MKKSZ · 2012. 7. 9. · 82 Az MKKSZ Országos Szakmai Tanácsainak beszámolói ménnyel. Még akkor is, ha – és ez az elmúlt 2-3 év feltétlen szakmaközi eredménye, hogy-

MKKSZ

OSZTAz MKKSZ Országos Szakmai Tanácsainak beszámolói

80 Az MKKSZ Országos Szakmai Tanácsainak beszámolói

Az MKKSZ Országos Szakmai Tanácsainak beszámolói 81

CSALÁDSEGÍTÕ INTÉZMÉNYEK és SZOCIÁLISSEGÍTÕFOGLALKOZÁSÚ DOLGOZÓKORSZÁGOS

SZAKMAI TANÁCSA

Országos Szakmai Tanácsunk 4 évvel ezelõtt -korábbi és új elnökségi tagjaival, magam korábbanelnökségi tagként vettem részt a munkában, majd 4éve kaptam bizalmat az elnöki munkára – szakmaifelelõsséggel, hiteles elkötelezettséggel, szakmai-,munka-, és szakszervezeti tapasztalattal, lelkesen lát-tunk munkához.

E munka a hozzáértõ lelkesedéssel kb. 1 évig tar-tott. Ezt követõen egyre nehezebbé, „szétcsúszóbbávált”. Ennek összetett oka volt.

Ebbõl néhányat kiemelnék: - szakmánk által nyúj-tott, eddig zömében állami ellátásként biztosított,munkajogilag közalkalmazotti minõségben mûködõ/dolgozó szakemberek által végzett,- feladat és mun-ka volt. Az elmúlt 4 évben e típusú szolgáltatás, ellá-tás, szakmai munkavégzés szervezetileg, és munka-feltételi szempontokban és alkalmazotti jogviszony-okban jelentõs változását éltük meg, sok-sok bizony-talansággal, s mindez még ma is tart, bár új alterna-tívákkal.

- ennek következményeként rengeteg szakmai ésemberi, no meg egzisztenciális bizonytalanság-gal, nemritkán összeomlással. Szakmailag ésemberileg.

- Szakmai kontrollok hiánya. Elviekben létezik, agyakorlatban a szolgáltatást biztosítónak nemérdeke, sõt elég gyakori, hogy követhetetlen aszakmai felügyeletek számára. Mire „képbejönnének” újabb változás lépett életbe. A civi-lek szakmai kontrollja pedig a gyakorlatbannem létezik.

- Sajnos átpolitizálódott, a mi szakmánk révénbiztosítandó szolgáltatás, gyakorlatilag mindenszinten. Ez társadalmi, aktuálpolitikai, emberigyarlóságon alapuló, stb.-n kérdés,- messzirevezet/het. - tradicionálisan jól mûködõintézmények, ellátások, szolgáltatások 1) un.kiszervezése (civil szervezetekhez, gazdaságitársaságokhoz stb.), 2.) vagy az ez utáni fo-lyamat a kistérségi ellátás miatti átszervezé-sek, 3.) majd pedig az integrációs hullám.

Több szolgáltatás, volt közalkalmazott is (ha na-gyon elhivatott volt, vagy nem talált könnyen lakó-

környezetében másutt munkát és tûrt) ezek közül, mártöbbet is megért az elmúlt viszonylag rövid idõ alatt.S itt utalnék az emberi, szakmai és létbizonytalan-ságra vissza.

Nos, ez a folyamat nem segített az OSZT-nk kitû-zött munkájának elvégzésében, céljainak megvaló-sításában. S ezek elnökségünk tagjait sem kímélték,ami a személyes részvételekre, képviseletekre, érde-mi idõbeni jelenlétekre is kihatottak.

Terveink szerint elindított elnökségünk egy felmé-rést, amelynek a célja egy jelenkori tisztább kép azágazatunkban dolgozókról, és zajló folyamatokróla szükséges szakmai érdekképviseleti prioritásokösszeállításához, ill. helyzetfelméréshez.

Óriási feladatba vágtunk ezzel, természetesen jólelõkészítetten, szociológus szakembert bevonva lát-tunk a munkához. A kérdõívek elkészültek, a „teríté-sükbe” is igyekeztünk körültekintõen eljárni, a vissza-juttatással együtt.

Valószínû hibát követtünk el, mert óriási (félelemmotiválta) passzivitást kellett tudomásul vennünk éssikertelennek minõsíteni a kísérletünket.

A fenti folyamatot „segítette”, de OSZT - nk mun-káját nehezítette az elmúlt 4 évben a kormányváltás,az új kormányon belüli többszöri változás, sõt a mimunkánkat - szakmait és érdekvédelmit -, közvetle-nül érintõ befolyásoló szakminisztériumi, miniszteri,államtitkári változások.

Ezekkel értelmezhetõ az a keserû szánk íze, amimiatt Országos Szakmai Tanácsunk a 4 évre kitûzöttcélját nem érte el.

Munkánk mind jobban elnehezült, egyre értel-metlenné és kimutatható eredmény nélkülivé vált.Ezt az elnökség és jómagam nevében is ki kell mon-dani.

Ugyanis én a magam részérõl elégedetlen vagyoka csak érdekképviseleti jelenlétünkkel érdemi ered-mények nélkül.

Természetes, hogy képviseltük a hozzánk tarto-zók érdekeit ahol erre csak lehetõség nyílt, SZÁÉTüléseken (jogszabály módosítások stb.) de nem ér-zek érdemiséget, hozzáteszem rajtunk kívülálló okokmiatt. Lehetetlen. Érvelünk, vitázunk minimális ered-

Beszámoló az Országos Szakmai Tanács4 éves munkájáról (2004-2008)


ménnyel. Még akkor is, ha – és ez az elmúlt 2-3 évfeltétlen szakmaközi eredménye, hogy- a társszak-mákkal egy oldalt képviselõk, eddig nem tapasztaltkiváló együttmûködésrõl tesznek tanúbizonyságot.

Pl. Több esetben közösen fordultunk ahhoz a mi-nisztériumhoz, amelyikhez éppen aktuálisan a szakmatartozott, kérve/követelve érdekképviseleti és szakmaimunkánkra tartsanak igényt:- tájékoztassanak, hallgas-sanak meg, hívják össze az érdekképviseletet, stb..

Sajnos az „eredmény” nem megnyugtató, s fõ-ként nem kielégítõ.

Képviseltük OSZT-nket, az MKKSZ-t országosszakmai szervezet konferenciáján, ahol elõadást tar-tottam jómagam az MKKSZ és OSZT-nk elnökségé-nek munkájáról.

Szoros kapcsolatot tartunk és ápolunk a SzakmaiSzövetséggel, ill. annak választmányával.

A korábbiakban utalt társszakszervezetekkel igenjónak minõsíthetem kapcsolatunkat és közös érdek-védelmi munkánkat. Ezt azért tartom kiemelendõ-nek, mert hosszú idõn keresztül egyfajta harc/küz-delem jellemezte –különösen 2 szakszervezettel aviszonyunkat (EDDSZ, és a Szociális Területen Dol-gozók Szakszervezete), amely konszenzuálissá szelí-dült, s folyamatosan közös érdekképviseletet tudunkkialakítani, pl. a minisztériumban. Ezt fontos és je-lentõs lépésnek tartom a további munkában s fõ-ként a jelen társadalmi helyzetben.

A minisztériummal való közvetlen érdemi kapcso-lat gyakorlatilag az utóbbi 1 évben kialakíthatatlan,felszínes.

A beszámolóm elején vázolt nehéz strukturáliskörülmények ellenére elmúlt munkánk

ugyan nem elégséges, de kétségtelen sikere, többjelentõs számú tagsággal bíró alapszerv létrehozá-sának szakmai támogatása, amelyekben a megye-titkárok hallatlan és hozzáértõ segítségét ezúton isköszönöm. Így köszönöm Heves, BAZ, Hajdú, Ba-ranya és Veszprém megye titkárainak a szakszerûsegítséget és közremûködést.

A visszajelzések alapján az MKKSZ elnökségénekköszönet a Hajdúszoboszlói beruházás döntéséért,kivitelezéséért, s a lehetõségért.

További siker volt az OSZT tagok körében a pá-lyázott és megvalósított képzések lehetõsége az el-múlt 4 éven belül. Nagyon fontos és idõszerû döntésés lehetõség volt és vált valóra ezzel. Közvetleneb-bé, érthetõbbé, aktualizálttá, képviselhetõbbé vált,ezáltal az „újkori” szakszervezeti munka, annak le-hetõsége és helye a mai társadalomban a közalkal-mazottak számára.

Esztergom, 2008. január 9.

Návrádi KálmánnéOSZT elnök


A Földhivatali Dolgozók Országos Szakmai ta-nácsa az elõzõ kongresszus óta is folytatta a máraddig is eredményesen végzett munkáját 2006 szep-temberéig Kolyuth Lajosné Elnök, majd nyugdíjbavonulása után Hetényi Ferencné Elnök vezetésével.

Az OSZT az MKKSZ valamennyi programjábanrészt vett a négy év alatt, és a vezetõség részérõlmindig hathatós támogatást kaptunk a munkákhoz,így a minisztériumi kapcsolattartáshoz is.

Kapcsolatunk a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesz-tési Minisztériummal, mint fõhatóságunkkal folyama-tos, jó és több szintû. OSZT Elnöki szinten a szakmaifõosztály mindenkori vezetõjével tartjuk a kapcsola-tot. Az évenként megtartott kettõ, illetve szükségszerû-en több OSZT ülésünkön a fõosztályvezetõ meghívá-sunknak eleget téve részt vett, vagy képviseltette ma-gát, tájékoztatást adva az aktuális helyzetrõl.

A minisztérium vezetésével a Földmûvelésügyi ésVidékfejlesztési Érdekegyeztetõ Tanácson keresztültartjuk a kapcsolatot, ahol a partneri viszony több-ségében kimerül a tájékoztatásban. 2006 évben aFÖVÉT munkája a létszámleépítések tükrében moz-galmas volt, gyakoriak voltak az ülések, azonbaneredményt nem hoztak.

Az elmúlt négy évünket folyamatosan végigkí-sérte a szakmánkat is érintõ létszámcsökkentés, aföldhivatali ágazatból az elmúlt három évben ezerdolgozót bocsátottak el. Ez ellen a kormányzati

FÖLDHIVATALI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA

döntés ellen az OSZT érdemben nem tudott ered-ményesen fellépni. A földhivatalok tekintetébenvégig fennállt a veszély, hogy az intézményt szétvá-lasztják, az eddig egységes földhivatali mûködéstmegszüntetik.

Az OSZT csatlakozott a 2007 év elejére meghir-detett közszolgálati sztrájkhoz, megalakítottuk asztrájkbizottságot, mely mûködését a sztrájk lemon-dása után sem szüntette meg, hanem a létszámle-építésünk és a szervezeti problémák miatt a sztráj-kot ágazati szinten hirdettük meg. A tárgyalások atörvény által elõírtak szerint folytak, a sztrájkbizott-ság tárgyalt Gráf József miniszter Úrral, aki a szer-vezeti problémánkat a Kormány elé vitte, és elis-merten az OSZT fellépésének köszönhetõen az in-tézmény szétválasztása lekerült a napirendrõl. Asztrájkbizottság a mai napig mûködik, remélhetõ-en egy mindkét fél számára elfogadható megálla-podással tudjuk lezárni.

Az elért eredményeink sem elegek ahhoz, hogy atagságunk létszámát stabilan tartsuk, a földhivataliágazatban is folyamatos a taglétszám csökkenése.Ezt megpróbáljuk az eredményeink jobb kommuni-kálásával megállítani.

Budapest, 2008. január 11.

Hetényei FerencnéOSZT elnök

Beszámoló a Földhivatali OSZTVII. Kongresszus óta végzett munkájáról


Az MKKSZ Környezetvédelmi és Természetvédel-mi Országos Szakmai Tanácsa 2004-2008 évi be-számolója

A 2004-2008 közötti kongresszusi ciklus megíté-lése érdekében értékeltük az elmúlt idõszak esemé-nyeit, tapasztalatait és a jelenleg elõttünk álló célo-kat, feladatokat.

