Szerkesztők: Hochbauer Gyula, Kovács Lehel István Független művelődési és helytörténeti havilap

Alapította és szerkesztette (1906–1911):dr. Fekete Endre és Kiss Béla

X. évfolyam 12. (524.) szám 2004. december 24. – péntek

* K i a d j a a H é t f a l u s i M a g y a r M ű v e l ő d é s i T á r s a s á g – © H M M T , 2 0 0 4 . * I S S N 1 5 8 2 - 9 0 0 6 *

M o b i l t e l e f o n é s b é k e s s é g

K a r á c s o n y k ö r ü l i r e c e p t e k

Szeretetteljes karácsonyi ünnepeket, eredményekben, sikerekben gazdag, áldott új esztendőt kívánunk

Ünnep szombatja sütés-főzéssel telt el.A szombati ebéd mindig tárkonyos pi-tyókaleves és tejfeles lepény volt.

Tejfeles lepényHozzávalók: kalácstészta (a mennyi-

ség a tepsi nagyságától függ), kb. 1/2 ltejfel, 3-4 tojás, 5-6 evőkanál cukor, va-nília.

A tepsit megzsírozzuk, a kinyújtott ka-lácstésztával kibéleljük úgy, hogy peremelegyen. A tojásokat a cukorral, vaníliávalhabosra kavarjuk, hozzáadjuk a tejföltés a tésztára öntjük. Előmelegített sütő-ben megsütjük. A kemencében sült fi-nomabb, de más tűzhely sütőjében is jólesz. A tepsit az első fél órában ne moz-gassuk, hogy a krém jól kössön meg.

A karácsonyi ebéd: húsleves, töltöttkáposzta, diós, mákos kalács. A mi csa-ládunkban az ünnepi töltött káposzta kü-lönlegességét a hájszélhurka adta. Disz-nóvágáskor a hájszélről lefejtett húst sóz-va, borsozva, jól megtisztított, mosott

vastagbélbe töltöttük és megfüstöltük. Ezkerült a káposztába, különleges ízet ad-va neki.

Óév búcsúztatásakor hideg va-csorát ettünk: kocsonya, disznófősajt,véres, májas hurka savanyúsággal.

Az újévi étrend: orjasleves (füstö-letlen húsból), disznóhús pityókapürével,savanyúsággal és hájas tészta. (Barom-fihúst nem ettünk újévkor.)

KönyödörösA név eredetét nem ismerem, de az

öregek szerint olyankor főzték, amikorhosszabb könyörgésre mentek a temp-lomba, ugyanis előre elkészíthető, csakmelegíteni kellett az istentisztelet után.Ma már kevesen ismerik és főzik.

Hozzávalók: leszűrt marhahúsleves,a főtt hús, a hús mennyiségétől függően2-3 nyers tojás, só, bors, kevés liszt ésaki szereti, kevés reszelt hagyma.

(Folytatása a 4. oldalon)Barkó Etelka

Ismerősöm majdnem hétéves kisfiabuzgón készül karácsonyra. És bár szep-tember közepétől komoly, kötelességtu-dó iskolás, annyira még nem otthonos abetűk birodalmában, hogy levelet írjonaz angyalnak.

Marad hát a már jól bevált módszer:lerajzolja mindazt, amit a karácsonyfaalá odakíván. Talán kicsivel többet is, biz-tonság kedvéért, hadd legyen az angyal-kának miből válogatni. A kívánságlistánfő helyen egy mobiltelefon áll. És – va-lószínű, ugyancsak a biztonság kedvé-ért – a legény meg is magyarázza azédesanyjának, hogy ez nem amolyan han-gosan csilingelő, de egyébként haszna-vehetetlen játéktelefon, hanem igazi. O-lyan, mint édesapáé, meg a többi felnőt-té. „Minek neked az igazi telefon –csodálkozik rá az édesanya –, hiszente még nem is tudsz bánni vele?” Aválasz gyorsaságánál csak a logikájameglepőbb: „Ez igaz, de ti nagyok ígysokkal nyugodtabbak lennétek, mertmindig tudhatnátok, hogy hol vagyokés mit csinálok.”

Ilyen meglepő logikájú az egész kará-csony, benne az angyalok dicsőítő éne-kével: „Dicsőség a magasságban Is-tennek, és a földön békesség, és azemberekhez jóakarat.” (Lukács 2,14.).

Karácsonykor újra és újra békességkarolja át a földet, és az emberek nemtudják, mit kezdjenek vele. Karácsonyáldott misztikuma jóakaratot csepegtetminden lélekre. És a kérges lelkekneknem kell ez az ajándék.

„Minek is nektek az igazi békes-ség – parafrazálhatná Isten a meglepettédesanyát –, hiszen ti még mindig nemtudtok bánni vele? Kétezer éve pró-bállak tanítani, s ti konokul visszau-tasítjátok segítségemet.” És ugye, mi-lyen furcsa logikája van a karácsony-nak? Mert Isten ezen a karácsonyonsem így szól hozzánk.

