Második évfolyam. 3. szám. Pozsony, 1884. évi jannárius lí).

E V A N G É L I K U S

EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetési ár:

Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é.

JA E G J E L E N H E T E N K É N T E G Y S Z E R .

S z e r k e s z t ő - s k i a d ó - h i v a t a l : P o z s o n y , K o n v e n t u t c z a 6. 3z. Felelős szerkesztő :

T R S Z T Y É N S Z Z Y F E R E N C Z .

Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként

egyszer közölve 7 kr., t ö b b s z ö r közölve 5 kr.

Bélyegdij : külön 30 kr.

Tartalom : Még egyszer a zsidó-keresztyén házasságról . fGuggenberger) . — Középiskolai ügyünk érdekéhen. — „Ókatholikus" és „római" ep\ház. (Szlávik Mátyás). — B e l f ö l d . K ü l f ö l d . — V e g y e s e k . — Pályázat .

Még egyszer a zsidó-keresztyén házasságról. A felsőház legújabb szavaza ta fo ly tán a zsidó-keresz-

tyén házasság még mindig napirenden s ennélfogva még mindig discussió t á r g y a maradván, legyen szabad ezen, még ny i l t kérdéshez nekem is hozzászólanom.

Azon kezdem, hogy a t e rveze t t házasságot én vallás-erkölcsi szempontból inkább károsnak mint hasznosnak t a r -tom. Röviden e lmondom: mié r t ?

Mindenek előt t ú g y vagyok meggyőződve, hogy a házasság a polgári szerződésnél sokkal magasabb szempont-ból tek in tendő s Ítélendő meg. Én a házasságot katexochen vallás- erkölcsi intézménynek t a r tom. Még pedig azér t , mer t a család azon alap, melyen az emberi t á r s u l a t fe lépül ; a milyen pedig az egyes családokban ura lkodó szellem, olyan a gyülekezetnek, olyan a közönségnek, olyan az ország népének, olyan az emberiségnek szelleme is. Már most, ha a család a lapí tása a lka lmával a domináló szempont a közös élet, a közös munka, a közös kenyér -ereset s a köz-jegyző e lő t t egymásnak biztosí tot t móring, a vallási szem-pont és az egyházi törvény pedig olyas va aminek tekinte-tik, a mi — ha tetszik — jól van, ha nen tetszik, úgy is jól v a n : akkor az én nézetem szerint a családba, m á r az a lap í tás p i l lanatában, beléoltatik az önzés mérge s a család fog nekünk produkálni önző, haszonleső embereket , kik tán földi kincseket fognak szerezni, de önzet lenül szeretni nem bírnak.

E z é r t én, bár nem tagadom hogy a házassági köte-léknek polgári szerződésszerű természete is van. a házasság-kötése körül a súlypontot mégis a valláserkölcsi momen-tumban látom, mely szerint a házas felek családi tűzhelyök-ből a val lásnak, az isteni félelemnek, az önzetlen szeretet-nek szenté lyt , templomot alkotni kötelezvék.

E z lévén meggyőződésem, épenséggel nem tudok oly házasság üdvös következményében s ha tásában hinni, mely az egyház és val lás á ldásá t mellőzve, t i sz tán csak a szolga-bíró, v a g y alispán hivatalos ténykedésére van u ta lva . E z az első okom. —

A második érvemet keresztyén vallásomból merí tem.

A zsidó val lás történelmi jelentőségét senki sem tagad-ha t j a . Ha zsidó val lás nem le t t volna, keresztyén vallás sem le t t volna lehetséges. Ez volt azon föld, melyből a gondviselés a keresztyén val lás t fej lesztette. E hivatásá-nak a zsidó vallás megfelelt , de azon percztől fogva, hogy a Megváltó a keresztyén val lás t megalapítot ta , a zsidó-val lás a vi lágtörténelem fejlődésében meghaladott állás-pon t t á vál t .

H a már most a keresztyén val lás t a házasság á l ta l a zsidó val lással ismét összeakarjuk keverni , és a ke t tő t egygyé o lvasz tan i : akkor o lyant kisér tünk meg. mi a világ-történelemben lehetetlen, a — Visszafejlődést. A gyökérből, növényszálból, virágszálból fejlődés a virágig, az van, de megfordítva, a virágból fejlődés a gyökérig, az nincs. Ha a zsidók a Megváltóban nem akarnak h inni : ezért igazi Ke-resztyén nem fogja bántani , de a keresztyén családot ismét Mózes törvényének békóiba verni, ezt aka rha t j a az állibera-lismus, de az igazi keresztyén felfogás nem.

Ez a második érvem. — A harmadik érvem pedig e z : Tudvalevő dolog, hugy

a te rveze t t házasság a vallási szempontot első helyre tevő sem keresztyén sem zsidónak nem kell. En ezeknek adok igazat . Sem buzgó keresztyén, sem buzgó zsidó ily házas-ságra lépni nem fognak, de igen is olyanok, kik minden val lás i r án t közönyösek. É s alapí tsanak ily emberek csa-ládot, lesz az a va l lás ta lanság fészke. A zsidó apa nem fogja körülmetél te tni fiait, a keresztyén anya nem fogja meg-keresztel tetni leányai t , a zsidó gyermek nem fogja meg-tanulni a zsidó vallást , a keresztyén, nem a keresztyén val-lás t s lesz a család vallásos élete olyan se hus, se hal-féle, milyent a mai l iberalismus szeret, de melyet a jövő nem fog megköszönni. A val lás ta lanság amúgy is elég nagy mérveket öl töt t . Az ijesztő módon elharapódzó öngyilkos-ságok, melyeknek már secundába esett vagy t a n a n meg-feddésben részesült gyerköczök is áldozatul esnek, csak.s azon vallástalanságból magyarázhatók, mely mai időben sok c s a l á d b a n lábra kapott . E val lás ta lanságot ilyen hazas-ság á l ta l még mesterségesen is te r jesz teni : ezt en sein

akarom.

18

Ezér t a tervezett polgári házasságféle nekem sem kell. Tán téves a felfogásom és érvelésem, de hát minden ember csak a sa já t szemével nézi és itéli meg a világot.

Guggenberger.

Középiskolai ügyünk érdekében. Ugy látszik : egyházunk felsőbb tanintézetei nem tar t -

ják az ev. egyházat érdemesnek arra, hogy égető, az egy-háznak nemcsak életkérdését, hanem zsebét is érdeklő ügyeik-ről a nyilvánosság előtt szót vál tsanak. — Talán oly jól van megvetve ágyuk, hogy nagyon is édes r a j t a a dolce far niente, vagy az állam gondoskodó védszárnyának árnyé-kában oly kedves s biztos jövő várakozik reájok, hogy az egyházzal törődni, közvéleményét vezetni teljesen szükség-telennek lát ják. — Talán el is csapták már a hatalmas subventió reményében az ekklézsiát maguktól. — Jó l van ; de legalább mondják meg egyenesen, nyi l tan s tétlenségük-kel ne szaporítsák az ev. egyház gondjait, s ha a hal lgatás köpenyébe való burkolódzásuk dicsőség, biztosítsák azt kizárólag maguknak, ha szégyen, ne részeltessék benne ár ta t lan egyházukat .

Egyházunk legalább erkölcsileg méltányolta s méltá-nyolja ma is tanférfiainak érdemeit; mondhatni ez i rányban fej te t t ki ha nem is kizárólag, de mindenesetre legnagyobb tevékenységet! és helyesen ; de ha nem bír ta annyira vinni, hogy versenyezhetne a gazdag róm. kath. egyház szerény viszonyok közt élő vagy a szegény állam jól fizetett taná-raival : megtet te a mit tehetet t , mennyi tőle t e l l e t t ; s talán ez is legalább elismerést érdemel. — Nagy dolgok ké-szülnek. — Középiskoláink jövője felett nemsokára el fog vet tetni a koczka; az érettségi vizsgálati szabályzat vissza fog hatni az egész középiskolai ügyre. Csak egy szót! egy árva szót olvastunk volna valahol e t á rgyban evangelikus tanférfiutói, ha l lga tnánk; de sehol, semmit. — A jobb részt, a kényelmet választot ták. — Jöjjön, minek jönnie kell! Minden oldalról támadják, gyanúsí t ják felekezeti közép-iskoláinkat, reájok kennek minden gya láza to t : néma fel nem vevés, méltóságos (?) megvetés az öntudatos válasz, nem mozdulunk. De mégis folyamodunk magunk, és sar-kalljuk az egyházat, hogy folyamodjék államsegélyért s talán majd a középiskolai t anár urak is (megérjük) hálá t fognak mondani a magas minisztériumnak, hogy állami kegykenyérre fogta. Tiszteljük az ily önérzetet! de a tapasztal tak u tán nem fog meglepni ez eredmény!

