MONOSszínes, feliratos, kolumbiai-argentin-holland-német-svéd-uruguayi thriller/dráma

2019, 102’

Alejandro Landes

Alejandro Landes

Alexis Dos Santos

Santiago Zapata

Cristina Landes

Jasper Wolf

Mica Levi

Yorgos Mavropsaridis

Ted Guard

Santiago Otheguy

Rendező

Forgatókönyv

Producer

Operatőr

Zene

Vágó

mozibemutató: 2019. október 31.

Egy távoli hegyvidéken, valahol Latin-Amerikában, egy kamaszokból álló fegyveres különítmény - Rambo, Tör-pe, Répa, Hosszúláb, Farkas, Lady és Bumbum - azt a parancsot kapja a Szervezettől, hogy egy külföldi túszt és egy fejős tehenet tartsanak ézetben. A frontvonalak gyors mozgása nyomán azonban könnyűnek hitt, paradi-csomi küldetésük pokoljárásba fordul, és nemcsak a feladat teljesítése, de az életük is veszélybe sodródik. Alejandro Landes (Porfirio, Cocalero) harmadik nagyjátékfilmje a kolumbiai polgárháború borzalmait idézi meg a kamaszok szemszögéből. Az üdítő cameo alakításokat - mint Julianne Nicholsoné, vagy a Hannah Montanából ismert Moisés Ariasé -, a parádés operatőri munkát (Jasper Wolf), valamint az Oscar-jelölt zeneszerző, Mica Levi experimentális kompozícióit Landesnak sikerült úgy összegyúrnia, hogy ezzel a háborús film műfaji kereteit írta át.

A MONOS a Sundance Filmfesztiválon robbant be a zsűri különdíjával, majd sorban nyert azokon a fesztiválokon, ahol csak indították. (Kolozsvár, Odessa, Cartagena, Newport, Montclair). Az év végi toplisták egyik nagy esélyese.

A 16. CineFest Nemzetközi Filmfesztiválon megnyerte a legjobb filmnek járó Pressburger Imre díjat és az Art Mo-zik Nemzetközi Szövetsége zsűrijének (CICAE) díját is.

MONOS 2

HONNAN JÖTT A PROJEKT ÖTLETE? Kolumbiában nemrég ért véget egy örökkévalóságnak tűnő polgárháború. Egy háború, ami rengeteg különböző fronton zajlott: paramilitáris szervezetek, gerillák, drog kartellek, a kormány és külföldi résztvevők között, ami talán most már a végéhez ért. A békekötés gondolata már ott van a levegőben, amire hosszú ideje várunk már. A Monos ezt a pillanatot reprezentálja a háborús film esz-köztárát felhasználva. Ez a generációm legelső esélye a békére - még ha az országnak nem is ez volt az első lehe-tősége arra, hogy békét kössön – ezért egy kicsit olyan érzés, mintha szellemek kísértenének. Emiatt akartam azt, hogy a film olyan legyen, mint egy lázálom. A KOLUMBIAI ESEMÉNYEK HOGYAN INSPIRÁLTÁK KÖZVETLENÜL A FILMET? A korábbi miniszterelnök Nobel-békedíjat kapott, amiért aláírta a békemegállapodást az országban tevékenyke-dő legnagyobb gerillaszervezettel, (FARC). Azonban egy referendummal ezt a szavazók megvétózták és egy

végrehajtói rendelettel kellett erőszakkal elfogadtatniuk. A megállapodás felszólítja az összes gerillaharcost, hogy tegyék le a fegyvert és térjenek vissza a városokba. Azon-ban az még mindig homályos, hogy hogyan zajlik majd a társadalmi reintegrációjuk – vajon új életet kezdhetnek, vagy meggyilkolják őket bosszúból? Ez a dilemma egy időzített bomba. A NÉZŐT EGY SZÁNDÉKOSAN MEGHATÁROZHA-TATLAN KÖRNYEZETBE REPÍTED. MI VOLT A CÉLOD EZZEL? Az volt az alapötlet, hogy a narratívától a látványig min-den azt az érzést keltse a nézőben, hogy egy olyan világ-ba került, melyben nincs tér és idő, ahol egy csapat fiatal kiképzése folyik és ismeretlen erők tartják szemmel őket. A csapat a titkos katonai alakulat része és éppen egy küldetést teljesít. Egy fegyveres osztag, a háború háttér-szereplői– ugyanakkor lényegében egy csapat tinédzser. Habár a kolumbiai polgárháború volt az elsődleges inspi-ráció forrás, azt szerettük volna, hogy a film értelmezhető legyen globálisan is.

