Ms-2681U Biologia10szk 2013 beadasra€¦ · Testüket gomba-fonalak építik fel. A gombafonalaknak sejtfaluk van, amelyek alapanyaga kitin. A gombafonalak laza szöve-déke a gombák

Ms-2681U_Biologia10szk_2013_beadasra.qxd 2013.11.21. 16:57 Page 3

6 TARTALOM

Tartalom

A LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG

Élõ és élettelen ............................................................................... 10

Az élõvilág áttekintése ................................................................ 14

A vírusok ......................................................................................... 17

A baktériumok ............................................................................... 20

Az egysejtû eukarióták ................................................................ 23

Gyakorlati óra ................................................................................ 26

A gombák ........................................................................................ 30

Gyakorlati óra ................................................................................ 33

Összefoglalás ................................................................................. 34

A NÖVÉNYEK VILÁGA

A növények testszervezõdése .................................................... 36

Gyakorlati óra – A növényi szövetek vizsgálata .................. 39

A növények önfenntartó szervei ............................................... 40

A növények önfenntartó mûködései I. .................................... 42

A növények önfenntartó mûködései II. .................................. 44

A növények szaporodása ............................................................ 46

A virágos növények szaporodása ............................................. 48

A virágos növények egyedfejlõdése ........................................ 50

A növények ingerlékenysége ..................................................... 53

A növényvilág rendszere ............................................................ 55

A növények és az ember ............................................................. 57

Összefoglalás ................................................................................. 60

AZ ÁLLATOK VILÁGA

Az állatok testszervezõdésének áttekintése ........................... 64

Az állatok szövetei ....................................................................... 66

Gyakorlati óra – Az állati szövetek vizsgálata ..................... 68

Az állatok kültakarója és váza .................................................. 70

Az állatok mozgása ...................................................................... 73

Az állatok táplálkozása ............................................................... 75

Az állatok légzése ......................................................................... 79

Az állatok anyagszállítása .......................................................... 81

Az állatok kiválasztása ................................................................ 84

Az állatok szaporodása és egyedfejlõdése ............................. 86

Az állatok életmûködéseinek szabályozása ........................... 89


TARTALOM 7

Az állatok érzékszervei ............................................................... 92

Az állatok és az ember ................................................................ 95

Összefoglalás ................................................................................. 98

Gyakorlati óra ................................................................................ 100

AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE

Az öröklött viselkedésformák ................................................... 104

A tanult viselkedési elemek ....................................................... 107

Az állatok létfenntartási viselkedése ....................................... 110

Az állatok szaporodási viselkedése ......................................... 113

Az állatok társas viselkedése ..................................................... 116

Az állatok kommunikációja ....................................................... 119

Az állatok gondolkodása ............................................................ 121

Az állatok és az ember viselkedésének összehasonlítása ............................................................................ 123

Összefoglalás ................................................................................. 125

AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÕI

Környezet és tûrõképesség ......................................................... 128

Az élettelen környezeti tényezõk I. ......................................... 131

Az élettelen környezeti tényezõk II. ........................................ 133

Az ember hatása az élettelen környezeti tényezõkre ............. 136

Élõ környezeti tényezõk: a populációk kölcsönhatásai ...... 138

A természetes életközösségek ................................................... 142

Az anyag- és energiaforgalom a társulásokban .................... 146

Gyakorlati óra ................................................................................ 149

Összefoglalás ................................................................................. 152

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLÕVILÁGA

Magyarország élõvilága .............................................................. 154

A vizes élõhelyek .......................................................................... 157

A vizes élõhelyek társulásai ....................................................... 160

Hazánk jellemzõ száraz gyeptársulásai .................................. 163

A magyar erdõk ............................................................................. 166

Az emberi beavatkozás hatására kialakult társulások ........ 169

Magyarország természeti értékei .............................................. 172

A természetvédelem törvényi szabályozása (Olvasmány) ................................................................................... 174

Gyakorlati óra a terepen .............................................................. 176

Összefoglalás ................................................................................. 177


30 A LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG

6. A gombák

A gombákat korábban a növények közé sorolták, mertnem tudják a helyüket változtatni. Pedig felépítésükbenés életmûködéseikben legalább olyan távol állnak a nö-vényektõl, mint az állatoktól. Ma az élõvilág egy önállóeukarióta fejlõdési vonalának tekintjük õket. Õseik kö-zött ostorosok és színanyagaikat elvesztett fonalas zöld-moszatok lehettek.

A GOMBÁK FELÉPÍTÉSE

Kivétel nélkül heterotróf szervezetek. Testüket gomba-fonalak építik fel. A gombafonalaknak sejtfaluk van,amelyek alapanyaga kitin. A gombafonalak laza szöve-déke a gombák vegetatív tenyészteste, amely rendszerintnagy kiterjedésû, akár több négyzetméteres is lehet,és az avar alatt vagy a talajban található. Ez a szövedékcsak megfelelõ körülmények esetén terem tömött gom-bafonalakból álló, a talajból kiemelkedõ termõtesteket.A termõtestek érlelik a spórákat, amelyekkel szapo-rodnak. (30.1. ábra)

AZ ANTIBIOTIKUMOK

Az antibiotikumok olyan mikroszkopikus méretû gom-bák (például ecsetpenészek) által elõállított anyagok(anyagcseretermékek), amelyek egyes baktériumokranézve mérgezõ hatásúak, elpusztítják, vagy legalábbisszaporodásukban meggátolják õket.

Ma már számos antibiotikumot ismerünk. Segítsé-gükkel a legtöbb baktérium okozta megbetegedés legyõz-hetõ. Ez azonban nem ok a könnyelmûségre, mert az anti-biotikumok felelõtlen szedése a velük szemben ellenálló(rezisztens) egyedek elszaporodását eredményezheti.

A MOSZATGOMBÁK

A legegyszerûbb gombák a moszatgombák. Termõtes-tük nincs, spóráikat a gombafonalak végén kialakulótokokban hozzák. A vízben élõ halpenészek a halak bõr-fertõzését eredményezik. Közeli rokonuk a trágyán,nedves kenyéren, mindenféle bomló szerves anyagonelszaporodó a fejespenész (30.2. ábra). Ide tartozik a szõlõveszedelmes kártevõje, a peronoszpóra is.

