E szabvány tárgya az egészségügyi intézmények villamos hálózatának a létesítésére vonatkozó, azMSZ 1600 szabványsorozat és az MSZ 172-1 általános el´oírásain túlmen´o, egyrészt az energiaellátás folya-matossága érdekében, másrészt a páciensek áramütéssel szembeni fokozott érzékenysége miatt szükségestöbbletel´oírások.Megjegyzés:A szabvány olyan, az intézmény céljának megfelel´o tervezési és részletel´oírásokat tartalmaz, amelyeket az általános létesítési szab-ványok nem tartalmaznak. Ahol e szabvány az általános létesítési el´oírásokat szigorítja, ott arra az el´oírás vagy a megjegyzése szö-vegesen is felhívja a figyelmet.

Egészségügyi intézmények villamos berendezéseineklétesítése

M A G Y A R S Z A B V Á N Y MSZ 2040

1995. április

91.140.50Az MSZ-03-40:1980 helyett F 07

Electrical installations of health institutions

E szabványt a Magyar Szabványügyi Hivatal a nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsítóés az ellen´orz´o szervezetek akkreditálási rendjének ideiglenes szabályairól, továbbá a Magyar SzabványügyiHivatal ideiglenes feladat- és hatáskörér´ol szóló 42/1994. (III. 25.) kormányrendelet alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e kormányrendelet alapján nem kötelez´o, kivéve ha jogszabály kötelez´ové teszi.A szabvány alkalmazása el´ott gy´oz´odjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-evisszavonva, továbbá, hogy kötelez´o alkalmazását jogszabály nem rendelte-e el.

ETO 621.316.8:725.5 Hivatkozási szám: MSZ 2040:1995

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL (36 oldal)Árkategória: R

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

1. Fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31.1. Helyiségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31.2. Hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31.3. Érintésvédelemmel kapcsolatos fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . .41.4. Egyenpotenciálra hozás, potenciálkiegyenlítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51.5. Elektromágneses zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51.6. Egyéb fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5

2. Általános el´oírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .62.1. A teljes villamos hálózat felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .62.2. Elektromedikai hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .72.3. Általános célú hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .82.4. Üzemviteli hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92.5. Világítási hálózatok, tartalék világítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .102.6. Röntgenhálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .102.7. Vezetékek és szerelvények kiválasztása és elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . .12

3. Biztonsági és tartalék energiaellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .143.1. Általános el´oírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .143.2. Generátorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .153.3. M´ut´olámpák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .163.4. Inverterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16

4. A biztonsági és tartalék energiaellátás automatikái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .164.1. Általános el´oírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .164.2. A hálózati tartalék betáplálás automatikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .174.3. A generátort (gépcsoportot) indító automatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .184.4. A f´oelosztóba épített automatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .194.5. Az alelosztókba kihelyezett automatikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19

5. Az érintésvédelem kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .205.1. Általános el´oírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .205.2. Különleges érintésvédelmi el´oírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .215.3. IT-rendszer´u elektromedikai hálózat létesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .215.4. Kiemelt gyógyászati helyiségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .225.4.1. Általános érintésvédelmi kialakítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .225.4.2. Kiemelt gyógyászati helyiségek IT-rendszer´u hálózatai . . . . . . . . . . . . . . . . . .235.4.3. A véd´ovezet´o-csomópont kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .245.4.4. Potenciálkiegyenlít´o rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .245.5. Kezel´o- és vizsgálóhelyiségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25

6. Elektromágneses zavarok elleni védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26

7. T´uz- és robbanásveszély elleni védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28

8. A villamos berendezések dokumentációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .298.1. Általános el´oírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .298.2. A dokumentáció tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .308.3. Rajzok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .308.4. M´uszaki leírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .318.5. Kezelési és karbantartási útmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .328.6. Az alkalmazott villamos gyártmányok dokumentációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33

Melléklet

M1. Táphálózat tényleges ellenállásának referenciaértékei (tájékoztatás) . . . . . . .34M2. Példák egyes helyiségfajták villamoselergia-ellátásának megállapításához

(tájékoztatás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35

A szövegben említett magyar szabványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36A szövegben említett jogszabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36

MSZ 2040:1995

2

1. Fogalommeghatározások

1.1. Helyiségek

1.1.1. Kiemelt gyógyászati helyiség: olyan helyiség, amelyben rendeltetésszer´uen villamos készülé-kekkel a páciens szervezetébe beavatkoznak.Megjegyzés:A páciens rendszerint magatehetetlen állapotban van, küls´o ingerekre reagálni nem tud, b´orfelületének a véd´ohatásavillamos szempontból általában nem áll fenn, illetve a beavatkozás id´otartama alatt megsz´unik (pl. általános sebészetim´ut´o, intenzív szoba).

1.1.2. Kezel´o-és vizsgálóhelyiség: olyan helyiség, ahol a pácienseket rendeltetésszer´uen egyidej´ulegtöbb villamos készülékkel kezelik vagy vizsgálják, de a páciens szervezetébe beavatkozás nemtörténik.Megjegyzés:Kezelés vagy vizsgálat alatt a páciens rendszerint ébren van és b´orfelülete sértetlen marad (pl. röntgen, fogászat).

Ide tartoznak azok a helyiségek is, ahol a pácienst egyidej´uleg csak egy villamos készülékkelkezelik vagy vizsgálják, de a páciens az áramkör részévé válik (pl. EKG, EEG, elektroterápia).

1.1.3. Gyógyászati helyiség: a kiemelt gyógyászati helyiségek és a kezel´o- és vizsgálóhelyiségek gy´uj-t´oneve.

1.1.4. Általános helyiség: olyan helyiség, ahol páciensek rendszeresen tartózkodnak, de nem sorolha-tó az 1.1.1. vagy az 1.1.2. szakasz alá (pl. nem gyógyászati helyiség a kórterem, körzeti orvosirendel´o).

1.1.5. Kiszolgáló helyiség: olyan helyiség, ahol páciensek rendszeresen nem tartózkodhatnak, deamelyekben a gyógyító munka szempontjából jelent´os egészségügyi jelleg´u feladatokat látnak el(pl. laboratórium, gyógyszertár).

1.1.6. Üzemi helyiség: minden olyan helyiség vagy egység, ahol páciensek rendszeresen nem tartóz-kodnak és ezekben nem egészségügyi, hanem a kórház üzemvitelét ellátó tevékenységet folytat-nak (pl. konyha, kazánház).

1.1.7. Egyéb helyiség, szabadtér: az egészségügyi intézmények minden olyan helyisége (szabadtere),amely nem tartozik az 1.1.1. ... 1.1.6. szakaszok alá.

1.2. Hálózatok

1.2.1. Gerinchálózat: a táphálózatnak az a része, amelyhez közvetlenül nem csatlakoznak fogyasztók,csak a különböz´o elosztók ellátására létesült.

1.2.2. Elektromedikai hálózat: a villamos hálózatnak az a része, amelyet abból a célból alakítottak ki,hogy a páciensek kezeléséhez, vizsgálatához használt villamos készülékeket, ideértve a röntgen-berendezéseket és a vizsgálathoz használt állványos lámpákat is, villamos energiával lássa el.

1.2.3. Röntgenhálózat: a röntgenberendezéseket tápláló elektromedikai hálózat.

1.2.4. Üzemviteli hálózat: a villamos hálózatnak az a része, amely a gyógyászatban csak közvetverésztvev´o olyan készülékeket, berendezéseket, illetve a kórház üzemvitelét szolgáló olyan készü-lélékeket táplál, amelyek folyamatos vagy id´oszakos üzemeltetésére az intézmény folyamatosm´uködéséhez áramszünet idején is szükség lehet.

1.2.5. Világítási hálózat: a villamos hálózatnak az a része, amely az épület általános világítását táplálja.

1.2.6. Általános célú hálózat: a villamos hálózatnak az a része, amely a létesítéskor meg nem határo-zott célú fogyasztók villamosenergia-ellátását táplálja (pl. rádió, általános célú h´ut´oszekrény).

1.2.7. Biztonsági hálózat: olyan gerinchálózat, amely üzemszer´uen az áramszolgáltatói hálózatról kap-ja a feszültséget, de ennek kiesése esetén a tartalék áramforrásra kapcsolódik.

MSZ 2040:1995

3

1.3. Érintésvédelemmel kapcsolatos fogalommeghatározások

1.3.1. Test: az MSZ 172-1 szerint.

Megjegyzések:

1. Az MSZ 172-1:1986 szerint: „Test: a villamos szerkezetek fémb´ol vagy más, villamos vezet´o anyagból készült, min-den olyan hozzáférhet´o szerkezeti és tartó része, amely üzemszer´uen nincs feszültség alatt, de számolni kell azzal,hogy meghibásodás vagy rendellenesség következtében feszültség alá kerülhet.”

2. A villamos gyógyászati készülékek testjét a páciens vagy a kezel´o megérintheti, megfoghatja.

3. II. év.osztályú villamos készülékek fémburkolata nem tekinthet´o testnek, mivel az kett ´os vagy meger´osített szigete-léssel van elválasztva a feszültség alatt álló részekt´ol.

1.3.2. Idegen fémszerkezet: az MSZ 172-1 szerint.

Megjegyzés:Az MSZ 172-1:1986 szerint: „Idegen fémszerkezet: a villamos berendezéshez nem tartozó olyan fémszerkezet, amely valamely potenciált (általábanföldpotenciált) közvetíthet.

Ilyen idegen fémszerkezetek általában:

– a fémb´ol készült épületszerkezetek; – a gáz, a víz, a központi f´utés és a hasonlók fém cs´ovezetékei; – a vezet´oanyagú padlók és falak.”

1.3.3. Nullázás (TN-rendszer): az MSZ 172-1 szerint.

Megjegyzések:

1. Az MSZ 172-1:1986 szerint: „Nullázás (TN-rendszer): az érintésvédelemnek az a megoldása, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földeltüzemi vezet´oje van, és ezt, illetve a róla fémes csatlakozással leágaztatott vezet´ot kötik az érintésvédelemmel ellátottvillamos szerkezetek testére véd´ovezet´oként.”

2. TN-C rendszer´u az olyan hálózat, amelyben az üzemi nullavezet´o közös a véd´ovezet´ovel. Ez a közös vezet´o a PEN-vezet´o; a hálózat szokásos elnevezése háromfázis esetén: négyvezet´os hálózat.

3. TN-S rendszer´u az olyan hálózat, amelyben az üzemi nullavezet´ot (N-vezet´ot) a hálózat teljes hosszában szétvá-lasztják a véd´ovezet´ot´ol (PE-vezet´o). Háromfázisú hálózat esetén szokásos elnevezése: ötvezet´os hálózat.

4. TN-C-S rendszerben a véd´ovezet´o csak a táppont felöli végén van a nullavezet´ovel összekötve, a szétválasztástólkezdve nem. A véd´ovezet´o – természetesen – a szétválasztott szakaszokon bárhol, tetszés – illetve a technikaiadottságok – szerinti helyen és számban földelhet´o, míg a nullavezet´o csak az elkülönítés el´otti (a szétválasztáshelye és a tápláló áramforrás közötti) szakaszon!

1.3.4. IT-rendszer (szigetelt rendszer/földfüggetlen rendszer): az MSZ 172-1 szerinti „véd´oföldelésföldeletlen és közvetve földelt rendszerben (IT-rendszer)” érintésvédelmi módnak olyan kivitele,amely teljesíti e szabvány többletkövetelményeit (lásd az 5.3. szakaszt).

1.3.5. Véd´ovezet´o (PE-vezet´o): az MSZ 172-1 szerint.

Megjegyzések:

1. Az MSZ 172-1:1986 szerint: „Véd´ovezet´o (PE-vezet´o): a véd´ovezet´os érintésvédelmek követelményeinek teljesítéséhez el´oírt vezet´o, amely a kö-vetkez´o részeket köti össze: – testek, – földel´ok, – központi földel´okapcsok, – a betáplálás közvetlenül földelt üzemi vezet´oje, – a villamos szerkezethez nem tartozó, vezet´o anyagú részek.”

2. Véd´ovezet´os érintésvédelem: az e szabvány hatálya alá tartozó helyeken a nullázás és a szigetelt rendszer.

3. A véd´ovezet´o üzemi áramot nem vezethet, csak a villamos szerkezetek testzárlati áramának a vezetésére szolgál.

4. Készülék-véd´ovezet´o a szokásos elnevezése a villamos készülékek véd´ocsatlakozó kapcsa és a hálózati véd´oveze-t´ore való csatlakozás közötti vezet´oszakasznak.

1.3.6. PEN-vezet´o: az MSZ 172-1 szerinti.

Megjegyzés:Az MSZ 172-1:1986 szerint: „PEN-vezet´o: a nullázás érintésvédelmi mód esetén az a vezet´o és/vagy vezet´oszakasz, amely üzemi áramot és test-zárlati hibaáramot is vezethet, tehát egyaránt ellátja az üzemi vezet´o és a véd´ovezet´o feladatát.”

MSZ 2040:1995

4

1.3.7. Gyógyászati elválasztó transzformátor: olyan elválasztó transzformátor (MSZ 9229), amely ki-elégíti e szabvány többletel´oírásait (lásd az 5.3.1. szakaszt).Megjegyzések:

1. A gyógyászati elválasztó transzformátor a gyógyászati villamos berendezéseket és készülékeket földfüggetlen villa-mos energiával látja el annak érdekében, hogy az “egyetlen hiba” állapota esetén a folyamatos villamosenergia-el-látás ne sz´unjön meg, és sem nagy zárlati, sem nagy testzárlati áramok ne jöhessenek létre.

2. A nagy zárlati áram amper, a kis zárlati áram milliamper nagyságrend´u.

1.4. Egyenpontenciálra hozás, potenciálkiegyenlítés

1.4.1. Egyenpotenciálra hozás (EPH): az MSZ 172-1 szerint.

Megjegyzések:

1. Az MSZ 172-1:1986 szerint: „Egyenpotenciálra hozás (EPH): a testek és más vezet´oanyagú (nem villamos) szerkezetek vezet´oi összekötéseazok azonos vagy közel azonos potenciálra hozása céljából, a következ´o módok valamelyikével:

– egyenpotenciálra hozó hálózattal, egy épület vagy más nagyobb, körülhatárolt terület általános egyenpotenciálrahozására;

– helyi egyenpotenciálú összekötéssel, az érintésvédelem hatásosságának növelésére azokban az esetekben,amelyekben a hibafeszültség és/vagy a kikapcsolási id´o megfelel´o csökkentése nehézségbe ütközik;

– földeletlen egyenpotenciálra hozással, amely önálló érintésvédelmi mód.”

2. E szabvány szerint a földeletlen egyenpotenciálra hozás érintésvédelmi módot nem szabad alkalmazni.

1.4.2. Potenciálkiegyenlít´ o rendszer: a testzárlatból, földzárlatból, más villamos hibából vagy a szivár-gó- és kóboráramokból bekövetkezhet´o, az MSZ 172-1 szerinti megengedhet´o érintési feszültsé-geknél jóval kisebb, de a kezelés alatt álló páciensre veszélyes feszültségkülönbségek fellépésétmegakadályozó rendszer. Ennek a megvalósítása a környezet idegen fémszerkezeteit és a rend-szer véd´ovezet´ojét fémesen összeköt´o, e szabvány követelményeit kielégít´o kis impedanciájú ve-zet´orendszer, amely magában foglalja a páciensközpontot is.Megjegyzés:A potenciálkiegyenlít´o rendszer célja hasonló az MSZ 172-1 szerinti EPH-hoz. Azért használ e szabvány eltér´o elneve-zést, hogy ezzel is jelezze, hogy itt többletkövetelmények teljesítésére van szükség (lásd az 5.4.4. szakaszt).

1.4.3. Potenciálkiegyenlít´ o vezet´o: a különböz´o idegen fémszerkezetek (fémtárgyak, épületgépészetiszerelvények, fémburkolatok stb.) potenciálkiegyenlít´o rendszerbe történ´o bekötését biztosító, egyhelyiségen belüli vezetékrész, szakasz.Megjegyzés:Ez lényegében az MSZ 172-1 szerinti helyi egyenpotenciálú összekötésnek a gyógyászati különleges követelményekielégít´o változata.

1.4.4. Páciensközpont: kiemelt gyógyászati helyiségekben páciensenként kialakított villamos csomó-pont a potenciálkiegyenlít´o vezet´ok és a véd´ovezet´ok összekötésére.Megjegyzés:A páciensközpont a páciensekhez villamosan közel van és annak biztosítására szolgál, hogy a páciens közelében mégmV nagyságrend´u potenciálkülönbségek se léphessenek fel.

1.5. Elektromágneses zavarok

1.5.1. Zavarforrás: olyan berendezés, készülék (elektronikus, villamos, elektromechanikus), amelyneküzemszer´u m´uködése során más elektronikus berendezést, készüléket zavaró elektromágnesesenergia keletkezik.

1.5.2. Elektromágneses zavar: a zavarforrás által keltett elektromágneses energia következtében a za-vart berendezésben, készülékben létrejöv´o hatás, amely a zavart berendezés vagy készülék meg-hibásodása nélkül, annak megbízhatatlan m´uködését okozza.

1.5.2.1. Vezetett elektromágneses zavar (zavar-kapocsfeszültség): olyan elektromágneses zavar,amely a zavarforrás és a zavart berendezés, készülék között meglév´o fémes (galvanikus) kapcso-laton keresztül jön létre.

MSZ 2040:1995

5

1.5.2.2. Kisugárzott elektromágneses zavar (zavartérer´ o): olyan elektromágneses zavar, amely a za-varforrás és a zavart berendezés között a téren keresztül (fémes összekötés nélkül) jön létre.Megjegyzés:Ez a meghatározás magában foglalja a kapacitív és az induktív csatolást.

1.5.3. Elektromágneses zavarelnyomás: az elektromágneses zavar elnyomását, hatásának gyengíté-sét vagy megszüntetését szolgáló m´uszaki és/vagy szerkezeti intézkedés.

1.5.3.1. Zavarsz´ur´o: a vezetett elektromágneses zavar elnyomására szolgáló – a táp-, a jel- vagy a vezér-l´ovezetékbe épített – eszköz.

1.5.3.2. Árnyékolás: a kisugárzott elektromágneses zavar elnyomására szolgáló eszköz (szerkezet, épít-mény), amely a rájutó elektromágneses energia nagy részét visszaveri.

1.5.3.3. Nagyfrekvenciás elnyel´ o: a nagyfrekvenciás elektromágneses tér, különösen a sugárzás elnyo-mására szolgáló anyag vagy eszköz, amely a rájutó elektromágneses energia nagy részét elnyeli(h´ové alakítja).

