Vasvári ÚjságVasvári ÚjságA VASVÁRI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA • • • XX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

Vasvár, 2010. május 10.

Ballagás a Postaforgalmiban

Vas megyében már az április 11-én meg-tartott országgyűlési képviselő-választásokelső fordulója sikeres volt. Miként erről ké-pes tudósításunk készítése során is meggyő-ződhettünk, a választópolgároknak többmint 25%-a már a kora reggeli órákban azurnákhoz járult. V. Németh Zsolt a Fidesz-KDNP jelöltje az 5. számú választókörzet-ben főlényes győzelmet aratott. A szavazók70,77%-a ez (19 888 szavazat) – rá szava-zott. A második helyen végzett a Jobbik szí-

neiben induló Bana Tibor 15,6%-kal (4383szavazat), 3. az MSZP-s Oroszvári Péter13,64% (3833 szavazat). Vasban valameny-nyi választókörzetben a Fidesz-KDNP je-löltjei szerezték meg az első helyet. A la-kossági aktivitás jelezte, hogy Magyaror-szágon – ez alól Vas megye sem kivétel –megérett az idő a jelentős változásokra. Atérségben hazánk rossz gazdasági eredmé-nyekkel, rossz jogi szabályozással és vállal-kozásokat, munkaadókat és munkavállaló-kat egyaránt súlytó adópolitikával a rend-szerváltás éllovasából sereghajtóvá vált. Azelmúlt évtizedekben hazánk tekintélyes ésnemzetközi pozíciója erősen erodálódott.Az újonnan felálló kormánynak bőven lesztennivalója.

A Fidesz-KDNP 263 mandátumot szer-zett, az MSZP 59-et, a Jobbik 47-et az LMP16-ot, és egy független képviselő ülhet be aparlamenti patkó széksoraiba.

V. Németh Zsoltfölényes győzelme

Vasban már az elsőfordulóban tartolt a Fidesz

Április 30. péntek délelőtt 11 óra. Süt anap, gyülekeznek a szülők, barátok, nagy-mamák és nagypapák, a tanári kar, a városvezetői, s felhangzik az utolsó csengetés. Ahosszú menetelés a végéhez közeledik. El-ballagnak a végzősök. A 27 diákot BertókGyöngyi igazgatónő és PlótárEdina osztályfőnök vezetésévelvett búcsút az osztálytól, s elin-dultak egymásba kapaszkodva.Csillogtak a szemek, szemér-mesen párásak voltak a tekinte-tek, a körömcipők belekopog-ták a lépcsőbe az utolsó morze-üzeneteket: most búcsúzunk éselmegyünk... tovább... tovább...és még egy lépés, meg még egy,s mire felocsúdtak, már messzejártak. Még fogták egymás ke-zét, ahogy illik. Azután elen-gedték, s elérkezett a szürke,nehéz, ólmos hétköznapok ideje. Még egyutolsó mártózás volt hátra, egy parányimegmérettetés, az érettségi, azután körül-fonj liánjaival mindent az élet. Néha fojto-gat, néha lélegzethez juttat, felemel.

Ballagtak sorban: Barnácz Mária, Baum-gartner Andrea, Budai Krisztián, CséveBenjamin, Déri Klaudia, Drága veronika,Geröly Cintia, hajba Barnabás, Józsa Péter,Karátföldi Dániel, Kóbor Viktória, Kósi

Melinda, Lasics Klaudia, Léber Bianka, Lő-dör Milán, Márkus Mónika, Müller Zsófia,Nagy enikő, Németh Aletta, NunkovicsMartin, Pasics Tibor, Pék Martin, SárköziBernadett, Szierer Szandra, Török Nikolett,Ujhelyi Beatrix, Urvald Manuéla.

Nyomukban fiatal szellő kél. Kisöpri azidő áporodott levegőjét... emlékek tárházaőrzi a csínytevések titkait, amit szívükbenelvisznek. Még nem tudják, de sokáig kísér-tenek az első szerelmek, csókok, sikerek,kudarcok, átbliccelt matekórák, s mire fel-ocsúdnak, már letisztult az ifjonti csínyte-vések, és emlékké szelídül minden rossz.(Folytatás a 2. oldalon Búcsú az alma ma -ter től címmel) – sok –

VASVÁRI ÚJSÁG2 2010. május 10.

A virágba öltözött udvaron felhangzik aHimnusz, elcsitul a zsivaj, csak egy-egy re-nitens autó zaja rondít bele az ünnepélyes-ség csendjét. Farkas Lilla szavalatát követő-en az iskola igazgatónője, Bertók Gyöngyiigazgatónő búcsúztatja.

„Az igény valóságot szül. A dolgok meg-valósulásának az a kezdete, ha makacsul rá-juk gondolunk.” Így vélekedett Popper Pé-ter, a két hete elhunyt pszichológus, író. Mi-re gondolt? Talán arra, ahogy ami igazánfontos, az eljön az életünkbe. Személyisé-

günk, karakterünk, belső igényeink tör-vényszerűen formálják sorsunkat. Vágyainkmegkeresik a tárgyat maguknak. A környe-zetünkben élők, s akikkel találkozunk, meg-érzik azt, ami bennünk van, és eszerint kö-zelednek hozzánk vagy távolodnak tőlünk.Hívásainkra azok felelnek, akikkel közöshullámhosszon működünk. Van, hogy ma-gányosan érezzük magunkat, máskor sokankörénk gyűlnek. Ha igazán szeretnénk vala-mit, azt ébren kell tartani a lelkünkben, nap-ról napra nem feledni, egy pillanatra sem el-engedni. Egy napon valóság lesz.”

Mi határozta meg a diákok eddigi életét?– tette fel a költői kérdést az iskola igazga-tója, majd így összegzett: „A család és az is-kola. Miért éppen ők? Mert úgy érezhetté-tek, ők azok, akik a legfontosabbat nyújtot-ták számotokra: az értetek is felelős szerete-tet. Ők azok, akikkel kapcsolatosan úgyérezhetitek: a legfontosabb hely az volt,ahol ők tartózkodtak, s figyelmükkel úgyfordultak felétek, hogy azt érezhettétek, alegfontosabb akkor és ott ti vagytok.

Most megálltok egy kis időre, hogy lel-ketekben elrendezzétek belső ügyeiteket.Az öröm és szorongás perceiben a jelen idő-ből kilépve visszatekintetek, számadást, lel-tárt készítetek.

Én pedig reménykedem, hogy közösutunk során voltak olyan pillanatok, ame-lyek időtlen élményt adtak – akár könnye-ket csalva szemetekbe, akár örömet rajzolvaarcotokra.”

„Az iskolán keresztül elindultatok a na-gyobb világ felé: a város, az ország a nagy-világ felé. De ez a külső világ is az iskolánkeresztül jutott el hozzátok, s vált áttekint-hetővé. Így jelentette az iskola eddig a teljesvilágot számotokra, a felkészülést a felnőttéletre. S nekünk, tanáraitoknak a feladataeközben az volt, hogy segítsünk benneteketszemélyiségetek, jellemetek kifejlesztésé-ben. Még akkor is, amikor ti az óvó – intő –feddő szót kemény szívvel elutasítottátok.”

A szülőkhöz kéréssel fordult az iskolaigazgatónője, Bertók Gyöngyi: „El kell fo-gadtatnunk, hogy bár nagyon kellemes álla-pot felnőttes jogokkal, de komolyabb fele-lősségvállalás nélkül élni, az nem vezet ahőn áhított szabadsághoz és függetlenség-hez. Kérem Önöket, segítsék továbbra isgyermekeiket abban, hogy önállóak, önma-guk lehessenek.”

„Kedves búcsúzó Diákok!Most elballagtok, s mi elköszönünk tőle-

tek. Hamarosan elmúlik ez a nap is, ame-lyen köszöntésetekre virágköntösbe öltözöttaz iskola. Őrizzétek, vigyétek magatokkal eképet, adjon erőt az elkövetkezendőkhöz. Samikor útra keltek az ifjúkor legszebb évei-be lépve, kívánom nektek, hogy elmondhas-sátok; a mai napon kezdődik el az életem,mert ma a világ egyik polgára lettem. Malettem felnőtt, mától másnak is számadássaltartozom, nem csak magamnak és szüleim-nek. Már nem csak a jegyeimért felelek,mától a világnak tartozom számadással, ajövővel, az élet nyújtotta minden lehetőség-gel. Mától kezdve a dolgom az, hogy itt le-gyek, nyitott szemmel, lelkesen, felkészül-ten. Hogy mire? Nem tudom. Bármire éshogy szeresek, hogy vállaljam a felelőssé-get és éljek a lehetőségekkel.

Kedves Ballagók!Az intézmény minden dolgozója nevé-

ben kívánom nektek, hogy életetek legyenszép, teljes és boldog emberi élet!”

A megyei fenntartású középiskolát Ko-vács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke isköszöntötte. Levélben elküldött jókívánsága-it Unger Józsefné olvasta fel, majd a végző-söktől Tóth Georgina vett búcsút, a ballagóknevében Urvald Manuéla mondott köszöne-tet az itt eltöltött szép évekért, majd a képze-letbeli stafétabot is átadásra került. A végző-sök felkötötték a ballagási szalagot az iskolazászlajára. A szózat elhangzása után virág-csokrok mögé rejtették arcukat a végzősök,azután magányos csend maradt utánuk.

Fotó: bodorkós

Búcsú az alma matertőlAz iskola lakójából a világ lakója lettem

Napfény, finom étkek a bográcsban, ze-neszó, popkorn-árus és sok-sok jókedvűkismákfai. Távirati stílusban így lehetneösszefoglalni a kismákfaiak majálisát, amitJankovics Milkós szervezett. A lelkes akti-visták egy „felvonulós” csoportképre is ösz-szeállnak a kút melletti placcon, amúgy né-mi nosztalgiamázzal vonva be a kora dél-utánt. Az orvosi rendelő szomszédságában aszabadtéren rendezték be az alkalmi színpa-dot, nézőteret. A színpad mögött napernyőalatt Kassai József hangosít, keveri a zeneilapokat, majd megérkeznek a fellépők is, el-sőként a petőmihályfai színjátszók, akikHans Sachs örökérvényű darabjával szóra-koztatják a nagyérdeműt. A ravasz kikapósmenyecske mindig aktuális. Csinos feleség(kicsit kikapós), ügyes szolga, fiatal szere-

tő, a többit már el tudjuk képzelni. Ők aligegy fél órája még Vasváron a strandi (tren-di) majálison léptek fel. A közönség tapssaljutalmazta a játékukat. Miklós pedig étek-kel kínálja a vendégeket, miként minden er-re vetődőt, majálisra érkező helyi lakost.

Miért éppen majálist szerveztél? – kérde-zem tőle. Válasza meggyőző: – nem kellmindig csodavárásos állapotban leledzeni.Nosza rajta, és fogjunk össze mi kismákfai-ak! És tessék, van keltje a mi kis mákfai ma-jálisunknak is. Néha szponzorálhatunk mi ál-lampolgárok is, így jómagam felfogadtam az„Al-Kalmy” zenekart, akik erre az estéreszerveződtek, és a majális zárásaként játsza-nak nekünk Kassai Jóska vezetésével. Nos,azt hiszem, ehhez nem kell mit hozzáfűzni. Aképek magukért beszélnek. – sok –

Kismákfaimajális

VASVÁRI ÚJSÁG 32010. május 10.

Április 29-én, csütörtökön délután 2-korünnepélyesen elstartolt a 9. Színjátszó Feszti-vál. A jeles teátristákat hegyháti seregszemlé-je minden évben a városba csalogatja az ama-tőr színjátszókat. Idén mintegy 300-an érkez-tek. Az ünnepélyes megnyitót személyesentisztelte meg Kovács Ferenc, Vas Megye Köz-gyűlése elnöke és az alelnök Majthényi Lász-ló. A vendégeket Gergye Rezső üdvözölte,majd V. Németh Zsolt polgármester a házigaz-dák szívélyességével üdvözölte a részvevőket.

„Amikor fesztiváloknak ad otthont Vasvár,olyan lesz ez a város, mint amilyenné szeret-nénk tenni. E rendezvényeknek is a lényege avidámság. Helyén való viccelődni, aminek na-gyon széles tárháza van. Egy alkalmai kiad-ványban velem is élcelődtek. Mivel selmecbá-nyai hagyományokon nőttem fel – mely sze-rint a megsértődés fordítva arányos az intelli-genciával – ezen nem sértődtem meg.