30.2. Fejespenész. Mire utal a pe-nészgomba elnevezése?

30.3. Szeszélesztõ. Miben tér el a fel-építése a gombák általános felépíté-sétõl?

30.1. Gombafonalakból álló termõtest.Miben különbözik a gombatermõtest-

ben a gombafonalak elrendezõdésea gombafonalak szövedékétõl?


A GOMBÁK 31

A TÖMLÕSGOMBÁK

A fejlettebb tömlõsgombák közé sorolt fajokra jellem-zõ, hogy spóráikat a gombafonalak végeiben létrejövõtömlõkben hozzák nyolcasával.

A legegyszerûbb tömlõsgombák az élesztõk. Testüknem fonalas felépítésû, hanem ovális sejtekbõl álló fü-zér. Általában csak ivartalanul szaporodnak. Gazdaságiszempontból jelentõs a préselt formában kereskedelmiforgalomba kerülõ szeszélesztõ (30.3. ábra).

A tömlõsgombák között emberi megbetegedéseketokozó fajok is vannak. Elsõsorban a bõr gyakran nedve-sen maradó, befülledõ felületein (lábujjak között, test-hajlatokban) telepednek meg. A bõr piros lesz, hólyagosvagy sebes, a hám leválik, a felület fáj vagy viszket.Gombás fertõzés esetén orvoshoz kell fordulni!

A fejlettebb tömlõsgombák fonalas felépítésûek,és termõtestet is hoznak. Közülük a kucsmagombaaz egyik legízletesebb gombánk.

A BAZÍDIUMOS GOMBÁK

A legfejlettebbek a bazídiumos gombák (31.1. ábra). Spó-ráikat rendszerint termõtesten, a gombafonalak kiszéle-sedõ végein, a bazídiumokon négyesével hozzák. Termõ-testük általában kalapra és tönkre különül (31.2. ábra).A fejlõdõ termõtestet kezdetben vékony hártya burkolja.Ez növekedéskor szétszakad, és a tönk alján mint bocs-kor, a tönkön mint gallér, a kalap tetején pedig pettyekformájában maradhat vissza. A kalap alsó oldalán a gom-bafonalak végei csöves vagy lemezes elrendezõdésûtermõréteget alkotnak. Ezen jönnek létre a spórák.

Hazánkban több mint ezer nagygombafaj fordul elõ.Közülük mintegy 60 tartalmaz mérgezõ anyagokat,és egytucatnyi súlyosan mérgezõ. A mérgezõ gombákközül a gyilkos galóca (31.3. ábra) okozza a halálos mér-gezések 90%-át, mert az ehetõ csiperkefajokkal tévesztikössze. A gyilkos galóca termõteste zöldesfehér vagy sár-gásszöld színû, bocskora és gallérja van, a kalap termõ-rétegének lemezei pedig fehérek. A csiperkegombáktermõteste fehér, bocskoruk és gallérjuk szintén lehet.A termõrétegük azonban minden esetben sötétebb,rózsaszíntõl sötétbarnáig minden átmenet elõfordul.

A fejlett gombák többségének gombafonalai a talaj-ban virágos növények gyökereivel állnak szoros kapcso-

31.1. A bazídiumos gomba termõtesté-nek felépítése

31.3. Gyilkos galóca Mely tulajdon-ságai alapján ismernéd fel?

spórák

gombafonal

bazídium

kalap

gallér

bocskortönk

31.2. A kalapos gomba termõteste


Tudsz róla?

Történeti érdekesség néhány nevezetes gombamérgezés. Gombamérgezés áldozata lett a római korbanClaudius [klaudiusz], akit felesége, Agrippina [agrippína] mérgezett meg. Mérgezõ gomba ölte megVII. Kelemen pápát is. A magyar történelem sem mentes a hasonló tragédiáktól. III. Károly magyarkirály (aki IV. Károly néven német-római császár is volt), 1740-ben egy Fertõ tó környéki vadászatotkövetõen mérgezõ gombából (vélhetõen gyilkos galócából) készült vacsorát fogyasztott, majd elhunyt.

A zuzmók igénytelen, ellenálló szervezetek. Mivel a kõzetekbõl a kémiailag kötött ionokat is képesekkioldani és felvenni, nagy jelentõségük van a talajképzésben. A kötetlen homokon, csupasz sziklákonis képesek megtelepedni. Ezért „úttörõ”, pionír szervezetek. Ugyanakkor a levegõ szennyezettségérenagyon érzékenyek.

32 A LÁTHATATLAN ÉLÕVILÁG

latban. A gombafonalak jelentõsen megnövelik a növé-nyek gyökérzetének vízfelszívó felületét, és ezzel segítika vízellátásukat. Cserébe szerves anyagokat kapnak a nö-vénytõl. Ez a speciális gomba-növény kapcsolat a gom-bagyökér, más néven mikorrhiza.

A ZUZMÓK

Különleges szervezõdésû, a legszélsõségesebb élõhe-lyeken is megtalálható élõlények a zuzmók, amelyeketönálló törzsbe sorolunk. (32.1. ábra)

Testfelépítésükre jellemzõ, hogy kékbaktériumokvagy egysejtû zöldmoszatok és gombák együttélésébõlkialakult szervezetek. A fotoszintetizáló moszatsejtekautotróf, a kész szerves anyag felvételére képes gomba-fonalak heterotróf táplálkozást tesznek lehetõvé szá-mukra. A két teljesen eltérõ felépítésû és anyagcseréjûélõlény együttélése a fejlõdésük folyamán elválasztha-tatlanul szoros kapcsolattá vált.

Elsõsorban ivartalanul, leváló teleprészekkel szapo-rodnak (32.2. ábra). Hazánkban is él a tundrákon nagy tö-megben elõforduló rénszarvaszuzmó. Fatörzsek oldalántaláljuk a lecsüngõ telepû szakállzuzmókat.