1.6. Egyéb fogalommeghatározások

1.6.1. Tartalék áramforrás: olyan helyi energiaforrás, amely az üzemszer´u áramszolgáltatói táplálás ki-esése esetén fenntartja a villamos berendezés meghatározott részeinek m´uködését, beleértve aszemélyek biztonsága szempontjából lényeges készülékek m´uködését is.

1.6.2. Inverter: olyan áramátalakító, amely akkumulátor egyenfeszültségéb´ol váltakozó feszültséget állítel ´o; e szabvány alkalmazásában az üzemszer´u táplálás kiesése esetén szünetmentes energiael-látást biztosító tartalék áramforrás.

1.6.3. Akkumulátoros biztonsági tápegység: olyan akkumulátoros tápegység, amely az üzemszer´utáplálás kiesése esetén korlátozott ideig biztosítja a m´ut´olámpák folyamatos üzemét.

2. Általános el´oírások

Megjegyzés:Az egészségügyi intézmények villamos hálózatát a folyamatos energiaellátási igények és automatizálási szempontok, akülönleges érintésvédelmi, zavarmentességi, funkcionális stb. követelmények szempontjából részekre kell bontani. Azegyes hálózatrészekre vonatkozó el´oírásokat a 2.2.-2.6. szakaszok tartalmazzák.

2.1. A teljes villamos hálózat felépítése

2.1.1. Több épületb´ol álló egészségügyi intézmények esetén általában épületenként egy f´oelosztót kelllétesíteni. Az olyan nagyobb épületekben (tömbépületek) azonban, amelyek mind funkcionális,mind építészeti (pl. több építészeti szekció, nyaktaggal összefügg´o épületrészek), mind t´uzvédel-mi szempontból (t´uzszakasz) egyértelm´uen több részre oszthatók, indokolt esetben az egyértel-m´uen elkülöníthet´o épületrészenként külön f´oelosztó létesítése is megengedett. Ugyanakkorelektromedikai hálózatokat nem tartalmazó, kis épületeket (pl. portásfülke, újságárus pavilon, ivó-csarnok) közös f´oelosztóról vagy a hozzájuk közel lév´o nagyobb épület f´oelosztójáról is megenge-dett ellátni.

A máscélú berendezésekkel közös épületekben elhelyezett, elektromedikai hálózatot is tartalma-zó egészségügyi intézmények esetén (pl. irodaépületben elhelyezett üzemi szakrendel´o) azegészségügyi egység céljára külön f´oelosztót kell létesíteni.

A lakásban elhelyezett magánorvosi rendel´okben, továbbá a más célú épületben elhelyezettkisebb orvosi rendel´okben külön f´oelosztót létesíteni nem kell, csak a helyiség funkciójának meg-felel´o el´oírásokat kell betartani.

2.1.2. A f´oelosztók felépítését és teljesítményét az épületben elhelyezett egészségügyi egységek, az al-kalmazott orvostechnológiai készülékek jellege alapján és a tartalék áramforrás telepítéséb´ol adó-dó követelmények messzemen´o figyelembevételével kell tervezni és méretezni.

MSZ 2040:1995

6

Megjegyzés:Id´oszakosan telepített diagnosztikai állomás (pl. mozgó röntgen) villamosenergia-ellátásának módjáról az állomás telepí-tési el´oírásában kell intézkedni.

2.1.3. A hálózatokat és azok elosztóit még az automatika kiépítése el´ott, a kés´obbi automatizálás szem-pontjainak megfelel´oen kell kialakítani.Megjegyzés:Meglév´o intézmények felújítása, b´ovítése stb. során gondoskodni kell arról, hogy

– a hálózat az automatizálási el´oírásoknak megfelel´oen szakaszolható legyen, – az egyes szakaszok kapcsolására távm´uködtetésre alkalmas kapcsolók kerüljenek beépítésre, – az elosztószekrények méreteit a beépítend´o automatikaelemek szempontjai szerint alakítsák ki, – biztosítsák a m´uködtet´ovezetékek,– kábelek kés´obbi elhelyezésének lehet´oségét.

2.1.4. A f´oelosztótól elmen´o vezetékekkel csak alelosztókat szabad táplálni.

Megjegyzés:Az alelosztók általában egy szintet szolgálnak ki, de egyszer´ubb hálózatok esetében megengedett több szintnek egyalelosztóval történ´o táplálása is. Bonyolult hálózatok esetén egy szinten több alelosztó létesítése is megengedett.

2.1.5. Az egészségügyi intézmény villamos hálózatainak kézbentarthatósága céljából célszer´u állandókezel´o személyzettel ellátott diszpécserközpontot kialakítani. Ebben a villamos hálózatok távkap-csolását, a kapcsolási állapotok jelzéseit és a f´obb jellemz´ok mérését kívánatos összegy´ujteni.Megjegyzés:A diszpécserközpont más egyéb (g´oz, gáz, klíma stb.) hálózatok és gépészeti egységek m´uködésének az ellen´orzéséreés vezérlésére is szolgálhat, de ezek részletei nem tartoznak e szabvány hatálya alá.

2.2. Elektromedikai hálózatok

2.2.1. Gyógyászati helyiségekben (lásd az 1.1.3. szakaszt), valamint minden olyan helyiségben, aholrendszeresen elektromedikai készüléket használnak, elektromedikai hálózatot kell kiépíteni.Megjegyzések:

1. Az elektromedikai hálózatra csak elektromedikai készülékeket szabad csatlakoztatni (ideértve a vizsgálathoz használtállványos vizsgálólámpát is), más készülékeket e hálózatról üzemeltetni tilos.

2. Az olyan magánrendel´okben, körzeti orvosi rendel´okben, különféle (kórháztól független) szakorvosi rendel´okben,amelyekben a beteg vizsgálatához nem használnak vagy csak id´oszakosan használnak elektromedikai készüléket,általános célú hálózat kialakítása elegend´o, elektromedikai hálózat kialakítása nélkül.

2.2.2. Az elektromedikai hálózatot mindenkor elosztótól kell indítani és védelmére nem szabad azegyéb áramkörökkel közös kismegszakítót alkalmazni, kivéve az áramszolgáltató által a fogyasz-tásmér´ohöz felszerelt kismegszakítót.

2.2.3. Az elektromedikai hálózatok tervezéséhez, kialakításához mindenkor figyelembe kell venni az or-vostechnológia követelményeit, beleértve a folyamatos energiaellátási igényeket is.

2.2.4. Áramkimaradás esetén a folyamatos energiaellátást igényl´o elektromedikai hálózatoknak auto-matikusan, 20 s-en belül kell kapcsolódniuk a biztonsági táphálózathoz.

2.2.4.1. Folyamatos energiaellátást kell biztosítani azokban a gyógyászati helyiségekben, ahol a gyógyító-munka megszakítása nem megengedhet´o (pl. m´ut´o) vagy a páciens állapota megköveteli a villa-mos készülékek folyamatos üzemelését (pl. intenzív kórterem), továbbá olyan helyeken,ahol agyógykezelés megszüntetése a páciens számára hátrányos, a megszakítás jelent´os többletköltsé-get jelent (pl. m´uvese).

2.2.4.2. Ahol a vizsgálat vagy kezelés alkalmával a pácienst gyógyszerekkel el´okészítik, s ezáltal a meg-szakítás a páciens számára egészségügyi szempontból hátrányt jelent, folyamatos energiaellátástkell biztosítani. Nagy teljesítményfelvétel (kezel´ohelyenként több kW) esetén egyedi megfontolásalapján kell dönteni, hogy a berendezést a folyamatos energiaellátásra kapcsolják vagy sem.

2.2.4.3. Ahol a kezelések vagy vizsgálatok a páciensek károsodása nélkül megszüntethet´ok vagy mindenkülönösebb el´okészítés nélkül megismételhet´ok (pl. egyes EKG, elektroterápiás kezel´ok), az

MSZ 2040:1995

7

elektromedikai hálózatokat nem kell a folyamatos energiaellátású biztonsági táphálózathoz csatla-koztatni.

2.2.5. Az elektromedikai hálózaton lév´o dugós csatlakozóaljzatok (a továbbiakban csatlakozóaljzatok)helyét és számát mindenkor az orvostechnológiai tervek alapján, az alkalmazott készülékek szá-mának a figyelembevételével kell meghatározni. A helykiválasztásnál szem el´ott kell tartani, hogyaz elektromedikai készülékekhez hosszabbítót használni tilos.

Csatlakozóaljzat-csoportonként az így meghatározotthoz képest még további 2-3 db aljzatot kellfelszerelni.

2.2.5.1. A helyiségen belül más célra felszerelt csatlakozóaljzatok az elektromedikai hálózathoz tartózóak-tól eltér´o szín´uek legyenek.

2.2.5.2. Az elektromedikai áramkörökön belül is jelölni kell, hogy mely csatlakozóaljzatok vannak és me-lyek nincsenek a biztonsági táphálózatra kapcsolva.Megjegyzés:A csatlakozóaljzatok ajánlott (de nem kötelez´o) színjelölése:

– kézi átkapcsolású áramkörben fehér vagy krémszín´u; – folyamatos energiaellátási (20 s-en belüli átkapcsolású) áramkörban zöld vagy barna; – különleges biztonsági táplálású vagy inverteres áramkörben vörös.

2.2.5.3. Egy csatlakozóaljzat-csoportot megengedett egyetlen közös (olvadóbiztosítóval védett) tápveze-tékkel csatlakoztatni a táphálózathoz, de közvetlenül az aljzatok mellett annyi kismegszakítót kellfelszerelni, hogy minden 2-4 db aljzatot külön kismegszakító védjen.Megjegyzés:A tápvezeték olvadóbiztosítóval való védelme a 5.1.5.4. szakasz el´oírása miatt szükséges.

2.2.5.4. A csatlakozóaljzat-csoportok helyének kijelölésekor törekedni kell arra, hogy az alkalmazott ké-szülékek kábelei ne akadályozzák az egészségügyi személyzet (résztvev´ok) mozgását.Megjegyzés:E szempont követelményeinek teljesítése kívánja meg egyrészt a több aljzat közvetlenül egymás melletti (csoportos) el-helyezését, másrészt e csoportoknak m´ut´okben mennyezeti stativokon, kórtermekben az ágyak fejénél történ´o elhelye-zését.

2.3. Általános célú hálózatok

2.3.1. A kórtermekben, n´ovérdolgozó, társalgó stb. helyiségekben, olyan kezel´okben, vizsgálókban, aholkezeléshez, továbbá vizsgálathoz rendszeresen nem használnak elektromedikai készüléket, ál-talános célú hálózatot kell kiépíteni.

2.3.2. Az általános célú hálózatot nem kell a biztonsági táphálózathoz csatlakoztatni.

2.3.3. Általános célú hálózatról kell táplálni minden olyan rögzített bekötés´u lámpát, ami a helyi világítástszolgálja.Megjegyzés:A m´ut´olámpákra ez nem vonatkozik.

2.3.4. Az általános célú hálózat egy-egy áramkörét legfeljebb 16 A-es túláramvédelemmel kell ellátni.

2.3.5. Túláramvédelem céljára kismegszakítókat kell használni.

2.3.6. A kismegszakítókat a helyiséghez – az áramvételezési helyhez – legközelebb es´o alelosztón kellelhelyezni.

2.3.7. Minden kórtermi ágyhoz legalább két aljzatot kell felszerelni, kizárólag véd´oérintkez´os kivitelben.

2.3.8. Kórtermekben egyéb kényelmi berendezés céljaira is felszerelhet´o csatlakozóaljzat (pl. h´ut´oszek-rény, televízió).

MSZ 2040:1995

8

2.4. Üzemviteli hálózatok

2.4.1. Üzemviteli hálózatot kell létesíteni a kiszolgáló és üzemi helyiségekben üzemeltetett és mindenmás olyan fogyasztó számára, amely folyamatos vagy legalább id´oszakos üzemeltetésére az in-tézmény folyamatos m´uködésének biztosítására áramszünet idején is szükség lehet.

Megjegyzés:Az üzemviteli hálózatok tervezésénél mindig figyelembe kell venni a várható áramkimaradás gyakoriságát, id´otartamát.Abban az esetben, ha az áramkimaradás nem gyakori és id´otartama nem haladja meg a 2 órát, akkor jelent´osen csök-kenthet´o a biztonsági táphálózatra kapcsolandó berendezések köre (pl. h´ut´ok, kazánok) kimaradhatnak.

2.4.2. Az üzemviteli hálózatokat úgy kell kialakítani, hogy tartós áramkimaradás esetén a gyógyító mun-ka és az üzemvitel szempontjából legfontosabb berendezések kézzel vagy automatikusan a biz-tonsági táphálózatra kapcsolhatók legyenek.

Megjegyzés:A legfontosabb berendezéseket a biztonsági táphálózatról nem egyidej´uleg kell üzemeltetni, a fontossági sorrendet azorvostechnológiai terv és az üzemszervezés követelményei alapján kell kialakítani.

2.4.3. Az üzemviteli hálózatot (pl. funkciók szerint vagy gépegységenként) áramkörökre kell felbontani,hogy tartós áramkimaradás esetén a hálózatrészeket az el´oírt sorrendben a biztonsági táphálózat-ra lehessen kapcsolni.

2.4.4. Az üzemviteli hálózat kézi vezérlését, kapcsolását úgy kell megtervezni, hogy minden esetben atartalékáramforrás teljesítményének megfelel´o teljesítményt lehessen a biztonsági táphálózatrakapcsolni.

Megjegyzés:A tervezésnél arra kell törekedni, hogy tartós áramkimaradás esetén, ha csökkentett energiafelhasználással is, de a kór-ház folyamatos üzeme biztosítva legyen (pl. liftek közül csak egy üzemel, a laboratórium legfontosabb részei üzemelnek,a konyha üzemelése idején a kazánház nem üzemel). A vezérlést célszer´u a diszpécserközpontból megoldani.

2.4.5. Áramkimaradás esetén automatikusan kell a biztonsági táphálózatra kapcsolni mindazokat a be-rendezéseket, amelyeknek folyamatos m´uködése alapkövetelmény és a megszakításos, id´osza-konként történ´o üzemeltetése gátolná a kórház folyamatos munkáját (pl. automata ajtók, nyomás-fokozó szivattyúk, szennyvízszivattyúk, különféle riasztórendszerek).

2.4.5.1. Áramkimaradás esetén automatikusan kell a biztonsági táphálózatra kapcsolni a gyógyszerh´ut´o-ket, a vérh´ut´oket és vérmelegít´oket.

Megjegyzés:Nagykonyhai és egyéb berendezések üzemeltetését id´oszakonként kézi átkapcsolással kell biztosítani.

2.4.5.2. Számítógépet a folyamatos üzemeltetés érdekében áramkimaradás esetén automatikusan kell abiztonsági táphálózathoz kapcsolni.

Megjegyzés:Amennyiben a számítógép telepítési el´oírása megköveteli a folyamatos, szünetmentes áramszolgáltatást, akkor egy kis-teljesítmény´u inverter telepítése indokolt.

2.4.5.3. Az orvosigáz-ellátó hálózathoz tartozó villamos készülékeket áramkimaradás esetén automatiku-san kell a biztonsági táphálózatra kapcsolni.

2.4.5.4. A kórház hírközl´o rendszerét, valamint a n´ovérhívókat a segédüzemi hálózatról kell üzemeltetnioly módon, hogy áramkimaradás esetén automatikusan a biztonsági táphálózathoz kapcsolódja-nak.

2.4.6. A klimaberendezések áramköreinek kialakítását, megosztását és a biztonsági táphálózatra valóátkapcsolhatóságát a tervezéskor kell – a klimaberendezés és a gyógyászat technológiának meg-felel´oen – meghatározni.

MSZ 2040:1995

9

2.5. Világítási hálózatok, tartalék világítások

2.5.1. Az általános világítás céljára világítási hálózatot kell létesíteni.

Megjegyzések:

1. A helyi világítást (pl. az ágysáv-lámpákat, díszvilágítást, olvasólámpákat) az általános célú hálózatról kell táplálni.

2. A m´ut´olámpák táplálására lásd a 3.3.1. szakaszt.

2.5.1.1. A világítási hálózatot egy helyiségen belül több áramkörre kell felosztani, ha a helyiségen belüllegalább 4 lámpatest van.

2.5.1.2. Ha egy helyiségen belül több egyfázisú áramkör van, ezeket különböz´o fázisokról kell táplálni.

2.5.1.3. Az általános világítás céljára alkalmazott többfénycsöves lámpatesteket többfázisú táplálásra kellkötni.

2.5.1.4. A világítási áramköröket legfeljebb 10 A-es kismegszakítóval kell biztosítani.

2.5.2. A világítási hálózatról általában nem szabad csatlakozóaljzatot táplálni, kivéve külön igény eseténegyes kijelölt kórtermekben a sürg´osségi célra felszerelt, a tartalékvilágítás hálózatáról táplált egy-egy aljzatot.

2.5.3. Az általános világítást az egészségügyi intézmény területén úgy kell kialakítani, hogy az össze le-gyen hangolva a biztonsági- és szükségvilágítás (tartalék világítás) kiépítésével.

2.5.4. Biztonsági világítást kell létesíteni a t´uzvédelmi el´oírásokban meghatározott helyeken, illetve he-lyiségekben

2.5.4.1. Fekv´obeteg ellátó intézményekben mindazokat a lámpákat, amelyek az esti lámpaoltás után égvemaradnak, a biztonsági világítás részének kell tekinteni.

2.5.4.2. A biztonsági világítást illetéktelen ne kapcsolhassa ki vagy csak központi helyr´ol legyenek kikap-csolhatók, vagy a helyszíni kikapcsolójuk segédeszköz nélkül ne legyen hozzáférhet´o.

2.5.5. Szükségvilágítást kell létesíteni minden olyan helyiségben, ahol a gyógyító munka folyamatossá-ga azt szükségessé teszi.Megjegyzés:A szükségvilágításra vonatkozó igényeket az orvostechnológus, a munkavédelmi vezet´o, a t´uzvédelmi vezet´o és az ener-getikus közösen határozza meg (pl. zárt elmeosztály, gyermekkórtermek, utókezel´ok).

2.5.6. A szükségvilágítás legyen az általános világítás legalább egynegyedének megfelel´o fényteljesít-mény´u, be- és kikapcsolása akár központilag, akár az általános világítás kapcsolói közelében el-helyezett kapcsolókkal történhet.Megjegyzés:Az általános világítás és a szükségvilágítás teljesítményaránya fényteljesítményre van megadva. A szükségvilágítás gaz-daságosabb fényforrásokkal (pl. kompaktfénycs´o) való kialakítása esetén a villamos teljesítmény ennél jóval kisebb islehet.

2.5.7. Minden olyan egészségügyi intézményben, ahol bármilyen okból (pl. elektromedikai, ápolási,üzemviteli) folyamatos energiaellátásra van szükség, ott a szükségvilágítást és a biztonsági világí-tást (ha van, az irányfényt is) automatikus átkapcsolással 20 másodpercen belül a biztonsági táp-hálózatra kell kapcsolni.