Akinek humora van mindent tud, akinekmeg nincsen, az meg mindenre képes. Én dup-lán sem sértődöm meg. Apropó, ennek a hu-morzsáknak nagy szerencséje, hogy én nem le-szek a zsűriben. Arra késztetek mindenkit, hogyvidámsággal teljen el ez a néhány nap. A szín-játszásnak és a művészeteknek is az a lányege,hogy elképzeljük, milyen is lehet másnak lenni.Az emberiesség lényegét ragadjuk meg azzal,hogy empátiánk legyen, ami a moralitás kezde-te is. Vidámabbak és jobbak is legyetek, legye-nek ezeken a napokon. Legyenek szakmai ésközönségsikerek is. Ne is legyen olyan darab,amely Oscar Wilde mondását juttatná eszünk-be, miszerint: az előadás fényesen sikerült, de aközönség, az csúfosan megbukott.”

Majthényi László alelnök a szín, a színját-szás szemantikai fejlődésével vázolta fel azt a

kultúrtörténeti utat, amit a színjátszás, a teát-risták műfaja bejárt az elmúlt évszázadokban,majd Rajner Ágota, a rendezvény mindenese aművelődési ház előtti térre szólította a sorkifa-ludi Csendbontó Társulatot, akik az Üstfolto-zók című pajzán francia darabbal azonnal kö-zönségsikert arattak. A zsűri – mi mást tehetett

– vette a lapot. Megtapsolta, majd tarsolyábagyömöszölte az idei fesztivál második előadá-sának ineraktív térélményét. Mert hisz vásárikomédiát hol másutt, ha nem valódi téren, his-torikus háttérben illik játszani. A produkció-nak kétszeres térélményt kölcsönzött a műve-lődési ház hatalmas üveg homlokzata, min-tegy csalogatva a közönséget, egyben jelezve,minden igaz és annak a fonákja is, ha úgyakarjuk. Épp úgy, ahogyan tükröt tart e kisgroteszk darab a valóságnak. Hisz a színenminden csak játék. Ha magadra ismersz, azcsupán a véletlen műve, amely nem más, mintnéző és színész cinkos egymásra kacsintása.Pont az, amiről a színház – mióta feltalálták agörögök – évezredek óta szól.

– sok –

A színjátszók bevették Vasvárt A színjátszófesztivál

minősítéseiArany1. Shakespeare: Pyramus és Thisbé –

Szó és Kép Színpad Pápakovácsi, rendezte:Csukárdi Sándor

2. J.M Synge: A kolompár lakodalma –Ferrum Színházi Társulás Szombathely,rendezte: Barasits Árpád

3. Álomevők – Soltis Lajos SzínházCelldömölk, rendezte: Deák Varga Rita

Ezüst1. Lezsák Sándor: 80 vödör levegő –

Theatrum ad Flexum Mosonmagyaróvár,rendezte: Kurucz Róbert

Bronz1. Hans Sachs: Komédiakosár – Vasvári

Színi Egylet, rendezte: Gergye Rezső2. Csukás István: Pom Pom meséi – Re-

ményik Suliszínház Szombathely, rendezte:Németh Gyöngyi

3. Muzsi-kuss-sokk – „Üss a hasadra!Színjátszó Csoport” Vasvár, rendezte: Raj-ner Ágota

4. Szókimondó – DagART Forrás Művé-szeti Stúdió Mohács, rendezte: Antoni Andrea

Minősített1. Félkoronás frigy – R.E.Mitchel a

„Rumra cserélt feleség”című műve alapján.Sok-szín-pad Bük, rendezte: Major Ágota

Színészi alakításért1. Zemlenszky Rujder Éva (80 vödör le-

vegő)2. Komka Tamás (80 vödör levegő)3. O. Cser Zita (80 vödör levegő)4. Dobosi Ádám (Casting)5. Horváth Barnabásné Csehimindszent

(néprajzi értékek felkutatásáért és rögzíté-séért)

6. Remény Suliszínház Szombathely(„Reménység”)

7. Hegyhát Színpad Budapest (társulatijunior)

8. Csukárdi Sándor Pápakovácsi (az elő-adás speciális humoráért és a rendezésért,Shakespeare: Pyramus és Thisbé)

9. Kon(s)zerv Társulat Budapest (színhá-zi nyelv megújításáért)

10. AHA Színpad – Közösségi díj11. Antoni Andrea drámapedagógiai és

csoportvezetői díj12. Azték Színjátszó Csoport Szeged –

Biztatás díj13. Soltis Lajos Színház Celldömölk –

legjobb együttes (Álomevők)

VándordíjSoltis Lajos Színház Celldömölk (Álo-

mevők)

Kicsik és nagyok együtt köszöntöttékaz oszkói édesanyákat

Idén már harmadik alkalommal gyűltekössze gyermekek, fiatalok és felnőttek aHegypásztor Kör hívására, hogy együtt kö-szöntsék a faluban lakó valamennyi édesany-ját.

Vasárnap délután először a kisiskolásokléptek színpadra a kultúrházban, versekkel,dalokkal kedveskedtek a meghatott szülők-nek. Ezt követően a fiatalokból és felnőttekből

álló lelkes csapat elgondolkodtató verses- ésprózai idézetekkel köszöntötte az egybegyűl-teket, akik örömkönnyeik közepette köszön-ték meg a kedves megemlékezést.

Az egyórás műsort követően egyedi aján-dékot kapott valamennyi résztvevő édesanya:az egyesület munkatársai által készített szí-vecskés kulcstartót vihették haza emlékül.

Az ünnepség után a szervezők ellátogattaka helyi idősek otthonába, ahol felköszöntöttéka női lakókat Anyáknapja alkalmából.

A program révén így több mint 100 anyu-kához jutottak el Oszkóban a köszönő szavak,és a szeretet üzenete. A szereplők érzelmilegfeltöltődve siettek haza otthonukba, hiszen va-lamennyien komolyan vették a költő intő sza-vait:

„Bárhol is vagy, hát fordulj visszaAz ember másként nem tehetÉs csókold meg amíg nem későAzt az áldott édes szívetHa még lehet, ha még lehet.”

VASVÁRI ÚJSÁG4 2010. május 10.

IX. Vasvári Színjátszó Fesztivál– Összegző vélemények –

Azoknak a szemével,akik belülről élték ezt meg

Egy fesztivál, ami már a IX. alkalmat élimeg, nemcsak hagyományokkal, de állandófellépőkkel, szervezőkkel és szívesen visz-szatérő zsűritagokkal is rendelkezik!

Katona Imre rendező, zsűritag szerint,finoman szólva is sokszínű volt az idei Vas-vári Fesztivál!

Pataki Andrásnak – a zsűri elnökének –a véleménye pedig az, hogy a legfontosabb,a színjátszó csoportok úton maradása! Azúton lét pedig állandó tanulással jár, erre isszolgál a fesztivál. A körülöttünk lévő em-berek ízlését mi magunk is alakítani tudjuk,szembe lehet szállni a televízió butító hatal-mával. A csodát közösen kell művelnünk!Pataki András szerint, a Vasvári Színi Egy-let és az „Üss a hasadra” Vasvári IfjúságiSzínjátszó Csoport is becsülettel helyt állt,

mindkettejük előadása igazi színházi jelen-téstartalommal bírt, és értéket közvetített.

Vasvár a gyors közvélemény kutatásomalapján kiváló házigazdának bizonyult, né-ha még a lehetetlen megoldása is sikerült arésztvevő színjátszó csoportok szerint.Azokra a kérdéseimre pedig, hogy milyenvolt az idei színjátszó fesztivál és miért sze-retnek a Hegyhátra jönni a résztvevők, szin-tén nagyon pozitív válaszokat kaptam!

Kikerics Színjátszócsoport Budapest– Nagyon vendégszeretőek, és segítőké-

szek a vasvári szervezők, ami külön szemetszúrt nekünk, hogy nagyon pontosak is, bár-mivel lehet fordulni hozzájuk. Szép a kör-nyezet, a helyszín maximálisan megfelelő afesztiválnak. Jó látni, hogy átfogó a korosz-tály. Érezhető, hogy itt jelen van most a kul-túra. Jövőre is szívesen eljövünk, ha lesz rámódunk, és lehetőségünk!

Nyíregyházi Főiskola Színjátszó Mű-helye

– Nagyon tetszik nekünk a fesztiválmegszervezettsége, jó, hogy jellemző a mű-faji változatosság. A zsűri korrekt, az építőkritikát részesítik előnyben és ez nagyonfontos számunkra!

Szó- és Képszínpad Pápakovácsi– Mi már több éve járunk ide, és most az

a megtiszteltetés ért bennünket, hogy tiszte-letbeli Vasvári polgárokká válhattunk egypolgáravató keretén belül. Nagyon tiszta ésigényes a város, nagyon szép a templom, akilátó. A zsűri nemcsak a produkciót nézi,hanem a csoportok körülményeit is, hogyhonnan jöttek, esetleg milyen nehézségek-

kel küzdenek, ez nagyon korrekt a részük-ről! Azt viszont nagyon sajnáljuk, hogy acsoportok nem fektetnek arra nagy hang-súlyt, hogy megnézzék egymás produkcióit,hiszen egymástól is tudnának tanulni!

Nánai Színjátszó Csoport– Nagyon jól éreztük magunkat, örülünk,

hogy új emberekkel ismerkedhettünk meg,és barátságokat köthettünk. A város kifeje-zetten szép, a Csónakázó-tó nagyon tetszettnekünk. A helyi emberek kedvesek, igazi„parti arcok”! Az étterem kicsit messzevolt, de leküzdöttük ezt az akadályt. Tény,hogy a zsűrinek, ami szívén, az bizony aszáján is volt, de keménységük mellett ked-vesek is voltak!

Soltis Lajos Színház Celldömölk

– Mi sajnos nem tudtunk végig itt lenni afesztiválon, de jól éreztük magunkat. Sze-rintünk Vasvár elég jó házigazda, jó előadá-sokat is láttunk, a zsűrivel pedig nagyonelégedettek vagyunk. A környék nagyonszép,de sajnos sok szúnyoggal találkoztunk.

Azték Színjátszó Csoport Szeged– Szerintünk FANTASZTIKUS volt a

színjátszó fesztivál – kérlek, ezt csupa

nagybetűvel írd le, nem véletlenül jöttünk elilyen messzire, ragaszkodunk Vasvárhoz!Jó, hogy itt nincs fejetlenség és színvonalasa fesztivál! A tavalyi évben a környék na-gyon színpatikus lett nekünk, jövőre is sze-retnénk jönni.

Forrásművészeti Stúdió Mohács– Sajnos mi csak az utolsó napra értünk

ide, de mindenki nagyon kedves velünk, jókritikát kaptunk, fontos, hogy jó szakértők-ből állították össze a zsűrit, igazi profik. Jö-vőre ugyanitt.

A házigazda szemével

A Fesztivál sokszínűségéről, a lebonyo-lításáról, az előadásokról, a négy nap ese-ményeiről, és a tervekről Rajner Ágota, azegyik főszervező mesélt nekem.

– Milyen előkészületek előzik meg a szín-játszó fesztivált?

– A jelentkezési létszám szerencsére év-ről évre folyamatosan nő, idén négy elő-adást is vissza kellett mondanunk. Az ön-kéntes segítők nélkül ez a fesztivál nemjött volna létre, hiszen 4 napig, 24 órán ke-resztül szolgálatban voltak, és segítették acsapatokat. Minden évben egy pályázatalapján kerül megrendezésre a találkozó.Persze mindig félő, hogy a fesztiválra va-jon sor kerül-e, hiszen ez a pályázat sike-

VASVÁRI ÚJSÁG 52010. május 10.

res elbírálásától függ, de eddig szerencséremindig megvalósulhatott ez a négy nap.Hat helyen tudtuk elszállásolni a résztve-vőket, sajnos a kollégium kiesése miatt.Sok előkészületet és nagy szervezettségetigényelt a fesztivál, mindenre fel kellettkészülnünk.

– Katona Imre azt mondta, „finomanszólva is nagyon sokszínű a Vasvári Feszti-vál”, vajon miért?

– Igen, az előadások nagyon szélsősége-sek voltak, találkoztunk igazi profikkal,akik produkciója bármelyik színházbanmegállta volna a helyét, és kezdő csapatok-kal is, akik nemrég indultak el ezen az úton,és idén is jellemző volt a műfaji változatos-ság. A közönség szempontjából is hullám-zóak voltak az előadások, volt olyan, amiteltházzal ment, de akadt olyan is sajnos,amelyet csak tizen láttak.