32.1. Egy fakérgen élõ zuzmó

32.2. A zuzmó felépítése

Kérdések és feladatok

1. Hasonlítsd össze a moszatgombákat és a bazídiumos gombákat egymással!

2. Melyek a gombák inkább állatokra és melyek az inkább növényekre jellemzõ sajá-tosságai?

3. Mirõl ismernél fel egy gyilkos galócát?

4. Miért elõnyös a mikorrhiza a gombák és a növények számára egyaránt?


GYAKORLATI ÓRA 33

33.1. Az antibiotikum-tartalmú gyógy-szerek hatása

Szükséges anyagok és eszkö-zök: baktérium-táptalaj (a 28.oldalon leírtak szerint, azon-ban forralás közben oldjunk felbenne 10 g tejcukrot), savanyútej, antibiotikumot tartalmazógyógyszer (Doxyciklin, Cip-robay stb.), 2 db Petri-csésze,lándzsatû.

Magyarázat: A gyógyszerbõl az antibiotikum a táp-talajba jutott és a baktériumokat elpusztította. A többiterületen a táptalaj zavaros a nagyszámú baktériummiatt. A kontroll Petri-csészében gyógyszer nem volt,ezért nem alakult ki a baktériummentes folt sem.

Tudsz róla?

Alexander Fleming (1881–1955), a londoni egyetem bakterio-lógus professzora a baktériumok okozta emberi megbetegedé-sek ellen keresett hatékony gyógyszereket, ezért többféle kór-okozó baktériumtenyészet is volt a laboratóriumában. A szó-beszéd szerint, amilyen kiváló kutató és nagyszerû tudós volt,annyira rendetlen is. Így eshetett meg, hogy 1928-ban egyvidéki utazás elõtt, néhány frissen átoltott baktériumtenyészetPetri-csészéjét elfelejtette letakarni. Távolléte után visszaérkez-ve meglepve tapasztalta, hogy az átoltott baktériumok egyesedényekben megfelelõen elszaporodtak, néhányba azonbana levegõbõl valamilyen gombaspóra kerülhetett, és a táptalajon a gomba micéliuma fejlõdött ki. Feltûntneki, hogy a gombatelepek körül nagy körben víztiszta maradt a táptalaj, a táptalajra ráoltott bakté-riumok nem tudtak a gomba közelében elszaporodni. Fleming arra gondolt, hogy a gomba valamilyenbaktériumpusztító anyagot termel, és vizsgálódásba fogott. A gomba egy meglehetõsen ritka, tömlõs-gombákhoz tartozó ecsetpenészfajnak, a Penicillium notatumnak bizonyult (33.2. ábra), az a baktériumpedig, amelyik a környezetében elpusztult, egy veszedelmes Staphylococcus baktériumfaj volt. Kuta-tásának eredményeképpen sikerült is a gomba által termelt baktériumpusztító anyagot kinyernie, amitpenicillinnek nevezett el.

33.2. Az ecsetpenész (Penicillium no-tatum) mikroszkópos képe

Gyakorlati óraAZ ANTIBIOTIKUMOK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA

Készítsünk két Petri-csészébe szilárd baktérium-tápta-lajt! Amikor lehûlt és megdermedt, a táptalaj közepérehelyezzünk antibiotikum-tartalmú gyógyszert, majd kör-be a táptalajra lándzsatû hegyével (vagy egy cseppentõ-vel) terítsünk szét keveset (csak néhány cseppet!) a sa-vanyú tej felszíni rétegébõl! A másik Petri-csészébe netegyünk gyógyszert, csak oltsuk be baktériummal (ezlesz a kontroll)! A két Petri-csészét helyezzük el nagy-jából egyenletesen meleg, kb. 20-22 ºC-os helyiségben!72 óra elteltével vizsgáljuk meg szabad szemmel a bakté-rium-táptalaj felületét, és jegyezzük fel a tapasztalatainkat!

Az antibiotikum-tartalmú gyógyszer körül a táptalajkb. 1-2 cm sugarú körben víztiszta lesz. A kontroll Petri-csészében nem látunk víztiszta foltot. Rajzoljuk leés magyarázzuk meg a tapasztalatainkat!


64 AZ ÁLLATOK VILÁGA

17. Az állatok testszervezõdésé-nek áttekintése

A növények és a gombák mellett a többsejtû eukariótaszervezõdés harmadik fejlõdési vonalát a ma élõ állatokképviselik. Kivétel nélkül heterotróf szervezetek. Õseikostorosok lehettek. Testük legkisebb mûködési egységea sejt (64.1. ábra).

AZ ÁLLATI SEJT

Az állati sejtet sejtfal soha nem határolja. Külsõ felszínétsejthártya képezi. Alapállománya a sejtplazma, ebbentalálhatók a sejtszervecskék. Közülük a sejtmag mindensejtben megvan, benne a sejtmagvacska is megfigyelhe-tõ. Ugyanakkor színtest soha nincsen bennük. Nem jel-lemzõek a zárványok sem, és csak ritkán vannak bennüksejtnedvvel telt sejtüregek. A sejtlégzés szervecskéje, a mi-tokondrium benne is megtalálható.

Az állatok testszervezõdésük alapján lehetnek álszö-vetesek és valódi szövetekkel rendelkezõ élõlények.

A SZIVACSOK ÉS A CSALÁNOZÓK

A legegyszerûbb testfelépítést az álszövetes szivacsokés a már valódi szövetekkel rendelkezõ csalánozók mu-tatják (64.2–3. ábra). Testük két egymáshoz simuló sejtré-tegbõl áll. Bevezetõnyílása az õsszájnyílás, az öblepedig az õsbélüreg. A szivacsok testében már eltérõ mû-ködésû sejtek csoportjai figyelhetõk meg, de azok mégnem szervezõdtek szövetekké. A csalánozók testét márszövetek építik fel.

