTJA

III. (XIX.) ÉVFOLYAM, 5.SZÁM2008. JANUÁR 31.12 HÍREK

TERJED A GYULAI PÉLDA

A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu

A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapjaSzerkeszti a szerkesztõbizottság

Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61.Telefon: 313-5420 (közvetlen); 334-1509/22 m. Telefax: 313-5423

A Szabadság e-mail címe: info@aszabadsag.hu;internetcím: www.aszabadsag.hu

Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgatóISSN 0865-5146

NÕNAPI KÖSZÖNTÕA közelgõ Nemzetközi Nõnapra központilagköszöntõlapot készítünk. A képeslapok ára 15forint/darab.

Csak azoknak a szervezeteknek tudunk ké-szítetni köszöntõt, akik elõzetesen megrende-lik! Kérjük, hogy a megrendeléseket a megyeielnökségek és a nagy-budapesti regionális el-nökségek gyûjtsék össze, és írásban adják lefebruár 8-ig.

A megrendelt köszöntõlapok február 14-tõlátvehetõk, és akkor kell fizetni az árát is.

PROGRESSIOÓ KIADÓ

A pécsi pártszervezet január 11-én Szemelyközségben tartotta meg évértékelõ értekezletét.Az értekezletre a pártvezetõség elnöksége többpártonkívülit is meghívott. A pártszervezetelnöke Gelb Zoltán köszöntötte a megjelen-teket. Zentai József, a párt megyei alelnöke szá-molt be a Központi Bizottság 2007. decemberl5-i ülésérõl. Az elõadó tájékoztatta a részt-vevõket a párt elõtt álló jövõ évi feladatokról

Ezt követõen Rákics Jánosné városi alelnökismertette a pártszervezet közvetlen feladatait, apénzügyi helyzettel kapcsolatos teendõket, akáderutánpótlás tennivalóit, és egyéb feladato-kat. Ezután a pártszervezet elnöke külön is szólta párt jelenlegi helyzetérõl, a kommunistákegyéni felelõsségérõl, a párt támogatásának

jelentõségérõl, a marxista képzés fontosságáról.Fontosnak ítélte meg, hogy a párt tagjai ter-jesszék a párt lapját a pártonkívüliek között.Örvendetes, mondotta, hogy a pártszervezettagjai A Szabadság megrendelését valameny-nyien teljesítették. Apárt megyei elnöke nagyonfontos teljesítménynek nevezte, hogy a párt-szervezet tagjai közül, közel 93 % tagja azEzres Klubnak. Ezzel az eredménnyel példátmutatnak a megye többi pártszervezetének.

Az elnök hozzászólásában nagy figyelmetfordított a pártutánpótlás helyzetére. Ahhoz,hogy elõre lépjünk a párt harcában, szükséges,hogy bátran cselekedjünk az utánunk követ-kezõk nevelésében. Elmondta, hogy a közel-jövõben létrehozzuk a Baloldali Front megyei

szervezetét. A továbbiakban szólt a KB-kép-viselõk tevékenységérõl: amennyiben szüksé-ges, átcsoportosítást hajtunk végre, de megkívánjuk oldani, hogy minden választókerü-letben ott legyenek a képviselõink, fejezte bebeszédét az elnök.

Ezt követõen a pártszervezet tagsága fel-hívást fogadott el. Baranya megye kommu-nistái arra kérik a párt minden tagját, Sza-bolcstól Vasig, Békéstõl Nógrádig, hogy min-denki fizessen elõ A Szabadságra. Az újságraszükség van, és ezért nekünk is tennünk kell. Abaranyaiak saját példájukból kiindulva java-solják, hogy mindenki vizsgálja meg anyagihelyzetét, és erejéhez mérten, sõt talán annáljobban is, támogassa a pártot.

PÉCSI KOMMUNISTÁK ÉRTEKEZLETE

Elsõként a gyulai pártszervezetünk fordultállásfoglalással a térség szocialista képviselõ-jéhez, azzal a figyelmeztetéssel, hogy az üzletialapú társadalombiztosítási törvény megsza-vazásával a szocialista párt semmibe veszi atársadalom többségének, s így saját szavazóikakaratát is.

Az elmúlt napokban több szervezetünkkövette a példát. A Fejér megyei elnökség aszékesfehérvári, a dunaújvárosi és a gárdonyiszocialista egyéni országgyülési képviselõhözintézett hasonló tartalmú levelet, amelyeteljuttattak a megyei sajtóhoz is.

Bács-Kiskunban Alföldi Albert, Dr.Balogh László, Dr. Garai István Levente ésMárfai Péter képviselõknek küldte el állás-foglalását a Munkáspárt megyei elnöksége.Budapesten Burány Sándor és Pál Tiborszocialista honatyák fogadóóráin adták át a

tiltakozó levelet. Paulik Péter vezetésével a 9.régió elnökségének küldöttsége Pál Tiborteljes másfél órás fogadóóráján érvelt atörvény ellen.

Mindenütt azt kérik szervezeteink, hogy aképviselõk tanusítsanak bölcsességet, uta-sítsák el, vagy tartózkodjanak a törvény újbólimegszavazásakor.

PAULIK PÉTER (JOBBSZÉLEN) ÁTADJA PÁL TIBOR FERENCVÁROSI MSZP-S KÉPVISELÕ-NEK A TILTAKOZÓ PETÍCIÓT

NYOMÁS A KÉPVISELÕKRE!