– Sok csoport említette, hogy sajnáljaazt, hogy kevesen nézik meg egymás pro-dukcióit, pedig pont ezekből tanulhatnánakegymástól. Mi lehet ennek az oka?

– Ez talán azért van, mert a színjátszókelfáradtak ebben a kilenc évben, és másfesztiválokon is látják egymás játékát, vala-mint ismerik egymást, tudják, hogy mitnyújt számukra a másik csoport. Ha nevetniszeretnének, vagy éppen elérzékenyülni,már tudják, melyik darabot válasszák.

– Van-e rangsor a színjátszó fesztiválokközött, és ha van, Vasvár hol helyezkedik elezen a ranglétrán?

– A mi fesztiválunk a fesztiválok rangso-rában jó helyet foglal el, a legnagyobb a Ka-zincbarcikai Nemzetközi Színjátszó Feszti-vál, ami nagyon színes és hatalmas őrületjellemzi. A mögötte lévő rangsorban 4–5ilyen találkozó is van, amelyek egyenrangú-ak. Szerencsére mi is köztük vagyunk. Miminden évben próbálunk egy kis plusztnyújtani a szereplőknek, idén például szak-

mai foglalkozásokon is részt vehettek, jövő-re pedig tervezzük a kistérségbe kivinni azelőadásokat, ezzel is más hangulatot, több-letet adni nekik. Úgy érzem nemcsak szak-mailag, de érzelmileg is rengeteg töltetetnyújtunk az ide messziről vagy éppen a kör-

nyékből érkezőknek. A kilenc év alatt mártíz csoportot fogadtunk tiszteletbeli vasvári-vá. Idén a Pápakovácsi színjátszókat és Pa-taki András rendezőt, a zsűri elnökét. Akadtolyan megkérdezett is, aki jelezte, hogyvisszajön hozzánk nyaralni. Reméljük, jö-vőre a X. Vasvári Színjátszó Fesztivál mégaz ideinél is sikeresebb lesz.

Füsti Molnár SándorAHA-élményei

„Azok az emberek, akik arra szorulnak,hogy kapjanak, képesek adni is…”

A Vasvári Színjátszó Fesztiválon sok ér-dekességgel találkoztam – de egy valaki,jobban mondva valakik –, mégis mindenki-nél jobban felkeltették érdeklődésemet. Őknem mások, mint az AHA Színpad tagjai, ésvezetőjük Füsti Molnár Sándor, akit minden-ki csak Fecskének, vagy Fecsinek becéz.

Fecsi már 15 éve hajléktalanokkal fog-lalkozik, és társulatának, az AHA Színpad-nak is hajléktalanok a tagjai.

– Hogyan indult a társulat, és milyenutat jártak be a kezdetetktől?

– Az egészet egyetlen vers indította el,egy rendezvényre készültünk, és az egyikhajléktalanunk jelentkezett, hogy ő szívesenelmondana egy verset. Gondoltuk, miért isne? Ez után fogalmazódott meg bennem,hogy létrehozhatnánk velük egy színjátszó

kört. Rengeteget jelent nekik, hogy ők, akikarra szorulnak, hogy kapjanak, képesek ad-ni is. Az évek során a csoport Vatikánbanmagyar nyelvű áldást is kapott XVI. Bene-dek pápától. A Duna Táj Alapítvány a pró-bák kezdete óta veszi fel munkánkat, egyforgató csoporttal kísérték végig a próbafo-lyamatokat és sorsunkat egészen a fesztivá-lig. Ez a dokumentumfilm, ha valóbanigény mutatkozik rá, a Duna televízión ésaz M2-es csatornán is bemutatják.

– Hogy érezték magukat Vasváron?– Számunkra az, hogy itt lehettünk, egy-

szerűen felbecsülhetetlen. Várakozással telihónapok előzték meg a fesztivált, rengetegetpróbáltunk, és lelkileg is készültünk. Ez a ta-lálkozó több egyszerű ittlétnél. Értéket köz-vetít nemcsak nekünk, de mindenkinek. Azévek alatt már tiszteletbeli vasvárivá váltam,ezért nekem külön öröm ide eljönni.

– Miért van szükség a vasvári színjátszófesztiválra?

– Ha ez a színjátszó fesztivál nem lenne,megkárosítanánk a művészetet, a színját-szást szerető közönséget, hiszen annyirasokszínű, annyiféle habitusú emberek szak-mai találkozója ez a „fórum”. Az életkor isnagyon változatos. Megannyi külön világotalkotnak az egyes korcsoportok. Ilyenkorlehetőségünk van arra, hogy tudatosan oko-sítsuk az embereket. Nagyon jó volt a han-gulat, a művészet szinte kézzel fogható,karnyújtásnyi távolságban együtt lélegzett„színésszel” és nézővel. Teljesen feltöltőd-tünk, amellett, hogy el is fáradtunk. Négynap őrületen vagyok túl, a szó legjobb értel-mében. Nagyon jól éreztük magunkat, a ne-vető embernél nincs is jobb a világon, és mielmondhatjuk, hogy sokat nevettünk!

– Jövőre ugyanitt?– Természetesen! Hazajövök, és boldog

vagyok, hogy vasvári lehetek!– Azt hiszem ennél jobb végszót nem is

találhattunk volna. Köszönöm!– Én is köszönöm.

– Pusztai Krisztina –

VASVÁRI ÚJSÁG6 2010. május 10.

Vasban tarolt a Fidesz. Vasvár polgár-mestere, V. Németh Zsolt, aki immár negye-dik alkalommal is sikeresen indult a parla-menti választásokon, és országosan kiugró70,77%-os eredménnyel jutott a Parla-mentbe, az előzetes kiszivárogtatott hírekszerint államtitkár lesz. Erről – és termé-szetesen arról beszélgettünk a Fidesz-KDNP-jelölt politikussal – hogy mi várha-tó, s milyen posztot fog betölteni az újonnanmegalakult kormányban? Amennyiben ki-nevezik, az új helyzetet teremt Vasvár, atérség és nem utolsó sorban a család hely-zetében is.

– Sportnyelven fogalmazva: hazai pályánfix egyes eredmény született. Minek tulajdo-nítja ezt a sikert, és milyen érzés volt ország-gyűlési képviselő-jelölként illetve jelöltkéntmegérni ezt?

– Természetesen e mögött a siker mögöttérzem a választópolgárok bizalmát, amivelelismerték az elmúlt évek munkáját, együtt-működését. Ez hihetetlen felelősség. Ebben agyőzelemben három tényező is szerepet ját-szott. Egyrészt történelmileg hagyományo-san – akár a múltszázad első felének válasz-tásait is elemezve – látható, hogy ez a vidékmérsékelt jobbközép erőket támogató vidék.Itt olyan népek laknak, akik a szélsőségeketel szokták utasítani. Érkezzenek azok akárbalról, akár jobbról. Tehát van egy történelmimeghatározottsága is ennek az eredménynek.És mindemellett meg kell köszönnöm egyszűkebb, 300 emberből álló aktivistának amunkájáét, akik ténylegesen segítették sike-res szereplésemet. Így ez a siker nagymérték-ben nekik is betudható. És talán a harmadikelemben szerepet játszhattak az én képessé-geim, az elmúlt években végzett képviselőitevékenységem is. Ezek együttesen eredmé-nyezték a sikert.

A második fordulóknak majdnem papír-forma íze volt, amit a választók igazoltak is.Ám a neheze csak most következik, mert ezaz ország hihetetlen mélypontra jutott. Ráa-dásul kedvezőtlen külső tényezők ezt a ne-héz helyzetet csak tovább mélyítik. Ráadá-sul apátiába süllyedtek a választók is. Úgyérzik, hogy az elmúlt évtizedek mintha el-vesztek volna. Filozofikus megközelítésselélve, az idő kifolyt a kezünk közül. Másikoldalról nézve, a választóknak úgy tűnik,mintha a magyar jövő elveszett volna. Mitlehet tenni? Mindenki nemzeti konzultáció-ról beszél. Az élve boncolás témái közöttemlítette Orbán Viktor; a rendet, a szociálisbiztonságot, gazdaság talpra állítását, egész-ségügy helyzetét, demokratikus normákvisszaállítását.

– A kétharmados többségnek e problémákorvoslásához mennyire lesz gazdasági, jogiés erkölcsi, etikai ereje?

– Számos fórumot tartottam a választásikampány idején. Elmondtam, hogy a válasz-tókkal három dolgot az, amit meg kell osztanivalamennyi felelős politikai erőnek. Az első:hihetetlen mély válságban van az ország. Na-gyon nagy a baj, nagyobb, mint gondolnánk.Ebből a mély válságból nincsen varázsütésrekiút, nincsen Kánaán. Amit nyolc év alatt sike-rült elrontani vagy akár évtizedek sodródásá-ban örököltünk, azt nem lehet egy év alattrendbe hozni. Azt viszont nem hiszem, hogynyolc év kellene hozzá. Elméletileg ugyanak-kora út vezet az erdőbe befele, mint kifelé. Ámahhoz, hogy kifelé jöjjünk, ahhoz tudni kell ahelyes irányt. Ám a kifelé vezető úthoz nekünkugyanannyi időnk nincsen, mint befelé, vagyisnagyobb sebességre kell kapcsolni. A harma-dik üzent viszont az – a döntéshozóknak leg-alább is –, hogy a siránkozást abba kell hagyni,mert van kiút ebből a helyzetből. Azok az alap-vetések, amelyeket megfogalmazott Orbán el-nök úr is, azok alkalmasak arra, hogy hitet su-gározzanak mindazok irányába, akik részeseiakarnak lenni ennek az országépítő munkának.Azt szeretnénk, hogy ebbe a munkába minéltöbb ember kapcsolódjon be. A nemzeti kon-zultáció szükséges a kiláboláshoz, hisz nincsenolyan területe a magyar társadalomnak, gazda-ságnak – hisz ha az egészségügyre tekintek ak-kor ott van gond, ha az egészségügyre akkorott, ha a közlekedésre akkor ott. De mindezekalapja nyilván a gazdaság kell, hogy legyen.Ott is világos stratégiát kell felvázolni, s ennekaz alapját csak a minden áron való munkahely-teremtés képezheti.

– Az elmúlt években sokan sokat beszélteka gazdaságról. Ám világosan látható: ha asikeres gazdaságpolitikához nem tudunkmegfelelő jogi és adózási hátteret teremteni,akkor ez zsákutcába vezet minket. Másfelőlkardinális kérdés az önök és a választópolgá-rok számára is, hogy mennyi maradt a kasz-szában?

– Igen, ezért szükséges egy minden eddi-ginél pontosabb átadás-átvétel. Hiszen egy-részt a kasszában lévő pénzt kellene megszá-molni, ami jelen esetben mínusz, vagyis csakazt tudjuk megnézni, mennyi hiányzik belő-le. Másfelől ehhez hozzá kell számolni a kö-telezettségvállalásokat is mind az állam ré-széről és mind az államhoz tartozó vállala-tok, gazdasági társaságok részéről is. Termé-szetesen van némi bizonytalanság az országállapotát tekintve. De ez nem tarthat visszabennünket attól, hogy elkezdjünk dolgozniazoknak a programoknak mentén, amiketmeghirdettünk.

– Mi vidéken élő emberek vagyunk. A ma-gyar vidék egészen siralmas állapotba jutottaz elmúlt évtizedekben, ami Budapestről, amagasságos politika platformjáról nézvesokszor nem látszik. Mit lehet-e tenni ez el-len? Változtatni kell, mert he ez nem történik

meg, akkor a perifériás kistelepülések akár asenki földjére is sodródhatnak.

– Lehet és kell is. Hiszen a munkahelyte-remtés egyik fő terepe kell, hogy legyen –nemcsak a szükségletek, de a lehetőségek mi-att is – a magyar vidék. Ebben kell, hogy tar-talék legyen. Hiszen ha környezetünkre tekin-tünk, Ausztriára akár – és itt nem az életminő-séget említem elsősorban, mert az nagyonmessze áll tőlünk – hanem a foglalkoztatásszerkezetét, vagy akár Szlovéniát is mondhat-nánk meg Lengyelországot, a velünk együtt akeleti tömbhöz tatozók közül, akkor láthatjuk,hogy ezekben az országokban jóval nagyobb avidék eltartó képesége, mint nálunk. Ezért az-tán a vidékpolitikának erre kell fókuszálni. Hi-szen az agráriumnak és az európai uniós tá-mogatásoknak nemcsak az acélja, hogy elad-ható terméket termeljen, hanem azt is látnikell, hogy a mezőgazdasági termék az egy kü-lönleges termék. Az agráriumnak van egy ki-tüntetett feladata. Ezért kapja a támogatást.Nevezetesen: az a feladata, hogy az országegyik sarkától a mási sarkáig gondozza, fenn-tartsa a vidéket. Nemcsak az állat és növény-világot, hanem az ott élő emberrel együtt nekiéletlehetőséget teremtsen. És minél több fel-adatot az ott élőkkel oldjon meg, és nem vala-miféle külső szolgáltatásként fogadja az ottélő embert. Az Európai Uniónak is egyik elha-tározott célja, hogy mind többet fordítson a vi-déktámogatásra.