64.1. Az állati sejt. Nevezz meg olyansajátosságokat, amelyekben az állatisejt eltér a növényi sejttõl!

64.2. Miért nevezzük álszövetes álla-toknak a szivacsokat?

64.3. Mennyiben bonyolultabb a csa-lánozók testfelépítése a szivacsokénál?

64.4. Hasonlítsd össze a képen látható állatcsoportok tápcsa-tornájának felépítését, illetve tagoltságát!

érzéksejt

idegsejt

csalánsejthám-

izomsejt

hámsejt

hám

szöv

et

örökítõanyag

mito-kondrium

lizoszóma

endoplazmatikushálózat

sejtmag

maghártya

sejthártya

Golgi-membrán [goldzsi]

sejtplazma


AZ ÁLLATOK TESTSZERVEZÕDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE 65

65.1. A bélcsatorna kialakulása

65.3. Õsszájúak 65.2. Újszájúak

A TESTÜREGES ÁLLATOK

Mai ismereteink szerint az õsi csalánozókból az állatvi-lág fejlõdése két párhuzamos úton haladt tovább. Mind-két fejlõdési vonalra jellemzõ, hogy a külsõ és a belsõcsíralemez között egy kétrétegû középsõ csíralemez iskialakul, amelynek két rétege között megjelenik a test-üreg (64.4. ábra). Ezért a csalánozók és a szivacsok kivé-telével valamennyi többi állattörzs a testüregesek nagycsoportját képezi. A csírarétegek a fejlõdés során többsejtrétegûvé válnak, szövetek, szervek alakulnak kibelõlük. Különbség a bélcsatorna kialakulásában van.Az egyik fejlõdési irányban a szivacsok és a csalánozókõsszájnyílása alakult szájnyílássá, majd a test ellenkezõpólusán kialakult a végbélnyílás (65.1. ábra). Ezek az õs-szájú állatok (65.3. ábra). Legfontosabb képviselõika laposférgek, a puhatestûek, a fonálférgek, a gyûrûs-férgek és az ízeltlábúak.

A másik fejlõdési irányban az õsszájnyílás a végbél-nyílás feladatát veszi át. A bevezetõ szájnyílás a test el-lenkezõ oldalán alakul ki. Ezek az újszájúak (65.2. ábra).Ide soroljuk a tüskésbõrûeket, az elõgerinchúrosokat,a fejgerinchúrosokat és a gerinceseket.


1. Melyek azok a sejtalkotók, amelyek a növényi sejtekben megvannak, de az állati sej-tekbõl hiányoznak?

2. Miért tekinthetõk a szivacsok álszövetes állatoknak?3. Mi a különbség az õsszájú és az újszájú állatok törzsfejlõdésében?4. Mondj példát õsszájú és újszájú állatokra!

szedercsíra-állapot

hólyagcsíra-állapot

szájnyílás

szájnyílás

végbélnyílás

ÕSSZÁJÚAK ÚJSZÁJÚAK

végbélnyílás

õsszáj

bélcsíra


84 AZ ÁLLATOK VILÁGA

24. Az állatok kiválasztása

A kiválasztás során az állatok az anyagcseréjük közbenkeletkezõ felesleges, részben mérgezõ anyagokat távo-lítják el a szervezetükbõl. Emellett biztosítják a testfo-lyadékok megfelelõ térfogatát, koncentrációját, vala-mint kémhatását.

A kiválasztás legegyszerûbben az egész testfelületenkeresztül, közvetlenül a sejtekbõl történik. Így válasz-tanak ki például a szivacsok és a csalánozók. Fejlettebbformában szervrendszerek végzik.

A KIVÁLASZTÓ SZERVEK MÛKÖDÉSE

Szervei a gerinctelen állatoknál lehetnek különbözõ fej-lettségû vesécskék, valamint Malpighi-edények [mal-pígi]. A gerinceseknél mindig vesék. Közös mûködésisajátosságuk, hogy a testfolyadékból szûrés során, vala-mint aktív kiválasztással, különbözõ anyagok jutnaka kiválasztó szervrendszerbe. A szûrés fizikai-kémiaiokok miatt bekövetkezõ passzív folyamat. Az aktív kivá-lasztással a szervezet – energiabefektetés révén – olyananyagokat távolít el, amelyek nem szûrõdtek ki, viszontfeleslegesek, sõt károsak. Ezt követõen szelektív vissza-szívás következik be, amellyel a szervezet a kiszûrõdöttanyagok közül a számára szükségeseket visszatartja.Például a szûrés során a fontos szõlõcukor-molekulák iskiszûrõdnek az emlõsök veséin keresztüláramló vérbõl,amelyek a vese egy másik területén visszaszívódnak.

A VESÉCSKE

A laposférgek elõvesécskéje az állatok két oldalán vé-gighúzódó, elágazó csõrendszer. Oldalágai vakon, kivá-lasztást végzõ, hosszú csillónyalábos sejtben végzõdnek(84.2. ábra). Ezeknek a csillóknak a szüntelen csapkodásahajtja elõrefelé a csõrendszerbe kiválasztott folyadékot,amely végül is a feji végen a külvilágba jut.

A vesécske tipikus formájában szelvényenként elhe-lyezkedõ páros szerv (84.3. ábra), mely a gyûrûsférgekrejellemzõ. Csillós tölcsérrel kezdõdik, amelybõl csatornavezet el. Az elvezetõcsatorna átfúrja a testszelvényekválaszfalát, és a következõ szelvényben mint kanyaru-latos csatorna folytatódik, végül a szabadba torkollik.

84.3. A gyûrûsférgek kiválasztó szerve.A visszaszívás a kanyarulatos lefutásúcsõben történik. Mi gyûjti össze a test-üregbe kiszûrõdött bomlástermékeket?

VESÉCSKE

csillóstölcsér

elvezetõ-csatorna

84.2. A laposférgek kiválasztó szerve

elvezetõ-csatorna csillók

sejtmag

kiválaszt

átszûr

visszaszív

álláb

84.1. A szivacsok és a csalánozók egésztestfelületükön választanak ki


AZ ÁLLATOK KIVÁLASZTÁSA 85

85.1. A rovarok kiválasztószervei.Hol történik a visszaszívás ebben

az esetben?

potroh

utóbél

visszaszív

kiválaszt

Malpighi-csövek

MALPIGHI-EDÉNYEK

átszûr

középbél

A csillók csapkodására a testüregbe szûrõdött nedva csatornába kerül, és kifelé mozog. A gyûrûsférgekenkívül vesécskéjük van például a rákoknak és a puhates-tûeknek is.