Pedig a középiskolai-, mint minden köznevelési ügyben az egyház álláspontja igen egyszerű és világos. Vagy szel-lemének és érdekének megfelelő intézeteket t a r t h a t fenn vagy nem. Ha igen, maga iránti szent kötelessége, erejé-nek végső megfeszítésével is a kor követelményeinek szín-vonalára emelni, úgy berendezni azokat , t anára i t úgy díjazni, hogy a nagy czél biztosan elérethessék. Ha nem, mondjon le tanintézeteiről s az oda fordítot t összegeket helyezze el gyümölcsözőbben. Mi az elsőt óhajt juk, kíván-juk ! De ahoz szükséges, hogy az egyházi közvélemény egyakara t ta l karolja fel tanintézeteink ügyét, érdekét. Ugy — de azt ké rd jük : kinek feladata az egyházi közönséget oda hangolni, lelkesíteni, hogy ily áldozatokra kész legyen? A tanároknak, kimutatva, hogy az egyház sorsa érdekli őket, hogy érdekeltetik magok i ránt az egyházat. Evangelikus

I egyházunkban, szervezeténél fogva nem létezik atyáskodó gondoskodás, de mindenki viszontszolgálatul annyit várhat , amennyit tényleges szolgálatával kiérdemelt.

Egyetemes felügyelő úr 0 Méltósága folyó hó 15-ére összehívta az egyetemes gyűlés á l ta l megválasztott közép-iskolai nagy bizottságot. A tanácskozás tá rgyai mutat ják, hogy nagy horderejű s gyökeres reformon fog a középiskolai ügy átmenni. Mire e sorok napvilágot látnak, talán már a tárgyalások be is lesznek fejezve. Az egyház közönsége majd júniusban vagy ta lán szeptemberben fog értesülni eredményükről, a mikor esetleg vagy befejezett tényekkel fog szemben állani, vagy oly kényszerhelyzetbe lesz hozva, hogy nem marad más hát ra , mint az idő rövidsége — a körülmények szigora stb. okok következtében, akarva nem akarva, megnyugodni a vál tozhatat lanban. — Ez helyes lehet ot t s akkor, ha a gyülekezetek nem érintetnek, ha érdekeltségük felesleges. De evangyéliomi egyházunk egye-teme méltán megkívánhatja, hogy veteményes kertjeinek fentar tására hozott s ta lán még hozandó áldozatainak viszonzásául, már csupa udvariasságból is tá jékoztatva legyen a tör téntek s a czélbavett változtatások iránt. — Ezer meg ezer szüle tudni akar ja , és jogga l : mi vár rá és gyermekére úgy anyagi mint szellemi tekintetben.

Tisztelet a szakférf iaknak; véleményöket nem akar ja s nem is fogja egyházunk kicsinyelni. — Tisztelet egy-házunk elöljáróinak; senkinek eszeágába sem jut, tőlök a vezérlés jogát elvitatni, vagy jóakara tukban s nemes inten-tiójukban kételkedni; de ha a közvélemény támogatása ál ta l akarnak czélt érni, e közvéleményt felvilágosítással vezetni kell s annyira egyakara tuvá tömöríteni, hogy vál-lain felépülhessen az ev. protestáns egyház dicső szerepre hívatot t , egyházi s nemzeti tekintetben nagy culturális missiót teljesítő középiskolája.

Ki tagadhatná , hogy népünk a közgazdasági miseria terhe a la t t ú j terhek elvállalásaért nem igen lelkesül; de ha belátja, hogy i t t létérdekéről van szó, hogy szellemi képzettségének emelése czéloztatik, mivel anyagi bajain is segítve lesz; ha tes tvér i melegség hangján felolvad lelké-nek kérge : megteszi, mint eddig is megtette kötelességét.

Mit akar a vallás- és közoktatásügyi miniszter ú r? tud-j u k ; mit terveznek ev. református testvéreink? arról is ér tesül tünk; mi történik ná lunk? kérjük, mondják meg!!

Egy ev. apa.

„Ókathoükus" és „római" egyház. ,,Gott verleihe uns Gnade, dass wir fromme Sünder werden. Denn der Christ ist nicht im Wordensein, sondern im Werden. Darum wer ein Christ ist, ist kein Christ." Luther.

Consalvi bíboros és á l lamti tkár a pápaság restaurá-cziója s a protestáns Niebuhr római tartózkodása idejében azon vérszomjas a lapté te l t á l l í tot ta fel, hogy a római kath. egyház lényegénél fogva türelmetlen, s a szabadságot a hit dolgában mint istentelent elveti. E dogmatico-felekezeti jel-lemzése a római egyháznak a vat ikáni zsinat határoza-taiban érte el t e tőpont já t , s érvényesítésére az „eret-nekek11-kel szemben föl is használja a csalhatatlan pápa-király, a megujult ősrómai cäsarizmus Szent Péter czége a la t t i megtestesítője, a szükséges eszközöket. Mert hát „non possumus!" A bácsi esperesség derék papja „A túlsó

táborban" czírnű, a „Prot . Egyház i és Iskolai Lap" mult évi folyamában közzétett jeles czikkében rámuta to t t a „békepápa" egyházpolit ikájára, s élénk színekkel festette azon diadalokat, melyeket a római kúria napjainkban az egyes államokkal szemben ara to t t , mely politikának vész-teljes sú lyá t azonban egyik felekezet sem érzi oly nagy mértékben, mint — az államok közönyös s tét len maga-ta r tásának dermesztő' hatása a l a t t álló ókath. egyház. „Ex haereticis nullus est bonus." — Bellarmin poli t ikájának e türelmetlen té te lé t nagyon is alkalmazza a római nyelv-járás az ókath., ezen igazán „keresztény-katliolikus" feleke-zetre. — Más he lyüt t u ta l tam arra, mennyire evangyéliomi jellegű s ez alapon részvétünkre s szeretetünkre méltó e kath. egyház, mely a pápai katholiczizmus romanizálásá-val szemben a 2. és 3. század, tehát az ősker. egyház képviselőire — Irenaeus, Origenes, Cypriánusra — megyen vissza.

Nézzük az „ókath." és „római" egyház közötti kü-lönbséget, s szembe ötlik azonnal, mennyire támogatá-sunkra méltó ezen kis kezdet, melynek jelentősége azonban a jövőre nézve kétségbevonhatatlan, s belát juk, mennyire tévednek azon protestáns tudósok, kik e felekezet életre-valóságát — az Igazságot csak a maguk dogmatizmusán belül keresvén — kétségbe vonják.

Az ókath. egyház apostoli a maga szervezetében. Az apostoli kor püspökségét s az apostoloknak Pá l á l ta l annyi ra hangsúlyozott egyenlőségét nem vá l toz ta t ta meg; a római egyház ellenben többé már nem apostoli, hanem pápai, az Üdvözítőnek azon szava i t : „És senkit e földön Atyátoknak ne nevezzetek: mert egy a ti Atyátok, a ki menny-ben vagyon; senkit se nevezzetek tanító mesterül, mert egy a ti tanítótok a Krisztus'1 félremagyarázta, s egy embert t e t t „szentséges atyjává s csalhatatlan tanítójává" az egész em-beriségnek, s ezen egynek, ellentmondásban Is ten igéjével, á tadot t minden hatalmat az egyházak s a hivők felett, ínég pedig : a hitnek, erkölcsöknek, egyházfegyelemnek és kormányzásnak minden dolgában.