A kongresszus és az MKKSZ tagok tájékozta-A kongresszus és az MKKSZ tagok tájékozta-A kongresszus és az MKKSZ tagok tájékozta-A kongresszus és az MKKSZ tagok tájékozta-A kongresszus és az MKKSZ tagok tájékozta-tása érdekében a környezet- és természetvéde-tása érdekében a környezet- és természetvéde-tása érdekében a környezet- és természetvéde-tása érdekében a környezet- és természetvéde-tása érdekében a környezet- és természetvéde-lem területén dolgozók érdekvédelmi szervezetilem területén dolgozók érdekvédelmi szervezetilem területén dolgozók érdekvédelmi szervezetilem területén dolgozók érdekvédelmi szervezetilem területén dolgozók érdekvédelmi szervezetikialakulását és mûködését is röviden összefog-kialakulását és mûködését is röviden összefog-kialakulását és mûködését is röviden összefog-kialakulását és mûködését is röviden összefog-kialakulását és mûködését is röviden összefog-laltuk:laltuk:laltuk:laltuk:laltuk:

- A környezet- és természetvédelem területéndolgozók a köztisztviselõk jogállásáról szólótörvény végrehajtásának anomáliái miatt még1992. októberében indítványoztak elõször aszaktárca felé érdekvédelmi szempontú kérel-met.

A Keresztes K. SándorKeresztes K. SándorKeresztes K. SándorKeresztes K. SándorKeresztes K. Sándor Miniszter Úr számáramegküldött kérelem a környezet- és természet-védelem területén dolgozók anyagi megbecsü-lésére és a vonatkozó törvény által – fedezetnélkül – rögzített javadalmak realizálására hív-ta fel a figyelmet.

- A környezet- és természetvédelem területéndolgozók köztisztviselõk anyagi elismerésénekhiányában ismételt beadvány készült a Kör-nyezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri-um (Dr. Gyurkó JánosDr. Gyurkó JánosDr. Gyurkó JánosDr. Gyurkó JánosDr. Gyurkó János Miniszter Úr) felé 1993.márciusában.

- A spontán szervezõdõ Érdekképviseleti Fórum-mal szemben támasztott igények teljesítése ésa munkavállalók részérõl elvárt hatékony kép-viselet érdekében a környezet- és természet-védelem területén dolgozók csatlakoztak aMagyar Köztisztviselõk és Közalkalmazot-Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazot-Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazot-Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazot-Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazot-tak Szakszerveze téhez tak Szakszerveze téhez tak Szakszerveze téhez tak Szakszerveze téhez tak Szakszerveze téhez (MKKSZ,www.mkksz.org.hu) 1994 év elején.

- A szakági sajátosságokra tekintettel az MKKSZ-en belül 1994. áprilisában megalakult a Kör-Kör-Kör-Kör-Kör-nyezetvédelmi- és Természetvédelmi Dolgo-nyezetvédelmi- és Természetvédelmi Dolgo-nyezetvédelmi- és Természetvédelmi Dolgo-nyezetvédelmi- és Természetvédelmi Dolgo-nyezetvédelmi- és Természetvédelmi Dolgo-zók Országos Szakmai Tanácsazók Országos Szakmai Tanácsazók Országos Szakmai Tanácsazók Országos Szakmai Tanácsazók Országos Szakmai Tanácsa.

- Már az MKKSZ keretein belül született meg1995. november 22-én az elsõ „Együttmûkö-dési Megállapodás” a környezet- és természet-védelmi szaktárca és zömében a területi szer-veinél dolgozó munkavállalók érdekeit képvi-selõ szakszervezet között (Dr. Baja FerencDr. Baja FerencDr. Baja FerencDr. Baja FerencDr. Baja FerencMiniszter Úr).

KÖRNYEZETVÉDELMIés TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI

TANÁCSA

Az együttmûködési megállapodás lehetõvé tettea dolgozók nagytöbbségét érintõ kérdésekkel kap-csolatos egyeztetést és az illetmény és juttatási rend-szerrel kapcsolatos információcserét.

A megállapodás egyik és talán a legnagyobberedménye, hogy a juttatási rendszerre vonatkozó-an a tárca közigazgatási államtitkára a szakszerve-zettel egyeztetetten irányelveket dolgozott ki.

Az irányelvek az ország különbözõ területein te-vékenykedõ területi szerveknél azonos minimális jut-tatási lehetõségeket irányoztak elõ, melynek a gaz-dasági hátterét is biztosították. Az irányelvek nemzárták ki a többletteljesítmények, a kiemelkedõ mun-kavégzés elismerését, így a területen dolgozók „ér-dekeltsége” – a kiegyenlítés ellenére – az eredmé-nyes célfeladat-megoldásban továbbra is fennma-radt.

- Az együttmûködési megállapodást apró mó-dosításokkal, korszerûsítésekkel valamennyitárcavezetõ miniszter (Dr. Pepó Pál, Dr. Turi-Dr. Pepó Pál, Dr. Turi-Dr. Pepó Pál, Dr. Turi-Dr. Pepó Pál, Dr. Turi-Dr. Pepó Pál, Dr. Turi-Kovács BélaKovács BélaKovács BélaKovács BélaKovács Béla) megújította (1999. május, 2002.január).

- A környezetvédelmi és vízügyi ágazat szerve-zeti korszerûsítése alapján öt szakszervezet váltérintetté a területen dolgozó képviseleti szer-vek közül. Az érdekképviseleti munka szerve-zeti keretei biztosítása érdekében Dr. KóródiDr. KóródiDr. KóródiDr. KóródiDr. KóródiMáriaMáriaMáriaMáriaMária Miniszter Asszony, Érdekegyeztetõ Ta-nács, Szakterületi Fórum és Bizottságok mû-ködését tette lehetõvé (2002. december).

A Magyar Köztisztviselõk és KözalkalmazottakSzakszervezete és a környezetvédelmi tárca közöttközel egy évtizede létrejött és hatályos – azonbanmegújított – együttmûködési megállapodás a fentifórumrendszer mûködésének hatékonyságát segítetteelõ. A korszerûsített megállapodás-tervezet alapjáttovábbra is az elõzõ években kimunkált, kiérlelt tar-talom határozta meg, természetesen a köztisztvise-lõk jogállásáról szóló törvény keretein belül.

Dr. Persányi Miklós miniszter úr vezetése idõsza-kában – a 2004 áprilisában megújított megállapo-dás ellenére - csak részlegesen mûködhettek a kü-lönbözõ szintû fórumok, egyeztetõ tanácsok.

Pozitív kapcsolatrendszer a természetvédelemterületén volt tapasztalható. A környezetvédelmi szak-területen javarészt megszûnt az érdemi kapcsolat. Afelügyelõségi dolgozók nagy többségét érintõ szer-vezeti változások véleményezése érdekében nem


kapott az érdekképviselet szakmai elõterjesztéseket.A szervezeti változásokkal kapcsolatos döntések amai napig nehezítik a területi szervek tevékenységét.Sajnos a korábbi és a jelenlegi együttmûködési meg-állapodásban is szereplõ vezetõ testületi értekezle-tekre, igazgatói értekezletekre való meghívók a mainapig is csak a természetvédelem területén érkeznekaz MKKSZ-hez.

Feltételen szükséges volt a kapcsolatrendszermegújítása és a rögzített megállapodás szellemébenvaló együttmûködés Dr. Fodor Gábor miniszter úráltal is deklarált módon való újraindítása.

Dr. Fodor Gábor miniszter úrral folytatott egyez-tetés alapján reméljük, hogy a megújított Együttmû-ködési Megállapodást (2007. december) sikerül is-mét tartalommal megtölteni, mely a természetvédel-mi és környezetvédelmi államigazgatás elõnyére szol-gálhat.

A szakmai kapcsolatrendszer fejlesztése mindenbizonnyal a közszolgálatot teljesítõk megelégedett-ségét javítja és egyben a teljesítmények javulásáteredményezi.

A pontosított, korszerûsített megállapodás legfon-tosabb elemei és ezekkel összhangban az OSZT ter-vei a következõk:

1./ Az OSZT a tagsága érdekében él a megálla-podásban foglalt lehetõségekkel

– Ágazatot érintõ döntés-elõkészítõ tevékenységsorán az érdekképviselet megismerheti és vé-leményezheti az ágazat munkavállalóinakmunkajogviszonyát, szociális és munka-körül-ményeit érintõ kérdéseket.

– Közszolgálatot érintõ jogi szabályozási mun-kákban való aktív közremûködés lehetõsége.

– A tagság érdekeinek védelmében szükségesközérdekû információkhoz való hozzájutás le-hetõségét biztosítja a Minisztérium.

– A fejezeti költségvetés készítése során megis-merhetõk az elõirányzatok úgynevezett sarok-számai.

– Biztosított és támogatott a KvVM részérõl aszakszervezeti tisztségviselõk képzése, tovább-képzése.

– A tárca törekszik a köztisztviselõi életpálya von-zóbbá tételére, a speciális munkajogi keretekközött foglalkoztatottak egységes feltételrend-szerének kialakítására és a tárca területén csakkorlátozottan fellelhetõ jóléti, szociális alapok(lakásépítési támogatás, szociális segélyalap,stb.) létrehozására, fejlesztésre.

– A Minisztérium vezetése biztosítja vezetõ tes-tületeinek értekezletein a szakszervezet képvi-seletét.

– A személyi juttatások elõirányzatán belül aMinisztérium ajánlásokat dolgoz ki az adható

juttatások fajtáiról, illetve azok mértékérõl ésforrásukról.

A jelenlegi költségvetési helyzetben ismételtenszükséges az illetmény- és juttatási rendszerre vonat-kozó irányelv rögzítése.

A személyi juttatások rendszerét a költségvetésitámogatás és az intézményi mûködési bevételek alap-ján javasolt a tárca területén egységesíteni, harmo-nizálni.

A juttatások területén nem szabad megfeledkeznia kiemelkedõen végzett munka elismerésérõl és aMinisztérium által is igényelt többletmunka finanszí-rozásáról.

A köztisztviselõk jogállásáról szóló jogszabályoknem teszik lehetõvé, illetve ellehetetleníti a területiszervek tevékenységét a kizárólag szabadidõ meg-váltással, túlórával való kompenzálással való meg-oldás alkalmazása esetén.

Feltétlen szükség van a többlet feladatokhoz kap-csolódó juttatási, jutalmazási szabályok kidolgozá-sára. Nem lehet egyetlen megszorító intézkedésneksem a célja az eredmény alapú munka elismerésé-nek akadályozása.

Külön ki kell emelni a környezet- és természet-Külön ki kell emelni a környezet- és természet-Külön ki kell emelni a környezet- és természet-Külön ki kell emelni a környezet- és természet-Külön ki kell emelni a környezet- és természet-védelem területén dolgozó felsõfokú végzettsé-védelem területén dolgozó felsõfokú végzettsé-védelem területén dolgozó felsõfokú végzettsé-védelem területén dolgozó felsõfokú végzettsé-védelem területén dolgozó felsõfokú végzettsé-gûek képzettségi pótlék fizetési lehetõségének agûek képzettségi pótlék fizetési lehetõségének agûek képzettségi pótlék fizetési lehetõségének agûek képzettségi pótlék fizetési lehetõségének agûek képzettségi pótlék fizetési lehetõségének amegteremtésétmegteremtésétmegteremtésétmegteremtésétmegteremtését, hiszen más tárcákhoz tartozó (pl.egészségügy) területi szerveknél már évek óta ren-delkeznek ezzel a lehetõséggel. Külön fel kell hívni afigyelmet az elismerések hiányára a jelenlegi hely-zetben, hiszen a korlátozások miatt nincs lehetõséga kiváló szakmai munka alapján történõ differenciá-lásra.