2.6. Röntgenhálózatok

2.6.1. A röntgenhálózat min´ oségi követelményei

2.6.1.1. A röntgenhálózat tényleges üzemi feszültsége ne térjen el a névleges értékt´ol (400/230 V) ±10%-nál jobban.

MSZ 2040:1995

10

2.6.1.2. A villamos táphálózat hálózati ellenállása ne legyen nagyobb, mint az MSZ IEC 601-2-7 által meg-adott referenciaérték.Megjegyzések:

1. Lásd az M1. mellékletet.

2. A hálózati ellenállást a röntgenberendezéshez tartozó (a gyártó által szállított) elosztóig kell számolni (az innen azegyes készülékekhez csatlakozó vezetékek a gyártmány részei, amelyek ellenállását a gyártó veszi tekintetbe).

3. A 2.6.2.1. szakasz szerinti f´okapcsoló a röntgenhálózat része, ezért érintkez´oinek átmeneti ellenállása a hálózati el-lenállás része.

4. Több diagnosztikai röntgengenerátor közös vezetékhálózatának (sem terhelési, sem ellenállási) számításánál egy-idej´uséggel nem kell számolni, ezért a közös tápvezetéket csak a legkedvez´otlenebb adatokat igényl´o (legnagyobbtejlesítmény´u, legtávolabbi, legkisebb pulzusszámú) berendezésre kell méretezni.

2.6.1.3. A táphálózaton lév´o zaj (zavarszint) ne haladja meg az MSZ 17-011 szerint a lakóépületekre meg-engedett legnagyobb értékeket.Megjegyzés:Zavarsz´urés szempontjából lásd még a 6. fejezetet.

2.6.2. Telepített röntgenberendezés hálózatának kialakítása

2.6.2.1. A röntgenberendezést olyan hálózati f´okapcsolóval kell ellátni, amellyel a teljes röntgenberende-zés leválasztható, de amely semmilyen más készüléket nem kapcsol.Megjegyzés:A f´okapcsoló a röntgenhálózat része, ezért érintkez´oinek átmeneti ellenállása a hálózati ellenállás része.

2.6.2.1.1. A f´okapcsoló zárlati megszakítóképessége feleljen meg a hálózat beépítési pontján felléphet´o leg-nagyobb zárlatnak; üzemi kapcsolási teljesítményét (amely a kapcsolási szám figyelembevételé-vel a kapcsoló élettartamának számításánál mértékadó) a röntgenberendezés üresjárási teljesít-ménye alapján kell meghatározni; névleges (a melegedés szempontjából mérvadó) árama azon-ban (a rendkívül rövid ideig tartó terhelések miatt) még ennél is kisebbre választható.

2.6.2.1.2. A f´okapcsoló az épület villamos hálózatának tartozéka, de minden röntgenberendezést külön f´o-kapcsolóval kell ellátni. Ennek megfelel´oen az általa kapcsolt röntgenberendezés elosztójának kö-zelében kell elhelyezni és a f´oelosztóról induló külön (de több röntgenberendezést tápláló) rönt-genhálózatra kell csatlakoztatni.

A f´okapcsolóra a hozzá tartozó röntgenberendezés egyetlen vezetékkel csatlakozzék, a röntgen-berendezésen belüli elosztást és védelmet a gyártmányhoz tartozó (a gyártó által szállított) rönt-gentáblán kell megoldani.

2.6.2.2. A röntgengenerátorra csatlakozó (átvilágítási üzemet jelz´o lámpa a röntgenberendezés része,ezért a (röntgenberendezéssel együtt szállított) röntgentábláról kell külön áramkörrel táplálni.

2.6.2.3. A röntgenberendezéshez tartozó (azzal együtt szállított) röntgentáblán vagy annak közvetlen kö-zelében egyértelm´uen meg kell jelölni, hogy melyik csatlakozó, illetve melyik biztosító melyik ké-szülékhez (berendezésrészhez) csatlakozik, illetve az egyes csatlakozósávokról kiinduló vezeté-kek hová mennek. A jelölések tartósak és segédeszköz (nagyító, tükör, állvány, létra stb.) nélkülolvashatóak legyenek.Megjegyzés:A jelölések készülhetnek közvetlenül feliratozással vagy csak jelöléssel, de ez utóbbi esetben a helyszínen kifüggesztettolyan kapcsolási rajzzal, amely a jelöléseket egyértelm´uvé teszi.

2.6.2.4. Ha a röntgenátvilágítás helyiségében a közlekedési tájékozódás céljából gyengefény´u, színes(rendszerint vörös) fénnyel világító lámpa szükséges, akkor azt vagy a röntgenberendezés háló-zati egységér´ol, vagy az épület világítási hálózatáról kell táplálni, de külön (más világítást nem táp-láló) áramkörrel.

2.6.2.5. A röntgenhálózat kivitelezése során a sugárvédelmi feladatokat ellátó részeket (barritvakolatokstb.) megsérteni tilos.

2.6.3. A mozgatható röntgenberendezések hálózatra kapcsolása

2.6.3.1. Mozgatható röntgenberendezéseket dugós csatlakozóval kell a hálózatra csatlakoztatni.

MSZ 2040:1995

11

2.6.3.2. A 230 V-os egyfázisú táplálású hagyományos mozgatható röntgenberendezések (kórtermi rönt-genberendezések, sebészeti képer´osít´ok) csatlakoztatásához az MSZ 9878-3 és az MSZ 9878-4szerinti (ipari, „kerek”) 16 A-es 2P+ típusú dugós csatlakozót kell alkalmazni. Az aljzatok mellettfelirattal fel kell tüntetni a hálózat névleges feszültségét (230 V).

2.6.3.3. Ha - kivételesen - az egyfázisú táplálású hagyományos, mozgatható röntgenberendezés névlegesfeszültsége 400 V, akkor ennek csatlakoztatásához az MSZ 9878-3 és az MSZ 9878-4 szerinti(ipari, „kerek”) 16 A-es 3P+ típusú háromfázisú dugós csatlakozót kell alkalmazni. Az aljzatokmellett felirattal fel kell tüntetni a hálózat névleges feszültségét (400 V).

2.6.3.4. Azokat a mozgatható röntgenberendezéseket, amelyek csak átvilágítási üzem´uek (néhány sebé-szeti képer´osít´o), illetve a felvételhez csak tölt´oáramot vesznek fel (akkumulátoros, kondenzátoros,mechanikus energiatárolós készülékek), az MSZ 9871-2 szerinti háztartási („Schuko”) 2P+ csatla-kozódugót kell alkalmazni. Ezek az intézmény általános célú hálózatához tartozó aljzatokba csat-lakoztathatók.

2.7. Vezetékek és szerelvények kiválasztása és elhelyezése

Megjegyzés:E szakasz el´oírásai az MSZ 1600-1 általános el´oírásaihoz képest szigorításokat tartalmaznak.

2.7.1. Vezetékek elhelyezése

2.7.1.1. Az egészségügyi intézmények különféle rendeltetés´u gyógyászati helyiségeiben a villamos háló-zatokat véd´ocs´obe kell szerelni, ahol lehet falba süllyesztve vagy álmennyezet fölé szerelve, demindenképpen takarással.Megjegyzés:Az épületszerkezetek kialakításánál, a szerkezeti elemek kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy minden olyan helyen,ahol gyógyászati tevékenységet folytatnak, a rejtett szerelés megvalósítható legyen.

2.7.1.1.1. Azokon a helyeken (pl. kórteremben), ahol az épület szerkezeti elemei nem engedik meg a falbasüllyesztett szerelési módot (pl. betonfal esetén), ott a villamos hálózatok falon kívül, m´uanyagcsatornába történ´o szerelése is megengedett.

2.7.1.1.2. Megengedett a m´uanyag csatornába történ´o szerelés kisebb b´ovítéseknél, átalakításoknál ott,ahol a falba süllyesztett kialakítása különösen nagy bontással jár (pl. egy új készülék telepítése,vagy régi vezetékszakasz kiváltása esetén).

7.2.1.1.3. Falon kívüli szerelés esetén figyelembe kell venni a higiéniai el´oírásokat.

2.7.1.1.4. Kiemelt gyógyászati helyiségekben a falon kívüli m´uanyag vezetékcsatornába történ´o szerelésnem engedhet´o meg.

2.7.1.2. A gyengeáramú és az er´osáramú hálózatokat azonos véd´ocs´obe szerelni nem szabad.

Megjegyzés:Az er´osáramú vezetékkel és szerelvényekkel kialakított jelz´o és vezérl´o hálózatokat er´osáramúaknak kell tekinteni.

2.7.1.3. A különböz´o rendeltetés´u (elektronikai, általános célú stb.) hálózatokat külön véd´ocs´obe kell sze-relni.

2.7.1.4. Az er´osáramú villamos hálózatok nyomvonalát úgy kell megválasztani, hogy az er´osáramú veze-tékek mágneses tere ne okozzon zavarokat az elektromedikai készülékek jelét továbbító hálózat-ban (lásd a 6. fejezetet).Megjegyzések:

1. Pl. intenzív kórteremben a beteg´orz´o monitort és a központi monitort összeköt´o vezetékek más nyomvonalon fussa-nak.

2. Az er´osáramú zavarok ellen az orvostechnológia célszer´u elrendezésével és kialakításával is védekezni kell. Nemszabad nagyteljesítmény´u villamos berendezések közelébe (pl. röntgen, lift közvetlen közelébe, mellé, fölé) villamosszempontból érzékeny bemenet´u készülékeket, EEG készüléket telepíteni (lásd a 6. fejezetet).

MSZ 2040:1995

12

2.7.1.5. Abban az esetben, ha az er´osáramú hálózat és a különféle rendeltetés´u jelátviteli hálózatoknyomvonalának a szétválasztása nem lehetséges, akkor az er´osáramú hálózatot a közös szaka-szon árnyékolni kell (pl. acélcs´obe történ´o szereléssel).

Megjegyzés:Mer´oleges keresztezés esetén nincs szükség árnyékolásra.

2.7.1.6. Helyiségben lév´o fogyasztókészülékek számára a villamos hálózat vezetékezését mindenkorugyanezen helyiségen belül kell megvalósítani.

2.7.2. Vezetékek kiválasztása

2.7.2.1. A villamos hálózatok kialakításánál 1,5 mm2-t´ol 16 mm2 névleges keresztmetszetig rézvezetéketkell használni.

2.7.2.2. A 25 mm2 vagy ennél nagyobb névleges keresztmetszet´u vezetékb´ol kialakított villamos hálóza-toknál megengedett az alumínium vezet´o alkalmazása is.

2.7.2.3. Hálózatok kialakításához 1,5 mm2-nél kisebb névleges keresztmetszet´u vezetéket nem szabadhasználni, kivéve az olyan egyetlen fogyasztót tápláló leágazásokat, ahol a készülékhez valócsatlakozás ennél kisebb keresztmetszetet követel meg.

2.7.2.4. Falon kívüli szerelésre, beleértve a vezetékcsatornába fektetett vezetékeket is, csak többerestöml´ovezetéket vagy többeres kábelszer´u vezetéket szabad használni.

2.7.3. Szerelvények elhelyezése

2.7.3.1. Az elektromedikai hálózatokról táplált csatlakozóaljzatokat csoportokban táblákra szerelve kell lé-tesíteni, az orvostechnológiai el´oírásoknak megfelel´oen. A táblák kialakításához süllyesztett sze-relvényeket kell használni.

A táblák egységes gyári kialakításúak legyenek. A csoportosan szerelt csatlakozóaljzatokhoztartozó kismegszakítókat is erre a táblára kell felszerelni.

2.7.3.2. Abban az esetben ha a csatlakozóaljzatokat a padozat közelében kell szerelni, akkor a távolság apadlószintt´ol ne legyen kevesebb, mint 40 cm.

M´ut´okben és el´okészít´okben a csatlakozóaljzatok és a kapcsolók szerelési magassága a padló-szintt´ol legalább 1,5 m legyen.

2.7.3.3 Csatlakozóaljzatokat körmös feler´osítéssel szerelni nem szabad, csak csavarral.

2.7.3.4. Gyermekkórtermekben nem szabad olyan szerelvényeket alkalmazni, amelyeknek lepattinthatófedelük van.

Megjegyzés:A kórház egész területén igyekezni kell az egységes szerelvények alkalmazására.

2.7.3.5. Ahol szükséges (pl. gyermekkórtermekben és pszichiátriai osztályokon) gondoskodni kell arról,hogy a kórtermekben elhelyezett csatlakozóaljzatokat a helyiségen kívülr´ol lehessen áramtalaníta-ni, valamint az általános célú világítást a helyiségen kívülr´ol lehessen kapcsolni.

Az áramtalanító kapcsolót zárható módon kell elhelyezni, hogy csak az oda beosztott személyzettudja kapcsolni. Az áramtalanító kapcsoló nem kapcsolhatja több helyiség áramkörét.

2.7.4. Vezetékkötések és csatlakozások

2.7.4.1. A vezetékkötéseket és a leágazási kötéseket falba süllyesztett, legalább 100×100 mm méret´u,csavarral rögzített fedel´u dobozban kell készíteni.

MSZ 2040:1995

13

2.7.4.2. Rézvezet´ok kötéseit lágyforrasztással vagy azzal egyenérték´u módon kell készíteni.

2.7.4.2.1. Nyomóer´o hatásának kitett helyeken forrasztott kötések alkalmazása, valamint a sodrott vezet´oelemi szálainak forrasszal történ´o egyesítése tilos.Megjegyzés:Sodrott vezet´oket célszer´u véghüvellyel szerelni.

2.7.4.2.2. Rögzítetten szerelt sorkapcsokon egy csavar alá legfeljebb két vezet´o(ér) szerelhet´o, de egy szo-rító alá vagy csak tömör, vagy csak sodrott vezet´o kerülhet (keverve nem).

2.7.4.3. Alumíniumvezet´ok kötéseit hegesztéssel vagy sajtolásos kötéssel kell létesíteni.

Megjegyzés:A rossz kötésekb´ol ered´o hibák az orvosi készülékek és a számítógépek m´uködését zavarhatják.

2.7.4.4. Az EPH és a potenciálkiegyenlít´o vezet´ok cs´ohöz történ´o csatlakoztatását csavarkötéssel kellmegoldani. A csavartartó zászlót a cs´ohöz kell hegeszteni.

2.7.4.5. Épületgépészeti cs´ovezeték esetén az EPH vagy a potenciálkiegyenlít´o vezet´oket szerelvényekre(pl. csapokra) nem szabad kötni; ha a cs´ovezeték falba süllyesztett, akkor a csatlakoztatást egy100×100 mm méret´u doboz felhasználásával kell elkészíteni oly módon, hogy a kötés jósága bár-mikor ellen´orizhet´o legyen.Megjegyzés:Az olyan EPH vezet´ok céljára, amelyek két vasszerkezetet kötnek össze, vas anyagú vezet´o hasznalata is megengedett.

3. Biztonsági és tartalék energiaellátás

3.1. Általános el´oírások

3.1.1. Tartalék áramforrásról kell gondoskodni minden olyan egészségügyi intézményben, amelyben eszabvány el´oírásai alapján folyamatos energiaellátást igényl´o elektromedikai hálózatot kell kiépí-teni.Megjegyzések:

1. Ez általában generátor, kivételes esetben inverter, esetleg áramszolgáltatói tartalék betáplálás.

2. Nem el´oírás, hogy az egészségügyi intézménynek áramszolgáltatói tartalék betáplálása legyen. Ha ilyen van, akkorennek célja általában csak a gazdaságos és zavartalan üzemeltetés biztosítása tartós hálózati kimaradás (pl. háló-zatszerelési munkák, kábelhibakeresés) esetén, nem pedig az életveszély elhárítása.

3. Az életvédelmi okokból szükséges tartalék ellátás céljára csak a generátoros betáplálás adhat elfogadható bizton-ságot.

3.1.2. A tartalék áramforrás tervezése el´ott tájékozódni kell az áramszolgáltatónál az adott területen azáramkimaradások gyakoriságáról, azoknak várható id´otartamáról.Megjegyzés:A kapott tájékoztatást a kórház energetikusával mindig egyeztetni kell.

3.1.3. Azokban a kiemelt gyógyászati helyiségeket tartalmazó egészségügyi intézményekben, ahol rövididej´u (legfeljebb 20-40perc) és nem gyakori áramkimaradás várható, ott elegend´o, ha a biztonságitáphálózat csak az elektromedikai áramkörök, a biztonsági- és a szükségvilágítás ellátását bizto-sítja.

3.1.4. Azokban a fekv´obetegellátó intézményekben, ahol tartósabb (legfeljebb 2-3 óra) áramkimaradásvárható, ott a biztonsági táphálózatra a 3.1.3. szakasz el´oírásain túlmen´oen az üzemviteli hálózategy részét és a világítás 20-25%-át is rá kell kapcsolni.Megjegyzés:Csökkentett energiafelhasználással, de biztosítani kell a betegek ellátását.

3.1.5. Azokban a fekv´obetegellátó intézményekben, ahol hosszú idej´u áramkimaradás várható, ott a tar-talék áramforrás teljesítményét úgy kell meghatározni, hogy a kórház csökkentett energiafelvétel-lel folyamatosan üzemelni tudjon.

MSZ 2040:1995

14

Megjegyzés:Csak a legfontosabb készülékeknek kell üzemelni, amelyek biztosítják a folyamatos betegellátását és a kórház csökken-tett üzemvitelét.

3.1.6. Az olyan egészségügyi intézményekben, ahol fekv´obetegellátás nincs, az orvostechnológiai tervel´oírhatja tartalék áramforrás létesítését.

3.2. Generátorok

3.2.1. A tartalék áramforrás két vagy több, lehet´oleg azonos teljesítmény´u generátort foglaljon magába,így minden esetben egyik a másiknak tartalékát képezi.

Megjegyzések:

1. A 3.1.3. – 3.1.5. szakaszok szerinti teljesítmények ellátására egy generátor legyen alkalmas. Amennyiben az üzem-zavar idején mindkét generátor üzemképes, ez az üzemzavar idején az e szakaszokban el´oírt legkisebb teljesítmény-nél nagyobb energiaellátást tesz lehet´ové.

2. A tartalék áramforrás kialakításához három vagy több generátor alkalmazása csak gazdaságilag indokolt esetbenengedhet´o meg. Ebben az esetben is indokolt azonos teljesítmény´u generátorokat telepíteni. Három generátor ese-tében is csak egy generátor kiesésével kell számolni, így a szükséges teljesítményt két generátor teljesítménye adjameg.

3.2.2. A generátorok egyenkénti teljesítménye 100 kW-nál nagyobb legyen, a legnagyobb egyedi teljesít-mény az 500 kW-ot ne haladja meg.