Az ókath. egyház tanaiban öskeresztényi; val l ja t ehá t az ős osztat lan egyháznak hit tételeit s azon alapgondo-latot, hogy csak az lehet egyetemesen kötelező hitvallás, „quod Semper, ubique et ab omnibus creditum est;" *) a római egyház ellenben a középkori szerzetesek elavult kép-zelődéseit s a jezsuita-rend hamis t a l á lmánya i t vallja, melyek IX . Pius pápa a la t t dogmatizálva let tek. „Valami pedig hitből nincsen, bűn az", mondja az í rás .

Az ókath. egyház öskeresztényi a maga liturgiájában is; az L r szent vacsoráját méltó módon a szereztetési igéknek megfelelőleg osztja ki s oly imaalakokkal kapcsolatban, melyeken alig lehet valami lényegest vál toztatni . „A római egyház holt nyelvével, nagymérvű visszaéléseivel s sok zaklatásaival a hívőket mindinkább ki taszí tot ta a szent-ségből." -)

Az ókath. egyház humánus; jótékony intézetei ny i tvák mindazoknak, „még zsidók- és pogányoknak is", kik se-gélyére szorulnak; a római egyház ellenben csak ott hoz

') Vincentius Lerinensis szavai, ki „Commonitorium'* cz. müvé-ben a katholiczitás fogalmát határozta meg, s azt mondja róla, hogy „immobilis et irretormabilis."

*) A tudós Reinkens németországi ókath. püspök szavai.

áldozatot, hol hierarchiai és egyházpolitikai czéljait előbbre viheti. „Do u t des!"

Az ókath. egyház nemzeti-tartomány egyházi-jéUegü és félve óvakodik attól, hogy formáit és sajátságait másokra is erőszakolja, sőt örül aunak, ha másutt is alakulnak nemzeti egyházak , melyeknek testvéri jobbját nyúj t ja . Példa rá a német ókath. egyház érintkezése az amerikai „püspöki-katholikus" egyházzal, az utrechti, svájezi s más Rómától szabad egyházakkal. J . római egytuíz csak „római" és mindenütt nemzetellenes, mindent formákba kovácsol s nem nyugszik, míg az egyháznak minden nemzeti jellegét el nem törül te s nemzeti életét ki nem oltotta. Megfojtotta a gallikán s jansenista jellegű egyházat s vele az augusti-nizmus még meglevő csekély befolyását; Németország theo-logiai főiskoláit a jezsuitizmusnak szolgáltatta ki; a külön-böző nemzeti l i turgiákat megsemmisítette s egészen nap-jainkig minden önálló jellemet megtört vagy átkával le-súj tot t . Ismeretes Möhler, Spiegel püspök, Hermes s Günther tanárok, Theiner s legújabban az ókath. történész DöUinger apát esete. Vagy a rottenburgi püspököt Hefele-t említsük ? kiben Hase szerint a vatikáni zsinat után „a püspök meg-fojtotta a tudóst."3)

Az ókath. egyház türelmes; sa já t kebelében megtűr többféle i rányt és formákat, s a mellett korántsem tekinti magát kizárólagosan „egyház"-nak, hanem csak a „katho-likus" egyház egyik ágának, a római egyház „egyedül-üdvözítö!u s „extra ecclesiam (sc. romanam) nulla salus", mert, mondja V I I I . Bonifác: minden emberi teremtményre nézve, üdvösségének terhe a la t t szükséges, hogy a pápá-nak alá legyen vetve. Az ókath. egyházat békülékenység s közvetítésre hajlandóság jellemzi. Felekezeti zelositásról itt szó sem lehet. Michelis ókath. dogmatikájában p. o. a zürichi Biedermann hittani nézeteit czáfolja! DöUinger a X V I . század reformácziójában is az isteni gondviselésnek ténykedését lá t ja . Mennyire másként gondolkozik a pápai udvari theologus Perronne Rómában, ki — hogy egyet em-lítsünk — „Praelectiones dogm." czímű művében Münztrt s Münstert össze-vissza használja, Luthert a magdeburgi egyetemen taníttatja, Calvin és Ztvingliröl pedig csak annyit említ, hogy „akasztó fáravalók* voltak.*) Ez az ú. n. római kath. objektiv történetírás.

Az ókath. egyház hazafias érzelmű; s nem avatkozik oly dolgokba, melyek őt nem illetik s az egyházra csak veszélylyel j á rnak ; hanem megelégszik azzal, hogy ő a népnek szíve és lelkiismerete, hogy híveinek szivét s lelki-ismeretét buzdítsa, mert ezzel csak a népjólétnek kiván használni. Jó l tudja, hogy azt semmiféle iskola vagy pláne rendőri intézkedés nem pótolhatja. — Nem jön tehát össze-ütközésbe az egyes országok polgári felsőségeivel, sőt elismerésre talál az iQuság nevelésénél, a nép szellemi és erkölcsi jólétének emelésénél s a különféle társadalmi

s) V. ö. Hefele: „Concilieugeschichte" cz. első és második vagyis a vatikáni zsinat értelmében javított jobban mondva ferdített kiadásai. Különben a vatikáni zsinat óta valamennyi pápista tudós történés* e s -szén önkényesen bánik el tárgyával. Ilyen pártindok mellett termessé-tesen a forrástudomány is más színezetet nyer a prot, okath. és a

római tudósoknál. «) Idézve Jacobi: Professor Schlottmann, die hallesche Facultát

und die Centrumspartei- czimfl röpiratában. Több példát emlit u.eg a jezsuita tudós tudatlanságáról a reformáczio teren.

20

bajok s szükségek leküzdésénél k i fe j te t t tevékenységével mindazoknál, kiknek szívökön fekszik az á l ta lános jólét. A római egyház ellenben mindenütt „külföldi", idegen, még Olaszországban is, mer t oly érdekeket hajhász, melyek az illető ország jogos érdekeivel összeütköznek. í g y Olaszhon-ban, Francziaországban, Némethonbau, Belgiumban s á l ta-lában véve mindenüt t , hol a nemzet fölébredt s némi ön-ál lóságra s szabadságra e l ju tot t .

Az ókath. egyház nem áll összeütközésben je lenkorunk ha ladásával s czivilizácziójával sem. Hívei a legmíveltebb lakossághoz t a r toznak . A pápa ellenben ki je lente t te , hogy a mai czivilizáczióval ki nem engesztelheti magát , s a római egyház meg is zs ibbaszt ja a ha l ad t nép erejét . Ő felelős például azért , hogy paradicsomi ta r tományok, mint Spanyolország, l assanként tönkre j u t o t t a k s ha jdani nagy befolyásuk megbénul t ; s szégyenére válik, hogy ka th . népek, ha régi jelentőségűket ú j r a elérni óha j t j ák , szellemi, természet i s nemzeti munká juk á l t a l ú j r a fölvergődnek, kétségte lenül összeütközésbe jönnek a római hierarchiával . A t r ident i s va t ikáni zsinat dekrétumaival , veszély nélkül , a vi lágot ma már nem győzhet jük meg!

Mindezekből következik, hogy az ókath. egyház esz-ményi katholiczizmusa teljes ellentéte a pápai pseudopéteri s álizidori világuralomnak. S bár sok vá lasz t el bennünket tanai , is tent isztelete s egyházi é le té től : tes tvér ies fölkaro-lásunkra e „kathol ikusok" érdemesek!

Szláv ik Mátyás.

B E L F Ö L D .

Eperjesi ev. felsőbb leányiskola. A z eperjesi ev. magyar -német egyház, melynek egy szépen berendezet t leány-iskolája van, még 1881-ben e lha tá roz ta volt, hogy egy fel-sőbb leányiskola j avá ra t ag ja i közöt t g y ű j t é s t fog eszkö-zölni. E s az t meg is t e t t e ; s az egyház tagok ezen u j felsőbb ev. leányiskolát az azon évben Eper jesen a kassai püspök á l ta l épí tet t , r . kath . , „ Stefánia u nevű s az angol kisasszonyoknak á t ado t t leánynevelő intézet , óvoda s tb. méltó ve r seny tá r sává k ivánván tenni , rövid idő a l a t t 8000 f r t ny i összeget gyű j tö t t ek a magok körében. Ezen összeg a rendelkezés a l a t t álló anyag i erővel, épületek, felszere-lések stbivel e g y ü t t még elégtelennek t a l á l t a t o t t a t e rv keresztülvi te lére s azé r t a gyű j t é s tovább f o l y t a t t a t i k s e czélból minden tisztességes eszköz fe lhaszná l ta t ik a te rv-lehetőleg minél elébb való megvalósí tására .