A MALPIGHI-EDÉNYEK

A Malpighi-edények a rovarok és a pókok kiválasztó-szervei. A középbél és az utóbél határán található vakonvégzõdõ vékony csövecskék (85.1. ábra). Számuk fajon-ként változó, általában 50–több száz között van. A csö-vecskék nagy mennyiségû szûrletet hoznak létre, de a ké-sõbbiekben a víz, a szükséges ionok, a szénhidrátok ésaz aminosavak az utóbélben nagyrészt visszaszívódnak.

A VESÉK

A gerincesek közül legfejlettebb a hüllõk, a madarak, va-lamint az emlõsök veséje. Ezek szelvényezetlenek, ké-regállományból és velõállományból állnak (85.2. ábra).Mûködési egységei a vesetestecskék. A kéregállománya vesetestecskéket tartalmazza, a velõállomány pedig azigen hosszú, kanyarulatos csatornává alakult elvezetõ-csatornákat. A vesetestecskében keletkezõ szûrlet az el-vezetõcsatorna különbözõ szakaszaiban részben az aktívkiválasztás, részben a különbözõ anyagok visszaszívásakövetkeztében jelentõsen változik, míg kialakul belõlea vizelet. A vizeletet a húgyvezetékek szállítják a húgyhó-lyagba. Onnan a páratlan húgycsövön keresztül ürül ki.


1. Mi a kiválasztás biológiai funkciója?

2. Sorold fel a különbözõ kiválasztó szerveket!

3. Mi a különbség a szûrlet és a vizelet összetétele között?

4. Jellemezd röviden a gerincesek veséjének mûködését!

kéreg-állomány

velõ-állomány

gyûjtõér

húgyvezetékvesemedence

kötõ-szöveti

tok

verõér

Tudsz róla?

A madaraknak nincs húgyhólyagjuk. A szûrlet összetétele is különbözik a többi gerinces állatétól, mertjóval magasabb koncentrációban tartalmaz húgysavat. Mivel a kiválasztott víz nagy része visszaszí-vódik, a vesék váladéka sûrû, fehér színû, és a bélsárral együtt távozik a bélcsatorna, a kiválasztó szervés az ivarszervek közös kivezetõnyílásán, a kloákán.

85.2. Az emlõsvese felépítése. Napon-ta mennyi folyadékbevitelre van szük-ség a veséink megfelelõ mûködéséhez?


136 AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÕI

40. Az ember hatása az élettelenkörnyezeti tényezõkre

AZ ÜVEGHÁZHATÁS

Az évmilliók során kialakult levegõ-összetétel egyen-súlyi állapotát bontotta meg az ember az elmúlt évszá-zadban. Az ipartelepekkel, a fûtéssel, a gépjármûvekelterjedésével, rendkívüli módon megnõtt a szén-dioxid-kibocsátás mértéke. A levegõ CO2-tartalmának növeke-désével fokozódik az üvegházhatás, és a Föld globálisfelmelegedése átlagosan a 2 °C-ot is elérheti évente.Ennek hatására a sarkvidékek jégtakarója jelentõsencsökkenne, ami a világtengerek szintjét akár egy méter-rel is megemelheti (136.1. ábra).

Bár a felmelegedések mértékét illetõen a becsléseknagyon eltérõek, a bekövetkezõ tengerszint-emelkedésszámos országban jelentõs károkat okozna. Ezenfelülmegváltoznának a nagy földi légmozgások is, amelyeka csapadékeloszlást befolyásolnák. Az éghajlatváltozáshazánkban a folyók vízhozamának csökkenésével,az ivóvízbázisok elapadásával, a mezõgazdasági terme-lés lehetetlenné válásával járna.

A LÉGKÖR SZENNYEZÕANYAGAI

A légkör gáz-halmazállapotú szennyezõanyagai közüla kén-dioxid (SO2) különösen jelentõs. Fõleg magaskéntartalmú barnaszén és kõolaj elégetése során kelet-kezik, majd a füstgázokkal együtt kerül a levegõbe.Onnan közvetlenül a növények levelein át a sejtekbe jutés a klorofillmolekulákat elroncsolja. A csapadékcsep-pekben oldódva, savas esõ formájában visszakerüla földfelszínre. A savas esõ súlyosan károsítja az élõvi-lágot és az épületeket egyaránt. A közép-európai erdõ-alkotó fák közül a lucfenyõ és a kocsánytalan tölgy,valamint a zuzmók különösen érzékenyek a kén-dioxid-szennyezésre, illetve a savas esõkre (136.2. ábra).

A különbözõ összetételû nitrogén-oxidok az eleminitrogén oxidációja során keletkeznek természetes úton.Ez elsõsorban zivatarok villámlásainak hatására követ-kezik be. Mivel többségük jól oldódik vízben, a csapa-dékvízzel többnyire a talajba mosódnak. Az ember me-zõgazdasági tevékenysége (nitrogén-mûtrágyázás),

136.2. A savas esõk következtébenpusztuló erdõ. Nézz utána, hol fordultelõ savas esõ okozta nagymértékû er-dõpusztulás az utóbbi évtizedekben!

136.1. A felmelegedés hatására csökkena sarkvidékek jégtömege

136.3. A kipufogógázok környezet-szennyezõk



1. Milyen következményekkel járhat földünkön a globális felmelegedés?

2. Mi az ózonpajzs ökológiai jelentõsége?

3. Milyen következményei lehetnek egy nagy folyó mentén az át nem gondolt vízren-dezésnek?

AZ EMBER HATÁSA AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZETI TÉNYEZÕKRE 137

valamint a gépjármûforgalom miatt kerülnek tartósana levegõbe. Az üzemanyag levegõvel történõ elégése so-rán ugyanis nitrogén-oxidok is keletkeznek (136.3. ábra).Közülük a vízben nem oldódók ugyancsak felelõsekaz üvegházhatásért, míg a vízben oldódó nitrogén-oxi-dok savas esõk formájában kerülnek a földre.