Megjegyzés:Ha 500 kW-nál nagyobb a teljesítményigény, akkor azt három generátor alkalmazásával lehet megoldani.

3.2.3. A szükséges teljesítmény kiszámításához fel kell használni az orvosszakmai program követelmé-nyeit, valamint a kórház üzemvitelével szemben támasztott követelményeket.

Megjegyzés:A tartalék áramforrás teljesítményét nem célszer´u nagyobbra választani, mint az intézmény várható egyidej´u teljesítmé-nyének 10-25%-a.

3.2.4. Ha az egyidej´u teljesítmény nagy (több MVA) és ugyanakkor több egymástól nagyobb távolságra(kb. 150-200 m) telepített transzformátor biztosítja a villamos energia ellátást, akkor megengedettennek megfelel´oen több tartalék áramforrás kialakítása.

3.2.5. A jelen fejezet szerinti tartalék áramforrások céljára automatikusan induló bels´oégés´u motorralhajtott, 3 fázisú, 50Hz-es generátorokból álló tartalék áramforrást kell kialakítani.

3.2.6. A generátorokhoz tartozó villamos hálózatok kialakításánál be kell tartani a különféle rendeltetés´uhálózatokra vonatkozó el´oírásokat.

3.2.7. A villamos hálózatok kialakítását az el´oz´okön kívül oly módon kell megvalósítani, hogy a szükségáramforrás bármelyik generátora bármelyik hálózatrészre kézzel vagy automatikusan rákapcsol-ható legyen.

Megjegyzés:A különféle rendeltetés´u (pl. elektromedikai, világítási, segédüzemi) hálózatrészeknek egymáshoz képest szakaszolható-aknak kell lenniük, hogy minden esetben csak a generátorok teljesítményének megfelel´o hálózatrészt lehessen a gene-rátorra rákapcsolni.

3.2.8. A generátorokat célszer´u egymáshoz villamos szempontból szinkronizálhatóvá tenni, ezáltal a tel-jesítményelosztás jobban megoldható. Ha erre nincs lehet´oség, akkor a hálózati oldalt kell tagolni.

3.2.9. A generátort automatikus indító és gerjesztésszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amely azáramkimaradástól számított 20 s-en belül gondoskodik: – a motor indításáról és felgerjeszti a generátort; – terhelhet´oség elérésekor rákapcsolja a generátor feszültségét az ellátandó hálózatra.

Megjegyzés:Amennyiben a bels´oégés´u motor vízh´utéses, a h´ut´ovizet az üzemi h´omérséklet közelében kell tartani üzemszünet köz-ben is, a gépkönyv el´oírása szerint.

MSZ 2040:1995

15

3.3. M´ut´olámpák

Kiemelt gyógyászati helyiségekben gondoskodni kell arról, hogy a m´ut´olámpák minden esetben0,5 s-en belül tápfeszültséget kapjanak.

Ennek érdekében: – vagy minden egyes m´ut´olámpának saját akkumulátoros biztonsági tápegysége legyen, – vagy a m´ut´olámpa inverterr´ol szünetmentesen táplált áramkörr´ol m´uködjék.

3.4. Inverterek

3.4.1. Inverter alkalmazása szükséges minden olyan esetben, ahol a gyógyászatban alkalmazott elekt-romedikai készülékek (pl. számítógéppel kombinált diagnosztikai készülékek) üzemeltetése szü-netmentes áramellátást igényel.Megjegyzések:

1. Csak azokat az elektromedikai készülékeket kell szünetmentes áramforrásról üzemeltetni, amelyek m´uködésében apillanatnyi áramkimaradás jelent´os zavarokat (pl. programfelejtést) idézhet el´o.

2. Egy nagyobb teljesítmény´u vagy készülékenként több kisebb teljesítmény´u inverter telepítése gazdaságossági meg-fontolás tárgya lehet.

3.4.2. Az inverter teljesítményét úgy kell meghatározni, hogy áramkimaradás esetén az üzemeltetni kí-vánt elektromedikai készülékeket legalább 10 percig el tudja látni energiával.

3.4.3. Inverter alkalmazása esetén az elektromedikai hálózatokat célszer´u szünetmentes és folyamatosenergiaellátást igényl´o (20 s elteltével üzemel´o) hálózatrészekre bontani.

3.4.4. Nagyfogyasztású (kW nagyságrend´u) készülékeket tilos inverterre kapcsolni.

Megjegyzés:A nagyteljesítmény´u készülékek bekapcsolása feszültségingadozásokat és a többi elektromedikai készülék m´uködésé-ben zavarokat idézhet el´o.

3.4.5. Inverter telepítésekor ügyelni kell arra, hogy az automatika m´uködése mindenkor össze legyenhangolva a generátort indító automatikával.

3.4.6. Csak olyan invertert szabad alkalmazni, amely közel színuszos jelformájú feszültséget szolgáltat.

4. A biztonsági és a tartalék energiaellátás automatikái

4.1. Általános el´oírások

4.1.1. Minden olyan egészségügyi intézményben, amelyben folyamatos energiaellátást igényl´o hálóza-tok (2.2.3. és 2.4.6. szakaszok) vannak, automatikákat kell kiépíteni a tartalék energiaellátáskapcsolására.

Megengedett átkapcsoló automatikával m´uködtetni a többi áramkör átkapcsolását is, de e megol-dások nem csökkenthetik a folyamatos energiaellátást igényl´o áramkörök ellátásának bizton-ságát.Megjegyzések:

1. 20 másodpercen belüli átkapcsolást kézi m´uködtetéssel még abban az esetben sem lehet üzembiztosan elérni, haaz átkapcsolás állandó kezel´oszemélyzet´u diszpécserközpontból végezhet´o.

2. Az automatika kiépítése nem teszi feleslegessé a diszpécserközpont kiépítését, mert enélkül sem az üzemi kapcso-lási helyzet – kézzel történ´o – visszaállítása, sem a szakaszosan tartalék ellátásra kapcsolandó áramkörök megfelel´oütemben történ´o átkapcsolása nem oldható meg nagyobb kiterjedés´u és/vagy bonyolultabb villamos hálózatú intéz-ményekben.

3. Több generátor egyidej´u üzeme esetén ezek optimális terhelése (mind párhuzamos üzem esetén, mind szigetüzem-ben) csak megfelel´o m´uszerezettség mellett érhet´o el, ezért ilyen esetben a diszpécserközpontot célszer´u az ehhezszükséges távmérésekkel is ellátni.

4. Ha a helyi elosztókban is vannak automatikák (4.5. szakasz), akkor ezek m´uködésér´ol és/vagy kapcsolási állapotárólis célszer´u a központi diszpécserközpontba jelzést bevezetni.

MSZ 2040:1995

16

4.1.2. A tartalék energiaellátás automatikájának rendszerét intézményenként egységesen, a rendelke-zésre álló tartalék energiaforrások (generátorok, áramszolgáltatói tartalék betáplálások) sajátsá-gainak, valamint az intézmény bels´o hálózatképének megfelel´oen a 4.1.2.1.- 4.1.2.6. szakaszokalapelvei szerint kell kialakítani.Megjegyzések:

1. Az intézmény bels´o hálózatának következ´o két kialakítási módja teszi legegyszer´ubbé a bels´o automatikák rend-szerét:

a) Minden szintelosztó,alelosztó (2.1.4. szakasz) két részb´ol áll: az automatikus átkapcsolást igényl´o és az azt nemigényl´o fogyasztókat ellátó részb´ol. Az automatikus átkapcsolást nem igényl´o rész táplálása mindig csak az„üzemi” tápvezetékr´ol történik (azt csak kézi vezérléssel lehet a „biztonsági” tápvezetékre átkapcsolni). Az auto-matikus átkapcsolást igényl´o részt üzemszer´uen a „biztonsági” tápvezetékr´ol (amelynek biztonságos energiael-látását a f´oelosztó központi automatikája biztosítja) táplálják. Az alelosztóban elhelyezett „helyi automatika” (4.5.szakasz) ezt önm´uköd´oen átkapcsolja az alelosztó „üzemi” tápvezetékére, ha annak megmarad a tápfeszültségea „biztonsági” táplálás feszültségének kimaradásakor.

b) Az automatikus átkapcsolást igényl´o fogyasztók táplálása külön alelosztókról történik. Ezek külön „biztonsági”táphálózaton át kapják energiaellátásukat a f´oelosztó gy´ujt´osínének arról a részér´ol, amelyet – az ott elhelyezett– központi automatika kapcsol át a tartalék áramforrásra.

2. A 4.1. szakasz általános el´oírásainak, illetve a 4.1.2.1.-4.1.2.6. szakaszok alapelvein túlmen´o, az automatika funkci-ójától és elhelyezését´ol függ´o el´oírásokat a 4.2.-4.5. szakaszok tartalmazzák.

4.1.2.1. Az automatika indító eleme az ellátandó gy´ujt´osín feszültségkimaradását érzékelje.

4.1.2.2. Az indító elem ne érzékeljen olyan feszültségletöréseket, amelynél a megmaradó feszültség leg-alább 70%-a a névlegesnek.Megjegyzés:A nagyfeszültség´u hálózatok feszültsége általában a névleges érték 90%-a fölött van. A zárlatok ugyan okozhatnak igennagy feszültségletöréseket (amelyek során a maradó feszültség a névleges 70%-a alá eshet), ezeket azonban a védel-mek 1 s-nél rövidebb id´o alatt megszüntetik. A kisfeszültség´u oldalon azonban a különböz´o fogyasztókészülékek indításiáramlökései több másodpercig fennálló – de 70%-nál nagyobb maradó feszültséget okozó – feszültségletöréseket vált-hatnak ki. Különösen áll ez akkor, ha egy rövid idej´u feszültségkimaradás után ezek azonos id´opontban egyidej´uleg lép-nek fel. Ezért nem célszer´u, ha az ilyen feszültségcsökkenéseket az automatika feszültségkimaradásként érzékeli.

4.1.2.3. Az indító elem késleltetési ideje nagyobb legyen, mint az áramszolgáltató által a gyorsvisszakap-csolásra megadott id´o – ez általában 1 s –, de 20 s-en belül biztosítsa a folyamatos energiaellátástigényl´o fogyasztók energiaellátását.

4.1.2.4. Az automatika kapcsolása akadályozza meg az üzemszer´u és a tartalék táplálások párhuzamoskapcsolását és a feszültségmentes ágra történ´o visszatáplálást.

4.1.2.5. Az üzemszer´u táplálás visszatérésekor az vagy csak kézzel legyen visszakapcsolható, vagy azautomatikus visszakapcsolás megfelel´oen késleltetve legyen.

4.1.2.6. Az automatika m´uködtetése általában mindig annak a betáplálásnak a feszültségér´ol történjék,amelyre átkapcsolni szándékozik.Megjegyzés:Kizárólag az automatika táplálása céljára nem érdemes külön akkumulátortelepet létesíteni.

4.1.3. Minden, az automatikában alkalmazott kapcsolókészülék kapcsolása olyan legyen, hogy a hely-színen kézi beavatkozással kipróbálható és kapcsolható legyen, továbbá sem m´uködése, semegy esetleges minden oldali feszültségkimaradás után ne igényeljen kézi beavatkozást.Megjegyzés:Pl. az itt alkalmazott mágneskapcsolók ne nyomógomb-vezérlés´u öntartó kapcsolásúak legyenek, hanem kézi kapcsolónvagy tartós feszültséget adó szerkezeten át kapják meg tartófeszültségüket.

4.1.4. Az automatikák kapcsolása olyan legyen, hogy még m´uködésük alatt is tegye lehet´ové a kézi m´u-ködtetést és tartós kézi parancsadás alatt se léphessen fel ismételt oda-visszakapcsolás („pum-pálás”).

4.2. A hálózati tartalék betáplálás automatikája

4.2.1. Ha van áramszolgáltatói tartalék betáplálás, akkor erre – a tartalék betáplálásra szerz´odésileg le-kötött teljesítmény erejéig – minden fogyasztó önm´uköd´o visszakapcsolása megengedett.

MSZ 2040:1995

17

Megjegyzés:A hálózati tartalék betáplálás (kett´os betáplálás) és automatizálása nem követelmény, mivel az általában nem tekinthet´otartalék energiaellátásnak.

Olyan helyen azonban, ahol az áramszolgáltatói hálózat zavarai gyakoriak (pl. villámjárta vidék22 kV-os szabadvezetékkel történ´o ellátása esetén), a generátorüzem kímélése érdekében cél-szer´u lehet ilyen automatika kiépítése. Pontosan ezeken a helyeken azonban nagyon zavaró islehet az üzemzavaros (pl. zivatar alatti) id´oszakokban a gyakori önm´uköd´o ide-oda kapcsolás.

4.2.2. A bekapcsolást vezérl´o impulzus késleltetése legyen az áramszolgáltatói hálózat gyorsviszakap-csolási id´ozítésénél legalább 0,5 s-mal hosszabb, és a generátort indító automatika késleltetésiidejénél legalább 0,5 s-mal rövidebb.

4.2.3. Az automatika által átkapcsolt helyzetr´ol látjelzést, magáról az átkapcsolás bekövetkeztér´ol hang-jelzést kell adni az állandó kezelés´u helyre (pl. a diszpécserközpontba).

4.2.4. Az üzemi betáplálás feszültségének visszatérése utáni visszakapcsolásra nem szükséges (általá-ban nem is célszer´u) automatikát kiépíteni. Ha azonban mégis alkalmaznak ilyen automatikát is,azt kétféle id´okésleltetéssel kell ellátni:

– a tartalék feszültség kimaradása esetén az id´okésleltetés legyen az eredeti átkapcsolás késlel-tetési idejével azonos;

– mindkét (az üzemi és a tartalék) betáplálás feszültségének jelenléte esetén azonban azid´okésleltetés legyen perc nagyságrend´u.

4.3. A generátort (gépcsoportot) indító automatika

4.3.1. Az indítást vezérl´o impulzus késleltetése legyen legalább 0,5 s-mal hosszabb, mint:

– az áramszolgáltatói hálózat gyorsvisszakapcsolási id´ozítése (az áramszolgáltató adja meg, deáltalában nem hosszabb, mint 1 s); és

– a tartalék betáplálást bekapcsoló automatika (ha ilyen van) késleltetése.

Az id´ozítés azonban ne legyen olyan hosszú, hogy ez megoldhatatlanná tegye a folyamatosenergiaellátást igényl´o berendezéseknek az el´oírt id´on (általában 20 s-on) belüli energiaellátását.

4.3.2. A generátort indító automatika m´uködési sorrendje a következ´o legyen:

– adjon kikapcsolási parancsot a párhuzamos járás vagy visszatáplálás meggátlására (általábanaz áramszolgáltatói betáplálás f´okapcsolójának kikapcsolása);

– ellen´orizze, hogy a párhuzamos járás, illetve visszatáplálás megakadályozásához szükségeskikapcsolások megtörténtek-e (ezekhez legyenek hozzáreteszelve az általa kiadandó bekap-csolási parancsok);

– adjon parancsot a generátort hajtó gép indítására,

– adjon parancsot a generátor felgerjesztésére,

– ellen´orizze, hogy a generátor feszültsége elegend´o-e,

– adjon parancsot a generátor gyüjt´osínre kapcsolására.

4.3.3. Az automatika szerves része a gépcsoport indítóberendezésének, és csak akkumulátortelep fe-szültségér´ol m´uködtethet´o.

4.3.4. Az automatika megindulásáról hangjelzést, a gépcsoport megindulásáról, valamint a generátorbekapcsolásáról látjelzést kell adni az állandó kezelés´u helyre (pl. a diszpécserközpontba).

4.3.5. Ne az áramszolgáltatói betáplálás feszültségének visszatérése idézze el´o a generátor önm´uköd´oleállítását, hanem csak az intézmény villamos hálózatának üzemszer´u hálózati táplálású állapot-ban történ´o viszakapcsolása.

MSZ 2040:1995

18

4.4. A f´oelosztóba épített automatika

A f´oelosztók kialakítása attól függ, hogy

– a f´oelosztó gy´ujt´osíne nem osztható (és így az innen induló leágazások ki-, illetve bekapcsolá-sával lehet elérni a generátor optimális terhelését) vagy

– a f´oelosztó gy´ujt´osíne több részre osztható (és így az automatika csak azt a gy´ujt´osínrésztkapcsolja a generátorra, amelyre a tartalékellátást igényl´o fogyasztók, illetve leágazások vannakkapcsolva).

4.4.1. Nem osztható gy´ujt´osín esetén a leágazások kiválasztását a leágazásokba épített késleltetett nul-lafeszültség-kioldókkal kell megoldani. A nullafeszültség-kioldók késleltetése legyen azonos a ge-nerátor indítását vezérl´o impulzus (4.3.1. szakasz szerinti) késleltetésével.

Nullafeszültség-kioldással nem szabad ellátni a folyamatos energiaellátást igényl´o áramkörökleágazásait. Ha ezek – pl. mágneskapcsolós táplálásuk miatt – szerkezeti okok folytán feszültség-kimaradásra kikapcsolnak, akkor olyan szerkezettel – pl. kamráskapcsolós áthidalással – kell eztkiegészíteni, amely a feszültség visszatérésekor késleltetés nélkül meghúz.

Késleltetett nullafeszültség-kioldással kell ellátni minden egyéb leágazást.

Azokba a leágazásokba, amelyek esetenkénti kiválasztás alapján visszakapcsolandó üzemvitelihálózatokat (pl. ügyeletes liftet) látnak el, a nullafeszültség-kioldó hatástalanítására alkalmas kézikapcsolót kell beépíteni.

4.4.2. Ha a f´oelosztó gy´ujt´osíne osztható, akkor késleltetett nullafeszültség-kioldással kell a generátorraönm´uköd´oen rákapcsolandó és a generátorra csak kézzel rákapcsolható gy´ujt´osínrészek közöttikapcsolókat ellátni. Ezek késleltetése legyen azonos a generátor indítását vezérl´o impulzus(4.3.1. szakasz szerinti) késleltetésével.

4.4.3. A f´oelosztóban lév´o nullafeszültség-kioldással ellátott kapcsolók (akár leágazási, akár gy´ujt´osín-bontó kapcsolók legyenek ezek) kikapcsolt állapotáról az állandó kezelés´u helyen (pl. a diszpé-cserközpontban) látjelzést kell adni.

4.5. Alelosztókba kihelyezett automatikák

4.5.1. Ha a folyamatos és a szakaszos áramellátást igényl´o fogyasztók átkapcsolását az alelosztókban(pl. pavilon-elosztó) kihelyezett átkapcsoló automatikák végzik, ezek indítását két érzékel´oelemvezérelje, amelyek a két („biztonsági” és „normál üzemi”) betáplálás feszültségét érzékelik. Ha a„biztonsági” betápláláson van feszültség, akkor az automatika az automatikus átkapcsolást igény-l´o fogyasztókat ellátó sínszakaszt mindig (függetlenül arról, hogy a másik betápláláson van-e fe-szültség) erre, ha nincs, akkor a feszültség alatt maradt betáplálás feszültségére kapcsolja rá.