2./ Az OSZT teljesíti a vállalt kötelezettségeitA Minisztérium megállapodásban rögzített válla-

lásai mellett megjelennek az érdekképviselet általvállalt kötelezettségek is.

A Magyar Köztisztviselõk és KözalkalmazottakSzakszervezete az országos érdekegyeztetés rendsze-rében megjeleníti a tárca szakmai, személyzetpoliti-kai és gazdasági érdekeit.

Az MKKSZ és Országos Szakmai Tanácsa érdek-feltáró tevékenységén keresztül támogatja a Miniszté-rium vezetését a döntések elõkészítésében, valamintvéleményeivel elõsegíti a feladatok végrehajtását.

Szakszervezeti fórumain, konferenciáin kiemeltenkezeli a környezetvédelmi és vízügyi tárca program-jait, javaslatokat dolgoz ki a speciális kérdések ke-zelésére.

A korszerûsített megállapodás hangsúlyozza,A korszerûsített megállapodás hangsúlyozza,A korszerûsített megállapodás hangsúlyozza,A korszerûsített megállapodás hangsúlyozza,A korszerûsített megállapodás hangsúlyozza,hogy a munkavállalókat érintõ kérdésekben min-hogy a munkavállalókat érintõ kérdésekben min-hogy a munkavállalókat érintõ kérdésekben min-hogy a munkavállalókat érintõ kérdésekben min-hogy a munkavállalókat érintõ kérdésekben min-den esetben megállapodásra törekszenek az alá-den esetben megállapodásra törekszenek az alá-den esetben megállapodásra törekszenek az alá-den esetben megállapodásra törekszenek az alá-den esetben megállapodásra törekszenek az alá-író felek és minden esetben egyeztetik álláspont-író felek és minden esetben egyeztetik álláspont-író felek és minden esetben egyeztetik álláspont-író felek és minden esetben egyeztetik álláspont-író felek és minden esetben egyeztetik álláspont-jukat a kölcsönös érdekeiknek megfelelõen.jukat a kölcsönös érdekeiknek megfelelõen.jukat a kölcsönös érdekeiknek megfelelõen.jukat a kölcsönös érdekeiknek megfelelõen.jukat a kölcsönös érdekeiknek megfelelõen.


Az OSZT részérõl a legfontosabbnak ítélt megál-lapodási keretek értékelése mellett rögzíteni szüksé-ges az érdekvédelmi konferenciák, képzések gyakor-latát, valamint a szakszervezeti tagság népszerûsíté-sét szolgáló programokat, pályázatokat az elmúltnégy év vonatkozásában.

Érdekvédelmi Konferenciák és szakszervezeti to-vábbképzések:

Hajduszoboszló 2004.Hajduszoboszló-Hortobágy 2005.Királyrét 2006.Jósvafõ 2008.

A Hajduszoboszlói, illetve Hortobágyi Konferen-ciák a szaktárca aktív közremûködésével zajlott le. AKirályréti Konferencia a szaktárca nélkül, azonban aparlamenti pártok környezetvédelmi és ökológiaiszakértõi bevonásával zajlott. A 2008 évre tervezettkonferencián az elõzetes visszajelzések alapján is-mét a szaktárca közremûködésével bonyolítható le.

A szakszervezet népszerûségét javító programok,pályázatok:

2004 kilenc sikeres pályázat2005 három sikeres pályázat2006 tizennégy sikeres pályázat2007 öt sikeres pályázat

További kiemelt események:2004 Külön megállapodás a szaktárcával a mi-

nimális szolgáltatások mértékérõl2005 és 2006 átszervezései, Gyulai demonstráció2007 figyelmeztetõ sztrájk sikeres elõkészítése

Budapest, 2008. január 22.

Lautner Péter Kosztolányi GyörgyOSZT társelnök OSZT társelnök


BESZÁMOLÓaz MKKSZ Közigazgatási Hivatali Dolgozók Országos Szakmai

Tanácsa 4 éves munkájáról

KÖZIGAZGATÁSI HIVATALI DOLGOZÓK ORSZÁGOSSZAKMAI TANÁCSA

1. A taglétszám alakulása, szervezetiváltozások

Az Országos Szakmai Tanács (továbbiakban:OSZT) az MKKSZ VII. Kongresszusát követõen 13tagszervezettel, 510 fõs taglétszámmal mûködött.

A közigazgatási hivatali dolgozók létszáma ek-kor 2000 fölött volt. A hivataloknál végrehajtott lét-számcsökkentések, több szervezeti egység kiszerve-zése és a 2007. január 1. napjával végrehajtottregionális átszervezés eredményeként az összlétszám1530 fõre csökkent, a szakszervezeti taglétszámpedig 330 fõre.

Az OSZT elnöke dr. Kovács Mihály volt 2006.szeptember 18-ig, ekkor nyugdíjazása miatt lemon-dott tisztségérõl. AZ új elnök dr. Földvári Béla, el-nökhelyettesek Prikkelné Fekete Erika, Barabás Pálnéés dr. Lakatos István lettek.

A tisztújítás és szakmai értekezlet céljából össze-hívott gyûlésen 12 tagszervezet képviseltette magát.

Komárom- Esztergom megyében a regionalizációokozta személyi változások következtében az alap-szervezet megszûnt, a Pest megyei és fõvárosi alap-szervezet pedig - a közigazgatási hivatalok egysége-sítése miatt - egyesült.

Szolnok megyében jelenleg megalakulóban vanaz új alapszervezet.

További problémát jelent az alapszervezeti titká-rok közszolgálati jogviszonyának megszûnése Békésmegyében és Csongrád megyében.

2. Az OSZT mûködési formái

A korábbi gyakorlatnak megfelelõen évi 1-2 al-kalommal OSZT elnökségi ülést tartottunk a megyei(fõvárosi) tagszervezetek vezetõi részvételével. E fó-rum jogosult az MKKSZ elnöksége által kért ügyek-ben, valamint az Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács (ko-rábban: BÉT) ülésein felmerülõ tárgykörökben dön-teni. Sürgõs esetekben az elnök és az alelnökök elekt-ronikus úton vagy telefonon kérik ki az alapszerve-zeti álláspontokat.

A 2007. év kivételével minden év õszén me-gyénként 2-4 személy részvételével szakmai kon-ferenciát szerveztünk, ahol aktuális kérdések meg-vitatása mellett az MKKSZ vezetõ tisztségviselõités az ágazati minisztérium vezetõ beosztású köz-tisztviselõjét kértük fel elõadás és szakmai vita tar-tására.

E fórumokon vitattuk meg az egyes alapszerve-zetek problémáit, az ágazati érdekegyeztetés hely-zetét is. Általában közös kezdeményezésekrõl isilyen értekezleteken döntött az OSZT (pl: egysé-ges hivatali szervezet kialakítására javaslat az ÖTMfelé a regionalizálás végrehajtásánál, ágazati bé-ren kívüli juttatások bevezetése, mértékének meg-állapítása, stb.).

3. Az ágazati érdekegyeztetéssel kapcsolatostevékenység

Az Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács (továbbiak-ban: ÁÉT) hatáskörébe tartozó kérdéseket különmegállapodás tartalmazza, , , , , melynek kialakításá-ban az OSZT részt vett. Korábban a BÉT is hason-ló ágazati megállapodás alapján végezte munká-ját.

Az ÁÉT ülésein az OSZT képviseletét az elnök,akadályoztatása esetén az egyik elnökhelyet-teslátta el. A BÉT ülések száma évi 8-10 volt, a 2006.év õszétõl mûködõ ÁÉT eddig összesen 4 ülésttartott.

Fontos döntés születik – megállapodás formájá-ban - minden évben az ágazati juttatások formáirólés mértékérõl. Az egyeztetõ eljárásban aktívan résztveszünk, több javaslatunk épült be a megállapodás-ba az elmúlt ciklusban.

A szociális célra szolgáló intézmények mûkö-désével, épületeik elidegenítésével kapcsolatoskérdésekben az ÁÉT hozzájárulására van szükség,minden évben sor került ilyen kérdések megvita-tására is.

Az ágazatban foglalkoztatott munkavállalók anya-gi és életkörülményeit érintõ jogszabály tervezetek


véleményezésében – esetenként elõkészítésében -szintén részt vettünk.

Az OSZT elnöke az ágazati minisztérium általhavonta tartott közigazgatási hivatalvezetõi érte-közigazgatási hivatalvezetõi érte-közigazgatási hivatalvezetõi érte-közigazgatási hivatalvezetõi érte-közigazgatási hivatalvezetõi érte-kezletekkezletekkezletekkezletekkezletek állandó meghívottja volt, ahol javaslatokattehetett, véleményezhette a dolgozókat érintõ dön-téseket, tervezeteket és kérdéseket tehetett fel a mi-nisztérium vezetõinek.

A közigazgatási hivatalok regionális átszerve-zése óta csak a negyedévente tartott, kirendeltségvezetõkkel kibõvített üléseken vehet részt az OSZTképviselõje, s ez problémákat okoz, mert nem re-agálhatunk közvetlenül a dolgozókat érintõ dön-tésekre.

4. Az MKKSZ munkájában való részvétel

Az MKKSZ Országos Választmányában, egyesbizottságaiban képviselettel rendelkezünk, s e szer-vek munkájában aktívan részt veszünk. A központiszervezésû nagygyûléseken, más fórumokon rend-szerint megjelennek tagjaink.

Az MKKSZ kibõvített elnökségi ülésein az OSZT-taz elnök vagy elnökhelyettes képviseli.

Alapszervezeteink többsége együttmûködik amegyei (fõvárosi) MKKSZ vezetõséggel is.

Budapest, 2008. január 29.Dr. Földvári Béla

OSZT elnök


KÖZTERÜLET-FELÜGYELETI DOLGOZÓK ORSZÁGOSSZAKMAI TANÁCSA

Beszámoló az MKKSZ Közterület-Felügyeleti OSZT VII.Kongresszus óta végzett munkájáról

2004 – ben meghatároztuk, hogy milyen felada-tokat illetve célokat szeretnénk megvalósítani.

A megvalósítás meglehetõsen vegyesen sikeredett.Célul tûztük ki, hogy bõvítjük az OSZT. taglétszá-mát. Cél volt, hogy az évek óta húzódó jogszabályihiányosságokat pótoltatjuk a megfelelõ minisztériu-mokkal.

A taglétszámot sikerült bõvíteni, igaz nem a meg-felelõ mértékben, de ezt is eredménynek kell elis-merni. 2004 – ben 16 település felügyeletei alkot-ták az OSZT-t, 2007-ben már 26 település jelenikmeg. Ez taglétszámban annyit jelent, hogy 2004 –ben 174 fõ volt, addig jelenleg 246 fõ tagja azOSZT – nek.

A jogszabályok módosítása már keményebb do-lognak bizonyult. Sajnálatos módon olyan nem várttényezõk sorozata lassítja a menetet, amivel nem

tudunk mit kezdeni. Elküldtük javaslatainkat a Bel-ügyminiszternek, a kapott válasz után megszûnt aminisztérium.

Felvettük a kapcsolatot az Igazságügyi és rendé-szeti miniszterrel, eljuttattuk hozzá javaslatainkat, mirelehetett volna valamit kezdeni távozott posztjáról.

Ismét új miniszter ismét új kapcsolat felvétel, is-mét javaslat tétel azután megint várunk.

Úgy gondolom, igen nehéz helyzetben van az aszervezet, amely jogszabályokat szeretne módosíttat-ni, vagy jobb helyzetbe szeretné hozni az általa kép-viselt rétegeket.

De csüggedni nem szabad, mindig optimistán kellkezelni a helyzetet elõbb vagy utóbb csak összejön.