Hanem újra elküldi nekünk a békesség

és jóakarat mobiltelefonját. Nem amo-lyan hangosan csilingelő, de egyébkénthasznavehetetlen játéktelefont, hanemaz igazit. Hogy mindig tudja, hol vagyunkés mit csinálunk. Így ő is sokkal nyu-godtabb. És mi is. Mert a gyermeki logikaszerint, ha én nem is tudok bánni az a-jándékba kapott békességgel, ő tudja,hogy az nálunk van. És őriz, gazdagít.

Ezért ilyenkor, karácsony küszöbén,gondolatban én is odaállok az angyalnaklevelet rajzoló legény mellé, és megpró-bálom elfelejteni mindazt, amire az élettaposómalmának iskolája megtanított.

Megpróbálom elfelejteni a hatás-visszahatás logikáját, az adok-kapok üz-leti filozófiáját, a számítások hidegét, azérdekek és kompromisszumok kénysze-rének jeges leheletét. És nem akarokmást, csak belesimulni karácsony logi-kátlan, meleg szeretetébe, és hinni, hinni,hogy van békesség, van jóakarat. Ne-kem, neked, családunknak, az egész vi-lágnak.

Tartsuk hát nyitva lelkünk vevőkészü-lékét, és figyeljünk tágra nyílt gyermek-szemekkel arra, hogy körülöttünk méghány helyen csendül meg a békesség ésjóakarat ismerős hívása. S ha itt-ott mégfölhangzik, bízhatunk abban, hogy vanesélye e világnak. És bízhatunk abbanis, hogy bensőséges, békés, boldog ka-rácsonyunk lesz.

Török László

K ö s z ö n t őBort, búzát, barackot,Szőrös farkú malacot!Adjon Isten ezer áldást,Köszönöm a szíves látást!

Hosszúfalu*

Bort, búzát, békességet!A legényeknek szép asszony

feleséget.Csernátfalu

pag. 7

* S z e r k e s z t ő s é g : R O - 5 0 5 6 0 0 N é g y f a l u , G e o r g e M o r o i a n u u t c a ( N a g y ú t ) 8 7 . s z á m * Te l e f o n : 0 2 6 8 / 2 7 5 7 7 3 *

2. oldal H É T F A L U X. évf. 12. szám

Lapszámunkat azIllyés Közalapítvány

támogatta.

F e l h í v á s

H é t f a l u s i c s á n g ó g y ü m ö l c s n e v e kGombák• csipërkegomba: kerti csiperke

(Agaricus prunulus, procerus,campestris)

• fenyőgomba: ráncos fenyőgomba(Agaricus deliciosus)

• halacskagomba: késői laska-gomba (Agaricus ostreatus,Pleurotus ostreatus)

• kékhátúgomba: piruló galóca(Amanita rubescens)

• keserűgomba: pelyheskeserűgomba (Agaricus vellerus,Lactarius vallerus)

• medvegomba: édes vargánya(Boletus scaber, aerus)

• péterpetügomba: közönségesízletes kucsmagomba, hegyeskucsmagomba (Morchellaesculenta vulgaris, conica)

• porgomba: bimbós pöfeteg(Lycoperdon perlatum)

• rókagomba: sárga rókagomba(Agaricus ruber, Cantharelluscibarius, auranticus)

• szëkfűgomba: fűgomba (Clavariabotrytis, formosa)

• szőröshátú gomba: nyírfa-szőrgomba (Agaricus torminosus,Lactarius torminosus)

• tinargomba: tinóorrúgomba,tinóru (Boletus bovinus)

• topló: gyújtótapló (Polyporusfomentarius)

• vadgomba: piruló galóca(Amanita rubescens)

• Más gombák: békagomba(Agaricus – Rusula – foetens,phalloides), csücsülécgomba,pisztiricgomba, vereshátúgomba (Agaricus integer)

Gyümölcsök• birtók: beteg szilva• bisalma: közönséges birs (Cy-

donia vulgaris)• vackorkörte: vadkörte (Pirus

communis)• zárza: maráncsen (szilvafajta)

• Almafajták: árpányiérőalma,barasialma, baturalma,bihajbőrűalma, boralma,cadalma, csipkealma,fejéralma, hagymaalma,hosszúszárúalma, kékalma,këtránalama, papalma,përëeszlenalma, vajalma,zërgőalma.

• Körtefajták: babbüzükörte,bartaiskörte, császárkörte,fuójtókörte, harangkörte,királykörte, málékörte,mézkörte, párgámënkörte,pépeskörte, pujkakörte,tángyiérkörte, vërëeskörte.

• Szilvafajták: édësszilva,fodószilva, ótottszilva,ringlószilva, szározmaguszilva,törökszilva.