MONOS 3

INTERJÚA RENDEZŐVEL

MIÉRT FOGOTT MEG ÉPP A GYEREKKATONÁK TÖR-TÉNETE? A legtöbbünk talán álmodozott arról, hogy világgá megy néhány baráttal, egy távoleső helyre, ahol senki nem mondja meg, hogy mit szabad és mit nem. A Monosban a fiatalok egyfajta metaforája a kolumbiai nemzetnek. Kolumbia egy fiatal ország, még keresi az identitását, itt a béke gondolata még törékeny és kísérleti. A film nemcsak egy kamaszokból álló osztagról szól, hanem magáról a serdülőkorról, hiszen ekkor kezdünk el küzde-ni azért, hogy megértsük, hogy kik is vagyunk, vagy kik szeretnénk lenni. Ez egy olyan időszak, amikor egyszerre akarunk társasági lények lenni, de egyúttal azt is szeret-nénk, hogy hagyjanak békén. A film ezt a belső konflik-tust akarja megidézni, ahelyett hogy szimplán egy há-borús konfliktust mutasson be, ami csak felháborodást, vagy szánalmat váltana ki a közönségből. MI A KÜLÖNLEGES KÜLDETÉSE AZ OSZTAGNAK A FILMBEN? Felügyelniük kell egy hadifoglyot. A gerilla hadviselésre jellemző, hogy túszokat ejtenek pénzért vagy politikai célból, hogy fokozzák ellenállásukat. A túszokat általában a legfiatalabb katonák őrzik, akik a hierarchia legalján helyezkednek el. Néha akár gyerekkatonákra is bízhatják őket, hiszen ez a legolcsóbb módja a túsztartásnak. Eze-ket a katonákat általában hátvéd szakaszokba vezénylik, de az ottani konfliktusok ugyanolyan erőteljesek lehet-nek mint a frontvonalbeliek. MILYEN KOMPONENSEK HATÁROZZÁK MEG A CSO-PORTDINAMIKÁT? A POLITIKAI ÉS NEMEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG LÉNYEGTELENNEK TŰNIK. A háborúban a határok elmosódnak. Csakúgy, mint a politikai irányultság. Baloldal? Jobboldal? Végsősoron számít ez? Ez különösen akkor nyilvánvaló, amikor több

fronton zajlik a konfliktus, például mint Kolumbiában, vagy Szíriában, ahol a háború ködében megnyílik az ajtó a zsoldosok és a tisztán személyes harcok előtt is. A filmnek nincs egy egyedüli protagonistája, hiszen a teljes csapat a főszereplő: egy tinikből álló alakulat, aminek a kódneve Monos. Amint egyre bizonytalannabbá válik a helyzetük, a csoport próbál minél inkább összetartani. A SOFIA BUENAVENTURA ÁLTAL JÁTSZOTT LE-NYŰGÖZŐ KARAKTER, RAMBO, MAJDHOGYNEM POSZTGENDER/GENDER NEUTRÁLIS. A forgatókönyvben Rambonak eredetileg meg volt hatá-rozva a neme, de az egy évig elhúzódó castingolás után meglepően jelentéktelenné vált, hogy fiút vagy lányt vá-lasztunk. Miután megnéztünk közel 800 felvételt Rambo szerepére, már tulajdonképpen figyelmen kívül hagytuk a nemét. Sofia, akire épp baseballozás közben találtunk rá, - gyakran Mattnek hívják a pályán – egy mélyen erkölcsös karakter, mindemelett androgün vonásai és mozdulatai miatt őt választottuk Rambo szerepére.A nemek közötti különbségtétel teljesen jelentéktelen lett volna a történet és filmnyelv szempontjából is. Meg-döbbentő volt, hogy a közönség fele Rambot lánynak, a másik fele fiúnak hitte. Na de, változtat ez bármit is a filmen? Nem hinném. MIÉRT JULIANNE NICHOLSONT VÁLASZTOTTAD A DOCTORA SZEREPÉRE? Egy egyre inkább összekapcsolt világban, a háború gyak-ran nem helyi szinteken, de külső szereplőkkel együtt megy végbe. Ez az állítás a filmben Doctora szerepében összpontosul. Nem tudunk sokat róla, ő testesíti meg az idegen, az ellenség és az anya szerepét. Azt találom különösen izgalmasnak Julianneban, hogy a gyengéd és anyai viselkedése az erőszakos fordulatot még intenzívebbé teszi. Emellett ikonikus megjelenése a