4.5.2. Az automatika feszültségérzékel´o elemeit úgy kell beállítani, hogy azok csak a névleges feszült-ség 80%-ára húzzanak meg, de ne engedjenek el mindaddig, amig a feszültség nem csökken anévleges érték 70%-a alá.

Megjegyzés:Ezek az indítóelemek nem érzékelik azt, hogy hálózati vagy generátorfeszültségre kapcsolnak át; ezért a generátor ter-helhet´oségét a 80%-os érték elérését´ol számított, de hosszabb idej´u késleltetéssel várják meg (lásd még a 4.1.2.2. sza-kasz megjegyzését).

4.5.3. A automatika késleltetése 1,5-3 s között legyen beállítható.

Megjegyzés:Ez a relé kiválasztására vonatkozik, a tényleges beállítást a helyi viszonyok alapján kell eldönteni.

4.5.4. Az automatika m´uködésér´ol és/vagy állásáról távjelzést nem kell adni, de a helyszínen egyértel-m´uen meg lehessen állapítani, hogy melyik betáplálásról vannak az automatikus átkapcsolástigényl´o fogyasztók ellátva.

MSZ 2040:1995

19

5. Az érintésvédelem kialakítása

5.1. Általános el´oírások

5.1.1. Egészségügyi intézményekben az áramszolgáltatói közcélú hálózatokkal fémesen összefügg´okisfeszültség´u fogyasztói hálózatokon nullázás érintésvédelmi módot (TN-rendszert) kell alkal-mazni.

5.1.2. Mindazon a helyeken, ahol páciensek rendszeresen megfordulhatnak, TN-S rendszert (lásd az1.3.3. szakasz megjegyzéseit) kell kiépíteni.

Megjegyzések:

1. Ez az el´oírás szigorítja az MSZ 172-1 vezetékes érintésvédelmi módokra vonatkozó el´oírásait.

2. Ez az el´oírás azt jelenti, hogy az üzemi áramokat is vezet´o nullavezet´ot (N-vezet´o) szét kell választani a véd´oveze-t´ot´ol (PE-vezet´o), azaz az MSZ 172-1 szerinti PEN-vezet´o alkalmazása páciensforgalmú helyeken, így elektromedikaihálózatokon is tilos.

3. Páciensforgalmú és gyógyászati helyiségekt´ol távol (másik folyosón, másik szinten, másik épületben) a nullázás érin-tésvédelmi mód és a vezetékes érintésvédelem kialakítására – beleértve az EPH-t is – nincs az MSZ 172-1 el´oírásaintúlmen´o el´oírás.

5.1.2.1. A véd´ovezet´ot (PE-vezet´o) az épület f´oelosztójában kell a nullavezet´or´ol leágaztatni és földelni,a nullavezet´o és a véd´ovezet´o összekötése a hálózat többi pontján tilos.

5.1.2.2. A véd´ovezet´ot együtt kell vezetni (azonos véd´ocs´oben, azonos többer´u kábelben, illetve vezeték-ben) a fázisvezet´okkel, keresztmetszete legalább azonos legyen a fázisvezet´okével.

5.1.3. Az elektromedikai hálózat céljára TN-S- és/vagy IT-rendszerben szabad létesíteni, azonban ki-emelt gyógyászati helyiségekben (lásd az 5.4. szakaszt), a röntgenhálózat és a nagyteljesítmé-ny´u vagy háromfázisú lézerkészülékek táplálása kivételével, kizárólag IT-rendszert szabad létesí-teni.

5.1.4. Az EPH-hálózatot az MSZ 172-1 el´oírásai szerint kell létesíteni és a központi EPH-csomópontotaz épület f´oelosztójában kell a központi földel´okapoccsal, illetve a központi földel´osínnel összeköt-ni.

Ezen túlmen´oen kiemelt gyógyászati helyiségekben potenciálkiegyenlít´o rendszert (lásd az 5.4.4.szakaszt), a kezel´o és vizsgálóhelyiségekben az MSZ 172-1 szerinti helyi potenciálkiegyenlítést(lásd az 5.5. szakaszt) kell megvalósítani.

5.1.5. A csatlakozóaljzatok érintésvédelmi célú kikapcsolására általában kismegszakítókat kell alkal-mazni.

5.1.5.1. Az 1 kW vagy annál kisebb teljesítmény´u fogyasztók ellátására szolgáló elektromedikai hálózatcsatlakozóaljzat-csoportjait (áramköreit) 6 A névleges áramer´osség´u kismegszakítóval kell véde-ni, és ezt közvetlenül az aljzat mellé kell felszerelni.

5.1.5.2. Az 1 kW vagy annál nagyobb, vagy el´ore meg nem határozott teljesítmény´u fogyasztók ellátásáraszolgáló csatlakozóaljzatok túláramvédelmét 10 A vagy 15 A névleges áramer´osség´u kismegsza-kítók alkalmazásával kell megoldani. Ezeket közvetlenül a csatlakozóaljzatok mellé vagy az áram-kört indító elosztóba kell felszerelni.

5.1.5.3. A 16 A-nél nagyobb névleges áramer´osség´u csatlakozóaljzatok érintésvédelmi kikapcsolásátvagy megfelel´o névleges áramer´osség´u kismegszakítóval, vagy áram-véd´okapcsolóval kell meg-oldani. Áram-véd´okapcsoló alkalmazása esetén nem kötelez´o kismegszakító beépítése.

5.1.5.4. A kismegszakítókkal védett csatlakozóaljzatokat tápláló hálózatok túláramvédelmeként – a zárlat-védelmi kikapcsolás szelektivitása érdekében – csak olvadóbiztosítókat szabad alkalmazni, ésezek névleges áramer´ossége legalább háromszorosa legyen az err´ol táplált legnagyobb névlegesáramer´osség´u kismegszakító névleges áramer´osségének.

MSZ 2040:1995

20

5.2. Különleges érintésvédelmi el´ oírások

5.2.1. Közvetlenül földelt (TN-S rendszer´u) elektromedikai hálózatot kell kiépíteni minden olyan helyen,ahol a villamos áramot csak mint a gyógyászati eszközök segédenergiáját használják fel (pl. vas-tüd´o, m´uveseállomás). Ezeken a helyeken készülékenként külön áram-véd´okapcsolót kell felsze-relni.

5.2.2. Ha valamely, nem gyógyászati helyiségben olyan segédkészülék m´uködik, amelynek rövid idej´ukiesése is súlyos zavarokat okozhat az egészségügyi ellátásban (pl. diagnosztikai célú számító-gép, folyamatos regisztráló), akkor ezek szünetmentes áramellátásán túlmen´oen az üzembizton-ság fokozására az érintésvédelmi módot is egyedileg meg kell fontolni.

5.3. IT-rendszer´u elektromedikai hálózat létesítése

5.3.1. Az IT-rendszer´u hálózatokat olyan elválasztó transzformátorokról (MSZ 9229) kell táplálni, ame-lyek kielégítik a következ´o el´oírásokat:– a legnagyobb megengedett szekunder feszültség 250 V (Három fázis esetén ez a vonali

feszültség határértéke.);– a hálózat legnagyobb megengedett névleges feszültsége 230 V (Három fázis esetén ez a vonali

feszültség határértéke.);– a transzformátorok teljesítménye legalább 1,6 kVA; egyfázisú esetben legfeljebb 4 kVA, három-

fázisú esetben legfeljebb 6,3 kVA legyen.

5.3.2. Ha a transzformátor védettségi fokozata IP20-nál (MSZ IEC 529) kisebb, akkor a legalább ilyenvédettségi fokozatot tokozással kell biztosítani.

Megjegyzés:Tokozás esetén a gyártó szell´ozésre és h´utésre vonatkozó el´oírásait be kell tartani.

5.3.3. A transzformátor primer áramkörének megszakítására mechanikus m´uködtetés´u kapcsolót vagymágneskapcsolót kell alkalmazni. A mágneskapcsoló behúzótekercsének áramköre ne nyomó-gombos kialakítású legyen, az esetleges távm´uködtetést is mechanikus m´uködtetés´u kapcsolóvalkell vezérelni.

5.3.4. A szigetelt rendszer´u hálózatok megfigyelésére állandó szigetelés-ellen´orz´o készüléket kell alkal-mazni, amely méri a hálózat és a föld közötti ellenállást.

Az állandó szigetelésellen´orz´o készülék mér´oköre legfeljebb 25 V feszültség´u legyen. A mér´oá-ram még fémes földzárlat esetén se haladja meg a 2 mA-t, és a mér´okör bels´o ellenállásalegalább 100 kΩ legyen.

Az állandó szigetelés-ellen´orz´o készüléket úgy kell beállítani (illetve megválasztani), hogy az aszigetelési ellenállás 50 kΩ érték alá csökkenésekor hang- és fényjelzést adjon. A hang- ésfényjelzés a n´ovér állandó tartózkodási helyén és/vagy a m´ut´oben jelezze szaggatott jelekkel ahiba tényét. A jelz´okészüléket – általában – úgy kell kialakítani, hogy a hangjelzés lehalkíthatólegyen, de a földzárlat megsz´unése és újra jelentkezése esetén újra teljes hanger´ovel szólaljonmeg.

Megengedett azonban – ett´ol eltér´oen – olyan hangjelzés alkalmazása is, amely a szigetelés50 mΩ-nál kisebb értéke alatt állandóan szól, ha ennek hangereje 50 dB-nél nem nagyobb.

5.3.5. Az állandó szigetelés-ellen´orz´o készüléket ellen´orz´o nyomógombbal kell felszerelni, amely – meg-nyomásának idejére – 50 kΩ ellenállást kapcsol a szigetelt hálózat egyik vezet´oje és a véd´oveze-t´o közé. Ezt a próbagombot a jelzés helyén könnyen kezelhet´o módon kell elhelyezni.

Megjegyzések:

1. Az állandó szigetelés-ellen´orz´o készülék az els´o hiba fellépését jelzi. Jelzés esetén az elkezdett orvosi beavatkozást– változatlanul – be szabad fejezni, de új beavatkozást már csak a hiba elhárítása után szabad kezdeni.

2. Az állandó szigetelés-ellen´orz´o készülék ellenállásmérésen alapul és a szimmetrikus hibákat is észleli, az aszimmet-rikus feszültségeloszlásra vagy ezek összefüggéseire m´uköd´o „földzárlatvédelmek”, továbbá a szivárgóáram kapaci-tív összetev´ojére is érzékeny védelmek nem tartoznak ide.

MSZ 2040:1995

21

5.4. Kiemelt gyógyászati helyiségek

5.4.1. Általános érintésvédelmi kialakítás

5.4.1.1. Kiemelt gyógyászati helyiségekben a páciens kezeléséhez és vizsgálatához használt villamos ké-szülékeket IT-hálózatról kell m´uködtetni és a páciens közelében páciensközpontos potenciálkie-gyenlít´o rendszert kell kiépíteni.

Megjegyzés:A páciensekkel érintkezésbe nem kerülhet´o villamos készülékek táplálását TN-S rendszerr´ol (nullázással) kell megoldani.

5.4.1.1.1. Azokban a szájsebészeti m´ut´okben, amelyekben a páciens kezelésére kizárólag a fogászatiszékr´ol táplált villamos gyógyászati készülékeket alkalmaznak, a szigetelt rendszer kiépítése he-lyett megengedett a fogászati szék áramkörének TN-S rendszerr´ol való táplálása is, kizárólag30 mA érzékenység´u áram-véd´okapcsolón keresztül.

5.4.1.1.2. A pácienssel érintkezésbe kerül´o gyógyászati készülékeket szigetelt rendszerr´ol kell táplálni ab-ban az esetben is, ha azok páciensoldali része a többi berendezés többi áramkörét´ol kett´os vagymeger´osített szigeteléssel el van szigetelve.

Megjegyzések:

1. Ezek az elszigetelt (lebeg´o vagy F-típusú) páciensrészek.

2. A m´ut´olámpához tartozó, de abba be nem épített tápegység közvetlenül ráköthet´o a TN-S rendszer´u hálózatra. Eza megoldás az akkumulátor folyamatos töltése szempontjából el´onyös lehet.

5.4.1.2. Kiemelt gyógyászati helyiségekben az állandó használatra telepített olyan fogyasztókat, amelyeknem érintkezhetnek a pácienssel (pl. sterilizátor, klímaberendezés) rögzített bekötéssel kell ahálózathoz csatlakoztatni.

Megjegyzés:Az MSZ 1600-1 el´oírja, hogy ezek elé leválasztási lehet´oséget (pl. leválasztókapcsolót kell beépíteni).

5.4.1.3. Kiemelt gyógyászati helyiségekben a csak id´oszakosan használt hordozható és áthelyezhet´o,nem gyógyászati készülékek (f´oként takarítóeszközök) csatlakoztatására TN-S rendszer´u hálózat-ról táplált csatlakozóaljzatokat kell kiépíteni.

Megjegyzés:A röntgenberendezések üzemeltetését biztosító csatlakozóaljzatok kiválasztásánál a 2.6.3. szakasz el´oírásait kell betar-tani.

5.4.1.3.1. TN-S rendszer´u hálózati csatlakozóaljzatok a szigetelt rendszerr´ol tápláltaktól legalább 2,5 m-re,a pácienst´ol legalább 5 m távolságra legyenek. Nem vonatkozik ez a távolságmegkötés a közvet-lenül az ajtó mellé (a nyíló rész oldalára) szerelt és els´osorban a takarítóeszközök csatlakoztatá-sára szánt csatlakozóaljzatokra, ha ezek padlótól mért magassága legalább 1,5 m; továbbá aröntgenhálózat csatlakozóaljzataira, ha ezek kivitele nem teszi lehet´ové a téves dugaszolást.

5.4.1.3.2. A különböz´o rendszerekr´ol táplált csatlakozóaljzatok eltér´o kialakításúak legyenek és tegyék lehe-tetlenné a másik rendszerr´ol táplálandó készülék ide való csatlakoztatását, de legalább rend-szerenként egymástól eltér´o szín´uek legyenek.

Megjegyzés:A színek megválasztására nincs el´oírás, de helyiségeként feltétlenül és intézményenként lehet´oleg azonos színt célszer´uválasztani az azonos célú hálózatok csatlakozóaljzatainak a jelölésére (lásd a 2.2.5.2. szakaszt).

5.4.1.3.3. A 10 A-nél nem nagyobb névleges áramer´osség´u áramkörök túláramvédelmét kismegszakítóvalkell megoldani.

5.4.1.3.4. A 10 A-nél nagyobb névleges áramer´osség´u áramkörök érintésvédelmére áram-véd´okapcsolótkell felszerelni.

Ennek névleges érzékenysége 63 A névleges áramer´osségig 30 mA, e fölött 100-300 mA legyen.

Megjegyzés:Áram-véd´okapcsoló alkalmazása 10 A-nél kisebb névleges áramer´osség´u áramkörökben is megengedett, de ezekbennem kötelez´o.

MSZ 2040:1995

22

5.4.1.4. A TN-S-rendszer´u és az IT-rendszer´u hálózatok túláram- és érintésvédelmét olyan mértékben kellegymástól függetleníteni, hogy a két rendszernek ne legyen közös kismegszakítója és/vagy közösáram-véd´okapcsolója.

Megjegyzés:Mivel a szigetelt rendszer táptranszformátora is a TN-S-rendszer´u hálózatról van táplálva, ez az el´oírás azt jelenti, hogya rendszernek abban a részében, amely ilyen transzformátort is és más fogyasztót is táplál, nem lehet sem kismegsza-kító, sem áram-véd´okapcsoló. Ezzel kell megakadályozni, hogy a TN-S hálózatban lév´o valamely fogyasztó meghibáso-dása lekapcsolja az IT hálózatot is.

5.4.2. Kiemelt gyógyászati helyiségek IT-rendszer´ u hálózatai

Megjegyzések:

1. E szigetelt rendszer´u hálózatok célja els´osorban az, hogy egy esetleges testzárlat esetén a (m´utéti) beavatkozástne kelljen megszakítani; másodsorban az, hogy még az önm´uköd´o kikapcsolást kiváltó kett´os hiba árama se okoz-hasson a kikapcsolás bekövetkeztének rövid id´otartama alatt sem a véd´ovezet´on a (különlegesen veszélyeztetettállapotban lév´o) páciens életét veszélyeztet´o feszültségesést.

2. A szigetelt rendszer´u hálózatok kialakításának általános szabályait a 5.3. szakasz tartalmazza, itt csak a kiemelt gyó-gyászati helyiségek ezzel kapcsolatos többletel´oírásai szerepelnek.

5.4.2.1. A szigetelt rendszer´u hálózatot általában m´ut´onként, illetve helyiségenként külön kell kialakítani,amelyre azonban a m´ut´ohöz tartozó kiszolgáló helyiségek (pl. a m´utéti el´okészít´o) elektromedikaihálózata is ráköthet´o. Ha egy m´ut´ocsoporthoz közös kiszolgálóhelyiség tartozik, akkor ennekelektromedikai hálózatát az általa kiszolgált valamelyik m´ut´o szigetelt hálózatára kell kötni.

Ambuláns m´ut´ok, továbbá egyéb kiemelt gyógyászati helyiségek esetén két vagy három ilyenhelyiség (és a hozzájuk tartozó kiszolgálóhelyiségek) részére közös szigetelt rendszer´u hálózatkialakítása is megengedett.

5.4.2.2. Amennyiben egy nagyobb helyiségben több páciens kezelése vagy vizsgálata céljából több,nagyobb villamos teljesítmény´u elektromedikai készülék üzemel (pl. intenzív kórteremben) a helyi-ségen belül több, egymástól galvanikusan független szigetelt rendszer´u hálózat is kialakítható akövetkez´o megkötésekkel:

– a kezelés vagy vizsgálat alatt álló ugyanazon páciensre csatlakozó valamennyi elektromedikaikészüléknek galvanikusan ugyanarra a szigetelt rendszer´u hálózatra kell csatlakoznia;

– a galvanikusan egymástól független, szigetelt rendszer´u hálózatok határvonalát a helyiségenbelül felt´un´oen jelölni kell, kivéve, ha az elhelyezési körülményekb´ol az egyértelm´u.

Megjegyzés:Ilyen lehet: épületszerkezeti eltérés, falra festett vonal, térelválasztó függöny.

5.4.2.3. A gyógyászati elválasztó transzformátort a helyiségen kívül, rögzítetten felszerelten, könnyen hoz-záférhet´oen és állandó jelleg´uen kell létesíteni.