Tatrangi Pál András ésKovács Lehel István gyűjtéséből

A 90 évvel ezelőtti négyfalusi„pedagógus szövetség”

jegyzőkönyveibőlA hospitálás „ne legyen kötelező,

hanem csak szabályszerűen mégis en-gedtessék meg az, hogy azon tanító,tanítónő vagy óvónő, ki hospitálni ó-hajt (…) előleges szabályszerű beje-lentéssel hospitálhasson. De a hos-pitálás alatt szerzett tapasztalatokat,esetleg észrevételeket a hospitáló sema tantestületi gyűléseken, sem bárholkritika tárgyául nem teheti, hanemmint egyénileg szerzett tapasztalatotvagy észrevételt magának megtartja.Ezután Sára András óbrassói ig. ta-nító fejtegette a közös értekezletek-nek az üdvös voltát, melyben ő minta brassói körzetnek elnöke az erőkigazi tömörülését látja. Különösen u-tal a pedagógia, a közgazdaság terénés a társadalomban elérhető eredmé-nyekre és sikerekre a tömörítés által.Hangoztatta a barcasági magyar gaz-dasági egyesület megalakulását, éppazért arra kéri a jelenlevőket, hogya korosabb ig. tanítók közül azt vá-lasszák elnöknek, ki ez ideig is a vár-megye gazdasági érdekéért sokat fá-radozott.” (1910. május 25.)

„Elnök a közgyűlés tudomására ad-ja, hogy Mikes Mihály pürkereci ig.tanító ama kívánságának adott kife-jezést, hogy a négyfalusi tanítótestü-letek közös értekezlete által készíten-dő egységes tananyagbeosztás kidol-gozásában – mivel az helyi viszonya-iknak teljesen megfelelő lenne – aháromfalusi tanítótestületek is résztvegyenek. (…) Elnök felhívja az ér-tekezletet, hogy az öt iskola tanulmá-nyi eredményét folyó tanévre vonat-kozólag egyeztesse. Az igazgatókosztályonként és tárgyanként felolvas-sák az osztálytanítók által készített ki-mutatást. (…) A tankönyvek különfé-lesége miatt az egyeztetés jelenlegnem elég eredményes. Igazi hasznaakkor fog érezhető lenni, mikor tan-anyag és tankönyv tekintetében a ta-nítótestületek végleg megegyezhet-nek. (…) Buda Mihály (…) ismertetiaz ifjúsági egyesületek munkatervét.Felolvasásának általános jelentősé-gű pontjai: hogy az ifjúság hetenkéntcsak egyszer, vasárnap délután, és-pedig a nappali órákban jöjjönössze, a színdarabok betanítása és e-lőadása, mint teljesen értéktelen, ma-radjon el, a tanítóság s az ifjúságiegyesületek jól felfogott érdeke kí-vánja, hogy az egyesület elnöke aziskola igazgatója vagy valamelyiktanítója legyen, végül a munkaidő de-

cember elején kezdődik s tart márciusvégéig.” (1910. november 18.)

„Gaudi András, a Hétfalusi TanítóiKör alelnöke bejelenti, miszerint ahosszúfalusi református egyházköz-ség megkereste, hogy amennyiben azerdélyi református püspök úrnál egy-házlátogatása alkalmából tiszteletétkívánja tenni, azt bejelenteni szíves-kedjék. De mivel a Hétfalusi TanítóiKörnek az idő rövidsége miatt ezt tu-domására nem hozhatja, a közös ér-tekezletnek jelenti be. A közgyűlés ki-mondja, hogy dr. Kenessey Béla ref.püspök úrnál a hosszúfalusi ref. egy-házközségnél való látogatásakor tisz-teletét teszi. Egyben felhívja a tago-kat, hogy minél nagyobb számban ve-gyenek részt. A küldöttség vezetéséreKocsis János egyesületi elnök lett fel-kérve.” (1911. szeptember 15.)

„A közgyűlés az osztálytanítók be-jelentései alapján megállapította,hogy az egyes iskolák a tantervbenelőírt anyagot feldolgozták, kivéve acsernátfalusi és a hosszúfalu-fűrész-mezői iskolákat. Előbbi helyen a ta-nítás a gyermekek közt fellépett jár-ványos betegség miatt huzamosabb i-deig szünetelt, míg utóbbi iskolánálkét tanító betegség folytán való sza-badságolása miatt nem volt feldolgoz-ható a tananyagbeosztásban az időrefelvett anyag. Igazgatók a szegény ta-nulóknak a Hétfalusi Nőegyesület ál-tal való segélyezésére vonatkozó je-lentéseiket teszik meg, mely szerint abácsfalusi, türkösi és hosszúfalusi is-koláknál 8-8 tanuló és 2-2 óvodásgyermek, a csernátfalusi iskolánál 10tanuló és 2 óvodás gyermek s végül afűrészmezei iskolánál 8 tanuló és 3óvodás gyermek lett előterjesztve se-gélyezés végett. (…) Ezek után BudaMihály tartotta meg előadását, az elsőosztályban való szemléleti rajztanítás-ról. Előadó az I. osztály tanítója eléállítja azt a helyes menetet, melyen ne-ki haladnia kell, ugyanekkor bemu-tatja az általa papírból kivágott szem-léltetőeszközöket, melyek a rajz ok-tatását a lehetőségig megkönnyítik.”(1911. november 17.)