Különösen sokat tesz e tek in te tben az „ev. leány-egyle t" , mely a maga körében valóban elismerésre méltó buzgalommal, lelkesedéssel és f á radha t l an szorgalommal — és mondjuk őszintén — nagy sikerrel is fáradozik.

E lnöke ezen egyesületnek dr. Y a n d r á k A n d r á s méltó leánya, a jeles Vandrák Vilma. A z ő kezdeményezésének köszönhető, hogy ez egyesület már két évvel ezelőtt is egy s ikerül t „hangverseny" tetemes jövedelmével szaporí-t o t t a a leendő ev. felsőbb leányiskola a lap tőkéjé t s hogy ez é v : 1884 jan. 9-én is egy „hangversenyt" rendezet t az ev. leány egylet , hasonló czélból, következő műso r r a l :

1. Ascher Caprice-Etude. „Les hirondelles." E lőad ja zongorán F a r k a s Hermin kisasszony.

2. a) W a g n e r Richard : Ár ia a „Fliegende Hol länder" operából.

b) Meyerbee r : „Frühl ingsl ied." Énekl i Rónay-Me-nesdorfer P a u l a úrnő, Tu tko Eugenia úrhö lgy zongorakisérete mellet t .

3. Volkmann R o b e r t : F - d u r trio, zongora, hegedű és gordonkára . E lőad ják Bancsó-Hai tsch Vilma úrnő, Kohout L ipó t úr, a 67. sorezred zenekarának k a r m e s t e r e és Bürger La jos őrmester .

4. a) L i sz t Ferencz : „Rhapsodie hongroise I I . " b) G u t t m a n n : „Le tourbil lon." E lőad ják ké t zon-

gorán Tu tko Eugén ia és Makoviczky Gizella ú rhö lgyek .

5. a) V e r d i : „Masnadieri" , ke t tős dal. b) Schumann : „Ländl iches Lied" , ket tős dal. Énekl i

Rónay-Menesdorfer P a u l a ú rnő s fia R ó n a y Ödön ú r , T u t k o Eugenia ú rhö lgy zongora-kiséretével .

A hangversenyen ugyan i s a környékbel i evangélikusok s a városi és vidéki róm. ka thol ikus u r ak elite-je je lent meg — s gyönyörködve m u l a t o t t ; s valóban a hangverseny t követő tánczvigalom r i t ka animója, a hangverseny ki tűnő sikerében t a l á l t a első, legfőbb okát .

De nem csoda! A hangverseny t r i t k a műélvezetté, r i t ka kellemessé, sikeressé t e t t ék különösen 0 nsga. Bónay-Mennesdorfer Paula ú rnő m a g y a r és német dalai, fiával Ödönnel énekelt ke t tős dala, mi mel le t t a fényes közönség 0 nsga. kedves, erős, pompásan iskolázott hang jában s fia szabatos, kellemes hangú énekében gyönyörködhe te t t . 0 nsga. Kassáró l az ü g y i rán t i szeretetből — szívességből — meg-nem hálá lható , önmagát dicsérő buzgalomból j ö t t el — hogy a „Hangve r seny t " d iada l ra segítse, — a mi néki fényesen s ikerül t . A siker elérésében n a g y érdemei vannak zon-gorán kísérőjének, a f á r a d h a t l a n k i tűnő zenei képzet t ségű : Tutko Eugenia ú r h ö l g y n e k , továbbá Bancsó-Hajtsch Vilma úrnőnek, a ki szabatos, kifejezéstel jes zongora já tékáva l és Makoviczky Gizella ú rhö lgynek , a ki Tu tko Eugéniáva l G u t t m a n n „Le tourbi l lon" czímű da rab jának ki tűnő elzongo-rázásáva l gyönyörköd te t t e a közönséget. — A kis Farkas Hermin kisasszony valóban szintén igen dicséretesen oldotta meg fe l ada tá t Ascher „Capr ice-Etude"- jának előadásával. Közreműködtek még Kohout Lipót úr , a 67-ik sorezred zene-ka rának karmestere és Bürger Lajos őrmester, közmeg-elégedésre.

A terem és tánczvigalom rendezése körül va lamint az előkészületek stb. körül nagyérdemei v a n n a k : Schönfeld M. Hiígó, helybeli előnyösen ismert kereskedő úrnak .

A bá lanya a helybeli magyar-német egyházfelügyelőjé-nek n e j e : 0 nsga. Kubínyi-Csupka Zsófia, a sárosmegyei jó tékony nőegylet elnöke volt .

A r i tka szép mulatság, a szellemi, művészeti élvezet s a tánczmulatság , kedélyvidí tó örömei — i t t igen ügyesen vol tak fe lhasználva egy magasztosabb ügy érdekeinek elő-mozdí tásá ra ; s a hangverseny ezen tekinte tben is sikerült , mer t t i sz ta h a s z n a : 220 f r t . 1 kr . tesz kí.

A rendezők meg lehetnek s ikerükkel elégedve s a közreműködők d iada lának becsét emeli még azon gondolat is — „diadalunk van csak magunké, de egy nemes ügy-é i s ! " —k—

A bonyhádi altanoda j a v á r a befolyt adományok foly-ta tó lagos k imuta tása . — Dobrovszky J á n . és Gyula 10 fr t . , Gangéi Ádám ivén 13 f r t . 50 kr., K r i n g Miklós 20 fr t . ,

L a u b Sándor 1 frt., Ha f fne r I s t v á n 20 f r t . , Dr . Décsi Mór 5 f r t . , K u n d Béla 50 f r t . , N a g y Sándor ivén 21 frt., Schä-fer Mihá ly ivén 28 f r t . 71 kr. , Bergmann Ágos t ivén 5 fr t . , „ K é t y " évenként 3 f r t . 97 kr . Taizs Mihá ly 20 fr t . , Vésey Sándor és Mihály 20 frt . , Bock La jo s 2 f r t . , Dr . W a g n e r F r i g y e s ivén 29 f r t . 10 kr. , HoíFmann J á n o s 1 fr t . , Németh P á l ivén 5 f r t . , W a l l a n d t K á r o l y 102 f r t . 75 kr., Mes tyán J á n o s ivén 4 f r t . 5 kr., N a g y József ivén 20 fr t . , Berg-mann Emi l ivén 37 fr t . , F á b i á n Mihály 20 fr t . , Dr . Bor-bély József 100 f r t . , Alsó-Káldi K á l d y József emlékére a l ap í tvány , mig a tanoda prot. aut. jellegű 1000 fr t . , Alsó-Ká ld i , K á l d y G y u l a , mint kerüle t i fe lügyelő , évenként 100 f r t . , Dr . Hi lbe r t I s t v á n 10 f r t . , Her ing J á n o s ivén 21 fr t . , Lengye l Ferencz 1 f r t . , Németh P á l 3 f r t . , Oertel J á n o s ivén 13 fr t . , L á g l e r Sándor ivén 21 f r t . 5 kr. , Ka-lupka I s t v á n 5 f r t . , a „bonyhádi segé lyegyle t" 25 f r t . , a „bonyhádi t á r sa skör" 15 frt., a „bonyhádi olvasókör" 20 fr t . , S t rack K á r o l y iven 13 fr t . , T r sz tyénszky G y u l a ivén 6 f r t . 50 k r . , Fle ischacker Ká ro ly ivén 5 f r t . , Pongrácz A n t a l ivén 2 f r t . , Kirchknopf Ágoston 10 f r t . , özv. P r i n n e r Terézia 10 f r t . — Az adományok összege a múl tkor iva l e g y ü t t : 4851 f r t . 50 kr . — Bonyhád 13. jan. 1884.