5.4.2.4. A gyógyászati elválasztó transzformátorokat a primer oldalon csak zárlat ellen kell védeni, e vé-delmet a szekunder oldali védelmekkel szelektíven kell összehangolni. Egysarkú védelem eseténezt a fázisvezet´obe kell beépíteni a transzformátor teljesítményének figyelembevételével.

Megjegyzés:A szelektivitási követelményeket általában csak olvadóbiztosítóval lehet megoldani.

5.4.2.5. A gyógyászati elválasztó transzformátor szekunder (szigetelt rendszer´u) áramköreinek a védel-mét általában 6 A, indokolt esetben 10 A névleges áramer´osség´u kismegszakítókkal kell megolda-ni. Az egyfázisú áramkörökben két, a háromfázisúakban három, egymással mechanikusan össze-kapcsolt kismegszakítót kell felszerelni. Nem vonatkozik az el´oírás a 16 A-nál nagyobb névlegesáramú csatlakozóaljzatokra.

5.4.2.6. A kismegszakítókat úgy kell beépíteni, hogy hiba esetén a villamos szempontból szakképzetlenegészségügyi személyzet is hozzáférjen és veszély nélkül kezelhesse.

Megjegyzés:Az 5.1.5. szakasz el´oírása itt is érvényes.

MSZ 2040:1995

23

5.4.2.7. A szigetelt rendszerr´ol táplált csatlakozóaljzatokat csoportosan, táblára szerelve kell telepíteni. Atáblák számát a gyógyító tevékenység akadálytalan lebonyolításához szükséges legkevesebbrekell választani, de az egy csoporton belüli csatlakozóaljzatok és táblák száma nincs korlátozva.Megjegyzések:

1. Ezt az ott egyidej´uen alkalmazásra kerülhet´o gyógyászati készülékek lehetséges legnagyobb számából kiindulva kellmeghatározni az orvostechnológiai terv alapján.

2. Célszer´u arra törekedni, hogy valamennyi ilyen csatlakozóaljzat egyetlen közös elhelyezési csoportban legyen fel-szerelve, de ha ez egyes esetekben nehezítené az itt alkalmazható gyógyászati eszközök kényelmes alkalmazását,akkor a gyógyászati tevékenység szempontjainak kielégítése az els´odleges.

5.4.2.8. Angiográfiás és szívkatéterez´o készülékeknél a kiegészít´o készülékek csatlakoztatására szolgáló230 V-os szigetelt rendszer´u hálózat csatlakozóaljzatait az angiográfiás, illetve kifejezetten katéte-rasztal esetén 2,5 m sugarú körön belül kell elhelyezni és a katéterasztal alatt kell a potenciálkie-gyenlít´o vezet´ot a röntgenberendezés véd´ovezet´ojéhez csatlakoztatni.

5.4.3. A véd´ovezet´o csomópont kialakítása

5.4.3.1. A véd´ovezet´ok páciensenként egyetlen csomópontból induljanak ki. Ez a csomópont a páciens-hez – mind térbelileg, mind villamos vezet´oi szempontból – minél közelebb és mindenképpen apácienssel azonos helyiségben legyen.Megjegyzés:E csomópont helyéül legcélszer´ubb az 5.4.2.6. szakasz szerinti áramköri kismegszakítók tábláját választani. Ebben azesetben ugyanis a véd´ovezet´o teljes hosszában az áramköri vezet´okkel együtt (azokkal azonos többer´u vezeték egyikereként vagy azokkal azonos véd´ocs´oben) vezethet´o. Amennyiben ez mennyezeti statívra van szerelve, akkor apáciensközpont vagy ebben, vagy az ezt tápláló leágazásnál alakítható ki legcélszer´ubben.

A pácienshez tartozó potenciálkiegyenlít´o rendszer páciensközpontja – ha ilyen van, és az elren-dezési körülmények folytán a véd´ovezet´ok csomópontjától elkülönítve kerül kialakításra – és ecsomópont között legfeljebb 0,05 Ω ellenállású és legalább 4 mm2 keresztmetszet´u réz összköt´ovezetéket kell kiépíteni.

5.4.3.2. Amennyiben egy nagyobb helyiségben több páciens kezelésére és/vagy vizsgálatára szolgáló ke-zel´ohely (pl. intenzív ágy) van, akkor minden ilyen kezel´ohely közelében külön-külön véd´ovezet´o-csomópontokat kell kialakítani, a saját tápláló áramkörével együtt vezetett véd´ovezet´o felhaszná-lásával.

A szomszédos kezel´ohelyek véd´ovezet´o-csomópontjait legfeljebb 0,05 Ω ellenállású és legalább4 mm2 keresztmetszet´u réz összeköt´o vezetékkel össze kell kötni.

5.4.3.3. A véd´ovezet´o csomópontból sugarasan kiinduló véd´ovezet´oket úgy kell vezetni, hogy azok a he-lyiségen kívül keletkez´o esetleges testzárlatok áramának a vezetésében ne vehessenek részt.Megjegyzés:Ennek megfelel´oen a szigetelt rendszer véd´ovezet´oi csak a véd´ovezet´o-csomóponton keresztül érintkezhetnek fémesena közvetlenül földelt (TN-rendszer´u) hálózatok véd´ovezet´oivel és a potenciálkiegyenlít´o rendszer vezet´oivel.

5.4.3.4. A sugaras véd´ovezet´ok ellenállása a véd´ovezet´o-csomópont és a csatlakozási végpont között0,1 Ω-nál ne legyen nagyobb.

5.4.4. Potenciálkiegyenlít´ o rendszer

A kiemelt gyógyászati helyiségekben lév´o idegen fémszerkezetek (olyan nem villamos szerkeze-tek, amelyek kívülr´ol idegen potenciált kaphatnak, pl. f´ut´otest, gázcs´o) egyenpotenciáljának kiala-kítására páciensközpontos potenciálkiegyenlít´o rendszert kell kiépíteni.

5.4.4.1. A páciensközpontot úgy kell elhelyezni, hogy az térbelileg minél közelebb legyen a pácienshez, il-letve a páciens kezelését közvetlenül ellátó egészségügyi személyzet mozgásteréhez. Villamosantegye lehet´ové, hogy az e rendszerbe bekötend´o legmesszebben lév´o tárgyhoz men´o összeköt´ovezet´o se legyen 0,1 Ω-nál nagyobb ellenállású, és a páciens kezelését szolgáló szigetelt rend-szer véd´ovezet´o-csomópontjának (5.4.3.1. szakasz) közvetlen közelében legyen.

5.4.4.2. A potenciálkiegyenlít´o rendszer páciensközpontos csomópontját az ugyanezen páciens kezelésétszolgáló szigetelt rendszer véd´ovezet´o csomópontjával lehet´oleg egyesíteni kell. Abban az eset-

MSZ 2040:1995

24

ben, ha ezek mégis különállóak, akkor köztük az 5.4.3.1. szakasz szerinti összeköt´o vezetéketkell kiépíteni.

Megjegyzés:A két páciensközpont egyesítése biztonsági szempontból mindig célszer´u, de a kivitelezés technológiai nehézségei (avéd´ovezet´o-csomópont a villamos elosztás helyén adódik, s lehetséges, hogy az egyenpotenciálra hozandó nem villamosszerkezetek potenciálkiegyenlít´o vezetékeinek ugyanide vezetése nehézségbe ütköznék) indokolhatják a külön elhelye-zést.

5.4.4.3. Ha az 5.4.3.2. szakasz szerinti külön-külön véd´ovezet´o-csomópontot alakítanak ki több pácienski-szolgáló hálózaton, akkor megengedett ezek részére közös potenciálkiegyenlít´o-csomópont kiala-kítása is, de megengedett a páciensenként külön-külön csomópont kiépítése is.

Megjegyzés:Ez ismét nem elvi, hanem a kiviteli technológiai megfontolások alapján lehet célszer´u.

5.4.4.4. A potenciálkiegyenlít´o vezetékeit mindig a páciensközpontban elhelyezett potenciálkiegyenlít´ocsomópontból kiindulva kell kiépíteni. A potenciálkiegyenlít´o csomópont lehet gyüjt´osínes vagyegyéb kialakítású, de a kialakításnak lehet´ové kell tennie az egyes potenciálkiegyenlít´o vezetékekszerszámmal történ´o bontását.

5.4.4.5. A potenciálkiegyenlít´o rendszerbe be kell kötni minden olyan – villamos testnek nem min´osül´o –idegen fémszerkezetet, amelynek valamely érinthet´o fémrésze 2,5 m-nél közelebb van a páciens-hez, de csak abban az esetben, ha ez a fémszerkezet kiterjedése folytán más helyr´ol ide potenci-ált tud közvetíteni (pl. cs´ovezetékek, épületvasalások, árnyékolások). Nem kell a potenciálkie-gyenlít´o rendszerbe bekötni azokat a fémszerkezeteket, amelyek kis kiterjedésük folytán nem tud-nak máshonnan potenciált idevezetni (pl. fémb´ol készült m´uszerszekrények, vasajtók, gumikerek´uágyak), s nem szabad a potenciálkiegyenlít´o rendszerbe bekötni azokat a fémszerkezeteket, ame-lyek véd´ovezet´ovel ellátott villamos testekkel merev, fémes kapcsolatban vannak.

Megjegyzés:Az egyes fémszerkezetek bekötése vagy a bekötés elhagyása gyakran csak egyedi megfontolások alapján dönthet´o el(pl. egy fémb´ol készült ablakkeret, ha egyedülálló, akkor nem kell bekötni, ha „szalagablak”, akkor be kell kötni, s ha erreegy véd´ovezet´os ablaknyitó motor van fémes kapcsolattal felszerelve, akkor tilos bekötni).

5.4.4.6. A potenciálkiegyenlít´o rendszer sugaras kialakítású legyen, azaz a potenciálkiegyenlít´o vezetéke-ken keresztül ne keletkezzen hurok a helyiségen belül, még az e hálózatokkal összekötött fém-szerkezetek villamos vezet´oképességének figyelembevételével sem.

Nem szükséges minden bekötend´o tárgytól külön vezetéket indítani a csomópont felé, megenge-dett a sugaras vezetékekr´ol készített „T” leágazással bekötni azokat.

Megjegyzés:Például, ha a kiemelt gyógyászati helyiségben több f´ut´otest van, s ezeket a helyiségen belül vezetett g´ozcs´o köti össze,akkor elegend´o csak az egyiket bekötni; ha a f´ut´otestek nincsenek a helyiségen belül f´utési cs´ovezetékkel összekötve,akkor mindegyiket be kell kötni. Ezt csak páciensközpontból kiinduló „egyetlen sugárra” való felf´uzéssel szabad megol-dani, mert különben a két különböz´o sugár és a helyiségen kívüli cs´ovezeték összekötése már hurkot képezne, ami ahelyiségen kívül keletkez´o testzárlatoknak e vezetéken keresztül történ´o záródását, s ennek következtében számottev´ofeszültségesést (feszültségemelkedést) jelenthetne.

5.4.4.7. A potenciálkiegyenlít´o rendszer legalább 4 mm2 keresztmetszet´u rézvezet´okb´ol álljon, amelyek –a fert´otleníthet´oség követelményeit kielégítve – vezethet´ok falon kívül vagy falba süllyesztetve, denem haladhatnak a villamos vezetékekkel közös cs´oben vagy közös csatornában.

5.5. Kezel´o-és vizsgálóhelyiségek

5.5.1. A kezel´o- és vizsgálóhelyiségekben bármely, az MSZ 172-1 szerinti érintésvédelmi mód alkalmaz-ható, de minden ilyen helyiségben ki kell építeni a TN-S rendszert és véd´ovezet´o-hálózatot (mégabban az esetben is, ha minden itt alkalmazott villamos szerkezet véd´ovezet´o nélküli érintésvé-delmi móddal van ellátva).

Megjegyzés:Indokolt esetben, egyedi megfontolás alapján valamely itt alkalmazott villamos gyógyászati készülék szigetelt rendszerr´olis táplálható.

MSZ 2040:1995

25

5.5.2. A 10 A-nél nagyobb névleges áramer´osség´u elektromedikai, valamint a más célú, de csatlakozó-aljzatot is ellátó áramkörök érintésvédelmi kikapcsolását áram-véd´okapcsolóval kell megoldani.Ennek névleges érzékenysége 63 A névleges áramer´osségig 30 mA, e fölött 100...300 mA le-gyen.Megjegyzés:Áram-véd´okapcsoló alkalmazása 10 A és annál kisebb névleges áramer´osség´u áramkörökben is megengedett, de ezek-ben nem kötelez´o.

5.5.3. A kezel´o- és vizsgálóhelyiségekben az MSZ 172-1 szerinti helyi egyenpotenciálú összekötéstkell kiépíteni; ebbe be kell kötni minden, a páciens kezelési, illetve vizsgálati helyét´ol 2,5 m-nélnem nagyobb távolságra lév´o, érinthet´o olyan fémszerkezetet, amely – nagy kiterjedése következ-t´oben – máshonnan potenciált tud ide vezetni (pl. cs´ovezetékek, épületvasalások, árnyékolások).Nem kell az egyenpotenciálú összekötésbe bekötni azokat a fémszerkezeteket, amelyek – kis ki-terjedésük folytán nem tudnak máshonnan idegen potenciált behozni (pl. fémb´ol készült m´uszer-szekrények, vasajtók stb.), továbbá azokat a fémszerkezeteket, amelyek véd´ovezet´ovel ellátottvillamos testekkel merev, fémes kapcsolatban vannak, valamint azokat, amelyek érinthet´oségétszigetel´oanyagból készült burkolatokkal, véd´orácsokkal vagy más módon úgy korlátozták, hogyaz érinthet´o felület legfeljebb 50×50 mm-es lehet.Megjegyzés:A helyi egyenpotenciálú összekötés szabályait az MSZ 172-1 írja el´o (általában a helyiségen belüli összekötés ezeketkielégíti), erre nem vonatkoznak a potenciálkiegyenlít´o rendszer 5.4.4.4. szakasz szerinti, szigorúbb el´oírásai (páciens-központos csomópont, sugaras kialakítás, keresztmetszet stb.)

6. Védelem elektromágneses zavarok ellen

6.1. Az e szabvány hatálya alá tartozó helyeken vagy árnyékolással és zavarsz´uréssel, vagy megfele-l´o véd´otávolságok betartásával kell a zavarérzékeny készülékeket megvédeni a hibás vagy meg-bízhatatlan m´uködést kiváltható elektromágneseses zavarás ellen.Megjegyzések:

1. A zavarforrások rádiózavarokat is okozhatnak, az ezek elnyomására szolgáló intézkedéseket azonban nem e szab-vány, hanem a postai el´oírások tartalmazzák.

2. Az elektromágneses terek élettani veszélyeket is okozhatnak, ezek ellen megfelel´o véd´oruházattal és nagyfrekven-ciás elnyel´ok alkalmazásával kell védekezni, ezek alkalmazása azonban nem tárgya e szabványnak (a nagyfrekven-ciás elektromágneses terek élettanilag megengedett határértékeit az MSZ 16260 adja meg, de az ott megadott ér-tékek elektromedikai készülékek esetén a kezelend´o páciensre nem vonatkoznak).

6.2. Zavarforrásnak kell tekinteni

– minden nagyfrekvenciás áramot üzemszer´uen el´oállító gyógyászati készüléket (pl. sebészetivágót, rövidhullámú, deciméteres vagy mikrohullámú terápiás készüléket),

– minden üzemszer´uen szikrázó er´osáramú készüléket (pl. kommutátoros motort, rendszeresen6 A-nél nagyobb áramot vagy számottev´o induktivitású, illetve kapacitású áramköröket megsza-kító kapcsolókat, kontaktorokat), a nagy szórt mágneses mez´ot el´oállító er´osáramú készülékeket(pl. fojtótekercset, transzformátort),

– valamint azokat a vezetékrendszereket, amelyekben az oda- és visszavezetés vezet´oi egymástól1cm-nél nagyobb távolságra vannak elhelyezve (pl. sínek és szabadvezetékek) vagy, amelyekrendszeresen lökésszer´u áramokat vezetnek (pl. amelyek röntgenberendezéseket, felvonómo-torokat táplálnak).

Megjegyzés:A legtöbb, félvezet´oeszközöket tartalmazó kisteljesítmény´u készülék (pl. számítógép, személyhívó, TV-készülék) is za-varforrás (annak ellenére, hogy ugyanakkor zavarérzékeny is), ezek zavarai elleni védelemül azonban általában elegen-d´o a beépített zavarsz´ur´o és 1-2 m-es véd´otávolság alkalmazása.

6.2.1. A nagyfrekvenciás áramot üzemszer´uen el´oállító gyógyászati készülékek által keltett kisugárzottelektromágneses zavarok elleni védekezést általában a helyiség falában (falán) elhelyezett ár-nyékolással, helyiségen belül pedig a zavarforrás és a zavarérzékeny készülékek közötti megfele-l´o véd´otávolság betartásával kell megvalósítani.

A hálózati tápvezetéken kiadott zavarfeszültség (vezetett elektromágneses zavar) megakadályo-zására szolgáló zavarsz´urés beépítése a készülékgyártó feladata.

MSZ 2040:1995

26

Megjegyzések:

1. A szakasz szövegében az „általában” szó arra utal, hogy egyedi tervezés alapján más intézkedésekkel (pl. igen nagytávolság tartása, a készülékek megfelel´o irányítása, az életvédelmi elnyel´ok zavarvédelem céljára is történ´o mérete-zése és kialakítása) is el lehet érni a megfelel´o zavarvédelmet; e megoldások tehát nem tekinthet´ok szab-ványellenesnek, de egyedi méretezést, illetve egyedi ellen´orz´o méréseket igényelnek.

2. A zavarmentesítés céljára elegend´o véd´otávolságok nagysága annyira függ a zavarforrás és a zavarérzékeny készü-lék adataitól, hogy ezekre a szabványban még tájékoztató érték sem adható.

6.2.2. Az üzemszer´uen szikrázó er´osáramú gyártmányok által keltett kisugárzott zavarok elleni védelem-re legalkalmasabb a szikrázó részek zárt, vagy legalább IP44 védetségi fokozatot nyújtó fémház-zal való burkolása, szükség lehet azonban a vezetett zavarok elleni védelemnél hálózati zavar-sz´ur´ok alkalmazására is. Hálózati zavarsz´ur´oként rádiózavarsz´ur´o egységeket kell alkalmazni. Afémházzal való burkolás helyett véd´otávolság alkalmazása is megengedett.Megjegyzés:A véd´otávolság nagyságára nincs el´oírás, de a szükséges érték mindenképpen több méter.