MONOS 4

KAMASZOK

történet meseszerű mivoltát erősíti, akárcsak egy mor-bid Hófehérke és a hét törpe. Julianne egy hórihorgas, csontvázszerű fehér alak, aki mellett a fiatal, lármás fogvatartói erős kontrasztot teremtenek. A szerep nagy fizikai állóképességet igényelt, már he-tekkel a forgatás előtt is. Julianne alig evett, félretette hiúságát és bátor volt. Eldöntötte, hogy nem akar kasz-kadőrt, mindent maga fog csinálni, beleértve azokat a jeleneteket is, ahol áradó folyón kell átkelni, vagy éppen legurulni egy domboldalon. HOGYAN ZAJLOTT A MEGHALLGATÁS A TINÉDZSER KOMMANDÓSOK SZEREPÉRE? Egy nagy castingos csapat segített, hogy több mint 800 gyereket hallgathassunk meg Kolumbia szerte. Ebből harmincat választottunk ki és meghívtuk őket az andoki edzőtáborba. Reggelente improvizációs gyakorlatokat teljesítettek egy argentin színésznővel, Inés Erfónnal, majd délutánonként katonai kiképzésen vettek részt, megtanulták, hogyan kell fegyvert tartani, formációkba alakulni, bukfencenzni vagy lőni. A kiképzés olyan volt, mint egy rendes katonai kiképzés, hiszen a titkos alaku-latok általában rejtőzködnek. A katonai felkészülést, egy a FARC-ból kivált rettegett gerilla szervezet korábbi parancsnoka, Wilson Salazar tartotta. Ennek az embernek három éve még hatalmas vérdíj volt a fejére tűzve. Végül a hírnök szerepét kapta. A csoportdinamika alakulását figyelve, végül 8 fiatalt vá-lasztottunk ki, ők lettek a Monos. Ez az előkészítő folya-mat volt igazán a lényeg. A szereplőgárdának heteken át együtt kellett élnie és dolgoznia távol mindentől és ez egy olyan különleges és kollektív tapasztalattá vált, amely összecsiszolta őket a forgatásra. A LEGTÖBBJÜK AMATŐR SZÍNÉSZ?

A csapat különböző tagjai nagyon más szociális háttérrel rendelkeznek és színészet terén is más jellegű tapasztala-taik voltak. Például aki Bumbumot játssza, vidékről érke-zett, apjával együtt egy zöldség-és gyümölcsszállítónak dolgozik, semmilyen színészi tapasztalattal nem rendel-kezett; míg a színész, aki Rambot alakítja a nyüzsgő Cali városából származik. Egy másik szereplő egy nevelőinté-zet színházi programja által került hozzánk. A kolumbiai származású Moisés Arias pedig Hollywoodból érkezett, már fiatalon filmes karrierbe kezdett a Hannah Montana c. sorozatban kapott szerepeivel. Tehát a csapat nagyon sokszínű.