„Mivel újabban a helybeli nagyobbkereskedések csekély, úgyszólván po-tom árért árusítanak flóbert pisztolyo-kat, úgyhogy a fegyverrel bánni nemtudó gyermekek is egymás után szerzikazokat meg s lődöznek velük úton-útfé-len, s mivel emiatt az utcai járókelőkbiztonsága állandóan veszélyeztetvevan: a közös értekezlet elnöksége általkerestessenek meg mindazon ható-ságok, melyeknek beleszólásuk van e-

E g y 9 0 é v e s j e g y z ő k ö n y v b ő l

zen ügy rendezésébe, abból a célból,hogy a kereskedők éretlen gyermekek-nek flóbert pisztolyokat ne árusít-sanak. (…)” (1912. március 29.)

A bácsfalusi áll. iskola igazgató-taní-tója jelenti, hogy a beiratkozott tanköte-lesek száma 176 (…).

A türkösi állami iskola igazgatója je-lentése szerint ez ideig beiratkozott 219tanuló.

A csernátfalusi áll. iskolában a beírttanulók száma 250.

A hosszúfalu-alszegi iskola igazgatójabejelenti, hogy a növendékek száma 259.

A hosszúfalu-fűrészmezői iskolába be-iratkozott 150 növendék. (1912. szep-tember 30.)

A gazdasági ismétlő iskolába beirat-kozott összesen 286 növendék, éspedig:

Hosszúfaluból 106Csernátfaluból 61Türkösből 53Bácsfaluból 66(1913. szeptember 30.)

Kedves Olvasók!Lapunk hasábjain közel két eszten-

dőn át hétfalusi csángó tájszavakat kö-zöltünk Hermann Antal, Papp György(Zajzon), Bartha Károly, KolumbánSamu, Horger Antal, Seres András,Kovács Lehel István (Hosszúfalu), dr.Magdó János (Türkös), Tomos Tün-de (Csernátfalu) gyűjtéseiből.

Szótárszerűen, A-tól Z-ig adtunk í-zelítőt a hétfalusiak által használt sza-vakból.

Felkérjük olvasóinkat, hogy ha mégtudnak a közöltektől eltérő szavakat, nö-vényneveket, gombaneveket, gyümölcs-neveket, küldjék be szerkesztőségünkbe.Köszönjük!

pag. 8

* K i a d j a a H é t f a l u s i M a g y a r M ű v e l ő d é s i T á r s a s á g – © H M M T , 2 0 0 4. * I S S N 1 5 8 2 - 9 0 0 6 *

2004. december 24. H É T F A L U 3. oldal

A H é t f a l u k a r á c s o n y i k e r e k a s z t a l aKörbeülik Négyfalu magyar lelké-szei és a Hétfalu szerkesztői

Négyfalu nyolcezernyi magyar lakó-jának zöme keresztény, s vallását 5 e-vangélikus és 1-1 római katolikus, illetvereformátus felekezetű egyházközségbetömörülve gyakorolja. Ezek a közössé-gek a vidéken majdnem egyedülállóantekinthetők olyan hagyományos közös-ségeknek, melyek átvettek és gyakorol-nak elsődleges szerepük mellett hagyo-mányőrző és építő szerepet is.

Mostani körkérdésünkkel azt akarjukfürkészni, hogy a karácsonyi és újévi ün-nepek köré milyen hagyományok fonód-tak az egyes egyházközségeken belül.

Hosszúfalu-Fűrészmező: „Szentestea templomban a pásztorjáték külön-böző változatait mutatják be, attólfüggően, hogy milyen korú gyerekekvállalkoznak a szereplésre. A műsortkarácsonyról szóló versek és kará-csonyi énekek egészítik ki. Óvodáskorúaktól hatodikosokig mintegy 40gyerek szerepel. Szenteste fellép a fű-részmezei egyházi kórus. 2003-ban130 szeretetcsomagot osztottunk agyerekeknek, öregeknek s rászoru-lóknak. Ezt évente a nőegylet végzi.A karácsonyfát a templomba és a lel-készeknek már 7-8 éve Jakab Mihályhozza. Karácsony napján a konfir-mandusok és az ifjúság szerepel vers-sel, énekkel és furulyával (idéngitárral is). Szilveszterkor este 6-koraz évzáró istentiszteleten összegezzüka népmozgalmi adatokat. Éjjel 12-kora templom és a papilak előtti téren15 körül szoktunk összegyűlni. Ha-rangozás előtt elénekeljük egyházihimnuszunkat, majd 10 perc haran-gozást követően a magyar s a székelyhimnuszt. Utána pezsgőt bontunk.”(Kajcsa László)

Új év első napján újévköszöntő versés ének szokott elhangzani a temp-lomban, vízkeresztkor pedig a négyfalusivegyeskórus és a fűrészmezei kórusénekel.