Marhauser Imre, bizotts. pénzt.

Locsmánd 1884. 1/15. Nagy t i sz t e l e tű Szerkesztő I J r ! Múl tkor i közleményem óta Lu the r - a l apunk nagyon növeke-det t , mit ny i lvánosságra hozni kötelességemnek ismerek. — Múl tko r 800 f r t ró l t e t t em említést , mely a Lu the r -ünne-pé ly a lka lmáva l g y ű l t össze; azó ta még 1300 f r t o t gyű j -t ö t t ü n k úgy , hogy a múl t év végével készpénzben 2100 f r t . vol t kezeink között .

Fo lyó évi első egyházi gyű lésünkben az ha tá roz ta -to t t , hogy a kamatok egy részéből díszes k iá l l í tású bibliá-k a t veszünk, melyek az ú j házaspároknak egybekelésükkor á t fogunk ada tn i . — Továbbá minden évben karácson előt t i es tén karácsonfá t á l l í tunk s szegény sorsú iskolás gyerme-ke inke t megajándékozzák. — A többi kamatokból előre nem l á t o t t egyházi és iskolai k iadása inka t fogjuk fedezni ; de az összes kamatok 20°/0-a mindég a tőkéhez csatolandó, mi á l t a l a L u t h e r - a l a p jövője s folytonos növekvése biztosít-t a t ik .

Ezekben á l lanak egyházunknak a Lu the r -a l ap ra vo-natkozó intézkedései. — Meg vagyok győződve, hogy a „Lu the r -a l ap" ha tha tós tényező lesz egyházi é le tünk fel-v i r ágoz ta t á sában . Löw Fülöp,

evang. leik.

Ruszt. 1884. jan. 15-én. — Nagy t i s z t e l e tü Ú r ! Mint evang. lelkész, különösen azon ügyek i r á n t érdeklődvén, a melyek ha jdan a „ g r a v a m i n a " elnevezéssel t i sz te l t e t t ek meg, a l k a l m a t veszek magamnak, n t . ú r n a k a sopron-megyei életből v e t t következő érdekes ada to t elbeszélni. — Mivel azonban a napilapok már foglalkoztak az ügygye i inkább i lyent engedek beszélni.

A „Sopron" 1884. j a n u á r 12-én megjelent 4. számá-nak 1. lap ján „megyei élet" a l a t t i szakaszában ugyanis , egy, minket pro tes tánsokat közelebbről érdeklő eset, így van e lőadva :

. . . „Érdekes t á r g y a volt a jelen ülésnek (megyei ülés) a sági eset. E z ugyanis abból áll, hogy a sági róm.

ka th . iskolaszék panasz t t e t t a járásbeli szolgabiróságnál, hogy néhány sági protes táns és egy izraelita lakos, kik o t t úrbéri b i r tokokat vásárol tak, melyeknek előbb katholikus tulajdonosaik voltak, megtagad ták e birtokaik után az ot-tani kathol ikus iskola és plébánia költségeihez való hozzá-já ru lás t . A szolgabíró felmentet te a nem kathol. lakosokat a fizetés alól, mely végzés ellen azután a kath. iskolaszék felfolyamodott az alispáni hivatalhoz, hol az első bírósági ha t á roza t a canonica visitacio a lapján (!), mely szerint e szolgálmány nem személyi, hanem dologinak tekinte te t t , a ka th . iskolaszék kérelmének j a v á r a meg let t vál toztatva. Ez alispáni ha tá roza t ellen a panaszlot tak most az 1790. évi X X V I . t.-cz.-re hivatkozva, a közigazgatási bizottság-hoz felebbeztek.

A közigazgat, bizottság tag ja i közül számosan, jelesül: Rupprech t L a j o s , Dommanovich Ferencz , Bognár Géza, Laschober Mátyás , Simon Ödön, alispán, Dr. Baán Endre, t . ügyész, Simon Gyula , Sugár Sándor, Vimmer Imre árva-széki elnök u rak szólottak hozzá, s miután a dolog minden oldalról meg le t t vi lágí tva, főispán úr ő herczegsége tel-t e t t e a ké rdés t , hogy helyesli-e a bizottság az alispán h a t á r o z a t á t ? Mire a bizot tság tagja inak többsége 11. szó-val helyeslését ny i lván í to t ta . "

Mint fiatal lelkész, a ki h iva ta lának administrácziói teendőiben még nem igen já r tas , és a mellet t mint iskola-széki elnök, a ki hasonló esetben az evang. iskola számára szinte római ka th . lakosoktól követelhetne — ha a sopron-megyei al ispán ha tá roza ta csakugyan törvényes kötelező erővel bir — kathol ikus lakosoktól, a kik előbbi evang. tulajdonosok u t án te lket bírnak, fizetést, csakugyan szeret-ném tudni , vál jon lehetséges-e, az 1790. évi X X V I . t.-cz. ér te lmében a prot . lakosoktól ka th . iskolai czélokra fize-t é s t követelni? É s ha nem, miért tekinte t ik a canonica visitatio i t t a fizetési kötelezet tség megállapításánál zsinór-mér tékül? Köteles-e a nemkathol ikus birtokos kath. czé-lokra a canonica visitatio a lapján fizetni?

H a pedig köteles, melyik törvény értelmében szol-gá lnak a canonica visitacio elvei i rányadóul ily ügyben?

Edd ig csak úgy tudom, hogy az 1790. évi XXVI . t .-czikk értelmében felmentetik (fel van mentve) minden prot . ember, bárminemű czímen tőle követelhető kath. czélra való fizetési kötelezettség alól. De meg az 1868. é. X X X V I I I . t.-cz. is ott , hol felekezeti iskolákról szól, az 1790. X X V I . t.-cz. elvéhez a lkalmazkodot t ! Pedig ezen 1868. é. X X X V I I I . t.-cz. reánk protestánsokra nézve, sar-ka la tos tö rvény épen úgy, mint az 1868. é. L I I I . t.-cz.' Sághon meg ez a 82 prot . lélek, kik közöl 12 evang. gyer-mek tanuló, bizonyosan már sa já t nemeskéri anyagyule-kezetéhez j á ru l fizetéssel, úgy a lelkész mint az evang. iskola költségeihez! Mi módon lehetséges tehát , es melyik hazai törvény enged meg, a prot. lakostól, a ki saját hit-községi fizetéseit amúgy is teljesíti , a canonica visitatio a lapián fizetést a kath . iskola czéljaira követelni.

Engedje meg nt . úr, hogy ezen kérdéseim becses lap-iában nyer jenek helyet felelet vagy megvitatás végett J J J Warkotced Karoly,

ev. lelké«*.

22

K Ü L F Ö L D .

Ausztria. — A helvét h i tval lású zsinat emlékirat alak-jában fo lyamodványt n y ú j t o t t á t Ő Felségének, melyben kérelmezi, hogy Ő Felsége törvényes úton kegyeskedjék oda-hatni , hogy az evangélikusok ott, hol s a j á t iskolával b i rnak és ezt önerejökből fen ta r t j ák , fe lszabadí t tassanak a nyi lvános iskolák építése és fen tar tásához követe l t já ru lékok fizetése alól. Az 1869. népiskolatörvény ezzel ellenkező' ha tá roza tá-nak már 140 evang. iskola eset t á ldozatúl . A folyamod-vány császári kéz i ra t kíséretében a minisztériumhoz t á r -gya lás vége t t szá l l í t ta to t t . — Ennek fo ly tán a minisztérium felszólí totta az egyházi főtanácsot, hogy tek in te t te l az is-kola törvényekre véleményileg minél rövidebb idó a l a t t nyi latkozzék. — Az egyházi főtanács ez okból vala-mennyi superintendenshez kör i ra to t intézet t , melyben fel-említve a fo lyamodvány kegyelemteljes elfogadását 0 Fe l -sége részéről, fe lszól í t ta tnak a superintendensek, hogy leg-későbben deczember végéig több közelebbről megjelöl t pon t ra nézve terjeszszék fel tudósí tása ikat .