A FILM FORGATÁSA ELŐTT, TERVEZTÉL FLORIDÁ-BAN, A BISCAYNE-ÖBÖL PARTJÁRA EGY MODERN VILLÁT, NÉV SZERINT A CASA BAHIA-T, AMI MEG-NYERTE AZ ARCHITIZER AWARDS-OT, AZ EGYIK LEG-JELENTŐSEBB ÉPÍTÉSZETI ÉS DESIGN DÍJAT. VOLT ESETLEG OLYAN, AMIT ÁTEMELTÉL A MONOSBA EBBŐL A PROJEKTBŐL? Amikor felajánlották, hogy én tervezhetem meg ezt az épületet, gondolkodás nélkül belevágtam, nem számítot-tam arra, hogy ilyen sokáig fog tartani és ilyen intenzív lesz. Úgy fogtam hozzá, mint egy filmhez. A forgatóköny-vírás módszere nagyon hasonló egy ház tervrajzainak elkészítéséhez és amikor ezt a valóságba kell ültetni, az pedig olyan, mint egy filmforgatás. Mindennap kimentem a helyszínre, így láttam amikor az általam tervezett hibá-kat is betonba öntötték, amit később le kellett bontani – ez az, amit a filmkészítésnél is fontosnak találok. Hátat kell fordítani a hibásnak bizonyuló terveknek ahhoz, hogy újra alkotni tudj és erre mind a kettő projektben megvolt a lehetőségem szerencsére. A CASA BAHIA, HABÁR EGY LUXUS VILLA, MÉGIS EGYFAJTA BUNKER HANGULATOT IDÉZ – KICSIT OLYAN, MINT A KŐBUNKER A MONOS NYITÓJELE-NETÉBEN...

MONOS 5

„A monos egy szokványos előtag a spanyolnyelvben, ami a görög „egyedül" szóból eredés a filmben ez lesz az osztag kódneve."

Igen, van egyfajta nyersesség az épületben, olyan érte-lemben hogy nyers fa, kő és beton felületeket használ-tam. A Monosban ez a nyersesség abban jelenik meg, hogy amatőr színészekkel, valós helyszíneken, termé-szetes fénnyel dolgoztunk. A film egymás mellé helyezi a naturalizmust és a stilizált megvalósítást, a varázslat a kettő közötti feszültségben rejlik, ugyanúgy, mint a Casa Bahianál: a természetes anyagok a konzolos szer-kezetekben és a tükröződő felületeken egyfajta lebegő könnyedséget eredményeznek. Szerintem a formákban rengeteg érzelem és feszültség rejtőzik és ez az, amiben az építészet és film közötti legnagyobb hasonlóságot látom. MESÉLNÉL A NYITÓJELENET HELYSZÍNÉRŐL, AMI VALAHOL EGY TÁVOL ESŐ HEGYVIDÉKEN, EGY MEG NEM NEVEZETT VÁROS KÖZELÉBEN TALÁLHA-TÓ? Egy túlvilági atmoszférájú helyszínt kerestünk és rátalál-tunk ezekre a monumentális kőalakzatokra - amik egyéb-ként egy cementgyár maradványait őrzik – aminek kö-szönhetően úgy érezzük, mintha a világ tetején lennénk. Masszív méretük és egyszerű formájuk révén speciális hatást érnek el. Amikor megláttam, azonnal tudtam hogy megtaláltuk a film nyitó helyszínét. A magashegyi fennsík egy nagyon különleges vidék, ami az ország legfontosabb vízkészletét is rejti. A narratí-vában is a víz útját követjük, lecsapódik a hegy tetején, majd spirálisan halad lefelé míg el nem éri a dzsungelben a zuhatagot. HOL VETTÉTEK FEL A NYITÓJELENETET? Bogotától kb. 4 órára a Chingaza Nemzeti Parkban, ami négyezer méter magasan helyezkedik el. A levegőben kevés az oxigén, a páratartalom magas, az időjárás kiszá-míthatatlan. A legcsendesebb hely, ahol valaha jártam.