Dunaújváros, 2007.december 22.Varga GézaOSZT elnök


Beszámoló az MKKSZ Munkaügyi OSZT 2004-2007 évbenvégzett munkájáról, annak eredményérõl

MUNKAÜGYISZAKIGAZGATÁSBAN

DOLGOZÓK ORSZÁGOSSZAKMAI TANÁCSA

Az elmúlt 4 év mindegyikében kiemelt feladatunkvolt a létszám, bér-kereset elvárható szinten való biz-tosítása. Ezért a célért még olyan lépések megtételé-re is rákényszerültünk, ami a létünkért, mûködõké-pességünk megtartásáért szólt. Sztrájkbizottságotkellett alakítanunk, de nézzük ezt az eltelt idõszakotkronológia szerint.

2004.év· 2004. április OSZT ülésen Csizmár Gábor

Úrral, akkor politikai államtitkárral egyeztetéstfolytattunk a szervezetünket érintõ kérdések-ben.

· 2004 áprilisában Balatonfüreden megrende-zett humánpolitikai napok keretében szerez-hettek hasznos, napi érdekképviseleti munká-jukat is segítõ ismereteket a választott tisztség-viselõk.

· 2004 májusában szakszervezetünk életébenigen jelentõs esemény, a VII. kongresszus meg-rendezésére került sor.

· Munkaügyi OSZT fontolgatta 2004.2004.2004.2004.2004. október-ben a sztrájk lehetõségét. A munkatársak asztrájk lehetõségét elvetették, így érdemi fellé-pés nem történt.

2005-ben2005-ben2005-ben2005-ben2005-ben az MKKSZ szakmai tagozataként ko-moly eredményt sikerült elérni, ágazati együttmûkö-dési megállapodás aláírására került sor 2005. már-cius 02-án a szaktárca vezetõjével a munkaügyi fe-jezet alá tartozó intézmények érdekképviseleti szer-vezeteinek nevében. A megállapodás intézményeskeretek között (FOMÉT) biztosítja az érdekérvényesí-tés módját.

· Az MKKSZ támogatásával és a minisztériumvezetõjének korrekt partneri támogatásávalelértükelértükelértükelértükelértük, hogy a munkaügyi szervezetben - aköltségvetési megszorítások ellenére - 2005-2005-2005-2005-2005-ben ne kerüljön sor létszámleépítésreben ne kerüljön sor létszámleépítésreben ne kerüljön sor létszámleépítésreben ne kerüljön sor létszámleépítésreben ne kerüljön sor létszámleépítésre .

· A szociális juttatások körében – „csomagként”– terveztük az egészségbiztosítási juttatás biz-tosításának bevezetését; de a 2005. évi költ-ségvetési kereteket látva az adható juttatások

köre 2005-ben szûkült, csak a kötelezõ jutta-tásokra volt biztosított a forrás, mint ruházatiköltségtérítés, az étkezési utalvány.

· A Ktv. 2005. évi módosítása a - szakszervezeterõfeszítései ellenére is - visszalépést hozott ab-ban a tekintetben, hogy „a köztisztviselõ I. be-sorolási osztályba csak akkor sorolható 2005.február 1-tõl, ha a feladatkörére elõírt szak-irányú felsõfokú iskolai végzettséget szerzett.”

· Az érdekképviseleti vonalon az információ-áramlás, szervezeteink számítógépes ellátott-ságából adódóan megfelelõ.

· Nem sikerült elérni, ezért továbbra is cél kell,hogy legyen az „egyenlõ munkáért, egyenlõbért” mint alkotmányos jog elve. Azonos mun-kakört betöltõk esetében, átgondolást igényel,ki ér többet, ki tesz többet a szervezetért, afelsõfokú végzettségû, de tapasztalatokkal nemrendelkezõ, vagy a középfokú végzettségû, denagy tapasztalattal bíró munkaerõ. Ez nem-csak szervezeteinknél, hanem a közigazgatás-ban általában feszültséget jelent.

· Fontos feladat kell, hogy legyen a munkakö-rülmények javítása, egészségvédelem, egész-séges munkakörnyezet.

2006. évi legfontosabb feladataink, elérendõcéljaink voltak:

A munkahelyek védelme az elvégzendõ felada-tokhoz rendelt létszám biztosítása. Fejezõdjönbe minden olyan létszámcsökkentés, amely-hez nem kapcsolódik feladatcsökkenés.Az illetményalap évenkénti emelése, legalábbaz infláció mértékével.Neuralgikus pont a középfokú végzettségûekhelyzete, béreik nagyon alacsony szinten áll-nak-az adható juttatások jelentettek számuk-ra valamilyen kis kompenzációt. Esetükben azilletménypótlék növelését célkitûzésnek kelltekinteni.

· A törvényben biztosított - adható kategóriábasorolt- juttatások köre 2006-tól tovább bõvül-


jön. Célszerû lenne, ha minden munkaügyiközpont egységes összegben tudná biztosítania juttatásokat a munkatársak részére. Ehhezkapcsolódóan országos szinten kellene bizto-sítani egy biztonságos nyugdíj, egészségbizto-sítási pénztárhoz való csatlakozás lehetõsét,esélyt adva a dolgozóknak az egészségvéde-lemre és a takarékosságra.

· A teljesítményértékelés követelményeinek olyanmeghatározása, hogy az, valóban számonkérhetõ legyen. Teljesítendõ célnak azt kellkitûzni, amit az érintett munkatárs munkájávalvalóban befolyásolni tud.

· A törvényi elõírások meghatározzák, mely sze-rint a választott tisztségviselõknek kötelezõenbiztosítandó a taglétszám alapján járó mun-kaidõ kedvezmény. A leterheltség miatt e ked-vezmény töredékét tudják kivenni a szakszer-vezeti tisztségviselõk, a munkaidõ-kedvezménymaximum 50 %-át a munkáltató köteles pénz-ben megváltani, s a szakszervezet pénztárábabefizetni. Ennek ellenére több munkaügyi köz-pont ezt nem teszik meg.

Helyi szinten cél:· Egyenjogú partnerek szociális pártbeszéde foly-

jon, a jogosultságok feltétlen tiszteletben tar-tásával.

· Mindenáron megállapodásra törekvés.· Munkahelyeken legyen egyezség, ott legyenek

a leginformáltabbak.· A saját dolgom alakításába bele kell szóljak,

alkotó véleménnyel segíteni az érdekvédelemmunkáját, s ezáltal saját sorsom alakulását.

· Döntés elõkészítésbe minél több ember, veszrészt annál többet vállal a megvalósításban.

· A tagok az alapszervezet vezetõjén mérik azérdekképviseletet, ezért különösen fontos a vé-leményalkotásuk, felkészültségük.

· Aki tárgyalástechnikából felkészült, ugyanab-ból a leosztásból a legjobb lehetõséget tudjakihozni.

· Túlmunka elrendelésének, helyettesítés díjazá-sának rendezése.

Étkezési hozzájárulás összegének a megeme-Étkezési hozzájárulás összegének a megeme-Étkezési hozzájárulás összegének a megeme-Étkezési hozzájárulás összegének a megeme-Étkezési hozzájárulás összegének a megeme-lése, illetve a ruházati költségtérítés illetményalaplése, illetve a ruházati költségtérítés illetményalaplése, illetve a ruházati költségtérítés illetményalaplése, illetve a ruházati költségtérítés illetményalaplése, illetve a ruházati költségtérítés illetményalap200%-ban történõ módosítása szintén a szakszer-200%-ban történõ módosítása szintén a szakszer-200%-ban történõ módosítása szintén a szakszer-200%-ban történõ módosítása szintén a szakszer-200%-ban történõ módosítása szintén a szakszer-vezet eredményevezet eredményevezet eredményevezet eredményevezet eredménye.

Ahhoz, hogy érvényesíthetõ legyen, az illetmény-alap emelésébõl fakadó intézkedések, legegysze-rûbb módon mindenkinek meg kell emelni a jelen-legi illetményét 5,1 %-kal. Erre viszont az intézményintézményintézményintézményintézményköltségvetésében rendelkezésre álló pénzügyiköltségvetésében rendelkezésre álló pénzügyiköltségvetésében rendelkezésre álló pénzügyiköltségvetésében rendelkezésre álló pénzügyiköltségvetésében rendelkezésre álló pénzügyiforrás nem adott lehetõséget, egyeztetések ke-forrás nem adott lehetõséget, egyeztetések ke-forrás nem adott lehetõséget, egyeztetések ke-forrás nem adott lehetõséget, egyeztetések ke-forrás nem adott lehetõséget, egyeztetések ke-retében sikerült év végére a hiányzó forrásokretében sikerült év végére a hiányzó forrásokretében sikerült év végére a hiányzó forrásokretében sikerült év végére a hiányzó forrásokretében sikerült év végére a hiányzó forrásokpótlása.pótlása.pótlása.pótlása.pótlása.

Fontos állomás volt OSZT életében a 2006. jú-2006. jú-2006. jú-2006. jú-2006. jú-nius 28.-ra összehívott rendkívülinius 28.-ra összehívott rendkívülinius 28.-ra összehívott rendkívülinius 28.-ra összehívott rendkívülinius 28.-ra összehívott rendkívüli OSZT ülés.

A vezetõi körnek, és a szakszervezetnek elõzete-sen kommunikált információkkal ellentétben a mun-kaügyi szférát érintõ rendkívüli 20%-os létszámleépí-tésrõl született döntés.

Az országos szakmai tanács tagjai, mélységes fel-háborodással fogadták az újságokban megjelenthíreket, amit a kormány a közszféra „reformja” cí-mén kíván végrehajtani. Egy demokratikus jogál-. Egy demokratikus jogál-. Egy demokratikus jogál-. Egy demokratikus jogál-. Egy demokratikus jogál-lamban bármely ügy támogatása, változtatásoklamban bármely ügy támogatása, változtatásoklamban bármely ügy támogatása, változtatásoklamban bármely ügy támogatása, változtatásoklamban bármely ügy támogatása, változtatásokbevezetése az érintettek együttmûködésével nyil-bevezetése az érintettek együttmûködésével nyil-bevezetése az érintettek együttmûködésével nyil-bevezetése az érintettek együttmûködésével nyil-bevezetése az érintettek együttmûködésével nyil-ván nagyobb eredményt tud elérniván nagyobb eredményt tud elérniván nagyobb eredményt tud elérniván nagyobb eredményt tud elérniván nagyobb eredményt tud elérni, mint a felülrõlelrendelt „minden munkaügyi központot érintõ egy-ségesen 20 %-os létszámleépítés” bejelentése.

Az OSZT vezetés levél útján kérte be a sztrájkkalkapcsolatos véleményeket, hajlandóságot. Nemcsaka dolgozók, hanem a vezetõk érdeke is az, hogy nelegyenek elbocsátások, az illetményhez kapcsolódó-an a források rendelkezésre álljanak, erre vonatko-zó megállapodás aláírása lenne a cél.

· Nem értettünk egyet a „fûnyíróelvvel”. Évek ótakértük, hogy határozzák meg az intézményben,milyen feladatot kell ellátni, és ehhez kell meg-állapítani a szükséges létszámot. Sajnos eztsenki nem tette meg, ennek ellenére – egye-sek véleményére hivatkozva - a létszámleépí-tést viszont igen, mert szerintük sokan vagyunka közigazgatásban.

· Nem értettünk egyet a módszerrel..... Tervezik arégiók létrehozását, ugyan semmi konkrét in-formációt nem tudtunk róla. (pl.: melyik me-gye lesz a régióközpont, és mikortól, továbbámi lesz a feladata, és milyen feladatokat kellellátni a másik két megyének?) Ameddig ezeknem tisztázottak, a feladatkörök nem elosztot-tak nem látjuk megalapozottnak a mostanilétszámcsökkentést – szerintünk ezek eldönté-séig a jelenlegi létszámmal és rendszerben kel-lene mûködni, mivel a most elhatározott le-építéssel valószínûleg mûködésképtelenné vál-nak a megyék.

· Nem értettünk egyet az elõkészítetlen létszám-leépítéssel. Nem végeztek felméréseket, nemvonták be az érintetteket, és legfõképp nemkészítettek hatástanulmányt. (Nagyon fontos amegyék, kirendeltségek közötti eltérések figye-lembevétele.) Indokoltnak tarjuk a képzõ köz-pontok „kiszervezésének” felülvizsgálatát is.