AZ ÓZONPAJZS

Az ózon (O3), erõsen oxidáló hatású, sejtroncsoló, bom-lékony gáz. Az ultraibolya sugárzás hatására keletkezikmolekuláris oxigénbõl, és a légkör felsõ részében mint-egy 15–30 km magasságban gyûlik össze. Mivel az ózonaz ibolyántúli napsugarakat elnyeli, nagy jelentõsége vana földfelszín védelmében a napsugárzás káros hatásaivalszemben. (Ezért is nevezik ózonpajzsnak) (137.1. ábra).

A VÍZKÉSZLETEK VÉDELME

A vízkészletek veszélyeztetettsége Földünkön globálisprobléma. A Föld vízkészletei – különösen az édesvíz-készletek – végesek. Ma a természetes vizeinket egy-részt a szennyezõ anyagok, másrészt a korábban át nemgondolt vízrendezések is veszélyeztetik.

A TALAJ VÉDELME

A talajvédelem feladata a termõterületek csökkenésé-nek megakadályozása. Védekezés a termékeny talajré-tegek elvékonyodása ellen, és megóvás azoktól a szennye-zõ anyagoktól, amelyek a talajba jutva az élõvilágotveszélyeztetik.

Az erdõirtások, a bányászat, a földmûvelés, a talajeróziós pusztulását eredményezik (137.2. ábra).

Mivel a szél és a víz hatása a növényekkel ritkábbanborított területeken erõteljesebben érvényesül, a termé-szetes növénytakaró védelme talajvédelmet is jelent.

137.2. Talajerózió egy meredek hegyol-dalon a fák kivágását követõen

137.1. A mûholdak folyamatosan fi-gyelik a Déli-sark fölötti „ózonlyukat”.

Kövesd te is nyomon ezt a következõhonlapon!http://ozonewatch.gsfc.nasa.gov


154 A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLÕVILÁGA

44. Magyarország élõvilága

Magyarország a Kárpát-medence közepén, a mérsékeltégövben fekszik. Mintegy találkozópontja az Atlanti-óceán irányából nyugat-felõl, a kelet-európai nagy füvespusztaságokról kelet felõl, a melegebb mediterrán terü-letekrõl dél felõl és a magasabb hegyvidékekrõl északfelõl terjeszkedõ fajoknak. Állat- és növényföldrajziszempontból egy önálló egységet, a Pannon régiót al-kotja, amely a Bécsi-medencétõl Nyugat-Erdélyig tart,kiterjedése nagyjából a történelmi Magyarország ha-táraival esik egybe (154.1. ábra).

A BENSZÜLÖTT FAJOK

Mintegy 2300 virágos növényfaj él hazánkban, közülükszámos nálunk éri el elterjedésének határát. Ugyanakkora medencejelleg és a hegyek karéjában a viszonylagoselszigeteltség kedvezett az itt kialakuló és csak itt élõbennszülött – endemikus – fajok kialakulásának, ígyezek száma is magas. Ilyen a hazai növényvilág szimbó-luma, a pilisi len, amely az egész világon kizárólag ná-lunk a Pilis hegységben tenyészik, alig néhány négyzet-kilométeres területen. Endemikus növényünk az ikrásfogasír (154.2. ábra) is. Az állatvilág képviselõi közül ilyenbennszülött faj például a pusztai gyalogcincér (154.3. ábra),amely kizárólag a Duna–Tisza közének szikespusztáin él.

A MÚLT

Hazánk természeti képe nem volt mindig olyan, mintnapjainkban. Mai élõvilágának alakításában nagy sze-repet játszottak az utóbbi néhány százezer évre jellemzõklimatikus változások. Lehûlések és felmelegedésekváltogatták egymást. A hideg idõszakokban (ezeket szok-tuk jégkorszakoknak nevezni) a ma a tundra és a tajgaövre, valamint a magas hegyvidékekre jellemzõ fajokterjedtek el a Kárpát-medencében. A felmelegedésiperiódusokban pedig a ma mediterrán területeken élõmelegigényesebb növények és állatok léptek a helyükre.A változások során mindig akadtak olyan kisebb terüle-tek, amelyek mikroklímájukban megõrizték a korábbiidõszakok élõvilágát. Így ma is él a vértesi Fáni-völgyegyik északi fekvésû hidegzugában alig 300 méteres ma-

Forrás: Google Earth

154.1. A Kárpát-medence és mûholdasképe

154.2. Ikrás fogasír

154.3. Pusztai gyalogcincér


MAGYARORSZÁG ÉLÕVILÁGA 155

gasságban jégkori maradványnövényként – reliktum-ként – a cifra kankalin, amely az Alpokban 1000 méterfölött tenyészik. A melegebb korból maradt fenna Szent-György-hegyen a cselling nevû mediterrán páf-rány. Az állatok közül jégkori reliktumunk például a taj-gaövre jellemzõ északi pocok vagy a magashegyi ele-venszülõ gyík (155.1. ábra). Melegkedvelõ maradványfaja kizárólag a Vértes forró dolomitlankáin élõ, közelarasznyi százlábú, az öves szkolopendra (155.2. ábra).

A JELEN

A mai természeti kép az utolsó eljegesedés utáni foko-zatos felmelegedés hatására alakult ki. Hegy- és domb-vidékeinken a tajgaerdõt a tölgyesek és bükkösök vál-tották fel. Az Alföld magasabb fekvésû részein fákbanaránylag szegény erdõfoltokkal tagolt füves pusztaságmaradt, a mélyebb fekvésû területeken a víz uralta elmo-csarasodott ligeterdõk alakultak ki.