Elég nehéz volt itt forgatni, viszont a világtól való teljes elzártság hagyta a csapatot kizárólag a filmre koncent-rálni. A LEGYEK URA INSPIRÁLTA-E A FILMET? A Legyek Urának és Conrad A sötétség mélyén c. re-gényének olyan allegorikus ereje van, hogy messze túl-mutat saját korukon, konfliktusaikon vagy országukon. Mind a kettő regény valahogy megmarad az ember tudatalattijában, mint egy totemoszlop vagy tetoválás. A FILM MÁSODIK FELE A DZSUNGELBEN JÁTSZÓ-DIK, AHOL EGYRE KAOTIKUSABBÁ VÁLIK MIN-DEN. HOGYAN VÁLTOZOTT A FORGATÁSI STÍLU-SOD A NYITÓJELENETHEZ KÉPEST? A hegyek végtelensége nagyon felszabadító volt – azt az érzést kelti, mintha te csak egy apró homokszem lennél az univerzumban. Azonban az esőerdő lomb-koronái alatt teljesen elveszíted a viszonyítási alapot, nehezebb lesz magadon kívül másra is figyelni. Azt akartuk, hogy a dzsungel visszatükrözze ezt a klauszt-rofóbikus érzést, amikor a csapat elkezd széthúzni. HOL FORGATTÁTOK LE AZ ESŐERDŐBEN JÁTSZÓ-DÓ JELENETEKET? Medellíntől 5 órányira, a Samaná folyó közelében forgattunk egy elképesztő helyszínen, ami az utóbbi időkig teljesen megközelíthetetlen volt a gerillák és palamilitáris szervezetek közötti összecsapások miatt. Ezenkívül a folyó vonzza az aranybányászokat. Nemré-giben még túl veszélyes volt erre a környékre merész-kedni, ezért a terület nagy része érintetlen, ami a ko-lumbiai terror egyfajta furcsa adományának tekinthető.

MONOS 7

POGÁNY

MENNYIRE VOLT NEHÉZ A DZSUNGELBEN FORGAT-NI?

Volt egy komolyabb túra le a folyóhoz egy meredek kanyonban, öszvérekkel szállíttattuk az élelmiszert és a felszerelést. Ezután Kolumbia nemzeti kajak csapatával eveztünk le a táborba, amit egy aranybányász és annak a családja épített nekünk. Ha belegondolok, elég nagy csoda hogy egy csapat kajakosnak, aranyásznak és ösz-vérnek köszönhetően több mint három hétig tudtunk a dzsungelben forgatni. Ott lent, csak mi voltunk és egy műholdas telefon vészhelyzet esetére. MESÉLNÉL A VÍZBEN JÁTSZÓDÓ JELENETEKRŐL? A színészeknek előre meg kellett koreografálniuk a víz alatti jeleneteket, hiszen csak rövid ideig képesek visz-szatartani a levegőt a víz alatt és a testhőmérsékletük is erősen csökkent a vízben. Víz alatt forgatni nagyon nehéz, főleg hogy nem egy víztartályban, hanem egy va-lós helyszínen, egy folyóban forgattunk, ami felett nincs kontrollunk. Szerencsére Peter Zuccarini, a világ egyik legjobb vízalat-ti fotográfusa is a segítségünkre volt, aki olyan filmeken dolgozott korábban, mint a Pi élete és A Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka. Peter saját maga készíti el vízalatti felszerelését, tehát nagy kiváltság volt, hogy négy teljes napig velünk dolgozott. MILYEN VOLT A STÁB ÉS A SZEREPLŐK KÖZÖTTI HANGULAT A FORGATÁS ALATT? Szerintem mindenki a legtöbbet hozta ki magából, amit lehetett mentálisan és fizikálisan is. Az egyik nap engem fel kellett vinniük a kanyonba, mert nem bírtam felállni, az orvos biztos volt benne, hogy vakbélgyulladásom van. Emlékszem, hogy sírtam amikor vittek fel, nem a fájda-