Hosszúfalu-Alszeg: „A karácsonyigyermekünnepély csomagosztással aszentestén délután 5-től kezdődik. AzI–VI. osztályosok pásztorjátékot mu-tatnak be, énekelnek és verset mon-danak mintegy 30-35-en. 100 óvo-dástól nyolcadikos korú gyereknekoszt csomagot a nőbizottság. Ugyan-ők látogatják meg szeretetcsomagok-kal az idős és magányos egyházta-gokat. Szentestén a gyermekünne-pély után a Magdó házaspár emlé-kére harangozunk, annak emlékére,hogy ez a gazdag, gyermektelen há-zaspár csináltatta a templom főbejá-ratánál a kerítést, a vaskaput és alépcsőt, és sokat áldoztak az új iskola

építésére meg a harang beszerzéséreis. 1990 után 12 éven át jártak éne-kelni az ifjúsági csoport tagjai aszentestén, leginkább a csoporttagokcsaládjaihoz. Tavalytól az egyházköz-ség ifjai közül többen felújították ezta hagyományt. Szilveszter estéjén dél-után 5-től az óév-búcsúztató istentisz-telet keretén belül emlékezünk meg azév halottairól. Éjfélkor, akárcsakNégyfalu valamennyi templomában, amienkben is harangoznak.” (DaragusEndre)

Református egyházközség: „1983-tól,amióta itt szolgálok, hasonlóan szer-vezzük a karácsonyesti műsort, melyhol egyéni szavalatokból s éneklésből,hol csoportműsorból áll. I–VIII.osztályosok vesznek részt benne, ahelybeli református gyerekek mintegy90 százaléka. Idén lesz egy 28 gye-rekből komponált élő karácsonyfa.Valamennyi gyerek kap szeretetcso-magot. Az öregeknek és rászorulóknakévente 70-75 csomagot visznek ki apresbiterek. Istentisztelet után apresbiterek karácsonyi énekkel kö-szöntik fel a lelkészt és családját. Óesz-tendei istentisztelet este 6-tól szokottlenni, s az esztendő eseményeiről, nép-mozgalmi adatairól a beszámoló az évelső vasárnapján. Ez a presbiterivasárnap, amikor minden presbitercsaládjával (férj-feleség) jön azistentiszteletre, mely után együtt e-bédelnek a lelkésszel. Itt kiértékeljükaz eltelt esztendőt s megtervezzük azújat. A falatozni valót a résztvevők kö-zös hozzájárulásából teremtik elő.”(Juhász Péter)

Csernátfalu: „Szenteste a vallásórásgyerekek (óvodás kortól 13 éves ko-rig) szerepeltek 1990 előtt verssel, é-nekkel, 1990 után összefüggő műsor-ral. Előtte a kicsik, akik még nem jár-nak vasárnapi iskolába, mondanakverset. 50-60 szereplő körül szokottlenni. Évente 130-140 ajándékcso-

estére családtól családig viszi a Szent-család-képet, s együtt imádkoznak. A9. este, a szentestén elviszik a temp-lomba a képet és leteszik a jászolhoz.A karácsonyt megelőző időszakbana nőegylet felállítja a betlehemet. Avallásórára járó gyerekekkel s az if-júsági kolpingosokkal hagyományos(környezetbarát) anyagokból kará-csonyfadíszeket készítünk. Szentestea 14 év fölötti iskolások, ifjak, egye-temisták mutatnak be az ünnephez illőszerepjátékot, melynek témája álta-lában a szeretet, a családi békesség.Emellett verset mondanak és énekel-nek is. 1989 után ekkorra, az esti is-tentiszteletre hozzák el a cserkészeka betlehemi lángot. Karácsony nap-ján a román nyelvű szentmise előtt amoldvai gyerekek is mutatnak bepásztorjátékot és verses-énekes mű-sort. A 11 órás szentmise előtt, melyeta pásztorok miséjének is neveznek,szerepelnek az óvodás és hetedikeskor közötti gyerekek (50-60). A gye-rekek mind szeretetcsomagot kapnak.A filiákkal együtt évente 300 csoma-got osztunk ki. Az öregeknek is 40-50 csomagot. Ezeket az ifjúság hord-ja szét. Kántálni egy 8-10 fős csoportszokott menni 6-7 helyre. December27-én, Szent János ünnepén a bács-falusi furulyások és kórusuk énekela templomban. Aprószentek napjána cserkészek gyakorolják a székely-földi szokást.” (Gál Hajnal hitoktató)