Az ember színrelépése is alaposan átrajzolta a termé-szetes tájat. Ahol ötezer évvel ezelõtt az ökológiai ténye-zõk szabták meg a táj sokszínû arculatát, ma hatalmas,összefüggõ mezõgazdasági táblák monokultúrái díszle-nek. A természetet mértéktelenül fel- és kihasználóember a közelmúltban döbbent csak rá arra, hogy sajátfennmaradása érdekében a természettel harmóniábankell élnie. E felismerés jegyében erõsödtek meg a ter-mészetvédelemi törekvések, amelyeknek egyik fontosfeladata a természetes élõhelyek megõrzése az ott élõnövény- és állatfajokkal együtt. Nemzeti parkjainképpen ezt a célt szolgálják. Védelemmel, és ahol szük-séges, aktív beavatkozással igyekeznek a természetesállapotot megõrizni, visszaállítani. Hazánkban ma tíznemzeti park van (156.2. ábra). Ezek:

Aggteleki Nemzeti Park,Balaton-felvidéki Nemzeti Park,Bükki Nemzeti Park,Duna–Dráva Nemzeti Park,Duna–Ipoly Nemzeti Park,Fertõ–Hanság Nemzeti Park,Hortobágyi Nemzeti Park,Kiskunsági Nemzeti Park,Körös–Maros Nemzeti Park,Õrségi Nemzeti Park.

Tudsz róla?

A Natura 2000-es területek Európaértékes, többé-kevésbé eredeti ál-lapotában fennmaradt élõhelyei.Európa szárazföldjeinek 17%-a, ha-zánk területének 21%-a ez alá a be-sorolás alá esik. Nem csupán a vé-dett tájak tartoznak ide, hanem-védelem alatt nem álló, de különle-ges elbírálás alá esõ „érintetlen”területek is. Továbbá olyan mezõ-gazdasági térségek, ahol a mûvelésimód hagyományos kisparcellás,olyan legeltetett gyepek, ahol kül-terjes állattenyésztés folyik, vala-mint elhagyott szõlõk és kertek,ahol az eredeti fajok spontán vissza-települése megindult.

155.1. Elevenszülõ gyík

155.2. Öves szkolopendra




1. Sorold fel, mely nemzeti parkjaink találhatók a Dunántúlon!

2. A növényzet ismeretében milyen éghajlati viszonyok lehettek jellemzõek hazánkraa jégkorszakok idején?

3. Mit értünk reliktumfajon? Mondj rá példát!

4. Mit jelent az aktív természetvédelem kifejezés?

BA

LA

TON-FELVIDÉ

KI

N

EMZETI PAR

K

Nemzeti Park

Körös–Maros

Fertõ–HanságNemzeti Park

Balaton-felvidékiNemzeti Park

Duna–DrávaNemzeti Park

KiskunságiNemzeti Park

Duna–IpolyNemzeti Park

AggtelekiNemzeti Park

BükkiNemzeti Park

HortobágyiNemzeti Park

Körös–MarosNemzeti Park

ÕrségiNemzeti Park

156.2. Nemzeti parkjaink elhelyezkedése és logója. Nézz utána az alapításuk évének!

A „nemzeti park” hivatalos kifejezéssel „a termé-szetvédetté nyilvánítás” egyik – legnagyobb – területikategóriája. Nem elzárt terület, hanem benne élnek,mindennapos tevékenységet folytatnak a lakosok, azon-ban a mezõgazdasági mûvelés módja, az erdõmûvelésés az ipari tevékenység (például mészégetés, faszénége-tés) szigorúan meghatározott szabályok szerint történik.Benne szabadon látogatható és a látogatók elõl elzárt te-rületek egyaránt megtalálhatók. Fontos szerepük vannemcsak a táj, egyes fajok megõrzésében, de a hagyo-mányos gazdálkodási módok ápolásában és aktív fej-lesztésében is. Részt vesznek a tudományos kutatásbanés az ismeretterjesztésben egyaránt (156.1–2. ábra).

156.1. A látogatók által elzárt Õsbo-rókás a Kiskunsági Nemzeti Parkban


A VIZES ÉLÕHELYEK 157

45. A vizes élõhelyek

Vizes biotópoknak azokat az élõhelyeket nevezzük,amelyeken a kialakuló társulások fajösszetételét, szer-kezetét és mintázatát döntõen a vízellátottság határozzameg. Hazánk mai területe egy nagy vízgyûjtõ medence.Nyugatról az Alpok keleti nyúlványainak, északrólés keletrõl a Kárpátoknak a csapadékvizét gyûjti összeés vezeti a Fekete-tengerbe. Ebbõl következik, hogyMagyarország vizes élõhelyekben nagyon gazdag.Az ezeken az élõhelyeken kialakuló társulások jelentõstermészeti értéket képviselnek, mindenekelõtt azért,mert nagy diverzitású, fajokban gazdag, nagy anyagfor-galmú élõlényegyüttesek. Másrészt viszont azért is, mertõsszel és tavasszal átmeneti szállást és táplálkozóhelyetjelentenek a vonuló madarak ezreinek.

A patakokban, folyókban és tavakban vízi társulásokélnek.

A PATAKOK ÉLÕVILÁGA

A magasabb hegyvidéki patakok vize hideg, sebesenfolyik, ezért oldott oxigénben gazdag (157.2. ábra). A ter-melõi szintet fõleg a köveken élõ forrásmohák és egyesmájmohák képezik. Különleges értéket képviselneka tõzegmohák, melyeknek valamennyi hazai faja védett.A gerinctelenek közül jellemzõ a védett folyami rákés a kövi rák elõfordulása. Õshonos halunk bennük a se-bes pisztráng. Partjainak ritka fészkelõje a vízirigó.A hegyvidéki patakokat magasra növõ lágyszárú nö-vényzet kíséri. Közéjük tartozik például a hatalmasleveleirõl messzirõl felismerhetõ vörös acsalapu.