6.2.3. A nagy szórt mágneses mezej´u er´osáramú készülékek, valamint a vezetékrendszerek által keltettkisugárzott zavarok elleni védelemre zárt fémházba (vezetékek esetén gázcs´obe) helyezés vagymegfelel´o véd´otávolság betartása célszer´u. A véd´otávolság értéke általában legalább a következ´olegyen:

fénycs´ofojtóknál 1 m

1 kW-nál nagyobb névleges teljesítmény´u generátoroknál 6 m

10 kW-nál nagyobb névleges teljesítmény´u generátoroknál 9 m

1-10 kVA névleges teljesítmény´u transzformátoroknál 6 m

10 kVA-nál nagyobb névleges teljesítmény´u transzformátoroknál 9 m

vezetékrendszereknél

ha a névleges keresztmetszet 10-70 mm2 3 m

ha a névleges keresztmetszet 95-185 mm2 6 m

ha a névleges keresztmetszet nagyobb, mint 185 mm2 9 m

de mindegyik esetben legalább a rendszer vezet´oi egymásközti távolságának százszorosa.Megjegyzés:A szakasz szövegében az „általában” szó arra utal, hogy egyedi méretezés és/vagy mérés alapján ennél lényegesenkisebb távolságok is megfelelhetnek, s ez esetben nem tekinthet´ok szabványellenesnek (különösen vonatkozik ez a fe-szültségesés követelményeinek megfelel´oen megválasztott, a terhelhet´oség alapján túlméretezettnek tekinthet´o, kister-helés´u vezetékek esetén szükséges méretekre).

6.3. Zavarérzékeny készüléknek tekinthet´o minden villamos elven m´uköd´o diagnosztikai készülék, to-vábbá minden mikroelektronikai elemet tartalmazó villamos készülék (pl. számítógép, képerny´o,elektronikus vezérl´o- és szabályozórendszer). Ezeknek a vezetett elektromágneses zavarok általkeltett zavarás elleni védelmét minden esetben hálózati zavarsz´uréssel és szükség esetén a kisu-gárzott elektromágneses zavarok ellen véd´otávolság megtartásával kell biztosítani.

6.3.2. Ha a zavarérzékeny készülék transzformátorral csatlakozik a táphálózathoz, szükséges lehet ecélra olyan transzformátor alkalmazása, amelynek primer és szekunder tekercse közé „árnyékoló-tekercs” van beépítve.Megjegyzés:Ennek szükségességére általában a zavarérzékeny készülék gyártója annak használati útmutatójában utal.

6.3.3. Ha a zavarérzékeny készülék árnyékolt helyiségben (helyen) van, akkor az árnyékolás sarkaitól(fal-fal, fal-mennyezet és fal-padlósík) legalább 0,5 m távolságban legyen elhelyezve.

6.3.4. Ha a zavarérzékeny készülék árnyékolással van elválasztva a zavarforrás(ok)tól, akkor maga azavarérzékeny készülék, továbbá ennek jelátvitele (adatátvitele) és tápvezetékei az árnyékolás(lemez vagy háló) nyílásaitól legalább a nyílás legnagyobb méretének (lyukátmér´o, négyszögátló)ötszörös távolságára legyenek.

MSZ 2040:1995

27

6.3.5. A zavarérzékeny készülékek jel-, illetve adatátviteli vezetékei céljára zavarvédett vezetékfajtákat(pl. koaxiális kábelt, sodrott érpárt, szimmetrikus vagy árnyékolt vezetéket) kell alkalmazni. Egyáramkört a fémesen összefügg´o vezetékrendszernek csak egyetlen pontján szabad földelni.

Megjegyzés:Ha egy több készüléket összeköt´o jelátviteli vezetéket szerkezeti okokból – mindkét végén földelni kell, akkor a vezetékfémes összefüggését meg kell szakítani és induktív vagy kapacitív csatolást kell alkalmazni.

6.4. Az árnyékolás készíthet´o fémlemezb´ol vagy fémhálóból. Anyagául el´onyösebb a vas, de megen-gedett réz vagy bármely más – a korróziónak az adott helyen ellenálló – fém alkalmazása is.

6.4.1. Az árnyékolólemezt, illetve az árnyékolóhálót alkotó huzalok vastagságát a mechanikai és korrózi-ós szempontok alapján kell megválasztani, de a lemez esetén 0,3 mm-nél, huzal esetén 1 mm-nélne legyen vékonyabb.

6.4.2. Az árnyékolólemezen készített nyílások, illetve az árnyékolóháló szemnagysága (lyukátmér´o, illet-ve négyszögátló) általában ne legyen nagyobb, mint a zavaróhullám hullámhosszának egytizede.

Megjegyzések:

1. Konkrét adat hiányában a következ´ok szolgálhatnak tájékoztatásul:

Készülékfajta: Frekvencia Hullámhossz MHz m

Sebészeti vágó 1 - 7 40 - 300

Terápia: rövidhullámú 27 - 30 10

Terápia: deciméteres 300 - 450 0,66 - 1915 0,3

Terápia: mikrohullámú 2500 - 3000 0,1

2. A szakasz szövegében az „általában” szó arra utal, hogy egyedi méretezés és/vagy mérés alapján ennél nagyobbnyílások is megfelelhetnek, s ez esetben nem tekinthet´ok szabványellenesnek.

6.4.3. Az árnyékolólemezt, illetve árnyékolóhálót össze kell kötni az árnyékoláson belül kialakított poten-ciálkiegyenlít´o sínnel és ha ez nem jelentene megfelel´o földelést, akkor a küls´o érintésvédelmi föl-deléssel. E beköt´ovezetékek rövidek és sugarasak legyenek (rajtuk idegen áramok ne haladhas-sanak) és ne keresztezzék (még néhány cm-es szakaszon sem) az árnyékolást.

6.4.4. Zavarvédelmi – de nem érintésvédelmi – szempontból esetenként indokolt lehet a fémágyak, fém-vizsgálóasztalok, -székek földelése, illetve bekötése az EPH-ba.

7. T´uz- és robbanásveszély elleni védelem

7.1. A nem gyógyászati célú helyiségeket és szabadtereket az MSZ1600-as sorozat vonatkozó el´oírá-sai szerint kell létesíteni.

7.2. A különböz´o rendeltetés´u gyógyászati helyiségekben vizsgálatok és kezelések alkalmával fel-használásra kerülhetnek olyan t´uz- és robbanásveszélyes anyagok, amelyek a leveg´ovel, oxigén-nel vagy nitrogénoxidullal alkotott elegye lobbanás-, illetve robbanásveszélyes.

Ezeket a helyiségeket a villamos berendezés létesítése szempontjából nem kell t´uz- és robbanás-veszélyesnek tekinteni, ha teljesülnek a 7.2.1.-7.2.5. szakaszok feltételei.

7.2.1. A különféle rendeltetés´u gyógyászati helyiségekben robbanás- és t´uzveszélyes anyagokat tárolnitilos.

Ezekben a helyiségekben a különféle anyagokból az el´oírásnak megfelel´o tárolási módon, általá-ban három páciens ellátására elegend´o anyagot szabad tárolni, de az ilyen anyagok összmennyi-sége ne haladja meg az 1 litert.

Azokban a helyiségekben, ahol rendeltetésszer´uen páciensellátás nem folyik, ott 20 páciensellátására elegend´o mennyiség´u folyadékot, összmennyiségben legfeljebb 5 l-t szabad tárolni.

MSZ 2040:1995

28

7.2.2. Azokban a helyiségekben, ahol rendszeresen használják a t´uz- és robbanásveszélyes anyagokat,hatékony szell ´oztetéssel gondoskodni kell arról, hogy a gyúlékony koncentráció ne tudjon kiala-kulni. A szell ´oztet´orendszer kialakítására és hatékonyságára vonatkozó el´oírásokat az MSZ-03-190 szabvány adja meg, valamint az Országos T´uzvédelmi Szabályzat írja el´o.

7.2.3. Azokban a helyiségekben, ahol el´ore meg nem határozott összetétel´u altatógázzal végeznek alta-tást, az altatott pácienset tartó m´ut´oasztal alatti teret veszélyes környezetnek kell tekinteni. E terü-leten belül csak legalább IP44 védettségi fokozatú üzemszer´uen nem szikrázó (pl. teljesen zártaszinkron motort), vagy robbanásbiztos kivitel´u, vagy gyújtószikramentes áramkörre kapcsolt vil-lamos szerkezetet szabad alkalmazni. Nyomásálló tokozás esetén ez legalább Rb II. robbanásiosztálynak feleljen meg.

Megjegyzés:Ha az altatógáz összetétele a tervezéskor pontosan ismert, akkor e helyett megengedett ennek adatai alapján azMSZ 1600-8 szerint meghatározni a szükséges biztonsági intézkedéseket.

7.2.4. Azokban a helyiségekben, amelyekben altatógázzal altatást végeznek, a padlóburkolatot elekt-rosztatikusan nem tölt´od´o anyagból kell készíteni. E célra megfelelnek a hagyományos (m´uk´ostb.) anyagok, valamint az antisztatikusnak min´osített m´uanyagburkolatok. A burkolat ebb´ol aszempontból akkor megfelel´o, ha a levezetési ellenállása (az MSZ 16041-2 szerint mérve) 25 MΩ-nál nem nagyobb.

Megjegyzés:Ezeket a követelményeket a burkolatnak teljes élettartama alatt teljesítenie kell, ezért nem vehet´o figyelembe a levezetésiellenállás meghatározásánál a felületi kezelés (pl. antisztatikus folyadékkal való lemosás); m´uanyagok esetén ki kell kérnia gyártónak az érték tartósságára vonatkozó nyilatkozatát (a m´uanyagok levezetési ellenállása az öregedési folyamathatására általában növekszik).

7.2.5. Azokban a helyiségekben, ahol altatógázzal végeznek altatást, a kapcsolók, csatlakozóaljzatok ésegyéb üzemszer´uen szikrázó villamos szerkezetek elhelyezésével és/vagy az altatógáz irányítá-sával, vagy közbens´o terel´ogát alkalmazásával kell elérni azt, hogy a különböz´o orvosi gázok (pl.altatógáz, oxigén) még tömítetlenség vagy helytelen csatlakoztatás esetén se fújhassanak ráezekre közvetlenül.

8. A villamos berendezések dokumentációja

8.1. Általános el´oírások

8.1.1. A villamos berendezések dokumentációja olyan mélység´u legyen, hogy annak alapján a hazaiel´oírásokban megkövetelt (egészségügyi, beruházási, orvostechnikai, villamos, épületgépészetiés más) képesítés´u személyek részére az üzembehelyezéshez, üzemeltetéshez és karbantartás-hoz szükséges minden – a képesítésük megszerzéséhez szükséges oktatásban nem szerepl´o –adat és útmutatás egyértelm´uen meghatározható legyen.

Megjegyzés:A dokumentációnak nem kell tartalmaznia a kizárólag csak a létesítéshez, gyártáshoz és felszereléshez szükséges tud-nivalókat (pl. a csavarlyukkiosztást, felületkezelést, beépített alkatrészek típusait, próbafeszültséget).

8.1.2. A villamos berendezés létesítési dokumentációja általában nem önálló, hanem a teljes intézmény-re vonatkozó dokumentáció része. Ha ez 20 oldalnál nagyobb terjedelm´u, akkor feltétlenül különfejezet(ek)ben kell szerepelnie.

Megjegyzés:Indokolt esetben megoldható ez olyan módon is, hogy a villamos berendezésekre vonatkozó megállapítások az orvos-technikai részekbe vannak szétosztva, s a külön villamos fejezet csupán az ezek megtalálhatósága érdekében szüksé-ges adatokat tartalmazza “tárgymutatószer´uen”.

8.1.3. A berendezés üzemeltetéséhez szükséges munkavédelmi és orvos-biztonságtechnikai tudnivaló-kat minden esetben külön szakaszban kell megadni.

Megjegyzés:Ez lehet a villamos berendezések fejezet munkavédelmi (illetve biztonságtechnikai) szakasza, de lehet a munkavédelmi(illetve biztonságtechnikai) fejezet villamos berendezésekre vonatkozó szakasza is, de a másik helyen utalni kell arra,hogy ez hol található.

MSZ 2040:1995

29

8.2. A dokumentáció tartalma

8.2.1. A dokumentációnak mindazokat az iratokat és rajzokat tartalmaznia kell, amelyek átadását a léte-sítésre vonatkozó rendelkezések el´oírják.Megjegyzések:

1. A villamos dokumentáció részletes tartalmára jelenleg a 9041/1983. (Ip.K.18.) IpM közlemény ad további tájékoz-tatást.

2. A rendelkezésekben el´oírt iratok és rajzok átadását abban az esetben sem szabad mell´ozni, ha ezek a jelen szab-vány (8.2.2. – 8.2.5. szakaszainak) el´oírásaiban tételesen nem szerepelnek.

8.2.2. A villamos berendezések tervdokumentációjának tartalmaznia kell a villamos rajzokat (ezen belüllegalább a kapcsolás és elrendezés áttekint´o rajzát), az intézmény m´uszaki leírását, a kezelési éskarbantartási utasításokat, az alkalmazott gyártmányok gyári dokumentációit.

8.2.3. A megvalósulási dokumentáció részének kell tekinteni az átadás-átvétel jegyz´okönyveit, az érin-tésvédelmi mérési jegyz´okönyveket, valamint a tervez´o és a kivitelez´o szabványossági nyilatkoza-tait is.

8.2.4. Abban az esetben, ha a kivitelezési tervek szerint készült el az intézmény és nem történt a mun-kák során jelent´os tervmódosítás, akkor a kivitelezési dokumentációt kell a megvalósulási doku-mentációnak tekinteniMegjegyzés:A kivitelezési dokumentációt úgy kell elkészíteni, hogy az átadás-átvétel alkalmával könnyen szétválasztható legyen azüzemvitel során szükséges dokumentációrész a csak a kivitelezéshez szükséges dokumentációrészt´ol. Az épület villám-védelme nem része a villamos hálózatnak, ezért ennek a dokumentációja nem tartozik a villamos hálózat dokumentáci-ójához.

8.2.5. Abban az esetben, ha a kivitelezés során a tervek lényeges módosítására került sor, akkor a mó-dosított részr´ol megvalósulási tervet kell készíteni és a kapcsolódó m´uszaki leírásban ki kell térni amódosítás okára.Megjegyzés:Olyan kisebb módosításokat, amelyeket építési naplóbejegyzéssel rendelnek el (pl. csatlakozóaljzat-tábla áthelyezése,megszüntetése vagy új létesítése) mindenkor be kell vezetni a kivitelezési tervekbe és/vagy megvalósítási dokumentáci-óba. E tervek módosítása mindaddig megengedett, amíg az nem értelemzavaró, különben új megvalósítási dokumentá-ciót kell készíteni.

8.3. Rajzok

8.3.1. Minden villamos hálózat dokumentációjának tartalmaznia kell:

– az áttekint´o (az összefüggéseket bemutató) és az egyvonalas kapcsolási rajzo(ka)t, – amennyiben a villamos hálózat és a hozzá tartozó elosztók bonyolultabb automatikát, reteszelést,

távjelzést is tartalmaznak, akkor az áramútrajzo(ka)t, – építészeti rajzokon a hálózat nyomvonalrajzait.Megjegyzés:Az e szakaszban tételesen felsorolt rajzokon túlmen´oen szükséges lehet további rajzok elkészítése is, amelyeket vagya tervez´o,vagy az üzemeltet´o szükségesnek tart.

8.3.2. Az áttekint´o terveknek tartalmazniuk kell az áramszolgáltatói csatlakozást, a tartalék áramforrást,a f´oelosztót, továbbá minden olyan alelosztót, amelyr´ol elektromedikai vagy 20 A-nél nagyobbnévleges áramer´osség´u túláramvédelemmel ellátott más célú áramkör indul ki.

8.3.3. Egyvonalas kapcsolási rajzot kell készíteni minden olyan villamos elosztóról, alelosztóról és másvillamos berendezési egységr´ol, amely olvadóbiztosítókon, kismegszakítókon, kézi m´uködtetés´ukapcsolókon és csatlakozóaljzatokon kívül más villamos szerelvényeket, készülékeket, transzfor-mátort és/vagy m´uszereket is tartalmaz.

8.3.3.1. Az egyvonalas kapcsolási rajznak tartalmaznia kell a f´oáramköri villamos gyártmányok, szerelvé-nyek – kapcsolási összefüggését, – típusjelét, – névleges és beállítási értékeit.

MSZ 2040:1995

30

8.3.3.2. Az egyvonalas kapcsolási rajzoknak tartalmazniuk kell az ábrázolt táblán, elosztóban elhelyezettmér´ok, m´uködtet´ok, jelz´ok, szabályozók és reteszel´ok – jelképi jelölését, – típusát, – f´obb jellemz´o villamos adatait, – szükség esetén a m´uszaki leíráshoz tartozó azonosításhoz szükséges összejelölést.Megjegyzés:A különféle villamos gyártmányok, szerelvények bekötése nem tárgya az egyvonalas kapcsolási rajznak, de a jelkép tér-beli elhelyezéséb´ol vagy más jelölésb´ol egyértelm´uen ki kell t´unnie annak, hogy melyik f´oáramköri leágazáshoz tartozik.

8.3.3.3. Ha az egyvonalas kapcsolási rajzon feltüntetett elosztótábla beépítési helyén a zárlati áram-er´osség 1,5 kA- nél nagyobb, akkor ezen a rajzon fel kell tüntetni a számított legnagyobb zárlatiáramer´osséget és a megengedett legnagyobb zárlati áramer´osséget is.

8.3.4. Általában egyedi megítéléssel kell eldönteni azt, hogy melyik automatika tekintend´o a 8.3.1. sza-kasz szempontjából „bonyolultabb”-nak, de feltétlenül ilyennek kell tekinteni azokat, amelyek5 vagy több relét tartalmaznak és/vagy kett´onél több helyen elhelyezett egységeket kötnek össze.

8.3.4.1. Az áramútrajzokat egységesen balról-jobbra vagy felülr´ol lefelé haladó áramúttal kell készíteni, azáramútrajzokon csak ilyen irányú ágakba szabad érintkez´ot vagy végrehajtó szervet berajzolni, azerre mer´oleges vagy visszahajló ágakba nem.

A gyártmányokról a gyártó cég által készített áramútrajzokat akkor is el kell fogadni, ha azok nemfelelnek meg e szakasz el´oírásának.

8.3.4.2. Az áramútrajzokon az elhelyezésüknek megfelel´o csoportosításban kell szerepeltetni az érintke-z´oket és a végrehajtó szerveket, fel kell tüntetni ezek azonosító jelét, de nem szükséges az össze-tartozó érintkez´oket és végrehajtó szerveket egymással vonalasan összekötni vagy azonos sor-ban elhelyezni.