Bácsfalu: „Szentestén a vasárnapi-iskolás gyerekek (20-25) mutatnak beműsort, mely este hatkor kezdődik.Gyermekistentisztelet után a műsor é-nekekből, szavalatokból, furulyaszá-mokból áll. Ez 3-4 évente váltakozikpásztorjátékkal. A szereplők 5 és 13év közötti gyerekek, de a műsorba beszoktak kérezkedni ennél kisebbek is.Az ünnepélyt a diakónus, IleanaKrisztina szervezi évek óta. 180 cso-magot szoktunk kiosztani, melyeket anőszövetség állít össze. Ők hordjákszét a jelzett helyekre az idősek és rá-szorulók számára összeállított szere-tetcsomagokat is. Karácsonykor ha-gyományszerűen a négyfalusi ve-gyeskórus énekel. Karácsony másod-napján szeretetvendégség van a hívekszámára a parókián (80-90 résztve-vővel). A karácsonyt megelőző pén-teken az egyházközség recepciót tartazok számára és tiszteletére, akik ab-ban az évben a gyülekezetet segítet-ték és támogatták. Az óév éjjeli isten-tisztelet este 11-től kezdődik, utána apresbiterek a parókián köszöntik alelkészt, családját és egymást úgy,hogy 12-re ki-ki hazaérjen a család-jához.” (Tóthpál Dávid)

magot osztunk ki a gyerekeknek. Abetegeknek, a lelkileg rászorulóknakis szeretetcsomag jár, a házi szegé-nyeknek pedig alapélelmiszerekbőlösszeállított tartalmas csomag. A ’90-es évek derekán ezeket az ifjúság vit-te ki énekkel, gyertyafénnyel, gitár-kísérettel, közös imával (az ilyenszerűléleképítő élményeiket értékeli, hogyközülük már hárman lelkészként gon-dozzák saját gyülekezetüket). A temp-lomi karácsonyfát éveken keresztülegy jótékonykodó névtelen tette be atemplom kertjébe. Szentestén fél ti-zenegytől tartunk éjszakai istentisz-teletet, mely erőteljes hangulati kö-tődést alakított ki. Sok olyan hívemis visszajön erre, aki részt vett máreste a gyermekek műsorán. Erre azéjszakai istentiszteletre hozzák el acserkészek a türkösi római katolikustemplomból az este folyamán odasta-fétázott betlehemi lángot. 1989 előtta presbiterek jártak énekelni kará-csony éjszaka (a lelkészhez is). Voltolyan ifjúsági csoport is, amelyik sor-ba énekelte karácsony este a négy-falusi lelkészeket. Mikor felekezetiosztályok voltak a Zajzoni Rab IstvánKözépiskolában, az itt tanulókból né-pes csoport járt énekelni karácsony-estén. A szilveszter éjszakai műsorosistentisztelet szertartásból, a fúvósokmuzsikájából és köszöntésekből áll.A zenekart a műsor után kaláccsal,forralt borral kínálják meg a lelkészilakon.” (Török László)

Türkös: „1989 előtt is osztályonkén-ti rendben, előzetes jelentkezés alap-ján szerepelhetett bármelyik gyerek(3-tól 12 évesig) a szentestei műsor-ban. Általában 40 körüli jelentkezővan, akiket a lelkész maga készít fel.A vasárnapi iskola működése alatt azoktatók írta szövegekkel pásztorjá-tékokat is mutattak be. Évente 100körüli szeretetcsomagot osztunk. I-déntől a presbitériumon belül beindulta szeretetszolgálat is: kéthavonta 3presbiter a lelkésszel alapélelmisze-rekből összeállított csomagot visz 5rászorulónak. A gyermekeknek a cso-magokat a konfirmandusok állítjákössze és osztják is ki a templomban,az istentisztelet után. Ők díszítik fel atemplomban a karácsonyfát is. Éven-te karácsony első napján a templom-ban fellép a bácsfalusi-türkösi közösfurulyacsoport.” (Domokos Jenő)

Római katolikusok: „A jócselekede-tekre ösztönző adventi kalendáriumotévente 15 I–IV. osztályossal töltöget-jük. A Szállást keres a szent családájtatosságláncban 9 család estéről

* S z e r k e s z t ő s é g : R O - 5 0 5 6 0 0 N é g y f a l u , G e o r g e M o r o i a n u u t c a ( N a g y ú t ) 8 7 . s z á m * Te l e f o n : 0 2 6 8 / 2 7 5 7 7 3 *

4. oldal H É T F A L U X. évf. 12. szám

K i s s Á r p á d n a p l ó j a

H u m o r o s h a t á s o k Z a j z o n i R a b I s t v á n k ö l t é s z e t éb e n