lom miatt, hanem mert nem tudtam, hogy mikor jöhetek vissza és abban biztos voltam, hogy közel lehetetlen vál-lalkozás lenne megint megépíteni a táborunkat. Szeren-csére, a vakbelem jól volt és hamar visszatérhettem.Egy másik nap, egy nagy felhőszakadás során, épp egy jelenet felvételét készítettem elő, hirtelen egy hangos csattanást hallottunk a kanyonból - a vihar kidöntött egy fát, ami épp Rambo mellé esett. Senki nem sérült meg, de mindenki megijedt – a fa hatalmas volt és másod-percek alatt történt az egész. Senki nem tudott aznap reggel dolgozni, de délutánra fellazultunk és megint forgatni kezdtünk. A stáb és a színészek mind nagyon rugalmasak voltak és ezért nagyon hálás vagyok nekik. A FIATAL SZEREPLŐK HOGYAN ÉLTÉK MEG AZ ESŐ-ERDŐBEN VALÓ FORGATÁST? Renegeteg kihíváson mentek keresztül, de amit lenyű-gözőnek találok, hogy az összes szereplő közül egyedül rajtuk láttam, hogy átérzik, hogy milyen hihetetlenül különleges projektben vesznek részt. A film egzotikumát végül is nekik köszönhetem. Ahelyett, hogy a felelősség súlya alatt összerogytak volna, örömmel vállaltak min-dent, a lelkesedésük és a büszkeségük hajtotta őket. MESÉLNÉL AZ ALEXIS DOS SANTOS-SZAL (FORGA-TÓKÖNYVÍRÓ) VALÓ KÖZÖS MUNKÁRÓL? Nagyon szerettem azt az energiát és érzékenységet, amit a Glue-ban láttam tőle. Tetszett, hogy egy friss és apolitikus perspektívából közelített a projekthez, keve-set tudva a kolumbiai helyzetről. Sok filmet néztünk meg együtt, például az orosz háborús filmet a Jöjj és lásd!-ot. Néha együtt, néha külön írtunk, általában Alexis zenei playlistet állított össze, amit munka közben hallgattunk. Alexisre nemcsak alkotótársként, hanem barátként tekin-tek.

MONOS 8

KATONÁ

„A Monos elképesztő vizualitással, lenyűgözőoperatőri munkával és zenei aláfestésselmegtámogatott utazás a sötétség mélyére..."

Art Mozik Nemzetközi Szövetsége

MI VOLT AZ ELKÉPZELÉSED A ZENÉT ILLETŐEN? A korábbi filmjeimben nem használtam non-diegetikus zenét. Nagyon érzékeny vagyok a zenére a filmekben és azt gondolom, hogy takarékosan kell bánni vele, csak akkor használni, amikor konkrét célunk van vele. A Monos esztétikáját illetően monumentális, de egyben minimalista is. Mica Levi is ezt a szemléletet alkalmazta a zenében - nagyon sokat mond, hogy mindösszesen 23 percnyi zene van a teljes filmben. A Monos egy olyan film, aminek rengeteg szereplője van, így az volt a legfontosabb, hogy a zene a karaktere-ket árnyalja. Úgy is mondhatnánk, hogy a film mesesze-rűségére akartunk még jobban ráépíteni, egyfajta Péter és a farkas szemléletet követve. A zenében a legmegha-tározóbb a két sípszó, amit Mica a saját lakásában vett fel üres üvegekbe való fújogatással. Az első a dominán-sabb sípszó, remegő és folytonos, a Szervezet jelenlétét hivatott megidézni. A másik sípszó pedig inkább madár-füttyhöz hasonlít és a kamaszok közötti kötődés megerő-sítésére szolgál, kezdetekben nyersen csendül fel majd melodikussá válik a cselekmény kibontakozásával. Emellett egy üstdobot is hallhatunk, ami a domináns síp-szót követi. Ez annak az ismeretlen erőnek a hangja, ami a távolból próbálja kontrollálni a csapatot. Emellett van-nak a zenében olyan emelkedések, amelyek úgy hatnak, mint egy adrenalin löket, amit az elektronikus tánczene műfaja inspirált, de Mica úgy formázta, hogy izgatóbb és teltebb hangokat eredményezzen. Amikor a helyszínek között éles a váltás, a zajok változnak, de a zene nem; a zene inkább az cselekményhez mintsem a környezethez idomul. MIÉRT MICA LEVIT KÉRTED FEL A FILM ZENESZER-ZŐJÉNEK?Mica megértette a film szellemiségét és tudott hozzá