– A kampány idején elég markáns elvárá-sok fogalmazódtak meg az unióval szemben.Nevezetesen: a projektpénzekből ugyan kicsí-nosítjuk településeink központját, de ez kevésaz üdvösséghez. Ettől még egyetlen munka-hely sem teremtődik. Kvázi oda kell állni azunió elé, s azt kell mondani: uraim köszön-jük, de mi nem így képzeljük ezt el a jövőben.Ha nem így, akkor hogyan?

– Úgy, hogy először is leltárt készítünk.Számba vesszük adottságainkat. Amink van,azt nem adjuk oda másnak. Ilyen a vízva-gyon. Ami meg már nem a miénk, abbólmegpróbálunk legtöbbet visszaszerezni. Pél-dául ha Magyarország a legerdősebb vidékeEurópának, akkor az ebben rejlő lehetősége-ket – a biomasszáról beszélek – ki kell hasz-nálni. Annál is inkább – és itt a faaprítékrólvan szó –, mert ebben sokkal nagyobb embe-ri munka testesedik meg, mint az Oroszor-szágból a francia tulajdonú gázvezetéken afalusi házba bevitt gázban. Ami ennek a gáz-nak a kiváltását jelenti, az többszörös hasznotjelent. Egyfelől függőségünket csökkentjükaz egyre drágább energiahordozótól és aztmagyarra váltjuk ki, másfelől munkahelyetteremtünk. Az energiarendszerben óriási le-hetőség rejlik, de a helyi élelmiszertermelés-ben is ugyanilyen lehetőségeket kívánunkbiztosítani a programunkban. Magyarán aszlovén és osztrák gazdához hasonlóan a

Fidesz győzelem után, államtitkári kinevezés előtt?Beszélgetés V. Németh Zsolt országgyűlési képviselővel

VASVÁRI ÚJSÁG 72010. május 10.

helyben megtermelt élelmiszer forgalmazá-sában velük hasonló feltételeket kívánunk te-remteni, hogy ne lehetetlenítsük el a helyitermelőt, éppen azért, hogy termeljen a helyipiacra is. Ennek egyik példája a pálinkafő-zésnek az osztrák mintára történő átalakításalehet, ami az én javaslatom volt.

– E probléma megoldásának az elmúlt év-tizedekben többször nekifutottunk, de mindigzsákutcában találtuk magunkat. Nem fél attólÖn vagy a majdan fölálló kabinet, hogy aglobális szél elleni harcban – hisz ez bizonyaz –, no, kertelés nélkül kérdezem: nem fé-lünk attól, hogy az IMF-hitelek hátterébenmegzsarolnak minket?

– Nem vagyunk mi beosztottjaink ezek-nek a szervezeteknek, nem is kell aszerint vi-selkednünk. Másrészt ugyanazt kell tennünka helyi piacvédelem terén – semmivel semtöbbet –, mint amit és amennyit Európa másországai tesznek. Ők is az Európai Unió ré-szesei és azok is maradnak. Ha azok az esz-közök, szabályozók, amelyeket a saját piaca-ik védelmében használnak az osztrákok, anémetek, a franciák, és azok elégségesek, ak-kor itt Magyarország bevezetésre kerülő sza-bályok is elégségesek lesznek.

– Ha már Európát említjük, akkor a ma-gyarok XX. századi történelme egészen speci-ális. Konkrétan: a határainkon túl élő ma-gyarság érdekét a magyar külpolitika – fino-man fogalmazva is – de elfelejtette okosan éshatékonyan képviselni, védelmezni. Rövide-sen olyan államok is tagjai lesznek az Euró-pai Uniónak, ahol az alapvető emberi jogo-kat, ha nem is sáros szöges csizmával, de úgyrendesen birgelivel tapossák… Ez több mintelgondolkoztató.

– Abban bízom, hogy kétharmados vá-lasztási eredményben megnyilvánuló nemze-ti összefogás áttörést jelenten majd a nemze-ti összetartozás terén, és kiterjed a Kárpát-medencei magyarságra is. Magában a nemze-ti érzésben, a nemzeti kiállásban is remélemváltozás lesz, és többet nem lehet ezt a népet23 millió románnal riogatni.

– A kétharmados többség óriási felelős-ség. Mintha nyomasztó is lenne. az elmúlt 20év legnagyobb nehézségei közepette iszonya-tos elvárásnak kell megfelelniük. Nem félnekattól, hogy ez nem úgy alakul, ahogyan sze-retnék, és akkor akár eljuthat oda is ez a párt,ahová a rendszerváltó párt eljutott?

– Az elsöprő választási sikerek után négynappal egy végnapjait élő párttal párhuzamotvonni nem tartanám szerencsésnek. Nem lá-tom, hogy ez nyomasztaná a Fideszt és a ve-le szövetséges pártot. Inkább a lehetőségetlátom ebben. Mit is látok én ebben a parla-menti többségen? Ami az előző kormányza-toknál felesleges csatározásokra vagy a zsa-rolások miatt kialakult helyzet feloldására fe-csérelődött el, azt most mind megspórolhat-juk, és azokon a területeken, amelyek megér-tek a változásra, azt meg is tegyük egyeztetésnélkül nemcsak megtehető, de meg is kelltenni. A választópolgár szempontjából ez egykényelmes helyzet. Ilyen döntés meghozatala

lehet a parlamenti képviselők számánakmegfelezése is. Nem lehet arra hivatkozni,hogy itt még hány száz kört kell futni. Ez afelhatalmazáson alapuló lehetőség adja azesélyt arra, hogy az erdőből rövidebb időalatt kijöjjünk, mint amennyi idő alatt bele-keveredtünk.

– Értem, hogy most olyan műholdnavigáci-ós rendszer került a kétharmados többség ke-zébe, ami meggyorsítja a tájékozódást és adöntéshozatalt. Nos, ha már az irányoknál tar-tunk. Bár a tisztelt ház is csak május 14-én ülössze, mégis nyílt szóbeszéd a városban, a Va-si Hegyháton, sőt megye szerte is, hogy V. Né-meth Zsolt, aki országgyűlési képviselőként im-már negyedik parlamenti ciklusát kezdi meg,államtitkári posztot kap az újonnan felálló Fi-desz-kormányban. A jól értesültek azt is tudnivélik, hogy épp azt a területet gondozhatja vi-déki emberként, amit oly jól ismer, vagyis a vi-dékfejlesztési szakállamtitkár lesz. Kívánja ezta hírt megerősíteni, kommentálni?

– A köztársasági elnök megadja a kor-mányalakítási megbízást a miniszterelnök-nek, a miniszterelnök megnevezi minisztere-it, ők pedig az államtitkáraikat. Kvázi ezt ahírt nem kívánom kommentálni.

– Evezzünk „civilebb”, mondhatni a ma-gánélet területére. Az elmúlt évtizedekbenláttam, miként őszült meg. Kvázi, a gondokcsak szaporodtak. Ezt a terhet csak akkor le-het bírni, ha mentálisan topon vagyunk, ami-ben óriási támasz a család. Kvázi ők is haj-landók ezért az ügyért tenni. A család mikénttudja tolerálni ezt a politikusi létet.

– Természetesen segítik a munkámat. Agyerekeim már nagyok, a kampányból is ki-vették a részüket. De nemcsak ezért fontos asegítségük és a véleményük, hanem azért is,mert egy egész korosztály életérzéseit ismegjelenítik. Rajtuk keresztül jóval köny-nyebben tudok szólni a fiatalokhoz és az ő ér-zésvilágukat is könnyebben értem meg. A fe-leségem most is tanul, egyetemi tanulmányo-kat végez, tehát még nehezíti is ezt a helyze-tet, de nélküle vállalhatatlan lenne az a fel-adat. Az otthoni ügyek, terhek jelentős részétleveszi a vállamról

– Ha most négy évvel öregebbek lehet-nénk, akkor képviselőként minek örülne iga-zán?

– Annak örülnék, ha azokon a területeken,amelyeket a legfontosabbak között megemlí-tenénk, érezhető változás lenne, épp a gazda-sági versenyképességünket növelni tudnánk.Ha négy év múlva a magyar vállalkozásokugyanolyan versenyképesek lennének, mint akörnyező országokban a szlovákoknál és arománoknál, és érezhető lenne ez a változás amunkavállalóknál is, jóval több munkahelylenne és a vidék esélytelen, lecsúszó helyze-tén változtatni tudnánk, hogy a falvak újraélettel teli vonzó lakhelyek legyenek Ma-gyarország túlnyomó többsége számára.

– Képviselő Úr köszönöm az interjút, par-lamenti munkájához – reményeim szerint ál-lamtitkárként – sok sikert kívánok!

– Bodorkós –

KözmunkásokA hagyományos köztéri munkák mellett

idén új feladatokkal is bővült a közmunká-sok feladatköre Vasváron.

A parkok rendezése, terek tisztítása, ker-tészeti munkák mellett új megbízatáskéntfestő, karbantartó, burkoló feladatok, fürdő-karbantartási valamint szociális munkák el-végzésére is alkalmaz idén az önkormány-zat munkatársakat.

Szintén a közmunkások látják el a városirendezvények körüli logisztikai, terepren-dezési, színpadállítási feladatokat is. Ilyenvolt most Vasvári Országos SzínjátszóFesztivál is, melyet a Nagy Gáspár Kulturá-lis Központ szervezett. A négy napos ren-dezvényre sok színjátszó csoport szállást isfoglalt s mert Vasváron kevés a szálláslehe-tőség, a közmunkások segítségével lehetettalkalmilag kialakítani az alvásra alkalmashelyeket. Az Erdei Iskola Nagymákfán va-lamint a vasvári Camping rendelkezik aszállásadáshoz szükséges infrastruktúrával,de a két helyszín a nagyszámú igény töre-dékét tudja csak kiszolgálni. A szervezők aCsaládok Átmeneti Otthonának épületébenvalamint a Körház alatti üres irodák helyénis alakítottak ki alkalmi szállásokat. A ko-rábban megszűnt szakközépiskola kollégiu-mából és a Polgári Védelem segítségévelágyakat is sikerült megfelelő számban sze-rezni időben. Így a rendezvény sikere aszervezők mellett a vasvári közmunkások-nak, logisztikában közreműködőknek isnagyban köszönhető. – Pm –

Nemzetközikórustalálkozó

A Vasvár Városi Kórusegyesület május29-én, szombaton rendezi meg a XI. Vasvá-ri Kórustalálkozót, mely egyben az I. Nem-zetközi találkozó is lesz.

A rendezvény színhelye a Kardos LászlóÁltalános Iskola aulája, a hangversenyekkezdési időpontja 15 óra.

Fellépők:• Projerni Vegyeskar (Ausztria)• St. Veiti Táncegyüttes (Ausztria)• Hirnsdorf Seemanschor (Ausztria)• Budapesti Széchenyi Könyvtár Kórusa• Kapuvári Vegyeskar• Szombathelyi MMIK Erkel Kórusa• Vasvár Városi KórusegyesületA kórustalálkozó egy közös produkcióval

zárul, melyben közreműködik a vasvári Vá-rosi Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara is.

A belépés díjtalan.Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

www.vasvar.hu

VASVÁRI ÚJSÁG8 2010. május 10.

Vannak vidékek – Duna TV forgatott VasvárrólNégy nap akár sok idő is lehet. De for-

gatáshoz, mint kiderült, nagyon kevés,főleg ha az a stáb célja, hogy teljes képetmutasson a térségről, jelen esetben Vas-várról és a Hegyhátról. Végül nekemmindenesetre sikerült tízpercnyi időt ta-lálnom Fülöp G. András szerkesztő-mű-sorvezetővel, hogy megkérdezhessem, avasvári, hegyháti tallózás közben mit ta-pasztaltak a vidéken.

– Hallhatnánk néhány szót a magazin-műsorról?