Zivingli 400-dik szüle tésnapjá t a bécsi reform, egyház is megünnepelte. J a n u á r 5-én t a r t o t t ünnepélyes ülést a templomban, melyben az egyház képviselőin kívül a svájczi követ Aepli, az ág. hitv. gyülekezet lelkésze Karika és cura tora Dr. Bauerreiss és számos ha l lga tóság ve t t részt . Az emlékünnepélyt Dr. Witz- Stöber fő-egyháztanács és lel-kész ny i to t t a meg imáva l ; erre Zwirnemann cura tor Zwingl i je lentőségét ábrázoló beszédet mondot t s végre Schach superintendens t a r t o t t a az ünnepi szónoklatot . 0 a n a g y reformátor élet- és jel lemképét élénk színekben fes te t te . — Nem csak az akkori időben, így mond a szónok, hanem mai nap is szükséges , a szellem fegyvereivel , azaz isten-igéjével az ellenségeknek el lentál lni és mindenek előt t egy-ségre van szükségünk. A római pápa karácsonyi beszédé-ben az t á l l í to t ta , hogy a Lu the r -ünnepé ly és Olaszország-nak „gonosz sa j tó ja" kiindulási pont vol t a szent szék ellen hal la t lan gyalázásokat emelni. L u t h e r t egyenesen gonosz apos ta tának mondotta . A pápának ezen ny i la tkoza ta jel-lemzi a helyzete t és a szónok ebből a lka lma t vesz, ú j r a egységre és össze ta r tás ra inteni. Schack erre Zwingli imá-j á t mondta el. Végül Dr . Wi tz -S töber a p resbyte r iumnak azon ha tá roza tá t ad ja elő, hogy Zwingl i -a lap í tvány terem-tessék. melynek jövedelmében re formátus theologusok része-süljenek.

A bécsi ág. hitv. ev. egyház újévi tudósításából követ-kező ada toka t közlünk : A gyülekezetnek közel 30,000 t ag ja v a n ; ezek közül 5700 élvezte az ú rvacso rá j á t ; 838 gyer-mek keresz te l te te t t (332 törvényes és 96 törvényte len fiú, 315 törvényes és 95 törvényte len l e á n y ) ; 183 fiú és 159 leány ( tehát összesen 342 gyermek) conf i rmál ta to t t ; 346 pár eske t te te t t , és pedig 132 t i sz ta evang., 214 vegyes pá r ; 973 személy (595 fi- és 342 nőnemű) e l temet te te t t . A ka-thol ikus egyházból á t t é r t a protes tánshoz 180 (57 fi- és 123 nőnemű) személy, 28 zsidó (17 fi- és 11 nőnemű) meg-keresz te l te te t t ; az evang. egyházból k i lépet t 23 fi- és 20 nőnemű, t ehá t 43 személy.

Triesztben S c h a c k superintendens vá l la l ta el az ün-nepi szónoklatot a folyó hó 13-án meg ta r to t t Zwingli ünne-pélyen.

Németország. — A berlini egyházi főtanács 1883. de-

czember 19. egy kör i ra to t bocsátot t a lelkészek és egyházi elöljárókhoz, a melyben első sorban azon örömnek ád ki-fejezést, hogy a Lu the r -ünnepé ly az egész evang. egyház-ban oly élénk és á l ta lános részvétre ta lá l t . Továbbá így ny i l a tkoz ik : „Most azonban szükséges, hogy mindent meg-őrizzünk és ápo l junk , a mi az evang. h i te t élesztheti és elmélyítheti , a jó erkölcsöt f e n t a r t h a t j a és erősítheti, és az egyházi békét he ly reá l l í tha t j a és fej lesztheti . Abban közreműködni, első sorban, a lelkészek és egyházi elöljárók dolga lesz. Fe lszól í t juk ennélfogva ezeket , hogy kiki a maga helyén és erejéhez képest mindent megtegyen, hogy a Lu the r -napok á ldása a jövőre is fen tar tassék és a lefek-t e t e t t csirák gyümölcsöző fejlesztésre jussanak. Meg ne feledkezzünk soha, hogy egyházunk áldásosán csak ú g y ha ladha t , ha a tes t i és lelki erők ő benne tevékenyek ma-r a d n a k , amelyeknek eredetét köszöni, és amelyek közt J ézus K r i s z t u s evangel iuma a legdicsőbb és legigéret tel je-sebb. Az IJr, kinek ereje a gyengében is hatalmas, a leg-többet tehet i . — Neki és könyörület lenségének a ján l juk drága egyházunka t . "

Az üdvsereg Németországot is megakar ja „hódítani" , s legközelebb szándékozik megkezdeni h a d j á r a t á t . — Bootli Kathie tábornok je lentése szer int az üdvseregnek Angol-országban jelenleg 528, a külföldön 106, t ehá t összesen 634 hadtes te van. Edd ig megszál lo t t he lyek: Svédország, Francziaország, Svájcz, Dél-Afr ika , Ausz t rá l i a és Uj-See-land. — 1883-ik évben 67 ú j had tes t l e t t fe lál l í tva s 500 ú j t i sz t kinevezve.

Svájczban Zwingl inek négyszázados emlék - ünnepét mindenüt t nagy lelkesedéssel és mély kegyelet te l t a r t o t t á k meg. Különösen nagyszerű és megható volt a Kappe l mel-l e t t lévő Zwingli-kőnél rendeze t t üunepély, azon helyen, a hol a n a g y reformátor 1531. okt. 11-én hazája és egyházá-ér t hősiesen küzdve elesett . I t t az á l t a l a szerzet t egyházi és hazafias énekeket énekel ték. — A zürichi egyetem ünne-pélyén Schiveizer Sándor Lu the r - és Zwingliről t a r t o t t szép beszédet. — E s t v e t á r s a s vacsorá t rendeztek, a melyen fel-o lvas ták mindazon t á v i r a t o k a t , amelyek ez a lkalomra küldve vol tak az ünneplőkhöz: Skótország-, Németország-ból, Németalföld- s a berlini egyetemről . — A lapok is ter-jedelmesen foglalkoztak Zwinglivel, f e l tün te tve őt nemcsak mint reformátor t , hanem mint az életképes szövetséges ál-lam megteremtésének lényeges tényezőjé t is.

Francziaország. — A szenátus a párizsi érsek évi fize-tését , melyet a k a m a r a 15,000 f r a n k r a leszáll í tot t , ismét 45,000 f r a n k r a emelte, és a képezdei ingyen he lyekre a 616,000 f r ankny i té te l t , melyet a k a m a r a egészen töröl t volt, ismét helyreál l í tot ta . A követek házában a senatus módosít-ványáva l az elnök j avas l a t a deczember 29-én e l fogadta to t t és pedig az érseki fizetést illető 270 szavaza t t a l 183 ellen, a képezdei ingyen helyekre vonatkozó 268-czal 195 ellen. „A kamra — így nyi la tkozot t F e r r y ez alkalommal — a párizsi érsek számára követel t fizetés megszavazása á l ta l nemcsak jó Ízlésről tesz bizonyságot, hanem oly dolgot cselekszik, mely Francziaország külső pol i t ikájának elő-nyére lesz."

Olaszország. — Azon hír, hogy Savarese pápai egyház-nagy a pro tes tan t izmusra t é r t át , oda igazí tandó ki, hogy ő mint ezelőtt Campelló gróf is a kathol . reform-mozga-lomhoz csat lakozott . Az á l lamt i tkárhoz in tézet t levelében

csak az t mondja Savarese, hogy 26 év óta viselt egyházi h iva ta lá ró l lemond, s hogy gondolata inak legfőbb czélja mindig a „kathol ikus val lás" fog maradni . Deczember 8-án t ény leg le te t te h iva ta lá t , s deczember 9-én, a sz. Pálhoz czím-ze t t amerikai püspök templom lelkésze á l t a l vé t e t e t t fel az ó-kathol ikus egyházba, mely a lkalommal a nicaeai hi tval-lás t t e t t e le.