kapcsolódni: az arcokhoz, a színekhez, a jelmezekhez, a természet extremitásaihoz egy tér és idő mentes dimenzi-óban. Korábban klasszikus zenét tanult, de zenéjét ugyan-úgy inspirálja a pop vagy a heavy metal műfaja, össze tudja illeszteni a szintetizátor-alapú zenét egy vonósné-gyessel. Mica érzékenységének köszönhetően a műfajokat és hangszereket illetően egy érzelmes és időtlen kompozí-ció jött létre. FILMZENESZERZŐKÉNT A MONOS MICA LEVI HAR-MADIK FILMJE, A FELSZÍN ALATT ÉS JACKIE UTÁN. HOGYAN KERÜLTÉL KAPCSOLATBA VELE? Mica akkor került a csapatba, mikor megnézte a film befe-jezetlen változatát; az első ötletei a síp és üstdob hangjait használták fel, ami nekem nagyon tetszett és ezért kezd-tünk el együtt dolgozni. Sokszor utaztam Londonba, ahol Bridget Samuels-zel együtt folytattuk a közös munkát. Mica és Bridget Buenos Airesbe repültek, hogy a sound designerrel, Lena Esquenazival és velem együtt dolgozza-nak. Lena, aki kubai származású és a Szovjetunióban tanult zenét, egyáltalán nem beszél angolul. Mica és Bridget pedig spanyolul nem, viszont a nyelvi akadályok ellenére is hetekig táboroztunk egy sötét stúdióban hogy a han-gok és a zene végül eggyé váljon. Intenzív napok voltak, kisebb vitákkal de számomra a közös munka az egyik fény-pontja volt a Monos készítésének. A FILMBEN MEGJELENŐ ERŐSZAKKAL MIT AKARSZ ÜZENNI? Az erőszak a háború elkerülhetetlen velejárója és így csapatnak és a túszuknak is meg kell tapasztalnia. Nem az volt a szándékunk, hogy az erőszakot véresen vagy éppen romantizáltan ábrázoljuk, hanem azt akartuk, hogy rideg-nek és valósnak tűnjön, olyannyira, hogy még az elkövető is megrettenjen. A háború benne él az emberi fajban.

MONOS 10

KAMASZOK

MIT GONDOLSZ KOLUMBIA ÉS A VILÁG HELYZETÉRŐL, LÁTSZ REMÉNYT? Igen, látok, ezért is készítettem el ezt a filmet. Nem egyfajta válasznak szántam, hanem párbeszéd-indítóként a múlt, jelen és jövő kérdéseiről. Igaz, hogy néhány disszidens gerilla a békeszerződés ellenére sem teszi le a fegyvert és a pa-ramilitáris szervezetek folytatják a munkások és a szakszervezeti vezetők kivégzését. Feszült a helyzet nemcsak Kolum-biában, de a világ számos pontján. Az indulat olykor-olykor utat tör magának és ilyenkor szembe kell vele nézni, muszáj bekapcsolódni és rákérdezni. A Monos is kérdezni akar.

MONOS 12

Alejandro Landes egy kolumbiai-ecuadori származású rendező, producer és forgatókönyvíró. A Brown Uni-versityn politikai gazdaságtanból szerzett diplomát, pályáját a Miami Herald újságírójaként kezdte és mellette egy politikai talk show, az Oppenheimer Presenta producere volt.

Első rendezői munkája a Cocalero, egy dokumentumfilm a bolíviai Evo Moralesről, az ország első indián származású elnökéről. A film 2007-ben a Sundance Filmfesztiválon debütált és több mint 20 országban került moziforgalmazásba.