– A Vannak vidékek magazin épp május-ban lesz öt éves és egy Kányádi versciklus-ra épülve indult el annak idején. A táj szép-sége, az emberek, közösségek élete, a mű-emlékek, a kultúrkörnyezet megörökítése –

ez többek között a célja az 5 évvel ezelőtt,épp májusban elindult Duna magazinnak.Az egy órás műsorban a szándék szerintműsorkészítőként az egész Kárpát-meden-cét bejárjuk, annak magyarok lakta vidéke-it, néprajzi kisrégiókat, nagyobb vagy ki-sebb városokat, többek között Budapestet isa vidékhez csatolva, tematikusan, összefüg-gő budai vagy pesti részeket egy tájegység-nek felfogva, feldolgozva. A cél, hogy tuda-tosítsuk a nézőkben: a vidéki élet mennyiértéket hordoz. A Hegyhátra az oszkóiHegypásztor Kör hívására érkeztünk. A stá-bunk: jómagam szerkesztő-műsorvezető-ként jöttem, Marossy Géza az operatőrünk,Jernye János a technikusunk, a műsor ren-dezője pedig Wonke Rezső. Négy forgatásinap alatt szeretnénk hiteles keresztmetsze-tet készíteni a tavaszodó Hegyhátról, Vas-várról, annak természeti, kulturális, műem-léki értékeiről.

– Értékek keresése, amit nem bíznak avéletlenre…

– Most már 910 felett jár a műsorok szá-ma a havi két megjelenéssel. Az a jó, hogyegyikünket sem a megélhetési kényszer mo-tiválja a munkában. Ami van, az egyfajta el-kötelezettség. Személyemről annyit, hogyén Erdélyben nőttem fel, két laki életet élek.A műsorkészítést szolgálatnak érzem, nagyfelelősségnek azok értékek iránt és azokiránt, is, akiket, ha úgy tetszik, „belekeve-rünk” a forgatásba. Akiknek minden mon-data fontos.

– Egy órába nehéz lehet a négy napanyagát belesűríteni. Tényleg, az 56 perc-nyi műsoridőt mennyi „nyersanyagból” ké-szítik el?

– Sokszor olyan emberekkel találko-zunk, akikhez nem térhetnek vissza többet,ezért nem sajnáljuk a nyersanyagot. Másfél,

két óra interjút is rögzítünk. De ez még min-dig szűk keresztmetszet a világból. Így álössze az egy óra. Vagyis, ha összeadom aforgatási anyagot, az archív anyagokat,egyéb képi adalékot, akkor 6–7 órányi

nyersanyag készül a négy nap alatt. Ez bi-zony szövegben is, képben is sok.

– Ha most hazatérnek a forgatásról,mennyi idő alatt készül el a műsor?

– A stábunk nem sokáig hagyja feldolgo-zatlanul az elkészített, több órányi nyers-

anyagot. A forgatás hete utáni vasárnaponmár látható az 57 percbe összesűrített vas-vári, hegyháti kalandozás.

– Mit tapasztaltak a mi vidékünkön?– A térség természeti adottságai mellett

számomra leginkább a közösségek erejénekmegtapasztalása volt a legkiemelkedőbb él-mény a Hegyháton járva. Nekem az eddigi-ek alapján Vasvárról és térségéről eddig csakaz „átutazás” jutott. De érdekes, hogy van avidékeknek egyfajta dinamikája. Példáulforgattunk már Zalában a hármas határ tér-

ségében, az Őrségben és ezeknek a szom-szédos régióknak meglátogatása után is ta-pasztaltam, most Vasváron járva, hogy min-den mindennek egy átmenete és hogy Vas-vár többet érdemelne a közfigyelemből ésismertségből. A műsorunkkal is ezt céloz-zuk: Hogy a kisvárosok méltó módon kerül-jenek a köztudatba, kerüljön vissza mindena helyére. S hogy a nézőinkben akár itthon,akár messze élve emigránsként tudatosul-jon: Érdemes odafigyelni, érdemek felfedez-ni az autópályáról letérve az újnak tűnő he-lyeket, aztán úgyis kiderül majd, hogy min-den helyén van, az emberek is a helyükönvannak és hogy aktívak, tudatosak a közös-ségek, annak ellenére, hogy folyamatok el-lenük hatnak. A megismeréssel érzékelhető,hogy a vidékek történelmileg, kulturálisan,gasztronómiailag egybefüggőek és a vidé-kek nem perifériák, hanem önmaguk köz-pontjai. Ezt tapasztaltuk Vasváron is.

A Vasvárról és a Hegyhátról készült fil-met május első vasárnapján vetítették a te-levízióban, de a Duna TV honlapján az ar-chívumban bármikor elérhető a Vannak vi-dékek hegyháti műsora. A műsorkészítők azutolsó hegyháti kockák leforgatása után az-tán már a soros feladatokra tekintenek:

– Következik majd egy Városligetetfeldolgozó műsor, aztán „Szöged” feléfordul a kamera és ősztől egy határon túliműsor készítése szerepel a tervekben –tudtuk meg a szerkesztő műsorvezetőtől,Fülöp G. Andrástól.

Pogács Mónika

VASVÁRI ÚJSÁG 92010. május 10.

Már a városban impozáns madárdal köszön-tötte a reggelt. Mivel az ünnep szombatra esett,hirtelen kitört a csend. Oly váratlanul szakadt rá-juk a sok hétköznapi zajgás után, akár a hirtelenjött nyári zápor. A madarak kora reggel elkezdtékdalukat. Jól begyakorolt kórus lehetett, mertegyetlen fals hangot sem eresztettek ki torkukon.A nyitott ablakon át friss, szmogtól és kipufogó-gáztól mentes levegő áramlott a hálószobába. Jótnyújtózott, jólesőn ropogtatta meg végtagjait, dehiába akart tovább aludni, a kialakult szokásrend,a reggeli fél hatos kelés nem marasztotta az ágy-ban. Felkelt, a reggelit már a teraszon fogyasztot-ta el. Tovább hallgatta a madarak dalát, jóízűenkortyolt a laza kávéból, egy szelet disznósajt akutyáknak, egy neki. Ez így ment mindaddig,amíg a disznósajt el nem fogyott. Azután már csakkenyeret kaptak. Pirítóst, azután már csak a száju-kat nyalogatták az ebek. A békességes csend be-hatolt minden zugba. Ha ez így maradhatna örök-ké. Három házzal odébb elkezdett szólni a zene.Majálist tartottak a fiúk. Kétes küllemű alakok ér-keztek, böhömnagy autókkal. A sok kigyúrt alakláttán olyan érzése támadt, mintha nem is az előb-bi békebeli sziget közepén csücsülne.

Kilenc körül szedelőzködött. Füles kosárba rak-ta az elemózsiát, betette a csomagtartóba a háló-zsákkal együtt, s elindult kocsival a hegyre. Azúton alig volt forgalom. Lehúzta az agg kabrió vá-szontetejét. Élvezte a tavaszi napsütést. Lassabbanhaladt, mint máskor. Beszívta a virágzó repceföldédes illatát. Sárgába, élénk zöldbe, a virágzó fákhófehérbe öltöztek. Hullámzott a dombos táj. Út-közben még beugrott két kistelepülésre, az egyikhelyen megfotózta a majálisozó nosztalgia csapa-tot, azután irány a hegy. A hegyben az öreg pincékvigyázó oltalmában virágoztak a fák. Néha-néhaegy-egy szellőfuvallat megrázta a fők koronás üs-tökét. Olyankor virágzápor hullt az égből. Mint egynagy tavaszi havazás. Millió fehér virágszirom pe-regve szállt a levegőben. A hegyben csak néhányöreggel találkozott. Barátságosan üdvözölték egy-mást, azután mindenki ment a dolgára. Két évti-zeddel ezelőtt ilyenkor tele volt a hegy élettel. Fia-talok, öregek együtt dolgoztak. Most fiatalt elvétvesem lehetett látni. A fák alatt az akkortájt megszo-kott gyerekzsivajnak nyoma sem volt. Körülnézett,akkurátusan kipakolt. A szalonnát a gerendáraakasztotta, mellé egy pár házi kolbászt, a kenyeretaz asztalkendőbe csavarva az öreg konyhaszek-rénybe tette. Még emlékezett rá, hogy a nagymamakászlinak hívta a matuzsálem korú bútordarabot.Kitette az asztalt a pince elé, mellé a székeket. Haerre találna vetődni valaki, hellyel kínálná. Szívé-lyesen, ahogyan illik. Abroszt is terített az asztalra,csipesszel fogatta oda az asztalszélhez, körkörösen.Kitette a felhúzható nagy napernyőt is. Azután vé-gigsétált a hegyen. Mindent szemügyre vett. Oda-fentről csodálatos panoráma tárult elé. Kitört a ta-vasz, nyugtázta örömmel. A szavazófülkék forra-dalma után végre egy kézzelfogható igazi forrada-lom. A természet forradalma. Ez legalább nem ha-zudtolja meg magát – gondolta. Miközben végig-sétált a hegy szalagparcelláján, minden egyes fátmegérintet. Szertartásosan, meditatív mozdulattalés lelkülettel, mint aki az idő megállításán fárado-zik. Beszélni kell hozzájuk, s akkor meghálálják –mondta hajdan nagyapa, miközben ugyanezzel a

mozdulattal tette tenyerét a göcsörtös kérgű fák ol-dalára. Most ő érintgeti a fákat. Amikor nagyapaennyi idős volt, már az unokák szaladgáltak a hegy-ben. A lejtő alján meg vidáman hengergőztek a fű-ben. Az enyhe lejtőn versenyt gurultak, mint a lavi-na. Ám a csontja soha egynek sem tört el. Amikormegszomjaztak, friss vadsóskát szedtek, azt maj-szolták. A víznek nagy volt a becsülete, mert ahegyben csak egy kút volt. Abból ivott ember és ál-lat egyaránt. Vigyáztak is a falubeliek a kút tiszta-ságára. Most műanyagpalackban hozzák az ivóvi-zet, a ciszternába gyűjtött vizet meg öntözésre, per-metezésre használják. Csak gyerek nincs a hegy-ben. Akkora a csend, hogy az már sérti a fület – mé-lázott Gergő, miközben minden egyes szőlőtőkétmegvizsgált. Megnézte a fügebokrot is a pince dé-li fala előtt. Szépen hajtott, sőt már levelesedett. Pe-dig nagy fagy volt a télen. A fügebokor karvastag-ságú ágai azonban átvészelték a telet.

Már jócskán delelőn járt a nap, amikor a sara-bolást abbahagyta és asztalhoz ült. Épp falatoznikezdett, amikor a szomszéd ráköszöntött. Hangta-lanul bukkant elő a zsúpfedeles pince mögül. Lát-tam az autót, gondoltam átjövök – köszönt illedel-mesen Pista szomszéd. Láttam, hogy ebédhez terít.Hoztam egy kis újhagymát. Meg egy kis sonkát,kenyeret. Látom a szalonna már az asztalon, mega kolbász is. Ezt kóstolja meg, ezt a kenyeret! A lá-nyom sütötte. Forradalmian finom. Azzal elővett atarisznyából egy fél vekni kenyeret.

Erre a szóra elmosolyodott Gábor. Már ez iskezdi. Nem elég a politikus, aki a szavazófülkékforradalmáról szónokolt. Csak a kikapaszkodásforradalmára kell várni. Mindig, minden ciklus-ban. A szomszéd észrevette a grimaszt az arcán.Szóvá is tette. Amikor elmondta, hogy e szó hal-latán miért mosolyodott el, akkor a hegyi szom-széd is fintorgott. Hogy a cinikus észrevétel miatt,vagy mert ő is ugyanúgy érzett, azt nem lehetetttudni. Mostanság jobb az óvatosság. Nem lehettudni, kiben mi lakozik, s ha rosszul szólsz, önér-zetében sérted meg, s vége a jó szomszédságnakörökre. Mit szól a természet tavaszforradalmáhozszomszéd? – kérdezte Istvántól.

Mit szólnék? Ami menetrend szerint érkezik,az nem forradalom. Ami úgy jön, mint derült ég-ből a villámcsapás, az igen! Az a forradalom!Koccintottak, ittak egy kortyot az illatos hegyiborból. Gábor megdicsérte a finom házi kenyeret,meghallgatta az újonnan beüzemelt házi kemencetörténetét – mert a lánya a szomszédnak egy ilyenkemencében sütötte a kenyeret. Kovásszal kelesz-tette, még egy kis finom hamu is maradt a kenyéralján. Épp úgy, mint gyerekkorukban, amikor egyálló hétig ették a házi sütésű kenyeret. Nem is ka-pott gyomorfekélyt senki a faluban.