A FOLYÓK ÉS TAVAK ÉLÕVILÁGA

A jóval lassabban folyó, oxigénben szegényebb vizeinkés tavaink élõvilága más összetételû. Növényzetükethínártársulások alkotják (157.3. ábra). A hínár a vízbenélõ virágos növények gyûjtõneve. A lebegõ hínároknövényei a víz felszínén úsznak, vagy a vízbe süllyedvelebegnek. Közös jellemzõjük, hogy gyökerük hiányzik.A víz felszínén úszik például a sulyom. Hatalmas tömeg-ben találkozhatunk vele a Tisza-tó vagy a Kõrös-holt-ágak vizében. A vízbe süllyedve lebeg a rovafogó hínár-

157.1. Szürke gémek

157.2. A hegyi, gyorsfolyású patakokvízi élõhelyek. Milyen vízellátottsá-gúak ezek az élõhelyek?

157.3. Hínártársulás



növényünk, a rence. A gyökerezõ hínárok a parti régióvagy a sekélyebb vizek növényei. Gyökérzetük fejlett,ezzel kapaszkodnak az iszapos mederfenéken. A fehértündérrózsa és a sárga virágú vízitök a Kisbalaton ésaz Alföld jellemzõ vízinövénye.

A természetes folyó és állóvizek gerinctelen állatvilá-ga gazdag. A szitakötõlárvák, kérészek lárvái mind víz-ben fejlõdnek. A kérészek közül a legismertebb a védetttiszavirág (158.1. ábra). A gerincesek közül az oxigénbenszegényebb vizek jellemzõ hala a mindenevõ kárászés a ragadozó csuka. A kecskebéka (158.2. ábra) és a tavibéka a parti vízszegélynél nem merészkedik messzebb.A sárga „pofafoltjáról” könnyen felismerhetõ vízisiklótis a vízhez köti az életmódja. A szabad vízfelületekre jártáplálkozni a házikacsa vad õse, a tõkés réce.

HAZÁNK HÍRES VIZES ÉLÕHELYEI

Magyarország legnevezetesebb vízi élõhelyei nemzetiparkok területére esnek. A Balaton-felvidéki NemzetiPark kezeli a Kisbalatont, a Kárpát-medence egyik leg-szebb vadvizét. A Zala folyó vízgyûjtõje, ami a Balaton„elõszobája”, nemcsak az ott fészkelõ madarak sokasá-gáról híres, de azért is fontos, mert nádasai szûrõkéntmûködve fontos szerepet töltenek be a Balaton vízminõ-ségének megóvásában.

A folyóvizek közül a Dráva menti õserdõk természetiértékeit a közelmúlt kutatásai tárták fel. Legnevezetesebblakója egy kis termetû rovar, a drávai tegzes (158.3. ábra),amely egész Európából kipusztult élõhelyeinek el-szennyezõdése miatt. A lepkefélékkel rokonságban állórovar lárvája a vízben él, teste köré homokszemcsékbõl,növénydarabkákból védõ tokot (régi kifejezéssel tegezt)épít. A lárvák a parton alakulnak át, a kifejlett rovaroknovemberben a késõ esti órákban repülve rajzanak.

A Hortobágyi Nemzeti Park területén lévõ halasta-vakat tömegesen keresik fel õsszel a vonuló madarak.Leghíresebb megpihenõ vendégei a darvak (158.4. ábra).Télen pedig a rétisasok gyülekezõhelye.

A FELTÖLTÉSI SZUKSZESSZIÓ

A természetes állóvizeinkre jellemzõ, hogy lassú, állan-dó változássorozaton mennek keresztül. A folyamata feltöltési szukcesszió, amely a nyílt víztükör csökke-

158.1. Rajzó tiszavirágok

158.4. Darvak

158.3. Drávai tegzes

158.2. Kecskebéka


A VIZES ÉLÕHELYEK 159

nésével és a növényzet növekedésével jár. A nyílt víztü-körre a planktonszervezetek a jellemzõek. Ezek egysej-tûek, mikroszkopikus méretû algák, apró férgek, rákokés rovarok.

A lebegõ hínárok megjelenése a feltöltési szuk-cesszió elsõ állomását jelentik. Idõközben a vízfenékrelehulló szerves törmelék, és az elpusztuló élõlényekmaradványai következtében a vízfenéken egy iszaposo-dási folyamat indul meg, miközben a vízszint csökken.

Az iszapban a gyökerezõ hínárok megtelepedése máregy újabb állomás a feltöltésben, amelynek üteme gyor-sulni kezd. Az egyre gyarapodó üledékben újabb növé-nyek telepszenek meg, például a széleslevelû gyékényés a nád (159.1. ábra). A nádasok elpusztuló szervesanyagai a part felõl további növények, fõleg sásfajokmegtelepedésének feltételeit biztosítják. A növényzetmind beljebb nyomul, végül a nyílt víztükör teljes eltû-nése a tó feltöltését eredményezi (159.2. ábra). Eközbena sásfajokból álló zsombékosok iszapos talaja is megvál-tozik, réti üledékes talajjá alakul át. Rajta üde, fajgazdaggyepek, késõbb bokorfüzesek, majd erdõk alakulnak ki(159.3. ábra).

Hazánk nagy állóvizei közül a Fertõ tó és a Velen-cei-tó is a feltöltõ szukcesszió elõrehaladott állapotá-ban van.

Tudsz róla?

Hazánk élõvilágának védelmét számos nemzetközi egyez-mény is segíti. Magyarország 1979-ben csatlakozott a vizesélõhelyek oltalmát célul kitûzõ Ramsari egyezményhez.Az egyezmény értelmében kötelezettséget vállaltunk a jelen-tõs vizes élõhelyek szennyezését és megszûnését eredménye-zõ tevékenységek megakadályozására, az élõviláguk védel-mére és megõrzésük anyagi finanszírozására.

159.2. Záruló víztükör

159.3. Mocsárrét fákkal

159.1. Tóparti nádas


1. Készíts prezentációt hazánk egy nevezetes vízi élõhelyének élõvilágáról, és mutasd is be!

2. Sorold fel a feltöltõ szukcesszió legfontosabb lépéseit!

3. Mit gondolsz, milyen folyamatok gyorsíthatják fel egy tó feltöltõ szukcesszióját?

4. Hogyan lehet emberi beavatkozással lassítani a szukcessziós folyamatot?


Documents

Ms-2681U Biologia10szk 2013 beadasra€¦ · Testüket gomba-fonalak építik fel. A gombafonalaknak sejtfaluk van, amelyek alapanyaga kitin. A gombafonalak laza szöve-déke a gombák