Voltak, akik egyetértettek megfogalmazottakkal,és a két órás sztrájk kezdeményezéséhez (megszer-vezéséhez) támogatását adták, aláírták a szándék-nyilatkozatot és eljuttatták az OSZT-nek.

Az OSZT vezetés bízott abban, hogy a munkaügyiterületen dolgozó munkatársak ismerik jogaikat, és


ilyen példátlan mértékû és módszerû, feladatelvonás-sal nem járó, a mûködõképességet veszélyeztetõ, rá-adásul helyi eltéréseket nem figyelembe vevõ egysé-ges létszámcsökkentés ellen fel tud majd lépni.

Folytatva a kronológiai sorrendben az elmúlt idõ-szak eseményeit emlékezetes dátum a testület 2006.2006.2006.2006.2006.július 25-én rendkívülijúlius 25-én rendkívülijúlius 25-én rendkívülijúlius 25-én rendkívülijúlius 25-én rendkívüli ülése is. Az OSZT megtár-gyalta a fõvárosi-, a megyei munkaügyi központo-kat és a Foglalkoztatási Hivatalt érintõ létszámcsök-kentést.

A Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Tanácsban (KÉT)a közigazgatási létszámcsökkentés végrehajtásávalkapcsolatban kötött megállapodás záradéka tartal-mazza azt a szakszervezeti kérést, hogy: „A létszám-csökkentéssel érintett köztisztviselõk újbóli munkábaállásának gyors és hatékony elõsegítésére is figyelem-mel a létszámcsökkentét a fõvárosi, a megyei köz-pontokra és azok kirendeltségeire 2007. január 1-jéig ne terjedjen ki.” A KÉT kormányzati oldala részé-rõl e kérésre érdemi válasz nem érkezett.

A munkaügyi központok vezetõi, - betartva a jog-szabályokat - megkezdték a létszámcsökkentés vég-rehajtásával kapcsolatos helyi egyeztetést. A szak-szervezet lényegében ennek alapján értesült arról,hogy a létszámcsökkentés konkrét végrehajtásáról atárcaszintû döntés megszületett. E döntést megelõ-zõen errõl az MKKSZ Munkaügyi OSZT-nek semmi-lyen módon nem volt lehetõsége egyeztetni.

Az OSZT a létszámcsökkentés végrehajtását nemfogadta el, ezért megalakította az MKKSZ Mun-ezért megalakította az MKKSZ Mun-ezért megalakította az MKKSZ Mun-ezért megalakította az MKKSZ Mun-ezért megalakította az MKKSZ Mun-kaügyi OSZT sztrájkbizottságátkaügyi OSZT sztrájkbizottságátkaügyi OSZT sztrájkbizottságátkaügyi OSZT sztrájkbizottságátkaügyi OSZT sztrájkbizottságát. A sztrájkbizottságmegalakításáról és a tárgyalási kezdeményezésrõl aMunkaügyi OSZT levélben értesítette Kiss Péter Szo-ciális és Munkaügyi minisztert. Mi történt ezután? Mia sztrájkbizottság felállásának tudjuk be, hogy a 20%,helyett 10%-os lett a létszámcsökkenés. (A késõbbitörténések is bennünket igazolnak, és továbbra isvalljuk, hogy elhamarkodott volt még a 10%-os le-építés is, mert ott, ahol a régióközpont létrejött, elétszámot késõbb pótolni kellett.)

Ezt a FOMÉT (Foglalkoztatási és Munkaügyi Ér-dekegyeztetõ Tanács) 2006. november 20-i ülésé-rõl készített emlékeztetõbõl is tudhatjuk:

Fehér József fõtitkár: „2007. év nem a közszféraéve lesz, a versenyszférában dolgozó szellemi fog-lalkoztatottakhoz viszonyított kereseti hátrány a je-lenlegi tervezetek szerint a köztisztviselõk terhére to-vább fog növekedni, és a regionális átszervezésekfokozzák a bizonytalanságokat. A jelenlegi létszámA jelenlegi létszámA jelenlegi létszámA jelenlegi létszámA jelenlegi létszámmegtartása nagyon fontos, mert nagyon sok jólmegtartása nagyon fontos, mert nagyon sok jólmegtartása nagyon fontos, mert nagyon sok jólmegtartása nagyon fontos, mert nagyon sok jólmegtartása nagyon fontos, mert nagyon sok jólképzett, szakmailag kiváló és elkötelezett emberképzett, szakmailag kiváló és elkötelezett emberképzett, szakmailag kiváló és elkötelezett emberképzett, szakmailag kiváló és elkötelezett emberképzett, szakmailag kiváló és elkötelezett emberdolgozik a munkaügyi központokban, tehát min-dolgozik a munkaügyi központokban, tehát min-dolgozik a munkaügyi központokban, tehát min-dolgozik a munkaügyi központokban, tehát min-dolgozik a munkaügyi központokban, tehát min-dent meg kell tenni annak érdekében, hogy adent meg kell tenni annak érdekében, hogy adent meg kell tenni annak érdekében, hogy adent meg kell tenni annak érdekében, hogy adent meg kell tenni annak érdekében, hogy amunkatársak a régión belül állásukat megtart-munkatársak a régión belül állásukat megtart-munkatársak a régión belül állásukat megtart-munkatársak a régión belül állásukat megtart-munkatársak a régión belül állásukat megtart-hassákhassákhassákhassákhassák.

A munkatársakat be kell vonni, és motiválttá kelltenni, mert mindenfajta változással szemben legyenaz akár reformértékû is jelentõs az ellenállás, ha aváltozás alapvetõ normákat, és értékeket érint, kü-lönösen, ha a szervezeti struktúra erõs. A vezetõkmobilitás hiánya, többszörösen jelenik meg a mun-katársak szempontjából.”

Szemánné Bredács Anna OSZT elnök; 2006.november 20-án a FOMÉT ülésen a felszólalásá-ban a következõkre hívta fel a figyelmet és kérte:

· Továbbra is fenntartják azt a véleményt, hogya régiók kialakítására vonatkozóan kötelez-vényt az EU nem ír elõ, tehát az erre való hi-vatkozást vitatjuk, de van egy kormánydöntés,amelyet tudomásul veszünk, és úgy kell meg-valósítanunk, hogy az jól mûködjön, és a szol-gáltatás színvonala ne sérüljön.

· Kérte annak ismertetését, hogy milyen szem-pontrendszer alapján kerültek kijelölésre a ré-gióközpontok. Ehhez kapcsolódóan hogyan,milyen allokációs szempontok figyelembe vé-telével kerültek meghatározásra a régiók lét-számadatai.

· Kerüljön elvárásként megfogalmazásra, hogymár az elõkészületi fázisban, de a döntésekmeghozatala elõtt a megyék érdekképviseletivezetõi véleményeiket, javaslataikat, kérdése-iket megtehessék, és kerüljön sor õszinte ésfolyamatos konzultációra, ne a titkolózás, ésinformáció visszatartás mûködjön, mert a szer-vezet számára igen káros. A munkatársak ki-zárása a szervezet jövõjének tervezésébõl igenjelentõs feszültséget szülhet. Felléphet az el-kötelezettség csökkenése, teljesítmény vissza-tartás (nem kérdeztek, akkor oldják meg õk)

· A megfogalmazott cél, hogy a szolgáltatáskerüljön elõtérbe helyes, de a jelenlegi felté-telek mellett, ez csak hosszabbtávon valósít-ható meg, tehát az erõltetett ütemterv átgon-dolását kérte.”

A 2007-es év2007-es év2007-es év2007-es év2007-es év az illetmények befagyasztása, ésaz egyéb juttatások elvesztésének lehetõsége az egy-séges közszolgálati sztrájkbizottság felállítását ered-ményezte, amelyhez a munkaügyi szervezetbõl mind-össze négy megyei alapszervezet munkatársai fejez-ték ki aláírásukkal is alátámasztva, hogy hajlandóaktenni nemcsak másokért, hanem önmagukért is. Azt,hogy ez a többi munkaügyi alapszervezetnél miérttalált elutasításra, azt a számvetést ott, helyben kellelvégezni. Bár a sztrájk nem jött létre, de a tanúsá-gokat mindenképpen le kell vonni.

Az MKKSZ szakmai tagozataként komoly ered-ményt sikerült elérni 2007. március 27-én a szaktár-ca vezetõjével a munkaügyi fejezet alá tartozó intéz-mények érdekképviseleti szervezeteinek nevében. A


megállapodás intézményes keretek között (SZOMÉT)biztosítja az érdekérvényesítés módját.

2007. évi legfontosabb feladataink, elérendõcéljainknak az alábbiakat fogalmaztuk meg:

A munkahelyek védelme az elvégzendõ felada-tokhoz rendelt létszám biztosítása.

· Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogya dolgozók szerzett jogai ne sérüljenek.

· A törvényben biztosított - adható kategóriábasorolt- juttatások köre 2007-tól tovább ne szû-küljön. Célszerû lenne, ha minden munkaügyiközpont egységes összegben tudná biztosítania juttatásokat a munkatársak részére.

· A teljesítményértékelés követelményeinek olyanmeghatározása, hogy az valóban számon kér-hetõ legyen. Teljesítendõ célnak azt kell kitûz-ni, amit az érintett munkatárs munkájával va-lóban befolyásolni tud.

· Fontosnak és szükségesnek tartjuk a munka-helyek munkavédelmi, egészségbiztonsági,mentálhigiéniai és ergonómiai vizsgálatát. Tisz-tában vagyunk ennek jelentõs költségvonza-tával, de azt már az európai példák alapjántudjuk, hogy a teljesítményekben ez többszö-rösen megtérül, a munkahelyi közérzet pedigjelentõsen javul.

Az ülésen résztvevõ fõtitkár összefoglalójábanfontosnak tartotta kiemelni, hogy az érdekképviseletáltal régóta szorgalmazott ágazati megállapodásaláírása intézményesen biztosítja az érdekvédelmimunka feltételeit és szavatolja az elért juttatások biz-tosítását. Az érdekvédelem színvonalának fenntartá-sa – és különösen annak emelése – igényli a szakér-tõi háttér megteremtését.

Az érdekképviselet nem az MKKSZ vezetõibõlAz érdekképviselet nem az MKKSZ vezetõibõlAz érdekképviselet nem az MKKSZ vezetõibõlAz érdekképviselet nem az MKKSZ vezetõibõlAz érdekképviselet nem az MKKSZ vezetõibõlállállállálláll, hanem a választott tisztségviselõkbõl, illetvehanem a választott tisztségviselõkbõl, illetvehanem a választott tisztségviselõkbõl, illetvehanem a választott tisztségviselõkbõl, illetvehanem a választott tisztségviselõkbõl, illetveaz õ munkájukból. Csak közösen együttmûködveaz õ munkájukból. Csak közösen együttmûködveaz õ munkájukból. Csak közösen együttmûködveaz õ munkájukból. Csak közösen együttmûködveaz õ munkájukból. Csak közösen együttmûködvelehet eredményeket elérnilehet eredményeket elérnilehet eredményeket elérnilehet eredményeket elérnilehet eredményeket elérni

Majd az OSZT évértékelõ és feladat meghatáro-zó ülését követõen Kiss Péter szociális és munkaügyiminiszterrel és más minisztériumi szakértõkkel valótalálkozásra került sor.

Szemánné Bredács Anna OSZT elnök:· Elõrebocsátotta, hogy az érdekképviselet tá-

mogat minden ésszerû reformfolyamatot, amely elõ-remutató és a többség érdekeit szolgálja. Változta-tásra szükség van, még akkor is, ha az, feszültséggeljár, viszont hiányoljuk azokat az információkat, amelyalapján munkatársaink azonosulni tudnak azok szük-ségességével, hasznosságával és ennek hiányábana legjobb cél is meghiúsulhat.