A gyerekek nem jönnek ki a hegybe? – tuda-kolta. Nem, mert kirándulni mentek Baranyába –mondta büszkén István szomszéd. Kihasználták ajó időt – válaszolta szűkszavúan. Ezzel is jelez-vén, hogy kimerítették ezt a témát. Ebéd utánmindketten mentek a dolgukra. Estefelé azutánbekukkantott kalapos Jani is, akit csak hegyi kov-bolynak csúfoltak a helyiek, mert télen-nyáronugyanabban a bőrkalapban járt. Piríthatnánk egy

Virághavazás kis szalonnát! – javallotta. Pirítani éppen piríthat-nánk, mondta Gábor, majd huncutkodva csak ki-bökte. Pirítanánk, de pálinkád van-e hozzá egyko-mám? Mert tudod-e, hogy a zsírt szét lehet az al-kohollal csapatni? – tudakolta. Éppenséggel akad.Milyent innának az urak? Körtét vagy törköly? –azzal két kis üveget tett az asztalra Jani.

A három férfi akkurátusan tüzet gyújtott a kör-alakban kirakott szabadtéri bográcsozóban, s apattogó tűz mellett nyársra húzták az beirdalt sza-lonnákat. A behasított szalonnaközökbe hagyma-karikákat tűztek fel, s gyakorlott mozdulattal for-gatták a nyárson. A sercegő zsírt kenyérre csepeg-tették, majd amikor üvegesre pirult, vágódeszkáratették, s bicskával vágták az illatos szalonnát. Akés hegyére tűzött falatkákat akkurátusan fo-gyasztották el. Az átpárolódott hagyma zamatafenséges volt. Nézték a csillagokat. Egy repülő-gép távoli búgása visszhangzott tompán. Motorosgép – mondta a hegyi kovboly. S ha ő mondja, bi-zonyosan úgy is van. A három férfi a tűz mellettháromféle képen emlékezett. Virágillatú tava-szokról, széna- és gyümölcsillatú nyarakról, mustízű őszökről, bor ízű telektől őszült a gondolat.Éjfél felé kifogytak az emlékekből. Jani összeko-torta a parazsat, felélesztette a tüzet. Néhány izzóhasáb szikrákat szórt, a szikrák felrúgtattak egé-szen az égig, s bevilágították az égi kerteket, he-gyi legelőket, horhosokat. A három férfi némánbámulta a tüzet. Volt ebben a tűzbe nézésben va-lami időtlen, történelmi korokat, sorsfordulókattúlélő, átívelő és összekötő végtelen békesség. Atermészeti népek bámulhattak így a tűzbe. A pale-olitkor embere vélhetően ugyanígy tűnődött. Ez-zel a csendes időutazásféle semmibe bámulássalöregítették a hegyi éjszakát. Ha a hegy regélnitudna… Ha az idő… Talán egyszer felfedez a tu-domány egy olyan technológiát, amivel a térbenelraktározódott energiahullámok előhívhatók,képpé alakíthatók lesznek. Akkor aztán mind le-lepleződik a sok történelemhamisító – gondoltaGábor, miközben a csillagok „visszhangozták” aföldi szikrák pattogását. Csillogott az égi tükör amilliárdnyi csillagfényben.

A férfiak a feléledt tűz mellett még politizál-tak egy keveset, azután éjfél körül szedelőzköd-tek. Amikor felkeltek a tűz mellől, olyanok vol-tak, mint a háromkirályok. Izzott az arcuk. Tava-szi háromkirályok – mosolyodott el Gábor. Deezt a mosolyt már nem láthatták a szomszédok.Akkorra már ki-ki saját présháza vackára szen-deredett, mert ezen a hétvégén a három öreg kinnaludt a hegyen. A présház oltalmában századosgerendák őrizték álmukat.

Háromkirályok tavaszforradalma – gondoltaGábor, miközben bevitte a boronafalú présházbaa három műanyag széket és az asztalt. Mert mitlehet tudni? A hegyben sok ismeretlen csatangolmostanában. Az öreg Jani mélyen aludt. Álmá-ban a bajor hegyekben járt. Épp úgy, mint negy-venötben, amikor katona volt. De senki nem lőttrá, s nem dörögtek az ágyúk sem. Békességes ál-mát aludta az idő. A múló idő jövőt álmodott eb-be az elvadult jelenbe.

Jani vasárnap nyolcig elaludt. Amikor fölkelt,legelőször kinézett a parányi ablakon. A reggeliszélben virágszirmot havaztak a fák. Virághavazás.

–bodorkós–

VASVÁRI ÚJSÁG10 2010. május 10.

A tavasz általában a zeneiskolák számá-ra a szakmai versenyek, fesztiválok idősza-ka. A korábbi évekhez hasonlóan, a vasváriVárosi Zeneiskola diákjai idén is számosmegmérettetésen vettek, vesznek részt. Bára térség egyik meghatározó és nagy múltúzenei versenye, a szombathelyi szervezésűSistrum Regionális Zenei Verseny idénanyagi források híján nem került megrende-zésre, így is bőven jutott feladat az iskoladiákjainak.

Regionális furulyaverseny Fertődön

Február 24-én a fertődi Joseph HaydnZeneiskola AMI rendezte meg a regionálisfurulyaversenyt, melyen 48 egyéni verseny-ző és 9 kamaraegyüttes vett részt. A meg-mérettetés gyönyörű környezetben, a fertő-di Esterházy-kastélyban zajlott. A vasvári

Zeneiskola öt produkcióval érkezett, ésszép sikerekkel távozott. Az eredmények:

– Kérges Dorottya nívó-díj, tanárai:Kérges Albert, Kiss Barna Gábor

– Palatin Cintia arany fokozat, tanára:Dévay Géza

– Vasvári Régizene Együttes ezüst fo-kozat, tanáruk: Dévay Géza

– Glavánovics Martin bronz fokozat ta-nára: Dévay Géza

– Szecsődi Bence bronz fokozat, tanára:Dévay Géza

A kiváló szervezésért külön dícséret ille-ti a regionális furulyaverseny házigazdáját,Bertha János furulyatanárt, a Joseph HaydnZeneiskola AMI igazgatóját. Reméljük,hogy ezzel a színvonalas versennyel a jövő-ben is sikerül majd a térség furulyás növen-dékeit, tanárait találkozásra, szakmai ta-pasztalatcserére biztatni.

VII. Országos Czidra LászlóFurulyaverseny

Az Oktatási Minisztérium hároméventeszervezi meg az Országos Czidra László

Furulyaversenyt. A szakmai vetélkedő több-lépcsős, idén az ország hét települése (Bu-dapest, Szeged, Nyíregyháza, Szentendre,Miskolc, Pécs és Győr) adott otthont a terü-leti válogatóknak közel 500 résztvevővel.

Diákjaink a győri fordulóban voltak érin-tettek, ugyanis ez a város szervezte a Győr-Moson-Sopron, Veszprém valamint Vas me-gyei zeneiskolák tanulóinak selejtezőjét,melyre március másodikán került sor.

A budapesti döntőbe jutottak névsorátcsak az összes területi forduló lezárta utántették közzé a szervezők. A versenybizott-ság és az Oktatási Hivatal a döntőbe jutásalsó ponthatárát végül 46 pontban határoztameg. Ez a hír nagy örömet jelentett szá-munkra, ugyanis azt jelentette, hogy KérgesDorottya 53 ponttal, korcsoportjában a har-madik legjobb eredménnyel ott lehet a má-

jusi országos döntőn. Dorottya budapestiszereplésére május 7-én került sor. (Lapzár-takor kaptuk a hírt, hogy Dorottya korcso-portjában első helyezett lett. Gratulálunk! Aszerk.)

Sümeg–Vasvár baráti találkozóés hangverseny

Április 13-án a sümegi Zeneiskola meg-hívására iskolánk a Veszprém megyei tele-pülésre látogatott, ahol a két iskola közöshangversenyt adott. A vasváriak települé-sünk legújabb, „Szeretettel vár Vasvár” cí-mű kiadványával és a Városi Kórus CD-jé-

vel kedveskedtek a házigazdáknak. A szín-vonalas koncertet követően a találkozót egykis szakmai és baráti beszélgetés zárta.

Nem kellett sokat várni a viszontlátoga-tásra sem. A két intézmény két nap múlva,április 15-én Vasváron folytatta egy közöshangversennyel. Persze a sümegiek sem ér-

keztek üres kézzel, Monostori István igaz-gató egy üveg jó kis sümegi vörösborral ésa két nappal ezelőtti közös koncert DVDváltozatával lepett meg minket. A vasváriprogram is kiváló hangulatban és magasszínvonalon zajlott. Megállapodtunk, hogyezt a baráti és hasznos szakmai együttmű-ködést a következő években is folytatjuk.

Újkori Középiskolás Helikoni ÜnnepségKeszthelyen

A Helikon a dunántúli középiskolás kor-osztály nagy hagyományokkal rendelkező,kétévente megrendezésre kerülő keszthelyikulturális seregszemléje, ahol a diákok 18művészeti kategóriában, szakértő zsűri előttmérik össze tudásukat.

Idén erre a rendezvénysorozatra április22–24. között került sor, közel 4000 részt-vevővel. Középiskolás korú diákjaink – Ba-ranyai Anna, Drimmer Márton, GerencsérFruzsina és Tóth Réka – valamennyien zon-goristák, valamint az Orff Ütősegyüttes –természetesen a komolyzenei kategóriábanszerepeltek. A közel kétszáz produkciót ran-gos zsűri értékelte. Tagjai: Matúz István ze-neszerző-fuvolaművész, Kossuth-díjas,Liszt-díjas, Doppler-díjas, Érdemes mű-vész; Balázs Árpád zeneszerző, Erkel-díjas,Érdemes művész, a Magyar Örökség-díj tu-lajdonosa; Kovács Kálmánné a FővárosiPedagógiai Intézet nyugalmazott vezetőszaktanácsadója; Kertész Lajos zongoramű-vész, nyugalmazott egyetemi és főiskolaitanár.

Diákjaink a nívós mezőnyben kiválóanszerepeltek. Eredményeink:

• Drimmer Márton zongora – ezüst mi-nősítés, tanára: Janzsóné F. Ilona

• Baranyai Anna zongora – bronz minő-sítés, tanára: Janzsóné F. Ilona

• Tóth Réka zongora – bronz minősítés,tanára: Farkas Anikó

• Orff Ütősegyüttes – bronz minősítés,tanáruk: Szabó Zoltán

A Vasvári Zeneiskola szakmai sikerei

VASVÁRI ÚJSÁG 112010. május 10.

Magyar Művészetoktatás napja

Vas megyei művészeti iskolái április 28-án a magyar művészetoktatás napját ünne-pelték a megyeszékhelyen, a Bartók Terem-ben és a Szombathelyi Képtárban, csatla-kozva az évről évre ismétlődő országosprogramhoz.

A művészetoktatás megünneplését 2001-ben kezdeményezte Nemes László, a Ma-gyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szö-vetségének alapítója, tiszteletbeli elnöke.2002-től minden év áprilisában megrende-zik ezt a napot, hogy felhívják a figyelmet aművészeti oktatás eredményeire, a gyere-kek személyiségfejlődésében betöltött sze-repére, érzelmi világuk gazdagodására.

A Vas Megyei Zeneiskolák és MűvészetiIskolák Találkozóját Kovács Ferenc megyeielnök köszöntötte Kodály Zoltán szavaitidézve: „Minden generációnak újra és újrameg kell szerezni a mi nemzeti kultúránkat,s mellette más népek nemzeti kultúráját is.”Arról is beszélt, hogy a rendszerváltás utánúj dimenzióba került a művészetoktatás, ám2002-től háttérbe szorult, kényszerpályára

kerültek az intézmények, de a fenntartó ön-kormányzatok is. Reményét fejezte ki, hogya jövőben a művészetoktatás nagyobb hang-súlyt kaphat, és ezt Alexa Károly irodalom-történész gondolatával is megerősítette:„Nekünk Európában úgy kell tudni megélnia magyarságunkat, hogy elhiggyük: nemcsak a világ alakít minket, de mi is tudjukalakítani a világot.”