8.3.4.3. Az áramútrajzokon fel kell tüntetni a külön (nem az alkalmazott gyártmány, szerelvény kapocslé-cén) elhelyezett sorkapcsokat és ezeken – legalább a kivitelezéskor – a sorkapocsszámokat is.

Megjegyzés:El´onyös – de nem kötelez´o – e rajzokon az összeköt´o vezetékek érazonosításra szolgáló jelöléseit is megadni.

8.3.5. A nyomvonalrajzokon fel kell tüntetni minden, a 8.2.2. szakasz el´oírásainak a hatálya alá tartozótáblát, elosztót és az ezeket összeköt´o vezetékeket is.

8.3.5.1. A nyomvonalrajzokon meg kell adni a vezeték típusát, érszámát és érkeresztmetszetét, azonosítójelzését, valamint az elhelyezés módját (pl. véd´ocs´oben, vezetékcsatornában, falon kívül, föld-ben), továbbá az esetleges különleges kikötéseket (pl. tömített szerelés, e szakaszon kötés nemkészíthet´o).

8.3.5.2. Földbe fektetett kábelek nyomvonalrajzán meg kell adni a nyomvonal töréseinek az azonosításraalkalmas (általában építészeti pontoktól mérhet´o) koordinátáit, valamint – több kábel közös nyom-vonalon való fektetése esetén – a kábelsorrendet is.Megjegyzés:Ezek az adatok többnyire csak a kivitelezés során állapíthatók meg és rögzíthet´ok.

8.4. M´uszaki leírás

A m´uszaki leírásnak tartalmaznia kell a m´uködés megértéséhez szükséges tudnivalókat, a terve-zés szempontjainak f´obb indokait, illetve a kialakítás indoklását (az ehhez szükséges kiindulóadatokkal és tervezési feltételekkel), az egyéb berendezésekhez (pl. az áramszolgáltatói hálózat-hoz) való csatlakozás adatait, valamint azokat a feltételeket , amelyek a tervezés lezárásakormég nem ismeretesek (nem véglegesek), de az üzembehelyezésig döntést igényelnek.

Megjegyzés:A berendezés kivitelezéséhez és a beruházás lebonyolításához még számos más kérdés tisztázására (pl. szervezésiterv, szervezési költségvetési kiírás, kábelfektetési technológia meghatározása) is szükség lehet, ezek azonban nemszükségszer´u részei a villamos berendezés üzemeltetéséhez el´oírt dokumentációnak.

MSZ 2040:1995

31

8.4.1. A m´uködés megértéséhez szükséges tudnivalók keretében kell ismertetni a berendezésnek azo-kat az általános összefüggéseit, amelyek a részletekb´ol egyáltalán nem vagy csak nehezen len-nének megérthet´ok, valamint itt kell megadni azt is, hogy mely részlet a dokumentáció mely részé-ben található (ha az a tartalomjegyzékb´ol nem lenne nyilvánvaló). Itt kell megadni az alkalmazottérintésvédelmi módokat is.

8.4.2. A berendezés üzemeltetéséhez szükséges munkavédelmi és orvos-biztonságtechnikai tudnivaló-kat minden esetben külön szakaszban kell megadni.Megjegyzések:

1. Ez lehet a villamos berendezés fejezetének munkavédelmi (illetve biztonságtechnikai) szakasza, de lehet a munka-védelmi (biztonságtechnikai) fejezetnek a villamos berendezések szakasza is, de a másik helyen utalni kell arra, hogyez hol található.

2. Az épület villámvédelme nem a villamos berendezés része, ezért ennek dokumentációja sem tartozik a villamos be-rendezés dokumentációjához.

8.4.3. A szervezési szempontok, illetve a kialakítás indoklása keretében kell tételesen megadni:

– a tervcélt (hivatkozással más dokumentációk által közölt villamos adatok figyelembevételére, pl.az orvos-technológiai terv konkrétan megadott fejezetére való hivatkozással);

– a környezet jellegének, sajátosságainak meghatározó adatait, – az intézmény, illetve a helyiség t´uzrendészeti besorolását, – az egyes helyiségek, illetve helyek MSZ 1600-1 szerinti környezeti jellegét, – az áramszolgáltatói hálózat biztonságát és az áramellátás folyamatosságára vonatkozó orvos-

technikai igényeket, – az üzemeltet´o, illetve a kezel´oszemélyzet szakképzettségére vonatkozó kikötéseket, – az esetleg kés´obbi b´ovítés, továbbá a tartalékképzés figyelembe vett szempontjait, – a tervezésnél figyelembe vett szabványokat és hatósági el´oírásokat.

8.4.4. A tervezési szempontok megadásánál feltétlenül ki kell emelni azt, hogy a villamos terv az intéz-mény megvalósításához és üzembehelyezéséhez teljesen elegend´o-e, vagy szükséges kiegészí-t´o készülékek (pl. az áramszolgáltatói hálózat b´ovítése) és/vagy részletberendezések (pl. olajfo-gadó állomás) további tervezése (komplettségi nyilatkozat), esetleg feltételezi-e más tervben sze-repl´o berendezések id´oben való létesítését (pl. egy új pavilonépület építése a f´oépület villamosberendezésének felújítását).

8.4.5. Az egyéb berendezésekhez való csatlakozási adatok keretében feltétlenül meg kell adni az áram-szolgáltatói szerz´odés megkötéséhez (illetve b´ovítés esetén ennek megváltoztatásához) szüksé-ges adatokat, de itt kell kitérni a már esetleg meglév´o tartalék áramforrással szemben jelentkez´oigényekre is.

8.4.6. Külön szakaszban kell felhívni a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyek a villamos berendezéstervezésének lezárásakor még nem voltak ismeretesek vagy nem voltak véglegesítve, de azüzembehelyezés el´ott tisztázandók (véglegesítend´ok). Ilyen lehet pl. a meglév´o egészségügyi in-tézmények villamos berendezéseivel való kapcsolat (annak tartalék áramforrásának közös hasz-nálata), nagyobb teljesítmény´u vagy nagy áramlökéseket okozó orvostechnikai készülékek be-szerzése, számítógép alkalmazása, alkalmi vagy kiegészít´o villamos f´utés megfontolása, klímabe-rendezések beépítése, áramszolgáltatói hálózat tervbevett átalakítása (pl. szabadvezetékesr´ol ká-belesre).

8.5. Kezelési és karbantartási útmutató

A kezelési és karbantartási útmutatót kell készíteni és annak ki kell térnie mindazokra a tudniva-lókra, amelyeket az el´oírt szakképzettség´u üzemeltet´oknek a szükséges szakképzettségre, akezelésre, az ellen´orzésre, a karbantartás gyakoriságára, az általuk is végezhet´o karbantartások-ra és hibaelhárításra vonatkozóan – szakképzettségükb´ol következ´o szakismereteiken túlmen´oen– tudniuk kell.

Ezeket az ismereteket legalább három csoportba kell szétválasztani: a villamos üzem vezet´oinek,a villamos szakképzettség´u kezel´oknek és a villamosan szakképzetlen kezel´oknek a tudnivalóira.Megjegyzés:A gyártmányok kezelésére és karbantartására vonatkozó tudnivalókat szükséges és elegend´o a gyártó által készített ésmagyar nyelven mellékelt kezelési és karbantartási útmutatóban megadni.

MSZ 2040:1995

32

8.5.1. A villamos üzem vezet´oi részére készített kezelési és karbantartási útmutatóban kell megadni akezelési munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettséget, a terhelhet´oségi határokat, azátkapcsolási lehet´oségeket, valamint azoknak a részeknek felsorolását, amelyek hibaelhárításátés karbantartását a kórházi villamos személyzet végezheti.

8.5.2. A villamos szakképzettség´u személyzet részére készített kezelési és karbantartási útmutatóbanmeg kell adni minden hibajelzés értelmezését és az ezek alapján házilag elvégezhet´o hibaelhárí-tási tevékenységeket, az átkapcsolások elvégzésére, valamint az ellen´orzésre és a terhelhet´oség-re vonatkozó tudnivalókat, továbbá mindazokat a karbantartási el´oírásokat, amelyek elvégzéséreaz üzemi személyzet jogosult.

Megjegyzés:Nem kell ezek keretében ismertetni sem azokat a tudnivalókat, amelyeket az el´oírt szakképzettség megszerzése soránoktatnak, sem azokat, amelyeket a dokumentációhoz mellékelt gyári leírások tartalmaznak.

8.5.3. A villamos szakképzettség nélküli kezel´ok (pl. m´ut´osök, ápolók) részére készített kezelési és kar-bantartási útmutatóban kell megadni minden általa észlelhet´o hibajelzés és figyelmeztet´o jelzésértelmezését és az ezek észlelése után követend´o magatartást, valamint az ´o általuk végezhet´okarbantartási (els´osorban tisztítási) tevékenységeket.

8.6. Az alkalmazott villamos készülékek dokumentációja

8.6.1. A villamos berendezés dokumentációjához mellékelni kell az egyedi gyártású, illetve a gyártótólegyedileg megrendelt máscélú, de a villamos berendezésben alkalmazott készülék gyári doku-mentációját.

Nem szükséges a dokumentációhoz mellékelni a nem gyógyászati jelleg´u, de a villamos berende-zésben alkalmazott szerelvények és szerelési anyagok (pl. kismegszakítók, olvadóbiztosítók, kézim´uködtetésú kapcsolók), valamint a háztartási és hasonló célra készített (bárki által kezelhet´o)készülékek gyári dokumentációját, ha ezek a hazai kereskedelemben általánosan kaphatók. Agyógyászati villamos készülékek dokumentációját az orvostechnológiai tervekben kell a megren-del´o rendelkezésére bocsátani.

8.6.2. Az egyedi gyártású, egyedi megrendelés´u, a professzionális, valamint a hazai kereskedelembenáltalánosan nem kapható egyéb (nem gyógyászati) villamos készülékek – mellékelt – gyári doku-mentációjának tartalmaznia kell:

– a készülék megnevezését, azonosításra alkalmas típusjelét, gyári számát és a gyártó megne-vezését vagy jelét;

– a készülék m´uszaki leírását, amelyben tételesen meg vannak adva a villamos csatlakozási adatokés a technológiai terhelhet´oségi adatok;

– a készülék kezelési és karbantartási útmutatóját;

– a helyhez rögzítend´o készülék esetén a telepítési, más készülék esetén a csatlakozási éskörnyezeti követelményeket;

– a készülék villamos min´osít´o iratát vagy számát (MEEI-bizonylat);

– a készülék min´oségtanúsítását (gyári MEO-bizonylat).

A villamos min´osít´o irat mellékelése elhagyható, ha erre a gyári min´oségtanúsítási bizonylat számszerint hivatkozik, és idézi ennek „megfelel´o” min´osítését.

MSZ 2040:1995

33

Mellékletek

M1. Táphálózat tényleges ellenállásának referenciaértékei (MSZ IEC 601-2-7) (tájékoztatás)

A nagyfeszültséghullámformája

Névleges villa-mos teljesítmény

(kW)

Tápfeszültség

480 V 440 V 415 V 380 V* 240 V 220 V* 120 V

A tápfeszültség tényleges ellenállása(Ohm)

Együtem´u 0,5 1,0 2,0 4,0 8,010,016,0

2,4 1,6 1,0 0,500,400,24

2,0 1,3 0,800,400,340,20

1,791,190,720,360,300,18

1,51,00,60,3

0,25 0,15

0,950,600,400,240,12

0,800,500,340,200,10

0,150,100,06

0,032

Kétütem´u 4,0 8,010,016,020,032,050,0

1,6 1,0 0,800,500,400,240,16

1,3 0,800,670,400,340,200,14

1,190,720,600,360,300,180,12

1,0 0,600,500,300,250,150,10

0,400,240,180,12

0,340,200,150,10

0,100,06

0,045 0,032

Hatütem´u, tizen-két ütem´u és simí-tott feszültségig

16,020,032,040,050,075,0

100 150

0,830,640,400,320,240,160,120,08

0,650,500,340,270,200,140,100,07

0,600,480,300,240,180,120,090,06

0,500,400,250,200,150,100,080,05

0,190,14

0,160,12

0,0450,035

* A kisfeszültség´u hálózat névleges feszültsége 380/220 V-ról 400/230 V-ra változott.

MSZ 2040:1995

34

M2.

P

éldá

k eg

yes

hely

iség

fajtá

k vi

llam

os e

nerg

iael

látá

sána

k m

egál

lapí

tásá

hoz

(táj

ékoz

tatá

s)

Az

egye

s he

lyis

égek

vill

amos

hál

ózat

ának

kia

lakí

tása

nem

a h

elyi

ség

elne

vezé

sét´o

l füg

g, h

anem

a g

yógy

ító te

véke

nysé

gt´ol

, am

ely

ott r

ends

zere

sen

foly

ik,

illet

ve a

mel

ynek

foly

tatá

sára

ezt

a h

elyi

sége

t alk

alm

assá

tetté

k, é

s a

gyóg

yító

tevé

keny

ség

sorá

n al

kalm

azot

t gyó

gyás

zati

kész

ülék

ekt´o

l).

A he

lyis

égre

ndel

teté

seKiemelt gyógyászatihelyiség

Kezel´o-ésvizsgálóhelyiség

Általános helyiség

Általános célúhálózat

Elektromedikaihálózat

Folyamatosenergiaellátás

Potenciál-kiegyenlít´o rendszer

EPH-hálózat

Meg

jegy

zés

1.1.

1.1.

1.2.

1.1.

4.1.

2.6.

2.3.

1.2.

2.

2.2.

2.2.

4.1.

4.2.

5.4.

4.1.

4.1.

5.1.

4.A

meg

hatá

rozá

s sz

akas

zszá

ma

A ki

alak

ítás

rend

elke

z´o s

zaka

szsz

áma

Sebé

szet

i m´ut

´ok (v

illam

osbe

avat

kozá

ssal

, alta

táss

al)

++

++

A rö

ntge

n kü

lön

rönt

genh

álóz

atra

, a m

´ut´ol

ámpa

külö

nleg

es b

izto

nság

i táp

egys

égre

(1.2

.7. s

zaka

sz)

kerü

l, az

álta

láno

s vi

lágí

tás

kerü

lhet

álta

láno

s(v

ilágí

tási

) hál

ózat

ra is

.

Kism

´ut´ok

(villa

mos

beav

atko

zás

és a

ltatá

s né

lkül

++

xx

xA

rönt

gen

külö

n rö

ntge

nhál

ózat

ra, a

m´ut

´olám

pakü

lönl

eges

biz

tons

ági t

ápeg

ység

re (1

.2.7

. sza

kasz

)ke

rül,

a tö

bbi f

ogya

sztó

egy

edi m

egfo

ntol

ás s

zerin

t .

M´ut

´oel´o

kész

ít´ok,

ébr

ed´ok

(gép

i alta

tás

nélk

ül)

++

xx

xAz

itt f

olyt

atot

t gyó

gyás

zati

tevé

keny

ség

egye

dim

érle

gelé

se a

lapj

án.

M´ut

´oel´o

kész

ít´ok

gépi

alta

táss

al+

++

+A

fels

zere

ltség

dön

ti el

, hog

y a

sebe

szet

i vag

y a

kism

´ut´ov

el a

zono

s el

bírá

lású

-e.

Szül

´oszo

bax

x+

xx

x

Vajú

dó

++

+

Inte

nzív

kór

tere

m+

++

+

Posz

tope

ratív

kór

tere

m

++

xx

x

Álta

láno

s kó

rtere

m+

+x

+

Hid

rote

rápi

a (v

illam

oske

zelé

ssel

)+

+x

+

Elek

trote

rápi

a (fi

ziko

terá

piás

villa

mos

kez

elés

sel)

++

x+

Gyó

gyfü

rd´o

(villa

mos

kez

elés

nélk

ül)

++

Az M

SZ 1

600-

3 fü

rd´os

zobá

kra

vona

tkoz

ó el

´oírá

sai

szer

int.

+ A

z ál

talá

nosa

n sz

okás

os e

sete

kben

köt

elez

´o.x

Csa

k eg

yedi

mér

lege

lés

alap

ján

dönt

het´o

el.

MSZ 2040:1995

35

A szövegben említett szabványok

MSZ 172 Érintésvédelmi szabályzatMSZ 172-1 –. Kisfeszültség´u er´osáramú villamos berendezésekMSZ1600 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültség´u

er´osáramú villamos berendezések számáraMSZ 1600-1 –. Általános el´oírásokMSZ 1600-3 –. Id´oszakosan nedves helyiségekMSZ 1600-8 –. Robbanásveszélyes helyiségek és szabadterekMSZ 9229 Elválasztótranszformátor és biztonsági elválasztótranszformátorMSZ 9871-2 Háztartási dugós csatlakozók méretei. Kétpólusú csatlakozó oldalsó

véd´oérintkez´ovel, 250 V, 10/16 AMSZ 9878-3 Ipari dugós csatlakozók méretei. 250-660 V névleges feszültség´u aljza-

tok, 16 és 32 AMSZ 9878-4 –. 250 – 660 V névleges feszültség´u dugók, 16 és 32 AMSZ 16041-2 Sztatikus feltölt´odési mérések. A levezetési ellenállás vizsgálataMSZ 16260 A nagyfrekvenciás elektromágneses tér megengedett határértékeiMSZ IEC 529 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatokMSZ EN 601-1 Gyógyászati villamos készülékek. 1. rész: Általános biztonsági el´oírá-

sokMSZ IEC 601-2-7 –. Diagnosztikai röntgengenerátorok biztonsági követelményei és vizs-

gálataiMSZ-17-011 RádiózavarokMSZ-03-190 Egészségügyi intézmények mesterséges leveg´oellátása

A szövegben említett jogszabályok

9041/1983. (Ip.K.18.) IpM A villamos fogyasztói berendezések tervezésének, létesítésének ésüzemeltetésének biztonságtechnikai követelményei

4/1980. (XI.25.) BM rendelet az OTSZ kiadásáról

A szabvány érvényességében beálló minden változást a Magyar Szabványügyi Hivatal a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg (el´ofizethet´obármely hírlapkézbesít´o postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-el´ofizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR); vásárolható aBudapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. szám alatti Hírlapboltban). A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó helyesbít´o, módosító,kiegészít´o indítványokat és észrevételeket megfelel´o indoklással a Magyar Szabványügyi Hivatalhoz, Budapest, 1091 Üll´oi út 25. (levélcím:Budapest, Pf. 24. 1450, telex: 22 5723, telefax: 118 5125) lehet benyújtani. A szabvány beszerezhet´o a Szabványboltban, Budapest, 1091Üll´oi út 25. (levélcím: Budapest, Pf. 24. 1450).

Felel´os kiadó: Az MSZH Értékesítési Osztályának vezet´ojeKészítette: Az MSZH Módszertani és Oktatási F´oosztálya HVP-vel. (TN) 1994. Fejezetnév: M2040.

MSZ 2040:1995

36