· A szervezet és az ügyfél találkozási pontja akirendeltség, ez határozza meg legjobban aszolgáltatás színvonalát az ügyfelek irányában.A kitûzött cél a kirendeltségi adminisztráci-A kitûzött cél a kirendeltségi adminisztráci-A kitûzött cél a kirendeltségi adminisztráci-A kitûzött cél a kirendeltségi adminisztráci-A kitûzött cél a kirendeltségi adminisztráci-

ós teher csökkentése helyes volt, de ezekós teher csökkentése helyes volt, de ezekós teher csökkentése helyes volt, de ezekós teher csökkentése helyes volt, de ezekós teher csökkentése helyes volt, de ezeknem valósultak megnem valósultak megnem valósultak megnem valósultak megnem valósultak meg.

· A MEV kötelezõ alkalmazását is a munkatár-sak és a vezetõk többségének szempontjábólelfogadhatatlannak tartjuk, a ráfordított idõ-ráfordított idõ-ráfordított idõ-ráfordított idõ-ráfordított idõ-és a hasznosság alapján a befektetett mun-és a hasznosság alapján a befektetett mun-és a hasznosság alapján a befektetett mun-és a hasznosság alapján a befektetett mun-és a hasznosság alapján a befektetett mun-ka igen csak megkérdõjelezhetõ,ka igen csak megkérdõjelezhetõ,ka igen csak megkérdõjelezhetõ,ka igen csak megkérdõjelezhetõ,ka igen csak megkérdõjelezhetõ, és nemszolgálja sem az álláskeresõk, sem a munkál-tatók érdekeit.

· Megdöbbentõ volt szembesülni azzal a ténnyel,- a decemberi kormánydöntés az európai uniószubszidiaritás elvének teljesen ellentmondva- a legfontosabb egységet, a kirendeltséget (afrontvonalat) még jogszabályilag is „eltöröl-te”, holott nélkülük, munkájuk nélkül nem lé-tezhet foglalkoztatási szolgálat.

· Rengeteg a túlóra, amit nem lehet kiadni, kifi-zetni, csak elõbb-utóbb eltörlésre kerülnek. Bí-zunk benne, hogy közösen gondolkodva sike-rül erre a példaértékûnek nem tekinthetõ gya-korlatra megoldást találni.

· Úgy gondoljuk, hogy az új szervezeti modellretörténõ átállással és a régiós átalakítással kap-csolatban nem megfelelõ, nem pontos és kor-rekt információkat kapott a miniszter úr. Az afõigazgatóin elhangzott értékelés, hogy 95 %-ban kialakult és jól mûködik a szervezet, eny-hén szólva görbe tükröt mutat. A január else-jén bevezetett szervezeti modell hamar be isbizonyította, hogy ennyi áttételen keresztül nemlehet mûködtetni a rendszert, ráadásul a szak-mai munkára maradt a legkevesebb idõ.

· Hiányoljuk azokat a szakmai vitafórumokat,ahol az alkotó kritika a pontosabb, érthetõbbvégrehajtást segíti.

· Készültek terheltségi mutatókon alapuló mu-tatószámok, amelyek alapján a regionálislétszámok meghatározásra kerültek, kérjük eztaz érdekképviseleti vezetõ számára betekint-hetõvé tenni, hogy mindenki szembesülhessena korrekt mérõszámokkal, és el tudja helyezniönmaga tevékenységét, leterheltségét mások-hoz viszonyítva.

· Mi a megoldás a szervezet mûködési és költ-mûködési és költ-mûködési és költ-mûködési és költ-mûködési és költ-ségvetési ellátási zavarának kiküszöbölésé-ségvetési ellátási zavarának kiküszöbölésé-ségvetési ellátási zavarának kiküszöbölésé-ségvetési ellátási zavarának kiküszöbölésé-ségvetési ellátási zavarának kiküszöbölésé-rerererere? Az illetmények kifizetésével még nincsgond, de nem megoldott a kötelezõen járónem megoldott a kötelezõen járónem megoldott a kötelezõen járónem megoldott a kötelezõen járónem megoldott a kötelezõen járójuttatásokjuttatásokjuttatásokjuttatásokjuttatások – étkezési utalvány mértéke ésmértéke ésmértéke ésmértéke ésmértéke ésösszegeösszegeösszegeösszegeösszege, a ruházati költségtérítés – biztosítá-sának idõpontja.

· Ki kellene már mondani egyértelmûen, hogya munkaügyi szervezet fontos szerepet tölt bea foglalkoztatáspolitika területén, az itt dolgo-zók érezzék megbecsülésüket, legalább a „ki-mondott szó” szintjén.


Mind a vezetõk, mind, pedig a munkatársak bi-zonytalan helyzetben érzik magukat, nincs világosútmutatás, feladatelrendelés.

Nem siránkozni jöttünk, hanem az a közös cé-lunk, hogy zökkenõmentesen mûködjön ez az orszá-gosan is jól felépített szervezet. Ez a csapat eddigmindig meg tudott és meg akart felelni, de a többhónapja zajló ellentmondásos „irányítás?”, jogsza-bályok hiánya, elbizonytalanított szinte mindenkit.Minimális elvárás, hogy ne legyen forráshiányos aszemélyi juttatás elõirányzata, illetve mûködõképeskirendeltségek legyenek.

Nyugodt munkavégzési körülményeket várunk el,ne lebegjen továbbra is a munkatársak feje felett azújabb átszervezés veszélye.

Az OSZT tagjainak hozzászólását követõen KissPéter miniszter az alábbiakról tájékoztatta a jelenle-võket:

· „Pozitív elkötelezettsége van a munkaügy iránt.Jól mûködõ szervezetnek tartja, amely elõttnagy a kihívás, mert az új feladatok ellátásátés az átszervezést egyszerre kell megvalósíta-ni. Bízik a kiemelkedõ önmegújító és túlélõké-pességgel rendelkezõ kollégákban, a nehéz-ségek leküzdésével kapcsolatban.

· Cél a MUNKAÜGYI HÁLÓZAT kialakításamely 15-20 évre szól. Új feladattal ellátni aszervezetet, amely védelmet és garanciát je-lent a szervezet részére. Az új feladattal valóellátás fokozatosan történik, ami egyben a lét-számleépítést is kiváltja, más dekoncentráltintézményben 15-20 %-os leépítést hajtottakvégre.

· A január 1-jei átalakulás következtében a ko-rábbi 2 szintû irányítási rendszert a 3 szintûirányítás váltotta fel. Ez történhetett a rosszkodifikáció miatt, és azért, mert rövid idõ álltrendelkezésre a döntéshez.

· Valóban kormányzati döntési hiba volt a 3 szin-tû irányítási rendszer létrehozása, de idõbenkorrigálták és megmarad a kirendeltségekönálló szerepe, hogy a legtöbb döntést hoz-zon.

· Mindenképpen biztosra kell tervezni, a folya-matos mûködést biztosítani kell!

· Tudja, hogy nagy teher van a szervezetbendolgozókon, de komoly szándéka, hogy a re-gionális munkaügyi központok presztízsét nö-velni fogja.

· A fejlesztési program megvalósítása érdeké-ben szükség van a régiók, kistérségek erõsíté-sére.

2007. augusztus 22.-én a Szociális és Munka-ügyi Minisztériumban újabb konzultációra került sora Csizmár Gábor Államtitkár úrral. A fõtitkár köszön-

tötte az értekezleten résztvevõket és elmondta, hogye konzultáció az áprilisi Kiss Péter miniszter úrral foly-tatott tanácskozás folytatásának tekintendõ.

Az OSZT elnök a személyi juttatások kérdéskö-rével kapcsolatosan kifejtette, hogy felmérések ké-szültek arra vonatkozóan, hogy a regionális mun-kaügyi központokban a kötelezõen járó juttatások-ra nincs meg a fedezet, míg az állami foglalkozta-tási szolgálat más szervezeteinél ezek nem jelente-nek problémát. A képernyõ elõtti munkavégzésheznem biztosított a védõszemüveg, továbbá a mun-kába járás költségeinek kifizetése forráshiányra hi-vatkozva elmarad.

E fórumon arra szeretnénk választ kapni, hogymikortól biztosíthatók a juttatások, melyek visszame-nõleg járnak a munkatársaknak. Megnyugtató vá-laszt szeretnének a kollégák felé tolmácsolni.

Megjegyezte, hogy az a kijelentés, hogy a mun-kanélküliek létszáma csökken akkor csökkenthetõ amunkatársak létszáma is téves következtetések levo-nását eredményezheti. Ez csak akkor lenne igaz, hanem támogatott munkahelyekre történne a közvetí-tés, de munkanélküli ellátásból aktív foglalkoztatásieszközökbe, közmunka-programba, illetve közcélúmunka-programba csatlakozó személyekkel a szol-gálatnak havi rendszerességgel megjelenõ többlet-feladata van.

Megváltozott a kapcsolatrendszer, elmaradnak aközös gondolkodást segítõ munkamegbeszélések.Nagy feszültséggócok nem alakultak ki, pluszjutta-tást szeretnének azoknak a kollégáknak, akik többettesznek a szervezetért, megjegyezte, hogy jutalomfi-zetésre évek óta nem került sor a szervezetben.

Majd az OSZT tagjainak hozzászólása utánCsizmár GáborCsizmár GáborCsizmár GáborCsizmár GáborCsizmár Gábor államtitkár a konkrét válaszok elõttnéhány általános gondolatot fogalmazott meg azállami foglalkoztatási szolgálat szerepérõl.

„A foglalkoztatási szolgálat a legfontosabb bázisaa minisztériumnak, még kormányzati szinten sem ta-lálhatunk ennél fontosabb hálózatot, amelyik ilyenközel van az ügyfelekhez, és amelyik ilyen nagymennyiségû munkát végezne. A külsõ szemlélõ aztlátja, hogy átszervezések után is tökéletesen mûködika hálózat. 900.000 ügyfél esetében egyedi problé-mák adódnak, de panasz a szolgálatra nem érkezett,illetve ezek száma elenyészõ. Az elmúlt öt évben alegkevesebb panasz a szolgálatra érkezik, ebbõl azkövetkezik, hogy minden probléma és baj ellenérenagy teljesítményt nyújt a szolgálat, és ezért köszönet-tel tartoznak az igénybevevõk és a minisztérium is.

2007. év kemény éve a szolgálatnak, ennek többoka van; az egyik a forráshiány, a másik a szolgálatátszervezése. Áprilisban is volt arról szó, hogy a re-gionális átszervezés nem volt öncélú, a létszámcsök-kentési kötelezettség teljesítésére, a párhuzamos te-


vékenységek csökkentésére a regionális átszervezésbizonyult a legkézenfekvõbbnek.

A forráshiánnyal kapcsolatban elmondta, hogyaz elsõ felmérés adatai azt mutatták, hogy több mint3,5 Mrd forintos hiány van a rendszerben, majd azegyeztetések során ez szûkült és 2,9 Mrd forintbanrealizálódott. A 2,9 Mrd forintos hiányból 1,6 Mrdforint ledolgozásra került, pénzügyminisztériumi éskormányzati döntéseket kezdeményezve, 1,3 Mrdforráshiányt kell még év végéig ledolgozni. Ez meg-oldást jelent a személyi juttatások körének rendezé-sére is. A tárca mindent megtesz annak érdekében,hogy a hiányt a különbözõ tartalékokból fedezze ésa fennmaradó problémák megoldása érdekében fogmajd a MAT-hoz fordulni.

A konkrét kérdésekre reagálva elmondta, hogy aképernyõvédõ szemüveget be kell szerezni. A fenn-álló helyzetet szabálytalannak ítélte; meg fogja vizs-gáltatni, hogy milyen nagyságrendû a szemüvegekbeszerzésének a forrásigénye.