X I I I . Leo múlt évi deczember 24-én a karácsony ünnep alkalmából a bíborosok üdvözleté t fogadván, válaszában panasz t emel (Curr i jezsui ta legújabb i r a t á r a vonatkozva) , hogy a külső ellenségeskedésekhez most még az egyház há lá t lan fiainak mél ta t l an i ra ta i is j á ru lnak . — Beszéde fe l tűnő éles harczias hangjáná l fogva, melyet különösen a túl-nyomólag ka th . országok, mindenekelőt t Olaszország ellen, emel.

A német koronaörökös látogatása a Quirinalban úgy-látszik az ú j polit ikai rendszernek és Olaszország mai álla-po tának szentes í tése , s innen m a g y a r á z h a t ó a pápai be-szédben k i tö r t fölgerjedés, mely azonban megtö r t én t ténye-ken mit sem vá l t oz t a tha t .

Oroszország. — Külföldi lengyel lapok az utolsó idők* ben ismételve azon h í r t t e r j esz te t t ék , hogy az orosz kor-mány a római ka thol ikus zá rdák beszünte tésé t tervezi . A varsói h ivata los lap ha tá rozo t t an v i s szau tas í t j a ezen híre-ke t és oda u ta l , hogy a római ka tho l ikus zá rdák csak azon esetben fognak bezáratni , ha t ény leg bebizonyítható, hogy fegyveres lázadók menhelyéül szolgálnak.

Oláhország. — Számos oláh á l lampolgár beje lente t te ki lépését a görög-kelet i egyházból és á t t é r é sé t a protes-tan t izmushoz azon megjegyzéssel, hogy az országos egy-ház ko rmányzásában uralkodó visszaélések kényszer í t ik e lépésre.

Érdekesnek ta lá l juk a „Magyar korona" következő, ba rá t ságos okoskodásá t : Németország. A protestantizmusról dr. S tade giesseni egyetemi t a n á r igen figyelemreméltó érte-kezést t a r t o t t , közelebb a német p ro tes tan t izmus val lás i és erkölcsi helyzetéről . S tade tudományos képzet t ségű férfiú és a kathol iczizmusnak ha tá rozo t t el lenfele; azé r t nyi la t -koza ta a l u t h e r á n u s felekezetről nem mondható elfogul tnak. S tade a p ro tes tan t izmusnak növekedő feloszlásával szemben a p ro tes táns meggyőződés egész hevével fe l ja jdul . Val lás i t u d a t l a n s á g a nép körében, közöny és előítélet a polgári osz tá lyban és vezérkörökben, bűnös e lhanyagolás a luthe-r ánus papság r é s z é n : ezek fővonásai azon képnek, melyet a pro tes tan t izmusró l fest. „A mi német egyházunknak — kiá l t föl — tény leg nincs ereje, nincs be fo lyása : a h a n y a t -lás vagy vá lság s tádiumában van." Ezen szavak L u t h e r iménti cen tennar iuma u tán kifejezve, elég sú ly lya l b í rnak ar ra , hogy á l ta lános érdeket ke l t senek; a mai protes tan-t izmus hovatovább a rat ionalizmusba téved, e l távozván a keresztény á l l á spon t ró l ; a német p ro tes tan t izmus úgy mint egyebü t t a külső privilégiumok, előnyök és világi uralom elnyerésében t a l á l j a czélját , a val lás hi telveire anny i sú ly t sem fekte tnek, mint a mennyi t észszerűségből kellene tenni, o lyannyira , hogy a polgári házassággal sem törődtek kez-detben, mer t az t hivék, hogy az a ka thol ikusoknak fog á r t a n i ; de mire észrevet ték, hogy nekik á r t és pedig te te-mesen, ellene fordul tak , mint most S t ade a va l lás ta lan l iberalizmus ellen, mikor ez már sa j á t felekezetük n a g y részét magáva l r agad ta . Lehete t len , hogy ily körülmények

közt a protes tant izmusnak jövője legyen, mert bensejében megoszolva és sa j á t hibájából kifelé, mint vallás gyöngülten nem n y ú j t h a t a népnek egyebet, mint bizonytalan i rányt .

V E G Y E S E K . Lapunk érdekében tisztelettel kérjük a tiszttárs-: lel-

kész-, tanár- s tanító urakat, szíveskedjenek becses közlemé-nyeik beküldésével támogatni, s lapunknak szellemi értékét s érdekességét nevelni, hogy legyen az. mivé lennie kell, egyházi életünk lu'i tüköré, valódi organuma.

Bármily csekély jelentőségűnek látszó eseménvt vagy személyi ügyet, mihelyt az egyházi vagv iskolai életbe vág s biztosan tudva van, szíveskedjenek' pl. levelező lapon velünk tudatni.

A hosszabb czikkeket vagy értesítéseket ery-egv ol-dalra írva. kérjük, hacsak lehet minden hét keddjéig ke-zeinkhez juttatni.

Kéziratokat vissza nem küldünk. Jövőre csak annyi példányt nyomatunk, mennyit elő-

fizetőink száma igényel. A hátralékosokat tartozásaik lefizetésére kérjük. — Luther-társaság tagjaiul je lentkeztek : 106. Hafen-

scher^ Káro ly , leik., 107. Löw Fülöp, leik., 108. Locsmándi egyház.

— A Luther - társaság czéljaira befolyt adomanyok (5. k i m u t a t á s ) :

Bodiczky Ká lmán 3 fr t . — kr. N. N. 2 , - r Valen t iny i I s tván 1 „ — „ Szilistyei egyh. offert — „ 52 „ Hal lében tanuló hit jelölt jeink (Szlávik

Mátyás , K l a a r Fülöp, Gallé Is tván, Kaczián J á n o s , Algöver I s tván , Tolnai József, Dobronyovszky Gyula) 7 „ 72 „

Négy k imuta tás 193 „ 59 „ Összeg 207 fr t . 83 kr.

Ez összeg takarékpénztárban van a tarsaság czimén es javára betéve. — Máté ev. XIII, 31, 32.

— A pozsonyi ev. egyház 1883-ik évi beléletéről ki-ado t t értesí tőből a következő ada toka t jegyezzük ide : Ez év a pozsonyi egyháznak örömünnepi éve v o l t : Mindjár t kez-detén megünnepelte szeretve t isz te l t lelkésze dr. Geduly Lajos superint . 25 éves hivataloskodásának örömünnepét. E g y ü t t ünnepelte a magyarhoni ev. egyházzal br. Prónay Dezső egyet, felügyelő úr beigtatását s az egész ev. egy-házzal dr. Luther Márton nagy reformátorunk születésének 400-os évfordulóját . Azonkívül tanintézeteinek körében is Michaelis Vilmos lycz. igazgató 30 és Pollreisz Pál taní tó 25 éves hivataloskodásuknak örömünnepei t a r t a t t a k . — Öröm mellet t fájdalom : Greg a János törekvő fiatal taní tója e lhúny t ; ború u tán derű : helyébe Dum János választa tot t t an í tóvá . — Népesedési mozgalom : A német egyházban L'r-vacsorájához j á r u l t a k : 1396-an. született 242 gy . ; con formál-tatott ; 111 g y . ; eskettetett: 64 p., temettetett: 241. A magyar-tót egyházban : Urvacsorában részesültek: 1001-en; keresz-teltetett: 62 g y . ; confirmáltatott: 12 fiú; eskettetett: 7 p.; temettetett 61 égvén. — Az egyház anyagi viszonyai teljesen rendezet tek ; a jó tékonyság s áldozatkészség az idők mostolia-sága daczára sem hanya t lo t t .

— A pozsonyi lyczeumon f. hó 17-én kezdettek meg a szigorlatok s t a r t a n a k 30-ig. mikor egyszersmind az első félév is be fog fejeztetni. — A theologiai akadémiait az elő-adásokkal párhuzamosan t a r t a tnak a colloqualások is: -jan. 31-ével lesz a téli félév befejezve. - A második félév i t t február ius 11-én, amott febr. 3-án kezdődik.

— A veszprém-nagy-szollösi ev. gyülekezetben, meiy

összesen 51-en.

28

Megsegít bár k ísér te tünk Eze r veszedelemmel. Régi el lenünk Háborog velünk, N a g y erő s csellel Csa tá ra készül t f e l : E földön nincsen pá r j a .