Okt. 22. Vasárnap lévén a templom-ban voltunk. Gyula prédikált tótul. El-távozásunk óta most hallottuk az elsőhírt hazulról. Sánek Gy. volt az, akiaz alispánnal elsőnek jutott visszaBrassóba. Kiment hozzánk is. Postaiközlekedés nem lévén, a levelet TörökSándor süketnéma tanítónak adta,aki azt Budapesten tette postára. Alevelet vas. 11-kor kaptuk meg, a-melyből megtudtuk, hogy otthonunk-ban nincs olyan nagy romlás, amintazt gondoltuk. Hogy a mi lakásunk-ban német katonatisztek laknak, hogya csűr és a pajta tele van huszárlo-vakkal, hogy a rejtekhely a pincébenfel van törve, de nincs minden elra-bolva, hogy a szomszédok igyekeztek,amit lehetett, megmenteni, hogy a négysertés közül egy nagyobb Giresnénál,a két kisebb Benedek Annáéknál van,egyik nagyobbat a német katonákvették meg 200 K. blokk ellenében,hogy a takarékpénztárban nagy arendetlenség, de a rejtek felfedezésenem észlelhető, hogy az Etu házánálnincs rombolás, sőt a két borjú a paj-tában, a sertések egy asszonynálmegvannak, hogy a Viktorék házánálszintén nincsenek rombolás jelei,hogy Béláéknál nagy a rendetlenség,sok minden van, ami nem az övéké,hogy az öreg Sánekéknek nincs sem-

mi különös bajuk. A kedvező hírannyira megörvendeztetett, hogymindannyian örömkönnyeket hullat-tunk. A rémhírek által felkorbácsoltháborgó lelkünket megkönnyebbült-nek érezvén, magas reménnyel tekin-tettünk a jövő felé. Csak az otthonrólelszakadt egyén érezheti át igazán azta boldogságot, amely a visszatérhetéskilátásából származik.

Okt. 23. Az örömhírt megtáviratoz-tam Etusnak, Béla szintén távirato-zott, úgy látszik, Bálint bírótól, aki abetöréskor otthon volt, hallotta, hogymindenük megvan.

Okt. 24. A püspök úr ma ismét fela-vatott egy káplánt. Nem volt jelen sen-ki. Látogatóba voltunk a gondnok-nál.

Okt. 25. Konstanca elfoglalása fe-lett nagy az öröm. Közeledik a végí-télet a gaz oláhokra. A búzát – 6 métermázsát – ma kimérték és elhoztuk.Megfürdöttem.

Okt. 26. Nikodémusz Károly hosz-szúfalusi lelkész, kit a püspök a me-nekültekhez küldött Torontálba, írt acsernátfalusi odamenekültekről.

A bordal műfaja szerint is derűs szö-veg. Zajzoni ilyenszerű versei a diákköl-tészettel rokonok. Pali Pál humoros a-lakrajza nem nélkülözi a jellegzetesnekérzett hétfalusi csángó csúfondárossá-got:

Pali Pál ilyenkor ingva-lógvaVerte nehéz fejét az ajtókba,Minden házat magáénak látott…

(Pali Pál)Zajzoni úgy véli, hogy a szomorúság

nem jellemző a magyarra, és „Nem ismagyar, ki … marha topogással, /Gond terhével lógva járdal” (Borpo-hár).

Az ittas embert gyakran parodizáltmozdulattal jellemzi:

Vívott kemény ellenével:Idoda lógó fejével.

(Ezeradta csaplárosa)Van, ahol a prózainál alig több a szöveg:Hogy oly száradt vagyok,Nem csoda.Hogy meg nem haltam még,Az csoda.

(Homokon haldokló)A szójátéknak szánt rövid sorokra a

népnyelv „szomjan hal” és „kiszáradta torka” köznyelvi képeinek jelentései

Karácsonyi receptek(Folytatás az 1. oldalról)

A húst kétszer ledaráljuk, ha nagyonsovány, kevés füstöletlen szalonnát ishozzáfőzünk. Összegyúrjuk a tojásokkal,ízesítjük. Vizes kézzel gombócokat for-málunk, lisztben megforgatjuk és a le-vesbe főzzük. Amikor majdnem kész,egy tojást kevés liszttel elkeverünk és alevesbe kavarjuk. (Ez el is maradhat.)

Napjainkban az ünnepi étrend sokatváltozott. Kibővült nyers és főtt saláták-kal, töltött húsokkal. Nem is beszélve avendéglők rafinált fogásairól. Én a ha-gyományos étrendet salátákkal egészí-tem ki. Például nyers céklasalátával.Megtisztítok 1 nagy céklát, 2 murkot ésegy savanykás almát. A céklát és a mur-kot aprólyukú reszelővel felaprítom, azalmát pedig nagyobb lyukún. Egy tálbanegy evőkanál mustárt elkavarok egykiskanál mézzel, kevés sóval és őröltköménnyel. A reszelt hozzávalókat be-lekavarom a mártásba, s ha szükséges,kevés citromlével savanyítom. 2-3 ka-nálnyi darabosra vágott diót is teszek be-le. Lefedve hűvös helyen érlelem lega-lább 2-3 órát. Hideg húsok, sajtok kiválókiegészítője.