A munkaköri leírások egyoldalú módosítását sza-bálytalannak ítélte, ugyanakkor magyarázatkéntemlítette, hogy egy átalakuló szervezetben nem sta-bilok a munkaköri leírások sem, de azok közös meg-egyezéssel kell, hogy történjenek. A munkaköri le-írások egyoldalú módosítását helytelennek tartja,és ezt jelezni fogja a regionális munkaügyi közpon-tok vezetõinek, kérni fogja a gyakorlat felszámolá-sát. Hasonlóan vélekedett az illetménycsökkentés-rõl is. Kérte, hogy ne várjanak az érdekegyezte-Kérte, hogy ne várjanak az érdekegyezte-Kérte, hogy ne várjanak az érdekegyezte-Kérte, hogy ne várjanak az érdekegyezte-Kérte, hogy ne várjanak az érdekegyezte-tési fórumokig, hanem az ilyen szabálytalansá-tési fórumokig, hanem az ilyen szabálytalansá-tési fórumokig, hanem az ilyen szabálytalansá-tési fórumokig, hanem az ilyen szabálytalansá-tési fórumokig, hanem az ilyen szabálytalansá-gokat azonnal jelezzék az OSZT elnökén keresz-gokat azonnal jelezzék az OSZT elnökén keresz-gokat azonnal jelezzék az OSZT elnökén keresz-gokat azonnal jelezzék az OSZT elnökén keresz-gokat azonnal jelezzék az OSZT elnökén keresz-tül.tül.tül.tül.tül.

A munkaterhelés, szabadság kiadása, szakmaifeladatok ellátásával kapcsolatban felmerülõ prob-lémákkal kapcsolatban elmondta, hogy a szabályo-zásban is lehetnek okok, de ebben nagy a helyi regi-onális vezetõi felelõsség, mely elsõsorban munka-szervezési felelõsség. Helyileg kell jelezni, ha mun-kaszervezési problémák vannak, a központok veze-tõi felelõsséggel, és hatáskörrel rendelkeznek ezek-ben az ügyekben.

A munkafeltételek javításával kapcsolatban fel-hívta a figyelmet arra, hogy az egységes arculat ki-alakítása, a 170 kirendeltséges hálózat korszerûsí-tése hosszabb idõt vesz igénybe, eddig 80 kirendelt-ség átalakítása történt meg. A korszerûsítési prog-ramban valamennyi kirendeltség teljes felújítása megfog történni, így kialakul az egységes arculat és lét-rejönnek a normális munkafeltételek

Az elégedettségi vizsgálatok eredménye rendel-kezésre áll, bármikor hozzá férhetõ.

A szakmai konzultációk hiányára reagálva meg-erõsítette, hogy a minisztérium aktivitása növeked-ni fog.

Az adminisztrációs terhekkel kapcsolatban el-mondta, hogy az AM-könyv megszûnésével az ad-minisztrációs feladatok jelentõsen csökkennek majd.

Összegzésként a Fõtitkár megállapította, hogy jóérzéssel ülte végig a konzultációt, nincs olyan téma,amivel nem értene egyet. Az állami foglalkoztatásiszolgálat a közigazgatás legfontosabb szolgáltatószervezete, a legtöbb pénzzel és ügyféllel foglalko-zik, politikailag is a legérzékenyebb szervezet. Tár-sadalmi és foglalkoztatási feszültséghelyzeteket ke-zel, ezért több odafigyelést érdemelne a kormányzatrészérõl. Emlékeztetett arra, hogy tavaly a regionálisátszervezésnek gátat szabtak, majd tudomásul vet-ték és az élére álltak az átalakulásnak. Az elsõ fél-évet káosz jellemezte, a kollégák munkájának kö-szönhetõ, hogy a szolgálat jól mûködik.

A szakszervezet, az OSZT vezetés és a minisztéri-um között történt több fordulós tanácskozás ered-ményeként év végére valamennyi régióban oly mér-tékû természetbeni juttatások kifizetésére került sor,ami a munkaügyi szervezet megalakulása óta egyikévben sem volt tapasztalható.

A fenti felsorolt érdekképviseleti tevékenység biz-tosításán túl, a Foglalkoztatási és Szociális Hivataljelentõs mértékû pénzügyi támogatásával, amelyszükség szerint kiegészült az MKKSZ képzési forrása-ival, olyan szakmai képzésekre kerülhetett sor, amelysegítette az érdekképviseleti munka hatékonyságát.2004-ben Harkányban; 2005-ben Sárospatakon,2006-ban Gyulán; 2007-ben Kõszegen cserélt esz-mét és tapasztalatot, a 18 megyét, és fõvárosi mun-kaügyi központot 2-2 fõvel képviselõ érdekképvise-leti munkatárs. A 40 fõs rendezvényeken a meghí-vott minisztériumi, és egyéb állami vezetõk is résztvettek, és természetesen nem elképzelhetõ egy ilyenrendezvény az MKKSZ vezetõ tisztségviselõi nélkül.

Az érdekképviseleti munka színvonalas képvise-letére dr. Kiss Sándor-tól, és Dr. Lõrik Erzsébet jo-gásztól igen sok segítséget kaptunk.

A munkaügyi csapatnak nagyon fontos találko-zási pont a fonyódligeti sporttalálkozó, aminek szin-te emberfeletti szervezési munkáit a Somogy megyeimunkaügyi központ agilis munkatársai végezték, ésa szakszervezeti tagok költségeinek csökkentéséhezaz MKKSZ is hozzájárul.

Eddig az egyik legjobban szervezett volt a mun-kaügyi központok kollektívája. Volt és még van isolyan megyei munkaügyi alapszervezet, ahol 270;illetve 241 fõ szakszervezeti tag van, és a szervezett-ség a 70% körüli; még más megyékben ez leszûkülegy; két kirendeltségre és 50 fõ alatti létszámra. Azátalakulás következtében, mint mindig, a rossz dön-téseknél a szakszervezet lett többek által kikiáltvabûnösnek, és több megyében sokan kiléptek a szak-szervezetbõl, illetve a létszámleépítés miatt távoztak.


A szervezetbe bekerülõ fiatalok meggyõzése idõ-igényes, és õk még keresik a helyüket, és csak na-gyon kevés egyénben van meg a tenni akarás, delemondani nem szabad róluk. A meglévõ tagokmegtartása mellett, a „ potyautasok” meggyõzése isfontos kell legyen, fõleg az alacsony fokon szerve-zett térségekben.

Az viszont már most látszik, hogy a választott tiszt-ségviselõknek egyre többet kell a szabadidejükbõl

áldozni, mert a munkaleterheltség nagymértékbenmegnõtt, és a munkáltató nem tudja biztosítania aszabadidõ kedvezményeket, mert a feladatok sok-szorozódtak.

Budapest, 2007. december 27.

Szemánné Bredács AnnaOSZT elnök


Az MKKSZ Magyar Államkincstári Dolgozók Országos SzakmaiTanácsa

2004-2008. évi munkájáról szóló beszámoló.

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAITANÁCSA

Az MKKSZ 2004. április 24.-én és május 15.-éntartotta a VII. Kongresszusát. A Kongresszus

több fontos határozata és megállapítása melletthatározta meg a következõ négy év cselekvési irá-nyát, mintegy mottóként kimondva: hitelesen és si-keresen kell munkánkat végezni.

A frappáns megfogalmazás elsõ hallásra és ol-vasatra könnyednek és szellemesnek tûnik, de mintutóbb kiderült, olyan idõszakot éltünk át, amelybenezeket a célokat nagyon nehezen tudtunk megvaló-sítani.

A közszolgálat egészére rendkívüli külsõ és belsõnyomás nehezedett. A külsõ nyomás is tulajdonkép-pen belülrõl generálódott, ugyanis egyes kormány-zati tényezõk igyekeztek elhitetni a közvéleménnyel,hogy a közszolgálatában dolgozók sokan vannak,nem dolgoznak

és még sokat is keresnek, nem eléggé hatéko-nyak, akadályozzák a versenyképesség megterem-tését, tehát egyébként gazdasági bajaink fõ okozói-ként, az államháztartási hiány egyik forrásaként let-tünk megbélyegezve.

Gyakorlatilag 2003 évtõl kezdõdõen folyamatoslétszámleépítések és létszámfelépítések követik egy-mást, minden különösebb szakmailag megalapozotthatástanulmány nélkül, kizárólag a költségvetésimegszorítások követelményének téve eleget.

A konvergencia program a bérek befagyasztásátcélozta meg, ezzel szinte egyidejûleg elkezdõdött ateljesítményértékelési rendszer teljes körû átalakítá-sának kísérlete, felvetõdött a bértábla eltörlése, 13.havi juttatás megvonása, megvalósult az 50 % - osutazási kedvezmény szûkítése, vagyis egy egész pá-lyás letámadás indult az ellen a közszféra ellen,amelynek korábban, kiszámítható, tartós egziszten-ciát nyújtó, kedvezõ hitelekkel is támogatott életpá-lya lett ígérve.

A korábban említett folyamatos fenyegetettség mel-lett indult el a regionalizáció, amely a közszféra érintettterületein újabb feszültségeket teremtett és miután afolyamat még nem zárult le, továbbra is jelentõs prob-lémákat vethet fel, illetve hordoz magában.

A fenti, a közszféra szinte egészét érintõ problé-mák halmaza a MÁK munkavállalóinak környezeté-ben is megjelent és sajnos kellõ mértékben éreztettenem kívánatos hatásait is.

A Kincstár azonban folyamatosan többletfelada-tokat is kapott, amelyek tovább növelték a teljesítõ-képessége felsõhatárán lévõ személyi állomány le-terheltségét. A feladatok egy része azonnali végre-hajtást követelt / energiatámogatás /, míg más ré-szük folyamatos túlórázáshoz vezetett / 0708 adó,és bérfeldolgozás /, az állami normatívák felhasz-nálásának nyomon követése, szigorúbb ellenõrzésepedig új emberek azonnali betanítását és hadrend-be állítását követelte meg. A vázolt feladatokat úgykellett végrehajtani, hogy az idõközben megvalósu-ló regionális átszervezés is zökkenõmentesen kerül-jön megvalósításra.

Összességében tehát ilyen nehéz körülményekközött végezték érdekvédelmi tevékenységüket szak-szervezeti tisztségviselõink, végezte munkáját azOSZT, vagyis próbáltunk hitelesek maradni és a kö-rülmények ellenére sikeresek lenni.

I. Az OSZT munkáját meghatározódokumentumok

- Az MKKSZ és a MÁK OSZT Alapszabálya ésProgramjai

- A Magyar Államkincstár és az MKKSZ MÁKOSZT között létrejött Együttmûködési Megál-lapodás

- A MK Pénzügyminisztere és a közszolgálati jog-viszonyban álló munkavállalók közösségétképviselõ szakszervezetek – így az MKKSZ MÁKOSZT – között létrejött Együttmûködési Meg-állapodás (KPÉT)

- Tisztségviselõk munkaidõ kedvezményérõl szó-ló szabályzat

- Esélyegyenlõségi Terv- MÁK Szervezeti és Mûködési Szabályzata- MÁK Közszolgálati Szabályzata


II. Az OSZT 2004-2007 közötti kiemeltprogramjai

- A Közszolgálat Pénzügyi Ágazati Érdekegyez-tetõ Tanácsban / KPÉT / hatékonyan képvi-selni a munkavállalók érdekeit az anyagi, ke-reseti, szociális, kulturális valamint az élet ésmunkakörülményeiket érintõ kérdésekben.

- Partneri kapcsolat kialakítása a Magyar Állam-kincstárral. El kell érni, hogy részt vegyünk ajogszabálytervezetek, elnöki utasítástervezetekvéleményezésében.

- A Pénzügyminisztériumhoz hasonlóan, a Ma-gyar Államkincstár Központjában is létre kellhozni az ott dolgozók érdekét képviselõ alap-szervezetet.

- Új módszer alkalmazásával, az OSZT elnök-ség munkájának új alapokra helyezésével, kép-viseleti feladatok megosztásával, fiatal tisztség-viselõk bevonásával, lendületbe hozni a tag-ság érdekeinek, egzisztenciális biztonságáértfolytatandó tevékenységet.