A Bartók Teremben egész Vas megyébőlgyülekeztek az ünneplőruhás gyerekek éstanárok. Közreműködő iskolák voltak: aszombathelyi Bartók Béla zeneiskola, a já-nosházi Batthyány Lajos ÁMK Zeneiskolá-ja, a répcelaki Móra Ferenc Általános Isko-la és AMI, a vasvári Városi Zeneiskola, acsepregi Dr. Csepregi Horváth János KIKIZeneiskolája, a Kölcsey Utcai Általános Is-kola és AMI, a Körmendi Zeneiskola, aszombathelyi Dr. Pesovár Ernő AlapfokúMűvészetoktatási Intézmény.

A vasvári színeket Kérges Dorottya furu-lyás növendékünk képviselte, aki a május 7-én esedékes országos furulyaverseny anya-gát adta elő, amolyan főpróba gyanánt. Do-rottya előadása elnyerte a közönség tetszé-sét, háromszor is visszatapsolták. Reméljükaz országos verseny zsűrije is osztja majd aszombathelyi közönség véleményét.

Szabó Zoltán

Testvérvárosi szomszédolásA város vendégei voltak – egy fergete-

ges előadás erejéig – a ceglédi Patkós Ir-ma Színház és Művészeti Iskola végzettszínészei és hallgatói.

Az idén kegyes volt hozzánk az időjárás,hiszen a Majálison csodálatos napsütés vár-ta a fürdőzni, szórakozni vágyókat. A Szent-kút fürdő alkalmi színpadán elsőként a pe-tőmihályfai színjátszók nevettették meg aközönséget egy vásári komédiával, majd azáltalános iskola színjátszói léptek porondraSüle Erika és Kovácsné Németh Edit tanító-nők irányításával. Ezt követte az alig né-hány hónapja alakult kötélugró csoport,Giczy Katalin vezetésével. S hogy felhívjáka közönség figyelmét a rendszeres testedzésszükségességére, egy rövid aerobic bemuta-tót tartottak a Novák Kati vezette csoportleány és asszony tagjai. A színpadra fellép-tek még az Akvamarin tánccsoport tagjaiKokas Andrea vezényletével. Zenélt a Pepi-to Jam és a Slinky zenekar. Kapornaki Júliaszórakoztatta a közönséget meséjével,Adorján Liza és Kövesdi Martin szombat-helyi táncospár pedig standard és latin-ame-rikai tánbemutatójukkal.

Üde színfolt volt az idei majálison a ceg-lédi csapat műsora. A testvérváros PatkósIrma Színházának és Művészeti Iskolájánakvégzett színészei és hallgatói műsorukbannépszerű operett dallamok és Neoton sláge-rek csendültek fel. A csoport közel egy órá-ra elfeledtette velünk napi gondjainkat, ba-jainkat. Nem lehetett nem odafigyelni rájuk.A színészek hangja, pajkos, zenés játékavastapsra késztette a közönséget.

Andó László igazgató úrral beszélgetvemegtudtam, hogy éppen jubilált az intéz-mény, tíz évet tudhatnak maguk mögött. Je-

lenleg színész és táncos képzés folyik isko-lájukban, mely jelenleg 5 osztállyal műkö-dik. A színház társulata és növendékei nem-csak a településük lakóit örvendeztetik meg

műsoraikkal, hanem rendsze-resen fellépnek a környéken(Albertirsa, Ceglédbercel,Csemő, Jászkarajenő, Kőrös-tetétlen, Nagykáta, Soltvad-kert, Tápiószentmárton). Re-pertoárjukban különbözőműfajú darabok szerepelnek,mint pl. a Kelemen Kőmű-ves, Fejedelem rockballadák,vagy Moliére-től A fösvényés a Káin és Ábel színmű, aHegedűs a háztetőn, irodalmiösszeállítások, operettek,

táncszínházi és kabaré összeállítások...Most készülnek a Padlás bemutatóra.

A csoport mellett vendégünk volt mégCeglédről Takács László alpolgármester ésGyöre Anett képviselőnő.

Reméljük, nemsokára ismét láthatjuk aceglédi színészeket Városunkban! – bú-csúztam el igazgató úrtól, s gratuláltamTrencsák Hajnalka színésznőnek és társai-nak a gyönyörű hangjukhoz, ígéretes játé-kukhoz.

Sejberné Szabó Mariann

Kiállítás megnyitóMájus 13-án 16 órakor kiállítás nyíl-

lik Karner Zoltán fotóiból BÉKA-PERSPEKTIVA címmel (50 fénykép-felvétel Vasvárról). Szeretettel várunkmindenkit a Nagy Gáspár KulturálisKözpontba!

GálaműsorA Vasvári Gyermekekért Alapít-

vány szeretettel várja régi és új kö-zönségét a hagyományos gálaműsorá-ra május 21-én, pénteken 17 órára azáltalános iskola aulájába.

VASVÁRI ÚJSÁG12 2010. május 10.

Április 7-9 között Budapesten rendez-ték meg az OSZTV-t. Ezen a kőszegiKohl Katalin, a vasvári Béri BaloghÁdám Ginázium Posta és BankforgalmiSzakközépiskola 13. évfolyamos postaiügyintéző szakos tanulója 6. helyezés értel. A sikeres diákkal az iskolaválasztásrólés a jövő, a szakma lehetőségeiről beszél-gettünk a tanárokkal, sági Zoltánné Zsó-kával, aki ifjúságvédelmi felelős és azosztályfőnöki munkaközösség vezetője ésSzeidel Julianna szaktanárral és osztály-főnökkel. Így négyesben amolyan szelle-mi „pókerba” kezdünk. Amilyen nehezenindul beszélgetésünk Katalin visszafo-gottsága miatt, végül a számítástechnikaiszaktanteremben olyan oldott hangnem-ben beszélgetünk, hogy észre sem vesz-szük, az idő jócskán elrohant.

– Kőszegikéntvasvári középis-kolát választottál.Ez mennyire ne-hezítette meg aziskolai tanulmá-nyaidat?

– Az első 3 év-ben kollégistakéntitt éltem Vasvá-ron, amikor azmegszűnt, akkor

kijáróként kellett a napi penzumot teljesíte-ni. Tágabb értelemben azt hiszem, hogy akollégium hiánya sok diák számára nem te-szi lehetővé, hogy ezt a vasvári szakiskolátválassza. Én a sulit a bankforgalmi szak mi-att választottam. Ez a számításom nem jöttbe, mivel nem indult ilyen szak, ezért vá-lasztottam a postai ügyintéző szakot, amitnem bántam meg.

– Milyen szisztémában tanultok?– Egyedi szak a postai ügyintézői, ahol a

tanév során 9 hetet kell gyakorlattal eltölte-ni. Én Sopronban a 4-es postán és Oladon a6-os számú postán teljesítettem gyakorlatot.Ezek a postafiókok gyakorlatilag tanposták– mondja a szaktanár – Sági Zoltánné Zsó-ka, aki 1979 óta tanít az iskolában műszakitanárként, s kérdésemre elmondja, hogy el-ső körben közlekedési mérnök, másodikkörben pedig műszaki tanári végzettséget isszerzett. Igazán a távközlés területéről ke-rült Vasvárra, s azt is bevallja, hogy nagyonmegszerette az iskolát. Amikor megkérde-zem, hogy ennyiféle diplomával a zsebébennem akart-e innen feljebb avanzsálni, kifej-ti, hogy bizony nem szeretne semmilyenszinten feljebb kerülni, mert az a lépése agyerekek mellől eltávolítaná.

– E kis kitérő után visszakanyarodunkKatalinhoz. Mekkora a kontraszt az elméle-ti és a gyakorlati képzés, teljesítés között?

– A gyakorlat sokkal könnyebb, mint azelmélet – vág mindennek a közepébe Katalin– , s ezt ki is fejti. Ennek az oka igen kézen-fekvő – mondja. A számítógép azonnal kiírmindent, s így a dolgozók is direktben, azon-nal kontrollálhatják a munkánkat. Egykettő-re kiderül, mit csináltam jól, és mit nem.

– Most, amikor országos hatodik helye-zettként mondhatnám szakmai favorit lettél,érkezett-e csábítás, szakmai, munkahelyimegkeresés?

– Eddig még nem érkezett ilyen megke-resés, de a motivációs levél írása ezután kö-vetkezik.

– Szeidel Julianna – szaktanár és osz-tályfőnök és a szakmai munkaközösség ve-zetője is bekapcsolódik beszélgetésünkbe.Mint az iskola egykori tanítványa és hajda-ni OSZT-vés versenyzője ugyancsak jól is-meri ezt a „terepet”. Azt is elárulja, hogy a19 diáknak szakmai tanulmányi szerződéstkínál fel a Posta egy évre. Ösztöndíjat kap-nak, a gyakorlati utazásnál a posta 100%-ban fizeti és a gyakorlat idejére ingyenesszállást, étkezési utalványt és munkaruhát isbiztosít. Ha ezt mai áron összeadjuk, akkorez bizony nem kevés. Ezért cserébe „csak”annyit várnak el, hogy tisztességesen tanul-janak és dolgozzanak, és gyakorlatilagmunkaerő palántaként kezel valamennyipostai ügyintéző tanulót. A képzés végénpedig felajánlották a gyerekeknek, hogy ír-janak motivációs levelet. Ebben kifejthetik,mi tetszik a postai munkában, mi nem, ésmilyen területen szeretnének dolgozni. Rá-adásul ez ritkaság és a középiskolai képzés-nél nem is támogatják a más területeken ta-nulókat. Plusz szakmai tréningeket is szer-vezetek részükre. Egy szabályos karriermo-dellt építenek így fel előttük. Zsóka méghozzáteszi:– a szakma csavarja őket, hajtja,ahogyan a hétköznapokban is történik ez,de megéri hajtani. Erre a szakra 19-en jár-nak, de a túljelentkezés miatt lehet válogat-ni, ugyanis a Posta maximum 20 diákkalköt tanulmányi szerződést.

– Katalin, te nyolcadikosként mennyitláttál ebből a karrierlehetőségből?

– Mielőtt pályát választottam, annyit lát-tam a postából, amennyit általában minden-

ki. Bementem a postahivatalba, ott feladtama levelet, amit lepecsételtek, amiről már tu-dom, hogy szakmai szempontból nem pe-csételés, hanem bélyegzés.

– Milyen a szakmai presztízse ennek aszaknak?

– Sajnos lenézik, mert a kézbesítővelazonosítják. Ám ez engem egy csöppetsem érdekel. Egyébként a felelősség részétnem, csak a sorbaállást látják, s ezért lettellenszenves a postai munka mint szakte-vékenység. Ugyanis látható, hogy ezzelpárhuzamosan a világ is megváltozott, fel-gyorsult, eldurvult, elidegenedett, vele azemberek is.

– Kanyarodjunk vissza a versenyhez!Gondolom ez is felmenő rendszerű, akáregy sportversenynek, ennek is van előselej-tezője. Jól sejtem?

– Gyakorlatilag így is fogalmazhatunk.Maga a verseny február 10-én az iskolábanaz elődöntővel vette kezdetét, központilagösszeállított 180 perces írásbeli anyaggal.Ez alapján hívták be az első 10 tanulót azországos döntőbe. Tavaly és előtte még 15-20 tanulót hívtak be, de a pénztelenség odavezetett, hogy a létszámot leszűkítették.Ha 15 tanulót hívnak be írásbeli eredmé-nyeik alapján, akkor a döntőben Katalinmellett még 3 vasvári postaforgalmista isdöntőbe jut. Nagyon szoros, kiélezett volta verseny. Akik nem jutottak be a 10-es„mezőnybe”, ők is 70% fölött teljesítettékezt az írásbelit.

– Kata 78%-kal jutott be, s akiknek eznem sikerült, azok is csak 1-1 ponttal csúsz-tak le – veti közbe Szeidel tanárnő büszkén.

– Katalin, milyen menetrend szerint zaj-lott ez a verseny?

– Az országos versenyen csütörtököndélelőtt gyakorlati vizsga zajlott ügyféllel, sösszetett szituációs feladatokat kellett meg-oldani, majd délután következett a szóbeli.Ezen egyfelől a posta jelenlegi és jövőbeliszolgáltatásaihoz kapcsolódó kérdéskörrekellett „megfelelni”. A jövő? A posta priva-tizációja, ehhez a tárgyi tudás, a kreativitás,s az izgalom is hozzáadódott. Ennek akomplex 10 perces megfeleltetésnek a „szi-tuációjában” tetszőlegesen kellett mindeztelőadni. Magának a versenynek a hangulatavidám volt, hála a zsűritagoknak, akik pró-bálták oldani ezt a tapintható feszültséget.Szerencsére a zsűri nem a hagyományoscsak nézlek és bámulnak típusú emberekbőlállt. Ez nagyban segítette a sikeres szerep-lést és hozzájárult a jó teljesítmény elérésé-hez is. A 10-es csoport nagyon összetartott,mindent megbeszéltünk a verseny idejealatt és interneten folyamatosan tartjuk akapcsolatot. Azóta már voltunk Debrecen-ben is egy versenyen, az ottani szakközépis-kola az 50 éves fennállása alkalmából 20

Hatodik helyezés az OSZTV-nBeszélgetés Kohl Katalin végzős diákkal és tanáraival

VASVÁRI ÚJSÁG 132010. május 10.

fordulós internetes versenyt szervezett, s el-sők között jutottunk be. Ebben az itteni vas-vári osztály is segítette ezt a 4 fős sikercsa-patot. Ez valódi, a kor követelményeinekmegfelelő team-munkát igényelt.