Barkó Etelka

bünteti a költő úgy, hogy csattanószerű-en kigúnyoltatja, paródiába fordítva aszöveget. A második szakaszban a hely-zet s a hangnem drámaivá válik/változik.Ebbe furcsa módon kárál bele az„ámbár”, majd miután visszabillen a versaz eredeti helyzetbe s érzelmes hang-nembe, a szakaszzáró rímszó teljes je-lentésterelő vonzattal „szívem” –„csizmám” harsány komikus hatást ér el.

Néhány Zajzoni-verset újraértékel amegírás óta eltelt másfél század.

Úgy ülök a fényes irodában,Mint faragott virág az

üvegházban,De mégsem úgy, hanem mint

oroszlán,Szűk kalitban, nem a szabad

pusztán!Az oroszlán elordítja magát,Ha valami vágy megszállja az

agyát,Én is hatalmasan káromkodom,S meg-megrázom tollam avagy

botom.Az Úgy ülök a fényes irodában szö-

vegében tisztelettel érezzük a költő el-keseredését és indulatos haragját, melynéhol fenyegetéssé árnyalódik, a kife-jezés miatt mégis paródiaszerű hatástkelt bennünk.

És van, ahol úgy érezzük, hogy a szö-veg közel áll ahhoz, hogy önmaga paró-diájává váljon. Én e furcsa hatások el-lenére szeretem olvasni ezt a verset. Le-het azért, mert noha valamelyest hagyo-mányos modellre írt vers, úgy tűnik, hogymegfelel néhány posztmodern elvárás-nak is. Akárcsak ez a kép, ha kiragadjukkörnyezetéből:

Úgy érzem, a sírig majd elértünk.Bele szökjünk? Oh nem, lépjünk

félre,…Vagy a Fekete rojtok III. darabjában,

amint a fennkölt első szakaszt a máso-dikat indító marhacsorda lelegelte:

Úgy szeretem minden szavad,Mint a száraz föld az esőt,Minden szavad áldást termett,Szívemben sok szép virágot.

Marhacsorda közeledett,Széttaposta, lelegelte,Hátra maradt bús emlékülEzer lábnyom s hervadt szárak.

Hochbauer Gyula

próbálnak rájátszani. E példánál költőiértéke szerint sikerültebben erősíti a csú-fondáros hangnemet s ezzel együtt a hu-moros hatást a 4. és a 6. sorok össze-csengése:

Szultánnak nem lesz szüksége bérre,

Mind kiomlik zsoldosai vére,S valamint a toldott-foldottPogány dolmány,Úgy végződik szemeten aPogány kormány.

(Kaptán Georgiosz albánfőnök dalai a török fogságban, XI.)

Petőfi nemzedékének őszinte hazafi-sága a Világos utáni évtizedben letargi-ává torzul. Zajzoni erősített iróniával tesziezt szóvá:

A sírotok bedőlt verem,Porotokból gomba terem,Lusta betyár szedegeti,Unalomból sütögeti.

(Hol vagytok ti oroszlánok?…)A népies forma gyakran próbált lehe-

tőségei mellett e versrészben eredeti akérdésfelvetés, az összetett hangnem ésa beszélő parodizáló magatartása.

Ehhez hasonló kép a Kiszolgált vi-tézként című versből:

…hol egykor a vitézkötés fénylett,Országútja van most a tetveknek…A hősiesség-vitézség látszólag jópo-

fáskodón humoros leértékelődése mellettmély elkeseredést hordoz a kép. A versnem azt gúnyolja ki, akiről szól, hanema látványt okozókat vádolja. Más vers-ben az is előfordul, hogy a beszéd tárgyátteszi nevetségessé:

Kétely örvényében a hit boldogsága,Négy szemmel se láthat a kor daliája…

(Magyarok istene, ímefölsóhajtunk)

Az Északi dal-ban a váratlan fordulatnevetteti meg a figyelmes olvasót.

Szép kisasszony ágyban fekszik,Keservesen sír és jajgat.Körülötte csüggedt családNéz, néz, újból néz és hallgat,Olykor meg nagyokat ordít.

Ide tehát fődoktorok,Ki kell égetni a sebet.Tüzes vasat ide! ÁmbárSzívem azért majd megreped.Csizmám? Ez máris megrepedt.

A kiinduló hangulat megtorpan (lega-lábbis a mai olvasat szerint) a negyediksorban, s a szomorúság tehetetlenségrevált. Ezt a tétlenséget-tehetetlenséget

pag. 18