2. E g y m a g u n k r a , mit sem érünk, E lpusz tu lunk , e lveszünk; De küzd é r t t ünk hős vezérünk, I s ten ad t a őt nekünk. Kérded, hogy ki ő? Az Idvezítő, Seregek ura, K i egyedül t u d j a Országá t megta r tan i .

3. S ha a vi lág mind ördög vó'n' , Hogy megemészszen m i n k e t : Csak azér t is diadalho' Viszszük b á t r a n ügyünke t . E vi lág feje Fo r r j on mérgibe ' ; Oda se nek i : í t é l e t é t veszi. E g y szócska megbuk ta t j a .

4. Megáll az I s t e n Igéje, Bárk i tör jön, ellene; Velünk az Ú r békessége, Szent lelkének ereje. Test-, hír- és vagyon-, Nő- és magzaton Osztozkodjanak, Mulandók e j avak : Mennyországunk megmarad.

F o r d í t o t t a : dr. Masznyik Endre.

— A nagy-szőllősi evang. gyülek. leány-gyülekezeté-ben, Vecsén, j anuá r 9-én volt a gondnoki számadás, a mely-ből ki tűnt , hogy a 250 lelket számláló kisded leány-gyüle-kezetnek van ' 2373 f r t . tőkéje , t aka rékmag tá r ában pedig 104 hektoli ter rozsa. A számadás befejezése u t án megejte-t e t t a gondnok-választás. — Megválasz ta to t t gondnoknak : Vida Sámuel, magtár-kezelőnek pedig : Markus^Ferencz. — Nagy-Szőllős, 1884. jan . 15. Se. S.

— Evangyéliomi lelkészi tár folyó év I .—III . füzetei megjelentek. 15 beszédet foglalnak magokban. Farbaky József: Mit t együnk ez Újévben, és Szabó József: Az élet-bölcseség intelmei az ú jév kezdetén, az ú jévre készítenek elő. — Lévay Lajos Már tha- és Máriában a munkásságnak és val lásosságnak példányképei t rajzol ja . — Molnár Sámuel a magá t felmagasztaló és a lázatos sorsát , s más beszédé-ben a felebarát i szerete te t m u t a t j a fel. — Kocsis Ferencz a té l hasznai t és intéseit adja . — Görömbei Pál Betheel leánya példájából üdvös intéseket oszt a házasulandóknak. — Halka Sámuel a Jézusban való hitről , Kupai Dénes az élőhalot takról szól. — Thomay József ké t beszédet i r t : J ézus követése — győzelem, és : Hogyan viseljük magun-kat . mikor a házi kereszt t e rhe i t hordozzuk? — Nagy Lajos k é r d i : Mi a boj t? s Molnár Sámuel: „a mi böj tünket" fej-tegeti , míg Láng Adolf Römheld böjti beszédét közli; végül Rácz Miklós-tói egy esketési beszéd van közölve. — Már a szerzők nevei és beszéd tá rgyak is t anúságo t tesznek a füze t érdekes voltáról . Ismételve is ajánljuk Czelder Márton atyánkfia e vállalatát.

— Hirdesd az Igét czím a l a t t Veres József orosházi t es tvérünk k iadot t egy beszédgyüj teményt . Mielőtt bőveb-ben ismertetnők, i t t csak jelezni k íván tuk a mű megjele-nését, — A r a 1 f r t .

— A gyakorlati bibliamagyarázatok 1883-ki november— deczemberi füzete Garzó Gyula békes-gyomai reform, lelkész szerkesztése s k iadása mel le t t megjelent , melyben Korén Pál Mózes első könyvét és a szerkesztő az apostolok csele-kedeteinek könyvé t magyarázza . Az igen érdekes műnek buzgó pá r to lás t k ívánunk. Előfizetési á ra 4 f r t .

— Megjelent s szerkesztőségünkhöz b e k ü l d e t e t t : „Imák és beszédek. Elmondattak az unitárius vallásközönségnek 1883-ban Vargyason tartott zsinati főtanácsa alkalmával." — Ara 30 kr. — Ki ezen tőlünk távol élő, kis, buzgó feleke-zet beléletével, kiváló férfiainak i r ányáva l s gondolkozás-módjával meg a k a r ismerkedni, érdekkel fogja e füze tké t olvasni. — Vannak benne : imák és beszédek Ferencz József püspöktől, Gyöngyösi Istvántól, Paffaj Lomokostól stb.

— A római kath. lapok n a g y r a vannak vele, hogy Pecci József biboros, X I I I . Leo pápa tes tvére a Milánóban megjelenő „Osservatore Cattolico" szerkesztőségéhez inté-ze t t levelében, a lap maga ta r t á sá t megdicsérve kijelenti , hogy „« katholikusoknak ezen annyira szomorú időkben inkább kötelességök mint bármikor minden eszközzel támogatni a jó sajtót." — H á t igaz biz ez mind a róm. katholikus egyház, mind a vele szemben álló evang. egyház szempontjából is, sőt t a lán ez oldalról még igazabb. — De mi türés - tagadás , nálunk még igen kevesen l á t j ák ezt be s kicsinyelve a saj tó ha ta lmát , másoknak adják á t a t é r t , melyet magunk kebelében, magunknak kellene elfoglalni. — Mink az ott pártfogoló nagyok kegye ellenében, ál l í tsuk itt mindnyá-junk — a kicsinyeknek komoly, czéltudatos munkásságát , s akkor még nagyobbra t a r t h a t j u k magunkat , amazoknál . Igen ám; de ehez az egyháznak és a munkának szeretete s egy kis pünkösdi szellem kell!!

— Az iskolai takarékpénztárak száma hazánkban foly-tonosan növekszik. A legújabb k imuta tás szerint már ha-zánkban 521 i lynemű intézet létezik.

Erős vá r . . . 1. Erős vár Urunk Is tenünk,

Biztos paizs és fegyver ;

Pályázat. A bányai ág. h. ev. egyházkerület részéről egy, az elemi

népiskola III—IV. osztálya számára szolgálandó magyar olvasó-könyvre ezennel pá lyáza t h i rde t te t ik . A szerkesztendő könyv egy kötetben ta r ta lmazzon a nevezet t osztályok tan te rvé-nek megfelelőleg :

a) vallásos és erkölcsi t á r g y ú olvasmányokat , főtekin-te t t e l az ág. hitv. evang. iskolák érdekeire;

b) a hazai népélet és a hazai föld vonzó leírását , iigy szintén á l ta lános földrajzi és tö r téne t i képeket és a ter-mészetisme és gazdásza t körébe ta r tozó o lvasmányoka t ;

c) az embert, ú g y mint földi l ény t ismertető s Is tené-hez való viszonyában fe l tün te tő o lvasmányoka t ; és végre

d) a felsorolt prózai szemelvények egyes köreinek megfelelő vallásos t a r t a l m ú énekeket, költeményeket , imád-ságokat , nemkülönben közmondásokat , példabeszédeket és t a l ányoka t .

Az egyes olvasmányok i rá lya vonzó, könnyű és lehe-tőleg tá jszó nélküli legyen, s főképen olyanok szemeitesse-nek ki, melyek különösen alkalmasok arra , hogy ál talok a gyermekben a hazaszeretet, a vallásos erkölcsi erzület és az evangyéliomi szellem ébresztessék, ápoltassék és fejlesztessék.

Ezen olvasókönyv legfölebb 12 nyomtatott ivre terjed-jen. — A pá lyanyer tes mű a bányakerü le t tu la jdonába megy át , mely minden ivét az első kiadásnál 25 í r t t a l , a további kiadásoknál pedig e t i sz te le tdí j felével díjazza.

A bekötöt t kézi ra t a szokásos pá lyázat i módozatok szerint legkésőbb 1884. évi július-hó 31-ig a bányakerüle t i superintendenshez Békés-Csabára beküldendő.

B u d a p e s t , 1884. j anuár -hó 6-án. A bányai ág. hitv. ev. egyházkerület

elnöksége.

NYOMATTA WIGAND F. K. POZSOXTEAN.