– Milyen megízlelni a sikert, s mi volt aversennyel a célod? – faggatom Katalint,aki beszélgetésünk során először mosolyo-dik el.

– Jó érzés – mondja lakonikus rövidség-gel. Amúgy a gyakorlatban imádom a kisö-regeket – mondja mosolyogva – mert olyantiszták, törékenyek, amikor bejönnek a pos-tára és ötször kell nekik valamit elmondani.Nagyon csípem őket. Olyan szeretnivalók.

A sikeres szerepléssel az volt a fő cé-lom, hogy mentességet érjek el a vizsgákalól. Vagyis én már csak bejárok az iskolá-ba, míg a többieknek írásbelire, szóbelire,gyakorlatira is készülniük kell. A jövő hé-ten gyakorlat Szombathelyen az oladi 6-osszámú postán, azután vége az 5. évnek, ésbúcsú az iskolától. Búcsú- ismétli Katalinkissé elmerengve – majd csak kiböki,küzdve az érzelmeivel: a társaim nagyonhiányoznak majd. És a tanárok is. Még egyiskolai osztálykirándulás van hátra És ott-hon is nagyon örültek ennek a szakmai si-kernek.

– Ez azért jó érzés – kapcsolódik be a be-szélgetés stafétájába Zsóka tanárnő –, mertigaz a mondás: a tudás az egyetlen érték,ami a tiéd, és nem kerül pénzbe. Egyébkénta tanulóknak a társadalom sem sugallja,hogy légy okos, mert ez sokaknak nem ér-deke a mai kiszorítósdi, elembertelenítettvilágban ez sajnos nem számít értéknek. Vi-szont Budapesten csodálatos volt látni,hogy mindenki a sikerért hajtott, jó volttestközelből érzékelni az igényességet éslátni, hogy ez szárnyakat ad a fiataloknak.Ez presztízs értékű visszajelzés. Ilyenkorérzi mindkét fél, hogy nem volt hiábavaló aközös munka. Látni kel, hogy ez nem apénzről szól – mondja Zsóka zárszóként.

– Nekünk meg arra kell törekednünk –veti közbe az OSZTV-n 6. helyezett Katalinfiatalos lendülettel –, hogy a rossz szemlé-let ellenkezőjére fordítsuk. Amikor ez sike-rül, az közös siker és nagyon jó érzés.

Az OSZTV-n 6. helyezett Katalintól ésfelkészítő tanáraitól megtudom, hogy az is-kola, mivel tagja a Vasi TISZK-nek, április19-én hétfőn meghívást kapott a TÁMOPMérföldkő nevet viselő protokolláris ren-dezvényre Szombathelyre, ahol megkö-szönték sikerers mnkákukat. A vasi díjáta-dási ceremóniát a Hotel Pelikánban rendez-ték meg, ahol Kohl Katalin ott vehette át a„Vas Megye Büszkesége” címet és egy elis-merő oklevélben az iskola, a felkészítő ta-nárok munkáját is megköszönték. Az ün-nepségen Kovács Vince elnök képviselte aVas Megyei Kereskedelmi és Ipari Kama-rát, és köszönetet mondott a megyei köz-gyűlés elnöke Kovács Ferenc és Pintér Ró-bert szakmai vezető is.

– Bodorkós –

Nagy Gáspár túraA Vasvári Természetjáró Sport Egyesület

hagyományteremtő jelleggel május 1-jénNagy Gáspár emléktúrát szervezett. A Kos-suth díjas költő születésnapjához, május 4-éhez legközelebb eső szombaton ezentúlévente várja a túrázni és a költő előtt tiszte-legni vágyókat.

Az első országosan meghirdetett túrát60-an teljesítették és a vendégek Magyaror-szág különböző tájairól érkeztek (Zalából,Várpalotáról, Budapestről). Vas megyébőlszombathelyi vendégeink voltak. A túrárólsajnos éppen a helybéliek hiányoztak.

A 25 és 50 km-es távok közül a többségaz előbbit teljesítette. Az útvonal Vasvárról,a Nagy Gáspár Kulturális Központ elől in-dult és a Katonák útja, Oszkó, Kozmafa,Sárvölgy érintésével érkezett a nagyilaji te-metőhöz, a költő sírjához, ahol a túrázókkoszorúval és mécsessel emlékeztek és fejethajtottak a szülőföldjéhez mindig hűséges,nagyszerű költőre. Az 50 km-es táv teljesí-tői folytatták útjukat Bérbaltavárra a szülő-házhoz, és a Csehi-hegy érintésével érkez-tek vissza a vasvári fürdőhöz.

A nagytilaji közösségi házban polgár-mester úr és segítői közreműködésével ven-dégül láttuk a túrázókat, a beszélgetések so-rán ismerhették meg Nagy Gáspár költésze-tét, és az ő egyszerű de nagy értékű szemé-lyiségét.

Vasvár Város Önkormányzatának támo-gatásával minden túrázónak emléklapot ésegy Nagy Gáspárt ábrázoló kitűzőt adtunkát. A túrán résztvevőket autóbusszal vissza-szállítottuk Vasvárra, a majálison folytattákaz élvezetek begyűjtését, megnézték a kul-turális programokat és fogyasztottak a tűz-oltók remekbeszabott pincepörköltjéből.

A résztvevők egyöntetű véleménye volt,hogy jövőre is találkozunk, és mindenki hozmagával legalább még egy embert, de a köl-tő családjához tartozó katonafiú egy egészszakaszt ígért.

Mi pedig, az egyesület tagjai örömmelteszünk eleget kötelezettségünknek, hogytérségünkben a kulturális értékek közülnemcsak a sportkultúrát, de irodalmit isközvetíthetünk az érdeklődőknek.

Vasvári Természetjáró Sport Egyesület

AKCIÓ!Ne titkolja éveit!Május hónapban

KORKEDVEZMÉNYESSZEMÜVEGVÁSÁR

a templom melletti

OPTIKÁBAN.Egyes szemüveglencsék,Polaroid napszemüvegek

akciós áron kaphatók!

Nyitva tartás: H–P: 8.30–16.00Szombaton 8.30–11.00

Szijártó OrsolyaVasvár, Bartók B. u. 2. Tel.: 94/370-920

„Szeretet-lélekből fakad, már anyja méhében érzi a magzat, ha áhítják, ha szeretik.” (Máté Imre)Gyermek-Áldás Sasvári-Szabó Erzsébet bába előadása az emberi lét szakrá-lis világáról május 27-én, csütörtökön 18 órakor a Zarándok szállás közössé-gi termében (Vasvár, Bartók B. u.). Az előadás ingyenes.

VASVÁRI ÚJSÁG14 2010. május 10.

Tavaszköszöntés a HegyhátonHarmadik éve, hogy a Nyugat-magyaror-

szági Egyetem Savaria Egyetemi Központjá-nak művelődésszervező, majd andragógiaszakos hallgatói a vasvári Nagy Gáspár Kul-turális Központ igazgatójának felkérésérejárják a Vasi Hegyhát falvait, önkéntes kö-zösségfejlesztő gyakorlatokon vesznek részt.Bekopogtatnak a házakba, érdeklődnek azottaniak gondjairól, örömeiről, beszélgetneka boltokban és a helyi intézményekben. A te-repgyakorlatok befejezésekor javaslatokattesznek, miként képzelik a falvak fejlődését,az ottani élet minőségének javítását.

A kapcsolat ezzel soha nem fejeződik be.Visszajárnak, s közösségteremtő programo-kat tartanak. Csehimindszenten már meg-szervezték a Főiskolások Hetét, melynek ke-retében rendhagyó irodalomórákat, dráma-pedagógiai és sport-foglalkozásokat tartottakaz általános iskolában, játékos délutánt azóvodában, író-olvasó találkozót a nyugdíja-sok otthonában, színdarabot mutattak be aművelődési házban. Tették és teszik mindezttanárukkal együttműködve a szabadidejük-ben. Jó szándékkal, segítőkészen és kellőtisztelettel készülnek leendő hivatásukra.

A hallgatók köre évről-évre változik, de aközös munka nem szakad meg.

Az idén tavaszváró mesejátékot írtak ésadtak elő áprilisban két hegyháti faluban. Acsehimindszenti óvodában már érkezésükpillanatában játszani kezdtek a gyerekekkel.Egyszer csak jégkirálynővé, hóemberré, hó-felhővé változtak, virágnak, bohócnak, ko-boldnak öltöztek, s elkezdődött a játék aszínházteremmé alakuló foglalkoztató te-remben. Ekkorra már ismerték a gyermekekneveit. A varázslat egy csöpp közösség min-dennapjai közepette született meg. Nem a„kicsik” kerekedtek fel, hanem a „nagyok”érkeztek hozzájuk vendégségbe. Miután Ki-kelet, a tavasztündér legyőzte téli társát, Hó-csillagot, kedves műsorral köszöntötték. Per-sze a tavasz nem érkezett volna el, ha őknem segítenek elfújni a hófelhőt, nem tán-colnak át a befagyott tavon, nem olvasztjákfel dalukkal a Hó Nyanya átkára megder-medt virágokat, nem építenek saját testükbőlhidat a hóember varázsolta szakadékon.

Megtanulhatták, hogy a jó nem pottyan csakúgy az ölükbe, hogy cselekedni, küzdeni kellérte. Megtapasztalhatták, hogy miközben arosszat legyőzik, maguk egy kicsit jobbá vál-nak, s hogy a gonosz is megváltozhat, hiszenszépséges virággá öltözött minden, a jó időbeköszöntét egy ideig akadályozó szereplő.A jó ott lakozik mindenkiben, csak talán va-lami gonosz varázslat tesz időnként mássábennünket.

A Kikelet néhány nap múlva Petőmihály-fára is megérkezett. Karon ülők, szülők ésnagyszülők várták s a Győrvárról érkezett ál-

talános iskolások. Zsúfolá-sig megtelt a művelődésiház. Mindazt megélték,amit a csehimindszentiek.Részt vettek a tavasz és atél utolsó párbajában is.Az az évszak győzött,amelyiknek tündéréveltöbben táncoltak a helyiek.Hócsillagnak is akadt pár-ja, de Kikelettel szintemindenki együtt perdült-fordult.

Az egyik szereplő, An-di bohóc egy dobozba

gyűjtötte a nézők tapsát, s a játék végén ki-nyitotta annak mesebeli fedelét. Zúgott avastaps. Minden résztvevő ünnepelhette asaját sikerét, hiszen az ő közreműködésévelszületett meg az idei évben a tavasz., min-denki főszereplő volt.

Ekkor már virágoztak a bokrok a hegyol-dalon, nyíltak a gyöngyvirágok a kertekben,de minden jelenlévő tudta, hogy ami a ter-mészetben lezajlik, annak a szívekben ismeg kell történnie, a múló évszakot érdemesméltó módon búcsúztatni, az eljövendőt há-lával köszönteni, a megújulást ünneppel em-lékezetessé tenni.

Ezután az iménti nézők érkeztek a szín-padra, az egyetemisták a nézőtéren foglaltakhelyet. A vasvári Béri Balogh Ádám Általá-nos Iskola diákjai rendkívül színvonalas, vi-dám műsorral, furulyaszóval, versekkel, da-lokkal, köszöntötték a tavaszt, örömükbennépviseletbe öltözve ropták a táncot.

Ezt követően ismét átadták néhányan aszéküket azoknak, akiknek csak állóhely ju-tott.. Ők a Nők Petőmihályfáért Egyesület

színjátszói voltak. Népi komédiát adtak előA ravasz, kikapós menyecske címmel. Sze-replésük koronázta meg az együttlétet.

Három közösség: a helybeliek, a győrvá-ri iskolások, és a szombathelyi egyetemistákcsapata találkozott e napon. M