2010-ben Landes részt vett a Sundance Intézet rendezői és forgatókönyvírói inkubátor programjában és a Cannes Cinéfondation rezidencia programjába is bekerült, ahol elkészíthette első nagyjátékfilmjét, a Porfiriót. Ezt a filmet - aminek Landes volt az írója, rendezője és producere is egyben - Cannesban, a Director’s Fort-night szekcióban mutatták be először és ezután számos díjat nyert el nemzetközi filmfesztiválokon. A film Porfirio Ramirez életét mutatja be, aki egy rendőri akció során kapott lövés miatt bénul le. A Monos, Landes második nagyjátékfilmje.

ALEJANDROLANDESrendező, producer, forgatókönyvíró

A Glue, az első nagyjátékfilm, amin forgatókönyvíróként dolgozott a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon debütált 2006-ban, ahol elnyerte a diákzsűri díját és ezután a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon is levetítet-ték. A film több mint 17 nemzetközi díjat nyert el. Második filmje, a Bevetetlen ágyak a Cannes-i Filmfesztivál Cinéfondation rezdiencia programjában készült el. Sundanceben debütált 2009-ben, ezután a Berlinalén is bemutatták és több mint 20 országba adták el. Magyarországon egy kísérleti közösségi filmforgalmazási akció, a Helyzetek és gyakorlatok keretében került a hazai közönség elé.

ALEXIS DOS SANTOSforgatókönyvíró

MONOS 13

Mica Levi 1987-ben született, gyerekként kezdett hegedűn játszani majd brácsán folytatta a Purcell School-ban, később zeneszerzőnek tanult a neves Guildhall Schoolban, Londonban. Eközben már nagy érdeklődést mutatott az elektronikus zenei műfajok iránt. Micachu művésznevén kísérletezgetett, Brothers May-jel és Bakerrel játszott együtt. 2009-ben megalapította a Michahu and the Shapes-t Raisa Khannal és Marc Pellel együtt. Négy lemezt is kihoztak a Rough Trade Recordsnál mielőtt a bandanevüket Good Sad Happy Badre változtatták meg 2015-ben.

Levi olyan zenészekkel dolgozott, mint Mount Kimbie, Dean Blunt, Tirzah és London Sinfonietta, miközben társalapítója lett a Curl kollektívának 2016-ban. Filmzeneszerzői karrierje 2014-ben kezdődött el a Felszín alatt c. filmmel, ami rengeteg kritikai elismerésen túl megnyerte az Európai Filmakadémia díját és egy BAFTA jelölést is kapott. A Jackie volt a következő filmje, amit legjobb eredeti filmzene kategóriában 2017-ben Oscar-díjra jelöltek.

MICALEVI

zeneszerző

MONOS 14

JULIANNE NICHOLSONDoctora

Meghatározó munkái közé sorolhatjuk a Fekete mise c. filmet, Johnny Depp és Joel Edgerton főszereplésé-vel, valamint az Augusztus Oklahomában c. filmet, amiben Julia Roberts, Meryl Streep és Sam Shepard mel-lett szerepelt. Ezenkívül szerepet kapott a Masters of Sex és Gengszterkorzó c. sorozatokban.

Független filmes szerepei közül az egyik legmeghatározóbb a Tully c. film volt. Olyan fesztiválfilmekben is játszott, mint a Sophie és a felkelő nap, amit a Sundance és az SXSW filmfesztiválokon is bemutattak.

Színházi munkái közül a legfontosabbak: a Heartless (Sam Shepards), a This (James Gibson) és a Hallway triló-gia (Adam Rapp).

MONOS 15

MOISÉSARIASHosszúláb

1994-ben született New Yorkban, kolumbiai családba. Színészként és fotográfusként dolgozik.Fontosabb színészi munkái közé a Ben-Hur (2016), a Végjáték (2013) és a Gru 2 (2013) c. filmek sorolhatók. Több mint 1,5 millió rajongója van a közösségi média portálokon. A Monos volt az első spanyol nyelvű filmszerepe, amire a Hannah Montana c. Disney sorozattal kezdődő kar-rierje óta vágyott.

MONOS 16