- Tovább kell erõsíteni helyi szinten a bizalmiakérdekfeltáró és érdekérvényesítõ munkáját,a kezdeményezések, javaslatok, vélemények el-juttatását a felsõbb szakszervezeti vezetéshez.

- Informatikai levelezõ rendszer kialakításával,nagyobb hangsúlyt kívánunk helyezni az infor-mációáramlás fontosságára, az MKKSZ és azOSZT, az OSZT és az alapszervezetek között.

- Továbbra is kiemelten kell kezelni és mindenévben meg kell szervezni a Tisztségviselõk Aka-démiáját, tisztségviselõink továbbképzését fo-lyamatosan biztosítani, tisztségük ellátásávalösszefüggõ jogi ismereteiknek bõvítése, a gya-korlatban való minél jobb alkalmazásuk ér-dekében.

- Az MKKSZ tisztségviselõivel való folyamatoskapcsolattartás, aktuális információk átadásá-val is segítve a munkájukat, a szakszervezetitaglétszám növelésével erõsítve az érdekegyez-tetés folyamatát.

- Fontos feladatunk az Európai Unióban részt-vevõ országok szakszervezeti tevékenységénekmegismerése, eredményre vezetõ módszerei-nek elsajátítása.

- Folyamatosan tájékoztatjuk a tagságot azMKKSZ keretén belül felmerülõ lehetõségek-rõl / üdülés, MAKASZ kártya stb. /.

- Kiemelt figyelmet fordítunk az OSZT gazdál-kodására, figyelemmel kísérjük a munkáltatóikölcsön iránti kérelmek alakulását.

- Elõkészületek megkezdése az alapszervezetiválasztásokra illetve felkészülés a MKKSZ VIII.Kongresszusára.

A teljesség igénye nélkül kerültek kiemelésre aMKKSZ MÁK OSZT elmúlt négyévi programjai illet-ve feladatai. Nyilvánvaló, hogy valamennyi terület-rõl egy-egy ilyen beszámoló keretében nem lehet ésnem is célszerû minden részletre kiterjedõ elemzéstadni, azonban feltétlenül indokolt azokat a fõbb te-rületeket és tendenciákat kiemelni, amelyek az el-múlt idõszakban kiemelkedõ jelentõséggel bírtak, il-letve az elmúlt években folyamatosan gondot, prob-lémát jelentettek és tanulsággal szolgálhatnak a jö-võt illetõen. Feltétlenül szólnunk kell kapcsolatainkalakulásáról, szervezettségünk helyzetérõl és mai ál-lapotáról.

Az egész közszolgálat, így a Kincstár számára is abeszámolási idõszak egészében a folyamatos lét-számleépítés elleni küzdelem jelentette a legnagyobbfeladatot.

A folyamat, amely 2003 évben, az emlékezetes,központban 10%, elõbb a területen 6%-kalkezdõdöttés ez utóbbinál is 10%-kal végzõdött, diktátum jel-leggel indult és folytatódott 2004 évben is. A lét-számleépítések minden szakmai alapot nélkülöztek,csak a létszámleépítésben látták az elérhetõ megta-karítás biztosítékát. Az OSZT kezdeményezte a KPÉTösszehívását, levéllel fordult a Miniszterelnökhöz akialakulóban lévõ méltánytalan helyzet orvoslásaérdekében, ha kivédeni nem is tudtuk, de legalábbenyhíteni szerettük volna az intézkedéseket. Érvein-ket lesöpörték, válaszul azt kaptuk,hogy a Kincstár aköltségvetési bevételek szempontjából nem stratégi-ai jelentõségû, ezért nem lehet kiemelten kezelni. Azegész eljárás a vezetõk részére is megalázó volt, amunkavállalók és a tagság körében pedig félelmetkeltett. A megalázottság és a kiszolgáltatottság olyanmértékû volt, hogy az egzisztenciális fenyegetettségellenére a munkavállalók több mint 50%-a csatla-kozott volna egy esetleges sztrájkhoz. A PM hangsú-lyozta, hogy a végrehajtás során példát kíván mu-tatni más tárcák számára, másokhoz viszonyítva si-került túl is teljesíteni.

A Magyar Államkincstár 2004.október l-jei enge-délyezett létszáma 4218 fõ volt, jelenleg 3851 fõ, amiazt jelenti, hogy a létszámleépítés tovább folytatódott.Tekintettel arra, hogy a folyamatot befolyásolni nemtudtuk, így csak kárenyhítési szerepre korlátozódotttevékenységünk. Megjegyzendõ, hogy az informáci-ók a szakszervezeti tisztségviselõkhöz késve jutottakel, nem egyeztetések, hanem közlések formájában.Az érintett munkavállalók nem minden esetben kértéka szakszervezeti tisztségviselõ jelenlétét.

2006 évben kezdõdött a regionalizáció elõkészí-tése és az összvezetõi értekezletre az OSZT is meg-hívást kapott, ahol a Kincstár Elnöke vázolta az el-képzeléseket. Nyilvánvalóvá vált, hogy az átalakítástovábbi létszámkérdéseket fog felvetni, ezzel egyide-


jûleg azonban a Kincstár feladata lett a lakosságienergiatámogatási igények feldolgozása is.2006végére ismét mérhetetlen feszültség halmozódott fela munkavállalók körében az egyébként már az egész-séget veszélyeztetõ túlterheltség mellett több mint 2millió igény feldolgozására került sor „önkéntes je-lentkezés” alapján. A munkavállalók vállalták, azegyébként egyéni megállapodásokon alapuló feldol-gozást, mert tudták, hogy a következõ esetleges lét-számleépítéskor távol maradásuk figyelembe leszvéve. Szakszervezeti kezdeményezésre a munkálta-tók a hétvégi munkavégzéshez gyógyszert, védõételtés italt biztosítottak.

A regionális átszervezésre a Magyar Államkincs-tár területén 2007.április l-i hatállyal került sor. Azátszervezést megelõzõen, majd azt követõen is fel-adat és létszámnormák kerültek alakításra, amelyekalapján határozták meg régiónként az egyes irodáklétszámát. Az egyes normák elveinek kialakítása je-lentõs mértékben érinti a dolgozók élet- és munka-körülményeit, ennek ellenére az OSZT nem kapottmeghívást ezekre a tárgyalásokra. Kétségtelen tény,hogy a régiósítást megelõzõen, majd ezt követõen aMagyar Államkincstár Elnöke illetve Elnökhelyetteseteljes ülésen tájékoztatta az OSZT tagjait az esemé-nyek várható alakulásáról, sõt felkérte az OSZT El-nökét arra, hogy az idõközben lezajlott KPÉT ülésenkapott Államtitkári felhatalmazás alapján járjon el a2007 évi létszámkérdések ügyében.

A regionális átszervezés során jelentõs mértékû lét-számleépítésekre nem került sor, csak a normásításkorrekciójaként megszûnõ beosztások vagy jogviszony-ok esetén. A létszámleépítés tényét igazán soha nemlehet elfogadni, mert emberi sorsokról van szó, amelykilátástalan helyzetbe hozhat munkavállalókat, csalá-dokat és alapvetõ megélhetési problémákat okozhat.Az elmúlt években lezajló létszámleépítések folyamatá-ban talán a régiós átszervezés során lehet szakmai in-dokokat és érveket érzékelni, jóllehet, az elvek kialakí-tásában a szakszervezet nem lett bevonva.

Annak ellenére, hogy a létszámleépítést nem le-hetett megakadályozni, a munkáltatók alapvetõ tö-rekvése arra irányult, hogy a munkavállalók közülminél kevesebben jussanak méltatlan helyzetbe, ke-resték annak lehetõségét, hogy nyugdíjba, elõreho-zott öregségi nyugdíjba vonulhassanak kollégáinkvagy a legrosszabb, de mégis valamilyen szintû ellá-tást biztosító prémium éveket vehessék igénybe, desajnos így is kerültek utcára munkatársaink. Munka-ügyi per keletkezett a munkáltató által felajánlott, deaz adott körülményeket el nem fogadható munka-hely miatt. Nagyobb körültekintéssel, korrektebbegyüttmûködéssel ez a per is elkerülhetõ lett volna.

A régiósítás folyamata várhatóan 2008 év végénfejezõdik be, jelenlegi ismereteink szerint további lét-

számleépítésekre nem fog sor kerülni, belsõ átcso-portosítások várhatóak, azonban ezek sem vezethet-nek ingázásokhoz.

A létszámleépítés kapcsán merülhet fel a dolgo-zók képzése és továbbképzése. A folyamatosan vál-tozó munkafeladatok, folyamatos képzést, tovább-képzést és egyéni tanulást igényelnek munkahelymegtartása érdekében. Veszteségeinket minimalizál-hattuk volna, ha leépített munkatársaink más terüle-ten is konvertálható tudással rendelkeztek volna, ér-telemszerûen a megpályáztatott állásoknál elsõbb-séget kellett volna részükre biztosítani. Kétségtelenviszont az is, hogy a jelenlegi munkaleterheltségmellett rendkívüli erõfeszítést igényel a továbbtanu-lás, törekedni kellene szakképesítések megszerzésé-re is, amelyet sajnos a jelenlegi bértábla rendszerönmagában viszont nem honorál, itt viszont a mun-káltatónak nõne meg a felelõssége, gazdálkodva asaját hatáskörébe lévõ anyagi lehetõségekkel.

A bizonyos területeken fellépõ aránytalan és cik-likus munkaleterheltség enyhítése érdekében nemminden áron és nem minden esetben, a nem mindigszabályos körülmények között elrendelt túlmunka, akiírt, de bent töltött szabadság a megoldás, hanemaz infrastruktúra állandó és folyamatos fejlesztése, aszoftverek minõségének javítása, amelyhez feltétle-nül hozzátartozna a jogszabályok felülvizsgálata ésaz eljárások egyszerûsítése is.

A túlmunkaterhek enyhítése érdekében az elmúltévben jelentõs mértékû infrastrukturális fejlesztés zaj-lott le a MÁK területi szerveinél, amely várhatóan ezévben is tovább folytatódik.

A létszámleépítések sokféle tanúsággal jártak. Alegfontosabb talán az, hogy a közszféra az ilyen in-tézkedéseket csak egységes és határozott fellépésseltud elhárítani, egy-egy terület nagyon nehezen tudönállóan eredményt elérni, pláne akkor, ha mégágazaton belül is jelen-tõs megosztottság van, na-gyobb a félelem, mint a szolidaritás és az igazgató-ságok is eltérõ módon reagálnak eseményekre. Min-denki számára bebizonyosodott, hogy nagy hiba voltaz elmúlt évi sztrájk meg nem tartása, ugyanis ilyenszéleskörû támogatással jelentõsebb eredményt tud-tunk volna elérni.

Kapcsolatainkat illetõen el kell mondani, hogy aMagyar Államkincstár vezetésével az elmúlt idõszak-ban jó kapcsolatot sikerült kialakítani, amit mutat azis, hogy fõleg az utóbbi idõben a vezetés rendszere-sen tájékoztatta az OSZT - t, azonban indokolt vol-na több a munkavállalók széles körét érintõ kérdé-sekben, már az elõkészítés során bevonni az érdek-képviseletet. Több esetben akadoznak a szakmaimunkavégzésével kapcsolatos információk, amely amunka rovására megy, sõt emiatt bizonyos esetek-ben ellentétes gyakorlatok is kialakulhatnak. Rég-


ionként eltérõ szakszervezeti egyetértési jogok gya-korlásának módja a jutalmazások elveinek kialakí-tásakor illetve személyi elismerések adományozásasorán. Indokolt lenne, hogy vezetõi értekezletekenrészt vegyen a szakszervezet képviselõje is, hogy neutólag szerezzen tudomást olyan dolgokró

Documents

MKKSZ · 2012. 7. 9. · 82 Az MKKSZ Országos Szakmai Tanácsainak beszámolói ménnyel. Még akkor is, ha – és ez az elmúlt 2-3 év feltétlen szakmaközi eredménye, hogy-